Anthony Giddens

SZOCIOLÓGIA
Második kiadás

Osiris Kiadó • Budapest, 2008

Tartalom

Előszó az ötödik kiadáshoz Köszönetnyilvánítás A kötet tartalmáról A kötet felépítéséről Mi a szociológia? A globalizáció és a változó világ Szociológiai kérdések felvetése és megválaszolása A szociológiai elméletalkotás Társadalmi interakció és mindennapi élet Szocializáció, életút, öregedés Családok és intim kapcsolatok Egészség, betegség és fogyatékosság Társadalmi rétegződés és osztály Szegénység, társadalmi kirekesztettség és jólét Globális egyenlőtlenség Szexualitás és társadalmi nem Faj, etnikum és migráció A vallás a modern társadalomban A média Szervezetek és hálózatok Oktatás Munka és gazdasági élet Bűnözés és deviancia Politika, kormányzat és terrorizmus Városok és városi terek Környezeti kockázatok Irodalom Alapfogalmak Mutató

18 19 20 22 23 43 73 93 113 139 169 203 233 269 301 337 373 413 447 487 525 569 611 649 689 725

751 775 797

FV

Részletes tartalom

ELŐSZÓ AZ ÖTÖDIK KIADÁSHOZ KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A KÖTET TARTALMÁRÓL FŐBB TÉMAKÖRÖK A KÖTET FELÉPÍTÉSÉRŐL

18 19 20 20 22

1. fejezet • Ml A SZOCIOLÓGIA?
A SZOCIOLÓGIAI SZEMLÉLET Szociológiai tanulmányok A SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS KIALAKULÁSA Elméletek, elméleti megközelítések Az első teoretikusok Újabb szociológiai szemléletmódok Elméletalkotás a szociológiában Elemzési szintek: mikro- és makroszociológia MIRE JÓ A SZOCIOLÓGIA? Összefoglalás Internetes források 24 26 27 27 28 35 39 40 40 42 42

2. fejezet • A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG
TÁRSADALOMTÍPUSOK Eltűnő világ: a premodern társadalmak és sorsuk A modern világ ipari társadalmai Globális fejlődés TÁRSADALMI VÁLTOZÁS A változásra ható tényezők Változások a modern időszakban GLOBALIZÁCIÓ A globalizációt segítő tényezők A globalizációs vita A globalizáció hatása KÖVETKEZTETÉS: GLOBÁLIS KORMÁNYZÁS KELL Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 45 45 49 50 52 53 55 56 56 63 65 69 70 71 71 71

TARTALOM

3. fejezet « SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA
SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK A tudományos szemlélet A kutatási folyamat AZ OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK F E L I S M E R É S E Kauzalitás és korreláció KUTATÁSI MÓDSZEREK Terepmunka (etnográfia) Felmérés (survey) Kísérlet ' Élettörténet Összehasonlító kutatás Történeti elemzés Az összehasonlító és a történeti kutatás egyesítése KUTATÁS A VALÓ VILÁGBAN: MÓDSZEREK, PROBLÉMÁK ÉS BUKTATÓK Az ember mint vizsgálati alany és az ebből fakadó etikai problémák Tud-e újat mondani a szociológia? A szociológia hatása Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források . 75 76 77 79 79 82 82 83 85 85 86 86 86 87 87 89 90 90 91 91 91

4. fejezet • A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS
MAX WEBER: A PROTESTÁNS ETIKA NÉGY ELMÉLETI PROBLÉMA Struktúra és cselekvés Értékelés Konszenzus és konfliktus A nemek problémája A modern világ kialakulása ÚJABB SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK Posztmodernizmus Michel Foucault NÉGY KORTÁRS SZOCIOLÓGUS Jürgen Habermas: demokrácia és nyilvánosság Ulrich Beck: a globális kockázattársadalom Manuel Castells: a hálózatgazdaság Anthony Giddens: társadalmi reflexi vitás KÖVETKEZTETÉS Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 95 96 97 98 99 100 101 103 103 104 105 106 106 108 109 110 110 110 111 111

TARTALOM

5. fejezet • TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET
A MINDENNAPI ÉLET VIZSGÁLATA NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Az „arc", a gesztusokés az érzelemkifejezés A nem verbális kommunikáció nemi vonatkozásai AZ INTERAKCIÓ TÁRSADALMI SZABÁLYAI Közös jelentések Garfinkel kísérletei „Interakciós vandalizmus" Reaktív kiáltások AZ ARC, A T E S T ÉS A BESZÉD AZ INTERAKCIÓBAN Érintkezések Benyomáskeltés A személyes tér INTERAKCIÓ IDŐBEN ÉS TÉRBEN Kronometrikus idő A társadalmi élet és a tér-idő rend átalakulása A mindennapi élet kulturális és történelmi szemlélete Szociológiai vita a valóság társadalmi felépítéséről Társadalmi interakció a kibertérben KÖVETKEZTETÉS: GYŐZ A KÖZELSÉG KÉNYSZERE Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok In 115 116 116 117 119 119 119 120 122 122 124 125 127 127 129 129 129 132 133 136 136 137 137 138

tern

etes

források

6. fejezet • SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS
KULTÚRA, TÁRSADALOM ÉS A GYERMEK SZOCIALIZÁCIÓJA Elméletek a gyermekfejlődésről Szocializációs közegek NEMI SZOCIALIZÁCIÓ Szülők, felnőttek reakciói A nem tanulása Mesekönyvek, televízió A nemsemleges nevelés nehézségei A szociológiai vita A TELJES ÉLETÚTRA KITERJEDŐ SZOCIALIZÁCIÓ Gyermekkor Serdülőkor Fiatal felnőttkor Érett felnőttkor Öregkor ÖREGEDÉS A brit társadalom „őszülése" Hogyan öregszik az ember? Az öregedés folyamata: versengő szociológiai magyarázatok 141 141 143 145 145 146 146 146 147 149 149 150 150 151 151 151 152 153 155

TARTALOM

Az öregedés jellemzőiNagy-Britanniában Öregedéspolitika A világnépesség őszülése Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

157 160 165 167 168 168 168

7. fejezet * CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK
ALAPFOGALMAK A CSALÁD A TÖRTÉNELEMBEN A családi élet fejlődése Hol volt, hol nem volt: mesék a hagyományos családról Világszerte változó családminták CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK NAGY-BRITANNIÁBAN Altalános jellemzők A családminták változása és változatossága Egyenlőtlenség a családban Intim erőszak Családon belüli erőszak Válás és különélés A családi élettel kapcsolatos attitűdök változása Új partnerkapcsolatok és mostohacsaládok A házasság és a családi élethagyományos formáinak alternatívái A CSALÁD ÉS AZ INTIM KAPCSOLATOK ELMÉLETI NÉZŐPONTJAI Funkcionalizmus Feminista megközelítések Új nézőpontok KÖVETKEZTETÉS: VITA A CSALÁDI ÉRTÉKEKRŐL Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 172 173 173 174 175 176 176 176 179 181 181 183 187 188 192 194 195 195 196 199 201 201 202 202

8. fejezet • EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG
A TEST SZOCIOLÓGIÁJA '204 206 209 214 215 218 218 221 223 224

AZ EGÉSZSÉG ÉS A BETEGSÉG SZOCIOLÓGIÁJA Az orvostudománnyal kapcsolatos szociológiai nézőpontok Orvostudomány és egészség a változó világban Az egészséggel és a betegséggel kapcsolatos szociológiai nézőpontok AZ EGÉSZSÉG TÁRSADALMI ALAPJA Osztály és egészség Nem és egészség Etnikum és egészség Egészség és társadalmi kohézió

I TARTALOM

A FOGYATÉKOSSÁG SZOCIOLÓGIÁJA A fogyatékosság egyéni modellje A fogyatékosság társadalmi modellje Fogyatékosság az Egyesült Királyságban és világszerte Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok In . tern etes források

225 225 225 230 232 233 233 233

9. fejezet • TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS ÉS OSZTÁLY
A TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS RENDSZEREI A rabszolgaság A kasztrendszer Indiában és Dél-Afrikában A rendi tagolódás Az osztály • OSZTÁLY- ÉS RÉTEGZŐDÉSELMÉLETEK Kari Marx elmélete Max Weber elmélete Erik Olin Wright osztályelmélete AZ OSZTÁLY-HOVATARTOZÁS M É R É S E John Goldthorpe: osztály és foglalkozás Goldthorpe osztályszerkezetének értékelése OSZTÁLYTAGOZÓDÁS A MAI NYUGATI TÁRSADALOMBAN A felső osztály kérdése A középosztály A munkásosztály változó jellege A marginális osztály kérdése Osztály és életstílus Nemek és rétegződés TÁRSADALMI MOBILITÁS Összehasonlító mobilitásvizsgálatok A lefelé irányuló mobilitás Társadalmi mobilitás Nagy-Britanniában Anglia meritokrácia lenne? KÖVETKEZTETÉS: AZ OSZTÁLY JELENTŐSÉGE Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 237 238 238 240 240 241 241 242 243 244 244 245 248 248 251 252 253 256 259 261 261 262 263 264 265 265 267 267 267

10. fejezet I SZEGÉNYSÉG, TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ÉS JÓLÉT
SZEGÉNYSÉG Mi a szegénység? A szegénység mérése Kik a szegények? A szegénység magyarázata Szegénység és társadalmi mobilitás '

/
271 271 272 275 279 280

TARTALOM
••MitniiiiiiniiiiffliiiiiiíiM

TÁRSADALMI K I R E K E S Z T E T T S É G Mi a társadalmi kirekesztettség? Társadalmi kirekesztettség példái Bűnözés és társadalmi kirekesztettség A JÓLÉTI ÁLLAM A jóléti állam elméletei Jóléti állam Nagy-Britanniában KÖVETKEZTETÉS: SZEGÉNYSÉG ÉS SEGÉLYEZÉS EGY VÁLTOZÓ VILÁGBAN Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

282 282 284 287 289 289 290 297 298 299 299 300

11. fejezet • GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG
GLOBÁLIS GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉG Magas jövedelmű országok Közepes jövedelmű országok Alacsony jövedelmű országok Növekszik-e a globális egyenlőtlenség? . 305 306 307 307 307 309 309 310 312 312 317 324 324 325 328 329 329 329 333 333 335 336 336 336

ÉLET A GAZDAG ÉS A SZEGÉNY ORSZÁGOKBAN Egészség Éhség, alultápláltság és éhínség Oktatás és írni-olvasni tudás MEGGAZDAGODHATNAK-E A SZEGÉNY ORSZÁGOK? Fejló'déselméletek A fejlődéselméletek értékelése A nemzetközi szervezetek szerepe és a globális egyenlőtlenség Globális gazdasági egyenlőtlenség egy változó világban A VILÁG NÉPESSÉGÉNEK NÖVEKEDÉSE Népességelemzés: demográfia A népesség változásának dinamikája Malthusianizmus A demográfiai átmenet A változás kilátásai Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

12. fejezet • SZEXUALITÁS ÉS TÁRSADALMI NEM
AZ EMBERI SZEXUALITÁS Biológia és szexuális viselkedés A társadalom hatása a szexuális viselkedésre Szexualitás és prokreatív technológia Szexualitás a nyugati kultúrában • / / 340 340 340 342 344

TARTALOM

SZEXUÁLIS ORIENTÁCIÓ Szexuális orientáció - velünk születik vagy tanuljuk? Homoszexualitás a nyugati kultúrában Attitűdök a homoszexualitással kapcsolatban Mozgalmak a melegek és leszbikusok polgárjogaiért TÁRSADALMI NEM Társadalmi nem és biológia: természetes különbségek? Nemi szocializáció A társadalmi nem és a biológiai nem társadalmi konstrukciója Feminitás, maszkulinitás és nemi viszonyok A NEMI EGYENLŐTLENSÉG Funkcionalista megközelítések Feminista megközelítések KÖVETKEZTETÉS: TÁRSADALMI NEM ÉS GLOBALIZÁCIÓ Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

350 351 352 353 354 356 357 357 359 359 363 363 364 370 370 371 372 372

13. fejezet - FAJ, ETNIKUM ÉS MIGRÁCIÓ
ALAPFOGALMAK Faj Etnicitás Kisebbségi csoportok ELŐÍTÉLET ÉS DISZKRIMINÁCIÓ Rasszizmus A rasszizmus szociológiai értelmezései ETNIKAI INTEGRÁCIÓ ÉS KONFLIKTUS Az etnikai integráció modelljei Etnikai konfliktusok MIGRÁCIÓ ÉS ETNIKAI VÁLTOZATOSSÁG AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN Bevándorlás Etnikai sokféleség Az etnikai kisebbségek helyzete a munkaerőpiacon Lakáskörülmények A büntető igazságszolgáltatás rendszere BEVÁNDORLÁS ÉS ETNIKAI VISZONYOK A KONTINENTÁLIS EURÓPÁBAN Migráció és az Európai Unió GLOBÁLIS MIGRÁCIÓ Migrációs minták és modellek Globalizáció és migráció Globális diaszpórák KÖVETKEZTETÉSEK 376 376 379 380 380 382 385 386 386 387 389 389 393 396 399 399 403 403 405 406 407 408 409

\

TARTALOM

Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

409 410 410 411

14. fejezet « VALLÁS A MODERN TÁRSADALOMBAN
SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK ÉS ELKÉPZELÉSEK A vallás szociológiai vizsgálata ' Valláselméletek A VILÁG VALLÁSAI Totemizmus és animizmus A zsidó vallás, a kereszténység és az iszlám A Távol-Kelet vallásai Vallási szervezetek Kereszténység, nem és szexualitás A SZEKULARIZÁCIÓ ÉS A VALLÁSI MEGÚJULÁS A szekularizáció Vallás Európában Vallás az Egyesült Királyságban Vallás az Egyesült Államokban A szekularizáció elméletének értékelése A vallási fundamentalizmus Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 415 415 416 420 420 421 422 423 427 428 428 430 432 435 439 440 444 445 445 446

15. fejezet « MÉDIA
HAGYOMÁNYOS ÉS ÚJ MÉDIA Hagyományos médiumok Új média MÉDIAELMÉLETEK Funkcionalizmus Konfliktuselméletek Újabb elméletek A MÉDIA ELFOGULTSÁGA: A GLASGOW-I EGYETEMI KUTATÓCSOPORT Televíziós hírműsorok A KÖZÖNSÉG ÉS A MÉDIA Közönségvizsgálatok A média hatásai A MÉDIA ELLENŐRZÉSE Politikai ellenőrzés A globális média és a demokrácia \ 449 449 454 458 459 459 460 464 464 466 466 467 470 470 473

TARTALOM

A MÉDIA A GLOBALIZÁCIÓ KORÁBAN Zene Mozi „Szupervállalatok" Médiaimperializmus? Ellenállás a globális médiával szemben és más utak keresése KÖVETKEZTETÉSEK Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

473 476 477 478 481 483 483 484 485 485 485

16. fejezet • SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK
SZERVEZETEK Bürokratikus szervezetek A szervezetek fizikai környezete Világméretű szervezetek Gazdasági szervezetek T Ú L A BÜROKRÁCIÁN? Szervezeti változások: a japán modell A vezetés átalakulása A hálózatok elméletei HOGYAN BEFOLYÁSOLJÁK ÉLETÜNKET A SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK? Társadalmi tőke: erős és gyenge kötődések Egyedül tekézni: példa a társadalmi tőke hanyatlására? KÖVETKEZTETÉSEK Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok In 489 490 496 500 503 511 511 512 515 518 518 519 521 522 523 523 523

'

tern

etes

források

17. fejezet • OKTATÁS
AZ OKTATÁS FONTOSSÁGA AZ OKTATÁS AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN Kezdetek és fejlődés A középfokú oktatás és a politika Felsőoktatás A brit oktatási rendszer összehasonlítása más rendszerekkel AZ ISKOLÁZTATÁS ÉS A TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉGEK ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK ELMÉLETEI Ivan Illich: a rejtett tanterv Basil Bernstein: a nyelvi kódok Pierre Bourdieu: az oktatás és a kulturális újratermelés A tanulás és a fizikai munka: Paul Willis elemzése a kulturális újratermelésről Az oktatás posztmodern megközelítései 527 528 528 530 535 540 541 542 544 546 547 549

jt

/

TARTALOM

EGYENLŐTLENSÉG ÉS OKTATÁS Az iskolai teljesítmények megoszlása nemek szerint Az etnikai kisebbségek az oktatásban Az IQ és az oktatás AZ OKTATÁS ÉS AZ ÚJ KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK Technológia az osztálytermekben Eljött-e máris az e-egyetemek kora? . KÖVETKEZTETÉS: AZ OKTATÁS'jÖVŐJE Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

550 551 555 556 561 561 563 564 565 567 567 567

18. fejezet • MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET
MI A MUNKA? F I Z E T E T T ÉS NEM F I Z E T E T T MUNKA A MUNKA TÁRSADALMI SZERVEZŐDÉSE Taylorizmus és fordizmus A taylorizmusés a fordizmus korlátai A MUNKA VÁLTOZÓ T E R M É S Z E T E A nők és a munka Posztfordizmus Változási trendek a foglalkozási struktúrában MUNKAHELYI BIZONYTALANSÁG, MUNKANÉLKÜLISÉG ÉS A MUNKA TÁRSADALMI JELENTŐSÉGE A munka társadalmi jelentősége A munkahelyi bizonytalanság növekedése Munkanélküliség KÖVETKEZTETÉS: „A JELLEM KORRÓZIÓJA"? Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 571 571 573 575 579 579 587 591 598 600 600 602 607 608 609 609 609

19. fejezet • BŰNÖZÉS ÉS DEVIANCIA
ALAPFOGALMAK A BŰNÖZÉS ÉS A DEVIANCIA MAGYARÁZATA: SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK , Funkcionalista elméletek Interakcionista elméletek Konfliktuselméletek: „Az új kriminológia" Kontrollelméletek Elméleti következtetések A BŰNÖZÉS ALAKULÁSA AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN A bűnözés és a bűnözési statisztikák \ 615 615 618 621 623 627 627 628 613

/

TARTALOM

ÁLDOZATOK ÉS BŰNELKÖVETŐK A nemek és a bűnözés Ifjúság és bűnözés Fehérgalléros bűnözés Szervezett bűnözés Kiberbűnözés BÖRTÖNÖK: MEGFELELŐ VÁLASZA BŰNÖZÉSRE? KÖVETKEZTETÉS: BŰNÖZÉS, DEVIANCIA ÉS TÁRSADALMI REND Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

630 630 635 636 639 641 642 646 647 648 648 648

20. fejezet » POLITIKA,KORMÁNYZÁS ÉS TERRORIZMUS
A POLITIKAI SZOCIOLÓGIA ALAPFOGALMAIVAL KAPCSOLATOS VITÁK Politika, kormányzás és az állam Hatalom " Autoritás és demokrácia A DEMOKRÁCIA GLOBÁLIS TERJEDÉSE A kommunizmus bukása A demokrácia népszerűségének magyarázata Bajban van-e a demokrácia? Globális kormányzás PÁRTPOLITIKA AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN Új Munkáspárt POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK Globalizáció és társadalmi mozgalmak Technológia és társadalmi mozgalmak A NACIONALIZMUS ÉS A NEMZET ELMÉLETEI A nacionalizmusés a modern társadalom Állam nélküli nemzetek Nemzeti kisebbségek és az Európai Unió Nemzetek és nacionalizmus a fejlődő országokban Nacionalizmus és globalizáció A nemzetállam, a nemzeti identitás és a globalizáció A TERRORIZMUS A terror és a terrorizmus eredete Régi és új típusú terrorizmus Terrorizmus és háború Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források , \ \

651 651 652 653 656 656 658 661 663 666 667 669 670 671 673 673 675 675 676 677 678 679 680 682 685 686 687 687 688

TARTALOM

j^^l

21. fejezet • VÁROSOK ÉS VÁROSI TEREK
AZ URBANIZMUS ELMÉLETEI A Chicagói Iskola Az urbanizmus és a mesterséges környezet Értékelés A VÁROSOK KIFEJLŐDÉSE A hagyományos társadalmak városai Iparosodás és urbanizáció . A modern nagyváros kialakulása Ujabb urbanizációs trendek Nagy-Britanniában és USA-ban Urbanizáció a fejlődő világban A VÁROSOK ÉS A GLOBALIZÁCIÓ Globális városok Egyenlőtlenség a globális városokban Városi közigazgatás a globalizáció korában KÖVETKEZTETÉS: A NAGYVÁROSOK SZEREPE A GLOBÁLIS KORMÁNYZÁSBAN Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 690 691 695 696 698 698 698 700 701 709 712 713 716 716 721 722 723 723 723

.

22. fejezet • KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK
A KÖRNYEZET MINT SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉS KÖZÖS KÖRNYEZETÜNK A növekedés határai Fenntartható fejlődés Fogyasztás, szegénység és a környezet Veszélyforrások TECHNOLÓGIAI EREDETŰ KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK Globális felmelegedés Genetikailag módosított élelmiszerek A globális „kockázattársadalom" ELŐRETEKINTÉS Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott Internetes források IRODALOM ALAPFOGALMAK MUTATÓ 727 728 728 729 729 731 737 738 743 746 748 749 750 750 750 751 775 797

olvasm

ányok

Előszó az ötödik kiadáshoz

^

Könyvem negyedik kiadása a 2 0 0 1 . szeptember 11-i eseményeket megelő­ zően jelent meg. Az ötödik kiadásban igyekeztem lépést tartani társadalmi világunk jelentős változásaival, taglalva az említett eseményeket követő éve­ ket is, ezért a szöveget egyrészt alaposan átdolgoztam, aktualizáltam, más­ részt jócskán belefoglaltam új anyagokat is. Akárcsak a korábbi kiadásokban, ezúttal is arra törekedtem, hogy könyvem olvasmányos, érdekfeszítő legyen, ugyanakkor tartalmazza a tudományág legújabb eredményeit. A kötetben most először részletesen foglalkozom a globális egyenlőtlenséggel, a terro­ rizmussal, az egyéni életúttal, az öregedéssel, a fogyatékossággal és más új, időszerű témákkal. Ezeket az új részeket úgy próbáltam összeilleszteni a ko­ rábbi kiadásokból megtartásra érdemesnek bizonyult szövegrészekkel, hogy a könyv ezután is méltó legyen az elismerésre, és a szociológiatanítás napra­ kész alapművének tekintsék.

Köszönetnyilvánítás

Itt mondok köszönetet mindenkinek, aki segített könyvem elkészítésében. Hálás vagyok az előző kiadás sok olvasójának hasznos észrevételeikért. Az ötödik kiadás nem készülhetett volna el Simon Griffiths tevékeny részvétele nélkül, aki hónapokat szentelt a kötet gondozásának. Ha e könyv bármilyen beccsel bír, az éppúgy az ő érdeme, mint az enyém. Sokkal tartozom neki ezért. Szeretnék köszönetet mondani azoknak a társadalomtudósoknak, akik könyvem készülőfélben lévő fejezeteit véleményezték. Oly sokan voltak, hogy nehéz volna felsorolni őket, de észrevételeik rengeteget segítettek. Ki­ adóm, a Polity Press munkatársai közül főként John Thompsont, David Heldet, Gill Motley-t, Neil de Cortot és Breffni O'Connort illeti köszönet. Emma Longstaff alapvető szerepet játszott a könyvkészítés teljes folyamatában. Nagyszerű volt vele dolgozni. Sarah Dancy a szöveggondozásban remekelt, nagyon hálás vagyok, hogy semmi nem kerülte el a figyelmét, és mindig megtalálta a legjobb megoldást. Végül köszönettel tartozom Alena Ledenevának a fáradhatatlan támogatá­ sért és biztatásért.

és a szükséges szelekció ellenére ismertetni tudom az összes fontos szociológiai nézőpontot. de gyakran hivatkozom Oroszországra és a kelet-európai társadalmakra is. mint amelyek a 18. napjainkban pedig egyértelműen az egész világra kiterjedő in­ tegráció folyamatainak felgyorsulását tapasztalhatjuk. taglalja a kortárs szociológusokat érdeklő legfontosabb problémákat is. mert ma igen fontos az iparosodott és a fejlődő világ kölcsönös függősége. ku­ tatási eredményeire. Az így létrejött világ a szociológiai elemzés legfőbb tárgya. Ezenfelül nagy hangsúlyt fektetek a szociológia és az antropológia kapcsolatára. Mivel ma a világ különböző társadalmai szoros kö­ telékekkel kapcsolódnak egymáshoz. amely amellett. A szociológia azok­ nak az átalakulásoknak köszönheti létét. Azóta jóval több vitát kavar a globalizáció. mert vizsgálódási körük jelentős mértékben megegyezik. akárcsak a hozzá kapcsolódó egyes információtechnológiai változások. hogy egy-egy társadalom intéz­ ményeinek a bemutatására szorítkozunk. a témák tárgyalását más kultúrákból merített sokszínű anyag teszi kiegyensúlyozottá.A kötet tartalmáról Ez a könyv abban a hitben íródott. hogy több vo­ natkozásban eredeti. Az egyik fő téma a változó világ. és lehetséges. 1989-es kiadásában újdonságnak számított. külön lehet tanulmányozni. amely maga is sokat fejlődött. Harmadszor: a könyvben erősen érvényesül az összehasonlító szemlélet­ mód. amelyekben lényeges változások zajlanak. A könyv lénye­ gesen több anyagot tartalmaz a világ szegényebb országairól. ugyanakkor a különböző fejezetekben kitérek a tudományág legújabb elképzeléseire. amelyek kiszakították a Nyugat ipa­ rosodó társadalmi rendjét a korábbi társadalmakra jellemző életformákból. Bár elsősorban Nagy-Britanniával foglalkozom. Remélem. az efféle vizsgálódás akkoriban még a tudományág technikai jellegűbb területein is gyerekcipőben járt. FŐBB TÉMAKÖRÖK A könyvet egy sor alaptéma köré rendeztem. hogy eljárásom semmiféleképpen nem elfo­ gult. A szociológiá­ ban túl sokáig uralkodott az a nézet. A múltban sem léteztek egymástól elszigetelt társadalmak. A társadalmi vál­ tozások üteme azóta is szakadatlanul nő. hogy a szociológia kulcsszerepet játszik a modern szellemi életben és központi helyet foglal el a társadalomtudomá­ nyok között. hogy olyan alapvető változások előtt állunk. mind pedig a ma zajló változások fő irányainak megragadása. Ebbe főként más nyugati országokban végzett ku­ tatások tartoznak. A szociológia legfontosabb feladatai közé tartozik mind a múlt­ ban történt átalakulások feltérképezése. Ez világosan megmu­ tatkozik például az egész világot átfogó nemzetközi kereskedelemben. Olyan könyvet igyekeztem írni. A globalizációt azért is lényegesnek tartom. században zajlottak le. Könyvem első. mint a koráb­ ban megjelent szociológiai alapművek. hogy minden társadalmat önmagában. A kötet második fő témája a globalizálódó társadalmi élet. század végén és a 19. és szinte teljesen eltűntek a tradicio- . Kerültem a túl bonytmiltrfogalmak bevezetését. ezek mind sajátos jelleget köl­ csönöznek munkámnak. A szociológiát nem lehet úgy tanítani. hogy foglalkoztam a globalizáció hatásával.

és makroszinten is elemezzük.A KÖTET TARTALMÁRÓL nális társadalmi rendszerek. hogy a mikroszinten zajló interakció hat a szélesebb társadalmi folyamatokra. ha mikro. a kulturális sokszí­ nűség megbecsülésére tanítanak és segítik megérteni a társadalmi intézmé­ nyek működését. hogy vázoljuk egy-egy esemény történeti kontextusát. Könyvemben mindenütt kitérek a történeti szociológia újabb eredményeire. Ötödször: a szövegben végig megkülönböztetett figyelmet szenteltem a társadalmi nemmel kapcsolatos kérdéseknek. Ugyanakkor a nemek viszonyának kérdései anynyira lényegesek a szociológiai elemzésben. \ / A hatodik téma a mikro. A társadalmi nem vizsgálata ma már a szociológia egyik önálló területének számít . az önismeret révén pedig jobban megérthetjük a társadalmi világot.és makroszintek összefüggése.e kötetben is egy teljes fejezetet szántam a témához kapcsolódó elméleti munka és kutatás fel­ térképezésére (12. Ez úgy értendő. A kötetben sokszor rámutatok. hogy nem ki­ zárólag a múltat vetjük alá szociológiai vizsgálatnak. hogy jobban megérthe­ tünk egy-egy társadalmi szituációt. fejezet). a szociológia és az antropológia is egyre inkább összeolvad. A szociológiai gon­ dolkodás nagy segítség önmagunk megértéséhez. a legtöbb fejezetben ez adja az értelmezési keretet. hanem jelenlegi in­ tézményeinket is megpróbáljuk érthetőbbé tenni a történeti megközelítés segítségével. Az utolsó téma a társadalmi és a személyes kapcsolata. A szociológiatanulás felszabadító élmény lehet: általa átláthatjuk mások helyzetét. Ezért több fejezet is tartalmaz a társadalmi nemmel foglalkozó részt. új nézőpontokból mutatja meg viselkedésünk mozgatórugóit. hogy egyre hangsúlyosabbá válik a történeti elemzés. Ez n e m pusztán azt jelenti. fejleszthetjük képzelőerőnket. . ezáltal a szociológia gyakorlata az emberi szabadság lehe­ tőségeit javítja. és a makroszintű folyamatok is befolyásolják mindennapi éle­ tünket. Az utóbbi években a szociológia egyik legfontosabb fejleménye. A negyedik téma a szociológia szükségképp történeti szemlélete. Az így születő szociológiai elképzelések megkérdőjelezik a dogmákat. és segít megismerni a miénkétől különböző kulturális környezeteket. Mindig felhívom az olvasók figyelmét arra. hogy nem utalhatók egyszerűen a tudományág egyik alosztályába.

polity. amelyben az olvasó haszonnal tallózhat. Mindegyik fejezet többé-kevésbé önálló egységet alkot. de gyakran merítettem szemléltető anyagot más forrásokból is (például újságcikkekből). akik e tudományágat tanítják. amelyet a világháló kínál. miközben a megfelelő helyeken más fejezetekhez is kapcsolódik. minél inkább „meglepetések­ kel teli" könyvet írni. uk/giddens5 címen). amely szándékaim szerint egyaránt hasznára válik azoknak. így fontos új dimenzióval egészül ki a Szociológia ötödik kiadása. hogy a könyv többféleképp is forgatható. ugyanakkor megpróbáltam minél érdekesebb. Különösebb veszteség nélkül lehet egy-egy fejezetet kihagyni vagy más sorrendbe állítani. egy helyen találhatja meg a korábbi fejezetekben említett fontosabb_azoeielégiai szakkifejezéseket. Igyekeztem a lehető legegyszerűbb és legközvetlenebb stílusban fogalmazni. hogy az olvasó konkrét példáim révén könynyebben megértse az ismertetett gondolatokat. amely kritikai gondolkodásra ösztönöz és segíti az elmé­ lyülést könyvem egy-egy témájában. mi­ közben arra is ügyeltem. elképzeléseket és elmélete­ ket. Emellett a kötet külön honlappal is kiegészül. A fejezetek végén felsorolt internetes források kiindulópontul szolgálnak az emberekkel és a szociológiával kapcsolatos információk gazdag tárházá­ hoz. Itt az oktatók és a diákok egyaránt számtalan olyan for­ rást találhatnak. akik most ismer­ kednek vele. Végig arra törekedtem. A fejezetek sorrendjét is úgy alakítottam.A kötet felépítéséről Kötetem nem az alapvető szociológiai fogalmak elvont fejtegetésével kezdő­ dik. amely bőséggel tartalmaz további anyagokat (elérhető a http://www. az egyes kurzusok igényeihez igazítható legyen. hogy az olvasó fokozatosan mind mélyebb ismereteket szerezzen a szociológia különböző területeiről. és azoknak is. A kötet szö­ vegében vastag betűs kiemelés jelöli az Alapfogalmakban szereplő terminu­ sokat.co. átfogó fogalomtárba. . Ezeket inkább a könyv végén foglaltam egy bővebb. E példák rendszerint szociológiai kutatásokból származnak.

Ml A SZOCIOLÓGIA? A SZOCIOLÓGIAI SZEMLELET Szociológiai tanulmányok A SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS KIALAKULÁSA Elméletek.és makroszociológia MIRE JÓ A SZOCIOLÓGIA? Összefoglalás Internetes források . elméleti megközelítések Az első teoretikusok Újabb szociológiai szemléletmódok Elméletalkotás a szociológiában Elemzési szintek: mikro.

a kokainfogyasztást is. mégis sokféleképp. aki képes elszakadni személyes körülményeitől. szemben például a marihuánával. Sokan azért isznak kávét. A szocio­ lógiai munka alapja az. század elején olyan világban élünk. akkor va­ lószínűleg a találkozás és a beszélgetés fontosabb számukra. Harmadszor: a kávéivó bekerül a társadalmi és gazdasági kapcsolatok egész világra kiterjedő. pél­ dául az iszlám fundamentalizmus erősödésének a boncolgatása. hogy a kávé nem csupán ital. Hogyan keletkezett ez a világ? Miért különbö­ zik ennyire az életünk szüleink. hogy ki kell bontakoztatnunk a képzelőerőnket. amilyenek vagyunk. a rituális cselekvésre . és tágabb kontextusba tudja helyezni a dolgokat. az talán nem az. amely a társas rituálé alapja. hogyan . Az evés-ivás min­ den társadalomban alkalom a társas interakcióra. A legtöbben úgy szemléljük a világot. A kávé olyan A SZOCIOLÓGIAI SZEMLÉLET A szociológiai gondolkodásmód elsajátítása (más szóval látóterünk szélesítése) azt jelenti.Ma. miért vannak ilyen különbségek.és az alkoholfogyasztást. és miért cselekszünk úgy. ami körülveszi.alig észrevehetően. A kávéiváshoz kapcsolódó rituálé gyakran sok­ kal fontosabb. Vegyük azt az egyszerű példát. Ugyanakkor irányíthat­ juk a sorsunkat és jobbá tehetjük az életünket. feszültségelfés társadalmi szakadékok jellemzik. amelyek tolerálják a marihuána-. Másodszor: a kávé drog. hogy megiszunk egy csésze ká­ vét! Szociológiai szemszögből mit mondhatnánk viselkedésünk e látszólag érdektelen mozzanatá­ ról? Rengeteget.tükröződnek társadalmi tapasztalataink kontextusai egyéni életünkben. Ugyanakkor vannak olyan kul­ túrák is. amellyel a napjuk indul. A kávészüne­ tek elviselhetőbbé teszik a hivatalban eltöltött hosszú napot vagy az éjszakába nyúló tanulást. Sok nyugati számára a reggeli kávézás köré szerveződik egy személyes szokás: fontos első lépés. a cso­ portokkal és a társadalmakkal foglalkozó tudo­ mány. hanem a naponta ismétlődő társadal­ mi rítusok részeként szimbolikus értékkel is bír. Ezt sokszor a nap későbbi részében másokkal közös kávézás követi. rendkívül bonyolult rendszerébe. amit egy amerikai szerző. sok minden­ ben . A szociológia az ember társas életével. C. A szociológiai vizsgálódás köre rendkívül tág. amely koffeintartalmá­ nál fogva serkenti az agyműködést. szerzésének rutinszerű folyamata. hogy hogyan viselke­ dünk társas lényként. szükségszerűnek. a 2 1 . amely ebből adódóan alapvető szerepet játszik a modern szellemi életben. nagyszüleink éle­ tétől? Vajon mit hoznak majd az eljövendő vál­ tozások? Leginkább ezekre a kérdésekre próbál választ találni a szociológia. amely igencsak nyugtalanító. jónak vagy igaznak tekintünk. Ha két em­ ber megbeszéli. Arra tanít minket. A szociológia megmutatja. hogy elvonatkoztassunk min­ dennapi életünk szokványos cselekvéseitől. éppúgy beletartozik az egyé­ nek közötti futó utcai találkozások elemzése. miközben a modern tech­ nológia egyre pusztítóbb támadásokat intéz a ter­ mészeti környezet ellen. A szocioló­ gus olyasvalaki. A szociológiai képzelőerő mindenekelőtt /azt követeli tőlünk. az a tudományág. ami a korábbi nemzedékek számára teljesen el­ képzelhetetlen volt. Wright Mills találóan szociológiai képzelőerőnek nevezett (Mills 1970). rabul ejtő vállalkozás. mély konfliktusok. hogy nem szakadunk ki életünk megszokott keretéből. attól. mint magának az italnak az elfo­ gyasztása. miért vagyunk olyanok. mert „feldobja" őket. és hogy életünk „adottságait" a történelmi és társadalmi erők jócskán befolyásolják. ugyanakkor fényes jövőt ígérf Ez a világ az állandó változások korát éli. hogy együtt kávéznak. A szociológusokat az ér­ dekli.ezek bőven adnak vizsgái­ nivalót a szociológiai elemzésnek. hogy megértsük. mint a globális társadalmi folyamatoknak. A kávé szokásformáló anyag. pró­ báljuk új módon szemlélni őket. Lenyűgöző. ahogyan cselekszünk. A szociológiai szem­ lélet alapfeltétele. hogy amit természetesnek. hiszen magunkat vizsgáljuk: azt. a nyugati kultúrák­ ban azonban az emberek többsége a szenvedélyes kávéfogyasztókat nem tekinti „kábítószeresek­ nek". Az alkoholhoz hasonlóan a kávé is társa­ dalmilag elfogadott kábítószer. Először is rámutathatunk. sojt. hogy sokkal tágabb keretben kell látnunk. de nem helyeslik a kávé. A szocio­ lógiatanulás nem lehet csupán az ismeretek meg­ . mint maga az ital.

Ötödször: a kávé a mai globalizációról. a banán. vagy amelyet a „méltányos kereskedelem" keretei közt értékesítenek (olyan rendszereken keresztül. Az ilyen globális tranzakciók tanulmányozása a szocioló­ gia fontos feladata. Az olaj mellett a kávé a legértékesebb árucikk a nem­ zetközi kereskedelemben. amely nem tart-1) ja tiszteletben az emberi jogokat és nem törek­ szik a környezet védelmére. milyen kávét választ és hol veszi meg. a Nyugat gyarmati terjeszkedésével kezdődött. „nagyüzemi" üzletlán­ cokkal szemben a „független" kávéházakat pár­ tolja. A nyugati étrend számos egyéb is­ mert összetevőjével együtt . mégis főként szegény országokban termesztik. koffeinmen­ tes. hogyan szerezhetnek tu­ domást az emberek a globalizáció révén a föld- . Bár a kávé a Közel-Keletről származik. hogy nem vesznek olyan országból kávét. Van. milyen múltbeli társa­ dalmi és gazdasági fejlődési folyamatok eredmé­ nye ez az ital. ha kávézni megyünk a barátainkkal. A kávé népszerűségének növeke­ désével márkanevekkel differenciált és politiká­ val átitatott termékké vált: ma már a fogyasztó életstílusát határozza meg. vagyis semmiféle értelem­ ben nem „természetes" része a nyugati étrend­ nek. A kávékedvelők elhatározhatják. amely organikus. a burgonya és a cukor . nem is gondolunk arra. amelyeket annak ide­ jén európai országok gyarmatosítottak (Dél-Ame­ rikából és Afrikából). szállítása és elosztása szükségessé teszi számta­ lan. nem­ zetközi kereskedelemről. a kávéivótól sok ezer mérföldnyire élő em­ ber folyamatos egymás közötti ügyletét. amely bolygónk leggazdagabb részeit kö­ ti össze a legszegényebbekkel: a gazdag orszá­ gokban nagy mennyiségben fogyasztják. Ma gyakorlatilag minden Nyugaton fogyasztott kávé olyan térségekből érkezik. sok ország számára a legnagyobb bevételi forrás. emberi jogokról és kör­ nyezetpusztításról folyó viták középpontjában álló termék. hogy csak olyan kávét iszik. amelyekben a fejlődő országok kis­ termelői a teljes piaci árat megkapják). A gyarmati örökség óriási hatást gyakorolt a globális kávékereskedelem fejlődésére.Ml A SZOCIOLÓGIA? Az is egy társas rituálé része. termék.mint a tea. tömeges fogyasztása mintegy két évszázaddal ezelőtt.a kávét is csak az 1800-as évek vége óta fogyasztják széles körben (az elit körében már korábban divatossá vált a kávézás). mivel manapság életünket je­ lentős mértékben befolyásolják az egész világra kiterjedő társadalmi hatások és kommunikációs hálózatok. aki úgy dönt. aki a Starbuckshoz hasonló. A szociológusok azt igyekeznek megérteni. Van. A kávé termesztése. Negyedszer: amikor kávénkat kortyolgatjuk.

szeretne jó álláshoz jutni. Talán már középkorú vagy idősebb. miért döntött úgy. Az egyetemi hallgatók nem a népesség átlagos tagjai. amely sokakat foglalkoztató társadalmi trendeket jelenít meg. ha egy társadalomban milliók kerül­ nek ugyanilyen helyzetbe: közüggyé válik. hanem többnyire jobb helyzetű családokból származnak. századi Nagy-Britannia elitje számára a kávéház szol­ gált a társalgás és a politikai szervezkedés legfőbb szín­ tereként. Szociológiai tanulmányok A szociológiai képzelőerő segítségével felismer­ hetjük. hogy az olvasó a fenti kérdések^ egyikére-másikára nemmel válaszol! Lehet. Nézzük. aki megéli . A 18. ugyanakkor rámutat. Épp ebből követ- . Attitűdjeik rendszerint hasonlóak barátaik és ismerőseik attitűdjeihez. hogy egy kisebbség tagja vagy szegénységben él. amely személyes tragédia lehet annak.sok közös jellemzője lehet másokkal. hogyan viselkednek az emberek egy-egy csoportban? . hogy a válás egy. hogy fanyalgó egyetemi hallgató. De tegyük fel. hogy szociológiát tanul! Lehet. Mégis jó­ val többről van szó. Bármi is az indítéka. de nem lelkesedik a tanulásért? Nem tudja igazán. akit kitesznek az állásából. kerekség távoli tájain zajló fontos eseményekről. hogy valamiképp összefügg azzal. akik érdeklődnek a szociológia iránt. Próbálja most olvasóm ilyen szemmel nézni a saját életét! Nem kell feltétlenül aggasztó ese­ ményekre gondolnia. Vegyük például azt. a mai Nagy-Britanniához hasonló társadalom­ ban közösségi ügy (public issue) is: a házasságok több mint harmada tíz éven belül felbomlik. illenek-e az olvasóra a következő jel­ lemzők! Fiatal? Fehér? Értelmiségi vagy szellemi foglalkozású? Végzett vagy most is végez rész­ idős munkát. mi a szociológia. hogy aztán új ismereteiket hasznosítva éljenek és cselekedjenek. hogy megszerezze a diplomáját.bár talán nem is tud róla . Ve­ hetjük példának a munkanélküliséget is. olvasómnak . akinek azért kell szociológiát tanulnia. Vagy lehet lelkes olvasó.Ezekre a kérdésekre álta­ lában olvasóim több mint háromnegyede igennel válaszol. Egyéni döntése a tágabb társadalomban elfoglalt helyzetét tükrözi.Mills ezt hívja személyes gondnak (personal trouble) -.A méltányos kereskedelemben részt vevő dél-amerikai szövetkezet kávészemeket válogató munkásainak a kávé biztosít megélhetést. hogy kiegészítse jövedelmét? Ha befejezi az iskolát. valójában szé­ lesebb körben érvényes kérdéseket vet fel. de úgy véli. Pél­ dául a válást nehezen dolgozza fel az. és nem tud másikat találni. amely látszó­ lag csak az egyént foglalkoztatja. hogy sok olyan esemény. hogy miért lapozgatja a könyvemet. aki szeretne elmélyedni a tárgyban. mint egy-egy ember kétség­ beeséséről. milyen döntéseket tartunk elfogadha­ tónak. Társadalmi hátterünk igen nagy mértékben meg­ határozza.

és házassági rendszerek változá­ saiban? Az efféle kérdések megválaszolásához nélkülözhetetlen az elméleti gondolkodás.Ml A SZOCIOLÓGIA? keztethetünk azonban más jellemzőire. Bár mindannyiunkat befolyásol a társadalmi környezetünk. vagy lehet. „épí­ tőköveik": a magunkfajta emberek. A szociológia tudomány­ területén sosem alakult ki egységes törzsanyag a mindenki számára elfogadható elképzelésekből. hogy idáig jus­ son. ehhez viszont magyarázó elméleteket kell kidolgoznunk. Persze a tényfeltárást és az elméletalkotást sosem lehet teljesen szétválasztani. A „gyakorlatias emberek" általában gyanak­ vók az elméletalkotókkal szemben. ezért nem kell foglalkozniuk elvontabb gondolatokkal . Arra utal. Amikor .meghozzuk ezeket a döntéseket. hatunk a kávétermelők éle­ tére. amelyben mozgunk. milyen feltételek között indult meg maga az iparosodás? Miért ta­ lálhatunk eltéréseket különböző társadalmak iparosodási folyamatai közt? Miért tulajdonítunk szerepet az iparosodásnak a büntetési módszerek vagy a család. amelyekkel a megfigyelt szituációk széles köre magyarázható.mégis elmondhatjuk. amikor megmondta nekik.). mint az iparosodásnak a társa­ dalomra gyakorolt hatása.vagy presszókávét iszunk-e. és hogyan lehet a legjobban értelmezni a kutatási eredményeket. hogyan formál minket a társadalom és hogyan formáljuk önmagunkat. amely az emberi cselekvéstől függetlenül létezik. Vi­ selkedésünkben és az egymással kialakított kap­ csolatainkban vannak ugyan szabályszerűségek. de honnan ered. és megpróbálnánk rá­ mutatni. és szeretik azt hinni magukról. Például az iparosodás­ ról alkotott elmélet kidolgozásakor igyekeznénk megragadni az ipari fejlődés különböző folyama­ tainak főbb közös jegyeit. miként kell tanulmányozni az emberi viselkedést. miért történnek a dolgok. A szociológusok gyakran körömszakadtáig vi­ tatkoznak arról. elméleti megközelítések Például amikor egy olyan összetett dolgot igyek­ szünk megérteni. Sok szociológus dolgozik elsősorban tényfeltárással. de a társadalmi struktúra nem hasonlítható va­ lamilyen fizikai struktúrához. amelyeket szociológiai tanulmányaik kezde­ tén megismerhetnek. a szociológia azonban nem szorítkozhat a tények gyűjtésére.alakítja . Közkeletű tévedés. hogy ma reggel ká­ vét vettem. mennyire fontos az elméletalkotás a szocio­ lógiában. aligha tudnak magyarázatot találni a modern társadal­ mak sokrétűségére. ha a tényfeltárás eszközeivel igazolhatók. Azt is tudni akarjuk. hogyan történnek a dolgok. A társadalmi struktúra fogalma fontos szere­ pet játszik a szociológiában. A tények értelmezéséhez elméletekre van szükségünk. bármennyire fontosak. hogy „talpraesettek". Például tudjuk. hogy tejes. talán szembe kellett néznie barátai és mások ellenérzéseivel. ha a kutatást szigorúan gyakorlati céllal végzik. Egyéniségünket mi alakítjuk ki. hogy bizonyos összeget fizettem érte. Elméletek. Térjünk vissza a kávé példájához! Az a csésze kávé nem magától kerül az asztalunkra. akkor for­ máljuk a kávé piacát.több millió embertársunkhoz hason­ lóan .vagy cselekvéshal­ mazokból állnak. rögtön megmutatko­ zik. hanem strukturáltak. a tudományág természetében keresendő: a szo­ ciológia a mi életünkkel. hogy a kávébabot Közép-Amerikában termesztet­ ték stb. ha önma­ gunkat próbáljuk tanulmányozni. hogy felsőfokú ta­ nulmányait főfoglalkozású szülőként folytatja. Ez akkor is igaz. minden pilla­ natban átalakítják őket elemi alkotórészeik. például egy épü­ lethez. a mi viselkedésünkkel foglalkozik.a körülöttünk lévő társadalmi világot és ugyanakkor strukturálódik is e társa­ dalmi világ hatására. Tevékenységünk egyszerre struk­ turálja . hogy éle­ tünk társadalmi kontextusai nemcsak véletlen­ szerűen kialakuló esemény. érdekesek (tény az. hogy a tények magukért beszélnek. hogy e jegyek közül melyek a legfonto­ sabbak a szóban forgó fejlődés magyarázatában. Vajon ők miért nem tudnak megegyezni egymással úgy. Csak akkor alakít­ hatunk ki helytálló elméleti megközelítéseket. A tények feltárása megmutatja. hogy melyik kávézóba me­ gyünk. a világ másik felén is élhetnek. A szocioló­ gia azt az összefüggést hivatott vizsgálni. sajátos módon meghatározott mintába rendeződnek. mint a természettudományok művelői? A válasz . és nincs könnyű dolgunk. viselkedésün­ ket nem egyszerűen ez a környezet határozza meg. hogy egyetemre készül. akik tőlünk óriási távolságra. Valószí­ nűleg meg kellett küzdenie azért. Az emberi társadalmakban sosem szűnik meg a strukturálódás folyamata. hogy minden gyakorlati döntés alapja legalább részben valamilyen el- A SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS KIALAKULÁSA Sokan meghökkennek a többféle megközelítés­ től. Mi dön­ tünk például arról. hogy az iparoso­ dás nagy hatást gyakorolt a modern társadalmak kialakulására. Az elméletalkotás során elvont értelmezéseket alakítunk ki. de ha ezt nem vala­ milyen elméleti tudásra alapozva teszik.

milyen mértékben követhe­ ti a szociológia a természettudományokat. hogy téves. Ehhez hasonlóan értelmezheti megfigyeléseit a szociológus elméletek keretében. a 16. A tudományunkban kibontakozott különféle el­ méleti megközelítések más-más módon láttak neki e kérdések megválaszolásának. Ez az emberi viselkedés egyik elméleti értelmezése. cselekvést és intézményeket. hogy a természeti eseményeket. (A modern tudomány megszületése előtt sokan hitték. még ha gyakran kimondatlanok is. A címe azonban. FEJEZET Brueghel fenti képén számos ember foglalatoskodik különös tevékenységekkel. például a földrengést istenek vagy szellemek idézik elő. Például elképzelhető. Az elméleti gondolkodásnak megoldást kell találnia az ember társadalmi életének vizsgálatá­ ban felmerülő általános problémákra. században közkeletűek voltak. amelyek nemzedékről nemzedékre hagyomá­ nyozódtak.a nekik juttatott bér . A kép valójában több mint száz olyan szólást ábrázol. Első pillantásra a festménynek nincs sok értelme. vannak elméleti feltevései. mit keressünk. Elméleti megközelítés nélkül azt se tudnánk. mert segítségével meg­ világítható a kutatás során gyűjtött tények értel­ me. a Flamand közmondások segít megérteni.ösztönzi szorgos munkára. amelyek a festésekor. miről van szó. Mondjuk feltéte­ lezi. amikor meg­ próbáljuk eldönteni. Az elmélet azonban nem csak azért foglal el fontos helyet a szociológiában. De bárhogyan is gondolkodik az üzleti tevékenységről. Nem kínálkozik egyszerű megoldás.) Bár a korábbi idők szerzői is megvilágították az emberi viselkedés és társadalom természetét. rá­ adásul az iparszociológiai kutatásokból kiderül. emberek mindig is kíváncsiak voltunk visel­ kedésünk mozgatórugóira. Az első teoretikusok Mi. és még a filozófiai jellegű kérdésekre is választ kell adnia.I 1. és gyakran vallási formát öltöttek. a társadalom szisztematikus vizsgálata viszonylag) . Az önmagunk meg­ ismerésére tett kísérletek azonban évszázadokon keresztül olyan gondolkodásmódokra épültek. vagy hogyan foglalhatjuk a legjobban fogalmi keretbe az emberi tudatot. hogy alkalmazottait főként a pénz . amikor vizsgálódni kezdünk vagy értelmezni próbáljuk egy kutatás eredményeit. hogy egy üzleti vállalkozás vezetője ügyet sem vet az „el­ méletre". méleti feltevés.

mint a mai szocioló­ gusok: Milyen az emberi természet? Miért szerve­ ződik így a társadalom? Hogyan és miért változ­ nak a társadalmak? Modern világunk gyökeresen eltér a múlt világától. amely nagyjából a reneszánsz idejére tehető. hogy a társadalom Isten akaratának megnyilvánulása. milyen a világ most. ezért alkotta meg a „szociológia" szót. A szociológia szüle­ tésének hátteréül egy sor viharos erejű változás szolgált. valamint az a hit. érzékeléssel történő megfigye­ lésekből olyan törvényekre következtethetünk. A 19. A francia forradalom jelentős társa­ dalmi változásokat hozott. a társadalmat már nem természetfeletti. A pozitivizmus feltevése. hogy mindegyik tudományágnak megvan a maga tár­ gya. hogy a világ megismerésére irá­ nyuló emberi törekvések teológiai. amellyel éppúgy ma­ gyarázhatók a társadalmi világ törvényei. Eszerint gondos. A szociológia pozitivista megközelítése arra a meggyőződésre épül. hanem természeti keretek között kezdték vizs­ gálni. ahogyan a természeti világ törvényeinek fölfedezése révén irányíthatjuk és előre láthatjuk az eseményeket környezetünkben. Éppen úgy.akárcsak a fizikai világ . úgy vélte. A teológiai stádiumban a gondolkodást vallási eszmék vezé­ relték. szerette volna megkülönböztetni saját nézeteit. az emberi társadalmat vezér­ lő törvények kipuhatolásával sorsunkat is irá­ nyíthatjuk és közelebb juthatunk az emberiség jólétének megteremtéséhez. amelyeket Európában az 1789-es francia forradalom és az ipari forradalom kezdete indí­ tottak el. Az események közötti ok-oko­ zati kapcsolat megértésével a tudós előre láthat­ ja. azért. az 1800-as évek elejére tehető. az erősödő iparosodás pedíg megváltoztatta a francia népesség tradicio­ nális életét. miután azonban a vele vi­ tatkozók is elkezdték használni ezt a kifejezést. Comte eredetileg a „társadalmi fizika" meg­ nevezést alkalmazta. amely kimondja. a szociológia feladata. hogyan fognak bekövetkezni a jövőbeli ese­ mények. ame­ lyekkel a fizikában vagy a kémiában vizsgálják a világot. kezdete az 1700-as évek végére. hogy segítsen megérteni. századi gondolkodók ugyan­ olyan kérdéseket tettek fel. hogy mind egy közös logikára és az egyetemes törvények feltárására irányuló tu­ dományos módszerre épül. amelynek megalapítására készült: Comte gondolkodása tükrözte kora kavargó eseményeit. amelyek a megfigyelt jelenségek közötti összefüg­ gést magyarázzák. A legnagyobb szerepet közülük általában Au­ guste Comte-nak (1798-1857) tulajdonítják. amelyet Koperni­ kusz.állandó tör­ vényeknek engedelmeskedik.Ml A SZOCIOLÓGIA? új fejlemény. Auguste Comte (1798-1857) . mert tőle ered a „szociológia" szó. hogy a tu­ domány csak megfigyelhető. hogy a szociológiában a társadalom tanulmányozása során ugyanazokat a szigorú tudományos módszereket kell alkalmazni. A fordulópontot az jelentette. Galilei és Newton felfedezései és eredmér Auguste Comte Egyedül nyilván senki nem alapíthat meg egy tel­ jes tudományágat. Bár Comte felismerte. A metafizikai stá­ diumban. hogy a megfigyelés­ ből. Comte megalkotta a három stádium törvényét. összehasonlításból és kísérletezésből szár­ mazó empirikus eredmények alapján ismereteket szerezhetünk a társadalomról. ha másért nem. Comte szerint a tár­ sadalom . hogy a vallás he­ lyett a tudományt állították a világ megértésének szolgálatába. Ezek a változások lerombolták a hagyo­ mányos életformákat. ezért a gondolkodóknak is új módon kellett értelmezniük a társadalom és a természet világát. hogy ne­ vet adjon a tárgynak. mint ahogyan a természettudomány magyarázza a fizi­ kai világ működését. Comte olyan társadalomtudomány megteremtésére törekedett. A pozitív stádiumban. metafizikai és pozitív szakaszokon haladnak át. és mit tartogathat a jövő. közvetlen tapasz­ talással megragadható dolgokkal foglalkozhat. Comte a szociológiát pozitív tudománynak lát* ta: úgy vélte. így a korai szociológiai gon­ dolkodás kialakulásához is sokan hozzájárultak.

Pályája későbbi szakaszában Comte nagysza­ bású terveket vázolt fel arról. Sürgette az „emberiség vallásának" megalapítá­ sát. az egyén szerepének felértékelődésével és egy új társadalmi rend kialakulásával. illetve a munka és a gazdasági élet tár­ gyalásakor is találkozhat az olvasó Durkheim el­ képzeléseivel.az egyes emberek életén és látásmódján túli . mint a természet tárgyait vagy eseményeit. Bár Comte-nak a tár­ sadalom újjászervezéséről kialakított elképzelése sosem valósult meg. és úgy vélte. Émile Durkheim (1858-1917) gia mint empirikus tudomány jelentőségével. elődje elképzeléseit többnyire túlságosan speku­ latívnak. aggasztották az iparo­ sodás okozta egyenlőtlenségek. hogy a társadalmi életet ugyan­ olyan pontosan lehet vizsgálni. a tudományos módszereket igyekeztek alkalmazni a társadalmi világra is. Noha Durkheim számos vonatkozásban tá­ maszkodott Comte munkájának egy-egy elemére. Durkheim a szociológiát új tudománynak tekin­ tette. valamint az er­ kölcsi tekintély forrásaival és jellegével. de általánosságban minden emberi társadalmat is. mint a természet tu­ dományos vizsgálata során. Három fő témával foglalkozott: a szocioló- . amelyek for­ málják az egyén cselekvését. A társadalmi tények egy másik jellemzője az. hogyan lehetne. hogy a társadalomnak megvan a maga sa­ ját valósága. elismert tu­ dománnyá váljon. Korlátozó jellegüket azon­ ban az emberek gyakran nem látják kényszerí- Émile Durkheim Egy másik francia szerző. gondolkodási vagy érzelmi módozatok. külső tényezők. Comte-hoz hasonlóan úgy gondolta. mégis minden tudomány közül a legjelentősebb és leg­ összetettebb. hozzájárulása a társadalom tudományának rendszerbe foglalásához és egy­ ségesítéséhez lehetővé tette. A kötet későbbi fejezeteiben. amely segíthet tisztázni a hagyományos fi­ lozófiai kérdéseket. amely elképzelése szerint a hitet és dogmát mellőzve tudományos alapokra. Durkheim írásai a témák széles körét ölelik fel. hogy Comte-nak nem sikerült végrehajtania tervét. hogy a szociológia az utolsóként. hogy kényszerítő erővel bírnak az egyénekkel szemben.realitása. hogy morális kon­ szenzust kell teremteni. amelyek az egyénen kívüli. a fizikát.nyei nyitottak meg. ködösnek tartotta. A szociológusnak a szociológiai módszereket nem annyira az egyén. hogy a társadalmi élet elemzésében ugyanolyan objektivitásra kell törekedni. főként a szocio­ lógiára épült volna. a vallás. mint inkább a társadalmi tények vizsgálatában kell alkalmaznia: a társadalmi életnek azokkal az aspektusaival kell foglalkoznia. a kémiát és a biológiát követően kifejlődött tudomány. Durkheimnek a szo­ ciológiára vonatkozó híres első alaptétele: „A tár­ sadalmi tényeket dolgoknak kell tekintenünk!" Ezt úgy értette. ha ezeket empirikus módon vizsgálja. Comte nagyon is jól ismerte társadalmának állapotát. hogy ezek a társadalom egységét veszélyeztetik. például a gazdasági helyzettel vagy a vallás hatásával. Durkheim számára a szociológia fő feladata a társadalmi tények vizsgálata. a deviancia és "a: bűnözés. és megvan a maguk . hogy a szociológia később magas szakmai színvonalú. mint Comte elképzelé­ sei. látta. A hosszú távú megoldást úgy képzelte. E szemléletet követve Comte megállapította. szociológiai nézőpontjának megfelelően^újjászervezni különösen a francia társadalmat. a szociológia tudományos alapokra helyezését. Émile Durkheim ( 1 8 5 8 1917) írásai maradandóbb hatást gyakoroltak a modern szociológiára. Durkheim úgy vélte. Szerinte a társadalmi tények olyan cselekvési. amely az új egyenlőt­ lenségi minták ellenében segít szabályozni vagy összetartani a társadalmat. vagyis a társadalom nem pusztán az egyes tagjai tetteinek és érdekeinek összessége.

hogyan ismerhetünk fel általá­ nos társadalmi mintákat az egyéni tettekben. elsőként ő adott rá szociológiai magyarázatot. mint a nő. amikor az egyén „túlintegrált" (túl erősek a társa­ dalmi kötelékei). hogy kevésbé hajlamosak öngyilkosságot elkövetni azok. hogy a társadalmi világ még egy olyan igencsak személyes cselekményre is hat. Bár Durkheim ezt a típust a maga korában kisebb je­ lentőségűnek tekintette. nem vette figyelembe az öngyilkosságot befolyáso­ ló nem társadalmi hatásokat.például a gazdasági rend megbomlása vagy személyes összezördülések. Az integráció és a szabályozás relatív megléte vagy hiánya szerint az öngyilkosság következő négy típusát külön­ böztette meg: Az egoista öngyilkosságot alacsony fokú tár­ sadalmi integráció jellemzi. egységesen ható társadalmi erők. hogy vannak az öngyilkossági arányt befolyásoló. Bár az emberek szabad aka­ rattal és választási lehetőségekkel bíró egyénnek tekintik magukat. és a társadalmat többre értékeli önmagánál. míg a protestánsok személyes és erkölcsi szabad­ sága azt jelenti. Az utolsó típus a fatalista öngyilkosság. A normák és vágyak állandó vonatkoztatási pontjának elve­ szítése . és alapve­ tő megállapítása helytálló: még az öngyilkosság látszólag személyes aktusa is szociológiai magya­ rázatot követel. hogy ez a típus a tradicionális társadalmakra jel­ lemző. Az öngyilkosság megjelenése óta sokat vitat­ ták a tanulmányt. amikor a társadalom túlszabályozza az egyént. Az öngyilkossági arányok társadalmanként kü­ lönböznek. míg az egyedülállók elszigeteltebbek a társadalmon be­ lül. hogy Durkheim hivatalos statisztikákat használt. mint a szegény. mint a házas. és több az egye­ dülálló. hogy az öngyilkosok között több a fér­ fi. hogy „egyedül állnak" Isten színe előtt. főként azt kifogásolva. Durkheim ezzel az anómia társadalmi feltételeire utalt. de az egyén hajlamát az öngyilkosságra a faji hovatartozással. Nem pusztán egyéni tet­ tek végeredménye. Az öngyilkossági arányok vizsgálata feltárja. az egyénen kívüli társadalmi erők. amikor a társadalom gyors változása vagy instabilitása miatt az em­ berek „normák nélkül" maradnak. több a protestáns. mondjuk válás idején . . Durkheim úgy látta. Bár Durkheim vizsgálata előtt is végeztek ku­ tatásokat az öngyilkosságról. Durkheim tanulmánya rámutatott. Dui-Jdretm szerint a háború idején tapasztal­ ható alacsonyabb öngyilkossági arányt a fokozot­ tabb társadalmi integráció jelének tekinthetjük. hogy az öngyilkosságok aránya háború idején általában alacsonyabb. Ennek ellenére a tanulmány ma is klasszikusnak számít. amely mintákba rendeződő jellemzőket hordoz.Ml A SZOCIOLÓGIA? Durkheim tanulmánya az öngyilkosságról Az egyén és a társadalom viszonyát feltáró klaszszikus szociológiai tanulmányok egyike Durk­ heim 1897-es elemzése az öngyilkosságról (Durkheim 2003a). de szabályos mintázatokat mutatnak. Ezekből a vizsgálati eredményekből Durkheim megállapította. és akiknek a vágyait. Az anómiás öngyilkosságot a társadalmi szabá­ lyozás hiánya okozza. hogy bizonyos emberek másoknál hajlamosabbak öngyilkosságot elkövetni. Például felfedezte. és akkor következik be.felboríthatja az emberek lehetőségei és vágyai közötti egyensúlyt. amelyekben fennmaradt a mechanikus szolidaritás. A korábbi írások is elis­ merték a társadalmi tényezők hatását. Durkheim szerint azonban az öngyilkos­ ság társadalmi tény. illetve csoportkö­ telékei gyengülnek vagy megszakadnak. Az 3/fm/'sfa~öflgyjlkosság akkor következik be. hogy a sorssal vagy a társadalommal szemben te­ hetetlennek érzi magát. ha az egyén elszigetelődik. mint az öngyilkosság. Azt is megfigyelte. Úgy vélte. az éghajlattal vagy az elmezavarral próbálták in­ dokolni. törekvéseit társadalmi normák szabályozzák. Például a katolikusok alacsonyabb öngyilkossági aránya erős társadalmi közösségükkel magyarázható. amely csak más társadalmi tényekkel magyarázható. ha hosszabb időtartamot vizsgálunk. A japán kamika­ ze pilóták vagy az iszlám „öngyilkos merénylők" ilyen altruista öngyilkosok. Ebben az esetben az öngyilkosság a „nagyobb jóért" hozott áldozat. akik erősen kötődnek társadalmi csoportokhoz. A hivatalos franciaországi öngyilkossági adatok magyarázata során Durkheim arra a következte­ tésre jutott. Durkheim ezt bizonyítéknak tekintette arra. és mindenképp egyetlen osztályozási rendszerbe akarta foglalni az öngyilkosság összes típusát. Az egyén elnyomása azt eredményezi. gazdasági változás vagy bizonyta­ lanság idején pedig magasabb. hogy akkor kö­ vetkezik be. úgy vélte. hogy az egyént stabil társas kapcsolatba foglalja. mint a katolikus. amelyek meghatározzák az öngyilkosságok arányát. Magyarázatát a társadal­ mi szolidaritás fogalmára és a társadalmat össze­ tartó tényezők két típusára építette: a társadalmi integrációra és a társadalmi szabályozásra. viselkedésüket gyakran társa­ dalmi minták és elvárások formálják. A házasság úgy véd az öngyilkosságtól. több a jómódú. hogy vannak olyan. hanem olyan jelenség.

Főként a tár­ sadalmi és morális szolidaritás érdekelte. hogy nincs más választásuk. A társadalmi konszenzus megteremtésé­ ben a közös nézeteket a gazdasági reciprocitás és a kölcsönös függőség viszonyai váltják fel. Az öngyilkossági arányszámok évről évre visszatérő mintákat követnek. de hozzá­ juk hasonlóan azokat a változásokat igyekezett magyarázni. hogy az emberek gyakran nem is tesznek mást. hogy a társadalmi ténye­ ket nehéz vizsgálni: mivel láthatatlanok és megfoghatatlanok. A szociológia többi alapítójához hasonlóan Durkheim is mindenekelőtt a társadalmakat át­ alakító változásokkal foglalkozott. mert mindenkinek olyan árukra és szolgáltatásokra van szüksége. Durkheim szerint mechanikus szolidaritás jel­ lemzi a tradicionális kultúrákat. a társadalmi elutasításig (elfogadha­ tatlan viselkedés esetén) vagy (a nyelvi szabályok megsértésekor) az egyszerű félreértésig. amelyek az ipari forradalom idején következtek be a társadalomban. amelyet más foglalkozásúak bizto­ sítanak. hogy komoly társadalmi nehézségeket okoznak. Durkheim egyik legismertebb tanulmányában az öngyilkosságot elemzi (lásd a keretes részt az előző oldalon). De a modern világban a változások annyira in­ tenzívek.típusát. Kari Marx Kari Marx (1818-1883) nézetei éles ellentétben állnak Comte és Durkheim eszméivel. a különböző foglalkozások egyre fokozódó elkü­ lönülésével. Mivel a társada­ lom tagjainak többsége hasonló foglalkozást űz. ezért nincs sok tere az eltérő egyéni vélemények kifejezésének. az egyénre kiszabott büntetéstől (például ha bűncselekmény­ ről van szó). ami hozzájárult e szolidaritásforma felbomlásához. Durkheim ezeket a bomlasztó feltételeket az andmia fogalmával kapcsolta össze: a céltalanság vagy reménytelenség érzésével. hogy tudományos koncep­ ciók csak a tudományos gyakorlatból születhet­ nek. és ezeket összekapcsolta a munkamegosztással. és ez a modern társadalmak sok tagjában olyan érzést kelt.ezek közül az egyik az anómia. Az organikus szolidaritású társadalmakat az emberek kölcsönös gazdasá­ gi függősége és mások szerepének a felismerése tartja össze. A közös nézetek gátló erejűek: a közösség azon­ nal megbüntet mindenkit. Az öngyilkosság látszólag tisztán személyes cselekedet.mechanikus és organikus . Durkheim hangsúlyozta. jellemzőiket inkább közvetve kell feltárni: hatásaik elemzésével. Durkheim kifejti. vallási hiedelmeket és a mindennapi élet min­ táit. amelyek a társadalmi dolgok igazi természetét tükrözik. hogy a társadalmi tények vizsgálata során az előítéletek és ideoló­ giák figyelmen kívül hagyására kell törekedni. Arra biztatta a szociológusokat. hogyan próbálták őket kifejezni törvényekben. ütemük annyira gyors. amelyekben a munkamegosztás kis mértékű. összekötik őket a közös tapasztalatok és nézetek. hiszen meggyőződésük. Durkheim úgy vélte. Tehát a mechanikus szolidaritás alapját a konszenzus és a hasonló meggyőződés képezik. aki szembefordul a konvencionális életmóddal. amelyeket korábban a vallás biztosított.és városfejlődés erői azonban fokozták a munka­ megosztást. Szolidaritás akkor áll fenn. hogy nincs értel­ me az életének. szokások révén sza­ bályozzák. A társadalmi tények sokféleképpen korlátozhatják az emberi cselekvést. A feladatok specializálódása és az egyre erősebb társadalmi differenciálódás a fejlett társadalmakban új rend kialakulását ered­ ményezte. nem lehet őket közvetlenül megfi­ gyelni. amely­ nek értelmében az ipari kor kezdetén egy újfajta szolidaritás jelent meg (Durkheim 2001). Fiatalkorában összetűzésbe került a német hatóságokkal poli- . vallási szövegekben vagy írott illemszabályok­ ban. A tudományos szemlélet az érzékelés útján sze­ rezhető bizonyítékokra nyitott. amelyet Durkheim szerint organikus szolidaritás jellemez. más szóval az. amelyeket szociológiai módszerekkel kell megmagyarázni. teljes egészében a rendkí­ vüli személyes boldogtalanság következményé­ nek tűnik. Az ipar. A fej­ tegetés során Durkheim szembeállította a szoli­ daritás két . Durkheim viszont kimutatta. Első jelentős. hogy mi tartja össze a társadalmat és akadályozza meg annak káoszba süllyedését. A modern társadalom fejlődés lerombolta a tradicionális erkölcsi ko látok és minták nagy részét. A társadalmi munka­ megosztásról című művében (1893) Durkheim a társadalmi változás olyan elemzését adta. csak társadalmuk általános min­ táit követik. erkölcsöket.tőnek. A munkamegosztás fokozódásával az emberek egyre inkább egymásra utaltak. Durkheim elismerte. hogy a dol­ gokat a maguk valóságában vizsgálják és olyan új koncepciókat alkossanak. hogy az öngyilkos viselkedésére nagy hatást gyakorolnak a társadalmi tényezők . miközben nem adnak egyértelmű új értéke­ ket. vagy annak vizsgálatával. a kívülről készen kapott elképzelésektől mentes elmét követel. amelyet a mo­ dern társadalmi élet kelt. mert általában szabad akaratukból enge­ delmeskednek a társadalmi tényeknek. ha az egyéneket si­ kerrel integrálják társadalmi csoportokba és tevé­ kenységüket közös értékek. Bomlaszthat­ ják a tradicionális életstílusokat.

mint az annak hatására kialakuló egyenlőtlenségeket. A kapitalizmus olyan termelési rendszer. Marx szerint a kapitalizmus eredendően osz­ tályok rendszere. Társadalmi változás: történelmi materializmus Marx kiindulópontja az. a bérmunkával. a munkásnak pedig bér kell).Ml A SZOCIOLÓGIA? tőke: bármely vagyontárgy (pénz. vagy az csak csekély mér­ tékű. de mivel mindig igyekezett össze­ függésbe hozni a gazdasági problémákat a tár­ sadalmi intézmények működésével. Vázolta az egymást követő történelmi Kapitalizmus és osztályharc Bár írásaiban a történelem különböző szaka­ szaival foglalkozott. Marx figyelmét elsősorban mégis a modern korban bekövetkező változások kötötték le. Marx írja az 1848-as Kommunista Kiáltvány elején: „Minden eddigi társadalom története az osztályharcok tör­ ténete" (Marx-Engels 1998). ezért „a tör­ ténelem motorjának" nevezhetők. Az iparosodás ter­ jedésével a parasztok. nagy számban költöztek a növekvő városokba. hogy létrejön azoknak a munkásoknak a köre. Marx úgy vélte. Az osz­ tályok közötti kapcsolat kizsákmányoló jellegű. Marx a munkásosztályt proletariátusnak is nevezi. azt is vizsgálta. jellegzetes­ sége a fogyasztók széles körének eladott javak és szolgáltatások termelése. a munkásosztályhoz tartozik. Az európai munkásmozgalom és a szocialista eszmék iránti érdeklődése tükröződött írásai­ ban. műveiben rengeteg szociológiai felismerés található. Szerinte a modern korszak legfonto­ sabb változásai a kapitalizmus kialakulásához kapcsolódnak. néha forradalmi . Karl Marx (1818-1883) tikai tevékenysége miatt. majd rövid franciaor­ szági tartózkodás után végleg Nagy-Britanniában telepedett le emigránsként. hanem elsősorban a gazdasági tényezők szolgálnak. Az osztályok közötti ellentétek a történelmi fejlődés legfontosabb hajtóerejét képezik. Többnyire gazdasági kérdésekkel foglalkozott. ez a függőségi viszony nem kiegyenlített. E szerint a társadal-' mi változások legfontosabb forrásául nem az emberek által vallott eszmék és értékek. Bár Marx főként a 7 ^ kapitalizmusra és a modern társadalomra fordí­ totta figyelmét. hogy a tőke birtokosai. így hozzájárultak a városokban élő ipari munkásosztály kialakulá­ sához.néha fokozatos. Az első a . amelynek felhasználásával vagy be­ fektetésével új vagyontárgyakat tudnak majd lét­ rehozni. amelyben az osztályok közötti viszonyokat konfliktus jellemzi. Marx a kapitalista vál­ lalkozások két fő elemét határozta meg. Még legszigorúbb kritikusai is fontosnak tartják mun­ kásságát a szociológia fejlődése szempontjából. Ez azt jelen­ ti. a tőkések uralkodó osztályt alkotnak. amely éles ellentétben áll a történelem minden korábbi gazdasági rendjével. hogyan fejlődtek a társadalmak a történelem során.át­ menet következett be az egyik termelési módról a másikra. akik nem rendelkeznek a saját megélhetésükhöz szükséges eszközökkel. mivel a munkásoknak nincs ellenőrzési lehetősé­ gük a munkájuk felett. amelyek számos különböző tudományterü­ letet fognak át. gép vagy akár egész gyár). amit a materialista tör-l ténelemfelfogásnak nevez. míg a né­ pesség nagy tömege a bérmunkások osztályába. és akik a tőketulajdono­ sok által biztosított munkalehetőséggel élhet­ nek csak. hogy a gazdasági források­ hoz kapcsolódó osztálykonfliktus az idő múlásá­ val egyre inkább kiéleződik. Láthatta a gyárak és az ipari termelés térhódítását éppúgy. Szerinte a tár­ sadalmi rendszerekben gazdaságuk ellentmondá­ sai miatt . a munkaadók viszont a dolgozók munkájá­ nak eredményét kisajátítva nyereségre tehetnek szert. Marx úgy vélte. akik korábban a föld mű­ veléséből tartották fenn magukat. A tőkefelhalmozás szorosan összefügg a második elemmel. Bár a tőke bir­ tokosai és a munkások egymásra utaltak (a tő­ késnek munka.

hogy a vallási értékek .1 9 0 5 ) kifejti. osztályok nélküli tár­ sadalmat teremt. amelyek kormányzatai büszkén hirdették. Németországban szü­ letett. a jog. Durkheimtől és Marxtól eltérően nem hitte. valamint azzal. ahogyan a tőkések összefogva megbuktatták a feudális rendet. Műveinek többsége a modern kapitalizmus fejlődésével foglalkozik. hanem úgy vélte. őket is kiszorítják majd. Még alig két évtizede is a Föld népességének több mint harmada élt olyan tár­ sadalmakban (például a Szovjetunióban vagy ke­ let-európai országokban). és a szociológia feladata. Egy sor empirikus vizsgálattal meghatározta a modern ipari társadalmak néhány alapvető jellemzőjét és kijelölte a legfontosabb ideológiai vitapontokat. de néhány marxi alaptételt erősen bírált. A kereskedők és az iparosok megjelenése a kereskedő vagy tőkés osztály ki­ alakulását jelezte. értékek és meggyőződések átalakulást indíthatnak el) Az egyének képesek szabadon cselekedni és for­ málni a jövőt. hogy a jövő társadalmában a termelés fejlettebb és hatékonyabb lesz. amelyek sorában az első a vadászok és gyűjtögetők ősközösségi társadalma. majd a földbirtokosokat és jobbágyokat élesen elválasztó feudális rendszerek. írásai felölelik a közgazda­ ság. mint a gazdasági feltételeké. hogy a szociológiának nem struktúrákkal. mint a szocioló­ giát. Marx munkássága jelentős szerepet játszott a 20. Marx úgy vélte. hogy Marx eszméiből merítet­ tek politikájuk kialakítása során. Max Weber Marxhoz hasonlóan Max Weber (1864-1920) sem nevezhető egyszerűen „szociológusnak". FEJEZET szakaszokat. Marx hitt abban. és minden korábbinál humánusabb társadalmi rendszer jön létre. amely a földbirtokos nemessé­ get váltotta fel. mint a kapitalista rendszerben. így megszűnnek a gazdagokat és szegényeket elválasztó szakadékok. és ehhez az országhoz kötődik egyetemi pályafutása is. akik alig részesülnek az általuk megtermelt javakból. hanem a társadalmi cselekvéssel kell foglalkoz­ nia. Korának más gondolkodóihoz hasonlóan We­ ber is igyekezett megérteni a társadalmi változás természetét és okait. hogy éppúgy. Ez nem azt jelenti. amely megbuktatja a kapi­ talista rendszert és egy új. E történelemképnek megfelelően Marx arra a következtetésre jutott. Weber szerint az eszmék és értékek szerepe legalább annyira fontos a társadalmi változások­ ban. Hatott rá Marx. a filozófia és az összehasonlító törté­ nettudomány területét csakúgy. hogy a társadalmi struktúrákat a tettek bonyolult összjátéka alakítja. Max Weber (1864-1920) amelyek a mai szociológusok számára is megha­ tározó jelentőségűek. hogy elkerülhetetlen a mun­ kásosztály forradalma. a gazdasági-politikai hatalmat monopolizá­ ló kisebb osztályra és azoknak az embereknek a nagy tömegére.meghatározó szerepet játszottak a kapitalista szemlélet kialakulásában. hogy létezhetnek az egyéneken kívü­ li. Sokat méltatott és vitatott művében. A gazdasági rendszer kö­ zösségi irányítás alá kerül. mivel ér­ deklődési köre és munkássága ugyancsak számos tudományterületre kiterjed. hogy a társadalmak nem szakadnak majd szét egy. Rendkívüli ismeretanyaggal ren­ delkező ember volt. és Marxnál sokkal kevésbé tartotta fontosnak az osztálykonfliktuso­ kat.főként a puritanizmussal társí­ tott értékek . A protestáns etika és a kapi­ talizmus szellemében ( 1 9 0 4 . hogy miben különbözik a modern társadalom a tár­ sadalmi szerveződés korábbi formáitól. sokkal inkább azt. A szocioló­ giai gondolkodás többi alapítójától eltérően úgy vélte. században.1. Elutasította a ma­ terialista történelemfelfogást. tőlük független struktúrák. ezután következtek a rabszolgatartó társadalmak. hogy megfejtse e tettek értelmét. hogy az emberek közötti valamennyi egyenlőtlenség el fog tűnni. . Szerinte a változást mozgató erők az embe­ ri motiváció és gondolkodás: az eszmék. és új rend jön létre: a kommunizmus.

hogy a fejlődés iránya az általános racionalizálódás felé mutat. a várható következményeket.a haladás. és a tőkésre jellemző beállított­ ság Marx nézeteivel szemben nem kizárólag gaz­ dasági változások hatására alakult ki. amelyekkel általánosan magyarázható. Weber a Nyugat egyik legsajátosabb jellemzőjének a tudományos jelle­ get tekintette. A bürokrácia . valamint az. Különösen a bürokrácia fojtó. hogy a modern társadalom mint rend­ szer elpusztítja az emberi szellemet. Tanulmányozta Kína. . a technikai tudásra építve történik. hogyan működnek a társadalmak és milyen jellegű a tár­ sadalmi változás. dehumanizáló hatásai aggasztották. századi felvilágosodás programja . Ma sem rit­ ka. ahogyan a modern világ tu­ dományos gondolkodása elsöpörte az érzelmes­ ség múltból maradt erőit. hogy leírják és ér­ telmezzék koruk jelentős eseményeit. Például míg Durkheim és Marx az egyénre ható külső erőket állítja középpontba. oldalt). Weber kiindulópontja az. Ha a tradicionális társadalmakban több­ nyire a vallás és a régóta élő szokások határozták meg az emberek attitűdjeit és értékeit. Az előző részekből viszont ki­ derül.4 9 6 . hogy miközben a szociológusok az elemzés tárgyában egyetértenek. és egyre inkább racioná­ lis. Míg Marx a gazdasági kérdések meghatározó szerepére mutat rá. hogy Durkheim. a Közel-Kelet vallásait. Tar­ tott attól. más jelentős civilizációkkal összehason­ lítva. hogy a kulturális eszmék és értékek éppúgy formálják a társadalmat. Úgy vélte. a mo­ dern technológia és a bürokrácia kialakulását Weber együtt rációnálizálddásként jellemezte: a társadalmi és gazdasági élet megszervezése a ha­ tékonyság elve szerint. amely segít megérteni a világot.a nagy szervezetek . hogy a poliKezdetben a szociológusok azt a változó társa­ dalmat igyekeztek megérteni. szokás­ ban és régóta folytatott gyakorlatban gyökerező tradicionális nézeteiket. instrumentális számításokat végeznek. De ne feledjük: Weber az ideál­ típuson nem azt értette. t Újabb szociológiai szemléletmódok Racionalizálódás Weber szerint a modern társadalom kialakulása a társadalmi cselekvés mintáinak jelentős módo­ sulásaival járt. ahogyan nagyszámú ember tevékenysége hatéko­ nyan megszervezhető .az egyetlen mód. mint egyéni cselekede­ teinket. hanem a tudomány és a bürokrácia . vallásban. Sokkal fontosabb.kialakulása (a bürokráciáról lásd még a 4 9 0 . akkor a modern társadalmat az jellemezte. illetve a Nyugat főbb vallási rendszerei­ nek összehasonlításakor Weber arra a következ­ tetésre jutott. hogy az egyén maga is formálhatja a külvilágot. Marx és Weber nagyon el­ térő megközelítéseket alkalmaztak a társadalmak vizsgálatában. Az ideáltípus fogal­ mi vagy elemzési modell. Weber szociológiai szemléletében fontos elem volt az ideáltípus gondolata. Weber úgy véli. mert a való világ bármely helyzete megérthető. hogy egy bizonyos jelenség „tiszta" formája. Weber az ipari forradalmat és a kapitalizmus kialakulását bizonyítéknak tekintette arra. hogy az emberek foko­ zatosan feladják a babonában. Ezáltal az ideáltípus állandó viszonyítási pontként szolgál. A racionalizálódás végeredményét illetően azonban Weber nem volt egészen derűlátó. ha az ideáltípushoz hason­ lítjuk. hogy a keresztény hit egyes vonat­ kozásai fontos szerepet játszottak a kapitalizmus kialakulásában. Kína és India. a jólét és a boldogság előmozdítása azáltal. Ezek a szemléleti különbségek a szociológia egész története során fennmaradtak. hogy ez a gondolati kép a tökéletes vagy elérendő cél. Az efféle hipotetikus konstrukció azonban nagyon hasznos lehet. mert meg­ próbálja szabályozni a társadalmi élet minden szféráját. Az ipari társada­ lomban nem volt sok helye az érzelgésnek vagy annak. A tudomány. hogy a társadalmi világ vizsgálata so­ rán olyan módszerek kidolgozására törekedtek. hogy a szokást és a babonát elutasítva a tudományt és a technoló­ giát pártolják . amelyikben éltek. Weber a tényezők sokkal szélesebb körét tekinti fontos­ nak. és kutatásaival jelentős mértékben hoz­ zájárult a vallásszociológia fejlődéséhez. Ide­ áltípusra épít például a bürokráciáról és a piacról szóló írásaiban. gyakran csak egyes jellemzői vannak je­ len.megteremtette a maga veszélyeit. hogy csak azért tegyenek valamit. gyakran eltérő elméleti nézőpontból végzik az elemzést. De nem elégedtek meg azzal. hogyan alakíthatja a demokrácia sorsát. India.Ml A SZOCIOLÓGIA? Weber néhány nagyhatású írása is mutatja. ame­ lyekben figyelembe veszik az eredményességet. A 18. hogy a kapita­ lizmusban nem az osztálykonfliktusok dominál­ nak. Weber varázstalanításnak nevezte azt. Marxtól eltérően úgy vélte. mert nemzedékek óta úgy szokás. hanem inkább azt. mi­ lyen fontos volt számára a társadalmi cselekvés a nyugati társadalom sajátos jegyeinek elemzése során. tikától a vallásig és a gazdasági tevékenységig az élet egyre több területe racionalizálódott.a gazdasági és politikai növekedéssel együtt bővül. A való világban nemigen létezik ide­ áltípus.

. amely­ ben megismerhetjük egy nép erkölcsét és visel­ kedési szokásait" (Martineau 1962). A 19. Marx és Weber kétségtele­ nül meghatározó alakok a szociológiában. Másodszor: leszögezte. hogy ha valaki a társadalmat tanulmányozza. a gyerekek helyzetét. a legfőbb politi­ Harriet Martineau (1802-1876) Funkcionalizmus A funkcionalizmus a társadalmat összetett rend­ szernek tekinti. 1837) című könyvében foglalta össze. / A 4. E kevesek közé tartozik Harriet Martineau. hogy a társadalom hasznára legyen. FEJEZET elfeledett alapító Bár Comte. a konfliktuselméleti megkö­ zelítés és a szimbolikus interakcionizmus . Ezenkívül gyakran mellőzte a tudomány azokat is.köz­ vetlenül kapcsolódik Durkheimhez. Harmadszor: elsőként ő vizsgált szociológiai nézőpontból korábban mellőzött témákat (a há­ zasságot. hogy a társadalom egyes részeinek egymáshoz és a társadalom egészéhez való viszonyát vizsgálja. a családi és vallási életet és a faji kapcsolatokat). hanem mindent meg kell tennie.1. mivel egy társadalom különböző részei szoros kölcsönhatásban fejlődnek. Először is bizonyította. Az újabb elméleti megközelítések közül három . akkor annak min­ den vonatkozására figyelnie kell. de . HARRIET MARTINEAU Harriet Martineau-t (1802-1876) „az első szo­ ciológusnőként" szokták emlegetni. aki gazdagította valamivel. Ezért Marti­ neau maga is a női jogok és a rabszolga-felszaba­ dítás szószólójaként lépett fel. akiknek nagy ritkán módjuk nyílt jelentősebb szociológiai kutatásra. hogy a társadalom elem­ zésében a nők életének megértésére is törekedni kell. hogy feltárjuk. Elemezhetjük egy tár­ sadalom vallási hiedelmeit és szokásait például úgy. Marxhoz és Weberhez. Fenti művében ezt így fogalmazta meg: „Az óvoda. E megközelítés szerint a szociológia tudománya arra hivatott.Marx­ hoz és Weberhez hasonlóan . A szociológia. század eleji „klasszikus" időszak­ ban a nők és a faji kisebbségek köréből nagyon kevesen kaptak lehetőséget. miként viszonyulnak más in­ tézményekhez. amikor útjai során az Egye­ sült Államok sok vidékére eljutott. akik figyelemre méltó eredményekkel gazdagították a tudományt. vallási és társadalmi intézményekre egyaránt. amelyek ezeket az elméleti megközelítéseket veszik ala­ pul és szemléltetik. Durkheim. aki ma is méltó a szociológusok figyelmére. Martineau több szempontból is jelentős a mai szociológusok számára. és meg­ vizsgáljuk a szociológiai gondolkodás néhány újabb elméleti eredményét. szá­ zad végi és 20. és megfigyelé­ seit Az amerikai társadalom (Society in America. hogy Comte Pozitív filozófia tan­ folyama című alapvető értekezésének fordítása révén megismertette Nagy-Britanniát a szocioló­ giával (Rossi 1973). mint bármely más tudományterület. Angliában született és végezte tanulmányait.nem nevezhető csupán szociológusnak. a budoár és a konyha mind remek iskolául szolgálnak.a funkcionalizmus. több mint ötven könyvet és számos esszét írt. kai. ugyan­ ebben az időszakban voltak más fontos gondol­ kodók is. nem mindig tudta méltóképp elismerni minden olyan gondolkodó érdemeit. fejezetben bővebben is szó lesz a szocio­ lógia főbb elméleti megközelítéseiről. Ma már Martineau érdemé­ nek tekintik. Végül meg­ állapította: a szociológus feladata nem csupán a megfigyelés. hogy hivatásos szo­ ciológussá váljanak. Könyvemben többször is felbukkan­ nak olyan fejtegetések és elképzelések. amelynek különböző részei együttműködve stabilitást és szolidaritást ered­ ményeznek. Ezenkívül Martineau maga is módszeresen vizsgálta az amerikai társadalmat az 1830-as években.

Az utóbbi években megmutatkoztak a funkcio­ nalizmus korlátai. a latens funkció pedig e cselekvés olyan eredménye. Ha két csoport más-más vallások vagy akár ugyanazon vallás különböző ágainak a híve. Merton ezt a megkü­ lönböztetést az Arizona és Új-Mexikó államban élő hopi törzs esőtáncával szemléltette. hogy az adott szokás vagy intézmény milyen szerepet játszik a társadalom életében. akkor a társadalomban létező (osz­ tály-. amellyel magya­ rázható a társadalom működése.Európa történelmében példa erre a protestán­ sok és a katolikusok összecsapása. Például Durkheim úgy vélte. ezért veszített népszerűségé­ ből. a társada­ lom elemeinek is együtt kell működniük. Egy szerv . hogy a funkcio­ nális elemzés nem létező jellemzőket tulajdonít a társadalmaknak. amelyek nem illeszkednek a fennálló rendbe. ezért vesznek részt benne. milyen szerepet ját­ szik a kreatív társadalmi cselekvés a társadalom­ ban. és azt igyekez­ nek megérteni. Manifeszt funkció az. akkor ez társadalmi konfliktusba torkollhat. ha­ nem a társadalmi választóvonalak jelentőségére hívják fel a figyelmet. A funkcionalisták gyakran úgy írtak. hogy a vallás megerősíti az emberekben a legfontosabb társadalmi értékek elfogadását. Merton ( 1 9 1 0 . Merton sze­ rint a szociológiai értelmezés nagyrészt abból áll. A funkcionalisták . . Ezért szer­ vezik. miközben ezek a fogalmak csak az egyes emberre alkalmazhatók. Konfliktuselméleti szemléletmódok A funkcionalistákhoz hasonlóan a konfliktusel­ méletet követő szociológusok is hangsúlyozzák a társadalom struktúráinak fontos szerepét.organikus analó­ giával gyakran hasonlították a társadalom műkö­ dését az élő szervezetek működéséhez: akárcsak az emberi test különböző részeinek. vagyis hogy a társadalom legtöbb tagjának közös értékei legye­ nek.1 9 7 9 ) és Robert K. A funkcionalisták a rendet és az egyensúlyt tekintik a társadalom normális állapotának .Ml A SZOCIOLÓGIA? Egy társadalmi szokás vagy intézmény funk­ ciójának vizsgálata során elemezzük. Épp ezért főként a hata­ lom.köztük Comte és Durkheim . A há­ borúkat máig gyakran vallási közösségek vívják . hogy a szertartás esőt hoz. Ha a társadalmi viselkedés diszfunkcionális vonatkozásait keressük. főként az Egyesült Államokban. hogy a vallás mindig funkcionális. hogy feltárjuk a társadalmi cselekvések és intéz­ mények latens funkcióit. ame­ lyet egy bizonyos társadalmi cselekvés résztve­ vői ismernek és célul tűznek ki. faji vagy nemi alapú) választóvonalakat és egyenlőtlenségeket aligha lehet észrevenni. így hozzájárul a társadalmi egység fenntartásához.például a szív . hogy az miként viszonyul a test más szerveihez. Sok kritikus úgy ítélte meg. de sok funk­ cionalista gondolkodó (például Talcott Parsons) a kelleténél jobban hangsúlyozza a társadalmi ko­ héziót megteremtő tényezőket a megosztottságot és konfliktust eredményező tényezőkkel szem­ ben. Fő­ ként Merton funkcionalizmusa gyakorolt nagy hatást. mintha a társadalomnak volnának „szük­ ségletei" és „céljai". A konflik­ tuselmélet követői a domináns és hátrányosabb helyzetben lévő társadalmi csoportok között ki­ alakuló feszültségeket vizsgálják.e társadalmi egyensúly a társadalom tagjai közöt­ ti morális konszenzus meglétére épül. hogy mindig csak a társadalmi ko­ héziót erősíti. A társadalmat az érdekeiknek megfelelően cselekvő. hogy mindig fennáll a konfliktus lehetősége. A funkcionalizmus hangsúlyozza. Bár Mertonról nem állíthatjuk. megbonthatja a fennálló társadalmi rendet. A szív létfontosságú szerepet ját­ szik az organizmus életének megőrzésében azzal. A konfliktuselméletek hívei azonban a funkcionalizmustól eltérően nem a konszenzust hangsúlyozzák. Két kiemel­ kedő képviselője Talcott Parsons ( 1 9 0 2 . Merton különbséget tett funkciók és diszfunkciók között is. egy társadalmi egység funkciójának elemzé­ se azt tisztázza. A hopik hisznek benne. jól elkülöníthető csopor­ tok halmazának tekintik. és hogy bizonyos csoportok előnyösebb helyzetben vannak másoknál. az egyenlőtlenség és a küzdelem kérdései­ vel foglalkoznak. hogy a társadalom egészének a javát szolgálják. A funkcionalista gondolkodás az 1960-as éve­ kig a szociológia vezető elméleti hagyománya ma­ radt. hogyan keletkeznek és állandó­ sulnak az uralmi viszonyok. Az sem kap elegendő figyelmet. hogy az esőtáncnak más hatása is van: erősíti a hopi tár­ sadalom egységét (latens funkció). hogy a tár­ sadalom rendjének és stabilitásának megőrzésé­ ben fontos a morális konszenzus. hogy az adott elem milyen szere­ pet játszik a társadalom fennmaradásában. amelyről a résztvevők nem tudnak. A különérdekek meg­ léte azt jelenti. Merton megkülönböztette a manifeszt és a latens funkciókat. az eső pedig jó termést (manifeszt funkció). akkor a tár­ sadalmi élet olyan jellemzői után kell kutatnunk. hogy vért pumpál a többi szervbe. Hasonlókép­ pen.2 0 0 3 ) . Merton Durk­ heim valláselméletét követve feltételezi. Például tévedés azt hinni. akik mindketten sokat merítettek Durkheim munkásságából.tanulmányozásakor be kell mutatnunk. Ha a figyelem középpontjában a stabilitás és a rend áll. Egy átfogó „modellt" is javasolnak.

vagyis a kormányzók és a kormányzottak között.A mosolyotok ér a legtöbbet. Marx elsősorban az osztályok felől szemlélte az érdekkülönbségeket. 1957) című művében kifejti. Marx főbb gondolatait sokféleképpen lehet ma­ gyarázni. akiket igenis foglalkoztatnak társadal­ munk hatalmi és strukturális viszonyai. pél­ dául azzal. és mosolyogjatok ám! . aki ma már klasszikusnak számító. mert bár elismerte. a konfliktuselméletek kidolgozói között akad olyan is. Mead sze­ rint az emberek közös szimbólumokra és jelen­ tésekre építenek. rendi és más csoportok). FEJEZET A konfliktuselméleten belül erős a marxizmus pozíciója . amelyek megjelenítik. Ebben a folyamatban a szimbólum a legfontosabb elem. mert nem foglalkozik nagyobb kérdésekkel. A szimbólum olyan dolog. / Bár a szimbolikus interakcionizmus szemléle­ tével sokszor felismerhetjük. Közéjük tartozik Arlie Hochschild. a University of Calir fornia szociológiatanára. A „kanál" szó az a szimbólum. hogy a funkcionalista gondolko­ dók egyoldalúan szemlélik a társadalmat: csak a társadalmi élet olyan aspektusaival számolnak. amelyeket konfliktus és megosztottság jellemez. Dahrendorf megálla­ pítja. sokat bírálták azért. amelyekkel bizonyos tárgyakat je­ lölünk. hogy ezeket a részle­ teket miképpen hasznosítjuk mások mondaniva­ lójának és cselekedeteinek az értelmezésében. akire Weber hatott. Közvetve Max Weber is hatott erre az elméleti megközelítésre. és ugyanúgy kívülről tudjuk szemlélni magunkat. milyen természetű valójában egy-egy. hiszen szimbolikus értéke van annak is. amelyekben harmónia és egyetértés uralkodik. Minden társadalomban választóvonal húzódik a hatalom birtokosai és a hatalomból kiszorulók. meg kell értenünk. úgy vélte. és a marxista gondolkodás mai iskolái nagyon eltérő elméleti álláspontokat foglalnak el. Ralf Dahrendorf ( 1 9 2 9 .). valamint arra. ha integetünk vagy „beintünk" valakinek. hogy létez­ nek társadalmi struktúrák (osztályok. Megfigyelte. hogy ezeket a struktúrákat az egyének társadalmi cselekvései hozzák létre. és interjúkat ké­ szített a képzés résztvevőivel.1.hogyan készítik fel az utaskísérőket érzelmeik féken tar­ tására. hogy . Jó pél­ da erre a kortárs német szociológus. Társadalmi osztály és osztálykonfliktus az ipari társadalomban [Soziale Klassen und Klassenkonflikt in der Industriegesellschaft. vagy talán még fontosabbak azok a területek. Vannak azonban ennek az irányzatnak olyan követői. főként az úgynevezett szimbolikus interakcionizmus szemléletmódjával. Pedig épp ennyire fontosak. amellyel a levesevéshez használt eszközt nevezzük meg. hogy szerzői a szociológiai elemzés és a politikai re­ form ötvözetének tekintik irányzatukat. Mivel az emberi lények világa bővelkedik a szim­ bólumokban. Mead szerint a nyelv teszi lehetővé. most menjetek (az utastérbe). amikor érintkeznek egymással. Hangsúlyozzák az efféle interakciók szerepét a társadalom és intézményei megteremtésében. szinte minden közöttük zajló inter­ akció szimbólumcserét foglal magában. amely valami mást helyettesít. Menjetek és dobjátok be magatokat! Mosolyt kérek! De na­ gyot! Mindent bele!" Hochschild megfigyeléseiből és az interjúkból arra következtet.. hogy a konfliktus főként az egyének és cso­ portok eltérő érdekeiből ered. hogy milyen szerepet tölt be a hata­ lom és a struktúra a társadalomban és hogyan korlátozzák az egyéni cselekvést. hogy mivel a nyugati gazdasá­ gok egyre inkább a szolgáltatásra épülnek. tulajdonképpen szimbólumok.egyéb készségeik fejlesztése mellett . hogy öntudatos lényekké váljunk . A szimbo­ likus interakcionizmus a nyelv és a jelentés vizs­ gálatából született. ahogyan mások látnak minket. De nem minden konfliktuselmélet marxista megközelítésű.Kari Marx munkásságában kiemelt szerepet töltött be az osztályharc kategóriája. A szimbolikus interakcionizmus módszerét kö­ vető szociológusok gyakran foglalkoznak a hét­ köznapi életben zajló személyközi interakciók­ kal. amikor. Hochschild beszámoló- Szimbolikus interakáonizmus G. 1983) felidézi. De a marxizmus minden változata különbözik a többi szociológiai hagyománytól abban. Mead amerikai filozófus ( 1 8 6 3 . milyen érzelmi stílust alkalmazva végezzük a munkánkat.) az oktató pilóta ezzel az utasítással fordul a kép­ zésben részt vevő utaskísérőkhöz: „Na. Pél­ dául a szavak. aki a Delta Airlines att lantai oktatóközpontjában amerikai légiutas-kí­ sérők képzését tanulmányozta.tu­ datára ébredjünk egyéniségünknek. lányok. A szimbolikus interakcionizmus a személyek közötti érintkezés apró részleteire irányítja a fi­ gyelmünket.. A nem verbális gesztusok . Dahrendorf viszont tágabb értelemben az autori­ táshoz és a hatalomhoz kapcsolja őket. A mar­ xizmustól a radikális politikai változás program­ ját várják. Hochschild a kutatás eredményeit összeg­ ző kötetében [The Managed Heart: Commerciali­ zation of Human Feeling. mire gondolunk. H. pártok. vagy kommunikációs formák szintén szimbólu­ mok. a mindennapi társadalmi élet során végzett cselekvésünk.1 9 3 1 ) mun­ kássága nagy hatást gyakorolt a szociológiai gon­ dolkodásra.

vajon kívánatos vagy hasznos-e. hogy érti. szemlélettel közelítik meg a szociológia tárgyát. lakóik pedig tehetősebbek. konkrét társadal­ mi feltételeket vagy eseményfajtákat igyekeznek magyarázni. ha­ nem érzelmeinket is igyekszik birtokba venni. amely hasonló házban él. amelyben a Delta Airlines utaskísérőinek kellett részt venniük. amelyek különböző nézőpontokból. mint az empirikusabb jellegű nézeteltérések. hanem szerényebb elméletek kidolgozására törekedjen. amelyet megtapasztalnak. A kétkezi munkás például gyakran úgy érzi.bár ez gyakoribb más társadalomtudo­ mányokban (főként a közgazdaságtanban). megállapításai sok jelenkori társadalomra érvényesek. még a mosolyunk is a cégé. amelyen a szociológusok munkálkod­ nak. aki mozgatja. már nem a sajátjuk. minél nagyobb a célja. ame­ lyekre további kutatások során lehet választ adni. mert ha belegondolunk. és a kötet megjelenése óta sok más kutató épített a gon­ dolataira.az efféle munka megköveteli. szegény környéken él. Ez azért érdekes. étteremben vagy bárban. hogy nélkülözniük kell. Általában egy kutatás folyamatában születnek. Az elméleti viták ereden­ dően elvontabbak. testképet. hogy empirikus kutatással közvetlenül teszteljék. nem volt könnyű ér­ zelmi munkára képezni az embereket. hogy miért kellene a szocioló­ giai elméletalkotásnak megmaradnia a „közép­ szinten". Vagyis a depriváció érzését nem közvetlenül az anya­ gi szegénység mértéke határozza meg. Erre példa Durkheim elmélete az öngyilkosságról. Ha épp dolgozunk. ahol mindenkinek többé-kevésbé hasonlóak a körülményei. A szociológiában az elméletek vagy még in­ kább az elméleti megközelítések értékelése nehéz. például a grönlandi inuitok körében. amelyet épp ebben a fejezetben ismertettünk. Hasonló­ képpen. Számtalan elmélet született az ezerféle kutatási területen. hogy a szol­ gáltatóiparban dolgozók (a kétkezi munkások­ hoz hasonlóan) gyakran eltávolodnak önmaguk azon részétől. akkor kevésbé érzik úgy. például üzletben. annál nehezebb empirikusan igazolni. hogy az ember kontrollálja érzelmeit. Ezekben az országokban a szolgáltatóipari alkalmazottak­ tól néha megkövetelik. így alakítson ki nyilvánosan felismerhető (és elfogadható) arcki­ fejezést. hogy különböző jelenségek egész körére alkalmazható legyen. de átfogó . de olyan környé­ ken. ahol nincs olyan hagyománya a nyil­ vános mosolygásnak. amelyről a legtöbb ember úgy gondolja. Mégsem tudjuk egyértel­ műen indokolni. amelynek értelmé­ ben az emberek attól függően értékelik körülmé­ nyeiket. hogy úgy ér­ zik: a mosolyt mintha rájuk ragasztották volna. A különböző elmé- Elméletalkotás a szociológiában Eddig elméleti megközelítésekkel foglalkoztunk. Ugyanakkor van olyan elmélet. amelyet munkájuk során fel kell adniuk.Ml A SZOCIOLÓGIA? ja az utaskísérők „ügyfélszolgálati" képzésével kapcsolatos vizsgálatról ismerős lehet bárkinek. Ha a család szűkösen. és csak néha válik újra annak részévé. A középszintű elmélet elég konkrét ahhoz.ez a gyengeség jelének tűnhet. vagyis különböző elméleti irányultságokkal.ezek nem is állnak nagyon távol attól a képzéstől. személyes részünknek tekintjük. Ne próbáljon nagy elméleti rendszereket alkotni (ahogyan például Marx tette). Hochschild megállapítja. hogy a szociológus úgynevezett középszintű elméleteknek szentelje figyelmét. emberpróbáló feladat. az Egyesült Államokban végezte kutatatásait. Az elméle­ tek érvényességi köre szűkebb. aki már dolgozott a szolgáltatóiparban. hogy a karja szinte már gép. és olyan problémákat vetnek fel. A fent tárgyalt elméleti megközelítésektől azonban megkülönböztethetjük az elméleteket. de nem az. Például Robert K. Sokféleképpen véleke­ dünk arról. az érzelmeket általában legbensőbb. Egyes kultúrákban. Hochschild ezt nevezi az „érzelmi munka" terén folytatott képzésnek . mint a szociológiában. mint Nyugat-Európában vagy Észak-Amerikában. Hochschild kutatása ablakot nyitott az élet egy olyan szeletére. Néha az elméletek nagyon pontosan fogal­ mazódnak meg. A szol­ gáltatóipari állások száma rohamosan növekszik a világ minden országában. A szociológiában nincs egyetlen uralkodó elméleti megközelítés . hogy minél átfogóbb az elmélet. hogy „mosolygási tanfo­ lyamokon" vegyenek részt . Hochschild szerint a minket alkalmazó vállalat nemcsak mozdulatainkat. hogy a szociológus nagyívű elméleti vállalkozásba kezdjen. mégis jobban meg kell értenünk. egyre több embernek kell „érzelmi munkát" is végeznie munkahelyén. sőt olykor matematikai formát is öltenek . Más szóval ezek a dolgozók eltávolodtak saját érzelmeiktől. ahol az otthonok többsége sokkal nagyobb. a szolgáltatóiparban dolgozók is gyakran arról számoltak be Hochschildnek. mégis elég általános. Hochschild könyvében meggyőzően alkalmaz­ ta a szimbolikus interakcionizmust. Bár Hochschild a világ egyik legfej­ lettebb „szolgáltatógazdaságában". amely jóval át­ fogóbb más elméleteknél. Ilyen például a relatív depríváció elmélete. Merton (2002) amel­ lett kardoskodik. Tulajdonképpen igaz. mint egy olyan csa­ lád. hogy kihez hasonlítják magukat.

hogy megnézzük. néha kevésbé fontosak. A makroszociológia a nagy társadalmi rendszerek elemzése. amelyeket a társadalmi cselekvés résztvevői célul tűznek ki. hogyan viselkednek tagjai a közvetlen interakciók során. hogyan működik a szervezet.). hogy az egyenlőtlensé­ get az osztály fogalmára építve vizsgálja. A funkcionalizmus a társadalom egészét vizs­ gálja. A szo- .és makroszociológia Az itt tárgyalt különböző elméleti nézőpontokat aszerint is szétválaszthatjuk. A makroszociológia a nagy társadalmi rendszerek. milyen fontos a társadalmi cselekvés a társadalom életében. A tágabb intézményi keretek nagyban meghatározzák.önmagunk . A marxi elmélet lényege. hogyan élik az emberek hétköz­ napi életüket . amikor megalkotta a már említett szociológiai képzelőerő fogalmát (24. o. például a politikai rendszer vagy a gazdasági rend elemzése. hangsúlyozva. hogyan befolyásolják a makrorendszerek a társadalmi élet szűkebb tereit.és makroszintű elemzés jól elkülönülnek egy­ mástól. a különböző irodákban vagy az üzemben dolgozók körében. Első pillantásra úgy tűnhet. A mikroszintű vizsgálatok viszont épp a kiter­ jedt intézményi minták értelmezéséhez szüksé­ gesek. Ez a kapcsolat lehet közvetett és személytelen. Ilyen módon nem kaphatnánk képet az egész vállalatról. Ebbe tartozik a hosszú távú változási folyamatok. Merton szerint a szociológiai értelmezés nagy ré­ sze abból áll. és aligha lehet minden részletét egyetlen elméleti pers­ pektívába foglalni. amikor a szemtől szembeni. hogyan hat a mikrokontextusban zajló in­ terakció a nagyobb társadalmi folyamatokra. A szociológiában alkalmazott elméleti megkö­ zelítéseket elemzési szintek szerint is szemlélhet­ jük. aki kü­ lönösen nagy hatást gyakorolt a maga funkciona­ lizmusával. kapcsolatba. Dönthetünk úgy.ez világossá válik. FEJEZET A szimbolikus interakcionizmus azt hangsú­ lyozza. hogy a mik­ ro. e cselekvés akaratlan következményei. funkciók. ezt hangsúlyozta C. mert a te­ vékenységek egy része nyomtatott anyagok. kiemelte. Mégis sokat segítene. mások jelenléte még a legösszetettebb társadalmakban is kulcsfontosságú. Elemzési szintek: mikro. es fordítva. Te­ vékenységének nagy részét megérthetjük egysze­ rűen úgy. Merton. mint a latens leti megközelítések és elméletek vetélkedése épp a vállalkozás vitalitásának a jele. hogy a társadalmi interakció során az egyének szimbólumokat alkalmazva érintkeznek.1. és amely serkenti a szociológiai munkában nélkülözhetetlen képzelőerőnket. telefon és számítógép közvetítésével zajlik. hány közvetett vagy elektronikus kapcsolatot teremtünk ma. hogy megértsük. hogy feltárjuk a társadalmi cselek­ vések és intézmények latens funkcióit. Egyértelmű. hogy a manifeszt funkciók. Sok társadalomelmélet-alkotóra ma is hat Marx. közvetlen interakcióra épül. Wright Mills. A mikroszociológia a mindennapi viselkedés vizsgálata közvetlen interakciókban.tanulmányozása során az elméle­ ti sokszínűség ment meg a dogmáktól. de úgy is. ha összehason­ lítjuk a középkori kultúra napi cselekvéskörét az iparosodott városi környezet életével. Az em­ beri viselkedés bonyolult. Általában mikroszociohígiá­ nak nevezzük azt. A későbbi fejezetekben még említek példát arra. hogy óriási utat teszünk meg. Az ember . hogy a társadalmi szervező­ dés mindenféle formája nagyságától függetlenül a szemtől szembeni. Elemezhet­ jük például az interakciókat az igazgatók között a tanácsteremben. pedig a kettő szorosan összekapcsolódik (Knorr-Cetina-Cicourel 1981. ha meg akarjuk érteni a mindennapi élet intézményi hátterét. Giddens 1984). csak hogy a hét­ végét a barátunkkal töltsük. A modern társadalmakban folyton idegenekkel kerülünk MIRE JO A SZOCIOLÓGIA? A szociológia több szempontból is gyakorlati je­ lentőséggel bír életünkben. A makroszintű elemzés nélkülözhetetlen. hogy milyen szintre irányul az elemzés. Az elméleti gondolkodásban a változatosság gazdag gondolatforrást biztosít. Más elméletektől eltérően ez az irányzat nem az egész társadalom vizsgálatát. ők dolgozzák ki a konfliktuselméleteket. leve­ lek. sokoldalú. pél­ dául az indusztrializmus kialakulásának az elem­ zése is. A kettő szorosan kapcsolódik egymáshoz. Mondjuk megvizsgálunk egy nagyvállalatot. amelyből a kutatás meríthet. közvetlen interakció helyzetében vizsgáljuk a mindennapi viselkedést. hanem az egyének szűkebb körű interakcióinak az elemzését tartja fontosnak. De mindegy. hogy e-mail üzenetet küldünk egy ismerősnek.

hogy sok szocio­ lógus „hivatásszerűen". akkor jobban megérthetjük a gondjaikat is. és a lakótelepekhez üzleteket. hogy hasznosítsák a szaktudásukat. Aligha számíthat sikerre az olyan gyakorlati politika. Furcsa volna. amelyek maguk is törekednek . hogy a szociológia csak akkor őrizheti meg szel­ lemi függetlenségét. Úgy gondolták. aki egy dél-londoni. Ha valaki szociológusnak készül. amikor állást foglalnak. és ma is elsődleges feladata e társadalmak vizsgálata. annál valószínűbb. De vajon azok a tudósok. Az ön­ segélyező csoportok (például a Névtelen Alkoholisták) és a társadalmi (például környezetvédő) mozgalmak olyan csoportok. eredményeket saját élet­ helyzeteihez köti. hogy formálni tudjuk a jövőnket. A sokemeletes lakóházak és az üzletsorok számos helyen pusztulni kezdtek. Egy gyakorla­ ti reformprogram esetleg nem biztosítja a várt eredményt. illetve a mások életét formáló hatásokat. aki figyelmen kívül hagyhatná a mai világban létező egyenlőtlensé­ geket. újságíró­ nak. hogy ha meg tud­ juk érteni. nagyrészt latin-amerikaiak­ ból álló közösségben dolgozik. üzletembernek vagy orvosnak készül. kellemetlen következménnyel járhat. sokféle nézőpontból szemléljük. hogy megismerjük. A helyzetü­ ket felismerő csoportok a szociológiai kutatások eredményeit felhasználva gyakran hatékonyan reagálhatnak a kormányzati politikára. és maguk is kialakíthatnak politikai programokat. közvetlenül foglalkozik gyakorlati kérdésekkel. . A szociológia gyakorlati haszna korántsem me­ rül ki abban. Végül meg kell említenünk. a várostervező.meg­ felelő ismeretekre alapozott döntéseket hozni. így például az a fehér szociális munkás. ha a szociológusok a vitatott morális és politikai kérdésekben semlegesek ma­ radnak. akik nem bo­ csátkoznak az aktuális vitákba. a szociális munkás. ha a szociológusok nem fog­ lalhatnának állást politikai kérdésekben.vagyis a hatalommal bíró csoportoknak . hogy a hatalmon lévők mindig szem előtt tartják a kevesebb hatalommal bíró vagy hátrányos helyzetű csoportok érde­ keit a politikai döntéshozatal során. hogy segít a politikai vezetőknek . Ebben a fejezetben kiderült. Ezt leginkább úgy kerülheti el. amelynek művelése során gyakran személyes világnézetünket félretéve pró­ báljuk alaposabban megvizsgálni az életünket. amikor egy-egy szo­ ciológiai kérdésben állást foglalnak? Nincs olyan szociológiában jártas ember. mindenképp ke­ vésbé elfogultak másoknál. hogy a társas világot a magunkétól eltérő. és értel­ metlen is megtiltani nekik. A társadalom megértése annak is hasznos lehet. intellektuá­ lis tudományterület. hogy a szocioló­ gia olyan tudomány. aki jogásznak. Minél jobban ismerjük cselekvésünk mozgatóru­ góit és a társadalom működését általában. a személyzeti vezető és még számos más poszton dolgozó ember.gyakorlati reformok elérésére. hogy képzeletét szabadjára engedve közelít a tárgyhoz. A szociológia nem csupán elvont. A második világhábo­ rút követő években például számos országban nagy lakótelepeket építettek a városközpontok­ ban. Ugyanakkor a szociológusok a társadalmi inter­ akció és általában az emberi társadalmak termé­ szetére vonatkozó sok más kérdéssel is foglal­ koznak. egyéb szolgáltatásokat is kapcsoltak. Másodszor: a szociológiai kutatás gyakorlati segítséget nyújthat a politikai kezdeményezések eredményeinek értékelésében is. hogy így biztosítható a nyo­ mornegyedek alacsony jövedelmű rétegeinek színvonalas lakásellátása. a fosztogatások és egyéb erőszakos bűncselekmé­ nyek melegágyaivá váltak. A szo­ ciológia önálló szellemi törekvésként a modern társadalmak kialakulásakor jelent meg. hogy a korábbi lakóhelyükről nagy bérházakba költözött embe­ rek közül sokan magányosnak. ösztönöznie a reformokat vagy a társadalmi változást? Van. amely nem az érintett emberek életmódjának beható ismeretén alapul. nem nyerheti el a közösség tagjainak bizalmát. Gyakran azért tanuljuk vagy műveljük a szo­ ciológiát. vagy egy sor akaratlan. Kutatások azonban rámutattak. mert megszólal a „társadalmi lelkiis­ meretünk". Szociológiában jártas le­ het az ipari tanácsadó. aki azt mondja. boldogtalannak érzik magukat. hanem jelentős gyakorlati következményekkel is jár az emberek életében. Nem feltételezhetjük.több-kevesebb sikerrel . és a szo­ ciológiai elképzeléseket.Ml A SZOCIOLÓGIA? ciológia először is lehetővé teszi. Harmadszor (és bizonyos szempontból ez a legfontosabb): a szociológia lehetőséget ad. Gyakran előfordul. ha nincs tisztában a Nagy-Britanniában élő különféle csoportok tag­ jait elválasztó kulturális különbségekkel. Vajon a szociológusnak kell-e tevé­ kenyen támogatnia. mások hogyan élnek. jobban megértsük önmagunkat. nem kell unal­ mas egyetemi tanulmányokat végigkínlódnia.

FEJEZET MMMMMMMÜ ÖSSZEFOGLALÁS 1. A szociológia az emberi társadalmak módsze­ res vizsgálata. A szociológiának több szempontból is van gyakorlati jelentősége. amely megkülönböztetett figye­ lemmel fordul a modern. INTERNETES FORRÁSOK A kötethez kapcsolódó kiegészítő anyagok és információk lelőhelye http://www. a szociológia révén jobban megismerhetjük önmagunkat. hogy értelmezze a mélyreható változásokat. A 19. Ezeket olyan alapvető különbségek választják el egymástól. hogy megváltoztassák életfel­ tételeiket. Kari Marx. 4. hogy mi a szo­ ciológia és hogyan hatnak a modernizációval járó változások a társadalmi világra. legszemélyesebb jellem­ zőiben bekövetkezett változásokról is. Gyakorlatilag megvizsgálhat­ juk.polity. ha saját viselkedésünket vetjük vizsgálat alá. amelyekre nagy hatást gyakorolt a tárgy hábo­ rú utáni fejlődése. A szociológia eredetileg arra törekedett. A szociológiában sokféle elméleti megköze­ lítést találhatunk. iparosodott rendsze­ rek felé. mert semmiképp sincs könynyű dolgunk.polity.ac. 6. Ugyan­ akkor a szociológia révén növelhetjük kulturá­ lis érzékenységünket.1. a konfliktuselméleti megközelítés és a szimbolikus interakcionizmus. hogy azokat alakítani is tudjuk. milyen eredménye lehet egy-egy politikai programnak. Az elméleti vitákat a ter­ mészettudományokban is nehéz eldönteni.uk r . a szociológiában pedig ez még nagyobb nehéz­ ségekbe ütközik.uk/sociology The Social Science Information Gateway from Sociology http://www. 5.co. Többféleképpen is se­ gítségünkre lehet a társadalomkritikában és a gyakorlati szociális reformokban. A szociológia fő elméleti irányzatai a funkcio­ nalizmus. akkor nagyobb lesz az esélye. hogy képzeletünket szabadjára engedve gondolkod­ junk és megszabaduljunk a társadalmi élettel kapcsolatos előítéleteinktől.uk/sociology The British Sociological Association http://www. 7. A szociológia kezdeti fejlődésének fontos alak­ jai közé tartozik Auguste Comte.uk/giddens5/ A Polity Press új szociológiai témájú könyvei http://www.co. Emilé Durkheim és Max Weber. amelyek az elmúlt két-három évszázadban következtek be az emberi társadalmakban. így az eltérő kulturális értékeket figyelembe véve hozhatunk politi­ kai döntéseket. 3.britsoc. Végül. Először is ha jobban megértjük a társadalmi körülmények egy adott együttesét. ami talán a legfontosabb. amelyeket később Durkheim és Weber fejtett ki. 2. ami esélyt teremt csoportoknak és egyéneknek. Alapkérdés például. hanem az emberek életének legtitkosabb. század közepén tevékenykedő Comte és Marx meg­ határozták a szociológia egyes alapvető kér­ déseit. Itt nemcsak át­ fogó változásokról van szó.sosig.co. A szociológia gyakorlata megköveteli.

A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG TÁRSADALOMTÍPUSOK Eltűnő világ: a premodern társadalmak és sorsuk A m o d e r n világ ipari társadalmai Globális fejlődés TÁRSADALMI VÁLTOZÁS A változásra ható tényezők Változások a modern időszakban GLOBALIZÁCIÓ A globalizációt segítő tényezők A globalizációs vita A globalizáció hatása KÖVETKEZTETÉS: GLOBÁLIS KORMÁNYZÁS KELL Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források .

. m i n t a m o d e r n henger­ mű. az a u t ó . a D a v i d L a n d e s g a z d a s á g t ö r t é n é s z meg­ 1 8 . H a a z e m b e r i lét t e l j e s időtartamát egyetlen napnak. a r e p ü l ő g é p és az e l e k t r o n i k u s e s z k ö z ö k e g é s z sora. a k k o r a f ö l d m ű v e l é s 23 ó r a 56 perckor. a földműve­ lés m i n d ö s s z e t i z e n k é t e z e r é v e s . m i l y e n r o h a m o s v o l t a t e c h n i k a i f e j l ő d é s e b b e n a kor­ szakban. h a n e m o l y a n tárgyakat h o z lét­ re. m i n t a f o n ó g é p . A z újkori t á r s a d a l m a k c s a k a z u t o l s ó 3 0 m á s o d ­ p e r c b e n léteztek. mint az összes megelőzőben együttvéve. 24 órának tekint­ j ü k .Az e m b e r nagyjából félmillió éve létezik a Föl­ dön. s i m a é s e g y e n l e t e s acéllemezt készíteni.. a c i ­ vilizációk pedig 23 óra 57 perckor keletkeztek. századi élettel. állapítja: A m o d e r n t e c h n o l ó g i a n e m c s a k t ö b b e t é s gyor­ s a b b a n t e r m e l . az a t o m ­ [. Az állandó települések alapja. A c i v i l i z á c i ó k alig h a t e z e r é v e s z ü l e t t e k . és m é g sorolhatnánk. a m e l y e k e t a m ú l t k é z m ű v e s m ó d s z e r e i v e l semmiképp n e m lehetett volna elkészíteni. Még fontosabb. erőműig. Egy mind- A gizai piramisok látképe egy Pizza Hut é t t e r e m ablakából .] A z ered­ m é n y : óriási mértékben növekedett a termelt áruk és szolgáltatások m e n n y i s é g e és választé­ ka. a m i ö n m a g á b a n s o k k a l i n k á b b m e g v á l t o z ­ t a t t a a z e m b e r é l e t m ó d j á t . A legjobb indiai takács s e m tudna olyan finom és s z a b á l y o s f o n a l a t s o d o r n i . A z újkor v i l á g á r a j e l l e m z ő é l e t m ó d o k é s társadal­ mi i n t é z m é n y e k még a közelmúlt életformáitól és intézményeitől is nagyon eltérnek. hogy anyagi környezete inkább h a s o n l í t a r ó m a i k a t o n á k é h o z . s z á z a d k e r e s z t é n y v i l á g á b a n egy k o v á c s m ű ­ h e l y s e m t u d o t t o l y a n nagy. A z újkori v á l t o z á s ü t e m é t j ó l m u t a t j a . hogy a modern technoló­ gia o l y a n d o l g o k a t h o z o t t l é t r e . a m e l y e k e t alig­ ha tudtak volna elképzelni a preindusztriális k o r b a n : i l y e n a k a m e r a . 1 7 5 0 . m i n t b á r m i a t ű z fel­ fedezése óta. m i n t u n o k á i vi­ lágához (Landes 1 9 6 9 ) . mégis legalább annyi változás történt az emberi nap e rövid szakaszában.az egyik legősibb civilizáció találkozik itt a 2 1 ..b e n egy angol e l m o n d h a t t a volna magáról. a r á d i ó t ó l a nagy teljesítményű számítógépig.

d e a fegyverek és régi e s z k ö z ö k m á r itt is c s a k a történelem előtti idők emlékei voltak. s z i n t e k i z á r ó ­ lag á l l a t o k r a v a d á s z v a . sokan városokban ö s s z e z s ú f o l ó d v a . h ú s z . a h o l legfel­ j e b b egy-két nagy. amelyekben a n é p e s s é g t ú l n y o m ó r é s z e v á r o s l a k ó .a t á r s a d a l m i é l e t k i s z a k a d t a z o k b ó l a társadalmi r e n d e k b ő l . de a m a i világ­ ban is megtalálhatók. k e r e s k e d ő k é s h i t t é r í t ő k . folyton vándorló. m e g k e l l s z e l í d í t e ­ nünk azokat a t á r s a d a l m i erőket. f ö l d m ű v e l ő f a l v a k b a n élt. a d é l . a m e l y e k b e n az e m b e r e k évszázadokig é l t e k .a m i csak aprócska s z a k a s z a z e m b e r i t ö r t é n e l e m k o n ­ textusában .. m i n t a z e u r ó p a i a k rég e l f e l e d e t t kőkorszaki ősei: nagy területen. k ö z ö s é p í t m é n y t e m e l t e k .h a r m i n c fős c s a p a t o k b a n .á z s i a i ő s e r d ő k b e n .ki­ sebb népességet találtak. az É s z a k i sark.i l y e n A u s z t r á l i a . E l ő b b azonban áttekintjük a fő társadalomtípusokat. a g l o b a l i z á c i ó k ö r ü l l á n g o l t fel. A modern iparosodás előtti t á r s a d a l o m f o r m á k a t csak úgy érthetjük meg. v a d n ö v é n y e k e t gyűjtve. a m e l y többé-kevésbé á l l a n d ó .A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG Az őskori barlangrajzok is m e g m u t a t n a k valamit a l e g k o r á b b i v a d á s z o k . sokkal i n k á b b .h á r o m é v s z á z a d o s i d ő s z a k b a n . v e s z é l y e z t e t e t t faj tagjai l e t t e k v o l n a . amelyek m á r a m ú l t b a n léteztek. E g y e s r é g i ó k b a n . A mi n e m z e d é k ü n k b i z o n y t a l a n j ö v ő előtt áll. Másutt p e r s z e a f e l f e d e z ő k t e l j e s e n kifejlett á l l a m o k ­ ra. P e r s z e a k o r á b b i n e m ­ zedékek é l e t f e l t é t e l e i természeti is bizonytalanok voltak: járványok és éhínség katasztrófák. De az e m b e r i történelem nagy r é s z é b e n a F ö l d n é p s ű r ű s é g e sok­ kal kisebb volt a m a i n á l .A m e r i k a é s Afrika d é l i c s ú c s a . a m e l y e k e t mi magunk s z a b a d í t o t t u n k e l . b i r o d a l m a k r a l e l t e k . ha segítségül h í v j u k a szo­ ciológiai k é p z e l ő e r ő t ö r t é n e t i d i m e n z i ó j á t . Marvin Harris antropológus and Kings): így ír erről könyvében (Cannibals sújtotta őket.. akik a nagy felfedezések korában útnak indultak.g y ű j t ö g e t ő k m i n t h a egy ritka. N a p j a i n k a t o l y a n társadal­ mak jellemzik. sok k ü l ö n b ö z ő néppel találkoztak. amely az egyik l e g n a g y o b b j e l e n k o r i társadal­ mi változás.o l y a n c s o p o r t o k r a b u k k a n t a k . TARSADALOMTIPUSOK Eltűnő világ: a premodern társadalmak és sorsuk A z e u r ó p a i felfedezők. a m e l y e k é l é n d e s p o t a .a m e r i k a i és k e l e t . M á s ré­ giókban . össze k é t . E z e k a v a d á s z o k . a m e l y e k b e n t ö b b m i l l i ó a n é l n e k . m i n t e l ő d e i . B á r a m a i i p a r i t á r s a d a l m a k a t n e m fenyegeti p e s t i s vagy é h í n s é g .Észak-Amerika keleti erdeiben. és c s a k az e l m ú l t száz­ egynéhány é v b e n a l a k u l t a k ki o l y a n t á r s a d a l m a k . E fejezetben e l e m e z z ü k a fent v á z o l t h a t a l m a s társadalmi átalakulás okait és k i t é r ü n k arra a vitá­ ra is. D é l . a m e l y e k m á i g ú g y él­ n e k .g y ű j t ö g e t ő k é l e t é b ő l .

a világ l e g n a g y o b b b i r o d a l m a . i l l e t v e c s a p d á k r a és f ő z ő e d é n y e k r e . amelynek élén a király vagy császár áll Agrártársadalom I. é s va­ lószínűleg n e m maradhatnak sokáig érintetlenül azok sem. elveszíti sajátos identitását) Pásztortársadalom I. m i n t a vadászó-gyűjtögető társadalomban Főnökök irányítják Lélekszáma néhány száztól sok ezer f ő i g terjedhet Háziasított állatok tartásából biztosítják megélhetésüket Éles egyenlőtlenségek jellemzik Főnökök vagy hadurak irányítják Nagyon nagy. E z e k a c s o p o r t o k vadá­ szatból. é s a m e l y e k e t á l l a n ­ dó hadsereg védett. A n a g y o b b . e. n e m i p a r i c i v i l i z á c i ó k vagy t r a d i c i o n á ­ lis á l l a m o k .a c s o ­ port n e m válik szét gazdagokra és szegényekre. fejlett á l l a m . E z é r t a tár­ s a d a l o m tagjai k ö z ö t t n e m a l a k u l k i s z á m o t t e v ő k ü l ö n b s é g az a n y a g i helyzet t e k i n t e t é b e n . e. A z t á n ott v o l t a k a z a m e r i k a i ő s l a k ó k á l l a m a i é s b i r o d a l m a i . O t t v o l t I n d i a is . ábrát). FEJEZET 2. gyűjtögetéssel egészítik ki megélhetésükhöz Nagyobb egyenlőtlenségek. . N i n c s szükségük m á s anyagi javakra.1. t ö b b s é g ü k e t a z o n b a n a t e r j e s z k e d ő n y u g a t i kul­ t ú r a e l p u s z t í t o t t a v a g y m a g á b a o l v a s z t o t t a . besorolhatjuk kategóriába. templomaik és kincseik csábították az összes felfedezőt. p é l d á u l b r i t és a m e r i k a i . a F ö l d l a k o s s á g á n a k m i n d ö s s z e 0 .2. O t t v o l t K í n a . p é l d á u l Afrika e g y e s si­ vár területein és Brazília. halászat és ehető növények gyűjtése révén előteremtő csoportok Kis mértékű egyenlőtlenség Csak életkor és nem szerinti rangsorolás Kicsi. és az é l e t e g y e n l ő t l e n t e r h e i b ő l m i n d e n lélek aszerint részesült. h o g y ó c e á n o k o n . á l l a m i i r á n y í t á s ú gaz­ daságukkal és az aztékok vérszomjas. 12 000-től máig (ma már többnyire nagyobb állam része. örökké újabb áldozatot köve­ t e l ő i s t e n e i k k e l (Harris 1 9 7 8 ) . megélhetésüket vadászat. felbomlik a tradicio­ nális életmód) I. a m e l y n e k v e z e t ő i m e g v e t e t t é k a „ v ö r ö s k é p ű b a r b á r o k a t " . c s o r d u l t i g m e g r a k o t t m a g t á r a i k k a l . ami alapvető s z ü k s é g l e t e i k k i e l é g í t é s é h e z k e l l .vagy p á s z t o r t á r s a d a l m a k ( f ö l d m ű v e l ő k és ál­ l a t t a r t ó k ) . Jelenleg az egész világon kevesebb m i n t negyedmillió em­ ber. m i n d a m a g a sajátos művészeteivel és vallásaival: az inkák n a g y k ő e r ő d e i k k e l . e. táblázatot). t á r s a d a l m a k tagjai A látszólag végtelenül sadalmat mégis sokféle p r e m o d e r n tár­ három nagyobb n e m i g y e k e z n e k anyagi j a v a k a t felhalmozni azon túl. amelyek m i n d előfordulnak Harris l e í r á s á b a n : v a d á s z o k é s g y ű j t ö g e t ő k . századig (mára már nyoma sincs) Tradicionális társadalom vagy civilizáció v a g y u r a l k o d ó o s z t á l y állt. ó r i á s i . 0 0 1 száza­ léka él elsősorban vadászatból és gyűjtögetésből (lásd a 2. amelyekben a kereskedelem és a kézmű­ ipar koncentrálódik Többnyire földművelésre épül Nagy egyenlőtlenségek a különböző osztályok között Elkülönült kormányzati apparátus. ásóés építőszerszámokra.f ő k é n t a m o d e r n . palotáik. halászatból és vadon t e r m ő e h e t ő növé­ nyek gyűjtögetéséből tartották fenn magukat. n a g y o b b ag­ rár.1. emberi szívekkel táplált.az a föld. A legősibb társadalmak: vadászok és gyűjtögetők F ö l d i l é t e z é s ü k s o r á n a z e m b e r e k egy e g é s z e n kis időt leszámítva mindig vadászó-gyűjtögető t á r s a d a l m a k b a n é l t e k . a m e l y e k eddig fennmaradtak.t á r s a d a l m a k k a l ö s s z e h a s o n l í t v a a va­ dászó-gyűjtögető csoportokban E egyenlőtlenség nemigen figyelhető meg. hogy m i l y e n érdemeket szerzett előző megtestesülésében. 12 000-től máig (ma már többnyire nagyobb politikai képződmény része. városokba nem szerveződő mezőgazdasági közösségek A termést gyakran vadászattal. e. E l s ő s o r b a n ezek a nagy birodalmak. városaik. a h o l t i s z t e l ­ t é k a t e h e n e k e t . Új-Guinea őserdőiben. s i v a t a g o k o n k e l j e n e k át. függőhídjaikkal. olykor t ö b b milliós lélekszámú (bár a nagyobb iparosodott társadalmakhoz hasonlítva kicsi) Van néhány városa. 50 000-től máig (ma már szinte alig akad) Jellemzői Kis lélekszámú.1. m i n d k ü l ö n világ. a c i v i l i z á l t világ h a t á ­ r á n t ú l l é v ő g y e n g é c s k e k i r á l y s á g o k e s d e k l ő kö­ v e t e i t . Vadászó-gyűjtögető kultúrák még ma is léteznek a világ e g y e s r é s z e i n . síremlékeik. táblázat A p r e m o d e r n e m b e r i t á r s a d a l m a k t í p u s a i Típus Vadászó-gyűjtögető társadalom Fennállásának időszaka I. R e n d s z e r i n t i n k á b b Vallási é r t é k e k e t é s szer­ tartásos-rituális t e v é k e n y s é g e k e t t a r t a n a k f o n t o s ­ nak. csak vadászfegyverekre. M a r c o P ó l ó t é s K o l u m b u s z t is. A k ö v e t k e z ő k b e n e z e k f ő b b j e l l e m ­ z ő i t t e k i n t j ü k át (lásd a 2. 6000-től a 19.

De Vore 1 9 6 8 . 2000 A világ népessége: 6 milliárd Ebből vadászó-gyűjtögető: 0. K u l t ú r á j u k ta­ n u l m á n y o z á s a r á v i l á g í t h a t arra. h o g y e g y e s in- . sz. Ez a férfiak és n ő k kö­ zötti m u n k a m e g o s z t á s a z o n b a n n a g y o n f o n t o s : a k ö z ö s s é g i v e z e t ő p o z í c i ó k b a n és a s z e r t a r t á s o k s o r á n a férfiak j á t s z a n a k d o m i n á n s s z e r e p e t . m í g a n ő k gyűj­ tögetik a v a d o n t e r m ő n ö v é n y e k e t . ők f ő z n e k és ők nevelik a g y e r e k e k e t . 1500 A világ népessége: 350 millió Ebből vadászó-gyűjtögető: 1% I. 10 000 A világ népessége: 10 millió Ebből vadászó-gyűjtögető: 100% I. akiknek az életmódja ma m á r k e v é s s é é r d e k e s s z á m u n k r a .001% Forrás: Lee . ábra A vadászó-gyűjtögető társadalmak hanyatlása I. A vadászó-gyűjtögető társadalmak nem csu­ pán „primitív" népek.e. A rangok vagy p o z í c i ó k á l t a l á b a n k o r c s o p o r t o k és nemek s z e r i n t k ü l ö n ü l n e k e l . G y a k o r l a t i l a g mindenütt a férfiak a v a d á s z o k .A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG 2.1. sz.

A p á s z t o r k o d ó c s o p o r t o k az a d o t t k ö r n y e z e t t ő l függően k ü l ö n b ö z ő á l l a t o k a t t e n y é s z t e n e k é s le­ Nepál Etiópia Banglades Az ipari Japán Ausztrália Németország Kanada Egyesült Államok Nagy-Britannia 5 5 2. Ez a g y a k o r l a t e l e i n t e „ k e r t m ű v e l é s " f o r m á j á b a n ala­ k u l t ki. A pásztortársadalmak elsősorban állattartásból élnek. a m e l y e t a m o d e r n i p a r i c i v i l i z á c i ó teremtett.2.2. A pásztorkodáshoz h a s o n l ó a n a kertművelés is b i z t o s a b b é l e l e m f o r r á s . ezért tagjaik r e n d s z e r i n t n e m h a l m o z n a k fel v a g y o n t á r g y a k a t . A z efféle területek n e m k e d v e z n e k a földművelésnek.g y ű j t ö g e t ő c s o p o r t o k i d ő v e l rájöt­ tek. e l s ő s o r b a n Afrika. FEJEZET g e l t e t n e k . Ország Ruanda Uganda Pásztor. m i n t a k á r a pásztorkodó. Ilyen társadalmak rendsze­ r i n t a d ú s fűvel b o r í t o t t t e r ü l e t e k e n . például a b o t s w a n a i l k u n g szánoké (busmanoké). táblázat Máig fennmaradt agrártársadalmak A mezőgazdaságban dolgozók aránya (%)" 90 82 81 80 63 társadalmakhoz hasonlítva tézményeink korántsem tekinthetők az emberi élet „természetes" elemeinek. Mivel a kertművelésből élő csoportok n e m vándorolnak. bár n o m á d életmódjuk az a n y a g i a k t e k i n t e t é b e n g a z d a g a b b . ábrát). tevét v a g y lovat. j u h o t . k e c s k é t . S o k társadalom­ n a k vegyes pásztor. A vadászó-gyűjtögető t á r s a d a l m a k b ó l csak néhány m a r a d t f e n n . hogy ezekből biztosítsák megélhetésüket. de a l k a l m a s a k k ü l ö n f é l e á l l a t o k t a r t á s á r a . akár a vadászó-gyűjtögető közös­ ségek. hogy a vadon nőtt t e r m é s e k összegyűjtése h e l y e t t ők m a g u k is e l v e t h e t i k a m a g v a k a t . Persze n e m szabad idealizálnunk a vadászó-gyűjtögető közösségek é l e t k ö r ü l m é n y e i t .t ő l kezdve t a l á l u n k a d a t o k a t arra.és agrárgazdasága van. ezért sokkal n a g y o b b közösségeknek. E z e k a tár­ s a d a l m a k n a g y o b b v á r o s o k k i f e j l ő d é s é v e l kelet2. biztosít megélhetést.2.m i n d arra f i g y e l m e z t e t n e k b e n n ü n k e t . v a g y i s k i s f ö l d d a r a b o k a t m ű v e l t e k meg kezdetleges kapák és ásószerszámok segítségé­ vel.K e l e t és K ö z é p Ázsia egyes vidékein. Nem ipari vagy tradicionális civilizációk Nagyjából időszámításunk előtt 6 0 0 0 . b á r a h á b o r ú és a s z á m o t t e v ő a n y a g i é s h a t a l m i e g y e n l ő t l e n s é g e k h i á n y a .s z a r v a s m a r h á t . anyagi vagyontár­ g y a k a t i n k á b b fel t u d n a k h a l m o z n i . a K ö z e l . az agrártársadalmak pedig növényter­ mesztésből (mezőgazdaságból). M é g m a i s s o k p á s z t o r t á r s a d a l o m lé­ tezik.7 1 .és agrártársadalmak M i n t e g y húszezer évvel ezelőtt egyes vadászó és gyűjtögető csoportok áttértek a háziasított állatok tenyésztésére és állandó földterületek megműve­ lésére.8 3 0. m i n t a vadá­ szó-gyűjtögető csoportoké. A pász­ tortársadalmak rendszerint az évszakok válto­ zásait követve vándorolnák k ü l ö n b ö z ő területek között. n e m feltétlenül jelent „haladást". A v a d á s z ó . i l l e t v e siva­ t a g o k b a n é s h e g y v i d é k e k e n t a l á l h a t ó k . vala­ m i n t a v e r s e n y h e l y e t t a k o o p e r á c i ó k ö z p o n t i sze­ r e p e m i n d . h o g y a k o r á b b i a k n á l jóval n a g y o b b é s a z o k t ó l a l a p v e t ő e n k ü l ö n b ö z ő társa­ d a l m a k j ö t t e k l é t r e ( l á s d a 2. h o g y a világ. m i n t a v a d á s z a t és a gyűjtögetés.

A legtöbb t r a d i c i o n á l i s á l l a m e g y ú t t a l b i r o d a ­ lom is volt: m á s n é p e k l e i g á z á s a és b e o l v a s z t á s a révén nőtt j e l e n t ő s m é r e t ű v é ( K a u t s k y 1 9 8 2 ) . p é l d á u l a z az­ tékoké a m a i M e x i k ó t e r ü l e t é n .A m e r i k á b a n . hogy megszabaduljanak a földművelés fárasztó n a p i f e l a d a t a i t ó l . keztek. a m a j á k é a Yucatán-félszigeten é s a z i n k á k é P e r u b a n . E z jellemezte p é l d á u l a t r a d i c i o n á l i s K í n á t és R ó ­ mát. hogy a foglalkoztatott népesség t ú l n y o m ó része n e m a m e z ő g a z d a s á g b a n . S z á m o s n a g y t r a d i c i o n á l i s á l l a m l é t e z e t t Mexikóban é s L a t i n . a m e l y e n a m a i K í n a t e r ü l el. h a n e m idegenek között történik. h a n e m g y á r a k b a n . Az iparosodott t á r s a d a l o m . k i r á l y v a g y c s á ­ szár uralkodott f e l e t t ü k . A főbb városok sokkal na­ gyobbak. p é l d á u l a n a g y v á l l a l a t o k és a kormányzati szervek. és bár E u r ó p á b ó l ered. hatása m e s s z e túlterjedt e z e n a földrészen.2. Gya­ korlatilag m i n d e n e m b e r életét befolyásolják a k i t e r j e d t s z e r v e z e t e k . a h o l t ö b b a munkalehetőség. E z z e l s z e m b e n a z ipa­ r o s o d o t t t á r s a d a l m a k e l s ő d l e g e s s a j á t o s s á g a az. Az iparosodás révén gyorsult a közlekedés é s a k o m m u n i k á c i ó . A t e c h n o l ó g i a i fejlettség v i s z o n y l a g csak kevesek számára tette lehetővé. A t ö b b m i n t k é t é v e z r e d e n át.sok t e k i n t e t b e n egyértel­ m ű e n eltér a társadalmi r e n d b á r m e l y korábbi típusától. h i s z e n a z o k t ö b b é . tagjaik k ö z t i g e n é l e s v a g y o n i é s h a t a l m i egyenlőtlenségek a l a k u l t a k ki. m i n t a tradicioná­ lis á l l a m o k k o r m á n y z a t i f o r m á i . a m ű v é s z e t . a m e l y sokkal fejlettebb és erősebb. vagyis olyan politikai közösségek. fejezetben is e m l í t e t t i p a r o ­ sodás: kialakult a n e m állati erőforrások (például a gőz vagy az elektromosság) felhasználására épülő gépi termelés. Az emberek több mint 90 száza­ l é k a k i s e b b . . A nagyvárosokban a társadalmi élet a korábbinál személytelenebb. A z e m b e r e k t ö b b s é g e m é g a l e g f e j l e t t e b b tra­ dicionális kezdetleges államokban is szintje mezőgazdasági mun­ k á t v é g z e t t .). fejezetben. Az iparosodott társadalmak egy m á s i k jellegzetes­ sége a politikai rendszerükkel kapcsolatos. szá­ zadban a R ó m a i B i r o d a l o m az é s z a k n y u g a t .n a g y o b b v á r o s o k b a n él.a m e l y e t n é h a „ m o d e r n " v a g y „fejlett" t á r s a d a ­ l o m n a k is n e v e z n e k .e u r ó ­ pai Britanniától a K ö z e l . és ahol folyamatosan új mun­ Ezek a tanzániai maszáj harcosok is a világ alig n é h á n y f e n n m a r a d t p á s z t o r k o d ó népéhez t a r t o z n a k . a n a p i t a l á l k o z á s o k j ó r é s z e n e m s z e m é l y e s is­ merősök. m i n t a tradicionális civilizációk legné­ pesebb városi települései.A GLOBALIZÁCIÓ ES A VÁLTOZÓ VILAG A modern világ ipari társadalmai Mi okozhatta azoknak a társadalomtípusoknak a pusztulását. amelyeket n e m a tradicionális államokra jellem/ A n a g y v á r o s o k n a k az új g l o b á l i s r e n d b e n b e ­ t ö l t ö t t s z e r e p é r ő l a 21. Az iparosodott társadalmak voltak az e l s ő nem­ zetállamok. 7 2 1 . iro­ d á k b a n és ü z l e t e k b e n d o l g o z i k (ez l á t h a t ó a 2. A legkorábbi t r a d i c i o n á l i s á l l a m o k a K ö z e l . e b b e n a k o r b a n e r ő s ál­ lamok jöttek l é t r e a m a i I n d i a és P a k i s z t á n terü­ letén is. o. M i v e l i s m e r t é k a z írást és virágzásnak i n d u l t a t u d o m á n y . az i d ő s z á m í t á s s z e r i n t i 1. „A v á r o s o k és a globalizáció" c í m ű r é s z b e n lesz szó ( 7 1 2 kahelyek keletkeznek. A K í n a i B i r o d a l o m k ö r ü l b e l ü l i.K e ­ leten alakultak ki. táblázatban). F é n y k o r á b a n . 2000-ben s z ü l e t e t t m e g .K e l e t e n t ú l i t e r ü l e t e k i g terjedt. a m i l e h e t ő v é t e t t e a z egysé­ gesebb „nemzeti" közösség kialakulását.á z s i a i t é r s é g nagy részét. e g é s z e n a 20. század elejéig f e n n m a r a d t K í n a i B i r o d a l o m magában foglalta a h a t a l m a s k e l e t . a m e l y e k t ö r t é n e l m ü n k e t formál­ ták mintegy két évszázaddal ezelőttig? A válasz e g y e t l e n s z ó v a l az 1. A t r a d i c i o n á l i s c i v i l i z á c i ó k b a n a p o l i t i k a i v e z e t ő k (a k i r á l y o k és császárok) csekély közvetlen befolyással bírtak alattvalóik többségének szokásaira és életmódjá­ ra. ezeket a t á r s a d a l m a k a t g y a k r a n n e v e z i k civilizá­ cióknak. e.k e v é s b é ö n e l l á t ó f a l v a k b a n éltek. t ö b b n y i r e t e r m é k e n y folyó­ völgyekben.

G r ö n l a n d . M á s h o l . így Ázsia. o. B á r m á r a gyakorlatilag v a l a m e n n y i g y a r m a t kivívta függetlenségét. a p o l i t i k a i k o h é z i ó és a k a t o n a i f ö l é n y együtt v e z e t t e k oda. s z á z a d t ó l k e z d v e a 2 0 . hogy a fejlődő országókat a h a r m a d i k v i l á g r é s z e k é n t e m l e g e t i k . Egyes t e r ü l e t e k e n . m i v e l o l y a n jogszabályokat alkothat. A u s z t r á l á z s i a (Auszt­ rália. Ausztrá­ l i á b a n é s Ú j . amelyek a határokon be­ lül élő v a l a m e n n y i emberre kötelező érvényűek. C s a k n e m v a l a m e n n y i ide sorolt társadalom többpárti. I l y e n n e m z e t á l l a m N a g y . A z e l ő z ő f e j e z e t b e n ( 2 5 . P e r u v a g y V e n e z u e l a ) .gyarmatokat alapítottak sok olyan t e r ü l e t e n . A g a z d a s á g i erő.) m á r é r z é k e l t e t t e m . Afrika és Dél-Amerika nagy részén a helyi népesség maradt többségben. h o g y az e l m ú l t k é t é v s z á z a d b a n a n y u g a t i élet­ m ó d l á t s z ó l a g e l l e n á l l á s n é l k ü l terjedt e l a z e g é s z világon. s z á z a d elejéig a n y u ­ gati o r s z á g o k .ző bizonytalan határvidékek.a m e r i k a i ország ( p é l d á u l Bra­ zília.Z é l a n d o n . A z e l s ő c s o p o r t b a t a r t o z ó t á r s a d a l m a k (pél­ dául az Egyesült Államok) gyorsan iparosodtak.Z é l a n d . a h á r m a s tagolás születésekor még f e l h a s z n á l t á k k a t o n a i c é l o k r a is.B r i t a n n i a is. Globális fejlődés A 1 7 . a z E g y e s ü l t Ál­ l a m o k . olyan fegyvereket é s k a t o n a i s z e r v e z e t t í p u s o k a t h o z o t t létre. K a n a d a . m i n t a n e m i p a r i k u l t ú r á k é . a m i gyökere­ sen megváltoztatta a hadviselés módjait. Az ipari t e c h n o l ó g i a alkalmazása természete­ s e n n e m k o r l á t o z ó d o t t a g a z d a s á g i fejlődés b é k é s folyamataira. p é l d á u l É s z a k . a gyarmatosítás f o l y a m a t a átrajzolta a F ö l d t á r s a d a l m i és kultu­ rális t é r k é p é t . A modern gyártási módszereket már az iparosodás kezdeti szakaszától kezdve t o s í t á s a k á v é k e r e s k e d e l e m f e j l ő d é s é b e n . M i v e l e t á r s a d a l m a k j ó r é s z e a z E g y e s ü l t Á l l a m o k t ó l é s E u r ó p á t ó l dél­ re h e l y e z k e d i k el. Gyakran hallhatjuk.A m e r i k á b a n . m i l y e n s z e r e p e t j á t s z o t t a gyarma­ . h á r o m fő társadalom­ t í p u s s z e m b e á l l í t á s á b ó l . Ú j . a m e l y e k s o k k a l f e j l e t t e b b e k voltak. n é h a a g a z d a g a b b . I n d i a . I l y e n t á r s a d a l o m K í n a .ha kellett. a k á r c s a k a m a i világ s z i n t e ö s s z e s t ö b b i t á r s a d a l m a . a m e l y e t a z e l ő t t t r a d i c i o n á l i s társadal­ m a k u r a l t a k . A második többnyire kategóriába az ipari sorolható jóval társadalmak alacsonyabb fejlődés s z i n t j é n á l l n a k . parlamentáris kormányzati rendszerű. A nemzetállam kormányzata jelentős hatalom­ m a l b í r a z á l l a m p o l g á r o k é l e t e fölött. A m á s o d i k világ társadalmai a korábbi kommu­ nista országok. G h á n a vagy A l g é r i a ) é s s o k d é l . a z e u r ó p a i a k k e r ü l t e k t ö b b s é g b e . i p a r o s o d o t t É s z a k k a l s z e m b e á l l í t v a c s o p o r t j u k a t összefogla­ lóan Délnek nevezik. a h o l c s a k k i s l é t s z á m ú va­ dászó-gyűjtögető k ö z ö s s é g e k éltek. h a n e m pontosan megvont határvonalak választanak el egymástól. A z e l s ő világ országai k ö z é E u r ó p a i p a r o s o d o t t á l l a m a i . továb­ b á Dél-Afrika é s J a p á n t a r t o z t a k (és t a r t o z n a k m a is). e z e k e t a f e j l e t l e n e b b országo­ kat g y a k r a n n e v e z i k ö s s z e f o g l a l ó a n a fejlődő vi­ lágnak. A „har­ m a d i k v i l á g " (Third World) k i f e j e z é s e r e d e t i l e g a 2 0 . T a s m a n i a é s M e l a n é z i a ) . század elején született. k a t o n a i t ú l e r e j ü k fel­ használásával . az afrikai o r s z á g o k t ö b b s é g e ( p é l d á u l N i g é r i a .

b e n n y e r t é k el szabadságukat. és ö s s z e o m l o t t a k o m m u n i z m u s a v o l t S z o v j e t ­ unióban és a k e l e t . S z i n t é n e t a g o l á s e l l e n szól. h u s z o n ö t .A m e r i k á b a n . M a l a j z i a és Szingapúr). illetve a kelet-ázsiai H o n g k o n g .Ázsiában. Bár a fejlődő o r s z á g o k k ö z é t a r t o z h a t n a k tradi­ cionális é l e t m ó d o t folytató n é p e k . K e l e t . A világ l e g s z e g é n y e b b o r s z á g a i k ö z ü l s o k a t s ú l y o s a d ó s s á g v á l s á g is sújt. e z e k n a g y o n különböznek a h a g y o m á n y o s t á r s a d a l m a k ko­ rábbi formáitól. M á r a ez a v e r s e n ­ gés véget ért. Ezeket újonnan iparosodó o r s z á g o k n a k is n e v e z i k . Kö­ zel e g y m i l l i á r d e m b e r n a p i 1 d o l l á r n á l k e v e s e b b p é n z b ő l él. T a n z á n i a és A l g é r i a ) . B á r e t á r s a d a l m a k b a n a l a k o s s á g nagy része m é g m i n d i g falusias t e r ü l e t e k e n él. n é m e l y i k n e k s i k e r ü l t e l i n d í t a n i a a z i p a r o ­ sodás folyamatát. amelyeket külföldi hitelezőktől felvett k ö l c s ö n ö k után kell fizetniük. Zaire. gyakran nagyobb összegűek. S z i n g a p ú r é s Tajvan.A m e r i k a és a k a r i b i t é r s é g egyes r é s z e i n is. A fejlődő világ A harmadik világ t á r s a d a l m a i n a k t ö b b s é g e a gyar­ mati uralom alól f e l s z a b a d u l t t e r ü l e t e k e n talál­ ható . v a l a m i n t A f r i k á b a n é s L a t i n . / A g l o b á l i s s z e g é n y s é g r e m é g v i s s z a t é r e k a 11. a m e l y b e n a z „ e l s ő " azt j e l e n ­ ti: „a legjobb". Például a szegénység mér­ t é k e D é l . gyakran v é r e s a n t i k o l o n i a l i s t a h a r c o k eredményeként. U g y a n a k k o r e z e k e t az országokat e g y p á r t r e n d s z e r j e l l e m e z t e : a k o m ­ munista párt u r a l t a m i n d a p o l i t i k a i .a m e r i k a i s p a n y o l gyarmatok 1 8 1 0 . amely egyfelől a S z o v j e t u n i ó és a k e l e t .A m e r i k á b a n kon­ centrálódnak. d e a t e r m é s t m a m á r g y a k r a n n e m h e l y i fogyasz­ tásra szánják. hagyományosabb rendszereket.és K e l e t . köztük C s e h s z l o v á k i a .e u r ó p a i o r s z á g o k b a n . bár e régiók között azért lényeges különbségek vannak.ó c e á n i t é r s é g b e n c s ö k k e n t . a m e l y e k e l ő s z ö r a nyugati t á r s a d a l m a k b a n a l a k u l t a k ki . amelyek „elmaradtak" az iparosodottabb területektől. L e n g y e l o r s z á g .Á z s i a . a h a r m a d i k p e d i g azt: „a legroszszabb". h a n e m a világpiacokon értékesítik.a világ o r s z á g a i n a k j e l l e m z é s é b e n . gyakor­ latilag e l t ű n t a m á s o d i k világ. L a t i n . ( A f e j l ő d ő világ v á r o s a i n a k gyarapodásáról a 21.vagyis a nemzetállamok. A m á s o d i k világ tár­ sadalmai t e r v g a z d a s á g o k voltak.) A fő gazdasági tevékenység a mezőgazdaság marad. semmi h a s z n a n e m m a r a d t . M i u t á n b e f e j e z ő d ö t t a h i d e g h á b o r ú . a j ó l é t i e l l á t á s o k r a és az o k t a t á s r a Újonnan iparosodó országok B á r a h a r m a d i k világ o r s z á g a i n a k t ö b b s é g e m e s z sze elmarad fejlettségben a nyugati társadalmak­ tól. fordítanak. A legszegényebb társadalmak némelyikében a körülmények n e m h o g y javultak volna. D é l . A világ s z e g é n y e i f ő k é n t D é l . m á s f e l ő l a n y u g a t i k a p i t a l i s t a társadal­ mak és J a p á n k ö z ö t t a l a k u l t ki.á z s i a i á l l a m o k gazdasá­ gának növekedési üteme sokszorosa a Nyugat iparosodott országaiban megfigyelhetőnek. t é k e D é l . egy sor más ázsiai ország ( p é l d á u l B u r m a . P é l ­ dául n e m l é t e z i k m á r a s z o c i a l i s t a és k o m m u n i s ­ ta országok m á s o d i k világa. h o g y az első. p é l d á u l a k e l e t . akik napi 1 dollárnál kevesebb p é n z b ő l é l n e k (World B a n k 2 0 0 4 ) . Bár a s z o c i o l ó g i a . 1 9 6 8 b a n m é g e g y e t l e n f e j l ő d ő ország s e m s z e r e p e l t a világ e l s ő h a r m i n c e x p o r t ő r e k ö z ö t t . M i n t e g y h e t v e n é v e n át a világ történelmét m e g h a t á r o z t a az a g l o b á l i s v e r s e n y . h a n e m inkább romlottak az elmúlt n é h á n y évben. A ka­ matok. A d é l .h a v o l t v a l a h a egy­ általán . k ö z é j ü k t a r t o z i k a latin­ amerikai Brazília és M e x i k ó .e u r ó p a i á l l a m o k . J e l e n t ő s e n növekedett a szegénység mér­ s o k h e l y e n m o s t zajlik a n a g y v á r o s o k gyors kiala­ k u l á s á n a k f o l y a m a t a .. a m e l y alá­ ásta a korábbi. például 1 8 0 4 j a n u á r j á b a n H a i t i lett a z e l s ő auto­ nóm fekete köztársaság. A f r i k á b a n és D é l .N é ­ metország és M a g y a r o r s z á g .Á z s i á b a n .e u r ó p a i országok.K o r e a .b e n s z a k a d t ki a p o r t u g á l b i r o ­ dalomból. P o l i t i k a i r e n d s z e r ü k m o d e l l j é ü l olyan rendszerek s z o l g á l n a k . Nigéria. m i n t a m e n n y i t a kormányzatok az e g é s z s é g ü g y r e . h a n e m többnyire a nyugati indusztr i a l i z m u s s a l é r i n t k e z v e a l a k u l t a k ki.A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG fennálló S z o v j e t u n i ó és a k e l e t .t a n k ö n y v e k b e n ma is talál­ kozhatunk n é h a a h á r o m világ s z é t v á l a s z t á s á v a l . A fejlődő országok n e m pusztán olyan társadal­ mak. a fekete-afrikai n e m z e t e k k ö r é b e n vi­ szont növekedett az elmúlt évtizedben: az 1990es évek során e régió lakosai k ö r é b e n 2 4 1 millió­ ról 3 1 5 millióra nőtt azoknak a száma. Néhány gyarmati terület k o r á n f ü g g e t l e n n é vált. m i n d a gaz­ dasági r e n d s z e r t . a m e l y e k k e v é s teret e n g e d t e k a m a g á n t u l a j d o n n a k és a v e r s e n g ő gazdasági v á l l a l k o z á s o k n a k . fejezetben lesz szó.Á z s i á b a n és a c s e n d e s . A fejlődő világ l e g t ö b b n e m z e t e azon­ ban csak a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú u t á n vált füg­ getlenné. „Globális egyenlőtlenség" című fejezetben. m á s o d i k és h a r m a d i k világ r a n g s o r o l á s a ér­ tékítéletet tükröz. v a l a m i n t s o k afrikai ország is (köztük Kenya. P é l d a k é n t h o z h a t ó fel I n d i a . míg Brazília 1 8 2 2 . A z ú j o n n a n iparosodó országok közül a legsikere­ s e b b e k . k ö z ­ tük Kína is egyre i n k á b b elfogadják a k a p i t a l i s t a gazdaságot. és a k i v é t e l e k .

N e h é z meghatározni. táblázat A modern világ társadalmai Típus Első világbeli társadalom Fennállásának időszaka A 18. H a m e g a k a r j u k h a t á r o z n i . H a e z így v a n . h o g y a folyó u g y a n a z .2. és m a g a az e m b e r i s m e g v á l t o z o t t é s z r e v é t l e n . Tajvan. vizsgált Tisztáznunk hogy m i l y e n mértékig változtak az adott társadalom alapintézményei időszakban. Japán. (A m a i világ t á r s a d a l o m t í p u s a i t a 2.3. mint a tradicionális társadalmakban Elkülönült politikai közösség vagy nemzetállam: ide tartoznak például a nyugati országok. ) TÁRSADALMI VÁLTOZÁS A fejezet e l e j é n e l m o n d t a m . századtól máig Jellemzői Alapja az ipari termelés és általában a szabad vállalkozás A legtöbb ember kisebb-nagyobb városokban él. a legtöbben ki­ sebb-nagyobb városokban élnek Fennmaradnak a jelentős osztályok közötti különbségek Elkülönült politikai közösség vac)y nemzetállam 1989-ig ide t a r t o z o t t a Szovjetunió és Kelet-Európa. kevesen dolgoz­ nak a mezőgazdaságban Jelentős. m i n t az Egyesült Államok. mennyiben alapstruk­ kell. dönthessük. h i s z e n a víz továbbfolyt. é s m i n d e n pil­ l a n a t a z i d ő e g y ú j v i l l a n á s a . A kelet-ázsiai újonnan iparosodó országok­ b a n máig a legstabilabb a gazdasági növekedés üteme. N e m c s a k a belföldi növekedést. Dél-Korea előre­ tört a z a c é l t e r m e l é s b e n . h a j ó é p í t ő é s e l e k t r o n i k a i iparágai a világ é l v o n a l á b a tartoznak. India. az afrikai és dél-amerikai nemzetek többsége Korábbi fejlődő társadalom. Ausztrália és Új-Zéland Alapja az ipar. S z i n g a p ú r Délkelet-Ázsia p o n t j á v á vált. pénzügyi és kereskedelmi köz­ T a j v a n p e d i g a g é p g y á r t á s b a n és mert bizonyos értelemben m i n d e n szakadatlanul v á l t o z i k . mások tervgazdaságok Elkülönült politikai közösség vagy nemzetállam: ide tartozik például Kína. de a gazdasági rendszer tervutasításos A népesség kis része dolgozik á mezőgazdaságban. mint az első világbeli társadalmakban Ide tartozik Hongkong. amely ma már az ipari termelésre és általá­ ban a szabad vállalkozásra épül Az emberek többsége kisebb-nagyobb városokban él. mi a társadalmi változás. táblázat ö s s z e g z i . B á r e z a meg­ figyelés bizonyos értelemben helytálló. rend-^ s z e r i n t azt m o n d h a t n á n k . a k k o r h o g y a n ma­ g y a r á z h a t n á a s z o c i o l ó g u s a z e m b e r i é l e t e t átfor­ máló változási folyamatokat? az elektronikában tölt be fontos szerepet. Dél-Korea. hagyományos termelési módszerekkel / Egyes mezőgazdasági termékeket a világpiacokon értékesítenek Néhány országban kialakult a szabad vállalkozás rendszere. az első világbeli társadalmakban kialakultaknál élesebb osztá­ lyok közötti egyenlőtlenségek Az átlagos egy főre j u t ó jövedelem jóval kisebb. H é r a k l e i t o s z görög filozófus r á m u t a t o t t . a m e l y n e k részesedése a globális acélgyártásból jelentősen c s ö k k e n t az elmúlt h a r m i n c évben. Szingapúr. h o g y azt m o n d h a s s u k : m i n d k e t t ő „ u g y a n a z " m a r a d a vál­ t o z á s o k s o r á n . h a n e m a külföldi befektetést is ösztönzik. h o g y a z e m b e r n e m l é p h e t k é t s z e r u g y a n a b b a a f o l y ó b a : m á s o d s z o r r a a fo­ lyó más. századtól (harmadik világbeli (többnyire gyarmatosított társadalom) területként) máig Újonnan iparosodó ország Az 1970-es évektől máig évvel később viszont Dél-Korea bekerült az első tizenöt közé. Brazília és Mexikó Második világbeli társadalom • A 20. túrája akkor meg kell egy egy adott a mutatnunk. és hogy u g y a n a z az e m b e r lép b e l e kétszer. i l l e t v e s z e m é l y i s é g é b e n . bár kevésbé hangsúlyo­ sak. század elejétől (az 1917-es orosz forradalmat követően) az 1990-es évek elejéig Fejlődő társadalom A 18. h o g y a m o d e r n vi­ lágot m é g a k ö z e l m ú l t é t ó l is j e l e n t ő s e n e l t é r ő életmódok és társadalmi intézmények jellemzik. kevesen dolgoznak falusi gazdaságokban Nagyok az osztályok közötti egyenlőtlenségek. M i n d e n n a p e g y ú j n a p .3. m e n n y i r e és m i b e n változott meg a . el­ módosult tárgy v a g y egy helyzet időszakban. M i n d ­ ezek a változások közvetlenül hatottak az olyan országokra. m i a j e l e n t ő s vál­ tozás. de a társadalmi és politikai változások hatására az első világbeli társadalmak modellje szerint elkezdtek átalakulni szabad vállalkozásra épülő gazdasági rendszerekké A népesség nagy része a mezőgazdaságban dolgozik. Elég f o l y t o n o s s á g f e d e z h e t ő fel a f o l y ó a l a k j á b a n vagy f o r m á j á b a n é s a l á b á t b e n e d v e s í t ő e m b e r fizikai f e l é p í t é s é b e n . FEJEZET 2.

aki töme­ A változásra ható tényezők A t á r s a d a l o m e l m é l e t b e n az e l m ú l t k é t é v s z á z a d során i g y e k e z t e k k i d o l g o z n i egy á l t a l á n o s érvé­ nyű e l m é l e t e t . h o g y mi maradt változatlan.és s z o k á s r e n d s z e r e a t r a d i c i o n á l i s értékekhez és r í t u s o k h o z v a l ó r a g a s z k o d á s t hir­ detve fékezi a v á l t o z á s o k a t . a m á s o d i k világháborút k ö v e t ő időszak­ b a n volt India híres pacifista vezetője. Az alaszkaiak a rövid nyári időszakot kivéve több időt töltenek fedél alatt és k ö r ü l t e k i n t ő e n tervezik szabadtéri tevékenységeiket. olyan jelen­ tős p o l i t i k a i é s k a t o n a i v e z e t ő k r e . H a e z e k a f e l t é t e l e k n e m á l l t a k v o l n a f e n n . A változások j e l l e g é t és ü t e m é t is b e f o l y á s o l ó . M a x W e b e r is vizsgálta a karizmatikus v e z e t ő szerepét a társadalmi változásban. m e r t a h á b o r ú és m á s e s e m é n y e k megingatták a n n a k Indiában kialakí­ tott g y a r m a t i i n t é z m é n y e i t . h o g y a v a l l á s o s meg­ győződés gyakran a t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k e l ő ­ mozdítója. a fizikai k ö r n y e z e t és a p o l i t i k a i szer­ veződés. A vallás konzervatív vagy m e g ú j í t ó e r ő e g y a r á n t lehet a t á r s a d a l m i é l e t b e n ( l á s d a 14. M a x W e b e r a z o n b a n arra is felhívja a figyelmet. A t ö r t é n e l e m m e g é r t é s e révén kialakulhat a z e m b e r e k b e n a n n a k t u d a t a . geket tud nagyszabású politikai céljainak meg­ nyerni vagy gyökeresen megváltoztatja a fennálló szemléletmódot. modern társadalomban" című fejezetet). E z e n k í v ü l az í r á s n a k k ö s z ö n h e t ő e n az emberek ú j m ó d o n é r z é k e l t é k m ú l t . A sarkvidékeken élők nyilvánvalóan m á s szokások és h a g y o m á n y o k szerint élnek. ha e h h e z kedvezőek a társadalmi feltételek. akkor valósíthatja m e g elképzeléseit. így p o n t o s a b b a n l e h e t e t t e l l e n ő r i z n i az anyagi forrásokat. U g y a n a k k o r egy s z e m é l y c s a k a k k o r v á l h a t ve­ zetővé. így t u d a t o s u l b e n n ü k .A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG rendszer. v a g y a t u d o m á n y és a filozófia o l y a n m e g ­ határozó alakjaira. m i n t N e w t o n . m i n t a régi tradicionális t á r s a d a l m a k é . Ugyanezt m o n d h a t j u k M a h á t m á Gandhiról. ) . • Webernek a vezető szerepéről kialakított elkép­ z e l é s é t a 14. A nagy v a l l á s i r e n d s z e r e k ( p é l d á u l a k e r e s z t é n y ­ ség é s a z i s z l á m ) m i n t e g y k é t e z e r é v v e l e z e l ő t t született e s z m é k e t é s r í t u s o k a t ő r i z n e k . R á m u t a t h a t u n k azon­ ban három fő t é n y e z ő r e . aki később. A fizikai környezet M á s o d s z o r : a f i z i k a i k ö r n y e z e t is h a t a t á r s a d a l ­ mi szerveződés alakulására. hogy társadalmuk bizonyos fejlődési utat jár be. Az í r á s t u d ó t á r s a d a l m a k r e n d e l k e z ­ nek a múlt k r ó n i k á i v a l . o . hiszen barátságtalan környe­ . D e n i n c s o l y a n e g y t é n y e z ő s elmélet. a kommunikációs r e n d s z e r e k és a v e z e t ő k h a t á s a i . Ez leginkább szél­ sőséges amikor környezeti az emberek feltételek között az látható. A d o l f Hitler például az 1930-as évek Németországában részben azért ragadhatta m a g á h o z a hatalmat. mert az ország súlyos feszültségeket és válságo­ kat é l t át. ezáltal fejlődését ők maguk is aktívan elősegít­ hetik. m e r t e h h e z m é r h e t j ü k a változásokat. U g y a n a k k o r azt i s fel k e l l t á r n u n k . A szociológia klasszikusa. Itt g o n d o l h a t u n k olyan vallási vezetőkre. zetben élnek. m i n t a szubtrópusi területek lakói. j e l e n é s j ö v ő kapcsolatát. Felboríthatja a korábban k i a l a k í t o t t r e n d e t az a vezető.^ k o r s z a k a i r a é s v o n a t k o z á s a i r a . A kulturális tényezők sorában meg kell említe­ n ü n k a vezetők s z e r e p é t i s . időjárási szükségképp k ö r ü l m é n y e k n e k megfelelően szervezik az éle­ tüket. M é g n a p j a i n k g y o r s a n v á l t o z ó vilá­ gában is f e l f e d e z h e t ő f o l y t o n o s s á g a r é g m ú l t t a l . m i n t J u l i u s C a e ­ sar. a k k o r n y i l v á n egy c s e k é l y j e l e n t ő s é g ű poli­ Kulturális tényezők A társadalmi v á l t o z á s t i n d í t ó h a t ó e r ő k k ö z ü l az elsőt a kulturális t é n y e z ő k alkotják: a v a l l á s . hogy van t ö r t é n e l m ü k . Egyes vallások hit.. e z é r t a z itt é l ő k t á r s a s é l e t e e l t é r ő mintákat követ. a m e l y e k m i n d v é g i g h a ­ tottak a t á r s a d a l m i v á l t o z á s r a : e z e k a k u l t u r á l i s tényezők. E n n e k ellenére a m o d e r n t á r s a d a l m a k i n t é z m é n y e i ál­ talában s o k k a l g y o r s a b b a n v á l t o z n a k . Egy-egy s z e m é l y óriá­ si h a t á s t g y a k o r o l t a v i l á g t ö r t é n e l e m b i z o n y o s . L e h e t ő v é t e t t e n y i l v á n t a r t á s o k bevezetését. Alaszkában hideg és h o s s z ú a t é l .Yallás a tikai csoport j e l e n t é k t e l e n vezetője maradt volna. a m e l y m a g y a r á z z a a t á r s a d a l m i változás t e r m é s z e t é t . m i n t Jézus. különösen fontos k u l t u r á l i s t é n y e z ő a k o m m u n i ­ kációs rendszerek m i l y e n s é g e . . m i n t a sokkal e n y h é b b mediter­ rán éghajlatú országok lakóié. Az írás felfedezé­ se például s o k f é l e k é p p e n b e f o l y á s o l t a a t á r s a d a l ­ mi változásokat. a m e l y m a g y a r á z a t o t a d h a t n a a z e m b e r társadalmi f e j l ő d é s é n e k s o k f é l e s z a k a s z á r a a va­ dászó-gyűjtögető és p á s z t o r t á r s a d a l m a k t ó l a tra­ dicionális c i v i l i z á c i ó k o n át a m a i i g e n ö s s z e t e t t társadalmi r e n d s z e r e k i g . kiterjedt s z e r v e z e t e k j ö h e t ­ tek létre. G a n d h i azért tudta biztosítani hazájának a Nagy-Britan­ niától való függetlenséget. fejezetben i s m e r t e t e m ( 4 2 5 .

jelei ős szerepet j á t s z o t t a b b a n . m é g s e m t é r t e k át a p á s z t o r k o d á s r a vagy a m e z ő g a z d a s á g i t e r m e l é s r e . Ugyanakkor a környezet n e m gyakorol jelentős k ö z v e t l e n h a t á s t a t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k r a . A u s z t r á l i a b e n n ­ szülött lakossága például azért maradt meg a A társadalmi változásokat A jelentős mértékben v a d á s z a t és a gyűjtögetés m e l l e t t . Vi­ szonylag barátságtalan vidékek lakói is jelentős t e r m e l é s i b á z i s t a l a k í t h a t n a k ki.é s é r c ­ forrásokat. kormányzatok. Egy uralkodó például akkor is az erős hadsereg k i a l a k í t á s a m e l l e t t d ö n t h e t . a m e l y e k h e g y l á n c o k .G a n d h i . é s meg­ határozta fennmaradásukat vagy terjeszkedésü­ ket is. gyakran hosszú időn keresztül viszonylag változatlanok maradnak. M a r x nézeteivel e l l e n t é t b e n a p o l i t i k a i s z e r v e z e t e k b e n n e m egy­ szerűen a gazdasági alap tükröződik: hasonló t e r m e l é s i r e n d s z e r ű t á r s a d a l m a k p o l i t i k a i rend-' s z e r e e g é s z e n e l t é r ő l e h e t . De a t e r m e l é s s z i n t j e és a k a t o n a i e r ő között megint csak meglehetősen közvetett a kapcsolat. aki itt egy indiai bankjegyen l á t h a t ó . A világ l e g k o r á b b i c i v i l i z á c i ó i j o b b á r a o l y a n t e r ü l e t e k e n s z ü l e t t e k . j á r h a t a t l a n d z s u n g e l e k vagy sivata­ gok miatt elszigetelődnek.g y ű j t ö g e t ő társadal­ makban e n n e k csekély a szerepe. m e g h a t á r o z ó h a r m a d i k t é n y e z ő a p o l i t i k a i szer­ veződés típusa. akik a k e m é n y környeze­ t i f e l t é t e l e k e l l e n é r e fel t u d t a k t á r n i olaj. m e r t az e g é s z k o n t i n e n s e n alig v o l t r e n d s z e r e s m ű v e l é s r e fog­ ható földterület vagy olyan háziasítható állat. h a e z z e l a lakosság Politikai szerveződés . E z z e l s z e m b e n a v a d á s z ó . a m e l y alapját képezhette volna a pásztorkodásn a k . Nagy-Britanniáé vagy S v é d o r s z á g é ) d e m o k r a t i k u s a b b . a z a p a r t h e i d i d e j é n Dél-Afrika). földes­ urak. m á s o k é (például az Egyesült Államoké. hiszen nincs a k ö z ö s s é g m o z g ó s í t á s á r a k é p e s e l k ü l ö n ü l t po­ litikai szervezet. Minden más társadalomtípus f e j l ő d é s i útját a z o n b a n e r ő t e l j e s e n b e f o l y á s o l j á k e l k ü l ö n ü l t p o l i t i k a i c s e l e k v ő k : f ő n ö k ö k . K e v é s b é s z é l s ő s é g e s fizikai f e l t é t e l e k i s h a t á s ­ sal l e h e t n e k a t á r s a d a l m a k r a . P é l d á u l a z i p a r i ka­ pitalizmusra é p ü l ő egyes társadalmak politikai rendszere autoritárius (ilyen volt a n á c i Német­ ország. például folyók torkolatvidékén. E z igaz p é l d á u l az Alaszkában élőkre. v a d á s z ó .g y ű j t ö g e t ő kultúrák gyakran roppant termékeny területeken a l a k u l t a k ki. h o g y India f e l s z a b a d u l t a b r i t u i l o m alól. királyok. A k a t o n a i e r ő a l e g t ö b b t r a d i c i o n á l i s á l l a m ki­ a l a k u l á s á b a n a l a p v e t ő s z e r e p e t j á t s z o t t . F o n ­ tos s z e r e p e t j á t s z a n a k az ú t v i s z o n y o k vagy a t e n ­ ger k ö z e l s é g e is: a z o k a t á r s a d a l m a k . a h o l k i v é t e l e s e n jó volt a termőföld.

így e l ő s e g í t i k a vál­ tozást a világ l e g t ö b b t á j é k á n . és e b b e n a f o l y a m a t b a n egyre nagyobb szerepet játszik a tudomány. 11. o. m a egy ha­ s o n l ó t u d á s ú gép n e m c s a k s o k k a l k i s e b b . A k o m m u n i k á c i ó efféle elekt­ ronikus formái politikai változásokat is eredmé­ n y e z t e k az u t ó b b i é v e k b e n . így p é l d á u l egy kórház tervrajza e l s ő s o r b a n n e m v a l a m i f é l e tra­ dicionális ízlést fejez ki. v a g y o n u k n ö v e l é s é r e és a v e r s e n y ­ t á r s a k felett aratott k a t o n a i g y ő z e l e m r e t ö r e k e d ­ tek. A tradicionális társadalmakban a politikai változások rendszerint csak az eliteket érintették. a m e l y e k a t á r s a d a l m i és p o l i t i k a i v á l t o ­ zás folyamatait i n d í t o t t á k el. P é l d á u l a t u d o m á n y o s .e s z m é i n k tartalma is m e g v á l t o z o t t . v i l á g n é z e t ü n k e t is f o r m á l j á k . Az 1960-as évek nagyszámítógépe ezernyi egyen­ k é n t ö s s z e k ö t ö t t c s a t l a k o z ó b ó l állt.e l m é l e t é n e k tárgyalásakor ( 3 2 2 . a h o l a p o l i t i k a i v e z e t ő k és k o r m á n y t i s z t v i s e l ő k . vagyis a b e t e g e k h a t é k o n y á p o l á s á t . m i n t a m á s t ö r t é n e l m i k o r s z a k o k t á r s a d a l m i változásait m a g y a r á z ó t é n y e z ő k . Politikai hatások Az újkori változásokat meghatározó harmadik a l a p v e t ő t é n y e z ő a p o l i t i k a i f e j l e m é n y e k b e n ke­ resendő. főként I m m á n u e l Wallerstein világrend­ s z e r .koránt­ sem m e g l e p ő m ó d o n . h o g y itt a fizikai k ö r n y e z e t h a t á s a i t b e l e ­ foglalhatjuk a g a z d a s á g i t é n y e z ő k k i e m e l k e d ő e n fontos c s o p o r t j á b a . korábbi termelési rendszerekről. Az elmúlt két-három évszázad során a v á l t o z á s o k e g y i k m o t o r j a a n e m z e t e k e g y m á s el­ l e n i k ü z d e l m e volt. N é z z ü k c s a k a z i n f o r m á c i ó t e c h n o l ó g i a m a i fej­ Kulturális hatások A modern korban a társadalmi változás folyama­ taira ható k u l t u r á l i s t é n y e z ő k k ö z ü l a t u d o m á n y fejlődése és a gondolkodás szekularizálódása egyaránt h o z z á j á r u l t a m o d e r n s z e m l é l e t kritikai é s innovatív j e l l e g é n e k k i a l a k u l á s á h o z . hogy az é p ü l e t m i n é l j o b b a n szolgálja a céljait. m i n t az ö n m e g v a l ó s í t á s . h o g y a z e l m ú l t k é t évszá­ zad során.A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG nagy r é s z é t n y o m o r b a d ö n t i . s z ü k s é g l e t e k e l l á t á s á r a é p ü l t . A k a p i t a l i z m u s a l a p v e t ő e n k ü l ö n b ö z i k a l á d o t felváltotta egy m á s i k . / A gazdasági tényezők társadalmi változásra gyakorolt h a t á s á r a m é g v i s s z a t é r e k a. Más a helyzet a modern politikai rendszerekben. hogy jobb sorsra t ö r e k e d v e ö r ö k k é v á l t o z t a s s u n k életmódunkon.h á r o m é v s z á z a d t e r m é k e i az olyan e s z m é n y e k . a t é v é és m á s elektronikus m é d i u m o k ma már gondolkodásun­ kat. M á r n e m tekintjük a s z o k á s o k a t és h a g y o m á n y o k a t k ö v e ­ tendőnek c s a k azért. h i s z e n a tradicionális. B á r N y u g a t r ó l e r e d n e k . A tradicionális termelési rendszerekben a termelés szintje nem­ igen változott. A m o d e r n v i l á g b a n l e j á t s z ó d ó v á l t o z á s i folya­ matokra nemcsak a gondolkodásmód átalakulása hat . m a m á r az egész világon elfogadottak. A modern iparban a technológiai innováció ü t e m e jóval gyorsabb. mivel a terme­ l é s s z a k a d a t l a n b ő v í t é s e és a v a g y o n á l l a n d ó a n növekvő fölhalmozása jellemzi. A t u d o m á n y és a t e c h n o l ó g i a is k ö l c s ö n h a t á s b a n áll a p o l i t i k a i és k u l t u r á l i s t é n y e z ő k k e l . a m e l y n e k s o r á n h a t a l m u k ki­ t e r j e s z t é s é r e . m i n t a gazdasági rendszerek bármely korábbi típusában. h a n e m azt a törekvést. m i k ö z b e n a n é p e s s é g t ö b b s é g e s z á m á r a a z élet n e m s o k a t v á l t o z o t t . a m o d e r n t á r s a d a l m a k ­ ban az é l e t m ó d egyre i n k á b b „ r a c i o n á l i s " meg­ alapozottságú kell h o g y l e g y e n . A t u d o m á n y és t e c h n o l ó g i a é l e t m ó d u n k r a gya­ korolt hatását többnyire gazdasági t é n y e z ő k ha­ tározták meg.u g y a n ú g y k a t e g o r i z á l h a ­ tók. és f o r r a d a l m a k a t is eredményeztek. a m o d e r n i t á s k o r á b a n a t á r s a d a l m i változások h i h e t e t l e n m é r t é k b e n f e l g y o r s u l t a k ? Ez nagyon összetett kérdés. A k a p i t a l i s t a fejlő­ d é s v i s z o n t a t e r m e l é s i t e c h n o l ó g i a á l l a n d ó meg­ ú j í t á s á r a sarkall. m e r t m ö g ö t t ü k áll a t r a d í c i ó tekintélye. fejezet­ ben.t e c h n o l ó g i a i fejlődés r é v é n j ö h e t ­ tek létre a m o d e r n k o m m u n i k á c i ó s eszközök: a r á d i ó és a t e l e v í z i ó .). mégis túlterjed a gazdasági szférán. s o k k a l i n k á b b arra ö s z t ö n ö z n e k . k é s ő b b p e d i g fia.ez t ö r t é n t É s z a k K o r e á b a n K i m I r S z e n . mégis k ö n n y ű rámu­ tatni n é h á n y f o n t o s t é n y e z ő r e . a m e l y e k . szokásos Változások a modern időszakban Mivel m a g y a r á z h a t ó . A r á d i ó . M o n d j u k az állam élén az egyik arisztokratacsa­ Gazdasági hatások Ezek közül a l e g n a g y o b b h a t á s ú az i p a r i kapita­ lizmus. Nagy­ részt az e l m ú l t k é t . E z e k a z e s z m é k n e m k ö t h e t ő k a hagyományhoz. a z z a l a k ü l ö n b ­ séggel. K i m Dzsongil v e z e t é s e alatt. E l l e n k e z ő l e g . h a n e m egy m a r o k n y i e l e m e t m a g á b a n foglaló i n t e g r á l t áramkör is elegendő hozzá. az e g y e n l ő s é g és a d e m o k r a t i k u s rész­ vétel.3 2 3 . a sza­ badság. lődését! Az utóbbi évtizedekben a számítógépek teljesítménye több ezerszeresére növekedett.

m i n t koráb­ b a n bármikor. 1 9 9 9 ) . M a egy t ö b b m i n t 2 0 0 m ű h o l d ­ b ó l á l l ó h á l ó z a t segíti az i n f o r m á c i ó k á t v i t e l é t a F ö l d k ü l ö n b ö z ő pontjai között. e z é r t az e g y é n e k . a t e c h n o l ó g i a t e r é n és a világ távköz­ GLOBALIZÁCIÓ A globalizáció fogalmát az elmúlt n é h á n y évben s o k a n és s o k s z o r h a s z n á l t a k a p o l i t i k á b a n . m é g s e m n e h é z k i e m e l n i n é h á n y t é n y e z ő t . b e f o l y á s o l j a a g l o b á l i s t e r m e l é s i f o l y a m a ­ tokat és a n e m z e t k ö z i m u n k a m e g o s z t á s t . Van. h o g y egyre i n k á b b egy k ö z ö s v i l á g b a n é l ü n k . h o g y a j e l e n s é g e g y e d ü l i o k o z ó i . A globalizációt gyakran kizárólag gazdasági je­ l e n s é g k é n t m u t a t j á k b e . a c s o p o r t o k és a n e m ­ zetek között is egyre inkább kölcsönös függőség alakul ki.főként Né­ metországban és J a p á n b a n .e s é v e k b e n lefek­ tetett e l s ő t r a n s z a t l a n t i v e z e t é k e k c s a k k e v e s e b b mint száz hangtovábbítási útvonalat foglaltak magukban. ame­ l y e k kiterjedt t e v é k e n y s é g e áttöri a n e m z e t i h a t á ­ rokat. A m á s o d i k v i l á g h á b o r ú t k ö v e t ő i d ő s z a k b a n gyö­ k e r e s e n á t a l a k u l t a t á v k ö z l é s i f o r g a l o m k ö r e és intenzitása.B r i t a n n i a . m i n t a g a z d a s á g i v á l t o z á s o k a politikára. A p o l i t i k a i d ö n t é s e k m i n d egy-egy o r s z á g o n belül. A globalizá­ c i ó p o l i t i k a i . 1 9 9 7 . t á r s a d a l m i .jelentős intézményi á t a l a k í t á s o k k a l járt együtt. M í g a z 1 9 5 0 . A h í r k ö z l é s i m ű h o l d a k e l t e r j e d é s e a z 1 9 6 0 . A p o l i t i k a i e s e m é n y e k az e l m ú l t k é t . E k o m m u n i k á c i ó s r e n d s z e r e k ó r i á s i h a t á s t gya­ k o r o l t a k . és a m á s o d i k világ­ háború utáni újjáépítés több helyen . a s z á l o p t i k á s k á b e l e k k i f e j l e s z t é s e n a g y m é r t é k b e n b ő v í t e t t e a z átviteli c s a t o r n á k s z á m á t . ma m á r vi­ szont nap m i n t nap emlegetjük. a m e l y a drótokon és vezetékeken mecha­ nikus (crossbar) kapcsolószerkezet segítségével t o v á b b í t o t t a n a l ó g j e l e k r e é p ü l t .2.k ö z t ü k N a g y .min­ den iparosodott társadalomban nagymértékben beavatkozik a termelésbe. A 17. Mivel magyarázható a globalizáció erősödése? Korábban már megállapítottam. M á s o k rámutatnak a globális pénzügyi piacok elektro­ n i k u s i n t e g r á c i ó j á r a és a g l o b á l i s t ő k e m o z g á s o k ó r i á s i t ö m e g é r e .b e n m á r egyetlen ó c e á n t átszelő v e z e t é k i s m i n t e g y 6 0 0 0 0 0 i l y e n h a n g u t a t hor­ d o z o t t ( H e l d e t al. A globalizáció azt j e l e n t i . ame­ lyek elősegítik a globalizáció erősödését a mai t á r s a d a l o m b a n : i l y e n e k a z i n f o r m á c i ó s é s kom­ m u n i k á c i ó s t e c h n o l ó g i á k f e j l ő d é s e és a gazdasá­ gi-politikai t é n y e z ő k .miután messze a legnagyobb munkáltató . amelyek r é v é n m a m á r a világ k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n é l ő k gyorsabban és szélesebb körben érintkezhetnek e g y m á s s a l . m i l y e n p é l d á t l a n m é r e t e k e t öltött a vi­ l á g k e r e s k e d e l e m : m a m á r a z á r u k é s szolgáltatá­ s o k s o k k a l s z é l e s e b b k ö r é t ö l e l i fel. A l e g f e j l e t t e b b t á v k ö z l é s i infrastruktú­ rával b í r ó o r s z á g o k b a n a z o t t h o n o k a t é s a z iro- . az üzleti életben és a m é d i á b a n . századtól kezdve a nyugati nemzetek katonai erejük révén a Föld m i n d e n táján érvényesíthették befolyásukat. A kormányzatok napjainkban fontos szerepet játszanak a gazdasági növekedés serken­ t é s é b e n (vagy o l y k o r a f é k e z é s é b e n ) . V e g y ü n k egy e g y s z e r ű p é l d á t ! A leg­ u t ó b b i l a b d a r ú g ó v i l á g b a j n o k s á g i d e j é n a globá­ lis t é v é h á l ó z a t o k n a k k ö s z ö n h e t ő e n egy-egy mér­ k ő z é s t t ö b b m i l l i á r d e m b e r l á t h a t o t t világszerte. A hagyományos telefonos kommuni­ kációt. Mindenekelőtt azoknak az információs és k o m m u n i k á c i ó s tech­ nológiáknak a fejlődése hajtotta előre. m i n d nemzetközi szinten sokkal nagyobb mértékű változásokat idéznek elő a társadalom­ ban. M e g i n t m á s o k arra h í v j á k fel a figyelmet. n i . A 2 0 . ez biztosította a nyugati életstílusok elterjedését szerte a világon. i n t e g r á l t rend­ s z e r e k v á l t o t t á k fel. és az á l l a m . mint a megelőző korokban. a m e l y e k b e n digitális mód­ szerrel ó r i á s i m e n n y i s é g ű i n f o r m á c i ó t tömörí­ t e t t e k és t o v á b b í t o t t a k . hogy minden­ féle t á r s a d a l m i v á l t o z á s m a g y a r á z a t a b o n y o l u l t .a s é v e k t ő l k e z d v e s z i n t é n je­ lentős m o z z a n a t volt a n e m z e t k ö z i kommuniká­ c i ó b ő v ü l é s é b e n . Egy évtizede még v i s z o n y l a g i s m e r e t l e n v o l t ez a szó. FEJEZET tevékenysége állandóan kihat a tömegek életé­ re.j e l e n t ő s b e l s ő válto­ zásokon m e n t e k keresztül. században a két világhábo­ r ú h a t á s a volt r e n d k í v ü l m é l y r e h a t ó : s o k ország s z i n t e t e l j e s e n r o m b a dőlt. a k i n a g y s z e r e p e t tulajdonít a transznacionális vállalatoknak.h á r o m év­ s z á z a d s o r á n l e g a l á b b a n n y i r a h a t o t t a k a gazda­ sági v á l t o z á s o k r a . A k a t o n a i e r ő és a h á b o r ú s z i n t é n r e n d k í v ü l fontos szerepet játszanak. B á r a g a z d a s á g i e r ő k a g l o b a l i z á c i ó s z e r v e s ré­ szét alkotják. h i b a v o l n a e b b ő l arra k ö v e t k e z t e t ­ l é s i i n f r a s t r u k t ú r á j á b a n e l é r t e r e d m é n y segítette. De a h á b o r ú gazdaság­ ra gyakorolt h a t á s a m i a t t m é g a g y ő z t e s o r s z á g o k is . A globalizációt segítő tényezők Az információs és kommunikációs technológiák fejlődése A g l o b á l i s k o m m u n i k á c i ó r o b b a n á s s z e r ű fejlődé­ s é t s z á m o s . A k á b e l t e c h n o l ó g i a haté­ k o n y a b b á és o l c s ó b b á vált. k u l t u r á l i s é s gazdasági tényezők eredőjeként j ö n létre.

a m e l y e k korábban elszigetelődtek. 1994 1996 1998 2000 1994 1996 1998 2000 1 9 9 4 1 9 9 6 1 9 9 8 2 0 0 0 forrás: ENSZ Fejlesztési Program . a digitális és k á b e l t é v é . ábrát). az e l e k t r o n i k u s l e v e l e z é s és az i n t e r n e t .1 9 9 8 k ö z e p é n v i l á g s z e r t e mintegy 1 4 0 m i l l i ó a n h a s z n á l t á k .. A z i n t e r n e t és a m o b i l t e l e f o n s z é l e s k ö r ű h a s z n á l a t a e l m é l y í ­ ti és felgyorsítja a g l o b a l i z á c i ó s f o l y a m a t o k a t .UNDP 2 0 0 1 . csendes-óceáni térség Arab államok Dél-Ázsia 1990 1999 Egyre többen hozzájuthatnak. hanem szöveges doku­ mentumokat és k é p e k e t is k ü l d h e t e g y m á s n a k a műholdas t e c h n o l ó g i a s e g í t s é g é v e l . B á r a t á v k ö z l é s i inf­ r a s t r u k t ú r a n e m a z o n o s m é r t é k b e n f e j l ő d ö t t a vi­ lág m i n d e n p o n t j á n . és 4 1 . E z e k k ö z ü l az i n t e r n e t a leggyor­ sabban t e r j e d ő k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z .b e n a z i n t e r n e t e z ő k s z á m a e l é r t e a z egymilliárdot (lásd a 2. é s b e c s l é s e k szerint 2 0 0 5 . e t e c h n o l ó g i á k h a s z n á l a t á v a l e g y r e t ö b b e m b e r ke­ r ü l ö s s z e k ö t t e t é s b e o l y a n h e l y e k e n is. ahogyan korábban n e m volt erre lehetőségük. e g y r e t ö b b o r s z á g f é r h e t a nemzetközi kommunikációs hálózatokhoz úgy. ábra Az i n f o r m á c i ó ..3. e g y m á s h o z ké­ pest „a világ m á s i k f e l é n " ( p é l d á u l T o k i ó b a n és Londonban) l é v ő e g y é n n e m c s a k „valós i d e j ű " beszélgetést folytathat. 3 2 . dákat ma t ö b b f é l e ö s s z e k ö t t e t é s is a k ü l v i l á g h o z fűzi: a ( v e z e t é k e s és m o b i l . A technológia e formái segítenek „össze­ nyomni" az időt és a t e r e t : két.3.és k o m m u n i k á c i ó t e c h n o l ó g i a f e j l ő d é s e A telefon elterjedtsége Magas jövedelmű OECD-tagok Latin-Amerika.A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG 2. a m e l y e t eddig k i f e j l e s z t e t t e k . Információáramlás Az információtechnológia terjedése n e m c s a k bő­ v í t e t t e a világ k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n é l ő k é r i n t k e z é s i lehetőségeit.3.) t e l e f o n . a t e l e f a x . o. kommunikációs mert a hagyományos szolgáltatások n e m jutottak el h o z z á j u k ( l á s d a 2. ábrát). e 9yre olcsóbban.. egyre több információhoz. karibi térség Kelet-Ázsia.. h a n e m elősegítette a távoli helyek- .

A z efféle e s e m é n y e k (és m é g e z e r n y i kevésbé drámai esemény) hatására az embereket m a m á r n e m n e m z e t i . m i n t a z elmúlt korokban élők. a k i k n e k v e s z é l y b e n forog a z é l e t e . s z e p t e m b e r 11-i t e r r o r t á m a d á s o k . hogy az e m b e r e k a n e m z e t á l l a m helyett egyre inkább m á s f o r r á s o k b ó l m e r í t v e a l a k í t j á k k i azonosság­ t u d a t u k a t .például a berli­ ni fal l e o m l á s a . az afrikai é h í n s é g és a k ö z é p . h a n e m e g y r e i n k á b b glo­ b á l i s k é r d é s e k foglalkoztatják. T e r m é s z e t i c s a p á s ese­ t é n ez a b e a v a t k o z á s m e g j e l e n h e t a h u m a n i t á r i u s s e g í t s é g n y ú j t á s és a t e c h n i k a i t á m o g a t á s formá­ jában. képeket és információkat visz az e m b e r e k ottho­ n á b a . r kel. E l ő s z ö r i s egy g l o b á l i s k ö z ö s s é g t a g j a i k é n t a z e m b e r e k egyre i n k á b b fel­ ismerik. h a n e m a z o n t ú l is. Az egyén sokkal inkább tudatában van annak. A z 1 9 9 1 . vagy é p p t á v o l van o t t h o n á t ó l . A világ m á s i k f e l é n é l ő k e t é r ő c s a p á s o k vagy igaz­ ságtalanságok n e m pusztán szerencsétlenségek. H a s o n l ó k é p p e n sürgetővé vált a b e a v a t k o z á s az utóbbi időkben háborúk.a m é ­ d i á b a n b o n t a k o z o t t k i egy v a l ó b a n g l o b á l i s kö­ z ö n s é g előtt. aki ezt o t t h o n n e m t e h e t i .2. h o g y a n e m z e t k ö z i k ö z ö s s é g válsághelyzetben köteles megvédeni o l y a n em­ b e r e k t e s t i é p s é g é t v a g y e m b e r i jogait.a m e r i k a i í t é l e t i d ő elszenvedőin. M á s o d s z o r : a g l o b á l i s s z e m l é l e t azt j e l e n t i . m e r t úgy vélték. FEJEZET A v á r o s k ö z p o n t o k i n t e r n e t k á v é z ó i b a n az is a világhálóra k a p c s o l ó d h a t .e s öböl­ h á b o r ú b a n és a volt J u g o s z l á v i a t e r ü l e t é n (Bosz­ n i á b a n és K o s z o v ó b a n ) k i a l a k u l t e r ő s z a k o s konf­ l i k t u s o k b a n s o k a n i n d o k o l t n a k l á t t á k a katonai i n t e r v e n c i ó t . m i n t ha t e r m é s z e t i c s a p á s r ó l l e n n e szó. így k ö z v e t l e n ü l é s á l l a n d ó a n ö s s z e k ö t i ő k e t a külvilággal. h a n e m megteremtik a c s e l e k v é s és a b e a v a t k o z á s alapját. etnikai konfliktusok és a z e m b e r i j o g o k m e g s é r t é s e e s e t é b e n is. b á r ilyen­ kor t ö b b p r o b l é m á t vet fel a m o b i l i z á c i ó . a d e m o k r a t i k u s t i l t a k o z ó k e l l e n i erőszakos fellépés a kínai T i e n a n m e n téren vagy a 2 0 0 1 . A g l o b á l i s m é d i a n a p m i n t n a p h í r e k e t . Az u t ó b b i é v e k b e n globális összefogással s e g í t e t t e k az ö r m é n y o r s z á g i és t ö r ö k o r s z á g i föld­ r e n g é s e k . amelyeket át kell vészelni. E g y r e i n k á b b terjed az a n é z e t . e z é r t é r d e k l ő d i k a globá­ lis k é r d é s e k é s f o l y a m a t o k i r á n t j o b b a n . a m o z a m b i k i és b a n g l a d e s i áradások. hogy ezer szállal k a p c s o l ó d i k m á s o k h o z . a z ott é l ő k k e l k a p c s o l a t o s i n f o r m á c i ó k á r a m ­ l á s á t is. Az e l m ú l t t i z e n ö t év l e g i z g a l m a ­ sabb e s e m é n y e i közül n é h á n y . Ez a j e l e n s é g e g y s z e r r e e r e d m é n y e és . h o g y m e g kell vé­ d e n i az e m b e r i jogokat és a n e m z e t i szuverenitást. hogy a társadalmi felelősség n e m c s a k a h a z á j u k h a t á r á i g terjed. E globális szemléletre való átállásnak két jelen­ tős k ö v e t k e z m é n y e v a n .

A k o r á b b i i d ő s z a k o k k a l e l l e n t é t b e n a globális gazdaság m á r n e m e l s ő s o r b a n m e z ő ­ gazdasági vagy ipari a l a p ú . a m e l y e k az i n f o r m á c i ó s korszakban következtek be. amelyek n e m állnak meg az országhatároknál. k e v é s b é h i e r a r c h i k u s j e l l e g ű v é váltak. o. a média. a m e l y e t s o k f é l e k é p p e n n e v e z t e k már. ami m é g i n k á b b „ z s u g o r í t j a " az i d ő t és a teret. A t e r m e l é s i eljárások és szervezeti m i n t á k r u g a l m a s a b b a k . A g l o b á l i s g a z d a s á g m ű k ö d é s e m a g a is tükrö­ zi a z o k a t a v á l t o z á s o k a t . amelyben é l n e k . m i n t b r i t n e k vagy spanyolnak. és e l e n g e d h e t e t l e n n é vált a r é s z v é t e l a világ­ m é r e t ű k e r e s k e d e l m i h á l ó z a t o k b a n . Ebben a economy) tevékenységek a súlytalan gaz­ alap­ termékek (Quah h a n e m á t í v e l n e k a z o k o n ( C a s t e l l s 2 0 0 5 ) .t u l a j d o n o s o k száma. b ő v e b b e n is t á r g y a l o m e z t az új g a z d a s á g i kör­ n y e z e t e t . A n e m z e t á l l a m s o k t e r ü l e t e n m á r kevésbé szolgál i d e n t i t á s f o r r á s u l . A vi­ lág k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n k i a l a k u l t h e l y i k u l t u r á l i s identitások újult e r ő v e l t á m a d n a k fel egy o l y a n időszakban.5 9 5 . szervezetátalakítás­ sal a feltételekhez gyorsabban alkalmazkodóbbá.). m i v e l a regio­ nális és globális s z i n t e n zajló p o l i t i k a i v á l t o z á s o k gyengítik a z e m b e r e k k ö t ő d é s é t a h h o z a z á l l a m ­ hoz. a m e l y n e k tagjai j á r t a s a k a z ú j t e c h ­ nológiákban és mindennapi életükben azonnal felhasználják a számítástechnika. Gazdasági tényezők A globalizációt a világgazdaság i n t e g r á l ó d á s a is előre hajtja. A tudástársadalom kialakulása ö s s z e k a p c s o l ó d o t t egy s z é l e s fogyasztói b á z i s ki­ a l a k u l á s á v a l . .A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG gyorsítója a g l o b a l i z á c i ó s f o l y a m a t o k n a k . a m á s c é g e k k e l kötött s z ö v e t s é g e k g y a k o r i b b a k let­ tek. (weightless ja az információ (ilyen p é l d á u l a s z á m í t ó g é p e s program.és s z ó r a k o z t a t ó i p a r i t e r m é k és az internet alapú s z o l g á l t a t á s ) . a m i k o r a n e m z e t á l l a m h a g y o m á n y o s támasza gyökeres á t a l a k u l á s o n m e g y k e r e s z t ü l . A glo­ b a l i z á l ó d ó f e l t é t e l e k k ö z ö t t a v á l l a l k o z á s o k és gazdasági társaságok csak hogy úgy őrizhették meg versenyképességüket. Például E u r ó p á b a n S k ó c i a é s B a s z k f ö l d l a k ó i inkább skótnak és b a s z k n a k (vagy e g y s z e r ű e n európainak) vallják m a g u k a t . az között információ posztindusztriális korának és új társadalom­ gazdaságnak is ( 5 9 1 . h a n e m egyre i n k á b b „súlytalan" jellemzik daságban és megfoghatatlan 1999). Ma a gazdaság sok része olyan hálózatokba illeszkedve működik. a szórakoztató­ ipar és a t á v k ö z l é s új v í v m á n y a i t . fejezetben Ugrásszerűen növekedett a m o b i l t e l e f o n . A 18. többek nak. h o g y a gyor­ s a n v á l t o z ó g l o b á l i s p i a c o n t e v é k e n y k e d n i tud­ janak.

A képen a kalóriaszegény kóla közelkeleti változata egy j o r d á n i a i ü z l e t b e n . m e l . 1 9 9 9 ) . egy p e d i g É s z a k . amelyek tevékenysége k i t e r j e d az e g é s z f ö l d k e r e k s é g r e . FEJEZET Transznacionális gazdasági társaságok A globalizációt hajtó sok gazdasági t é n y e z ő kö­ zül k ü l ö n ö s e n fontos a transznacionális t á r s a s á ­ gok s z e r e p e . de az 1970-es években m á r európai és j a p á n vállalatok i s b e r u h á z t a k k ü l f ö l d ö n .2. amelybe n e m jutottak el a t r a n s z n a c i o n á l i s társaságok.b e n k ö z e l ö t s z á z i l y e n t á r s a s á g é v e s á r b e v é t e l e h a l a d t a m e g a 1 0 m i l l i á r d dollárt. globális profitra t ö r e k s z e n e k . A gazdasági globalizáció középpontjában a t r a n s z n a c i o n á l i s t á r s a s á g o k á l l n a k : a t e l j e s világ­ kereskedelem kétharmad része ezek tevékenysé­ g é b ő l e r e d .A m e r i k á b a n (az Északa m e r i k a i S z a b a d k e r e s k e d e l m i M e g á l l a p o d á s .e s é v e k b e n a t á r s a s á g o k t e v é k e n y s é ­ g i k ö r e ó r i á s i m é r t é k b e n b ő v ü l t . 2 0 0 1 . A dik transznacionális világháborút társasági forma vált a máso­ globális követő években j e l e n s é g g é . ábra A v i l á g l e g n a g y o b b v á l l a l a t a i n a k á r b e v é t e ­ l e e g y e s o r s z á g o k b r u t t ó hazai t e r m é k é h e z (GDP) v i s z o n y í t v a ( m i l l i á r d d o l l á r ) J 50 100 150 200 250 300 350 Svájc Belgium Svédország Törökország Norvégia Lengyelország Szaúd-Arábia Finnország Dél-Afrika Hongkong.ez k ö z e l fele az e g é s z v i l á g o n t e r m e l t á r u k és szolgáltatások értékének. v a l a m i n t a v o l t S z o v j e t u n i ó és K e l e t . E z e k a t á r s a s á g o k o l y a n v á l l a l a t o k .4. a Colgate-Palmolive.ó c e á n á z s i a i r é s z é n (itt a z o s z a k a i n y i l a t k o z a t é r t e l m é ­ b e n 2 0 1 0 . A h á b o r ú u t á n i e l s ő é v e k b e n ameri­ kai székhelyű cégek kezdtek terjeszkedni. A z 1 9 8 0 . 2 0 0 3 .E u r ó p a . a Kodak. s z á z a d for­ dulóján kevés olyan gazdaság akadt. Lehetnek vi­ szonylag kis cégek. M á s s z ó v a l a világ v e z e t ő t r a n s z n a c i o n á l i s t á r s a s á g a i g a z d a s á g i é r t e l e m b e n n a g y o b b a k a vi­ lág l e g t ö b b o r s z á g á n á l ( l á s d a 2. ilyen a CocaCola. A Coca-Cola „ t r a n s z g l o b á l i s " vállalkozás: az egész v i l á g o n értékesíti t e r m é k e i t . A 2 1 . és m e g h a t á r o z ó sze­ r e p l ő i a n e m z e t k ö z i p é n z p i a c o k n a k is. s z e p t e m b e r 1 1 .e s é v e k e l e j e ó t a a világ m á s területein l é v ő országok is liberalizálták a k ü l f ö l d i b e f e k t e t é s f e l t é t e l e i t . m e r t kialakult h á r o m h a t a l m a s r e g i o n á l i s p i a c : egy E u r ó p á b a n (az e g y s é g e s e u r ó p a i p i a c ) .4. B á r s z é k h e l y ü k e g y é r t e l m ű e n egy-egy o r s z á g h o z köthető. a világ ö t s z á z l e g n a g y o b b t r a n s z n a c i o n á l i s vállala­ t á n a k á r b e v é t e l e e g y ü t t 1 4 . h o g y e z e k a társa­ ságok „a m a i világgazdaság mozgatórugói" (Held e t al. amelyek több országban is gyártanak termékeket vagy nyújtanak szolgáltatásokat. egy a C s e n d e s . a M i t s u b i s h i és még sok m á s óriáscég. A l e g n a g y o b b a k közül n é h á n y világszerte ismert. a k i r á m u t a t o t t .i g s z a b a d é s n y i t o t t k e r e s k e d e l e m jön l é t r e ) . m i k ö z b e n e k k o r m i n d ö s s z e h e t v e n ö t ország di­ csekedhetett ezt elérő bruttó n e m z e t i jövedelem- 2. a globális piacokat veszik célba. a General Motors. 1 b i l l i ó d o l l á r r a rúgott . ábrát).a s é v e k végén és az 1 9 9 0 . vagy h a t a l m a s nemzetközi vállalkozások. S ő t . rö­ v i d e n N A F T A ) . Kína Portugália Írország Wal Mart Exxon Mobil General Motors Ford Motors General Electric Chevron Texaco Conaco Philips Citigroup IBM American International Group Forrás: Economist. a m e l y e k n e k anyaországukon k í v ü l c s a k egy-két ü z e m ü k v a n . I g a z a v o l t a z e l e m z ő n e k . e l ő s e g í t i k a t e c h n o l ó g i a i ú j í t á s o k el­ t e r j e d é s é t a f ö l d k e r e k s é g e n . A z 1 9 9 0 . Az e l m ú l t é v t i z e d b e n az iparosodott gazdaságra é p ü l ő t á r s a s á g o k k ü l ö n ö s e n a f e j l ő d ő országok­ ra.

és t e r m e l é s i f o l y a m a t o k e g é s z világra ki­ terjedő h á l ó z a t a i b a n látják a n n a k b i z o n y í t é k á t . majd 1 9 9 1 .) ezt é r z é k e l t e t e m m a j d a fejezet k é s ő b b i r é s z é b e n is. (A k ö v e t k e z ő o l d a l o n levő keretes r é s z b e n m e g m u t a t o m . részvénytársaságok. A k o m m u ­ n i z m u s b u k á s a ó t a a v o l t szovjet „ t ö m b " tagjai . A globalizáció sok és m e s s z e h a t ó k ö v e t k e z m é n n y e l jár. feladata valamely transznacionális tevékenysé- . Sokszor a globális á r u t e r m e l é s i l á n c o k b a n . A legnagyobb mérté­ kű növekedés a k ö z e p e s j ö v e d e l m ű o r s z á g o k b a n következett b e : e z e k e x p o r t j á b ó l a g y á r t ó k 1 9 9 0 ben 54 s z á z a l é k b a n r é s z e s ü l t e k . A k o r m á n y k ö z i s z e r v e z e t (inter­ national testület. amely az 1989-ben Kelet-Európát megrázó forradalmak sorozatával indult. amikor az „első világ" országai álltak s z e m b e n a „második világ" országaival. majd a z o n túl is. V é g ü l a g l o b a l i z á c i ó t a k o r m á n y k ö z i és n e m ­ zetközi n e m kormányzati szervezetek is előmoz­ dítják. a b a l t i á l l a m o k . a m e l y b e n a t a g á l l a m o k r é s z b e n feladják nemzeti szuverenitásukat.W a l lerstein 1 9 9 6 . a m e l y e k a z u t ó b b i é v e k b e n a g l o b a l i z á c i ó v a l kapcsolatban megfogalmazódtak. a m e l y i n t e n z i t á s á t és hatókörét t e k i n t v e e l e d d i g p é l d á t l a n . az „elektronikus g a z d a s á g " is t á m o g a t j a . Ukrajna. míg a l e g k e v é s b é profitábilis t e v é k e n y s é g e k . szabályzatai és bírósági határozatai. E l ő b b a z o n b a n s z ó l n o m kell a főbb n é z e t e k ­ ről. H o p k i n s . n e m z e t k ö z i p é n z ü g y i v á l s á g o k a t indít­ hat el. a m e l y e k a n e m z e t á l l a m o k a t egy közös p o l i t i k a i f ó r u m b a n e g y e s í t i k .C h r i s t e r s o n 1 9 9 7 ) . társa­ dalmi é s t e c h n o l ó g i a i t é n y e z ő k együtt e r e d m é ­ nyezik azt a j e l e n s é g e t . egyéni befektetők befektetésialap-kezelők egyetlen egérkattintással és át­ A globalizációt fokozó m á s o d i k fontos t é n y e z ő a n e m z e t k ö z i és regionális kormányzati m e c h a ­ nizmusok kiterjedése. Az 1 9 9 0 . az E U a t r a n s z n a c i o n á l i s k o r m á n y z á s ú j í t ó b b for­ m á j a . Magyar­ ország. a kaukázusi és közép-ázsiai n e m z e t e k és sok más o r s z á g . A k o m m u n i s t a t e r v g a z d a s á g és a k o m m u n i s t a p o l i t i k a i h a t ó s á g i d e o l ó g i a i é s kul­ turális uralma végül n e m tudott fennmaradni a g l o b á l i s m é d i a é s a z e l e k t r o n i k u s a n i n t e g r á l t vi­ lággazdaság korában. de gazdasági. M í g ezt a z E N S Z önálló n e m z e t á l l a m o k egyesüléseként teszi. amelyek a hidegháború idején léteztek. Lengyelország.Oroszország. K í n a a l a c s o n y jövedelmű o r s z á g b ó l k ö z e p e s j ö v e d e l m ű v é vált. de egyben a globalizáció e r e d m é n y é n e k is t e k i n t h e t ő . h o g y a világ egyik r é s z é n b e k ö v e t k e z ő p é n z ü g y i ö s s z e ­ omlás távoli g a z d a s á g o k r a is ó r i á s i h a t á s t gyako­ rolhat. B á r o l v a s ó i m s z á m á r a ú j a k l e h e t n e k e z e k az elnevezések.a t e r m é k f e j l e s z t é s .A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG társadalmaira i g y e k e z t e k k i t e r j e s z t e n i t e v é k e n y ­ ségüket.a s i d ő s z a k b a n a g y á r t ó k a világ teljes gazdasági n ö v e k e d é s é n e k h á r o m n e g y e d é t mondhatták m a g u k é n a k . valószínűleg ismerős elképzelé­ s e k e t t a k a r n a k . T ö b b é n e m szige­ t e l ő d n e k e l a g l o b á l i s k ö z ö s s é g t ő l . helyezhetik p é n z ü k e t k ü l ö n b ö z ő o r s z á g o k b a . A b a n k o k . A fent i s m e r t e t e t t p o l i t i k a i . h a n e m integ­ r á l ó d n a k a b b a . a munka. n y o l c é v v e l ké­ sőbb viszont m á r 7 1 s z á z a l é k b a n . Az elektronikus gazdaság A gazdasági g l o b a l i z á c i ó t egy m á s i k t é n y e z ő . E z e k a hálózatok m a g u k b a n f o g l a l n a k m i n d e n fon­ tos termelési t e v é k e n y s é g e t . Politikai változások A m a i g l o b a l i z á c i ó h a r m a d i k h a j t ó e r e j e a poli­ tikai változáshoz kötődik. kormányzatok IGO) olyan és alapítanak. Az egyes EU-állam o k kormányzatát kötik a közös EU-testületek irányelvei. h o g y a n m ű ­ ködnek a globális á r u t e r m e l é s i l á n c o k a B a r b i e babák gyártásakor. A p p e l b a u m . A z „elektronikus p é n z " m o z g a t á s á n a k e z a z ú j l e h e ­ tősége a z o n b a n n a g y k o c k á z a t t a l is jár. társadalmi és politikai h a s z n u k is származik a regionális u n i ó b a n való részvétel­ ből. A kom­ m u n i z m u s b u k á s a s i e t t e t t e a g l o b a l i z á c i ó s folya­ matokat. Az árutermelési l á n c l e g t ö b b n y e r e s é g e t h o z ó tevé­ kenységei . a f o r m a t e r v e z é s és a reklám . főként a gyártott á r u k e x p o r t ő r e k é n t b e t ö l t ö t t szerepe révén. a n n á l i n k á b b igaz. E z a fejlődés v é g e t v e t e t t a z o k n a k a rendszereknek. és r é s z b e n e t r e n d e l i n d í t ó j a . A h a t a l ­ mas tőkeösszegek á t u t a l á s a g a z d a s á g o k a t r e n d í t ­ het meg. a C s e h K ö z t á r s a s á g .b e n magának a Szovjetunió­ n a k a s z é t e s é s é v e l é r t e el t e t ő f o k á t . gazdasági. M i n é l i n k á b b i n t e g r á l t t á vá­ lik a globális gazdaság. E n n e k számos vonat­ k o z á s a k ö z ü l e l s ő k é n t a szovjet t í p u s ú k o m r r H i nizmus bukását említhetjük. Az E N S Z és az Európai U n i ó az olyan n e m z e t k ö z i szervezetek két jeles példája. például az ü z e m i t e r m e l é s á l t a l á b a n a perifériá­ lis országokban z a j l a n a k . governmental amelyet organization.1 9 9 8 . ahogyan p é l d á u l a „ t i g r i s g a z d a s á g o k b a n " 1998-ban kialakult válság átterjedt O r o s z o r s z á g ­ ra. amelyek szorosan egymáshoz k a p c s o l ó d v a a t e r m é k e l ő á l l í t á s á h o z szükséges n y e r s a n y a g o k t ó l a fogyasztóig t e r j e d ő „láncot" alkotnak (Gereffi 1 9 9 5 . hogy a gyártás egyre i n k á b b g l o b a l i z á l ó d i k .a n y u g a t i t í p u s ú p o l i t i k a i és g a z d a s á g i r e n d s z e r e k i r á n y á b a f e j l ő d n e k .r e n d s z e r i n t a k ö z p o n t i országok­ ban.

Európában és J a p á n b a n fogy. a test Kí­ n á b a n . innen szállítják az ü z e m e k b e . hogy Barbie már globális polgár (Tempest 1 9 9 6 ) . a b b ó l p e d i g szövetet a r u h á h o z .érkezik. a m e l y a kormányzati testületek . h o g y a kérdések széles. a vi­ lág 1 4 0 m á s o r s z á g á b a n is m e g v á s á r o l h a t ó . meg némi festék és olaj. mint egymil­ liárd dolláros bevételt hoz a Los Angeles-i székhe­ lyű Mattel c é g n e k . gi terület szabályozása vagy felügyelete. a t ö r t é n e l e m leg­ n a g y o b b h a s z n o t h o z ó j á t é k s z e r e készül. ide . az a k a r t o n d o b o z . 1909-ben 37 ilyen szervezet szabályozta a t r a n s z n a c i o n á l i s ü g y e k e t . Amikor itt növe­ kedni kezdtek a fizetések. a nyersanyagokat H o n g k o n g b a n i m p o r t á l j á k . Pamutruháját Kíná­ ban gyártják.a t is e l é r t e a s z á m u k ( H e l d et al. ahol a l e g t ö b b Barbie-t állítják elő. az Egyesült Államokban gyártják. Tajvan állami olajimportőre. h a n e m szülőhelye szerint is: s o s e m csak az Egyesült Államokban készült. Ma már részei t ö b b helyen készülnek. ami sokat el­ árul a globális árutermelési láncok működéséről.b e n . I n k á b b füg­ getlen szervezet. 1 9 9 6 .ez az egyetlen nyersanyag. Miután Barbie t e s t é t kiöntötték. amelyikbe csomagolják. egy pedig Malajziában működik.b a n p e d i g már a 2 6 0 . J a p á n b a n készült nejlonhaj kerül rá. a polgári repüléstől a műsor­ s z ó r á s i g vagy a v e s z é l y e s h u l l a d é k o k k e z e l é s é i g t e r j e d ő k ö r é b e n s z a b á l y o z ó t e v é k e n y s é g e t foly­ tasson. h o g y m i b e n k ü l ö n b ö z i k a n e m z e t k ö z i k o r m á n y z a t i s z e r v e z e t t ő l : n e m kö­ t ő d i k k o r m á n y z a t i i n t é z m é n y e k h e z . a Nemzetközi Távírdai U n i ó t (International Telegraph Union) 1865-ben alapí­ t o t t á k . amely a j á t é k g y á r t á s b a n használt polivinil-klorid (PVC) m ű a n y a g o k legna­ g y o b b gyártója a világon. A z ó t a s o k h a s o n l ó s z e r v e z e t alakult. Ez a b a b a n e m c s a k az eladások t e k i n t e t é b e n globális. a t e s t készül. Talá­ ló megállapítás. a m ű ­ a n y a g o k a t Tajvanon gyártják. Az első ilyen testületet. amelyből majd kiöntik Barbie t e s t é t . és ide folyik be a l e g t ö b b nyereség. (international non-governmental NGO) n e v e is u t a l rá. I n d o n é z i á b a n és M a l a j z i á b a n . a Chinese Pet­ roleum megveszi az etilént. amellyel díszítik.és reklámstratégiákat is. itt dolgozzák ki a marketing. a f r ö c c s ö n t ő g é p s o r az Egyesült Á l l a m o k b a n készül. alacsony bérekkel d o l g o z ó ázsiai o r s z á g o k b a . helyben t e r m e l t g y a p o t b ó l . Szinte az összes anyag. ahol kiter­ melik és finomítják az olajat. amelyből a műanyag t e s t gyártásához szükséges etilén készül. Élete Szaúd-Arábiában kezdődik.2. hogy „Globál-Barbie": az olaj Szaúd-Arábiából származik. a haj J a p á n b a n . Barbie á t k ö l t ö z ö t t más. amely a b b ó l az országból származik. Ebből a közel negyvenéves t i n i b a b á b ó l m á s o d p e r c e n k é n t kettőt vesznek. A nemzetközi nem kormányzati szervezet organization. 4 . 2. Bár a l e g t ö b b b a b a az Egyesült Államokban. majd eladja a tajvani Formosa Plastics c é g n e k . Kína g y a p o t o t t e r m e l . amelyeken a Bar- bie-gyártás l e g k ö l t s é g e s e b b része. Barbie-t az Egyesült Államokban tervezik. De Bar­ bie egyetlen fizikai részlete. Az elsőt J a p á n b a n gyártották 1 9 5 9 . hogy „ m a d e in t h e USA". FEJEZET A globális árutermelési láncok m ű k ö d é s é r e példa az is. a h o g y a n a Barbie b a b a . amikor az ország még nem heverte ki a második világhábo­ rút. egy Indonéziában. A Formosa Plastics az etilént szemcsés m ű a n y a g g á alakítja át. és alacsonyak voltak a bérek. a m e l y e t a gyártásban használnak. amelyről e l m o n d h a t ­ juk. 5. A f r ö c c s ö n t ő g é p e k e t . Hongkong f o n t o s szerepet játszik a kfnajj Barbie-k gyártási f o l y a m a t á b a n . Ezt az a n y a g o t a négy Barbie-gyártó ázsiai üzem egyikébe szállítják: ezek közül kettő Dél-Kí­ nában.a világ egyik l e g n a g y o b b kikötőjébe . ez é v e n t e jóval t ö b b . 1 9 9 9 ) . Barbie t e s t é n e k és ruhatárának összeállításá­ ban viszont részt vesz az egész világ: 1. 3.

táblázat ö s s z e g z i . 9 9 dollá­ rért eladják? A gyártáshoz használt műanyagokra.Európá­ b a n . A szkeptikusok számára a kereszt és az A m n e s t y I n t e r n a t i o n a l . . S o k szkeptikus a figyelmét a világgazdaságban zajló regionalizálódási folyamatokra például a n a g y o b b p é n z ü g y i é s k e r e s k e d e l m i t ö m b ö k ki­ alakulására . a G l o b á l i s K ö r n y e z e t v é d e l m i H á l ó z a t (Global rok Environment Network). nejlonra és más anyagokra elég 65 c e n t .á z s i a i t é r s é g b e n és É s z a k .1 9 9 3 A szkeptikusok Egyes gondolkodók s z e r i n t a g l o b a l i z á c i ó n a k „túl nagy jelentőséget t u l a j d o n í t a n a k " . U g y a n e z igaz a t ö b b i r e g i o n á l i s c s o p o r t r a is. h o g y a k e r e s k e d e l e m n a g y ré­ sze h á r o m regionális csoporton belül .irányítja. de azt már vitatják. P é l d á u l a z E u r ó p a i U n i ó o r s z á ­ gai e l s ő s o r b a n e g y m á s s a l k e r e s k e d n e k .UNDP 1999. Mi lesz a t ö b b i pénzzel. Szóval honnan is ered Barbie? Az „elsőzsúros" Barbie c s o m a g o l á s á n ezt olvashatjuk: „ M a d e in China" . s z á z a d világke­ reskedelmi és b e r u h á z á s i s t a t i s z t i k á i r a r á m u t a t v a 1909 1964 1993 Forrás: ENSZ Fejlesztési P r o g r a m . h o g y n i n c s e g y e t l e n g l o b á l i s g a z d a s á g (Hirst 1 9 9 7 ) . a t e r m é k e t árusító üzletekre fordítják .és persze a l e g n a g y o b b já­ tékbolt-hálózatoknak és más kiskereskedőknek is csurran-cseppen belőle. hogy ma m á r több kapcsolat lehet az országok között. D e t ö b b e z e r m á s . 2. a reklámra és az értékesítésre. Sans az Orvosok a Hatá­ Vörös­ Nélkül (Médecins Frontiéres). a tengeri szállításra és a belföldi fuvarozásra. A szkeptikusok egyetértenek azzal.a Greenpeace.4. Ugyanekkor Amerikában közel 1 dollár nyereséget hoz a Mattelnek. A kész babák nak. h o g y i n t e n z í v e b b é vált a nemzetek közötti érintkezés. m i n t a m e g e l ő z ő k o r o k b a n .vagyis a globalizációról folytatott v i t a s z ó c s é p l é s v a l a m i r ő l . e b b ő l Kína csak 35 c e n t e t kap. és résztvevőit h á r o m g o n d o l a t i i r á n y z a t b a s o r o l t á k : ezek a szkeptikusok. a d é l k e l e t . z a v a r o s folyamatot. A pénz nagy részét a g é p e k r e és berendezésekre.A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG teherautókkal szállítsák t o v á b b . h o g y a k ö l c s ö ­ nös gazdasági függőség n e m e l ő s z ö r ér el a m a i ­ hoz hasonló m a g a s s z i n t e t . m i n t a g l o b a l i z á c i ó . A legismertebb i l y e n s z e r v e z e t e k k ö z ü l n é h á n y . ha Barbie-t 9 .k ö r n y e z e t ­ védelmi és h u m a n i t á r i u s s e g í t s é g n y ú j t ó a k c i ó k ­ ban vesz részt.5. h o g y m e n n y i b e n l e h e t e z e k e t a „globalizációval" m a g y a r á z n i . E n n e k a z a z oka. ugyanezen az úton hagyják el Kínát. fő­ ként hogy bért fizessen a 11 0 0 0 parasztasszony­ mellett m ű k ö d i k a p o l i t i k a i d ö n t é s e k m e g h o z a t a ­ lában és a n e m z e t k ö z i k é r d é s e k m e g o l d á s á b a n . ábra A nemzetközi nem kormányzati szervezetek számának növekedése. A 1 9 . megállapítják: a m o d e r n globalizáció csak abban k ü l ö n b ö z i k a m ú l t b é l i t ő l . hogy a gyártásában használt anyagok közül szinte egy sem Kínából származik.5. k e v é s b é i s m e r t csoport t e v é k e n y s é g e is o r s z á g o k a t és k ö z ö s s é g e ­ ket köt össze (lásd a 2. Hongkong és a dél-kínai játékgyárak között n a p o n t a 23 0 0 0 teherautó jön-megy. A b a b a ára az Egyesült Államokban 9. A g l o b a l i z á c i ó s v i t a h á r o m irány­ zatának j e l l e m z ő i t a 2.zajlik. 1 9 0 9 . ami n e m is ú j d o n s á g .99 dollár. a hiperglobalizálók és az át­ alakuláshívők. A globalizációs vita Az utóbbi é v e k b e n a g l o b a l i z á c i ó h e v e s e n vita­ tott témává vált. akik a két gyárban összeállítják.de az e l ő b b kiderült.A m e r i ­ k á b a n . E z n e m i s m e g l e p ő . a Természetvédelmi Világszerve­ zet (WWF). A g l o b a l i z á c i ó s v i t á b a n részt vevő s z k e p t i k u s o k ú g y vélik. h o g y fontos átalakulások z a j l a n a k k ö r ü l ö t t ü n k . hogy valóban globalizált gazdaságot alkothatna. a m i b i z o n y í ­ t é k arra. A l e g t ö b b e n elfogadják. de az ő s z e m ü k b e n a mai világgazdaság n e m eléggé integrált ahhoz. h i ­ szen az e l e m z ő k n a g y o n k ü l ö n b ö z ő e n l á t n a k és értelmeznek egy o l y a n k i s z á m í t h a t a t l a n . ábrát). D a v i d H e l d és munkatársai ( 1 9 9 9 ) m e g v i z s g á l t á k e z t a vitát. szövetre.

regionalizálódás erősödése arra bizonyíték. átstruktu­ rálódik A modern kor egyesült erői A világrend új szerkezete A politikai közösség átala­ kulása A régiók közötti kapcsolatok átrendeződése és távolságot áthidaló cselekvés Bizonytalan: globális integrá­ ció és fragmentáció is lehet A globalizáció átalakítja a kormányzati hatalmat és a világpolitikát Kereskedelmi t ö m b ö k . A z állampol­ g á r o k f e l i s m e r i k . nyomán. A globalizációt olyan folyamatnak tekintik. h o g y a vi­ lágkereskedelem nagymértékű bővülése miatt a z e g y e s o r s z á g o k m á r n e m k o n t r o l l á l h a t j á k gaz­ d a s á g u k a t . h o g y a nem­ egy-egy k e r e s k e d e l m i e g y e z m é n y és a g a z d a s á g i liberalizáció politikája. E g y e s h i p e r g l o b a l i z á l ó k ú g y v é l i k . H i r s t . 10. A s z k e p t i k u s o k e l u t a s í t j á k azt az e g y e s e k . globális a világ különböző részei között. Ö s s z e s s é g ü k b e n e z e k a v á l t o z á s o k a hiperglo­ b a l i z á l ó k s z á m á r a egy „ g l o b á l i s k o r " h a j n a l á t jel­ zik (Albrow 1 9 9 7 ) . amelyben a piaci erők felülkerekednek a nemzeti kormányzatokon (Ohmae 1990. M e g á l l a p í t j a . h o g y a g l o b a l i z á c i ó „ h a t á r t a l a n v i l á g h o z " v e z e t : e g y o l y a n világhoz. Az emberi cselekvés kereteinek átrendeződése Globális civilizáció Vége a nemzetállamnak Meghatározó jellemzők A nemzeti kormányzatok hatalma A globalizáció hajtóerői Rétegződési minta Vezérmotívum A globalizációról alkotott kép A történelmi fejlődés várható eredménye Következtetés Forrás: Held et al. o. h o g y a p o l i t i k u s o k n e m mindig t u d j á k o r v o s o l n i e z e k e t a b a j o k a t . hogy a globalizáció l é n y e g é b e n a l á á s s a a n e m z e t i k o r m á n y z a t o k sze­ repét és olyan világrendet teremt. amelyben ezek m á r n e m játszanak központi szerepet.T h o m p s o n 1 9 9 9 ) . Az egyik legismertebb hiperglobalizáló. A hiperglobalizálók A hiperglobalizálók a szkeptikusokkal ellentétes álláspontot foglalnak el: szerintük a globalizáció nagyon is valós jelenség. a m e l y n e k következmé­ nyei szinte mindenütt érezhetők. globális rendet ered­ z e t i k o r m á n y z a t o k h a t a l m á t „ f e l ü l r ő l " i s fenye­ getik: m é g p e d i g a z ú j r e g i o n á l i s é s n e m z e t k ö z i i n t é z m é n y e k . globális civil tár­ mint az 1890-es években sadalom Megmarad vagy erősödik A kormányzatok és a piacok A Dél egyre inkább marginali­ zálódik A nemzeti érdek Internacionalizálódás és regionalizálódás Regionális tömbök/civilizációk összeütközése Az internacionalizálódás a kor­ mányzati elfogadástól és támo­ gatástól f ü g g Gyengül vagy felbomlik A kapitalizmus és a technológia A régi hierarchiák felbomlása McDonald's. 1995). 1999. Kenichi O h m a e j a p á n író ú g y látja.4. mint a ko­ rábbi időszakokban A kölcsönös függőség ma kisebb Globális kapitalizmus. p é l d á u l a z E u r ó p a i U n i ó . FEJEZET 2. i n k á b b egy-egy t e v é k e n y s é g g ó c b a n k o n ­ centrálódik. . A hiperglobalizálóktól származó globalizác i ó e l e m z é s n a g y r é s z e f ő k é n t a n e m z e t változó s z e r e p é v e l f o g l a l k o z i k . Ú j . hogy a világgazdaság integráltságának foka inkább csökkent. a Keres­ kedelmi Világszervezet ( W T O ) és mások. kormányzás. e z é r t elveszítik a f e n n á l l ó k o r m á n y z a t i r e n d s z e r b e v e t e t t hitüket. amely n i n c s tekintet­ tel az országhatárokra. sokszor kormányzatoknak köszönhető m é n y e z . táblázat A globalizációszemlélet három irányzata Szkeptikusok Mi az újdonság? Hiperglobalizálók Átalakuláshívők A történelem során még nem volt példa ilyen mértékű glo­ bális összekapcsoltságra „ M é l y " (egyszerre intenzív és extenzív) globalizáció Újjászerveződik. mert szabályoz­ z á k és Például koordinálják a gazdasági tevékenységet. A szkep­ tikusok szerint a n e m z e t i kormányzatok tovább­ ra is kulcsfontosságú szereplők. a m e l y b e n c s ö k k e n a nemzeti kormányzatok jelentősége és befolyása. a m e l y e t a z o r s z á g o k k ö z ö t t i kereskede­ l e m é s t e r m e l é s e r ő s á r a m l a t a i h o z n a k magukkal. gyengébb Globális kor helyi kormányzatok. S z e r i n t ü k a száz éve jel­ l e m z ő k e r e s k e d e l m i m i n t á k h o z h a s o n l í t v a föld­ rajzi k i t e r j e d é s e s z e r i n t a v i l á g g a z d a s á g k e v é s b é g l o b á l i s .p é l d á u l n e m f é k e z h e t i k m e g a pénzügyi p i a c o k o n v é g i g s ö p r ő z a v a r o k a t és a t e r m é s z e t i k ö r n y e z e t e t f e n y e g e t ő v e s z é l y e k e t .2. m i n t n ö v e k e d e t t ( B o y e r . E s z e r i n t a n e m z e t i k o r m á n y z a t o k és politikusaik egyre kevésbé tudnak ellenőrzést gyakorolni az ország határait áttörő problémák felett . pél­ dául a következőkben ismertetett hipergloba­ lizálók által vallott nézetet. Madonna stb.D r a c h e 1 9 9 6 .

e t n i k a i c s o p o r t j a i é s k u l t ú r á i egy­ mással keverednek. p é n z é r t b á r m i k o r k a p h a t ó á r u k vá­ l a s z t é k a h i h e t e t l e n ü l ö s s z e t e t t . t ú l s á g o s a n e g y i r á n y ú folya­ matnak tekintik. v á l t o z t a t ­ ható. és ma sokkal szorosabban kötődnek egymáshoz. akik a globalizációt a m a i társadalma­ kat f o r m á l ó sokféle v á l t o z á s h á t t e r é b e n álló köz­ p o n t i e r ő n e k t e k i n t i k . A h i p e r g l o b a l i z á l ó k t ó l e l t é r ő e n az á t a l a k u l á s ­ h í v ő k a g l o b a l i z á c i ó t d i n a m i k u s és n y i t o t t folya­ m a t n a k látják. A s z k e p ­ tikusok azért t é v e d n e k . így k u l t u r á l i s k a p c s o l a t o k a t t e r e m t e n e k szülőhelyük és befogadó országuk között (App a d u r a i 1 9 8 6 ) . akkor olyan környe­ zetben kell eligazodniuk. amelyeket hajdan bolygónk lakói beszéltek. Ezeket az alkotórészeket rendszeresen át kell szállítani a világ e g y i k f e l é b ő l a m á s i k b a . és fordítva. E z e k a z á t a l a k u l á s o k n e m k o r l á t o z ó d n a k a gazdaságra. a l e g t ö b b f e j l ő d ő á l l a m g a z d a s á g a o l y a n k e r e s k e d e l m i h á l ó z a t o k t ó l függ. Az iparosodott és a fejlődő országok egymással összekapcsolódva fejlődtek. ahol megbolydultak a korábbi struktúrák. hogy történe­ szociológusok t i l e g a s z o c i o l ó g i a i v i z s g á l ó d á s f ő k é n t az i p a r i társadalmakra figyelmen kívül hagyhatjuk-e a f e j l ő d ő világot. H a l e g k ö z e l e b b b e m e n n e k egy ü z l e t b e v a g y b e v á s á r l ó k ö z p o n t b a . egymás mellett élnek. t e k i n t h e t j ü k . i n f o r m á c i ó k é s h a t á s o k k é t i r á n y ú á r a m l á ­ sa. a k o r m á n y z a t o k m é g i s m e g ő r ­ zik h a t a l m u k j ó r é s z é t . irányult. h o g y az á t a l a k u l á s h í v ő k é . amelyet kapcsolódá­ sok é s t ö b b i r á n y b a h a t ó k u l t u r á l i s á r a m l a t o k jellemeznek. Az átalakuláshívők szerint a globalizáció központ nélküli. A g l o b a l i z á c i ó n e m e g y i r á n y ú fo­ l y a m a t . h o g y új p i a c o k a t és gazdasá­ gi l e h e t ő s é g e k e t t a l á l j a n a k . h o g y a z o r s z á g o k n e m ­ hogy elveszítenék szuverenitásukat.egyébként az u t ó b b i a k b a n é l a világ n é p e s s é g é n e k t ú l n y o m ó része. h o g y e z e k k i s z o r í t j á k a z e z e r n y i k ü l ö n b ö z ő nyelvet. a h o g y a n e g y e s e k á l l í t j á k .e a z a n t r o p o l ó g i a b i r o d a l m á b a tar­ tozónak? S e m m i k é p p . Az átalakuláshívők megállapítják. Valójában a globalizáció sokkal összetettebb. testületeknek) társaságok­ társadalmi mozgalmaknak és nemzetközi szerkezetátalakításba korát v á l t o z h a t a világ . a m e l y e k a z ipa­ r o s o d o t t o r s z á g o k h o z k ö t i k őket. m e r t a l á b e c s ü l i k . E z é r t v á l t o z i k a világ k u l t u r á l i s t é r k é p e : az e m b e r e k k a p c s o l a t h á l ó i a n e m z e t i h a t á r o k o n v a g y a k á r k o n t i n e n s e k e n i s át­ í v e l n e k . P é l d á u l j e l l e m z ő v é v á l n a k u g y a n a g l o b á l i s füg­ gőségi v i s z o n y o k . n e m je­ l e n t h e t j ü k ki. h o g y a v i l á g e g y m e g h a t á r o z o t t ré­ sze v e z é r l i . M e l y i k n é z e t j á r a l e g k ö z e l e b b az i g a z s á g h o z ? S z i n t e b i z t o s . m é d i a é s t á v k ö z l é s m i n d segítik a k u l t u r á l i s h a t á s o k t e r j e d é s é t . A b o l ­ tok polcain látható árukat vagy összetevőiket. A m i k o r a t á r s a d a l m a k . m i n t e l e d d i g b á r m i k o r . m i n t korábban bármikor. a k u l t ú r a és a s z e m é l y e s élet te­ rén sem. Kevés olyan távoli h e l y k e z d e n e k . m i l y e n sok­ féle t e r m é k e t k í n á l n a k ott! A n y u g a t i a k s z á m á r a t e r m é s z e t e s . E g y r e k e v é s b é l e h e t s é g e s . a z e g é s z világra k i t e r j e d ő g a z d a s á g i k a p c s o l a t o k t ó l függ. Mivel a globalizáció számtalan összefonódó globális hálózat terméke. reflexív folyamat. a g l o b a l i z á c i ó k o m p l e x f e l t é t e l e i kö­ zött a k o r m á n y z a t o k k é n y t e l e n e k n a g y o b b aktivi­ tást é s n y i t o t t s á g o t k ö v e t e l ő f e l a d a t n a k t e k i n t e n i a kormányzást (Rosenau 1997). S z e r i n t ü k á t a l a k u l a globá­ lis r e n d . A világ m i n d e n mozgalmas „globális nagyvárosa" mult i k u l t u r á l i s . e z é r t f o l y t o n o s információáramlás szükséges. a m e l y e k g y a k r a n e g y m á s e l l e n h a t n a k . A globalizáció hatása Az 1. fejezetben megállapítottam. j ó l n é z z é k m e g . m e k - . A világ r o h a m o s a n s z á g u l d e g y e t l e n nagy. a „ n e m z e t k ö z i " és a „ h a z a i " k ö z ö t t i s z o k v á n y o s h a t á r o k a t . A z i p a r o s o d o t t társadal­ m a k b a n élők rászorulnak a fejlődő országokból származó alapanyagokra és késztermékekre. hogy a globalizáció jelenlegi szintje áttöri a „belső" és a „ k ü l s ő " . N é h á n y n y e l v u r a l k o d ó v á válik. E l l e n t m o n d á s o s a n fejlődik. o l y a n t e n d e n ­ c i á k a t foglal m a g á b a n . n e m t e r ü l e t i a l a p ú g a z d a s á g i é s t á r s a d a l m i szerveződésnek nak. alkatrészeiket sok-sok országban készítik. (például megfelelő gazdasági hanem az új. hogy koordinálni tudják a n a p i több millió ügyletet. n e m k e v é s b é fonto­ sak a p o l i t i k a . Vagyis m á r n e m á l l a m k ö z p o n t ú világ­ b a n é l ü n k . A g l o b á l i s m i g r á c i ó . sőt e l ő f o r d u l h a t . a m e l y b e f o l y á s o l h a t ó . in­ tézmények és egyének megpróbálnak alkalmaz­ kodni e h h e z az új rendhez. egy­ s é g e s g a z d a s á g felé. de a régi m i n t á k k ö z ü l s o k f e n n m a r a d .A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG Az átalakuláshívők A v i t á b a n k ö z t e s h e l y e t f o g l a l n a k el az átalaku­ láshívők. h a n e m a ké­ pek. A hiperglobal i z á l ó k v i s z o n t t ú l z o t t a n c s a k a g l o b a l i z á c i ó gaz­ dasági o l d a l á t látják. h o g y egy-egy kultú­ ra szigetként létezzen. Az á t a l a k u l á s h í v ő k a h i p e r g l o b a l i z á l ó k k a l vi­ tatkozva azt m o n d j á k . De mi. A z i p a r o s o d o t t t á r s a d a l m a k r e n d j é t c s a k a f e j l ő d ő világ társadal­ m a i h o z hasonlítva érthetjük meg .a világ p é n z ü g y i p i a c a i például sokkal inkább globális s z i n t e n szerve­ ződnek. e z z e l p á r h u z a m o s a n a vál­ l a l k o z á s o k é s a z e m b e r e k k ö z ü l i s egyre t ö b b e n j á r j á k be a F ö l d e t .

amelyet gyakran a rabszolgatartók által rájuk kényszerített európai stílusokkal ötvöztek. 1 9 3 0 keveredésének tanulmányozásával feltérképezhetjük a c s o p o r t o k közötti kulturális ban az afrikai Etiópia császárává koronázták Hailé Szelassziét. akiket aztán hajón a karibi szigetvi­ lágba szállítottak. FEJEZET Globalizáció a hétköznapi életb sen. Az 1 9 5 0 . a burruk d o b o l á s á t gazdáik eltűrték. Ezekben a n y o m o r n e g y e d e k b e n kezdett kibon­ takozni egy új vallási kultusz. A rasztafari kultusz hamaro­ san ö s s z e k a p c s o l ó d o t t a burrukkal. gyakran meg tudják mondani. a szolgasorban élőknek sikerült életben tartani az afrikai d o b o l á s hagyo­ mányát. a maríachi m ű h o l d o n át közvetített j á t é k a . a légi k ö z l e k e d é s . T ö b b e k között „Ras Tafari h e r c e g n e k " is hívták. amely d ö n t ő sze­ repet j á t s z o t t a r e g g a e m e g s z ü l e t é s é b e n . S h a g g y vagy Sean Paul. h i á b a p r ó b á l j á k f e n n t a r t a n i ősi életmódjukat. a har­ mónia és a dalszöveg sajátos egysége. és az 1 9 7 0 . erős basszuskíséretű. amelyek elemeit sokszor nehéz szétválasztani. A r e g g a e gyökerei Nyugat-Afri­ kába nyúlnak vissza: a 1 7 . e m e l l e t t erősen hat rá. ezért az őt istenítő karibiak m a g u k a t „rasztafariánusoknak" nevezték. A külön­ b ö z ő zenei stílusok általában más-más társadalmi c s o p o r t o k b a n alakulnak ki. kapcsolatokat. köztük B o b Marley keres­ kedelmi sikert is a r a t o t t . A globalizáció fokozta e kapcsolatok intenzitását. mondjuk a mexi­ kóvárosi gitárvirtuóz. ezt szólaltatja m e g pél­ dául a Wu-Tang Clan. században brit gyarma­ tosítók r e n g e t e g nyugat-afrikait f o g d o s t a k össze rabszolgának. Végül is mindegyik zenei stílus a ritmus. k é s ő b b pedig. é s N é m e t o r s z á g b a n vagy S v á j c b a n e l ő á l l í t o t t g y ó g y s z e r e k k e l p r ó b á l j á k le­ k ü z d e n i az i d e g e n e k t ő l k a p o t t b e t e g s é g e k e t . A kultúra szociológiájával foglalkozók közül né­ hányan azért fordultak a r e g g a e felé. Sok reggae-zenész. ha megpróbálkozik vele. hogy a cukornádültetvényeken dolgoztassák őket. mert segített meg­ adni a munka ü t e m é t . az 1 9 6 0 . hogy megkülönböztes­ sük egymástól például a rockot. M a e z e k a z e m b e r e k a z E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n vagy J a p á n b a n gyártott b o z ó t v á g ó k a t é s m á s szer­ számokat használnak. A kultúrával foglalkozó szociológus számára mégis hasznos lehet. A m ű h o l d a s t e l e v í z i ó z á s é s a z i n t e r n e t segítségével a d n a k h í r t m a g u k r ó l a világ t ö b b i l a k ó j á n a k . amelyeket ezek a c s o p o r t o k zenéjükkel kifejeztek. a rhythm and bluest vagy a népzenét.b e n J a m a i c á ­ ban m e g s z ü n t e t t é k a rabszolgaságot. akkor s z á m í t h a t u n k rá. mert féltek. Végül 1 8 3 4 . amikor sok burru férfi a mezőgazdasági terüle­ tekről Kingston n y o m o r n e g y e d e i b e vándorolt. illetve a z o k n a k a (po­ litikai. a m e l y b e z á r h a t n á h a t á r a i t a rá­ dió. milyen stílushatások érték azt a születésekor. á t a l a k í t j a a világ ö s s z e s v a l a h a el­ s z i g e t e l t kultúráját. hogy Afrika e l n y o m o t t a i t a s z a b a d s á g b a vezesse. hogy az elkövetkező években a globalizációs folyamat ki­ bontakozásával egyre-másra j e l e n n e k m e g az új stílusok.2.vagy a számítógép előtt.e s években a r e g g a e és a hiph o p (vagy rap) stílus keveredéséből új hangzás született (Hebdige 1 9 9 7 ) . és a rasztafari z e n é b e n elkezdték a burru dobolási stílust vegyí­ teni az e l n y o m á s és a szabadulás bibliai témái­ val. hogy a rabszolgák hagyományos afrikai z e n é t játsszanak. Például ma már egy fiatal skandi­ náv zenész felnőhet úgy. a dallam. Ha a zenei fejlődés ü t e m é n e k f o n t o s m e g h a t á r o z ó j a a c s o p o r t o k közötti kap­ csolatok száma. hogy a londoni Notting Hill pincéiben összegyűlő férfiak és nők zenéjét hallgatja. de a karibi t é r s é g b e n élők közül sokan istennek t e k i n t e t t é k a császárt. és a stílusok össze­ olvadásának. a zenészek gyakran t ö b b ­ féle stílust ötvöznek a dalok k o m p o n á l á s a során.és a v e l e ér­ kező turistasereg . a Dominikai Köztársaság vagy G u a t e m a l a r u h a g y á r a i b a n k é s z ü l t p ó l ó k a t é s n a d r á g o k a t v i s e l n e k . J a m a i c á b a n az egyik rabszolgacsoport. Az 1 9 8 0 .a s és 1 9 9 0 . akit azért küldtek a Földre. a t e l e v í z i ó . hogy ezzel lázadásra buzdítanának. mert jó pél­ da arra a folyamatra. amelynek során a társadalmi c s o p o r t o k közötti kapcsolatok új zenei formákat eredményeznek. Bár a britek igyekeztek meg­ akadályozni. Bár nem kell lángésznek lennünk. a m e l y e k é l e t m ó d j á r a e g y á l t a l á n n e m h a t o t t a vi­ lág.e s években a karibi zenészek keverni kezdték a rasztafari ritmusokat és dalszövegeket az amerikai dzsessz és a f e k e t e rhythm and blues elemeivel. ez a viszonylag lassú ritmusú. de a burru d o b o l á s hagyománya folytatódott m é g akkor is. és a globális k u l t ú r a e l é r i .a s évek végén a reggae. m a r a d t a F ö l d ö n . Az európai gyarmatosítás ellenzői vi­ lágszerte üdvözölték Szelasszié trónra kerülését. spirituális és személyes) j e l e n t é s e k n e k a t ö r t é n e t e . . Ezekből a kombinációkból alakult ki vé­ gül a „ska" zene. Még egy v a g y l e g f e l j e b b k é t e m b e r ö l t ő . Egy emberöltővel ezelőtt még voltak olyan törzsek. a városi szegénységről és a kollektív társadalmi t u d a t erejéről szóló zenei stí­ lus.e s években már világszerte hallgatták a reggae-t az emberek. A r e g g a e t ö r t é n e t e t e h á t különböző társadalmi c s o p o r t o k kapcsolatának. a reggae z ene Amikor a populáris z e n é t jól ismerők egy dalt hallgatnak.

a későbbi Survivort). az azonnali s z ü k s é g l e t k i e l é g í t é s m i n d a z ú j t e c h n o ­ lógia j e l l e m z ő i . Az in­ t e r n e t egyre n é p s z e r ű b b K u v a i t b a n . megerősítésük Segítheti-e az internet egy globális kultúra kialakulását? Sokan úgy vélik. hogy az i n t e r n e t f é l r e s ö p r i a t r a d i c i o n á l i s kultúrá­ kat. A televízió. a l á t s z ó l a g kor­ látlan (és c e n z ú r á z a t l a n ) i n f o r m á c i ó t ö m e g . Az inter­ neten keresztül az e g é s z világ m á r i s m e g i s m e r ­ heti és elfogadhatja az o l y a n értékeket. terjednek. amelyben egy-egy v á l l a l k o z á s gyárai. W h e e l e r ezt írja: S o k fiatal e m l í t e t t e . j o g i é s katonai k e r e t e k e t t e r e m t e n e k .A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG K ö n y v e m b e n t ö b b s z ö r is s z ó l e s z a g l o b á l i s kultúrát t e r e m t ő e r ő k r ő l . és n e m mutat­ k o z h a t n a k n y i l v á n o s a n o l y a n férfival. sőt. h o g y e l l e n k e z ő n e m ű e k k e l t a l á l k o z g a t a k i b e r t é r b e n . é s a z európai vagy észak-amerikai fiatalokhoz hason­ lóan sokan szörföznek az interneten új eszméket. A kuvaiti televízió gyakran sugároz például amerikaifutball-közve­ mu­ títéseket az Egyesült Államokból. a fax. v i l á g b a n e l ő s z ö r a K u v a i t i E g y e t e m diákjai csat­ lakozhattak az internethez. h o g y s o k f é l e k é p p e n ö s s z e e g y e z t e t h e t ő a k á r tradicionális eszköze lehet. e z é r t a férfiak és a n ő k k ö r é b e n is n a g y az í r á s t u d ó k és a m a g a s iskolai végzettségűek aránya. amely csak arcukat és kezüket engedi látni. Egy sor n e m z e t k ö z i szervezet. h o g y férfiak é s n ő k b e s z é l g e s s e ­ n e k e g y m á s s a l egy o l y a n t á r s a d a l o m b a n . a m e l y e k a k ö v e t k e z ő k : 1. a m e l y (a t é v é h á l ó z a t o k o n és pél­ dául a B B C . a k i n e m a házastársuk vagy a rokonuk. h á z a s s á g o n k í v ü l i k o m m u n i k á c i ó . r e g i o n á l i s k e r e s k e d e l m i é s kölcsönös v é d e l m i t á r s u l á s o k . A nőktől általában elvárják. a m e l y ­ b e n a z efféle. az e l e k t r o n i k u s l e v e l e z é s . hogy a kuvaiti kama­ szok csapatostul járnak az internetkávézókba. az M T V m ű s o r a i n v a g y a Jó bará­ tokhoz h a s o n l ó s o r o z a t o k o n k e r e s z t ü l ) a brit. u g y a n a k k o r h o l l a n d vagy s v é d kulturális t e r m é k e k e t a d a p t á l n a k a brit és a m e r i ­ kai közönség s z á m á r a (a Big Brothert és az Expe­ dition: Robinsont. egy főre j u t ó á t l a g j ö v e d e l m e az e g y i k l e g m a g a s a b b a világon. a k ö z e l .a páros játék m i n d e n mozzanatára és rezdülésére. de főként az a m e r i k a i k u l t ú r á t v i s z i n a p m i n t n a p a világ o t t h o n a i b a . nemzetközi m u n k a ü g y i é s e g é s z s é g ü g y i szerve­ zetek. a m e l y e t a z u t ó b b i időben erős amerikai és európai hatások értek. amely az u d v a r l á s t i z g a l m a s s á é s e b b e n a z e s e t b e n biz­ tonságossá is teszi (Wheeler 1 9 8 8 ) .ö b ö l o l a j b a n gazdag országa. v a l a m i n t g l o b á l i s v á m . Az új kommunikációs technológiák egyértelműen l e h e t ő v é teszik. K a r a k t e r j e l e k e t talál­ t a k ki a p u s z i r a ( * ) . A k u v a i t i ú j s á g o k g y a k r a n k ö z ö l n e k c i k k e t az i n t e r n e t r ő l és a v i l á g h á l ó r ó l . a m e l y e k g l o b á l i s p o l i t i k a i . s az a r a b értékekkel is.és k e r e s k e d e l m i egyezmények. az i n t e r n e t és a vi­ lágháló). és h e l y ü k b e g y ö k e r e s e n új é r t é k e k e t h e l y e z . k o z m o p o l i t a k u l t ú r á t fogad­ nak el n e m z e t ü k k u l t ú r á j a k é n t . a demokratikus r é s z v é t e l a k o r m á n y z á s b a n és a fogyasztóvédelem. bár az adásokat rendszeresen megszakítják a tradicionális z u l m á n imádkozás idejére. irányítási 2. hogy hagyományos viseletet öltsenek.k e l e ­ t i arab o r s z á g o k a t t e k i n t v e itt é l a z i n t e r n e t h a s z ­ n á l ó k fele. é s inkább egy globális. a s z ó l á s s z a b a d s á g . Kuvait közel kétmil­ l i ó s n é p e s s é g é n e k fele 2 5 é v e s n é l f i a t a l a b b .m i n d k e t ­ t ő i g e n c s a k e l l e n t é t e s a h a g y o m á n y o s i s z l á m kul­ t ú r a n o r m á i v a l . Az e l e k t r o n i k u s k o m m u n i k á c i ó (a t e l e f o n . a m e l y h a s o n l í t m a j d a m a i i n t e r n e t ­ használók k ö z e l h á r o m n e g y e d é n e k o t t h o n t a d ó Európa és É s z a k . információkat és fogyasztási cikkeket keresve. Az e g y s é g e s g l o b á l i s g a z d a s á g k i a l a k u l á s a . a m e l y a F ö l d s z i n t e b á r m e l y i k r é s z é v e l kialakítható a z o n n a l i k o m m u n i k á c i ó s k a p c s o l a ­ tot az üzleti világ m i n d e n n a p i é l e t é n e k s z e r v e s részévé teszi. k ö z t ü k az ENSZ-ügynökségek. Vegyük például a közel-keleti Kuvaitot. m i n t o t t h o n . multinacionális bankok é s m á s g l o b á l i s p é n z ü g y i i n t é z m é n y e k . egy t r a d i c i o n á l i s i s z l á m kultúrát. struktúrái és p i a c a i g y a k r a n t ö b b o r s z á g r a is ki­ A z i n t e r n e t világ k ö r ü l i t e r j e d é s é v e l b i z o n y o s s á vált. 3. a s z á j o n c s ó k o l á s r a (:*) és a szégyenlős kuncogásra (LOL) . K u v a i t a P e r z s a . „Globális p o l g á r o k " . akik t ö b b i d ő t t ö l t e n e k a világot ke­ resztül-kasul b e j á r v a u t a z á s s a l . A kormányzat ingyenes közoktatást biz­ t o s í t e g é s z e n az e g y e t e m i szintig.A m e r i k a k u l t ú r á j á r a . m i n t a férfiak és a n ő k e g y e n l ő s é g e . Mégis. 5. h o g y a n h a t az i n t e r n e t a k u v a i t i k u l t ú r á r a . h o g y a világot b e h á l ó z ó inter­ net gyors n ö v e k e d é s e s i e t t e t i egy g l o b á l i s k u l t ú r a elterjedését. W h e e l e r arról számol be. t a l á n k o r a i azt a k ö v e t k e z t e t é s t l e v o n n i . este n e m hagyhatják el az otthonukat. 4. B á r K u v a i t s o k s z e m p o n t b ó l m o d e r n ország. p é l d á u l a n a g y v á l l a l a ­ tok vezetői. a férfiakra és a n ő k r e v o n a t k o z ó k u l t u r á l i s n o r m á k nagymértékben különböznek. ahol legtöbbször csevegéssel vagy pornográf hon­ l a p o k n é z e g e t é s é v e l t ö l t i k az i d e j ü k e t . D e b o r a h W h e e l e r ( 1 9 9 8 ) egy é v e n á t vizsgálta. R á a d á s u l m i n t h a m a g a a z in­ ternetes t e c h n o l ó g i a is e z e k e t az é r t é k e k e t t á m o ­ gatná: a globális k o m m u n i k á c i ó .

életstílusok é s e r k ö l c s i n o r m á k v i s z o n y l a g á l l a n d ó vezérelve­ ket biztosítottak. A z identitás h a g y o m á n y o s k e r e t e i f e l b o m l a n a k . vagy a k á r a n y u g a t i férfiak é s n ő k h é t k ö z n a p i v i s z o n y á n a k formáját. h a a z i n t e r n e t e n k e r e s z t ü l m á s n é z e t e k k e l é s érté­ k e k k e l is l e h e t t a l á l k o z n i . ú j identitás­ m i n t á k a l a k u l n a k ki. W h e e l e r ezt a n n a k a kulturális meggyőződésnek tulajdonítja. a l a k í t h a t j a ki i d e n t i t á s á t .. a m e l y s o k f é l e k é p p e n h a t é l e t ü n k leg­ s z e m é l y e s e b b m o z z a n a t a i r a is. Az adott közösségben uralkodó értékek. A g l o b a l i z á c i ó n e m „ k ü l s ő " v a l a m i .. A z ú j t e c h n o l ó g i á k h a t á s á r a végül n e m a z a m e ­ rikaival a z o n o s . a m e l y azelőtt i r á n y t s z a b o t t a z e m b e r e k é l e t é n e k . h o g y a kuvaiti k u l t ú r a befogadja az a m e ­ r i k a i a k s z e x u á l i s attitűdjeit. A g l o b a l i z á c i ó arra k é n y s z e ­ ríti a z e m b e r e k e t . hogy n e m lehet politikai véleményt nyilváno­ s a n m e g f o g a l m a z n i és/vagy h a n g o z t a t n i . Az olyan t é n y e z ő k . é s e l t ű n t s o k m á s ú t j e l z ő is. a nemi szerepek. a k k o r való­ s z í n ű l e g k i t a n u l t a a p j a m e s t e r s é g é t é s e g é s z élete s o r á n ezt a s z a k m á t ű z t e . m i n t a t á r s a d a l m i osztály. hatásai éppen annyira é r e z h e t ő k a m a g á n s z f é r á b a n is. e z é r t a k o r á b b a n p i l l é r ü k k é n t szol­ gáló. a nők l e h e t ő s é g e i s e m k o r l á t o z ó d n a k a z o t t h o n i szfé­ rára. v a l a m i n t a t i s z t e s s é g m e g ő r z é s é n e k vá­ gya h a t á r o z z á k m e g K u v a i t á t m e n e t é t a z infor­ m á c i ó korába. f o r r á s o k o n ( m é d i a . szemé­ lyes vonatkozásainak . otthonunkat é s k ö z ö s s é g e i n k e t .á t é r t e l m e z é s é r e k é n y s z e r í t m i n k e t . M a p é l d á u l egy s z a b ó l e g i d ő s e b b fia bár­ m i l y e n u t a t v á l a s z t h a t j ö v ő j e a l a k í t á s á h o z . W h e e l e r m e g á l l a p í t j a . A s z e m é l y t e l e n é r t é k e k s ú l y a egyre k i s e b b . h a n e m „ b e l s ő " j e l e n s é g . A g l o b a l i z á c i ó f e l t é t e l e i k ö z t a z o n b a n azt ta­ pasztaljuk. E z é r t n e m g y a k o r o l h a t a z i n t e r n e t j e l e n t ő s p o l i t i k a i . A h a g y o m á n y szerint egy n ő t e r m é s z e t e s szférája a z o t t h o n volt. a z egyé­ n i ü g y e k t ő l független s í k o n zajlik. M i n d e z életünk legbelső. hogy egy olyan új individualizmus felé t a r t u n k .t á r s a d a l m i hatást. W h e e l e r ugyanakkor rámutat: a sors iróniája. Az interneten minden­ k i s z á m á r a h o z z á f é r h e t ő k o n z e r v a t í v i s z l á m val­ l á s i t a n o k m e g v i t a t á s á n k í v ü l a k u v a i t i a k igen­ c s a k g á t l á s o s a k a h á l ó z a t i v i l á g b a n . S e n ­ k i n e m akarja. a z alkal­ m a z k o d á s útja-módja vagy a m i n d e n n a p i élet s z a b á l y a i n a k m e g e r ő s í t é s e . H a p é l d á u l valaki egy s z a b ó l e g i d ő s e b b f i á n a k s z ü l e t e t t .ez a g o n d o l a t m i n d e n k i t m e g r i a s z t . amelybe született. n y u g t a l a n í t . Vizsgálata során az is k i d e r ü l t .erősen korlátozott. s ő t a v a l l á s i k ö t ő d é s is el­ zárhattak bizonyos utakat az egyén e l ő l / m á s o ­ kat p e d i g m e g n y i t h a t t a k e l ő t t e . h o g y n y i t o t t a b b . e z á l t a l s z e m é l y e s é l e t ü n k el­ kerülhetetlenül megváltozott.] Kuvaitban illemszabály. amelyek korábban a z e m b e r e k v á l a s z t á s a i t é s t e v é k e n y s é g é t szabá­ l y o z t á k . h o g y v é l e m é n y é t leírják v a g y i d é z z é k . gyökeres átalakuláson men­ n e k k e r e s z t ü l . és az e m b e r e k ezeket követve élték az életüket. i n t e r n e t . h a n e m s a j á t o s a n kuvaiti k u l t ú r a alakul ki. A glo­ b a l i z á c i ó g y ö k e r e s e n m e g v á l t o z t a t t a azt. A h e l y i kö­ z ö s s é g e k egyre t ö b b s z ö r k e r ü l n e k é r i n t k e z é s b e a z új g l o b á l i s r e n d d e l . a t e r m e l é s és a k e r e s k e d e l e m . [. r e f l e x í v élet- .. A társadalmak. hogy szabadon és nyíltan beszélhetnek (Whee­ ler 1 9 8 8 ) . k u l t ú r á k b a n é l ő k k e l kiala­ kított s z e m é l y e s k a p c s o l a t a i n k o n k e r e s z t ü l a globalizáló erők elérték lakóhelyünket. hogy veszélyes lehet. így a t r a d í c i ó és az elfogadott Az individualizmus erősödése Bár a globalizációt gyakran a nagy rendszerek ( p é l d á u l a z e g é s z világra k i t e r j e d ő p é n z p i a c o k . m i n d ö s s z e a kuvaiti iszlamisták e s z m e c s e r é i gyakoribbak az interneten. éle­ t é t és i d e n t i t á s á t n a g y r é s z t férje v a g y a p j a élete ós i d e n t i t á s a h a t á r o z t a m e g . a m á s o k k a l v a l ó é r i n t k e z é s és a m u n k á h o z v a l ó vi­ s z o n y . s z i l á r d n a k l á t s z ó i n t é z m é n y e k e l v e s z í t e t t é k jelentőségüket. ha túl sokat elárulnak ma­ gukról: Kuvaitban az információ inkább veszélyforrás.] E z e k a s z e m ­ p o n t o k . a személyes identitás. a n e m . h o g y a férfiak és a n ő k az i n t e r n e t ­ kávézókban is elkülönülnek. h o g y a t ö b b s z á z é v e s ku­ v a i t i k u l t ú r á t n e m k ö n n y e n f o r m á l h a t j a á t az. a h o g y a n m a g u n k r ó l és a m á s o k k a l k i a l a k í t o t t k a p c s o l a ­ tainkról gondolkodunk. C s a k a z e l i t h e z t a r t o z ó k é r z i k úgy. m i n t az egyéni lehetőségek bővítésének eszkö­ ze. a m e l y b e n m i n d e n k i m a g a é p í t h e t i fel ö n m a g á t . A globalizáció alapvetően átalakítja minden­ napi tapasztalataink jellegét. [. h o g y a k u v a i t i a k n a g y o n v o n a k o d n a k határozott véleményt vagy politikai nézeteket hangoztatni a hálózaton. F e g y v e r a z e l l e n s é g g e l s z e m b e n . d e e z n e m j e ­ l e n t i azt.például a család. J e l e n t ő s e n fellazultak azok a „társadalmi kódexek". p o p u l á r i s kultúra) és a m á s o r s z á g o k b a n . n e m v a l a h o l távol. K o r u n k b a n az egyénnek sokkal több lehető­ sége v a n é l e t é n e k a l a k í t á s á r a . a t á v k ö z l é s ) vál­ tozásaihoz kapcsolják. H a j d a n a h a g y o m á n y és a s z o k á s o k n a g y o n erő­ sen megszabták az e m b e r e k életútját. a szexualitás. m i n t a m ú l t b a n . az e t n i k a i h o v a t a r t o z á s .. A g l o b á l i s c s e v e g ő t e ­ r e k e t látogatja u g y a n egy p á r fiatal. A m ú l t b a n az egyén s z e m é l y e s i d e n t i t á s a a n n a k a k ö z ö s s é g n e k a kon­ textusában formálódott. amelyekben élünk.

t t e k i n t h e t j ü k a glob a l i z á c i ó r a adott újító v á l a s z n a k . Az i p a r o s o d o t t t á r s a d a l m a k b a n a g a z d a s á g leg­ főbb a l a p j á v á a z i p a r i t e r m e l é s v á l i k ( a m e l y ­ nek technikáit az élelmiszer-termelésben is alkalmazzák). l é p é s egy g l o b á l i s d e m o k r a t i k u s s t r u k t ú r a létre­ h o z á s a felé: p é l d á u l a z E N S Z é s a z E u r ó p a i U n i ó m e g a l a p í t á s a . m á r t ö r t é n t n é h á n y ÖSSZEFOGLALÁS 1. A g l o b á l i s k o r m á n y z á s és az ered­ m é n y e s e b b s z a b á l y o z ó i n t é z m é n y e k felé v a l ó el­ mozdulás s e m m i k é p p n e m n e v e z h e t ő időszerűt­ l e n n e k akkor. egyéniségünk az életünk teréül szolgáló t á g a b b k ö r n y e z e t t e l együtt. m á s o k n a g y l e h e t ő s é g n e k tekintik. A h i d e g h á b o r ú vége ó t a e l t e l t é v t i z e d e t a világ s o k r é s z é n e r ő s z a k . 4. h o g y újra a k a r a t u n k s z e r i n t a l a k í t s u k a t á r s a d a l m i világot. A társadalmi változás egy adott t á r s a d a l o m in­ t é z m é n y e i n e k és kultúrájának átalakulása az idők során. h o g y a z egyes országokon túlnövő kérdések transznacionális érvényű válaszokat k ö v e t e l n e k . A m o d e r n korban. Az iparosodott t á r s a d a l m a k f e j l ő d é s e és a Nyu­ gat terjeszkedése k ö v e t k e z t é b e n a világ s o k ré­ szét meghódították. A gyarmatosítás folyama­ ta radikálisan m e g v á l t o z t a t t a a r é g ó t a f e n n á l l ó társadalmi r e n d s z e r e k e t és k u l t ú r á k a t . M é g a k i s e b b d ö n t é s e k is. fejezetben.A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG módot f o l y t a s s a n a k . N e m h a l a d j a m e g a k é p e s s é g e i n k e t . amely részben a világpiacra termel. Pásztortársadalmaknak közösségeket tekintjük. n e m t u d fellépni a globális f e l m e l e g e d é s h a t á s a i v a l s z e m ­ ben és n e m tudja s z a b á l y o z n i a g y o r s a n v á l t o z ó pénzügyi p i a c o k a t . rália. s z i n t e kizá­ rólag v o l t g y a r m a t i t e r ü l e t e k b ő l áll. gyors é s j e l e n t ő s v á l t o z á s o k z a j l o t t a k le. A világ k ü l ö n b ö z ő társadal­ mait é r i n t ő f o l y a m a t o k k ö z ü l s o k k i s i k l i k a j e l e n ­ legi k o r m á n y z á s i m e c h a n i z m u s o k h a t ó k ö r é b ő l . v á r o s i a s t á r s a d a l m a k tradi­ cionális c i v i l i z á c i ó k a t a l k o t n a k . . század elején. a h o l e r ő s e k a regio­ n á l i s k ö t e l é k e k . kormányzat és terrorizmus" KÖVETKEZTETÉS: GLOBÁLIS KORMÁNYZÁS KELL Minél tovább terjed a g l o b a l i z á c i ó . h o g y a g l o b a l i z á c i ó c s a k f o k o z z a a v á l s á g o t és a k á o s z t . d e m o k r á c i a é s j ó l é t s z o l g á l a t á b a le­ h e t á l l í t a n i . h o g y a n őrizzük meg e g é s z s é g ü n k e t és ápoljuk t e s t ü n k e t -. A na­ gyobb. h o g y a n t ö l t s ü k a s z a b a d i d ő n k e t . h o g y ez a feladat a l e g n a g y o b b k é n y s z e r és a l e g n a g y o b b k i h í v á s . Bár irreálisnak t ű n h e t a n e m z e t á l l a m o k felet­ t i kormányzásról b e s z é l n i . mert a globalizáló erőket a nagyobb e g y e n l ő s é g . a k i b o r ú l á ­ t ó a n azt j ó s o l j a . F ő k é n t az E U . / A g l o b á l i s k o r m á n y z á s r ó l b ő v e b b e n is l e s z s z ó a című 20. a m i k o r a g l o b á l i s e g y m á s r a u t a l t s á g és a gyors ü t e m ű v á l t o z á s m i n d a n n y i u n k a t sok­ kal i n k á b b összeköt. a n n á l i n k á b b megmutatkozik. B á r van. „Politika. é s a k á r m o d e l l ­ ként is szolgálhat h a s o n l ó szervezetek kialakítá­ s á h o z a világ m á s r é s z e i n . Ez azt j e l e n t i . a m e l l y e l az emberi társadalmaknak meg kell birkózniuk a 2 1 . e g y e n l ő t l e n s é g e k k e l és kihívásokkal s z e m b e n . S ő t . A p r e m o d e r n t á r s a d a l m a k t ö b b t í p u s á t k ü l ö n ­ böztethetjük sadalmakban meg.. világ n é p e s s é g é n e k n a g y r é s z e él. m i n t korábban bármikor. h o g y f o l y t o n a körülöttünk lévő változó környezetre reagálunk. Ő k ú g y vélik. Az iparosodott országok közé A fejlődő világ. b e l s ő k o n f l i k t u s o k é s zűrza­ v a r o s á t a l a k u l á s j e l l e m e z t é k . a m e l y b e n a n e m z e t k ö z i l e g elvárt vi­ selkedésre (például az emberi jogok védelmére) vonatkozó átlátható szabályokat és követelmé­ n y e k e t m i n d e n k i elfogadja é s t i s z t e l e t b e n tartja. getésével és v a d á s z a t t a l tartják f e n n m a g u k a t . Auszt­ Új-Zéland.m i t vi­ seljünk. Az agrártár­ sadalmak m e g é l h e t é s i alapja a folyamatosan hasznosított t e r m ő f ö l d e k m e g m ű v e l é s e . a m e l y e k b e n a fő m e g é l h e t é s i forrás a háziasított á l l a t o k t e n y é s z t é s e . a z o n belül fejlődik. ú g y látszik. részét k é p e z i k a n n a k a s z a k a d a t l a n f o l y a m a t n a k . A g l o b á l i s k o r m á n y z á s új f o r m á i s e g í t h e t n e k m e g t e r e m t e n i egy o l y a n k o z m o p o l i t a v i l á g r e n d e t . h o g y a l é t e z ő p o l i t i k a i struktú­ rák és m o d e l l e k t e h e t e t l e n e k a n e m z e t i h a t á r o ­ kat áttörő k o c k á z a t o k k a l . 2. az A vadászó-gyűjtögető növények a tár­ emberek azokat gyűjtö­ 3. a m e l y az embe­ r i t ö r t é n e l e m n e k v i s z o n y l a g k i s r é s z e . ahhoz alkalmazkodunk. a m e l y n e k s o r á n m e g t e r e m t j ü k é s újra m e g újra átalakítjuk ö n a z o n o s s á g u n k a t . amelyben a t a r t o z n a k a n y u g a t i n e m z e t e k és J a p á n . és a v á l t o z á s ü t e m e t o v á b b gyorsul. a m e l y e ­ ket m i n d e n n a p i é l e t ü n k s o r á n h o z u n k . a m e l y e k ­ kel a globális g o n d o k r a g l o b á l i s m ó d o n l e h e t n e megoldást találni. A n é p e s ­ ség n a g y r é s z e a m e z ő g a z d a s á g b a n dolgozik. E g y e t l e n k o r m á n y z a t s e m tudja m e g f é k e z n i a z A I D S terjedését. E kormányzati „deficit" m i a t t e g y e s e k a g l o b á l i s kormányzás új formáit s z o r g a l m a z z á k . fejlettebb.

A fizikai k ö r n y e z e t h e z tartoznak az olyan tényezők. Teremthet-e a globalizáció globális kultúrát? . A transznacionális nagyvállalatok hatalma valóban nagyobb a kormányzatokénál? 6. 9. a globális kormányzás új formáira van szükség. é s arra ö s z t ö n ö z t e a z e m b e r e k e t . A t u d o m á n y és a t e c h n o l ó g i a is hat a politikai tényezőkre (amelyek visszahat­ n a k rájuk). a m e l y n e k az a v e s z é l y e . a s z o v j e t t í p u s ú k o m m u n i z m u s ö s s z e ­ omlása. h á g ó k ) megléte. a z á t a l a k u l á s h í v ő k ú g y vé­ lik. Mennyire fontosak a „kiemelkedő vezetők" a társadalmi változás folyamataiban? 2. k ü l ö n ö s e n azért. E l ő s z ö r is a h i d e g h á b o r ú vége. valamint a kormányzás nemzetközi és regionális formáinak kialakulása közelítet­ ték e g y m á s h o z a világ országait. A z egyre f o k o z ó d ó g l o b a l i z á c i ó b a n t ö b b t é n y e ­ ző is s z e r e p e t j á t s z i k . A kulturális h a t á s o k k ö z é t a r t o z i k a t u d o m á n y és a t e c h n o ­ l ó g i a egy m á s i k h a t á s a : a m o d e r n g o n d o l k o d á s kritikai. A k u l t u r á l i s t é n y e z ő k k ö z é tartozik a vallás (amely fékezheti a változást). m i n t az éghajlat vagy a k ö z l e k e d é s i ú t v o n a l a k (folyók. amelyek képesek g l o b á l i s m ó d o n m e g o l d a n i a g l o b á l i s problé­ m á k a t . nagy hatású jelen­ ség. a k o m m u n i k á c i ó s r e n d s z e r e k ( p é l d á u l a z írás k i a l a k u l á s a ) é s egy-egy s z e m é l y v e z e t ő i k é p e s ­ ségei. E n é z e t s z e r i n t a globalizáció e l l e n t m o n d á s o s folyamat. a m e l y megkívánja és elősegíti a termelési technológia állandó megújítását és f e j l e s z t é s é t . h o g y n e m m a g y a r á z h a t ó a társadalmi változás „egytényezős" elméletével. de ez a n é z e t t ú l s á g o s a n l e e g y s z e ­ r ű s í t ő . a m e l y e k áttörik a n e m z e t i határokat és k i s i k l a n a k a m e g l é v ő p o l i t i k a i s t r u k t ú r á k hatóköréből. 7. A „hiperglobalizál ó k " á l l á s p o n t j a e z z e l e l l e n t é t e s : azt m o n d j á k . 10. amely a n é h a e g y m á s s a l e l l e n t é t e s h a t á s o k sokirá­ n y ú á r a m l á s á t foglalja m a g á b a n . H a r m a d ­ szor: a t r a n s z n a c i o n á l i s gazdasági társaságok m é r e t e é s b e f o l y á s a i s n ö v e k e d e t t . ezekkel is s z á m o l n i kell. Hogyan lehet a globalizáció egyszersmind helyi jelenség? 3. a m e l y e k átfogják a f ö l d k e r e k s é g e t és öszszekötik a gazdasági piacokat. kul­ turális és társadalmi tényezők együttesének az eredménye. o l y a n ter­ m e l é s i és fogyasztási hálózatokat alakítanak ki. A 2 1 . s z á z a d l e g n a g y o b b k i h í v á s a az l e h e t . innovatív jellege. Egy h a r m a d i k c s o p o r t . FEJEZET mmummmmtmmmmmmmm maim mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm 5. m e r t h a t n a k a k o r a i g a z d a s á g f e j l ő d é s r e . Másodszor: a z i n f o r m á c i ó t e c h n o l ó g i a t e r j e d é s e elősegí­ t e t t e a z i n f o r m á c i ó k á r a m l á s á t a z e g é s z vilá­ gon. L e g a l á b b h á r o m n a g y o b b h a t á s k a t e g ó r i á t kü­ l ö n b ö z t e t h e t ü n k m e g . h o g y v é g ü l alá­ á s s a a n e m z e t i k o r m á n y z a t o k s z e r e p é t . Mindenekelőtt az információs és k o m m u n i k á c i ó s t e c h n o l ó g i á k f e j l ő d é s e hajtja. legyen az tradicio­ n á l i s vagy m o d e r n . de szerepüket n e m szabad túlhangsúlyozni. A p o l i t i k a i s z e r v e z ő d é s (főként a k a t o n a i erő) a vadászó-gyűjtögető társadalmakat kivéve m i n d e n társadalomra hat. A globalizáció olyan kihívásokat eredmé­ nyez. hogy a globalizáció valódi. A globalizációnak is része volt a kommunizmus bukásában? 4. A m o d e r n t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k r a h a t ó gaz­ d a s á g i t é n y e z ő k k ö z ü l a l e g f o n t o s a b b az i p a r i kapitalizmus. h o g y g l o b á l i s s z e m l é l e t e t f o g a d j a n a k el. vagy csak több lehetőség közül választhatunk? 5. a p o l i t i k á t és a t á r s a d a l m i v i s z o n y o k a t ) á t a l a k í t j a . de a régi m i n t á k is f e n n m a r a d n a k . Ez utóbbiak közül a legfontosabb a viszonylag hatékony kormányzási formákat hozó m o d e r n állam kialakulása. A „szkeptikusok" szerint a globalizáció jelentő­ ségét t ú l b e c s ü l i k . gazdasági.2. 1. a m e l y folyamatosan m e g k é r d ő j e l e z i a h a g y o m á n y t és a k u l t u r á l i s szokásokat. Mivel az egyes kormányzatok nincsenek berendezkedve e transznacionális kérdések kezelésére. a m e l y e k a f ő b b p é n z ü g y i és kereskedelmi csoportokon belül egyre jelen­ tősebb szerepet játszanak. A g l o b a l i z á c i ó t g y a k r a n g a z d a s á g i j e l e n s é g k é n t á b r á z o l j á k . A t á r s a d a l m i s z e r v e z ő d é s és i n t é z m é n y r e n d ­ szer fejlődése a vadászó-gyűjtögető társadal­ m a k t ó l az agrár. E g y e s szkeptiku­ sokat inkább a regionalizálódási folyamatok f o g l a l k o z t a t n a k . 8 . A g l o b a l i z á c i ó s o k a t v i t a t o t t t é m á v á vált. 6. é s a z ö s s z e k a p c s o l t s á g j e l e n ­ legi m é r t é k e n e m p é l d á t l a n . Hová vezet az individualizmus tudatának erősödése: bárkivé válhatunk. A g l o b a l i z á c i ó p o l i t i k a i .és a m o d e r n i p a r i t á r s a d a l m a ­ kig o l y a n v á l t o z a t o s . h o g y a g l o b a l i z á c i ó a j e l e n l e g i v i l á g r e n d s o k a s p e k t u s á t (a g a z d a s á g o t . amelyek gyorsabbá és szélesebb körűvé tették a világ k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n é l ő k é r i n t k e z é s é t . h o g y a n t u d j u k újra é r v é n y e s í t e n i akara­ t u n k a t a g y o r s a n v á l t o z ó t á r s a d a l m i világban.

Yerso. Blackwell. Owen Vandersluis. New York. Anthony (szerk.ifg. Amy (szerk. Held. Cambridge. John (szerk.polity. Peter (1998): Global Shift: Transforming the World Economy.) (1999): From Modernization to Globalization: Perspectives on Development and Social Change. John (1998): False Dawn: The Delusions of Global Capitalism. R. . London. Blackwell.uk/hi/english/static/events/reith_99/default.McGrew. (2000): Global Sociology. Dicken. London. Sarah . Macmillan. Lechner. London.Boli. Timmons . Gray.Hite. David .org Tradewatch http://www.uk/global International Forum on Globalization http://www.A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK Beck.co. Polity. Macmillan.Kennedy. Joseph (2002): Globalization and its Discontents. Paris (szerk.tradewatch. Allen Lane. Oxford.) (2003): The Global Transformations Reader. . INTERNETES FORRÁSOD Globalization Resource http://www. Guilford Press. Ulrich (1999): What is Globalization? Cambridge.worldbank. Oxford. P. Cohen. Stiglitz.htm . Polity. J.org/economicpolicy/globalization Anthony Giddens 1999-es.bbc.co. a BBC rádióműsoraiban elhangzott előadássorozata http://news. Granta Books. Roberts. Frank J.) (2000): The Globalization Reader.) (1999): Poverty in World Politics: Whose Global Era? Basingstoke. Second Edition.org A Világbank globalizációs oldalai http://www.

PROBLÉMÁK ÉS BUKTATÓK Az ember mint vizsgálati alany és az ebből fakadó etikai problémák Tud-e újat mondani a szociológia? A szociológia hatása Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források .SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK A tudományos szemlélet A kutatási folyamat AZ OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK FELISMERÉSE Kauzalitás és korreláció KUTATÁSI MÓDSZEREK Terepmunka (etnográfia) Felmérés (survey) Kísérlet Élettörténet Összehasonlító kutatás Történeti elemzés Az összehasonlító és a történeti kutatás egyesítése KUTATÁS A VALÓ VILÁGBAN: MÓDSZEREK.

majd egy másik. aki baseballsapkát. és ma is sokan úgy vélik. ha közvécékben időzünk? . hogy mégis mind ezt a vécét választják? Egyikük sem azért megy az illemhelyre. ahol ilyen találkozók létrejöhetnek. mondván. aki egész nap kocsikat javított. akár nem. nem kérte a vizsgáltak beleegye­ zését. hogy titokban tartsák sze­ xuális hajlamaikat. Louis városában a munkanapok végefelé hirtelen szokatlanul meg­ növekszik egy adott park nyilvános illemhelyé­ nek forgalma. hogy kutatásokat végezzen a résztvevők körében. amiért az hivatalosan épült: a „villámszex" (instant sex) a céljuk . Bemegy egy szürke öltönyös férfi. hogy etikátlan. autószerelő­ ruhában. Nem akarnak többet vállalni egy olyan találkozásnál. s később róluk írta Teaházi ténykedés (Tearoom Trade. hogy sok férfi. akár hetero. hogy nehezen megvá­ laszolható kérdéseket vetett fel. Laud Humphreys szociológus felkereste ezeket a köz­ vécéket. micsoda erőfeszítéseket követelt e férfiaktól az. Rámutatott. Sok férfi . mint amilyen ezen a nyilvános illemhelyen létrejön. rövid nadrágot és pólót visel.vagy ahogy Nagy-Britanniában mond­ ják. de nem akarnak kötődni senkihez. akár meleg identitású .akár nős. később egy harma­ dik. edzőcipőt. az 1960-as évek végéig mégis csak rit­ kán foglalkoztak az emberi interakció e sokfelé előforduló formájával. (A Humphreys-kutatás etikai vonatkozásait lásd még a 8 7 . Humphreys ku­ tatási módszereit sokan bírálták.Az amerikai Missouri állam St. Világszerte találhatunk efféle példákat az egy­ más számára ismeretlen férfiak között zajló vil­ lámszexre. a „budiszex" (cottaging).8 9 . Mit tudhatunk meg. Mit keresnek itt ezek a férfiak? Biztos találhatnának a munkahelyükhöz közelebb is illemhelyet. Az amerikai melegek „tea­ háznak" (tearoom) nevezik azokat az illemhe­ lyeket. mert például terepmunkája során nem fedte föl magát. 1970) című könyvét. Mi lehet az oka annak. A könyv persze széles körű vitát kavart a megjelenésekor.) De Humphreys épp a teaházakban folytatott kutatása révén tudta új megvilágításba helyezni. oldalon.is­ meretlenekkel igyekszik szexuális kapcsolatot kialakítani. Szexuális élményre vágynak.

hogy ha elnézőbbek a meleg szexbe bocsátkozókkal szemben.a melegjogok mozgalmának . akik semmit nem tudnak párjuk ilyetén viselkedéséről. támoga­ tást és a zaklatással szemben nyugalmat adhat­ nának.a nyilvános illemhely.lehető­ vé teszi résztvevőinek és a társadalom többi tagjá­ nak. amelyben titkolózniuk kell. amit természetesnek veszünk . Munkája módszeres kutatásra épült. De készített survey interjúkat is. A szociológiai kutatásnak általában az a dol­ ga. hogyan érinti ez a teaházakban zajló titkos ténykedés a nők életét .ha titokban folytatják . úgy tud hódolni ennek a megütközést keltő szo­ kásnak. hogy nem közelednek . s így nem veszélyeztetik az elfogadott rendet. akik a vécébe betérve nem reagálnak az első szexuális kezdeményezésekre. Ez annak a jele. a megfigye­ lés. Humphreys kutatása az élet egy olyan részletét tárta fel. miféle kérdé­ seket vethet fel egy szociológus. hogy egyre többen és többször használják az internetet? Szétesik-e végül a csa- SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK A Humphreys-könyvben vizsgált illemhelyek tö­ kéletes példaként szolgálnak arra. amelynek létezése is sokakat megrázna. eközben a társadalom türelmesebb és megértőbb lett a melegekre jellemző identitá­ sokkal és szexuális szokásokkal kapcsolatosan. hogy csöndben kell maradniuk. Az is érdekes. mint amennyit az egyszerű megfigyelés nyújtott. A törvény szigorú alkalmazása sok életet tett tönkre. A jó kuta­ tás segít. hogy létrejöjjön a nemi kapcsolat. A könyv megjelenését követően Humphreys egy politikai mozgalom . Végül feminista megközelítéssel megkérdezhetnénk: hogyan le­ het a nők életét belefoglalni egy ilyen „csupa férfi csoport" vizsgálatába? S bár ez a szemlélet Humphreys kutatása idején még nem nyert teret. Milyen körülmények között élnek a faji vagy nemi kisebbségek? Hogy lehet. mert szokatlan kérdéseket vet fel és szokatlan eredményeket hoz. Humphreys azt állította. hogy a meleg szubkultúra iránti tolerancia olyan helyzetbe juttatná a me­ legeket. ami lehetővé tette számára. Vizsgálati eredményeivel meggyőzte a bíróságo­ kat és a rendőrséget. Vizsgálata még az AIDS széles körű elterjedése előtt készült. hogy másképp értelmezzük társadalmi életünket. amit rendsze­ rint feltételeznek. Megállapította. amikor még sokkal inkább megbélyegezték a meleg vagy leszbikus identitást. hogy a meleg életstí­ lus elleni fellépés miatt ezek a férfiak gyötrelmes létre kényszerülnek.részese lett. és amelyet mindenképp jobban meg kellett érte­ ni. Más­ részt azt is megállapította. és gyakran sodródnak veszélybe.átlagember -.például a feleségekét. hogy több információt szerezzen. A kö­ vetkező fejezetben visszatérünk az említett elmé­ leti megközelítések némelyikére. A szocio­ lógusokat (az elméletalkotás és a kutatás során egyaránt) foglalkoztató kérdések gyakran hason­ lóak az átlagembert nyugtalanító kérdésekhez. mert a társadalmi folyamatok megértésé­ nek egyik legjobb módja a részvétel. hogy egymásnak megbecsülést. amely ma sokkal gazdagabb. hogy tömegek éheznek egy olyan világban.ezt tette Humphreys is. de nem nélkülözte a szenvedélyt sem. Meglepő. akkor ezt kérdezte: miképp tér el a társadalom működése attól. Humphreys hosszabb időt töltött ilyen közvé­ cékben. amely lehetővé tette e változást. azokhoz a férfiakhoz. Egy interakcionista ezt kér­ dezhetné: hogyan zajlik ez a viselkedés az inter­ akciós folyamatokban? Miféle interakciókra kerül sor? Humphreys megfigyelte: a teaházat felkere­ sők a többiektől tanulják meg. amely . akkor enyhíthe­ tik a rejtőzködő nemi élet káros mellékhatásait. Például amikor a szerző a közvécékben zajló meglepő tevékeny­ ségeket vizsgálta. hogy továbbjusson a hétköznapi élet felszínes megértésénél . hogy továbbra is „normális" emberként éljék mindennapi életüket. De az efféle kutatások eredményei sokszor nem egyeznek a közvélekedéssel. A Teaházi ténykedés első kiadása óta közel negy­ ven év telt el. hogy nem kí­ vánnak szorosabb kapcsolatot kialakítani. és hogyan lesz (a használatá­ nak módjától függően) valójában társadalmilag konstruált az. mint korábban bármikor? Hogyan hat majd életünkre. ma már sokkal veszélyesebb volna az efféle viselke­ dés. de ma egy feminista feltehetné a kérdést. és a rendőrség is szigorúan lecsapott az ilyen vi­ selkedésre. A két félnek együtt kell működnie ahhoz. Marxista megközelítéssel így szólna a kérdés: megmutatkoznak-e az osztály­ viszonyok a teaházakban? Humphreys szerint a teaházakban zajló személytelen szex demokrati­ kusnak is nevezhető. Funkcionalista meg­ közelítéssel ezt kérdezhetnénk: milyen szerepet játszik a teaház a társadalom egészének a műkö­ désében? A válasz: „szelep" a nemi tevékenység számára.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA aki egyébként „normális" életet él . Ezeken a helyeken minden­ féle osztály és faj tagjai összegyűlhetnek szexuá­ lis kapcsolatteremtés céljából. Humphreys több mint három évti­ zede végezte kutatását. amelyekkel Humphreys a vizsgálat során foglalkozott. hogy a modern elméleti megkö­ zelítések egyes elemei révén megérthetjük azokat a kérdéseket. hogy az nem veszélyezteti karrierjét vagy családi életét.

Például ha valaki halálát öngyilkosságnak nevezzük. ahogyan a szocio­ lógusok emlegetik. amelyek révén egy bizonyos kérdés­ ről ismeretanyagot alakíthatunk ki. akik értelmet és célt adnak cselekvésüknek. hogyan zajlik a vizsgált jelenség. hogy csak egy szokatlan esettel van dolgunk vagy általános ha­ tásokkal. ehhez viszont meg kell tanulnunk elméleti kérdéseket megfogalmazni. és a szociológiát sem tekinthetjük úgy. Sok szociológus dolgozik elsősorban empirikus kérdéseken. De még a bűnözési statisztikákból sem tudhatjuk meg igazán. hogy szándékosan . ahogyan az átlagember általában. és az elméleteket is a bizonyítékok és a logikus okfejtés alapján értékelik. tényszerű kérdéseket vetnek fel. ak­ kor tisztában vagyunk azzal. Az általános nézet szerint nem szabad megengedni. akkor eredmé­ nyeik aligha lesznek megvilágító erejűek (lásd a 3. hogy az érté­ kek torzítsák a következtetéseket. ha értjük. Ilyenkor a szocioló­ gusok fejlődési kérdéseket tesznek fel. FEJEZET Iád intézménye? A szociológusok ezekre és még sok más kérdésre próbálnak válaszolni. Jellemző összehasonlító kérdés lehetne ez: mennyire tér­ nek el a két ország bűnözési és bűnüldözési min­ tázatai? A szociológiában nemcsak az éppen létező tár­ sadalmakat. A jó szociológiai munka feltétele. hogy a komolyabb bűncselekményeknek csak mintegy a felét jelen­ tik be a rendőrségen. mint a fizikai világ eseményeinek a megfi­ gyelése. A tények vizsgálata . A szociológusok ezért gyakran összeha­ sonlító kérdéseket vetnek fel. hogy a lehető leg­ jobban körülhatároljuk e kérdéseket. Az emberi lények vizsgálata azonban mégis más.a Humphreys vizsgálatában szereplők is . Persze az adott társadalomra vonatkozó tény­ adatokból nem mindig derül ki. Ebben a fejezetben közelebbről is megnézzük az efféle kérdéseket. hogyan jöttek lét­ re az első börtönök és milyenek a mai fegyházak.1. mielőtt következtetéseket vonnánk le. a társadalom­ kutatásnak a való világ problémái szempontjá­ ból relevánsnak kell lennie.közvet­ len.3. amikor azt vizsgáljuk. E célokat csak akkor érhetjük el. az adatelemzést. táblázatot). mintha valamiféle természettudomány lenne. hogy ne spekulatív módon szemlélje ezeket a kérdéseket. az adatok elem­ zése. milyen kép­ zetek irányítják az emberek cselekvését. Kutatásaik során a szociológusok gyakran em­ pirikus. a többi rejtve marad. amelyek egy tár­ sadalom két különböző kontextusát kapcsolják össze vagy különböző társadalmak jellemzőit ál­ lítják szembe egymással. hogy hány bűncse­ lekményt követtek el. és tényeket gyűjtsünk. Nem is írhatjuk le pontosan a társadalmi életet. legyenek azok bármennyire fontosak és ér­ dekesek. Ezután konkrét vizsgálatokat bemutatva összehasonlí­ tom a leggyakrabban alkalmazott kutatási mód­ szereket. Jelentős eltérések van­ nak például az Egyesült Államok és Nagy-Britan­ nia társadalmi és jogrendszere között. Elsőként a szocio­ lógia tudományos jellegéről lesz szó. Vizsgála­ taik nem adnak egyértelmű választ. Pél­ dául a szexuális viselkedés sok vonatkozása . A bűnözés mértékét vizs­ gáló kutatók megállapították. ha ismerjük az adott vizsgálatban leghasznosabb kutatási mód­ szereket és az eredmények elemzésének legjobb módját. A modern világ természetét úgy érthetjük meg. majd ismer­ tetem a szociológiai kutatás szakaszait. amíg nem értjük. hogy eredményezhet-e a kutatás objektív ismereteket. hiszen megtalálhatjuk benne az empirikus vizs­ gálat szisztematikus módszereit. ha megnéz­ zük a korábbi társadalomformákat és azt is. de tanul­ mányozhatjuk-e az ember társadalmi életét tu­ dományos módon? Valóban tudományosak Laud Humphreys „teaházi ténykedésre" vonatkozó megfigyelései? Erre csak akkor adhatunk választ. A természeti tárgyaktól eltérően az emberek öntudatos lények. Marx és a szociológia más alapítói tu­ dománynak tekintették a szociológiát. Ebben az ér­ telemben a szociológia tudományos vállalkozás. hogy gyakran jelentős a különbség a kutatás ideális módja és a valóságos vizsgálatok között. mégis min­ dig az a szociológiai elméletalkotás és kutatás célja. A tudományos szemlélet Durkheim. Tehát megkérdezhetnénk: milyen foglalkozás és családi állapot jellemzi leginkább a teaházak lá­ togatóit? Hányan kerülnek közülük rendőrkézre? Az ilyen ténykérdésekre gyakran nehéz vála­ szolni.vagy. módszeres szociológiai vizsgálódást követel. hogy mit je­ lentenek ezek a tények. Kiderül majd.célja annak feltárása. A teaházakról nem készülnek hivatalos statisztikák. de ha a kutatás során nem vezérli őket valamiféle elméleti tudás. hogy milyen irányba tartanak a változási folyamatok. mit jelent ez a szó. elméleti gondolkodás és az érvek logikai értékelése. hanem egy-egy társadalom múltját és jelenét is össze kell vetnünk. De a szociológiai munka nem csak a tények gyűj­ tése. Ugyanakkor a szociológusok igyekeznek kerül­ ni a meddő elméletieskedést. az empirikus vizsgálat . Mi a tudomány? A tudomány az empirikus vizsgálat szisztema­ tikus módszereinek használata. Mindig értelmezni is kell. így például megvizsgálhatjuk.

hogy olyan válaszo­ kat ad neki. hogy nem értünk valamit. mi az elektromosság. illetve annak csak egy részén fordult elő? Az idők során hogyan alakult a lányok tanulmányi eredmé­ nyeinek a mintázata? Miért teljesítenek ma jobban a lányok az iskolában? Milyen tényezőket kell vizsgálni. Sőt. hogy nem vizsgálhatjuk az emberi lényeket ugyanúgy. azaz egyszerűen csak növelni sze­ retnénk ismereteinket bizonyos intézmények­ ről. ame­ lyek során a vizsgálódás megkezdésétől eljutunk addig. vények" is. hanem az. Öngyilkosság csak akkor történhet. miért történnek az események úgy. Mi az oka annak. miért változnak meg a vallá­ sos meggyőződés mintái. ame­ lyeket a kutató előzőleg nem vett figyelembe. esetenként úgy akar „segíteni" a kutatónak. hogy ön­ gyilkos lett. Ha az ember tudja. Fogalmam sincs. mint a fiúké Globális jelenségről van szó. A problémamegoldó kutatás nem egyszerűen arra a kérdésre keresi a választ. táblázat A szociológusi kérdések fajtái Ténykérdések Összehasonlító kérdések Fejlődési kérdések Elméleti kérdés Mi történt? Másutt is megtörtént? Korábban is megtörtént? Mi lehet e jelenség hátterében? Az 1980-as évek óta a lányok tanulmányi eredményei jobbak. írásba foglalhatók. hogy ezt a változást magyarázzuk? vetett véget az életének. amilyeneket szerinte az vár tőle. fiacskám. és elgázolják.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA 3. mint a természet tárgyait. folyóiratokban közzé- A kutatási folyamat Nézzük először. Másrészt viszont a szociológiában olyan nehézségekkel kell számol­ ni. A szocioló­ gia területén kutatóknak hasznos. egymástól elválasztható lépésre bontható. így például fel­ tehetjük a kérdést. A szociológus rejtvénybe ütközhet akkor is. hogy mi történik éppen. hogy az eredmények közölhetők. Tudatosan vagy nem tudatosan. milyen szakaszokból áll a ku­ tatómunka általában! A kutatási folyamat több. ahogy történnek. de ha az emberekről akarsz tudni valamit. ha az egyén komolyan önpusztítást forgat a fejében. amikor más kutatók könyvekben. A kutatási problémák az éppen folyó munka során merül­ nek fel. amelyekbe természettudós nem ütközhet. Ez olykor lehet a ténybeli ismeretek hiánya egy területen. mint a férfiaké? A legjobb szociológiai kutatások viszont olyan problémákból indulnak ki. hogy az utóbbi években egyre kevesebben mentek el szavazni a választásokon? Miért kerül olyan ke­ vés nő magas posztra? Nincs magában álló kutatási feladat. hanem segít megérteni. A kutatási probléma meghatározása Minden kutatás egy kutatási problémából indul ki. hogy figyelik. A kutató olyan kérdésekre keresheti a választ. sokszor nem úgy viselkedik.1. vagy csak Nagy-Britanniában. mint szokott. De valamiképp előnyös is a szociológiának. kérdezz bátran!' . társadalmi folyamatokról vagy kultúrákról. ami eltér szokásos attitűdjeitől. A probléma nem csupán információ­ hiány. akiket tanul­ mányoznak: más emberekhez. hogy közvetle­ nül azokhoz intézhetik kérdéseiket. de olyannak próbál mutatkozni. hogy felismerjük: itt egy rejtvénnyel van dolgunk. Ha véletlenül egy autó elé lép. amelyek egyben „rejt- „Én társadalomtudománnyal foglalkozom. akkor nem lehet ráfogni. az egyik kutatás könnyen egy másikhoz vezethet. mint például: a népesség mekkora részének van erős vallási meggyőződése? Valóban kiábrándul­ tak volna az emberek a „gondoskodó államból"? A nők gazdasági helyzete mennyivel rosszabb. A valamirevaló szociológiai kutatáshoz leginkább az kell. mivel olyan kérdéseket vethet fel.

NEM C S O DA.ezt alkalmazta Laud Humphreys is. TÉVEDÉS! EGY ÚJABB K Ö Z ^ L E MÉ NYKUTATÁS S O R Á N A VÁ­ LASZADÓK 9 3 9 t A M O N D T A H O G Y A KÖZVÉLEMÉNY-KUTA­ TÁSOK N E M BEFOLYASOqÁKAVÉLEMHSlYÉT Garry Trudeau AKKOR ATSOLEHET. Ezek után el kell döntenünk. hogy lássa. Például ha a kutató azt vizsgálja. Máskor egy üzleti vállalko­ zás vagy egy kormányzati szerv akadályozhatja a kutatót a tervezett munka elvégzésében. hogy nem érjük el azokat. A prob­ léma jellegével kapcsolatos megérzések ebben a DOONESBURY A Z U T O t S Ó KÉRDÉS: . A kutatási terv kidolgozása A korábbi kutatási eredmények áttekintése A probléma megfogalmazása után a kutatási fo­ lyamat következő lépése általában az. ROLÓM A „BIZONYTALANOK*KÖZÉ. / . mennyiben használhatók azok saját célja érdekében. mennyire tartják be a nagyvállalatok a nők esélyegyenlőségére vonat­ kozó előírásokat.Ml A VÉLEMÉNYE A KÖZVÉLEMÉNY KUTATÁSOKRÓLr HAT.ismeretekre alapozott feltevés . A korábbi kutatók is beleütköz­ tek ebbe a problémába? Miként próbálták megol­ dani? Milyen vonatkozásaival nem foglalkoztak kutatásaik során? Mások ötleteit felhasználva a szociológus tisztázhatja a kutatás során felvethe­ tő kérdéseket és kiválaszthatja az alkalmazható módszereket. Különféle ku­ tatási módszerek léteznek. HOGY TÉVEDEK. Elő­ fordulhat. hogy az össze­ gyűjtött tényanyag lehetővé tegye annak ellenőr­ zését. hogyan kívánjuk összegyűjteni a kutatási anyagokat. amelyben a pszichés betegeket nem zárják elmegyógyintézetbe. hogy át­ tekintjük az adott terület hozzáférhető kutatási eredményeit. ezért a kutatás torz eredményekkel zárulhat.. A különféle ku­ tatási módszereket a fejezet későbbi részében is­ mertetem. Ha már létezik vonatko­ zó szakirodalom.tett kutatási eredményeit tanulmányozza vagy felismer bizonyos társadalmi trendeket. akkor a szabályokat megkerülő cégek igyekeznek kitérni a vizsgálat elől. vagy akikkel interjút készítenénk. hanem inkább ott pró­ bálják kezelni őket. illetve a vizsgálni kívánt viselkedés aspektusaitól. miként kell a kutatási problémát megközelíteni. Bi­ zonyos célokra (az általában kérdőívekre épülő) felmérés a leginkább megfelelő. Például az utóbbi években egyre több olyan program in­ dult.. nem szakítják ki a közös­ ségből. SZERINTEM TU1. A kutatás elvégzése A tényleges kutatás megkezdésekor előre nem lá­ tott gyakorlati nehézségek merülhetnek fel. H O G Y BEFOLYÁSOLJÁK AZ EMBEREK VÉLEMÉNYÉT. Elképzelhető. Ha még nem. SOK VAN BELŐLÜK. Például ha egy kutatás inter- A kutatási probléma pontos körülhatárolása A kutatás harmadik szakasza a kutatási probléma pontos megfogalmazása. akkor a kutató úgy távozhat a könyvtárból. akiknek a kérdőívet el szerettük volna küldeni. ÉS SOK AZ ÓNBETELJE S f r ő JÓSLAT KÖZTÜK. akkor a leendő kutatónak minden kapcsolódó kutatást meg kell ismernie ahhoz. így téves következtetéshez vezethetnek.megfogalmazásához vezet­ hetnek. Az efféle nehézségek torzíthatják a kutatási eredményeket. A kutatás hatékonysága érdekében a hi­ potézist úgy kell megfogalmazni. hogy egy korábbi kutatás már kielégítően tisztázta a problémát. és a megfelelő kivá­ lasztása függ a kutatás általános céljától. amelyben élnek. A szociológusok feltehetik a kérdést: mitől változott meg az ilyen betegekkel kapcsolatos attitűd? Milyen következmények­ kel járhat ez a betegekre és a közösség többi tagjára nézve? szakaszban már konkrét hipotézis . Torzulás többféleképpen keletkezhet a kutatá­ si folyamat során. Más esetben az interjú vagy a megfigyelés lehet célravezető . hogy nagyjából tudja már.

amelyet általában folyóirat­ cikk vagy könyv formájában adnak közre. Torzulás eredhet abból is.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA I júkkal akarja feltérképezni az érintettek nézeteit. A két esemény vagy helyzet közötti oksá­ gi kapcsolat azt jelenti. ha a felmérés önkéntes válasz­ adásra épül. annál való­ színűbb. hogy vizsgálat torz eredményt hoz. Például a második A kutatási eredmények összegzése A kutatási jelentés. o. és hogyan lehet ezeket elkerülni. Úgy tűnhet. a kutatás során végzett megfigyeléseit valószínűleg befolyásolni fogják kulturális előfeltevései. sőt talán lehe­ tetlen kiküszöbölni. hogy minden eseménynek oka van. Korreláció fennállhat anélkül is. nehézségei. hogy minél kisebb legyen a torzulás. hogy minél nagyobb a mintában a nem válaszolók aránya. és általános szabály. Változó minden olyan dimenzió. Ezt a megfigyelői torzítást (observer bias) nehéz. mégis job­ ban főz azoknál. most kez­ dődnek csak igazán! Ritkán könnyű feladat az összegyűjtött adatokból adódó következtetéseket levonni és azokat az eredeti kutatási problémára vonatkoztatni. Humphreys említett vizsgála­ tát könyvben foglalta össze. a legjobb szo­ ciológiai kutatások többnyire nem illeszthetők az ismertetett kutatási sémába. A valódi szociológiai kutatásokban a fenti szakaszok csak ritkán követik egymást ilyen rendben. A gyakorlott szakácsnak sokszor nem kell recept. Rögzített szövegű kérdőívek használatával csökkenteni le­ het az interjútorzulás (interview bias) mértékét. Lehet. . A természet­ tudományokhoz hasonlóan a szociológia is arra a feltevésre épül. akkor az egyik szükségképp a másik oka. Ez a válaszhiányból fakadó torzulás (non-response bias). a korreláció alapján nem lehet mindjárt az oksági összefüggés.1. amelyekben saját előítéletei fogalmazódnak meg. a választ sugalló segítő kérdéseket tesz fel. melyek a szocioló­ giai kutatás buktatói. Sokszor azonban nem ez a helyzet. hogy az elméleti gondolkodás segítségével azonosítsa az okokat és okozatokat. de a je­ lentések többségében maradnak nyitott kérdések és kirajzolódnak a termékenynek tűnő lehetséges kutatási irányok. hogy a változók között oksági kapcsolat lenne. Vagy az interjú­ alany térhet ki egy olyan kérdés elől. hiába tartalmazzák a lépések többségét. A fizikai törvények ismeretében könnyen megérthetjük. leírja a kutatás jellegét és megpróbálja igazolni a levont következtetéseket. ábrát). AZ OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK FELISMERÉSE A kutatás módszerek kiválasztásában döntő szempont az ok-okozati összefüggések elemzé­ se. Humphreys kutatási eredményei­ re más kutatók is építettek. Ez csak a szóban for­ gó kutatási projekt záró szakaszát jelenti. Vé­ gül hiába tesz meg mindent a szociológus. Ha egy lej­ tőn álló autó kézifékjét kiengedjük. amelynek mentén egyének vagy csoportok között különbségek figyelhetők meg. A korreláció két eseménysor vagy változó közötti rendszeres kapcsolatként határozható meg. hogy a kutatás végül egy­ értelmű választ ad az eredetileg feltett kérdések­ re. Az eredmények értelmezése Az elemzendő anyag összegyűjtésével persze nem érnek véget a kutató gondjai . amelyikre valamilyen okból nem akar válaszolni. A társadalmi élet nem minden ok nélkül be­ következő események véletlenszerű láncolata. hogy az egyik esemény vagy helyzet hozza létre a másikat. de nem lehet teljesen kiküszöbölni. akkor a kutató könnyen egy bizonyos irányba te­ relheti a beszélgetést (mondjuk olyan. Minden egyes kutatás a szocio­ lógusok közösségén belül zajló állandó kutatási folyamat része. ilyen például az életkor. hogy amennyiben két változó között szo­ ros korreláció van. a jövedelem. de sok vizsgálat nem eredményez határozott megoldást. A szociológusok sokféle változót vizsgálnak. akkor az gu­ rulni kezd. a kau­ zalitás meglétére következtetni. A valóság közbeszól Az előzőekben vázolt lépéssor a tényleges ku­ tatási folyamat egyszerűsített változata (lásd a 3. A szociológiai kutatás egyik fő feladata. egyre nagyobb sebességgel. és bizonyos mértékig szinte min­ dig egymásba csúsznak. hogy ezt a fék kiengedése okozta.) arról is szó lesz. akik a szakácskönyvet bújják. A sémák követése lehet akadály is. mint az itt közölt Doonesbury karikatúrán). Az eltérések a szakács­ könyvekben leírt eljárások és a tényleges főzés közötti különbségre emlékeztetnek. A fejezet későbbi részében (87-89. és sokan megtagadják a választ. a bűnözési arány vagy a társadalmi osztálykülönbségek.sőt. Kauzalitás és korreláció Az együttes előfordulás.

Ellenőrző változók A korreláció okának vagy okainak vizsgálatakor különbséget kell tennünk független változók és függő változók között. FEJEZET 3. az öngyilkos­ ságok számának a változása nem függ közvetle­ nül a hőmérséklettől vagy a klímától. hogy ez milyen irányban áll fenn. hogy nem első­ sorban az. Független változó az. Az ilyen korreláció csapda az óvatlanok számára. és igen nehéz volna bármilyen távoli oksági kapcso­ latot kimutatni a kettő között. Az oksági mechanizmus itt a szülők gyermekeikkel kapcsolatos attitűdje és a feltételrendszer. ami az iskolában történik. A tehető­ sebb családok gyermekei. Ezért tavasszal és nyáron sokkal gyak­ rabban szánhatják el magukat öngyilkosságra. információk rögzítése Oksági mechanizmusok Az eredmények elemzése Következtetések levonása a gyűjtött adatokból t • Az eredmények összegzése Mi a j e l e n t ő s é g ü k ? Hogyan viszonyulnak a korábbi e r e d m é n y e k h e z ? a Az eredmények megvitatása tágabb tudományos közösségben. Minél jobb jegyeket kap az egyén az iskolában. hogy véget vessenek életüknek. Az emberek attitűdjei és cselekvéseik szubjektív indokai oksági tényezők a társadalmi élet válto­ zói közötti viszonyokban. Az általa vizsgált társadalmakban az öngyilkosságok száma fokozatosan emelkedett januártól körülbe­ A korrelációk mögött meghúzódó oksági kapcso­ latok kimutatása gyakran nehéz feladat. forráskutatás) kiválasztása y lül júniusig vagy júliusig. megfigyelés. valószínűleg annál jobban fizető állásra van esélye. Vilá­ gos. valószínűleg az iskolában és a munkahelyen is jobban boldogul­ nak. Mi magyarázza ezt a korrelá­ ciót? A kutatások azt mutatják. Sokszor mégsem ilyen nyilvánvaló. Ennek alapján feltételezhető lenne. és a többiek aktivi­ tási szintjének emelkedésével a magányos vagy boldogtalan emberekben megerősödnek a fenti érzések.1.I 3. és könnyen megkérdőjelezhető vagy ha­ mis következtetésekre adhat alapot. forrófejű lesz? Nem. mint ősszel vagy télen. és vigyáznunk kell akkor is. akiknek a szülei erő­ sen érdeklődnek tanulmányi eredményeik iránt és sok könyvet tartanak otthon. amikor a társadalmi élet üteme lassul. amelyből érkezik. A modern társadalmakban például erős az összefüggés az iskolai teljesítmény szintje és a munkahelyi elő­ rejutás között. ame- / . amely a gyermek otthoni ta­ nulását segíti vagy gátolja. felmérés. mint azok. Emilé Durkheim Az öngyilkosság című klasszikus művében (lásd a 3 1 . Az oksági kapcsolatokat a szociológiában nem szabad túlzottan mechanikus módon értelmezni. ami újabb kutatásokat indíthat el 4 I talán világháború óta Angliában erős korreláció figyel­ hető meg a pipázás csökkenése és a rendszeresen moziba járók számának visszaesése között. A hőmérséklet emelkedésével talán az ember is nyugtalanabb. hogy a megfigyelt összefüggés nem jelent oksági kap­ csolatot. amikor arról döntünk. majd fokozatosan csök­ kent az év végéig. Tavasszal és nyáron az emberek többsége intenzívebb tár­ sadalmi életet él. oldalon) korrelációt talált az öngyil­ kossági arányszámok és az évszakok között. Mindig figyelnünk kell arra. ábra A kutatási f o l y a m a t lépései A probléma meghatározása A kutatási t é m a kiválasztása A s z a k i r o d a l o m áttekintése Tájékozódás a témával kapcsolatos korábbi kutatásokról t Hipotézis m e g f o g a l m a z á s a Mit akarunk bizonyítani? Milyen kapcsolat van a változók között? • A kutatási terv k i d o l g o z á s a Egy vagy t ö b b m ó d s z e r (kísérlet. mint télen. i A kutatás e l v é g z é s e Adatgyűjtés. hogy a hőmérséklet vagy a klíma változá­ sa oksági kapcsolatban áll az egyéneknek azzal a késztetésével. akiknek a környezetéből ezek a feltételek hiányoznak. a gyermek iskolai eredményeit sokkal jobban befolyásolja az az otthoni háttér. hogy a korreláció vajon tényleges oksági összefüggést jelent-e. hogy egyik változás sem oka a másiknak.

hogy oksági kapcsolatot takar-e.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA LUCY. A ku­ tatások a kettő között állandóan erős korrelációt mutattak: a dohányosok esetében sokkal na­ gyobb valószínűséggel alakul ki tüdőrák. az igen erős dohányo­ sok esélyei pedig sokkal rosszabbak. amikor a gyermek semmiféle rendszeres gondoskodásban nem részesült. Ezeket a lehetséges oksági kapcsolatokat vizsgálva össze kell hasonlítanunk azokat az eseteket. IGY MAR JOBB. aki gondosko­ dik róla . hogy valaki . Az oksági viszonyok meghatározását általában az adott területen korábban elvégzett kutatások se­ gítik. hogy elválasztják szüleitől. Ha az első csoport tagjai később súlyos sze­ mélyiségzavarokkal küszködtek. akik kevesebb cigarettával is beérik.hónapokig vagy tovább is . de szeretetet és gondoskodást kapott valaki mástól. (Valóban ez a helyzet: a gyermek normálisan fejlődik addig. akkor alighanem igen nehéz dolgunk lesz a tényleges oksági kapcsolatok fel­ derítésekor. hogy az oksági kapcso­ lat fennállása általánosan elfogadott. A dohányzás és a tüdőrák közötti kapcsolat vizsgálatának hosszú története jól mutatja. akkor a munkahelyi jövedelem függő változó helyett független változó lesz. A korreláció fordítva is kimutatható: a tüdőrákban szenvedők nagy része dohányos. de a másodikhoz tartozók nem.' t-n lyik hatással van egy másik változóra. mint a nem dohányzók körében. Ezt a korrelációt olyan sok vizsgálat erősítette meg. MEG SOHA SENKI NEM JÁTSZOTTA NÁLAD ROSSZABBUL EZT A JÁTÉKOT. akkor később stabil személyiséggé válhat. hogy mit kell ellen­ őriznünk. Nem tudhatjuk. Ha a munkahelyi jövedelmek kü­ lönbségeinek az életstílusra gyakorolt hatását vizsgáljuk. Biztosak lehetünk-e ab­ ban. ha ellenőrző változókat vezetünk be: egyes változókat rögzí­ tünk annak érdekében. (Az „anyamegvonás" ebben az eset­ ben azt jelenti. A változók közötti korrelációról kideríthetjük.) Hogyan ellenőrizhetnénk. hogy mennyire kötődik a gyermek az anyjához? Talán ha első életéveiben szeretetet és figyelmet kap másoktól. elkülönítve az ok­ sági és a nem oksági kapcsolatokat. így válogathatunk a megfigyelt kor­ relációk magyarázatai közül.nem feltétlenül az anya . amelyik valamilyen szempontból relevánsnak tűnik. Az anyamegvonás egyik lehetséges oka az le­ het.el­ választják az anyjától. AMIT NEM TUDSZ BIZONYÍTANI! MINDEN VALÓSZÍNŰSÉG SZERINT MÉG SOHA SENKI NEM JÁTSZOTTA NÁLAD ROSSZABBUL EZT A JÁTÉKOT. amikor elválasztották ugyan az anyjá­ tól. hogy a gyermeket első életéveiben hosszabb ideig . De valóban az számít. hogy valóban oksági kapcsolat áll-e fenn az anya­ megvonás és a későbbi személyiségzavarok kö­ zött? Megkísérelhetjük kontrollálni. „kiszűrni" a többi lehetséges hatást. BIZONYÍTSD BE! NE MONDJ OLYAT. Ha nem áll rendelkezésünkre ésszerűnek tűnő feltételezés egy korreláció valószínű oksági mechanizmusairól. ha ellenőriznünk kellene minden olyan oksági tényező lehetséges hatását.és aki nem csak az édesanyja lehet.törődjön velük gyermekkorukban. a munkahelyi jövedelem pedig a füg­ gő változó. A vizsgált oksági folyamat jellege szerint ugyanaz a tényező lehet az egyik esetben független változó. hogy oksági kapcsolat van a csecsemőkori anya­ megvonás és a felnőttkori súlyos személyiségza­ varok között. a tényleges . vagy korábban hosszabb ideig dohányzott. hogy a gyermek hosszabb időt tölt kórház­ ban úgy. egy másikban pedig függő változó. mint azoké. A gyermekek fejlődését vizsgáló kutatók például azt állították. és eredményeit sem értelmezhetnénk ki­ elégítő módon. akkor gyaníthatjuk: csak az számít. Soha nem végezhetnénk úgy szociológiai kuta­ tást. hogy mérjük a többi vál­ tozó hatását. amelyekkel magyarázha­ tó a korreláció. Az utóbbi változót hívjuk függő változónak. A különbség a vizsgált oksági reláció irányával kapcsolatos. stabil kapcsolatban van azzal.) Az okok meghatározása Bármely korreláció magyarázatára sok lehetsé­ ges okot hozhatunk fel. hogy minddel számoltunk? Semmiképpen. más esetekkel. amíg szere­ tő. Az imént em­ lített példában az iskolai teljesítmény a függet­ len változó. meny­ nyire nehéz meghatározni a korreláció mögött meghúzódó tényleges oksági kapcsolatot.

Bármilyen sok korrelációs elemzésre kerül sor egy adott probléma kapcsán. hanem a vizsgált helyzeten túlmutató társadalmi folya­ matokat is. közösségre érvényesek. amit szerinte várnak tőle A társadalmi élet sok részlete nem vizsgálható labo­ ratóriumban A vizsgáltak válaszait befolyásolhatja a kísérleti helyzet Más módszereknél általában bővebb és mé­ lyebb információkat ad Az etnográfia átfogóbb képet adhat a társa­ dalmi folyamatokról Nagy számú egyénről lehet hatékonyan ada­ tokat gyűjteni A megkérdezettek válaszai pontosan össze­ vethetők A kutató kontrollálhatja egy-egy változó ha­ tását Általában könnyen megismételhetik később más kutatók Felmérés Kísérlet Dokumentumkutatás A vizsgált dokumentumfajtáktól függően leA kutató csak az elérhető forrásokra hagyatkozhat. a kér­ dezősködést bizonyos kultúrákban szívesen ve­ szik. de lehet nagy területre Nehéz értelmezni a forrásokat olyan szempontból. akkor elsikkadhatnak fontos kü­ lönbségek a válaszadók álláspontjai között A megkérdezett talán nem a véleményét mondja. hanem mindkettő valamiféle velünk született biológiai hajlam kér­ dése. talán még tevékenységeikben is részt vesz. akkor nemcsak a szóban 3. E nézet szerint nem a dohányzás okozza a tüdőrákot. mert a csoport vagy közösség tagjai nem akarnak őszintén beszélni magukról. A részt vevő megfigyelésen alapuló kutatások esetében sokáig kerülték a leküzdendő veszélyek vagy problémák ecsetelését. táblázat A szociológiai kutatás négy fő módszere Kutatási módszer Terepmunka Előnyei forgó csoportot ismerhetjük meg jobban. Ha megértjük. FEJEZET oksági mechanizmusról viszont még mindig csak keveset tudunk. Gyakran kell megbirkózni a magá­ nyosság érzésével. kiterjedő tömeges adatgyűjtés is hogy mennyire reprezentálnak valóságos tenden­ Gyakran nélkülözhetetlen.2. Korlátai Csak viszonylag kis csoportok. mindig maradnak kétségek a lehetséges oksági kapcsolatok tekin­ tetében. A hagyományos terepmunka során készült beszámolók nem sokat árultak el a megfigyelő­ ről.I 3. hogy megpró­ bálják meghatározni. akik fogékonyak a tüdőrákra. vagy akaratlanul is belekeveredhet a rivális bandák közötti konflik­ tusokba. mivel úgy vélték. Néha például azért. Újabban a kutatók magukról és a vizsgált emberekkebkialakított kapcsolatukról is egyre többet beszélnek. mennyire hat munkájukra faji. szervezettel vagy közösséggel.ez a baj sokszor a hivatalos statisztikák­ egészében történeti vagy van történeti kal is dimenziója is . ha a kérdőív erősen standardizált. a korrelációk ugyanis különböző módon értelmezhetők. Ennek során a vizsgálódó hosszabb időt tölt vagy együtt él egy csoporttal. amelyeket munkájuk során a szociológusok leg­ többször alkalmaznak (lásd a 3. egyetlen terepmunka-vizs­ gálat alapján nehéz általánosítani A gyűjtött anyag felszínes lehet. het korlátozott körű. hogy az eredmények csak a vizsgált csoportra. nehéz beilleszkedni egy olyan közösségbe. hanem azt. máshol viszont ugyanettől távolságtartóvá válhatnak. táblázatot)] Terepmunka (etnográfia) Humphreys kutatási módszere a terepmunka volt (az emberek közvetlen vizsgálata részt vevő megfigyelés vagy interjú keretében). Felvetődött például. ahová az ember valójában nem tar­ tozik. milyennek látszanak a dolgok egy adott csoport számára. ha a vizsgálat teljes ciákat . Az ered­ ményes terepmunka információkat ad a vizsgált csoport tagjainak viselkedéséről és arról. hajla­ mosak a dohányzásra is. de a feljegyzéseikben és a naplóikban mostanában már jóval nyíltabban beszélnek ezekről a kérdésekről a terepmunkát végző kutatók. hogy a terepmunkát végző kutató objektív képet adhat vizsgálata tárgyáról. osztály. illetve nemi hovatartozásuk. közösségek vizsgála­ tára alkalmazható Lehet. de intenzív adatgyűj­ amelyek talán csak részleges képet adnak tés („mélyfúrás"). rendőr­ ségi informátornak nézhetik. vagy hogy hogyan torzítják megfigyelő és megfigyelt párbeszédét a köztük kialakuló hatalmi viszo­ nyok.2. hogy azok az emberek. hogy ők maguk hogyan értelmezik a viselkedésüket. KUTATÁSI MÓDSZEREK Most nézzük a különféle kutatási módszereket.ha pél­ dául egy fiatalokból álló bandát vizsgál. A terepmunka bizonyos fajtái akár a kutató testi épségét is veszélyeztethetik . A kutató esetleg folyamatos frusztrációnak van kitéve.

amely a válaszadónak lehetőséget ad. például „Igen/Nem/Nem tudom" vagy „Nagyon valószínű/Valószínű/Valószínűtlen/Nagyon való­ színűtlen". házas vagy el­ vált?". A kérdőívek másik típusa nyitott kérdésekből áll. mivel csak ke­ vés kategóriával dolgoznak. Ez általában kevésbé okoz problémát a felmérésre épülő kutatások esetében. A felmérés során a kérdőíveket elküldik az emberek egy ki­ választott . A kormányzati szervek és kutatóintézetek által rendszeresen végzett nagy országos felmérések esetében a lekérdezést nagyszámú kérdezőbiztos végzi országszerte nagyjából egy időben. mint a zárt kérdé­ seket alkalmazó. sőt félrevezető is lehet. hogy egyazon csoport vizsgálatával két különböző kutató azonos következtetések­ re jutna. hogy érdemleges választ adjanak? Válaszolnak-e egyáltalán? A kérdőív megfogalmazása idegen lehet a válaszadó számá­ ra. Ugyanak­ kor a standardizálás hiánya igen nehézzé teszi a válaszok statisztikai összehasonlítását. Zárt és nyitott kérdések A felmérésekhez kétféle kérdőív használatos. Az egyik zárt (standardizált) kérdésekből áll. hogyan értendő egy-egy kétértelmű kér­ dés vagy válasz. Enélkül a kutatás valószínűleg el sem indulhat. Felismerik-e majd. hogy nézeteit saját szavaival fogalmazza meg. A szociológusok ezt a csoportot nevezik népességnek (népességet reprezentáld . ha azt kérdezik tőle. amikor a kutató anynyira azonosul a csoporttal. interjú keretében teszik fel ne­ kik a kérdéseket. ame­ lyeknél meghatározzák a lehetséges válaszokat. Másrészt viszont nem adnak lehetőséget a véleményekben vagy a meg­ nyilatkozásokban mutatkozó árnyalatnyi különb­ ségek feltárására. milyen buktatói lehetnek annak. a kérdő­ ívnek ez a fajtája nem korlátozódik előre meg­ adott válaszokra. A kérdőív készítésekor figyelembe kell venni a válaszadók sajátosságait. és nagyon sok múlik azon. A nyitott kérdéseket tartalmazó kérdőív több részlettel szolgál. ha vizsgálatunk tárgya öntudattal bír. ha örökké egyeztetniük kellene. így a kapott információk köre valószínűleg korlátozott. hogy amit egy adott összefüggésben fel­ tárunk. vagy közvetlenül. hogy „Mi a családi állapota?". A terepmunka a társadalmi élet kisebb szeleteinek mélyebb elemzésére alkal­ mas.akár több ezer fős . nem tudja többé kívülálló megfigyelőként szemlélni. nem lehetünk biztosak abban. hogy mi célból tesz fel a kutató egy bizonyos kérdést? Tudnak-e eleget ahhoz.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA I • A M Á S I K OLDAL GARY LARSON populációnak). például megzavarodik. hogy „bennfentessé" válik. de az eredmények általában szélesebb területen érvényesek. hogy a válaszokat könnyű összevetni és osztályozni. A kötött válaszokra épülő kérdőívek­ nek megvan az az előnyük. A kérdőívek egységei általában úgy vannak ki­ dolgozva.csoportjának. Felmérés (survey) A terepmunka eredményeinek értelmezésekor többnyire gondot okoz az általánosítás. A legtöbb kutatást próbafelvétel (pilot stu- „Antropológus! Antropológus!" Ez a karikatúra jól mutatja. A terepmunkának vannak más fontos korlátai is: csak viszonylag kisebb csoportok vagy közös­ ségek tanulmányozására alkalmas. hogy „Egyedülálló. hogy mennyire tudja a kutató elnyer­ ni a vizsgálatban részt vevők bizalmát. A kutató itt sokkal mélyebben képes feltárni a válaszadó véleményét. hogy a kérdezőbiztosok előre meghatá­ rozott sorrendben teszik fel a kérdéseket és rög­ zítik a válaszokat. A kérdező és a megkérdezett számára minden kérdésnek azonnal érthetőnek kell lennie. Sokkal jobb azt kérdezni tőle. az más helyzetekre is alkalmazható. De elkép­ zelhető a fordított eset is. Az in­ terjúk készítői és elemzői nem végezhetnék ha­ tékonyan a munkájukat. míg a felmérés kevésbé részletes informá­ ciókat ad. Mivel ke­ vés embert vizsgálunk. sőt abban sem.

A mintavétel A szociológusok gyakran kíváncsiak nagyszámú egyén jellemzőire . A próbafelvétel olyan előzetes vizsgálat. hogy nyomon kövessék a választási attitűdök módosu­ lását. a második lépésben ezek az irányítók hatnak a körülöttük élőkre (rokonokra. FEJEZET lemezzék a népesség egészét. Általában biztosak lehetünk abban. A vizsgálat rámuta­ tott. A ku­ tatók mélyebb elemzésre törekedtek. és a számítógép vélet­ lenszerűen választja ki a minta alapjául szolgáló számokat . A kutatás során több lehetséges hipotézist is megvizsgáltak. A vizsgálat során. A véletlen mintavétel legfej­ lettebb módja az. hogy már ne tudja a kívülálló szemével látni. mint amit egy egyszerű kérdőívvel elérhettek volna. hogy ha a kutatást megfelelően választott mintán végezzük. amikor a lakosság minden tag­ jának egy számot adnak. ma is használatos technikáját dolgozták ki. ezért hét különböző alkalommal készítettek interjút a minta minden egyes tagjával. mint a távoli világ történései. akkor eredményei általánosíthatók a teljes népességre. barátokra és munkatársakra). mint amilyennek látszik. Lazarsfeld választási felmérése A felmérések egyik híres korai példája az a ku­ tatás. A felvetődő problémák így a tényleges kutatás előtt kiküszöbölhetők. dy) előzi meg.például minden tizediket. hanem egy kétlépcsős folyamatban: az első lépésben a véleményirányí­ tók reagálnak a politikai eseményekre. és a statisztikusok különféle szabályokat dolgoztak ki a megfelelő nagyságú és összetételű minta kivá­ lasztásához. hogy a közösség választóihoz közeli viszonyok és események job­ ban befolyásolják a szavazási szándékokat. amellyel feltárhatják az előre nem látott problémákat. amelylyel az 1940-es elnökválasztási kampány idején az Ohio állambeli Erie megye lakóinak szavazási szándékait tárták fel. A reprezentatív minta kialakításakor különö­ sen fontos eljárás a véletlen mintavétel.a véleményirányí­ tók . A kutatók kifinomult mé­ rési technikákat dolgoztak ki a politikai attitűdök elemzésére. Mindössze két-háromezer brit választó vizsgálata például nagyon pontosan je­ lezheti a teljes népesség attitűdjeit és szavazói szándékait. a felmérés számos fontos. 1948). vagyis arra. A véleményirányítók által megfogalmazott né­ zetek a személyes kapcsolatokon átszűrődve to­ vábbterjednek és befolyásolják más embereknek a napi politikáról alkotott véleményét. ezért ilyen helyze­ tekben a kutatók mintavételhez folyamodnak: a nagy csoportnak csak egy kis részét. Ők vezették be többek között a „véleményirányító" (opinion leader) és a „kom­ munikáció kétlépcsős folyamata" (two-step flow of communication) fogalmát. Ennek a pontosságnak az elérésé­ hez viszont reprezentatív mintára van szükség.alakítják a környezetükben élők politikai elképzeléseit. de munkájuk jelentős elméleti e r edményeket is hozott. de nem annyira. Az egyik az volt. amely­ nek során úgy választunk mintát. A cél az volt. hogy a vizsgálatban szereplők jól jel­ .3. amelyet Paul Lazarsfeld és munkatársai végeztek több mint fél évszázaddal ezelőtt {The People's Choice. A terepmunkát végző szociológusnak közel kell kerülnie a vizsgált közösséghez. hogy bizonyos egyének . és ezt a kutatási eredmé­ nyek is megerősítették. hogy a szóban forgó népesség minden tagja azonos eséllyel ke­ rülhet a vizsgálatba.például a brit népesség po­ litikai attitűdjeire. amelynek során a kérdőívekre csupán néhány személy válaszol. Az összes személy közvetlen vizsgálata lehetetlen lenne. Az emberek nézetei nem közvet­ len módon alakulnak ki. és megértsék annak okait. A mintavétel sok­ kal bonyolultabb. a mintát vizsgálják.

Egyik korai ünne­ pelt tanulmány W. A kísérlet mégis fontos eredményeket hozott. Sok szociológus mégis bírálja a felmérés mód­ szerét. hogy a megkér­ dezett maga töltse ki. amikor a közzétett tanulmányok csupán a min­ tának alig több mint a felétől kapott válaszokra épülnek. hogy a börtönlakók viselkedését sok­ kal inkább meghatározza maga a börtönhelyzet. mert csupán kisebb csoporto­ kat lehet laboratóriumi környezetben tanulmá­ nyozni. és meglepődve tapasztalták. ezért fokozták a munkatempót. főként ha a kérdőívet postán küldik el. mivel a többi kutatási módszernél több előnnyel rendelkez­ nek. Más kutatási módszerek általában nem adnak ennyi információt az emberek nézeteinek és at­ titűdjeinek időbeli fejlődéséről. hogy pontosnak tüntet fel olyan eredményeket. A rabok viszont hol magukba roskadtak. Az élettörténeti vizsgálatok azonban csak ritkán hagyatkoznak teljesen az érintettek emlékeire. / hogy megvizsgálja.). méretét stb. megfelelő anyagi háttér birtokában a kutatók a kérdőíves adatfelvé­ telre szakosodott kutatási ügynökségeket bízhat­ nak meg a szükséges adatok összegyűjtésével. Nem ritka az olyan eset. a természettudo­ mányokban nincs helye. hogy a felméréseket gyakran zaklatásnak és időpocsékolásnak tartják. Élettörténet A kísérlettel ellentétben az élettörténet egyértel­ műen a szociológiához és más társadalomtudo­ mányokhoz köthető módszer. a munkaszünet idejét. A szociológiá­ ban viszont igen korlátozott a kísérletezés alkal­ mazási területe. és annyira megnőtt a feszültség. nem szolgáltat használható információkat.is felhasználnak a kapott informá­ ciók kiegészítésére. akik nem töltik ki a kérdőívet vagy nem hajlandók az interjúra. korabeli tudósításokat. milyen módon változtatják meg a kísérleti feltételeket (a világítást. bár a kutatók általában megkísérelnek újra kapcsolatot teremteni a nem válaszolókkal vagy másokat találni helyettük. hogy figye­ lik őket.összegyűjtött életrajzi adatokból áll. mint a más módszerekkel szerzett információk. ezért viselkedésük eltérhet a szokásostól. érvényességük ellenőrzésére. nagyszámú emberre terjedhet ki a vizsgálat. A természettudományok körében a kí­ sérletek általánosan elterjedtek.ez a reakció az igazi börtönlakók körében is gyakran megfigyelhető. a munkások termelékenysége min­ den esetben nő. I.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA I A felmérés módszerének előnyei és hátrányai A felmérés módszerét számos ok miatt széles körben alkalmazzák a szociológiai kutatásokban. hiszen a felmérés statisztikai­ lag mérhetővé teszi a kutatás tárgyát. A kísérleti helyzetben a kutató közvetlenül ellenőrzi a lényeges feltételeket. Oly­ kor igen magas a nem válaszolók aránya.általában az érintett elbeszélése alapján . Annyire erő­ teljes volt a helyzet hatása. A szociológusok eltérően ítélik meg az élettörté­ neti anyagok értékét: néhányan úgy érzik.leveleket.és/ viselkedésváltozásokhoz vezet az eltérő szerepek eljátszása. hogy csak kevés más szociológiai kutatási módszer ve­ heti fel vele a versenyt. Az élettörténet egy-egy személyről . zsarnokoskodni kezdtek. Célja az volt. diák önkéntesekre osztva a börtönőrök és a / rabok szerepét (Zimbardo 1972). Általában más forrásokat . Keveset tudunk azokról. hogy a kísérletet viszonylag korai stá­ diumában abba kellett hagyni. Jó példa erre Philip Zimbardo páratlan kísér­ lete. milyen mértékű attitűd. gúnyolódni. aki egy valódinak tűnő börtönt hozott lét­ re. és a vizsgálatba vont emberek tisztában vannak azzal. Ez a vizsgá­ lati alany viselkedésében bekövetkező változás a „Hawthorne-hatás". A munkások tudták. A lengyel paraszt Kísérlet A kísérlet során a kutató megkísérel szigorúan ellenőrzött körülmények között tesztelni egy hi­ potézist. hogy tanulmányozzák őket. Az 1930-as években kutatók a Western Electric Chicagóhoz közeli. Az eredmények még a kutatókat is megdöbbentették. Zimbardo megál­ lapította. hiszen a felmérés során vi­ szonylag felszínes válaszokat kap a kutató. Ez a fajta kutatás a (természet)tudomány módszerét tekinti mintának. amelyek megbízhatósága legalábbis kétséges. A börtönőr szerepet játszó diá­ kok gyorsan autoriter viselkedésjegyeket vettek fel. hogy mindegy. hogy ez a módszer megbízhatatlan. Mindazonáltal a kísérleti módszerek néha eredményesen alkalmazhatók a szociológiában is. és a rabok iránt valódi ellenérzéseket táplál­ va parancsolgatni. mert úgy vélik. de annyi biztos. mint egyéni jellemzőik. hol lázongtak . új­ ságcikkeket . Az élettörténeti módszert sikerrel alkalmazták igen jelentős vizsgálatokban. mások ezzel szem­ ben azt vallják. Thomas és Flórian Znaniecki hatkötetes munkája. A kérdőívekre adott válaszok sokkal könnyeb­ ben kvantifikálhatók és elemezhetők. hawthorne-i üzemében vizsgálták a termelékenységet. hogy az élettörténet olyan mély betekintést enged bizonyos jelenségekbe. a munkacsoport .

A szerzők olyan érzékeny és apró­ lékos elemzést adtak a migrációval kapcsolatos tapasztalatokról.a németeké és a szövet­ ségeseké egyaránt . részletes leírá­ sát állította össze. ha a brit számarányt összevetjük más országok hasonló adataival. A szóbeli történelem vagy a nálunk is használatos angol kifejezéssel oral history kutatói az interjúalanyokkal olyan ese­ ményekről beszélgetnek. A szerzőt az állandóan tűz alatt lévő. ahol még rögtönzött futballmeccset is játszottak egymással. Három különböző történeti kontextusban vizs­ gálta a forradalmi folyamatokat. mert az összevetésekkel tisztáz­ hatjuk. az 1917-es orosz forradalom és az 1949-es kínai forradalom.3. amelyek gyakran speciális könyvtári gyűjteményekben vagy levéltárakban találhatók. Az összehason­ lításkor kiderül. E sokféle forrásból Ashworth a lövészárokbelj élet információgazdag. Az összehasonlító és a történeti kutatás egyesítése Ashworth kutatása egy viszonylag rövid időszak­ ra irányult. Kiderítette például. egyik érdekes példája Anthony Ashworth szocio­ lógus kutatása az első világháború lövészárokhar­ cairól (Ashworth 1980). Az orosz forrada­ lom előtt például különféle politikai csoportok próbálták megbuktatni a fennálló rendszert. hogy a szocio­ lógiai kutatásban gyakran elengedhetetlen a tör­ téneti szemlélet. Skocpol nagy feladatot vállalt magára: elhatározta. mi történik az adott kutatási területen. amelyeknek azok tanúi voltak életük egy korábbi szakaszában. de egyik sem számított a forradalomra .például a különböző katonai egységek írott anyagaiból -. Rámutatott. amely a társadalmi változás egyik legismertebb vizsgálata. az 1980-as évek elejére vi­ szont számuk majdnem elérte a 160 000-t. hogy hasonló általános trendek figyelhetők meg a nyugati társadalmak többsé­ gében. és volt olyan hely. Az összecsapások és konfrontációk sora olyan radi­ kális társadalmi átalakulást indított el. és gyakran sem­ mibe vették a tisztek parancsait.még a bol­ sevikok sem.például a holokauszt esetében. amely először 1918 és 1920 között jelent meg (Thomas-Znaniecki 2 0 0 2 . újságcik­ kek nélkül. Az összehasonlító kutatás kiemelt jelentőségű a szociológiában. vagyis három forradalmat hasonlított össze: ezek az 1789-es francia forradalom. A történeti dokumentumok felhasználásának . Vegyük például a brit válási arányt. érzékletes. Történeti elemzés Az 1. Skocpol a dokumentumok széles körét elemez­ ve a forradalmi változásnak egy olyan meggyőző magyarázatát dolgozta ki. hogy részletes empirikus vizsgálatra építve alkotott el­ méletet a forradalom eredetéről és természetéről.2 0 0 4 ) . hogy a társadalmi forradal­ mak nagyrészt nem szándékolt következmények eredményeként robbannak ki. amelyet senki nem láthatott előre. Vajon ez a változás csak a brit társadalomra jellemző? Megtudhatjuk. A vizsgálat során sokféle do­ kumentumforrásból merített: a hivatalos hadtör­ ténetből . Az ennél sokkal hosszabb időszakot felölelő történeti kontextusban folytatott össze­ hasonlító kutatásra példa Theda Skocpol köny­ ve. hogy milyen gyakran kell összecsapniuk az ellenséggel. hogy az efféle kutatómunka leg­ feljebb 6 0 . Szinte minden nyugati országban folya­ matosan nőtt a válások aránya az elmúlt ötven évben. A szociológusok gyakran közvetlenül akarnak vizsgálni múltbeli eseményeket. FEJEZET Európában és Amerikában. illetve más memoárokból. fejezetben már említettem. hogy a ka­ tonák egyes csoportjai saját normákat alakítottak ki azzal kapcsolatban.7 0 évvel nyúlhat vissza az időben. Nyilvánvaló. Egyes történe­ ti időszakokat lehet közvetlenül tanulmányoz­ ni. ha még élnek az akkori szereplők . amely nagy szerepet tulajdonít a mélyen fekvő strukturális feltéte­ leknek. Összehasonlító kutatás Az eddig ismertetett kutatási módszereket gyak­ ran összehasonlító kontextusban alkalmazzák. az Államok és társadalmi forradalmak (States and Social Revolutions. az évente kimondott válások számát! Az 1960-as évek ele­ jén Nagy-Britanniában egy évre kevesebb mint 30 000 válás jutott.felfüggesztette az ellenséges­ kedést. Karácsonykor például mindkét oldal . Az ennél korábbi időszakok esetében a szociológus csak dokumentumokra és korabeli feljegyzé­ sekre hagyatkozhat. korabeli hivatalos kiadványok­ ból. hiszen sokszor csak valamilyen időperspektívából értelmezhetjük az adott prob­ lémáról gyűjtött anyagot. egy-egy katona személyes feljegyzéseiből és visszaemlékezéseiből. amely nem lett volna lehetséges az interjúk és az összegyűjtött levelek. 1979). hetekig egymással összezárt embe­ rek élete érdekelte. akik végül hatalomra kerültek.

A kutatás során Humphreys arra a kérdésre is igyekezett választ találni. majd felkereste őket otthonukban. akik igyekeznek megőrizni névtelenségüket. sőt meg se szólalhatott. házat figyelte. akik a meleg férfiak életét tanulmányozták. mert csupán annyit tehetett. és valaki más megtalálja azokat. hogy egy kevésbé járatos kérdező elszólja magát. Humphreys ezért megpróbált a felmérés mód­ szerével többet megtudni ezekről a férfiakról. megszerezte a lakcímüket a közlekedés­ rendészeten dolgozó barátjától. hogy nagyobb kockázattal jár-e a ku­ tatás az alany számára. Kiderült. Nem árulta el. a rendőrség követelhette vol­ na. Humphreys elmondta. Ha ismét felidézzük Laud Humph­ reys vizsgálatát. hogy többet megtudjon a társadalmi hátterükről és az életük­ ről. amikor a tea­ . a birtokába került adatokkal kárt is okozhatott volna. vagy Humphreys elveszíti a jegyze­ teit. illetve a szo­ ciológusok szakmai szervezetei. A megfigyelés közben nem kellett ugyan hazudoznia. mint amennyit amúgy is vállalniuk kellett min­ dennapi életükben. buktatóit is szemügyre vehetjük. A teaház íratlan csendsza­ bálya miatt nem kérdezősködhetett. hogy könyve írásakor korántsem volt őszinte azokhoz. Humphreys gyak­ ran készített interjút a feleségükkel és más csa­ ládtagjaikkal is. ha előbb mindenkinek.hivatalosan csak azért. Aztán a rendszámokat odaadta a közleke­ désrendészeten dolgozó barátjának. Valójában az keltett igazán nagy megütközést. de nem is vallotta be. PROBLÉMÁK ÉS BUKTATÓK Korábban is hangsúlyoztam. mint Az ember mint vizsgálati alany és az ebből fakadó etikai problémák Minden emberekkel foglalkozó kutatás felvethet etikai dilemmákat. A szociológiai kutatások világszerte finanszírozó kormányzati szervezetek. Ám ha ez volna az egyetlen dilemma Humph­ reys kutatásával kapcsolatban. Ugyanakkor ha Humphreys minden szakaszban színt vallott volna. Louisban. hogy vizsgálata ebből a szempontból nem jelentett kockázatot egyik alany számára sem. valójában viszont azért. hogy minden kuta­ tási módszernek megvannak az előnyei és a kor­ látai. Humphreys teaházi megfigyeléseivel nem szerzett olyan informá­ ciókat. Humphreys megkérte a vizsgálat vezetőit. Az oda betérők feltételezték. például Nagy-Britanniában az Eco­ nomic and Social Research Council. majd kér­ dezőbiztosnak álcázva felkereste otthonukban ezeket a férfiakat.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA KUTATÁS A VALÓ VILÁGBAN: MÓDSZEREK. Ezenkívül igencsak furcsa lett volna. a kutatók nem tekintik legitimnek az efféle eljárásokat. Hónapokkal később St. Ami azt illeti.és általánosab­ ban a valódi szociológiai kutatás problémáit. Etikusan viselkedett-e? Mindent összevetve azt válaszolhatjuk. hogy miféle férfiak jár­ nak a teaházakba. Humánus beszámolója jóval többet tárt fel. Nagyjából annyit tudott meg róluk. ahol Humph­ reys is dolgozott. amikor az érintettek családjával beszélget. és felírta a kocsik rend­ számát. miért van ott. akik megfordultak a teaházban. Megállt a vécé bejáratánál. el kellett volna ma­ gyarázni a kutatási projektet. Ez azonban roppant nehéznek bizonyult. mintha csak általános felmé­ rést végezne. ami a teaházban történt. hogy titokban tartsa. mint mások. hogy interjút készítsen velük . Figyelembe véve. hogy szociológus. így ellenőrizhetők a háromszögelés fo­ lyamatában. A szociológusok szerint a dön­ tő kérdés az. Ezért egy-egy kutatás során gyakran több módszert is alkalmaznak. és egyébként teljesen szokványos életet él. hogy adja ki a vizsgálati alanyainak személy­ azonosságára vonatkozó információkat. és mindent megtett. hogy feltegye a felmérés kérdéseit. aki kikereste a hozzájuk tartozó lakcímeket. hogy többségük nős. hogy Humph­ reys felírta a teaházba betérők autójának a rend­ számát. Mivel törvénytelen tevékeny­ séget dokumentált. amelyek kiegészítik egymást. így jelenléte nem járt nagyobb kockázattal számukra. a szociológusok által begyűjtött érté­ kes adatok egy jó részét soha nem lehetett volna megszerezni. Megtör­ ténhetett volna. hogy mennyi hiba csúszhat a számításokba a kutatási folyamatban. akkor nem len­ ne ilyen kitüntetett helye a társadalomkutatás etikájával foglalkozó irodalomban. Bár Humphreys nem árult el sem­ mit a férfiak családjának arról. hogy meg­ figyelte az illemhelyet. akkor kutatása nem jutott volna ilyen messzire. amit megtudott. a Washington University kutatói házról házra járva felmérést végeztek a szexuális szokásokról. hogy vegyék fel az ő teaházi mintájába tartozók nevét és címét is a felmérésbe. mint amekkorával egyéb­ ként is szembe kell néznie mindennapi életében. hogy ő is hasonló céllal jött. mi az előnye több módszer kombinálásának . akkor láthatjuk. Humphreys egyike volt az első szociológusok­ nak. nem is sejtették. ha személyes kérdéseket szegez olyanoknak. akiket vizsgált. például a British Sociological Association ma már sokkal szigo­ rúbb etikai irányelveket írnak elő a szociológiai kísérleteket folytató kutatók számára. amelyek alapján azonosíthatta volna a résztvevőket. akivel a ku­ tatás során csak találkoznak. hogy más oka van az ottlétének.

D e l e h e t f é l r e v e z e t ő is. T ö k é l e t e s k o r r e l á c i ó a t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k b a n sosem fordul elő. A f e n t i p é l d á ­ b a n a 4 0 0 0 0 f o n t túl közel v a n a l e g a l a c s o n y a b b értékekhez. 12. a k á r n e g a t í v .az á t l a g s z á m í t á s k ü ­ l ö n b ö z ő f o r m á i . 4. 3. FEJEZET A szociológiai kutatások során gyakran haszná­ A z ilyen e s e t e k b e n a m á s i k két m é r ő s z á m e g y i ­ két h a s z n á l h a t j u k . lunk statisztikai e l j á r á s o k a t a z e r e d m é n y e k e l e m ­ zésekor. é s ú g y s z á m í t h a t ó ki. A teljes összeg ha elosztunk 13-mal. a m i t akkor számtani átlagként k a p c s o l a t két ( v a g y t ö b b ) v á l t o z ó k ö z ö t t . a b a n k s z á m l á t és a k ü l ö n b ö z ő b e ­ fektetéseket. akkor a m e d i á n t ú g y l e h e t n e k i s z á m í t a n i . akkor az együttható értéke 0. Tökéletes nega­ tív k o r r e l á c i ó r ó l a k k o r b e s z é l ü n k . és 7. h a két v á l t o z ó é p p e n f o r d í t o t t a r á n y b a n v a n e g y m á s s a l . Az együttható é r t é k e e b b e n a z e s e t b e n 1. Ezek e g y része i g e n b o n y o l u l t é s ö s s z e t e t t .0. 5. A korrelációs együtthatók hasznos mutató­ számok a n n a k jelzésére. A 0. Az átlagszámításnak h á r o m módszere ismere­ tes. 0 é r t é k e jelzi. 7. 9. hogy mennyire erős a 1 3 . A s z á m t a n i á t l a g kiszá­ m í t á s a g y a k r a n h a s z n o s módszer. h o g y a két k ö z é p s ő . Ilyen m ó d s z e r a k ö z é p é r t é k v a g y c e n t ­ r á l i s t e n d e n c i a kiszámítása . érték. hogy megfelelő kiszámítja a z Bizonyos e s e t e k b e n a kutató a középérték-szá­ mítás t ö b b módszerével képet adjon az átlagról. é r t é k á t l a g á t v e n n é n k . á l t a l á b a n s z o r o s n a k tartják az elemzett változók közötti kapcsolatot.m a l . h a ö s s z e a d j u k a 13 e m b e r s z e m é l y e s v a g y o n á t . Kijelentette. hogy eti­ kai szempontból túl messzire ment. 11. Tulajdonuk angol f o n t b a n : 1. h o g y m e n y ­ nyire e r ő s a k a p c s o l a t két v á l t o z ó k ö z ö t t ) . A m ó d u s z h o z h a s o n l ó a n a m é d i á n s e m m u t a t j a m e g a m é r t ér­ tékek tényleges tartományát. a z a z 1 3 . miután egy kiugróan torzítja a magas. Gyakran a d a t o k s z ó r á s á t ( s t a n d a r d d e v i á c i ó j á t ) is. is él. A h a r m a d i k m é r ő s z á m a m é d i á n . 11 0 8 5 000 font. 8 5 2 6 9 2 f o n t o t k a p u n k . Bár könyve megjelenése egyik vizsgálati alanyának sem ártott. akkor tökéletes pozitív korrelációról beszélünk. beleértve m i n d e n v a g y o n t á r g y a t : a há­ zat. hogy a . H a két változó teljesen együtt m o z o g . l e g y e n a z a k á r pozitív. de a l e g g y a k r a b b a n használt módszerek k ö n n y e n é r t h e t ő k . hogy ha megismételhetné a vizsgálatot. Vegyük például 13 e m b e r személyes v a g y o n á t . e z é r t n e m t e k i n t h e t ő igazi „ á t l a g n a k " . ha e g y e t l e n é r t é k v a g y a m e g a d o t t é r t é k e k e g y k i s e b b része j e l e n t ő s e n eltér a t ö b b i a d a t t ó l . 8. A f e n t i p é l d á b a n ez az é r t é k a 40 0 0 0 f o n t . h o g y nem veszi f i g y e l e m b e az azaz az a d a t o k összességének A leg­ f\ eloszlását. Arra a nánk. akkor nem próbálna a rendszámokon keresztül eljutni a vizsgáltak otthonába. a m e l y bár­ mely értéksor középső értéke. amely e s e t ü n k b e n 0-tól 1 0 0 0 0 0 0 0 f o n t i g t e r j e d . H a nincs ö s s z e f ü g ­ g é s a két v á l t o z ó k ö z ö t t ( a z a z e g y s z e r ű e n n e m m u t a t h a t ó ki s e m m i f é l e konzisztens kapcsolat). 10 000 000 f o n t o s érték következtetésre juthat­ képet. Ha ez a s z á m p á r o s lenne. a z a z a 6. 6. A fenti p é l d á b a n a számtani átlag n e m tűnik megfelelő középérték-mutatónak. amennyit akkoriban tudni lehetett a szexuális közösségekről. 0 5 000 10 0 0 0 20 000 40 000 40 000 40 000 80 0 0 0 100 000 1 50 0 0 0 200 000 400 000 g y a k r a b b a n előforduló érték n e m feltétlenül m u ­ tatja a z a d a t o k ö s s z e s s é g é n e k e l o s z l á s á t . ezt a z e g y ü t t h a t ó . 10. az a u t ó t . értékek tartományát. I l y e n szintű pozitív k o r r e l á c i ó t f i g y e l h e t ü n k m e g p é l d á u l az o s z t á l y h e l y z e t és a v á l a s z t ó i m a g a t a r ­ tás között. P é l d á n k b a n az é r t é k e k s z á m a p á r a t l a n . a m e l y szintén 40 000 font. 10 0 0 0 0 0 0 A s z á m t a n i á t l a g a s z o k á s o s é r t e l e m b e n fejezi ki a z á t l a g o t . 2.6 v a g y a n n á l m a g a s a b b é r t é k e s e t é n . később maga Humphreys is egyetértett bírálóival. m e r t a r e n d e l ­ kezésre álló összes a d a t o t f e l h a s z n á l j u k . a m e l y a l e g g y a k r a b b a n fordul elő az értékek a d o t t hal­ m a z á b a n . és mindegyiknek m e g v a n a m a g a előnye és hátránya. m a j d a k a p o t t e r e d m é n y t elosztjuk a z e m b e r e k s z á m á v a l . A m ó d u s z a z a z é r t é k .és a k o r r e l á c i ó s e g y ü t t h a t ó k m e g h a t á r o z á s a (azaz a n n a k m é r é s e . Ezzel megállapíthatja az értékek s z ó r ó d á s á n a k mér­ tékét vagy az adott értékek tartományát. m o n d j u k 13 helyett 12.3. A m ó d u s z e s e t é b e n az a p r o b l é m a . Inkább a teaházban gyűj­ tött adatokra építve megpróbálná jobban megis­ merni a résztvevők egy kisebb csoportját.1 . hogy az e m b e r e k t ö b b s é g e a ténylegesnél j ó v a l n a g y o b b v a g y o n n a l rendelkezik. A fenti p é l d á b a n ez a 7.

újra megfogalmazza azt. h a n e m a z aljára kerül. 3. A p é l d á m b a n sze­ replő táblázat forrással kapcsolatos m e g j e g y z é s e utal a r r a . o. Nagy hogy olvasás közben „átugorjuk" a in­ sá v á l n a k ( l á s d t á b l á z a t o t . m e n n y i r e t á m a s z t j á k alá a szerző kö­ vetkeztetéseit. a m e l y e k s e g í t e n e k megérteni. h o g y a z a d a t o k e g y O E C D . A 3. mire vonatkozik a fejlécek egy-egy cso­ portja. vagy teljesen átalakít­ ja köznapi gondolkodásunkat. m í g 1.érthetetlen szaknyelven . mi a szerepe az életükben annak. 5 . akkor ezzel nem lezárunk valamit. átlag v a g y m á s mérő­ szám.k i a d v á n y b ó l származnak. amelyeket gyorsabban „leolvasha­ tunk".) t ö b b m e g j e g y z é s i s tartozik. d e n e m e n g e d h e t ü n k neki. mint ha ugyanezeket az összefüggéseket szavakba ö n t ö t t é k v o l n a . hogy talán már ismert fogalmakat definiálok. H a j á r t a s s á g o t szerzünk a t á b l á z a t o k é r t e l m e z é s é b e n . hogy a szociológia nem tesz mást. Ha a t á b l á z a t b a n s z e r e p l ő a d a t o ­ kat n e m a k u t a t ó g y ű j t ö t t e ö s s z e . A jó szociológia egyik esetben sem szőrszálhasogatás. kutatás célját fölfedve megkérje őket: beszéljenek arról. hogy jobban megértsük a nyil­ vánvalót (Berger 1963). h a n e m m á s h o l közölt e r e d m é n y e k r e é p ü l n e k .a táblázat tartalmi részébe foglalt szám lehet esetszám. O l v a s s u k el a t á b l á z a t felső részén v a g y b a l o l d a l á n t a l á l h a t ó fejlécet! ( B i z o n y o s e s e t e k b e n a „ f e j l é c " n e m a t á b l á z a t t e t e j é r e . irodalom tűnnek. táblázat e l ő s z ö r m e g a d j a a t á b ­ l á z a t b a n s z e r e p l ő a d a t o k tárgyát. h o g y a szerző f ű z ö t t . h o g y m i l y e n t í p u s ú in­ f o r m á c i ó k a t t a r t a l m a z n a k a z e g y e s s o r o k é s osz­ l o p o k . Tud-e újat mondani a szociológia? Mivel a szociológusok gyakran olyasmit vizsgál­ nak. é s s z e m p o n t j a i t t e r m é ­ s z e t e s e n s z e m e l ő t t kell t a r t a n i a t á b l á z a t b a n sze­ r e p l ő a d a t o k é r t é k e l é s e s o r á n . Példánk­ b a n bal o l d a l o n l á t h a t ó k a vizsgált o r s z á g o k . amit már amúgy is tudunk? Pusztán szőrszálhasoga­ tó körülírása lenne olyan társadalmi jelenségek­ nek. Igaz-e. Minden tudományágnak tisztáznia kell az alapfogalmait. m e r t a t á b ­ lázat k o n c e n t r á l t f o r m á b a n t a r t a l m a z o l y a n formációkat. Ebben a könyvben is sokszor azzal kezdem majd egyegy új téma tárgyalását. h o g y hol találhatóak m e g a t á b ­ lázat a l a p j á u l s z o l g á l ó a d a t o k .SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA j A táblázatok értelmezése A szociológiai bonyolultnak hetők.2. ha követünk: a kísértés. 4. h o g y a t á b l á z a t célja az ö s s z e h a s o n l í t á s . h o g y m i l y e n t o v á b b i p r o b l é m á k é s k é r d é s e k v e t h e t ő k fel a z a d a t o k a l a p j á n . táblázathoz ( 1 8 5 . Nézzük m e g . amelyeket már amúgy is ismerünk? A leg­ rosszabb fajta szociológiáról csakugyan el lehet mindezt mondani. V é g i g kell a z o n b a n g o n d o l n i azt is. 2 . amit a teaházban tesznek. mint „a nyilvánvaló fárad­ ságos fejtegetése" (Wright 2000).e m a g y a ­ rázó megjegyzéseket az adatokhoz! A megjegy­ zése u t a l h a t a r r a . A forrás alapján esetleg megítélhet­ jük.3. Tisztázni kell a h a s z n á l t m é r t é k e g y s é g e k e t . ha a táblázat számait átváltjuk egy hasznosabb mértékegységre: ha nem adnak m e g százalékokat. eltöprenghetünk azon. Köny­ v e m sok t á b l á z a t á h o z f ű z t e m m a g y a r á z ó m e g ­ jegyzéseket. csak . N é h a j o b b . de hát soha nem ítélhetünk meg egy tudományt annak alapján. V e g y ü k sorra a t á b l á z a t a d a t a i b ó l l e v o n h a ­ tó k ö v e t k e z t e t é s e k e t ! A t á b l á z a t o k t ö b b s é g é t a szerző m a g a i s t á r g y a l j a . ran t a l á l k o z u n k t á b l á z a t o k k a l . amikor az a d a t o k a t áttekintjük. h o g y a n k a p t a m a t á b l á z a t b a n szerep­ lő s z á m o k a t . De amikor pél­ dául a családot olyan emberek csoportjaként ha­ tározzuk meg. a k k o r a f o r r á s t is A táblázat adataiból t ö b b érdekes trend olvasha­ tó ki. Gyakran csak úgy juthatunk a meg- . m á s o d s z o r azt. Ezek sokszor i g e n pedig könnyen megfejtáttekintésükkor bizonyos alapelveket n é m i g y a k o r l á s s a l ezek a u t o m a t i k u s ­ p é l d á u l a 3. P é l d á u l a 7. amit a kon­ tárjai csinálnak. akkor esetleg é r d e m e s azokat kiszámítani. h a r m a d ­ szor p e d i g azt a t é n y t . hogy vajon nem más-e a szociológia. táblázatot). O l v a s s u k el a teljes c í m e t ! A t á b l á z a t c í m e g y a k r a n v i s z o n y l a g h o s s z ú . E l ő s z ö r is az a u t ó b i r t o k o s o k a r á n y a j e l e n ­ az oszlopok az autóbirtokosok arányát mutatják a z e g y e s vizsgálati é v e k b e n . másrészt kiderül. A t á b l á z a t é r t e l m e z é s e s o r á n f e j b e n kell tartani. h o g y a n g y ű j t ö t t é k v a g y m i é r t az adott f o r m á b a n mutatják be az anyagot.) A f e j l é c b ő l k i d e r ü l . h o g y c s a k b i z o n y o s orszá­ gokról g y ű j t ö t t e k a d a t o t . a k k o r azt is e l l e n ­ őrizhetjük. százalékos arány. hanem éppenséggel elindítunk. nem is a nyilvánvaló ismételgetése más szavakkal.3. akiket rokonság fűz össze. Tulajdonképpen a jó szociológia vagy hozzásegít. m e r t a k u t a t ó igyek­ szik p o n t o s a n m e g h a t á r o z n i . amiről nekünk is van személyes tapaszta­ latunk. m i f é l e i n f o r m á c i ó ­ kat közöl. olvasása közben gyak­ megjelölik. hogy mennyire megbízható az információ.

). a m i valószí­ n ű l e g azt a k ü l ö n b s é g e t m u t a t j a . A kutatási eredményeket gyakran az egész társadalom meg­ ismeri. és a 12. hogy az a u t ó b i r t o k l á s és a j ó l é t szintje ö s s z e f ü g g .1 1 0 . a szexualitás és a család keresztülmegy (ezekről a 7.bár ezeket csak ritkán követik pontosan a tényleges kutatás során. értés magasabb szintjére. A kutatási eredmények ma már szélesebb körben megismerhetők. elméleti viták vagy a társas világ gyakorlati kérdései egy­ aránt felvethetik. A szociológiai ismeretek összetett. sokkal inkább azért. ezért egy modern társa­ dalomban igen kevés az olyan ember. A kutatási problémákat a szakiroda­ lomban meglévő hiányosságok. fejlő­ dési vagy elméleti kérdés. h o g y a z e g y e s országok mekkora gazdasági növekedést értek el. bár egyes o r s z á g o k b a n a növekedés m é r t é k e n a g y o b b v o l t . gyakran nehezen megfog­ ható módon befolyásolják gondolkodásunkat és viselkedésünket. akiknek a viselkedését vizsgálja. megváltoztatva ezáltal a szocio­ lógiai kutatás terepét is. hanem maga is fontos tényezőjévé vált ezen tár­ sadalmak teljes életfolyamatának. hogy célirányos kérdéseket vet fel és ezek­ re módszeres kutatással megkísérel válaszolni. táblázat Az 1000 lakosra j u t ó közúti g é p j á r m ű v e k száma az e g y e s vizsgált o r s z á g o k b a n 1990 Ausztria Belgium Kanada Németország Görögország Portugália Törökország Nagy-Britannia Egyesült Államok 462 432 600 527 248 310 57 443 842 1991 463 442 619 527 246 370 47 433 718 1992 503 441 627 427 257 407 53 453 779 1993 515 454 595 478 271 439 61 441 725 1994 528 464 569 523 283 438 64 439 719 1995 543 487 565 540 298 501 68 428 771 1996 495 494 565 547 313 533 97 448 783 1997 509 482 564 551 328 569 105 458 784 1998 529 490 580 556 351 610 111 474 792 1999 544 500 566 564 378 654 116 486 798 2000 555 511 569 570 406 698 124 493 810 2001 565 517 572 582 428 711 148 516 816 2002 537 520 581 589 450 756 148 533 807 Forrás: OECD Factbook 2005. erről még lesz szó a 4. mint Törökországban. Nem meglepő. fejezetben lesz szó). hogy a szociológia nem csupán a modern társadalmak vizsgálata. illetve m e n n y i r e t u d t a k a t ö b b i e k h e z f e l z á r k ó z n i . A szociológia hatása Ritka az olyan eset. aki semmit ne tudna ezekről a változásokról. mert a szociológiai kutatás folyamatosan hat a társadalomról kialakult köz­ vélekedésre. FEJEZET tősen eltérhet a különböző országokban: 2002ben az 1000 főre jutó autók száma t ö b b mint ötször annyi volt az Egyesült Á l l a m o k b a n .3. Másodszor: egyértelmű. amely foglalkoztatja vagy zavarba ejti a kutatót.3. összehasonlító. m i n t m á s u t t . ha tisztázzuk. melyik szó mit jelent . E jelenség a szociológiai szaknyelvet használva úgy magyarázható. 2. 3. Ez elsősorban nem azért van. amikor a szociológiai kuta­ tásnak csupán a szociológusok szűk intellektuá­ lis csoportja számára van jelentősége. hogy a szociológiai kutatás eredményei gyakran igen közel állnak a közvélekedéshez. fejezetben ( 1 0 9 . T u ­ l a j d o n k é p p e n az a u t ó b i r t o k o s o k a r á n y á t a j ó l é t i különbségek durva m u t a t ó j á n a k is tekinthetjük. ÖSSZEFOGLALÁS 1. Vegyük csak azokat az átalakulásokat. o. Minden kutatás olyan kutatási problémából in­ dul ki. Kérdése lehet ténykérdés. . A reflexivi­ tás a szociológiai kutatás és az emberi viselkedés kölcsönhatása.a jó szociológiában sosem öncélú a terminusok magyarázata. A szociológus úgy vizsgálja a társadalmi éle­ tet. amelyeken ma NagyBritanniában a házasság. hogy a szociológia reflexív viszonyban áll az emberek­ kel. A kutatási stratégia kidolgo­ zásában számos lépés világosan elkülöníthe­ tő . Harmadszor: a felsorolt országok szinte m i n d ­ egyikében nőtt az autóbirtokosok száma 1990 és 2002 között. Hangsúlyozni kell. mert a szociológia nem mond számunkra újat.

akkor ki határozza meg ezt a problémát? 2. Két esemény vagy helyzet között akkor áll fenn oksági kapcsolat. Ezt az eljárást ne­ vezzük ndromszöge7ásnek. de minden kutatónak érzékeny­ nek kell lennie a felmerülő dilemmákra. Will (1996): Interpreting Official Statistics. INTERN ETES F O R R Á S O K Market and Opinion Research International (MORI) http ://www. Harvey. Anne (1992): Doing Sociology. 6. További módszerek a kísérlet. London. Morag .uk UK Data Archive http ://www.Atkinson. E kér­ dések kezelésének nincs teljes egészében ki­ elégítő módja. A kauzalitást meg kell különböztetni a korrelációtól: az utób­ bi azt jelenti. amelyek mindegyike a többi módszerrel kapott adatok ellenőrzését vagy kiegészítését szolgálja. hogy a kutatás eredmé­ nyeinek közreadása sérti a résztvevők érzéseit. Joel (2001): Damned Lies and Statistics: Untangling Numbers from the Media. Paul (1995): Ethnography: Principles in Practice. London. vagy hátrányosan befolyásolja életüket. Igaz-e. London. University of California Press. hogy a kutató félrevezeti a vizsgált sze­ mélyeket. Hammersley. hogy a kutatási folyamat ritkán halad terv szerint? 4.uk/sociology Office of National Statistics http://www.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA I 3. A dokumentumkutatás levéltári vagy más­ honnan származó. hogy egyes módszerek tudományosabbak a többinél? 6. data-archive . Routledge. kiadás). hogy az oksági kapcsolat fennáll-e. Ez bonyolultabb. A terepmunka vagy részt vevő megfigyelés esetében a kutató hosszabb időszakokat tölt a vizsgált csoportban vagy közösségben. Ha a legtöbb kutatás egy kutatási problémából indul ki. May. az élettörténet. Változó lehet az életkor. com Social Science Information Gateway http://www. Tim (2001): Social Research: Issues. a történeti elemzés és az összehasonlító kutatás.sosig. Hogyan csökkentheti a kutató a hiba és/vagy torzulás lehetőségét? 5. amelyek bizonyíthatók vagy cáfolhatók? 3. Oxford/New York. Ruth . A szociológusok gyakran ellenőrző változókat al­ kalmazva győződnek meg arról. mori.Devany. Buckingham. 5. Macmillan. Politicians. Best. Levitas. Miért elengedhetetlen megkülönböztetni a korrelációt az oksági kapcsolattól? AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK Bryman. Független változó az a változó. a felmérés során kérdőíve­ ket töltetnek ki vagy interjút készítenek egy nagyobb népességet reprezentáló minta tagjai­ val. Alan (2001): Social Research Methods. Oxford University Press. mint amilyennek látszik. szerint mutatko­ zó különbség. de abból is. Miért fontos konkrét hipotéziseket megfogalmazni.uk . Open University Press (3. A szociológiai kutatás gyakran állítja a kuta­ tót etikai dilemmák elé. a bűnözési arány stb. MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK 1. and Activists.ac. Methods and Process. a jövede­ lem. Ezek származhatnak abból. 4. Emiatt a kutatók mun­ kájuk során gyakran két vagy több módszert alkalmaznak egyszerre. Minden egyes kutatási módszernek megvan­ nak a maga korlátai. Lee .ac. Egy másik módszerrel. amelyik egy másik (a függő) változóra hat.gov. Routledge.MacDonald.Guy. információforrásként szol­ gáló nyomtatott anyagok vizsgálatát jelenti. Berkeley. Miért van az. hogy két változó rendszeresen összefügg. ha az egyik esemény vagy helyzet váltja ki a másikat. Martin .statistics.

A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS MAX WEBER: A PROTESTÁNS ETIKA N É G Y ELMÉLETI P R O B L É M A Struktúra és cselekvés Konszenzus és konfliktus A n e m e k problémája A m o d e r n világ kialakulása Ú J A B B SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK Posztmodernizmus Michel Foucault N É G Y KORTÁRS SZOCIOLÓGUS J ü r g e n H a b e r m a s : demokrácia és nyilvánosság Ulrich Beck: a globális k o c k á z a t t á r s a d a l o m M a n u e l Castells: a hálózatgazdaság A n t h o n y G i d d e n s : társadalmi reflexivitás KÖVETKEZTETÉS Összefoglalás Megfontolandó Ajánlott Internetes kérdések olvasmányok források .

fejezetben emlí­ tettem (34-35. amely egy szegényebb kerületben él. Az elméleti viták eredendően sokkal elvontabbak. o. Nincs olyan elméleti álláspont. / Weber gondolatát először az 1. Az elméletek bizonyos típusai sokkal többet akarnak magyarázni. hogy kik­ hez hasonlítják magukat. Pedig nem az. Ennek igazolása ér­ dekében vegyük példaként Max Weber elméletét. ezért aligha lehet egyetlen elméleti nézőpontból megítélni minden részletét. hogy minél szélesebb területet fog át egy elmélet. Valóban igaz. hogy empirikus kutatás révén közvetlenül ellenőrizhetők legyenek.bár ez a fajta elmélet sokkal gyakoribb más társadalomtudományokban (főleg a közgaz­ daságtanban). annál nehezebb az empirikus ellen­ őrzése. amelyet A protestáns etika és a kapitalizmus szel­ leme című munkájában fejtett ki (Weber 1995). Nagy elméleti modellek kidolgozása helyett vállalkozzanak inkább szeré­ nyebb feladatokra. illetve minél nagyobb igények­ kel lép fel. mint mások. és ez a gyengeség jelének tűnhet. A szociológiai munka során a különböző kuta­ tási területeken számtalan elmélet született. és nincs egyet­ értés abban. Az emberek . mint a szociológiában.tanulmányo­ zásakor az elméleti sokféleség segít leküzdeni a dogmákat. némelyikük olykor akár matematikai formában is leírható . Ezért a depriváció ér­ zete nincs egyenes arányban az egyénileg meg­ élt anyagi szegénység szintjével (lásd a 272-275. Egy kisebb házzal rendelkező család. hogy miért kellene a szociológiai elméletalkotásnak a „középszintre" korlátozódnia.Az elméleti irányzatok értékelése a szociológiá­ ban nehéz és komoly feladat. Van­ nak közöttük egészen precízen kidolgozottak.. Merton . A középszintű elméletek kellőképpen körül­ határoltak ahhoz. Robert K. Ugyanakkor nehezen látható be. amely oly fontos a szociológiai munka fejlődése szempontjából.). mint az empi­ rikusabb jellegű nézetkülönbségek. hogy a szo­ ciológusoknak az úgynevezett középszintű el­ méletekre (theories of the middle range) kellene figyelmet fordítaniuk. amely teljes egészében uralná a szociológiát. ugyanak­ kor elég általánosak ahhoz.vagyis önmagunk . Az emberi viselkedés bonyolult és sokoldalú. hogy mennyire kell vagy érdemes a szociológusoknak nagy. Éppen ellenkezőleg. hogy a jelenségek viszonylag széles körét fogják át. ahol az em­ berek többsége hasonló körülményeket mond­ hat a magáénak. oldalon). „A vallás a modern társadalomban" című fejezetben ismét szóba kerül majd A protestáns etika ( 4 1 9 .4 2 0 . Robert Merton (2002) például határozottan amellett érvel. mint egy olyan család. A szo­ ciológiai gondolkodásban tapasztalható elméleti sokszínűség gazdag tárházát nyújtja a kutatásban felhasználható elképzeléseknek. és növeli a kép­ zelőerőt. és a 14. az egymás­ sal versengő elméleti megközelítések és elméle­ tek küzdelme a szociológia életképességét jelzi. Ilyen például a relatív depriváció elmélete: az emberek saját körülményeiket aszerint ítélik meg. valószínűleg kevésbé érzi ma­ gát szegénynek. amelyik ugyanilyen házban nagyobb épületek és gazda­ gabb szomszédok között lakik. o. átfogó elméletek ki­ dolgozására törekedniük.).

A kereszténység általában is sze­ repet játszott e szemléletmód kialakításában. Főleg a kínaiak jártak messze a Nyugat előtt technológiai és gazdasági fejlettség tekinte­ tében. kerülték a jómód szokásos megnyilvánulásait. hogy a ka­ pitalizmus szellemében megmutatkozó attitűd vallási eredetű. hogy hivatásukban . hogy a jellemzőknek ez az igen szokatlan kom­ binációja létfontosságú volt a Nyugat gazdasági fejlődésének megindulásához. Nem akarnak szükséget szenvedni semmiben. A puritánok a fényűzést ördögi dolognak tartot­ ták. őket mindenekelőtt vallási motívumok vezérel­ ték. józanul és csendesen éltek. hogy fényűző életet éljenek. Hiszen mióta az aszkézis a szerzetesi cellákból áttevődött a hi­ vatás világába és az evilági erkölcsösséget ural­ ni kezdte. hogy mi különbözteti meg a mo­ dern ipart a gazdasági tevékenység korábbi for­ máitól. és csakis ott alakult ki a kapitalizmus? Az ókori Róma bukását követő mintegy tizenhárom évszázadban inkább más civilizációk álltak a vi­ lágtörténelem középpontjában. India és a közel-ke­ leti Oszmán Birodalom vezető hatalmaknak szá­ mítottak. Weber sze- rint a kapitalizmus szellemének közvetlen fort rásai bizonyos kálvinista hittételek voltak. Ugyanakkor a hívek fontosnak tartották.] Miután az aszkézis átépítette a világot.foglalkozá­ sukban . [. Ugyan­ akkor a világ más tájain élő gazdagoktól eltérően ezt a felhalmozott gazdagságot nem arra fordítot­ ták.. Kálvin eredeti doktrínájában az ember evilági cselekedetei sem­ milyen formában nem befolyásolják kiválasztott­ ságát. s miután munkálkodott e világban. mint még a történelemben soha korábban. biz­ tonság.. hogy az adott egyén valóban egyike a kiválasztottaknak. de az igazi hajtóerő a protestantizmusból. e világi javak olyan növekvő. Ha egy pillantást vetünk a Nyugat gazdasági fejlődésére . amely sze­ rint csak egyes. Ezt az attitűdöt nevezi Weber „a kapitalizmus szellemének": az első kapitalista kereskedők és gyáriparosok nézeteinek. Számos különböző civilizációban megfi­ gyelhető a javak felhalmozására való törekvés. Az első vállalkozók nem is sejtették. és erre a jelenségre könnyű magyarázatot találni: az emberek a gazdagságot a vele járó kényelem. hogy Kálvinnak módosítania kel­ lett: megengedte. hogy a hívek a kiválasztottság egyes jeleit felismerjék. Weber elméletének a lényege az. hanem újból befektették az általuk vezetett vállalkozás további terjeszkedése érdekében. amely a történelemben sehol másutt nem figyelhető meg. és a Mindenható meg­ követeli tőlük. értékeinek a rendsze­ rét. Az első tőkések többsége puritán volt. A korábbi korsza­ kok és más kultúrák gazdagjaitól eltérően ezek a csoportok nem pazarolták el vagyonukat. Európa valójában eléggé jelentéktelen terület volt a földgolyón. valami teljesen el­ térő dolgot találunk: itt a javak felhalmozásával kapcsolatban olyan attitűd alakult ki. hogy józan és mértéktartó életet éljenek. s végül is annyira meghatározó hatalomra jutottak az emberek felett.illetve.életmódja ezt követően a modern civilizáció egyik alapvető elemévé vált. A puritánok aszkéta . és sokan vallottak kálvinista nézeteket. annak is elsősorban egyik válfajából. Ezek az emberek erős késztetést éreztek arra. sorsát Isten eleve meghatározta. ahol nem érzik szubjektíven is gazda- . Mi indíthatta el a 17. Ahol manapság a „hivatás elvégzése" közvetlenül nem hozható kapcsolatba a legma­ gasabb kultúrértékekkel . Életmódjuk va­ lójában igénytelen és mértékletes volt.mondja Weber -. A kálvinizmus második fontos eleme a pre­ desztináció. egyúttal abban is közreműködött.. Weber megfogalma­ zása szerint: A puritánok a hivatás emberei akartak lenni nekünk azoknak kell lennünk.vagyis önmegtartózta­ tó . és a fel­ halmozott javakat jólétükre fordítják. a puritanizmusból eredt. Weber arra próbált rámutat­ ni. A fenti eszmék hatása alá került csoportokban hihetetlenül erős késztetés alakult ki gazdasági sikerek elérésére. Ez a hit­ tétel viszont olyan nagy nyugtalanságot keltett a hívek körében. az eleve elrendelés elve. hogy az emberek Isten eszközei a földön. szerény életvezetéssel. így a felhalmozásra való törekvés együtt járt a szigorú.] a „hiva­ tásszerű kötelesség" gondolata mint egy valaha volt vallásos hittartalom kísértetének árnya él csupán.. nem a Nyugat.munkálkodjanak Isten nagyobb dicső­ ségére. Elsősorban a hivatásszerű munka anyagi jólét­ ben megmutatkozó sikeressége jelezte. [. hatalom és élvezet miatt értékelték. miközben Kína. eleve elhivatott személyek tar­ toznak a „kiválasztottak" közé.A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS MAX W E B E R : A PROTESTÁNS ETIKA Weber ebben a tanulmányában egy alapvető probléma elemzésére vállalkozik: miért Nyuga­ ton. hogy felépüljön a mechanikus-gépi termelés technikai és gazdasági előfeltételeihez kötött modern gazdasági rend hatalmas kozmosza. Az egyik ezek közül az a gondolat. akik haláluk után bebocsáttatnak a mennyországba. századi Európában a gazdasági fellendülés folyamatát? Weber szerint e kérdés megválaszolásához fel kell tárnunk. az ellenkező póluson. hogy ha­ talmas társadalmi változásokat indítanak el. hogy személyes vagyont halmozzanak fel.

Weber elem­ zésének lényeges pontjait azonban még mindig sokan elfogadják. 2. A teória olyan körülményeket is segít meg­ világítani. hanem ter­ mékeny is. Az egyik dilemma az emberi cselekvéssel és a társadalmi struktúrával kapcsolatos. amennyiben új gondolatok megfogal­ mazására és további kutatómunkára ösztönöz. a 12. Ha Weber té­ zise helytálló. Egye­ sek szerint a „kapitalizmus szellemének" neve­ zett életfelfogás megtalálható már jóval a kálvi­ nizmus előtt. Weber és a szimbolikus interakcionizmus például az emberi viselkedés aktív. az Egyesült Államokban.állan­ dó vitára okot adó probléma .például a durkheimi . bármekkora is legyen a társadalmi változás az idők folyamán. amelyek bizonyos pontokon nyílt konfliktusba torkollhatnak. fejezetből kiderül. ott az emberek egyáltalán nem törődnek értelmezésével. Weber hangsúlyozta. akik műveikben gyakorlati- . Az alábbiakban négy ilyen dilemmáról lesz szó. amikor nagy erőfeszítéseket tesznek a javak fel­ halmozására? 3. E nézet támogatói a társadalom leg­ inkább nyilvánvaló tulajdonságának a folyama­ tosságot és a konszenzust tartják. Az elmélet így új megvilágításba helyezi a vizsgált kérdéseket.vagy­ is olyan értelmezést ad. hogy a társadalmi konfliktusok mindenütt megjelennek. A kérdés az. A kontraintuitív gondolkodás példája . Ugyanakkor ésszerűnek tűnik a feltételezés. Ez a kérdés mind a mai napig megosztja a szociológusokat. hogy csak a modern kapitalizmus eredetét szerette volna megérteni. Weber elmélete ebben az értelemben egészen biz­ tosan sikeres volt. éppúgy. ami első pillantásra teljesen tá­ vol áll tőle: a vallási ideálok egy csoportja. 4. Ez annak a kérdése. Több olyan alapvető elméleti dilemma . amelyekre a nézőpontok ilyen ütközései hívják fel a figyelmünket. Mások azt állították. mint első közlése idején volt. hogy az embe­ rek általában egymás felebarátaiként élnek. amelyek fontosak a szociológiai elméletalkotásban: 1. E vallásos-etikai jelentésétől megfosztott szerzési vágy ma arra késztet legkorlátlanabb honában. 2. Az elmélet értelmet ad olyasvalaminek. hogy a szociológiai fejlődés legfontosabb szereplői a múltban kizá­ rólag férfiak voltak. amely szakít a közfelfo­ gással.köztük a funkcionalizmusé . akár­ csak az 1. ahogyan Weber munkásságának más részei is foglalkoztatják még a szociológusokat. hogy a „hivatásként végzett munka" kulcsfogalma. hogy vallási eszmék alapvető szerepet játszhat­ tak a kapitalizmus kialakulásában. Szerintük illúzió azt feltételezni. de ma már nem hagyható figyelmen kívül. későbbi elméleti szemléletmódok ma is nézeteltéréseket robbant­ hatnak ki. hogy egyes szociológiai álláspontok . A jó elmélet nemcsak érvényes. 1. amelyet Weber a protestantizmussal hoz összefüggésbe. vagy amit teszünk. FEJEZET sági kényszernek -.fogalmazható meg. Ok a társadalmat szükségképp megosztottnak. Más szociológusok viszont azt emelik ki. és az általa kidolgozott elmélet ma is olyannyira távolba mutató és megvilágító erejű.4. mivel kiindulópontként szol­ gált igen sok későbbi kutatás és elméleti elemzés számára. kreatív elemeit hangsúlyozzák. amit különben nehéz volna kibogozni: miért akarnak az emberek önmegtartóztató módon élni akkor.a társadalmi hatások cselekvésünket korlátozó jellegét emelik ki. hogy a puritaniz­ mus által képviselt értékekhez hasonló értékek szerepet játszhattak a sikeres kapitalista fejlődés más helyzeteiben is. A Weber előtti szerzők több­ sége nemigen foglalkozott azzal a lehetőséggel. akkor a modern gazdasági és társa­ dalmi fejlődést meghatározó módon befolyásolta valami olyasmi. fejezetben ismertetett. hogy miképpen adhatunk ki­ elégítő magyarázatot a társadalmi nem (gender) problémájára a szociológiai elemzés keretein be­ lül. NÉGY ELMÉLETI PROBLÉMA A protestáns etika körül kialakult vita máig tart. A második elméleti probléma a társadalmi konszenzus és konfliktus kérdéseit érinti. A klasszikus gondolkodók elképzelései.az emberi társa­ dalmak eredendő rendjét és harmóniáját hang­ súlyozzák. kreatív cselekvők vagyunk-e. Weber elmélete eleget tesz számos olyan kö­ vetelménynek. Ezek közül néhány az emberi tevékenységek és a társadalmi intézmények értel­ mezésének rendkívül általános kérdéseit érinti. hogy képzetét a puszta verseny­ szenvedéllyel társítsuk (Weber 1995). Emlí­ tettem már. akkor is fennmaradnak azok a mély érdekellentétek. hogy a saját életfeltételeinket aktívan meg­ határozni képes. már ko­ rábban is létezett a katolikus hitben. 3. amelyek kívül esnek az eredetileg megmagyarázni kívánt jelenségeken. A harmadik alapvető elméleti probléma alig jelenik meg a szociológia ortodox hagyományai­ ban. Más megközelíté­ sek . századi olasz kereskedőváro­ sokban. Weber elméletét sok szempontból bírálták. feszültségekkel és küzdelmekkel telinek látják. amelyek felett nincs hatal­ munk. mert még ha nem kerül sor nyílt konfrontációra. Az 1. az jobbára olyan társadalmi erők következménye.

). Bár e durkheimi megközelítésnek sok követője akad. és társadalmi világunkat átszövik a különböző kulturális jelentések. mint pél­ dánkban a falak. akkor kívüle léteznek. amelyekkel tetteinket fel­ ruházzuk. Sze­ rintük a társadalmi jelenségek éppen hogy nem „dolgok". hogy a társadalom kénysze­ rítő erővel korlátozza tagjai cselevését: ez a társa­ dalmi kényszer. korlátokat állít az egyének elé. a pénzrendszer. fejezetben ismertet­ tem (30-32. amelyeket kereskedel­ mi ügyleteinkben igénybe veszünk. amikor vállalt kötele­ zettségeinknek teszünk eleget. ma valószínűleg a négy közül ez a legsürgetőbb és legnehezebb probléma.kérdezik a bírálók -. oldalon). A társadalomnak nem teremtményei.3 9 . hogy mi­ képpen élünk velük (Durkheim 1978). „sűrűsé­ ge" vagy „tömörsége" az anyagi világ struktúrái­ hoz hasonlítható. . fejezetben ismerte­ tett szimbolikus interakcionizmus hívei. Durkheim ezt az álláspontot az alábbi közis­ mert megállapításban fejti ki: Amikor testvéri. s amelyeket a jog és az erkölcs határoz meg. elsősorban a tőkés gazdasági vállalkozás mechanizmusainak? Mennyire érvényesültek más (társadalmi. Be kell-e építenünk a szociológiai gondolkodásba a „társadalmi nem" fogalmát mint alapvető kategó­ riát? Vagy inkább úgy kell elemeznünk a nemi problémákat. Mi a társa­ dalom . olyan köteles­ ségeket teljesítünk. aki egy többajtós szobában áll! A szoba szerkezete meghatározza lehetséges cselekvéseinek körét. A társadalom jóval több. amelyek az identitás és a társadalmi viselkedés tekintetében minden kultúrában meg­ különböztetik a férfiakat és a nőket? Vagy a ne­ mek közötti különbségeket mindig a társadalmat megosztó egyéb (például osztály-) különbségek alapján kellene magyaráznunk? 4. A kritikusok sze­ rint (akik közül sokan az 1. Durkheim szerint a társadalom elsődleges az egyénnel szemben. [. amellyel gondolatainkat megfogalmazzuk. ha nem az egyéni cselekedetek összessége? Ha egy csoportot vizs­ gálunk. o. lásd a 3 8 . A negyedik probléma nem annyira az embe­ ri viselkedés vagy a társadalom mint egész alap­ vető jellegzetességeivel van összefüggésben. házastársi vagy állampolgári feladatainkat végezzük. hanem azoknak a szimbolikus jelenté­ seknek a függvényei. csak egy­ mással különböző módokon interakcióban lévő személyeket.] Ugyanúgy. hanem teremtői vagyunk. amelyek függetlenek tő­ lünk és cselekedeteinktől. in­ kább a modern társadalomfejlődés jellemzőivel. / Durkheim gondolatát az 1.és bemeneti lehetőségeket. a hitellehetőségek. A dilemma központi kérdése a következő: mekkora szerepük volt a modern világ kialaku­ lásában a Marx által megjelölt gazdasági ténye­ zőknek.A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS lag nem fordítottak figyelmet arra. és később aztán sok más szociológusé is. hogy az em­ beriség nemek szerint tagolt. a hívő születésekor készen találta vallásának hiedel­ meit és gyakorlatait. a foglal­ kozásokban alkalmazott gyakorlati műveletek stb. A korai férfi szociológusok írásai­ ban az egyének „semleges neműként" jelennek meg: inkább elvont „aktorok". politikai. kulturális) hatások a modern kor társadalomfejlődésében? Ezek a szociológiai elmélet szempontjából anynyira lényeges kérdések. mint az egyéni cselekvések összessége. amellyel tartozásainkat kifizet­ jük. másként határozzák meg a modern társadalmak eredetét ós jellegét befolyásoló erő­ ket. gyakran élesen kritizálják is. A falak és az ajtók elhelyezkedése például meg­ szabja a ki. hogy egy-egy szűkebb területen. A jelrendszer. A nemek viszonyával kapcsolatos legfonto­ sabb elméleti dilemmák egyike a következő. Struktúra és cselekvés Durkheim egyik fő témája. egyenként vizsgáljuk a férfiak és nők viselke­ dését különféle összefüggésekben meghatározó hatásokat? Más szóval: vannak-e olyan jellegze­ tességek. akik a szociológia területén tevékenykedtek (lásd pél­ dául a Harriet Martineau-ról szóló keretes részt a 36. Durkheim szerint a társadalmi struktúra hasonlóan korlá­ tozza cselekvéseinket. Képzeljünk el egy embert. Egészen a legutóbbi időkig nem sokan gondoltak azokra a nőkre. A „társadalom" nem más. akik rendszeres kap­ csolatban állnak egymással. Ez a probléma abból ered. nem találunk kollektív entitást. hogy részletesebben is érdemes áttekintenünk a róluk kialakult elkép­ zeléseket. hogy a marxisták és a nem marxisták különbözőképpen közelítenek a kérdéshez. oldalon) emberként csak valamilyen indokkal cselekszünk. És ha ezek őelőtte is meg­ voltak. mint olyan egyének halmaza.. attól függetlenül funkcionálnak. mint elkülönült nők vagy férfiak.. Mivel nemigen építhetünk a ne­ mek problémájával kapcsolatban a szociológiai gondolkodás bevett elméleteire. Ezek ugyanúgy „külsődlegesek".

A „strukturális" és a „cselekvéselméleti" megközelítések közötti szakadék azzal a felismeréssel hidalható át. Emberként nagy­ részt attól vagyunk azok. Durkheim álláspontja bizonyos értelemben kétségkívül helytálló. amennyiben hozzá szeret­ nék jutni a pénzért vásárolható javakhoz és szol­ gáltatásokhoz. mert az emberek szabályszerűen. A „struktúra" és a „cselekvés" szükség­ szerűen összefüggenek. kö­ zösségeknek vagy csoportoknak csak azért van „struktúrájuk". A pénzrendszer más létező intéz­ ményekhez hasonlóan a társadalom egyes tagjai­ tól függetlenül létezik. fejezetben lesz szó) joggal vetik fel. fejezetben már említettem (27. hanem döntéseket is hozunk. így például az a tény. A társadalom az egyes egyén számára külsődle­ ges. Ezt a fogalmat én magam vezettem be a szociológiába az utóbbi években. o. és az is nyilvánvaló. hogy a mindennapi élet során a társadalmi struktúrát cselekvő módon hozzuk létre és teremtjük újra. és korlátozza az egyének cselekvéseit. ha bizonyos nyelvtani szabályokat követ. a társadalmi interak­ cióval foglalkozó szerzők (akikről az 5. az csak akkor érthető. és arról sem dönthetek. így például nem én találtam ki a brit pénzügyi rend­ szert. kiszámíthatóan viselkednek. A társadalmaknak. Mivel egyik sem lehet teljes egészé­ ben igaz. hogy használom a pénz­ ügyi rendszert. mivel azóta folyik. A nyelv csak akkor létezhet. melyik álláspontot tartja helyesebbnek.például ide tartoznak azok a rituálék is. E könyv olvasója szintén eldönti majd. hogy pénz nélkül is boldogul. Erving Goffman . a társadalom esetében ez nyilvánvalóan nem igaz. hogy a társadalom a fizikai környezethez hason­ lóan „külsődleges" valami. apró. Erving Goffman és más. hogy kívánom-e használni vagy sem. az egyének összessége számára azonban ele­ ve nem lehet az. Ráadásul ez a vita nem korlátozódik a szociológiára. és szilárdan tarthatom magam ehhez az el­ határozáshoz még akkor is. A társadalmi intézmények léte megelőzi bármely adott egyén létezését. Ember­ ként nemcsak reagálunk a külvilág eseményeire. A nyelv állandóan a struk­ turálódás folyamatában van. Dönthetek úgy is. hogy pénz nélkül élek. Mégsem kell azért eltúlozni a két nézőpont kö­ zötti eltérést. hogy a fenti vita végére valaha is pont kerül. ha­ nem a társadalomtudományok minden terüle­ tén foglalkoztatja a tudósokat. ha társadalmi­ lag strukturált . Továbbá a durkheimi „társadalmi tények" kor­ látozhatják ugyan tetteinket.). akik vagyunk. Például amit valaki bármilyen adott kontextus­ ban mond. Míg a természeti kör­ nyezet az emberektől függetlenül is fennmarad. mióta a modern gondolkodók szisztematikus magyarázatot pró­ bálnak adni az emberi viselkedésre. de nem határozzák meg azokat. hogy minden emberi cse­ lekvő óriási tudáskészlettel bír. mert egyénként mindannyian rengeteg társadalmilag strukturált ismeret birtokában vagyunk. Ezt a legjobban úgy magyarázhatjuk meg. könnyen észrevehetjük a kettő közötti kapcsolatokat. Másfelől a „cse­ lekvés" is csak azért lehetséges. Ha egyszer csak mindenki vagy az emberek többsége úgy dönte­ ne. ha a nyelvet vesszük példá­ nak. hogy a társadalmi struktúra szakadatlan építési és újjáépítési folyamatának elemzése során hasz­ nos kifejezés a strukturálódás. de szükséges hozzájárulás a rendszer fennmaradásához. A nyelv strukturális jellemzői azonban mégis csak akkor léteznek. hogy ezek az in­ tézmények kényszert gyakorolnak felettünk. ha ez igen komoly ne­ hézségeket okoz a mindennapi életben. akkor a rend­ szer felbomlana.használatának bizonyos jellem­ zőit minden beszélőnek tiszteletben kell tartania. Az 1. ha az egyes beszélők a gyakorlatban is alkalmazzák ezeket a szabályokat. Ugyanakkor nyilván tévedés azt feltételezni.Értékelés > Nem valószínű. hogy egy összetett konvenciógyűjtemény szerint cselek­ szünk .

vallás. E nézőpont hívei közül nem mindenki he- . Például még az osztálykonf­ liktusok marxi elemzésében is egyaránt találunk közös és ellentétes osztályérdekeket. amelyekhez iga­ zodunk. Itt vi­ szont az analógia alapját nem egy építmény falai képezik. A konfliktust középpontba helyezők ettől alap­ vetően eltérő álláspontot vallanak. éppen úgy. család. A két felfogás közötti ellentét semmi­ képp sem kibékíthetetlen. hogy a társadalom kölcsönösen összefüggő részekből áll. A társadalom foly­ tonossága ezért az együttműködésen múlik. tüdő. ami viszont feltételezi. de ugyanakkor a struktúra is feltételezi a cselekvést. / Marx osztálykonfliktussal kapcsolatos álláspont­ ját az 1. a társada­ lom alapvetően feszültségekkel teli. A tár­ sadalom folyamatos fennmaradása érdekében a specializálódott intézményeknek (politikai rend­ szer. Ilyen körülmények között a nyílt konfliktus nem állandósul. mert az em­ beri viselkedés szabályszerűségeire épül. mert ha nem. Ráadásul a szociológiai kutatás egyik általános szabálya. szív. Konszenzus és konfliktus A konszenzust és konfliktust hangsúlyozó állás­ pontok összevetését ismét hasznos Durkheimmel kezdeni.) áll. hogy mindig meg kell vizsgálnunk a konszenzus és a konfliktus közötti kapcsolatokat a társadalmi rendszerekben. Értékelés A struktúra és cselekvés problémájához hason­ lóan ennek az elméleti vitának a megnyugtató le­ zárása sem valószínű. Az ideo­ lógia olyan értékek és meggyőződések rend­ szere. Ezek az érdekellentétek bizonyos ponton kirobbannak és radikális változásokhoz vezet­ nek. az arisztokraták mégis gyakran erőszakhoz folya­ modtak azok ellen. oktatási rendszer) harmoni­ kusan kell együttműködniük. A feudális rendszerben például az arisztokraták hatalmát alátámasztotta az az elképzelés. amely az erősebb csoportok helyzetének megszilárdítását célozza a gyengébbek rovására. Ez igencsak egybecseng Durkheimnek a „társadalmi tények" korlátozó. olykor mindkét félnek az az érdeke. hogy melyik csoport az erősebb. Ezeknek harmonikusan kell illeszkedniük egymáshoz. hogy minden társadalmi cselekvés feltételez valamilyen struktúrát. Az éles egyenlőtlenségek következtében a társadalmi rendszerben „beépített" érdekellentétek alakul­ nak ki. Ez azt jelenti. Durkheim úgy vélte. ezért még a legszilárdabb társadalmi rendszer is az egymás­ sal szemben álló csoportok kényes egyensúlyára épül. hogy az embe­ rek egy kis csoportja „uralkodásra született". Ők a konfliktusok kialakulásában más tényező­ ket is fontosnak tartanak. Ugyanez a helyzet Durkheim szerint a társadalom esetében. o. Sok konfliktus a hatalom. fejezetben ismertettem (32-34. A különféle csopor­ tok által vallott értékek és a tagjaik által elérni kí­ vánt célok gyakran egyszerre tükröznek közös és ellentétes érdekeket. A legtöbb funkcionalista gondolkodó számára a társada­ lom egymáshoz szorosan kapcsolódó struktúrák­ ból álló.A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS amelyeket az utcán egymás mellett elhaladó ide­ genek végrehajtanak. mint Marx. így a tőké­ sek függnek a gyáraikban dolgozó munkaerőtől. A hatalmon lévők uralmának megtartása nagy­ részt az ideológiai befolyástól függ. bár szükség esetén erőszakot is alkalmazhatnak. hanem a test fiziológiája. mint amilyen valójában. Valószínűleg minden társadalomban van valamiféle általános egyetér­ tés az értékeket illetően. Ugyanakkor a konszenzus és a konfliktus híveinek álláspontjai közti távol­ ság megint csak nagyobbnak tűnik. Hatalom. egységes egész. A strukturálódás mindig feltételezi azt.). hogy tagjai körében általános konszenzus alakult ki az alapértékekről. például a faji csoportok vagy a politikai frakciók ellentéteit. Legfőbb felte­ véseiket Marxnak az osztálykonfliktusokról val­ lott nézeteivel világíthatjuk meg. lyez akkora hangsúlyt az osztályokra. Konszenzus és konfliktus kapcsolatának elem­ zésében hasznos fogalom az ideológia. akik­ től a bérüket kapják. mint a munkások a tőkésektől. hogy túllépjen az ellentéte­ ken. amelyek mindegyike részt vesz az élet­ folyamat fenntartásában. „külsődleges" jellegéről vallott nézetével. máj stb. amit Goffman „a struktúra dualitásának" nevez. Függetlenül attól. akik a hatalmukat meg mer­ ték kérdőjelezni. a szervezet léte veszélybe kerül. Marx szerint a társadalmak egyenlőtlen erőforrá­ sokkal rendelkező osztályokra bomlanak. ideológia és konfliktus mindig szoro­ san kapcsolódik egymáshoz. és természetesen mind­ egyikben találunk konfliktust is. akkor meg­ erősítjük és tartalommal töltjük meg épp azokat a szabályokat és konvenciókat. az azzal járó előnyök miatt alakul ki. máskor viszont fordított a helyzet. A test különféle feladatok ellátására speciali­ zálódott részekből (például agy. Másrészt amikor ezt a tu­ dást cselekvésünkben alkalmazzuk.

Sokkal inkább azt feltételezi. Ha­ gyományosan a férfiak töltötték be a társadalom hatalmi és vezető pozícióit. ízléssel és hajlamokkal bír. mint az ipari társadalmakban élő nőkhöz. Marx nézete alapvetően eltér a fenti álláspont­ tól. hogy a férfi „majdnem mindenestől a társadalom terméke". ha meg­ szűnnek az osztálykülönbségek. Újra kell gondolni az alapkérdéseket. Ezt az észrevételt kifejtve a férfiról így ír: „hajlamai. mint a többséghez tartozó (fehér) nőkkel. míg a nő „sokkal nagyobb mértékben a természet műve". míg a férfiak aktivitása a politika.elsősorban osztályjellegű .bár megoldásához alig-alig találunk támpontot műveikben. A feministák gyakran sérelmezik. törekvései és hangulatai nagyrészt kol­ lektív eredetűek. A fe­ minizmus nyomán össztűz zúdult a szociológia elméletében és módszertanában. hogy fenntartsák kiváltságos helyzetüket. Durkheim állítása azonban némi­ leg módosítva a társadalmi nem kialakulásának és természetének egyik lehetséges nézőpontját fogalmazza meg. A nők eb­ ből a kötött helyzetből szabadulnak fel. annyit megállapíthatunk. hogy a nemek közötti különbségek lényegében a fér­ fi és nő közötti. amelyben érintették ezt a kérdést. A feminista szociológiai megközelítésekben hangsúlyozzák. ha az általánosítás egy magasabb szintjére emeljük. A nő és a férfi hatalmi helyzeté­ nek különbségei azt a tényt tükrözik. és elsősorban ők gondoskodnak róla. Ez pedig úgy írható le. hogy a nemek közötti különbségek velünk született jellegzetességek. és a társadalmi világról kialakított koncepciók­ ban a férfiak jutottak uralkodó szerephez. akkor a nemek közötti különbségek mélyen gyökereznek minden tár­ sadalomban. Szerinte a nemek közötti különbségek a hata­ lom és a státus vonatkozásában lényegében más . összevetjük a Marx írásai­ ban előforduló kérdéssel. nem egyforma értelmezéseket alakítanak ki róla. . Ilyen körülmények között a nemtől függő tudás kulcs­ fontosságú erővé válik a fennálló társadalmi be­ rendezkedés állandósításában és a férfiuralom legitimálásában. Ez az álláspont nem feltétlenül je­ lenti annak elfogadását. mint a férfi. Bár a feminista nézőpontok sokfélesége miatt nehéz általánosságokban beszélni. és az ezekkel kapcsolatos vitákat is másként kell prezentálni. FEJEZET A nemek problémája A nemek problémája csak ritkán kerül közpon­ ti helyre a modern szociológia megalapítóinak a munkáiban. A nő a férfi „magántulajdonának" egyik formája lett a házasság intézményén keresztül. Úgy véli. hogy a nők képesek a gyermek megszülésére. Az utóbbi évtizedekben megerősödött a nő­ mozgalom. hogy a nő társa­ dalmi helyzetét és identitását reproduktív-gyer­ meknevelési szerepe alakítja. de sokkal hi­ hetőbb nézetté tehetjük. hogy egy kisebbségi csoporthoz tartozó nőknek (például az Egyesült Államokban élő feketéknek) sokkal több közös vonásuk van az adott kisebb­ ségi csoport férfi tagjaival. Más szóval a nő és a férfi eltérő identitás­ sal. Az a néhány bekezdés azonban. A kérdést a legjobban úgy mutathat­ juk be. hogy a hagyományos szo­ ciológiai elméletalkotás tagadta vagy figyelmen kívül hagyta a tudás „nemi" (gendered) jellegét. ezért az az érdekük. Durkheim az öngyil­ kosságról írva egy ízben megjegyzi. a munka és a háborúzás „nyilvános" szféráira összpontosul. sőt. és különböző né­ zőpontokból szemlélik a világot. mondták. biológiailag adott eltéréseken alapulnak. és „közelebb áll a természethez". Ily módon a férfi szük­ ségletei egészen mások. hanem az egész tudomány át­ fogó rekonstrukciójának igénye is felmerült. Nemcsak a szociológiában fennálló férfi­ uralmat támadták. Vagy esetleg azt találjuk. amelyet alkalmanként Durkheim feszeget. ha azt a problémát. mert a nő kevés­ bé szocializált. hogy a társadalmi világ elem­ zésekor a társadalmi nemet kell a középpontba állítani. magában a szociológia tárgyában is felfedezni vélt férfipár­ tiságra. hogy az emberi társadalom legkorábbi formáiban nem volt különbség ne­ mek és osztályok között. Manapság ezt az elemzést sem fogadnák el sokan.megosztottságot tükröznek. A női iden­ titást ugyanúgy a szocializáció határozza meg. mint a nőé" (Durkheim 2003a). Mivel a férfiak és a nők tapasztalatai eltérők. hogy egy meghatározott (például egy kisebb vadászó-gyűjtögető) kultúrából származó nő ka­ rakterében sokkal közelebb áll az adott kultúra férfi tagjaihoz. amely a nő és a férfi viselke­ dését meghatározó társadalmi különbségeket ala­ kítja. Nem az osztály az egyetlen tényező. Ma már Durkheim megállapítását ebben a formában aligha fogadná el bárki. Amennyiben ez az álláspont helytálló. mint a férfiét. ami a szociológiában és más tudomá­ nyokban is gyökeres változásokat indított el. hogy a feministák többsége szerint a tudás szervesen kapcsolódik a biológiai és társadalmi nem kérdéseihez.4. A férfi nő feletti hatal­ ma az osztálykülönbségekkel együtt jelent meg. lehetővé teszi egy alapvető elméleti dilemma körvonalazását . Például mondhatnánk. Hasonló tényezők az etnikai hovatartozás és a kulturális háttér is. élettársa viszont mindezekben a vonatkozásokban közvetlenebbül a saját orga­ nizmusa hatása alatt áll.

mivel az adott termelési . oldalon). etnikai hovatartozás.). vagy fordítva: a más területeken jelentkező tár­ sadalmi megosztottságok milyen mértékben ma­ gyarázhatók a nemek közti különbségekkel. hogy eladják termékeiket a vevőknek. hogy a fér­ fiak birtokolják és irányítják. számos olyan terület van még. de éppígy szerepet játszanak a munka jellegében bekövetkezett változások is. hogy a háttérbe szorultak. mert a társadalmi nem a nők és a férfiak identitása és viselkedése közötti össze­ függésekkel kapcsolatos. o. köz­ tük Judith Butlerre (1999) is hatott a posztmo­ dern gondolkodás. Hasonló gondolatokat fejtegetett Susan Faludi is. hogy Marx a modern társadalmakat kapitalista társadalmaknak tekinti. hogy a múltbeli szociológiai elemzések nagy része vagy figyelmen kívül hagyta a nőket. Több ilyen szerzőre. ma a férfiasság válságát éli ab­ ban a világban. hogy sikerül-e hatékony megoldást találni e dilemmára. amellyel a szocioló­ giának szembe kell néznie. úgy érzik. Ju­ dith Butler munkásságáról és a queer-elméletre gyakorolt hatásáról lesz még szó a 12. fejezetben (356. hogy a nemek közötti különbségeket mennyiben lehet megvilágítani más szociológiai fogalmakkal (osz­ tály. A tőkések versenyeznek egymással. ezért önbecsülésük is oda. / A „férfiasság válsága" az oktatás tárgyalásakor is szóba kerül ( 5 4 8 . és nem abban nyilvánul meg.). amelyet nem lehetett fi­ gyelmen kívül hagyni. Ugyanakkor önmagában még kevés. Mindez újabb és újabb techno­ lógiai újításokhoz vezet. amit „csiná­ lunk". és a válla­ latok csak akkor maradhatnak versenyben. és közvetlenül kapcsolódnak ah­ hoz a feminista kihíváshoz. o. hogy ki az ember. hogy a nők sikereket értek el. o. Épp ellenkezőleg. Kortársaitól a mai szocio­ lógusokig sokan vitatták a modern társadalom­ fejlődéssel kapcsolatos nézeteit. ahol a jellegzetesen női tevékenységeket és gondokat nem elemezték még Marx írásai komoly kihívást jelentettek a szocio­ lógiai elemzés számára. hogy ők vannak nyeregben. Pillanatnyilag kénytele­ nek vagyunk nyitva hagyni azt a kérdést. hanem folyton változik. mely szerint minden szférában a férfiak uralkodnak.). Ennek részben az lehet az oka. amely sajátos érdekekkel vagy jellemzőkkel bír. A szociológiai elméletalkotás legfontosabb jövőbeli feladatai egyértelműen annak fényében határoz­ hatók meg. sokan mások úgy látják. hogy „vissza­ csináljuk". A modern korban a válto­ zások hajtóereje az állandó gazdasági átalakulás. hogy légből kapott az a gondolat. Már említettem. akkor arra kell törekednünk. A kapitaliz­ mus minden korábbinál dinamikusabb gazdasá­ gi rendszer. ha a lehető legolcsóbban és leghatékonyabban állítják elő a termékeiket. kulturális háttér stb. Ha Butlernek (2004) igazat adva elfogadjuk.5 4 9 . Például az információtechnológia fejlődésével sok kevésbé képzett férfi fölöslegessé vált a tár­ sadalmi szükségletek szempontjából. Senki sem vitathatja igazán./ A feminista megközelítésekről bővebben lásd a 12. akár a „nők" olyan csoportot alkotnak. vagy rosszul értelmezte a női identitást és visel­ kedést. 1999) rámutat. A férfiképről szóló könyvében [Stiffed. hogy a társadalmi nem valami olyasmi. A modern világ kialakulása A marxista megközelítés Értékelés A harmadik dilemmával kapcsolatos problémák igen fontosak. Judith Butler kielégítő módon. A férfiak egy-egy csoportja még mindig bizakodó. ha az egyik csoport a másik csoport feletti hatalmának megerősítésére használja. amely a tőkés termelés szerves része. amelyről később lesz szó (lásd a 103-105. És bár végeztek új szociológiai vizsgá­ latokat a nőkről az utóbbi húsz évben. Egyes feminista szerzők szerint tévedés azt felté­ telezni. „Szexualitás és társadalmi nem" című feje­ zetet (364-369. Butler szerint a társadalmi nem korántsem állandó kategória.). hanem inkább abban. hogy mit csinál. hogy akár a „férfiak". hogy „a nők tanulmányozását beemelik a szociológiába".. amelyről azt hiszik.

A kapcso­ lódó keretes rész a kétféle gondolkodás néhány különbségét foglalja össze. hogy a társadalmi­ gazdasági élet a technikai tudás alapján. Marxnak a kapitalizmus jelentőségéről kidol­ gozott értelmezése számos követőre talált. Amikor 1989 után a Szovjetunióban és KeletEurópában összeomlott a kommunizmus. Ugyanakkor arra is törekszenek. hogy a kapitalizmust végül a szocialista rendszer fogja felváltani.Marx feltételezésével ellentétben .a gazdasági vállalkozás megszervezésé­ nek egyik sajátos módja . hogy Marx egyrészt túlbecsülte a tisztán gazdasági tényezők jelen­ tőségét a változásokban. De sokan úgy vélik. így kétségkívül együtt nő majd a gazda­ sági és politikai terjeszkedéssel. A tudomány. tékeinek .). Webernek a modern társadalmak természeté­ ről és a nyugati életformák világméretű elterje­ désének okairól vallott nézetei élesen szemben állnak Marx felfogásával. akik közül sokan jelentős mértékben finomították a marxi gondolatokat. hanem a kevésbé fej­ lett világ társadalmairól kialakított nézeteket is. Weber írásai tulajdonképpen „Marx kísérteté­ vel". másrészt pedig a kapi­ talizmus szerepe kevésbé volt meghatározó a modern társadalomfejlődésben.. (Meg kell azonban je­ gyeznünk. a marxi szellemi örökséggel folytatott. tehát nem minden teoretikus értene egyet mindegyik megállapítással. mint a többi dilem­ ma tényezői. A vallási értékeknek . amelyik Marxtól szár­ mazik. élet­ hosszig tartó küzdelemként jellemezhetők. hogy a változás mintái mennyire felelnek meg az egyik vagy a másik modellnek. o. Bár a nyugati marxis­ ták többsége már rég elvetette azt. Éppen ez az állítás A protestáns etika egyik fontos tétele. hogy termé­ keik számára új piacokat hódítsanak meg. a világ nagy részén hivatalos ideoló­ gia maradt a marxizmus. ami igazolni látszott a marxizmus kritikusainak kétkedését (Gamble 1999). vagy az.4. „Mi a szociológia?" című fejezetben ismertettem (34-35.nem vezethető vissza kifejezetten gazdasági változásokra. ami számukra azt bi­ zonyította. E szerzők többsége kétkedve fo­ gadta Marx meggyőződését. Marx szerint ezért a kapitalizmus állandóan ter­ jeszkedő rendszer.csupán egy a modern korszak társadalomfejlődését meghatározó fon­ tos tényezők közül. mint ahogy azt Marx gondolta. A racionalizálódás azt jelenti. hogy vannak még a kapitalizmusnak alternatívái. hogy a kapitalizmus valóban komoly szerepet játszott mai világunk létrejöt­ tében. Weber szerint a kapita­ lizmus . sokan a marxista gondolkodás „válságáról" beszéltek. Értékelés Vajon a modern társadalmak értelmezésének me­ lyik változata helyes: az. a liberálisok és a konzervatívok a második oszlop nézeteit teszik magukévá. A Weber által kimunkált alternatív álláspont a mai napig megőrizte jelentőségét. a haté­ konyság elvei szerint szerveződik. / Weber munkásságát az 1. hogy előnyt szerezzenek a vetélytársakkal szemben. Szinte min­ denki elismeri azt. a modern technológia és a bürokrácia fejlődését Weber együttesen „racionalizálódásnak" nevezi. amely az egész világot meghó­ dítja . Weber álláspontja Marx egyik legelső és legszigorúbb kritikusa Max Weber volt. A tudomány határozta meg a modern technoló­ giát.alapvető szerepük volt a kapitalista szemléletmód kialakulásában. és ol­ csón jussanak nyersanyagokhoz. és másképp elemezték a modern világot formáló tényezőket. Az ezzel a di­ lemmával kapcsolatos tényezők azonban sokkal inkább empirikus jellegűek. E szemléletmód kialakulása . amit Oroszor­ szág és más államok „létező szocializmusaként" emlegettek. A bürokrácia a sok embert magukban foglaló csoportok megszervezésének egyetlen hatékony módja. A modern társadalmak és a harma­ dik világ országainak fejlődési útját tényszerűen tanulmányozva feltárhatjuk. és ez feltehetőleg nem lesz másképp bár­ milyen jövőbeli szocialista társadalomban sem. Szerinte a nem gazdasági jellegű tényezők kulcsszerepet játszot­ tak a modern társadalom fejlődésében. Ezenkívül a két nézetrendszer eltérő politikai ál­ láspontokhoz is kötődik: a baloldali szerzők az első. FEJEZET folyamatban használt technológia hatékonyságá­ nak növelése az egyik módja annak. A kapitalista gazdaság me­ chanizmusainál meghatározóbbak a tudomány és a bürokrácia fejlődésének a következményei. munkaerőhöz. Számos más szerző viszont bírálta Marx nézeteit.ezzel magyarázható a nyugati ipar globális elterjedése.főként a puritanizmus ér­ . hogy mindkét táboron belül vannak eltérések. Nem csupán az iparosodott társadalmak vizsgálatának módszerét határozza meg.) A marxista és a weberiánus nézetek közötti kü­ lönbség a szociológia sok területére kihat. amelyik Webertől? A kutatók ebben a kérdésben is megosztottak.

A mai modern (kapitalista) társadalmak át­ meneti típusok. Ezek a posztmoder­ nizmushoz köthető gondolkodók úgy vélik. a nagytestvér-állam.végső soron a gazdasági egyenlőtlenségekből származnak.így például azok. Várható. A posztmodern társadalom nagyon pluralisztikus. Nincsenek többé olyan nagy narratívak vagy metanarratívák. A posztmodernitás fontos elméletalkotói közé tartozik a francia Jean Baudrillard is (munkás­ ságáról a 15. például a férfiak és nők közötti egyenlőtlenségekkel is. A nyugati befolyás növekedése a világon fő­ ként a kapitalista gazdasági rendszer terjeszkedő jellegéből fakad. A jövő fejlődését a társadalmi élet minden te­ rületén a racionalizálódás határozza meg. A férfi és a nő közötti egyenlőtlenség például nem magyarázható gaz­ dasági alapon. Mivel 1989-ben összeomlott a kelet-európai kommunizmus. hogy a jövőben gyöke­ resen átalakulnak. énképünk. amely kiegészül más. Ebben a folyamatban tulajdon identitásunk. a kü­ lönbözőség. 3. amelyek meghatározzák jellegüket. a sokféleség. Ez átmenet egy új korba (Hall-Jacques 1988). a történelemről vagy a társada­ lomról kialakított átfogó koncepciók. valamint a mobilitás. hogy az elektronikus médiumok szétzúzták a jelenünk és Posztmodernizmus A posztmodernizmus gondolatának hívei szerint a társadalomelmélet klasszikus gondolkodói ab­ ból indultak ki. Baudrillard úgy véli. ráadásul már a történelem sem létezik. 4 6 0 . sőt személyes történeteinkhez sem kapcsolódnak. o. 4. A legfontosabb hatalmi különbségek . Más szociológusok . tévéműsor és a világháló képei járják be a világot. Nincs többé védhető haladásfogalmunk.). Minden a változás folyamatában lévőnek látszik. a tömegfogyasztó. és haladás az eredménye . a marxi gondolatok a mai világban már kevésbé látszanak helytálló­ nak. amelyek meghatározzák a nők és a férfiak eltérő helyzetét . 5. Számtalan film. 4. értelmesnek tarthatnánk (Lyotard 1993). Egy szerzőcsoport így jellemezte ezt az állapotot: Világunk az átalakítás folyamatát éli. a decentralizálás és az internacionalizálódás pályája felfelé ível. de a mai elméletalkotók igyekeznek túllépni Mar­ xon és Weberen. „A média" című fejezetben lesz szó.A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS 1 03 arx és W e b e r összehasonlítása MARXISTA GONDOLATOK NAGY VONALAKBAN 1. 2. bár számos tudós továbbra is alkalmaz nagy vonalakban marxista megközelítéseket a modern világ előtt álló szociológiai kérdések boncolgatá­ sakor (Gamble 1999). A gazdasági hatalom elkülöníthető a más forrásból származóktól. A modern fejlődés legfontosabb mozgató­ rugója a termelés racionalizálódása. hogy a szociológusoknak fel kell hagyniuk az olyan elméletekkel. hogy általános történelmi mintákra leljen. Sok eszmével és értékkel találkozhatunk. A modern társadalmakat osztálykülönbségek tagolják. a nagyváros. Szerintük eleve bukásra ítéltetett Marx kísérlete. szubjekti­ vitásunk is átalakul.mára teljesen leírták Marxot. amelyeket . amelyeket Marx és Weber is igye­ kezett kidolgozni: a társadalmi változás átfogó értelmezéseivel. UJABB SZOCIOLÓGIAI ELMELETEK Az előbbiekben felvetett.. Ezt a világot in­ kább az új média uralja. míg a rugalmasság. 3. sokrétű. Minden modern társadalom a társadalmi és gazdasági szer­ veződésnek ugyanazon alapvető módjaitól függ. videofel­ vétel. Az osztálykülönbségek csak az egyenlőtlen­ ségek egyik típusát képezik a modern társadal­ makban. de ezeknek nem sok közük van a lakóhelyünk történetéhez.köztük korábbi marxisták is . a nemzetállam mind lejtőre kerültek.4 6 1 . Marx reményeivel el­ lentétben nem törvényszerű. hogy a posztmo­ dern világ csak szocialista lehet. 5. a megállíthatatlanul terjesz­ kedő lakótelepek. A Nyugat globális befolyása az ipari erőforrá­ sok birtoklásából és katonai erejéből származik. A modern fejlődés legfontosabb mozgató­ rugója a tőkés gazdasági mechanizmusok elter­ jedése. W E B E R I A N U S GONDOLATOK NAGY VONALAKBAN 1. amely „kiszakít" minket a múltból. a kommuni­ káció. A kapitalizmust a szocializmus valamilyen formája váltja majd fel.ez az elképzelés azonban ma már tarthatatlan. 2. hogy a történelemnek van valami iránya: „tart valahová". a modern világ kialaku­ lásával kapcsolatos dilemmák ma is fontosak. A tömeg­ termelés.

Világunk nagy része ma már afféle látszatuniverzum. De vajon a valódi személyt siratták-e az emberek? Baudril­ lard erre nemmel válaszolna. Meg akarta mu­ tatni. amelyik a fegyelmezést és a felügyele­ tet állítja a középpontba. A társadal­ mi életet sokkal inkább jelek és képek befolyá­ solják. Halála inkább egy szappanoperába illett. hanem médiaképekkel. A társadalom feletti hatalomra és ellen­ őrzésre vonatkozó gondolataiban központi helyet foglal el a diskurzus: egy konkrét témával kap­ csolatos beszéd. hogy „az élet feloldódik a tévében". Diana hercegnő a legtöbb ember számára csak a média közvetítése által létezett. üres vilá­ got teremtettek. nem csak Nagy-Britannia. Például Michel Foucault Bár tiltakozott. és kaotikus. az őrültségről és a szexualitás­ ról szóló írásaiban elemezte azoknak a modern intézményeknek (a börtönnek. Foucault pedig részben folytatta a gondolatme­ netüket. Baudrillard szerint a médiauralom korában a jelentés képek áramlásával jön létre.és gondolkodásmódok összes­ sége.4. FEJEZET Jean Baudrillard múltunk közti kapcsolatot.1 9 8 4 ) sokat merített a posztmodernizmus gondolatköréből. a kórháznak. az emberek nem valóságos eseményként élték meg . milyen óriási vál­ tozáson ment keresztül az őrültséggel kapcsola­ tos diskurzus a középkortól napjainkig. amelyeket közös feltevések egyesítenek. ha posztmodernistának nevez­ ték. a testről. Foucault fontos gondo­ latokat vetett fel a hatalom. során megkísérelt rávilágítani azokra a jelentés­ módosulásokra. megfigyelésében. „fo­ nákja" is. Michel Foucault ( 1 9 2 6 . az ideológia és a dis­ kurzus közötti kapcsolatról a modern szervezeti rendszerek vonatkozásában. hogy a felvilágosodás egyéni szabadsággal kapcsolatos eszméinek van egy másik oldala. amelyek a modern világ gon­ dolkodását elválasztják a megelőző korokétól. az iskolának) a kialakulását. A bűnről. Például amikor 1997-ben meghalt Diana walesi hercegnő. az egész világ gyászolta. mint pél­ dául a tévéműsorokban. Baudrillard-ra fiatalabb éveiben erősen hatott a marxizmus. Munkája . Szerinte azonban az elektronikus kommunikáció és a média terjesz­ kedése megcáfolta azt a marxista tételt.erre mondja Baudrillard. hogy a társadalmat gazdasági erők formálják. amelyben nem való­ ságos személyekkel vagy helyekkel érintkezünk. A szociológiában alapvetően fontos a hatalom vizsgálata: hogyan érik el céljaikat egyének és csoportok mások céljainak a rovására? A klaszszikus alapítók közül Marx és Weber különö­ sen nagy súlyt helyezett a hatalom kérdésére. amelyek az idők során egyre nagyobb szerepet játszottak a társadalom ellenőrzésében. Foucault például rámutatott.

analógiákkal pró­ bálják értelmezni az ismeretlent. amelyek nagyrészt épp azért láthatatlanok. a szocia­ lista elképzelés alapját alkotó értékek közül né­ hány . fontos téma. Jürgen Habermas. hogy jobbá tegyük a világot. kórházak. Hasonló megállapításokat lehet megfogalmazni a normális és deviáns tevé­ kenység.vagy beszédmódok korlátozásának hatékony eszköze lehet. hogy épp az ellenke­ zőjéről van szó: ma még inkább szükség van álta­ lános társadalomelméletekre. Például feltárta. akik az ismertre utalva. gondos­ kodás a gyengékről és az elesettekről . Foucault írásait átszövő. amely a betegséget és kezelését hangsúlyozza. A hatalom vagy autoritás birtokosainak szakértői diskurzusaival gyakran csak más „versenyképes" szakértői diskurzusok vehetik fel a versenyt. Foucault heve­ sen támadta a jelent: azokat a „bevett" fogalma­ kat. Ez a megközelítés. sőt akadt. Foucault épp az ellenkezőjét tűzte ki célul: a múltban kutakodva igyekezett értelmezni az ismertet. aki szerint az eszelős különleges észlelési „adottsággal" bírhat.).. Még ha el is fogadjuk. hogy a „szexualitás" fogalma nem min­ dig létezett.nem feledve. így a diskurzus a másféle gondolkodás.információk gyűjtése másokról. hanem a társadalmi fejlődés folya­ matai során jött létre. A modern társadalmakban viszont az „őrültség" fogalmát az orvostudományi diskurzus alakítot­ ta. Ulrich Beck és jóma­ gam is mind azt mondjuk. mert ismertek. ma már Foucault „archeoló­ giájaként" ismert. hogy viselkedésük irányítható legyen . o. Foucault megkísérelte feltárni a mai észjárások és gyakorlatok mögött meghúzódó fel­ tevéseket és a múlt felől közelítve „láthatóvá" tenni a jelent .minde­ nütt megjelenik egy olyan társadalomban. csak ezek töredékeit érthetjük meg. amely főként korai munkáira jellemző. Ezt az orvostudományi diskurzust támogatja és fenntartja az orvosok. a társa­ dalmi fejlődésről vagy a modernitásról. „Egészség. hogyan kapcsolódik a hatalom és a tudás a felügyeleti. hogy pozitív irányba befolyásoljuk a világot.más technológiai változásokkal együtt . nézeteket és struktúrákat. az őrültséggel vagy a szexualitással) kapcsolatos attitűdjeit.társadalmi közösség. hogy szertefoszlottak a marxi álmok a kapitaliz­ must felváltó szocialista alternatíváról. az épelméjűség és az őrültség stb. Foucault szerint a hatalom a diskurzuson keresz­ tül formálja az emberek különböző jelenségekkel (a bűnnel. A tudás az ellenőrzés szolgálatába állítható. NÉGY KORTÁRS SZOCIOLÓGUS Michel Foucault sok más gondolkodóra is hatott. betegség és fogyatékosság" című fejezetben (210. amely szerint eleve kudarcra ítélt minden kísér­ let. mai fogalmairól. Többségük azonban nem ért egyet a poszt­ modernista és foucault-i gondolatok magvával. egyenlőség.mindannyiunk számára jelentős társadalmi átalakulásokat eredményez­ nek. A kortárs társadalomelmélet-alkotók többsége el­ fogadja. Foucault radikálisan új társadalomelméleti megközelítése szemben áll a tudományos isme­ retek természetéről kialakult általános konszen­ zussal. / Foucault munkásságáról bővebben lesz szó a 8.még ma is nagyon eleven. Michel Foucault . A felügyelet . befolyásos hálózata. hogy az információtechnológia és az új kommunikációs rendszerek . és ezekre alapozva tehetünk is valamit azért. Manuel Castells. szakmai szervezetek és orvostudományi folyóira­ tok igen fejlett. hogy a szociális világ általános folyamatait megértsük. orvosszakértők. Más társadalomtudósoktól el­ térően. ame­ lyet a tömegkommunikáció erősödése jellemez. kényszerítési és fegyelmezési technológiákhoz.A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS 105 a középkorban az elmebetegeket mindenki ár­ talmatlannak tartotta. hogy nem alkotha­ tunk általános elméletet a társadalomról.

Tehát a családi életben tapasztalt egyenlőtlenség a nyilvánosságban mű­ ködő demokráciát is csorbítja. amelyekre Marx mutatott rá . Nancy Fraser (1989) rámutat. hogy a demokráciát gyakran férfiterepnek tekinti. In­ kább a kockázatok jellege változik. bizonytalanság­ nak tekinti. hanem egy olyan szakaszba lépünk. hogy sok marxi gondolat ma már idejétmúlt.4. Ma a kockázat nem annyira természeti veszély. Szerinte a megszokott. és nem is kell ilyet keresni: bebizonyosodott róla. A globális rend legfőbb jellemzője a kockázatkezelés. hanem inkább saját tár­ sadalmi fejlődésünk. amelyekre Baudrillard és mások utaltak. mint a nőknek. Ezt a nagyobb mértékű kontrollt leginkább úgy érhetjük el . A régi ipari társadalom eltűnőfélben van. Ulrich Beck: a globális kockázattársadalom Egy másik német szociológus. azt Beck kockázatnak. mintha az nemileg semleges volna. sok lehetőséget kínál a nyílt pár­ beszéd és vita kialakítására. Helyre kell állítani a gaz­ dasági folyamatok feletti ellenőrzést. A legtöbb parlamentben például a képviselők között kisebbségben vannak a nők. A közszolgálati televízió és rádió azonban. és Weberhez fordul alternatív gondolatokért. hogy Habermas a demokráciáról szólva úgy bánik az állampolgárisággal. A nyilvánosság lényegében a demokrácia kerete. Pedig az állampolgá­ riság fejlődése tipikusan úgy alakult. ha újra élet­ re keltjük azt. a mindennapi élet pedig kiszabadul a hagyomány és a szokás szorításá­ ból.mondja Habermas -. A demokratikus eljárások reformjával és a közösségi szervezetek és más helyi csoportok következetes bevonásá­ val megújíthatjuk a nyilvánosságot. Ennek ellenére a kapitalista gazdaságban megmaradt néhány alapvető prob­ léma. A nők számára fontos kérdések sokszor nem buk­ kannak fel a politikai vitákban. A kommunikatív cselekvés elméletében (1981) meg sem említi a nemeket. A modern kommunikációs médiumoknak valóban vannak olyan hatásaik. helyébe egy „kockázattársadalom" lép. valamint a tudomány és technika fejlődése által okozott bizonytalansá­ gokból. A bírálók rámutatnak. hogy a mai világ több kockázatot hordoz. A nők a családban például még mindig nagyrészt alárendeltek a férfiaknak. Feminista szerzők bírálták Habermast. A kapitalizmusnak nincs alternatívája. Ugyan­ akkor azt is felveti. Beck nem azt mondja. e médiumoknak alapvető szere­ pük lehet a demokrácia továbbfejlesztésében. mint a megelőző korok. mert már sokkal inkább azok irányítanak minket. Jürgen Habermas A tudomány és a technológia fejlődése új koc- . hogy óriási gazdagság lét­ rehozására képes. amit ő „nyilvánosságnak" nevez. hogy időről időre gazdasági visszaesés vagy vál­ ság következhet be. Ha például a televízió és a hírlapok működését kereskedelmi érdekek határozzák meg. Amit a posztmodernisták káosznak. rendezetlenségnek látnak. hogy az sok­ kal inkább kedvezett a férfiaknak. akár­ csak az internet. mert nem fordít elég figyelmet a gender és a demok­ rácia összefüggésére. Sze­ rintük Habermasnak azt is látnia kellene. Szerinte nem „a modernen túli" világban élünk. akkor ezek nem lehetnek a demokratikus vita fórumai. mint mi azokat. parlamentre és pártokra épülő demokratikus eljárások nem adnak megfe­ lelő alapot a kollektív döntéshez. amelyet ő „a második modernitás korának" nevez: a modern intézmé­ nyek globálissá válnak. Habermas főmű­ vében. hogy egyes marxi alapelvekhez továbbra is ragaszkodni kell. Mégis. hogy a demokrácia hajlamos kizárni a nők teljes jogú részvételét.például az. FEJEZET Jürgen Habermas: demokrácia és nyilvánosság Jürgen Habermas német szociológus felismeri.vagy bizonyta­ lanságforrásokból ered. Ulrich Beck is elutasítja a posztmodernizmust.

és ezt mindenki állandó helyzetnek tekintette. ha új kockázatokkal. milyen kockázattal jár az olyan új tech­ nológiák kifejlesztése. hogy kedvező esetben ezek véget vethetnek az éhezésnek a világ legszegényebb országaiban.).A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS kázati szituációkat hoz létre. sőt messzebb még jóval a robbanás után is szokatla­ nul magas sugárzási szintet mértek. ha eldöntöttük. a kul­ turális sokféleség elismerésére és elfogadására épülő rendszer. Ulrich Beck A társadalmunkban megjelenő kockázat másik példája a terrorizmus veszélye.például a terrorizmus és a környezetszennyezés . miért harcolunk. Inkább transznacionális együttműködést kell kialakítani az államok között. számolnia kell ezekkel a tényekkel. aki fontolgatja. Beck szerint a nemzetállam már nem tartha­ tó fenn a globális kockázat világában. hogy veszélyei térben. ugyanakkor nehezen mérhe­ tő kockázatokat is teremt. A tudomány és a technológia nyilvánvalóan sok haszonnal jár. Beck egyetért Habermasszal abban. Beck szerint az ilyen államok tudnák a legjobban meg­ oldani az egyes államok szintjén legyűrhetetlen­ nek látszó. A génkezelt termények pártolói például azt állít­ ják. nem várt egészségkárosító hatásuk is lehet. Erre példa a szerelem és a házasság területe. hanem globá­ lis következményekkel is járnak.tekintet nélkül életkorukra. A nemzetállam korlátolt néző­ pontja akadállyá válik. A mai kockázatok minden országot és minden társadalmi osztályt érintenek. mennyire tudhatják biztonság­ ban közösségüket a terrorista akciókkal szem­ ben. így például senki nem tudhatja. A mindennapi élet szintjén is sok döntésben megjelenik ma a kockázat. pél­ dául a globális felmelegedéssel kell szembenéz­ ni. A mesterséges kockázat sok formája .. mennyire számíthat boldogságra. Beck úgy véli. „Környezeti kockáza­ tok" című fejezetben lesz szó bővebben ( 7 4 6 748. de együttműködéssel kezelhető glo­ bális problémákat.veszélyes mértékű sugárzás­ nak voltak kitéve. Bár­ kinek. hanem a terroriz­ musnak a világon fellelhető okai ellen is. és magas a válások aránya. hogy ezek ve­ szélyt jelenthetnek. „Családok és intim kapcsolatok" című fejezetben lesz szó).áttöri az országhatárokat. Jó példa erre az 1986-ban az ukrajnai Csernobil atomerőművében történt robbanás: az erőmű közvetlen közelében élők mind . vagyis fel kell mérnie a kockázatokat. nemükre vagy státusukra . A 2 0 0 1 . amelyek nagyon különböznek a megelőző korok kockázataitól. A férfinak vagy nőnek e bizonytalan háttér ismeretében el kell döntenie. Ideálja egy kozmopolita. mert a vállalkozások nem kockáztattak meg nagyobb beruházásokat. hogy a nemzetközi terrorizmus elleni harc csak akkor kezdődhet.az ember nem házasból házas lett -. főként a szeptember 11-ét követő hónapokban. o. nem csupán személyes. Beck szerint a kockázattársadalom fontos as­ pektusa. időben és társa­ dalmilag nem korlátozottak. A szkeptikusok viszont azt mondják. A ter­ rorista támadások nyomán az államok átértékel­ ték a polgáraik szabadsága és biztonsága között teremtendő egyensúlyt is. társadalmi osztályukra.. A kozmopolita államok nemcsak a terrorizmus ellen küzdenek. Ugyanakkor a baleset hatásai sokkal távolabb is jelentkeztek: Európában. Például szoros kap­ csolat van a kockázat és a nemek viszonya között: kapcsolataikban sok új bizonytalanság bukkant fel (amiről a 7. / Beck gondolatairól a 22. A terrorizmus félelme világszerte megbéní­ totta a gazdaságokat. mint amilyen például a genetikai módosítás vagy a nanotechnológia. Ma sok pár él együtt há­ zasságon kívül. biz­ tonságra. hogy a tár­ sadalomban az utóbbi évtizedekben bekövetke- . olcsó élelmiszert biztosítanak mindenkinek. A fejlett társadalmakban a házasság még egy emberöltővel ezelőtt is a sze­ mélyes életben bekövetkezett változás meglehe­ tősen egyszerű folyamata volt . hogy viszonyt kezd vala­ kivel. szep­ tember 11-én New York és Washington ellen in­ tézett támadások után megváltozott az emberek véleménye arról.

A kockázatkezelés felelősségét nem lehet csak a politikusokra és a tudósokra hagyni: más csoportokat is be kell vonni. FEJEZET zett változások nem jelentik a társadalmi-politi­ kai reformkísérletek kudarcát. A férfiak és a nők már nem hagyományos szerepekből veszik identitá­ sukat. A nő „helye" valaha otthon volt. Castells szerint az információs tár­ sadalom ismertető jegye a hálózatok és a hálózat­ gazdaság (network economy) kialakulása. fogyasztóvédő vagy emberi jogi csoportok tevé­ kenységére. hogy az új gazdaság. Láthatjuk egy új terület kialakulását. mint Baudrillard-t. Nem a múltból merítjük Manuel Castells az identitásunkat. Manuel Castells: a hálózatgazdaság Manuel Castells marxistaként kezdte tudomá­ nyos pályafutását. hogy a bürokrácia növekedése „vasketrecbe" zár minket. kapitalista. Az utóbbi években azonban Castells eltávolodott a marxizmustól. mint a múltban. A szubpolitika szintjén kialakuló csoportok és mozgalmak ugyanakkor nagy hatást gyakorolhatnak a szok­ ványos politikai mechanizmusokra. A mai kapitalista gazdaság és társadalom azonban már egészen más.). A kapitalizmus terjedésének alap­ ja többé nem elsősorban a munkásosztály vagy az anyagi javak előállítása. Ez nem valamiféle forradalom révén fog bekö­ vetkezni. mára beépült a konvencionális politikai keretbe.és női identitások felépítésére. Ez a választóvonal mára el­ tűnt. amely a globális kommunikáció révén kialakítható kapcsolatok­ ra épül.yárosok és városi terek" című fejezetben lesz szó ( 6 9 6 698. Épp ellenkezőleg: az aktivizmus új formái jelennek meg. „Szervezetek és há­ lózatok" című fejezetben lesz szó (516-518. Sokat mond azonban a személyes identitásra és a min­ dennapi életre gyakorolt hatásukról. Castells meg­ állapításai Weber száz évvel korábbi megállapítá­ saira rímelnek. hogy a gé­ pek átveszik az uralmat világunk felett. Sem­ mi kétség. amelyet mi teremtettünk. Ez közvetlenül hat a csalá­ di szférára.. o. például ökológiai. aki úgy vélte. A hálózat­ társadalomban a személyes identitás sokkal nyi­ tottabb kérdéssé válik. hogy már nem irányíthatjuk teljes egészében azt a világot. a férfié pedig a „munkában". mint ahogyan Marx gondolta. o. hanem a pénzügyi tranzakciók elektronikus rendszereként" (2000. mintha a megvalósulás küszöbére ért volna: nem a mun­ kahelyeket megszüntető robotok vagy az életünk minden percét megfigyelő kormányzati számító­ gépek képében. hogyan hatnak ezek a változások a nemek viszonyára. Castells nem sokat árul el arról. amelyet Beck „szubpolitikának" nevez. / Castells városszociológiájáról a 21. Castells azonban nem szakadt el teljesen mar­ xi gyökereitől. o.. Castells így fogalmaz: „az emberiség rémálma.4. hanem a nemzetközi szervezetek és a nemzetközi kapitalizmus megfékezésében érde- . Ezzel utal a demokratikus politika formális mechanizmusain kívül műkö­ dő csoportok és szervezetek. Úgy véli. Castells az új globális gazdaságot „önműködő­ nek" nevezi: Habermashoz hasonlóan úgy véli. A média és a kommunikációs technológiák hatása kezdte foglalkoztatni. amely korábban az ökoaktivisták felségterületének számított.). / Castells „hálózattársadalomra" vonatkozó gon­ dolatairól átfogóbban a 16. 56.). A termelés inkább a távközlésre és a számítógépekre épül. A városszociológia szakértő­ jeként a városok vizsgálatában igyekezett alkal­ mazni a marxi gondolatokat. hogy vissza lehet nyer­ ni a globális piac feletti hatékonyabb ellenőrzést. általánosabban pedig a férfi. hanem másokkal érintkezve magunk alakítjuk ki. . Például a környezetvédelem feladata.

Castells következtetése. Például az országok kevésbé hatnak a gazdaságpolitikára. A gyors átalakulás világában a bizalom hagyo­ mányos formái rendre felbomlanak. A demokrácia még mindig nélkülözhe­ tetlen. amelyekre Beck utal . A másokba vetett bizalom alapját a helyi közösség képezte. növekszik a társadalmi reflexivitás: ez azt jelenti. és a népes­ ség nagy része jártas a számítógép-használatban. A fogamzásgátlás modern módszerei és a reprodukció szabályozásának más technoló­ giai formái révén a szülők ma már nemcsak arról dönthetnek. A hagyomá­ nyos családnak szinte minden formája a férfiak nők feletti uralmára épült. Például az emberek évszázadokig nem ismertek olyan módszert. Anthony Giddens: társadalmi reflexivitás írásaimban magam is kifejtem a mai világban zaj­ ló változások egy lehetséges elméleti megközelí­ tését. hány gyereket akarnak.fontos szerepük lehet. Amikor a társadalmak még jobban igazodtak a szokáshoz és a hagyomány­ hoz. A globális kor­ ban a nemzetek kétségtelenül veszítenek haj­ dani hatalmukból. Nézetem szerint azzal. nem kellett ezen töprengeniük. Ezek az új lehetőségek persze új etikai dilemmákat is ma­ guk után vonnak. haté­ kony jóléti állama van. Bíznunk kell az efféle hatóságokban. Ma afféle „elszabadult világban" élünk: egy olyan világban. az emberek a bevált cselekvési módokat kö­ vethették. A két nem egyre nagyobb egyenlősége nem korlátozódhat a szavazati jog- Anthony Giddens . mint régen. amely a világ legfejlet­ tebb információs társadalma. A csoportoknak. Ilyen csoportot alkot­ hatnak azok. Ha a nemzetek összefognak. hogy az információtechnológia gyakran lehet a helyi csoportok erősítésének. ami körülvesz minket életünk során. de azok is. hogy „elvont rendszerekben" bízunk: például az élelmiszer-minőséget. amelyekben a férfiak és a nők egyenlően vesznek részt. akikkel soha éle­ tünkben nem találkoztunk. akkor ismét megzabolázhatják az elszabadult világot. A globalizáltabb társadalomban azonban éle­ tünkre olyan emberek hatnak. Példának Finnországot hozza fel. A kor­ mányzatoknak azonban még így is jelentős ha­ talma marad. csak így háríthat­ juk el őket. amellyel hatékonyan korlátozhatták volna családjukban a gyermek­ áldást. amelyeken az előző nemzedékek meg se próbáltak gondol­ kodni. mert csak így nézhetünk szembe az előttünk álló kockázatokkal. és akik talán a világ tőlünk távoli részén élnek.a politi­ ka hivatalos keretein kívül működő szervezetek­ nek és mozgalmaknak . hanem még gyermekük nemét is kiválaszthatják. amelyet a Beck diagnózisában szereplő új kockázatok és bizonytalanságok jel­ lemeznek. ezt általában törvé­ nyek szentesítették. A bizalom azt jelenti.A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS 1 09 kelt országok közös törekvései révén. De a kockázat fogalmát ki kell egészí­ tenünk a bizalom fogalmával: az egyénekbe vagy intézményekbe vetett bizaloméval. Ugyanakkor Finnországnak jól felépített. Mi már magunk dönthetünk egy sor dologról. hogy az információ ko­ rában élünk. hogy semmiképp nem befolyásolhatjuk a jövőnket. de nem helyettesítik a megszokott demokratikus politikát. reflektálnunk kell arra. A demokrácia nem korlátozódhat a habermasi közszférára. akik az abortusz kedvezőbb meg­ ítéléséért folytatnak kampányt. a víztisztítást ellenőrző ál­ lami szervezetekben vagy a bankrendszer haté­ konyságában. mert a „szubpolitika" területén működő csoportok eltérő igényeket fogalmazhatnak meg és eltérő érdekeik lehetnek. A bizalom és a kockázat szorosan kapcsolódnak egymáshoz. amely alkalmazkodott az új gazdaság támasztotta szükségletekhez. hogy szüntelenül gondolkodnunk kell azon. Azért nem kell attól félnünk. a közösségek megújításának eszköze. A demokratikus kormányzatoknak ezeket a változatos igényeket és szempontokat figyelembe véve kell cseleked­ niük. Az ország minden iskolája az internetre kapcsolódik. A mindennapi életben kialakulhat „az érzelmek demokráciája": létrejöhetnek a csa­ ládi életnek azok a formái. akik épp az ellenkezőjében hisznek.

széles körben ható -. A globális átalakulás időszakát éljük. A szociológiai elmélet különféle „dilemmái" valóban olyan fogósak. Az újabb teoretikusok a társadalmi fejlődés kérdéseit boncolgatva igyekeztek meghaladni a marxi és weberi gondolatokat egyaránt. Weber és Durkheim megállapításaival? . 2. 4. mint a koráb­ bi idők változásai. A szociológián belüli állandó viták negyedik csomópontja a modern társadalmak fejlődésé­ nek elemzésével kapcsolatos. hanem abban is. A személyes élet demokratizálódása olyan mértéket ér el. A második dilemma azzal kapcsolatos. hogy a saját viselkedésünket próbáljuk tanulmányozni. hogyan gondol­ kodnak róla. Ennek okát nem nehéz megfejteni: az elméleti vitákat még a természettudományokban is nehéz eldönteni. a „kockázattársadalom". amely valószínűleg éppen olyan mélyreható . Mennyire kapcsolhatók össze a szociológiai elmélet újabb fejleményei Marx. hogy a kapcsolatok alapja a kölcsönös tisztelet. 3. még­ hozzá úgy. A szociológiában (és más társadalomtudo­ mányokban) az elméleti megközelítések sok­ féleségével találkozhatunk. hanem ki kell terjednie a személyes és családi szférára is. párbeszéd és tolerancia lesz. A két nézőpont ebben az esetben sem zárja ki teljes egészében egymást. hiszen komplex problémák adódnak abból.köztük nem gazdasági jellegű . Más teoretikusok bírálják a posztmoderniz­ must. mint amilyennek látszanak? 6. ÖSSZEFOGLALÁS 1. Mi alakítjuk a társadalmat. A szociológiai nézőpontok ütközése számos alapvető elméleti dilemmára mutat rá. Új elméleteket kell kidolgoz­ nunk. hogy be kell-e épülnie általános kategóriaként a szo­ ciológiai gondolkodásba. hogy a különböző szociológu­ soknak milyen a politikai meggyőződése. mondván.ra.tényezőkre kell helyeznünk a hangsúlyt? Az ebben a vitá­ ban elfoglalt álláspontokat bizonyos mértékig meghatározza. Webernek a protestáns etikáról szóló műve egyetlen elmélet vagy több középszintű elmélet? 3. vagy a társadalom alakít bennünket? Az al­ ternatívák közötti ellentét nem annyira éles. A feminista teoreti­ kusok nemcsak abban értek el változást. Mit tudhatunk meg a nyelv vizsgálata révén a társadalom vizsgálatáról? 4. hogy miként függ össze a konszenzus és a konfliktus. hogy a társadalmi élet e két vonatkozását miképpen köthetjük egymáshoz. vagy más . hogy mi a kap­ csolat az emberi cselekvés és a társadalmi struktúra között. mint amilyennek látszik. amelyek ma átformálják társadalmunkat. Castells. poli­ tikai beállítottsága. hogy ezekre építve jobbá is tehet­ jük. hogy megértsük azokat az új fejleménye­ ket. Az egyik főbb elméleti kérdés az. A klasszi- kusok . hogy még kidolgozhatunk átfogó elméleteket a társadalmi világról. Közéjük tartozik Habermas. a „közszféra". Beck. és a szociológiában sajátos nehézségekkel kell megküzdenünk.és világszerte. és az igazi probléma az. főként ahhoz. a társadalmi refle­ xivitás fogalmának megalkotói.gondolatai nagy társadalmi és gazdasági átalakulások idején születtek. A posztmodern gondolkodók tagadják.Marx. 7. 6. A nemek problémája valóban beilleszthető a meglévő elméleti nézőpontok közé? 5. vagy pedig az állandó konf­ liktust kell hangsúlyoznunk. 5. a „há­ lózatgazdaság" és Giddens. általános elméletet alkotni. A harmadik dilemma a társadalmi nem kér­ déséhez kapcsolódik. Vajon a modern világ változási folyamatait a kapitalista gazda­ sági fejlődés alakítja-e elsősorban. Az előbbiekben elemzett elméletek a legfontosabb erre irányuló törekvések közé tartoznak. hogy a társadalmakat harmonikusnak és rendezettnek kell-e felfognunk. és azt kell vizsgálnunk. hogy a történelemről vagy a társadalomról lehet még bármilyen nagy. KÖVETKEZTETÉS Mára talán elérkeztünk a szociológiai elmélet­ alkotás egy jelentős új szakaszához. 1. Durkheim és Weber . hogy a szociológusok ma már foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Miért fontos az elméleti gondolkodás a szociológiában? 2.

Anthony (1992): Capitalism and Modern Social Theory. Dews. Callinicos. Harvey. I INTERNETES FORRÁSOK Michel Foucault http ://foucault.lse. Gondolat. Budapest. Peter (szerk. Budapest. Blackwell.info Judith Butler http://www.ac. David (1989): The Condition of Postmodernity. Polity. Ulrich (2003): A kockázat-társadalom. Castells.theory. Cambridge University Press. Oxford. Judith (2004): Undoing Gender. Budapest. Giddens. Butler. Anthony (2005): Elszabadult világ: hogyan alakítja át életünket a globalizáció? Budapest. Út egy másik modernitásba. London.Századvég.uk/collections/sociology/whoswho/beck. Oxford.berkeley. Cambridge.habermasonline. Feminizmus és az identitás felforgatása. Giddens. Judith (2007): Problémás nem.edu/faculty/castells/ Anthony Giddens http://old. org Ulrich Beck http://www. Balassi. Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság .ac.htm Manuel Castells http://sociology. Átdolgozott kiadás.A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS 111 VASMANYO Beck.org.lse. Napvilág. Butler. Cambridge. Manuel (2007): Az évezred vége. Blackwell.uk/ctr-butl.uk/collections/meetthedirector/ . Routledge. Alex (1989): Against Post-Modernism: A Marxist Critique.htm Jürgen Habermas http ://www.) (2000): Habermas: A Critical Reader.

TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET A MINDENNAPI ÉLET VIZSGÁLATA NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Az „arc". a gesztusok és az érzelemkifejezés A nem verbális kommunikáció nemi vonatkozásai AZ INTERAKCIÓ TÁRSADALMI SZABÁLYAI Közös jelentések Garfinkel kísérletei „Interakciós vandalizmus" Reaktív kiáltások AZ ARC. A TEST ÉS A BESZÉD AZ INTERAKCIÓBAN Érintkezések Benyomáskeltés A személyes tér INTERAKCIÓ IDŐBEN ÉS TÉRBEN Kronometrikus idő A társadalmi élet és a tér-idő rend átalakulása A mindennapi élet kulturális és történelmi szemlélete Szociológiai vita a valóság társadalmi felépítéséről Társadalmi interakció a kibertérben KÖVETKEZTETÉS: GYŐZ A KÖZELSÉG KÉNYSZERE Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források .

Pél­ dául a súlyzózás egyik szakasza olyan gépekre épül. Néhányukkal csak az első edzésükön foglalkozott. Az udvarias figyelmetlen­ ség korántsem jelenti azt. hogy nem kell tolakodónak vélnie. hogy ész­ lelte a jelenlétét. és folyton keresztezik egymás útját. 1 9 7 1 ) . Ezalatt több száz emberrel ismerkedett meg. amikor megmutatta ne­ kik. Megint másokat alkalmi kap­ csolatok révén ismert meg. ellenségeskednie vagy bármi okból kerülnie. akik az edzőte­ remben megfordultak.udvarias figyel­ metlenségnek nevez. mivel a hét megha­ tározott napjain általában ugyanazok edzenek a központban. Az ember jelzi a másiknak. amelyeket nagyon közel raknak egymáshoz. Ez jó példa arra. Ebben a fizikai térben Eric csak úgy mozog­ hat. Az udvarias figyelmetlenség többé-kevésbé öntu­ datlan cselekvés. Ennek jelentőségét leginkább akkor láthatjuk.a sok helyzetben kölcsönösen elvárt . akkor általában köszönti az illetőt. néha vadidegenek között is félelem nélkül kell zajla­ nia.ft Eric már évek óta fitneszoktatóként dolgozik egy drága belvárosi egészségközpontban. hogy levegőnek nézzük a másikat. hogy szemkontaktust teremt valakivel. Másokkal többször is találkozott „spinning" (csoportos ke­ rékpározás) óráin. de alapvető jelentősége van tár­ sadalmi életünkben. Ha először találkoznak aznap. Az edzőteremben korlátozott a személyes tér. amelynek hatékonyan. hogyan használhatják a gépeket. Amikor az udvarias figyelmetlenség egymás mellett elhaladó idegenek között jelentkezik. mintha többé tudomást sem venne a másikról. . de aztán mindenki teszi a dolgát. amit Erving Goffman (1967. először távolabbról gyors pillantást vet­ nek egymásra. de elkerül minden olyan gesz­ tust. amikor átmennek egy másik géphez. majd másfelé néznek. Mi • JHH A konditeremben edzők viselkedése gyakran jó példa az udvarias figyelmetlenségre. mert a gépeket egymáshoz közel helyezik el. Amikor az utcán két ember elhalad egymás mellett. Az edzésben részt vevők közvetlenül egymás mellett dolgoznak. aki­ vel már legalább egyszer találkozott. az egyikük (a férfi) jelzi a másiknak (a nőnek). amely túlzottan tolakodónak minősülhetne.

de sose hosszan a másik szemébe nézve mutatják. ha egy másik etnikai csoport tagja halad el mellette. hónapról hónapra. Alighanem ba­ rátaival ebédelt. és hagy­ ja. nem máshol jár az eszük. Később ugyanazon az úton. mintha takargatnának valamit. sőt a szociológiai kutatás egyik legérde­ kesebb területe. amikor szokott (ami önmagában is fontos rutincselekvés). Ha egy nő mereven bámul egy férfit. hazament. amelyek során többé-kevésbé folyamatosan in­ terakcióba kerülünk másokkal. amelyiken jött. Ezek tanulmányozásából sokat megtudhatunk önmagunkról mint társadal­ mi lényekről és magáról a társadalmi életről is. Amikor egy ember életében alapvető változás tör­ ténik . szót válthatunk a barátainkkal vagy szinte gondolko­ . strukturálják. a munkában vagy egy tár­ sas összejövetelen találkozó idegenek vagy futó ismerősök szinte soha nem néznek ilyen hoszszan a másik szemébe. mert az például ellenséges szándékot jelezhet: köztudott. hogy nem hisz­ nek a másiknak. amire gyakorla­ tilag minden hétköznap sor kerül. hogy figyelnek. hogy érzelmei tükröződjenek az arcán. Pedig a társadalmi interakció látszólag teljesen jelentéktelen formáinak vizsgálata a szociológiá­ ban rendkívüli jelentőséggel bír. akkor azt a benyomást keltik.Ha mellém ülsz. Viszonylag korán elment otthonról. hétről hétre. hogyan tekintenek egymás­ ra. Ha viszont mindketten kerülik egymás tekintetét. sőt év­ ről évre történő ismételgetése alkotja. Még a beszélgetésbe elegyedett barátoknak is vigyázniuk kell. Gondolja csak végig olvasóm. Életünk vázát a hasonló viselkedésminták nap­ ról napra. Először is a mindennapos rutincselekvések. vagy legalábbis nem értik. Az utcán. távolról sem ér­ dektelen. Mindketten rendszeresen. Ha meregetnék a sze­ müket. este még esetleg kiruc­ cant más barátaival. megjárod! . for­ málják cselekvésünket. Ennek három oka van. mint a hétköznapokat. az annak a jele lehetne. amit mond. ha olyan példát veszünk. családtagja vagy kö­ zeli barátja. Természetesen nem ugyanazt a napi rutint követjük mindannyian.például befejezi az egyetemet és munkába A MINDENNAPI ÉLET VIZSGÁLATA Miért foglalkoztatnának minket a társas viselke­ dés efféle banális mozzanatai? Egy nap ezerszer is elhaladhatunk mások mellett az utcán.a buszon utazók mindent elkövetnek. bement az egyetemre. hogy megvédjék személyes terüket. mit csinált például tegnap és tegnapelőtt! Hétköznap bizonyára nagyjából akkor kelt fel. hogy a fajgyűlölő „gyűlöletbámulással" (hate stare) reagál. délután pedig újabb órákra ment vagy egyedül tanult. dás nélkül tehetünk valami jelentéktelen dolgot. akkor a másik rendszerint a kedvese. amelyben nem érvénye­ sül. és a hétvégét általában egészen másképp töltjük. de mindenképp furcsán viselkednek.

fejezetben is­ mertetett szimbolikus interakcionista szemlélet középpontjában épp a valóság társadalmi fel­ építésének ez az elképzelése áll. Ekman kutatásai . Harmadszor: a mindennapok társadalmi inter­ akciójának tanulmányozása az átfogóbb társa­ dalmi rendszerek és intézmények működését is megvilágítja. rendszerint gyökeresen meg kell változtat­ nia a napi rutinját is. A közös­ ség tagjainak képeket mutattak. Az „arc". Két konkrét példával érzékeltetem majd a mikro. mindennapos gyakorlatok. amelyre később ( 1 3 2 . sőt szorosan kapcsolódnak ezek­ hez. az egyének hát­ terüktől. FACS). A nem verbális kommunikációt néha „testbeszédnek" is nevezik. nem válnak el a könyvem későbbi fejezeteiben tárgyalt átfogó kérdésektől. ame­ lyeket a társadalmi interakcióval foglalkozó szo­ ciológusok vizsgálnak. például a nemek vagy a társadalmi osztályok problémájától. Valójában minden kiterjedt társa­ dalmi rendszer a társadalmi interakció minden­ napi életünkben megfigyelhető mintáira épül. Más szóval a valóság nem állandó. o. Ebben a fejezetben rámutatok arra is. FEJEZET áll -.5. akiket szemé­ lyesen nem ismer. hogyan közölhetjük a nyelv révén mondaniva­ lónkat másokkal úgy. hiszen elképzelhető. Bár ezt egyesek vitatták. amit szavakban megfogalmaztunk. Másodszor: a mindennapi élet vizsgálata fel­ tárja. a normák és a közös elvárások. Vizsgáljuk meg újból azt az esetet. Ezután rátérünk a min­ dennapi beszéd elemzésére.1 3 3 . a maga állandóan nyüzsgő tömegével és személytelen kapcsolataival. egészen más a helyzet. A modern társadalmakban az em­ berek többsége városlakó. hogy jelentése ne csorbul­ jon. érdekeiktől és motivációiktól függően különbözőképpen látják a valóságot. vagyis megnézzük. Ugyanakkor elismeri. amikor két járókelő elhalad egymás mellett az utcán! Ha ezt az eseményt önmagá­ ban nézzük. hogy ezek széles körben elterjedt. düh. hogy az apró-cseprő. mint a szerepek. Bár a társas viselkedést bizonyos mértékig olyan erők vezérlik. mert az érzelmeket a lehető legkülönfélébb módokon azonosítják és osztá­ lyozzák. statikus. Ha azonban az ilyen interakciók sokaságát együtt vizsgáljuk. gesztusokkal vagy testmozdulatokkal közölhetünk. hogy vizsgála­ tai nem szolgálnak cáfolhatatlan bizonyítékkal. jelentést arckifejezésekkel. hanem emberi interakciók során keletkezik. undor. illetve a 1 2 3 . Paul Ekman és kollégái kifejlesztették az úgynevezett arckifejezés-kódoló rendszert (Fa­ cial Action Coding System. amelyekkel mindannyian élünk a másokkal foly­ tatott interakciókban. Ekman .mintha alá­ támasztanák Darwin állítását. hogy minden emberben meg­ vannak az érzelemkifejezés alapvető módjai. mert jellemzően azért használjuk az ilyen nem verbális jeleket.1 2 4 . félelem. hogy milyen érzel­ mek kifejezése volt a cél. NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ A társadalmi interakcióhoz a nem verbális kom­ munikáció számos formája szükséges: informá­ ciót. Ekman és Friesen egy elszigetelt új-guineai közösségben végzett megfigyeléseket. Mivel az egyén képes a kreatív cselekvésre. a gesztusok és az érzelemkifejezés A nem verbális kommunikáció egyik legfonto­ sabb része az érzelmek arcjátékkal való kifeje­ zése. Az udvarias figyelmetlenség is egyike a mechanizmusoknak.amelyek során egészen különböző kulturális hátterű em­ berek érzelmi reakcióit vizsgálta . ám ez félrevezető. és folyamatosan kap­ csolatba kerül olyan emberekkel. hogyan alakíthatja az ember kreatív módon a valóságot. amellyel le­ írható az arcizmoknak az egyes kifejezéseket létrehozó mozgása (Ekman-Friesen 1978).). Ezt nem nehéz bizonyítani. / A 4.. döntései és tet­ tei révén folyton alakítja a valóságot. Az 1. Charles Darwin. amelynek addig szinte semmi­ lyen kapcsolata nem volt a külvilággal. így próbáltak valamivel pontosabb szabályokat al­ kotni egy olyan területen. o. szomorúság.) visszatérünk. ol­ dalon). hogy hiteltelenítsük vagy éppen kiegészítsük azt.és makroszociológia összefüggését (lásd a keretes részeket a 118. akkor közvetlenül nyilván nem so­ kat árul el a társadalmi szerveződés nagyobb és időben állandóbb formáiról. Ekman szerint mindez alátámasztja azt a né­ zetet. hogy az érzelmek mimikával való kifejezé­ se és annak értelmezése az ember veleszületett képessége. tanult kulturális tapasztalatok. meglepetés). de azután kialakul egy új és igen stabil szokásrendszer. „A szociológiai elméletalkotás" című feje­ zetben elméleti szempontból vizsgáltam a min­ dennapi társadalmi interakciók és a nagyobb társadalmi struktúrák kapcsolatát (109-110. amely mindig is nyi­ tott volt a következetlen vagy ellentmondásos értelmezések előtt. Ebben a fejezetben szó lesz a nem verbális jel­ zésekről (az arckifejezésekről. amelyek hatféle érzelmet tükröző arckifejezést ábrázoltak (öröm.. az evolúcióelmélet aty­ ja megállapította. a gesztusokról). és az új-guineaiak felismerték. amelyek megadják a városi élet jellegét.

amelyeken Paul Ekman örökítette meg egy világtól elzárt új-guineai törzs tagjának az arcki­ fejezéseit. amit szavakban nem közölnek: hogy mennyire őszinték hozzánk és hogy bízhatunk-e bennük. gúnyolód­ hatunk vagy kifejezhetjük kételkedésünket. hogy mutassa meg. amely a felnőttek érzelemkifejezésében is megfigyelhető. amit gondolunk. Tehát má­ sok mimikájából és gesztusaiból kitalálhatjuk azt is. A csecsemők például a savanyú ízekre olyan arcjátékkal reagálnak. hogy meghalt a gyermeke. Pél­ dául a különböző kultúrákban az emberek más­ ként mosolyognak: eltér az ajkak és más arcizmok mozgása. ez a gesztus azonban másutt ismeretlen. hogy milyen helyzetekben tartjuk azokat megfelelőnek. Eibl-Eibesfeldt (1973) hat. egyes népek mintha egyáltalán nem ismernének (Bull 1 9 8 3 ) . hogy igen. c) dühödten harcra készülődne. Egyes társadal­ makban például a bólintás tagadást jelent. d) meglátna egy döglött disznót. Bizonyos gesztusokat. hogy a szóban forgó sze­ mély megpróbál félrevezetni minket. ha egy történet szereplőjeként a) meg­ örülne most érkezett barátjának. Bár az érzelmek mimikával való kifejezése a je­ lek szerint részben belülről meghatározott. amivel éppen foglalkoz­ tak. amikor nyilvánvalóan örömüket lelték abban. milyen mértékben azonos az arckifejezésük bizonyos érzelmi helyzetekben a halló-látó gyerekekével. Ugyan­ így Olaszország egyes részein például dicséret­ képpen a kiegyenesített mutatóujjukat az arc közepéhez illesztik és megforgatják. Mivel ezt a viselkedést másoktól nem leshettek el. valamint azt. A gyerekek mosolyogtak. A nem verbális úton akaratlanul keltett benyo­ mások árulkodóak lehetnek. hogy az alapvető érzelemkifejezési módok minden népnél azonosak. ha többször is megpróbáltak valamilyen nem tetsző tárgyat a kezükbe adni. de számos egyéb finom jelzés is létezik. válaszaik csak belülről megha­ tározottak lehettek. b) megtudná. Alighanem az elpirulás a leg­ nyilvánvalóbb példa a szavakban megfogalma­ zott jelentésnek ellentmondó fizikai jelekre. Mivel az interakciókat a tágabb társadalmi kör- . Az izza­ dás. A nem verbális kommunikáció nemi vonatkozásai Vajon van a mindennapi társadalmi interakció­ nak nemi vetülete? Joggal hihetjük. Például a gyakorlott meg­ figyelő gyakran a nem verbális jelekből is követ­ keztetni tud a félrevezetési szándékra. vagy ezek segítségével szavak nélkül kommunikálunk. amely hason­ ló a felnőttek undorodó arckifejezéséhez (csücsö­ rítenek és összevonják a szemöldöküket). indivi­ duális és kulturális tényezők alakítják az arcmoz­ gások pontos formáját. hogy a szavaink nem pontosan azt fejezik ki. a fészkelődés. amely már jó ideje ott hever. a kutatók bizonyíthatták azt a feltevést. amikor megszagoltak egy szokatlan illatú tárgyat. amelyek az összes vagy akár a legtöbb kultúrában azonos jelentést hordoznának. a merev tekintet vagy az oldal­ pillantások. amelyeket az európai­ ak vagy az amerikaiak nagyon gyakran használ­ nak (például a rámutatást). milyen volna az arckifejezése. míg az angol-amerikai kultúrában éppen az ellenkező­ jét. hiszen gyakran azt jelzik. Nincsenek olyan gesztusok vagy testtartások. a hosszan az arcra erőltetett kifejezés (az őszinte általában négy-öt másodperc múltán eltűnik) azt mutathatják. eredményeit azonban más típusú kutatások is alátámasztják. és homlokukat ráncolták. valamint a mosoly időtartama is.J TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET E fényképek segítségével. Mindhárom módon tréfálkozhatunk. Az arckifejezések­ hez hasonlóan gesztusokkal és testtartásunkkal is folyamatosan árnyaljuk mondandónkat. Ekman ezt a férfit arra kérte. szü­ letésétől fogva siket és vak gyermekkel végzett vizsgálata során azt próbálta megfigyelni. amelyeket mások érzékelhetnek. Az FACS-rendszer haszná­ latával Ekman és Friesen azonosítottak egy sor olyan finom arcizommozgást az újszülött csecse­ mőnél. felvonták a szemöldöküket meglepetésük­ ben.

fejezetben már írtam. kerülheti a férfi tekintetét úgy. míg a nők tartása zártabb. nem sok haszna. hogyan kapcsolódik egy lát­ szólag a mikroszociológia felségterületéhez tar­ tozó esemény . lábukat keresztbe rakják. Ez megmutatja. mintha az efféle interakciók elszigetelt esetek volnának. hogy férfiak nőket zaklatnak. egyenesen ül­ nek. ak­ kor a nő általában hamarabb elfordul. hogy ezt rendjén valónak vegyék). Vizsgálatok igazolják. Giddens 1984). Bár az ilyen esetek önmagukban látszólag lényegtelenek. hogy jó modorra tanítjuk az embereket. mint egy . Az efféle interakció az egymás számára idegen férfiak és nők között zajló utcai beszédre jellemző (Gardner 1995). Azokban a társadalmakban. hogy a probléma végleges megoldásához a nemek kö­ zötti egyenlőtlenség olyan formáinak megszünte­ tésére kell törekedni. hogy a férfiak és a nők eltérően láthatják és fejezhetik ki a verbá­ lis és a nem verbális kommunikációt egyaránt. Ha egy férfi bámul egy nőt. A férfiak a nőknél nagyobb te­ ret foglalnak el.úgy fordul elő. Sosem érthetjük meg teljesen ezeket az inter­ akciókat. és csak akkor lehet megérteni. akkor ezt „természetesnek" vagy „ártatlannak" tekinthetik.férfiak egy csoportja verbálisan zaklat egy utcán sétáló nőt . a férfiak valószínűleg bátrabban kezdeményeznek szemkontaktust idegenekkel. akivel beszélnek. a társadalom álta­ lánosabb jegyeinek. egyetlen interakció vizs­ gálatával.és makroelemzés. hogy ezek a látszólag jelentékte­ len mikroszintű interakciók erősítik a társadal­ munkban általánosabb. hogy másfelé néz vagy meg­ szakítja az interakciót. vagy mint­ ha megelőzhetnénk őket azzal. kezüket az ölükbe teszik. Vizsgálatok mutatták meg azt is. nyezet formálja. például az osztály. Ebben a keretes részben arra hozok példát. hogy a nők nyilvánvalóbban (arcjátékkal) feje­ zik ki érzelmeiket. a nemek közötti egyenlőtlen­ ség nagyobb rendszeréhez kapcsolta.és makroszociológiát.és közéletben egyaránt. ha azt is figyelembe vesszük. ha a kérdést ennyi­ re egyszerűsítve szemléljük. mint a nők. a férfiak beszélgetés közben sokkal gyakrabban érintik meg a nőket. A szociológu­ sok azt állítják. és mindenütt megjelenik a nemi erőszak veszélye. nem meglepő. a közvetlen interak­ ciókban megfigyelhető mindennapi viselkedés vizsgálata és makroszociológia. hogy a kéretlen interakció e típusa különböző színtereken .és makroszint közötti kapcsolat megértésével beláthatjuk. amikor állnak vagy ülnek. a nők testileg kiszolgálta­ tottak. de gyakrabban meg is szakítják a szemkontaktust. Ha viszont egy nő bámul egy férfit. hogyan alakul a nemek hierarchiája az adott társadalomban. Vegyük például az egyik leggyakoribb nem verbális ki­ fejezésmódot. ha nem kötjük össze ekképp a mikro. hogy a nők gyakran sértőnek találják. A mikro. Carol Brooks Gardner egy 1995-ös tanulmányá­ ban (Passing By: Gender and Public Harassment) megállapítja. A szemkontaktus egyik formája. összessé­ gükben erősítik a nemek közötti egyenlőtlenség mintáit (Burgoon et al. akkor ezt gyakran kihívónak.amelyek közül legismer­ tebb az építési terület környéke . Gardner például azt a jelenséget. mint a nők: lábukat terpesztve hátra­ dőlnek. milyen „jelentésbeli" ellentmondá­ sok lehetnek a nem verbális kommunikáció azo­ nos formái között. A társadalmi nem és a nemi szerepek értelmezését nagyban befolyásolják társadalmi tényezők. és általában összefüggenek a társadalomban meg­ szerzett hatalom és helyzet kérdésével is. A nem verbális kommunikációban más nemi különbségeket is megfigyelhetünk. hogy a férfiak általában fesztelenebbül ülnek. hogy szoros kapcso­ lat van a mikroszoáológia. mint a férfiak. ahol ál­ talában a férfiak töltenek be domináns szerepet a nőkkel szemben a magán. Úgy tűnhet. hogyan kapcsolódik össze a mikro. Bár egy-egy nő zaklatása elemezhető mikroszociológiai szinten. a szemkontaktust! Ezt az egyének sokféleképpen használják: gyakran ezzel keltik fel valaki figyelmét vagy kezdeményeznek társas interakciót. mert terpeszkedve ülnek. mert általában távolabb állnak attól. mint for­ dítva (a nőktől pedig elvárják.vagy nemi hierarchia vizsgálata között (Knorr-Cetina-Cicourel 1981. 1996). a bámulás megvilágítja. A nők általában közelebb állnak ahhoz. Ezek az összefüggések napi életünk szokványos inter­ akcióiban is világosan megmutatkoznak. hogy a köztereken a fér­ fiak vannak előnyben. ha a nőt ez feszélyezi. ha egy férfi szemkontaktust kezdeményez egy nővel. makroszinten kialakult egyenlőtlenséget. szexuális kezdeményezésnek tekintik. amelyet az jelenít meg leginkább. E gondolatmenet szerint a nők a szemkontaktus­ sal és az arcjátékkal jóváhagyást keresnek. akihez beszélnek.a makroszociológia tárgyát alkotó nagyobb kérdésekhez.•J FEJEZET Nők és férfiak a köztereken Az 7. és hogy gyakrabban keresik a másik tekintetét. amelyekből az efféle inter­ akciók erednek. és mert irányító szere­ püket a gyakoribb fizikai érintkezéssel mutatják.

mert min­ dennapi társas életünk stabilitása és értelme arra épül. Hét tizennyolckor felkeltem az ágyból. Ám a társadalmi kontextus ismerete nélkül „B" válaszai látszólag nincsenek összefüggésben „A" közléseivel. társalgás (alkalmi verbális érintkezés) for­ májában zajlik.. hogy a tár­ sadalom egészében a férfiak hatalommal bírnak a nők felett (Young 1990).. A kifejezés Harold Garfinkeltől ered. B: Az nem okoz gondot. mint az a kérdés szavaiból következne. Gyak­ ran csak úgy tudunk értelmezni valamilyen köz­ lést egy beszélgetésben. közös tudásra építenek. az anyagi helyzetem. általában anélkül. Ha valaki azt kérdezi a másiktól: „Mit csináltál tegnap?". Minden kérdést vagy megjegyzést elkerülhetetlenül olyan hosszadal- Közös jelentések A mindennapi társalgás legjelentéktelenebb for­ mái is feltételezik. hogy beszélgessenek valamelyik barátjukkal vagy ro­ konukkal. hogy mit miért mondunk. hogy egy albérlőjelölt és a háziúr között folyik: van olyan tulajdonos. amelyek segítségé­ vel mindennapi beszélgetéseinket szervezzük. hogy még a legkifinomultabb számítógépet sem sikerült mind ez idáig beprogramozni az emberi beszélgetésre. az már baj! Vajon mi történik itt? Milyen kapcsolat van a két beszélő között? A beszélgetés rögtön érthetővé vá­ lik. Garfinkel a kísérlet résztvevőit arra kérte. „A napnak melyik részére gondolsz?" és így tovább. hogy ismerjük a kérdezőt. Ha ezeket nem tekinthetnénk telje­ sen kézenfekvőnek. Vagyis a kommunikáció nem verbális formáinak mikroszintű vizsgálata olyan rejtett je­ leket tárhat fel. hogy vannak közös kimondatlan kulturális feltevéseink arra vonatkozóan. hogy tudatosan figyelnénk rájuk. a tanulmányi eredményem. AZ INTERAKCIÓ TÁRSADALMI SZABÁLYAI Bár viselkedésünkben. hogy vagy! Miért zavarja meg az embereket. akinek semmi gondja a gyerekkel. a válasz nem annyira egyértelmű. részben pe­ dig a beszélgetés társadalmi kontextusa hordozza. amelyekkel az emberek mások tetteit és szavait értelmezik. hogy minden véletlenszerű vagy általános kijelentésnek kide­ rüljön a pontos jelentése.. Nézzük a következő beszélgetést (Heritage 1985)! A: Van egy tizennégy éves fiam. Az etnometodológia az „etnomódszerek" kuta­ tása. akkor meg kellett kérdezni: „Hogy érted azt. ha ismerjük a társadal­ mi kontextusát. amelyek azt mutatják. A hétköznapi társalgásban hasz­ nált szavaknak nincs pontos jelentésük." A kérdésre adandó választ többek között az segít meghatározni. hogy az illető rendszerint mit csinál a hét egy adott napján. B: Jaj. ha valaki nem tart be egy ilyen jelentéktelennek látszó beszél­ getési konvenciót? Egyszerűen azért. „S" pedig a barátja): S: Hogy vagy? E: Mármint milyen szempontból? Az egész­ ségem. illetve mások magatartá­ sának értelmezésekor rutinszerűen használunk nem verbális eszközöket. Vagyis a jelentést részben szavak közvetítik. a fürdő­ szobába mentem és elkezdtem mosni a fogamat. akinek munkájáról az alábbiakban lesz szó. Mindannyian használunk ilyen értel­ mezési módszereket interakcióinkban. Egy nap hosszú idő. A szociológusok mindig úgy tar­ tották. vagyis az olyan népi vagy laikus eljárások vizsgálata.) Ide figyelj! Én csak udvarias akartam lenni! Iga­ zából egy csöppet sem érdekel.. és törekedjenek arra. interakcióink jó része a másokkal folytatott informális beszélgetések során. Tulajdonképpen még a . hogy szép?".TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET férfi tenné. Harold Garfinkel (1963) önként jelentkező egye­ temistákkal végzett kísérletei világították meg. A: Van egy kutyám is. Ha valaki azt mondta: „Szép napot!". milyen tevékenységeket szoktunk együtt végez­ ni. S: (Elvörösödik és hirtelen kikel magából. Hét tizenkilenckor megnyitottam a zuhanyt. amely a szavakban nem jelenik meg. hogy a nyelv a társadalmi élet alapvető tényezője. hogy a lakói kutyát-macskát tartsanak. Az így létrejött beszél­ getések egyike a következőképpen zajlott le („E" a kísérletben részt vevő diák. Garfinkel kísérletei Az „alapkövetelményeket". és logikus lenne azt válaszolni: „Hét óra tizenhatkor felébredtem. Újabban viszont kialakult egy olyan megközelítés. és mon­ dandónkat a szavakat alátámasztó kimondatlan feltevésekkel pontosítjuk. hogy a beszélgetők sokrétű. legfelszínesebb csevegés is annyira összetett. tudjuk. amelynek középpontjában az áll. de nem engedi. illetve azt is. amint megtudjuk. miképpen használják az emberek a nyelvet a mindennapi élet szokásos helyzeteiben. a lelki nyugalmam vagy a. akkor nem tudnánk értelmes kommunikációt folytatni.

Nincs eb­ ben semmi rossz mindaddig. hogy napi életünk stabilitását és egységét megőrizzük. a mai vendége! Először is mindketten kérünk ásványvizet és ét­ lapot. amelyekben az emberek beszélgetési módsze­ reikkel „kevernek bajt"? Egy amerikai vizsgálat során a New York-i járókelők és az „utca népe" közötti szóváltásokat elemezve próbálták meg­ érteni. A szellemeskedés. Ha bármire szükségünk lenne. Jeff vagyok. mint az egyetemisták Garfinkel kísérleteiben: nem kérdezősködik olyan helyzet­ ben. a beszélgetőtársat megpró­ báljuk megtréfálni. De mi van a való világ helyzeteivel. ha valaki megszegi . FEJEZET hanem megtagadja az értelmes választ. a tréfa éppen a beszédhez kapcsolódó kimondatlan feltevések szándékos félreértéséből táplálkozik. megszakítások és átfedések).5. hogy a beszélgetést szeretnénk elhárítani.a legkisebb töltelékszavaktól (például „hmmm" és „á!") a szóváltás pontos időbeli menetéig (szüne­ tek. akkor veszélyben érezhetjük magunkat.. zavartakká vagy bizonyta­ lanokká válunk. .igazodnak a hanglejtésbeli váltásokhoz. megjegyzés vagy kérdés értelmezésé­ hez. mint már említettem. A társal­ gáselemzésnek nevezett technikát alkalmazva összehasonlították a kiválasztott utcai szóváltá­ sokat a mindennapi társalgás mintáival. A gyerek tehát éppen ellentétes módon válaszol a szülő kérdéseire. „B" szándékosan „félreérti" „A" kérdését. hogy igyekszünk felhívni a figyelmet egy köz­ lés kétértelműségére. hogy a félreér­ tés célja a másik megnevettetése. vagyis vé­ gül is ezt mondja: „Törődj a magad dolgával!" A fenti első kérdésre egy másik ember más helyzetben egészen más választ adhat. ezért jár súlyos következményekkel a felrúgása. Nagyon reméljük. a vál­ takozó megszólalásban. A társal­ gáselemzés olyan módszer.. ha az egyik fél „nem hajlandó együtt­ működni". Az én specialitásom a coq au vin. amikor ezt mondja: „Üdv. borlap nem kell. Ennek a célja lehet az. A beszélők kölcsönösen figyelnek egymásra." mas „pontosítási műveletnek" kellene követnie. Ami tehát első látásra jelen­ téktelen beszélgetési konvenció. Akkor vagyunk a legnyugodtabbak. hogy finom lesz az étel. amellyel egy beszélge­ tés jelentése minden szempontból vizsgálható . A mindennapi beszélgetés sok „szabálya" csak akkor válik nyilvánvalóvá. az egyik leg­ főbb módja annak. miért tekintik a járókelők gyakran prob­ lematikusnak az efféle interakciókat. A mindennapi társalgás általá­ ban úgy zajlik. Meg kell jegyeznünk. hogy válaszul ironikusan kifejezhesse aggodalmát vagy rosszkedvét. Garfinkel egyetemistái úgy alakítottak ki fe­ szült helyzetet. amely szükséges lenne egy kijelentés. feltétlenül tudatjuk Önnel. hogy egy szociológiai kísérlet ke­ retében szándékosan megszegték a beszélgetés szabályait. amíg az interakció résztvevői tisztában vannak vele. vagy esetleg az. például: A: Hova mész? B: Tönkre. Nézzük például az alábbi jellemző beszélgetést a szülő és tizenéves gyere­ ke között! Szülő: Hova mész? Gyerek: El. zavarba hozni.például ez az éttermi vendég. így „együttműködnek" az interakciók kezdésében és befejezésében. mintha nem ismernék azt a szavakban nem kifejezett kontextust. ha ezeket a szokásokat megtörik. a rövid szünetekhez vagy a gesztusokhoz -. amilyet Garfinkel kísérleti személyeinek kel­ lett kezdeményezniük a lehető leghétköznapibb megjegyzésekre válaszolva. hogy segítsék a zökke­ nőmentes beszélgetést. és az interakció ilyen esetben megakadna. amikor ezt normális esetben nem tennénk. az valójában a társadalmi élet szövetének alapvető része. Épp ezért feszültségeket okozhat. hogy az emberek a min­ dennapi életben olykor szándékosan úgy tesz­ nek. hogy a beszélgetők gondosan rá­ hangolódnak mások „végszavaira" . „Interakciós vandalizmus" A beszélgetés. Szülő: Mit fogsz csinálni? Gyerek: Semmit. ha mindenki megmarad a cseve­ gés hallgatólagosan elfogadott konvencióinál.

5. interakciós vandalizmusnak nevezik. Mudrick: Ne mondd már! 12. Mudrick: Az enyém Mudrick. mintha észre se venné Mudrick ismételt próbálkozásait. a helyi üzlet­ tulajdonosokkal. amely „bár­ dolatlannak" számít. Ebben az esetben Mudrick az interakciót alkotó tizennégy megszólalás közül kilencben beszél­ getést kezdeményez és további válaszokat pró­ bál kicsikarni a nőből. Mudrick viszont azonnal válaszol. bókoltak vagy kérdéseket tettek fel nekik. hogy másokkal folytatott beszélgetéseinknek megfele­ lő „kezdete" és „vége" legyen. Mudrick: Na! 8. hogy elbizonytala­ nítják a járókelőket. A beszélgetésekben nagyon pontos mutató az időzítés: ha akár csak egy másodperc töredé­ kével is késik a válasz. 4. a rendőrséggel. Aztán egy fiatal fekete nő közeleg.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET A kutatás során . Amikor a nő ellen­ állt a férfi beszélgetésindító próbálkozásainak.ha egyáltalán válaszol . ügyet sem vetve a megjegyzésre. Nő: Jó napot! Hogy s mint? 3. hogy rájuk kiáltottak. A szociabilitás hallgatólagosan elfogadott szabályainak megsértésével Mudrick olyan módon folytatja a beszélgetést. Mudrick: Hol a gyűrűd? 10. Mudrick: Jól vagy? 4. Bár a férfiak megjegyzései ritkán ellenséges hangvételűek. ahogyan egy normális interakcióban tennék. De ha kedvük tartja. amikor úgy tesz. mint a durva fizikai vagy verbális támadás áldozatai. mert a nők ritkán válaszolnak úgy. megmagyaráz­ hatatlan bizonytalanságérzet keríti hatalmába. Mudrick: Szépségem! Szépségem! A nő továbbhalad. Ha csak az átiratot néz­ zük. hogyan próbált Mudrick. 11. 6. A férfiak gyakran úgy próbáltak beszélgetést kezdeményezni a nőkkel.fekete férfiak és az utcán mellettük elhaladó fehér nők közötti interakciókat vizsgáltak. Nő: De! 13. a rokonokkal és az ismerősökkel folytatott interakcióik során. akkor is eléggé egyértelmű. A nő . mi történt velük. 1. akkor az egyéneket erős. hogy így feltűzöd a hajad. mintha nem is hallotta volna. Nő: Van! 9. a nők rendszerint megszaporázzák lép­ teiket és mereven előre néznek. a férfi ezt nem vette tudomásul. Mudrick: Nagyon csinos vagy. Mudrick: Nézzenek oda! Szemrevaló vagy. húszas éveiben járó fehér nő jön. A szerzők az efféle eseteket. Ennek megfelelően a nő is „bárdolatlan". tovább próbálko­ zott. Nő: Otthon tartom. hogy a beszélő té­ mát akar váltani. Az interakciós vandalizmussal kapcsolatos vizsgálat még egy példával szolgál a mikroszintű . szépségem! 2. a ma­ gasabb rangúak által tiszteletben tartott rendjét. még világosabbá vá­ lik a vonakodása. Az utcán élők gyakran igenis alkalmazkodnak a mindenna­ pi beszédformákhoz az egymással. babám! A nő összefonja a karját és meggyorsítja lép­ teit. A beszélgetés e két meghatározó részlete a férfiak és nők viszonyá­ ban igencsak problematikus. alko­ holista vagy kábítószerfüggő . A városi jó modor alapvető követelménye.késlelteti a válaszait. 3. hogy hallod! Aztán egy harmincas éveiben járó fehér nőt szólít meg. 7. mert azok „bárdolatlan" jellegűek. Mudrick: Hahó. Mudrick: Férjed van? 6. hogy nem kívánja folytatni: 1. 5. Mudrick: Figyelj! Figyelj csak! Tudom. És a tiéd? A n ő n e m válaszol. Nő: Van. Mudrick: Megtudhatom a neved? 14. Az interakciós vandalizmus áldozatai még kevésbé tudják megfogalmazni. 2. de gyakran nem vette a lapot. továbbhalad (Duneier-Molotch 1999). az ötvenes évei vége felé járó fekete férfi nőkkel beszélgetés­ be elegyedni (Duneier-Molotch 1999): Mudrick akkor kezdi ezt az interakciót. Vagy a férfinak sikerült beszélgetést kezde­ ni. De ezekben a beszélgetésekben valami „elromlik". amikor a nő je­ lét adta. A járókelők épp azért tudják nehezen kezelni az utcai szóváltá­ sokat. hogy a nő nem kíván társalogni. Az alábbiakban azt idézem.többnyire hajléktalan. hogy beszélgetésbe elegyedjen vele. hallod-e! Tet­ szik. Mudrick: Tetszel. Mudrick: Legyél a feleségem! A következő alkalommal két. amikor egy nagyjából 25 éves fehér nő közeleg egyen­ letes tempóban. de amikor a magnófelvételen végzünk társalgáselemzést. amelyekben a rang­ létra alacsonyabb fokán álló személy felborítja az interakció hallgatólagosan elfogadott. Mudrick: Hahó. Ha hiá­ nyoznak a beszélgetéskezdés és -befejezés szoká­ sos jelei. úgy boríthatják fel a minden­ napi beszélgetés konvencióit. megjegyzéseivel gyakran a nő szavába vág. az a hétköznapi beszél­ getések többségében azt jelzi. tudod-e?! A nő rá se hederít. lányok! Milyen csinosak vagy­ tok ma! Van pénzetek? Vegyetek rajta könyvet! Rá se hederítenek.

hanem csak kisebb balesetek al­ kalmával használatos. hogy folyton megmutatjuk másoknak: meg tudunk birkózni a mindennapi élet rutinfeladataival. Ez a „hoppá" látszólag csak jelentéktelen reflexválasz valamilyen ügyetlenségre. met a szavainkra és cselekedeteinkre. a testtartásunkat és a mozdulatain­ kat. elképzelhető. hogy az ember általában nem kiált fel így akkor. hanem az. ami szintén arra vall. hanem többé-kevésbé artikulálatlan felkiáltásoknak tekinthetők. testünk jelzései és szavaink között állnak fenn. távolságtartónak. hogy csak jelentéktelen és pilla­ natnyi ügyetlenségről van szó. kitöltheti egy feladat elvégzésének kritikus pillanatait. hogy sza­ kadatlanul és hallatlanul bonyolult módon kont­ rolláljuk a megjelenésünket. mit jelent e reaktív kiáltás. hogy valóban veszélyes. hogy az illető esetleg nem ura a csele­ kedeteinek. cselekedeteinket. Az interakciós vandalizmus szorosan kapcsolódik az általános osztály-. Mások elvárják tőlünk (ahogyan mi is másoktól) a goffmani „szabályo­ zott éberséget" (controlled alertness). Például ha felborítunk egy pohár vizet. ha egyedül van. hogy „hoppá" vagy „hoppla-hopp". A MÁSIK OLDAL GARY LARSON Reaktív kiáltások Az emberi hangképzés bizonyos típusai nem beszédnek. ridegnek és rész­ vétlennek tűnik . A lényeg azonban az. olyasmi. státus. Mások arckifejezése. Mindannyian szigorúan és folyamatosan . ami abból is látszik. Ez a felkiáltás azt hivatott közölni a jelenlévőkkel. ame­ lyekkel társadalmi életünk minden részletét sza­ bályozzuk. A hang kitölti azt a rövid szakaszt. Bizonyos helyzetekben elnyújtva is mondhatják. Emberi lé­ tünk alapvető része. nem kell arra gon­ dolniuk. AZ ARC. Az interakciós helyzetekben sohasem a puszta jelenlétet várják el tőlünk. Az interakciós vanda­ lizmus része a kölcsönös gyanakvás és modorta­ lanság önmagát erősítő rendszerének. miközben mindennapi interakciókba kerü­ lünk másokkal. A „hoppá" nem komoly szerencsétlenségek vagy csapások. aki ügyet sem vet beszélgetési pró­ bálkozásaira. Mi értelme ilyen részletesen elemezni egy ennyire jelentéktelen felkiáltást? Valóban nem fordítunk nagy figyel- Hétköznapi életünk összeomlana. Az efféle mindennapi interakciók során keletke­ ző félelem és szorongás olyan külső státusokat és erőket hoz létre. ha minden szokásos lé­ pésünket meg kellene fontolnunk. Sőt. ugyanakkor valószínűleg megta­ nítja neki. A nő viszont gyakran annak bizonyítékát látja a férfi viselkedésében. amit szóban kö­ zölnek. amelyeket Goffman (1981) reaktív kiáltásoknak nevezett. hogy magunktól és má­ soktól is természetes módon elvárjuk. A TEST ÉS A BESZÉD AZ INTERAKCIÓBAN Összegezve az eddigieket: a mindennapi inter­ akció azokra a bonyolult kapcsolatokra épül.kontrolláljuk az arcki­ fejezésünket. Pél­ dául a gyermekét játékosan fel-feldobó szülő is mondhatja.de többnyire öntudatlanul . ha valaki hirtelen az arcunk felé lendíti a kezét. hogy őszinték-e. . aki a tanúja volt. amelyek az arcunk. óvakodnia kell tőle. azt mondjuk: „Hop­ pá!". amelyek azután visszahatnak magukra az interakciókra. mint aho­ gyan azt a fenti példa sugallja? Tudatosan nem is. hogy nem az kiált fel. vagy épp figyelmeztetni akarta. gesztu­ sai segítségével kiegészítjük azt. mint a hunyorítás.és faji struktúrákhoz. Az utca embere számá­ ra a fehér nő. A „hoppá" rendszerint más jelen­ lévőknek szól.vagyis joggal tekinti az efféle interakciók „célpontjának". hogy ez a felkiáltás is része azon készségeinknek.interakciók és a makroszinten ható erők közötti kétirányú kapcsolatokra. és következtetünk arra. Pedig itt korántsem akarat­ lan reakcióról van szó. Mindez okoskodásnak tűnhet. aki előidézte a bajt. amelyben a gyermek elveszettnek érezheti magát: a szülő megnyugtatja.

a társak. hogy az a mód. hogyan épül fel a társadalmi rend a végtelen sok mikroszintű interakció egyes építőköveiből. hogy a többi járókelő is megpróbál az e képnek meg­ felelő távolságot tartani tőle. megtévesztő vagy őszinte. például a napszak és a személy jelenlétét „ma­ gyarázó" tevékenység is meghatározhatják.] Az egyénre vonatkozó információ elő­ segíti a helyzetmeghatározást. Ha az idegen nem megy át a vizsgálaton. és előfordulhat. Anderson megmutatta. Főként az olyan interakciókat igyekezett megérte­ ni. és létrejöhet kommunikáció. hogyan keletkeznek a társadal­ mi szabályok és státusok meghatározott kontex­ tusokban és helyszíneken: Amikor az egyén más emberek közé kerül. [. az életkor. Ander­ son elsőként két. Az utca törvényei Előfordult már olvasómmal. 1990) megállapította. a nem.. akkor rablónak nézhetik. hogy átment az utca túloldalára. az öltöz­ ködés. akik értelmezni pró­ bálták az efféle egyszerű interakciókat. Más tényezők. érthető vagy érthetetlen) mozdulatok tovább finomít­ ják a nyilvános kommunikációt. and Change in Urban Community. Anderson könyve elején Erving Goffmant (2000) idézi arról. ahogyan az Egyesült Államok egy észa­ ki városának utcáin sok fekete és fehér érintkezik egymással. Meg­ állapítja: A bőrszín. mit vár tőlük az illető és mit várhatnak ők tőle. amely viszont kapcsolódik a társa­ dalom gazdasági struktúrájához. hogyan és milyen gyorsan semlegesítődik ez az „idegen"-kép. hogy a „bevizsgáláson" a legvalószínűbben azok mennek át. akik nem so­ rolhatók a veszélyes személyek általánosan elfoga­ dott sztereotípiáiba: „A gyerekek azonnal átmen- . nem minősül „biztonságosnak". Anderson rámutatott. egymással szomszédos ameri­ kai lakókörnyezet utcáin zajló interakciókat írt le. tartania kell valakitől. Goffman gondolatát követve Anderson felteszi a kérdést. Ekképp feltárta a mikroszinten zajló interakciók és a társadalom makrostruktúrái közötti kapcsolatot. hogy a mindennapi élet tanulmányozása rávilágíthat arra. Class.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET 1. azok rendszerint megpróbálnak információt szerez­ ni róla vagy felidézni már meglévő információi­ kat. Könyvében {Streetwise: Race.. aki követi vagy szemből közeleg? Elijah Anderson azon szociológusok egyike. Az egyes (gyors vagy lassú. mert úgy érezte. feltevések alakulhatnak ki. nagyban összefügg a faji sztereotípiák struktúrájával. az ékszer és a viselt tárgyak alapján az emberek azonosíthatók. amelyekben legalább az egyik szereplőt fenye­ getőnek tekintették. miféle viselkedési utalások és jelek alkot­ ják a nyilvános interakció kifejezéskészletét. mivel a többiek ennek révén már előre tudhatják.

mint a tényleges beszéddel. Az első kategóriába tartoznak azok a szavak és arckifejezések. mind nem fókuszos elemeket. a fehér nők és a fehér férfiak va­ lamivel lassabban. a fekete férfiak és a fekete kamaszok pedig mindenkinél lassabban". Anderson . az illető úgy viselkedhet. a fekete nők. legfőbb alapja a szemtől szembeni. amikor az emberek egy bizonyos kör­ nyezetben jelzik. Rendszerint ilyen interakcióra ke­ rül sor.például egy házibulin -. hogy tudatában vannak egymás jelenlétének. Tevékenységeinket a tár­ sadalmi élet kontextusaiban is szervezzük egyegy közös cél elérése érdekében. testünk és beszédünk arra szol­ gál. például faji. az udvarias figyelmetlenség szabályainak felfüg­ gesztése mindig kockázatos pillanat. hogyan segíthet a mikroszociológia megvilágí­ tani a makroszociológia tárgyát képező átfogó intézményi mintákat. Mindennapi életünk során folyamatosan érintkezésbe lépünk másokkal . osztály. hogy az interakciós feszült­ ségek külső. FEJEZET nek a vizsgálaton. és hogy milyen hangon fejezik ki az elégedettségüket. má­ sokat pedig elrejtsünk. hogyan be­ folyásolják a makrorendszerek társadalmi életünk szűkebb környezeteit.5. Persze a pincérnek és másoknak. mivel könynyen félreérthető. még ha közvetlenül nem is beszélget. o.családtagokkal. a színházban vagy a házibulin . hogy csupán a mikrointerakciók vizsgálatával nem érthetjük meg egé­ szen a helyzetet. Amikor idegenek találkoznak és beszélgetni kezdenek . Érintkezések Sok társadalmi helyzetben Goffman kifejezése szerint nem fókuszos interakciót végzünk. vagy hogyan ha­ ladjanak át a „rossz környéken" különböző nap­ szakokban. akkor is folyamatos nem verbális kommunikációt folytat velük testtartása. mégis jelentős mértékben hozzájárulhatnak e kérdések magyarázatához. hogyan kell tempót váltaniuk. munkatársakkal -. amelyek segítségével ellenőrizhetjük valakinek az őszinteségét vagy igazmondását. Goffman megkü­ lönbözteti a szándékos és az árulkodó közléseket. ami­ kor az emberek közvetlenül figyelnek egymás szavaira és cselekedeteire. mintha nem is állt volna szándékában kapcsolatot létesíteni. munkaköri kötelessé- . hogy a társa­ dalmi szerveződés minden formájának. Egyértelmű. Most ezt fogjuk megvizsgálni. Könyvem későbbi fejezeteiben arra is sorolok majd példákat. Fókuszos interakcióról akkor beszélünk. Anderson szerint az emberek akkor „ismerik az utca törvényeit". A társadalmi interak­ ció gyakran magában foglal mind fókuszos. Vagyis arcunk. legyen bármennyire kiterjedt. és fordítva. amely azt jelzi. hogy lerázzanak egy „gyanús" alakot. ha valahol . hogy az utca törvényeiben nem jártas fehérek nem tudnak kü­ lönbséget tenni a fekete férfiak (például a közép­ osztálybeli fiatal és a bandatag) között. Ha a kezdeményezésre elutasító a válasz. Goffman a fókuszos in­ terakció egy-egy előfordulását érintkezésnek ne­ vezi. így például egy étteremtulajdonos udvarias mosolylyal hallgatja a vendégeit.) hasonló vizsgálatok jól mutatják. ha például az „óvakodás művé­ szetét" elsajátítva megbirkóznak azzal a gondo­ lattal. Amikor az ember mások társaságában van. hogy vajon látszott-e az élvezet az arcukon evés közben. Nem fókuszos interakcióra kerül sor minden olyan esetben.megállapítja. A futó beszélgetések. hogyan hatnak a mikrokontextusban zajló interakciók a nagyobb társadalmi folyamatokra. mimikája és gesztusai révén. hogy mi a kezdeményezett érintkezés célja (Goffman 1971). ugyanakkor azon töpreng­ het. boltosokkal stb. barátokkal. hogy mennyit hagytak meg. közvetlen interakció.például egy forgalmas utcán. hogy kiszolgáltatottak az erőszaknak és a bűnözésnek. Ezért lehet bi­ zonytalan és habozó először a szemek találkozá­ sa. hogy nem az udvarias figyelmetlenség szabályai sze­ rint járunk el. hogy bizonyos jelentéseket sugalljunk.rámutatva. Néha azt sem tudják. amelyekkel az emberek igyekez­ nek bizonyos benyomásokat kelteni másokban. Kizárólag ezekből a vizsgálatokból nem tudnánk teljes képet adni társadalmunk nemi vagy faji viszonyairól.és nemi státusok­ ból erednek . a játékok és a rutinszerű szemtől szembeni kontaktusok (jegyszedőkkel. Az érintkezések esetében mindig sor kerül va­ lamilyen „nyitó lépésre". A második kategória pedig azokat a kulcsokat tar­ talmazza. akik a szol­ gáltatóiparban dolgoznak.) mind-mind az érintkezés példái. amikor azok a felszol­ gált ételeket dicsérik. a szemi­ náriumi viták. miközben a hát­ térben nem fókuszos interakcióra is sor kerül a többi jelenlévővel. pincérek­ kel.sok ember gyűlik össze. Anderson azt állítja. Az Andersonéhoz és Carol Brooks Gardneréhez (118. így kapcsolja össze a mikroszintű interakciókat és a makroszintű folyamatokat. A fókuszos interakcióban mindenki ugyanolyan mértékben kommunikál az arckifejezésével és a gesztusai­ val.

hogy ne törjön ki veszekedés. hogy mások éppen a kívánt módon viszonyuljanak hozzájuk. akkor meghatározott státusa van és meghatározott viselkedést várnak tőle az egyetemen. hogy a faj és a nem mennyire meghatározzák társadalmi inter­ akcióinkat. nyílt szexuális megjegyzéseket tesznek. o. amikor a barátaival kikapcsolódásképpen elmegy egy foci­ meccsre. Ilyen például a társadalmi szerep. A szerzett státus az. hogy mások milyennek látják őket.. Becker 1963). oldal keretes részében ismertetem. Nyil­ vánvaló. A hátsó területen az emberek összeszedik a kellékeket és felkészülnek a formálisabb hely­ zetekben történő interakciókra. hogy a „színfalak mögé" kerültek.. a „sportember" vagy a „munkavállaló". Bár ezt néha előre eltervezzük. hogy társadalmi státusunk erősen meghatározza. A feleség és a férj a gyerekek előtt talán vigyáznak arra. este pedig farmerbe-pólóba bújik és viccelődik. Minden tár­ sadalomban akadnak státusok.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET gük mosolyogni és udvariasnak lenni a vendég­ gel folytatott társadalmi interakció során. Goffman úgy szemléli a társadalmi életet. és a be­ nyomáskeltés (impression management) többfé­ le formájához folyamodnak. holott szívből utálják egymást. és a személy általános társadalmi pozícióját ezek határozzák meg. amelyeket „ref­ lektorfényben" kontrollálniuk kellett. milyen szerepeket ját­ szunk. színfalak mö­ götti területre. / Hochschild tanulmányát az 1. hogy szerzett státusaink a legfontosabbak. hogyan kell viselkedniük az utasokkal. magatartásformáikat. A hátsó terület a színház „kulisszáira" vagy a filmezés fel nem vett jeleneteire hasonlít. Az emberek érzékenyek arra. „Gyerek"-státusa különbözik ettől. A szociológiában a státusoknak ezt a csoportját nevezik státuskészletnek.) A hátsó régiókban „profán beszédmó­ dot használnak. A szociológusok sokszor megkülönböztetik a hozzárendelt és a szerzett státust is. A szociológusok rá­ mutattak. Épp az imént írtam. . amelyeket egy meghatározott időpontban játszunk. amikor nyilvános illemhelyekben vizs­ gálta a hátsó régiókban zajló társadalmi inter­ akciókat. akkor lazíthatnak és szabadjára engedhetik azokat az érzéseiket. Homlokzati és hátsó területek Goffman szerint a társadalmi élet nagy részét fel lehet osztani homlokzati és hátsó. A homlokzati területhez tartoz­ nak az olyan társas történések vagy érintkezések. a tanári szerep pedig a diákokkal szem­ beni viselkedés meghatározott formáiból áll. hogyan alkal­ mazta Goffman dramaturgiai elemzését Spencer Cahill.). Ez az „érzelmi munka" (emotional labour).vagy in­ kább sok színpadon. így például a tanár meghatározott pozíciót tölt be. amelyet Arlie Hochschild ír le ismert tanulmányában a légiutas-kísérők képzéséről. amelyeket többre tartanak más státusoknál. Egy fiatalember öltönyt-nyakkendőt vesz és az alkalomhoz illően viselkedik. Ez a benyomáskeltés művészete. nem vagy életkor szerint nekünk „tulaj­ donítanak". amelyeknek egy bizonyos státusban vagy társa­ dalmi pozícióban lévő személy igyekszik megfe­ lelni. pél- dául faj. a tár­ sadalom ezt másképp ítélheti meg. hogy egy személynek egyszerre sok stá­ tusa lehet. A homlokzati területen való szereplés hát­ terében gyakran csapatmunka folyik. E. amelyeket az emberek megfigyelnek egymáson (Omi-Winant 1994). A leggyakoribb főstátusok a nemi és faji alapú státusok. Bár szeretnénk azt hinni. mint­ ha színészek játszanák egy színpadon . így például ugyanannak a pártnak két kiemelkedő politikusa a tévékamerák előtt gondosan eljátssza.. Például ha olvasóm „hallgató". amelyet biológiai tényezők. a benyomáskeltés rend­ szerint egyike a tudatos figyelem nélküli cseleke­ deteinknek. Hamarosan szó lesz arról is.] egyszerű. „Barátként" megint csak egészen más pozíciót foglal el a társadalmi rendben. Olvasóm szer­ zett státusa lehet a „diplomás". amelyekben az emberek formális vagy stilizált szerepeket játszanak. amint a gye­ rekek elalszanak. hogy egy érintkezés során a nem és a faj is az első jegyek közé tartoznak. (A 128. 1945. C. a „nő" és a „kamasz". Ez a társadalmi státus a társadalmi kon­ textustól függően más és más lehet. Ilyen hozzárendelt státus a „fehér". mintha a legtökéletesebb egység és barátság lenne közöt­ tük. akiknek megmagya­ rázzák. megőrizve a béke és nyuga­ lom látszatát. Ha az emberek biztosak abban. A szerepek társadalmilag meghatározott elvárások. amikor egy üzleti megbeszélésen vesz részt. ezek „színpadi alakítá­ sok". A hozzáren­ delt státus az. „Mi a szocioló­ gia?" című fejezetben ismertettem (38-39. folyton panaszkodnak [. Benyomáskeltés Goffman és a társas interakciók más kutatói is gyakran használnak a színházi életből vett fo­ galmakat. amelyet az egyén a maga erejéből ér el. és a társadalom (főként a szülei) szerepelvárásai is mások. mert alakításunk azoktól a szerepektől függ. és ezzel együtt változnak a betöltendő szerepek is. de egymásnak esnek. A szo­ ciológusok ezt nevezik főstátusnak (Hughes.

FEJEZET tett (néha még ma is az). hanem egyúttal bizonyos dolgokat el is végez helyette. hogy az orvos és a páciens közötti interakció mentes le­ gyen a szexuális felhangoktól. Az ápolónő a jelenlétével egyrészt biztosítja.5. szellentenek" (Goffman 2000). akinek mindjárt közelről és alaposan meg fogják szemlélni teste egy részét. mi történik. A vizsgálat úgy folyik le. Ha úgy dönt. büfögnek. Szerepjáték intim vizsgálatok során A színházi eszközöket is alkalmazó benyomás­ keltés együttműködéses formájára példa az a vizsgálat. és hogy a nemi szervek feltárása. / Goffman sokat tett a társadalmi interakció vizsgálatáért. morognak és kiabálnak.egy időre félretéve a külvilágban érvényesülő identitását . Felveszi vele a szem­ kontaktust és udvariasan meghallgatja. hogy a nemi szervek a test legintimebb részei. betakarja egy lepedővel úgy. hogy az ápolónő segít személyből nem személyként észlelt személlyé (non-personj vál­ toztatni a pácienst. nyelvjárásokat és nem szabványos be­ szédmódot használnak..eljátssza a páciens szerepét. Aztán odaveze­ ti a pácienst a vizsgálóasztalhoz. hogy . tiszteletre méltó személyként kezeli. Néhány nőt annyira nyugtalanít ez a gondolat. Amikor behívják a vizsgáló­ ba. mintha a pá­ ciens személyisége nem lenne jelen . amelyet az alábbiakban részletezek. A stigmáról és a tönkretett iden­ titásról szóló írásait a 8. és egyszerre viselkedik bizalmas barátnőként. ahol a vendégnek ne venné el az étvágyát. és elkezdő­ dik az első jelenet. A nyugati férfiak és nők a szocializáció során megtanulják.. »hanyagul« ülnek és állnak. elkezd gorombán kiabálni. és kollaboránsként a nem­ sokára lezajló eseményekben. illetve érintése rendszerint a szexuális kapcsolat része. ezt közli a pácienssel. és kimegy. A kutatás anyagát nőgyógyászati vizsgálatok so­ kaságából Mae Biggs ápolónő gyűjtötte. mi folyik a konyhában. 0 fontos kellékes a hamarosan következő közpon­ ti jelenetben. magára ölti a „páciens"-szerepet. hogy a nőgyógyászati érintkezés jel­ legzetes szakaszokból áll. és még mielőtt az orvos visszajön. Megnyugtatja a pácienst. Az orvos hivatalos és szak­ mai magatartásformát vesz fel.„jelenetek­ nek" nevezték. Ezeket a szakaszokat . Elveszi tőle és összehajtogatja a ruháját. amikor kiszolgálja a vendégeket. Hmmm. hogy még akkor sem mennek el orvoshoz (akár nő. James Henslin és Mae Biggs az érintkezések egy különös.). hogy csak az alteste maradjon fedetlenül. ha látná. majszolnak. ha az nagyon izgul. Az ápolónő nemcsak felügyeli a páciens vetkőzését.megint színházi metaforával élve . de nem az egész embert. ha az orvost a helyzetével való visszaéléssel vádolnák. ezenkívül a páciens olyan helyzetben fekszik. rágógu­ mit rágnak. amelyek során a színészek által alakított szerepek az epizód kibontakozásával módosulnak. 1997). aki tudja. „milyen dolgokat kell egy nőnek elviselnie". kényes fajtáját vizsgálták: megnézték. csekély jelentőségű. A „prológusban" a nő belép a vá­ róba és felkészül rá. de amint be­ lép a konyhába. Alig­ hanem nagyon kevés olyan étterem van. fejezetben ismertetem (216. hogy szükség van a vizsgálatra. Ezzel véget ér az első jelenet. A kutatás idején a nőgyógyászati vizsgálatokat többnyire férfi or­ vosok végezték. A legfontosabb mégis az. ha gya­ nítják. Ezzel elkezdődik a központi jelenet. Henslin és Biggs az összegyűjtött adatokat megvizsgálva úgy találta. fütyörésznek. amikor egy nő elmegy a nőgyógyász­ hoz (Henslin-Biggs 1971. akár férfi). melyiket is vegyem fel ma? informális öltözéket viselnek. hogy veszélyben az egészségük. ezért a vizsgálati helyzet mind­ két fél számára kétértelmű és kellemetlen lehe­ . valódi. de potenciálisan szimbolikus cse­ lekedetekkel kapcsolatban nincsenek tekintettel a másikra. másrészt tanú le­ het. bejön az ápolónő.a lepedő elválasztja a nemi szervét testének többi részétől. Amikor az orvos kimegy. különböző testi megnyilvánulásokat produkálnak: krákognak. amely­ ben az ápolónő és az orvos egyaránt szerepel. így például egy pincér maga lehet a megtestesült nyugalom és udvariasság. o. játékosan agresszívek és »tréfálkozóak«.

Az utolsó jelenet előtt az ápolónő ismét a kel­ lékes szerepét játssza. ezzel figyelmességé­ nek. A bizalmas távolság. A negyedik zóna a nyil­ vános távolság (négy méternél nagyobb). és visszaváltozik azzá. de csak szigorú korlátok között. Olyan esetekben. hogy áttekintsük. amikor az emberek kényszerűségből a kívánatosnál közelebb kerülnek egymáshoz. Heti idejük szintén zónákra oszlik: valószí- . Ha ezeket a tereket mások kívülről „megszállják". „Egészség. Egy szú­ rós pillantás azt jelezheti a másiknak. Az orvos . A páciens felöltözik és rendbe szedi magát. Az odalátogató nyugatiakat rendszerint zavarba hozza a váratlan fizikai közelség. Ugyanolyan hivatalosan ud­ varias modorban beszél. segít a páciensnek újra „felöltem" a személyiségét.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET hogy ne láthassa magát a vizsgálatot. jó­ részt ugyanúgy. az ember igyekszik visszaverni a támadást. ami­ kor az ajtóban előre engedi. 1973. újból „egész" és felelős személyként kezelve a pácienst. A férfiak a nőknél tradi­ cionálisan nagyobb szabadságot élveznek a tér­ használatban. különben az illető könyékkel fogja távolabb tessékelni a betolakodót. amelyben a páciens kifejezi megkönnyebbülését.bizonyos.gyakran kacérkodásnak vagy szexuális közeledésnek tekintik. INTERAKCIÓ IDŐBEN ÉS TÉRBEN Az érintkezések elemzésében és általában a társa­ dalmi élet megértésében alapvetően fontos. akik eljárnak dol­ gozni. Végül jön az „epilógus". aki séta közben karon vezet egy nőt. A mindennapi interakcióban az intim és a sze­ mélyes távolság zónái a „legkényesebbek". T.mind a férfiak. A nyugati kultúrában az emberek többnyire legalább egy méterre állnak egymástól a fókuszos interakció során. 1996). amikor a páciens kilép a rendelőből. ezután kész az utolsó jele­ netre. A személyes távolság (fél métertől egy és negyed méterig) a barátokkal vagy a viszonylag közeli ismerősökkel folytatott érintkezések nor­ mális távolsága. mint a nem verbális kommuni­ káció más formáiban. A fordí­ tott jelenséget azonban . aki volt. Amikor egymás mellett állnak. még ha nem is ugyanabban az érintkezésben vesznek részt. mint a szülők és gyerekek vagy a szerelmesek között. A páciens együttműködik vele saját ideiglenes „személytelenítésében": nem kezdeményez be­ szélgetést. A személyes tér A személyes tér nagysága kultúránként különbö­ zik. a távolság ennél kisebb lehet.szemé­ lyes terét mások kéretlen érintéseitől vagy köze­ ledési kísérleteitől. Ezen a zónán belül csak olyan kapcsolatok működnek.a munkahelyükön tölte­ nek. Bizonyos mértékű bizalmasság megengedett. hogyan oszlanak meg a cselekvések térben és időben. ideértve azt is.mondjuk a reggel kilenctől délután ötig terjedőt . hogy a testé­ vel való iménti intim kapcsolat a legcsekélyebb mértékben sem változtatta meg a kettejük közti vi­ szonyt. Itt a nemi kérdések is szerepet játszanak. A Közel-Keleten az emberek általában közelebb áll­ nak egymáshoz.szokásos zónája. Hall. Minden interakció szituáció­ hoz kötött: egy bizonyos helyen történik és bizo­ nyos ideig tart. amely legfeljebb fél méter lehet. és nem látja pácien­ se arcát . a személyes tér négy zónáját különbözteti meg. amely azzal kapcsolatos. A férfi.például az in­ terjúk . így például azok az emberek. hogy beléphetnek olyan nők személyes terébe. A nap során végzett cselekvéseink többnyire időbeli és térbeli „zónákra" oszlanak. mint az első jelenetben. Az orvos visszajön és elmondja a vizsgálat eredményét. A páciens és az orvos tehát együttműködnek az interakció és az egymásról kialakuló benyomá­ suk irányítása érdekében. Az orvos távozása után kialakulhat közöttük egy rövid beszélgetés. A szo­ ciológia és a test kapcsolatáról a 8.amikor egy nő lép egy férfi személyes terébe . amelyben élünk. például az olvasó egy zsúfolt könyvtári asz­ talnál könyvekkel jelölheti ki a személyes terét (Hall. udvariasságának adhatja tanújelét.aki egy alacsony széken ül. aki behatóan vizsgálta a nem verbális kommunikációt. • Ebben a fejezetben sok olyan kérdés szerepel. E. egy „zónát" . betegség és fogyatékosság" című fejezetben lesz szó. és igyekszik meg se moccanni. azt is a páciens tudtára adva ezzel. kifejezetten orvosi kérdések­ től eltekintve egyáltalán nem törődik a beteggel. amely a nézőközönség előtti szereplésre jellemző. akik nem feltétlenül tartoznak bizalmas barátaik vagy akár csak köze­ li ismerőseik közé. vagy megérinti a nő derekát. valamiféle fizikai határvonalat is meghatározhat­ nak. hogyan formálja tes­ tünket a társadalom. A társasági távolság (egy és negyed métertől négy méterig) a formális interakciók . nagyon kevés társadalmi kontaktusra jellemző. hogy taná­ csos odébb állnia. hogy túl van a vizsgálaton. ame­ lyekben megengedett a rendszeres testi érintke­ zés. mind a nők . Sok nyu­ gati országban a szexuális zaklatásra vonatkozó új törvények és előírások hivatottak védeni az emberek . mint ami Nyugaton illendőnek számít. Edward T..

hogy „újra a színpadon a helye".. Miért hasznos Goffman dramaturgiai modellje a nyilvános mosdóban zajló társadalmi inter­ akciók elemzésében? 2. annak tagjai gyakran ilyen illemhelyekre vonulnak vissza. hogy amit Goffman (2000) egész „szerepjátszó csapatnak" (perfor­ mance team) nevez. a csapat kifejezési szempontból alkal­ nűleg a hétköznapokon dolgoznak.kapcsolódnak egy tag vagy az egész csoport kedélyéhez. egészen más napirend szerint. sőt célja eléréséhez megszerezheti a támogatásukat. és te annyira bele­ merültél a dumálásba. Forrás: Cahill et al. hogy az efféle védekező stra­ tégiákkal az egyén vagy a szerepjátszó csapat nemcsak a pillanatnyi kizökkenést palástolja. és milyen reakciók várhatók. Goffman (2000) figyelte meg. hogy közönség jelenléte nélkül szűrje ki a sértő kife­ jezéseket... Bár a be­ szélgetéshez vezető kínos eseményt nem láthat­ tuk. ahogyan a csoport arról beszél. (mindannyian nevetnek) B: Biztos azt hiszi a srác. hanem „ B " okítja is „A"-t. FEJEZET Példa a szociológiai képzelőerő bevetésére: a „kulisszák mögötti" viselkedés vizsgálata nyilvános illemhelyeken A Spencer Cahill amerikai szociológus vezette kutatócsoport bevásárlóközpontok. KÉRDÉSEK 1. hogy elrejtsék a félresikerült kollektív alakítás miatti zavarodott­ ságukat. dehogy! Szerintem nem is hallotta.. másrészt győzködik. hanem azért is. hogy megelőző intézkedéseket tegyenek. ki vagy. hogyan vehet részt a közös alakításban.. . három fiatal nő közötti beszélgetést egy egyetemi mosdóban rögzítettük. az udvarias figyel­ metlenség és a személyes tér fogalma a bárok és éttermek mosdóiban zajló társadalmi inter­ akció vizsgálatát? 3. hogyan közeledtek a tagokhoz. hogy egyrészt kisebbítik korábbi tettei kínos következményeit. akkor elejét veheti. A nap időzónái közötti mozgás gyakran térbeli mozgással jár együtt: na­ ponta busszal kell a város egyik részéből a másik­ matlan. A regionalizáció fogalma révén megérthetjük. A következőkben megnézzük. három fiatal nő között zajló beszélgetés­ ben „ B " és „ C " úgy próbálnak lelket önteni „A"ba. A: Ezt nem hiszem el! Hogy én mekkora segg­ fej vagyok! B: Ne izgulj már emiatt! Most már legalább tudja. 1985. Megegyezhetnek titkos jelekben. hogy. Mehetünk? A: Égek. Ezért a társadalmi interakciók kontextusának elemzésekor gyakran hasznos megvizsgálni az emberek időbeli-térbeli mozgását. Például I a fenti. Segítheti a szerepjátszás. Mi lesz. egyetemek. Ráadásul néha a mosdó-háttérben zajló meg­ beszélések . és ez többé ne történjen meg. hogy eljussunk a munkahelyünk­ re.akkor még nem láttuk. El­ mondja neki. Milyen „kulisszák mögötti" területekkel talál­ kozik rendszeresen a saját életében? ba utaznunk. A csapat nemcsak a kollektív alakítás kudarca miatt vonul vissza a mosdóba. B: . hogy ha jobban figyelt volna a töb­ bi csoporttag útmutató jeleire. csak az okozhatott ilyen tehetetlen zavart. A: Húúú. hogy egy rakás balek­ kal volt dolga. hogy meg­ történt. hogy a szerep­ játszó csapatok a kulisszák mögött szedik össze magukat és beszélik meg a kollektív alakítás szín­ padi megvalósításával kapcsolatos problémákat: „A csapat végigpróbálhatja a szerepjátékot. mint a hétköznapokat. mi­ lyen módszerekkel lehet próbálkozni.. de ciki volt! El se hiszem. hogy mindenki hallja. ha­ nem időt is nyer. elpróbálhatják a tervezett előadást és megoszthatják egymással a legfontosabb tudni­ valókat. A következő. Cahill megfigyelte.5. egy-egy tagja hogyan közeledhet párnak kiszemelt cél­ pontjához. akkor elkerülhette volna ezt a zavarba ejtő eseményt. A bárok mosdójában például néha hall­ hattuk. ha még itt van? B: Nem kerülgetheted örökké. Ha az egyén megosztja a cso­ port többi tagjával az efféle stratégiai információ­ kat. hogy keresztülhúzzák a számításait. a hétvégét pe­ dig otthon töltik. hogy összeszedje magát.legalábbis részben . hogyan alkalmazza Cahill Goffman homlokzati és hátsó régiók fogalmát vizsgála­ ta során. bárok és éttermek illemhelyein (mosdóiban) vizs­ gálta a társadalmi interakciót. gyengébb tagjait itt lehet betanítani vagy kivenni a játékból. A: Talán nem kellett volna akkorát sikítanom." A fent leírt beszélgetésben például „ B " és „ C " nemcsak igyekeznek enyhíteni „A" korábbi tettei­ nek kínos következményeit. mint a rongy. mielőtt ismét kilép a közönség elé. C: Á. Példánk is mutatja.

így például az ápolónők meghatározott idő után új kórtermeket kapnak. hogy bárkivel érintkezzünk.és időbeli le­ hetőségeinket. De amit Goffman ír az . annál pontosabban kell összehangolni a tevékenységeket. Az óra és a tevé­ kenységek pontos időzítése . ami lehe­ tővé teszi a napjainkban már nélkülözhetetlen. akik a világ bármely szegle­ tében élhetnek. Ezek a terek nemcsak fizikailag különülnek el egymástól. bonyolult nemzetközi közlekedési és kommuni­ kációs rendszereknek a működését. boltba vagy otthonba. Úgy ötven évvel ezelőttig a térbeli kommunikációhoz jelentős idő kellett.. hanem különböző idő­ zónákhoz is köthetők. megfordulnak a kór­ ház különböző osztályain. Vegyük egy családi ház példáját! Egy modern ház szobákra. Persze az emberek ma is írnak levelet. Ha levelet küldtünk külföldre.. Egy kór­ háznak napi huszonnégy órában kell működnie. de vilá­ gunkban mindennapossá vált az azonnali kom­ munikáció. mert az elektro­ nikus szupersztrádán zajló kommunikáció szin­ te azonnali. Kronometrikus idő A modern társadalmakban tevékenységeink zó­ nákra oszlását erőteljesen befolyásolja az órával mérhető. egyetemesnek látszanak. amely rendszerint a konyhára és a hálószobákra kor­ látozódik. ame­ lyeket Goffman. és a kórházi személyzet. vagy tele­ fonálhatunk. az „előadások"-ra más helyiségekben kerül sor. a há­ lószobában pedig éjszaka. ráadásul még a nap­ pali és éjszakai műszakot is váltogatják.a nap huszonnégy órájának meg­ felelően . hogy kijavítsák. amelyik ne ezt tenné . minden szerepjátszás előtt és után természete­ sen gyakran hátsó területként funkcionál. hogy mennyire tudjuk tágítani tér. helyreállítsák és átrendezzék az állandó dísz­ leteket. A nővé­ reket.] egy olyan terület. századi kolostorok voltak az első olyan szervezetek. mert ilyenkor nyílik arra lehetőség. Az idő mérése ma az egész világon egységes. nagy kórház időbeli struktúrá­ jának elemzésén keresztül mutatta be. 1982) ezt egy modern. hogy nehéz el­ képzelni. A ház bizonyos helyiségei hátsó régióknak minősülnek. klumpában és minimálisan kikészítve tolják a babakocsikat [. va­ lamint a munkájukhoz szükséges erőforrásokat időben és térben integrálni kell. hogy olyan emberekkel érintkezzünk. akikkel so­ sem találkoztunk. A különböző „régiók­ ban" zajló interakciókat tér. akiket sosem láttunk.. A társadalmi élet és a tér-idő rend átalakulása Az internet is arra példa. milyen volna az élet e lehetőségek híján. valamint az anyagi erő­ források összehangolása igencsak bonyolult fel­ adat. folyosókra és (ha többemeletes) szin­ tekre osztható. hogy bekapcsolhat­ juk a tévét és megnézhetjük a híradót. A 14.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET hogyan tagolódik időben-térben a társadalmi élet. mennyire szorosan kö­ tődnek a társadalmi élet különböző formái ahhoz. Eviatar Zerubavel (1979. farmerben. Annyira megszoktuk. Az internet és más új technológiai formák lehetővé tették. A nappaliban és a kony­ hában többnyire napközben tartózkodunk.. kronometrikus idő. Amerikai középosztálybeli környé­ keken továbbá a gyermekek játszótere és a ház közötti választóvonalat az anyák kulisszaként határozhatják meg. Ma gyakorla­ tilag nincs olyan csoport vagy szervezet. Időnként az egész ház hátsó régióvá változhat. A mindennapi élet kulturális és történelmi szemlélete A társas interakciók egyes mechanizmusai. és meghatá­ rozták a nap kezdetének egyetemes viszonyítási pontját.és időbeli határok is elválasztják egymástól. minden egyes dolgozót. elektronikus levelet küldhetünk egy másik országban élő barátunknak. beletelt némi időbe.huszonnégy időzónára. hogy elrejtse az öltözködésükben és civilizáltságukban mu­ tatkozó slamposságot: valamennyi szobára ki­ terjesztik azt az informális viselkedést. Ezt megint Goffman (2000) ecseteli a legszebben: [. amíg a levél földön-vízen eljutott a címzetthez.nélkül nem létezhetnének iparosodott társadalmak (Mumford 1973). Garfinkel és mások elemeztek. Az egységes világidőt csak 1884-ben vezették be egy washing­ toni nemzetközi konferencián. Ehhez elegendő néhány perccel a nyitás előtt benézni egy étterembe. Ekkor osztották fel a Földet .minél több emberről és erőforrásról van szó. amelyek megpróbálták pontosan be­ osztani lakóik napi és heti teendőit. vagy hogy a szerepjátszók próbáljanak. Ez a technológiai változás „át­ rendezi" a teret: a székünkből sem kell kimoz­ dulnunk ahhoz. Eletünk szinte elképzelhetetlen volna nélküle.vagyis egyúttal tér­ beli koordinálása . az orvosokat. Időészlelésünket is átalakítja. amelyet az adott gyakor­ lat szabályszerű előadása számára teljes mér­ tékben homlokzati területként hoztak létre.] vasárnap délelőtt egy egész család arra használhatja a házat övező falat.

amelyek a különböző nemzetek tagjai között zaj­ lanak? E kérdéskör vizsgálatához fontos adalékok­ kal szolgáltak az idegenforgalom szociológiájával foglalkozó kutatók. Más szóval: a globalizáció révén interakcióink egyre nagyobb része hat . akik megfigyelték. mint az orvosi tekintet. Mi jellemzi azokat a társadalmi interakciókat. Urry a turistatekintetet Foucault I orvosi tekintet fogalmához hasonlítja (erről a 8. 1982 és 2002 között a tengerentúlról Nagy-Britanniába érkezők szá­ ma kétszeresére. i. távolságtartó. FEJEZET Globalizácíó a mindennapi életb Beszélgetett már szemtől szembe valakivel. A történeti szociológiával foglalkozó Charles Tilly épp e változásokra alapozza a glo­ balizáció meghatározását. az általuk itt költött pénzösszeg pedig háromszorosára növekedett. Az ide látoga­ tók évente majdnem 12 milliárd fontot nyomnak a brit gazdaságba. [ fejezetben. Az élénk nemzetközi turizmus persze növeli a különböző országok népei közötti közvetlen inter­ akciók számát is. hogyan kellene zajla­ nia a társadalmi interakciónak és a fizikai környe­ zettel való érintkezésnek. John Urry (1990. Az efféle tapaszta­ latok ellentétesek mindennapi várakozásainkkal. akkor már tapasztalhatta. mert fokozta az érdeklődést más országok iránt és megkönnyítette a turisták mzetközi idegenforgalor országok közötti mozgását. milyen hatást gyakorol a globalizáció a társadalmi interakcióra. aki egy másik országból származik? Vagy böngészett már olyan honlapokat. „ fJ^H mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm\ I n lm Külföldön az angolok keresik az olyan otthonira emlékeztető élvezeteket. A britek is minden eddiginél többen utaznak a világ különböző tájaira (Office of National Statistics 2004b). mert szerinte a turistatekintet éppúgy hivatásos szak­ értők által társadalmilag szervezett. SI * Ám ni p i w n Hím•inin . csak ebben az esetben az „egzoti­ kus" élmények keresése hajtja. amelyek arra vonatkoznak. ez a viszonylag új jelenség meg­ változtatta a különböző nemzetekhez tarto­ zók közötti interakciók gyakoriságát és jellegét egyaránt. hogy külföldi útja során „egzotikus" tapasztala­ tokat szerezhet. a 210-211. oldalon lesz szó). mint a hamburger sült krumplival vagy a bőséges reggeli. . alkalmazását tekintve szisztematikus. hogy a helyi társadalmi interakciók földrajzilag szélesebb körben éreztetik hatásu­ kat" (Tilly 1995). . A globalizáció.5.más országok lakóira. amelyek távoli országok­ ban készültek? Utazott-e valaha a világ másik részére? Ha e kérdések bármelyikére igennel vá­ laszol. 2001) szerint sok ilyen interakciót a kíváncsi „turistatekintet" (tourist gaze) formál: az utazónak az az elvárása.közvetle­ nül vagy közvetve . Szerinte „a globalizá­ ció azt jelenti. hogy a glo­ balizáció nagymértékben bővítette a nemzetközi utazás lehetőségeit.

ha például vesszük a ma technikai értelemben legkevésbé fejlett társa­ dalmak egyikét: a Botswanában és Namíbiában. A családok szinte átlátszó. A turisták faggathatják a helybélieket mindennapi életük különböző résziéteiről. ha egy másik országba érkezve rádöbbenne. hogy tucatnyinál több ember gyűlik össze? A modern és a tradicionális társadalmakban megfigyelhető társadalmi interakciók éles kü­ lönbségei jól láthatók. hogy egyszerre vágyunk az egzotikusra és az ismerősre.különösen a férfiak . Az idegenforgalomból élő helybéliek becsülhetik a tengeren túlról érkezőket. hogy az éppen olyan. hogy meg tudják határozni (többek között) azt is. De turistaként kedvünket is leljük ebben az idegenségben. a Kalahári sivatagban élő !kungokat (a szó ele­ ji felkiáltójel csettintő hangot jelöl). mint a szülővárosa! A turisták többsége azonban nem akar túl eg­ zotikus tapasztalatokat szerezni. akit ne ismernének vi­ szonylag közelről. nem is volt szavuk az „idegen" leírásá­ ra. vajon ezek az interakciók barátságosak-e vagy inkább kibékíthetetlen ellentétekkel jellémezhetők. még mindig felismerhetők társadalmi életük tradicio­ nális mintái. amelyekben az idegenekkel való kapcsolat mindennapos.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET 131 M M M a n H M M M n n M M M a a H a M M H N M n a M M M M H I Az Egyesült Államokba utazó britek például de­ rülnek azon. de nem nehéz belátni. Senki nem próbál­ ta Goffmannak a mindennapi életről tett megál­ lapításai szerint tanulmányozni a lkungokat. Míg a lkungok . már-már egzotikusnak hat. amelyek nem érintkeznek idege­ nekkel. 1969). Mielőtt az utóbbi években gyakoribbá nem váltak az idegenekkel való talál­ kozásaik. és késő este térnek vissza a táborba enni. A lkungok mindennapi élete ilyenkor mindenféle rituálék és ünnepségek körül forog. nyi­ tott sátrakban alszanak. Például a lkungoknak nem sok . a vízlelőhelyek közelében kialakított ideiglenes településeken. hogy jobban megértsenek más kultúrákat. ezért a szociológusoknak nagyon kell figyelniük arra. furcsá­ nak. Van. akik különböznek tőlük. amikor a napi tevékenysé­ gek rutinja megváltozik: a téli esős évszak. hogy ismerős környezetben ismerős ételeket ehetnek. és ritkán vagy sohasem fordul elő. mert tudni szeretné. hogy negatív ítéleteket alkossanak azokról. más néven busmanokat (Lee 1968. A legtöbb lkung-csoport tagjai sohasem talál­ koznak olyan emberrel. Képzelje el. de sok­ szor az egész csoport felkerekedik élelmet keres­ ni. vagy azért. ami­ kor bőven van víz. hogy e megállapítások egy része csak korlátozottan érvényes a lkungok tár­ sadalmi életére. ha e szabályok felrúgását tapasztaljuk.gyakran a nap nagy részében egyedül vannak. tradicionális társadalmakkal. milyen domináns minták alakulnak ki a turisták és a helybéliek közötti interakciókban. Egy átlagos nap nagy részét az ilyen célú vándorlás tölti ki. A fér­ fiak a nap nagy részét gyakran egyedül vagy ket­ tes-hármas csoportokban töltik. hogy ne csak az Em­ pire State Buildinget és az Eiffel-tornyot. magában a közösségben szinte egyáltalán nincs lehetőség a félrevonulásra. Például a Párizs­ ba látogató-főként az amerikai . Van azonban az évnek egy olyan része. hogy idegenül. hogy igaz-e a Quentin Tarantino Ponyvaregény című filmjében elhangzó megállapítás: a franciák metrikus mértékegysé­ geket használnak. hogy az amerikaiak az út jobb olda­ lán autóznak. például az ételeikről.ezt kétféleképpen tehetik: vagy azért. hogy angolos-íres kocsmákba és vendég­ lőkbe is be ne térjenek. A külföldre utazó britek nem bírják meg­ állni. ezért nagy területeket kell bejárniuk. az elsősorban olyan társadalmakra érvé­ nyes. miközben a hasonló viselkedésen a brit vezetők megütköznének. aludni. hogy hozzájussanak. de az emberek számára udvarias figyelmetlenségről és másfajta interak­ ciókról. amelyekbe ellátogatnak. akik miatt a népszerű úti célokat gyakran a kelléténél jobban fejlesztik. Más helybéliek azonban neheztelhetnek a pénzükért cserébe valamit elváró turistákra. A turistatekintet lényege. A közlekedés szabá­ lyai annyira bevésődnek. Az élelem ritka ezen a környéken. I I I I I I 1 I I 1 I I I I I I I I I I I I I I I nyi területet is átfésülnek egy nap alatt. a munkájukról és a kikapcsolódási szokásaikról . Néha az efféle kitérők kí­ váncsiságból fakadnak. aki épp azért megy oda. A globalizáció terjeszkedésével erősödik a turizmus. mert gazdasági hasznot hoznak a helységeknek. és élelmet is sokkal könnyebb találni. és gyakorlatilag minden tevékenység látható kívülről. milyen csalódott vol­ na. ezért a McDonald's „negyed­ fontos sajtos" hamburgerét „sajtos royale"-nak hívják. hanem ezt is láthassuk. A lkungok harminc-negyven fős csoportok­ ban élnek.fiatalok legnép­ szerűbb gyülekezőhelyei közé tartoznak a McDo­ nald's gyorséttermek. Bár külső hatások miatt már változófélben van az életmódjuk. amelyek ellentétesek egymással. Az asszonyok és gyerekek gyakran a táborban maradnak. A turistatekintet feszültségeket kelthet a turistákés a „helybéliek" közötti közvetlen interakciókban. ezek előkészítése és lebonyolítása ugyanis na­ gyon sok időt vesz igénybe. A közösség tagjai néha száz négyzetmérföld- gyakran megnyugtató. Bizonyos érte­ lemben épp azért fizettünk. Mi a helyzet a kicsi.

illet­ ve tárgyiasítjuk (magától értetődőnek tekintjük) azokat a folyamatokat. hogy homlokzati és hátsó területeket alakítsanak ki. ami valóságos. Hangsú­ lyozzák. A társa­ dalmi konstrukcionizmust máig a posztmodern szociológiai gondolkodás egyik irányadó megkö­ zelítésének tekintik. Pél­ dául a letartóztatásokra és bírósági tárgyalásokra vonatkozó adatok első ránézésre azt mutatják. pá­ rosok és városi terek" című fejezetben lesz szó (692. Ha a társadalmi valóságot „magyarázni" próbáljuk. munkásságáról a 21. többek közt a bűnözés „problémájával" foglalkoztak.az orvos­ tudománytól és az orvosi kezeléstől a nemek közötti kapcsolatokon át az érzelmekig főként társadalmi problémákkal. ami a modern társadalmakra jellemző. hogy a társadalmi valóság e „nyilvánva­ ló" tényei a különböző kultúrákban élők. hogy a csonka családból származó fiatalok álta­ lában nagyobb arányban követnek el normasértő cselekményeket. hogy gyakrabban süssék hivatalosan a „fiatalkorú bű­ nöző" bélyeget az alacsonyabb osztálybeli család­ ból származókra. amelyet ők maguk alkottak a társadalmi valóságról. o. vagyis azt. akkor nem vesszük figyelembe. A lkungok társadalmi interakcióinak formája nagyon különbözik attól. és olyan elméleteket alkot. hogy a szociológusoknak ezeket a folyamatokat kell leírniuk és elemezniük. Georg Simmel írt nagy­ hatású összefoglalót. hogy szobafalakkal. hogyan keletkeznek a fiatalkori bűnözésre vonatkozó „hivatalos" adatok. tenek gondolkodás nélkül valóságosnak.). ahogyan a modern vá­ rosokban zajlik az interakció. „A szociológiai elméletalkotás" című fejezetet (103-105. egyének és csoportok társadalmi interakciója révén kelet­ kezik. FEJEZET lehetőségük van arra. / A posztmodernizmusról bővebben lásd a 4.. a társadalmi konstrukcionizmus. o. vá­ rosövezetekkel „elhatárolják" a különböző társas eseményeket és érintkezéseket. Ezzel szemben Cicourel a kihágással gyanú­ sított fiatalok letartóztatásának és osztályozásá­ nak folyamatait figyelte meg. hogy az emberek beszélnek róla vagy élnek benne. A valóság társadalmi fel­ építése című könyvükben (1998) a „közfelfogást" vizsgálják: vagyis azt.). az egyazon kultúrában élők körében is eltérhetnek. a szülők felügyeletére bízták.talán az egyszülős otthonokból származó gye­ rekekre kevésbé ügyelnek. ami számukra „valóságosnak" látszik. Peter Berger és Thomas Luckmann 1966-ban megjelent klasszikus. ezért a szociológusok erre a megfi­ gyelt összefüggésre dolgoznak ki magyarázatokat . mint a kétszülős otthonokból származók. A társadalmi konstruktivisták Berger és Luck­ mann elképzeléseit felhasználva vizsgálják a társadalmi jelenségeket és igyekeznek feltárni. mint a felsőbb osztálybeliekre Szociológiai vita a valóság társadalmi felépítéséről A szociológián belül többféle elméleti keretet al­ kalmaznak a társadalmi valóság magyarázatában.5. sőt. akkor a rendőrök gyakrabban tulajdonították a kihágáso­ kat a megfelelő szerepmodell hiányának. az maga is konstruált. hogyan ismerik meg és egyszersmind teremtik meg azt. mert a rendőrök és a szülők is úgy vélték. hogy amit az egyének és a társadalom valóságként észlelnek és értelmeznek. hogy a fiatalkorú bűnözőkkel szemben alkalmazott rendőrségi el­ járások azokra a köznapi feltételezésekre épül­ nek. ame­ lyek révén az egyének azt kezdik valóságosnak tekinteni. A nagyvárosi élet során elkerülhetetlenül. Az irányzat követői úgy vélik. ezért őrizetben tartották a fiatalokat. hogy így a fiatalok kellőképpen megfegyelmezhetők. amelyek során ezt a va­ lóságot megformáljuk. Ezt a feltevést megkér­ dőjelezi a szociológiai gondolkodás egy jelentős irányzata. Tehát a rendőrségi gyakorlat arra szolgál.. A felsőbb osztály­ beli otthonokból származó elkövetőket viszont inkább elengedték. Ezek az elméletek ugyan különbözőképpen értel­ mezik a társadalmi jelenségeket. különféle épületekkel. amelyek az ada­ tokban megfigyelt mintákat magyarázzák. Felfedezte. mégis van ben­ nük egy közös feltevés: a társadalmi valóság attól függetlenül létezik. A szociológusok többsége a fiatalkori bűnözés arányaira és eseteire vonatko­ zó adatokat adottnak (vagyis valóságosnak) te­ kinti. Ezért az irányzat követői azt mondják. Bár az irányzathoz tar­ tozók sokféle témában vizsgálódtak . hogy az emberek mit tekin­ . Például amikor alacsonyabb osztályból szárma­ zó fiatalkorú elkövetőket tartóztattak le. Tevékenységüktől tá­ vol áll az. hogy „milyenek valójában" a fiatalkorú bű­ nözők. nem vizsgálhatják csupán azt a képet. Ezért azokat a folyamatokat kell elemezni. szinte állandóan idege­ nekkel érintkezünk. vagy nincs megfelelő szerepmodelljük. / A városok társadalmi interakcióiról a szocio­ lógia egyik alapítója. Aaron Cicourel munkája (1968) a fiatalkori bű­ nözés területén végzett társadalmi konstrukciós kutatásokra példa.

Elménk termékének véljük. Az irányzat követői nem azt feltételezik. kezünk gesztu­ saiban. Cicourel tanulmánya rámutat. Most. amelyek során a társadal­ mi valóságot az emberek megformálják. milyen fiatalokat bé­ lyegeztek bűnözőnek. például hogy a szegény családból származó fiatalok gyakrabban keveredhetnek normaszegő cselekményekbe. hogy a társadalmi valóság objektíven létezik. akik talán tőlünk több ezer mérföldre élnek. másokat viszont konstruáltnak tekintenek. minden színlelés és el­ idegenedés. és milyen új bonyodalmakat okozhatnak? A kétkedők azt mondják. Más szociológusok azért bírálták az irányzatot. hanem azokat a folyamatokat igyekeznek doku­ mentálni és elemezni.] Az interneten jelen van az elme.. így lehető­ vé válik a csalás.. „objektív" bi­ zonyítékát.: A gond az emberi kommunikáció természeté­ ből fakad. hogy van mód jó vagy rossz reputációt kiala­ kítani. Az új technológia védelmezői mégis azt mond­ ják. Steve Woolgar és Dorothy Pawluch szociológusok azt mondják." Főként e né­ zet támogatói állítják.de csak közvetett kapcsolat­ ba -. mi lehetett az üzenet­ küldő szándéka. ha a fiatalok hasonló vétségeket követtek el. a játszadozás a másik érzelmeivel stb. amikor a kezdeti viselkedést objektívnek mutatja. de magukat a vélekedéseket létező társa­ dalmi tényezők. „Bűnözés és deviancia" című fejezetben bőveb­ ben is szó lesz.. Társadalmi interakció a kibertérben Szöges ellentétben azzal. például a bevásárlás vagy a banki ügyletek során olyan emberekkel kerü­ lünk kapcsolatba . ugyan­ akkor azt állítja.és legtöbbet emlegetett . hogy a számítógépre épülő kommunikációs technológia túl korlátozott. Majdnem minden hét­ köznapi ügyködésünk.még akkor is. a hang­ lejtésben.bizalmi rendszer az a virtuális közösség. o. Végső soron a társadalmi konstrukciós irány­ zat olyan elméleti megközelítést kínál a társa­ dalmi valóság megértéséhez. a disznólkodás. a manipuláció. Továbbá az internet lelkes hívei azzal érvelnek. Kockázatos ügy ez (Locke 2000). gyakran megállapították. az igazi silány pótléka. Az egyik legismertebb . amit a lkungokról meg­ állapítottunk ( 1 3 1 . hogy az irányzat követői igyekeznek rámutatni a társadalmi való­ ság szubjektív megteremtésére. nem akadályozhatja meg. amely az eBay aukciós oldalain működik (lásd a keretes részt a 1 3 5 . a kibertér­ ben elvész a valóságos. az online közösségek és a csevegőszo­ bák az iparosodott országokban sokak számára a mindennapi élet részét képezik. hogy a címkézési folyamat szub­ jektív (Woolgar-Pawluch 1985). amelyekben azt vizsgálták. amely nem jelent meg a szemtől szembeni inter­ akcióban. Például egyes bírálók szerint a valóság ugyan lehet a köznapi vélekedések konstruált megörö­ kítése. tehát a bűnösnek bélyegzett fiatalok és az ettől megmenekülő fiatalok közötti különbség a „bűnös" címke kialakításából fakadhat. így csökkenthe­ tő a hálózati kommunikáció kockázata. amelyek azután alátámasztják a köz­ vélekedésbe foglalt összefüggést. a test rezdüléseiben. közvetett kommunikáció számos olyan problémát vet fel. például a kapitalizmus vagy a patriarchátus hozzák létre. de eltűnik a test. hogy a szélesebb körben ható társadalmi erők igencsak befolyásol­ ják a megfigyelhető társadalmi következménye­ ket. [. A bizalom szinte teljesen el­ párolgott. A társadalmi konstrukciós irányzatnak is meg­ vannak a bírálói. majd a kapott konstrukció hivatott igazolni. hogy az interakció révén a valóságról alkotott köznapi elképzelések megteremtik érvényességük önálló. hogy kezdetben minden ilyen fiatallal egyformán bánnak. kérdésként merül fel.1 3 6 . mire gondolhatott. Ez a megbélyegzés hozza létre azokat az adatokat. a bizalmat megteremteni. Például a társadal­ mi konstruktivisták azokban az elemzésekben. akikkel sosem találkozhatunk . a modern társadal­ makban állandóan olyanokkal folytatunk inter­ akciót.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET .). és csak találgathat. mert nem hajlandó elfogadni. hogy az elektronikus leveleken és az interneten át folytatott. és milyen választ adhatna. A bírá­ lók szerint az irányzat nem következetes. hogy a felhasználók hamis identitás mögé rejtőzzenek (lásd az erre vonatko­ zó keretes részt a következő oldalon). hogy az elektronikus levelezés és üze­ netváltás. de épp ezáltal egyes vonásokat objektívnek. Ahogyan Katz és szerzőtársai (2001) írják: „A gépelésben elvész az emberi. hogy milyen jellegűek ezek az interak­ ciók. pedig testekben valósul meg: az arcjátékban.1 3 2 . hogy a hálózati (online) kommunikációnak ere- . amely gyökeresen különbözik a legtöbb más szociológiai szemlélet­ módtól.ezt fogom kifejteni a kö­ vetkező fejezetekben is. oldalon). A befogadó kevés jelből követ­ keztethet a másik személyiségére és hangula­ tára. hogy maga a társadalmi valóság. akiket talán sosem láthatunk. / A bűnözési „probléma" konstruálásáról a 19.

bár ilyesmire még nem volt példa.végül is mindenki így „beszél" a számítógépen keresztül -. Vannak lényeges különbségek a kibertérben zajló társadalmi interakciók és a szemtől szem­ beni találkozások között? 2. akik alig ismerték Joant. többen próbálták kinyomozni.és lábfájástól gyötört Joan elő­ ször annyira elkeseredett fogyatékosságai miatt. ön­ zetlen személyisége kibontakozhatott egy olyan médiumban. Melyek a hálózati interakció előnyei és hátrá­ nyai a szemtől szembeni találkozókkal össze­ hasonlítva? dendően számos olyan előnye van. ha csak a jóhiszeműsé­ günk veszett oda. hogy a jövő idilli közösségét al­ kotjuk. amelyben a fizikai megjelenés nem számít. nem az illető neme. hogyan lehetne Alexet pszichiáterként bíróság elé állítani. hálózati szereplők sokan sze­ retnénk azt hinni. Forrás: Gelder 1996.) Más áldozatok Alexet nem aljas színlelőnek tekintették. Ezért aztán mindenkit szörnyen megrázott. hogy szó szerint élni se volt kedve. fogyatékkal élő nőket és példa­ mutatóan pusztította az épkézláb emberekben kialakult sztereotípiákat. okos. Rámutatnak. mégis máig érvé­ nyes kérdéseket vet fel. New Yorkban élő neuropszichológus. hogy először kötöttem a számító­ gépemhez egy modemet és beléptem a hálózati kommunikáció különös új világába.. etnikai hovatartozására vagy társadalmi helyzetére vonatkozó információkkal is szolgál . hogy Joan nem is fogyatékos. a Beszédes Hölgy ezt az új énképet tük­ rözte. hogy a technika nem védhet meg a félrevezetéstől. jeles. agysérüléssel kezelték. Joannel 1983 késő tavaszán „találkoztam".a kísérletet egészen egyszerűen „szellemi erőszaknak" tart­ ják.Joannak épp ez kellett. Maga Joan is egy évig volt kórházban. Valójában férfi . Joant nagyon sokan megkedvelték.például az a nő. hogy . KÉRDÉSEK 1. Ráadásul nem is nő. de ha ketten magántermészetűbb beszélgetésbe kezdenek. Még jó. amelynek szolgáltatá­ sai közt a valós idejű csevegés is szerepelt) . aki nem tudta kontroll alatt tarta­ ni a kísérletet. ötvenes évei elején járó. mert. de Alex kísérlete mindannyiunk számára bizonyította. ha az érzelmek és a jelen­ tésárnyalatok kifejezéséről van szó. egy bensőséges női barátság részesének lenni. aki a legújabb technikai lehetőségeket kihasználva a legrégebbi nemi szerepekkel kapcsolatos feltevéseinket for­ gatta ki. Némasága miatt először a Csöndes Hölgy hálózati nevet választotta. ez sajátosan mai történet egy férfiról. mi­ után Joan révén megismerkedtek . kerekes székbe kénysze­ rült. egyre vadabb kísérletbe kezdett. amelyet egy részeg vezető okozott. mondjuk a telefonálás vagy a szemtől szembeni találkozó esetén nem beszélhetünk. az év elején egy sor bonyodalmas eseményt követően kiderült. egyszerre segítette a hozzá hasonló. hanem kísérletezőnek. és szellemes. ahogy e nők egyike fogalmaz: „a lélek a lényeg. Aztán mentora. A médium szoká­ sainak megfelelően az emberek ilyen (általában játékos) becenévvel jelennek meg a sokfelhaszná­ lós „nyitott" csatornákon. De gépelni tudott . akinek viszonya volt a hús-vér Alexszel. FEJEZET Példa a szociológiai képzelőerő társadalmi interakció problémái Ezt a részt egy olyan cikkből vettem. amely beszédét és járását is károsította. Például az emberi hang sokkal többet érhet. gyakran többet is elárulnak magukról egymásnak. gyakran hát. Alex áldozatai közül néhányan . Mi. aki maradandó sérüléseket szerzett egy autóbalesetben. (Sőt. A néma. hogy húszas évei végén járó. és nem a hitünk. nemére. a Johns Hopkins Egyetem egy­ kori tanára számítógéppel. A következő két évben a hálózati élet nél­ külözhetetlen résztvevője lett. aki hajmeresz­ tő. hogy valójában Joan Sue Greene a neve. és új | beceneve. A lélek ugyanaz maradt. hogy a hálózaton keresztül tud­ jon barátokat szerezni.] A „fedő­ neve" ez volt: Beszédes Hölgy. amelyek fel­ használhatók a beszélő ellen. [. Ha­ marosan megtudtam.") Akárhogy is. modemmel és egyéves CompuServe előfizetéssel ajándékozta meg (ez volt az első internetes cég.nevezzük Alexnek -. Számos szoros hálózati barátsága és (olykor-olykor) romantikus kapcsola­ ta révén sok-sok nő életét változtatta meg. amely az intemetkor hajnalán született. hogy meg­ tapasztalja: milyen nőnek. de a beszélő életkorára. New Yorkban élő pszichiáter. nem sokkal azután. amelyről az interakció hagyományosabb formáiban. (Közülük többen is próbálják fenn­ tartani barátságukat Alexszel. becsapottnak érezték magukat. amikor most. Alex megtévesztő játéka miatt még azok is sér­ tettnek..5. Barátja a balesetben halt meg.olyan információkkal.

Minden eladó vagy licitáló neve után zárójel­ ben egy szám látható.. Ajánlom mindenki­ nek. hogy mennyire becsülik az illetőt az eBay-piacon. Ebben az értelemben egy-egy üzletkötő olyan rangot szerez. hogy ezen a piacon bármikor elkö­ vethetnek sokakat érintő csalást. Figyelemre méltó. a Feedback Forumnak (a visszajelzések fórumának) tulajdonítják a sikeres üzletek igen nagy arányát. hogy szívesebben köt üzletet magas pontszámúakkal. minden negatív megjegyzés -1 pont. Az eladó esetében ez az információ a következőképpen jelenik meg: az el­ adó neve (265).. amely mutatja. gyors szállítás. 2005-re az eBay-hez több mint százmillióan csatlakoztak a világ min­ den részéről. sokan becsap­ hatók.. hogy az eBay nem vállal jótállást.. hogy összesítve hány pozitív értékelést kaptak.] A felhasználó nevére kattintva levelet írhatunk neki. gyakran többért is. akik az eBay oldalain adnak-vesz­ nek termékeket. Úgy tűnhet. akkor megjelenik teljes értékelési profilja.. de az eBay-en keresztül zajló csereberék mégis ritkán végződnek rosszul. Jeles. sőt inkább csak ilyen fel­ használókkal üzletelnek. [. amelyben szerepel minden értékelő levélcíme és rangjelző száma (így nemcsak az értékelt.] A kiemelkedően jó rangsorolás aranyat ér. Minden pozitív megjegyzés +1 pontot ér. Az eBay működ­ tetői és piaci résztvevői is az intézményesített értékelési rendszernek. [. amelynek révén többet adhat el. A bizonyos szintet elérő felhasz­ nálókat egy színes csillaggal is díjazzák. A szám összesített mutatója annak. ha a neve utáni számra kattintunk. negatív és semleges megjegyzéseket is felrakhatnak az oldalra azokról a felhasználókról.] Né- . A re­ gisztrált felhasználók pozitív. garanciát a gazdát váltó áru­ kért: a tranzakció minden kockázatát az eladók és a vevők vállalják. a semleges megjegyzések pedig egyik irányba sem változtatják a felhaszná­ ló pontszámát." [.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET Bizalomépítés a kibertérben: az eBay visszajelzési rendszere Az eBay ma a legnagyobb és az egyik legrégebbi (1995 szeptemberében indított). Sok résztvevő mondta.. Ez a profil tartalmazza a megjegyzések összesített listáját. személyek kö­ zött közvetítő aukciós ház. az eBay afféle katalógusként szolgál. hanem értékelő megbecsültségét is láthatjuk). Jellegze­ tes pozitív megjegyzés lehet például: „Gondos csomagolás. akikkel már üzleteltek.

pedig úgy tűnhet. Ha hosszan a másik szemébe bá­ mulunk. KÖVETKEZTETÉS: GYŐZ A KÖZELSÉG KÉNYSZERE Bár ma már egyre gyakoribb a közvetett kom­ munikáció. Al­ talános vélemény szerint a legfontosabb ér- . megakadályozza. mint a nem internetezők (Katz et al.a szerelem jelének tekintheti. szemtől szemben is többször találkoznak és érintkeznek másokkal. hogy a figye­ lem kizárólag az üzenet tartalmára irányuljon. hogy csak akkor érthetjük meg. Ha jobban megnézzük mindennapi viselke­ désünk sok triviálisnak látszó elemét. amely­ ben fontos az együttes jelenlét. amely a résztvevők körében kivívott meg­ becsültségre épül. meghitt­ ségét. lehetőség­ teremtőként mutatják be. ÖSSZEFOGLALÁS 1. hogy így nélkülözniük kellene a sze­ mélyes családi ünnepek jó hangulatát.a Goffman interakciós vizsgálataiban igazolt okok­ ból . hanem jelentős és egyre nagyobb hálózati és hálózaton kívüli társas interakció elindítójának tartják.. Egy 1995 és 2 0 0 0 között internetezők körében végzett felmérés eredményei azt mutatják. 2. Ez nagy előnyt jelenthet a nők és más. hogy „az együttes jelenlét révén olyan testrész mutatkozik meg előttünk. amely megvilágítja a tár­ sadalmi élet számos vonatkozását. ünnepi összejöveteleket rendezhetnének az elektronikus „valós idejű" kommunikáció felhasználásával. amely »sosem hazudik«: a szem. A legtöbb interakcióban a szemkontaktus igen rövid időtartamú. hogy valódi barátságok alakuljanak ki . mert az együttes jelenléti helyzet . de azt el kell ismernünk. A szer­ zőpáros megállapítja. az elektronikus kommunikáció elfedi ezeket az azonosító jegyeket. mert így lehetünk biztosak abban. az emberek mintha még mindig ér­ tékelnék a közvetlen kapcsolatot.az elektronikus kommunikáció bármely for­ májánál sokkal több információt ad arról. »a lélek tükre«. ezért gondosan kerü­ lik.5.de mint­ ha valójában nem ez történne. az interakcióban együtt jelen lévő felek folyamatosan figyelik e kifinomult testrész legkisebb rezdüléseit is" (Boden-Molotch 1994). akik minket lényegesen érintő döntéseket hoznak. néha ezért átutaznak a fél világon. de ez óriási hátrány egy olyan piacon. hogyan gondolkodnak és éreznek az emberek. azt az ellenséges szándék vagy . mint másutt tehetnék. A társadalmi interakciók vizsgálata a szocioló­ gia alapvető területe.] A felhasználó letilthatja visszajelzési pro­ filja megjelenítését. Úgy érezzük. hogy tiszta üzleteket ütnek nyélbe villámgyorsan. A gyakori résztvevők jól tudják. mi zajlik körülöttünk. mert az emberek létre­ hozhatják hálózati identitásukat és szabadabban beszélhetnek.bizo­ nyos esetekben . hálózati kommunikáció elszigetelődést eredményezhet. hogy olyan helyzetben kell találkozniuk egymással. és oda a becsület.. hagyomá­ nyosan hátrányos helyzetű csoportok számára. Az internetben kétkedők máig azzal is érvel­ nek. vagyis a szemtől szembeni interakció. ahogyan másokra nézünk. mennyire őszinték. ha azoknak a jelen­ létében vagyunk. hogy azok a társadalmi interakció összetett és fontos részei. Forrás: Kollock 1999. Az emberi arc sokféle érzelmet fejezhet ki. A felmérés szerint az internetezők általá­ ban más médiumokon (főként telefonon) keresz­ tül is többet kommunikálnak. hogy az internethasz­ nálat távolról sem a társas elszigetelődés irányába hat. akik ezt nevez­ ték a közelség kényszerének (compulsion of proximity): az egyének úgy érzik. hogy érvényre juttathatjuk nézeteinket és meggyőzhetjük őket őszinteségünkről. és biztosítja. [. Az üzleti élet szereplői például továbbra is eljárnak megbe­ szélésekre. A szemkontaktus maga bizonyos mértékű köz­ vetlenséget és bizalmat jelez. A családtagok „virtuális" találkozókat. E jelenség egyik magyarázata Deirdre Bodentől és Harvey Molotchtól ered. 2001). akiknek véleményére más környezetben gyakran nem sokat adnak (Pascoe 2000). mekkora kárt okozhat egy negatív ítélet. akkor kiderül. Boden és Molotch szerint az emberek azért vállalják a részvételt a talál­ kozókon. hogy olcsóbb és hatékonyabb volna megkötni az üzletet telefonos konferencia­ hívás vagy videokapcsolat révén. hogy a közvetett. FEJEZET hány negatív ítélet elég. ezért a gyakran üzletelők igyekeznek pontszámukat növelni azzal. Az elektronikus interakciót sokszor felszabadítóként. Erre példa a tekin­ tet: az.

Goffman. díszletek és kellékek között játszanak. A mindennapi társalgás és beszélgetés tanul­ mányozását Harold Garfinkel nyomán etnometodológiának nevezzük. amikor két vagy több ember közvetlenül ar­ ra figyel. ahol a színészek felkészülnek az előadásra és lazítanak a fellé­ pés után. amelyekből hiányzik az együttes jelenlét. mind az arcon megjelenő ér­ zelmek értelmezése terén. hogy nem vágyik társaságra? 6. Különböző kultúrák összehasonlító vizsgálata igen sok egyezést mutat mind az arckifejezések. MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK 1. Erving (1963): Behaviour in Public Places. A társadalmi interakciónak lehetnek ugyan egyetemes mechanizmusai. s könnyebb a be­ nyomáskeltés. Cambridge. Laurie (1995): Escape Attempts: The Theory and Practice of Resistance to Everyday Life. 9. Az etnometodológia azt vizsgálja. talán mert így könnyebb információkat gyűjteni arról. vándorló csoportokban élnek. Ez eredményezi az úgyneve­ zett közelségkényszert. Stanley .amely egyes érintkezésekre vagy interakcióepizódokra osztható .Pólya Kiadó. Peter . hogyan próbáljuk cselekvően . tevékenységeink hogyan köve­ tik egymást időben. Mint a színházban. Jószöveg Műhely. Berényi Gábor fordítása. 3. amikor közvetlen párbeszédre nem kerül sor. Budapest. amelyeken belül nincs „magánélet". A modern társadalmakat többnyire közve­ tett személyközi érintkezések (például banki ügyletek) jellemzik. 4.és tér­ beli helyzetbe ágyazódik. így kevés alkalom adódik homlokzati és hátsó területek kialakítására. kiadás).TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET zelmeket tükröző arckifejezések velünk szü­ letnek. Manning. A társadalmi interakció gyakran jól megvilá­ gítható a dramaturgiai modell alkalmazásával: az interakció résztvevőit színészeknek tekint­ hetjük. Thalassa Alapítvány . Cohen. Tomka Miklós fordítása. ha a társadalom tagjainak nem volnának közös alapfeltevései? 2. Vajon mennyiben láthatja másnak egy turista a városunkat? 3. vagyis megnézhetjük. ha jelezni akarja. Thomas (1998): A valóság társadalmi felépítése: tudásszociológiai értekezés. hogyan gondol­ kodnak és éreznek mások. Phil (1992): Erving Goffman and Modern Sociology. Lehetne-e társadalmi élet. 8.megérteni mások szavainak és cselekedeteinek igazi je­ lentését. I . 5. 6. Hogyan mutatkozhat az ember „magabiztosnak"? 5. Milyen stratégiát alkalmazhat a bárha vagy kávézóba egyedül betérő nő. ugyanakkor milyen hely­ változtatásokkal járnak együtt. Például az afrikai lkungok kicsi. A reaktív kiáltások (indulatszavak) vizsgálatá­ val sok mindent megtudhatunk a társalgás jel­ legéről. 7. Minden társadalmi interakció adott idő. Nehéz volna „interakciós vandalizmust" folytatni a tanítási órán? 4. a társa­ dalmi élet számos területén is világosan el­ különül egymástól a homlokzati terület (maga a színpad) és a hátsó terület. London. de sok közülük kultúránként különbözik. New York. Helyettesítheti-e az elektronikus kommunikáció a szemtől szembeni interakciót? AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK Berger. azt a tendenciát. Erving (2000): Az én bemutatása a mindennapi életben. akik színpadon. amit mások mondanak vagy tesznek.Luckmann.akkor kerül sor. A nem fókuszos interakció egymás kölcsönös tudomásulvétele nagy társaságokban. Goffman. Free Press. Budapest. Routledge (2.bár általában bevált módszerrel . Megvizsgálhatjuk mindennapi életünk tér-idő „zónáit". a felek igyekeznek szemé­ lyesen találkozni. Fókuszos interakcióra .Taylor. Polity. hogy amikor csak lehet. hogy kedvező képet alakítsanak ki másokban magukról.

natcom.org/ctronline/nonverb.brandeis.nl/emca/ Erving Goffmanról http://people.uva.fmg.A nem verbális kommunikációról http://www.htm A szimbolikus interakcionizmusról http://web.html -• .edu/courses/soc/sOO/soclll-01/IntroTheories/Symbolic.edu/~teuber/goffmanbio.html Ethno/CA News (az etnometodológia és a társalgáselemzés hálózati forrása) http://www2.grinnell.

ÉLETÚT.SZOCIALIZÁCIÓ. TÁRSADALOM ÉS A GYERMEK SZOCIALIZÁCIÓJA Elméletek a gyermekfejlődésről Szocializációs közegek NEMI SZOCIALIZÁCIÓ Szülők. televízió A nemsemleges nevelés nehézségei A szociológiai vita A TELJES ÉLETÚTRA KITERJEDŐ SZOCIALIZÁCIÓ Gyermekkor Serdülőkor Fiatal felnőttkor Érett felnőttkor Öregkor ÖREGEDÉS A brit társadalom „őszülése" Hogyan öregszik az ember? Az öregedés folyamata: versengő szociológiai magyarázatok Az öregedés jellemzői Nagy-Britanniában Öregedéspolitika A világnépesség őszülése Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források . felnőttek reakciói A nem tanulása Mesekönyvek. ÖREGEDÉS KULTÚRA.

a k v i d d i c s e t . azt a fo- iskola. m e r t h i á b a b í r m é g egy ifjú v a r á z s l ó i s h a t á r t a l a n erővel. H a r r y is ű z i a v a r á z s l ó k sportját. a h o l m e g i s m e r h e t i az ö s s z e t a r t á s t és az á l l h a t a t o s s á g o t . „ N i n c s az a gyerek. R o w l i n g g y a k r a n a p a r a n o r m á l i s se­ g í t s é g é v e l m u t a t j a m e g a m i n d e n n a p i é l e t alap­ j a i m ö g ö t t r e j l ő c s o d á l a t o s . a m i t t e l j e s e n szokvá­ n y o s zavarral fogad. h o g y ha a fiú a v a r á z s l ó v i l á g b a n m a r a d .. A H a r r y Potter r e g é n y e k .MHMHMnMMHMMMMMMHHMMMMMMHM J . a m i r e n e m i s fog e m l é k e z n i ! [. A l b u s D u m b l e dore a n e m sokkal korábban elárvult c s e c s e m ő t . a Harry Potter és a bölcsek köve így k e z d ő d i k : a furfangos v a r á z s l ó . A Har­ ry Potter-sorozat k é s ő b b i d a r a b j a i b a n H a r r y b e n is n e m i v o n z a l m a k t á m a d n a k . a m i k o r m á r m e g t u d j a emészteni" (Rowling 1 9 9 9 ) . M i n d a n n y i a n fontos é l e t s z a k a s z o k o n h a l a d u n k át: a g y e r m e k k o r b ó l a .m i é r t v o l n a ez k ü l ö n ö s e b b . d e m á r i s h í r e s e m b e r ! Ü n n e p l i k ő t egy h ő s t e t t é r t . U n i v e r z u m á b a n t é v e d h e t e t l e n b a g o l y v i s z i a le­ v e l e t a c í m z e t t n e k . M i v e l a sport s o k g y e r e k n e k az a terep. H á n y t leteszi n e m varázsló („mugli") nagybátyja é s n a g y n é n j e ajtaja e l é .s z ö v e v é n y e s világot. B á r H a r r y a R o x f o r t B o s z o r k á n y . a k á r l é t e z ő v i l á g u n k b a helye­ zi a c s e l e k m é n y t .] j o b b l e s z n e k i . H a r r y m á r j e l é t a d t a pá­ r a t l a n e r e j é n e k . a m e l y n e k során a tehetetlen c s e c s e m ő fokozatosan öntudattal b í r ó é s é r t e l m e s s z e m é l y i s é g g é válik. a k i feltalál­ ja magát a b b a n a kultúrában. az mégiscsak s e r d ü l ő k o r b a . a k i ezt é p é s s z e l k i b í r n á . m a j d t o v á b b a f e l n ő t t k o r b a . amelybe beleszüle­ tett.v a g y a k á r m i n d k e t t ő b e .arra az e l v r e é p ü l n e k . h o g y n i n c s n a g y o b b k a l a n d a felnőt­ té v á l á s n á l .a m e l y e k m i n d Har­ ry egy-egy i s k o l a é v é t ö l e l i k fel .és Varázslóképző Szakiskolába jár.. a m i a Harry Potter-sorozat újítása. a k á r m e s e v i l á g b a . m i n t a p o s t a i r e n d s z e r v a g y az e l e k t r o n i k u s le­ v e l e z é s ? A k l a s s z i k u s g y e r m e k i r o d a l o m fő célja. M é g j á r n i s e tud. K . R o w l i n g világsikert aratott k ö n y v s o r o z a t á ­ n a k e l s ő darabja. A s z o c i a l i z á c i ó az a f o l y a m a t . h o g y é r t h e t ő b b é t e g y e a f e l n ő t t é v á l á s folyamatát. D u m b l e d o r e m é g i s aggódik. h a c s a k ak­ kor s z e r e z t u d o m á s t erről. c s a k segítséggel tudja elsajátí­ tani a megfelelő értékeket. A f i a t a l o k s z o c i a l i z á c i ó j a a t á r s a d a l m i repro­ d u k c i ó á l t a l á n o s a b b j e l e n s é g é t is e r ő s í t i . n e m c s e p e r e d ­ h e t fel e g é s z s é g e s e n .

a m e l y b e n a négy-öt é v e s g y e r e k m á r egy f e l n ő t t s z e r e p é t j á t s s z a . Bizonyos m é r t é k i g ez a n n a k t u l a j d o n í t h a t ó . n i n c s é n t u d a t a . m i a k ü l ö n b s é g a z ö n m a g á r ó l alkotott k é p . M e a d ezt n e v e z i „ s z e r e p á t v é t e l ­ nek": a gyermek megtanulja. és ez a n e m z e d é k e k e t egy­ máshoz kötő újabb kapcsolatrendszert jelent. milyen más „bőrébe bújni". G e o r g e H e r b e r t M e a d a m e r i k a i filozófus é s s z o c i o l ó g u s f ő k é n t azt vizsgálta. és a kisgyere­ kek játékaikban gyakran a felnőtteket utánozzák. i l l e t v e a kör­ vagyis a z z a l . m i k ö z b e n a b e n n ü k élők e g y m á s u t á n s z ü l e t n e k és m e g h a l n a k . hogy az e g y é n t u d a t á b a n v a n : ö n á l l ó . hogy az e m b e r e k közötti interakció j e l e n t é s h o r d o z ó s z i m b ó l u m o k o n és a j e l e n t é s e k é r t e l m e z é s é n k e r e s z t ü l zajlik (lásd az 1. mivel az elmé­ leti gondolkodás egyik h a g y o m á n y o s irányzatá­ nak. é s a z e g y m á s s a l v e r s e n g ő e l m é l e t e k e l t é r ő szemlélettel közelítenek e kérdéshez. M e a d szerint akkor alakul ki b e n n ü n k az éntudat. a k i k f e l e l ő s e k a f e l n e v e l é s é é r t . ÉLETÚT. de legismertebb írásai a kognícidval foglalkoznak. Mikép­ pen érthetjük m e g az é n t u d a t k i a l a k u l á s á t . M a j d i s m e r t e t e m a főbb c s o p o r t o k a t és t á r s a d a l m i k o n t e x t u s o k a t . a m e l y n e m z e d é k e k óta v á l t o z a t l a n . A brit t á r s a d a l o m n a k p é l d á u l s o k o l y a n sajátos társa­ dalmi-kulturális j e g y e van. h o g y a g y e r m e k e k m i k é p p e n t a n u l ­ n a k m e g gondolkodni ö n m a g u k r ó l . a m i k o r m e g t a n u l j u k m e g k ü l ö n b ö z t e t n i a „reaktív é n t " (I) a „felépített é n t ő l " (me). TÁRSADALOM ÉS A GYERMEK SZOCIALIZÁCIÓJA Elméletek a gyermekfejlődésről Az ember egyik legsajátosabb jegye m á s élőlé­ nyekhez h a s o n l í t v a az. mint k é s ő b b . az ö n á l l ó a n cselekvő lényt. Csak e b b e n a szakaszban alakul ki ben­ n e fejlett é n t u d a t . a v e l e s z ü ­ letett-öröklött t u l a j d o n s á g o k vagy a n e v e l é s ? E l ő ­ ször m e g n é z z ü k . a t ö b b i e ­ kétől k ü l ö n b ö z ő i d e n t i t á s a v a n ? E l e t é n e k e l s ő néhány hónapjában a c s e c s e m ő szinte egyál­ talán n e m é r z é k e l k ü l ö n b s é g e t az e m b e r e k és a k ö r n y e z e t é b e n l é v ő é l e t t e l e n tárgyak között. A s z o c i a l i z á c i ó s o r á n . A g y e r m e k k é t é v e s kora előtt n e m tudja. h o g y a n ala­ kul ki a k i s g y e r m e k k é t f é l e é n f o g a l m a : a „reak­ tív é n " és a „felépített é n " . a m á s o k h o z v i s z o n y í t o t t „ é n j e " és a „ m á s i k " k ö z ö t t .SZOCIALIZÁCIÓ.f ő k é n t az e l s ő é l e t é v e k b e n . a t a n u l á s és az a l k a l m a z k o d á s vé­ gigkíséri a teljes é l e t c i k l u s t . Az a l á b b i a k b a n arról is szó lesz. n o r m á i é s t á r s a d a l m i gyakorlata. A z i d ő s e m b e r e k akkor i s m e g m a r a d n a k s z ü l ő k n e k . h o g y a gyer­ mekfejlődésről kidolgozott legfontosabb elmé­ l e t e k a s z o c i a l i z á c i ó k ü l ö n b ö z ő o l d a l a i t állítják e l ő t é r b e . é s . a m i k o r m á r n a g y s z ü l ő k k é váltak. V é g ü l á t t e k i n t j ü k az öregedéssel k a p c s o l a t o s l e g f o n t o s a b b s z o c i o l ó ­ giai k é r d é s e k e t . h o g y a n é s miért f e j l ő d n e k a g y e r e k e k úgy. t u d a t a é s szük­ ségletei vannak. spon- KULTÚRA. Az egyszerű utánzásból a l a k u l ki a b o n y o l u l t a b b s z a b á l y z ó j á t é k (game). Bár a kulturális t a n u l á s f o l y a m a t a a c s e c s e m ő k o r b a n és a korai g y e r m e k k o r b a n s o k k a l i n t e n z í v e b b . C s a k f o k o z a t o s a n érti meg. amelyek az e g y é n k ü l ö n b ö z ő . m i l y e n e l m é l e t i m a g y a r á z a t o k a t dolgoztak k i k ü l ö n b ö z ő s z e r z ő k arról.i l y e n az is. ezért ők m a g u k is új i s m e r e t e k k e l és t a p a s z t a l a t o k k a l gazdagodnak. vagy a k e r t é s z k e d é s t i m i t á l v a kanállal ásni kezdenek. k ü l ö n ö s t e k i n t e t t e l a z é n t u d a t kialakulására. nyezetükről. M i n d e n t á r s a d a l o m o l y a n j e l l e m z ő k k e l bír. a h o g y a n tapasz­ taljuk. h o g y a leggyakrab­ ban beszélt nyelv az angol. En­ n e k e g y i k m ó d j a a s z e r e p j á t é k (play). a m e l y e k sok­ sok é v e n át f e n n m a r a d n a k . M e a d u g y a n a k k o r a g y e r m e k f e j l ő d é s fő sza­ k a s z a i t i s leírja. a m e l y b e n l é t r e j ö n a t á r s a d a l o m i d ő b e l i strukturális f o l y t o n o s s á g a . A z é n k i a l a k u l á s á n a k p r o b l é m á j a s o k vitát ka­ var.a g y e r e k e k az idő­ s e b b e k t ő l t a n u l n a k . így fedezi fel „felépített é n j é t " . E g y g y e r m e k s z ü l e t é s e m e g v á l t o z t a t j a azok életét. ÖREGEDÉS lyamatot. A s z ü l ő i g o n d o s k o d á s r e n d s z e r i n t a gyermekekhez kapcsolja a felnőttek tevékeny­ ségét egész h á t r a l é v ő é l e t ü k r e . A k ö v e t k e z ő r é s z e k b e n egy gyakori s z o c i o l ó g i a i vitát j á r o k k ö r ü l : mi a m e g h a t á r o z ó b b . A s v á j c i J e a n P i a g e t a g y e r m e k i fejlődés s z á m o s o l d a l á t vizsgálta. A f e l n ő t t e k sütését-főzését l á t v a h o m o k s ü t e m é ­ n y e k e t k é s z í t e n e k . K í v ü l r ő l . Az előbbi a még szocializálatlan kisgyermek. h o g y m á s o k ­ n a k a z ö v é t ő l e l t é r ő i d e n t i t á s a . a g y e r m e k k o r t ó l a későbbi időszakokig terjedő életszakaszaiban hatnak a s z o c i a l i z á c i ó r a . m á s o k s z e m é v e l t u d l á t n i . t ö b b e k k ö z ö t t a n e m i i d e n t i t á s kialakulá­ sára v o n a t k o z ó e l m é l e t e k e t is. A s z i m b o l i k u s i n t e r a k c i o n i z m u s h a n g ­ súlyozza. a szimbolikus interakcionizmusnak alapját alkotják. h o g y a s z o c i a ­ lizáció egymáshoz kapcsolja a k ü l ö n b ö z ő nem­ zedékeket. fejeze­ tet). így á t ö r ö k l ő d n e k a z e l ő d ö k értékei. h o g y öntudatos. Mead és az énfejlődés George Herbert M e a d eszméi a szociológiában rendkívül széles körben hatottak.azt. M e a d szerint a c s e c s e m ő k és kisgyermekek elsősorban a körülöttük lévők cselekedeteinek utánzása révén válnak társadalmi lényekké.

" D e h a azt k é r d e z i k tőle: „ H á n y l á n y t e s t v é r e v a n a n ő v é r e d n e k ? " . hogy k e v e s e b b a víz.azt gondolja. A l e g f o n t o s a b b e r e d m é n y e b b e n a s z a k a s z b a n az. h o s s z ú k á s üveg­ b ő l á t t ö l t i k a v i z e t egy a l a c s o n y a b b . P é l d á u l n e m fogja fel. m i n t a h o s s z ú k á s . h o g y á l t a l á b a n k i z á r ó l a g a saját n é z ő p o n t j á b ó l i n t e r p r e t á l j a a világot. Piaget ezen n e m azt érti. m e r t m é g n e m t u d j a a n ő v é r e n é z ő p o n t j á b ó l lát­ ni ö n m a g á t . E z e n a fejlő­ d é s i s z i n t e n a g y e r m e k f e l i s m e r i a h i b á t abban az é r v e l é s b e n . hogy m á s o k az ö v é t ő l e l t é r ő n é z ő p o n t b ó l látják a tár­ gyakat. a m e l y e k a f e l n ő t t e k s z á m á r a t e r m é s z e t e s e k : a z okságról. m i n t p é l d á u l az okság. h o g y egy m a g a s . Ha a m ű v e l e t e k e l ő t t i s z a k a s z b a n egy kislánytól m e g k é r d e z i k : „ H á n y l á n y t e s t v é r e d v a n ? " . az o s z t á s t és a k i v o n á s t . a m e l y e k a társadalmi életet irányítják. g y e r m e k m a g a s s z i n t e n elsajátítja a nyelvet. ta­ p i n t á s s a l é r z é k e l i a tárgyakat és fizikailag felfe­ d e z i k ö r n y e z e t é t . A gyere­ k e k e b b e n a z i d ő s z a k b a n sajátítják e l a z e l v o n t lo­ gikai f o g a l m a k a t . A g y e r e k e k n e m p a s s z í v a n fogadják be a hozzájuk érkező információkat. akkor v a l ó s z í n ű l e g azt fogja v á l a s z o l n i : „ S e m e n n y i " . h o g y a v e l e s z e m b e ü l ő c s a k a könyv borítóját láthatja. E g y n é g y é v e s g y e r m e k p é l d á u l széttárja a kezét. Piaget és a kognitív fejlődés szakaszai J e a n Piaget n a g y h a n g s ú l y t fektetett a g y e r m e k e k a z o n k é p e s s é g é r e . P i a g e t a z é r t n e v e z i ezt a s z a k a s z t „művele­ t e k e l ő t t i n e k " . a m e l y a s z ü l e t é s t ő l nagyjából k é t é v e s korig tart. és a s z a v a k a t m á r k é p e s ú g y h a s z n á l n i . FEJEZET tán kívánságok és vágyak kusza halmaza. h o g y megfogja. h o g y a s z é l e s e b b e d é n y k e v e s e b b v i z e t t a r t a l m a z . M i n d e n s z a k a s z ú j k é p e s s é g e k elsajá­ títását j e l e n t i . E b b e n az i d ő s z a k b a n a g y e r e k e k vi­ s e l k e d é s e j e l l e m z ő e n e g o c e n t r i k u s . a h o g y a n a g y e r m e k m e g t a n u l ö n m a g á r ó l és a k ö r n y e z e t é r ő l g o n d o l ­ k o d n i .t ö b b .6. a m i t M e a d á l t a l á n o s m á s i k n a k (generalized oth­ er) n e v e z . h o g y v é g ü l a g y e r m e k a k ö r n y e z e t é t m i n t j ó l elkü­ löníthető és állandó tulajdonságokkal rendelkező tárgyak és s z e m é l y e k ö s s z e s s é g é t fogja fel. a h o g y a n a f e l n ő t t e k . míg az u t ó b b i M e a d é r t e l m e z é s é b e n a t á r s a d a l m i én. Ha a g y e r m e k látja. f i g y e l m e n kívül h a g y v a azt. meglehetősen szervezetlen szerepjátékok helyett. U g y a n e k k o r v á l i k képessé arra. ha a „ r e p ü l ő g é p " f o g a l m á t akarja kifejez­ n i . Csak e b b e n a szakaszban kezdik megérteni azo­ kat az á l t a l á n o s é r t é k e k e t és erkölcsi szabályokat. E b b e n a s z a k a s z b a n . a konkrét műveletek s z a k a s z a h é t t ő l t i z e n e g y é v e s korig tart. h o g y a víz menyn y i s é g e v á l t o z a t l a n m a r a d t . K ö r ü l b e l ü l n é g y h ó n a p o s koráig a c s e c s e m ő n e m tudja m e g k ü l ö n b ö z t e t n i m a g á t a k ö r n y e z e t é t ő l . szélesebb e d é n y b e . a m i t l á t n a k . m e r t a l a c s o n y a b b lett a szintje. A tárgyak n e m k ü l ö n ü l n e k el a s z e m é l y e k t ő l . E g y k ö n y v e t n é z e g e t . h o g y azok s z i m b o l i k u s m ó d o n f e j e z z e n e k ki tárgyakat és ké­ p e k e t . h o g y m a g u k é r t e l m e z z é k a vi­ lágot. E b b e n a szakaszban m á r sokkal kevésbé egocentrikus. h o g y a z o k a k ö z v e t l e n é r z é k e l é s t ő l függetlenül l é t e z n e k . h a n e m szelektál­ j á k é s é r t e l m e z i k . A g y e r e k e b b e n a s z a k a s z b a n k e z d i felfogni azt. amit a gyerekek mondanak. a h o g y a n m á s o k látják őt. valamint a z igazságosság é s a z e g y e n l ő r é s z v é t e l fogalmait. Piaget az e l s ő szakaszt. k ö z b e n f e l i s m e r i . m e r t a g y e r e k e k m é g n e m tudják s z i s z t e m a t i k u s a n a l k a l m a z n i b ő v ü l ő é r t e l m i ké­ p e s s é g e i k e t . Piaget a k o g n i t í v f e j l ő d é s n e k . a m ű v e l e t e k előtti s z a k a s z állt. A g y e r e k e k együtt b e s z é l g e t n e k . t o v á b b á f e l t é t e l e a z e l ő z ő s z a k a s z sikeres befejezése. a \ . mert a c s e c s e m ő főként úgy t a n u l . akkor h e l y e s e n azt feleli: „Egy. A művelet előtti szakaszban a gyerekek nem k é p e s e k összefüggő b e s z é l g e t é s t folytatni mások­ kal. s z e n z o m o t o r o s v a g y érzékszervi-mozgásos szakasznak nevezte. F o k o z a ­ tosan tanul meg különbséget tenni az emberek és a tárgyak között. m e r t alacso­ n y a b b a v í z s z i n t j e . a s e b e s s é g r ő l . E b b e n a k o r b a n k e z d e n e k a g y e r e k e k szerve­ zett s z a b á l y o z ó j á t é k o k b a n r é s z t v e n n i a k o r á b b i . A g y e r m e k f e j l ő d é s é n e k ú j a b b s z a k a s z a M e a d szerint nyolc-kilenc éves kor táján következik b e . Szerve­ zett s z a b á l y o z ó j á t é k o t c s a k ú g y l e h e t j á t s z a n i . A g y e r e k e k n e k e b b e n a fejlődési s z a k a s z b a n n i n c s á l t a l á n o s e l k é p z e l é s ü k o l y a n g o n d o l k o d á s b e l i kategóriákról. a s ú l y r ó l vagy a s z á m o k r ó l . A h a r m a d i k periódus. h o g y m e g t a n u l j a a m a t e m a t i k a i m ű v e l e t e ­ ket: a szorzást.vagyis a n n a k . h a l l a n a k é s érez­ n e k az ő k e t k ö r ü l v e v ő v i l á g b ó l . e g y m á s t ó l j ó l e l k ü l ö n í t h e t ő szaka­ szát írta le. N e m érti p é l d á u l azt. A z ö n t u d a t k i a l a k u l á s á h o z t e h á t az kell. h o g y a g y e r m e k ö n z ő . a m e l y k e t t ő t ő l h é t é v e s korig tart. M o s t m á r k é p e s e k k ü l ö n ö s e b b nehézség nélkül alkalmazni olyan gondolkodási s z a b á l y o k a t . Az e g o c e n t r i k u s b e s z é l g e t é s b e n az. é s k é r d e z ő s k ö d n i k e z d a z a b b a n t a l á l t k é p e k r ő l . h a a gyerekek megértik a játékszabályokat. de n e m egymás­ sal. és a c s e c s e m ő s z á m á r a c s a k a z létezik. a k k o r n e m érti meg. h o g y a gyer­ m e k úgy l á t h a s s a ö n m a g á t . h a n e m azt. h o g y a b ö l c s ő az ő m o z d u l a t a i m i a t t k e z d el m o z o g n i . többnyire n e m kapcsolódik szorosan az előtte megszólaló mondandójához. a m i t é p p e n lát. P i a g e t k u t a t á s a i n a k a k ö z é p p o n t j á b a n a követ­ k e z ő fázis.az őt k ö r ü l v e v ő k u l t ú r a á l t a l á n o s ér­ tékeit é s e r k ö l c s i s z a b á l y a i t . A k o n k r é t m ű v e l e t i s z a k a s z b a n lévő g y e r e k k ö n n y e d é n ad h e l y e s f e l e l e t e t e r r e a kér­ désre.

A családok a különböző kultúrákban más-más „ h e l y e t " f o g l a l n a k el a t á r s a d a l o m i n t é z m é n y e i k ö z ö t t . a s z e r v e z e t e k . Ha n e m is t u d v á l a s z t a d n i arra a kérdésre. de a f o r m á l i s m ű v e l e t i s z i n t r e n e m jut e l v a l a m e n n y i felnőtt. Bár a b r i t t á r s a d a l o m b a n k ü l ö n f é l e s z u b k u l t ú r á k ta­ l á l h a t ó a k . a kortárscsoport. A m o d e r n társadalmakban a társadalmi p o z í c i ó t n e m j e l ö l i k i ily m ó d o n a s z ü l e t é s . E n ­ n e k e l l e n é r e itt i s j e l e n t ő s m é r t é k b e n b e f o l y á ­ solja a s z o c i a l i z á c i ó s m i n t á k a t az. K ö n n y e n megért­ hetjük. és r é s z t v e s z n e k m é g a l e g f i a t a l a b b c s e c s e m ő k g o n d o z á s á b a n is. a csecsemő családban megtapasztalt kapcsolatai korántsem a z o n o s a k m i n d e n k u l t ú r á b a n . egy átlagos b r i t g y e r e k é l e t e e l s ő é v e i t o l y a n c s a l á d b a n tölti. és gyakorisága. n a g y b á c s i k és u n o k á k is u g y a n a n n a k a h á z t a r t á s ­ n a k a tagjai. U g y a n a k k o r a b r i t t á r s a d a l m o n b e l ü l i s s o k f é l e c s a l á d i k ö r n y e z e t lé­ tezik. / A családokkal kapcsolatos kérdésekről részle­ t e s e b b e n a 7. és a d ö n t é s előtt g o n d o l a t b a n m é r l e g e l n i a z o k a t . A család Mivel a c s a l á d r e n d s z e r e k n a g y o n v á l t o z a t o s a k . Az elsődleges s z o c i a l i z á c i ó c s e c s e m ő . E z t p e d i g m e g h a t á r o z z a a c s a l á d i i n t é z m é n y e k j e l l e g e é s az. R e n d ­ szerint m i n d e n h o l az a n y a a l e g f o n t o s a b b sze­ mély a g y e r m e k e l s ő é l e t é v e i b e n . A g y e r m e k e k k o r sajátítja el a nyelvet és azokat az a l a p v e t ő v i s e l k e d é s m i n t á ­ kat.. sőt a z o n túl is . Az iskola. ez a k u l t u r á l i s t a n u l á s legin­ tenzívebb i d ő s z a k a . a m e l y e t c s a k a szü­ l ő k é s rajta k í v ü l m é g e g y vagy k é t g y e r e k alkot. és é r t é k e l i a tréfát. A g y e r e k e k e b b e n a sza­ kaszban egy p r o b l é m á v a l s z e m b e s ü l v e k é p e s e k az összes m e g o l d á s i l e h e t ő s é g e t f e l s o r a k o z t a t n i . ha belegondolunk. S o k g y e r e k e t e g y e t l e n s z ü l ő n e v e l . a t ö m e g k o m m u ­ nikációs e s z k ö z ö k és v é g ü l a m u n k a h e l y v á l n a k az egyént s z o c i a l i z á l ó e r ő v é . E b b e n a s z a k a s z b a n a c s a l á d a fő s z o c i a l i z á c i ó s közeg. E s o k f é l e s é g el­ l e n é r e ma is r e n d s z e r i n t a c s a l á d a s z o c i a l i z á c i ó folyamatának legfontosabb közege a csecsemő­ kortól a serdülőkorig. a m e l y e k a k é s ő b b i t a n u l á s a l a p j á t alkotják. M a a c s a l á d o s n ő k j e l e n t ő s r é s z e a háztar­ t á s o n k í v ü l is v á l l a l m u n k á t . a m e l y P i a g e t s z a v a i v a l a f o r m á l i s m ű v e l e ­ tek s z a k a s z a . Piaget s z e r i n t a z e l s ő h á r o m fejlődési s z a k a s z univerzális. E b b e n a s z a k a s z b a n a c s a l á d e g y e s feladatait más s z o c i a l i z á c i ó s k ö z e g e k v e s z i k át. akkor is m e g é r t i . és s o k a n a g y e r m e k születése után viszonylag hamar visszamennek a m u n k a h e l y ü k r e p é n z t k e r e s n i . ÉLETÚT. h o g y „ M e l y i k á l l a t e g y s z e r r e k u t y a é s puli?". A l e g t ö b b t r a d i c i o n á l i s t á r s a d a l o m b a n az a c s a l á d . h o g y a n v i s z o n y u l n a k a társadalom más csoportjaihoz. A g y e r e k e k a s z ü l e i k r e vagy az ő k e t k ö r ü l v e v ő k ö z ö s s é g tagjaira j e l l e m z ő visel­ k e d é s f o r m á k a t v e s z i k át.a b b a n a fej­ lődési láncolatban. E z r é s z b e n a z i s k o l a i oktatástól függ.SZOCIALIZÁCIÓ. A nagyobb társadalmak különböző rétegeiben a g y e r m e k n e v e l é s és a f e g y e l m e z é s s o k f é l e t í p u s á ­ val é s e g y s z e r s m i n d e g é s z e n e l t é r ő é r t é k e k k e l é s e l v á r á s o k k a l t a l á l k o z h a t u n k . S z o c i a l i z á c i ó s k ö z e g e k a z o k a c s o ­ portok vagy t á r s a d a l m i h e l y z e t e k .. A m o d e r n társadalmakban a korai szocializá­ ció többnyire szűk családi körben történik. a m e l y b e az e g y é n „ b e l e s z ü l e t e t t " . és sok m i n d e n t m e g ő r i z n e k az e g o c e n t r i k u s gon­ dolkodásból. • Az o s z t á l y k é r d é s e k e t k ö z e l e b b r ő l is m e g v i z s ­ gáljuk a 9. A k e v é s b é i s k o l á z o t t e m b e r e k ál­ talában k o n k r é t a b b f o g a l m a k b a n g o n d o l k o d n a k .és kisgyer­ mekkorban zajlik. az érett korig k e r ü l sor. ÖREGEDÉS T i z e n e g y t ő l t i z e n ö t é v e s korig tart az a sza­ kasz. Az e z e k b e n a kon­ textusokban zajló t á r s a d a l m i i n t e r a k c i ó k r é v é n az e m b e r e k m e g t a n u l h a t j á k a k u l t ú r á j u k sajátos mintáit alkotó é r t é k e k e t . a m e l y e k b e n a szocializáció alapvető folyamatai v é g b e m e n n e k . A m á s o d l a g o s s z o c i a l i z á c i ó r a a g y e r m e k ­ kor k é s ő b b i r é s z é b e n . h o g y m i é r t „a p u l i " vá­ lasz a h e l y e s . h o g y b i z o n y o s k é r d é s e k m i é r t „csalafinták". de a n y a és gyer­ meke v i s z o n y á t b e f o l y á s o l j a k a p c s o l a t u k f o r m á j a . A formális m ű v e l e t i s z a k a s z b a n a s e r d ü l ő m á r képes m e g é r t e n i . h o g y a c s a l á d m i l y e n k ö r n y é k e n é l é s m i l y e n t á r s a d a l m i osz­ t á l y h o z tartozik. hogy m i l y e n nagy szerepe van a családi háttérnek. m á s o k a t k é t f e l n ő t t p á r (az e l v á l t s z ü l ő k és a m o s t o h a s z ü ­ l ő k ) . és e z e k b e n a s z o c i a l i z á c i ó s f o l y a m a t o k i s k ü l ö n b ö z n e k . „Családok és intim kapcsolatok" című fejezetben lesz szó. „Társadalmi rétegződés és osztály" című fejezetben. nagy­ részt meghatározta a társadalmi helyzetét egész életére. n o r m á k a t é s n é z e t e k e t . Ezzel szemben sok más kultúrában a nagynénik. A s e r d ü l ő k o r i d e j é n a f e j l ő d ő gye­ rek k é p e s s é v á l i k r e n d k í v ü l e l v o n t é s h i p o t e t i k u s eszmék m e g é r t é s é r e . hogy milyen lehet a z é l e t e m o n d j u k egy l e r o b b a n t v á r o s r é s z b e n n e - Szocializációs közegek A szociológusok gyakran két nagyobb szakaszra bontva tárgyalják a k ü l ö n b ö z ő k ö z e g e k b e n zajló szocializációt. amely összekapcsolja a nem­ zedékeket.

ifjú har­ c o s . e n n é l rej­ tettebb formában is szocializációs közegként mű­ k ö d i k . oldalon a n e m i szocializáció h á r o m k l a s s z i k u s e l m é l e t é t i s m e r t e t e m ) . A z iskolai oktatás szabályozott folyamat: meghatá­ rozott tantárgyakat meghatározott tanterv szerint k e l l t a n u l n i . e g y ü t t e s tevé­ k e n y s é g e i é p p o l y a n f o n t o s a k l e h e t n e k . Kevésbé egyértelmű . M i n t k o r á b b a n m á s o k . T h o r n e k é t é v e n á t figyelt m e g n e g y e d i k e s . „Oktatás" című fejezetben. Elvárják tőlük.. A g y e r e k e k n e k m e g kell t a n u l n i u k c s ö n d ­ b e n m a r a d n i . ifjú v é n és öreg v é n . öreg h a r c o s . E m e l l e t t p u s z t á n az a tény. B a r r i e T h o r n e s z o c i o l ó g u s k ö n y v é b e n (Gender Play. h o g y a g y e r e k e k b e s z é l n e k formá­ l ó d ó t e s t ü k r ő l : ez i g e n c s a k k e d v e l t t é m á j u k .ö t ö ­ d i k e s g y e r e k e k e t egy m i c h i g a n i é s egy kaliforniai iskolában: beült az órákra és azt is figyelemmel k í s é r t e . a g y e r e k e k négy-öt é v e s k o r fölött i d e j ü k jó r é s z é t a z o n o s k o r ú b a r á t a i k t á r s a s á g á b a n töltik. a m e l y h a s o n l ó korú gyerekek közössége. hogy a család fontos szerepet tölt be a s z o c i a l i z á c i ó b a n .1 4 9 . a k o r t á r s k a p c s o l a t o k m é g font o s a b b a k . Az egymást követő életkori osztályok p é l d á u l a k ö v e t k e z ő k l e h e t n e k : gyerek. ő is azt akarta m e g é r t e n i . h o g y a gyerekek t á r s a d a l m i s z e r e p l ő k . p u s z i t k a p s z ! " já­ tékot vagy „ p u s z i f o g ó c s k á t " . N e m fo­ gadta el. m i n t más szocializációs közegeik. A z egyes é l e t k o r i o s z t á l y o k tagjai á l t a l á b a n egész é l e t ü k b e n s z o r o s . hogy a kortárscsoport n a g y h a t á s t g y a k o r o l a n e m i s z o c i a l i z á c i ó r a . FEJEZET k i s g y e r m e k j ó i d e i g s z i n t e k i z á r ó l a g c s a l á d i kör­ ben szerez tapasztalatokat. m i v e l a c s e c s e m ő és a . h o g y megtudja. e t n i k a i k i s e b b s é g h e z t a r t o z ó g y e r e k n e k . T h o r n e megállapította. a m e l y e k h a t á s á t fokozza a z i s k o l a i o s z t á l y o k é l e t k o r sze­ rinti szerveződése. a ser­ dülők. a k i kritikát­ l a n u l elfogadja s z ü l e i s z e m l é l e t é t . fő­ k é n t azáltal. A t a n á r o k r e a k c i ó i s z i n t é n b e f o l y á s o l j á k azt. betartani az iskola fegyelmi előírásait. M i v e l m a n a p s á g a n ő k egy jelentős része munkát vállal. Az iskola S z i n t é n f o n t o s s z o c i a l i z á c i ó s k ö z e g a z iskola. mi­ l y e n férfinak é s n ő n e k l e n n i ( e fejezet k é s ő b b i ré­ szében. a 1 4 7 .. P e r s z e a l i g h a a k a d o l y a n gyerek. hogy m e n n y i r e f o n t o s a k a k o r t á r s c s o p o r t o k . hanem m e g n é z t e . a k k o r is) melltar­ tót h o r d a n i . h o g y a n j á t s s z á k a „kapj el. U g y a n a k k o r a z i s k o l a m á s . és ennek megfelelően viszonyuljanak hozzájuk. e l k e r ü l h e t e t l e n ü l a gyerekek. A z i s k o l á b a n gyakran j ö n n e k létre kortárscsoportok. b a r á t i k a p c s o l a t b a n m a ­ radnak. / Az i s k o l a i s z o c i a l i z á c i ó v a l r é s z l e t e s e b b e n fog­ lalkozom a 17. Egyes kultúrákban. E n n e k e l l e n é r e a társadalmi-kul­ t u r á l i s h a t á s o k ó r i á s i e r e j ű e k .144 6. s z ü l e i k t ő l és tanáraiktól tanulják meg a n e m mivoltát. főként a kisebb tradicionális társadalmakban a kortárscsoportok f o r m á l i s a n is l é t e z n e k ( á l t a l á b a n c s a k a fiúk kö­ r é b e n ) m i n t életkori o s z t á l y o k . a k i egy kertvárosi. E z k ü l ö n ö s e n igaz a m a i v i l á g b a n . A férfiak n e m egyénenként. a m i k o r a v á l t o z á s o k m i n d e n t á t h a t n a k .k ü l ö n ö s e n a n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n -. i l l e t v e a s z ü l ő k n e m z e d é k é n e k s z e m l é l e t e k ö z ö t t i j e l e n t ő s e l t é r é s e k h e z vezet. Néz­ te. napköziben együtt j á t s z a n a k . De ha a k e d v e n c e k n e m vettek fel m e l l t a r t ó t é s [. 1 9 9 3 ) i l y e n n é z ő p o n t b ó l v i z s g á l t a a szo­ c i a l i z á c i ó t . B á r ná­ l u n k n i n c s e n e k i n t é z m é n y e s ü l t é l e t k o r i osztá­ lyok. h o g y a g y e r e k e k p a s s z í v a n . E z e k a nor­ m á k pedig a k é s ő b b i e k b e n kihatnak a munká­ val k a p c s o l a t o s t a p a s z t a l a t a i k r a is. a k k o r k e v é s b é t e t s z e t t e k ne­ kik az ilyen fejlemények. h a n e m csoportosan haladnak végig e z e k e n a f o k o z a t o k o n . p o n t o s a n e l v é g e z n i a feladataikat. szegény. Nyilvánvaló.] m é g n á l u k s e m jelentke­ zett a h a v i v é r z é s . h o n n a n t u d j á k m e g a g y e r e k e k . és gyermekeik az óvodában. m i t t e s z n e k a z o s z t á l y t e r m e n kívül. A g y e r e k e k által így t e r e m t e t t t á r s a s k o n t e x t u s ha­ t á r o z t a m e g . h o g y a n t e r e m t i k a k t í v a n újra m e g újra a n e m j e l e n t é s é t az e g y m á s s a l folytatott interak­ c i ó i k s o r á n .. h i s z e n a gyerekek v e l k e d ő . T h o r n e ( 1 9 9 3 ) erről így ír: Ha a l e g k e d v e l t e b b „ n ő k " e l k e z d t e k m e n s t r u á l n i vagy ( h a n e m k e l l e t t v o l n a . jó­ módú. h o g y a c s o p o r t egy-egy tagja testi át­ a l a k u l á s á t z a v a r t a n fogadta vagy b ü s z k é n vállal­ ta. fehér családba születik (Kohn 1 9 7 7 ) . h o g y a m o ­ d e r n t á r s a d a l m a k b a n t ö b b f é l e s z o c i a l i z á c i ó s kö­ zeg l é t e z i k . h o g y a fiatal férfi m a g a s a b b é l e t k o r i o s z t á l y b a l é p . illetve a n n a k . G y a k r a n sajátos s z e r t a r t á s o k k a l vagy r í t u s o k k a l ü n n e p l i k meg. Harris 1998). a k i k n e k r é s z ü k v a n társas v i l á g u k m e g t e r e m t é s é b e n és f o r m á l j á k saját szo­ c i a l i z á c i ó j u k a t . h o g y elfogadják a t a n á r o k t e k i n t é l y é t . A kortárskapcsolatok A s z o c i a l i z á c i ó s f o l y a m a t egy m á s i k k ö z e g e a kortárscsoport. m i n t r é g e b b e n ( C o r s a r o 1 9 9 7 . h o g y a g y e r e k e k m i t v á r n a k el m a g u k t ó l . ho­ g y a n a l a k í t j á k ki és t a p a s z t a l j á k m e g a g y e r e k e k a n e m i j e l e n t é s e k e t az o s z t á l y b a n és a j á t s z ó t é r e n . T h o r n e k u t a t á s a j ó l m u t a t j a . a k k o r a t ö b b i l á n y is a k a r t a ezeket a v á l t o z á s o k a t . A k i s i s k o l á s o k társas.

amelyben az e r ő s z a k o t á b r á z o l j á k . E r ő s z a k n a k t e k i n t e t t é k azt a fizikai erőt. A k o r t á r s k a p c s o l a t o k g y a k r a n a g y e r m e k . A g y e r m e k m ű s o r o k b a n m é g t ö b b s z ö r b u k k a n fel erőszak. A k é t c s o p o r t v a l ó j á b a n u g y a n a z t a g y e r m e k e t látta. a m e l y i k egy a z o n o s k o r ú fiúcsk á v a l i s m e r k e d e t t meg. akár a legbugyutább műsorok nézé­ se n e m eredendően alacsony szintű intellektuális olyan tényezők határozzák meg.). „A média" című fejezetben foglalkozom ( 4 6 6 . A legátfogóbb vizsgálatokat George Gerbner é s m u n k a t á r s a i v é g e z t é k .és s e r d ü l ő k o r u t á n . h o g y a m i n d e n n a p i é l e t é b e n m e g l é v ő m á s jelentésrendszerhez kapcsolja. NEMI SZOCIALIZÁCIÓ A szocializációs közegek fontos szerepet játsza­ nak abban. a k k o r k ü l ö n b ö z ő v á l a s z o k a t a d n a k attól függően. A leggyakoribb k u t a t á s i t é m a t a l á n az. m e n n y i r e ö s s z e t e t t e k a g y e r e k e k m e n t á l i s folya­ matai. 4 1 ..4 7 0 . és mindig ugyanúgy r e a g á l n á n a k a l á t o t t a k r a . h o g y b i z o n y o s t é v é m ű s o r o k m i l y e n hatást g y a k o r o l n a k k ö z ö n s é g ü k r e . A dra­ matizált j á t é k f i l m e k i g e n c s a k e r ő s z a k o s n a k b i z o ­ nyultak. E g y e g é s z é v s z á z a d n a k k e l l e t t eltelnie. o. 1 7 órát t ö l t e n e k t é v é z é s s e l é s ( V H S kazettáról vagy D V D l e m e z r ő l ) v i d e ó z á s s a l (Of­ fice for N a t i o n a l S t a t i s t i c s 2 0 0 5 ) . A h a s o n l ó korú e m b e r e k i n f o r m á l i s c s o p o r t ­ jai a m u n k a h e l y e n és e g y é b h e l y z e t e k b e n is tar­ tósan b e f o l y á s o l j á k a z e g y e s tagok a t t i t ű d j e i n e k és v i s e l k e d é s é n e k a l a k u l á s á t . a n ő k pedig 2 . A m i k o r f e l n ő t t e k e t k é r n e k arra. m i n t a család és A tömegkommunikációs eszközök tevékenység. ala­ kítva attitűdjeiket és v é l e m é n y ü k e t . p é l d á u l a c s a l á d és a m é d i a közvetítésével történik! Szülők.SZOCIALIZÁCIÓ. h o g y n e m c s a k p a s s z í v a n rea­ g á l n a k a m ű s o r t a r t a l m á r a . hogy a sajtótermékek hozzátartozzanak a z e m b e r e k m i l l i ó i n a k m i n d e n n a p i é l e t é h e z . „felfogják". E g y k í s é r l e t b e n ö t fiatal a n y á t figyeltek meg. a h a n g l e ­ m e z e k . m a j d a v i d e o f e l v é t e l e k és -lejátszók. A z a n y a . i g e n c s a k e l t é r ő r e a k c i ó ­ kat figyeltek m e g . f o l y ó i r a t o k a 1 9 . A t ö m e g ­ tájékoztatás. hogyan tanulja meg a gyermek a nemi szerepeket. a k i t e g y s z e r ű e n át­ ö l t ö z t e t t e k (Will e t al. T ö b b n y i r e rámosolyog­ t a k és j á t é k b a b á t a d t a k a k e z é b e . Á t l a g o s a n a m ű s o r o k 80 s z á z a l é k á b a n . n y o m t a t o t t t e r m é k e i n e k a z e l t e r j e d é s e u t á n hamarosan megjelentek az elektronikus kommu­ n i k á c i ó e s z k ö z e i is: a r á d i ó . A z t m o n d t á k róla. és összegezték a z e r ő s z a k o s c s e l e k m é n y e k . ÖREGEDÉS tevékenységeit. a gyerek úgy tudja megérteni a mű­ sort.és a l á n y g y e r m e k k e l . h o g y a g y e r m e ­ k e t l á n y n a k vagy f i ú n a k v é l i k . / A m é d i u m o k közönségre gyakorolt hatásával a 25. Rengeteg v i z s g á l a t o t v é g e z t e k m á r e l arra vo­ natkozóan. b á r t a l á n úgy h i s z i k . R o b e r t H o d g e és D a v i d T r i p p ( 1 9 8 6 ) h a n g s ú l y o z t á k : a g y e r e k e k igenis ú g y n é z i k a tévét. E g y n e m r é g i b e n k é s z ü l t f e l m é r é s s z e r i n t a Nagy-Bri­ t a n n i á b a n é l ő férfiak á t l a g o s a n n a p o n t a 2 . Nézzük meg most a nemi szocializá­ ciót. h o g y é r t é k e l j é k egy k i s g y e r m e k s z e m é l y i s é g é t . hogy reakcióik azonosak. f ő k é n t a gye­ rekekre. b á r a gyilkolást r i t k á b b a n á b r á z o l j á k . ÉLETÚT.c s e c s e m ő i n t e r a k c i ó k v i z s g á l a t a megmutatja. é l e t ü n k végéig f o n t o s a k m a r a d ­ nak. és fizikai s é r ü l é s t vagy h a l á l t okoz. . B á r újságok.t ő l kezdve é v e n t e e l e m e z t é k a legfőbb a m e r i k a i or­ szágos h á l ó z a t o k e s t i c s ú c s i d ő s z a k á b ó l és hét­ végi n a p k ö z i m ű s o r a i b ó l v á l a s z t o t t m i n t á k a t . A tévéműsor ö s s z e s fajtája k ö z ü l a r a j z f i l m e k b e n mutatják a l e g t ö b b e r ő s z a k o s c s e l e k m é n y t és je­ lenetet ( G e r b n e r 1 9 7 9 ) . m e r t m e g h a t á r o z z a . felnőttek reakciói S o k v i z s g á l a t foglalkozott a z z a l . a m i t l á t n a k . j e l e n e ­ tek számát. h o g y a n f o r d u l n a k egy hat h ó n a p o s lánykához. A tévézés. h a n e m é r t e l m e z i k is. a média. A m é d i a ó r i á s i szerepet játszik. Hodge és Tripp szerint n e m maga az erőszak hat a viselkedésre. h o g y a n lát­ juk a világot. N e k i i n k á b b v o n a t o t vagy m á s „fiús j á t é k o t " n y ú j t o t t a k . A s z e r z ő p á r o s felvetette. és a m e l y b e n azt a gyer­ mek értelmezi. a k i k 1 9 6 7 . m e n n y i b e n tár­ sadalmi hatások eredményei a n e m i különbsé­ gek. a m e l y a c s e l e k v ő r e m a g á r a vagy m á s o k r a irányul. inkább az attitűdök általános kerete. óránként 7. sokáig c s a k v i s z o n y l a g s z ű k o l v a s ó k ö z ö n ­ séghez szóltak. h e t i l a p o k . hogyan h a t a t e l e v í z i ó a b ű n ö z é s i és e r ő s z a k r a való hajlamra.5 j e l e n e t b e n é r h e t ő t e t t e n a z e r ő s z a k . hogy a szülők másként bánnak a fiú. 1 9 7 6 ) . hogy a kutatások többsége n e m veszi figyelembe. a m e l y n e k s o r á n a n e m i s z e r e p e k t a n u l á s a t á r s a d a l m i t é n y e z ő k . a t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z ö k első. s z á z a d elejétől k e z d v e n a g y s z á m b a n j e l e n t e k m e g Nyu­ gaton. A televízió k ö z ö n s é g r e gyakorolt h a t á s á t vizs­ gáló kutatások á l t a l á b a n úgy k e z e l i k a gyerekeket. h o g y „ é d e s " é s „ h a l k a n s í r d o g á l " . az általuk elfogadott értékeket m i n t h a passzívak lennének. a t e l e v í z i ó . E g y m á s i k a n y a c s o p o r t b a n .

Az olasz gyerekek általában gyakrabban választottak nemspecifikus játékokat. m e g f o r d í t v a a s z o k á s o s hangsú­ l y o k a t : „ N e m is v e t t e m é s z r e . m i n t h a egy kicsit s z o r í t a n a e z a z ü v e g t o p á n " (Viorst 1 9 8 6 ) . a k k o r p a s s z í v n a k . h o g y fiú vagy lány. k ü l ö n b ö z ő preverb á l i s j e l e k e t kap. b í r ó k é n t . k i r á l y k é n t stb. mi a n e m . többnyire m i n d a férfi.m o s t a k a fiúkra. h o g y a f ő s z e r e p l ő k t ö b b s é g e férfi.és n ő j e l l e m z ő k e l t é r é s e i t h a n g s ú ­ l y o z z á k .v á l t o z a t h o z h a s o n l ó át­ i r a t o k f ő k é n t a f e l n ő t t k ö z ö n s é g n e k s z ó l ó köny­ v e k b e n t a l á l h a t ó k . gazdagságról ál­ m o d h a t . A j á t é k b o l t o k és a j á t é k k a t a l ó g u s o k ál­ talában n e m szerint csoportosítják a termékeket. A n ő a l a k vagy feleség és a n y a .a több száz éves t ü n d é r m e s é k k ü l ö n b ö z ő változataiban e z á l t a l á b a n azt j e l e n t e t t e . A vizsgált k ö n y v e k e g y i k é b e n s e m a k a d t o l y a n nő. a h a j v i s e l e t b e n és h a s o n l ó k b a n megfigyelt s z o k á s o s e l t é r é s e k v i z u á l i s t á m p o n t ­ k é n t s z o l g á l n a k a g y e r m e k s z á m á r a a t a n u l á s i fo­ lyamat során. a r e n d őre­ k é n t . Pél­ dául a tündérmesék konzerválják a nemekkel k a p c s o l a t o s a t t i t ű d ö k e t é s azt. h o g y m i n k é t t á r s a d a l o m lány­ gyermekei többször választanak nemsemleges vagy fiújátékot. A f e l n ő t t e k és a g y e r e k e k v é l e m é n y e i g e n c s a k h a s o n l í t o t t . A férfi. I n k á b b úgy t e s z e k . M a m á r a j e l e n t é s e s z o r o s a b b a n kötődik a romantikus szerelem eszményeihez. Az ö l t ö z e t b e n . a k é p e s k ö n y v e k és a t é v é m ű s o r o k . m i n t a m ú l t éjjel. amelyek közt e g y a r á n t v o l t a k s z t e r e o t i p i k u s a n fiús é s l á n y o s j á t é k o k . t ü n d é r a n y ó . M é g a n e m i l e g s e m l e g e s n e k l á t s z ó j á t é k o k r ó l is kiderül a gyakorlatban. így m á r n e m i s t e t s z i k a n n y i r a . a z o r o s z l á n t é s a tigrist f i ú k n a k ajánlják. a k i n e k a z o t t h o n á n k í v ü l i f o g l a l k o z á s a lett volna. amelyekkel a kisgyermek találkozik. m i n t a h á n y s z o r a fiúk választa­ nak lányjátékokat. Ha­ s o n l ó k é p e k t a l á l h a t ó k a m ű s o r f o l y a m b a n fel-fel­ b u k k a n ó r e k l á m o k b a n is. A l e g n é z e t t e b b r a j z f i l m e k vizsgálatai m u t a t j á k . N a g y r é s z t u g y a n e z igaz a m e s e k ö n y v e k b e n ábrá­ zolt f e l n ő t t férfiakra és n ő k r e is. hogyan viszonyulnak a gyerekek a különféle játékokhoz. Elemezte. Néhány feminista megpróbálta átírni a legünnepeltebb t ü n d é r m e s é k e t . a g y e r m e k i r o d a l o m mégis n a g y r é s z t u g y a n a z m a r a d t ( D a v i e s 1 9 9 1 ) . m i n t a h o l l a n d gyerekek . hogy n e m azok. Ha az e l e m z é s b e vontak n e m i i d e n t i t á s s a l b í r ó állatokat is. M i e l ő t t a g y e r m e k p o n t o s a n a fiúk vagy a l á n y o k k ö z é s o r o l n á magát. mint a holland társadalom. A gyermek kétéves korára részben m e g é r t i . vagy a z o k h a z a t é r t é r e vártak. ame­ l y e k e t a g y e r m e k m e g t a n u l a férfiakkal t á r s í t a n i . P é l d á u l a felnőtt n ő k és férfiak általában eltérően b á n n a k a kisgyerekekkel. Hatéves koráig a z o n b a n n i n c s t i s z t á b a n azzal. a televíziós gyermekműsorok elemzése nagyrészt hasonló e r e d m é n y e k k e l zárult.ez az e r e d m é n y a v á r a k o z á s o k n a k m e g f e l e l ő e n alakult. A férfi­ a l a k o k n a g y o b b r é s z t k a p t a k a t ö r t é n e t e k b e n és a k é p e k e n is. „Egy n a p e l j ö n é r t e m a h e r c e g e m " . a m e l y e k önállóságot és erőt k ö v e t e l t e k . E z z e l s z e m b e n a férfiak h a r c o s k é n t . m i v e l a z o l a s z k u l t ú r a á l t a l á n o s s á g b a n hagyományosabb nemképeket hordoz. a m e l y e k v é l h e t ő e n n e m kötődnek n e m h e z . itt i s a z d e r ü l t ki. és e s z e r e p e k k ö z t t ö b b A nemsemleges nevelés nehézségei J u n e S t a t h a m ( 1 9 8 6 ) o l y a n s z ü l ő k tapasztalatait vizsgálta. v a l a m i n t o l y a n o k is. t ö r e k v é s e k e t v á r n a k el a l á n y o k t ó l és a fi­ ú k t ó l . és általában másokat is pontosan besorol.1 0 é v e s gye­ rekek játékpreferenciáit vizsgálta Olaszországban és Hollandiában. A j á t é k o k . e g y é r t e l m ű n e m i k ü l ö n b s é g e t találtak. vagy b o s z o r k a . V a n d a L u c i a Z a m m u n e r ( 1 9 8 6 ) 7 . M i n t m á s vizsgálatok során. A gyerekeket és szüleiket i s m e g k é r t é k . és az aktív s z e r e p e k b e n a férfiak az u r a l k o d ó k . B á r a k a d n é h á n y j e l e n t ő s k i v é t e l . h o g y m i l y e n cé­ lokat. A z ú j a b b k u t a t á s o k felvetik. hogy csak az egyik n e m h e z tartozhat. é s n i n c s s o k k ö z ü k a számta­ l a n g y e r m e k k ö n y v b e n leírt m e s é k h e z . m e l y j á t é k o k v a l ó k f i ú k n a k és m e l y e k l á n y o k n a k . h o g y i l y e n fura az orra. h o g y m o n d j á k meg. szabadtéri t e v é k e n y s é g e k j e l l e m e z t é k . FEJEZET A nem tanulása A k i s g y e r m e k e k n e m t a n u l á s a s z i n t e t e l j e s e n tu­ d a t t a l a n . akkor ez az a r á n y k i l e n c v e n ö t s z ö r ö s r e n ő t t . Mesekönyvek. m i n t a g y e r m e k k ö n y v k u t a t á s o k . Tudja. és h o g y a fiúk és l á n y o k kö­ zötti k ü l ö n b s é g e k a n a t ó m i a i a l a p o k r a é p ü l n e k . a k i k i g y e k e z t e k a n e m i sztereotípiákat .és nőtevék e n y s é g e k k ö z ö t t is k ü l ö n b s é g e k e t figyeltek meg. Persze az e h h e z a H a m u p i p ő k e . h á z i a s n a k á b r á z o l t á k őket: főzt e k . m i n t a n ő a l a k o k . h o g y a z e m b e r n e m e n e m változik. s z á m u k tizenegy­ s z e r e s e v o l t a n ő k é n e k . Na p e r s z e j o b b a n festett a z o k b a n a cifra ru­ h á k b a n . televízió T ö b b m i n t h a r m i n c éve Lenore Weitzman és m u n k a t á r s a i ( 1 9 7 2 ) a z ó v o d á s k o r ú g y e r e k e k leg­ g y a k r a b b a n forgatott k ö n y v e i b e n m e g j e l e n ő n e m i s z e r e p e k e t e l e m e z t é k . A női kozmetikumok illata különbözik azoktól. Ha a l á n y o k fel-felbukkantak. h o g y v a l a m e l y e s t v á l t o z o t t a h e l y z e t . h o g y egy s z e g é n y csa­ l á d b ó l s z á r m a z ó l á n y j ó l é t r ő l . A férfiakat k a l a n d o s foglalatosságok. Például a j á t é k c i c á t é s -nyuszit l á n y o k n a k . j e l e n t e k m e g .6.

Az e l m é l e t s z e r i n t a n é g y . Lober 1994). roszszul vagyok t ő l e . Kár. d e m é g e z i s n e h e z e b b e n ment. többségük a z oktatás k ü l ö n b ö z ő s z i n t j e i n dolgo­ zott tanárként. m i n t s o k a n k ö z ü l ü k várták. h o g y igyek­ szem e l k e r ü l n i a j á t é k b o l t o k a t . a p é n i s z vagy a n n a k h i á n y a a férfiasság és nőiesség szimbóluma. a m e l y i k b e n a k i s ö c c s e szokta kioltani a csigák életét. A m i k o r e z z e l először próbálkoztam. kekiruhás. M i n d e n s z ü l ő úgy v é l t e . T ö b b é . hogy ragadják m e g a l e h e t ő s é g e t a t a n u ­ lásra és a t o v á b b l é p é s r e . de a fiúkat r i t k á n ábrázolják n e m h a g y o m á n y o s s z e r e p b e n . E g y öt­ éves fiú anyja e l m o n d t a . h o g y ez a sze­ gény szociáldemokrata n e m csatlakozhatott a B a r b i e . kismellű. h o g y úgy v i s e l k e d j e n . és ját­ szott is vele. m i n t k e d v e n c B a r b i e . h o g y „fiú vagyok". h o g y a szülők többsége n e m c s a k úgy p r ó b á l t a m ó d o s í ­ tani a h a g y o m á n y o s n e m i s z e r e p e k e t . de végig felcseréltem a két szereplőt.b e n s z e n v e d n e k . m i n t egy „férfi" vagy „ n ő " . n e m „ s z e x i s t a " m ó d o n n e v e l n i g y e r m e i ket. de főleg a t u d a t t a l a n s z i n t j é n a fiú r á d ö b b e n . n e m egyennő. h o g y az a p a riválisa az anya érzelmeinek elnyerésében. h o g y a p j a e l akarja távolí­ t a n i a p é n i s z é t . m i l y e n e r ő s a n e m i s z o c i a l i z á c i ó . Azt szerették v o l n a . h o g y „fiúsította" a lányokat. Ha e g y s z e r a t á r s a d a l o m v a l a k i ­ r e n e m e t „osztott". E z e k a z elvárások a m i n d e n n a p i élet gyakorlatában be­ teljesülnek és újratermelődnek (Bourdieu 1 9 9 0 . a m e l y a fiúkat m e g k ü l ö n b ö z t e t i tőlük. hogy ő csak örök második lehet. Világos. és hazavittem egy skandináv b a b á t . a „ n i n c s k u k i m " pedig azt.c s a p a t h o z . a m i k o r o l y a n k ö n y v b ő l olvastam neki. azt m o n d t a : „a fiúkat n e m szereted. A szülőket k ö z é p o s z t á l y b e l i e k k ö z ü l válogatták.k i á l t o t t a l á n y o m e l s z ö r n y e d v e . A n n y i r a d ü h í t . F r e u d ó v a t o s a n h o z z á t e ­ szi. . h o g y a p j a f e g y e l m e z e t t s é g e t . é s n y u g t a l a n í t ó m i n d e n k í s é r l e t a meg­ k é r d ő j e l e z é s é r e . Allison P e a r s o n ( 2 0 0 2 ) író és kritikus is meg­ tapasztalta. h o g y „lány vagyok". h o g y a n e m i s z o c i a l i z á c i ó n a g y o n n a g y h a t á s ú . A kislány s z e m é b e n az anya leértékelődik. ö n á l l ó l á n y o k . Amikor a l á n y a z a n y á v a l a z o n o s u l . így s z o c i a l i z á l ó d n a k a gyerekek: az a r e n d j é n való. R é s z b e n t u d a t o s a n .e g y b e n t a l á n l e g e l l e n t m o n d á s o s a b b . m e r t n e k i k h i á n y z i k az a l á t h a t ó szervük. A z e g y i k a n y a így érzékeltette a h e l y z e t e t a k u t a t ó n a k : Ha b e m e g y e k egy j á t é k b o l t b a . c s a k az a baj. S z e r i n t e a n e m e k közti különbség megtanulása csecsemőés k i s g y e r m e k k o r b a n a p é n i s z m e g l é t é n e k vagy h i á n y á n a k k é r d é s e k ö r ü l forog. h i s z e n t u d a t o s u l benne. h o g y nem írnak eleget a l á n y o k r ó l ( S t a t h a m 1 9 8 6 ) . h o g y véget v e t e k a m é ­ regáradatnak. a m e l y i k ú g y festett. m i n t egy f e m i n i s t a b i z o t t s á g t e r v e i a l a p j á n k é s z ü l t B a r b i e : edzett.el­ m é l e t e S i g m u n d F r e u d n e v é h e z fűződik. S t a t h a m m e g á l l a p í t o t t a . h o g y n e m c s a k a z a n a t ó m i a i k ü l ö n b s é g e k szá­ m í t a n a k . hogy n e h é z s z e m b e s z á l l n i a n e m i t a n u l á s léte­ z ő mintáival. mert n i n c s és n e m is lehet pénisze. a l á n y o k a t p e d i g arra ösztö­ nözték. A l á n y o k v i s z o n t „péniszirigys é g " . M e g kellett magyaráz­ nom. A kasztrá­ c i ó t ó l v a l ó t u d a t t a l a n f é l e l m é b e n föladja a z a n y a i r á n t i v o n z a l m á t . A „van k u k i m " azt j e l e n t i .k e v é s b é s i k e r ü l t m e g g y ő z n i gyerekeiket. Az anya iránti erotikus érzések elfojtása és az apa e l s ő b b s é g é n e k e l i s m e r é s e r é v é n a fiú a z o n o s u l a p j á v a l . a m e l y k e v é s b é volt a n a t ó m i a i l a g „lehetet­ len". mi t ö r t é n t . milyen a t á r s a d a l o m . a m i s z e r i n t e m s z ö r n y ű .SZOCIALIZÁCIÓ. A szociológiai vita Freud elmélete A n e m i i d e n t i t á s k i a l a k u l á s á n a k l e g n a g y o b b ha­ t á s ú . ö n á l l ó s á g o t v á r t ő l e . a m e l y e t a r o k o n o k t ó l kapott. a m e l y i k b e n a főszereplők erős. h a n e m a n ő i e s és a férfias vi­ selkedés új ö t v ö z e t e i t is i g y e k e z t e k m e g t e r e m t e ­ ni. hogy ez n e m így van. a m i k o r gyer­ mekének egy m e s é t o l v a s v a f ö l c s e r é l t e a s z e r e p ­ lők n e m é t : Kicsit összezavarodott.ö t é v e s fiú s z o r o n g attól. c s a k a lányokat". „Ez f i ú ! " . h o g y férfi. azt k é p z e l i . aki a fejlődő országokban próbál v a l a m i h a s z n o s a t t e n n i . ha a fiúk é r z é k e n y e b b e k mások é r z e l m e i r e és a m a g u k g y e n g é d é r z e l m e i t is képesek kifejezni. m a j d b e l e p o t t y a n t o t t á a liberá­ lis k o m p r o m i s s z u m o t a v ö d ö r b e . amikor o l y a n b a b á v a l p r ó b á l t a m e g a j á n d é k o z n i lányát.ez j ó l m u t a t j a azt is. Ma m á r akad o l y a n m e s e k ö n y v . Gyakorlatilag a z ö s s z e s g y e r e k n e k v o l t n e m h e z kötött játéka.k ö r ü l fiúk­ nak való k a t o n á s j á t é k o k a t é s l á n y o k n a k v a l ó házias játékokat l á t o k . ÉLETÚT. a k k o r elvárja t ő l e . a k k o r e g y b e n a z alá­ v e t e t t s é g a t t i t ű d j é t i s átveszi.j a i : E g y n a p e l h a t á r o z t a m . a m e l y i k b e n egy-egy fiú és l á n y nagyon h a g y o m á n y o s s z e r e p b e n j e l e n i k meg. k ö r ö s . ha a fiúkat ö l n i és bántani tanítják. h o g y n e c s a k fiús vagy c s a k l á n y o s játékokkal j á t s z a n a k . A k u t a t á s b a n 30 f e l n ő t t vett részt 18 o l y a n családból. láthatóan olyasvalaki. ÖREGEDÉS kerülve. a m e l y b e n v o l t a k h a t h ó n a p o s t ó l t i z e n ­ két évesig terjedő k o r c s o p o r t b a t a r t o z ó g y e r e k e k . és t u d a t á r a é b r e d .

m e r t c s a l á d f o g a l m a t ú l szűk: fehér. a m e l y e t p u s z t á n a férfi n e m i s z e r v hiányának tekint. s o k m á s s z e r z ő m e l l e t t e l s ő s o r ­ ban néhány feminista részéről (Mitchell 1 9 7 5 . hogy a nőkben kialakulnak olyan j e l l e m v o n á s o k . 2 0 0 0 ) .E s z a k a s z t k ö v e t ő e n a g y e r e k m e g t a n u l j a el­ fojtani e r o t i k u s é r z e l m e i t . ha érzelmileg túl szorosan k ö t ő d n e k m á s o k h o z . M i u t á n n i n c s é l e s e l s z a k a d á s . h o g y a férfiak és a nők n e m k ü l ö n ü l n e k el annyira élesen. N e g y e d s z e r : F r e u d s z e r i n t a n e m i i d e n t i t á s el­ sajátítása elsősorban a negyedik-ötödik életévre t e h e t ő . a k i a fegyelemre szoktatásban döntő szerepet játszik. C h o d o r o w e l m é l e t é t k ü l ö n f é l e k r i t i k á k érték. e z é r t a férfiak é l e t ü k k é s ő b b i s z a k a s z á b a n t u d a t t a l a n u l ú g y érzik. E z e n k í v ü l r á m u t a t arra. hiszen sokban hozzájárul a nőiesség B á r a n e m i fejlődés v i z s g á l a t á b a n s z á m o s s z e r z ő felhasználta Freud elméletét. é s összefügg a c s e c s e m ő szülők iránt érzett ragaszkodásával. m e r t F r e u d t ú l s z o r o s k a p c s o l a t o t t é t e l e z fel a n e m i i d e n t i t á s és a n e m i s z e r v e k b i r t o k l á s á n a k t u d a t o s u l á s a kö­ zött. D e m i a folyamat h e l y z e t p é l d á u l a c s o n k a c s a l á d o k b a n vagy az o l y a n ( p é l d á u l a m e x i k ó i ) k ö z ö s s é g e k b e n . k ö z é p o s z t á l y b e l i m o d e l l r e é p ü l . a világot s o k k a l e l e m z ő b b m ó d o n tudják szemlélni. e g é s z e n addig. a m e l y e k c s a k bi­ zonyos helyzetekben m u t a t k o z n a k meg a maguk teljességében ( B r e n n a n 1 9 8 8 ) . A f é r f i i d e n t i t á s az e l s z a k a d á s m o z z a n a t á n k e r e s z t ü l a l a k u l ki. nő másokkal szembeni éntudata folytonosabb. h o g y l a z í t s o n az e r ő s s z á l a k o n . a lány. és pszichológiai jellem­ z ő i k e l l e n t é t e s e l e m e k e t i s t a r t a l m a z h a t n a k . C h o d o r o w elméle­ tét a z é r t i s b í r á l t á k . mivel inkább az anya befolyása lehet meghatározó életük első s z a k a s z á b a n . és manipulatívabb a t t i t ű d d e l f o r d u l n a k a világ felé. hogy n e m szabad „puhány alakként". E z e k a m i n t á k nemze­ dékről nemzedékre öröklődnek. E n n e k eredmé­ n y e k é p p e n a fiúk k e v é s b é o d a a d ó a n k a p c s o l ó d ­ n a k m á s o k h o z . a m i t t e s z . a csecsemőkorral kezdődő tanulás jelen­ tőségét hangsúlyozza. A l a p p a n g á s i i d ő s z a k n a g y j á b ó l a k i s i s k o l á s k o r n a k felel m e g . ahol a g y e r e k e k r ő l t ö b b f e l n ő t t is g o n d o s k o d i k (Segura-Pierce 1993)? H i á n y o s s á g a i e l l e n é r e C h o d o r o w e l m é l e t e nagy jelentőségű. a m e l y e k a n y j á h o z fűzik. J a n e t S a y e r s ( 1 9 8 6 ) p é l d á u l ú g y véli. a m í g a s e r d ü l ő ­ kori b i o l ó g i a i v á l t o z á s o k újra f e l é l e s z t i k a z e r o ­ tikus vágyakat. a m e l y b e n az elért eredményeket e m e l i k ki. A férfiak h á t t é r b e szorítják ezeket az igényeiket. m e r t c s a k így a l a k u l h a t ki a g y e r e k k ü l ö n é n t u d a t a . E z z e l s z e m b e n a n ő k önér­ t é k e l é s é t a m á s o k h o z f ű z ő d ő s z o r o s é r z e l m i kap­ csolat hiánya fenyegeti. mert a gyermek k o r a i s z o c i a l i z á c i ó j á b a n a z a n y a j á t s z i k elsődle­ Chodorow elmélete ges s z e r e p e t . S o k k a l i n k á b b a férfiasságot. M á s o d s z o r : a freudi e l m é l e t arra a feltevésre épül. m i n t a z é r z é k e n y s é g é s a z oda­ adás. Bizonyos értelemben C h o d o r o w F r e u d elméle­ tét a l k a l m a z t a fordított e l ő j e l l e l . A nők leginkább kapcsolataikkal h a t á r o z z á k m e g ö n m a g u k a t . m a j d k é s ő b b f e l n ő t t . C o w a r d 1 9 8 4 ) . általában jelentős m ó d o s í t á s o k a t i s v é g r e h a j t o t t a k rajta. F r e u d s z e r i n t ö t é v e s kortól a p u b e r t á s k o r i g a l a p p a n g á s i d ő s z a k a kö­ v e t k e z i k . m i k ö z b e n elfojtják k é p e s s é g ü k e t ön­ m a g u k vagy m á s o k é r z e l m e i n e k m e g é r t é s é r e . F r e u d h o z k é p e s t s o k k a l n a g y o b b h a n g s ú l y t fek­ tet az anya szerepére. De miért ne tarthatnánk a női genitáliákat magasabb rendűnek? Harmadszor: F r e u d az a p á t a f e g y e l m e z é s e l s ő d l e g e s á g e n s é ­ n e k tartja. E l ő s z ö r i s azért. h o g y C h o ­ d o r o w f i g y e l m e n k í v ü l h a g y egy v i s z o n y l a g ú j je­ l e n s é g e t : a n ő k ö n á l l ó s á g r a . p u s z i l g a t j á k é s u t á n o z z á k . Chodorow szerint az elszakadási m á s k é n t zajlik a f i ú k n á l és a l á n y o k n á l . Sa­ y e r s s z e r i n t a n ő i e s s é g m a g á b a n r e j t h e t agresszív é s ö n é r v é n y e s í t ő e l e m e k e t is. m i n t a vagina. é s n e m v e s z f i g y e l e m b e m á s . Közéjük tartozik a szociológus N a n c y Chodorow ( 1 9 7 8 . h o g y identi­ tásuk veszélybe kerül. m i n t a n ő i e s s é g e t é r t e l m e z i vesz­ teségként: az a n y á h o z való közelség elvesztése­ k é n t . h o l o t t s o k k u l t ú r á b a n a z a n y a az. m a j d egy férfitól. Freud nézeteivel szemben komoly ellenveté­ s e k m e r ü l t e k fel. a k i s z e r i n t a n e m i i d e n t i t á s t a n u l á s i fo­ l y a m a t a n a g y o n k o r á n e l k e z d ő d i k . Férfiasságukat a nőiességgel s z e m b e n értelmezik. A fiúk öntudatának kialakulása az anyához v a l ó k ö z e l s é g r a d i k á l i s a b b m ó d o n t ö r t é n ő meg­ szakításával van összefüggésben. Megtanulják. M i n d e z C h o d o r o w s z e r i n t azt eredményezi. például továbbra is odabújnak hoz­ zá. hogy a pénisz felsőbbrendű. A z a n y á h o z v a l ó r a g a s z k o d á s egy p o n t o n m e g k e l l h o g y s z a k a d j o n . f ü g g e t l e n s é g r e való t ö r e k v é s é t . A k é s ő b b i s z e r z ő k t ö b b s é g e a s o k k a l ko­ rábban. a m i k o r a s z e x u á l i s t e v é k e n y s é g e k hát­ t é r b e s z o r u l n a k . a m i k o r az a z o n o s n e m ű e k b ő l á l l ó k o r t á r s c s o p o r t j á t s z i k d ö n t ő sze­ repet. r e j t e t t e b b öszszefüggéseket. A gyerekek érzelmileg elsősorban az anyához kötődnek. Identitása nagy valószínűséggel egybeolvad má­ s o k é v a l vagy m á s o k t ó l függ: e l e i n t e a z a n y á t ó l . A fiúkkal e l l e n t é t b e n a l á n y o k k a p c s o l a t a az a n y á v a l s z o r o ­ sabb marad. S a j á t é l e t ü k r ő l m i n d i g aktív képet alkotnak. mint C h o d o r o w elméletében. „anyámaszszony katonájaként" viselkedniük. E k k o r r a m e g k ö v e t e l i k a g y e r e k t ő l .

pedig é p p e n ez a nő e r ő s s é g e . Ö n m a g u k r ó l a s z e r i n t Gilligan elmélete Carol Gilligan ( 1 9 8 2 ) t o v á b b f e j l e s z t e t t e C h o d o row elemzését: e l s ő s o r b a n az foglalkoztatta.SZOCIALIZÁCIÓ. E g y egyete­ mista lány p é l d á u l a k ö v e t k e z ő k é p p e n v á l a s z o l t : „[Az erkölcs] összefügg a felelősséggel. vagyis miért okoz n e h é z s é g e t a férfiaknak. A nők k e v é s b é m a g a b i z t o s a n m o n d t a k e r k ö l c s i ítéleteket. ö n t u d a t u k . a m e l y e k k ö z ö t t a z e m b e r e k a z adott t á r s a d a l o m t í p u s b a n é l n e k . h o g y milyen képet a l k o t n a k a f e l n ő t t n ő k és férfiak önmagukról é s e r e d m é n y e i k r ő l . amelyeket az egyén élete során megtapasztal. h o g y a n ő k ö n m e g h a t á r o z á s a személyes k a p c s o l a t a i k r a é p ü l . Egészen a 2 0 .Az én é l e t h e l y z e t e m b e n az erkölcs a s z e m é l y k ö z i k a p c s o l a t o k h o z kötő­ dik. k ü l ö n b ö z ő k o r ú és tár­ sadalmi hátterű a m e r i k a i n ő v e l és férfival. így p é l d á u l a m o d e r n n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n a h a l á l az ö r e g k o r h o z k a p c s o l ó d i k a g o n d o l k o d á s u n k b a n . látszólag biológiailag meghatáro­ z o t t a k . A t r a d i c i o n á l i s társa­ d a l m a k b a n a fiatalok a h o s s z ú c s e c s e m ő k o r b ó l m i n d e n á t m e n e t n é l k ü l l é p t e k á t a m u n k a vilá­ gába az adott közösségen belül. s z á m u k r a az a „siker" e g y e t l e n formája. n e m egyéni teljesítmé­ nyükre büszkék (Gilligan 1 9 8 2 ) . század kezdetéig Nagy-Britanniá­ b a n és a n y u g a t i o r s z á g o k t ö b b s é g é b e n a gye- . h o n n a n ered az ú g y n e v e z e t t férfi kifejezőképtelenség (male inexpressiveness). é s e r e d m é n y e i k e t ahhoz mérik. A m ú l t b a n a n ő k t i s z t e l e t b e n tar­ t o t t á k a férfiak ítéleteit. A „gye­ r e k " m á r n e m „ c s e c s e m ő " vagy k ú s z ó . A férfi a g y e n g e s é g jelének tekinti. ÖREGEDÉS m i b e n l é t é n e k m a g y a r á z a t á h o z . h o g y s z i g o r ú er­ kölcsi szabályokat k ö v e t ü n k . P é l d á u l m i n ­ denkitől m e g k é r d e z t é k : „ M i t é r t ü n k a z o n . h o g y a nő s z á m á r a f o n t o s a b b a k a kapcsolatok. A gye­ rekek ugyanolyan m u n k á t végeztek és ugyanúgy játszottak. m i n t a felnőttek. m i n t a férfiak „kifelé f o r d u l ó " a t t i t ű d j e i b e n . és n e m voltak külön gyerekjátékaik.m á s z ó „kis­ b a b a " . hogy ez a s z e m l é l e t a n ő k t r a d i c i o n á l i s h e l y z e t é t szükségleteit kielégíteni. De az e m b e r i életút s z a k a s z a i e g y s z e r r e t á r s a d a l m i é s b i o l ó g i a i ter­ m é s z e t ű e k ( V i n c e n t 2 0 0 3 ) . az igazságosság és az e g y é n i s z a b a d s á g elvont e s z m é i t e m l í t e t t é k ." E k k o r a z i n t e r j ú k é s z í t ő m e g k é r d e z t e : „Miért t i s z t e l n é n k m á s o k a t ? " A v á l a s z : „ M e r t van ö n é r z e t ü k vagy é r z é s e i k . a m e l y e k n é l k ü l m a e l s e m tudjuk k é p z e l n i őket. és segít megér­ teni. E g y e t é r t C h o dorow-val a b b a n .a g y e r m e k k o r b ó l e l j u t u n k a felnőttkor­ ba. a m e l y inkább a gondoskodó kapcsola­ t o k b a n g y ö k e r e z i k .érett t e k i n t e t t e l és u g y a n o l y a n öltö­ z é k b e n . l e g f ő k é p p az értékekkel. alkotnak képet. hogy m á s o k o n kell s e g í t e n i . Gilligan e b b e n a k é r d é s k ö r b e n k é s z í t e t t inter­ júkat mintegy kétszáz. a m e l y e k alapja a m á s i k és ö n m a g u n k tisz­ telete. A g y e r e k k o r a c s e c s e m ő k o r és a s e r d ü l ő ­ kor közötti éveket jelenti. . a m e l y e k e t meg­ sérthetünk. H a t á s s a l v a n n a k rá­ j u k a k u l t u r á l i s k ü l ö n b s é g e k és az a n y a g i körül­ m é n y e k is. m i k ö z b e n tudták. De az e feladatok e l l á t á s a s o r á n k i a l a k u l ó tulajdon­ ságokat a férfiak g y a k r a n a l á b e c s ü l i k . A tradicionális társadalmakban ezzel szemben t ö b b e n haltak meg fiatalabb korban. Philippe Ariés ( 1 9 8 7 ) francia történész szerint a középkorban n e m l é t e z e t t a „ g y e r m e k k o r " m i n t a fejlődés el­ k ü l ö n ü l ő s z a k a s z a . A k ö z é p k o r i E u r ó p á b a n ké­ s z ü l t f e s t m é n y e k e n a g y e r e k e t „kis f e l n ő t t k é n t " á b r á z o l t á k . a m e l y s e b e z h e t ő . csak az utóbbi két-három é v s z á z a d b a n k e l e t k e z e t t . és v é g ü l a h a l á l vár r á n k . jellegzetes n é z e t e i b o n t a k o z t a k ki. " (Gil­ ligan 1 9 8 2 ) . ÉLETÚT.. A gyermekkor fogalma azonban. u g y a n a k k o r igyek­ szünk n e m á r t a n i m á s o k n a k . m i n t ahá­ n y a n m e g é r t é k a z öregkort. h o g y olyan tulajdonságokkal bírnak. h i s z e n a leg­ t ö b b e m b e r h e t v e n évig vagy m é g t o v á b b i s é l . tükrözi. m e r t ők az egyéni t e l j e s í t m é n y t tartják f o n t o s n a k . A nő h a g y o m á n y o s a n a g o n d o s k o ­ dó segítőtárs s z e r e p é t tölti be a férfi é l e t é b e n . Gyermekkor A m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n é l ő k s z á m á r a a gyer­ m e k k o r v i l á g o s a n e l k ü l ö n ü l ő é l e t s z a k a s z . m i n t a férfiak. h o g y valami erkölcsileg h e l y e s vagy h e l y t e l e n ? " M í g a férfiak erre a k é r d é s r e v á l a s z u l á l t a l á b a n a kö­ telesség. G i l l i g a n felveti. h o g y m e n n y i r e t u d n a k m á s o k r ó l gondoskodni. a kö­ telezettségekkel és az é r t é k e k k e l . I n ­ terjúalanyainak e r k ö l c s i e l v e i k k e l é s ö n m a g u k megítélésével k a p c s o l a t b a n tett fel k é r d é s e k e t . hasonlóan mai társadalmi életünk sok más összetevőjéhez. m i n t a m i l y e t a f e l n ő t t e k v i s e l t e k . h o g y é r z e l m e i k e t mások előtt feltárják ( B a l s w i c k 1 9 8 3 ) . a n ő k s o s e m f e l e j t e t t é k ki azt. A kapott v á l a s z o k b ó l a férfiak és a n ő k e l t é r ő . hogy mennyire a m e l y e k a leg­ tudják mások t ö b b férfiból h i á n y o z n a k . m e r t s z e r i n t ü k n e m mindig ö s s z e e g y e z t e t h e t ő az.. A TELJES ÉLETÚTRA KITERJEDŐ SZOCIALIZÁCIÓ Az átmenetek.

A tradi­ cionális társadalmakban a serdülőnek n e m kell a n n y i m i n d e n t „ ú j r a t a n u l n i a " . k ö z t e s h e l y z e t ű e k : g y a k r a n próbálják k ö v e t n i a f e l n ő t t e k v i s e l k e d é s é t . m i v e l a változá­ sok ritmusa lassúbb. így a k o r á b b i n e m z e d é k e k h e z k é p e s t h a m a r a b b meg­ i s m e r i k a f e l n ő t t e k világát. H a úgy g o n d o l j u k . a m i azért le­ h e t f o n t o s . s e o l y a n . p o l i t i k a i é s v a l l á s i l e h e t ő s é g e i k f e l f e d e z é s é r e . M i n d e n társadalomban megfigyelhetők a p u b e r t á s k o r i b i o l ó g i a i v á l t o z á s o k ( a m i k o r az egyén képessé válik a szexuális tevékenységre és a s z a p o r o d á s r a ) . A mai nyugati társadalmakban a serdülők „két kor közé esnek": se nem gyerekek. se nem felnőttek. h o g y „ f e l e l ő s " f e l n ő t t é v á l j a n a k . a m e l y b e n a f e l n ő t t é v á l á s t b i z o n y o s r í t u s o k jel­ zik. m e r t például az egészen kicsi gyerekek is ugyanazokat a t é v é m ű s o r o k a t n é z h e t i k . m i n t a m o d e r n t á r s a d a l m a k fiataljaiban. a g y e r e k e k fizikai és s z e x u á ­ lis b á n t a l m a z á s a g y a k r a n e l ő f o r d u l a m a i társa­ dalmak családjaiban. h o g y a g y e r e k e k n e k saját j o g a i k v a n n a k . . A társadalom gyerekközpontúsága . a h o l k i s g y e r e k e k e t teljes m u n k a i d ő b e n . A nyu­ gati t i n é d z s e r e k a gyerek. „Globális foglalkozom. h o g y m á r alig-alig t e k i n t h e t j ü k a g y e r m e k k o r t k ü l ö n fejlődési s z a k a s z n a k . e z a z ú j r a t a n u l á s i f o l y a m a t r e n d s z e r i n t sokkal k e v é s b é felkavaró. g y a k r a n n a g y fizikai m e g t e r h e l é s t j e l e n t ő m u n ­ kakörökben (például szénbányában) foglalkoz­ t a t n a k . m e r t m a s o k a n egyre t o v á b b i d ő z n e k az oktatásban. i Serdülőkor A „ t i n é d z s e r " m a i s m e r ő s f o g a l m a s z i n t é n újkeletű. FEJEZET rekeket mai s z e m m e l nézve rendkívül fiatalon m u n k á r a fogták. M i n t ko­ r á b b a n e m l í t e t t e m . F ő k é n t a gazdagabb társadalmi csoportok­ ra j e l l e m z ő . Elképzelhető. a k k o r azt is l á t n u n k kell. bár csak a legutóbbi időben derült f é n y i g a z á n arra. a m i k o r azt v á r j u k el a Fiatal felnőttkor /-. U g y a n a k k o r s o k k u l t ú r á b a n e z e k n e m o k o z n a k o l y a n zavart é s b i z o n y t a l a n s á ­ got. A n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n a s e r d ü l ő k se ilyen..á t a l a k u l ó társada­ l o m b a n kell felnőniük (Elkind 1 9 8 4 ) . de a jog gyere­ k e k n e k t e k i n t i őket. h o g y a h ú s z a s é v e i k e l e j é n j á r ó fiata­ l o k n e m k e v é s időt f o r d í t a n a k s z e x u á l i s . /A gyermekmunka kérdésével egyenlőtlenség" című fejezetben a 11. S z e r e t n é n e k i n k á b b dolgoz­ n i . M a i s v a n m é g j ó n é h á n y o l y a n ország.n e m azt j e l e n t i . mint amilyenek a tradicionális közös­ ségek voltak. e g y á l l a n d ó a n v á l t o z ó . h o g y t ö b b é n e l e g y e n e k gyerekek: t e g y é k el a j á t é k a i k a t és h a g y j a n a k fel gyerekes á b r á n d j a i k k a l . és h o g y a gyer­ m e k m u n k a erkölcsileg elítélendő.W a i t e 1 9 9 1 ) .ezt s e m árt h a n g s ú l y o z n u n k . ahol a g y e r e k e k m á r együtt d o l g o z n a k a f e l n ő t t e k k e l . A nyugati társadalmakban v i s z o n t v a n egy i d ő s z a k . h o g y m e n n y i r e gyakori. h o g y a p r e m o d e r n E u r ó p á b a n g y a k r a n b á n t a l m a z t á k a gyerekeket. a k k o r á l t a l á b a n a p s z i c h o s z e x u á l i s érés fo­ l y a m a t a is k ö n n y e b b e n f e l d o l g o z h a t ó . Ha például létezik valamilyen korcsoportrendszer. A m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n a fiatal f e l n ő t t k o r egy­ re i n k á b b a s z e m é l y i s é g f e j l ő d é s és a s z e x u á l i s é r é s sajátos s z a k a s z á v á válik ( G o l d s c h e i d e r . E g é s z e n új k e l e t ű az a g o n d o l a t . g y e r e k e i n k t ő l .6. hogy m i n d e n gyerek sok szeretetet és gondosko­ dást kap a s z ü l e i t ő l és m á s f e l n ő t t e k t ő l . hogy a modern társadalmakban j e l e n l e g zajló f o l y a m a t o k e r e d m é n y e k é n t a gyer­ m e k k o r l a s s a n k é n t ú j b ó l e l v e s z í t i sajátos státu­ sát. m i n t a f e l n ő t t e k . A m e g h o s s z a b b o d o t t g y e r m e k k o r m i a t t a m a i tár­ sadalmak bizonyos tekintetben „gyerekközpontúbbak". E g y e s k u t a t ó k s z e r i n t a g y e r e k e k ma o l y a n g y o r s a n f e l n ő n e k . N e m sietik el. A t r a d i c i o n á l i s k u l t ú r á k b a n . h o g y m a s e m r i t k a a g y e r m e k e k el­ leni erőszak.és a f e l n ő t t k o r között é l n e k . de az i s k o l a p a d b a k é n y s z e r í t i k őket.

de f e l e l ő s s é g e f e s z ü l t s é g e k e t és konf­ liktusokat okozhat. megnövekedett b e n lesz szó. m i n t a régiek. 3 6 é v e s e n szögre a k a s z t o t t a futócipőjét. M a n a p s á g a há­ zasságban. M i r e I n d i a 1 9 4 7 . 6 ó r a 5 4 p e r c k e l l e t t n e k i h o z z á . t o v á b b i l e h e ­ tőségek pedig n e m n y í l n a k e l ő t t e . h o g y azok. Ezzel párhuzamosan jelentős mértékben a r á n y a a n é p e s s é g b e n . feleslegesnek é r e z h e t i k m a g u k a t a t á r s a d a l o m ­ ban gyerekeik o t t h o n r ó l v a l ó e l k e r ü l é s e u t á n . E z z e l s z e m - . A z t á n Öregkor A tradicionális t á r s a d a l m a k b a n az i d ő s e m b e r e ­ ket általában n a g y t i s z t e l e t ö v e z t e . el­ szalasztottá a z é l e t által k í n á l t l e h e t ő s é g e k e t . Az öregek szinte újjászülethet­ n e k a g y e r m e k . 6 ó r a 4 5 p e r c alatt ért c é l b a .e r r ő l a k ö v e t k e z ő rész­ jár. A 2002-es londoni maratoni futáson még h a m a r a b b . é s k e v é s b é é r d e k l i őket a társadalmi érvényesülés. m i n t a m a i m o b i l a b b társa­ dalmakban. ú g y n e v e ­ zett „ h a r m a d i k é l e t k o r b a n " . Ez n a g y o b b s z a b a d s á g o t b i z t o s í t az egyénnek. a m i k o r az öregek életkori osztályába lépett. b e n az iparosodott társadalmakban az idős embe­ r e k n e k r e n d s z e r i n t s e m a c s a l á d b a n . m i n d a n ő k te­ kintélye a korral együtt n ö v e k e d e t t . rájött. míg a t r a d i c i o n á l i s k u l t ú r á k b a n m a j d n e m m i n d e n k i így k é p z e l t e el az é l e t é t . a k i k m e g t u d n a k b i r k ó z n i a z öregkor g o n d j a i v a l . S i n g h ilyen idős korában tájfutó v e r s e n y e k e n vett r é s z t s z ü l ő h a z á j á b a n . S i n g h f o n t o s a b b c é l o k a t talált. hogy egész é l e t é b e n u g y a n a z t fogja c s i ­ nálni. ÉLETÚT. e k k o r k e z d e t t új k i h í v á s o k a t k e r e s n i . egy o l y a n t á r s a d a l o m b a n . a gazdasági életből kikerülve az idős e m b e r e k ne­ h e z e n tudják életük utolsó szakaszát hasznossá t e n n i . A z e m b e r e k t ö b b s é g e n e m gon­ dolja. h o g y m a j d n e m egy órát lefaragott a k i l e n c v e n é v e n f e l ü l i e k v i l á g c s ú ­ csából.5 3 7 . A b e t e g s é g vagy s é r ü l é s miatt b e k ö v e t k e z ő h a l á l m i n d e n k o r c s o p o r t b a n sokkal gyakoribb volt. In­ d i á b a n . ÖREGEDÉS Érett felnőttkor Nyugaton a l e g t ö b b fiatal s z á m í t h a t rá. Az é l e t k o r i osztályok s z e r i n t s z e r v e z ő d ő k u l t ú r á k b a n a „vé­ neknek" r e n d s z e r i n t komoly. meg­ özvegyült S i n g h e l m o n d h a t t a . és k ü l ö n ö s e n a nők élete volt v e s z é l y b e n . a m e l y b e n egy ú j a b b t a n u l á s i i d ő s z a k k e z d ő d i k (lásd a z egész é l e t e n át tartó t a n u l á s r ó l s z ó l ó r é s z t a 17. a k i k felnőttségük e l s ő é v e i b e n a g y e r e k e i k e t n e v e l t é k . K o r á b b a n azt g o n d o l t á k . a k i k k ö z ü l s o k a n m é g c s a k h a r m i n ­ cas éveiket „taposták". 89 é v e s e n futotta. M i u t á n a g y e r e k e i k m á r n e m é l n e k v e l ü k . gyakorta szegényebbek. A z e m b e r ú g y é r e z h e t i . S o k k a l i n k á b b m a g u n k „ a l a k í t j u k " a z éle­ tünket. h o g y h á r o m kon­ tinensen négy gyermeke. é s sohasem fogja e l é r n i a g y e r m e k k o r a óta dédel­ getett álmait. E g y n e m z e d é k n y i i d ő v e l k é s ő b b a k e l e t . hogy k ö z é p k o r ú k é n t is m e g k e l l ő r i z n i a „jövő­ orientáltságot".l o n d o n i I l f o r d b a n élő. h a n e m e g y é n i k e z d e m é n y e ­ zéstől függ. m i n t az e l ő d ö k é . A c s a l á d o n b e l ü l m i n d a férfiak. hogy az. Másfelől v i s z o n t a k o r á b b i i d ő k b e n r i t k á b b a n fordultak e l ő b i z o n y o s feszültségek. A n ő k . A következőkben részleteseb­ b e n foglalkozunk az öregedést övező szociológiai kérdésekkel. oldalon). b e l s ő t a r t a l é k a i k a t m o z g ó s í t j á k . h i s z e n a gyermekkori á l m o k k a l v a l ó végleges l e s z á m o l á s felszabadító é l m é n y i s l e h e t . m e r t s o k a n b e l e h a l t a k a szülésbe. h o g y megéri az öregkort. A m o d e r n k o r e l ő t t k e v e s e n bízhattak e b b e n igazán. A z e m b e r e k r e n d s z e r i n t közelebbi k a p c s o l a t b a n v o l t a k a s z ü l e i k k e l és egyéb rokonaikkal.SZOCIALIZÁCIÓ. a m e l y e k m a jellemzik a z é l e t ü n k e t . é s p o n t o s a n u g y a n o l y a n m u n k á v a l teltek a napjaik. ahol sokan még öregkorukban is egészségesek. a c s a l á d i é l e t b e n és e g y é b t á r s a d a l m i közegekben k o m o l y b i z o n y t a l a n s á g o k a t k e l l fel­ oldani. ÖREGEDÉS Fauja Singh első londoni maratonját 2000-ben. B á r ez kétségtelenül s o k e s e t b e n igaz l e h e t . m i n t m a . s e m a széle­ sebb társadalmi közösségben n i n c s tekintélyük. a m i t elért. sőt g y a k r a n d ö n t ő szavuk volt a k ö z ö s s é g e g é s z é t é r i n t ő ü g y e k b e n . a 5 3 6 . L á b a i h a m a r v i s s z a n y e r t é k régi e r e j ü k e t . A modern társadalmakban k ü l ö n ö s e n fontos. Az iparo­ sodott sokszor társadalmakban éppen a nyugalomba vonulás ellenkező következményekkel m i n t addig b á r m i k o r a z é l e t ü k a hatvanöt évesnél idősebbek során.b e n e l n y e r t e független­ ségét.és felnőttkort k ö v e t ő . U t o l j á r a 5 3 é v v e l k o r á b b a n futott k o m o l y a b b a n . P é l d á u l a s z e x u á l i s p a r t n e r é s a házastárs k e r e s é s e é s k i v á l a s z t á s a m a n e m a szülők d ö n t é s é t ő l . E z a z o n b a n n e m v e z e t f e l t é t l e n ü l l e m o n d á s h o z vagy k é t s é g b e e s é s h e z . A m i k o r 2 0 0 1 . a l i g h a n e m egyre f o n t o s a b b á v á l i k a „világra nyi­ tott" szemlélet. A tradicionális kultúrákban az egyén gyak­ r a n a k k o r érte e l l e g m a g a s a b b s t á t u s á t . A „középkorúak v á l s á g á t " s o k e b b e n a k o r b a n j á r ó ember megtapasztalja.b e n m a j d n e m u g y a n e n n y i i d ő alatt t e t t e m e g ezt a távot. A k a r r i e r é n e k élő férfi vagy nő é l e t e d e r e k á n e s e t l e g úgy látja. Miután munkájuktól visszavonultak. fejezetben. m e g e l ő z ­ v e 4 0 7 futót. n e m elégíti ki. tizenhárom unokája és öt d é d u n o k á j a v a n . N a p i s é t á i b a r ö v i d k o c o g á s o k a t iktatott.

1 52 6. mint valaha. e z ú t t a l azt v i z s g á l j u k m e g k ö z e l e b b r ő l . köztisztasági r e n d s z e r e k . legalábbis a szociológusok szemszögéből. egészségesebb és t e r m é k e n y e b b életet élnek. h o g y a z idősebbek miféle kihívásokkal és problémákkal k e r ü l n e k s z e m b e . h o g y ma világszerte c s ö k k e n a h a l a n d ó s á g . A z ó t a a világ m i n d e n t á j á n futott m a r a t o n i v e r s e n y e k e n é s s o k e z e r fontot gyűjtött j ó t é k o n y c é l o k r a ( A s k w i t h 2 0 0 3 ) . E z e k a v á l t o z á s o k sok t é n y e z ő n e k t u l a j d o n í t h a t ó k . ho­ g y a n a l k a l m a z k o d n a k a z e m b e r e k a z öregedés­ 0 2 4 6 millió fő 8 10 12 Forrás: OPCS. 19012051 Fauja Singh még kilencvenes éveiben is maratoni versenyeken futott. m i t j e l e n t m e g ö r e g e d n i egy gyorsan változó világban. A brit társadalom „őszülése" A t á r s a d a l m a k világszerte ö r e g s z e n e k . Az idősebb e m b e r e k többsége valahol a kettő k ö z ö t t éli m e g a z ö r e g e d é s t . és u t á n a j á r u n k a n n a k . m a j d a 2 0 . e l m a g á n y o s o d á s s a l is jár­ hat. Először röviden vázo­ l o m . idézi Kingshill R e s e a r c h Centre 2 0 0 2 ) . 1952-ben a királynő 2 7 3 ü d v ö z l ő táviratot k ü l d ö t t a 1 0 0 . A F ö l d né­ p e s s é g é n b e l ü l egyre n a g y o b b a h a t v a n a s o k . s z á z a d folya­ m á n m e g h á r o m s z o r o z ó d o t t . E b b e n a részben megnézzük. Az e m b e r e k ma . S z ó b a k e r ü l n e k a b r i t népes­ ség ö r e g e d é s é v e l k a p c s o l a t o s p o l i t i k a i k é r d é s e k is. Ez az „őszülés" az ipari társadalmakban tapasztalható 6.B r i t a n n i a l a k o s s á g a s e m kivétel.f ő k é n t a g a z d a g a b b országok­ b a n . é l e t é v ü k e t betöltötteknek. és ez a folyamat foly­ t a t ó d i k a 2 1 . j á r v á n y m e g e l ő z ő i n t é z k e d é s e k é s egészségügy m i n d . A z i d ő s k o r e l é r é s e f e l e m e l ő . p s z i c h o l ó g i a i é s szociális vonatkozásait.1.hosszabb. és k e d v e t á m a d t h o z z á . a h o g y a n ezt a f e n t i e k b e n l á t h a t t u k . novemberi száma a hátoldalon. FEJEZET hez. a m e l y e k egyre f o n t o s a b b á v á l n a k . A legtöbb t á r s a d a l o m b a n kevesebb c s e c s e m ő h a l m e g é s t ö b b felnőtt éri m e g a z öreg­ kort. A m o d e r n mezőgaz­ daság.h e t ­ v e n e s e k és i d ő s e b b e k aránya. m a j d meg­ vizsgáljuk a z ö r e g e d é s b i o l ó g i a i . Végül körbejárjuk a világnépesség „őszülését". A 6. h i s z e n fo­ l y a m a t o s a n n ö v e k s z i k a z ö r e g e k s z á m a . áb­ rán is l á t h a t ó . de testi g y ö t r e l m e k k e l . Ezután megnézzük. E g y e s s z o c i o l ó g u s o k és g e r o n t o l ó g u s o k a vál­ t o z ó d e m o g r á f i a i s t a t i s z t i k á k b ó l azt o l v a s s á k ki. mi az öregedés. ábra Az idősek aránya a brit népességben. N a g y . Közli a Sociology Review 1998. s z á z a d b a n is ( L l o y d . h o g y a n é p e s s é g „ ő s z ü l " ( P e t e r s o n 1 9 9 9 ) . . h o g y a 65 é v e s n é l i d ő s e b b britek aránya az 1 8 5 1 és 1 9 1 1 közötti népszámlálásokon 5 s z á z a l é k k ö r ü l mozgott. Ma ez a szám évente több mint 3 0 0 0 (Cayton. h o g y a n ö r e g s z i k a b r i t n é p e s s é g .m i n d szerepet j á t s z a n a k a b b a n .S h e r l o c k 2 0 0 4 ) . I n n e n újra a b r i t e k ö r e g e d é s é h e z t é r ü n k vissza. ö r ö m t e l i él­ m é n y l e h e t .1. S i n g h látott egy t é v é m ű s o r t a m a r a t o n r ó l .

ábra Várható élettartam Nagy-Britanniában 1001 1 53 1901 Forrás: 1921 1941 1961 1981 2001 2021 http://www. 5 évet ( H M S O 2 0 0 5 ) .B r i t a n n i á b a n 1 9 2 1 . 1 9 8 8 ) . a z ö r e g e d é s t á r s a d a l m i v o n a t ­ kozásaival készült foglalkozó tudományág építünk. h o g y ö t v e n .asp?vlnk=7420. ábrát).uk/STATBASE/sssdataset. N a g y . a b i o l ó g i a i ó r a t e s t ü n k r e v o n a t k o z i k . bár egyénenként nagyon változó. másrészt m e r t a j o b b t á p l á l k o z á s n a k és e g é s z s é g ü g y i ellá­ tásnak köszönhetően az emberek sokkal hosszabb és egészségesebb életet élnek. 2. A t c h l e y 2 0 0 0 ) . M i t j e l e n t ö r e g e d n i ? A z ö r e g e d é s gerontológiailag o l y a n b i o l ó g i a i . m á s r é s z t az e m b e r e k t o v á b b élnek.2. két h o s s z ú távú t r e n d b ő l fakad: e g y r é s z t a c s a l á ­ dok egyre k e v e s e b b g y e r e k e t v á l l a l n a k (erre a 7. s z e l l e m i k é p e s s é g e i n k meg­ j e l e n í t ő j e .b e n 1 0 0 0 é l v e s z ü l e t e t t r e 4 . • r á n c o k k e l e t k e z n e k . a k á r c s a k az „öreg" szó j e l e n t é s e ( R i l e y et al. t á r s a s é l e t ü k e t . a k k o r is c s a k számos fogyatékkal.R i l e y 1 9 8 7 . mert a fiatalok k ö r é b e n j a v u l t a k az é l e t b e n m a ­ radás esélyei. Az u g r á s s z e r ű n ö v e k e d é s j a v a a 2 0 . U g y a n e b b e n az i d ő s z a k b a n a brit nők v á r h a t ó é l e t t a r t a m a i s n ő t t . A biológiai ö r e g e d é s j e l e i a férfiak és a n ő k e s e t é b e n is álta­ lában a következők: • g y e n g ü l a látás.statistics. Az Az keretében öregedés öregedé­ A z ö r e g e d é s n e k j ó l k ö r ü l h a t á r o l h a t ó h a t á s a i van­ nak. m i n t h a m o z g ó c é l p o n t o t próbálnánk m e g r a g a d n i . s z á z a d e l s ő n e g y e d é b e n s z ü l e ­ tett britek k ö r é b e n a k ö z é p f o k ú végzettség b ő v e n elég volt a l e g t ö b b á l l á s b e t ö l t é s é h e z . n e m s z í v e s e n a d n á k fel munkájukat. a m e n n y i r ő l n e m i s álmodtak. m e r t a s z e m l e n c s e e l v e s z í t i ru­ g a l m a s s á g á t ( a k i s b e t ű s s z ö v e g g y a k r a n meg­ keseríti az ötven éven felüliek életét). s sokan viszonylag e g é s z s é g e s e k . újra a n n y i a t a n u l n i v a l ó j u k . h o g y . fejezetben t é r e k k i ) . 3. n a g y r é s z t azért.vagy ha igen. M i n d h á r o m f o l y a m a t erő­ s e n v á l t o z ó l e h e t .gov. emberek sével p á r h u z a m o s a n m a g a a t á r s a d a l o m is vál­ tozik. • r o m l i k a h a l l á s : e l ő s z ö r a m a g a s a b b .r a elérte a 8 0 .e g y n é ­ hány é v n é l t o v á b b él .SZOCIALIZÁCIÓ. század e l s ő f e l é b e n t ö r t é n t . l e l k i é s t á r s a d a l m i f o l y a m a t o k e r e d ő j e k é n t h a t á r o z h a t ó meg. A brit férfiak s z ü l e t é s k o r v á r h a t ó átlagos élettartama n ö v e k e d e t t : a z 1 9 0 0 . A 2 0 . egyrészt m e r t a z u t ó b b i i d ő k k u t a t á s a i s o k örege­ déssel kapcsolatos mítoszt megcáfoltak. ÖREGEDÉS 6. M a u g y a n e z e k a z e m b e r e k hetvenes-nyolcvanas éveikben járnak. 4 8 . míg 2 0 0 2 . még­ is ö s s z e t a r t o z ó fejlődési „ ó r a " m e t a f o r á j a rajzoló­ dik ki: 1. a l e l k i ó r a e l m é n k . Hogyan öregszik az ember? Az öregedés m i b e n l é t é n e k v i z s g á l a t a k o r a szociálgerontológia. A v á r h a t ó é l e t t a r t a m 2 0 0 3 . h o g y e z e k p o n ­ tosan melyik életévben jelentkeznek. a m e l y e k a z örege­ dőket é r i n t i k ( A b e l e s .2. az öröklött j e g y e k t ő l é s a z é l e t s t í l u s t ó l függ.b e n 1 0 0 0 újszülöttből 8 4 n e m érte m e g e l s ő é l e t é v é t s e m . és n a g y ré­ szük n e m is s z á m í t h a t o t t arra. A z életkorról alkotott f o g a l m a i n k g y o r s a n v á l t o z n a k .r ó l 8 0 é v r e (lásd a 6. ÉLETÚT. m i n t valaha. E t r e n d e k ó r i á s i jelentőséggel b í r n a k a brit t á r s a d a l o m j ö v ő j e te­ kintetében. 8 h a l á l j u ­ tott ( H M S O 2 0 0 4 ) . m e r t a h á m s z ö v e t e k struk­ túrája egyre t ö r e d e z e t t e b b l e s z ( h i á b a ö l n e k sok-sok p é n z t a b ő r f e s z e s í t ő s z e r e k b e és az tanulmányokra Biológiai öregedés vizsgálata k i c s i t o l y a n . a t á r s a d a l m i ó r a p e d i g az egy-egy életkorhoz kötődő kulturális normák. é s r á j ö n n e k . értékek és s z e r e p e l v á r á s o k k é p e . E z e k b ő l a f o l y a m a t o k b ó l h á r o m k ü l ö n b ö z ő .b a n s z ü l e t e t t e k átlagosan 45 évet éltek. erre a z a l á b b i a k b a n k i t é r e k . m a j d az alacsonyabb frekvenciájú hangok tartományá­ ban. a ma s z ü l e t e t t e k átlaga viszont m á r 76 év.

1 0 0 év látszik a genetikailag meghatározott életkor legmagasabb é r t é k é n e k . t o v á b b é l n e k a „gyenge és e s e n d ő ö r e g e k k e l " kap­ csolatos szerencsétlen sztereotípiák (Heise 1987). m e n n y i b e n k a p c s o l ó d i k az emlékezet­ v e s z t é s m á s v á l t o z ó k h o z . A v i l á g h i v a t a l o s a n legöregebb asszonya.k e v é s b é m e n t e s életet. é s c s a k h a l á l u k e l ő t t b e t e g e s k e d n e k egy rövid i d e i g ( F r i e s 1 9 8 0 ) . gazdag é l e t e t él. 1 2 2 é v e s e n h a l t m e g . h a r m i n c é v e s e n egy m é r f ö l d e t h a t p e r c alatt. Vitatott. de részben ellensúlyozhatok. e z é r t az ö r e g e d é s . Az öregedés szokásos folyamatai elkerülhetetle­ nek. A jelenlegi kutatások főként azt igyekeznek feltárni. FEJEZET egyre gyakoribb plasztikai műtétekbe. a m i k o r j ó v a l t ö b b e t m o z o g t u n k . m i n t i n k á b b a t á r s a d a l m i jelenté­ séhez tapadnak a nyugati kultúrában. n o h a egyre inkább t e r e t n y e r a z ö r e g e d é s p s z i c h o l ó g i a i folyama­ tainak kutatása. B á r sokan feltételezik. h o g y m é g n y o l c v a n a s é v e i k b e n i s aktív. é s i g y e k e z n e k kidolgoz- A biológiai öregedés hatásai végső soron kivédhetetlenek. f ő k é n t a t e s t k ö z e p e t á j á n ( ö t v e n é v e ­ sen is szeretnénk annyit enni. B e s z á m o l t a k i d ő s e b b e m b e r e k r ő l is. az i n t e l l i g e n c i a . m e r t a t e s t e d z é s s o r á n k e v e s e b b o x i g é n t tu­ d u n k b e l é l e g e z n i é s h a s z n o s í t a n i (azok. amiből tévesen mentális leépülésre következtethetnek. hogy az ö r e g e d é s s e l g y e n g ü l n e k az e m l é k e z e t . A t c h l e y 2 0 0 0 ) . é s g y e r e k k é n t t a l á l k o z o t t V i n c e n t v a n Goghgal. Az életmód m i n d e n életkorban meghatározza az egészségi állapotot. megfelelő táplálkozással és elegendő mozgással (John 1 9 8 8 ) . ám az ő életkoruk n e m nyert bizonyítást. bár valamelyest lassulhat az információk felidézése vagy elemzése. a tanulási k é p e s s é g . és e z z e l együtt zsír ra­ k ó d i k le. p é l d á u l a z egészség­ h e z . az orvostechnológia Pszichológiai öregedés A z ö r e g e d é s l e l k i h a t á s a i j ó v a l k e v é s b é meghatá­ r o z o t t a k . a k é s z s é g e k és a moti­ v á c i ó . b á r e g y e s e k azt állítják. Az e m b e r e k t ö b b s é g e e s e t é b e n a 9 0 . hogy megfelelő életmóddal. E z e k a s z t e r e o t í p i á k a z ö r e g e d é s n e k n e m annyi­ ra a b i o l ó g i a i . mint huszonöt é v e s e n . • c s ö k k e n az i z o m t ö m e g . ak­ kor mikor kell m e g h a l n i a (Kirkwood 2 0 0 1 ) . késleltetik az elkerülhetetlent).1 54 I 6. m i n t a testi h a t á s o k . h a n y o l c p e r c e n b e l ü l m e g t e s z i k ezt a távot). • c s ö k k e n a szív. h o g y h a egyáltalán g e n e t i k a i l a g p r o g r a m o z o t t az e m b e r h a l á l a . a h a t v a n a t e l h a g y v a ö r ü l n e k . akiket az öregedéssel j á r ó fizikai v á l t o z á s o k n e m g á t o l n a k a b b a n . Atchley 2000). ezért megtehettük). amelyben u r a l k o d ó a fiatalosság. a francia Jeanne Calment 1997-ben. Schaie 1979. a halál f é l e l m e is. Rusting 1 9 9 2 . a s z e m é l y i s é g h e z és a t á r s a d a l m i struktú­ r á k h o z . m i n t a tanulási m o t i v á c i ó . hogy az intellektuális hanyatlás nem f e l t é t l e n ü l v é g é r v é n y e s . A l e g t ö b b i d ő s e m b e r . S o k a n vannak. .és é r r e n d s z e r h a t é k o n y s á g a . N é h á n y t u d ó s m é g azt i s felvetette. h o g y elérheti a 1 2 0 évet (Fries 1 9 8 0 . a l e l k i v o n a t k o z á s a i v a l k a p c s o l a t o s kutatá­ s o k b ó l s o k k a l ö s s z e t e t t e b b f o l y a m a t r a következ­ tethetünk (Birren-Schaie 2001). enyhíthetők egészséges életmóddal. ö n á l l ó éle­ tet é l j e n e k . Az e m l é k e z e t és a t a n u l á s i k é p e s s é g például a l e g t ö b b e m b e r e s e t é b e n c s a k é l e t e vége felé romlik jelentősen. a k i m o z g a l m a s . 1 0 0 é v e s koráig kerékpáro­ zott. csak v í v m á n y a i t f e l h a s z n á l v a egyre t ö b b e m b e r élhet m a j d b e t e g s é g e k t ő l t ö b b é . c s a k é l e t e l e g v é g é n v e s z í t j e l e n t ő s e b b e n az o l y a n m e n t á l i s k é p e s s é g e i b ő l . Treas 1995. a t i s z t a g o n d o l k o d á s és a probléma­ megoldó képesség (Baltes-Schaie 1977. a k i k e g é s z é l e t ü k b e n futottak. B á r a brit ö r e g e k t ö b b s é g e n e m s z e n v e d jelentő­ s e b b t e s t i g y e n g e s é g t ő l é s fizikailag aktív marad. A t u d ó s o k és a p s z i c h o l ó g u s o k azt mondják.

). m á s r é s z t ez a k u l t ú r a c s a k a f i a t a l o s s á g o t ér­ tékeli. no m e g a z o k a p i r u l á k . A legújabb e l m é ­ l e t e k s o k f é l e k é r d é s t v e t n e k fel. Az o l y a n t á r s a d a l m a k . h o g y egy n a p k e z e l h e t ő lesz az A l z h e i m e r . m o n d v á n . a m e l y e k ö r ö k ifjúságot í g é r n e k . c s e l e k v ő e n az i d ő s e b b e k a sajátos intéz­ ményi környezetben. m e r t a t ö r t é n e l m i e m l é k e z e t és a b ö l c s e s ­ ség forrásának t e k i n t e t t é k ő k e t .b e n h a l t m e g . h o g y a z öregedés során egyénileg próbálunk alkalmaz­ kodni a változó társadalmi szerepekhez. a z a g y s e j t e k f o l y a m a ­ tos p u s z t u l á s a ." ber/vénasszony" kifejezésekre (Kirkwood 2 0 0 1 ) . Még a z A l z h e i m e r .k ó r . s z e r e t ő nagy­ szülő. a z i d ő s k o r i d e m e n c i a l e g f ő b b o k a is v i s z o n y l a g r i t k a a 75 é v e s n é l f i a t a l a b b c s e ­ lekvőképes e m b e r e k k ö r é b e n . A s z o c i á l i s é l e t k o r r a l kapcsolatos f o g a l m a k t á r s a d a l m a n k é n t és . A b r i t kultúrá­ ban e r ő s e n m e g b é l y e g z ő s z t e r e o t i p i k u s s z e r e p e ­ ket k ö t n e k az i d ő s e b b e k h e z . amely az 1 9 5 0 .B r i t a n n i a é s a z E g y e s ü l t Á l l a m o k inkább leírják őket. a k i 2 0 0 4 .1 6 5 . így a z o r v o s i b e ­ avatkozás l e h e t ő v é teszi. b á r a 8 5 é v e s n é l i d ő s e b b e k felét é r i n t i . V a l ó j á b a n az i d ő s e b b e k . Az első e l m é l e t e k n é m e l y i k e azt h a n g s ú l y o z t a . m i n t a j a p á n vagy a kínai. például N a g y . b ö l c s t a n í t ó . Azt hang­ s ú l y o z t á k . a m e l y e k k e l k i s z ű r h e t ő k a veszélyeztetetett i d ő s e m b e r e k . rendkívül f o n t o s forrásai.leg­ alábbis a m o d e r n i p a r i t á r s a d a l m a k b a n . években mérhető Ritkán tévézünk. v a l a m i n t az állt. m e r t k e v é s b é t u d n a k bánni az új t e c h n i k a i e s z k ö z ö k k e l . n e m t u d n a k l é p é s t t a r t a n i az idővel . N a n c y R e a g a n n y i l v á n o s a n t á m o g a t t a a z őssejt­ kutatást.m i n t m i n d e n e m b e r n e m c s u p á n passzívan eljátsszák a rájuk osztott társadalmi szerepeket. v a l l á s i v e z e t ő . m e r t a z ö n b e c s ü l é s t r o m b o l j á k és e l m a g á n y o s o d á s h o z v e z e t n e k . 1 9 8 8 ) . M á s t á r s a d a l m a k . h a n e m aktívan formálják é s á t é r t e l m e z i k a z o k a t ( R i l e y e t al. a m e ­ lyektől állítólag j a v u l a z e m l é k e z ő . o. h o g y a n v e s z fel a z e g y é n ö r e g e d é s e Az elméletek első generációja: funkcionalizmus .1 9 6 0 . A z öre­ gekkel s z e m b e n i diszkriminációról az alábbiak­ b a n l e s z s z ó ( 1 6 4 . h o g y a n t e r e m t i k m e g életüket aktívan. Vagyonokat k ö l t e n e k g y ó g y s z e r r e . A szabadidőnket nagyrészt a szexnek szenteljük. A b r i t t á r s a d a l o m b a n társított szerepek pozitívak: lord. g o n d o l j u n k c s a k a „zsémbes-agyalágyult-fárasztó-mocskos vénemAz ö r e g e d é s e l s ő e l m é l e t e i azt a f u n k c i o n a l i s t a szemléletet tükrözték. v e z e t ő t a n á c s o s . h o g y a n a l a k í t j á k a t á r s a d a l m i struktúrák az i d ő s e b b e k életét. a k o p a s z o d á s e l l e n i tab­ letták és b a l z s a m o k . Szociális öregedés A szociális é l e t k o r a z adott.e g y r é s z t azért. A z u t ó b b i i d ő k k u t a t á s a i (főként a s o k a t v i t a t o t t ő s s e j t k u t a t á s o k ) a z z a l a r e m é n n y e l k e c s e g t e t n e k . E z e k k ö z é t a r t o z i k a z s í r l e s z í ­ vás és a r á n c f e l v a r r á s .b a n m á r h á r o m h é t t e l p i a c r a kerülése u t á n a z i m p o t e n c i a e l l e n i V i a g r a a d t a a z összes r e c e p t r e k a p h a t ó g y ó g y s z e r b ő l s z á r m a z ó árbevétel 9 4 s z á z a l é k á t ( H o t z 1 9 9 8 ) .k ó r . h a g y o m á n y o s a n t i s z t e l t é k az i d ő s e b ­ beket. h o g y t o v á b b m e g m a r a d ­ janak a z é r t e l m i k é p e s s é g e k v á l t o z a t l a n u l m a g a s szinten ( S c h a i e 1 9 9 0 ) . Ronald R e a g a n .a s években uralkodott a szociológiában. F e l e s é g e . M á s s z e r e p e k károsak l e h e t n e k . életkorral k u l t u r á l i s a n t á r s í t o t t n o r m á k b ó l . m i n t a fiata­ lok.ni olyan m ó d s z e r e k e t . A későb­ bi elméletek középpontjában az életút elképzelé­ se. érté­ kekből és s z e r e p e k b ő l áll. é s f ő k é n t a r r a keresik a választ. 1 9 9 8 . A k ó r á l d o z a t a i k ö z ü l ta­ lán az u t ó b b i i d ő k l e g h í r e s e b b j e a k o r á b b i e l n ö k . A egyes szerepelvárások öregedéssel személyes identitásunk általában Az öregedés folyamata: versengő szociológiai magyarázatok A s z o c i á l g e r o n t o l ó g u s o k s z á m o s e l m é l e t b e n pró­ bálták leírni a brit társadalom öregedését. plaszti­ kai m ű t é t e k r e é s h á z i p r a k t i k á k r a . h o g y h a s z o n t a l a ­ nok é s g y á m o l t a l a n o k .i d ő b e n is változnak.é s k o n c e n t r á ­ ciós képesség.

P a r s o n s ( 1 9 6 0 ) s z e r i n t „ e g é s z s é g e s é r e t t s é g " c s a k úgy é r h e t ő el. és h o g y a vál­ tozó társadalmi szerepek kialakításánál számolni kell e z z e l a h a n y a t l á s s a l ( H e n d r i c k s 1 9 9 2 ) .e l k é p z e l é s t k o r á b b a n .m i n d kevésbé alkalmasak a hagyományos társadalmi szerepek betöltésére. h o g y m i k ö z b e n ezek az elméletek hangsúlyozzák. a k k o r m é g a z időseb­ b e k v á r h a t ó é l e t t a r t a m a é s é l e t m i n ő s é g e jóval a l a c s o n y a b b v o l t a m a i n á l ( l á s d a 6. Parsons továbbment. 1 9 9 2 ) . h o g y a z ö r e g k o r s z ü k s é g k é p p gyengeséggel. h o g y f ő k é n t a fiatalságot m i n d e n e k fölé h e l y e z ő és a h a l á l t k e r ü l ő E g y e s ü l t Á l l a m o k m u l a s z t o t t el olyan szerepeket kialakítani. h o g y a l e l k i á l l a p o t o k . h o g y a z i d ő s e b b e k lehető­ leg t e l j e s e n s z a k a d j a n a k el a n a g y o b b t á r s a d a l o m ­ tól. v o n u l j a ­ nak vissza a közélettől és végső soron m i n d e n m á s t e v é k e n y s é g t ő l is. mert koruk előrehaladtával. o l d a l o n i s m e r t e t t e m . g a z d a s á g i é s k ö r n y e z e t i t é n y e z ő k ala­ k í t a n a k . E z é r t a k o r o s o d ó e m b e r e k t ő l azt várják. h o g y a t á r s a d a l o m m ű k ö d é s é t segíti. oldalon). b o l d o ­ gabbak (Palmore 1 9 8 5 .e s évek közepétől a gerontológiában egy s o r ú j e l m é l e t j e l e n t m e g ( E s t e s e t al. hogyan h a t n a k az egyéni ö r e g e d é s i f o l y a m a t r a é s t á g a b b a n a z i d ő s e k tár­ s a d a l m i r é t e g z ő d é s é r e . h o g y ez a k i v o n u l á s a z é r t h a s z n o s a nagyobb társadalomnak. amelyekben hasz­ nosulhatna idősebb polgárainak bölcsessége. B á r n y i l v á n v a n n é m i igazság a k i v o n u l á s e l m é ­ l e t b e n . a m e l y e k a z i d ő s e k e t k ü l ö n c s o p o r t k é n t vizsgál­ j á k . ame­ l y e k e t k o r á b b a n a z i d ő s e b b e k t ö l t ö t t e k b e . m i l y e n s z e r e p j u t h a t b e n n e az i d ő s e b b e k n e k . h o g y a z i d ő s e b b e k úgy érzik. E n n y i b e n ellentétes a korábbi elméletekkel. h o g y a t á r s a d a l o m n a k a z e l ő r e h a l a d o t t k o r h o z i l l ő s z e r e p e k e t k e l l talál­ ni az idősebbek számára. egészségük g y e n g ü l é s é v e l k e v é s b é m e g t e r h e l ő s z e r e p e t vál­ lalhatnak. ha a z i d ő s ö d ő e m b e r e k m e g v á l n a k h a g y o m á n y o s sze­ r e p e i k t ő l . h a a z ö r e g e k l e l k i l e g a l k a l m a z k o d n a k v á l t o z ó kö­ r ü l m é n y e i k h e z . A régi s z e r e p e k t ő l ( p é l d á u l a m u n k a h e l y t ő l ) m e g k e l l v á l n i . a társadal­ mi s t r u k t ú r á k és a t á r s a d a l m i f o l y a m a t o k közötti ö s s z e f ü g g é s e k e t vizsgálja ( E l d e r 1 9 7 4 ) . E s t e s e t al. E r r e p r ó b á l t v á l a s z o l n i a t e o r e t i k u s o k egy m á s i k . l é n y e g é b e n arra a k ö z k e l e t ű s z t e r e o t í p i á r a é p ü l . Vagyis az é l e t ú t m o d e l l b e n az öregedés a s z ü l e t é s t ő l a h a l á l i g tartó f o l y a m a t k é n t j e l e n i k meg.6. A z e l m é l e t k ö v e t ő i fel­ t é t e l e z i k . ábrát a 153. E s z e r i n t a s t r u k t ú r á k n e m t u d n a k l é p é s t t a r t a n i a n é p e s s é g b e n és az egyé­ n e k é l e t é b e n b e k ö v e t k e z ő v á l t o z á s o k k a l . Pél­ dául amikor a második világháború után nem sokkal Nagy-Britanniában 65 évben határozták m e g a n y u g d í j k o r h a t á r t . m í g a t á r s a d a l o m n a k újra m e g kell f o g a l m a z n i a . . m e r t úgy vélik. hogy az időseknek a mindenkori feltételekhez kell igazodniuk. A l e g e l s ő e l m é l e t e k g y a k r a n feltételezték. Howard 1 9 8 6 ) . A l e g f o n t o s a b b a k k ö z ü l k e t t ő az életkor szerinti rétegződés elmélete és az életútmodell. és miért hasznosak ezek a szerepek a társadalomnak. függőséggel jár. h o g y a n a g y t ö b b s é g j ó l éli m e g a v i s s z a v o n u l á s t . Az e l m é l e t ö s s z e k ö t i a m i k r o . h o g y a z ö r e g e d é s testi-lelki h a n y a t l á s s a l jár. mert a szerepek. a m á r akkoriban i s t a p a s z t a l h a t ó „ t á r s a d a l o m ő s z ü l é s " l á t t á n kije­ lentette: ez a mulasztás k ö n n y e n oda vezethet. a m e l y e t a z é l e t ú t r a k o r á b b a n h a t ó történeti. Kifejezte aggodalmát. meg­ n y í l n a k a f i a t a l a b b a k előtt. (Az é l e t ú t .2. h o g y m e n j e n e k n y u g d í j b a . ) E szem­ l é l e t m ó d s z e r i n t a z ö r e g e d é s a z é l e t egy szaka­ sza. Az életkor szerinti rétegződés szemléletéhez h a s o n l ó a n az életút szemléletmódja is továbblép a z ö r e g e d é s n e k a z e g y é n i é l e t m ó d változására k o r l á t o z ó d ó v i z s g á l a t á n . nem v i z s g á l j á k meg. FEJEZET folyamán változó társadalmi szerepeket. t á r s a d a l m i .m i v e l e g y r e gyen­ g é b b e k . amelyek közé az idősek kényszerülnek. 2 0 0 3 ) . mert n e m tudják ellátni az azokhoz t a r t o z ó feladatokat. a társadalmikonfliktus-hagyományt követő cso­ portja ( H e n d r i c k s 1 9 9 2 ) .e a z o k a körül­ mények. E n é z e t s z e r i n t az i d ő s e k . A második generáció: az életkor szerinti rétegződés elmélete és az életútelmélet Az 1 9 7 0 .H e n r y 1 9 6 1 . h o g y j a v u l a k ö z é r z e t ü k . a 1 4 9 . egyre t ö b b e t b e t e g e s k e d n e k é s egyre inkább másokra vannak utalva . D e az e l m é l e t s z e r i n t a k i v o n u l á s az i d ő s e b b e k n e k is kedvez. Az élet­ k o r s z e r i n t i r é t e g z ő d é s e l m é l e t e azt vizsgálja. m i a szerepe a társadalmi struktúráknak (például a nyugdíjpolitikának). Talcott Parsons amerikai szociológus. P a r s o n s e l k é p z e l é s e i m e g e l ő l e g e z t é k a kivonu­ l á s e l m é l e t e t (disengagement theory): azt a gon­ dolatot. A f u n k c i o n a l i s t a ö r e g e d é s e l m é ­ l e t e k b í r á l ó i azt m o n d j á k . Az idősödő felnőttekkel kapcsolatos j ó n é h á n y vizsgálat a z z a l a z e r e d m é n n y e l zárult. így a z o k s z a b a d d á v á l n a k m á s o k szá­ m á r a ( C u m m i n g . érettsége. az 1 9 5 0 es évek egyik legbefolyásosabb funkcionalista e l m é l e t a l k o t ó j a felvetette. f ö l ö s l e g e s s é váltak. a k i k v a l ó s z í n ű l e g új e r ő v e l é s k é s z s é g e k k e l t e l j e s í t i k m a j d azokat. a l a p g o n d o l a t a . u g y a n a k k o r a pro­ duktív tevékenység új formáit (például az önkén­ tes s z o l g á l a t o t ) m e g k e l l h a t á r o z n i . h o g y m é l t á n y o s a k . 1 9 9 4 ) .és makroszoc i o l ó g i á t azáltal. A z e l m é l e t e g y i k fontos vonatkozása a strukturális lemaradás fogalma ( R i l e y e t al. és e l i d e g e n e d n e k a t á r s a d a l o m t ó l .

a n e m i és etnikai hovatartozás szempontjából.7 5 é v e s kort f e l ö l e l ő s z a k a s z . A z ö s s z e h a s o n l í t á s a l a p j a l e h e t a z is. ÉLETÚT. Az élet­ színvonal szubjektív megélése azonban n e m c s a k a n y a g i t é n y e z ő k t ő l függ. N e m csak az időskorú népességet mondhatjuk v á l t o z a t o s n a k : m a g a az „öregkor" is s z é l e s és egy­ r e n ö v e k v ő é l e t k o r t a r t o m á n y t j e l e n t . h o ­ g y a n e m l é k e z n e k k o r á b b i é l e t ü k r e : á l t a l á b a n úgy érzik. ö n m a g u k r ó l g o n d o s k o d n i . k o n f l i k t u s o k és a m i n d e n ­ kori u r a l k o d ó h a t a l m i v i s z o n y o k e r e d m é n y e k é n t fogja fel. h a n e m melegek. Ugyanez l á t h a t ó a z E u r ó p a i U n i ó m á s o r s z á g a i b a n is. A po­ litikai g a z d a s á g t a n i e l m é l e t s z e r i n t a z á l l a m n a k és a k a p i t a l i z m u s n a k is v a n s z e r e p e a z o k n a k a r e n d s z e r e k n e k a m ű k ö d é s é b e n . h o g y a z i d ő s e k m i l y e n r e f e r e n c i a c s o p o r t h o z m é r i k hely­ z e t ü k e t . a m e l y új l e h e ­ tőségeket k í n á l . ha­ nem s t á t u s v e s z t é s h e z i s v e z e t h e t . Az i d ő s e b b n é p e s s é g b e n is m e g j e l e n i k a b r i t társadalom s o k s z í n ű s é g e . a m e l y e k e t n e h é z f e l d o l g o z n i . a m i k o r a z e m b e r abba- . A harmadik periódus az 5 0 . a h á z a s . ÖREGEDÉS A harmadik generáció: a politikai gazdaságtan elmélete Az utóbbi években az öregedésvizsgálatok egyik legfontosabb i r á n y z a t a a C a r r o l l E s t e s m u n k á j á ­ val i n d u l t politikai gazdaságtani szemlélet. l e s z b i k u s o k i s a k a d n a k k ö z t ü k . hogyan élik meg az emberek az öregedést Nagy-Britanniában az egyenlőtlenségek. m i n d e n e t n i k a i c s o p o r t b a n m e g t a l á l h a t ó k .3. ö n á l l ó é l e t e t é l n e k . A z e g y i k ilyen. h a n e m mert része s z e m é l y e s i d e n t i t á s u n k n a k .SZOCIALIZÁCIÓ. a m e l y e t s o k a n nehezen v i s e l n e k el. Egyenlőtlenség az idősebbek körében Á l t a l á n o s s á g b a n a z t m o n d h a t j u k . A m e g ö z v e g y ü l é s egy negy­ ven-ötvenéves k a p c s o l a t m e g s z ű n é s é t j e l e n t h e t i : olyan társ e l v e s z t é s é t . T o v á b b á éppúgy. A h o g y a n az e m b e r öregszik. Az i d ő s e b b e k is f e l o s z t h a t ó k gazdagokra. m e n n y i r e tudják az idősö­ dő emberek megőrizni önállóságukat és általános jóllétüket. h o g y egyre n a g y o b b fogyasztói p i a c o t é s k u l t ú r á t j e l e n t e n e k . 2 0 0 3 ) . G y a k r a n vá­ l a s z t ó v o n a l a t h ú z n a k a h a r m a d i k és a n e g y e d i k életszakasz közé. s z e g é n y e k r e és a k e t t ő k ö z ö t t i e k re. j e l e n t ő s á t m e n e t e t j e l e n t ő k i h í v á s a m u n k a feladása. A Schmidt törté­ nete ( 2 0 0 2 ) c í m ű h o l l y w o o d i f i l m b e n a főszerep­ lő Jack N i c h o l s o n egy o l y a n férfit alakít.. A z osztály. E b b e n a z esetben a v i s s z a v o n u l á s n e m c s a k j ö v e d e l e m . a m e l y e k b e n már sokkal n e h e z e b b az embereknek önállóságu­ kat m e g ő r i z n i . E s t e s e t al. ábrán h a s o n l í t h a t u n k ö s s z e .tár­ sadalmi k ü z d e l m e k . h o g y m a n e m s z e n v e d n e k h i á n y t s e m m i ­ b e n (bár e r k ö l c s i . U g y a n a k k o r azt i s f e l m é r i k . Az e l m é l e t k ö z p o n t i k é r d é s e a g a z d a s á g i és a politikai r e n d s z e r s z e r e p e a t á r s a d a l o m b a n fenn­ álló h a t a l m i v i s z o n y o k é s e g y e n l ő t l e n s é g e k ala­ kításában és f e n n t a r t á s á b a n . a m e l y b e á g y a z ó d i k . h o g y NagyB r i t a n n i á b a n a z i d ő s e b b e k a n y a g i h e l y z e t e roszszabb. mint Nagy-Britannia más lakói. a m e l y e k a z idő­ sebbeket alárendelt. a k i addig az e g y ü t t l é t és támogatás legfőbb forrása volt. az e g é s z s é g ü g y i el­ látást vagy a t á r s a d a l o m b i z t o s í t á s t f o r m á l j a . egy h a l o m i s m e r e t l e n k i h í v á s s a l is jár. A s z o c i á l p o l i t i k á t . E z e k az eltéré­ sek meghatározhatják.t á r s a d a l m i m e g b e c s ü l t s é g ü k le­ h e t n e j o b b i s ) . a k i meg­ békél az é l e t é b e n b e k ö v e t k e z ő v á l t o z á s o k k a l . E csoport sok tagjának van a n n y i ideje és pénze. amelyet sok i d ő s ö d ő e m b e r m e g é l . é l h e t n e k m a g á n y o s a n vagy s o k f é l e c s a l á d b a n . ők is különböz­ n e k egészségi állapotuk szerint.a m e l y p é l d á u l a j ö v e d e l m e t . a m e l y b e n a m i n d e n ­ napi szülői és m u n k a p i a c i feladatoktól megsza­ b a d u l t e m b e r e k m é g aktív.vagy élettárs e l v e s z t é s e . a m e ­ l y e k e t a 6. Összemér­ h e t i k m a g u k a t a t á r s a d a l o m e g é s z é n e k átlagos é l e t s z í n v o n a l á v a l vagy m á s n y u g d í j a s o k k a l .M i n k l e r 1 9 9 1 . mielőtt elhagyták a munkaerőpiacot. E g y m á s i k j e l e n t ő s v á l t o z á s . e g y s z e r r e k e l l s z e m b e n é z n i e testi. a m e l y r e s o k s z o r kité­ rek k ö n y v e m b e n . L e g t ö b b ü n k n e k a m u n k a n e m p u s z t á n azért kell. h a n e m a t t ó l is. é r z e l m i é s a n y a g i p r o b l é ­ mákkal. A z „ősz p é n z " egyre n a g y o b b s ú l y á r a jó példa a brit Saga. Az öregedés jellemzői Nagy-Britanniában Bár az öregedés o l y a n folyamat. és n e m c s a k heteroszexuálisok. faj és o s z t á l y s z e r i n t i r é t e g z ő d é s é t tükrözi. a m e l y kizárólag az ötvenen felüliek alkotta p i a c o n kínálja utazási program­ jait és más termékeit. Ezzel s z e m b e n a negyedik életszakasz azokat az éveket jelenti. E b b e n a részben megnézzük. E z é r t n e m mondhatjuk. faj é s n e m s z e r i n t i e g y e n l ő t l e n s é ­ gek g y a k r a n n ö v e k e d n e k . mint más népességcsoportoké. h o g y k i f i z e s s ü k a s z á m l á i n k a t . Az i d ő s e b b e k e t é r i n t ő s z a k p o l i t i k a a tár­ sadalom n e m . politikai értékeik és preferenciáik különbözőek. E k k é p p az ö r e g e d é s és az öregkor j e l e n ­ sége k ö z v e t l e n ü l k a p c s o l ó d i k a h h o z a n a g y o b b t á r s a d a l o m h o z . ezért n e m vizsgálható m á s t á r s a d a l m i e r ő k t ő l e l k ü l ö n í t v e ( E s t e s . hogy minden idősebb ember szubjektíve megtapasztalná az egyenlőtlenséget (Vincent 1999). marginális h e l y z e t b e szo­ rítják. h o g y a j e l e n l e g i n é l a n y a g i l a g j o b b h e l y z e t b e n voltak.

o. A z e g y i k világot a nemrégiben nyugdíjba vonult. é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t t n ő k k ö z e l fele. a m i k o r arról k é r d e z t é k őket. a m e l y j e l e n t ő s e n c s ö k k e n t ­ h e t i az i d ő s e b b s z e m é l y é l e t s z í n v o n a l á t . A felmérés v á l a s z a d ó i a r o m l ó e g é s z s é g i á l l a p o t u t á n a pénz­ telenséget említették mindjárt a m á s o d i k helyen. N a g y . h o g y tudtak-e s z o l g á l a t i vagy magánnyugdíjat felhalmozni. mint a férfiaké ( N a t i o n a l Office of S t a t i s t i c s 2 0 0 4 a ) . s z á z a d má­ s o d i k fele ó t a j e l l e m z ő a n ő k n a g y a r á n y a az . E m i a t t az özvegység gyakori az i d ő s e b b n ő k kö­ r é b e n . NagyB r i t a n n i á b a n 2 0 0 3 . m i t ő l t a r t a n a k leg­ inkább. hagyja a m u n k á t . a m e l y b e n k é t kü­ l ö n „világ" l é t e z é s é t tárták fel.B r i t a n n i á b a n m á r a 2 0 . E z z e l s z e m b e n a 6 5 .. m a g á n y o s . 6 0 szá­ z a l é k ( H M S O 2 0 0 4 ) . o. A 6 5 .). a n y o l c v a n a s éveik e l e j é n j á r ó k k ö r é b e n e z a z a r á n y k e v e s e b b . ábra Szegénységi ráta és relatív jövedelem a 65. A nyug­ díjasok k ö z ö t t i j ö v e d e l e m e g y e n l ő t l e n s é g e g y i k fő m e g h a t á r o z ó j a . A hajlott kor elnőiesedése A n ő k á l t a l á b a n t o v á b b é l n e k . / Az i d ő s e b b e k s z e g é n y s é g é v e l a 10. életévüket betöltöttek ekvivalens jövedelem mediánja a 0-64 éves népességhez viszonyított százalékos arányban.3. „Szegény­ ség. a v i s z o n y l a g jó m ó d b a n é l ő k . Következésképp életük későbbi szakaszában azoknak az idősebb férfiaknak l e h e t a l e g m a g a s a b b b r u t t ó j ö v e d e l ­ m ü k . a k i k á l t a l á b a n n y o l c v a n é v e n felü­ li.6. b A 65. társadalmi kirekesztettség és jólét" című fe­ jezetben f o g l a l k o z u n k ( 2 7 8 . 1998 3 11 Írország Görögország Portugália Dánia Ausztria M Belgium "öj N Nagy-Britannia N Franciaország Finnország Spanyolország Olaszország Németország Svédország Luxemburg Hollandia EU-átlag 1 a 1 1 1 1 1 1 I 1 1 100 A szegénységi küszöb alatt élők (a teljes népességre számított ekvivalens jövedelem mediánjának 60 száza­ lékánál kisebb jövedelműek) százalékos aránya. B á r N a g y .B r i t a n n i á b a n a K e n t i E g y e t e m 1 3 1 7 fős m i n t á n f e l m é r é s t végzett a z i d ő s e b b e k é l e t m ó d ­ j á r ó l ( M i l n e .2 7 9 . m a g á n n y u g d í j b a n i s r é s z e s ü l ő c s o p o r t alkotja. FEJEZET 6. A m á s i k vi­ l á g b a n é l ő k e t .6 9 éves férfiak t ö b b m i n t h á r o m n e g y e d e n ő s . h o g y az i d ő s e b b n ő k . é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t t n ő k n e k pedig négyötöd r é s z e özvegy. 7. m é l y s z e g é n y s é g s ú j t h a t j a . A n ő k e s z á m s z e r ű „fölény­ b e " k e r ü l é s é t n e v e z i k „ a h a j l o t t k o r elnőiesedésé­ nek" (feminization of later life]. 34. A munkaerőpiac elhagyása jövede­ l e m v e s z t é s h e z vezet.H a r d i n g 1 9 9 9 ) . így a z öregkori h a l m o z o t t e g y e n l ő t l e n s é g azt je­ l e n t i . Forrás: Social Trends. 2004. m i n t a férfiak. a m e l y b ő l k e r e s e t e s z á r m a z o t t .b a n a n ő k s z ü l e t é s k o r várható é l e t t a r t a m a m a j d n e m ö t évvel v o l t h o s s z a b b . életévüket betöltöttek körében az Európai Unió tagországaiban. k i s e b b s é g i e k és fi­ zikai d o l g o z ó k s z e g é n y e b b e k . a 8 5 . c s e k é l y m e g t a k a r í t á s s a l r e n d e l k e z ő i d ő s e b b e k . közös háztartás­ b a n élő. m i n t k ö z é p k o r ú megfelelőik. a k i k k o r á b b a n é r t e l m i s é g i k é n t vagy veze­ tőként dolgoztak.

é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t ­ tek k ö r é b e n a férfiaknál g y o r s a b b a n c s ö k k e n a halandóság. m i n t a férfiak. ÖREGEDÉS idősek között. hogy az idősebb nők nemcsak a személyes jövedelem tekintetében m a r a d n a k e l a férfiaktól. hogyan változott 1 9 5 1 óta a n e m e k a r á n y a az idő­ sek k ö r é b e n . század m á s o d i k f e l é b e n a 6 5 . m i n t a férfiakat. m i n t a férfiak. m i n t a n ő k n é l . táb­ lázat azt m u t a t j a . Az e l ő b b e l m o n d t a m . A k e r e s e t e k terén a n e m e k k ö z ö t t m e g f i g y e l h e t ő s z a k a d é k és a szülés-gyermeknevelés i d e j é n k i e s ő j ö v e d e l e m miatt a n ő k k ö z ü l s o k k a l k e v e s e b b e n r e n d e l k e z ­ nek olyan nyugdíjjogosultsággal. m í g a férfiaknak c s a k m i n t ­ egy ö t ö d e . I d ő s e b b k o r u k b a n a n ő k e t j o b b a n sújtják a fo­ g y a t é k o s s á g o k . A 90. m e r t a z e l s ő világ­ háború sok fiatal férfi é l e t é t k ö v e t e l t e . R é s z b e n azért c s ö k k e n h e t a n ő k fér­ fiakéhoz v i s z o n y í t o t t s z á m a . A z idősebb n ő k m i n d ö s s z e 4 3 s z á z a l é k á n a k szár­ mazik v a l a m i l y e n j ö v e d e l m e m a g á n n y u g d í j b ó l 1 59 ( b e l e é r t v e a n é h a i férjük n y u g d í j á b ó l s z á m í t o t t ö z v e g y i n y u g d í j a s o k a t i s ) . t á m o ­ g a t á s r a a m i n d e n n a p i f e l a d a t o k b a n és ö n e l l á t á s ­ ban. a z a u t ó h i á n y igen­ csak korlátozhatja a nők mozgáslehetőségeit: ne­ h e z e b b e n j u t n a k e l o r v o s h o z vagy v á s á r o l n i . é s ritkábban találkozhatnak másokkal. akinek az öregkor folytonos nélkülözést. m i n t férfi kortársaik. életévüket betöltött britek között jelenleg h á r o m s z o r a n n y i a n v a n n a k a n ő k .4. h o g y az idősebbek k ö r b e n t a p a s z t a l h a t ó v a g y o n i egyen­ lőtlenségek egyik fő o k a a m a g á n n y u g d í j . . m í g a férfiaknál ez az a r á n y 66 százalék. Az idősebb n ő k közül t ö b b e n szegények. A z i d ő s e b b brit n ő k k ö z e l fele él e g y e d ü l . A 6.8 4 é v e s n ő k m i n d ö s s z e 4 2 szá­ z a l é k á n a k v a n a u t ó j a . h o g y a 2 0 .e s n é p s z á m l á l á s s o r á n érte el a nyugdíjkorhatárt. h o g y a 6 5 . a férfiakhoz v i s z o n y í t o t t a r á n y u k mindig ingadozott. A 6. h o g y k ö z ü l ü k t ö b b e n s z o r u l n a k segítségre. h a n e m m á s f o r r á s o k b ó l is kevesebb jut nekik. depressziót és magányt jelent. 2003). A 7 5 . például m á r n e m tudnak egyedül fürödni vagy l e f e k ü d n i é s f ö l k e l n i . például kevesebb n ő n e k v a n a u t ó j a . Van. Ez azt j e l e n t i . E z é r t a z i d ő s g o n d o z á s b a n i s s z á m o l n i k e l l a n e m e k k ö z ö t t i k ü l ö n b s é g e k k e l (Arber et al. Bár az autóbirtoklásban mutatkozó e l t é r é s n e m l á t s z i k f o n t o s n a k . ábrán l á t h a t ó .e l ő t e ­ remtés k é p e s s é g é n e k k ü l ö n b s é g e . é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t t férfiak é s n ő k m i l y e n a r á n y b a n k a p n a k m a g á n ­ nyugdíjat. é s m a v a l a m e l y e s t c s ö k k e n . m í g a férfiak k ö r é b e n ez az a r á n y 71 s z á z a l é k ( H M S O 2 0 0 4 ) . betegeskedést. A n ő k e n e m z e d é k e a z 1 9 6 l . é s á t l a g o s a n m e k k o r a ö s s z e g j u t a z ilyen jövedelemforrással rendelkezőknek. Az a r á n y t a ­ lanság m a i c s ö k k e n é s e a b b ó l is fakad.1. a m i f e l b o r í t o t t a a n e m e k egyensúlyát e b b e n a k o r c s o p o r t b a n .t i t i SZOCIALIZÁCIÓ. Vizsgálatok bizonyítják. ELETUT. de 2021-ben várhatóan már csak kétszer annyian lesznek.

m e n n y i a z e l t a r t o t t a k a r á n y a . E g y e s k i s e b b s é g i c s o p o r t o k b a n a n ő k r o s s z a b b g a z d a s á g i h e l y z e t e a b b ó l i s fakad.6. Nagy-Britanniában más csoportokhoz h a s o n l í t v a á l t a l á b a n a p a k i s z t á n i a k és a b a n g l a ­ desiek között a legnagyobb a szegénységben élők a r á n y a . A m u n k a e r ő p i a c o t elhagyó etnikai kisebbségek gyakran n e m tudják kiegészíteni kötelező állami nyugdíjukat önkén­ tes s z o l g á l a t i vagy s z e m é l y e s m a g á n n y u g d í j j a l . A d e m o g r á f i a i előrejel­ z é s e k e t l á t v a a k o r m á n y z a t o k . 7.b e n a 6 5 .5. m i n t a fehé­ reknél).B r i t a n n i á b a n é s s o k m á s iparosodott o r s z á g b a n .4. ábrán látható. h o g y a n l e h e t a v á l t o z ó né­ pesség szükségleteiről gondoskodni. és k ö r ü k b e n n a g y o b b a s e g é l y e k r e szo­ rulók aránya (Berthoud 1 9 9 8 ) . hogyan n ö v e k e d e t t a z e l t a r t o t t a k a r á n y a Nagy-Britan­ niában. a s z o c i á l i s s z o l g á l t a t á s o k é s a z e g é s z s é g ü g y i e l l á t á s o k iránti i g é n y e k is n ö v e k e d n e k m a j d . vagyis ö s s z e v e t j ü k egyfelől a fiatal g y e r e k e k és a nyug­ d í j a s o k s z á m á t . Meg­ á l l a p í t o t t á k . a m u n k a e r ő p i a c o n d i s z k r i m i n á c i ó éri őket. Forrás: Social Trends. 34. o. h a arra g o n d o l u n k . Van.) Mivel az idősebb populáció várhatóan a k ö v e t k e z ő s z á z a d i g n ö v e k e d n i fog. és gyakran még az angol nyelvet s e m be­ s z é l i k eléggé. Nemrégiben p é l d á u l n é h á n y ö n k é n t e s n y u g d í j p é n z t á r figyel- 6. m u n k a v é g z ő korúak számát. E z e k az idős em­ berek más vagyoni mértékek szerint. és továbbra is növekszik. aki azt mondja. hogy az öregkorú eltartottak arányának n ö v e k e d é s e e g y r e n a g y o b b t e r h e t ró m a j d a fel­ h a s z n á l h a t ó f o r r á s o k r a . lakó­ helyükön n e m válogathatnak az álláslehetőségek között. p é l d á u l a z i n d i a i a k vagy a k í n a i a k k ö r é b e n m a j d n e m anyn y i i d ő s e b b e m b e r n e k v a n l a k á s a . Öregedéspolitika „Globális öregedési válság"? 1 8 5 0 . FEJEZET Életkor és etnikai hovatartozás Az etnikai kisebbséghez tartozó idősebb britek j ö v e d e l m e i s á l t a l á b a n k i s e b b . Ginn és Arber (2000) az idősebb népességben az etnikai hovatartozás és n e m szerinti különb­ ségeket vizsgálták az egyéni jövedelemben. é s e z e g é s z e n h a j l o t t k o r u k i g így m a r a d . ma az arányuk 15 százalék. A m a g á n n y u g d í j h i á n y a m u t a t j a . A v á r h a t ó élettar­ t a m n ö v e k e d é s e azt j e l e n t i . 2004.2 0 0 1 a Anglia és Wales 100 férfira jutó nők száma 3501 100 50 o-i 1951 a 1 1 1 1 1 1961 1971 1981 1991 2001 Az évközi népességbecslések alapján. h o g y Nagy-Bri­ tanniában a nagyrészt bevándorolt idősebb etni­ kai n é p e s s é g h i v a t a l o s s z o l g á l a t i i d e j e k e v e s e b b . 1 9 5 1 . A n é p e s s é g é l e t k o r s z e r i n t i m e g o s z l á s á b a n be­ következő jelentős változás k ü l ö n ö s gondokat o k o z N a g y . (A 6. E n n e k o k á t ú g y é r t h e t j ü k m e g . ábrát). h o g y a nyugdíjakat a m a i n á l h o s s z a b b i d e i g k e l l f i z e t n i ( l á s d a 6. é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t t b r i t e k a né­ p e s s é g n e k m i n t e g y 5 s z á z a l é k á t t e t t é k ki.vagy l a k á s t u l a j d o n t e k i n t e t é b e n i s r o s s z a b b h e l y z e t ű e k (bár b i z o n y o s c s o p o r t o k b a n . m á s f e l ő l a z aktív. Az i d ő s e k e t t á m o g a t ó p r o g r a m o k a t a z o n b a n a m u n k a v é g z ő n é p e s s é g f i n a n s z í r o z z a . . h o g y a l e g r o s s z a b b h e l y z e t ű e k álta­ lában az idősebb ázsiai nők. ábra A nemek aránya az idősek körében életkor szerint.6. hogy kulturális n o r m á i k é r t e l m é b e n n e m állhat­ tak m u n k á b a korábban. m i n t f e h é r kor­ t á r s a i k é . például az a u t ó . é r d e k c s o p o r t o k és d ö n t é s h o z ó k k é n y t e l e n e k e l ő r e g o n d o l k o d n i é s ja­ v a s l a t o k a t k i d o l g o z n i .

1 9 0 . Ráadásul ha az e m b e r megtapasz­ talhatta az örök életet.7. A mennyország a n n a k j u t a l m a .). 2000) igyekszik rávezetni olvasóit. akinek arcát-testét erkölcstelen tobzódásai rej­ télyes módon nem csúfítják el. mint fiatalkorában. Halála pillanatában a festményre visszatér régi. aki m e g m a r a d a tisztes. hogy mindig igyekeztünk meghoszszabbítani a cselekvő életet. de egészen a leg­ utóbbi időkig ez a kutatás inkább csak álom volt. o. A legenda és a romantikus képzelet birodal­ mán kívül e g é s z e n a legutóbbi időkig csak egy­ féle jövője lehetett az ö r e g e d é s n e k a nyugati kul­ túrában. aki egyezséget köt az ördöggel. Part 1: NS-SeC. Igaz. mert széttéphetetlen kötelék fűzi a képhez. táblázat Magánnyugdíjak 3 a 6 5 . Az irodalomban néha a természetfeletti erők valóban beavatkoztak a dolgok látszólag t e r m é s z e t e s rendjébe. mely „fonnyadt volt. mint áldás. az arca för­ t e l m e s " (Wilde 1 9 8 7 . ÖREGEDÉS képzelőerő bevetésére: kortalc Mike Hepworth a könyvében (Stories of Ageing. hogy I az ö r e g e d é s nyűgeitől n e m c s a k a következő. életévüket betöltöttek körében: családi állapot és társadalmi-gazdasági cso­ port szerint. Forrás: Social Trends. például a vándorló zsidó vagy a boly­ gó hollandi legendájában. amelynek segítségével megérthetjük. hogy eltüntesse múltja bizonyíté­ kát. hogy gá­ tat vessenek a testi ö r e g e d é s szokásos folyama­ tainak. és eladja neki a lelkét. ifjú képmása . . és a modern or. ha. a brit központi statisztikai hivatal társadalmi-gazdasági osztályozása (NS-SeC) szerint. I De gyorsan változnak az idők. hogy t o v á b b r a is olyan aktív életet élhessen.0. vagy Oscar Wilde regényében. a halálról és az utána a m e n n y b e n vagy pokol­ ban következő életről a l k o t o t t keresztény elkép­ zelések. 2004. 34. már ha valaki m e g é r t e az öregkort: ezt m u t a t t á k meg az emberi t e s t végső enyészetéről. ráncos. míg belőle csak egy v é n e m b e r hullája marad. akkor is inkább á t o k volt. hogy „felfe­ dezzék: a szépirodalom kiapadhatatlan forrás. erényes öregedésnél és n e m igyekszik alkut kötni az ördöggel.„ra­ g y o g ó fiatalságának és szépségének minden pom­ pájában" -. Az alábbi szövegben Hep­ worth kifejti. Súlyozás nélküli adatok. milyen gyökeresen módosíthatná a tudomány és a technika. 6 2 0 0 1 / 2 0 0 2 Ellátottak aránya Férfiak Családi állapot Házastárs/élettárs Egyedülálló Özvegy Elvált/külön él Társadalmi-gazdasági csoport Értelmiségi/vezető Középszintű Alsóbb szintű alkalmazott és fizikai dolgozó Összesen a b Magánnyugdíjasok átlagos juttatása (font/hét) Férfiak Nők Nők A nők és a férfiak magánnyugdíj-jövedelmének aránya (%) -S 74 52 70 57 90 60 62 71 28 61 56 36 64 51 34 43 92 65 61 78 172 84 50 83 34 70 46 48 95 43 28 44 37 108 75 62 55 51 56 53 Szolgálati vagy személyes (saját jogú és hozzátartozói) nyugdíj. féktelenségének minden külső jele (amelyek t ö r t é n e t é b e n a korai ö r e g e d é s formáját öltik) titokzatos m ó d o n csak arcképén látható. Foglalkozás alapján. A keresztény g o n d o l k o d á s dualisztikus m ó d o n szétválasztja a t e s t e t és a lelket.I 6. hogy miként értelmez­ zük az öregedést: A nyugati kultúrában az ö r e g e d é s t évszázado­ kon át olyan létállapotnak képzelték. Dorian Gray lenyűgözően jóképű esztéta. mennyire sokféle jelentéssel bírhat az öregedés tapaszta­ lata a társadalomban". nem valóság. 11.I vostudomány és technika új reményt ad. az erkölcsi romlást feszegető Dorian Gray arcképé­ ben. amelyből az embert csak természetfeletti erők szabadíthatják meg. Lásd Appendix. é p p e n ö n m a g á t pusztítja el. ezért a t e s t ö r e g e d é s e az ideiglenes világban a másvilá­ gi örök spirituális lét próbája. ez történik például Faust e s e t é b e n (Fielder 1 9 4 6 ) . A hús pusztulása felszabadítja a lelket vagy az igaz é n t az időtlen másvilági létre.SZOCIALIZÁCIÓ. ÉLETÚT. Amikor végül késsel nekiesik a festménynek.

mint inkább biológiai jellegűek (Cole 1 9 9 2 ) . 2004.5. 6. hogy létezik) e b b e n a j ö v ő k é p b e n a t e s t szó szerint eltűnik. 1971—2021 e 15 16 évesnél fiatalabb 10 65. Igaz-e. Az ö r e g e d é s jövőjének e derűlátó elképzelése szerint a hajlott korral j á r ó biológiai kockázatok gyógyíthatók lesznek. J a b b e r F. a fiatalos élet m e g h o s s z a b b í t ó j a nem az örök immateriális lélek vallása. hogy meg­ oldhatja minden gondunkat. Már nem kell sok idő.6. Gubrium ( 1 9 8 6 ) tekintélyes szociálgerontológus m u t a t rá. hogy az e m b e r b ő l kiborg lesz. h o g y a j e l e n l e g i n y u g d í j f i z e t é s i rendszert n e m lehet a végtelenségig fenntartani. és a gyenge. és 2002. A testből g é p lesz. ezért várják remény­ kedve az orvostudománytól. aki szerint az „eltűnő t e s t " a fájdalom. és az ö r e g e d é s t ö b b é szót sem érdemel. Szorgalmazzák. hogy az ö r e g e d é s t az életút t e r m é s z e t e s befejeződéséből gyógyítha­ tó b e t e g s é g g é változtatja. hogy az öre­ g e d é s folyamatának megfékezője. Az öregedési folyamat leküzdésének egyik mód­ m e z t e t e t t arra. Forrás: Hepworth 2 0 0 0 . Az ö r e g e d ő t e s t törté­ n e t e t e h á t n e m arról szól majd. félig technikai lényként „ p o s z t h u m á n " t e s t e t ölt (Featherstone 1 9 9 5 ) . A t e s t belső részeit. m i n d a férfiak ( j e l e n l e g 6 5 év) e s e t é b e n n ö v e l j é k 70 évre. hogy a nyugdíjkorhatárt mind a n ő k (ez é p p m o s t e m e l k e d i k 6 0 é v r ő l 6 5 . hogy a biológiailag kor­ látozott élettartam „normális". Napjainkban az az uralkodó nézet. 34. o. amit egyes szociológusok állítanak. megbékélni az egyén korlátaival. 17. eltávolítják és egy genetikai úton előállított vagy egy átülte­ t e t t szervvel helyettesítik. b 2001-re alapozott előrejelzések a Forrás: Social Trends. így k o m p e n z á l j á k a h o s s z a b b é l e t t a r t a m j a . volna é r t e l m e egyáltalán öregedésről be­ szélni? 3. FEJEZET nem m é g e b b e n az életben m e g s z a b a d u l h a t u n k (Katz 1 9 9 6 ) . évre vonatkozó népességbecslések a manchesteri adat­ egyeztetési gyakorlat időközi eredményeit is tartalmazzák. rosszul m ű k ö d ő testrészek cserélhe­ tők lesznek. mennyire vonakodik a mai társadalom beismerni. ábra A brit eltartott népesség életkor szerinti megoszlása. hi­ s z e n h a e g y c s o p o r t o t „ e l t a r t o t t k é n t " í r n a k le. KÉRDÉSEK 1. és az ö r e g e d é s n e m okoz t ö b b é g o n d o t . ame­ lyek a hajlott korban g o n d o t okoznak. E fejlemény egyik érdekes jele.r e ) . életévét betöltötte Előrejelzések" 1971 1981 1991 2001 2011 2021 A 2001. . mert az öregedéssel j á r ó b e t e g s é g e k r e gyógyírt találnak. hogy a kortalan jövő mai modelljei nem annyira spiritu­ ális. h o g y a z i d ő s e b b e k „eltartott n é p e s s é g e t " a l k o t n á n a k . h a n e m a biológiai t e s t t u d o m á n y a lesz. Az örök ifjúság vágya vajon az ö r e g e k e t lenéző társadalom t e r m é k e ? 2. h a n e m egy tudományos-fantasztikus regény válik valóra. hogyan próbál megbirkózni. a b e t e g s é g és a gyengélkedés révén mutatja meg. hogy kortalan j ö v ő n e k nézhetünk e l é b e ? h a t á s a i t . (Az ö r e g e d ő n é p e s s é g g e l és a j ó l é t i ki­ a d á s o k k a l k a p c s o l a t o s vitát a k e r e t e s r é s z b e n is­ mertetem. vagy félig bioló­ giai. 1 2 4 . Sokan hisznek a t u d o m á n y határtalan l e h e t ő s é g e i b e n .) U j a b b a n b í r á l j á k azt a z e l k é p z e l é s t . (Drew Ledér [ 1 9 9 0 ] el­ képzelésétől eltérően. o. Ha m e g s z ü n t e t h e t n é n k az ö r e g e d é s testi hatá­ sait. és az emberi élet hossza jóval meghaladja majd a száz év feletti matuzsálemi kort.1 2 5 .

h o g y át k e l l g o n d o l n u n k . h o g y a z i d ő s ö d ő e m b e r e k nemhogy t e r h e t j e l e n t e n é n e k . A 6 0 é v feletti dolgozók termelékenysége és munkabíró-képes- . h o g y a z v a l a m i k é p p g o n d o t okoz a t á r s a d a l o m n a k . m i n t a sze­ x i z m u s vagy a r a s s z i z m u s . Életkori diszkrimináció Nagy-Br. ÉLETÚT. M á s o d s z o r . E z e k az e m b e r e k idősebben is megőrzik fiatalkorukban kialakult szokásaikat. h a n e m s o k a t a d n a k 6. informálisan segítenek ellátni r á s z o r u l t a b b társaikat. E l ő s z ö r is az e l t a r t o t t a k m e g h a t á r o z á s a k o r alkalmazott k o r c s o p o r t o k ( a 1 6 é v a l a t t i a k é s 6 4 év felettiek) m á r n e m f e l e l n e k m e g a brit foglal­ koztatási m i n t á k n a k . mert tovább marad­ nak az i n t é z m é n y e s o k t a t á s b a n .f o l y t a t ó d i k A r b e r és G i n n érve­ lése .6. a háborút k ö v e t ő 1 9 5 0 . ÖREGEDÉS akkor azt sugallják. 2003. így l á n y a i k . a g a z d a s á g n a k és a t á r s a d a l o m n a k . S o k v i z s g á l a t a z t i s feltárta. Az életkor alapján történő d i s z k r i m i n á c i ó u g y a n o l y a n i d e o l ó g i a . M á r a k t i v i s t a c s o p o r t o k i s f e l l é p t e k a z életko­ ri d i s z k r i m i n á c i ó (ageism) e l l e n a z z a l a c é l l a l . é l e t é v e b e t ö l t é s e e l ő t t e l h a g y j a a munkaerőpiacot. főként a n e h é z időkben.p i a c i r é s z v é t e l ­ re. amikor az ifjúsági k u l t ú r á t „kiugró fogyasztás" uralta a divat. B á r a s z e r z ő k e l i s m e r i k . és független é l e t s t í l u s n a k h ó d o l n a k . például amikor éppen válnak. a m i el­ lensúlyozza a férfiaknál t a p a s z t a l h a t ó r ö v i d e b b szolgálati időt. Németo. h o g y a t á r s a d a l o m e g é s z é b e n és az é l e t ú t teljes h o s s z á b a n is újfaj­ ta jólét t a p a s z t a l h a t ó . A z e l ő í t é l e t e s s é g m á s területeihez h a s o n l ó a n sok h a m i s sztereotípia él a z i d ő s e b b e m b e r e k k e l k a p c s o l a t b a n is. A z u n o k á k g o n d o z á s á b ó l i s n a g y r é s z t vál­ l a l n a k .1 9 6 0 . és a l e g t ö b b dol­ gozó é v e k k e l 6 5 . m i t j e l e n t az „eltar­ tott". h o g y a z i d ő s e b b d o l g o z ó k s z a k m a i l a g k e v e s e b b e t t u d n a k a f i a t a l o k n á l . Ugyanakkor m i n d e n korábbi­ nál több n ő d o l g o z i k f o g l a l k o z t a t o t t k é n t .a s é v e k b e n n ő t t fel. Forrás: The Crumbling Pillars of Old Age. Az i d ő s e b b e k a c i v i l s z e r v e z e t e k b e n i s a k t í v s z e r e p e t j á t s z a n a k . a m e l y i k m o s t éri el a n y u g d í j k o r h a t á r t . Spanyolo. E z e k m i n d t é v h i t e k . szeptember 27. a m e l y korábban a h a j l o t t k o r ú a k h e l y z e t é t j e l l e m e z t e : például h o g y e l v e s z í t i k t á r s a d a l m i k ö t e l é k e i k e t és á l l a m i e l l á t á s o k r a s z o r u l n a k .a g a z d a s á g n a k h a s z n o s t e v é k e n y s é g n e m korlátozódik az aktív m u n k a e r ő . fizetik a t a n d í j u k a t . C h r i s G i l l e a r d és Paul Higgs ( 2 0 0 5 ) úgy é r v e l n e k . A r b e r é s G i n n felve­ tik. hogy pozitív kép alakuljon ki az öregkorról és az idős emberekről. Az a f e l n ő t t n e m ­ zedék. P é l d á u l gyakori h i e d e l e m . t e r é n . M a n a p s á g m á r n e m áll­ ja meg a h e l y é t s z á m o s o l y a n e l k é p z e l é s . h o g y a z idősebb szülők továbbra is érzelmi támogatást nyújtanak felnőtt gyermeiknek. Az i d ő s e b b e k gyakran ingyen. é s h o g y n a g y ré­ s z ü k s z e n i l i s . Olaszo. a m i j e l e n t ő s m é r t é k b e n c s ö k k e n t i a z á l l a m e g é s z s é g ü g y i é s á p o l á s i költ­ ségeit. s e g í t e n e k lakás­ h o z j u t n i . így t o v á b b r a is f o n t o s fogyasztók. Arber é s G i n n ( H M S O 2 0 0 4 ) s z i n t é n azt m o n d ­ ják. ábra Nyugdíj-finanszírozás a vizsgált országok GDP-jének százalékos arányában.SZOCIALIZÁCIÓ. Ma k e v e s e b b fiatal l é p a munkaerőpiacra 16 évesen. 2 0 0 0 és 2030 | 2000 lg Előrejelzés 2030-ra Üdv! New Age-nyugdíjasok vagyunk. a z e n e stb. vagy h o g y 6 5 é v felett a z e m b e r e k t ö b b s é g e k o r a m i a t t k e r ü l k ó r h á z b a vagy o t t h o n b a . hogy n e m n e v e z h e t ü n k m i n d e n i d ő s e b b e m b e r t m a k k e g é s z s é g e s n e k é s b i z t o n s á g o s a n y a g i hely­ zetűnek. h o g y a z i d ő s ö d ő e m b e r e k f e l n ő t t g y e r m e k e i k anyagi támogatásában is fontos forrásnak számít­ h a t n a k : p é l d á u l p é n z t a d n a k n e k i k k ö l c s ö n vagy a j á n d é k b a . K u t a t á s o k igazolják. a n y u g d í j a z á s előtt á l l ó k k ö z ü l s o k a n jobb é l e t r e s z á m í t h a t n a k . Franciao. Economist. m e n y e i k is a m u n k a e r ő p i a c r a j u t h a t n a k .

amelyet Mul­ lan t á m a d . Mullan rámutat. fejezetben. Az a z ó t a eltelt években könyvek. Blackburn bírálja azt is. és ha ez a javulás folytatódik . amely ma négy az egyhez. a m e l y e k k i t e r j e d h e t n e k a d o l g o z ó k f e l v é t e l é r e . rámutattak. ellátásokkal elöregedése k a p c s o l a t b a n az. h o g y az állami nyug­ ellátás általában sokkal h a t é k o n y a b b a n működik. A p u s z t a tény. mint a m a g á n r e n d s z e r e k . B y t h e w a y e l ő s z ö r i s k é t s é g b e von- . az előléptetés­ re. és az idősödő e m b e r e k t ö b b s é ­ ge nem b e t e g . Az aktív korúakra óriási a d ó t e h e r nehezedik majd. A m i k o r ö r e g e b b n e k l á t s z o t t a képen. Hasonlóképpen.a nyugdíjazásra. e l ő h í v o t t egy n e g a t í v sztereotípiát. Ezt a n é z e t e t m o s t a n á b a n t ö b b szerző is vi­ t a t t a . 1994) felvetette.8 0 éveseknek pedig csak 7 százaléka mutat szenilitásra utaló tüneteket. amely leküzdhetetlen Mul­ társadalmi p r o b l é m á k a t okoz majd . A 73 éves fér­ fit á b r á z o l ó k é p r ő l j ó v a l t ö b b n e g a t í v v é l e m é n y s z ü l e t e t t . Dean Baker és Mark W e i s b r o t az amerikai nyugdíjrendszerről cial Security: sel szóló tanulmányukban 1999) (So­ The Phony Crisis.az ő szavaival az „ősz kapitalizmust" -. B i l i B y t h e w a y ( 1 9 5 5 ) s z o c i o l ó g u s a társadalmi k o n s t r u k c i o n i z m u s felől k ö z e l í t v e a d o t t elméle­ ti ö s s z e g z é s t az é l e t k o r i d i s z k r i m i n á c i ó r ó l (ezt a s z e m l é l e t e t az 5. amelyek bántóak az idősebbek számára. a 6 5 . é s arra k é r t é k őket. konferenciák mára és szakpolitikai kezdeményezések á r a d a t a próbált m e g o l d á s t találni erre a problé­ (Economist 2 0 0 0 ) . hogy az i d ő s e b b e k arányának óriási n ö v e k e d é s e miatt a nyugdíjakra és orvosi ellátásra fordított j ó ­ léti kiadásokat egyre n e h e z e b b lesz finanszírozni. amelynek során a kötelező állami rendszereket magánrendszerek váltják fel. p e d i g az ég­ v i l á g o n s e m m i t n e m t u d t a k r ó l a . A szociológus ezt azzal cáfolja. amelyek az állami nyugdíjak­ kal s z e m b e n a szabadpiaci alternatívákat igyekez­ nek erősíteni. az a tévhit.r a fe­ leződik. A második „ h i e d e l e m " . mert ezekben az aktív korúak és a 65 évesnél i d ő s e b b e k e g y m á s h o z viszonyított aránya. h o g y ö r e g e b b . mert a nyugdíjalapok vezetői a munkavállalói m e g t a k a r í t á s o k b e f e k t e t é s é n é l nem a nyugdíja­ sok hosszú távú b i z t o n s á g á t . mert az elmúlt évszázadban javultak az életkörülmények. miatt hogy a lan szerint ilyen tévhit például az egészségügyi népesség hatványozottan növekszik a m e g b e t e g e d é s e k és az ellátásra szorulók aránya. nem m a g a t e h e t e t l e n . hogy teljesülnek a társada­ lombiztosítási rendszer csődjére v o n a t k o z ó előre­ jelzések. Ez mind a fejlett.e g é s z s é g e s e b b e k lesznek elődeiknél. lelmek terjesztői a pénzügyi é r d e k c s o p o r t o k és a politikai j o b b o l d a l . Az emberek részben é p p azért élnek t o v á b b . az e g y e t e m i s t á k n a k k e v é s b é t e t s z e t t .épp eze­ ket a tévhiteket igyekszik szertefoszlatni. m i n t a f i a t a l a b b k o r c s o p o r t o k é . hogy leginkább a Wall Street igyekszik elérni a rendszer privati­ zálását. hogy m é g ha elfogadjuk a gazdasági növekedés­ kapcsolatos legkonzervatívabb feltevéseket. A „ z s é m b e s v é n e m b e r " k ö z k e l e t ű k u l t u r á l i s szte­ reotípiái olyan m a g á n v é l e m é n y e k e t szülhetnek. h o g y egy sor s z e m é l y i s é g j e l ­ l e m z ő s z e r i n t é r t é k e l j é k a z o k a t .mondja Mullan -. hogy az ö r e g e d é s nem b e t e g s é g . hogy az e l ö r e g e d ő népes­ ség c s ő d b e viszi az állami nyugdíjrendszert. mind a fejlődő világra érvényes. k é p z é s é r e (a f e l s ő f o k ú ta­ nulási lehetőségek biztosítására). aki az idősödő n é p e s s é g e t idő­ zített b o m b á n a k tekinti. Levin 73 (1988) vizsgálata során egyetemisták­ n a k egy férfi k ü l ö n b ö z ő é l e t é v e k b e n ( 2 5 . a 6 5 é v f e l e t t i e k 9 5 s z á z a l é k a saját l a k á s á b a n é l . akkor Amerika pénzügyi s z o l g á l t a t á s o k a t nyújtó iparága 1 3 0 millió dollár nyereségre szá­ m í t h a t n a az új befektetési számlákból. becslések szerint 2 0 3 0 . már csak kettő az egyhez lesz. FEJEZET Az öregedés és a jóléti állam: időzített bor Mit j e l e n t az ö r e g e d ő népesség a jóléti állam s z e m p o n t j á b ó l ? A Világbank egyik kiadványában (Averting the Old Age Crisis. 5 2 é s éves korában) készült fényképeit mutatták. hogy az e m b e r e k m á r n e m bíznak a nyugdíjazás utáni anyagi b i z t o n s á g u k b a n . ak­ kor az idősek e r ő s e b b e k . csak így tudják t á m o g a t n i az egyre n a g y o b b számú nyugdíjigénylőt. A szerzők azt mondják. oldalon i s m e r t e t t e m ) . a m u n k a h e l y m e g t a r t á s á r a és . A brit kormányzat az é l e t k o r i d i s z k r i m i n á c i ó t i l t á s á r a v o n a t k o z ó javas­ l a t o k a t terjesztett e l ő . mert ha a t á r s a d a l o m b i z t o s í t á s államilag finanszírozott rendszerét magánnyugdíjak válta­ nák fel. 2002) megállapítja. h a n e m a m a g u k le­ h e t ő l e g n a g y o b b rövidtávú hasznát nézik. akkor sem valószínű. Robin Blackburn brit szocioló­ gus a világ Death. ahogyan a m a g á n c é g e k működtetik a nyugdíj­ alapokat . Phil Mullan brit szociológus könyvében (The Imaginary Time Bomb. ezért olyan reformot kell végrehajtani. különféle nyugellátási rendszereiről írott történeti áttekintő munkájában (Banking on 2 0 0 2 ) felveti. hogy tévhitek rabja az. a 132-133. de a g a z d a g országok h a m a r a b b kerülhetnek baj­ ba.ez fontos . Ennek az lett az e r e d m é n y e .6. hogy a n é p e s s é g nyugdíj­ válságba torkolló elöregedésével kapcsolatos fé­ sége n a g y o b b . ezért nincs szükség ef­ féle reformra. a b é r e z é s r e .

M a t ö b b m i n t 1 5 0 ország n y ú j t k ö z e l l á t á s t idő­ s e b b e k n e k é s fogyatékkal é l ő k n e k . amelyeket a népesség elöregedése okoz Kínában.p é l d á u l az „ i d ő s e k " vagy „öregek" . ábrát). vagyis 1 9 9 0 . és 2 0 2 5 . ja. a m e l y e k k e l ma leírjuk az ö r e g e d é s t .e s 45 évről 1985-re 50 évre nőtt. i l l e t v e h a l á l u k után hozzátartozóiknak. A világ l e g t ö b b t á r s a d a l m á n a k n é p e s s é g é r ő l el­ m o n d h a t ó . h o g y l é t e z i k vala­ mi. a k k o r hogyan k e r ü l b e l e a z e m b e r .7. Ez a r o b b a n á s m e g r e n g e t h e t i a s z o c i á l p o l i t i k á t is. Azt m o n d j a . l e g i t i m á l j á k b i z o n y o s emberek é l e t k o r i a l a p o n t ö r t é n ő h á t r á n y o s meg­ különböztetését és kezelését.7. T á r s a d a l m i l a g k o n s t r u á l t a k . hogy gondoskodnak az unokákról. A s z á z a d k ö z e p é t ő l a f e j l ő d ő o r s z á g o k b a n is hasonló „idősrobbanást" tapasztalunk majd. Ezt azzal t á m a s z t j a alá. A világnépesség őszülése Ma az „ i d ő s r o b b a n á s " v é g i g s ö p ö r a v i l á g o n . ábra A 65 év feletti népesség aránya különböző régiókban. mit é r t ü n k „öregkoron": „Állapotot. A k k o r m á r m i n t e g y 8 0 0 m i l l i ó e m b e r l e s z 6 5 é v feletti.r e v á r h a t ó a n e l é r i a 71 évet. Az ENSZ Népesedési Alapjának 1998-as jelentése (UNFPA 1 9 9 8 ) m e g á l l a p í t j a .b e n 8 s z á z a l é k volt. 2 0 5 0 . 2010-re e csoport gyarapodásának ü t e m e e l é r i a 1 4 .r e p e d i g a 21 mil­ liót. h o g y m e g k é r d e z i . h o g y a d o m i n á n s c s o p o r t o k .) Ez a nö­ v e k e d é s egyre n a g y o b b r é s z t k ö v e t e l s o k o l y a n ország e r ő f o r r á s a i b ó l . Ez a k o r c s o p o r t a világ i p a r o s o d o t t országai­ b a n n ő m a j d a l e g g y o r s a b b a n . g o n d o l k o d á s m ó d o t vagy m i t ? " Van-e b á r m i l y e n t u d o m á n y o s b i z o n y í t é k arra. és az a ren­ deltetésük. 5 m i l l i ó t .r a 1 4 s z á z a l é k r a nőtt. ÖREGEDÉS nőtt 1998-ban. h o g y a n l e s z i d ő s ? Bytheway s z á m á r a a kategóriák. fejezetet). E N S Z .h e z h a s o n l í t v a h á r o m s z o r o s á r a n ő a s z á m u k (lásd a 6. ÉLETÚT.A m e r i k á b a n vár­ hatóan másfélszeresére. Kínában kétszeresére.m a g u k is az é l e t k o r i d i s z k r i m i n á c i ó részei. Nyugat-Afrikában pedig közel két és félszeresére nő majd (Sokolovsky 1 9 9 0 ) . h o g y a s z ü l e t é s e k és h a l á l o z á s o k szá­ m á n a k e g y i d e j ű c s ö k k e n é s e m i a t t öregszik. m i n t a s z e g é n y e b b o r s z á g o k b a n . (A keretes részben foglalkozunk azokkal a gondokkal.SZOCIALIZÁCIÓ.r e e l é r i a 25 száza­ lékot. hogy l e h e t „ ö r e g k o r r ó l " és „ i d ő s e k r ő l " b e s z é l ­ ni. a m e l y e k nyerhetnek valamit az életkori diszkriminációval járó e g y e n l ő t l e n s é g e k b ő l . Az iparo­ sodott országokban az idősebb népesség aránya 1 9 5 0 . h o g y e z e k n e k a s z a v a k n a k o l y a n egyetemes j e l e n t é s t t u l a j d o n í t u n k . Különösen az idősebbek 6. 2000-ben felvett és 2050-re előrejelzett adatok | 2000 g 2050 30 Az idősebbek gyakran értékes segítséget nyújtanak közösségüknek például azzal. h o g y a 65 é v e s vagy idősebb n é p e s s é g v i l á g s z e r t e m i n t e g y 9 m i l l i ó v a l Forrás: UNFPA 2004 . b á r a szegényebb országokban még mindig rövidebb az é l e t t a r t a m a s z e g é n y s é g . a m e l y n e m lé­ tezik. az a l u l t á p l á l t s á g és a j á r v á n y o k m i a t t (lásd a 11. 1 9 9 8 . é l e t s z a k a s z t . a m e l y e k m á r m a i s szegé­ n y e b b e k annál.b e c s l é s e k s z e r i n t ( U N F P A 1 9 9 8 ) a világ átlagos várha­ tó élettartama az 1 9 5 0 . a h o l egy-egy csa­ ládra kevesebb gyerek jut és az emberek tovább é l n e k . A l e g n a g y o b b egész­ ségügyi-ellátási i g é n y e k e t t á m a s z t ó aggkorúak ( 8 5 é v felettiek) s z á m a É s z a k . amit ö r e g k o r n a k h í v h a t u n k ? H a van. és b e c s l é s e k s z e r i n t 2 0 5 0 . semhogy megfelelő életet bizto­ síthatnának lakosságuknak.

mert a d o l g o z ó népesség csak nehe­ zen tud gondoskodni a visszavonultakról. Forrás: BBC. vagy mindkettőjük egyetlen gyermek. hogy a gazdasági reformok hatására gyorsan szétesik a k o m m u n i s t a jóléti rendszer. E h h e z m e g k e l l h a t á r o z n i a g a z d a s á g i támoga­ tás ú j e s z k ö z e i t . ahol a törvényszegő házas­ párokat sújtó kényszersterilizálások. így sokan egyre n e h e z e b b e n tudnak gondoskodni i d ő s e b b családtagjaikról. mert a családi alapú gazdaságokat fokozatosan g l o b á l i s v á l l a l k o z á s o k a g r á r g a z d a s á g a i b a n és iro­ d á b a n . (Nyu­ g a t o n m á r i s v á l t o z n a k a c s a l á d m i n t á k . a m e l y e k e t g y a k r a n k o r m á n y z a ­ t i p r o g r a m o k b ó l f i n a n s z í r o z n a k . különféleképpen orvosolni idősek növekvő számából eredő gondokat.r a v o n a t k o z ó hivatalos becslések sze­ rint mintegy 3 0 0 millió idős e m b e r ellátására a nemzeti j ö v e d e l e m 10 százalékát kell majd fordí­ tani. Kína 1950 1960 1970 1980 1990 2000 népességnövekedése 5 6 3 millió 6 5 0 millió 8 2 0 millió 9 8 5 millió 1.14 milliárd 1. De ez a politika csúnyán szorulhatnak költséges egészségügyi ellátásra. A szakértők azt mondják. h a n e m jelentős tapasztalatukra és tehetségükre számítva inkább szorosabbra vonja velük kötelékeit. hogy két szülőről és négy nagyszülőről kell majd g o n d o s k o d n i a : ezt neve­ zik a 4 . erről az „egyágú c s a l á d " ismertetésekor. fejezetben. hogy bepereljék családjukat g o n d a t l a n s á g miatt. Ez a z o n b a n n e m változtat azon. h o g y a t á r s a d a l o m az idősebbeket ne elszigetelje.26 milliárd visszaütött. s z á z a d e l e j i ipari országokhoz h a s o n l ó a n ma m i n d e n társadalom­ b a n szerepet kell találni az idősödő polgároknak. Néhányan attól sem riadtak vissza. A törvény különösen a városok te­ kintetében szigorú.B r i t a n n i a e l s ő s o r b a n a z á l l a m i nyug­ d í j r e n d s z e r r e és a N e m z e t i E g é s z s é g ü g y i S z o l ­ gálatra (National Health Service) építve próbál kialakítani egy v é d ő h á l ó t . A 2 0 3 0 . J a p á n b a n p é l d á u l a fér­ fiak é s n ő k e g é s z e n i d ő s k o r u k i g a k t í v a k m a r a d ­ n a k . ezért a mai i d ő s e b b e k is elvárják. Aki meg­ e n g e d h e t i m a g á n a k . h o g y N a g y .ez a törekvés sok i d ő s e b b e m b e r t bánt. életveszélyes abortuszok és b ü n t e t é s e k gyakran nemzetközi tiltakozást váltottak ki. a h o l az i d ő s e b b e k n e k nyújtott egészségügyi ellátások költsége Különböző bálják országok az szétfeszítheti a pró­ kormányzati költségvetés kereteit. és a ma­ gánvállalkozások is jelentős erőket fordítanak az átképzésre.1 .b e n vezettek be. 2 0 0 0 . h o g y n y u g d í j a z á s u k u t á n is a n n á l a cég­ n é l maradjanak.) A 2 0 . o l d a l o n l e s z szó. J a p á n b a n egy s o r t ö r v é n y t á m o g a t j a a z i d ő s e b b . v á r h a t ó a n e s z á z a d n a g y r é s z é b e n . ezért ez a szám az előrejelzések szerint 2 0 5 0 . Az előzőekben már láthattuk. FEJEZET Kínában 1 3 0 millió idősebb e m b e r él. A fiata­ lok és az ö r e g e k e g y m á s h o z viszonyított aránya a z o n b a n változik. SERTETT IDŐSEK Egyre t ö b b egyedülálló fiatal kerül s z e m b e az­ zal a lesújtó kilátással. szeptember 1. hogy g o n d o s k o d j a n a k róluk. Törvény mondja ki. Mindez a szigorú egykepolitika hatása. d o l g o z ó k f o g l a l k o z t a t á s á t és k é p z é s é t . A c s a l á d i gondoskodás hagyományos mintái meginognak. a m e l y n e k korábban dolgoztak. hogy megpróbálják féken tartani az ország robbanásszerű népesség­ növekedését. akkor az őszülő népesség ellátásának t e r h e nagy h a t á s t gyakorol­ hat az e g é s z ország fejlődésének ü t e m é r e is. kivéve ha az egyik vagy mindkét fél etnikai kisebbségből származik.b e n már t ö b b mint 31 százalék le­ het. a 1 9 1 . és m e r t gyakran az üzletpolitika is arra ösztönzi az em­ b e r e k e t . g y á r a i b a n v é g z e t t m u n k a váltja fel. hogy gondoskodjon az idősebbek anyagi és egészségügyi szükségle­ teiről. m e r t e z t a j a p á n k u l t ú r a t á m o g a t j a . hogy minden városi családnak csak egy gyermeke lehet. E z e n k í v ü l meg k e l l t a l á l n i a n n a k m ó d j á t is. a 7. A falusias területek t ö b b s é g é b e n a házaspárok jó néhány éves szünet után második gyermeket is vállalhatnak.2 . Az ö r e g e d é s és a g l o b a l i z á c i ó ö s s z e k a p c s o l ó ­ d á s a v i l á g s z e r t e k i h a t m a j d a z i d ő s e b b e k életé­ re. akik mind­ össze a népesség 10 százalékát teszik ki. L é t s z á m u k gyors n ö v e k e d é s e a z e g é s z s é g ü g y i el­ látórendszert nagymértékben megterhelheti sok ipari országban. ma már inkább igyekszik m a g á n k é z b e n lévő i d ő s o t t h o n o k r a ruházni a ro­ konok házi g o n d o z á s á n a k tradicionális feladatait . a m e ­ lyet 1 9 7 9 .e s család j e l e n s é g é n e k . hogy ha nem tesz­ nek további lépéseket ez ellen. Kínában h a g y o m á n y o s a n tisztelték az időseket.6. Forrás: US Census Bureau. M á s ipari országok a szolgáltatások sokkal s z é l e s e b b k ö r é t k í n á l j á k .

a m e l y világszerte gyorsan változik. A z örege­ d é s r ő l alkotott k o n f l i k t u s e l m é l e t s z e r z ő i t fő­ k é n t a z foglalkoztatta. A globalizáció sok társadalomban fenyegeti az idősebbek hagyományos szerepét. é s a z e l ő z ő s z a k a s z sikeres b e f e j e z é s é t ő l függ. A t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z ö k m e g j e l e n é ­ se k i s z é l e s í t e t t e a s z o c i a l i z á c i ó s k ö z e g e k k ö r é t . A z ö r e g e d é s r e v o n a t k o z ó f u n k c i o n a l i s t a el­ m é l e t e k e r e d e t i l e g a z t fejtegették. E b b e b e l e t a r t o z i k az is. p s z i c h o l ó g i a i és s z o c i á l i s örege­ dés n e m a z o n o s a k . A televízió különösen nagy hatást gyakorol a g o n d o l k o d á s r a . A nemi szocializáció s z i n t e m á r a g y e r m e k születésekor m e g k e z d ő d i k . t á r s a d a l m i l a g é s p o l i t i k a i l a g rendkívül változatos. A l e g ú j a b b e l m é l e t e k az i d ő s e b b e k r ő l feltéte­ lezik. m i n t férfi kortársaikat. a g y e r m e k m e g é r t i az „általános másikat": az á l t a l á n o s é r t é k e k e t és kulturális s z a b á l y o k a t . A z é l e t m i n d e n s z a k a s z á b a n változá­ sokkal kell s z á m o l n u n k . ha az etnikai kisebbségek idősebb tagjait é s a z i d ő s e b b f e h é r e k e t h a s o n l í t j u k össze. C s e c s e ­ mőkorban m i n d e n k u l t ú r á b a n a c s a l á d a leg­ fontosabb s z o c i a l i z á c i ó s k ö z e g . Emellett az i d ő s e b b n ő k e t a s z e g é n y s é g is i n k á b b sújt­ hatja. hogy ne keverjük össze a személy szociális korát az é v e k b e n m é r h e t ő életkorá­ val. 1 0 . é s meg­ tanulja a j á t é k s z a b á l y o k a t . az i s k o l a és a tömegkommunikációs eszközök is. V a l a m e n n y i s z a k a s z új k o g n i t í v k é p e s ­ ségek elsajátítását j e l e n t i . A z egyre s z é l e s e b b k ö r b e n e l é r h e t ő n y o m t a t o t t sajtó k é s ő b b k i e g é s z ü l t az e l e k t r o n i k u s k o m ­ munikáció eszközeivel. h o g y a n s z ü l k ü l ö n f é l e e g y e n l ő t l e n s é g e k e t az i d ő s e b b e k k ö z ö t t a tár­ sadalmi intézmények szokványos működése. E g y k é s ő b b i s z a k a s z b a n . m i n t a férfi.SZOCIALIZÁCIÓ. h o g y fizi­ kai l é t ü n k véget ér. 1 1 . é s b i z o n y o s válságo­ kat kell l e k ü z d e n ü n k . a m i k o r már szervezett j á t é k o k b a n v e s z részt. és u g y a n e z el­ mondható. 2. 6. A kivonuláselmélet szerint az i d ő s e b b e k n e k fel k e l l a d n i u k h a g y o m á n y o s t á r s a d a l m i s z e r e p e i k e t . A s z o c i a l i z á c i ó az e m b e r e g é s z é l e t é t végig­ kíséri. és egy k u l t ú r á n b e l ü l vagy kultúráról k u l t ú r á r a i s j e l e n t ő s e n e l t é r h e t n e k . hogy m e g b é k é l ü n k a h a l á l l a l : azzal. H a t ó e r ő k é n t m ű k ö d i k m é g a kortárscsoport. A z ezt h a m a r k ö v e t ő ak­ tivitáselmélet v i s z o n t azt h a n g s ú l y o z t a . a z adott k u l t ú r á b a n eligazodni k é p e s e m b e r r é v á l i k . Választóvonalat vonha­ tunk a z o n b a n a h a r m a d i k és negyedik életko­ ri s z a k a s z . egyre n ö v e k v ő c s o p o r t o t alkot. a m e l y gazdaságilag. Jean Piaget t ö b b s z a k a s z r a osztja a k o r a i fej­ lődést. P i a g e t s z e r i n t a kog­ nitív f e j l ő d é s n e k e z e k a s z a k a s z a i a s z o c i a l i z á ­ ció u n i v e r z á l i s v o n á s a i . 9. 3. A biológiai. A népesség öregedése miatt növekedett az „ e l t a r t o t t a k a r á n y a " . 5. ét­ r e n d d e l é s m o z g á s s a l i g e n c s a k m a g a s kort ér­ het meg jó egészségben. t e v é k e n y k e d i k . a m e l y n e k s o r á n a g y e r m e k m e g é r t i a világot. E z h e v e s v i t á k a t váltott ki az i d ő s e b b e k n e k n y ú j t o t t s z o l g á l t a t á s o k fi­ nanszírozásáról. A szocializáció az a folyamat. A szocializációs közegek strukturált csoportok vagy k ö r n y e z e t e k . A z i d ő s e b b n é p e s s é g nagy. h i s z e n m i n d e n n a p . Fontos. b á r t ú l s ú l y u k v a l a m e l y e s t csökkent. 7. 8. Az idősebbek anyagilag általában rosszabb helyzetűek más csoportoknál. a m e l y e k e t a fiata­ l a b b a k v e s z n e k át. h o g y m e n n y i r e f o n t o s vitalitásforrás. é r t e l m e s . r e n d s z e r e s e n eljut a k ü l ö n f é l e korú e m b e r e k h e z . a m e l y n e k s o r á n a t e h e t e t l e n c s e c s e m ő m á s e m b e r e k k e l érint­ kezve ö n t u d a t o s . George H e r b e r t M e a d s z e r i n t a g y e r m e k m á ­ sok feléje i r á n y u l ó v i s e l k e d é s é n e k s z a b á l y s z e ­ rűségei r é v é n k é p e s ö n m a g á t ö n á l l ó l é n y k é n t megérteni. . h a a z e m b e r elfoglalja magát. h o g y kívá­ n a t o s az i d ő s e b b e m b e r e k k i v o n u l á s a a tár­ sadalomból. akik i g y e k e z n e k e g y e n l ő e n b á n n i g y e r m e k e i k ­ kel. vagyis a „fiatal ö r e g e k " és az „öreg öregek" között. A fizikai ö r e g e d é s e l k e r ü l h e t e t l e n . ÉLETÚT. M é g a z o k a s z ü l ő k is m á s k é p p f o r d u l n a k a f i ú h o z és a l á n y h o z . h o g y k é p e s e k saját é l e t ü k e t i r á n y í t a n i és aktív s z e r e p e t j á t s z a n i a p o l i t i k á b a n és a gazdaságban. ÖREGEDÉS ÖSSZEFOGLALÁS 1. 4. Az alacsony halálozási és születési arányok m i a t t a n y u g a t i t á r s a d a l m a k g y o r s a n „őszül­ n e k " vagy ö r e g s z e n e k . Ezeket a k ü l ö n b s é g e k e t s o k m á s k u l t u r á l i s hatás is erősíti. 12. de a l e g t ö b b e m b e r m e g f e l e l ő t á p l á l k o z á s s a l . a m e l y e k b e n a s z o c i a l i z á ­ ció fontosabb f o l y a m a t a i l e z a j l a n a k . Az idősek között számottevően több a n ő . 1 3 .

Open University Press. (1989): The Third Age. Tapasztalta-e olvasóm az életkori diszkriminációt mindennapi életében? Biggs. (1999): Gray Dawn: How the Coming Age Wave Will Transform America . P. Open University Press. Random House. Taurus. T h e Centre for Policy on Ageing http://www. <. (1999): Ageism. London. Cambridge. B. Mondhatjuk-e. London. New York. Routledge. Buckingham. B.168 6.un.uk/ageinfo/ageinfo.org. London. Mi a kapcsolat az éntudatunk és szociális identitásunk között? 3.00.(2002): Banking on Death.and the World. Blackburn.int/ageing/en/ .html Az OECD öregedésre vonatkozó nemzetközi adatai http://www. or Investing in Life. Cohort and Community. Simon (1993): Understanding Ageing. hogy a fiúk és a lányok nemcsak fizikai jellemzőiket tekintve. R.Higgs. London. Laslett. Chris . hanem „természetük­ ből adódóan" is különböznek? 6. John (2003): Old Age.cpa.en_2649_37435_l_l_l_l_37457. Buckingham. Gilleard. A. Mullan.org/esa/socdev/ageing/ Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) az öregedésről és az életútról http ://www. Verso. Weidenfeld and Nicolson. who . Phil (2000): The Imaginary Time Bomb: Why an Ageing Population is Not a Social Problem. Bytheway. Hogyan formálják a társadalmi tényezők az öregedéssel kapcsolatos egyéni tapasztalatokat? 5. Polity. FEJEZET 1. Peterson. Mennyire jelentős az elsődleges szocializáció a komplex és gyorsan változó társadalmakban? 4.org/topic/0. Miben különbözik a szocializáció a sulykolástól vagy az agymosástól? 2.oecd.2686. Van „globális elöregedési válság"? 7. Paul (2005): Contexts of Ageing: Class.html Az ENSZ öregedéssel kapcsolatos programja http://www. Peter G. Vincent.

CSALÁDOK ÉS INTIIN/ KAPCSOLATOK ALAPFOGALMAK A CSALÁD A TÖRTÉNELEMBEN A családi élet fejlődése Hol volt. hol nem volt: mesék a hagyományos családról Világszerte változó családminták CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK NAGY-BRITANNIÁBAN Általános jellemzők A családminták változása és változatossága Egyenlőtlenség a családban Intim erőszak Családon belüli erőszak Válás és különélés A családi élettel kapcsolatos attitűdök változása Új partnerkapcsolatok és mostohacsaládok A házasság és a családi élet hagyományos formáinak alternatívái A CSALÁD ÉS AZ INTIM KAPCSOLATOK ELMÉLETI NÉZŐPONTJAI Funkcionalizmus Feminista megközelítések Új nézőpontok KÖVETKEZTETÉS: VITA A CSALÁDI ÉRTÉKEKRŐL Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források .

hogy a vagyon a családban ma­ radjon. Ezekben az esetekben a szerelmet ritkán tekin­ tik a házasság vagy családalapítás velejárójának. Ezt bizony a legtöbb ember a legtöbb időben és he­ lyen az emberi érték igencsak gyöngécske mér­ tékének találná! (Boswell 1995. amelyet ma a szerelemmel társítunk. hogy összeházasodnak és/vagy családot alapítanak. A romantikus szerelem . Például bizonyos Nagy-Britanniában élő ázsiai közösségekben ma is szokás az „elrendezett". akkor kapcsolatuktól személyes és szexuális vágyaik megvalósulását remélik. Az iparosodott nyugati társadalmakban csak a modern időkben kezdték szorosan összekötni a szerelmet és a szexualitást. A középkorból ered ez a szólás: „Ha fele­ séged szívből szereted. Boswell találóan mondja. amely elfogadná azt a . Természetesnek látszik. de erre inkább a házasságkötés után került sor. házasságtörő vagy. nagyon is szokatlan. a rokonok közötti meg­ egyezésen alapuló házasság (arranged marriage)." Akko­ riban . és a legtöbb más kultúrában soha nem is létezett. aminek egyik útja-módja az lehet. Bár ez a helyzet ma „természetesnek" tűnik.] Igen kevés olyan premodern vagy kortárs nem ipari kultúra lehet. mégis úgy gondoljuk. mennyire szokatlanok a romantikus szerelemmel kapcsolatos modern elképzeléseink. A romantikus szerelemre épülő hosszú távú kap­ csolat csak az utóbbi időkben vált széles körben elfogadottá társadalmunkban. John Boswell tör­ ténész. amelyet két egyén érez egymás iránt. [. az nem kételkedik benne. akik majd dolgoznak a családi gazdaságban. hogy nőt szeressen.és még évszázadokon át . vagy hogy gyerekeket neveljenek. Manapság kételkedhetünk abban. hogy beleszeretni valaki­ be olyan élmény. A romantikus szerelem gondolata csak a 18. A hosszú távú kapcsolat ki­ alakítása vagy a családalapítás valakivel. A házas­ életben elválaszthatatlan társakká válhattak.férfi és nő azért házasodtak össze. Mai attitűdjeink szinte homlokegyenest ellenkezőek.Voltak már szerelmesek? Minden bizonnyal igen. amely egyetemes emberi érzel­ mekből ered. A ro­ mantikus szerelmet legjobb esetben is gyenge­ ségnek. akibe beleszerettünk. amelyet világszerte sokan átélhetnek. ez azonban kevés olyan érzelmet szült. hogy „a férfi célja.Nyugaton kétségbe­ vonhatatlan .. hogy ha ketten egymásba szeretnek. Sokunknak a szerelem és a ro­ mantika az egyik legfelemelőbb érzelmi állapot. Miért lesz szerelmes az ember? Első látásra nyilvánvaló a válasz: a sze­ relem a kölcsönös fizikai kapcsolat kifejeződése. nem olyan tapasztalat..). XIX. Az emberek néha folytattak házasságon kívüli viszonyt.amelyet megkülönböztetünk a szenve- . a nőé pedig az. A középkori Európában szinte senki nem szerelemből háza­ sodott. mint előtte. a középkori Európa kutatója is rámutat. amelyet valaha átélhetünk. hogy „a mo­ dern ipari kultúra szinte megszállottja" a roman­ tikus szerelemnek: Aki a „szerelem tengerébe" merül.érvet. hogy a szerelem „örök". szá­ zad végén kezdte éreztetni hatását. a legrosszabb esetben pedig valami nya­ valyának tartották. A legtöbb ember már tizenéves korában megis­ meri a szerelmet. hogy férfit".

Könyvem jórészt a társadalmi változásról szól. ro­ mantikus szerelemről szóló fejtegetésem is azt mutatja. Végül a jó kap­ csolat jellemzője még. mert tágabb társadalmi-történeti hatások alakítják. ugyanakkor mindig rejteget buktató­ kat. Persze a jó házassághoz ezek is kellettek. akár nem. Egy ilyen kapcso­ latban a felek tisztelik egymást és a legjobbat akarják egymásnak. Az intimitás gondolata . hogy mentes mindenféle önkényeskedéstől. délyes szerelem többé-kevésbé egyetemes kész­ tetéseitől . és a házassági kötelékek kialakítása ma a szere­ lemre. A romantikus sze­ relem főként a nők számára azt jelentette. hogyan vezethet egy kapcsolat személyes megelégedettséghez. de nem képezték a házasság alapját. Nagy-Bri­ tanniában ma az emberek többsége a házas. amelyben élünk. el kell fogadnunk. hogy meséket találtak ki maguknak. Akár tetszik. Társadalmunkban a legtöbben úgy vélik. hogy ez a világ egyszerre teremt kedvező alkalmakat és kockázatokat. kényszertől vagy erőszaktól (Giddens 1993). A romantikus szerelmet tehát nem tekinthetjük az emberi élet természetes részének. Már említet­ tem. bővelkedik új lehető­ ségekben. A világ. hogy a jó kapcsolat alapja az érzelmi kommunikáció vagy az intimitás. illetve a szerelemre és a nemi vonzalomra épül (bár e fejezet későbbi részében kiderül majd. a Büszkeség és balítélet a minden akadályon felülkerekedő romantikus szerelem klasszikus története (kép a mű BBC-adaptációjából). vagyis a párbeszéd a jó kapcsolat fenntartásának alapja. és a romantikus regények népszerűsége döntő szerepet játszott e gondolat elterjedésében (Radway 1984). mint a magán. hogy ez az észrevétel sehol nem annyira helytálló.és érzelmi életünkben. A kommunikáció a jó kapcsolat kialakításának legfőbb eszköze. meglepetéseket. mint a mai párok esetében. hogy a múltban a házasság sosem intimitás­ ra és érzelmi kommunikációra épült. Gondolata nagyjá­ ból a regény irodalmi műfajának a kialakulásával egy időben jelent meg.szintén új keletű. hogy a „család" nem csak egy heteroszexuális párt és a gyermekeiket jelentheti). ha a feleknek nincs sok rejtegetnivalójuk egymás elől: kölcsö­ nös bizalommal vannak egymás iránt.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK 171 Á I f Jane Austen regénye. amelyekről köny­ vemben szólok .mint még sok más ismerős fogalom.vagy élettársi kapcsolatot tekinti a család alapjának.idealizálta tárgyát. A fenti. A biza­ lomért pedig meg kell dolgozni. A jó kapcsolat két egyenlő fél kapcsolata: egyenlő jogokkal bírnak és egyen­ lő kötelezettségeket vállalnak. A beszéd. A család gazdasági szerepének gyengülésével ez a kapcsolat került a családi élet középpontjába. A kapcsola­ tok akkor működnek a legjobban. és annak fennmaradásában is jelentős szerepe van. .

a nagybácsik és az unokatestvérek. majd zá­ rásként kitérek a „családi értékekkel" kapcsola­ tos. A legtöbb tradicionális társadalomban a nukleáris család mindig beágyazódik valami­ lyen tágabb rokoni hálózatba. között). a testvérek és más vér­ rokonok a házasság révén a házastárs rokonaivá is válnak. A nyugati társadalmakban a házasságra.7. hogyan éltek az embe­ rek a múltban és hogyan élnek ma más társadal­ makban. egymás rokonai lesznek. A törvény tilt­ ja. majd megvizsgáljuk. George Murdock (1949) közismert. hogy ezek 80 százalékában megengedett a poligámia. apa. hogy egy férfinak vagy nőnek egyszerre több házastársa legyen. a testvérek. közeli rokonok is él­ nek ugyanabban a háztartásban vagy egymással szoros. Ezért ebben a fejezetben áttekintjük a házasság és a család történelmi fejlődését. állandó kapcsolatban. A fejezet végén ismertetek néhány elméleti szem­ léletmódot. milyenek a különböző családok és az intim kapcsolatok a mai Nagy-Britanniában. Ha a házaspáron és a gyerekeken kívül más. amit a szocio­ lógusok és az antropológusok nukleáris család­ nak neveznek: két felnőtt él együtt. akiket közvetlen rokonsági kapcsolat fűz össze. öt felesége és huszonkilenc gyermekének többsége. A házasság két felnőtt ember társadalmilag elismert és jóváhagyott sze­ xuális egyesülése. ha tudunk valamit arról. A család olyan emberek csoportja. így a családra is a monogámia jellemző. például a család. közös ház­ tartásban. amelyekkel magyarázni próbálják a családfajtákat és az intim kapcsolatokat. század derekán végzett vizsgálata során több száz társadalmat összehasonlítva azt találta. A családi kapcsolatok mindig szélesebb rokoni csoportokon belül jelennek meg. A rokonság egyének közötti kapcsolatokat foglal magában. FEJEZET Hogyan érthetjük meg e változások lényegét és életünkre gyakorolt hatását? Csak akkor fog­ hatjuk fel. amelyek házasság vagy leszár­ mazás révén jönnek létre (az anya. Amikor két ember összeháza­ Szokatlan családi fénykép: a utahi többnejű Tom Green. a sógorok és a sógornők. ugyanakkor a há­ zassági kötelék szélesebb rokonsági csoportokat is összekapcsol. máig tartó vitára is. . A kiterjesztett családhoz tartozhatnak a nagyszülők. gyere­ kek. a nagynénik. mi zajlik ma intim kapcsolatainkban és a családban mint társadalmi intézményben. a rokonság és a házas­ ság fogalmát. ahol saját vagy fogadott gyermekeiket nevelik. akkor kiterjesztett családról beszélünk. a 20. vagyis a férjnek vagy a feleségnek több ALAPFOGALMAK Először is meg kell határoznunk néhány alapfo­ galmat. sodik. és felnőtt tagjai vállalják a gyermekek gondozá­ sát. A szülők. Ez azonban nem igaz a világ minden táján. unokák stb. Szinte minden társadalomban megtalálhatjuk azt.

hogy sokfé­ le családforma van: kétszülős. nem feledkezhetünk meg arról. tekintélyelvű in­ tézmény volt. mintha már jó ideje megelőzné a többi családfajtát. hogy ez a nézet téves. amely ma a legismer­ tebb Nyugaton.] Nem is tartott sokáig. „csa­ ládfajtákról" beszélni. ame- A CSALÁD A TÖRTÉNELEMBEN Valaha a szociológusok úgy vélték. Diana Gittins (1993) szociológus szerint helyesebb különböző családokról.. amely meglehetősen kis ház­ tartásban él. korán elmentek a háztól a gyerekek. mégis nagyon fontos. század ele­ jétől a 18. érzelemmentes. A premodern Európában a gyerekek gyakran már 7-8 éves koruktól dolgoztak. hogy az akkori családi csoportok még a gyakran válással végződő maiaknál is változékonyabbak voltak. ebben az államban is törvénytelen a többnejűség. Stone szerint (bár néhány történész ezt kétségbe vonja) akkoriban a családtagok között nem volt erős ér­ zelmi kötődés. mert Utah csak így csatlakozha­ tott az Egyesült Államokhoz. hiszen gyakran felbomlott. A nukleáris család el­ különültebb egység lett. rideg. amely az apából. Az emberek nem tapasztalták meg. Ebben a fejezetben kiderül. Becslések szerint ma 30 0 0 0 utahi mormon többnejű. szüleiknek se­ gítettek a gazdaságban. A házasságban és a családi élet más területén az egyén választási szabadsága aláren­ delődött a szülők. A poligámiának két fajtája van: a poligínia (többnejűség) esetében a férj­ nek lehet több felesége. benne a rokonsággal. A premodern háztartás mérete nagyobb volt a mainál. milyen változások során alakultak át Európában a családi élet premodern formái mo­ dernekké. A más házakhoz került gyerekek ritkán látták viszont szüleiket. Ezt a családfajtát átmeneti. A mai át­ lag Nagy-Britanniában 2.CSALADOK ES INTIM KAPCSOLATOK házastársa is lehet. mert ez feltételezné. különbözött a más roko­ nokhoz és a helyi közösséghez fűző kötelékektől. A kora újkori . Nyugaton a legismertebb csoport.1 9 . Sok szociológus úgy véli. A nukleáris család. nem is keres­ ték azokat a bensőséges kapcsolatokat. az anyából és az eltartott gyerekekből áll. mert ebben gyökereznek azok az attitűdök. és a nők gyakran nem élték túl a szülést. A családi élet fejlődése Lawrence Stone.4 (HMSO 2004). amelyben még él a poligámia. Akik közülük nem ma­ radtak a családi vállalkozásban. amelyeket ma a családi élet részének tartunk. a nagyrészt az amerikai Utah területén élő fundamentalista mormonoké. Bár a rövidség kedvéért gyak­ ran azt mondom: „a család". sokszor egészen korán elhagyták a szülői házat. Egyre fontosabb lett a házastársi és szülői szere­ tet. de szoros kapcsolatban áll a közös­ séggel. hogy másoknál cselédkedjenek vagy inasnak szegődjenek.75 fő volt az átlagos háztartásméret. A családon belüli szex nem élvezetforrásnak számított. és nem is számítottak egymásra. de a különbség nem dön­ tő. század elejéig élő forma váltotta fel. milyen változatosságot takar ez a szó. más rokonok vagy a közösség érdekeinek. Mivel a korábbi szám a cselédeket is magában foglalta. amely nagyrészt a társadalom felső rétegeire korlátozódott. egyszülős család stb. bár ugyanekkor megnőtt az apa tekintélyelvű hatalma is. hanem szükségnek: utódokat kellett nemzeni. Az erotikus vagy romantikus szerel­ met a moralisták és a teológusok betegségnek tartották (nem úgy az arisztokrata körök. hogy van a családi életnek egy többé-kevésbé egyetemes modellje. a 17. A mortalitás (a bármely évben ezer lakos­ ra jutó halálozások száma) sokkal nagyobb ará­ nyú volt minden korcsoportban. Kutatások bi­ zonyították. Európában a csecsemők negyed. 3. A csa­ lád ebben az időszakban Stone (1980) szavaival „nyitott. vagy ha meghaltak. [. amelyek azóta szinte egyetemessé váltak. Angliában például a 1 7 . Stone az 1500-as évektől az 1800-as évekig vizsgált családfejlődést három szakaszra osztja: 1." 2. hogy nem beszélhe­ tünk „a családról". A harmadik szakaszban fokozatosan kiala­ kult az a családrendszer. a történeti szociológia művelője megrajzolta. de ritkán állíta­ nak bíróság elé bárkit emiatt. mostoha-. ha meghalt a férj vagy a fele­ ség. mert így hangsúlyozhat­ juk a sokféleséget. Ez a család olyan csoport. hogy a mo­ dern időszak előtt Nyugat-Európában a kiterjesz­ tett család volt az uralkodó forma. a jóval ritkább poliand­ ria (többférjűség) esetében pedig a feleségnek lehet egyszerre két vagy több férje. Az időszak kezdetén a fő családforma egyfaj­ ta nukleáris család. Egyéb tényezők is szerepet játszottak abban. kicsi a két családméret közötti különbség.vagy nagyobb része nem élt egy évnél tovább (ezzel szemben ma a csecsemőhalálozás jóval 1 százalék alatti). Ez a családszerkezet nem vált el egyértelműen a közösségtől. században végig 4. A gyer­ mek vagy (akár mindkét) szülő halála sokszor szétzilálta a családi kapcsolatokat. A többnejűséggel egyébként a mormonok többsége már egy évszá­ zada felhagyott. ame­ lyekben néha kifejezetten szorgalmazták)..

X X L ) . ami kezdi aláásni azt az elképzelést. ezért a család a termelés helyett egyre inkább a fogyasztáshoz igazodik.) John Boswell történész. és a gyerekeknek több mint fele temette el legalább egyik szülőjét.azt mondják. és szerelemmel vég­ ződött. De valóban olyan békés és harmonikus volt a múltbéli család. hogy a családi élet vészesen meggyen­ gült (a családi értékekről folytatott. megjegyzi: A premodern Európában a házasság általában vagyonegyesítésnek indult.va­ gyonfelosztással végződik úgy. és fő feladata a gyermekne­ velés. de sokan idővel egy­ másba szerettek. amelyet nemi vonzalom vagy romantikus szerelem vezérel. és közösen él­ tek át jót-rosszat. máig lezá­ ratlan vitát a fejezet végén. .a „hagyo­ mányos családot" sem látjuk majd rózsaszínben.általában a konzervatívabb szerzők . Sokan csodálják a viktoriánus család rendjét. hol nem volt: mesék a hagyományos családról Sokan . amilyennek sokan látják. akit e fejezet elején idéztem. hogy mély érzelmek kötötték öszsze a házastársakat.Volt-e valaha is „norma" a nukleáris család? lyet szoros érzelmi kötelékek fognak össze. hogy . Szinte minden sírvers arról tanúskodik. De mivel akkortájt a családban igen magas volt a halálozási arány. a házasság átlagos időtartama alig érte el a 12 évet. Jellemzője az érzelmi individualizmus ki­ alakulása: a házastársi kapcsolatok személyes vá­ lasztás során születnek.2 0 1 . Tulajdonképpen kevés pár kötött há­ zasságot „szerelemből". A szerelem nemi vonatkozásait már nemcsak a házasságon kívüli viszonyban. (Ezeket a változásokat később még megvizsgáljuk. milyen volt a múlt valójában. vagy már csak távo­ li emlék (1995. Hol volt. a 1 9 9 . félúton nagyrészt a gyermeknevelés­ ről szól (ha van gyermekük).gyakran . oldalon ismertetem).mint az arany­ kor más. hogy nyoma sem marad a szerelemnek. 1992). Az utóbbi évtizedekben egyre több nő áll munkába. A családi élet hagyományosabb formáival állítják szembe azt. miközben együtt vezették a háztartást. A nő háztartásbeli lesz. szintén mesébe illő képeit . A munkahely egyre gyakrabban elszakad az otthontól. hanem a házaséletben is fon­ tosnak tartják. nevelték utódaikat. Ezzel szemben a modern Nyugat nagy részén a házasság szerelemmel kezdődik. stabilitását. a férfi pedig kenyérke­ reső. kifelé meglehetősen zárt. és . amit a család ha­ nyatlásának vélnek. és még sokszínűbbé válik a családszerkezet. félúton nagyrészt a gyermeknevelésről szólt. hogy a férfi a kenyérkereső „családfő". ha megnézzük. vagy csak a képzelet szépíti meg? Stephanie Coontz megállapítja könyvében {The Way We Never Were.

Ebben a korban a feleség több-kevesebb kényszer hatására otthon maradt. Például a romantikus szere­ lem nyugati ideáljai olyan társadalmakat is elér­ tek. hogy szembenézzen ezekkel a gondokkal. A legtöbb fejlődő országban azonban széles körű átalakulások zajlanak.ahol van ilyen . de több tényezőt is kiemelhetünk. tak. amelyekben ezeket korábban nem ismerték. hogy a jövendőbelit a rokon­ ság választja. Emlékeinkben az 1950-es évek az ideális csa­ lád időben legközelebbi aranykoraként juthatnak eszünkbe. vagy az egész nukleáris család a városba költö­ zik. gyerekeikkel üzengettek egymásnak. szeretett volna kitörni belőle. a bánya. E változások oka öszszetett. 3.a foglalkoztatási lehető­ ségek elszakadnak a termőföldtől. amelyek azt ko­ rábban szigorúan korlátozták.például Kínában. amelyeket ma rendkívül durvának tartanánk. amelyek szorgal­ mazzák a kisebb családot. Egyes területeken. többre vágyott. és aki­ vel lehetetlen bármiféle érzelmi kommunikáció. Világszerte változó családminták A mai világ különböző társadalmaiban sokféle családforma él. például Ázsia. Újabb fejlemények A ma világszerte zajló legfontosabb változások a következők: 1. Végül . Ráadásul a szegényebb csoportoknak nem ada­ tott meg az otthon kényelme: a család tagjai lá­ tástól vakulásig dolgoztak a gyárban vagy a mű­ helyben. 1963). de még ennél is súlyosabb teher volt a nem kevés családot sújtó alkoholizmus és erő­ szak. oldalon lesz szó . és megállapításait azóta ku­ tatások is igazolták. Frie­ dan sok ezer nő nevében emelt szót. Ezekben a csoportokban volt a leggyakoribb a gyermekmunka is. Általános trenddé válik a szabad párvá­ lasztás.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK mire betöltötte 2 1 . 4. Sőt. Goode írt könyvében {World Revolution in Fa­ mily Patterns. A viktoriánus család csodált rendje abból eredt.ta­ lán ez a legfontosabb . ami rendszerint szétzilálja a korábban a helyi közösségben vég­ zett földművelésre épülő családformákat. Ebben a korban a nők csak otthon dol­ goztak.az ipari nagyvállalat. életévét. ame­ lyek rendkívül fontosak. hogy megváltoztassák a hagyományos viselkedésformákat. még mindig nem kezd derengeni az ideális család képe. Mindkét esetben gyengülhetnek a hagyomá­ nyos családi és rokonsági rendszerek. A második világháború ide­ jén sok nő állt munkába. Az emberek életét megváltoztatta.az államok gyakran indítanak olyan programokat. bár kutatásait az 1950-es években végezte. míg a férfi szabadon kedvét töltheti: so­ kan örömlányokhoz vagy bordélyba jártak. de felesé­ güktől feltétlen hűséget követeltek. Ezek egyike a nyugati kultúra elterjedése. A viktoriánus erkölcs szerint a nő az erény min­ taképe. amelyeken eddig kisebb autonóm társadalmak éltek. 5.2 0 0 . amikor a férfiak hazatértek. A klánok és más rokonsági csoportok ereje gyengül. amelyről a 1 9 9 . Betty Friedan amerikai író nagysikerű könyve (The Feminine Mystique) 1963-ban jelent meg. Egy másik tényező a központosított kormányzat kialakulása olyan területeken. Ráadá­ sul a férfiak érzelmileg elszakadtak feleségüktől. és a nemi életben gyakran kettős mércével mér­ tek: keresték a szexuális kalandokat. Erről először William J. A férfiak gyakran bejárnak dolgozni a kisebb-nagyobb vá­ rosokba.olyan módszerek­ kel. A nők jogait világszerte kezdik elismerni a házasságkötéssel kapcsolatos és a családon belül hozott döntések tekintetében egyaránt. a nehéz házi munkáról és a férjről. Ha megnézzük az 1850-es évek viktoriánus családját. inkább olyan szervezetekhez kötődnek. A férfiak és nők szexuális szabadsága nö­ vekszik olyan társadalmakban. míg a férfiak teremtették elő a család be­ tevőjét. mint a kormányzati bürokrácia. Ezek a változások általában világszerte a ki­ terjesztett családok és másféle rokonsági csopor­ tok szétesését indítják el. Az is változásokat indít el. gyakran férjnek és feleségnek nem sok köze volt egymáshoz. ráadásul a kormányza­ tok mindent megtesznek. amikor a társa­ dalom még nem készült fel. De rengeteg nő nem akart megmaradni csupán házi szerepben. A gyors népes­ ségnövekedés miatt . az óriásgazdaság és . mert mindenkire szük­ ség volt a haditermelésben. hogy bekerültek az orszá­ gos politikai rendszerbe. ráadásul egy olyan korban. Afrika és a csendes-óceáni térség peremvidékein a hagyományos családrendszerek kevéssé változ­ . Egyre ritkább. a fogamzásgátlást stb. aki csak hébe-hóba bukkan fel. Sok nőnek kellett elviselnie ezt az elnyomó ott­ honi életet. hogy a szülők vaskéz­ zel irányították gyermekeiket . amikor be­ szélt a „megnevezhetetlen probléma"-ról: a gye­ rekek gondozásától elválaszthatatlan családi élet elnyomó természetéről. nem sok idejük maradt családi életre. 2. hogy sokan költöz­ nek a falusias területekről a városokba. míg családjuk szülőfalujukban marad. Ezeket az állásokat elveszítették.

aminek az okát a következőkben megvizsgáljuk. Úgy is mondhatjuk. (Ha a férj szüleihez közel vagy velük együtt élnek.) De ugyanígy tévedés volna azt hinni. FEJEZET 6. de senkinek nem lehet egyszerre egynél több fele­ sége vagy férje.néhol sokat még mindig kétségbeesetten próbálnak kivívni. hogy a világ minden részében megjelentek . Ezután a családi élet jelenlegi mintáival kapcso­ latban kitérünk a válás és az újraházasodás kér­ désére is.matrilokális: a friss házasok a feleség szüleinek lakóhelye köze­ lében maradnak. a 657. (Az egyik példa arra. Általános jellemzők Nagy-Britanniában az ép család jellemzői a kö­ vetkezők: 1. 7. A partnerekről feltétele­ zik.különösen ha szegény. hogy e trendek nem váltak általánossá. mint amikor ezeket több mint húsz éve leírták. az lehet. hogy a ki­ terjesztett család mindenütt gyengül. Egyre inkább elfogadják az azonos neműek párkapcsolatát. aminek szintén része lehet abban. visszafordulhat. . A patrilineáris öröklés szerint a gyerekek az apa ve­ zetéknevét viselik. a monogámiát törvény írja elő. Más nyugati családokhoz hasonlóan a brit család is monogám. Ez azonban nem jellemző minden brit családra. mert egymást vonzónak. Sok család . 4 7 6 ) . hogy a nukleáris család lassanként elveszí­ ti vezető szerepét. A családminták változása és változatossága Rapoport és szerzőtársai szerint „Nagy-Britanniá­ ban ma a családok jelentős átalakuláson ennek keresztül: korábban a családi életet egy mindent átfogó társadalmi norma szabályozta. mert megtorpanhat. Ezek közül a legélesebbek a fehérek és nem fehérek családmintái közötti különbségek. A sort kiegészíthet­ nénk a szexuális sokszínűséggel. Az alábbiakban kiderül majd. Mivel azonban ma Nagy-Britanniában renge­ teg a válás. és az érzelmi individualizmus vált a legfontosabb tényezővé. 3. A házasság részét alkotó romantikus szerelem a mai NagyBritanniában már „természetes": inkább az em­ beri lét szokványos részének látszik. A brit házasság a romantikus szerelem esz­ méjére épül. vagy épp he­ vesen elleneznek. és kölcsö­ nös szeretet-tisztelet köti őket össze. néhány megfigyelő szerint helyesebb volna a brit családmintát sorozatmonogámiának nevezni. amelyet legitimnek. mint a mo­ dern kultúra sajátos jegyének. Ugyanakkor félrevezető összeke­ verni a monogámia jogi fogalmát a szexuális gya­ korlattal. bár ez ma már ritkább. fejezetben. Tévedés volna túlhangsúlyozni ezeket a tren­ deket vagy azt feltételezni. Nyilvánvaló.erről a 20. ma viszont kezd elfogadottá válni a normák pluralitása. Általános trenddé válik a gyermekjogok ki­ terjesztése. A házasságban elérendő személyes megelégedettség hangsúlyo­ zása néha teljesíthetetlen elvárásokat támaszt. hogy egy-egy em­ bernek számos házastársa lehet egymás után. hogy a nukleáris család teljesen el­ szigetelt más rokonoktól. vagy ellenté­ tes trendek lassíthatják. valamint osztály. munkásosztálybeli vagy ázsiai . Ma már világo­ sabban látszik a Rapoporték által meghatározott családformák sokfélesége. Először azonban ismertetek néhány alapvető jellemzőt. (A világ számos társadalma matrilineáris: a vezetéknév és gyak­ ran a vagyon is leányágon öröklődik. hogy a házaspár mindkettőjük családjától külön. hogy azért házasodnak össze. hogy a britek nagy része a házastársán kívül másokkal is létesít szexuális kapcsolatot. sőt kívánatosnak tekintünk" (1982. kulturális. mert egy vagy két szülőből és a vele. CSALADOK ES INTIM KAPCSOLATOK NAGY-BRITANNIÁBAN Mivel Nagy-Britannia ma kulturális szempontból nagyon sokszínű. amelyek szinte minden brit családban megfigyelhetők. akkor patrilokális családról beszélünk. A mai tár­ sadalmak többségében még mindig a kiterjesztett család a norma. az országon belül jelentős el­ téréseket figyelhetünk meg a család és a házas­ ság terén. bár nem mondhatjuk. A brit családot gyakran nukleáris családnak tartják. életút és kohorsz sze­ rinti sokféleségről beszélnek. hogy milyen gyorsan történik a változás. Ráadásul abban is eltéréseket lát­ hatunk. és a vagyon régebben fiúágon öröklődött. saját lakóhelyre költözik. A brit család patrilineáris és neolokális. ahogyan a tálibok a nők jogait megnyirbálták Afganisztán­ ban 1996 és 2001 között .) 4.) A neoloká­ lis lakóhelyválasztás azt jelenti. elfogadható társnak találták.7. Megállapításukat igazolandó a vál­ tozatosság öt típusát határozzák meg: szervezeti. és tovább él a hagyományos csa­ ládi gyakorlat. hogy ma egyre több a válás. ve­ lük egy háztartásban élő gyerekekből áll. oldalon lesz szó. Persze a valóság nem vág egybe az ideológiával. 2.

ezért az élettársi kapcsolat vagy a család nemcsak hetero­ szexuális. Ezt a változatos­ ságot mutatja. amelyekről még lesz szó) és a mozgalmak. például a feminizmus hatására kiala­ kult a családformák kulturális sokfélesége. o. szakmunkások és a közép.. Például valaki lehet olyan család tagja.). de amint jobb környé­ kekre költöztek. „Szocializáció. a kaszt és főként a rokoni kapcsolatok alapján szervezték meg közösségeiket. mint valaha. ő viszont megházasodik.). a származási hely. többször házasodik. életút.amelyben az asszony a „háztartásbeli". hogy a tisztességről és családi hűségről vallott eszméik szinte teljesen hiányoznak az őshonos brit népességből. A Nagy-Britanniában született dél-ázsiai gye- Az ázsiai nagycsaládokat gyakran erős kötelékek fűzik össze. Az etnikai kisebbségek megjelenésével (ide értendők az Ázsiából vagy a karibi térségből szár­ mazó családok is.. amely szembeötlően eltér a többitől. Nagy-Britanniában a bevándorlók a vallás. ezért a „folytonos" család három nemzedéke élhet egy­ mással szoros kapcsolatban: a házas unokák. csakhogy lakáshelyzetük ebben korlátozta őket. A bevándorlás az 1950-es években kezdődött az indiai szubkon­ tinens három nagy körzetéből: Pandzsábból. majd elválik. amelyben a szülők együtt maradtak. A kohorsz szó a család egy-egy nemzedékét je­ lenti. o.vagy felsőbb osztályokhoz tartozó különféle csoportosulások között állandósult osztóTykülönbségek szintén igen eltérő családstruktúrákat eredményeznek. mégpedig a dél­ ázsiai csoportoké. A lepusztult negyedekben nagy. Nagy-Britanniában több mint egymilliós dél-ázsiai népesség él. A sze­ gények. hanem homoszexuális párok kapcsola­ tára is épülhet.vannak kétkeresős vagy egyszülős családok is. Dél-ázsiai családok A brit családmodellek között van egy. Gudzsarátból és Bengáliából. A családok sokféleképpen szervezik a tagjaikra jutó feladatokat és a tágabb társadalmi környe­ zettel kialakított kapcsolataikat. Másvalaki viszont egyszülős családban nevelkedhet. Kulturális értelemben ma a család előnyei és értékei sokszínűbbek. / A melegek házasságáról a 12. a férj pedig a „kenyérkereső" . Igyekeztek fenntartani a csa­ ládok egységét. „Szexualitás és társadalmi nem" című fejezetben lesz szó (338-340. Sok nyugati társadalomban egyre inkább elfogadott a homoszexualitás. Nyilvánvaló az is. hogy az „ortodox" család mellett . mint régen. Például a szülők és a nagyszülők kapcso­ lata ma már valószínűleg gyengébb. Másfelől ma többen érik meg az öregkort. A családszervezetben szexuális értelemben is nagyobb a változatosság. öregedés" című fejezetben is foglalkoztunk (149-151. és mindegyik házasságban lesznek gyerekei. .CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK / Az életúttal a 6. hogy az életút során különböző tapasztalatokat szerezhetünk a családról. régi házakhoz juthattak. mint ré­ gen. ami a kiterjesztett család felbomlásához vezetett. rendszerint csak kisebb házak megvásárlását engedhették meg maguknak. Sokan közülük úgy találták. szüleik és a nagyszülők.

A fekete vagy fekete brit né­ pességben gyakori egyszülős háztartásokat (ame­ lyekben többnyire az anya a „családfő") a 7. mivel fontosak számukra a tradicionális családi élettel járó szoros kapcsolatok. A válási és szétköltözési arányok magasabbak a karibi feketék kö­ rében.1. A Policy Studies Institute etnikai kisebbségek körében végzett negyedik országos felmérésének statisztikai adatai szerint (Modood et al. hogy eleget tegyenek az együttműködés. a bangladesiek és az afroázsiaiak etnikai csoportjában a legvalószínűbb a házasodás. A szülők és a családtagok megegyezé­ sével létrejövő frigy arra a meggyőződésre épül. hogy állják meg a he­ lyüket a versenyszellemmel átitatott. 1 9 9 7 ) . Ma már mindkét nem fiataljai igyekeznek elérni. Ám a brit kultúra állan­ dó hatása bizonyos változásokat idéz elő e téren. táblázatot).4 4 éves fekete nők közül a hasonló korú fehér nőknél sokkal keve­ sebben élnek házasságban. individualisztikus társadalmi környezetben. rekekre két teljesen eltérő kultúra hat. 28. mint Nagy-Britannia más etnikai csoport­ jaiban. A legtöbben igyekeznek az etnikai szubkultúra értékei szerint berendezni családi és személyes életüket. A 2 0 . hogy a fiatalok nagyobb beleszólást követelnek házasságukba. a pakisztániak. FEJEZET 7. hogy a házasságot a család „intézi". o. 1997) az indiaiak. amelyhez a háztartásból választott referenciaszemély tartozik.7. 34. amikor a házassá­ gukról döntenek. hogy őket is megkérdezzék. A „szerelemből" házasodás nyugati kulturális ha­ gyománya gyakran ütközik az ázsiai közösségek azon gyakorlatával. 2001 (száza­ lékban) Egycsaládos háztartások Házaspár Fehér Vegyes Ázsiai vagy ázsiai brit Indiai Pakisztáni Bangladesi Egyéb ázsiai Összesen Fekete vagy fekete brit Fekete karibi Fekete afrikai Egyéb fekete Összesen Kínai Egyéb etnikai csoport Minden etnikai csoport a Együtt élnek 12 11 2 2 2 3 2 11 7 9 9 3 3 11 Egyszülős 22 39 10 13 12 12 11 48 36 52 43 15 18 22 Egyéb gyermekes háztartás 6 12 21 24 23 19 22 12 19 15 15 13 12 7 Mind 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 60 38 68 61 63 66 65 29 38 24 32 69 67 60 Az a csoport. táblázat Az eltartott gyermekeket nevelő brit családok etnikai csoport3 szerinti megoszlása. Az egyszülős háztartások is gyakoribbak a karibi fekete népességben. Fekete családok A Nagy-Britanniában élő karibi fekete családok szerkezete megint más. míg a fehérek és a karibi feketék körében ez az arány valamivel kisebb volt. Az iskolában ugyan­ akkor azt várják el tőlük. ugyanakkor más csoportok­ tól eltérően az egyedülálló karibi fekete anyák között nagyobb a foglalkoztatottak aránya (Mo­ dood et al. hogy a szerelem a házasságon belül születik.1. Forrás: Social Trends. vagy hogy kissé növekedett a válások és az egyszülős ház­ tartások aránya -.például az. A gyerekeket nevelő ázsiai párok között kevesebben voltak az együtt élők is (lásd a 7 . 2004. mint bármely más etnikai csoportban. Bár a Nagy-Britanniában élő dél-ázsiai családokban is mutatkoznak a vál­ tozás jelei . . Otthon a szüleik elvárják vagy megkövetelik. a tiszteletadás és a családi hűség normáinak. 2 . mindent összevetve ezek a dél­ ázsiai etnikai csoportok figyelemre méltóan erős családi kötelékekkel bírnak. 2001-ben az összes gyerekeket neve­ lő szülő közül az egycsaládos ázsiai vagy ázsiai­ brit háztartások 65 százaléka volt házas.

hogy a nők . A vizsgálatban részt vevő kevés vezető beosztású nő egyikének sem volt gyereke. amelyet NagyBritanniában végeztek az 1980-as évek közepén (Homans 1987). akkor két fő vélekedés bontako­ zott ki a válaszokból: a gyermekes nőknek több szabadidő kell az iskolaszünetek vagy a gyerek betegeskedése miatt. a gyermekne­ velésben részt vehet.általában megszakítják pályafutásukat. hogy van­ nak-e gyerekeik. Ez el­ lentmond annak az elképzelésnek. Az egyik vezető ezt így fogalmazta meg: Jó.a házastársi kötelékekhez mérve sokkal fontosabbak. Az egyik vezető fogalmazott úgy. Úgy tűnik. Ezzel a lehetőséggel egyetlen megkérdezett vezető sem számolt. hogy rossz helyre került a hangsúly. hogyan látják az egészségügy szakszolgálati pozícióiba jelentkező nőket az őket meghallgató vezetők. ha a gyerme­ kes nők nem dolgoznának. de úgy gondolom. mint inkább az otthoni szülői feladatokból fakad. Egyenlőtlenség a családban A munka és a gondoskodás összeegyeztetése A nők pályafutását meghatározó főbb tényezők egyike az. Többségük azonban elfogadta azt az elvet. A karibi csoportokban fonto­ sak a kiterjedt rokonsági hálózatok .CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK táblázatban hasonlíthatjuk össze más etnikai cso­ portokkal. mint más csopor­ tok családjaibari. amíg a népesség nagy része természe­ tesnek veszi. a gyermekgondozás inkább az anya. hogy ugyanezek a tényezők hatnak a London és más brit városok szegényebb környé­ kein élő fekete családok körében. mert csak ezek ré­ vén határozhatta meg. a férfi jelentkezőktől viszont szinte soha. hogy majd otthagy­ ják az állásukat. hogy a szülői feladatokat nem lehet egyenlően elosztani férfi és nő között. Államokban is). akik szerettek volna gyereket. Egy vizsgálat során. hogy ezzel is szá­ molni kell. mennyire lenne megbíz­ ható munkatárs az állásra pályázó nő. hogy a nőknek ugyanolyan karrierlehetőségeket kell biztosítani. mint a szülők közös dolga. elismerem. A munkavállaló nők problémái nem szűnhetnek meg addig. vagy akarnak-e gyereket (ez ma törvénysértés Nagy-Britanniában és az Egyesült Nagy-Britannia karibi fekete népességében nagy a gyer­ meküket egyedül nevelő szülők aránya. és többen azok közül. hogy kérdéseik épp azt mutatták: „törődnek" a náluk dolgozó nőkkel. vállalhatja az ezzel össze­ függő feladatokat. hogy szerinte jobb volna. hogy a férfiak úgy látják: a munka­ vállaló nő számára a gyermekvállalás fontosabb a munkánál. támogató rokoni kapcsolathálót alakít ki.nincs esélyegyenlőség. mint a legtöbb fehér közösségben. és talán később átképzéssel más pozícióra pályáznak. hogy miért teszik ezt. inkább csak a gyerme­ kükkel és az otthonukkal törődnének. mint a férfiak. Az attitűdjeikben tapasztalható részrehajlás nem annyira a munkahely jellegéből. hogy ilyen célzott kérdéseket tegyen fel. „ilyenformán nem lehet családja". Úgy gondolták. A csonka családot vezető anya általában szoros. Hogyan értelmezhetjük ezeket az eredmé­ nyeket? A nők álláslehetőségeit főként a férfiak előítéletei korlátozzák? Néhány vezető azt is el­ mondta. hiszen a fér­ finak ilyenformán nem lehet családja (Homans 1987). A házastársi kapcsolat nem feltétlenül formálja úgy a fekete család szerkezetét. . Amikor megkérdezték tőlük. de egyes megfigyelők úgy vélik. hogy az egye­ dülálló fekete szülők és gyermekeik szükségkép­ pen könnyen felbomló családot alkotnak.akármi­ lyen vezető pozícióba kerülhetnének . bizonyos értelemben ez nem tisz­ tességes . Egyes vezetők úgy vélték. Bár a férfi biológiai okokból nem szülhet gyereket. hogy gondoskodja­ nak kisebb gyermekükről. A kutatók megállapították: a beszélgetésvezetők mindig megkérdezték ezektől a nőktől. De többségük feladatának tekintette. A fekete csalá­ dokról szólva gyakran kiemelik a hivatalos há­ zasságok alacsony arányát. Egy férfival nem történhet meg. mint a férfiaknak. de azt hiszem. Sok karibi fekete családban a gyerekek is fontos szerepet játszanak. azt igyekeztek feltárni. hogy ez eléggé személyeskedő kérdés. hogy ilyen az élet: a kar­ rierlehetőségek tekintetében a nők mindig is roszszabb helyzetben lesznek. azt mondták. mert segítenek gondoskodni fiatalabb testvéreikről (Chamberlain 1 9 9 9 ) . Ugyanilyen attitűdöt alakítottak ki a nők előmenetelével kap­ csolatban. amelyre támaszkodhat.

hogy a háztartási feladatok kiosztása egyértel­ műen nemi szempontok szerint történik. hanem kenyérkereső is. A szociológusok azt mondják. Például Hochschild interjúkkal és részt vevő megfigyeléssel feltárta. Mindkét cél érthető. Bár ma a férfiak több házimun­ kát végeznek. mikor végzi a munkát.a fog­ lalkoztatott nők átlagbére jóval alacsonyabb a férfiak átlagbérénél. Hochschild felveti. amikor ő akarja. Még azokban a családokban is. de míg a nős férfi lehet egyszerre sikeres a munkájában és jó szü­ lő. hagyományos nemi szerepeket erősítik. ezért státusuk is javult. hogy a táplálás és az evés nemi jellegű viszonyának „az az üzenete. míg a férj általában alkalmi feladatokat végez. A fele­ ség végzi a szokványos napi teendőket. 1991) azt vizsgálta. Például Hochschild vizs­ gálatában a feleségüknél kevesebbet kereső férjek egyike sem vett részt a házimunkában. átlagosan napi 4 óra 3 percet fordítanak erre. hogy megváltozzanak a férfiak attitűdjei. hogy az egyen­ lőtlen feladatmegosztás mögött az a kimondatlan vélekedés húzódik meg. akkor ez a több­ letmunka kitesz egy „második műszakot" (Hochschild 1989. hogy rugalmasabbá váltak a munkavégzési lehetőségek. hogy a szolgálat hozzátartozik a nő lényegéhez. és töb­ bé-kevésbé akkor. Mivel a munkaerőpiacon egyre több a férjezett nő. hogy a férfiak és a nők különböző szférákban tevékenykednek. Részmegoldás lehet. Az efféle elvárások a gyermekko­ ri szocializáció során tanult. A férfi dolga a csa­ ládfenntartás. Más szociológusok szerint ez a jelenség legin­ kább gazdasági erők eredőjeként magyarázható: a háztartásban végzett munkáért cserébe gazda­ sági támogatás jár. és gyakran kiszá­ míthatatlan.180 7. egy területen még mindig óriási a lema­ radás: ez a házimunka. Bár e függőségi modell segít meg­ érteni a házimunka nemi vonatkozásait. ha nemcsak anya. még mindig nem egyenlő az állás. amelyekben a férfi kiveszi a részét a háztartási munkából. Összességében nem ez a helyzet. annak elfogadása pedig alapvetően hozzátartozik a férfi lényegéhez". hogy a házimunka és a gyermekgondozás nagy részét még mindig a nők végzik. amikor a feleség többet keres a férjénél. míg a férfi általában nem rendszeresen végzi háztartási feladatait. hogy gondoskodjon a családról: még akkor is. Miért marad a há­ zimunka női munka? Az utóbbi években erre a kérdésre jó néhány kutatás keresett választ. A nő otthoni feladatai általában meghatározott idő­ pontokhoz kötöttek. így a házimunka javát ők vég­ zik. Sokkal nehezebb lesz elérni. és azt vizsgálják. A kétféle feladatcsoport között az a fő különbség. Marjorie Devault szociológus könyvében [Feed­ ing the Family. hogy a nőnek két ellen­ tétes erőt kell nagy nehezen összebékítenie: akar­ ja és szükségét érzi. Nemrégiben Nagy-Britanniában végzett vizsgálatok mutatják. hogy mikor kell róluk gondoskodni. Az anya sokkal több időt tölt gyermekgondozási feladatokkal. bár az elmúlt harminc évben valamelyest csökkent a különbség. hogy ha a nőnek van fizetett munkája. nem al­ kalmazható olyan helyzetekben. addig a nő ezt nem teheti meg. mint három évtizede. 1994) kifejti. Más szociológusok a szimbolikus interakcionizmus szemléletével közelítik meg a problémát. ha vannak gyerekeik: a gyerekekre mindig figyelni kell. Szerinte azért a nők végzik a háztartási munka javát. feltételezték. például a nők előtt megnyíltak korábban a férfiak uralta szakmák. amíg nem közelít keresetük a férfiakéhoz.erre már láthattunk példát . Az 1980-as évek végi hasonló vizsgálati eredmények láttán Arlie Hochschild a nő-férfi viszony állapotát „megre­ kedt forradalomnak" nevezte. ugyanakkor szeretne anyja lenni a gye­ rekének. megnehezíti e munka házastársak kö­ zötti egyenlő megosztását. például füvet nyír vagy megjavít valamit. míg a nőé az. általában anyagilag inkább függenek férjüktől. mert a család­ ban „erősen és viszonylag tartósan összekapcso­ lódik a gondoskodás a nő háztartásban betöltött pozíciójával". például főz és rendszeresen takarít. hogy mennyire szab­ hatja meg az egyén. A nők ebben a kiszolgáltatott helyzetben ma­ radnak mindaddig. Terri Apter könyvében [Working Women Don't Have Wives. Shelton 1992). a nők pedig valamivel kevesebbet. hogy ezáltal a . férfiak kétszeresen elnyomják a nőket: először az „első műszakban". A nők általá­ ban még azonos munkakörben is kevesebbet ke­ resnek a férfiaknál. külön­ böző területekért felelősek. hogy gazdaságilag független legyen. mint házastársa (Shelton 1992). hogy a férfiak ezentúl inkább kive­ szik a részüket a házimunkából. hogyan hatá­ rozza meg a társadalom női munkaként a háztar­ táson belüli gondoskodást. Mivel a nők kevesebbet ke­ resnek a férfiaknál. hogyan függ össze a házimun­ ka végzése vagy nem végzése a társadalmilag ki­ alakított nemi szerepekkel. A férfiak és a nők újraterme- Házimunka Bár a brit nők helyzetében az utóbbi évtizedek­ ben forradalmi változások történtek. F E J E Z E T Ráadásul . mert felesége magára vállalja az otthoni fel­ adatok többségét. Néhány szociológus azt mondja. míg a férfiak csak 2 óra 17 percet (HMSO 2005). A főzési feladatok megosztásáról szólva Devault megjegyzi. azután a „második műszak­ ban" megint.

sőt alighanem lehetetlen felmérni. A sze­ xuális bántalmazás definíciója: „egy gyermek és egy felnőtt nemi érintkezése a felnőtt szexuális kielégülése céljából" (Lyon . amely szakadatlanul árad a tévéreklámok­ ból és a populáris média más területeiről. Persze a korreláció önmagában nem jelent ok-okozati összefüggést. ez az esemény visszataszító. Rámutatha­ tunk.együttes hatásáról van szó. akik korábban szexuális bántalmazás ál­ dozataivá váltak. hiszen sokféle formában jelentkezhet. A két leginkább nyugtalanító jelenség a gyermekbán­ talmazás és a családon belüli erőszak. Éppúgy lehetnek azonban komoly feszültségek forrásai. A szegényebb családokban alighanem gyakoribb. ami­ kor valamelyik családtag fizikailag bántalmaz egy másik vagy több családtagot. a gyermekek­ kel szemben elkövetett nemi erőszak elterjedt­ ségét nehéz. Ezzel szemben a gyerekek túlnyo­ mó többsége számára.férj és feleség. Intim erőszak Mivel a családi és rokoni kapcsolatok minden egyes ember életében szerepet játszanak. a „lelki bántalmazás" és a „szexuális bántalmazás".de Cruz 1993). formáinak megítélése egyértelmű. hogy a gyerekek szexuális bántalmazása aggasztóan mindennapos jelenség. különösen a kisgyerekek. akiket egy felnőtt családtag nemi kontaktusra kényszerített. nevezetesen az apa és gyereklánya közötti szexuális kapcsolat azonban egyben bántalmazásnak is tekinthető. fiatalkorú bűnözők. amelyek kétségbeesésbe kergetik az embereket. A fiú. meghazudtolva azt az idilli család­ képet. A gye­ rekek bizonyos esetekben többé-kevésbé önként vesznek részt a kapcsolatban. A Nemzeti Gyermekvédelmi Társaság (National Society for the Protection of Cruelty to Children. sem a bíróságokon nem ala­ kult ki egyezményes meghatározása általában a gyermekbántalmazásnak és szűkebb értelemben a gyerekek szexuális bántalmazásának. Bán­ talmazás az. A vérfertőzés leggyakoribb formája. mi szá­ mít „jelentősnek". A nyilvánosság fi- . A prostituáltak. A családi kapcsolatok . Ma már jelentős mennyiségű adat áll rendelkezésünk­ re. hogy vannak ilyen szexuális kapcsolatok. Az 1989es brit gyermekvédelmi törvény egyik szabálya a megfelelő gondoskodás hiánya okozta „jelentős károsodásról" szól . Persze a gyerekeknek is van neme. örömteli viszonyok. vagy éppen erős szorongással és bűntudattal töl­ tik el őket. amelyek azt mutatják. de a társadalomkutatók többsége fel­ tételezte. hogy a gyermekekben maradandó sérüléseket okoz a szexuális bántal­ mazás. amelyet felnőtt kezdeményez a beleegyezési kor­ határnál fiatalabb (Nagy-Britanniában tizenhat év alatti) gyerekkel szemben. A vérfertőzésnek és általában a gyerekek sze­ xuális bántalmazásának a jelenségét csak az el­ múlt néhány évtizedben „fedezték fel". Persze régóta ismeretes. Sem a kutatók körében.erre még kité­ rek a későbbiekben. röviden NSPCC) a bántal­ mazás négy kategóriáját határozza meg: ezek az „elhanyagolás". hogy a fenti kategóriákba tartozó emberek gyerekkorukban szexuális bántalmazás áldozatai­ vá váltak. de előfordul a társadalmi hierarchia minden szintjén éppúgy. és viszonylag gyakran kerül sor közöttük ártalmatlan szexuális játékokra. A vérfertőzés kö­ zeli rokonok közötti szexuális kapcsolatot jelent. szülők és gyerekek vagy akár távoli rokonok között . de ezzel még nem bizonyítottuk. mint különféle intézményekben . a csalá­ di élet felöleli az érzelmek szinte teljes skáláját. illetve az erőszakkal való fenyegetés. szégyenletes vagy megrázó. Ez azonban nem így van: ki­ derült.és lánytestvér közötti nemi kapcsolat például vér­ fertőző.például a családi konfliktusok. hogy a bántalmazás hatott későbbi viselkedésükre.le­ hetnek bensőséges. Gyermekek szexuális bántalmazása A gyerekek szexuális bántalmazását a legegy­ szerűbben olyan nemi aktusként definiálhatjuk. amikor egy felnőtt egy csecsemőt vagy gyermeket szexuális célokra „használ fel". de nem tekinthető bántalmazásnak. Valószínűleg számos tényező . A vérfertőző kapcsolatokban gyakori a kény­ szer. hogy ennek elsődleges áldozatai gyere­ kek.de nem tisztázza. így „nemet csinálnak" és gondoskodnak róla. bár ez meglehető­ sen ritkán fordul elő. Vizsgálatok azt mutatják. Bár a szexuális bántalmazás legnyilvánvalóbb Családon belüli erőszak Családon belüli erőszaknak azt nevezzük. egymás testének felfedezésére. A család igen gyakran mutatja meg „árnyoldalát". hogy a társadalmilag konstruált nem a férfi és a nő meg­ különböztetésének eszköze maradjon. a „fizikai bántalmazás". hogy az efféle cselekedet az erős tabuk miatt nagyon ritka. ser­ dülő csavargók és kábítószeresek körében végzett vizsgálatok szerint nagy arányban vannak köztük olyanok.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK lik ezeket a szerepeket a mindennapi életben. a szülői hanyagság és a fizikai erő­ szak . Nem minden vérfertőző kapcsolat sorolható a szexuális bántalmazás kategóriájába.

hogy a családi életre jel­ lemző az erős érzelmek és az intimitás összekap­ csolódása. hogy megvizs­ gáljuk az erőszak célját. A feministák ezekkel a statisztikákkal támasztották alá azt az állításukat. Az egyik az. nem úgy. dühbe jöhet attól. fejezet „Radikális feminizmus" című részében (366-367. A nők 10 százaléka kény­ telen együttélni a családi erőszakkal. Carl Manning hónapokig kínozta és elhanyagolta. A per idején a rendőrséget. hogy nem mentették meg a lányt. és általában csak akkor folyamodik erőszakhoz. mert szerintük a férfiak vonakodnak fel­ jelentést tenni bántalmazó feleségük ellen. Az efféle állításokat erősen bírálták a feminis­ ták és más kutatók. amikor feminista csoportok „kékre-zöldre vert" nőknek menedékházakat nyitottak. akit a szülei nem pofoztak vagy ütöttek meg. amelyeket más társadalmi környezetben a családtagok másképpen értékel­ nének. mint a bántalmazott feleségek (Straus-Gelles 1986). vagy olyan inti­ mitásokat fecseg ki. FEJEZET gyeimé akkor irányult a gyermekeket sújtó csalá­ di erőszak szélsőséges formáira. ha a felesége egy esti összejövetelen túl sokat beszél. mint hogy ide­ genek bántalmaznak (Rawstone 2002). az egészségügyi és szociális szolgálatokat is sok vád érte. hogy a feleség ritkán támad férjére. hogy a családon belüli erőszak nem a férfiak patriarchális hatalmáról szól. hogyan lehetne elejét venni az ilyen tragédiáknak (Laming 2003). Az utóbbi években konzervatív elemzők azt bi­ zonygatták. amelyben a nő alkalmazott fizikai erőszakot férjével szemben. mégis bár­ mikor könnyedén átcsaphat súlyos brutalitásba. . Egy jelentéktelennek látszó ügy valóságos háborút robbanthat ki férj és feleség. hogy a nő gyakran olyankor bántalmazza a férfit. Miért olyan mindennapos jelenség a családon belüli erőszak? Számos tényező játszik ebben szerepet. ami­ kor inkább védekezik. hanem „diszfunkcionális családokról". A családtagok közti kapcsolatokban általában erős érzelmek halmozódnak fel. hogy nem elég „megszámolni" a családon belüli erőszakos cselekményeket. Megkérdőjelezik azt a kutatási eredményt. hogy a családi erőszak a nők feletti férfiuralom fő formája.nincs „férjverés" párja. A gyerekeiket bántalmazó. amely feltárta. pedig lett volna rá lehetőségük. A rendőrsé­ gen bejelentett házastársak közötti összetűzések többségében a férj bántalmazta a feleséget. Ezt megelőzően a családon belüli erőszak. illetve szü­ lők és gyerekek között. ame­ lyekben gyakran szeretet és gyűlölet keveredik. A kormányzat Lord La­ ming vezetésével vizsgálóbizottságot állított fel. mint a feleségbán­ talmazó férfiak esetében.). A családon belüli erőszak a leggyakoribb bűncselekmény. Marie Therese Kouao és annak élettársa. A Nyugat-Af­ rikából származó Victoria szó szerint kilehelte a lelkét: teljesen kihűlt. hogy a csa­ ládon belül előforduló erőszakos cselekmények közül nem kevés elfogadott. akik szerint a nők által elkö­ vetett erőszakos cselekmények mindig szűkebb körűek és szórványosabbak. A családon belüli erőszakkal kapcsolatos feminista vizsgálatok hívták fel a fi­ gyelmet arra. Egy olyan férfi. milyen szerepet játszottak az ügy­ ben a szakmai szervezetek. és harmadnegyedrészük megtapasztalja valamikor élete során.a fele­ ség rendszeres brutális bántalmazásának . Nagy-Britanniában kevés olyan gyerek van. ismételten bántalmazta (Rawstone 2002). maradandó sé­ rüléseket okozó férfiak általában rendszereseb­ ben alkalmaznak fizikai erőszakot. A nők elleni erőszak a család egyre súlyosbodó válságának és az erkölcsi nor­ mák gyengülésének a jele. amelyeket ő szívesen tartott volna titokban. amikor a férj bántalmazza a felesé­ gét. Victoria Climbié rettenetes halála. és ritkábban okoznak maradandó fizikai sérülést. mennyire gyakori és súlyos a házon belül a nők ellen irányuló erőszak. például a gyermekbántalmazás fölött mindenki tapintato­ san szemet hunyt. mint támad. mint a nők. Bántalma­ zóit 2 0 0 0 novemberében életfogytiglani börtön­ büntetésre ítélték. amikor a férfi már jó ideje.bár egyes csoportok igyekeznek elérni. amikor 2000 feb­ ruárjában napvilágra került egy nyolcéves lány. sőt valószínűleg nem is tekintik „erőszak­ nak" . A családon belüli erőszak második leggyako­ ribb típusa az. hogy egy nőt a családbeli férfiak vagy közeli ismerősei. Az „asszonyverésnek" (wife battering) . hanem fontos. miután nagynénje. sőt helyeslésre ta­ lál. sokkal kevesebb eset ismert. ahogyan azt a feministák állítják.7. Az otthoni környezetben kipattanó vita olyan ellentéteket vált ki. amelyet nők ellen követnek el. A családon belüli erőszaknak csak bizonyos formáit szankcionálja a társadalom. Kutatások igazolják. és javaslatokat ter­ jesztett a kormányzat elé. Ebben mások legtöbbször nem találnak semmi kivetni­ valót. aki csak megmosolyogja más nők viselkedésének furcsa­ ságait. nagyobb a valószínűsége. / A patriarchátussal és a férfiuralommal kapcso­ latos nézőpontokat lásd a 12. Ugyanakkor fontos tényező az is. o. Kifejtik. A családon belüli erőszak kérdése az 1970-es években keltette fel az emberek és a kutatók fi­ gyelmét. még ha az nem is volt több „meglegyintésnél". kontextusát és hatását is. Nagy-Britanniában minden héten két nő esik áldozatul partnerének.

mint a foglal­ koztatott férfiak. több vizsgálat is azt mutatja. hogy házastársak bántalmazzák egymást. bár a részletek erősen el­ térnek. A legtöbb ország na­ gyon gyorsan megkönnyítette a válást. ha a házastársak között egyáltalán nem jött lét­ 0 H 1950 a b 1 : 1 1 1 1 200' 1960 1970 1980 1990 Mindkét fél számára. elköltözés.1. c Az egyik vagy mindkét fél számára. mert ez lehetővé tette sok olyan házasság felbontását. re nemi kapcsolat (elmaradt az elhalás). hogy ez gyakoribb az alacsony jö­ vedelmű párok esetében (Cherlin 1 9 9 9 ) . amely valójában már régen tönkrement. ábrán látható. Az érvénytelenített házasságokat is magában foglalja. Ezenkívül a szegénység. amelyek törvénybe foglalták a gyermekek testi fenyítésének tilalmát. 2004. részben az 1969-es tör­ vény eredményeként. . A 7. vagyis a válást csak akkor mondták ki. Nagy-Britanniában a válást megkönnyítő törvényt (Divorce Reform Act) 1969-ben fogadták el és 1971-ben vált hatályossá. Nagy-Britanniában ma a házasságok kétötöd ré­ sze végződik válással. hogy a munkanélküli férfiak általában kétszer annyiszor támadnak feleségükre. a munka­ nélküliség miatt kialakuló feszültségek a csalá­ don belül is több erőszakot szülhetnek. Ma is van még egy-két ilyen iparosodott ország. 1 9 6 0 és 1970 között a válások száma NagyBritanniában évente tartósan 9 százalékkal nőtt. Társadalmi osztály Bár minden társadalmi osztályban előfordul. ha valamelyik házastárs vádakkal illette a másikat (például kegyetlenség. A válást csak ki­ vételes esetekben engedélyezték. A válások arányszámával nyilvánvalóan nem mérhető közvetlenül a házasságok sikertelensége. Több mint három évtizede William Goode (1971) fel­ vetette. mert kevés más eszközzel tudnak uralkodni feleségükön. 1 9 8 0 óta a válások aránya bi­ zonyos fokig stabilizálódott. 1972-re ismét a duplájára nőtt. például nincs magas jövedelmük vagy iskolai végzettségük. Az 1996-ban el­ fogadott új törvényben tovább erősödött a vétkes­ ség figyelmen kívül hagyásának elve. a válásoké pedig nőtt. 31. Azóta sok nyugati állam követte a példájukat. bár minden koráb­ bi időszakhoz képest rendkívül magas szinten. E feltevé­ seket vizsgálva Gelles és Cornell (1990) feltárták. házasságtö­ rés vádjával). hogy az alacsony jövedelmű férfiak talán azért hajlamosabbak az erőszakra. o. Válás és különélés Egyre gyakoribb a válás Nyugaton sok évszázadon át gyakorlatilag fel­ bonthatatlan volt a házasság. Forrás: Social Trends.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK hogy Nagy-Britannia kövesse számos más euró­ pai ország példáját. például akkor. 34. Az első „vétkesség" nélküli válási törvényeket az 1960-as évek közepén vezették be néhány országban. így egy évtizeden belül megduplázódott. hogy a házasságok száma minden évben csökkent. ezek azonban elszigetelt esetek. Korábban gyakorlatilag az összes ipari országra a kontradiktórius rendszer (adversarial system) volt jel­ lemző. Az 1950-1970-es adatok Észak-Írország nélkül értendők.

hogyan próbálják a párok a szakítás után is közösen felnevelni a gyerekeket. és külön. hogy személyes céljainak megvalósítása fontosabb. ahogyan a kapcsolat kezde­ tén kialakul a szerelem. mint a másik. részben pedig maga is hozzá­ járul ezekhez a társadalmi folyamatokhoz. amelynek során azt vizsgálták. A nők anyagilag mindinkább függetlenné válnak. (A következő keretes részben. hogy egy há­ zasság megromlása esetén könnyebb különálló háztartást létrehozni. hogy együtt maradnak. néhány kezdeményező úgy dönt. félnek a válás anyagi és érzelmi következményeitől. hanem sokkal inkább azt. Aki vállalja a szétköltözést. Az elszakadás (uncoupling) az a folyamat. és a kapcsolat menthetetlen. egyszer csak eltökéli. Több mint száz. Az életszínvonal általános emelkedése azt is jelenti. Vaughan megfigyelte. A kezdeményező egy bizonyos ponton úgy érzi. és rendkívül nehéz megvonni a mérlegét. hogy erőfeszítései kudarcot vallottak. A válások arányának emelkedése nem anynyira a házasság intézményével szemben kiala­ kult elégedetlenséget jelzi. hogy az emberek egyre inkább az örömöt és a kielégülést keresik a házastársi kapcsolatban. hogy kapcsolatuk menthe­ tetlen.Végiggondolva eze­ ket és más problémákat. aki már komolyan fon­ tolgatja a válást. mert például hisznek a házasság szentségében.1 8 9 . észre sem veszi annak kisebb-nagyobb hibáit. hogyan alakul a partnerek viszonya a szétköltözés vagy válás folyamán. Ez általában azt jelenti.főként akkor. Miért nagyobb a válások gyakorisága? Több tényező is szerepet játszik ebben. Először is a válások arányszáma nem tartalmaz­ za a különélőket. Ettől kezdve már csak az érdekli. Vaughan szerint ez a folyamat ép­ pen ellentétes azzal. új célok izgatják. hogy helyesen cselekszik. mint a másik iránti elkötelezettsége. az ezekből a beszélgetésekből és tanakodásokból merít erőt a szakításhoz.akit Vaughan kezdeményezőnek nevez . A partner közben szintén úgy dönthet. amelyek öszszefüggnek a szélesebb társadalmi változások­ kal. Az egyik fél . hogy emiatt kiközösítik őket. nem kell attól félniük. Ma már a váláshoz alig kapcsolódnak negatív társadalmi értékítéletek. és vagy egyiküknek. A gazdag emberek szűk rétegét leszámítva. elfogadhatóbb viselkedésre kész­ tetni partnerét. hogy sok esetben a fizikai válást megelőzi a szociális elkülönülés: legalább a partnerek egyike új élet­ stílust alakít ki. hogy az emberek egyre inkább annak alapján értékelik házasságukat. A kezdeményezők több­ sége ilyenkor már biztos abban. Ezt megelőzően a kez­ 1 deményező talán egy ideig sikertelenül igyekezett megváltoztatni. FEJEZET akadásról": hogyan élik me A válások magas arányának van számos társadal­ mi előnye. rövid ideje különélő vagy elvált (nagyrészt középosztálybeli) emberrel készített interjút. ahol a párja nincs jelen. hogy még egyszer megpróbálja rendbe hozni a házasságát. ami részben a fentebb vázolt válto­ zások eredménye. hogy a szerepek hirtelen föl­ cserélődnek: aki korábban meg akarta menteni a kapcsolatot. hogy az elszakadás eleinte gyakran nem szándékos. A kezdeményező fél. hogy megerősí­ tést nyerjen. mert meggyőzik arról. Toleránsabb attitűdök alakultak ki: a pár megszakíthatja örömtelen kapcsolatát. vagy szeretnének „családi" otthont biztosítani a gyerekeiknek. ha az új barátok egyike egy­ ben a szeretője is. barátok? Megviseli-e a gyere­ keket? Lesz-e elég pénzem? .) Diane Vaughan könyvében (Uncoupling: The Turning Points in Intimate Relationships. oldalon Carol Smart és Bren Neale kutatását ismertetem. mind gyermekeiket.kevésbé elégedett a kapcsolattal. hogy titkolóznia kell a másik előtt . mint régebben. Eközben mérlegeli a válás előnyeit és hátrányait: Boldogulok majd egyedül is? Mit szól­ nak hozzá a szülők. amelynek során felbomlik egy hosszan tartó intim kapcsolat. hiszen akkor a szerelmes éppen a másik vonzó tulajdonságaira figyel. . mint korábban. míg az eredeti kezdeményező már inkább fenntartaná. a házasságnak ma már nem sok köze van ahhoz a törekvéshez.7. új barátokat ta­ lál olyan közegekben. Vaughan kutatása azt is megmutatta. de ára is. Előfordulhat. hogy a vagyont és a rangot nem­ zedékről nemzedékre örökítsék. Fon­ tos tényező az is. Emellett a sikertelen házasságban élők dönthetnek úgy. hogy feltérképezze az átmenetet az együttélés­ től a különélésig. hogy az milyen fokú személyes megelégedést hoz szá­ mukra. rendszerint másokkal is meghányja-veti a válságos viszonyt. akik jogilag még nem váltak el. Másfelől a házasság felbomlása szinte mindig megviseli mind a párt. hogy véget vet neki. Persze az elszakadás folyamatát nem mindig csak az egyik személy irányítja. 1990) azt elemezte. a pár közös tevékenységeitől független világot teremt magának. közös érdeklődési kört kialakítani stb. hogy milyen hiba fedezhető fel társa vi­ selkedésében. a 1 8 8 . vagy mindkettőjüknek anyagi nehézségekkel kell szembenézniük. ezért a házasság már kevésbé tekinthető szükségszerű gazdasági szövetségnek.

amely­ nek tagjai éppen arra törekednek. század első éveiben született gyerekek életét követik nyomon (Millennium Co­ hort Study). 1 9 7 1 . Egy özvegy esetében a változás gyors. hányan választották tudatosan azt. Nehéz megmondani. Az egyszülős háztartás kategóriája sok típust foglal magában. Például a megözvegyült anyák több mint fele a saját lakásában.9 54. hogy éle­ te során valamikor megházasodott-e .6 Tavaszi adatok. „apátlan család" és „tönk­ rement otthon" . akiknek megfelelő anyagi hátterük van ahhoz. évi népszámlálás eredmé­ nyeinek megfelelő számokat tartalmaznak. Meg kell jegyezni.8 54. Az elvált és hajadon anyák többségére az is jellemző. táblázatot).8 56. akik általában a tár­ sadalom legszegényebb rétegeihez tartoznak. ezért nem a 2001. táblázatot).függetlenül attól. 2004. őket jól jellemzi az „önkéntes egyedül­ álló anya" megnevezés.2. 31. . feltárta. hogy az egyedülál­ ló anyák 85 százaléka akaratlanul esett teherbe. 2003-ban viszont már 12 százalék volt (lásd a 7. illet­ ve kerülhet ki ebből a kategóriából. Forrás: Social Trends. hogy egyedül nevelik fel gyermekeiket. a 2001-2002-es adatok évközi becslések. 7. Van azonban egy növekvő kisebbség. elítélő véleményt tükröző kifejezések . A brit csonka családok között a leggyorsabban növekvő kategória a hajadon és soha meg nem há­ zasodó anyáké. hogy házastárs vagy partner nélkül neveljenek fel egy vagy több gyereket. hogy egyszülős háztartásban is bol­ doguljanak. 34. hogy ezek a hatások nagyon fontos szerepet játszanak annak magyarázatá­ ban. illetve a szegénység és a hátrányos társadalmi helyzet mutatói között igen nagy a korreláció. hogy a gyermeküket egyedül nevelő szülők túlnyomórészt nők. hogy a házasságon kívüli születések arányszáma.9 0.4 0. hogy az illető már egy ideje magára utalva él. Ma azonban az egyszülős háztartások mintegy 60 százaléka szétköltözés vagy válás következtében jön létre. amelyben a 2 1 . Az 1990-es évek végén már ők al­ kották az összes eltartott gyerekes család 9 száza­ lékát (lásd a 7. és minél ma­ gasabb iskolai végzettségűek. Rendszerint olyan anyák döntenek így. házában él. A korábbi. miért magas a karibi térségből származó brit családok körében az egyszülős háztartások ará­ nya. Ez a szülői állapot rendszerint ideiglenes. o.8 1991 11 23 41 11 10 4 55.például „elhagyott feleség". bár nem ritka. a fér­ jezett nőknél pedig csak 18 százalék. ha a tár­ sa a halála előtt hosszabb időt töltött kórházban.3.4 57. Egy most zajló vizsgá­ lat.még ma is meg kell küzdenie a társadalmi környezet rosszal­ lásával és az anyagi bizonytalansággal. míg ez az arány az együtt élő pároknál 58. annál valószínűbb. Nagy-Britanniában az egyszülős. A becslések kiigazítása nem történt meg évszakonként. Sok egyedülálló szülőnek . hogy a fiatalabb nők gyak­ rabban lesznek egyedülálló anyák.CSALADOK ES INTIM KAPCSOLATOK Egyszülős háztartások Az utóbbi évtizedekben egyre gyakoribbá váltak az egyszülős háztartások. A korábbi­ akban is említettem.azonban kezdenek kikopni a használatból. míg a házasságon kívül gyereket vállaló. és a hatá­ rai meglehetősen bizonytalanok: többféle útonmódon válhat valaki egyedülálló szülővé. b Önálló gyereke is lehet.4 Csak önálló gyerekek Gyermekét egyedül nevelő Egyéb háztartás Az összes saját háztartásban élő (= 100%) (millió főben) Nem saját háztartásban élők (millió főben) Teljes népesség (millió főben)c a 57. A kutatás azt is megmutatta.4 0.2. egyedülálló anyák nagy többsége bérelt lakásban lakik.2 2001 a 12 25 39 8 12 4 2003 a 13 25 38 8 12 5 V 6 19 52 10 4 9 53. táblázat Brit háztartások a háztartás és a család típusa szerint. hogy házasságon belül szülik meg gyermeküket.2 0 0 3 1971 Egycsaládos háztartás Egyedül él Pár Gyermektelen Eltartott gyerekek 6 1981 8 20 47 10 6 9 53. egycsaládos háztartásban élők aránya 1971-ben még 4 százalék. c Az 1971-1991-es adatok népszámlálásból származnak.

mint egy olyan. A háborút követő időszakban igen nagy volt azon családok aránya. közel sem egyértelmű. nemcsak az apák elvesztése okoz gondot. aki a család tagja és a ház­ tartásban él. 30. Kezdték olyan apákra vonatkoztatni. ami azt jelenti. hogy nincs senki. hogy gondoskodjanak a gyerekekről. A házasság és az apa­ ság minden korábbi társadalomban eszköz volt. hogy mi követke- „Apahiány" Az 1930-as évek végétől az 1970-es évekig tartó időszakot gyakran nevezik az „apahiány" korá­ nak. A második világháború idején sok apa ka­ tonai szolgálata miatt csak ritkán láthatta gyer­ mekeit. gomba módra szaporodó jóléti költségekig. hogy azokban a társadalmakban. hogy a gyermekeiket egyedül nevelő szülők nem alkotnak egységes. táblázat A brit csonka családok aránya 3 az összes eltartott gyereket nevelő családon belül. akik szétköltözés vagy válás miatt csak olykor-olykor kerültek kapcsolatba gyerme­ keikkel. akire felnézhetne. Lehet. hogyan hat a válás a gyerekekre . A vita kiemelkedő amerikai szerzői nagy ha­ tást gyakoroltak a kérdéssel kapcsolatos brit vitá­ ra. hogy a gyerekek csak ak­ kor lehetnek egy társadalmi csoport hasznos tag­ jai. hogy a csonka családokban megfigyel­ hetünk közös anyagi és szociális hátrányokat.186 7. Az egymással vitatkozó szociológusok és elem­ zők főként az apátlan családok növekvő arányát okolták egy sor társadalmi problémáért. ezért az egész napot a munkahelyén töltötte . mint már em­ lítettem. hiszen sok gyerek ma úgy nő fel. A válások arányának és az egyszülős háztar­ tások számának a növekedésével más jelentést nyert az apahiány témája. amelyekben a nők nem vállaltak fizetett munkát. Az apa volt a fő kenyérkereső. Volt. amelyekben magas a válások aránya. 2000. hanem „apahalálról" beszélt. egynemű csopor­ tot. aki hazatérve leül a tévé elé sörözni. vagy végleg elszakadtak tőlük. a növek­ vő bűnözési aránytól a gyerektámogatásra fordí­ tott. E gondolatmenet szerint az apa nélkül felnövő fiúk csak nagy nehézségek árán válhatnak sikeres szülővé. Crow és Hardey (1992) szerint a csonka család­ ba és abból kifelé vezető „utak" változatossága azt mutatja.csak esténként és hétvé­ geken láthatta gyermekeit. 37. Ide tartozik minden olyan férjes asszony is. hanem az apaság fogalmának felbomlása ennek pedig végzetes társadalmi következís menyei lehetnek. Ahogy Blankenhorn könyvének egyik méltatója fogalmazta meg: „jobb egy olyan apa. mégsem beszélhetünk erős kollektív identitásról.itt pedig. aki nem is létezik" (Economist 1995). o. az együttműködés és a kompromisszumkészség példáit állítják eléjük (Dennis-Erdos 1992). David Blankenhorn Apátlan Amerika [Father­ less America. akiknek férje nincs bejelentve a háztartásba. Forrás: Social Trends. hogy szociálpolitikai szempontból nehéz definiálni a határait és meg­ határozni az ellátandó szükségleteket. ha a közvetlen környezetükben élő felnőttek állandóan a megegyezés. aki már nem is apahiányról. hanem otthon ma­ radtak. Az egyedülálló szülő státusba és onnan ki sokfé­ le út vezet. . Nagy-Bri­ tanniában és az Egyesült Államokban (ahol a vá­ lások aránya majdnem a legnagyobb a világon) ez a helyzet heves vitát kavart. FEJEZET 7. De igaz-e ez? Az apahiány kérdése összekap­ csolódik azzal az általánosabb kérdéssel. akitől a bajban segítséget kérhetne. Egyesek azt mondták. erőszakban nyilvánul­ tak volna meg. 1995) című könyvében kifejti. amellyel kordában tarthatták a férfiak szexuális és agresszív energiáit: nélkülük ezek az energiák valószínűleg bűnözésben. családi állapot szerint 1971 Egyedülálló anya Hajadon Özvegy Elvált Külön élő Összesen Egyedülálló apa Házas/együtt élő párb Eltartott gyereket nevelő családok összesen a 1976 2 2 3 2 9 2 89 100 1981 2 2 4 2 11 2 87 100 1986 3 1 6 3 13 1 86 100 1991-1992 6 1 6 4 18 1 81 100 1996-1997 7 1 6 5 20 2 79 100 1998-1999 9 1 8 5 22 2 75 100 1 2 2 2 7 1 92 100 b Eltartott gyermek: 16 évesnél fiatalabb gyerek vagy 16-18 éves nappali tagozatos tanuló.3.

Megál­ lapította. jelentős osztálykülönbségek befolyá­ solják. Rubin az Egyesült Államokban végezte kuta­ tását. A munkásháztartásokban ezért többször alakul ki konfliktus a nemzedékek között. mert a Fathers 4 Jus­ tice nyomásgyakorló csoport látványos akciókat hajtott végre. mint az. amelye­ ket 32 munkáscsalád tagjaival készített. Más szóval a háztartás összetétele talán kevésbé fontos. mindig az anyának kedvez. mint szüleik nemzedéke. A csoport tagjai többek között lila liszttel töltött óvszer-bombákkal dobálták meg a miniszterelnököt a brit parlament alsóházi ülé­ sén 2004 májusában.org Az efféle látványos akciók arra hívják fel a figyelmet. Helen Wilkinson és Geoff Mulgan két átfogó vizsgálatot végzett 1 8 . Az apátlanság kérdésével az utóbbi időben so­ kat foglalkozott a brit média. majd szeptemberben Batman-jelmezben felkapaszkodtak a Buckingham Palace homlokzatára. hanem értékrendjük különbözik az idősebb nem­ zedékétől. Lillian Rubin könyvében [Families on the Fault Line. A sok középosztálybeli családban elfogadott normákat . hogy milyen gondoskodást. A Rubin vizsgálatában szereplő fiatalok egyet­ értettek azzal. hogy jelen van-e az apa.például a házas­ ság előtti szexuális kapcsolat nyílt vállalását . De ragasz­ kodnak ahhoz. a házassággal és a nemi megosztottsággal kapcso­ latos attitűdjeik eltérnek a szüleikétől.fathers-4-justice. figyelmet és tá­ mogatást kapnak a gyerekek annak tagjaitól. A fenti recenzens írta ezt is: „Léhűtő apa nem léhűtő fiakat nemz? Nem lehet. hogy a középosztálybeli családokhoz hasonlítva a munkásosztálybeli szülők általában hagyománykövetőbbek. hogy ez nem puszta élvhajhászat. hogy az apa kapcsolat­ ban maradjon gyermekével.a munkásosztálybeliek szélesebb köre helyteleníti. SÜPÍR DADS OF FATHERS 4 JUSTH FIGHTING FOR YOUR RIGHT TO SEE YOUR Kits www. A férfiak attitűdjeiben nem lehetett megfi­ gyelni ilyen nagy nemzedéki változást. hogy van olyan apa. nyitottabb életet élni.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK zik a rendelkezésre álló vizsgálati eredmények­ ből. ha nem különösebben vallásosak. hogy a váló párok esetében a brit jog. hogy az apák úgy érzik: nem tudják érdekeit érvényesíteni a családban. így megnehezíti. hogy mennyire vesz részt a csa­ ládi életben és a gyereknevelésben. hanem az. hogy a szexuális viselkedéssel. aki nélkül jobb a családnak?" Egyes kutatók szerint a fő kérdés nem az. a bíróságon és a kormányzati politikában. Rubin eredményei szerint a válaszadó fiatal nők már korántsem becsülik annyira a házassá­ got.3 4 éves brit A családi élettel kapcsolatos attitűdök változása Úgy tűnik. amely a gyermek „javát" hivatott szolgálni. hogyan vélekednek az emberek a családi élet változásairól és a válások magas arányáról. . 1994) olyan mélyinterjúkat közölt. de megállapításai igen hasonlóak a brit és más európai országokban dolgozó kutatók ered­ ményeihez. igyekeznek felmérni a lehető­ ségeiket és anyjuknál teljesebb. Nagyon is felisme­ rik a férfiak hibáit. A csoport kijelentette. még akkor is.

A fiatal nők körében megfigyelték. a másokkal szembeni bizalmatlansághoz is ve­ zethetnek. Wilkinson-Mulgan 1995). A kétszülős felállásban bevált gye­ reknevelési jártasság nem feltétlenül hozott sikert az egyszülős háztartásban. A szerzők szerint a médiában és bizonyos poli­ tikai körökben burkoltan . és egyik sem visz gyereket az új házasságba. „felnőtt" bizalmasukként kezelni a gyerekeket.nemcsak a gyermekeiket érintő „nagy döntések" tekintetében. a férfiak 51 százaléka akarta „addig halogatni a gyerekvállalást. az egy év­ vel későbbi körülményeik „realitásával". Smart és Neale azt találták. hogy azóta szerzett tapasztalataik bir­ tokában másként cselekednének. hogy a válás után a felnőttek gát­ lástalanul. amelyek többnyi­ re elérhetetlenek voltak a korábbi nemzedékek számára: a nők szabadsága. Azok. amelyeket a szülők a szétköltözéskor alakítottak ki. és „értékelik a kockázatot. az izgalmat és a változást". sokan tudták felidézni az egyedüli gyereknevelés kez­ deti szakaszait és értékelni az ezzel kapcsolatban hozott döntéseiket. de nem tudták biztosan. mindkét nem mozgásszabadsága. önzetlenséget és toleranciát eredményeznek. más­ részt igyekeztek kapcsolatban maradni vele. mint az idősebbek körében. eltávolodni korábbi társuktól. A törvény változtatott azon a hely­ zeten. hogy eldöntsék. Amikor a szétköltözés után egy évvel beszélgettek a szülőkkel. hogyan alakulnak a gyermeknevelési minták közvetlenül a válás után és hogyan változnak a későbbiekben. hogyan válthatnák félelmeiket és bűntudatukat konstruktív cselekvésre. ezért a szülőknek nem kellett többé úgy érezniük. hanem a gyereknevelés mindennapi vonatkozásait illetően is. A törvény értelmé­ ben a válás nem változtatott a gyerekek és szü­ leik jogviszonyán. mint kettő. a kompromisszumkészség és az ér- férfiak és nők körében (Wilkinson 1994. Előfordul. Mások esetében a bizonytalankodás elidegenedéshez. és idővel változik. hogy továbbra is közösen neveljék a gyerekeket. eltávolodáshoz. Wilkinson és Mulgan fel­ vetik. de szűkkeblűséghez.2 4 éves nők 75 százaléka úgy vélte. ameddig csak lehet". hogy a gyerekeket közösen nevelhessék. vagy épp ellenkezőleg. hogyan akar­ nak élni. Smart és Neale azt akarták megtudni. ahogyan kedvük tartja). Vizsgálatuk során összehasonlították a válás utáni gyerekne­ veléssel kapcsolatos várakozásokat. hogy mindkét fél a húszas évei elején jár.néha kifejezetten . Ezért néhányan meg­ próbálták szorosan magukhoz kötni.7. mégis összetartó családokról 1994 és 1996 között Carol Smart és Bren Neale két ízben készítettek interjút hatvan olyan Nyugat-Yorkshire-i szülővel. hogy ebben a kor­ csoportban a nők és a férfiak számára is kevésbé vonzó a házasság. hogy „füg­ getlenségre. hogy a válás utáni gyereknevelés az állandó egyeztetés folyamatá­ ból állt. amely im­ már nem egy. FEJEZET Carol Smart és Bren Neale vizsgálata a felbomló. mint a család ré­ vén". A 1 6 . Smart és Neale megállapították. A válást követően a szülőknek két ellentétes igényt kellett összebékíteniük: egyrészt szerettek volna elszakadni. és megkövetelte a bírótól és másoktól. hogy job­ ban figyeljenek a gyerekek véleményére. A szülők kénytelenek voltak folyton átértékelni gyereknevelési szemlé­ letüket . hogy egy szülő éppúgy felnevelheti a gyereket. az önzetlenség. a kapcsolatok kiüresedéséhez vezetett. hogy kötelesek megküzdeni a gyerekekért. hogy a válás sokat árthat gyermekeiknek. csak a maguk érdekeit nézik. vala­ mint szabadságuk. akik az 1989-es gyermek­ védelmi törvény elfogadása után költöztek szét vagy váltak el.él az a feltevés. Új partnerkapcsolatok és mostohacsaládok Újraházasodás Az újabb házasság megkötésére különféle kö­ rülmények között kerülhet sor. arra ösztönözte a szülőket. hogy a válás utáni gyereknevelés tapasztalata rendkívül kép­ lékeny. amelybe a szülők és a gyerekek kerültek a válás során: megszüntette a korábbi „gondnok­ ság" és „láthatás" fogalmakat. Visszatekintve gyakran úgy gondolták. Megállapították. Ilyen tekintetben egyre inkább köze­ lednek egymáshoz a férfiak tradicionális értékei és a nők újabb értékei. hogy főként a fiatal nők körében jelentős szemléleti változá­ sok zajlanak. hogy a fiatalabb generáció értékeit azok az örökölt szabadságok formálják. Például akkori­ ban jó néhányan aggódtak. önzőén cselekszenek. Hirtelen elillan a rugalmasság. amelyre a szülők nem számítottak és nem készültek fel. önmegvalósításra törekszenek a munkában legalább annyira. A vizsgálati mintában szereplők kö­ zül a nők 29. akik a hú- . hogy munkát vállal­ janak és gyereket (akkor és úgy. önző individualizmushoz. Ezek a szabadságok nagyobb nyitottsá­ got. és a vizsgált korosztály értékei ál­ talában ellentétesek az idősebb britek értékeivel. hanem két háztartásban történt. A vizsgálat rámutatott.

hogy amikor a szülők gondoskodnak gyermekeik­ ről. Statisztikai­ lag nézve az első házasságok sikeresebbek. hiába kellett védenie. Az elvált emberek valószínűleg többet várnak a házasságtól. ábrán is. 1971-ben a házasságokon belül 20 százalék volt az újraházasodások aránya (legalább az egyik partner számára). és egyre nagyobb százalékban kötöttek újból házasságot már elvált emberek. milyen I fontos szerepet játszik az elvált szülők közötti vi. hogy csak rövid időre akarom rásózni a gyerekeket. de igazán biztos vagy benne. hogy I a válás olyan változásokat indít el a körülmények. mi a „helyes". hogy a gyermek jól lé. megfeledkezhet arról. és nem fognak a szülők által alapított új otthonban élni.I szony minősége. mik a szándékaid" (Smart-Neale 1999). Szerintem fogalmad sincs. ezért nemet mondott. segíts megoldani a házi feladatot.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK zékenység. hogy kiestél a gyakorlatból. mint valami egyértelmű. de azáltal. főzz. 2001-ben ez az arány már meg­ vette. mert a fejébe szas éveik végén. ha nin­ csenek megelégedve vele. hogy kipróbáld. hogy egy ugyanolyan korú. mint arra. A válások aránya is ma­ gasabb a második. mint azok.I ben. Gyanítom. Az elvált férfiak minden korcsoportban nagyobb valószínűséggel kötnek új házasságot. mint mások. Szerintük a szülők a gyermeknevelést nem morális keretek között folytatják. Smart és Neale végső következtetése az. ami összesen nyolc kombinációt tesz le­ hetővé. I Az 1989-es gyerekvédelmi törvény rugalmasab. Lehetséges.I próbált konstruktívan együttműködni vele a gye. Smart és Neale az elvált szülőkkel készített interjúik alapján elutasították ezt a gondolatot. ha előtte már élt házasságban! Az el­ vált emberek újraházasodására nagyobb az esély. Szerintem előbb végig kellene csinálnod velük. és miféle káros következmé­ nyei lehetnek a közös gyereknevelés viszonyaira.I tét hangsúlyozza. mi a teendő. mint az el­ vált nők: minden 4 elvált nőből 3. míg minden 6 elvált férfiből 5 házasodik meg újra. akik csak egyszer házasodtak meg. moss és vasalj rajuk. hozd őket haza. mint az újak. Talán furcsán hangzik. amelyeket ritkán lehet egyszer s mindenkorra I „helyrehozni". Az új partnerek egyike előzőleg lehetett hajadon vagy nőtlen. hogy éjjel-nappal gondoskodni tudsz a gyerekekről. ezért könnyebben föl is bontják.I bá tette ugyan a mai válás utáni gyereknevelési I megoldásokat. mint az első házasságban. E döntéseket nagyban meghatározza a környezet: a szülőknek számos szempontot kell mérlegelniük. amit mindennap szoktunk: vidd őket iskolába. Hiába romlott meg vi­ szonya volt házastársával. meghatározott elvekre vagy meggyőződésre épülő morális érvelés. A legtöbb nem első házasságban legalább az egyik fél özvegy volt. Kifejtik. hogy lásd. leomlanak az erkölcsi keretek. hogy ha biztos. Ezért csak kellő óvatossággal általánosít­ hatunk az újraházasodás kapcsán. mégis meg. i I I I I | I I I I I Itt az anya több tényezőt mérlegre téve próbálta eldönteni. mit gondol erről egy gyermekeit egyedül nevelő anya. bár néhány ál­ talános megjegyzést azért érdemes tennünk. hanem viselkedésük alapjának talán inkább a gondoskodás erkölcse tekinthető. akkor előbb egy hétvégére kel­ lene magadhoz venned őket. addig haja­ don nő vagy nőtlen férfi megköti első házasságát. . haladta a 40 százalékot (ez látható a 7. I amit személyes fejlődésében elért. hogyan boldo­ gulsz velük?" Ettől aztán kiborult. döntéseket kell hozniuk arról. mint az elsők. hogy a tar­ tós második házasságok általában sikeresebbek. többek között azt. A válási arányszám emel­ kedésével a nem első házasságok aránya is nö­ vekedni kezdett. mint az utóbbiban. oldalon). akinek volt férje keresetet indított. Ha pedig az új házasság idősebb kor­ ban köttetik. Nézzük. ame­ lyek között korábban a családdal és az annak jól­ létével kapcsolatos döntéseket hozták. a harmincas éveikben vagy a negyvenes éveik elején kötnek új házasságot. mondjuk egy hétre. vagyis a válási arány az első esetben ki­ sebb. de a házasodás való­ színűsége mindkét nem esetében akkor a leg­ nagyobb. mi „helyes". Születhetnek gyerekek az új házasságban is. hogy a gyerekeket neki ítéljék! Megkérdeztem a volt férjemtől: „Nem gon­ dolod. Erre én: „Akkor nincs miről beszélnünk. akkor a gyerekek már valószínűleg felnőttek. takaríts. A sikeres válás utáni gyereknevelés S állandó egyeztetést és kommunikációt követel. hogy milyen ha­ tást gyakorol döntésük a gyerekekre. hogy a második házasság eleve kudarcra van ítélve. milyen nehéz.1. ha betegek! Aztán majd újra leülhetünk megbeszelni. ápold őket. illetve elvált vagy özvegy. milyen. a 183. később aztán valamivel hosszabb időre.J rekek érdekében. alkalmas-e az idő a cselekvésre. 1900-ban Nagy-Britanniában az összes házas­ ság körülbelül kilenctizede első házasság volt. mert már három éve nem töltőttél hosszabb időt együtt a gyerekekkel. többnyire egy vagy több gyereket visznek az előző házasságukból vagy házasságaikból az új családi otthonba. Ez nem jelenti azt.

hogy az új család bármikor is együtt töltse a hétvégét. hogy a brit társadalomban ma is fontos a házasság. „helyreállí­ tott" vagy mostohacsaládról (reconstituted/'stepfamily) beszélünk. mint addig. . hogy a gyerekek ugyanakkor látogassák őket. miután a szá­ mára megoldhatatlannak bizonyult problémák szétköltözéshez vezettek: Folyton bűntudata van az embernek. és előfordul­ hat. hogy igazságtalan. Harmadszor: a mostohacsaládokban különbö­ ző hátterű gyerekek kerülnek össze. aki fele­ ségül megy egy férfihoz. akinek szintén van két gyereke. amikor egyikük vagy mindkettőjük újra megházasodik. Vegyük annak a kétgyermekes nőnek az esetét. Másodszor: a volt házasfelek közötti együtt­ működés gyakran feszültté válik. és mindannyian együtt élnek. Mindig attól fél. Például lehetetlenné válik. hogyan írta le tapasztalatait egy mostohaanya. nagy a valószínűsége annak. Mivel a legtöbb mostohagyerek két háztartáshoz „tartozik". akkor rossz érzései vannak amiatt is. A mai Nagy-Britanniában talán ők a legismertebb mostohaszülők. hogy különböző szoká­ sok és szemléletmódok ütköznek össze éppen az ő személyén keresztül. akinek továbbra is komoly befolyása van a gyerekre vagy gyerekekre. Először: többnyire él valahol egy másik vér szerinti szülő. Nézzük meg. Nem te­ heti azt. és ha fegyelmezni próbáltam a Károly herceg és Camilla Parker-Bowles frigye azt bizonyítja. de ha normálisan reagál és dühös lesz. Ha a „kül­ ső" szülők ragaszkodnak hozzá.19fjJ^^EJEZET Mostohacsaládok Ha egy új házasságba a felnőttek közül legalább az egyik magával viszi korábbi házasságából vagy kapcsolatából származó gyermekeit. A [mostohalány] apja és én nem értettünk egyet. A mostohacsalád létrejötte és a kiterjesztett család ebből eredő növekedése egyértelműen örömöket és előnyöket hoz. hogy mások az elvárásaik a családon belüli megfelelő viselkedést illetően. ezért furdalja a lelkiismeret. de bi­ zonyos nehézségekkel is jár. ez to­ vább fokozhatja az új család összekovácsolásával egyébként is együtt járó feszültségeket. amit normális esetben megtenne a sa­ ját gyerekével.

Brannen rá­ mutat. amelyekben vannak dédunokák is. John és felesége. Brannen szerint a családi háztartás csak egy része a rokoni kapcsolatok hálózatának. mint a természetes apja vagy anyja? Hogyan viselkedjen a mostohaszülő korábbi partnerének új házastársával. hogy az ötvenéves britek háromötödének legalább az egyik szülője él még. vékony. hogy ma a britek a szerkezetében inkább karóra. il­ letve „anyának"? Fegyelmezheti-e a mostohaszü­ lő a gyereket ugyanúgy. szerettem volna pótolni. hogy az emberek tovább élnek. gyereket. Brannen azt is megfigyelte. esetleg még unokáiról is. Kevés olyan elfogadott norma létezik. ábra Családfa és családkaró CSALÁDFA CSALÁDKARÓ George és felesége. vagyis ahol gyerekek is vannak. „horizontális" kap­ csolatok gyengülnek. Az ilyen családok tagjai maguk döntik el. 2003. . szeptember. Ugyanakkor az idősebb és fiatalabb nemzedékek közé ékelt. például válás idején. hogy szekálom. amikor el­ megy a gyerekekért? A mostohacsaládokban olyan rokonságtípusok jelennek meg. ábrát). Helen csökken a termékenységi ráta. amelyekben az idősebb generáció gyakran érzelmi támogatást is nyújt a válságos időkben. „összekötő generáció" gyakran egy­ szerre gondoskodik (idősödő) szüleiről. a nemzedéken belüli. vagy inkább „apának". mint fára emlékez­ tető. fő­ ként unokáik gondozásában vállalnak nagy szere­ pet. hogy örökké szekálom. miképpen alkal­ mazkodnak azokhoz a viszonylag ismeretlen kö­ rülményekhez. Az intergenerációs támogatás igénye különö­ sen az egyszülős családokban nagy. Növekszik a négynemzedékes családok aránya. és a válás utáni újraházasodással kapcsolatos gondok is újak. és valamivel több mint harmadrészük nagyszülő. amelyek között találják magukat. annál inkább úgy látszott.. és az emberek ke­ vesebb gyereket vállalnak. amelyet egyre inkább több nemzedék alkot. „egyágú család" (bean-pole family) korát élik. Minél inkább nem csinált semmit. mert nő a válások aránya. mindig azt mondta. amelyek korábban nem léteztek a nyugati társadalmakban. Brannen ezért mondja. 13/1. gyerme­ keiről. Ann Paul ( Chris és Sarah (élettársak) Stephanie Forrás: Sociology Review. hogy rend­ re szoktassa. hogy a nagyszülők egyre többet segítenek a többi nemzedéknek. de talán nem vagyok elég rugalmas (Smith 1990). Én adni akartam neki va­ lamit.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK Egyágú csalá dok Julia Brannen (2003) kifejti. amely meghatározza a mostohaszülő és mostohagye­ rek közti viszonyt. ami hiányzik az életéből. A nevén szólítsa-e a gyerek az új mostohaszülőjét. Egyes szerzők újabban binukleáris családokról írnak.2. hogy a mai családok hosszú. 7.2. „karószerű struktúrák" (lásd a 7.. ott a vá­ lás után a két érintett család továbbra is egységes családrendszert alkot. Míg a család nemzedékei közti „vertikális" kap­ csolatok a várható élettartam növekedésével erő­ södnek. Ennek az az oka.

az 1960-as években született nőknek azonban majdnem a fele él így. míg végül valamelyikük végleg elhagyja otthonát. hogy egy pár együtt él. tartós kapcsolatban élő pár dönt úgy. Nagy-Britanniában egészen a legutóbbi időkig az emberek szemében némileg botrányos viselke­ désnek minősült az együttélés. ahol gyerekek is vannak. 2004. ábrát). F E J E Z E T E sokrétű és zavarba ejtő átalakulások ellené­ re talán az a leginkább helytálló következtetés.2 9 éves nőket és a 30-34 éves férfiakat jellemezte (lásd a 7. A brit háztartás­ mintákra vonatkozó adatok fő forrása. Egy vizsgálat során a 1 8 . hogy nem kötnek házasságot. hanem együtt laknak és együtt nevelik a gyerekeket. a családok azonban mindent összevetve nem. Az elmúlt évtizedekben ugrásszerűen növekedett a közös háztartásban élő. . Az együtt­ élés leginkább a 2 5 . Az ilyen párok rendszerint nem adják össze a pénzüket. ábra A házasságon kívül együtt élő britek nem és életkor szerinti aránya. A Nottinghami Egyetem 1999-es vizsgálata so­ rán szociológusok két minta tagjaival készítettek interjúkat: az egyikbe olyan házas és együtt élő párok tartoztak. szexuális kapcsolatban. nem házas nők aránya elérte a 28 százalékot. Az együtt élő nem házas párok körében há­ rom-négyszer nagyobb a szakítás valószínűsége. 2001/2002 (százalékban) 50 • 40 Férfiak | Nők 3 30 1r 16-19 • 20 T 40-44 10 J 11 20-24 rn 45-49 50-54 55-59 25-29 30-34 35-39 a 16-59 éves férfiak és nők. bár a házasság előtti együttélés időtartama egy­ re hosszabb.3. de nem feltétlenül a jelenle­ gi partnerükkel. és egyre több pár választja a házas­ ság alternatívájaként. az országos háztartásvizsgálat (General Household Survey) csak 1979-től kezdve tartalmaz az együttélésre vonatkozó kérdést. A fiatal párok esetében az összeköltözés többnyire nem tervezett. a 65. Egyre több elkötele­ zett. A szexuális viszonyban élő pár egyre több időt tölt együtt. 33. a kutatások azt mutatják. Az újraházasodás révén megszülető családi kapcso­ latrendszer ellenére is számos kapcsolat fennma­ rad. mint a házasok között.2 4 éves válaszadók 88 százaléka. Míg korábban a házasság volt két ember közös életé­ nek meghatározó alapja. de házasságot nem kötő férfiak és nők száma. életévüket be­ töltött válaszadóknak viszont csak 40 százaléka értett egyet azzal az állítással. hogy a válással a házasság ugyan felbomlik. hogy valamikor majd házasságot kötnek. hogy még mindig a házasság a szilár­ dabb. különösen ott. A házasság és a családi élet hagyományos formáinak alternatívái Együttélés A nyugati társadalmak többségében egyre inkább elterjed az együttélés: amikor egy pár házassá­ gon kívül él együtt. az 1940-es években születettek 19 százaléka. akik kü­ lönélőnek vallották magukat. a hasonló férfiak aránya 25 százalék volt (HMSO 2 0 0 4 ) . Forrás: Social Trends. 34.3. Az együtt élő fiatalok szinte mindannyian úgy tervezik. Az együttélés ma Nagy-Britanniában általá­ ban a házasságkötés előtti próbaidőnek számít. A brit és más európai fiatalok körében azonban változnak az együttéléssel kap­ csolatos attitűdök. hogy „Nincs azzal semmi gond. ez már nem mondható el róla: ma inkább párkapcsolat kialakításáról és felbontásáról beszélhetünk. Beletartoznak azok a válaszadók is. Az 1920-as években született nők­ nek csak 4. o. hanem egyszerűen belesodródnak egy ilyen kapcsolat­ ba. Bár az együttélés egyre népszerűbb. akik 11 éves vagy fiatalabb gye- 7. 2001/2002-re a 60 évesnél fiatalabb együtt élő. és nem akar­ nak összeházasodni" (HMSO 2004).192 7.

amely mindennemű intézményi támo­ gatást nélkülöz. Először is több le­ hetőség van arra. Har­ madszor: a meleg és leszbikus partnerkapcsola­ tokban megmutatkozik az elkötelezettség sajátos formája. hogy jogaikat lassanként törvénybe foglalják. hogy a partnerek között egyen­ lőség alakuljon ki. amelyek sok heteroszexuális párra jellemzőek. a meleg férfiak és a leszbikusok kapcsolatainak alapja inkább a személyes elkötelezettség és a kölcsönös bizalom.). Például míg a heteroszexuális házassá­ gokban általában a nők végzik a házimunka és a gyermekgondozás javát. hogy a homoszexuális partnerek körében sajátos gondoskodási és elkötelezettségi kultúra alakult ki. hogy a fiatalabb házas és együtt élő párok tagjai jobban hasonlítanak egymáshoz. amelyek megszabják. Melegek. a homoszexuális párkapcsolatokat az jellemzi. a homoszexuális partnerkapcsolatokat a sok heteroszexuális fri­ gyet vezérlő normákon és irányelveken kívül kell kialakítani és megegyezéses alapon fenntartani. Míg a heteroszexuális párok viselkedését társadalmilag beágyazott nemi sze­ repek határozzák meg. Bár Nagy-Britanniában szinte minden gyerekes homo­ szexuális család két nőből áll. kinek mi a dolga a kapcso­ latban. / A homoszexuális párok törvénybe foglalt új jo­ gairól a 12. mert az emberek nem nézték jó szemmel. hogy a bíróságok is gyakrabban ítélik oda a szülői felügyeletet leszbikus kapcsolatban élő anyák­ nak.. ez tükrözi a minden­ napi élet pozitív. . o. a beteg ellátása.. ahogyan eddig elképzelhetetlen lett volna. / A homoszexualitásról és a melegek házasságá­ ról szó lesz még a 12. és mindenféle heteroszexuális kapcsolat nélkül. o.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK rekeket nevelnek. korábban intoleráns attitűdök enyhülése együtt járt azzal. hogy egy részük jobbnak látta. hogy elkerüljék azokat az egyen­ lőtlenségfajtákat és kiegyensúlyozatlan hatalmi viszonyokat. mint a törvény. Míg az idősebb nemzedék a házasságot a kötelezettségek és feladatok felől szemlélte. Azt találták. melyeken a heteroszexuális kapcsolatok nyugszanak. Nagy-Britanniában egy döntő jelentőségű 1999-es bírósági határozat kimondta. az azonos nemű pároknak kevésbé kell törődniük azokkal az elvárásokkal. A mesterséges megtermékenyítési módsze­ rek révén leszbikusok is szülhetnek gyereket. hogy a homoszexuális kapcsolatokban az intimitás és az egyenlőség olyan formái jelennek meg. ami a feladatok egyenlőbb megosztását eredményezheti. há­ zasság révén is megpecsételik (Dyer 1999).3 4 0 . Az utóbbi időkben számos esetben arattak jogi győzelmet homoszexuális párok. A fiatalabb válaszadók között az volt a fő különbség. és a tradicionális nemi szerepeket nem könnyű rá­ húzni az azonos nemű párokra. többnyire azért. az 1960-as évek vé­ gén és az 1970-es évek elején egy ideig több ame­ rikai város szociális jóléti szervezete hajléktalan meleg fiúkat meleg párok felügyeletére bízott. Egyesek szerint az AIDS terjedése fontos ténye­ ző volt abban. A heteroszexuális párkap­ csolat sok hagyományos formája . „Szexualitás és társadal­ mi nem" című fejezetben (338-340. ha ezt az elkötelezettséget nyilvánosan. amelyek igencsak különböznek a heteroszexuális pároknál gyako­ ri formáktól. hogy a partnerek megbíznak egymásban. de mivel a legtöbb ország ma sem ismeri el a homoszexuálisok házasságát.). Úgy tűnik. Minden megegyezés kérdése. A me­ leg és leszbikus párok tudatosan formálhatják kapcsolataikat. mert nem azok a kulturális és társadalmi feltevések vezérlik őket. meny­ nyire különbözik az idősebb házasok és a fiata­ labb nemzedékhez tartozók elkötelezettsége. A szo­ ciológusok úgy vélték. Weeks és szerzőtársai (1999) a meleg és lesz­ bikus partnerkapcsolatokon belül három jelentős mintát különböztetnek meg.egyre inkább megjelenik a meleg és leszbikus családokban is úgy. készek szembeszállni a nehézségekkel és közös feladatuknak tekintik az „érzelmi munkát" (Weeks et al. amelyet a homoszexuális párok ma már egyre in­ kább együtt élhetnek. „Szexualitás és társadalmi nem" című fejezetben lesz szó ( 3 3 8 . 1999). Másodszor: a homoszexuális part­ nerek megegyeznek kapcsolatuk feltételeiről és belső működéséről. alkotó formáit. Az 1980-as évek óta nő a kutatók érdeklődése a meleg és leszbikus párkapcsolatok iránt. leszbikusok élettársi kapcsolata Manapság sok homoszexuális nő és férfi él tar­ tós párkapcsolatban. az ifjabb nemzedék az önként vállalt elkötelezettsé­ get hangsúlyozta. A homoszexualitással kapcsolatos. Néha a mele­ gek közötti párkapcsolatot „választott családnak" (family of choice) nevezik. a másikba pedig szintén házas szüleik. a közös kassza stb.például a köl­ csönös támogatás. ho­ moszexuális szülőként alapíthatnak családot. hogy a stabil kap- . a homoszexuális part­ nerkapcsolatokban nincsenek ilyen elvárások. Ez­ zel a gyakorlattal azonban felhagytak. Mivel a melegeket és a leszbikuso­ kat kirekesztették a házasság intézményéből. A kutatók azt próbálták kideríteni. azt az életet. feladatainak átvállalása. ami azt jelezhe­ ti. mint szü­ leikhez.

Megint másik az. Ma sokkal inkább. táblázatban). Az egyfős brit háztartások majdnem felében magányos nyugdíjas él.1 5 1 . 1971-2001 Első házasság Férfiak Nők 22.5 28. a válások növekvő aránya. A 3 0 . fejezetben. mint az 1970-es évek elején (ez látható a 7. / Az életút fogalmáról a 6. hogy kezdjük többre értékelni a függetlenséget a családi életnél. Ma a húszas éveikben já­ rók nagyobb része nem házas. az embe­ rek többsége végül ma is megházasodik. Az ötvenévesnél idősebb egyedülállók több­ sége özvegy. amelynek nem az a legfőbb ismérve. mint a letelepedési engedély..1 5 9 . 2003-ban már 29 százalék volt (HMSO 2 0 0 4 ) . 1999-ben egy amerikai bíróság megerősítette egy meleg pár szülői jogait. a másik tényező. A homoszexuális partnerek „családtag­ ként" való elismerése olyan jogi kategóriákban éreztetheti hatását. hogy egy apából és egy anyából áll. öregedés" című fejezetben volt szó ( 1 4 9 . akik sosem kötöttek házasságot. gondoskodó szülők alkotják . 2004. kimondva.6 23. mint valaha. Bár a független­ ség vagy a „választott pártalanság" egyre gyako­ ribb útja a szülői otthon elhagyásának. hogy az emberek később házasodnak . akár elkötelezett kapcsolatban élő meleg párról van szó" (Hartley-Brewer 1999). . a 1 5 8 . Ebből arra lehet következtetni. A modern nyu­ gati társadalmakban több tényező együttes hatá­ Forrás: Social Trends. A társadalmi normák változnak: egyes országokban ma már azonos nemű párok is szabadon felnevelhetik gyer­ meküket.4 1971 1981 1991 2001 24. A pert indító egyik férfi kijelentette: „Jogi győzel­ met ünneplünk: igazi család született. az öröklés és a gyermeknevelési támogatás. csolatban élő homoszexuális pár családnak te­ kinthető. A csak néhány évtizede elfogadott nézőpontok között 7. 34.). táblázat Átlagos házasodási kor Angliában és Walesben. hogy a népességen be­ lül növekszik a megözvegyült idősebbek aránya (erről a 6. és éppen „két házasság között" van. A CSALÁD ÉS AZ INTIM KAPCSOLATOK ELMÉLETI NÉZŐPONTJAI A család és a családi élet vizsgálatához az egy­ mással ellentétes meggyőződésű szociológu­ sok máig különbözőképpen közelítenek. oldalon volt szó).4. hogy megházasod­ janak (a múltban ez volt az egyik leggyakoribb útja-módja annak.5 0 éves egyedülállók többsége elvált.4 27. az adózás. a társadalombiztosítás. hogy elkerüljenek otthonról). Az egyik az a trend.2001-ben a britek átlagosan hat évvel később kötöttek házasságot. A pártalanság az életút különböző szakaszai­ ban mást-mást jelent. a fiatalok egysze­ rűen azért költöznek el a szüleiktől. a társtalan élet annak a társadalmi trendnek a része.5 30. o. hogy pót­ anyától született gyermekük születési anyaköny­ vi kivonatában kettőjük nevét kell feltüntetni. A harmincas éveik közepén járó férfiak és nők között azonban már kevesen vannak.6 25. hanem hogy szerető. hogy önálló életet kezdjenek.1 25. mint korábban említettem. nem azért. mint régebben. o. életút. hogy a „választott pártalanság". 32.4.sára növekedett az egyedül élők száma.6 Választott pártalanság A háztartás-összetétel alakulásának jelenlegi trendjei felvetik a kérdést: egyedülállók nemze­ tévé válunk? Nagy-Britanniában az egyfős ház­ tartások aránya 1971-ben még 18.akár egyedülálló anyáról. „Szocializáció.

hogy az ipari társadalom igényeinek kezelésére legalkalmasabb egység a nukleáris család. amelyek nem felelnek meg a nukleáris család modelljé­ nek: a fehér. a ma­ gány és az óriási egyenlőtlenség terepe is. hogy a férj kenyérkeresőként „instrumentális" szerepet kapott. hogy a nők házi szférában szerzett tapasztalatait vizsgálják. Míg korábban a családszociológia főként a családstruktúrákkal. például a kormányzat. Parsons családszemlélete napjainkban már in­ adekvátnak. Talcott Parsons amerikai szociológus szerint a család két fő funkciója az elsődleges szocializá­ ció és a személyiségstabilizáció (Parsons-Bales 1956). a férfiak pedig újra elfoglalták egyedüli kenyérkereső pozíciójukat. Funkcionalizmus Funkcionalista nézőpontból a társadalom olyan társadalmi intézmények csoportja. a tagjainak egyenlőséget biztosító szféráról kialakult képet. amelybe születtek. A funkcionalista csa­ ládszemléletet azonban más alapon is bírálhat­ juk. míg a másik felnőtt gondoskodik az otthonról és a gyerekekről. amelyre a 18. a nukleáris és ki­ terjesztett család történeti fejlődésével és a ro­ konsági kapcsolatok jelentőségével foglalkozott. amely ma már sokkal kevés­ bé látszik helytállónak. a feleség pedig az otthon keretei között „affektív". amelyet a család betölt azáltal. hogy érzelmi támogatást nyújt felnőtt tagjainak. a személyiségfejlődés legfontosabb tere­ pe a család. ha röviden áttekintjük a szociológiai gondolkodás fejlődését. Az 1970-es és 1980-as években a családdal kapcsolatos viták és kutatá­ sok többségében a feminista nézőpontok váltak uralkodóvá. a szeretet és az összetartás legfőbb for­ rása. mielőtt a családvizsgálatban ma érvé­ nyesülő szemléletek felé fordulnánk. Az ipari társadalomban sokak szerint meghatá­ rozó a család szerepe a felnőtt személyiség stabi­ lizálásában. ezek közül azonban három külö­ nösen fontos. A funkcionalista hagyományt követő szo­ ciológusok úgy tekintettek a nukleáris családra. mintha az természetes és prob­ lémamentes volna. A „konvencionális családban" a felnőttek egyike otthonán kívül dolgozhat. Parsons úgy vélte. ezért nem veszi figyelembe azt a szerepet. hogy az egyfajta speciális szerepet tölt be a mo­ dern társadalmakban. hogy a családmag gyakran eltávolodik a tágabb rokonságtól és nem tud a kiterjedtebb rokoni kötelékekre támaszkod­ ni. Az iparosítás megindulá­ sával a család a gazdasági termelés egységeként veszített jelentőségéből. A feminista írások a témák széles skálájával foglalkoztak. amelynek során a gyerekek megtanulják annak a társadalomnak a kulturális normáit. A feministák körében megoszlanak a vélemények . Az egyik fő érdeklődési terület. hogy a családon belüli egyenlőtlen hatalmi viszonyok miatt bizonyos családtagok előnyösebb helyzetbe kerülnek a többieknél. kertvárosi. amit az iparosítás előtt még megtehettek a családok.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK is számos akad. hogy a család együttműködő. Ez a nukleáris családon belüli szerepspecializáció gyakorlatilag azt jelentette. ha figyelembe vesszük az újabb kutatások eredményeit és a társadalmi világban zajló változásokat. gyermekgondozási és szocializációs szerepe ma­ radt hangsúlyos. Ugyanakkor lehet a kizsákmányolás. Mégis hasznos. amelyek meg­ határozott funkciókat ellátva biztosítják a folyto­ nosságot és a konszenzust. A funkciona­ lista családelméleteket éles bírálatok érték. Igyekeztek megmutatni. fejezetben térünk ki részleteseb­ ben. A szerzőpáros a család bizonyos funkciók el­ látásából fakadó jelentőségét hangsúlyozza. A fel­ nőtt férfi és nő házassága révén a felnőtt szemé­ lyiség támogatásra talál és megőrizheti épségét. a közös érdekekre és a kölcsönös támogatásra épülő egység. A személyiségstabilizáció azt a sze­ repet jelenti. A fe­ minizmus nagy hatást gyakorolt a szociológiára azzal. amelyet más társadalmi intézmények. Az elsődleges szocializáció az a folyamat. inkább reprodukciós. hogy kétségbe vonta a családról mint béke szigetéről. idejétmúltnak számít. Ennek az az oka. mert a férfiak és a nők közötti házi munkamegosztást úgy láttatják. a feminizmusnak sikerült a családon belülre irá­ nyítani a figyelmet. a házi munkamegosztás: hogyan osztják el a feladatokat a háztartás tagjai egymás között. akkor valamivel érthetőbbek. amelyek hozzá­ járulnak a társadalom alapvető szükségleteinek ellátásához és segítenek fenntartani a társadalmi rendet. Mivel ez a gyermekkor első éveiben történik. A háborút követő évek­ ben a nők visszatértek hagyományos házi szere­ pükhöz. Ezek az elméletek nem számolnak a családformák azon változataival sem. Feminista megközelítések Sok ember számára a család a vigasz és a meg­ nyugvás. E szemlélet szerint a család fontos feladatokat végez. középosztálybeli „ideál­ tól" eltérő családok deviánsnak minősülnek. a média és az iskola játszik a gyerekek szocializá­ ciójában. De ha az elméleteket saját történeti kontextusukban vizsgáljuk meg. érzelmi szerepet töltött be. Sok feminista szerző megkérdőjelezte azt az elképzelést.

Az olyan kifejezések. nem mindig tükrözik az otthon keretein kí­ vül kialakuló nagyobb trendeket és hatásokat. hogyan alakult ki a történelem során ez a munkamegosztás. hogy idővel a családokban egyenlőbb viszonyok alakulnak ki a szerepek és a feladatok megoszlása tekintetében.7. valamint az egyének személyes kapcsolataiban kibontakozó elvárások. ho­ gyan változnak az intim kapcsolatok a modern társadalomban. hogy az iparosítás előtt is létezett valami­ féle házi munkamegosztás. és milyen minták alakulnak ki abban. főként azt. Bár a gondozási tevékenység a szeretetre és a mély érzelmekre épül. ezért korábbi keletű az iparosításnál. egyben a munka egy formája is. és megállapításaimat külön kö- . A gondoskodás néha csak annyiból áll. A nők általában nemcsak konk­ rét feladatokat (például a takarítást és a gyermek­ gondozást) vesznek a vállukra. Mások azt firtatták. hogy mennyire érvényes például a „szim­ metrikus családra" vonatkozó állítás (Young-Wilmott 1973): az a nézet. hogy mennyivel gazdagítja a nők nem fizetett otthoni munkája a gazdaság egészét (Oak­ ley 1974). továb­ bá máig jellemző hatalmi viszonyokat teremtett. munkahelyi és otthoni felada­ tai) megjelentek a mindennapi szóhasználatban. ezért kevesebb a szabadidejük. Van okunk azt hinni. Anthony Giddens: átalakuló intimitás Munkám során magam is megvizsgáltam.számos feminista szerzőt foglalkoztat a kapcsolatokon belüli „ér­ zelmi munka". Hasonló gondolatme­ netet követve néhány szociológus megvizsgálta a fizetett és nem fizetett munka ütköző területeit. mint valaha (Hochschild 1989. hogy a családi élet erőszakos. sőt a fizikai bántalmazás terepéül. hogy több nő végez fizetett munkát az otthonán kívül. Ez a folyamat a „férfiszféra" és a „női szféra" elkülönülését eredményezte. valamint az együtt­ élés népszerűsége mind érdeklődésre számot tar­ tó témák.annak ellenére. amelyre a feministák hív­ ták fel a figyelmet. sőt globális szinten bekövetkező módosulásokra. De mivel a feminista családvizsgálatok gyakran az otthoni szféra konkrét kérdéseivel foglalkoz­ nak. hanem igen sok érzelmi munkát is vállalnak. miképp szolgál a család a nemi elnyomás. a megegyezés és a rögtönzés képes­ ségét. A válások és a csonka családok arányának növe­ kedése. hogy fenntartsák a személyes kapcsolatokat (Duncombe-Marsden 1993). mint a férfiaknak . FEJEZET arról. Ennek ered­ ményeként nagyobb figyelmet kapott a családon belüli erőszak jelensége. megerőszakolása. oldalon). Ez különféle folyamatokat ölel fel a beteg családtag ápolásától az idős ro­ konról való. hogyan oszlanak meg a férfiak és a nők között az olyan otthoni feladatok. a vérfertőzés és a gye­ rekek szexuális bántalmazása mind azért keltet­ tek nagyobb figyelmet a nyilvánosságban. hosszabb ideig tartó gondoskodásig. Új nézőpontok Az elmúlt néhány évtizedben a feminista néző­ pontból végzett elméleti és empirikus vizsgálatok nagyobb érdeklődést keltettek a család iránt a ku­ tatók körében és az emberek többségében is. ha meg akarjuk ra­ gadni a személyes átalakulások és a nagyobb vál­ tozásminták közötti összefüggést. A második témakörbe. Eredményeik azt mutatták. mások azt állítják. hogy a patriarchátushoz kötődik. 1994. Míg egyes feministák az ipa­ ri kapitalizmus eredményének látják. amely megköveteli az odafigyelés. a sok családban létező egyen­ lőtlen hatalmi viszonyok tartoznak. hogy oda­ figyelünk más lelki jóllétére . hogy ki hogyan férhet a háztartási pénzekhez és mennyire rendelkezhet azokkal (Páhl 1989). hogy továbbra is elsősorban a nők­ re hárulnak az otthoni feladatok. Az elmúlt évtizedben a családra vonatkozó szociológiai szakirodalom fontos törzse alakult ki. Egészen a legutóbbi időkig az iparosodott társa­ dalmak többségében sokan elfogadták a férfi ke­ nyérkereső modelljét. mert a feministák megállapították. de az egyértelműnek látszik. a felismerés. Meg­ nézték. A feminista szociológusok vizsgálatokat végez­ tek azzal kapcsolatban. amelyet a feministák fontos szempon­ tokkal egészítettek ki. mint a gyermekgondozás és a házimunka. Ezeket az átalakulásokat azonban nem lehet megérteni a késő modern korunkban zajló általánosabb változásoktól elszakítva. Gershuny et al. árnyoldalait mintha jó ideje nem lát­ nák sem a kutatók. mint a „második műszak" (a nők kettős szerepe. de ezek nem válnak benne kizárólagossá. a „mostoha-" és homoszexuális család­ formák elterjedtebbé válása. Suliivan 1997). Az érdeklődés középpontjába a családformákban zajló nagyobb átalakulások kerültek: a családok és háztartások kialakulása és felbomlása. A feminista szociológusok igyekeztek megérteni. hogy a kapitalista termelés sokkal határo­ zottabb választóvonalat vont az otthon és a mun­ ka világa közé. sem a jogi-politikai körök (lásd a 181-183. Figyelmet kell fordítani a társadalmi. hogyan oszlanak meg a források a családtagok között. A feleség „kékre-zöldre verése". A gondozási tevékenységek vizsgálata a harma­ dik terület. amely feminista nézőpontokra épít.

A plasztikus szexuali­ tás létrejöttét azonban nemcsak technikai vívmá­ nyok segítették. mege­ gyezéses jellegükből fakadóan közelebb jutottak a tiszta viszony ideáljához. amelyet a 4. amelyeket a (hete­ roszexuális) kapcsolat felbomlásakor férfi és nő szerezhet. akárhogyan alakul a kapcsolatuk. Az egymásra találók közötti szerelem kialakulása részben magyaráz­ hatja a különélési és válási arányok növekedé­ sét. hanem egyre inkább a tiszta viszony (pure relationship) eszméjére alapozzák kapcso­ latukat. hogy ha ketten összeházasodnak. amely naphosszat ínszakasztó munkával telt. hanem döntő szerepe volt benne a magunk alakította éntudat kialakulásának is. Kialakult a plasztikus szexualitás (plastic sexuality). Az azonos ne­ műek kapcsolatának egyes formái nyitott. Ók is azt mondják. és annál inkább igyekez­ nek megtalálni a megfelelő viszonyt. amíg érte nem jön a megfelelő férfi. hogy a tisz­ ta viszony felnőttek közötti kapcsolatokra szűkí­ tett gondolata azt tükrözi. Az emberek ma már nem a romantikus szen­ vedélyre. A könyvemben foglalt gondolatok közül szá­ mos előfordul a Beck-Beck-Gernsheim házaspár írásaiban is. Ez részben a jobb fogamzásgátlási módsze­ reknek köszönhető. hogy mikor. mennyire valósulhatnak meg a céljaik. és hiányoznak belőle azok a különböző tapasztalatok. hogy a gyerekek és a gyermekkor kiszorul a szociológiai gondolkodás­ ból (Smart-Neale 1999). . ha kapcsolatuk kiüresedik. E fejezetet azzal kezdtem. E gondolat bírálói szerint a felnőttek kapcso­ latának tekintett tiszta viszony instabilitása el­ lentétben áll a gyerekekről is gondoskodó család sokrétű gyakorlatával. A kritikusok azt is felvetik. mennyi­ re tudják a partnerek felfedni egymás előtt cél­ jaikat és szükségleteiket. Ezek egyike a házasság. hogy a premodern társadalomban nem volt szokás a nemi vonzalomra vagy a romantikus szerelemre ala­ pozni a házasságot. Úgy vélem. Minél inkább választható lehetőséggé vá­ lik az egymásra találók közötti szerelem. milyen gyakran és kivel akarnak szeret­ kezni (ez derül ki majd a 12. annál inkább háttérbe szorul az a gondolat. amíg csak lehet. a 109-110. hogy a roman­ tikus szerelem eszméi széttöredeznek. gyakorlati­ lag a romantikus szerelem vezetett a nők feletti férfiuralomhoz.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK tétbe foglaltam [The Transformation of Intima­ cy. Úgy vélem. Hiába ígért azonban kölcsönös vonzalomra épülő egyenlőséget a kapcsolatban. bár általában (főként az együtt élő párok számának növekedésével) csak a már meglévő viszony keretéül szolgál. amely bizalmat teremt. így elválasztható a reprodukci­ ótól.. oldalon fejtek ki részletesebben. mint a heteroszexuá­ lis kapcsolatok. század végén alakult ki (erről már volt szó a 1 7 0 . Sok férfi úgy próbálta oldani a romantikus szerelem erkölcsi normái és a szen­ vedélyes szerelem vágyai közötti feszültségeket. Ma már több lehetőség közül választhatnak: régeb­ ben nehéz vagy lehetetlen volt válni. hanem gyakrabban kapcso­ lódott az anyagi környezethez. mennyire szolgál megelégedésükre a kapcsolat. A szexualitás képlékennyé vált. A paraszti élet. akkor egymáshoz van­ nak kötve. A tiszta viszonyt az tartja össze. A plasztikus szexualitás kialakulásával meg­ változik a szerelem is. a 18. hogy házasságon kívüli viszonyt folytassanak. a férfinak viszont nem írtak elő ilyen normát. amelyek nagyrészt megsza­ badították a nőket a sorozatos (és életveszélyes) terhességtől és szüléstől. hogy mindkét fél elfo­ gadja: „hallgatólagosan" mindketten élvezik a kapcsolat előnyeit. hogy a modern élet. sőt a heteroszexuális párokra sem. nem a viszony kialakulását segíti. 1993).1 7 2 . „Szexualitás és tár­ sadalmi nem" című fejezetben is). Megha­ tározza a szerelem további alakulását. amely nem téveszten­ dő össze a szenvedélyes szerelem többé-kevés­ bé egyetemes késztetéseivel. érdemes-e folytatni. A kapcsolatban részt vevő felek folyama­ tosan mérlegelik. olda­ lon). Az alábbiakban részletesebben is­ mertetem gondolatmenetüket. amelyet a felek szabad akaratukból vál­ lalnak.bár a férfiaknak bőven volt lehetőségük. amelyről a fejezet korábbi részében volt szó. és helyü­ ket az egymásra találók szerelme (confluent love) veszi át. A tiszta viszonynak sokféle formája lehet. ma viszont a házasoknak nem kell együtt maradniuk. A romantikus szerelemtől eltérően nem tart örökké és nem köt­ hető egyetlen személyhez. hogy szétválasztotta a feleség. az otthon kényel­ mét és a szerető vagy örömlány nemiségét. Ket­ tős mércével mértek: a nőtől elvárták. Ez a folyamat a társadalmi reflexivitás kibonta­ kozásaként írható le. főként az egyéni választás lehetőségének el­ terjedése óriási átalakuláshoz vezetett intim kap­ csolatainkban. fejezetben. amely aktív és feltételes. ami sebezhetővé teszi őket. A modern társadalmakban élők még sosem válogathattak ennyi lehetőség közül. A tiszta kapcsolatok azonban semmiképp nem korlátozódnak a házasságra. hogy a modernitás legutóbbi sza­ kaszában újra átalakult az intim kapcsolatok jel­ lege. hogy meg kell találni „az igazit". A szerelem intimitásra épül. hogy szűz maradjon. A romantikus szerelem azt jelentette. amelyben csalá­ dot akartak alapítani vagy a vagyont igyekeztek átörökíteni. A romantikus szerelem. nyilván nem serken­ tette a nemi vágyat .

hogy ezek az új fejlemények megfeszített mun­ kát. a szex. . hogy férfiak és a nők között egyre több kibékíthetetlen ellentét alakul ki. Ha semmi nem látszik biztosnak vagy biztonságosnak. kockázatos világunkban a szerelem nyújt kapaszkodót: A szerelem az. amely csak saját sza­ bályainak engedelmeskedik. aggodalmaiba és vi­ selkedésmintáiba". de magasak az újraházasodási ráták is. vallomást teszünk és megbocsáttatunk. javítják vagy felbontják. hogy kizárólag a heteroszexualitással foglalkoznak: azt mondják.. hogy legyűrjük a modern élet szülte kétségeket és félelmeket. Bár a házasság és a családi élet „la­ zábbnak" látszik. Le­ het. hogy felneveljék gyermekeiket. bánkódás és újabb próbálkozások szakadatlan körforgásában élnek. A szerzők ezen azt értik. Ezek a minták kevésbé állandóak. főként akkor. semmit nem takargatunk a másik elől. ha egy helyett két „munkaerő-piaci élet­ rajzzal" kell zsonglőrködni. A szerzők arra a következtetésre jutnak. amikor önmagunkat keressük. a házasság és az otthoni teendők képezik megegyezés tárgyát. Meg­ állapítják. hogy a szerelem egyre fontosabbá válik. Beck és Beck-Gernsheim úgy látják. Lehet. mint valaha. hogy csökken a születések aránya. mert világunk annyira lehengerlő. megosztjuk testünket és gondola­ tainkat. Az emberek szerelemből háza­ sodnak és szerelemből válnak. hanem a kapcsolatok már a munkáról. Mivel magyarázhatók ezek az ellentétes tendenciák? A szerzők szerint egyszerű a válasz: a szere­ lemmel. vagy jó időre otthagyták pályájukat. a gye­ rekek.] korunk legfőbb drámá­ ja". a politikáról. amikor másokkal tartós kapcsolataikat kialakítják. A válás egyre gyakoribb. de óriá­ si az igény a meddőség elleni kezelések iránt. a szeretet és az egyéni érdekek érvényesítésének szabadsá­ ga közti érdekütközésekkel. Szerintük a szerelem egyszerre kétségbeejtő és elandalító: „hatalmas erő. de afe­ lől semmi kétség. 1995) a személyes kapcsola­ tok. hogy a korábban a személyes kapcso­ latokban irányadó tradíciók. hogy modern korunk­ ban a kapcsolatok úgymond jóval túlmutatnak önmagukon: nemcsak a szerelem. amelyek köre az apró-cseprőtől a legkomolyabbig terjedhet. Kritikusaik azt vetették a szerzők szemére. otthonra vágyunk. hogy igaz szerelemre és be­ teljesülésre lelhetnek. hogy a férfiak mellett egyre több nő is igyekszik szakmai pályafutását egyengetni éle­ te során. módo­ sítják. hogy a mai „nemek har­ ca" a lehető legvilágosabb jele az emberek „sze­ releméhségének". bizalomra. 1 7 5 . A szerzők sze­ rint a szerelem az egyetlen. a családjogi bíróságok és a házassági önsegítő cso­ portok számának. Kiszámíthatatlan világunk­ ban a szerelem lett a hit új forrása. meg­ értjük. hogy még mindig nem gyengül a párban élés vágya. hogy ez épp azért van. ezt bizonyítja a házassági tanácsadó ipar. ma a férfiak és a nők számára is fon­ tosak a szakmai és személyes szükségleteik. Megállapítják. Azt gondolhatnánk. még mindig na­ gyon fontosak az emberek számára. házasságok és családminták zavaros jellegét vizsgálja a gyorsan változó világra vetítve. Ma a házasságok a felek szabad akaratából. A szerzőpáros megállapítja. a reménykedés.). személytelen. Korábban a nők többnyire csak rész­ munkaidőben dolgoztak otthonukon kívül. F E J E Z E T Ulrich Beck és Elizabeth Beck-Gernsheim: a szerelem zűrrel jár A szerzőpáros-házaspár könyvében [The Nor­ mal Chaos of Love. mégis megmarad az erős remény és hit abban. amíg azok egy csapásra rémálmokká nem vál­ toznak (1995. a munka. valamint a válások arányának a növekedése. és bevési üzeneteit az emberek várakozásaiba.1 7 6 . o. és ma már végtelenül sok választási lehetőség áll az egyének előtt. akkor az emberek a szerelem hiú ábrándjait kergetik.• 198 7.. a szak­ mai ügyekről és az egyenlőtlenségről is szólnak. amelyben az embe­ rek igazán önmagukra találhatnak és kapcsolatot teremthetnek másokkal. mint egykor. normák és elvek érvényüket vesztették. hogy ko­ runk tele van a család. A modern pároknak ma sokféle problémával kell szembenézniük. sóvárgunk. jelentős erőfeszítéseket követelnek. De Beck és Beck-Gernsheim azt mondják. Bizonytalan. nem anyagi érdekből vagy családi ösztökélés hatására köttetnek. ha egy szennyezett vi­ lágban még levegőt venni is kockázatos. vagyis a homoszexuális kapcsolatokra ügyet sem vetnek (Smart-Neale 1999). Bár a férfiak és a nők közöt­ ti feszültségek nagyok. hogy utat találjunk magunkhoz és máshoz. Beck és Beck-Gernsheim azt mondják. hogy kevesebben kötnek házasságot. hogy a két nem harca „korunk legfőbb drámája". Ez az ütközés igen jól érezhető a személyes kapcsolatokban. igazoljuk és alátámasztjuk. hogy a „nemek harca [. Ezek után talán nem meglepő. a gazdaságról. elvont és gyorsan változó. ami egyszerre eredményez szabadságot és újabb ter­ heket. ami volt és ami van. hogy a „szerelem" túl egy­ szerű válasz korunk bonyolult kérdéseire.

Bau­ man számára a cseppfolyós modern viszony iga­ zi jelképe a számítógépes társkeresés.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK Zygmunt Bauman: cseppfolyós szerelem Zygmunt Bauman szociológus könyvében (Li­ quid Love. Az alábbiakban ezért ismertetem azt a máig tartó vitát. Könyve „az emberi kötelékek gyenge­ ségéről". A házasságot gyakorlatilag szer­ ződésnek tekintik.például terapeutához . hogy mielőbb elküld- hessük). hogy a féktelen „individualizá­ ció" világában a kapcsolatok felemás természe­ tűek: ellentétes. hiszen az állandó változás és a tartós kö­ telékek hiánya jellemzi. A személyes. mert ha tömény. Egyrészt vágyunk a szabad­ ságra: szeretnénk laza kötelékeket. Nem maga az üzenet a fontos. osztály-. hanem hogy hány van belőlük. amely a családi értékeket féltők és a kérdést másként látók között alakult ki. hanem inkább összeköttetésről. hiába hírhedten koc­ kázatos". mert az sokkal szilárdabb és ren­ dezettebb volt a kusza kapcsolatoknál. Az összeköttetés virtuális. hogyan lehet összeegyeztetni a kettőt. Bauman azt írja. A válást akkor . vallási vagy házassági) „kötelékek nél­ küli ember". szabadon felépíthetjük vagy bonthatjuk. ha akarunk. hogy manapság a nemi kapcsolat „a legizgalmasabb beszédtéma és lát­ hatóan az egyetlen jó játék. KÖVETKEZTETÉS: VITA A CSALÁDI ÉRTÉKEKRŐL „Oda a család!" . amelyeket az 1960-as években fogadtak el. Bauman kifejti. hogy „nincsen rózsa tövis nélkül": élvez­ nénk a kapcsolat édes örömeit. Vajon jól értékeli a helyzetet? Az utóbbi idők egy-egy nagy társadalmi-politikai kérdését is érinti. „ha férj és feleség is úgy kívánja". ug­ rásszerűen nőtt a válások aránya. és szeret­ nénk egyéni céljainkat megvalósítani. eltéphetetlen kötései. nem valós kapcsolat. amely bármikor felbontható. hogy a „cseppfolyós modem" társadalomban élők kap­ csolati attitűdjeit a szederszörphöz hasonlítja: ezt leginkább hígítva isszák. Könyvében idézi. érzelmi szférát érintő változások messze túlnőt­ tek bármely ország határain. hogy az emberek ma már nem kapcsolatról. ha már nem kell. így aztán . különböző irányokba vivő vá­ gyakkal vannak tele." Baumant gyakran vádolják azzal. amelyekből könnyen szabadulhatunk.folytatja Bauman . A szerző úgy véli. de a keserűségek­ től szabadulnánk. amit gyorsan előránthatunk.kiáltják a családi értékek pár­ tolói. hogy könyve hőse a (családi. Az aggodal­ maskodók szerint helyre kell állítani a családi élet erkölcsiségét: fel kell támasztani a tradicio­ nális családot. nagyon liberális­ nak nevezhetők. rosszul lesznek tőle. hogy a csomókat könnyű legyen oldani minél előbb. hanem az állandó üzenetforgalom. amikor végigtekintenek az elmúlt néhány évtizedben bekövetkezett változásokon: liberáli­ sabb. Bauman hősének kötései inkább csak lazán csomózottak. amit egyik interjúalanya. hogy túl sö­ tét képet fest intim kapcsolataink átalakulásáról. ha a körülmények úgy alakulnának. 2003) kifejti. akinek a legjobb esetben sincsenek állandó. biztonság és szabadság közt. amely az utóbbi időkben ment végbe. nyíltabb lett a szexualitás megítélése. mert a nélkül kirekesz­ tettnek éreznénk magunkat. a „far­ zseb-kapcsolat" (top pocket relationship) valami olyasmit jelent. hogy a körülmények gyakran változnak ezért mondja. Ezeket az érveket nem csak Európában és az Egyesült Államokban hallhatjuk. A házasság­ ra vonatkozó hatályos törvények.oda-vissza ingázunk a két véglet. Szinte mindenütt felvetődnek ugyanezek a kérdések. Gyakran szakemberekhez . Bauman kifejezése. ha kell. Már nem az a fontos. Az eredmény az egymással „farzseb-kapcsolat"-ot kialakító. A hálózatban a technikai összeköttetést kedvünk­ re. hogy olyan sokat beszélünk és üzen­ getünk egymásnak mobiltelefonon (sőt. egy 28 éves férfi mondott az elektronikus viszony legfőbb előnyé­ ről: „Mindig kéznél van a Delete gomb. az ebből fakadó bizonytalanságról és a vele kapcsolatos reakcióinkról szól. Másrészt vágyunk a biztonságra: szeretnénk feszesebbre vonni a partnerünkkel kialakított kötelékeket. amelyek­ be mára a legtöbben belegabalyodtunk (O'Neill 2002). a hálózat viszont csak néhány pillanatnyi összeköttetést. hogyan próbálunk képet alkotni ezekről a változásokról. egymáshoz „félig-meddig kötő­ dő párok" társadalma. Bauman szerint részben ezzel ma­ gyarázható.fordu­ lunk tanácsért. összeköttetési hálózatról beszélnek. aztán jó mélyre visszagyömöszölhetjük. Bauman szerint nem akarjuk tudomásul venni. Bauman megjegyzi. hogy a modern társadalom „csepp­ folyós". Az „emberi kapcsolatok gyengesége" láttán kap­ csolatainkban minőség helyett mennyiségre kez­ dünk törekedni. A szerző addig megy. Kínában például az állam azt fon­ tolgatja. A kapcsolat kölcsönös bekapcsolódást feltételez. hogy megnehezíti a válást. az SMS-t csonka mondatokban írjuk. hogy mi­ lyen mélyek a kapcsolataink. és az emberek többségét a családi kötelesség fogalmainak rová­ sára csak saját boldogsága érdekli. csak súlyuk vagy fogadtatásuk lehet más az eltérő kulturális környezetben.

Ez a forradalom a világ különböző részein különböző ütemben zajlik. mert a tradicionális család úgy. mint korábban.7. hogy a ma kötött házassá­ gok mintegy 60 százaléka tíz éven belül válással végződik. ahogyan mások­ kal alakítunk ki kötelékeket. sosem létezett. házasodj!" Mégis furcsa fordulat következett be a modernizálódó Kína történetében: a városközpontokban ma vá­ lók közül sokan vidéken keltek egybe a hagyomá­ nyos módon. és az is. ame­ lyek személyes életünkben következnek be: nemi és érzelmi életünkben. A ma zajló változások között nincs fontosabb azoknál. Melyik félnek van igaza? Valószínűleg mind­ két nézetet kétkedve kell fogadnunk. hogy mindenkit igyekeznénk ugya­ nabba a skatulyába gyömöszölni. a sze­ xuális viselkedésformák és elvárások változása. Globális forradalom zajlik.pon­ tosabban a kapcsolatok cselekvő kialakítása és fenntartása . Az együtt élő párokat már nem érheti társadalmi elutasítás „tiszteletreméltóbb" házas barátaik ré­ széről. Vagy­ is ahelyett. amely szerint a házasságok 60 százaléka még mindig a szülők megegyezésére épül. akár rosszabb. A kínai válások aránya a nyugati országokhoz hasonlítva még mindig alacsony. hogy ha csak a viszony fontos. a nők nagyarányú munkaerőpiacra jutása. A házasság és a család sokkal tradicio­ nálisabb . hogy a válás nem min­ dig a boldogtalanság megnyilvánulása. amelyek a társada­ lom egészét érintik: a nemek egyenlőbbé válása. A nők nem fogják nagy számban újra vállalni az otthonukhoz kötöttsé­ get. Nemrégiben felmérést végeztek a gazdasági fej­ lődésben elmaradó Kanszu tartományban. aho­ gyan általában elképzelik. hogy a válások aránya már nem növekszik olyan meredeken. hogy meg kell vé­ deni a „hagyományos" családmintákat. amelynek során minden megváltozik: az is. Meleg párok is összeköltözhetnek és gye­ rekeket nevelhetnek. A kéthetes várakozási idő letelte és egy kisebb illeték megfizetése után a pár útjai szétválhatnak. a társadalom alapvető intézménye.Senki nem tudja megjósolni. a személyes és a családi szférában egyaránt. hogy minél több formá­ ja legyen a családnak és a szexuális életnek (Hite 1994). csalá­ dunkban.mindennél fontosabb lett életünk­ ben. és nem csak azért (mint korábban. de a régebbi trendek alap­ ján arra számíthatunk. Egy kínai szólás sze­ rint: „Menj el hozzá. Szerintük a csa­ lád nem szétesik. E kritiku­ sok közül ma sokan a család széteséséről beszél­ nek. A válásra vonatkozó számadatok bizonyos mér­ tékig mind becslések. mint régen .hiába próbálják az állami szervek hol ösztönzőkkel. Ma újra­ kezdhetik azok. mert régen túl sok elnyomó oldala volt a családnak ahhoz. de azért nem kezdett csökkenni. A házasság két család egyezsége. házasságunkban. Mit hoz a jövő? Tovább gyengülnek a tartós házas­ ságok és életközösségek? Egyre inkább keserűség és erőszak tarkítja majd az érzelmi és szexuális színteret? . kapcsolatokat. nem kell tartania a társadalom roszszallásától. a nő is egyedülálló maradhat. De a . Kína óriási vidéki területein viszont egészen más a helyzet. a házasságot és családot érintő trendek egyesekben erős aggodalmakat keltenek. és néhol jelentős ellenállásba üt­ közik. A hagyományos családforma védelmezői azt mondják. akkor az nagyon nagy jelentőséggel bír. akik a korábbi időkben kénysze­ redetten megmaradtak a szerencsétlen házassá­ gokban.akár jobb. megosztó vita alakult ki ebben a kérdésben. FEJEZET is jóváhagyhatják. mert a házasság és a család korábbi formáit átalakító társadalmi változások többsé­ ge visszafordíthatatlan. Az elmondottakból könnyen arra a következte­ tésre juthatunk. akkor azt megsínyli a csa­ lád. De nem kétséges. A mai szexuális életközösség és házas­ ság már nem lehet olyan. csak változatosabbá válik. Hová vezethet mindez? Lehet. hogy a házasságból kihunyt a „kölcsönös ragaszkodás". Kínában sok szó esik arról.akárcsak más fejlődő ázsiai országokban. mint az érintettek kötnek. Az érzelmi kommunikáció . Ha valóban most van szétesőfélben.mondják mások. a 1 7 4 . otthon és munka módosuló viszonya. vagy azért. hogy válaszúthoz érkeztünk.1 7 5 . ha úgy tartja kedve. mint ahogyan a múltban tették volna. biccents. ame­ lyet inkább a szülők. amelyből korábban csak keservesen szaba­ dulhattak. akik szerint örülnünk kell a családformák mai nagy változatosságának. Azért is lehetetlen. Számos nyugati országban még hevesebb. éppenséggel szorgalmaznunk kellene. hogy a szexualitást. A kínai városokban nemcsak a vá­ lás. oldalon fejtegettem). hol büntetéssel korlátozni a gyer­ mekáldást. Mindenképp van némi igazságuk azoknak. vagy még inkább a férj nélkül maradt nőket sújtotta. hogy ma modell lehetne. hiszen megszabadíta­ nak minket a múlt béklyóitól és gyötrelmeitől. A hagyo­ mányos családhoz nem térhetünk vissza. amely sokszor az agglegényeket. miközben mások számára megteremtik a beteljesülés és az önmeg­ valósítás új lehetőségeit. mond­ ván. „Tévedés!" . ha az egyik fél ellenzi. nem fogadják őket olyan ellenérzésekkel. de gyorsan növekszik . A családban találkozik össze egy sor trend. A férfi is. hanem az együttélés is gyakoribbá vált. ahogyan ma­ gunkról gondolkodunk. Korábban is említettem.

a családon belüli erőszakos cselekmények el­ követői rendszerint férfiak. mert az emberek ma már kevésbé ítélik el a homoszexualitást. amikor a házaspáron és a gyerekeiken kívül más rokonok is élnek a csa­ láddal együtt. 6. amelyek kulcsfon­ tosságúak mind a szociológia. A nukleáris családban egy házaspár (vagy egy egyedülálló szülő) él együtt vér szerinti vagy fogadott gyerekeivel. 5. vagy házasság révén létrejött kapcsolatot je­ lent. hogy az apának a szétköltözést vagy válást követően csak szór­ ványos kapcsolata van gyermekeivel (ha van egyáltalán). Két ember kapcsolatának meghatározó alapja ma már nem a házasság. Elég-e a szerelem ahhoz. a család és a házasság szorosan összekapcsolódó fogalmak. Hogyan jelezheti a válások növekvő aránya. ÖSSZEFOGLALÁS 1. Hanyatlanak-e a családi értékek? Ha igen. A házasság ma már egyik nem esetében sem számít a rendszeres szexuális élet feltételé­ nek. Nagy-Britan­ niában a dél-ázsiai és a karibi fekete származá­ sú családok különböznek az ország jellemző családfajtáitól. hogy gyengül a férfi kenyérkereső szerepe. A házasság és a család igen nagy teherés próbatételeknek van kitéve. A rokonság vagy genetikai. és ugyanígy nem tekinthető a gazdasági tevékenység alapjának sem. hogy gondjainkat nem oldhatjuk meg a múltba révedve. ennélfog­ va a család is a monogámiára épül (amely kul­ turálisan elfogadott szexuális viszony egy nő és egy férfi között).CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK házasság és a család fentiekben is végzett szo­ ciológiai elemzése egyértelműen abba az irány­ ba mutat. Most. Az együttélés (ami­ kor egy pár házasságon kívül él együtt sze­ xuális kapcsolatban) egyre gyakoribb számos ipari országban. amely­ nek feladata a gyerekek felnevelése. 2. Az „apahiány" azt jelenti. 8. 9. Az újraházasodás mostohacsalád kialakulásához vezethet: ebben a családfajtában legalább a felnőttek egyikének előző házasságból vagy kapcsolatból származó gyermekei vannak. Minden családforma egyformán elfogadható a mai társadalmakban? 2. 4. A házas­ ság két. hogy a férfiak másfajta erő­ szakos cselekedetektől sem riadnak vissza. A rokonság. milyen új szerepe lehet a családban? 4. A nyugati társadalmakban a házasság. vagy azzal szoros és folyamatos kapcsolatban állnak. A családi életre korántsem mindig a boldog­ ság és a harmónia a jellemző. Egy-egy homoszexuális párnak sikerült kivívni azt a jogot is. számít ez valamit? . mégis szilárd társadalmi intézmény marad. MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK 1. Sok más kultúrában elfogadják vagy ösztönzik a poligámiát. hogy a társadalmi és a szexuális kap­ csolatok a jövőben is igen sokféle formát öl­ tenek. század folyamán az iparosodott társadal­ mak többségében megingott a hagyományos nukleáris család uralkodó helyzete. A gyerekek szexuális bántalmazói. keretein belül előfordulhat szexuális bántalmazás és erő­ szak is. összebékítsük azzal a szükséglettel. Kiterjesztett családról akkor beszélünk. hogy az egyéni szabadságokat. ami valószínűleg összefügg azzal. A család olyan rokonsági csoport. Ennek eredményeként a né­ pesség egyre nagyobb része él egyszülős ház­ tartásokban. vagyis hogy vala­ kinek egyszerre két vagy több házastársa lehet. Nyilvánvalónak látszik. társadalmilag jóváhagyott szexuális kapcsolatban együtt élő ember viszonya. 3. hogy családnak tekintsék őket. A 20. Az etnikai kisebbségi csoportokban is igencsak sokféle családformát találhatunk. hogy a házastársi kapcsolat jelentősége nemhogy csökkent volna. Igen magasak az újraházasodási arányok. mind az antro­ pológia számára. hanem még erősödött is? 3. hogy másokkal szilárd és tartós kapcsolatokat kell kialakítanunk. A háborút követő években növekedett a válá­ sok aránya. Arra kell törekednünk. Ma már nagyon sokféle családforma létezik. amelyeket többségünk ma nagyra értékel személyes életében. 7. 10. ugyanakkor csökkent az első há­ zasságok száma. A melegeknek és a leszbiku­ soknak szintén egyre több lehetőségük van párként együtt élni. hogy fennmaradjon a család intézménye? 5.

Palgrave. European Research Centre. a családdal és a szegénységgel foglalkozó kutató. Hantrais. C. D. E. org .childpolicyintl. Cross-National Research Group. Demos. . Helen (szerk. Steel. Sage (2. FEJEZET AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK Allan.Ferguson. Loughborough. Gordon . Linda .org. (szerk. Routledge.cps. E.) (2000): Family Business. . Newman. (2001): Families. Domini R.demos.org. Ross (szerk. Lewis. Sage. a vállalkozás. New York.uk Family Research Council http ://w w w.Lohkamp-Himminghofen.civitas . Cheltenham.Kidd.uk Civitas http ://www. . W. (szerk. London. (2001): The Family. Youth and Family Policies http://www. frc.Castellino. E. Palgrave. G. Loughborough University. Garland. amelynek célja a család. Marlene (szerk.Grauerholz.) (1999): Adolescents and Their Families: Structure.org Demos (a társadalmi kirekesztéssel. Hughes. . (2002): Sociology of Families. Centre for Policy Studies (tanácsadó testület. London/New York.7. . L. London. Suva. New York. Richard M.) (2000): Ordering Lives: Family. London. Wilkinson.) (1999): The 'New'Family. kiadás).Smart. az individualiz­ mus és a szabadság erősítése) http://www.co.uk Clearinghouse on International Developments in Child. Households and Society. Function and Parent-Youth Relationship.és tanácsadó csoport) http://www.) (1999): Changing Family Forms. Elgar. Lerner. London.Crow. Law and Policy. B. G. Jane (2001): End of Marriage: Individualism and Intimate Relations. Work and Welfare.

BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG A TEST SZOCIOLÓGIÁJA AZ EGÉSZSÉG ÉS A BETEGSÉG SZOCIOLÓGIÁJA Az orvostudománnyal kapcsolatos szociológiai nézőpontok Orvostudomány és egészség a változó világban Az egészséggel és a betegséggel kapcsolatos szociológiai nézőpontok AZ EGÉSZSÉG TÁRSADALMI ALAPJA Osztály és egészség Nem és egészség Etnikum és egészség Egészség és társadalmi kohézió A FOGYATÉKOSSÁG SZOCIOLÓGIÁJA A fogyatékosság egyéni modellje A fogyatékosság társadalmi modellje Fogyatékosság az Egyesült Királyságban és világszerte Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források .EGÉSZSÉG.

a n o r e x i á b a n s z e n v e d . a m e l y fizikai t ü n e t e k b e n m u t a t k o z i k m e g . az v i s z o n t k a p c s o l ó d i k a vonzó külsőről.m á r k ö v e t e l m é n y . főként a női testről kialakult nézetekhez. k u l t u r á l i s h a t á s o k b e f o l y á s o l j á k ő k e t . az e g é s z s é g r ő l és a b e t e g s é g r ő l is e l m o n d h a t j u k . h o g y b i o l ó ­ giai v a g y fizikai t é n y e z ő k k e l m a g y a r á z h a t ó . Az élelmiszerhiány miatti éhezést okozó tényezőkkel szemben az e m b e r tehetetlen. h o g y a z m á r s z i n t e a z é l e t b e n m a r a d á s h o z s e m elég. A z a n o r e x i a é s m á s táplál­ kozási zavarok n e m azokra jellemzők.éheztették magukat h a l á l r a v a l l á s i o k o k b ó l . vagy c s a k o l y a n k e v e s e t . a k i a világ e g y i k leg­ g a z d a g a b b o r s z á g á b a n él. akit az v i s z a sírba. h o g y a z i l l e t ő n e m e s z i k ele­ get. h a n e m a tehetősebbekre .i l y e n pél­ d á u l az. h o g y b á r t á r s a d a l m a már n e m tud mit kezdeni a sok élelmiszerrel.N é z z é k a z a l á b b i k é t f é n y k é p e t ! M i n d k e t t ő n szin­ te ugyanolyan beesett arcot. H a testi b e t e g s é g . é s n e m t u d u n k róla. csontig soványodott t e s t e t l á t h a t n a k . misztikusok . E két esetben élesen eltérő társadalmi dinami­ káról van szó. h o g y e n n e k a b e t e g s é g n e k v o l n a fizikai oka. akiknek csak kevés é l e l e m jut vagy s e m e n n y i . A p r e m o d e r n társadal­ m a k t ö b b s é g é b e n a telt n ő i a l a k o t i d e a l i z á l t á k . M á s f e l ő l a z a n o r e x i a kü­ lönösebben n e m is kötődik vallási hiedelmek­ h e z .a s é v e k b e n i s azt t e k i n t e t t é k i d e á l i s nő- .i s m e r e t l e n e k az é l e l m i s z e r b e n szűkölködő fejlődő országokban. E u r ó p á b a n m é g a z 1 6 0 0 . B á r a z a n o r e x i a i s o l y a n b e t e g s é g . ő m é g s e m eszik. és i l y e n h e l y z e t b e c s a k a l e g s z e g é n y e b b e k ke­ r ü l h e t n e k .a s é s 1 7 0 0 . A b a l o l d a l i k é p e n l é v ő fiatal af­ rikai l á n y t a z e m é s z t i el. a k k o r azt g o n d o l h a t n á n k . vagyis szegény. A j o b b o l d a l o n l é v ő fiatal n ő b r i t t i n é ­ dzser. A b r i t t i n é d z s e r . m e r t azt m u t a t t a . h o g y t á r s a d a l m i . D e a k á r c s a k e k ö n y v m á s t é m á i r ó l . M e g s z á l l o t t a n egy i d e a l i z á l t k a r c s ú t e s t r e s z e r e t n e szert t e n n i . így a z t á n n e m e s z i k egy falatot s e m . például Szomá­ liában. s z o r o s a n összefügg a f o g y ó k ú r a g o n d o l a t á v a l . h o g y e g y s z e r ű e n n i n c s m i t e n n i e . h o g y a k a r c s ú s á g m á r .pél­ dául szentek. é s e l s ő s o r b a n n ő k n é l fordul e l ő . A TEST SZOCIOLÓGIÁJA A z e m b e r i s é g t ö r t é n e t e s o r á n c s a k k e v e s e n . amelyek a modern társadalomban alaposan megváltoztak. a soványságot pedig egyenesen helytelenítették.

m á r c s a k c s o n t é s bőr. 3 . 4 6 . A M e d s c a p e egyik vizsgálata [General Medicine. h o g y a z i l l e t ő s o k á i g koplal. akkor be kell látnunk.EGÉSZSÉG. és akik vagy e l m e n n e k emiatt orvoshoz. nek. h o g y a k a r c s ú n ő a l a k a kívánatos. h a n e m m i n d e n iparosodott országban. Rubens 1613 táján készült festménye Vénuszt. H a v a l a k i i s m e r i a képeket. A női szépség n y u g a t i k é p e i e l t e r j e d t e k az e g é s z v i l á g o n . amikor az o r s z á g gyors gazdasági fejlődésnek indult és a v i l á g g a z d a s á g r é s z é v é vált. h o g y r e n d s z e r e s e n meg­ tagadja m a g á t ó l a z é t e l t ( F l o u r A d v i s o r y B u r e a u 1 9 9 8 ) . m i t .m e n n y i t e h e t . BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG m i n d e n n a p e s z é b e j u t a fogyókúra. a m e l y a v á l t o z á s o n ment keresztül k o r u n k m o d e r n t á r s a d a l m a i b a n . t e s t e s ) n ő k e t á b r á z o l t a fes­ tő. e g y a z o n s z e m é l y ­ ben m e g t a l á l h a t ó k . M e g i n t c s a k a r r ó l v a n szó. é s örökké elégedetlen a külsejével -. h o g y a n y u g a t i o r s z á g o k b a n a n ő k 0 . E fejezet e g y i k fő t é m á j a az. így h a m a r o s a n m e g i n t lesoványodik.15 m i l l i ó l e h e t a z o k n a k a f é r f i a k n a k és n ő k n e k a s z á m a . é s t í z b ő l egy m e g k é r d e z e t t b e v a l l o t t a . zalék között mozog (ANFED 2 0 0 5 ) . nyilván van testünk. m a j d szándékosan k i h á n y j a a z e g é s z e t . hogy telt i d o m ú (sőt.és n e m c s a k az E g y e s ü l t K i r á l y s á g ­ ban. 3 s z á z a l é k á n á l fordul e l ő a bulimia nervosa. a z t á n e l k e z d r e n ­ geteget e n n i é s p r ó b á l j a h á n y t a t n i m a g á t . h o g y a n hat­ nak ezek a társadalmi tényezők testünkre. Tes- .3 . 39 s z á z a l é k u k azt m o n d t a . Franciaországban ismerték fel ezt a r e n d e l l e n e s s é g e t . m i n t a z o n c s o p o r t o k n o r m á i és é r t é k e i . hogy ma m á r több millió e m b e r küzd táplálkozá­ si z a v a r o k k a l . m é g i s c s a k az e l m ú l t harminc-negyven é v b e n s i k e r ü l t f e l t á r n i a z o k a i t (Brown-Jasper 1993). n e m p u s z t á n v a l a m i fizikai. h o g y v a l a m i . a m e l y e k e t a k k o r i b a n festettek. 2 szá­ i s m e r t t e r ü l e t k u t a t ó i azt vizsgálják. akinek „megvolt m i n d e n e " . A hasonló zavarokban szenvedőket segítő Eating Disorders Association becslése szerint az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n ö s s z e s e n 1.a z i l l e t ő n e m tudja. a m e l y e k n e k a tagjai v a g y u n k . A z a n o r e x i a é s a bulimia g y a k r a n együtt jár. de c s a k m o s t a n á b a n v á l t á l t a l á n o s ideállá a n ő k k ö r é b e n .ez nagyjából megegyezik az amerikai aránnyal. t á r s a d a l m o n k í v ü l l é t e z ő dolog.n e m c s a k az euró­ pai és amerikai nőkre jellemzők. sokakat foglalkoztató kérdés. s z á z a d végi k ö z é p o s z t á l y e g y e s c s o p o r t ­ jaitól ered az az e l k é p z e l é s . az valójában közös gond. A testszociológiaként míg a n e m n y u g a t i o r s z á g o k b a n a r á n y u k 0 . a szerelem és szépség istennőjét ábrázolja. M a a z a n o r e x i a a fia­ tal j a p á n n ő k k ö z e l 1 s z á z a l é k á r a j e l l e m z ő . társadalmi interakciós képessé­ günkre gyakorolt hatását. h o g y megtartsa n o r m á l i s s ú l y á t .és velük együtt a hozzájuk k a p c s o l ó d ó betegségek is. Az anorexia és más táplálkozási zavarok m á r igencsak i s m e r t b e t e g s é g f a j t á k a m o d e r n társa­ dalmakban. A k ó r o s k a r c s ú s á g r a t ö r e k v é s . K í n a . h o g y a test egyre i n k á b b e l v á l i k a „ t e r m é s z e t t ő l " : a m i n k e t körül­ v e v ő k ö r n y e z e t t ő l é s saját b i o r i t m u s u n k t ó l . a m i e l s ő p i l l a n t á s r a c s u p á n s z e m é l y e s g o n d n a k lát­ s z i k . A z ó t a egyre g y a k o r i b b á vált a fiatal n ő k k ö r é b e n . A z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n 1 8 .a s é v e k b e n számoltak be táplálkozási zavarokról.7 . a F ü l ö p ­ s z i g e t e k .2 4 é v e s nők k ö r é b e n végzett f e l m é r é s r á m u t a t o t t . vagy n e m . A táplálkozási zavarok elképesztő sebességgel terjednek. P é l d á u l J a p á n b a n e l ő s z ö r a z 1 9 6 0 . Az 1980-as és 1990-es években Hongkongban és S z i n g a p ú r b a n . h o g y a válaszadóknak m i n d ö s s z e e g y n e g y e d e v o l t elége­ dett a súlyával. T e s t ü n k r e t á r s a d a l m i t a p a s z t a l a t a i n k é p p ­ úgy e r ő s e n h a t n a k . I n d i a é s P a k i s z t á n v á r o s a i b a n d e r ü l t ki.a k á r c s a k a b u l i m i a . de ez a test n e m c s a k úgy m i n d e n t ő l függetlenül van. 2004) fel­ tárta. L e h e t . Először 1874-ben. Em­ berek vagyunk. t ö b b n y i r e g a z d a g n ő k i l y e n p r o b ­ l é m á k k a l k ü s z k ö d n e k (Efron 1 9 9 7 ) . b i z o n y á r a é s z r e v e t t e . v a l a m i n t Tajvan. a k i k e t ilyen zavarok gyötörnek. amikor valaki e l ő b b d e g e s z r e z a b á l j a m a g á t . h o g y h o g y a fiatal. Ha az a n o r e x i a é l e t v e s z é l y e s f o r m á i n k í v ü l a z z a l i s szá­ molunk. hogy egyesek már csak a fogyókúrának és a „testépítésnek" élnek. a m i jól mutatja a társadalmi tényezők egészségünkre. Tehát az a n o r e x i a g y ö k e r e i t a n ő i t e s t r ő l ki­ alakított k é p b e n k e l l k e r e s n i . A 1 9 .és az a b b ó l e r e d ő táplálkozási zavarok . p é l d á u l Rubens k é p e i t (lásd f e n t ) .

A nyugati társadalmakban zavarok és az között előtérbe kerülő táplálkozási élelmiszer-termelés összefüggés globalizálódása közvetlen m u t a t h a t ó ki. hogy testünket meghatá­ r o z o t t m ó d o n á t a l a k í t s u k . A z 1 9 5 0 . különböző világtájakról származó élelmiszert kaphatunk. FEJEZET t ü n k n e m szabadulhat a t u d o m á n y és a techno­ lógia hatásától. h o g y a t e s t egyre i n k á b b o l y a s v a l a m i . A „ t e c h n o l ó g i a " szót itt n e m a l e g s z ű k e b b ér­ telmében használom. Alapvetően olyan materiá­ lis t e c h n i k á k a t j e l e n t . a v i l á g e g y i k fe­ l é r ő l a m á s i k r a s z á l l í t a n i . a m i t n e m e l f o g a d u n k . a k i k n e k t e l i k r á Az Egyesült Királyság és más gazdag országok szinte minden nagyobb élelmiszerüzletében ma már elképesztően sok­ féle. u g y a n a k k o r h e v e s t á r s a d a l m i v i t á k a t i s gerjeszt. A fejezet k é s ő b b i r é s z é b e n egy i l y e n vitát vizs­ g á l u n k m e g . a m e l y a r r ó l folyik. é s f ő k é n t a fogyatékosság fogalmának társadalmi-kulturá­ lis k i a l a k í t á s á v a l f o g l a l k o z u n k . amellyel testünk működését irányítjuk. T á r s a d a l m i t e c h n o l ó g i a bár­ mely rendszeres beavatkozás. a m e l y a n o r e x i á h o z v e z e t h e t .például a z u l t r a h a n g o s vizsgálat. akár f o g y ó k ú r á s m ó d s z e r e k r ő l v a n szó. akár alakformáló gépekről. a m i ú j k é r d é ­ s e k e t v e t fel. így az élel­ m i s z e r t s o k á i g l e h e t e t t t á r o l n i . Ezért e fejezet m á s i k fő témája a t á r s a d a l m i v á l t o z á s t e s t r e g y a k o r o l t h a t á s a . a m i t M i c h e l F o u c a u l t ( 1 9 8 8 ) a testre ható „társadalmi tech­ n o l ó g i á k n a k " n e v e z . Azután megvizsgáljuk az egészség tágabb t á r s a d a l m i d i m e n z i ó i t . D e a z z a l i s s z á m o l n u n k kell. . V e g y ü k p é l d á u l a z egyre elfogadot­ tabb plasztikai sebészetet: új lehetőségeket kínál. miért oly gyakoriak a táplálkozási zavarok manapság.e s é v e k óta a b e v á s á r l ó k ö z p o n t o k b a n m i n d e n v i l á g r é s z éte­ leit m e g v e h e t j ü k ( m á r m i n t a z o k . Tu­ lajdonképpen az anorexia is bizonyos társadalmi változásokat tükröz. A következő részekben először elemezzük majd a ma m á r oly gyakori táplálkozási zavaro­ kat. többek között a globalizáció hatását. ha visszagondo­ lunk a kötet korábbi részeiben elemzett társadal­ mi változásokra. E z e n azt érti.8. M a j d f i g y e l m ü n k e t a fo­ g y a t é k o s s á g s z o c i o l ó g i á j a felé fordítjuk. m i n t a m i l y e n e k e t a m o ­ dern orvostudományban alkalmaznak . a m e l l y e l a z o r v o s figye­ l e m m e l kísérheti a magzat fejlődését a születés előtt. AZ EGÉSZSÉG ES A BETEGSÉG SZOCIOLÓGIÁJA Csak akkor érthetjük meg. Ú j h ű t é s i m ó d o k a t t a l á l t a k fel é s m e g k e z d ő d ö t t a k o n t é n e r e s s z á l l í t á s . h a n e m „ k r e á l u n k " .e a p l a s z t i k a i s e b é s z e t az a r c t o r z u l á s m i a t t a „nor­ málisoktól" különböző embereken. h o g y s e g í t h e t . E r r e p é l d a a fogyókú­ ra.

és az szakorvostól szakorvosig megszorítások sebészi járulnak m é g az orvosságok káros mellékhatásai indokolatlan beavatkozás ti a g g o d a l m a k is . dözgetés. hogy e l e s e t t s é g e valamilyen vírus­ fertőzés u t ó h a t á s a lehet. BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG Példa a szociológiai képzelőerő bevetésére: alternatív gyógyítá Jan M a s o n fiatalabb korában majd kicsattant az e g é s z s é g t ő l .a „hivatalos" egész­ átfedő e g é s z s é g m e g ő r z ő . (Idézi Sharma 1 9 9 2 . például a h o m e o p á t i a mindenestül elutasítja az o r v o s t u d o m á n y t ) . Jan keresett egy rokonszenves gondolkodású t e r m é s z e t g y ó g y á s z t . Becslések szerint minden negyedik brit j á r t m á r ilyen alternatív módszere­ ket alkalmazó orvosnál.EGÉSZSÉG. fal­ labdáztam. Az alternatív m ó d s z e r e k e t alkalmazó orvosok s z á m a egyre nő. Van. a reflexológiától a kiropraktikai kezelésig. Ez m e n t fél évig. amelyeket azok választanak. és azt javasolta neki. f u t o t t a m . hogy egyre t ö b b e m b e r választ az egész­ ségügyi rendszer helyett olyan „tudományta­ lan" g y ó g y m ó d o k a t . akárcsak az a l k a l m a z h a t ó gyógyító eljárások szá­ ma. Az i p a r o s o d o t t o r s z á g o k é p í t e t t é k fel a világ legfejlettebb. szűnni n e m aka­ ró kínjait. Egy rádióműsor hallatán sejteni kezdte. o. ho­ meopátiás s z e m l é l e t e t követve felméri az e g é s z test állapotát. Általában a fiatal vagy középkorú.m o s t pedig mindez egy­ szerre elillant. forrásokban bővelkedő egészség­ ügyi létesítményeit. részben módra s z a p o r o d n a k az alternatív . . akik maguk szeretnék megtalálni a legjobb gyógymódot és megkér­ dőjelezik a biomedicinális egészségmodellt.m i n d k e t t ő gyakran előfordul a m o d e r n egészségügyi rendszerekben. hogy közülük n e m mindenki fordít h á t a t telje­ sen a konvencionális g y ó g y á s z a t n a k az alternatív gyógyító eljárások kedvéért (bár egyes alternatív szemléletek. Ehhez miat­ hosszú várólisták. amelynek tagjai n e m konvencionális gyógymódokkal igyekeznek megőrizni egészsé­ güket. 3 7 . h a n e m inkább komple­ menter gyógyászatnak nevezik a nem konvencio­ nális eljárásokat (Saks 1 9 9 2 ) . Tovább b e t e g e s ­ kedtem. bár elismerte: az bizony „stresszeli". mert n e m tetszik nekik az orvos és a b e t e g kiegyenlítetlen hatalmi viszonya. majd e g é s z e n kis anyagmennyisé­ gekkel. De amikor kezdte holtfáradtnak. Ő a z o n b a n tudta. el­ e s e t t n e k érezni m a g á t . Egy barátja t a n á c s á r a természetgyógyászhoz fordult. Azután elkezdte m o n d o g a t n i . Egyesek főként azért fordulnak az alternatív gyógyászat Az akupunktúra is egyike a komplementer gyógyászat sok ágának.e gyógymód arra a feltevésre épül. Minden l e h e t s é g e s vizsgálatot elvégeztek. amitől szörnyű szájpenész tört ki rajtam. . rájött. Akkor mégis mi lehet az oka annak. hogy a „passzív p á c i e n s " szerepe n e m biztosít számuk- . A házi­ orvosom mirigylázra g y a n a k o d o t t .) Jan orvosa m e g á l l a p í t o t t a . hogy n e m tudják diagnosztizálni a baját. J á r t a m t ö b b orvosnál is. hogy háziorvosa nem nyújthat számára enyhülést: Azelőtt nagyon jó e r ő b e n voltam: úsztam. és n e m is c s a l ó d o t t a kezelésben (Sharma 1 9 9 2 ) . hogy a nyugtatók n e m használnának. hogy a b e t e g s é g tünetei a t e s t öngyógyító f o l y a m a t á n a k részét al­ kotják. A m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n g o m b a ségügyi rendszert kiegészítő. miért. hogy p á c i e n s e a stressz hatásaitól szenved. aki szerint a konvencionális gyógyászat hagy m a g a után kívánnivalót vagy n e m tudja enyhíteni a stressz és a s z o r o n g á s tartós. felé. aki alternatív. Már nagyon rossz bőr­ ben voltam. hogy próbálkozzon antidepresszánsokkal. Az elmúlt évtizedben sok i p a r o s o d o t t tár­ s a d a l o m b a n f e l t á m a d t az érdeklődés az alter­ natív g y ó g y í t á s l e h e t ő s é g e iránt. mint az a r o m a t e r á p i a vagy a h i p n o t e r á p i a ? Először is hangsúlyoznunk kell. Úgy érzik. és antibio­ tikumot írt fel. „ h a s o n l ó t a hasonlóval" elven kezeli . Ezért egyes t u d ó s o k n e m alternatív. M á s o k azzal e l é g e d e t l e n e k . középosztálybeli nők fordulnak az al­ ternatív g y ó g y m ó d o k felé. Egy-egy e m b e r t ö b b okból is igénybe veheti va­ lamelyik alternatív gyógyító szolgálatait. mi lehet e z . a h o g y a n a modern egészségügyi pénzügyi rendszerek működnek: kül­ stb. hogy ő s e m tudja.g y ó g y í t ó eljárások a gyógynö­ vénykúrától az akupunktúráig. és m é g mindig n e m t u d t á k m e g m o n ­ dani. mi b a j o m . Sokan a két meg­ közelítés k ü l ö n b ö z ő e l e m e i t ötvözik. Ma már J a n is a b b a az egyre n é p e s e b b csoport­ ba tartozik. de senki nem tudta m e g m o n d a n i .

h o g y é p p a m o d e r n i t á s e követ.különféle forrásokból . m i n t s z á z é v v e l ezelőtt . amelyek alapján meghozhatjuk életünk f o n t o s a b b dönté­ seit. kezményeivel n e m tud mit kezdeni a konven­ I I I A sors iróniája. akkor a v á l a s z . Bár n e m valószínű. a szorongás. A táplálkozási zavarok részben ezekből a lehe­ tőségekből erednek.I kodásmódjától? gázhatunk) és megválogathatjuk az ételeinket. Ők úgy vélik. h a n e m igyekszünk bele­ szólni a nekünk nyújtott ellátásba és kezelésbe is.j res megoldást.részben azért.) az alternatív gyógyászat gondol.I k é p e s s é g é t leginkább r o n t ó b e t e g s é g a világon. hogy sok olyan állapot és b e t e g s é g .tevékenyen alakíthatják. Úgy tűnik. hogy „Ki v a g y o k é n ? " é s „Ki s z e r e t n é k l e n n i ? " . s z á m o s jel m u t a t arra.208 8. hogy szerepe t o v á b b nő. a fáradtság és a krónikus fájdalom I (amelyet ízületi gyulladás. D e a férfiak n e m k ü s z k ö d n e k a n o r e x i á v a l vagy bulimiával olyan gyakran. hogy v é k o n y l e g y e n .I berek e g é s z s é g é b e n n a g y o b b t ö r é s e k e t okoznak. A z e l m ú l t n a g y j á b ó l egy é v t i z e d b e n a z E g y e ­ sült K i r á l y s á g é s m á s fejlett o r s z á g o k l a k ó i el­ kezdtek többet törődni az étrendjükkel.m á s szóval étrendet kell összeállítanunk. f ő k é n t a fiatal n ő k e t sújtják l e g i n k á b b a t á p l á l k o z á s i z a v a r o k ? E l ő s z ö r i s r á k e l l m u t a t n u n k . m i n t a n ő k eseté­ b e n . h o g y a koleszterinszintnek szerepe lehet a szívbetegség kialakulásában.I szervezetének (WHO) előrejelzése szerint húsz I éven belül a depresszió lesz az e m b e r cselekvő. a tanu­ lóköröket és az önálló tájékozódást segítő köny­ vek. rák vagy más b e t e g s é g I okozhat) mind egyre gyakoribbak az iparosodott I t á r s a d a l m a k b a n . Miért e r ő s ö d t e k m e g ennyire az alternatív gyó­ gyászat különböző formái. hogy az I alternatív gyógyítás teljesen felváltaná a „hivatalos" egészségügyi ellátást. de közrejátszanak b e n n ü k a h e l y z e t o k o z t a s t r e s s z é s f e s z ü l t s é g e k is. milyen orvosokat keresünk fel. hogy amikor az amerikai serdülő lányok m a n a p s á g f e l t e s z i k m a g u k n a k a k é r d é s e k e t . h o g y m i n d e n k i él-hal azért. m a g á n a k a m o d e r n kornak a ter. Egy élelmiszerekben bővelkedő t á r s a d a l o m b a n l e h e t ő s é g ü n k n y í l i k t e s t ü n k meg­ tervezésére: egészséges életet é l h e t ü n k (például k o c o g h a t u n k . m i n t régen. amely rendszerint kü­ lön kezeli az e l m é t és a t e s t e t . J o a n J a c o b s B r u m b e r g ( 1 9 9 7 ) a z e l m ú l t két é v s z á z a d b a n írt l á n y n a p l ó k a t v i z s g á l v a megálla­ pította. hogy a konvencionális gyógyászat gyakorlatában sok­ szor nem veszik figyelembe az egészség és a be­ t e g s é g szellemi-lelki dimenzióit. B r u m b e r g s z e r i n t e n n i .1 ségmodell alapjául szolgáló feltevések (lásd a 1 2 1 1 . a h o l az „ é t r e n d " a r e n d s z e r e s e n fogyasztott éte­ leket jelenti. Étrendünk összeállításához el kell döntenünk. m e g f o n t o l a n d ó kérdést vet fel a szocio­ lógus számára. Az alternatív gyógyászat térnyerése számos érdekes. A szociológus érdeklődésére az a kérdés is szá­ m o t tarthat. amely. figyelembe véve a sokféle új e g é s z s é g ü g y i i n f o r m á c i ó t . Ez n e m azt j e l e n t i . m e r t a s z é l e s k ö r b e n elfogadott t á r s a d a l m i n o r m á k szerint inkább a n ő k n é l fontos a vonzó k ü l s ő . Bár ezek az állapotok r é g e b b e n I is léteztek. Miben különböznek a biomedicinális egész. Végül van. ak­ tív szerepet vállal e g é s z s é g e és jólléte megőrzé­ s é b e n . úgy tűnik.I méke. Ma már az e m b e r e k j o b b a n tudják irányítani életüket. Ezek n e m c s a k „szezonálisan" kapha­ tók.I cionális gyógyászat. nem kell kizárólag m á s o k utasításai­ ra vagy véleményére hagyatkozniuk. h o g y t á p l á l k o z á s i zavarok­ b a n s z e n v e d ő k n e m m i n d n ő k : n a g y j á b ó l 1 0 szá­ z a l é k u k férfi ( E a t i n g D i s o r d e r s A s s o c i a t i o n 2 0 0 0 ) . hogyan változik az egészség és a b e t e g s é g jellege a késő modern korszakban. k e r é k p á r o z h a t u n k . hogy ma már a l e g t ö b b e n I n e m a nátha. Az ENSZ Egészségügyi Világ. FEJEZET •MMHHMHMMMMnMHMMMMMIHMMHIMI^ ra megfelelő kezelést és gyógyítást.egyre t ö b b információhoz juthatunk.vagyis ma m á r a n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n é l ő k többsége). Ekképp az alternatív gyógyászat e r ő s ö d é s e össze­ függ az öngyógyító mozgalom térhódításával. I mint k o r á b b a n bármikor. Az álmatlanság. r é s z b e n p e d i g azért. Ez alól az egészségügyi ellátás sem kivétel: az egyén egyre inkább „egészségvevővé" válik. a stressz.p é l d á u l azt. m i n t a n ő k . Nemcsak arról hozhatunk döntést. ú s z h a t u n k . Mindenekelőtt lenyűgözően hű képet ad a modern társadalmakban zajló átalaku­ lásokról. amelynek részei a t á m o g a t ó csoportok. minden ható. h o g y m i t a k a r u n k re egy-egy e m b e r az alternatív gyógyításban ke. az em. a m e l y e ­ ket a t u d o m á n y z ú d í t r á n k . mint korábban bármikor .I mérésekből kiderült. M a n a p s á g már . a depresszió. hogy ma t ö b b bajt. mit akarunk enni.á l t a l á b a n a t e s t k ö r ü l forog. h a n e m a stressz miatt hiányoznak I a munkahelyükről. jó- . h o g y h a élelmiszer többé-kevésbé m i n d i g kap­ a k k o r választanunk kell. gyógymódjai az I utóbbi években? 2.s o k k a l i n k á b b .2 1 4 . o. m e r t a z i d e á l i s testről m á s k é p a l a k u l t ki a férfiak. I n k á b b a r r ó l v a n szó. Nemrégiben készült fel. De v a j o n m i é r t a n ő k e t . t KÉRDÉSEK 1. h a n e m t ö b b n y i r e á l l a n d ó a n el­ érhetők. aki vallási vagy filozófiai okokból ellenzi a kon­ vencionális gyógyászatot.

fejezetben. fizikai é s m á g i k u s g y ó g y m ó d o k a t e g y a r á n t a l k a l m a z ó gyógyítók. p o z i t í v l e h e t ő s é g e k e t és új f é l e l m e k e t . amely úgy foglalkozott v o l n a egészségükkel. h i s z e n l a k o s a i j ó l l é t e m e g h a t á r o z t a a n e m z e t t e r m e l é k e n y s é g é t . M i n d i g vol­ t a k s z a k o s o d o t t . h o g y m i l y e n ­ nek látják m á s o k . és e h a g y o m á n y o s kezelési rendszerek közül sok ma is tovább él a világ k ü l ö n b ö z ő n e m n y u g a t i k u l t ú r á i b a n : i g e n n a g y s z á m b a n a f e n t e m l í t e t t a l t e r n a t í v gyógyá­ szat kategóriájába tartoznak. m e r t a n e m z e t i va­ gyon és hatalom lehető legnagyobbra növelésé­ n e k egyik eszköze. n e m t ö k é l e t e s . a m i t m e g e v e t t . a m e l y m á r n e m p u s z t á n a z a d o t t föld n é p é n e k . Ettől kezdve az emberi populációt erőforrásnak tekintették. Az orvostudományról kialakult. az n a g y r é s z t a n y u g a t i t á r s a d a l o m el­ múlt h á r o m s z á z é v e s f e j l ő d é s e s o r á n a l a k u l t ki. M á r említettem. kezelési és gyógyító eljárásokhoz folyamodtak. V é g ü l m e g á l l a p í t j a . s z o r o n g a m i a t t . Az e g é s z s é g és a b e t e g s é g e felfo­ g á s a a m o d e r n t á r s a d a l m a k k i a l a k u l á s á v a l pár­ h u z a m o s a n s z ü l e t e t t . A betegségeket gyakran mágikus vagy vallási keretek között é r t e l m e z t é k és a gonosz szellemek vagy a „bűn" j e l e n l é t é n e k tulajdoní­ t o t t á k . d e m é g m i n d i g i n k á b b k ü l s e j ü k . m i n t k o r á b b a n b á r m i k o r . Mielőtt alaposabban ismertetném a biomediciná­ lis e g é s z s é g m o d e l l t . amelyek nemzedékről nemzedékre hagyomá­ nyozódtak. Az orvostudománnyal kapcsolatos szociológiai nézőpontok A biomedicinális egészségmodell előtérbe kerülése Mint oly sok. h o g y a n ő k s o k k a l n a g y o b b szerepet k a p n a k a t á g a b b t á r s a d a l o m b a n . a m i t a s z o c i o l ó g u s o k a t e r m é s z e t t á r s a d a l ­ m a s í t á s á n a k n e v e z n e k . A p a r a s z t o k és az á t l a g o s v á r o s l a k ó k szá­ mára n e m létezett olyan külső hatalom. hogy a k o r á b b a n „ t e r m é s z e t e s n e k " . amelyet folyamatosan figyelni és s z a b á l y o z n i k e l l . h a n e m egy k ö z ­ ponti h a t a l o m kormányzása alá tartozó népesség­ nek számított. a k k o r m é g az is m e g t ö r t é n h e t . a k ö t e t e m b e n k ö r ü l j á r t f o g a l o m . f e l v á z o l o m . A meghatározott területű államok születése megváltoztatta a helyi népes­ séggel k a p c s o l a t o s a t t i t ű d ö k e t . é s l a s s a n m á r c s a k a t e s t é v e l tud foglalkozni. E z e k a j e l e n s é g e k is b e l e t a r t o z n a k abba. A nemzetállam kialakulása és az iparosítás nemzet­ Közegészségügy A p r e m o d e m k u l t ú r á k b a n a c s a l á d volt a fő in­ tézmény. Az á l l a m n a k i m m á r jelentős érdeke fűződött ahhoz. Nagyobb jelentőséget nyert . A z a n o r e x i a é s m á s t á p l á l k o z á s i z a v a r o k i s azt a helyzetet t ü k r ö z i k . sőt e t á r s a d a l m a k e g y i k fő jellemzőjének tekinthető. h o g y n e m e l f o g a d h a ­ tó.m á s t t e k i n t e n e k egész­ kultúrának megvannak a m a g a f o g a l m a i a t e s t i e g é s z s é g r ő l é s betegségről. a m i e g y a r á n t te­ remt új. A n ő úgy érzi. Az egész­ ség m e g ő r z é s e n e m k ö z f e l a d a t n a k . h a n e m m a ­ gánügynek számított. E k k o r m á r m e g s z á l l o t t a n törek­ szik az i d e á l i s k a r c s ú s á g r a . azonban óriási változásokat idézett e l ő e b b e n a helyzetben. o l d a l o n ) . h o g y a test ma olyan fontos s z e r e p e t t ö l t b e a z a m e r i k a i l á n y o k énképében. Ez a k i f e j e z é s arra utal. A t á p l á l k o z á s i zavarok a testtel kapcsolatos szégyenérzetben gyökereznek. m i l y e n t á r s a d a l ­ m i . d e a m i t m i o r v o s t u d o m á n y k é n t ismerünk. A különböző k u l t ú r á k m á s t . m i n t ered­ m é n y e i k s z e r i n t í t é l i k m e g őket. De a t e c h n o l ó g i a hatása m i n d i g t á r s a d a l m i t é n y e z ő k t ő l függ. a m e l y szembeszállt a betegséggel vagy g o n d o s k o d o t t g y e n g é l k e d ő v é n e i r ő l . M a sokkal n a g y o b b a u t o n ó m i á v a l b í r u n k a t e s t ü n k felett. H a e z t a szokás n e m töri m e g s e m m i ( p é l d á u l h a t á s o s lehet a p s z i c h o t e r á p i a v a g y az o r v o s i k e z e l é s egyegy formája). hogy a t u d o m á n y és a t e c h n o l ó g i a ma m á r é l e t m ó ­ dunkra h a t : a k a l ó r i a s z á m l á l á s c s a k a t e c h n o l ó ­ gia fejlődésével v á l t l e h e t ő v é . hogy népessége egészsé­ ges l e g y e n . j ó l é t é t . Kialakulása szorosan összekapcsolódott a t u d o m á n y és az ész tradicio­ n á l i s v a g y v a l l á s i a l a p ú v i l á g m a g y a r á z a t o k felett aratott diadalával (lásd a w e b e r i racionalizálód á s r ó l s z ó l ó r é s z t az 1. értelmű Minden kifejezés. r á s z o k h a t arra.EGÉSZSÉG. m i n t ré­ gen. a 3 5 . k a t o n a i erejét és növekedési ütemét. uralkodó nyu­ gati e l k é p z e l é s e k k ö z e l k é t s z á z é v e a b i o l ó g i a i orvosi vagy biomedicinális egészségmodellben f e j e z ő d n e k ki. hogy szinte c s a k ezzel foglalkoznak. vagy k i h á n y j a . A táplálkozási zavarok terjedése mutatja. m i n t a m a i á l l a m o k és egészségügyi rendszerek. h o g y a beteg végül h a l á l r a é h e z t e t i m a g á t . BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG a „kereskedelmi érdekcsoportok" egyre i n k á b b kihasználják a fiatal l á n y o k t e s t t e l k a p c s o l a t o s szorongását. t e r m é s z e t t ő l fogva a d o t t n a k s z á m í t ó j e l e n s é g e k m á r a t á r s a d a l ­ m i jellegűvé v á l t a k : saját t á r s a d a l m i d ö n t é s e i n k ­ től függenek.t ö r t é n e t i k o n t e x t u s b a n a l a k u l t ki ez a m o d e l l . problémákat. hogy a tradicionális társadal­ m a k tagjai n a g y r é s z t o l y a n n é p i o r v o s s á g o k h o z . az „egészség" és a „ b e t e g s é g " is k u l t u r á l i s a n és tár­ sadalmilag m e g h a t á r o z o t t ségesnek és normálisnak. h o g y vagy e g y á l t a l á n n e m eszik. Ha egyszer k é n y s z e r e s s é v á l i k a k o p l a l á s és a testmozgás.a t e s t s ú l y „ l e a d á s a " lesz a k u l c s t ö k é l e t e s v i l á g a m e g t e r e m t é s é h e z .

u g y a n a k k o r n é h a f e n y e g e t t e is e n é p e s s é g e g é s z s é g é t és j ó l l é t é t . „Szexualitás akkor és társa­ fejezetet). h o g y fel­ j e g y e z z é k és f o l y a m a t o s a n n y i l v á n t a r t s á k a n é ­ pességben bekövetkező változásokat.8. A n e m i é r i n t k e z é s l e h e t ő s é g e t a d o t t arra. M e g b é l y e g e z t é k é s el­ ítélték a n e m i perverzió. a gyakori betegségeket és halálokokat stb.h á l ó z a t o t . A z á l l a m folya­ m a t o s a n f e l ü g y e l e t e t g y a k o r o l t a s z e x u a l i t á s felett . n ö v e k e d j e n . a fogamzásgátlásról és az a b o r t u s z o k r ó l . h o g y a d a t o k a t gyűjtött a h á z a s ­ A közegészségügy fogalma bontakozni.r é s z b e n azáltal. FEJEZET a demográfia tudománya: nagyságának. a népességcsoportok és dinamikájának ságról.. S z e r i n t e a s z e x u a l i t á s és a s z e x u á l i s v i s e l k e d é s k ö z p o n t i jelentőséggel bírt e b b e n a folyamatban.a „társadalom testéből" . Az á l l a m kezdett felelősséget vállalni a népes­ ség é l e t f e l t é t e l e i n e k j a v í t á s á é r t . az öngyilkosságok arányát. Minden­ féle s t a t i s z t i k a i a d a t o t g y ű j t ö t t e k é s s z á m í t o t t a k : a s z ü l e t é s e k és a h a l á l o z á s o k a r á n y á t . például a homoszexualitást. B e v e z e t t é k a n é p s z á m l á l á s t . és a l a k á s k ö r ü l m é n y e k r e is figyelmet fordítottak. A n e m r e p r o d u k c i ó t s z o l g á l ó s z e x u a l i t á s t elfojtand ó n a k . az á t l a g o s h á z a s s á g k ö t é s i é s g y e r m e k v á l l a l á s i életkort.a patológia vizsgálati körébe tartozó „kóros jelenségeket". hogy erős közösségi n o r m á k a t igyekeztek kialakítani a n e m i erkölcsről és az elfogadható s z e x u á l i s t e v é k e n y s é g r ő l . h o g y a n ala­ kult ki a m o d e r n o r v o s t u d o m á n y . A t e m e t k e z é s i e l j á r á s o k a t is e l l e n ő r i z t é k . h o g y a n é p e s ­ ség s z a p o r o d j o n . k e z d e t t ki­ összetételének v i z s g á l a t a . m e r t s e g í t e t t m e g é r t e n i . a s z e x u á l i s v i s e l k e d é s r ő l . amikor megkísérelték kiirtani a né­ pességből . A n é p f o k o z a t o s a n ki- A biomedicinális egészségmodellben a páciens csak egy „beteg test" az orvos számára. Michel Foucault-nak s z ö n h e t ü n k . a m a s z t u r b á c i ó t és a házasságon kívüli szexuális kapcsolatokat dalmi (1926-1984) s o k a t kö­ nem" (lásd című a 12. . k i k ö v e z t é k az u t a k a t . A b e t e g s é g e k el­ leni védekezés során kiépítették a csatorna. f é k e z e n d ő n e k t e k i n t e t t é k .és v í z v e z e t é k . a várható élettartamot. a t ö r v é n y e s és törvénytelen kapcsolatokról. hogy meggyőződjenek róla: ezek s e m veszélyez­ t e t i k a l a k o s s á g e g é s z s é g é t . „eltévelyedés" külön­ b ö z ő változatait. Ez a m e g f i g y e l é s e g y ü t t járt azzal.f e l h í v t a a fi­ g y e l m e t arra. F o ­ kozatosan bevezettek vágóhidakra és élelmiszer­ feldolgozó létesítményekre vonatkozó szabályza­ tokat. h o g y a z á l l a m e l l e n ő r z é s e a l á v o n j a : s z a b á l y o z z a é s felügyeli a t e s t e t ( 2 0 0 0 ) . a táplálkozási szokásokat.

1. h o g y e l s z i g e t e l i k és ke­ zelik a b e t e g s é g o k á t . gyógyszereket és se­ bészetet hasznosító kezelési eljárások sem. a k i a b e t e g s é g e t k e z e l n i h i v a t o t t . A b e t e g s é g e t objektív m ó d o n . A z 1 8 0 0 .1. beteg test. csak ő nyújthat hatásos kezelést a betegséggel szemben. a k i k s i k e r r e l e l v é g e z t é k a sokéves képzést. isko­ la és k ó r h á z ) s z ü l e t e t t . d o l o g h á z . amelyben a súlyos betegségek kezelhetők. A z orvostudomány ettől kezdve a reform eszköze. n e m k e l l m á s té­ nyezőket f i g y e l e m b e v e n n i . Nem a szakorvos az egészséggel és betegséggel kapcsolatos ismeretek egyetlen forrása: az alternatív tudásformák egyenértékűek vele. Az e l s ő az. Először is e g y e s t u d ó s o k azt á l l í t o t t á k . hanem társadalmilag kialakított fogalom. A kórház képviseli a megfelelő környezetet. A harmadik feltevés szerint a szakorvos az e g y e t l e n . a z e m b e r e k j o b b e g é s z s é g i álla­ p o t a s o k k a l i n k á b b t á r s a d a l m i é s k ö r n y e z e t i vál­ t o z á s o k n a k t u l a j d o n í t h a t ó . A t e s t i és l e l k i b e t e g s é g e k kezelésének elfogadott módja a k é p z e t t „szak­ emberek" v é g e z t e f o r m á l i s o r v o s i e l l á t á s l e t t . A s z a k e m b e r „orvosi s z e m m e l " látja. a z o n o s í t h a t ó „ t ü n e t e k " s z e r i n t kezdték m e g h a t á r o z n i . A gyógyszerek. N i n c s b e n n e helye autodidakta gyógyítónak vagy „ n e m t u d o m á n y o s " eljárások­ nak. A h a n g s ú l y n e m az e g y é n j ó l l é t é n . h o g y á l t a l á b a n „túl­ értékelt" a tudományos gyógyítás eredményes­ sége. A beteg aktív.EGÉSZSÉG. I v a n I l l i c h ( 1 9 7 5 ) . A m o ­ dern e g é s z s é g ü g y i r e n d s z e r e k k i a l a k u l á s á n a k f ő jellemzője. H i á b a tett s z e r t n a g y p r e s z t í z s r e a m o d e r n o r v o s t u d o m á n y . Nem a kórház az egyetlen gyógyításra alkalmas hely. táblázat A biomedicinális modellhez kapcsolódó feltevések és bírálatok Feltevések A betegség az emberi test „meghibásodása". A biomedicinális modell bírálatai Az elmúlt évtizedekben a betegség b i o m e d i c i ­ nális modelljét egyre több kritika érte.a b ű n ö z é s t ő l a homoszexualitáson át az elmebetegségig. h o g y a b e t e g s é g e t az emberi testen belül kialakult rendellenesség­ nek tekintik. főként a cse­ c s e m ő h a l a n d ó s á g és a g y e r m e k h a l á l o z á s i a r á n y leszorításában ( M c K e o w n 1 9 7 9 ) . A „szaktudás" birtokosa a szakorvos. a z o ­ nosítható á g e n s áll. A b i o m e d i c i n á l i s e g é s z s é g m o d e l l h á r o m fő fel­ tevésen n y u g s z i k . é r t é k m e n t e s e n vosi s z a k m a m i n t testület á l t a l á n o s a n elfogadott e t i k a i k ó d e x s z e r i n t m ű k ö d i k . amelyet egy konkrét biológiai ágens okoz. h o g y a t u d o m á n y t a l k a l m a z t á k az or­ vosi d i a g n ó z i s b a n és a g y ó g y í t á s b a n . ahol az orvosi tech­ nológia koncentrálódik és a legeredményesebben alkal­ mazható.a s é v e k v é g é n s z ü l e t e t t a betegség k ó r o k o z ó . táblázatban öszszegeztem. A páciens passzív lény: „beteg teste" elméjétől elválasztva kezelhető. „egész" lény: nemcsak a testi egészsége. BETEGSÉG ES FOGYATÉKOSSÁG 8. amellyel kiküszöbölhetők a „deviánsnak" vélt viselkedésformák és á l l a p o t o k . A baktériumfer­ tőzések kezelésében csak az 1930-as és 1940-es évektől kezdve alkalmaznak antibiotikumokat. h a ­ nem a b e t e g s é g g y ó g y í t á s á n v a n . a gyógyszerezés vagy a s e b é s z e t v a l a m e l y k o m b i n á c i ó j á b ó l áll­ nak. e l m e g y ó g y i n t é z e t . A m á s o d i k f e l t e v é s s z e r i n t az e l m e és a t e s t külön k e z e l h e t ő k . A z or­ A biomedicinális modell Az orvosi e l j á r á s o k s z o r o s a n ö s s z e f o n ó d t a k az e l ő b b i e k b e n leírt t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k k a l . a védőoltások (például a gyermekbénulás elleni) p e d i g m é g k é s ő b b t e r j e d t e k el. e l l e n ő r z é s é n e k é s m e g r e f o r m á l á s á n a k k e r e t é b e n egy s o r i n t é z ­ m é n y (börtön. teljesedő á l l a m i m e g f i g y e l é s é n e k . A kezelés megfelelő helyszíne a kórház. A köztisztaság. század derekáig. a m e l y k i b i l l e n t i azt „ n o r m á l i s " lét­ állapotából. A páciens véleménye és tapasztalatai mindennél fontosabbak a kezelés során. A k e z e l é s t s e m l e g e s e n . a j o b b táplálkozás. A t e s t e g é s z s é g e s á l l a p o t á t úgy l e h e t h e l y r e á l l í t a n i . a sebészet fejlődése és az antibiotikumok n e m csökkentették jelentősen a halálozási arányokat egészen a 2 0 . a m e l y s z e r i n t m i n ­ den betegség h á t t e r é b e n egy m e g h a t á r o z o t t . A b i o m e d i c i n á ­ lis modell s z e r i n t a b e t e g t e s t i z o l á l t a n s z e m l é l ­ hető. v i z s g á l h a t ó é s k e z e l h e t ő . é s h i v a t a l o s a n el­ i s m e r t e g y é n e k b ő l áll. ezek a kezelések gyakran a technológia. és nem feltétlenül különbek a technológiát. t á r g y i l a g o s a n s z e m l é l i é s k e z e l i a beteget. A p á c i e n s n e m e g é s z s z e m é l y . hanem általános jólléte a cél. A b i o m e d i c i n á l i s m o d e l l e l kapcsolatos főbb f e l t e v é s e k e t és b í r á l a t o k a t a 8.e l m é l e t e . a magasabb színvonalú csatornázás és a higiénia sokkal nagyobb szerepet játszott. Bírálatok 21 A betegség nem „tudományos oknyomozással" feltárható valami. m i n t a z o r v o s o k szak­ értelmének. hanem i n k á b b c s a k egy k ó r o s á l l a p o t b a került. kell végrehajtani a p á c i e n s hivatalos irataiban ö s s z e g y ű j t ö t t és a k l i n i k a i g y a k o r l a t n a k m e g f e l e ­ lően rendezett információk alapján.

ahelyett. I l l i c h sze­ r i n t e j e l e n s é g n e k h á r o m válfajáról b e s z é l h e t ü n k : klinikai. é s m e s t e r s é g e s k e r e s l e t e t teremt szolgáltatásai iránt. m é g nem készült á t f o g ó kutatás arról. h o g y a gyere­ k e k f i g y e l m e t l e n e k .az egyre g y o r s a b b életritmus.1 9 9 3 . s e k k o r m á r a m i n d e n n a p i é l e t kihí­ v á s a i v a l i s egyre n e h e z e b b e n b i r k ó z n a k m e g a z . Társadalmi iatrogenezésr ő l a k k o r b e s z é l ü n k .b a n m é g csak 3 5 0 0 . FEJEZET Az elmúlt évtizedben exponenciálisan növe­ rekek „ a n g y a l i " t a n u l ó k k á váltak. ADHD) írnak fel és serdülőknek Hyperactive . m i n t a m e n n y i t h a s z n á l t : a z iatrogenezis r é v é n m a g a is „ k ó r o k o z ó " . Az Egyesült Államokban az 5 . Egyes t a n á r o k b e s z á m o l ó j a szerint az egykor az osztály rossz­ c s o n t j á n a k . A Ritalin bírálói a z o n b a n azt mondják. Nagy-Britanniában 1 9 9 8 . ami tulajdonképpen n e m is testi rend­ ellenesség.sok orvos és pszichiáter szerint ez a pszicholó­ giai r e n d e l l e n e s s é g o k o l h a t ó azért. I l l i c h úgy vélte. Szakértői b e c s l é s e k szerint 2 0 0 7 . mint a mai gyerekekre n e h e z e d ő egyre n a g y o b b nyomás. így e r e d m é n y e s e b b e n t a n u l n a k . május). és n e m t u d n a k tanulni az iskolában. a m e l y e t a (Attention mutató Deficit gyerekeknek hi peraktív t ü n e t e g y ü t t e s t Disorder. hogy a társadalmi iatrogenezis kulturális iatrogenezish e z v e z e t .b e n m á r minden h e t e ­ dik g y e r m e k szedi majd ezt a gyógyszert (Ob­ server.8.1 8 évesek közel három százaléka szed rendszere­ sen Ritalint. a m i n t elkezd­ t é k szedni a Ritalint. n e h e z e n k e z e l h e t ő n e k s z á m í t ó gye­ m é g azt i s f e l v e t e t t e . az ő k e t érő stressz . a m a g a s cukortartalmú é t e l e k és a s z é t e s ő családi élet . a min­ denhová betüremkedő információtechnológia. K l i n i k a i i a t r o g e n e z i s az.b a n t ö b b mint 1 2 5 0 0 0 Ritalin-receptet a d t a k ki az or­ vosok . és miért kéne vele foglalkozniuk a s z o c i o l ó g u s o k n a k ? A Ritalin gyógyszer. A vádak szerint a Ritalin alkalmazásával az orvosi s z a k m á n a k sikerült „medikalizálni" a gyerekek hiperaktivitását és figye­ lemzavarát . k o n c e n t r á c i ó s nehézségekkel küszködnek. Mi a Ritalin. h o g y a m o d e m o r v o s t u d o ­ m á n y t ö b b e t ártott.a t . hogy hosszú távon milyen h a t á s t gyakorolhat a gyerekek agyára és t e s t é r e . A Ritalint hívei „ c s o d a p i r u l á n a k " nevezik: segít a gyerekeknek koncentrálni. 2 0 0 3 . hogy ráirányította volna a figyelmet a t ü n e t e k társadalmi okaira. h a a z o r v o s t u d o m á n y egyre t ö b b t e r ü l e t r e t e r j e d ki. k e d e t t a Ritalin nevű gyógyszerről kiállított re­ c e p t e k s z á m a . Bár az u t ó b b i é v e k b e n egyre t ö b b e t írtak fel belő­ le az Egyesült Államokban és az Egyesült Király­ s á g b a n . megnyugtatja őket. A Ritalin ellenzői szerint a hiperaktivitás „ t ü n e t e i " n e m mások. hogy a gyógyszer k o r á n t s e m olyan ártalmatlan „csoda­ pirula". a m i k o r a z o r v o s i k e z e l é s h a t á s á r a a b e t e g á l l a p o t a r o s s z a b b o d i k vagy új feltételek j ö n n e k létre. hogy a Ritalin kényelmes „ m e g o l d á s a " lett annak. mint amilyennek gyakran lefestik.következményei. társadalmi és kulturális iatrogenezisről. Talán a g g a s z t ó b b az az állítás.

ezt a gyakori és t e r m é s z e ­ tes jelenséget k o c k á z a t o k k a l és v e s z é l y e k k e l t e l i „betegségként" k e z e l i k . amely lehetővé teszi. hogy a 2 0 . az s z ü k s é g k é p p al­ sóbbrendű is. é s i n k á b b in­ t é z e t e k b e zárták. t u d o m á n y o s é r t e l m e z é s é r e é p ü l . A s k a n d i n á v o r s z á g o k b a n a politi­ k a i v e z e t ő k és a g e n e t i k u s o k a z é r t v e z e t t é k be a kényszersterilizálási programokat. a ( g y a k r a n gyógy­ szerekkel. h i ­ szen v é l e m é n y ü k e t és t u d á s u k a t a r e p r o d u k c i ó s folyamatot f e l ü g y e l ő „ s z a k e m b e r e k " n e m tartják lényegesnek ( O a k l e y 1 9 8 4 ) . században az e u g e n e t i k á t . M i n ­ den egyes p á c i e n s „beteg test". p é l d á u l P r o z a c k e l s z a b á l y o z o t t ) levert­ séggel vagy az e n y h e d e p r e s s z i ó v a l és a ( s o k s z o r krónikus k i m e r ü l t s é g s z i n d r ó m á n a k c í m k é z e t t ) fáradtsággal k a p c s o l a t b a n . a m i r o n t h a t j a a „nemzeti génállomány" minőségét. a „ n o r m á ­ lis" állapotok m e d i k a l i z á l á s a m i a t t i a g g o d a l m a k vetődtek fel a g y e r e k e k h i p e r a k t i v i t á s á v a l ( l á s d a keretes részt az e l ő z ő o l d a l o n ) . másfelől a támo­ gatók. h o g y m e g h a l l g a s s á k . a m e l y „ n e m e s í t é s s e l " k í s é r l i m e g g e n e t i k a i l a g „ j a v í t a n i " az e m b e r i fajt. akit k e z e l n i próbál. n e m feled­ k e z h e t ü n k meg arról sem. a m e l y b e n ez a m o d e l l k i a l a k u l t .EGÉSZSÉG. például a h o m e o p á t i a és az a k u p u n k t ú r a m e g i n ­ gatják azt a m e g g y ő z ő d é s t . h o g y egy fajilag f e l s ő b b r e n d ű . A t e r h e s s é g e t . I l l i c h és a h o z z á ha­ sonló b í r á l ó k s z e r i n t e r ő s e n s z ű k í t e n i k e l l a m o ­ dern o r v o s t u d o m á n y h a t ó k ö r é t . ha a b e t e ­ get gondolkodó. hogy az orvosi s z a k m a ó r i á s i h a t a l o m r a tett szert annak m e g h a t á r o z á s á b a n . M a a z o r v o s t e c h n o l ó g i a gyors f e j l ő d é s e új. Harmadszor: a b í r á l ó k azt m o n d j á k . h o z z á é r t ő l é n y n e k t e k i n t i k . n e m látják s z ü k s é g é t . M á i g f e n n m a r a d t az a v é l e k e d é s . A b í r á l ó k s z e r i n t a z o n b a n a kezelés c s a k a k k o r l e h e t e r e d m é n y e s . Negyedszer: egyes szociológusok kifejtették. v i l á g o s b ő r ű „árja" fajt s i k e r ü l t a z o n o s í t a n i u k . E programok legtöbbször a „gyengeelméjű" nők k é n y s z e r s t e r i l i z á l á s á t t ű z t é k ki c é l u l . mert aggód­ tak. Ezzel s z e m b e n a brit és hol­ land orvosszakértők és politikai döntéshozók az ö n k é n t e s s t e r i l i z á l á s t t á m o g a t t á k . M i v e l a z o r v o s t u d o m á n y r ó l f e l t é t e l e z i k . h a n e m k ó r h á z ­ ban. m e r t e z e k r e i s a z o r v o s t u d o m á n y a d magyarázatot és m e g o l d á s t . aki­ nek m e g v a n n a k a m a g a h e l y t á l l ó m e g l á t á s a i és magyarázatai. a k i k s z e r i n t a m o d e r n orvostudomány k i s a j á t í t o t t a é s „ m e d i k a l i z á l t a " a terhesség és a s z ü l é s f o l y a m a t á t . e l k ü l ö n í t e t t é k a „ g y e n g e e l m é jűeket". így b e f o l y á s o l h a t j á k k é s ő b b i fejlődését. a h o g y a n v á l t o z i k a világ. A r a s s z i z ­ m u s oda vezetett. h o g y az e m b e r i é l e t egy­ re több területét v o n j a o r v o s i e l l e n ő r z é s a l á . századi eugenetika árnya. A n á c i N é m e t o r s z á g t u d o m á n y o s és o r v o s i „ s z a k é r t ő i " a v é g s ő k i g e l m e n t e k e t e r v e k m e g v a l ó s í t á s á b a n : azt á l l í t o t t á k . a k i k s z e r i n t a gén­ t e c h n o l ó g i á r a v é s z j ó s l ó a n r á v e t ü l a fent tárgyalt 2 0 . amelyeket a n á c i k biológiailag alsóbbrendűnek tekintettek. A jóval kisebb Norvégiában ugyanebben az időszakban 48 0 0 0 embert sterilizáltak. h o ­ gyan é r t e l m e z i m a g a a b e t e g saját á l l a p o t á t . hogy az Egyesült Á l l a m o k b a n 1 9 0 7 é s 1 9 6 0 között kényszersterilizált 6 0 0 0 0 ember között aránytalanul nagy s z á m b a n voltak fekete n ő k . m i b e t e g s é g é s m i n e m az. h o g y m e g v á l t o z t a s s á k a m a g z a t g e n e t i k a i „össze­ t é t e l é t " . Másodszor: a m o d e r n orvostudományt azzal vádolták. h o g y bármi.e u f e m i s z t i k u s n e v é n a „ n é p e s ­ ségpolitikát" . A f e m i n i s t á k s z e r i n t e folyamat i r á n y í t á s a k i c s ú s z o t t a n ő k k e z é b ő l . Helyzetét k i h a s z n á l v a a „ t u d o m á n y o s igaz­ ság" uraként l é p h e t fel. m i n t h a a z orvos­ lás é s gyógyítás m i n d e n m á s f o r m á j á n á l e l ő b b r e való volna. Az ebből a g o n d o l a t m e n e t b ő l e r e d ő l e g é l e s e b b kriti­ káknak n ő k adtak h a n g o t . erre p é l d a fő­ k é n t a z eugenetika. a m e l y k e z e l é s r e és gyógyításra s z o r u l . h o g y a m o d e r n orvos­ tudomány v a l a h o g y h i t e l e s e b b tudásfajta. E u g e n e t i ­ kái programjaik népirtáshoz vezettek: több mil­ l i ó á l d o z a t u k a z o k h o z a c s o p o r t o k h o z tartozott. Ötödször: a bírálók szerint a biomediciná­ lis m o d e l l a l a p j á t k é p e z ő f e l t e v é s e k e t a p o l i t i k a m i n d i g i s i g y e k e z e t t m a n i p u l á l n i .több m á s európai országban és az E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n is f e l h a s z n á l t á k a n é p e s s é g bizonyos csoportjai. n e ­ h é z k é r d é s e k e t v e t fel a b i o m e d i c i n á l i s m o d e l l bírálói számára. de módszeresen kiirtottak több m i n t negyedmil­ l i ó fogyatékos e m b e r t i s ( B u r l e i g h 1 9 9 4 ) . h o g y a k i a l a k u l ó j ó l é t i á l l a m r e p r o d u k c i ó ­ ra ö s z t ö n z i a „ s i l á n y a b b a k a t " is. A s z ü l é s ma már n e m a n ő k k e z é b e n v a n . a m i „ t u d o m á n y t a l a n " . a k i k s z e r i n t a g é n t e c h n o l ó g i á n a k s e m m i . a k i k b á b á t h í v h a t ­ nának segítségül a z o t t h o n u k b a . jelesül a fogyatékosok ellen. A géntechnológiával kapcsolatos vitában gyakran homlokegyenest ellentétes véleményeket han­ g o z t a t n a k egyfelől a b í r á l ó k . A b i o m e d i c i n á l i s m o ­ dell alapjául szolgáló f e l t e v é s e k k ö z ü l s o k a t egyre i n k á b b m e g k é r d ő j e l e z n e k . H a s o n l ó . például zsidók vagy cigányok voltak. B á r a n á c i N é m e t o r s z á g v e t e t t e be m e s s z e a leg­ p u s z t í t ó b b e u g e n e t i k á i p r o g r a m o k a t . főként férfi s z a k o r v o s o k i r á n y í t á s á v a l k e r ü l rá sor. Csak Svéd­ országban 63 0 0 0 embert (90 százalékban nőket) sterilizáltak 1 9 3 4 és 1 9 7 5 között. BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG emberek. A tudományos m u n k a igen nagy és e g y r e n a g y o b b r é s z é t alkotja a g é n t e c h n o l ó ­ gia (genetic engineering). h o g y é p p a p á c i e n s v é l e m é n y é t és ta­ pasztalatait n e m v e s z i f i g y e l e m b e . h o g y a gyógyítás egyre n é p s z e r ű b b a l t e r n a t í v formái. hogy a k o n k r é t t e s t i b a j o k o k a i n a k és e l l e n s z e ­ rének objektív. Pedig a f e n t i e k b ő l k i d e r ü l . h o g y az or­ v o s t u d o m á n y ú g y j e l e n i k m e g .

2 0 0 4 .1. Lesz-e orvosok várt technológiában is igyekeznek latba vetni tekin­ nem következménye orvosi beavatkozásnak? M i l y e n szerepet játsza­ nak majd a l e e n d ő szülők az embrióválasztással k a p c s o l a t o s d ö n t é s e k b e n ? Itt m e g i n t a r r ó l v a n szó. „ k i i k t a t h a t j á k " a g y e r e k ü k b ő l az ö s s z e s társadalmilag n e m szerencsés tulajdonságot? Mi lesz a hátrányosabb helyzetű csoportok gyerekei­ vel. fogós k é r d é s v e t ő d i k fel. h o g y a z o k . hogy elejét vegyék a nemi. Ugyanakkor az említett hatóság határozata tovább mélyíti a „megtervezett babák­ kal" kapcsolatos nézeteltérést. p é l d á u l a t ü d ő v é s z . A t á m o g a t ó k azt m o n d j á k .1. faji vagy fogyatékosokkal szembeni diszkrimi­ nációnak az embrióválasztás során? Egyáltalán hogyan lehet megfogalmazni ezeket a szempon­ tokat? A géntechnológia valószínűleg n e m olcsó. Ma az iparosodott országokban m á r n e m k é p e z n e k j e l e n t ő s halál­ o k o t a z efféle h e v e n y f e r t ő z ő b e t e g s é g e k .s z i n t é n j e l e n t ő s á t a l a k u l á s o k a t in­ dítanak el a m o d e r n társadalmak egészségügyi r e n d s z e r é b e n ( l á s d a 8. n o v e m b e r 6. A s z ű r é s i eljá­ rás n é l k ü l a s z ü l e t e n d ő g y e r e k 5 0 s z á z a l é k o s va­ lószínűséggel vagy örökölhetné a betegséget (Times. fen­ m i a t t k i a l a k u l h a t egy „ b i o l ó g i a i l a g s z á m k i v e t e t t osztály". géntechnológia nyújtotta b ő l n e m r é s z e s ü l ő k e t a s z ó b a n forgó e l ő n y ö k e t élvezők előítéletei és m e g k ü l ö n b ö z t e t é s e sújthat­ j á k .a m o d e r n o r v o s t u d o m á n y t ért m á s b í r á l a t o k k a l együtt. a f o g y a s z t á s i s z o k á s o k r ó l és az á l t a l á n o s é l e t v i ­ telről. K o r á b b a n c s a k g y e r m e k k o r i gyógyíthatatlan rendellenességek (például 2004. a m e l y e k e t a k o r á b b i a k b a n v á z l a t o s a n is­ m e r t e t t e m . a k i k t o v á b b r a i s „ t e r m é s z e t e s e n " s z ü l e t n e k majd? Egyes szociológusok szerint a géntechno­ 8. E z e n k í v ü l m a ­ gyarázatot adnak a fentebb ismertetett alternatív vagy k o m p l e m e n t e r g y ó g y á s z a t e r ő s ö d é s é r e is. h o g y a z a n y a m é h b e c s a k olyan embriót ültetnek majd. a t e s t s ú l y t és így t o v á b b . A s z o c i o l ó g u s o k b a n az új or­ v o s i t e c h n o l ó g i á k g y o r s e l ő r e t ö r é s e l á t t á n egyre t ö b b ú j . befolyásolhatjuk a jóllétünket. E z v a j o n azt j e l e n t i .k ó r ) e s e t é n e n g e d é l y e z t é k a z e m b r i ó v á l a s z t á s t [Times. E z e k g y a k r a n j á r v á n y o s m é r e t e k e t ö l t ö t t e k . a m a l á r i a és a g y e r m e k b é n u l á s . A genetikai átprogramozás biztosítja. E z e k az egészséggel kapcsolatos közgon­ dolkodásban megfigyelhető új fejlődési irányok . élet. Más tényezőkkel is s z á m o l n u n k kell azonban: m a g á n a k a b e t e g s é g n e k a j e l l e g e és h a t ó k ö r e is változófélben van. a m e l y e k ­ b e n n i n c s e n e k a s z ó b a n forgó b e t e g s é g e t a z el­ jövendő nemzedékekre esetleg átörökítő gének. A szembeni. E z a d ö n t é s azt j e l e n t i .). A korábbi időszakokat fertőző b e t e g s é g e k j e l l e m e z t é k . amelyből hiányoz­ n a k az e s e t l e g r á k o t o k o z ó g é n e k . A l e s z a k a d ó k t a l á n m é g m u n k á h o z . h o g y o l y a n e m b r i ó k a t v á l a s s z a n a k ki. é s egy-egy ország egész népességét fenyegették.é s egészségbiztosításhoz is nehezebben juthatnak m a j d ( D u s t e r 1 9 9 0 ) . Például lehetőséget a d a z egyes e m b e r e k e t b i z o n y o s b e t e g s é g r e haj­ lamossá tevő genetikai tényezők azonosítására.b e n a z E g y e s ü l t Király­ ságban az állami fertilizációs és embriológiai ha­ tóság lehetővé tette az öröklött bélrák b i z o n y o s f o r m á j á b a n s z e n v e d ő b e t e g e k egy c s o p o r t j á n a k . P é l d á u l m a m á r tu­ d o m á n y o s a n l e h e t s é g e s az is. ábra Szemléletváltozása mai egészség­ ügyben és orvostudományban Betegség Kórház Akut Gyógyítás Beavatkozás Kezelés Páciens ^> ^> ^> ^> ^> ^> Egészség Közösség Krónikus Megelőzés Odafigyelés Gondozás J> Személy Forrás: Nettleton 2006. A a biomedicinális modellel is. h o g y a ( h a g y o m á n y o s a n férfi) s z a k o r v o s o k megkérdőjelezhetetlen orvosi tanácsokat adnak a (nyilvánvalóan nő) leendő anyáknak? Milyen biztosítékok kellenek. megkérdőjelezik télyüket. n é h á - t e b b tárgyalt b í r á l a t o k k ö z ü l j ó n é h á n y é r v é n y e s géntechnológiai az vitára biomedicinális sokan akik e az modellt helytelenítők között bizonyára szerepét. megismerkedünk testünkkel és m i n d e n n a p i életünk során megfelelő dönté­ seket h o z u n k a táplálkozásról. h o g y a s z ü l e t é s e l ő t t „megtervezzék" a testet: m e g h a t á r o z z á k a bőr­ színt. 2 0 0 4 . Precedenst teremt. . FEJEZET lógia elérhetőségében A mutatkozó különbségek előnyök­ köze az eugenetikához (Kerr-Shakespeare 2 0 0 2 ) . hogy n e m ­ c s a k a s z a k o r v o s o k b í r n a k az e g é s z s é g r e és a b e ­ tegségre vonatkozó ismeretekkel és hogy értelmezhetjük ha és magyaráza­ saját tokkal. n o v e m b e r 1. hogy ezek a betegségek többé n e m öröklődnek nemzedék­ ről n e m z e d é k r e . a hajat és s z e m e t . Orvostudomány és egészség a változó világban Az e m b e r e k egyre i n k á b b felismerik. a c i s z t á s fibrózis vagy a H u n t i n g t o n . amelyre hivatkozva az orvosok a j e l l e m z ő k mos­ taninál sokkal szélesebb skálája szerint „kima­ z s o l á z h a t j á k " a z e m b r i ó k a t . a k i k n e k v a n r á pénze. a testmozgásról. ábrát).). a ko­ lera. M i n d a n n y i a n olyan helyzetben vagyunk. h o g y a g é n t e c h o l ó g i a óriási lehetőségeket teremt.214 8.

o. a k á r c s a k r ö v i d e b b ideig. e z z e l meg­ n e h e z í t i m u n k a t á r s a i dolgát. Még n e m t u d h a t j u k . hogy m e g b e t e g e d t ü n k . ezért szeretném. ha felten­ nék maguknak a kérdést: »Valóban ennyire beteg va­ gyok. De egy valami b i z t o s : m a a n n a k l e h e t ü n k t a n ú i . d e gyakran é s z r e v é t l e n r é s z e . konszenzusos mó­ don működik. r e a g á l h a t n a k a b e - amelyet főként a szimbolikus fogadtak el. A f u n k c i o n a l i s t a g o n d o l a t m e n e t s z e r i n t a társa­ dalom általában zavartalan. á t a l a k u l n a k a m á s o k k a l folytatott i n t e r a k c i ó i n k . A b e t e g s é g n e k s z e m é l y e s és n y i l v á n o s d i m e n ­ ziója is van. t á m o g a t ó a n fordulnak felénk. Talcott Parsons ( 1 9 5 2 ) vezette be a betegszerep fogalmát: ezzel jellemezte azokat a viselkedésmintákat. a z énképünk is arra a f e l t é t e l e z é s r e é p ü l . M i v e l a z e m b e r e k t o v á b b é l n e k é s elsősorban szenvednek. Az i p a r o s o d o t t o r s z á g o k b a n m a n a p s á g a leggyak­ rabban a n e m f e r t ő z ő k r ó n i k u s b e t e g s é g e k (pél­ dául a rák.az e g é s z s é g ü g y i e l l á t á s m o s t zajló v á l t o z á s a i h a t á s á r a felváltja-e a b i o m e d i c i ­ nális m o d e l l t egy új „ e g é s z s é g p a r a d i g m a " . és viselkedésére. akikkel e k ö z b e n é r i n t k e z é s b e k e r ü l . h o g y . k e v e s e t m o z o g é s e g é s z s é g t e l e n ü l táp­ lálkozik).. A v e l ü n k s z o r o s k a p c s o l a t ­ ban állók r é s z v é t t e l . / A f u n k c i o n a l i z m u s r ó l b ő v e b b e n l á s d az 1. hogy t e s t ü n k „ r e n d e l t e t é s s z e r ű e n " m ű k ö d i k . tegségünkre. g o n d o s k o d v a . é s e z t m e g p r ó b á l ­ ják b e i l l e s z t e n i saját é l e t ü k r e n d j é b e . Előfordulhat például. . hogy a be­ teg e g y é n n e m t u d j a e l l á t n i s z o k á s o s feladatait. Míg a p r e m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n a l e g n a g y o b b halálozási a r á n y t a c s e c s e m ő k és a g y e r e k e k köré­ ben mérték. vagy csak a doktor úr drága idejét fecsérlem?«" Az egészséggel és a betegséggel kapcsolatos szociológiai nézőpontok A s z o c i o l ó g u s o k e z e n a t é r e n e g y i k fő feladatuk­ nak tekintik. E z é r t te­ szik fel a kérdést. h o g y tes­ tünk n e m gátolja. például a fent tárgyalt a n o r e x i á t m a g a a b e t e g és azok.nyat k ö z ü l ü k l é n y e g é b e n s i k e r ü l t m e g s z ü n t e t n i . á t f o g ó b b a n k e l l f e l t á r n i a b e t e g s é g ­ h e z k a p c s o l ó d ó é r t e l m e z é s e k e t é s azt. felborul az őt körül vevők élete is: n e m v é g z i e l m u n k a h e l y i f e l a d a t a i t . a m e l y megzavarhatja e n o r m á l i s létálla­ pot folyamatát. é s így t o v á b b . h o g y a modern o r v o s t u d o m á n y é s a z e m b e r e k e z z e l kap­ csolatos attitűdjei é p p e n egy j e l e n t ő s és gyors át­ alakuláson m e n n e k k e r e s z t ü l . a c u k o r b e t e g s é g és a keringési zavarok) o k o z n a k h a l á l t . m a e z a z a r á n y a z é l e t k o r r a l e g y e n e s arányban n ő . reakcióik azután segítenek kialakí­ t a n i a m a g u n k é r t e l m e z é s e i t é s é n k é p ü n k átfor­ málására késztethetnek minket. H a n g s ú l y o s a b ­ bak az „életviteli d ö n t é s e k " is ( p é l d á u l ha v a l a k i dohányzik. A m i k o r m e g b e t e g s z ü n k . h a ­ nem m á s o k a t is é r i n t . h o g y a n é l i m e g a b e t e g s é g e t . a m e l y e k h e z a b e t e g e g y é n n e k alkalmazkodnia kell. M i v e l a beteg n e m tudja b e t ö l t e n i szo­ kásos szerepét. A b b ó l i n d u l u n k ki. h o g y a m i n d e n n a p i é l e t r e n d j e i l y e n ­ kor i d e i g l e n e s e n f e l b o r u l . elesettséget és m á s k e l l e m e t l e n s é g e k e t . a k k o r az nemcsak n e k ü n k o k o z fájdalmat. n e m t u d j a e l l á t n i o t t h o n i f e l a d a t a i t s e m . amelyekhez igazodva a beteg személy a lehető legkisebbre csökkenti a betegség zavaró hatását.). M á s o k is. A z e l s ő . a m e l y e k r é v é n m e g é r t h e t j ü k a b e t e g s é g g e l kap­ c s o l a t o s t a p a s z t a l a t o k a t . A m á s o d i k nézet szerint. r o s s z k ö z é r z e ­ tet. m i n t általában. E z t a v á l t o z á s t nevezik „egészségváltásnak" (health transition). ezért a betegséget diszfunkciónak tekintik. a m e l y e k e t s z i n t é n s o k k r ó n i k u s beteg­ ség közvetett k i v á l t ó o k á n a k t e k i n t e n e k . A s z o c i o l ó g i a i g o n d o l k o d á s b a n f ő k é n t k é t ér­ telmezési módszer bizonyult nagy hatásúnak. a m e l y a funk­ cionálisra iskolához köthető. akkor tudja. hogy megvizsgálják a betegséggel kapcsolatos s z e m é l y e s t a p a s z t a l a t o k a t . h a n e m segíti t á r s a d a l m i i n t e r ­ akcióinkat é s m i n d e n n a p i t e v é k e n y s é g e i n k e t . a s z í v b e t e g s é g . „Mi a szociológia?" című fejezetet (36-37. H a ol­ vasóm volt m á r beteg.a m i n t e r r e n é h á n y tudós k ö v e t k e z t e t . hatnak ezek az elképzelések az e m b e r e k tetteire A betegszerep A k i e m e l k e d ő funkcionalista gondolkodó. akikkel k a p c s o l a t b a k e r ü l ü n k . illetve kevésbé megbízható és eredményes. h o g y a test „ n o r m á l i s " m ű k ö d é s e é l e t ü n k l é t f o n t o s s á g ú . azokat a viselkedési n o r m á k a t írja le. interakcionisták hogyan „Egy kis csúszásban vagyunk. krónikus új degeneratív kell betegségekben kialakítani az szemléletet egészségügyben é s a z e l l á t á s b a n . Talán igyekeznek tudomásul venni. E n n e k az az oka.

Mivel és tartozik hogy nem szokásos feladatokban. A stigma­ tizált b e t e g ( p é l d á u l a k á b í t ó s z e r f ü g g ő ) gyakran n e m kérdezhet. m i n t azt. a k i g y ó g y í t h a t a t l a n b e t e g s é g b e n s z e n v e d . a m e l y v i l á g o s a n feltárja. m i n t m á s k ü l ö n b e n . E n n e k az az eredménye. akiket kiközösí­ t e t t e k é s arra k é n y s z e r í t e t t e k . 3. a m e l y b ő l f e l é p ü l h e t n e k . így n e m f e l t é t l e n ü l k a p h a t k ü l ö n jogokat és kiváltságokat. A b e t e g jogot n y e r arra. hogy n e m felelős a betegségért). P é l d á u l a beteget „ f e l m e n t h e ­ t i k " a s z o k á s o s o t t h o n i feladatok e l v é g z é s e alól. a k i k i d e i g l e n e s e n k e r ü l n e k r o s s z a b b á l l a p o t b a . vagy c s a k r é s z b e n igazak. Freidson ( 1 9 7 0 ) a betegszerep h á r o m változatát határozta meg. h o g y m e n n y i r e s ú l y o s a betegsége. A feltételes betegszerep a z o k n a k jut. akkor t ö b b j u t t a t á s i l l e t i meg. inkább olyan sztereotípiákból é s n é z e t e k b ő l e r e d . h o g y a beteg­ s z e r e p s z e m p o n t j á b ó l a b e t e g s é g e k „ n e m egy­ f o r m á k " . A b e t e g t ő l el­ várják. h o g y b e t e g . amelyekkel szemben az egyén tehetetlen.216 8. ho­ g y a n v i s z o n y u l a s z a k o r v o s a b e t e g h e z . a m e l y e k k ü l ö n b e n rá v o n a t k o z n á n a k . é s jogait. kiváltsága­ it a s z e r i n t s z a b j á k m e g . fordulnia. n e m tudakozódhat a kezeléséről. a m e l y m e g f o s z t h a t j a el­ szenvedőjét a betegszerep b e t ö l t é s é n e k jogától. E l n é z h e t i k n e k i . M i v e l a b e t e g s e m m i t n e m t u d „ t e n n i " gyógyu­ l á s a é r d e k é b e n .2 2 6 . a k i igazolja a s z ó b a n forgó s z e m é l y ­ n e k azt az állítását. A b e t e g s z e r e p b e t ö l t é s é h e z a beteg­ n e k m e g k e l l k a p n i a egy e g é s z s é g ü g y i s z a k e m b e r j ó v á h a g y á s á t . E r r ő l a k k o r b e s z é l h e t ü n k . A betegszerep h á r o m pilléren nyugszik: 1. E r v i n g G o f f m a n ( 1 9 6 3 ) s z e r i n t a s t i g m a „lefo­ visszanyer­ és el ide­ k o z á s " : az e g y é n t m e g f o s z t j á k attól. kell A hogy egészségét: szakorvoshoz hogy „páciens". h o g y m e n n y i r e tartják s ú l y o s n a k az á l l a p o t á t és h o g y a n látják a b e t e g s é g é t . Az u t o l s ó az ille­ gitim b e t e g s z e r e p . amikor megbeteg­ szenek. o l d a l o n ) . Például ha valaki hörghurutos.k ó r o s ( e z e k f o n t o s k i v á l t s á g o k k a l kiváltságokkal kell részt bír. h o g y a b e t e g m i n d e n t m e g t e s z g y ó g y u l á s a é r d e k é b e n . h o g y a társa­ d a l o m teljes j o g ú tagja l e g y e n . m e n t e s ü l b i z o n y o s feladatok. h o g y a b e t e g s o k vagy a l e g t ö b b feladat a l ó l m e n t e s ü l ) . E g y e s ese­ t e k b e n a stigmát s o s e m vonják vissza. a k k o r ve­ szélybe kerül betegstátusa. vennie és a z z a l a joggal j á r n a k . hogy higgyenek a b e t e g n e k . oldalon). A beteg nem felelős betegeskedéséért. Feltétel nélkül legitim szerep juthat annak. A s t i g m a t i z á l á s g y a k r a n ta­ p a s z t a l h a t ó a z e g é s z s é g ü g y b e n ( l á s d a z arctor­ zuláshoz kapcsolódó esettanulmányt a 2 2 9 . a beteg n e m felelős a betegségért. A feltétel nélkül legitim betegszerep olyan egyén­ A „betegszerep" bírálatai A b e t e g s z e r e p m o d e l l n a g y h a t á s ú e l m é l e t n e k bi­ z o n y u l t .) A z e g é s z s é g ü g y i intéz­ m é n y e k falai k ö z t a s t i g m a m e g h a t á r o z h a t j a . A ezek közé a beteg bizonyos az jogokkal is. (Ez történt a középkori leprásokkal. h a v i s e l k e d é s e n e m o l y a n udva­ rias vagy tapintatos. A társadalom a csoport megbélyegzése révén s z a b á l y o z h a t j a a c s o p o r t v i s e l k e d é s é t . h o g y „ r e n d b e j ö j j ö n " .b e t e g e k r ő l is. a m e l y e k v a g y h a m i s a k . a u t o m a t i k u s a n j o g o s u l t a beteg­ szerep betöltésére. a m e l y e k a b e t e g s é g k ü l ö n b ö z ő fajtáinak és fokainak felelnek meg. de elismerik. betegszerep kell fogadnia. h o g y a z e g y é n v a l a m i k é p p felelős a b e t e g s é g é é r t . Nincs összefüggés a b e t e g s é g k i a l a k u l á s a és az e g y é n viselkedése vagy tettei között. A b e t e g s é g szak­ értői v é l e m é n n y e l v a l ó i g a z o l á s a l e h e t ő v é t e s z i a beteget körülvevők számára. A s t i g m a r i t k á n é p ü l a sze­ mély ismeretére. H a a b e t e g n e m h a j l a n d ó o r v o s h o z f o r d u l n i vagy n e m h a l l g a t a s z a k t e k i n t é l y t a n á c s a i r a . m e r t ú g y érzik. G o f f m a n r á m u t a t o t t . i g l e n e s és „ f e l t é t e l e s " s z e r e p : a h h o z a f e l t é t e l h e z kötött. h o g y a n válik a b e t e g egy t á g a b b t á r s a d a l m i k ö r n y e z e t s z e r v e s ré- . h o g y „az orvos uta­ sításait" követve közreműködjön felépülésében. 2. E nézet s z e r i n t a b e t e g s é g o l y a n fizikai o k o k e r e d m é n y e . i l l e t v e rákos vagy P a r k i n s o n . a 2 2 5 . P a r s o n s s z e r i n t az e m b e r e k a s z o c i a l i z á c i ó r é v é n t a n u l j á k a b e t e g s z e r e p e t . Ugyanez elmondható a m a i A I D S . h o g y a stigmatizác i ó s f o l y a m a t n a k e l e v e r é s z e a t á r s a d a l m i kont­ roll. életúthoz kapcsolódó (például a bünte­ tett e l ő é l e t ) vagy k ö r n y e z e t i ( p é l d á u l „ r o s s z tár­ s a s á g b a k e v e r e d e t t " ) . az érintett s z e m é l y t s o s e m fogadja v i s s z a a t á r s a d a l o m . h o g y p é l d á u l á g y b a n m a r a d j o n vagy szabadságot kérjen a m u n k a h e l y é n . szere­ p e k é s v i s e l k e d é s f o r m á k alól. hogy az orvosok és más egészségügyi dolgozók szakmailag „élet-halál urai" a beteggel szemben. a m e l y e t m á s o k m e g b é l y e g e z n e k . Például az alkoholizmus i s s t i g m a t i z á l t b e t e g s é g . S z e r i n t ü k a b e t e g s z e r e p b e n s z e r z e t t ta­ pasztalatok betegségfajtánként változnak.2 3 0 . és a k k o r v a l ó s í t j á k m e g (a többiek közreműködésével). A s t i g m a s o k f é l e formát ölthet: például lehet testi (lásd Paul Hunt fejtegetését a fogyatékosságról később. h o g y e l k ü l ö n í t e t t lepratelepeken éljenek. A je betegnek tennie kell azért. h a az egyén olyan betegségben szenved vagy olyan á l l a p o t b a kerül. a k i c s a k n á t h á s . mivel az e m b e r e k n e k a b e t e g g e l k a p c s o l a t o s r e a k c i ó i t az h a t á r o z z a meg. FEJEZET r e illik. T e h á t a b e t e g s z e r e p p e l j á r ó j o g o k h o z és k i v á l t s á g o k h o z különböző tapasztalatok fűződhetnek. M á s s z o c i o l ó g u s o k e l t é r ő e n é r t e l m e z i k a Parsons-féle b e t e g s z e r e p e t : felvetik. aki alopecias (mindenféle szőrzetét e l v e s z t i ) v a g y e r ő s e n p a t t a n á s o s (egyik e s e t b e n s e m bír különleges kiváltságokkal. A b e t e g t ő l elvárják.

például hogy ismeretlen helyen mindig megnézi. i d ü l t b e t e g s é g e s e t é n k e v é s b é használható: a t a r t ó s a n b e t e g e k vagy a r o k k a n t a k számára n i n c s b e v á l t r e c e p t . hogy az iparosodott t á r s a d a l m a k b a n az emberek ma tovább élnek. R á a d á s u l a beteg­ szerep v e s z í t e t t v a l a m e n n y i t é r v é n y é b ő l a z z a l a modern t á r s a d a l m a k b a n b e k ö v e t k e z e t t v á l t o z á s ­ sal is. E g y e s s z e r z ő k s z e r i n t a betegszerep-„képlettel" n e m lehet megragadni a betegség megtapasztalását. h o g y m i t j e l e n t b e t e g s é g g e l é l n i . m i n t a (bizalmas és szokványos) személyközi kapcsola­ tok kezelésének készségei. p é l d á u l a b é l . A m o d e l l e l s z e m b e n a z o n b a n s z á m o s bí­ rálat f o g a l m a z ó d o t t m e g . .EGÉSZSÉG. h o g y a z e g y é n egyre in­ kább felelős t u l a j d o n j ó l l é t é é r t . A s z o c i o l ó g u s o k á l t a l feltárt k é r d é s k ö r ö k egyi­ k e az. A t á r s a d a l m i i n t e r a k c i ó k meg­ változott kontextusa változásokat idézhet e l ő az önazonosságban. az ö r e g e d é s k a p c s á n (6. M í g a h e ­ veny betegség m e g é r t é s é b e n h a s z n o s l e h e t a b e ­ tegszerep fogalma. m i l y e n j e l e n t é s e k e t f ű z n e k h o z z á . Mások rámutatnak. h a k r ó n i k u s betegséggel k e l l é l n i e f K o r á b b a n . A szokásos hétköznapi A betegség mint „megélt tapasztalat" A szimbolikus i n t e r a k c i o n i s t á k azt igyekeznek feltárni. Az orvostudomány képes e n y h í t e n i a fájdalmat és a r o s s z k ö z é r z e t e t . vagy e l l e n t é t e s e k a z érdekeik. a m e l y e k k e l a m i n d e n n a p i é l e t b e n f é k e n tart­ h a t j a b e t e g s é g é t : e z e k é p p ú g y l e h e t n e k gyakorla­ ti s z e m p o n t o k . a z i n z u l i n i n j e k c i ó z á s v a g y s o k f é l e gyógy­ szer rendszeres szedése megköveteli az egyéntől. Ez e l l e n t m o n d a betegszerep e l s ő a l a p t é t e l é n e k . a m e l y e k e t újra é s újra r o s s z u l d i a g n o s z t i z á l n a k a z o r v o s o k . de n e m akar kiszolgáltatottnak látszani. a m e l y e k b e n az orvos és a beteg e l t é r ő d i a g n ó z i s t alkot. Bizonyos betegségek rendsze­ res kezelést vagy az egészséges állapotot fenn­ tartó életvitelt követelnek. hol a mellékhelyiség -.s o k f é l e k é p p e n é l i k m e g és értel­ mezik. Az élet és a b e t e g s é g j ó v a l b o n y o l u l t a b b . E z e k e t a z á t a l a k u l á s o k a t o k o z h a t j á k m á s o k ­ nak a betegséggel kapcsolatos valódi reakciói és k é p z e l t v a g y v é l t r e a k c i ó k is. Például a betegszerep-elmélettel n e m magyaráz­ h a t ó k az o l y a n e s e t e k . a m e l y e k k e l a s z i m b o l i k u s i n t e r a k c i o nista i s k o l á h o z t a r t o z ó s z o c i o l ó g u s o k p r ó b á l t á k értelmezni a b e t e g s é g g e l k a p c s o l a t o s t a p a s z t a l a ­ tokat. részvétet é r e z h e t v a l a k i iránt. m e g b o l y g a t h a t j á k a z é l e t menetét. A következőkben ismertetek néhány olyan módszert. h o g y m e g é r t ­ hesse. A b e t e g e k . M á s esetek­ b e n t á r s a d a l m i t é n y e z ő k . 217 e g y é n m i n d e n n a p i é l e t é t ? H o g y a n h a t a z e g y é n ön­ a z o n o s s á g á r a . hogy a betegséghez igazítsa napirendjét. a k i n é l b e t e g s é g e t d i a g n o s z ­ tizáltak. hogy a m o d e l l n e m a l k a l m a z h a t ó á l t a l á n o s a n . A m á s o k s z á m á r a szokványos társadalmi interakciók a tartósan be­ tegek vagy fogyatékosok számára kockázatossá. h o g y a n é r t e l m e z i k az e m b e r e k a társa­ dalmi világot. H o g y a n fogadják és d o l g o z z á k fel az e m b e r e k egy s ú l y o s betegség h í r é t ? H o g y a n f o r m á l j a a b e t e g s é g az interakciókat megalapozó közös fogalmak n e m m i n d i g é r v é n y e s ü l n e k . d e e g y r e t ö b b e n k é n y t e l e n e k s z e m b e n é z n i azzal. B á r a betegség tünetei l e h e t n e k z a v a r b a ejtők. Sok s z o c i o l ó g u s az e g é s z s é g és a b e t e g s é g terü­ letén a l k a l m a z t a e z t a s z e m l é l e t e t . és a m i n d e n ­ napi helyzetek értelmezése lényegesen Más eltérő lehet. az osz­ tály és a n e m b e f o l y á s o l h a t j a . A s z o c i o l ó g u s o k a t az foglalkoztatja. p é l d á u l a faj. m i n t ­ sem a b e t e g s z e r e p a l a p j á n g o n d o l n á n k . M á s be­ t e g s é g e k n e m várt m ó d o n h a t n a k a t e s t r e . T ő l ü k megtagadják a b e t e g s z e r e p e t . h o g y a n é l i k m e g a z e m b e r e k b e t e g s é g ü k e t . h o g y az akut f e r t ő z ő b e t e g s é g e k h e l y e t t a krónikus b e t e g s é g e k v á l t a k u r a l k o d ó v á . h o g y a n t a n u l m e g a t a r t ó s a n b e t e g e g y é n m e g b i r k ó z n i betegsége gyakorlati és é r z e l m i kö­ vetkezményeivel. k u l t u r á l i s és gazdasági h a t á s a i t ó l . Ugyanakkor a betegség megélése kikezdheti az emberek énképét. a m i azt j e l e n t i . bizonytalanná válnak. illetve h o g y a n látják m á s o k b e t e g s é g é t . h o g y b e t ö l t h e t i . m i s z e r i n t a z e g y é n nem h i b á z t a t h a t ó b e t e g s é g é é r t . T o v á b b á a b e t e g s z e r e p „ f e l ö l t é s e " n e m m i n d i g z ö k k e n ő m e n t e s f o l y a m a t . V a n n a k egyé­ nek. akik évekig szenvednek krónikus fájdal­ m a k t ó l v a g y o l y a n t ü n e t e k t ő l . M o d e r n korunkban egyre h a n g s ú l y o s a b b a z é l e t v i t e l é s a z egészség.a k á r c s a k a k ö r n y e z e t ü k . a m e l y az efféle á l l a p o t o k k a l jár. A z efféle á l l a p o t ­ tól s z e n v e d ő egyén gyakran stratégiákat dolgoz ki. de életük későbbi szakaszában krónikus betegségektől szenvednek. A dia­ lízis.m ű k ö d é s b e n zavart.e valaki a b e t e g s z e r e p e t . a k k o r m e n n y i ideig k e l l v á r n i a rá.v a g y h ú g y h ó l y a g . Például a beteg segítségre szorul. h o g y a n v á l i k ilyen e s e t e k b e n a betegség az egyén s z e m é l y e s „életrajzának" részévé. hogy beszélhet-e v e l e a b e t e g s é g r ő l . a m í g á l l a p o t u k r ó l egyértelmű diagnózis n e m születik. illet­ v e e r ő s h á n y i n g e r t o k o z h a t n a k . fejezet) m á r szóba került. a m e l y e k az e m b e r e k s z o k á s o s n a p i t e v é k e n y s é g é r e is h a t h a t n a k . A b e t e g s z e r e p e t n e m l e h e t e l s z a k í t a n i a k ö r n y e z e t t á r s a d a l m i . BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG szévé. az e m b e r e k megbirkózási stratégiákat kifejlesztve igyekeznek a l e h e t ő legnormálisabban élni az életüket (Kelly 1 9 9 2 ) . ha a b e t e g s é g v a g y a fo­ gyatékosság m e g h a t á r o z ó tényező. és ha igen. abban változásokat indíthat el. hogy talán sokáig betegséggel kell élniük. de n e m biztos abban.

illet­ ve a m o r b i d i t á s (a m e g b e t e g e d é s e k a r á n y a ) és az e g y é n t á r s a d a l m i o s z t á l y a k ö z ö t t . a m e l y e k e t a b e t e g s z e m é l y e s n a r r a t í v á j á n a k fel­ é p í t é s e v a g y á t a l a k í t á s a s o r á n végez. a B l a c k j e l e n t é s ( D H S S 1 9 8 0 ) h í v t a fel a n y i l v á n o s s á g f i g y e l m é t a z o s z t á l y a l a p ú e g é s z s é g b e l i egyen­ lőtlenségekre. W i l l i a m s 1 9 9 3 ) . A k ö z e g é s z s é g t e r é n az e l m ú l t évszá­ zadban bekövetkezett pozitív fejlemények n e m l e p l e z h e t i k a z t a t é n y t . m i l y e n f o n t o s s z e r e p e t j á t s z a n a k a t á r s a d a l m i és k ö r n y e ­ z e t i t é n y e z ő k a z egészség. a h á z t a r t á s v e z e t é s e és s z a k m a i vagy s z e m é l y e s é r d e k e k é r v é n y e s í t é s e . A b e t e g s é g r e n g e t e g e t föl­ e m é s z t h e t a z e m b e r e k i d e j é b ő l . m i u t á n meg­ emésztette. s z á z a d b a n j e l e n t ő s e n n ö v e k e d e t t a z ipa­ rosodott országok lakóinak várható élettartama. h o g y e g y é r t e l m ű össze­ függés v a n a m o r t a l i t á s (a h a l á l o z á s i a r á n y ) . ere­ jéből és érzelmi tartalékaiból. h o g y m e g s z e r v e z z é k n a p i é l e t ü k e t . r e n d e t t e r e m t h e t b e n n e . A magasabb társadalmi-gazdasági . a k ü l ö n b ö z ő osztályok között jelentős eltérések vannak. hogyan m é g s e m találja e g é s z e n h e l y t á l l ó n a k . A hetegségmunka az álla­ pot kezelésével kapcsolatos például A teendőket jelenti: diagnosztikai kap­ a fájdalom csillapítását. a n e m . 2 0 0 3 . h o g y a n m a g y a r á z h a t j a m e g m á s o k n a k .b a n pedig m á r 7 5 .b e n m é g a férfiaknál 4 5 . h o g y b á r á l t a l á n o s s á g b a n j a v u l a t á r s a d a l o m egészsége. Nagy-Britan­ n i á b a n egy o r s z á g o s e g é s z s é g f e l m é r é s . h o g y e s z e m l é l e t n e m s z á m o l azzal.az o r v o s i i s m e r e t a n y a g és s z a k t u d á s gyarapodásával a közegészség állandó. faj é s l a k ó h e l y s z e r i n t m e g k ü l ö n b ö z t e t h e t ő v á l t o z a t a i t . az é l e t k o r és a l a k ó h e l y . munka a napi t e s z t e k e l v é g z é s é t és a t e r á p i á s k e z e l é s r e j á r á s t . m i n t a g y e r m e k b é n u l á s . A közegészségügy sok ilyen eredményét máig a m o d e r n orvostudománynak tulajdonítják. E z é r t . v a g y h o g y a n kelle­ ne felszámolni az egészségbeli egyenlőtlensége­ ket. A s z o c i o l ó g u s o k és az e p i d e m i o l ó g i a (járvány­ t a n ) s z a k é r t ő i . S o k a n megdöbbentek a felmérési e r e d m é n y e k hallatán. i l l e t v e 8 0 év. h o g y a n függ ö s s z e az egészség olyan változókkal. E f o l y a m a t s o r á n újra é r t e l m e t a d h a t é l e t é n e k . B á r a k u t a t ó k t ö b b s é g e e l i s m e r i . M á s s z ó v a l az a folyamat. hogy e z a k a p c s o l a t m i l y e n j e l l e g ű . a skarlát és a t ü d ő v é s z .megkísérel­ t e k m a g y a r á z a t o t t a l á l n i arra.m o s t m e g n é z z ü k a b e t e g s é g és az egész­ ség t á r s a d a l o m b a n k i a l a k u l ó m i n t á z a t a i t .a k ü l ö n b ö z ő e g é s z s é g z a v a r o k és b e t e g s é g e k n é p e s s é g b e l i m e g o s z l á s á t é s előfordu­ lási gyakoriságát vizsgáló kutatók . K u t a t á s o k igazolták. a t á p l á l k o z á s i s z o k á s o k és a k u l t u r á l i s m i n ­ ták) r e l a t í v j e l e n t ő s é g é t . a s z o c i o l ó g u s Osztály és egészség A z e g é s z s é g é s a z o s z t á l y h e l y z e t k a p c s o l a t á t vizs­ gáló k u t a t á s o k feltárták. h o g y a z o r v o s i k u t a t á s eddig s i k e r r e l t á r t a fel a b e t e g s é g b i o l ó g i a i o k a i t és dol­ gozott k i e l l e n e e r e d m é n y e s k e z e l é s i e l j á r á s o k a t .és a j ö v ő b e n is ez v á r h a t ó . és öszszefoglaljuk. folyama­ tos javulására számíthatunk.é s b e t e g s é g m i n t á k ala­ k u l á s á b a n . m i b e n k ü l ö n b ö z n e k az egy-egy tár­ s a d a l m i c s o p o r t j a j e l l e m z ő egészségi á l l a p o t o k . a m e l y n e k r é v é n az e g y é n b e i l l e s z t i a b e t e g s é g e t az é l e t é b e : m e g p r ó b á l j a é r t e l m e z ­ n i azt é s k i m ó d o l n i . Eddig arról volt szó. a faj. K ö z k e l e t ű feltevés. A m i n d e n n a p i stratégiákban háromféle „mun­ kát" figyeltek meg. energiájából. A világ m á s r é s z e i h e z h a s o n l í t v a az e g é s z s é g i á l l a p o t és a j ó l l é t m é r t é k e v i s z o n y l a g magas. hogy krónikus betegségben szenved. a m e l y e k e t a t a r t ó s a n b e t e g e k a l a k í t a n a k ki. a v i s e l k e ­ dés. Úgy tűnik. m i n t a társadalmi osztály. m a j d át­ t e k i n t j ü k a z e z e k á l l a n d ó s á g á r a v o n a t k o z ó . oka. hogy ezek az egészségbeli egyenlőtlenségek átfogóbb társadalmi-gazdasági mintákhoz kötődnek. a születéskor mért t e s t s ú l y t ó l a v é r n y o m á s o n át a k r ó n i k u s b e t e g s é g kockázatáig. A v i t a e g y i k fő t e r ü l e t é n a s z e m b e n á l l ó felek az egyes v á l t o z ó k ( p é l d á u l az é l e t m ó d . E b b e n a r é s z b e n m e g v i z s g á l j u k a b r i t egészség­ m i n t á k t á r s a d a l m i osztály. i l l e t v e a k ö r n y e z e t i vagy strukturális tényezőket (például a jövedelem­ megoszlást vagy a szegénységet) hangsúlyozzák. n e m . egy­ mással vitázó magyarázatokat. Az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n a s z ü l e t é s k o r v á r h a t ó é l e t t a r t a m 1 9 0 1 . mert a jelentés megállapí­ totta. S z i n t e t e l j e s e n s i k e r ü l t m e g s z ü n t e t n i a z o l y a n b e t e g s é g e k e t . h o g y v a n összefüg­ gés az e g é s z s é g és a t á r s a d a l m i e g y e n l ő t l e n s é g e k között. próbál megbirkózni a tartósan beteg egyén be­ tegségével a z élet k ü l ö n f é l e t e r ü l e t e i n ( J o b l i n g 1 9 8 8 . abban m á r n e m t u d n a k megegyezni. E n n e k a z az. h o g y b i z o n y o s e m b e r ­ csoportok sokkal j o b b egészségnek örvendenek másoknál. amelyek az egészségmutatók széles skáláján jelentkeznek. h o g y az e g é s z s é g és a b e ­ tegség n e m o s z l i k m e g e g y e n l e t e s e n a n é p e s s é g ­ b e n . Corbin és Strauss ( 1 9 8 5 ) a z o k a t az „ e g é s z s é g r e n d e k e t " (regimes of health) vizsgálták. B á r az e g é s z s é g és a b e t e g s é g efféle s z e m l é l e ­ te r e n d k í v ü l n a g y h a t á s t gyakorolt. mindennapi életvitelhez csolódik: ilyen a másokkal kialakított kapcsola­ t o k f e n n t a r t á s a .f o l y t a t ó d i k az é r v e l é s . h o g y a n h a t a b e t e g s é g az e g y é n r e . a n ő k ­ n é l 4 9 é v volt. AZ EGÉSZSÉG TÁRSADALMI ALAPJA A 2 0 .Egyes szociológusok azt vizsgálták. Az élet­ rajzi munkához t a r t o z n a k a z o k a tevékenységek.

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG pozíciókat betöltők átlagosan egészségesebbek, magasabbak, j o b b e r ő b e n v a n n a k é s t o v á b b él­ nek, mint a társadalmi ranglétra alacsonyabb fokain e l h e l y e z k e d ő k . A k ü l ö n b s é g e k a c s e c s e ­ m ő h a l a n d ó s á g (az e l s ő é l e t é v ü k e t m e g n e m é r ő gyerekek a r á n y a ) és a g y e r m e k h a l á l o z á s i a r á n y tekintetében a legnagyobbak, de a s z e g é n y e b b embereknél m i n d e n életkorban nagyobb az elha­ lálozás k o c k á z a t a , m i n t a t e h e t ő s e b b e k k ö r é b e n . A főbb o s z t á l y a l a p ú e g é s z s é g b e l i e g y e n l ő t l e n ­ ségek k ö z ü l n é h á n y a t B r o w n e é s B o t t r i l l ( 1 9 9 9 ) foglaltak ö s s z e , e z e k a k ö v e t k e z ő k : 1. A l e g a l s ó t á r s a d a l m i - f o g l a l k o z á s i o s z t á l y b a tartozó fizikai s e g é d m u n k á s o k k ö r é b e n k é t s z e r nagyobb a v a l ó s z í n ű s é g e a n n a k , h o g y a n y u g d í j ­ korhatár e l é r é s e e l ő t t m e g h a l n a k , m i n t a l e g f e l s ő társadalmi-foglalkozási o s z t á l y b a t a r t o z ó s z e l l e ­ mi munkát végzők körében. 2. A s z a k k é p z e t l e n c s a l á d o k g y e r m e k e i k ö z ö t t kétszer a n n y i a h a l v a s z ü l e t e t t e k vagy e g y h é t i g sem élők s z á m a , m i n t a s z a k k é p z e t t e k c s a l á d j a i ­ ban (lásd a 8.2. táblázatot). 3. A legfelső f o g l a l k o z á s i o s z t á l y b a ( s z a k k é p ­ zett é r t e l m i s é g i n e k ) s z ü l e t e t t e g y é n á t l a g o s a n h é t évvel tovább él, m i n t az, a k i a l e g a l s ó foglalkozá­ si osztályba ( s e g é d m u n k á s n a k ) s z ü l e t i k . 4. A főbb halálokok mintegy 90 százaléka gyakoribb a k é t l e g a l s ó f o g l a l k o z á s i o s z t á l y b a n , mint a h á r o m m a g a s a b b o s z t á l y b a n ( l á s d a 8.2. ábrát). 5. A m u n k á s o s z t á l y h o z tartozók gyakrabban é s többféle b e t e g s é g g e l f o r d u l n a k o r v o s h o z , m i n t az értelmiségiek; a t a r t ó s b e t e g s é g e k a r á n y a 50 százalékkal magasabb a szakképzetlen fizikai munkások, m i n t a s z a k k é p z e t t s z e l l e m i foglalko­ zásúak k ö r é b e n . 6. Az o s z t á l y a l a p ú e g é s z s é g b e l i e g y e n l ő t l e n ­ ségek még s z e m b e ö t l ő b b e k a t a r t ó s m u n k a n é l k ü ­ liek k ö r é b e n : azok, a k i k n e k van állása, általában tovább élnek azoknál, akiknek nincs. Más latok is i p a r o s o d o t t o r s z á g o k b a n v é g z e t t vizsgá­ alátámasztották, hogy az egészségnek

e g y é r t e l m ű e n van osztálygradiense. Egyes tudó­ sok úgy vélik, hogy a t á r s a d a l o m leggazdagabb é s l e g s z e g é n y e b b tagjai k ö z ö t t k i a l a k u l t r e l a t í v egészségbeli egyenlőtlenség fokozódik. És bár egyre t ö b b k u t a t á s c é l j a a z e g é s z s é g b e l i e g y e n ­ lőtlenség és a társadalmi osztály közötti kapcso­ lat f e l t á r á s a , a k u t a t ó k n e m t u d t á k m e g h a t á r o z ­ ni, m i l y e n m e c h a n i z m u s o k kötik össze a kettőt. T ö b b e n többféle kiváltó okkal próbálták magya­ rázni a korrelációt. A Black-jelentés, amelynek elkészítésére a kormány adott megbízást, hogy áttekinthesse az e g é s z s é g b e l i e g y e n l ő t l e n s é g e k r e v o n a t k o z ó ada­ t o k a t és a t e e n d ő k r e , i l l e t v e a t o v á b b i k u t a t á s r a vonatkozó inkább ajánlásokat fogalmazzon meg, leg­ az egészségbeli egyenlőtlenségek mate­

rialista magyarázataira alapozott. A materialista vagy k ö r n y e z e t i m a g y a r á z a t o k a t á g a b b t á r s a d a l ­ mi s t r u k t ú r á k b a n , p é l d á u l a s z e g é n y s é g b e n , a va­ gyon- és j ö v e d e l e m m e g o s z l á s b a n , a m u n k a n é l ­ küliségben, a lakáshelyzetben, a környezetszenynyezésben és a rossz munkakörülményekben látják az egészségbeli egyenlőtlenségek okait. Az osztályok közötti egészségbeli egyenlőtlenségek m i n t á i t a z a n y a g i d e p r i v á c i ó e r e d m é n y é n e k te­ kintik. Eszerint az egészségbeli egyenlőtlenségek c s a k úgy c s ö k k e n t h e t ő k , ha általában a társadal­ mi egyenlőtlenségek legalapvetőbb okait próbál­ j á k f e l s z á m o l n i . B á r a j e l e n t é s n e m z á r t a ki, h o g y m á s é r v e k i s h e l y t á l l ó a k l e h e t n e k , azt h a n g s ú ­ l y o z t a , h o g y a s z e g é n y s é g f e l s z á m o l á s á r a átfogó s t r a t é g i á t k e l l k i d o l g o z n i é s j a v í t a n i k e l l a z ok­ t a t á s s z í n v o n a l á t , m e r t c s a k így l e h e t f e l l é p n i a z egészségbeli egyenlőtlenségek ellen.

8.2. táblázat Csecsemőhalandóság Angliában és Walesben társadalmi osztályok szerint ( 1 0 0 0 élveszületettre számított arány) 3 Házasságon belül születettek 1991 Értelmiségi Gazdasági és műszaki vezető Szakképzett szellemi Szakképzett fizikai Betanított Szakképzetlen Egyéb Összesen
a

Házasságon kívül születettek 1991 4,2 6,6 8,5 7,7 9,6 11,0 21,2 8,8 2001 4,5 4,0 5,3 5,8 6,7 7,5 10,8 6,1

2001 3,6 3,6 4,5 5,0 6,2 7,2 6,7 4,6

5,1 5,3 6,1 6,2 7,1 8,2 11,6 6,3

A csecsemőhalandóság meghatározásánál azt veszik figyelembe, hány gyermek nem éri meg első életévét; a társadalmi osztály meghatározásának alapja az apa foglalkozása.

Forrás: Social Trends, 34. 2004.

8. FEJEZET 8.2. ábra Halálozási arány az Egyesült Királyságban élő 2 0 - 6 4 éves férfiak körében a halál oka és társadalmi osztály szerint, 1 9 9 1 - 1 9 9 3 ( 1 0 0 0 0 0 főhöz mért arány)
e
1600
500 400 300
N 0)

< 1200 u

o II. III. (sz) lll.(f) IV.

> 'N

c o
Társadalmi osztály
120 100

200 100

I.

II. III. (sz) lll.(f)

1111

IV.

V.

Társadalmi osztály

'B
CO
N

80 60 40 20
0

III. (sz) lll.(f)

IV.

II. III. (sz) lll.(f)

IV.

Társadalmi osztály
160 120
T3

Társadalmi osztály

Ml. (sz) lll.(f)

IV. I. II. III. (sz) lll.(f) IV. Társadalmi osztály

Társadalmi osztály

II. III. (sz) lll.(f)

IV.

V.

Társadalmi osztály Forrás: ONS 2 0 0 1 . A T h a t c h e r a s s z o n y v e z e t t e k o n z e r v a t í v kor­ m á n y n e m v e t t e f i g y e l e m b e a B l a c k - j e l e n t é s meg­ á l l a p í t á s a i t , k i j e l e n t v e , h o g y a j e l e n t é s b e n szük­ s é g e s n e k látott k ö z k i a d á s o k e g y s z e r r e i r r e á l i s a k és b i z o n y t a l a n h a t á s ú a k . A Thatcher-kormány ( 1 9 7 9 - 1 9 9 0 ) inkább az egészségbeli egyenlőtlen­ s é g e k k u l t u r á l i s é s v i s e l k e d é s i m a g y a r á z a t a i t fo­ g a d t a el. A k u l t u r á l i s és v i s e l k e d é s i m a g y a r á z a t o k azt h a n g s ú l y o z z á k , m i l y e n f o n t o s a z e g y é n i élet­ m ó d a z e g é s z s é g s z e m p o n t j á b ó l . A z a l s ó b b társa­ dalmi osztályok általában több olyan szokásnak is h ó d o l n a k - például d o h á n y o z n a k , szegényesen étkeznek, több alkoholt fogyasztanak -, rint elsősorban az egyén tehet rossz állapotáról, amely k á r o s í t h a t j a e g é s z s é g ü k e t . E g o n d o l a t m e n e t sze­ egészségi hiszen sok életmóddal kapcsolatos

d ö n t é s t s z a b a d o n h o z h a t u n k . A s z e m l é l e t egyes t á m o g a t ó i azt m o n d j á k , h o g y a z efféle viselkedés­ f o r m á k n e m a z e g y é n k i z á r ó l a g o s e l l e n ő r z é s e alá t a r t o z n a k , h a n e m a t á r s a d a l m i o s z t á l y b a ágya-

Az egészségtelen táplálkozás csak egy a tényezők közül, amelyeknek a leghátrányosabb helyzetű britek rossz egészségi állapotát tulajdonítják. zottak. E n n e k e l l e n é r e ő k i s a z é l e t v i t e l i é s fo­ gyasztási m i n t á k a t j e l ö l i k m e g a g y e n g e e g é s z s é g fő o k á n a k . A k é s ő b b i k o r m á n y o k t o v á b b r a is azt hangsúlyozták, döntéseit. hogy az közegészségügyi kampá­ nyokkal l e h e t b e f o l y á s o l n i a z e g y é n e k é l e t v i t e l i Például emberek viselkedésének a dohányzásellenes befolyásolására irányulnak berében közzétett Acheson-jelentés megerősítet­ te, h o g y a z e l m ú l t é v t i z e d e k b e n - k ü l ö n ö s e n a z 1 9 8 0 - a s é v e k b e n é s a z 1 9 9 0 - e s é v e k e l e j é n - ál­ talánosságban tovább növekedett az egyenlőtlen­ ség a z e g é s z s é g s o k v o n a t k o z á s á b a n . 1 9 9 9 j ú l i u ­ sában a kormányzat az A c h e s o n - j e l e n t é s eredmé­ nyeit felhasználva hivatalos állásfoglalást adott ki (Our Healthier Nation), amely hangsúlyozta, m i l y e n sokféle - társadalmi, gazdasági, környe­ z e t i és k u l t u r á l i s - h a t á s e r e d ő j e a r o s s z e g é s z s é g i á l l a p o t ( e z e k k ö z ü l n é h á n y a t a 8.3. ábra s z e m l é l ­ t e t ) . J a v a s o l t egy s o r k o r m á n y z a t i i n t é z k e d é s t is, amelyek keretében n e m c s a k a gyenge egészség tüneteit kezelhetnék, h a n e m okai - a munkanél­ k ü l i s é g , a r o s s z l a k á s k ö r ü l m é n y e k és az a l a c s o n y színvonalú oktatás - ellen is p r ó b á l n á n a k tenni.

kezdeményezések és az „egészséges táplálkozás" programok. A z efféle k a m p á n y o k a r r a ö s z t ö k é l i k az egyéneket, h o g y v á l l a l j a n a k f e l e l ő s s é g e t tulaj­ don j ó l l é t ü k é r t ; kevesebb figyelmet fordítanak arra, h o g y a n k o r l á t o z h a t j a a t á r s a d a l m i h e l y z e t az emberek döntéseit és választási lehetőségeit. Például a jó é t r e n d b e n l é n y e g e s friss z ö l d s é g e k és gyümölcsök sokkal drágábbak, m i n t sok ma­ gas zsír- és k o l e s z t e r i n t a r t a l m ú é t e l . V i z s g á l a t o k mutatják, h o g y a m a g a s j ö v e d e l m ű c s o p o r t o k b a n a legnagyobb a r á n y ú az e g é s z s é g e s é l e l m i s z e r e k fogyasztása. A z 1 9 9 7 - b e n m e g v á l a s z t o t t m u n k á s p á r t i kor­ mány átfogóbb s z e m l é l e t t e l k ö z e l í t e t t a z egész­ ségbeli e g y e n l ő t l e n s é g e k h e z , f e l i s m e r v e , h o g y a kulturális é s a z a n y a g i t é n y e z ő k e g y a r á n t f o n t o s szerepet j á t s z a n a k az e m b e r e k e g é s z s é g é b e n . A Sir D o n a l d A c h e s o n v e z e t t e b i z o t t s á g o t független vizsgálat e l v é g z é s é r e k é r t é k fel. A z 1 9 9 8 n o v e m ­

Nem és egészség
A k u t a t á s o k r á m u t a t n a k a r r a is, h o g y a férfiak és a n ő k egészségében is k ü l ö n b s é g e k figyelhetők m e g . A világ s z i n t e ö s s z e s o r s z á g á b a n h o s s z a b b a n ő k v á r h a t ó é l e t t a r t a m a , m i n t a férfiaké ( U N D P 2 0 0 4 ) . Az Egyesült Királyságban a halálokok és a betegségminták vizsgálata szintén mutat bizo-

8. FEJEZET 8.3. ábra Az egészséget befolyásoló kulturális és anyagi hatások

Forrás: Browne 2005, 410. o. n y o s e l t é r é s e k e t a férfiak és a n ő k k ö z ö t t ( l á s d a 8.4. ábrát). B á r a s z í v b e t e g s é g a férfiaknál gya­ koribb, m i n t a nőknél, még mindig ez követeli a l e g t ö b b é l e t e t a 65 év a l a t t i a k k ö r é b e n , férfia­ k é t és n ő k é t e g y a r á n t . A férfiak v i s z o n t n a g y o b b arányban h a l n a k meg b a l e s e t b e n vagy erőszakos cselekményben, és gyakrabban válhatnak kábító­ szer- és a l k o h o l f ü g g ő v é . A n ő k e g é s z s é g i á l l a p o t á t l á t s z ó l a g a n y a g i kö­ r ü l m é n y e k befolyásolják, de ezt a tényezőt m i n ­ dig is n e h é z v o l t m é r n i . S o k t a n u l m á n y b a n a férj társadalmi osztálya szerint sorolták valamelyik k a t e g ó r i á b a az a s s z o n y t , így t o r z k é p e t a d t a k a n ő k e g é s z s é g i á l l a p o t á r ó l (lásd a 9., „Társadalmi rétegződés és osztály" című fejezetben). Azt azon­ b a n tudjuk, h o g y a n ő k á l t a l á b a n g y a k r a b b a n for­ dulnak orvoshoz és nagyobb arányban számol­ n a k be a b e t e g s é g e i k r ő l , m i n t a férfiak. Az iparosodott országokban élő nők kétszer annyit panaszkodnak szorongásra vagy depreszszióra, m i n t a férfiak. E g y e s m e g f i g y e l ő k s z e r i n t a n ő k sokrétű szerepköre - házimunka, gyermek­ g o n d o z á s , s z a k m a i f e l a d a t o k - n ö v e l h e t i az ő k e t érő stressz mértékét és hozzájárulhat nagyobb megbetegedési arányukhoz. Lesley Doyal (1995) felvetette, h o g y a n ő k e g é s z s é g é n e k és b e t e g s é ­ g é n e k m i n t á z a t a i a n ő i é l e t e t a l k o t ó fő t e v é k e n y ­ ségterületekkel összefüggésben magyarázhatók. A n ő i lét e r e d e n d ő e n k ü l ö n b ö z i k a férfiléttől a g y a k r a n b e t ö l t ö t t s z e r e p e k é s v é g z e t t feladatok - házimunka, szexuális reprodukció, gyermek­ szülés és anyai gondoskodás, termékenységsza­ bályozás fogamzásgátlással stb. - tekintetében. ( B á r e z e l l e n szól, h o g y e g y r e t ö b b n ő l é p a m u n ­ k a e r ő p i a c r a . ) D o y a l s z e r i n t „ a n ő k e g é s z s é g i álla­ p o t á n a k l e g f ő b b m e g h a t á r o z ó j a e k ü l ö n f é l e teen­ d ő k h a l m o z o t t h a t á s a " . T e h á t a n ő i egészséggel kapcsolatos vizsgálatokban mindig a társadalmi, pszichológiai és biológiai hatások összességét kell mérlegelni. H e a t h e r G r a h a m azt v i z s g á l t a , h o g y a n h a t a s t r e s s z a f e h é r m u n k á s o s z t á l y b e l i n ő k egészségé­ r e . R á m u t a t o t t , h o g y a t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i rang­ l é t r a a l s ó b b f o k a i n e l h e l y e z k e d ő n ő k , h a baj éri őket, k e v é s b é t u d n a k f e l h a s z n á l n i t á m o g a t ó kap­ c s o l a t h á l ó z a t o k a t , m i n t a k ö z é p o s z t á l y b e l i nők. G r a h a m megállapítja, hogy a munkásosztálybe­ l i e k á l t a l á b a n g y a k r a b b a n k e r ü l n e k n e h é z hely­ z e t b e ( e l v e s z t i k a z á l l á s u k a t , e l v á l n a k , kilakoltat­ j á k ő k e t v a g y m e g h a l a g y e r m e k ü k ) , m i n t m á s cso­ p o r t o k , u g y a n a k k o r á l t a l á b a n n e h e z e b b e n tudnak m e g b i r k ó z n i a z z a l é s k e v e s e b b l e h e t ő s é g ü k van

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG a lelki válság e n y h í t é s é r e . N e m elég, h o g y a ki­ alakuló stressz t e s t i l e g - l e l k i l e g k á r o s , n é h a o l y a n megbirkózási s t r a t é g i á h o z f o l y a m o d n a k e z e k a nők, a m e l y c s a k t o v á b b r o n t a h e l y z e t ü k ö n (pél­ dául r á s z o k n a k a d o h á n y z á s r a ) . G r a h a m s z e r i n t a dohányzás a feszültségenyhítés módja, amikor már végsőkig k i m e r ü l t e k a s z e m é l y e s és a n y a g i tartalékok. így e l l e n t m o n d á s o s h e l y e t foglal el a nők é l e t é b e n : k á r o s l e h e t m i n d a n ő , m i n d gyer­ meke egészségére, u g y a n a k k o r segít t a l p o n m a ­ radnia a n e h é z h e l y z e t b e n ( G r a h a m 1 9 8 7 , 1 9 9 4 ) . Ann Oakley és szerzőtársai ( 1 9 9 4 ) négy angol városban azt v i z s g á l t á k , m i l y e n s z e r e p e t t ö l t be a társadalmi t á m o g a t á s a h á t r á n y o s h e l y z e t ű n ő k és gyerekek egészségének alakulásában. Oak­ ley szerint a s t r e s s z és az e g é s z s é g ö s s z e f ü g g é s e a nagyobb, e g é s z é l e t r e h a t ó v á l s á g o k és k i s e b b gondok e s e t é n i s é r v é n y e s ü l , a m i k ü l ö n ö s e n a munkásosztálybeliek életében mutatkozik meg. Oakley m e g á l l a p í t j a , h o g y a t á r s a d a l m i t á m o g a ­ tás (például a t a n á c s a d ó s z o l g á l a t , a s e g é l y v o n a l vagy a c s a l á d l á t o g a t á s ) „ c s i l l a p í t h a t j a " a r e n d s z e ­ rint nőket sújtó s t r e s s z e g é s z s é g k á r o s í t ó h a t á s a i t . Más vizsgálatok feltárták, h o g y a t á r s a d a l m i tá­ mogatás fontos t é n y e z ő , a m e l y s e g í t h e t a z e m b e ­ reknek m e g b i r k ó z n i a b e t e g s é g g e l és a b e t e g e s k e déssel (Ell 1 9 9 6 ) . és

223

érthető meg az etnikum és az egészség közötti összefüggés. Egyre több ezzel k a p c s o l a t o s szo­ ciológiai vizsgálatot végeznek, de az e r e d m é n y e k továbbra s e m meggyőzőek. Egyes korábbi kutatá­ sok során az etnikai csoporttagságnak tulajdoní­ tott t r e n d e k v i z s g á l a t a k o r f i g y e l m e n k í v ü l hagy­ hatták más tényezők, például az osztály vagy a n e m hatását, pedig e z e k n e k is jelentős szerepük lehet. Mégis elmondható, gek gyakrabban hogy bizonyos betegsé­ elő a karibi fekete Az Egyesült e fordulnak

ázsiai származásúak körében.

K i r á l y s á g b a n a m á j r á k , a t ü d ő v é s z és a c u k o r ­ betegség okozta halálesetek aránya nagyobb népességcsoportokban, mint a fehérek körében. A karibi feketék k ö r é b e n az átlagosnál gyakoribb a magas v é r n y o m á s és sokkal nagyobb arányban t a l á l h a t ó e g y v ö r ö s v é r s e j t e k h e z k a p c s o l ó d ó örök­ letes rendellenesség, a sarlósejtes vérszegénység, mint más meg csoportokban. Az indiai szubkontinensről származók a brit átlagnál t ö b b e n halnak szívbetegségben. tudósok kulturális és Az viselkedésbeli osztály alapú Egyes

o k o k k a l p r ó b á l t á k m a g y a r á z n i a z e t n i k u m o k sze­ rint eltérő egészségmintákat. egészségbeli egyenlőtlenségek kulturális magya­ r á z a t a i h o z h a s o n l ó a n itt is az e g y é n és a c s o p o r t é l e t v i t e l é n v a n a h a n g s ú l y , ezt t e k i n t i k az egész­ ség g y e n g í t ő j é n e k , é s g y a k r a n ö s s z e f ü g g é s b e h o z ­

Etnikum és egészség
Bár az i p a r o s o d o t t t á r s a d a l m a k b a n az e g é s z s é g etnikai h o v a t a r t o z á s s z e r i n t i s k ü l ö n b ö z ő m i n t á ­ kat követ, m é g a l e g j o b b e s e t b e n is c s a k r é s z b e n

zák vallási vagy kulturális képzetekkel, például az é t k e z é s i és f ő z é s i s z o k á s o k k a l vagy a r o k o n házassággal (azzal a gyakorlattal, hogy a házassá­ gok c s a l á d o n belül, m á s o d u n o k a t e s t v é r e k között k ö t t e t n e k ) . E n é z e t b í r á l ó i azt m o n d j á k , h o g y a

8.4. ábra A betegségükkel orvoshoz fordulók megoszlása nem és életkor sze­ rint, 2 0 0 3 - 2 0 0 4
70

• Tartós betegség Korlátozó tartós betegség

Forrás: Social Trends, 35. 2005.

224 kulturális magyarázatok épp a probléma lényegét n e m t u d j á k m e g h a t á r o z n i : a s t r u k t u r á l i s egyen­ lőtlenségeket, amelyek az etnikai csoportokat é r i n t i k , v a l a m i n t a r a s s z i z m u s t és a d i s z k r i m i ­ n á c i ó t , a m e l l y e l s z e m b e t a l á l k o z n a k a z egészség­ ügyi r e n d s z e r b e n . A z e t n i k u m o k r a j e l l e m z ő e g é s z s é g m i n t á k tár­ sadalmi-strukturális magyarázatai a társadalmi k o n t e x t u s t e m e l i k ki, a m e l y b e n a k a r i b i f e k e t é k és az ázsiaiak élnek az Egyesült Királyságban. E k é t c s o p o r t tagjai gyakorta k e r ü l n e k t ö b b s z ö ­ r ö s e n h á t r á n y o s h e l y z e t b e , a m e l y f o k o z o t t a n ve­ szélyezteti egészségüket: szegényes körülmények között, összezsúfolódva laknak, sok közöttük a munkanélküli, vagy többnyire veszélyes, rosszul fizetett m u n k á t v é g e z n e k . E z e k a z a n y a g i t é n y e ­ zők azután kiegészülnek a rasszizmus hatásaival, a m e l y m e g j e l e n h e t k ö z v e t l e n ü l - e r ő s z a k , fenye­ getés vagy d i s z k r i m i n á c i ó f o r m á j á b a n - , vagy „in­ tézményesülve". A z i n t é z m é n y e s r a s s z i z m u s t m á r a z egészség­ ügyi e l l á t á s b a n i s m e g f i g y e l t é k . A z e t n i k a i c s o ­ p o r t o k n e m e g y e n l ő f e l t é t e l e k k e l , n e h e z e n jut­ hatnak egészségügyi szolgáltatásokhoz. A nyelvi gátak is nehézségeket okozhatnak, mert akadozik az információközlés; az egészségügyi szolgálatnál dolgozó szakemberek gyakran n e m s z á m o l n a k a b e t e g s é g és a k e z e l é s egy-egy k u l t ú r á r a j e l l e m z ő sajátos é r t e l m e z é s e i v e l . A b r i t N e m z e t i Egészség­ ügyi Szolgálatot (National Health Service, NHS) azért b í r á l t á k , m e r t d o l g o z ó i t ó l n e m k ö v e t e l i m e g a k u l t u r á l i s és v a l l á s i k é p z e t e k j o b b i s m e r e t é t , és k e v e s e b b f i g y e l m e t s z e n t e l a z o k n a k a beteg­ ségeknek, amelyek főként a n e m fehér népesség­ ben fordulnak elő. / Az i n t é z m é n y e s r a s s z i z m u s s a l r é s z l e t e s e b b e n is ció" foglalkozunk a című fejezetben 13., „Faj, etnikum o.). és migrá­ (382-384. h é z i ó j ó e g é s z s é g e t e l ő s e g í t ő s z e r e p é r e fordítja. Olvasóim emlékezhetnek, Durkheim munkásságának h o g y az 1. fejezetben, el­ ismertetésekor

m o n d t a m : a társadalmi összetartás, szolidaritás a s z o c i o l ó g i a e g y i k l e g f o n t o s a b b f o g a l m a . Durk­ h e i m az adott kultúra egyik sarkalatos jellemzőjé­ n e k t e k i n t e t t e a k e r e t e i k ö z t m e g n y i l v á n u l ó szo­ lidaritás mértékét és típusát. Az öngyilkossággal k a p c s o l a t o s v i z s g á l a t a s o r á n p é l d á u l fölfedezte, h o g y a t á r s a d a l o m b a j ó l i l l e s z k e d ő e g y é n e k , illet­ v e c s o p o r t o k tagjai k e v é s b é h a j l a m o s a k ö n k e z ü k kel véget vetni az életüknek, m i n t mások. Richard Wilkinson több cikkében és később könyvében is (Unhealthy Societies: The Afflic­ tions of Inequality, 1 9 9 6 ) kifejti, h o g y a világ leg­

egészségesebb társadalmai n e m a leggazdagabb o r s z á g o k , h a n e m azok, a m e l y e k b e n a j ö v e d e l m e k m e g o s z l á s a a l e g e g y e n l e t e s e b b és a l e g m a g a s a b b szintű a társadalmi integráció. Wilkinson szerint a n e m z e t i v a g y o n n e m f e l t é t l e n ü l b i z t o s í t j a a la­ kosság j o b b e g é s z s é g i á l l a p o t á t . A világ k ü l ö n b ö ­ ző országaiból származó adatok alapján megálla­ pítja, h o g y e g y é r t e l m ű az ö s s z e f ü g g é s a h a l á l o z á s i a r á n y o k és a j ö v e d e l e m m e g o s z l á s i m i n t á k k ö z ö t t . A világ l e g i n k á b b e g a l i t á r i u s n a k t e k i n t e t t orszá­ g a i n a k , p é l d á u l J a p á n n a k és S v é d o r s z á g n a k a la­ kói átlagosan jobb egészségnek örvendenek, mint a z o k n a k az o r s z á g o k n a k a p o l g á r a i , a m e l y e k b e n n a g y o b b a g a z d a g o k és a s z e g é n y e k k ö z ö t t i sza­ kadék, például az Egyesült Á l l a m o k lakói. Wilkinson nézete szerint a jövedelemmegoszlásbeli növekvő szakadék aláássa a társadalmi e g y s é g e t é s m e g n e h e z í t i , h o g y a z e m b e r e k meg­ b i r k ó z z a n a k a k o c k á z a t o k k a l és a k i h í v á s o k k a l . A fokozott t á r s a d a l m i e l s z i g e t e l ő d é s és a stresszo l d á s k u d a r c a a z e g é s z s é g m u t a t ó k b a n i s megje­ l e n i k . W i l k i n s o n erre m o n d j a , h o g y a t á r s a d a l o m relatív egészségének fő meghatározói társadalmi t é n y e z ő k : a t á r s a s k a p c s o l a t o k ereje, a k ö z ö s s é ­ geken belüli kötelékek, a társadalmi támogatás e l é r h e t ő s é g e és a b i z t o n s á g é r z e t . W i l k i n s o n t é z i s e h e v e s r e a k c i ó k a t váltott ki. Van, a k i azt állítja, h o g y W i l k i n s o n m ű v é t köte­ lező olvasmánnyá k é n e tenni a döntéshozók és a politikusok számára. Egyetértenek Wilkinsonnal abban, hogy korábban túlhangsúlyozták a p i a c i k a p c s o l a t o k a t és a m e g g a z d a g o d á s vágyát. S z e r i n t ü k ez a s z e m l é l e t k i z á r t a a t á r s a d a l o m s o k tagját, e z é r t i d e j e h u m á n u s a b b é s társadal­ milag felelős döntésekkel támogatni a hátrányos h e l y z e t ű e k e t . M á s o k m ó d s z e r t a n i a l a p o n bírál­

Az etnikai hovatartozás és az egészségbeli egyen­ lőtlenségek összefüggéséről még n e m született k o n s z e n z u s . S ő t , m é g i g e n s o k k u t a t á s áll előt­ t ü n k . Az m é g i s e g y é r t e l m ű , h o g y a faj és az e g é s z s é g b e l i e g y e n l ő t l e n s é g e k k é r d é s é t o l y a n át­ fogóbb t á r s a d a l m i , g a z d a s á g i é s p o l i t i k a i t é n y e ­ zőkre vonatkoztatva kell megvizsgálni, amelyek meghatározzák a Nagy-Britanniában élő etnikai kisebbségek tapasztalatait.

Egészség és társadalmi kohézió
E g y r e t ö b b s z o c i o l ó g u s p r ó b á l j a f e l t á r n i a z egész­ s é g b e l i e g y e n l ő t l e n s é g e k o k a i t úgy, h o g y figyel­ m é t a t á r s a d a l m i t á m o g a t á s és a t á r s a d a l m i ko­

ják Wilkinson tanulmányát, mondván, hogy nem tudott egyértelmű oksági kapcsolatot kimutatni a j ö v e d e l m i e g y e n l ő t l e n s é g és a g y e n g e egész­ ség k ö z ö t t (Judge 1 9 9 5 ) . A b í r á l ó k megállapítják, hogy tetszőleges számú m á s közvetítő tényező

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG is betegséget o k o z h a t . S z e r i n t ü k W i l k i n s o n állí­ tásait o l y a n e m p i r i k u s b i z o n y í t é k o k k a l p r ó b á l j a alátámasztani, a m e l y e k a l e g j o b b e s e t b e n is c s a k közvetettek. E fejezet k o r á b b i r é s z é b e n m e g v i z s g á l t u n k egyegy olyan feltevést, a m e l y t ö r t é n e t i l e g az e g é s z s é g konzervatív, b i o m e d i c i n á l i s m o d e l l j é n e k a l a p j á u l szolgált. E f e l t e v é s e k k ö z ü l s o k f e l b u k k a n t a b b a n is, a h o g y a n a fogyatékosságot k o n v e n c i o n á l i s a n értelmezik a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n é s m á s fej­ lett országokban. H a s o n l ó k é p p e n , a fent e m l í t e t t újabb, a b i o m e d i c i n á l i s m o d e l l e l e l l e n t é t e s tren­ dek - p é l d á u l h o g y a s z a k o r v o s n e m m i n d e n t u d ó , és j o b b a n f i g y e l e m b e kell v e n n i a b e t e g v é l e m é ­ nyét és t a p a s z t a l a t a i t - ma m á r m e g m u t a t k o z n a k a fogyatékosság k o n v e n c i o n á l i s é r t e l m e z é s é n e k az e l u t a s í t á s á b a n is. E z é r t v i z s g á l u n k a k ö v e t k e ­ zőkben o l y a n v i t a t o t t k é r d é s e k e t , a m e l y e k a fo­ gyatékosság t é m a k ö r é b e n a l a k u l t a k k i .

22

kinek a koldulás jut róla eszébe. Más, eredetileg csökkent képességeket j e l ö l ő kifejezéseket azért u t a s í t a n a k el, m e r t e z e k m a m á r s é r t ő n e k s z á m í ­ t a n a k - erre p é l d a az „ i d e g b e t e g " v a g y a „ n y o m o ­ r é k " . M é g egy-egy m a i s h a s z n á l a t o s s z ó f o r d u l a ­ tot i s kifogásoltak, m o n d v á n , h o g y a z k i r e k e s z ­ t é s r e u t a l („még a v a k is l á t j a " v a g y „süket, m i n t az á g y ú " ) . A k ö v e t k e z ő k b e n k i d e r ü l m a j d , h o g y m é g a z i s s o k vitát vált ki, h o g y a n k e l l é r t e n i m a ­ gát a „fogyatékosság" (disability) szót.

A fogyatékosság egyéni modellje
A n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n , p é l d á u l Nagy-Britan­ niában történetileg többnyire a fogyatékosság egyéni modellje érvényesült. E m o d e l l szerint a f o g y a t é k o s o k p r o b l é m á i n a k fő o k a e g y é n i hiá­ n y o s s á g a i k b a n k e r e s e n d ő . A fogyatékosság egyé­ ni m o d e l l j é b e n a testi „rendellenesség" bizonyos mértékű „fogyatékosságot" vagy funkcionális

A FOGYATÉKOSSÁG SZOCIOLÓGIÁJA
Simon Brisenden költő szépen összegzi, ho­ gyan éli m e g sok fogyatékkal é l ő e m b e r , a m i k o r a konzervatív o r v o s t u d o m á n y m ű v e l ő i , az orvosi szakma gyakorlói n e m v e s z i k e m b e r s z á m b a . K ö ­ tetében (Poems for the Perfect People) felteszi a kérdést: „Az ember, ki b ő r ö d b e vágott, / b e n n e d mindent látott, / őt v a j o n c s ú f í t j á k s e b h e l y e k ? " Brisenden volt az egyike a s o k f o g y a t é k o s n a k , akik m u n k á j u k k a l kivívták, h o g y az E g y e s ü l t Ki­ rályságban és m á s fejlett o r s z á g o k b a n felülvizs­ gálják a fogyatékosság k o n v e n c i o n á l i s é r t e l m e ­ zését. E k é r d é s t t ö b b n y i r e egy új k u t a t á s i terü­ leten, a fogyatékosságkutatás (disability studies) keretében b o n c o l g a t j á k . E b b e n a r é s z b e n az úgy­ nevezett e g y é n i m o d e l l t i s m e r t e t v e b e m u t a t o m a fogyatékosság u r a l k o d ó é r t e l m e z é s é t , m a j d meg­ nézzük, h o g y a n i n g a t t á k m e g e m o d e l l t e k i n t é ­ lyét jórészt m a g u k a fogyatékos e m b e r e k és a fo­ gyatékosság t á r s a d a l m i m o d e l l j e , és r ö v i d e n ér­ tékeljük, m i k ö v e t k e z i k e b b ő l . V é g ü l i g y e k s z e m képet adni arról, m i l y e n m é r t é k ű és h á t t e r ű a fogyatékosság az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n és világ­ szerte. E l ő b b a z o n b a n a f o g y a t é k o s s á g n y e l v é r ő l kell szólnom. A s z o c i o l ó g u s o k azt m o n d j á k , h o g y a szavak, amelyeket használunk, meghatározzák leg­ alábbis r é s z b e n - , m e n n y i r e i s m e r j ü k é s értjük a társadalmi k é r d é s e k e t . A fogyatékosság szak­ irodalmában egyre f o n t o s a b b á vált, h o g y m a m á r nem b e s z é l h e t ü n k a fogyatékosságról a z o k k a l a kifejezésekkel, amelyeket korábban használtak ezen a téren. A „ r o k k a n t " s z ó p é l d á u l azért k o p o t t ki a használatból, m e r t úgy vélték, h o g y m i n d e n ­

korlátozottságot okoz - például a tetraplegiában „ s z e n v e d ő " e m b e r ( a k i n e k m i n d a n é g y végtagja béna) n e m tud járni. E n n e k alapján sorolják az e g y é n t a z átfogó „ r o k k a n t " o s z t á l y b a . A z e g y é n i m o d e l l arra a s z e m l é l e t r e é p ü l , h o g y a fogyaté­ kosság „ s z e m é l y e s t r a g é d i a " . A fogyatékos e g y é n t egy v é l e t l e n s z e r ű e s e m é n y s z e r e n c s é t l e n á l d o z a ­ tának tekintik. Az orvosi specialisták központi szerepet játszanak az egyéni modellben, mert az ő dolguk, h o g y a d i a g n ó z i s s a l gyógyírt, r e h a b i ­ litációt kínáljanak a „problémákra", amelytől a fogyatékos e g y é n s z e n v e d . E z é r t a z e g y é n i m o ­ dellt g y a k r a n „orvosi m o d e l l n e k " i s n e v e z i k . S i ­ m o n Brisenden versében, amelyből e rész elején i d é z t e m , é p p a s z a k o r v o s n a k a fogyatékos feletti h a t a l m á t t á m a d t a . A z a l á b b i a k b a n arról l e s z szó, h o g y a z u t ó b b i é v t i z e d e k b e n egyre i n k á b b meg­ k é r d ő j e l e z t é k a f o g y a t é k o s s á g n a k ezt az e g y é n i modelljét.

A fogyatékosság társadalmi modellje
A fogyatékosság e g y é n i jelent meg (Stigma: modelljét Experience elsők között of Disability, vitató, f o n t o s m u n k a P a u l H u n t s z e r k e s z t é s é b e n The 1 9 6 6 - G o f f m a n s t i g m á v a l k a p c s o l a t o s fejtegeté­ sét a 2 1 6 . o l d a l o n i s m e r t e t t e m ) . H u n t s z e r i n t „ a fogyatékosság problémája nemcsak valamilyen funkció korlátozottsága és e n n e k ránk, egyénekre gyakorolt h a t á s a , h a n e m m é g i n k á b b a z is, h o g y a n alakul a k a p c s o l a t u n k a »normális« emberekkel". H u n t k e z d e t t ő l a b r i t f o g y a t é k o s m o z g a l o m veze­ tő aktivistája, a t e s t i f o g y a t é k o s o k j o g a i t képvise­ lő U P I A S ( U n i o n of Physically Impaired Against

226

8. FEJEZET kos e m b e r n e k m e g k e l l k ü z d e n i e , h a m a r a d é k t a ­ lanul részt akar v e n n i a társadalomban. A 2 2 7 . oldalon lévő keretes részből megtud­ h a t j u k , h o g y a n á l l í t j a f e j t e t ő r e M i k e O l i v e r a fo­ részle­ g y a t é k o s s á g e g y é n i m o d e l l j é t m e g a l a p o z ó felte­ v é s e k e t , p e d i g n e m t e s z m á s t , c s a k átírja a z o k a t a kérdéseket, a m e l y e k k e l az 1 9 8 0 - a s é v e k b e n az E g y e s ü l t K i r á l y s á g n é p e s s é g - n y i l v á n t a r t ó hivata­ la tett fel a f o g y a t é k o s s á g g a l k a p c s o l a t o s f e l m é ­ rése során. Oliver ( 1 9 8 3 ) egyike volt azoknak az e l m é l e t a l k o t ó k n a k , a k i k r á v i l á g í t o t t a k a fogyaté­ kosság t á r s a d a l m i modellje és egyéni modellje k ö z t i k ü l ö n b s é g e k r e ( e z e k ö s s z e f o g l a l v a j ó l lát­ hatók a 8.3. táblázatban). A társadalmi modell Vic elfogadását tudományos munkák, köztük

Az egészségkárosodás és a fogyatékosság meghatározása a (UPIAS)
„Valamely végtag

Egészségkárosodás:

ges vagy teljes hiánya, illetve végtag, szerv vagy testi folyamat elégtelen m ű k ö d é s e . " Fogyatékosság: társadalmi „Csökkent vagy korlátozott cse­ egyáltalán nem vagy

lekvőképesség, amely a b b ó l ered, hogy a mai szerveződés csak kevéssé veszi figyelembe a testi fogyaték­ kal élő e m b e r e k e t , így megfosztja ő k e t a t ö b b ­ ségi t á r s a d a l o m tevékenységeiben való részvé­ tel l e h e t ő s é g é t ő l . "

Finkelstein (1980, 1981), Colin Barnes (1991) és Oliver ( 1 9 9 0 , 1 9 9 6 ) írásai is segítették. A társadalmi modellt támogató elméletalkotók­ n a k m a g y a r á z a t o t k e l l a d n i u k arra, m i é r t alakul­ t a k ki a fogyatékos e m b e r e k k e l s z e m b e n társadal­ m i , k u l t u r á l i s és t ö r t é n e t i a k a d á l y o k . A t á r s a d a l m i m o d e l l egyes h í v e i , a k i k r e M a r x h a t o t t , azt m o n d ­ ták, h o g y a fogyatékosság m a t e r i a l i s t a é r t e l m e z é ­ sére van szükség (a materializmusról bővebben l á s d a 3 2 - 3 4 . o l d a l t ) . P é l d á u l O l i v e r ( 1 9 9 6 ) sze­ rint történeti s z e m p o n t b ó l az ipari forradalom hogy i d e j é n a k a d á l y o k a t á l l í t o t t a k a f o g y a t é k o s o k tel­ jes körű társadalmi részvétele elé, mert kirekesz­ t e t t é k ő k e t a m u n k a e r ő p i a c r ó l , a m i n t a z e l s ő ka­ pitalista gyárak elkezdték az egyéni bérmunkára a l a p o z n i a f o g l a l k o z t a t á s t . O l i v e r így folytatja az érvelést: e történelmi folyamat kibontakozásával a f o g y a t é k k a l é l ő k k ö z ü l „ o l y a n s o k a n n e m tud­ ták megtartani az állásukat, hogy m á r társadalmi p r o b l é m á t jelentettek a kapitalista á l l a m számá­ ra, a m e l y e l ő s z ö r m i n d e n t á r s a d a l m i p r o b l é m á t

S e g r e g a t i o n ) a l a p í t ó tagja volt. A s z e r v e z e t m e g ­ alapításakor kiadott kiáltványban 1976) [Fundamental Principles of Disability, az e g y é n i m o d e l l e l

s z e m b e n gyökeresen új alternatívát fogalmaztak m e g : azt m o n d t á k , h o g y l é n y e g e s k ü l ö n b s é g v a n a károsodás (impairment), p o n t o s a b b a n egészség­ k á r o s o d á s és a f o g y a t é k o s s á g (disability) k ö z ö t t (e fogalmak pontos, a W H O által is elfogadott meg­ határozása a keretes részben látható). A szervezet általánosságban elfogadta, a t e s t i „ k á r o s o d á s " az egyén b i o m e d i c i n á l i s j e l ­ l e m z ő j e k é n t h a t á r o z h a t ó m e g (bár k é s ő b b kiter­ jesztették a fogyatékosság n e m testi: érzékszervi és s z e l l e m i f o r m á i r a i s ) . A f o g y a t é k o s s á g fogal­ m á t a z o n b a n társadalmi s z e m p o n t b ó l h a t á r o z t á k meg. Ezzel megkérdőjelezték a szó konvencioná­ lis j e l e n t é s é t . A f o g y a t é k o s s á g o t n e m a z e g y é n problémájaként, h a n e m a társadalmi akadályok felől k e z d t é k é r t e l m e z n i , a m e l y e k k e l a fogyaté­

8.3. táblázat A fogyatékosság két modellje Egyéni modell Személyes tragédia modell Egyéni probléma Egyéni kezelés Medikalizálás Orvosi tekintélyuralom Szaktudás Egyéni identitás Előítélet Ellátás Ellenőrzés Szakpolitika Egyéni alkalmazkodás Forrás: Oliver 1996, 34. o. nyomán. Társadalmi modell Társadalmi elnyomás elmélete Társadalmi probléma Társadalmi cselekvés Önálló élet Egyéni és kollektív felelősség Tapasztalat Kollektív identitás Diszkrimináció Jogok Választás Közpolitika Társadalmi változás

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG

A brit népesség-nyilvántartó hivatal (OPCS) feltevéseit megfordító társadalmi model A HIVATAL KÉRDÉSE
„Meg tudná mondani, mi a baj m a g á v a l ? " „Milyen testi baja okozza, hogy nem tud megtar­ tani, megfogni vagy elforgatni d o l g o k a t ? " „Azért érti nehezen az e m b e r e k e t , mert rosszul hall?" „Van feltűnő sebhelye vagy torzulása, amely kor­ látozza a napi t e v é k e n y s é g é t ? " „Tartós betegsége vagy fogyatékossága miatt

OLIVER KÉRDÉSE
„ M e g t u d n á m o n d a n i , mi a baj a társadalom­ mal?" „Mi a baj a mindennapi eszközök, a kancsók, pa­ lackok és konzervdobozok kialakításával, amiért n e m tudja m e g f o g n i ő k e t ? " „Azért érti n e h e z e n az e m b e r e k e t , mert képtele­ nek m á s k é p p beszélni m a g á v a l ? " „Korlátozza-e a napi t e v é k e n y s é g é t az, a h o g y a n az e m b e r e k reagálnak a sebhelye vagy torzulása láttán?" „Azért járt speciális iskolába, mert az illetékes oktatásügyi h a t ó s á g n á l az a gyakorlat, hogy az ilyen betegséggel/fogyatékossággal élőket oda küldik?"

járt speciális i s k o l á b a ? "

„Betegsége/fogyatékossága meggátolja-e a b b a n , hogy elmenjen o t t h o n r ó l , amikor csak a k a r ? " „Betegsége/fogyatékossága buszon u t a z z o n ? " „Betegsége/fogyatékossága munkájára j e l e n l e g ? " „Betegsége/fogyatékossága miatt arra kénysze­ rül, hogy rokonokkal vagy olyan személlyel éljen, aki segítheti vagy á p o l h a t j a ? " A jelenlegi lakását át kellett alakítani a b e t e g s é ­ ge/fogyatékossága Forrás: Oliver 1990. miatt?" kihat-e valahogy a megnehezíti, hogy

„A lakóhelyén mi gátolja a b b a n , hogy o d a men­ j e n , ahova a k a r ? " „Van-e bármilyen közlekedési vagy anyagi g o n d , amelyik m e g g á t o l j a a b b a n , hogy elmenjen ott­ honról, amikor csak a k a r ? " „Vannak-e gondjai a munkahelyén a fizikai kör­ nyezet vagy m á s o k viselkedése m i a t t ? " „Olyan rosszak a kommunális szolgáltatások, kell tá­ hogy rokonokra vagy olyan séget?" „Rossz volt a lakása kialakítása, ezért kellett az igényei szerint á t a l a k í t t a t n i a ? " személyre

maszkodnia, akitől megkapja a megfelelő segít­

igyekezett e l h á r í t a n i v a g y i n t é z m é n y e k b e z á r n i " . Még ma is v i s z o n y l a g a l a c s o n y a f o g y a t é k o s e m ­ berek aránya a m u n k a e r ő p i a c o n (ez k i d e r ü l m a j d a 230-232. oldalon).

a társadalmi modellt, amely az egyéni m o d e l l b e n m e g h a t á r o z o t t , a z e g y é n i „ a l k a l m a t l a n s á g b ó l " fa­ k a d ó é r t e l m e z é s t a z e l n y o m á s b ó l f a k a d ó fogya­ t é k o s s á g g a l v á l t j a fel ( B e r e s f o r d - W a l l c r a f t 1 9 9 7 ) . Az 1980-as évek óta a z o n b a n több szempont­ b ó l is b í r á l t á k a t á r s a d a l m i m o d e l l t . E l ő s z ö r is azt v e t e t t é k e l l e n e , h o g y n e m s z á m o l a fogyatékos­ ság g y a k r a n f á j d a l m a s vagy k e l l e m e t l e n t a p a s z ­ talataival, amelyek lényeges szerepet játszanak

A társadalmi modell értékelése
A társadalmi m o d e l l n a g y b a n m e g h a t á r o z z a , h o ­ gyan g o n d o l k o d u n k ma a f o g y a t é k o s s á g r ó l . B á r ez a modell az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n s z ü l e t e t t , világszerte egyre inkább elfogadják. A b r i t fo­ gyatékosmozgalom „ n a g y ö t l e t é n e k " i s n e v e z t é k (Hasler 1 9 9 3 ) . A m o d e l l l e g f ő b b c é l j a a t e l j e s k ö r ű részvétel t á r s a d a l m i a k a d á l y a i n a k m e g s z ü n t e t é ­ se, így l e h e t ő v é t e s z i a f o g y a t é k k a l é l ő k s z á m á ­ ra, hogy m e g a l k o s s a n a k és m e g v a l ó s í t s a n a k egy politikai stratégiát. E b b ő l e g y e s e k arra k ö v e t k e z ­ tettek, hogy a t á r s a d a l m i m o d e l l e l f o g a d á s á v a l a fogyatékosok egy „új t á r s a d a l m i m o z g a l m a t " ala­ pítottak ( O l i v e r - Z a r b 1 9 8 9 ) . V a n n a k fogyatékos emberek, akik e g y e n e s e n „ f e l s z a b a d í t ó n a k " l á t j á k

sok fogyatékos e m b e r é l e t é b e n . S h a k e s p e a r e és W a t s o n ( 2 0 0 2 ) így é r v e l n e k : „ N e m c s a k l e h e t ő s é ­ geinkben korlátozott e m b e r e k vagyunk, hanem f o g y a t é k o s e m b e r e k is, é s h a e z t t a g a d n á n k , ak­ kor t i t k o l n u n k k e l l e n e é l e t ü n k j e l e n t ő s r é s z é t . " E váddal s z e m b e n a társadalmi modell védelmezői azt h o z t á k fel, h o g y a t á r s a d a l m i m o d e l l n e m ta­ gadja a f o g y a t é k o s s á g m i n d e n n a p i t a p a s z t a l a t a i t , h a n e m c s a k r á i r á n y í t j a a f i g y e l m e t a z o k r a a tár­ sadalmi akadályokra, amelyeket a fogyatékosok teljes körű társadalmi részvétele elé állítanak. M á s o d s z o r : s o k a n elfogadják, h o g y v a n n a k fo­ g y a t é k o s s á g a i k , d e r o s s z n é v e n v e s z i k , h a „rok-

228 J

8. FEJEZET szerint a egészségkárosodás-fogyatékosság szét­

k a n t n a k " t i t u l á l j á k őket. N e m r é g i b e n f e l m é r é s t végeztek olyan e m b e r e k körében, akik valamil y e n r o k k a n t e l l á t á s i t á m o g a t á s t i g é n y e l t e k az álI á m t ó l , é s a v á l a s z a d ó k k e v e s e b b m i n t fele vallótt a m a g á t r o k k a n t n a k . S o k a n k ö z ü l ü k a z é r t utasít o t t á k v i s s z a ezt a m e g j e l ö l é s t , m e r t e g é s z s é g ü k megrendülését inkább betegségnek, m i n t tartós f o g y a t é k o s s á g n a k t u l a j d o n í t o t t á k , vagy m e r t ú g y vélték: n e m elég betegek ahhoz, hogy rokkantnak m i n ő s í t s é k ő k e t ( D e p a r t m e n t for W o r k a n d P e n sions 2 0 0 2 ) . Barnes ( 2 0 0 3 ) azonban rámutatott, h o g y egy t á r s a d a l o m b a n , a h o l a f o g y a t é k o s s á g o t gyakran még ma is összekötik az abnormalitással, n e m m e g l e p ő , h o g y v a n o l y a n fogyatékos e m b e r , aki visszautasítja, hogy „rokkantnak" nevezzék. Végül főként az orvosi szociológia m ű v e l ő i utasítják el a társadalmi modellt, mondván, nem hogy az a n n a k alapjául szolgáló egészségkárosodás-fogyatékosság megkülönböztetés h e l y t á l l ó . E b í r á l ó k a z z a l é r v e l n e k , h o g y a társadalmi modell elválasztja a b i o m e d i c i n á l i s a n meghatározott károsodást a társadalmilag meghatározott fogyatékosságtól. Az orvosi szociológiával f o g l a l k o z ó k á l t a l á b a n azt m o n d j á k , h o g y m i n d a e g é s z s é g k á r o s o d á s , m i n d a fogyatékosság t á r s a d a l m i l a g s t r u k t u r á l t , és e g y m á s h o z is s z o r o s a n k a p c s o l ó d n a k . S h a k e s p e a r e és W a t s o n

választás azonnal csődöt mond, amint feltesszük a k é r d é s t : „Hol ér véget a e g é s z s é g k á r o s o d á s , és hol kezdődik a fogyatékosság?" Egyes esetekben e z a m e g k ü l ö n b ö z t e t é s h e l y t á l l ó - h a n e m tudn a k egy é p ü l e t e t ú g y m e g t e r v e z n i , h o g y k e r e k e s székkel is be lehessen jutni, akkor egyértelműen társadalmilag kialakított korlátozó akadályt e m e l n e k a kerekes székesek elé. S o k más esetben is előfordulhat, hogy n e m lehet megszüntetni a f o g y a t é k o s s á g ö s s z e s forrását, m e r t a z o k n e m a társadalomban fennálló e l n y o m ó feltételek miatt k e l e t k e z t e k . A t á r s a d a l m i m o d e l l t b í r á l ó orvos i s z o c i o l ó g u s o k azt m o n d h a t j á k , h o g y p é l d á u l az egyént az állandó fájdalmak vagy a jelentős értelmi korlátok is megfoszthatják a teljes körű társadalmi részvétel lehetőségétől, amelyeket s e m m i f é l e t á r s a d a l m i v á l t o z á s n e m k é p e s megszüntetni. E z e k a bírálók úgy érvelnének, hogy ha a f o g y a t é k o s s á g o t t e l j e s é r t e l m é b e n t e k i n t j ü k , akkor a társadalom okozta fogyatékosság mellett az egészségkárosodásból eredő fogyatékosságot s e m hagyhatjuk figyelmen kívül, A társadalmi m o d e l l támogatói szerint az utóbbi állítás arra épül, hogy igyekeznek tompítani a f o g y a t é k o s s á g és az e g é s z s é g k á r o s o d á s k ö z ö t t i k ü l ö n b s é g t é t e l t , a m e l y - m o n d j á k - a fogyatékos-

Rokkantnak nevezhetjük-e ezt a paralimpikon úszót?

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG

A szociológiai képzelőerő bevetése: miért akarom, hogy lássák az arcor
m a g a m , m a g a b i z t o s a b b lettem és kezdtem úgy érezni, hogy n e m v e s z t e g e t h e t e m el az é l e t e m , csak mert így viselkednek velem s z e m b e n mások. Tizenhat éves koromtól főiskolára j á r t a m , fil­ mes, média-, és fotográfiai t a n u l m á n y o k a t foly­ t a t t a m . Kutatni kezdtem, hogyan ábrázolja a torz e m b e r e k e t a média. Láttam, hogyan jelenítik m e g a torz a r c ú a k a t a filmekben - hát, nem c s o d a , h o g y az e m b e r e k nem tudják, hogyan álljanak h o z z á n k ! A „Rém­ álom az Elm u t c á b a n " Freddy Krugere, a „Batm a n " J o k e r é , vagy a gengszterfilmek sebhelyes arcú gazfickói... és m é g s o r o l h a t n á m .

ROSSZAT SEJTENEK
Az ilyen sztereotípiák i s m e r e t é b e n n e m m e g l e p ő , hogy az e m b e r e k úgy vélik, ha más az arcod, ak­ kor belül is valahogy „ m á s " , „ r o s s z " vagy. Vicky Lucas szeretné, nának nem ezt hatatlan el tőle tőle, ha az emberek nem fordul­ ha­ Ez nekem f o n t o s f o r d u l ó p o n t o t j e l e n t e t t , mert rájöttem, hogy az arctorzulás n e m c s a k orvosi, ha­ nem társadalmi kérdés is. M e g é r t e t t e m , hogy nem az a r c o m t e s z boldog­ t a l a n n á , h a n e m az, a h o g y a n egyesek reagálnak rá. Elhatároztam, hogy nem az a r c o m a t , h a n e m Az arcom egy ritka genetikai rendellenességtől ilyen: kerubizmusnak hívják. Négyéves l e h e t t e m , amikor az orvosok felismerték. Olyan kicsi voltam, hogy már nem is emlékszem, mi t ö r t é n t , de rend­ szeresen kórházakba kellett j á r n o m . Bár csak nagyjából hatéves k o r o m b a n kezdett átalakulni az a r c o m , szinte már úgy tűnik, hogy mindig is ilyen volt. Nem volt könnyű torz arccal felnőni. Amikor serdülni kezdtem, ugyanolyan változásokon men­ tem keresztül, mint mások, egy kis extrával: ha­ talmas lett az a r c o m , és a s z e m e m is alaposan megváltozott. a társadalmi hozzáállást f o g o m megváltoztatni. Semmi bajom a plasztikai s e b é s z e t t e l . Csak úgy d ö n t ö t t e m , h o g y n e k e m nem kell. Most, h u s z o n n é g y évesen o t t tartok, hogy tü­ körbe t u d o k nézni, e l f o g a d t a m az a r c o m ilyen­ nek. Persze a fejfájásoktól, a k e t t ő s látástól örö­ m e s t m e g s z a b a d u l n é k . Az s e m tetszik, hogy nem t u d o k kacsintani, de ezt a kis h i á n y o s s á g o t e g é s z jól t u d o m pótolni azzal, r e b e g t e t e m a szempillám és pislogok. Az a r c o m t e t t azzá, aki ma vagyok. Ez a sze­ mély, akivé lettem, attól alakult így, a h o g y a n az e m b e r e k b á n t a k velem é s a h o g y a n n e k e m m e g kellett t a n u l n o m vele élni. hüledezve és a ilyennek vagy szörnyülködve, szereti, amilyen

tudomásul vennék, magyarázza

hogy ez az arc elválaszt­ - épp

következőkben.

I NEM HISZNEK A SZEMÜKNEK
I Nehezen teltek a serdülőéveim. Az e m b e r e k n é h a I megbámultak vagy az látszott rajtuk, hogy nem I hisznek a szemüknek. Akadt olyan is, aki nagyon undok volt és g ú n y o l ó d o t t rajtam. Még az is b á n t o t t , ha az e m b e r e k azt m o n d ­ ták: „Jaj, te s z e g é n y ! " - b á n t o t t a szánakozásuk, és ettől az érzéstől sokáig nem t u d t a m szabadul­ ni. Nagyon zárkózott lettem, mert féltem, hogyan fogadnának, ha e m b e r e k közé m e n n é k . De idővel, f o k o z a t o s a n m e g t a n u l t a m becsülni

KÉPZELETSZEGÉNYEK
S z e r e t e m az igaz b a r á t o k a t , akiket az a r c o m n a k köszönhetek, és azért is b e c s ü l ö m az a r c o m , mert arra késztetett, hogy j o b b e m b e r r é váljak. Még udvarlóm is van, aki szerint olyan vagyok, mint egy macska. Nem biztos, hogy e g y e t é r t e k vele, de annyi szent, hogy n e m tiltakozom e l l e n e ! Ha pedig valaki azt mondja, visszataszító va­ gyok, csak sajnálni t u d o m , mert nincs képzelőereje. Ha valaki t o k á s n a k csúfol, csak legyintek:

230

8. FEJEZET

„Áh! Csak azért, mert neked nincs ekkora? Irigy­ kedsz, m i ? " Minden leplezetlenül kíváncsi tekintetre barát­ s á g o s mosollyal felelek. És ha az én 10 másod­ perces i d ő h a t á r o m o n belül nem mosolyog vissza az illető, akkor nagyon h a t á s o s vasvillaszemeket meresztek rá. A múlt héten é p p az utcán sétáltunk a kedve­ semmel, amikor egy férfi közeledett felénk, és hö­ rögve fejezte ki a n e m t e t s z é s é t .

t a m neki, majd e l m e s é l t e m , mi t ö r t é n t az i m é n t i Egy pillanatig hallgatott, aztán e l m o s o l y o d o t t és azt m o n d t a : „ R e m é l e m , fájt n e k i ! " M i n d h á r m a n nevettünk. Furcsa, hogyan lehet egy-egy idegen ennyire ke­ gyetlen és durva, mások pedig - azok, akiktől a leg­ kevésbé várnánk, akiken általában átnézünk - enynyire melegszívűek, kedvesek. Ez elég jól összefoglalja az é l e t e m : megta­ pasztalom az e m b e r e k b ő l a l e g r o s s z a b b a t és a l e g j o b b a t is, gyakran mindezt öt percen belül! N e h e z e b b é , ugyanakkor é r d e k e s e b b é is teszi az

HELYBENHAGYTAM
Nem m o n d o t t semmit, elég volt az a furcsa t o ­ rokhang: az a fajta, aminek a j e l e n t é s é t csak a különös külsejű e m b e r e k érthetik. Annyira boszszantott, hogy szembefordultam vele. Nem részletezem, mit t e t t e m ezután, legyen elég annyi, hogy valószínűleg soha t ö b b é n e m lesz kedve úgy hörögni, ha egy nem mindennapi nőt lát az utcán. Két perccel k é s ő b b , a h o g y hazafelé tartottunk, o d a j ö t t hozzám egy hajléktalan férfi aprót kérni. Megkérdezte, hogy vagyok. „ P o m p á s a n " - mond­ ság e g y é n i m o d e l l j é t m e g a l a p o z ó b i o m e d i c i n á l i s gondolkodási m o d e l l b e n gyökerezik. Erre azzal válaszolnak, hogy a társadalmi modell kétségte­ l e n ü l n e m tagadja, h o g y v a l a m e l y e g é s z s é g k á r o ­ s o d á s l e h e t a f á j d a l o m oka, vagy h o g y v a n olyas­ m i , a m i t a z e g y é n m a g a n e m t u d m e g o l d a n i egy adott egészségkárosodás miatt. S ő t Carol T h o m a s ( 1 9 9 9 , 2 0 0 2 ) , a t á r s a d a l m i m o d e l l h í v e a „egész­ ségkárosodás-hatások" (impairment effects) ki­ f e j e z é s s e l é r z é k e l t e t i e n n e k az á l l a p o t n a k a lel­ k i - é r z e l m i k ö v e t k e z m é n y e i t a fogyatékkal é l ő k esetében. M i v e l a fogyatékosság v i t a t o t t m e g j e l ö l é s , és hozzá számos különféle egészségkárosodásból n e h é z meg­ e r e d ő fogyatékosság k a p c s o l ó d h a t ,

é l e t e m . A világ minden kincséért s e m m o n d a n é k le erről. Forrás: BBC News Magazine, 2 0 0 3 . augusztus 6 . KÉRDÉSEK 1. Fogyatékos-e az arctorzulásos e m b e r ? 2. M o n d valamit ez a t ö r t é n e t az e g é s z s é g k á r o s o ­ dás és a fogyatékosság közötti különbségről? 3. M o n d valamit ez a t ö r t é n e t a fogyatékosság társadalmi modelljéről?

áruk, s z o l g á l t a t á s o k e l é r h e t ő s é g é b e n is. 1 9 9 9 - b e n újabb jogszabályt vezettek be, a m e l y n e k eredmé­ n y e k é n t m e g a l a k u l t a f o g y a t é k o s o k j o g a i t v é d ő bi­ zottság (Disability Plights Commission), amelynek c é l j a „ a fogyatékos e m b e r e k k e l s z e m b e n i diszkri­ m i n á c i ó felszámolása". A törvény meghatározá­ s a s z e r i n t fogyatékos „bárki, a k i n e k o l y a n fizikai vagy m e n t á l i s k á r o s o d á s a v a n , a m e l y l é n y e g e s e n és tartósan hátráltatja szokásos n a p i tevékeny­ s é g e i e l v é g z é s é t " . A f o g y a t é k o s s á g n a k ez a meg­ h a t á r o z á s a é p p ú g y m a g á b a n foglalja a s z e l l e m i e g é s z s é g z a v a r o k k a l k ü s z k ö d ő k e t , m i n t a z arctor­ z u l á s o s e m b e r e k e t , és m e g k e r ü l i azt a k ö z k e l e t ű t é v e d é s t , h o g y a fogyatékos c s a k m o z g á s s é r ü l t le­ het, illetve a fogyatékosság többnyire veleszüle­ tett. V a l ó j á b a n a fogyatékos e m b e r e k 77 százaléka t i z e n h a t é v e s kora u t á n lett fogyatékos (Employ­ ers' F o r u m o n D i s a b i l i t y 2 0 0 3 ) , é s a n é p e s s é g e n b e l ü l az é l e t k o r r a l e g y e n e s a r á n y b a n n ö v e k s z i k a fogyatékosok a r á n y a (lásd a 8.5. ábrát). A t ö r v é n y m e g h a t á r o z á s a s z e r i n t az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n l e g a l á b b 8,5 m i l l i ó e m b e r (közel a n é p e s s é g 1 0 s z á z a l é k a ) fogyatékos, k ö z ü l ü k 6,8 m i l l i ó a n a k t í v k o r ú a k (Office o f N a t i o n a l Statis­ tics 2 0 0 2 ) . Az utóbbi csoportból csak mintegy 3 m i l l i ó e m b e r t f o g l a l k o z t a t n a k ( D i s a b i l i t y Rights C o m m i s s i o n 2 0 0 2 ) . Egy újabb felmérés azonban azt m u t a t j a , h o g y a t ö r v é n y fogyatékosságmeg­ határozásának megfelelő e m b e r e k 93 százaléka

h a t á r o z n i , h á n y fogyatékos e m b e r é l a z E g y e s ü l t Királyságban és világszerte. É p p erről lesz szó az alábbiakban.

Fogyatékosság az Egyesült Királyságban és világszerte
Az Egyesült Királyságban biztosító a fogyatékkal törvényt élők esélyegyenlőségét Discrimination Act) (Disability Ez bi­

1 9 9 5 - b e n fogadták el.

z o n y o s fokú jogi v é d e l m e t a d o t t a f o g y a t é k o s embereknek a diszkriminációval szemben több t e r ü l e t e n is, p é l d á u l a f o g l a l k o z t a t á s b a n és az

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG 8.5. ábra Az Egyesült Királyságban élő f o g y a t é k o ­ sok életkor szerinti megoszlása (a korcso­ port százalékában) 40

231

gyatékos munkavállaló 2 1 2 fontot (NOP 1 9 9 8 ) . A kormányzatok m á s területek kiadásaihoz mér­ ten mégis sokat k ö l t e n e k a fogyatékosügyre - a b r i t k o r m á n y é v e n t e t ö b b m i n t 1 9 m i l l i á r d fon­ t o t fordít a c s ö k k e n t m u n k a k é p e s s é g ű e k és fo­ gyatékosok támogatására ( B B C , 2 0 0 2 . április 9.). 1 9 9 9 - b e n a leggazdagabb országok már legalább k é t s z e r a n n y i t k ö l t ö t t e k a f o g y a t é k o s s á g h o z kap­ csolódó programokra, mint a munkanélküliség enyhítésére (OECD 2 0 0 3 ) . B e c s l é s e k szerint közel 5 0 0 millió „fogyatékos" e m b e r él a v i l á g o n , 80 s z á z a l é k u k a f e j l ő d ő orszá­ gokban, például I n d i á b a n vagy K í n á b a n (World B a n k G r o u p 2 0 0 2 ) . A z E N S Z E g é s z s é g ü g y i Világ­ s z e r v e z e t e ( W H O ) m e g á l l a p í t o t t a , h o g y a fejlő­ dő országokban a „krónikus betegségek és tartós károsodások" legfőbb okai a szegénység, a rossz köztisztasági állapotok, a n e m megfelelő táplál­ k o z á s és az e g é s z s é g t e l e n l a k á s k ö r ü l m é n y e k . Itt a sérülés, például a csonttörés gyakran maradandó károsodást okoz, a m i n e m t ö r t é n h e t n e meg, h a r e n d e l k e z é s r e á l l n á n a k a k e z e l é s h e z és a r e h a ­ b i l i t á c i ó h o z szükséges l é t e s í t m é n y e k ugyanúgy, m i n t N y u g a t o n . S o k f e j l ő d ő o r s z á g b a n a fogya­ tékossághoz vezető egészségkárosodások legfőbb o k a a n ő k k ö r é b e n t ö b b n y i r e a v a s h i á n y , az „ a n é ­ m i a " és a krónikus m e d e n c e g y u l l a d á s (amelyet

16-24
a

25-34

35-44

45-54

55-59/64-

Életkor A törvényben előírt nyugdíjkorhatár.

Forrás: From Exclusion to Inclusion. Final Report of the Disability Rights Task Force 1999. fontosnak tartja, h o g y l e g y e n á l l á s a . A z E g y e s ü l t Királyságban máig azok az e m b e r e k alkotják az egyik l e g h á t r á n y o s a b b h e l y z e t b e n l é v ő c s o p o r ­ tot, a k i k n e k e g é s z s é g k á r o s o d á s o k o z t a fogyaté­ kossága v a n . K ö z t ü k t ö b b a m u n k a n é l k ü l i , m i n t az „épek" k ö r é b e n , és a k i k i l y e n , fogyatékosság­ nak tartott e g é s z s é g k á r o s o d á s s a l m é g i s k a p n a k munkát, á l t a l á b a n k e v e s e b b e t k e r e s n e k . 1998ban a c s ö k k e n t m u n k a k é p e s s é g ű d o l g o z ó e g y h é ­ ten átlagban 1 9 6 f o n t o t k e r e s e t t , m í g a n e m fo-

Jogaik elismerését követelő fogyatékos tüntetők.

2321

8.

FEJEZET láthatjuk, hogy a szegénység a fejlődő világban o l y a n k á r o s o d á s o k a t o k o z , ú g y f o r m á l j a a fogya­ t é k o s s á g o t , h o g y a z itt é l ő e m b e r e k n a g y o n m á s ­ ként élik meg, m i n t a nyugatiak. Az e g é s z s é g k á r o s o d á s n a k és a fogyatékosság­ n a k ezek a világ k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n n a g y o n eltérő t a p a s z t a l a t a i r á v i l á g í t a n a k egy á t f o g ó b b g o n d o l a t ­ ra, a m e l y e f e j e z e t b e n is m e g j e l e n i k : a saját tes­ t ü n k r ő l s z e r z e t t t a p a s z t a l a t a i n k a t és a m á s o k k a l folytatott i n t e r a k c i ó i n k a t - a k á r é p e k , a k á r fogya­ t é k o s o k , a k á r b e t e g e k , a k á r e g é s z s é g e s e k - az a változó társadalmi környezet alakítja, a m e l y b e n é l ü n k . S z o c i o l ó g i a i s z e m p o n t b ó l c s a k a k k o r al­ k o t h a t u n k f o g a l m a t a b e t e g s é g r ő l , az e g é s z s é g r ő l és fogyatékosságról, ha megvizsgáljuk azokat a társadalmi és technológiai változásokat, amelyek meghatározzák, hogyan értelmezzük az emberi létnek ezeket az oldalait.

néha a nők „körülmetélése" okoz). Becslések szerint évente körülbelül 2 5 0 0 0 0 gyerek veszíti el a s z e m e világát, m e r t a t á p l á l é k u k b ó l h i á n y ­ zik az A-vitamin, a m e l y e t például a zöld s z í n ű z ö l d s é g e k t a r t a l m a z n a k . F e l v e t ő d ö t t , h o g y a vi­ lágon előforduló összes ilyen megbetegedésnek a k á r a felét i s m e g l e h e t n e e l ő z n i , h a j o b b prog­ r a m o k a t i n d í t a n á n a k a s z e g é n y s é g és az a l u l t á p ­ láltság f e l s z á m o l á s á r a , a k ö z t i s z t a s á g és az ivó­ víz biztosítására, feltételek balesetmegelőző munkahelyi (Charlton 1998). Az megteremtésére

e g é s z s é g k á r o s o d á s m á s i k f ő o k a a h á b o r ú é s an­ nak utóhatása (például a földben hagyott aknák). E z e n k í v ü l a s z e g é n y e b b o r s z á g o k b a n a fogyaté­ kos g y e r e k e k k ö z ü l s o k k a l k e v e s e b b e n k a p n a k u g y a n o l y a n s z i n t ű o k t a t á s t , m i n t a t ö b b i gyerek, ami életük későbbi szakaszában még tovább mé­ lyíti szegénységüket. A kutatási e r e d m é n y e k b ő l

ÖSSZEFOGLALÁS
1. A nyugati orvostudomány a biomedicinális járnak, például n e m kell elvégeznie szokásos feladatait, d e c s e r é b e m i n d e n t m e g k e l l ten­ n i e azért, h o g y a z o r v o s t a n á c s a i t m e g f o g a d v a visszanyerje egészségét. 4. A s z i m b o l i k u s i n t e r a k c i o n i s t á k azt v i z s g á l t á k , hogyan birkóznak meg az e m b e r e k a rövidebbh o s s z a b b ideig tartó betegséggel m i n d e n n a p i életükben. A betegség tapasztalata változáso­ kat i d é z h e t e l ő a z e g y é n ö n a z o n o s s á g á b a n é s s z o k á s o s n a p i r e n d j é b e n . A t e s t n e k ez a s z o c i o ­ lógiai d i m e n z i ó j a egyre fontosabbá válik sok társadalomban: az e m b e r e k ma tovább élnek, mint eleddig bármikor, és inkább krónikus m e g g y e n g ü l t á l l a p o t t ó l , m i n t akut b e t e g s é g e k ­ től s z e n v e d n e k . 5. A s z o c i o l ó g i a i k u t a t á s feltárja a b e t e g s é g és az egyenlőtlenség közötti szoros kapcsolato­ kat. Az i p a r i o r s z á g o k b a n a s z e g é n y e b b c s o ­ portok átlagos várható élettartama rövidebb, és k i s z o l g á l t a t o t t a b b a k a b e t e g s é g n e k , m i n t a t e h e t ő s e b b r é t e g e k . U g y a n a k k o r a g a z d a g or­ s z á g o k b a n m a g a s a b b a z á t l a g o s v á r h a t ó élet­ t a r t a m , m i n t a s z e g é n y e b b o r s z á g o k b a n . Van, a k i ú g y véli, h o g y a z o s z t á l y a l a p ú egészség­ beli egyenlőtlenségek kulturális és viselkedési t é n y e z ő k k e l , p é l d á u l a z é t r e n d d e l é s a z élet­ vitellel magyarázhatók. M á s o k a strukturális hatásokat hangsúlyozzák: rülmények. 6. A b e t e g s é g és egészségmintáknak n e m i és élnek a faji d i m e n z i ó j a is v a n . S z i n t e a világ m i n d e n országában a nők általában tovább férfiaknál, m é g i s g y a k o r i b b k ö r ü k b e n a megilyenek például a m u n k a n é l k ü l i s é g , a rossz lakás- és m u n k a k ö ­ egészségmodellre épül: arra a meggyőződésre, hogy a betegség objektív m ó d o n meghatároz­ h a t ó , és a b e t e g t e s t e g é s z s é g e t u d o m á n y o s a n megalapozott orvosi kezeléssel helyreállítha­ tó. A b i o m e d i c i n á l i s e g é s z s é g m o d e l l a m o d e r n t á r s a d a l m a k k a l együtt a l a k u l t ki. U g y a n e k k o r b o n t a k o z o t t ki a d e m o g r á f i a - az e m b e r i p o p u ­ lációk nagyságának, összetételének és dinami­ k á j á n a k v i z s g á l a t a - , é s a z á l l a m o k n a k egyre e r ő s e b b é r d e k e i k f ű z ő d t e k a h h o z , h o g y segít­ sék megőrizni az e m b e r e k egészségét. Nagy hatást gyakorolt a m o d e r n egészségügyi rend­ s z e r e k r e , h o g y a t u d o m á n y t az o r v o s i diag­ n o s z t i z á l á s b a n és a g y ó g y í t á s b a n is a l k a l m a z ­ ni kezdték. 2. A b i o m e d i c i n á l i s e g é s z s é g m o d e l l t e g y r e t ö b b kritika éri. Azt vetik ellene, hogy a t u d o m á n y o s gyógyászat n e m olyan e r e d m é n y e s , m i n t ami­ lyennek mondják, és az orvosok n e m értékelik az általuk kezelt betegek véleményét, továbbá azt, h o g y a z o r v o s i s z a k m a f e l s ő b b r e n d ű n e k t e k i n t i m a g á t m i n d e n a l t e r n a t í v g y ó g y í t á s i for­ m á n á l , a m e l y n e m fogadja e l a k o n v e n c i o n á l i s szemléletet. 3. A s z o c i o l ó g u s o k a t a b e t e g s é g t a p a s z t a l a t a ér­ dekli: h o g y a n éli meg a beteg és környezete, ha ledönti lábáról a betegség, h o s s z a b b ideig betegeskedik vagy végleg fogyatékossá válik. T a l c o t t P a r s o n s b e t e g s z e r e p - f o g a l m a arra utal, h o g y a b e t e g b i z o n y o s v i s e l k e d é s f o r m á k a t felöltve próbálja a l e h e t ő legkisebbre c s ö k k e n t e n i betegségének a szokásos rendet megzavaró ha­ tását. A beteg egyénnek b i z o n y o s kiváltságok

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG b e t e g e d é s , m i n t a férfiak e s e t é b e n . B i z o n y o s betegségek gyakrabban fordulnak elő etnikai kisebbségi csoportokban, m i n t a fehér népes­ ségben. A z e g é s z s é g b e n n e m é s faj s z e r i n t m u ­ tatkozó k ü l ö n b s é g e k e t g e n e t i k a i o k o k r a pró­ bálták v i s s z a v e z e t n i , p u s z t á n e z e k k e l a z o n ­ ban n e m magyarázhatók az egyenlőtlenségek. Bár talán van n é m i biológiai alapja bizonyos egészségi á l l a p o t o k n a k , a z á l t a l á n o s egészség­ es b e t e g s é g m i n t á k v i z s g á l a t a k o r f i g y e l e m b e kell v e n n i a t á r s a d a l m i t é n y e z ő k e t , v a l a m i n t a csoportok között az anyagi feltételek tekinteté­ b e n m e g f i g y e l h e t ő k ü l ö n b s é g e k e t is. 7. A fogyatékosság e g y é n i m o d e l l j é b e n a fogya­ tékos e m b e r t sújtó b a j o k a k o r l á t o z o t t e g y é n i képességekből erednek. E b b e n a m o d e l l b e n a testi „ a b n o r m a l i t á s " b i z o n y o s m é r t é k ű fogya­ tékosságot v a g y f u n k c i o n á l i s k o r l á t o z o t t s á g o t okoz. E f u n k c i o n á l i s k o r l á t o z o t t s á g a l a p j á n az e g y é n t egy t á g a b b k a t e g ó r i á b a s o r o l v a „rok­ k a n t n a k " m i n ő s í t i k . A z e g y é n i m o d e l l arra a s z e m l é l e t r e é p ü l , h o g y a fogyatékosság „sze­ mélyes tragédia". 8. A fogyatékosság t á r s a d a l m i m o d e l l j e a fogya­ t é k o s s á g o k á t n e m a z e g y é n b e n , h a n e m a tár­ sadalomban jelöli meg. A fogyatékosságot n e m az egyén csökkent képességei okozzák, h a n e m a z o k a z a k a d á l y o k , a m e l y e k e t a társa­ d a l o m e m e l a fogyatékos e m b e r e k teljes körű társadalmi részvétele elé. 9. A gazdag o r s z á g o k t ö b b s é g é b e n a k o r m á n y z a t i k i a d á s o k s o k k a l n a g y o b b r é s z é t fordítják a fo­ gyatékossággal kapcsolatos programokra, m i n t a munkanélküliség enyhítésére. E n n e k ellené­ re a f o g y a t é k k a l é l ő k az e g y i k l e g h á t r á n y o s a b b h e l y z e t ű c s o p o r t o t alkotják a fejlett országok­ ban. Az egészségkárosodott emberek többsége a fejlődő világban él.

MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK
1. Mit lehet tenni, hogy csökkenjenek az egyenlőtlenségek az egészségügyi ellátásban? 2. Hogyan magyarázhatják a nők és a férfiak élete közötti különbségek a betegséggel kapcsolatos tapasztalataik eltérését? 3. Milyen kormányzati programokkal lehetne a brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálatot felkészíteni arra, hogy jobban tudjon alkalmazkodni a betegek kulturális hátteréhez? 4. Növekszik-e az orvosi rend hatalma ós egyben a beteg kiszolgáltatottsága azáltal, hogy bizonyos állapotokat, például a terhességet vagy a levertséget „medikalizálják"? 5. Mennyiben korlátozottak a lakóhelyén vagy az oktatási intézményében a fogyatékkal élő emberek?

AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK
Doyal, Lesley (1995): What Makes Women Sick. London, Macmillan. Morris, Jenny (1991): Pride Against Prejudice: A Personal Politics of Disability. London, Women's Press. Nettleton, Sarah (1995): The Sociology of Health and Illness. Cambridge, Polity. Barnes, C. - Mercer, G. - Shakespeare, T. (1999): Exploring Disability: A Sociological Introduction. Cambridge, Polity. Barnes, C. - Mercer, G. (2003): Disability. Cambridge, Polity. Barnes, C. - Oliver, M. - Barton, L. (szerk.) (2002): Disability Studies Today. Cambridge, Polity.

INTERNETES FORRÁSOK
European Observatory on Health Systems and Policies http://www.euro.who.int/observatory/ International Public Health http ://www. ldb. org/ iphw/ Wellcome Library on the History and Understanding of Medicine http://www.wellcome.ac.uk/knowledgecentre/wellcomesites/ ENSZ Egészségügyi Világszervezet (WHO) http ://www. who. int Leeds University Disability Archive http://www.leeds.ac.uk/disability-studies/archiveuk/index.html BBC Disabilities Magazine http://www.bbc.co.uk/ouch/

TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS ÉS OSZTÁLY
A TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS RENDSZEREI A rabszolgaság A kasztrendszer Indiában és Dél-Afrikában A rendi tagolódás Az osztály OSZTÁLY- ÉS RÉTEGZŐDÉSELMÉLETEK Kari Marx elmélete Max Weber elmélete Erik Olin Wright osztályelmélete AZ OSZTÁLY-HOVATARTOZÁS MÉRÉSE John Goldthorpe: osztály és foglalkozás Goldthorpe osztályszerkezetének értékelése OSZTÁLYTAGOZÓDÁS A MAI NYUGATI TÁRSADALMAKBAN A felső osztály kérdése A középosztály A munkásosztály változó jellege A marginális osztály kérdése Osztály és életstílus Nemek és rétegződés TÁRSADALMI MOBILITÁS Összehasonlító mobilitásvizsgálatok A lefelé irányuló mobilitás Társadalmi mobilitás Nagy-Britanniában Anglia meritokrácia lenne? KÖVETKEZTETÉS: AZ OSZTÁLY JELENTŐSÉGE Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

amely a „Royal Sweets" nevet viselte. hogy London Southall negyedében is nyit