Anthony Giddens - Szociológia

Anthony Giddens

SZOCIOLÓGIA
Második kiadás

Osiris Kiadó • Budapest, 2008

Tartalom

Előszó az ötödik kiadáshoz Köszönetnyilvánítás A kötet tartalmáról A kötet felépítéséről Mi a szociológia? A globalizáció és a változó világ Szociológiai kérdések felvetése és megválaszolása A szociológiai elméletalkotás Társadalmi interakció és mindennapi élet Szocializáció, életút, öregedés Családok és intim kapcsolatok Egészség, betegség és fogyatékosság Társadalmi rétegződés és osztály Szegénység, társadalmi kirekesztettség és jólét Globális egyenlőtlenség Szexualitás és társadalmi nem Faj, etnikum és migráció A vallás a modern társadalomban A média Szervezetek és hálózatok Oktatás Munka és gazdasági élet Bűnözés és deviancia Politika, kormányzat és terrorizmus Városok és városi terek Környezeti kockázatok Irodalom Alapfogalmak Mutató

18 19 20 22 23 43 73 93 113 139 169 203 233 269 301 337 373 413 447 487 525 569 611 649 689 725

751 775 797

FV

Részletes tartalom

ELŐSZÓ AZ ÖTÖDIK KIADÁSHOZ KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A KÖTET TARTALMÁRÓL FŐBB TÉMAKÖRÖK A KÖTET FELÉPÍTÉSÉRŐL

18 19 20 20 22

1. fejezet • Ml A SZOCIOLÓGIA?
A SZOCIOLÓGIAI SZEMLÉLET Szociológiai tanulmányok A SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS KIALAKULÁSA Elméletek, elméleti megközelítések Az első teoretikusok Újabb szociológiai szemléletmódok Elméletalkotás a szociológiában Elemzési szintek: mikro- és makroszociológia MIRE JÓ A SZOCIOLÓGIA? Összefoglalás Internetes források 24 26 27 27 28 35 39 40 40 42 42

2. fejezet • A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG
TÁRSADALOMTÍPUSOK Eltűnő világ: a premodern társadalmak és sorsuk A modern világ ipari társadalmai Globális fejlődés TÁRSADALMI VÁLTOZÁS A változásra ható tényezők Változások a modern időszakban GLOBALIZÁCIÓ A globalizációt segítő tényezők A globalizációs vita A globalizáció hatása KÖVETKEZTETÉS: GLOBÁLIS KORMÁNYZÁS KELL Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 45 45 49 50 52 53 55 56 56 63 65 69 70 71 71 71

TARTALOM

3. fejezet « SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA
SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK A tudományos szemlélet A kutatási folyamat AZ OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK F E L I S M E R É S E Kauzalitás és korreláció KUTATÁSI MÓDSZEREK Terepmunka (etnográfia) Felmérés (survey) Kísérlet ' Élettörténet Összehasonlító kutatás Történeti elemzés Az összehasonlító és a történeti kutatás egyesítése KUTATÁS A VALÓ VILÁGBAN: MÓDSZEREK, PROBLÉMÁK ÉS BUKTATÓK Az ember mint vizsgálati alany és az ebből fakadó etikai problémák Tud-e újat mondani a szociológia? A szociológia hatása Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források . 75 76 77 79 79 82 82 83 85 85 86 86 86 87 87 89 90 90 91 91 91

4. fejezet • A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS
MAX WEBER: A PROTESTÁNS ETIKA NÉGY ELMÉLETI PROBLÉMA Struktúra és cselekvés Értékelés Konszenzus és konfliktus A nemek problémája A modern világ kialakulása ÚJABB SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK Posztmodernizmus Michel Foucault NÉGY KORTÁRS SZOCIOLÓGUS Jürgen Habermas: demokrácia és nyilvánosság Ulrich Beck: a globális kockázattársadalom Manuel Castells: a hálózatgazdaság Anthony Giddens: társadalmi reflexi vitás KÖVETKEZTETÉS Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 95 96 97 98 99 100 101 103 103 104 105 106 106 108 109 110 110 110 111 111

TARTALOM

5. fejezet • TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET
A MINDENNAPI ÉLET VIZSGÁLATA NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Az „arc", a gesztusokés az érzelemkifejezés A nem verbális kommunikáció nemi vonatkozásai AZ INTERAKCIÓ TÁRSADALMI SZABÁLYAI Közös jelentések Garfinkel kísérletei „Interakciós vandalizmus" Reaktív kiáltások AZ ARC, A T E S T ÉS A BESZÉD AZ INTERAKCIÓBAN Érintkezések Benyomáskeltés A személyes tér INTERAKCIÓ IDŐBEN ÉS TÉRBEN Kronometrikus idő A társadalmi élet és a tér-idő rend átalakulása A mindennapi élet kulturális és történelmi szemlélete Szociológiai vita a valóság társadalmi felépítéséről Társadalmi interakció a kibertérben KÖVETKEZTETÉS: GYŐZ A KÖZELSÉG KÉNYSZERE Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok In 115 116 116 117 119 119 119 120 122 122 124 125 127 127 129 129 129 132 133 136 136 137 137 138

tern

etes

források

6. fejezet • SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS
KULTÚRA, TÁRSADALOM ÉS A GYERMEK SZOCIALIZÁCIÓJA Elméletek a gyermekfejlődésről Szocializációs közegek NEMI SZOCIALIZÁCIÓ Szülők, felnőttek reakciói A nem tanulása Mesekönyvek, televízió A nemsemleges nevelés nehézségei A szociológiai vita A TELJES ÉLETÚTRA KITERJEDŐ SZOCIALIZÁCIÓ Gyermekkor Serdülőkor Fiatal felnőttkor Érett felnőttkor Öregkor ÖREGEDÉS A brit társadalom „őszülése" Hogyan öregszik az ember? Az öregedés folyamata: versengő szociológiai magyarázatok 141 141 143 145 145 146 146 146 147 149 149 150 150 151 151 151 152 153 155

TARTALOM

Az öregedés jellemzőiNagy-Britanniában Öregedéspolitika A világnépesség őszülése Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

157 160 165 167 168 168 168

7. fejezet * CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK
ALAPFOGALMAK A CSALÁD A TÖRTÉNELEMBEN A családi élet fejlődése Hol volt, hol nem volt: mesék a hagyományos családról Világszerte változó családminták CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK NAGY-BRITANNIÁBAN Altalános jellemzők A családminták változása és változatossága Egyenlőtlenség a családban Intim erőszak Családon belüli erőszak Válás és különélés A családi élettel kapcsolatos attitűdök változása Új partnerkapcsolatok és mostohacsaládok A házasság és a családi élethagyományos formáinak alternatívái A CSALÁD ÉS AZ INTIM KAPCSOLATOK ELMÉLETI NÉZŐPONTJAI Funkcionalizmus Feminista megközelítések Új nézőpontok KÖVETKEZTETÉS: VITA A CSALÁDI ÉRTÉKEKRŐL Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 172 173 173 174 175 176 176 176 179 181 181 183 187 188 192 194 195 195 196 199 201 201 202 202

8. fejezet • EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG
A TEST SZOCIOLÓGIÁJA '204 206 209 214 215 218 218 221 223 224

AZ EGÉSZSÉG ÉS A BETEGSÉG SZOCIOLÓGIÁJA Az orvostudománnyal kapcsolatos szociológiai nézőpontok Orvostudomány és egészség a változó világban Az egészséggel és a betegséggel kapcsolatos szociológiai nézőpontok AZ EGÉSZSÉG TÁRSADALMI ALAPJA Osztály és egészség Nem és egészség Etnikum és egészség Egészség és társadalmi kohézió

I TARTALOM

A FOGYATÉKOSSÁG SZOCIOLÓGIÁJA A fogyatékosság egyéni modellje A fogyatékosság társadalmi modellje Fogyatékosság az Egyesült Királyságban és világszerte Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok In . tern etes források

225 225 225 230 232 233 233 233

9. fejezet • TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS ÉS OSZTÁLY
A TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS RENDSZEREI A rabszolgaság A kasztrendszer Indiában és Dél-Afrikában A rendi tagolódás Az osztály • OSZTÁLY- ÉS RÉTEGZŐDÉSELMÉLETEK Kari Marx elmélete Max Weber elmélete Erik Olin Wright osztályelmélete AZ OSZTÁLY-HOVATARTOZÁS M É R É S E John Goldthorpe: osztály és foglalkozás Goldthorpe osztályszerkezetének értékelése OSZTÁLYTAGOZÓDÁS A MAI NYUGATI TÁRSADALOMBAN A felső osztály kérdése A középosztály A munkásosztály változó jellege A marginális osztály kérdése Osztály és életstílus Nemek és rétegződés TÁRSADALMI MOBILITÁS Összehasonlító mobilitásvizsgálatok A lefelé irányuló mobilitás Társadalmi mobilitás Nagy-Britanniában Anglia meritokrácia lenne? KÖVETKEZTETÉS: AZ OSZTÁLY JELENTŐSÉGE Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 237 238 238 240 240 241 241 242 243 244 244 245 248 248 251 252 253 256 259 261 261 262 263 264 265 265 267 267 267

10. fejezet I SZEGÉNYSÉG, TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ÉS JÓLÉT
SZEGÉNYSÉG Mi a szegénység? A szegénység mérése Kik a szegények? A szegénység magyarázata Szegénység és társadalmi mobilitás '

/
271 271 272 275 279 280

TARTALOM
••MitniiiiiiniiiiffliiiiiiíiM

TÁRSADALMI K I R E K E S Z T E T T S É G Mi a társadalmi kirekesztettség? Társadalmi kirekesztettség példái Bűnözés és társadalmi kirekesztettség A JÓLÉTI ÁLLAM A jóléti állam elméletei Jóléti állam Nagy-Britanniában KÖVETKEZTETÉS: SZEGÉNYSÉG ÉS SEGÉLYEZÉS EGY VÁLTOZÓ VILÁGBAN Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

282 282 284 287 289 289 290 297 298 299 299 300

11. fejezet • GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG
GLOBÁLIS GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉG Magas jövedelmű országok Közepes jövedelmű országok Alacsony jövedelmű országok Növekszik-e a globális egyenlőtlenség? . 305 306 307 307 307 309 309 310 312 312 317 324 324 325 328 329 329 329 333 333 335 336 336 336

ÉLET A GAZDAG ÉS A SZEGÉNY ORSZÁGOKBAN Egészség Éhség, alultápláltság és éhínség Oktatás és írni-olvasni tudás MEGGAZDAGODHATNAK-E A SZEGÉNY ORSZÁGOK? Fejló'déselméletek A fejlődéselméletek értékelése A nemzetközi szervezetek szerepe és a globális egyenlőtlenség Globális gazdasági egyenlőtlenség egy változó világban A VILÁG NÉPESSÉGÉNEK NÖVEKEDÉSE Népességelemzés: demográfia A népesség változásának dinamikája Malthusianizmus A demográfiai átmenet A változás kilátásai Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

12. fejezet • SZEXUALITÁS ÉS TÁRSADALMI NEM
AZ EMBERI SZEXUALITÁS Biológia és szexuális viselkedés A társadalom hatása a szexuális viselkedésre Szexualitás és prokreatív technológia Szexualitás a nyugati kultúrában • / / 340 340 340 342 344

TARTALOM

SZEXUÁLIS ORIENTÁCIÓ Szexuális orientáció - velünk születik vagy tanuljuk? Homoszexualitás a nyugati kultúrában Attitűdök a homoszexualitással kapcsolatban Mozgalmak a melegek és leszbikusok polgárjogaiért TÁRSADALMI NEM Társadalmi nem és biológia: természetes különbségek? Nemi szocializáció A társadalmi nem és a biológiai nem társadalmi konstrukciója Feminitás, maszkulinitás és nemi viszonyok A NEMI EGYENLŐTLENSÉG Funkcionalista megközelítések Feminista megközelítések KÖVETKEZTETÉS: TÁRSADALMI NEM ÉS GLOBALIZÁCIÓ Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

350 351 352 353 354 356 357 357 359 359 363 363 364 370 370 371 372 372

13. fejezet - FAJ, ETNIKUM ÉS MIGRÁCIÓ
ALAPFOGALMAK Faj Etnicitás Kisebbségi csoportok ELŐÍTÉLET ÉS DISZKRIMINÁCIÓ Rasszizmus A rasszizmus szociológiai értelmezései ETNIKAI INTEGRÁCIÓ ÉS KONFLIKTUS Az etnikai integráció modelljei Etnikai konfliktusok MIGRÁCIÓ ÉS ETNIKAI VÁLTOZATOSSÁG AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN Bevándorlás Etnikai sokféleség Az etnikai kisebbségek helyzete a munkaerőpiacon Lakáskörülmények A büntető igazságszolgáltatás rendszere BEVÁNDORLÁS ÉS ETNIKAI VISZONYOK A KONTINENTÁLIS EURÓPÁBAN Migráció és az Európai Unió GLOBÁLIS MIGRÁCIÓ Migrációs minták és modellek Globalizáció és migráció Globális diaszpórák KÖVETKEZTETÉSEK 376 376 379 380 380 382 385 386 386 387 389 389 393 396 399 399 403 403 405 406 407 408 409

\

TARTALOM

Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

409 410 410 411

14. fejezet « VALLÁS A MODERN TÁRSADALOMBAN
SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK ÉS ELKÉPZELÉSEK A vallás szociológiai vizsgálata ' Valláselméletek A VILÁG VALLÁSAI Totemizmus és animizmus A zsidó vallás, a kereszténység és az iszlám A Távol-Kelet vallásai Vallási szervezetek Kereszténység, nem és szexualitás A SZEKULARIZÁCIÓ ÉS A VALLÁSI MEGÚJULÁS A szekularizáció Vallás Európában Vallás az Egyesült Királyságban Vallás az Egyesült Államokban A szekularizáció elméletének értékelése A vallási fundamentalizmus Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 415 415 416 420 420 421 422 423 427 428 428 430 432 435 439 440 444 445 445 446

15. fejezet « MÉDIA
HAGYOMÁNYOS ÉS ÚJ MÉDIA Hagyományos médiumok Új média MÉDIAELMÉLETEK Funkcionalizmus Konfliktuselméletek Újabb elméletek A MÉDIA ELFOGULTSÁGA: A GLASGOW-I EGYETEMI KUTATÓCSOPORT Televíziós hírműsorok A KÖZÖNSÉG ÉS A MÉDIA Közönségvizsgálatok A média hatásai A MÉDIA ELLENŐRZÉSE Politikai ellenőrzés A globális média és a demokrácia \ 449 449 454 458 459 459 460 464 464 466 466 467 470 470 473

TARTALOM

A MÉDIA A GLOBALIZÁCIÓ KORÁBAN Zene Mozi „Szupervállalatok" Médiaimperializmus? Ellenállás a globális médiával szemben és más utak keresése KÖVETKEZTETÉSEK Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

473 476 477 478 481 483 483 484 485 485 485

16. fejezet • SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK
SZERVEZETEK Bürokratikus szervezetek A szervezetek fizikai környezete Világméretű szervezetek Gazdasági szervezetek T Ú L A BÜROKRÁCIÁN? Szervezeti változások: a japán modell A vezetés átalakulása A hálózatok elméletei HOGYAN BEFOLYÁSOLJÁK ÉLETÜNKET A SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK? Társadalmi tőke: erős és gyenge kötődések Egyedül tekézni: példa a társadalmi tőke hanyatlására? KÖVETKEZTETÉSEK Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok In 489 490 496 500 503 511 511 512 515 518 518 519 521 522 523 523 523

'

tern

etes

források

17. fejezet • OKTATÁS
AZ OKTATÁS FONTOSSÁGA AZ OKTATÁS AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN Kezdetek és fejlődés A középfokú oktatás és a politika Felsőoktatás A brit oktatási rendszer összehasonlítása más rendszerekkel AZ ISKOLÁZTATÁS ÉS A TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉGEK ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK ELMÉLETEI Ivan Illich: a rejtett tanterv Basil Bernstein: a nyelvi kódok Pierre Bourdieu: az oktatás és a kulturális újratermelés A tanulás és a fizikai munka: Paul Willis elemzése a kulturális újratermelésről Az oktatás posztmodern megközelítései 527 528 528 530 535 540 541 542 544 546 547 549

jt

/

TARTALOM

EGYENLŐTLENSÉG ÉS OKTATÁS Az iskolai teljesítmények megoszlása nemek szerint Az etnikai kisebbségek az oktatásban Az IQ és az oktatás AZ OKTATÁS ÉS AZ ÚJ KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK Technológia az osztálytermekben Eljött-e máris az e-egyetemek kora? . KÖVETKEZTETÉS: AZ OKTATÁS'jÖVŐJE Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

550 551 555 556 561 561 563 564 565 567 567 567

18. fejezet • MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET
MI A MUNKA? F I Z E T E T T ÉS NEM F I Z E T E T T MUNKA A MUNKA TÁRSADALMI SZERVEZŐDÉSE Taylorizmus és fordizmus A taylorizmusés a fordizmus korlátai A MUNKA VÁLTOZÓ T E R M É S Z E T E A nők és a munka Posztfordizmus Változási trendek a foglalkozási struktúrában MUNKAHELYI BIZONYTALANSÁG, MUNKANÉLKÜLISÉG ÉS A MUNKA TÁRSADALMI JELENTŐSÉGE A munka társadalmi jelentősége A munkahelyi bizonytalanság növekedése Munkanélküliség KÖVETKEZTETÉS: „A JELLEM KORRÓZIÓJA"? Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 571 571 573 575 579 579 587 591 598 600 600 602 607 608 609 609 609

19. fejezet • BŰNÖZÉS ÉS DEVIANCIA
ALAPFOGALMAK A BŰNÖZÉS ÉS A DEVIANCIA MAGYARÁZATA: SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK , Funkcionalista elméletek Interakcionista elméletek Konfliktuselméletek: „Az új kriminológia" Kontrollelméletek Elméleti következtetések A BŰNÖZÉS ALAKULÁSA AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN A bűnözés és a bűnözési statisztikák \ 615 615 618 621 623 627 627 628 613

/

TARTALOM

ÁLDOZATOK ÉS BŰNELKÖVETŐK A nemek és a bűnözés Ifjúság és bűnözés Fehérgalléros bűnözés Szervezett bűnözés Kiberbűnözés BÖRTÖNÖK: MEGFELELŐ VÁLASZA BŰNÖZÉSRE? KÖVETKEZTETÉS: BŰNÖZÉS, DEVIANCIA ÉS TÁRSADALMI REND Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

630 630 635 636 639 641 642 646 647 648 648 648

20. fejezet » POLITIKA,KORMÁNYZÁS ÉS TERRORIZMUS
A POLITIKAI SZOCIOLÓGIA ALAPFOGALMAIVAL KAPCSOLATOS VITÁK Politika, kormányzás és az állam Hatalom " Autoritás és demokrácia A DEMOKRÁCIA GLOBÁLIS TERJEDÉSE A kommunizmus bukása A demokrácia népszerűségének magyarázata Bajban van-e a demokrácia? Globális kormányzás PÁRTPOLITIKA AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN Új Munkáspárt POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK Globalizáció és társadalmi mozgalmak Technológia és társadalmi mozgalmak A NACIONALIZMUS ÉS A NEMZET ELMÉLETEI A nacionalizmusés a modern társadalom Állam nélküli nemzetek Nemzeti kisebbségek és az Európai Unió Nemzetek és nacionalizmus a fejlődő országokban Nacionalizmus és globalizáció A nemzetállam, a nemzeti identitás és a globalizáció A TERRORIZMUS A terror és a terrorizmus eredete Régi és új típusú terrorizmus Terrorizmus és háború Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források , \ \

651 651 652 653 656 656 658 661 663 666 667 669 670 671 673 673 675 675 676 677 678 679 680 682 685 686 687 687 688

TARTALOM

j^^l

21. fejezet • VÁROSOK ÉS VÁROSI TEREK
AZ URBANIZMUS ELMÉLETEI A Chicagói Iskola Az urbanizmus és a mesterséges környezet Értékelés A VÁROSOK KIFEJLŐDÉSE A hagyományos társadalmak városai Iparosodás és urbanizáció . A modern nagyváros kialakulása Ujabb urbanizációs trendek Nagy-Britanniában és USA-ban Urbanizáció a fejlődő világban A VÁROSOK ÉS A GLOBALIZÁCIÓ Globális városok Egyenlőtlenség a globális városokban Városi közigazgatás a globalizáció korában KÖVETKEZTETÉS: A NAGYVÁROSOK SZEREPE A GLOBÁLIS KORMÁNYZÁSBAN Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 690 691 695 696 698 698 698 700 701 709 712 713 716 716 721 722 723 723 723

.

22. fejezet • KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK
A KÖRNYEZET MINT SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉS KÖZÖS KÖRNYEZETÜNK A növekedés határai Fenntartható fejlődés Fogyasztás, szegénység és a környezet Veszélyforrások TECHNOLÓGIAI EREDETŰ KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK Globális felmelegedés Genetikailag módosított élelmiszerek A globális „kockázattársadalom" ELŐRETEKINTÉS Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott Internetes források IRODALOM ALAPFOGALMAK MUTATÓ 727 728 728 729 729 731 737 738 743 746 748 749 750 750 750 751 775 797

olvasm

ányok

Előszó az ötödik kiadáshoz

^

Könyvem negyedik kiadása a 2 0 0 1 . szeptember 11-i eseményeket megelő­ zően jelent meg. Az ötödik kiadásban igyekeztem lépést tartani társadalmi világunk jelentős változásaival, taglalva az említett eseményeket követő éve­ ket is, ezért a szöveget egyrészt alaposan átdolgoztam, aktualizáltam, más­ részt jócskán belefoglaltam új anyagokat is. Akárcsak a korábbi kiadásokban, ezúttal is arra törekedtem, hogy könyvem olvasmányos, érdekfeszítő legyen, ugyanakkor tartalmazza a tudományág legújabb eredményeit. A kötetben most először részletesen foglalkozom a globális egyenlőtlenséggel, a terro­ rizmussal, az egyéni életúttal, az öregedéssel, a fogyatékossággal és más új, időszerű témákkal. Ezeket az új részeket úgy próbáltam összeilleszteni a ko­ rábbi kiadásokból megtartásra érdemesnek bizonyult szövegrészekkel, hogy a könyv ezután is méltó legyen az elismerésre, és a szociológiatanítás napra­ kész alapművének tekintsék.

Köszönetnyilvánítás

Itt mondok köszönetet mindenkinek, aki segített könyvem elkészítésében. Hálás vagyok az előző kiadás sok olvasójának hasznos észrevételeikért. Az ötödik kiadás nem készülhetett volna el Simon Griffiths tevékeny részvétele nélkül, aki hónapokat szentelt a kötet gondozásának. Ha e könyv bármilyen beccsel bír, az éppúgy az ő érdeme, mint az enyém. Sokkal tartozom neki ezért. Szeretnék köszönetet mondani azoknak a társadalomtudósoknak, akik könyvem készülőfélben lévő fejezeteit véleményezték. Oly sokan voltak, hogy nehéz volna felsorolni őket, de észrevételeik rengeteget segítettek. Ki­ adóm, a Polity Press munkatársai közül főként John Thompsont, David Heldet, Gill Motley-t, Neil de Cortot és Breffni O'Connort illeti köszönet. Emma Longstaff alapvető szerepet játszott a könyvkészítés teljes folyamatában. Nagyszerű volt vele dolgozni. Sarah Dancy a szöveggondozásban remekelt, nagyon hálás vagyok, hogy semmi nem kerülte el a figyelmét, és mindig megtalálta a legjobb megoldást. Végül köszönettel tartozom Alena Ledenevának a fáradhatatlan támogatá­ sért és biztatásért.

mint amelyek a 18. a témák tárgyalását más kultúrákból merített sokszínű anyag teszi kiegyensúlyozottá. napjainkban pedig egyértelműen az egész világra kiterjedő in­ tegráció folyamatainak felgyorsulását tapasztalhatjuk. és lehetséges. A szociológiá­ ban túl sokáig uralkodott az a nézet. A globalizációt azért is lényegesnek tartom. A kötet második fő témája a globalizálódó társadalmi élet. mert ma igen fontos az iparosodott és a fejlődő világ kölcsönös függősége. amelyek kiszakították a Nyugat ipa­ rosodó társadalmi rendjét a korábbi társadalmakra jellemző életformákból. az efféle vizsgálódás akkoriban még a tudományág technikai jellegűbb területein is gyerekcipőben járt. és a szükséges szelekció ellenére ismertetni tudom az összes fontos szociológiai nézőpontot. ku­ tatási eredményeire. Ebbe főként más nyugati országokban végzett ku­ tatások tartoznak. hogy foglalkoztam a globalizáció hatásával. mert vizsgálódási körük jelentős mértékben megegyezik. Ezenfelül nagy hangsúlyt fektetek a szociológia és az antropológia kapcsolatára. FŐBB TÉMAKÖRÖK A könyvet egy sor alaptéma köré rendeztem. hogy minden társadalmat önmagában. Könyvem első. Ez világosan megmu­ tatkozik például az egész világot átfogó nemzetközi kereskedelemben. hogy egy-egy társadalom intéz­ ményeinek a bemutatására szorítkozunk. A múltban sem léteztek egymástól elszigetelt társadalmak. században zajlottak le. 1989-es kiadásában újdonságnak számított. amelyekben lényeges változások zajlanak. de gyakran hivatkozom Oroszországra és a kelet-európai társadalmakra is. ugyanakkor a különböző fejezetekben kitérek a tudományág legújabb elképzeléseire. ezek mind sajátos jelleget köl­ csönöznek munkámnak. Bár elsősorban Nagy-Britanniával foglalkozom. Az így létrejött világ a szociológiai elemzés legfőbb tárgya. amely maga is sokat fejlődött. hogy több vo­ natkozásban eredeti. mind pedig a ma zajló változások fő irányainak megragadása. A szociológia azok­ nak az átalakulásoknak köszönheti létét. század végén és a 19. hogy a szociológia kulcsszerepet játszik a modern szellemi életben és központi helyet foglal el a társadalomtudomá­ nyok között. Mivel ma a világ különböző társadalmai szoros kö­ telékekkel kapcsolódnak egymáshoz. A könyv lénye­ gesen több anyagot tartalmaz a világ szegényebb országairól. akárcsak a hozzá kapcsolódó egyes információtechnológiai változások. A szociológia legfontosabb feladatai közé tartozik mind a múlt­ ban történt átalakulások feltérképezése. Olyan könyvet igyekeztem írni. hogy olyan alapvető változások előtt állunk. A szociológiát nem lehet úgy tanítani. Harmadszor: a könyvben erősen érvényesül az összehasonlító szemlélet­ mód. Kerültem a túl bonytmiltrfogalmak bevezetését.A kötet tartalmáról Ez a könyv abban a hitben íródott. mint a koráb­ ban megjelent szociológiai alapművek. és szinte teljesen eltűntek a tradicio- . amely amellett. Remélem. Azóta jóval több vitát kavar a globalizáció. taglalja a kortárs szociológusokat érdeklő legfontosabb problémákat is. külön lehet tanulmányozni. hogy eljárásom semmiféleképpen nem elfo­ gult. Az egyik fő téma a változó világ. A társadalmi vál­ tozások üteme azóta is szakadatlanul nő.

A társadalmi nem vizsgálata ma már a szociológia egyik önálló területének számít . Az így születő szociológiai elképzelések megkérdőjelezik a dogmákat. és segít megismerni a miénkétől különböző kulturális környezeteket. fejleszthetjük képzelőerőnket. fejezet). Az utóbbi években a szociológia egyik legfontosabb fejleménye. a kulturális sokszí­ nűség megbecsülésére tanítanak és segítik megérteni a társadalmi intézmé­ nyek működését.A KÖTET TARTALMÁRÓL nális társadalmi rendszerek. ha mikro. A negyedik téma a szociológia szükségképp történeti szemlélete.és makroszintek összefüggése. Ugyanakkor a nemek viszonyának kérdései anynyira lényegesek a szociológiai elemzésben.e kötetben is egy teljes fejezetet szántam a témához kapcsolódó elméleti munka és kutatás fel­ térképezésére (12. új nézőpontokból mutatja meg viselkedésünk mozgatórugóit. Ez úgy értendő. hogy egyre hangsúlyosabbá válik a történeti elemzés. . hogy a mikroszinten zajló interakció hat a szélesebb társadalmi folyamatokra. A szociológiai gon­ dolkodás nagy segítség önmagunk megértéséhez. hogy vázoljuk egy-egy esemény történeti kontextusát. hogy jobban megérthe­ tünk egy-egy társadalmi szituációt. és a makroszintű folyamatok is befolyásolják mindennapi éle­ tünket. A szociológiatanulás felszabadító élmény lehet: általa átláthatjuk mások helyzetét. Mindig felhívom az olvasók figyelmét arra. hogy nem utalhatók egyszerűen a tudományág egyik alosztályába. Könyvemben mindenütt kitérek a történeti szociológia újabb eredményeire. az önismeret révén pedig jobban megérthetjük a társadalmi világot. hanem jelenlegi in­ tézményeinket is megpróbáljuk érthetőbbé tenni a történeti megközelítés segítségével. Ezért több fejezet is tartalmaz a társadalmi nemmel foglalkozó részt. Az utolsó téma a társadalmi és a személyes kapcsolata. \ / A hatodik téma a mikro. Ötödször: a szövegben végig megkülönböztetett figyelmet szenteltem a társadalmi nemmel kapcsolatos kérdéseknek. hogy nem ki­ zárólag a múltat vetjük alá szociológiai vizsgálatnak. a szociológia és az antropológia is egyre inkább összeolvad. Ez n e m pusztán azt jelenti. a legtöbb fejezetben ez adja az értelmezési keretet. A kötetben sokszor rámutatok.és makroszinten is elemezzük. ezáltal a szociológia gyakorlata az emberi szabadság lehe­ tőségeit javítja.

hogy az olvasó konkrét példáim révén könynyebben megértse az ismertetett gondolatokat. amely bőséggel tartalmaz további anyagokat (elérhető a http://www. miközben a megfelelő helyeken más fejezetekhez is kapcsolódik. akik most ismer­ kednek vele. minél inkább „meglepetések­ kel teli" könyvet írni. A fejezetek sorrendjét is úgy alakítottam.co. Itt az oktatók és a diákok egyaránt számtalan olyan for­ rást találhatnak. az egyes kurzusok igényeihez igazítható legyen. de gyakran merítettem szemléltető anyagot más forrásokból is (például újságcikkekből). A fejezetek végén felsorolt internetes források kiindulópontul szolgálnak az emberekkel és a szociológiával kapcsolatos információk gazdag tárházá­ hoz. uk/giddens5 címen). hogy a könyv többféleképp is forgatható. így fontos új dimenzióval egészül ki a Szociológia ötödik kiadása. A kötet szö­ vegében vastag betűs kiemelés jelöli az Alapfogalmakban szereplő terminu­ sokat. amely kritikai gondolkodásra ösztönöz és segíti az elmé­ lyülést könyvem egy-egy témájában. Mindegyik fejezet többé-kevésbé önálló egységet alkot. amelyet a világháló kínál. .A kötet felépítéséről Kötetem nem az alapvető szociológiai fogalmak elvont fejtegetésével kezdő­ dik. Igyekeztem a lehető legegyszerűbb és legközvetlenebb stílusban fogalmazni. amely szándékaim szerint egyaránt hasznára válik azoknak. E példák rendszerint szociológiai kutatásokból származnak. Ezeket inkább a könyv végén foglaltam egy bővebb. egy helyen találhatja meg a korábbi fejezetekben említett fontosabb_azoeielégiai szakkifejezéseket. akik e tudományágat tanítják. mi­ közben arra is ügyeltem. átfogó fogalomtárba. Emellett a kötet külön honlappal is kiegészül. Végig arra törekedtem.polity. elképzeléseket és elmélete­ ket. hogy az olvasó fokozatosan mind mélyebb ismereteket szerezzen a szociológia különböző területeiről. amelyben az olvasó haszonnal tallózhat. ugyanakkor megpróbáltam minél érdekesebb. és azoknak is. Különösebb veszteség nélkül lehet egy-egy fejezetet kihagyni vagy más sorrendbe állítani.

és makroszociológia MIRE JÓ A SZOCIOLÓGIA? Összefoglalás Internetes források .Ml A SZOCIOLÓGIA? A SZOCIOLÓGIAI SZEMLELET Szociológiai tanulmányok A SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS KIALAKULÁSA Elméletek. elméleti megközelítések Az első teoretikusok Újabb szociológiai szemléletmódok Elméletalkotás a szociológiában Elemzési szintek: mikro.

sok minden­ ben . hiszen magunkat vizsgáljuk: azt. feszültségelfés társadalmi szakadékok jellemzik. hogy amit természetesnek. Vegyük azt az egyszerű példát. A szociológia az ember társas életével. A kávészüne­ tek elviselhetőbbé teszik a hivatalban eltöltött hosszú napot vagy az éjszakába nyúló tanulást. A szociológiai vizsgálódás köre rendkívül tág. Ugyanakkor vannak olyan kul­ túrák is. Hogyan keletkezett ez a világ? Miért különbö­ zik ennyire az életünk szüleink. aki képes elszakadni személyes körülményeitől.alig észrevehetően. hogy a kávé nem csupán ital. amelyek tolerálják a marihuána-. C. a 2 1 . Az alkoholhoz hasonlóan a kávé is társa­ dalmilag elfogadott kábítószer.ezek bőven adnak vizsgái­ nivalót a szociológiai elemzésnek. rendkívül bonyolult rendszerébe. Másodszor: a kávé drog. Sokan azért isznak kávét. A szociológia megmutatja. A kávéiváshoz kapcsolódó rituálé gyakran sok­ kal fontosabb. A kávé olyan A SZOCIOLÓGIAI SZEMLÉLET A szociológiai gondolkodásmód elsajátítása (más szóval látóterünk szélesítése) azt jelenti. hogy ki kell bontakoztatnunk a képzelőerőnket. mint magának az italnak az elfo­ gyasztása. Arra tanít minket. és miért cselekszünk úgy. A szocio­ lógiatanulás nem lehet csupán az ismeretek meg­ . a rituális cselekvésre . ahogyan cselekszünk. A szocioló­ gus olyasvalaki. amely a társas rituálé alapja. mint maga az ital. éppúgy beletartozik az egyé­ nek közötti futó utcai találkozások elemzése. Először is rámutathatunk. miért vannak ilyen különbségek. hogy megértsük. miközben a modern tech­ nológia egyre pusztítóbb támadásokat intéz a ter­ mészeti környezet ellen. de nem helyeslik a kávé. amellyel a napjuk indul. hogyan . A kávé szokásformáló anyag. és hogy életünk „adottságait" a történelmi és társadalmi erők jócskán befolyásolják. hogy nem szakadunk ki életünk megszokott keretéből. akkor va­ lószínűleg a találkozás és a beszélgetés fontosabb számukra. A legtöbben úgy szemléljük a világot. mégis sokféleképp. az a tudományág. mély konfliktusok. amit egy amerikai szerző. ugyanakkor fényes jövőt ígérf Ez a világ az állandó változások korát éli. hogy együtt kávéznak. nagyszüleink éle­ tétől? Vajon mit hoznak majd az eljövendő vál­ tozások? Leginkább ezekre a kérdésekre próbál választ találni a szociológia. Lenyűgöző.Ma. mert „feldobja" őket. A szocio­ lógiai munka alapja az. szerzésének rutinszerű folyamata. a kokainfogyasztást is. szükségszerűnek. A szociológusokat az ér­ dekli. amely ebből adódóan alapvető szerepet játszik a modern szellemi életben. sojt. ami a korábbi nemzedékek számára teljesen el­ képzelhetetlen volt. jónak vagy igaznak tekintünk. ami körülveszi. hogy megiszunk egy csésze ká­ vét! Szociológiai szemszögből mit mondhatnánk viselkedésünk e látszólag érdektelen mozzanatá­ ról? Rengeteget.és az alkoholfogyasztást. a cso­ portokkal és a társadalmakkal foglalkozó tudo­ mány. A szociológiai szem­ lélet alapfeltétele. Sok nyugati számára a reggeli kávézás köré szerveződik egy személyes szokás: fontos első lépés. amely igencsak nyugtalanító. az talán nem az. amely koffeintartalmá­ nál fogva serkenti az agyműködést. hogy elvonatkoztassunk min­ dennapi életünk szokványos cselekvéseitől.tükröződnek társadalmi tapasztalataink kontextusai egyéni életünkben. és tágabb kontextusba tudja helyezni a dolgokat. Harmadszor: a kávéivó bekerül a társadalmi és gazdasági kapcsolatok egész világra kiterjedő. Ha két em­ ber megbeszéli. rabul ejtő vállalkozás. mint a globális társadalmi folyamatoknak. amilyenek vagyunk. pél­ dául az iszlám fundamentalizmus erősödésének a boncolgatása. Az evés-ivás min­ den társadalomban alkalom a társas interakcióra. szemben például a marihuánával. hogy hogyan viselke­ dünk társas lényként. Wright Mills találóan szociológiai képzelőerőnek nevezett (Mills 1970). A szociológiai képzelőerő mindenekelőtt /azt követeli tőlünk. hogy sokkal tágabb keretben kell látnunk. a nyugati kultúrák­ ban azonban az emberek többsége a szenvedélyes kávéfogyasztókat nem tekinti „kábítószeresek­ nek". hanem a naponta ismétlődő társadal­ mi rítusok részeként szimbolikus értékkel is bír. Ugyanakkor irányíthat­ juk a sorsunkat és jobbá tehetjük az életünket. miért vagyunk olyanok. század elején olyan világban élünk. pró­ báljuk új módon szemlélni őket. attól. Ezt sokszor a nap későbbi részében másokkal közös kávézás követi.

Az olaj mellett a kávé a legértékesebb árucikk a nem­ zetközi kereskedelemben. mégis főként szegény országokban termesztik. koffeinmen­ tes. vagy amelyet a „méltányos kereskedelem" keretei közt értékesítenek (olyan rendszereken keresztül. A kávé termesztése. a burgonya és a cukor . Az ilyen globális tranzakciók tanulmányozása a szocioló­ gia fontos feladata. mivel manapság életünket je­ lentős mértékben befolyásolják az egész világra kiterjedő társadalmi hatások és kommunikációs hálózatok. A kávékedvelők elhatározhatják. Ma gyakorlatilag minden Nyugaton fogyasztott kávé olyan térségekből érkezik. amely nem tart-1) ja tiszteletben az emberi jogokat és nem törek­ szik a környezet védelmére. aki úgy dönt. sok ország számára a legnagyobb bevételi forrás. hogy nem vesznek olyan országból kávét. hogyan szerezhetnek tu­ domást az emberek a globalizáció révén a föld- . A szociológusok azt igyekeznek megérteni. a banán. termék.mint a tea. Ötödször: a kávé a mai globalizációról. milyen múltbeli társa­ dalmi és gazdasági fejlődési folyamatok eredmé­ nye ez az ital. milyen kávét választ és hol veszi meg. tömeges fogyasztása mintegy két évszázaddal ezelőtt. amelyekben a fejlődő országok kis­ termelői a teljes piaci árat megkapják). emberi jogokról és kör­ nyezetpusztításról folyó viták középpontjában álló termék. aki a Starbuckshoz hasonló. a Nyugat gyarmati terjeszkedésével kezdődött. amelyeket annak ide­ jén európai országok gyarmatosítottak (Dél-Ame­ rikából és Afrikából). A kávé népszerűségének növeke­ désével márkanevekkel differenciált és politiká­ val átitatott termékké vált: ma már a fogyasztó életstílusát határozza meg. ha kávézni megyünk a barátainkkal. amely bolygónk leggazdagabb részeit kö­ ti össze a legszegényebbekkel: a gazdag orszá­ gokban nagy mennyiségben fogyasztják. A nyugati étrend számos egyéb is­ mert összetevőjével együtt . Bár a kávé a Közel-Keletről származik. A gyarmati örökség óriási hatást gyakorolt a globális kávékereskedelem fejlődésére.a kávét is csak az 1800-as évek vége óta fogyasztják széles körben (az elit körében már korábban divatossá vált a kávézás).Ml A SZOCIOLÓGIA? Az is egy társas rituálé része. vagyis semmiféle értelem­ ben nem „természetes" része a nyugati étrend­ nek. Negyedszer: amikor kávénkat kortyolgatjuk. nem­ zetközi kereskedelemről. szállítása és elosztása szükségessé teszi számta­ lan. Van. a kávéivótól sok ezer mérföldnyire élő em­ ber folyamatos egymás közötti ügyletét. amely organikus. hogy csak olyan kávét iszik. „nagyüzemi" üzletlán­ cokkal szemben a „független" kávéházakat pár­ tolja. nem is gondolunk arra. Van.

hogy megszerezze a diplomáját. amely látszó­ lag csak az egyént foglalkoztatja. Mégis jó­ val többről van szó. Az egyetemi hallgatók nem a népesség átlagos tagjai. hogy miért lapozgatja a könyvemet. mi a szociológia. aki szeretne elmélyedni a tárgyban. hogy valamiképp összefügg azzal. hogy fanyalgó egyetemi hallgató. Vegyük például azt. hogy kiegészítse jövedelmét? Ha befejezi az iskolát. akinek azért kell szociológiát tanulnia. ha egy társadalomban milliók kerül­ nek ugyanilyen helyzetbe: közüggyé válik. kerekség távoli tájain zajló fontos eseményekről. ugyanakkor rámutat. hogyan viselkednek az emberek egy-egy csoportban? . hogy egy kisebbség tagja vagy szegénységben él. hogy a válás egy. hogy az olvasó a fenti kérdések^ egyikére-másikára nemmel válaszol! Lehet. a mai Nagy-Britanniához hasonló társadalom­ ban közösségi ügy (public issue) is: a házasságok több mint harmada tíz éven belül felbomlik.Mills ezt hívja személyes gondnak (personal trouble) -. Vagy lehet lelkes olvasó. Társadalmi hátterünk igen nagy mértékben meg­ határozza. szeretne jó álláshoz jutni. Próbálja most olvasóm ilyen szemmel nézni a saját életét! Nem kell feltétlenül aggasztó ese­ ményekre gondolnia. Pél­ dául a válást nehezen dolgozza fel az. aki megéli . mint egy-egy ember kétség­ beeséséről. akik érdeklődnek a szociológia iránt. amely sokakat foglalkoztató társadalmi trendeket jelenít meg. hogy aztán új ismereteiket hasznosítva éljenek és cselekedjenek. illenek-e az olvasóra a következő jel­ lemzők! Fiatal? Fehér? Értelmiségi vagy szellemi foglalkozású? Végzett vagy most is végez rész­ idős munkát. de úgy véli. valójában szé­ lesebb körben érvényes kérdéseket vet fel. hogy sok olyan esemény. milyen döntéseket tartunk elfogadha­ tónak. Bármi is az indítéka.bár talán nem is tud róla . Szociológiai tanulmányok A szociológiai képzelőerő segítségével felismer­ hetjük. de nem lelkesedik a tanulásért? Nem tudja igazán. hogy szociológiát tanul! Lehet. Ve­ hetjük példának a munkanélküliséget is. Talán már középkorú vagy idősebb. Épp ebből követ- . és nem tud másikat találni. amely személyes tragédia lehet annak. akit kitesznek az állásából. századi Nagy-Britannia elitje számára a kávéház szol­ gált a társalgás és a politikai szervezkedés legfőbb szín­ tereként. Nézzük. olvasómnak . A 18.Ezekre a kérdésekre álta­ lában olvasóim több mint háromnegyede igennel válaszol. hanem többnyire jobb helyzetű családokból származnak. Egyéni döntése a tágabb társadalomban elfoglalt helyzetét tükrözi.sok közös jellemzője lehet másokkal. De tegyük fel.A méltányos kereskedelemben részt vevő dél-amerikai szövetkezet kávészemeket válogató munkásainak a kávé biztosít megélhetést. Attitűdjeik rendszerint hasonlóak barátaik és ismerőseik attitűdjeihez. miért döntött úgy.

a szociológia azonban nem szorítkozhat a tények gyűjtésére. amely az emberi cselekvéstől függetlenül létezik. Bár mindannyiunkat befolyásol a társadalmi környezetünk. hogyan formál minket a társadalom és hogyan formáljuk önmagunkat.mégis elmondhatjuk. miért történnek a dolgok. Azt is tudni akarjuk. amelyben mozgunk. hogy ma reggel ká­ vét vettem. Persze a tényfeltárást és az elméletalkotást sosem lehet teljesen szétválasztani. és szeretik azt hinni magukról. a világ másik felén is élhetnek.alakítja . rögtön megmutatko­ zik. Valószí­ nűleg meg kellett küzdenie azért. ehhez viszont magyarázó elméleteket kell kidolgoznunk. mint a természettudományok művelői? A válasz . a tudományág természetében keresendő: a szo­ ciológia a mi életünkkel.Ml A SZOCIOLÓGIA? keztethetünk azonban más jellemzőire. vagy lehet. de ha ezt nem vala­ milyen elméleti tudásra alapozva teszik. mennyire fontos az elméletalkotás a szocio­ lógiában. miként kell tanulmányozni az emberi viselkedést. A szocioló­ gia azt az összefüggést hivatott vizsgálni. Elméletek. Amikor . Az elméletalkotás során elvont értelmezéseket alakítunk ki. A társadalmi struktúra fogalma fontos szere­ pet játszik a szociológiában. hogy a kávébabot Közép-Amerikában termesztet­ ték stb.vagy presszókávét iszunk-e. Csak akkor alakít­ hatunk ki helytálló elméleti megközelítéseket. minden pilla­ natban átalakítják őket elemi alkotórészeik. A szociológia tudomány­ területén sosem alakult ki egységes törzsanyag a mindenki számára elfogadható elképzelésekből.vagy cselekvéshal­ mazokból állnak. bármennyire fontosak. hogy tejes. sajátos módon meghatározott mintába rendeződnek. hogy egyetemre készül. hogy idáig jus­ son.és házassági rendszerek változá­ saiban? Az efféle kérdések megválaszolásához nélkülözhetetlen az elméleti gondolkodás. akik tőlünk óriási távolságra. viselkedésün­ ket nem egyszerűen ez a környezet határozza meg. akkor for­ máljuk a kávé piacát. Például az iparosodás­ ról alkotott elmélet kidolgozásakor igyekeznénk megragadni az ipari fejlődés különböző folyama­ tainak főbb közös jegyeit. hogy felsőfokú ta­ nulmányait főfoglalkozású szülőként folytatja. hogy „talpraesettek". hogy az iparoso­ dás nagy hatást gyakorolt a modern társadalmak kialakulására. milyen feltételek között indult meg maga az iparosodás? Miért ta­ lálhatunk eltéréseket különböző társadalmak iparosodási folyamatai közt? Miért tulajdonítunk szerepet az iparosodásnak a büntetési módszerek vagy a család. „épí­ tőköveik": a magunkfajta emberek. és megpróbálnánk rá­ mutatni.meghozzuk ezeket a döntéseket. Például tudjuk.több millió embertársunkhoz hason­ lóan . talán szembe kellett néznie barátai és mások ellenérzéseivel. de a társadalmi struktúra nem hasonlítható va­ lamilyen fizikai struktúrához. hogy a tények magukért beszélnek. A szociológusok gyakran körömszakadtáig vi­ tatkoznak arról. hogy melyik kávézóba me­ gyünk. Ez akkor is igaz. amelyekkel a megfigyelt szituációk széles köre magyarázható. hogy e jegyek közül melyek a legfonto­ sabbak a szóban forgó fejlődés magyarázatában. A tények feltárása megmutatja. Az emberi társadalmakban sosem szűnik meg a strukturálódás folyamata. de honnan ered. Közkeletű tévedés. hogy minden gyakorlati döntés alapja legalább részben valamilyen el- A SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS KIALAKULÁSA Sokan meghökkennek a többféle megközelítés­ től. ha a tényfeltárás eszközeivel igazolhatók. például egy épü­ lethez. ha önma­ gunkat próbáljuk tanulmányozni.a körülöttünk lévő társadalmi világot és ugyanakkor strukturálódik is e társa­ dalmi világ hatására. Mi dön­ tünk például arról. Tevékenységünk egyszerre struk­ turálja . a mi viselkedésünkkel foglalkozik. Egyéniségünket mi alakítjuk ki. hogyan történnek a dolgok. hatunk a kávétermelők éle­ tére.). hogy bizonyos összeget fizettem érte. amelyeket szociológiai tanulmányaik kezde­ tén megismerhetnek. Arra utal. elméleti megközelítések Például amikor egy olyan összetett dolgot igyek­ szünk megérteni. érdekesek (tény az. mint az iparosodásnak a társa­ dalomra gyakorolt hatása. Térjünk vissza a kávé példájához! Az a csésze kávé nem magától kerül az asztalunkra. aligha tudnak magyarázatot találni a modern társadal­ mak sokrétűségére. hanem strukturáltak. ha a kutatást szigorúan gyakorlati céllal végzik. Vi­ selkedésünkben és az egymással kialakított kap­ csolatainkban vannak ugyan szabályszerűségek. Sok szociológus dolgozik elsősorban tényfeltárással. amikor megmondta nekik. hogy éle­ tünk társadalmi kontextusai nemcsak véletlen­ szerűen kialakuló esemény. A tények értelmezéséhez elméletekre van szükségünk. és hogyan lehet a legjobban értelmezni a kutatási eredményeket. Vajon ők miért nem tudnak megegyezni egymással úgy. és nincs könnyű dolgunk. ezért nem kell foglalkozniuk elvontabb gondolatokkal . A „gyakorlatias emberek" általában gyanak­ vók az elméletalkotókkal szemben.

Ez az emberi viselkedés egyik elméleti értelmezése. Mondjuk feltéte­ lezi. hogy téves. amelyek a festésekor. Első pillantásra a festménynek nincs sok értelme. a társadalom szisztematikus vizsgálata viszonylag) . cselekvést és intézményeket. Nem kínálkozik egyszerű megoldás. hogy egy üzleti vállalkozás vezetője ügyet sem vet az „el­ méletre". hogy a természeti eseményeket. a 16. és gyakran vallási formát öltöttek. mert segítségével meg­ világítható a kutatás során gyűjtött tények értel­ me.I 1. Az elmélet azonban nem csak azért foglal el fontos helyet a szociológiában. amelyek nemzedékről nemzedékre hagyomá­ nyozódtak.ösztönzi szorgos munkára. században közkeletűek voltak. amikor meg­ próbáljuk eldönteni. hogy alkalmazottait főként a pénz . például a földrengést istenek vagy szellemek idézik elő. rá­ adásul az iparszociológiai kutatásokból kiderül. A kép valójában több mint száz olyan szólást ábrázol. emberek mindig is kíváncsiak voltunk visel­ kedésünk mozgatórugóira. A címe azonban. vannak elméleti feltevései. De bárhogyan is gondolkodik az üzleti tevékenységről. Ehhez hasonlóan értelmezheti megfigyeléseit a szociológus elméletek keretében. Elméleti megközelítés nélkül azt se tudnánk. (A modern tudomány megszületése előtt sokan hitték. és még a filozófiai jellegű kérdésekre is választ kell adnia.a nekik juttatott bér . Az elméleti gondolkodásnak megoldást kell találnia az ember társadalmi életének vizsgálatá­ ban felmerülő általános problémákra.) Bár a korábbi idők szerzői is megvilágították az emberi viselkedés és társadalom természetét. Az önmagunk meg­ ismerésére tett kísérletek azonban évszázadokon keresztül olyan gondolkodásmódokra épültek. milyen mértékben követhe­ ti a szociológia a természettudományokat. méleti feltevés. amikor vizsgálódni kezdünk vagy értelmezni próbáljuk egy kutatás eredményeit. még ha gyakran kimondatlanok is. a Flamand közmondások segít megérteni. mit keressünk. miről van szó. A tudományunkban kibontakozott különféle el­ méleti megközelítések más-más módon láttak neki e kérdések megválaszolásának. Az első teoretikusok Mi. FEJEZET Brueghel fenti képén számos ember foglalatoskodik különös tevékenységekkel. Például elképzelhető. vagy hogyan foglalhatjuk a legjobban fogalmi keretbe az emberi tudatot.

A teológiai stádiumban a gondolkodást vallási eszmék vezé­ relték. hogy mindegyik tudományágnak megvan a maga tár­ gya. milyen a világ most. hogy a megfigyelés­ ből. ezért alkotta meg a „szociológia" szót.akárcsak a fizikai világ . hogy mind egy közös logikára és az egyetemes törvények feltárására irányuló tu­ dományos módszerre épül. A pozitivizmus feltevése. A metafizikai stá­ diumban. Galilei és Newton felfedezései és eredmér Auguste Comte Egyedül nyilván senki nem alapíthat meg egy tel­ jes tudományágat. amely nagyjából a reneszánsz idejére tehető. valamint az a hit. hogy a világ megismerésére irá­ nyuló emberi törekvések teológiai. ezért a gondolkodóknak is új módon kellett értelmezniük a társadalom és a természet világát. A legnagyobb szerepet közülük általában Au­ guste Comte-nak (1798-1857) tulajdonítják. összehasonlításból és kísérletezésből szár­ mazó empirikus eredmények alapján ismereteket szerezhetünk a társadalomról. az emberi társadalmat vezér­ lő törvények kipuhatolásával sorsunkat is irá­ nyíthatjuk és közelebb juthatunk az emberiség jólétének megteremtéséhez. ahogyan a természeti világ törvényeinek fölfedezése révén irányíthatjuk és előre láthatjuk az eseményeket környezetünkben. hogy a vallás he­ lyett a tudományt állították a világ megértésének szolgálatába. hogy segítsen megérteni. mint ahogyan a természettudomány magyarázza a fizi­ kai világ működését. az 1800-as évek elejére tehető. az erősödő iparosodás pedíg megváltoztatta a francia népesség tradicio­ nális életét. A szociológia szüle­ tésének hátteréül egy sor viharos erejű változás szolgált. A francia forradalom jelentős társa­ dalmi változásokat hozott. Comte eredetileg a „társadalmi fizika" meg­ nevezést alkalmazta. Éppen úgy. Eszerint gondos. hogy ne­ vet adjon a tárgynak. A pozitív stádiumban. miután azonban a vele vi­ tatkozók is elkezdték használni ezt a kifejezést. A szociológia pozitivista megközelítése arra a meggyőződésre épül. érzékeléssel történő megfigye­ lésekből olyan törvényekre következtethetünk.állandó tör­ vényeknek engedelmeskedik. ame­ lyekkel a fizikában vagy a kémiában vizsgálják a világot. metafizikai és pozitív szakaszokon haladnak át. amelyek a megfigyelt jelenségek közötti összefüg­ gést magyarázzák. Comte olyan társadalomtudomány megteremtésére törekedett. amelyet Koperni­ kusz. hanem természeti keretek között kezdték vizs­ gálni. Bár Comte felismerte. Comte megalkotta a három stádium törvényét. így a korai szociológiai gon­ dolkodás kialakulásához is sokan hozzájárultak. és mit tartogathat a jövő. hogy a társadalom Isten akaratának megnyilvánulása. Comte a szociológiát pozitív tudománynak lát* ta: úgy vélte. hogy a szociológiában a társadalom tanulmányozása során ugyanazokat a szigorú tudományos módszereket kell alkalmazni. mert tőle ered a „szociológia" szó. amely kimondja. hogyan fognak bekövetkezni a jövőbeli ese­ mények. a szociológia feladata. azért. mint a mai szocioló­ gusok: Milyen az emberi természet? Miért szerve­ ződik így a társadalom? Hogyan és miért változ­ nak a társadalmak? Modern világunk gyökeresen eltér a múlt világától. amelyeket Európában az 1789-es francia forradalom és az ipari forradalom kezdete indí­ tottak el. A 19. a társadalmat már nem természetfeletti. Az események közötti ok-oko­ zati kapcsolat megértésével a tudós előre láthat­ ja. A fordulópontot az jelentette. Comte szerint a tár­ sadalom . Auguste Comte (1798-1857) .Ml A SZOCIOLÓGIA? új fejlemény. hogy a tu­ domány csak megfigyelhető. századi gondolkodók ugyan­ olyan kérdéseket tettek fel. Ezek a változások lerombolták a hagyo­ mányos életformákat. kezdete az 1700-as évek végére. közvetlen tapasz­ talással megragadható dolgokkal foglalkozhat. amellyel éppúgy ma­ gyarázhatók a társadalmi világ törvényei. úgy vélte. amelynek megalapítására készült: Comte gondolkodása tükrözte kora kavargó eseményeit. ha másért nem. szerette volna megkülönböztetni saját nézeteit.

hogy a társadalmi élet elemzésében ugyanolyan objektivitásra kell törekedni. Comte nagyon is jól ismerte társadalmának állapotát. E szemléletet követve Comte megállapította. de általánosságban minden emberi társadalmat is. hozzájárulása a társadalom tudományának rendszerbe foglalásához és egy­ ségesítéséhez lehetővé tette. vagyis a társadalom nem pusztán az egyes tagjai tetteinek és érdekeinek összessége. Comte-hoz hasonlóan úgy gondolta. hogy Comte-nak nem sikerült végrehajtania tervét. Durkheimnek a szo­ ciológiára vonatkozó híres első alaptétele: „A tár­ sadalmi tényeket dolgoknak kell tekintenünk!" Ezt úgy értette. a vallás. amely az új egyenlőt­ lenségi minták ellenében segít szabályozni vagy összetartani a társadalmat. A hosszú távú megoldást úgy képzelte. amelyek for­ málják az egyén cselekvését. hogy a szociológia az utolsóként. hogy a társadalmi életet ugyan­ olyan pontosan lehet vizsgálni. a tudományos módszereket igyekeztek alkalmazni a társadalmi világra is. ködösnek tartotta.realitása. hogy a társadalomnak megvan a maga sa­ ját valósága. Émile Durkheim ( 1 8 5 8 1917) írásai maradandóbb hatást gyakoroltak a modern szociológiára. főként a szocio­ lógiára épült volna. mégis minden tudomány közül a legjelentősebb és leg­ összetettebb.nyei nyitottak meg. a kémiát és a biológiát követően kifejlődött tudomány. amelyek az egyénen kívüli. mint a természet tárgyait vagy eseményeit. mint Comte elképzelé­ sei. Durkheim számára a szociológia fő feladata a társadalmi tények vizsgálata. mint a természet tu­ dományos vizsgálata során. A szociológusnak a szociológiai módszereket nem annyira az egyén. ha ezeket empirikus módon vizsgálja. amely segíthet tisztázni a hagyományos fi­ lozófiai kérdéseket. elődje elképzeléseit többnyire túlságosan speku­ latívnak. hogy kényszerítő erővel bírnak az egyénekkel szemben. illetve a munka és a gazdasági élet tár­ gyalásakor is találkozhat az olvasó Durkheim el­ képzeléseivel. Durkheim írásai a témák széles körét ölelik fel. Szerinte a társadalmi tények olyan cselekvési. látta. Korlátozó jellegüket azon­ ban az emberek gyakran nem látják kényszerí- Émile Durkheim Egy másik francia szerző. hogy ezek a társadalom egységét veszélyeztetik. és úgy vélte. elismert tu­ dománnyá váljon. külső tényezők. Sürgette az „emberiség vallásának" megalapítá­ sát. valamint az er­ kölcsi tekintély forrásaival és jellegével. szociológiai nézőpontjának megfelelően^újjászervezni különösen a francia társadalmat. Durkheim úgy vélte. és megvan a maguk . Bár Comte-nak a tár­ sadalom újjászervezéséről kialakított elképzelése sosem valósult meg. Noha Durkheim számos vonatkozásban tá­ maszkodott Comte munkájának egy-egy elemére. mint inkább a társadalmi tények vizsgálatában kell alkalmaznia: a társadalmi életnek azokkal az aspektusaival kell foglalkoznia. a szociológia tudományos alapokra helyezését. hogyan lehetne. A kötet későbbi fejezeteiben. hogy a szociológia később magas szakmai színvonalú. gondolkodási vagy érzelmi módozatok.az egyes emberek életén és látásmódján túli . a fizikát. A társadalmi tények egy másik jellemzője az. például a gazdasági helyzettel vagy a vallás hatásával. Három fő témával foglalkozott: a szocioló- . amely elképzelése szerint a hitet és dogmát mellőzve tudományos alapokra. a deviancia és "a: bűnözés. Émile Durkheim (1858-1917) gia mint empirikus tudomány jelentőségével. Durkheim a szociológiát új tudománynak tekin­ tette. az egyén szerepének felértékelődésével és egy új társadalmi rend kialakulásával. aggasztották az iparo­ sodás okozta egyenlőtlenségek. Pályája későbbi szakaszában Comte nagysza­ bású terveket vázolt fel arról. hogy morális kon­ szenzust kell teremteni.

amikor a társadalom gyors változása vagy instabilitása miatt az em­ berek „normák nélkül" maradnak. Úgy vélte. és akiknek a vágyait. Például a katolikusok alacsonyabb öngyilkossági aránya erős társadalmi közösségükkel magyarázható. ha hosszabb időtartamot vizsgálunk. Durkheim ezt bizonyítéknak tekintette arra. Durkheim szerint azonban az öngyilkos­ ság társadalmi tény. és mindenképp egyetlen osztályozási rendszerbe akarta foglalni az öngyilkosság összes típusát. hogy bizonyos emberek másoknál hajlamosabbak öngyilkosságot elkövetni. hogy az öngyilkosok között több a fér­ fi. míg az egyedülállók elszigeteltebbek a társadalmon be­ lül. törekvéseit társadalmi normák szabályozzák. Ennek ellenére a tanulmány ma is klasszikusnak számít. A házasság úgy véd az öngyilkosságtól. Az integráció és a szabályozás relatív megléte vagy hiánya szerint az öngyilkosság következő négy típusát külön­ böztette meg: Az egoista öngyilkosságot alacsony fokú tár­ sadalmi integráció jellemzi. főként azt kifogásolva. hogy Durkheim hivatalos statisztikákat használt. Az utolsó típus a fatalista öngyilkosság. amely csak más társadalmi tényekkel magyarázható. elsőként ő adott rá szociológiai magyarázatot.Ml A SZOCIOLÓGIA? Durkheim tanulmánya az öngyilkosságról Az egyén és a társadalom viszonyát feltáró klaszszikus szociológiai tanulmányok egyike Durk­ heim 1897-es elemzése az öngyilkosságról (Durkheim 2003a). mint a nő. az éghajlattal vagy az elmezavarral próbálták in­ dokolni. hogy vannak olyan. Magyarázatát a társadal­ mi szolidaritás fogalmára és a társadalmat össze­ tartó tényezők két típusára építette: a társadalmi integrációra és a társadalmi szabályozásra. de az egyén hajlamát az öngyilkosságra a faji hovatartozással. A hivatalos franciaországi öngyilkossági adatok magyarázata során Durkheim arra a következte­ tésre jutott. hogy akkor kö­ vetkezik be. viselkedésüket gyakran társa­ dalmi minták és elvárások formálják. A japán kamika­ ze pilóták vagy az iszlám „öngyilkos merénylők" ilyen altruista öngyilkosok. úgy vélte. hogy ez a típus a tradicionális társadalmakra jel­ lemző. mint a szegény. amikor az egyén „túlintegrált" (túl erősek a társa­ dalmi kötelékei). hogy a társadalmi világ még egy olyan igencsak személyes cselekményre is hat. de szabályos mintázatokat mutatnak. Az öngyilkosság megjelenése óta sokat vitat­ ták a tanulmányt. Az öngyilkossági arányok vizsgálata feltárja. Bár az emberek szabad aka­ rattal és választási lehetőségekkel bíró egyénnek tekintik magukat. hogy vannak az öngyilkossági arányt befolyásoló. hogy az egyént stabil társas kapcsolatba foglalja. és a társadalmat többre értékeli önmagánál. mint az öngyilkosság. Nem pusztán egyéni tet­ tek végeredménye. amikor a társadalom túlszabályozza az egyént. Durkheim tanulmánya rámutatott. Például felfedezte. A korábbi írások is elis­ merték a társadalmi tényezők hatását. több a protestáns. hogy a sorssal vagy a társadalommal szemben te­ hetetlennek érzi magát. míg a protestánsok személyes és erkölcsi szabad­ sága azt jelenti. és alapve­ tő megállapítása helytálló: még az öngyilkosság látszólag személyes aktusa is szociológiai magya­ rázatot követel. A normák és vágyak állandó vonatkoztatási pontjának elve­ szítése . mondjuk válás idején . hanem olyan jelenség. hogyan ismerhetünk fel általá­ nos társadalmi mintákat az egyéni tettekben. illetve csoportkö­ telékei gyengülnek vagy megszakadnak. hogy kevésbé hajlamosak öngyilkosságot elkövetni azok. Durkheim úgy látta. az egyénen kívüli társadalmi erők. Az öngyilkossági arányok társadalmanként kü­ lönböznek. és több az egye­ dülálló. egységesen ható társadalmi erők. ha az egyén elszigetelődik. . Bár Durkheim ezt a típust a maga korában kisebb je­ lentőségűnek tekintette.felboríthatja az emberek lehetőségei és vágyai közötti egyensúlyt. gazdasági változás vagy bizonyta­ lanság idején pedig magasabb. Durkheim ezzel az anómia társadalmi feltételeire utalt. Dui-Jdretm szerint a háború idején tapasztal­ ható alacsonyabb öngyilkossági arányt a fokozot­ tabb társadalmi integráció jelének tekinthetjük. Az egyén elnyomása azt eredményezi. több a jómódú. hogy „egyedül állnak" Isten színe előtt. amelyekben fennmaradt a mechanikus szolidaritás. Ebben az esetben az öngyilkosság a „nagyobb jóért" hozott áldozat. akik erősen kötődnek társadalmi csoportokhoz. mint a házas. amely mintákba rendeződő jellemzőket hordoz. Ezekből a vizsgálati eredményekből Durkheim megállapította. Az anómiás öngyilkosságot a társadalmi szabá­ lyozás hiánya okozza. és akkor következik be. amelyek meghatározzák az öngyilkosságok arányát. Azt is megfigyelte. mint a katolikus. nem vette figyelembe az öngyilkosságot befolyáso­ ló nem társadalmi hatásokat. Az 3/fm/'sfa~öflgyjlkosság akkor következik be.például a gazdasági rend megbomlása vagy személyes összezördülések. Bár Durkheim vizsgálata előtt is végeztek ku­ tatásokat az öngyilkosságról. hogy az öngyilkosságok aránya háború idején általában alacsonyabb.

A közös nézetek gátló erejűek: a közösség azon­ nal megbüntet mindenkit. mert mindenkinek olyan árukra és szolgáltatásokra van szüksége. miközben nem adnak egyértelmű új értéke­ ket. amelyek a társadalmi dolgok igazi természetét tükrözik. hogy tudományos koncep­ ciók csak a tudományos gyakorlatból születhet­ nek. Bomlaszthat­ ják a tradicionális életstílusokat. hogy a dol­ gokat a maguk valóságában vizsgálják és olyan új koncepciókat alkossanak. hogy mi tartja össze a társadalmat és akadályozza meg annak káoszba süllyedését. csak társadalmuk általános min­ táit követik. Durkheim ezeket a bomlasztó feltételeket az andmia fogalmával kapcsolta össze: a céltalanság vagy reménytelenség érzésével. amelyet a mo­ dern társadalmi élet kelt. Szolidaritás akkor áll fenn. Az organikus szolidaritású társadalmakat az emberek kölcsönös gazdasá­ gi függősége és mások szerepének a felismerése tartja össze. Arra biztatta a szociológusokat. Durkheim úgy vélte. amelyekben a munkamegosztás kis mértékű. A modern társadalom fejlődés lerombolta a tradicionális erkölcsi ko látok és minták nagy részét. aki szembefordul a konvencionális életmóddal. Kari Marx Kari Marx (1818-1883) nézetei éles ellentétben állnak Comte és Durkheim eszméivel. amelyeket korábban a vallás biztosított. amelyeket szociológiai módszerekkel kell megmagyarázni. Durkheim kifejti. nem lehet őket közvetlenül megfi­ gyelni. amely­ nek értelmében az ipari kor kezdetén egy újfajta szolidaritás jelent meg (Durkheim 2001). hogy nincs más választásuk. vallási hiedelmeket és a mindennapi élet min­ táit. az egyénre kiszabott büntetéstől (például ha bűncselekmény­ ről van szó). A társadalmi tények sokféleképpen korlátozhatják az emberi cselekvést. amelyet Durkheim szerint organikus szolidaritás jellemez.mechanikus és organikus . hogy az emberek gyakran nem is tesznek mást. erkölcsöket. és ezeket összekapcsolta a munkamegosztással. ha az egyéneket si­ kerrel integrálják társadalmi csoportokba és tevé­ kenységüket közös értékek. Az ipar. Az öngyilkossági arányszámok évről évre visszatérő mintákat követnek. jellemzőiket inkább közvetve kell feltárni: hatásaik elemzésével. ütemük annyira gyors. amelyet más foglalkozásúak bizto­ sítanak. Tehát a mechanikus szolidaritás alapját a konszenzus és a hasonló meggyőződés képezik. A szociológia többi alapítójához hasonlóan Durkheim is mindenekelőtt a társadalmakat át­ alakító változásokkal foglalkozott. hogy a társadalmi tények vizsgálata során az előítéletek és ideoló­ giák figyelmen kívül hagyására kell törekedni. hogyan próbálták őket kifejezni törvényekben. és ez a modern társadalmak sok tagjában olyan érzést kelt.és városfejlődés erői azonban fokozták a munka­ megosztást. ezért nincs sok tere az eltérő egyéni vélemények kifejezésének. Az öngyilkosság látszólag tisztán személyes cselekedet. hiszen meggyőződésük. Durkheim hangsúlyozta. amelyek az ipari forradalom idején következtek be a társadalomban. A társadalmi konszenzus megteremtésé­ ben a közös nézeteket a gazdasági reciprocitás és a kölcsönös függőség viszonyai váltják fel. teljes egészében a rendkí­ vüli személyes boldogtalanság következményé­ nek tűnik. hogy az öngyilkos viselkedésére nagy hatást gyakorolnak a társadalmi tényezők . hogy a társadalmi ténye­ ket nehéz vizsgálni: mivel láthatatlanok és megfoghatatlanok. más szóval az. de hozzá­ juk hasonlóan azokat a változásokat igyekezett magyarázni. Főként a tár­ sadalmi és morális szolidaritás érdekelte. ami hozzájárult e szolidaritásforma felbomlásához. a társadalmi elutasításig (elfogadha­ tatlan viselkedés esetén) vagy (a nyelvi szabályok megsértésekor) az egyszerű félreértésig. Első jelentős. hogy nincs értel­ me az életének. Durkheim szerint mechanikus szolidaritás jel­ lemzi a tradicionális kultúrákat. a kívülről készen kapott elképzelésektől mentes elmét követel. A tudományos szemlélet az érzékelés útján sze­ rezhető bizonyítékokra nyitott. a különböző foglalkozások egyre fokozódó elkü­ lönülésével. vagy annak vizsgálatával. A munkamegosztás fokozódásával az emberek egyre inkább egymásra utaltak. mert általában szabad akaratukból enge­ delmeskednek a társadalmi tényeknek. hogy komoly társadalmi nehézségeket okoznak. Fiatalkorában összetűzésbe került a német hatóságokkal poli- .típusát. Mivel a társada­ lom tagjainak többsége hasonló foglalkozást űz. szokások révén sza­ bályozzák. Durkheim viszont kimutatta. A társadalmi munka­ megosztásról című művében (1893) Durkheim a társadalmi változás olyan elemzését adta. Durkheim elismerte. összekötik őket a közös tapasztalatok és nézetek. A feladatok specializálódása és az egyre erősebb társadalmi differenciálódás a fejlett társadalmakban új rend kialakulását ered­ ményezte. Durkheim egyik legismertebb tanulmányában az öngyilkosságot elemzi (lásd a keretes részt az előző oldalon).tőnek.ezek közül az egyik az anómia. vallási szövegekben vagy írott illemszabályok­ ban. De a modern világban a változások annyira in­ tenzívek. A fej­ tegetés során Durkheim szembeállította a szoli­ daritás két .

át­ menet következett be az egyik termelési módról a másikra. Ez azt jelen­ ti. Vázolta az egymást követő történelmi Kapitalizmus és osztályharc Bár írásaiban a történelem különböző szaka­ szaival foglalkozott. ezért „a tör­ ténelem motorjának" nevezhetők. Az első a . Az osz­ tályok közötti kapcsolat kizsákmányoló jellegű. amely éles ellentétben áll a történelem minden korábbi gazdasági rendjével. Bár Marx főként a 7 ^ kapitalizmusra és a modern társadalomra fordí­ totta figyelmét. amelyek számos különböző tudományterü­ letet fognak át. Az osztályok közötti ellentétek a történelmi fejlődés legfontosabb hajtóerejét képezik. műveiben rengeteg szociológiai felismerés található. akik korábban a föld mű­ veléséből tartották fenn magukat. a munkásnak pedig bér kell). Marx írja az 1848-as Kommunista Kiáltvány elején: „Minden eddigi társadalom története az osztályharcok tör­ ténete" (Marx-Engels 1998). hogy létrejön azoknak a munkásoknak a köre. Karl Marx (1818-1883) tikai tevékenysége miatt. hanem elsősorban a gazdasági tényezők szolgálnak. és akik a tőketulajdono­ sok által biztosított munkalehetőséggel élhet­ nek csak. de mivel mindig igyekezett össze­ függésbe hozni a gazdasági problémákat a tár­ sadalmi intézmények működésével. így hozzájárultak a városokban élő ipari munkásosztály kialakulá­ sához. Marx úgy vélte. Bár a tőke bir­ tokosai és a munkások egymásra utaltak (a tő­ késnek munka. Szerinte a tár­ sadalmi rendszerekben gazdaságuk ellentmondá­ sai miatt . Többnyire gazdasági kérdésekkel foglalkozott. hogyan fejlődtek a társadalmak a történelem során. Még legszigorúbb kritikusai is fontosnak tartják mun­ kásságát a szociológia fejlődése szempontjából. nagy számban költöztek a növekvő városokba. vagy az csak csekély mér­ tékű. jellegzetes­ sége a fogyasztók széles körének eladott javak és szolgáltatások termelése. azt is vizsgálta. Az iparosodás ter­ jedésével a parasztok. mivel a munkásoknak nincs ellenőrzési lehetősé­ gük a munkájuk felett. Marx figyelmét elsősorban mégis a modern korban bekövetkező változások kötötték le. A tőkefelhalmozás szorosan összefügg a második elemmel. amelyben az osztályok közötti viszonyokat konfliktus jellemzi. Marx úgy vélte. a bérmunkával.Ml A SZOCIOLÓGIA? tőke: bármely vagyontárgy (pénz. míg a né­ pesség nagy tömege a bérmunkások osztályába. ez a függőségi viszony nem kiegyenlített. akik nem rendelkeznek a saját megélhetésükhöz szükséges eszközökkel. amit a materialista tör-l ténelemfelfogásnak nevez. a munkásosztályhoz tartozik. Marx szerint a kapitalizmus eredendően osz­ tályok rendszere. Szerinte a modern korszak legfonto­ sabb változásai a kapitalizmus kialakulásához kapcsolódnak. majd rövid franciaor­ szági tartózkodás után végleg Nagy-Britanniában telepedett le emigránsként. Társadalmi változás: történelmi materializmus Marx kiindulópontja az. Marx a kapitalista vál­ lalkozások két fő elemét határozta meg. Marx a munkásosztályt proletariátusnak is nevezi. mint az annak hatására kialakuló egyenlőtlenségeket. Az európai munkásmozgalom és a szocialista eszmék iránti érdeklődése tükröződött írásai­ ban. a tőkések uralkodó osztályt alkotnak. a munkaadók viszont a dolgozók munkájá­ nak eredményét kisajátítva nyereségre tehetnek szert.néha fokozatos. Láthatta a gyárak és az ipari termelés térhódítását éppúgy. A kapitalizmus olyan termelési rendszer. hogy a tőke birtokosai. hogy a gazdasági források­ hoz kapcsolódó osztálykonfliktus az idő múlásá­ val egyre inkább kiéleződik. amelynek felhasználásával vagy be­ fektetésével új vagyontárgyakat tudnak majd lét­ rehozni. E szerint a társadal-' mi változások legfontosabb forrásául nem az emberek által vallott eszmék és értékek. néha forradalmi . gép vagy akár egész gyár).

Elutasította a ma­ terialista történelemfelfogást. így megszűnnek a gazdagokat és szegényeket elválasztó szakadékok. hanem a társadalmi cselekvéssel kell foglalkoz­ nia. értékek és meggyőződések átalakulást indíthatnak el) Az egyének képesek szabadon cselekedni és for­ málni a jövőt. a jog. Max Weber Marxhoz hasonlóan Max Weber (1864-1920) sem nevezhető egyszerűen „szociológusnak". őket is kiszorítják majd. Egy sor empirikus vizsgálattal meghatározta a modern ipari társadalmak néhány alapvető jellemzőjét és kijelölte a legfontosabb ideológiai vitapontokat. amely megbuktatja a kapi­ talista rendszert és egy új. osztályok nélküli tár­ sadalmat teremt. Még alig két évtizede is a Föld népességének több mint harmada élt olyan tár­ sadalmakban (például a Szovjetunióban vagy ke­ let-európai országokban). hogy a vallási értékek . amelyek kormányzatai büszkén hirdették. valamint azzal. és a szociológia feladata. mint a gazdasági feltételeké. században. Marx úgy vélte. hogy éppúgy. mint a szocioló­ giát. sokkal inkább azt. A protestáns etika és a kapi­ talizmus szellemében ( 1 9 0 4 . és új rend jön létre: a kommunizmus. hogy Marx eszméiből merítet­ tek politikájuk kialakítása során. hogy a jövő társadalmában a termelés fejlettebb és hatékonyabb lesz. hogy létezhetnek az egyéneken kívü­ li. Hatott rá Marx. a filozófia és az összehasonlító törté­ nettudomány területét csakúgy. Műveinek többsége a modern kapitalizmus fejlődésével foglalkozik. A kereskedők és az iparosok megjelenése a kereskedő vagy tőkés osztály ki­ alakulását jelezte. Sokat méltatott és vitatott művében.1 9 0 5 ) kifejti. mivel ér­ deklődési köre és munkássága ugyancsak számos tudományterületre kiterjed. amelyek sorában az első a vadászok és gyűjtögetők ősközösségi társadalma.főként a puritanizmussal társí­ tott értékek . Weber szerint az eszmék és értékek szerepe legalább annyira fontos a társadalmi változások­ ban. a gazdasági-politikai hatalmat monopolizá­ ló kisebb osztályra és azoknak az embereknek a nagy tömegére. és ehhez az országhoz kötődik egyetemi pályafutása is. A gazdasági rendszer kö­ zösségi irányítás alá kerül. E történelemképnek megfelelően Marx arra a következtetésre jutott.meghatározó szerepet játszottak a kapitalista szemlélet kialakulásában. hogy megfejtse e tettek értelmét. Durkheimtől és Marxtól eltérően nem hitte. Ez nem azt jelenti. Rendkívüli ismeretanyaggal ren­ delkező ember volt. ahogyan a tőkések összefogva megbuktatták a feudális rendet. és Marxnál sokkal kevésbé tartotta fontosnak az osztálykonfliktuso­ kat. Szerinte a változást mozgató erők az embe­ ri motiváció és gondolkodás: az eszmék. mint a kapitalista rendszerben. . írásai felölelik a közgazda­ ság. hogy az emberek közötti valamennyi egyenlőtlenség el fog tűnni. FEJEZET szakaszokat. hogy a társadalmi struktúrákat a tettek bonyolult összjátéka alakítja. hanem úgy vélte.1. A szocioló­ giai gondolkodás többi alapítójától eltérően úgy vélte. hogy a társadalmak nem szakadnak majd szét egy. Marx hitt abban. ezután következtek a rabszolgatartó társadalmak. de néhány marxi alaptételt erősen bírált. hogy miben különbözik a modern társadalom a tár­ sadalmi szerveződés korábbi formáitól. Max Weber (1864-1920) amelyek a mai szociológusok számára is megha­ tározó jelentőségűek. hogy elkerülhetetlen a mun­ kásosztály forradalma. Korának más gondolkodóihoz hasonlóan We­ ber is igyekezett megérteni a társadalmi változás természetét és okait. hogy a szociológiának nem struktúrákkal. amely a földbirtokos nemessé­ get váltotta fel. akik alig részesülnek az általuk megtermelt javakból. Marx munkássága jelentős szerepet játszott a 20. tőlük független struktúrák. Németországban szü­ letett. és minden korábbinál humánusabb társadalmi rendszer jön létre. majd a földbirtokosokat és jobbágyokat élesen elválasztó feudális rendszerek.

Weber szociológiai szemléletében fontos elem volt az ideáltípus gondolata. ahogyan a modern világ tu­ dományos gondolkodása elsöpörte az érzelmes­ ség múltból maradt erőit. Marxtól eltérően úgy vélte. mert meg­ próbálja szabályozni a társadalmi élet minden szféráját. hogy az egyén maga is formálhatja a külvilágot. hogy a keresztény hit egyes vonat­ kozásai fontos szerepet játszottak a kapitalizmus kialakulásában. akkor a modern társadalmat az jellemezte. tikától a vallásig és a gazdasági tevékenységig az élet egyre több területe racionalizálódott. a technikai tudásra építve történik. hogy az emberek foko­ zatosan feladják a babonában. szokás­ ban és régóta folytatott gyakorlatban gyökerező tradicionális nézeteiket. hogy a fejlődés iránya az általános racionalizálódás felé mutat. más jelentős civilizációkkal összehason­ lítva. mert nemzedékek óta úgy szokás. hogy a kulturális eszmék és értékek éppúgy formálják a társadalmat. mert a való világ bármely helyzete megérthető. Kína és India. a Közel-Kelet vallásait. t Újabb szociológiai szemléletmódok Racionalizálódás Weber szerint a modern társadalom kialakulása a társadalmi cselekvés mintáinak jelentős módo­ sulásaival járt.a haladás.megteremtette a maga veszélyeit. gyakran csak egyes jellemzői vannak je­ len. hogy a kapita­ lizmusban nem az osztálykonfliktusok dominál­ nak. Úgy vélte. . Ide­ áltípusra épít például a bürokráciáról és a piacról szóló írásaiban. Például míg Durkheim és Marx az egyénre ható külső erőket állítja középpontba. hogy a szokást és a babonát elutasítva a tudományt és a technoló­ giát pártolják . hogy leírják és ér­ telmezzék koruk jelentős eseményeit. De nem elégedtek meg azzal.kialakulása (a bürokráciáról lásd még a 4 9 0 . Weber úgy véli. és kutatásaival jelentős mértékben hoz­ zájárult a vallásszociológia fejlődéséhez. amely segít megérteni a világot. valamint az. a mo­ dern technológia és a bürokrácia kialakulását Weber együtt rációnálizálddásként jellemezte: a társadalmi és gazdasági élet megszervezése a ha­ tékonyság elve szerint. Weber varázstalanításnak nevezte azt. hogy a társadalmi világ vizsgálata so­ rán olyan módszerek kidolgozására törekedtek. ame­ lyekben figyelembe veszik az eredményességet. Az ideáltípus fogal­ mi vagy elemzési modell. hogyan alakíthatja a demokrácia sorsát. hogy csak azért tegyenek valamit. Ha a tradicionális társadalmakban több­ nyire a vallás és a régóta élő szokások határozták meg az emberek attitűdjeit és értékeit.Ml A SZOCIOLÓGIA? Weber néhány nagyhatású írása is mutatja. hogyan működnek a társadalmak és milyen jellegű a tár­ sadalmi változás. és egyre inkább racioná­ lis. hogy ez a gondolati kép a tökéletes vagy elérendő cél. Ma sem rit­ ka. A tudomány. Sokkal fontosabb. Weber a tényezők sokkal szélesebb körét tekinti fontos­ nak. illetve a Nyugat főbb vallási rendszerei­ nek összehasonlításakor Weber arra a következ­ tetésre jutott. dehumanizáló hatásai aggasztották.a gazdasági és politikai növekedéssel együtt bővül. Tanulmányozta Kína. hanem inkább azt. hogy miközben a szociológusok az elemzés tárgyában egyetértenek. hanem a tudomány és a bürokrácia . hogy a poliKezdetben a szociológusok azt a változó társa­ dalmat igyekeztek megérteni. Weber a Nyugat egyik legsajátosabb jellemzőjének a tudományos jelle­ get tekintette. instrumentális számításokat végeznek. a jólét és a boldogság előmozdítása azáltal. Míg Marx a gazdasági kérdések meghatározó szerepére mutat rá. Ezek a szemléleti különbségek a szociológia egész története során fennmaradtak. Weber az ipari forradalmat és a kapitalizmus kialakulását bizonyítéknak tekintette arra. Különösen a bürokrácia fojtó. oldalt). gyakran eltérő elméleti nézőpontból végzik az elemzést. és a tőkésre jellemző beállított­ ság Marx nézeteivel szemben nem kizárólag gaz­ dasági változások hatására alakult ki. a várható következményeket. Az előző részekből viszont ki­ derül.a nagy szervezetek . A 18. Ezáltal az ideáltípus állandó viszonyítási pontként szolgál. Az efféle hipotetikus konstrukció azonban nagyon hasznos lehet. Az ipari társada­ lomban nem volt sok helye az érzelgésnek vagy annak.4 9 6 .az egyetlen mód. De ne feledjük: Weber az ideál­ típuson nem azt értette. ahogyan nagyszámú ember tevékenysége hatéko­ nyan megszervezhető . vallásban. ha az ideáltípushoz hason­ lítjuk. A racionalizálódás végeredményét illetően azonban Weber nem volt egészen derűlátó. hogy a modern társadalom mint rend­ szer elpusztítja az emberi szellemet. hogy Durkheim. amelyikben éltek. amelyekkel általánosan magyarázható. A bürokrácia . Tar­ tott attól. mi­ lyen fontos volt számára a társadalmi cselekvés a nyugati társadalom sajátos jegyeinek elemzése során. hogy egy bizonyos jelenség „tiszta" formája. Weber kiindulópontja az. mint egyéni cselekede­ teinket. A való világban nemigen létezik ide­ áltípus. századi felvilágosodás programja . Marx és Weber nagyon el­ térő megközelítéseket alkalmaztak a társadalmak vizsgálatában. India.

amikor útjai során az Egye­ sült Államok sok vidékére eljutott. E megközelítés szerint a szociológia tudománya arra hivatott. 1837) című könyvében foglalta össze. Ezért Marti­ neau maga is a női jogok és a rabszolga-felszaba­ dítás szószólójaként lépett fel. Marxhoz és Weberhez. Martineau több szempontból is jelentős a mai szociológusok számára. amelynek különböző részei együttműködve stabilitást és szolidaritást ered­ ményeznek. hogy a társadalom hasznára legyen. Végül meg­ állapította: a szociológus feladata nem csupán a megfigyelés. / A 4. nem mindig tudta méltóképp elismerni minden olyan gondolkodó érdemeit. Könyvemben többször is felbukkan­ nak olyan fejtegetések és elképzelések. akik figyelemre méltó eredményekkel gazdagították a tudományt. és megfigyelé­ seit Az amerikai társadalom (Society in America. hogy Comte Pozitív filozófia tan­ folyama című alapvető értekezésének fordítása révén megismertette Nagy-Britanniát a szocioló­ giával (Rossi 1973). mivel egy társadalom különböző részei szoros kölcsönhatásban fejlődnek.Marx­ hoz és Weberhez hasonlóan . ugyan­ ebben az időszakban voltak más fontos gondol­ kodók is. amely­ ben megismerhetjük egy nép erkölcsét és visel­ kedési szokásait" (Martineau 1962). aki gazdagította valamivel. hogy hivatásos szo­ ciológussá váljanak. Angliában született és végezte tanulmányait. aki ma is méltó a szociológusok figyelmére. Fenti művében ezt így fogalmazta meg: „Az óvoda. szá­ zad végi és 20. akiknek nagy ritkán módjuk nyílt jelentősebb szociológiai kutatásra.nem nevezhető csupán szociológusnak. akkor annak min­ den vonatkozására figyelnie kell. fejezetben bővebben is szó lesz a szocio­ lógia főbb elméleti megközelítéseiről. a konfliktuselméleti megkö­ zelítés és a szimbolikus interakcionizmus . amelyek ezeket az elméleti megközelítéseket veszik ala­ pul és szemléltetik. vallási és társadalmi intézményekre egyaránt. de . több mint ötven könyvet és számos esszét írt. század eleji „klasszikus" időszak­ ban a nők és a faji kisebbségek köréből nagyon kevesen kaptak lehetőséget. Az újabb elméleti megközelítések közül három . és meg­ vizsgáljuk a szociológiai gondolkodás néhány újabb elméleti eredményét. A 19. miként viszonyulnak más in­ tézményekhez. Először is bizonyította. . hogy a társadalom egyes részeinek egymáshoz és a társadalom egészéhez való viszonyát vizsgálja. Ma már Martineau érdemé­ nek tekintik. Elemezhetjük egy tár­ sadalom vallási hiedelmeit és szokásait például úgy. E kevesek közé tartozik Harriet Martineau. Ezenkívül Martineau maga is módszeresen vizsgálta az amerikai társadalmat az 1830-as években. Marx és Weber kétségtele­ nül meghatározó alakok a szociológiában. Harmadszor: elsőként ő vizsgált szociológiai nézőpontból korábban mellőzött témákat (a há­ zasságot. a családi és vallási életet és a faji kapcsolatokat). a legfőbb politi­ Harriet Martineau (1802-1876) Funkcionalizmus A funkcionalizmus a társadalmat összetett rend­ szernek tekinti. a budoár és a konyha mind remek iskolául szolgálnak. HARRIET MARTINEAU Harriet Martineau-t (1802-1876) „az első szo­ ciológusnőként" szokták emlegetni.1. hogy a társadalom elem­ zésében a nők életének megértésére is törekedni kell. mint bármely más tudományterület. a gyerekek helyzetét.köz­ vetlenül kapcsolódik Durkheimhez. Ezenkívül gyakran mellőzte a tudomány azokat is. hanem mindent meg kell tennie. hogy ha valaki a társadalmat tanulmányozza. hogy feltárjuk.a funkcionalizmus. Másodszor: leszögezte. FEJEZET elfeledett alapító Bár Comte. A szociológia. Durkheim. kai.

Fő­ ként Merton funkcionalizmusa gyakorolt nagy hatást. ezért vesznek részt benne. A funkcionalista gondolkodás az 1960-as éve­ kig a szociológia vezető elméleti hagyománya ma­ radt. ezért veszített népszerűségé­ ből. amellyel magya­ rázható a társadalom működése. Épp ezért főként a hata­ lom. hogy a vallás megerősíti az emberekben a legfontosabb társadalmi értékek elfogadását. Merton Durk­ heim valláselméletét követve feltételezi. hogy a társadalom egészének a javát szolgálják. Sok kritikus úgy ítélte meg.Európa történelmében példa erre a protestán­ sok és a katolikusok összecsapása. Ha két csoport más-más vallások vagy akár ugyanazon vallás különböző ágainak a híve. Ha a figyelem középpontjában a stabilitás és a rend áll. A konflik­ tuselmélet követői a domináns és hátrányosabb helyzetben lévő társadalmi csoportok között ki­ alakuló feszültségeket vizsgálják. Például tévedés azt hinni. hogy a funkcio­ nális elemzés nem létező jellemzőket tulajdonít a társadalmaknak. amelyről a résztvevők nem tudnak. a társada­ lom elemeinek is együtt kell működniük. akkor ez társadalmi konfliktusba torkollhat. akkor a tár­ sadalmi élet olyan jellemzői után kell kutatnunk. A funkcionalisták a rendet és az egyensúlyt tekintik a társadalom normális állapotának . Manifeszt funkció az. Ezért szer­ vezik. vagyis hogy a társadalom legtöbb tagjának közös értékei legye­ nek.e társadalmi egyensúly a társadalom tagjai közöt­ ti morális konszenzus meglétére épül. Például Durkheim úgy vélte. Merton ( 1 9 1 0 . Egy átfogó „modellt" is javasolnak. hogy az esőtáncnak más hatása is van: erősíti a hopi tár­ sadalom egységét (latens funkció). A funkcionalisták gyakran úgy írtak. a latens funkció pedig e cselekvés olyan eredménye. mintha a társadalomnak volnának „szük­ ségletei" és „céljai". ame­ lyet egy bizonyos társadalmi cselekvés résztve­ vői ismernek és célul tűznek ki. ha­ nem a társadalmi választóvonalak jelentőségére hívják fel a figyelmet. A hopik hisznek benne. faji vagy nemi alapú) választóvonalakat és egyenlőtlenségeket aligha lehet észrevenni.2 0 0 3 ) . hogy a szertartás esőt hoz. jól elkülöníthető csopor­ tok halmazának tekintik. A társadalmat az érdekeiknek megfelelően cselekvő. hogy mindig csak a társadalmi ko­ héziót erősíti. hogy az miként viszonyul a test más szerveihez. Konfliktuselméleti szemléletmódok A funkcionalistákhoz hasonlóan a konfliktusel­ méletet követő szociológusok is hangsúlyozzák a társadalom struktúráinak fontos szerepét. Merton ezt a megkü­ lönböztetést az Arizona és Új-Mexikó államban élő hopi törzs esőtáncával szemléltette. amelyek nem illeszkednek a fennálló rendbe. Bár Mertonról nem állíthatjuk. hogy feltárjuk a társadalmi cselekvések és intéz­ mények latens funkcióit. A különérdekek meg­ léte azt jelenti. az egyenlőtlenség és a küzdelem kérdései­ vel foglalkoznak.organikus analó­ giával gyakran hasonlították a társadalom műkö­ dését az élő szervezetek működéséhez: akárcsak az emberi test különböző részeinek. hogy vért pumpál a többi szervbe. A szív létfontosságú szerepet ját­ szik az organizmus életének megőrzésében azzal. A funkcionalisták .például a szív . akkor a társadalomban létező (osz­ tály-. de sok funk­ cionalista gondolkodó (például Talcott Parsons) a kelleténél jobban hangsúlyozza a társadalmi ko­ héziót megteremtő tényezőket a megosztottságot és konfliktust eredményező tényezőkkel szem­ ben. hogy az adott elem milyen szere­ pet játszik a társadalom fennmaradásában. .tanulmányozásakor be kell mutatnunk. egy társadalmi egység funkciójának elemzé­ se azt tisztázza. hogy a vallás mindig funkcionális. Egy szerv . A konfliktuselméletek hívei azonban a funkcionalizmustól eltérően nem a konszenzust hangsúlyozzák. Merton különbséget tett funkciók és diszfunkciók között is. hogyan keletkeznek és állandó­ sulnak az uralmi viszonyok. Merton megkülönböztette a manifeszt és a latens funkciókat.1 9 7 9 ) és Robert K. főként az Egyesült Államokban. Merton sze­ rint a szociológiai értelmezés nagyrészt abból áll. akik mindketten sokat merítettek Durkheim munkásságából. miközben ezek a fogalmak csak az egyes emberre alkalmazhatók. Az sem kap elegendő figyelmet. Két kiemel­ kedő képviselője Talcott Parsons ( 1 9 0 2 . megbonthatja a fennálló társadalmi rendet. így hozzájárul a társadalmi egység fenntartásához. és hogy bizonyos csoportok előnyösebb helyzetben vannak másoknál. hogy a tár­ sadalom rendjének és stabilitásának megőrzésé­ ben fontos a morális konszenzus.köztük Comte és Durkheim . milyen szerepet ját­ szik a kreatív társadalmi cselekvés a társadalom­ ban. Hasonlókép­ pen. A há­ borúkat máig gyakran vallási közösségek vívják . Ha a társadalmi viselkedés diszfunkcionális vonatkozásait keressük.Ml A SZOCIOLÓGIA? Egy társadalmi szokás vagy intézmény funk­ ciójának vizsgálata során elemezzük. hogy az adott szokás vagy intézmény milyen szerepet játszik a társadalom életében. és azt igyekez­ nek megérteni. A funkcionalizmus hangsúlyozza. az eső pedig jó termést (manifeszt funkció). Az utóbbi években megmutatkoztak a funkcio­ nalizmus korlátai. hogy mindig fennáll a konfliktus lehetősége.

a University of Calir fornia szociológiatanára.1.). 1957) című művében kifejti. milyen természetű valójában egy-egy. pártok. hogy .. milyen érzelmi stílust alkalmazva végezzük a munkánkat. rendi és más csoportok). Mead amerikai filozófus ( 1 8 6 3 . szinte minden közöttük zajló inter­ akció szimbólumcserét foglal magában. úgy vélte. ha integetünk vagy „beintünk" valakinek.Kari Marx munkásságában kiemelt szerepet töltött be az osztályharc kategóriája. mert bár elismerte. amelyek megjelenítik. De nem minden konfliktuselmélet marxista megközelítésű. FEJEZET A konfliktuselméleten belül erős a marxizmus pozíciója . Marx elsősorban az osztályok felől szemlélte az érdekkülönbségeket. valamint arra. meg kell értenünk. és ugyanúgy kívülről tudjuk szemlélni magunkat. Mead szerint a nyelv teszi lehetővé. főként az úgynevezett szimbolikus interakcionizmus szemléletmódjával. most menjetek (az utastérbe). tulajdonképpen szimbólumok. a konfliktuselméletek kidolgozói között akad olyan is. vagy talán még fontosabbak azok a területek. 1983) felidézi. mire gondolunk. Hangsúlyozzák az efféle interakciók szerepét a társadalom és intézményei megteremtésében. és mosolyogjatok ám! . hogy mivel a nyugati gazdasá­ gok egyre inkább a szolgáltatásra épülnek. amelyekkel bizonyos tárgyakat je­ lölünk. aki ma már klasszikusnak számító.A mosolyotok ér a legtöbbet. Hochschild a kutatás eredményeit összeg­ ző kötetében [The Managed Heart: Commerciali­ zation of Human Feeling. Ralf Dahrendorf ( 1 9 2 9 .hogyan készítik fel az utaskísérőket érzelmeik féken tar­ tására. A szimbólum olyan dolog. hogy ezeket a részle­ teket miképpen hasznosítjuk mások mondaniva­ lójának és cselekedeteinek az értelmezésében. hogy ezeket a struktúrákat az egyének társadalmi cselekvései hozzák létre. Marx főbb gondolatait sokféleképpen lehet ma­ gyarázni. hogy szerzői a szociológiai elemzés és a politikai re­ form ötvözetének tekintik irányzatukat. hogy a konfliktus főként az egyének és cso­ portok eltérő érdekeiből ered. De a marxizmus minden változata különbözik a többi szociológiai hagyománytól abban. hogy öntudatos lényekké váljunk . A szimbolikus interakcionizmus módszerét kö­ vető szociológusok gyakran foglalkoznak a hét­ köznapi életben zajló személyközi interakciók­ kal. A mar­ xizmustól a radikális politikai változás program­ ját várják. hogy létez­ nek társadalmi struktúrák (osztályok. amikor érintkeznek egymással. A szimbo­ likus interakcionizmus a nyelv és a jelentés vizs­ gálatából született.1 9 3 1 ) mun­ kássága nagy hatást gyakorolt a szociológiai gon­ dolkodásra. ahogyan mások látnak minket. Dahrendorf viszont tágabb értelemben az autori­ táshoz és a hatalomhoz kapcsolja őket. hiszen szimbolikus értéke van annak is. Hochschild beszámoló- Szimbolikus interakáonizmus G. Társadalmi osztály és osztálykonfliktus az ipari társadalomban [Soziale Klassen und Klassenkonflikt in der Industriegesellschaft. Közéjük tartozik Arlie Hochschild. Menjetek és dobjátok be magatokat! Mosolyt kérek! De na­ gyot! Mindent bele!" Hochschild megfigyeléseiből és az interjúkból arra következtet. és interjúkat ké­ szített a képzés résztvevőivel. amikor. Mivel az emberi lények világa bővelkedik a szim­ bólumokban. vagyis a kormányzók és a kormányzottak között. Mead sze­ rint az emberek közös szimbólumokra és jelen­ tésekre építenek. és a marxista gondolkodás mai iskolái nagyon eltérő elméleti álláspontokat foglalnak el. vagy kommunikációs formák szintén szimbólu­ mok. Vannak azonban ennek az irányzatnak olyan követői. Dahrendorf megálla­ pítja.tu­ datára ébredjünk egyéniségünknek.) az oktató pilóta ezzel az utasítással fordul a kép­ zésben részt vevő utaskísérőkhöz: „Na. hogy milyen szerepet tölt be a hata­ lom és a struktúra a társadalomban és hogyan korlátozzák az egyéni cselekvést. / Bár a szimbolikus interakcionizmus szemléle­ tével sokszor felismerhetjük. aki a Delta Airlines att lantai oktatóközpontjában amerikai légiutas-kí­ sérők képzését tanulmányozta. Pél­ dául a szavak. Megfigyelte. pél­ dául azzal. Ebben a folyamatban a szimbólum a legfontosabb elem. lányok. amelyekben harmónia és egyetértés uralkodik.egyéb készségeik fejlesztése mellett . H. A „kanál" szó az a szimbólum. sokat bírálták azért. akire Weber hatott. mert nem foglalkozik nagyobb kérdésekkel. amellyel a levesevéshez használt eszközt nevezzük meg. A nem verbális gesztusok . Minden társadalomban választóvonal húzódik a hatalom birtokosai és a hatalomból kiszorulók. A szimbolikus interakcionizmus a személyek közötti érintkezés apró részleteire irányítja a fi­ gyelmünket. Közvetve Max Weber is hatott erre az elméleti megközelítésre. a mindennapi társadalmi élet során végzett cselekvésünk. amelyeket konfliktus és megosztottság jellemez. Pedig épp ennyire fontosak.. amely valami mást helyettesít. akiket igenis foglalkoztatnak társadal­ munk hatalmi és strukturális viszonyai. hogy a funkcionalista gondolko­ dók egyoldalúan szemlélik a társadalmat: csak a társadalmi élet olyan aspektusaival számolnak. Jó pél­ da erre a kortárs német szociológus.

Ezekben az országokban a szolgáltatóipari alkalmazottak­ tól néha megkövetelik. Ne próbáljon nagy elméleti rendszereket alkotni (ahogyan például Marx tette). amelyen a szociológusok munkálkod­ nak.ezek nem is állnak nagyon távol attól a képzéstől. de átfogó . A szociológiában nincs egyetlen uralkodó elméleti megközelítés . Az elméle­ tek érvényességi köre szűkebb. A középszintű elmélet elég konkrét ahhoz. A fent tárgyalt elméleti megközelítésektől azonban megkülönböztethetjük az elméleteket. Hochschild szerint a minket alkalmazó vállalat nemcsak mozdulatainkat. testképet. így alakítson ki nyilvánosan felismerhető (és elfogadható) arcki­ fejezést.ez a gyengeség jelének tűnhet. Ilyen például a relatív depríváció elmélete.Ml A SZOCIOLÓGIA? ja az utaskísérők „ügyfélszolgálati" képzésével kapcsolatos vizsgálatról ismerős lehet bárkinek. amelyet megtapasztalnak. akkor kevésbé érzik úgy. amely hasonló házban él. Erre példa Durkheim elmélete az öngyilkosságról. amelyet épp ebben a fejezetben ismertettünk. mert ha belegondolunk. Számtalan elmélet született az ezerféle kutatási területen. Hochschild kutatása ablakot nyitott az élet egy olyan szeletére. Ha a család szűkösen. mint a szociológiában. A szociológiában az elméletek vagy még in­ kább az elméleti megközelítések értékelése nehéz. Általában egy kutatás folyamatában születnek. étteremben vagy bárban. amelyek különböző nézőpontokból. Hochschild könyvében meggyőzően alkalmaz­ ta a szimbolikus interakcionizmust. ahol nincs olyan hagyománya a nyil­ vános mosolygásnak. amelyről a legtöbb ember úgy gondolja. hogy a karja szinte már gép. ha­ nem érzelmeinket is igyekszik birtokba venni. de olyan környé­ ken. például üzletben. Sokféleképpen véleke­ dünk arról. hogy a szol­ gáltatóiparban dolgozók (a kétkezi munkások­ hoz hasonlóan) gyakran eltávolodnak önmaguk azon részétől. A kétkezi munkás például gyakran úgy érzi. mégis elég általános. nem volt könnyű ér­ zelmi munkára képezni az embereket. egyre több embernek kell „érzelmi munkát" is végeznie munkahelyén. aki mozgatja. mint az empirikusabb jellegű nézeteltérések. A különböző elmé- Elméletalkotás a szociológiában Eddig elméleti megközelítésekkel foglalkoztunk. konkrét társadal­ mi feltételeket vagy eseményfajtákat igyekeznek magyarázni. ame­ lyekre további kutatások során lehet választ adni. Merton (2002) amel­ lett kardoskodik. és olyan problémákat vetnek fel. hogy úgy ér­ zik: a mosolyt mintha rájuk ragasztották volna. minél nagyobb a célja. A szol­ gáltatóipari állások száma rohamosan növekszik a világ minden országában.bár ez gyakoribb más társadalomtudo­ mányokban (főként a közgazdaságtanban). hogy a szociológus úgynevezett középszintű elméleteknek szentelje figyelmét. de nem az. hogy minél átfogóbb az elmélet. hogy nélkülözniük kell. és csak néha válik újra annak részévé. ahol az otthonok többsége sokkal nagyobb. vagyis különböző elméleti irányultságokkal. mint egy olyan csa­ lád. szegény környéken él. hogy különböző jelenségek egész körére alkalmazható legyen. amelynek értelmé­ ben az emberek attól függően értékelik körülmé­ nyeiket. amely jóval át­ fogóbb más elméleteknél. Például Robert K. hogy a szociológus nagyívű elméleti vállalkozásba kezdjen. ahol mindenkinek többé-kevésbé hasonlóak a körülményei. lakóik pedig tehetősebbek. Néha az elméletek nagyon pontosan fogal­ mazódnak meg. Hasonló­ képpen. szemlélettel közelítik meg a szociológia tárgyát. emberpróbáló feladat. amelyet munkájuk során fel kell adniuk. Hochschild megállapítja. hogy érti. mégis jobban meg kell értenünk. hogy miért kellene a szocioló­ giai elméletalkotásnak megmaradnia a „közép­ szinten". és a kötet megjelenése óta sok más kutató épített a gon­ dolataira. Mégsem tudjuk egyértel­ műen indokolni. például a grönlandi inuitok körében. Egyes kultúrákban.az efféle munka megköveteli. annál nehezebb empirikusan igazolni. Bár Hochschild a világ egyik legfej­ lettebb „szolgáltatógazdaságában". vajon kívánatos vagy hasznos-e. hogy empirikus kutatással közvetlenül teszteljék. Ugyanakkor van olyan elmélet. Más szóval ezek a dolgozók eltávolodtak saját érzelmeiktől. Hochschild ezt nevezi az „érzelmi munka" terén folytatott képzésnek . már nem a sajátjuk. hogy kihez hasonlítják magukat. hanem szerényebb elméletek kidolgozására törekedjen. még a mosolyunk is a cégé. Ez azért érdekes. a szolgáltatóiparban dolgozók is gyakran arról számoltak be Hochschildnek. hogy „mosolygási tanfo­ lyamokon" vegyenek részt . mint Nyugat-Európában vagy Észak-Amerikában. hogy az ember kontrollálja érzelmeit. sőt olykor matematikai formát is öltenek . aki már dolgozott a szolgáltatóiparban. személyes részünknek tekintjük. Tulajdonképpen igaz. Az elméleti viták ereden­ dően elvontabbak. amelyben a Delta Airlines utaskísérőinek kellett részt venniük. az Egyesült Államokban végezte kutatatásait. Ha épp dolgozunk. Vagyis a depriváció érzését nem közvetlenül az anya­ gi szegénység mértéke határozza meg. az érzelmeket általában legbensőbb. megállapításai sok jelenkori társadalomra érvényesek.

A makroszociológia a nagy társadalmi rendszerek. A tágabb intézményi keretek nagyban meghatározzák.ez világossá válik. Mondjuk megvizsgálunk egy nagyvállalatot. A marxi elmélet lényege.és makroszintű elemzés jól elkülönülnek egy­ mástól. hogy a manifeszt funkciók. és amely serkenti a szociológiai munkában nélkülözhetetlen képzelőerőnket. csak hogy a hét­ végét a barátunkkal töltsük. kiemelte. A makroszintű elemzés nélkülözhetetlen. leve­ lek. hogyan befolyásolják a makrorendszerek a társadalmi élet szűkebb tereit.önmagunk . Más elméletektől eltérően ez az irányzat nem az egész társadalom vizsgálatát. például a politikai rendszer vagy a gazdasági rend elemzése. hogyan működik a szervezet. mások jelenléte még a legösszetettebb társadalmakban is kulcsfontosságú.és makroszociológia Az itt tárgyalt különböző elméleti nézőpontokat aszerint is szétválaszthatjuk. mint a latens leti megközelítések és elméletek vetélkedése épp a vállalkozás vitalitásának a jele. Az ember . Te­ vékenységének nagy részét megérthetjük egysze­ rűen úgy. Wright Mills. Általában mikroszociohígiá­ nak nevezzük azt. A szociológiában alkalmazott elméleti megkö­ zelítéseket elemzési szintek szerint is szemlélhet­ jük. amikor a szemtől szembeni. Sok társadalomelmélet-alkotóra ma is hat Marx. hogy milyen szintre irányul az elemzés. ha meg akarjuk érteni a mindennapi élet intézményi hátterét. FEJEZET A szimbolikus interakcionizmus azt hangsú­ lyozza. mert a te­ vékenységek egy része nyomtatott anyagok. A későbbi fejezetekben még említek példát arra. pél­ dául az indusztrializmus kialakulásának az elem­ zése is. Giddens 1984). hogy a társadalmi interakció során az egyének szimbólumokat alkalmazva érintkeznek. De mindegy. és aligha lehet minden részletét egyetlen elméleti pers­ pektívába foglalni. közvetlen interakcióra épül. Ez a kapcsolat lehet közvetett és személytelen. amelyeket a társadalmi cselekvés résztvevői célul tűznek ki. aki kü­ lönösen nagy hatást gyakorolt a maga funkciona­ lizmusával. hogy e-mail üzenetet küldünk egy ismerősnek. pedig a kettő szorosan összekapcsolódik (Knorr-Cetina-Cicourel 1981. A funkcionalizmus a társadalom egészét vizs­ gálja. amelyből a kutatás meríthet. Dönthetünk úgy. es fordítva. hogy a mik­ ro. hogy megnézzük. A kettő szorosan kapcsolódik egymáshoz. hogyan hat a mikrokontextusban zajló in­ terakció a nagyobb társadalmi folyamatokra. sokoldalú. Mégis sokat segítene. Merton. kapcsolatba. néha kevésbé fontosak. amikor megalkotta a már említett szociológiai képzelőerő fogalmát (24. Ilyen módon nem kaphatnánk képet az egész vállalatról. Elemezhet­ jük például az interakciókat az igazgatók között a tanácsteremben. de úgy is. ezt hangsúlyozta C. Elemzési szintek: mikro.tanulmányozása során az elméle­ ti sokszínűség ment meg a dogmáktól. A szo- . hogy feltárjuk a társadalmi cselek­ vések és intézmények latens funkcióit. hogy óriási utat teszünk meg. hogy megértsük. A mikroszintű vizsgálatok viszont épp a kiter­ jedt intézményi minták értelmezéséhez szüksé­ gesek. ha összehason­ lítjuk a középkori kultúra napi cselekvéskörét az iparosodott városi környezet életével. ők dolgozzák ki a konfliktuselméleteket. Első pillantásra úgy tűnhet. hogy az egyenlőtlensé­ get az osztály fogalmára építve vizsgálja. A makroszociológia a nagy társadalmi rendszerek elemzése. közvetlen interakció helyzetében vizsgáljuk a mindennapi viselkedést. A modern társadalmakban folyton idegenekkel kerülünk MIRE JO A SZOCIOLÓGIA? A szociológia több szempontból is gyakorlati je­ lentőséggel bír életünkben.). hangsúlyozva. Az em­ beri viselkedés bonyolult. Egyértelmű. hanem az egyének szűkebb körű interakcióinak az elemzését tartja fontosnak. o. funkciók. hogy a társadalmi szervező­ dés mindenféle formája nagyságától függetlenül a szemtől szembeni. a különböző irodákban vagy az üzemben dolgozók körében. A mikroszociológia a mindennapi viselkedés vizsgálata közvetlen interakciókban.1. telefon és számítógép közvetítésével zajlik. Ebbe tartozik a hosszú távú változási folyamatok. Az elméleti gondolkodásban a változatosság gazdag gondolatforrást biztosít. hány közvetett vagy elektronikus kapcsolatot teremtünk ma. milyen fontos a társadalmi cselekvés a társadalom életében. Merton szerint a szociológiai értelmezés nagy ré­ sze abból áll. e cselekvés akaratlan következményei. hogyan viselkednek tagjai a közvetlen interakciók során. hogyan élik az emberek hétköz­ napi életüket .

A helyzetü­ ket felismerő csoportok a szociológiai kutatások eredményeit felhasználva gyakran hatékonyan reagálhatnak a kormányzati politikára. aki egy dél-londoni. a személyzeti vezető és még számos más poszton dolgozó ember. amikor állást foglalnak. és maguk is kialakíthatnak politikai programokat. De vajon azok a tudósok. kellemetlen következménnyel járhat. A szociológia gyakorlati haszna korántsem me­ rül ki abban.meg­ felelő ismeretekre alapozott döntéseket hozni. hogy a szociológia csak akkor őrizheti meg szel­ lemi függetlenségét. Furcsa volna. ha nincs tisztában a Nagy-Britanniában élő különféle csoportok tag­ jait elválasztó kulturális különbségekkel. akik nem bo­ csátkoznak az aktuális vitákba. mert megszólal a „társadalmi lelkiis­ meretünk". és a szo­ ciológiai elképzeléseket. hogy formálni tudjuk a jövőnket. nem nyerheti el a közösség tagjainak bizalmát. A társadalom megértése annak is hasznos lehet. A szo­ ciológia önálló szellemi törekvésként a modern társadalmak kialakulásakor jelent meg. sokféle nézőpontból szemléljük. hogy sok szocio­ lógus „hivatásszerűen". . a szociális munkás. boldogtalannak érzik magukat. vagy egy sor akaratlan. Ebben a fejezetben kiderült. Harmadszor (és bizonyos szempontból ez a legfontosabb): a szociológia lehetőséget ad. amikor egy-egy szo­ ciológiai kérdésben állást foglalnak? Nincs olyan szociológiában jártas ember. amelyek maguk is törekednek . Az ön­ segélyező csoportok (például a Névtelen Alkoholisták) és a társadalmi (például környezetvédő) mozgalmak olyan csoportok. újságíró­ nak.vagyis a hatalommal bíró csoportoknak . aki jogásznak. hanem jelentős gyakorlati következményekkel is jár az emberek életében. annál valószínűbb.több-kevesebb sikerrel . intellektuá­ lis tudományterület. aki azt mondja. Vajon a szociológusnak kell-e tevé­ kenyen támogatnia. Ha valaki szociológusnak készül. hogy a korábbi lakóhelyükről nagy bérházakba költözött embe­ rek közül sokan magányosnak. Szociológiában jártas le­ het az ipari tanácsadó. hogy hasznosítsák a szaktudásukat. egyéb szolgáltatásokat is kapcsoltak. Kutatások azonban rámutattak. Úgy gondolták. hogy ha meg tud­ juk érteni. hogy a társas világot a magunkétól eltérő. és ma is elsődleges feladata e társadalmak vizsgálata. amelynek művelése során gyakran személyes világnézetünket félretéve pró­ báljuk alaposabban megvizsgálni az életünket. Minél jobban ismerjük cselekvésünk mozgatóru­ góit és a társadalom működését általában. hogy a szocioló­ gia olyan tudomány. Gyakran azért tanuljuk vagy műveljük a szo­ ciológiát. aki figyelmen kívül hagyhatná a mai világban létező egyenlőtlensé­ geket. Végül meg kell említenünk. közvetlenül foglalkozik gyakorlati kérdésekkel. hogy segít a politikai vezetőknek .Ml A SZOCIOLÓGIA? ciológia először is lehetővé teszi. A sokemeletes lakóházak és az üzletsorok számos helyen pusztulni kezdtek. illetve a mások életét formáló hatásokat. a fosztogatások és egyéb erőszakos bűncselekmé­ nyek melegágyaivá váltak.gyakorlati reformok elérésére. hogy megismerjük. ha a szociológusok nem fog­ lalhatnának állást politikai kérdésekben. és a lakótelepekhez üzleteket. üzletembernek vagy orvosnak készül. Egy gyakorla­ ti reformprogram esetleg nem biztosítja a várt eredményt. Aligha számíthat sikerre az olyan gyakorlati politika. hogy így biztosítható a nyo­ mornegyedek alacsony jövedelmű rétegeinek színvonalas lakásellátása. Ezt leginkább úgy kerülheti el. Gyakran előfordul. Nem feltételezhetjük. jobban megértsük önmagunkat. a várostervező. ha a szociológusok a vitatott morális és politikai kérdésekben semlegesek ma­ radnak. mások hogyan élnek. ösztönöznie a reformokat vagy a társadalmi változást? Van. eredményeket saját élet­ helyzeteihez köti. Másodszor: a szociológiai kutatás gyakorlati segítséget nyújthat a politikai kezdeményezések eredményeinek értékelésében is. mindenképp ke­ vésbé elfogultak másoknál. A szociológia nem csupán elvont. és értel­ metlen is megtiltani nekik. akkor jobban megérthetjük a gondjaikat is. nagyrészt latin-amerikaiak­ ból álló közösségben dolgozik. A második világhábo­ rút követő években például számos országban nagy lakótelepeket építettek a városközpontok­ ban. hogy a hatalmon lévők mindig szem előtt tartják a kevesebb hatalommal bíró vagy hátrányos helyzetű csoportok érde­ keit a politikai döntéshozatal során. így például az a fehér szociális munkás. hogy képzeletét szabadjára engedve közelít a tárgyhoz. amely nem az érintett emberek életmódjának beható ismeretén alapul. Ugyanakkor a szociológusok a társadalmi inter­ akció és általában az emberi társadalmak termé­ szetére vonatkozó sok más kérdéssel is foglal­ koznak. nem kell unal­ mas egyetemi tanulmányokat végigkínlódnia.

ami talán a legfontosabb. Kari Marx. akkor nagyobb lesz az esélye. a konfliktuselméleti megközelítés és a szimbolikus interakcionizmus. 2. amelyekre nagy hatást gyakorolt a tárgy hábo­ rú utáni fejlődése. A szociológia eredetileg arra törekedett. Az elméleti vitákat a ter­ mészettudományokban is nehéz eldönteni.uk/giddens5/ A Polity Press új szociológiai témájú könyvei http://www.co. Ezeket olyan alapvető különbségek választják el egymástól. hogy azokat alakítani is tudjuk. 3. amelyeket később Durkheim és Weber fejtett ki. a szociológia révén jobban megismerhetjük önmagunkat. 7. ha saját viselkedésünket vetjük vizsgálat alá.uk/sociology The Social Science Information Gateway from Sociology http://www. hogy megváltoztassák életfel­ tételeiket. 5. Itt nemcsak át­ fogó változásokról van szó. A szociológia kezdeti fejlődésének fontos alak­ jai közé tartozik Auguste Comte. A szociológia az emberi társadalmak módsze­ res vizsgálata. Ugyan­ akkor a szociológia révén növelhetjük kulturá­ lis érzékenységünket. iparosodott rendsze­ rek felé. A 19. FEJEZET MMMMMMMÜ ÖSSZEFOGLALÁS 1. hogy képzeletünket szabadjára engedve gondolkod­ junk és megszabaduljunk a társadalmi élettel kapcsolatos előítéleteinktől. század közepén tevékenykedő Comte és Marx meg­ határozták a szociológia egyes alapvető kér­ déseit. amely megkülönböztetett figye­ lemmel fordul a modern. hogy mi a szo­ ciológia és hogyan hatnak a modernizációval járó változások a társadalmi világra. hogy értelmezze a mélyreható változásokat. Emilé Durkheim és Max Weber. A szociológia gyakorlata megköveteli.uk r .1. Alapkérdés például.polity.co.ac. Végül. A szociológia fő elméleti irányzatai a funkcio­ nalizmus. hanem az emberek életének legtitkosabb. A szociológiának több szempontból is van gyakorlati jelentősége. mert semmiképp sincs könynyű dolgunk. amelyek az elmúlt két-három évszázadban következtek be az emberi társadalmakban. így az eltérő kulturális értékeket figyelembe véve hozhatunk politi­ kai döntéseket. Először is ha jobban megértjük a társadalmi körülmények egy adott együttesét. 6. 4.uk/sociology The British Sociological Association http://www. a szociológiában pedig ez még nagyobb nehéz­ ségekbe ütközik.britsoc. legszemélyesebb jellem­ zőiben bekövetkezett változásokról is. A szociológiában sokféle elméleti megköze­ lítést találhatunk. INTERNETES FORRÁSOK A kötethez kapcsolódó kiegészítő anyagok és információk lelőhelye http://www. ami esélyt teremt csoportoknak és egyéneknek. milyen eredménye lehet egy-egy politikai programnak. Gyakorlatilag megvizsgálhat­ juk.polity.sosig.co. Többféleképpen is se­ gítségünkre lehet a társadalomkritikában és a gyakorlati szociális reformokban.

A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG TÁRSADALOMTÍPUSOK Eltűnő világ: a premodern társadalmak és sorsuk A m o d e r n világ ipari társadalmai Globális fejlődés TÁRSADALMI VÁLTOZÁS A változásra ható tényezők Változások a modern időszakban GLOBALIZÁCIÓ A globalizációt segítő tényezők A globalizációs vita A globalizáció hatása KÖVETKEZTETÉS: GLOBÁLIS KORMÁNYZÁS KELL Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források .

H a a z e m b e r i lét t e l j e s időtartamát egyetlen napnak.. a m i ö n m a g á b a n s o k k a l i n k á b b m e g v á l t o z ­ t a t t a a z e m b e r é l e t m ó d j á t . . 1 7 5 0 . az a t o m ­ [. századi élettel. m i n t a m o d e r n henger­ mű.b e n egy angol e l m o n d h a t t a volna magáról. m i n t u n o k á i vi­ lágához (Landes 1 9 6 9 ) .. s i m a é s e g y e n l e t e s acéllemezt készíteni. Egy mind- A gizai piramisok látképe egy Pizza Hut é t t e r e m ablakából . Az állandó települések alapja. a m e l y e k e t alig­ ha tudtak volna elképzelni a preindusztriális k o r b a n : i l y e n a k a m e r a . m i n t a f o n ó g é p . s z á z a d k e r e s z t é n y v i l á g á b a n egy k o v á c s m ű ­ h e l y s e m t u d o t t o l y a n nagy. a r á d i ó t ó l a nagy teljesítményű számítógépig.Az e m b e r nagyjából félmillió éve létezik a Föl­ dön. h a n e m o l y a n tárgyakat h o z lét­ re. A z újkori v á l t o z á s ü t e m é t j ó l m u t a t j a . és m é g sorolhatnánk. A legjobb indiai takács s e m tudna olyan finom és s z a b á l y o s f o n a l a t s o d o r n i . a r e p ü l ő g é p és az e l e k t r o n i k u s e s z k ö z ö k e g é s z sora. a k k o r a f ö l d m ű v e l é s 23 ó r a 56 perckor. A z újkor v i l á g á r a j e l l e m z ő é l e t m ó d o k é s társadal­ mi i n t é z m é n y e k még a közelmúlt életformáitól és intézményeitől is nagyon eltérnek. az a u t ó .az egyik legősibb civilizáció találkozik itt a 2 1 . 24 órának tekint­ j ü k . a földműve­ lés m i n d ö s s z e t i z e n k é t e z e r é v e s .] A z ered­ m é n y : óriási mértékben növekedett a termelt áruk és szolgáltatások m e n n y i s é g e és választé­ ka. hogy a modern technoló­ gia o l y a n d o l g o k a t h o z o t t l é t r e . Még fontosabb. hogy anyagi környezete inkább h a s o n l í t a r ó m a i k a t o n á k é h o z . A c i v i l i z á c i ó k alig h a t e z e r é v e s z ü l e t t e k . mint az összes megelőzőben együttvéve. a D a v i d L a n d e s g a z d a s á g t ö r t é n é s z meg­ 1 8 . a m e l y e k e t a m ú l t k é z m ű v e s m ó d s z e r e i v e l semmiképp n e m lehetett volna elkészíteni. állapítja: A m o d e r n t e c h n o l ó g i a n e m c s a k t ö b b e t é s gyor­ s a b b a n t e r m e l . m i n t b á r m i a t ű z fel­ fedezése óta. mégis legalább annyi változás történt az emberi nap e rövid szakaszában. m i l y e n r o h a m o s v o l t a t e c h n i k a i f e j l ő d é s e b b e n a kor­ szakban. A z újkori t á r s a d a l m a k c s a k a z u t o l s ó 3 0 m á s o d ­ p e r c b e n léteztek. erőműig. a c i ­ vilizációk pedig 23 óra 57 perckor keletkeztek.

sokan városokban ö s s z e z s ú f o l ó d v a . sok k ü l ö n b ö z ő néppel találkoztak. A mi n e m z e d é k ü n k b i z o n y t a l a n j ö v ő előtt áll. a m e l y e k b e n az e m b e r e k évszázadokig é l t e k .o l y a n c s o p o r t o k r a b u k k a n t a k .h á r o m é v s z á z a d o s i d ő s z a k b a n .A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG Az őskori barlangrajzok is m e g m u t a t n a k valamit a l e g k o r á b b i v a d á s z o k . k ö z ö s é p í t m é n y t e m e l t e k .ki­ sebb népességet találtak. A modern iparosodás előtti t á r s a d a l o m f o r m á k a t csak úgy érthetjük meg. m e g k e l l s z e l í d í t e ­ nünk azokat a t á r s a d a l m i erőket. a m e l y e k é l é n d e s p o t a .a m i csak aprócska s z a k a s z a z e m b e r i t ö r t é n e l e m k o n ­ textusában . a g l o b a l i z á c i ó k ö r ü l l á n g o l t fel. a h o l legfel­ j e b b egy-két nagy.g y ű j t ö g e t ő k é l e t é b ő l . N a p j a i n k a t o l y a n társadal­ mak jellemzik. a d é l . D é l . amelyek m á r a m ú l t b a n léteztek. f ö l d m ű v e l ő f a l v a k b a n élt. E g y e s r é g i ó k b a n . ha segítségül h í v j u k a szo­ ciológiai k é p z e l ő e r ő t ö r t é n e t i d i m e n z i ó j á t . m i n t e l ő d e i . össze k é t . amelyekben a n é p e s s é g t ú l n y o m ó r é s z e v á r o s l a k ó . E fejezetben e l e m e z z ü k a fent v á z o l t h a t a l m a s társadalmi átalakulás okait és k i t é r ü n k arra a vitá­ ra is. E z e k a v a d á s z o k . De az e m b e r i történelem nagy r é s z é b e n a F ö l d n é p s ű r ű s é g e sok­ kal kisebb volt a m a i n á l .g y ű j t ö g e t ő k m i n t h a egy ritka.a t á r s a d a l m i é l e t k i s z a k a d t a z o k b ó l a társadalmi r e n d e k b ő l .á z s i a i ő s e r d ő k b e n .h a r m i n c fős c s a p a t o k b a n . d e a fegyverek és régi e s z k ö z ö k m á r itt is c s a k a történelem előtti idők emlékei voltak. Marvin Harris antropológus and Kings): így ír erről könyvében (Cannibals sújtotta őket.A m e r i k a é s Afrika d é l i c s ú c s a .i l y e n A u s z t r á l i a . sokkal i n k á b b .. a m e l y e k b e n t ö b b m i l l i ó a n é l n e k . b i r o d a l m a k r a l e l t e k . a m e l y e k m á i g ú g y él­ n e k .Észak-Amerika keleti erdeiben. B á r a m a i i p a r i t á r s a d a l m a k a t n e m fenyegeti p e s t i s vagy é h í n s é g . v e s z é l y e z t e t e t t faj tagjai l e t t e k v o l n a . akik a nagy felfedezések korában útnak indultak. de a m a i világ­ ban is megtalálhatók. az É s z a k i sark. TARSADALOMTIPUSOK Eltűnő világ: a premodern társadalmak és sorsuk A z e u r ó p a i felfedezők. M á s ré­ giókban . folyton vándorló. m i n t a z e u r ó p a i a k rég e l f e l e d e t t kőkorszaki ősei: nagy területen. P e r s z e a k o r á b b i n e m ­ zedékek é l e t f e l t é t e l e i természeti is bizonytalanok voltak: járványok és éhínség katasztrófák. s z i n t e k i z á r ó ­ lag á l l a t o k r a v a d á s z v a . a m e l y e k e t mi magunk s z a b a d í t o t t u n k e l . v a d n ö v é n y e k e t gyűjtve. amely az egyik l e g n a g y o b b j e l e n k o r i társadal­ mi változás. E l ő b b azonban áttekintjük a fő társadalomtípusokat. Másutt p e r s z e a f e l f e d e z ő k t e l j e s e n kifejlett á l l a m o k ­ ra. és c s a k az e l m ú l t száz­ egynéhány é v b e n a l a k u l t a k ki o l y a n t á r s a d a l m a k . h ú s z . k e r e s k e d ő k é s h i t t é r í t ő k . a m e l y többé-kevésbé á l l a n d ó ..a m e r i k a i és k e l e t .

a c s o ­ port n e m válik szét gazdagokra és szegényekre. városokba nem szerveződő mezőgazdasági közösségek A termést gyakran vadászattal. síremlékeik. a F ö l d l a k o s s á g á n a k m i n d ö s s z e 0 . A n a g y o b b . ábrát). FEJEZET 2. E z e k a c s o p o r t o k vadá­ szatból. e. e.2. amelynek élén a király vagy császár áll Agrártársadalom I. . R e n d s z e r i n t i n k á b b Vallási é r t é k e k e t é s szer­ tartásos-rituális t e v é k e n y s é g e k e t t a r t a n a k f o n t o s ­ nak.1. palotáik. besorolhatjuk kategóriába. Új-Guinea őserdőiben. A legősibb társadalmak: vadászok és gyűjtögetők F ö l d i l é t e z é s ü k s o r á n a z e m b e r e k egy e g é s z e n kis időt leszámítva mindig vadászó-gyűjtögető t á r s a d a l m a k b a n é l t e k . E z é r t a tár­ s a d a l o m tagjai k ö z ö t t n e m a l a k u l k i s z á m o t t e v ő k ü l ö n b s é g az a n y a g i helyzet t e k i n t e t é b e n . megélhetésüket vadászat. 50 000-től máig (ma már szinte alig akad) Jellemzői Kis lélekszámú. századig (mára már nyoma sincs) Tradicionális társadalom vagy civilizáció v a g y u r a l k o d ó o s z t á l y állt. s i v a t a g o k o n k e l j e n e k át. 12 000-től máig (ma már többnyire nagyobb állam része. h o g y ó c e á n o k o n . n a g y o b b ag­ rár. a c i v i l i z á l t világ h a t á ­ r á n t ú l l é v ő g y e n g é c s k e k i r á l y s á g o k e s d e k l ő kö­ v e t e i t . amelyek m i n d előfordulnak Harris l e í r á s á b a n : v a d á s z o k é s g y ű j t ö g e t ő k . O t t v o l t I n d i a is . é s va­ lószínűleg n e m maradhatnak sokáig érintetlenül azok sem. halászatból és vadon t e r m ő e h e t ő növé­ nyek gyűjtögetéséből tartották fenn magukat. á l l a m i i r á n y í t á s ú gaz­ daságukkal és az aztékok vérszomjas.f ő k é n t a m o d e r n . elveszíti sajátos identitását) Pásztortársadalom I. 0 0 1 száza­ léka él elsősorban vadászatból és gyűjtögetésből (lásd a 2. n e m i p a r i c i v i l i z á c i ó k vagy t r a d i c i o n á ­ lis á l l a m o k .1. M a r c o P ó l ó t é s K o l u m b u s z t is. csak vadászfegyverekre. halászat és ehető növények gyűjtése révén előteremtő csoportok Kis mértékű egyenlőtlenség Csak életkor és nem szerinti rangsorolás Kicsi. m i n d a m a g a sajátos művészeteivel és vallásaival: az inkák n a g y k ő e r ő d e i k k e l . gyűjtögetéssel egészítik ki megélhetésükhöz Nagyobb egyenlőtlenségek. és az é l e t e g y e n l ő t l e n t e r h e i b ő l m i n d e n lélek aszerint részesült. m i n t a vadászó-gyűjtögető társadalomban Főnökök irányítják Lélekszáma néhány száztól sok ezer f ő i g terjedhet Háziasított állatok tartásából biztosítják megélhetésüket Éles egyenlőtlenségek jellemzik Főnökök vagy hadurak irányítják Nagyon nagy. a m e l y e k eddig fennmaradtak. e. p é l d á u l Afrika e g y e s si­ vár területein és Brazília. p é l d á u l b r i t és a m e r i k a i . c s o r d u l t i g m e g r a k o t t m a g t á r a i k k a l . táblázatot). 6000-től a 19.az a föld. m i n d k ü l ö n világ. O t t v o l t K í n a . táblázat A p r e m o d e r n e m b e r i t á r s a d a l m a k t í p u s a i Típus Vadászó-gyűjtögető társadalom Fennállásának időszaka I. t á r s a d a l m a k tagjai A látszólag végtelenül sadalmat mégis sokféle p r e m o d e r n tár­ három nagyobb n e m i g y e k e z n e k anyagi j a v a k a t felhalmozni azon túl. ásóés építőszerszámokra. amelyekben a kereskedelem és a kézmű­ ipar koncentrálódik Többnyire földművelésre épül Nagy egyenlőtlenségek a különböző osztályok között Elkülönült kormányzati apparátus.t á r s a d a l m a k k a l ö s s z e h a s o n l í t v a a va­ dászó-gyűjtögető csoportokban E egyenlőtlenség nemigen figyelhető meg. A k ö v e t k e z ő k b e n e z e k f ő b b j e l l e m ­ z ő i t t e k i n t j ü k át (lásd a 2. felbomlik a tradicio­ nális életmód) I.vagy p á s z t o r t á r s a d a l m a k ( f ö l d m ű v e l ő k és ál­ l a t t a r t ó k ) . E l s ő s o r b a n ezek a nagy birodalmak. a h o l t i s z t e l ­ t é k a t e h e n e k e t . é s a m e l y e k e t á l l a n ­ dó hadsereg védett. 12 000-től máig (ma már többnyire nagyobb politikai képződmény része. t ö b b s é g ü k e t a z o n b a n a t e r j e s z k e d ő n y u g a t i kul­ t ú r a e l p u s z t í t o t t a v a g y m a g á b a o l v a s z t o t t a . olykor t ö b b milliós lélekszámú (bár a nagyobb iparosodott társadalmakhoz hasonlítva kicsi) Van néhány városa. Jelenleg az egész világon kevesebb m i n t negyedmillió em­ ber. A z t á n ott v o l t a k a z a m e r i k a i ő s l a k ó k á l l a m a i é s b i r o d a l m a i . fejlett á l l a m . a m e l y n e k v e z e t ő i m e g v e t e t t é k a „ v ö r ö s k é p ű b a r b á r o k a t " . Vadászó-gyűjtögető kultúrák még ma is léteznek a világ e g y e s r é s z e i n . örökké újabb áldozatot köve­ t e l ő i s t e n e i k k e l (Harris 1 9 7 8 ) . ami alapvető s z ü k s é g l e t e i k k i e l é g í t é s é h e z k e l l . városaik.a világ l e g n a g y o b b b i r o d a l m a . hogy m i l y e n érdemeket szerzett előző megtestesülésében. függőhídjaikkal. emberi szívekkel táplált.1. i l l e t v e c s a p d á k r a és f ő z ő e d é n y e k r e . e. ó r i á s i . templomaik és kincseik csábították az összes felfedezőt. N i n c s szükségük m á s anyagi javakra.

1500 A világ népessége: 350 millió Ebből vadászó-gyűjtögető: 1% I.A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG 2. m í g a n ő k gyűj­ tögetik a v a d o n t e r m ő n ö v é n y e k e t . sz. Ez a férfiak és n ő k kö­ zötti m u n k a m e g o s z t á s a z o n b a n n a g y o n f o n t o s : a k ö z ö s s é g i v e z e t ő p o z í c i ó k b a n és a s z e r t a r t á s o k s o r á n a férfiak j á t s z a n a k d o m i n á n s s z e r e p e t .De Vore 1 9 6 8 . 2000 A világ népessége: 6 milliárd Ebből vadászó-gyűjtögető: 0. K u l t ú r á j u k ta­ n u l m á n y o z á s a r á v i l á g í t h a t arra. ők f ő z n e k és ők nevelik a g y e r e k e k e t . 10 000 A világ népessége: 10 millió Ebből vadászó-gyűjtögető: 100% I. ábra A vadászó-gyűjtögető társadalmak hanyatlása I. A rangok vagy p o z í c i ó k á l t a l á b a n k o r c s o p o r t o k és nemek s z e r i n t k ü l ö n ü l n e k e l .e.001% Forrás: Lee . G y a k o r l a t i l a g mindenütt a férfiak a v a d á s z o k . h o g y e g y e s in- . sz. akiknek az életmódja ma m á r k e v é s s é é r d e k e s s z á m u n k r a .1. A vadászó-gyűjtögető társadalmak nem csu­ pán „primitív" népek.

és agrártársadalmak M i n t e g y húszezer évvel ezelőtt egyes vadászó és gyűjtögető csoportok áttértek a háziasított állatok tenyésztésére és állandó földterületek megműve­ lésére. ezért sokkal n a g y o b b közösségeknek.K e l e t és K ö z é p Ázsia egyes vidékein.2. hogy ezekből biztosítsák megélhetésüket.2. m i n t a vadá­ szó-gyűjtögető csoportoké.t ő l kezdve t a l á l u n k a d a t o k a t arra. anyagi vagyontár­ g y a k a t i n k á b b fel t u d n a k h a l m o z n i . A vadászó-gyűjtögető t á r s a d a l m a k b ó l csak néhány m a r a d t f e n n . a m e l y e t a m o d e r n i p a r i c i v i l i z á c i ó teremtett. M é g m a i s s o k p á s z t o r t á r s a d a l o m lé­ tezik. A p á s z t o r k o d ó c s o p o r t o k az a d o t t k ö r n y e z e t t ő l függően k ü l ö n b ö z ő á l l a t o k a t t e n y é s z t e n e k é s le­ Nepál Etiópia Banglades Az ipari Japán Ausztrália Németország Kanada Egyesült Államok Nagy-Britannia 5 5 2. Ez a g y a k o r l a t e l e i n t e „ k e r t m ű v e l é s " f o r m á j á b a n ala­ k u l t ki. az agrártársadalmak pedig növényter­ mesztésből (mezőgazdaságból). Mivel a kertművelésből élő csoportok n e m vándorolnak. a K ö z e l . e l s ő s o r b a n Afrika.2. Ilyen társadalmak rendsze­ r i n t a d ú s fűvel b o r í t o t t t e r ü l e t e k e n . A z efféle területek n e m k e d v e z n e k a földművelésnek. A v a d á s z ó . például a b o t s w a n a i l k u n g szánoké (busmanoké). h o g y a k o r á b b i a k n á l jóval n a g y o b b é s a z o k t ó l a l a p v e t ő e n k ü l ö n b ö z ő társa­ d a l m a k j ö t t e k l é t r e ( l á s d a 2. bár n o m á d életmódjuk az a n y a g i a k t e k i n t e t é b e n g a z d a g a b b .g y ű j t ö g e t ő c s o p o r t o k i d ő v e l rájöt­ tek. Persze n e m szabad idealizálnunk a vadászó-gyűjtögető közösségek é l e t k ö r ü l m é n y e i t . v a g y i s k i s f ö l d d a r a b o k a t m ű v e l t e k meg kezdetleges kapák és ásószerszámok segítségé­ vel. hogy a vadon nőtt t e r m é s e k összegyűjtése h e l y e t t ők m a g u k is e l v e t h e t i k a m a g v a k a t . m i n t a v a d á s z a t és a gyűjtögetés.7 1 . táblázat Máig fennmaradt agrártársadalmak A mezőgazdaságban dolgozók aránya (%)" 90 82 81 80 63 társadalmakhoz hasonlítva tézményeink korántsem tekinthetők az emberi élet „természetes" elemeinek. n e m feltétlenül jelent „haladást". de a l k a l m a s a k k ü l ö n f é l e á l l a t o k t a r t á s á r a . A pász­ tortársadalmak rendszerint az évszakok válto­ zásait követve vándorolnák k ü l ö n b ö z ő területek között. A pásztortársadalmak elsősorban állattartásból élnek. akár a vadászó-gyűjtögető közös­ ségek. Ország Ruanda Uganda Pásztor. ezért tagjaik r e n d s z e r i n t n e m h a l m o z n a k fel v a g y o n t á r g y a k a t . m i n t a k á r a pásztorkodó.s z a r v a s m a r h á t . A pásztorkodáshoz h a s o n l ó a n a kertművelés is b i z t o s a b b é l e l e m f o r r á s .8 3 0. FEJEZET g e l t e t n e k . k e c s k é t .m i n d arra f i g y e l m e z t e t n e k b e n n ü n k e t . E z e k a tár­ s a d a l m a k n a g y o b b v á r o s o k k i f e j l ő d é s é v e l kelet2.és agrárgazdasága van. ábrát). tevét v a g y lovat. vala­ m i n t a v e r s e n y h e l y e t t a k o o p e r á c i ó k ö z p o n t i sze­ r e p e m i n d . h o g y a világ. j u h o t . i l l e t v e siva­ t a g o k b a n é s h e g y v i d é k e k e n t a l á l h a t ó k . S o k társadalom­ n a k vegyes pásztor. Nem ipari vagy tradicionális civilizációk Nagyjából időszámításunk előtt 6 0 0 0 . biztosít megélhetést. b á r a h á b o r ú és a s z á m o t t e v ő a n y a g i é s h a t a l m i e g y e n l ő t l e n s é g e k h i á n y a .

Az iparosodott t á r s a d a l o m . a m ű v é s z e t .A GLOBALIZÁCIÓ ES A VÁLTOZÓ VILAG A modern világ ipari társadalmai Mi okozhatta azoknak a társadalomtípusoknak a pusztulását.K e l e t e n t ú l i t e r ü l e t e k i g terjedt. a h o l t ö b b a munkalehetőség. a m i l e h e t ő v é t e t t e a z egysé­ gesebb „nemzeti" közösség kialakulását. e. S z á m o s n a g y t r a d i c i o n á l i s á l l a m l é t e z e t t Mexikóban é s L a t i n .e u r ó ­ pai Britanniától a K ö z e l . A t ö b b m i n t k é t é v e z r e d e n át. vagyis olyan politikai közösségek.). A z e m b e r e k t ö b b s é g e m é g a l e g f e j l e t t e b b tra­ dicionális kezdetleges államokban is szintje mezőgazdasági mun­ k á t v é g z e t t . A t r a d i c i o n á l i s c i v i l i z á c i ó k b a n a p o l i t i k a i v e z e t ő k (a k i r á l y o k és császárok) csekély közvetlen befolyással bírtak alattvalóik többségének szokásaira és életmódjá­ ra. h a n e m g y á r a k b a n . hogy megszabaduljanak a földművelés fárasztó n a p i f e l a d a t a i t ó l . e b b e n a k o r b a n e r ő s ál­ lamok jöttek l é t r e a m a i I n d i a és P a k i s z t á n terü­ letén is.a m e l y e t n é h a „ m o d e r n " v a g y „fejlett" t á r s a d a ­ l o m n a k is n e v e z n e k . 7 2 1 . hogy a foglalkoztatott népesség t ú l n y o m ó része n e m a m e z ő g a z d a s á g b a n . tagjaik k ö z t i g e n é l e s v a g y o n i é s h a t a l m i egyenlőtlenségek a l a k u l t a k ki. Az iparosodott társadalmak egy m á s i k jellegzetes­ sége a politikai rendszerükkel kapcsolatos. táblázatban). . M i v e l i s m e r t é k a z írást és virágzásnak i n d u l t a t u d o m á n y . az i d ő s z á m í t á s s z e r i n t i 1. iro­ d á k b a n és ü z l e t e k b e n d o l g o z i k (ez l á t h a t ó a 2. t ö b b n y i r e t e r m é k e n y folyó­ völgyekben. a n a p i t a l á l k o z á s o k j ó r é s z e n e m s z e m é l y e s is­ merősök. és ahol folyamatosan új mun­ Ezek a tanzániai maszáj harcosok is a világ alig n é h á n y f e n n m a r a d t p á s z t o r k o d ó népéhez t a r t o z n a k . szá­ zadban a R ó m a i B i r o d a l o m az é s z a k n y u g a t . század elejéig f e n n m a r a d t K í n a i B i r o d a l o m magában foglalta a h a t a l m a s k e l e t . a m e l y sokkal fejlettebb és erősebb. fejezetben is e m l í t e t t i p a r o ­ sodás: kialakult a n e m állati erőforrások (például a gőz vagy az elektromosság) felhasználására épülő gépi termelés. és bár E u r ó p á b ó l ered. m i n t a tradicioná­ lis á l l a m o k k o r m á n y z a t i f o r m á i .á z s i a i t é r s é g nagy részét. Az iparosodás révén gyorsult a közlekedés é s a k o m m u n i k á c i ó . 2000-ben s z ü l e t e t t m e g . A legkorábbi t r a d i c i o n á l i s á l l a m o k a K ö z e l . e g é s z e n a 20. A t e c h n o l ó g i a i fejlettség v i s z o n y l a g csak kevesek számára tette lehetővé. A K í n a i B i r o d a l o m k ö r ü l b e l ü l i. E z jellemezte p é l d á u l a t r a d i c i o n á l i s K í n á t és R ó ­ mát.A m e r i k á b a n . k i r á l y v a g y c s á ­ szár uralkodott f e l e t t ü k .n a g y o b b v á r o s o k b a n él. hatása m e s s z e túlterjedt e z e n a földrészen.k e v é s b é ö n e l l á t ó f a l v a k b a n éltek. Gya­ korlatilag m i n d e n e m b e r életét befolyásolják a k i t e r j e d t s z e r v e z e t e k .sok t e k i n t e t b e n egyértel­ m ű e n eltér a társadalmi r e n d b á r m e l y korábbi típusától. a m a j á k é a Yucatán-félszigeten é s a z i n k á k é P e r u b a n . p é l d á u l a z az­ tékoké a m a i M e x i k ó t e r ü l e t é n . keztek. ezeket a t á r s a d a l m a k a t g y a k r a n n e v e z i k civilizá­ cióknak. A főbb városok sokkal na­ gyobbak. F é n y k o r á b a n .K e ­ leten alakultak ki. a m e l y e k t ö r t é n e l m ü n k e t formál­ ták mintegy két évszázaddal ezelőttig? A válasz e g y e t l e n s z ó v a l az 1. „A v á r o s o k és a globalizáció" c í m ű r é s z b e n lesz szó ( 7 1 2 kahelyek keletkeznek. E z z e l s z e m b e n a z ipa­ r o s o d o t t t á r s a d a l m a k e l s ő d l e g e s s a j á t o s s á g a az. amelyeket n e m a tradicionális államokra jellem/ A n a g y v á r o s o k n a k az új g l o b á l i s r e n d b e n b e ­ t ö l t ö t t s z e r e p é r ő l a 21. fejezetben. h i s z e n a z o k t ö b b é . Az emberek több mint 90 száza­ l é k a k i s e b b .2. h a n e m idegenek között történik. A nagyvárosokban a társadalmi élet a korábbinál személytelenebb. a m e l y e n a m a i K í n a t e r ü l el. p é l d á u l a n a g y v á l l a l a t o k és a kormányzati szervek. o. A legtöbb t r a d i c i o n á l i s á l l a m e g y ú t t a l b i r o d a ­ lom is volt: m á s n é p e k l e i g á z á s a és b e o l v a s z t á s a révén nőtt j e l e n t ő s m é r e t ű v é ( K a u t s k y 1 9 8 2 ) . m i n t a tradicionális civilizációk legné­ pesebb városi települései. Az iparosodott társadalmak voltak az e l s ő nem­ zetállamok.

olyan fegyvereket é s k a t o n a i s z e r v e z e t t í p u s o k a t h o z o t t létre. Egyes t e r ü l e t e k e n .ző bizonytalan határvidékek. a m i gyökere­ sen megváltoztatta a hadviselés módjait. M i v e l e t á r s a d a l m a k j ó r é s z e a z E g y e s ü l t Á l l a m o k t ó l é s E u r ó p á t ó l dél­ re h e l y e z k e d i k el. így Ázsia. e z e k e t a f e j l e t l e n e b b országo­ kat g y a k r a n n e v e z i k ö s s z e f o g l a l ó a n a fejlődő vi­ lágnak. I n d i a .a m e r i k a i ország ( p é l d á u l Bra­ zília. M á s h o l . s z á z a d elejéig a n y u ­ gati o r s z á g o k . m i n t a n e m i p a r i k u l t ú r á k é . a m e l y e t a z e l ő t t t r a d i c i o n á l i s társadal­ m a k u r a l t a k . P e r u v a g y V e n e z u e l a ) . B á r m á r a gyakorlatilag v a l a m e n n y i g y a r m a t kivívta függetlenségét. K a n a d a . A u s z t r á l á z s i a (Auszt­ rália. a z e u r ó p a i a k k e r ü l t e k t ö b b s é g b e . a k á r c s a k a m a i világ s z i n t e ö s s z e s t ö b b i t á r s a d a l m a . A z e l s ő világ országai k ö z é E u r ó p a i p a r o s o d o t t á l l a m a i . C s a k n e m v a l a m e n n y i ide sorolt társadalom többpárti. h a n e m pontosan megvont határvonalak választanak el egymástól.ha kellett. Az ipari t e c h n o l ó g i a alkalmazása természete­ s e n n e m k o r l á t o z ó d o t t a g a z d a s á g i fejlődés b é k é s folyamataira. A g a z d a s á g i erő. m i v e l o l y a n jogszabályokat alkothat.Z é l a n d . a m e l y e k s o k k a l f e j l e t t e b b e k voltak. a h á r m a s tagolás születésekor még f e l h a s z n á l t á k k a t o n a i c é l o k r a is. A m á s o d i k világ társadalmai a korábbi kommu­ nista országok. A „har­ m a d i k v i l á g " (Third World) k i f e j e z é s e r e d e t i l e g a 2 0 . század elején született. Globális fejlődés A 1 7 . h o g y az e l m ú l t k é t é v s z á z a d b a n a n y u g a t i élet­ m ó d l á t s z ó l a g e l l e n á l l á s n é l k ü l terjedt e l a z e g é s z világon. a gyarmatosítás f o l y a m a t a átrajzolta a F ö l d t á r s a d a l m i és kultu­ rális t é r k é p é t . a h o l c s a k k i s l é t s z á m ú va­ dászó-gyűjtögető k ö z ö s s é g e k éltek. A z e l s ő c s o p o r t b a t a r t o z ó t á r s a d a l m a k (pél­ dául az Egyesült Államok) gyorsan iparosodtak. hogy a fejlődő országókat a h a r m a d i k v i l á g r é s z e k é n t e m l e g e t i k . s z á z a d t ó l k e z d v e a 2 0 . az afrikai o r s z á g o k t ö b b s é g e ( p é l d á u l N i g é r i a . a z E g y e s ü l t Ál­ l a m o k .A m e r i k á b a n . A második többnyire kategóriába az ipari sorolható jóval társadalmak alacsonyabb fejlődés s z i n t j é n á l l n a k .gyarmatokat alapítottak sok olyan t e r ü l e t e n . parlamentáris kormányzati rendszerű. továb­ b á Dél-Afrika é s J a p á n t a r t o z t a k (és t a r t o z n a k m a is). I l y e n n e m z e t á l l a m N a g y . Ausztrá­ l i á b a n é s Ú j .) m á r é r z é k e l t e t t e m . Afrika és Dél-Amerika nagy részén a helyi népesség maradt többségben. m i l y e n s z e r e p e t j á t s z o t t a gyarma­ . T a s m a n i a é s M e l a n é z i a ) . h á r o m fő társadalom­ t í p u s s z e m b e á l l í t á s á b ó l . k a t o n a i t ú l e r e j ü k fel­ használásával . i p a r o s o d o t t É s z a k k a l s z e m b e á l l í t v a c s o p o r t j u k a t összefogla­ lóan Délnek nevezik. amelyek a határokon be­ lül élő v a l a m e n n y i emberre kötelező érvényűek. A nemzetállam kormányzata jelentős hatalom­ m a l b í r a z á l l a m p o l g á r o k é l e t e fölött. A modern gyártási módszereket már az iparosodás kezdeti szakaszától kezdve t o s í t á s a k á v é k e r e s k e d e l e m f e j l ő d é s é b e n . Gyakran hallhatjuk. A z e l ő z ő f e j e z e t b e n ( 2 5 . o. G h á n a vagy A l g é r i a ) é s s o k d é l . I l y e n t á r s a d a l o m K í n a . n é h a a g a z d a g a b b .Z é l a n d o n . p é l d á u l É s z a k . Ú j .B r i t a n n i a is. G r ö n l a n d . a p o l i t i k a i k o h é z i ó és a k a t o n a i f ö l é n y együtt v e z e t t e k oda.

M i u t á n b e f e j e z ő d ö t t a h i d e g h á b o r ú . a fekete-afrikai n e m z e t e k k ö r é b e n vi­ szont növekedett az elmúlt évtizedben: az 1990es évek során e régió lakosai k ö r é b e n 2 4 1 millió­ ról 3 1 5 millióra nőtt azoknak a száma. B á r e t á r s a d a l m a k b a n a l a k o s s á g nagy része m é g m i n d i g falusias t e r ü l e t e k e n él. T a n z á n i a és A l g é r i a ) . t é k e D é l . h a n e m inkább romlottak az elmúlt n é h á n y évben. fejezetben lesz szó.b e n s z a k a d t ki a p o r t u g á l b i r o ­ dalomból. M á r a ez a v e r s e n ­ gés véget ért.e u r ó p a i á l l a m o k .h a v o l t v a l a h a egy­ általán . és ö s s z e o m l o t t a k o m m u n i z m u s a v o l t S z o v j e t ­ unióban és a k e l e t .e u r ó p a i országok. míg Brazília 1 8 2 2 . A m á s o d i k világ tár­ sadalmai t e r v g a z d a s á g o k voltak. P o l i t i k a i r e n d s z e r ü k m o d e l l j é ü l olyan rendszerek s z o l g á l n a k . semmi h a s z n a n e m m a r a d t . 1 9 6 8 b a n m é g e g y e t l e n f e j l ő d ő ország s e m s z e r e p e l t a világ e l s ő h a r m i n c e x p o r t ő r e k ö z ö t t .a m e r i k a i s p a n y o l gyarmatok 1 8 1 0 . D é l . amely egyfelől a S z o v j e t u n i ó és a k e l e t .Á z s i á b a n . A világ s z e g é n y e i f ő k é n t D é l .Á z s i a . egy sor más ázsiai ország ( p é l d á u l B u r m a . Nigéria. gyakran nagyobb összegűek. A fejlődő világ l e g t ö b b n e m z e t e azon­ ban csak a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú u t á n vált füg­ getlenné. A d é l . Néhány gyarmati terület k o r á n f ü g g e t l e n n é vált. a j ó l é t i e l l á t á s o k r a és az o k t a t á s r a Újonnan iparosodó országok B á r a h a r m a d i k világ o r s z á g a i n a k t ö b b s é g e m e s z sze elmarad fejlettségben a nyugati társadalmak­ tól. J e l e n t ő s e n növekedett a szegénység mér­ s o k h e l y e n m o s t zajlik a n a g y v á r o s o k gyors kiala­ k u l á s á n a k f o l y a m a t a . k ö z ­ tük Kína is egyre i n k á b b elfogadják a k a p i t a l i s t a gazdaságot. m i n t a m e n n y i t a kormányzatok az e g é s z s é g ü g y r e . v a l a m i n t A f r i k á b a n é s L a t i n .A m e r i k a és a k a r i b i t é r s é g egyes r é s z e i n is.A m e r i k á b a n kon­ centrálódnak.N é ­ metország és M a g y a r o r s z á g . a m e l y alá­ ásta a korábbi. A fejlődő világ A harmadik világ t á r s a d a l m a i n a k t ö b b s é g e a gyar­ mati uralom alól f e l s z a b a d u l t t e r ü l e t e k e n talál­ ható . P é l d a k é n t h o z h a t ó fel I n d i a .a világ o r s z á g a i n a k j e l l e m z é s é b e n . k ö z é j ü k t a r t o z i k a latin­ amerikai Brazília és M e x i k ó . p é l d á u l a k e l e t . P é l ­ dául n e m l é t e z i k m á r a s z o c i a l i s t a és k o m m u n i s ­ ta országok m á s o d i k világa. a m e l y e k e l ő s z ö r a nyugati t á r s a d a l m a k b a n a l a k u l t a k ki . bár e régiók között azért lényeges különbségek vannak.b e n n y e r t é k el szabadságukat. A fejlődő országok n e m pusztán olyan társadal­ mak. M i n t e g y h e t v e n é v e n át a világ történelmét m e g h a t á r o z t a az a g l o b á l i s v e r s e n y .ó c e á n i t é r s é g b e n c s ö k k e n t . amelyek „elmaradtak" az iparosodottabb területektől. A világ l e g s z e g é n y e b b o r s z á g a i k ö z ü l s o k a t s ú l y o s a d ó s s á g v á l s á g is sújt. A f r i k á b a n és D é l . hagyományosabb rendszereket. például 1 8 0 4 j a n u á r j á b a n H a i t i lett a z e l s ő auto­ nóm fekete köztársaság. köztük C s e h s z l o v á k i a . A z ú j o n n a n iparosodó országok közül a legsikere­ s e b b e k .) A fő gazdasági tevékenység a mezőgazdaság marad. gyakor­ latilag e l t ű n t a m á s o d i k világ. „Globális egyenlőtlenség" című fejezetben. illetve a kelet-ázsiai H o n g k o n g . / A g l o b á l i s s z e g é n y s é g r e m é g v i s s z a t é r e k a 11.K o r e a . Zaire. A legszegényebb társadalmak némelyikében a körülmények n e m h o g y javultak volna. Például a szegénység mér­ t é k e D é l . a m e l y e k k e v é s teret e n g e d t e k a m a g á n t u l a j d o n n a k és a v e r s e n g ő gazdasági v á l l a l k o z á s o k n a k . d e a t e r m é s t m a m á r g y a k r a n n e m h e l y i fogyasz­ tásra szánják.Á z s i á b a n és a c s e n d e s . n é m e l y i k n e k s i k e r ü l t e l i n d í t a n i a a z i p a r o ­ sodás folyamatát. Ezeket újonnan iparosodó o r s z á g o k n a k is n e v e z i k . K e l e t . m á s o d i k és h a r m a d i k világ r a n g s o r o l á s a ér­ tékítéletet tükröz. L a t i n . Bár a fejlődő o r s z á g o k k ö z é t a r t o z h a t n a k tradi­ cionális é l e t m ó d o t folytató n é p e k . v a l a m i n t s o k afrikai ország is (köztük Kenya. h u s z o n ö t . e z e k n a g y o n különböznek a h a g y o m á n y o s t á r s a d a l m a k ko­ rábbi formáitól. h a n e m a világpiacokon értékesítik. a m e l y b e n a z „ e l s ő " azt j e l e n ­ ti: „a legjobb".t a n k ö n y v e k b e n ma is talál­ kozhatunk n é h a a h á r o m világ s z é t v á l a s z t á s á v a l . A ka­ matok. S z i n g a p ú r é s Tajvan. ( A f e j l ő d ő világ v á r o s a i n a k gyarapodásáról a 21. és a k i v é t e l e k . M a l a j z i a és Szingapúr).A m e r i k á b a n . U g y a n a k k o r e z e k e t az országokat e g y p á r t r e n d s z e r j e l l e m e z t e : a k o m ­ munista párt u r a l t a m i n d a p o l i t i k a i . gyakran v é r e s a n t i k o l o n i a l i s t a h a r c o k eredményeként. amelyeket külföldi hitelezőktől felvett k ö l c s ö n ö k után kell fizetniük. S z i n t é n e t a g o l á s e l l e n szól.e u r ó p a i o r s z á g o k b a n . a h a r m a d i k p e d i g azt: „a legroszszabb".A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG fennálló S z o v j e t u n i ó és a k e l e t . Bár a s z o c i o l ó g i a .á z s i a i á l l a m o k gazdasá­ gának növekedési üteme sokszorosa a Nyugat iparosodott országaiban megfigyelhetőnek.Ázsiában. L e n g y e l o r s z á g . m i n d a gaz­ dasági r e n d s z e r t . Kö­ zel e g y m i l l i á r d e m b e r n a p i 1 d o l l á r n á l k e v e s e b b p é n z b ő l él. h o g y az első. akik napi 1 dollárnál kevesebb p é n z b ő l é l n e k (World B a n k 2 0 0 4 ) . h a n e m többnyire a nyugati indusztr i a l i z m u s s a l é r i n t k e z v e a l a k u l t a k ki.és K e l e t . fordítanak..vagyis a nemzetállamok. m á s f e l ő l a n y u g a t i k a p i t a l i s t a társadal­ mak és J a p á n k ö z ö t t a l a k u l t ki.

a legtöbben ki­ sebb-nagyobb városokban élnek Fennmaradnak a jelentős osztályok közötti különbségek Elkülönült politikai közösség vac)y nemzetállam 1989-ig ide t a r t o z o t t a Szovjetunió és Kelet-Európa. H a m e g a k a r j u k h a t á r o z n i . h a j ó é p í t ő é s e l e k t r o n i k a i iparágai a világ é l v o n a l á b a tartoznak. i l l e t v e s z e m é l y i s é g é b e n . dönthessük. század elejétől (az 1917-es orosz forradalmat követően) az 1990-es évek elejéig Fejlődő társadalom A 18. h i s z e n a víz továbbfolyt. N e m c s a k a belföldi növekedést. de a gazdasági rendszer tervutasításos A népesség kis része dolgozik á mezőgazdaságban. S z i n g a p ú r Délkelet-Ázsia p o n t j á v á vált. Dél-Korea. Tajvan. h o g y azt m o n d h a s s u k : m i n d k e t t ő „ u g y a n a z " m a r a d a vál­ t o z á s o k s o r á n . Brazília és Mexikó Második világbeli társadalom • A 20. az afrikai és dél-amerikai nemzetek többsége Korábbi fejlődő társadalom. a m e l y n e k részesedése a globális acélgyártásból jelentősen c s ö k k e n t az elmúlt h a r m i n c évben. M i n d ­ ezek a változások közvetlenül hatottak az olyan országokra. m i a j e l e n t ő s vál­ tozás. FEJEZET 2. mint az első világbeli társadalmakban Ide tartozik Hongkong. századtól máig Jellemzői Alapja az ipari termelés és általában a szabad vállalkozás A legtöbb ember kisebb-nagyobb városokban él. el­ módosult tárgy v a g y egy helyzet időszakban. táblázat ö s s z e g z i . Elég f o l y t o n o s s á g f e d e z h e t ő fel a f o l y ó a l a k j á b a n vagy f o r m á j á b a n é s a l á b á t b e n e d v e s í t ő e m b e r fizikai f e l é p í t é s é b e n . amely ma már az ipari termelésre és általá­ ban a szabad vállalkozásra épül Az emberek többsége kisebb-nagyobb városokban él. India. Ausztrália és Új-Zéland Alapja az ipar.3. N e h é z meghatározni. m i n t az Egyesült Államok. Szingapúr. túrája akkor meg kell egy egy adott a mutatnunk. mások tervgazdaságok Elkülönült politikai közösség vagy nemzetállam: ide tartozik például Kína. h a n e m a külföldi befektetést is ösztönzik. és m a g a az e m b e r i s m e g v á l t o z o t t é s z r e v é t l e n . B á r e z a meg­ figyelés bizonyos értelemben helytálló. rend-^ s z e r i n t azt m o n d h a t n á n k . mi a társadalmi változás. ) TÁRSADALMI VÁLTOZÁS A fejezet e l e j é n e l m o n d t a m . kevesen dolgoz­ nak a mezőgazdaságban Jelentős. h o g y a m o d e r n vi­ lágot m é g a k ö z e l m ú l t é t ó l is j e l e n t ő s e n e l t é r ő életmódok és társadalmi intézmények jellemzik. (A m a i világ t á r s a d a l o m t í p u s a i t a 2. századtól (harmadik világbeli (többnyire gyarmatosított társadalom) területként) máig Újonnan iparosodó ország Az 1970-es évektől máig évvel később viszont Dél-Korea bekerült az első tizenöt közé. hagyományos termelési módszerekkel / Egyes mezőgazdasági termékeket a világpiacokon értékesítenek Néhány országban kialakult a szabad vállalkozás rendszere. Japán. az első világbeli társadalmakban kialakultaknál élesebb osztá­ lyok közötti egyenlőtlenségek Az átlagos egy főre j u t ó jövedelem jóval kisebb. é s m i n d e n pil­ l a n a t a z i d ő e g y ú j v i l l a n á s a . Dél-Korea előre­ tört a z a c é l t e r m e l é s b e n . kevesen dolgoznak falusi gazdaságokban Nagyok az osztályok közötti egyenlőtlenségek. de a társadalmi és politikai változások hatására az első világbeli társadalmak modellje szerint elkezdtek átalakulni szabad vállalkozásra épülő gazdasági rendszerekké A népesség nagy része a mezőgazdaságban dolgozik. pénzügyi és kereskedelmi köz­ T a j v a n p e d i g a g é p g y á r t á s b a n és mert bizonyos értelemben m i n d e n szakadatlanul v á l t o z i k . a k k o r h o g y a n ma­ g y a r á z h a t n á a s z o c i o l ó g u s a z e m b e r i é l e t e t átfor­ máló változási folyamatokat? az elektronikában tölt be fontos szerepet. bár kevésbé hangsúlyo­ sak. H a e z így v a n . h o g y a z e m b e r n e m l é p h e t k é t s z e r u g y a n a b b a a f o l y ó b a : m á s o d s z o r r a a fo­ lyó más. M i n d e n n a p e g y ú j n a p . h o g y a folyó u g y a n a z . mennyiben alapstruk­ kell. A kelet-ázsiai újonnan iparosodó országok­ b a n máig a legstabilabb a gazdasági növekedés üteme. H é r a k l e i t o s z görög filozófus r á m u t a t o t t .3. táblázat A modern világ társadalmai Típus Első világbeli társadalom Fennállásának időszaka A 18. vizsgált Tisztáznunk hogy m i l y e n mértékig változtak az adott társadalom alapintézményei időszakban. és hogy u g y a n a z az e m b e r lép b e l e kétszer. mint a tradicionális társadalmakban Elkülönült politikai közösség vagy nemzetállam: ide tartoznak például a nyugati országok.2. m e n n y i r e és m i b e n változott meg a .

e z é r t a z itt é l ő k t á r s a s é l e t e e l t é r ő mintákat követ. m i n t Jézus. fejezetben i s m e r t e t e m ( 4 2 5 . A vallás konzervatív vagy m e g ú j í t ó e r ő e g y a r á n t lehet a t á r s a d a l m i é l e t b e n ( l á s d a 14. a m e l y e k m i n d v é g i g h a ­ tottak a t á r s a d a l m i v á l t o z á s r a : e z e k a k u l t u r á l i s tényezők.^ k o r s z a k a i r a é s v o n a t k o z á s a i r a . L e h e t ő v é t e t t e n y i l v á n t a r t á s o k bevezetését. j e l e n é s j ö v ő kapcsolatát. a m e l y m a g y a r á z z a a t á r s a d a l m i változás t e r m é s z e t é t . H a e z e k a f e l t é t e l e k n e m á l l t a k v o l n a f e n n . hiszen barátságtalan környe­ . h o g y a v a l l á s o s meg­ győződés gyakran a t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k e l ő ­ mozdítója. zetben élnek. modern társadalomban" című fejezetet). m e r t e h h e z m é r h e t j ü k a változásokat.és s z o k á s r e n d s z e r e a t r a d i c i o n á l i s értékekhez és r í t u s o k h o z v a l ó r a g a s z k o d á s t hir­ detve fékezi a v á l t o z á s o k a t . olyan jelen­ tős p o l i t i k a i é s k a t o n a i v e z e t ő k r e . mert az ország súlyos feszültségeket és válságo­ kat é l t át. m i n t a szubtrópusi területek lakói. A fizikai környezet M á s o d s z o r : a f i z i k a i k ö r n y e z e t is h a t a t á r s a d a l ­ mi szerveződés alakulására. így p o n t o s a b b a n l e h e t e t t e l l e n ő r i z n i az anyagi forrásokat. a m e l y m a g y a r á z a t o t a d h a t n a a z e m b e r társadalmi f e j l ő d é s é n e k s o k f é l e s z a k a s z á r a a va­ dászó-gyűjtögető és p á s z t o r t á r s a d a l m a k t ó l a tra­ dicionális c i v i l i z á c i ó k o n át a m a i i g e n ö s s z e t e t t társadalmi r e n d s z e r e k i g . Az írás felfedezé­ se például s o k f é l e k é p p e n b e f o l y á s o l t a a t á r s a d a l ­ mi változásokat. A t ö r t é n e l e m m e g é r t é s e révén kialakulhat a z e m b e r e k b e n a n n a k t u d a t a . Egyes vallások hit.A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG rendszer. ezáltal fejlődését ők maguk is aktívan elősegít­ hetik. m i n t J u l i u s C a e ­ sar. m e r t a h á b o r ú és m á s e s e m é n y e k megingatták a n n a k Indiában kialakí­ tott g y a r m a t i i n t é z m é n y e i t . G a n d h i azért tudta biztosítani hazájának a Nagy-Britan­ niától való függetlenséget. E z e n k í v ü l az í r á s n a k k ö s z ö n h e t ő e n az emberek ú j m ó d o n é r z é k e l t é k m ú l t . E n n e k ellenére a m o d e r n t á r s a d a l m a k i n t é z m é n y e i ál­ talában s o k k a l g y o r s a b b a n v á l t o z n a k . o . akkor valósíthatja m e g elképzeléseit. a kommunikációs r e n d s z e r e k és a v e z e t ő k h a t á s a i . D e n i n c s o l y a n e g y t é n y e z ő s elmélet. kiterjedt s z e r v e z e t e k j ö h e t ­ tek létre. geket tud nagyszabású politikai céljainak meg­ nyerni vagy gyökeresen megváltoztatja a fennálló szemléletmódot. Egy-egy s z e m é l y óriá­ si h a t á s t g y a k o r o l t a v i l á g t ö r t é n e l e m b i z o n y o s . A sarkvidékeken élők nyilvánvalóan m á s szokások és h a g y o m á n y o k szerint élnek. • Webernek a vezető szerepéről kialakított elkép­ z e l é s é t a 14. Itt g o n d o l h a t u n k olyan vallási vezetőkre. aki később. Az í r á s t u d ó t á r s a d a l m a k r e n d e l k e z ­ nek a múlt k r ó n i k á i v a l . különösen fontos k u l t u r á l i s t é n y e z ő a k o m m u n i ­ kációs rendszerek m i l y e n s é g e . a m á s o d i k világháborút k ö v e t ő időszak­ b a n volt India híres pacifista vezetője. Az alaszkaiak a rövid nyári időszakot kivéve több időt töltenek fedél alatt és k ö r ü l t e k i n t ő e n tervezik szabadtéri tevékenységeiket. aki töme­ A változásra ható tényezők A t á r s a d a l o m e l m é l e t b e n az e l m ú l t k é t é v s z á z a d során i g y e k e z t e k k i d o l g o z n i egy á l t a l á n o s érvé­ nyű e l m é l e t e t . hogy van t ö r t é n e l m ü k . A szociológia klasszikusa. m i n t N e w t o n . A nagy v a l l á s i r e n d s z e r e k ( p é l d á u l a k e r e s z t é n y ­ ség é s a z i s z l á m ) m i n t e g y k é t e z e r é v v e l e z e l ő t t született e s z m é k e t é s r í t u s o k a t ő r i z n e k . m i n t a sokkal e n y h é b b mediter­ rán éghajlatú országok lakóié. Ez leginkább szél­ sőséges amikor környezeti az emberek feltételek között az látható.. a fizikai k ö r n y e z e t és a p o l i t i k a i szer­ veződés. R á m u t a t h a t u n k azon­ ban három fő t é n y e z ő r e . Felboríthatja a korábban k i a l a k í t o t t r e n d e t az a vezető. . U g y a n a k k o r azt i s fel k e l l t á r n u n k . így t u d a t o s u l b e n n ü k . Alaszkában hideg és h o s s z ú a t é l . A d o l f Hitler például az 1930-as évek Németországában részben azért ragadhatta m a g á h o z a hatalmat. M é g n a p j a i n k g y o r s a n v á l t o z ó vilá­ gában is f e l f e d e z h e t ő f o l y t o n o s s á g a r é g m ú l t t a l . M a x W e b e r is vizsgálta a karizmatikus v e z e t ő szerepét a társadalmi változásban. m i n t a régi tradicionális t á r s a d a l m a k é . A változások j e l l e g é t és ü t e m é t is b e f o l y á s o l ó . hogy társadalmuk bizonyos fejlődési utat jár be. ) . M a x W e b e r a z o n b a n arra is felhívja a figyelmet. időjárási szükségképp k ö r ü l m é n y e k n e k megfelelően szervezik az éle­ tüket.Yallás a tikai csoport j e l e n t é k t e l e n vezetője maradt volna. Ugyanezt m o n d h a t j u k M a h á t m á Gandhiról. ha e h h e z kedvezőek a társadalmi feltételek. A kulturális tényezők sorában meg kell említe­ n ü n k a vezetők s z e r e p é t i s . h o g y mi maradt változatlan. a k k o r n y i l v á n egy c s e k é l y j e l e n t ő s é g ű poli­ Kulturális tényezők A társadalmi v á l t o z á s t i n d í t ó h a t ó e r ő k k ö z ü l az elsőt a kulturális t é n y e z ő k alkotják: a v a l l á s . U g y a n a k k o r egy s z e m é l y c s a k a k k o r v á l h a t ve­ zetővé. v a g y a t u d o m á n y és a filozófia o l y a n m e g ­ határozó alakjaira.

gyakran hosszú időn keresztül viszonylag változatlanok maradnak. a h o l k i v é t e l e s e n jó volt a termőföld.g y ű j t ö g e t ő társadal­ makban e n n e k csekély a szerepe. akik a k e m é n y környeze­ t i f e l t é t e l e k e l l e n é r e fel t u d t a k t á r n i olaj. E z z e l s z e m b e n a v a d á s z ó . Ugyanakkor a környezet n e m gyakorol jelentős k ö z v e t l e n h a t á s t a t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k r a . h o g y India f e l s z a b a d u l t a b r i t u i l o m alól. m é g s e m t é r t e k át a p á s z t o r k o d á s r a vagy a m e z ő g a z d a s á g i t e r m e l é s r e . kormányzatok. a z a p a r t h e i d i d e j é n Dél-Afrika).g y ű j t ö g e t ő kultúrák gyakran roppant termékeny területeken a l a k u l t a k ki. Minden más társadalomtípus f e j l ő d é s i útját a z o n b a n e r ő t e l j e s e n b e f o l y á s o l j á k e l k ü l ö n ü l t p o l i t i k a i c s e l e k v ő k : f ő n ö k ö k . Egy uralkodó például akkor is az erős hadsereg k i a l a k í t á s a m e l l e t t d ö n t h e t . a m e l y e k h e g y l á n c o k . m e r t az e g é s z k o n t i n e n s e n alig v o l t r e n d s z e r e s m ű v e l é s r e fog­ ható földterület vagy olyan háziasítható állat. jelei ős szerepet j á t s z o t t a b b a n . aki itt egy indiai bankjegyen l á t h a t ó . A u s z t r á l i a b e n n ­ szülött lakossága például azért maradt meg a A társadalmi változásokat A jelentős mértékben v a d á s z a t és a gyűjtögetés m e l l e t t . Vi­ szonylag barátságtalan vidékek lakói is jelentős t e r m e l é s i b á z i s t a l a k í t h a t n a k ki. j á r h a t a t l a n d z s u n g e l e k vagy sivata­ gok miatt elszigetelődnek. F o n ­ tos s z e r e p e t j á t s z a n a k az ú t v i s z o n y o k vagy a t e n ­ ger k ö z e l s é g e is: a z o k a t á r s a d a l m a k . például folyók torkolatvidékén. A világ l e g k o r á b b i c i v i l i z á c i ó i j o b b á r a o l y a n t e r ü l e t e k e n s z ü l e t t e k .é s é r c ­ forrásokat. M a r x nézeteivel e l l e n t é t b e n a p o l i t i k a i s z e r v e z e t e k b e n n e m egy­ szerűen a gazdasági alap tükröződik: hasonló t e r m e l é s i r e n d s z e r ű t á r s a d a l m a k p o l i t i k a i rend-' s z e r e e g é s z e n e l t é r ő l e h e t . é s meg­ határozta fennmaradásukat vagy terjeszkedésü­ ket is. h a e z z e l a lakosság Politikai szerveződés . m e g h a t á r o z ó h a r m a d i k t é n y e z ő a p o l i t i k a i szer­ veződés típusa. királyok. m á s o k é (például az Egyesült Államoké. E z igaz p é l d á u l az Alaszkában élőkre. a m e l y alapját képezhette volna a pásztorkodásn a k . földes­ urak. De a t e r m e l é s s z i n t j e és a k a t o n a i e r ő között megint csak meglehetősen közvetett a kapcsolat. v a d á s z ó . Nagy-Britanniáé vagy S v é d o r s z á g é ) d e m o k r a t i k u s a b b .G a n d h i . A k a t o n a i e r ő a l e g t ö b b t r a d i c i o n á l i s á l l a m ki­ a l a k u l á s á b a n a l a p v e t ő s z e r e p e t j á t s z o t t . K e v é s b é s z é l s ő s é g e s fizikai f e l t é t e l e k i s h a t á s ­ sal l e h e t n e k a t á r s a d a l m a k r a . P é l d á u l a z i p a r i ka­ pitalizmusra é p ü l ő egyes társadalmak politikai rendszere autoritárius (ilyen volt a n á c i Német­ ország. hiszen nincs a k ö z ö s s é g m o z g ó s í t á s á r a k é p e s e l k ü l ö n ü l t po­ litikai szervezet.

h a n e m egy m a r o k n y i e l e m e t m a g á b a n foglaló i n t e g r á l t áramkör is elegendő hozzá. M o n d j u k az állam élén az egyik arisztokratacsa­ Gazdasági hatások Ezek közül a l e g n a g y o b b h a t á s ú az i p a r i kapita­ lizmus. A tradicionális társadalmakban a politikai változások rendszerint csak az eliteket érintették. A t u d o m á n y és t e c h n o l ó g i a é l e t m ó d u n k r a gya­ korolt hatását többnyire gazdasági t é n y e z ő k ha­ tározták meg. A t u d o m á n y és a t e c h n o l ó g i a is k ö l c s ö n h a t á s b a n áll a p o l i t i k a i és k u l t u r á l i s t é n y e z ő k k e l . a m o d e r n i t á s k o r á b a n a t á r s a d a l m i változások h i h e t e t l e n m é r t é k b e n f e l g y o r s u l t a k ? Ez nagyon összetett kérdés. és e b b e n a f o l y a m a t b a n egyre nagyobb szerepet játszik a tudomány. A m o d e r n v i l á g b a n l e j á t s z ó d ó v á l t o z á s i folya­ matokra nemcsak a gondolkodásmód átalakulása hat . a m o d e r n t á r s a d a l m a k ­ ban az é l e t m ó d egyre i n k á b b „ r a c i o n á l i s " meg­ alapozottságú kell h o g y l e g y e n . h a n e m azt a törekvést. / A gazdasági tényezők társadalmi változásra gyakorolt h a t á s á r a m é g v i s s z a t é r e k a. 11. és f o r r a d a l m a k a t is eredményeztek. A k o m m u n i k á c i ó efféle elekt­ ronikus formái politikai változásokat is eredmé­ n y e z t e k az u t ó b b i é v e k b e n . lődését! Az utóbbi évtizedekben a számítógépek teljesítménye több ezerszeresére növekedett. m a m á r az egész világon elfogadottak. A r á d i ó .e l m é l e t é n e k tárgyalásakor ( 3 2 2 . m a egy ha­ s o n l ó t u d á s ú gép n e m c s a k s o k k a l k i s e b b . A tradicionális termelési rendszerekben a termelés szintje nem­ igen változott.A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG nagy r é s z é t n y o m o r b a d ö n t i . o. h o g y a z e l m ú l t k é t évszá­ zad során. A k a p i t a l i z m u s a l a p v e t ő e n k ü l ö n b ö z i k a l á d o t felváltotta egy m á s i k . m i n t az ö n m e g v a l ó s í t á s . m i n t a m á s t ö r t é n e l m i k o r s z a k o k t á r s a d a l m i változásait m a g y a r á z ó t é n y e z ő k .u g y a n ú g y k a t e g o r i z á l h a ­ tók. E l l e n k e z ő l e g . fejezet­ ben. h o g y itt a fizikai k ö r n y e z e t h a t á s a i t b e l e ­ foglalhatjuk a g a z d a s á g i t é n y e z ő k k i e m e l k e d ő e n fontos c s o p o r t j á b a . N é z z ü k c s a k a z i n f o r m á c i ó t e c h n o l ó g i a m a i fej­ Kulturális hatások A modern korban a társadalmi változás folyama­ taira ható k u l t u r á l i s t é n y e z ő k k ö z ü l a t u d o m á n y fejlődése és a gondolkodás szekularizálódása egyaránt h o z z á j á r u l t a m o d e r n s z e m l é l e t kritikai é s innovatív j e l l e g é n e k k i a l a k u l á s á h o z .h á r o m é v s z á z a d t e r m é k e i az olyan e s z m é n y e k . mégis túlterjed a gazdasági szférán. Nagy­ részt az e l m ú l t k é t . a h o l a p o l i t i k a i v e z e t ő k és k o r m á n y t i s z t v i s e l ő k . főként I m m á n u e l Wallerstein világrend­ s z e r . v a g y o n u k n ö v e l é s é r e és a v e r s e n y ­ t á r s a k felett aratott k a t o n a i g y ő z e l e m r e t ö r e k e d ­ tek. a m e l y e k . mégis k ö n n y ű rámu­ tatni n é h á n y f o n t o s t é n y e z ő r e .t e c h n o l ó g i a i fejlődés r é v é n j ö h e t ­ tek létre a m o d e r n k o m m u n i k á c i ó s eszközök: a r á d i ó és a t e l e v í z i ó . a m e l y n e k s o r á n h a t a l m u k ki­ t e r j e s z t é s é r e . korábbi termelési rendszerekről. s o k k a l i n k á b b arra ö s z t ö n ö z n e k . hogy jobb sorsra t ö r e k e d v e ö r ö k k é v á l t o z t a s s u n k életmódunkon. mivel a terme­ l é s s z a k a d a t l a n b ő v í t é s e és a v a g y o n á l l a n d ó a n növekvő fölhalmozása jellemzi.e s z m é i n k tartalma is m e g v á l t o z o t t . a t é v é és m á s elektronikus m é d i u m o k ma már gondolkodásun­ kat. az e g y e n l ő s é g és a d e m o k r a t i k u s rész­ vétel. Az 1960-as évek nagyszámítógépe ezernyi egyen­ k é n t ö s s z e k ö t ö t t c s a t l a k o z ó b ó l állt. s z ü k s é g l e t e k e l l á t á s á r a é p ü l t . így p é l d á u l egy kórház tervrajza e l s ő s o r b a n n e m v a l a m i f é l e tra­ dicionális ízlést fejez ki. P é l d á u l a t u d o m á n y o s . m i n t a gazdasági rendszerek bármely korábbi típusában. A k a p i t a l i s t a fejlő­ d é s v i s z o n t a t e r m e l é s i t e c h n o l ó g i a á l l a n d ó meg­ ú j í t á s á r a sarkall. a m e l y e k a t á r s a d a l m i és p o l i t i k a i v á l t o ­ zás folyamatait i n d í t o t t á k el. szokásos Változások a modern időszakban Mivel m a g y a r á z h a t ó . így e l ő s e g í t i k a vál­ tozást a világ l e g t ö b b t á j é k á n . m i k ö z b e n a n é p e s s é g t ö b b s é g e s z á m á r a a z élet n e m s o k a t v á l t o z o t t . A modern iparban a technológiai innováció ü t e m e jóval gyorsabb. vagyis a b e t e g e k h a t é k o n y á p o l á s á t . h i s z e n a tradicionális. K i m Dzsongil v e z e t é s e alatt. Más a helyzet a modern politikai rendszerekben. M á r n e m tekintjük a s z o k á s o k a t és h a g y o m á n y o k a t k ö v e ­ tendőnek c s a k azért. v i l á g n é z e t ü n k e t is f o r m á l j á k . E z e k a z e s z m é k n e m k ö t h e t ő k a hagyományhoz.).3 2 3 . a sza­ badság. k é s ő b b p e d i g fia.koránt­ sem m e g l e p ő m ó d o n . m e r t m ö g ö t t ü k áll a t r a d í c i ó tekintélye. hogy az é p ü l e t m i n é l j o b b a n szolgálja a céljait. a z z a l a k ü l ö n b ­ séggel. B á r N y u g a t r ó l e r e d n e k . Politikai hatások Az újkori változásokat meghatározó harmadik a l a p v e t ő t é n y e z ő a p o l i t i k a i f e j l e m é n y e k b e n ke­ resendő. Az elmúlt két-három évszázad során a v á l t o z á s o k e g y i k m o t o r j a a n e m z e t e k e g y m á s el­ l e n i k ü z d e l m e volt.ez t ö r t é n t É s z a k K o r e á b a n K i m I r S z e n .

ma m á r vi­ szont nap m i n t nap emlegetjük. h i b a v o l n a e b b ő l arra k ö v e t k e z t e t ­ l é s i i n f r a s t r u k t ú r á j á b a n e l é r t e r e d m é n y segítette. A kormányzatok napjainkban fontos szerepet játszanak a gazdasági növekedés serken­ t é s é b e n (vagy o l y k o r a f é k e z é s é b e n ) . t á r s a d a l m i . hogy minden­ féle t á r s a d a l m i v á l t o z á s m a g y a r á z a t a b o n y o l u l t . M á s o k rámutatnak a globális pénzügyi piacok elektro­ n i k u s i n t e g r á c i ó j á r a és a g l o b á l i s t ő k e m o z g á s o k ó r i á s i t ö m e g é r e . a m e l y e k b e n digitális mód­ szerrel ó r i á s i m e n n y i s é g ű i n f o r m á c i ó t tömörí­ t e t t e k és t o v á b b í t o t t a k . e z é r t az e g y é n e k . ame­ l y e k kiterjedt t e v é k e n y s é g e áttöri a n e m z e t i h a t á ­ rokat. és a m á s o d i k világ­ háború utáni újjáépítés több helyen . m é g s e m n e h é z k i e m e l n i n é h á n y t é n y e z ő t . A p o l i t i k a i d ö n t é s e k m i n d egy-egy o r s z á g o n belül.2. A l e g f e j l e t t e b b t á v k ö z l é s i infrastruktú­ rával b í r ó o r s z á g o k b a n a z o t t h o n o k a t é s a z iro- . a m e l y a drótokon és vezetékeken mecha­ nikus (crossbar) kapcsolószerkezet segítségével t o v á b b í t o t t a n a l ó g j e l e k r e é p ü l t .e s é v e k b e n lefek­ tetett e l s ő t r a n s z a t l a n t i v e z e t é k e k c s a k k e v e s e b b mint száz hangtovábbítási útvonalat foglaltak magukban. Mindenekelőtt azoknak az információs és k o m m u n i k á c i ó s tech­ nológiáknak a fejlődése hajtotta előre. Mivel magyarázható a globalizáció erősödése? Korábban már megállapítottam. A p o l i t i k a i e s e m é n y e k az e l m ú l t k é t . mint a megelőző korokban.főként Né­ metországban és J a p á n b a n . ame­ lyek elősegítik a globalizáció erősödését a mai t á r s a d a l o m b a n : i l y e n e k a z i n f o r m á c i ó s é s kom­ m u n i k á c i ó s t e c h n o l ó g i á k f e j l ő d é s e és a gazdasá­ gi-politikai t é n y e z ő k . M a egy t ö b b m i n t 2 0 0 m ű h o l d ­ b ó l á l l ó h á l ó z a t segíti az i n f o r m á c i ó k á t v i t e l é t a F ö l d k ü l ö n b ö z ő pontjai között. h o g y a j e l e n s é g e g y e d ü l i o k o z ó i . A k á b e l t e c h n o l ó g i a haté­ k o n y a b b á és o l c s ó b b á vált. B á r a g a z d a s á g i e r ő k a g l o b a l i z á c i ó s z e r v e s ré­ szét alkotják. A 17. m i n d nemzetközi szinten sokkal nagyobb mértékű változásokat idéznek elő a társadalom­ ban.miután messze a legnagyobb munkáltató . Egy évtizede még v i s z o n y l a g i s m e r e t l e n v o l t ez a szó. n i . A 2 0 . A h í r k ö z l é s i m ű h o l d a k e l t e r j e d é s e a z 1 9 6 0 . h o g y egyre i n k á b b egy k ö z ö s v i l á g b a n é l ü n k . m i n t koráb­ b a n bármikor.k ö z t ü k N a g y . A globalizá­ c i ó p o l i t i k a i . V e g y ü n k egy e g y s z e r ű p é l d á t ! A leg­ u t ó b b i l a b d a r ú g ó v i l á g b a j n o k s á g i d e j é n a globá­ lis t é v é h á l ó z a t o k n a k k ö s z ö n h e t ő e n egy-egy mér­ k ő z é s t t ö b b m i l l i á r d e m b e r l á t h a t o t t világszerte. M e g i n t m á s o k arra h í v j á k fel a figyelmet. A m á s o d i k v i l á g h á b o r ú t k ö v e t ő i d ő s z a k b a n gyö­ k e r e s e n á t a l a k u l t a t á v k ö z l é s i f o r g a l o m k ö r e és intenzitása. E k o m m u n i k á c i ó s r e n d s z e r e k ó r i á s i h a t á s t gya­ k o r o l t a k . De a h á b o r ú gazdaság­ ra gyakorolt h a t á s a m i a t t m é g a g y ő z t e s o r s z á g o k is . században a két világhábo­ r ú h a t á s a volt r e n d k í v ü l m é l y r e h a t ó : s o k ország s z i n t e t e l j e s e n r o m b a dőlt. 1 9 9 9 ) .j e l e n t ő s b e l s ő válto­ zásokon m e n t e k keresztül. és az á l l a m . A globalizáció azt j e l e n t i .h á r o m év­ s z á z a d s o r á n l e g a l á b b a n n y i r a h a t o t t a k a gazda­ sági v á l t o z á s o k r a . b e f o l y á s o l j a a g l o b á l i s t e r m e l é s i f o l y a m a ­ tokat és a n e m z e t k ö z i m u n k a m e g o s z t á s t . amelyek r é v é n m a m á r a világ k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n é l ő k gyorsabban és szélesebb körben érintkezhetnek e g y m á s s a l . A k a t o n a i e r ő és a h á b o r ú s z i n t é n r e n d k í v ü l fontos szerepet játszanak.b e n m á r egyetlen ó c e á n t átszelő v e z e t é k i s m i n t e g y 6 0 0 0 0 0 i l y e n h a n g u t a t hor­ d o z o t t ( H e l d e t al. Van. a s z á l o p t i k á s k á b e l e k k i f e j l e s z t é s e n a g y m é r t é k b e n b ő v í t e t t e a z átviteli c s a t o r n á k s z á m á t . a c s o p o r t o k és a n e m ­ zetek között is egyre inkább kölcsönös függőség alakul ki. A hagyományos telefonos kommuni­ kációt. ez biztosította a nyugati életstílusok elterjedését szerte a világon. k u l t u r á l i s é s gazdasági tényezők eredőjeként j ö n létre. a t e c h n o l ó g i a t e r é n és a világ távköz­ GLOBALIZÁCIÓ A globalizáció fogalmát az elmúlt n é h á n y évben s o k a n és s o k s z o r h a s z n á l t a k a p o l i t i k á b a n . M í g a z 1 9 5 0 . m i l y e n p é l d á t l a n m é r e t e k e t öltött a vi­ l á g k e r e s k e d e l e m : m a m á r a z á r u k é s szolgáltatá­ s o k s o k k a l s z é l e s e b b k ö r é t ö l e l i fel. 1 9 9 7 .jelentős intézményi á t a l a k í t á s o k k a l járt együtt.B r i t a n n i a .min­ den iparosodott társadalomban nagymértékben beavatkozik a termelésbe. FEJEZET tevékenysége állandóan kihat a tömegek életé­ re.a s é v e k t ő l k e z d v e s z i n t é n je­ lentős m o z z a n a t volt a n e m z e t k ö z i kommuniká­ c i ó b ő v ü l é s é b e n . A globalizációt segítő tényezők Az információs és kommunikációs technológiák fejlődése A g l o b á l i s k o m m u n i k á c i ó r o b b a n á s s z e r ű fejlődé­ s é t s z á m o s . a k i n a g y s z e r e p e t tulajdonít a transznacionális vállalatoknak. m i n t a g a z d a s á g i v á l t o z á s o k a politikára. századtól kezdve a nyugati nemzetek katonai erejük révén a Föld m i n d e n táján érvényesíthették befolyásukat. A globalizációt gyakran kizárólag gazdasági je­ l e n s é g k é n t m u t a t j á k b e . az üzleti életben és a m é d i á b a n . i n t e g r á l t rend­ s z e r e k v á l t o t t á k fel.

a t e l e f a x . e t e c h n o l ó g i á k h a s z n á l a t á v a l e g y r e t ö b b e m b e r ke­ r ü l ö s s z e k ö t t e t é s b e o l y a n h e l y e k e n is. karibi térség Kelet-Ázsia.UNDP 2 0 0 1 . Információáramlás Az információtechnológia terjedése n e m c s a k bő­ v í t e t t e a világ k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n é l ő k é r i n t k e z é s i lehetőségeit. ábrát).és k o m m u n i k á c i ó t e c h n o l ó g i a f e j l ő d é s e A telefon elterjedtsége Magas jövedelmű OECD-tagok Latin-Amerika. E z e k k ö z ü l az i n t e r n e t a leggyor­ sabban t e r j e d ő k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z . a m e l y e k korábban elszigetelődtek. dákat ma t ö b b f é l e ö s s z e k ö t t e t é s is a k ü l v i l á g h o z fűzi: a ( v e z e t é k e s és m o b i l . és 4 1 . ábrát)... ábra Az i n f o r m á c i ó . o. e g y r e t ö b b o r s z á g f é r h e t a nemzetközi kommunikációs hálózatokhoz úgy. egyre több információhoz. az e l e k t r o n i k u s l e v e l e z é s és az i n t e r n e t . e 9yre olcsóbban. 3 2 . h a n e m elősegítette a távoli helyek- . A z i n t e r n e t és a m o b i l t e l e f o n s z é l e s k ö r ű h a s z n á l a t a e l m é l y í ­ ti és felgyorsítja a g l o b a l i z á c i ó s f o l y a m a t o k a t ..1 9 9 8 k ö z e p é n v i l á g s z e r t e mintegy 1 4 0 m i l l i ó a n h a s z n á l t á k .3.. ahogyan korábban n e m volt erre lehetőségük.3. 1994 1996 1998 2000 1994 1996 1998 2000 1 9 9 4 1 9 9 6 1 9 9 8 2 0 0 0 forrás: ENSZ Fejlesztési Program .) t e l e f o n . hanem szöveges doku­ mentumokat és k é p e k e t is k ü l d h e t e g y m á s n a k a műholdas t e c h n o l ó g i a s e g í t s é g é v e l . B á r a t á v k ö z l é s i inf­ r a s t r u k t ú r a n e m a z o n o s m é r t é k b e n f e j l ő d ö t t a vi­ lág m i n d e n p o n t j á n .A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG 2.b e n a z i n t e r n e t e z ő k s z á m a e l é r t e a z egymilliárdot (lásd a 2. a digitális és k á b e l t é v é . csendes-óceáni térség Arab államok Dél-Ázsia 1990 1999 Egyre többen hozzájuthatnak. A technológia e formái segítenek „össze­ nyomni" az időt és a t e r e t : két.3. kommunikációs mert a hagyományos szolgáltatások n e m jutottak el h o z z á j u k ( l á s d a 2. é s b e c s l é s e k szerint 2 0 0 5 . e g y m á s h o z ké­ pest „a világ m á s i k f e l é n " ( p é l d á u l T o k i ó b a n és Londonban) l é v ő e g y é n n e m c s a k „valós i d e j ű " beszélgetést folytathat. a m e l y e t eddig k i f e j l e s z t e t t e k .

a m é ­ d i á b a n b o n t a k o z o t t k i egy v a l ó b a n g l o b á l i s kö­ z ö n s é g előtt. aki ezt o t t h o n n e m t e h e t i . A z 1 9 9 1 . r kel. H a s o n l ó k é p p e n sürgetővé vált a b e a v a t k o z á s az utóbbi időkben háborúk. Ez a j e l e n s é g e g y s z e r r e e r e d m é n y e és . az afrikai é h í n s é g és a k ö z é p . E globális szemléletre való átállásnak két jelen­ tős k ö v e t k e z m é n y e v a n . A világ m á s i k f e l é n é l ő k e t é r ő c s a p á s o k vagy igaz­ ságtalanságok n e m pusztán szerencsétlenségek. E l ő s z ö r i s egy g l o b á l i s k ö z ö s s é g t a g j a i k é n t a z e m b e r e k egyre i n k á b b fel­ ismerik. amelyeket át kell vészelni. Az egyén sokkal inkább tudatában van annak. h a n e m megteremtik a c s e l e k v é s és a b e a v a t k o z á s alapját. h o g y m e g kell vé­ d e n i az e m b e r i jogokat és a n e m z e t i szuverenitást. m i n t ha t e r m é s z e t i c s a p á s r ó l l e n n e szó. hogy ezer szállal k a p c s o l ó d i k m á s o k h o z . vagy é p p t á v o l van o t t h o n á t ó l . FEJEZET A v á r o s k ö z p o n t o k i n t e r n e t k á v é z ó i b a n az is a világhálóra k a p c s o l ó d h a t . e z é r t é r d e k l ő d i k a globá­ lis k é r d é s e k é s f o l y a m a t o k i r á n t j o b b a n . m e r t úgy vélték. b á r ilyen­ kor t ö b b p r o b l é m á t vet fel a m o b i l i z á c i ó .például a berli­ ni fal l e o m l á s a . a z ott é l ő k k e l k a p c s o l a t o s i n f o r m á c i ó k á r a m ­ l á s á t is. hogy az e m b e r e k a n e m z e t á l l a m helyett egyre inkább m á s f o r r á s o k b ó l m e r í t v e a l a k í t j á k k i azonosság­ t u d a t u k a t . s z e p t e m b e r 11-i t e r r o r t á m a d á s o k . A g l o b á l i s m é d i a n a p m i n t n a p h í r e k e t . a k i k n e k v e s z é l y b e n forog a z é l e t e . T e r m é s z e t i c s a p á s ese­ t é n ez a b e a v a t k o z á s m e g j e l e n h e t a h u m a n i t á r i u s s e g í t s é g n y ú j t á s és a t e c h n i k a i t á m o g a t á s formá­ jában. hogy a társadalmi felelősség n e m c s a k a h a z á j u k h a t á r á i g terjed. h o g y a n e m z e t k ö z i k ö z ö s s é g válsághelyzetben köteles megvédeni o l y a n em­ b e r e k t e s t i é p s é g é t v a g y e m b e r i jogait. képeket és információkat visz az e m b e r e k ottho­ n á b a . h a n e m e g y r e i n k á b b glo­ b á l i s k é r d é s e k foglalkoztatják. h a n e m a z o n t ú l is.a m e r i k a i í t é l e t i d ő elszenvedőin. etnikai konfliktusok és a z e m b e r i j o g o k m e g s é r t é s e e s e t é b e n is. Az u t ó b b i é v e k b e n globális összefogással s e g í t e t t e k az ö r m é n y o r s z á g i és t ö r ö k o r s z á g i föld­ r e n g é s e k .e s öböl­ h á b o r ú b a n és a volt J u g o s z l á v i a t e r ü l e t é n (Bosz­ n i á b a n és K o s z o v ó b a n ) k i a l a k u l t e r ő s z a k o s konf­ l i k t u s o k b a n s o k a n i n d o k o l t n a k l á t t á k a katonai i n t e r v e n c i ó t . a d e m o k r a t i k u s t i l t a k o z ó k e l l e n i erőszakos fellépés a kínai T i e n a n m e n téren vagy a 2 0 0 1 . így k ö z v e t l e n ü l é s á l l a n d ó a n ö s s z e k ö t i ő k e t a külvilággal.2. M á s o d s z o r : a g l o b á l i s s z e m l é l e t azt j e l e n t i . A z efféle e s e m é n y e k (és m é g e z e r n y i kevésbé drámai esemény) hatására az embereket m a m á r n e m n e m z e t i . Az e l m ú l t t i z e n ö t év l e g i z g a l m a ­ sabb e s e m é n y e i közül n é h á n y . E g y r e i n k á b b terjed az a n é z e t . m i n t a z elmúlt korokban élők. a m o z a m b i k i és b a n g l a d e s i áradások.

a média. Például E u r ó p á b a n S k ó c i a é s B a s z k f ö l d l a k ó i inkább skótnak és b a s z k n a k (vagy e g y s z e r ű e n európainak) vallják m a g u k a t . A glo­ b a l i z á l ó d ó f e l t é t e l e k k ö z ö t t a v á l l a l k o z á s o k és gazdasági társaságok csak hogy úgy őrizhették meg versenyképességüket. a szórakoztató­ ipar és a t á v k ö z l é s új v í v m á n y a i t . a m e l y e k az i n f o r m á c i ó s korszakban következtek be. a m e l y n e k tagjai j á r t a s a k a z ú j t e c h ­ nológiákban és mindennapi életükben azonnal felhasználják a számítástechnika. (weightless ja az információ (ilyen p é l d á u l a s z á m í t ó g é p e s program. . a m á s c é g e k k e l kötött s z ö v e t s é g e k g y a k o r i b b a k let­ tek.5 9 5 . A 18. fejezetben Ugrásszerűen növekedett a m o b i l t e l e f o n . amelyben é l n e k . m i n t b r i t n e k vagy spanyolnak. többek nak. a m e l y e t s o k f é l e k é p p e n n e v e z t e k már. o.t u l a j d o n o s o k száma. és e l e n g e d h e t e t l e n n é vált a r é s z v é t e l a világ­ m é r e t ű k e r e s k e d e l m i h á l ó z a t o k b a n . amelyek n e m állnak meg az országhatároknál. Ebben a economy) tevékenységek a súlytalan gaz­ alap­ termékek (Quah h a n e m á t í v e l n e k a z o k o n ( C a s t e l l s 2 0 0 5 ) . b ő v e b b e n is t á r g y a l o m e z t az új g a z d a s á g i kör­ n y e z e t e t . h o g y a gyor­ s a n v á l t o z ó g l o b á l i s p i a c o n t e v é k e n y k e d n i tud­ janak. A g l o b á l i s g a z d a s á g m ű k ö d é s e m a g a is tükrö­ zi a z o k a t a v á l t o z á s o k a t .). Ma a gazdaság sok része olyan hálózatokba illeszkedve működik. h a n e m egyre i n k á b b „súlytalan" jellemzik daságban és megfoghatatlan 1999). A vi­ lág k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n k i a l a k u l t h e l y i k u l t u r á l i s identitások újult e r ő v e l t á m a d n a k fel egy o l y a n időszakban. szervezetátalakítás­ sal a feltételekhez gyorsabban alkalmazkodóbbá. A k o r á b b i i d ő s z a k o k k a l e l l e n t é t b e n a globális gazdaság m á r n e m e l s ő s o r b a n m e z ő ­ gazdasági vagy ipari a l a p ú . az között információ posztindusztriális korának és új társadalom­ gazdaságnak is ( 5 9 1 . k e v é s b é h i e r a r c h i k u s j e l l e g ű v é váltak.A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG gyorsítója a g l o b a l i z á c i ó s f o l y a m a t o k n a k . A t e r m e l é s i eljárások és szervezeti m i n t á k r u g a l m a s a b b a k .és s z ó r a k o z t a t ó i p a r i t e r m é k és az internet alapú s z o l g á l t a t á s ) . ami m é g i n k á b b „ z s u g o r í t j a " az i d ő t és a teret. m i v e l a regio­ nális és globális s z i n t e n zajló p o l i t i k a i v á l t o z á s o k gyengítik a z e m b e r e k k ö t ő d é s é t a h h o z a z á l l a m ­ hoz. Gazdasági tényezők A globalizációt a világgazdaság i n t e g r á l ó d á s a is előre hajtja. a m i k o r a n e m z e t á l l a m h a g y o m á n y o s támasza gyökeres á t a l a k u l á s o n m e g y k e r e s z t ü l . A n e m z e t á l l a m s o k t e r ü l e t e n m á r kevésbé szolgál i d e n t i t á s f o r r á s u l . A tudástársadalom kialakulása ö s s z e k a p c s o l ó d o t t egy s z é l e s fogyasztói b á z i s ki­ a l a k u l á s á v a l .

2 0 0 3 . m e r t kialakult h á r o m h a t a l m a s r e g i o n á l i s p i a c : egy E u r ó p á b a n (az e g y s é g e s e u r ó p a i p i a c ) . ilyen a CocaCola. a Kodak. S ő t . globális profitra t ö r e k s z e n e k . a m e l y e k n e k anyaországukon k í v ü l c s a k egy-két ü z e m ü k v a n .ez k ö z e l fele az e g é s z v i l á g o n t e r m e l t á r u k és szolgáltatások értékének. a General Motors. rö­ v i d e n N A F T A ) .ó c e á n á z s i a i r é s z é n (itt a z o s z a k a i n y i l a t k o z a t é r t e l m é ­ b e n 2 0 1 0 . 1 9 9 9 ) . amelybe n e m jutottak el a t r a n s z n a c i o n á l i s társaságok. h o g y e z e k a társa­ ságok „a m a i világgazdaság mozgatórugói" (Held e t al. A l e g n a g y o b b a k közül n é h á n y világszerte ismert. a Colgate-Palmolive. A Coca-Cola „ t r a n s z g l o b á l i s " vállalkozás: az egész v i l á g o n értékesíti t e r m é k e i t .b e n k ö z e l ö t s z á z i l y e n t á r s a s á g é v e s á r b e v é t e l e h a l a d t a m e g a 1 0 m i l l i á r d dollárt. ábra A v i l á g l e g n a g y o b b v á l l a l a t a i n a k á r b e v é t e ­ l e e g y e s o r s z á g o k b r u t t ó hazai t e r m é k é h e z (GDP) v i s z o n y í t v a ( m i l l i á r d d o l l á r ) J 50 100 150 200 250 300 350 Svájc Belgium Svédország Törökország Norvégia Lengyelország Szaúd-Arábia Finnország Dél-Afrika Hongkong. ábrát). Az e l m ú l t é v t i z e d b e n az iparosodott gazdaságra é p ü l ő t á r s a s á g o k k ü l ö n ö s e n a f e j l ő d ő országok­ ra. a világ ö t s z á z l e g n a g y o b b t r a n s z n a c i o n á l i s vállala­ t á n a k á r b e v é t e l e e g y ü t t 1 4 .i g s z a b a d é s n y i t o t t k e r e s k e d e l e m jön l é t r e ) . de az 1970-es években m á r európai és j a p á n vállalatok i s b e r u h á z t a k k ü l f ö l d ö n . és m e g h a t á r o z ó sze­ r e p l ő i a n e m z e t k ö z i p é n z p i a c o k n a k is. egy a C s e n d e s .E u r ó p a .4. Kína Portugália Írország Wal Mart Exxon Mobil General Motors Ford Motors General Electric Chevron Texaco Conaco Philips Citigroup IBM American International Group Forrás: Economist. amelyek több országban is gyártanak termékeket vagy nyújtanak szolgáltatásokat. A 2 1 .e s é v e k e l e j e ó t a a világ m á s területein l é v ő országok is liberalizálták a k ü l f ö l d i b e f e k t e t é s f e l t é t e l e i t . A z 1 9 9 0 . a M i t s u b i s h i és még sok m á s óriáscég. A képen a kalóriaszegény kóla közelkeleti változata egy j o r d á n i a i ü z l e t b e n . A gazdasági globalizáció középpontjában a t r a n s z n a c i o n á l i s t á r s a s á g o k á l l n a k : a t e l j e s világ­ kereskedelem kétharmad része ezek tevékenysé­ g é b ő l e r e d . v a l a m i n t a v o l t S z o v j e t u n i ó és K e l e t . amelyek tevékenysége k i t e r j e d az e g é s z f ö l d k e r e k s é g r e . 1 b i l l i ó d o l l á r r a rúgott . s z e p t e m b e r 1 1 . Lehetnek vi­ szonylag kis cégek. M á s s z ó v a l a világ v e z e t ő t r a n s z n a c i o n á l i s t á r s a s á g a i g a z d a s á g i é r t e l e m b e n n a g y o b b a k a vi­ lág l e g t ö b b o r s z á g á n á l ( l á s d a 2.A m e r i k á b a n (az Északa m e r i k a i S z a b a d k e r e s k e d e l m i M e g á l l a p o d á s . A dik transznacionális világháborút társasági forma vált a máso­ globális követő években j e l e n s é g g é . B á r s z é k h e l y ü k e g y é r t e l m ű e n egy-egy o r s z á g h o z köthető. e l ő s e g í t i k a t e c h n o l ó g i a i ú j í t á s o k el­ t e r j e d é s é t a f ö l d k e r e k s é g e n . A h á b o r ú u t á n i e l s ő é v e k b e n ameri­ kai székhelyű cégek kezdtek terjeszkedni. m e l . egy p e d i g É s z a k . s z á z a d for­ dulóján kevés olyan gazdaság akadt. I g a z a v o l t a z e l e m z ő n e k . E z e k a t á r s a s á g o k o l y a n v á l l a l a t o k .a s é v e k végén és az 1 9 9 0 .2. m i k ö z b e n e k k o r m i n d ö s s z e h e t v e n ö t ország di­ csekedhetett ezt elérő bruttó n e m z e t i jövedelem- 2.4. FEJEZET Transznacionális gazdasági társaságok A globalizációt hajtó sok gazdasági t é n y e z ő kö­ zül k ü l ö n ö s e n fontos a transznacionális t á r s a s á ­ gok s z e r e p e . vagy h a t a l m a s nemzetközi vállalkozások. A z 1 9 8 0 . a k i r á m u t a t o t t . 2 0 0 1 . a globális piacokat veszik célba.e s é v e k b e n a t á r s a s á g o k t e v é k e n y s é ­ g i k ö r e ó r i á s i m é r t é k b e n b ő v ü l t .

feladata valamely transznacionális tevékenysé- . A k o r m á n y k ö z i s z e r v e z e t (inter­ national testület. E z e k a hálózatok m a g u k b a n f o g l a l n a k m i n d e n fon­ tos termelési t e v é k e n y s é g e t . a m e l y i n t e n z i t á s á t és hatókörét t e k i n t v e e l e d d i g p é l d á t l a n . hogy a gyártás egyre i n k á b b g l o b a l i z á l ó d i k . H o p k i n s .b e n magának a Szovjetunió­ n a k a s z é t e s é s é v e l é r t e el t e t ő f o k á t . E l ő b b a z o n b a n s z ó l n o m kell a főbb n é z e t e k ­ ről.1 9 9 8 . E n n e k számos vonat­ k o z á s a k ö z ü l e l s ő k é n t a szovjet t í p u s ú k o m r r H i nizmus bukását említhetjük. Az egyes EU-állam o k kormányzatát kötik a közös EU-testületek irányelvei.a n y u g a t i t í p u s ú p o l i t i k a i és g a z d a s á g i r e n d s z e r e k i r á n y á b a f e j l ő d n e k . a m e l y e k a n e m z e t á l l a m o k a t egy közös p o l i t i k a i f ó r u m b a n e g y e s í t i k . A p p e l b a u m . M i n é l i n k á b b i n t e g r á l t t á vá­ lik a globális gazdaság. M í g ezt a z E N S Z önálló n e m z e t á l l a m o k egyesüléseként teszi. amely az 1989-ben Kelet-Európát megrázó forradalmak sorozatával indult. gazdasági. Az E N S Z és az Európai U n i ó az olyan n e m z e t k ö z i szervezetek két jeles példája. V é g ü l a g l o b a l i z á c i ó t a k o r m á n y k ö z i és n e m ­ zetközi n e m kormányzati szervezetek is előmoz­ dítják. valószínűleg ismerős elképzelé­ s e k e t t a k a r n a k . A h a t a l ­ mas tőkeösszegek á t u t a l á s a g a z d a s á g o k a t r e n d í t ­ het meg.C h r i s t e r s o n 1 9 9 7 ) . A k o m m u n i s t a t e r v g a z d a s á g és a k o m m u n i s t a p o l i t i k a i h a t ó s á g i d e o l ó g i a i é s kul­ turális uralma végül n e m tudott fennmaradni a g l o b á l i s m é d i a é s a z e l e k t r o n i k u s a n i n t e g r á l t vi­ lággazdaság korában. a C s e h K ö z t á r s a s á g . A z „elektronikus p é n z " m o z g a t á s á n a k e z a z ú j l e h e ­ tősége a z o n b a n n a g y k o c k á z a t t a l is jár. T ö b b é n e m szige­ t e l ő d n e k e l a g l o b á l i s k ö z ö s s é g t ő l . K í n a a l a c s o n y jövedelmű o r s z á g b ó l k ö z e p e s j ö v e d e l m ű v é vált. majd a z o n túl is.Oroszország. a kaukázusi és közép-ázsiai n e m z e t e k és sok más o r s z á g . a b a l t i á l l a m o k . governmental amelyet organization.) ezt é r z é k e l t e t e m m a j d a fejezet k é s ő b b i r é s z é b e n is. Lengyelország. a f o r m a t e r v e z é s és a reklám . h o g y a világ egyik r é s z é n b e k ö v e t k e z ő p é n z ü g y i ö s s z e ­ omlás távoli g a z d a s á g o k r a is ó r i á s i h a t á s t gyako­ rolhat. (A k ö v e t k e z ő o l d a l o n levő keretes r é s z b e n m e g m u t a t o m .W a l lerstein 1 9 9 6 . Ukrajna.és t e r m e l é s i f o l y a m a t o k e g é s z világra ki­ terjedő h á l ó z a t a i b a n látják a n n a k b i z o n y í t é k á t . A b a n k o k . h o g y a n m ű ­ ködnek a globális á r u t e r m e l é s i l á n c o k a B a r b i e babák gyártásakor.a t e r m é k f e j l e s z t é s . Az elektronikus gazdaság A gazdasági g l o b a l i z á c i ó t egy m á s i k t é n y e z ő . n y o l c é v v e l ké­ sőbb viszont m á r 7 1 s z á z a l é k b a n . Politikai változások A m a i g l o b a l i z á c i ó h a r m a d i k h a j t ó e r e j e a poli­ tikai változáshoz kötődik. amelyek a hidegháború idején léteztek. társadalmi és politikai h a s z n u k is származik a regionális u n i ó b a n való részvétel­ ből. A k o m m u ­ n i z m u s b u k á s a ó t a a v o l t szovjet „ t ö m b " tagjai .a s i d ő s z a k b a n a g y á r t ó k a világ teljes gazdasági n ö v e k e d é s é n e k h á r o m n e g y e d é t mondhatták m a g u k é n a k .r e n d s z e r i n t a k ö z p o n t i országok­ ban. szabályzatai és bírósági határozatai. Az 1 9 9 0 . egyéni befektetők befektetésialap-kezelők egyetlen egérkattintással és át­ A globalizációt fokozó m á s o d i k fontos t é n y e z ő a n e m z e t k ö z i és regionális kormányzati m e c h a ­ nizmusok kiterjedése. társa­ dalmi é s t e c h n o l ó g i a i t é n y e z ő k együtt e r e d m é ­ nyezik azt a j e l e n s é g e t . Az árutermelési l á n c l e g t ö b b n y e r e s é g e t h o z ó tevé­ kenységei . részvénytársaságok. A fent i s m e r t e t e t t p o l i t i k a i . A globalizáció sok és m e s s z e h a t ó k ö v e t k e z m é n n y e l jár. ahogyan p é l d á u l a „ t i g r i s g a z d a s á g o k b a n " 1998-ban kialakult válság átterjedt O r o s z o r s z á g ­ ra. B á r o l v a s ó i m s z á m á r a ú j a k l e h e t n e k e z e k az elnevezések. kormányzatok IGO) olyan és alapítanak. amelyek szorosan egymáshoz k a p c s o l ó d v a a t e r m é k e l ő á l l í t á s á h o z szükséges n y e r s a n y a g o k t ó l a fogyasztóig t e r j e d ő „láncot" alkotnak (Gereffi 1 9 9 5 . de gazdasági. a m e l y b e n a t a g á l l a m o k r é s z b e n feladják nemzeti szuverenitásukat. és r é s z b e n e t r e n d e l i n d í t ó j a . Magyar­ ország. a m e l y e k a z u t ó b b i é v e k b e n a g l o b a l i z á c i ó v a l kapcsolatban megfogalmazódtak. például az ü z e m i t e r m e l é s á l t a l á b a n a perifériá­ lis országokban z a j l a n a k . az „elektronikus g a z d a s á g " is t á m o g a t j a . n e m z e t k ö z i p é n z ü g y i v á l s á g o k a t indít­ hat el. a munka. de egyben a globalizáció e r e d m é n y é n e k is t e k i n t h e t ő . főként a gyártott á r u k e x p o r t ő r e k é n t b e t ö l t ö t t szerepe révén. A legnagyobb mérté­ kű növekedés a k ö z e p e s j ö v e d e l m ű o r s z á g o k b a n következett b e : e z e k e x p o r t j á b ó l a g y á r t ó k 1 9 9 0 ben 54 s z á z a l é k b a n r é s z e s ü l t e k .A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG társadalmaira i g y e k e z t e k k i t e r j e s z t e n i t e v é k e n y ­ ségüket. míg a l e g k e v é s b é profitábilis t e v é k e n y s é g e k . a n n á l i n k á b b igaz. az E U a t r a n s z n a c i o n á l i s k o r m á n y z á s ú j í t ó b b for­ m á j a . amikor az „első világ" országai álltak s z e m b e n a „második világ" országaival. h a n e m integ­ r á l ó d n a k a b b a . helyezhetik p é n z ü k e t k ü l ö n b ö z ő o r s z á g o k b a . majd 1 9 9 1 . E z a fejlődés v é g e t v e t e t t a z o k n a k a rendszereknek. A kom­ m u n i z m u s b u k á s a s i e t t e t t e a g l o b a l i z á c i ó s folya­ matokat. Sokszor a globális á r u t e r m e l é s i l á n c o k b a n .

és reklámstratégiákat is. ez é v e n t e jóval t ö b b . amely a b b ó l az országból származik. ahol a l e g t ö b b Barbie-t állítják elő. az a k a r t o n d o b o z . és alacsonyak voltak a bérek. Pamutruháját Kíná­ ban gyártják. gi terület szabályozása vagy felügyelete. az Egyesült Államokban gyártják.a világ egyik l e g n a g y o b b kikötőjébe . amikor az ország még nem heverte ki a második világhábo­ rút. a haj J a p á n b a n . FEJEZET A globális árutermelési láncok m ű k ö d é s é r e példa az is. helyben t e r m e l t g y a p o t b ó l . a b b ó l p e d i g szövetet a r u h á h o z . a vi­ lág 1 4 0 m á s o r s z á g á b a n is m e g v á s á r o l h a t ó . I n d o n é z i á b a n és M a l a j z i á b a n . ahol kiter­ melik és finomítják az olajat. h o g y m i b e n k ü l ö n b ö z i k a n e m z e t k ö z i k o r m á n y z a t i s z e r v e z e t t ő l : n e m kö­ t ő d i k k o r m á n y z a t i i n t é z m é n y e k h e z . (international non-governmental NGO) n e v e is u t a l rá. a f r ö c c s ö n t ő g é p s o r az Egyesült Á l l a m o k b a n készül. amellyel díszítik.b e n . hogy Barbie már globális polgár (Tempest 1 9 9 6 ) . innen szállítják az ü z e m e k b e . a nyersanyagokat H o n g k o n g b a n i m p o r t á l j á k . majd eladja a tajvani Formosa Plastics c é g n e k . Barbie-t az Egyesült Államokban tervezik. Az elsőt J a p á n b a n gyártották 1 9 5 9 . 1909-ben 37 ilyen szervezet szabályozta a t r a n s z n a c i o n á l i s ü g y e k e t . a h o g y a n a Barbie b a b a . 2. egy pedig Malajziában működik.ez az egyetlen nyersanyag. Ez a b a b a n e m c s a k az eladások t e k i n t e t é b e n globális. a test Kí­ n á b a n . Hongkong f o n t o s szerepet játszik a kfnajj Barbie-k gyártási f o l y a m a t á b a n . A z ó t a s o k h a s o n l ó s z e r v e z e t alakult. Szinte az összes anyag. A nemzetközi nem kormányzati szervezet organization. hogy „Globál-Barbie": az olaj Szaúd-Arábiából származik. 1 9 9 6 .a t is e l é r t e a s z á m u k ( H e l d et al. h a n e m szülőhelye szerint is: s o s e m csak az Egyesült Államokban készült.2. A f r ö c c s ö n t ő g é p e k e t . Európában és J a p á n b a n fogy. 4 . a m ű ­ a n y a g o k a t Tajvanon gyártják. itt dolgozzák ki a marketing. Barbie á t k ö l t ö z ö t t más. mint egymil­ liárd dolláros bevételt hoz a Los Angeles-i székhe­ lyű Mattel c é g n e k . Tajvan állami olajimportőre. amelyikbe csomagolják. a t e s t készül. a m e l y a kormányzati testületek . Az első ilyen testületet. Miután Barbie t e s t é t kiöntötték. Ma már részei t ö b b helyen készülnek. a m e l y e t a gyártásban használnak. Élete Szaúd-Arábiában kezdődik. amelyeken a Bar- bie-gyártás l e g k ö l t s é g e s e b b része. Kína g y a p o t o t t e r m e l . hogy „ m a d e in t h e USA". a polgári repüléstől a műsor­ s z ó r á s i g vagy a v e s z é l y e s h u l l a d é k o k k e z e l é s é i g t e r j e d ő k ö r é b e n s z a b á l y o z ó t e v é k e n y s é g e t foly­ tasson.érkezik. 5. és ide folyik be a l e g t ö b b nyereség. Barbie t e s t é n e k és ruhatárának összeállításá­ ban viszont részt vesz az egész világ: 1. amelyből majd kiöntik Barbie t e s t é t . a Nemzetközi Távírdai U n i ó t (International Telegraph Union) 1865-ben alapí­ t o t t á k . h o g y a kérdések széles. a Chinese Pet­ roleum megveszi az etilént. amelyről e l m o n d h a t ­ juk. amely a j á t é k g y á r t á s b a n használt polivinil-klorid (PVC) m ű a n y a g o k legna­ g y o b b gyártója a világon. De Bar­ bie egyetlen fizikai részlete. egy Indonéziában. Amikor itt növe­ kedni kezdtek a fizetések. ami sokat el­ árul a globális árutermelési láncok működéséről.b a n p e d i g már a 2 6 0 . A Formosa Plastics az etilént szemcsés m ű a n y a g g á alakítja át. meg némi festék és olaj. J a p á n b a n készült nejlonhaj kerül rá. 3. I n k á b b füg­ getlen szervezet. ide . a t ö r t é n e l e m leg­ n a g y o b b h a s z n o t h o z ó j á t é k s z e r e készül. Ezt az a n y a g o t a négy Barbie-gyártó ázsiai üzem egyikébe szállítják: ezek közül kettő Dél-Kí­ nában. 1 9 9 9 ) . Bár a l e g t ö b b b a b a az Egyesült Államokban. amelyből a műanyag t e s t gyártásához szükséges etilén készül. Talá­ ló megállapítás. alacsony bérekkel d o l g o z ó ázsiai o r s z á g o k b a . Ebből a közel negyvenéves t i n i b a b á b ó l m á s o d p e r c e n k é n t kettőt vesznek.

A szkeptikusok egyetértenek azzal.de az e l ő b b kiderült.k ö r n y e z e t ­ védelmi és h u m a n i t á r i u s s e g í t s é g n y ú j t ó a k c i ó k ­ ban vesz részt. z a v a r o s folyamatot. E n n e k a z a z oka.1 9 9 3 A szkeptikusok Egyes gondolkodók s z e r i n t a g l o b a l i z á c i ó n a k „túl nagy jelentőséget t u l a j d o n í t a n a k " .vagyis a globalizációról folytatott v i t a s z ó c s é p l é s v a l a m i r ő l . Sans az Orvosok a Hatá­ Vörös­ Nélkül (Médecins Frontiéres).á z s i a i t é r s é g b e n és É s z a k . a t e r m é k e t árusító üzletekre fordítják . ha Barbie-t 9 . Mi lesz a t ö b b i pénzzel. E z n e m i s m e g l e p ő . k e v é s b é i s m e r t csoport t e v é k e n y s é g e is o r s z á g o k a t és k ö z ö s s é g e ­ ket köt össze (lásd a 2. ábra A nemzetközi nem kormányzati szervezetek számának növekedése.A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG teherautókkal szállítsák t o v á b b . a d é l k e l e t . A szkeptikusok számára a kereszt és az A m n e s t y I n t e r n a t i o n a l . ami n e m is ú j d o n s á g . A g l o b a l i z á c i ó s v i t á b a n részt vevő s z k e p t i k u s o k ú g y vélik. e b b ő l Kína csak 35 c e n t e t kap. hogy ma m á r több kapcsolat lehet az országok között. Hongkong és a dél-kínai játékgyárak között n a p o n t a 23 0 0 0 teherautó jön-megy. h o g y n i n c s e g y e t l e n g l o b á l i s g a z d a s á g (Hirst 1 9 9 7 ) . h o g y i n t e n z í v e b b é vált a nemzetek közötti érintkezés. s z á z a d világke­ reskedelmi és b e r u h á z á s i s t a t i s z t i k á i r a r á m u t a t v a 1909 1964 1993 Forrás: ENSZ Fejlesztési P r o g r a m . A kész babák nak. akik a két gyárban összeállítják. h o g y a k e r e s k e d e l e m n a g y ré­ sze h á r o m regionális csoporton belül . hogy valóban globalizált gazdaságot alkothatna. h o g y fontos átalakulások z a j l a n a k k ö r ü l ö t t ü n k .Európá­ b a n . U g y a n e z igaz a t ö b b i r e g i o n á l i s c s o p o r t r a is. A g l o b a l i z á c i ó s v i t a h á r o m irány­ zatának j e l l e m z ő i t a 2. Ugyanekkor Amerikában közel 1 dollár nyereséget hoz a Mattelnek.a Greenpeace. A globalizációs vita Az utóbbi é v e k b e n a g l o b a l i z á c i ó h e v e s e n vita­ tott témává vált. szövetre. D e t ö b b e z e r m á s . de az ő s z e m ü k b e n a mai világgazdaság n e m eléggé integrált ahhoz. de azt már vitatják. 2. A 1 9 . a G l o b á l i s K ö r n y e z e t v é d e l m i H á l ó z a t (Global rok Environment Network). a reklámra és az értékesítésre. fő­ ként hogy bért fizessen a 11 0 0 0 parasztasszony­ mellett m ű k ö d i k a p o l i t i k a i d ö n t é s e k m e g h o z a t a ­ lában és a n e m z e t k ö z i k é r d é s e k m e g o l d á s á b a n . ábrát).és persze a l e g n a g y o b b já­ tékbolt-hálózatoknak és más kiskereskedőknek is csurran-cseppen belőle. m i n t a m e g e l ő z ő k o r o k b a n . és résztvevőit h á r o m g o n d o l a t i i r á n y z a t b a s o r o l t á k : ezek a szkeptikusok. A pénz nagy részét a g é p e k r e és berendezésekre. P é l d á u l a z E u r ó p a i U n i ó o r s z á ­ gai e l s ő s o r b a n e g y m á s s a l k e r e s k e d n e k . a hiperglobalizálók és az át­ alakuláshívők. Szóval honnan is ered Barbie? Az „elsőzsúros" Barbie c s o m a g o l á s á n ezt olvashatjuk: „ M a d e in China" .irányítja. a tengeri szállításra és a belföldi fuvarozásra.5.A m e r i ­ k á b a n . A b a b a ára az Egyesült Államokban 9. m i n t a g l o b a l i z á c i ó . D a v i d H e l d és munkatársai ( 1 9 9 9 ) m e g v i z s g á l t á k e z t a vitát.4. ugyanezen az úton hagyják el Kínát. A legismertebb i l y e n s z e r v e z e t e k k ö z ü l n é h á n y . S o k szkeptikus a figyelmét a világgazdaságban zajló regionalizálódási folyamatokra például a n a g y o b b p é n z ü g y i é s k e r e s k e d e l m i t ö m b ö k ki­ alakulására . táblázat ö s s z e g z i .UNDP 1999.99 dollár. hogy a gyártásában használt anyagok közül szinte egy sem Kínából származik. a Természetvédelmi Világszerve­ zet (WWF). 1 9 0 9 . h i ­ szen az e l e m z ő k n a g y o n k ü l ö n b ö z ő e n l á t n a k és értelmeznek egy o l y a n k i s z á m í t h a t a t l a n .5. megállapítják: a m o d e r n globalizáció csak abban k ü l ö n b ö z i k a m ú l t b é l i t ő l . A l e g t ö b b e n elfogadják. .zajlik. h o g y m e n n y i b e n l e h e t e z e k e t a „globalizációval" m a g y a r á z n i . nejlonra és más anyagokra elég 65 c e n t . a m i b i z o n y í ­ t é k arra. h o g y a k ö l c s ö ­ nös gazdasági függőség n e m e l ő s z ö r ér el a m a i ­ hoz hasonló m a g a s s z i n t e t . 9 9 dollá­ rért eladják? A gyártáshoz használt műanyagokra.

mint a ko­ rábbi időszakokban A kölcsönös függőség ma kisebb Globális kapitalizmus. p é l d á u l a z E u r ó p a i U n i ó . i n k á b b egy-egy t e v é k e n y s é g g ó c b a n k o n ­ centrálódik. o. A s z k e p t i k u s o k e l u t a s í t j á k azt az e g y e s e k . Ú j .T h o m p s o n 1 9 9 9 ) . A globalizációt olyan folyamatnak tekintik. pél­ dául a következőkben ismertetett hipergloba­ lizálók által vallott nézetet. m i n t n ö v e k e d e t t ( B o y e r . S z e r i n t ü k a száz éve jel­ l e m z ő k e r e s k e d e l m i m i n t á k h o z h a s o n l í t v a föld­ rajzi k i t e r j e d é s e s z e r i n t a v i l á g g a z d a s á g k e v é s b é g l o b á l i s . a m e l y b e n c s ö k k e n a nemzeti kormányzatok jelentősége és befolyása. nyomán. M e g á l l a p í t j a . a Keres­ kedelmi Világszervezet ( W T O ) és mások. globális civil tár­ mint az 1890-es években sadalom Megmarad vagy erősödik A kormányzatok és a piacok A Dél egyre inkább marginali­ zálódik A nemzeti érdek Internacionalizálódás és regionalizálódás Regionális tömbök/civilizációk összeütközése Az internacionalizálódás a kor­ mányzati elfogadástól és támo­ gatástól f ü g g Gyengül vagy felbomlik A kapitalizmus és a technológia A régi hierarchiák felbomlása McDonald's. Az egyik legismertebb hiperglobalizáló.D r a c h e 1 9 9 6 . amely n i n c s tekintet­ tel az országhatárokra. FEJEZET 2. A hiperglobalizálóktól származó globalizác i ó e l e m z é s n a g y r é s z e f ő k é n t a n e m z e t változó s z e r e p é v e l f o g l a l k o z i k . gyengébb Globális kor helyi kormányzatok. h o g y a nem­ egy-egy k e r e s k e d e l m i e g y e z m é n y és a g a z d a s á g i liberalizáció politikája. A z állampol­ g á r o k f e l i s m e r i k . a m e l y n e k következmé­ nyei szinte mindenütt érezhetők. a m e l y e t a z o r s z á g o k k ö z ö t t i kereskede­ l e m é s t e r m e l é s e r ő s á r a m l a t a i h o z n a k magukkal. 1999. Ö s s z e s s é g ü k b e n e z e k a v á l t o z á s o k a hiperglo­ b a l i z á l ó k s z á m á r a egy „ g l o b á l i s k o r " h a j n a l á t jel­ zik (Albrow 1 9 9 7 ) . kormányzás.2. h o g y a vi­ lágkereskedelem nagymértékű bővülése miatt a z e g y e s o r s z á g o k m á r n e m k o n t r o l l á l h a t j á k gaz­ d a s á g u k a t .p é l d á u l n e m f é k e z h e t i k m e g a pénzügyi p i a c o k o n v é g i g s ö p r ő z a v a r o k a t és a t e r m é s z e t i k ö r n y e z e t e t f e n y e g e t ő v e s z é l y e k e t . átstruktu­ rálódik A modern kor egyesült erői A világrend új szerkezete A politikai közösség átala­ kulása A régiók közötti kapcsolatok átrendeződése és távolságot áthidaló cselekvés Bizonytalan: globális integrá­ ció és fragmentáció is lehet A globalizáció átalakítja a kormányzati hatalmat és a világpolitikát Kereskedelmi t ö m b ö k . A hiperglobalizálók A hiperglobalizálók a szkeptikusokkal ellentétes álláspontot foglalnak el: szerintük a globalizáció nagyon is valós jelenség. A szkep­ tikusok szerint a n e m z e t i kormányzatok tovább­ ra is kulcsfontosságú szereplők. 10.4. . E g y e s h i p e r g l o b a l i z á l ó k ú g y v é l i k . E s z e r i n t a n e m z e t i k o r m á n y z a t o k és politikusaik egyre kevésbé tudnak ellenőrzést gyakorolni az ország határait áttörő problémák felett . globális rendet ered­ z e t i k o r m á n y z a t o k h a t a l m á t „ f e l ü l r ő l " i s fenye­ getik: m é g p e d i g a z ú j r e g i o n á l i s é s n e m z e t k ö z i i n t é z m é n y e k . h o g y a p o l i t i k u s o k n e m mindig t u d j á k o r v o s o l n i e z e k e t a b a j o k a t . e z é r t elveszítik a f e n n á l l ó k o r m á n y z a t i r e n d s z e r b e v e t e t t hitüket. 1995). hogy a világgazdaság integráltságának foka inkább csökkent. mert szabályoz­ z á k és Például koordinálják a gazdasági tevékenységet. globális a világ különböző részei között. táblázat A globalizációszemlélet három irányzata Szkeptikusok Mi az újdonság? Hiperglobalizálók Átalakuláshívők A történelem során még nem volt példa ilyen mértékű glo­ bális összekapcsoltságra „ M é l y " (egyszerre intenzív és extenzív) globalizáció Újjászerveződik. hogy a globalizáció l é n y e g é b e n a l á á s s a a n e m z e t i k o r m á n y z a t o k sze­ repét és olyan világrendet teremt. Madonna stb. H i r s t . amelyben a piaci erők felülkerekednek a nemzeti kormányzatokon (Ohmae 1990. regionalizálódás erősödése arra bizonyíték. h o g y a g l o b a l i z á c i ó „ h a t á r t a l a n v i l á g h o z " v e z e t : e g y o l y a n világhoz. Kenichi O h m a e j a p á n író ú g y látja. Az emberi cselekvés kereteinek átrendeződése Globális civilizáció Vége a nemzetállamnak Meghatározó jellemzők A nemzeti kormányzatok hatalma A globalizáció hajtóerői Rétegződési minta Vezérmotívum A globalizációról alkotott kép A történelmi fejlődés várható eredménye Következtetés Forrás: Held et al. amelyben ezek m á r n e m játszanak központi szerepet. sokszor kormányzatoknak köszönhető m é n y e z .

a l e g t ö b b f e j l ő d ő á l l a m g a z d a s á g a o l y a n k e r e s k e d e l m i h á l ó z a t o k t ó l függ. De mi. n e m je­ l e n t h e t j ü k ki. h a n e m a ké­ pek. m i n t e l e d d i g b á r m i k o r . alkatrészeiket sok-sok országban készítik. a h o g y a n e g y e s e k á l l í t j á k . Kevés olyan távoli h e l y k e z d e n e k . h o g y új p i a c o k a t és gazdasá­ gi l e h e t ő s é g e k e t t a l á l j a n a k . Ezeket az alkotórészeket rendszeresen át kell szállítani a világ e g y i k f e l é b ő l a m á s i k b a . P é l d á u l j e l l e m z ő v é v á l n a k u g y a n a g l o b á l i s füg­ gőségi v i s z o n y o k . A b o l ­ tok polcain látható árukat vagy összetevőiket. így k u l t u r á l i s k a p c s o l a t o k a t t e r e m t e n e k szülőhelyük és befogadó országuk között (App a d u r a i 1 9 8 6 ) .A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG Az átalakuláshívők A v i t á b a n k ö z t e s h e l y e t f o g l a l n a k el az átalaku­ láshívők. egy­ s é g e s g a z d a s á g felé. A g l o b a l i z á c i ó n e m e g y i r á n y ú fo­ l y a m a t . a k o r m á n y z a t o k m é g i s m e g ő r ­ zik h a t a l m u k j ó r é s z é t . de a régi m i n t á k k ö z ü l s o k f e n n m a r a d . Az átalakuláshívők szerint a globalizáció központ nélküli. fejezetben megállapítottam. hogy koordinálni tudják a n a p i több millió ügyletet.a világ p é n z ü g y i p i a c a i például sokkal inkább globális s z i n t e n szerve­ ződnek. (például megfelelő gazdasági hanem az új. m e k - . M e l y i k n é z e t j á r a l e g k ö z e l e b b az i g a z s á g h o z ? S z i n t e b i z t o s . A globalizáció hatása Az 1. e t n i k a i c s o p o r t j a i é s k u l t ú r á i egy­ mással keverednek. és fordítva. irányult. e z é r t f o l y t o n o s információáramlás szükséges. A z i p a r o s o d o t t t á r s a d a l m a k r e n d j é t c s a k a f e j l ő d ő világ társadal­ m a i h o z hasonlítva érthetjük meg . egymás mellett élnek. S z e r i n t ü k á t a l a k u l a globá­ lis r e n d . m é d i a é s t á v k ö z l é s m i n d segítik a k u l t u r á l i s h a t á s o k t e r j e d é s é t . t e k i n t h e t j ü k . E g y r e k e v é s b é l e h e t s é g e s . o l y a n t e n d e n ­ c i á k a t foglal m a g á b a n . h o g y e z e k k i s z o r í t j á k a z e z e r n y i k ü l ö n b ö z ő nyelvet. h o g y a z o r s z á g o k n e m ­ hogy elveszítenék szuverenitásukat. A m i k o r a t á r s a d a l m a k . a z e g é s z világra k i t e r j e d ő g a z d a s á g i k a p c s o l a t o k t ó l függ. A z i p a r o s o d o t t társadal­ m a k b a n élők rászorulnak a fejlődő országokból származó alapanyagokra és késztermékekre. E l l e n t m o n d á s o s a n fejlődik. N é h á n y n y e l v u r a l k o d ó v á válik. H a l e g k ö z e l e b b b e m e n n e k egy ü z l e t b e v a g y b e v á s á r l ó k ö z p o n t b a . Vagyis m á r n e m á l l a m k ö z p o n t ú világ­ b a n é l ü n k . n e m k e v é s b é fonto­ sak a p o l i t i k a . A s z k e p ­ tikusok azért t é v e d n e k . t ú l s á g o s a n e g y i r á n y ú folya­ matnak tekintik. m i l y e n sok­ féle t e r m é k e t k í n á l n a k ott! A n y u g a t i a k s z á m á r a t e r m é s z e t e s . hogy történe­ szociológusok t i l e g a s z o c i o l ó g i a i v i z s g á l ó d á s f ő k é n t az i p a r i társadalmakra figyelmen kívül hagyhatjuk-e a f e j l ő d ő világot. a k u l t ú r a és a s z e m é l y e s élet te­ rén sem. m e r t a l á b e c s ü l i k . a „ n e m z e t k ö z i " és a „ h a z a i " k ö z ö t t i s z o k v á n y o s h a t á r o k a t . a m e l y e k a z ipa­ r o s o d o t t o r s z á g o k h o z k ö t i k őket. akik a globalizációt a m a i társadalma­ kat f o r m á l ó sokféle v á l t o z á s h á t t e r é b e n álló köz­ p o n t i e r ő n e k t e k i n t i k . h o g y egy-egy kultú­ ra szigetként létezzen. Az átalakuláshívők megállapítják. j ó l n é z z é k m e g . a g l o b a l i z á c i ó k o m p l e x f e l t é t e l e i kö­ zött a k o r m á n y z a t o k k é n y t e l e n e k n a g y o b b aktivi­ tást é s n y i t o t t s á g o t k ö v e t e l ő f e l a d a t n a k t e k i n t e n i a kormányzást (Rosenau 1997). A világ r o h a m o s a n s z á g u l d e g y e t l e n nagy. E z é r t v á l t o z i k a világ k u l t u r á l i s t é r k é p e : az e m b e r e k k a p c s o l a t h á l ó i a n e m z e t i h a t á r o k o n v a g y a k á r k o n t i n e n s e k e n i s át­ í v e l n e k . sőt e l ő f o r d u l h a t . h o g y az á t a l a k u l á s h í v ő k é . in­ tézmények és egyének megpróbálnak alkalmaz­ kodni e h h e z az új rendhez. n e m t e r ü l e t i a l a p ú g a z d a s á g i é s t á r s a d a l m i szerveződésnek nak. a m e l y b e f o l y á s o l h a t ó . Valójában a globalizáció sokkal összetettebb. e z z e l p á r h u z a m o s a n a vál­ l a l k o z á s o k é s a z e m b e r e k k ö z ü l i s egyre t ö b b e n j á r j á k be a F ö l d e t . reflexív folyamat. hogy a globalizáció jelenlegi szintje áttöri a „belső" és a „ k ü l s ő " . v á l t o z t a t ­ ható. A világ m i n d e n mozgalmas „globális nagyvárosa" mult i k u l t u r á l i s . testületeknek) társaságok­ társadalmi mozgalmaknak és nemzetközi szerkezetátalakításba korát v á l t o z h a t a világ . Mivel a globalizáció számtalan összefonódó globális hálózat terméke. Az iparosodott és a fejlődő országok egymással összekapcsolódva fejlődtek. A g l o b á l i s m i g r á c i ó . amelyeket hajdan bolygónk lakói beszéltek. h o g y a v i l á g e g y m e g h a t á r o z o t t ré­ sze v e z é r l i . akkor olyan környe­ zetben kell eligazodniuk.egyébként az u t ó b b i a k b a n é l a világ n é p e s s é g é n e k t ú l n y o m ó része. i n f o r m á c i ó k é s h a t á s o k k é t i r á n y ú á r a m l á ­ sa. a m e l y e k g y a k r a n e g y m á s e l l e n h a t n a k .e a z a n t r o p o l ó g i a b i r o d a l m á b a tar­ tozónak? S e m m i k é p p . A hiperglobal i z á l ó k v i s z o n t t ú l z o t t a n c s a k a g l o b a l i z á c i ó gaz­ dasági o l d a l á t látják. A h i p e r g l o b a l i z á l ó k t ó l e l t é r ő e n az á t a l a k u l á s ­ h í v ő k a g l o b a l i z á c i ó t d i n a m i k u s és n y i t o t t folya­ m a t n a k látják. m i n t korábban bármikor. amelyet kapcsolódá­ sok é s t ö b b i r á n y b a h a t ó k u l t u r á l i s á r a m l a t o k jellemeznek. Az á t a l a k u l á s h í v ő k a h i p e r g l o b a l i z á l ó k k a l vi­ tatkozva azt m o n d j á k . p é n z é r t b á r m i k o r k a p h a t ó á r u k vá­ l a s z t é k a h i h e t e t l e n ü l ö s s z e t e t t . és ma sokkal szorosabban kötődnek egymáshoz. ahol megbolydultak a korábbi struktúrák. E z e k a z á t a l a k u l á s o k n e m k o r l á t o z ó d n a k a gazdaságra.

amikor sok burru férfi a mezőgazdasági terüle­ tekről Kingston n y o m o r n e g y e d e i b e vándorolt.2. Bár nem kell lángésznek lennünk. Sok reggae-zenész. a zenészek gyakran t ö b b ­ féle stílust ötvöznek a dalok k o m p o n á l á s a során. hogy ezzel lázadásra buzdítanának. ez a viszonylag lassú ritmusú. az 1 9 6 0 . gyakran meg tudják mondani. amely d ö n t ő sze­ repet j á t s z o t t a r e g g a e m e g s z ü l e t é s é b e n . A r e g g a e gyökerei Nyugat-Afri­ kába nyúlnak vissza: a 1 7 . é s N é m e t o r s z á g b a n vagy S v á j c b a n e l ő á l l í t o t t g y ó g y s z e r e k k e l p r ó b á l j á k le­ k ü z d e n i az i d e g e n e k t ő l k a p o t t b e t e g s é g e k e t .a s és 1 9 9 0 . Ezekben a n y o m o r n e g y e d e k b e n kezdett kibon­ takozni egy új vallási kultusz. e m e l l e t t erősen hat rá. amelyeket ezek a c s o p o r t o k zenéjükkel kifejeztek. A kultúrával foglalkozó szociológus számára mégis hasznos lehet. Az európai gyarmatosítás ellenzői vi­ lágszerte üdvözölték Szelasszié trónra kerülését. Bár a britek igyekeztek meg­ akadályozni. akit azért küldtek a Földre. ezért az őt istenítő karibiak m a g u k a t „rasztafariánusoknak" nevezték. és a rasztafari z e n é b e n elkezdték a burru dobolási stílust vegyí­ teni az e l n y o m á s és a szabadulás bibliai témái­ val. A r e g g a e t ö r t é n e t e t e h á t különböző társadalmi c s o p o r t o k kapcsolatának. a burruk d o b o l á s á t gazdáik eltűrték. A kultúra szociológiájával foglalkozók közül né­ hányan azért fordultak a r e g g a e felé. a dallam. a szolgasorban élőknek sikerült életben tartani az afrikai d o b o l á s hagyo­ mányát. mert segített meg­ adni a munka ü t e m é t . M a e z e k a z e m b e r e k a z E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n vagy J a p á n b a n gyártott b o z ó t v á g ó k a t é s m á s szer­ számokat használnak. á t a l a k í t j a a világ ö s s z e s v a l a h a el­ s z i g e t e l t kultúráját. a városi szegénységről és a kollektív társadalmi t u d a t erejéről szóló zenei stí­ lus. A külön­ b ö z ő zenei stílusok általában más-más társadalmi c s o p o r t o k b a n alakulnak ki. . mondjuk a mexi­ kóvárosi gitárvirtuóz. FEJEZET Globalizáció a hétköznapi életb sen. k é s ő b b pedig. a t e l e v í z i ó . de a burru d o b o l á s hagyománya folytatódott m é g akkor is. milyen stílushatások érték azt a születésekor. és a stílusok össze­ olvadásának. Például ma már egy fiatal skandi­ náv zenész felnőhet úgy. Az 1 9 8 0 . hogy a londoni Notting Hill pincéiben összegyűlő férfiak és nők zenéjét hallgatja. illetve a z o k n a k a (po­ litikai. hogy a rabszolgák hagyományos afrikai z e n é t játsszanak. akiket aztán hajón a karibi szigetvi­ lágba szállítottak. Még egy v a g y l e g f e l j e b b k é t e m b e r ö l t ő . A globalizáció fokozta e kapcsolatok intenzitását. a reggae z ene Amikor a populáris z e n é t jól ismerők egy dalt hallgatnak. J a m a i c á b a n az egyik rabszolgacsoport. Végül is mindegyik zenei stílus a ritmus. S h a g g y vagy Sean Paul. hogy a cukornádültetvényeken dolgoztassák őket. hogy megkülönböztes­ sük egymástól például a rockot.b e n J a m a i c á ­ ban m e g s z ü n t e t t é k a rabszolgaságot. században brit gyarma­ tosítók r e n g e t e g nyugat-afrikait f o g d o s t a k össze rabszolgának. akkor s z á m í t h a t u n k rá. a Dominikai Köztársaság vagy G u a t e m a l a r u h a g y á r a i b a n k é s z ü l t p ó l ó k a t é s n a d r á g o k a t v i s e l n e k . és az 1 9 7 0 . erős basszuskíséretű.a s évek végén a reggae. amelyet gyakran a rabszolgatartók által rájuk kényszerített európai stílusokkal ötvöztek. h i á b a p r ó b á l j á k f e n n t a r t a n i ősi életmódjukat. amelynek során a társadalmi c s o p o r t o k közötti kapcsolatok új zenei formákat eredményeznek.e s években a r e g g a e és a hiph o p (vagy rap) stílus keveredéséből új hangzás született (Hebdige 1 9 9 7 ) . és a globális k u l t ú r a e l é r i . m a r a d t a F ö l d ö n . mert jó pél­ da arra a folyamatra. T ö b b e k között „Ras Tafari h e r c e g n e k " is hívták. spirituális és személyes) j e l e n t é s e k n e k a t ö r t é n e t e . kapcsolatokat. Az 1 9 5 0 . Végül 1 8 3 4 . a rhythm and bluest vagy a népzenét. hogy az elkövetkező években a globalizációs folyamat ki­ bontakozásával egyre-másra j e l e n n e k m e g az új stílusok. a m e l y e k é l e t m ó d j á r a e g y á l t a l á n n e m h a t o t t a vi­ lág. de a karibi t é r s é g b e n élők közül sokan istennek t e k i n t e t t é k a császárt. Ezekből a kombinációkból alakult ki vé­ gül a „ska" zene. A m ű h o l d a s t e l e v í z i ó z á s é s a z i n t e r n e t segítségével a d n a k h í r t m a g u k r ó l a világ t ö b b i l a k ó j á n a k . a m e l y b e z á r h a t n á h a t á r a i t a rá­ dió. 1 9 3 0 keveredésének tanulmányozásával feltérképezhetjük a c s o p o r t o k közötti kulturális ban az afrikai Etiópia császárává koronázták Hailé Szelassziét. ezt szólaltatja m e g pél­ dául a Wu-Tang Clan.vagy a számítógép előtt. hogy Afrika e l n y o m o t t a i t a s z a b a d s á g b a vezesse. a maríachi m ű h o l d o n át közvetített j á t é k a . a har­ mónia és a dalszöveg sajátos egysége. Ha a zenei fejlődés ü t e m é n e k f o n t o s m e g h a t á r o z ó j a a c s o p o r t o k közötti kap­ csolatok száma. ha megpróbálkozik vele. A rasztafari kultusz hamaro­ san ö s s z e k a p c s o l ó d o t t a burrukkal.és a v e l e ér­ kező turistasereg . Egy emberöltővel ezelőtt még voltak olyan törzsek. amelyek elemeit sokszor nehéz szétválasztani. mert féltek.e s években már világszerte hallgatták a reggae-t az emberek. köztük B o b Marley keres­ kedelmi sikert is a r a t o t t . a légi k ö z l e k e d é s .e s években a karibi zenészek keverni kezdték a rasztafari ritmusokat és dalszövegeket az amerikai dzsessz és a f e k e t e rhythm and blues elemeivel.

és n e m mutat­ k o z h a t n a k n y i l v á n o s a n o l y a n férfival. este n e m hagyhatják el az otthonukat. m i n t a férfiak és a n ő k e g y e n l ő s é g e . r e g i o n á l i s k e r e s k e d e l m i é s kölcsönös v é d e l m i t á r s u l á s o k . Mégis. a m e l y h a s o n l í t m a j d a m a i i n t e r n e t ­ használók k ö z e l h á r o m n e g y e d é n e k o t t h o n t a d ó Európa és É s z a k . k ö z t ü k az ENSZ-ügynökségek.A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG K ö n y v e m b e n t ö b b s z ö r is s z ó l e s z a g l o b á l i s kultúrát t e r e m t ő e r ő k r ő l . B á r K u v a i t s o k s z e m p o n t b ó l m o d e r n ország. j o g i é s katonai k e r e t e k e t t e r e m t e n e k . a s z á j o n c s ó k o l á s r a (:*) és a szégyenlős kuncogásra (LOL) .A m e r i k a k u l t ú r á j á r a . A k u v a i t i ú j s á g o k g y a k r a n k ö z ö l n e k c i k k e t az i n t e r n e t r ő l és a v i l á g h á l ó r ó l .k e l e ­ t i arab o r s z á g o k a t t e k i n t v e itt é l a z i n t e r n e t h a s z ­ n á l ó k fele. é s a z európai vagy észak-amerikai fiatalokhoz hason­ lóan sokan szörföznek az interneten új eszméket. W h e e l e r ezt írja: S o k fiatal e m l í t e t t e . a férfiakra és a n ő k r e v o n a t k o z ó k u l t u r á l i s n o r m á k nagymértékben különböznek. bár az adásokat rendszeresen megszakítják a tradicionális z u l m á n imádkozás idejére. Vegyük például a közel-keleti Kuvaitot. terjednek. ahol legtöbbször csevegéssel vagy pornográf hon­ l a p o k n é z e g e t é s é v e l t ö l t i k az i d e j ü k e t .m i n d k e t ­ t ő i g e n c s a k e l l e n t é t e s a h a g y o m á n y o s i s z l á m kul­ t ú r a n o r m á i v a l . információkat és fogyasztási cikkeket keresve. K u v a i t a P e r z s a . 4. az M T V m ű s o r a i n v a g y a Jó bará­ tokhoz h a s o n l ó s o r o z a t o k o n k e r e s z t ü l ) a brit. K a r a k t e r j e l e k e t talál­ t a k ki a p u s z i r a ( * ) . egy főre j u t ó á t l a g j ö v e d e l m e az e g y i k l e g m a g a s a b b a világon. Kuvait közel kétmil­ l i ó s n é p e s s é g é n e k fele 2 5 é v e s n é l f i a t a l a b b .ö b ö l o l a j b a n gazdag országa. amely az u d v a r l á s t i z g a l m a s s á é s e b b e n a z e s e t b e n biz­ tonságossá is teszi (Wheeler 1 9 8 8 ) . t a l á n k o r a i azt a k ö v e t k e z t e t é s t l e v o n n i . Az e g y s é g e s g l o b á l i s g a z d a s á g k i a l a k u l á s a . hogy hagyományos viseletet öltsenek. A nőktől általában elvárják. struktúrái és p i a c a i g y a k r a n t ö b b o r s z á g r a is ki­ A z i n t e r n e t világ k ö r ü l i t e r j e d é s é v e l b i z o n y o s s á vált. nemzetközi m u n k a ü g y i é s e g é s z s é g ü g y i szerve­ zetek. m i n t o t t h o n . é s inkább egy globális. a l á t s z ó l a g kor­ látlan (és c e n z ú r á z a t l a n ) i n f o r m á c i ó t ö m e g . h o g y férfiak é s n ő k b e s z é l g e s s e ­ n e k e g y m á s s a l egy o l y a n t á r s a d a l o m b a n . akik t ö b b i d ő t t ö l t e n e k a világot ke­ resztül-kasul b e j á r v a u t a z á s s a l .és k e r e s k e d e l m i egyezmények. 5. de főként az a m e r i k a i k u l t ú r á t v i s z i n a p m i n t n a p a világ o t t h o n a i b a . irányítási 2. u g y a n a k k o r h o l l a n d vagy s v é d kulturális t e r m é k e k e t a d a p t á l n a k a brit és a m e r i ­ kai közönség s z á m á r a (a Big Brothert és az Expe­ dition: Robinsont. W h e e l e r arról számol be. p é l d á u l a n a g y v á l l a l a ­ tok vezetői. a fax. megerősítésük Segítheti-e az internet egy globális kultúra kialakulását? Sokan úgy vélik. A televízió. D e b o r a h W h e e l e r ( 1 9 9 8 ) egy é v e n á t vizsgálta. Az in­ t e r n e t egyre n é p s z e r ű b b K u v a i t b a n . Az e l e k t r o n i k u s k o m m u n i k á c i ó (a t e l e f o n . v i l á g b a n e l ő s z ö r a K u v a i t i E g y e t e m diákjai csat­ lakozhattak az internethez. k o z m o p o l i t a k u l t ú r á t fogad­ nak el n e m z e t ü k k u l t ú r á j a k é n t . és h e l y ü k b e g y ö k e r e s e n új é r t é k e k e t h e l y e z . a m e l y e k a k ö v e t k e z ő k : 1. hogy a kuvaiti kama­ szok csapatostul járnak az internetkávézókba. egy t r a d i c i o n á l i s i s z l á m kultúrát. v a l a m i n t g l o b á l i s v á m . h á z a s s á g o n k í v ü l i k o m m u n i k á c i ó . amelyben egy-egy v á l l a l k o z á s gyárai. a m e l y (a t é v é h á l ó z a t o k o n és pél­ dául a B B C . az azonnali s z ü k s é g l e t k i e l é g í t é s m i n d a z ú j t e c h n o ­ lógia j e l l e m z ő i . e z é r t a férfiak és a n ő k k ö r é b e n is n a g y az í r á s t u d ó k és a m a g a s iskolai végzettségűek aránya. Az új kommunikációs technológiák egyértelműen l e h e t ő v é teszik. A kormányzat ingyenes közoktatást biz­ t o s í t e g é s z e n az e g y e t e m i szintig. Egy sor n e m z e t k ö z i szervezet. Az inter­ neten keresztül az e g é s z világ m á r i s m e g i s m e r ­ heti és elfogadhatja az o l y a n értékeket. s az a r a b értékekkel is. h o g y a világot b e h á l ó z ó inter­ net gyors n ö v e k e d é s e s i e t t e t i egy g l o b á l i s k u l t ú r a elterjedését. a k i n e m a házastársuk vagy a rokonuk. a m e l y a F ö l d s z i n t e b á r m e l y i k r é s z é v e l kialakítható a z o n n a l i k o m m u n i k á c i ó s k a p c s o l a ­ tot az üzleti világ m i n d e n n a p i é l e t é n e k s z e r v e s részévé teszi. az i n t e r n e t és a vi­ lágháló). az e l e k t r o n i k u s l e v e l e z é s . h o g y s o k f é l e k é p p e n ö s s z e e g y e z t e t h e t ő a k á r tradicionális eszköze lehet. a s z ó l á s s z a b a d s á g . a demokratikus r é s z v é t e l a k o r m á n y z á s b a n és a fogyasztóvédelem. a m e l y e t a z u t ó b b i időben erős amerikai és európai hatások értek. R á a d á s u l m i n t h a m a g a a z in­ ternetes t e c h n o l ó g i a is e z e k e t az é r t é k e k e t t á m o ­ gatná: a globális k o m m u n i k á c i ó . a k ö z e l . a későbbi Survivort). a m e l y ­ b e n a z efféle. 3. multinacionális bankok é s m á s g l o b á l i s p é n z ü g y i i n t é z m é n y e k . „Globális p o l g á r o k " . amely csak arcukat és kezüket engedi látni. A kuvaiti televízió gyakran sugároz például amerikaifutball-közve­ mu­ títéseket az Egyesült Államokból.a páros játék m i n d e n mozzanatára és rezdülésére. hogy az i n t e r n e t f é l r e s ö p r i a t r a d i c i o n á l i s kultúrá­ kat. sőt. a m e l y e k g l o b á l i s p o l i t i k a i . h o g y a n h a t az i n t e r n e t a k u v a i t i k u l t ú r á r a . h o g y e l l e n k e z ő n e m ű e k k e l t a l á l k o z g a t a k i b e r t é r b e n .

például a család. k u l t ú r á k b a n é l ő k k e l kiala­ kított s z e m é l y e s k a p c s o l a t a i n k o n k e r e s z t ü l a globalizáló erők elérték lakóhelyünket. h a n e m „ b e l s ő " j e l e n s é g . m i n t az egyéni lehetőségek bővítésének eszkö­ ze. hogy szabadon és nyíltan beszélhetnek (Whee­ ler 1 9 8 8 ) . m i n t a m ú l t b a n . é s e l t ű n t s o k m á s ú t j e l z ő is. ha túl sokat elárulnak ma­ gukról: Kuvaitban az információ inkább veszélyforrás. a személyes identitás. Az interneten minden­ k i s z á m á r a h o z z á f é r h e t ő k o n z e r v a t í v i s z l á m val­ l á s i t a n o k m e g v i t a t á s á n k í v ü l a k u v a i t i a k igen­ c s a k g á t l á s o s a k a h á l ó z a t i v i l á g b a n . A g l o b a l i z á c i ó n e m „ k ü l s ő " v a l a m i . h a n e m s a j á t o s a n kuvaiti k u l t ú r a alakul ki. p o p u l á r i s kultúra) és a m á s o r s z á g o k b a n .] E z e k a s z e m ­ p o n t o k . n y u g t a l a n í t . amelybe született. a m e l y azelőtt i r á n y t s z a b o t t a z e m b e r e k é l e t é n e k . A glo­ b a l i z á c i ó g y ö k e r e s e n m e g v á l t o z t a t t a azt. vagy a k á r a n y u g a t i férfiak é s n ő k h é t k ö z n a p i v i s z o n y á n a k formáját.á t é r t e l m e z é s é r e k é n y s z e r í t m i n k e t . E z é r t n e m g y a k o r o l h a t a z i n t e r n e t j e l e n t ő s p o l i t i k a i . hatásai éppen annyira é r e z h e t ő k a m a g á n s z f é r á b a n is. h a a z i n t e r n e t e n k e r e s z t ü l m á s n é z e t e k k e l é s érté­ k e k k e l is l e h e t t a l á l k o z n i . A h e l y i kö­ z ö s s é g e k egyre t ö b b s z ö r k e r ü l n e k é r i n t k e z é s b e a z új g l o b á l i s r e n d d e l . a l a k í t h a t j a ki i d e n t i t á s á t . K o r u n k b a n az egyénnek sokkal több lehető­ sége v a n é l e t é n e k a l a k í t á s á r a . A társadalmak. ú j identitás­ m i n t á k a l a k u l n a k ki.. éle­ t é t és i d e n t i t á s á t n a g y r é s z t férje v a g y a p j a élete ós i d e n t i t á s a h a t á r o z t a m e g . h o g y a kuvaiti k u l t ú r a befogadja az a m e ­ r i k a i a k s z e x u á l i s attitűdjeit.ez a g o n d o l a t m i n d e n k i t m e g r i a s z t . Vizsgálata során az is k i d e r ü l t . A h a g y o m á n y szerint egy n ő t e r m é s z e t e s szférája a z o t t h o n volt. h o g y v é l e m é n y é t leírják v a g y i d é z z é k . A g l o b a l i z á c i ó arra k é n y s z e ­ ríti a z e m b e r e k e t . r e f l e x í v élet- . otthonunkat é s k ö z ö s s é g e i n k e t .. h o g y a férfiak és a n ő k az i n t e r n e t ­ kávézókban is elkülönülnek. hogy n e m lehet politikai véleményt nyilváno­ s a n m e g f o g a l m a z n i és/vagy h a n g o z t a t n i . életstílusok é s e r k ö l c s i n o r m á k v i s z o n y l a g á l l a n d ó vezérelve­ ket biztosítottak.t á r s a d a l m i hatást. v a l a m i n t a t i s z t e s s é g m e g ő r z é s é n e k vá­ gya h a t á r o z z á k m e g K u v a i t á t m e n e t é t a z infor­ m á c i ó korába. a m e l y b e n m i n d e n k i m a g a é p í t h e t i fel ö n m a g á t . h o g y n y i t o t t a b b .. amelyekben élünk. szemé­ lyes vonatkozásainak . A s z e m é l y t e l e n é r t é k e k s ú l y a egyre k i s e b b .] Kuvaitban illemszabály. f o r r á s o k o n ( m é d i a . S e n ­ k i n e m akarja. Az adott közösségben uralkodó értékek. A m ú l t b a n az egyén s z e m é l y e s i d e n t i t á s a a n n a k a k ö z ö s s é g n e k a kon­ textusában formálódott. H a j d a n a h a g y o m á n y és a s z o k á s o k n a g y o n erő­ sen megszabták az e m b e r e k életútját. amelyek korábban a z e m b e r e k v á l a s z t á s a i t é s t e v é k e n y s é g é t szabá­ l y o z t á k . a szexualitás. a nemi szerepek. a k k o r való­ s z í n ű l e g k i t a n u l t a a p j a m e s t e r s é g é t é s e g é s z élete s o r á n ezt a s z a k m á t ű z t e . J e l e n t ő s e n fellazultak azok a „társadalmi kódexek". a m á s o k k a l v a l ó é r i n t k e z é s és a m u n k á h o z v a l ó vi­ s z o n y . a h o g y a n m a g u n k r ó l és a m á s o k k a l k i a l a k í t o t t k a p c s o l a ­ tainkról gondolkodunk. H a p é l d á u l valaki egy s z a b ó l e g i d ő s e b b f i á n a k s z ü l e t e t t . W h e e l e r ezt a n n a k a kulturális meggyőződésnek tulajdonítja.erősen korlátozott. e z á l t a l s z e m é l y e s é l e t ü n k el­ kerülhetetlenül megváltozott. n e m v a l a h o l távol. A globalizáció alapvetően átalakítja minden­ napi tapasztalataink jellegét. hogy egy olyan új individualizmus felé t a r t u n k . d e e z n e m j e ­ l e n t i azt. F e g y v e r a z e l l e n s é g g e l s z e m b e n . a m e l y s o k f é l e k é p p e n h a t é l e t ü n k leg­ s z e m é l y e s e b b m o z z a n a t a i r a is. e z é r t a k o r á b b a n p i l l é r ü k k é n t szol­ gáló. W h e e l e r ugyanakkor rámutat: a sors iróniája. a t e r m e l é s és a k e r e s k e d e l e m . m i n t a t á r s a d a l m i osztály. h o g y a k u v a i t i a k n a g y o n v o n a k o d n a k határozott véleményt vagy politikai nézeteket hangoztatni a hálózaton. A z ú j t e c h n o l ó g i á k h a t á s á r a végül n e m a z a m e ­ rikaival a z o n o s . C s a k a z e l i t h e z t a r t o z ó k é r z i k úgy. hogy veszélyes lehet. így a t r a d í c i ó és az elfogadott Az individualizmus erősödése Bár a globalizációt gyakran a nagy rendszerek ( p é l d á u l a z e g é s z világra k i t e r j e d ő p é n z p i a c o k . az e t n i k a i h o v a t a r t o z á s . M a p é l d á u l egy s z a b ó l e g i d ő s e b b fia bár­ m i l y e n u t a t v á l a s z t h a t j ö v ő j e a l a k í t á s á h o z . és az e m b e r e k ezeket követve élték az életüket. i n t e r n e t .. a t á v k ö z l é s ) vál­ tozásaihoz kapcsolják. [. [. s ő t a v a l l á s i k ö t ő d é s is el­ zárhattak bizonyos utakat az egyén e l ő l / m á s o ­ kat p e d i g m e g n y i t h a t t a k e l ő t t e . m i n d ö s s z e a kuvaiti iszlamisták e s z m e c s e r é i gyakoribbak az interneten. A g l o b á l i s c s e v e g ő t e ­ r e k e t látogatja u g y a n egy p á r fiatal. A z identitás h a g y o m á n y o s k e r e t e i f e l b o m l a n a k . Az olyan t é n y e z ő k . a z egyé­ n i ü g y e k t ő l független s í k o n zajlik. h o g y a t ö b b s z á z é v e s ku­ v a i t i k u l t ú r á t n e m k ö n n y e n f o r m á l h a t j a á t az. a nők l e h e t ő s é g e i s e m k o r l á t o z ó d n a k a z o t t h o n i szfé­ rára. a n e m . a z alkal­ m a z k o d á s útja-módja vagy a m i n d e n n a p i élet s z a b á l y a i n a k m e g e r ő s í t é s e . s z i l á r d n a k l á t s z ó i n t é z m é n y e k e l v e s z í t e t t é k jelentőségüket. A g l o b a l i z á c i ó f e l t é t e l e i k ö z t a z o n b a n azt ta­ pasztaljuk. gyökeres átalakuláson men­ n e k k e r e s z t ü l . W h e e l e r m e g á l l a p í t j a . M i n d e z életünk legbelső.

a n n á l i n k á b b megmutatkozik. a m e l y e k b e n a fő m e g é l h e t é s i forrás a háziasított á l l a t o k t e n y é s z t é s e . Pásztortársadalmaknak közösségeket tekintjük. A p r e m o d e r n t á r s a d a l m a k t ö b b t í p u s á t k ü l ö n ­ böztethetjük sadalmakban meg. . a m e l l y e l az emberi társadalmaknak meg kell birkózniuk a 2 1 . a m i k o r a g l o b á l i s e g y m á s r a u t a l t s á g és a gyors ü t e m ű v á l t o z á s m i n d a n n y i u n k a t sok­ kal i n k á b b összeköt. m á r t ö r t é n t n é h á n y ÖSSZEFOGLALÁS 1. h o g y f o l y t o n a körülöttünk lévő változó környezetre reagálunk. h o g y a z egyes országokon túlnövő kérdések transznacionális érvényű válaszokat k ö v e t e l n e k . Ez azt j e l e n t i . h o g y újra a k a r a t u n k s z e r i n t a l a k í t s u k a t á r s a d a l m i világot. A gyarmatosítás folyama­ ta radikálisan m e g v á l t o z t a t t a a r é g ó t a f e n n á l l ó társadalmi r e n d s z e r e k e t és k u l t ú r á k a t . A na­ gyobb. / A g l o b á l i s k o r m á n y z á s r ó l b ő v e b b e n is l e s z s z ó a című 20. A m o d e r n korban. M é g a k i s e b b d ö n t é s e k is. a h o l e r ő s e k a regio­ n á l i s k ö t e l é k e k . E g y e t l e n k o r m á n y z a t s e m tudja m e g f é k e z n i a z A I D S terjedését. h o g y ez a feladat a l e g n a g y o b b k é n y s z e r és a l e g n a g y o b b k i h í v á s . a m e l y e k ­ kel a globális g o n d o k r a g l o b á l i s m ó d o n l e h e t n e megoldást találni. m á s o k n a g y l e h e t ő s é g n e k tekintik. 4. „Politika. Auszt­ Új-Zéland. gyors é s j e l e n t ő s v á l t o z á s o k z a j l o t t a k le. a m e l y b e n a n e m z e t k ö z i l e g elvárt vi­ selkedésre (például az emberi jogok védelmére) vonatkozó átlátható szabályokat és követelmé­ n y e k e t m i n d e n k i elfogadja é s t i s z t e l e t b e n tartja. Az iparosodott országok közé A fejlődő világ. 2. N e m h a l a d j a m e g a k é p e s s é g e i n k e t . v á r o s i a s t á r s a d a l m a k tradi­ cionális c i v i l i z á c i ó k a t a l k o t n a k . az A vadászó-gyűjtögető növények a tár­ emberek azokat gyűjtö­ 3. é s a k á r m o d e l l ­ ként is szolgálhat h a s o n l ó szervezetek kialakítá­ s á h o z a világ m á s r é s z e i n . Ő k ú g y vélik.A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG módot f o l y t a s s a n a k . Az iparosodott t á r s a d a l m a k f e j l ő d é s e és a Nyu­ gat terjeszkedése k ö v e t k e z t é b e n a világ s o k ré­ szét meghódították.m i t vi­ seljünk. n e m t u d fellépni a globális f e l m e l e g e d é s h a t á s a i v a l s z e m ­ ben és n e m tudja s z a b á l y o z n i a g y o r s a n v á l t o z ó pénzügyi p i a c o k a t . Bár irreálisnak t ű n h e t a n e m z e t á l l a m o k felet­ t i kormányzásról b e s z é l n i . fejezetben. h o g y a l é t e z ő p o l i t i k a i struktú­ rák és m o d e l l e k t e h e t e t l e n e k a n e m z e t i h a t á r o ­ kat áttörő k o c k á z a t o k k a l . és a v á l t o z á s ü t e m e t o v á b b gyorsul. S ő t . h o g y a g l o b a l i z á c i ó c s a k f o k o z z a a v á l s á g o t és a k á o s z t . A társadalmi változás egy adott t á r s a d a l o m in­ t é z m é n y e i n e k és kultúrájának átalakulása az idők során. mert a globalizáló erőket a nagyobb e g y e n l ő s é g . A n é p e s ­ ség n a g y r é s z e a m e z ő g a z d a s á g b a n dolgozik. d e m o k r á c i a é s j ó l é t s z o l g á l a t á b a le­ h e t á l l í t a n i . ahhoz alkalmazkodunk. rália. m i n t korábban bármikor. egyéniségünk az életünk teréül szolgáló t á g a b b k ö r n y e z e t t e l együtt. a m e l y e ­ ket m i n d e n n a p i é l e t ü n k s o r á n h o z u n k . kormányzat és terrorizmus" KÖVETKEZTETÉS: GLOBÁLIS KORMÁNYZÁS KELL Minél tovább terjed a g l o b a l i z á c i ó . A g l o b á l i s k o r m á n y z á s és az ered­ m é n y e s e b b s z a b á l y o z ó i n t é z m é n y e k felé v a l ó el­ mozdulás s e m m i k é p p n e m n e v e z h e t ő időszerűt­ l e n n e k akkor. A világ k ü l ö n b ö z ő társadal­ mait é r i n t ő f o l y a m a t o k k ö z ü l s o k k i s i k l i k a j e l e n ­ legi k o r m á n y z á s i m e c h a n i z m u s o k h a t ó k ö r é b ő l . ú g y látszik. b e l s ő k o n f l i k t u s o k é s zűrza­ v a r o s á t a l a k u l á s j e l l e m e z t é k . h o g y a n t ö l t s ü k a s z a b a d i d ő n k e t . század elején. Az agrártár­ sadalmak m e g é l h e t é s i alapja a folyamatosan hasznosított t e r m ő f ö l d e k m e g m ű v e l é s e . Az i p a r o s o d o t t t á r s a d a l m a k b a n a g a z d a s á g leg­ főbb a l a p j á v á a z i p a r i t e r m e l é s v á l i k ( a m e l y ­ nek technikáit az élelmiszer-termelésben is alkalmazzák). B á r van. s z i n t e kizá­ rólag v o l t g y a r m a t i t e r ü l e t e k b ő l áll. getésével és v a d á s z a t t a l tartják f e n n m a g u k a t . F ő k é n t az E U . amely részben a világpiacra termel. a m e l y az embe­ r i t ö r t é n e l e m n e k v i s z o n y l a g k i s r é s z e . részét k é p e z i k a n n a k a s z a k a d a t l a n f o l y a m a t n a k . világ n é p e s s é g é n e k n a g y r é s z e él. a k i b o r ú l á ­ t ó a n azt j ó s o l j a . h o g y a n őrizzük meg e g é s z s é g ü n k e t és ápoljuk t e s t ü n k e t -.. E kormányzati „deficit" m i a t t e g y e s e k a g l o b á l i s kormányzás új formáit s z o r g a l m a z z á k . A h i d e g h á b o r ú vége ó t a e l t e l t é v t i z e d e t a világ s o k r é s z é n e r ő s z a k .t t e k i n t h e t j ü k a glob a l i z á c i ó r a adott újító v á l a s z n a k . fejlettebb. l é p é s egy g l o b á l i s d e m o k r a t i k u s s t r u k t ú r a létre­ h o z á s a felé: p é l d á u l a z E N S Z é s a z E u r ó p a i U n i ó m e g a l a p í t á s a . a z o n belül fejlődik. A g l o b á l i s k o r m á n y z á s új f o r m á i s e g í t h e t n e k m e g t e r e m t e n i egy o l y a n k o z m o p o l i t a v i l á g r e n d e t . e g y e n l ő t l e n s é g e k k e l és kihívásokkal s z e m b e n . a m e l y n e k s o r á n m e g t e r e m t j ü k é s újra m e g újra átalakítjuk ö n a z o n o s s á g u n k a t . amelyben a t a r t o z n a k a n y u g a t i n e m z e t e k és J a p á n .

h o g y v é g ü l alá­ á s s a a n e m z e t i k o r m á n y z a t o k s z e r e p é t .2. de ez a n é z e t t ú l s á g o s a n l e e g y s z e ­ r ű s í t ő . innovatív jellege. valamint a kormányzás nemzetközi és regionális formáinak kialakulása közelítet­ ték e g y m á s h o z a világ országait. A t u d o m á n y és a t e c h n o l ó g i a is hat a politikai tényezőkre (amelyek visszahat­ n a k rájuk). a m e l y n e k az a v e s z é l y e . A z egyre f o k o z ó d ó g l o b a l i z á c i ó b a n t ö b b t é n y e ­ ző is s z e r e p e t j á t s z i k . h o g y a g l o b a l i z á c i ó a j e l e n l e g i v i l á g r e n d s o k a s p e k t u s á t (a g a z d a s á g o t . de a régi m i n t á k is f e n n m a r a d n a k . a globális kormányzás új formáira van szükség. 8 . Mindenekelőtt az információs és k o m m u n i k á c i ó s t e c h n o l ó g i á k f e j l ő d é s e hajtja. A fizikai k ö r n y e z e t h e z tartoznak az olyan tényezők. a m e l y folyamatosan m e g k é r d ő j e l e z i a h a g y o m á n y t és a k u l t u r á l i s szokásokat. Hogyan lehet a globalizáció egyszersmind helyi jelenség? 3. nagy hatású jelen­ ség. A globalizáció olyan kihívásokat eredmé­ nyez. h o g y n e m m a g y a r á z h a t ó a társadalmi változás „egytényezős" elméletével. 9. amelyek gyorsabbá és szélesebb körűvé tették a világ k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n é l ő k é r i n t k e z é s é t . FEJEZET mmummmmtmmmmmmmm maim mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm 5. A kulturális h a t á s o k k ö z é t a r t o z i k a t u d o m á n y és a t e c h n o ­ l ó g i a egy m á s i k h a t á s a : a m o d e r n g o n d o l k o d á s kritikai. a m e l y e k áttörik a n e m z e t i határokat és k i s i k l a n a k a m e g l é v ő p o l i t i k a i s t r u k t ú r á k hatóköréből. E g y e s szkeptiku­ sokat inkább a regionalizálódási folyamatok f o g l a l k o z t a t n a k . h o g y a n t u d j u k újra é r v é n y e s í t e n i akara­ t u n k a t a g y o r s a n v á l t o z ó t á r s a d a l m i világban. é s arra ö s z t ö n ö z t e a z e m b e r e k e t . o l y a n ter­ m e l é s i és fogyasztási hálózatokat alakítanak ki. vagy csak több lehetőség közül választhatunk? 5. kul­ turális és társadalmi tényezők együttesének az eredménye. Egy h a r m a d i k c s o p o r t . s z á z a d l e g n a g y o b b k i h í v á s a az l e h e t . E l ő s z ö r is a h i d e g h á b o r ú vége. Ez utóbbiak közül a legfontosabb a viszonylag hatékony kormányzási formákat hozó m o d e r n állam kialakulása. k ü l ö n ö s e n azért. A p o l i t i k a i s z e r v e z ő d é s (főként a k a t o n a i erő) a vadászó-gyűjtögető társadalmakat kivéve m i n d e n társadalomra hat. é s a z ö s s z e k a p c s o l t s á g j e l e n ­ legi m é r t é k e n e m p é l d á t l a n . Másodszor: a z i n f o r m á c i ó t e c h n o l ó g i a t e r j e d é s e elősegí­ t e t t e a z i n f o r m á c i ó k á r a m l á s á t a z e g é s z vilá­ gon. a k o m m u n i k á c i ó s r e n d s z e r e k ( p é l d á u l a z írás k i a l a k u l á s a ) é s egy-egy s z e m é l y v e z e t ő i k é p e s ­ ségei. gazdasági. ezekkel is s z á m o l n i kell. de szerepüket n e m szabad túlhangsúlyozni. h á g ó k ) megléte. 10. a s z o v j e t t í p u s ú k o m m u n i z m u s ö s s z e ­ omlása. A „szkeptikusok" szerint a globalizáció jelentő­ ségét t ú l b e c s ü l i k . m e r t h a t n a k a k o r a i g a z d a s á g f e j l ő d é s r e . amely a n é h a e g y m á s s a l e l l e n t é t e s h a t á s o k sokirá­ n y ú á r a m l á s á t foglalja m a g á b a n . a p o l i t i k á t és a t á r s a d a l m i v i s z o n y o k a t ) á t a l a k í t j a . hogy a globalizáció valódi. a m e l y e k átfogják a f ö l d k e r e k s é g e t és öszszekötik a gazdasági piacokat. H a r m a d ­ szor: a t r a n s z n a c i o n á l i s gazdasági társaságok m é r e t e é s b e f o l y á s a i s n ö v e k e d e t t . Teremthet-e a globalizáció globális kultúrát? . Mivel az egyes kormányzatok nincsenek berendezkedve e transznacionális kérdések kezelésére. A t á r s a d a l m i s z e r v e z ő d é s és i n t é z m é n y r e n d ­ szer fejlődése a vadászó-gyűjtögető társadal­ m a k t ó l az agrár. m i n t az éghajlat vagy a k ö z l e k e d é s i ú t v o n a l a k (folyók. Hová vezet az individualizmus tudatának erősödése: bárkivé válhatunk. 7.és a m o d e r n i p a r i t á r s a d a l m a ­ kig o l y a n v á l t o z a t o s . amelyek képesek g l o b á l i s m ó d o n m e g o l d a n i a g l o b á l i s problé­ m á k a t . A transznacionális nagyvállalatok hatalma valóban nagyobb a kormányzatokénál? 6. a z á t a l a k u l á s h í v ő k ú g y vé­ lik. A globalizációnak is része volt a kommunizmus bukásában? 4. Mennyire fontosak a „kiemelkedő vezetők" a társadalmi változás folyamataiban? 2. legyen az tradicio­ n á l i s vagy m o d e r n . A g l o b a l i z á c i ó t g y a k r a n g a z d a s á g i j e l e n s é g k é n t á b r á z o l j á k . a m e l y megkívánja és elősegíti a termelési technológia állandó megújítását és f e j l e s z t é s é t . A m o d e r n t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k r a h a t ó gaz­ d a s á g i t é n y e z ő k k ö z ü l a l e g f o n t o s a b b az i p a r i kapitalizmus. a m e l y e k a f ő b b p é n z ü g y i és kereskedelmi csoportokon belül egyre jelen­ tősebb szerepet játszanak. A g l o b a l i z á c i ó p o l i t i k a i . A k u l t u r á l i s t é n y e z ő k k ö z é tartozik a vallás (amely fékezheti a változást). A g l o b a l i z á c i ó s o k a t v i t a t o t t t é m á v á vált. 1. E n é z e t s z e r i n t a globalizáció e l l e n t m o n d á s o s folyamat. 6. h o g y g l o b á l i s s z e m l é l e t e t f o g a d j a n a k el. A „hiperglobalizál ó k " á l l á s p o n t j a e z z e l e l l e n t é t e s : azt m o n d j á k . A 2 1 . L e g a l á b b h á r o m n a g y o b b h a t á s k a t e g ó r i á t kü­ l ö n b ö z t e t h e t ü n k m e g .

Sarah . Ulrich (1999): What is Globalization? Cambridge. Allen Lane. (2000): Global Sociology.org/economicpolicy/globalization Anthony Giddens 1999-es. Oxford. Dicken. . Macmillan.Kennedy.Yerso. Stiglitz. London. a BBC rádióműsoraiban elhangzott előadássorozata http://news. Guilford Press. Blackwell.org Tradewatch http://www. INTERNETES FORRÁSOD Globalization Resource http://www. Polity. .htm .co.) (1999): From Modernization to Globalization: Perspectives on Development and Social Change.Hite.McGrew.Boli.polity. Lechner. Roberts.worldbank.ifg. Owen Vandersluis. Held. R. Frank J. John (1998): False Dawn: The Delusions of Global Capitalism. Oxford. John (szerk. Paris (szerk. Cohen. Peter (1998): Global Shift: Transforming the World Economy. Macmillan. Blackwell. New York.uk/global International Forum on Globalization http://www.) (2003): The Global Transformations Reader. Timmons . Cambridge.tradewatch. Joseph (2002): Globalization and its Discontents.) (2000): The Globalization Reader. Amy (szerk.uk/hi/english/static/events/reith_99/default. P. London. J. Gray. Second Edition.co.A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK Beck. Granta Books.) (1999): Poverty in World Politics: Whose Global Era? Basingstoke. Anthony (szerk. Polity.bbc. David . London.org A Világbank globalizációs oldalai http://www.

SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK A tudományos szemlélet A kutatási folyamat AZ OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK FELISMERÉSE Kauzalitás és korreláció KUTATÁSI MÓDSZEREK Terepmunka (etnográfia) Felmérés (survey) Kísérlet Élettörténet Összehasonlító kutatás Történeti elemzés Az összehasonlító és a történeti kutatás egyesítése KUTATÁS A VALÓ VILÁGBAN: MÓDSZEREK. PROBLÉMÁK ÉS BUKTATÓK Az ember mint vizsgálati alany és az ebből fakadó etikai problémák Tud-e újat mondani a szociológia? A szociológia hatása Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források .

8 9 . autószerelő­ ruhában. Szexuális élményre vágynak. Humphreys ku­ tatási módszereit sokan bírálták. oldalon. akár meleg identitású . az 1960-as évek végéig mégis csak rit­ kán foglalkoztak az emberi interakció e sokfelé előforduló formájával. Louis városában a munkanapok végefelé hirtelen szokatlanul meg­ növekszik egy adott park nyilvános illemhelyé­ nek forgalma. (A Humphreys-kutatás etikai vonatkozásait lásd még a 8 7 . Mit keresnek itt ezek a férfiak? Biztos találhatnának a munkahelyükhöz közelebb is illemhelyet. mint amilyen ezen a nyilvános illemhelyen létrejön. de nem akarnak kötődni senkihez.akár nős. Rámutatott. ahol ilyen találkozók létrejöhetnek. aki baseballsapkát. hogy titokban tartsák sze­ xuális hajlamaikat. a „budiszex" (cottaging). Az amerikai melegek „tea­ háznak" (tearoom) nevezik azokat az illemhe­ lyeket. mondván. hogy nehezen megvá­ laszolható kérdéseket vetett fel. micsoda erőfeszítéseket követelt e férfiaktól az. Sok férfi . hogy kutatásokat végezzen a résztvevők körében. mert például terepmunkája során nem fedte föl magát.is­ meretlenekkel igyekszik szexuális kapcsolatot kialakítani. amiért az hivatalosan épült: a „villámszex" (instant sex) a céljuk . akár hetero.) De Humphreys épp a teaházakban folytatott kutatása révén tudta új megvilágításba helyezni. Nem akarnak többet vállalni egy olyan találkozásnál. és ma is sokan úgy vélik. Bemegy egy szürke öltönyös férfi. akár nem. Laud Humphreys szociológus felkereste ezeket a köz­ vécéket. edzőcipőt. később egy harma­ dik. hogy etikátlan. Mit tudhatunk meg.vagy ahogy Nagy-Britanniában mond­ ják. Mi lehet az oka annak. hogy sok férfi. A könyv persze széles körű vitát kavart a megjelenésekor. aki egész nap kocsikat javított. ha közvécékben időzünk? . s később róluk írta Teaházi ténykedés (Tearoom Trade. Világszerte találhatunk efféle példákat az egy­ más számára ismeretlen férfiak között zajló vil­ lámszexre.Az amerikai Missouri állam St. 1970) című könyvét. hogy mégis mind ezt a vécét választják? Egyikük sem azért megy az illemhelyre. majd egy másik. rövid nadrágot és pólót visel. nem kérte a vizsgáltak beleegye­ zését.

hogy másképp értelmezzük társadalmi életünket.ha titokban folytatják . hogy létrejöjjön a nemi kapcsolat. hogy a modern elméleti megkö­ zelítések egyes elemei révén megérthetjük azokat a kérdéseket. ami lehetővé tette számára. mint amennyit az egyszerű megfigyelés nyújtott. de ma egy feminista feltehetné a kérdést. hogyan érinti ez a teaházakban zajló titkos ténykedés a nők életét . Funkcionalista meg­ közelítéssel ezt kérdezhetnénk: milyen szerepet játszik a teaház a társadalom egészének a műkö­ désében? A válasz: „szelep" a nemi tevékenység számára. akkor enyhíthe­ tik a rejtőzködő nemi élet káros mellékhatásait.ezt tette Humphreys is. amit természetesnek veszünk .átlagember -. hogy egymásnak megbecsülést. Vizsgálati eredményeivel meggyőzte a bíróságo­ kat és a rendőrséget.a melegjogok mozgalmának . amelynek létezése is sokakat megrázna. Humphreys azt állította. amely ma sokkal gazdagabb. Vizsgálata még az AIDS széles körű elterjedése előtt készült. és hogyan lesz (a használatá­ nak módjától függően) valójában társadalmilag konstruált az. De készített survey interjúkat is. hogy a meleg szubkultúra iránti tolerancia olyan helyzetbe juttatná a me­ legeket. Humphreys kutatása az élet egy olyan részletét tárta fel. s így nem veszélyeztetik az elfogadott rendet. támoga­ tást és a zaklatással szemben nyugalmat adhat­ nának. ma már sokkal veszélyesebb volna az efféle viselke­ dés. Milyen körülmények között élnek a faji vagy nemi kisebbségek? Hogy lehet. amikor még sokkal inkább megbélyegezték a meleg vagy leszbikus identitást. de nem nélkülözte a szenvedélyt sem. amit rendsze­ rint feltételeznek.részese lett. De az efféle kutatások eredményei sokszor nem egyeznek a közvélekedéssel. és a rendőrség is szigorúan lecsapott az ilyen vi­ selkedésre. és gyakran sodródnak veszélybe. eközben a társadalom türelmesebb és megértőbb lett a melegekre jellemző identitá­ sokkal és szexuális szokásokkal kapcsolatosan. hogy több információt szerezzen. mint korábban bármikor? Hogyan hat majd életünkre. Megállapította. Ez annak a jele. akkor ezt kérdezte: miképp tér el a társadalom működése attól. hogy nem kí­ vánnak szorosabb kapcsolatot kialakítani. hogy egyre többen és többször használják az internetet? Szétesik-e végül a csa- SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK A Humphreys-könyvben vizsgált illemhelyek tö­ kéletes példaként szolgálnak arra. akik semmit nem tudnak párjuk ilyetén viselkedéséről. hogy továbbra is „normális" emberként éljék mindennapi életüket. Humphreys hosszabb időt töltött ilyen közvé­ cékben. hogy ha elnézőbbek a meleg szexbe bocsátkozókkal szemben. hogy az nem veszélyezteti karrierjét vagy családi életét. A két félnek együtt kell működnie ahhoz. Végül feminista megközelítéssel megkérdezhetnénk: hogyan le­ het a nők életét belefoglalni egy ilyen „csupa férfi csoport" vizsgálatába? S bár ez a szemlélet Humphreys kutatása idején még nem nyert teret.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA aki egyébként „normális" életet él . Ezeken a helyeken minden­ féle osztály és faj tagjai összegyűlhetnek szexuá­ lis kapcsolatteremtés céljából. A szociológiai kutatásnak általában az a dol­ ga. A törvény szigorú alkalmazása sok életet tett tönkre. A Teaházi ténykedés első kiadása óta közel negy­ ven év telt el.például a feleségekét. és amelyet mindenképp jobban meg kellett érte­ ni. Munkája módszeres kutatásra épült. miféle kérdé­ seket vethet fel egy szociológus. Humphreys több mint három évti­ zede végezte kutatását. mert a társadalmi folyamatok megértésé­ nek egyik legjobb módja a részvétel. hogy a meleg életstí­ lus elleni fellépés miatt ezek a férfiak gyötrelmes létre kényszerülnek. A jó kuta­ tás segít. hogy tömegek éheznek egy olyan világban. úgy tud hódolni ennek a megütközést keltő szo­ kásnak. Az is érdekes. azokhoz a férfiakhoz. A könyv megjelenését követően Humphreys egy politikai mozgalom . amely . Marxista megközelítéssel így szólna a kérdés: megmutatkoznak-e az osztály­ viszonyok a teaházakban? Humphreys szerint a teaházakban zajló személytelen szex demokrati­ kusnak is nevezhető. Például amikor a szerző a közvécékben zajló meglepő tevékeny­ ségeket vizsgálta. amelyben titkolózniuk kell. Meglepő.lehető­ vé teszi résztvevőinek és a társadalom többi tagjá­ nak. mert szokatlan kérdéseket vet fel és szokatlan eredményeket hoz. Egy interakcionista ezt kér­ dezhetné: hogyan zajlik ez a viselkedés az inter­ akciós folyamatokban? Miféle interakciókra kerül sor? Humphreys megfigyelte: a teaházat felkere­ sők a többiektől tanulják meg. akik a vécébe betérve nem reagálnak az első szexuális kezdeményezésekre.a nyilvános illemhely. hogy továbbjusson a hétköznapi élet felszínes megértésénél . amely lehetővé tette e változást. amelyekkel Humphreys a vizsgálat során foglalkozott. hogy nem közelednek . a megfigye­ lés. A szocio­ lógusokat (az elméletalkotás és a kutatás során egyaránt) foglalkoztató kérdések gyakran hason­ lóak az átlagembert nyugtalanító kérdésekhez. hogy csöndben kell maradniuk. Más­ részt azt is megállapította. A kö­ vetkező fejezetben visszatérünk az említett elmé­ leti megközelítések némelyikére.

Az emberi lények vizsgálata azonban mégis más. ha értjük. az adatok elem­ zése. Elsőként a szocio­ lógia tudományos jellegéről lesz szó. akik értelmet és célt adnak cselekvésüknek. hogyan jöttek lét­ re az első börtönök és milyenek a mai fegyházak. Mi a tudomány? A tudomány az empirikus vizsgálat szisztema­ tikus módszereinek használata. az adatelemzést. a többi rejtve marad. FEJEZET Iád intézménye? A szociológusok ezekre és még sok más kérdésre próbálnak válaszolni. Nem is írhatjuk le pontosan a társadalmi életet. Vizsgála­ taik nem adnak egyértelmű választ. ehhez viszont meg kell tanulnunk elméleti kérdéseket megfogalmazni. amikor azt vizsgáljuk. és a szociológiát sem tekinthetjük úgy. tényszerű kérdéseket vetnek fel. hogy csak egy szokatlan esettel van dolgunk vagy általános ha­ tásokkal. hogy ne spekulatív módon szemlélje ezeket a kérdéseket. elméleti gondolkodás és az érvek logikai értékelése. A jó szociológiai munka feltétele. hogy szándékosan . akkor eredmé­ nyeik aligha lesznek megvilágító erejűek (lásd a 3. de ha a kutatás során nem vezérli őket valamiféle elméleti tudás. majd ismer­ tetem a szociológiai kutatás szakaszait. De a szociológiai munka nem csak a tények gyűj­ tése. Sok szociológus dolgozik elsősorban empirikus kérdéseken. amelyek révén egy bizonyos kérdés­ ről ismeretanyagot alakíthatunk ki. hogy eredményezhet-e a kutatás objektív ismereteket. mintha valamiféle természettudomány lenne. Ugyanakkor a szociológusok igyekeznek kerül­ ni a meddő elméletieskedést. E célokat csak akkor érhetjük el. milyen kép­ zetek irányítják az emberek cselekvését. Ebben az ér­ telemben a szociológia tudományos vállalkozás. legyenek azok bármennyire fontosak és ér­ dekesek. hiszen megtalálhatjuk benne az empirikus vizs­ gálat szisztematikus módszereit. ahogyan az átlagember általában. Kiderül majd. A tudományos szemlélet Durkheim. A természeti tárgyaktól eltérően az emberek öntudatos lények. Ilyenkor a szocioló­ gusok fejlődési kérdéseket tesznek fel. hogy mit je­ lentenek ezek a tények. ak­ kor tisztában vagyunk azzal. A teaházakról nem készülnek hivatalos statisztikák. Kutatásaik során a szociológusok gyakran em­ pirikus. az empirikus vizsgálat . hogy az érté­ kek torzítsák a következtetéseket. A tények vizsgálata . A modern világ természetét úgy érthetjük meg. Marx és a szociológia más alapítói tu­ dománynak tekintették a szociológiát. hogy gyakran jelentős a különbség a kutatás ideális módja és a valóságos vizsgálatok között. Például ha valaki halálát öngyilkosságnak nevezzük. ha ismerjük az adott vizsgálatban leghasznosabb kutatási mód­ szereket és az eredmények elemzésének legjobb módját. Ebben a fejezetben közelebbről is megnézzük az efféle kérdéseket.1. mielőtt következtetéseket vonnánk le.a Humphreys vizsgálatában szereplők is . hogy a lehető leg­ jobban körülhatároljuk e kérdéseket. Pél­ dául a szexuális viselkedés sok vonatkozása . mit jelent ez a szó. amíg nem értjük. táblázatot). amelyek egy tár­ sadalom két különböző kontextusát kapcsolják össze vagy különböző társadalmak jellemzőit ál­ lítják szembe egymással. hanem egy-egy társadalom múltját és jelenét is össze kell vetnünk. módszeres szociológiai vizsgálódást követel. mint a fizikai világ eseményeinek a megfi­ gyelése. Jelentős eltérések van­ nak például az Egyesült Államok és Nagy-Britan­ nia társadalmi és jogrendszere között.vagy.közvet­ len. De még a bűnözési statisztikákból sem tudhatjuk meg igazán. és tényeket gyűjtsünk. ha megnéz­ zük a korábbi társadalomformákat és azt is.3. hogy milyen irányba tartanak a változási folyamatok. a társadalom­ kutatásnak a való világ problémái szempontjá­ ból relevánsnak kell lennie. Mindig értelmezni is kell. Persze az adott társadalomra vonatkozó tény­ adatokból nem mindig derül ki. hogy hány bűncse­ lekményt követtek el. hogy a komolyabb bűncselekményeknek csak mintegy a felét jelen­ tik be a rendőrségen. A bűnözés mértékét vizs­ gáló kutatók megállapították. A szociológusok ezért gyakran összeha­ sonlító kérdéseket vetnek fel. ahogyan a szocio­ lógusok emlegetik. hogyan zajlik a vizsgált jelenség. mégis min­ dig az a szociológiai elméletalkotás és kutatás célja. Tehát megkérdezhetnénk: milyen foglalkozás és családi állapot jellemzi leginkább a teaházak lá­ togatóit? Hányan kerülnek közülük rendőrkézre? Az ilyen ténykérdésekre gyakran nehéz vála­ szolni. így például megvizsgálhatjuk. de tanul­ mányozhatjuk-e az ember társadalmi életét tu­ dományos módon? Valóban tudományosak Laud Humphreys „teaházi ténykedésre" vonatkozó megfigyelései? Erre csak akkor adhatunk választ. Jellemző összehasonlító kérdés lehetne ez: mennyire tér­ nek el a két ország bűnözési és bűnüldözési min­ tázatai? A szociológiában nemcsak az éppen létező tár­ sadalmakat. Az általános nézet szerint nem szabad megengedni. és az elméleteket is a bizonyítékok és a logikus okfejtés alapján értékelik.célja annak feltárása. Ezután konkrét vizsgálatokat bemutatva összehasonlí­ tom a leggyakrabban alkalmazott kutatási mód­ szereket.

A szociológus rejtvénybe ütközhet akkor is. kérdezz bátran!' . mivel olyan kérdéseket vethet fel. mint a fiúké Globális jelenségről van szó. Ez olykor lehet a ténybeli ismeretek hiánya egy területen. hogy ezt a változást magyarázzuk? vetett véget az életének. hogy mi történik éppen.1. írásba foglalhatók. fiacskám. egymástól elválasztható lépésre bontható. illetve annak csak egy részén fordult elő? Az idők során hogyan alakult a lányok tanulmányi eredmé­ nyeinek a mintázata? Miért teljesítenek ma jobban a lányok az iskolában? Milyen tényezőket kell vizsgálni. Ha véletlenül egy autó elé lép.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA 3. ahogy történnek. De valamiképp előnyös is a szociológiának. hogy nem vizsgálhatjuk az emberi lényeket ugyanúgy. hanem segít megérteni. A problémamegoldó kutatás nem egyszerűen arra a kérdésre keresi a választ. mint például: a népesség mekkora részének van erős vallási meggyőződése? Valóban kiábrándul­ tak volna az emberek a „gondoskodó államból"? A nők gazdasági helyzete mennyivel rosszabb. de olyannak próbál mutatkozni. Sőt. A probléma nem csupán információ­ hiány. mint a természet tárgyait. így például fel­ tehetjük a kérdést. mi az elektromosság. és elgázolják. Mi az oka annak. hogy olyan válaszo­ kat ad neki. hogy ön­ gyilkos lett. hogy felismerjük: itt egy rejtvénnyel van dolgunk. Öngyilkosság csak akkor történhet. A kutató olyan kérdésekre keresheti a választ. Ha az ember tudja. táblázat A szociológusi kérdések fajtái Ténykérdések Összehasonlító kérdések Fejlődési kérdések Elméleti kérdés Mi történt? Másutt is megtörtént? Korábban is megtörtént? Mi lehet e jelenség hátterében? Az 1980-as évek óta a lányok tanulmányi eredményei jobbak. ame­ lyeket a kutató előzőleg nem vett figyelembe. ami eltér szokásos attitűdjeitől. de ha az emberekről akarsz tudni valamit. Másrészt viszont a szociológiában olyan nehézségekkel kell számol­ ni. ha az egyén komolyan önpusztítást forgat a fejében. hogy az utóbbi években egyre kevesebben mentek el szavazni a választásokon? Miért kerül olyan ke­ vés nő magas posztra? Nincs magában álló kutatási feladat. Tudatosan vagy nem tudatosan. hogy figyelik. hogy nem értünk valamit. esetenként úgy akar „segíteni" a kutatónak. vények" is. hogy az eredmények közölhetők. folyóiratokban közzé- A kutatási folyamat Nézzük először. akiket tanul­ mányoznak: más emberekhez. amikor más kutatók könyvekben. miért változnak meg a vallá­ sos meggyőződés mintái. A valamirevaló szociológiai kutatáshoz leginkább az kell. amelyekbe természettudós nem ütközhet. akkor nem lehet ráfogni. sokszor nem úgy viselkedik. Fogalmam sincs. vagy csak Nagy-Britanniában. mint a férfiaké? A legjobb szociológiai kutatások viszont olyan problémákból indulnak ki. azaz egyszerűen csak növelni sze­ retnénk ismereteinket bizonyos intézmények­ ről. A kutatási problémák az éppen folyó munka során merül­ nek fel. A szocioló­ gia területén kutatóknak hasznos. ame­ lyek során a vizsgálódás megkezdésétől eljutunk addig. amelyek egyben „rejt- „Én társadalomtudománnyal foglalkozom. A kutatási probléma meghatározása Minden kutatás egy kutatási problémából indul ki. miért történnek az események úgy. hanem az. az egyik kutatás könnyen egy másikhoz vezethet. mint szokott. hogy közvetle­ nül azokhoz intézhetik kérdéseiket. amilyeneket szerinte az vár tőle. milyen szakaszokból áll a ku­ tatómunka általában! A kutatási folyamat több. társadalmi folyamatokról vagy kultúrákról.

Máskor egy üzleti vállalko­ zás vagy egy kormányzati szerv akadályozhatja a kutatót a tervezett munka elvégzésében. hogy nem érjük el azokat. SZERINTEM TU1.megfogalmazásához vezet­ hetnek. Torzulás többféleképpen keletkezhet a kutatá­ si folyamat során. hogy nagyjából tudja már. akiknek a kérdőívet el szerettük volna küldeni. mennyiben használhatók azok saját célja érdekében. A korábbi kutatók is beleütköz­ tek ebbe a problémába? Miként próbálták megol­ dani? Milyen vonatkozásaival nem foglalkoztak kutatásaik során? Mások ötleteit felhasználva a szociológus tisztázhatja a kutatás során felvethe­ tő kérdéseket és kiválaszthatja az alkalmazható módszereket. miként kell a kutatási problémát megközelíteni.. A szociológusok feltehetik a kérdést: mitől változott meg az ilyen betegekkel kapcsolatos attitűd? Milyen következmények­ kel járhat ez a betegekre és a közösség többi tagjára nézve? szakaszban már konkrét hipotézis . amelyben élnek. akkor a szabályokat megkerülő cégek igyekeznek kitérni a vizsgálat elől. NEM C S O DA. hogy át­ tekintjük az adott terület hozzáférhető kutatási eredményeit. Elképzelhető.ezt alkalmazta Laud Humphreys is. Különféle ku­ tatási módszerek léteznek. akkor a kutató úgy távozhat a könyvtárból. TÉVEDÉS! EGY ÚJABB K Ö Z ^ L E MÉ NYKUTATÁS S O R Á N A VÁ­ LASZADÓK 9 3 9 t A M O N D T A H O G Y A KÖZVÉLEMÉNY-KUTA­ TÁSOK N E M BEFOLYASOqÁKAVÉLEMHSlYÉT Garry Trudeau AKKOR ATSOLEHET. / . Az efféle nehézségek torzíthatják a kutatási eredményeket. nem szakítják ki a közös­ ségből. amelyben a pszichés betegeket nem zárják elmegyógyintézetbe. Ha még nem. így téves következtetéshez vezethetnek. akkor a leendő kutatónak minden kapcsolódó kutatást meg kell ismernie ahhoz. Ha már létezik vonatko­ zó szakirodalom. ezért a kutatás torz eredményekkel zárulhat. A kutatás hatékonysága érdekében a hi­ potézist úgy kell megfogalmazni. Például az utóbbi években egyre több olyan program in­ dult. hogy az össze­ gyűjtött tényanyag lehetővé tegye annak ellenőr­ zését.ismeretekre alapozott feltevés . Elő­ fordulhat. A prob­ léma jellegével kapcsolatos megérzések ebben a DOONESBURY A Z U T O t S Ó KÉRDÉS: . SOK VAN BELŐLÜK. és a megfelelő kivá­ lasztása függ a kutatás általános céljától. H O G Y BEFOLYÁSOLJÁK AZ EMBEREK VÉLEMÉNYÉT. A kutatás elvégzése A tényleges kutatás megkezdésekor előre nem lá­ tott gyakorlati nehézségek merülhetnek fel. A kutatási terv kidolgozása A korábbi kutatási eredmények áttekintése A probléma megfogalmazása után a kutatási fo­ lyamat következő lépése általában az. hogy egy korábbi kutatás már kielégítően tisztázta a problémát.tett kutatási eredményeit tanulmányozza vagy felismer bizonyos társadalmi trendeket. ÉS SOK AZ ÓNBETELJE S f r ő JÓSLAT KÖZTÜK. mennyire tartják be a nagyvállalatok a nők esélyegyenlőségére vonat­ kozó előírásokat.Ml A VÉLEMÉNYE A KÖZVÉLEMÉNY KUTATÁSOKRÓLr HAT. Más esetben az interjú vagy a megfigyelés lehet célravezető . HOGY TÉVEDEK.. Ezek után el kell döntenünk. ROLÓM A „BIZONYTALANOK*KÖZÉ. A különféle ku­ tatási módszereket a fejezet későbbi részében is­ mertetem. Bi­ zonyos célokra (az általában kérdőívekre épülő) felmérés a leginkább megfelelő. hogyan kívánjuk összegyűjteni a kutatási anyagokat. hanem inkább ott pró­ bálják kezelni őket. hogy lássa. vagy akikkel interjút készítenénk. illetve a vizsgálni kívánt viselkedés aspektusaitól. Például ha a kutató azt vizsgálja. Például ha egy kutatás inter- A kutatási probléma pontos körülhatárolása A kutatás harmadik szakasza a kutatási probléma pontos megfogalmazása.

sőt. a jövedelem. Például a második A kutatási eredmények összegzése A kutatási jelentés. Ha egy lej­ tőn álló autó kézifékjét kiengedjük. ha a felmérés önkéntes válasz­ adásra épül. melyek a szocioló­ giai kutatás buktatói. Változó minden olyan dimenzió.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA I júkkal akarja feltérképezni az érintettek nézeteit. A szociológusok sokféle változót vizsgálnak. és bizonyos mértékig szinte min­ dig egymásba csúsznak. Ezt a megfigyelői torzítást (observer bias) nehéz. a bűnözési arány vagy a társadalmi osztálykülönbségek. Lehet. Minden egyes kutatás a szocio­ lógusok közösségén belül zajló állandó kutatási folyamat része.1. annál való­ színűbb. hogy minden eseménynek oka van. A valódi szociológiai kutatásokban a fenti szakaszok csak ritkán követik egymást ilyen rendben. egyre nagyobb sebességgel. és általános szabály. Vé­ gül hiába tesz meg mindent a szociológus. Az eredmények értelmezése Az elemzendő anyag összegyűjtésével persze nem érnek véget a kutató gondjai . amelyet általában folyóirat­ cikk vagy könyv formájában adnak közre. Ez a válaszhiányból fakadó torzulás (non-response bias). nehézségei. leírja a kutatás jellegét és megpróbálja igazolni a levont következtetéseket. hogy amennyiben két változó között szo­ ros korreláció van. A két esemény vagy helyzet közötti oksá­ gi kapcsolat azt jelenti. mint az itt közölt Doonesbury karikatúrán). a választ sugalló segítő kérdéseket tesz fel. mégis job­ ban főz azoknál. Sokszor azonban nem ez a helyzet. és sokan megtagadják a választ. A természet­ tudományokhoz hasonlóan a szociológia is arra a feltevésre épül. amelyekben saját előítéletei fogalmazódnak meg. hogy az elméleti gondolkodás segítségével azonosítsa az okokat és okozatokat. Kauzalitás és korreláció Az együttes előfordulás. de sok vizsgálat nem eredményez határozott megoldást. Úgy tűnhet. ilyen például az életkor. Ez csak a szóban for­ gó kutatási projekt záró szakaszát jelenti. Humphreys említett vizsgála­ tát könyvben foglalta össze. hogy vizsgálat torz eredményt hoz.) arról is szó lesz. hogy az egyik esemény vagy helyzet hozza létre a másikat. A fejezet későbbi részében (87-89. akkor az gu­ rulni kezd. amelynek mentén egyének vagy csoportok között különbségek figyelhetők meg. . Humphreys kutatási eredményei­ re más kutatók is építettek. de nem lehet teljesen kiküszöbölni. Az eltérések a szakács­ könyvekben leírt eljárások és a tényleges főzés közötti különbségre emlékeztetnek. Korreláció fennállhat anélkül is. A sémák követése lehet akadály is. akkor az egyik szükségképp a másik oka. amelyikre valamilyen okból nem akar válaszolni. A valóság közbeszól Az előzőekben vázolt lépéssor a tényleges ku­ tatási folyamat egyszerűsített változata (lásd a 3. ábrát). hogy minél kisebb legyen a torzulás. hogy ezt a fék kiengedése okozta. a korreláció alapján nem lehet mindjárt az oksági összefüggés. Torzulás eredhet abból is. A társadalmi élet nem minden ok nélkül be­ következő események véletlenszerű láncolata. A szociológiai kutatás egyik fő feladata. hogy minél nagyobb a mintában a nem válaszolók aránya. akkor a kutató könnyen egy bizonyos irányba te­ relheti a beszélgetést (mondjuk olyan. a kau­ zalitás meglétére következtetni. A fizikai törvények ismeretében könnyen megérthetjük. o. Vagy az interjú­ alany térhet ki egy olyan kérdés elől. a kutatás során végzett megfigyeléseit valószínűleg befolyásolni fogják kulturális előfeltevései. A korreláció két eseménysor vagy változó közötti rendszeres kapcsolatként határozható meg. Rögzített szövegű kérdőívek használatával csökkenteni le­ het az interjútorzulás (interview bias) mértékét. akik a szakácskönyvet bújják. A gyakorlott szakácsnak sokszor nem kell recept. AZ OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK FELISMERÉSE A kutatás módszerek kiválasztásában döntő szempont az ok-okozati összefüggések elemzé­ se. sőt talán lehe­ tetlen kiküszöbölni. és hogyan lehet ezeket elkerülni. a legjobb szo­ ciológiai kutatások többnyire nem illeszthetők az ismertetett kutatási sémába. hiába tartalmazzák a lépések többségét. hogy a kutatás végül egy­ értelmű választ ad az eredetileg feltett kérdések­ re. hogy a változók között oksági kapcsolat lenne. most kez­ dődnek csak igazán! Ritkán könnyű feladat az összegyűjtött adatokból adódó következtetéseket levonni és azokat az eredeti kutatási problémára vonatkoztatni. de a je­ lentések többségében maradnak nyitott kérdések és kirajzolódnak a termékenynek tűnő lehetséges kutatási irányok.

ami újabb kutatásokat indíthat el 4 I talán világháború óta Angliában erős korreláció figyel­ hető meg a pipázás csökkenése és a rendszeresen moziba járók számának visszaesése között.I 3. FEJEZET 3. Sokszor mégsem ilyen nyilvánvaló. és a többiek aktivi­ tási szintjének emelkedésével a magányos vagy boldogtalan emberekben megerősödnek a fenti érzések. A tehető­ sebb családok gyermekei. Ezért tavasszal és nyáron sokkal gyak­ rabban szánhatják el magukat öngyilkosságra. amelyből érkezik. ábra A kutatási f o l y a m a t lépései A probléma meghatározása A kutatási t é m a kiválasztása A s z a k i r o d a l o m áttekintése Tájékozódás a témával kapcsolatos korábbi kutatásokról t Hipotézis m e g f o g a l m a z á s a Mit akarunk bizonyítani? Milyen kapcsolat van a változók között? • A kutatási terv k i d o l g o z á s a Egy vagy t ö b b m ó d s z e r (kísérlet. A hőmérséklet emelkedésével talán az ember is nyugtalanabb. felmérés. Az általa vizsgált társadalmakban az öngyilkosságok száma fokozatosan emelkedett januártól körülbe­ A korrelációk mögött meghúzódó oksági kapcso­ latok kimutatása gyakran nehéz feladat. Az oksági mechanizmus itt a szülők gyermekeikkel kapcsolatos attitűdje és a feltételrendszer. az öngyilkos­ ságok számának a változása nem függ közvetle­ nül a hőmérséklettől vagy a klímától. A modern társadalmakban például erős az összefüggés az iskolai teljesítmény szintje és a munkahelyi elő­ rejutás között. akiknek a környezetéből ezek a feltételek hiányoznak. forráskutatás) kiválasztása y lül júniusig vagy júliusig. Független változó az. és vigyáznunk kell akkor is. megfigyelés. oldalon) korrelációt talált az öngyil­ kossági arányszámok és az évszakok között. hogy ez milyen irányban áll fenn. Ennek alapján feltételezhető lenne. és könnyen megkérdőjelezhető vagy ha­ mis következtetésekre adhat alapot. Tavasszal és nyáron az emberek többsége intenzívebb tár­ sadalmi életet él. Az emberek attitűdjei és cselekvéseik szubjektív indokai oksági tényezők a társadalmi élet válto­ zói közötti viszonyokban. a gyermek iskolai eredményeit sokkal jobban befolyásolja az az otthoni háttér. ami az iskolában történik. hogy a megfigyelt összefüggés nem jelent oksági kap­ csolatot. hogy a korreláció vajon tényleges oksági összefüggést jelent-e. akiknek a szülei erő­ sen érdeklődnek tanulmányi eredményeik iránt és sok könyvet tartanak otthon. forrófejű lesz? Nem. ame- / . mint télen. valószínűleg az iskolában és a munkahelyen is jobban boldogul­ nak. Vilá­ gos. valószínűleg annál jobban fizető állásra van esélye. információk rögzítése Oksági mechanizmusok Az eredmények elemzése Következtetések levonása a gyűjtött adatokból t • Az eredmények összegzése Mi a j e l e n t ő s é g ü k ? Hogyan viszonyulnak a korábbi e r e d m é n y e k h e z ? a Az eredmények megvitatása tágabb tudományos közösségben. Az ilyen korreláció csapda az óvatlanok számára. amely a gyermek otthoni ta­ nulását segíti vagy gátolja. Mi magyarázza ezt a korrelá­ ciót? A kutatások azt mutatják. amikor arról döntünk. Ellenőrző változók A korreláció okának vagy okainak vizsgálatakor különbséget kell tennünk független változók és függő változók között. i A kutatás e l v é g z é s e Adatgyűjtés. mint azok. Minél jobb jegyeket kap az egyén az iskolában. Az oksági kapcsolatokat a szociológiában nem szabad túlzottan mechanikus módon értelmezni. hogy nem első­ sorban az. hogy a hőmérséklet vagy a klíma változá­ sa oksági kapcsolatban áll az egyéneknek azzal a késztetésével. és igen nehéz volna bármilyen távoli oksági kapcso­ latot kimutatni a kettő között. hogy véget vessenek életüknek.1. Mindig figyelnünk kell arra. Emilé Durkheim Az öngyilkosság című klasszikus művében (lásd a 3 1 . hogy egyik változás sem oka a másiknak. mint ősszel vagy télen. amikor a társadalmi élet üteme lassul. majd fokozatosan csök­ kent az év végéig.

akik kevesebb cigarettával is beérik. hogy mérjük a többi vál­ tozó hatását. és eredményeit sem értelmezhetnénk ki­ elégítő módon.el­ választják az anyjától. így válogathatunk a megfigyelt kor­ relációk magyarázatai közül.törődjön velük gyermekkorukban. de szeretetet és gondoskodást kapott valaki mástól. MEG SOHA SENKI NEM JÁTSZOTTA NÁLAD ROSSZABBUL EZT A JÁTÉKOT. akkor gyaníthatjuk: csak az számít. hogy valóban oksági kapcsolat áll-e fenn az anya­ megvonás és a későbbi személyiségzavarok kö­ zött? Megkísérelhetjük kontrollálni. amelyekkel magyarázha­ tó a korreláció. Nem tudhatjuk. A változók közötti korrelációról kideríthetjük.) Hogyan ellenőrizhetnénk. hogy a gyermeket első életéveiben hosszabb ideig . ha ellenőriznünk kellene minden olyan oksági tényező lehetséges hatását. „kiszűrni" a többi lehetséges hatást. Az utóbbi változót hívjuk függő változónak. amelyik valamilyen szempontból relevánsnak tűnik. a munkahelyi jövedelem pedig a füg­ gő változó. ha ellenőrző változókat vezetünk be: egyes változókat rögzí­ tünk annak érdekében. akkor a munkahelyi jövedelem függő változó helyett független változó lesz. hogy az oksági kapcso­ lat fennállása általánosan elfogadott. (Valóban ez a helyzet: a gyermek normálisan fejlődik addig.nem feltétlenül az anya . egy másikban pedig függő változó. A vizsgált oksági folyamat jellege szerint ugyanaz a tényező lehet az egyik esetben független változó. Ha az első csoport tagjai később súlyos sze­ mélyiségzavarokkal küszködtek. meny­ nyire nehéz meghatározni a korreláció mögött meghúzódó tényleges oksági kapcsolatot. hogy oksági kapcsolat van a csecsemőkori anya­ megvonás és a felnőttkori súlyos személyiségza­ varok között.) Az okok meghatározása Bármely korreláció magyarázatára sok lehetsé­ ges okot hozhatunk fel. aki gondosko­ dik róla . Az imént em­ lített példában az iskolai teljesítmény a függet­ len változó. amíg szere­ tő. hogy minddel számoltunk? Semmiképpen. az igen erős dohányo­ sok esélyei pedig sokkal rosszabbak. elkülönítve az ok­ sági és a nem oksági kapcsolatokat. A különbség a vizsgált oksági reláció irányával kapcsolatos. akkor alighanem igen nehéz dolgunk lesz a tényleges oksági kapcsolatok fel­ derítésekor. amikor elválasztották ugyan az anyjá­ tól. Soha nem végezhetnénk úgy szociológiai kuta­ tást. A korreláció fordítva is kimutatható: a tüdőrákban szenvedők nagy része dohányos.és aki nem csak az édesanyja lehet. de a másodikhoz tartozók nem. hogy elválasztják szüleitől. hogy mennyire kötődik a gyermek az anyjához? Talán ha első életéveiben szeretetet és figyelmet kap másoktól. Ezeket a lehetséges oksági kapcsolatokat vizsgálva össze kell hasonlítanunk azokat az eseteket. vagy korábban hosszabb ideig dohányzott.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA LUCY. Ezt a korrelációt olyan sok vizsgálat erősítette meg. mint azoké. A dohányzás és a tüdőrák közötti kapcsolat vizsgálatának hosszú története jól mutatja. IGY MAR JOBB. Ha a munkahelyi jövedelmek kü­ lönbségeinek az életstílusra gyakorolt hatását vizsgáljuk. A ku­ tatások a kettő között állandóan erős korrelációt mutattak: a dohányosok esetében sokkal na­ gyobb valószínűséggel alakul ki tüdőrák. A gyermekek fejlődését vizsgáló kutatók például azt állították. amikor a gyermek semmiféle rendszeres gondoskodásban nem részesült. hogy mit kell ellen­ őriznünk. más esetekkel.hónapokig vagy tovább is . a tényleges . Az anyamegvonás egyik lehetséges oka az le­ het. hogy valaki . BIZONYÍTSD BE! NE MONDJ OLYAT. Az oksági viszonyok meghatározását általában az adott területen korábban elvégzett kutatások se­ gítik. Ha nem áll rendelkezésünkre ésszerűnek tűnő feltételezés egy korreláció valószínű oksági mechanizmusairól. AMIT NEM TUDSZ BIZONYÍTANI! MINDEN VALÓSZÍNŰSÉG SZERINT MÉG SOHA SENKI NEM JÁTSZOTTA NÁLAD ROSSZABBUL EZT A JÁTÉKOT. mint a nem dohányzók körében. De valóban az számít. akkor később stabil személyiséggé válhat. stabil kapcsolatban van azzal. Biztosak lehetünk-e ab­ ban. hogy a gyermek hosszabb időt tölt kórház­ ban úgy. (Az „anyamegvonás" ebben az eset­ ben azt jelenti.' t-n lyik hatással van egy másik változóra. hogy oksági kapcsolatot takar-e.

FEJEZET oksági mechanizmusról viszont még mindig csak keveset tudunk. nehéz beilleszkedni egy olyan közösségbe.ha pél­ dául egy fiatalokból álló bandát vizsgál. hogy az eredmények csak a vizsgált csoportra. vagy akaratlanul is belekeveredhet a rivális bandák közötti konflik­ tusokba. ha a vizsgálat teljes ciákat . Néha például azért. szervezettel vagy közösséggel. rendőr­ ségi informátornak nézhetik. akkor nemcsak a szóban 3. akkor elsikkadhatnak fontos kü­ lönbségek a válaszadók álláspontjai között A megkérdezett talán nem a véleményét mondja. osztály. táblázat A szociológiai kutatás négy fő módszere Kutatási módszer Terepmunka Előnyei forgó csoportot ismerhetjük meg jobban. vagy hogy hogyan torzítják megfigyelő és megfigyelt párbeszédét a köztük kialakuló hatalmi viszo­ nyok. a kér­ dezősködést bizonyos kultúrákban szívesen ve­ szik. amelyeket munkájuk során a szociológusok leg­ többször alkalmaznak (lásd a 3. ahová az ember valójában nem tar­ tozik. hogy ők maguk hogyan értelmezik a viselkedésüket. Gyakran kell megbirkózni a magá­ nyosság érzésével. Ha megértjük. KUTATÁSI MÓDSZEREK Most nézzük a különféle kutatási módszereket.2. hogy azok az emberek. akik fogékonyak a tüdőrákra. Felvetődött például. A terepmunka bizonyos fajtái akár a kutató testi épségét is veszélyeztethetik . hogy megpró­ bálják meghatározni. közösségek vizsgála­ tára alkalmazható Lehet. Ennek során a vizsgálódó hosszabb időt tölt vagy együtt él egy csoporttal. hanem azt. talán még tevékenységeikben is részt vesz. egyetlen terepmunka-vizs­ gálat alapján nehéz általánosítani A gyűjtött anyag felszínes lehet. hogy a terepmunkát végző kutató objektív képet adhat vizsgálata tárgyáról. Bármilyen sok korrelációs elemzésre kerül sor egy adott probléma kapcsán. hanem a vizsgált helyzeten túlmutató társadalmi folya­ matokat is. de lehet nagy területre Nehéz értelmezni a forrásokat olyan szempontból. közösségre érvényesek. máshol viszont ugyanettől távolságtartóvá válhatnak. amit szerinte várnak tőle A társadalmi élet sok részlete nem vizsgálható labo­ ratóriumban A vizsgáltak válaszait befolyásolhatja a kísérleti helyzet Más módszereknél általában bővebb és mé­ lyebb információkat ad Az etnográfia átfogóbb képet adhat a társa­ dalmi folyamatokról Nagy számú egyénről lehet hatékonyan ada­ tokat gyűjteni A megkérdezettek válaszai pontosan össze­ vethetők A kutató kontrollálhatja egy-egy változó ha­ tását Általában könnyen megismételhetik később más kutatók Felmérés Kísérlet Dokumentumkutatás A vizsgált dokumentumfajtáktól függően leA kutató csak az elérhető forrásokra hagyatkozhat. A részt vevő megfigyelésen alapuló kutatások esetében sokáig kerülték a leküzdendő veszélyek vagy problémák ecsetelését. het korlátozott körű. de a feljegyzéseikben és a naplóikban mostanában már jóval nyíltabban beszélnek ezekről a kérdésekről a terepmunkát végző kutatók. hajla­ mosak a dohányzásra is. ha a kérdőív erősen standardizált. E nézet szerint nem a dohányzás okozza a tüdőrákot. milyennek látszanak a dolgok egy adott csoport számára. mindig maradnak kétségek a lehetséges oksági kapcsolatok tekin­ tetében. Az ered­ ményes terepmunka információkat ad a vizsgált csoport tagjainak viselkedéséről és arról. mennyire hat munkájukra faji. Korlátai Csak viszonylag kis csoportok. Újabban a kutatók magukról és a vizsgált emberekkebkialakított kapcsolatukról is egyre többet beszélnek. hanem mindkettő valamiféle velünk született biológiai hajlam kér­ dése. de intenzív adatgyűj­ amelyek talán csak részleges képet adnak tés („mélyfúrás"). A kutató esetleg folyamatos frusztrációnak van kitéve. a korrelációk ugyanis különböző módon értelmezhetők. táblázatot)] Terepmunka (etnográfia) Humphreys kutatási módszere a terepmunka volt (az emberek közvetlen vizsgálata részt vevő megfigyelés vagy interjú keretében). A hagyományos terepmunka során készült beszámolók nem sokat árultak el a megfigyelő­ ről. mert a csoport vagy közösség tagjai nem akarnak őszintén beszélni magukról.I 3.ez a baj sokszor a hivatalos statisztikák­ egészében történeti vagy van történeti kal is dimenziója is . kiterjedő tömeges adatgyűjtés is hogy mennyire reprezentálnak valóságos tenden­ Gyakran nélkülözhetetlen. mivel úgy vélték.2. illetve nemi hovatartozásuk.

hogy egyazon csoport vizsgálatával két különböző kutató azonos következtetések­ re jutna. ha azt kérdezik tőle. milyen buktatói lehetnek annak. A kormányzati szervek és kutatóintézetek által rendszeresen végzett nagy országos felmérések esetében a lekérdezést nagyszámú kérdezőbiztos végzi országszerte nagyjából egy időben. A kutató itt sokkal mélyebben képes feltárni a válaszadó véleményét. házas vagy el­ vált?". mint a zárt kérdé­ seket alkalmazó. A felmérés során a kérdőíveket elküldik az emberek egy ki­ választott . A kérdőívek másik típusa nyitott kérdésekből áll. hogy a válaszokat könnyű összevetni és osztályozni. mivel csak ke­ vés kategóriával dolgoznak. A terepmunka a társadalmi élet kisebb szeleteinek mélyebb elemzésére alkal­ mas. A kötött válaszokra épülő kérdőívek­ nek megvan az az előnyük. így a kapott információk köre valószínűleg korlátozott. hogy mennyire tudja a kutató elnyer­ ni a vizsgálatban részt vevők bizalmát. hogy mi célból tesz fel a kutató egy bizonyos kérdést? Tudnak-e eleget ahhoz. sőt félrevezető is lehet. például megzavarodik. Ugyanak­ kor a standardizálás hiánya igen nehézzé teszi a válaszok statisztikai összehasonlítását. ame­ lyeknél meghatározzák a lehetséges válaszokat. ha örökké egyeztetniük kellene. Az egyik zárt (standardizált) kérdésekből áll. hogy nézeteit saját szavaival fogalmazza meg. amikor a kutató anynyira azonosul a csoporttal. Másrészt viszont nem adnak lehetőséget a véleményekben vagy a meg­ nyilatkozásokban mutatkozó árnyalatnyi különb­ ségek feltárására. de az eredmények általában szélesebb területen érvényesek. ha vizsgálatunk tárgya öntudattal bír.csoportjának. amely a válaszadónak lehetőséget ad. nem tudja többé kívülálló megfigyelőként szemlélni. Felismerik-e majd. és nagyon sok múlik azon. Ez általában kevésbé okoz problémát a felmérésre épülő kutatások esetében. A kérdező és a megkérdezett számára minden kérdésnek azonnal érthetőnek kell lennie. interjú keretében teszik fel ne­ kik a kérdéseket. Sokkal jobb azt kérdezni tőle. míg a felmérés kevésbé részletes informá­ ciókat ad. A kérdőív készítésekor figyelembe kell venni a válaszadók sajátosságait. A nyitott kérdéseket tartalmazó kérdőív több részlettel szolgál. hogy érdemleges választ adjanak? Válaszolnak-e egyáltalán? A kérdőív megfogalmazása idegen lehet a válaszadó számá­ ra. az más helyzetekre is alkalmazható. De elkép­ zelhető a fordított eset is. hogy „Egyedülálló. nem lehetünk biztosak abban. Felmérés (survey) A terepmunka eredményeinek értelmezésekor többnyire gondot okoz az általánosítás. A kérdőívek egységei általában úgy vannak ki­ dolgozva. hogy amit egy adott összefüggésben fel­ tárunk. hogy a kérdezőbiztosok előre meghatá­ rozott sorrendben teszik fel a kérdéseket és rög­ zítik a válaszokat. hogy „Mi a családi állapota?". A terepmunkának vannak más fontos korlátai is: csak viszonylag kisebb csoportok vagy közös­ ségek tanulmányozására alkalmas. hogyan értendő egy-egy kétértelmű kér­ dés vagy válasz. hogy „bennfentessé" válik. vagy közvetlenül.akár több ezer fős . például „Igen/Nem/Nem tudom" vagy „Nagyon valószínű/Valószínű/Valószínűtlen/Nagyon való­ színűtlen". Zárt és nyitott kérdések A felmérésekhez kétféle kérdőív használatos. sőt abban sem. Enélkül a kutatás valószínűleg el sem indulhat.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA I • A M Á S I K OLDAL GARY LARSON populációnak). Mivel ke­ vés embert vizsgálunk. Az in­ terjúk készítői és elemzői nem végezhetnék ha­ tékonyan a munkájukat. a kérdő­ ívnek ez a fajtája nem korlátozódik előre meg­ adott válaszokra. A szociológusok ezt a csoportot nevezik népességnek (népességet reprezentáld . A legtöbb kutatást próbafelvétel (pilot stu- „Antropológus! Antropológus!" Ez a karikatúra jól mutatja.

Az összes személy közvetlen vizsgálata lehetetlen lenne. mint amilyennek látszik. A felvetődő problémák így a tényleges kutatás előtt kiküszöbölhetők. Az emberek nézetei nem közvet­ len módon alakulnak ki.3. A vizsgálat során. A véletlen mintavétel legfej­ lettebb módja az. hogy a szóban forgó népesség minden tagja azonos eséllyel ke­ rülhet a vizsgálatba. és megértsék annak okait. ezért ilyen helyze­ tekben a kutatók mintavételhez folyamodnak: a nagy csoportnak csak egy kis részét. de nem annyira. FEJEZET lemezzék a népesség egészét. A próbafelvétel olyan előzetes vizsgálat. Lazarsfeld választási felmérése A felmérések egyik híres korai példája az a ku­ tatás. A ku­ tatók mélyebb elemzésre törekedtek. dy) előzi meg. mint amit egy egyszerű kérdőívvel elérhettek volna. és ezt a kutatási eredmé­ nyek is megerősítették. mint a távoli világ történései. és a számítógép vélet­ lenszerűen választja ki a minta alapjául szolgáló számokat . A kutatók kifinomult mé­ rési technikákat dolgoztak ki a politikai attitűdök elemzésére. hogy a vizsgálatban szereplők jól jel­ . Az egyik az volt. ma is használatos technikáját dolgozták ki. A mintavétel A szociológusok gyakran kíváncsiak nagyszámú egyén jellemzőire . amikor a lakosság minden tag­ jának egy számot adnak. 1948). A vizsgálat rámuta­ tott. A mintavétel sok­ kal bonyolultabb.például minden tizediket. vagyis arra. hogy bizonyos egyének . Általában biztosak lehetünk abban. a második lépésben ezek az irányítók hatnak a körülöttük élőkre (rokonokra.alakítják a környezetükben élők politikai elképzeléseit. Mindössze két-háromezer brit választó vizsgálata például nagyon pontosan je­ lezheti a teljes népesség attitűdjeit és szavazói szándékait. Ennek a pontosságnak az elérésé­ hez viszont reprezentatív mintára van szükség. amellyel feltárhatják az előre nem látott problémákat. A cél az volt.a véleményirányí­ tók . és a statisztikusok különféle szabályokat dolgoztak ki a megfelelő nagyságú és összetételű minta kivá­ lasztásához. hanem egy kétlépcsős folyamatban: az első lépésben a véleményirányí­ tók reagálnak a politikai eseményekre. A kutatás során több lehetséges hipotézist is megvizsgáltak. akkor eredményei általánosíthatók a teljes népességre. amely­ nek során úgy választunk mintát. ezért hét különböző alkalommal készítettek interjút a minta minden egyes tagjával. hogy már ne tudja a kívülálló szemével látni. hogy nyomon kövessék a választási attitűdök módosu­ lását. amelynek során a kérdőívekre csupán néhány személy válaszol. A terepmunkát végző szociológusnak közel kell kerülnie a vizsgált közösséghez. A reprezentatív minta kialakításakor különö­ sen fontos eljárás a véletlen mintavétel. barátokra és munkatársakra). hogy a közösség választóihoz közeli viszonyok és események job­ ban befolyásolják a szavazási szándékokat. Ők vezették be többek között a „véleményirányító" (opinion leader) és a „kom­ munikáció kétlépcsős folyamata" (two-step flow of communication) fogalmát. a mintát vizsgálják. a felmérés számos fontos. amelyet Paul Lazarsfeld és munkatársai végeztek több mint fél évszázaddal ezelőtt {The People's Choice. de munkájuk jelentős elméleti e r edményeket is hozott.például a brit népesség po­ litikai attitűdjeire. hogy ha a kutatást megfelelően választott mintán végezzük. A véleményirányítók által megfogalmazott né­ zetek a személyes kapcsolatokon átszűrődve to­ vábbterjednek és befolyásolják más embereknek a napi politikáról alkotott véleményét. amelylyel az 1940-es elnökválasztási kampány idején az Ohio állambeli Erie megye lakóinak szavazási szándékait tárták fel.

Az élettörténeti módszert sikerrel alkalmazták igen jelentős vizsgálatokban.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA I A felmérés módszerének előnyei és hátrányai A felmérés módszerét számos ok miatt széles körben alkalmazzák a szociológiai kutatásokban. Egyik korai ünne­ pelt tanulmány W. milyen módon változtatják meg a kísérleti feltételeket (a világítást. A szociológusok eltérően ítélik meg az élettörté­ neti anyagok értékét: néhányan úgy érzik. Élettörténet A kísérlettel ellentétben az élettörténet egyértel­ műen a szociológiához és más társadalomtudo­ mányokhoz köthető módszer. mások ezzel szem­ ben azt vallják. Annyire erő­ teljes volt a helyzet hatása.összegyűjtött életrajzi adatokból áll. hogy az élettörténet olyan mély betekintést enged bizonyos jelenségekbe. a munkások termelékenysége min­ den esetben nő. és annyira megnőtt a feszültség. amelyek megbízhatósága legalábbis kétséges. hogy figye­ lik őket. A kísérlet mégis fontos eredményeket hozott. Sok szociológus mégis bírálja a felmérés mód­ szerét.). korabeli tudósításokat. Zimbardo megál­ lapította. és a rabok iránt valódi ellenérzéseket táplál­ va parancsolgatni. Ez a fajta kutatás a (természet)tudomány módszerét tekinti mintának. amikor a közzétett tanulmányok csupán a min­ tának alig több mint a felétől kapott válaszokra épülnek. Az 1930-as években kutatók a Western Electric Chicagóhoz közeli. hogy tanulmányozzák őket. hogy a felméréseket gyakran zaklatásnak és időpocsékolásnak tartják. Célja az volt. akik nem töltik ki a kérdőívet vagy nem hajlandók az interjúra. nem szolgáltat használható információkat. Mindazonáltal a kísérleti módszerek néha eredményesen alkalmazhatók a szociológiában is. hogy mindegy. Általában más forrásokat . új­ ságcikkeket . és a vizsgálatba vont emberek tisztában vannak azzal.leveleket. hogy a börtönlakók viselkedését sok­ kal inkább meghatározza maga a börtönhelyzet. hogy pontosnak tüntet fel olyan eredményeket.is felhasználnak a kapott informá­ ciók kiegészítésére. nagyszámú emberre terjedhet ki a vizsgálat. hiszen a felmérés során vi­ szonylag felszínes válaszokat kap a kutató. főként ha a kérdőívet postán küldik el. bár a kutatók általában megkísérelnek újra kapcsolatot teremteni a nem válaszolókkal vagy másokat találni helyettük. hogy ez a módszer megbízhatatlan. hogy a megkér­ dezett maga töltse ki. Az élettörténeti vizsgálatok azonban csak ritkán hagyatkoznak teljesen az érintettek emlékeire. milyen mértékű attitűd. A kérdőívekre adott válaszok sokkal könnyeb­ ben kvantifikálhatók és elemezhetők. I. ezért fokozták a munkatempót. zsarnokoskodni kezdtek. Az eredmények még a kutatókat is megdöbbentették. hogy csak kevés más szociológiai kutatási módszer ve­ heti fel vele a versenyt. Oly­ kor igen magas a nem válaszolók aránya. Thomas és Flórian Znaniecki hatkötetes munkája. és meglepődve tapasztalták. A börtönőr szerepet játszó diá­ kok gyorsan autoriter viselkedésjegyeket vettek fel. Jó példa erre Philip Zimbardo páratlan kísér­ lete. aki egy valódinak tűnő börtönt hozott lét­ re. gúnyolódni. hogy a kísérletet viszonylag korai stá­ diumában abba kellett hagyni. A természettudományok körében a kí­ sérletek általánosan elterjedtek. Keveset tudunk azokról. érvényességük ellenőrzésére. Nem ritka az olyan eset. méretét stb. Ez a vizsgá­ lati alany viselkedésében bekövetkező változás a „Hawthorne-hatás". A munkások tudták.általában az érintett elbeszélése alapján . mert csupán kisebb csoporto­ kat lehet laboratóriumi környezetben tanulmá­ nyozni. Más kutatási módszerek általában nem adnak ennyi információt az emberek nézeteinek és at­ titűdjeinek időbeli fejlődéséről. Az élettörténet egy-egy személyről . de annyi biztos. a munkaszünet idejét. A kísérleti helyzetben a kutató közvetlenül ellenőrzi a lényeges feltételeket. hawthorne-i üzemében vizsgálták a termelékenységet. mint a más módszerekkel szerzett információk. hiszen a felmérés statisztikai­ lag mérhetővé teszi a kutatás tárgyát. A szociológiá­ ban viszont igen korlátozott a kísérletezés alkal­ mazási területe.és/ viselkedésváltozásokhoz vezet az eltérő szerepek eljátszása. hol lázongtak . mivel a többi kutatási módszernél több előnnyel rendelkez­ nek. diák önkéntesekre osztva a börtönőrök és a / rabok szerepét (Zimbardo 1972). mint egyéni jellemzőik. / hogy megvizsgálja. A rabok viszont hol magukba roskadtak.ez a reakció az igazi börtönlakók körében is gyakran megfigyelhető. a munkacsoport . A lengyel paraszt Kísérlet A kísérlet során a kutató megkísérel szigorúan ellenőrzött körülmények között tesztelni egy hi­ potézist. a természettudo­ mányokban nincs helye. mert úgy vélik. ezért viselkedésük eltérhet a szokásostól. megfelelő anyagi háttér birtokában a kutatók a kérdőíves adatfelvé­ telre szakosodott kutatási ügynökségeket bízhat­ nak meg a szükséges adatok összegyűjtésével.

Vegyük például a brit válási arányt. A vizsgálat során sokféle do­ kumentumforrásból merített: a hivatalos hadtör­ ténetből .3. Skocpol a dokumentumok széles körét elemez­ ve a forradalmi változásnak egy olyan meggyőző magyarázatát dolgozta ki. Az összehason­ lításkor kiderül. amelyeknek azok tanúi voltak életük egy korábbi szakaszában. illetve más memoárokból. Skocpol nagy feladatot vállalt magára: elhatározta. amely nem lett volna lehetséges az interjúk és az összegyűjtött levelek. amely nagy szerepet tulajdonít a mélyen fekvő strukturális feltéte­ leknek. hogy a szocio­ lógiai kutatásban gyakran elengedhetetlen a tör­ téneti szemlélet. FEJEZET Európában és Amerikában. és gyakran sem­ mibe vették a tisztek parancsait. érzékletes. ahol még rögtönzött futballmeccset is játszottak egymással. az évente kimondott válások számát! Az 1960-as évek ele­ jén Nagy-Britanniában egy évre kevesebb mint 30 000 válás jutott.például a holokauszt esetében. akik végül hatalomra kerültek. ha még élnek az akkori szereplők . hetekig egymással összezárt embe­ rek élete érdekelte. Rámutatott. hogy hasonló általános trendek figyelhetők meg a nyugati társadalmak többsé­ gében. Szinte minden nyugati országban folya­ matosan nőtt a válások aránya az elmúlt ötven évben. hogy milyen gyakran kell összecsapniuk az ellenséggel. egyik érdekes példája Anthony Ashworth szocio­ lógus kutatása az első világháború lövészárokhar­ cairól (Ashworth 1980). az 1917-es orosz forradalom és az 1949-es kínai forradalom. A történeti dokumentumok felhasználásának . Az összecsapások és konfrontációk sora olyan radi­ kális társadalmi átalakulást indított el. az Államok és társadalmi forradalmak (States and Social Revolutions. mi történik az adott kutatási területen. ha a brit számarányt összevetjük más országok hasonló adataival.a németeké és a szövet­ ségeseké egyaránt . Karácsonykor például mindkét oldal . Az ennél sokkal hosszabb időszakot felölelő történeti kontextusban folytatott össze­ hasonlító kutatásra példa Theda Skocpol köny­ ve. A szerzőt az állandóan tűz alatt lévő. Az összehasonlító és a történeti kutatás egyesítése Ashworth kutatása egy viszonylag rövid időszak­ ra irányult. Az orosz forrada­ lom előtt például különféle politikai csoportok próbálták megbuktatni a fennálló rendszert. Egyes történe­ ti időszakokat lehet közvetlenül tanulmányoz­ ni. korabeli hivatalos kiadványok­ ból.felfüggesztette az ellenséges­ kedést. A szerzők olyan érzékeny és apró­ lékos elemzést adtak a migrációval kapcsolatos tapasztalatokról. de egyik sem számított a forradalomra .még a bol­ sevikok sem. vagyis három forradalmat hasonlított össze: ezek az 1789-es francia forradalom. Az ennél korábbi időszakok esetében a szociológus csak dokumentumokra és korabeli feljegyzé­ sekre hagyatkozhat. részletes leírá­ sát állította össze. hogy a ka­ tonák egyes csoportjai saját normákat alakítottak ki azzal kapcsolatban. mert az összevetésekkel tisztáz­ hatjuk. amely először 1918 és 1920 között jelent meg (Thomas-Znaniecki 2 0 0 2 . hogy részletes empirikus vizsgálatra építve alkotott el­ méletet a forradalom eredetéről és természetéről. Kiderítette például. fejezetben már említettem.2 0 0 4 ) . amelyek gyakran speciális könyvtári gyűjteményekben vagy levéltárakban találhatók. és volt olyan hely. Történeti elemzés Az 1. Vajon ez a változás csak a brit társadalomra jellemző? Megtudhatjuk. A szóbeli történelem vagy a nálunk is használatos angol kifejezéssel oral history kutatói az interjúalanyokkal olyan ese­ ményekről beszélgetnek. A szociológusok gyakran közvetlenül akarnak vizsgálni múltbeli eseményeket. Nyilvánvaló. hogy az efféle kutatómunka leg­ feljebb 6 0 .például a különböző katonai egységek írott anyagaiból -.7 0 évvel nyúlhat vissza az időben. hiszen sokszor csak valamilyen időperspektívából értelmezhetjük az adott prob­ lémáról gyűjtött anyagot. az 1980-as évek elejére vi­ szont számuk majdnem elérte a 160 000-t. E sokféle forrásból Ashworth a lövészárokbelj élet információgazdag. egy-egy katona személyes feljegyzéseiből és visszaemlékezéseiből. Az összehasonlító kutatás kiemelt jelentőségű a szociológiában. 1979). amely a társadalmi változás egyik legismertebb vizsgálata. amelyet senki nem láthatott előre. Három különböző történeti kontextusban vizs­ gálta a forradalmi folyamatokat. Összehasonlító kutatás Az eddig ismertetett kutatási módszereket gyak­ ran összehasonlító kontextusban alkalmazzák. újságcik­ kek nélkül. hogy a társadalmi forradal­ mak nagyrészt nem szándékolt következmények eredményeként robbannak ki.

Ám ha ez volna az egyetlen dilemma Humph­ reys kutatásával kapcsolatban. akik a meleg férfiak életét tanulmányozták. és egyébként teljesen szokványos életet él. a szociológusok által begyűjtött érté­ kes adatok egy jó részét soha nem lehetett volna megszerezni. és felírta a kocsik rend­ számát. hogy egy kevésbé járatos kérdező elszólja magát. aki kikereste a hozzájuk tartozó lakcímeket. hogy titokban tartsa. hogy Humph­ reys felírta a teaházba betérők autójának a rend­ számát. mert csupán annyit tehetett. hogy minden kuta­ tási módszernek megvannak az előnyei és a kor­ látai. megszerezte a lakcímüket a közlekedés­ rendészeten dolgozó barátjától. akik igyekeznek megőrizni névtelenségüket. akkor nem len­ ne ilyen kitüntetett helye a társadalomkutatás etikájával foglalkozó irodalomban. sőt meg se szólalhatott. Az oda betérők feltételezték. majd felkereste őket otthonukban. mi az előnye több módszer kombinálásának . Aztán a rendszámokat odaadta a közleke­ désrendészeten dolgozó barátjának. mint amekkorával egyéb­ ként is szembe kell néznie mindennapi életében. Humánus beszámolója jóval többet tárt fel. hogy vegyék fel az ő teaházi mintájába tartozók nevét és címét is a felmérésbe. amit megtudott. hogy feltegye a felmérés kérdéseit.hivatalosan csak azért. ha előbb mindenkinek. hogy miféle férfiak jár­ nak a teaházakba. Ez azonban roppant nehéznek bizonyult. ami a teaházban történt. Bár Humphreys nem árult el sem­ mit a férfiak családjának arról. buktatóit is szemügyre vehetjük. mintha csak általános felmé­ rést végezne. Megállt a vécé bejáratánál. A szociológusok szerint a dön­ tő kérdés az. A teaház íratlan csendsza­ bálya miatt nem kérdezősködhetett. például Nagy-Britanniában az Eco­ nomic and Social Research Council. A megfigyelés közben nem kellett ugyan hazudoznia. ahol Humph­ reys is dolgozott. Nagyjából annyit tudott meg róluk. Valójában az keltett igazán nagy megütközést. akkor láthatjuk. Etikusan viselkedett-e? Mindent összevetve azt válaszolhatjuk. valójában viszont azért. Mivel törvénytelen tevékeny­ séget dokumentált. ha személyes kérdéseket szegez olyanoknak. Nem árulta el. Hónapokkal később St. Megtör­ ténhetett volna. mint Az ember mint vizsgálati alany és az ebből fakadó etikai problémák Minden emberekkel foglalkozó kutatás felvethet etikai dilemmákat. el kellett volna ma­ gyarázni a kutatási projektet. Ugyanakkor ha Humphreys minden szakaszban színt vallott volna. amelyek kiegészítik egymást. akivel a ku­ tatás során csak találkoznak. Kiderült. nem is sejtették.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA KUTATÁS A VALÓ VILÁGBAN: MÓDSZEREK. a Washington University kutatói házról házra járva felmérést végeztek a szexuális szokásokról. hogy nagyobb kockázattal jár-e a ku­ tatás az alany számára. A kutatás során Humphreys arra a kérdésre is igyekezett választ találni. Figyelembe véve. hogy más oka van az ottlétének. a birtokába került adatokkal kárt is okozhatott volna. Ezenkívül igencsak furcsa lett volna. de nem is vallotta be. hogy interjút készítsen velük . mint mások. és valaki más megtalálja azokat. amelyek alapján azonosíthatta volna a résztvevőket. házat figyelte. amikor az érintettek családjával beszélget. PROBLÉMÁK ÉS BUKTATÓK Korábban is hangsúlyoztam. így jelenléte nem járt nagyobb kockázattal számukra. Ha ismét felidézzük Laud Humph­ reys vizsgálatát.és általánosab­ ban a valódi szociológiai kutatás problémáit. Humphreys megkérte a vizsgálat vezetőit. hogy adja ki a vizsgálati alanyainak személy­ azonosságára vonatkozó információkat. a rendőrség követelhette vol­ na. például a British Sociological Association ma már sokkal szigo­ rúbb etikai irányelveket írnak elő a szociológiai kísérleteket folytató kutatók számára. hogy ő is hasonló céllal jött. hogy meg­ figyelte az illemhelyet. Louisban. illetve a szo­ ciológusok szakmai szervezetei. akkor kutatása nem jutott volna ilyen messzire. akiket vizsgált. A szociológiai kutatások világszerte finanszírozó kormányzati szervezetek. hogy többségük nős. Humphreys elmondta. a kutatók nem tekintik legitimnek az efféle eljárásokat. Humphreys ezért megpróbált a felmérés mód­ szerével többet megtudni ezekről a férfiakról. hogy könyve írásakor korántsem volt őszinte azokhoz. Ami azt illeti. hogy szociológus. akik megfordultak a teaházban. amikor a tea­ . majd kér­ dezőbiztosnak álcázva felkereste otthonukban ezeket a férfiakat. Ezért egy-egy kutatás során gyakran több módszert is alkalmaznak. hogy mennyi hiba csúszhat a számításokba a kutatási folyamatban. Humphreys egyike volt az első szociológusok­ nak. vagy Humphreys elveszíti a jegyze­ teit. mint amennyit amúgy is vállalniuk kellett min­ dennapi életükben. miért van ott. hogy többet megtudjon a társadalmi hátterükről és az életük­ ről. és mindent megtett. Humphreys teaházi megfigyeléseivel nem szerzett olyan informá­ ciókat. Humphreys gyak­ ran készített interjút a feleségükkel és más csa­ ládtagjaikkal is. így ellenőrizhetők a háromszögelés fo­ lyamatában. hogy vizsgálata ebből a szempontból nem jelentett kockázatot egyik alany számára sem.

11 0 8 5 000 font. Gyakran a d a t o k s z ó r á s á t ( s t a n d a r d d e v i á c i ó j á t ) is.0. a m e l y a l e g g y a k r a b b a n fordul elő az értékek a d o t t hal­ m a z á b a n . h o g y a két k ö z é p s ő . 8 5 2 6 9 2 f o n t o t k a p u n k . miután egy kiugróan torzítja a magas. akkor a m e d i á n t ú g y l e h e t n e k i s z á m í t a n i . a m e l y szintén 40 000 font. P é l d á n k b a n az é r t é k e k s z á m a p á r a t l a n . FEJEZET A szociológiai kutatások során gyakran haszná­ A z ilyen e s e t e k b e n a m á s i k két m é r ő s z á m e g y i ­ két h a s z n á l h a t j u k . Ha ez a s z á m p á r o s lenne. 12. A 0.és a k o r r e l á c i ó s e g y ü t t h a t ó k m e g h a t á r o z á s a (azaz a n n a k m é r é s e . A m ó d u s z e s e t é b e n az a p r o b l é m a . akkor tökéletes pozitív korrelációról beszélünk. amely e s e t ü n k b e n 0-tól 1 0 0 0 0 0 0 0 f o n t i g t e r j e d . is él. hogy mennyire erős a 1 3 . Arra a nánk. a k á r n e g a t í v . 10 000 000 f o n t o s érték következtetésre juthat­ képet. h o g y m e n y ­ nyire e r ő s a k a p c s o l a t két v á l t o z ó k ö z ö t t ) . Tökéletes nega­ tív k o r r e l á c i ó r ó l a k k o r b e s z é l ü n k .6 v a g y a n n á l m a g a s a b b é r t é k e s e t é n . m e r t a r e n d e l ­ kezésre álló összes a d a t o t f e l h a s z n á l j u k . értékek tartományát. a z a z 1 3 . 11. h a két v á l t o z ó é p p e n f o r d í t o t t a r á n y b a n v a n e g y m á s s a l . é r t é k á t l a g á t v e n n é n k .az á t l a g s z á m í t á s k ü ­ l ö n b ö z ő f o r m á i . A m ó d u s z a z a z é r t é k .1 . Ezek e g y része i g e n b o n y o l u l t é s ö s s z e t e t t . Inkább a teaházban gyűj­ tött adatokra építve megpróbálná jobban megis­ merni a résztvevők egy kisebb csoportját. ezt a z e g y ü t t h a t ó . a b a n k s z á m l á t és a k ü l ö n b ö z ő b e ­ fektetéseket. beleértve m i n d e n v a g y o n t á r g y a t : a há­ zat. 0 é r t é k e jelzi.m a l . H a nincs ö s s z e f ü g ­ g é s a két v á l t o z ó k ö z ö t t ( a z a z e g y s z e r ű e n n e m m u t a t h a t ó ki s e m m i f é l e konzisztens kapcsolat). amennyit akkoriban tudni lehetett a szexuális közösségekről. és 7. A fenti p é l d á b a n a számtani átlag n e m tűnik megfelelő középérték-mutatónak. 6. 9. Tulajdonuk angol f o n t b a n : 1. A h a r m a d i k m é r ő s z á m a m é d i á n . 3. 4. 10. A s z á m t a n i á t l a g kiszá­ m í t á s a g y a k r a n h a s z n o s módszer. m a j d a k a p o t t e r e d m é n y t elosztjuk a z e m b e r e k s z á m á v a l . h o g y nem veszi f i g y e l e m b e az azaz az a d a t o k összességének A leg­ f\ eloszlását. 2. a m i t akkor számtani átlagként k a p c s o l a t két ( v a g y t ö b b ) v á l t o z ó k ö z ö t t . e z é r t n e m t e k i n t h e t ő igazi „ á t l a g n a k " . később maga Humphreys is egyetértett bírálóival. é s ú g y s z á m í t h a t ó ki. érték. 8. hogy eti­ kai szempontból túl messzire ment. Bár könyve megjelenése egyik vizsgálati alanyának sem ártott. ha e g y e t l e n é r t é k v a g y a m e g a d o t t é r t é k e k e g y k i s e b b része j e l e n t ő s e n eltér a t ö b b i a d a t t ó l . a z a z a 6. á l t a l á b a n s z o r o s n a k tartják az elemzett változók közötti kapcsolatot. akkor nem próbálna a rendszámokon keresztül eljutni a vizsgáltak otthonába. lunk statisztikai e l j á r á s o k a t a z e r e d m é n y e k e l e m ­ zésekor. hogy a . I l y e n szintű pozitív k o r r e l á c i ó t f i g y e l h e t ü n k m e g p é l d á u l az o s z t á l y h e l y z e t és a v á l a s z t ó i m a g a t a r ­ tás között. h a ö s s z e a d j u k a 13 e m b e r s z e m é l y e s v a g y o n á t .3. hogy megfelelő kiszámítja a z Bizonyos e s e t e k b e n a kutató a középérték-szá­ mítás t ö b b módszerével képet adjon az átlagról. A f e n t i p é l d á b a n ez az é r t é k a 40 0 0 0 f o n t . 0 5 000 10 0 0 0 20 000 40 000 40 000 40 000 80 0 0 0 100 000 1 50 0 0 0 200 000 400 000 g y a k r a b b a n előforduló érték n e m feltétlenül m u ­ tatja a z a d a t o k ö s s z e s s é g é n e k e l o s z l á s á t . A teljes összeg ha elosztunk 13-mal. és mindegyiknek m e g v a n a m a g a előnye és hátránya. A m ó d u s z h o z h a s o n l ó a n a m é d i á n s e m m u t a t j a m e g a m é r t ér­ tékek tényleges tartományát. az a u t ó t . Ilyen m ó d s z e r a k ö z é p é r t é k v a g y c e n t ­ r á l i s t e n d e n c i a kiszámítása . 5. m o n d j u k 13 helyett 12. Ezzel megállapíthatja az értékek s z ó r ó d á s á n a k mér­ tékét vagy az adott értékek tartományát. Az együttható é r t é k e e b b e n a z e s e t b e n 1. l e g y e n a z a k á r pozitív. A fenti p é l d á b a n ez a 7. hogy az e m b e r e k t ö b b s é g e a ténylegesnél j ó v a l n a g y o b b v a g y o n n a l rendelkezik. 10 0 0 0 0 0 0 A s z á m t a n i á t l a g a s z o k á s o s é r t e l e m b e n fejezi ki a z á t l a g o t . D e l e h e t f é l r e v e z e t ő is. Az átlagszámításnak h á r o m módszere ismere­ tes. H a két változó teljesen együtt m o z o g . hogy ha megismételhetné a vizsgálatot. Kijelentette. 7. de a l e g g y a k r a b b a n használt módszerek k ö n n y e n é r t h e t ő k . T ö k é l e t e s k o r r e l á c i ó a t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k b a n sosem fordul elő. akkor az együttható értéke 0. A f e n t i p é l d á ­ b a n a 4 0 0 0 0 f o n t túl közel v a n a l e g a l a c s o n y a b b értékekhez. a m e l y bár­ mely értéksor középső értéke. A korrelációs együtthatók hasznos mutató­ számok a n n a k jelzésére. Vegyük például 13 e m b e r személyes v a g y o n á t .

SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA j A táblázatok értelmezése A szociológiai bonyolultnak hetők.újra megfogalmazza azt. O l v a s s u k el a t á b l á z a t felső részén v a g y b a l o l d a l á n t a l á l h a t ó fejlécet! ( B i z o n y o s e s e t e k b e n a „ f e j l é c " n e m a t á b l á z a t t e t e j é r e .a táblázat tartalmi részébe foglalt szám lehet esetszám. Gyakran csak úgy juthatunk a meg- . h a n e m a z aljára kerül. hanem éppenséggel elindítunk. amit már amúgy is tudunk? Pusztán szőrszálhasoga­ tó körülírása lenne olyan társadalmi jelenségek­ nek. Ha a t á b l á z a t b a n s z e r e p l ő a d a t o ­ kat n e m a k u t a t ó g y ű j t ö t t e ö s s z e . m í g 1. amiről nekünk is van személyes tapaszta­ latunk. de hát soha nem ítélhetünk meg egy tudományt annak alapján. eltöprenghetünk azon. akkor ezzel nem lezárunk valamit. O l v a s s u k el a teljes c í m e t ! A t á b l á z a t c í m e g y a k r a n v i s z o n y l a g h o s s z ú . 2 . hogy jobban megértsük a nyil­ vánvalót (Berger 1963). A jó szociológia egyik esetben sem szőrszálhasogatás. táblázatot). Tulajdonképpen a jó szociológia vagy hozzásegít. A 3. E l ő s z ö r is az a u t ó b i r t o k o s o k a r á n y a j e l e n ­ az oszlopok az autóbirtokosok arányát mutatják a z e g y e s vizsgálati é v e k b e n . m á s o d s z o r azt. másrészt kiderül. Igaz-e. mint „a nyilvánvaló fárad­ ságos fejtegetése" (Wright 2000). Tisztázni kell a h a s z n á l t m é r t é k e g y s é g e k e t .k i a d v á n y b ó l származnak. csak . h a r m a d ­ szor p e d i g azt a t é n y t . táblázat e l ő s z ö r m e g a d j a a t á b ­ l á z a t b a n s z e r e p l ő a d a t o k tárgyát. é s s z e m p o n t j a i t t e r m é ­ s z e t e s e n s z e m e l ő t t kell t a r t a n i a t á b l á z a t b a n sze­ r e p l ő a d a t o k é r t é k e l é s e s o r á n . amelyeket már amúgy is ismerünk? A leg­ rosszabb fajta szociológiáról csakugyan el lehet mindezt mondani. Példánk­ b a n bal o l d a l o n l á t h a t ó k a vizsgált o r s z á g o k . h o g y a z a d a t o k e g y O E C D . 3. m e r t a t á b ­ lázat k o n c e n t r á l t f o r m á b a n t a r t a l m a z o l y a n formációkat. h o g y c s a k b i z o n y o s orszá­ gokról g y ű j t ö t t e k a d a t o t . V e g y ü k sorra a t á b l á z a t a d a t a i b ó l l e v o n h a ­ tó k ö v e t k e z t e t é s e k e t ! A t á b l á z a t o k t ö b b s é g é t a szerző m a g a i s t á r g y a l j a . táblázathoz ( 1 8 5 . Nézzük m e g .3. d e n e m e n g e d h e t ü n k neki. amit a teaházban tesznek. N é h a j o b b . akkor esetleg é r d e m e s azokat kiszámítani. h o g y a t á b l á z a t célja az ö s s z e h a s o n l í t á s . ha követünk: a kísértés. h o g y a n k a p t a m a t á b l á z a t b a n szerep­ lő s z á m o k a t . H a j á r t a s s á g o t szerzünk a t á b l á z a t o k é r t e l m e z é s é b e n .) A f e j l é c b ő l k i d e r ü l . átlag v a g y m á s mérő­ szám. 5 . 4. h o g y m i l y e n t í p u s ú in­ f o r m á c i ó k a t t a r t a l m a z n a k a z e g y e s s o r o k é s osz­ l o p o k . amelyeket gyorsabban „leolvasha­ tunk". mint ha ugyanezeket az összefüggéseket szavakba ö n t ö t t é k v o l n a . P é l d á u l a 7. nem is a nyilvánvaló ismételgetése más szavakkal. Ebben a könyvben is sokszor azzal kezdem majd egyegy új téma tárgyalását. amikor az a d a t o k a t áttekintjük. ha a táblázat számait átváltjuk egy hasznosabb mértékegységre: ha nem adnak m e g százalékokat. De amikor pél­ dául a családot olyan emberek csoportjaként ha­ tározzuk meg. m e n n y i r e t á m a s z t j á k alá a szerző kö­ vetkeztetéseit. a k k o r a f o r r á s t is A táblázat adataiból t ö b b érdekes trend olvasha­ tó ki. A t á b l á z a t é r t e l m e z é s e s o r á n f e j b e n kell tartani. h o g y hol találhatóak m e g a t á b ­ lázat a l a p j á u l s z o l g á l ó a d a t o k . A forrás alapján esetleg megítélhet­ jük. Minden tudományágnak tisztáznia kell az alapfogalmait. vagy teljesen átalakít­ ja köznapi gondolkodásunkat. Ezek sokszor i g e n pedig könnyen megfejtáttekintésükkor bizonyos alapelveket n é m i g y a k o r l á s s a l ezek a u t o m a t i k u s ­ p é l d á u l a 3. hogy talán már ismert fogalmakat definiálok. Köny­ v e m sok t á b l á z a t á h o z f ű z t e m m a g y a r á z ó m e g ­ jegyzéseket. m i f é l e i n f o r m á c i ó ­ kat közöl. hogy a szociológia nem tesz mást. olvasása közben gyak­ megjelölik. mi a szerepe az életükben annak. h o g y m i l y e n t o v á b b i p r o b l é m á k é s k é r d é s e k v e t h e t ő k fel a z a d a t o k a l a p j á n . a m e l y e k s e g í t e n e k megérteni. irodalom tűnnek. h o g y a n g y ű j t ö t t é k v a g y m i é r t az adott f o r m á b a n mutatják be az anyagot. o. a k k o r azt is e l l e n ­ őrizhetjük.3. mire vonatkozik a fejlécek egy-egy cso­ portja. hogy mennyire megbízható az információ. Nagy hogy olvasás közben „átugorjuk" a in­ sá v á l n a k ( l á s d t á b l á z a t o t . m e r t a k u t a t ó igyek­ szik p o n t o s a n m e g h a t á r o z n i . V é g i g kell a z o n b a n g o n d o l n i azt is.e m a g y a ­ rázó megjegyzéseket az adatokhoz! A megjegy­ zése u t a l h a t a r r a . h o g y a szerző f ű z ö t t . Tud-e újat mondani a szociológia? Mivel a szociológusok gyakran olyasmit vizsgál­ nak.2. százalékos arány. amit a kon­ tárjai csinálnak. kutatás célját fölfedve megkérje őket: beszéljenek arról. akiket rokonság fűz össze. hogy vajon nem más-e a szociológia.érthetetlen szaknyelven . A p é l d á m b a n sze­ replő táblázat forrással kapcsolatos m e g j e g y z é s e utal a r r a . h a n e m m á s h o l közölt e r e d m é n y e k r e é p ü l n e k .) t ö b b m e g j e g y z é s i s tartozik. ran t a l á l k o z u n k t á b l á z a t o k k a l .

bár egyes o r s z á g o k b a n a növekedés m é r t é k e n a g y o b b v o l t . h o g y a z e g y e s országok mekkora gazdasági növekedést értek el.bár ezeket csak ritkán követik pontosan a tényleges kutatás során. mert a szociológia nem mond számunkra újat.3. összehasonlító. amelyeken ma NagyBritanniában a házasság. akiknek a viselkedését vizsgálja. ÖSSZEFOGLALÁS 1. erről még lesz szó a 4. T u ­ l a j d o n k é p p e n az a u t ó b i r t o k o s o k a r á n y á t a j ó l é t i különbségek durva m u t a t ó j á n a k is tekinthetjük. A szociológus úgy vizsgálja a társadalmi éle­ tet. A kutatási problémákat a szakiroda­ lomban meglévő hiányosságok. E jelenség a szociológiai szaknyelvet használva úgy magyarázható. Hangsúlyozni kell. . Nem meglepő. mint Törökországban. ha tisztázzuk.1 1 0 . o. A szociológiai ismeretek összetett. A szociológia hatása Ritka az olyan eset. 3. fejezetben ( 1 0 9 . megváltoztatva ezáltal a szocio­ lógiai kutatás terepét is. Vegyük csak azokat az átalakulásokat. A reflexivi­ tás a szociológiai kutatás és az emberi viselkedés kölcsönhatása. fejlő­ dési vagy elméleti kérdés. táblázat Az 1000 lakosra j u t ó közúti g é p j á r m ű v e k száma az e g y e s vizsgált o r s z á g o k b a n 1990 Ausztria Belgium Kanada Németország Görögország Portugália Törökország Nagy-Britannia Egyesült Államok 462 432 600 527 248 310 57 443 842 1991 463 442 619 527 246 370 47 433 718 1992 503 441 627 427 257 407 53 453 779 1993 515 454 595 478 271 439 61 441 725 1994 528 464 569 523 283 438 64 439 719 1995 543 487 565 540 298 501 68 428 771 1996 495 494 565 547 313 533 97 448 783 1997 509 482 564 551 328 569 105 458 784 1998 529 490 580 556 351 610 111 474 792 1999 544 500 566 564 378 654 116 486 798 2000 555 511 569 570 406 698 124 493 810 2001 565 517 572 582 428 711 148 516 816 2002 537 520 581 589 450 756 148 533 807 Forrás: OECD Factbook 2005. amikor a szociológiai kuta­ tásnak csupán a szociológusok szűk intellektuá­ lis csoportja számára van jelentősége. gyakran nehezen megfog­ ható módon befolyásolják gondolkodásunkat és viselkedésünket. melyik szó mit jelent . A kutatási eredmények ma már szélesebb körben megismerhetők. A kutatási eredményeket gyakran az egész társadalom meg­ ismeri. Harmadszor: a felsorolt országok szinte m i n d ­ egyikében nőtt az autóbirtokosok száma 1990 és 2002 között. mert a szociológiai kutatás folyamatosan hat a társadalomról kialakult köz­ vélekedésre.3. hogy a szociológiai kutatás eredményei gyakran igen közel állnak a közvélekedéshez. a szexualitás és a család keresztülmegy (ezekről a 7. hogy a szociológia nem csupán a modern társadalmak vizsgálata. amely foglalkoztatja vagy zavarba ejti a kutatót. fejezetben lesz szó). 2. a m i valószí­ n ű l e g azt a k ü l ö n b s é g e t m u t a t j a . hogy a szociológia reflexív viszonyban áll az emberek­ kel. sokkal inkább azért. értés magasabb szintjére. hanem maga is fontos tényezőjévé vált ezen tár­ sadalmak teljes életfolyamatának. elméleti viták vagy a társas világ gyakorlati kérdései egy­ aránt felvethetik.). illetve m e n n y i r e t u d t a k a t ö b b i e k h e z f e l z á r k ó z n i . Minden kutatás olyan kutatási problémából in­ dul ki.a jó szociológiában sosem öncélú a terminusok magyarázata. m i n t m á s u t t . aki semmit ne tudna ezekről a változásokról. Ez elsősorban nem azért van. A kutatási stratégia kidolgo­ zásában számos lépés világosan elkülöníthe­ tő . ezért egy modern társa­ dalomban igen kevés az olyan ember. hogy az a u t ó b i r t o k l á s és a j ó l é t szintje ö s s z e f ü g g . FEJEZET tősen eltérhet a különböző országokban: 2002ben az 1000 főre jutó autók száma t ö b b mint ötször annyi volt az Egyesült Á l l a m o k b a n . és a 12. hogy célirányos kérdéseket vet fel és ezek­ re módszeres kutatással megkísérel válaszolni. Kérdése lehet ténykérdés. Másodszor: egyértelmű.

May. Független változó az a változó. A kauzalitást meg kell különböztetni a korrelációtól: az utób­ bi azt jelenti. A dokumentumkutatás levéltári vagy más­ honnan származó. Joel (2001): Damned Lies and Statistics: Untangling Numbers from the Media. hogy a kutatás eredmé­ nyeinek közreadása sérti a résztvevők érzéseit.uk UK Data Archive http ://www.uk .ac. Anne (1992): Doing Sociology. com Social Science Information Gateway http://www. London. MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK 1. Lee . Miért van az. E kér­ dések kezelésének nincs teljes egészében ki­ elégítő módja. a történeti elemzés és az összehasonlító kutatás. Methods and Process. and Activists. Minden egyes kutatási módszernek megvan­ nak a maga korlátai. Ruth . Levitas. A terepmunka vagy részt vevő megfigyelés esetében a kutató hosszabb időszakokat tölt a vizsgált csoportban vagy közösségben. hogy az oksági kapcsolat fennáll-e. vagy hátrányosan befolyásolja életüket. data-archive .gov. Politicians. Változó lehet az életkor. Ezek származhatnak abból. Harvey. További módszerek a kísérlet. Morag .Devany. Alan (2001): Social Research Methods. a jövede­ lem. London. Martin . hogy a kutatási folyamat ritkán halad terv szerint? 4.ac. Ez bonyolultabb. Ezt az eljárást ne­ vezzük ndromszöge7ásnek. London. Miért fontos konkrét hipotéziseket megfogalmazni. Ha a legtöbb kutatás egy kutatási problémából indul ki. Best. mori. amelyik egy másik (a függő) változóra hat. Will (1996): Interpreting Official Statistics. 5. Egy másik módszerrel. akkor ki határozza meg ezt a problémát? 2. információforrásként szol­ gáló nyomtatott anyagok vizsgálatát jelenti. de minden kutatónak érzékeny­ nek kell lennie a felmerülő dilemmákra. Routledge. kiadás). Buckingham.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA I 3. University of California Press.Atkinson. Oxford University Press. 4. Igaz-e. szerint mutatko­ zó különbség. mint amilyennek látszik. Hammersley. a felmérés során kérdőíve­ ket töltetnek ki vagy interjút készítenek egy nagyobb népességet reprezentáló minta tagjai­ val. Oxford/New York. hogy egyes módszerek tudományosabbak a többinél? 6. INTERN ETES F O R R Á S O K Market and Opinion Research International (MORI) http ://www. hogy a kutató félrevezeti a vizsgált sze­ mélyeket. Routledge. Macmillan. hogy két változó rendszeresen összefügg. amelyek bizonyíthatók vagy cáfolhatók? 3.Guy. az élettörténet.uk/sociology Office of National Statistics http://www. A szociológusok gyakran ellenőrző változókat al­ kalmazva győződnek meg arról. A szociológiai kutatás gyakran állítja a kuta­ tót etikai dilemmák elé. Tim (2001): Social Research: Issues. Berkeley. Hogyan csökkentheti a kutató a hiba és/vagy torzulás lehetőségét? 5. Emiatt a kutatók mun­ kájuk során gyakran két vagy több módszert alkalmaznak egyszerre. a bűnözési arány stb. Open University Press (3. Miért elengedhetetlen megkülönböztetni a korrelációt az oksági kapcsolattól? AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK Bryman.MacDonald.sosig. amelyek mindegyike a többi módszerrel kapott adatok ellenőrzését vagy kiegészítését szolgálja. Paul (1995): Ethnography: Principles in Practice. 6. Két esemény vagy helyzet között akkor áll fenn oksági kapcsolat.statistics. ha az egyik esemény vagy helyzet váltja ki a másikat. de abból is.

A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS MAX WEBER: A PROTESTÁNS ETIKA N É G Y ELMÉLETI P R O B L É M A Struktúra és cselekvés Konszenzus és konfliktus A n e m e k problémája A m o d e r n világ kialakulása Ú J A B B SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK Posztmodernizmus Michel Foucault N É G Y KORTÁRS SZOCIOLÓGUS J ü r g e n H a b e r m a s : demokrácia és nyilvánosság Ulrich Beck: a globális k o c k á z a t t á r s a d a l o m M a n u e l Castells: a hálózatgazdaság A n t h o n y G i d d e n s : társadalmi reflexivitás KÖVETKEZTETÉS Összefoglalás Megfontolandó Ajánlott Internetes kérdések olvasmányok források .

Robert Merton (2002) például határozottan amellett érvel. A szociológiai munka során a különböző kuta­ tási területeken számtalan elmélet született. ahol az em­ berek többsége hasonló körülményeket mond­ hat a magáénak. Az elméletek bizonyos típusai sokkal többet akarnak magyarázni. amelyik ugyanilyen házban nagyobb épületek és gazda­ gabb szomszédok között lakik.vagyis önmagunk . annál nehezebb az empirikus ellen­ őrzése. Pedig nem az. Az emberi viselkedés bonyolult és sokoldalú. és növeli a kép­ zelőerőt.. ugyanak­ kor elég általánosak ahhoz. Ilyen például a relatív depriváció elmélete: az emberek saját körülményeiket aszerint ítélik meg. Ezért a depriváció ér­ zete nincs egyenes arányban az egyénileg meg­ élt anyagi szegénység szintjével (lásd a 272-275. átfogó elméletek ki­ dolgozására törekedniük. illetve minél nagyobb igények­ kel lép fel. hogy minél szélesebb területet fog át egy elmélet. o. és ez a gyengeség jelének tűnhet. mint mások. mint egy olyan család. Merton . hogy miért kellene a szociológiai elméletalkotásnak a „középszintre" korlátozódnia.). Az emberek . Van­ nak közöttük egészen precízen kidolgozottak. hogy empirikus kutatás révén közvetlenül ellenőrizhetők legyenek. némelyikük olykor akár matematikai formában is leírható . amely oly fontos a szociológiai munka fejlődése szempontjából. az egymás­ sal versengő elméleti megközelítések és elméle­ tek küzdelme a szociológia életképességét jelzi. hogy a jelenségek viszonylag széles körét fogják át. ezért aligha lehet egyetlen elméleti nézőpontból megítélni minden részletét. mint az empi­ rikusabb jellegű nézetkülönbségek. fejezetben emlí­ tettem (34-35. mint a szociológiában. Egy kisebb házzal rendelkező család. Nagy elméleti modellek kidolgozása helyett vállalkozzanak inkább szeré­ nyebb feladatokra. amely teljes egészében uralná a szociológiát. és nincs egyet­ értés abban. A szo­ ciológiai gondolkodásban tapasztalható elméleti sokszínűség gazdag tárházát nyújtja a kutatásban felhasználható elképzeléseknek. és a 14. hogy kik­ hez hasonlítják magukat. amely egy szegényebb kerületben él.).4 2 0 . Éppen ellenkezőleg. o. A középszintű elméletek kellőképpen körül­ határoltak ahhoz. oldalon). Valóban igaz.Az elméleti irányzatok értékelése a szociológiá­ ban nehéz és komoly feladat. „A vallás a modern társadalomban" című fejezetben ismét szóba kerül majd A protestáns etika ( 4 1 9 . Az elméleti viták eredendően sokkal elvontabbak. hogy a szo­ ciológusoknak az úgynevezett középszintű el­ méletekre (theories of the middle range) kellene figyelmet fordítaniuk.bár ez a fajta elmélet sokkal gyakoribb más társadalomtudományokban (főleg a közgaz­ daságtanban). Robert K. amelyet A protestáns etika és a kapitalizmus szel­ leme című munkájában fejtett ki (Weber 1995). valószínűleg kevésbé érzi ma­ gát szegénynek. / Weber gondolatát először az 1. Ugyanakkor nehezen látható be.tanulmányo­ zásakor az elméleti sokféleség segít leküzdeni a dogmákat. hogy mennyire kell vagy érdemes a szociológusoknak nagy. Ennek igazolása ér­ dekében vegyük példaként Max Weber elméletét. Nincs olyan elméleti álláspont.

hogy a ka­ pitalizmus szellemében megmutatkozó attitűd vallási eredetű. századi Európában a gazdasági fellendülés folyamatát? Weber szerint e kérdés megválaszolásához fel kell tárnunk.] Miután az aszkézis átépítette a világot. és a fel­ halmozott javakat jólétükre fordítják. hatalom és élvezet miatt értékelték. és a Mindenható meg­ követeli tőlük. A kálvinizmus második fontos eleme a pre­ desztináció. e világi javak olyan növekvő. Mi indíthatta el a 17. Európa valójában eléggé jelentéktelen terület volt a földgolyón. amely a történelemben sehol másutt nem figyelhető meg. A puritánok a fényűzést ördögi dolognak tartot­ ták. ahol nem érzik szubjektíven is gazda- . a puritanizmusból eredt. hogy a hívek a kiválasztottság egyes jeleit felismerjék. mint még a történelemben soha korábban. hogy hivatásukban . A kereszténység általában is sze­ repet játszott e szemléletmód kialakításában. miközben Kína.illetve. Ezt az attitűdöt nevezi Weber „a kapitalizmus szellemének": az első kapitalista kereskedők és gyáriparosok nézeteinek. Ezek az emberek erős késztetést éreztek arra.] a „hiva­ tásszerű kötelesség" gondolata mint egy valaha volt vallásos hittartalom kísértetének árnya él csupán. és csakis ott alakult ki a kapitalizmus? Az ókori Róma bukását követő mintegy tizenhárom évszázadban inkább más civilizációk álltak a vi­ lágtörténelem középpontjában. biz­ tonság. Hiszen mióta az aszkézis a szerzetesi cellákból áttevődött a hi­ vatás világába és az evilági erkölcsösséget ural­ ni kezdte. nem a Nyugat.foglalkozá­ sukban . India és a közel-ke­ leti Oszmán Birodalom vezető hatalmaknak szá­ mítottak. Weber elméletének a lényege az.. Az első tőkések többsége puritán volt. Számos különböző civilizációban megfi­ gyelhető a javak felhalmozására való törekvés. hogy fényűző életet éljenek. s miután munkálkodott e világban. hogy felépüljön a mechanikus-gépi termelés technikai és gazdasági előfeltételeihez kötött modern gazdasági rend hatalmas kozmosza.. Ahol manapság a „hivatás elvégzése" közvetlenül nem hozható kapcsolatba a legma­ gasabb kultúrértékekkel . Ez a hit­ tétel viszont olyan nagy nyugtalanságot keltett a hívek körében.mondja Weber -. kerülték a jómód szokásos megnyilvánulásait. valami teljesen el­ térő dolgot találunk: itt a javak felhalmozásával kapcsolatban olyan attitűd alakult ki. hanem újból befektették az általuk vezetett vállalkozás további terjeszkedése érdekében. eleve elhivatott személyek tar­ toznak a „kiválasztottak" közé. hogy az adott egyén valóban egyike a kiválasztottaknak. őket mindenekelőtt vallási motívumok vezérel­ ték.A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS MAX W E B E R : A PROTESTÁNS ETIKA Weber ebben a tanulmányában egy alapvető probléma elemzésére vállalkozik: miért Nyuga­ ton. sorsát Isten eleve meghatározta. józanul és csendesen éltek. hogy ha­ talmas társadalmi változásokat indítanak el. hogy személyes vagyont halmozzanak fel. [. és erre a jelenségre könnyű magyarázatot találni: az emberek a gazdagságot a vele járó kényelem. Főleg a kínaiak jártak messze a Nyugat előtt technológiai és gazdasági fejlettség tekinte­ tében. az ellenkező póluson. A puritánok aszkéta . [. Weber megfogalma­ zása szerint: A puritánok a hivatás emberei akartak lenni nekünk azoknak kell lennünk. Weber arra próbált rámutat­ ni. egyúttal abban is közreműködött. értékeinek a rendsze­ rét. annak is elsősorban egyik válfajából. hogy józan és mértéktartó életet éljenek. akik haláluk után bebocsáttatnak a mennyországba. szerény életvezetéssel. hogy az emberek Isten eszközei a földön. hogy mi különbözteti meg a mo­ dern ipart a gazdasági tevékenység korábbi for­ máitól. s végül is annyira meghatározó hatalomra jutottak az emberek felett. A korábbi korsza­ kok és más kultúrák gazdagjaitól eltérően ezek a csoportok nem pazarolták el vagyonukat. Életmódjuk va­ lójában igénytelen és mértékletes volt. Ugyan­ akkor a világ más tájain élő gazdagoktól eltérően ezt a felhalmozott gazdagságot nem arra fordítot­ ták. Ha egy pillantást vetünk a Nyugat gazdasági fejlődésére .életmódja ezt követően a modern civilizáció egyik alapvető elemévé vált.vagyis önmegtartózta­ tó . Ugyanakkor a hívek fontosnak tartották. így a felhalmozásra való törekvés együtt járt a szigorú. de az igazi hajtóerő a protestantizmusból.munkálkodjanak Isten nagyobb dicső­ ségére. A fenti eszmék hatása alá került csoportokban hihetetlenül erős késztetés alakult ki gazdasági sikerek elérésére.. Az egyik ezek közül az a gondolat. Kálvin eredeti doktrínájában az ember evilági cselekedetei sem­ milyen formában nem befolyásolják kiválasztott­ ságát. és sokan vallottak kálvinista nézeteket. amely sze­ rint csak egyes.. az eleve elrendelés elve. Nem akarnak szükséget szenvedni semmiben. Weber sze- rint a kapitalizmus szellemének közvetlen fort rásai bizonyos kálvinista hittételek voltak. hogy a jellemzőknek ez az igen szokatlan kom­ binációja létfontosságú volt a Nyugat gazdasági fejlődésének megindulásához. hogy Kálvinnak módosítania kel­ lett: megengedte. Az első vállalkozók nem is sejtették. Elsősorban a hivatásszerű munka anyagi jólét­ ben megmutatkozó sikeressége jelezte.

amelyek fontosak a szociológiai elméletalkotásban: 1. Szerintük illúzió azt feltételezni.állan­ dó vitára okot adó probléma . A teória olyan körülményeket is segít meg­ világítani. Mások azt állították. amikor nagy erőfeszítéseket tesznek a javak fel­ halmozására? 3. NÉGY ELMÉLETI PROBLÉMA A protestáns etika körül kialakult vita máig tart. Weber elméletét sok szempontból bírálták. hogy a társadalmi konfliktusok mindenütt megjelennek. amely szakít a közfelfo­ gással. A klasszikus gondolkodók elképzelései.4. fejezetből kiderül. 2. 2. Weber elmélete ebben az értelemben egészen biz­ tosan sikeres volt. Az 1. már ko­ rábban is létezett a katolikus hitben. Emlí­ tettem már. Az alábbiakban négy ilyen dilemmáról lesz szó. és az általa kidolgozott elmélet ma is olyannyira távolba mutató és megvilágító erejű. Ez a kérdés mind a mai napig megosztja a szociológusokat. hogy egyes szociológiai álláspontok . hogy a saját életfeltételeinket aktívan meg­ határozni képes. akkor is fennmaradnak azok a mély érdekellentétek. Más megközelíté­ sek .vagy­ is olyan értelmezést ad. hogy képzetét a puszta verseny­ szenvedéllyel társítsuk (Weber 1995).fogalmazható meg. Több olyan alapvető elméleti dilemma . kreatív elemeit hangsúlyozzák. akkor a modern gazdasági és társa­ dalmi fejlődést meghatározó módon befolyásolta valami olyasmi. vagy amit teszünk. 1. Egye­ sek szerint a „kapitalizmus szellemének" neve­ zett életfelfogás megtalálható már jóval a kálvi­ nizmus előtt. amelyet Weber a protestantizmussal hoz összefüggésbe.az emberi társa­ dalmak eredendő rendjét és harmóniáját hang­ súlyozzák. Ugyanakkor ésszerűnek tűnik a feltételezés. Ez annak a kérdése. a 12. hogy a puritaniz­ mus által képviselt értékekhez hasonló értékek szerepet játszhattak a sikeres kapitalista fejlődés más helyzeteiben is. amelyek felett nincs hatal­ munk. amelyek kívül esnek az eredetileg megmagyarázni kívánt jelenségeken. amennyiben új gondolatok megfogal­ mazására és további kutatómunkára ösztönöz. ahogyan Weber munkásságának más részei is foglalkoztatják még a szociológusokat. A harmadik alapvető elméleti probléma alig jelenik meg a szociológia ortodox hagyományai­ ban.például a durkheimi . ami első pillantásra teljesen tá­ vol áll tőle: a vallási ideálok egy csoportja.a társadalmi hatások cselekvésünket korlátozó jellegét emelik ki. Weber és a szimbolikus interakcionizmus például az emberi viselkedés aktív. FEJEZET sági kényszernek -. éppúgy. A második elméleti probléma a társadalmi konszenzus és konfliktus kérdéseit érinti. akik műveikben gyakorlati- . 3. E vallásos-etikai jelentésétől megfosztott szerzési vágy ma arra késztet legkorlátlanabb honában. mert még ha nem kerül sor nyílt konfrontációra. az jobbára olyan társadalmi erők következménye. amit különben nehéz volna kibogozni: miért akarnak az emberek önmegtartóztató módon élni akkor. az Egyesült Államokban. feszültségekkel és küzdelmekkel telinek látják. hogy vallási eszmék alapvető szerepet játszhat­ tak a kapitalizmus kialakulásában. mivel kiindulópontként szol­ gált igen sok későbbi kutatás és elméleti elemzés számára. Az elmélet így új megvilágításba helyezi a vizsgált kérdéseket. Ok a társadalmat szükségképp megosztottnak. ott az emberek egyáltalán nem törődnek értelmezésével. hogy a „hivatásként végzett munka" kulcsfogalma. hogy csak a modern kapitalizmus eredetét szerette volna megérteni. hanem ter­ mékeny is. mint első közlése idején volt. Weber elem­ zésének lényeges pontjait azonban még mindig sokan elfogadják. fejezetben ismertetett. hogy az embe­ rek általában egymás felebarátaiként élnek. amelyekre a nézőpontok ilyen ütközései hívják fel a figyelmünket. hogy miképpen adhatunk ki­ elégítő magyarázatot a társadalmi nem (gender) problémájára a szociológiai elemzés keretein be­ lül. 4. Az egyik dilemma az emberi cselekvéssel és a társadalmi struktúrával kapcsolatos. Más szociológusok viszont azt emelik ki. Weber elmélete eleget tesz számos olyan kö­ vetelménynek. akár­ csak az 1. amelyek bizonyos pontokon nyílt konfliktusba torkollhatnak. E nézet támogatói a társadalom leg­ inkább nyilvánvaló tulajdonságának a folyama­ tosságot és a konszenzust tartják. Ezek közül néhány az emberi tevékenységek és a társadalmi intézmények értel­ mezésének rendkívül általános kérdéseit érinti. Weber hangsúlyozta. de ma már nem hagyható figyelmen kívül. Az elmélet értelmet ad olyasvalaminek. bármekkora is legyen a társadalmi változás az idők folyamán. századi olasz kereskedőváro­ sokban. kreatív cselekvők vagyunk-e. későbbi elméleti szemléletmódok ma is nézeteltéréseket robbant­ hatnak ki. A kérdés az. hogy a szociológiai fejlődés legfontosabb szereplői a múltban kizá­ rólag férfiak voltak. Ha Weber té­ zise helytálló.köztük a funkcionalizmusé . A Weber előtti szerzők több­ sége nemigen foglalkozott azzal a lehetőséggel. A kontraintuitív gondolkodás példája . A jó elmélet nemcsak érvényes.

. mint olyan egyének halmaza. A „társadalom" nem más. akik a szociológia területén tevékenykedtek (lásd pél­ dául a Harriet Martineau-ról szóló keretes részt a 36.és bemeneti lehetőségeket. Sze­ rintük a társadalmi jelenségek éppen hogy nem „dolgok". A dilemma központi kérdése a következő: mekkora szerepük volt a modern világ kialaku­ lásában a Marx által megjelölt gazdasági ténye­ zőknek. . Ez a probléma abból ered. A társadalomnak nem teremtményei. a pénzrendszer. csak egy­ mással különböző módokon interakcióban lévő személyeket.kérdezik a bírálók -. hogy részletesebben is érdemes áttekintenünk a róluk kialakult elkép­ zeléseket. A korai férfi szociológusok írásai­ ban az egyének „semleges neműként" jelennek meg: inkább elvont „aktorok". A negyedik probléma nem annyira az embe­ ri viselkedés vagy a társadalom mint egész alap­ vető jellegzetességeivel van összefüggésben.] Ugyanúgy. amikor vállalt kötele­ zettségeinknek teszünk eleget. És ha ezek őelőtte is meg­ voltak. a foglal­ kozásokban alkalmazott gyakorlati műveletek stb. hanem azoknak a szimbolikus jelenté­ seknek a függvényei. fejezetben ismertet­ tem (30-32. olyan köteles­ ségeket teljesítünk. amellyel tartozásainkat kifizet­ jük. kulturális) hatások a modern kor társadalomfejlődésében? Ezek a szociológiai elmélet szempontjából anynyira lényeges kérdések. Durkheim ezt az álláspontot az alábbi közis­ mert megállapításban fejti ki: Amikor testvéri. Bár e durkheimi megközelítésnek sok követője akad. s amelyeket a jog és az erkölcs határoz meg.A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS lag nem fordítottak figyelmet arra. akik rendszeres kap­ csolatban állnak egymással. mint az egyéni cselekvések összessége. nem találunk kollektív entitást. aki egy többajtós szobában áll! A szoba szerkezete meghatározza lehetséges cselekvéseinek körét. korlátokat állít az egyének elé. Mi a társa­ dalom . amellyel gondolatainkat megfogalmazzuk. mint elkülönült nők vagy férfiak. amelyeket kereskedel­ mi ügyleteinkben igénybe veszünk. attól függetlenül funkcionálnak. hogy a marxisták és a nem marxisták különbözőképpen közelítenek a kérdéshez.). A nemek viszonyával kapcsolatos legfonto­ sabb elméleti dilemmák egyike a következő. in­ kább a modern társadalomfejlődés jellemzőivel. / Durkheim gondolatát az 1. amelyek az identitás és a társadalmi viselkedés tekintetében minden kultúrában meg­ különböztetik a férfiakat és a nőket? Vagy a ne­ mek közötti különbségeket mindig a társadalmat megosztó egyéb (például osztály-) különbségek alapján kellene magyaráznunk? 4. a hitellehetőségek. Mivel nemigen építhetünk a ne­ mek problémájával kapcsolatban a szociológiai gondolkodás bevett elméleteire. egyenként vizsgáljuk a férfiak és nők viselke­ dését különféle összefüggésekben meghatározó hatásokat? Más szóval: vannak-e olyan jellegze­ tességek. Be kell-e építenünk a szociológiai gondolkodásba a „társadalmi nem" fogalmát mint alapvető kategó­ riát? Vagy inkább úgy kell elemeznünk a nemi problémákat. másként határozzák meg a modern társadalmak eredetét ós jellegét befolyásoló erő­ ket. fejezetben ismerte­ tett szimbolikus interakcionizmus hívei. és társadalmi világunkat átszövik a különböző kulturális jelentések. lásd a 3 8 . mint pél­ dánkban a falak. [. gyakran élesen kritizálják is.. házastársi vagy állampolgári feladatainkat végezzük. A jelrendszer. Struktúra és cselekvés Durkheim egyik fő témája. Durkheim szerint a társadalom elsődleges az egyénnel szemben. A kritikusok sze­ rint (akik közül sokan az 1. Ezek ugyanúgy „külsődlegesek". oldalon) emberként csak valamilyen indokkal cselekszünk. akkor kívüle léteznek. hogy az em­ beriség nemek szerint tagolt. Képzeljünk el egy embert. ha nem az egyéni cselekedetek összessége? Ha egy csoportot vizs­ gálunk. Durkheim szerint a társadalmi struktúra hasonlóan korlá­ tozza cselekvéseinket. amelyekkel tetteinket fel­ ruházzuk. hogy mi­ képpen élünk velük (Durkheim 1978). a hívő születésekor készen találta vallásának hiedel­ meit és gyakorlatait. hanem teremtői vagyunk. politikai.3 9 . hogy a társadalom kénysze­ rítő erővel korlátozza tagjai cselevését: ez a társa­ dalmi kényszer. hogy egy-egy szűkebb területen. o. ma valószínűleg a négy közül ez a legsürgetőbb és legnehezebb probléma. Egészen a legutóbbi időkig nem sokan gondoltak azokra a nőkre. A falak és az ajtók elhelyezkedése például meg­ szabja a ki. elsősorban a tőkés gazdasági vállalkozás mechanizmusainak? Mennyire érvényesültek más (társadalmi. „sűrűsé­ ge" vagy „tömörsége" az anyagi világ struktúrái­ hoz hasonlítható. amelyek függetlenek tő­ lünk és cselekedeteinktől. oldalon). és később aztán sok más szociológusé is. A társadalom jóval több.

A nyelv állandóan a struk­ turálódás folyamatában van. kö­ zösségeknek vagy csoportoknak csak azért van „struktúrájuk". így például nem én találtam ki a brit pénzügyi rend­ szert. Míg a természeti kör­ nyezet az emberektől függetlenül is fennmarad. A társadalmi intézmények léte megelőzi bármely adott egyén létezését. Mivel egyik sem lehet teljes egészé­ ben igaz. ha társadalmi­ lag strukturált . Továbbá a durkheimi „társadalmi tények" kor­ látozhatják ugyan tetteinket. hogy kívánom-e használni vagy sem. fejezetben lesz szó) joggal vetik fel.használatának bizonyos jellem­ zőit minden beszélőnek tiszteletben kell tartania. hogy ezek az in­ tézmények kényszert gyakorolnak felettünk. hogy a társadalmi struktúra szakadatlan építési és újjáépítési folyamatának elemzése során hasz­ nos kifejezés a strukturálódás. akik vagyunk. az csak akkor érthető. hogy a mindennapi élet során a társadalmi struktúrát cselekvő módon hozzuk létre és teremtjük újra. hogy használom a pénz­ ügyi rendszert. akkor a rend­ szer felbomlana. Emberként nagy­ részt attól vagyunk azok. hanem döntéseket is hozunk. az egyének összessége számára azonban ele­ ve nem lehet az.Értékelés > Nem valószínű. ha a nyelvet vesszük példá­ nak. Mégsem kell azért eltúlozni a két nézőpont kö­ zötti eltérést. Dönthetek úgy is. és az is nyilvánvaló. fejezetben már említettem (27. amennyiben hozzá szeret­ nék jutni a pénzért vásárolható javakhoz és szol­ gáltatásokhoz.például ide tartoznak azok a rituálék is. Erving Goffman . a társadalom esetében ez nyilvánvalóan nem igaz. apró. melyik álláspontot tartja helyesebbnek. Erving Goffman és más. ha bizonyos nyelvtani szabályokat követ. hogy minden emberi cse­ lekvő óriási tudáskészlettel bír. A „strukturális" és a „cselekvéselméleti" megközelítések közötti szakadék azzal a felismeréssel hidalható át. és arról sem dönthetek. Ha egyszer csak mindenki vagy az emberek többsége úgy dönte­ ne. Ugyanakkor nyilván tévedés azt feltételezni. mióta a modern gondolkodók szisztematikus magyarázatot pró­ bálnak adni az emberi viselkedésre. Ráadásul ez a vita nem korlátozódik a szociológiára. mert egyénként mindannyian rengeteg társadalmilag strukturált ismeret birtokában vagyunk. Ezt a fogalmat én magam vezettem be a szociológiába az utóbbi években. és korlátozza az egyének cselekvéseit. Ezt a legjobban úgy magyarázhatjuk meg. hogy a társadalom a fizikai környezethez hason­ lóan „külsődleges" valami. ha az egyes beszélők a gyakorlatban is alkalmazzák ezeket a szabályokat. A nyelv csak akkor létezhet. Például amit valaki bármilyen adott kontextus­ ban mond. A nyelv strukturális jellemzői azonban mégis csak akkor léteznek. A társadalom az egyes egyén számára külsődle­ ges. kiszámíthatóan viselkednek. de szükséges hozzájárulás a rendszer fennmaradásához. A pénzrendszer más létező intéz­ ményekhez hasonlóan a társadalom egyes tagjai­ tól függetlenül létezik. és szilárdan tarthatom magam ehhez az el­ határozáshoz még akkor is. o. Durkheim álláspontja bizonyos értelemben kétségkívül helytálló. A társadalmaknak. így például az a tény. a társadalmi interak­ cióval foglalkozó szerzők (akikről az 5. Az 1. ha ez igen komoly ne­ hézségeket okoz a mindennapi életben. mivel azóta folyik. Ember­ ként nemcsak reagálunk a külvilág eseményeire. ha­ nem a társadalomtudományok minden terüle­ tén foglalkoztatja a tudósokat. mert az emberek szabályszerűen. A „struktúra" és a „cselekvés" szükség­ szerűen összefüggenek. hogy egy összetett konvenciógyűjtemény szerint cselek­ szünk . E könyv olvasója szintén eldönti majd. hogy pénz nélkül is boldogul. hogy a fenti vita végére valaha is pont kerül.). könnyen észrevehetjük a kettő közötti kapcsolatokat. hogy pénz nélkül élek. Másfelől a „cse­ lekvés" is csak azért lehetséges. de nem határozzák meg azokat.

amelyekhez iga­ zodunk. Az éles egyenlőtlenségek következtében a társadalmi rendszerben „beépített" érdekellentétek alakul­ nak ki. Például még az osztálykonf­ liktusok marxi elemzésében is egyaránt találunk közös és ellentétes osztályérdekeket. Konszenzus és konfliktus kapcsolatának elem­ zésében hasznos fogalom az ideológia. Marx szerint a társadalmak egyenlőtlen erőforrá­ sokkal rendelkező osztályokra bomlanak. A társadalom foly­ tonossága ezért az együttműködésen múlik. hogy az embe­ rek egy kis csoportja „uralkodásra született". oktatási rendszer) harmoni­ kusan kell együttműködniük. például a faji csoportok vagy a politikai frakciók ellentéteit. Hatalom. akkor meg­ erősítjük és tartalommal töltjük meg épp azokat a szabályokat és konvenciókat. Ilyen körülmények között a nyílt konfliktus nem állandósul. az arisztokraták mégis gyakran erőszakhoz folya­ modtak azok ellen. A konfliktust középpontba helyezők ettől alap­ vetően eltérő álláspontot vallanak. Ezek az érdekellentétek bizonyos ponton kirobbannak és radikális változásokhoz vezet­ nek. Itt vi­ szont az analógia alapját nem egy építmény falai képezik. akik­ től a bérüket kapják.) áll. Durkheim úgy vélte. A feudális rendszerben például az arisztokraták hatalmát alátámasztotta az az elképzelés. máskor viszont fordított a helyzet. hogy minden társadalmi cselekvés feltételez valamilyen struktúrát. amely az erősebb csoportok helyzetének megszilárdítását célozza a gyengébbek rovására. mint amilyen valójában. mint a munkások a tőkésektől. hogy a társadalom kölcsönösen összefüggő részekből áll. Ez igencsak egybecseng Durkheimnek a „társadalmi tények" korlátozó. mert az em­ beri viselkedés szabályszerűségeire épül. tüdő. Másrészt amikor ezt a tu­ dást cselekvésünkben alkalmazzuk. ami viszont feltételezi. Legfőbb felte­ véseiket Marxnak az osztálykonfliktusokról val­ lott nézeteivel világíthatjuk meg. hanem a test fiziológiája. A különféle csopor­ tok által vallott értékek és a tagjaik által elérni kí­ vánt célok gyakran egyszerre tükröznek közös és ellentétes érdekeket. hogy mindig meg kell vizsgálnunk a konszenzus és a konfliktus közötti kapcsolatokat a társadalmi rendszerekben. vallás. ezért még a legszilárdabb társadalmi rendszer is az egymás­ sal szemben álló csoportok kényes egyensúlyára épül. szív. de ugyanakkor a struktúra is feltételezi a cselekvést. család. E nézőpont hívei közül nem mindenki he- . akik a hatalmukat meg mer­ ték kérdőjelezni. hogy melyik csoport az erősebb. így a tőké­ sek függnek a gyáraikban dolgozó munkaerőtől. fejezetben ismertettem (32-34. olykor mindkét félnek az az érdeke. Ugyanakkor a konszenzus és a konfliktus híveinek álláspontjai közti távol­ ság megint csak nagyobbnak tűnik. amit Goffman „a struktúra dualitásának" nevez. a társada­ lom alapvetően feszültségekkel teli. A tár­ sadalom folyamatos fennmaradása érdekében a specializálódott intézményeknek (politikai rend­ szer. Függetlenül attól. Az ideo­ lógia olyan értékek és meggyőződések rend­ szere. éppen úgy. A test különféle feladatok ellátására speciali­ zálódott részekből (például agy. amelyek mindegyike részt vesz az élet­ folyamat fenntartásában. hogy túllépjen az ellentéte­ ken. mint Marx. ideológia és konfliktus mindig szoro­ san kapcsolódik egymáshoz. „külsődleges" jellegéről vallott nézetével. hogy tagjai körében általános konszenzus alakult ki az alapértékekről.). / Marx osztálykonfliktussal kapcsolatos álláspont­ ját az 1. Valószínűleg minden társadalomban van valamiféle általános egyetér­ tés az értékeket illetően. Sok konfliktus a hatalom. Ráadásul a szociológiai kutatás egyik általános szabálya. o. Értékelés A struktúra és cselekvés problémájához hason­ lóan ennek az elméleti vitának a megnyugtató le­ zárása sem valószínű. A két felfogás közötti ellentét semmi­ képp sem kibékíthetetlen. a szervezet léte veszélybe kerül. Ők a konfliktusok kialakulásában más tényező­ ket is fontosnak tartanak. A legtöbb funkcionalista gondolkodó számára a társada­ lom egymáshoz szorosan kapcsolódó struktúrák­ ból álló. A hatalmon lévők uralmának megtartása nagy­ részt az ideológiai befolyástól függ. Ezeknek harmonikusan kell illeszkedniük egymáshoz. A strukturálódás mindig feltételezi azt. egységes egész. az azzal járó előnyök miatt alakul ki. máj stb. és természetesen mind­ egyikben találunk konfliktust is.A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS amelyeket az utcán egymás mellett elhaladó ide­ genek végrehajtanak. lyez akkora hangsúlyt az osztályokra. mert ha nem. Konszenzus és konfliktus A konszenzust és konfliktust hangsúlyozó állás­ pontok összevetését ismét hasznos Durkheimmel kezdeni. Ez azt jelenti. bár szükség esetén erőszakot is alkalmazhatnak. Ugyanez a helyzet Durkheim szerint a társadalom esetében.

elsősorban osztályjellegű . lehetővé teszi egy alapvető elméleti dilemma körvonalazását . a munka és a háborúzás „nyilvános" szféráira összpontosul. Szerinte a nemek közötti különbségek a hata­ lom és a státus vonatkozásában lényegében más . Marx nézete alapvetően eltér a fenti álláspont­ tól. hogy fenntartsák kiváltságos helyzetüket. Például mondhatnánk. Ha­ gyományosan a férfiak töltötték be a társadalom hatalmi és vezető pozícióit. Vagy esetleg azt találjuk. mondták.megosztottságot tükröznek. amelyet alkalmanként Durkheim feszeget. ízléssel és hajlamokkal bír.4. törekvései és hangulatai nagyrészt kol­ lektív eredetűek. és „közelebb áll a természethez". A férfi nő feletti hatal­ ma az osztálykülönbségekkel együtt jelent meg. A feminista szociológiai megközelítésekben hangsúlyozzák. Ily módon a férfi szük­ ségletei egészen mások. hogy a nő társa­ dalmi helyzetét és identitását reproduktív-gyer­ meknevelési szerepe alakítja. Amennyiben ez az álláspont helytálló. hogy a nők képesek a gyermek megszülésére. hogy egy meghatározott (például egy kisebb vadászó-gyűjtögető) kultúrából származó nő ka­ rakterében sokkal közelebb áll az adott kultúra férfi tagjaihoz. Nemcsak a szociológiában fennálló férfi­ uralmat támadták. és elsősorban ők gondoskodnak róla. A női iden­ titást ugyanúgy a szocializáció határozza meg. mint a többséghez tartozó (fehér) nőkkel. A nő a férfi „magántulajdonának" egyik formája lett a házasság intézményén keresztül.bár megoldásához alig-alig találunk támpontot műveikben. mint a nőé" (Durkheim 2003a). mint a férfiét. hanem az egész tudomány át­ fogó rekonstrukciójának igénye is felmerült. ami a szociológiában és más tudomá­ nyokban is gyökeres változásokat indított el. míg a férfiak aktivitása a politika. hogy egy kisebbségi csoporthoz tartozó nőknek (például az Egyesült Államokban élő feketéknek) sokkal több közös vonásuk van az adott kisebb­ ségi csoport férfi tagjaival. amely a nő és a férfi viselke­ dését meghatározó társadalmi különbségeket ala­ kítja. akkor a nemek közötti különbségek mélyen gyökereznek minden tár­ sadalomban. FEJEZET A nemek problémája A nemek problémája csak ritkán kerül közpon­ ti helyre a modern szociológia megalapítóinak a munkáiban. Durkheim állítása azonban némi­ leg módosítva a társadalmi nem kialakulásának és természetének egyik lehetséges nézőpontját fogalmazza meg. Mivel a férfiak és a nők tapasztalatai eltérők. hogy a nemek közötti különbségek lényegében a fér­ fi és nő közötti. Az utóbbi évtizedekben megerősödött a nő­ mozgalom. hogy a hagyományos szo­ ciológiai elméletalkotás tagadta vagy figyelmen kívül hagyta a tudás „nemi" (gendered) jellegét. Úgy véli. hogy a társadalmi világ elem­ zésekor a társadalmi nemet kell a középpontba állítani. Bár a feminista nézőpontok sokfélesége miatt nehéz általánosságokban beszélni. de sokkal hi­ hetőbb nézetté tehetjük. Ma már Durkheim megállapítását ebben a formában aligha fogadná el bárki. hogy az emberi társadalom legkorábbi formáiban nem volt különbség ne­ mek és osztályok között. összevetjük a Marx írásai­ ban előforduló kérdéssel. és a társadalmi világról kialakított koncepciók­ ban a férfiak jutottak uralkodó szerephez. Ez az álláspont nem feltétlenül je­ lenti annak elfogadását. hogy a férfi „majdnem mindenestől a társadalom terméke". A nő és a férfi hatalmi helyzeté­ nek különbségei azt a tényt tükrözik. hogy a feministák többsége szerint a tudás szervesen kapcsolódik a biológiai és társadalmi nem kérdéseihez. hogy a nemek közötti különbségek velünk született jellegzetességek. Ezt az észrevételt kifejtve a férfiról így ír: „hajlamai. A fe­ minizmus nyomán össztűz zúdult a szociológia elméletében és módszertanában. biológiailag adott eltéréseken alapulnak. ezért az az érdekük. mert a nő kevés­ bé szocializált. mint a férfi. élettársa viszont mindezekben a vonatkozásokban közvetlenebbül a saját orga­ nizmusa hatása alatt áll. Ez pedig úgy írható le. A nők eb­ ből a kötött helyzetből szabadulnak fel. és különböző né­ zőpontokból szemlélik a világot. Újra kell gondolni az alapkérdéseket. nem egyforma értelmezéseket alakítanak ki róla. és az ezekkel kapcsolatos vitákat is másként kell prezentálni. mint az ipari társadalmakban élő nőkhöz. Durkheim az öngyil­ kosságról írva egy ízben megjegyzi. Más szóval a nő és a férfi eltérő identitás­ sal. annyit megállapíthatunk. Ilyen körülmények között a nemtől függő tudás kulcs­ fontosságú erővé válik a fennálló társadalmi be­ rendezkedés állandósításában és a férfiuralom legitimálásában. . Hasonló tényezők az etnikai hovatartozás és a kulturális háttér is. Sokkal inkább azt feltételezi. amelyben érintették ezt a kérdést. ha azt a problémát. A feministák gyakran sérelmezik. míg a nő „sokkal nagyobb mértékben a természet műve". magában a szociológia tárgyában is felfedezni vélt férfipár­ tiságra. A kérdést a legjobban úgy mutathat­ juk be. sőt. ha meg­ szűnnek az osztálykülönbségek. Nem az osztály az egyetlen tényező. ha az általánosítás egy magasabb szintjére emeljük. Manapság ezt az elemzést sem fogadnák el sokan. Az a néhány bekezdés azonban.

hogy a nemek közötti különbségeket mennyiben lehet megvilágítani más szociológiai fogalmakkal (osz­ tály. mely szerint minden szférában a férfiak uralkodnak. Kortársaitól a mai szocio­ lógusokig sokan vitatták a modern társadalom­ fejlődéssel kapcsolatos nézeteit. ma a férfiasság válságát éli ab­ ban a világban. oldalon). hogy légből kapott az a gondolat. Ha Butlernek (2004) igazat adva elfogadjuk. számos olyan terület van még. mivel az adott termelési . és közvetlenül kapcsolódnak ah­ hoz a feminista kihíváshoz. Ugyanakkor önmagában még kevés. ha az egyik csoport a másik csoport feletti hatalmának megerősítésére használja. etnikai hovatartozás. akkor arra kell törekednünk. 1999) rámutat. amelyről azt hiszik. Hasonló gondolatokat fejtegetett Susan Faludi is. hogy Marx a modern társadalmakat kapitalista társadalmaknak tekinti. hogy a nők sikereket értek el. hogy a múltbeli szociológiai elemzések nagy része vagy figyelmen kívül hagyta a nőket. és nem abban nyilvánul meg. amelyet nem lehetett fi­ gyelmen kívül hagyni. hogy ők vannak nyeregben. és a válla­ latok csak akkor maradhatnak versenyben. Ennek részben az lehet az oka.5 4 9 . hogy mit csinál. Épp ellenkezőleg. o.). Ju­ dith Butler munkásságáról és a queer-elméletre gyakorolt hatásáról lesz még szó a 12. A férfiak egy-egy csoportja még mindig bizakodó. sokan mások úgy látják. A kapitaliz­ mus minden korábbinál dinamikusabb gazdasá­ gi rendszer. A modern világ kialakulása A marxista megközelítés Értékelés A harmadik dilemmával kapcsolatos problémák igen fontosak. hogy a társadalmi nem valami olyasmi. hogy „a nők tanulmányozását beemelik a szociológiába". vagy rosszul értelmezte a női identitást és visel­ kedést.). o. amelyről később lesz szó (lásd a 103-105. de éppígy szerepet játszanak a munka jellegében bekövetkezett változások is. ezért önbecsülésük is oda. Már említettem. úgy érzik. Pillanatnyilag kénytele­ nek vagyunk nyitva hagyni azt a kérdést. A férfiképről szóló könyvében [Stiffed. „Szexualitás és társadalmi nem" című feje­ zetet (364-369. hogy a fér­ fiak birtokolják és irányítják. A szociológiai elméletalkotás legfontosabb jövőbeli feladatai egyértelműen annak fényében határoz­ hatók meg. fejezetben (356.). ahol a jellegzetesen női tevékenységeket és gondokat nem elemezték még Marx írásai komoly kihívást jelentettek a szocio­ lógiai elemzés számára.). o. vagy fordítva: a más területeken jelentkező tár­ sadalmi megosztottságok milyen mértékben ma­ gyarázhatók a nemek közti különbségekkel. hanem inkább abban. Judith Butler kielégítő módon. kulturális háttér stb. hogy a háttérbe szorultak. akár a „nők" olyan csoportot alkotnak. A modern korban a válto­ zások hajtóereje az állandó gazdasági átalakulás./ A feminista megközelítésekről bővebben lásd a 12. mert a társadalmi nem a nők és a férfiak identitása és viselkedése közötti össze­ függésekkel kapcsolatos. Mindez újabb és újabb techno­ lógiai újításokhoz vezet. amely sajátos érdekekkel vagy jellemzőkkel bír. A tőkések versenyeznek egymással. hogy akár a „férfiak".. És bár végeztek új szociológiai vizsgá­ latokat a nőkről az utóbbi húsz évben. Butler szerint a társadalmi nem korántsem állandó kategória. ha a lehető legolcsóbban és leghatékonyabban állítják elő a termékeiket. amely a tőkés termelés szerves része. Például az információtechnológia fejlődésével sok kevésbé képzett férfi fölöslegessé vált a tár­ sadalmi szükségletek szempontjából. hogy sikerül-e hatékony megoldást találni e dilemmára. Senki sem vitathatja igazán. hogy ki az ember. hanem folyton változik. hogy „vissza­ csináljuk". amit „csiná­ lunk". Több ilyen szerzőre. amellyel a szocioló­ giának szembe kell néznie. Egyes feminista szerzők szerint tévedés azt felté­ telezni. / A „férfiasság válsága" az oktatás tárgyalásakor is szóba kerül ( 5 4 8 . hogy eladják termékeiket a vevőknek. köz­ tük Judith Butlerre (1999) is hatott a posztmo­ dern gondolkodás.

A modern társadalmak és a harma­ dik világ országainak fejlődési útját tényszerűen tanulmányozva feltárhatjuk.a gazdasági vállalkozás megszervezésé­ nek egyik sajátos módja . amely az egész világot meghó­ dítja . sokan a marxista gondolkodás „válságáról" beszéltek. hogy előnyt szerezzenek a vetélytársakkal szemben. Nem csupán az iparosodott társadalmak vizsgálatának módszerét határozza meg. Weber írásai tulajdonképpen „Marx kísérteté­ vel". hogy a változás mintái mennyire felelnek meg az egyik vagy a másik modellnek. amelyik Webertől? A kutatók ebben a kérdésben is megosztottak. Amikor 1989 után a Szovjetunióban és KeletEurópában összeomlott a kommunizmus. mint ahogy azt Marx gondolta. E szemléletmód kialakulása .alapvető szerepük volt a kapitalista szemléletmód kialakulásában. másrészt pedig a kapi­ talizmus szerepe kevésbé volt meghatározó a modern társadalomfejlődésben. hogy vannak még a kapitalizmusnak alternatívái. A vallási értékeknek . Weber szerint a kapita­ lizmus .). A Weber által kimunkált alternatív álláspont a mai napig megőrizte jelentőségét. Számos más szerző viszont bírálta Marx nézeteit. amelyik Marxtól szár­ mazik. E szerzők többsége kétkedve fo­ gadta Marx meggyőződését. tékeinek . vagy az. hogy a kapitalizmus valóban komoly szerepet játszott mai világunk létrejöt­ tében. A kapitalista gazdaság me­ chanizmusainál meghatározóbbak a tudomány és a bürokrácia fejlődésének a következményei. hogy mindkét táboron belül vannak eltérések. ami igazolni látszott a marxizmus kritikusainak kétkedését (Gamble 1999). munkaerőhöz. Az ezzel a di­ lemmával kapcsolatos tényezők azonban sokkal inkább empirikus jellegűek.ezzel magyarázható a nyugati ipar globális elterjedése. Ezenkívül a két nézetrendszer eltérő politikai ál­ láspontokhoz is kötődik: a baloldali szerzők az első. akik közül sokan jelentős mértékben finomították a marxi gondolatokat. a haté­ konyság elvei szerint szerveződik. A racionalizálódás azt jelenti.főként a puritanizmus ér­ . hogy a kapitalizmust végül a szocialista rendszer fogja felváltani. De sokan úgy vélik. Marx szerint ezért a kapitalizmus állandóan ter­ jeszkedő rendszer. hogy a társadalmi­ gazdasági élet a technikai tudás alapján. és másképp elemezték a modern világot formáló tényezőket. „Mi a szociológia?" című fejezetben ismertettem (34-35. élet­ hosszig tartó küzdelemként jellemezhetők. / Weber munkásságát az 1. tehát nem minden teoretikus értene egyet mindegyik megállapítással. o. ami számukra azt bi­ zonyította. a világ nagy részén hivatalos ideoló­ gia maradt a marxizmus. Bár a nyugati marxis­ ták többsége már rég elvetette azt. FEJEZET folyamatban használt technológia hatékonyságá­ nak növelése az egyik módja annak. A bürokrácia a sok embert magukban foglaló csoportok megszervezésének egyetlen hatékony módja. így kétségkívül együtt nő majd a gazda­ sági és politikai terjeszkedéssel. Értékelés Vajon a modern társadalmak értelmezésének me­ lyik változata helyes: az. (Meg kell azonban je­ gyeznünk..Marx feltételezésével ellentétben . és ol­ csón jussanak nyersanyagokhoz. Marxnak a kapitalizmus jelentőségéről kidol­ gozott értelmezése számos követőre talált. A tudomány határozta meg a modern technoló­ giát. amit Oroszor­ szág és más államok „létező szocializmusaként" emlegettek. Webernek a modern társadalmak természeté­ ről és a nyugati életformák világméretű elterje­ désének okairól vallott nézetei élesen szemben állnak Marx felfogásával.csupán egy a modern korszak társadalomfejlődését meghatározó fon­ tos tényezők közül. Szinte min­ denki elismeri azt.4. Ugyanakkor arra is törekszenek. és ez feltehetőleg nem lesz másképp bár­ milyen jövőbeli szocialista társadalomban sem. mint a többi dilem­ ma tényezői. A kapcso­ lódó keretes rész a kétféle gondolkodás néhány különbségét foglalja össze. Weber álláspontja Marx egyik legelső és legszigorúbb kritikusa Max Weber volt. hogy Marx egyrészt túlbecsülte a tisztán gazdasági tényezők jelen­ tőségét a változásokban.) A marxista és a weberiánus nézetek közötti kü­ lönbség a szociológia sok területére kihat. hogy termé­ keik számára új piacokat hódítsanak meg. A tudomány.nem vezethető vissza kifejezetten gazdasági változásokra. a modern technológia és a bürokrácia fejlődését Weber együttesen „racionalizálódásnak" nevezi. Szerinte a nem gazdasági jellegű tényezők kulcsszerepet játszot­ tak a modern társadalom fejlődésében. hanem a kevésbé fej­ lett világ társadalmairól kialakított nézeteket is. a marxi szellemi örökséggel folytatott. Éppen ez az állítás A protestáns etika egyik fontos tétele. a liberálisok és a konzervatívok a második oszlop nézeteit teszik magukévá.

értelmesnek tarthatnánk (Lyotard 1993). A mai modern (kapitalista) társadalmak át­ meneti típusok. Várható. Ezek a posztmoder­ nizmushoz köthető gondolkodók úgy vélik. Nincs többé védhető haladásfogalmunk. A Nyugat globális befolyása az ipari erőforrá­ sok birtoklásából és katonai erejéből származik.így például azok. hogy a posztmo­ dern világ csak szocialista lehet. a megállíthatatlanul terjesz­ kedő lakótelepek. 5. Egy szerzőcsoport így jellemezte ezt az állapotot: Világunk az átalakítás folyamatát éli. 5. amelyek meghatározzák jellegüket. hogy a jövőben gyöke­ resen átalakulnak. Mivel 1989-ben összeomlott a kelet-európai kommunizmus. Ez átmenet egy új korba (Hall-Jacques 1988). Sok eszmével és értékkel találkozhatunk. a nemzetállam mind lejtőre kerültek. például a férfiak és nők közötti egyenlőtlenségekkel is. sőt személyes történeteinkhez sem kapcsolódnak. amely „kiszakít" minket a múltból. tévéműsor és a világháló képei járják be a világot. bár számos tudós továbbra is alkalmaz nagy vonalakban marxista megközelítéseket a modern világ előtt álló szociológiai kérdések boncolgatá­ sakor (Gamble 1999). Nincsenek többé olyan nagy narratívak vagy metanarratívák. A posztmodern társadalom nagyon pluralisztikus. UJABB SZOCIOLÓGIAI ELMELETEK Az előbbiekben felvetett.4 6 1 . amely kiegészül más.A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS 1 03 arx és W e b e r összehasonlítása MARXISTA GONDOLATOK NAGY VONALAKBAN 1.). de a mai elméletalkotók igyekeznek túllépni Mar­ xon és Weberen. 3. a tömegfogyasztó. „A média" című fejezetben lesz szó.. a decentralizálás és az internacionalizálódás pályája felfelé ível. a történelemről vagy a társada­ lomról kialakított átfogó koncepciók. a nagyváros. Más szociológusok . hogy a történelemnek van valami iránya: „tart valahová". A jövő fejlődését a társadalmi élet minden te­ rületén a racionalizálódás határozza meg. Minden modern társadalom a társadalmi és gazdasági szer­ veződésnek ugyanazon alapvető módjaitól függ. valamint a mobilitás. a nagytestvér-állam.köztük korábbi marxisták is .végső soron a gazdasági egyenlőtlenségekből származnak. amelyeket Marx és Weber is igye­ kezett kidolgozni: a társadalmi változás átfogó értelmezéseivel. hogy az elektronikus médiumok szétzúzták a jelenünk és Posztmodernizmus A posztmodernizmus gondolatának hívei szerint a társadalomelmélet klasszikus gondolkodói ab­ ból indultak ki. énképünk. A tömeg­ termelés. és haladás az eredménye . o. sokrétű. hogy általános történelmi mintákra leljen. A legfontosabb hatalmi különbségek . A modern fejlődés legfontosabb mozgató­ rugója a termelés racionalizálódása. Minden a változás folyamatában lévőnek látszik. 4. ráadásul már a történelem sem létezik. 2.mára teljesen leírták Marxot. A kapitalizmust a szocializmus valamilyen formája váltja majd fel. Ezt a világot in­ kább az új média uralja. A nyugati befolyás növekedése a világon fő­ ként a kapitalista gazdasági rendszer terjeszkedő jellegéből fakad. A férfi és a nő közötti egyenlőtlenség például nem magyarázható gaz­ dasági alapon. szubjekti­ vitásunk is átalakul. 4 6 0 . A modern társadalmakat osztálykülönbségek tagolják. a sokféleség. Baudrillard úgy véli. 2. a kommuni­ káció. videofel­ vétel. de ezeknek nem sok közük van a lakóhelyünk történetéhez. A posztmodernitás fontos elméletalkotói közé tartozik a francia Jean Baudrillard is (munkás­ ságáról a 15. A gazdasági hatalom elkülöníthető a más forrásból származóktól. a kü­ lönbözőség. a modern világ kialaku­ lásával kapcsolatos dilemmák ma is fontosak. A modern fejlődés legfontosabb mozgató­ rugója a tőkés gazdasági mechanizmusok elter­ jedése. Marx reményeivel el­ lentétben nem törvényszerű. Számtalan film. amelyeket . a marxi gondolatok a mai világban már kevésbé látszanak helytálló­ nak. Ebben a folyamatban tulajdon identitásunk. 3. W E B E R I A N U S GONDOLATOK NAGY VONALAKBAN 1. hogy a szociológusoknak fel kell hagyniuk az olyan elméletekkel. Az osztálykülönbségek csak az egyenlőtlen­ ségek egyik típusát képezik a modern társadal­ makban. amelyek meghatározzák a nők és a férfiak eltérő helyzetét . Szerintük eleve bukásra ítéltetett Marx kísérlete.ez az elképzelés azonban ma már tarthatatlan. 4. míg a rugalmasság.

Foucault például rámutatott. Például Michel Foucault Bár tiltakozott. „fo­ nákja" is. FEJEZET Jean Baudrillard múltunk közti kapcsolatot. hogy a felvilágosodás egyéni szabadsággal kapcsolatos eszméinek van egy másik oldala. az egész világ gyászolta. Michel Foucault ( 1 9 2 6 . az őrültségről és a szexualitás­ ról szóló írásaiban elemezte azoknak a modern intézményeknek (a börtönnek. Halála inkább egy szappanoperába illett. az emberek nem valóságos eseményként élték meg . a kórháznak. Baudrillard szerint a médiauralom korában a jelentés képek áramlásával jön létre. Diana hercegnő a legtöbb ember számára csak a média közvetítése által létezett. üres vilá­ got teremtettek. Foucault pedig részben folytatta a gondolatme­ netüket. során megkísérelt rávilágítani azokra a jelentés­ módosulásokra. Baudrillard-ra fiatalabb éveiben erősen hatott a marxizmus. az ideológia és a dis­ kurzus közötti kapcsolatról a modern szervezeti rendszerek vonatkozásában. Például amikor 1997-ben meghalt Diana walesi hercegnő. Munkája . A társadalom feletti hatalomra és ellen­ őrzésre vonatkozó gondolataiban központi helyet foglal el a diskurzus: egy konkrét témával kap­ csolatos beszéd. és kaotikus. amelyeket közös feltevések egyesítenek. Foucault fontos gondo­ latokat vetett fel a hatalom. amelyek a modern világ gon­ dolkodását elválasztják a megelőző korokétól.4. Szerinte azonban az elektronikus kommunikáció és a média terjesz­ kedése megcáfolta azt a marxista tételt. az iskolának) a kialakulását.és gondolkodásmódok összes­ sége.erre mondja Baudrillard. hanem médiaképekkel. amelyik a fegyelmezést és a felügyele­ tet állítja a középpontba. mint pél­ dául a tévéműsorokban. A szociológiában alapvetően fontos a hatalom vizsgálata: hogyan érik el céljaikat egyének és csoportok mások céljainak a rovására? A klaszszikus alapítók közül Marx és Weber különö­ sen nagy súlyt helyezett a hatalom kérdésére. hogy a társadalmat gazdasági erők formálják. nem csak Nagy-Britannia. Meg akarta mu­ tatni. ha posztmodernistának nevez­ ték. De vajon a valódi személyt siratták-e az emberek? Baudril­ lard erre nemmel válaszolna. milyen óriási vál­ tozáson ment keresztül az őrültséggel kapcsola­ tos diskurzus a középkortól napjainkig. amelyek az idők során egyre nagyobb szerepet játszottak a társadalom ellenőrzésében.1 9 8 4 ) sokat merített a posztmodernizmus gondolatköréből. megfigyelésében. A bűnről. hogy „az élet feloldódik a tévében". amelyben nem való­ ságos személyekkel vagy helyekkel érintkezünk. Világunk nagy része ma már afféle látszatuniverzum. A társadal­ mi életet sokkal inkább jelek és képek befolyá­ solják. a testről.

Foucault heve­ sen támadta a jelent: azokat a „bevett" fogalma­ kat. hogy viselkedésük irányítható legyen .társadalmi közösség. nézeteket és struktúrákat. Michel Foucault . A hatalom vagy autoritás birtokosainak szakértői diskurzusaival gyakran csak más „versenyképes" szakértői diskurzusok vehetik fel a versenyt.. a szocia­ lista elképzelés alapját alkotó értékek közül né­ hány .). Foucault épp az ellenkezőjét tűzte ki célul: a múltban kutakodva igyekezett értelmezni az ismertet. hogy szertefoszlottak a marxi álmok a kapitaliz­ must felváltó szocialista alternatíváról. hogy pozitív irányba befolyásoljuk a világot.nem feledve. / Foucault munkásságáról bővebben lesz szó a 8.még ma is nagyon eleven. az épelméjűség és az őrültség stb. befolyásos hálózata. kényszerítési és fegyelmezési technológiákhoz. csak ezek töredékeit érthetjük meg. sőt akadt. Jürgen Habermas. így a diskurzus a másféle gondolkodás. Foucault írásait átszövő. akik az ismertre utalva. Például feltárta. analógiákkal pró­ bálják értelmezni az ismeretlent. aki szerint az eszelős különleges észlelési „adottsággal" bírhat. Még ha el is fogadjuk. Foucault radikálisan új társadalomelméleti megközelítése szemben áll a tudományos isme­ retek természetéről kialakult általános konszen­ zussal. Hasonló megállapításokat lehet megfogalmazni a normális és deviáns tevé­ kenység. betegség és fogyatékosság" című fejezetben (210. szakmai szervezetek és orvostudományi folyóira­ tok igen fejlett. hogy a szociális világ általános folyamatait megértsük. hogy nem alkotha­ tunk általános elméletet a társadalomról. ma már Foucault „archeoló­ giájaként" ismert. amely a betegséget és kezelését hangsúlyozza. A tudás az ellenőrzés szolgálatába állítható. és ezekre alapozva tehetünk is valamit azért. hogy az információtechnológia és az új kommunikációs rendszerek . „Egészség. mai fogalmairól. hanem a társadalmi fejlődés folya­ matai során jött létre. kórházak. Ezt az orvostudományi diskurzust támogatja és fenntartja az orvosok.vagy beszédmódok korlátozásának hatékony eszköze lehet. gondos­ kodás a gyengékről és az elesettekről . hogy jobbá tegyük a világot.más technológiai változásokkal együtt .mindannyiunk számára jelentős társadalmi átalakulásokat eredményez­ nek. Ulrich Beck és jóma­ gam is mind azt mondjuk. Foucault szerint a hatalom a diskurzuson keresz­ tül formálja az emberek különböző jelenségekkel (a bűnnel. ame­ lyet a tömegkommunikáció erősödése jellemez. hogy épp az ellenke­ zőjéről van szó: ma még inkább szükség van álta­ lános társadalomelméletekre. egyenlőség. amely főként korai munkáira jellemző. a társa­ dalmi fejlődésről vagy a modernitásról.minde­ nütt megjelenik egy olyan társadalomban. A felügyelet . Többségük azonban nem ért egyet a poszt­ modernista és foucault-i gondolatok magvával.A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS 105 a középkorban az elmebetegeket mindenki ár­ talmatlannak tartotta. Ez a megközelítés. amelyek nagyrészt épp azért láthatatlanok. A modern társadalmakban viszont az „őrültség" fogalmát az orvostudományi diskurzus alakítot­ ta.információk gyűjtése másokról. Más társadalomtudósoktól el­ térően. NÉGY KORTÁRS SZOCIOLÓGUS Michel Foucault sok más gondolkodóra is hatott. orvosszakértők. Manuel Castells. hogy a „szexualitás" fogalma nem min­ dig létezett. az őrültséggel vagy a szexualitással) kapcsolatos attitűdjeit. Foucault megkísérelte feltárni a mai észjárások és gyakorlatok mögött meghúzódó fel­ tevéseket és a múlt felől közelítve „láthatóvá" tenni a jelent . amely szerint eleve kudarcra ítélt minden kísér­ let. o. A kortárs társadalomelmélet-alkotók többsége el­ fogadja. mert ismertek. hogyan kapcsolódik a hatalom és a tudás a felügyeleti. fontos téma.

A nők a családban például még mindig nagyrészt alárendeltek a férfiaknak. Ulrich Beck is elutasítja a posztmodernizmust. hogy sok marxi gondolat ma már idejétmúlt. A globális rend legfőbb jellemzője a kockázatkezelés. amit ő „nyilvánosságnak" nevez. In­ kább a kockázatok jellege változik. akár­ csak az internet. akkor ezek nem lehetnek a demokratikus vita fórumai. hogy időről időre gazdasági visszaesés vagy vál­ ság következhet be. Nancy Fraser (1989) rámutat. Beck nem azt mondja. A modern kommunikációs médiumoknak valóban vannak olyan hatásaik. A bírálók rámutatnak. Ulrich Beck: a globális kockázattársadalom Egy másik német szociológus. Ma a kockázat nem annyira természeti veszély. mint mi azokat. a mindennapi élet pedig kiszabadul a hagyomány és a szokás szorításá­ ból. mint a megelőző korok. Sze­ rintük Habermasnak azt is látnia kellene. A régi ipari társadalom eltűnőfélben van. ha újra élet­ re keltjük azt. parlamentre és pártokra épülő demokratikus eljárások nem adnak megfe­ lelő alapot a kollektív döntéshez. mert már sokkal inkább azok irányítanak minket. hogy a mai világ több kockázatot hordoz. hanem egy olyan szakaszba lépünk. mintha az nemileg semleges volna. azt Beck kockázatnak. A legtöbb parlamentben például a képviselők között kisebbségben vannak a nők.4. e médiumoknak alapvető szere­ pük lehet a demokrácia továbbfejlesztésében. A nők számára fontos kérdések sokszor nem buk­ kannak fel a politikai vitákban. helyébe egy „kockázattársadalom" lép. hanem inkább saját tár­ sadalmi fejlődésünk. A kapitalizmusnak nincs alternatívája.vagy bizonyta­ lanságforrásokból ered. amelyet ő „a második modernitás korának" nevez: a modern intézmé­ nyek globálissá válnak. Ugyan­ akkor azt is felveti.mondja Habermas -. mert nem fordít elég figyelmet a gender és a demok­ rácia összefüggésére. valamint a tudomány és technika fejlődése által okozott bizonytalansá­ gokból. A nyilvánosság lényegében a demokrácia kerete. Ha például a televízió és a hírlapok működését kereskedelmi érdekek határozzák meg.például az. mint a nőknek. hogy egyes marxi alapelvekhez továbbra is ragaszkodni kell. Tehát a családi életben tapasztalt egyenlőtlenség a nyilvánosságban mű­ ködő demokráciát is csorbítja. A demokratikus eljárások reformjával és a közösségi szervezetek és más helyi csoportok következetes bevonásá­ val megújíthatjuk a nyilvánosságot. Jürgen Habermas A tudomány és a technológia fejlődése új koc- . hogy óriási gazdagság lét­ rehozására képes. Habermas főmű­ vében. hogy Habermas a demokráciáról szólva úgy bánik az állampolgárisággal. és Weberhez fordul alternatív gondolatokért. A közszolgálati televízió és rádió azonban. hogy a demokrácia hajlamos kizárni a nők teljes jogú részvételét. Ezt a nagyobb mértékű kontrollt leginkább úgy érhetjük el . sok lehetőséget kínál a nyílt pár­ beszéd és vita kialakítására. bizonytalanság­ nak tekinti. Feminista szerzők bírálták Habermast. Amit a posztmodernisták káosznak. rendezetlenségnek látnak. FEJEZET Jürgen Habermas: demokrácia és nyilvánosság Jürgen Habermas német szociológus felismeri. Pedig az állampolgá­ riság fejlődése tipikusan úgy alakult. Mégis. A kommunikatív cselekvés elméletében (1981) meg sem említi a nemeket. Szerinte a megszokott. hogy a demokráciát gyakran férfiterepnek tekinti. amelyekre Marx mutatott rá . és nem is kell ilyet keresni: bebizonyosodott róla. hogy az sok­ kal inkább kedvezett a férfiaknak. Szerinte nem „a modernen túli" világban élünk. amelyekre Baudrillard és mások utaltak. Helyre kell állítani a gaz­ dasági folyamatok feletti ellenőrzést. Ennek ellenére a kapitalista gazdaságban megmaradt néhány alapvető prob­ léma.

A mai kockázatok minden országot és minden társadalmi osztályt érintenek.veszélyes mértékű sugárzás­ nak voltak kitéve. nem csupán személyes. Ulrich Beck A társadalmunkban megjelenő kockázat másik példája a terrorizmus veszélye. ugyanakkor nehezen mérhe­ tő kockázatokat is teremt. pél­ dául a globális felmelegedéssel kell szembenéz­ ni. / Beck gondolatairól a 22. A ter­ rorista támadások nyomán az államok átértékel­ ték a polgáraik szabadsága és biztonsága között teremtendő egyensúlyt is. mennyire tudhatják biztonság­ ban közösségüket a terrorista akciókkal szem­ ben. Erre példa a szerelem és a házasság területe. sőt messzebb még jóval a robbanás után is szokatla­ nul magas sugárzási szintet mértek. de együttműködéssel kezelhető glo­ bális problémákat. A szkeptikusok viszont azt mondják. társadalmi osztályukra. ha eldöntöttük. Például szoros kap­ csolat van a kockázat és a nemek viszonya között: kapcsolataikban sok új bizonytalanság bukkant fel (amiről a 7. nemükre vagy státusukra . aki fontolgatja. ha új kockázatokkal. A tudomány és a technológia nyilvánvalóan sok haszonnal jár. „Családok és intim kapcsolatok" című fejezetben lesz szó). hogy ezek ve­ szélyt jelenthetnek. A 2 0 0 1 . szep­ tember 11-én New York és Washington ellen in­ tézett támadások után megváltozott az emberek véleménye arról. hogy kedvező esetben ezek véget vethetnek az éhezésnek a világ legszegényebb országaiban. hogy viszonyt kezd vala­ kivel. milyen kockázattal jár az olyan új tech­ nológiák kifejlesztése.A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS kázati szituációkat hoz létre.. Ideálja egy kozmopolita.tekintet nélkül életkorukra. nem várt egészségkárosító hatásuk is lehet.áttöri az országhatárokat. miért harcolunk. így például senki nem tudhatja. amelyek nagyon különböznek a megelőző korok kockázataitól. és magas a válások aránya. Beck szerint az ilyen államok tudnák a legjobban meg­ oldani az egyes államok szintjén legyűrhetetlen­ nek látszó. mint amilyen például a genetikai módosítás vagy a nanotechnológia. Bár­ kinek. számolnia kell ezekkel a tényekkel. mennyire számíthat boldogságra. A férfinak vagy nőnek e bizonytalan háttér ismeretében el kell döntenie. biz­ tonságra. „Környezeti kockáza­ tok" című fejezetben lesz szó bővebben ( 7 4 6 748. hogy a tár­ sadalomban az utóbbi évtizedekben bekövetke- . Beck szerint a kockázattársadalom fontos as­ pektusa. Beck úgy véli. hogy a nemzetközi terrorizmus elleni harc csak akkor kezdődhet. Beck szerint a nemzetállam már nem tartha­ tó fenn a globális kockázat világában. a kul­ turális sokféleség elismerésére és elfogadására épülő rendszer. A terrorizmus félelme világszerte megbéní­ totta a gazdaságokat. időben és társa­ dalmilag nem korlátozottak. A mesterséges kockázat sok formája . A fejlett társadalmakban a házasság még egy emberöltővel ezelőtt is a sze­ mélyes életben bekövetkezett változás meglehe­ tősen egyszerű folyamata volt . A génkezelt termények pártolói például azt állít­ ják. Jó példa erre az 1986-ban az ukrajnai Csernobil atomerőművében történt robbanás: az erőmű közvetlen közelében élők mind . Ma sok pár él együtt há­ zasságon kívül.. o. Beck egyetért Habermasszal abban.például a terrorizmus és a környezetszennyezés . hogy veszélyei térben.az ember nem házasból házas lett -. mert a vállalkozások nem kockáztattak meg nagyobb beruházásokat. A nemzetállam korlátolt néző­ pontja akadállyá válik. olcsó élelmiszert biztosítanak mindenkinek. Inkább transznacionális együttműködést kell kialakítani az államok között. hanem a terroriz­ musnak a világon fellelhető okai ellen is.). és ezt mindenki állandó helyzetnek tekintette. Ugyanakkor a baleset hatásai sokkal távolabb is jelentkeztek: Európában. vagyis fel kell mérnie a kockázatokat. főként a szeptember 11-ét követő hónapokban. A kozmopolita államok nemcsak a terrorizmus ellen küzdenek. hanem globá­ lis következményekkel is járnak. A mindennapi élet szintjén is sok döntésben megjelenik ma a kockázat.

hogy a gé­ pek átveszik az uralmat világunk felett.. aki úgy vélte. amelyet mi teremtettünk. Castells meg­ állapításai Weber száz évvel korábbi megállapítá­ saira rímelnek. A férfiak és a nők már nem hagyományos szerepekből veszik identitá­ sukat. hanem a pénzügyi tranzakciók elektronikus rendszereként" (2000. hogy a bürokrácia növekedése „vasketrecbe" zár minket.yárosok és városi terek" című fejezetben lesz szó ( 6 9 6 698. mint a múltban.és női identitások felépítésére. A termelés inkább a távközlésre és a számítógépekre épül. Nem a múltból merítjük Manuel Castells az identitásunkat. A média és a kommunikációs technológiák hatása kezdte foglalkoztatni. Ez nem valamiféle forradalom révén fog bekö­ vetkezni. amelyet Beck „szubpolitikának" nevez. A kockázatkezelés felelősségét nem lehet csak a politikusokra és a tudósokra hagyni: más csoportokat is be kell vonni. A szubpolitika szintjén kialakuló csoportok és mozgalmak ugyanakkor nagy hatást gyakorolhatnak a szok­ ványos politikai mechanizmusokra. Castells az új globális gazdaságot „önműködő­ nek" nevezi: Habermashoz hasonlóan úgy véli. Sem­ mi kétség. Castells azonban nem szakadt el teljesen mar­ xi gyökereitől. mint ahogyan Marx gondolta. fogyasztóvédő vagy emberi jogi csoportok tevé­ kenységére. o. Épp ellenkezőleg: az aktivizmus új formái jelennek meg. Ez közvetlenül hat a csalá­ di szférára. A kapitalizmus terjedésének alap­ ja többé nem elsősorban a munkásosztály vagy az anyagi javak előállítása. hogy vissza lehet nyer­ ni a globális piac feletti hatékonyabb ellenőrzést. Például a környezetvédelem feladata. Ez a választóvonal mára el­ tűnt. a férfié pedig a „munkában". hogy az új gazdaság. Castells nem sokat árul el arról. A nő „helye" valaha otthon volt. mintha a megvalósulás küszöbére ért volna: nem a mun­ kahelyeket megszüntető robotok vagy az életünk minden percét megfigyelő kormányzati számító­ gépek képében. hanem másokkal érintkezve magunk alakítjuk ki. FEJEZET zett változások nem jelentik a társadalmi-politi­ kai reformkísérletek kudarcát. hogyan hatnak ezek a változások a nemek viszonyára. A mai kapitalista gazdaság és társadalom azonban már egészen más. „Szervezetek és há­ lózatok" című fejezetben lesz szó (516-518. például ökológiai.. kapitalista. amely a globális kommunikáció révén kialakítható kapcsolatok­ ra épül. / Castells „hálózattársadalomra" vonatkozó gon­ dolatairól átfogóbban a 16. mint Baudrillard-t. Castells szerint az információs tár­ sadalom ismertető jegye a hálózatok és a hálózat­ gazdaság (network economy) kialakulása. o. Úgy véli. A hálózat­ társadalomban a személyes identitás sokkal nyi­ tottabb kérdéssé válik.). általánosabban pedig a férfi.). Az utóbbi években azonban Castells eltávolodott a marxizmustól. 56. Láthatjuk egy új terület kialakulását. hanem a nemzetközi szervezetek és a nemzetközi kapitalizmus megfékezésében érde- . mára beépült a konvencionális politikai keretbe.4. Castells így fogalmaz: „az emberiség rémálma.). amely korábban az ökoaktivisták felségterületének számított. / Castells városszociológiájáról a 21. o. Manuel Castells: a hálózatgazdaság Manuel Castells marxistaként kezdte tudomá­ nyos pályafutását. A városszociológia szakértő­ jeként a városok vizsgálatában igyekezett alkal­ mazni a marxi gondolatokat. Sokat mond azonban a személyes identitásra és a min­ dennapi életre gyakorolt hatásukról. hogy már nem irányíthatjuk teljes egészében azt a világot. Ezzel utal a demokratikus politika formális mechanizmusain kívül műkö­ dő csoportok és szervezetek. .

A globalizáltabb társadalomban azonban éle­ tünkre olyan emberek hatnak. hanem még gyermekük nemét is kiválaszthatják. hogy az információtechnológia gyakran lehet a helyi csoportok erősítésének. reflektálnunk kell arra. Azért nem kell attól félnünk. Bíznunk kell az efféle hatóságokban. mert csak így nézhetünk szembe az előttünk álló kockázatokkal. a víztisztítást ellenőrző ál­ lami szervezetekben vagy a bankrendszer haté­ konyságában. amelyet a Beck diagnózisában szereplő új kockázatok és bizonytalanságok jel­ lemeznek. Mi már magunk dönthetünk egy sor dologról. amely a világ legfejlet­ tebb információs társadalma. De a kockázat fogalmát ki kell egészí­ tenünk a bizalom fogalmával: az egyénekbe vagy intézményekbe vetett bizaloméval. csak így háríthat­ juk el őket. Ugyanakkor Finnországnak jól felépített. Például az emberek évszázadokig nem ismertek olyan módszert. ami körülvesz minket életünk során. Példának Finnországot hozza fel. mert a „szubpolitika" területén működő csoportok eltérő igényeket fogalmazhatnak meg és eltérő érdekeik lehetnek. A demokrácia nem korlátozódhat a habermasi közszférára. Az ország minden iskolája az internetre kapcsolódik. amely alkalmazkodott az új gazdaság támasztotta szükségletekhez. Anthony Giddens: társadalmi reflexivitás írásaimban magam is kifejtem a mai világban zaj­ ló változások egy lehetséges elméleti megközelí­ tését. az emberek a bevált cselekvési módokat kö­ vethették. Ilyen csoportot alkot­ hatnak azok. A bizalom azt jelenti. és a népes­ ség nagy része jártas a számítógép-használatban. ezt általában törvé­ nyek szentesítették. hogy az információ ko­ rában élünk. amelyekben a férfiak és a nők egyenlően vesznek részt. A globális kor­ ban a nemzetek kétségtelenül veszítenek haj­ dani hatalmukból. mint régen. A demokratikus kormányzatoknak ezeket a változatos igényeket és szempontokat figyelembe véve kell cseleked­ niük.fontos szerepük lehet. amellyel hatékonyan korlátozhatták volna családjukban a gyermek­ áldást. A bizalom és a kockázat szorosan kapcsolódnak egymáshoz. A fogamzásgátlás modern módszerei és a reprodukció szabályozásának más technoló­ giai formái révén a szülők ma már nemcsak arról dönthetnek. növekszik a társadalmi reflexivitás: ez azt jelenti. hogy szüntelenül gondolkodnunk kell azon.a politi­ ka hivatalos keretein kívül működő szervezetek­ nek és mozgalmaknak . akik épp az ellenkezőjében hisznek. Ezek az új lehetőségek persze új etikai dilemmákat is ma­ guk után vonnak. Nézetem szerint azzal. akkor ismét megzabolázhatják az elszabadult világot. akik az abortusz kedvezőbb meg­ ítéléséért folytatnak kampányt. A gyors átalakulás világában a bizalom hagyo­ mányos formái rendre felbomlanak. A másokba vetett bizalom alapját a helyi közösség képezte. de nem helyettesítik a megszokott demokratikus politikát. Ha a nemzetek összefognak. A csoportoknak. hogy semmiképp nem befolyásolhatjuk a jövőnket. a közösségek megújításának eszköze. A mindennapi életben kialakulhat „az érzelmek demokráciája": létrejöhetnek a csa­ ládi életnek azok a formái. Például az országok kevésbé hatnak a gazdaságpolitikára. de azok is. nem kellett ezen töprengeniük. A hagyomá­ nyos családnak szinte minden formája a férfiak nők feletti uralmára épült. hogy „elvont rendszerekben" bízunk: például az élelmiszer-minőséget. amelyeken az előző nemzedékek meg se próbáltak gondol­ kodni. amelyekre Beck utal . A demokrácia még mindig nélkülözhe­ tetlen. haté­ kony jóléti állama van. és akik talán a világ tőlünk távoli részén élnek. Castells következtetése.A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS 1 09 kelt országok közös törekvései révén. Ma afféle „elszabadult világban" élünk: egy olyan világban. Amikor a társadalmak még jobban igazodtak a szokáshoz és a hagyomány­ hoz. hány gyereket akarnak. A kor­ mányzatoknak azonban még így is jelentős ha­ talma marad. A két nem egyre nagyobb egyenlősége nem korlátozódhat a szavazati jog- Anthony Giddens . akikkel soha éle­ tünkben nem találkoztunk.

hogy a különböző szociológu­ soknak milyen a politikai meggyőződése. A feminista teoreti­ kusok nemcsak abban értek el változást. Weber és Durkheim megállapításaival? . Az újabb teoretikusok a társadalmi fejlődés kérdéseit boncolgatva igyekeztek meghaladni a marxi és weberi gondolatokat egyaránt. Miért fontos az elméleti gondolkodás a szociológiában? 2. hogy a társadalmakat harmonikusnak és rendezettnek kell-e felfognunk. mondván. 3. A szociológiában (és más társadalomtudo­ mányokban) az elméleti megközelítések sok­ féleségével találkozhatunk.Marx. hogyan gondol­ kodnak róla. A két nézőpont ebben az esetben sem zárja ki teljes egészében egymást. 1. vagy más . hiszen komplex problémák adódnak abból. hogy a társadalmi élet e két vonatkozását miképpen köthetjük egymáshoz. Közéjük tartozik Habermas. hogy miként függ össze a konszenzus és a konfliktus. a társadalmi refle­ xivitás fogalmának megalkotói. 7.és világszerte.tényezőkre kell helyeznünk a hangsúlyt? Az ebben a vitá­ ban elfoglalt álláspontokat bizonyos mértékig meghatározza. hogy mi a kap­ csolat az emberi cselekvés és a társadalmi struktúra között. mint amilyennek látszik. A szociológián belüli állandó viták negyedik csomópontja a modern társadalmak fejlődésé­ nek elemzésével kapcsolatos. hogy megértsük azokat az új fejleménye­ ket. a „kockázattársadalom". A szociológiai elmélet különféle „dilemmái" valóban olyan fogósak. 5. amely valószínűleg éppen olyan mélyreható . A harmadik dilemma a társadalmi nem kér­ déséhez kapcsolódik. vagy pedig az állandó konf­ liktust kell hangsúlyoznunk. Az előbbiekben elemzett elméletek a legfontosabb erre irányuló törekvések közé tartoznak. A globális átalakulás időszakát éljük.gondolatai nagy társadalmi és gazdasági átalakulások idején születtek. hogy még kidolgozhatunk átfogó elméleteket a társadalmi világról. hanem ki kell terjednie a személyes és családi szférára is. hogy a szociológusok ma már foglalkoznak ezzel a kérdéssel. széles körben ható -. Beck. hogy a saját viselkedésünket próbáljuk tanulmányozni. hanem abban is. Durkheim és Weber . hogy a kapcsolatok alapja a kölcsönös tisztelet. Castells. a „há­ lózatgazdaság" és Giddens. mint a koráb­ bi idők változásai. és azt kell vizsgálnunk. Mennyire kapcsolhatók össze a szociológiai elmélet újabb fejleményei Marx. hogy be kell-e épülnie általános kategóriaként a szo­ ciológiai gondolkodásba. még­ hozzá úgy. és az igazi probléma az.köztük nem gazdasági jellegű . 6. 2. A második dilemma azzal kapcsolatos. amelyek ma átformálják társadalmunkat. Vajon a modern világ változási folyamatait a kapitalista gazda­ sági fejlődés alakítja-e elsősorban. poli­ tikai beállítottsága. Mit tudhatunk meg a nyelv vizsgálata révén a társadalom vizsgálatáról? 4. általános elméletet alkotni. vagy a társadalom alakít bennünket? Az al­ ternatívák közötti ellentét nem annyira éles. hogy ezekre építve jobbá is tehet­ jük. Mi alakítjuk a társadalmat. párbeszéd és tolerancia lesz. 4. mint amilyennek látszanak? 6. és a szociológiában sajátos nehézségekkel kell megküzdenünk. hogy a történelemről vagy a társadalomról lehet még bármilyen nagy. A személyes élet demokratizálódása olyan mértéket ér el. A szociológiai nézőpontok ütközése számos alapvető elméleti dilemmára mutat rá. Új elméleteket kell kidolgoz­ nunk. ÖSSZEFOGLALÁS 1. a „közszféra".ra. Webernek a protestáns etikáról szóló műve egyetlen elmélet vagy több középszintű elmélet? 3. Más teoretikusok bírálják a posztmoderniz­ must. főként ahhoz. KÖVETKEZTETÉS Mára talán elérkeztünk a szociológiai elmélet­ alkotás egy jelentős új szakaszához. A posztmodern gondolkodók tagadják. Az egyik főbb elméleti kérdés az. Ennek okát nem nehéz megfejteni: az elméleti vitákat még a természettudományokban is nehéz eldönteni. A klasszi- kusok . A nemek problémája valóban beilleszthető a meglévő elméleti nézőpontok közé? 5.

Callinicos.Századvég. London. Gondolat. Dews.habermasonline. Út egy másik modernitásba.uk/collections/meetthedirector/ . Anthony (2005): Elszabadult világ: hogyan alakítja át életünket a globalizáció? Budapest. Harvey. Anthony (1992): Capitalism and Modern Social Theory. Ulrich (2003): A kockázat-társadalom. Feminizmus és az identitás felforgatása. Oxford. Giddens.edu/faculty/castells/ Anthony Giddens http://old. Butler.info Judith Butler http://www.) (2000): Habermas: A Critical Reader.htm Manuel Castells http://sociology. Butler. Oxford. Blackwell. Cambridge University Press.org.ac. Napvilág.uk/collections/sociology/whoswho/beck. Manuel (2007): Az évezred vége. Polity. David (1989): The Condition of Postmodernity.theory.ac. Cambridge.berkeley. I INTERNETES FORRÁSOK Michel Foucault http ://foucault.lse. Átdolgozott kiadás. Alex (1989): Against Post-Modernism: A Marxist Critique. Castells. Budapest. org Ulrich Beck http://www.uk/ctr-butl. Giddens. Routledge. Judith (2007): Problémás nem. Budapest.htm Jürgen Habermas http ://www. Judith (2004): Undoing Gender.A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS 111 VASMANYO Beck.lse. Blackwell. Balassi. Cambridge. Peter (szerk. Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság . Budapest.

a gesztusok és az érzelemkifejezés A nem verbális kommunikáció nemi vonatkozásai AZ INTERAKCIÓ TÁRSADALMI SZABÁLYAI Közös jelentések Garfinkel kísérletei „Interakciós vandalizmus" Reaktív kiáltások AZ ARC. A TEST ÉS A BESZÉD AZ INTERAKCIÓBAN Érintkezések Benyomáskeltés A személyes tér INTERAKCIÓ IDŐBEN ÉS TÉRBEN Kronometrikus idő A társadalmi élet és a tér-idő rend átalakulása A mindennapi élet kulturális és történelmi szemlélete Szociológiai vita a valóság társadalmi felépítéséről Társadalmi interakció a kibertérben KÖVETKEZTETÉS: GYŐZ A KÖZELSÉG KÉNYSZERE Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források .TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET A MINDENNAPI ÉLET VIZSGÁLATA NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Az „arc".

aki­ vel már legalább egyszer találkozott. néha vadidegenek között is félelem nélkül kell zajla­ nia. de aztán mindenki teszi a dolgát. mert a gépeket egymáshoz közel helyezik el. mintha többé tudomást sem venne a másikról.ft Eric már évek óta fitneszoktatóként dolgozik egy drága belvárosi egészségközpontban. Ebben a fizikai térben Eric csak úgy mozog­ hat. Az edzőteremben korlátozott a személyes tér. hogy nem kell tolakodónak vélnie. Az udvarias figyelmetlen­ ség korántsem jelenti azt. de alapvető jelentősége van tár­ sadalmi életünkben. Másokkal többször is találkozott „spinning" (csoportos ke­ rékpározás) óráin. amelyeket nagyon közel raknak egymáshoz. hogy levegőnek nézzük a másikat. de elkerül minden olyan gesz­ tust. Ez jó példa arra. az egyikük (a férfi) jelzi a másiknak (a nőnek). amely túlzottan tolakodónak minősülhetne. Amikor az udvarias figyelmetlenség egymás mellett elhaladó idegenek között jelentkezik. Megint másokat alkalmi kap­ csolatok révén ismert meg. ellenségeskednie vagy bármi okból kerülnie. amikor átmennek egy másik géphez. Amikor az utcán két ember elhalad egymás mellett. Ennek jelentőségét leginkább akkor láthatjuk. hogy ész­ lelte a jelenlétét. Pél­ dául a súlyzózás egyik szakasza olyan gépekre épül.a sok helyzetben kölcsönösen elvárt . . mivel a hét megha­ tározott napjain általában ugyanazok edzenek a központban. Az edzésben részt vevők közvetlenül egymás mellett dolgoznak. hogy szemkontaktust teremt valakivel. akik az edzőte­ remben megfordultak. amikor megmutatta ne­ kik. Mi • JHH A konditeremben edzők viselkedése gyakran jó példa az udvarias figyelmetlenségre. Az udvarias figyelmetlenség többé-kevésbé öntu­ datlan cselekvés. amelynek hatékonyan. hogyan használhatják a gépeket. 1 9 7 1 ) . majd másfelé néznek. Ezalatt több száz emberrel ismerkedett meg. Az ember jelzi a másiknak.udvarias figyel­ metlenségnek nevez. Néhányukkal csak az első edzésükön foglalkozott. először távolabbról gyors pillantást vet­ nek egymásra. Ha először találkoznak aznap. akkor általában köszönti az illetőt. és folyton keresztezik egymás útját. amit Erving Goffman (1967.

Később ugyanazon az úton. délután pedig újabb órákra ment vagy egyedül tanult. hogyan tekintenek egymás­ ra. akkor azt a benyomást keltik. szót válthatunk a barátainkkal vagy szinte gondolko­ .a buszon utazók mindent elkövetnek. amelyben nem érvénye­ sül. Ha meregetnék a sze­ müket. dás nélkül tehetünk valami jelentéktelen dolgot. Ha egy nő mereven bámul egy férfit. mint a hétköznapokat. este még esetleg kiruc­ cant más barátaival. akkor a másik rendszerint a kedvese. Életünk vázát a hasonló viselkedésminták nap­ ról napra. hogy nem hisz­ nek a másiknak. Ezek tanulmányozásából sokat megtudhatunk önmagunkról mint társadal­ mi lényekről és magáról a társadalmi életről is. Ha viszont mindketten kerülik egymás tekintetét. mert az például ellenséges szándékot jelezhet: köztudott. ha egy másik etnikai csoport tagja halad el mellette. Először is a mindennapos rutincselekvések. Viszonylag korán elment otthonról. mintha takargatnának valamit. hogy figyelnek. Természetesen nem ugyanazt a napi rutint követjük mindannyian.Ha mellém ülsz.például befejezi az egyetemet és munkába A MINDENNAPI ÉLET VIZSGÁLATA Miért foglalkoztatnának minket a társas viselke­ dés efféle banális mozzanatai? Egy nap ezerszer is elhaladhatunk mások mellett az utcán. Még a beszélgetésbe elegyedett barátoknak is vigyázniuk kell. amit mond. az annak a jele lehetne. a munkában vagy egy tár­ sas összejövetelen találkozó idegenek vagy futó ismerősök szinte soha nem néznek ilyen hoszszan a másik szemébe. hétről hétre. amikor szokott (ami önmagában is fontos rutincselekvés). Az utcán. de mindenképp furcsán viselkednek. strukturálják. Ennek három oka van. hazament. családtagja vagy kö­ zeli barátja. Pedig a társadalmi interakció látszólag teljesen jelentéktelen formáinak vizsgálata a szociológiá­ ban rendkívüli jelentőséggel bír. megjárod! . hogy megvédjék személyes terüket. amelyiken jött. amire gyakorla­ tilag minden hétköznap sor kerül. for­ málják cselekvésünket. mit csinált például tegnap és tegnapelőtt! Hétköznap bizonyára nagyjából akkor kelt fel. hogy érzelmei tükröződjenek az arcán. távolról sem ér­ dektelen. és hagy­ ja. ha olyan példát veszünk. Gondolja csak végig olvasóm. sőt év­ ről évre történő ismételgetése alkotja. vagy legalábbis nem értik. és a hétvégét általában egészen másképp töltjük. hónapról hónapra. hogy a fajgyűlölő „gyűlöletbámulással" (hate stare) reagál. bement az egyetemre. Amikor egy ember életében alapvető változás tör­ ténik . amelyek során többé-kevésbé folyamatosan in­ terakcióba kerülünk másokkal. nem máshol jár az eszük. sőt a szociológiai kutatás egyik legérde­ kesebb területe. Mindketten rendszeresen. de sose hosszan a másik szemébe nézve mutatják. Alighanem ba­ rátaival ebédelt.

sőt szorosan kapcsolódnak ezek­ hez. A modern társadalmakban az em­ berek többsége városlakó. ol­ dalon). akkor közvetlenül nyilván nem so­ kat árul el a társadalmi szerveződés nagyobb és időben állandóbb formáiról. és folyamatosan kap­ csolatba kerül olyan emberekkel. jelentést arckifejezésekkel.mintha alá­ támasztanák Darwin állítását. mindennapos gyakorlatok. érdekeiktől és motivációiktól függően különbözőképpen látják a valóságot. Charles Darwin. Ebben a fejezetben szó lesz a nem verbális jel­ zésekről (az arckifejezésekről. Az „arc". az egyének hát­ terüktől. Ebben a fejezetben rámutatok arra is.5. a gesztusok és az érzelemkifejezés A nem verbális kommunikáció egyik legfonto­ sabb része az érzelmek arcjátékkal való kifeje­ zése. Két konkrét példával érzékeltetem majd a mikro. Harmadszor: a mindennapok társadalmi inter­ akciójának tanulmányozása az átfogóbb társa­ dalmi rendszerek és intézmények működését is megvilágítja. Ekman . hogy hiteltelenítsük vagy éppen kiegészítsük azt. Az udvarias figyelmetlenség is egyike a mechanizmusoknak. o. Az 1. Más szóval a valóság nem állandó. rendszerint gyökeresen meg kell változtat­ nia a napi rutinját is. statikus. Ugyanakkor elismeri. mint a szerepek. undor. A nem verbális kommunikációt néha „testbeszédnek" is nevezik. Vizsgáljuk meg újból azt az esetet. Ezt nem nehéz bizonyítani. hogy milyen érzel­ mek kifejezése volt a cél. a gesztusokról). hogy minden emberben meg­ vannak az érzelemkifejezés alapvető módjai. egészen más a helyzet. Ekman kutatásai . FEJEZET áll -. Ha azonban az ilyen interakciók sokaságát együtt vizsgáljuk. amelyek hatféle érzelmet tükröző arckifejezést ábrázoltak (öröm. meglepetés). félelem. Ekman szerint mindez alátámasztja azt a né­ zetet. fejezetben is­ mertetett szimbolikus interakcionista szemlélet középpontjában épp a valóság társadalmi fel­ építésének ez az elképzelése áll. döntései és tet­ tei révén folyton alakítja a valóságot. Mivel az egyén képes a kreatív cselekvésre. amelynek addig szinte semmi­ lyen kapcsolata nem volt a külvilággal. hanem emberi interakciók során keletkezik. nem válnak el a könyvem későbbi fejezeteiben tárgyalt átfogó kérdésektől..amelyek során egészen különböző kulturális hátterű em­ berek érzelmi reakcióit vizsgálta . hogy jelentése ne csorbul­ jon. amit szavakban megfogalmaztunk. Bár ezt egyesek vitatták. gesztusokkal vagy testmozdulatokkal közölhetünk. Valójában minden kiterjedt társa­ dalmi rendszer a társadalmi interakció minden­ napi életünkben megfigyelhető mintáira épül. amelyre később ( 1 3 2 . mert jellemzően azért használjuk az ilyen nem verbális jeleket. „A szociológiai elméletalkotás" című feje­ zetben elméleti szempontból vizsgáltam a min­ dennapi társadalmi interakciók és a nagyobb társadalmi struktúrák kapcsolatát (109-110. de azután kialakul egy új és igen stabil szokásrendszer. A közös­ ség tagjainak képeket mutattak. illetve a 1 2 3 . Ekman és Friesen egy elszigetelt új-guineai közösségben végzett megfigyeléseket. amellyel le­ írható az arcizmoknak az egyes kifejezéseket létrehozó mozgása (Ekman-Friesen 1978). tanult kulturális tapasztalatok. hogy az apró-cseprő. a maga állandóan nyüzsgő tömegével és személytelen kapcsolataival. mert az érzelmeket a lehető legkülönfélébb módokon azonosítják és osztá­ lyozzák. ame­ lyeket a társadalmi interakcióval foglalkozó szo­ ciológusok vizsgálnak.) visszatérünk. NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ A társadalmi interakcióhoz a nem verbális kom­ munikáció számos formája szükséges: informá­ ciót. hogy vizsgála­ tai nem szolgálnak cáfolhatatlan bizonyítékkal. hiszen elképzelhető. Paul Ekman és kollégái kifejlesztették az úgynevezett arckifejezés-kódoló rendszert (Fa­ cial Action Coding System. így próbáltak valamivel pontosabb szabályokat al­ kotni egy olyan területen.1 3 3 . o. / A 4. ám ez félrevezető. düh. FACS). amely mindig is nyi­ tott volt a következetlen vagy ellentmondásos értelmezések előtt. és az új-guineaiak felismerték. Másodszor: a mindennapi élet vizsgálata fel­ tárja. amelyekkel mindannyian élünk a másokkal foly­ tatott interakciókban. az evolúcióelmélet aty­ ja megállapította. például a nemek vagy a társadalmi osztályok problémájától. akiket szemé­ lyesen nem ismer.1 2 4 . a normák és a közös elvárások. hogyan alakíthatja az ember kreatív módon a valóságot. szomorúság. Bár a társas viselkedést bizonyos mértékig olyan erők vezérlik. amelyek megadják a városi élet jellegét.és makroszociológia összefüggését (lásd a keretes részeket a 118. hogy az érzelmek mimikával való kifejezé­ se és annak értelmezése az ember veleszületett képessége. vagyis megnézzük.. hogyan közölhetjük a nyelv révén mondaniva­ lónkat másokkal úgy. amikor két járókelő elhalad egymás mellett az utcán! Ha ezt az eseményt önmagá­ ban nézzük.). Ezután rátérünk a min­ dennapi beszéd elemzésére. hogy ezek széles körben elterjedt.

Az izza­ dás. Például a gyakorlott meg­ figyelő gyakran a nem verbális jelekből is követ­ keztetni tud a félrevezetési szándékra. Bizonyos gesztusokat. amit gondolunk. eredményeit azonban más típusú kutatások is alátámasztják. hogy a szavaink nem pontosan azt fejezik ki. míg az angol-amerikai kultúrában éppen az ellenkező­ jét. a merev tekintet vagy az oldal­ pillantások. amelyek az összes vagy akár a legtöbb kultúrában azonos jelentést hordoznának. de számos egyéb finom jelzés is létezik. Alighanem az elpirulás a leg­ nyilvánvalóbb példa a szavakban megfogalma­ zott jelentésnek ellentmondó fizikai jelekre. ez a gesztus azonban másutt ismeretlen. Pél­ dául a különböző kultúrákban az emberek más­ ként mosolyognak: eltér az ajkak és más arcizmok mozgása. amit szavakban nem közölnek: hogy mennyire őszinték hozzánk és hogy bízhatunk-e bennük. Az arckifejezések­ hez hasonlóan gesztusokkal és testtartásunkkal is folyamatosan árnyaljuk mondandónkat. hogy igen. amelyeket mások érzékelhetnek. milyen volna az arckifejezése. c) dühödten harcra készülődne. Eibl-Eibesfeldt (1973) hat. Ekman ezt a férfit arra kérte. amelyeken Paul Ekman örökítette meg egy világtól elzárt új-guineai törzs tagjának az arcki­ fejezéseit. szü­ letésétől fogva siket és vak gyermekkel végzett vizsgálata során azt próbálta megfigyelni. amelyeket az európai­ ak vagy az amerikaiak nagyon gyakran használ­ nak (például a rámutatást). hogy a szóban forgó sze­ mély megpróbál félrevezetni minket. Mindhárom módon tréfálkozhatunk. amikor megszagoltak egy szokatlan illatú tárgyat. Az FACS-rendszer haszná­ latával Ekman és Friesen azonosítottak egy sor olyan finom arcizommozgást az újszülött csecse­ mőnél. hogy milyen helyzetekben tartjuk azokat megfelelőnek. hogy mutassa meg. Bár az érzelmek mimikával való kifejezése a je­ lek szerint részben belülről meghatározott. gúnyolód­ hatunk vagy kifejezhetjük kételkedésünket. d) meglátna egy döglött disznót. amely már jó ideje ott hever. Tehát má­ sok mimikájából és gesztusaiból kitalálhatjuk azt is. amivel éppen foglalkoz­ tak. Mivel ezt a viselkedést másoktól nem leshettek el. b) megtudná. amely hason­ ló a felnőttek undorodó arckifejezéséhez (csücsö­ rítenek és összevonják a szemöldöküket). Nincsenek olyan gesztusok vagy testtartások. amikor nyilvánvalóan örömüket lelték abban. milyen mértékben azonos az arckifejezésük bizonyos érzelmi helyzetekben a halló-látó gyerekekével. hogy meghalt a gyermeke. ha többször is megpróbáltak valamilyen nem tetsző tárgyat a kezükbe adni. egyes népek mintha egyáltalán nem ismernének (Bull 1 9 8 3 ) . A gyerekek mosolyogtak.J TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET E fényképek segítségével. vagy ezek segítségével szavak nélkül kommunikálunk. a kutatók bizonyíthatták azt a feltevést. Egyes társadal­ makban például a bólintás tagadást jelent. A nem verbális úton akaratlanul keltett benyo­ mások árulkodóak lehetnek. hiszen gyakran azt jelzik. Ugyan­ így Olaszország egyes részein például dicséret­ képpen a kiegyenesített mutatóujjukat az arc közepéhez illesztik és megforgatják. A csecsemők például a savanyú ízekre olyan arcjátékkal reagálnak. indivi­ duális és kulturális tényezők alakítják az arcmoz­ gások pontos formáját. amely a felnőttek érzelemkifejezésében is megfigyelhető. a hosszan az arcra erőltetett kifejezés (az őszinte általában négy-öt másodperc múltán eltűnik) azt mutathatják. és homlokukat ráncolták. hogy az alapvető érzelemkifejezési módok minden népnél azonosak. válaszaik csak belülről megha­ tározottak lehettek. a fészkelődés. ha egy történet szereplőjeként a) meg­ örülne most érkezett barátjának. A nem verbális kommunikáció nemi vonatkozásai Vajon van a mindennapi társadalmi interakció­ nak nemi vetülete? Joggal hihetjük. felvonták a szemöldöküket meglepetésük­ ben. valamint azt. valamint a mosoly időtartama is. Mivel az interakciókat a tágabb társadalmi kör- .

•J FEJEZET Nők és férfiak a köztereken Az 7. ak­ kor a nő általában hamarabb elfordul. és mert irányító szere­ püket a gyakoribb fizikai érintkezéssel mutatják. Úgy tűnhet. hogy a köztereken a fér­ fiak vannak előnyben. hogy a férfiak és a nők eltérően láthatják és fejezhetik ki a verbá­ lis és a nem verbális kommunikációt egyaránt. egyenesen ül­ nek. hogy a probléma végleges megoldásához a nemek kö­ zötti egyenlőtlenség olyan formáinak megszünte­ tésére kell törekedni. Bár az ilyen esetek önmagukban látszólag lényegtelenek. A férfiak a nőknél nagyobb te­ ret foglalnak el. Giddens 1984). amelyet az jelenít meg leginkább. A szociológu­ sok azt állítják. hogy ezt rendjén valónak vegyék). hogyan alakul a nemek hierarchiája az adott társadalomban. a férfiak beszélgetés közben sokkal gyakrabban érintik meg a nőket. és általában összefüggenek a társadalomban meg­ szerzett hatalom és helyzet kérdésével is. Ebben a keretes részben arra hozok példát. ha azt is figyelembe vesszük. A társadalmi nem és a nemi szerepek értelmezését nagyban befolyásolják társadalmi tényezők. akkor ezt gyakran kihívónak. de gyakrabban meg is szakítják a szemkontaktust. a társadalom álta­ lánosabb jegyeinek. míg a nők tartása zártabb. például az osztály. hogy másfelé néz vagy meg­ szakítja az interakciót. hogy jó modorra tanítjuk az embereket.férfiak egy csoportja verbálisan zaklat egy utcán sétáló nőt . ha a nőt ez feszélyezi. A mikro. szexuális kezdeményezésnek tekintik. hogy a kéretlen interakció e típusa különböző színtereken . kerülheti a férfi tekintetét úgy. mint egy . milyen „jelentésbeli" ellentmondá­ sok lehetnek a nem verbális kommunikáció azo­ nos formái között. nem sok haszna. ha a kérdést ennyi­ re egyszerűsítve szemléljük. hogy férfiak nőket zaklatnak. mint a férfiak. vagy mint­ ha megelőzhetnénk őket azzal. Bár egy-egy nő zaklatása elemezhető mikroszociológiai szinten. Ha viszont egy nő bámul egy férfit. akihez beszélnek. E gondolatmenet szerint a nők a szemkontaktus­ sal és az arcjátékkal jóváhagyást keresnek.és makroelemzés. nem meglepő. A nem verbális kommunikációban más nemi különbségeket is megfigyelhetünk. és mindenütt megjelenik a nemi erőszak veszélye. hogyan kapcsolódik össze a mikro. lábukat keresztbe rakják. Vizsgálatok igazolják. hogy a nők nyilvánvalóbban (arcjátékkal) feje­ zik ki érzelmeiket.úgy fordul elő. Vizsgálatok mutatták meg azt is. kezüket az ölükbe teszik. mint for­ dítva (a nőktől pedig elvárják. makroszinten kialakult egyenlőtlenséget.és makroszociológiát. amelyekből az efféle inter­ akciók erednek.és közéletben egyaránt. mert általában távolabb állnak attól. hogy a nők gyakran sértőnek találják. hogy a férfiak általában fesztelenebbül ülnek. a nemek közötti egyenlőtlen­ ség nagyobb rendszeréhez kapcsolta. Ha egy férfi bámul egy nőt. Ez megmutatja. hogy ezek a látszólag jelentékte­ len mikroszintű interakciók erősítik a társadal­ munkban általánosabb. hogy szoros kapcso­ lat van a mikroszoáológia. Az efféle interakció az egymás számára idegen férfiak és nők között zajló utcai beszédre jellemző (Gardner 1995). akivel beszélnek. Vegyük például az egyik leggyakoribb nem verbális ki­ fejezésmódot. és csak akkor lehet megérteni. Carol Brooks Gardner egy 1995-ös tanulmányá­ ban (Passing By: Gender and Public Harassment) megállapítja. a szemkontaktust! Ezt az egyének sokféleképpen használják: gyakran ezzel keltik fel valaki figyelmét vagy kezdeményeznek társas interakciót. egyetlen interakció vizs­ gálatával. összessé­ gükben erősítik a nemek közötti egyenlőtlenség mintáit (Burgoon et al. mintha az efféle interakciók elszigetelt esetek volnának. ha egy férfi szemkontaktust kezdeményez egy nővel. ha nem kötjük össze ekképp a mikro. a bámulás megvilágítja. 1996). Sosem érthetjük meg teljesen ezeket az inter­ akciókat. nyezet formálja. és hogy gyakrabban keresik a másik tekintetét.amelyek közül legismer­ tebb az építési terület környéke . Ezek az összefüggések napi életünk szokványos inter­ akcióiban is világosan megmutatkoznak. A szemkontaktus egyik formája. mint a nők. mert terpeszkedve ülnek. akkor ezt „természetesnek" vagy „ártatlannak" tekinthetik.és makroszint közötti kapcsolat megértésével beláthatjuk. amikor állnak vagy ülnek. a közvetlen interak­ ciókban megfigyelhető mindennapi viselkedés vizsgálata és makroszociológia. ahol ál­ talában a férfiak töltenek be domináns szerepet a nőkkel szemben a magán. Gardner például azt a jelenséget.a makroszociológia tárgyát alkotó nagyobb kérdésekhez. a nők testileg kiszolgálta­ tottak. a férfiak valószínűleg bátrabban kezdeményeznek szemkontaktust idegenekkel. Azokban a társadalmakban.vagy nemi hierarchia vizsgálata között (Knorr-Cetina-Cicourel 1981. fejezetben már írtam. mint a nők: lábukat terpesztve hátra­ dőlnek. A nők általában közelebb állnak ahhoz. hogyan kapcsolódik egy lát­ szólag a mikroszociológia felségterületéhez tar­ tozó esemény .

B: Jaj. Tulajdonképpen még a . akinek semmi gondja a gyerekkel. a lelki nyugalmam vagy a. hogy a lakói kutyát-macskát tartsanak. Gyak­ ran csak úgy tudunk értelmezni valamilyen köz­ lést egy beszélgetésben. A hétköznapi társalgásban hasz­ nált szavaknak nincs pontos jelentésük. és mon­ dandónkat a szavakat alátámasztó kimondatlan feltevésekkel pontosítjuk. Garfinkel a kísérlet résztvevőit arra kérte. a fürdő­ szobába mentem és elkezdtem mosni a fogamat. hogy tudatosan figyelnénk rájuk. hogy minden véletlenszerű vagy általános kijelentésnek kide­ rüljön a pontos jelentése. „A napnak melyik részére gondolsz?" és így tovább. ha ismerjük a társadal­ mi kontextusát. akkor meg kellett kérdezni: „Hogy érted azt. hogy ismerjük a kérdezőt. és logikus lenne azt válaszolni: „Hét óra tizenhatkor felébredtem. Ám a társadalmi kontextus ismerete nélkül „B" válaszai látszólag nincsenek összefüggésben „A" közléseivel. Minden kérdést vagy megjegyzést elkerülhetetlenül olyan hosszadal- Közös jelentések A mindennapi társalgás legjelentéktelenebb for­ mái is feltételezik. Újabban viszont kialakult egy olyan megközelítés. Hét tizenkilenckor megnyitottam a zuhanyt. hogy vannak közös kimondatlan kulturális feltevéseink arra vonatkozóan. társalgás (alkalmi verbális érintkezés) for­ májában zajlik. Harold Garfinkel (1963) önként jelentkező egye­ temistákkal végzett kísérletei világították meg. hogy egy albérlőjelölt és a háziúr között folyik: van olyan tulajdonos. S: (Elvörösödik és hirtelen kikel magából. általában anélkül. legfelszínesebb csevegés is annyira összetett. hogy a beszélgetők sokrétű. A szociológusok mindig úgy tar­ tották. a válasz nem annyira egyértelmű. hogy a nyelv a társadalmi élet alapvető tényezője.. B: Az nem okoz gondot. és törekedjenek arra. hogy az illető rendszerint mit csinál a hét egy adott napján.. A: Van egy kutyám is. hogy a tár­ sadalom egészében a férfiak hatalommal bírnak a nők felett (Young 1990). az anyagi helyzetem." A kérdésre adandó választ többek között az segít meghatározni. az már baj! Vajon mi történik itt? Milyen kapcsolat van a két beszélő között? A beszélgetés rögtön érthetővé vá­ lik. akkor nem tudnánk értelmes kommunikációt folytatni. amelyek segítségé­ vel mindennapi beszélgetéseinket szervezzük. hogy vagy! Miért zavarja meg az embereket. Vagyis a jelentést részben szavak közvetítik. amelyek azt mutatják. illetve mások magatartá­ sának értelmezésekor rutinszerűen használunk nem verbális eszközöket. ha valaki nem tart be egy ilyen jelentéktelennek látszó beszél­ getési konvenciót? Egyszerűen azért. milyen tevékenységeket szoktunk együtt végez­ ni. mint az a kérdés szavaiból következne. interakcióink jó része a másokkal folytatott informális beszélgetések során. AZ INTERAKCIÓ TÁRSADALMI SZABÁLYAI Bár viselkedésünkben. „S" pedig a barátja): S: Hogy vagy? E: Mármint milyen szempontból? Az egész­ ségem. Ha ezeket nem tekinthetnénk telje­ sen kézenfekvőnek. Garfinkel kísérletei Az „alapkövetelményeket". mert min­ dennapi társas életünk stabilitása és értelme arra épül. Hét tizennyolckor felkeltem az ágyból. hogy beszélgessenek valamelyik barátjukkal vagy ro­ konukkal. Nézzük a következő beszélgetést (Heritage 1985)! A: Van egy tizennégy éves fiam.) Ide figyelj! Én csak udvarias akartam lenni! Iga­ zából egy csöppet sem érdekel.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET férfi tenné. hogy még a legkifinomultabb számítógépet sem sikerült mind ez idáig beprogramozni az emberi beszélgetésre. hogy szép?". A kifejezés Harold Garfinkeltől ered. amely a szavakban nem jelenik meg. hogy mit miért mondunk. részben pe­ dig a beszélgetés társadalmi kontextusa hordozza. Egy nap hosszú idő.. a tanulmányi eredményem. közös tudásra építenek. Ha valaki azt kérdezi a másiktól: „Mit csináltál tegnap?". Mindannyian használunk ilyen értel­ mezési módszereket interakcióinkban. akinek munkájáról az alábbiakban lesz szó. miképpen használják az emberek a nyelvet a mindennapi élet szokásos helyzeteiben. Ha valaki azt mondta: „Szép napot!". vagyis az olyan népi vagy laikus eljárások vizsgálata. Az így létrejött beszél­ getések egyike a következőképpen zajlott le („E" a kísérletben részt vevő diák. tudjuk. amelynek középpontjában az áll.. Vagyis a kommunikáció nem verbális formáinak mikroszintű vizsgálata olyan rejtett je­ leket tárhat fel. amelyekkel az emberek mások tetteit és szavait értelmezik. de nem engedi. illetve azt is. amint megtudjuk. Az etnometodológia az „etnomódszerek" kuta­ tása.

FEJEZET hanem megtagadja az értelmes választ. hogy a félreér­ tés célja a másik megnevettetése. Ami tehát első látásra jelen­ téktelen beszélgetési konvenció. ha valaki megszegi . akkor veszélyben érezhetjük magunkat. A gyerek tehát éppen ellentétes módon válaszol a szülő kérdéseire.. De mi van a való világ helyzeteivel. hogy finom lesz az étel. A szellemeskedés. a vál­ takozó megszólalásban. hogy segítsék a zökke­ nőmentes beszélgetést. hogy igyekszünk felhívni a figyelmet egy köz­ lés kétértelműségére. „Interakciós vandalizmus" A beszélgetés. A mindennapi társalgás általá­ ban úgy zajlik. Szülő: Mit fogsz csinálni? Gyerek: Semmit. A mindennapi beszélgetés sok „szabálya" csak akkor válik nyilvánvalóvá. amelyekben az emberek beszélgetési módsze­ reikkel „kevernek bajt"? Egy amerikai vizsgálat során a New York-i járókelők és az „utca népe" közötti szóváltásokat elemezve próbálták meg­ érteni. Ennek a célja lehet az. mint az egyetemisták Garfinkel kísérleteiben: nem kérdezősködik olyan helyzet­ ben. az valójában a társadalmi élet szövetének alapvető része. mint már említettem. ha mindenki megmarad a cseve­ gés hallgatólagosan elfogadott konvencióinál. A beszélők kölcsönösen figyelnek egymásra. a mai vendége! Először is mindketten kérünk ásványvizet és ét­ lapot. miért tekintik a járókelők gyakran prob­ lematikusnak az efféle interakciókat. vagy esetleg az. amikor ezt normális esetben nem tennénk. A társal­ gáselemzés olyan módszer. mintha nem ismernék azt a szavakban nem kifejezett kontextust. és az interakció ilyen esetben megakadna. hogy válaszul ironikusan kifejezhesse aggodalmát vagy rosszkedvét." mas „pontosítási műveletnek" kellene követnie. „B" szándékosan „félreérti" „A" kérdését. feltétlenül tudatjuk Önnel. hogy a beszélgetők gondosan rá­ hangolódnak mások „végszavaira" . hogy a beszélgetést szeretnénk elhárítani. zavartakká vagy bizonyta­ lanokká válunk. így „együttműködnek" az interakciók kezdésében és befejezésében. amíg az interakció résztvevői tisztában vannak vele. Nagyon reméljük. Nincs eb­ ben semmi rossz mindaddig. amilyet Garfinkel kísérleti személyeinek kel­ lett kezdeményezniük a lehető leghétköznapibb megjegyzésekre válaszolva. Akkor vagyunk a legnyugodtabbak. hogy napi életünk stabilitását és egységét megőrizzük. vagyis vé­ gül is ezt mondja: „Törődj a magad dolgával!" A fenti első kérdésre egy másik ember más helyzetben egészen más választ adhat..5. Ha bármire szükségünk lenne. például: A: Hova mész? B: Tönkre. amikor ezt mondja: „Üdv.például ez az éttermi vendég.a legkisebb töltelékszavaktól (például „hmmm" és „á!") a szóváltás pontos időbeli menetéig (szüne­ tek. ha ezeket a szokásokat megtörik. a beszélgetőtársat megpró­ báljuk megtréfálni. borlap nem kell. megjegyzés vagy kérdés értelmezésé­ hez. . Épp ezért feszültségeket okozhat. ha az egyik fél „nem hajlandó együtt­ működni". amely szükséges lenne egy kijelentés.igazodnak a hanglejtésbeli váltásokhoz. a tréfa éppen a beszédhez kapcsolódó kimondatlan feltevések szándékos félreértéséből táplálkozik. megszakítások és átfedések). Az én specialitásom a coq au vin. az egyik leg­ főbb módja annak. hogy az emberek a min­ dennapi életben olykor szándékosan úgy tesz­ nek. ezért jár súlyos következményekkel a felrúgása. Nézzük például az alábbi jellemző beszélgetést a szülő és tizenéves gyere­ ke között! Szülő: Hova mész? Gyerek: El. a rövid szünetekhez vagy a gesztusokhoz -. A társal­ gáselemzésnek nevezett technikát alkalmazva összehasonlították a kiválasztott utcai szóváltá­ sokat a mindennapi társalgás mintáival. amellyel egy beszélge­ tés jelentése minden szempontból vizsgálható . Meg kell jegyeznünk. zavarba hozni. Garfinkel egyetemistái úgy alakítottak ki fe­ szült helyzetet. hogy egy szociológiai kísérlet ke­ retében szándékosan megszegték a beszélgetés szabályait. Jeff vagyok.

Nő: Van. amikor a nő je­ lét adta. Nő: Jó napot! Hogy s mint? 3. Mudrick viszont azonnal válaszol. Vagy a férfinak sikerült beszélgetést kezde­ ni. megjegyzéseivel gyakran a nő szavába vág. az ötvenes évei vége felé járó fekete férfi nőkkel beszélgetés­ be elegyedni (Duneier-Molotch 1999): Mudrick akkor kezdi ezt az interakciót. Nő: Van! 9. hogy nem kívánja folytatni: 1. bókoltak vagy kérdéseket tettek fel nekik. Mudrick: Hol a gyűrűd? 10. de amikor a magnófelvételen végzünk társalgáselemzést. De ha kedvük tartja. a helyi üzlet­ tulajdonosokkal. hogy így feltűzöd a hajad. Mudrick: Hahó. hogy rájuk kiáltottak. 6. a nők rendszerint megszaporázzák lép­ teiket és mereven előre néznek. Mudrick: Na! 8. alko­ holista vagy kábítószerfüggő . az a hétköznapi beszél­ getések többségében azt jelzi. A szociabilitás hallgatólagosan elfogadott szabályainak megsértésével Mudrick olyan módon folytatja a beszélgetést. Mudrick: Jól vagy? 4. Mudrick: Férjed van? 6. Ebben az esetben Mudrick az interakciót alkotó tizennégy megszólalás közül kilencben beszél­ getést kezdeményez és további válaszokat pró­ bál kicsikarni a nőből. Mudrick: Szépségem! Szépségem! A nő továbbhalad. interakciós vandalizmusnak nevezik.fekete férfiak és az utcán mellettük elhaladó fehér nők közötti interakciókat vizsgáltak. továbbhalad (Duneier-Molotch 1999). A szerzők az efféle eseteket. 5. Ennek megfelelően a nő is „bárdolatlan". Az interakciós vandalizmussal kapcsolatos vizsgálat még egy példával szolgál a mikroszintű . A beszélgetésekben nagyon pontos mutató az időzítés: ha akár csak egy másodperc töredé­ kével is késik a válasz. a rendőrséggel. 2. hogy hallod! Aztán egy harmincas éveiben járó fehér nőt szólít meg. mi történt velük. Mudrick: Hahó. tovább próbálko­ zott.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET A kutatás során . még világosabbá vá­ lik a vonakodása. a ma­ gasabb rangúak által tiszteletben tartott rendjét.késlelteti a válaszait. hallod-e! Tet­ szik. hogy másokkal folytatott beszélgetéseinknek megfele­ lő „kezdete" és „vége" legyen. Mudrick: Nézzenek oda! Szemrevaló vagy. 3. Mudrick: Legyél a feleségem! A következő alkalommal két. A nő . mintha észre se venné Mudrick ismételt próbálkozásait. 1. húszas éveiben járó fehér nő jön. ahogyan egy normális interakcióban tennék. 7. hogyan próbált Mudrick. hogy a beszélő té­ mát akar váltani. amely „bár­ dolatlannak" számít. babám! A nő összefonja a karját és meggyorsítja lép­ teit. 5. Amikor a nő ellen­ állt a férfi beszélgetésindító próbálkozásainak. mert a nők ritkán válaszolnak úgy. akkor az egyéneket erős. mert azok „bárdolatlan" jellegűek. de gyakran nem vette a lapot. Az alábbiakban azt idézem. mintha nem is hallotta volna. tudod-e?! A nő rá se hederít. Nő: Otthon tartom. amelyekben a rang­ létra alacsonyabb fokán álló személy felborítja az interakció hallgatólagosan elfogadott. akkor is eléggé egyértelmű. úgy boríthatják fel a minden­ napi beszélgetés konvencióit. A városi jó modor alapvető követelménye. Mudrick: Tetszel. Mudrick: Nagyon csinos vagy. megmagyaráz­ hatatlan bizonytalanságérzet keríti hatalmába. De ezekben a beszélgetésekben valami „elromlik". Mudrick: Megtudhatom a neved? 14. Mudrick: Ne mondd már! 12. Ha hiá­ nyoznak a beszélgetéskezdés és -befejezés szoká­ sos jelei.többnyire hajléktalan. ügyet sem vetve a megjegyzésre. Bár a férfiak megjegyzései ritkán ellenséges hangvételűek. Az utcán élők gyakran igenis alkalmazkodnak a mindenna­ pi beszédformákhoz az egymással. mint a durva fizikai vagy verbális támadás áldozatai. Ha csak az átiratot néz­ zük. A járókelők épp azért tudják nehezen kezelni az utcai szóváltá­ sokat. amikor egy nagyjából 25 éves fehér nő közeleg egyen­ letes tempóban. amikor úgy tesz. Aztán egy fiatal fekete nő közeleg. a rokonokkal és az ismerősökkel folytatott interakcióik során. Az interakciós vandalizmus áldozatai még kevésbé tudják megfogalmazni. A beszélgetés e két meghatározó részlete a férfiak és nők viszonyá­ ban igencsak problematikus. Mudrick: Figyelj! Figyelj csak! Tudom. a férfi ezt nem vette tudomásul.ha egyáltalán válaszol . hogy a nő nem kíván társalogni. 11. 4. hogy beszélgetésbe elegyedjen vele. szépségem! 2. A férfiak gyakran úgy próbáltak beszélgetést kezdeményezni a nőkkel. Mudrick: Az enyém Mudrick. És a tiéd? A n ő n e m válaszol. Nő: De! 13. hogy elbizonytala­ nítják a járókelőket. lányok! Milyen csinosak vagy­ tok ma! Van pénzetek? Vegyetek rajta könyvet! Rá se hederítenek.

hogy magunktól és má­ soktól is természetes módon elvárjuk. A „hoppá" nem komoly szerencsétlenségek vagy csapások. hogy sza­ kadatlanul és hallatlanul bonyolult módon kont­ rolláljuk a megjelenésünket. Az utca embere számá­ ra a fehér nő. AZ ARC. A TEST ÉS A BESZÉD AZ INTERAKCIÓBAN Összegezve az eddigieket: a mindennapi inter­ akció azokra a bonyolult kapcsolatokra épül. ha egyedül van. A „hoppá" rendszerint más jelen­ lévőknek szól. amelyben a gyermek elveszettnek érezheti magát: a szülő megnyugtatja. hogy „hoppá" vagy „hoppla-hopp". hogy őszinték-e. ha minden szokásos lé­ pésünket meg kellene fontolnunk. A nő viszont gyakran annak bizonyítékát látja a férfi viselkedésében.interakciók és a makroszinten ható erők közötti kétirányú kapcsolatokra.kontrolláljuk az arcki­ fejezésünket. kitöltheti egy feladat elvégzésének kritikus pillanatait. hanem csak kisebb balesetek al­ kalmával használatos. vagy épp figyelmeztetni akarta. hogy folyton megmutatjuk másoknak: meg tudunk birkózni a mindennapi élet rutinfeladataival. Ez a felkiáltás azt hivatott közölni a jelenlévőkkel. aki a tanúja volt. ame­ lyekkel társadalmi életünk minden részletét sza­ bályozzuk. ami szintén arra vall. hogy csak jelentéktelen és pilla­ natnyi ügyetlenségről van szó. Mások arckifejezése. amelyek az arcunk. hogy az ember általában nem kiált fel így akkor. nem kell arra gon­ dolniuk. mint a hunyorítás. amit szóban kö­ zölnek. met a szavainkra és cselekedeteinkre.de többnyire öntudatlanul . hanem az. elképzelhető. Pél­ dául a gyermekét játékosan fel-feldobó szülő is mondhatja. testünk jelzései és szavaink között állnak fenn. . A hang kitölti azt a rövid szakaszt. hogy az illető esetleg nem ura a csele­ kedeteinek.és faji struktúrákhoz. Például ha felborítunk egy pohár vizet. hanem többé-kevésbé artikulálatlan felkiáltásoknak tekinthetők. hogy ez a felkiáltás is része azon készségeinknek. Emberi lé­ tünk alapvető része. Pedig itt korántsem akarat­ lan reakcióról van szó. Mindez okoskodásnak tűnhet. Az interakciós vanda­ lizmus része a kölcsönös gyanakvás és modorta­ lanság önmagát erősítő rendszerének. A MÁSIK OLDAL GARY LARSON Reaktív kiáltások Az emberi hangképzés bizonyos típusai nem beszédnek.vagyis joggal tekinti az efféle interakciók „célpontjának". cselekedeteinket. Az interakciós helyzetekben sohasem a puszta jelenlétet várják el tőlünk. ami abból is látszik. Mások elvárják tőlünk (ahogyan mi is másoktól) a goffmani „szabályo­ zott éberséget" (controlled alertness). a testtartásunkat és a mozdulatain­ kat. Ez a „hoppá" látszólag csak jelentéktelen reflexválasz valamilyen ügyetlenségre. Az interakciós vandalizmus szorosan kapcsolódik az általános osztály-. hogy nem az kiált fel. gesztu­ sai segítségével kiegészítjük azt. aki előidézte a bajt. ugyanakkor valószínűleg megta­ nítja neki. Mi értelme ilyen részletesen elemezni egy ennyire jelentéktelen felkiáltást? Valóban nem fordítunk nagy figyel- Hétköznapi életünk összeomlana. hogy valóban veszélyes. azt mondjuk: „Hop­ pá!". mit jelent e reaktív kiáltás. A lényeg azonban az. ridegnek és rész­ vétlennek tűnik . távolságtartónak. olyasmi. amelyek azután visszahatnak magukra az interakciókra. Az efféle mindennapi interakciók során keletke­ ző félelem és szorongás olyan külső státusokat és erőket hoz létre. Mindannyian szigorúan és folyamatosan . aki ügyet sem vet beszélgetési pró­ bálkozásaira. miközben mindennapi interakciókba kerü­ lünk másokkal. és következtetünk arra. óvakodnia kell tőle. mint aho­ gyan azt a fenti példa sugallja? Tudatosan nem is. ha valaki hirtelen az arcunk felé lendíti a kezét. státus. amelyeket Goffman (1981) reaktív kiáltásoknak nevezett. Bizonyos helyzetekben elnyújtva is mondhatják. Sőt.

amelyekben legalább az egyik szereplőt fenye­ getőnek tekintették. mert úgy érezte.] Az egyénre vonatkozó információ elő­ segíti a helyzetmeghatározást. mivel a többiek ennek révén már előre tudhatják. 1990) megállapította. amely viszont kapcsolódik a társa­ dalom gazdasági struktúrájához. a társak. akik értelmezni pró­ bálták az efféle egyszerű interakciókat. Anderson könyve elején Erving Goffmant (2000) idézi arról. Goffman gondolatát követve Anderson felteszi a kérdést. Class. Ander­ son elsőként két. például a napszak és a személy jelenlétét „ma­ gyarázó" tevékenység is meghatározhatják. [. miféle viselkedési utalások és jelek alkot­ ják a nyilvános interakció kifejezéskészletét. Más tényezők. hogy átment az utca túloldalára. Anderson rámutatott. Anderson megmutatta. nagyban összefügg a faji sztereotípiák struktúrájával. az életkor. az ékszer és a viselt tárgyak alapján az emberek azonosíthatók. Meg­ állapítja: A bőrszín. tartania kell valakitől. Az egyes (gyors vagy lassú. hogy a „bevizsgáláson" a legvalószínűbben azok mennek át. és létrejöhet kommunikáció. Ekképp feltárta a mikroszinten zajló interakciók és a társadalom makrostruktúrái közötti kapcsolatot. egymással szomszédos ameri­ kai lakókörnyezet utcáin zajló interakciókat írt le. azok rendszerint megpróbálnak információt szerez­ ni róla vagy felidézni már meglévő információi­ kat. feltevések alakulhatnak ki. hogyan épül fel a társadalmi rend a végtelen sok mikroszintű interakció egyes építőköveiből. Főként az olyan interakciókat igyekezett megérte­ ni. mit vár tőlük az illető és mit várhatnak ők tőle. a nem. Az utca törvényei Előfordult már olvasómmal. és előfordulhat. megtévesztő vagy őszinte. akik nem so­ rolhatók a veszélyes személyek általánosan elfoga­ dott sztereotípiáiba: „A gyerekek azonnal átmen- . nem minősül „biztonságosnak". hogy az a mód.. hogyan és milyen gyorsan semlegesítődik ez az „idegen"-kép. akkor rablónak nézhetik.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET 1. hogy a mindennapi élet tanulmányozása rávilágíthat arra. hogy a többi járókelő is megpróbál az e képnek meg­ felelő távolságot tartani tőle. hogyan keletkeznek a társadal­ mi szabályok és státusok meghatározott kontex­ tusokban és helyszíneken: Amikor az egyén más emberek közé kerül.. Könyvében {Streetwise: Race. ahogyan az Egyesült Államok egy észa­ ki városának utcáin sok fekete és fehér érintkezik egymással. az öltöz­ ködés. and Change in Urban Community. aki követi vagy szemből közeleg? Elijah Anderson azon szociológusok egyike. érthető vagy érthetetlen) mozdulatok tovább finomít­ ják a nyilvános kommunikációt. Ha az idegen nem megy át a vizsgálaton.

FEJEZET nek a vizsgálaton. akik a szol­ gáltatóiparban dolgoznak. A fókuszos interakcióban mindenki ugyanolyan mértékben kommunikál az arckifejezésével és a gesztusai­ val. hogy tudatában vannak egymás jelenlétének. hogyan kell tempót váltaniuk. Tevékenységeinket a tár­ sadalmi élet kontextusaiban is szervezzük egyegy közös cél elérése érdekében.) mind-mind az érintkezés példái. mind nem fókuszos elemeket. amely azt jelzi. akkor is folyamatos nem verbális kommunikációt folytat velük testtartása. hogy mennyit hagytak meg.megállapítja. Anderson azt állítja. ha valahol . ami­ kor az emberek közvetlenül figyelnek egymás szavaira és cselekedeteire. boltosokkal stb. a színházban vagy a házibulin . a szemi­ náriumi viták. Az érintkezések esetében mindig sor kerül va­ lamilyen „nyitó lépésre". Néha azt sem tudják. így például egy étteremtulajdonos udvarias mosolylyal hallgatja a vendégeit. A társadalmi interak­ ció gyakran magában foglal mind fókuszos. hogy az utca törvényeiben nem jártas fehérek nem tudnak kü­ lönbséget tenni a fekete férfiak (például a közép­ osztálybeli fiatal és a bandatag) között. a fekete férfiak és a fekete kamaszok pedig mindenkinél lassabban". A második kategória pedig azokat a kulcsokat tar­ talmazza. Goffman a fókuszos in­ terakció egy-egy előfordulását érintkezésnek ne­ vezi. az illető úgy viselkedhet. hogy vajon látszott-e az élvezet az arcukon evés közben. Amikor idegenek találkoznak és beszélgetni kezdenek . Vagyis arcunk. Nem fókuszos interakcióra kerül sor minden olyan esetben. pincérek­ kel. hogyan be­ folyásolják a makrorendszerek társadalmi életünk szűkebb környezeteit. legyen bármennyire kiterjedt. mintha nem is állt volna szándékában kapcsolatot létesíteni. a fekete nők. amelyek segítségével ellenőrizhetjük valakinek az őszinteségét vagy igazmondását. amikor azok a felszol­ gált ételeket dicsérik. Kizárólag ezekből a vizsgálatokból nem tudnánk teljes képet adni társadalmunk nemi vagy faji viszonyairól. hogy kiszolgáltatottak az erőszaknak és a bűnözésnek. Ezért lehet bi­ zonytalan és habozó először a szemek találkozá­ sa. hogy nem az udvarias figyelmetlenség szabályai sze­ rint járunk el. mégis jelentős mértékben hozzájárulhatnak e kérdések magyarázatához. vagy hogyan ha­ ladjanak át a „rossz környéken" különböző nap­ szakokban. Érintkezések Sok társadalmi helyzetben Goffman kifejezése szerint nem fókuszos interakciót végzünk. Rendszerint ilyen interakcióra ke­ rül sor. közvetlen interakció. má­ sokat pedig elrejtsünk. és fordítva. mivel könynyen félreérthető. Mindennapi életünk során folyamatosan érintkezésbe lépünk másokkal .például egy forgalmas utcán. mimikája és gesztusai révén. ha például az „óvakodás művé­ szetét" elsajátítva megbirkóznak azzal a gondo­ lattal. hogyan segíthet a mikroszociológia megvilágí­ tani a makroszociológia tárgyát képező átfogó intézményi mintákat. munkatársakkal -. az udvarias figyelmetlenség szabályainak felfüg­ gesztése mindig kockázatos pillanat. Goffman megkü­ lönbözteti a szándékos és az árulkodó közléseket. például faji.és nemi státusok­ ból erednek . hogy bizonyos jelentéseket sugalljunk. Az Andersonéhoz és Carol Brooks Gardneréhez (118. hogy az interakciós feszült­ ségek külső. Az első kategóriába tartoznak azok a szavak és arckifejezések. Amikor az ember mások társaságában van. A futó beszélgetések. Most ezt fogjuk megvizsgálni. Könyvem későbbi fejezeteiben arra is sorolok majd példákat.sok ember gyűlik össze. mint a tényleges beszéddel. és hogy milyen hangon fejezik ki az elégedettségüket. Egyértelmű. a fehér nők és a fehér férfiak va­ lamivel lassabban.családtagokkal. miközben a hát­ térben nem fókuszos interakcióra is sor kerül a többi jelenlévővel. a játékok és a rutinszerű szemtől szembeni kontaktusok (jegyszedőkkel. o. osztály.5. testünk és beszédünk arra szol­ gál. hogy csupán a mikrointerakciók vizsgálatával nem érthetjük meg egé­ szen a helyzetet. hogy a társa­ dalmi szerveződés minden formájának. amikor az emberek egy bizonyos kör­ nyezetben jelzik. Persze a pincérnek és másoknak. Fókuszos interakcióról akkor beszélünk. Ha a kezdeményezésre elutasító a válasz. Anderson szerint az emberek akkor „ismerik az utca törvényeit". még ha közvetlenül nem is beszélget. Anderson .rámutatva. legfőbb alapja a szemtől szembeni.) hasonló vizsgálatok jól mutatják. munkaköri kötelessé- . hogyan hatnak a mikrokontextusban zajló interakciók a nagyobb társadalmi folyamatokra. hogy lerázzanak egy „gyanús" alakot. ugyanakkor azon töpreng­ het. így kapcsolja össze a mikroszintű interakciókat és a makroszintű folyamatokat.például egy házibulin -. barátokkal. hogy mi a kezdeményezett érintkezés célja (Goffman 1971). amelyekkel az emberek igyekez­ nek bizonyos benyomásokat kelteni másokban.

Minden tár­ sadalomban akadnak státusok. A hátsó terület a színház „kulisszáira" vagy a filmezés fel nem vett jeleneteire hasonlít. és a társadalom (főként a szülei) szerepelvárásai is mások.) A hátsó régiókban „profán beszédmó­ dot használnak. Ez a benyomáskeltés művészete. amikor egy üzleti megbeszélésen vesz részt. színfalak mö­ götti területre. amelyekben az emberek formális vagy stilizált szerepeket játszanak.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET gük mosolyogni és udvariasnak lenni a vendég­ gel folytatott társadalmi interakció során. A hátsó területen az emberek összeszedik a kellékeket és felkészülnek a formálisabb hely­ zetekben történő interakciókra. A szociológusok sokszor megkülönböztetik a hozzárendelt és a szerzett státust is. Épp az imént írtam. mint­ ha színészek játszanák egy színpadon . a tanári szerep pedig a diákokkal szem­ beni viselkedés meghatározott formáiból áll. Ha az emberek biztosak abban. amelyeket többre tartanak más státusoknál. amelyeket „ref­ lektorfényben" kontrollálniuk kellett. . akkor meghatározott státusa van és meghatározott viselkedést várnak tőle az egyetemen. E. amikor nyilvános illemhelyekben vizs­ gálta a hátsó régiókban zajló társadalmi inter­ akciókat. Benyomáskeltés Goffman és a társas interakciók más kutatói is gyakran használnak a színházi életből vett fo­ galmakat. „Mi a szocioló­ gia?" című fejezetben ismertettem (38-39. ezek „színpadi alakítá­ sok". mintha a legtökéletesebb egység és barátság lenne közöt­ tük. akiknek megmagya­ rázzák. hogy egy személynek egyszerre sok stá­ tusa lehet. A hozzáren­ delt státus az. nyílt szexuális megjegyzéseket tesznek. Ez az „érzelmi munka" (emotional labour). Homlokzati és hátsó területek Goffman szerint a társadalmi élet nagy részét fel lehet osztani homlokzati és hátsó. hogy szerzett státusaink a legfontosabbak. o. amint a gye­ rekek elalszanak. amelyet az egyén a maga erejéből ér el. hogyan alkal­ mazta Goffman dramaturgiai elemzését Spencer Cahill. magatartásformáikat.] egyszerű. Hamarosan szó lesz arról is. hogy a „színfalak mögé" kerültek. A szociológusok rá­ mutattak. hogy mások éppen a kívánt módon viszonyuljanak hozzájuk. amelyeket az emberek megfigyelnek egymáson (Omi-Winant 1994). a „sportember" vagy a „munkavállaló". Bár ezt néha előre eltervezzük. hogy egy érintkezés során a nem és a faj is az első jegyek közé tartoznak. Az emberek érzékenyek arra. hogy ne törjön ki veszekedés. Ilyen például a társadalmi szerep. holott szívből utálják egymást. Ilyen hozzárendelt státus a „fehér". így például ugyanannak a pártnak két kiemelkedő politikusa a tévékamerák előtt gondosan eljátssza. akkor lazíthatnak és szabadjára engedhetik azokat az érzéseiket. A szerzett státus az. A homlokzati területen való szereplés hát­ terében gyakran csapatmunka folyik. amelyeknek egy bizonyos státusban vagy társa­ dalmi pozícióban lévő személy igyekszik megfe­ lelni. A szociológiában a státusoknak ezt a csoportját nevezik státuskészletnek. de egymásnak esnek. (A 128. Egy fiatalember öltönyt-nyakkendőt vesz és az alkalomhoz illően viselkedik.vagy in­ kább sok színpadon. amelyeket egy meghatározott időpontban játszunk. amelyet biológiai tényezők. hogy mások milyennek látják őket. Bár szeretnénk azt hinni. milyen szerepeket ját­ szunk. és a be­ nyomáskeltés (impression management) többfé­ le formájához folyamodnak. hogy a faj és a nem mennyire meghatározzák társadalmi inter­ akcióinkat. A homlokzati területhez tartoz­ nak az olyan társas történések vagy érintkezések. mert alakításunk azoktól a szerepektől függ. A szerepek társadalmilag meghatározott elvárások. este pedig farmerbe-pólóba bújik és viccelődik. Goffman úgy szemléli a társadalmi életet. A szo­ ciológusok ezt nevezik főstátusnak (Hughes. Becker 1963).. amelyet Arlie Hochschild ír le ismert tanulmányában a légiutas-kísérők képzéséről. Olvasóm szer­ zett státusa lehet a „diplomás". Ez a társadalmi státus a társadalmi kon­ textustól függően más és más lehet.. pél- dául faj. és a személy általános társadalmi pozícióját ezek határozzák meg. nem vagy életkor szerint nekünk „tulaj­ donítanak". a tár­ sadalom ezt másképp ítélheti meg. megőrizve a béke és nyuga­ lom látszatát. Például ha olvasóm „hallgató". és ezzel együtt változnak a betöltendő szerepek is. folyton panaszkodnak [. hogyan kell viselkedniük az utasokkal. Nyil­ vánvaló. amikor a barátaival kikapcsolódásképpen elmegy egy foci­ meccsre. hogy társadalmi státusunk erősen meghatározza. „Gyerek"-státusa különbözik ettől. így például a tanár meghatározott pozíciót tölt be. a benyomáskeltés rend­ szerint egyike a tudatos figyelem nélküli cseleke­ deteinknek. A leggyakoribb főstátusok a nemi és faji alapú státusok. / Hochschild tanulmányát az 1. C. oldal keretes részében ismertetem. „Barátként" megint csak egészen más pozíciót foglal el a társadalmi rendben.). a „nő" és a „kamasz". A feleség és a férj a gyerekek előtt talán vigyáznak arra. 1945..

amely­ ben az ápolónő és az orvos egyaránt szerepel. morognak és kiabálnak. majszolnak.a lepedő elválasztja a nemi szervét testének többi részétől. illetve érintése rendszerint a szexuális kapcsolat része.eljátssza a páciens szerepét. James Henslin és Mae Biggs az érintkezések egy különös. nyelvjárásokat és nem szabványos be­ szédmódot használnak. ezt közli a pácienssel. ahol a vendégnek ne venné el az étvágyát. Aztán odaveze­ ti a pácienst a vizsgálóasztalhoz. de nem az egész embert.5. amikor kiszolgálja a vendégeket. így például egy pincér maga lehet a megtestesült nyugalom és udvariasság. A stigmáról és a tönkretett iden­ titásról szóló írásait a 8. FEJEZET tett (néha még ma is az). amelyek során a színészek által alakított szerepek az epizód kibontakozásával módosulnak. büfögnek. hogy az orvos és a páciens közötti interakció mentes le­ gyen a szexuális felhangoktól. szellentenek" (Goffman 2000). Az orvos hivatalos és szak­ mai magatartásformát vesz fel. és elkezdő­ dik az első jelenet. játékosan agresszívek és »tréfálkozóak«. Henslin és Biggs az összegyűjtött adatokat megvizsgálva úgy találta. A kutatás idején a nőgyógyászati vizsgálatokat többnyire férfi or­ vosok végezték. de amint be­ lép a konyhába.„jelenetek­ nek" nevezték. ezenkívül a páciens olyan helyzetben fekszik. és kimegy. hogy még akkor sem mennek el orvoshoz (akár nő. 0 fontos kellékes a hamarosan következő közpon­ ti jelenetben. Hmmm. Ezeket a szakaszokat .). Az ápolónő nemcsak felügyeli a páciens vetkőzését.megint színházi metaforával élve .egy időre félretéve a külvilágban érvényesülő identitását .. kényes fajtáját vizsgálták: megnézték. ha gya­ nítják. ha az orvost a helyzetével való visszaéléssel vádolnák. és kollaboránsként a nem­ sokára lezajló eseményekben. »hanyagul« ülnek és állnak. Felveszi vele a szem­ kontaktust és udvariasan meghallgatja. másrészt tanú le­ het. Elveszi tőle és összehajtogatja a ruháját. különböző testi megnyilvánulásokat produkálnak: krákognak. Amikor az orvos kimegy. akár férfi). rágógu­ mit rágnak. hogy szükség van a vizsgálatra. Ha úgy dönt. / Goffman sokat tett a társadalmi interakció vizsgálatáért. Megnyugtatja a pácienst. A nyugati férfiak és nők a szocializáció során megtanulják. elkezd gorombán kiabálni. betakarja egy lepedővel úgy. Szerepjáték intim vizsgálatok során A színházi eszközöket is alkalmazó benyomás­ keltés együttműködéses formájára példa az a vizsgálat. hogy . hogy veszélyben az egészségük. magára ölti a „páciens"-szerepet. A „prológusban" a nő belép a vá­ róba és felkészül rá. hogy csak az alteste maradjon fedetlenül. fütyörésznek. o. ezért a vizsgálati helyzet mind­ két fél számára kétértelmű és kellemetlen lehe­ . 1997). csekély jelentőségű. ha látná. A kutatás anyagát nőgyógyászati vizsgálatok so­ kaságából Mae Biggs ápolónő gyűjtötte. amikor egy nő elmegy a nőgyógyász­ hoz (Henslin-Biggs 1971. ha az nagyon izgul. és egyszerre viselkedik bizalmas barátnőként. Amikor behívják a vizsgáló­ ba. de potenciálisan szimbolikus cse­ lekedetekkel kapcsolatban nincsenek tekintettel a másikra. Néhány nőt annyira nyugtalanít ez a gondolat. Az ápolónő a jelenlétével egyrészt biztosítja. hogy az ápolónő segít személyből nem személyként észlelt személlyé (non-personj vál­ toztatni a pácienst. hanem egyúttal bizonyos dolgokat el is végez helyette. Ezzel véget ér az első jelenet.. mintha a pá­ ciens személyisége nem lenne jelen . mi történik. „milyen dolgokat kell egy nőnek elviselnie". hogy a nőgyógyászati érintkezés jel­ legzetes szakaszokból áll. melyiket is vegyem fel ma? informális öltözéket viselnek. és hogy a nemi szervek feltárása. valódi. bejön az ápolónő. Alig­ hanem nagyon kevés olyan étterem van. mi folyik a konyhában. akinek mindjárt közelről és alaposan meg fogják szemlélni teste egy részét. amelyet az alábbiakban részletezek. aki tudja. A legfontosabb mégis az. hogy a nemi szervek a test legintimebb részei. Ezzel elkezdődik a központi jelenet. tiszteletre méltó személyként kezeli. fejezetben ismertetem (216. és még mielőtt az orvos visszajön. A vizsgálat úgy folyik le.

hogy taná­ csos odébb állnia. aki séta közben karon vezet egy nőt. különben az illető könyékkel fogja távolabb tessékelni a betolakodót. A szo­ ciológia és a test kapcsolatáról a 8. Heti idejük szintén zónákra oszlik: valószí- . ezzel figyelmességé­ nek. A férfiak a nőknél tradi­ cionálisan nagyobb szabadságot élveznek a tér­ használatban. E. például az olvasó egy zsúfolt könyvtári asz­ talnál könyvekkel jelölheti ki a személyes terét (Hall. amelyben élünk. A Közel-Keleten az emberek általában közelebb áll­ nak egymáshoz. és visszaváltozik azzá.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET hogy ne láthassa magát a vizsgálatot. 1996). és nem látja pácien­ se arcát . kifejezetten orvosi kérdések­ től eltekintve egyáltalán nem törődik a beteggel. hogyan formálja tes­ tünket a társadalom.. segít a páciensnek újra „felöltem" a személyiségét. jó­ részt ugyanúgy. Olyan esetekben. A személyes tér A személyes tér nagysága kultúránként különbö­ zik. újból „egész" és felelős személyként kezelve a pácienst. Sok nyu­ gati országban a szexuális zaklatásra vonatkozó új törvények és előírások hivatottak védeni az emberek . Ezen a zónán belül csak olyan kapcsolatok működnek. INTERAKCIÓ IDŐBEN ÉS TÉRBEN Az érintkezések elemzésében és általában a társa­ dalmi élet megértésében alapvetően fontos.amikor egy nő lép egy férfi személyes terébe . Itt a nemi kérdések is szerepet játszanak. Amikor egymás mellett állnak. A nap során végzett cselekvéseink többnyire időbeli és térbeli „zónákra" oszlanak. valamiféle fizikai határvonalat is meghatározhat­ nak. mint a szülők és gyerekek vagy a szerelmesek között. amelyben a páciens kifejezi megkönnyebbülését. hogy a testé­ vel való iménti intim kapcsolat a legcsekélyebb mértékben sem változtatta meg a kettejük közti vi­ szonyt.például az in­ terjúk . Hall. azt is a páciens tudtára adva ezzel. „Egészség.mind a férfiak.gyakran kacérkodásnak vagy szexuális közeledésnek tekintik. hogy túl van a vizsgálaton. ideértve azt is. mint ami Nyugaton illendőnek számít. amikor a páciens kilép a rendelőből. T. Ha ezeket a tereket mások kívülről „megszállják". aki behatóan vizsgálta a nem verbális kommunikációt. Az utolsó jelenet előtt az ápolónő ismét a kel­ lékes szerepét játssza.szemé­ lyes terét mások kéretlen érintéseitől vagy köze­ ledési kísérleteitől. A páciens felöltözik és rendbe szedi magát. hogyan oszlanak meg a cselekvések térben és időben. A mindennapi interakcióban az intim és a sze­ mélyes távolság zónái a „legkényesebbek". • Ebben a fejezetben sok olyan kérdés szerepel. Az orvos távozása után kialakulhat közöttük egy rövid beszélgetés.aki egy alacsony széken ül. a személyes tér négy zónáját különbözteti meg. mind a nők . udvariasságának adhatja tanújelét. Az orvos .bizonyos. A páciens és az orvos tehát együttműködnek az interakció és az egymásról kialakuló benyomá­ suk irányítása érdekében. 1973. a távolság ennél kisebb lehet. amely legfeljebb fél méter lehet. A nyugati kultúrában az emberek többnyire legalább egy méterre állnak egymástól a fókuszos interakció során. Az odalátogató nyugatiakat rendszerint zavarba hozza a váratlan fizikai közelség. amely azzal kapcsolatos. hogy beléphetnek olyan nők személyes terébe. de csak szigorú korlátok között. az ember igyekszik visszaverni a támadást. ezután kész az utolsó jele­ netre. mint az első jelenetben. A negyedik zóna a nyil­ vános távolság (négy méternél nagyobb). Edward T. ami­ kor az ajtóban előre engedi. és igyekszik meg se moccanni.mondjuk a reggel kilenctől délután ötig terjedőt . ame­ lyekben megengedett a rendszeres testi érintke­ zés. amikor az emberek kényszerűségből a kívánatosnál közelebb kerülnek egymáshoz. amely a nézőközönség előtti szereplésre jellemző.a munkahelyükön tölte­ nek. A férfi. hogy áttekintsük. A bizalmas távolság. A társasági távolság (egy és negyed métertől négy méterig) a formális interakciók . vagy megérinti a nő derekát. még ha nem is ugyanabban az érintkezésben vesznek részt. Bizonyos mértékű bizalmasság megengedett. A fordí­ tott jelenséget azonban . A személyes távolság (fél métertől egy és negyed méterig) a barátokkal vagy a viszonylag közeli ismerősökkel folytatott érintkezések nor­ mális távolsága. akik nem feltétlenül tartoznak bizalmas barátaik vagy akár csak köze­ li ismerőseik közé.szokásos zónája. Minden interakció szituáció­ hoz kötött: egy bizonyos helyen történik és bizo­ nyos ideig tart. egy „zónát" . Ugyanolyan hivatalosan ud­ varias modorban beszél. betegség és fogyatékosság" című fejezetben lesz szó. A páciens együttműködik vele saját ideiglenes „személytelenítésében": nem kezdeményez be­ szélgetést. Egy szú­ rós pillantás azt jelezheti a másiknak. így például azok az emberek. nagyon kevés társadalmi kontaktusra jellemző. akik eljárnak dol­ gozni. aki volt. Az orvos visszajön és elmondja a vizsgálat eredményét. mint a nem verbális kommuni­ káció más formáiban. Végül jön az „epilógus".

hogy egyrészt kisebbítik korábbi tettei kínos következményeit. mint a hétköznapokat. hogyan vehet részt a közös alakításban. egészen más napirend szerint.akkor még nem láttuk. hanem „ B " okítja is „A"-t. A: Talán nem kellett volna akkorát sikítanom. ki vagy. hogy ha jobban figyelt volna a töb­ bi csoporttag útmutató jeleire. KÉRDÉSEK 1. hogy közönség jelenléte nélkül szűrje ki a sértő kife­ jezéseket. három fiatal nő közötti beszélgetést egy egyetemi mosdóban rögzítettük. hogy az efféle védekező stra­ tégiákkal az egyén vagy a szerepjátszó csapat nemcsak a pillanatnyi kizökkenést palástolja. és milyen reakciók várhatók. akkor elkerülhette volna ezt a zavarba ejtő eseményt. ha még itt van? B: Nem kerülgetheted örökké. hogy megelőző intézkedéseket tegyenek. A csapat nemcsak a kollektív alakítás kudarca miatt vonul vissza a mosdóba. de ciki volt! El se hiszem. mi­ lyen módszerekkel lehet próbálkozni. ha­ nem időt is nyer. mint a rongy. és te annyira bele­ merültél a dumálásba. hogy. elpróbálhatják a tervezett előadást és megoszthatják egymással a legfontosabb tudni­ valókat. bárok és éttermek illemhelyein (mosdóiban) vizs­ gálta a társadalmi interakciót. a hétvégét pe­ dig otthon töltik. a csapat kifejezési szempontból alkal­ nűleg a hétköznapokon dolgoznak.. . Ezért a társadalmi interakciók kontextusának elemzésekor gyakran hasznos megvizsgálni az emberek időbeli-térbeli mozgását. Milyen „kulisszák mögötti" területekkel talál­ kozik rendszeresen a saját életében? ba utaznunk.5. hanem azért is.kapcsolódnak egy tag vagy az egész csoport kedélyéhez. mielőtt ismét kilép a közönség elé.. FEJEZET Példa a szociológiai képzelőerő bevetésére: a „kulisszák mögötti" viselkedés vizsgálata nyilvános illemhelyeken A Spencer Cahill amerikai szociológus vezette kutatócsoport bevásárlóközpontok. A következő. három fiatal nő között zajló beszélgetés­ ben „ B " és „ C " úgy próbálnak lelket önteni „A"ba. Példánk is mutatja. sőt célja eléréséhez megszerezheti a támogatásukat. El­ mondja neki. másrészt győzködik. 1985. hogy elrejtsék a félresikerült kollektív alakítás miatti zavarodott­ ságukat. dehogy! Szerintem nem is hallotta. hogy eljussunk a munkahelyünk­ re. csak az okozhatott ilyen tehetetlen zavart.. Megegyezhetnek titkos jelekben. Forrás: Cahill et al.. hogy mindenki hallja. hogyan közeledtek a tagokhoz. A következőkben megnézzük. egyetemek. hogy keresztülhúzzák a számításait. Segítheti a szerepjátszás. akkor elejét veheti. Ráadásul néha a mosdó-háttérben zajló meg­ beszélések . A regionalizáció fogalma révén megérthetjük. A: Húúú." A fent leírt beszélgetésben például „ B " és „ C " nemcsak igyekeznek enyhíteni „A" korábbi tettei­ nek kínos következményeit. hogyan alkalmazza Cahill Goffman homlokzati és hátsó régiók fogalmát vizsgála­ ta során. ahogyan a csoport arról beszél. Például I a fenti. A: Ezt nem hiszem el! Hogy én mekkora segg­ fej vagyok! B: Ne izgulj már emiatt! Most már legalább tudja. A bárok mosdójában például néha hall­ hattuk. hogy egy rakás balek­ kal volt dolga. Ha az egyén megosztja a cso­ port többi tagjával az efféle stratégiai információ­ kat. hogy összeszedje magát. és ez többé ne történjen meg. C: Á. hogy „újra a színpadon a helye". Miért hasznos Goffman dramaturgiai modellje a nyilvános mosdóban zajló társadalmi inter­ akciók elemzésében? 2. hogy a szerep­ játszó csapatok a kulisszák mögött szedik össze magukat és beszélik meg a kollektív alakítás szín­ padi megvalósításával kapcsolatos problémákat: „A csapat végigpróbálhatja a szerepjátékot. (mindannyian nevetnek) B: Biztos azt hiszi a srác. Goffman (2000) figyelte meg.. hogy meg­ történt. gyengébb tagjait itt lehet betanítani vagy kivenni a játékból. az udvarias figyel­ metlenség és a személyes tér fogalma a bárok és éttermek mosdóiban zajló társadalmi inter­ akció vizsgálatát? 3.legalábbis részben . egy-egy tagja hogyan közeledhet párnak kiszemelt cél­ pontjához. Cahill megfigyelte. Mi lesz. Bár a be­ szélgetéshez vezető kínos eseményt nem láthat­ tuk. annak tagjai gyakran ilyen illemhelyekre vonulnak vissza. Mehetünk? A: Égek. B: .. hogy amit Goffman (2000) egész „szerepjátszó csapatnak" (perfor­ mance team) nevez. A nap időzónái közötti mozgás gyakran térbeli mozgással jár együtt: na­ ponta busszal kell a város egyik részéből a másik­ matlan.

. hogy nehéz el­ képzelni. amelyet az adott gyakor­ lat szabályszerű előadása számára teljes mér­ tékben homlokzati területként hoztak létre.és időbeli határok is elválasztják egymástól. hogy bárkivel érintkezzünk. kronometrikus idő. és a kórházi személyzet. Ezt megint Goffman (2000) ecseteli a legszebben: [. vagy hogy a szerepjátszók próbáljanak. elektronikus levelet küldhetünk egy másik országban élő barátunknak. vagy tele­ fonálhatunk. amelyek megpróbálták pontosan be­ osztani lakóik napi és heti teendőit. akiket sosem láttunk. a há­ lószobában pedig éjszaka. annál pontosabban kell összehangolni a tevékenységeket. Egy kór­ háznak napi huszonnégy órában kell működnie. hogy mennyire tudjuk tágítani tér.. az orvosokat. Az óra és a tevé­ kenységek pontos időzítése . akikkel so­ sem találkoztunk. Időnként az egész ház hátsó régióvá változhat. A különböző „régiók­ ban" zajló interakciókat tér. hogy elrejtse az öltözködésükben és civilizáltságukban mu­ tatkozó slamposságot: valamennyi szobára ki­ terjesztik azt az informális viselkedést. Ha levelet küldtünk külföldre.és időbeli le­ hetőségeinket. hanem különböző idő­ zónákhoz is köthetők. milyen volna az élet e lehetőségek híján.a nap huszonnégy órájának meg­ felelően . Persze az emberek ma is írnak levelet. A ház bizonyos helyiségei hátsó régióknak minősülnek. beletelt némi időbe. farmerben. Az egységes világidőt csak 1884-ben vezették be egy washing­ toni nemzetközi konferencián. Kronometrikus idő A modern társadalmakban tevékenységeink zó­ nákra oszlását erőteljesen befolyásolja az órával mérhető.vagyis egyúttal tér­ beli koordinálása . A nővé­ reket. minden egyes dolgozót. Ekkor osztották fel a Földet .] vasárnap délelőtt egy egész család arra használhatja a házat övező falat. akik a világ bármely szegle­ tében élhetnek. Eletünk szinte elképzelhetetlen volna nélküle. Ma gyakorla­ tilag nincs olyan csoport vagy szervezet. va­ lamint a munkájukhoz szükséges erőforrásokat időben és térben integrálni kell. helyreállítsák és átrendezzék az állandó dísz­ leteket. ráadásul még a nap­ pali és éjszakai műszakot is váltogatják. ami lehe­ tővé teszi a napjainkban már nélkülözhetetlen. Vegyük egy családi ház példáját! Egy modern ház szobákra. Úgy ötven évvel ezelőttig a térbeli kommunikációhoz jelentős idő kellett. ame­ lyeket Goffman. amelyik ne ezt tenné . századi kolostorok voltak az első olyan szervezetek. és meghatá­ rozták a nap kezdetének egyetemes viszonyítási pontját. Amerikai középosztálybeli környé­ keken továbbá a gyermekek játszótere és a ház közötti választóvonalat az anyák kulisszaként határozhatják meg. bonyolult nemzetközi közlekedési és kommuni­ kációs rendszereknek a működését. Az idő mérése ma az egész világon egységes.. A társadalmi élet és a tér-idő rend átalakulása Az internet is arra példa. A mindennapi élet kulturális és történelmi szemlélete A társas interakciók egyes mechanizmusai. megfordulnak a kór­ ház különböző osztályain. Eviatar Zerubavel (1979.huszonnégy időzónára. minden szerepjátszás előtt és után természete­ sen gyakran hátsó területként funkcionál. mert ilyenkor nyílik arra lehetőség. 1982) ezt egy modern. de vilá­ gunkban mindennapossá vált az azonnali kom­ munikáció.minél több emberről és erőforrásról van szó. amely rendszerint a konyhára és a hálószobákra kor­ látozódik. folyosókra és (ha többemeletes) szin­ tekre osztható. mennyire szorosan kö­ tődnek a társadalmi élet különböző formái ahhoz.] egy olyan terület.nélkül nem létezhetnének iparosodott társadalmak (Mumford 1973). nagy kórház időbeli struktúrá­ jának elemzésén keresztül mutatta be. boltba vagy otthonba. valamint az anyagi erő­ források összehangolása igencsak bonyolult fel­ adat. hogy bekapcsolhat­ juk a tévét és megnézhetjük a híradót. Az internet és más új technológiai formák lehetővé tették. hogy kijavítsák. A 14. Időészlelésünket is átalakítja. A nappaliban és a kony­ hában többnyire napközben tartózkodunk. Ez a technológiai változás „át­ rendezi" a teret: a székünkből sem kell kimoz­ dulnunk ahhoz.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET hogyan tagolódik időben-térben a társadalmi élet.. amíg a levél földön-vízen eljutott a címzetthez. egyetemesnek látszanak. így például az ápolónők meghatározott idő után új kórtermeket kapnak. hogy olyan emberekkel érintkezzünk. Ezek a terek nemcsak fizikailag különülnek el egymástól. az „előadások"-ra más helyiségekben kerül sor. mert az elektro­ nikus szupersztrádán zajló kommunikáció szin­ te azonnali. klumpában és minimálisan kikészítve tolják a babakocsikat [. De amit Goffman ír az . Garfinkel és mások elemeztek. Annyira megszoktuk. Ehhez elegendő néhány perccel a nyitás előtt benézni egy étterembe.

A globalizáció. Az ide látoga­ tók évente majdnem 12 milliárd fontot nyomnak a brit gazdaságba. 1982 és 2002 között a tengerentúlról Nagy-Britanniába érkezők szá­ ma kétszeresére. mint az orvosi tekintet. alkalmazását tekintve szisztematikus. hogy a glo­ balizáció nagymértékben bővítette a nemzetközi utazás lehetőségeit. A történeti szociológiával foglalkozó Charles Tilly épp e változásokra alapozza a glo­ balizáció meghatározását. Az élénk nemzetközi turizmus persze növeli a különböző országok népei közötti közvetlen inter­ akciók számát is. . amelyek arra vonatkoznak. Urry a turistatekintetet Foucault I orvosi tekintet fogalmához hasonlítja (erről a 8. amelyek a különböző nemzetek tagjai között zaj­ lanak? E kérdéskör vizsgálatához fontos adalékok­ kal szolgáltak az idegenforgalom szociológiájával foglalkozó kutatók. Szerinte „a globalizá­ ció azt jelenti. Mi jellemzi azokat a társadalmi interakciókat. a 210-211. akkor már tapasztalhatta. A britek is minden eddiginél többen utaznak a világ különböző tájaira (Office of National Statistics 2004b). . mert szerinte a turistatekintet éppúgy hivatásos szak­ értők által társadalmilag szervezett. amelyek távoli országok­ ban készültek? Utazott-e valaha a világ másik részére? Ha e kérdések bármelyikére igennel vá­ laszol. csak ebben az esetben az „egzoti­ kus" élmények keresése hajtja. [ fejezetben. hogyan kellene zajla­ nia a társadalmi interakciónak és a fizikai környe­ zettel való érintkezésnek. milyen hatást gyakorol a globalizáció a társadalmi interakcióra. hogy külföldi útja során „egzotikus" tapasztala­ tokat szerezhet. aki egy másik országból származik? Vagy böngészett már olyan honlapokat. „ fJ^H mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm\ I n lm Külföldön az angolok keresik az olyan otthonira emlékeztető élvezeteket. John Urry (1990. Más szóval: a globalizáció révén interakcióink egyre nagyobb része hat .közvetle­ nül vagy közvetve . hogy a helyi társadalmi interakciók földrajzilag szélesebb körben éreztetik hatásu­ kat" (Tilly 1995). ez a viszonylag új jelenség meg­ változtatta a különböző nemzetekhez tarto­ zók közötti interakciók gyakoriságát és jellegét egyaránt. mert fokozta az érdeklődést más országok iránt és megkönnyítette a turisták mzetközi idegenforgalor országok közötti mozgását.más országok lakóira. i. az általuk itt költött pénzösszeg pedig háromszorosára növekedett.5. SI * Ám ni p i w n Hím•inin . 2001) szerint sok ilyen interakciót a kíváncsi „turistatekintet" (tourist gaze) formál: az utazónak az az elvárása. FEJEZET Globalizácíó a mindennapi életb Beszélgetett már szemtől szembe valakivel. akik megfigyelték. távolságtartó. Az efféle tapaszta­ latok ellentétesek mindennapi várakozásainkkal. oldalon lesz szó). mint a hamburger sült krumplival vagy a bőséges reggeli.

Néha az efféle kitérők kí­ váncsiságból fakadnak. A családok szinte átlátszó.gyakran a nap nagy részében egyedül vannak. mert gazdasági hasznot hoznak a helységeknek. ezért a szociológusoknak nagyon kell figyelniük arra. A közösség tagjai néha száz négyzetmérföld- gyakran megnyugtató. Az idegenforgalomból élő helybéliek becsülhetik a tengeren túlról érkezőket. és késő este térnek vissza a táborba enni. Az élelem ritka ezen a környéken. más néven busmanokat (Lee 1968. hogy ismerős környezetben ismerős ételeket ehetnek. amelyekben az idegenekkel való kapcsolat mindennapos. az elsősorban olyan társadalmakra érvé­ nyes. és élelmet is sokkal könnyebb találni.ezt kétféleképpen tehetik: vagy azért. A külföldre utazó britek nem bírják meg­ állni. akit ne ismernének vi­ szonylag közelről.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET 131 M M M a n H M M M n n M M M a a H a M M H N M n a M M M M H I Az Egyesült Államokba utazó britek például de­ rülnek azon. ha e szabályok felrúgását tapasztaljuk. hogy hozzájussanak. miközben a hasonló viselkedésen a brit vezetők megütköznének. hogy tucatnyinál több ember gyűlik össze? A modern és a tradicionális társadalmakban megfigyelhető társadalmi interakciók éles kü­ lönbségei jól láthatók. hogy egyszerre vágyunk az egzotikusra és az ismerősre. Az asszonyok és gyerekek gyakran a táborban maradnak. vajon ezek az interakciók barátságosak-e vagy inkább kibékíthetetlen ellentétekkel jellémezhetők. és ritkán vagy sohasem fordul elő. amikor a napi tevékenysé­ gek rutinja megváltozik: a téli esős évszak. és gyakorlatilag minden tevékenység látható kívülről. A turistatekintet feszültségeket kelthet a turistákés a „helybéliek" közötti közvetlen interakciókban. furcsá­ nak. de az emberek számára udvarias figyelmetlenségről és másfajta interak­ ciókról. hogy angolos-íres kocsmákba és vendég­ lőkbe is be ne térjenek. de nem nehéz belátni. aki épp azért megy oda. magában a közösségben szinte egyáltalán nincs lehetőség a félrevonulásra. Képzelje el. ami­ kor bőven van víz. A globalizáció terjeszkedésével erősödik a turizmus. nyi­ tott sátrakban alszanak. I I I I I I 1 I I 1 I I I I I I I I I I I I I I I nyi területet is átfésülnek egy nap alatt. A lkungok harminc-negyven fős csoportok­ ban élnek. hogy az amerikaiak az út jobb olda­ lán autóznak. hogy igaz-e a Quentin Tarantino Ponyvaregény című filmjében elhangzó megállapítás: a franciák metrikus mértékegysé­ geket használnak. a Kalahári sivatagban élő !kungokat (a szó ele­ ji felkiáltójel csettintő hangot jelöl). Senki nem próbál­ ta Goffmannak a mindennapi életről tett megál­ lapításai szerint tanulmányozni a lkungokat. nem is volt szavuk az „idegen" leírásá­ ra. A turistatekintet lényege. ezért a McDonald's „negyed­ fontos sajtos" hamburgerét „sajtos royale"-nak hívják. A lkungok mindennapi élete ilyenkor mindenféle rituálék és ünnepségek körül forog. 1969). hogy az éppen olyan. Van. De turistaként kedvünket is leljük ebben az idegenségben. Például a lkungoknak nem sok . ezért nagy területeket kell bejárniuk.különösen a férfiak . Bár külső hatások miatt már változófélben van az életmódjuk. ha egy másik országba érkezve rádöbbenne. amelyek nem érintkeznek idege­ nekkel. A legtöbb lkung-csoport tagjai sohasem talál­ koznak olyan emberrel. mint a szülővárosa! A turisták többsége azonban nem akar túl eg­ zotikus tapasztalatokat szerezni. hanem ezt is láthassuk. Van azonban az évnek egy olyan része. amelyek ellentétesek egymással. Például a Párizs­ ba látogató-főként az amerikai . A közlekedés szabá­ lyai annyira bevésődnek. Bizonyos érte­ lemben épp azért fizettünk.fiatalok legnép­ szerűbb gyülekezőhelyei közé tartoznak a McDo­ nald's gyorséttermek. A fér­ fiak a nap nagy részét gyakran egyedül vagy ket­ tes-hármas csoportokban töltik. még mindig felismerhetők társadalmi életük tradicio­ nális mintái. hogy meg tudják határozni (többek között) azt is. Egy átlagos nap nagy részét az ilyen célú vándorlás tölti ki. akik miatt a népszerű úti célokat gyakran a kelléténél jobban fejlesztik. hogy ne csak az Em­ pire State Buildinget és az Eiffel-tornyot. Mi a helyzet a kicsi. tradicionális társadalmakkal. ha például vesszük a ma technikai értelemben legkevésbé fejlett társa­ dalmak egyikét: a Botswanában és Namíbiában. milyen csalódott vol­ na. ezek előkészítése és lebonyolítása ugyanis na­ gyon sok időt vesz igénybe. aludni. Mielőtt az utóbbi években gyakoribbá nem váltak az idegenekkel való talál­ kozásaik. Más helybéliek azonban neheztelhetnek a pénzükért cserébe valamit elváró turistákra. A turisták faggathatják a helybélieket mindennapi életük különböző résziéteiről. hogy e megállapítások egy része csak korlátozottan érvényes a lkungok tár­ sadalmi életére. a vízlelőhelyek közelében kialakított ideiglenes településeken. például az ételeikről. amelyekbe ellátogatnak. mert tudni szeretné. de sok­ szor az egész csoport felkerekedik élelmet keres­ ni. a munkájukról és a kikapcsolódási szokásaikról . hogy jobban megértsenek más kultúrákat. milyen domináns minták alakulnak ki a turisták és a helybéliek közötti interakciókban. akik különböznek tőlük. hogy idegenül. vagy azért. Míg a lkungok . hogy negatív ítéleteket alkossanak azokról. már-már egzotikusnak hat.

vagy nincs megfelelő szerepmodelljük. mint a kétszülős otthonokból származók.talán az egyszülős otthonokból származó gye­ rekekre kevésbé ügyelnek. A felsőbb osztály­ beli otthonokból származó elkövetőket viszont inkább elengedték. mint a felsőbb osztálybeliekre Szociológiai vita a valóság társadalmi felépítéséről A szociológián belül többféle elméleti keretet al­ kalmaznak a társadalmi valóság magyarázatában. akkor nem vesszük figyelembe.. vá­ rosövezetekkel „elhatárolják" a különböző társas eseményeket és érintkezéseket. különféle épületekkel.az orvos­ tudománytól és az orvosi kezeléstől a nemek közötti kapcsolatokon át az érzelmekig főként társadalmi problémákkal. Hangsú­ lyozzák. hogy „milyenek valójában" a fiatalkorú bű­ nözők. amelyek az ada­ tokban megfigyelt mintákat magyarázzák. hogy az emberek mit tekin­ . hogy az emberek beszélnek róla vagy élnek benne. mert a rendőrök és a szülők is úgy vélték. Ezzel szemben Cicourel a kihágással gyanú­ sított fiatalok letartóztatásának és osztályozásá­ nak folyamatait figyelte meg. ahogyan a modern vá­ rosokban zajlik az interakció. hogy szobafalakkal. munkásságáról a 21. és olyan elméleteket alkot. Ezt a feltevést megkér­ dőjelezi a szociológiai gondolkodás egy jelentős irányzata. ami számukra „valóságosnak" látszik. illet­ ve tárgyiasítjuk (magától értetődőnek tekintjük) azokat a folyamatokat. Pél­ dául a letartóztatásokra és bírósági tárgyalásokra vonatkozó adatok első ránézésre azt mutatják. o. akkor a rendőrök gyakrabban tulajdonították a kihágáso­ kat a megfelelő szerepmodell hiányának. Tevékenységüktől tá­ vol áll az. A társa­ dalmi konstrukcionizmust máig a posztmodern szociológiai gondolkodás egyik irányadó megkö­ zelítésének tekintik. ezért a szociológusok erre a megfi­ gyelt összefüggésre dolgoznak ki magyarázatokat . hogy amit az egyének és a társadalom valóságként észlelnek és értelmeznek. Ezek az elméletek ugyan különbözőképpen értel­ mezik a társadalmi jelenségeket. sőt. Ezért az irányzat követői azt mondják.5. ame­ lyek révén az egyének azt kezdik valóságosnak tekinteni. hogy így a fiatalok kellőképpen megfegyelmezhetők. ami valóságos. ezért őrizetben tartották a fiatalokat. A társadalmi konstruktivisták Berger és Luck­ mann elképzeléseit felhasználva vizsgálják a társadalmi jelenségeket és igyekeznek feltárni.. egyének és csoportok társadalmi interakciója révén kelet­ kezik. A szociológusok többsége a fiatalkori bűnözés arányaira és eseteire vonatko­ zó adatokat adottnak (vagyis valóságosnak) te­ kinti. Peter Berger és Thomas Luckmann 1966-ban megjelent klasszikus. FEJEZET lehetőségük van arra. A valóság társadalmi fel­ építése című könyvükben (1998) a „közfelfogást" vizsgálják: vagyis azt. Tehát a rendőrségi gyakorlat arra szolgál. Az irányzat követői úgy vélik. Aaron Cicourel munkája (1968) a fiatalkori bű­ nözés területén végzett társadalmi konstrukciós kutatásokra példa. nem vizsgálhatják csupán azt a képet. / A posztmodernizmusról bővebben lásd a 4. Például amikor alacsonyabb osztályból szárma­ zó fiatalkorú elkövetőket tartóztattak le. az egyazon kultúrában élők körében is eltérhetnek. tenek gondolkodás nélkül valóságosnak. hogy a fiatalkorú bűnözőkkel szemben alkalmazott rendőrségi el­ járások azokra a köznapi feltételezésekre épül­ nek. Ezért azokat a folyamatokat kell elemezni. a szülők felügyeletére bízták. vagyis azt. Ha a társadalmi valóságot „magyarázni" próbáljuk. Georg Simmel írt nagy­ hatású összefoglalót. A nagyvárosi élet során elkerülhetetlenül. Felfedezte.). az maga is konstruált. hogy a szociológusoknak ezeket a folyamatokat kell leírniuk és elemezniük. o. hogy a csonka családból származó fiatalok álta­ lában nagyobb arányban követnek el normasértő cselekményeket. hogy gyakrabban süssék hivatalosan a „fiatalkorú bű­ nöző" bélyeget az alacsonyabb osztálybeli család­ ból származókra. hogyan keletkeznek a fiatalkori bűnözésre vonatkozó „hivatalos" adatok. „A szociológiai elméletalkotás" című fejezetet (103-105. A lkungok társadalmi interakcióinak formája nagyon különbözik attól. Bár az irányzathoz tar­ tozók sokféle témában vizsgálódtak . többek közt a bűnözés „problémájával" foglalkoztak. hogy a társadalmi valóság e „nyilvánva­ ló" tényei a különböző kultúrákban élők. hogyan ismerik meg és egyszersmind teremtik meg azt. ami a modern társadalmakra jellemző.). / A városok társadalmi interakcióiról a szocio­ lógia egyik alapítója. mégis van ben­ nük egy közös feltevés: a társadalmi valóság attól függetlenül létezik. a társadalmi konstrukcionizmus. szinte állandóan idege­ nekkel érintkezünk. pá­ rosok és városi terek" című fejezetben lesz szó (692. hogy homlokzati és hátsó területeket alakítsanak ki. amelyek során ezt a va­ lóságot megformáljuk. amelyet ők maguk alkottak a társadalmi valóságról.

a bizalmat megteremteni. a test rezdüléseiben. amelyekben azt vizsgálták. a modern társadal­ makban állandóan olyanokkal folytatunk inter­ akciót. amely az eBay aukciós oldalain működik (lásd a keretes részt a 1 3 5 . hogy kezdetben minden ilyen fiatallal egyformán bánnak. / A bűnözési „probléma" konstruálásáról a 19.] Az interneten jelen van az elme. a kibertér­ ben elvész a valóságos. így lehető­ vé válik a csalás. a játszadozás a másik érzelmeivel stb. Most. például a bevásárlás vagy a banki ügyletek során olyan emberekkel kerü­ lünk kapcsolatba . hogy a címkézési folyamat szub­ jektív (Woolgar-Pawluch 1985). A társadalmi konstrukciós irányzatnak is meg­ vannak a bírálói. Majdnem minden hét­ köznapi ügyködésünk. mire gondolhatott. Az egyik legismertebb . a disznólkodás. hogy van mód jó vagy rossz reputációt kiala­ kítani. Továbbá az internet lelkes hívei azzal érvelnek. tehát a bűnösnek bélyegzett fiatalok és az ettől megmenekülő fiatalok közötti különbség a „bűnös" címke kialakításából fakadhat. az online közösségek és a csevegőszo­ bák az iparosodott országokban sokak számára a mindennapi élet részét képezik.1 3 2 . közvetett kommunikáció számos olyan problémát vet fel. hogy maga a társadalmi valóság. o. például hogy a szegény családból származó fiatalok gyakrabban keveredhetnek normaszegő cselekményekbe. amikor a kezdeti viselkedést objektívnek mutatja. és milyen új bonyodalmakat okozhatnak? A kétkedők azt mondják. amelyek során a társadal­ mi valóságot az emberek megformálják. hogy a számítógépre épülő kommunikációs technológia túl korlátozott. majd a kapott konstrukció hivatott igazolni. nem akadályozhatja meg. kérdésként merül fel. Végső soron a társadalmi konstrukciós irány­ zat olyan elméleti megközelítést kínál a társa­ dalmi valóság megértéséhez.de csak közvetett kapcsolat­ ba -. hogy az interakció révén a valóságról alkotott köznapi elképzelések megteremtik érvényességük önálló. [.). Elménk termékének véljük. hogy a szélesebb körben ható társadalmi erők igencsak befolyásol­ ják a megfigyelhető társadalmi következménye­ ket. az igazi silány pótléka. és csak találgathat. másokat viszont konstruáltnak tekintenek. A bizalom szinte teljesen el­ párolgott. kezünk gesztu­ saiban.1 3 6 . így csökkenthe­ tő a hálózati kommunikáció kockázata.: A gond az emberi kommunikáció természeté­ ből fakad. hanem azokat a folyamatokat igyekeznek doku­ mentálni és elemezni. pedig testekben valósul meg: az arcjátékban. ha a fiatalok hasonló vétségeket követtek el.ezt fogom kifejteni a kö­ vetkező fejezetekben is. hogy a felhasználók hamis identitás mögé rejtőzzenek (lásd az erre vonatko­ zó keretes részt a következő oldalon). oldalon). Ez a megbélyegzés hozza létre azokat az adatokat. de magukat a vélekedéseket létező társa­ dalmi tényezők..TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET . Az új technológia védelmezői mégis azt mond­ ják. amely nem jelent meg a szemtől szembeni inter­ akcióban. Kockázatos ügy ez (Locke 2000). amit a lkungokról meg­ állapítottunk ( 1 3 1 . amelyek azután alátámasztják a köz­ vélekedésbe foglalt összefüggést. Ahogyan Katz és szerzőtársai (2001) írják: „A gépelésben elvész az emberi. és milyen választ adhatna. ugyan­ akkor azt állítja." Főként e né­ zet támogatói állítják.. „Bűnözés és deviancia" című fejezetben bőveb­ ben is szó lesz. Az irányzat követői nem azt feltételezik. Társadalmi interakció a kibertérben Szöges ellentétben azzal. hogy az elektronikus leveleken és az interneten át folytatott. hogy a hálózati (online) kommunikációnak ere- . gyakran megállapították. akikkel sosem találkozhatunk . hogy milyen jellegűek ezek az interak­ ciók. „objektív" bi­ zonyítékát. Cicourel tanulmánya rámutat. hogy az irányzat követői igyekeznek rámutatni a társadalmi való­ ság szubjektív megteremtésére. milyen fiatalokat bé­ lyegeztek bűnözőnek. minden színlelés és el­ idegenedés. a manipuláció. akiket talán sosem láthatunk.bizalmi rendszer az a virtuális közösség.. például a kapitalizmus vagy a patriarchátus hozzák létre. Steve Woolgar és Dorothy Pawluch szociológusok azt mondják. mi lehetett az üzenet­ küldő szándéka. de eltűnik a test. hogy az elektronikus levelezés és üze­ netváltás. Például egyes bírálók szerint a valóság ugyan lehet a köznapi vélekedések konstruált megörö­ kítése. A befogadó kevés jelből követ­ keztethet a másik személyiségére és hangula­ tára. Más szociológusok azért bírálták az irányzatot. hogy a társadalmi valóság objektíven létezik. de épp ezáltal egyes vonásokat objektívnek. a hang­ lejtésben. mert nem hajlandó elfogadni. Például a társadal­ mi konstruktivisták azokban az elemzésekben.még akkor is.és legtöbbet emlegetett . amely gyökeresen különbözik a legtöbb más szociológiai szemlélet­ módtól. akik talán tőlünk több ezer mérföldre élnek. A bírá­ lók szerint az irányzat nem következetes.

aki a legújabb technikai lehetőségeket kihasználva a legrégebbi nemi szerepekkel kapcsolatos feltevéseinket for­ gatta ki. amelyek fel­ használhatók a beszélő ellen.") Akárhogy is. New Yorkban élő neuropszichológus. és nem a hitünk.5. amelynek szolgáltatá­ sai közt a valós idejű csevegés is szerepelt) . hogy meg­ tapasztalja: milyen nőnek. Némasága miatt először a Csöndes Hölgy hálózati nevet választotta. Rámutatnak. Forrás: Gelder 1996. okos.a kísérletet egészen egyszerűen „szellemi erőszaknak" tart­ ják. hogy a technika nem védhet meg a félrevezetéstől. amelyről az interakció hagyományosabb formáiban. hogy szó szerint élni se volt kedve. Joant nagyon sokan megkedvelték.és lábfájástól gyötört Joan elő­ ször annyira elkeseredett fogyatékosságai miatt. aki maradandó sérüléseket szerzett egy autóbalesetben. aki hajmeresz­ tő. gyakran többet is elárulnak magukról egymásnak. hálózati szereplők sokan sze­ retnénk azt hinni. Alex áldozatai közül néhányan . Maga Joan is egy évig volt kórházban. hogy először kötöttem a számító­ gépemhez egy modemet és beléptem a hálózati kommunikáció különös új világába. mondjuk a telefonálás vagy a szemtől szembeni találkozó esetén nem beszélhetünk. az év elején egy sor bonyodalmas eseményt követően kiderült. a Johns Hopkins Egyetem egy­ kori tanára számítógéppel. [. ha az érzelmek és a jelen­ tésárnyalatok kifejezéséről van szó. agysérüléssel kezelték. jeles. hogy valójában Joan Sue Greene a neve. ahogy e nők egyike fogalmaz: „a lélek a lényeg. mégis máig érvé­ nyes kérdéseket vet fel. hogy húszas évei végén járó. hanem kísérletezőnek. hogy a hálózaton keresztül tud­ jon barátokat szerezni. Melyek a hálózati interakció előnyei és hátrá­ nyai a szemtől szembeni találkozókkal össze­ hasonlítva? dendően számos olyan előnye van. egyszerre segítette a hozzá hasonló.) Más áldozatok Alexet nem aljas színlelőnek tekintették. amely beszédét és járását is károsította. mi­ után Joan révén megismerkedtek . Ezért aztán mindenkit szörnyen megrázott. Számos szoros hálózati barátsága és (olykor-olykor) romantikus kapcsola­ ta révén sok-sok nő életét változtatta meg. KÉRDÉSEK 1. Aztán mentora. A következő két évben a hálózati élet nél­ külözhetetlen résztvevője lett. aki nem tudta kontroll alatt tarta­ ni a kísérletet. és szellemes. (Közülük többen is próbálják fenn­ tartani barátságukat Alexszel.. akinek viszonya volt a hús-vér Alexszel. a Beszédes Hölgy ezt az új énképet tük­ rözte. akik alig ismerték Joant. gyakran hát.végül is mindenki így „beszél" a számítógépen keresztül -. A néma. Még jó. Alex megtévesztő játéka miatt még azok is sér­ tettnek. nem az illető neme. nemére. Valójában férfi .. ez sajátosan mai történet egy férfiról. nem sokkal azután. ha csak a jóhiszeműsé­ günk veszett oda. amikor most. New Yorkban élő pszichiáter. Mi. fogyatékkal élő nőket és példa­ mutatóan pusztította az épkézláb emberekben kialakult sztereotípiákat. Joannel 1983 késő tavaszán „találkoztam". hogyan lehetne Alexet pszichiáterként bíróság elé állítani.Joannak épp ez kellett.nevezzük Alexnek -. Vannak lényeges különbségek a kibertérben zajló társadalmi interakciók és a szemtől szem­ beni találkozások között? 2. (Sőt. A lélek ugyanaz maradt. Ráadásul nem is nő. Ha­ marosan megtudtam. de ha ketten magántermészetűbb beszélgetésbe kezdenek. modemmel és egyéves CompuServe előfizetéssel ajándékozta meg (ez volt az első internetes cég. de a beszélő életkorára. hogy a jövő idilli közösségét al­ kotjuk. amelyet egy részeg vezető okozott. etnikai hovatartozására vagy társadalmi helyzetére vonatkozó információkkal is szolgál . Barátja a balesetben halt meg. egyre vadabb kísérletbe kezdett. bár ilyesmire még nem volt példa. Például az emberi hang sokkal többet érhet. hogy . ön­ zetlen személyisége kibontakozhatott egy olyan médiumban.olyan információkkal. mert. FEJEZET Példa a szociológiai képzelőerő társadalmi interakció problémái Ezt a részt egy olyan cikkből vettem. hogy Joan nem is fogyatékos. többen próbálták kinyomozni. amelyben a fizikai megjelenés nem számít.] A „fedő­ neve" ez volt: Beszédes Hölgy. becsapottnak érezték magukat. A médium szoká­ sainak megfelelően az emberek ilyen (általában játékos) becenévvel jelennek meg a sokfelhaszná­ lós „nyitott" csatornákon.például az a nő. és új | beceneve. kerekes székbe kénysze­ rült. egy bensőséges női barátság részesének lenni. de Alex kísérlete mindannyiunk számára bizonyította. amely az intemetkor hajnalán született. ötvenes évei elején járó. De gépelni tudott .

akikkel már üzleteltek. az eBay afféle katalógusként szolgál. Minden pozitív megjegyzés +1 pontot ér.. hogy szívesebben köt üzletet magas pontszámúakkal. Ez a profil tartalmazza a megjegyzések összesített listáját. Sok résztvevő mondta. minden negatív megjegyzés -1 pont. Jellegze­ tes pozitív megjegyzés lehet például: „Gondos csomagolás..] Né- . amely mutatja. de az eBay-en keresztül zajló csereberék mégis ritkán végződnek rosszul. akkor megjelenik teljes értékelési profilja. személyek kö­ zött közvetítő aukciós ház. A bizonyos szintet elérő felhasz­ nálókat egy színes csillaggal is díjazzák. sőt inkább csak ilyen fel­ használókkal üzletelnek. hogy összesítve hány pozitív értékelést kaptak. Az eladó esetében ez az információ a következőképpen jelenik meg: az el­ adó neve (265).. akik az eBay oldalain adnak-vesz­ nek termékeket. Figyelemre méltó.." [.] A felhasználó nevére kattintva levelet írhatunk neki. [. negatív és semleges megjegyzéseket is felrakhatnak az oldalra azokról a felhasználókról. gyors szállítás.] A kiemelkedően jó rangsorolás aranyat ér. a Feedback Forumnak (a visszajelzések fórumának) tulajdonítják a sikeres üzletek igen nagy arányát.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET Bizalomépítés a kibertérben: az eBay visszajelzési rendszere Az eBay ma a legnagyobb és az egyik legrégebbi (1995 szeptemberében indított). [. hanem értékelő megbecsültségét is láthatjuk). Ebben az értelemben egy-egy üzletkötő olyan rangot szerez.. hogy ezen a piacon bármikor elkö­ vethetnek sokakat érintő csalást. Minden eladó vagy licitáló neve után zárójel­ ben egy szám látható. amelyben szerepel minden értékelő levélcíme és rangjelző száma (így nemcsak az értékelt. sokan becsap­ hatók. Jeles. ha a neve utáni számra kattintunk. A szám összesített mutatója annak. A re­ gisztrált felhasználók pozitív. Az eBay működ­ tetői és piaci résztvevői is az intézményesített értékelési rendszernek. gyakran többért is. amelynek révén többet adhat el.. garanciát a gazdát váltó áru­ kért: a tranzakció minden kockázatát az eladók és a vevők vállalják. Ajánlom mindenki­ nek. 2005-re az eBay-hez több mint százmillióan csatlakoztak a világ min­ den részéről. a semleges megjegyzések pedig egyik irányba sem változtatják a felhaszná­ ló pontszámát. hogy mennyire becsülik az illetőt az eBay-piacon. Úgy tűnhet. hogy az eBay nem vállal jótállást.

ezért a gyakran üzletelők igyekeznek pontszámukat növelni azzal. hogy a figye­ lem kizárólag az üzenet tartalmára irányuljon. meghitt­ ségét. [. hogy olcsóbb és hatékonyabb volna megkötni az üzletet telefonos konferencia­ hívás vagy videokapcsolat révén. Az elektronikus interakciót sokszor felszabadítóként. A felmérés szerint az internetezők általá­ ban más médiumokon (főként telefonon) keresz­ tül is többet kommunikálnak. pedig úgy tűnhet. hogy érvényre juttathatjuk nézeteinket és meggyőzhetjük őket őszinteségünkről. A gyakori résztvevők jól tudják. mi zajlik körülöttünk. de azt el kell ismernünk. FEJEZET hány negatív ítélet elég.] A felhasználó letilthatja visszajelzési pro­ filja megjelenítését. néha ezért átutaznak a fél világon. A családtagok „virtuális" találkozókat. vagyis a szemtől szembeni interakció. mekkora kárt okozhat egy negatív ítélet. mint a nem internetezők (Katz et al. mint másutt tehetnék. Egy 1995 és 2 0 0 0 között internetezők körében végzett felmérés eredményei azt mutatják. amely »sosem hazudik«: a szem. Boden és Molotch szerint az emberek azért vállalják a részvételt a talál­ kozókon. amely megvilágítja a tár­ sadalmi élet számos vonatkozását. A szemkontaktus maga bizonyos mértékű köz­ vetlenséget és bizalmat jelez. hogy olyan helyzetben kell találkozniuk egymással.. mert az emberek létre­ hozhatják hálózati identitásukat és szabadabban beszélhetnek. mennyire őszinték. 2. de ez óriási hátrány egy olyan piacon. A szer­ zőpáros megállapítja. akiknek véleményére más környezetben gyakran nem sokat adnak (Pascoe 2000). Úgy érezzük. hagyomá­ nyosan hátrányos helyzetű csoportok számára. akik ezt nevez­ ték a közelség kényszerének (compulsion of proximity): az egyének úgy érzik. ha azoknak a jelen­ létében vagyunk. hogy tiszta üzleteket ütnek nyélbe villámgyorsan. azt az ellenséges szándék vagy . mert így lehetünk biztosak abban. »a lélek tükre«. ÖSSZEFOGLALÁS 1. ünnepi összejöveteleket rendezhetnének az elektronikus „valós idejű" kommunikáció felhasználásával. Az emberi arc sokféle érzelmet fejezhet ki. A társadalmi interakciók vizsgálata a szocioló­ gia alapvető területe. az elektronikus kommunikáció elfedi ezeket az azonosító jegyeket. lehetőség­ teremtőként mutatják be. hogyan gondolkodnak és éreznek az emberek. Ha hosszan a másik szemébe bá­ mulunk. Az internetben kétkedők máig azzal is érvel­ nek.bizo­ nyos esetekben . hogy azok a társadalmi interakció összetett és fontos részei. hanem jelentős és egyre nagyobb hálózati és hálózaton kívüli társas interakció elindítójának tartják. hálózati kommunikáció elszigetelődést eredményezhet. az interakcióban együtt jelen lévő felek folyamatosan figyelik e kifinomult testrész legkisebb rezdüléseit is" (Boden-Molotch 1994).a szerelem jelének tekintheti. amely a résztvevők körében kivívott meg­ becsültségre épül. Az üzleti élet szereplői például továbbra is eljárnak megbe­ szélésekre. Ez nagy előnyt jelenthet a nők és más. hogy valódi barátságok alakuljanak ki . hogy így nélkülözniük kellene a sze­ mélyes családi ünnepek jó hangulatát. E jelenség egyik magyarázata Deirdre Bodentől és Harvey Molotchtól ered. Al­ talános vélemény szerint a legfontosabb ér- . szemtől szemben is többször találkoznak és érintkeznek másokkal.az elektronikus kommunikáció bármely for­ májánál sokkal több információt ad arról. amely­ ben fontos az együttes jelenlét. Ha jobban megnézzük mindennapi viselke­ désünk sok triviálisnak látszó elemét.. hogy „az együttes jelenlét révén olyan testrész mutatkozik meg előttünk. KÖVETKEZTETÉS: GYŐZ A KÖZELSÉG KÉNYSZERE Bár ma már egyre gyakoribb a közvetett kom­ munikáció. mert az együttes jelenléti helyzet . ezért gondosan kerü­ lik. Erre példa a tekin­ tet: az. megakadályozza.5.de mint­ ha valójában nem ez történne. akkor kiderül. és biztosítja. 2001). hogy az internethasz­ nálat távolról sem a társas elszigetelődés irányába hat. ahogyan másokra nézünk. és oda a becsület. hogy a közvetett. Forrás: Kollock 1999. A legtöbb interakcióban a szemkontaktus igen rövid időtartamú.a Goffman interakciós vizsgálataiban igazolt okok­ ból . az emberek mintha még mindig ér­ tékelnék a közvetlen kapcsolatot. akik minket lényegesen érintő döntéseket hoznak. hogy csak akkor érthetjük meg.

Az etnometodológia azt vizsgálja. amelyekből hiányzik az együttes jelenlét. Fókuszos interakcióra . Erving (2000): Az én bemutatása a mindennapi életben. Polity.és tér­ beli helyzetbe ágyazódik. A nem fókuszos interakció egymás kölcsönös tudomásulvétele nagy társaságokban. London. amit mások mondanak vagy tesznek. Hogyan mutatkozhat az ember „magabiztosnak"? 5. kiadás).Pólya Kiadó. de sok közülük kultúránként különbözik. Peter . Manning. Routledge (2. Goffman. A modern társadalmakat többnyire közve­ tett személyközi érintkezések (például banki ügyletek) jellemzik. Milyen stratégiát alkalmazhat a bárha vagy kávézóba egyedül betérő nő. 7. akik színpadon. hogy nem vágyik társaságra? 6. Thalassa Alapítvány . tevékenységeink hogyan köve­ tik egymást időben. A társadalmi interakció gyakran jól megvilá­ gítható a dramaturgiai modell alkalmazásával: az interakció résztvevőit színészeknek tekint­ hetjük. hogy amikor csak lehet. MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK 1. 4. Lehetne-e társadalmi élet. Mint a színházban. Thomas (1998): A valóság társadalmi felépítése: tudásszociológiai értekezés. amikor közvetlen párbeszédre nem kerül sor. A reaktív kiáltások (indulatszavak) vizsgálatá­ val sok mindent megtudhatunk a társalgás jel­ legéről. I . azt a tendenciát. amikor két vagy több ember közvetlenül ar­ ra figyel. A társadalmi interakciónak lehetnek ugyan egyetemes mechanizmusai. vándorló csoportokban élnek. vagyis megnézhetjük. Goffman. hogyan gondol­ kodnak és éreznek mások. 8. ugyanakkor milyen hely­ változtatásokkal járnak együtt. mind az arcon megjelenő ér­ zelmek értelmezése terén. Tomka Miklós fordítása.amely egyes érintkezésekre vagy interakcióepizódokra osztható . 9.Luckmann. Stanley .megérteni mások szavainak és cselekedeteinek igazi je­ lentését.Taylor. New York. Vajon mennyiben láthatja másnak egy turista a városunkat? 3. Helyettesítheti-e az elektronikus kommunikáció a szemtől szembeni interakciót? AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK Berger. a felek igyekeznek szemé­ lyesen találkozni. 6. Phil (1992): Erving Goffman and Modern Sociology. 3. ha a társadalom tagjainak nem volnának közös alapfeltevései? 2. Free Press. a társa­ dalmi élet számos területén is világosan el­ különül egymástól a homlokzati terület (maga a színpad) és a hátsó terület. ha jelezni akarja. hogy kedvező képet alakítsanak ki másokban magukról. Különböző kultúrák összehasonlító vizsgálata igen sok egyezést mutat mind az arckifejezések. Budapest. hogyan próbáljuk cselekvően . amelyeken belül nincs „magánélet". s könnyebb a be­ nyomáskeltés. így kevés alkalom adódik homlokzati és hátsó területek kialakítására. Minden társadalmi interakció adott idő.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET zelmeket tükröző arckifejezések velünk szü­ letnek. Cambridge. ahol a színészek felkészülnek az előadásra és lazítanak a fellé­ pés után. Nehéz volna „interakciós vandalizmust" folytatni a tanítási órán? 4. Megvizsgálhatjuk mindennapi életünk tér-idő „zónáit".akkor kerül sor. talán mert így könnyebb információkat gyűjteni arról. Például az afrikai lkungok kicsi. Erving (1963): Behaviour in Public Places. 5. díszletek és kellékek között játszanak. Ez eredményezi az úgyneve­ zett közelségkényszert. Budapest. A mindennapi társalgás és beszélgetés tanul­ mányozását Harold Garfinkel nyomán etnometodológiának nevezzük. Cohen. Laurie (1995): Escape Attempts: The Theory and Practice of Resistance to Everyday Life. Jószöveg Műhely.bár általában bevált módszerrel . Berényi Gábor fordítása.

nl/emca/ Erving Goffmanról http://people.grinnell.natcom.uva.htm A szimbolikus interakcionizmusról http://web.html Ethno/CA News (az etnometodológia és a társalgáselemzés hálózati forrása) http://www2.brandeis.A nem verbális kommunikációról http://www.html -• .edu/courses/soc/sOO/soclll-01/IntroTheories/Symbolic.edu/~teuber/goffmanbio.fmg.org/ctronline/nonverb.

TÁRSADALOM ÉS A GYERMEK SZOCIALIZÁCIÓJA Elméletek a gyermekfejlődésről Szocializációs közegek NEMI SZOCIALIZÁCIÓ Szülők. felnőttek reakciói A nem tanulása Mesekönyvek. televízió A nemsemleges nevelés nehézségei A szociológiai vita A TELJES ÉLETÚTRA KITERJEDŐ SZOCIALIZÁCIÓ Gyermekkor Serdülőkor Fiatal felnőttkor Érett felnőttkor Öregkor ÖREGEDÉS A brit társadalom „őszülése" Hogyan öregszik az ember? Az öregedés folyamata: versengő szociológiai magyarázatok Az öregedés jellemzői Nagy-Britanniában Öregedéspolitika A világnépesség őszülése Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források . ÉLETÚT.SZOCIALIZÁCIÓ. ÖREGEDÉS KULTÚRA.

. a m i r e n e m i s fog e m l é k e z n i ! [. R o w l i n g világsikert aratott k ö n y v s o r o z a t á ­ n a k e l s ő darabja.MHMHMnMMHMMMMMMHHMMMMMMHM J . a k á r m e s e v i l á g b a . U n i v e r z u m á b a n t é v e d h e t e t l e n b a g o l y v i s z i a le­ v e l e t a c í m z e t t n e k . a m i t t e l j e s e n szokvá­ n y o s zavarral fogad. azt a fo- iskola. m i n t a p o s t a i r e n d s z e r v a g y az e l e k t r o n i k u s le­ v e l e z é s ? A k l a s s z i k u s g y e r m e k i r o d a l o m fő célja. H a r r y m á r j e l é t a d t a pá­ r a t l a n e r e j é n e k . R o w l i n g g y a k r a n a p a r a n o r m á l i s se­ g í t s é g é v e l m u t a t j a m e g a m i n d e n n a p i é l e t alap­ j a i m ö g ö t t r e j l ő c s o d á l a t o s . M i v e l a sport s o k g y e r e k n e k az a terep. D u m b l e d o r e m é g i s aggódik. h o g y é r t h e t ő b b é t e g y e a f e l n ő t t é v á l á s folyamatát.és Varázslóképző Szakiskolába jár. A s z o c i a l i z á c i ó az a f o l y a m a t . K . az mégiscsak s e r d ü l ő k o r b a .] j o b b l e s z n e k i . h o g y ha a fiú a v a r á z s l ó v i l á g b a n m a r a d . a h o l m e g i s m e r h e t i az ö s s z e t a r t á s t és az á l l h a t a t o s s á g o t . a Harry Potter és a bölcsek köve így k e z d ő d i k : a furfangos v a r á z s l ó .s z ö v e v é n y e s világot. H á n y t leteszi n e m varázsló („mugli") nagybátyja é s n a g y n é n j e ajtaja e l é .m i é r t v o l n a ez k ü l ö n ö s e b b .arra az e l v r e é p ü l n e k . „ N i n c s az a gyerek.a m e l y e k m i n d Har­ ry egy-egy i s k o l a é v é t ö l e l i k fel . a k i feltalál­ ja magát a b b a n a kultúrában. A l b u s D u m b l e dore a n e m sokkal korábban elárvult c s e c s e m ő t . H a r r y is ű z i a v a r á z s l ó k sportját. a k á r l é t e z ő v i l á g u n k b a helye­ zi a c s e l e k m é n y t . A f i a t a l o k s z o c i a l i z á c i ó j a a t á r s a d a l m i repro­ d u k c i ó á l t a l á n o s a b b j e l e n s é g é t is e r ő s í t i . a k i ezt é p é s s z e l k i b í r n á . A Har­ ry Potter-sorozat k é s ő b b i d a r a b j a i b a n H a r r y b e n is n e m i v o n z a l m a k t á m a d n a k . M i n d a n n y i a n fontos é l e t s z a k a s z o k o n h a l a d u n k át: a g y e r m e k k o r b ó l a . d e m á r i s h í r e s e m b e r ! Ü n n e p l i k ő t egy h ő s t e t t é r t . c s a k segítséggel tudja elsajátí­ tani a megfelelő értékeket. m e r t h i á b a b í r m é g egy ifjú v a r á z s l ó i s h a t á r t a l a n erővel. m a j d t o v á b b a f e l n ő t t k o r b a . M é g j á r n i s e tud. a m i k o r m á r m e g t u d j a emészteni" (Rowling 1 9 9 9 ) . h o g y n i n c s n a g y o b b k a l a n d a felnőt­ té v á l á s n á l . a k v i d d i c s e t . n e m c s e p e r e d ­ h e t fel e g é s z s é g e s e n . B á r H a r r y a R o x f o r t B o s z o r k á n y . h a c s a k ak­ kor s z e r e z t u d o m á s t erről. A H a r r y Potter r e g é n y e k . a m e l y n e k során a tehetetlen c s e c s e m ő fokozatosan öntudattal b í r ó é s é r t e l m e s s z e m é l y i s é g g é válik.v a g y a k á r m i n d k e t t ő b e .. amelybe beleszüle­ tett. a m i a Harry Potter-sorozat újítása.

En­ n e k e g y i k m ó d j a a s z e r e p j á t é k (play). M e a d szerint akkor alakul ki b e n n ü n k az éntudat. a m e l y b e n l é t r e j ö n a t á r s a d a l o m i d ő b e l i strukturális f o l y t o n o s s á g a .a g y e r e k e k az idő­ s e b b e k t ő l t a n u l n a k . a m e l y b e n a négy-öt é v e s g y e r e k m á r egy f e l n ő t t s z e r e p é t j á t s s z a . n o r m á i é s t á r s a d a l m i gyakorlata. a m i k o r m e g t a n u l j u k m e g k ü l ö n b ö z t e t n i a „reaktív é n t " (I) a „felépített é n t ő l " (me). ÖREGEDÉS lyamatot. a h o g y a n tapasz­ taljuk.i l y e n az is. A brit t á r s a d a l o m n a k p é l d á u l s o k o l y a n sajátos társa­ dalmi-kulturális j e g y e van. a t a n u l á s és az a l k a l m a z k o d á s vé­ gigkíséri a teljes é l e t c i k l u s t . t u d a t a é s szük­ ségletei vannak. A s v á j c i J e a n P i a g e t a g y e r m e k i fejlődés s z á m o s o l d a l á t vizsgálta. az ö n á l l ó a n cselekvő lényt. TÁRSADALOM ÉS A GYERMEK SZOCIALIZÁCIÓJA Elméletek a gyermekfejlődésről Az ember egyik legsajátosabb jegye m á s élőlé­ nyekhez h a s o n l í t v a az. Az előbbi a még szocializálatlan kisgyermek. Bár a kulturális t a n u l á s f o l y a m a t a a c s e c s e m ő k o r b a n és a korai g y e r m e k k o r b a n s o k k a l i n t e n z í v e b b . K í v ü l r ő l . a t ö b b i e ­ kétől k ü l ö n b ö z ő i d e n t i t á s a v a n ? E l e t é n e k e l s ő néhány hónapjában a c s e c s e m ő szinte egyál­ talán n e m é r z é k e l k ü l ö n b s é g e t az e m b e r e k és a k ö r n y e z e t é b e n l é v ő é l e t t e l e n tárgyak között. A z i d ő s e m b e r e k akkor i s m e g m a r a d n a k s z ü l ő k n e k . és ez a n e m z e d é k e k e t egy­ máshoz kötő újabb kapcsolatrendszert jelent. m i l y e n e l m é l e t i m a g y a r á z a t o k a t dolgoztak k i k ü l ö n b ö z ő s z e r z ő k arról. M e a d szerint a c s e c s e m ő k és kisgyermekek elsősorban a körülöttük lévők cselekedeteinek utánzása révén válnak társadalmi lényekké. a v e l e s z ü ­ letett-öröklött t u l a j d o n s á g o k vagy a n e v e l é s ? E l ő ­ ször m e g n é z z ü k . a m e l y n e m z e d é k e k óta v á l t o z a t l a n . spon- KULTÚRA. a g y e r m e k k o r t ó l a későbbi időszakokig terjedő életszakaszaiban hatnak a s z o c i a l i z á c i ó r a . i l l e t v e a kör­ vagyis a z z a l . h o g y a leggyakrab­ ban beszélt nyelv az angol. a m á s o k h o z v i s z o n y í t o t t „ é n j e " és a „ m á s i k " k ö z ö t t . a m e l y e k sok­ sok é v e n át f e n n m a r a d n a k . mivel az elmé­ leti gondolkodás egyik h a g y o m á n y o s irányzatá­ nak.azt. M e a d u g y a n a k k o r a g y e r m e k f e j l ő d é s fő sza­ k a s z a i t i s leírja. h o g y öntudatos. és a kisgyere­ kek játékaikban gyakran a felnőtteket utánozzák. n i n c s é n t u d a t a . k ü l ö n ö s t e k i n t e t t e l a z é n t u d a t kialakulására. hogy az e m b e r e k közötti interakció j e l e n t é s h o r d o z ó s z i m b ó l u m o k o n és a j e l e n t é s e k é r t e l m e z é s é n k e r e s z t ü l zajlik (lásd az 1. é s . a k i k f e l e l ő s e k a f e l n e v e l é s é é r t . de legismertebb írásai a kognícidval foglalkoznak. Mead és az énfejlődés George Herbert M e a d eszméi a szociológiában rendkívül széles körben hatottak. G e o r g e H e r b e r t M e a d a m e r i k a i filozófus é s s z o c i o l ó g u s f ő k é n t azt vizsgálta. é s a z e g y m á s s a l v e r s e n g ő e l m é l e t e k e l t é r ő szemlélettel közelítenek e kérdéshez. A k ö v e t k e z ő r é s z e k b e n egy gyakori s z o c i o l ó g i a i vitát j á r o k k ö r ü l : mi a m e g h a t á r o z ó b b . m i a k ü l ö n b s é g a z ö n m a g á r ó l alkotott k é p . t ö b b e k k ö z ö t t a n e m i i d e n t i t á s kialakulá­ sára v o n a t k o z ó e l m é l e t e k e t is. vagy a k e r t é s z k e d é s t i m i t á l v a kanállal ásni kezdenek. ÉLETÚT. h o g y m á s o k ­ n a k a z ö v é t ő l e l t é r ő i d e n t i t á s a . amelyek az e g y é n k ü l ö n b ö z ő . Mikép­ pen érthetjük m e g az é n t u d a t k i a l a k u l á s á t . A f e l n ő t t e k sütését-főzését l á t v a h o m o k s ü t e m é ­ n y e k e t k é s z í t e n e k . A s z ü l ő i g o n d o s k o d á s r e n d s z e r i n t a gyermekekhez kapcsolja a felnőttek tevékeny­ ségét egész h á t r a l é v ő é l e t ü k r e . Az egyszerű utánzásból a l a k u l ki a b o n y o l u l t a b b s z a b á l y z ó j á t é k (game). Az a l á b b i a k b a n arról is szó lesz.SZOCIALIZÁCIÓ. mint k é s ő b b . A z é n k i a l a k u l á s á n a k p r o b l é m á j a s o k vitát ka­ var. M i n d e n t á r s a d a l o m o l y a n j e l l e m z ő k k e l bír. A s z i m b o l i k u s i n t e r a k c i o n i z m u s h a n g ­ súlyozza. nyezetükről. E g y g y e r m e k s z ü l e t é s e m e g v á l t o z t a t j a azok életét. milyen más „bőrébe bújni". m á s o k s z e m é v e l t u d l á t n i . h o g y a gyer­ mekfejlődésről kidolgozott legfontosabb elmé­ l e t e k a s z o c i a l i z á c i ó k ü l ö n b ö z ő o l d a l a i t állítják e l ő t é r b e . A s z o c i a l i z á c i ó s o r á n . a m i k o r m á r n a g y s z ü l ő k k é váltak. így á t ö r ö k l ő d n e k a z e l ő d ö k értékei. A g y e r m e k k é t é v e s kora előtt n e m tudja. ezért ők m a g u k is új i s m e r e t e k k e l és t a p a s z t a l a t o k k a l gazdagodnak. Csak e b b e n a szakaszban alakul ki ben­ n e fejlett é n t u d a t .f ő k é n t az e l s ő é l e t é v e k b e n . Bizonyos m é r t é k i g ez a n n a k t u l a j d o n í t h a t ó . fejeze­ tet). h o g y a g y e r m e k e k m i k é p p e n t a n u l ­ n a k m e g gondolkodni ö n m a g u k r ó l . M e a d ezt n e v e z i „ s z e r e p á t v é t e l ­ nek": a gyermek megtanulja. h o g y a n é s miért f e j l ő d n e k a g y e r e k e k úgy. C s a k f o k o z a t o s a n érti meg. hogy az e g y é n t u d a t á b a n v a n : ö n á l l ó . így fedezi fel „felépített é n j é t " . m i k ö z b e n a b e n n ü k élők e g y m á s u t á n s z ü l e t n e k és m e g h a l n a k . a szimbolikus interakcionizmusnak alapját alkotják. h o g y a s z o c i a ­ lizáció egymáshoz kapcsolja a k ü l ö n b ö z ő nem­ zedékeket. V é g ü l á t t e k i n t j ü k az öregedéssel k a p c s o l a t o s l e g f o n t o s a b b s z o c i o l ó ­ giai k é r d é s e k e t . h o g y a n ala­ kul ki a k i s g y e r m e k k é t f é l e é n f o g a l m a : a „reak­ tív é n " és a „felépített é n " . M a j d i s m e r t e t e m a főbb c s o p o r t o k a t és t á r s a d a l m i k o n t e x t u s o k a t .

az őt k ö r ü l v e v ő k u l t ú r a á l t a l á n o s ér­ tékeit é s e r k ö l c s i s z a b á l y a i t . h o g y m a g u k é r t e l m e z z é k a vi­ lágot. N e m érti p é l d á u l azt. a \ . Az e g o c e n t r i k u s b e s z é l g e t é s b e n az. A g y e r e k e b b e n a s z a k a s z b a n k e z d i felfogni azt. e g y m á s t ó l j ó l e l k ü l ö n í t h e t ő szaka­ szát írta le. U g y a n e k k o r v á l i k képessé arra." D e h a azt k é r d e z i k tőle: „ H á n y l á n y t e s t v é r e v a n a n ő v é r e d n e k ? " . h o g y a víz menyn y i s é g e v á l t o z a t l a n m a r a d t . h o g y á l t a l á b a n k i z á r ó l a g a saját n é z ő p o n t j á b ó l i n t e r p r e t á l j a a világot. h o g y egy m a g a s . hogy m á s o k az ö v é t ő l e l t é r ő n é z ő p o n t b ó l látják a tár­ gyakat. a h o g y a n a f e l n ő t t e k . míg az u t ó b b i M e a d é r t e l m e z é s é b e n a t á r s a d a l m i én. A g y e r e k e k n e k e b b e n a fejlődési s z a k a s z b a n n i n c s á l t a l á n o s e l k é p z e l é s ü k o l y a n g o n d o l k o d á s b e l i kategóriákról. é s k é r d e z ő s k ö d n i k e z d a z a b b a n t a l á l t k é p e k r ő l . a m e l y e k a f e l n ő t t e k s z á m á r a t e r m é s z e t e s e k : a z okságról. h a a gyerekek megértik a játékszabályokat. h o g y a g y e r m e k ö n z ő . Piaget a k o g n i t í v f e j l ő d é s n e k . P i a g e t a z é r t n e v e z i ezt a s z a k a s z t „művele­ t e k e l ő t t i n e k " . Piaget az e l s ő szakaszt. P é l d á u l n e m fogja fel. többnyire n e m kapcsolódik szorosan az előtte megszólaló mondandójához. h a n e m szelektál­ j á k é s é r t e l m e z i k . h o g y azok s z i m b o l i k u s m ó d o n f e j e z z e n e k ki tárgyakat és ké­ p e k e t . h o g y a b ö l c s ő az ő m o z d u l a t a i m i a t t k e z d el m o z o g n i . A k o n k r é t m ű v e l e t i s z a k a s z b a n lévő g y e r e k k ö n n y e d é n ad h e l y e s f e l e l e t e t e r r e a kér­ désre. a m e l y k e t t ő t ő l h é t é v e s korig tart. f i g y e l m e n kívül h a g y v a azt. F o k o z a ­ tosan tanul meg különbséget tenni az emberek és a tárgyak között. E b b e n a szakaszban m á r sokkal kevésbé egocentrikus. m e r t m é g n e m t u d j a a n ő v é r e n é z ő p o n t j á b ó l lát­ ni ö n m a g á t . A z ö n t u d a t k i a l a k u l á s á h o z t e h á t az kell. m e r t a g y e r e k e k m é g n e m tudják s z i s z t e m a t i k u s a n a l k a l m a z n i b ő v ü l ő é r t e l m i ké­ p e s s é g e i k e t . hogy k e v e s e b b a víz. A tárgyak n e m k ü l ö n ü l n e k el a s z e m é l y e k t ő l . h a n e m azt. E g y k ö n y v e t n é z e g e t . Piaget és a kognitív fejlődés szakaszai J e a n Piaget n a g y h a n g s ú l y t fektetett a g y e r m e k e k a z o n k é p e s s é g é r e .6. akkor v a l ó s z í n ű l e g azt fogja v á l a s z o l n i : „ S e m e n n y i " . mert a c s e c s e m ő főként úgy t a n u l . a h o g y a n a g y e r m e k m e g t a n u l ö n m a g á r ó l és a k ö r n y e z e t é r ő l g o n d o l ­ k o d n i . Szerve­ zett s z a b á l y o z ó j á t é k o t c s a k ú g y l e h e t j á t s z a n i . a s e b e s s é g r ő l . k ö z b e n f e l i s m e r i . a m i t l á t n a k . Piaget ezen n e m azt érti. h o s s z ú k á s üveg­ b ő l á t t ö l t i k a v i z e t egy a l a c s o n y a b b . a s ú l y r ó l vagy a s z á m o k r ó l . a m i t M e a d á l t a l á n o s m á s i k n a k (generalized oth­ er) n e v e z . h o g y megfogja. M o s t m á r k é p e s e k k ü l ö n ö s e b b nehézség nélkül alkalmazni olyan gondolkodási s z a b á l y o k a t . m e r t alacso­ n y a b b a v í z s z i n t j e . meglehetősen szervezetlen szerepjátékok helyett. Ha a m ű v e l e t e k e l ő t t i s z a k a s z b a n egy kislánytól m e g k é r d e z i k : „ H á n y l á n y t e s t v é r e d v a n ? " . amit a gyerekek mondanak. P i a g e t k u t a t á s a i n a k a k ö z é p p o n t j á b a n a követ­ k e z ő fázis. akkor h e l y e s e n azt feleli: „Egy. E b b e n az i d ő s z a k b a n a g y e r e k e k vi­ s e l k e d é s e j e l l e m z ő e n e g o c e n t r i k u s .t ö b b . A g y e r e k e k n e m p a s s z í v a n fogadják be a hozzájuk érkező információkat. m i n t p é l d á u l az okság. a k k o r n e m érti meg. FEJEZET tán kívánságok és vágyak kusza halmaza. de n e m egymás­ sal. A g y e r m e k f e j l ő d é s é n e k ú j a b b s z a k a s z a M e a d szerint nyolc-kilenc éves kor táján következik b e . és a s z a v a k a t m á r k é p e s ú g y h a s z n á l n i . h o g y a z o k a k ö z v e t l e n é r z é k e l é s t ő l függetlenül l é t e z n e k . ha a „ r e p ü l ő g é p " f o g a l m á t akarja kifejez­ n i . A h a r m a d i k periódus. a m ű v e l e t e k előtti s z a k a s z állt. a m i t é p p e n lát. s z e n z o m o t o r o s v a g y érzékszervi-mozgásos szakasznak nevezte. A művelet előtti szakaszban a gyerekek nem k é p e s e k összefüggő b e s z é l g e t é s t folytatni mások­ kal. a h o g y a n m á s o k látják őt. Csak e b b e n a szakaszban kezdik megérteni azo­ kat az á l t a l á n o s é r t é k e k e t és erkölcsi szabályokat.azt gondolja. t o v á b b á f e l t é t e l e a z e l ő z ő s z a k a s z sikeres befejezése. a m e l y a s z ü l e t é s t ő l nagyjából k é t é v e s korig tart. szélesebb e d é n y b e . h o g y a gyer­ m e k úgy l á t h a s s a ö n m a g á t . h o g y m e g t a n u l j a a m a t e m a t i k a i m ű v e l e t e ­ ket: a szorzást. és a c s e c s e m ő s z á m á r a c s a k a z létezik. a konkrét műveletek s z a k a s z a h é t t ő l t i z e n e g y é v e s korig tart. E b b e n a k o r b a n k e z d e n e k a g y e r e k e k szerve­ zett s z a b á l y o z ó j á t é k o k b a n r é s z t v e n n i a k o r á b b i . h o g y a v e l e s z e m b e ü l ő c s a k a könyv borítóját láthatja. A l e g f o n t o s a b b e r e d m é n y e b b e n a s z a k a s z b a n az. E z e n a fejlő­ d é s i s z i n t e n a g y e r m e k f e l i s m e r i a h i b á t abban az é r v e l é s b e n . E g y n é g y é v e s g y e r m e k p é l d á u l széttárja a kezét. Ha a g y e r m e k látja. h o g y v é g ü l a g y e r m e k a k ö r n y e z e t é t m i n t j ó l elkü­ löníthető és állandó tulajdonságokkal rendelkező tárgyak és s z e m é l y e k ö s s z e s s é g é t fogja fel. m e r t a l a c s o n y a b b lett a szintje. a m e l y e k a társadalmi életet irányítják. h a l l a n a k é s érez­ n e k az ő k e t k ö r ü l v e v ő v i l á g b ó l . az o s z t á s t és a k i v o n á s t . g y e r m e k m a g a s s z i n t e n elsajátítja a nyelvet. A gyere­ k e k e b b e n a z i d ő s z a k b a n sajátítják e l a z e l v o n t lo­ gikai f o g a l m a k a t . h o g y a s z é l e s e b b e d é n y k e v e s e b b v i z e t t a r t a l m a z .vagyis a n n a k . E b b e n a s z a k a s z b a n . m i n t a h o s s z ú k á s . K ö r ü l b e l ü l n é g y h ó n a p o s koráig a c s e c s e m ő n e m tudja m e g k ü l ö n b ö z t e t n i m a g á t a k ö r n y e z e t é t ő l . ta­ p i n t á s s a l é r z é k e l i a tárgyakat és fizikailag felfe­ d e z i k ö r n y e z e t é t . A g y e r e k e k együtt b e s z é l g e t n e k . M i n d e n s z a k a s z ú j k é p e s s é g e k elsajá­ títását j e l e n t i . valamint a z igazságosság é s a z e g y e n l ő r é s z v é t e l fogalmait.

és kisgyer­ mekkorban zajlik. a m e l y e k b e n a szocializáció alapvető folyamatai v é g b e m e n n e k . és a d ö n t é s előtt g o n d o l a t b a n m é r l e g e l n i a z o k a t . de a f o r m á l i s m ű v e l e t i s z i n t r e n e m jut e l v a l a m e n n y i felnőtt. M a a c s a l á d o s n ő k j e l e n t ő s r é s z e a háztar­ t á s o n k í v ü l is v á l l a l m u n k á t . h o g y b i z o n y o s k é r d é s e k m i é r t „csalafinták". h o g y a n v i s z o n y u l n a k a társadalom más csoportjaihoz. R e n d ­ szerint m i n d e n h o l az a n y a a l e g f o n t o s a b b sze­ mély a g y e r m e k e l s ő é l e t é v e i b e n . ÉLETÚT. Ha n e m is t u d v á l a s z t a d n i arra a kérdésre. A m o d e r n társadalmakban a korai szocializá­ ció többnyire szűk családi körben történik. ÖREGEDÉS T i z e n e g y t ő l t i z e n ö t é v e s korig tart az a sza­ kasz. n a g y b á c s i k és u n o k á k is u g y a n a n n a k a h á z t a r t á s ­ n a k a tagjai. a t ö m e g k o m m u ­ nikációs e s z k ö z ö k és v é g ü l a m u n k a h e l y v á l n a k az egyént s z o c i a l i z á l ó e r ő v é . A család Mivel a c s a l á d r e n d s z e r e k n a g y o n v á l t o z a t o s a k . A családok a különböző kultúrákban más-más „ h e l y e t " f o g l a l n a k el a t á r s a d a l o m i n t é z m é n y e i k ö z ö t t . A l e g t ö b b t r a d i c i o n á l i s t á r s a d a l o m b a n az a c s a l á d . A k e v é s b é i s k o l á z o t t e m b e r e k ál­ talában k o n k r é t a b b f o g a l m a k b a n g o n d o l k o d n a k . E s o k f é l e s é g el­ l e n é r e ma is r e n d s z e r i n t a c s a l á d a s z o c i a l i z á c i ó folyamatának legfontosabb közege a csecsemő­ kortól a serdülőkorig. Az iskola. a csecsemő családban megtapasztalt kapcsolatai korántsem a z o n o s a k m i n d e n k u l t ú r á b a n . h o g y „ M e l y i k á l l a t e g y s z e r r e k u t y a é s puli?". „Társadalmi rétegződés és osztály" című fejezetben. és é r t é k e l i a tréfát. S z o c i a l i z á c i ó s k ö z e g e k a z o k a c s o ­ portok vagy t á r s a d a l m i h e l y z e t e k .SZOCIALIZÁCIÓ. nagy­ részt meghatározta a társadalmi helyzetét egész életére. E n ­ n e k e l l e n é r e itt i s j e l e n t ő s m é r t é k b e n b e f o l y á ­ solja a s z o c i a l i z á c i ó s m i n t á k a t az. a m e l y e k a k é s ő b b i t a n u l á s a l a p j á t alkotják. ha belegondolunk. Az elsődleges s z o c i a l i z á c i ó c s e c s e m ő . A g y e r e k e k a s z ü l e i k r e vagy az ő k e t k ö r ü l v e v ő k ö z ö s s é g tagjaira j e l l e m z ő visel­ k e d é s f o r m á k a t v e s z i k át. h o g y m i é r t „a p u l i " vá­ lasz a h e l y e s . ez a k u l t u r á l i s t a n u l á s legin­ tenzívebb i d ő s z a k a . / A családokkal kapcsolatos kérdésekről részle­ t e s e b b e n a 7. A g y e r e k e k e b b e n a sza­ kaszban egy p r o b l é m á v a l s z e m b e s ü l v e k é p e s e k az összes m e g o l d á s i l e h e t ő s é g e t f e l s o r a k o z t a t n i . egy átlagos b r i t g y e r e k é l e t e e l s ő é v e i t o l y a n c s a l á d b a n tölti. a s z e r v e z e t e k . S o k g y e r e k e t e g y e t l e n s z ü l ő n e v e l . de a n y a és gyer­ meke v i s z o n y á t b e f o l y á s o l j a k a p c s o l a t u k f o r m á j a . U g y a n a k k o r a b r i t t á r s a d a l m o n b e l ü l i s s o k f é l e c s a l á d i k ö r n y e z e t lé­ tezik. Ezzel szemben sok más kultúrában a nagynénik.a b b a n a fej­ lődési láncolatban. Bár a b r i t t á r s a d a l o m b a n k ü l ö n f é l e s z u b k u l t ú r á k ta­ l á l h a t ó a k . a m e l y P i a g e t s z a v a i v a l a f o r m á l i s m ű v e l e ­ tek s z a k a s z a . a m e l y e t c s a k a szü­ l ő k é s rajta k í v ü l m é g e g y vagy k é t g y e r e k alkot. A nagyobb társadalmak különböző rétegeiben a g y e r m e k n e v e l é s és a f e g y e l m e z é s s o k f é l e t í p u s á ­ val é s e g y s z e r s m i n d e g é s z e n e l t é r ő é r t é k e k k e l é s e l v á r á s o k k a l t a l á l k o z h a t u n k . A m á s o d l a g o s s z o c i a l i z á c i ó r a a g y e r m e k ­ kor k é s ő b b i r é s z é b e n . A formális m ű v e l e t i s z a k a s z b a n a s e r d ü l ő m á r képes m e g é r t e n i . A g y e r m e k e k k o r sajátítja el a nyelvet és azokat az a l a p v e t ő v i s e l k e d é s m i n t á ­ kat. az érett korig k e r ü l sor. sőt a z o n túl is . amely összekapcsolja a nem­ zedékeket. A m o d e r n társadalmakban a társadalmi p o z í c i ó t n e m j e l ö l i k i ily m ó d o n a s z ü l e t é s . K ö n n y e n megért­ hetjük... hogy milyen lehet a z é l e t e m o n d j u k egy l e r o b b a n t v á r o s r é s z b e n n e - Szocializációs közegek A szociológusok gyakran két nagyobb szakaszra bontva tárgyalják a k ü l ö n b ö z ő k ö z e g e k b e n zajló szocializációt. m á s o k a t k é t f e l n ő t t p á r (az e l v á l t s z ü l ő k és a m o s t o h a s z ü ­ l ő k ) . a m e l y b e az e g y é n „ b e l e s z ü l e t e t t " . • Az o s z t á l y k é r d é s e k e t k ö z e l e b b r ő l is m e g v i z s ­ gáljuk a 9. és e z e k b e n a s z o c i a l i z á c i ó s f o l y a m a t o k i s k ü l ö n b ö z n e k . E z r é s z b e n a z i s k o l a i oktatástól függ. „Családok és intim kapcsolatok" című fejezetben lesz szó. A s e r d ü l ő k o r i d e j é n a f e j l ő d ő gye­ rek k é p e s s é v á l i k r e n d k í v ü l e l v o n t é s h i p o t e t i k u s eszmék m e g é r t é s é r e . Az e z e k b e n a kon­ textusokban zajló t á r s a d a l m i i n t e r a k c i ó k r é v é n az e m b e r e k m e g t a n u l h a t j á k a k u l t ú r á j u k sajátos mintáit alkotó é r t é k e k e t . h o g y a c s a l á d m i l y e n k ö r n y é k e n é l é s m i l y e n t á r s a d a l m i osz­ t á l y h o z tartozik. hogy m i l y e n nagy szerepe van a családi háttérnek. n o r m á k a t é s n é z e t e k e t . Piaget s z e r i n t a z e l s ő h á r o m fejlődési s z a k a s z univerzális. és sok m i n d e n t m e g ő r i z n e k az e g o c e n t r i k u s gon­ dolkodásból. E b b e n a s z a k a s z b a n a c s a l á d a fő s z o c i a l i z á c i ó s közeg. és r é s z t v e s z n e k m é g a l e g f i a t a l a b b c s e c s e m ő k g o n d o z á s á b a n is. a kortárscsoport. akkor is m e g é r t i . E z t p e d i g m e g h a t á r o z z a a c s a l á d i i n t é z m é n y e k j e l l e g e é s az. E b b e n a s z a k a s z b a n a c s a l á d e g y e s feladatait más s z o c i a l i z á c i ó s k ö z e g e k v e s z i k át. és s o k a n a g y e r m e k születése után viszonylag hamar visszamennek a m u n k a h e l y ü k r e p é n z t k e r e s n i . és gyakorisága.

A kortárskapcsolatok A s z o c i a l i z á c i ó s f o l y a m a t egy m á s i k k ö z e g e a kortárscsoport. h o g y a m o ­ d e r n t á r s a d a l m a k b a n t ö b b f é l e s z o c i a l i z á c i ó s kö­ zeg l é t e z i k . E z k ü l ö n ö s e n igaz a m a i v i l á g b a n . ho­ g y a n a l a k í t j á k ki és t a p a s z t a l j á k m e g a g y e r e k e k a n e m i j e l e n t é s e k e t az o s z t á l y b a n és a j á t s z ó t é r e n . és ennek megfelelően viszonyuljanak hozzájuk. i l l e t v e a s z ü l ő k n e m z e d é k é n e k s z e m l é l e t e k ö z ö t t i j e l e n t ő s e l t é r é s e k h e z vezet.. / Az i s k o l a i s z o c i a l i z á c i ó v a l r é s z l e t e s e b b e n fog­ lalkozom a 17. Az iskola S z i n t é n f o n t o s s z o c i a l i z á c i ó s k ö z e g a z iskola. h o g y a gyerekek t á r s a d a l m i s z e r e p l ő k .. fehér családba születik (Kohn 1 9 7 7 ) . a k i kritikát­ l a n u l elfogadja s z ü l e i s z e m l é l e t é t . a k i k n e k r é s z ü k v a n társas v i l á g u k m e g t e r e m t é s é b e n és f o r m á l j á k saját szo­ c i a l i z á c i ó j u k a t . m i n t r é g e b b e n ( C o r s a r o 1 9 9 7 . e l k e r ü l h e t e t l e n ü l a gyerekek. „Oktatás" című fejezetben.1 4 9 . De ha a k e d v e n c e k n e m vettek fel m e l l t a r t ó t é s [. a k i egy kertvárosi. Elvárják tőlük. M i v e l m a n a p s á g a n ő k egy jelentős része munkát vállal. T h o r n e megállapította. A z iskolai oktatás szabályozott folyamat: meghatá­ rozott tantárgyakat meghatározott tanterv szerint k e l l t a n u l n i . h o g y a g y e r e k e k b e s z é l n e k formá­ l ó d ó t e s t ü k r ő l : ez i g e n c s a k k e d v e l t t é m á j u k . hogy m e n n y i r e f o n t o s a k a k o r t á r s c s o p o r t o k . Egyes kultúrákban.. T h o r n e k é t é v e n á t figyelt m e g n e g y e d i k e s . hanem m e g n é z t e . h o n n a n t u d j á k m e g a g y e r e k e k . e t n i k a i k i s e b b s é g h e z t a r t o z ó g y e r e k n e k . oldalon a n e m i szocializáció h á r o m k l a s s z i k u s e l m é l e t é t i s m e r t e t e m ) . betartani az iskola fegyelmi előírásait. a k o r t á r s k a p c s o l a t o k m é g font o s a b b a k . E z e k a nor­ m á k pedig a k é s ő b b i e k b e n kihatnak a munká­ val k a p c s o l a t o s t a p a s z t a l a t a i k r a is. a g y e r e k e k négy-öt é v e s k o r fölött i d e j ü k jó r é s z é t a z o n o s k o r ú b a r á t a i k t á r s a s á g á b a n töltik. fő­ k é n t azáltal. U g y a n a k k o r a z i s k o l a m á s .k ü l ö n ö s e n a n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n -. m i n t más szocializációs közegeik. a k k o r is) melltar­ tót h o r d a n i . m i v e l a c s e c s e m ő és a .ö t ö ­ d i k e s g y e r e k e k e t egy m i c h i g a n i é s egy kaliforniai iskolában: beült az órákra és azt is figyelemmel k í s é r t e . h o g y a g y e r e k e k m i t v á r n a k el m a g u k t ó l . A g y e r e k e k által így t e r e m t e t t t á r s a s k o n t e x t u s ha­ t á r o z t a m e g . h a n e m csoportosan haladnak végig e z e k e n a f o k o z a t o k o n . hogy a család fontos szerepet tölt be a s z o c i a l i z á c i ó b a n . p u s z i t k a p s z ! " já­ tékot vagy „ p u s z i f o g ó c s k á t " . h o g y a n j á t s s z á k a „kapj el. 1 9 9 3 ) i l y e n n é z ő p o n t b ó l v i z s g á l t a a szo­ c i a l i z á c i ó t . A g y e r e k e k n e k m e g kell t a n u l n i u k c s ö n d ­ b e n m a r a d n i . Néz­ te. e n n é l rej­ tettebb formában is szocializációs közegként mű­ k ö d i k . p o n t o s a n e l v é g e z n i a feladataikat. h o g y a n t e r e m t i k a k t í v a n újra m e g újra a n e m j e l e n t é s é t az e g y m á s s a l folytatott interak­ c i ó i k s o r á n . Nyilvánvaló. Kevésbé egyértelmű . A k i s i s k o l á s o k társas. A z egyes é l e t k o r i o s z t á l y o k tagjai á l t a l á b a n egész é l e t ü k b e n s z o r o s . szegény. s z ü l e i k t ő l és tanáraiktól tanulják meg a n e m mivoltát. Az egymást követő életkori osztályok p é l d á u l a k ö v e t k e z ő k l e h e t n e k : gyerek. G y a k r a n sajátos s z e r t a r t á s o k k a l vagy r í t u s o k k a l ü n n e p l i k meg. öreg h a r c o s . b a r á t i k a p c s o l a t b a n m a ­ radnak. illetve a n n a k . T h o r n e k u t a t á s a j ó l m u t a t j a .] m é g n á l u k s e m jelentke­ zett a h a v i v é r z é s . Harris 1998). és gyermekeik az óvodában. ő is azt akarta m e g é r t e n i . FEJEZET k i s g y e r m e k j ó i d e i g s z i n t e k i z á r ó l a g c s a l á d i kör­ ben szerez tapasztalatokat. hogy a kortárscsoport n a g y h a t á s t g y a k o r o l a n e m i s z o c i a l i z á c i ó r a . m i t t e s z n e k a z o s z t á l y t e r m e n kívül. E m e l l e t t p u s z t á n az a tény. jó­ módú. A z i s k o l á b a n gyakran j ö n n e k létre kortárscsoportok. h i s z e n a gyerekek v e l k e d ő .144 6. napköziben együtt j á t s z a n a k . a ser­ dülők. P e r s z e a l i g h a a k a d o l y a n gyerek. A férfiak n e m egyénenként. T h o r n e ( 1 9 9 3 ) erről így ír: Ha a l e g k e d v e l t e b b „ n ő k " e l k e z d t e k m e n s t r u á l n i vagy ( h a n e m k e l l e t t v o l n a . h o g y elfogadják a t a n á r o k t e k i n t é l y é t . a k k o r k e v é s b é t e t s z e t t e k ne­ kik az ilyen fejlemények. h o g y megtudja. a m e l y h a s o n l ó korú gyerekek közössége. a k k o r a t ö b b i l á n y is a k a r t a ezeket a v á l t o z á s o k a t . a 1 4 7 . h o g y a fiatal férfi m a g a s a b b é l e t k o r i o s z t á l y b a l é p . mi­ l y e n férfinak é s n ő n e k l e n n i ( e fejezet k é s ő b b i ré­ szében. a m i k o r a v á l t o z á s o k m i n d e n t á t h a t n a k . e g y ü t t e s tevé­ k e n y s é g e i é p p o l y a n f o n t o s a k l e h e t n e k . B á r ná­ l u n k n i n c s e n e k i n t é z m é n y e s ü l t é l e t k o r i osztá­ lyok. ifjú v é n és öreg v é n . A t a n á r o k r e a k c i ó i s z i n t é n b e f o l y á s o l j á k azt. N e m fo­ gadta el. főként a kisebb tradicionális társadalmakban a kortárscsoportok f o r m á l i s a n is l é t e z n e k ( á l t a l á b a n c s a k a fiúk kö­ r é b e n ) m i n t életkori o s z t á l y o k . B a r r i e T h o r n e s z o c i o l ó g u s k ö n y v é b e n (Gender Play. h o g y a c s o p o r t egy-egy tagja testi át­ a l a k u l á s á t z a v a r t a n fogadta vagy b ü s z k é n vállal­ ta. a m e l y e k h a t á s á t fokozza a z i s k o l a i o s z t á l y o k é l e t k o r sze­ rinti szerveződése. M i n t k o r á b b a n m á s o k . E n n e k e l l e n é r e a társadalmi-kul­ t u r á l i s h a t á s o k ó r i á s i e r e j ű e k . h o g y a g y e r e k e k p a s s z í v a n . ifjú har­ c o s .

a k i t e g y s z e r ű e n át­ ö l t ö z t e t t e k (Will e t al. NEMI SZOCIALIZÁCIÓ A szocializációs közegek fontos szerepet játsza­ nak abban. A z t m o n d t á k róla. n y o m t a t o t t t e r m é k e i n e k a z e l t e r j e d é s e u t á n hamarosan megjelentek az elektronikus kommu­ n i k á c i ó e s z k ö z e i is: a r á d i ó . A tévéműsor ö s s z e s fajtája k ö z ü l a r a j z f i l m e k b e n mutatják a l e g t ö b b e r ő s z a k o s c s e l e k m é n y t és je­ lenetet ( G e r b n e r 1 9 7 9 ) . E g y n e m r é g i b e n k é s z ü l t f e l m é r é s s z e r i n t a Nagy-Bri­ t a n n i á b a n é l ő férfiak á t l a g o s a n n a p o n t a 2 . hogy reakcióik azonosak. inkább az attitűdök általános kerete. a t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z ö k első.). A tévézés. hogy a szülők másként bánnak a fiú..és a l á n y g y e r m e k k e l . „A média" című fejezetben foglalkozom ( 4 6 6 . hogy a kutatások többsége n e m veszi figyelembe. N e k i i n k á b b v o n a t o t vagy m á s „fiús j á t é k o t " n y ú j t o t t a k . h o g y é r t é k e l j é k egy k i s g y e r m e k s z e m é l y i s é g é t . a média. A m i k o r f e l n ő t t e k e t k é r n e k arra. a m e l y a c s e l e k v ő r e m a g á r a vagy m á s o k r a irányul. m i n t a család és A tömegkommunikációs eszközök tevékenység. i g e n c s a k e l t é r ő r e a k c i ó ­ kat figyeltek m e g . A g y e r m e k m ű s o r o k b a n m é g t ö b b s z ö r b u k k a n fel erőszak. é l e t ü n k végéig f o n t o s a k m a r a d ­ nak. a m e l y n e k s o r á n a n e m i s z e r e p e k t a n u l á s a t á r s a d a l m i t é n y e z ő k . b á r a gyilkolást r i t k á b b a n á b r á z o l j á k . sokáig c s a k v i s z o n y l a g s z ű k o l v a s ó k ö z ö n ­ séghez szóltak. a t e l e v í z i ó . Nézzük meg most a nemi szocializá­ ciót. m e n n y i b e n tár­ sadalmi hatások eredményei a n e m i különbsé­ gek. h o g y a n f o r d u l n a k egy hat h ó n a p o s lánykához. a n ő k pedig 2 . h e t i l a p o k . p é l d á u l a c s a l á d és a m é d i a közvetítésével történik! Szülők. E g y e g é s z é v s z á z a d n a k k e l l e t t eltelnie. R o b e r t H o d g e és D a v i d T r i p p ( 1 9 8 6 ) h a n g s ú l y o z t á k : a g y e r e k e k igenis ú g y n é z i k a tévét. ala­ kítva attitűdjeiket és v é l e m é n y ü k e t . a k i k 1 9 6 7 . Rengeteg v i z s g á l a t o t v é g e z t e k m á r e l arra vo­ natkozóan. h o g y n e m c s a k p a s s z í v a n rea­ g á l n a k a m ű s o r t a r t a l m á r a . A t ö m e g ­ tájékoztatás. m e r t m e g h a t á r o z z a .4 7 0 . „felfogják". Á t l a g o s a n a m ű s o r o k 80 s z á z a l é k á b a n . 1 7 órát t ö l t e n e k t é v é z é s s e l é s ( V H S kazettáról vagy D V D l e m e z r ő l ) v i d e ó z á s s a l (Of­ fice for N a t i o n a l S t a t i s t i c s 2 0 0 5 ) .t ő l kezdve é v e n t e e l e m e z t é k a legfőbb a m e r i k a i or­ szágos h á l ó z a t o k e s t i c s ú c s i d ő s z a k á b ó l és hét­ végi n a p k ö z i m ű s o r a i b ó l v á l a s z t o t t m i n t á k a t . h o g y a g y e r m e ­ k e t l á n y n a k vagy f i ú n a k v é l i k . óránként 7.c s e c s e m ő i n t e r a k c i ó k v i z s g á l a t a megmutatja.SZOCIALIZÁCIÓ.és s e r d ü l ő k o r u t á n . a h a n g l e ­ m e z e k . T ö b b n y i r e rámosolyog­ t a k és j á t é k b a b á t a d t a k a k e z é b e . o. E g y m á s i k a n y a c s o p o r t b a n . A h a s o n l ó korú e m b e r e k i n f o r m á l i s c s o p o r t ­ jai a m u n k a h e l y e n és e g y é b h e l y z e t e k b e n is tar­ tósan b e f o l y á s o l j á k a z e g y e s tagok a t t i t ű d j e i n e k és v i s e l k e d é s é n e k a l a k u l á s á t . ÖREGEDÉS tevékenységeit. A m é d i a ó r i á s i szerepet játszik. b á r t a l á n úgy h i s z i k . hogyan tanulja meg a gyermek a nemi szerepeket. a gyerek úgy tudja megérteni a mű­ sort. a m i t l á t n a k . 4 1 . f ő k é n t a gye­ rekekre. ÉLETÚT. A televízió k ö z ö n s é g r e gyakorolt h a t á s á t vizs­ gáló kutatások á l t a l á b a n úgy k e z e l i k a gyerekeket. E g y k í s é r l e t b e n ö t fiatal a n y á t figyeltek meg. B á r újságok. / A m é d i u m o k közönségre gyakorolt hatásával a 25. h o g y b i z o n y o s t é v é m ű s o r o k m i l y e n hatást g y a k o r o l n a k k ö z ö n s é g ü k r e . h o g y „ é d e s " é s „ h a l k a n s í r d o g á l " . A dra­ matizált j á t é k f i l m e k i g e n c s a k e r ő s z a k o s n a k b i z o ­ nyultak. A leggyakoribb k u t a t á s i t é m a t a l á n az. A legátfogóbb vizsgálatokat George Gerbner é s m u n k a t á r s a i v é g e z t é k . A k o r t á r s k a p c s o l a t o k g y a k r a n a g y e r m e k . felnőttek reakciói S o k v i z s g á l a t foglalkozott a z z a l .5 j e l e n e t b e n é r h e t ő t e t t e n a z e r ő s z a k . és összegezték a z e r ő s z a k o s c s e l e k m é n y e k . és a m e l y b e n azt a gyer­ mek értelmezi. a k k o r k ü l ö n b ö z ő v á l a s z o k a t a d n a k attól függően. amelyben az e r ő s z a k o t á b r á z o l j á k . . és mindig ugyanúgy r e a g á l n á n a k a l á t o t t a k r a . 1 9 7 6 ) . és fizikai s é r ü l é s t vagy h a l á l t okoz. j e l e n e ­ tek számát. a m e l y i k egy a z o n o s k o r ú fiúcsk á v a l i s m e r k e d e t t meg. h o g y a m i n d e n n a p i é l e t é b e n m e g l é v ő m á s jelentésrendszerhez kapcsolja. m e n n y i r e ö s s z e t e t t e k a g y e r e k e k m e n t á l i s folya­ matai. A k é t c s o p o r t v a l ó j á b a n u g y a n a z t a g y e r m e k e t látta. f o l y ó i r a t o k a 1 9 . Hodge és Tripp szerint n e m maga az erőszak hat a viselkedésre. A s z e r z ő p á r o s felvetette. az általuk elfogadott értékeket m i n t h a passzívak lennének. h o g y a n lát­ juk a világot. E r ő s z a k n a k t e k i n t e t t é k azt a fizikai erőt. m a j d a v i d e o f e l v é t e l e k és -lejátszók. akár a legbugyutább műsorok nézé­ se n e m eredendően alacsony szintű intellektuális olyan tényezők határozzák meg. hogyan h a t a t e l e v í z i ó a b ű n ö z é s i és e r ő s z a k r a való hajlamra. hogy a sajtótermékek hozzátartozzanak a z e m b e r e k m i l l i ó i n a k m i n d e n n a p i é l e t é h e z . A z a n y a . s z á z a d elejétől k e z d v e n a g y s z á m b a n j e l e n t e k m e g Nyu­ gaton. h a n e m é r t e l m e z i k is.

és h o g y a fiúk és l á n y o k kö­ zötti k ü l ö n b s é g e k a n a t ó m i a i a l a p o k r a é p ü l n e k . A f e l n ő t t e k és a g y e r e k e k v é l e m é n y e i g e n c s a k h a s o n l í t o t t .a több száz éves t ü n d é r m e s é k k ü l ö n b ö z ő változataiban e z á l t a l á b a n azt j e l e n t e t t e . ame­ l y e k e t a g y e r m e k m e g t a n u l a férfiakkal t á r s í t a n i . a k i n e k a z o t t h o n á n k í v ü l i f o g l a l k o z á s a lett volna. Például a j á t é k c i c á t é s -nyuszit l á n y o k n a k . a m e l y e k önállóságot és erőt k ö v e t e l t e k . m i v e l a z o l a s z k u l t ú r a á l t a l á n o s s á g b a n hagyományosabb nemképeket hordoz. M a m á r a j e l e n t é s e s z o r o s a b b a n kötődik a romantikus szerelem eszményeihez. vagy b o s z o r k a . t ü n d é r a n y ó . többnyire m i n d a férfi. a g y e r m e k i r o d a l o m mégis n a g y r é s z t u g y a n a z m a r a d t ( D a v i e s 1 9 9 1 ) . a televíziós gyermekműsorok elemzése nagyrészt hasonló e r e d m é n y e k k e l zárult. s z á m u k tizenegy­ s z e r e s e v o l t a n ő k é n e k . a k é p e s k ö n y v e k és a t é v é m ű s o r o k . a k k o r p a s s z í v n a k . Ha az e l e m z é s b e vontak n e m i i d e n t i t á s s a l b í r ó állatokat is. FEJEZET A nem tanulása A k i s g y e r m e k e k n e m t a n u l á s a s z i n t e t e l j e s e n tu­ d a t t a l a n . e g y é r t e l m ű n e m i k ü l ö n b s é g e t találtak. h o g y a f ő s z e r e p l ő k t ö b b s é g e férfi. k ü l ö n b ö z ő preverb á l i s j e l e k e t kap. A férfi­ a l a k o k n a g y o b b r é s z t k a p t a k a t ö r t é n e t e k b e n és a k é p e k e n is.6. h o g y m o n d j á k meg. itt i s a z d e r ü l t ki. Néhány feminista megpróbálta átírni a legünnepeltebb t ü n d é r m e s é k e t . amelyek közt e g y a r á n t v o l t a k s z t e r e o t i p i k u s a n fiús é s l á n y o s j á t é k o k . Az ö l t ö z e t b e n . A férfi. h o g y v a l a m e l y e s t v á l t o z o t t a h e l y z e t . Az olasz gyerekek általában gyakrabban választottak nemspecifikus játékokat. hogy n e m azok. N a g y r é s z t u g y a n e z igaz a m e s e k ö n y v e k b e n ábrá­ zolt f e l n ő t t férfiakra és n ő k r e is. szabadtéri t e v é k e n y s é g e k j e l l e m e z t é k . j e l e n t e k m e g . A férfiakat k a l a n d o s foglalatosságok. Tudja. m i n t a h á n y s z o r a fiúk választa­ nak lányjátékokat. A gyermek kétéves korára részben m e g é r t i . M é g a n e m i l e g s e m l e g e s n e k l á t s z ó j á t é k o k r ó l is kiderül a gyakorlatban. A női kozmetikumok illata különbözik azoktól. Hatéves koráig a z o n b a n n i n c s t i s z t á b a n azzal. m i n t h a egy kicsit s z o r í t a n a e z a z ü v e g t o p á n " (Viorst 1 9 8 6 ) . gazdagságról ál­ m o d h a t . m i n t a g y e r m e k k ö n y v k u t a t á s o k . v a l a m i n t o l y a n o k is. televízió T ö b b m i n t h a r m i n c éve Lenore Weitzman és m u n k a t á r s a i ( 1 9 7 2 ) a z ó v o d á s k o r ú g y e r e k e k leg­ g y a k r a b b a n forgatott k ö n y v e i b e n m e g j e l e n ő n e m i s z e r e p e k e t e l e m e z t é k . M i e l ő t t a g y e r m e k p o n t o s a n a fiúk vagy a l á n y o k k ö z é s o r o l n á magát. t ö r e k v é s e k e t v á r n a k el a l á n y o k t ó l és a fi­ ú k t ó l . hogy csak az egyik n e m h e z tartozhat. m e g f o r d í t v a a s z o k á s o s hangsú­ l y o k a t : „ N e m is v e t t e m é s z r e . M i n t m á s vizsgálatok során.és n ő j e l l e m z ő k e l t é r é s e i t h a n g s ú ­ l y o z z á k . V a n d a L u c i a Z a m m u n e r ( 1 9 8 6 ) 7 . Ha­ s o n l ó k é p e k t a l á l h a t ó k a m ű s o r f o l y a m b a n fel-fel­ b u k k a n ó r e k l á m o k b a n is. h o g y m i l y e n cé­ lokat. k i r á l y k é n t stb. Mesekönyvek. A n ő a l a k vagy feleség és a n y a . h o g y fiú vagy lány. Elemezte. akkor ez az a r á n y k i l e n c v e n ö t s z ö r ö s r e n ő t t . A j á t é k o k . h o g y m i n k é t t á r s a d a l o m lány­ gyermekei többször választanak nemsemleges vagy fiújátékot. Na p e r s z e j o b b a n festett a z o k b a n a cifra ru­ h á k b a n . h o g y egy s z e g é n y csa­ l á d b ó l s z á r m a z ó l á n y j ó l é t r ő l . a m e l y e k v é l h e t ő e n n e m kötődnek n e m h e z . A l e g n é z e t t e b b r a j z f i l m e k vizsgálatai m u t a t j á k . A gyerekeket és szüleiket i s m e g k é r t é k . B á r a k a d n é h á n y j e l e n t ő s k i v é t e l . „Egy n a p e l j ö n é r t e m a h e r c e g e m " . h o g y i l y e n fura az orra. m i n t a m ú l t éjjel.és nőtevék e n y s é g e k k ö z ö t t is k ü l ö n b s é g e k e t figyeltek meg. b í r ó k é n t . P é l d á u l a felnőtt n ő k és férfiak általában eltérően b á n n a k a kisgyerekekkel. I n k á b b úgy t e s z e k . A z ú j a b b k u t a t á s o k felvetik. mi a n e m . a h a j v i s e l e t b e n és h a s o n l ó k b a n megfigyelt s z o k á s o s e l t é r é s e k v i z u á l i s t á m p o n t ­ k é n t s z o l g á l n a k a g y e r m e k s z á m á r a a t a n u l á s i fo­ lyamat során. é s n i n c s s o k k ö z ü k a számta­ l a n g y e r m e k k ö n y v b e n leírt m e s é k h e z . hogyan viszonyulnak a gyerekek a különféle játékokhoz. a k i k i g y e k e z t e k a n e m i sztereotípiákat . h o g y a z e m b e r n e m e n e m változik. Pél­ dául a tündérmesék konzerválják a nemekkel k a p c s o l a t o s a t t i t ű d ö k e t é s azt. E z z e l s z e m b e n a férfiak h a r c o s k é n t . A j á t é k b o l t o k és a j á t é k k a t a l ó g u s o k ál­ talában n e m szerint csoportosítják a termékeket. a r e n d őre­ k é n t .1 0 é v e s gye­ rekek játékpreferenciáit vizsgálta Olaszországban és Hollandiában. Ha a l á n y o k fel-felbukkantak. m i n t a n ő a l a k o k . és az aktív s z e r e p e k b e n a férfiak az u r a l k o d ó k . Persze az e h h e z a H a m u p i p ő k e . vagy a z o k h a z a t é r t é r e vártak. h á z i a s n a k á b r á z o l t á k őket: főzt e k .v á l t o z a t h o z h a s o n l ó át­ i r a t o k f ő k é n t a f e l n ő t t k ö z ö n s é g n e k s z ó l ó köny­ v e k b e n t a l á l h a t ó k . m i n t a h o l l a n d gyerekek .m o s t a k a fiúkra. mint a holland társadalom. és e s z e r e p e k k ö z t t ö b b A nemsemleges nevelés nehézségei J u n e S t a t h a m ( 1 9 8 6 ) o l y a n s z ü l ő k tapasztalatait vizsgálta. A vizsgált k ö n y v e k e g y i k é b e n s e m a k a d t o l y a n nő. m e l y j á t é k o k v a l ó k f i ú k n a k és m e l y e k l á n y o k n a k . így m á r n e m i s t e t s z i k a n n y i r a . a z o r o s z l á n t é s a tigrist f i ú k n a k ajánlják. amelyekkel a kisgyermek találkozik.ez az e r e d m é n y a v á r a k o z á s o k n a k m e g f e l e l ő e n alakult. és általában másokat is pontosan besorol.

Ha e g y s z e r a t á r s a d a l o m v a l a k i ­ r e n e m e t „osztott". Lober 1994). h o g y n e c s a k fiús vagy c s a k l á n y o s játékokkal j á t s z a n a k . a l á n y o k a t p e d i g arra ösztö­ nözték. .k ö r ü l fiúk­ nak való k a t o n á s j á t é k o k a t é s l á n y o k n a k v a l ó házias játékokat l á t o k . hogy ragadják m e g a l e h e t ő s é g e t a t a n u ­ lásra és a t o v á b b l é p é s r e . amikor o l y a n b a b á v a l p r ó b á l t a m e g a j á n d é k o z n i lányát. és hazavittem egy skandináv b a b á t . A kasztrá­ c i ó t ó l v a l ó t u d a t t a l a n f é l e l m é b e n föladja a z a n y a i r á n t i v o n z a l m á t . n e m egyennő. A „van k u k i m " azt j e l e n t i . A szülőket k ö z é p o s z t á l y b e l i e k k ö z ü l válogatták. R é s z b e n t u d a t o s a n . h o g y úgy v i s e l k e d j e n .ö t é v e s fiú s z o r o n g attól. mi t ö r t é n t . a k k o r e g y b e n a z alá­ v e t e t t s é g a t t i t ű d j é t i s átveszi. a m e l y i k b e n a főszereplők erős. c s a k a lányokat". h o g y ez a sze­ gény szociáldemokrata n e m csatlakozhatott a B a r b i e . A n n y i r a d ü h í t . „Ez f i ú ! " . m i n t egy „férfi" vagy „ n ő " . a „ n i n c s k u k i m " pedig azt. h o g y „fiúsította" a lányokat. ö n á l l ó l á n y o k . d e m é g e z i s n e h e z e b b e n ment.SZOCIALIZÁCIÓ. h o g y igyek­ szem e l k e r ü l n i a j á t é k b o l t o k a t . h o g y „lány vagyok". és ját­ szott is vele.k i á l t o t t a l á n y o m e l s z ö r n y e d v e . h o g y nem írnak eleget a l á n y o k r ó l ( S t a t h a m 1 9 8 6 ) . Amikor a l á n y a z a n y á v a l a z o n o s u l .c s a p a t h o z . h o g y a p j a f e g y e l m e z e t t s é g e t . A szociológiai vita Freud elmélete A n e m i i d e n t i t á s k i a l a k u l á s á n a k l e g n a g y o b b ha­ t á s ú . roszszul vagyok t ő l e . n e m „ s z e x i s t a " m ó d o n n e v e l n i g y e r m e i ket. Ma m á r akad o l y a n m e s e k ö n y v .ez j ó l m u t a t j a azt is. hogy ő csak örök második lehet. a m e l y k e v é s b é volt a n a t ó m i a i l a g „lehetet­ len". h o g y a szülők többsége n e m c s a k úgy p r ó b á l t a m ó d o s í ­ tani a h a g y o m á n y o s n e m i s z e r e p e k e t . h o g y véget v e t e k a m é ­ regáradatnak. a m i k o r gyer­ mekének egy m e s é t o l v a s v a f ö l c s e r é l t e a s z e r e p ­ lők n e m é t : Kicsit összezavarodott. m i n t k e d v e n c B a r b i e .k e v é s b é s i k e r ü l t m e g g y ő z n i gyerekeiket. m i n t egy f e m i n i s t a b i z o t t s á g t e r v e i a l a p j á n k é s z ü l t B a r b i e : edzett. h o g y a n e m i s z o c i a l i z á c i ó n a g y o n n a g y h a t á s ú . A k u t a t á s b a n 30 f e l n ő t t vett részt 18 o l y a n családból. m a j d b e l e p o t t y a n t o t t á a liberá­ lis k o m p r o m i s s z u m o t a v ö d ö r b e . ö n á l l ó s á g o t v á r t ő l e . m e r t n e k i k h i á n y z i k az a l á t h a t ó szervük. Az e l m é l e t s z e r i n t a n é g y . h o g y a p j a e l akarja távolí­ t a n i a p é n i s z é t . ÖREGEDÉS kerülve. A m i k o r e z z e l először próbálkoztam. ha a fiúk é r z é k e n y e b b e k mások é r z e l m e i r e és a m a g u k g y e n g é d é r z e l m e i t is képesek kifejezni. Gyakorlatilag a z ö s s z e s g y e r e k n e k v o l t n e m h e z kötött játéka. ha a fiúkat ö l n i és bántani tanítják. de a fiúkat r i t k á n ábrázolják n e m h a g y o m á n y o s s z e r e p b e n . h o g y az a p a riválisa az anya érzelmeinek elnyerésében. azt m o n d t a : „a fiúkat n e m szereted. milyen a t á r s a d a l o m . mert n i n c s és n e m is lehet pénisze. többségük a z oktatás k ü l ö n b ö z ő s z i n t j e i n dolgo­ zott tanárként. ÉLETÚT.e g y b e n t a l á n l e g e l l e n t m o n d á s o s a b b . S z e r i n t e a n e m e k közti különbség megtanulása csecsemőés k i s g y e r m e k k o r b a n a p é n i s z m e g l é t é n e k vagy h i á n y á n a k k é r d é s e k ö r ü l forog. A kislány s z e m é b e n az anya leértékelődik. Azt szerették v o l n a . M i n d e n s z ü l ő úgy v é l t e . Kár. de végig felcseréltem a két szereplőt. a m e l y b e n v o l t a k h a t h ó n a p o s t ó l t i z e n ­ két évesig terjedő k o r c s o p o r t b a t a r t o z ó g y e r e k e k . Az anya iránti erotikus érzések elfojtása és az apa e l s ő b b s é g é n e k e l i s m e r é s e r é v é n a fiú a z o n o s u l a p j á v a l . E z e k a z elvárások a m i n d e n n a p i élet gyakorlatában be­ teljesülnek és újratermelődnek (Bourdieu 1 9 9 0 . M e g kellett magyaráz­ nom. a k k o r elvárja t ő l e . Világos. E g y öt­ éves fiú anyja e l m o n d t a . kismellű. hogy ez n e m így van. de főleg a t u d a t t a l a n s z i n t j é n a fiú r á d ö b b e n . h a n e m a n ő i e s és a férfias vi­ selkedés új ö t v ö z e t e i t is i g y e k e z t e k m e g t e r e m t e ­ ni. a m e l y i k b e n egy-egy fiú és l á n y nagyon h a g y o m á n y o s s z e r e p b e n j e l e n i k meg. h i s z e n t u d a t o s u l benne.j a i : E g y n a p e l h a t á r o z t a m . hogy n e h é z s z e m b e s z á l l n i a n e m i t a n u l á s léte­ z ő mintáival. a m e l y i k ú g y festett. így s z o c i a l i z á l ó d n a k a gyerekek: az a r e n d j é n való. aki a fejlődő országokban próbál v a l a m i h a s z n o s a t t e n n i . Allison P e a r s o n ( 2 0 0 2 ) író és kritikus is meg­ tapasztalta. kekiruhás. A l á n y o k v i s z o n t „péniszirigys é g " . F r e u d ó v a t o s a n h o z z á t e ­ szi. a m e l y e t a r o k o n o k t ó l kapott. é s n y u g t a l a n í t ó m i n d e n k í s é r l e t a meg­ k é r d ő j e l e z é s é r e . c s a k az a baj.el­ m é l e t e S i g m u n d F r e u d n e v é h e z fűződik. A z e g y i k a n y a így érzékeltette a h e l y z e t e t a k u t a t ó n a k : Ha b e m e g y e k egy j á t é k b o l t b a . és t u d a t á r a é b r e d .b e n s z e n v e d n e k . k ö r ö s . a p é n i s z vagy a n n a k h i á n y a a férfiasság és nőiesség szimbóluma. a m e l y i k b e n a k i s ö c c s e szokta kioltani a csigák életét. m i n t s o k a n k ö z ü l ü k várták. a m i k o r o l y a n k ö n y v b ő l olvastam neki. h o g y „fiú vagyok". h o g y n e m c s a k a z a n a t ó m i a i k ü l ö n b s é g e k szá­ m í t a n a k . láthatóan olyasvalaki. S t a t h a m m e g á l l a p í t o t t a . azt k é p z e l i . a m e l y a fiúkat m e g k ü l ö n b ö z t e t i tőlük. a m i s z e r i n t e m s z ö r n y ű . T ö b b é . h o g y férfi. m i l y e n e r ő s a n e m i s z o c i a l i z á c i ó .

De miért ne tarthatnánk a női genitáliákat magasabb rendűnek? Harmadszor: F r e u d az a p á t a f e g y e l m e z é s e l s ő d l e g e s á g e n s é ­ n e k tartja. hogy a nőkben kialakulnak olyan j e l l e m v o n á s o k . a lány. A k é s ő b b i s z e r z ő k t ö b b s é g e a s o k k a l ko­ rábban. például továbbra is odabújnak hoz­ zá. Identitása nagy valószínűséggel egybeolvad má­ s o k é v a l vagy m á s o k t ó l függ: e l e i n t e a z a n y á t ó l . mint C h o d o r o w elméletében. h o g y l a z í t s o n az e r ő s s z á l a k o n . a k i s z e r i n t a n e m i i d e n t i t á s t a n u l á s i fo­ l y a m a t a n a g y o n k o r á n e l k e z d ő d i k . D e m i a folyamat h e l y z e t p é l d á u l a c s o n k a c s a l á d o k b a n vagy az o l y a n ( p é l d á u l a m e x i k ó i ) k ö z ö s s é g e k b e n . E n n e k eredmé­ n y e k é p p e n a fiúk k e v é s b é o d a a d ó a n k a p c s o l ó d ­ n a k m á s o k h o z . A nők leginkább kapcsolataikkal h a t á r o z z á k m e g ö n m a g u k a t . m i k ö z b e n elfojtják k é p e s s é g ü k e t ön­ m a g u k vagy m á s o k é r z e l m e i n e k m e g é r t é s é r e . M i n d e z C h o d o r o w s z e r i n t azt eredményezi. F r e u d h o z k é p e s t s o k k a l n a g y o b b h a n g s ú l y t fek­ tet az anya szerepére. a m í g a s e r d ü l ő ­ kori b i o l ó g i a i v á l t o z á s o k újra f e l é l e s z t i k a z e r o ­ tikus vágyakat. h o g y identi­ tásuk veszélybe kerül. hogy n e m szabad „puhány alakként". A fiúkkal e l l e n t é t b e n a l á n y o k k a p c s o l a t a az a n y á v a l s z o r o ­ sabb marad. általában jelentős m ó d o s í t á s o k a t i s v é g r e h a j t o t t a k rajta. a m i t t e s z . m e r t c s a k így a l a k u l h a t ki a g y e r e k k ü l ö n é n t u d a t a . E l ő s z ö r i s azért. Megtanulják. h o l o t t s o k k u l t ú r á b a n a z a n y a az. e z é r t a férfiak é l e t ü k k é s ő b b i s z a k a s z á b a n t u d a t t a l a n u l ú g y érzik. M i u t á n n i n c s é l e s e l s z a k a d á s . S a j á t é l e t ü k r ő l m i n d i g aktív képet alkotnak. f ü g g e t l e n s é g r e való t ö r e k v é s é t . E z e k a m i n t á k nemze­ dékről nemzedékre öröklődnek. N e g y e d s z e r : F r e u d s z e r i n t a n e m i i d e n t i t á s el­ sajátítása elsősorban a negyedik-ötödik életévre t e h e t ő . A f é r f i i d e n t i t á s az e l s z a k a d á s m o z z a n a t á n k e r e s z t ü l a l a k u l ki. a m e l y e k a n y j á h o z fűzik. A gyerekek érzelmileg elsősorban az anyához kötődnek. Közéjük tartozik a szociológus N a n c y Chodorow ( 1 9 7 8 . „anyámaszszony katonájaként" viselkedniük. J a n e t S a y e r s ( 1 9 8 6 ) p é l d á u l ú g y véli. m i n t a z é r z é k e n y s é g é s a z oda­ adás. mivel inkább az anya befolyása lehet meghatározó életük első s z a k a s z á b a n . E z z e l s z e m b e n a n ő k önér­ t é k e l é s é t a m á s o k h o z f ű z ő d ő s z o r o s é r z e l m i kap­ csolat hiánya fenyegeti.E s z a k a s z t k ö v e t ő e n a g y e r e k m e g t a n u l j a el­ fojtani e r o t i k u s é r z e l m e i t . m a j d k é s ő b b f e l n ő t t . E z e n k í v ü l r á m u t a t arra. h o g y C h o ­ d o r o w f i g y e l m e n k í v ü l h a g y egy v i s z o n y l a g ú j je­ l e n s é g e t : a n ő k ö n á l l ó s á g r a . a m e l y b e n az elért eredményeket e m e l i k ki. h o g y a férfiak és a nők n e m k ü l ö n ü l n e k el annyira élesen. C h o d o r o w e l m é l e t é t k ü l ö n f é l e k r i t i k á k érték. S o k k a l i n k á b b a férfiasságot. mert a gyermek k o r a i s z o c i a l i z á c i ó j á b a n a z a n y a j á t s z i k elsődle­ Chodorow elmélete ges s z e r e p e t . ha érzelmileg túl szorosan k ö t ő d n e k m á s o k h o z . nő másokkal szembeni éntudata folytonosabb. F r e u d s z e r i n t ö t é v e s kortól a p u b e r t á s k o r i g a l a p p a n g á s i d ő s z a k a kö­ v e t k e z i k . Bizonyos értelemben C h o d o r o w F r e u d elméle­ tét a l k a l m a z t a fordított e l ő j e l l e l . Sa­ y e r s s z e r i n t a n ő i e s s é g m a g á b a n r e j t h e t agresszív é s ö n é r v é n y e s í t ő e l e m e k e t is. Freud nézeteivel szemben komoly ellenveté­ s e k m e r ü l t e k fel. hogy a pénisz felsőbbrendű. p u s z i l g a t j á k é s u t á n o z z á k . m i n t a vagina. a csecsemőkorral kezdődő tanulás jelen­ tőségét hangsúlyozza. A férfiak h á t t é r b e szorítják ezeket az igényeiket. k ö z é p o s z t á l y b e l i m o d e l l r e é p ü l . a m i k o r a s z e x u á l i s t e v é k e n y s é g e k hát­ t é r b e s z o r u l n a k . a m e l y e k c s a k bi­ zonyos helyzetekben m u t a t k o z n a k meg a maguk teljességében ( B r e n n a n 1 9 8 8 ) . A l a p p a n g á s i i d ő s z a k n a g y j á b ó l a k i s i s k o l á s k o r n a k felel m e g . és pszichológiai jellem­ z ő i k e l l e n t é t e s e l e m e k e t i s t a r t a l m a z h a t n a k . a világot s o k k a l e l e m z ő b b m ó d o n tudják szemlélni. a k i a fegyelemre szoktatásban döntő szerepet játszik. hiszen sokban hozzájárul a nőiesség B á r a n e m i fejlődés v i z s g á l a t á b a n s z á m o s s z e r z ő felhasználta Freud elméletét. a m e l y e t p u s z t á n a férfi n e m i s z e r v hiányának tekint. é s összefügg a c s e c s e m ő szülők iránt érzett ragaszkodásával. C h o d o r o w elméle­ tét a z é r t i s b í r á l t á k . és manipulatívabb a t t i t ű d d e l f o r d u l n a k a világ felé. s o k m á s s z e r z ő m e l l e t t e l s ő s o r ­ ban néhány feminista részéről (Mitchell 1 9 7 5 . ahol a g y e r e k e k r ő l t ö b b f e l n ő t t is g o n d o s k o d i k (Segura-Pierce 1993)? H i á n y o s s á g a i e l l e n é r e C h o d o r o w e l m é l e t e nagy jelentőségű. M á s o d s z o r : a freudi e l m é l e t arra a feltevésre épül. m i n t a n ő i e s s é g e t é r t e l m e z i vesz­ teségként: az a n y á h o z való közelség elvesztése­ k é n t . e g é s z e n addig. m a j d egy férfitól. r e j t e t t e b b öszszefüggéseket. Férfiasságukat a nőiességgel s z e m b e n értelmezik. m e r t c s a l á d f o g a l m a t ú l szűk: fehér. m e r t F r e u d t ú l s z o r o s k a p c s o l a t o t t é t e l e z fel a n e m i i d e n t i t á s és a n e m i s z e r v e k b i r t o k l á s á n a k t u d a t o s u l á s a kö­ zött. A z a n y á h o z v a l ó r a g a s z k o d á s egy p o n t o n m e g k e l l h o g y s z a k a d j o n . A fiúk öntudatának kialakulása az anyához v a l ó k ö z e l s é g r a d i k á l i s a b b m ó d o n t ö r t é n ő meg­ szakításával van összefüggésben. é s n e m v e s z f i g y e l e m b e m á s . 2 0 0 0 ) . E k k o r r a m e g k ö v e t e l i k a g y e r e k t ő l . C o w a r d 1 9 8 4 ) . Chodorow szerint az elszakadási m á s k é n t zajlik a f i ú k n á l és a l á n y o k n á l . a m i k o r az a z o n o s n e m ű e k b ő l á l l ó k o r t á r s c s o p o r t j á t s z i k d ö n t ő sze­ repet.

A tradicionális társadalmakban ezzel szemben t ö b b e n haltak meg fiatalabb korban. pedig é p p e n ez a nő e r ő s s é g e . tükrözi. n e m egyéni teljesítmé­ nyükre büszkék (Gilligan 1 9 8 2 ) . hasonlóan mai társadalmi életünk sok más összetevőjéhez." E k k o r a z i n t e r j ú k é s z í t ő m e g k é r d e z t e : „Miért t i s z t e l n é n k m á s o k a t ? " A v á l a s z : „ M e r t van ö n é r z e t ü k vagy é r z é s e i k . ö n t u d a t u k . m i n t a férfiak „kifelé f o r d u l ó " a t t i t ű d j e i b e n . h o n n a n ered az ú g y n e v e z e t t férfi kifejezőképtelenség (male inexpressiveness). a m e l y inkább a gondoskodó kapcsola­ t o k b a n g y ö k e r e z i k . vagyis miért okoz n e h é z s é g e t a férfiaknak. A nők k e v é s b é m a g a b i z t o s a n m o n d t a k e r k ö l c s i ítéleteket.Az én é l e t h e l y z e t e m b e n az erkölcs a s z e m é l y k ö z i k a p c s o l a t o k h o z kötő­ dik. ÉLETÚT. P é l d á u l m i n ­ denkitől m e g k é r d e z t é k : „ M i t é r t ü n k a z o n . h o g y é r z e l m e i k e t mások előtt feltárják ( B a l s w i c k 1 9 8 3 ) . h o g y m e n n y i r e t u d n a k m á s o k r ó l gondoskodni. a m e l y e k k ö z ö t t a z e m b e r e k a z adott t á r s a d a l o m t í p u s b a n é l n e k . és n e m voltak külön gyerekjátékaik. az igazságosság és az e g y é n i s z a b a d s á g elvont e s z m é i t e m l í t e t t é k . De az e feladatok e l l á t á s a s o r á n k i a l a k u l ó tulajdon­ ságokat a férfiak g y a k r a n a l á b e c s ü l i k . és v é g ü l a h a l á l vár r á n k . m e r t ők az egyéni t e l j e s í t m é n y t tartják f o n t o s n a k . A „gye­ r e k " m á r n e m „ c s e c s e m ő " vagy k ú s z ó . A nő h a g y o m á n y o s a n a g o n d o s k o ­ dó segítőtárs s z e r e p é t tölti be a férfi é l e t é b e n . látszólag biológiailag meghatáro­ z o t t a k . I n ­ terjúalanyainak e r k ö l c s i e l v e i k k e l é s ö n m a g u k megítélésével k a p c s o l a t b a n tett fel k é r d é s e k e t . m e r t s z e r i n t ü k n e m mindig ö s s z e e g y e z t e t h e t ő az. h o g y s z i g o r ú er­ kölcsi szabályokat k ö v e t ü n k . Ö n m a g u k r ó l a s z e r i n t Gilligan elmélete Carol Gilligan ( 1 9 8 2 ) t o v á b b f e j l e s z t e t t e C h o d o row elemzését: e l s ő s o r b a n az foglalkoztatta. a m e l y e k e t meg­ sérthetünk. a n ő k s o s e m f e l e j t e t t é k ki azt. h o g y olyan tulajdonságokkal bírnak. De az e m b e r i életút s z a k a s z a i e g y s z e r r e t á r s a d a l m i é s b i o l ó g i a i ter­ m é s z e t ű e k ( V i n c e n t 2 0 0 3 ) . Philippe Ariés ( 1 9 8 7 ) francia történész szerint a középkorban n e m l é t e z e t t a „ g y e r m e k k o r " m i n t a fejlődés el­ k ü l ö n ü l ő s z a k a s z a . h o g y a nő s z á m á r a f o n t o s a b b a k a kapcsolatok. így p é l d á u l a m o d e r n n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n a h a l á l az ö r e g k o r h o z k a p c s o l ó d i k a g o n d o l k o d á s u n k b a n . m i n t ahá­ n y a n m e g é r t é k a z öregkort.SZOCIALIZÁCIÓ. m i k ö z b e n tudták.a g y e r m e k k o r b ó l e l j u t u n k a felnőttkor­ ba.. A kapott v á l a s z o k b ó l a férfiak és a n ő k e l t é r ő . h o g y a n ő k ö n m e g h a t á r o z á s a személyes k a p c s o l a t a i k r a é p ü l .m á s z ó „kis­ b a b a " . A férfi a g y e n g e s é g jelének tekinti. s z á m u k r a az a „siker" e g y e t l e n formája. hogy m á s o k o n kell s e g í t e n i . ÖREGEDÉS m i b e n l é t é n e k m a g y a r á z a t á h o z . Gilligan e b b e n a k é r d é s k ö r b e n k é s z í t e t t inter­ júkat mintegy kétszáz.érett t e k i n t e t t e l és u g y a n o l y a n öltö­ z é k b e n . hogy ez a s z e m l é l e t a n ő k t r a d i c i o n á l i s h e l y z e t é t szükségleteit kielégíteni. E g y e t é r t C h o dorow-val a b b a n . A t r a d i c i o n á l i s társa­ d a l m a k b a n a fiatalok a h o s s z ú c s e c s e m ő k o r b ó l m i n d e n á t m e n e t n é l k ü l l é p t e k á t a m u n k a vilá­ gába az adott közösségen belül. .. alkotnak képet. A TELJES ÉLETÚTRA KITERJEDŐ SZOCIALIZÁCIÓ Az átmenetek. a kö­ telezettségekkel és az é r t é k e k k e l . csak az utóbbi két-három é v s z á z a d b a n k e l e t k e z e t t . a m e l y s e b e z h e t ő . A gyermekkor fogalma azonban. A g y e r e k k o r a c s e c s e m ő k o r és a s e r d ü l ő ­ kor közötti éveket jelenti. G i l l i g a n felveti. hogy mennyire a m e l y e k a leg­ tudják mások t ö b b férfiból h i á n y o z n a k . é s e r e d m é n y e i k e t ahhoz mérik. h o g y milyen képet a l k o t n a k a f e l n ő t t n ő k és férfiak önmagukról é s e r e d m é n y e i k r ő l . Egészen a 2 0 . A k ö z é p k o r i E u r ó p á b a n ké­ s z ü l t f e s t m é n y e k e n a g y e r e k e t „kis f e l n ő t t k é n t " á b r á z o l t á k . h i s z e n a leg­ t ö b b e m b e r h e t v e n évig vagy m é g t o v á b b i s é l . l e g f ő k é p p az értékekkel. a m e l y e k n é l k ü l m a e l s e m tudjuk k é p z e l n i őket. A m ú l t b a n a n ő k t i s z t e l e t b e n tar­ t o t t á k a férfiak ítéleteit. század kezdetéig Nagy-Britanniá­ b a n és a n y u g a t i o r s z á g o k t ö b b s é g é b e n a gye- . m i n t a felnőttek. u g y a n a k k o r igyek­ szünk n e m á r t a n i m á s o k n a k . " (Gil­ ligan 1 9 8 2 ) . E g y egyete­ mista lány p é l d á u l a k ö v e t k e z ő k é p p e n v á l a s z o l t : „[Az erkölcs] összefügg a felelősséggel. H a t á s s a l v a n n a k rá­ j u k a k u l t u r á l i s k ü l ö n b s é g e k és az a n y a g i körül­ m é n y e k is. m i n t a férfiak. a m e l y e k alapja a m á s i k és ö n m a g u n k tisz­ telete. és segít megér­ teni. Gyermekkor A m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n é l ő k s z á m á r a a gyer­ m e k k o r v i l á g o s a n e l k ü l ö n ü l ő é l e t s z a k a s z . h o g y valami erkölcsileg h e l y e s vagy h e l y t e l e n ? " M í g a férfiak erre a k é r d é s r e v á l a s z u l á l t a l á b a n a kö­ telesség. jellegzetes n é z e t e i b o n t a k o z t a k ki. amelyeket az egyén élete során megtapasztal. m i n t a m i l y e t a f e l n ő t t e k v i s e l t e k . k ü l ö n b ö z ő k o r ú és tár­ sadalmi hátterű a m e r i k a i n ő v e l és férfival. A gye­ rekek ugyanolyan m u n k á t végeztek és ugyanúgy játszottak.

a m i azért le­ h e t f o n t o s .ezt s e m árt h a n g s ú l y o z n u n k . így a k o r á b b i n e m z e d é k e k h e z k é p e s t h a m a r a b b meg­ i s m e r i k a f e l n ő t t e k világát. s e o l y a n . h o g y m á r alig-alig t e k i n t h e t j ü k a g y e r m e k k o r t k ü l ö n fejlődési s z a k a s z n a k . de az i s k o l a p a d b a k é n y s z e r í t i k őket. Elképzelhető.és a f e l n ő t t k o r között é l n e k . „Globális foglalkozom. . bár csak a legutóbbi időben derült f é n y i g a z á n arra. ahol a g y e r e k e k m á r együtt d o l g o z n a k a f e l n ő t t e k k e l . a g y e r e k e k fizikai és s z e x u á ­ lis b á n t a l m a z á s a g y a k r a n e l ő f o r d u l a m a i társa­ dalmak családjaiban. m i n t a m o d e r n t á r s a d a l m a k fiataljaiban. M a i s v a n m é g j ó n é h á n y o l y a n ország. m i v e l a változá­ sok ritmusa lassúbb. a k k o r azt is l á t n u n k kell. m e r t például az egészen kicsi gyerekek is ugyanazokat a t é v é m ű s o r o k a t n é z h e t i k . g y e r e k e i n k t ő l . A tradi­ cionális társadalmakban a serdülőnek n e m kell a n n y i m i n d e n t „ ú j r a t a n u l n i a " . U g y a n a k k o r s o k k u l t ú r á b a n e z e k n e m o k o z n a k o l y a n zavart é s b i z o n y t a l a n s á ­ got. p o l i t i k a i é s v a l l á s i l e h e t ő s é g e i k f e l f e d e z é s é r e . k ö z t e s h e l y z e t ű e k : g y a k r a n próbálják k ö v e t n i a f e l n ő t t e k v i s e l k e d é s é t . A t r a d i c i o n á l i s k u l t ú r á k b a n . a m i k o r azt v á r j u k el a Fiatal felnőttkor /-. h o g y a p r e m o d e r n E u r ó p á b a n g y a k r a n b á n t a l m a z t á k a gyerekeket. a k k o r á l t a l á b a n a p s z i c h o s z e x u á l i s érés fo­ l y a m a t a is k ö n n y e b b e n f e l d o l g o z h a t ó . M i n d e n társadalomban megfigyelhetők a p u b e r t á s k o r i b i o l ó g i a i v á l t o z á s o k ( a m i k o r az egyén képessé válik a szexuális tevékenységre és a s z a p o r o d á s r a ) . A nyugati társadalmakban v i s z o n t v a n egy i d ő s z a k . e z a z ú j r a t a n u l á s i f o l y a m a t r e n d s z e r i n t sokkal k e v é s b é felkavaró. /A gyermekmunka kérdésével egyenlőtlenség" című fejezetben a 11. hogy a modern társadalmakban j e l e n l e g zajló f o l y a m a t o k e r e d m é n y e k é n t a gyer­ m e k k o r l a s s a n k é n t ú j b ó l e l v e s z í t i sajátos státu­ sát. A mai nyugati társadalmakban a serdülők „két kor közé esnek": se nem gyerekek. A nyu­ gati t i n é d z s e r e k a gyerek. h o g y a g y e r e k e k n e k saját j o g a i k v a n n a k . E g y e s k u t a t ó k s z e r i n t a g y e r e k e k ma o l y a n g y o r s a n f e l n ő n e k .6. A m e g h o s s z a b b o d o t t g y e r m e k k o r m i a t t a m a i tár­ sadalmak bizonyos tekintetben „gyerekközpontúbbak". m e r t m a s o k a n egyre t o v á b b i d ő z n e k az oktatásban. e g y á l l a n d ó a n v á l t o z ó . Ha például létezik valamilyen korcsoportrendszer. m i n t a f e l n ő t t e k . N e m sietik el. i Serdülőkor A „ t i n é d z s e r " m a i s m e r ő s f o g a l m a s z i n t é n újkeletű.W a i t e 1 9 9 1 ) . A m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n a fiatal f e l n ő t t k o r egy­ re i n k á b b a s z e m é l y i s é g f e j l ő d é s és a s z e x u á l i s é r é s sajátos s z a k a s z á v á válik ( G o l d s c h e i d e r . S z e r e t n é n e k i n k á b b dolgoz­ n i . a m e l y b e n a f e l n ő t t é v á l á s t b i z o n y o s r í t u s o k jel­ zik. h o g y m a s e m r i t k a a g y e r m e k e k el­ leni erőszak. a h o l k i s g y e r e k e k e t teljes m u n k a i d ő b e n .. se nem felnőttek. A n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n a s e r d ü l ő k se ilyen. A társadalom gyerekközpontúsága .n e m azt j e l e n t i . h o g y a h ú s z a s é v e i k e l e j é n j á r ó fiata­ l o k n e m k e v é s időt f o r d í t a n a k s z e x u á l i s . g y a k r a n n a g y fizikai m e g t e r h e l é s t j e l e n t ő m u n ­ kakörökben (például szénbányában) foglalkoz­ t a t n a k . h o g y „ f e l e l ő s " f e l n ő t t é v á l j a n a k . hogy m i n d e n gyerek sok szeretetet és gondosko­ dást kap a s z ü l e i t ő l és m á s f e l n ő t t e k t ő l . H a úgy g o n d o l j u k . h o g y m e n n y i r e gyakori. F ő k é n t a gazdagabb társadalmi csoportok­ ra j e l l e m z ő . E g é s z e n új k e l e t ű az a g o n d o l a t . és h o g y a gyer­ m e k m u n k a erkölcsileg elítélendő. FEJEZET rekeket mai s z e m m e l nézve rendkívül fiatalon m u n k á r a fogták. M i n t ko­ r á b b a n e m l í t e t t e m . mint amilyenek a tradicionális közös­ ségek voltak. de a jog gyere­ k e k n e k t e k i n t i őket. h o g y t ö b b é n e l e g y e n e k gyerekek: t e g y é k el a j á t é k a i k a t és h a g y j a n a k fel gyerekes á b r á n d j a i k k a l .á t a l a k u l ó társada­ l o m b a n kell felnőniük (Elkind 1 9 8 4 ) .

SZOCIALIZÁCIÓ. A k a r r i e r é n e k élő férfi vagy nő é l e t e d e r e k á n e s e t l e g úgy látja. S i n g h f o n t o s a b b c é l o k a t talált. A b e t e g s é g vagy s é r ü l é s miatt b e k ö v e t k e z ő h a l á l m i n d e n k o r c s o p o r t b a n sokkal gyakoribb volt. B á r ez kétségtelenül s o k e s e t b e n igaz l e h e t . m i n d a n ő k te­ kintélye a korral együtt n ö v e k e d e t t . a gazdasági életből kikerülve az idős e m b e r e k ne­ h e z e n tudják életük utolsó szakaszát hasznossá t e n n i . ú g y n e v e ­ zett „ h a r m a d i k é l e t k o r b a n " . m i n t m a . a m e l y e k m a jellemzik a z é l e t ü n k e t . a m e l y b e n egy ú j a b b t a n u l á s i i d ő s z a k k e z d ő d i k (lásd a z egész é l e t e n át tartó t a n u l á s r ó l s z ó l ó r é s z t a 17. a m i t elért. oldalon). A z e m b e r e k r e n d s z e r i n t közelebbi k a p c s o l a t b a n v o l t a k a s z ü l e i k k e l és egyéb rokonaikkal. 3 6 é v e s e n szögre a k a s z t o t t a futócipőjét. a k i k k ö z ü l s o k a n m é g c s a k h a r m i n ­ cas éveiket „taposták". a 5 3 6 . A n ő k . In­ d i á b a n . S i n g h ilyen idős korában tájfutó v e r s e n y e k e n vett r é s z t s z ü l ő h a z á j á b a n . rájött. feleslegesnek é r e z h e t i k m a g u k a t a t á r s a d a l o m ­ ban gyerekeik o t t h o n r ó l v a l ó e l k e r ü l é s e u t á n . meg­ özvegyült S i n g h e l m o n d h a t t a . A z e m b e r e k t ö b b s é g e n e m gon­ dolja. ÖREGEDÉS Fauja Singh első londoni maratonját 2000-ben. el­ szalasztottá a z é l e t által k í n á l t l e h e t ő s é g e k e t . h o g y azok. é s sohasem fogja e l é r n i a g y e r m e k k o r a óta dédel­ getett álmait. A z t á n Öregkor A tradicionális t á r s a d a l m a k b a n az i d ő s e m b e r e ­ ket általában n a g y t i s z t e l e t ö v e z t e . tizenhárom unokája és öt d é d u n o k á j a v a n . h o g y h á r o m kon­ tinensen négy gyermeke. M a n a p s á g a há­ zasságban. Ez n a g y o b b s z a b a d s á g o t b i z t o s í t az egyénnek.b e n m a j d n e m u g y a n e n n y i i d ő alatt t e t t e m e g ezt a távot. a l i g h a n e m egyre f o n t o s a b b á v á l i k a „világra nyi­ tott" szemlélet. ÉLETÚT.e r r ő l a k ö v e t k e z ő rész­ jár. ÖREGEDÉS Érett felnőttkor Nyugaton a l e g t ö b b fiatal s z á m í t h a t rá. N a p i s é t á i b a r ö v i d k o c o g á s o k a t iktatott. m i n t a m a i m o b i l a b b társa­ dalmakban. e k k o r k e z d e t t új k i h í v á s o k a t k e r e s n i . m i n t az e l ő d ö k é . A következőkben részleteseb­ b e n foglalkozunk az öregedést övező szociológiai kérdésekkel. S o k k a l i n k á b b m a g u n k „ a l a k í t j u k " a z éle­ tünket.b e n e l n y e r t e független­ ségét.és felnőttkort k ö v e t ő . E z z e l s z e m - . A 2002-es londoni maratoni futáson még h a m a r a b b . ahol sokan még öregkorukban is egészségesek. m i n t a régiek. hogy egész é l e t é b e n u g y a n a z t fogja c s i ­ nálni. Ezzel párhuzamosan jelentős mértékben a r á n y a a n é p e s s é g b e n . h o g y m a j d n e m egy órát lefaragott a k i l e n c v e n é v e n f e l ü l i e k v i l á g c s ú ­ csából. Az öregek szinte újjászülethet­ n e k a g y e r m e k . Miután munkájuktól visszavonultak. sőt g y a k r a n d ö n t ő szavuk volt a k ö z ö s s é g e g é s z é t é r i n t ő ü g y e k b e n . hogy az. 6 ó r a 4 5 p e r c alatt ért c é l b a . é s p o n t o s a n u g y a n o l y a n m u n k á v a l teltek a napjaik. b e l s ő t a r t a l é k a i k a t m o z g ó s í t j á k . egy o l y a n t á r s a d a l o m b a n . A z e m b e r ú g y é r e z h e t i . b e n az iparosodott társadalmakban az idős embe­ r e k n e k r e n d s z e r i n t s e m a c s a l á d b a n . és k ü l ö n ö s e n a nők élete volt v e s z é l y b e n . hogy k ö z é p k o r ú k é n t is m e g k e l l ő r i z n i a „jövő­ orientáltságot". Az iparo­ sodott sokszor társadalmakban éppen a nyugalomba vonulás ellenkező következményekkel m i n t addig b á r m i k o r a z é l e t ü k a hatvanöt évesnél idősebbek során. Az é l e t k o r i osztályok s z e r i n t s z e r v e z ő d ő k u l t ú r á k b a n a „vé­ neknek" r e n d s z e r i n t komoly. a m i k o r az öregek életkori osztályába lépett. A c s a l á d o n b e l ü l m i n d a férfiak. P é l d á u l a s z e x u á l i s p a r t n e r é s a házastárs k e r e s é s e é s k i v á l a s z t á s a m a n e m a szülők d ö n t é s é t ő l . megnövekedett b e n lesz szó. m e g e l ő z ­ v e 4 0 7 futót. A tradicionális kultúrákban az egyén gyak­ r a n a k k o r érte e l l e g m a g a s a b b s t á t u s á t . é s k e v é s b é é r d e k l i őket a társadalmi érvényesülés. M i u t á n a g y e r e k e i k m á r n e m é l n e k v e l ü k . 6 ó r a 5 4 p e r c k e l l e t t n e k i h o z z á . fejezetben. h i s z e n a gyermekkori á l m o k k a l v a l ó végleges l e s z á m o l á s felszabadító é l m é n y i s l e h e t . M i r e I n d i a 1 9 4 7 . h o g y megéri az öregkort. 89 é v e s e n futotta. U t o l j á r a 5 3 é v v e l k o r á b b a n futott k o m o l y a b b a n .5 3 7 . A „középkorúak v á l s á g á t " s o k e b b e n a k o r b a n j á r ó ember megtapasztalja. Másfelől v i s z o n t a k o r á b b i i d ő k b e n r i t k á b b a n fordultak e l ő b i z o n y o s feszültségek. t o v á b b i l e h e ­ tőségek pedig n e m n y í l n a k e l ő t t e . m e r t s o k a n b e l e h a l t a k a szülésbe. n e m elégíti ki.l o n d o n i I l f o r d b a n élő. L á b a i h a m a r v i s s z a n y e r t é k régi e r e j ü k e t . a k i k m e g t u d n a k b i r k ó z n i a z öregkor g o n d j a i v a l . E g y n e m z e d é k n y i i d ő v e l k é s ő b b a k e l e t . gyakorta szegényebbek. de f e l e l ő s s é g e f e s z ü l t s é g e k e t és konf­ liktusokat okozhat. h a n e m e g y é n i k e z d e m é n y e ­ zéstől függ. míg a t r a d i c i o n á l i s k u l t ú r á k b a n m a j d n e m m i n d e n k i így k é p z e l t e el az é l e t é t . a k i k felnőttségük e l s ő é v e i b e n a g y e r e k e i k e t n e v e l t é k . s e m a széle­ sebb társadalmi közösségben n i n c s tekintélyük. K o r á b b a n azt g o n d o l t á k . A m o d e r n k o r e l ő t t k e v e s e n bízhattak e b b e n igazán. A modern társadalmakban k ü l ö n ö s e n fontos. A m i k o r 2 0 0 1 . E z a z o n b a n n e m v e z e t f e l t é t l e n ü l l e m o n d á s h o z vagy k é t s é g b e e s é s h e z . a c s a l á d i é l e t b e n és e g y é b t á r s a d a l m i közegekben k o m o l y b i z o n y t a l a n s á g o k a t k e l l fel­ oldani.

s z á z a d b a n is ( L l o y d . Ma ez a szám évente több mint 3 0 0 0 (Cayton. Az e m b e r e k ma .S h e r l o c k 2 0 0 4 ) . A 6.B r i t a n n i a l a k o s s á g a s e m kivétel. novemberi száma a hátoldalon. idézi Kingshill R e s e a r c h Centre 2 0 0 2 ) . Az idősebb e m b e r e k többsége valahol a kettő k ö z ö t t éli m e g a z ö r e g e d é s t . 1952-ben a királynő 2 7 3 ü d v ö z l ő táviratot k ü l d ö t t a 1 0 0 .f ő k é n t a g a z d a g a b b országok­ b a n . E b b e n a részben megnézzük. Végül körbejárjuk a világnépesség „őszülését". a m e l y e k egyre f o n t o s a b b á v á l n a k . h o g y ma világszerte c s ö k k e n a h a l a n d ó s á g . és ez a folyamat foly­ t a t ó d i k a 2 1 . h o g y a 65 é v e s n é l i d ő s e b b britek aránya az 1 8 5 1 és 1 9 1 1 közötti népszámlálásokon 5 s z á z a l é k k ö r ü l mozgott. ö r ö m t e l i él­ m é n y l e h e t . mint valaha. e l m a g á n y o s o d á s s a l is jár­ hat. 19012051 Fauja Singh még kilencvenes éveiben is maratoni versenyeken futott. m i t j e l e n t m e g ö r e g e d n i egy gyorsan változó világban. E g y e s s z o c i o l ó g u s o k és g e r o n t o l ó g u s o k a vál­ t o z ó d e m o g r á f i a i s t a t i s z t i k á k b ó l azt o l v a s s á k ki. ábra Az idősek aránya a brit népességben. de testi g y ö t r e l m e k k e l . h o g y a z idősebbek miféle kihívásokkal és problémákkal k e r ü l n e k s z e m b e . Ez az „őszülés" az ipari társadalmakban tapasztalható 6. s z á z a d folya­ m á n m e g h á r o m s z o r o z ó d o t t . p s z i c h o l ó g i a i é s szociális vonatkozásait. S i n g h látott egy t é v é m ű s o r t a m a r a t o n r ó l . S z ó b a k e r ü l n e k a b r i t népes­ ség ö r e g e d é s é v e l k a p c s o l a t o s p o l i t i k a i k é r d é s e k is. Ezután megnézzük. köztisztasági r e n d s z e r e k .h e t ­ v e n e s e k és i d ő s e b b e k aránya.1 52 6.m i n d szerepet j á t s z a n a k a b b a n . A legtöbb t á r s a d a l o m b a n kevesebb c s e c s e m ő h a l m e g é s t ö b b felnőtt éri m e g a z öreg­ kort. . legalábbis a szociológusok szemszögéből.1. mi az öregedés. A z i d ő s k o r e l é r é s e f e l e m e l ő . m a j d meg­ vizsgáljuk a z ö r e g e d é s b i o l ó g i a i . A F ö l d né­ p e s s é g é n b e l ü l egyre n a g y o b b a h a t v a n a s o k . E z e k a v á l t o z á s o k sok t é n y e z ő n e k t u l a j d o n í t h a t ó k . és k e d v e t á m a d t h o z z á . ho­ g y a n a l k a l m a z k o d n a k a z e m b e r e k a z öregedés­ 0 2 4 6 millió fő 8 10 12 Forrás: OPCS. m a j d a 2 0 . Először röviden vázo­ l o m . h o g y a n é p e s s é g „ ő s z ü l " ( P e t e r s o n 1 9 9 9 ) . a h o g y a n ezt a f e n t i e k b e n l á t h a t t u k . A brit társadalom „őszülése" A t á r s a d a l m a k világszerte ö r e g s z e n e k . e z ú t t a l azt v i z s g á l j u k m e g k ö z e l e b b r ő l . h i s z e n fo­ l y a m a t o s a n n ö v e k s z i k a z ö r e g e k s z á m a . I n n e n újra a b r i t e k ö r e g e d é s é h e z t é r ü n k vissza. N a g y . A m o d e r n mezőgaz­ daság. Közli a Sociology Review 1998.hosszabb. j á r v á n y m e g e l ő z ő i n t é z k e d é s e k é s egészségügy m i n d . egészségesebb és t e r m é k e n y e b b életet élnek. h o g y a n ö r e g s z i k a b r i t n é p e s s é g . é l e t é v ü k e t betöltötteknek. A z ó t a a világ m i n d e n t á j á n futott m a r a t o n i v e r s e n y e k e n é s s o k e z e r fontot gyűjtött j ó t é k o n y c é l o k r a ( A s k w i t h 2 0 0 3 ) . áb­ rán is l á t h a t ó . FEJEZET hez. és u t á n a j á r u n k a n n a k .1.

a k á r c s a k az „öreg" szó j e l e n t é s e ( R i l e y et al. M i n d h á r o m f o l y a m a t erő­ s e n v á l t o z ó l e h e t . másrészt m e r t a j o b b t á p l á l k o z á s n a k és e g é s z s é g ü g y i ellá­ tásnak köszönhetően az emberek sokkal hosszabb és egészségesebb életet élnek. ÖREGEDÉS 6. 3. A t c h l e y 2 0 0 0 ) . m i n t h a m o z g ó c é l p o n t o t próbálnánk m e g r a g a d n i . ábra Várható élettartam Nagy-Britanniában 1001 1 53 1901 Forrás: 1921 1941 1961 1981 2001 2021 http://www.statistics. h o g y e z e k p o n ­ tosan melyik életévben jelentkeznek. 4 8 .B r i t a n n i á b a n 1 9 2 1 .2. a ma s z ü l e t e t t e k átlaga viszont m á r 76 év. az öröklött j e g y e k t ő l é s a z é l e t s t í l u s t ó l függ.2.vagy ha igen. 8 h a l á l j u ­ tott ( H M S O 2 0 0 4 ) . mert a fiatalok k ö r é b e n j a v u l t a k az é l e t b e n m a ­ radás esélyei. század e l s ő f e l é b e n t ö r t é n t . A brit férfiak s z ü l e t é s k o r v á r h a t ó átlagos élettartama n ö v e k e d e t t : a z 1 9 0 0 . a m e n n y i r ő l n e m i s álmodtak. A biológiai ö r e g e d é s j e l e i a férfiak és a n ő k e s e t é b e n is álta­ lában a következők: • g y e n g ü l a látás. s z á z a d e l s ő n e g y e d é b e n s z ü l e ­ tett britek k ö r é b e n a k ö z é p f o k ú végzettség b ő v e n elég volt a l e g t ö b b á l l á s b e t ö l t é s é h e z . a k k o r is c s a k számos fogyatékkal.SZOCIALIZÁCIÓ.uk/STATBASE/sssdataset. m á s r é s z t az e m b e r e k t o v á b b élnek. Az u g r á s s z e r ű n ö v e k e d é s j a v a a 2 0 . s sokan viszonylag e g é s z s é g e s e k .R i l e y 1 9 8 7 . erre a z a l á b b i a k b a n k i t é r e k . m i n t valaha. Hogyan öregszik az ember? Az öregedés m i b e n l é t é n e k v i z s g á l a t a k o r a szociálgerontológia. Az Az keretében öregedés öregedé­ A z ö r e g e d é s n e k j ó l k ö r ü l h a t á r o l h a t ó h a t á s a i van­ nak. s z e l l e m i k é p e s s é g e i n k meg­ j e l e n í t ő j e . a b i o l ó g i a i ó r a t e s t ü n k r e v o n a t k o z i k . m e r t a s z e m l e n c s e e l v e s z í t i ru­ g a l m a s s á g á t ( a k i s b e t ű s s z ö v e g g y a k r a n meg­ keseríti az ötven éven felüliek életét). ábrát).e g y n é ­ hány é v n é l t o v á b b él . 2.b e n 1 0 0 0 újszülöttből 8 4 n e m érte m e g e l s ő é l e t é v é t s e m . M a u g y a n e z e k a z e m b e r e k hetvenes-nyolcvanas éveikben járnak. E z e k b ő l a f o l y a m a t o k b ó l h á r o m k ü l ö n b ö z ő .asp?vlnk=7420. a m e l y e k a z örege­ dőket é r i n t i k ( A b e l e s . még­ is ö s s z e t a r t o z ó fejlődési „ ó r a " m e t a f o r á j a rajzoló­ dik ki: 1. 5 évet ( H M S O 2 0 0 5 ) . ÉLETÚT. a z ö r e g e d é s t á r s a d a l m i v o n a t ­ kozásaival készült foglalkozó tudományág építünk. újra a n n y i a t a n u l n i v a l ó j u k . egyrészt m e r t a z u t ó b b i i d ő k k u t a t á s a i s o k örege­ déssel kapcsolatos mítoszt megcáfoltak. é s r á j ö n n e k .b a n s z ü l e t e t t e k átlagosan 45 évet éltek. és n a g y ré­ szük n e m is s z á m í t h a t o t t arra. n a g y r é s z t azért. a t á r s a d a l m i ó r a p e d i g az egy-egy életkorhoz kötődő kulturális normák. • r á n c o k k e l e t k e z n e k . A 2 0 . két h o s s z ú távú t r e n d b ő l fakad: e g y r é s z t a c s a l á ­ dok egyre k e v e s e b b g y e r e k e t v á l l a l n a k (erre a 7. U g y a n e b b e n az i d ő s z a k b a n a brit nők v á r h a t ó é l e t t a r t a m a i s n ő t t . bár egyénenként nagyon változó. értékek és s z e r e p e l v á r á s o k k é p e . A z életkorról alkotott f o g a l m a i n k g y o r s a n v á l t o z n a k . m e r t a h á m s z ö v e t e k struk­ túrája egyre t ö r e d e z e t t e b b l e s z ( h i á b a ö l n e k sok-sok p é n z t a b ő r f e s z e s í t ő s z e r e k b e és az tanulmányokra Biológiai öregedés vizsgálata k i c s i t o l y a n .r a elérte a 8 0 .gov. • r o m l i k a h a l l á s : e l ő s z ö r a m a g a s a b b .r ó l 8 0 é v r e (lásd a 6. t á r s a s é l e t ü k e t . M i t j e l e n t ö r e g e d n i ? A z ö r e g e d é s gerontológiailag o l y a n b i o l ó g i a i . míg 2 0 0 2 . h o g y . N a g y . n e m s z í v e s e n a d n á k fel munkájukat. m a j d az alacsonyabb frekvenciájú hangok tartományá­ ban. emberek sével p á r h u z a m o s a n m a g a a t á r s a d a l o m is vál­ tozik. h o g y ö t v e n . a l e l k i ó r a e l m é n k .b e n 1 0 0 0 é l v e s z ü l e t e t t r e 4 . l e l k i é s t á r s a d a l m i f o l y a m a t o k e r e d ő j e k é n t h a t á r o z h a t ó meg. fejezetben t é r e k k i ) . 1 9 8 8 ) . E t r e n d e k ó r i á s i jelentőséggel b í r n a k a brit t á r s a d a l o m j ö v ő j e te­ kintetében. A v á r h a t ó é l e t t a r t a m 2 0 0 3 .

Az e m l é k e z e t és a t a n u l á s i k é p e s s é g például a l e g t ö b b e m b e r e s e t é b e n c s a k é l e t e vége felé romlik jelentősen. E z e k a s z t e r e o t í p i á k a z ö r e g e d é s n e k n e m annyi­ ra a b i o l ó g i a i . a k i m o z g a l m a s . a k é s z s é g e k és a moti­ v á c i ó . A t u d ó s o k és a p s z i c h o l ó g u s o k azt mondják. de részben ellensúlyozhatok. a t i s z t a g o n d o l k o d á s és a probléma­ megoldó képesség (Baltes-Schaie 1977. és e z z e l együtt zsír ra­ k ó d i k le. ak­ kor mikor kell m e g h a l n i a (Kirkwood 2 0 0 1 ) . az i n t e l l i g e n c i a . é s g y e r e k k é n t t a l á l k o z o t t V i n c e n t v a n Goghgal. h o g y h a egyáltalán g e n e t i k a i l a g p r o g r a m o z o t t az e m b e r h a l á l a . h a n y o l c p e r c e n b e l ü l m e g t e s z i k ezt a távot). N é h á n y t u d ó s m é g azt i s felvetette. a l e l k i v o n a t k o z á s a i v a l k a p c s o l a t o s kutatá­ s o k b ó l s o k k a l ö s s z e t e t t e b b f o l y a m a t r a következ­ tethetünk (Birren-Schaie 2001). A t c h l e y 2 0 0 0 ) . f ő k é n t a t e s t k ö z e p e t á j á n ( ö t v e n é v e ­ sen is szeretnénk annyit enni. ám az ő életkoruk n e m nyert bizonyítást. n o h a egyre inkább t e r e t n y e r a z ö r e g e d é s p s z i c h o l ó g i a i folyama­ tainak kutatása. gazdag é l e t e t él. Treas 1995. a m i k o r j ó v a l t ö b b e t m o z o g t u n k . B á r sokan feltételezik. h o g y m é g n y o l c v a n a s é v e i k b e n i s aktív. A v i l á g h i v a t a l o s a n legöregebb asszonya.k e v é s b é m e n t e s életet. • c s ö k k e n a szív. é s c s a k h a l á l u k e l ő t t b e t e g e s k e d n e k egy rövid i d e i g ( F r i e s 1 9 8 0 ) . t o v á b b é l n e k a „gyenge és e s e n d ő ö r e g e k k e l " kap­ csolatos szerencsétlen sztereotípiák (Heise 1987). é s i g y e k e z n e k kidolgoz- A biológiai öregedés hatásai végső soron kivédhetetlenek. Atchley 2000). mint huszonöt é v e s e n . FEJEZET egyre gyakoribb plasztikai műtétekbe. Vitatott. h a r m i n c é v e s e n egy m é r f ö l d e t h a t p e r c alatt.és é r r e n d s z e r h a t é k o n y s á g a . m i n t i n k á b b a t á r s a d a l m i jelenté­ séhez tapadnak a nyugati kultúrában. . ezért megtehettük). m i n t a testi h a t á s o k . A jelenlegi kutatások főként azt igyekeznek feltárni. Rusting 1 9 9 2 . az orvostechnológia Pszichológiai öregedés A z ö r e g e d é s l e l k i h a t á s a i j ó v a l k e v é s b é meghatá­ r o z o t t a k . csak v í v m á n y a i t f e l h a s z n á l v a egyre t ö b b e m b e r élhet m a j d b e t e g s é g e k t ő l t ö b b é . b á r e g y e s e k azt állítják. Az öregedés szokásos folyamatai elkerülhetetle­ nek. a k i k e g é s z é l e t ü k b e n futottak. akiket az öregedéssel j á r ó fizikai v á l t o z á s o k n e m g á t o l n a k a b b a n . m e r t a t e s t e d z é s s o r á n k e v e s e b b o x i g é n t tu­ d u n k b e l é l e g e z n i é s h a s z n o s í t a n i (azok. enyhíthetők egészséges életmóddal. a tanulási k é p e s s é g . a h a t v a n a t e l h a g y v a ö r ü l n e k . a francia Jeanne Calment 1997-ben. hogy az intellektuális hanyatlás nem f e l t é t l e n ü l v é g é r v é n y e s . h o g y elérheti a 1 2 0 évet (Fries 1 9 8 0 . hogy az ö r e g e d é s s e l g y e n g ü l n e k az e m l é k e z e t .1 0 0 év látszik a genetikailag meghatározott életkor legmagasabb é r t é k é n e k . m e n n y i b e n k a p c s o l ó d i k az emlékezet­ v e s z t é s m á s v á l t o z ó k h o z . Schaie 1979. amelyben u r a l k o d ó a fiatalosság. • c s ö k k e n az i z o m t ö m e g . B e s z á m o l t a k i d ő s e b b e m b e r e k r ő l is. bár valamelyest lassulhat az információk felidézése vagy elemzése. 1 0 0 é v e s koráig kerékpáro­ zott. hogy megfelelő életmóddal. Az életmód m i n d e n életkorban meghatározza az egészségi állapotot. c s a k é l e t e l e g v é g é n v e s z í t j e l e n t ő s e b b e n az o l y a n m e n t á l i s k é p e s s é g e i b ő l . Az e m b e r e k t ö b b s é g e e s e t é b e n a 9 0 . S o k a n vannak. megfelelő táplálkozással és elegendő mozgással (John 1 9 8 8 ) . e z é r t az ö r e g e d é s . ö n á l l ó éle­ tet é l j e n e k . p é l d á u l a z egészség­ h e z . a halál f é l e l m e is. B á r a brit ö r e g e k t ö b b s é g e n e m s z e n v e d jelentő­ s e b b t e s t i g y e n g e s é g t ő l é s fizikailag aktív marad. amiből tévesen mentális leépülésre következtethetnek. a s z e m é l y i s é g h e z és a t á r s a d a l m i struktú­ r á k h o z . késleltetik az elkerülhetetlent).1 54 I 6. m i n t a tanulási m o t i v á c i ó . A l e g t ö b b i d ő s e m b e r . 1 2 2 é v e s e n h a l t m e g .

például N a g y . 1 9 9 8 . h o g y t o v á b b m e g m a r a d ­ janak a z é r t e l m i k é p e s s é g e k v á l t o z a t l a n u l m a g a s szinten ( S c h a i e 1 9 9 0 ) . h a n e m aktívan formálják é s á t é r t e l m e z i k a z o k a t ( R i l e y e t al. c s e l e k v ő e n az i d ő s e b b e k a sajátos intéz­ ményi környezetben. években mérhető Ritkán tévézünk. A későb­ bi elméletek középpontjában az életút elképzelé­ se. h a g y o m á n y o s a n t i s z t e l t é k az i d ő s e b ­ beket. Az o l y a n t á r s a d a l m a k . a m e l y e k ö r ö k ifjúságot í g é r n e k . Azt hang­ s ú l y o z t á k . a m e l y e k k e l k i s z ű r h e t ő k a veszélyeztetetett i d ő s e m b e r e k . m e r t a t ö r t é n e l m i e m l é k e z e t és a b ö l c s e s ­ ség forrásának t e k i n t e t t é k ő k e t . amely az 1 9 5 0 . A s z o c i á l i s é l e t k o r r a l kapcsolatos f o g a l m a k t á r s a d a l m a n k é n t és .b e n h a l t m e g . v a l a m i n t az állt. b á r a 8 5 é v e s n é l i d ő s e b b e k felét é r i n t i . h o g y a n v e s z fel a z e g y é n ö r e g e d é s e Az elméletek első generációja: funkcionalizmus .k ó r . b ö l c s t a n í t ó . A k ó r á l d o z a t a i k ö z ü l ta­ lán az u t ó b b i i d ő k l e g h í r e s e b b j e a k o r á b b i e l n ö k . érté­ kekből és s z e r e p e k b ő l áll. a z i d ő s k o r i d e m e n c i a l e g f ő b b o k a is v i s z o n y l a g r i t k a a 75 é v e s n é l f i a t a l a b b c s e ­ lekvőképes e m b e r e k k ö r é b e n . s z e r e t ő nagy­ szülő. m á s r é s z t ez a k u l t ú r a c s a k a f i a t a l o s s á g o t ér­ tékeli. v e z e t ő t a n á c s o s . a k i 2 0 0 4 .leg­ alábbis a m o d e r n i p a r i t á r s a d a l m a k b a n . no m e g a z o k a p i r u l á k . A b r i t kultúrá­ ban e r ő s e n m e g b é l y e g z ő s z t e r e o t i p i k u s s z e r e p e ­ ket k ö t n e k az i d ő s e b b e k h e z . V a l ó j á b a n az i d ő s e b b e k . M á s s z e r e p e k károsak l e h e t n e k . g o n d o l j u n k c s a k a „zsémbes-agyalágyult-fárasztó-mocskos vénemAz ö r e g e d é s e l s ő e l m é l e t e i azt a f u n k c i o n a l i s t a szemléletet tükrözték. h o g y h a s z o n t a l a ­ nok é s g y á m o l t a l a n o k . plaszti­ kai m ű t é t e k r e é s h á z i p r a k t i k á k r a . h o g y a n a l a k í t j á k a t á r s a d a l m i struktúrák az i d ő s e b b e k életét. h o g y a n t e r e m t i k m e g életüket aktívan. Ronald R e a g a n . M á s t á r s a d a l m a k . N a n c y R e a g a n n y i l v á n o s a n t á m o g a t t a a z őssejt­ kutatást. 1 9 8 8 ) . m e r t k e v é s b é t u d n a k bánni az új t e c h n i k a i e s z k ö z ö k k e l . Szociális öregedés A szociális é l e t k o r a z adott.e g y r é s z t azért. Az első e l m é l e t e k n é m e l y i k e azt h a n g s ú l y o z t a . A z öre­ gekkel s z e m b e n i diszkriminációról az alábbiak­ b a n l e s z s z ó ( 1 6 4 . m e r t a z ö n b e c s ü l é s t r o m b o l j á k és e l m a g á n y o s o d á s h o z v e z e t n e k . A legújabb e l m é ­ l e t e k s o k f é l e k é r d é s t v e t n e k fel. m i n t a fiata­ lok.i d ő b e n is változnak. m o n d v á n . Még a z A l z h e i m e r .a s években uralkodott a szociológiában. A z u t ó b b i i d ő k k u t a t á s a i (főként a s o k a t v i t a t o t t ő s s e j t k u t a t á s o k ) a z z a l a r e m é n n y e l k e c s e g t e t n e k . F e l e s é g e . Vagyonokat k ö l t e n e k g y ó g y s z e r r e . A egyes szerepelvárások öregedéssel személyes identitásunk általában Az öregedés folyamata: versengő szociológiai magyarázatok A s z o c i á l g e r o n t o l ó g u s o k s z á m o s e l m é l e t b e n pró­ bálták leírni a brit társadalom öregedését. o.ni olyan m ó d s z e r e k e t .k ó r .). így a z o r v o s i b e ­ avatkozás l e h e t ő v é teszi.b a n m á r h á r o m h é t t e l p i a c r a kerülése u t á n a z i m p o t e n c i a e l l e n i V i a g r a a d t a a z összes r e c e p t r e k a p h a t ó g y ó g y s z e r b ő l s z á r m a z ó árbevétel 9 4 s z á z a l é k á t ( H o t z 1 9 9 8 ) . a k o p a s z o d á s e l l e n i tab­ letták és b a l z s a m o k .m i n t m i n d e n e m b e r n e m c s u p á n passzívan eljátsszák a rájuk osztott társadalmi szerepeket. é s f ő k é n t a r r a keresik a választ. a z a g y s e j t e k f o l y a m a ­ tos p u s z t u l á s a . életkorral k u l t u r á l i s a n t á r s í t o t t n o r m á k b ó l . A szabadidőnket nagyrészt a szexnek szenteljük. a m e ­ lyektől állítólag j a v u l a z e m l é k e z ő . rendkívül f o n t o s forrásai." ber/vénasszony" kifejezésekre (Kirkwood 2 0 0 1 ) . n e m t u d n a k l é p é s t t a r t a n i az idővel .é s k o n c e n t r á ­ ciós képesség. m i n t a j a p á n vagy a kínai.B r i t a n n i a é s a z E g y e s ü l t Á l l a m o k inkább leírják őket. A b r i t t á r s a d a l o m b a n társított szerepek pozitívak: lord.1 6 5 . v a l l á s i v e z e t ő . h o g y a z öregedés során egyénileg próbálunk alkalmaz­ kodni a változó társadalmi szerepekhez. E z e k k ö z é t a r t o z i k a z s í r l e s z í ­ vás és a r á n c f e l v a r r á s .1 9 6 0 . h o g y egy n a p k e z e l h e t ő lesz az A l z h e i m e r .

így a z o k s z a b a d d á v á l n a k m á s o k szá­ m á r a ( C u m m i n g . P a r s o n s ( 1 9 6 0 ) s z e r i n t „ e g é s z s é g e s é r e t t s é g " c s a k úgy é r h e t ő el. E s z e r i n t a s t r u k t ú r á k n e m t u d n a k l é p é s t t a r t a n i a n é p e s s é g b e n és az egyé­ n e k é l e t é b e n b e k ö v e t k e z ő v á l t o z á s o k k a l . oldalon). (Az é l e t ú t .e s évek közepétől a gerontológiában egy s o r ú j e l m é l e t j e l e n t m e g ( E s t e s e t al. u g y a n a k k o r a pro­ duktív tevékenység új formáit (például az önkén­ tes s z o l g á l a t o t ) m e g k e l l h a t á r o z n i . h a a z ö r e g e k l e l k i l e g a l k a l m a z k o d n a k v á l t o z ó kö­ r ü l m é n y e i k h e z . h o g y f ő k é n t a fiatalságot m i n d e n e k fölé h e l y e z ő és a h a l á l t k e r ü l ő E g y e s ü l t Á l l a m o k m u l a s z t o t t el olyan szerepeket kialakítani. Az e l m é l e t ö s s z e k ö t i a m i k r o . Howard 1 9 8 6 ) . egészségük g y e n g ü l é s é v e l k e v é s b é m e g t e r h e l ő s z e r e p e t vál­ lalhatnak. E n n y i b e n ellentétes a korábbi elméletekkel. h o g y a z ö r e g k o r s z ü k s é g k é p p gyengeséggel. nem v i z s g á l j á k meg. meg­ n y í l n a k a f i a t a l a b b a k előtt. h o g y a z ö r e g e d é s testi-lelki h a n y a t l á s s a l jár. f ö l ö s l e g e s s é váltak. Az életkor szerinti rétegződés szemléletéhez h a s o n l ó a n az életút szemléletmódja is továbblép a z ö r e g e d é s n e k a z e g y é n i é l e t m ó d változására k o r l á t o z ó d ó v i z s g á l a t á n . A z e l m é l e t k ö v e t ő i fel­ t é t e l e z i k . 2 0 0 3 ) . Vagyis az é l e t ú t m o d e l l b e n az öregedés a s z ü l e t é s t ő l a h a l á l i g tartó f o l y a m a t k é n t j e l e n i k meg. o l d a l o n i s m e r t e t t e m . B á r n y i l v á n v a n n é m i igazság a k i v o n u l á s e l m é ­ l e t b e n . A régi s z e r e p e k t ő l ( p é l d á u l a m u n k a h e l y t ő l ) m e g k e l l v á l n i . m i l y e n s z e r e p j u t h a t b e n n e az i d ő s e b b e k n e k . m i a szerepe a társadalmi struktúráknak (például a nyugdíjpolitikának). érettsége. 1 9 9 4 ) . h o g y m e n j e n e k n y u g d í j b a . h o g y m i k ö z b e n ezek az elméletek hangsúlyozzák. h o g y a l e l k i á l l a p o t o k . Az idősödő felnőttekkel kapcsolatos j ó n é h á n y vizsgálat a z z a l a z e r e d m é n n y e l zárult.H e n r y 1 9 6 1 . Kifejezte aggodalmát. függőséggel jár. ame­ l y e k e t k o r á b b a n a z i d ő s e b b e k t ö l t ö t t e k b e . a l a p g o n d o l a t a . h o g y ez a k i v o n u l á s a z é r t h a s z n o s a nagyobb társadalomnak. A l e g f o n t o s a b b a k k ö z ü l k e t t ő az életkor szerinti rétegződés elmélete és az életútmodell. FEJEZET folyamán változó társadalmi szerepeket.e a z o k a körül­ mények. m í g a t á r s a d a l o m n a k újra m e g kell f o g a l m a z n i a . h o g y a t á r s a d a l o m m ű k ö d é s é t segíti. Talcott Parsons amerikai szociológus. g a z d a s á g i é s k ö r n y e z e t i t é n y e z ő k ala­ k í t a n a k . v o n u l j a ­ nak vissza a közélettől és végső soron m i n d e n m á s t e v é k e n y s é g t ő l is. D e az e l m é l e t s z e r i n t a k i v o n u l á s az i d ő s e b b e k n e k is kedvez. ) E szem­ l é l e t m ó d s z e r i n t a z ö r e g e d é s a z é l e t egy szaka­ sza. Pél­ dául amikor a második világháború után nem sokkal Nagy-Britanniában 65 évben határozták m e g a n y u g d í j k o r h a t á r t . m e r t úgy vélik. h o g y a t á r s a d a l o m n a k a z e l ő r e h a l a d o t t k o r h o z i l l ő s z e r e p e k e t k e l l talál­ ni az idősebbek számára. a m á r akkoriban i s t a p a s z t a l h a t ó „ t á r s a d a l o m ő s z ü l é s " l á t t á n kije­ lentette: ez a mulasztás k ö n n y e n oda vezethet. a m e l y e t a z é l e t ú t r a k o r á b b a n h a t ó történeti. az 1 9 5 0 es évek egyik legbefolyásosabb funkcionalista e l m é l e t a l k o t ó j a felvetette. P a r s o n s e l k é p z e l é s e i m e g e l ő l e g e z t é k a kivonu­ l á s e l m é l e t e t (disengagement theory): azt a gon­ dolatot. mert a szerepek. E r r e p r ó b á l t v á l a s z o l n i a t e o r e t i k u s o k egy m á s i k . h o g y a n a g y t ö b b s é g j ó l éli m e g a v i s s z a v o n u l á s t .2.e l k é p z e l é s t k o r á b b a n . h o g y a z i d ő s e b b e k úgy érzik. mert n e m tudják ellátni az azokhoz t a r t o z ó feladatokat. b o l d o ­ gabbak (Palmore 1 9 8 5 . A l e g e l s ő e l m é l e t e k g y a k r a n feltételezték. a 1 4 9 . a m e l y e k a z i d ő s e k e t k ü l ö n c s o p o r t k é n t vizsgál­ j á k . E n é z e t s z e r i n t az i d ő s e k . E s t e s e t al. ha a z i d ő s ö d ő e m b e r e k m e g v á l n a k h a g y o m á n y o s sze­ r e p e i k t ő l .m i v e l e g y r e gyen­ g é b b e k . A z e l m é l e t e g y i k fontos vonatkozása a strukturális lemaradás fogalma ( R i l e y e t al. és h o g y a vál­ tozó társadalmi szerepek kialakításánál számolni kell e z z e l a h a n y a t l á s s a l ( H e n d r i c k s 1 9 9 2 ) . l é n y e g é b e n arra a k ö z k e l e t ű s z t e r e o t í p i á r a é p ü l . hogy az időseknek a mindenkori feltételekhez kell igazodniuk.6. . és e l i d e g e n e d n e k a t á r s a d a l o m t ó l . h o g y m é l t á n y o s a k .m i n d kevésbé alkalmasak a hagyományos társadalmi szerepek betöltésére. mert koruk előrehaladtával. a társadalmikonfliktus-hagyományt követő cso­ portja ( H e n d r i c k s 1 9 9 2 ) . 1 9 9 2 ) . amelyek közé az idősek kényszerülnek. A f u n k c i o n a l i s t a ö r e g e d é s e l m é ­ l e t e k b í r á l ó i azt m o n d j á k . egyre t ö b b e t b e t e g e s k e d n e k é s egyre inkább másokra vannak utalva . a társadal­ mi s t r u k t ú r á k és a t á r s a d a l m i f o l y a m a t o k közötti ö s s z e f ü g g é s e k e t vizsgálja ( E l d e r 1 9 7 4 ) . Parsons továbbment.és makroszoc i o l ó g i á t azáltal. h o g y a z i d ő s e b b e k lehető­ leg t e l j e s e n s z a k a d j a n a k el a n a g y o b b t á r s a d a l o m ­ tól. t á r s a d a l m i . hogyan h a t n a k az egyéni ö r e g e d é s i f o l y a m a t r a é s t á g a b b a n a z i d ő s e k tár­ s a d a l m i r é t e g z ő d é s é r e . a k i k v a l ó s z í n ű l e g új e r ő v e l é s k é s z s é g e k k e l t e l j e s í t i k m a j d azokat. h o g y j a v u l a k ö z é r z e t ü k . Az élet­ k o r s z e r i n t i r é t e g z ő d é s e l m é l e t e azt vizsgálja. E z é r t a k o r o s o d ó e m b e r e k t ő l azt várják. A második generáció: az életkor szerinti rétegződés elmélete és az életútelmélet Az 1 9 7 0 . amelyekben hasz­ nosulhatna idősebb polgárainak bölcsessége. és miért hasznosak ezek a szerepek a társadalomnak. ábrát a 153. a k k o r m é g a z időseb­ b e k v á r h a t ó é l e t t a r t a m a é s é l e t m i n ő s é g e jóval a l a c s o n y a b b v o l t a m a i n á l ( l á s d a 6.

Az i d ő s e b b n é p e s s é g b e n is m e g j e l e n i k a b r i t társadalom s o k s z í n ű s é g e . a m e l y e k e t n e h é z f e l d o l g o z n i . a k i addig az e g y ü t t l é t és támogatás legfőbb forrása volt. h o g y NagyB r i t a n n i á b a n a z i d ő s e b b e k a n y a g i h e l y z e t e roszszabb. N e m csak az időskorú népességet mondhatjuk v á l t o z a t o s n a k : m a g a az „öregkor" is s z é l e s és egy­ r e n ö v e k v ő é l e t k o r t a r t o m á n y t j e l e n t .M i n k l e r 1 9 9 1 . é r z e l m i é s a n y a g i p r o b l é ­ mákkal. h a n e m mert része s z e m é l y e s i d e n t i t á s u n k n a k . a m e l y r e s o k s z o r kité­ rek k ö n y v e m b e n .3. A z ö s s z e h a s o n l í t á s a l a p j a l e h e t a z is. h o ­ g y a n e m l é k e z n e k k o r á b b i é l e t ü k r e : á l t a l á b a n úgy érzik. mint Nagy-Britannia más lakói. a h á z a s . ábrán h a s o n l í t h a t u n k ö s s z e .SZOCIALIZÁCIÓ. a m e l y b e n a m i n d e n ­ napi szülői és m u n k a p i a c i feladatoktól megsza­ b a d u l t e m b e r e k m é g aktív. a m e l y e k a z idő­ sebbeket alárendelt.tár­ sadalmi k ü z d e l m e k . 2 0 0 3 ) . h o g y k i f i z e s s ü k a s z á m l á i n k a t . A z „ősz p é n z " egyre n a g y o b b s ú l y á r a jó példa a brit Saga. egy h a l o m i s m e r e t l e n k i h í v á s s a l is jár. és n e m c s a k heteroszexuálisok. a m e l y b e á g y a z ó d i k . faj és o s z t á l y s z e r i n t i r é t e g z ő d é s é t tükrözi.. h o g y a z i d ő s e k m i l y e n r e f e r e n c i a c s o p o r t h o z m é r i k hely­ z e t ü k e t . ö n á l l ó é l e t e t é l n e k . U g y a n a k k o r azt i s f e l m é r i k . a m e l y e t s o k a n nehezen v i s e l n e k el. j e l e n t ő s á t m e n e t e t j e l e n t ő k i h í v á s a m u n k a feladása. A Schmidt törté­ nete ( 2 0 0 2 ) c í m ű h o l l y w o o d i f i l m b e n a főszerep­ lő Jack N i c h o l s o n egy o l y a n férfit alakít. Az élet­ színvonal szubjektív megélése azonban n e m c s a k a n y a g i t é n y e z ő k t ő l függ. Összemér­ h e t i k m a g u k a t a t á r s a d a l o m e g é s z é n e k átlagos é l e t s z í n v o n a l á v a l vagy m á s n y u g d í j a s o k k a l . a m i k o r a z e m b e r abba- . a m e l y új l e h e ­ tőségeket k í n á l . A z e g y i k ilyen. a n e m i és etnikai hovatartozás szempontjából. A harmadik periódus az 5 0 . é l h e t n e k m a g á n y o s a n vagy s o k f é l e c s a l á d b a n . E b b e n a z esetben a v i s s z a v o n u l á s n e m c s a k j ö v e d e l e m . a k i meg­ békél az é l e t é b e n b e k ö v e t k e z ő v á l t o z á s o k k a l . a m e ­ l y e k e t a 6. hogyan élik meg az emberek az öregedést Nagy-Britanniában az egyenlőtlenségek.t á r s a d a l m i m e g b e c s ü l t s é g ü k le­ h e t n e j o b b i s ) . hogy minden idősebb ember szubjektíve megtapasztalná az egyenlőtlenséget (Vincent 1999). e g y s z e r r e k e l l s z e m b e n é z n i e testi. E s t e s e t al. E csoport sok tagjának van a n n y i ideje és pénze. A po­ litikai g a z d a s á g t a n i e l m é l e t s z e r i n t a z á l l a m n a k és a k a p i t a l i z m u s n a k is v a n s z e r e p e a z o k n a k a r e n d s z e r e k n e k a m ű k ö d é s é b e n . h a n e m melegek. A z osztály. ezért n e m vizsgálható m á s t á r s a d a l m i e r ő k t ő l e l k ü l ö n í t v e ( E s t e s . Az öregedés jellemzői Nagy-Britanniában Bár az öregedés o l y a n folyamat. ÖREGEDÉS A harmadik generáció: a politikai gazdaságtan elmélete Az utóbbi években az öregedésvizsgálatok egyik legfontosabb i r á n y z a t a a C a r r o l l E s t e s m u n k á j á ­ val i n d u l t politikai gazdaságtani szemlélet.7 5 é v e s kort f e l ö l e l ő s z a k a s z . m e n n y i r e tudják az idősö­ dő emberek megőrizni önállóságukat és általános jóllétüket. ők is különböz­ n e k egészségi állapotuk szerint. ÉLETÚT. ha­ nem s t á t u s v e s z t é s h e z i s v e z e t h e t . az e g é s z s é g ü g y i el­ látást vagy a t á r s a d a l o m b i z t o s í t á s t f o r m á l j a . Egyenlőtlenség az idősebbek körében Á l t a l á n o s s á g b a n a z t m o n d h a t j u k . a m e l y e k b e n már sokkal n e h e z e b b az embereknek önállóságu­ kat m e g ő r i z n i . l e s z b i k u s o k i s a k a d n a k k ö z t ü k . mielőtt elhagyták a munkaerőpiacot. Ugyanez l á t h a t ó a z E u r ó p a i U n i ó m á s o r s z á g a i b a n is. A s z o c i á l p o l i t i k á t . A m e g ö z v e g y ü l é s egy negy­ ven-ötvenéves k a p c s o l a t m e g s z ű n é s é t j e l e n t h e t i : olyan társ e l v e s z t é s é t . h o g y m a n e m s z e n v e d n e k h i á n y t s e m m i ­ b e n (bár e r k ö l c s i . Ezzel s z e m b e n a negyedik életszakasz azokat az éveket jelenti. a m e l y kizárólag az ötvenen felüliek alkotta p i a c o n kínálja utazási program­ jait és más termékeit. h o g y a j e l e n l e g i n é l a n y a g i l a g j o b b h e l y z e t b e n voltak. L e g t ö b b ü n k n e k a m u n k a n e m p u s z t á n azért kell. k o n f l i k t u s o k és a m i n d e n ­ kori u r a l k o d ó h a t a l m i v i s z o n y o k e r e d m é n y e k é n t fogja fel. politikai értékeik és preferenciáik különbözőek. h a n e m a t t ó l is. ö n m a g u k r ó l g o n d o s k o d n i . E z é r t n e m mondhatjuk. h o g y egyre n a g y o b b fogyasztói p i a c o t é s k u l t ú r á t j e l e n t e n e k . E g y m á s i k j e l e n t ő s v á l t o z á s . Az i d ő s e b b e k e t é r i n t ő s z a k p o l i t i k a a tár­ sadalom n e m . Az i d ő s e b b e k is f e l o s z t h a t ó k gazdagokra. E b b e n a részben megnézzük. G y a k r a n vá­ l a s z t ó v o n a l a t h ú z n a k a h a r m a d i k és a n e g y e d i k életszakasz közé. amelyet sok i d ő s ö d ő e m b e r m e g é l . mint más népességcsoportoké.a m e l y p é l d á u l a j ö v e d e l m e t . E z e k az eltéré­ sek meghatározhatják. marginális h e l y z e t b e szo­ rítják. m i n d e n e t n i k a i c s o p o r t b a n m e g t a l á l h a t ó k . faj é s n e m s z e r i n t i e g y e n l ő t l e n s é ­ gek g y a k r a n n ö v e k e d n e k . T o v á b b á éppúgy. A h o g y a n az e m b e r öregszik. E k k é p p az ö r e g e d é s és az öregkor j e l e n ­ sége k ö z v e t l e n ü l k a p c s o l ó d i k a h h o z a n a g y o b b t á r s a d a l o m h o z . s z e g é n y e k r e és a k e t t ő k ö z ö t t i e k re. Az e l m é l e t k ö z p o n t i k é r d é s e a g a z d a s á g i és a politikai r e n d s z e r s z e r e p e a t á r s a d a l o m b a n fenn­ álló h a t a l m i v i s z o n y o k é s e g y e n l ő t l e n s é g e k ala­ kításában és f e n n t a r t á s á b a n .vagy élettárs e l v e s z t é s e .

NagyB r i t a n n i á b a n 2 0 0 3 .B r i t a n n i á b a n a K e n t i E g y e t e m 1 3 1 7 fős m i n t á n f e l m é r é s t végzett a z i d ő s e b b e k é l e t m ó d ­ j á r ó l ( M i l n e . é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t t n ő k k ö z e l fele. A nyug­ díjasok k ö z ö t t i j ö v e d e l e m e g y e n l ő t l e n s é g e g y i k fő m e g h a t á r o z ó j a . a m e l y j e l e n t ő s e n c s ö k k e n t ­ h e t i az i d ő s e b b s z e m é l y é l e t s z í n v o n a l á t . életévüket betöltöttek körében az Európai Unió tagországaiban. Forrás: Social Trends. N a g y . A m á s i k vi­ l á g b a n é l ő k e t . 7.. a m e l y b ő l k e r e s e t e s z á r m a z o t t . társadalmi kirekesztettség és jólét" című fe­ jezetben f o g l a l k o z u n k ( 2 7 8 . E z z e l s z e m b e n a 6 5 . 2004.6 9 éves férfiak t ö b b m i n t h á r o m n e g y e d e n ő s . A hajlott kor elnőiesedése A n ő k á l t a l á b a n t o v á b b é l n e k .3. m é l y s z e g é n y s é g s ú j t h a t j a . A munkaerőpiac elhagyása jövede­ l e m v e s z t é s h e z vezet.b a n a n ő k s z ü l e t é s k o r várható é l e t t a r t a m a m a j d n e m ö t évvel v o l t h o s s z a b b . a 8 5 . b A 65. „Szegény­ ség. FEJEZET 6. ábra Szegénységi ráta és relatív jövedelem a 65. 1998 3 11 Írország Görögország Portugália Dánia Ausztria M Belgium "öj N Nagy-Britannia N Franciaország Finnország Spanyolország Olaszország Németország Svédország Luxemburg Hollandia EU-átlag 1 a 1 1 1 1 1 1 I 1 1 100 A szegénységi küszöb alatt élők (a teljes népességre számított ekvivalens jövedelem mediánjának 60 száza­ lékánál kisebb jövedelműek) százalékos aránya. é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t t n ő k n e k pedig négyötöd r é s z e özvegy.H a r d i n g 1 9 9 9 ) . A z e g y i k világot a nemrégiben nyugdíjba vonult. 34.6. c s e k é l y m e g t a k a r í t á s s a l r e n d e l k e z ő i d ő s e b b e k . o. közös háztartás­ b a n élő. életévüket betöltöttek ekvivalens jövedelem mediánja a 0-64 éves népességhez viszonyított százalékos arányban. E m i a t t az özvegység gyakori az i d ő s e b b n ő k kö­ r é b e n . hagyja a m u n k á t . mint a férfiaké ( N a t i o n a l Office of S t a t i s t i c s 2 0 0 4 a ) . a v i s z o n y l a g jó m ó d b a n é l ő k . a m i k o r arról k é r d e z t é k őket. m a g á n y o s . o. a k i k á l t a l á b a n n y o l c v a n é v e n felü­ li. k i s e b b s é g i e k és fi­ zikai d o l g o z ó k s z e g é n y e b b e k . s z á z a d má­ s o d i k fele ó t a j e l l e m z ő a n ő k n a g y a r á n y a az . m a g á n n y u g d í j b a n i s r é s z e s ü l ő c s o p o r t alkotja. 6 0 szá­ z a l é k ( H M S O 2 0 0 4 ) .2 7 9 .). m i n t a férfiak. h o g y tudtak-e s z o l g á l a t i vagy magánnyugdíjat felhalmozni. m i n t k ö z é p k o r ú megfelelőik. Következésképp életük későbbi szakaszában azoknak az idősebb férfiaknak l e h e t a l e g m a g a s a b b b r u t t ó j ö v e d e l ­ m ü k . B á r N a g y . a n y o l c v a n a s éveik e l e j é n j á r ó k k ö r é b e n e z a z a r á n y k e v e s e b b . h o g y az i d ő s e b b n ő k . A felmérés v á l a s z a d ó i a r o m l ó e g é s z s é g i á l l a p o t u t á n a pénz­ telenséget említették mindjárt a m á s o d i k helyen. így a z öregkori h a l m o z o t t e g y e n l ő t l e n s é g azt je­ l e n t i . A 6 5 . / Az i d ő s e b b e k s z e g é n y s é g é v e l a 10. a m e l y b e n k é t kü­ l ö n „világ" l é t e z é s é t tárták fel. a k i k k o r á b b a n é r t e l m i s é g i k é n t vagy veze­ tőként dolgoztak.B r i t a n n i á b a n m á r a 2 0 . m i t ő l t a r t a n a k leg­ inkább. A n ő k e s z á m s z e r ű „fölény­ b e " k e r ü l é s é t n e v e z i k „ a h a j l o t t k o r elnőiesedésé­ nek" (feminization of later life].

Az idősebb n ő k közül t ö b b e n szegények. A z idősebb n ő k m i n d ö s s z e 4 3 s z á z a l é k á n a k szár­ mazik v a l a m i l y e n j ö v e d e l m e m a g á n n y u g d í j b ó l 1 59 ( b e l e é r t v e a n é h a i férjük n y u g d í j á b ó l s z á m í t o t t ö z v e g y i n y u g d í j a s o k a t i s ) . h o g y a 6 5 . é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t t férfiak é s n ő k m i l y e n a r á n y b a n k a p n a k m a g á n ­ nyugdíjat. é s ritkábban találkozhatnak másokkal. a z a u t ó h i á n y igen­ csak korlátozhatja a nők mozgáslehetőségeit: ne­ h e z e b b e n j u t n a k e l o r v o s h o z vagy v á s á r o l n i . m i n t a férfiak. Van. m i n t a férfiakat. A 90. h a n e m m á s f o r r á s o k b ó l is kevesebb jut nekik. A 7 5 . A z i d ő s e b b brit n ő k k ö z e l fele él e g y e d ü l .1.8 4 é v e s n ő k m i n d ö s s z e 4 2 szá­ z a l é k á n a k v a n a u t ó j a . m í g a férfiak k ö r é b e n ez az a r á n y 71 s z á z a l é k ( H M S O 2 0 0 4 ) . m e r t a z e l s ő világ­ háború sok fiatal férfi é l e t é t k ö v e t e l t e . A k e r e s e t e k terén a n e m e k k ö z ö t t m e g f i g y e l h e t ő s z a k a d é k és a szülés-gyermeknevelés i d e j é n k i e s ő j ö v e d e l e m miatt a n ő k k ö z ü l s o k k a l k e v e s e b b e n r e n d e l k e z ­ nek olyan nyugdíjjogosultsággal. R é s z b e n azért c s ö k k e n h e t a n ő k fér­ fiakéhoz v i s z o n y í t o t t s z á m a . I d ő s e b b k o r u k b a n a n ő k e t j o b b a n sújtják a fo­ g y a t é k o s s á g o k . ELETUT. E z é r t a z i d ő s g o n d o z á s b a n i s s z á m o l n i k e l l a n e m e k k ö z ö t t i k ü l ö n b s é g e k k e l (Arber et al. . betegeskedést. életévüket betöltött britek között jelenleg h á r o m s z o r a n n y i a n v a n n a k a n ő k . m í g a férfiaknak c s a k m i n t ­ egy ö t ö d e . például m á r n e m tudnak egyedül fürödni vagy l e f e k ü d n i é s f ö l k e l n i . é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t ­ tek k ö r é b e n a férfiaknál g y o r s a b b a n c s ö k k e n a halandóság. m i n t férfi kortársaik.4. é s á t l a g o s a n m e k k o r a ö s s z e g j u t a z ilyen jövedelemforrással rendelkezőknek. m í g a férfiaknál ez az a r á n y 66 százalék. 2003). m i n t a n ő k n é l . h o g y az idősebbek k ö r b e n t a p a s z t a l h a t ó v a g y o n i egyen­ lőtlenségek egyik fő o k a a m a g á n n y u g d í j . h o g y k ö z ü l ü k t ö b b e n s z o r u l n a k segítségre. é s m a v a l a m e l y e s t c s ö k k e n . Vizsgálatok bizonyítják. ÖREGEDÉS idősek között. m i n t a férfiak. Az a r á n y t a ­ lanság m a i c s ö k k e n é s e a b b ó l is fakad.e s n é p s z á m l á l á s s o r á n érte el a nyugdíjkorhatárt. Bár az autóbirtoklásban mutatkozó e l t é r é s n e m l á t s z i k f o n t o s n a k . akinek az öregkor folytonos nélkülözést. ábrán l á t h a t ó . hogy az idősebb nők nemcsak a személyes jövedelem tekintetében m a r a d n a k e l a férfiaktól.e l ő t e ­ remtés k é p e s s é g é n e k k ü l ö n b s é g e . Ez azt j e l e n t i . táb­ lázat azt m u t a t j a . század m á s o d i k f e l é b e n a 6 5 . A 6. t á m o ­ g a t á s r a a m i n d e n n a p i f e l a d a t o k b a n és ö n e l l á t á s ­ ban. a férfiakhoz v i s z o n y í t o t t a r á n y u k mindig ingadozott. depressziót és magányt jelent.t i t i SZOCIALIZÁCIÓ. a m i f e l b o r í t o t t a a n e m e k egyensúlyát e b b e n a k o r c s o p o r t b a n . h o g y a 2 0 . például kevesebb n ő n e k v a n a u t ó j a . hogyan változott 1 9 5 1 óta a n e m e k a r á n y a az idő­ sek k ö r é b e n . A 6. de 2021-ben várhatóan már csak kétszer annyian lesznek. Az e l ő b b e l m o n d t a m . A n ő k e n e m z e d é k e a z 1 9 6 l .

4.vagy l a k á s t u l a j d o n t e k i n t e t é b e n i s r o s s z a b b h e l y z e t ű e k (bár b i z o n y o s c s o p o r t o k b a n . . p é l d á u l a z i n d i a i a k vagy a k í n a i a k k ö r é b e n m a j d n e m anyn y i i d ő s e b b e m b e r n e k v a n l a k á s a . Forrás: Social Trends. Meg­ á l l a p í t o t t á k . lakó­ helyükön n e m válogathatnak az álláslehetőségek között. é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t t b r i t e k a né­ p e s s é g n e k m i n t e g y 5 s z á z a l é k á t t e t t é k ki. (A 6. vagyis ö s s z e v e t j ü k egyfelől a fiatal g y e r e k e k és a nyug­ d í j a s o k s z á m á t . A m u n k a e r ő p i a c o t elhagyó etnikai kisebbségek gyakran n e m tudják kiegészíteni kötelező állami nyugdíjukat önkén­ tes s z o l g á l a t i vagy s z e m é l y e s m a g á n n y u g d í j j a l . 7. Nagy-Britanniában más csoportokhoz h a s o n l í t v a á l t a l á b a n a p a k i s z t á n i a k és a b a n g l a ­ desiek között a legnagyobb a szegénységben élők a r á n y a . E z e k az idős em­ berek más vagyoni mértékek szerint. h o g y a nyugdíjakat a m a i n á l h o s s z a b b i d e i g k e l l f i z e t n i ( l á s d a 6. ábrán látható. m e n n y i a z e l t a r t o t t a k a r á n y a . m u n k a v é g z ő korúak számát.6.B r i t a n n i á b a n é s s o k m á s iparosodott o r s z á g b a n .b e n a 6 5 .) Mivel az idősebb populáció várhatóan a k ö v e t k e z ő s z á z a d i g n ö v e k e d n i fog. A m a g á n n y u g d í j h i á n y a m u t a t j a . m i n t a fehé­ reknél). hogy az öregkorú eltartottak arányának n ö v e k e d é s e e g y r e n a g y o b b t e r h e t ró m a j d a fel­ h a s z n á l h a t ó f o r r á s o k r a . é s e z e g é s z e n h a j l o t t k o r u k i g így m a r a d . h a arra g o n d o l u n k . Nemrégiben p é l d á u l n é h á n y ö n k é n t e s n y u g d í j p é n z t á r figyel- 6. 1 9 5 1 . h o g y Nagy-Bri­ tanniában a nagyrészt bevándorolt idősebb etni­ kai n é p e s s é g h i v a t a l o s s z o l g á l a t i i d e j e k e v e s e b b . E g y e s k i s e b b s é g i c s o p o r t o k b a n a n ő k r o s s z a b b g a z d a s á g i h e l y z e t e a b b ó l i s fakad. m i n t f e h é r kor­ t á r s a i k é . Van. A v á r h a t ó élettar­ t a m n ö v e k e d é s e azt j e l e n t i .2 0 0 1 a Anglia és Wales 100 férfira jutó nők száma 3501 100 50 o-i 1951 a 1 1 1 1 1 1961 1971 1981 1991 2001 Az évközi népességbecslések alapján. 2004. h o g y a n l e h e t a v á l t o z ó né­ pesség szükségleteiről gondoskodni. ma az arányuk 15 százalék. aki azt mondja.6. hogy kulturális n o r m á i k é r t e l m é b e n n e m állhat­ tak m u n k á b a korábban. A n é p e s s é g é l e t k o r s z e r i n t i m e g o s z l á s á b a n be­ következő jelentős változás k ü l ö n ö s gondokat o k o z N a g y . E n n e k o k á t ú g y é r t h e t j ü k m e g . FEJEZET Életkor és etnikai hovatartozás Az etnikai kisebbséghez tartozó idősebb britek j ö v e d e l m e i s á l t a l á b a n k i s e b b . és k ö r ü k b e n n a g y o b b a s e g é l y e k r e szo­ rulók aránya (Berthoud 1 9 9 8 ) . Öregedéspolitika „Globális öregedési válság"? 1 8 5 0 . a m u n k a e r ő p i a c o n d i s z k r i m i n á c i ó éri őket. ábra A nemek aránya az idősek körében életkor szerint. 34. a s z o c i á l i s s z o l g á l t a t á s o k é s a z e g é s z s é g ü g y i e l l á t á s o k iránti i g é n y e k is n ö v e k e d n e k m a j d . ábrát). és továbbra is növekszik. A d e m o g r á f i a i előrejel­ z é s e k e t l á t v a a k o r m á n y z a t o k . hogyan n ö v e k e d e t t a z e l t a r t o t t a k a r á n y a Nagy-Britan­ niában. é r d e k c s o p o r t o k és d ö n t é s h o z ó k k é n y t e l e n e k e l ő r e g o n d o l k o d n i é s ja­ v a s l a t o k a t k i d o l g o z n i . Az i d ő s e k e t t á m o g a t ó p r o g r a m o k a t a z o n b a n a m u n k a v é g z ő n é p e s s é g f i n a n s z í r o z z a . például az a u t ó . és gyakran még az angol nyelvet s e m be­ s z é l i k eléggé. h o g y a l e g r o s s z a b b h e l y z e t ű e k álta­ lában az idősebb ázsiai nők. m á s f e l ő l a z aktív.5. o. Ginn és Arber (2000) az idősebb népességben az etnikai hovatartozás és n e m szerinti különb­ ségeket vizsgálták az egyéni jövedelemben.

vagy Oscar Wilde regényében. . akinek arcát-testét erkölcstelen tobzódásai rej­ télyes módon nem csúfítják el. táblázat Magánnyugdíjak 3 a 6 5 . hogy miként értelmez­ zük az öregedést: A nyugati kultúrában az ö r e g e d é s t évszázado­ kon át olyan létállapotnak képzelték. az arca för­ t e l m e s " (Wilde 1 9 8 7 . Súlyozás nélküli adatok. A keresztény g o n d o l k o d á s dualisztikus m ó d o n szétválasztja a t e s t e t és a lelket. amelynek segítségével megérthetjük.0. 6 2 0 0 1 / 2 0 0 2 Ellátottak aránya Férfiak Családi állapot Házastárs/élettárs Egyedülálló Özvegy Elvált/külön él Társadalmi-gazdasági csoport Értelmiségi/vezető Középszintű Alsóbb szintű alkalmazott és fizikai dolgozó Összesen a b Magánnyugdíjasok átlagos juttatása (font/hét) Férfiak Nők Nők A nők és a férfiak magánnyugdíj-jövedelmének aránya (%) -S 74 52 70 57 90 60 62 71 28 61 56 36 64 51 34 43 92 65 61 78 172 84 50 83 34 70 46 48 95 43 28 44 37 108 75 62 55 51 56 53 Szolgálati vagy személyes (saját jogú és hozzátartozói) nyugdíj. A mennyország a n n a k j u t a l m a . Amikor végül késsel nekiesik a festménynek. már ha valaki m e g é r t e az öregkort: ezt m u t a t t á k meg az emberi t e s t végső enyészetéről. ifjú képmása . mint áldás. amelyből az embert csak természetfeletti erők szabadíthatják meg. életévüket betöltöttek körében: családi állapot és társadalmi-gazdasági cso­ port szerint. Forrás: Social Trends. ha. Foglalkozás alapján. 1 9 0 . A hús pusztulása felszabadítja a lelket vagy az igaz é n t az időtlen másvilági létre. 11. A legenda és a romantikus képzelet birodal­ mán kívül e g é s z e n a legutóbbi időkig csak egy­ féle jövője lehetett az ö r e g e d é s n e k a nyugati kul­ túrában. de egészen a leg­ utóbbi időkig ez a kutatás inkább csak álom volt. Igaz. Part 1: NS-SeC. mint fiatalkorában. o. Halála pillanatában a festményre visszatér régi. akkor is inkább á t o k volt. Dorian Gray lenyűgözően jóképű esztéta. hogy mindig igyekeztünk meghoszszabbítani a cselekvő életet.SZOCIALIZÁCIÓ. I De gyorsan változnak az idők. 34. é p p e n ö n m a g á t pusztítja el. ráncos. hogy „felfe­ dezzék: a szépirodalom kiapadhatatlan forrás. mennyire sokféle jelentéssel bírhat az öregedés tapaszta­ lata a társadalomban".I 6. aki m e g m a r a d a tisztes.„ra­ g y o g ó fiatalságának és szépségének minden pom­ pájában" -. ÖREGEDÉS képzelőerő bevetésére: kortalc Mike Hepworth a könyvében (Stories of Ageing. például a vándorló zsidó vagy a boly­ gó hollandi legendájában. hogy I az ö r e g e d é s nyűgeitől n e m c s a k a következő. ez történik például Faust e s e t é b e n (Fielder 1 9 4 6 ) . és a modern or.I vostudomány és technika új reményt ad.). milyen gyökeresen módosíthatná a tudomány és a technika. aki egyezséget köt az ördöggel. Az irodalomban néha a természetfeletti erők valóban beavatkoztak a dolgok látszólag t e r m é s z e t e s rendjébe. Lásd Appendix. Ráadásul ha az e m b e r megtapasz­ talhatta az örök életet. hogy eltüntesse múltja bizonyíté­ kát. nem valóság. a halálról és az utána a m e n n y b e n vagy pokol­ ban következő életről a l k o t o t t keresztény elkép­ zelések. az erkölcsi romlást feszegető Dorian Gray arcképé­ ben. a brit központi statisztikai hivatal társadalmi-gazdasági osztályozása (NS-SeC) szerint. mert széttéphetetlen kötelék fűzi a képhez. ÉLETÚT. 2000) igyekszik rávezetni olvasóit. ezért a t e s t ö r e g e d é s e az ideiglenes világban a másvilá­ gi örök spirituális lét próbája. féktelenségének minden külső jele (amelyek t ö r t é n e t é b e n a korai ö r e g e d é s formáját öltik) titokzatos m ó d o n csak arcképén látható. erényes öregedésnél és n e m igyekszik alkut kötni az ördöggel. míg belőle csak egy v é n e m b e r hullája marad. 2004.7. és eladja neki a lelkét. hogy gá­ tat vessenek a testi ö r e g e d é s szokásos folyama­ tainak. Az alábbi szövegben Hep­ worth kifejti. hogy t o v á b b r a is olyan aktív életet élhessen. mely „fonnyadt volt.

hogyan próbál megbirkózni. életévét betöltötte Előrejelzések" 1971 1981 1991 2001 2011 2021 A 2001. évre vonatkozó népességbecslések a manchesteri adat­ egyeztetési gyakorlat időközi eredményeit is tartalmazzák. Igaz-e. a fiatalos élet m e g h o s s z a b b í t ó j a nem az örök immateriális lélek vallása. mert az öregedéssel j á r ó b e t e g s é g e k r e gyógyírt találnak. hogy kortalan j ö v ő n e k nézhetünk e l é b e ? h a t á s a i t . 6. amit egyes szociológusok állítanak. hogy az e m b e r b ő l kiborg lesz. (Drew Ledér [ 1 9 9 0 ] el­ képzelésétől eltérően. h a n e m egy tudományos-fantasztikus regény válik valóra. és az ö r e g e d é s n e m okoz t ö b b é g o n d o t . J a b b e r F. Ha m e g s z ü n t e t h e t n é n k az ö r e g e d é s testi hatá­ sait. volna é r t e l m e egyáltalán öregedésről be­ szélni? 3. eltávolítják és egy genetikai úton előállított vagy egy átülte­ t e t t szervvel helyettesítik. Gubrium ( 1 9 8 6 ) tekintélyes szociálgerontológus m u t a t rá. ezért várják remény­ kedve az orvostudománytól. 1971—2021 e 15 16 évesnél fiatalabb 10 65. h a n e m a biológiai t e s t t u d o m á n y a lesz. 17. b 2001-re alapozott előrejelzések a Forrás: Social Trends. o. félig technikai lényként „ p o s z t h u m á n " t e s t e t ölt (Featherstone 1 9 9 5 ) . . Szorgalmazzák. Sokan hisznek a t u d o m á n y határtalan l e h e t ő s é g e i b e n . így k o m p e n z á l j á k a h o s s z a b b é l e t t a r t a m j a . ábra A brit eltartott népesség életkor szerinti megoszlása. megbékélni az egyén korlátaival. és a gyenge.r e ) . Forrás: Hepworth 2 0 0 0 . E fejlemény egyik érdekes jele. (Az ö r e g e d ő n é p e s s é g g e l és a j ó l é t i ki­ a d á s o k k a l k a p c s o l a t o s vitát a k e r e t e s r é s z b e n is­ mertetem. aki szerint az „eltűnő t e s t " a fájdalom. Az öregedési folyamat leküzdésének egyik mód­ m e z t e t e t t arra. Napjainkban az az uralkodó nézet. hogy az öre­ g e d é s folyamatának megfékezője. 1 2 4 . mint inkább biológiai jellegűek (Cole 1 9 9 2 ) . A t e s t belső részeit. A testből g é p lesz.) U j a b b a n b í r á l j á k azt a z e l k é p z e l é s t . rosszul m ű k ö d ő testrészek cserélhe­ tők lesznek. hogy meg­ oldhatja minden gondunkat. m i n d a férfiak ( j e l e n l e g 6 5 év) e s e t é b e n n ö v e l j é k 70 évre. h o g y a j e l e n l e g i n y u g d í j f i z e t é s i rendszert n e m lehet a végtelenségig fenntartani. hogy a nyugdíjkorhatárt mind a n ő k (ez é p p m o s t e m e l k e d i k 6 0 é v r ő l 6 5 . hi­ s z e n h a e g y c s o p o r t o t „ e l t a r t o t t k é n t " í r n a k le. KÉRDÉSEK 1. és 2002. Már nem kell sok idő. Az ö r e g e d ő t e s t törté­ n e t e t e h á t n e m arról szól majd.5. hogy létezik) e b b e n a j ö v ő k é p b e n a t e s t szó szerint eltűnik. hogy az ö r e g e d é s t az életút t e r m é s z e t e s befejeződéséből gyógyítha­ tó b e t e g s é g g é változtatja. ame­ lyek a hajlott korban g o n d o t okoznak.6. és az emberi élet hossza jóval meghaladja majd a száz év feletti matuzsálemi kort. h o g y a z i d ő s e b b e k „eltartott n é p e s s é g e t " a l k o t n á n a k .1 2 5 . FEJEZET nem m é g e b b e n az életben m e g s z a b a d u l h a t u n k (Katz 1 9 9 6 ) . mennyire vonakodik a mai társadalom beismerni. és az ö r e g e d é s t ö b b é szót sem érdemel. a b e t e g s é g és a gyengélkedés révén mutatja meg. 2004. o. vagy félig bioló­ giai. hogy a biológiailag kor­ látozott élettartam „normális". hogy a kortalan jövő mai modelljei nem annyira spiritu­ ális. 34. Az örök ifjúság vágya vajon az ö r e g e k e t lenéző társadalom t e r m é k e ? 2. Az ö r e g e d é s jövőjének e derűlátó elképzelése szerint a hajlott korral j á r ó biológiai kockázatok gyógyíthatók lesznek.

Az i d ő s e b b e k gyakran ingyen. Az életkor alapján történő d i s z k r i m i n á c i ó u g y a n o l y a n i d e o l ó g i a . Életkori diszkrimináció Nagy-Br. vagy h o g y 6 5 é v felett a z e m b e r e k t ö b b s é g e k o r a m i a t t k e r ü l k ó r h á z b a vagy o t t h o n b a . M á s o d s z o r .a g a z d a s á g n a k h a s z n o s t e v é k e n y s é g n e m korlátozódik az aktív m u n k a e r ő . Economist. t e r é n . h o g y a z idősebb szülők továbbra is érzelmi támogatást nyújtanak felnőtt gyermeiknek.a s é v e k b e n n ő t t fel. Ma k e v e s e b b fiatal l é p a munkaerőpiacra 16 évesen. B á r a s z e r z ő k e l i s m e r i k . m i t j e l e n t az „eltar­ tott". h a n e m s o k a t a d n a k 6.SZOCIALIZÁCIÓ. Ugyanakkor m i n d e n korábbi­ nál több n ő d o l g o z i k f o g l a l k o z t a t o t t k é n t . h o g y a t á r s a d a l o m e g é s z é b e n és az é l e t ú t teljes h o s s z á b a n is újfaj­ ta jólét t a p a s z t a l h a t ó . a m i j e l e n t ő s m é r t é k b e n c s ö k k e n t i a z á l l a m e g é s z s é g ü g y i é s á p o l á s i költ­ ségeit. ábra Nyugdíj-finanszírozás a vizsgált országok GDP-jének százalékos arányában. a m i el­ lensúlyozza a férfiaknál t a p a s z t a l h a t ó r ö v i d e b b szolgálati időt. hogy n e m n e v e z h e t ü n k m i n d e n i d ő s e b b e m b e r t m a k k e g é s z s é g e s n e k é s b i z t o n s á g o s a n y a g i hely­ zetűnek. a m e l y i k m o s t éri el a n y u g d í j k o r h a t á r t . M a n a p s á g m á r n e m áll­ ja meg a h e l y é t s z á m o s o l y a n e l k é p z e l é s . Az i d ő s e b b e k a c i v i l s z e r v e z e t e k b e n i s a k t í v s z e r e p e t j á t s z a n a k . C h r i s G i l l e a r d és Paul Higgs ( 2 0 0 5 ) úgy é r v e l n e k . P é l d á u l gyakori h i e d e l e m . Németo. A z u n o k á k g o n d o z á s á b ó l i s n a g y r é s z t vál­ l a l n a k .6. a n y u g d í j a z á s előtt á l l ó k k ö z ü l s o k a n jobb é l e t r e s z á m í t h a t n a k . például amikor éppen válnak. A z e l ő í t é l e t e s s é g m á s területeihez h a s o n l ó a n sok h a m i s sztereotípia él a z i d ő s e b b e m b e r e k k e l k a p c s o l a t b a n is. A r b e r é s G i n n felve­ tik. szeptember 27. E z e k az e m b e r e k idősebben is megőrzik fiatalkorukban kialakult szokásaikat. és független é l e t s t í l u s n a k h ó d o l n a k . m i n t a sze­ x i z m u s vagy a r a s s z i z m u s . E z e k m i n d t é v h i t e k . é s h o g y n a g y ré­ s z ü k s z e n i l i s . fizetik a t a n d í j u k a t .1 9 6 0 . Az a f e l n ő t t n e m ­ zedék. a g a z d a s á g n a k és a t á r s a d a l o m n a k . a háborút k ö v e t ő 1 9 5 0 . a z e n e stb. ÖREGEDÉS akkor azt sugallják. h o g y a z v a l a m i k é p p g o n d o t okoz a t á r s a d a l o m n a k . informálisan segítenek ellátni r á s z o r u l t a b b társaikat. h o g y a z i d ő s e b b d o l g o z ó k s z a k m a i l a g k e v e s e b b e t t u d n a k a f i a t a l o k n á l . Forrás: The Crumbling Pillars of Old Age. mert tovább marad­ nak az i n t é z m é n y e s o k t a t á s b a n . Arber é s G i n n ( H M S O 2 0 0 4 ) s z i n t é n azt m o n d ­ ják. h o g y át k e l l g o n d o l n u n k . é l e t é v e b e t ö l t é s e e l ő t t e l h a g y j a a munkaerőpiacot. h o g y a z i d ő s ö d ő e m b e r e k nemhogy t e r h e t j e l e n t e n é n e k . Olaszo. a m e l y korábban a h a j l o t t k o r ú a k h e l y z e t é t j e l l e m e z t e : például h o g y e l v e s z í t i k t á r s a d a l m i k ö t e l é k e i k e t és á l l a m i e l l á t á s o k r a s z o r u l n a k .p i a c i r é s z v é t e l ­ re. h o g y a z i d ő s ö d ő e m b e r e k f e l n ő t t g y e r m e k e i k anyagi támogatásában is fontos forrásnak számít­ h a t n a k : p é l d á u l p é n z t a d n a k n e k i k k ö l c s ö n vagy a j á n d é k b a . s e g í t e n e k lakás­ h o z j u t n i . amikor az ifjúsági k u l t ú r á t „kiugró fogyasztás" uralta a divat. m e n y e i k is a m u n k a e r ő p i a c r a j u t h a t n a k . 2 0 0 0 és 2030 | 2000 lg Előrejelzés 2030-ra Üdv! New Age-nyugdíjasok vagyunk. Spanyolo. E l ő s z ö r is az e l t a r t o t t a k m e g h a t á r o z á s a k o r alkalmazott k o r c s o p o r t o k ( a 1 6 é v a l a t t i a k é s 6 4 év felettiek) m á r n e m f e l e l n e k m e g a brit foglal­ koztatási m i n t á k n a k . és a l e g t ö b b dol­ gozó é v e k k e l 6 5 . 2003. Franciao. S o k v i z s g á l a t a z t i s feltárta. ÉLETÚT. hogy pozitív kép alakuljon ki az öregkorról és az idős emberekről.f o l y t a t ó d i k A r b e r és G i n n érve­ lése . így t o v á b b r a is f o n t o s fogyasztók. A 6 0 é v feletti dolgozók termelékenysége és munkabíró-képes- . K u t a t á s o k igazolják. M á r a k t i v i s t a c s o p o r t o k i s f e l l é p t e k a z életko­ ri d i s z k r i m i n á c i ó (ageism) e l l e n a z z a l a c é l l a l . főként a n e h é z időkben. így l á n y a i k .

akkor Amerika pénzügyi s z o l g á l t a t á s o k a t nyújtó iparága 1 3 0 millió dollár nyereségre szá­ m í t h a t n a az új befektetési számlákból.a nyugdíjazásra. Levin 73 (1988) vizsgálata során egyetemisták­ n a k egy férfi k ü l ö n b ö z ő é l e t é v e k b e n ( 2 5 . mert ha a t á r s a d a l o m b i z t o s í t á s államilag finanszírozott rendszerét magánnyugdíjak válta­ nák fel. h a n e m a m a g u k le­ h e t ő l e g n a g y o b b rövidtávú hasznát nézik. A második „ h i e d e l e m " . amelyek bántóak az idősebbek számára. miatt hogy a lan szerint ilyen tévhit például az egészségügyi népesség hatványozottan növekszik a m e g b e t e g e d é s e k és az ellátásra szorulók aránya. ezért olyan reformot kell végrehajtani. és ha ez a javulás folytatódik . hogy m é g ha elfogadjuk a gazdasági növekedés­ kapcsolatos legkonzervatívabb feltevéseket.épp eze­ ket a tévhiteket igyekszik szertefoszlatni. csak így tudják t á m o g a t n i az egyre n a g y o b b számú nyugdíjigénylőt. nem m a g a t e h e t e t l e n . h o g y ö r e g e b b . k é p z é s é r e (a f e l s ő f o k ú ta­ nulási lehetőségek biztosítására). p e d i g az ég­ v i l á g o n s e m m i t n e m t u d t a k r ó l a . A szerzők azt mondják. rámutattak. már csak kettő az egyhez lesz. Phil Mullan brit szociológus könyvében (The Imaginary Time Bomb.6. az e g y e t e m i s t á k n a k k e v é s b é t e t s z e t t .ez fontos .az ő szavaival az „ősz kapitalizmust" -. amelyek az állami nyugdíjak­ kal s z e m b e n a szabadpiaci alternatívákat igyekez­ nek erősíteni. fejezetben. a 6 5 é v f e l e t t i e k 9 5 s z á z a l é k a saját l a k á s á b a n é l . A 73 éves fér­ fit á b r á z o l ó k é p r ő l j ó v a l t ö b b n e g a t í v v é l e m é n y s z ü l e t e t t . ahogyan a m a g á n c é g e k működtetik a nyugdíj­ alapokat . és az idősödő e m b e r e k t ö b b s é ­ ge nem b e t e g . A brit kormányzat az é l e t k o r i d i s z k r i m i n á c i ó t i l t á s á r a v o n a t k o z ó javas­ l a t o k a t terjesztett e l ő . mert a nyugdíjalapok vezetői a munkavállalói m e g t a k a r í t á s o k b e f e k t e t é s é n é l nem a nyugdíja­ sok hosszú távú b i z t o n s á g á t . A szociológus ezt azzal cáfolja. a 132-133. Ezt a n é z e t e t m o s t a n á b a n t ö b b szerző is vi­ t a t t a .r a fe­ leződik. lelmek terjesztői a pénzügyi é r d e k c s o p o r t o k és a politikai j o b b o l d a l . hogy teljesülnek a társada­ lombiztosítási rendszer csődjére v o n a t k o z ó előre­ jelzések. hogy az i d ő s e b b e k arányának óriási n ö v e k e d é s e miatt a nyugdíjakra és orvosi ellátásra fordított j ó ­ léti kiadásokat egyre n e h e z e b b lesz finanszírozni.e g é s z s é g e s e b b e k lesznek elődeiknél. amelynek során a kötelező állami rendszereket magánrendszerek váltják fel. az a tévhit. FEJEZET Az öregedés és a jóléti állam: időzített bor Mit j e l e n t az ö r e g e d ő népesség a jóléti állam s z e m p o n t j á b ó l ? A Világbank egyik kiadványában (Averting the Old Age Crisis. 1994) felvetette. Hasonlóképpen. h o g y egy sor s z e m é l y i s é g j e l ­ l e m z ő s z e r i n t é r t é k e l j é k a z o k a t . aki az idősödő n é p e s s é g e t idő­ zített b o m b á n a k tekinti. amely leküzdhetetlen Mul­ társadalmi p r o b l é m á k a t okoz majd . ak­ kor az idősek e r ő s e b b e k . akkor sem valószínű. hogy leginkább a Wall Street igyekszik elérni a rendszer privati­ zálását. a m u n k a h e l y m e g t a r t á s á r a és . Ennek az lett az e r e d m é n y e . a b é r e z é s r e . A m i k o r ö r e g e b b n e k l á t s z o t t a képen. oldalon i s m e r t e t t e m ) . Robin Blackburn brit szocioló­ gus a világ Death. B y t h e w a y e l ő s z ö r i s k é t s é g b e von- . Dean Baker és Mark W e i s b r o t az amerikai nyugdíjrendszerről cial Security: sel szóló tanulmányukban 1999) (So­ The Phony Crisis. de a g a z d a g országok h a m a r a b b kerülhetnek baj­ ba. 5 2 é s éves korában) készült fényképeit mutatták. hogy az ö r e g e d é s nem b e t e g s é g . Ez mind a fejlett. hogy tévhitek rabja az. 2002) megállapítja. ellátásokkal elöregedése k a p c s o l a t b a n az. mert ezekben az aktív korúak és a 65 évesnél i d ő s e b b e k e g y m á s h o z viszonyított aránya. amely ma négy az egyhez. e l ő h í v o t t egy n e g a t í v sztereotípiát. B i l i B y t h e w a y ( 1 9 5 5 ) s z o c i o l ó g u s a társadalmi k o n s t r u k c i o n i z m u s felől k ö z e l í t v e a d o t t elméle­ ti ö s s z e g z é s t az é l e t k o r i d i s z k r i m i n á c i ó r ó l (ezt a s z e m l é l e t e t az 5. h o g y az állami nyug­ ellátás általában sokkal h a t é k o n y a b b a n működik. mind a fejlődő világra érvényes. A „ z s é m b e s v é n e m b e r " k ö z k e l e t ű k u l t u r á l i s szte­ reotípiái olyan m a g á n v é l e m é n y e k e t szülhetnek. Az a z ó t a eltelt években könyvek. Blackburn bírálja azt is. ezért nincs szükség ef­ féle reformra. mert az elmúlt évszázadban javultak az életkörülmények.8 0 éveseknek pedig csak 7 százaléka mutat szenilitásra utaló tüneteket. a 6 5 . m i n t a f i a t a l a b b k o r c s o p o r t o k é . az előléptetés­ re. mint a m a g á n r e n d s z e r e k . becslések szerint 2 0 3 0 . amelyet Mul­ lan t á m a d .mondja Mullan -. konferenciák mára és szakpolitikai kezdeményezések á r a d a t a próbált m e g o l d á s t találni erre a problé­ (Economist 2 0 0 0 ) . hogy az e l ö r e g e d ő népes­ ség c s ő d b e viszi az állami nyugdíjrendszert. különféle nyugellátási rendszereiről írott történeti áttekintő munkájában (Banking on 2 0 0 2 ) felveti. a m e l y e k k i t e r j e d h e t n e k a d o l g o z ó k f e l v é t e l é r e . Az emberek részben é p p azért élnek t o v á b b . A p u s z t a tény. Mullan rámutat. hogy a n é p e s s é g nyugdíj­ válságba torkolló elöregedésével kapcsolatos fé­ sége n a g y o b b . é s arra k é r t é k őket. Az aktív korúakra óriási a d ó t e h e r nehezedik majd. hogy az e m b e r e k m á r n e m bíznak a nyugdíjazás utáni anyagi b i z t o n s á g u k b a n .

ábrát). h o g y l é t e z i k vala­ mi.p é l d á u l az „ i d ő s e k " vagy „öregek" .b e c s l é s e k s z e r i n t ( U N F P A 1 9 9 8 ) a világ átlagos várha­ tó élettartama az 1 9 5 0 . hogy gondoskodnak az unokákról. mit é r t ü n k „öregkoron": „Állapotot. a m e l y e k m á r m a i s szegé­ n y e b b e k annál. és az a ren­ deltetésük. 2010-re e csoport gyarapodásának ü t e m e e l é r i a 1 4 . a m e l y e k nyerhetnek valamit az életkori diszkriminációval járó e g y e n l ő t l e n s é g e k b ő l .A m e r i k á b a n vár­ hatóan másfélszeresére. h o g y m e g k é r d e z i . A k k o r m á r m i n t e g y 8 0 0 m i l l i ó e m b e r l e s z 6 5 é v feletti. ÉLETÚT. a m e l y n e m lé­ tezik. Az iparo­ sodott országokban az idősebb népesség aránya 1 9 5 0 . h o g y e z e k n e k a s z a v a k n a k o l y a n egyetemes j e l e n t é s t t u l a j d o n í t u n k . vagyis 1 9 9 0 . h o g y a s z ü l e t é s e k és h a l á l o z á s o k szá­ m á n a k e g y i d e j ű c s ö k k e n é s e m i a t t öregszik.e s 45 évről 1985-re 50 évre nőtt.b e n 8 s z á z a l é k volt. a k k o r hogyan k e r ü l b e l e a z e m b e r . ÖREGEDÉS nőtt 1998-ban. fejezetet). M a t ö b b m i n t 1 5 0 ország n y ú j t k ö z e l l á t á s t idő­ s e b b e k n e k é s fogyatékkal é l ő k n e k . b á r a szegényebb országokban még mindig rövidebb az é l e t t a r t a m a s z e g é n y s é g . és b e c s l é s e k s z e r i n t 2 0 5 0 . Különösen az idősebbek 6.h e z h a s o n l í t v a h á r o m s z o r o s á r a n ő a s z á m u k (lásd a 6. h o g y a n l e s z i d ő s ? Bytheway s z á m á r a a kategóriák. Az ENSZ Népesedési Alapjának 1998-as jelentése (UNFPA 1 9 9 8 ) m e g á l l a p í t j a . A világ l e g t ö b b t á r s a d a l m á n a k n é p e s s é g é r ő l el­ m o n d h a t ó . Azt m o n d j a .r e v á r h a t ó a n e l é r i a 71 évet. h o g y a d o m i n á n s c s o p o r t o k .r e e l é r i a 25 száza­ lékot. 5 m i l l i ó t .r a 1 4 s z á z a l é k r a nőtt. l e g i t i m á l j á k b i z o n y o s emberek é l e t k o r i a l a p o n t ö r t é n ő h á t r á n y o s meg­ különböztetését és kezelését. hogy l e h e t „ ö r e g k o r r ó l " és „ i d ő s e k r ő l " b e s z é l ­ ni. és 2 0 2 5 . 2 0 5 0 . ja. h o g y a 65 é v e s vagy idősebb n é p e s s é g v i l á g s z e r t e m i n t e g y 9 m i l l i ó v a l Forrás: UNFPA 2004 . amelyeket a népesség elöregedése okoz Kínában.m a g u k is az é l e t k o r i d i s z k r i m i n á c i ó részei. i l l e t v e h a l á l u k után hozzátartozóiknak. é l e t s z a k a s z t . a m e l y e k k e l ma leírjuk az ö r e g e d é s t . Nyugat-Afrikában pedig közel két és félszeresére nő majd (Sokolovsky 1 9 9 0 ) . 1 9 9 8 . A világnépesség őszülése Ma az „ i d ő s r o b b a n á s " v é g i g s ö p ö r a v i l á g o n . 2000-ben felvett és 2050-re előrejelzett adatok | 2000 g 2050 30 Az idősebbek gyakran értékes segítséget nyújtanak közösségüknek például azzal. Ez a r o b b a n á s m e g r e n g e t h e t i a s z o c i á l p o l i t i k á t is. Ezt azzal t á m a s z t j a alá. (A keretes részben foglalkozunk azokkal a gondokkal. m i n t a s z e g é n y e b b o r s z á g o k b a n . semhogy megfelelő életet bizto­ síthatnának lakosságuknak.7.7. az a l u l t á p l á l t s á g és a j á r v á n y o k m i a t t (lásd a 11.SZOCIALIZÁCIÓ. E N S Z .r e p e d i g a 21 mil­ liót. a h o l egy-egy csa­ ládra kevesebb gyerek jut és az emberek tovább é l n e k . Ez a k o r c s o p o r t a világ i p a r o s o d o t t országai­ b a n n ő m a j d a l e g g y o r s a b b a n . A l e g n a g y o b b egész­ ségügyi-ellátási i g é n y e k e t t á m a s z t ó aggkorúak ( 8 5 é v felettiek) s z á m a É s z a k . amit ö r e g k o r n a k h í v h a t u n k ? H a van. Kínában kétszeresére. A s z á z a d k ö z e p é t ő l a f e j l ő d ő o r s z á g o k b a n is hasonló „idősrobbanást" tapasztalunk majd. T á r s a d a l m i l a g k o n s t r u á l t a k . g o n d o l k o d á s m ó d o t vagy m i t ? " Van-e b á r m i l y e n t u d o m á n y o s b i z o n y í t é k arra.) Ez a nö­ v e k e d é s egyre n a g y o b b r é s z t k ö v e t e l s o k o l y a n ország e r ő f o r r á s a i b ó l . ábra A 65 év feletti népesség aránya különböző régiókban.

Forrás: US Census Bureau. a m e l y n e k korábban dolgoztak.b e n már t ö b b mint 31 százalék le­ het. h a n e m jelentős tapasztalatukra és tehetségükre számítva inkább szorosabbra vonja velük kötelékeit. M á s ipari országok a szolgáltatások sokkal s z é l e s e b b k ö r é t k í n á l j á k . Kínában h a g y o m á n y o s a n tisztelték az időseket. erről az „egyágú c s a l á d " ismertetésekor.1 . A falusias területek t ö b b s é g é b e n a házaspárok jó néhány éves szünet után második gyermeket is vállalhatnak. Kína 1950 1960 1970 1980 1990 2000 népességnövekedése 5 6 3 millió 6 5 0 millió 8 2 0 millió 9 8 5 millió 1.b e n vezettek be. hogy ha nem tesz­ nek további lépéseket ez ellen.6. hogy a gazdasági reformok hatására gyorsan szétesik a k o m m u n i s t a jóléti rendszer. hogy két szülőről és négy nagyszülőről kell majd g o n d o s k o d n i a : ezt neve­ zik a 4 . mert a d o l g o z ó népesség csak nehe­ zen tud gondoskodni a visszavonultakról. a m e ­ lyet 1 9 7 9 . o l d a l o n l e s z szó. Az ö r e g e d é s és a g l o b a l i z á c i ó ö s s z e k a p c s o l ó ­ d á s a v i l á g s z e r t e k i h a t m a j d a z i d ő s e b b e k életé­ re. kivéve ha az egyik vagy mindkét fél etnikai kisebbségből származik. h o g y a t á r s a d a l o m az idősebbeket ne elszigetelje. különféleképpen orvosolni idősek növekvő számából eredő gondokat.) A 2 0 . mert a családi alapú gazdaságokat fokozatosan g l o b á l i s v á l l a l k o z á s o k a g r á r g a z d a s á g a i b a n és iro­ d á b a n . a h o l az i d ő s e b b e k n e k nyújtott egészségügyi ellátások költsége Különböző bálják országok az szétfeszítheti a pró­ kormányzati költségvetés kereteit.2 . FEJEZET Kínában 1 3 0 millió idősebb e m b e r él. Néhányan attól sem riadtak vissza. h o g y n y u g d í j a z á s u k u t á n is a n n á l a cég­ n é l maradjanak. ma már inkább igyekszik m a g á n k é z b e n lévő i d ő s o t t h o n o k r a ruházni a ro­ konok házi g o n d o z á s á n a k tradicionális feladatait . vagy mindkettőjük egyetlen gyermek. Mindez a szigorú egykepolitika hatása. szeptember 1.r a v o n a t k o z ó hivatalos becslések sze­ rint mintegy 3 0 0 millió idős e m b e r ellátására a nemzeti j ö v e d e l e m 10 százalékát kell majd fordí­ tani. g y á r a i b a n v é g z e t t m u n k a váltja fel. életveszélyes abortuszok és b ü n t e t é s e k gyakran nemzetközi tiltakozást váltottak ki. hogy g o n d o s k o d j a n a k róluk. J a p á n b a n p é l d á u l a fér­ fiak é s n ő k e g é s z e n i d ő s k o r u k i g a k t í v a k m a r a d ­ n a k . E h h e z m e g k e l l h a t á r o z n i a g a z d a s á g i támoga­ tás ú j e s z k ö z e i t . A fiata­ lok és az ö r e g e k e g y m á s h o z viszonyított aránya a z o n b a n változik. E z e n k í v ü l meg k e l l t a l á l n i a n n a k m ó d j á t is.ez a törekvés sok i d ő s e b b e m b e r t bánt. A törvény különösen a városok te­ kintetében szigorú. h o g y N a g y . De ez a politika csúnyán szorulhatnak költséges egészségügyi ellátásra. Törvény mondja ki. hogy bepereljék családjukat g o n d a t l a n s á g miatt. hogy megpróbálják féken tartani az ország robbanásszerű népesség­ növekedését. akkor az őszülő népesség ellátásának t e r h e nagy h a t á s t gyakorol­ hat az e g é s z ország fejlődésének ü t e m é r e is. Aki meg­ e n g e d h e t i m a g á n a k . A szakértők azt mondják. L é t s z á m u k gyors n ö v e k e d é s e a z e g é s z s é g ü g y i el­ látórendszert nagymértékben megterhelheti sok ipari országban. Forrás: BBC.e s család j e l e n s é g é n e k . Az előzőekben már láthattuk. ezért a mai i d ő s e b b e k is elvárják. A c s a l á d i gondoskodás hagyományos mintái meginognak. (Nyu­ g a t o n m á r i s v á l t o z n a k a c s a l á d m i n t á k .26 milliárd visszaütött. s z á z a d e l e j i ipari országokhoz h a s o n l ó a n ma m i n d e n társadalom­ b a n szerepet kell találni az idősödő polgároknak. és a ma­ gánvállalkozások is jelentős erőket fordítanak az átképzésre. a 1 9 1 . d o l g o z ó k f o g l a l k o z t a t á s á t és k é p z é s é t . SERTETT IDŐSEK Egyre t ö b b egyedülálló fiatal kerül s z e m b e az­ zal a lesújtó kilátással. m e r t e z t a j a p á n k u l t ú r a t á m o g a t j a . így sokan egyre n e h e z e b b e n tudnak gondoskodni i d ő s e b b családtagjaikról. a m e l y e k e t g y a k r a n k o r m á n y z a ­ t i p r o g r a m o k b ó l f i n a n s z í r o z n a k . a 7. ezért ez a szám az előrejelzések szerint 2 0 5 0 .B r i t a n n i a e l s ő s o r b a n a z á l l a m i nyug­ d í j r e n d s z e r r e és a N e m z e t i E g é s z s é g ü g y i S z o l ­ gálatra (National Health Service) építve próbál kialakítani egy v é d ő h á l ó t . Ez a z o n b a n n e m változtat azon. és m e r t gyakran az üzletpolitika is arra ösztönzi az em­ b e r e k e t . hogy gondoskodjon az idősebbek anyagi és egészségügyi szükségle­ teiről. v á r h a t ó a n e s z á z a d n a g y r é s z é b e n . akik mind­ össze a népesség 10 százalékát teszik ki. A 2 0 3 0 . 2 0 0 0 . fejezetben. ahol a törvényszegő házas­ párokat sújtó kényszersterilizálások.14 milliárd 1. J a p á n b a n egy s o r t ö r v é n y t á m o g a t j a a z i d ő s e b b . hogy minden városi családnak csak egy gyermeke lehet.

Fontos. 1 1 . Az alacsony halálozási és születési arányok m i a t t a n y u g a t i t á r s a d a l m a k g y o r s a n „őszül­ n e k " vagy ö r e g s z e n e k . egyre n ö v e k v ő c s o p o r t o t alkot. Az idősebbek anyagilag általában rosszabb helyzetűek más csoportoknál. 1 0 . h o g y kívá­ n a t o s az i d ő s e b b e m b e r e k k i v o n u l á s a a tár­ sadalomból. A szocializációs közegek strukturált csoportok vagy k ö r n y e z e t e k . A z é l e t m i n d e n s z a k a s z á b a n változá­ sokkal kell s z á m o l n u n k . hogy ne keverjük össze a személy szociális korát az é v e k b e n m é r h e t ő életkorá­ val. é s b i z o n y o s válságo­ kat kell l e k ü z d e n ü n k . Az idősek között számottevően több a n ő . akik i g y e k e z n e k e g y e n l ő e n b á n n i g y e r m e k e i k ­ kel. E z h e v e s v i t á k a t váltott ki az i d ő s e b b e k n e k n y ú j t o t t s z o l g á l t a t á s o k fi­ nanszírozásáról. A nemi szocializáció s z i n t e m á r a g y e r m e k születésekor m e g k e z d ő d i k . Jean Piaget t ö b b s z a k a s z r a osztja a k o r a i fej­ lődést. C s e c s e ­ mőkorban m i n d e n k u l t ú r á b a n a c s a l á d a leg­ fontosabb s z o c i a l i z á c i ó s k ö z e g . b á r t ú l s ú l y u k v a l a m e l y e s t csökkent. 9. p s z i c h o l ó g i a i és s z o c i á l i s örege­ dés n e m a z o n o s a k . A fizikai ö r e g e d é s e l k e r ü l h e t e t l e n . 1 3 . a m e l y világszerte gyorsan változik. . a m e l y n e k s o r á n a t e h e t e t l e n c s e c s e m ő m á s e m b e r e k k e l érint­ kezve ö n t u d a t o s .SZOCIALIZÁCIÓ. A televízió különösen nagy hatást gyakorol a g o n d o l k o d á s r a . és u g y a n e z el­ mondható. az i s k o l a és a tömegkommunikációs eszközök is. a m e l y e k b e n a s z o c i a l i z á ­ ció fontosabb f o l y a m a t a i l e z a j l a n a k . Ezeket a k ü l ö n b s é g e k e t s o k m á s k u l t u r á l i s hatás is erősíti. A z ö r e g e d é s r e v o n a t k o z ó f u n k c i o n a l i s t a el­ m é l e t e k e r e d e t i l e g a z t fejtegették. George H e r b e r t M e a d s z e r i n t a g y e r m e k m á ­ sok feléje i r á n y u l ó v i s e l k e d é s é n e k s z a b á l y s z e ­ rűségei r é v é n k é p e s ö n m a g á t ö n á l l ó l é n y k é n t megérteni. ÉLETÚT. H a t ó e r ő k é n t m ű k ö d i k m é g a kortárscsoport. a z adott k u l t ú r á b a n eligazodni k é p e s e m b e r r é v á l i k . é s meg­ tanulja a j á t é k s z a b á l y o k a t . A l e g ú j a b b e l m é l e t e k az i d ő s e b b e k r ő l feltéte­ lezik. h o g y a n s z ü l k ü l ö n f é l e e g y e n l ő t l e n s é g e k e t az i d ő s e b b e k k ö z ö t t a tár­ sadalmi intézmények szokványos működése. V a l a m e n n y i s z a k a s z új k o g n i t í v k é p e s ­ ségek elsajátítását j e l e n t i . A t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z ö k m e g j e l e n é ­ se k i s z é l e s í t e t t e a s z o c i a l i z á c i ó s k ö z e g e k k ö r é t . h o g y k é p e s e k saját é l e t ü k e t i r á n y í t a n i és aktív s z e r e p e t j á t s z a n i a p o l i t i k á b a n és a gazdaságban. ÖREGEDÉS ÖSSZEFOGLALÁS 1. A z egyre s z é l e s e b b k ö r b e n e l é r h e t ő n y o m t a t o t t sajtó k é s ő b b k i e g é s z ü l t az e l e k t r o n i k u s k o m ­ munikáció eszközeivel. A z ezt h a m a r k ö v e t ő ak­ tivitáselmélet v i s z o n t azt h a n g s ú l y o z t a . A globalizáció sok társadalomban fenyegeti az idősebbek hagyományos szerepét. h i s z e n m i n d e n n a p . E b b e b e l e t a r t o z i k az is. Választóvonalat vonha­ tunk a z o n b a n a h a r m a d i k és negyedik életko­ ri s z a k a s z . Emellett az i d ő s e b b n ő k e t a s z e g é n y s é g is i n k á b b sújt­ hatja. m i n t a férfi. E g y k é s ő b b i s z a k a s z b a n . ha az etnikai kisebbségek idősebb tagjait é s a z i d ő s e b b f e h é r e k e t h a s o n l í t j u k össze. t e v é k e n y k e d i k . a g y e r m e k m e g é r t i az „általános másikat": az á l t a l á n o s é r t é k e k e t és kulturális s z a b á l y o k a t . é s a z e l ő z ő s z a k a s z sikeres b e f e j e z é s é t ő l függ. A z örege­ d é s r ő l alkotott k o n f l i k t u s e l m é l e t s z e r z ő i t fő­ k é n t a z foglalkoztatta. 12. vagyis a „fiatal ö r e g e k " és az „öreg öregek" között. A szocializáció az a folyamat. 6. ét­ r e n d d e l é s m o z g á s s a l i g e n c s a k m a g a s kort ér­ het meg jó egészségben. a m e l y n e k s o r á n a g y e r m e k m e g é r t i a világot. és egy k u l t ú r á n b e l ü l vagy kultúráról k u l t ú r á r a i s j e l e n t ő s e n e l t é r h e t n e k . A s z o c i a l i z á c i ó az e m b e r e g é s z é l e t é t végig­ kíséri. A biológiai. A z i d ő s e b b n é p e s s é g nagy. t á r s a d a l m i l a g é s p o l i t i k a i l a g rendkívül változatos. m i n t férfi kortársaikat. a m i k o r már szervezett j á t é k o k b a n v e s z részt. hogy m e g b é k é l ü n k a h a l á l l a l : azzal. A népesség öregedése miatt növekedett az „ e l t a r t o t t a k a r á n y a " . 4. é r t e l m e s . 5. h a a z e m b e r elfoglalja magát. 7. r e n d s z e r e s e n eljut a k ü l ö n f é l e korú e m b e r e k h e z . de a l e g t ö b b e m b e r m e g f e l e l ő t á p l á l k o z á s s a l . a m e l y gazdaságilag. P i a g e t s z e r i n t a kog­ nitív f e j l ő d é s n e k e z e k a s z a k a s z a i a s z o c i a l i z á ­ ció u n i v e r z á l i s v o n á s a i . 8. 3. M é g a z o k a s z ü l ő k is m á s k é p p f o r d u l n a k a f i ú h o z és a l á n y h o z . a m e l y e k e t a fiata­ l a b b a k v e s z n e k át. h o g y fizi­ kai l é t ü n k véget ér. 2. h o g y m e n n y i r e f o n t o s vitalitásforrás. A kivonuláselmélet szerint az i d ő s e b b e k n e k fel k e l l a d n i u k h a g y o m á n y o s t á r s a d a l m i s z e r e p e i k e t .

(1999): Gray Dawn: How the Coming Age Wave Will Transform America .org/topic/0. or Investing in Life.org. London.2686. Mondhatjuk-e.int/ageing/en/ . A. Phil (2000): The Imaginary Time Bomb: Why an Ageing Population is Not a Social Problem. Buckingham.and the World. R. Peter G. Open University Press. London. hogy a fiúk és a lányok nemcsak fizikai jellemzőiket tekintve. B. Open University Press.uk/ageinfo/ageinfo. Taurus. Mullan. T h e Centre for Policy on Ageing http://www.html Az OECD öregedésre vonatkozó nemzetközi adatai http://www.cpa.html Az ENSZ öregedéssel kapcsolatos programja http://www.un. Van „globális elöregedési válság"? 7. Bytheway. P. Vincent. Miben különbözik a szocializáció a sulykolástól vagy az agymosástól? 2. Routledge. Weidenfeld and Nicolson. Paul (2005): Contexts of Ageing: Class.00. Verso. <. B. (1989): The Third Age. Tapasztalta-e olvasóm az életkori diszkriminációt mindennapi életében? Biggs. London. Chris . Cambridge. Buckingham. Hogyan formálják a társadalmi tényezők az öregedéssel kapcsolatos egyéni tapasztalatokat? 5.(2002): Banking on Death.en_2649_37435_l_l_l_l_37457. hanem „természetük­ ből adódóan" is különböznek? 6. Simon (1993): Understanding Ageing. FEJEZET 1. Mi a kapcsolat az éntudatunk és szociális identitásunk között? 3. who .org/esa/socdev/ageing/ Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) az öregedésről és az életútról http ://www.168 6. (1999): Ageism. Laslett. New York. Gilleard.oecd.Higgs. John (2003): Old Age. Random House. London. Cohort and Community. Peterson. Mennyire jelentős az elsődleges szocializáció a komplex és gyorsan változó társadalmakban? 4. Blackburn. Polity.

hol nem volt: mesék a hagyományos családról Világszerte változó családminták CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK NAGY-BRITANNIÁBAN Általános jellemzők A családminták változása és változatossága Egyenlőtlenség a családban Intim erőszak Családon belüli erőszak Válás és különélés A családi élettel kapcsolatos attitűdök változása Új partnerkapcsolatok és mostohacsaládok A házasság és a családi élet hagyományos formáinak alternatívái A CSALÁD ÉS AZ INTIM KAPCSOLATOK ELMÉLETI NÉZŐPONTJAI Funkcionalizmus Feminista megközelítések Új nézőpontok KÖVETKEZTETÉS: VITA A CSALÁDI ÉRTÉKEKRŐL Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források .CSALÁDOK ÉS INTIIN/ KAPCSOLATOK ALAPFOGALMAK A CSALÁD A TÖRTÉNELEMBEN A családi élet fejlődése Hol volt.

XIX. A legtöbb ember már tizenéves korában megis­ meri a szerelmet.és még évszázadokon át . hogy „a mo­ dern ipari kultúra szinte megszállottja" a roman­ tikus szerelemnek: Aki a „szerelem tengerébe" merül. Bár ez a helyzet ma „természetesnek" tűnik. hogy ha ketten egymásba szeretnek. A ro­ mantikus szerelmet legjobb esetben is gyenge­ ségnek.] Igen kevés olyan premodern vagy kortárs nem ipari kultúra lehet. a nőé pedig az. Ezt bizony a legtöbb ember a legtöbb időben és he­ lyen az emberi érték igencsak gyöngécske mér­ tékének találná! (Boswell 1995. A középkorból ered ez a szólás: „Ha fele­ séged szívből szereted. ez azonban kevés olyan érzelmet szült. Például bizonyos Nagy-Britanniában élő ázsiai közösségekben ma is szokás az „elrendezett". akkor kapcsolatuktól személyes és szexuális vágyaik megvalósulását remélik. akik majd dolgoznak a családi gazdaságban. az nem kételkedik benne. A hosszú távú kapcsolat ki­ alakítása vagy a családalapítás valakivel. hogy a vagyon a családban ma­ radjon. Természetesnek látszik. hogy férfit".férfi és nő azért házasodtak össze. hogy a szerelem „örök".érvet. akibe beleszerettünk. amelyet két egyén érez egymás iránt. mint előtte. A középkori Európában szinte senki nem szerelemből háza­ sodott. Az iparosodott nyugati társadalmakban csak a modern időkben kezdték szorosan összekötni a szerelmet és a szexualitást. amelyet valaha átélhetünk. amely egyetemes emberi érzel­ mekből ered. Miért lesz szerelmes az ember? Első látásra nyilvánvaló a válasz: a sze­ relem a kölcsönös fizikai kapcsolat kifejeződése. [. házasságtörő vagy.Voltak már szerelmesek? Minden bizonnyal igen. A romantikus szerelem gondolata csak a 18. és a legtöbb más kultúrában soha nem is létezett. Az emberek néha folytattak házasságon kívüli viszonyt. mennyire szokatlanok a romantikus szerelemmel kapcsolatos modern elképzeléseink. A romantikus szerelem . amelyet ma a szerelemmel társítunk.amelyet megkülönböztetünk a szenve- . vagy hogy gyerekeket neveljenek. amely elfogadná azt a . nagyon is szokatlan." Akko­ riban . de erre inkább a házasságkötés után került sor. aminek egyik útja-módja az lehet. mégis úgy gondoljuk. Manapság kételkedhetünk abban.. A romantikus szerelemre épülő hosszú távú kap­ csolat csak az utóbbi időkben vált széles körben elfogadottá társadalmunkban. hogy beleszeretni valaki­ be olyan élmény. amelyet világszerte sokan átélhetnek. hogy „a férfi célja. szá­ zad végén kezdte éreztetni hatását.Nyugaton kétségbe­ vonhatatlan . a középkori Európa kutatója is rámutat. Boswell találóan mondja. Mai attitűdjeink szinte homlokegyenest ellenkezőek. a legrosszabb esetben pedig valami nya­ valyának tartották. a rokonok közötti meg­ egyezésen alapuló házasság (arranged marriage). hogy nőt szeressen.. A házas­ életben elválaszthatatlan társakká válhattak. Sokunknak a szerelem és a ro­ mantika az egyik legfelemelőbb érzelmi állapot. Ezekben az esetekben a szerelmet ritkán tekin­ tik a házasság vagy családalapítás velejárójának. hogy összeházasodnak és/vagy családot alapítanak. nem olyan tapasztalat.). John Boswell tör­ ténész.

A romantikus sze­ relem főként a nők számára azt jelentette. Persze a jó házassághoz ezek is kellettek. A beszéd. akár nem. Az intimitás gondolata . hogyan vezethet egy kapcsolat személyes megelégedettséghez. és annak fennmaradásában is jelentős szerepe van. Gondolata nagyjá­ ból a regény irodalmi műfajának a kialakulásával egy időben jelent meg.mint még sok más ismerős fogalom.szintén új keletű. Társadalmunkban a legtöbben úgy vélik. hogy meséket találtak ki maguknak. és a házassági kötelékek kialakítása ma a szere­ lemre. de nem képezték a házasság alapját. mert tágabb társadalmi-történeti hatások alakítják. A kommunikáció a jó kapcsolat kialakításának legfőbb eszköze. meglepetéseket. Nagy-Bri­ tanniában ma az emberek többsége a házas. ugyanakkor mindig rejteget buktató­ kat. délyes szerelem többé-kevésbé egyetemes kész­ tetéseitől .idealizálta tárgyát. A jó kapcsolat két egyenlő fél kapcsolata: egyenlő jogokkal bírnak és egyen­ lő kötelezettségeket vállalnak. A világ. hogy a múltban a házasság sosem intimitás­ ra és érzelmi kommunikációra épült. Végül a jó kap­ csolat jellemzője még. A család gazdasági szerepének gyengülésével ez a kapcsolat került a családi élet középpontjába. amelyben élünk. Egy ilyen kapcso­ latban a felek tisztelik egymást és a legjobbat akarják egymásnak. hogy mentes mindenféle önkényeskedéstől. . hogy a jó kapcsolat alapja az érzelmi kommunikáció vagy az intimitás. hogy a „család" nem csak egy heteroszexuális párt és a gyermekeiket jelentheti). ro­ mantikus szerelemről szóló fejtegetésem is azt mutatja. mint a magán. kényszertől vagy erőszaktól (Giddens 1993). a Büszkeség és balítélet a minden akadályon felülkerekedő romantikus szerelem klasszikus története (kép a mű BBC-adaptációjából). illetve a szerelemre és a nemi vonzalomra épül (bár e fejezet későbbi részében kiderül majd. A biza­ lomért pedig meg kell dolgozni. és a romantikus regények népszerűsége döntő szerepet játszott e gondolat elterjedésében (Radway 1984). el kell fogadnunk. vagyis a párbeszéd a jó kapcsolat fenntartásának alapja. A kapcsola­ tok akkor működnek a legjobban. amelyekről köny­ vemben szólok . Akár tetszik. bővelkedik új lehető­ ségekben.vagy élettársi kapcsolatot tekinti a család alapjának.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK 171 Á I f Jane Austen regénye. hogy ez a világ egyszerre teremt kedvező alkalmakat és kockázatokat.és érzelmi életünkben. ha a feleknek nincs sok rejtegetnivalójuk egymás elől: kölcsö­ nös bizalommal vannak egymás iránt. Könyvem jórészt a társadalmi változásról szól. mint a mai párok esetében. A romantikus szerelmet tehát nem tekinthetjük az emberi élet természetes részének. A fenti. hogy ez az észrevétel sehol nem annyira helytálló. Már említet­ tem.

például a család. akkor kiterjesztett családról beszélünk. milyenek a különböző családok és az intim kapcsolatok a mai Nagy-Britanniában. A házasság két felnőtt ember társadalmilag elismert és jóváhagyott sze­ xuális egyesülése. a sógorok és a sógornők. Amikor két ember összeháza­ Szokatlan családi fénykép: a utahi többnejű Tom Green. A legtöbb tradicionális társadalomban a nukleáris család mindig beágyazódik valami­ lyen tágabb rokoni hálózatba. . A rokonság egyének közötti kapcsolatokat foglal magában. A kiterjesztett családhoz tartozhatnak a nagyszülők. közös ház­ tartásban. öt felesége és huszonkilenc gyermekének többsége. majd zá­ rásként kitérek a „családi értékekkel" kapcsola­ tos. unokák stb. és felnőtt tagjai vállalják a gyermekek gondozá­ sát. hogyan éltek az embe­ rek a múltban és hogyan élnek ma más társadal­ makban. a testvérek. George Murdock (1949) közismert. apa. Ez azonban nem igaz a világ minden táján. ugyanakkor a há­ zassági kötelék szélesebb rokonsági csoportokat is összekapcsol. Szinte minden társadalomban megtalálhatjuk azt. egymás rokonai lesznek. a 20. század derekán végzett vizsgálata során több száz társadalmat összehasonlítva azt találta. A szülők. mi zajlik ma intim kapcsolatainkban és a családban mint társadalmi intézményben. sodik. A fejezet végén ismertetek néhány elméleti szem­ léletmódot. Ezért ebben a fejezetben áttekintjük a házasság és a család történelmi fejlődését. amelyekkel magyarázni próbálják a családfajtákat és az intim kapcsolatokat. amelyek házasság vagy leszár­ mazás révén jönnek létre (az anya. hogy ezek 80 százalékában megengedett a poligámia. ha tudunk valamit arról. A családi kapcsolatok mindig szélesebb rokoni csoportokon belül jelennek meg. a rokonság és a házas­ ság fogalmát. vagyis a férjnek vagy a feleségnek több ALAPFOGALMAK Először is meg kell határoznunk néhány alapfo­ galmat. ahol saját vagy fogadott gyermekeiket nevelik. hogy egy férfinak vagy nőnek egyszerre több házastársa legyen. Ha a házaspáron és a gyerekeken kívül más. FEJEZET Hogyan érthetjük meg e változások lényegét és életünkre gyakorolt hatását? Csak akkor fog­ hatjuk fel. a testvérek és más vér­ rokonok a házasság révén a házastárs rokonaivá is válnak.7. akiket közvetlen rokonsági kapcsolat fűz össze. így a családra is a monogámia jellemző. között). A törvény tilt­ ja. állandó kapcsolatban. amit a szocio­ lógusok és az antropológusok nukleáris család­ nak neveznek: két felnőtt él együtt. közeli rokonok is él­ nek ugyanabban a háztartásban vagy egymással szoros. a nagybácsik és az unokatestvérek. máig tartó vitára is. a nagynénik. A nyugati társadalmakban a házasságra. majd megvizsgáljuk. A család olyan emberek csoportja. gyere­ kek.

de a különbség nem dön­ tő. A gyer­ mek vagy (akár mindkét) szülő halála sokszor szétzilálta a családi kapcsolatokat. Egyéb tényezők is szerepet játszottak abban. Stone szerint (bár néhány történész ezt kétségbe vonja) akkoriban a családtagok között nem volt erős ér­ zelmi kötődés. Diana Gittins (1993) szociológus szerint helyesebb különböző családokról. nem is keres­ ték azokat a bensőséges kapcsolatokat. 3. milyen változatosságot takar ez a szó. ebben az államban is törvénytelen a többnejűség. A poligámiának két fajtája van: a poligínia (többnejűség) esetében a férj­ nek lehet több felesége. A csa­ lád ebben az időszakban Stone (1980) szavaival „nyitott. A más házakhoz került gyerekek ritkán látták viszont szüleiket. Egyre fontosabb lett a házastársi és szülői szere­ tet. és nem is számítottak egymásra. a nagyrészt az amerikai Utah területén élő fundamentalista mormonoké. A harmadik szakaszban fokozatosan kiala­ kult az a családrendszer. A kora újkori . különbözött a más roko­ nokhoz és a helyi közösséghez fűző kötelékektől. A premodern Európában a gyerekek gyakran már 7-8 éves koruktól dolgoztak. a 17. Akik közülük nem ma­ radtak a családi vállalkozásban. benne a rokonsággal. hogy nem beszélhe­ tünk „a családról". A családi élet fejlődése Lawrence Stone. század elejéig élő forma váltotta fel. amely nagyrészt a társadalom felső rétegeire korlátozódott. ame- A CSALÁD A TÖRTÉNELEMBEN Valaha a szociológusok úgy vélték. amelyeket ma a családi élet részének tartunk. az anyából és az eltartott gyerekekből áll. mintha már jó ideje megelőzné a többi családfajtát. A házasságban és a családi élet más területén az egyén választási szabadsága aláren­ delődött a szülők. amelyek azóta szinte egyetemessé váltak. „csa­ ládfajtákról" beszélni.CSALADOK ES INTIM KAPCSOLATOK házastársa is lehet. mostoha-. Becslések szerint ma 30 0 0 0 utahi mormon többnejű. mert így hangsúlyozhat­ juk a sokféleséget. bár ugyanekkor megnőtt az apa tekintélyelvű hatalma is.1 9 . Az emberek nem tapasztalták meg. mégis nagyon fontos. de szoros kapcsolatban áll a közös­ séggel. amelyben még él a poligámia. hiszen gyakran felbomlott. Az erotikus vagy romantikus szerel­ met a moralisták és a teológusok betegségnek tartották (nem úgy az arisztokrata körök. milyen változások során alakultak át Európában a családi élet premodern formái mo­ dernekké. vagy ha meghaltak. korán elmentek a háztól a gyerekek. a történeti szociológia művelője megrajzolta. hogy a mo­ dern időszak előtt Nyugat-Európában a kiterjesz­ tett család volt az uralkodó forma. amely ma a legismer­ tebb Nyugaton. Ez a családszerkezet nem vált el egyértelműen a közösségtől. században végig 4. Ez a család olyan csoport. szüleiknek se­ gítettek a gazdaságban. század ele­ jétől a 18. a jóval ritkább poliand­ ria (többférjűség) esetében pedig a feleségnek lehet egyszerre két vagy több férje. A mortalitás (a bármely évben ezer lakos­ ra jutó halálozások száma) sokkal nagyobb ará­ nyú volt minden korcsoportban. és a nők gyakran nem élték túl a szülést. amely meglehetősen kis ház­ tartásban él. nem feledkezhetünk meg arról. rideg.4 (HMSO 2004). sokszor egészen korán elhagyták a szülői házat.] Nem is tartott sokáig. de ritkán állíta­ nak bíróság elé bárkit emiatt. mert ez feltételezné. [. Bár a rövidség kedvéért gyak­ ran azt mondom: „a család". hogy másoknál cselédkedjenek vagy inasnak szegődjenek. hogy sokfé­ le családforma van: kétszülős. A nukleáris család el­ különültebb egység lett. hanem szükségnek: utódokat kellett nemzeni. Az időszak kezdetén a fő családforma egyfaj­ ta nukleáris család. A premodern háztartás mérete nagyobb volt a mainál." 2. Európában a csecsemők negyed. hogy ez a nézet téves. Stone az 1500-as évektől az 1800-as évekig vizsgált családfejlődést három szakaszra osztja: 1. Mivel a korábbi szám a cselédeket is magában foglalta. Kutatások bi­ zonyították.vagy nagyobb része nem élt egy évnél tovább (ezzel szemben ma a csecsemőhalálozás jóval 1 százalék alatti). egyszülős család stb. Angliában például a 1 7 . hogy van a családi életnek egy többé-kevésbé egyetemes modellje. amely az apából. kicsi a két családméret közötti különbség. A mai át­ lag Nagy-Britanniában 2. Sok szociológus úgy véli. Ebben a fejezetben kiderül. mert Utah csak így csatlakozha­ tott az Egyesült Államokhoz. A családon belüli szex nem élvezetforrásnak számított.75 fő volt az átlagos háztartásméret. mert ebben gyökereznek azok az attitűdök. érzelemmentes.. Ezt a családfajtát átmeneti. ha meghalt a férj vagy a fele­ ség. más rokonok vagy a közösség érdekeinek. tekintélyelvű in­ tézmény volt. A többnejűséggel egyébként a mormonok többsége már egy évszá­ zada felhagyott. ame­ lyekben néha kifejezetten szorgalmazták). A nukleáris család. hogy az akkori családi csoportok még a gyakran válással végződő maiaknál is változékonyabbak voltak. Nyugaton a legismertebb csoport..

és még sokszínűbbé válik a családszerkezet. hogy nyoma sem marad a szerelemnek. hogy mély érzelmek kötötték öszsze a házastársakat.a „hagyo­ mányos családot" sem látjuk majd rózsaszínben. Az utóbbi évtizedekben egyre több nő áll munkába. és fő feladata a gyermekne­ velés. megjegyzi: A premodern Európában a házasság általában vagyonegyesítésnek indult. a házasság átlagos időtartama alig érte el a 12 évet. ha megnézzük. ami kezdi aláásni azt az elképzelést. Tulajdonképpen kevés pár kötött há­ zasságot „szerelemből".általában a konzervatívabb szerzők . nevelték utódaikat. oldalon ismertetem). szintén mesébe illő képeit . (Ezeket a változásokat később még megvizsgáljuk. Jellemzője az érzelmi individualizmus ki­ alakulása: a házastársi kapcsolatok személyes vá­ lasztás során születnek. félúton nagyrészt a gyermeknevelésről szólt. X X L ) . .mint az arany­ kor más. hogy . ezért a család a termelés helyett egyre inkább a fogyasztáshoz igazodik. 1992). milyen volt a múlt valójában. A munkahely egyre gyakrabban elszakad az otthontól. amelyet nemi vonzalom vagy romantikus szerelem vezérel.va­ gyonfelosztással végződik úgy. vagy csak a képzelet szépíti meg? Stephanie Coontz megállapítja könyvében {The Way We Never Were. stabilitását. hanem a házaséletben is fon­ tosnak tartják. amit a család ha­ nyatlásának vélnek. amilyennek sokan látják. De valóban olyan békés és harmonikus volt a múltbéli család. hogy a családi élet vészesen meggyen­ gült (a családi értékekről folytatott. A családi élet hagyományosabb formáival állítják szembe azt.gyakran . Hol volt. Sokan csodálják a viktoriánus család rendjét. de sokan idővel egy­ másba szerettek. Ezzel szemben a modern Nyugat nagy részén a házasság szerelemmel kezdődik. hol nem volt: mesék a hagyományos családról Sokan . De mivel akkortájt a családban igen magas volt a halálozási arány. és szerelemmel vég­ ződött. a férfi pedig kenyérke­ reső. és . miközben együtt vezették a háztartást. és közösen él­ tek át jót-rosszat.) John Boswell történész. és a gyerekeknek több mint fele temette el legalább egyik szülőjét.azt mondják. A szerelem nemi vonatkozásait már nemcsak a házasságon kívüli viszonyban. a 1 9 9 . máig lezá­ ratlan vitát a fejezet végén. kifelé meglehetősen zárt. vagy már csak távo­ li emlék (1995. félúton nagyrészt a gyermeknevelés­ ről szól (ha van gyermekük). A nő háztartásbeli lesz.Volt-e valaha is „norma" a nukleáris család? lyet szoros érzelmi kötelékek fognak össze. Szinte minden sírvers arról tanúskodik. hogy a férfi a kenyérkereső „családfő". akit e fejezet elején idéztem.2 0 1 .

3. Újabb fejlemények A ma világszerte zajló legfontosabb változások a következők: 1. míg a férfiak teremtették elő a család be­ tevőjét. Egyre ritkább. Például a romantikus szere­ lem nyugati ideáljai olyan társadalmakat is elér­ tek. Egyes területeken. Az is változásokat indít el. A második világháború ide­ jén sok nő állt munkába. Afrika és a csendes-óceáni térség peremvidékein a hagyományos családrendszerek kevéssé változ­ . A férfiak és nők szexuális szabadsága nö­ vekszik olyan társadalmakban. E változások oka öszszetett. bár kutatásait az 1950-es években végezte.például Kínában. A viktoriánus erkölcs szerint a nő az erény min­ taképe. amelyről a 1 9 9 . de felesé­ güktől feltétlen hűséget követeltek. Betty Friedan amerikai író nagysikerű könyve (The Feminine Mystique) 1963-ban jelent meg. mint a kormányzati bürokrácia. 1963). oldalon lesz szó . Ebben a korban a feleség több-kevesebb kényszer hatására otthon maradt. ami rendszerint szétzilálja a korábban a helyi közösségben vég­ zett földművelésre épülő családformákat. 4. a nehéz házi munkáról és a férjről.az ipari nagyvállalat. Sok nőnek kellett elviselnie ezt az elnyomó ott­ honi életet. az óriásgazdaság és . hogy bekerültek az orszá­ gos politikai rendszerbe. Végül . A klánok és más rokonsági csoportok ereje gyengül. míg a férfi szabadon kedvét töltheti: so­ kan örömlányokhoz vagy bordélyba jártak. hogy a jövendőbelit a rokon­ ság választja. Emlékeinkben az 1950-es évek az ideális csa­ lád időben legközelebbi aranykoraként juthatnak eszünkbe. Ráadásul a szegényebb csoportoknak nem ada­ tott meg az otthon kényelme: a család tagjai lá­ tástól vakulásig dolgoztak a gyárban vagy a mű­ helyben. és a nemi életben gyakran kettős mércével mér­ tek: keresték a szexuális kalandokat. inkább olyan szervezetekhez kötődnek. hogy szembenézzen ezekkel a gondokkal. tak. Ezekben a csoportokban volt a leggyakoribb a gyermekmunka is. amelyek szorgal­ mazzák a kisebb családot. például Ázsia. hogy a szülők vaskéz­ zel irányították gyermekeiket . és aki­ vel lehetetlen bármiféle érzelmi kommunikáció. ráadásul egy olyan korban. Goode írt könyvében {World Revolution in Fa­ mily Patterns. és megállapításait azóta ku­ tatások is igazolták. Az emberek életét megváltoztatta. gyerekeikkel üzengettek egymásnak. többre vágyott. ráadásul a kormányza­ tok mindent megtesznek. Egy másik tényező a központosított kormányzat kialakulása olyan területeken. 5. amikor be­ szélt a „megnevezhetetlen probléma"-ról: a gye­ rekek gondozásától elválaszthatatlan családi élet elnyomó természetéről. amelyekben ezeket korábban nem ismerték. nem sok idejük maradt családi életre. a bánya. amelyeket ma rendkívül durvának tartanánk. gyakran férjnek és feleségnek nem sok köze volt egymáshoz. ame­ lyek rendkívül fontosak. A viktoriánus család csodált rendje abból eredt. A legtöbb fejlődő országban azonban széles körű átalakulások zajlanak. amelyek azt ko­ rábban szigorúan korlátozták.2 0 0 . még mindig nem kezd derengeni az ideális család képe. A nők jogait világszerte kezdik elismerni a házasságkötéssel kapcsolatos és a családon belül hozott döntések tekintetében egyaránt. amikor a férfiak hazatértek. Ráadá­ sul a férfiak érzelmileg elszakadtak feleségüktől. míg családjuk szülőfalujukban marad. Világszerte változó családminták A mai világ különböző társadalmaiban sokféle családforma él. szeretett volna kitörni belőle. Ezeket az állásokat elveszítették. Frie­ dan sok ezer nő nevében emelt szót. De rengeteg nő nem akart megmaradni csupán házi szerepben. Általános trenddé válik a szabad párvá­ lasztás. életévét. vagy az egész nukleáris család a városba költö­ zik. hogy sokan költöz­ nek a falusias területekről a városokba. de még ennél is súlyosabb teher volt a nem kevés családot sújtó alkoholizmus és erő­ szak. mert mindenkire szük­ ség volt a haditermelésben. Ezek a változások általában világszerte a ki­ terjesztett családok és másféle rokonsági csopor­ tok szétesését indítják el. Erről először William J. amikor a társa­ dalom még nem készült fel. Ebben a korban a nők csak otthon dol­ goztak. de több tényezőt is kiemelhetünk. a fogamzásgátlást stb.az államok gyakran indítanak olyan programokat. A férfiak gyakran bejárnak dolgozni a kisebb-nagyobb vá­ rosokba.a foglalkoztatási lehető­ ségek elszakadnak a termőföldtől. Ha megnézzük az 1850-es évek viktoriánus családját. Mindkét esetben gyengülhetnek a hagyomá­ nyos családi és rokonsági rendszerek.ta­ lán ez a legfontosabb .CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK mire betöltötte 2 1 . 2. aki csak hébe-hóba bukkan fel.ahol van ilyen . amelyeken eddig kisebb autonóm társadalmak éltek. A gyors népes­ ségnövekedés miatt . Ezek egyike a nyugati kultúra elterjedése. hogy megváltoztassák a hagyományos viselkedésformákat.olyan módszerek­ kel. Sőt.

Ezek közül a legélesebbek a fehérek és nem fehérek családmintái közötti különbségek. A sort kiegészíthet­ nénk a szexuális sokszínűséggel. hogy ma egyre több a válás.) A neoloká­ lis lakóhelyválasztás azt jelenti. Ezután a családi élet jelenlegi mintáival kapcso­ latban kitérünk a válás és az újraházasodás kér­ désére is. Általános jellemzők Nagy-Britanniában az ép család jellemzői a kö­ vetkezők: 1. A brit házasság a romantikus szerelem esz­ méjére épül. (A világ számos társadalma matrilineáris: a vezetéknév és gyak­ ran a vagyon is leányágon öröklődik. hogy milyen gyorsan történik a változás. Tévedés volna túlhangsúlyozni ezeket a tren­ deket vagy azt feltételezni. hogy azért házasodnak össze. az lehet. mint amikor ezeket több mint húsz éve leírták. A családminták változása és változatossága Rapoport és szerzőtársai szerint „Nagy-Britanniá­ ban ma a családok jelentős átalakuláson ennek keresztül: korábban a családi életet egy mindent átfogó társadalmi norma szabályozta. . Úgy is mondhatjuk. oldalon lesz szó. Az alábbiakban kiderül majd.erről a 20. A házasságban elérendő személyes megelégedettség hangsúlyo­ zása néha teljesíthetetlen elvárásokat támaszt. Ráadásul abban is eltéréseket lát­ hatunk. és tovább él a hagyományos csa­ ládi gyakorlat. hogy a nukleáris család lassanként elveszí­ ti vezető szerepét. aminek az okát a következőkben megvizsgáljuk. és a vagyon régebben fiúágon öröklődött. Egyre inkább elfogadják az azonos neműek párkapcsolatát.néhol sokat még mindig kétségbeesetten próbálnak kivívni. a 657. A patrilineáris öröklés szerint a gyerekek az apa ve­ zetéknevét viselik. hogy a világ minden részében megjelentek . amelyet legitimnek. Mivel azonban ma Nagy-Britanniában renge­ teg a válás. hogy a házaspár mindkettőjük családjától külön. bár ez ma már ritkább. mert egy vagy két szülőből és a vele. A házasság részét alkotó romantikus szerelem a mai NagyBritanniában már „természetes": inkább az em­ beri lét szokványos részének látszik. ma viszont kezd elfogadottá válni a normák pluralitása. vagy ellenté­ tes trendek lassíthatják. kulturális. visszafordulhat. és az érzelmi individualizmus vált a legfontosabb tényezővé. hogy a ki­ terjesztett család mindenütt gyengül. aminek szintén része lehet abban. mert megtorpanhat. ve­ lük egy háztartásban élő gyerekekből áll. mert egymást vonzónak. mint a mo­ dern kultúra sajátos jegyének.különösen ha szegény. A brit családot gyakran nukleáris családnak tartják. ahogyan a tálibok a nők jogait megnyirbálták Afganisztán­ ban 1996 és 2001 között . Ma már világo­ sabban látszik a Rapoporték által meghatározott családformák sokfélesége. amelyek szinte minden brit családban megfigyelhetők. életút és kohorsz sze­ rinti sokféleségről beszélnek. valamint osztály. A partnerekről feltétele­ zik. akkor patrilokális családról beszélünk. az országon belül jelentős el­ téréseket figyelhetünk meg a család és a házas­ ság terén. Persze a valóság nem vág egybe az ideológiával. Általános trenddé válik a gyermekjogok ki­ terjesztése. hogy a nukleáris család teljesen el­ szigetelt más rokonoktól. Megállapításukat igazolandó a vál­ tozatosság öt típusát határozzák meg: szervezeti.) 4. hogy e trendek nem váltak általánossá. saját lakóhelyre költözik. 4 7 6 ) . 2. vagy épp he­ vesen elleneznek.7. hogy a britek nagy része a házastársán kívül másokkal is létesít szexuális kapcsolatot. bár nem mondhatjuk. elfogadható társnak találták. CSALADOK ES INTIM KAPCSOLATOK NAGY-BRITANNIÁBAN Mivel Nagy-Britannia ma kulturális szempontból nagyon sokszínű.) De ugyanígy tévedés volna azt hinni. a monogámiát törvény írja elő. A brit család patrilineáris és neolokális. (Ha a férj szüleihez közel vagy velük együtt élnek. A mai tár­ sadalmak többségében még mindig a kiterjesztett család a norma. de senkinek nem lehet egyszerre egynél több fele­ sége vagy férje. néhány megfigyelő szerint helyesebb volna a brit családmintát sorozatmonogámiának nevezni. Sok család . sőt kívánatosnak tekintünk" (1982. fejezetben. FEJEZET 6. (Az egyik példa arra. és kölcsö­ nös szeretet-tisztelet köti őket össze. munkásosztálybeli vagy ázsiai . Más nyugati családokhoz hasonlóan a brit család is monogám. 7. Először azonban ismertetek néhány alapvető jellemzőt. hogy egy-egy em­ bernek számos házastársa lehet egymás után. 3. Nyilvánvaló. Ez azonban nem jellemző minden brit családra. Ugyanakkor félrevezető összeke­ verni a monogámia jogi fogalmát a szexuális gya­ korlattal.matrilokális: a friss házasok a feleség szüleinek lakóhelye köze­ lében maradnak.

ezért a „folytonos" család három nemzedéke élhet egy­ mással szoros kapcsolatban: a házas unokák. Gudzsarátból és Bengáliából. Nagy-Britanniában több mint egymilliós dél-ázsiai népesség él. Másvalaki viszont egyszülős családban nevelkedhet. hogy az „ortodox" család mellett . amelyben a szülők együtt maradtak. életút. öregedés" című fejezetben is foglalkoztunk (149-151. mégpedig a dél­ ázsiai csoportoké. amelyekről még lesz szó) és a mozgalmak. ami a kiterjesztett család felbomlásához vezetett. például a feminizmus hatására kiala­ kult a családformák kulturális sokfélesége. Kulturális értelemben ma a család előnyei és értékei sokszínűbbek. rendszerint csak kisebb házak megvásárlását engedhették meg maguknak. és mindegyik házasságban lesznek gyerekei. Például valaki lehet olyan család tagja. mint régen. amely szembeötlően eltér a többitől. A sze­ gények.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK / Az életúttal a 6.amelyben az asszony a „háztartásbeli". Másfelől ma többen érik meg az öregkort. A bevándorlás az 1950-es években kezdődött az indiai szubkon­ tinens három nagy körzetéből: Pandzsábból.vagy felsőbb osztályokhoz tartozó különféle csoportosulások között állandósult osztóTykülönbségek szintén igen eltérő családstruktúrákat eredményeznek. A kohorsz szó a család egy-egy nemzedékét je­ lenti. Igyekeztek fenntartani a csa­ ládok egységét. szüleik és a nagyszülők. Például a szülők és a nagyszülők kapcso­ lata ma már valószínűleg gyengébb. Nyilvánvaló az is. a kaszt és főként a rokoni kapcsolatok alapján szervezték meg közösségeiket. csakhogy lakáshelyzetük ebben korlátozta őket. A családok sokféleképpen szervezik a tagjaikra jutó feladatokat és a tágabb társadalmi környe­ zettel kialakított kapcsolataikat.). régi házakhoz juthattak. A családszervezetben szexuális értelemben is nagyobb a változatosság. Ezt a változatos­ ságot mutatja. mint valaha.. mint ré­ gen. A lepusztult negyedekben nagy. hanem homoszexuális párok kapcsola­ tára is épülhet. hogy a tisztességről és családi hűségről vallott eszméik szinte teljesen hiányoznak az őshonos brit népességből. hogy az életút során különböző tapasztalatokat szerezhetünk a családról.). o.. ő viszont megházasodik. a férj pedig a „kenyérkereső" . de amint jobb környé­ kekre költöztek. Az etnikai kisebbségek megjelenésével (ide értendők az Ázsiából vagy a karibi térségből szár­ mazó családok is. Sok nyugati társadalomban egyre inkább elfogadott a homoszexualitás. . / A melegek házasságáról a 12. „Szexualitás és társadalmi nem" című fejezetben lesz szó (338-340. ezért az élettársi kapcsolat vagy a család nemcsak hetero­ szexuális. „Szocializáció. Sokan közülük úgy találták. a származási hely. A Nagy-Britanniában született dél-ázsiai gye- Az ázsiai nagycsaládokat gyakran erős kötelékek fűzik össze. Dél-ázsiai családok A brit családmodellek között van egy. o.vannak kétkeresős vagy egyszülős családok is. többször házasodik. Nagy-Britanniában a bevándorlók a vallás. szakmunkások és a közép. majd elválik.

34. a pakisztániak. Az egyszülős háztartások is gyakoribbak a karibi fekete népességben. a bangladesiek és az afroázsiaiak etnikai csoportjában a legvalószínűbb a házasodás. Az iskolában ugyan­ akkor azt várják el tőlük.4 4 éves fekete nők közül a hasonló korú fehér nőknél sokkal keve­ sebben élnek házasságban. 1997) az indiaiak. Otthon a szüleik elvárják vagy megkövetelik. hogy állják meg a he­ lyüket a versenyszellemmel átitatott. Forrás: Social Trends. A Policy Studies Institute etnikai kisebbségek körében végzett negyedik országos felmérésének statisztikai adatai szerint (Modood et al. amikor a házassá­ gukról döntenek. FEJEZET 7. A gyerekeket nevelő ázsiai párok között kevesebben voltak az együtt élők is (lásd a 7 . táblázatot). hogy őket is megkérdezzék. A legtöbben igyekeznek az etnikai szubkultúra értékei szerint berendezni családi és személyes életüket. Fekete családok A Nagy-Britanniában élő karibi fekete családok szerkezete megint más. Ám a brit kultúra állan­ dó hatása bizonyos változásokat idéz elő e téren. mint Nagy-Britannia más etnikai csoport­ jaiban. 2 . A 2 0 . A fekete vagy fekete brit né­ pességben gyakori egyszülős háztartásokat (ame­ lyekben többnyire az anya a „családfő") a 7.7. 2004. ugyanakkor más csoportok­ tól eltérően az egyedülálló karibi fekete anyák között nagyobb a foglalkoztatottak aránya (Mo­ dood et al. amelyhez a háztartásból választott referenciaszemély tartozik.például az. táblázat Az eltartott gyermekeket nevelő brit családok etnikai csoport3 szerinti megoszlása. 2001 (száza­ lékban) Egycsaládos háztartások Házaspár Fehér Vegyes Ázsiai vagy ázsiai brit Indiai Pakisztáni Bangladesi Egyéb ázsiai Összesen Fekete vagy fekete brit Fekete karibi Fekete afrikai Egyéb fekete Összesen Kínai Egyéb etnikai csoport Minden etnikai csoport a Együtt élnek 12 11 2 2 2 3 2 11 7 9 9 3 3 11 Egyszülős 22 39 10 13 12 12 11 48 36 52 43 15 18 22 Egyéb gyermekes háztartás 6 12 21 24 23 19 22 12 19 15 15 13 12 7 Mind 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 60 38 68 61 63 66 65 29 38 24 32 69 67 60 Az a csoport. A szülők és a családtagok megegyezé­ sével létrejövő frigy arra a meggyőződésre épül. A „szerelemből" házasodás nyugati kulturális ha­ gyománya gyakran ütközik az ázsiai közösségek azon gyakorlatával. hogy eleget tegyenek az együttműködés. vagy hogy kissé növekedett a válások és az egyszülős ház­ tartások aránya -. mindent összevetve ezek a dél­ ázsiai etnikai csoportok figyelemre méltóan erős családi kötelékekkel bírnak. Ma már mindkét nem fiataljai igyekeznek elérni. a tiszteletadás és a családi hűség normáinak. individualisztikus társadalmi környezetben. rekekre két teljesen eltérő kultúra hat. míg a fehérek és a karibi feketék körében ez az arány valamivel kisebb volt. mint bármely más etnikai csoportban.1. hogy a fiatalok nagyobb beleszólást követelnek házasságukba. 2001-ben az összes gyerekeket neve­ lő szülő közül az egycsaládos ázsiai vagy ázsiai­ brit háztartások 65 százaléka volt házas. o. hogy a szerelem a házasságon belül születik. 28. Bár a Nagy-Britanniában élő dél-ázsiai családokban is mutatkoznak a vál­ tozás jelei . 1 9 9 7 ) . . mivel fontosak számukra a tradicionális családi élettel járó szoros kapcsolatok. hogy a házasságot a család „intézi". A válási és szétköltözési arányok magasabbak a karibi feketék kö­ rében.1.

hogy a nők . „ilyenformán nem lehet családja". hiszen a fér­ finak ilyenformán nem lehet családja (Homans 1987). a gyermekne­ velésben részt vehet. bizonyos értelemben ez nem tisz­ tességes . Többségük azonban elfogadta azt az elvet.általában megszakítják pályafutásukat. mennyire lenne megbíz­ ható munkatárs az állásra pályázó nő. De többségük feladatának tekintette. mint a legtöbb fehér közösségben. hogy miért teszik ezt. Egy vizsgálat során. hogy ezzel is szá­ molni kell. Sok karibi fekete családban a gyerekek is fontos szerepet játszanak. Ugyanilyen attitűdöt alakítottak ki a nők előmenetelével kap­ csolatban. azt igyekeztek feltárni.akármi­ lyen vezető pozícióba kerülhetnének . de úgy gondolom. vagy akarnak-e gyereket (ez ma törvénysértés Nagy-Britanniában és az Egyesült Nagy-Britannia karibi fekete népességében nagy a gyer­ meküket egyedül nevelő szülők aránya.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK táblázatban hasonlíthatjuk össze más etnikai cso­ portokkal. . elismerem.nincs esélyegyenlőség. Az egyik vezető ezt így fogalmazta meg: Jó. A csonka családot vezető anya általában szoros. Államokban is). hogy a nőknek ugyanolyan karrierlehetőségeket kell biztosítani. azt mondták. Az attitűdjeikben tapasztalható részrehajlás nem annyira a munkahely jellegéből. mint a férfiaknak. hogy szerinte jobb volna. A karibi csoportokban fonto­ sak a kiterjedt rokonsági hálózatok . Ez el­ lentmond annak az elképzelésnek. mert csak ezek ré­ vén határozhatta meg. hogy rossz helyre került a hangsúly. hogy ugyanezek a tényezők hatnak a London és más brit városok szegényebb környé­ kein élő fekete családok körében. hogy a férfiak úgy látják: a munka­ vállaló nő számára a gyermekvállalás fontosabb a munkánál. de egyes megfigyelők úgy vélik. akkor két fő vélekedés bontako­ zott ki a válaszokból: a gyermekes nőknek több szabadidő kell az iskolaszünetek vagy a gyerek betegeskedése miatt. ha a gyerme­ kes nők nem dolgoznának. amelyre támaszkodhat. A fekete csalá­ dokról szólva gyakran kiemelik a hivatalos há­ zasságok alacsony arányát.a házastársi kötelékekhez mérve sokkal fontosabbak. hogy kérdéseik épp azt mutatták: „törődnek" a náluk dolgozó nőkkel. hogy ez eléggé személyeskedő kérdés. hogyan látják az egészségügy szakszolgálati pozícióiba jelentkező nőket az őket meghallgató vezetők. a férfi jelentkezőktől viszont szinte soha. hogy van­ nak-e gyerekeik. Amikor megkérdezték tőlük. Úgy tűnik. Úgy gondolták. mint a szülők közös dolga. hogy majd otthagy­ ják az állásukat. mert segítenek gondoskodni fiatalabb testvéreikről (Chamberlain 1 9 9 9 ) . Az egyik vezető fogalmazott úgy. hogy ilyen célzott kérdéseket tegyen fel. Egyes vezetők úgy vélték. inkább csak a gyerme­ kükkel és az otthonukkal törődnének. A munkavállaló nők problémái nem szűnhetnek meg addig. és többen azok közül. A kutatók megállapították: a beszélgetésvezetők mindig megkérdezték ezektől a nőktől. mint a férfiak. támogató rokoni kapcsolathálót alakít ki. Hogyan értelmezhetjük ezeket az eredmé­ nyeket? A nők álláslehetőségeit főként a férfiak előítéletei korlátozzák? Néhány vezető azt is el­ mondta. hogy az egye­ dülálló fekete szülők és gyermekeik szükségkép­ pen könnyen felbomló családot alkotnak. hogy ilyen az élet: a kar­ rierlehetőségek tekintetében a nők mindig is roszszabb helyzetben lesznek. akik szerettek volna gyereket. Egyenlőtlenség a családban A munka és a gondoskodás összeegyeztetése A nők pályafutását meghatározó főbb tényezők egyike az. A vizsgálatban részt vevő kevés vezető beosztású nő egyikének sem volt gyereke. hogy gondoskodja­ nak kisebb gyermekükről. amelyet NagyBritanniában végeztek az 1980-as évek közepén (Homans 1987). amíg a népesség nagy része természe­ tesnek veszi. A házastársi kapcsolat nem feltétlenül formálja úgy a fekete család szerkezetét. a gyermekgondozás inkább az anya. de azt hiszem. mint inkább az otthoni szülői feladatokból fakad. Ezzel a lehetőséggel egyetlen megkérdezett vezető sem számolt. és talán később átképzéssel más pozícióra pályáznak. vállalhatja az ezzel össze­ függő feladatokat. Egy férfival nem történhet meg. mint más csopor­ tok családjaibari. Bár a férfi biológiai okokból nem szülhet gyereket. hogy a szülői feladatokat nem lehet egyenlően elosztani férfi és nő között.

hogy mennyire szab­ hatja meg az egyén. Miért marad a há­ zimunka női munka? Az utóbbi években erre a kérdésre jó néhány kutatás keresett választ. hogy megváltozzanak a férfiak attitűdjei. és gyakran kiszá­ míthatatlan. Bár e függőségi modell segít meg­ érteni a házimunka nemi vonatkozásait. Más szociológusok a szimbolikus interakcionizmus szemléletével közelítik meg a problémát. feltételezték. bár az elmúlt harminc évben valamelyest csökkent a különbség. hogy ezáltal a .erre már láthattunk példát . Összességében nem ez a helyzet. ugyanakkor szeretne anyja lenni a gye­ rekének. amikor ő akarja. amíg nem közelít keresetük a férfiakéhoz. Nemrégiben Nagy-Britanniában végzett vizsgálatok mutatják. és azt vizsgálják. azután a „második műszak­ ban" megint. Mivel a nők kevesebbet ke­ resnek a férfiaknál. például főz és rendszeresen takarít. Még azokban a családokban is. hogy a háztartási feladatok kiosztása egyértel­ műen nemi szempontok szerint történik. Részmegoldás lehet. Az 1980-as évek végi hasonló vizsgálati eredmények láttán Arlie Hochschild a nő-férfi viszony állapotát „megre­ kedt forradalomnak" nevezte. 1991) azt vizsgálta. ha nemcsak anya. hogyan hatá­ rozza meg a társadalom női munkaként a háztar­ táson belüli gondoskodást. mert a család­ ban „erősen és viszonylag tartósan összekapcso­ lódik a gondoskodás a nő háztartásban betöltött pozíciójával". Bár ma a férfiak több házimun­ kát végeznek. egy területen még mindig óriási a lema­ radás: ez a házimunka. még mindig nem egyenlő az állás. hogy a szolgálat hozzátartozik a nő lényegéhez. Marjorie Devault szociológus könyvében [Feed­ ing the Family. Terri Apter könyvében [Working Women Don't Have Wives. hogy a férfiak és a nők különböző szférákban tevékenykednek. mint három évtizede. külön­ böző területekért felelősek. Sokkal nehezebb lesz elérni. A férfi dolga a csa­ ládfenntartás. annak elfogadása pedig alapvetően hozzátartozik a férfi lényegéhez". Például Hochschild interjúkkal és részt vevő megfigyeléssel feltárta. hogy a férfiak ezentúl inkább kive­ szik a részüket a házimunkából. Mindkét cél érthető. A férfiak és a nők újraterme- Házimunka Bár a brit nők helyzetében az utóbbi évtizedek­ ben forradalmi változások történtek. megnehezíti e munka házastársak kö­ zötti egyenlő megosztását. A nő otthoni feladatai általában meghatározott idő­ pontokhoz kötöttek. míg a férfiak csak 2 óra 17 percet (HMSO 2005). Néhány szociológus azt mondja. Mivel a munkaerőpiacon egyre több a férjezett nő. hogy az egyen­ lőtlen feladatmegosztás mögött az a kimondatlan vélekedés húzódik meg. Az anya sokkal több időt tölt gyermekgondozási feladatokkal. mint házastársa (Shelton 1992). például füvet nyír vagy megjavít valamit. 1994) kifejti. Shelton 1992).a fog­ lalkoztatott nők átlagbére jóval alacsonyabb a férfiak átlagbérénél. Hochschild felveti. Szerinte azért a nők végzik a háztartási munka javát. hogy mikor kell róluk gondoskodni. amelyekben a férfi kiveszi a részét a háztartási munkából. nem al­ kalmazható olyan helyzetekben. ezért státusuk is javult. és töb­ bé-kevésbé akkor. hogy a házimunka és a gyermekgondozás nagy részét még mindig a nők végzik. férfiak kétszeresen elnyomják a nőket: először az „első műszakban". hogyan függ össze a házimun­ ka végzése vagy nem végzése a társadalmilag ki­ alakított nemi szerepekkel. ha vannak gyerekeik: a gyerekekre mindig figyelni kell. míg a férj általában alkalmi feladatokat végez. A kétféle feladatcsoport között az a fő különbség. például a nők előtt megnyíltak korábban a férfiak uralta szakmák. míg a nőé az. Az efféle elvárások a gyermekko­ ri szocializáció során tanult. átlagosan napi 4 óra 3 percet fordítanak erre. akkor ez a több­ letmunka kitesz egy „második műszakot" (Hochschild 1989. de míg a nős férfi lehet egyszerre sikeres a munkájában és jó szü­ lő. hogy a táplálás és az evés nemi jellegű viszonyának „az az üzenete. hogy gazdaságilag független legyen. addig a nő ezt nem teheti meg. hogy gondoskodjon a családról: még akkor is. hagyományos nemi szerepeket erősítik. A nők ebben a kiszolgáltatott helyzetben ma­ radnak mindaddig. hogy a nőnek két ellen­ tétes erőt kell nagy nehezen összebékítenie: akar­ ja és szükségét érzi. mikor végzi a munkát. amikor a feleség többet keres a férjénél.180 7. A fele­ ség végzi a szokványos napi teendőket. mert felesége magára vállalja az otthoni fel­ adatok többségét. A nők általá­ ban még azonos munkakörben is kevesebbet ke­ resnek a férfiaknál. a nők pedig valamivel kevesebbet. hanem kenyérkereső is. általában anyagilag inkább függenek férjüktől. F E J E Z E T Ráadásul . hogy rugalmasabbá váltak a munkavégzési lehetőségek. Például Hochschild vizs­ gálatában a feleségüknél kevesebbet kereső férjek egyike sem vett részt a házimunkában. Más szociológusok szerint ez a jelenség legin­ kább gazdasági erők eredőjeként magyarázható: a háztartásban végzett munkáért cserébe gazda­ sági támogatás jár. így a házimunka javát ők vég­ zik. A főzési feladatok megosztásáról szólva Devault megjegyzi. A szociológusok azt mondják. míg a férfi általában nem rendszeresen végzi háztartási feladatait. hogy ha a nőnek van fizetett munkája.

mi szá­ mít „jelentősnek". A vérfertőzésnek és általában a gyerekek sze­ xuális bántalmazásának a jelenségét csak az el­ múlt néhány évtizedben „fedezték fel". nevezetesen az apa és gyereklánya közötti szexuális kapcsolat azonban egyben bántalmazásnak is tekinthető. hiszen sokféle formában jelentkezhet. Bár a szexuális bántalmazás legnyilvánvalóbb Családon belüli erőszak Családon belüli erőszaknak azt nevezzük.le­ hetnek bensőséges. Ez azonban nem így van: ki­ derült. A vérfertőző kapcsolatokban gyakori a kény­ szer. egymás testének felfedezésére. a „fizikai bántalmazás". A családi kapcsolatok . vagy éppen erős szorongással és bűntudattal töl­ tik el őket.de Cruz 1993). és viszonylag gyakran kerül sor közöttük ártalmatlan szexuális játékokra. A szegényebb családokban alighanem gyakoribb. A két leginkább nyugtalanító jelenség a gyermekbán­ talmazás és a családon belüli erőszak. A prostituáltak. illetve az erőszakkal való fenyegetés. ser­ dülő csavargók és kábítószeresek körében végzett vizsgálatok szerint nagy arányban vannak köztük olyanok. Nem minden vérfertőző kapcsolat sorolható a szexuális bántalmazás kategóriájába. A vérfertőzés leggyakoribb formája. szülők és gyerekek vagy akár távoli rokonok között . Éppúgy lehetnek azonban komoly feszültségek forrásai. A család igen gyakran mutatja meg „árnyoldalát". különösen a kisgyerekek. Persze a gyerekeknek is van neme.például a családi konfliktusok. hogy vannak ilyen szexuális kapcsolatok. Vizsgálatok azt mutatják.férj és feleség. A fiú. sem a bíróságokon nem ala­ kult ki egyezményes meghatározása általában a gyermekbántalmazásnak és szűkebb értelemben a gyerekek szexuális bántalmazásának. Rámutatha­ tunk. a „lelki bántalmazás" és a „szexuális bántalmazás". a gyermekek­ kel szemben elkövetett nemi erőszak elterjedt­ ségét nehéz. de ezzel még nem bizonyítottuk. röviden NSPCC) a bántal­ mazás négy kategóriáját határozza meg: ezek az „elhanyagolás". sőt alighanem lehetetlen felmérni. Valószínűleg számos tényező . Persze régóta ismeretes. hogy a bántalmazás hatott későbbi viselkedésükre. mint különféle intézményekben . A vérfertőzés kö­ zeli rokonok közötti szexuális kapcsolatot jelent. a csalá­ di élet felöleli az érzelmek szinte teljes skáláját. formáinak megítélése egyértelmű. de nem tekinthető bántalmazásnak. de előfordul a társadalmi hierarchia minden szintjén éppúgy. akik korábban szexuális bántalmazás ál­ dozataivá váltak. hogy a fenti kategóriákba tartozó emberek gyerekkorukban szexuális bántalmazás áldozatai­ vá váltak. amelyet felnőtt kezdeményez a beleegyezési kor­ határnál fiatalabb (Nagy-Britanniában tizenhat év alatti) gyerekkel szemben. A nyilvánosság fi- . hogy a gyermekekben maradandó sérüléseket okoz a szexuális bántal­ mazás. hogy az efféle cselekedet az erős tabuk miatt nagyon ritka. Sem a kutatók körében. A gye­ rekek bizonyos esetekben többé-kevésbé önként vesznek részt a kapcsolatban. így „nemet csinálnak" és gondoskodnak róla.együttes hatásáról van szó. A Nemzeti Gyermekvédelmi Társaság (National Society for the Protection of Cruelty to Children. hogy a gyerekek szexuális bántalmazása aggasztóan mindennapos jelenség.erre még kité­ rek a későbbiekben. meghazudtolva azt az idilli család­ képet. Gyermekek szexuális bántalmazása A gyerekek szexuális bántalmazását a legegy­ szerűbben olyan nemi aktusként definiálhatjuk.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK lik ezeket a szerepeket a mindennapi életben. hogy ennek elsődleges áldozatai gyere­ kek. amikor egy felnőtt egy csecsemőt vagy gyermeket szexuális célokra „használ fel". Persze a korreláció önmagában nem jelent ok-okozati összefüggést. de a társadalomkutatók többsége fel­ tételezte. Ma már jelentős mennyiségű adat áll rendelkezésünk­ re. Az 1989es brit gyermekvédelmi törvény egyik szabálya a megfelelő gondoskodás hiánya okozta „jelentős károsodásról" szól .és lánytestvér közötti nemi kapcsolat például vér­ fertőző. szégyenletes vagy megrázó. örömteli viszonyok. Bán­ talmazás az. hogy a társadalmilag konstruált nem a férfi és a nő meg­ különböztetésének eszköze maradjon. amely szakadatlanul árad a tévéreklámok­ ból és a populáris média más területeiről. akiket egy felnőtt családtag nemi kontaktusra kényszerített. bár ez meglehető­ sen ritkán fordul elő. Intim erőszak Mivel a családi és rokoni kapcsolatok minden egyes ember életében szerepet játszanak. Ezzel szemben a gyerekek túlnyo­ mó többsége számára. a szülői hanyagság és a fizikai erő­ szak . amelyek kétségbeesésbe kergetik az embereket. ez az esemény visszataszító.de nem tisztázza. ami­ kor valamelyik családtag fizikailag bántalmaz egy másik vagy több családtagot. A sze­ xuális bántalmazás definíciója: „egy gyermek és egy felnőtt nemi érintkezése a felnőtt szexuális kielégülése céljából" (Lyon . amelyek azt mutatják. fiatalkorú bűnözők.

amelyeket más társadalmi környezetben a családtagok másképpen értékel­ nének. hogy a családi életre jel­ lemző az erős érzelmek és az intimitás összekap­ csolódása. akit a szülei nem pofoztak vagy ütöttek meg. ha a felesége egy esti összejövetelen túl sokat beszél. Ugyanakkor fontos tényező az is. amikor feminista csoportok „kékre-zöldre vert" nőknek menedékházakat nyitottak.bár egyes csoportok igyekeznek elérni. hogy nem elég „megszámolni" a családon belüli erőszakos cselekményeket. vagy olyan inti­ mitásokat fecseg ki. ismételten bántalmazta (Rawstone 2002). hogy a nő gyakran olyankor bántalmazza a férfit. Az egyik az. ami­ kor inkább védekezik. sokkal kevesebb eset ismert. például a gyermekbántalmazás fölött mindenki tapintato­ san szemet hunyt. A Nyugat-Af­ rikából származó Victoria szó szerint kilehelte a lelkét: teljesen kihűlt. hogy a feleség ritkán támad férjére. A feministák ezekkel a statisztikákkal támasztották alá azt az állításukat. A nők 10 százaléka kény­ telen együttélni a családi erőszakkal. az egészségügyi és szociális szolgálatokat is sok vád érte. nagyobb a valószínűsége.7. A gyerekeiket bántalmazó. és javaslatokat ter­ jesztett a kormányzat elé. mint hogy ide­ genek bántalmaznak (Rawstone 2002). és általában csak akkor folyamodik erőszakhoz. mint támad. A családon belüli erőszaknak csak bizonyos formáit szankcionálja a társadalom. Carl Manning hónapokig kínozta és elhanyagolta. hogy a csa­ ládon belül előforduló erőszakos cselekmények közül nem kevés elfogadott. Kifejtik. amikor a férj bántalmazza a felesé­ gét. mint a nők. mégis bár­ mikor könnyedén átcsaphat súlyos brutalitásba. A családon belüli erőszakkal kapcsolatos feminista vizsgálatok hívták fel a fi­ gyelmet arra. A családon belüli erőszak második leggyako­ ribb típusa az. ahogyan azt a feministák állítják. hogy nem mentették meg a lányt. ame­ lyekben gyakran szeretet és gyűlölet keveredik. Victoria Climbié rettenetes halála. / A patriarchátussal és a férfiuralommal kapcso­ latos nézőpontokat lásd a 12. aki csak megmosolyogja más nők viselkedésének furcsa­ ságait. A kormányzat Lord La­ ming vezetésével vizsgálóbizottságot állított fel. hogyan lehetne elejét venni az ilyen tragédiáknak (Laming 2003). mennyire gyakori és súlyos a házon belül a nők ellen irányuló erőszak. Egy olyan férfi. Kutatások igazolják. amely feltárta. hogy a családon belüli erőszak nem a férfiak patriarchális hatalmáról szól. kontextusát és hatását is. miután nagynénje. sőt valószínűleg nem is tekintik „erőszak­ nak" . amelyeket ő szívesen tartott volna titokban. akik szerint a nők által elkö­ vetett erőszakos cselekmények mindig szűkebb körűek és szórványosabbak. amelyet nők ellen követnek el. Nagy-Britanniában kevés olyan gyerek van. illetve szü­ lők és gyerekek között. A családon belüli erőszak a leggyakoribb bűncselekmény. hogy egy nőt a családbeli férfiak vagy közeli ismerősei.nincs „férjverés" párja.). mint a feleségbán­ talmazó férfiak esetében. A rendőrsé­ gen bejelentett házastársak közötti összetűzések többségében a férj bántalmazta a feleséget. hanem „diszfunkcionális családokról". . pedig lett volna rá lehetőségük. és ritkábban okoznak maradandó fizikai sérülést. Megkérdőjelezik azt a kutatási eredményt. mint a bántalmazott feleségek (Straus-Gelles 1986). Az otthoni környezetben kipattanó vita olyan ellentéteket vált ki. Bántalma­ zóit 2 0 0 0 novemberében életfogytiglani börtön­ büntetésre ítélték. még ha az nem is volt több „meglegyintésnél". Ezt megelőzően a családon belüli erőszak. amikor a férfi már jó ideje. A per idején a rendőrséget. amelyben a nő alkalmazott fizikai erőszakot férjével szemben. nem úgy. maradandó sé­ rüléseket okozó férfiak általában rendszereseb­ ben alkalmaznak fizikai erőszakot. Az utóbbi években konzervatív elemzők azt bi­ zonygatták. Ebben mások legtöbbször nem találnak semmi kivetni­ valót. sőt helyeslésre ta­ lál.a fele­ ség rendszeres brutális bántalmazásának . FEJEZET gyeimé akkor irányult a gyermekeket sújtó csalá­ di erőszak szélsőséges formáira. A nők elleni erőszak a család egyre súlyosbodó válságának és az erkölcsi nor­ mák gyengülésének a jele. hogy a családi erőszak a nők feletti férfiuralom fő formája. mert szerintük a férfiak vonakodnak fel­ jelentést tenni bántalmazó feleségük ellen. o. Az efféle állításokat erősen bírálták a feminis­ ták és más kutatók. A családon belüli erőszak kérdése az 1970-es években keltette fel az emberek és a kutatók fi­ gyelmét. és harmadnegyedrészük megtapasztalja valamikor élete során. hogy megvizs­ gáljuk az erőszak célját. Marie Therese Kouao és annak élettársa. milyen szerepet játszottak az ügy­ ben a szakmai szervezetek. A családtagok közti kapcsolatokban általában erős érzelmek halmozódnak fel. Nagy-Britanniában minden héten két nő esik áldozatul partnerének. hanem fontos. Az „asszonyverésnek" (wife battering) . dühbe jöhet attól. amikor 2000 feb­ ruárjában napvilágra került egy nyolcéves lány. Egy jelentéktelennek látszó ügy valóságos háborút robbanthat ki férj és feleség. Miért olyan mindennapos jelenség a családon belüli erőszak? Számos tényező játszik ebben szerepet. fejezet „Radikális feminizmus" című részében (366-367.

hogy a házasságok száma minden évben csökkent.1. c Az egyik vagy mindkét fél számára. bár a részletek erősen el­ térnek. mint a foglal­ koztatott férfiak. hogy a munkanélküli férfiak általában kétszer annyiszor támadnak feleségükre. Ezenkívül a szegénység. 34. Forrás: Social Trends. o. Az érvénytelenített házasságokat is magában foglalja. vagyis a válást csak akkor mondták ki. 1 9 6 0 és 1970 között a válások száma NagyBritanniában évente tartósan 9 százalékkal nőtt. bár minden koráb­ bi időszakhoz képest rendkívül magas szinten. Az első „vétkesség" nélküli válási törvényeket az 1960-as évek közepén vezették be néhány országban. Több mint három évtizede William Goode (1971) fel­ vetette. mert ez lehetővé tette sok olyan házasság felbontását. a munka­ nélküliség miatt kialakuló feszültségek a csalá­ don belül is több erőszakot szülhetnek. 31. ha valamelyik házastárs vádakkal illette a másikat (például kegyetlenség. például akkor. 1 9 8 0 óta a válások aránya bi­ zonyos fokig stabilizálódott. például nincs magas jövedelmük vagy iskolai végzettségük.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK hogy Nagy-Britannia kövesse számos más euró­ pai ország példáját. A 7. részben az 1969-es tör­ vény eredményeként. amely valójában már régen tönkrement. Ma is van még egy-két ilyen iparosodott ország. A válást csak ki­ vételes esetekben engedélyezték. több vizsgálat is azt mutatja. így egy évtizeden belül megduplázódott. amelyek törvénybe foglalták a gyermekek testi fenyítésének tilalmát. . hogy ez gyakoribb az alacsony jö­ vedelmű párok esetében (Cherlin 1 9 9 9 ) . ezek azonban elszigetelt esetek. ha a házastársak között egyáltalán nem jött lét­ 0 H 1950 a b 1 : 1 1 1 1 200' 1960 1970 1980 1990 Mindkét fél számára. hogy házastársak bántalmazzák egymást. Nagy-Britanniában ma a házasságok kétötöd ré­ sze végződik válással. E feltevé­ seket vizsgálva Gelles és Cornell (1990) feltárták. a válásoké pedig nőtt. A legtöbb ország na­ gyon gyorsan megkönnyítette a válást. elköltözés. Azóta sok nyugati állam követte a példájukat. Válás és különélés Egyre gyakoribb a válás Nyugaton sok évszázadon át gyakorlatilag fel­ bonthatatlan volt a házasság. Nagy-Britanniában a válást megkönnyítő törvényt (Divorce Reform Act) 1969-ben fogadták el és 1971-ben vált hatályossá. Korábban gyakorlatilag az összes ipari országra a kontradiktórius rendszer (adversarial system) volt jel­ lemző. Társadalmi osztály Bár minden társadalmi osztályban előfordul. 1972-re ismét a duplájára nőtt. Az 1996-ban el­ fogadott új törvényben tovább erősödött a vétkes­ ség figyelmen kívül hagyásának elve. 2004. mert kevés más eszközzel tudnak uralkodni feleségükön. Az 1950-1970-es adatok Észak-Írország nélkül értendők. házasságtö­ rés vádjával). hogy az alacsony jövedelmű férfiak talán azért hajlamosabbak az erőszakra. re nemi kapcsolat (elmaradt az elhalás). A válások arányszámával nyilvánvalóan nem mérhető közvetlenül a házasságok sikertelensége. ábrán látható.

Eközben mérlegeli a válás előnyeit és hátrányait: Boldogulok majd egyedül is? Mit szól­ nak hozzá a szülők.főként akkor. Miért nagyobb a válások gyakorisága? Több tényező is szerepet játszik ebben. rövid ideje különélő vagy elvált (nagyrészt középosztálybeli) emberrel készített interjút.Végiggondolva eze­ ket és más problémákat. akik jogilag még nem váltak el. Ezt megelőzően a kez­ 1 deményező talán egy ideig sikertelenül igyekezett megváltoztatni. mint korábban. Ma már a váláshoz alig kapcsolódnak negatív társadalmi értékítéletek. hogy erőfeszítései kudarcot vallottak. hogy véget vet neki. nem kell attól félniük. . A kezdeményező egy bizonyos ponton úgy érzi. és külön. mint régebben. és vagy egyiküknek. míg az eredeti kezdeményező már inkább fenntartaná. (A következő keretes részben. A partner közben szintén úgy dönthet. A kezdeményező fél. Fon­ tos tényező az is. A nők anyagilag mindinkább függetlenné válnak. Több mint száz. részben pedig maga is hozzá­ járul ezekhez a társadalmi folyamatokhoz. Másfelől a házasság felbomlása szinte mindig megviseli mind a párt. a 1 8 8 . hogy megerősí­ tést nyerjen. mint a másik. aki már komolyan fon­ tolgatja a válást. barátok? Megviseli-e a gyere­ keket? Lesz-e elég pénzem? . FEJEZET akadásról": hogyan élik me A válások magas arányának van számos társadal­ mi előnye. ahogyan a kapcsolat kezde­ tén kialakul a szerelem. új célok izgatják. az ezekből a beszélgetésekből és tanakodásokból merít erőt a szakításhoz. amelyek öszszefüggnek a szélesebb társadalmi változások­ kal. hogy az elszakadás eleinte gyakran nem szándékos. vagy szeretnének „családi" otthont biztosítani a gyerekeiknek. Toleránsabb attitűdök alakultak ki: a pár megszakíthatja örömtelen kapcsolatát. egyszer csak eltökéli.1 8 9 . ahol a párja nincs jelen.) Diane Vaughan könyvében (Uncoupling: The Turning Points in Intimate Relationships. Ettől kezdve már csak az érdekli. de ára is. Ez általában azt jelenti. vagy mindkettőjüknek anyagi nehézségekkel kell szembenézniük. rendszerint másokkal is meghányja-veti a válságos viszonyt. hanem sokkal inkább azt. Vaughan szerint ez a folyamat ép­ pen ellentétes azzal. Vaughan megfigyelte. mert meggyőzik arról. hogy még egyszer megpróbálja rendbe hozni a házasságát. Az életszínvonal általános emelkedése azt is jelenti. Emellett a sikertelen házasságban élők dönthetnek úgy. a házasságnak ma már nem sok köze van ahhoz a törekvéshez. hogy a vagyont és a rangot nem­ zedékről nemzedékre örökítsék. A gazdag emberek szűk rétegét leszámítva. hogy kapcsolatuk menthe­ tetlen. és rendkívül nehéz megvonni a mérlegét. ezért a házasság már kevésbé tekinthető szükségszerű gazdasági szövetségnek. és a kapcsolat menthetetlen. félnek a válás anyagi és érzelmi következményeitől. mint a másik iránti elkötelezettsége. hogyan próbálják a párok a szakítás után is közösen felnevelni a gyerekeket. észre sem veszi annak kisebb-nagyobb hibáit. hiszen akkor a szerelmes éppen a másik vonzó tulajdonságaira figyel. Az egyik fél . hogy titkolóznia kell a másik előtt . amelynek során azt vizsgálták. hogy az milyen fokú személyes megelégedést hoz szá­ mukra. új barátokat ta­ lál olyan közegekben. a pár közös tevékenységeitől független világot teremt magának. hogy emiatt kiközösítik őket. Az elszakadás (uncoupling) az a folyamat. oldalon Carol Smart és Bren Neale kutatását ismertetem. hogy az emberek egyre inkább az örömöt és a kielégülést keresik a házastársi kapcsolatban. hogy milyen hiba fedezhető fel társa vi­ selkedésében. hogy egy há­ zasság megromlása esetén könnyebb különálló háztartást létrehozni. hogy az emberek egyre inkább annak alapján értékelik házasságukat. A kezdeményezők több­ sége ilyenkor már biztos abban. Aki vállalja a szétköltözést. közös érdeklődési kört kialakítani stb. mert például hisznek a házasság szentségében. ami részben a fentebb vázolt válto­ zások eredménye. Persze az elszakadás folyamatát nem mindig csak az egyik személy irányítja.kevésbé elégedett a kapcsolattal. néhány kezdeményező úgy dönt.akit Vaughan kezdeményezőnek nevez . 1990) azt elemezte. hogy személyes céljainak megvalósítása fontosabb. ha az új barátok egyike egy­ ben a szeretője is. hogyan alakul a partnerek viszonya a szétköltözés vagy válás folyamán. Előfordulhat. hogy sok esetben a fizikai válást megelőzi a szociális elkülönülés: legalább a partnerek egyike új élet­ stílust alakít ki. hogy együtt maradnak. mind gyermekeiket.7. Először is a válások arányszáma nem tartalmaz­ za a különélőket. hogy a szerepek hirtelen föl­ cserélődnek: aki korábban meg akarta menteni a kapcsolatot. A válások arányának emelkedése nem anynyira a házasság intézményével szemben kiala­ kult elégedetlenséget jelzi. hogy feltérképezze az átmenetet az együttélés­ től a különélésig. hogy helyesen cselekszik. amelynek során felbomlik egy hosszan tartó intim kapcsolat. Vaughan kutatása azt is megmutatta. elfogadhatóbb viselkedésre kész­ tetni partnerét.

akik általában a tár­ sadalom legszegényebb rétegeihez tartoznak. míg a házasságon kívül gyereket vállaló. a fér­ jezett nőknél pedig csak 18 százalék.8 1991 11 23 41 11 10 4 55. 34.4 0.2 0 0 3 1971 Egycsaládos háztartás Egyedül él Pár Gyermektelen Eltartott gyerekek 6 1981 8 20 47 10 6 9 53.azonban kezdenek kikopni a használatból. amelyben a 2 1 . amely­ nek tagjai éppen arra törekednek. hogy házastárs vagy partner nélkül neveljenek fel egy vagy több gyereket. táblázatot). házában él. Ma azonban az egyszülős háztartások mintegy 60 százaléka szétköltözés vagy válás következtében jön létre. elítélő véleményt tükröző kifejezések . hogy házasságon belül szülik meg gyermeküket.CSALADOK ES INTIM KAPCSOLATOK Egyszülős háztartások Az utóbbi évtizedekben egyre gyakoribbá váltak az egyszülős háztartások. Meg kell jegyezni. táblázat Brit háztartások a háztartás és a család típusa szerint. hogy egyedül nevelik fel gyermekeiket. miért magas a karibi térségből származó brit családok körében az egyszülős háztartások ará­ nya. hogy a fiatalabb nők gyak­ rabban lesznek egyedülálló anyák.4 0.9 0. hogy az illető már egy ideje magára utalva él. . 7. A brit csonka családok között a leggyorsabban növekvő kategória a hajadon és soha meg nem há­ zasodó anyáké. hogy egyszülős háztartásban is bol­ doguljanak.4 Csak önálló gyerekek Gyermekét egyedül nevelő Egyéb háztartás Az összes saját háztartásban élő (= 100%) (millió főben) Nem saját háztartásban élők (millió főben) Teljes népesség (millió főben)c a 57.még ma is meg kell küzdenie a társadalmi környezet rosszal­ lásával és az anyagi bizonytalansággal. és minél ma­ gasabb iskolai végzettségűek. A kutatás azt is megmutatta. Forrás: Social Trends. „apátlan család" és „tönk­ rement otthon" .8 54. táblázatot). 2003-ban viszont már 12 százalék volt (lásd a 7. illet­ ve kerülhet ki ebből a kategóriából. hogy a házasságon kívüli születések arányszáma. Egy most zajló vizsgá­ lat. 31. Nagy-Britanniában az egyszülős. Az elvált és hajadon anyák többségére az is jellemző. A becslések kiigazítása nem történt meg évszakonként. évi népszámlálás eredmé­ nyeinek megfelelő számokat tartalmaznak. egycsaládos háztartásban élők aránya 1971-ben még 4 százalék. 2004. Sok egyedülálló szülőnek . hogy az egyedülál­ ló anyák 85 százaléka akaratlanul esett teherbe.9 54. Például a megözvegyült anyák több mint fele a saját lakásában.6 Tavaszi adatok. A korábbi. c Az 1971-1991-es adatok népszámlálásból származnak.2. bár nem ritka. hogy ezek a hatások nagyon fontos szerepet játszanak annak magyarázatá­ ban.3. század első éveiben született gyerekek életét követik nyomon (Millennium Co­ hort Study). Az egyszülős háztartás kategóriája sok típust foglal magában. Van azonban egy növekvő kisebbség. Rendszerint olyan anyák döntenek így.4 57. akiknek megfelelő anyagi hátterük van ahhoz. hogy a gyermeküket egyedül nevelő szülők túlnyomórészt nők. egyedülálló anyák nagy többsége bérelt lakásban lakik. őket jól jellemzi az „önkéntes egyedül­ álló anya" megnevezés. o. Nehéz megmondani. míg ez az arány az együtt élő pároknál 58. annál valószínűbb.függetlenül attól. a 2001-2002-es adatok évközi becslések.2. és a hatá­ rai meglehetősen bizonytalanok: többféle útonmódon válhat valaki egyedülálló szülővé. hogy éle­ te során valamikor megházasodott-e . Egy özvegy esetében a változás gyors.például „elhagyott feleség". feltárta. A korábbi­ akban is említettem. illetve a szegénység és a hátrányos társadalmi helyzet mutatói között igen nagy a korreláció. ha a tár­ sa a halála előtt hosszabb időt töltött kórházban. ezért nem a 2001.8 56. Ez a szülői állapot rendszerint ideiglenes. Az 1990-es évek végén már ők al­ kották az összes eltartott gyerekes család 9 száza­ lékát (lásd a 7. b Önálló gyereke is lehet.2 2001 a 12 25 39 8 12 4 2003 a 13 25 38 8 12 5 V 6 19 52 10 4 9 53. hányan választották tudatosan azt. 1 9 7 1 .

David Blankenhorn Apátlan Amerika [Father­ less America. aki nem is létezik" (Economist 1995). Lehet. hogy gondoskodjanak a gyerekekről. Kezdték olyan apákra vonatkoztatni. 2000. Ahogy Blankenhorn könyvének egyik méltatója fogalmazta meg: „jobb egy olyan apa. táblázat A brit csonka családok aránya 3 az összes eltartott gyereket nevelő családon belül. hogy a csonka családokban megfigyel­ hetünk közös anyagi és szociális hátrányokat. De igaz-e ez? Az apahiány kérdése összekap­ csolódik azzal az általánosabb kérdéssel. mégsem beszélhetünk erős kollektív identitásról. nemcsak az apák elvesztése okoz gondot. A második világháború idején sok apa ka­ tonai szolgálata miatt csak ritkán láthatta gyer­ mekeit. Az egyedülálló szülő státusba és onnan ki sokfé­ le út vezet. hogy a gyermekeiket egyedül nevelő szülők nem alkotnak egységes. amelyekben a nők nem vállaltak fizetett munkát. Az apa volt a fő kenyérkereső. Ide tartozik minden olyan férjes asszony is. 1995) című könyvében kifejti.itt pedig. aki hazatérve leül a tévé elé sörözni. hanem otthon ma­ radtak. akik szétköltözés vagy válás miatt csak olykor-olykor kerültek kapcsolatba gyerme­ keikkel. közel sem egyértelmű. mint egy olyan. Volt. A vita kiemelkedő amerikai szerzői nagy ha­ tást gyakoroltak a kérdéssel kapcsolatos brit vitá­ ra. akiknek férje nincs bejelentve a háztartásba. Az egymással vitatkozó szociológusok és elem­ zők főként az apátlan családok növekvő arányát okolták egy sor társadalmi problémáért. erőszakban nyilvánul­ tak volna meg. A válások arányának és az egyszülős háztar­ tások számának a növekedésével más jelentést nyert az apahiány témája. amelyekben magas a válások aránya. hanem „apahalálról" beszélt. ezért az egész napot a munkahelyén töltötte . hogy azokban a társadalmakban. 37. gomba módra szaporodó jóléti költségekig. aki már nem is apahiányról. Nagy-Bri­ tanniában és az Egyesült Államokban (ahol a vá­ lások aránya majdnem a legnagyobb a világon) ez a helyzet heves vitát kavart. vagy végleg elszakadtak tőlük.186 7.csak esténként és hétvé­ geken láthatta gyermekeit. Egyesek azt mondták. egynemű csopor­ tot. hogy nincs senki. hogyan hat a válás a gyerekekre . hanem az apaság fogalmának felbomlása ennek pedig végzetes társadalmi következís menyei lehetnek. ami azt jelenti. hogy a gyerekek csak ak­ kor lehetnek egy társadalmi csoport hasznos tag­ jai. a növek­ vő bűnözési aránytól a gyerektámogatásra fordí­ tott. akitől a bajban segítséget kérhetne. E gondolatmenet szerint az apa nélkül felnövő fiúk csak nagy nehézségek árán válhatnak sikeres szülővé. amellyel kordában tarthatták a férfiak szexuális és agresszív energiáit: nélkülük ezek az energiák valószínűleg bűnözésben. ha a közvetlen környezetükben élő felnőttek állandóan a megegyezés. családi állapot szerint 1971 Egyedülálló anya Hajadon Özvegy Elvált Külön élő Összesen Egyedülálló apa Házas/együtt élő párb Eltartott gyereket nevelő családok összesen a 1976 2 2 3 2 9 2 89 100 1981 2 2 4 2 11 2 87 100 1986 3 1 6 3 13 1 86 100 1991-1992 6 1 6 4 18 1 81 100 1996-1997 7 1 6 5 20 2 79 100 1998-1999 9 1 8 5 22 2 75 100 1 2 2 2 7 1 92 100 b Eltartott gyermek: 16 évesnél fiatalabb gyerek vagy 16-18 éves nappali tagozatos tanuló. o. FEJEZET 7. A házasság és az apa­ ság minden korábbi társadalomban eszköz volt. mint már em­ lítettem. 30. . hogy szociálpolitikai szempontból nehéz definiálni a határait és meg­ határozni az ellátandó szükségleteket. A háborút követő időszakban igen nagy volt azon családok aránya. hogy mi követke- „Apahiány" Az 1930-as évek végétől az 1970-es évekig tartó időszakot gyakran nevezik az „apahiány" korá­ nak. akire felnézhetne. hiszen sok gyerek ma úgy nő fel. az együttműködés és a kompromisszumkészség példáit állítják eléjük (Dennis-Erdos 1992). aki a család tagja és a ház­ tartásban él. Forrás: Social Trends.3. Crow és Hardey (1992) szerint a csonka család­ ba és abból kifelé vezető „utak" változatossága azt mutatja.

hogy mennyire vesz részt a csa­ ládi életben és a gyereknevelésben. hanem az. a bíróságon és a kormányzati politikában.a munkásosztálybeliek szélesebb köre helyteleníti. jelentős osztálykülönbségek befolyá­ solják. 1994) olyan mélyinterjúkat közölt. így megnehezíti. hogy az apák úgy érzik: nem tudják érdekeit érvényesíteni a családban. A csoport tagjai többek között lila liszttel töltött óvszer-bombákkal dobálták meg a miniszterelnököt a brit parlament alsóházi ülé­ sén 2004 májusában.org Az efféle látványos akciók arra hívják fel a figyelmet. hogy milyen gondoskodást. aki nélkül jobb a családnak?" Egyes kutatók szerint a fő kérdés nem az. hogy az apa kapcsolat­ ban maradjon gyermekével. hogy ez nem puszta élvhajhászat. hogy jelen van-e az apa. SÜPÍR DADS OF FATHERS 4 JUSTH FIGHTING FOR YOUR RIGHT TO SEE YOUR Kits www. ha nem különösebben vallásosak. mint szüleik nemzedéke.például a házas­ ság előtti szexuális kapcsolat nyílt vállalását . A férfiak attitűdjeiben nem lehetett megfi­ gyelni ilyen nagy nemzedéki változást. a házassággal és a nemi megosztottsággal kapcso­ latos attitűdjeik eltérnek a szüleikétől. hogyan vélekednek az emberek a családi élet változásairól és a válások magas arányáról. A Rubin vizsgálatában szereplő fiatalok egyet­ értettek azzal. hogy a középosztálybeli családokhoz hasonlítva a munkásosztálybeli szülők általában hagyománykövetőbbek. hogy a váló párok esetében a brit jog. mint az.3 4 éves brit A családi élettel kapcsolatos attitűdök változása Úgy tűnik. amely a gyermek „javát" hivatott szolgálni. De ragasz­ kodnak ahhoz. . Az apátlanság kérdésével az utóbbi időben so­ kat foglalkozott a brit média. hogy van olyan apa. A sok középosztálybeli családban elfogadott normákat .CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK zik a rendelkezésre álló vizsgálati eredmények­ ből. Lillian Rubin könyvében [Families on the Fault Line. A fenti recenzens írta ezt is: „Léhűtő apa nem léhűtő fiakat nemz? Nem lehet. figyelmet és tá­ mogatást kapnak a gyerekek annak tagjaitól. Rubin eredményei szerint a válaszadó fiatal nők már korántsem becsülik annyira a házassá­ got. mindig az anyának kedvez. hanem értékrendjük különbözik az idősebb nem­ zedékétől. majd szeptemberben Batman-jelmezben felkapaszkodtak a Buckingham Palace homlokzatára. Nagyon is felisme­ rik a férfiak hibáit. még akkor is. de megállapításai igen hasonlóak a brit és más európai országokban dolgozó kutatók ered­ ményeihez. nyitottabb életet élni. Más szóval a háztartás összetétele talán kevésbé fontos. Rubin az Egyesült Államokban végezte kuta­ tását. amelye­ ket 32 munkáscsalád tagjaival készített. Helen Wilkinson és Geoff Mulgan két átfogó vizsgálatot végzett 1 8 .fathers-4-justice. Megál­ lapította. mert a Fathers 4 Jus­ tice nyomásgyakorló csoport látványos akciókat hajtott végre. igyekeznek felmérni a lehető­ ségeiket és anyjuknál teljesebb. A csoport kijelentette. hogy a szexuális viselkedéssel. A munkásháztartásokban ezért többször alakul ki konfliktus a nemzedékek között.

önző individualizmushoz. hogy egy szülő éppúgy felnevelheti a gyereket. hanem a gyereknevelés mindennapi vonatkozásait illetően is. vagy épp ellenkezőleg. hogy a válás sokat árthat gyermekeiknek. hogy főként a fiatal nők körében jelentős szemléleti változá­ sok zajlanak. A vizsgálat rámutatott. önzetlenséget és toleranciát eredményeznek. sokan tudták felidézni az egyedüli gyereknevelés kez­ deti szakaszait és értékelni az ezzel kapcsolatban hozott döntéseiket. hogy kötelesek megküzdeni a gyerekekért. az önzetlenség. hanem két háztartásban történt. amelybe a szülők és a gyerekek kerültek a válás során: megszüntette a korábbi „gondnok­ ság" és „láthatás" fogalmakat. „felnőtt" bizalmasukként kezelni a gyerekeket. Vizsgálatuk során összehasonlították a válás utáni gyerekne­ veléssel kapcsolatos várakozásokat. Ezek a szabadságok nagyobb nyitottsá­ got. mindkét nem mozgásszabadsága. de szűkkeblűséghez. és „értékelik a kockázatot. hogyan akar­ nak élni. akik a hú- . A szerzők szerint a médiában és bizonyos poli­ tikai körökben burkoltan . mint kettő. hogy „füg­ getlenségre. Wilkinson-Mulgan 1995). és egyik sem visz gyereket az új házasságba. a férfiak 51 százaléka akarta „addig halogatni a gyerekvállalást. A válást követően a szülőknek két ellentétes igényt kellett összebékíteniük: egyrészt szerettek volna elszakadni. eltávolodáshoz. az izgalmat és a változást". Visszatekintve gyakran úgy gondolták. amely im­ már nem egy. önmegvalósításra törekszenek a munkában legalább annyira. hogy a gyerekeket közösen nevelhessék. ameddig csak lehet". mint a család ré­ vén". Mások esetében a bizonytalankodás elidegenedéshez. a kompromisszumkészség és az ér- férfiak és nők körében (Wilkinson 1994. hogy azóta szerzett tapasztalataik bir­ tokában másként cselekednének. Smart és Neale azt találták.néha kifejezetten . más­ részt igyekeztek kapcsolatban maradni vele. ahogyan kedvük tartja).él az a feltevés. hogy a válás után a felnőttek gát­ lástalanul. ezért a szülőknek nem kellett többé úgy érezniük. hogyan alakulnak a gyermeknevelési minták közvetlenül a válás után és hogyan változnak a későbbiekben. Smart és Neale azt akarták megtudni. hogy a fiatalabb generáció értékeit azok az örökölt szabadságok formálják. A 1 6 . hogy ebben a kor­ csoportban a nők és a férfiak számára is kevésbé vonzó a házasság. Előfordul. a kapcsolatok kiüresedéséhez vezetett. csak a maguk érdekeit nézik. A fiatal nők körében megfigyelték. Smart és Neale megállapították. hogy a válás utáni gyereknevelés az állandó egyeztetés folyamatá­ ból állt. akik az 1989-es gyermek­ védelmi törvény elfogadása után költöztek szét vagy váltak el. Azok. mint az idősebbek körében. hogyan válthatnák félelmeiket és bűntudatukat konstruktív cselekvésre. mégis összetartó családokról 1994 és 1996 között Carol Smart és Bren Neale két ízben készítettek interjút hatvan olyan Nyugat-Yorkshire-i szülővel. hogy a válás utáni gyereknevelés tapasztalata rendkívül kép­ lékeny. A kétszülős felállásban bevált gye­ reknevelési jártasság nem feltétlenül hozott sikert az egyszülős háztartásban. Például akkori­ ban jó néhányan aggódtak. FEJEZET Carol Smart és Bren Neale vizsgálata a felbomló. hogy továbbra is közösen neveljék a gyerekeket. Wilkinson és Mulgan fel­ vetik. az egy év­ vel későbbi körülményeik „realitásával". önzőén cselekszenek. Új partnerkapcsolatok és mostohacsaládok Újraházasodás Az újabb házasság megkötésére különféle kö­ rülmények között kerülhet sor. Megállapították. vala­ mint szabadságuk. Ezért néhányan meg­ próbálták szorosan magukhoz kötni. és idővel változik. Ilyen tekintetben egyre inkább köze­ lednek egymáshoz a férfiak tradicionális értékei és a nők újabb értékei. hogy mindkét fél a húszas évei elején jár.nemcsak a gyermekeiket érintő „nagy döntések" tekintetében. és a vizsgált korosztály értékei ál­ talában ellentétesek az idősebb britek értékeivel. hogy eldöntsék. és megkövetelte a bírótól és másoktól. Hirtelen elillan a rugalmasság. A törvény értelmé­ ben a válás nem változtatott a gyerekek és szü­ leik jogviszonyán. eltávolodni korábbi társuktól. a másokkal szembeni bizalmatlansághoz is ve­ zethetnek. arra ösztönözte a szülőket. amelyeket a szülők a szétköltözéskor alakítottak ki. A vizsgálati mintában szereplők kö­ zül a nők 29. hogy munkát vállal­ janak és gyereket (akkor és úgy. amelyek többnyi­ re elérhetetlenek voltak a korábbi nemzedékek számára: a nők szabadsága.2 4 éves nők 75 százaléka úgy vélte. A törvény változtatott azon a hely­ zeten. de nem tudták biztosan. hogy job­ ban figyeljenek a gyerekek véleményére. Amikor a szétköltözés után egy évvel beszélgettek a szülőkkel.7. amelyre a szülők nem számítottak és nem készültek fel. A szülők kénytelenek voltak folyton átértékelni gyereknevelési szemlé­ letüket .

akik csak egyszer házasodtak meg. haladta a 40 százalékot (ez látható a 7. Hiába romlott meg vi­ szonya volt házastársával. mik a szándékaid" (Smart-Neale 1999).CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK zékenység. mit gondol erről egy gyermekeit egyedül nevelő anya. E döntéseket nagyban meghatározza a környezet: a szülőknek számos szempontot kell mérlegelniük. mint mások. mi a „helyes". Lehetséges. moss és vasalj rajuk. ezért nemet mondott. 2001-ben ez az arány már meg­ vette. Smart és Neale az elvált szülőkkel készített interjúik alapján elutasították ezt a gondolatot. mi a teendő. amelyeket ritkán lehet egyszer s mindenkorra I „helyrehozni". döntéseket kell hozniuk arról. akkor előbb egy hétvégére kel­ lene magadhoz venned őket. ha előtte már élt házasságban! Az el­ vált emberek újraházasodására nagyobb az esély.I ben. ábrán is. megfeledkezhet arról. hiába kellett védenie. mint azok. hogy csak rövid időre akarom rásózni a gyerekeket. Szerintem fogalmad sincs. A sikeres válás utáni gyereknevelés S állandó egyeztetést és kommunikációt követel. akinek volt férje keresetet indított.I szony minősége. oldalon). Az elvált emberek valószínűleg többet várnak a házasságtól. Statisztikai­ lag nézve az első házasságok sikeresebbek. hanem viselkedésük alapjának talán inkább a gondoskodás erkölcse tekinthető. hogy milyen ha­ tást gyakorol döntésük a gyerekekre. Születhetnek gyerekek az új házasságban is. addig haja­ don nő vagy nőtlen férfi megköti első házasságát. Szerintem előbb végig kellene csinálnod velük. mégis meg. mint az újak. főzz. de azáltal. ha nin­ csenek megelégedve vele. mint az elsők. milyen I fontos szerepet játszik az elvált szülők közötti vi. 1971-ben a házasságokon belül 20 százalék volt az újraházasodások aránya (legalább az egyik partner számára). mint valami egyértelmű. Talán furcsán hangzik. hogy lásd. I amit személyes fejlődésében elért. hogyan boldo­ gulsz velük?" Ettől aztán kiborult. Ez nem jelenti azt. . míg minden 6 elvált férfiből 5 házasodik meg újra. milyen nehéz. meghatározott elvekre vagy meggyőződésre épülő morális érvelés. akkor a gyerekek már valószínűleg felnőttek. hogy a gyermek jól lé. mert már három éve nem töltőttél hosszabb időt együtt a gyerekekkel. amit mindennap szoktunk: vidd őket iskolába. illetve elvált vagy özvegy. leomlanak az erkölcsi keretek. mint az utóbbiban. ezért könnyebben föl is bontják. I Az 1989-es gyerekvédelmi törvény rugalmasab. A legtöbb nem első házasságban legalább az egyik fél özvegy volt. 1900-ban Nagy-Britanniában az összes házas­ ság körülbelül kilenctizede első házasság volt. mondjuk egy hétre. mi „helyes". többek között azt. segíts megoldani a házi feladatot. és egyre nagyobb százalékban kötöttek újból házasságot már elvált emberek. Gyanítom.I bá tette ugyan a mai válás utáni gyereknevelési I megoldásokat. hogy amikor a szülők gondoskodnak gyermekeik­ ről. hogy I a válás olyan változásokat indít el a körülmények. hogy kiestél a gyakorlatból. hogy ha biztos. Erre én: „Akkor nincs miről beszélnünk. ha betegek! Aztán majd újra leülhetünk megbeszelni. mint az el­ vált nők: minden 4 elvált nőből 3. mert a fejébe szas éveik végén. i I I I I | I I I I I Itt az anya több tényezőt mérlegre téve próbálta eldönteni. Ezért csak kellő óvatossággal általánosít­ hatunk az újraházasodás kapcsán. Ha pedig az új házasság idősebb kor­ ban köttetik. takaríts. és nem fognak a szülők által alapított új otthonban élni. hogy egy ugyanolyan korú. hogy a második házasság eleve kudarcra van ítélve. és miféle káros következmé­ nyei lehetnek a közös gyereknevelés viszonyaira. milyen.J rekek érdekében.I tét hangsúlyozza. Smart és Neale végső következtetése az. hogy éjjel-nappal gondoskodni tudsz a gyerekekről. a harmincas éveikben vagy a negyvenes éveik elején kötnek új házasságot. Nézzük. Az elvált férfiak minden korcsoportban nagyobb valószínűséggel kötnek új házasságot. Kifejtik. alkalmas-e az idő a cselekvésre. bár néhány ál­ talános megjegyzést azért érdemes tennünk. de a házasodás való­ színűsége mindkét nem esetében akkor a leg­ nagyobb. ami összesen nyolc kombinációt tesz le­ hetővé. hogy a tar­ tós második házasságok általában sikeresebbek. A válások aránya is ma­ gasabb a második. Szerintük a szülők a gyermeknevelést nem morális keretek között folytatják. de igazán biztos vagy benne.1. mint arra. hozd őket haza. hogy a gyerekeket neki ítéljék! Megkérdeztem a volt férjemtől: „Nem gon­ dolod. a 183. Az új partnerek egyike előzőleg lehetett hajadon vagy nőtlen. A válási arányszám emel­ kedésével a nem első házasságok aránya is nö­ vekedni kezdett. hogy kipróbáld. mint az első házasságban. ápold őket. többnyire egy vagy több gyereket visznek az előző házasságukból vagy házasságaikból az új családi otthonba. vagyis a válási arány az első esetben ki­ sebb. később aztán valamivel hosszabb időre. ame­ lyek között korábban a családdal és az annak jól­ létével kapcsolatos döntéseket hozták.I próbált konstruktívan együttműködni vele a gye.

„helyreállí­ tott" vagy mostohacsaládról (reconstituted/'stepfamily) beszélünk. mint addig.19fjJ^^EJEZET Mostohacsaládok Ha egy új házasságba a felnőttek közül legalább az egyik magával viszi korábbi házasságából vagy kapcsolatából származó gyermekeit. A [mostohalány] apja és én nem értettünk egyet. . de ha normálisan reagál és dühös lesz. Nem te­ heti azt. és előfordul­ hat. Vegyük annak a kétgyermekes nőnek az esetét. aki fele­ ségül megy egy férfihoz. hogyan írta le tapasztalatait egy mostohaanya. akinek továbbra is komoly befolyása van a gyerekre vagy gyerekekre. hogy különböző szoká­ sok és szemléletmódok ütköznek össze éppen az ő személyén keresztül. ezért furdalja a lelkiismeret. ez to­ vább fokozhatja az új család összekovácsolásával egyébként is együtt járó feszültségeket. Ha a „kül­ ső" szülők ragaszkodnak hozzá. Először: többnyire él valahol egy másik vér szerinti szülő. Nézzük meg. hogy az új család bármikor is együtt töltse a hétvégét. Harmadszor: a mostohacsaládokban különbö­ ző hátterű gyerekek kerülnek össze. amikor egyikük vagy mindkettőjük újra megházasodik. Mindig attól fél. hogy mások az elvárásaik a családon belüli megfelelő viselkedést illetően. A mostohacsalád létrejötte és a kiterjesztett család ebből eredő növekedése egyértelműen örömöket és előnyöket hoz. Mivel a legtöbb mostohagyerek két háztartáshoz „tartozik". amit normális esetben megtenne a sa­ ját gyerekével. akkor rossz érzései vannak amiatt is. hogy a brit társadalomban ma is fontos a házasság. és ha fegyelmezni próbáltam a Károly herceg és Camilla Parker-Bowles frigye azt bizonyítja. hogy a gyerekek ugyanakkor látogassák őket. miután a szá­ mára megoldhatatlannak bizonyult problémák szétköltözéshez vezettek: Folyton bűntudata van az embernek. akinek szintén van két gyereke. A mai Nagy-Britanniában talán ők a legismertebb mostohaszülők. Másodszor: a volt házasfelek közötti együtt­ működés gyakran feszültté válik. hogy igazságtalan. Például lehetetlenné válik. de bi­ zonyos nehézségekkel is jár. nagy a valószínűsége annak. és mindannyian együtt élnek.

szerettem volna pótolni. gyereket. ami hiányzik az életéből. amelyet egyre inkább több nemzedék alkot. . Az intergenerációs támogatás igénye különö­ sen az egyszülős családokban nagy. mert nő a válások aránya.2.. de talán nem vagyok elég rugalmas (Smith 1990). miképpen alkal­ mazkodnak azokhoz a viszonylag ismeretlen kö­ rülményekhez. Helen csökken a termékenységi ráta. és az emberek ke­ vesebb gyereket vállalnak. Az ilyen családok tagjai maguk döntik el. Kevés olyan elfogadott norma létezik. 7. ott a vá­ lás után a két érintett család továbbra is egységes családrendszert alkot. hogy örökké szekálom. Míg a család nemzedékei közti „vertikális" kap­ csolatok a várható élettartam növekedésével erő­ södnek. például válás idején. hogy a mai családok hosszú. mindig azt mondta. hogy az ötvenéves britek háromötödének legalább az egyik szülője él még. Brannen azt is megfigyelte. amelyekben az idősebb generáció gyakran érzelmi támogatást is nyújt a válságos időkben. Minél inkább nem csinált semmit. hogy az emberek tovább élnek.2. és a válás utáni újraházasodással kapcsolatos gondok is újak. hogy ma a britek a szerkezetében inkább karóra. 13/1. amelyek korábban nem léteztek a nyugati társadalmakban. Brannen ezért mondja. vékony. John és felesége. Növekszik a négynemzedékes családok aránya. esetleg még unokáiról is. vagy inkább „apának". Ugyanakkor az idősebb és fiatalabb nemzedékek közé ékelt. A nevén szólítsa-e a gyerek az új mostohaszülőjét. mint a természetes apja vagy anyja? Hogyan viselkedjen a mostohaszülő korábbi partnerének új házastársával. vagyis ahol gyerekek is vannak. Ennek az az oka. Ann Paul ( Chris és Sarah (élettársak) Stephanie Forrás: Sociology Review.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK Egyágú csalá dok Julia Brannen (2003) kifejti. szeptember. ábra Családfa és családkaró CSALÁDFA CSALÁDKARÓ George és felesége. annál inkább úgy látszott. ábrát). „egyágú család" (bean-pole family) korát élik. hogy a nagyszülők egyre többet segítenek a többi nemzedéknek. amelyekben vannak dédunokák is. Egyes szerzők újabban binukleáris családokról írnak. amelyek között találják magukat. a nemzedéken belüli. hogy szekálom. Brannen rá­ mutat. gyerme­ keiről. mint fára emlékez­ tető. hogy rend­ re szoktassa. 2003. „horizontális" kap­ csolatok gyengülnek. „karószerű struktúrák" (lásd a 7.. és valamivel több mint harmadrészük nagyszülő. fő­ ként unokáik gondozásában vállalnak nagy szere­ pet. amikor el­ megy a gyerekekért? A mostohacsaládokban olyan rokonságtípusok jelennek meg. il­ letve „anyának"? Fegyelmezheti-e a mostohaszü­ lő a gyereket ugyanúgy. amely meghatározza a mostohaszülő és mostohagye­ rek közti viszonyt. Én adni akartam neki va­ lamit. Brannen szerint a családi háztartás csak egy része a rokoni kapcsolatok hálózatának. „összekötő generáció" gyakran egy­ szerre gondoskodik (idősödő) szüleiről.

a kutatások azt mutatják. Bár az együttélés egyre népszerűbb. Az együtt élő nem házas párok körében há­ rom-négyszer nagyobb a szakítás valószínűsége. 2004.192 7. ahol gyerekek is vannak. hanem egyszerűen belesodródnak egy ilyen kapcsolat­ ba. Az együtt­ élés leginkább a 2 5 . 2001/2002 (százalékban) 50 • 40 Férfiak | Nők 3 30 1r 16-19 • 20 T 40-44 10 J 11 20-24 rn 45-49 50-54 55-59 25-29 30-34 35-39 a 16-59 éves férfiak és nők. Az elmúlt évtizedekben ugrásszerűen növekedett a közös háztartásban élő. az országos háztartásvizsgálat (General Household Survey) csak 1979-től kezdve tartalmaz az együttélésre vonatkozó kérdést. 33. Az együtt élő fiatalok szinte mindannyian úgy tervezik. Az 1920-as években született nők­ nek csak 4. mint a házasok között. Míg korábban a házasság volt két ember közös életé­ nek meghatározó alapja.3. hogy még mindig a házasság a szilár­ dabb. Nagy-Britanniában egészen a legutóbbi időkig az emberek szemében némileg botrányos viselke­ désnek minősült az együttélés. míg végül valamelyikük végleg elhagyja otthonát. 2001/2002-re a 60 évesnél fiatalabb együtt élő. és nem akar­ nak összeházasodni" (HMSO 2004). Beletartoznak azok a válaszadók is. hanem együtt laknak és együtt nevelik a gyerekeket. hogy „Nincs azzal semmi gond. ábra A házasságon kívül együtt élő britek nem és életkor szerinti aránya. nem házas nők aránya elérte a 28 százalékot.2 4 éves válaszadók 88 százaléka.3. 34. A Nottinghami Egyetem 1999-es vizsgálata so­ rán szociológusok két minta tagjaival készítettek interjúkat: az egyikbe olyan házas és együtt élő párok tartoztak. ábrát). A brit háztartás­ mintákra vonatkozó adatok fő forrása. o. Az együttélés ma Nagy-Britanniában általá­ ban a házasságkötés előtti próbaidőnek számít. különösen ott. A fiatal párok esetében az összeköltözés többnyire nem tervezett. bár a házasság előtti együttélés időtartama egy­ re hosszabb. akik 11 éves vagy fiatalabb gye- 7. és egyre több pár választja a házas­ ság alternatívájaként. F E J E Z E T E sokrétű és zavarba ejtő átalakulások ellené­ re talán az a leginkább helytálló következtetés. A brit és más európai fiatalok körében azonban változnak az együttéléssel kap­ csolatos attitűdök. Az újraházasodás révén megszülető családi kapcso­ latrendszer ellenére is számos kapcsolat fennma­ rad. de nem feltétlenül a jelenle­ gi partnerükkel. akik kü­ lönélőnek vallották magukat. A házasság és a családi élet hagyományos formáinak alternatívái Együttélés A nyugati társadalmak többségében egyre inkább elterjed az együttélés: amikor egy pár házassá­ gon kívül él együtt. hogy a válással a házasság ugyan felbomlik. az 1960-as években született nőknek azonban majdnem a fele él így. a családok azonban mindent összevetve nem. tartós kapcsolatban élő pár dönt úgy. . hogy egy pár együtt él. ez már nem mondható el róla: ma inkább párkapcsolat kialakításáról és felbontásáról beszélhetünk. hogy nem kötnek házasságot. Az ilyen párok rendszerint nem adják össze a pénzüket. Egy vizsgálat során a 1 8 . a 65. A szexuális viszonyban élő pár egyre több időt tölt együtt. a hasonló férfiak aránya 25 százalék volt (HMSO 2 0 0 4 ) . de házasságot nem kötő férfiak és nők száma.2 9 éves nőket és a 30-34 éves férfiakat jellemezte (lásd a 7. életévüket be­ töltött válaszadóknak viszont csak 40 százaléka értett egyet azzal az állítással. Egyre több elkötele­ zett. az 1940-es években születettek 19 százaléka. Forrás: Social Trends. hogy valamikor majd házasságot kötnek. szexuális kapcsolatban.

mert nem azok a kulturális és társadalmi feltevések vezérlik őket. Weeks és szerzőtársai (1999) a meleg és lesz­ bikus partnerkapcsolatokon belül három jelentős mintát különböztetnek meg. Míg az idősebb nemzedék a házasságot a kötelezettségek és feladatok felől szemlélte. hogy jogaikat lassanként törvénybe foglalják. Nagy-Britanniában egy döntő jelentőségű 1999-es bírósági határozat kimondta.). hogy a partnerek megbíznak egymásban. A me­ leg és leszbikus párok tudatosan formálhatják kapcsolataikat. mint a törvény. amelyek megszabják. Az utóbbi időkben számos esetben arattak jogi győzelmet homoszexuális párok.egyre inkább megjelenik a meleg és leszbikus családokban is úgy. többnyire azért. 1999). leszbikusok élettársi kapcsolata Manapság sok homoszexuális nő és férfi él tar­ tós párkapcsolatban. készek szembeszállni a nehézségekkel és közös feladatuknak tekintik az „érzelmi munkát" (Weeks et al. alkotó formáit. Néha a mele­ gek közötti párkapcsolatot „választott családnak" (family of choice) nevezik. a homoszexuális párkapcsolatokat az jellemzi. Melegek. A szo­ ciológusok úgy vélték. Ez­ zel a gyakorlattal azonban felhagytak. Har­ madszor: a meleg és leszbikus partnerkapcsola­ tokban megmutatkozik az elkötelezettség sajátos formája. a meleg férfiak és a leszbikusok kapcsolatainak alapja inkább a személyes elkötelezettség és a kölcsönös bizalom. ami azt jelezhe­ ti. melyeken a heteroszexuális kapcsolatok nyugszanak. hogy a homoszexuális partnerek körében sajátos gondoskodási és elkötelezettségi kultúra alakult ki. A homoszexualitással kapcsolatos. hogy egy részük jobbnak látta. meny­ nyire különbözik az idősebb házasok és a fiata­ labb nemzedékhez tartozók elkötelezettsége. Bár Nagy-Britanniában szinte minden gyerekes homo­ szexuális család két nőből áll. „Szexualitás és társadal­ mi nem" című fejezetben (338-340. azt az életet. Másodszor: a homoszexuális part­ nerek megegyeznek kapcsolatuk feltételeiről és belső működéséről. . ha ezt az elkötelezettséget nyilvánosan. / A homoszexualitásról és a melegek házasságá­ ról szó lesz még a 12. A kutatók azt próbálták kideríteni. Egyesek szerint az AIDS terjedése fontos ténye­ ző volt abban. és mindenféle heteroszexuális kapcsolat nélkül. Például míg a heteroszexuális házassá­ gokban általában a nők végzik a házimunka és a gyermekgondozás javát. ez tükrözi a minden­ napi élet pozitív.. korábban intoleráns attitűdök enyhülése együtt járt azzal. Mivel a melegeket és a leszbikuso­ kat kirekesztették a házasság intézményéből. Minden megegyezés kérdése. amelyet a homoszexuális párok ma már egyre in­ kább együtt élhetnek.. Először is több le­ hetőség van arra. a közös kassza stb. ami a feladatok egyenlőbb megosztását eredményezheti. amelyek igencsak különböznek a heteroszexuális pároknál gyako­ ri formáktól. ahogyan eddig elképzelhetetlen lett volna. hogy a partnerek között egyen­ lőség alakuljon ki. hogy a bíróságok is gyakrabban ítélik oda a szülői felügyeletet leszbikus kapcsolatban élő anyák­ nak. mert az emberek nem nézték jó szemmel. mint szü­ leikhez. hogy a stabil kap- . de mivel a legtöbb ország ma sem ismeri el a homoszexuálisok házasságát. az 1960-as évek vé­ gén és az 1970-es évek elején egy ideig több ame­ rikai város szociális jóléti szervezete hajléktalan meleg fiúkat meleg párok felügyeletére bízott. amelyek sok heteroszexuális párra jellemzőek. hogy a fiatalabb házas és együtt élő párok tagjai jobban hasonlítanak egymáshoz. A heteroszexuális párkap­ csolat sok hagyományos formája . ho­ moszexuális szülőként alapíthatnak családot. hogy a homoszexuális kapcsolatokban az intimitás és az egyenlőség olyan formái jelennek meg. és a tradicionális nemi szerepeket nem könnyű rá­ húzni az azonos nemű párokra.például a köl­ csönös támogatás. A fiatalabb válaszadók között az volt a fő különbség. a másikba pedig szintén házas szüleik. a beteg ellátása. az azonos nemű pároknak kevésbé kell törődniük azokkal az elvárásokkal. o. Úgy tűnik. / A homoszexuális párok törvénybe foglalt új jo­ gairól a 12. Azt találták.). a homoszexuális part­ nerkapcsolatokban nincsenek ilyen elvárások. hogy elkerüljék azokat az egyen­ lőtlenségfajtákat és kiegyensúlyozatlan hatalmi viszonyokat. Míg a heteroszexuális párok viselkedését társadalmilag beágyazott nemi sze­ repek határozzák meg. A mesterséges megtermékenyítési módsze­ rek révén leszbikusok is szülhetnek gyereket. amely mindennemű intézményi támo­ gatást nélkülöz.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK rekeket nevelnek. a homoszexuális partnerkapcsolatokat a sok heteroszexuális fri­ gyet vezérlő normákon és irányelveken kívül kell kialakítani és megegyezéses alapon fenntartani. kinek mi a dolga a kapcso­ latban. o. há­ zasság révén is megpecsételik (Dyer 1999). az ifjabb nemzedék az önként vállalt elkötelezettsé­ get hangsúlyozta. feladatainak átvállalása. „Szexualitás és társadalmi nem" című fejezetben lesz szó ( 3 3 8 . Az 1980-as évek óta nő a kutatók érdeklődése a meleg és leszbikus párkapcsolatok iránt.3 4 0 .

A pert indító egyik férfi kijelentette: „Jogi győzel­ met ünneplünk: igazi család született. csolatban élő homoszexuális pár családnak te­ kinthető. o.5 28.5 0 éves egyedülállók többsége elvált. 32. Az egyik az a trend. életút. az embe­ rek többsége végül ma is megházasodik. 34. A 3 0 . Bár a független­ ség vagy a „választott pártalanság" egyre gyako­ ribb útja a szülői otthon elhagyásának. mint a letelepedési engedély. 1971-2001 Első házasság Férfiak Nők 22.5 30. o. A társadalmi normák változnak: egyes országokban ma már azonos nemű párok is szabadon felnevelhetik gyer­ meküket. a 1 5 8 . akik sosem kötöttek házasságot. fejezetben. a fiatalok egysze­ rűen azért költöznek el a szüleiktől. kimondva. Ma a húszas éveikben já­ rók nagyobb része nem házas. Ma sokkal inkább.4. táblázat Átlagos házasodási kor Angliában és Walesben. mint valaha. hogy a népességen be­ lül növekszik a megözvegyült idősebbek aránya (erről a 6. „Szocializáció.1 5 9 . / Az életút fogalmáról a 6. akár elkötelezett kapcsolatban élő meleg párról van szó" (Hartley-Brewer 1999).6 Választott pártalanság A háztartás-összetétel alakulásának jelenlegi trendjei felvetik a kérdést: egyedülállók nemze­ tévé válunk? Nagy-Britanniában az egyfős ház­ tartások aránya 1971-ben még 18. hogy elkerüljenek otthonról). . hogy pót­ anyától született gyermekük születési anyaköny­ vi kivonatában kettőjük nevét kell feltüntetni.6 23. nem azért. mint az 1970-es évek elején (ez látható a 7. hogy megházasod­ janak (a múltban ez volt az egyik leggyakoribb útja-módja annak.6 25.akár egyedülálló anyáról.4 1971 1981 1991 2001 24. a válások növekvő aránya. hogy kezdjük többre értékelni a függetlenséget a családi életnél. a társadalombiztosítás. oldalon volt szó). A CSALÁD ÉS AZ INTIM KAPCSOLATOK ELMÉLETI NÉZŐPONTJAI A család és a családi élet vizsgálatához az egy­ mással ellentétes meggyőződésű szociológu­ sok máig különbözőképpen közelítenek. az adózás. A csak néhány évtizede elfogadott nézőpontok között 7. és éppen „két házasság között" van.1 5 1 . 2004.4.). A harmincas éveik közepén járó férfiak és nők között azonban már kevesen vannak.. Ebből arra lehet következtetni. hogy önálló életet kezdjenek. Az ötvenévesnél idősebb egyedülállók több­ sége özvegy. öregedés" című fejezetben volt szó ( 1 4 9 . 1999-ben egy amerikai bíróság megerősítette egy meleg pár szülői jogait.2001-ben a britek átlagosan hat évvel később kötöttek házasságot. hogy a „választott pártalanság". A modern nyu­ gati társadalmakban több tényező együttes hatá­ Forrás: Social Trends.1 25.4 27. A homoszexuális partnerek „családtag­ ként" való elismerése olyan jogi kategóriákban éreztetheti hatását. hogy egy apából és egy anyából áll.sára növekedett az egyedül élők száma. Az egyfős brit háztartások majdnem felében magányos nyugdíjas él. táblázatban). amelynek nem az a legfőbb ismérve. mint korábban említettem. hanem hogy szerető. hogy az emberek később házasodnak . a másik tényező. gondoskodó szülők alkotják . A pártalanság az életút különböző szakaszai­ ban mást-mást jelent. Megint másik az. 2003-ban már 29 százalék volt (HMSO 2 0 0 4 ) . mint régebben. az öröklés és a gyermeknevelési támogatás. a társtalan élet annak a társadalmi trendnek a része.

Ez a nukleáris családon belüli szerepspecializáció gyakorlatilag azt jelentette. hogy kétségbe vonta a családról mint béke szigetéről. amelynek során a gyerekek megtanulják annak a társadalomnak a kulturális normáit. amelyet a család betölt azáltal. ha röviden áttekintjük a szociológiai gondolkodás fejlődését. E szemlélet szerint a család fontos feladatokat végez. a ma­ gány és az óriási egyenlőtlenség terepe is. Az 1970-es és 1980-as években a családdal kapcsolatos viták és kutatá­ sok többségében a feminista nézőpontok váltak uralkodóvá. kertvárosi. amelyre a 18. amely ma már sokkal kevés­ bé látszik helytállónak. Mivel ez a gyermekkor első éveiben történik. hogy a családon belüli egyenlőtlen hatalmi viszonyok miatt bizonyos családtagok előnyösebb helyzetbe kerülnek a többieknél. hogy az ipari társadalom igényeinek kezelésére legalkalmasabb egység a nukleáris család. fejezetben térünk ki részleteseb­ ben. amit az iparosítás előtt még megtehettek a családok. hogy az egyfajta speciális szerepet tölt be a mo­ dern társadalmakban. érzelmi szerepet töltött be. De ha az elméleteket saját történeti kontextusukban vizsgáljuk meg. Ugyanakkor lehet a kizsákmányolás. Az ipari társadalomban sokak szerint meghatá­ rozó a család szerepe a felnőtt személyiség stabi­ lizálásában. a feleség pedig az otthon keretei között „affektív". középosztálybeli „ideál­ tól" eltérő családok deviánsnak minősülnek. A feminista írások a témák széles skálájával foglalkoztak. a közös érdekekre és a kölcsönös támogatásra épülő egység. míg a másik felnőtt gondoskodik az otthonról és a gyerekekről. A funkcionalista hagyományt követő szo­ ciológusok úgy tekintettek a nukleáris családra. ha figyelembe vesszük az újabb kutatások eredményeit és a társadalmi világban zajló változásokat. Parsons úgy vélte. inkább reprodukciós. hogy a család együttműködő. amelyet más társadalmi intézmények. a személyiségfejlődés legfontosabb tere­ pe a család. hogy a családmag gyakran eltávolodik a tágabb rokonságtól és nem tud a kiterjedtebb rokoni kötelékekre támaszkod­ ni. a nukleáris és ki­ terjesztett család történeti fejlődésével és a ro­ konsági kapcsolatok jelentőségével foglalkozott. amelyek nem felelnek meg a nukleáris család modelljé­ nek: a fehér. A funkcionalista csa­ ládszemléletet azonban más alapon is bírálhat­ juk. A háborút követő évek­ ben a nők visszatértek hagyományos házi szere­ pükhöz. Ezek az elméletek nem számolnak a családformák azon változataival sem. a férfiak pedig újra elfoglalták egyedüli kenyérkereső pozíciójukat. idejétmúltnak számít. A szerzőpáros a család bizonyos funkciók el­ látásából fakadó jelentőségét hangsúlyozza.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK is számos akad. hogy a férj kenyérkeresőként „instrumentális" szerepet kapott. A feministák körében megoszlanak a vélemények . akkor valamivel érthetőbbek. A „konvencionális családban" a felnőttek egyike otthonán kívül dolgozhat. mert a férfiak és a nők közötti házi munkamegosztást úgy láttatják. a média és az iskola játszik a gyerekek szocializá­ ciójában. Ennek az az oka. Parsons családszemlélete napjainkban már in­ adekvátnak. amelybe születtek. Az elsődleges szocializáció az a folyamat. Az iparosítás megindulá­ sával a család a gazdasági termelés egységeként veszített jelentőségéből. A fe­ minizmus nagy hatást gyakorolt a szociológiára azzal. A személyiségstabilizáció azt a sze­ repet jelenti. a feminizmusnak sikerült a családon belülre irá­ nyítani a figyelmet. Míg korábban a családszociológia főként a családstruktúrákkal. mielőtt a családvizsgálatban ma érvé­ nyesülő szemléletek felé fordulnánk. hogy a nők házi szférában szerzett tapasztalatait vizsgálják. amelyek hozzá­ járulnak a társadalom alapvető szükségleteinek ellátásához és segítenek fenntartani a társadalmi rendet. A funkciona­ lista családelméleteket éles bírálatok érték. hogy érzelmi támogatást nyújt felnőtt tagjainak. ezek közül azonban három külö­ nösen fontos. Feminista megközelítések Sok ember számára a család a vigasz és a meg­ nyugvás. például a kormányzat. Mégis hasznos. Sok feminista szerző megkérdőjelezte azt az elképzelést. ezért nem veszi figyelembe azt a szerepet. mintha az természetes és prob­ lémamentes volna. gyermekgondozási és szocializációs szerepe ma­ radt hangsúlyos. a házi munkamegosztás: hogyan osztják el a feladatokat a háztartás tagjai egymás között. Igyekeztek megmutatni. amelyek meg­ határozott funkciókat ellátva biztosítják a folyto­ nosságot és a konszenzust. Az egyik fő érdeklődési terület. Funkcionalizmus Funkcionalista nézőpontból a társadalom olyan társadalmi intézmények csoportja. a tagjainak egyenlőséget biztosító szféráról kialakult képet. a szeretet és az összetartás legfőbb for­ rása. Talcott Parsons amerikai szociológus szerint a család két fő funkciója az elsődleges szocializá­ ció és a személyiségstabilizáció (Parsons-Bales 1956). A fel­ nőtt férfi és nő házassága révén a felnőtt szemé­ lyiség támogatásra talál és megőrizheti épségét.

megerőszakolása. mint a „második műszak" (a nők kettős szerepe. Meg­ nézték. munkahelyi és otthoni felada­ tai) megjelentek a mindennapi szóhasználatban. valamint az egyének személyes kapcsolataiban kibontakozó elvárások. Anthony Giddens: átalakuló intimitás Munkám során magam is megvizsgáltam. Bár a gondozási tevékenység a szeretetre és a mély érzelmekre épül. de ezek nem válnak benne kizárólagossá. A feleség „kékre-zöldre verése".7. hogy több nő végez fizetett munkát az otthonán kívül. továb­ bá máig jellemző hatalmi viszonyokat teremtett. A gondozási tevékenységek vizsgálata a harma­ dik terület. hogyan oszlanak meg a férfiak és a nők között az olyan otthoni feladatok. a megegyezés és a rögtönzés képes­ ségét. Egészen a legutóbbi időkig az iparosodott társa­ dalmak többségében sokan elfogadták a férfi ke­ nyérkereső modelljét. hogy mennyivel gazdagítja a nők nem fizetett otthoni munkája a gazdaság egészét (Oak­ ley 1974). ezért korábbi keletű az iparosításnál. és milyen minták alakulnak ki abban. Ennek ered­ ményeként nagyobb figyelmet kapott a családon belüli erőszak jelensége. árnyoldalait mintha jó ideje nem lát­ nák sem a kutatók. nem mindig tükrözik az otthon keretein kí­ vül kialakuló nagyobb trendeket és hatásokat. A második témakörbe. FEJEZET arról. hosszabb ideig tartó gondoskodásig. hogy oda­ figyelünk más lelki jóllétére . A feminista szociológusok igyekeztek megérteni. valamint az együtt­ élés népszerűsége mind érdeklődésre számot tar­ tó témák. a felismerés. amelyet a feministák fontos szempon­ tokkal egészítettek ki. De mivel a feminista családvizsgálatok gyakran az otthoni szféra konkrét kérdéseivel foglalkoz­ nak. Az érdeklődés középpontjába a családformákban zajló nagyobb átalakulások kerültek: a családok és háztartások kialakulása és felbomlása. Van okunk azt hinni. főként azt. hogy továbbra is elsősorban a nők­ re hárulnak az otthoni feladatok. hogyan alakult ki a történelem során ez a munkamegosztás. mint a gyermekgondozás és a házimunka. sőt globális szinten bekövetkező módosulásokra. a sok családban létező egyen­ lőtlen hatalmi viszonyok tartoznak. a vérfertőzés és a gye­ rekek szexuális bántalmazása mind azért keltet­ tek nagyobb figyelmet a nyilvánosságban. miképp szolgál a család a nemi elnyomás. Új nézőpontok Az elmúlt néhány évtizedben a feminista néző­ pontból végzett elméleti és empirikus vizsgálatok nagyobb érdeklődést keltettek a család iránt a ku­ tatók körében és az emberek többségében is. A feminista szociológusok vizsgálatokat végez­ tek azzal kapcsolatban. és megállapításaimat külön kö- . hogy fenntartsák a személyes kapcsolatokat (Duncombe-Marsden 1993). hogy az iparosítás előtt is létezett valami­ féle házi munkamegosztás. Az olyan kifejezések. amely megköveteli az odafigyelés. mint valaha (Hochschild 1989. Suliivan 1997). a „mostoha-" és homoszexuális család­ formák elterjedtebbé válása.számos feminista szerzőt foglalkoztat a kapcsolatokon belüli „ér­ zelmi munka". sem a jogi-politikai körök (lásd a 181-183. Eredményeik azt mutatták. A válások és a csonka családok arányának növe­ kedése. sőt a fizikai bántalmazás terepéül. hogy ki hogyan férhet a háztartási pénzekhez és mennyire rendelkezhet azokkal (Páhl 1989). hogyan oszlanak meg a források a családtagok között.annak ellenére. Ezeket az átalakulásokat azonban nem lehet megérteni a késő modern korunkban zajló általánosabb változásoktól elszakítva. amelyre a feministák hív­ ták fel a figyelmet. Ez a folyamat a „férfiszféra" és a „női szféra" elkülönülését eredményezte. ha meg akarjuk ra­ gadni a személyes átalakulások és a nagyobb vál­ tozásminták közötti összefüggést. Figyelmet kell fordítani a társadalmi. hanem igen sok érzelmi munkát is vállalnak. hogy a kapitalista termelés sokkal határo­ zottabb választóvonalat vont az otthon és a mun­ ka világa közé. hogy a patriarchátushoz kötődik. hogy mennyire érvényes például a „szim­ metrikus családra" vonatkozó állítás (Young-Wilmott 1973): az a nézet. Mások azt firtatták. A nők általában nemcsak konk­ rét feladatokat (például a takarítást és a gyermek­ gondozást) vesznek a vállukra. hogy idővel a családokban egyenlőbb viszonyok alakulnak ki a szerepek és a feladatok megoszlása tekintetében. hogy a családi élet erőszakos. Hasonló gondolatme­ netet követve néhány szociológus megvizsgálta a fizetett és nem fizetett munka ütköző területeit. ezért kevesebb a szabadidejük. mint a férfiaknak . oldalon). de az egyértelműnek látszik. Gershuny et al. A gondoskodás néha csak annyiból áll. amely feminista nézőpontokra épít. mert a feministák megállapították. mások azt állítják. Az elmúlt évtizedben a családra vonatkozó szociológiai szakirodalom fontos törzse alakult ki. egyben a munka egy formája is. ho­ gyan változnak az intim kapcsolatok a modern társadalomban. Míg egyes feministák az ipa­ ri kapitalizmus eredményének látják. 1994. Ez különféle folyamatokat ölel fel a beteg családtag ápolásától az idős ro­ konról való.

hogy szűz maradjon. hogy a modernitás legutóbbi sza­ kaszában újra átalakult az intim kapcsolatok jel­ lege. Ezek egyike a házasság. ma viszont a házasoknak nem kell együtt maradniuk. oldalon fejtek ki részletesebben. amelyet a felek szabad akaratukból vál­ lalnak. Ók is azt mondják. Megha­ tározza a szerelem további alakulását. hogy mikor. hogy a modern élet. amely aktív és feltételes. mint a heteroszexuá­ lis kapcsolatok. hanem gyakrabban kapcso­ lódott az anyagi környezethez. század végén alakult ki (erről már volt szó a 1 7 0 . Az alábbiakban részletesebben is­ mertetem gondolatmenetüket. A kapcsolatban részt vevő felek folyama­ tosan mérlegelik. a 18. amely nem téveszten­ dő össze a szenvedélyes szerelem többé-kevés­ bé egyetemes késztetéseivel.bár a férfiaknak bőven volt lehetőségük. gyakorlati­ lag a romantikus szerelem vezetett a nők feletti férfiuralomhoz.1 7 2 . hogy a roman­ tikus szerelem eszméi széttöredeznek. A plasztikus szexuali­ tás létrejöttét azonban nemcsak technikai vívmá­ nyok segítették. 1993). Úgy vélem.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK tétbe foglaltam [The Transformation of Intima­ cy. Úgy vélem. főként az egyéni választás lehetőségének el­ terjedése óriási átalakuláshoz vezetett intim kap­ csolatainkban. amelyeket a (hete­ roszexuális) kapcsolat felbomlásakor férfi és nő szerezhet. hogy a gyerekek és a gyermekkor kiszorul a szociológiai gondolkodás­ ból (Smart-Neale 1999). amely bizalmat teremt. bár általában (főként az együtt élő párok számának növekedésével) csak a már meglévő viszony keretéül szolgál. érdemes-e folytatni. hogy meg kell találni „az igazit". Az emberek ma már nem a romantikus szen­ vedélyre. A szexualitás képlékennyé vált. nem a viszony kialakulását segíti. Ma már több lehetőség közül választhatnak: régeb­ ben nehéz vagy lehetetlen volt válni. hogy mindkét fél elfo­ gadja: „hallgatólagosan" mindketten élvezik a kapcsolat előnyeit. amelyek nagyrészt megsza­ badították a nőket a sorozatos (és életveszélyes) terhességtől és szüléstől. amely naphosszat ínszakasztó munkával telt. nyilván nem serken­ tette a nemi vágyat . A szerelem intimitásra épül. az otthon kényel­ mét és a szerető vagy örömlány nemiségét. akárhogyan alakul a kapcsolatuk. amíg érte nem jön a megfelelő férfi. A romantikus szerelem azt jelentette. Hiába ígért azonban kölcsönös vonzalomra épülő egyenlőséget a kapcsolatban. akkor egymáshoz van­ nak kötve. Sok férfi úgy próbálta oldani a romantikus szerelem erkölcsi normái és a szen­ vedélyes szerelem vágyai közötti feszültségeket.. hogy ha ketten összeházasodnak. annál inkább háttérbe szorul az a gondolat. A könyvemben foglalt gondolatok közül szá­ mos előfordul a Beck-Beck-Gernsheim házaspár írásaiban is. mennyire valósulhatnak meg a céljaik. a férfinak viszont nem írtak elő ilyen normát. A modern társadalmakban élők még sosem válogathattak ennyi lehetőség közül. . A kritikusok azt is felvetik. és hiányoznak belőle azok a különböző tapasztalatok. fejezetben. Az egymásra találók közötti szerelem kialakulása részben magyaráz­ hatja a különélési és válási arányok növekedé­ sét. mennyire szolgál megelégedésükre a kapcsolat. és helyü­ ket az egymásra találók szerelme (confluent love) veszi át. sőt a heteroszexuális párokra sem. „Szexualitás és tár­ sadalmi nem" című fejezetben is). hogy a premodern társadalomban nem volt szokás a nemi vonzalomra vagy a romantikus szerelemre ala­ pozni a házasságot. Minél inkább választható lehetőséggé vá­ lik az egymásra találók közötti szerelem. hogy a tisz­ ta viszony felnőttek közötti kapcsolatokra szűkí­ tett gondolata azt tükrözi. amelyben csalá­ dot akartak alapítani vagy a vagyont igyekeztek átörökíteni. ha kapcsolatuk kiüresedik. hanem egyre inkább a tiszta viszony (pure relationship) eszméjére alapozzák kapcso­ latukat. Ket­ tős mércével mértek: a nőtől elvárták. Ez a folyamat a társadalmi reflexivitás kibonta­ kozásaként írható le. E fejezetet azzal kezdtem. A romantikus szerelem. mege­ gyezéses jellegükből fakadóan közelebb jutottak a tiszta viszony ideáljához. hanem döntő szerepe volt benne a magunk alakította éntudat kialakulásának is. A tiszta kapcsolatok azonban semmiképp nem korlátozódnak a házasságra. A romantikus szerelemtől eltérően nem tart örökké és nem köt­ hető egyetlen személyhez. ami sebezhetővé teszi őket. amíg csak lehet. hogy szétválasztotta a feleség. olda­ lon). A tiszta viszonyt az tartja össze. Az azonos ne­ műek kapcsolatának egyes formái nyitott. A paraszti élet. Kialakult a plasztikus szexualitás (plastic sexuality). amelyről a fejezet korábbi részében volt szó. így elválasztható a reprodukci­ ótól. hogy házasságon kívüli viszonyt folytassanak. A tiszta viszonynak sokféle formája lehet. a 109-110. mennyi­ re tudják a partnerek felfedni egymás előtt cél­ jaikat és szükségleteiket. milyen gyakran és kivel akarnak szeret­ kezni (ez derül ki majd a 12. Ez részben a jobb fogamzásgátlási módsze­ reknek köszönhető. E gondolat bírálói szerint a felnőttek kapcso­ latának tekintett tiszta viszony instabilitása el­ lentétben áll a gyerekekről is gondoskodó család sokrétű gyakorlatával. A plasztikus szexualitás kialakulásával meg­ változik a szerelem is. amelyet a 4. és annál inkább igyekez­ nek megtalálni a megfelelő viszonyt.

akkor az emberek a szerelem hiú ábrándjait kergetik. meg­ értjük. a gye­ rekek. Bár a férfiak és a nők közöt­ ti feszültségek nagyok. hogy még mindig nem gyengül a párban élés vágya. Korábban a nők többnyire csak rész­ munkaidőben dolgoztak otthonukon kívül. hogy ko­ runk tele van a család. javítják vagy felbontják. mint valaha. Lehet. mégis megmarad az erős remény és hit abban. a házasság és az otthoni teendők képezik megegyezés tárgyát. főként akkor. Beck és Beck-Gernsheim azt mondják.). a munka. hogy a „szerelem" túl egy­ szerű válasz korunk bonyolult kérdéseire. F E J E Z E T Ulrich Beck és Elizabeth Beck-Gernsheim: a szerelem zűrrel jár A szerzőpáros-házaspár könyvében [The Nor­ mal Chaos of Love. hogy a szerelem egyre fontosabbá válik. ha egy helyett két „munkaerő-piaci élet­ rajzzal" kell zsonglőrködni. de magasak az újraházasodási ráták is. amelyek köre az apró-cseprőtől a legkomolyabbig terjedhet. hogy férfiak és a nők között egyre több kibékíthetetlen ellentét alakul ki. 1 7 5 . Kiszámíthatatlan világunk­ ban a szerelem lett a hit új forrása. Kritikusaik azt vetették a szerzők szemére. otthonra vágyunk. és ma már végtelenül sok választási lehetőség áll az egyének előtt. ami egyszerre eredményez szabadságot és újabb ter­ heket. vagyis a homoszexuális kapcsolatokra ügyet sem vetnek (Smart-Neale 1999). Mivel magyarázhatók ezek az ellentétes tendenciák? A szerzők szerint egyszerű a válasz: a szere­ lemmel. amely csak saját sza­ bályainak engedelmeskedik. Meg­ állapítják. hogy a férfiak mellett egyre több nő is igyekszik szakmai pályafutását egyengetni éle­ te során. vallomást teszünk és megbocsáttatunk. . Megállapítják. amikor másokkal tartós kapcsolataikat kialakítják. ami volt és ami van. aggodalmaiba és vi­ selkedésmintáiba". semmit nem takargatunk a másik elől. mint egykor. jelentős erőfeszítéseket követelnek. Beck és Beck-Gernsheim úgy látják. módo­ sítják. mert világunk annyira lehengerlő. Ma a házasságok a felek szabad akaratából. o. ezt bizonyítja a házassági tanácsadó ipar. Bár a házasság és a családi élet „la­ zábbnak" látszik. hogy a két nem harca „korunk legfőbb drámája". de óriá­ si az igény a meddőség elleni kezelések iránt.. A szerzők ezen azt értik. hogy utat találjunk magunkhoz és máshoz. elvont és gyorsan változó. Ha semmi nem látszik biztosnak vagy biztonságosnak. valamint a válások arányának a növekedése. de afe­ lől semmi kétség. hogy modern korunk­ ban a kapcsolatok úgymond jóval túlmutatnak önmagukon: nemcsak a szerelem. a gazdaságról. ha egy szennyezett vi­ lágban még levegőt venni is kockázatos. Ezek a minták kevésbé állandóak. amikor önmagunkat keressük. a szeretet és az egyéni érdekek érvényesítésének szabadsá­ ga közti érdekütközésekkel. személytelen. Bizonytalan.1 7 6 . A szerzőpáros megállapítja. a politikáról. megosztjuk testünket és gondola­ tainkat. hogy csökken a születések aránya. amíg azok egy csapásra rémálmokká nem vál­ toznak (1995. hogy igaz szerelemre és be­ teljesülésre lelhetnek. Ezek után talán nem meglepő. A szerzők sze­ rint a szerelem az egyetlen. hogy felneveljék gyermekeiket. házasságok és családminták zavaros jellegét vizsgálja a gyorsan változó világra vetítve.• 198 7. a szex. hogy a korábban a személyes kapcso­ latokban irányadó tradíciók. De Beck és Beck-Gernsheim azt mondják. nem anyagi érdekből vagy családi ösztökélés hatására köttetnek. hogy kizárólag a heteroszexualitással foglalkoznak: azt mondják. A modern pároknak ma sokféle problémával kell szembenézniük.. a szak­ mai ügyekről és az egyenlőtlenségről is szólnak. A szerzők arra a következtetésre jutnak. igazoljuk és alátámasztjuk. Ez az ütközés igen jól érezhető a személyes kapcsolatokban. 1995) a személyes kapcsola­ tok. amelyben az embe­ rek igazán önmagukra találhatnak és kapcsolatot teremthetnek másokkal. hogy a mai „nemek har­ ca" a lehető legvilágosabb jele az emberek „sze­ releméhségének". Le­ het. sóvárgunk. a családjogi bíróságok és a házassági önsegítő cso­ portok számának. hogy kevesebben kötnek házasságot. hogy ezek az új fejlemények megfeszített mun­ kát.] korunk legfőbb drámá­ ja". vagy jó időre otthagyták pályájukat. ma a férfiak és a nők számára is fon­ tosak a szakmai és személyes szükségleteik. Az emberek szerelemből háza­ sodnak és szerelemből válnak. hogy a „nemek harca [. normák és elvek érvényüket vesztették. a reménykedés. Azt gondolhatnánk. bánkódás és újabb próbálkozások szakadatlan körforgásában élnek. és bevési üzeneteit az emberek várakozásaiba. hanem a kapcsolatok már a munkáról. bizalomra. kockázatos világunkban a szerelem nyújt kapaszkodót: A szerelem az. A válás egyre gyakoribb. Szerintük a szerelem egyszerre kétségbeejtő és elandalító: „hatalmas erő. még mindig na­ gyon fontosak az emberek számára. hogy ez épp azért van. hogy legyűrjük a modern élet szülte kétségeket és félelmeket.

hogy mielőbb elküld- hessük). ug­ rásszerűen nőtt a válások aránya. A szerző addig megy. amelyek­ be mára a legtöbben belegabalyodtunk (O'Neill 2002). egymáshoz „félig-meddig kötő­ dő párok" társadalma. amikor végigtekintenek az elmúlt néhány évtizedben bekövetkezett változásokon: liberáli­ sabb. amely a családi értékeket féltők és a kérdést másként látók között alakult ki. amelyeket az 1960-as években fogadtak el. Az összeköttetés virtuális. „ha férj és feleség is úgy kívánja". Ezeket az érveket nem csak Európában és az Egyesült Államokban hallhatjuk. mert az sokkal szilárdabb és ren­ dezettebb volt a kusza kapcsolatoknál. hogy könyve hőse a (családi. az SMS-t csonka mondatokban írjuk. Könyve „az emberi kötelékek gyenge­ ségéről". rosszul lesznek tőle. Egyrészt vágyunk a szabad­ ságra: szeretnénk laza kötelékeket. Bau­ man számára a cseppfolyós modern viszony iga­ zi jelképe a számítógépes társkeresés. hogy az emberek ma már nem kapcsolatról. Bauman kifejti. a hálózat viszont csak néhány pillanatnyi összeköttetést.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK Zygmunt Bauman: cseppfolyós szerelem Zygmunt Bauman szociológus könyvében (Li­ quid Love. a „far­ zseb-kapcsolat" (top pocket relationship) valami olyasmit jelent. hogy megnehezíti a válást.kiáltják a családi értékek pár­ tolói. Bauman hősének kötései inkább csak lazán csomózottak. Az „emberi kapcsolatok gyengesége" láttán kap­ csolatainkban minőség helyett mennyiségre kez­ dünk törekedni. hanem hogy hány van belőlük. Bauman szerint részben ezzel ma­ gyarázható. Könyvében idézi. Bauman megjegyzi. és szeret­ nénk egyéni céljainkat megvalósítani. biztonság és szabadság közt. hogyan lehet összeegyeztetni a kettőt. amelyekből könnyen szabadulhatunk. akinek a legjobb esetben sincsenek állandó. mert a nélkül kirekesz­ tettnek éreznénk magunkat. Bauman szerint nem akarjuk tudomásul venni. csak súlyuk vagy fogadtatásuk lehet más az eltérő kulturális környezetben. osztály-. eltéphetetlen kötései. hogy túl sö­ tét képet fest intim kapcsolataink átalakulásáról. A kapcsolat kölcsönös bekapcsolódást feltételez. hogyan próbálunk képet alkotni ezekről a változásokról. nagyon liberális­ nak nevezhetők. Gyakran szakemberekhez . mert ha tömény. szabadon felépíthetjük vagy bonthatjuk. Az eredmény az egymással „farzseb-kapcsolat"-ot kialakító. Az alábbiakban ezért ismertetem azt a máig tartó vitát.folytatja Bauman . Szinte mindenütt felvetődnek ugyanezek a kérdések. A válást akkor . de a keserűségek­ től szabadulnánk. hanem az állandó üzenetforgalom.oda-vissza ingázunk a két véglet. hogy a modern társadalom „csepp­ folyós". hogy a „cseppfolyós modem" társadalomban élők kap­ csolati attitűdjeit a szederszörphöz hasonlítja: ezt leginkább hígítva isszák. A hálózatban a technikai összeköttetést kedvünk­ re. érzelmi szférát érintő változások messze túlnőt­ tek bármely ország határain. hogy olyan sokat beszélünk és üzen­ getünk egymásnak mobiltelefonon (sőt. Bauman kifejezése. Az aggodal­ maskodók szerint helyre kell állítani a családi élet erkölcsiségét: fel kell támasztani a tradicio­ nális családot. az ebből fakadó bizonytalanságról és a vele kapcsolatos reakcióinkról szól. Kínában például az állam azt fon­ tolgatja. 2003) kifejti. Vajon jól értékeli a helyzetet? Az utóbbi idők egy-egy nagy társadalmi-politikai kérdését is érinti. amely bármikor felbontható. A házasság­ ra vonatkozó hatályos törvények. egy 28 éves férfi mondott az elektronikus viszony legfőbb előnyé­ ről: „Mindig kéznél van a Delete gomb. hiába hírhedten koc­ kázatos". ha a körülmények úgy alakulnának. így aztán . Másrészt vágyunk a biztonságra: szeretnénk feszesebbre vonni a partnerünkkel kialakított kötelékeket. nyíltabb lett a szexualitás megítélése. amely az utóbbi időkben ment végbe. különböző irányokba vivő vá­ gyakkal vannak tele. A házasságot gyakorlatilag szer­ ződésnek tekintik. hogy a körülmények gyakran változnak ezért mondja. Már nem az a fontos. Bauman azt írja. hogy manapság a nemi kapcsolat „a legizgalmasabb beszédtéma és lát­ hatóan az egyetlen jó játék.fordu­ lunk tanácsért. hanem inkább összeköttetésről. és az emberek többségét a családi kötelesség fogalmainak rová­ sára csak saját boldogsága érdekli. összeköttetési hálózatról beszélnek. KÖVETKEZTETÉS: VITA A CSALÁDI ÉRTÉKEKRŐL „Oda a család!" . amit egyik interjúalanya. amit gyorsan előránthatunk. nem valós kapcsolat. Nem maga az üzenet a fontos. hogy a féktelen „individualizá­ ció" világában a kapcsolatok felemás természe­ tűek: ellentétes. hogy mi­ lyen mélyek a kapcsolataink. aztán jó mélyre visszagyömöszölhetjük. A szerző úgy véli. hogy „nincsen rózsa tövis nélkül": élvez­ nénk a kapcsolat édes örömeit. vallási vagy házassági) „kötelékek nél­ küli ember"." Baumant gyakran vádolják azzal. hogy a csomókat könnyű legyen oldani minél előbb. ha már nem kell. A személyes.például terapeutához . ha akarunk. ha kell. hiszen az állandó változás és a tartós kö­ telékek hiánya jellemzi.

hogy a válások aránya már nem növekszik olyan meredeken. Meleg párok is összeköltözhetnek és gye­ rekeket nevelhetnek. kapcsolatokat. akik szerint örülnünk kell a családformák mai nagy változatosságának.mindennél fontosabb lett életünk­ ben. vagy azért. mint az érintettek kötnek. amely sokszor az agglegényeket. hogy ha csak a viszony fontos. aho­ gyan általában elképzelik. Az együtt élő párokat már nem érheti társadalmi elutasítás „tiszteletreméltóbb" házas barátaik ré­ széről. A nők nem fogják nagy számban újra vállalni az otthonukhoz kötöttsé­ get. Ha valóban most van szétesőfélben. A kéthetes várakozási idő letelte és egy kisebb illeték megfizetése után a pár útjai szétválhatnak. A válásra vonatkozó számadatok bizonyos mér­ tékig mind becslések. De nem kétséges. akik a korábbi időkben kénysze­ redetten megmaradtak a szerencsétlen házassá­ gokban. mint régen . hanem az együttélés is gyakoribbá vált. A házasság két család egyezsége. „Tévedés!" . A kínai városokban nemcsak a vá­ lás. sosem létezett. amely szerint a házasságok 60 százaléka még mindig a szülők megegyezésére épül. hogy a válás nem min­ dig a boldogtalanság megnyilvánulása. de gyorsan növekszik . Vagy­ is ahelyett. házasságunkban. Mindenképp van némi igazságuk azoknak. Kínában sok szó esik arról.mondják mások.akárcsak más fejlődő ázsiai országokban. A ma zajló változások között nincs fontosabb azoknál. A hagyományos családforma védelmezői azt mondják. a házasságot és családot érintő trendek egyesekben erős aggodalmakat keltenek. a személyes és a családi szférában egyaránt. hogy a szexualitást. Az elmondottakból könnyen arra a következte­ tésre juthatunk. és nem csak azért (mint korábban. Azért is lehetetlen. amelyből korábban csak keservesen szaba­ dulhattak. hogy válaszúthoz érkeztünk. amelynek során minden megváltozik: az is. Hová vezethet mindez? Lehet. Kína óriási vidéki területein viszont egészen más a helyzet. ahogyan ma­ gunkról gondolkodunk. hogy a ma kötött házassá­ gok mintegy 60 százaléka tíz éven belül válással végződik. biccents. Globális forradalom zajlik. hiszen megszabadíta­ nak minket a múlt béklyóitól és gyötrelmeitől. hol büntetéssel korlátozni a gyer­ mekáldást. A házasság és a család sokkal tradicio­ nálisabb . a nő is egyedülálló maradhat.1 7 5 . hogy a házasságból kihunyt a „kölcsönös ragaszkodás". miközben mások számára megteremtik a beteljesülés és az önmeg­ valósítás új lehetőségeit. oldalon fejtegettem). nem fogadják őket olyan ellenérzésekkel. hogy ma modell lehetne. akár rosszabb. Mit hoz a jövő? Tovább gyengülnek a tartós házas­ ságok és életközösségek? Egyre inkább keserűség és erőszak tarkítja majd az érzelmi és szexuális színteret? . a sze­ xuális viselkedésformák és elvárások változása. Korábban is említettem. csalá­ dunkban. de azért nem kezdett csökkenni. Egy kínai szólás sze­ rint: „Menj el hozzá. nem kell tartania a társadalom roszszallásától. A mai szexuális életközösség és házas­ ság már nem lehet olyan. FEJEZET is jóváhagyhatják. és néhol jelentős ellenállásba üt­ közik. ahogyan mások­ kal alakítunk ki kötelékeket. ame­ lyet inkább a szülők. és az is. ame­ lyek személyes életünkben következnek be: nemi és érzelmi életünkben. ha úgy tartja kedve. mert a házasság és a család korábbi formáit átalakító társadalmi változások többsé­ ge visszafordíthatatlan. amelyek a társada­ lom egészét érintik: a nemek egyenlőbbé válása. A kínai válások aránya a nyugati országokhoz hasonlítva még mindig alacsony. A családban találkozik össze egy sor trend.7. De a . hogy minél több formá­ ja legyen a családnak és a szexuális életnek (Hite 1994). a nők nagyarányú munkaerőpiacra jutása. A hagyo­ mányos családhoz nem térhetünk vissza. de a régebbi trendek alap­ ján arra számíthatunk. ha az egyik fél ellenzi. Ez a forradalom a világ különböző részein különböző ütemben zajlik. a 1 7 4 . Számos nyugati országban még hevesebb. mert régen túl sok elnyomó oldala volt a családnak ahhoz. E kritiku­ sok közül ma sokan a család széteséséről beszél­ nek. a társadalom alapvető intézménye. mint ahogyan a múltban tették volna. hogy mindenkit igyekeznénk ugya­ nabba a skatulyába gyömöszölni. házasodj!" Mégis furcsa fordulat következett be a modernizálódó Kína történetében: a városközpontokban ma vá­ lók közül sokan vidéken keltek egybe a hagyomá­ nyos módon.pon­ tosabban a kapcsolatok cselekvő kialakítása és fenntartása . Az érzelmi kommunikáció . mint korábban. éppenséggel szorgalmaznunk kellene. megosztó vita alakult ki ebben a kérdésben.hiába próbálják az állami szervek hol ösztönzőkkel.akár jobb. csak változatosabbá válik. A férfi is. vagy még inkább a férj nélkül maradt nőket sújtotta. Ma újra­ kezdhetik azok. mert a tradicionális család úgy. hogy meg kell vé­ deni a „hagyományos" családmintákat. akkor az nagyon nagy jelentőséggel bír. Nemrégiben felmérést végeztek a gazdasági fej­ lődésben elmaradó Kanszu tartományban. mond­ ván. Szerintük a csa­ lád nem szétesik. otthon és munka módosuló viszonya. akkor azt megsínyli a csa­ lád.Senki nem tudja megjósolni. Melyik félnek van igaza? Valószínűleg mind­ két nézetet kétkedve kell fogadnunk.

Ma már nagyon sokféle családforma létezik. hogy a férfiak másfajta erő­ szakos cselekedetektől sem riadnak vissza. 9. A 20. A rokonság. ennélfog­ va a család is a monogámiára épül (amely kul­ turálisan elfogadott szexuális viszony egy nő és egy férfi között). A családi életre korántsem mindig a boldog­ ság és a harmónia a jellemző. A rokonság vagy genetikai. keretein belül előfordulhat szexuális bántalmazás és erő­ szak is. Sok más kultúrában elfogadják vagy ösztönzik a poligámiát. hanem még erősödött is? 3. mégis szilárd társadalmi intézmény marad. Az újraházasodás mostohacsalád kialakulásához vezethet: ebben a családfajtában legalább a felnőttek egyikének előző házasságból vagy kapcsolatból származó gyermekei vannak. mind az antro­ pológia számára. vagy azzal szoros és folyamatos kapcsolatban állnak. Elég-e a szerelem ahhoz. 2. vagy házasság révén létrejött kapcsolatot je­ lent. 7. A nyugati társadalmakban a házasság. Hogyan jelezheti a válások növekvő aránya. számít ez valamit? . amelyeket többségünk ma nagyra értékel személyes életében. vagyis hogy vala­ kinek egyszerre két vagy több házastársa lehet. A család olyan rokonsági csoport. A háborút követő években növekedett a válá­ sok aránya. ami valószínűleg összefügg azzal. a családon belüli erőszakos cselekmények el­ követői rendszerint férfiak. Ennek eredményeként a né­ pesség egyre nagyobb része él egyszülős ház­ tartásokban. amely­ nek feladata a gyerekek felnevelése. hogy az apának a szétköltözést vagy válást követően csak szór­ ványos kapcsolata van gyermekeivel (ha van egyáltalán). A nukleáris családban egy házaspár (vagy egy egyedülálló szülő) él együtt vér szerinti vagy fogadott gyerekeivel. A melegeknek és a leszbiku­ soknak szintén egyre több lehetőségük van párként együtt élni. Igen magasak az újraházasodási arányok. Most. hogy fennmaradjon a család intézménye? 5. Hanyatlanak-e a családi értékek? Ha igen.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK házasság és a család fentiekben is végzett szo­ ciológiai elemzése egyértelműen abba az irány­ ba mutat. Az „apahiány" azt jelenti. ÖSSZEFOGLALÁS 1. Két ember kapcsolatának meghatározó alapja ma már nem a házasság. A házas­ ság két. A házasság ma már egyik nem esetében sem számít a rendszeres szexuális élet feltételé­ nek. hogy az egyéni szabadságokat. mert az emberek ma már kevésbé ítélik el a homoszexualitást. társadalmilag jóváhagyott szexuális kapcsolatban együtt élő ember viszonya. és ugyanígy nem tekinthető a gazdasági tevékenység alapjának sem. milyen új szerepe lehet a családban? 4. Az együttélés (ami­ kor egy pár házasságon kívül él együtt sze­ xuális kapcsolatban) egyre gyakoribb számos ipari országban. 6. század folyamán az iparosodott társadal­ mak többségében megingott a hagyományos nukleáris család uralkodó helyzete. hogy másokkal szilárd és tartós kapcsolatokat kell kialakítanunk. hogy a társadalmi és a szexuális kap­ csolatok a jövőben is igen sokféle formát öl­ tenek. 4. ugyanakkor csökkent az első há­ zasságok száma. Arra kell törekednünk. 8. Egy-egy homoszexuális párnak sikerült kivívni azt a jogot is. MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK 1. hogy a házastársi kapcsolat jelentősége nemhogy csökkent volna. 10. amikor a házaspáron és a gyerekeiken kívül más rokonok is élnek a csa­ láddal együtt. 5. amelyek kulcsfon­ tosságúak mind a szociológia. összebékítsük azzal a szükséglettel. Nagy-Britan­ niában a dél-ázsiai és a karibi fekete származá­ sú családok különböznek az ország jellemző családfajtáitól. Kiterjesztett családról akkor beszélünk. Minden családforma egyformán elfogadható a mai társadalmakban? 2. A házasság és a család igen nagy teherés próbatételeknek van kitéve. hogy gondjainkat nem oldhatjuk meg a múltba révedve. hogy családnak tekintsék őket. Nyilvánvalónak látszik. Az etnikai kisebbségi csoportokban is igencsak sokféle családformát találhatunk. hogy gyengül a férfi kenyérkereső szerepe. A gyerekek szexuális bántalmazói. 3. a család és a házasság szorosan összekapcsolódó fogalmak.

FEJEZET AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK Allan. (szerk. London. G. E. Palgrave.) (2000): Family Business. Linda . Marlene (szerk.) (1999): The 'New'Family.org Demos (a társadalmi kirekesztéssel.org. New York. . Gordon . Law and Policy. Youth and Family Policies http://www. Ross (szerk. London.civitas . Newman. Work and Welfare. G.) (2000): Ordering Lives: Family.childpolicyintl.demos.Smart.uk Civitas http ://www. . B. org . Wilkinson. London. amelynek célja a család. kiadás). Suva.Kidd.cps. Households and Society. . (2001): Families.Castellino. Domini R. (2002): Sociology of Families. Richard M. .org. az individualiz­ mus és a szabadság erősítése) http://www.) (1999): Changing Family Forms. New York.Lohkamp-Himminghofen. a vállalkozás. Demos.Crow. European Research Centre. E. Lewis.Ferguson. E. Sage. Cheltenham. London.co. Garland. L. C. frc.és tanácsadó csoport) http://www. Function and Parent-Youth Relationship.uk Clearinghouse on International Developments in Child. Loughborough. London/New York.uk Family Research Council http ://w w w. W. Cross-National Research Group. D. a családdal és a szegénységgel foglalkozó kutató.) (1999): Adolescents and Their Families: Structure. Hantrais. (2001): The Family.7. Loughborough University. Routledge. Steel. Palgrave. Jane (2001): End of Marriage: Individualism and Intimate Relations. Helen (szerk. Sage (2. Elgar. Centre for Policy Studies (tanácsadó testület. Hughes. . (szerk. Lerner.Grauerholz.

EGÉSZSÉG. BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG A TEST SZOCIOLÓGIÁJA AZ EGÉSZSÉG ÉS A BETEGSÉG SZOCIOLÓGIÁJA Az orvostudománnyal kapcsolatos szociológiai nézőpontok Orvostudomány és egészség a változó világban Az egészséggel és a betegséggel kapcsolatos szociológiai nézőpontok AZ EGÉSZSÉG TÁRSADALMI ALAPJA Osztály és egészség Nem és egészség Etnikum és egészség Egészség és társadalmi kohézió A FOGYATÉKOSSÁG SZOCIOLÓGIÁJA A fogyatékosság egyéni modellje A fogyatékosság társadalmi modellje Fogyatékosság az Egyesült Királyságban és világszerte Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források .

m e r t azt m u t a t t a . E u r ó p á b a n m é g a z 1 6 0 0 .éheztették magukat h a l á l r a v a l l á s i o k o k b ó l . vagy c s a k o l y a n k e v e s e t . s z o r o s a n összefügg a f o g y ó k ú r a g o n d o l a t á v a l . k u l t u r á l i s h a t á s o k b e f o l y á s o l j á k ő k e t . a n o r e x i á b a n s z e n v e d .i l y e n pél­ d á u l az. ő m é g s e m eszik. A z a n o r e x i a é s m á s táplál­ kozási zavarok n e m azokra jellemzők. E két esetben élesen eltérő társadalmi dinami­ káról van szó. h o g y t á r s a d a l m i . a soványságot pedig egyenesen helytelenítették.pél­ dául szentek. h o g y e g y s z e r ű e n n i n c s m i t e n n i e . h o g y b i o l ó ­ giai v a g y fizikai t é n y e z ő k k e l m a g y a r á z h a t ó . M e g s z á l l o t t a n egy i d e a l i z á l t k a r c s ú t e s t r e s z e r e t n e szert t e n n i . az e g é s z s é g r ő l és a b e t e g s é g r ő l is e l m o n d h a t j u k . amelyek a modern társadalomban alaposan megváltoztak.a s é v e k b e n i s azt t e k i n t e t t é k i d e á l i s nő- . és i l y e n h e l y z e t b e c s a k a l e g s z e g é n y e b b e k ke­ r ü l h e t n e k . főként a női testről kialakult nézetekhez. H a testi b e t e g s é g . Az élelmiszerhiány miatti éhezést okozó tényezőkkel szemben az e m b e r tehetetlen. h o g y a k a r c s ú s á g m á r . misztikusok . h o g y a z m á r s z i n t e a z é l e t b e n m a r a d á s h o z s e m elég. a k k o r azt g o n d o l h a t n á n k . akiknek csak kevés é l e l e m jut vagy s e m e n n y i . A j o b b o l d a l o n l é v ő fiatal n ő b r i t t i n é ­ dzser. h o g y a z i l l e t ő n e m e s z i k ele­ get. a m e l y fizikai t ü n e t e k b e n m u t a t k o z i k m e g . h a n e m a tehetősebbekre . h o g y e n n e k a b e t e g s é g n e k v o l n a fizikai oka. akit az v i s z a sírba. A p r e m o d e r n társadal­ m a k t ö b b s é g é b e n a telt n ő i a l a k o t i d e a l i z á l t á k . B á r a z a n o r e x i a i s o l y a n b e t e g s é g . h o g y b á r t á r s a d a l m a már n e m tud mit kezdeni a sok élelmiszerrel.i s m e r e t l e n e k az é l e l m i s z e r b e n szűkölködő fejlődő országokban.N é z z é k a z a l á b b i k é t f é n y k é p e t ! M i n d k e t t ő n szin­ te ugyanolyan beesett arcot. a k i a világ e g y i k leg­ g a z d a g a b b o r s z á g á b a n él.m á r k ö v e t e l m é n y . é s n e m t u d u n k róla. például Szomá­ liában. M á s f e l ő l a z a n o r e x i a kü­ lönösebben n e m is kötődik vallási hiedelmek­ h e z . A b a l o l d a l i k é p e n l é v ő fiatal af­ rikai l á n y t a z e m é s z t i el. D e a k á r c s a k e k ö n y v m á s t é m á i r ó l . é s e l s ő s o r b a n n ő k n é l fordul e l ő . vagyis szegény. így a z t á n n e m e s z i k egy falatot s e m . az v i s z o n t k a p c s o l ó d i k a vonzó külsőről. A b r i t t i n é d z s e r . csontig soványodott t e s t e t l á t h a t n a k . A TEST SZOCIOLÓGIÁJA A z e m b e r i s é g t ö r t é n e t e s o r á n c s a k k e v e s e n .a s é s 1 7 0 0 .

Tehát az a n o r e x i a g y ö k e r e i t a n ő i t e s t r ő l ki­ alakított k é p b e n k e l l k e r e s n i . m i n t a z o n c s o p o r t o k n o r m á i és é r t é k e i . m i t . E fejezet e g y i k fő t é m á j a az. A z ó t a egyre g y a k o r i b b á vált a fiatal n ő k k ö r é b e n . 2004) fel­ tárta. Tes- . 3 . H a v a l a k i i s m e r i a képeket. Ha az a n o r e x i a é l e t v e s z é l y e s f o r m á i n k í v ü l a z z a l i s szá­ molunk. nyilván van testünk. nek. a m e l y e k n e k a tagjai v a g y u n k . e g y a z o n s z e m é l y ­ ben m e g t a l á l h a t ó k .és n e m c s a k az E g y e s ü l t K i r á l y s á g ­ ban. akkor be kell látnunk.7 . hogy telt i d o m ú (sőt.és az a b b ó l e r e d ő táplálkozási zavarok . Az 1980-as és 1990-es években Hongkongban és S z i n g a p ú r b a n . M e g i n t c s a k a r r ó l v a n szó. h o g y a n y u g a t i o r s z á g o k b a n a n ő k 0 . t e s t e s ) n ő k e t á b r á z o l t a fes­ tő. Az anorexia és más táplálkozási zavarok m á r igencsak i s m e r t b e t e g s é g f a j t á k a m o d e r n társa­ dalmakban. a k i k e t ilyen zavarok gyötörnek. h o g y h o g y a fiatal. 4 6 . sokakat foglalkoztató kérdés. h o g y r e n d s z e r e s e n meg­ tagadja m a g á t ó l a z é t e l t ( F l o u r A d v i s o r y B u r e a u 1 9 9 8 ) . zalék között mozog (ANFED 2 0 0 5 ) . A M e d s c a p e egyik vizsgálata [General Medicine. 39 s z á z a l é k u k azt m o n d t a . a m i jól mutatja a társadalmi tényezők egészségünkre. hogy ma m á r több millió e m b e r küzd táplálkozá­ si z a v a r o k k a l . és akik vagy e l m e n n e k emiatt orvoshoz.a k á r c s a k a b u l i m i a . I n d i a é s P a k i s z t á n v á r o s a i b a n d e r ü l t ki.ez nagyjából megegyezik az amerikai aránnyal. M a a z a n o r e x i a a fia­ tal j a p á n n ő k k ö z e l 1 s z á z a l é k á r a j e l l e m z ő . társadalmi interakciós képessé­ günkre gyakorolt hatását. a m e l y a v á l t o z á s o n ment keresztül k o r u n k m o d e r n t á r s a d a l m a i b a n . a F ü l ö p ­ s z i g e t e k . h o g y megtartsa n o r m á l i s s ú l y á t . T e s t ü n k r e t á r s a d a l m i t a p a s z t a l a t a i n k é p p ­ úgy e r ő s e n h a t n a k . a szerelem és szépség istennőjét ábrázolja. az valójában közös gond. A táplálkozási zavarok elképesztő sebességgel terjednek.a z i l l e t ő n e m tudja. de ez a test n e m c s a k úgy m i n d e n t ő l függetlenül van. A testszociológiaként míg a n e m n y u g a t i o r s z á g o k b a n a r á n y u k 0 . h o g y a k a r c s ú n ő a l a k a kívánatos. h o g y a válaszadóknak m i n d ö s s z e e g y n e g y e d e v o l t elége­ dett a súlyával. a m i e l s ő p i l l a n t á s r a c s u p á n s z e m é l y e s g o n d n a k lát­ s z i k . m á r c s a k c s o n t é s bőr.3 . amikor az o r s z á g gyors gazdasági fejlődésnek indult és a v i l á g g a z d a s á g r é s z é v é vált. A k ó r o s k a r c s ú s á g r a t ö r e k v é s .EGÉSZSÉG. A z a n o r e x i a é s a bulimia g y a k r a n együtt jár. t á r s a d a l m o n k í v ü l l é t e z ő dolog. de c s a k m o s t a n á b a n v á l t á l t a l á n o s ideállá a n ő k k ö r é b e n . é s örökké elégedetlen a külsejével -. a m e l y e k e t a k k o r i b a n festettek.n e m c s a k az euró­ pai és amerikai nőkre jellemzők. p é l d á u l Rubens k é p e i t (lásd f e n t ) . A z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n 1 8 . BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG m i n d e n n a p e s z é b e j u t a fogyókúra. A női szépség n y u g a t i k é p e i e l t e r j e d t e k az e g é s z v i l á g o n . 2 szá­ i s m e r t t e r ü l e t k u t a t ó i azt vizsgálják. A 1 9 . h o g y v a l a m i . K í n a . t ö b b n y i r e g a z d a g n ő k i l y e n p r o b ­ l é m á k k a l k ü s z k ö d n e k (Efron 1 9 9 7 ) .és velük együtt a hozzájuk k a p c s o l ó d ó betegségek is. Franciaországban ismerték fel ezt a r e n d e l l e n e s s é g e t . b i z o n y á r a é s z r e v e t t e . P é l d á u l J a p á n b a n e l ő s z ö r a z 1 9 6 0 .a s é v e k b e n számoltak be táplálkozási zavarokról. a z t á n e l k e z d r e n ­ geteget e n n i é s p r ó b á l j a h á n y t a t n i m a g á t . v a l a m i n t Tajvan. amikor valaki e l ő b b d e g e s z r e z a b á l j a m a g á t . Em­ berek vagyunk. s z á z a d végi k ö z é p o s z t á l y e g y e s c s o p o r t ­ jaitól ered az az e l k é p z e l é s . L e h e t . h a n e m m i n d e n iparosodott országban. h o g y a z i l l e t ő s o k á i g koplal. Először 1874-ben. vagy n e m . m é g i s c s a k az e l m ú l t harminc-negyven é v b e n s i k e r ü l t f e l t á r n i a z o k a i t (Brown-Jasper 1993). Rubens 1613 táján készült festménye Vénuszt. é s t í z b ő l egy m e g k é r d e z e t t b e v a l l o t t a . A hasonló zavarokban szenvedőket segítő Eating Disorders Association becslése szerint az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n ö s s z e s e n 1. így h a m a r o s a n m e g i n t lesoványodik.m e n n y i t e h e t .2 4 é v e s nők k ö r é b e n végzett f e l m é r é s r á m u t a t o t t . m a j d szándékosan k i h á n y j a a z e g é s z e t . 3 s z á z a l é k á n á l fordul e l ő a bulimia nervosa. h o g y a test egyre i n k á b b e l v á l i k a „ t e r m é s z e t t ő l " : a m i n k e t körül­ v e v ő k ö r n y e z e t t ő l é s saját b i o r i t m u s u n k t ó l . hogy egyesek már csak a fogyókúrának és a „testépítésnek" élnek.15 m i l l i ó l e h e t a z o k n a k a f é r f i a k n a k és n ő k n e k a s z á m a . n e m p u s z t á n v a l a m i fizikai. h o g y a n hat­ nak ezek a társadalmi tényezők testünkre. akinek „megvolt m i n d e n e " .

amellyel testünk működését irányítjuk. Ú j h ű t é s i m ó d o k a t t a l á l t a k fel é s m e g k e z d ő d ö t t a k o n t é n e r e s s z á l l í t á s . többek között a globalizáció hatását. Azután megvizsgáljuk az egészség tágabb t á r s a d a l m i d i m e n z i ó i t .e s é v e k óta a b e v á s á r l ó k ö z p o n t o k b a n m i n d e n v i l á g r é s z éte­ leit m e g v e h e t j ü k ( m á r m i n t a z o k . . V e g y ü k p é l d á u l a z egyre elfogadot­ tabb plasztikai sebészetet: új lehetőségeket kínál. a m i ú j k é r d é ­ s e k e t v e t fel. a m e l y a r r ó l folyik. a v i l á g e g y i k fe­ l é r ő l a m á s i k r a s z á l l í t a n i . m i n t a m i l y e n e k e t a m o ­ dern orvostudományban alkalmaznak . akár alakformáló gépekről. a k i k n e k t e l i k r á Az Egyesült Királyság és más gazdag országok szinte minden nagyobb élelmiszerüzletében ma már elképesztően sok­ féle. így az élel­ m i s z e r t s o k á i g l e h e t e t t t á r o l n i . különböző világtájakról származó élelmiszert kaphatunk. u g y a n a k k o r h e v e s t á r s a d a l m i v i t á k a t i s gerjeszt. FEJEZET t ü n k n e m szabadulhat a t u d o m á n y és a techno­ lógia hatásától. AZ EGÉSZSÉG ES A BETEGSÉG SZOCIOLÓGIÁJA Csak akkor érthetjük meg. E r r e p é l d a a fogyókú­ ra.8. A z 1 9 5 0 .például a z u l t r a h a n g o s vizsgálat. E z e n azt érti.e a p l a s z t i k a i s e b é s z e t az a r c t o r z u l á s m i a t t a „nor­ málisoktól" különböző embereken. akár f o g y ó k ú r á s m ó d s z e r e k r ő l v a n szó. Ezért e fejezet m á s i k fő témája a t á r s a d a l m i v á l t o z á s t e s t r e g y a k o r o l t h a t á s a . A „ t e c h n o l ó g i a " szót itt n e m a l e g s z ű k e b b ér­ telmében használom. A nyugati társadalmakban zavarok és az között előtérbe kerülő táplálkozási élelmiszer-termelés összefüggés globalizálódása közvetlen m u t a t h a t ó ki. miért oly gyakoriak a táplálkozási zavarok manapság. é s f ő k é n t a fogyatékosság fogalmának társadalmi-kulturá­ lis k i a l a k í t á s á v a l f o g l a l k o z u n k . a m i t M i c h e l F o u c a u l t ( 1 9 8 8 ) a testre ható „társadalmi tech­ n o l ó g i á k n a k " n e v e z . A fejezet k é s ő b b i r é s z é b e n egy i l y e n vitát vizs­ g á l u n k m e g . M a j d f i g y e l m ü n k e t a fo­ g y a t é k o s s á g s z o c i o l ó g i á j a felé fordítjuk. a m e l l y e l a z o r v o s figye­ l e m m e l kísérheti a magzat fejlődését a születés előtt. a m i t n e m e l f o g a d u n k . Alapvetően olyan materiá­ lis t e c h n i k á k a t j e l e n t . A következő részekben először elemezzük majd a ma m á r oly gyakori táplálkozási zavaro­ kat. D e a z z a l i s s z á m o l n u n k kell. h o g y a t e s t egyre i n k á b b o l y a s v a l a m i . h a n e m „ k r e á l u n k " . h o g y s e g í t h e t . a m e l y a n o r e x i á h o z v e z e t h e t . ha visszagondo­ lunk a kötet korábbi részeiben elemzett társadal­ mi változásokra. hogy testünket meghatá­ r o z o t t m ó d o n á t a l a k í t s u k . T á r s a d a l m i t e c h n o l ó g i a bár­ mely rendszeres beavatkozás. Tu­ lajdonképpen az anorexia is bizonyos társadalmi változásokat tükröz.

Úgy érzik. Ő a z o n b a n tudta. hogy e l e s e t t s é g e valamilyen vírus­ fertőzés u t ó h a t á s a lehet. hogy közülük n e m mindenki fordít h á t a t telje­ sen a konvencionális g y ó g y á s z a t n a k az alternatív gyógyító eljárások kedvéért (bár egyes alternatív szemléletek. miért. a h o g y a n a modern egészségügyi pénzügyi rendszerek működnek: kül­ stb. hogy a b e t e g s é g tünetei a t e s t öngyógyító f o l y a m a t á n a k részét al­ kotják. „ h a s o n l ó t a hasonlóval" elven kezeli . majd e g é s z e n kis anyagmennyisé­ gekkel. Ehhez miat­ hosszú várólisták. akárcsak az a l k a l m a z h a t ó gyógyító eljárások szá­ ma. mint az a r o m a t e r á p i a vagy a h i p n o t e r á p i a ? Először is hangsúlyoznunk kell. mi b a j o m . hogy a „passzív p á c i e n s " szerepe n e m biztosít számuk- . A házi­ orvosom mirigylázra g y a n a k o d o t t . hogy próbálkozzon antidepresszánsokkal. Egy-egy e m b e r t ö b b okból is igénybe veheti va­ lamelyik alternatív gyógyító szolgálatait. felé. Az alternatív m ó d s z e r e k e t alkalmazó orvosok s z á m a egyre nő. Már nagyon rossz bőr­ ben voltam. . Tovább b e t e g e s ­ kedtem. aki alternatív.EGÉSZSÉG. Az elmúlt évtizedben sok i p a r o s o d o t t tár­ s a d a l o m b a n f e l t á m a d t az érdeklődés az alter­ natív g y ó g y í t á s l e h e t ő s é g e iránt. ho­ meopátiás s z e m l é l e t e t követve felméri az e g é s z test állapotát. Becslések szerint minden negyedik brit j á r t m á r ilyen alternatív módszere­ ket alkalmazó orvosnál. . és azt javasolta neki. Ez m e n t fél évig. J á r t a m t ö b b orvosnál is. hogy n e m tudják diagnosztizálni a baját. hogy p á c i e n s e a stressz hatásaitól szenved. (Idézi Sharma 1 9 9 2 . Az i p a r o s o d o t t o r s z á g o k é p í t e t t é k fel a világ legfejlettebb. h a n e m inkább komple­ menter gyógyászatnak nevezik a nem konvencio­ nális eljárásokat (Saks 1 9 9 2 ) . Ma már J a n is a b b a az egyre n é p e s e b b csoport­ ba tartozik. részben módra s z a p o r o d n a k az alternatív . középosztálybeli nők fordulnak az al­ ternatív g y ó g y m ó d o k felé. amelyeket azok választanak.g y ó g y í t ó eljárások a gyógynö­ vénykúrától az akupunktúráig. hogy egyre t ö b b e m b e r választ az egész­ ségügyi rendszer helyett olyan „tudományta­ lan" g y ó g y m ó d o k a t . Jan keresett egy rokonszenves gondolkodású t e r m é s z e t g y ó g y á s z t . Ezért egyes t u d ó s o k n e m alternatív. A m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n g o m b a ségügyi rendszert kiegészítő. aki szerint a konvencionális gyógyászat hagy m a g a után kívánnivalót vagy n e m tudja enyhíteni a stressz és a s z o r o n g á s tartós. fal­ labdáztam. Általában a fiatal vagy középkorú. Egyesek főként azért fordulnak az alternatív gyógyászat Az akupunktúra is egyike a komplementer gyógyászat sok ágának. Akkor mégis mi lehet az oka annak. például a h o m e o p á t i a mindenestül elutasítja az o r v o s t u d o m á n y t ) . és m é g mindig n e m t u d t á k m e g m o n ­ dani. Sokan a két meg­ közelítés k ü l ö n b ö z ő e l e m e i t ötvözik. Egy rádióműsor hallatán sejteni kezdte. 3 7 . és az szakorvostól szakorvosig megszorítások sebészi járulnak m é g az orvosságok káros mellékhatásai indokolatlan beavatkozás ti a g g o d a l m a k is . hogy ő s e m tudja. f u t o t t a m .a „hivatalos" egész­ átfedő e g é s z s é g m e g ő r z ő . Van. forrásokban bővelkedő egészség­ ügyi létesítményeit. hogy háziorvosa nem nyújthat számára enyhülést: Azelőtt nagyon jó e r ő b e n voltam: úsztam. akik maguk szeretnék megtalálni a legjobb gyógymódot és megkér­ dőjelezik a biomedicinális egészségmodellt. mert n e m tetszik nekik az orvos és a b e t e g kiegyenlítetlen hatalmi viszonya. szűnni n e m aka­ ró kínjait. hogy a nyugtatók n e m használnának. de senki nem tudta m e g m o n d a n i .m o s t pedig mindez egy­ szerre elillant. De amikor kezdte holtfáradtnak. o.e gyógymód arra a feltevésre épül. a reflexológiától a kiropraktikai kezelésig. mi lehet e z . és n e m is c s a l ó d o t t a kezelésben (Sharma 1 9 9 2 ) . Minden l e h e t s é g e s vizsgálatot elvégeztek. amelynek tagjai n e m konvencionális gyógymódokkal igyekeznek megőrizni egészsé­ güket. Egy barátja t a n á c s á r a természetgyógyászhoz fordult. Azután elkezdte m o n d o g a t n i . amitől szörnyű szájpenész tört ki rajtam. BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG Példa a szociológiai képzelőerő bevetésére: alternatív gyógyítá Jan M a s o n fiatalabb korában majd kicsattant az e g é s z s é g t ő l . bár elismerte: az bizony „stresszeli". el­ e s e t t n e k érezni m a g á t . M á s o k azzal e l é g e d e t l e n e k . rájött. dözgetés.) Jan orvosa m e g á l l a p í t o t t a . és antibio­ tikumot írt fel.m i n d k e t t ő gyakran előfordul a m o d e r n egészségügyi rendszerekben.

a m e l y e ­ ket a t u d o m á n y z ú d í t r á n k . Miért e r ő s ö d t e k m e g ennyire az alternatív gyó­ gyászat különböző formái. amely rendszerint kü­ lön kezeli az e l m é t és a t e s t e t . a stressz.1 ségmodell alapjául szolgáló feltevések (lásd a 1 2 1 1 . amelynek részei a t á m o g a t ó csoportok. D e a férfiak n e m k ü s z k ö d n e k a n o r e x i á v a l vagy bulimiával olyan gyakran. m e r t a s z é l e s k ö r b e n elfogadott t á r s a d a l m i n o r m á k szerint inkább a n ő k n é l fontos a vonzó k ü l s ő . Étrendünk összeállításához el kell döntenünk. Úgy tűnik. hogyan változik az egészség és a b e t e g s é g jellege a késő modern korszakban. hogy ma már a l e g t ö b b e n I n e m a nátha. m a g á n a k a m o d e r n kornak a ter. Bár ezek az állapotok r é g e b b e n I is léteztek. I mint k o r á b b a n bármikor.I cionális gyógyászat. a depresszió. J o a n J a c o b s B r u m b e r g ( 1 9 9 7 ) a z e l m ú l t két é v s z á z a d b a n írt l á n y n a p l ó k a t v i z s g á l v a megálla­ pította. B r u m b e r g s z e r i n t e n n i . h o g y m i t a k a r u n k re egy-egy e m b e r az alternatív gyógyításban ke. Ekképp az alternatív gyógyászat e r ő s ö d é s e össze­ függ az öngyógyító mozgalom térhódításával. m i n t a n ő k . t KÉRDÉSEK 1. A táplálkozási zavarok részben ezekből a lehe­ tőségekből erednek. Bár n e m valószínű. ú s z h a t u n k . hogy a konvencionális gyógyászat gyakorlatában sok­ szor nem veszik figyelembe az egészség és a be­ t e g s é g szellemi-lelki dimenzióit.egyre t ö b b információhoz juthatunk. a h o l az „ é t r e n d " a r e n d s z e r e s e n fogyasztott éte­ leket jelenti.p é l d á u l azt. milyen orvosokat keresünk fel. Az ENSZ Egészségügyi Világ. Ma már az e m b e r e k j o b b a n tudják irányítani életüket. Nemrégiben készült fel.á l t a l á b a n a t e s t k ö r ü l forog. h o g y m i n d e n k i él-hal azért. Ez n e m azt j e l e n t i . k e r é k p á r o z h a t u n k .m á s szóval étrendet kell összeállítanunk.I méke. aki vallási vagy filozófiai okokból ellenzi a kon­ vencionális gyógyászatot. mint korábban bármikor . r é s z b e n p e d i g azért. kezményeivel n e m tud mit kezdeni a konven­ I I I A sors iróniája. De v a j o n m i é r t a n ő k e t .I kodásmódjától? gázhatunk) és megválogathatjuk az ételeinket.j res megoldást. Egy élelmiszerekben bővelkedő t á r s a d a l o m b a n l e h e t ő s é g ü n k n y í l i k t e s t ü n k meg­ tervezésére: egészséges életet é l h e t ü n k (például k o c o g h a t u n k . hogy az I alternatív gyógyítás teljesen felváltaná a „hivatalos" egészségügyi ellátást.I szervezetének (WHO) előrejelzése szerint húsz I éven belül a depresszió lesz az e m b e r cselekvő. Az alternatív gyógyászat térnyerése számos érdekes.s o k k a l i n k á b b . úgy tűnik.I k é p e s s é g é t leginkább r o n t ó b e t e g s é g a világon. a szorongás. jó- . de közrejátszanak b e n n ü k a h e l y z e t o k o z t a s t r e s s z é s f e s z ü l t s é g e k is. az em.részben azért.2 1 4 . Ők úgy vélik. h o g y a koleszterinszintnek szerepe lehet a szívbetegség kialakulásában. A z e l m ú l t n a g y j á b ó l egy é v t i z e d b e n a z E g y e ­ sült K i r á l y s á g é s m á s fejlett o r s z á g o k l a k ó i el­ kezdtek többet törődni az étrendjükkel. m i n t a n ő k eseté­ b e n . amely. Ezek n e m c s a k „szezonálisan" kapha­ tók. m e g f o n t o l a n d ó kérdést vet fel a szocio­ lógus számára. f ő k é n t a fiatal n ő k e t sújtják l e g i n k á b b a t á p l á l k o z á s i z a v a r o k ? E l ő s z ö r i s r á k e l l m u t a t n u n k . hogy „Ki v a g y o k é n ? " é s „Ki s z e r e t n é k l e n n i ? " . m i n t s z á z é v v e l ezelőtt .) az alternatív gyógyászat gondol. m e r t a z i d e á l i s testről m á s k é p a l a k u l t ki a férfiak. figyelembe véve a sokféle új e g é s z s é g ü g y i i n f o r m á c i ó t . nem kell kizárólag m á s o k utasításai­ ra vagy véleményére hagyatkozniuk. m i n t régen. hogy ma t ö b b bajt. hogy szerepe t o v á b b nő. h a n e m a stressz miatt hiányoznak I a munkahelyükről. Végül van. mit akarunk enni. ak­ tív szerepet vállal e g é s z s é g e és jólléte megőrzé­ s é b e n . h o g y é p p a m o d e r n i t á s e követ. s z á m o s jel m u t a t arra. amelyek alapján meghozhatjuk életünk f o n t o s a b b dönté­ seit.I mérésekből kiderült. h o g y t á p l á l k o z á s i zavarok­ b a n s z e n v e d ő k n e m m i n d n ő k : n a g y j á b ó l 1 0 szá­ z a l é k u k férfi ( E a t i n g D i s o r d e r s A s s o c i a t i o n 2 0 0 0 ) . hogy amikor az amerikai serdülő lányok m a n a p s á g f e l t e s z i k m a g u k n a k a k é r d é s e k e t . A szociológus érdeklődésére az a kérdés is szá­ m o t tarthat. o. Az álmatlanság.208 8. rák vagy más b e t e g s é g I okozhat) mind egyre gyakoribbak az iparosodott I t á r s a d a l m a k b a n . h o g y h a élelmiszer többé-kevésbé m i n d i g kap­ a k k o r választanunk kell. M a n a p s á g már . gyógymódjai az I utóbbi években? 2. Mindenekelőtt lenyűgözően hű képet ad a modern társadalmakban zajló átalaku­ lásokról. h a n e m t ö b b n y i r e á l l a n d ó a n el­ érhetők. a fáradtság és a krónikus fájdalom I (amelyet ízületi gyulladás. akkor a v á l a s z . Miben különböznek a biomedicinális egész. FEJEZET •MMHHMHMMMMnMHMMMMMIHMMHIMI^ ra megfelelő kezelést és gyógyítást.vagyis ma m á r a n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n é l ő k többsége). I n k á b b a r r ó l v a n szó. h a n e m igyekszünk bele­ szólni a nekünk nyújtott ellátásba és kezelésbe is. a tanu­ lóköröket és az önálló tájékozódást segítő köny­ vek. minden ható. Ez alól az egészségügyi ellátás sem kivétel: az egyén egyre inkább „egészségvevővé" válik. hogy v é k o n y l e g y e n . Nemcsak arról hozhatunk döntést.I berek e g é s z s é g é b e n n a g y o b b t ö r é s e k e t okoznak. hogy sok olyan állapot és b e t e g s é g .különféle forrásokból .tevékenyen alakíthatják.

a m e l y m á r n e m p u s z t á n a z a d o t t föld n é p é n e k . De a t e c h n o l ó g i a hatása m i n d i g t á r s a d a l m i t é n y e z ő k t ő l függ. Az orvostudományról kialakult. a 3 5 . A betegségeket gyakran mágikus vagy vallási keretek között é r t e l m e z t é k és a gonosz szellemek vagy a „bűn" j e l e n l é t é n e k tulajdoní­ t o t t á k . h o g y m i l y e n ­ nek látják m á s o k . n e m t ö k é l e t e s . m i n t a m a i á l l a m o k és egészségügyi rendszerek. h o g y a n ő k s o k k a l n a g y o b b szerepet k a p n a k a t á g a b b t á r s a d a l o m b a n . o l d a l o n ) . é s l a s s a n m á r c s a k a t e s t é v e l tud foglalkozni. t e r m é s z e t t ő l fogva a d o t t n a k s z á m í t ó j e l e n s é g e k m á r a t á r s a d a l ­ m i jellegűvé v á l t a k : saját t á r s a d a l m i d ö n t é s e i n k ­ től függenek. vagy k i h á n y j a . h a n e m egy k ö z ­ ponti h a t a l o m kormányzása alá tartozó népesség­ nek számított. sőt e t á r s a d a l m a k e g y i k fő jellemzőjének tekinthető. a k k o r m é g az is m e g t ö r t é n h e t . hogy népessége egészsé­ ges l e g y e n . h i s z e n l a k o s a i j ó l l é t e m e g h a t á r o z t a a n e m z e t t e r m e l é k e n y s é g é t . m e r t a n e m z e t i va­ gyon és hatalom lehető legnagyobbra növelésé­ n e k egyik eszköze. f e l v á z o l o m . problémákat. hogy szinte c s a k ezzel foglalkoznak.t ö r t é n e t i k o n t e x t u s b a n a l a k u l t ki ez a m o d e l l . h o g y a test ma olyan fontos s z e r e p e t t ö l t b e a z a m e r i k a i l á n y o k énképében. E k k o r m á r m e g s z á l l o t t a n törek­ szik az i d e á l i s k a r c s ú s á g r a . M a sokkal n a g y o b b a u t o n ó m i á v a l b í r u n k a t e s t ü n k felett. s z o r o n g a m i a t t .EGÉSZSÉG. Nagyobb jelentőséget nyert . Ha egyszer k é n y s z e r e s s é v á l i k a k o p l a l á s és a testmozgás. r á s z o k h a t arra.a t e s t s ú l y „ l e a d á s a " lesz a k u l c s t ö k é l e t e s v i l á g a m e g t e r e m t é s é h e z . az n a g y r é s z t a n y u g a t i t á r s a d a l o m el­ múlt h á r o m s z á z é v e s f e j l ő d é s e s o r á n a l a k u l t ki. hogy a k o r á b b a n „ t e r m é s z e t e s n e k " . a m i t m e g e v e t t . Ez a k i f e j e z é s arra utal. BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG a „kereskedelmi érdekcsoportok" egyre i n k á b b kihasználják a fiatal l á n y o k t e s t t e l k a p c s o l a t o s szorongását. k a t o n a i erejét és növekedési ütemét. h a n e m m a ­ gánügynek számított. H a e z t a szokás n e m töri m e g s e m m i ( p é l d á u l h a t á s o s lehet a p s z i c h o t e r á p i a v a g y az o r v o s i k e z e l é s egyegy formája). hogy a t u d o m á n y és a t e c h n o l ó g i a ma m á r é l e t m ó ­ dunkra h a t : a k a l ó r i a s z á m l á l á s c s a k a t e c h n o l ó ­ gia fejlődésével v á l t l e h e t ő v é . amely úgy foglalkozott v o l n a egészségükkel. azonban óriási változásokat idézett e l ő e b b e n a helyzetben. Az egész­ ség m e g ő r z é s e n e m k ö z f e l a d a t n a k . amelyek nemzedékről nemzedékre hagyomá­ nyozódtak. m i n t ered­ m é n y e i k s z e r i n t í t é l i k m e g őket. fejezetben. m i n t k o r á b b a n b á r m i k o r . Mielőtt alaposabban ismertetném a biomediciná­ lis e g é s z s é g m o d e l l t . és e h a g y o m á n y o s kezelési rendszerek közül sok ma is tovább él a világ k ü l ö n b ö z ő n e m n y u g a t i k u l t ú r á i b a n : i g e n n a g y s z á m b a n a f e n t e m l í t e t t a l t e r n a t í v gyógyá­ szat kategóriájába tartoznak. A meghatározott területű államok születése megváltoztatta a helyi népes­ séggel k a p c s o l a t o s a t t i t ű d ö k e t . fizikai é s m á g i k u s g y ó g y m ó d o k a t e g y a r á n t a l k a l m a z ó gyógyítók. h o g y n e m e l f o g a d h a ­ tó. j ó l é t é t . Kialakulása szorosan összekapcsolódott a t u d o m á n y és az ész tradicio­ n á l i s v a g y v a l l á s i a l a p ú v i l á g m a g y a r á z a t o k felett aratott diadalával (lásd a w e b e r i racionalizálód á s r ó l s z ó l ó r é s z t az 1. h o g y a beteg végül h a l á l r a é h e z t e t i m a g á t . M i n d i g vol­ t a k s z a k o s o d o t t . Ettől kezdve az emberi populációt erőforrásnak tekintették. A táplálkozási zavarok terjedése mutatja. az „egészség" és a „ b e t e g s é g " is k u l t u r á l i s a n és tár­ sadalmilag m e g h a t á r o z o t t ségesnek és normálisnak. amelyet folyamatosan figyelni és s z a b á l y o z n i k e l l . a k ö t e t e m b e n k ö r ü l j á r t f o g a l o m . m i l y e n t á r s a d a l ­ m i . A p a r a s z t o k és az á t l a g o s v á r o s l a k ó k szá­ mára n e m létezett olyan külső hatalom. A t á p l á l k o z á s i zavarok a testtel kapcsolatos szégyenérzetben gyökereznek. a m i e g y a r á n t te­ remt új. A nemzetállam kialakulása és az iparosítás nemzet­ Közegészségügy A p r e m o d e m k u l t ú r á k b a n a c s a l á d volt a fő in­ tézmény. p o z i t í v l e h e t ő s é g e k e t és új f é l e l m e k e t . a m e l y szembeszállt a betegséggel vagy g o n d o s k o d o t t g y e n g é l k e d ő v é n e i r ő l .m á s t t e k i n t e n e k egész­ kultúrának megvannak a m a g a f o g a l m a i a t e s t i e g é s z s é g r ő l é s betegségről. E z e k a j e l e n s é g e k is b e l e t a r t o z n a k abba. m i n t ré­ gen. uralkodó nyu­ gati e l k é p z e l é s e k k ö z e l k é t s z á z é v e a b i o l ó g i a i orvosi vagy biomedicinális egészségmodellben f e j e z ő d n e k ki. M á r említettem. A n ő úgy érzi. kezelési és gyógyító eljárásokhoz folyamodtak. d e a m i t m i o r v o s t u d o m á n y k é n t ismerünk. h o g y vagy e g y á l t a l á n n e m eszik. hogy a tradicionális társadal­ m a k tagjai n a g y r é s z t o l y a n n é p i o r v o s s á g o k h o z . a m i t a s z o c i o l ó g u s o k a t e r m é s z e t t á r s a d a l ­ m a s í t á s á n a k n e v e z n e k . Az e g é s z s é g és a b e t e g s é g e felfo­ g á s a a m o d e r n t á r s a d a l m a k k i a l a k u l á s á v a l pár­ h u z a m o s a n s z ü l e t e t t . V é g ü l m e g á l l a p í t j a . A különböző k u l t ú r á k m á s t . Az á l l a m n a k i m m á r jelentős érdeke fűződött ahhoz. Az orvostudománnyal kapcsolatos szociológiai nézőpontok A biomedicinális egészségmodell előtérbe kerülése Mint oly sok. d e m é g m i n d i g i n k á b b k ü l s e j ü k . A z a n o r e x i a é s m á s t á p l á l k o z á s i z a v a r o k i s azt a helyzetet t ü k r ö z i k . értelmű Minden kifejezés.

S z e r i n t e a s z e x u a l i t á s és a s z e x u á l i s v i s e l k e d é s k ö z p o n t i jelentőséggel bírt e b b e n a folyamatban. például a homoszexualitást. „eltévelyedés" külön­ b ö z ő változatait. A n é p f o k o z a t o s a n ki- A biomedicinális egészségmodellben a páciens csak egy „beteg test" az orvos számára.a patológia vizsgálati körébe tartozó „kóros jelenségeket". a m a s z t u r b á c i ó t és a házasságon kívüli szexuális kapcsolatokat dalmi (1926-1984) s o k a t kö­ nem" (lásd című a 12. a fogamzásgátlásról és az a b o r t u s z o k r ó l . h o g y a d a t o k a t gyűjtött a h á z a s ­ A közegészségügy fogalma bontakozni.r é s z b e n azáltal.a „társadalom testéből" . a népességcsoportok és dinamikájának ságról. az á t l a g o s h á z a s s á g k ö t é s i é s g y e r m e k v á l l a l á s i életkort. hogy erős közösségi n o r m á k a t igyekeztek kialakítani a n e m i erkölcsről és az elfogadható s z e x u á l i s t e v é k e n y s é g r ő l . Az á l l a m kezdett felelősséget vállalni a népes­ ség é l e t f e l t é t e l e i n e k j a v í t á s á é r t . Ez a m e g f i g y e l é s e g y ü t t járt azzal. a várható élettartamot. A n e m r e p r o d u k c i ó t s z o l g á l ó s z e x u a l i t á s t elfojtand ó n a k . A t e m e t k e z é s i e l j á r á s o k a t is e l l e n ő r i z t é k . h o g y a n ala­ kult ki a m o d e r n o r v o s t u d o m á n y . h o g y a n é p e s ­ ség s z a p o r o d j o n . hogy meggyőződjenek róla: ezek s e m veszélyez­ t e t i k a l a k o s s á g e g é s z s é g é t . A b e t e g s é g e k el­ leni védekezés során kiépítették a csatorna.és v í z v e z e t é k . h o g y fel­ j e g y e z z é k és f o l y a m a t o s a n n y i l v á n t a r t s á k a n é ­ pességben bekövetkező változásokat. a gyakori betegségeket és halálokokat stb. a táplálkozási szokásokat. n ö v e k e d j e n . amikor megkísérelték kiirtani a né­ pességből . Minden­ féle s t a t i s z t i k a i a d a t o t g y ű j t ö t t e k é s s z á m í t o t t a k : a s z ü l e t é s e k és a h a l á l o z á s o k a r á n y á t . M e g b é l y e g e z t é k é s el­ ítélték a n e m i perverzió.f e l h í v t a a fi­ g y e l m e t arra. h o g y a z á l l a m e l l e n ő r z é s e a l á v o n j a : s z a b á l y o z z a é s felügyeli a t e s t e t ( 2 0 0 0 ) . F o ­ kozatosan bevezettek vágóhidakra és élelmiszer­ feldolgozó létesítményekre vonatkozó szabályza­ tokat. B e v e z e t t é k a n é p s z á m l á l á s t . „Szexualitás akkor és társa­ fejezetet).. A n e m i é r i n t k e z é s l e h e t ő s é g e t a d o t t arra. FEJEZET a demográfia tudománya: nagyságának. a t ö r v é n y e s és törvénytelen kapcsolatokról.h á l ó z a t o t . k e z d e t t ki­ összetételének v i z s g á l a t a . A z á l l a m folya­ m a t o s a n f e l ü g y e l e t e t g y a k o r o l t a s z e x u a l i t á s felett . a s z e x u á l i s v i s e l k e d é s r ő l .8. k i k ö v e z t é k az u t a k a t . m e r t s e g í t e t t m e g é r t e n i . és a l a k á s k ö r ü l m é n y e k r e is figyelmet fordítottak. . u g y a n a k k o r n é h a f e n y e g e t t e is e n é p e s s é g e g é s z s é g é t és j ó l l é t é t . az öngyilkosságok arányát. Michel Foucault-nak s z ö n h e t ü n k . f é k e z e n d ő n e k t e k i n t e t t é k .

a k i k s i k e r r e l e l v é g e z t é k a sokéves képzést. főként a cse­ c s e m ő h a l a n d ó s á g és a g y e r m e k h a l á l o z á s i a r á n y leszorításában ( M c K e o w n 1 9 7 9 ) . hanem társadalmilag kialakított fogalom. A p á c i e n s n e m e g é s z s z e m é l y . H i á b a tett s z e r t n a g y p r e s z t í z s r e a m o d e r n o r v o s t u d o m á n y . A k e z e l é s t s e m l e g e s e n . A beteg aktív. v i z s g á l h a t ó é s k e z e l h e t ő . Nem a kórház az egyetlen gyógyításra alkalmas hely. A gyógyszerek. d o l o g h á z .1. N i n c s b e n n e helye autodidakta gyógyítónak vagy „ n e m t u d o m á n y o s " eljárások­ nak. Először is e g y e s t u d ó s o k azt á l l í t o t t á k . a m e l y s z e r i n t m i n ­ den betegség h á t t e r é b e n egy m e g h a t á r o z o t t .EGÉSZSÉG. A z 1 8 0 0 . amelyet egy konkrét biológiai ágens okoz. a m e l y k i b i l l e n t i azt „ n o r m á l i s " lét­ állapotából. táblázatban öszszegeztem. a védőoltások (például a gyermekbénulás elleni) p e d i g m é g k é s ő b b t e r j e d t e k el. A t e s t e g é s z s é g e s á l l a p o t á t úgy l e h e t h e l y r e á l l í t a n i . beteg test. amellyel kiküszöbölhetők a „deviánsnak" vélt viselkedésformák és á l l a p o t o k . A m o ­ dern e g é s z s é g ü g y i r e n d s z e r e k k i a l a k u l á s á n a k f ő jellemzője. kell végrehajtani a p á c i e n s hivatalos irataiban ö s s z e g y ű j t ö t t és a k l i n i k a i g y a k o r l a t n a k m e g f e l e ­ lően rendezett információk alapján. isko­ la és k ó r h á z ) s z ü l e t e t t . A h a n g s ú l y n e m az e g y é n j ó l l é t é n . A b i o m e d i c i n á l i s m o d e l l e l kapcsolatos főbb f e l t e v é s e k e t és b í r á l a t o k a t a 8. A páciens véleménye és tapasztalatai mindennél fontosabbak a kezelés során. táblázat A biomedicinális modellhez kapcsolódó feltevések és bírálatok Feltevések A betegség az emberi test „meghibásodása". a sebészet fejlődése és az antibiotikumok n e m csökkentették jelentősen a halálozási arányokat egészen a 2 0 . A köztisztaság. A z or­ A biomedicinális modell Az orvosi e l j á r á s o k s z o r o s a n ö s s z e f o n ó d t a k az e l ő b b i e k b e n leírt t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k k a l .a b ű n ö z é s t ő l a homoszexualitáson át az elmebetegségig.a s é v e k v é g é n s z ü l e t e t t a betegség k ó r o k o z ó . A m á s o d i k f e l t e v é s s z e r i n t az e l m e és a t e s t külön k e z e l h e t ő k . gyógyszereket és se­ bészetet hasznosító kezelési eljárások sem. csak ő nyújthat hatásos kezelést a betegséggel szemben. A biomedicinális modell bírálatai Az elmúlt évtizedekben a betegség b i o m e d i c i ­ nális modelljét egyre több kritika érte. Bírálatok 21 A betegség nem „tudományos oknyomozással" feltárható valami. é r t é k m e n t e s e n vosi s z a k m a m i n t testület á l t a l á n o s a n elfogadott e t i k a i k ó d e x s z e r i n t m ű k ö d i k . hanem általános jólléte a cél. a k i a b e t e g s é g e t k e z e l n i h i v a t o t t . A s z a k e m b e r „orvosi s z e m m e l " látja. A „szaktudás" birtokosa a szakorvos. hanem i n k á b b c s a k egy k ó r o s á l l a p o t b a került. a j o b b táplálkozás.1. BETEGSÉG ES FOGYATÉKOSSÁG 8. amelyben a súlyos betegségek kezelhetők. a magasabb színvonalú csatornázás és a higiénia sokkal nagyobb szerepet játszott. ahol az orvosi tech­ nológia koncentrálódik és a legeredményesebben alkal­ mazható. „egész" lény: nemcsak a testi egészsége. a gyógyszerezés vagy a s e b é s z e t v a l a m e l y k o m b i n á c i ó j á b ó l áll­ nak. A b i o m e d i c i n á ­ lis modell s z e r i n t a b e t e g t e s t i z o l á l t a n s z e m l é l ­ hető. A harmadik feltevés szerint a szakorvos az e g y e t l e n . A z orvostudomány ettől kezdve a reform eszköze. teljesedő á l l a m i m e g f i g y e l é s é n e k . Az e l s ő az. e l l e n ő r z é s é n e k é s m e g r e f o r m á l á s á n a k k e r e t é b e n egy s o r i n t é z ­ m é n y (börtön. h o g y a b e t e g s é g e t az emberi testen belül kialakult rendellenesség­ nek tekintik. a z e m b e r e k j o b b e g é s z s é g i álla­ p o t a s o k k a l i n k á b b t á r s a d a l m i é s k ö r n y e z e t i vál­ t o z á s o k n a k t u l a j d o n í t h a t ó . a z o ­ nosítható á g e n s áll. n e m k e l l m á s té­ nyezőket f i g y e l e m b e v e n n i . e l m e g y ó g y i n t é z e t . h o g y e l s z i g e t e l i k és ke­ zelik a b e t e g s é g o k á t . A páciens passzív lény: „beteg teste" elméjétől elválasztva kezelhető. I v a n I l l i c h ( 1 9 7 5 ) . A baktériumfer­ tőzések kezelésében csak az 1930-as és 1940-es évektől kezdve alkalmaznak antibiotikumokat. A t e s t i és l e l k i b e t e g s é g e k kezelésének elfogadott módja a k é p z e t t „szak­ emberek" v é g e z t e f o r m á l i s o r v o s i e l l á t á s l e t t . ezek a kezelések gyakran a technológia.e l m é l e t e . A b e t e g s é g e t objektív m ó d o n . h o g y a t u d o m á n y t a l k a l m a z t á k az or­ vosi d i a g n ó z i s b a n és a g y ó g y í t á s b a n . h o g y á l t a l á b a n „túl­ értékelt" a tudományos gyógyítás eredményes­ sége. A kezelés megfelelő helyszíne a kórház. m i n t a z o r v o s o k szak­ értelmének. század derekáig. é s h i v a t a l o s a n el­ i s m e r t e g y é n e k b ő l áll. a z o n o s í t h a t ó „ t ü n e t e k " s z e r i n t kezdték m e g h a t á r o z n i . és nem feltétlenül különbek a technológiát. h a ­ nem a b e t e g s é g g y ó g y í t á s á n v a n . Nem a szakorvos az egészséggel és betegséggel kapcsolatos ismeretek egyetlen forrása: az alternatív tudásformák egyenértékűek vele. t á r g y i l a g o s a n s z e m l é l i é s k e z e l i a beteget. A b i o m e d i c i n á l i s e g é s z s é g m o d e l l h á r o m fő fel­ tevésen n y u g s z i k . A kórház képviseli a megfelelő környezetet.

1 8 évesek közel három százaléka szed rendszere­ sen Ritalint.8.b a n t ö b b mint 1 2 5 0 0 0 Ritalin-receptet a d t a k ki az or­ vosok . 2 0 0 3 . így e r e d m é n y e s e b b e n t a n u l n a k . ami tulajdonképpen n e m is testi rend­ ellenesség. Nagy-Britanniában 1 9 9 8 . Szakértői b e c s l é s e k szerint 2 0 0 7 . é s m e s t e r s é g e s k e r e s l e t e t teremt szolgáltatásai iránt. ADHD) írnak fel és serdülőknek Hyperactive . május). K l i n i k a i i a t r o g e n e z i s az.b e n m á r minden h e t e ­ dik g y e r m e k szedi majd ezt a gyógyszert (Ob­ server. a min­ denhová betüremkedő információtechnológia. Egyes t a n á r o k b e s z á m o l ó j a szerint az egykor az osztály rossz­ c s o n t j á n a k . hogy a gyógyszer k o r á n t s e m olyan ártalmatlan „csoda­ pirula". megnyugtatja őket.az egyre g y o r s a b b életritmus. a m a g a s cukortartalmú é t e l e k és a s z é t e s ő családi élet . m i n t a m e n n y i t h a s z n á l t : a z iatrogenezis r é v é n m a g a is „ k ó r o k o z ó " . társadalmi és kulturális iatrogenezisről. hogy a társadalmi iatrogenezis kulturális iatrogenezish e z v e z e t . az ő k e t érő stressz . A Ritalin ellenzői szerint a hiperaktivitás „ t ü n e t e i " n e m mások.1 9 9 3 . A Ritalint hívei „ c s o d a p i r u l á n a k " nevezik: segít a gyerekeknek koncentrálni.következményei. mint amilyennek gyakran lefestik. hogy hosszú távon milyen h a t á s t gyakorolhat a gyerekek agyára és t e s t é r e .b a n m é g csak 3 5 0 0 . hogy a Ritalin kényelmes „ m e g o l d á s a " lett annak. Az Egyesült Államokban az 5 . és n e m t u d n a k tanulni az iskolában. n e h e z e n k e z e l h e t ő n e k s z á m í t ó gye­ m é g azt i s f e l v e t e t t e .a t . Mi a Ritalin. s e k k o r m á r a m i n d e n n a p i é l e t kihí­ v á s a i v a l i s egyre n e h e z e b b e n b i r k ó z n a k m e g a z . A Ritalin bírálói a z o n b a n azt mondják. Társadalmi iatrogenezésr ő l a k k o r b e s z é l ü n k . a m i k o r a z o r v o s i k e z e l é s h a t á s á r a a b e t e g á l l a p o t a r o s s z a b b o d i k vagy új feltételek j ö n n e k létre. a m e l y e t a (Attention mutató Deficit gyerekeknek hi peraktív t ü n e t e g y ü t t e s t Disorder. FEJEZET Az elmúlt évtizedben exponenciálisan növe­ rekek „ a n g y a l i " t a n u l ó k k á váltak. k e d e t t a Ritalin nevű gyógyszerről kiállított re­ c e p t e k s z á m a . h o g y a m o d e m o r v o s t u d o ­ m á n y t ö b b e t ártott. I l l i c h úgy vélte. Talán a g g a s z t ó b b az az állítás. mint a mai gyerekekre n e h e z e d ő egyre n a g y o b b nyomás. h a a z o r v o s t u d o m á n y egyre t ö b b t e r ü l e t r e t e r j e d ki. és miért kéne vele foglalkozniuk a s z o c i o l ó g u s o k n a k ? A Ritalin gyógyszer. h o g y a gyere­ k e k f i g y e l m e t l e n e k . I l l i c h sze­ r i n t e j e l e n s é g n e k h á r o m válfajáról b e s z é l h e t ü n k : klinikai.sok orvos és pszichiáter szerint ez a pszicholó­ giai r e n d e l l e n e s s é g o k o l h a t ó azért. A vádak szerint a Ritalin alkalmazásával az orvosi s z a k m á n a k sikerült „medikalizálni" a gyerekek hiperaktivitását és figye­ lemzavarát . hogy ráirányította volna a figyelmet a t ü n e t e k társadalmi okaira.ahelyett. a m i n t elkezd­ t é k szedni a Ritalint. k o n c e n t r á c i ó s nehézségekkel küszködnek. m é g nem készült á t f o g ó kutatás arról. Bár az u t ó b b i é v e k b e n egyre t ö b b e t írtak fel belő­ le az Egyesült Államokban és az Egyesült Király­ s á g b a n .

például zsidók vagy cigányok voltak. B á r a n á c i N é m e t o r s z á g v e t e t t e be m e s s z e a leg­ p u s z t í t ó b b e u g e n e t i k á i p r o g r a m o k a t . a k i k s z e r i n t a g é n t e c h n o l ó g i á n a k s e m m i . m e r t e z e k r e i s a z o r v o s t u d o m á n y a d magyarázatot és m e g o l d á s t . Negyedszer: egyes szociológusok kifejtették. A b í r á l ó k s z e r i n t a z o n b a n a kezelés c s a k a k k o r l e h e t e r e d m é n y e s . BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG emberek. Csak Svéd­ országban 63 0 0 0 embert (90 százalékban nőket) sterilizáltak 1 9 3 4 és 1 9 7 5 között. A s k a n d i n á v o r s z á g o k b a n a politi­ k a i v e z e t ő k és a g e n e t i k u s o k a z é r t v e z e t t é k be a kényszersterilizálási programokat. a m e l y b e n ez a m o d e l l k i a l a k u l t . erre p é l d a fő­ k é n t a z eugenetika.EGÉSZSÉG. M a a z o r v o s t e c h n o l ó g i a gyors f e j l ő d é s e új. a k i k s z e r i n t a gén­ t e c h n o l ó g i á r a v é s z j ó s l ó a n r á v e t ü l a fent tárgyalt 2 0 . A r a s s z i z ­ m u s oda vezetett. amelyeket a n á c i k biológiailag alsóbbrendűnek tekintettek. h a n e m k ó r h á z ­ ban. E programok legtöbbször a „gyengeelméjű" nők k é n y s z e r s t e r i l i z á l á s á t t ű z t é k ki c é l u l . akit k e z e l n i próbál. hogy a 2 0 . amely lehetővé teszi. ha a b e t e ­ get gondolkodó. A t e r h e s s é g e t . a k i k b á b á t h í v h a t ­ nának segítségül a z o t t h o n u k b a .több m á s európai országban és az E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n is f e l h a s z n á l t á k a n é p e s s é g bizonyos csoportjai. de módszeresen kiirtottak több m i n t negyedmil­ l i ó fogyatékos e m b e r t i s ( B u r l e i g h 1 9 9 4 ) . A b i o m e d i c i n á l i s m o ­ dell alapjául szolgáló f e l t e v é s e k k ö z ü l s o k a t egyre i n k á b b m e g k é r d ő j e l e z n e k . t u d o m á n y o s é r t e l m e z é s é r e é p ü l . A jóval kisebb Norvégiában ugyanebben az időszakban 48 0 0 0 embert sterilizáltak. a ( g y a k r a n gyógy­ szerekkel. é s i n k á b b in­ t é z e t e k b e zárták. A géntechnológiával kapcsolatos vitában gyakran homlokegyenest ellentétes véleményeket han­ g o z t a t n a k egyfelől a b í r á l ó k . v i l á g o s b ő r ű „árja" fajt s i k e r ü l t a z o n o s í t a n i u k . hogy a k o n k r é t t e s t i b a j o k o k a i n a k és e l l e n s z e ­ rének objektív. a m i „ t u d o m á n y t a l a n " . így b e f o l y á s o l h a t j á k k é s ő b b i fejlődését. M i n ­ den egyes p á c i e n s „beteg test". jelesül a fogyatékosok ellen. Harmadszor: a b í r á l ó k azt m o n d j á k . n e m látják s z ü k s é g é t . hogy az orvosi s z a k m a ó r i á s i h a t a l o m r a tett szert annak m e g h a t á r o z á s á b a n . h o g y a gyógyítás egyre n é p s z e r ű b b a l t e r n a t í v formái. A f e m i n i s t á k s z e r i n t e folyamat i r á n y í t á s a k i c s ú s z o t t a n ő k k e z é b ő l . a m e l y k e z e l é s r e és gyógyításra s z o r u l . a „ n o r m á ­ lis" állapotok m e d i k a l i z á l á s a m i a t t i a g g o d a l m a k vetődtek fel a g y e r e k e k h i p e r a k t i v i t á s á v a l ( l á s d a keretes részt az e l ő z ő o l d a l o n ) . Pedig a f e n t i e k b ő l k i d e r ü l . h i ­ szen v é l e m é n y ü k e t és t u d á s u k a t a r e p r o d u k c i ó s folyamatot f e l ü g y e l ő „ s z a k e m b e r e k " n e m tartják lényegesnek ( O a k l e y 1 9 8 4 ) . Helyzetét k i h a s z n á l v a a „ t u d o m á n y o s igaz­ ság" uraként l é p h e t fel. Az ebből a g o n d o l a t m e n e t b ő l e r e d ő l e g é l e s e b b kriti­ káknak n ő k adtak h a n g o t . h o z z á é r t ő l é n y n e k t e k i n t i k . h o g y bármi. A s z ü l é s ma már n e m a n ő k k e z é b e n v a n . mert aggód­ tak. h o g y a m o d e r n orvos­ tudomány v a l a h o g y h i t e l e s e b b tudásfajta. A n á c i N é m e t o r s z á g t u d o m á n y o s és o r v o s i „ s z a k é r t ő i " a v é g s ő k i g e l m e n t e k e t e r v e k m e g v a l ó s í t á s á b a n : azt á l l í t o t t á k . m i b e t e g s é g é s m i n e m az. a m e l y „ n e m e s í t é s s e l " k í s é r l i m e g g e n e t i k a i l a g „ j a v í t a n i " az e m b e r i fajt. az s z ü k s é g k é p p al­ sóbbrendű is. h o g y m e g v á l t o z t a s s á k a m a g z a t g e n e t i k a i „össze­ t é t e l é t " . aki­ nek m e g v a n n a k a m a g a h e l y t á l l ó m e g l á t á s a i és magyarázatai. másfelől a támo­ gatók. M á i g f e n n m a r a d t az a v é l e k e d é s . a k i k s z e r i n t a m o d e r n orvostudomány k i s a j á t í t o t t a é s „ m e d i k a l i z á l t a " a terhesség és a s z ü l é s f o l y a m a t á t . században az e u g e n e t i k á t . E u g e n e t i ­ kái programjaik népirtáshoz vezettek: több mil­ l i ó á l d o z a t u k a z o k h o z a c s o p o r t o k h o z tartozott. m i n t h a a z orvos­ lás é s gyógyítás m i n d e n m á s f o r m á j á n á l e l ő b b r e való volna. h o g y m e g h a l l g a s s á k . e l k ü l ö n í t e t t é k a „ g y e n g e e l m é jűeket". h o g y az e m b e r i é l e t egy­ re több területét v o n j a o r v o s i e l l e n ő r z é s a l á . h o ­ gyan é r t e l m e z i m a g a a b e t e g saját á l l a p o t á t . M i v e l a z o r v o s t u d o m á n y r ó l f e l t é t e l e z i k . századi eugenetika árnya. n e ­ h é z k é r d é s e k e t v e t fel a b i o m e d i c i n á l i s m o d e l l bírálói számára. h o g y az or­ v o s t u d o m á n y ú g y j e l e n i k m e g . h o g y a k i a l a k u l ó j ó l é t i á l l a m r e p r o d u k c i ó ­ ra ö s z t ö n z i a „ s i l á n y a b b a k a t " is. I l l i c h és a h o z z á ha­ sonló b í r á l ó k s z e r i n t e r ő s e n s z ű k í t e n i k e l l a m o ­ dern o r v o s t u d o m á n y h a t ó k ö r é t . h o g y egy fajilag f e l s ő b b r e n d ű . Ezzel s z e m b e n a brit és hol­ land orvosszakértők és politikai döntéshozók az ö n k é n t e s s t e r i l i z á l á s t t á m o g a t t á k . a h o g y a n v á l t o z i k a világ. Ötödször: a bírálók szerint a biomediciná­ lis m o d e l l a l a p j á t k é p e z ő f e l t e v é s e k e t a p o l i t i k a m i n d i g i s i g y e k e z e t t m a n i p u l á l n i . Másodszor: a m o d e r n orvostudományt azzal vádolták.e u f e m i s z t i k u s n e v é n a „ n é p e s ­ ségpolitikát" . p é l d á u l P r o z a c k e l s z a b á l y o z o t t ) levert­ séggel vagy az e n y h e d e p r e s s z i ó v a l és a ( s o k s z o r krónikus k i m e r ü l t s é g s z i n d r ó m á n a k c í m k é z e t t ) fáradtsággal k a p c s o l a t b a n . főként férfi s z a k o r v o s o k i r á n y í t á s á v a l k e r ü l rá sor. hogy az Egyesült Á l l a m o k b a n 1 9 0 7 é s 1 9 6 0 között kényszersterilizált 6 0 0 0 0 ember között aránytalanul nagy s z á m b a n voltak fekete n ő k . n e m feled­ k e z h e t ü n k meg arról sem. például a h o m e o p á t i a és az a k u p u n k t ú r a m e g i n ­ gatják azt a m e g g y ő z ő d é s t . h o g y é p p a p á c i e n s v é l e m é n y é t és ta­ pasztalatait n e m v e s z i f i g y e l e m b e . a m i r o n t h a t j a a „nemzeti génállomány" minőségét. A tudományos m u n k a igen nagy és e g y r e n a g y o b b r é s z é t alkotja a g é n t e c h n o l ó ­ gia (genetic engineering). ezt a gyakori és t e r m é s z e ­ tes jelenséget k o c k á z a t o k k a l és v e s z é l y e k k e l t e l i „betegségként" k e z e l i k . H a s o n l ó .

). E z e n k í v ü l m a ­ gyarázatot adnak a fentebb ismertetett alternatív vagy k o m p l e m e n t e r g y ó g y á s z a t e r ő s ö d é s é r e is. p é l d á u l a t ü d ő v é s z . P é l d á u l m a m á r tu­ d o m á n y o s a n l e h e t s é g e s az is. a k i k t o v á b b r a i s „ t e r m é s z e t e s e n " s z ü l e t n e k majd? Egyes szociológusok szerint a géntechno­ 8. hogy ezek a betegségek többé n e m öröklődnek nemzedék­ ről n e m z e d é k r e . Orvostudomány és egészség a változó világban Az e m b e r e k egyre i n k á b b felismerik. a m e l y e k e t a k o r á b b i a k b a n v á z l a t o s a n is­ m e r t e t t e m . A s z ű r é s i eljá­ rás n é l k ü l a s z ü l e t e n d ő g y e r e k 5 0 s z á z a l é k o s va­ lószínűséggel vagy örökölhetné a betegséget (Times. ábrát). géntechnológia nyújtotta b ő l n e m r é s z e s ü l ő k e t a s z ó b a n forgó e l ő n y ö k e t élvezők előítéletei és m e g k ü l ö n b ö z t e t é s e sújthat­ j á k . „ k i i k t a t h a t j á k " a g y e r e k ü k b ő l az ö s s z e s társadalmilag n e m szerencsés tulajdonságot? Mi lesz a hátrányosabb helyzetű csoportok gyerekei­ vel. a m e l y e k ­ b e n n i n c s e n e k a s z ó b a n forgó b e t e g s é g e t a z el­ jövendő nemzedékekre esetleg átörökítő gének. a f o g y a s z t á s i s z o k á s o k r ó l és az á l t a l á n o s é l e t v i ­ telről. A a biomedicinális modellel is. ábra Szemléletváltozása mai egészség­ ügyben és orvostudományban Betegség Kórház Akut Gyógyítás Beavatkozás Kezelés Páciens ^> ^> ^> ^> ^> ^> Egészség Közösség Krónikus Megelőzés Odafigyelés Gondozás J> Személy Forrás: Nettleton 2006. A l e s z a k a d ó k t a l á n m é g m u n k á h o z . .a m o d e r n o r v o s t u d o m á n y t ért m á s b í r á l a t o k k a l együtt. amelyből hiányoz­ n a k az e s e t l e g r á k o t o k o z ó g é n e k . hogy n e m ­ c s a k a s z a k o r v o s o k b í r n a k az e g é s z s é g r e és a b e ­ tegségre vonatkozó ismeretekkel és hogy értelmezhetjük ha és magyaráza­ saját tokkal. Precedenst teremt.s z i n t é n j e l e n t ő s á t a l a k u l á s o k a t in­ dítanak el a m o d e r n társadalmak egészségügyi r e n d s z e r é b e n ( l á s d a 8. 2 0 0 4 . h o g y a z a n y a m é h b e c s a k olyan embriót ültetnek majd. A genetikai átprogramozás biztosítja. h o g y a s z ü l e t é s e l ő t t „megtervezzék" a testet: m e g h a t á r o z z á k a bőr­ színt. a c i s z t á s fibrózis vagy a H u n t i n g t o n . A s z o c i o l ó g u s o k b a n az új or­ v o s i t e c h n o l ó g i á k g y o r s e l ő r e t ö r é s e l á t t á n egyre t ö b b ú j . megkérdőjelezik télyüket. faji vagy fogyatékosokkal szembeni diszkrimi­ nációnak az embrióválasztás során? Egyáltalán hogyan lehet megfogalmazni ezeket a szempon­ tokat? A géntechnológia valószínűleg n e m olcsó. Más tényezőkkel is s z á m o l n u n k kell azonban: m a g á n a k a b e t e g s é g n e k a j e l l e g e és h a t ó k ö r e is változófélben van. fogós k é r d é s v e t ő d i k fel. h o g y o l y a n e m b r i ó k a t v á l a s s z a n a k ki. E z v a j o n azt j e l e n t i . megismerkedünk testünkkel és m i n d e n n a p i életünk során megfelelő dönté­ seket h o z u n k a táplálkozásról. a ko­ lera. n é h á - t e b b tárgyalt b í r á l a t o k k ö z ü l j ó n é h á n y é r v é n y e s géntechnológiai az vitára biomedicinális sokan akik e az modellt helytelenítők között bizonyára szerepét. a m a l á r i a és a g y e r m e k b é n u l á s . A korábbi időszakokat fertőző b e t e g s é g e k j e l l e m e z t é k .1. a testmozgásról. fen­ m i a t t k i a l a k u l h a t egy „ b i o l ó g i a i l a g s z á m k i v e t e t t osztály". Például lehetőséget a d a z egyes e m b e r e k e t b i z o n y o s b e t e g s é g r e haj­ lamossá tevő genetikai tényezők azonosítására.b e n a z E g y e s ü l t Király­ ságban az állami fertilizációs és embriológiai ha­ tóság lehetővé tette az öröklött bélrák b i z o n y o s f o r m á j á b a n s z e n v e d ő b e t e g e k egy c s o p o r t j á n a k . M i n d a n n y i a n olyan helyzetben vagyunk.k ó r ) e s e t é n e n g e d é l y e z t é k a z e m b r i ó v á l a s z t á s t [Times. Ma az iparosodott országokban m á r n e m k é p e z n e k j e l e n t ő s halál­ o k o t a z efféle h e v e n y f e r t ő z ő b e t e g s é g e k .1. élet. n o v e m b e r 1. E z a d ö n t é s azt j e l e n t i . a hajat és s z e m e t .é s egészségbiztosításhoz is nehezebben juthatnak m a j d ( D u s t e r 1 9 9 0 ) . E z e k g y a k r a n j á r v á n y o s m é r e t e k e t ö l t ö t t e k . a t e s t s ú l y t és így t o v á b b . K o r á b b a n c s a k g y e r m e k k o r i gyógyíthatatlan rendellenességek (például 2004. A t á m o g a t ó k azt m o n d j á k . h o g y a g é n t e c h o l ó g i a óriási lehetőségeket teremt. h o g y a ( h a g y o m á n y o s a n férfi) s z a k o r v o s o k megkérdőjelezhetetlen orvosi tanácsokat adnak a (nyilvánvalóan nő) leendő anyáknak? Milyen biztosítékok kellenek. A szembeni. befolyásolhatjuk a jóllétünket.214 8. Lesz-e orvosok várt technológiában is igyekeznek latba vetni tekin­ nem következménye orvosi beavatkozásnak? M i l y e n szerepet játsza­ nak majd a l e e n d ő szülők az embrióválasztással k a p c s o l a t o s d ö n t é s e k b e n ? Itt m e g i n t a r r ó l v a n szó. FEJEZET lógia elérhetőségében A mutatkozó különbségek előnyök­ köze az eugenetikához (Kerr-Shakespeare 2 0 0 2 ) . é s egy-egy ország egész népességét fenyegették. 2 0 0 4 . hogy elejét vegyék a nemi. amelyre hivatkozva az orvosok a j e l l e m z ő k mos­ taninál sokkal szélesebb skálája szerint „kima­ z s o l á z h a t j á k " a z e m b r i ó k a t . a k i k n e k v a n r á pénze. n o v e m b e r 6. Ugyanakkor az említett hatóság határozata tovább mélyíti a „megtervezett babák­ kal" kapcsolatos nézeteltérést. E z e k az egészséggel kapcsolatos közgon­ dolkodásban megfigyelhető új fejlődési irányok .). h o g y a z o k .

nyat k ö z ü l ü k l é n y e g é b e n s i k e r ü l t m e g s z ü n t e t n i . h o g y a test „ n o r m á l i s " m ű k ö d é s e é l e t ü n k l é t f o n t o s s á g ú . h o g y a n é l i m e g a b e t e g s é g e t . A s z o c i o l ó g i a i g o n d o l k o d á s b a n f ő k é n t k é t ér­ telmezési módszer bizonyult nagy hatásúnak. . tegségünkre. H a n g s ú l y o s a b ­ bak az „életviteli d ö n t é s e k " is ( p é l d á u l ha v a l a k i dohányzik. és viselkedésére. hogy t e s t ü n k „ r e n d e l t e t é s s z e r ű e n " m ű k ö d i k . H a ol­ vasóm volt m á r beteg. a c u k o r b e t e g s é g és a keringési zavarok) o k o z n a k h a l á l t . például a fent tárgyalt a n o r e x i á t m a g a a b e t e g és azok. interakcionisták hogyan „Egy kis csúszásban vagyunk. r o s s z k ö z é r z e ­ tet. A m i k o r m e g b e t e g s z ü n k . ezért a betegséget diszfunkciónak tekintik. Talcott Parsons ( 1 9 5 2 ) vezette be a betegszerep fogalmát: ezzel jellemezte azokat a viselkedésmintákat. M i v e l a beteg n e m tudja b e t ö l t e n i szo­ kásos szerepét. d e gyakran é s z r e v é t l e n r é s z e . a m e l y e k r é v é n m e g é r t h e t j ü k a b e t e g s é g g e l kap­ c s o l a t o s t a p a s z t a l a t o k a t . a k á r c s a k r ö v i d e b b ideig. konszenzusos mó­ don működik. E n n e k az az oka. á t a l a k u l n a k a m á s o k k a l folytatott i n t e r a k c i ó i n k . o. é s így t o v á b b .az e g é s z s é g ü g y i e l l á t á s m o s t zajló v á l t o z á s a i h a t á s á r a felváltja-e a b i o m e d i c i ­ nális m o d e l l t egy új „ e g é s z s é g p a r a d i g m a " . M á s o k is. h o g y a m i n d e n n a p i é l e t r e n d j e i l y e n ­ kor i d e i g l e n e s e n f e l b o r u l . ezért szeretném. ha felten­ nék maguknak a kérdést: »Valóban ennyire beteg va­ gyok. g o n d o s k o d v a . é s e z t m e g p r ó b á l ­ ják b e i l l e s z t e n i saját é l e t ü k r e n d j é b e . „Mi a szociológia?" című fejezetet (36-37. Előfordulhat például. elesettséget és m á s k e l l e m e t l e n s é g e k e t . hogy megvizsgálják a betegséggel kapcsolatos s z e m é l y e s t a p a s z t a l a t o k a t . h a ­ nem m á s o k a t is é r i n t . felborul az őt körül vevők élete is: n e m v é g z i e l m u n k a h e l y i f e l a d a t a i t . a m e l y a funk­ cionálisra iskolához köthető. A v e l ü n k s z o r o s k a p c s o l a t ­ ban állók r é s z v é t t e l . m a e z a z a r á n y a z é l e t k o r r a l e g y e n e s arányban n ő . r e a g á l h a t n a k a b e - amelyet főként a szimbolikus fogadtak el. krónikus új degeneratív kell betegségekben kialakítani az szemléletet egészségügyben é s a z e l l á t á s b a n . illetve kevésbé megbízható és eredményes. Az i p a r o s o d o t t o r s z á g o k b a n m a n a p s á g a leggyak­ rabban a n e m f e r t ő z ő k r ó n i k u s b e t e g s é g e k (pél­ dául a rák. A z e l s ő . akkor tudja. h o g y a modern o r v o s t u d o m á n y é s a z e m b e r e k e z z e l kap­ csolatos attitűdjei é p p e n egy j e l e n t ő s és gyors át­ alakuláson m e n n e k k e r e s z t ü l . A f u n k c i o n a l i s t a g o n d o l a t m e n e t s z e r i n t a társa­ dalom általában zavartalan. A m á s o d i k nézet szerint. E z é r t te­ szik fel a kérdést. hogy m e g b e t e g e d t ü n k . h o g y . A b e t e g s é g n e k s z e m é l y e s és n y i l v á n o s d i m e n ­ ziója is van. a m e l y e k h e z a b e t e g e g y é n n e k alkalmazkodnia kell. De egy valami b i z t o s : m a a n n a k l e h e t ü n k t a n ú i . akikkel e k ö z b e n é r i n t k e z é s b e k e r ü l . A b b ó l i n d u l u n k ki. Talán igyekeznek tudomásul venni. e z z e l meg­ n e h e z í t i m u n k a t á r s a i dolgát. hogy a be­ teg e g y é n n e m t u d j a e l l á t n i s z o k á s o s feladatait. vagy csak a doktor úr drága idejét fecsérlem?«" Az egészséggel és a betegséggel kapcsolatos szociológiai nézőpontok A s z o c i o l ó g u s o k e z e n a t é r e n e g y i k fő feladatuk­ nak tekintik. m i n t általában. k e v e s e t m o z o g é s e g é s z s é g t e l e n ü l táp­ lálkozik). E z t a v á l t o z á s t nevezik „egészségváltásnak" (health transition). a k k o r az nemcsak n e k ü n k o k o z fájdalmat. reakcióik azután segítenek kialakí­ t a n i a m a g u n k é r t e l m e z é s e i t é s é n k é p ü n k átfor­ málására késztethetnek minket. hatnak ezek az elképzelések az e m b e r e k tetteire A betegszerep A k i e m e l k e d ő funkcionalista gondolkodó. M i v e l a z e m b e r e k t o v á b b é l n e k é s elsősorban szenvednek.). h o g y tes­ tünk n e m gátolja.. n e m t u d j a e l l á t n i o t t h o n i f e l a d a t a i t s e m . amelyekhez igazodva a beteg személy a lehető legkisebbre csökkenti a betegség zavaró hatását. a m e l y e k e t s z i n t é n s o k k r ó n i k u s beteg­ ség közvetett k i v á l t ó o k á n a k t e k i n t e n e k . akikkel k a p c s o l a t b a k e r ü l ü n k . á t f o g ó b b a n k e l l f e l t á r n i a b e t e g s é g ­ h e z k a p c s o l ó d ó é r t e l m e z é s e k e t é s azt. azokat a viselkedési n o r m á k a t írja le.a m i n t e r r e n é h á n y tudós k ö v e t k e z t e t . Míg a p r e m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n a l e g n a g y o b b halálozási a r á n y t a c s e c s e m ő k és a g y e r e k e k köré­ ben mérték. a m e l y megzavarhatja e n o r m á l i s létálla­ pot folyamatát. a s z í v b e t e g s é g . Még n e m t u d h a t j u k . h a n e m segíti t á r s a d a l m i i n t e r ­ akcióinkat é s m i n d e n n a p i t e v é k e n y s é g e i n k e t . t á m o g a t ó a n fordulnak felénk. a z énképünk is arra a f e l t é t e l e z é s r e é p ü l . / A f u n k c i o n a l i z m u s r ó l b ő v e b b e n l á s d az 1.

k ó r o s ( e z e k f o n t o s k i v á l t s á g o k k a l kiváltságokkal kell részt bír. aki alopecias (mindenféle szőrzetét e l v e s z t i ) v a g y e r ő s e n p a t t a n á s o s (egyik e s e t b e n s e m bír különleges kiváltságokkal. h o g y p é l d á u l á g y b a n m a r a d j o n vagy szabadságot kérjen a m u n k a h e l y é n . i l l e t v e rákos vagy P a r k i n s o n . a k i g y ó g y í t h a t a t l a n b e t e g s é g b e n s z e n v e d . vagy c s a k r é s z b e n igazak. h a az egyén olyan betegségben szenved vagy olyan á l l a p o t b a kerül. életúthoz kapcsolódó (például a bünte­ tett e l ő é l e t ) vagy k ö r n y e z e t i ( p é l d á u l „ r o s s z tár­ s a s á g b a k e v e r e d e t t " ) . a m e l y e k k ü l ö n b e n rá v o n a t k o z n á n a k . Például az alkoholizmus i s s t i g m a t i z á l t b e t e g s é g .2 3 0 . FEJEZET r e illik. A stigma­ tizált b e t e g ( p é l d á u l a k á b í t ó s z e r f ü g g ő ) gyakran n e m kérdezhet. és a k k o r v a l ó s í t j á k m e g (a többiek közreműködésével). A b e t e g s z e r e p b e t ö l t é s é h e z a beteg­ n e k m e g k e l l k a p n i a egy e g é s z s é g ü g y i s z a k e m b e r j ó v á h a g y á s á t . 2. szere­ p e k é s v i s e l k e d é s f o r m á k alól. oldalon). é s jogait. amikor megbeteg­ szenek. a m e l y e t m á s o k m e g b é l y e g e z n e k . M á s s z o c i o l ó g u s o k e l t é r ő e n é r t e l m e z i k a Parsons-féle b e t e g s z e r e p e t : felvetik. i g l e n e s és „ f e l t é t e l e s " s z e r e p : a h h o z a f e l t é t e l h e z kötött. A je betegnek tennie kell azért. m i n t m á s k ü l ö n b e n . P é l d á u l a beteget „ f e l m e n t h e ­ t i k " a s z o k á s o s o t t h o n i feladatok e l v é g z é s e alól. n e m tudakozódhat a kezeléséről. A társadalom a csoport megbélyegzése révén s z a b á l y o z h a t j a a c s o p o r t v i s e l k e d é s é t . E l n é z h e t i k n e k i . P a r s o n s s z e r i n t az e m b e r e k a s z o c i a l i z á c i ó r é v é n t a n u l j á k a b e t e g s z e r e p e t . a beteg n e m felelős a betegségért. o l d a l o n ) . fordulnia. h o g y „ r e n d b e j ö j j ö n " . h o g y a beteg­ s z e r e p s z e m p o n t j á b ó l a b e t e g s é g e k „ n e m egy­ f o r m á k " . h o g y m e n n y i r e tartják s ú l y o s n a k az á l l a p o t á t és h o g y a n látják a b e t e g s é g é t . a k i c s a k n á t h á s . kiváltsága­ it a s z e r i n t s z a b j á k m e g . A b e t e g s é g szak­ értői v é l e m é n n y e l v a l ó i g a z o l á s a l e h e t ő v é t e s z i a beteget körülvevők számára. h o g y a b e t e g s o k vagy a l e g t ö b b feladat a l ó l m e n t e s ü l ) . Nincs összefüggés a b e t e g s é g k i a l a k u l á s a és az e g y é n viselkedése vagy tettei között.) A z e g é s z s é g ü g y i intéz­ m é n y e k falai k ö z t a s t i g m a m e g h a t á r o z h a t j a . a 2 2 5 . E r v i n g G o f f m a n ( 1 9 6 3 ) s z e r i n t a s t i g m a „lefo­ visszanyer­ és el ide­ k o z á s " : az e g y é n t m e g f o s z t j á k attól. E g y e s ese­ t e k b e n a stigmát s o s e m vonják vissza. A s t i g m a s o k f é l e formát ölthet: például lehet testi (lásd Paul Hunt fejtegetését a fogyatékosságról később.216 8. a u t o m a t i k u s a n j o g o s u l t a beteg­ szerep betöltésére. A betegszerep h á r o m pilléren nyugszik: 1. a m e l y m e g f o s z t h a t j a el­ szenvedőjét a betegszerep b e t ö l t é s é n e k jogától. mivel az e m b e r e k n e k a b e t e g g e l k a p c s o l a t o s r e a k c i ó i t az h a t á r o z z a meg. a k i igazolja a s z ó b a n forgó s z e m é l y ­ n e k azt az állítását. a m e l y b ő l f e l é p ü l h e t n e k . A beteg nem felelős betegeskedéséért. E n n e k az az eredménye. h o g y b e t e g . h o g y e l k ü l ö n í t e t t lepratelepeken éljenek. akiket kiközösí­ t e t t e k é s arra k é n y s z e r í t e t t e k . A b e t e g jogot n y e r arra. ho­ g y a n v i s z o n y u l a s z a k o r v o s a b e t e g h e z . m e r t ú g y érzik. A feltétel nélkül legitim betegszerep olyan egyén­ A „betegszerep" bírálatai A b e t e g s z e r e p m o d e l l n a g y h a t á s ú e l m é l e t n e k bi­ z o n y u l t . kell A hogy egészségét: szakorvoshoz hogy „páciens". akkor t ö b b j u t t a t á s i l l e t i meg. így n e m f e l t é t l e n ü l k a p h a t k ü l ö n jogokat és kiváltságokat. A b e t e g t ő l el­ várják. a m e l y e k a b e t e g s é g k ü l ö n b ö z ő fajtáinak és fokainak felelnek meg. de elismerik. M i v e l a b e t e g s e m m i t n e m t u d „ t e n n i " gyógyu­ l á s a é r d e k é b e n . A b e t e g t ő l elvárják. Például ha valaki hörghurutos. A feltételes betegszerep a z o k n a k jut. vennie és a z z a l a joggal j á r n a k .b e t e g e k r ő l is. az érintett s z e m é l y t s o s e m fogadja v i s s z a a t á r s a d a l o m . h o g y a társa­ d a l o m teljes j o g ú tagja l e g y e n . Feltétel nélkül legitim szerep juthat annak. Mivel és tartozik hogy nem szokásos feladatokban. amelyekkel szemben az egyén tehetetlen. h a v i s e l k e d é s e n e m o l y a n udva­ rias vagy tapintatos. h o g y a stigmatizác i ó s f o l y a m a t n a k e l e v e r é s z e a t á r s a d a l m i kont­ roll. E nézet s z e r i n t a b e t e g s é g o l y a n fizikai o k o k e r e d m é n y e . G o f f m a n r á m u t a t o t t . T e h á t a b e t e g s z e r e p p e l j á r ó j o g o k h o z és k i v á l t s á g o k h o z különböző tapasztalatok fűződhetnek. E r r ő l a k k o r b e s z é l h e t ü n k . inkább olyan sztereotípiákból é s n é z e t e k b ő l e r e d . hogy az orvosok és más egészségügyi dolgozók szakmailag „élet-halál urai" a beteggel szemben. (Ez történt a középkori leprásokkal. m i n t azt. H a a b e t e g n e m h a j l a n d ó o r v o s h o z f o r d u l n i vagy n e m h a l l g a t a s z a k t e k i n t é l y t a n á c s a i r a . 3. h o g y a b e t e g m i n d e n t m e g t e s z g y ó g y u l á s a é r d e k é b e n . S z e r i n t ü k a b e t e g s z e r e p b e n s z e r z e t t ta­ pasztalatok betegségfajtánként változnak. A s t i g m a r i t k á n é p ü l a sze­ mély ismeretére. a m e l y v i l á g o s a n feltárja. Freidson ( 1 9 7 0 ) a betegszerep h á r o m változatát határozta meg. A ezek közé a beteg bizonyos az jogokkal is. Az u t o l s ó az ille­ gitim b e t e g s z e r e p . h o g y „az orvos uta­ sításait" követve közreműködjön felépülésében. hogy higgyenek a b e t e g n e k . h o g y a n válik a b e t e g egy t á g a b b t á r s a d a l m i k ö r n y e z e t s z e r v e s ré- . betegszerep kell fogadnia. a m e l y e k v a g y h a m i s a k . h o g y m e n n y i r e s ú l y o s a betegsége. A s t i g m a t i z á l á s g y a k r a n ta­ p a s z t a l h a t ó a z e g é s z s é g ü g y b e n ( l á s d a z arctor­ zuláshoz kapcsolódó esettanulmányt a 2 2 9 . h o g y a z e g y é n v a l a m i k é p p felelős a b e t e g s é g é é r t . hogy n e m felelős a betegségért). m e n t e s ü l b i z o n y o s feladatok.2 2 6 . a k i k i d e i g l e n e s e n k e r ü l n e k r o s s z a b b á l l a p o t b a . Ugyanez elmondható a m a i A I D S . a k k o r ve­ szélybe kerül betegstátusa.

hogy talán sokáig betegséggel kell élniük. h o g y a n é r t e l m e z i k az e m b e r e k a társa­ dalmi világot. p é l d á u l a b é l . a m e l y e k k e l a s z i m b o l i k u s i n t e r a k c i o nista i s k o l á h o z t a r t o z ó s z o c i o l ó g u s o k p r ó b á l t á k értelmezni a b e t e g s é g g e l k a p c s o l a t o s t a p a s z t a l a ­ tokat. a m e l y e k az e m b e r e k s z o k á s o s n a p i t e v é k e n y s é g é r e is h a t h a t n a k . H o g y a n fogadják és d o l g o z z á k fel az e m b e r e k egy s ú l y o s betegség h í r é t ? H o g y a n f o r m á l j a a b e t e g s é g az interakciókat megalapozó közös fogalmak n e m m i n d i g é r v é n y e s ü l n e k . a z i n z u l i n i n j e k c i ó z á s v a g y s o k f é l e gyógy­ szer rendszeres szedése megköveteli az egyéntől. h o g y az akut f e r t ő z ő b e t e g s é g e k h e l y e t t a krónikus b e t e g s é g e k v á l t a k u r a l k o d ó v á . h o g y a n t a n u l m e g a t a r t ó s a n b e t e g e g y é n m e g b i r k ó z n i betegsége gyakorlati és é r z e l m i kö­ vetkezményeivel. M o d e r n korunkban egyre h a n g s ú l y o s a b b a z é l e t v i t e l é s a z egészség. vagy e l l e n t é t e s e k a z érdekeik. részvétet é r e z h e t v a l a k i iránt. BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG szévé. Sok s z o c i o l ó g u s az e g é s z s é g és a b e t e g s é g terü­ letén a l k a l m a z t a e z t a s z e m l é l e t e t . A m o d e l l e l s z e m b e n a z o n b a n s z á m o s bí­ rálat f o g a l m a z ó d o t t m e g . Az orvostudomány képes e n y h í t e n i a fájdalmat és a r o s s z k ö z é r z e t e t . hogy beszélhet-e v e l e a b e t e g s é g r ő l . hogy a m o d e l l n e m a l k a l m a z h a t ó á l t a l á n o s a n . a m e l y e k e t újra é s újra r o s s z u l d i a g n o s z t i z á l n a k a z o r v o s o k . p é l d á u l a faj. h o g y m i t j e l e n t b e t e g s é g g e l é l n i . A m á s o k s z á m á r a szokványos társadalmi interakciók a tartósan be­ tegek vagy fogyatékosok számára kockázatossá. A t á r s a d a l m i i n t e r a k c i ó k meg­ változott kontextusa változásokat idézhet e l ő az önazonosságban. hol a mellékhelyiség -. h a k r ó n i k u s betegséggel k e l l é l n i e f K o r á b b a n . a m e l y e k b e n az orvos és a beteg e l t é r ő d i a g n ó z i s t alkot. de n e m akar kiszolgáltatottnak látszani. bizonytalanná válnak. a m e l y az efféle á l l a p o t o k k a l jár. i d ü l t b e t e g s é g e s e t é n k e v é s b é használható: a t a r t ó s a n b e t e g e k vagy a r o k k a n t a k számára n i n c s b e v á l t r e c e p t . fejezet) m á r szóba került.s o k f é l e k é p p e n é l i k m e g és értel­ mezik.m ű k ö d é s b e n zavart. Ugyanakkor a betegség megélése kikezdheti az emberek énképét. B á r a betegség tünetei l e h e t n e k z a v a r b a ejtők. hogy a betegséghez igazítsa napirendjét. V a n n a k egyé­ nek. de n e m biztos abban. a m e l y e k k e l a m i n d e n n a p i é l e t b e n f é k e n tart­ h a t j a b e t e g s é g é t : e z e k é p p ú g y l e h e t n e k gyakorla­ ti s z e m p o n t o k . A következőkben ismertetek néhány olyan módszert. A z efféle á l l a p o t ­ tól s z e n v e d ő egyén gyakran stratégiákat dolgoz ki. és ha igen. E z e k e t a z á t a l a k u l á s o k a t o k o z h a t j á k m á s o k ­ nak a betegséggel kapcsolatos valódi reakciói és k é p z e l t v a g y v é l t r e a k c i ó k is. A b e t e g s z e r e p e t n e m l e h e t e l s z a k í t a n i a k ö r n y e z e t t á r s a d a l m i . az e m b e r e k megbirkózási stratégiákat kifejlesztve igyekeznek a l e h e t ő legnormálisabban élni az életüket (Kelly 1 9 9 2 ) . a k k o r m e n n y i ideig k e l l v á r n i a rá. d e e g y r e t ö b b e n k é n y t e l e n e k s z e m b e n é z n i azzal. a m i azt j e l e n t i . T o v á b b á a b e t e g s z e r e p „ f e l ö l t é s e " n e m m i n d i g z ö k k e n ő m e n t e s f o l y a m a t . m i n t ­ sem a b e t e g s z e r e p a l a p j á n g o n d o l n á n k . h o g y m e g é r t ­ hesse. és a m i n d e n ­ napi helyzetek értelmezése lényegesen Más eltérő lehet. R á a d á s u l a beteg­ szerep v e s z í t e t t v a l a m e n n y i t é r v é n y é b ő l a z z a l a modern t á r s a d a l m a k b a n b e k ö v e t k e z e t t v á l t o z á s ­ sal is. Az élet és a b e t e g s é g j ó v a l b o n y o l u l t a b b . a k i n é l b e t e g s é g e t d i a g n o s z ­ tizáltak. k u l t u r á l i s és gazdasági h a t á s a i t ó l . M í g a h e ­ veny betegség m e g é r t é s é b e n h a s z n o s l e h e t a b e ­ tegszerep fogalma. h o g y a n é l i k m e g a z e m b e r e k b e t e g s é g ü k e t . A szokásos hétköznapi A betegség mint „megélt tapasztalat" A szimbolikus i n t e r a k c i o n i s t á k azt igyekeznek feltárni.EGÉSZSÉG. m e g b o l y g a t h a t j á k a z é l e t menetét. . A s z o c i o l ó g u s o k a t az foglalkoztatja. Például a beteg segítségre szorul. ha a b e t e g s é g v a g y a fo­ gyatékosság m e g h a t á r o z ó tényező. Mások rámutatnak. Ez e l l e n t m o n d a betegszerep e l s ő a l a p t é t e l é n e k . A dia­ lízis.v a g y h ú g y h ó l y a g . Például a betegszerep-elmélettel n e m magyaráz­ h a t ó k az o l y a n e s e t e k . T ő l ü k megtagadják a b e t e g s z e r e p e t . hogy az iparosodott t á r s a d a l m a k b a n az emberek ma tovább élnek. de életük későbbi szakaszában krónikus betegségektől szenvednek. h o g y a n v á l i k ilyen e s e t e k b e n a betegség az egyén s z e m é l y e s „életrajzának" részévé. abban változásokat indíthat el. m i n t a (bizalmas és szokványos) személyközi kapcsola­ tok kezelésének készségei. E g y e s s z e r z ő k s z e r i n t a betegszerep-„képlettel" n e m lehet megragadni a betegség megtapasztalását. M á s esetek­ b e n t á r s a d a l m i t é n y e z ő k . az osz­ tály és a n e m b e f o l y á s o l h a t j a . m i l y e n j e l e n t é s e k e t f ű z n e k h o z z á . akik évekig szenvednek krónikus fájdal­ m a k t ó l v a g y o l y a n t ü n e t e k t ő l . A s z o c i o l ó g u s o k á l t a l feltárt k é r d é s k ö r ö k egyi­ k e az. M á s be­ t e g s é g e k n e m várt m ó d o n h a t n a k a t e s t r e . az ö r e g e d é s k a p c s á n (6.e valaki a b e t e g s z e r e p e t . illet­ v e e r ő s h á n y i n g e r t o k o z h a t n a k . h o g y b e t ö l t h e t i . 217 e g y é n m i n d e n n a p i é l e t é t ? H o g y a n h a t a z e g y é n ön­ a z o n o s s á g á r a . Bizonyos betegségek rendsze­ res kezelést vagy az egészséges állapotot fenn­ tartó életvitelt követelnek. m i s z e r i n t a z e g y é n nem h i b á z t a t h a t ó b e t e g s é g é é r t .a k á r c s a k a k ö r n y e z e t ü k . h o g y a z e g y é n egyre in­ kább felelős t u l a j d o n j ó l l é t é é r t .például hogy ismeretlen helyen mindig megnézi. illetve h o g y a n látják m á s o k b e t e g s é g é t . A b e t e g e k . a m í g á l l a p o t u k r ó l egyértelmű diagnózis n e m születik.

az o r v o s i i s m e r e t a n y a g és s z a k t u d á s gyarapodásával a közegészség állandó. m i l y e n f o n t o s s z e r e p e t j á t s z a n a k a t á r s a d a l m i és k ö r n y e ­ z e t i t é n y e z ő k a z egészség. a k ü l ö n b ö z ő osztályok között jelentős eltérések vannak. h o g y v a n összefüg­ gés az e g é s z s é g és a t á r s a d a l m i e g y e n l ő t l e n s é g e k között. Eddig arról volt szó. mert a jelentés megállapí­ totta. Corbin és Strauss ( 1 9 8 5 ) a z o k a t az „ e g é s z s é g r e n d e k e t " (regimes of health) vizsgálták. munka a napi t e s z t e k e l v é g z é s é t és a t e r á p i á s k e z e l é s r e j á r á s t . oka. h o g y a z o r v o s i k u t a t á s eddig s i k e r r e l t á r t a fel a b e t e g s é g b i o l ó g i a i o k a i t és dol­ gozott k i e l l e n e e r e d m é n y e s k e z e l é s i e l j á r á s o k a t . a n ő k ­ n é l 4 9 é v volt. M á s s z ó v a l az a folyamat. 2 0 0 3 . az é l e t k o r és a l a k ó h e l y . h o g y b i z o n y o s e m b e r ­ csoportok sokkal j o b b egészségnek örvendenek másoknál. m a j d át­ t e k i n t j ü k a z e z e k á l l a n d ó s á g á r a v o n a t k o z ó . hogy e z a k a p c s o l a t m i l y e n j e l l e g ű . i l l e t v e a k ö r n y e z e t i vagy strukturális tényezőket (például a jövedelem­ megoszlást vagy a szegénységet) hangsúlyozzák.megkísérel­ t e k m a g y a r á z a t o t t a l á l n i arra.b e n m é g a férfiaknál 4 5 . E n n e k a z az. A v i t a e g y i k fő t e r ü l e t é n a s z e m b e n á l l ó felek az egyes v á l t o z ó k ( p é l d á u l az é l e t m ó d .Egyes szociológusok azt vizsgálták. h o g y e g y é r t e l m ű össze­ függés v a n a m o r t a l i t á s (a h a l á l o z á s i a r á n y ) . próbál megbirkózni a tartósan beteg egyén be­ tegségével a z élet k ü l ö n f é l e t e r ü l e t e i n ( J o b l i n g 1 9 8 8 . a t á p l á l k o z á s i s z o k á s o k és a k u l t u r á l i s m i n ­ ták) r e l a t í v j e l e n t ő s é g é t . h o g y e s z e m l é l e t n e m s z á m o l azzal. Nagy-Britan­ n i á b a n egy o r s z á g o s e g é s z s é g f e l m é r é s . a v i s e l k e ­ dés.és a j ö v ő b e n is ez v á r h a t ó . Úgy tűnik. S o k a n megdöbbentek a felmérési e r e d m é n y e k hallatán. n e m . a m e l y n e k r é v é n az e g y é n b e i l l e s z t i a b e t e g s é g e t az é l e t é b e : m e g p r ó b á l j a é r t e l m e z ­ n i azt é s k i m ó d o l n i . m i n t a g y e r m e k b é n u l á s . a h á z t a r t á s v e z e t é s e és s z a k m a i vagy s z e m é l y e s é r d e k e k é r v é n y e s í t é s e . a m e l y e k e t a b e t e g s z e m é l y e s n a r r a t í v á j á n a k fel­ é p í t é s e v a g y á t a l a k í t á s a s o r á n végez. a skarlát és a t ü d ő v é s z .b a n pedig m á r 7 5 . h o g y a n h a t a b e t e g s é g az e g y é n r e . B á r a k u t a t ó k t ö b b s é g e e l i s m e r i . AZ EGÉSZSÉG TÁRSADALMI ALAPJA A 2 0 . m i b e n k ü l ö n b ö z n e k az egy-egy tár­ s a d a l m i c s o p o r t j a j e l l e m z ő egészségi á l l a p o t o k . i l l e t v e 8 0 év. ere­ jéből és érzelmi tartalékaiból. mindennapi életvitelhez csolódik: ilyen a másokkal kialakított kapcsola­ t o k f e n n t a r t á s a . h o g y a n függ ö s s z e az egészség olyan változókkal. m i u t á n meg­ emésztette. r e n d e t t e r e m t h e t b e n n e . E f o l y a m a t s o r á n újra é r t e l m e t a d h a t é l e t é n e k . abban m á r n e m t u d n a k megegyezni. Az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n a s z ü l e t é s k o r v á r h a t ó é l e t t a r t a m 1 9 0 1 . hogy ezek az egészségbeli egyenlőtlenségek átfogóbb társadalmi-gazdasági mintákhoz kötődnek. faj é s l a k ó h e l y s z e r i n t m e g k ü l ö n b ö z t e t h e t ő v á l t o z a t a i t . A hetegségmunka az álla­ pot kezelésével kapcsolatos például A teendőket jelenti: diagnosztikai kap­ a fájdalom csillapítását. h o g y m e g s z e r v e z z é k n a p i é l e t ü k e t . a m e l y e k e t a t a r t ó s a n b e t e g e k a l a k í t a n a k ki. K ö z k e l e t ű feltevés. s z á z a d b a n j e l e n t ő s e n n ö v e k e d e t t a z ipa­ rosodott országok lakóinak várható élettartama. folyama­ tos javulására számíthatunk. E b b e n a r é s z b e n m e g v i z s g á l j u k a b r i t egészség­ m i n t á k t á r s a d a l m i osztály. A magasabb társadalmi-gazdasági . A k ö z e g é s z s é g t e r é n az e l m ú l t évszá­ zadban bekövetkezett pozitív fejlemények n e m l e p l e z h e t i k a z t a t é n y t . hogyan m é g s e m találja e g é s z e n h e l y t á l l ó n a k . amelyek az egészségmutatók széles skáláján jelentkeznek. B á r az e g é s z s é g és a b e t e g s é g efféle s z e m l é l e ­ te r e n d k í v ü l n a g y h a t á s t gyakorolt. illet­ ve a m o r b i d i t á s (a m e g b e t e g e d é s e k a r á n y a ) és az e g y é n t á r s a d a l m i o s z t á l y a k ö z ö t t . h o g y az e g é s z s é g és a b e ­ tegség n e m o s z l i k m e g e g y e n l e t e s e n a n é p e s s é g ­ b e n .m o s t m e g n é z z ü k a b e t e g s é g és az egész­ ség t á r s a d a l o m b a n k i a l a k u l ó m i n t á z a t a i t . K u t a t á s o k igazolták. a faj. a n e m . A m i n d e n n a p i stratégiákban háromféle „mun­ kát" figyeltek meg. energiájából.a k ü l ö n b ö z ő e g é s z s é g z a v a r o k és b e t e g s é g e k n é p e s s é g b e l i m e g o s z l á s á t é s előfordu­ lási gyakoriságát vizsgáló kutatók . a születéskor mért t e s t s ú l y t ó l a v é r n y o m á s o n át a k r ó n i k u s b e t e g s é g kockázatáig. a B l a c k j e l e n t é s ( D H S S 1 9 8 0 ) h í v t a fel a n y i l v á n o s s á g f i g y e l m é t a z o s z t á l y a l a p ú e g é s z s é g b e l i egyen­ lőtlenségekre. a s z o c i o l ó g u s Osztály és egészség A z e g é s z s é g é s a z o s z t á l y h e l y z e t k a p c s o l a t á t vizs­ gáló k u t a t á s o k feltárták. S z i n t e t e l j e s e n s i k e r ü l t m e g s z ü n t e t n i a z o l y a n b e t e g s é g e k e t . hogy krónikus betegségben szenved. A b e t e g s é g r e n g e t e g e t föl­ e m é s z t h e t a z e m b e r e k i d e j é b ő l .f o l y t a t ó d i k az é r v e l é s . egy­ mással vitázó magyarázatokat. A világ m á s r é s z e i h e z h a s o n l í t v a az e g é s z s é g i á l l a p o t és a j ó l l é t m é r t é k e v i s z o n y l a g magas. E z é r t . h o g y b á r á l t a l á n o s s á g b a n j a v u l a t á r s a d a l o m egészsége. A s z o c i o l ó g u s o k és az e p i d e m i o l ó g i a (járvány­ t a n ) s z a k é r t ő i . és öszszefoglaljuk. Az élet­ rajzi munkához t a r t o z n a k a z o k a tevékenységek.é s b e t e g s é g m i n t á k ala­ k u l á s á b a n . h o g y a n m a g y a r á z h a t j a m e g m á s o k n a k . m i n t a társadalmi osztály. v a g y h o g y a n kelle­ ne felszámolni az egészségbeli egyenlőtlensége­ ket. W i l l i a m s 1 9 9 3 ) . A közegészségügy sok ilyen eredményét máig a m o d e r n orvostudománynak tulajdonítják.

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG pozíciókat betöltők átlagosan egészségesebbek, magasabbak, j o b b e r ő b e n v a n n a k é s t o v á b b él­ nek, mint a társadalmi ranglétra alacsonyabb fokain e l h e l y e z k e d ő k . A k ü l ö n b s é g e k a c s e c s e ­ m ő h a l a n d ó s á g (az e l s ő é l e t é v ü k e t m e g n e m é r ő gyerekek a r á n y a ) és a g y e r m e k h a l á l o z á s i a r á n y tekintetében a legnagyobbak, de a s z e g é n y e b b embereknél m i n d e n életkorban nagyobb az elha­ lálozás k o c k á z a t a , m i n t a t e h e t ő s e b b e k k ö r é b e n . A főbb o s z t á l y a l a p ú e g é s z s é g b e l i e g y e n l ő t l e n ­ ségek k ö z ü l n é h á n y a t B r o w n e é s B o t t r i l l ( 1 9 9 9 ) foglaltak ö s s z e , e z e k a k ö v e t k e z ő k : 1. A l e g a l s ó t á r s a d a l m i - f o g l a l k o z á s i o s z t á l y b a tartozó fizikai s e g é d m u n k á s o k k ö r é b e n k é t s z e r nagyobb a v a l ó s z í n ű s é g e a n n a k , h o g y a n y u g d í j ­ korhatár e l é r é s e e l ő t t m e g h a l n a k , m i n t a l e g f e l s ő társadalmi-foglalkozási o s z t á l y b a t a r t o z ó s z e l l e ­ mi munkát végzők körében. 2. A s z a k k é p z e t l e n c s a l á d o k g y e r m e k e i k ö z ö t t kétszer a n n y i a h a l v a s z ü l e t e t t e k vagy e g y h é t i g sem élők s z á m a , m i n t a s z a k k é p z e t t e k c s a l á d j a i ­ ban (lásd a 8.2. táblázatot). 3. A legfelső f o g l a l k o z á s i o s z t á l y b a ( s z a k k é p ­ zett é r t e l m i s é g i n e k ) s z ü l e t e t t e g y é n á t l a g o s a n h é t évvel tovább él, m i n t az, a k i a l e g a l s ó foglalkozá­ si osztályba ( s e g é d m u n k á s n a k ) s z ü l e t i k . 4. A főbb halálokok mintegy 90 százaléka gyakoribb a k é t l e g a l s ó f o g l a l k o z á s i o s z t á l y b a n , mint a h á r o m m a g a s a b b o s z t á l y b a n ( l á s d a 8.2. ábrát). 5. A m u n k á s o s z t á l y h o z tartozók gyakrabban é s többféle b e t e g s é g g e l f o r d u l n a k o r v o s h o z , m i n t az értelmiségiek; a t a r t ó s b e t e g s é g e k a r á n y a 50 százalékkal magasabb a szakképzetlen fizikai munkások, m i n t a s z a k k é p z e t t s z e l l e m i foglalko­ zásúak k ö r é b e n . 6. Az o s z t á l y a l a p ú e g é s z s é g b e l i e g y e n l ő t l e n ­ ségek még s z e m b e ö t l ő b b e k a t a r t ó s m u n k a n é l k ü ­ liek k ö r é b e n : azok, a k i k n e k van állása, általában tovább élnek azoknál, akiknek nincs. Más latok is i p a r o s o d o t t o r s z á g o k b a n v é g z e t t vizsgá­ alátámasztották, hogy az egészségnek

e g y é r t e l m ű e n van osztálygradiense. Egyes tudó­ sok úgy vélik, hogy a t á r s a d a l o m leggazdagabb é s l e g s z e g é n y e b b tagjai k ö z ö t t k i a l a k u l t r e l a t í v egészségbeli egyenlőtlenség fokozódik. És bár egyre t ö b b k u t a t á s c é l j a a z e g é s z s é g b e l i e g y e n ­ lőtlenség és a társadalmi osztály közötti kapcso­ lat f e l t á r á s a , a k u t a t ó k n e m t u d t á k m e g h a t á r o z ­ ni, m i l y e n m e c h a n i z m u s o k kötik össze a kettőt. T ö b b e n többféle kiváltó okkal próbálták magya­ rázni a korrelációt. A Black-jelentés, amelynek elkészítésére a kormány adott megbízást, hogy áttekinthesse az e g é s z s é g b e l i e g y e n l ő t l e n s é g e k r e v o n a t k o z ó ada­ t o k a t és a t e e n d ő k r e , i l l e t v e a t o v á b b i k u t a t á s r a vonatkozó inkább ajánlásokat fogalmazzon meg, leg­ az egészségbeli egyenlőtlenségek mate­

rialista magyarázataira alapozott. A materialista vagy k ö r n y e z e t i m a g y a r á z a t o k a t á g a b b t á r s a d a l ­ mi s t r u k t ú r á k b a n , p é l d á u l a s z e g é n y s é g b e n , a va­ gyon- és j ö v e d e l e m m e g o s z l á s b a n , a m u n k a n é l ­ küliségben, a lakáshelyzetben, a környezetszenynyezésben és a rossz munkakörülményekben látják az egészségbeli egyenlőtlenségek okait. Az osztályok közötti egészségbeli egyenlőtlenségek m i n t á i t a z a n y a g i d e p r i v á c i ó e r e d m é n y é n e k te­ kintik. Eszerint az egészségbeli egyenlőtlenségek c s a k úgy c s ö k k e n t h e t ő k , ha általában a társadal­ mi egyenlőtlenségek legalapvetőbb okait próbál­ j á k f e l s z á m o l n i . B á r a j e l e n t é s n e m z á r t a ki, h o g y m á s é r v e k i s h e l y t á l l ó a k l e h e t n e k , azt h a n g s ú ­ l y o z t a , h o g y a s z e g é n y s é g f e l s z á m o l á s á r a átfogó s t r a t é g i á t k e l l k i d o l g o z n i é s j a v í t a n i k e l l a z ok­ t a t á s s z í n v o n a l á t , m e r t c s a k így l e h e t f e l l é p n i a z egészségbeli egyenlőtlenségek ellen.

8.2. táblázat Csecsemőhalandóság Angliában és Walesben társadalmi osztályok szerint ( 1 0 0 0 élveszületettre számított arány) 3 Házasságon belül születettek 1991 Értelmiségi Gazdasági és műszaki vezető Szakképzett szellemi Szakképzett fizikai Betanított Szakképzetlen Egyéb Összesen
a

Házasságon kívül születettek 1991 4,2 6,6 8,5 7,7 9,6 11,0 21,2 8,8 2001 4,5 4,0 5,3 5,8 6,7 7,5 10,8 6,1

2001 3,6 3,6 4,5 5,0 6,2 7,2 6,7 4,6

5,1 5,3 6,1 6,2 7,1 8,2 11,6 6,3

A csecsemőhalandóság meghatározásánál azt veszik figyelembe, hány gyermek nem éri meg első életévét; a társadalmi osztály meghatározásának alapja az apa foglalkozása.

Forrás: Social Trends, 34. 2004.

8. FEJEZET 8.2. ábra Halálozási arány az Egyesült Királyságban élő 2 0 - 6 4 éves férfiak körében a halál oka és társadalmi osztály szerint, 1 9 9 1 - 1 9 9 3 ( 1 0 0 0 0 0 főhöz mért arány)
e
1600
500 400 300
N 0)

< 1200 u

o II. III. (sz) lll.(f) IV.

> 'N

c o
Társadalmi osztály
120 100

200 100

I.

II. III. (sz) lll.(f)

1111

IV.

V.

Társadalmi osztály

'B
CO
N

80 60 40 20
0

III. (sz) lll.(f)

IV.

II. III. (sz) lll.(f)

IV.

Társadalmi osztály
160 120
T3

Társadalmi osztály

Ml. (sz) lll.(f)

IV. I. II. III. (sz) lll.(f) IV. Társadalmi osztály

Társadalmi osztály

II. III. (sz) lll.(f)

IV.

V.

Társadalmi osztály Forrás: ONS 2 0 0 1 . A T h a t c h e r a s s z o n y v e z e t t e k o n z e r v a t í v kor­ m á n y n e m v e t t e f i g y e l e m b e a B l a c k - j e l e n t é s meg­ á l l a p í t á s a i t , k i j e l e n t v e , h o g y a j e l e n t é s b e n szük­ s é g e s n e k látott k ö z k i a d á s o k e g y s z e r r e i r r e á l i s a k és b i z o n y t a l a n h a t á s ú a k . A Thatcher-kormány ( 1 9 7 9 - 1 9 9 0 ) inkább az egészségbeli egyenlőtlen­ s é g e k k u l t u r á l i s é s v i s e l k e d é s i m a g y a r á z a t a i t fo­ g a d t a el. A k u l t u r á l i s és v i s e l k e d é s i m a g y a r á z a t o k azt h a n g s ú l y o z z á k , m i l y e n f o n t o s a z e g y é n i élet­ m ó d a z e g é s z s é g s z e m p o n t j á b ó l . A z a l s ó b b társa­ dalmi osztályok általában több olyan szokásnak is h ó d o l n a k - például d o h á n y o z n a k , szegényesen étkeznek, több alkoholt fogyasztanak -, rint elsősorban az egyén tehet rossz állapotáról, amely k á r o s í t h a t j a e g é s z s é g ü k e t . E g o n d o l a t m e n e t sze­ egészségi hiszen sok életmóddal kapcsolatos

d ö n t é s t s z a b a d o n h o z h a t u n k . A s z e m l é l e t egyes t á m o g a t ó i azt m o n d j á k , h o g y a z efféle viselkedés­ f o r m á k n e m a z e g y é n k i z á r ó l a g o s e l l e n ő r z é s e alá t a r t o z n a k , h a n e m a t á r s a d a l m i o s z t á l y b a ágya-

Az egészségtelen táplálkozás csak egy a tényezők közül, amelyeknek a leghátrányosabb helyzetű britek rossz egészségi állapotát tulajdonítják. zottak. E n n e k e l l e n é r e ő k i s a z é l e t v i t e l i é s fo­ gyasztási m i n t á k a t j e l ö l i k m e g a g y e n g e e g é s z s é g fő o k á n a k . A k é s ő b b i k o r m á n y o k t o v á b b r a is azt hangsúlyozták, döntéseit. hogy az közegészségügyi kampá­ nyokkal l e h e t b e f o l y á s o l n i a z e g y é n e k é l e t v i t e l i Például emberek viselkedésének a dohányzásellenes befolyásolására irányulnak berében közzétett Acheson-jelentés megerősítet­ te, h o g y a z e l m ú l t é v t i z e d e k b e n - k ü l ö n ö s e n a z 1 9 8 0 - a s é v e k b e n é s a z 1 9 9 0 - e s é v e k e l e j é n - ál­ talánosságban tovább növekedett az egyenlőtlen­ ség a z e g é s z s é g s o k v o n a t k o z á s á b a n . 1 9 9 9 j ú l i u ­ sában a kormányzat az A c h e s o n - j e l e n t é s eredmé­ nyeit felhasználva hivatalos állásfoglalást adott ki (Our Healthier Nation), amely hangsúlyozta, m i l y e n sokféle - társadalmi, gazdasági, környe­ z e t i és k u l t u r á l i s - h a t á s e r e d ő j e a r o s s z e g é s z s é g i á l l a p o t ( e z e k k ö z ü l n é h á n y a t a 8.3. ábra s z e m l é l ­ t e t ) . J a v a s o l t egy s o r k o r m á n y z a t i i n t é z k e d é s t is, amelyek keretében n e m c s a k a gyenge egészség tüneteit kezelhetnék, h a n e m okai - a munkanél­ k ü l i s é g , a r o s s z l a k á s k ö r ü l m é n y e k és az a l a c s o n y színvonalú oktatás - ellen is p r ó b á l n á n a k tenni.

kezdeményezések és az „egészséges táplálkozás" programok. A z efféle k a m p á n y o k a r r a ö s z t ö k é l i k az egyéneket, h o g y v á l l a l j a n a k f e l e l ő s s é g e t tulaj­ don j ó l l é t ü k é r t ; kevesebb figyelmet fordítanak arra, h o g y a n k o r l á t o z h a t j a a t á r s a d a l m i h e l y z e t az emberek döntéseit és választási lehetőségeit. Például a jó é t r e n d b e n l é n y e g e s friss z ö l d s é g e k és gyümölcsök sokkal drágábbak, m i n t sok ma­ gas zsír- és k o l e s z t e r i n t a r t a l m ú é t e l . V i z s g á l a t o k mutatják, h o g y a m a g a s j ö v e d e l m ű c s o p o r t o k b a n a legnagyobb a r á n y ú az e g é s z s é g e s é l e l m i s z e r e k fogyasztása. A z 1 9 9 7 - b e n m e g v á l a s z t o t t m u n k á s p á r t i kor­ mány átfogóbb s z e m l é l e t t e l k ö z e l í t e t t a z egész­ ségbeli e g y e n l ő t l e n s é g e k h e z , f e l i s m e r v e , h o g y a kulturális é s a z a n y a g i t é n y e z ő k e g y a r á n t f o n t o s szerepet j á t s z a n a k az e m b e r e k e g é s z s é g é b e n . A Sir D o n a l d A c h e s o n v e z e t t e b i z o t t s á g o t független vizsgálat e l v é g z é s é r e k é r t é k fel. A z 1 9 9 8 n o v e m ­

Nem és egészség
A k u t a t á s o k r á m u t a t n a k a r r a is, h o g y a férfiak és a n ő k egészségében is k ü l ö n b s é g e k figyelhetők m e g . A világ s z i n t e ö s s z e s o r s z á g á b a n h o s s z a b b a n ő k v á r h a t ó é l e t t a r t a m a , m i n t a férfiaké ( U N D P 2 0 0 4 ) . Az Egyesült Királyságban a halálokok és a betegségminták vizsgálata szintén mutat bizo-

8. FEJEZET 8.3. ábra Az egészséget befolyásoló kulturális és anyagi hatások

Forrás: Browne 2005, 410. o. n y o s e l t é r é s e k e t a férfiak és a n ő k k ö z ö t t ( l á s d a 8.4. ábrát). B á r a s z í v b e t e g s é g a férfiaknál gya­ koribb, m i n t a nőknél, még mindig ez követeli a l e g t ö b b é l e t e t a 65 év a l a t t i a k k ö r é b e n , férfia­ k é t és n ő k é t e g y a r á n t . A férfiak v i s z o n t n a g y o b b arányban h a l n a k meg b a l e s e t b e n vagy erőszakos cselekményben, és gyakrabban válhatnak kábító­ szer- és a l k o h o l f ü g g ő v é . A n ő k e g é s z s é g i á l l a p o t á t l á t s z ó l a g a n y a g i kö­ r ü l m é n y e k befolyásolják, de ezt a tényezőt m i n ­ dig is n e h é z v o l t m é r n i . S o k t a n u l m á n y b a n a férj társadalmi osztálya szerint sorolták valamelyik k a t e g ó r i á b a az a s s z o n y t , így t o r z k é p e t a d t a k a n ő k e g é s z s é g i á l l a p o t á r ó l (lásd a 9., „Társadalmi rétegződés és osztály" című fejezetben). Azt azon­ b a n tudjuk, h o g y a n ő k á l t a l á b a n g y a k r a b b a n for­ dulnak orvoshoz és nagyobb arányban számol­ n a k be a b e t e g s é g e i k r ő l , m i n t a férfiak. Az iparosodott országokban élő nők kétszer annyit panaszkodnak szorongásra vagy depreszszióra, m i n t a férfiak. E g y e s m e g f i g y e l ő k s z e r i n t a n ő k sokrétű szerepköre - házimunka, gyermek­ g o n d o z á s , s z a k m a i f e l a d a t o k - n ö v e l h e t i az ő k e t érő stressz mértékét és hozzájárulhat nagyobb megbetegedési arányukhoz. Lesley Doyal (1995) felvetette, h o g y a n ő k e g é s z s é g é n e k és b e t e g s é ­ g é n e k m i n t á z a t a i a n ő i é l e t e t a l k o t ó fő t e v é k e n y ­ ségterületekkel összefüggésben magyarázhatók. A n ő i lét e r e d e n d ő e n k ü l ö n b ö z i k a férfiléttől a g y a k r a n b e t ö l t ö t t s z e r e p e k é s v é g z e t t feladatok - házimunka, szexuális reprodukció, gyermek­ szülés és anyai gondoskodás, termékenységsza­ bályozás fogamzásgátlással stb. - tekintetében. ( B á r e z e l l e n szól, h o g y e g y r e t ö b b n ő l é p a m u n ­ k a e r ő p i a c r a . ) D o y a l s z e r i n t „ a n ő k e g é s z s é g i álla­ p o t á n a k l e g f ő b b m e g h a t á r o z ó j a e k ü l ö n f é l e teen­ d ő k h a l m o z o t t h a t á s a " . T e h á t a n ő i egészséggel kapcsolatos vizsgálatokban mindig a társadalmi, pszichológiai és biológiai hatások összességét kell mérlegelni. H e a t h e r G r a h a m azt v i z s g á l t a , h o g y a n h a t a s t r e s s z a f e h é r m u n k á s o s z t á l y b e l i n ő k egészségé­ r e . R á m u t a t o t t , h o g y a t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i rang­ l é t r a a l s ó b b f o k a i n e l h e l y e z k e d ő n ő k , h a baj éri őket, k e v é s b é t u d n a k f e l h a s z n á l n i t á m o g a t ó kap­ c s o l a t h á l ó z a t o k a t , m i n t a k ö z é p o s z t á l y b e l i nők. G r a h a m megállapítja, hogy a munkásosztálybe­ l i e k á l t a l á b a n g y a k r a b b a n k e r ü l n e k n e h é z hely­ z e t b e ( e l v e s z t i k a z á l l á s u k a t , e l v á l n a k , kilakoltat­ j á k ő k e t v a g y m e g h a l a g y e r m e k ü k ) , m i n t m á s cso­ p o r t o k , u g y a n a k k o r á l t a l á b a n n e h e z e b b e n tudnak m e g b i r k ó z n i a z z a l é s k e v e s e b b l e h e t ő s é g ü k van

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG a lelki válság e n y h í t é s é r e . N e m elég, h o g y a ki­ alakuló stressz t e s t i l e g - l e l k i l e g k á r o s , n é h a o l y a n megbirkózási s t r a t é g i á h o z f o l y a m o d n a k e z e k a nők, a m e l y c s a k t o v á b b r o n t a h e l y z e t ü k ö n (pél­ dául r á s z o k n a k a d o h á n y z á s r a ) . G r a h a m s z e r i n t a dohányzás a feszültségenyhítés módja, amikor már végsőkig k i m e r ü l t e k a s z e m é l y e s és a n y a g i tartalékok. így e l l e n t m o n d á s o s h e l y e t foglal el a nők é l e t é b e n : k á r o s l e h e t m i n d a n ő , m i n d gyer­ meke egészségére, u g y a n a k k o r segít t a l p o n m a ­ radnia a n e h é z h e l y z e t b e n ( G r a h a m 1 9 8 7 , 1 9 9 4 ) . Ann Oakley és szerzőtársai ( 1 9 9 4 ) négy angol városban azt v i z s g á l t á k , m i l y e n s z e r e p e t t ö l t be a társadalmi t á m o g a t á s a h á t r á n y o s h e l y z e t ű n ő k és gyerekek egészségének alakulásában. Oak­ ley szerint a s t r e s s z és az e g é s z s é g ö s s z e f ü g g é s e a nagyobb, e g é s z é l e t r e h a t ó v á l s á g o k és k i s e b b gondok e s e t é n i s é r v é n y e s ü l , a m i k ü l ö n ö s e n a munkásosztálybeliek életében mutatkozik meg. Oakley m e g á l l a p í t j a , h o g y a t á r s a d a l m i t á m o g a ­ tás (például a t a n á c s a d ó s z o l g á l a t , a s e g é l y v o n a l vagy a c s a l á d l á t o g a t á s ) „ c s i l l a p í t h a t j a " a r e n d s z e ­ rint nőket sújtó s t r e s s z e g é s z s é g k á r o s í t ó h a t á s a i t . Más vizsgálatok feltárták, h o g y a t á r s a d a l m i tá­ mogatás fontos t é n y e z ő , a m e l y s e g í t h e t a z e m b e ­ reknek m e g b i r k ó z n i a b e t e g s é g g e l és a b e t e g e s k e déssel (Ell 1 9 9 6 ) . és

223

érthető meg az etnikum és az egészség közötti összefüggés. Egyre több ezzel k a p c s o l a t o s szo­ ciológiai vizsgálatot végeznek, de az e r e d m é n y e k továbbra s e m meggyőzőek. Egyes korábbi kutatá­ sok során az etnikai csoporttagságnak tulajdoní­ tott t r e n d e k v i z s g á l a t a k o r f i g y e l m e n k í v ü l hagy­ hatták más tényezők, például az osztály vagy a n e m hatását, pedig e z e k n e k is jelentős szerepük lehet. Mégis elmondható, gek gyakrabban hogy bizonyos betegsé­ elő a karibi fekete Az Egyesült e fordulnak

ázsiai származásúak körében.

K i r á l y s á g b a n a m á j r á k , a t ü d ő v é s z és a c u k o r ­ betegség okozta halálesetek aránya nagyobb népességcsoportokban, mint a fehérek körében. A karibi feketék k ö r é b e n az átlagosnál gyakoribb a magas v é r n y o m á s és sokkal nagyobb arányban t a l á l h a t ó e g y v ö r ö s v é r s e j t e k h e z k a p c s o l ó d ó örök­ letes rendellenesség, a sarlósejtes vérszegénység, mint más meg csoportokban. Az indiai szubkontinensről származók a brit átlagnál t ö b b e n halnak szívbetegségben. tudósok kulturális és Az viselkedésbeli osztály alapú Egyes

o k o k k a l p r ó b á l t á k m a g y a r á z n i a z e t n i k u m o k sze­ rint eltérő egészségmintákat. egészségbeli egyenlőtlenségek kulturális magya­ r á z a t a i h o z h a s o n l ó a n itt is az e g y é n és a c s o p o r t é l e t v i t e l é n v a n a h a n g s ú l y , ezt t e k i n t i k az egész­ ség g y e n g í t ő j é n e k , é s g y a k r a n ö s s z e f ü g g é s b e h o z ­

Etnikum és egészség
Bár az i p a r o s o d o t t t á r s a d a l m a k b a n az e g é s z s é g etnikai h o v a t a r t o z á s s z e r i n t i s k ü l ö n b ö z ő m i n t á ­ kat követ, m é g a l e g j o b b e s e t b e n is c s a k r é s z b e n

zák vallási vagy kulturális képzetekkel, például az é t k e z é s i és f ő z é s i s z o k á s o k k a l vagy a r o k o n házassággal (azzal a gyakorlattal, hogy a házassá­ gok c s a l á d o n belül, m á s o d u n o k a t e s t v é r e k között k ö t t e t n e k ) . E n é z e t b í r á l ó i azt m o n d j á k , h o g y a

8.4. ábra A betegségükkel orvoshoz fordulók megoszlása nem és életkor sze­ rint, 2 0 0 3 - 2 0 0 4
70

• Tartós betegség Korlátozó tartós betegség

Forrás: Social Trends, 35. 2005.

224 kulturális magyarázatok épp a probléma lényegét n e m t u d j á k m e g h a t á r o z n i : a s t r u k t u r á l i s egyen­ lőtlenségeket, amelyek az etnikai csoportokat é r i n t i k , v a l a m i n t a r a s s z i z m u s t és a d i s z k r i m i ­ n á c i ó t , a m e l l y e l s z e m b e t a l á l k o z n a k a z egészség­ ügyi r e n d s z e r b e n . A z e t n i k u m o k r a j e l l e m z ő e g é s z s é g m i n t á k tár­ sadalmi-strukturális magyarázatai a társadalmi k o n t e x t u s t e m e l i k ki, a m e l y b e n a k a r i b i f e k e t é k és az ázsiaiak élnek az Egyesült Királyságban. E k é t c s o p o r t tagjai gyakorta k e r ü l n e k t ö b b s z ö ­ r ö s e n h á t r á n y o s h e l y z e t b e , a m e l y f o k o z o t t a n ve­ szélyezteti egészségüket: szegényes körülmények között, összezsúfolódva laknak, sok közöttük a munkanélküli, vagy többnyire veszélyes, rosszul fizetett m u n k á t v é g e z n e k . E z e k a z a n y a g i t é n y e ­ zők azután kiegészülnek a rasszizmus hatásaival, a m e l y m e g j e l e n h e t k ö z v e t l e n ü l - e r ő s z a k , fenye­ getés vagy d i s z k r i m i n á c i ó f o r m á j á b a n - , vagy „in­ tézményesülve". A z i n t é z m é n y e s r a s s z i z m u s t m á r a z egészség­ ügyi e l l á t á s b a n i s m e g f i g y e l t é k . A z e t n i k a i c s o ­ p o r t o k n e m e g y e n l ő f e l t é t e l e k k e l , n e h e z e n jut­ hatnak egészségügyi szolgáltatásokhoz. A nyelvi gátak is nehézségeket okozhatnak, mert akadozik az információközlés; az egészségügyi szolgálatnál dolgozó szakemberek gyakran n e m s z á m o l n a k a b e t e g s é g és a k e z e l é s egy-egy k u l t ú r á r a j e l l e m z ő sajátos é r t e l m e z é s e i v e l . A b r i t N e m z e t i Egészség­ ügyi Szolgálatot (National Health Service, NHS) azért b í r á l t á k , m e r t d o l g o z ó i t ó l n e m k ö v e t e l i m e g a k u l t u r á l i s és v a l l á s i k é p z e t e k j o b b i s m e r e t é t , és k e v e s e b b f i g y e l m e t s z e n t e l a z o k n a k a beteg­ ségeknek, amelyek főként a n e m fehér népesség­ ben fordulnak elő. / Az i n t é z m é n y e s r a s s z i z m u s s a l r é s z l e t e s e b b e n is ció" foglalkozunk a című fejezetben 13., „Faj, etnikum o.). és migrá­ (382-384. h é z i ó j ó e g é s z s é g e t e l ő s e g í t ő s z e r e p é r e fordítja. Olvasóim emlékezhetnek, Durkheim munkásságának h o g y az 1. fejezetben, el­ ismertetésekor

m o n d t a m : a társadalmi összetartás, szolidaritás a s z o c i o l ó g i a e g y i k l e g f o n t o s a b b f o g a l m a . Durk­ h e i m az adott kultúra egyik sarkalatos jellemzőjé­ n e k t e k i n t e t t e a k e r e t e i k ö z t m e g n y i l v á n u l ó szo­ lidaritás mértékét és típusát. Az öngyilkossággal k a p c s o l a t o s v i z s g á l a t a s o r á n p é l d á u l fölfedezte, h o g y a t á r s a d a l o m b a j ó l i l l e s z k e d ő e g y é n e k , illet­ v e c s o p o r t o k tagjai k e v é s b é h a j l a m o s a k ö n k e z ü k kel véget vetni az életüknek, m i n t mások. Richard Wilkinson több cikkében és később könyvében is (Unhealthy Societies: The Afflic­ tions of Inequality, 1 9 9 6 ) kifejti, h o g y a világ leg­

egészségesebb társadalmai n e m a leggazdagabb o r s z á g o k , h a n e m azok, a m e l y e k b e n a j ö v e d e l m e k m e g o s z l á s a a l e g e g y e n l e t e s e b b és a l e g m a g a s a b b szintű a társadalmi integráció. Wilkinson szerint a n e m z e t i v a g y o n n e m f e l t é t l e n ü l b i z t o s í t j a a la­ kosság j o b b e g é s z s é g i á l l a p o t á t . A világ k ü l ö n b ö ­ ző országaiból származó adatok alapján megálla­ pítja, h o g y e g y é r t e l m ű az ö s s z e f ü g g é s a h a l á l o z á s i a r á n y o k és a j ö v e d e l e m m e g o s z l á s i m i n t á k k ö z ö t t . A világ l e g i n k á b b e g a l i t á r i u s n a k t e k i n t e t t orszá­ g a i n a k , p é l d á u l J a p á n n a k és S v é d o r s z á g n a k a la­ kói átlagosan jobb egészségnek örvendenek, mint a z o k n a k az o r s z á g o k n a k a p o l g á r a i , a m e l y e k b e n n a g y o b b a g a z d a g o k és a s z e g é n y e k k ö z ö t t i sza­ kadék, például az Egyesült Á l l a m o k lakói. Wilkinson nézete szerint a jövedelemmegoszlásbeli növekvő szakadék aláássa a társadalmi e g y s é g e t é s m e g n e h e z í t i , h o g y a z e m b e r e k meg­ b i r k ó z z a n a k a k o c k á z a t o k k a l és a k i h í v á s o k k a l . A fokozott t á r s a d a l m i e l s z i g e t e l ő d é s és a stresszo l d á s k u d a r c a a z e g é s z s é g m u t a t ó k b a n i s megje­ l e n i k . W i l k i n s o n erre m o n d j a , h o g y a t á r s a d a l o m relatív egészségének fő meghatározói társadalmi t é n y e z ő k : a t á r s a s k a p c s o l a t o k ereje, a k ö z ö s s é ­ geken belüli kötelékek, a társadalmi támogatás e l é r h e t ő s é g e és a b i z t o n s á g é r z e t . W i l k i n s o n t é z i s e h e v e s r e a k c i ó k a t váltott ki. Van, a k i azt állítja, h o g y W i l k i n s o n m ű v é t köte­ lező olvasmánnyá k é n e tenni a döntéshozók és a politikusok számára. Egyetértenek Wilkinsonnal abban, hogy korábban túlhangsúlyozták a p i a c i k a p c s o l a t o k a t és a m e g g a z d a g o d á s vágyát. S z e r i n t ü k ez a s z e m l é l e t k i z á r t a a t á r s a d a l o m s o k tagját, e z é r t i d e j e h u m á n u s a b b é s társadal­ milag felelős döntésekkel támogatni a hátrányos h e l y z e t ű e k e t . M á s o k m ó d s z e r t a n i a l a p o n bírál­

Az etnikai hovatartozás és az egészségbeli egyen­ lőtlenségek összefüggéséről még n e m született k o n s z e n z u s . S ő t , m é g i g e n s o k k u t a t á s áll előt­ t ü n k . Az m é g i s e g y é r t e l m ű , h o g y a faj és az e g é s z s é g b e l i e g y e n l ő t l e n s é g e k k é r d é s é t o l y a n át­ fogóbb t á r s a d a l m i , g a z d a s á g i é s p o l i t i k a i t é n y e ­ zőkre vonatkoztatva kell megvizsgálni, amelyek meghatározzák a Nagy-Britanniában élő etnikai kisebbségek tapasztalatait.

Egészség és társadalmi kohézió
E g y r e t ö b b s z o c i o l ó g u s p r ó b á l j a f e l t á r n i a z egész­ s é g b e l i e g y e n l ő t l e n s é g e k o k a i t úgy, h o g y figyel­ m é t a t á r s a d a l m i t á m o g a t á s és a t á r s a d a l m i ko­

ják Wilkinson tanulmányát, mondván, hogy nem tudott egyértelmű oksági kapcsolatot kimutatni a j ö v e d e l m i e g y e n l ő t l e n s é g és a g y e n g e egész­ ség k ö z ö t t (Judge 1 9 9 5 ) . A b í r á l ó k megállapítják, hogy tetszőleges számú m á s közvetítő tényező

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG is betegséget o k o z h a t . S z e r i n t ü k W i l k i n s o n állí­ tásait o l y a n e m p i r i k u s b i z o n y í t é k o k k a l p r ó b á l j a alátámasztani, a m e l y e k a l e g j o b b e s e t b e n is c s a k közvetettek. E fejezet k o r á b b i r é s z é b e n m e g v i z s g á l t u n k egyegy olyan feltevést, a m e l y t ö r t é n e t i l e g az e g é s z s é g konzervatív, b i o m e d i c i n á l i s m o d e l l j é n e k a l a p j á u l szolgált. E f e l t e v é s e k k ö z ü l s o k f e l b u k k a n t a b b a n is, a h o g y a n a fogyatékosságot k o n v e n c i o n á l i s a n értelmezik a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n é s m á s fej­ lett országokban. H a s o n l ó k é p p e n , a fent e m l í t e t t újabb, a b i o m e d i c i n á l i s m o d e l l e l e l l e n t é t e s tren­ dek - p é l d á u l h o g y a s z a k o r v o s n e m m i n d e n t u d ó , és j o b b a n f i g y e l e m b e kell v e n n i a b e t e g v é l e m é ­ nyét és t a p a s z t a l a t a i t - ma m á r m e g m u t a t k o z n a k a fogyatékosság k o n v e n c i o n á l i s é r t e l m e z é s é n e k az e l u t a s í t á s á b a n is. E z é r t v i z s g á l u n k a k ö v e t k e ­ zőkben o l y a n v i t a t o t t k é r d é s e k e t , a m e l y e k a fo­ gyatékosság t é m a k ö r é b e n a l a k u l t a k k i .

22

kinek a koldulás jut róla eszébe. Más, eredetileg csökkent képességeket j e l ö l ő kifejezéseket azért u t a s í t a n a k el, m e r t e z e k m a m á r s é r t ő n e k s z á m í ­ t a n a k - erre p é l d a az „ i d e g b e t e g " v a g y a „ n y o m o ­ r é k " . M é g egy-egy m a i s h a s z n á l a t o s s z ó f o r d u l a ­ tot i s kifogásoltak, m o n d v á n , h o g y a z k i r e k e s z ­ t é s r e u t a l („még a v a k is l á t j a " v a g y „süket, m i n t az á g y ú " ) . A k ö v e t k e z ő k b e n k i d e r ü l m a j d , h o g y m é g a z i s s o k vitát vált ki, h o g y a n k e l l é r t e n i m a ­ gát a „fogyatékosság" (disability) szót.

A fogyatékosság egyéni modellje
A n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n , p é l d á u l Nagy-Britan­ niában történetileg többnyire a fogyatékosság egyéni modellje érvényesült. E m o d e l l szerint a f o g y a t é k o s o k p r o b l é m á i n a k fő o k a e g y é n i hiá­ n y o s s á g a i k b a n k e r e s e n d ő . A fogyatékosság egyé­ ni m o d e l l j é b e n a testi „rendellenesség" bizonyos mértékű „fogyatékosságot" vagy funkcionális

A FOGYATÉKOSSÁG SZOCIOLÓGIÁJA
Simon Brisenden költő szépen összegzi, ho­ gyan éli m e g sok fogyatékkal é l ő e m b e r , a m i k o r a konzervatív o r v o s t u d o m á n y m ű v e l ő i , az orvosi szakma gyakorlói n e m v e s z i k e m b e r s z á m b a . K ö ­ tetében (Poems for the Perfect People) felteszi a kérdést: „Az ember, ki b ő r ö d b e vágott, / b e n n e d mindent látott, / őt v a j o n c s ú f í t j á k s e b h e l y e k ? " Brisenden volt az egyike a s o k f o g y a t é k o s n a k , akik m u n k á j u k k a l kivívták, h o g y az E g y e s ü l t Ki­ rályságban és m á s fejlett o r s z á g o k b a n felülvizs­ gálják a fogyatékosság k o n v e n c i o n á l i s é r t e l m e ­ zését. E k é r d é s t t ö b b n y i r e egy új k u t a t á s i terü­ leten, a fogyatékosságkutatás (disability studies) keretében b o n c o l g a t j á k . E b b e n a r é s z b e n az úgy­ nevezett e g y é n i m o d e l l t i s m e r t e t v e b e m u t a t o m a fogyatékosság u r a l k o d ó é r t e l m e z é s é t , m a j d meg­ nézzük, h o g y a n i n g a t t á k m e g e m o d e l l t e k i n t é ­ lyét jórészt m a g u k a fogyatékos e m b e r e k és a fo­ gyatékosság t á r s a d a l m i m o d e l l j e , és r ö v i d e n ér­ tékeljük, m i k ö v e t k e z i k e b b ő l . V é g ü l i g y e k s z e m képet adni arról, m i l y e n m é r t é k ű és h á t t e r ű a fogyatékosság az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n és világ­ szerte. E l ő b b a z o n b a n a f o g y a t é k o s s á g n y e l v é r ő l kell szólnom. A s z o c i o l ó g u s o k azt m o n d j á k , h o g y a szavak, amelyeket használunk, meghatározzák leg­ alábbis r é s z b e n - , m e n n y i r e i s m e r j ü k é s értjük a társadalmi k é r d é s e k e t . A fogyatékosság szak­ irodalmában egyre f o n t o s a b b á vált, h o g y m a m á r nem b e s z é l h e t ü n k a fogyatékosságról a z o k k a l a kifejezésekkel, amelyeket korábban használtak ezen a téren. A „ r o k k a n t " s z ó p é l d á u l azért k o p o t t ki a használatból, m e r t úgy vélték, h o g y m i n d e n ­

korlátozottságot okoz - például a tetraplegiában „ s z e n v e d ő " e m b e r ( a k i n e k m i n d a n é g y végtagja béna) n e m tud járni. E n n e k alapján sorolják az e g y é n t a z átfogó „ r o k k a n t " o s z t á l y b a . A z e g y é n i m o d e l l arra a s z e m l é l e t r e é p ü l , h o g y a fogyaté­ kosság „ s z e m é l y e s t r a g é d i a " . A fogyatékos e g y é n t egy v é l e t l e n s z e r ű e s e m é n y s z e r e n c s é t l e n á l d o z a ­ tának tekintik. Az orvosi specialisták központi szerepet játszanak az egyéni modellben, mert az ő dolguk, h o g y a d i a g n ó z i s s a l gyógyírt, r e h a b i ­ litációt kínáljanak a „problémákra", amelytől a fogyatékos e g y é n s z e n v e d . E z é r t a z e g y é n i m o ­ dellt g y a k r a n „orvosi m o d e l l n e k " i s n e v e z i k . S i ­ m o n Brisenden versében, amelyből e rész elején i d é z t e m , é p p a s z a k o r v o s n a k a fogyatékos feletti h a t a l m á t t á m a d t a . A z a l á b b i a k b a n arról l e s z szó, h o g y a z u t ó b b i é v t i z e d e k b e n egyre i n k á b b meg­ k é r d ő j e l e z t é k a f o g y a t é k o s s á g n a k ezt az e g y é n i modelljét.

A fogyatékosság társadalmi modellje
A fogyatékosság e g y é n i jelent meg (Stigma: modelljét Experience elsők között of Disability, vitató, f o n t o s m u n k a P a u l H u n t s z e r k e s z t é s é b e n The 1 9 6 6 - G o f f m a n s t i g m á v a l k a p c s o l a t o s fejtegeté­ sét a 2 1 6 . o l d a l o n i s m e r t e t t e m ) . H u n t s z e r i n t „ a fogyatékosság problémája nemcsak valamilyen funkció korlátozottsága és e n n e k ránk, egyénekre gyakorolt h a t á s a , h a n e m m é g i n k á b b a z is, h o g y a n alakul a k a p c s o l a t u n k a »normális« emberekkel". H u n t k e z d e t t ő l a b r i t f o g y a t é k o s m o z g a l o m veze­ tő aktivistája, a t e s t i f o g y a t é k o s o k j o g a i t képvise­ lő U P I A S ( U n i o n of Physically Impaired Against

226

8. FEJEZET kos e m b e r n e k m e g k e l l k ü z d e n i e , h a m a r a d é k t a ­ lanul részt akar v e n n i a társadalomban. A 2 2 7 . oldalon lévő keretes részből megtud­ h a t j u k , h o g y a n á l l í t j a f e j t e t ő r e M i k e O l i v e r a fo­ részle­ g y a t é k o s s á g e g y é n i m o d e l l j é t m e g a l a p o z ó felte­ v é s e k e t , p e d i g n e m t e s z m á s t , c s a k átírja a z o k a t a kérdéseket, a m e l y e k k e l az 1 9 8 0 - a s é v e k b e n az E g y e s ü l t K i r á l y s á g n é p e s s é g - n y i l v á n t a r t ó hivata­ la tett fel a f o g y a t é k o s s á g g a l k a p c s o l a t o s f e l m é ­ rése során. Oliver ( 1 9 8 3 ) egyike volt azoknak az e l m é l e t a l k o t ó k n a k , a k i k r á v i l á g í t o t t a k a fogyaté­ kosság t á r s a d a l m i modellje és egyéni modellje k ö z t i k ü l ö n b s é g e k r e ( e z e k ö s s z e f o g l a l v a j ó l lát­ hatók a 8.3. táblázatban). A társadalmi modell Vic elfogadását tudományos munkák, köztük

Az egészségkárosodás és a fogyatékosság meghatározása a (UPIAS)
„Valamely végtag

Egészségkárosodás:

ges vagy teljes hiánya, illetve végtag, szerv vagy testi folyamat elégtelen m ű k ö d é s e . " Fogyatékosság: társadalmi „Csökkent vagy korlátozott cse­ egyáltalán nem vagy

lekvőképesség, amely a b b ó l ered, hogy a mai szerveződés csak kevéssé veszi figyelembe a testi fogyaték­ kal élő e m b e r e k e t , így megfosztja ő k e t a t ö b b ­ ségi t á r s a d a l o m tevékenységeiben való részvé­ tel l e h e t ő s é g é t ő l . "

Finkelstein (1980, 1981), Colin Barnes (1991) és Oliver ( 1 9 9 0 , 1 9 9 6 ) írásai is segítették. A társadalmi modellt támogató elméletalkotók­ n a k m a g y a r á z a t o t k e l l a d n i u k arra, m i é r t alakul­ t a k ki a fogyatékos e m b e r e k k e l s z e m b e n társadal­ m i , k u l t u r á l i s és t ö r t é n e t i a k a d á l y o k . A t á r s a d a l m i m o d e l l egyes h í v e i , a k i k r e M a r x h a t o t t , azt m o n d ­ ták, h o g y a fogyatékosság m a t e r i a l i s t a é r t e l m e z é ­ sére van szükség (a materializmusról bővebben l á s d a 3 2 - 3 4 . o l d a l t ) . P é l d á u l O l i v e r ( 1 9 9 6 ) sze­ rint történeti s z e m p o n t b ó l az ipari forradalom hogy i d e j é n a k a d á l y o k a t á l l í t o t t a k a f o g y a t é k o s o k tel­ jes körű társadalmi részvétele elé, mert kirekesz­ t e t t é k ő k e t a m u n k a e r ő p i a c r ó l , a m i n t a z e l s ő ka­ pitalista gyárak elkezdték az egyéni bérmunkára a l a p o z n i a f o g l a l k o z t a t á s t . O l i v e r így folytatja az érvelést: e történelmi folyamat kibontakozásával a f o g y a t é k k a l é l ő k k ö z ü l „ o l y a n s o k a n n e m tud­ ták megtartani az állásukat, hogy m á r társadalmi p r o b l é m á t jelentettek a kapitalista á l l a m számá­ ra, a m e l y e l ő s z ö r m i n d e n t á r s a d a l m i p r o b l é m á t

S e g r e g a t i o n ) a l a p í t ó tagja volt. A s z e r v e z e t m e g ­ alapításakor kiadott kiáltványban 1976) [Fundamental Principles of Disability, az e g y é n i m o d e l l e l

s z e m b e n gyökeresen új alternatívát fogalmaztak m e g : azt m o n d t á k , h o g y l é n y e g e s k ü l ö n b s é g v a n a károsodás (impairment), p o n t o s a b b a n egészség­ k á r o s o d á s és a f o g y a t é k o s s á g (disability) k ö z ö t t (e fogalmak pontos, a W H O által is elfogadott meg­ határozása a keretes részben látható). A szervezet általánosságban elfogadta, a t e s t i „ k á r o s o d á s " az egyén b i o m e d i c i n á l i s j e l ­ l e m z ő j e k é n t h a t á r o z h a t ó m e g (bár k é s ő b b kiter­ jesztették a fogyatékosság n e m testi: érzékszervi és s z e l l e m i f o r m á i r a i s ) . A f o g y a t é k o s s á g fogal­ m á t a z o n b a n társadalmi s z e m p o n t b ó l h a t á r o z t á k meg. Ezzel megkérdőjelezték a szó konvencioná­ lis j e l e n t é s é t . A f o g y a t é k o s s á g o t n e m a z e g y é n problémájaként, h a n e m a társadalmi akadályok felől k e z d t é k é r t e l m e z n i , a m e l y e k k e l a fogyaté­

8.3. táblázat A fogyatékosság két modellje Egyéni modell Személyes tragédia modell Egyéni probléma Egyéni kezelés Medikalizálás Orvosi tekintélyuralom Szaktudás Egyéni identitás Előítélet Ellátás Ellenőrzés Szakpolitika Egyéni alkalmazkodás Forrás: Oliver 1996, 34. o. nyomán. Társadalmi modell Társadalmi elnyomás elmélete Társadalmi probléma Társadalmi cselekvés Önálló élet Egyéni és kollektív felelősség Tapasztalat Kollektív identitás Diszkrimináció Jogok Választás Közpolitika Társadalmi változás

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG

A brit népesség-nyilvántartó hivatal (OPCS) feltevéseit megfordító társadalmi model A HIVATAL KÉRDÉSE
„Meg tudná mondani, mi a baj m a g á v a l ? " „Milyen testi baja okozza, hogy nem tud megtar­ tani, megfogni vagy elforgatni d o l g o k a t ? " „Azért érti nehezen az e m b e r e k e t , mert rosszul hall?" „Van feltűnő sebhelye vagy torzulása, amely kor­ látozza a napi t e v é k e n y s é g é t ? " „Tartós betegsége vagy fogyatékossága miatt

OLIVER KÉRDÉSE
„ M e g t u d n á m o n d a n i , mi a baj a társadalom­ mal?" „Mi a baj a mindennapi eszközök, a kancsók, pa­ lackok és konzervdobozok kialakításával, amiért n e m tudja m e g f o g n i ő k e t ? " „Azért érti n e h e z e n az e m b e r e k e t , mert képtele­ nek m á s k é p p beszélni m a g á v a l ? " „Korlátozza-e a napi t e v é k e n y s é g é t az, a h o g y a n az e m b e r e k reagálnak a sebhelye vagy torzulása láttán?" „Azért járt speciális iskolába, mert az illetékes oktatásügyi h a t ó s á g n á l az a gyakorlat, hogy az ilyen betegséggel/fogyatékossággal élőket oda küldik?"

járt speciális i s k o l á b a ? "

„Betegsége/fogyatékossága meggátolja-e a b b a n , hogy elmenjen o t t h o n r ó l , amikor csak a k a r ? " „Betegsége/fogyatékossága buszon u t a z z o n ? " „Betegsége/fogyatékossága munkájára j e l e n l e g ? " „Betegsége/fogyatékossága miatt arra kénysze­ rül, hogy rokonokkal vagy olyan személlyel éljen, aki segítheti vagy á p o l h a t j a ? " A jelenlegi lakását át kellett alakítani a b e t e g s é ­ ge/fogyatékossága Forrás: Oliver 1990. miatt?" kihat-e valahogy a megnehezíti, hogy

„A lakóhelyén mi gátolja a b b a n , hogy o d a men­ j e n , ahova a k a r ? " „Van-e bármilyen közlekedési vagy anyagi g o n d , amelyik m e g g á t o l j a a b b a n , hogy elmenjen ott­ honról, amikor csak a k a r ? " „Vannak-e gondjai a munkahelyén a fizikai kör­ nyezet vagy m á s o k viselkedése m i a t t ? " „Olyan rosszak a kommunális szolgáltatások, kell tá­ hogy rokonokra vagy olyan séget?" „Rossz volt a lakása kialakítása, ezért kellett az igényei szerint á t a l a k í t t a t n i a ? " személyre

maszkodnia, akitől megkapja a megfelelő segít­

igyekezett e l h á r í t a n i v a g y i n t é z m é n y e k b e z á r n i " . Még ma is v i s z o n y l a g a l a c s o n y a f o g y a t é k o s e m ­ berek aránya a m u n k a e r ő p i a c o n (ez k i d e r ü l m a j d a 230-232. oldalon).

a társadalmi modellt, amely az egyéni m o d e l l b e n m e g h a t á r o z o t t , a z e g y é n i „ a l k a l m a t l a n s á g b ó l " fa­ k a d ó é r t e l m e z é s t a z e l n y o m á s b ó l f a k a d ó fogya­ t é k o s s á g g a l v á l t j a fel ( B e r e s f o r d - W a l l c r a f t 1 9 9 7 ) . Az 1980-as évek óta a z o n b a n több szempont­ b ó l is b í r á l t á k a t á r s a d a l m i m o d e l l t . E l ő s z ö r is azt v e t e t t é k e l l e n e , h o g y n e m s z á m o l a fogyatékos­ ság g y a k r a n f á j d a l m a s vagy k e l l e m e t l e n t a p a s z ­ talataival, amelyek lényeges szerepet játszanak

A társadalmi modell értékelése
A társadalmi m o d e l l n a g y b a n m e g h a t á r o z z a , h o ­ gyan g o n d o l k o d u n k ma a f o g y a t é k o s s á g r ó l . B á r ez a modell az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n s z ü l e t e t t , világszerte egyre inkább elfogadják. A b r i t fo­ gyatékosmozgalom „ n a g y ö t l e t é n e k " i s n e v e z t é k (Hasler 1 9 9 3 ) . A m o d e l l l e g f ő b b c é l j a a t e l j e s k ö r ű részvétel t á r s a d a l m i a k a d á l y a i n a k m e g s z ü n t e t é ­ se, így l e h e t ő v é t e s z i a f o g y a t é k k a l é l ő k s z á m á ­ ra, hogy m e g a l k o s s a n a k és m e g v a l ó s í t s a n a k egy politikai stratégiát. E b b ő l e g y e s e k arra k ö v e t k e z ­ tettek, hogy a t á r s a d a l m i m o d e l l e l f o g a d á s á v a l a fogyatékosok egy „új t á r s a d a l m i m o z g a l m a t " ala­ pítottak ( O l i v e r - Z a r b 1 9 8 9 ) . V a n n a k fogyatékos emberek, akik e g y e n e s e n „ f e l s z a b a d í t ó n a k " l á t j á k

sok fogyatékos e m b e r é l e t é b e n . S h a k e s p e a r e és W a t s o n ( 2 0 0 2 ) így é r v e l n e k : „ N e m c s a k l e h e t ő s é ­ geinkben korlátozott e m b e r e k vagyunk, hanem f o g y a t é k o s e m b e r e k is, é s h a e z t t a g a d n á n k , ak­ kor t i t k o l n u n k k e l l e n e é l e t ü n k j e l e n t ő s r é s z é t . " E váddal s z e m b e n a társadalmi modell védelmezői azt h o z t á k fel, h o g y a t á r s a d a l m i m o d e l l n e m ta­ gadja a f o g y a t é k o s s á g m i n d e n n a p i t a p a s z t a l a t a i t , h a n e m c s a k r á i r á n y í t j a a f i g y e l m e t a z o k r a a tár­ sadalmi akadályokra, amelyeket a fogyatékosok teljes körű társadalmi részvétele elé állítanak. M á s o d s z o r : s o k a n elfogadják, h o g y v a n n a k fo­ g y a t é k o s s á g a i k , d e r o s s z n é v e n v e s z i k , h a „rok-

228 J

8. FEJEZET szerint a egészségkárosodás-fogyatékosság szét­

k a n t n a k " t i t u l á l j á k őket. N e m r é g i b e n f e l m é r é s t végeztek olyan e m b e r e k körében, akik valamil y e n r o k k a n t e l l á t á s i t á m o g a t á s t i g é n y e l t e k az álI á m t ó l , é s a v á l a s z a d ó k k e v e s e b b m i n t fele vallótt a m a g á t r o k k a n t n a k . S o k a n k ö z ü l ü k a z é r t utasít o t t á k v i s s z a ezt a m e g j e l ö l é s t , m e r t e g é s z s é g ü k megrendülését inkább betegségnek, m i n t tartós f o g y a t é k o s s á g n a k t u l a j d o n í t o t t á k , vagy m e r t ú g y vélték: n e m elég betegek ahhoz, hogy rokkantnak m i n ő s í t s é k ő k e t ( D e p a r t m e n t for W o r k a n d P e n sions 2 0 0 2 ) . Barnes ( 2 0 0 3 ) azonban rámutatott, h o g y egy t á r s a d a l o m b a n , a h o l a f o g y a t é k o s s á g o t gyakran még ma is összekötik az abnormalitással, n e m m e g l e p ő , h o g y v a n o l y a n fogyatékos e m b e r , aki visszautasítja, hogy „rokkantnak" nevezzék. Végül főként az orvosi szociológia m ű v e l ő i utasítják el a társadalmi modellt, mondván, nem hogy az a n n a k alapjául szolgáló egészségkárosodás-fogyatékosság megkülönböztetés h e l y t á l l ó . E b í r á l ó k a z z a l é r v e l n e k , h o g y a társadalmi modell elválasztja a b i o m e d i c i n á l i s a n meghatározott károsodást a társadalmilag meghatározott fogyatékosságtól. Az orvosi szociológiával f o g l a l k o z ó k á l t a l á b a n azt m o n d j á k , h o g y m i n d a e g é s z s é g k á r o s o d á s , m i n d a fogyatékosság t á r s a d a l m i l a g s t r u k t u r á l t , és e g y m á s h o z is s z o r o s a n k a p c s o l ó d n a k . S h a k e s p e a r e és W a t s o n

választás azonnal csődöt mond, amint feltesszük a k é r d é s t : „Hol ér véget a e g é s z s é g k á r o s o d á s , és hol kezdődik a fogyatékosság?" Egyes esetekben e z a m e g k ü l ö n b ö z t e t é s h e l y t á l l ó - h a n e m tudn a k egy é p ü l e t e t ú g y m e g t e r v e z n i , h o g y k e r e k e s székkel is be lehessen jutni, akkor egyértelműen társadalmilag kialakított korlátozó akadályt e m e l n e k a kerekes székesek elé. S o k más esetben is előfordulhat, hogy n e m lehet megszüntetni a f o g y a t é k o s s á g ö s s z e s forrását, m e r t a z o k n e m a társadalomban fennálló e l n y o m ó feltételek miatt k e l e t k e z t e k . A t á r s a d a l m i m o d e l l t b í r á l ó orvos i s z o c i o l ó g u s o k azt m o n d h a t j á k , h o g y p é l d á u l az egyént az állandó fájdalmak vagy a jelentős értelmi korlátok is megfoszthatják a teljes körű társadalmi részvétel lehetőségétől, amelyeket s e m m i f é l e t á r s a d a l m i v á l t o z á s n e m k é p e s megszüntetni. E z e k a bírálók úgy érvelnének, hogy ha a f o g y a t é k o s s á g o t t e l j e s é r t e l m é b e n t e k i n t j ü k , akkor a társadalom okozta fogyatékosság mellett az egészségkárosodásból eredő fogyatékosságot s e m hagyhatjuk figyelmen kívül, A társadalmi m o d e l l támogatói szerint az utóbbi állítás arra épül, hogy igyekeznek tompítani a f o g y a t é k o s s á g és az e g é s z s é g k á r o s o d á s k ö z ö t t i k ü l ö n b s é g t é t e l t , a m e l y - m o n d j á k - a fogyatékos-

Rokkantnak nevezhetjük-e ezt a paralimpikon úszót?

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG

A szociológiai képzelőerő bevetése: miért akarom, hogy lássák az arcor
m a g a m , m a g a b i z t o s a b b lettem és kezdtem úgy érezni, hogy n e m v e s z t e g e t h e t e m el az é l e t e m , csak mert így viselkednek velem s z e m b e n mások. Tizenhat éves koromtól főiskolára j á r t a m , fil­ mes, média-, és fotográfiai t a n u l m á n y o k a t foly­ t a t t a m . Kutatni kezdtem, hogyan ábrázolja a torz e m b e r e k e t a média. Láttam, hogyan jelenítik m e g a torz a r c ú a k a t a filmekben - hát, nem c s o d a , h o g y az e m b e r e k nem tudják, hogyan álljanak h o z z á n k ! A „Rém­ álom az Elm u t c á b a n " Freddy Krugere, a „Batm a n " J o k e r é , vagy a gengszterfilmek sebhelyes arcú gazfickói... és m é g s o r o l h a t n á m .

ROSSZAT SEJTENEK
Az ilyen sztereotípiák i s m e r e t é b e n n e m m e g l e p ő , hogy az e m b e r e k úgy vélik, ha más az arcod, ak­ kor belül is valahogy „ m á s " , „ r o s s z " vagy. Vicky Lucas szeretné, nának nem ezt hatatlan el tőle tőle, ha az emberek nem fordul­ ha­ Ez nekem f o n t o s f o r d u l ó p o n t o t j e l e n t e t t , mert rájöttem, hogy az arctorzulás n e m c s a k orvosi, ha­ nem társadalmi kérdés is. M e g é r t e t t e m , hogy nem az a r c o m t e s z boldog­ t a l a n n á , h a n e m az, a h o g y a n egyesek reagálnak rá. Elhatároztam, hogy nem az a r c o m a t , h a n e m Az arcom egy ritka genetikai rendellenességtől ilyen: kerubizmusnak hívják. Négyéves l e h e t t e m , amikor az orvosok felismerték. Olyan kicsi voltam, hogy már nem is emlékszem, mi t ö r t é n t , de rend­ szeresen kórházakba kellett j á r n o m . Bár csak nagyjából hatéves k o r o m b a n kezdett átalakulni az a r c o m , szinte már úgy tűnik, hogy mindig is ilyen volt. Nem volt könnyű torz arccal felnőni. Amikor serdülni kezdtem, ugyanolyan változásokon men­ tem keresztül, mint mások, egy kis extrával: ha­ talmas lett az a r c o m , és a s z e m e m is alaposan megváltozott. a társadalmi hozzáállást f o g o m megváltoztatni. Semmi bajom a plasztikai s e b é s z e t t e l . Csak úgy d ö n t ö t t e m , h o g y n e k e m nem kell. Most, h u s z o n n é g y évesen o t t tartok, hogy tü­ körbe t u d o k nézni, e l f o g a d t a m az a r c o m ilyen­ nek. Persze a fejfájásoktól, a k e t t ő s látástól örö­ m e s t m e g s z a b a d u l n é k . Az s e m tetszik, hogy nem t u d o k kacsintani, de ezt a kis h i á n y o s s á g o t e g é s z jól t u d o m pótolni azzal, r e b e g t e t e m a szempillám és pislogok. Az a r c o m t e t t azzá, aki ma vagyok. Ez a sze­ mély, akivé lettem, attól alakult így, a h o g y a n az e m b e r e k b á n t a k velem é s a h o g y a n n e k e m m e g kellett t a n u l n o m vele élni. hüledezve és a ilyennek vagy szörnyülködve, szereti, amilyen

tudomásul vennék, magyarázza

hogy ez az arc elválaszt­ - épp

következőkben.

I NEM HISZNEK A SZEMÜKNEK
I Nehezen teltek a serdülőéveim. Az e m b e r e k n é h a I megbámultak vagy az látszott rajtuk, hogy nem I hisznek a szemüknek. Akadt olyan is, aki nagyon undok volt és g ú n y o l ó d o t t rajtam. Még az is b á n t o t t , ha az e m b e r e k azt m o n d ­ ták: „Jaj, te s z e g é n y ! " - b á n t o t t a szánakozásuk, és ettől az érzéstől sokáig nem t u d t a m szabadul­ ni. Nagyon zárkózott lettem, mert féltem, hogyan fogadnának, ha e m b e r e k közé m e n n é k . De idővel, f o k o z a t o s a n m e g t a n u l t a m becsülni

KÉPZELETSZEGÉNYEK
S z e r e t e m az igaz b a r á t o k a t , akiket az a r c o m n a k köszönhetek, és azért is b e c s ü l ö m az a r c o m , mert arra késztetett, hogy j o b b e m b e r r é váljak. Még udvarlóm is van, aki szerint olyan vagyok, mint egy macska. Nem biztos, hogy e g y e t é r t e k vele, de annyi szent, hogy n e m tiltakozom e l l e n e ! Ha pedig valaki azt mondja, visszataszító va­ gyok, csak sajnálni t u d o m , mert nincs képzelőereje. Ha valaki t o k á s n a k csúfol, csak legyintek:

230

8. FEJEZET

„Áh! Csak azért, mert neked nincs ekkora? Irigy­ kedsz, m i ? " Minden leplezetlenül kíváncsi tekintetre barát­ s á g o s mosollyal felelek. És ha az én 10 másod­ perces i d ő h a t á r o m o n belül nem mosolyog vissza az illető, akkor nagyon h a t á s o s vasvillaszemeket meresztek rá. A múlt héten é p p az utcán sétáltunk a kedve­ semmel, amikor egy férfi közeledett felénk, és hö­ rögve fejezte ki a n e m t e t s z é s é t .

t a m neki, majd e l m e s é l t e m , mi t ö r t é n t az i m é n t i Egy pillanatig hallgatott, aztán e l m o s o l y o d o t t és azt m o n d t a : „ R e m é l e m , fájt n e k i ! " M i n d h á r m a n nevettünk. Furcsa, hogyan lehet egy-egy idegen ennyire ke­ gyetlen és durva, mások pedig - azok, akiktől a leg­ kevésbé várnánk, akiken általában átnézünk - enynyire melegszívűek, kedvesek. Ez elég jól összefoglalja az é l e t e m : megta­ pasztalom az e m b e r e k b ő l a l e g r o s s z a b b a t és a l e g j o b b a t is, gyakran mindezt öt percen belül! N e h e z e b b é , ugyanakkor é r d e k e s e b b é is teszi az

HELYBENHAGYTAM
Nem m o n d o t t semmit, elég volt az a furcsa t o ­ rokhang: az a fajta, aminek a j e l e n t é s é t csak a különös külsejű e m b e r e k érthetik. Annyira boszszantott, hogy szembefordultam vele. Nem részletezem, mit t e t t e m ezután, legyen elég annyi, hogy valószínűleg soha t ö b b é n e m lesz kedve úgy hörögni, ha egy nem mindennapi nőt lát az utcán. Két perccel k é s ő b b , a h o g y hazafelé tartottunk, o d a j ö t t hozzám egy hajléktalan férfi aprót kérni. Megkérdezte, hogy vagyok. „ P o m p á s a n " - mond­ ság e g y é n i m o d e l l j é t m e g a l a p o z ó b i o m e d i c i n á l i s gondolkodási m o d e l l b e n gyökerezik. Erre azzal válaszolnak, hogy a társadalmi modell kétségte­ l e n ü l n e m tagadja, h o g y v a l a m e l y e g é s z s é g k á r o ­ s o d á s l e h e t a f á j d a l o m oka, vagy h o g y v a n olyas­ m i , a m i t a z e g y é n m a g a n e m t u d m e g o l d a n i egy adott egészségkárosodás miatt. S ő t Carol T h o m a s ( 1 9 9 9 , 2 0 0 2 ) , a t á r s a d a l m i m o d e l l h í v e a „egész­ ségkárosodás-hatások" (impairment effects) ki­ f e j e z é s s e l é r z é k e l t e t i e n n e k az á l l a p o t n a k a lel­ k i - é r z e l m i k ö v e t k e z m é n y e i t a fogyatékkal é l ő k esetében. M i v e l a fogyatékosság v i t a t o t t m e g j e l ö l é s , és hozzá számos különféle egészségkárosodásból n e h é z meg­ e r e d ő fogyatékosság k a p c s o l ó d h a t ,

é l e t e m . A világ minden kincséért s e m m o n d a n é k le erről. Forrás: BBC News Magazine, 2 0 0 3 . augusztus 6 . KÉRDÉSEK 1. Fogyatékos-e az arctorzulásos e m b e r ? 2. M o n d valamit ez a t ö r t é n e t az e g é s z s é g k á r o s o ­ dás és a fogyatékosság közötti különbségről? 3. M o n d valamit ez a t ö r t é n e t a fogyatékosság társadalmi modelljéről?

áruk, s z o l g á l t a t á s o k e l é r h e t ő s é g é b e n is. 1 9 9 9 - b e n újabb jogszabályt vezettek be, a m e l y n e k eredmé­ n y e k é n t m e g a l a k u l t a f o g y a t é k o s o k j o g a i t v é d ő bi­ zottság (Disability Plights Commission), amelynek c é l j a „ a fogyatékos e m b e r e k k e l s z e m b e n i diszkri­ m i n á c i ó felszámolása". A törvény meghatározá­ s a s z e r i n t fogyatékos „bárki, a k i n e k o l y a n fizikai vagy m e n t á l i s k á r o s o d á s a v a n , a m e l y l é n y e g e s e n és tartósan hátráltatja szokásos n a p i tevékeny­ s é g e i e l v é g z é s é t " . A f o g y a t é k o s s á g n a k ez a meg­ h a t á r o z á s a é p p ú g y m a g á b a n foglalja a s z e l l e m i e g é s z s é g z a v a r o k k a l k ü s z k ö d ő k e t , m i n t a z arctor­ z u l á s o s e m b e r e k e t , és m e g k e r ü l i azt a k ö z k e l e t ű t é v e d é s t , h o g y a fogyatékos c s a k m o z g á s s é r ü l t le­ het, illetve a fogyatékosság többnyire veleszüle­ tett. V a l ó j á b a n a fogyatékos e m b e r e k 77 százaléka t i z e n h a t é v e s kora u t á n lett fogyatékos (Employ­ ers' F o r u m o n D i s a b i l i t y 2 0 0 3 ) , é s a n é p e s s é g e n b e l ü l az é l e t k o r r a l e g y e n e s a r á n y b a n n ö v e k s z i k a fogyatékosok a r á n y a (lásd a 8.5. ábrát). A t ö r v é n y m e g h a t á r o z á s a s z e r i n t az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n l e g a l á b b 8,5 m i l l i ó e m b e r (közel a n é p e s s é g 1 0 s z á z a l é k a ) fogyatékos, k ö z ü l ü k 6,8 m i l l i ó a n a k t í v k o r ú a k (Office o f N a t i o n a l Statis­ tics 2 0 0 2 ) . Az utóbbi csoportból csak mintegy 3 m i l l i ó e m b e r t f o g l a l k o z t a t n a k ( D i s a b i l i t y Rights C o m m i s s i o n 2 0 0 2 ) . Egy újabb felmérés azonban azt m u t a t j a , h o g y a t ö r v é n y fogyatékosságmeg­ határozásának megfelelő e m b e r e k 93 százaléka

h a t á r o z n i , h á n y fogyatékos e m b e r é l a z E g y e s ü l t Királyságban és világszerte. É p p erről lesz szó az alábbiakban.

Fogyatékosság az Egyesült Királyságban és világszerte
Az Egyesült Királyságban biztosító a fogyatékkal törvényt élők esélyegyenlőségét Discrimination Act) (Disability Ez bi­

1 9 9 5 - b e n fogadták el.

z o n y o s fokú jogi v é d e l m e t a d o t t a f o g y a t é k o s embereknek a diszkriminációval szemben több t e r ü l e t e n is, p é l d á u l a f o g l a l k o z t a t á s b a n és az

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG 8.5. ábra Az Egyesült Királyságban élő f o g y a t é k o ­ sok életkor szerinti megoszlása (a korcso­ port százalékában) 40

231

gyatékos munkavállaló 2 1 2 fontot (NOP 1 9 9 8 ) . A kormányzatok m á s területek kiadásaihoz mér­ ten mégis sokat k ö l t e n e k a fogyatékosügyre - a b r i t k o r m á n y é v e n t e t ö b b m i n t 1 9 m i l l i á r d fon­ t o t fordít a c s ö k k e n t m u n k a k é p e s s é g ű e k és fo­ gyatékosok támogatására ( B B C , 2 0 0 2 . április 9.). 1 9 9 9 - b e n a leggazdagabb országok már legalább k é t s z e r a n n y i t k ö l t ö t t e k a f o g y a t é k o s s á g h o z kap­ csolódó programokra, mint a munkanélküliség enyhítésére (OECD 2 0 0 3 ) . B e c s l é s e k szerint közel 5 0 0 millió „fogyatékos" e m b e r él a v i l á g o n , 80 s z á z a l é k u k a f e j l ő d ő orszá­ gokban, például I n d i á b a n vagy K í n á b a n (World B a n k G r o u p 2 0 0 2 ) . A z E N S Z E g é s z s é g ü g y i Világ­ s z e r v e z e t e ( W H O ) m e g á l l a p í t o t t a , h o g y a fejlő­ dő országokban a „krónikus betegségek és tartós károsodások" legfőbb okai a szegénység, a rossz köztisztasági állapotok, a n e m megfelelő táplál­ k o z á s és az e g é s z s é g t e l e n l a k á s k ö r ü l m é n y e k . Itt a sérülés, például a csonttörés gyakran maradandó károsodást okoz, a m i n e m t ö r t é n h e t n e meg, h a r e n d e l k e z é s r e á l l n á n a k a k e z e l é s h e z és a r e h a ­ b i l i t á c i ó h o z szükséges l é t e s í t m é n y e k ugyanúgy, m i n t N y u g a t o n . S o k f e j l ő d ő o r s z á g b a n a fogya­ tékossághoz vezető egészségkárosodások legfőbb o k a a n ő k k ö r é b e n t ö b b n y i r e a v a s h i á n y , az „ a n é ­ m i a " és a krónikus m e d e n c e g y u l l a d á s (amelyet

16-24
a

25-34

35-44

45-54

55-59/64-

Életkor A törvényben előírt nyugdíjkorhatár.

Forrás: From Exclusion to Inclusion. Final Report of the Disability Rights Task Force 1999. fontosnak tartja, h o g y l e g y e n á l l á s a . A z E g y e s ü l t Királyságban máig azok az e m b e r e k alkotják az egyik l e g h á t r á n y o s a b b h e l y z e t b e n l é v ő c s o p o r ­ tot, a k i k n e k e g é s z s é g k á r o s o d á s o k o z t a fogyaté­ kossága v a n . K ö z t ü k t ö b b a m u n k a n é l k ü l i , m i n t az „épek" k ö r é b e n , és a k i k i l y e n , fogyatékosság­ nak tartott e g é s z s é g k á r o s o d á s s a l m é g i s k a p n a k munkát, á l t a l á b a n k e v e s e b b e t k e r e s n e k . 1998ban a c s ö k k e n t m u n k a k é p e s s é g ű d o l g o z ó e g y h é ­ ten átlagban 1 9 6 f o n t o t k e r e s e t t , m í g a n e m fo-

Jogaik elismerését követelő fogyatékos tüntetők.

2321

8.

FEJEZET láthatjuk, hogy a szegénység a fejlődő világban o l y a n k á r o s o d á s o k a t o k o z , ú g y f o r m á l j a a fogya­ t é k o s s á g o t , h o g y a z itt é l ő e m b e r e k n a g y o n m á s ­ ként élik meg, m i n t a nyugatiak. Az e g é s z s é g k á r o s o d á s n a k és a fogyatékosság­ n a k ezek a világ k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n n a g y o n eltérő t a p a s z t a l a t a i r á v i l á g í t a n a k egy á t f o g ó b b g o n d o l a t ­ ra, a m e l y e f e j e z e t b e n is m e g j e l e n i k : a saját tes­ t ü n k r ő l s z e r z e t t t a p a s z t a l a t a i n k a t és a m á s o k k a l folytatott i n t e r a k c i ó i n k a t - a k á r é p e k , a k á r fogya­ t é k o s o k , a k á r b e t e g e k , a k á r e g é s z s é g e s e k - az a változó társadalmi környezet alakítja, a m e l y b e n é l ü n k . S z o c i o l ó g i a i s z e m p o n t b ó l c s a k a k k o r al­ k o t h a t u n k f o g a l m a t a b e t e g s é g r ő l , az e g é s z s é g r ő l és fogyatékosságról, ha megvizsgáljuk azokat a társadalmi és technológiai változásokat, amelyek meghatározzák, hogyan értelmezzük az emberi létnek ezeket az oldalait.

néha a nők „körülmetélése" okoz). Becslések szerint évente körülbelül 2 5 0 0 0 0 gyerek veszíti el a s z e m e világát, m e r t a t á p l á l é k u k b ó l h i á n y ­ zik az A-vitamin, a m e l y e t például a zöld s z í n ű z ö l d s é g e k t a r t a l m a z n a k . F e l v e t ő d ö t t , h o g y a vi­ lágon előforduló összes ilyen megbetegedésnek a k á r a felét i s m e g l e h e t n e e l ő z n i , h a j o b b prog­ r a m o k a t i n d í t a n á n a k a s z e g é n y s é g és az a l u l t á p ­ láltság f e l s z á m o l á s á r a , a k ö z t i s z t a s á g és az ivó­ víz biztosítására, feltételek balesetmegelőző munkahelyi (Charlton 1998). Az megteremtésére

e g é s z s é g k á r o s o d á s m á s i k f ő o k a a h á b o r ú é s an­ nak utóhatása (például a földben hagyott aknák). E z e n k í v ü l a s z e g é n y e b b o r s z á g o k b a n a fogyaté­ kos g y e r e k e k k ö z ü l s o k k a l k e v e s e b b e n k a p n a k u g y a n o l y a n s z i n t ű o k t a t á s t , m i n t a t ö b b i gyerek, ami életük későbbi szakaszában még tovább mé­ lyíti szegénységüket. A kutatási e r e d m é n y e k b ő l

ÖSSZEFOGLALÁS
1. A nyugati orvostudomány a biomedicinális járnak, például n e m kell elvégeznie szokásos feladatait, d e c s e r é b e m i n d e n t m e g k e l l ten­ n i e azért, h o g y a z o r v o s t a n á c s a i t m e g f o g a d v a visszanyerje egészségét. 4. A s z i m b o l i k u s i n t e r a k c i o n i s t á k azt v i z s g á l t á k , hogyan birkóznak meg az e m b e r e k a rövidebbh o s s z a b b ideig tartó betegséggel m i n d e n n a p i életükben. A betegség tapasztalata változáso­ kat i d é z h e t e l ő a z e g y é n ö n a z o n o s s á g á b a n é s s z o k á s o s n a p i r e n d j é b e n . A t e s t n e k ez a s z o c i o ­ lógiai d i m e n z i ó j a egyre fontosabbá válik sok társadalomban: az e m b e r e k ma tovább élnek, mint eleddig bármikor, és inkább krónikus m e g g y e n g ü l t á l l a p o t t ó l , m i n t akut b e t e g s é g e k ­ től s z e n v e d n e k . 5. A s z o c i o l ó g i a i k u t a t á s feltárja a b e t e g s é g és az egyenlőtlenség közötti szoros kapcsolato­ kat. Az i p a r i o r s z á g o k b a n a s z e g é n y e b b c s o ­ portok átlagos várható élettartama rövidebb, és k i s z o l g á l t a t o t t a b b a k a b e t e g s é g n e k , m i n t a t e h e t ő s e b b r é t e g e k . U g y a n a k k o r a g a z d a g or­ s z á g o k b a n m a g a s a b b a z á t l a g o s v á r h a t ó élet­ t a r t a m , m i n t a s z e g é n y e b b o r s z á g o k b a n . Van, a k i ú g y véli, h o g y a z o s z t á l y a l a p ú egészség­ beli egyenlőtlenségek kulturális és viselkedési t é n y e z ő k k e l , p é l d á u l a z é t r e n d d e l é s a z élet­ vitellel magyarázhatók. M á s o k a strukturális hatásokat hangsúlyozzák: rülmények. 6. A b e t e g s é g és egészségmintáknak n e m i és élnek a faji d i m e n z i ó j a is v a n . S z i n t e a világ m i n d e n országában a nők általában tovább férfiaknál, m é g i s g y a k o r i b b k ö r ü k b e n a megilyenek például a m u n k a n é l k ü l i s é g , a rossz lakás- és m u n k a k ö ­ egészségmodellre épül: arra a meggyőződésre, hogy a betegség objektív m ó d o n meghatároz­ h a t ó , és a b e t e g t e s t e g é s z s é g e t u d o m á n y o s a n megalapozott orvosi kezeléssel helyreállítha­ tó. A b i o m e d i c i n á l i s e g é s z s é g m o d e l l a m o d e r n t á r s a d a l m a k k a l együtt a l a k u l t ki. U g y a n e k k o r b o n t a k o z o t t ki a d e m o g r á f i a - az e m b e r i p o p u ­ lációk nagyságának, összetételének és dinami­ k á j á n a k v i z s g á l a t a - , é s a z á l l a m o k n a k egyre e r ő s e b b é r d e k e i k f ű z ő d t e k a h h o z , h o g y segít­ sék megőrizni az e m b e r e k egészségét. Nagy hatást gyakorolt a m o d e r n egészségügyi rend­ s z e r e k r e , h o g y a t u d o m á n y t az o r v o s i diag­ n o s z t i z á l á s b a n és a g y ó g y í t á s b a n is a l k a l m a z ­ ni kezdték. 2. A b i o m e d i c i n á l i s e g é s z s é g m o d e l l t e g y r e t ö b b kritika éri. Azt vetik ellene, hogy a t u d o m á n y o s gyógyászat n e m olyan e r e d m é n y e s , m i n t ami­ lyennek mondják, és az orvosok n e m értékelik az általuk kezelt betegek véleményét, továbbá azt, h o g y a z o r v o s i s z a k m a f e l s ő b b r e n d ű n e k t e k i n t i m a g á t m i n d e n a l t e r n a t í v g y ó g y í t á s i for­ m á n á l , a m e l y n e m fogadja e l a k o n v e n c i o n á l i s szemléletet. 3. A s z o c i o l ó g u s o k a t a b e t e g s é g t a p a s z t a l a t a ér­ dekli: h o g y a n éli meg a beteg és környezete, ha ledönti lábáról a betegség, h o s s z a b b ideig betegeskedik vagy végleg fogyatékossá válik. T a l c o t t P a r s o n s b e t e g s z e r e p - f o g a l m a arra utal, h o g y a b e t e g b i z o n y o s v i s e l k e d é s f o r m á k a t felöltve próbálja a l e h e t ő legkisebbre c s ö k k e n t e n i betegségének a szokásos rendet megzavaró ha­ tását. A beteg egyénnek b i z o n y o s kiváltságok

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG b e t e g e d é s , m i n t a férfiak e s e t é b e n . B i z o n y o s betegségek gyakrabban fordulnak elő etnikai kisebbségi csoportokban, m i n t a fehér népes­ ségben. A z e g é s z s é g b e n n e m é s faj s z e r i n t m u ­ tatkozó k ü l ö n b s é g e k e t g e n e t i k a i o k o k r a pró­ bálták v i s s z a v e z e t n i , p u s z t á n e z e k k e l a z o n ­ ban n e m magyarázhatók az egyenlőtlenségek. Bár talán van n é m i biológiai alapja bizonyos egészségi á l l a p o t o k n a k , a z á l t a l á n o s egészség­ es b e t e g s é g m i n t á k v i z s g á l a t a k o r f i g y e l e m b e kell v e n n i a t á r s a d a l m i t é n y e z ő k e t , v a l a m i n t a csoportok között az anyagi feltételek tekinteté­ b e n m e g f i g y e l h e t ő k ü l ö n b s é g e k e t is. 7. A fogyatékosság e g y é n i m o d e l l j é b e n a fogya­ tékos e m b e r t sújtó b a j o k a k o r l á t o z o t t e g y é n i képességekből erednek. E b b e n a m o d e l l b e n a testi „ a b n o r m a l i t á s " b i z o n y o s m é r t é k ű fogya­ tékosságot v a g y f u n k c i o n á l i s k o r l á t o z o t t s á g o t okoz. E f u n k c i o n á l i s k o r l á t o z o t t s á g a l a p j á n az e g y é n t egy t á g a b b k a t e g ó r i á b a s o r o l v a „rok­ k a n t n a k " m i n ő s í t i k . A z e g y é n i m o d e l l arra a s z e m l é l e t r e é p ü l , h o g y a fogyatékosság „sze­ mélyes tragédia". 8. A fogyatékosság t á r s a d a l m i m o d e l l j e a fogya­ t é k o s s á g o k á t n e m a z e g y é n b e n , h a n e m a tár­ sadalomban jelöli meg. A fogyatékosságot n e m az egyén csökkent képességei okozzák, h a n e m a z o k a z a k a d á l y o k , a m e l y e k e t a társa­ d a l o m e m e l a fogyatékos e m b e r e k teljes körű társadalmi részvétele elé. 9. A gazdag o r s z á g o k t ö b b s é g é b e n a k o r m á n y z a t i k i a d á s o k s o k k a l n a g y o b b r é s z é t fordítják a fo­ gyatékossággal kapcsolatos programokra, m i n t a munkanélküliség enyhítésére. E n n e k ellené­ re a f o g y a t é k k a l é l ő k az e g y i k l e g h á t r á n y o s a b b h e l y z e t ű c s o p o r t o t alkotják a fejlett országok­ ban. Az egészségkárosodott emberek többsége a fejlődő világban él.

MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK
1. Mit lehet tenni, hogy csökkenjenek az egyenlőtlenségek az egészségügyi ellátásban? 2. Hogyan magyarázhatják a nők és a férfiak élete közötti különbségek a betegséggel kapcsolatos tapasztalataik eltérését? 3. Milyen kormányzati programokkal lehetne a brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálatot felkészíteni arra, hogy jobban tudjon alkalmazkodni a betegek kulturális hátteréhez? 4. Növekszik-e az orvosi rend hatalma ós egyben a beteg kiszolgáltatottsága azáltal, hogy bizonyos állapotokat, például a terhességet vagy a levertséget „medikalizálják"? 5. Mennyiben korlátozottak a lakóhelyén vagy az oktatási intézményében a fogyatékkal élő emberek?

AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK
Doyal, Lesley (1995): What Makes Women Sick. London, Macmillan. Morris, Jenny (1991): Pride Against Prejudice: A Personal Politics of Disability. London, Women's Press. Nettleton, Sarah (1995): The Sociology of Health and Illness. Cambridge, Polity. Barnes, C. - Mercer, G. - Shakespeare, T. (1999): Exploring Disability: A Sociological Introduction. Cambridge, Polity. Barnes, C. - Mercer, G. (2003): Disability. Cambridge, Polity. Barnes, C. - Oliver, M. - Barton, L. (szerk.) (2002): Disability Studies Today. Cambridge, Polity.

INTERNETES FORRÁSOK
European Observatory on Health Systems and Policies http://www.euro.who.int/observatory/ International Public Health http ://www. ldb. org/ iphw/ Wellcome Library on the History and Understanding of Medicine http://www.wellcome.ac.uk/knowledgecentre/wellcomesites/ ENSZ Egészségügyi Világszervezet (WHO) http ://www. who. int Leeds University Disability Archive http://www.leeds.ac.uk/disability-studies/archiveuk/index.html BBC Disabilities Magazine http://www.bbc.co.uk/ouch/

TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS ÉS OSZTÁLY
A TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS RENDSZEREI A rabszolgaság A kasztrendszer Indiában és Dél-Afrikában A rendi tagolódás Az osztály OSZTÁLY- ÉS RÉTEGZŐDÉSELMÉLETEK Kari Marx elmélete Max Weber elmélete Erik Olin Wright os