You are on page 1of 819

Anthony Giddens

SZOCIOLÓGIA
Második kiadás

Osiris Kiadó • Budapest, 2008


Tartalom

Előszó az ötödik kiadáshoz 18


Köszönetnyilvánítás 19
A kötet tartalmáról 20
A kötet felépítéséről 22

Mi a szociológia? 23
A globalizáció és a változó világ 43
Szociológiai kérdések felvetése és megválaszolása 73
A szociológiai elméletalkotás 93
Társadalmi interakció és mindennapi élet 113
Szocializáció, életút, öregedés 139
Családok és intim kapcsolatok 169
Egészség, betegség és fogyatékosság 203
Társadalmi rétegződés és osztály 233
Szegénység, társadalmi kirekesztettség és jólét 269
Globális egyenlőtlenség 301

Szexualitás és társadalmi nem 337

Faj, etnikum és migráció 373

A vallás a modern társadalomban 413

A média 447

Szervezetek és hálózatok 487

Oktatás 525

Munka és gazdasági élet 569

Bűnözés és deviancia 611

Politika, kormányzat és terrorizmus 649

Városok és városi terek 689

Környezeti kockázatok 725

Irodalom 751
Alapfogalmak 775
Mutató 797

FV
Részletes tartalom

ELŐSZÓ AZ ÖTÖDIK KIADÁSHOZ 18

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS 19

A KÖTET TARTALMÁRÓL 20

FŐBB TÉMAKÖRÖK 20

A KÖTET FELÉPÍTÉSÉRŐL 22

1. fejezet • Ml A SZOCIOLÓGIA?

A SZOCIOLÓGIAI SZEMLÉLET 24
Szociológiai tanulmányok 26

A SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS KIALAKULÁSA 27


Elméletek, elméleti megközelítések 27
Az első teoretikusok 28
Újabb szociológiai szemléletmódok 35
Elméletalkotás a szociológiában 39
Elemzési szintek: mikro- és makroszociológia 40

MIRE JÓ A SZOCIOLÓGIA? 40
Összefoglalás 42
Internetes források 42

2. fejezet • A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG

TÁRSADALOMTÍPUSOK 45
Eltűnő világ: a premodern társadalmak és sorsuk 45
A modern világ ipari társadalmai 49
Globális fejlődés 50

TÁRSADALMI VÁLTOZÁS 52
A változásra ható tényezők 53
Változások a modern időszakban 55

GLOBALIZÁCIÓ 56
A globalizációt segítő tényezők 56
A globalizációs vita 63
A globalizáció hatása 65

KÖVETKEZTETÉS: GLOBÁLIS KORMÁNYZÁS KELL 69


Összefoglalás 70
Megfontolandó kérdések 71
Ajánlott olvasmányok 71
Internetes források 71
TARTALOM

3. fejezet « SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA

SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK 75
A tudományos szemlélet 76
A kutatási folyamat 77

AZ OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK F E L I S M E R É S E . 79
Kauzalitás és korreláció 79

KUTATÁSI MÓDSZEREK 82
Terepmunka (etnográfia) 82
Felmérés (survey) 83
Kísérlet ' 85
Élettörténet 85
Összehasonlító kutatás - 86
Történeti elemzés 86
Az összehasonlító és a történeti kutatás egyesítése 86

KUTATÁS A VALÓ VILÁGBAN: MÓDSZEREK, PROBLÉMÁK ÉS BUKTATÓK 87


Az ember mint vizsgálati alany és az ebből fakadó etikai problémák 87
Tud-e újat mondani a szociológia? 89
A szociológia hatása 90
Összefoglalás 90
Megfontolandó kérdések 91
Ajánlott olvasmányok 91
Internetes források 91

4. fejezet • A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS

MAX WEBER: A PROTESTÁNS ETIKA 95

NÉGY ELMÉLETI PROBLÉMA 96


Struktúra és cselekvés 97
Értékelés 98
Konszenzus és konfliktus 99
A nemek problémája 100
A modern világ kialakulása 101

ÚJABB SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK 103


Posztmodernizmus 103
Michel Foucault 104

NÉGY KORTÁRS SZOCIOLÓGUS 105


Jürgen Habermas: demokrácia és nyilvánosság 106
Ulrich Beck: a globális kockázattársadalom 106
Manuel Castells: a hálózatgazdaság 108
Anthony Giddens: társadalmi reflexi vitás 109

KÖVETKEZTETÉS 110
Összefoglalás 110
Megfontolandó kérdések 110
Ajánlott olvasmányok 111
Internetes források 111
TARTALOM

5. fejezet • TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET

A MINDENNAPI ÉLET VIZSGÁLATA 115

NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ 116


Az „arc", a gesztusokés az érzelemkifejezés 116
A nem verbális kommunikáció nemi vonatkozásai 117

AZ INTERAKCIÓ TÁRSADALMI SZABÁLYAI 119


Közös jelentések 119
Garfinkel kísérletei 119
„Interakciós vandalizmus" 120
Reaktív kiáltások 122

AZ ARC, A T E S T ÉS A BESZÉD AZ INTERAKCIÓBAN 122


Érintkezések 124
Benyomáskeltés 125
A személyes tér 127

INTERAKCIÓ IDŐBEN ÉS TÉRBEN 127


Kronometrikus idő 129
A társadalmi élet és a tér-idő rend átalakulása 129
A mindennapi élet kulturális és történelmi szemlélete 129
Szociológiai vita a valóság társadalmi felépítéséről 132
Társadalmi interakció a kibertérben 133

KÖVETKEZTETÉS: GYŐZ A KÖZELSÉG KÉNYSZERE 136


Összefoglalás 136
Megfontolandó kérdések 137
Ajánlott olvasmányok 137
In tern etes források 138

6. fejezet • SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS

KULTÚRA, TÁRSADALOM ÉS A GYERMEK SZOCIALIZÁCIÓJA 141


Elméletek a gyermekfejlődésről 141
Szocializációs közegek 143

NEMI SZOCIALIZÁCIÓ 145


Szülők, felnőttek reakciói 145
A nem tanulása 146
Mesekönyvek, televízió 146
A nemsemleges nevelés nehézségei 146
A szociológiai vita 147

A TELJES ÉLETÚTRA KITERJEDŐ SZOCIALIZÁCIÓ 149


Gyermekkor 149
Serdülőkor 150
Fiatal felnőttkor 150
Érett felnőttkor 151
Öregkor 151

ÖREGEDÉS 151
A brit társadalom „őszülése" 152
Hogyan öregszik az ember? 153
Az öregedés folyamata: versengő szociológiai magyarázatok 155
TARTALOM

Az öregedés jellemzőiNagy-Britanniában 157


Öregedéspolitika 160
A világnépesség őszülése 165
Összefoglalás 167
Megfontolandó kérdések 168
Ajánlott olvasmányok 168
Internetes források 168

7. fejezet * CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK

ALAPFOGALMAK 172

A CSALÁD A TÖRTÉNELEMBEN 173


A családi élet fejlődése 173
Hol volt, hol nem volt: mesék a hagyományos családról 174
Világszerte változó családminták 175

CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK NAGY-BRITANNIÁBAN 176


Altalános jellemzők 176
A családminták változása és változatossága 176
Egyenlőtlenség a családban 179
Intim erőszak 181
Családon belüli erőszak 181
Válás és különélés 183
A családi élettel kapcsolatos attitűdök változása 187
Új partnerkapcsolatok és mostohacsaládok 188
A házasság és a családi élethagyományos formáinak alternatívái 192

A CSALÁD ÉS AZ INTIM KAPCSOLATOK ELMÉLETI NÉZŐPONTJAI 194


Funkcionalizmus 195
Feminista megközelítések 195
Új nézőpontok 196

KÖVETKEZTETÉS: VITA A CSALÁDI ÉRTÉKEKRŐL 199


Összefoglalás 201
Megfontolandó kérdések 201
Ajánlott olvasmányok 202
Internetes források 202

8. fejezet • EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG

A TEST SZOCIOLÓGIÁJA '- 204

AZ EGÉSZSÉG ÉS A BETEGSÉG SZOCIOLÓGIÁJA 206


Az orvostudománnyal kapcsolatos szociológiai nézőpontok 209
Orvostudomány és egészség a változó világban 214
Az egészséggel és a betegséggel kapcsolatos szociológiai nézőpontok 215

AZ EGÉSZSÉG TÁRSADALMI ALAPJA 218


Osztály és egészség 218
Nem és egészség 221
Etnikum és egészség 223
Egészség és társadalmi kohézió 224
I TARTALOM

A FOGYATÉKOSSÁG SZOCIOLÓGIÁJA 225


A fogyatékosság egyéni modellje 225
A fogyatékosság társadalmi modellje 225
Fogyatékosság az Egyesült Királyságban és világszerte 230
Összefoglalás 232
Megfontolandó kérdések . 233
Ajánlott olvasmányok 233
In tern etes források 233

9. fejezet • TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS ÉS OSZTÁLY

A TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS RENDSZEREI 237


A rabszolgaság 238
A kasztrendszer Indiában és Dél-Afrikában 238
A rendi tagolódás 240
Az osztály • 240

OSZTÁLY- ÉS RÉTEGZŐDÉSELMÉLETEK 241


Kari Marx elmélete 241
Max Weber elmélete 242
Erik Olin Wright osztályelmélete 243

AZ OSZTÁLY-HOVATARTOZÁS M É R É S E 244
John Goldthorpe: osztály és foglalkozás 244
Goldthorpe osztályszerkezetének értékelése 245

OSZTÁLYTAGOZÓDÁS A MAI NYUGATI TÁRSADALOMBAN 248


A felső osztály kérdése 248
A középosztály 251
A munkásosztály változó jellege 252
A marginális osztály kérdése 253
Osztály és életstílus 256
Nemek és rétegződés 259

TÁRSADALMI MOBILITÁS 261


Összehasonlító mobilitásvizsgálatok 261
A lefelé irányuló mobilitás 262
Társadalmi mobilitás Nagy-Britanniában 263
Anglia meritokrácia lenne? 264

KÖVETKEZTETÉS: AZ OSZTÁLY JELENTŐSÉGE 265


Összefoglalás 265
Megfontolandó kérdések 267
Ajánlott olvasmányok 267
Internetes források 267

10. fejezet I SZEGÉNYSÉG, TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ÉS JÓLÉT /

SZEGÉNYSÉG ' 271


Mi a szegénység? 271
A szegénység mérése 272
Kik a szegények? 275
A szegénység magyarázata 279
Szegénység és társadalmi mobilitás 280
TARTALOM
••MitniiiiiiniiiiffliiiiiiíiM

TÁRSADALMI K I R E K E S Z T E T T S É G 282
Mi a társadalmi kirekesztettség? 282
Társadalmi kirekesztettség példái 284
Bűnözés és társadalmi kirekesztettség 287

A JÓLÉTI ÁLLAM 289


A jóléti állam elméletei 289
Jóléti állam Nagy-Britanniában 290

KÖVETKEZTETÉS: SZEGÉNYSÉG ÉS SEGÉLYEZÉS EGY VÁLTOZÓ VILÁGBAN 297


Összefoglalás 298
Megfontolandó kérdések 299
Ajánlott olvasmányok 299
Internetes források 300

11. fejezet • GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG

GLOBÁLIS GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉG . 305


Magas jövedelmű országok 306
Közepes jövedelmű országok 307
Alacsony jövedelmű országok 307
Növekszik-e a globális egyenlőtlenség? 307

ÉLET A GAZDAG ÉS A SZEGÉNY ORSZÁGOKBAN 309


Egészség 309
Éhség, alultápláltság és éhínség 310
Oktatás és írni-olvasni tudás 312

MEGGAZDAGODHATNAK-E A SZEGÉNY ORSZÁGOK? 312


Fejló'déselméletek 317
A fejlődéselméletek értékelése 324
A nemzetközi szervezetek szerepe és a globális egyenlőtlenség 324
Globális gazdasági egyenlőtlenség egy változó világban 325

A VILÁG NÉPESSÉGÉNEK NÖVEKEDÉSE 328


Népességelemzés: demográfia 329
A népesség változásának dinamikája 329
Malthusianizmus 329
A demográfiai átmenet 333
A változás kilátásai 333
Összefoglalás 335
Megfontolandó kérdések 336
Ajánlott olvasmányok 336
Internetes források 336

12. fejezet • SZEXUALITÁS ÉS TÁRSADALMI NEM

AZ EMBERI SZEXUALITÁS • / 340


Biológia és szexuális viselkedés / 340
A társadalom hatása a szexuális viselkedésre 340
Szexualitás és prokreatív technológia 342
Szexualitás a nyugati kultúrában 344
TARTALOM

SZEXUÁLIS ORIENTÁCIÓ 350


Szexuális orientáció - velünk születik vagy tanuljuk? 351
Homoszexualitás a nyugati kultúrában 352
Attitűdök a homoszexualitással kapcsolatban 353
Mozgalmak a melegek és leszbikusok polgárjogaiért 354

TÁRSADALMI NEM 356


Társadalmi nem és biológia: természetes különbségek? 357
Nemi szocializáció 357
A társadalmi nem és a biológiai nem társadalmi konstrukciója 359
Feminitás, maszkulinitás és nemi viszonyok 359

A NEMI EGYENLŐTLENSÉG 363


Funkcionalista megközelítések 363
Feminista megközelítések 364

KÖVETKEZTETÉS: TÁRSADALMI NEM ÉS GLOBALIZÁCIÓ 370


Összefoglalás 370
Megfontolandó kérdések 371
Ajánlott olvasmányok 372
Internetes források 372

13. fejezet - FAJ, ETNIKUM ÉS MIGRÁCIÓ

ALAPFOGALMAK 376
Faj 376
Etnicitás 379
Kisebbségi csoportok 380

ELŐÍTÉLET ÉS DISZKRIMINÁCIÓ 380


Rasszizmus 382
A rasszizmus szociológiai értelmezései 385

ETNIKAI INTEGRÁCIÓ ÉS KONFLIKTUS 386


Az etnikai integráció modelljei 386
Etnikai konfliktusok 387

MIGRÁCIÓ ÉS ETNIKAI VÁLTOZATOSSÁG


AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN 389
Bevándorlás 389
Etnikai sokféleség 393
Az etnikai kisebbségek helyzete a munkaerőpiacon 396
Lakáskörülmények \ 399
A büntető igazságszolgáltatás rendszere 399

BEVÁNDORLÁS ÉS ETNIKAI VISZONYOK


A KONTINENTÁLIS EURÓPÁBAN 403
Migráció és az Európai Unió 403

GLOBÁLIS MIGRÁCIÓ 405


Migrációs minták és modellek 406
Globalizáció és migráció 407
Globális diaszpórák 408

KÖVETKEZTETÉSEK 409
TARTALOM

Összefoglalás 409
Megfontolandó kérdések 410
Ajánlott olvasmányok 410
Internetes források 411

14. fejezet « VALLÁS A MODERN TÁRSADALOMBAN

SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK ÉS ELKÉPZELÉSEK 415


A vallás szociológiai vizsgálata ' 415
Valláselméletek 416

A VILÁG VALLÁSAI 420


Totemizmus és animizmus 420
A zsidó vallás, a kereszténység és az iszlám 421
A Távol-Kelet vallásai 422
Vallási szervezetek 423
Kereszténység, nem és szexualitás 427

A SZEKULARIZÁCIÓ ÉS A VALLÁSI MEGÚJULÁS 428


A szekularizáció 428
Vallás Európában 430
Vallás az Egyesült Királyságban 432
Vallás az Egyesült Államokban 435
A szekularizáció elméletének értékelése 439
A vallási fundamentalizmus 440
Összefoglalás 444
Megfontolandó kérdések 445
Ajánlott olvasmányok 445
Internetes források 446

15. fejezet « MÉDIA

HAGYOMÁNYOS ÉS ÚJ MÉDIA 449


Hagyományos médiumok 449
Új média 454

MÉDIAELMÉLETEK 458
Funkcionalizmus 459
Konfliktuselméletek 459
Újabb elméletek 460

A MÉDIA ELFOGULTSÁGA: A GLASGOW-I


EGYETEMI KUTATÓCSOPORT 464
Televíziós hírműsorok 464

A KÖZÖNSÉG ÉS A MÉDIA \ 466


Közönségvizsgálatok 466
A média hatásai 467

A MÉDIA ELLENŐRZÉSE 470


Politikai ellenőrzés 470
A globális média és a demokrácia 473
TARTALOM

A MÉDIA A GLOBALIZÁCIÓ KORÁBAN 473


Zene 476
Mozi 477
„Szupervállalatok" 478
Médiaimperializmus? 481
Ellenállás a globális médiával szemben és más utak keresése 483

KÖVETKEZTETÉSEK 483
Összefoglalás 484
Megfontolandó kérdések 485
Ajánlott olvasmányok 485
Internetes források 485

16. fejezet • SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK

SZERVEZETEK 489
Bürokratikus szervezetek 490
A szervezetek fizikai környezete 496
Világméretű szervezetek ' 500
Gazdasági szervezetek 503

T Ú L A BÜROKRÁCIÁN? 511
Szervezeti változások: a japán modell 511
A vezetés átalakulása 512
A hálózatok elméletei 515

HOGYAN BEFOLYÁSOLJÁK ÉLETÜNKET A SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK? 518


Társadalmi tőke: erős és gyenge kötődések 518
Egyedül tekézni: példa a társadalmi tőke hanyatlására? 519

KÖVETKEZTETÉSEK 521
Összefoglalás 522
Megfontolandó kérdések 523
Ajánlott olvasmányok 523
In tern etes források 523

17. fejezet • OKTATÁS

AZ OKTATÁS FONTOSSÁGA 527

AZ OKTATÁS AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN 528


Kezdetek és fejlődés 528
A középfokú oktatás és a politika jt 530
Felsőoktatás 535
A brit oktatási rendszer összehasonlítása más rendszerekkel 540

AZ ISKOLÁZTATÁS ÉS A TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉGEK /


ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK ELMÉLETEI 541
Ivan Illich: a rejtett tanterv 542
Basil Bernstein: a nyelvi kódok 544
Pierre Bourdieu: az oktatás és a kulturális újratermelés 546
A tanulás és a fizikai munka: Paul Willis elemzése a kulturális újratermelésről 547
Az oktatás posztmodern megközelítései 549
TARTALOM

EGYENLŐTLENSÉG ÉS OKTATÁS 550


Az iskolai teljesítmények megoszlása nemek szerint 551
Az etnikai kisebbségek az oktatásban 555
Az IQ és az oktatás 556

AZ OKTATÁS ÉS AZ ÚJ KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK 561


Technológia az osztálytermekben 561
Eljött-e máris az e-egyetemek kora? . 563

KÖVETKEZTETÉS: AZ OKTATÁS'jÖVŐJE 564


Összefoglalás 565
Megfontolandó kérdések 567
Ajánlott olvasmányok 567
Internetes források 567

18. fejezet • MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET

MI A MUNKA? F I Z E T E T T ÉS NEM F I Z E T E T T MUNKA 571

A MUNKA TÁRSADALMI SZERVEZŐDÉSE 571


Taylorizmus és fordizmus 573
A taylorizmusés a fordizmus korlátai 575

A MUNKA VÁLTOZÓ T E R M É S Z E T E 579


A nők és a munka 579
Posztfordizmus 587
Változási trendek a foglalkozási struktúrában 591

MUNKAHELYI BIZONYTALANSÁG, MUNKANÉLKÜLISÉG


ÉS A MUNKA TÁRSADALMI JELENTŐSÉGE 598
A munka társadalmi jelentősége 600
A munkahelyi bizonytalanság növekedése 600
Munkanélküliség 602

KÖVETKEZTETÉS: „A JELLEM KORRÓZIÓJA"? 607


Összefoglalás 608
Megfontolandó kérdések 609
Ajánlott olvasmányok 609
Internetes források 609

19. fejezet • BŰNÖZÉS ÉS DEVIANCIA

ALAPFOGALMAK 613

A BŰNÖZÉS ÉS A DEVIANCIA MAGYARÁZATA:


SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK , 615
Funkcionalista elméletek \ 615
Interakcionista elméletek 618
Konfliktuselméletek: „Az új kriminológia" 621
Kontrollelméletek / 623
Elméleti következtetések 627

A BŰNÖZÉS ALAKULÁSA AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN 627


A bűnözés és a bűnözési statisztikák 628
TARTALOM

ÁLDOZATOK ÉS BŰNELKÖVETŐK 630


A nemek és a bűnözés 630
Ifjúság és bűnözés 635
Fehérgalléros bűnözés 636
Szervezett bűnözés 639
Kiberbűnözés 641

BÖRTÖNÖK: MEGFELELŐ VÁLASZA BŰNÖZÉSRE? 642

KÖVETKEZTETÉS: BŰNÖZÉS, DEVIANCIA ÉS TÁRSADALMI REND 646


Összefoglalás 647
Megfontolandó kérdések 648
Ajánlott olvasmányok 648
Internetes források 648

20. fejezet » POLITIKA,KORMÁNYZÁS ÉS TERRORIZMUS

A POLITIKAI SZOCIOLÓGIA ALAPFOGALMAIVAL


KAPCSOLATOS VITÁK 651
Politika, kormányzás és az állam 651
Hatalom " 652
Autoritás és demokrácia 653

A DEMOKRÁCIA GLOBÁLIS TERJEDÉSE 656


A kommunizmus bukása 656
A demokrácia népszerűségének magyarázata 658
Bajban van-e a demokrácia? 661
Globális kormányzás 663

PÁRTPOLITIKA AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN 666


Új Munkáspárt 667

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK 669


Globalizáció és társadalmi mozgalmak 670
Technológia és társadalmi mozgalmak 671

A NACIONALIZMUS ÉS A NEMZET ELMÉLETEI 673


A nacionalizmusés a modern társadalom 673
Állam nélküli nemzetek 675
Nemzeti kisebbségek és az Európai Unió 675
Nemzetek és nacionalizmus a fejlődő országokban 676
Nacionalizmus és globalizáció 677
A nemzetállam, a nemzeti identitás és a globalizáció 678

A TERRORIZMUS 679
A terror és a terrorizmus eredete 680
Régi és új típusú terrorizmus 682
Terrorizmus és háború 685
Összefoglalás 686
Megfontolandó kérdések , 687
Ajánlott olvasmányok \ 687
Internetes források \ 688
TARTALOM j^^l

21. fejezet • VÁROSOK ÉS VÁROSI TEREK

AZ URBANIZMUS ELMÉLETEI 690


A Chicagói Iskola 691
Az urbanizmus és a mesterséges környezet 695
Értékelés 696

A VÁROSOK KIFEJLŐDÉSE 698


A hagyományos társadalmak városai 698
Iparosodás és urbanizáció . 698
A modern nagyváros kialakulása 700
Ujabb urbanizációs trendek Nagy-Britanniában és USA-ban 701
Urbanizáció a fejlődő világban 709

A VÁROSOK ÉS A GLOBALIZÁCIÓ 712


Globális városok 713
Egyenlőtlenség a globális városokban 716
Városi közigazgatás a globalizáció korában 716

KÖVETKEZTETÉS: A NAGYVÁROSOK SZEREPE


A GLOBÁLIS KORMÁNYZÁSBAN 721
Összefoglalás 722
Megfontolandó kérdések 723
Ajánlott olvasmányok . 723
Internetes források 723

22. fejezet • KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK

A KÖRNYEZET MINT SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉS 727

KÖZÖS KÖRNYEZETÜNK 728


A növekedés határai 728
Fenntartható fejlődés 729
Fogyasztás, szegénység és a környezet 729
Veszélyforrások 731

TECHNOLÓGIAI EREDETŰ KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK 737


Globális felmelegedés 738
Genetikailag módosított élelmiszerek 743
A globális „kockázattársadalom" 746

ELŐRETEKINTÉS 748
Összefoglalás 749
Megfontolandó kérdések 750
Ajánlott olvasm ányok 750
Internetes források 750

IRODALOM 751

ALAPFOGALMAK 775

MUTATÓ 797
Előszó az ötödik
kiadáshoz ^
Könyvem negyedik kiadása a 2 0 0 1 . szeptember 11-i eseményeket megelő­
zően jelent meg. Az ötödik kiadásban igyekeztem lépést tartani társadalmi
világunk jelentős változásaival, taglalva az említett eseményeket követő éve­
ket is, ezért a szöveget egyrészt alaposan átdolgoztam, aktualizáltam, más­
részt jócskán belefoglaltam új anyagokat is. Akárcsak a korábbi kiadásokban,
ezúttal is arra törekedtem, hogy könyvem olvasmányos, érdekfeszítő legyen,
ugyanakkor tartalmazza a tudományág legújabb eredményeit. A kötetben
most először részletesen foglalkozom a globális egyenlőtlenséggel, a terro­
rizmussal, az egyéni életúttal, az öregedéssel, a fogyatékossággal és más új,
időszerű témákkal. Ezeket az új részeket úgy próbáltam összeilleszteni a ko­
rábbi kiadásokból megtartásra érdemesnek bizonyult szövegrészekkel, hogy
a könyv ezután is méltó legyen az elismerésre, és a szociológiatanítás napra­
kész alapművének tekintsék.
Köszönetnyilvánítás

Itt mondok köszönetet mindenkinek, aki segített könyvem elkészítésében.


Hálás vagyok az előző kiadás sok olvasójának hasznos észrevételeikért. Az
ötödik kiadás nem készülhetett volna el Simon Griffiths tevékeny részvétele
nélkül, aki hónapokat szentelt a kötet gondozásának. Ha e könyv bármilyen
beccsel bír, az éppúgy az ő érdeme, mint az enyém. Sokkal tartozom neki
ezért.
Szeretnék köszönetet mondani azoknak a társadalomtudósoknak, akik
könyvem készülőfélben lévő fejezeteit véleményezték. Oly sokan voltak,
hogy nehéz volna felsorolni őket, de észrevételeik rengeteget segítettek. Ki­
adóm, a Polity Press munkatársai közül főként John Thompsont, David Hel-
det, Gill Motley-t, Neil de Cortot és Breffni O'Connort illeti köszönet. Emma
Longstaff alapvető szerepet játszott a könyvkészítés teljes folyamatában.
Nagyszerű volt vele dolgozni. Sarah Dancy a szöveggondozásban remekelt,
nagyon hálás vagyok, hogy semmi nem kerülte el a figyelmét, és mindig
megtalálta a legjobb megoldást.
Végül köszönettel tartozom Alena Ledenevának a fáradhatatlan támogatá­
sért és biztatásért.
A kötet tartalmáról

Ez a könyv abban a hitben íródott, hogy a szociológia kulcsszerepet játszik


a modern szellemi életben és központi helyet foglal el a társadalomtudomá­
nyok között. Olyan könyvet igyekeztem írni, amely amellett, hogy több vo­
natkozásban eredeti, taglalja a kortárs szociológusokat érdeklő legfontosabb
problémákat is. Kerültem a túl bonytmiltrfogalmak bevezetését, ugyanakkor
a különböző fejezetekben kitérek a tudományág legújabb elképzeléseire, ku­
tatási eredményeire. Remélem, hogy eljárásom semmiféleképpen nem elfo­
gult, és a szükséges szelekció ellenére ismertetni tudom az összes fontos
szociológiai nézőpontot.

FŐBB TÉMAKÖRÖK

A könyvet egy sor alaptéma köré rendeztem, ezek mind sajátos jelleget köl­
csönöznek munkámnak. Az egyik fő téma a változó világ. A szociológia azok­
nak az átalakulásoknak köszönheti létét, amelyek kiszakították a Nyugat ipa­
rosodó társadalmi rendjét a korábbi társadalmakra jellemző életformákból.
Az így létrejött világ a szociológiai elemzés legfőbb tárgya. A társadalmi vál­
tozások üteme azóta is szakadatlanul nő, és lehetséges, hogy olyan alapvető
változások előtt állunk, mint amelyek a 18. század végén és a 19. században
zajlottak le. A szociológia legfontosabb feladatai közé tartozik mind a múlt­
ban történt átalakulások feltérképezése, mind pedig a ma zajló változások fő
irányainak megragadása.
A kötet második fő témája a globalizálódó társadalmi élet. A szociológiá­
ban túl sokáig uralkodott az a nézet, hogy minden társadalmat önmagában,
külön lehet tanulmányozni. A múltban sem léteztek egymástól elszigetelt
társadalmak, napjainkban pedig egyértelműen az egész világra kiterjedő in­
tegráció folyamatainak felgyorsulását tapasztalhatjuk. Ez világosan megmu­
tatkozik például az egész világot átfogó nemzetközi kereskedelemben. A glo-
balizációt azért is lényegesnek tartom, mert ma igen fontos az iparosodott
és a fejlődő világ kölcsönös függősége. Könyvem első, 1989-es kiadásában
újdonságnak számított, hogy foglalkoztam a globalizáció hatásával, az efféle
vizsgálódás akkoriban még a tudományág technikai jellegűbb területein is
gyerekcipőben járt. Azóta jóval több vitát kavar a globalizáció, amely maga
is sokat fejlődött, akárcsak a hozzá kapcsolódó egyes információtechnológiai
változások.
Harmadszor: a könyvben erősen érvényesül az összehasonlító szemlélet­
mód. A szociológiát nem lehet úgy tanítani, hogy egy-egy társadalom intéz­
ményeinek a bemutatására szorítkozunk. Bár elsősorban Nagy-Britanniával
foglalkozom, a témák tárgyalását más kultúrákból merített sokszínű anyag
teszi kiegyensúlyozottá. Ebbe főként más nyugati országokban végzett ku­
tatások tartoznak, de gyakran hivatkozom Oroszországra és a kelet-európai
társadalmakra is, amelyekben lényeges változások zajlanak. A könyv lénye­
gesen több anyagot tartalmaz a világ szegényebb országairól, mint a koráb­
ban megjelent szociológiai alapművek. Ezenfelül nagy hangsúlyt fektetek a
szociológia és az antropológia kapcsolatára, mert vizsgálódási körük jelentős
mértékben megegyezik. Mivel ma a világ különböző társadalmai szoros kö­
telékekkel kapcsolódnak egymáshoz, és szinte teljesen eltűntek a tradicio-
A KÖTET TARTALMÁRÓL

nális társadalmi rendszerek, a szociológia és az antropológia is egyre inkább


összeolvad.
A negyedik téma a szociológia szükségképp történeti szemlélete. Ez n e m
pusztán azt jelenti, hogy vázoljuk egy-egy esemény történeti kontextusát.
Az utóbbi években a szociológia egyik legfontosabb fejleménye, hogy egyre
hangsúlyosabbá válik a történeti elemzés. Ez úgy értendő, hogy nem ki­
zárólag a múltat vetjük alá szociológiai vizsgálatnak, hanem jelenlegi in­
tézményeinket is megpróbáljuk érthetőbbé tenni a történeti megközelítés
segítségével. Könyvemben mindenütt kitérek a történeti szociológia újabb
eredményeire, a legtöbb fejezetben ez adja az értelmezési keretet.
Ötödször: a szövegben végig megkülönböztetett figyelmet szenteltem a
társadalmi nemmel kapcsolatos kérdéseknek. A társadalmi nem vizsgálata
ma már a szociológia egyik önálló területének számít - e kötetben is egy
teljes fejezetet szántam a témához kapcsolódó elméleti munka és kutatás fel­
térképezésére (12. fejezet). Ugyanakkor a nemek viszonyának kérdései any-
nyira lényegesek a szociológiai elemzésben, hogy nem utalhatók egyszerűen
a tudományág egyik alosztályába. Ezért több fejezet is tartalmaz a társadalmi
nemmel foglalkozó részt. \ /
A hatodik téma a mikro- és makroszintek összefüggése. A kötetben sokszor
rámutatok, hogy a mikroszinten zajló interakció hat a szélesebb társadalmi
folyamatokra, és a makroszintű folyamatok is befolyásolják mindennapi éle­
tünket. Mindig felhívom az olvasók figyelmét arra, hogy jobban megérthe­
tünk egy-egy társadalmi szituációt, ha mikro- és makroszinten is elemezzük.
Az utolsó téma a társadalmi és a személyes kapcsolata. A szociológiai gon­
dolkodás nagy segítség önmagunk megértéséhez, az önismeret révén pedig
jobban megérthetjük a társadalmi világot. A szociológiatanulás felszabadító
élmény lehet: általa átláthatjuk mások helyzetét, fejleszthetjük képzelőerőn-
ket, új nézőpontokból mutatja meg viselkedésünk mozgatórugóit, és segít
megismerni a miénkétől különböző kulturális környezeteket. Az így születő
szociológiai elképzelések megkérdőjelezik a dogmákat, a kulturális sokszí­
nűség megbecsülésére tanítanak és segítik megérteni a társadalmi intézmé­
nyek működését, ezáltal a szociológia gyakorlata az emberi szabadság lehe­
tőségeit javítja.
A kötet felépítéséről

Kötetem nem az alapvető szociológiai fogalmak elvont fejtegetésével kezdő­


dik. Ezeket inkább a könyv végén foglaltam egy bővebb, átfogó fogalomtárba,
amelyben az olvasó haszonnal tallózhat, egy helyen találhatja meg a korábbi
fejezetekben említett fontosabb_azoeielégiai szakkifejezéseket. A kötet szö­
vegében vastag betűs kiemelés jelöli az Alapfogalmakban szereplő terminu­
sokat. Végig arra törekedtem, hogy az olvasó konkrét példáim révén köny-
nyebben megértse az ismertetett gondolatokat, elképzeléseket és elmélete­
ket. E példák rendszerint szociológiai kutatásokból származnak, de gyakran
merítettem szemléltető anyagot más forrásokból is (például újságcikkekből).
Igyekeztem a lehető legegyszerűbb és legközvetlenebb stílusban fogalmazni,
ugyanakkor megpróbáltam minél érdekesebb, minél inkább „meglepetések­
kel teli" könyvet írni.
A fejezetek sorrendjét is úgy alakítottam, hogy az olvasó fokozatosan mind
mélyebb ismereteket szerezzen a szociológia különböző területeiről, mi­
közben arra is ügyeltem, hogy a könyv többféleképp is forgatható, az egyes
kurzusok igényeihez igazítható legyen. Különösebb veszteség nélkül lehet
egy-egy fejezetet kihagyni vagy más sorrendbe állítani. Mindegyik fejezet
többé-kevésbé önálló egységet alkot, miközben a megfelelő helyeken más
fejezetekhez is kapcsolódik.
A fejezetek végén felsorolt internetes források kiindulópontul szolgálnak
az emberekkel és a szociológiával kapcsolatos információk gazdag tárházá­
hoz, amelyet a világháló kínál. Emellett a kötet külön honlappal is kiegészül,
amely bőséggel tartalmaz további anyagokat (elérhető a http://www.polity.co.
uk/giddens5 címen). Itt az oktatók és a diákok egyaránt számtalan olyan for­
rást találhatnak, amely kritikai gondolkodásra ösztönöz és segíti az elmé­
lyülést könyvem egy-egy témájában. így fontos új dimenzióval egészül ki
a Szociológia ötödik kiadása, amely szándékaim szerint egyaránt hasznára
válik azoknak, akik e tudományágat tanítják, és azoknak is, akik most ismer­
kednek vele.
Ml A
SZOCIOLÓGIA?
A SZOCIOLÓGIAI SZEMLELET
Szociológiai tanulmányok
A SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS KIALAKULÁSA
Elméletek, elméleti megközelítések
Az első teoretikusok
Újabb szociológiai szemléletmódok
Elméletalkotás a szociológiában
Elemzési szintek: mikro- és makroszociológia
MIRE JÓ A SZOCIOLÓGIA?

Összefoglalás
Internetes források
Ma, a 2 1 . század elején olyan világban élünk, szerzésének rutinszerű folyamata. A szocioló­
amely igencsak nyugtalanító, ugyanakkor fényes gus olyasvalaki, aki képes elszakadni személyes
jövőt ígérf Ez a világ az állandó változások korát körülményeitől, attól, ami körülveszi, és tágabb
éli, mély konfliktusok, feszültségelfés társadalmi kontextusba tudja helyezni a dolgokat. A szocio­
szakadékok jellemzik, miközben a modern tech­ lógiai munka alapja az, amit egy amerikai szerző,
nológia egyre pusztítóbb támadásokat intéz a ter­ C. Wright Mills találóan szociológiai képzelő-
mészeti környezet ellen. Ugyanakkor irányíthat­ erőnek nevezett (Mills 1970).
juk a sorsunkat és jobbá tehetjük az életünket, A szociológiai képzelőerő mindenekelőtt /azt
ami a korábbi nemzedékek számára teljesen el­ követeli tőlünk, hogy elvonatkoztassunk min­
képzelhetetlen volt. dennapi életünk szokványos cselekvéseitől, pró­
Hogyan keletkezett ez a világ? Miért különbö­ báljuk új módon szemlélni őket. Vegyük azt az
zik ennyire az életünk szüleink, nagyszüleink éle­ egyszerű példát, hogy megiszunk egy csésze ká­
tétől? Vajon mit hoznak majd az eljövendő vál­ vét! Szociológiai szemszögből mit mondhatnánk
tozások? Leginkább ezekre a kérdésekre próbál viselkedésünk e látszólag érdektelen mozzanatá­
választ találni a szociológia, az a tudományág, ról? Rengeteget.
amely ebből adódóan alapvető szerepet játszik a Először is rámutathatunk, hogy a kávé nem
modern szellemi életben. csupán ital, hanem a naponta ismétlődő társadal­
A szociológia az ember társas életével, a cso­ mi rítusok részeként szimbolikus értékkel is bír.
portokkal és a társadalmakkal foglalkozó tudo­ A kávéiváshoz kapcsolódó rituálé gyakran sok­
mány. Lenyűgöző, rabul ejtő vállalkozás, hiszen kal fontosabb, mint magának az italnak az elfo­
magunkat vizsgáljuk: azt, hogy hogyan viselke­ gyasztása. Sok nyugati számára a reggeli kávézás
dünk társas lényként. A szociológiai vizsgálódás köré szerveződik egy személyes szokás: fontos
köre rendkívül tág, éppúgy beletartozik az egyé­ első lépés, amellyel a napjuk indul. Ezt sokszor
nek közötti futó utcai találkozások elemzése, a nap későbbi részében másokkal közös kávézás
mint a globális társadalmi folyamatoknak, pél­ követi, amely a társas rituálé alapja. Ha két em­
dául az iszlám fundamentalizmus erősödésének ber megbeszéli, hogy együtt kávéznak, akkor va­
a boncolgatása. lószínűleg a találkozás és a beszélgetés fontosabb
A legtöbben úgy szemléljük a világot, hogy számukra, mint maga az ital. Az evés-ivás min­
nem szakadunk ki életünk megszokott keretéből. den társadalomban alkalom a társas interakcióra,
A szociológia megmutatja, hogy sokkal tágabb a rituális cselekvésre - ezek bőven adnak vizsgái­
keretben kell látnunk, miért vagyunk olyanok, nivalót a szociológiai elemzésnek.
amilyenek vagyunk, és miért cselekszünk úgy, Másodszor: a kávé drog, amely koffeintartalmá­
ahogyan cselekszünk. Arra tanít minket, hogy nál fogva serkenti az agyműködést. Sokan azért
amit természetesnek, szükségszerűnek, jónak isznak kávét, mert „feldobja" őket. A kávészüne­
vagy igaznak tekintünk, az talán nem az, és hogy tek elviselhetőbbé teszik a hivatalban eltöltött
életünk „adottságait" a történelmi és társadalmi hosszú napot vagy az éjszakába nyúló tanulást.
erők jócskán befolyásolják. A szociológiai szem­ A kávé szokásformáló anyag, a nyugati kultúrák­
lélet alapfeltétele, hogy megértsük, hogyan - alig ban azonban az emberek többsége a szenvedélyes
észrevehetően, mégis sokféleképp, sok minden­ kávéfogyasztókat nem tekinti „kábítószeresek­
ben - tükröződnek társadalmi tapasztalataink nek". Az alkoholhoz hasonlóan a kávé is társa­
kontextusai egyéni életünkben. dalmilag elfogadott kábítószer, szemben például
a marihuánával. Ugyanakkor vannak olyan kul­
túrák is, amelyek tolerálják a marihuána-, sojt, a
A SZOCIOLÓGIAI SZEMLÉLET kokainfogyasztást is, de nem helyeslik a kávé- és
az alkoholfogyasztást. A szociológusokat az ér­
A szociológiai gondolkodásmód elsajátítása (más dekli, miért vannak ilyen különbségek.
szóval látóterünk szélesítése) azt jelenti, hogy ki Harmadszor: a kávéivó bekerül a társadalmi
kell bontakoztatnunk a képzelőerőnket. A szocio­ és gazdasági kapcsolatok egész világra kiterjedő,
lógiatanulás nem lehet csupán az ismeretek meg­ rendkívül bonyolult rendszerébe. A kávé olyan
Ml A SZOCIOLÓGIA?

Az is egy társas rituálé része, ha kávézni megyünk a barátainkkal.

termék, amely bolygónk leggazdagabb részeit kö­ olyan térségekből érkezik, amelyeket annak ide­
ti össze a legszegényebbekkel: a gazdag orszá­ jén európai országok gyarmatosítottak (Dél-Ame­
gokban nagy mennyiségben fogyasztják, mégis rikából és Afrikából), vagyis semmiféle értelem­
főként szegény országokban termesztik. Az olaj ben nem „természetes" része a nyugati étrend­
mellett a kávé a legértékesebb árucikk a nem­ nek. A gyarmati örökség óriási hatást gyakorolt a
zetközi kereskedelemben; sok ország számára a globális kávékereskedelem fejlődésére.
legnagyobb bevételi forrás. A kávé termesztése, Ötödször: a kávé a mai globalizációról, nem­
szállítása és elosztása szükségessé teszi számta­ zetközi kereskedelemről, emberi jogokról és kör­
lan, a kávéivótól sok ezer mérföldnyire élő em­ nyezetpusztításról folyó viták középpontjában
ber folyamatos egymás közötti ügyletét. Az ilyen álló termék. A kávé népszerűségének növeke­
globális tranzakciók tanulmányozása a szocioló­ désével márkanevekkel differenciált és politiká­
gia fontos feladata, mivel manapság életünket je­ val átitatott termékké vált: ma már a fogyasztó
lentős mértékben befolyásolják az egész világra életstílusát határozza meg, milyen kávét választ
kiterjedő társadalmi hatások és kommunikációs és hol veszi meg. Van, aki úgy dönt, hogy csak
hálózatok. olyan kávét iszik, amely organikus, koffeinmen­
Negyedszer: amikor kávénkat kortyolgatjuk, tes, vagy amelyet a „méltányos kereskedelem"
nem is gondolunk arra, milyen múltbeli társa­ keretei közt értékesítenek (olyan rendszereken
dalmi és gazdasági fejlődési folyamatok eredmé­ keresztül, amelyekben a fejlődő országok kis­
nye ez az ital. A nyugati étrend számos egyéb is­ termelői a teljes piaci árat megkapják). Van, aki
mert összetevőjével együtt - mint a tea, a banán, a Starbuckshoz hasonló, „nagyüzemi" üzletlán­
a burgonya és a cukor - a kávét is csak az 1800-as cokkal szemben a „független" kávéházakat pár­
évek vége óta fogyasztják széles körben (az elit tolja. A kávékedvelők elhatározhatják, hogy nem
körében már korábban divatossá vált a kávézás). vesznek olyan országból kávét, amely nem tart-1)
Bár a kávé a Közel-Keletről származik, tömeges ja tiszteletben az emberi jogokat és nem törek­
fogyasztása mintegy két évszázaddal ezelőtt, a szik a környezet védelmére. A szociológusok azt
Nyugat gyarmati terjeszkedésével kezdődött. Ma igyekeznek megérteni, hogyan szerezhetnek tu­
gyakorlatilag minden Nyugaton fogyasztott kávé domást az emberek a globalizáció révén a föld-
A méltányos kereskedelemben részt vevő dél-amerikai
szövetkezet kávészemeket válogató munkásainak a kávé
biztosít megélhetést.

kerekség távoli tájain zajló fontos eseményekről,


hogy aztán új ismereteiket hasznosítva éljenek
és cselekedjenek.

Szociológiai tanulmányok

A szociológiai képzelőerő segítségével felismer­


hetjük, hogy sok olyan esemény, amely látszó­
lag csak az egyént foglalkoztatja, valójában szé­
lesebb körben érvényes kérdéseket vet fel. Pél­
dául a válást nehezen dolgozza fel az, aki megéli
- Mills ezt hívja személyes gondnak (personal
trouble) -, ugyanakkor rámutat, hogy a válás egy,
A 18. századi Nagy-Britannia elitje számára a kávéház szol­
a mai Nagy-Britanniához hasonló társadalom­
gált a társalgás és a politikai szervezkedés legfőbb szín­
ban közösségi ügy (public issue) is: a házasságok tereként.
több mint harmada tíz éven belül felbomlik. Ve­
hetjük példának a munkanélküliséget is, amely Nézzük, illenek-e az olvasóra a következő jel­
személyes tragédia lehet annak, akit kitesznek az lemzők! Fiatal? Fehér? Értelmiségi vagy szellemi
állásából, és nem tud másikat találni. Mégis jó­ foglalkozású? Végzett vagy most is végez rész­
val többről van szó, mint egy-egy ember kétség­ idős munkát, hogy kiegészítse jövedelmét? Ha
beeséséről, ha egy társadalomban milliók kerül­ befejezi az iskolát, szeretne jó álláshoz jutni, de
nek ugyanilyen helyzetbe: közüggyé válik, amely nem lelkesedik a tanulásért? Nem tudja igazán,
sokakat foglalkoztató társadalmi trendeket jelenít mi a szociológia, de úgy véli, hogy valamiképp
meg. összefügg azzal, hogyan viselkednek az emberek
Próbálja most olvasóm ilyen szemmel nézni egy-egy csoportban? - Ezekre a kérdésekre álta­
a saját életét! Nem kell feltétlenül aggasztó ese­ lában olvasóim több mint háromnegyede igennel
ményekre gondolnia. Vegyük például azt, hogy válaszol. Az egyetemi hallgatók nem a népesség
miért lapozgatja a könyvemet, miért döntött úgy, átlagos tagjai, hanem többnyire jobb helyzetű
hogy szociológiát tanul! Lehet, hogy fanyalgó családokból származnak. Attitűdjeik rendszerint
egyetemi hallgató, akinek azért kell szociológiát hasonlóak barátaik és ismerőseik attitűdjeihez.
tanulnia, hogy megszerezze a diplomáját. Vagy Társadalmi hátterünk igen nagy mértékben meg­
lehet lelkes olvasó, aki szeretne elmélyedni a határozza, milyen döntéseket tartunk elfogadha­
tárgyban. Bármi is az indítéka, olvasómnak - bár tónak.
talán nem is tud róla - sok közös jellemzője lehet De tegyük fel, hogy az olvasó a fenti kérdések^
másokkal, akik érdeklődnek a szociológia iránt. egyikére-másikára nemmel válaszol! Lehet, hogy
Egyéni döntése a tágabb társadalomban elfoglalt egy kisebbség tagja vagy szegénységben él. Talán
helyzetét tükrözi. már középkorú vagy idősebb. Épp ebből követ-
Ml A SZOCIOLÓGIA?

keztethetünk azonban más jellemzőire. Valószí­ a tudományág természetében keresendő: a szo­


nűleg meg kellett küzdenie azért, hogy idáig jus­ ciológia a mi életünkkel, a mi viselkedésünkkel
son; talán szembe kellett néznie barátai és mások foglalkozik, és nincs könnyű dolgunk, ha önma­
ellenérzéseivel, amikor megmondta nekik, hogy gunkat próbáljuk tanulmányozni.
egyetemre készül; vagy lehet, hogy felsőfokú ta­
nulmányait főfoglalkozású szülőként folytatja.
Bár mindannyiunkat befolyásol a társadalmi Elméletek, elméleti megközelítések
környezetünk, amelyben mozgunk, viselkedésün­
ket nem egyszerűen ez a környezet határozza Például amikor egy olyan összetett dolgot igyek­
meg. Egyéniségünket mi alakítjuk ki. A szocioló­ szünk megérteni, mint az iparosodásnak a társa­
gia azt az összefüggést hivatott vizsgálni, hogyan dalomra gyakorolt hatása, rögtön megmutatko­
formál minket a társadalom és hogyan formáljuk zik, mennyire fontos az elméletalkotás a szocio­
önmagunkat. Tevékenységünk egyszerre struk­ lógiában. A tények feltárása megmutatja, hogyan
turálja - alakítja - a körülöttünk lévő társadalmi történnek a dolgok; a szociológia azonban nem
világot és ugyanakkor strukturálódik is e társa­ szorítkozhat a tények gyűjtésére, bármennyire
dalmi világ hatására. fontosak, érdekesek (tény az, hogy ma reggel ká­
A társadalmi struktúra fogalma fontos szere­ vét vettem, hogy bizonyos összeget fizettem érte,
pet játszik a szociológiában. Arra utal, hogy éle­ hogy a kávébabot Közép-Amerikában termesztet­
tünk társadalmi kontextusai nemcsak véletlen­ ték stb.). Azt is tudni akarjuk, miért történnek a
szerűen kialakuló esemény- vagy cselekvéshal­ dolgok, ehhez viszont magyarázó elméleteket kell
mazokból állnak, hanem strukturáltak, sajátos kidolgoznunk. Például tudjuk, hogy az iparoso­
módon meghatározott mintába rendeződnek. Vi­ dás nagy hatást gyakorolt a modern társadalmak
selkedésünkben és az egymással kialakított kap­ kialakulására, de honnan ered, milyen feltételek
csolatainkban vannak ugyan szabályszerűségek, között indult meg maga az iparosodás? Miért ta­
de a társadalmi struktúra nem hasonlítható va­ lálhatunk eltéréseket különböző társadalmak
lamilyen fizikai struktúrához, például egy épü­ iparosodási folyamatai közt? Miért tulajdonítunk
lethez, amely az emberi cselekvéstől függetlenül szerepet az iparosodásnak a büntetési módszerek
létezik. Az emberi társadalmakban sosem szűnik vagy a család- és házassági rendszerek változá­
meg a strukturálódás folyamata, minden pilla­ saiban? Az efféle kérdések megválaszolásához
natban átalakítják őket elemi alkotórészeik, „épí­ nélkülözhetetlen az elméleti gondolkodás.
tőköveik": a magunkfajta emberek. Az elméletalkotás során elvont értelmezéseket
Térjünk vissza a kávé példájához! Az a csésze alakítunk ki, amelyekkel a megfigyelt szituációk
kávé nem magától kerül az asztalunkra. Mi dön­ széles köre magyarázható. Például az iparosodás­
tünk például arról, hogy melyik kávézóba me­ ról alkotott elmélet kidolgozásakor igyekeznénk
gyünk, hogy tejes- vagy presszókávét iszunk-e. megragadni az ipari fejlődés különböző folyama­
Amikor - több millió embertársunkhoz hason­ tainak főbb közös jegyeit, és megpróbálnánk rá­
lóan - meghozzuk ezeket a döntéseket, akkor for­ mutatni, hogy e jegyek közül melyek a legfonto­
máljuk a kávé piacát, hatunk a kávétermelők éle­ sabbak a szóban forgó fejlődés magyarázatában.
tére, akik tőlünk óriási távolságra, a világ másik Persze a tényfeltárást és az elméletalkotást sosem
felén is élhetnek. lehet teljesen szétválasztani. Csak akkor alakít­
hatunk ki helytálló elméleti megközelítéseket, ha
a tényfeltárás eszközeivel igazolhatók.
A SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS A tények értelmezéséhez elméletekre van
KIALAKULÁSA szükségünk. Közkeletű tévedés, hogy a tények
magukért beszélnek. Sok szociológus dolgozik
Sokan meghökkennek a többféle megközelítés­ elsősorban tényfeltárással, de ha ezt nem vala­
től, amelyeket szociológiai tanulmányaik kezde­ milyen elméleti tudásra alapozva teszik, aligha
tén megismerhetnek. A szociológia tudomány­ tudnak magyarázatot találni a modern társadal­
területén sosem alakult ki egységes törzsanyag a mak sokrétűségére. Ez akkor is igaz, ha a kutatást
mindenki számára elfogadható elképzelésekből. szigorúan gyakorlati céllal végzik.
A szociológusok gyakran körömszakadtáig vi­ A „gyakorlatias emberek" általában gyanak­
tatkoznak arról, miként kell tanulmányozni az vók az elméletalkotókkal szemben, és szeretik
emberi viselkedést, és hogyan lehet a legjobban azt hinni magukról, hogy „talpraesettek", ezért
értelmezni a kutatási eredményeket. Vajon ők nem kell foglalkozniuk elvontabb gondolatokkal
miért nem tudnak megegyezni egymással úgy, - mégis elmondhatjuk, hogy minden gyakorlati
mint a természettudományok művelői? A válasz döntés alapja legalább részben valamilyen el-
I 1. FEJEZET

Brueghel fenti képén számos ember foglalatoskodik különös tevékenységekkel. Első pillantásra a festménynek nincs sok
értelme. A címe azonban, a Flamand közmondások segít megérteni, miről van szó. A kép valójában több mint száz olyan
szólást ábrázol, amelyek a festésekor, a 16. században közkeletűek voltak. Ehhez hasonlóan értelmezheti megfigyeléseit
a szociológus elméletek keretében.

méleti feltevés. Például elképzelhető, hogy egy ti a szociológia a természettudományokat, vagy


üzleti vállalkozás vezetője ügyet sem vet az „el­ hogyan foglalhatjuk a legjobban fogalmi keretbe
méletre". De bárhogyan is gondolkodik az üzleti az emberi tudatot, cselekvést és intézményeket.
tevékenységről, vannak elméleti feltevései, még A tudományunkban kibontakozott különféle el­
ha gyakran kimondatlanok is. Mondjuk feltéte­ méleti megközelítések más-más módon láttak
lezi, hogy alkalmazottait főként a pénz - a nekik neki e kérdések megválaszolásának.
juttatott bér - ösztönzi szorgos munkára. Ez az
emberi viselkedés egyik elméleti értelmezése, rá­
adásul az iparszociológiai kutatásokból kiderül, Az első teoretikusok
hogy téves.
Elméleti megközelítés nélkül azt se tudnánk, Mi, emberek mindig is kíváncsiak voltunk visel­
mit keressünk, amikor vizsgálódni kezdünk vagy kedésünk mozgatórugóira. Az önmagunk meg­
értelmezni próbáljuk egy kutatás eredményeit. Az ismerésére tett kísérletek azonban évszázadokon
elmélet azonban nem csak azért foglal el fontos keresztül olyan gondolkodásmódokra épültek,
helyet a szociológiában, mert segítségével meg­ amelyek nemzedékről nemzedékre hagyomá­
világítható a kutatás során gyűjtött tények értel­ nyozódtak, és gyakran vallási formát öltöttek.
me. Az elméleti gondolkodásnak megoldást kell (A modern tudomány megszületése előtt sokan
találnia az ember társadalmi életének vizsgálatá­ hitték, hogy a természeti eseményeket, például
ban felmerülő általános problémákra, és még a a földrengést istenek vagy szellemek idézik elő.)
filozófiai jellegű kérdésekre is választ kell adnia. Bár a korábbi idők szerzői is megvilágították az
Nem kínálkozik egyszerű megoldás, amikor meg­ emberi viselkedés és társadalom természetét, a
próbáljuk eldönteni, milyen mértékben követhe­ társadalom szisztematikus vizsgálata viszonylag)
Ml A SZOCIOLÓGIA?

új fejlemény, kezdete az 1700-as évek végére, az szerette volna megkülönböztetni saját nézeteit,
1800-as évek elejére tehető. A szociológia szüle­ ezért alkotta meg a „szociológia" szót, hogy ne­
tésének hátteréül egy sor viharos erejű változás vet adjon a tárgynak, amelynek megalapítására
szolgált, amelyeket Európában az 1789-es francia készült:
forradalom és az ipari forradalom kezdete indí­ Comte gondolkodása tükrözte kora kavargó
tottak el. Ezek a változások lerombolták a hagyo­ eseményeit. A francia forradalom jelentős társa­
mányos életformákat, ezért a gondolkodóknak is dalmi változásokat hozott, az erősödő iparosodás
új módon kellett értelmezniük a társadalom és a pedíg megváltoztatta a francia népesség tradicio­
természet világát. nális életét. Comte olyan társadalomtudomány
A fordulópontot az jelentette, hogy a vallás he­ megteremtésére törekedett, amellyel éppúgy ma­
lyett a tudományt állították a világ megértésének gyarázhatók a társadalmi világ törvényei, mint
szolgálatába. A 19. századi gondolkodók ugyan­ ahogyan a természettudomány magyarázza a fizi­
olyan kérdéseket tettek fel, mint a mai szocioló­ kai világ működését. Bár Comte felismerte, hogy
gusok: Milyen az emberi természet? Miért szerve­ mindegyik tudományágnak megvan a maga tár­
ződik így a társadalom? Hogyan és miért változ­ gya, úgy vélte, hogy mind egy közös logikára és
nak a társadalmak? Modern világunk gyökeresen az egyetemes törvények feltárására irányuló tu­
eltér a múlt világától; a szociológia feladata, hogy dományos módszerre épül. Éppen úgy, ahogyan
segítsen megérteni, milyen a világ most, és mit a természeti világ törvényeinek fölfedezése révén
tartogathat a jövő. irányíthatjuk és előre láthatjuk az eseményeket
környezetünkben, az emberi társadalmat vezér­
lő törvények kipuhatolásával sorsunkat is irá­
nyíthatjuk és közelebb juthatunk az emberiség
Auguste Comte
jólétének megteremtéséhez. Comte szerint a tár­
sadalom - akárcsak a fizikai világ - állandó tör­
Egyedül nyilván senki nem alapíthat meg egy tel­
vényeknek engedelmeskedik.
jes tudományágat, így a korai szociológiai gon­
dolkodás kialakulásához is sokan hozzájárultak. Comte a szociológiát pozitív tudománynak lát*
A legnagyobb szerepet közülük általában Au­ ta: úgy vélte, hogy a szociológiában a társadalom
guste Comte-nak (1798-1857) tulajdonítják, ha tanulmányozása során ugyanazokat a szigorú
másért nem, azért, mert tőle ered a „szociológia" tudományos módszereket kell alkalmazni, ame­
szó. Comte eredetileg a „társadalmi fizika" meg­ lyekkel a fizikában vagy a kémiában vizsgálják
nevezést alkalmazta, miután azonban a vele vi­ a világot. A pozitivizmus feltevése, hogy a tu­
tatkozók is elkezdték használni ezt a kifejezést, domány csak megfigyelhető, közvetlen tapasz­
talással megragadható dolgokkal foglalkozhat.
Eszerint gondos, érzékeléssel történő megfigye­
lésekből olyan törvényekre következtethetünk,
amelyek a megfigyelt jelenségek közötti összefüg­
gést magyarázzák. Az események közötti ok-oko­
zati kapcsolat megértésével a tudós előre láthat­
ja, hogyan fognak bekövetkezni a jövőbeli ese­
mények. A szociológia pozitivista megközelítése
arra a meggyőződésre épül, hogy a megfigyelés­
ből, összehasonlításból és kísérletezésből szár­
mazó empirikus eredmények alapján ismereteket
szerezhetünk a társadalomról.
Comte megalkotta a három stádium törvényét,
amely kimondja, hogy a világ megismerésére irá­
nyuló emberi törekvések teológiai, metafizikai
és pozitív szakaszokon haladnak át. A teológiai
stádiumban a gondolkodást vallási eszmék vezé­
relték, valamint az a hit, hogy a társadalom Isten
akaratának megnyilvánulása. A metafizikai stá­
diumban, amely nagyjából a reneszánsz idejére
tehető, a társadalmat már nem természetfeletti,
hanem természeti keretek között kezdték vizs­
gálni. A pozitív stádiumban, amelyet Koperni­
Auguste Comte (1798-1857) kusz, Galilei és Newton felfedezései és eredmér
nyei nyitottak meg, a tudományos módszereket
igyekeztek alkalmazni a társadalmi világra is. E
szemléletet követve Comte megállapította, hogy
a szociológia az utolsóként, a fizikát, a kémiát és
a biológiát követően kifejlődött tudomány, mégis
minden tudomány közül a legjelentősebb és leg­
összetettebb.
Pályája későbbi szakaszában Comte nagysza­
bású terveket vázolt fel arról, hogyan lehetne,
szociológiai nézőpontjának megfelelően^újjá-
szervezni különösen a francia társadalmat, de
általánosságban minden emberi társadalmat is.
Sürgette az „emberiség vallásának" megalapítá­
sát, amely elképzelése szerint a hitet és dogmát
mellőzve tudományos alapokra, főként a szocio­
lógiára épült volna. Comte nagyon is jól ismerte
társadalmának állapotát, aggasztották az iparo­
sodás okozta egyenlőtlenségek, látta, hogy ezek
a társadalom egységét veszélyeztetik. A hosszú
távú megoldást úgy képzelte, hogy morális kon­
szenzust kell teremteni, amely az új egyenlőt­
lenségi minták ellenében segít szabályozni vagy
összetartani a társadalmat. Bár Comte-nak a tár­
sadalom újjászervezéséről kialakított elképzelése
sosem valósult meg, hozzájárulása a társadalom
tudományának rendszerbe foglalásához és egy­
ségesítéséhez lehetővé tette, hogy a szociológia
később magas szakmai színvonalú, elismert tu­ Émile Durkheim (1858-1917)
dománnyá váljon.
gia mint empirikus tudomány jelentőségével, az
egyén szerepének felértékelődésével és egy új
Émile Durkheim társadalmi rend kialakulásával, valamint az er­
kölcsi tekintély forrásaival és jellegével. A kötet
Egy másik francia szerző, Émile Durkheim ( 1 8 5 8 - későbbi fejezeteiben, a vallás, a deviancia és "a:
1917) írásai maradandóbb hatást gyakoroltak a bűnözés, illetve a munka és a gazdasági élet tár­
modern szociológiára, mint Comte elképzelé­ gyalásakor is találkozhat az olvasó Durkheim el­
sei. Noha Durkheim számos vonatkozásban tá­ képzeléseivel.
maszkodott Comte munkájának egy-egy elemére, Durkheim számára a szociológia fő feladata a
elődje elképzeléseit többnyire túlságosan speku­ társadalmi tények vizsgálata. A szociológusnak
latívnak, ködösnek tartotta, és úgy vélte, hogy a szociológiai módszereket nem annyira az egyén,
Comte-nak nem sikerült végrehajtania tervét, mint inkább a társadalmi tények vizsgálatában
a szociológia tudományos alapokra helyezését. kell alkalmaznia: a társadalmi életnek azokkal
Durkheim a szociológiát új tudománynak tekin­ az aspektusaival kell foglalkoznia, amelyek for­
tette, amely segíthet tisztázni a hagyományos fi­ málják az egyén cselekvését, például a gazdasági
lozófiai kérdéseket, ha ezeket empirikus módon helyzettel vagy a vallás hatásával. Durkheim úgy
vizsgálja. Comte-hoz hasonlóan úgy gondolta, vélte, hogy a társadalomnak megvan a maga sa­
hogy a társadalmi élet elemzésében ugyanolyan ját valósága, vagyis a társadalom nem pusztán az
objektivitásra kell törekedni, mint a természet tu­ egyes tagjai tetteinek és érdekeinek összessége.
dományos vizsgálata során. Durkheimnek a szo­ Szerinte a társadalmi tények olyan cselekvési,
ciológiára vonatkozó híres első alaptétele: „A tár­ gondolkodási vagy érzelmi módozatok, amelyek
sadalmi tényeket dolgoknak kell tekintenünk!" az egyénen kívüli, külső tényezők, és megvan a
Ezt úgy értette, hogy a társadalmi életet ugyan­ maguk - az egyes emberek életén és látásmódján
olyan pontosan lehet vizsgálni, mint a természet túli - realitása. A társadalmi tények egy másik
tárgyait vagy eseményeit. jellemzője az, hogy kényszerítő erővel bírnak az
Durkheim írásai a témák széles körét ölelik egyénekkel szemben. Korlátozó jellegüket azon­
fel. Három fő témával foglalkozott: a szocioló- ban az emberek gyakran nem látják kényszerí-
Ml A SZOCIOLÓGIA?

Durkheim tanulmánya az öngyilkosságról

Az egyén és a társadalom viszonyát feltáró klasz- sága azt jelenti, hogy „egyedül állnak" Isten színe
szikus szociológiai tanulmányok egyike Durk­ előtt. A házasság úgy véd az öngyilkosságtól, hogy
heim 1897-es elemzése az öngyilkosságról az egyént stabil társas kapcsolatba foglalja, míg az
(Durkheim 2003a). Bár az emberek szabad aka­ egyedülállók elszigeteltebbek a társadalmon be­
rattal és választási lehetőségekkel bíró egyénnek lül. Dui-Jdretm szerint a háború idején tapasztal­
tekintik magukat, viselkedésüket gyakran társa­ ható alacsonyabb öngyilkossági arányt a fokozot­
dalmi minták és elvárások formálják. Durkheim tabb társadalmi integráció jelének tekinthetjük.
tanulmánya rámutatott, hogy a társadalmi világ Az anómiás öngyilkosságot a társadalmi szabá­
még egy olyan igencsak személyes cselekményre lyozás hiánya okozza. Durkheim ezzel az anómia
is hat, mint az öngyilkosság. társadalmi feltételeire utalt, amikor a társadalom
Bár Durkheim vizsgálata előtt is végeztek ku­ gyors változása vagy instabilitása miatt az em­
tatásokat az öngyilkosságról, elsőként ő adott rá berek „normák nélkül" maradnak. A normák és
szociológiai magyarázatot. A korábbi írások is elis­ vágyak állandó vonatkoztatási pontjának elve­
merték a társadalmi tényezők hatását, de az egyén szítése - például a gazdasági rend megbomlása
hajlamát az öngyilkosságra a faji hovatartozással, vagy személyes összezördülések, mondjuk válás
az éghajlattal vagy az elmezavarral próbálták in­ idején - felboríthatja az emberek lehetőségei és
dokolni. Durkheim szerint azonban az öngyilkos­ vágyai közötti egyensúlyt.
ság társadalmi tény, amely csak más társadalmi Az 3/fm/'sfa~öflgyjlkosság akkor következik be,
tényekkel magyarázható. Nem pusztán egyéni tet­ amikor az egyén „túlintegrált" (túl erősek a társa­
tek végeredménye, hanem olyan jelenség, amely dalmi kötelékei), és a társadalmat többre értékeli
mintákba rendeződő jellemzőket hordoz. önmagánál. Ebben az esetben az öngyilkosság a
A hivatalos franciaországi öngyilkossági adatok „nagyobb jóért" hozott áldozat. A japán kamika­
magyarázata során Durkheim arra a következte­ ze pilóták vagy az iszlám „öngyilkos merénylők"
tésre jutott, hogy bizonyos emberek másoknál ilyen altruista öngyilkosok. Durkheim úgy látta,
hajlamosabbak öngyilkosságot elkövetni. Például hogy ez a típus a tradicionális társadalmakra jel­
felfedezte, hogy az öngyilkosok között több a fér­ lemző, amelyekben fennmaradt a mechanikus
fi, mint a nő, több a protestáns, mint a katolikus, szolidaritás.
több a jómódú, mint a szegény, és több az egye­ Az utolsó típus a fatalista öngyilkosság. Bár
dülálló, mint a házas. Azt is megfigyelte, hogy az Durkheim ezt a típust a maga korában kisebb je­
öngyilkosságok aránya háború idején általában lentőségűnek tekintette, úgy vélte, hogy akkor kö­
alacsonyabb, gazdasági változás vagy bizonyta­ vetkezik be, amikor a társadalom túlszabályozza
lanság idején pedig magasabb. az egyént. Az egyén elnyomása azt eredményezi,
Ezekből a vizsgálati eredményekből Durkheim hogy a sorssal vagy a társadalommal szemben te­
megállapította, hogy vannak olyan, az egyénen hetetlennek érzi magát.
kívüli társadalmi erők, amelyek meghatározzák az Az öngyilkossági arányok társadalmanként kü­
öngyilkosságok arányát. Magyarázatát a társadal­ lönböznek, de szabályos mintázatokat mutatnak,
mi szolidaritás fogalmára és a társadalmat össze­ ha hosszabb időtartamot vizsgálunk. Durkheim
tartó tényezők két típusára építette: a társadalmi ezt bizonyítéknak tekintette arra, hogy vannak
integrációra és a társadalmi szabályozásra. Úgy az öngyilkossági arányt befolyásoló, egységesen
vélte, hogy kevésbé hajlamosak öngyilkosságot ható társadalmi erők. Az öngyilkossági arányok
elkövetni azok, akik erősen kötődnek társadalmi vizsgálata feltárja, hogyan ismerhetünk fel általá­
csoportokhoz, és akiknek a vágyait, törekvéseit nos társadalmi mintákat az egyéni tettekben.
társadalmi normák szabályozzák. Az integráció és Az öngyilkosság megjelenése óta sokat vitat­
a szabályozás relatív megléte vagy hiánya szerint ták a tanulmányt, főként azt kifogásolva, hogy
az öngyilkosság következő négy típusát külön­ Durkheim hivatalos statisztikákat használt, nem
böztette meg: vette figyelembe az öngyilkosságot befolyáso­
Az egoista öngyilkosságot alacsony fokú tár­ ló nem társadalmi hatásokat, és mindenképp
sadalmi integráció jellemzi, és akkor következik egyetlen osztályozási rendszerbe akarta foglalni
be, ha az egyén elszigetelődik, illetve csoportkö­ az öngyilkosság összes típusát. Ennek ellenére a
telékei gyengülnek vagy megszakadnak. Például tanulmány ma is klasszikusnak számít, és alapve­
a katolikusok alacsonyabb öngyilkossági aránya tő megállapítása helytálló: még az öngyilkosság
erős társadalmi közösségükkel magyarázható, látszólag személyes aktusa is szociológiai magya­
míg a protestánsok személyes és erkölcsi szabad­ rázatot követel.
tőnek, mert általában szabad akaratukból enge­ konvencionális életmóddal, ezért nincs sok tere
delmeskednek a társadalmi tényeknek, hiszen az eltérő egyéni vélemények kifejezésének. Tehát
meggyőződésük, hogy nincs más választásuk. a mechanikus szolidaritás alapját a konszenzus
Durkheim kifejti, hogy az emberek gyakran nem és a hasonló meggyőződés képezik. Az ipar- és
is tesznek mást, csak társadalmuk általános min­ városfejlődés erői azonban fokozták a munka­
táit követik. A társadalmi tények sokféleképpen megosztást, ami hozzájárult e szolidaritásforma
korlátozhatják az emberi cselekvést, az egyénre felbomlásához. A feladatok specializálódása és
kiszabott büntetéstől (például ha bűncselekmény­ az egyre erősebb társadalmi differenciálódás a
ről van szó), a társadalmi elutasításig (elfogadha­ fejlett társadalmakban új rend kialakulását ered­
tatlan viselkedés esetén) vagy (a nyelvi szabályok ményezte, amelyet Durkheim szerint organikus
megsértésekor) az egyszerű félreértésig. szolidaritás jellemez. Az organikus szolidaritású
Durkheim elismerte, hogy a társadalmi ténye­ társadalmakat az emberek kölcsönös gazdasá­
ket nehéz vizsgálni: mivel láthatatlanok és meg- gi függősége és mások szerepének a felismerése
foghatatlanok, nem lehet őket közvetlenül megfi­ tartja össze. A munkamegosztás fokozódásával
gyelni, jellemzőiket inkább közvetve kell feltárni: az emberek egyre inkább egymásra utaltak, mert
hatásaik elemzésével, vagy annak vizsgálatával, mindenkinek olyan árukra és szolgáltatásokra
hogyan próbálták őket kifejezni törvényekben, van szüksége, amelyet más foglalkozásúak bizto­
vallási szövegekben vagy írott illemszabályok­ sítanak. A társadalmi konszenzus megteremtésé­
ban. Durkheim hangsúlyozta, hogy a társadalmi ben a közös nézeteket a gazdasági reciprocitás és
tények vizsgálata során az előítéletek és ideoló­ a kölcsönös függőség viszonyai váltják fel.
giák figyelmen kívül hagyására kell törekedni. De a modern világban a változások annyira in­
A tudományos szemlélet az érzékelés útján sze­ tenzívek, ütemük annyira gyors, hogy komoly
rezhető bizonyítékokra nyitott, a kívülről készen társadalmi nehézségeket okoznak. Bomlaszthat­
kapott elképzelésektől mentes elmét követel. ják a tradicionális életstílusokat, erkölcsöket,
Durkheim úgy vélte, hogy tudományos koncep­ vallási hiedelmeket és a mindennapi élet min­
ciók csak a tudományos gyakorlatból születhet­ táit, miközben nem adnak egyértelmű új értéke­
nek. Arra biztatta a szociológusokat, hogy a dol­ ket. Durkheim ezeket a bomlasztó feltételeket az
gokat a maguk valóságában vizsgálják és olyan új andmia fogalmával kapcsolta össze: a céltalanság
koncepciókat alkossanak, amelyek a társadalmi vagy reménytelenség érzésével, amelyet a mo­
dolgok igazi természetét tükrözik. dern társadalmi élet kelt. A modern társadalom
A szociológia többi alapítójához hasonlóan fejlődés lerombolta a tradicionális erkölcsi ko
Durkheim is mindenekelőtt a társadalmakat át­ látok és minták nagy részét, amelyeket korábban
alakító változásokkal foglalkozott. Főként a tár­ a vallás biztosított, és ez a modern társadalmak
sadalmi és morális szolidaritás érdekelte, más sok tagjában olyan érzést kelt, hogy nincs értel­
szóval az, hogy mi tartja össze a társadalmat és me az életének.
akadályozza meg annak káoszba süllyedését. Durkheim egyik legismertebb tanulmányában
Szolidaritás akkor áll fenn, ha az egyéneket si­ az öngyilkosságot elemzi (lásd a keretes részt az
kerrel integrálják társadalmi csoportokba és tevé­ előző oldalon). Az öngyilkosság látszólag tisztán
kenységüket közös értékek, szokások révén sza­ személyes cselekedet, teljes egészében a rendkí­
bályozzák. Első jelentős, A társadalmi munka­ vüli személyes boldogtalanság következményé­
megosztásról című művében (1893) Durkheim a nek tűnik. Durkheim viszont kimutatta, hogy az
társadalmi változás olyan elemzését adta, amely­ öngyilkos viselkedésére nagy hatást gyakorolnak
nek értelmében az ipari kor kezdetén egy újfajta a társadalmi tényezők - ezek közül az egyik az
szolidaritás jelent meg (Durkheim 2001). A fej­ anómia. Az öngyilkossági arányszámok évről
tegetés során Durkheim szembeállította a szoli­ évre visszatérő mintákat követnek, amelyeket
daritás két - mechanikus és organikus - típusát, szociológiai módszerekkel kell megmagyarázni.
és ezeket összekapcsolta a munkamegosztással,
a különböző foglalkozások egyre fokozódó elkü­
lönülésével. Kari Marx
Durkheim szerint mechanikus szolidaritás jel­
lemzi a tradicionális kultúrákat, amelyekben a Kari Marx (1818-1883) nézetei éles ellentétben
munkamegosztás kis mértékű. Mivel a társada­ állnak Comte és Durkheim eszméivel, de hozzá­
lom tagjainak többsége hasonló foglalkozást űz, juk hasonlóan azokat a változásokat igyekezett
összekötik őket a közös tapasztalatok és nézetek. magyarázni, amelyek az ipari forradalom idején
A közös nézetek gátló erejűek: a közösség azon­ következtek be a társadalomban. Fiatalkorában
nal megbüntet mindenkit, aki szembefordul a összetűzésbe került a német hatóságokkal poli-
Ml A SZOCIOLÓGIA?

tőke: bármely vagyontárgy (pénz, gép vagy akár


egész gyár), amelynek felhasználásával vagy be­
fektetésével új vagyontárgyakat tudnak majd lét­
rehozni. A tőkefelhalmozás szorosan összefügg a
második elemmel, a bérmunkával. Ez azt jelen­
ti, hogy létrejön azoknak a munkásoknak a köre,
akik nem rendelkeznek a saját megélhetésükhöz
szükséges eszközökkel, és akik a tőketulajdono­
sok által biztosított munkalehetőséggel élhet­
nek csak. Marx úgy vélte, hogy a tőke birtokosai,
a tőkések uralkodó osztályt alkotnak, míg a né­
pesség nagy tömege a bérmunkások osztályába,
a munkásosztályhoz tartozik. Az iparosodás ter­
jedésével a parasztok, akik korábban a föld mű­
veléséből tartották fenn magukat, nagy számban
költöztek a növekvő városokba, így hozzájárultak
a városokban élő ipari munkásosztály kialakulá­
sához. Marx a munkásosztályt proletariátusnak
is nevezi.
Marx szerint a kapitalizmus eredendően osz­
tályok rendszere, amelyben az osztályok közötti
viszonyokat konfliktus jellemzi. Bár a tőke bir­
tokosai és a munkások egymásra utaltak (a tő­
késnek munka, a munkásnak pedig bér kell), ez
Karl Marx (1818-1883) a függőségi viszony nem kiegyenlített. Az osz­
tályok közötti kapcsolat kizsákmányoló jellegű,
tikai tevékenysége miatt, majd rövid franciaor­ mivel a munkásoknak nincs ellenőrzési lehetősé­
szági tartózkodás után végleg Nagy-Britanniában gük a munkájuk felett, vagy az csak csekély mér­
telepedett le emigránsként. Láthatta a gyárak és tékű, a munkaadók viszont a dolgozók munkájá­
az ipari termelés térhódítását éppúgy, mint az nak eredményét kisajátítva nyereségre tehetnek
annak hatására kialakuló egyenlőtlenségeket. szert. Marx úgy vélte, hogy a gazdasági források­
Az európai munkásmozgalom és a szocialista hoz kapcsolódó osztálykonfliktus az idő múlásá­
eszmék iránti érdeklődése tükröződött írásai­ val egyre inkább kiéleződik.
ban, amelyek számos különböző tudományterü­
letet fognak át. Többnyire gazdasági kérdésekkel
foglalkozott, de mivel mindig igyekezett össze­ Társadalmi változás:
függésbe hozni a gazdasági problémákat a tár­ történelmi materializmus
sadalmi intézmények működésével, műveiben
rengeteg szociológiai felismerés található. Még Marx kiindulópontja az, amit a materialista tör-l
legszigorúbb kritikusai is fontosnak tartják mun­ ténelemfelfogásnak nevez. E szerint a társadal-'
kásságát a szociológia fejlődése szempontjából. mi változások legfontosabb forrásául nem az
emberek által vallott eszmék és értékek, hanem
elsősorban a gazdasági tényezők szolgálnak. Az
Kapitalizmus és osztályharc osztályok közötti ellentétek a történelmi fejlődés
legfontosabb hajtóerejét képezik, ezért „a tör­
Bár írásaiban a történelem különböző szaka­ ténelem motorjának" nevezhetők. Marx írja az
szaival foglalkozott, Marx figyelmét elsősorban 1848-as Kommunista Kiáltvány elején: „Minden
mégis a modern korban bekövetkező változások eddigi társadalom története az osztályharcok tör­
kötötték le. Szerinte a modern korszak legfonto­ ténete" (Marx-Engels 1998). Bár Marx főként a 7 ^
sabb változásai a kapitalizmus kialakulásához kapitalizmusra és a modern társadalomra fordí­
kapcsolódnak. A kapitalizmus olyan termelési totta figyelmét, azt is vizsgálta, hogyan fejlődtek
rendszer, amely éles ellentétben áll a történelem a társadalmak a történelem során. Szerinte a tár­
minden korábbi gazdasági rendjével, jellegzetes­ sadalmi rendszerekben gazdaságuk ellentmondá­
sége a fogyasztók széles körének eladott javak és sai miatt - néha fokozatos, néha forradalmi - át­
szolgáltatások termelése. Marx a kapitalista vál­ menet következett be az egyik termelési módról
lalkozások két fő elemét határozta meg. Az első a a másikra. Vázolta az egymást követő történelmi
1. FEJEZET

szakaszokat, amelyek sorában az első a vadászok


és gyűjtögetők ősközösségi társadalma, ezután
következtek a rabszolgatartó társadalmak, majd a
földbirtokosokat és jobbágyokat élesen elválasztó
feudális rendszerek. A kereskedők és az iparosok
megjelenése a kereskedő vagy tőkés osztály ki­
alakulását jelezte, amely a földbirtokos nemessé­
get váltotta fel. E történelemképnek megfelelően
Marx arra a következtetésre jutott, hogy éppúgy,
ahogyan a tőkések összefogva megbuktatták a
feudális rendet, őket is kiszorítják majd, és új
rend jön létre: a kommunizmus.
Marx hitt abban, hogy elkerülhetetlen a mun­
kásosztály forradalma, amely megbuktatja a kapi­
talista rendszert és egy új, osztályok nélküli tár­
sadalmat teremt, így megszűnnek a gazdagokat
és szegényeket elválasztó szakadékok. Ez nem
azt jelenti, hogy az emberek közötti valamennyi
egyenlőtlenség el fog tűnni, sokkal inkább azt,
hogy a társadalmak nem szakadnak majd szét
egy, a gazdasági-politikai hatalmat monopolizá­
ló kisebb osztályra és azoknak az embereknek a
nagy tömegére, akik alig részesülnek az általuk
megtermelt javakból. A gazdasági rendszer kö­
zösségi irányítás alá kerül, és minden korábbinál
humánusabb társadalmi rendszer jön létre. Marx Max Weber (1864-1920)
úgy vélte, hogy a jövő társadalmában a termelés
fejlettebb és hatékonyabb lesz, mint a kapitalista amelyek a mai szociológusok számára is megha­
rendszerben. tározó jelentőségűek.
Marx munkássága jelentős szerepet játszott a Korának más gondolkodóihoz hasonlóan We­
20. században. Még alig két évtizede is a Föld ber is igyekezett megérteni a társadalmi változás
népességének több mint harmada élt olyan tár­ természetét és okait. Hatott rá Marx, de néhány
sadalmakban (például a Szovjetunióban vagy ke­ marxi alaptételt erősen bírált. Elutasította a ma­
let-európai országokban), amelyek kormányzatai terialista történelemfelfogást, és Marxnál sokkal
büszkén hirdették, hogy Marx eszméiből merítet­ kevésbé tartotta fontosnak az osztálykonfliktuso­
tek politikájuk kialakítása során. kat. Weber szerint az eszmék és értékek szerepe
legalább annyira fontos a társadalmi változások­
ban, mint a gazdasági feltételeké. Sokat méltatott
Max Weber és vitatott művében, A protestáns etika és a kapi­
talizmus szellemében ( 1 9 0 4 - 1 9 0 5 ) kifejti, hogy a
Marxhoz hasonlóan Max Weber (1864-1920) sem vallási értékek - főként a puritanizmussal társí­
nevezhető egyszerűen „szociológusnak", mivel ér­ tott értékek - meghatározó szerepet játszottak a
deklődési köre és munkássága ugyancsak számos kapitalista szemlélet kialakulásában. A szocioló­
tudományterületre kiterjed. Németországban szü­ giai gondolkodás többi alapítójától eltérően úgy
letett, és ehhez az országhoz kötődik egyetemi vélte, hogy a szociológiának nem struktúrákkal,
pályafutása is. Rendkívüli ismeretanyaggal ren­ hanem a társadalmi cselekvéssel kell foglalkoz­
delkező ember volt. írásai felölelik a közgazda­ nia. Szerinte a változást mozgató erők az embe­
ság, a jog, a filozófia és az összehasonlító törté­ ri motiváció és gondolkodás: az eszmék, értékek
nettudomány területét csakúgy, mint a szocioló­ és meggyőződések átalakulást indíthatnak el)
giát. Műveinek többsége a modern kapitalizmus Az egyének képesek szabadon cselekedni és for­
fejlődésével foglalkozik, valamint azzal, hogy málni a jövőt. Durkheimtől és Marxtól eltérően
miben különbözik a modern társadalom a tár­ nem hitte, hogy létezhetnek az egyéneken kívü­
sadalmi szerveződés korábbi formáitól. Egy sor li, tőlük független struktúrák, hanem úgy vélte,
empirikus vizsgálattal meghatározta a modern hogy a társadalmi struktúrákat a tettek bonyolult
ipari társadalmak néhány alapvető jellemzőjét és összjátéka alakítja, és a szociológia feladata, hogy
kijelölte a legfontosabb ideológiai vitapontokat, megfejtse e tettek értelmét.
Ml A SZOCIOLÓGIA?
t

Weber néhány nagyhatású írása is mutatja, mi­ tikától a vallásig és a gazdasági tevékenységig az
lyen fontos volt számára a társadalmi cselekvés élet egyre több területe racionalizálódott.
a nyugati társadalom sajátos jegyeinek elemzése Weber az ipari forradalmat és a kapitalizmus
során, más jelentős civilizációkkal összehason­ kialakulását bizonyítéknak tekintette arra, hogy a
lítva. Tanulmányozta Kína, India, a Közel-Kelet fejlődés iránya az általános racionalizálódás felé
vallásait, és kutatásaival jelentős mértékben hoz­ mutat. Marxtól eltérően úgy vélte, hogy a kapita­
zájárult a vallásszociológia fejlődéséhez. Kína és lizmusban nem az osztálykonfliktusok dominál­
India, illetve a Nyugat főbb vallási rendszerei­ nak, hanem a tudomány és a bürokrácia - a nagy
nek összehasonlításakor Weber arra a következ­ szervezetek - kialakulása (a bürokráciáról lásd
tetésre jutott, hogy a keresztény hit egyes vonat­ még a 4 9 0 - 4 9 6 . oldalt). Weber a Nyugat egyik
kozásai fontos szerepet játszottak a kapitalizmus legsajátosabb jellemzőjének a tudományos jelle­
kialakulásában, és a tőkésre jellemző beállított­ get tekintette. A bürokrácia - az egyetlen mód,
ság Marx nézeteivel szemben nem kizárólag gaz­ ahogyan nagyszámú ember tevékenysége hatéko­
dasági változások hatására alakult ki. Weber úgy nyan megszervezhető - a gazdasági és politikai
véli, hogy a kulturális eszmék és értékek éppúgy növekedéssel együtt bővül. Weber varázstalaní-
formálják a társadalmat, mint egyéni cselekede­ tásnak nevezte azt, ahogyan a modern világ tu­
teinket. dományos gondolkodása elsöpörte az érzelmes­
Weber szociológiai szemléletében fontos elem ség múltból maradt erőit.
volt az ideáltípus gondolata. Az ideáltípus fogal­ A racionalizálódás végeredményét illetően
mi vagy elemzési modell, amely segít megérteni azonban Weber nem volt egészen derűlátó. Tar­
a világot. A való világban nemigen létezik ide­ tott attól, hogy a modern társadalom mint rend­
áltípus, gyakran csak egyes jellemzői vannak je­ szer elpusztítja az emberi szellemet, mert meg­
len. Az efféle hipotetikus konstrukció azonban próbálja szabályozni a társadalmi élet minden
nagyon hasznos lehet, mert a való világ bármely szféráját. Különösen a bürokrácia fojtó, dehuma-
helyzete megérthető, ha az ideáltípushoz hason­ nizáló hatásai aggasztották, valamint az, hogyan
lítjuk. Ezáltal az ideáltípus állandó viszonyítási alakíthatja a demokrácia sorsát. A 18. századi
pontként szolgál. De ne feledjük: Weber az ideál­ felvilágosodás programja - a haladás, a jólét és a
típuson nem azt értette, hogy ez a gondolati kép boldogság előmozdítása azáltal, hogy a szokást és
a tökéletes vagy elérendő cél, hanem inkább azt, a babonát elutasítva a tudományt és a technoló­
hogy egy bizonyos jelenség „tiszta" formája. Ide­ giát pártolják - megteremtette a maga veszélyeit.
áltípusra épít például a bürokráciáról és a piacról
szóló írásaiban.
Újabb szociológiai szemléletmódok

Racionalizálódás Kezdetben a szociológusok azt a változó társa­


dalmat igyekeztek megérteni, amelyikben éltek.
Weber szerint a modern társadalom kialakulása De nem elégedtek meg azzal, hogy leírják és ér­
a társadalmi cselekvés mintáinak jelentős módo­ telmezzék koruk jelentős eseményeit. Sokkal
sulásaival járt. Úgy vélte, hogy az emberek foko­ fontosabb, hogy a társadalmi világ vizsgálata so­
zatosan feladják a babonában, vallásban, szokás­ rán olyan módszerek kidolgozására törekedtek,
ban és régóta folytatott gyakorlatban gyökerező amelyekkel általánosan magyarázható, hogyan
tradicionális nézeteiket, és egyre inkább racioná­ működnek a társadalmak és milyen jellegű a tár­
lis, instrumentális számításokat végeznek, ame­ sadalmi változás. Az előző részekből viszont ki­
lyekben figyelembe veszik az eredményességet, derül, hogy Durkheim, Marx és Weber nagyon el­
a várható következményeket. Az ipari társada­ térő megközelítéseket alkalmaztak a társadalmak
lomban nem volt sok helye az érzelgésnek vagy vizsgálatában. Például míg Durkheim és Marx az
annak, hogy csak azért tegyenek valamit, mert egyénre ható külső erőket állítja középpontba,
nemzedékek óta úgy szokás. A tudomány, a mo­ Weber kiindulópontja az, hogy az egyén maga is
dern technológia és a bürokrácia kialakulását formálhatja a külvilágot. Míg Marx a gazdasági
Weber együtt rációnálizálddásként jellemezte: a kérdések meghatározó szerepére mutat rá, Weber
társadalmi és gazdasági élet megszervezése a ha­ a tényezők sokkal szélesebb körét tekinti fontos­
tékonyság elve szerint, a technikai tudásra építve nak. Ezek a szemléleti különbségek a szociológia
történik. Ha a tradicionális társadalmakban több­ egész története során fennmaradtak. Ma sem rit­
nyire a vallás és a régóta élő szokások határozták ka, hogy miközben a szociológusok az elemzés
tárgyában egyetértenek, gyakran eltérő elméleti
meg az emberek attitűdjeit és értékeit, akkor a
nézőpontból végzik az elemzést.
modern társadalmat az jellemezte, hogy a poli-
1. FEJEZET

elfeledett alapító

Bár Comte, Durkheim, Marx és Weber kétségtele­ kai, vallási és társadalmi intézményekre egyaránt.
nül meghatározó alakok a szociológiában, ugyan­ Másodszor: leszögezte, hogy a társadalom elem­
ebben az időszakban voltak más fontos gondol­ zésében a nők életének megértésére is törekedni
kodók is, akik figyelemre méltó eredményekkel kell. Harmadszor: elsőként ő vizsgált szociológiai
gazdagították a tudományt. A szociológia, mint nézőpontból korábban mellőzött témákat (a há­
bármely más tudományterület, nem mindig tudta zasságot, a gyerekek helyzetét, a családi és vallási
méltóképp elismerni minden olyan gondolkodó életet és a faji kapcsolatokat). Fenti művében ezt
érdemeit, aki gazdagította valamivel. A 19. szá­ így fogalmazta meg: „Az óvoda, a budoár és a
zad végi és 20. század eleji „klasszikus" időszak­ konyha mind remek iskolául szolgálnak, amely­
ban a nők és a faji kisebbségek köréből nagyon ben megismerhetjük egy nép erkölcsét és visel­
kevesen kaptak lehetőséget, hogy hivatásos szo­ kedési szokásait" (Martineau 1962). Végül meg­
ciológussá váljanak. Ezenkívül gyakran mellőzte a állapította: a szociológus feladata nem csupán
tudomány azokat is, akiknek nagy ritkán módjuk a megfigyelés, hanem mindent meg kell tennie,
nyílt jelentősebb szociológiai kutatásra. E kevesek hogy a társadalom hasznára legyen. Ezért Marti­
közé tartozik Harriet Martineau, aki ma is méltó a neau maga is a női jogok és a rabszolga-felszaba­
szociológusok figyelmére. dítás szószólójaként lépett fel.

HARRIET MARTINEAU

Harriet Martineau-t (1802-1876) „az első szo­


ciológusnőként" szokták emlegetni, de - Marx­
hoz és Weberhez hasonlóan - nem nevezhető
csupán szociológusnak. Angliában született és
végezte tanulmányait, több mint ötven könyvet
és számos esszét írt. Ma már Martineau érdemé­
nek tekintik, hogy Comte Pozitív filozófia tan­
folyama című alapvető értekezésének fordítása
révén megismertette Nagy-Britanniát a szocioló­
giával (Rossi 1973). Ezenkívül Martineau maga is
módszeresen vizsgálta az amerikai társadalmat
az 1830-as években, amikor útjai során az Egye­
sült Államok sok vidékére eljutott, és megfigyelé­
seit Az amerikai társadalom (Society in America,
1837) című könyvében foglalta össze. Martineau
több szempontból is jelentős a mai szociológusok
számára. Először is bizonyította, hogy ha valaki
a társadalmat tanulmányozza, akkor annak min­
den vonatkozására figyelnie kell, a legfőbb politi­ Harriet Martineau (1802-1876)

Az újabb elméleti megközelítések közül három Funkcionalizmus


- a funkcionalizmus, a konfliktuselméleti megkö­
zelítés és a szimbolikus interakcionizmus - köz­ A funkcionalizmus a társadalmat összetett rend­
vetlenül kapcsolódik Durkheimhez, Marxhoz és szernek tekinti, amelynek különböző részei
Weberhez. Könyvemben többször is felbukkan­ együttműködve stabilitást és szolidaritást ered­
nak olyan fejtegetések és elképzelések, amelyek ményeznek. E megközelítés szerint a szociológia
ezeket az elméleti megközelítéseket veszik ala­ tudománya arra hivatott, hogy a társadalom egyes
pul és szemléltetik. részeinek egymáshoz és a társadalom egészéhez
való viszonyát vizsgálja. Elemezhetjük egy tár­
/ A 4. fejezetben bővebben is szó lesz a szocio­ sadalom vallási hiedelmeit és szokásait például
lógia főbb elméleti megközelítéseiről, és meg­ úgy, hogy feltárjuk, miként viszonyulnak más in­
vizsgáljuk a szociológiai gondolkodás néhány tézményekhez, mivel egy társadalom különböző
újabb elméleti eredményét. részei szoros kölcsönhatásban fejlődnek.
Ml A SZOCIOLÓGIA?

Egy társadalmi szokás vagy intézmény funk­ funkcionális vonatkozásait keressük, akkor a tár­
ciójának vizsgálata során elemezzük, hogy az sadalmi élet olyan jellemzői után kell kutatnunk,
adott szokás vagy intézmény milyen szerepet amelyek nem illeszkednek a fennálló rendbe.
játszik a társadalom életében. A funkcionalisták Például tévedés azt hinni, hogy a vallás mindig
- köztük Comte és Durkheim - organikus analó­ funkcionális, hogy mindig csak a társadalmi ko­
giával gyakran hasonlították a társadalom műkö­ héziót erősíti. Ha két csoport más-más vallások
dését az élő szervezetek működéséhez: akárcsak vagy akár ugyanazon vallás különböző ágainak a
az emberi test különböző részeinek, a társada­ híve, akkor ez társadalmi konfliktusba torkollhat,
lom elemeinek is együtt kell működniük, hogy megbonthatja a fennálló társadalmi rendet. A há­
a társadalom egészének a javát szolgálják. Egy borúkat máig gyakran vallási közösségek vívják
szerv - például a szív - tanulmányozásakor be - Európa történelmében példa erre a protestán­
kell mutatnunk, hogy az miként viszonyul a test sok és a katolikusok összecsapása.
más szerveihez. A szív létfontosságú szerepet ját­ Az utóbbi években megmutatkoztak a funkcio­
szik az organizmus életének megőrzésében azzal, nalizmus korlátai, ezért veszített népszerűségé­
hogy vért pumpál a többi szervbe. Hasonlókép­ ből. Bár Mertonról nem állíthatjuk, de sok funk­
pen, egy társadalmi egység funkciójának elemzé­ cionalista gondolkodó (például Talcott Parsons) a
se azt tisztázza, hogy az adott elem milyen szere­ kelleténél jobban hangsúlyozza a társadalmi ko­
pet játszik a társadalom fennmaradásában. héziót megteremtő tényezőket a megosztottságot
A funkcionalizmus hangsúlyozza, hogy a tár­ és konfliktust eredményező tényezőkkel szem­
sadalom rendjének és stabilitásának megőrzésé­ ben. Ha a figyelem középpontjában a stabilitás
ben fontos a morális konszenzus, vagyis hogy a és a rend áll, akkor a társadalomban létező (osz­
társadalom legtöbb tagjának közös értékei legye­ tály-, faji vagy nemi alapú) választóvonalakat és
nek. A funkcionalisták a rendet és az egyensúlyt egyenlőtlenségeket aligha lehet észrevenni. Az
tekintik a társadalom normális állapotának - e sem kap elegendő figyelmet, milyen szerepet ját­
társadalmi egyensúly a társadalom tagjai közöt­ szik a kreatív társadalmi cselekvés a társadalom­
ti morális konszenzus meglétére épül. Például ban. Sok kritikus úgy ítélte meg, hogy a funkcio­
Durkheim úgy vélte, hogy a vallás megerősíti az nális elemzés nem létező jellemzőket tulajdonít a
emberekben a legfontosabb társadalmi értékek társadalmaknak. A funkcionalisták gyakran úgy
elfogadását, így hozzájárul a társadalmi egység írtak, mintha a társadalomnak volnának „szük­
fenntartásához. ségletei" és „céljai", miközben ezek a fogalmak
A funkcionalista gondolkodás az 1960-as éve­ csak az egyes emberre alkalmazhatók.
kig a szociológia vezető elméleti hagyománya ma­
radt, főként az Egyesült Államokban. Két kiemel­
kedő képviselője Talcott Parsons ( 1 9 0 2 - 1 9 7 9 ) és Konfliktuselméleti szemléletmódok
Robert K. Merton ( 1 9 1 0 - 2 0 0 3 ) , akik mindketten
sokat merítettek Durkheim munkásságából. Fő­ A funkcionalistákhoz hasonlóan a konfliktusel­
ként Merton funkcionalizmusa gyakorolt nagy méletet követő szociológusok is hangsúlyozzák
hatást. Merton megkülönböztette a manifeszt és a társadalom struktúráinak fontos szerepét. Egy
a latens funkciókat. Manifeszt funkció az, ame­ átfogó „modellt" is javasolnak, amellyel magya­
lyet egy bizonyos társadalmi cselekvés résztve­ rázható a társadalom működése. A konfliktus-
vői ismernek és célul tűznek ki, a latens funkció elméletek hívei azonban a funkcionalizmustól
pedig e cselekvés olyan eredménye, amelyről a eltérően nem a konszenzust hangsúlyozzák, ha­
résztvevők nem tudnak. Merton ezt a megkü­ nem a társadalmi választóvonalak jelentőségére
lönböztetést az Arizona és Új-Mexikó államban hívják fel a figyelmet. Épp ezért főként a hata­
élő hopi törzs esőtáncával szemléltette. A hopik lom, az egyenlőtlenség és a küzdelem kérdései­
hisznek benne, hogy a szertartás esőt hoz, az eső vel foglalkoznak. A társadalmat az érdekeiknek
pedig jó termést (manifeszt funkció). Ezért szer­ megfelelően cselekvő, jól elkülöníthető csopor­
vezik, ezért vesznek részt benne. Merton Durk­ tok halmazának tekintik. A különérdekek meg­
heim valláselméletét követve feltételezi, hogy az léte azt jelenti, hogy mindig fennáll a konfliktus
esőtáncnak más hatása is van: erősíti a hopi tár­ lehetősége, és hogy bizonyos csoportok előnyö-
sadalom egységét (latens funkció). Merton sze­ sebb helyzetben vannak másoknál. A konflik­
rint a szociológiai értelmezés nagyrészt abból áll, tuselmélet követői a domináns és hátrányosabb
hogy feltárjuk a társadalmi cselekvések és intéz­ helyzetben lévő társadalmi csoportok között ki­
mények latens funkcióit. alakuló feszültségeket vizsgálják, és azt igyekez­
Merton különbséget tett funkciók és diszfunk- nek megérteni, hogyan keletkeznek és állandó­
ciók között is. Ha a társadalmi viselkedés disz- sulnak az uralmi viszonyok.
1. FEJEZET

A konfliktuselméleten belül erős a marxizmus vagy kommunikációs formák szintén szimbólu­


pozíciója - Kari Marx munkásságában kiemelt mok, hiszen szimbolikus értéke van annak is, ha
szerepet töltött be az osztályharc kategóriája. integetünk vagy „beintünk" valakinek. Mead sze­
Marx főbb gondolatait sokféleképpen lehet ma­ rint az emberek közös szimbólumokra és jelen­
gyarázni, és a marxista gondolkodás mai iskolái tésekre építenek, amikor érintkeznek egymással.
nagyon eltérő elméleti álláspontokat foglalnak Mivel az emberi lények világa bővelkedik a szim­
el. De a marxizmus minden változata különbözik bólumokban, szinte minden közöttük zajló inter­
a többi szociológiai hagyománytól abban, hogy akció szimbólumcserét foglal magában.
szerzői a szociológiai elemzés és a politikai re­ A szimbolikus interakcionizmus a személyek
form ötvözetének tekintik irányzatukat. A mar­ közötti érintkezés apró részleteire irányítja a fi­
xizmustól a radikális politikai változás program­ gyelmünket, valamint arra, hogy ezeket a részle­
ját várják. teket miképpen hasznosítjuk mások mondaniva­
De nem minden konfliktuselmélet marxista lójának és cselekedeteinek az értelmezésében.
megközelítésű, a konfliktuselméletek kidolgozói A szimbolikus interakcionizmus módszerét kö­
között akad olyan is, akire Weber hatott. Jó pél­ vető szociológusok gyakran foglalkoznak a hét­
da erre a kortárs német szociológus, Ralf Dahren- köznapi életben zajló személyközi interakciók­
dorf ( 1 9 2 9 - ), aki ma már klasszikusnak számító, kal. Hangsúlyozzák az efféle interakciók szerepét
Társadalmi osztály és osztálykonfliktus az ipari a társadalom és intézményei megteremtésében.
társadalomban [Soziale Klassen und Klassen- Közvetve Max Weber is hatott erre az elméleti
konflikt in der Industriegesellschaft, 1957) című megközelítésre, mert bár elismerte, hogy létez­
művében kifejti, hogy a funkcionalista gondolko­ nek társadalmi struktúrák (osztályok, pártok,
dók egyoldalúan szemlélik a társadalmat: csak a rendi és más csoportok), úgy vélte, hogy ezeket
társadalmi élet olyan aspektusaival számolnak, a struktúrákat az egyének társadalmi cselekvései
amelyekben harmónia és egyetértés uralkodik. hozzák létre. /
Pedig épp ennyire fontosak, vagy talán még fon- Bár a szimbolikus interakcionizmus szemléle­
tosabbak azok a területek, amelyeket konfliktus tével sokszor felismerhetjük, milyen természetű
és megosztottság jellemez. Dahrendorf megálla­ valójában egy-egy, a mindennapi társadalmi élet
pítja, hogy a konfliktus főként az egyének és cso­ során végzett cselekvésünk, sokat bírálták azért,
portok eltérő érdekeiből ered. Marx elsősorban az mert nem foglalkozik nagyobb kérdésekkel, pél­
osztályok felől szemlélte az érdekkülönbségeket, dául azzal, hogy milyen szerepet tölt be a hata­
Dahrendorf viszont tágabb értelemben az autori­ lom és a struktúra a társadalomban és hogyan
táshoz és a hatalomhoz kapcsolja őket. Minden korlátozzák az egyéni cselekvést.
társadalomban választóvonal húzódik a hatalom Vannak azonban ennek az irányzatnak olyan
birtokosai és a hatalomból kiszorulók, vagyis a követői, akiket igenis foglalkoztatnak társadal­
kormányzók és a kormányzottak között. munk hatalmi és strukturális viszonyai. Közéjük
tartozik Arlie Hochschild, a University of Calir
fornia szociológiatanára, aki a Delta Airlines att
Szimbolikus interakáonizmus lantai oktatóközpontjában amerikai légiutas-kí­
sérők képzését tanulmányozta, és interjúkat ké­
G. H. Mead amerikai filozófus ( 1 8 6 3 - 1 9 3 1 ) mun­ szített a képzés résztvevőivel. Megfigyelte, hogy
kássága nagy hatást gyakorolt a szociológiai gon­ - egyéb készségeik fejlesztése mellett - hogyan
dolkodásra, főként az úgynevezett szimbolikus készítik fel az utaskísérőket érzelmeik féken tar­
interakcionizmus szemléletmódjával. A szimbo­ tására. Hochschild a kutatás eredményeit összeg­
likus interakcionizmus a nyelv és a jelentés vizs­ ző kötetében [The Managed Heart: Commerciali­
gálatából született. Mead szerint a nyelv teszi zation of Human Feeling, 1983) felidézi, amikor,)
lehetővé, hogy öntudatos lényekké váljunk - tu­ az oktató pilóta ezzel az utasítással fordul a kép­
datára ébredjünk egyéniségünknek, és ugyanúgy zésben részt vevő utaskísérőkhöz: „Na, lányok,
kívülről tudjuk szemlélni magunkat, ahogyan most menjetek (az utastérbe), és mosolyogjatok
mások látnak minket. Ebben a folyamatban a ám! ...A mosolyotok ér a legtöbbet. Menjetek és
szimbólum a legfontosabb elem. A szimbólum dobjátok be magatokat! Mosolyt kérek! De na­
olyan dolog, amely valami mást helyettesít. Pél­ gyot! Mindent bele!"
dául a szavak, amelyekkel bizonyos tárgyakat je­ Hochschild megfigyeléseiből és az interjúkból
lölünk, tulajdonképpen szimbólumok, amelyek arra következtet, hogy mivel a nyugati gazdasá­
megjelenítik, mire gondolunk. A „kanál" szó az gok egyre inkább a szolgáltatásra épülnek, meg
a szimbólum, amellyel a levesevéshez használt kell értenünk, milyen érzelmi stílust alkalmazva
eszközt nevezzük meg. A nem verbális gesztusok végezzük a munkánkat. Hochschild beszámoló-
Ml A SZOCIOLÓGIA?

ja az utaskísérők „ügyfélszolgálati" képzésével szemlélettel közelítik meg a szociológia tárgyát.


kapcsolatos vizsgálatról ismerős lehet bárkinek, A fent tárgyalt elméleti megközelítésektől azonban
aki már dolgozott a szolgáltatóiparban, például megkülönböztethetjük az elméleteket. Az elméle­
üzletben, étteremben vagy bárban. Hochschild tek érvényességi köre szűkebb, konkrét társadal­
ezt nevezi az „érzelmi munka" terén folytatott mi feltételeket vagy eseményfajtákat igyekeznek
képzésnek - az efféle munka megköveteli, hogy magyarázni. Általában egy kutatás folyamatában
az ember kontrollálja érzelmeit, így alakítson ki születnek, és olyan problémákat vetnek fel, ame­
nyilvánosan felismerhető (és elfogadható) arcki­ lyekre további kutatások során lehet választ adni.
fejezést, testképet. Hochschild szerint a minket Erre példa Durkheim elmélete az öngyilkosságról,
alkalmazó vállalat nemcsak mozdulatainkat, ha­ amelyet épp ebben a fejezetben ismertettünk.
nem érzelmeinket is igyekszik birtokba venni. Számtalan elmélet született az ezerféle kutatási
Ha épp dolgozunk, még a mosolyunk is a cégé. területen, amelyen a szociológusok munkálkod­
Hochschild kutatása ablakot nyitott az élet nak. Néha az elméletek nagyon pontosan fogal­
egy olyan szeletére, amelyről a legtöbb ember mazódnak meg, sőt olykor matematikai formát is
úgy gondolja, hogy érti, mégis jobban meg kell öltenek - bár ez gyakoribb más társadalomtudo­
értenünk. Hochschild megállapítja, hogy a szol­ mányokban (főként a közgazdaságtanban), mint
gáltatóiparban dolgozók (a kétkezi munkások­ a szociológiában.
hoz hasonlóan) gyakran eltávolodnak önmaguk Ugyanakkor van olyan elmélet, amely jóval át­
azon részétől, amelyet munkájuk során fel kell fogóbb más elméleteknél. Sokféleképpen véleke­
adniuk. A kétkezi munkás például gyakran úgy dünk arról, vajon kívánatos vagy hasznos-e, hogy
érzi, hogy a karja szinte már gép, és csak néha a szociológus nagyívű elméleti vállalkozásba
válik újra annak részévé, aki mozgatja. Hasonló­ kezdjen. Például Robert K. Merton (2002) amel­
képpen, a szolgáltatóiparban dolgozók is gyakran lett kardoskodik, hogy a szociológus úgynevezett
arról számoltak be Hochschildnek, hogy úgy ér­ középszintű elméleteknek szentelje figyelmét.
zik: a mosolyt mintha rájuk ragasztották volna, Ne próbáljon nagy elméleti rendszereket alkotni
már nem a sajátjuk. Más szóval ezek a dolgozók (ahogyan például Marx tette), hanem szerényebb
eltávolodtak saját érzelmeiktől. Ez azért érdekes, elméletek kidolgozására törekedjen.
mert ha belegondolunk, az érzelmeket általában A középszintű elmélet elég konkrét ahhoz,
legbensőbb, személyes részünknek tekintjük. hogy empirikus kutatással közvetlenül teszteljék,
Hochschild könyvében meggyőzően alkalmaz­ mégis elég általános, hogy különböző jelenségek
ta a szimbolikus interakcionizmust, és a kötet egész körére alkalmazható legyen. Ilyen például
megjelenése óta sok más kutató épített a gon­ a relatív depríváció elmélete, amelynek értelmé­
dolataira. Bár Hochschild a világ egyik legfej­ ben az emberek attól függően értékelik körülmé­
lettebb „szolgáltatógazdaságában", az Egyesült nyeiket, hogy kihez hasonlítják magukat. Vagyis
Államokban végezte kutatatásait, megállapításai a depriváció érzését nem közvetlenül az anya­
sok jelenkori társadalomra érvényesek. A szol­ gi szegénység mértéke határozza meg, amelyet
gáltatóipari állások száma rohamosan növekszik megtapasztalnak. Ha a család szűkösen, szegény
a világ minden országában, egyre több embernek környéken él, ahol mindenkinek többé-kevésbé
kell „érzelmi munkát" is végeznie munkahelyén. hasonlóak a körülményei, akkor kevésbé érzik
Egyes kultúrákban, például a grönlandi inuitok úgy, hogy nélkülözniük kell, mint egy olyan csa­
körében, ahol nincs olyan hagyománya a nyil­ lád, amely hasonló házban él, de olyan környé­
vános mosolygásnak, mint Nyugat-Európában ken, ahol az otthonok többsége sokkal nagyobb,
vagy Észak-Amerikában, nem volt könnyű ér­ lakóik pedig tehetősebbek.
zelmi munkára képezni az embereket. Ezekben Tulajdonképpen igaz, hogy minél átfogóbb az
az országokban a szolgáltatóipari alkalmazottak­ elmélet, minél nagyobb a célja, annál nehezebb
tól néha megkövetelik, hogy „mosolygási tanfo­ empirikusan igazolni. Mégsem tudjuk egyértel­
lyamokon" vegyenek részt - ezek nem is állnak műen indokolni, hogy miért kellene a szocioló­
nagyon távol attól a képzéstől, amelyben a Delta giai elméletalkotásnak megmaradnia a „közép­
Airlines utaskísérőinek kellett részt venniük. szinten".
A szociológiában az elméletek vagy még in­
kább az elméleti megközelítések értékelése nehéz,
Elméletalkotás a szociológiában emberpróbáló feladat. Az elméleti viták ereden­
dően elvontabbak, mint az empirikusabb jellegű
Eddig elméleti megközelítésekkel foglalkoztunk, nézeteltérések. A szociológiában nincs egyetlen
vagyis különböző elméleti irányultságokkal, uralkodó elméleti megközelítés - ez a gyengeség
amelyek különböző nézőpontokból, de átfogó jelének tűnhet, de nem az. A különböző elmé-
1. FEJEZET

A szimbolikus interakcionizmus azt hangsú­ funkciók, e cselekvés akaratlan következményei.


lyozza, hogy a társadalmi interakció során az Merton szerint a szociológiai értelmezés nagy ré­
egyének szimbólumokat alkalmazva érintkeznek. sze abból áll, hogy feltárjuk a társadalmi cselek­
Más elméletektől eltérően ez az irányzat nem az vések és intézmények latens funkcióit.
egész társadalom vizsgálatát, hanem az egyének Sok társadalomelmélet-alkotóra ma is hat
szűkebb körű interakcióinak az elemzését tartja Marx, ők dolgozzák ki a konfliktuselméleteket.
fontosnak. A marxi elmélet lényege, hogy az egyenlőtlensé­
A funkcionalizmus a társadalom egészét vizs­ get az osztály fogalmára építve vizsgálja.
gálja, hangsúlyozva, milyen fontos a társadalmi A szociológiában alkalmazott elméleti megkö­
cselekvés a társadalom életében. Merton, aki kü­ zelítéseket elemzési szintek szerint is szemlélhet­
lönösen nagy hatást gyakorolt a maga funkciona­ jük. A mikroszociológia a mindennapi viselkedés
lizmusával, kiemelte, hogy a manifeszt funkciók, vizsgálata közvetlen interakciókban. A makroszo-
amelyeket a társadalmi cselekvés résztvevői célul ciológia a nagy társadalmi rendszerek elemzése.
tűznek ki, néha kevésbé fontosak, mint a latens A kettő szorosan kapcsolódik egymáshoz.

leti megközelítések és elméletek vetélkedése kapcsolatba. Ez a kapcsolat lehet közvetett és


épp a vállalkozás vitalitásának a jele. Az ember személytelen. De mindegy, hány közvetett vagy
- önmagunk - tanulmányozása során az elméle­ elektronikus kapcsolatot teremtünk ma, mások
ti sokszínűség ment meg a dogmáktól. Az em­ jelenléte még a legösszetettebb társadalmakban
beri viselkedés bonyolult, sokoldalú, és aligha is kulcsfontosságú. Dönthetünk úgy, hogy e-mail
lehet minden részletét egyetlen elméleti pers­ üzenetet küldünk egy ismerősnek, de úgy is,
pektívába foglalni. Az elméleti gondolkodásban hogy óriási utat teszünk meg, csak hogy a hét­
a változatosság gazdag gondolatforrást biztosít, végét a barátunkkal töltsük.
amelyből a kutatás meríthet, és amely serkenti A mikroszintű vizsgálatok viszont épp a kiter­
a szociológiai munkában nélkülözhetetlen kép- jedt intézményi minták értelmezéséhez szüksé­
zelőerőnket. gesek. Egyértelmű, hogy a társadalmi szervező­
dés mindenféle formája nagyságától függetlenül
a szemtől szembeni, közvetlen interakcióra épül.
Elemzési szintek: Mondjuk megvizsgálunk egy nagyvállalatot. Te­
vékenységének nagy részét megérthetjük egysze­
mikro- és makroszociológia rűen úgy, hogy megnézzük, hogyan viselkednek
Az itt tárgyalt különböző elméleti nézőpontokat tagjai a közvetlen interakciók során. Elemezhet­
aszerint is szétválaszthatjuk, hogy milyen szintre jük például az interakciókat az igazgatók között
irányul az elemzés. Általában mikroszociohígiá­ a tanácsteremben, a különböző irodákban vagy
nak nevezzük azt, amikor a szemtől szembeni, az üzemben dolgozók körében. Ilyen módon nem
közvetlen interakció helyzetében vizsgáljuk a kaphatnánk képet az egész vállalatról, mert a te­
mindennapi viselkedést. A makroszociológia a vékenységek egy része nyomtatott anyagok, leve­
nagy társadalmi rendszerek, például a politikai lek, telefon és számítógép közvetítésével zajlik.
rendszer vagy a gazdasági rend elemzése. Ebbe Mégis sokat segítene, hogy megértsük, hogyan
tartozik a hosszú távú változási folyamatok, pél­ működik a szervezet.
dául az indusztrializmus kialakulásának az elem­ A későbbi fejezetekben még említek példát
zése is. Első pillantásra úgy tűnhet, hogy a mik­ arra, hogyan hat a mikrokontextusban zajló in­
ro- és makroszintű elemzés jól elkülönülnek egy­ terakció a nagyobb társadalmi folyamatokra, es
mástól, pedig a kettő szorosan összekapcsolódik fordítva, hogyan befolyásolják a makrorendsze-
(Knorr-Cetina-Cicourel 1981; Giddens 1984). rek a társadalmi élet szűkebb tereit.
A makroszintű elemzés nélkülözhetetlen, ha
meg akarjuk érteni a mindennapi élet intézményi
hátterét. A tágabb intézményi keretek nagyban MIRE JO A SZOCIOLÓGIA?
meghatározzák, hogyan élik az emberek hétköz­
napi életüket - ez világossá válik, ha összehason­ A szociológia több szempontból is gyakorlati je­
lítjuk a középkori kultúra napi cselekvéskörét az lentőséggel bír életünkben, ezt hangsúlyozta C.
iparosodott városi környezet életével. A modern Wright Mills, amikor megalkotta a már említett
társadalmakban folyton idegenekkel kerülünk szociológiai képzelőerő fogalmát (24. o.). A szo-
Ml A SZOCIOLÓGIA?

ciológia először is lehetővé teszi, hogy a társas listák) és a társadalmi (például környezetvédő)
világot a magunkétól eltérő, sokféle nézőpontból mozgalmak olyan csoportok, amelyek maguk is
szemléljük. Gyakran előfordul, hogy ha meg tud­ törekednek - több-kevesebb sikerrel - gyakorlati
juk érteni, mások hogyan élnek, akkor jobban reformok elérésére.
megérthetjük a gondjaikat is. Aligha számíthat Végül meg kell említenünk, hogy sok szocio­
sikerre az olyan gyakorlati politika, amely nem az lógus „hivatásszerűen", közvetlenül foglalkozik
érintett emberek életmódjának beható ismeretén gyakorlati kérdésekkel. Szociológiában jártas le­
alapul. így például az a fehér szociális munkás, het az ipari tanácsadó, a várostervező, a szociális
aki egy dél-londoni, nagyrészt latin-amerikaiak­ munkás, a személyzeti vezető és még számos más
ból álló közösségben dolgozik, nem nyerheti el a poszton dolgozó ember. A társadalom megértése
közösség tagjainak bizalmát, ha nincs tisztában annak is hasznos lehet, aki jogásznak, újságíró­
a Nagy-Britanniában élő különféle csoportok tag­ nak, üzletembernek vagy orvosnak készül.
jait elválasztó kulturális különbségekkel. Gyakran azért tanuljuk vagy műveljük a szo­
Másodszor: a szociológiai kutatás gyakorlati ciológiát, mert megszólal a „társadalmi lelkiis­
segítséget nyújthat a politikai kezdeményezések meretünk". Vajon a szociológusnak kell-e tevé­
eredményeinek értékelésében is. Egy gyakorla­ kenyen támogatnia, ösztönöznie a reformokat
ti reformprogram esetleg nem biztosítja a várt vagy a társadalmi változást? Van, aki azt mondja,
eredményt, vagy egy sor akaratlan, kellemetlen hogy a szociológia csak akkor őrizheti meg szel­
következménnyel járhat. A második világhábo­ lemi függetlenségét, ha a szociológusok a vitatott
rút követő években például számos országban morális és politikai kérdésekben semlegesek ma­
nagy lakótelepeket építettek a városközpontok­ radnak. De vajon azok a tudósok, akik nem bo­
ban. Úgy gondolták, hogy így biztosítható a nyo­ csátkoznak az aktuális vitákba, mindenképp ke­
mornegyedek alacsony jövedelmű rétegeinek vésbé elfogultak másoknál, amikor egy-egy szo­
színvonalas lakásellátása, és a lakótelepekhez ciológiai kérdésben állást foglalnak? Nincs olyan
üzleteket, egyéb szolgáltatásokat is kapcsoltak. szociológiában jártas ember, aki figyelmen kívül
Kutatások azonban rámutattak, hogy a korábbi hagyhatná a mai világban létező egyenlőtlensé­
lakóhelyükről nagy bérházakba költözött embe­ geket. Furcsa volna, ha a szociológusok nem fog­
rek közül sokan magányosnak, boldogtalannak lalhatnának állást politikai kérdésekben, és értel­
érzik magukat. A sokemeletes lakóházak és az metlen is megtiltani nekik, hogy hasznosítsák a
üzletsorok számos helyen pusztulni kezdtek, a szaktudásukat, amikor állást foglalnak.
fosztogatások és egyéb erőszakos bűncselekmé­ Ebben a fejezetben kiderült, hogy a szocioló­
nyek melegágyaivá váltak. gia olyan tudomány, amelynek művelése során
Harmadszor (és bizonyos szempontból ez a gyakran személyes világnézetünket félretéve pró­
legfontosabb): a szociológia lehetőséget ad, hogy báljuk alaposabban megvizsgálni az életünket,
megismerjük, jobban megértsük önmagunkat. illetve a mások életét formáló hatásokat. A szo­
Minél jobban ismerjük cselekvésünk mozgatóru­ ciológia önálló szellemi törekvésként a modern
góit és a társadalom működését általában, annál társadalmak kialakulásakor jelent meg, és ma
valószínűbb, hogy formálni tudjuk a jövőnket. is elsődleges feladata e társadalmak vizsgálata.
A szociológia gyakorlati haszna korántsem me­ Ugyanakkor a szociológusok a társadalmi inter­
rül ki abban, hogy segít a politikai vezetőknek akció és általában az emberi társadalmak termé­
- vagyis a hatalommal bíró csoportoknak - meg­ szetére vonatkozó sok más kérdéssel is foglal­
felelő ismeretekre alapozott döntéseket hozni. koznak.
Nem feltételezhetjük, hogy a hatalmon lévők A szociológia nem csupán elvont, intellektuá­
mindig szem előtt tartják a kevesebb hatalommal lis tudományterület, hanem jelentős gyakorlati
bíró vagy hátrányos helyzetű csoportok érde­ következményekkel is jár az emberek életében.
keit a politikai döntéshozatal során. A helyzetü­ Ha valaki szociológusnak készül, nem kell unal­
ket felismerő csoportok a szociológiai kutatások mas egyetemi tanulmányokat végigkínlódnia.
eredményeit felhasználva gyakran hatékonyan Ezt leginkább úgy kerülheti el, hogy képzeletét
reagálhatnak a kormányzati politikára, és maguk szabadjára engedve közelít a tárgyhoz, és a szo­
is kialakíthatnak politikai programokat. Az ön­ ciológiai elképzeléseket, eredményeket saját élet­
segélyező csoportok (például a Névtelen Alkoho- helyzeteihez köti.
1. FEJEZET
MMMMMMMÜ

ÖSSZEFOGLALÁS
1. A szociológia az emberi társadalmak módsze­ szociológiában pedig ez még nagyobb nehéz­
res vizsgálata, amely megkülönböztetett figye­ ségekbe ütközik, mert semmiképp sincs köny-
lemmel fordul a modern, iparosodott rendsze­ nyű dolgunk, ha saját viselkedésünket vetjük
rek felé. vizsgálat alá.
2. A szociológia gyakorlata megköveteli, hogy 6. A szociológia fő elméleti irányzatai a funkcio­
képzeletünket szabadjára engedve gondolkod­ nalizmus, a konfliktuselméleti megközelítés és
junk és megszabaduljunk a társadalmi élettel a szimbolikus interakcionizmus. Ezeket olyan
kapcsolatos előítéleteinktől. alapvető különbségek választják el egymástól,
3. A szociológia eredetileg arra törekedett, hogy amelyekre nagy hatást gyakorolt a tárgy hábo­
értelmezze a mélyreható változásokat, amelyek rú utáni fejlődése.
az elmúlt két-három évszázadban következtek 7. A szociológiának több szempontból is van
be az emberi társadalmakban. Itt nemcsak át­ gyakorlati jelentősége. Többféleképpen is se­
fogó változásokról van szó, hanem az emberek gítségünkre lehet a társadalomkritikában és a
életének legtitkosabb, legszemélyesebb jellem­ gyakorlati szociális reformokban. Először is ha
zőiben bekövetkezett változásokról is. jobban megértjük a társadalmi körülmények
4. A szociológia kezdeti fejlődésének fontos alak­ egy adott együttesét, akkor nagyobb lesz az
jai közé tartozik Auguste Comte, Kari Marx, esélye, hogy azokat alakítani is tudjuk. Ugyan­
Emilé Durkheim és Max Weber. A 19. század akkor a szociológia révén növelhetjük kulturá­
közepén tevékenykedő Comte és Marx meg­ lis érzékenységünket, így az eltérő kulturális
határozták a szociológia egyes alapvető kér­ értékeket figyelembe véve hozhatunk politi­
déseit, amelyeket később Durkheim és Weber kai döntéseket. Gyakorlatilag megvizsgálhat­
fejtett ki. Alapkérdés például, hogy mi a szo­ juk, milyen eredménye lehet egy-egy politikai
ciológia és hogyan hatnak a modernizációval programnak. Végül, ami talán a legfontosabb,
járó változások a társadalmi világra. a szociológia révén jobban megismerhetjük
5. A szociológiában sokféle elméleti megköze­ önmagunkat, ami esélyt teremt csoportoknak
lítést találhatunk. Az elméleti vitákat a ter­ és egyéneknek, hogy megváltoztassák életfel­
mészettudományokban is nehéz eldönteni, a tételeiket.

INTERNETES FORRÁSOK

A kötethez kapcsolódó kiegészítő anyagok és információk lelőhelye


http://www.polity.co.uk/giddens5/
A Polity Press új szociológiai témájú könyvei
http://www.polity.co.uk/sociology
The Social Science Information Gateway from Sociology
http://www.sosig.ac.uk/sociology
The British Sociological Association
http://www.britsoc.co.uk

r
A GLOBALIZÁCIÓ
ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG
TÁRSADALOMTÍPUSOK
Eltűnő világ: a premodern társadalmak és sorsuk
A m o d e r n világ ipari társadalmai
Globális fejlődés

TÁRSADALMI VÁLTOZÁS
A változásra ható tényezők
Változások a modern időszakban

GLOBALIZÁCIÓ
A globalizációt segítő tényezők
A globalizációs vita
A globalizáció hatása
KÖVETKEZTETÉS: GLOBÁLIS KORMÁNYZÁS KELL

Összefoglalás
Megfontolandó kérdések
Ajánlott olvasmányok
Internetes források
Az e m b e r nagyjából félmillió éve létezik a Föl­ 1 8 . s z á z a d k e r e s z t é n y v i l á g á b a n egy k o v á c s m ű ­
dön. Az állandó települések alapja, a földműve­ h e l y s e m t u d o t t o l y a n nagy, s i m a é s e g y e n l e t e s
lés m i n d ö s s z e t i z e n k é t e z e r é v e s . A c i v i l i z á c i ó k acéllemezt készíteni, m i n t a m o d e r n henger­
alig h a t e z e r é v e s z ü l e t t e k . H a a z e m b e r i lét t e l j e s mű. Még fontosabb, hogy a modern technoló­
időtartamát egyetlen napnak, 24 órának tekint­ gia o l y a n d o l g o k a t h o z o t t l é t r e , a m e l y e k e t alig­
j ü k , a k k o r a f ö l d m ű v e l é s 23 ó r a 56 perckor, a c i ­ ha tudtak volna elképzelni a preindusztriális
vilizációk pedig 23 óra 57 perckor keletkeztek. k o r b a n : i l y e n a k a m e r a , az a u t ó , a r e p ü l ő g é p és
A z újkori t á r s a d a l m a k c s a k a z u t o l s ó 3 0 m á s o d ­ az e l e k t r o n i k u s e s z k ö z ö k e g é s z sora, a r á d i ó t ó l
p e r c b e n léteztek, mégis legalább annyi változás a nagy teljesítményű számítógépig, az a t o m ­
történt az emberi nap e rövid szakaszában, mint erőműig, és m é g sorolhatnánk. [...] A z ered­
az összes megelőzőben együttvéve. m é n y : óriási mértékben növekedett a termelt
A z újkori v á l t o z á s ü t e m é t j ó l m u t a t j a , m i l y e n áruk és szolgáltatások m e n n y i s é g e és választé­
r o h a m o s v o l t a t e c h n i k a i f e j l ő d é s e b b e n a kor­ ka, a m i ö n m a g á b a n s o k k a l i n k á b b m e g v á l t o z ­
szakban. D a v i d L a n d e s g a z d a s á g t ö r t é n é s z meg­ t a t t a a z e m b e r é l e t m ó d j á t , m i n t b á r m i a t ű z fel­
állapítja: fedezése óta. 1 7 5 0 - b e n egy angol e l m o n d h a t t a
volna magáról, hogy anyagi környezete inkább

A m o d e r n t e c h n o l ó g i a n e m c s a k t ö b b e t é s gyor­ h a s o n l í t a r ó m a i k a t o n á k é h o z , m i n t u n o k á i vi­

s a b b a n t e r m e l , h a n e m o l y a n tárgyakat h o z lét­ lágához (Landes 1 9 6 9 ) .

re, a m e l y e k e t a m ú l t k é z m ű v e s m ó d s z e r e i v e l
semmiképp n e m lehetett volna elkészíteni. A A z újkor v i l á g á r a j e l l e m z ő é l e t m ó d o k é s társadal­
legjobb indiai takács s e m tudna olyan finom mi i n t é z m é n y e k még a közelmúlt életformáitól
és s z a b á l y o s f o n a l a t s o d o r n i , m i n t a f o n ó g é p ; a és intézményeitől is nagyon eltérnek. Egy mind-

A gizai piramisok látképe egy Pizza Hut é t t e r e m ablakából - az egyik legősibb civilizáció találkozik itt a 2 1 . századi élettel.
A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG

Az őskori barlangrajzok is m e g m u t a t n a k valamit a l e g k o r á b b i v a d á s z o k - g y ű j t ö g e t ő k é l e t é b ő l .

össze k é t - h á r o m é v s z á z a d o s i d ő s z a k b a n - a m i TARSADALOMTIPUSOK
csak aprócska s z a k a s z a z e m b e r i t ö r t é n e l e m k o n ­
textusában - a t á r s a d a l m i é l e t k i s z a k a d t a z o k b ó l Eltűnő világ: a premodern
a társadalmi r e n d e k b ő l , a m e l y e k b e n az e m b e r e k társadalmak és sorsuk
évszázadokig é l t e k .
A mi n e m z e d é k ü n k b i z o n y t a l a n j ö v ő előtt áll, A z e u r ó p a i felfedezők, k e r e s k e d ő k é s h i t t é r í t ő k ,
sokkal i n k á b b , m i n t e l ő d e i . P e r s z e a k o r á b b i n e m ­ akik a nagy felfedezések korában útnak indultak,
zedékek é l e t f e l t é t e l e i is bizonytalanok voltak: sok k ü l ö n b ö z ő néppel találkoztak. Marvin Harris
természeti katasztrófák, járványok és éhínség antropológus így ír erről könyvében (Cannibals
sújtotta őket. B á r a m a i i p a r i t á r s a d a l m a k a t n e m and Kings):
fenyegeti p e s t i s vagy é h í n s é g , m e g k e l l s z e l í d í t e ­
nünk azokat a t á r s a d a l m i erőket, a m e l y e k e t mi E g y e s r é g i ó k b a n - i l y e n A u s z t r á l i a , az É s z a k i -
magunk s z a b a d í t o t t u n k e l . sark, D é l - A m e r i k a é s Afrika d é l i c s ú c s a - o l y a n
E fejezetben e l e m e z z ü k a fent v á z o l t h a t a l m a s c s o p o r t o k r a b u k k a n t a k , a m e l y e k m á i g ú g y él­
társadalmi átalakulás okait és k i t é r ü n k arra a vitá­ n e k , m i n t a z e u r ó p a i a k rég e l f e l e d e t t kőkor-
ra is, amely az egyik l e g n a g y o b b j e l e n k o r i társadal­ szaki ősei: nagy területen, folyton vándorló,
mi változás, a g l o b a l i z á c i ó k ö r ü l l á n g o l t fel. E l ő b b h ú s z - h a r m i n c fős c s a p a t o k b a n , s z i n t e k i z á r ó ­
azonban áttekintjük a fő társadalomtípusokat, lag á l l a t o k r a v a d á s z v a , v a d n ö v é n y e k e t gyűjtve.
amelyek m á r a m ú l t b a n léteztek, de a m a i világ­ E z e k a v a d á s z o k - g y ű j t ö g e t ő k m i n t h a egy ritka,
ban is megtalálhatók. N a p j a i n k a t o l y a n társadal­ v e s z é l y e z t e t e t t faj tagjai l e t t e k v o l n a . M á s ré­
mak jellemzik, a m e l y e k b e n t ö b b m i l l i ó a n é l n e k , giókban - Észak-Amerika keleti erdeiben, a
sokan városokban ö s s z e z s ú f o l ó d v a . De az e m b e r i d é l - a m e r i k a i és k e l e t - á z s i a i ő s e r d ő k b e n - ki­
történelem nagy r é s z é b e n a F ö l d n é p s ű r ű s é g e sok­ sebb népességet találtak, a m e l y többé-kevésbé
kal kisebb volt a m a i n á l , és c s a k az e l m ú l t száz­ á l l a n d ó , f ö l d m ű v e l ő f a l v a k b a n élt, a h o l legfel­
egynéhány é v b e n a l a k u l t a k ki o l y a n t á r s a d a l m a k , j e b b egy-két nagy, k ö z ö s é p í t m é n y t e m e l t e k , d e
amelyekben a n é p e s s é g t ú l n y o m ó r é s z e v á r o s l a k ó . a fegyverek és régi e s z k ö z ö k m á r itt is c s a k a
A modern iparosodás előtti t á r s a d a l o m f o r m á k a t történelem előtti idők emlékei voltak... Másutt
csak úgy érthetjük meg, ha segítségül h í v j u k a szo­ p e r s z e a f e l f e d e z ő k t e l j e s e n kifejlett á l l a m o k ­
ciológiai k é p z e l ő e r ő t ö r t é n e t i d i m e n z i ó j á t . ra, b i r o d a l m a k r a l e l t e k , a m e l y e k é l é n d e s p o t a
2. FEJEZET

2.1. táblázat A p r e m o d e r n e m b e r i t á r s a d a l m a k t í p u s a i
Típus Fennállásának időszaka Jellemzői
Vadászó-gyűjtögető I. e. 50 000-től máig Kis lélekszámú, megélhetésüket vadászat, halászat és ehető
társadalom (ma már szinte alig akad) növények gyűjtése révén előteremtő csoportok
Kis mértékű egyenlőtlenség
Csak életkor és nem szerinti rangsorolás
Agrártársadalom I. e. 12 000-től máig Kicsi, városokba nem szerveződő mezőgazdasági közösségek
(ma már többnyire nagyobb A termést gyakran vadászattal, gyűjtögetéssel egészítik ki
politikai képződmény része, megélhetésükhöz
elveszíti sajátos identitását) Nagyobb egyenlőtlenségek, m i n t a vadászó-gyűjtögető
társadalomban
Főnökök irányítják
Pásztortársadalom I. e. 12 000-től máig Lélekszáma néhány száztól sok ezer f ő i g terjedhet
(ma már többnyire nagyobb Háziasított állatok tartásából biztosítják megélhetésüket
állam része, felbomlik a tradicio­ Éles egyenlőtlenségek jellemzik
nális életmód) Főnökök vagy hadurak irányítják

Tradicionális társadalom I. e. 6000-től a 19. századig Nagyon nagy, olykor t ö b b milliós lélekszámú (bár a nagyobb
vagy civilizáció (mára már nyoma sincs) iparosodott társadalmakhoz hasonlítva kicsi)
Van néhány városa, amelyekben a kereskedelem és a kézmű­
ipar koncentrálódik
Többnyire földművelésre épül
Nagy egyenlőtlenségek a különböző osztályok között
Elkülönült kormányzati apparátus, amelynek élén a király
vagy császár áll

v a g y u r a l k o d ó o s z t á l y állt, é s a m e l y e k e t á l l a n ­ A legősibb társadalmak:


dó hadsereg védett. E l s ő s o r b a n ezek a nagy vadászok és gyűjtögetők
birodalmak, városaik, síremlékeik, palotáik,
templomaik és kincseik csábították az összes F ö l d i l é t e z é s ü k s o r á n a z e m b e r e k egy e g é s z e n
felfedezőt, M a r c o P ó l ó t é s K o l u m b u s z t is, h o g y kis időt leszámítva mindig vadászó-gyűjtögető
ó c e á n o k o n , s i v a t a g o k o n k e l j e n e k át. O t t v o l t t á r s a d a l m a k b a n é l t e k . E z e k a c s o p o r t o k vadá­
K í n a - a világ l e g n a g y o b b b i r o d a l m a , ó r i á s i , szatból, halászatból és vadon t e r m ő e h e t ő növé­
fejlett á l l a m , a m e l y n e k v e z e t ő i m e g v e t e t t é k a nyek gyűjtögetéséből tartották fenn magukat.
„ v ö r ö s k é p ű b a r b á r o k a t " , a c i v i l i z á l t világ h a t á ­ Vadászó-gyűjtögető kultúrák még ma is léteznek
r á n t ú l l é v ő g y e n g é c s k e k i r á l y s á g o k e s d e k l ő kö­ a világ e g y e s r é s z e i n , p é l d á u l Afrika e g y e s si­
v e t e i t . O t t v o l t I n d i a is - az a föld, a h o l t i s z t e l ­ vár területein és Brazília, Új-Guinea őserdőiben,
t é k a t e h e n e k e t , és az é l e t e g y e n l ő t l e n t e r h e i b ő l t ö b b s é g ü k e t a z o n b a n a t e r j e s z k e d ő n y u g a t i kul­
m i n d e n lélek aszerint részesült, hogy m i l y e n t ú r a e l p u s z t í t o t t a v a g y m a g á b a o l v a s z t o t t a , é s va­
érdemeket szerzett előző megtestesülésében. lószínűleg n e m maradhatnak sokáig érintetlenül
A z t á n ott v o l t a k a z a m e r i k a i ő s l a k ó k á l l a m a i azok sem, a m e l y e k eddig fennmaradtak. Jelenleg
é s b i r o d a l m a i , m i n d k ü l ö n világ, m i n d a m a g a az egész világon kevesebb m i n t negyedmillió em­
sajátos művészeteivel és vallásaival: az inkák ber, a F ö l d l a k o s s á g á n a k m i n d ö s s z e 0 , 0 0 1 száza­
n a g y k ő e r ő d e i k k e l , függőhídjaikkal, c s o r d u l t i g léka él elsősorban vadászatból és gyűjtögetésből
m e g r a k o t t m a g t á r a i k k a l , á l l a m i i r á n y í t á s ú gaz­ (lásd a 2.1. ábrát).
daságukkal és az aztékok vérszomjas, emberi
A n a g y o b b - f ő k é n t a m o d e r n , p é l d á u l b r i t és
szívekkel táplált, örökké újabb áldozatot köve­
a m e r i k a i - t á r s a d a l m a k k a l ö s s z e h a s o n l í t v a a va­
t e l ő i s t e n e i k k e l (Harris 1 9 7 8 ) .
dászó-gyűjtögető csoportokban egyenlőtlenség
nemigen figyelhető meg. E t á r s a d a l m a k tagjai
A látszólag végtelenül sokféle p r e m o d e r n tár­ n e m i g y e k e z n e k anyagi j a v a k a t felhalmozni azon
sadalmat mégis besorolhatjuk három nagyobb túl, ami alapvető s z ü k s é g l e t e i k k i e l é g í t é s é h e z
kategóriába, amelyek m i n d előfordulnak Harris k e l l . R e n d s z e r i n t i n k á b b Vallási é r t é k e k e t é s szer­
l e í r á s á b a n : v a d á s z o k é s g y ű j t ö g e t ő k ; n a g y o b b ag­ tartásos-rituális t e v é k e n y s é g e k e t t a r t a n a k f o n t o s ­
rár- vagy p á s z t o r t á r s a d a l m a k ( f ö l d m ű v e l ő k és ál­ nak. N i n c s szükségük m á s anyagi javakra, csak
l a t t a r t ó k ) ; n e m i p a r i c i v i l i z á c i ó k vagy t r a d i c i o n á ­ vadászfegyverekre, ásó- és építőszerszámokra,
lis á l l a m o k . A k ö v e t k e z ő k b e n e z e k f ő b b j e l l e m ­ i l l e t v e c s a p d á k r a és f ő z ő e d é n y e k r e . E z é r t a tár­
z ő i t t e k i n t j ü k át (lásd a 2.1. táblázatot). s a d a l o m tagjai k ö z ö t t n e m a l a k u l k i s z á m o t t e v ő
k ü l ö n b s é g az a n y a g i helyzet t e k i n t e t é b e n - a c s o ­
port n e m válik szét gazdagokra és szegényekre.
A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG

2.1. ábra A vadászó-gyűjtögető társadalmak hanyatlása

I.e. 10 000
A világ népessége: 10 millió
Ebből vadászó-gyűjtögető:
100%

I. sz. 1500
A világ népessége: 350 millió
Ebből vadászó-gyűjtögető:
1%

I. sz. 2000
A világ népessége: 6 milliárd
Ebből vadászó-gyűjtögető:
0,001%

Forrás: Lee - De Vore 1 9 6 8 .

A rangok vagy p o z í c i ó k á l t a l á b a n k o r c s o p o r t o k a k ö z ö s s é g i v e z e t ő p o z í c i ó k b a n és a s z e r t a r t á s o k
és nemek s z e r i n t k ü l ö n ü l n e k e l . G y a k o r l a t i l a g s o r á n a férfiak j á t s z a n a k d o m i n á n s s z e r e p e t .
mindenütt a férfiak a v a d á s z o k , m í g a n ő k gyűj­ A vadászó-gyűjtögető társadalmak nem csu­
tögetik a v a d o n t e r m ő n ö v é n y e k e t , ők f ő z n e k és pán „primitív" népek, akiknek az életmódja ma
ők nevelik a g y e r e k e k e t . Ez a férfiak és n ő k kö­ m á r k e v é s s é é r d e k e s s z á m u n k r a . K u l t ú r á j u k ta­
zötti m u n k a m e g o s z t á s a z o n b a n n a g y o n f o n t o s : n u l m á n y o z á s a r á v i l á g í t h a t arra, h o g y e g y e s in-
2. FEJEZET

g e l t e t n e k - s z a r v a s m a r h á t , j u h o t , k e c s k é t , tevét
v a g y lovat. M é g m a i s s o k p á s z t o r t á r s a d a l o m lé­
tezik, e l s ő s o r b a n Afrika, a K ö z e l - K e l e t és K ö z é p -
Ázsia egyes vidékein. Ilyen társadalmak rendsze­
r i n t a d ú s fűvel b o r í t o t t t e r ü l e t e k e n , i l l e t v e siva­
t a g o k b a n é s h e g y v i d é k e k e n t a l á l h a t ó k . A z efféle
területek n e m k e d v e z n e k a földművelésnek, de
a l k a l m a s a k k ü l ö n f é l e á l l a t o k t a r t á s á r a . A pász­
tortársadalmak rendszerint az évszakok válto­
zásait követve vándorolnák k ü l ö n b ö z ő területek
között, ezért tagjaik r e n d s z e r i n t n e m h a l m o z n a k
fel v a g y o n t á r g y a k a t , bár n o m á d életmódjuk az
a n y a g i a k t e k i n t e t é b e n g a z d a g a b b , m i n t a vadá­
szó-gyűjtögető csoportoké.
A v a d á s z ó - g y ű j t ö g e t ő c s o p o r t o k i d ő v e l rájöt­
tek, hogy a vadon nőtt t e r m é s e k összegyűjtése
h e l y e t t ők m a g u k is e l v e t h e t i k a m a g v a k a t . Ez a
g y a k o r l a t e l e i n t e „ k e r t m ű v e l é s " f o r m á j á b a n ala­
k u l t ki, v a g y i s k i s f ö l d d a r a b o k a t m ű v e l t e k meg
kezdetleges kapák és ásószerszámok segítségé­
vel. A pásztorkodáshoz h a s o n l ó a n a kertművelés
is b i z t o s a b b é l e l e m f o r r á s , m i n t a v a d á s z a t és a
gyűjtögetés, ezért sokkal n a g y o b b közösségeknek;
biztosít megélhetést. Mivel a kertművelésből élő
csoportok n e m vándorolnak, anyagi vagyontár­
g y a k a t i n k á b b fel t u d n a k h a l m o z n i , m i n t a k á r
a pásztorkodó, akár a vadászó-gyűjtögető közös­
ségek.

A vadászó-gyűjtögető t á r s a d a l m a k b ó l csak néhány m a r a d t


Nem ipari vagy tradicionális civilizációk
f e n n , például a b o t s w a n a i l k u n g szánoké (busmanoké).

Nagyjából időszámításunk előtt 6 0 0 0 - t ő l kezdve


tézményeink korántsem tekinthetők az emberi t a l á l u n k a d a t o k a t arra, h o g y a k o r á b b i a k n á l jóval
élet „természetes" elemeinek. Persze n e m szabad n a g y o b b é s a z o k t ó l a l a p v e t ő e n k ü l ö n b ö z ő társa­
idealizálnunk a vadászó-gyűjtögető közösségek d a l m a k j ö t t e k l é t r e ( l á s d a 2.2. ábrát). E z e k a tár­
é l e t k ö r ü l m é n y e i t , b á r a h á b o r ú és a s z á m o t t e v ő s a d a l m a k n a g y o b b v á r o s o k k i f e j l ő d é s é v e l kelet-
a n y a g i é s h a t a l m i e g y e n l ő t l e n s é g e k h i á n y a , vala­
m i n t a v e r s e n y h e l y e t t a k o o p e r á c i ó k ö z p o n t i sze­ 2.2. táblázat Máig fennmaradt agrártársadalmak
r e p e m i n d - m i n d arra f i g y e l m e z t e t n e k b e n n ü n k e t ,
Ország A mezőgazdaságban
h o g y a világ, a m e l y e t a m o d e r n i p a r i c i v i l i z á c i ó
dolgozók aránya (%)"
teremtett, n e m feltétlenül jelent „haladást".
Ruanda 90
Uganda 82

Pásztor- és agrártársadalmak Nepál 81


Etiópia 80
M i n t e g y húszezer évvel ezelőtt egyes vadászó és
Banglades 63
gyűjtögető csoportok áttértek a háziasított állatok
Az ipari társadalmakhoz hasonlítva
tenyésztésére és állandó földterületek megműve­
lésére, hogy ezekből biztosítsák megélhetésüket. Japán 5
A pásztortársadalmak elsősorban állattartásból Ausztrália 5
élnek, az agrártársadalmak pedig növényter­ Németország 2,8
mesztésből (mezőgazdaságból). S o k társadalom­
Kanada 3
n a k vegyes pásztor- és agrárgazdasága van.
Egyesült Államok 0,7
A p á s z t o r k o d ó c s o p o r t o k az a d o t t k ö r n y e z e t t ő l
függően k ü l ö n b ö z ő á l l a t o k a t t e n y é s z t e n e k é s le­ Nagy-Britannia 1
A GLOBALIZÁCIÓ ES A VÁLTOZÓ VILAG

A modern világ ipari társadalmai

Mi okozhatta azoknak a társadalomtípusoknak


a pusztulását, a m e l y e k t ö r t é n e l m ü n k e t formál­
ták mintegy két évszázaddal ezelőttig? A válasz
e g y e t l e n s z ó v a l az 1. fejezetben is e m l í t e t t i p a r o ­
sodás: kialakult a n e m állati erőforrások (például
a gőz vagy az elektromosság) felhasználására
épülő gépi termelés. Az iparosodott t á r s a d a l o m
- a m e l y e t n é h a „ m o d e r n " v a g y „fejlett" t á r s a d a ­
l o m n a k is n e v e z n e k - sok t e k i n t e t b e n egyértel­
m ű e n eltér a társadalmi r e n d b á r m e l y korábbi
típusától, és bár E u r ó p á b ó l ered, hatása m e s s z e
túlterjedt e z e n a földrészen.
A z e m b e r e k t ö b b s é g e m é g a l e g f e j l e t t e b b tra­
dicionális államokban is mezőgazdasági mun­
k á t v é g z e t t . A t e c h n o l ó g i a i fejlettség v i s z o n y l a g
kezdetleges szintje csak kevesek számára tette
lehetővé, hogy megszabaduljanak a földművelés
fárasztó n a p i f e l a d a t a i t ó l . E z z e l s z e m b e n a z ipa­
r o s o d o t t t á r s a d a l m a k e l s ő d l e g e s s a j á t o s s á g a az,
hogy a foglalkoztatott népesség t ú l n y o m ó része
n e m a m e z ő g a z d a s á g b a n , h a n e m g y á r a k b a n , iro­
d á k b a n és ü z l e t e k b e n d o l g o z i k (ez l á t h a t ó a 2.2.
táblázatban). Az emberek több mint 90 száza­
l é k a k i s e b b - n a g y o b b v á r o s o k b a n él, a h o l t ö b b a
munkalehetőség, és ahol folyamatosan új mun­
Ezek a tanzániai maszáj harcosok is a világ alig n é h á n y kahelyek keletkeznek. A főbb városok sokkal na­
f e n n m a r a d t p á s z t o r k o d ó népéhez t a r t o z n a k . gyobbak, m i n t a tradicionális civilizációk legné­
pesebb városi települései. A nagyvárosokban a
keztek, tagjaik k ö z t i g e n é l e s v a g y o n i é s h a t a l m i társadalmi élet a korábbinál személytelenebb,
egyenlőtlenségek a l a k u l t a k ki, k i r á l y v a g y c s á ­ a n a p i t a l á l k o z á s o k j ó r é s z e n e m s z e m é l y e s is­
szár uralkodott f e l e t t ü k . M i v e l i s m e r t é k a z írást merősök, h a n e m idegenek között történik. Gya­
és virágzásnak i n d u l t a t u d o m á n y , a m ű v é s z e t , korlatilag m i n d e n e m b e r életét befolyásolják a
ezeket a t á r s a d a l m a k a t g y a k r a n n e v e z i k civilizá­ k i t e r j e d t s z e r v e z e t e k , p é l d á u l a n a g y v á l l a l a t o k és
cióknak. a kormányzati szervek.
A legkorábbi t r a d i c i o n á l i s á l l a m o k a K ö z e l - K e ­
leten alakultak ki, t ö b b n y i r e t e r m é k e n y folyó­ / A n a g y v á r o s o k n a k az új g l o b á l i s r e n d b e n b e ­
völgyekben. A K í n a i B i r o d a l o m k ö r ü l b e l ü l i. e. t ö l t ö t t s z e r e p é r ő l a 21. fejezetben, „A v á r o s o k
2000-ben s z ü l e t e t t m e g , e b b e n a k o r b a n e r ő s ál­ és a globalizáció" c í m ű r é s z b e n lesz szó ( 7 1 2 -
lamok jöttek l é t r e a m a i I n d i a és P a k i s z t á n terü­ 7 2 1 . o.).
letén is. S z á m o s n a g y t r a d i c i o n á l i s á l l a m l é t e z e t t
Mexikóban é s L a t i n - A m e r i k á b a n , p é l d á u l a z az­ Az iparosodott társadalmak egy m á s i k jellegzetes­
tékoké a m a i M e x i k ó t e r ü l e t é n , a m a j á k é a Yuca- sége a politikai rendszerükkel kapcsolatos, a m e l y
tán-félszigeten é s a z i n k á k é P e r u b a n . sokkal fejlettebb és erősebb, m i n t a tradicioná­
A legtöbb t r a d i c i o n á l i s á l l a m e g y ú t t a l b i r o d a ­ lis á l l a m o k k o r m á n y z a t i f o r m á i . A t r a d i c i o n á l i s
lom is volt: m á s n é p e k l e i g á z á s a és b e o l v a s z t á s a c i v i l i z á c i ó k b a n a p o l i t i k a i v e z e t ő k (a k i r á l y o k és
révén nőtt j e l e n t ő s m é r e t ű v é ( K a u t s k y 1 9 8 2 ) . E z császárok) csekély közvetlen befolyással bírtak
jellemezte p é l d á u l a t r a d i c i o n á l i s K í n á t és R ó ­ alattvalóik többségének szokásaira és életmódjá­
mát. F é n y k o r á b a n , az i d ő s z á m í t á s s z e r i n t i 1. szá­ ra, h i s z e n a z o k t ö b b é - k e v é s b é ö n e l l á t ó f a l v a k b a n
zadban a R ó m a i B i r o d a l o m az é s z a k n y u g a t - e u r ó ­ éltek. Az iparosodás révén gyorsult a közlekedés
pai Britanniától a K ö z e l - K e l e t e n t ú l i t e r ü l e t e k i g é s a k o m m u n i k á c i ó , a m i l e h e t ő v é t e t t e a z egysé­
terjedt. A t ö b b m i n t k é t é v e z r e d e n át, e g é s z e n a gesebb „nemzeti" közösség kialakulását.
20. század elejéig f e n n m a r a d t K í n a i B i r o d a l o m Az iparosodott társadalmak voltak az e l s ő nem­
magában foglalta a h a t a l m a s k e l e t - á z s i a i t é r s é g zetállamok, vagyis olyan politikai közösségek,
nagy részét, a m e l y e n a m a i K í n a t e r ü l el. amelyeket n e m a tradicionális államokra jellem-
ző bizonytalan határvidékek, h a n e m pontosan t o s í t á s a k á v é k e r e s k e d e l e m f e j l ő d é s é b e n . Egyes
megvont határvonalak választanak el egymástól. t e r ü l e t e k e n , p é l d á u l É s z a k - A m e r i k á b a n , Ausztrá­
A nemzetállam kormányzata jelentős hatalom­ l i á b a n é s Ú j - Z é l a n d o n , a h o l c s a k k i s l é t s z á m ú va­
m a l b í r a z á l l a m p o l g á r o k é l e t e fölött, m i v e l o l y a n dászó-gyűjtögető k ö z ö s s é g e k éltek, a z e u r ó p a i a k
jogszabályokat alkothat, amelyek a határokon be­ k e r ü l t e k t ö b b s é g b e . M á s h o l , így Ázsia, Afrika és
lül élő v a l a m e n n y i emberre kötelező érvényűek. Dél-Amerika nagy részén a helyi népesség maradt
I l y e n n e m z e t á l l a m N a g y - B r i t a n n i a is, a k á r c s a k a többségben.
m a i világ s z i n t e ö s s z e s t ö b b i t á r s a d a l m a . A z e l s ő c s o p o r t b a t a r t o z ó t á r s a d a l m a k (pél­
Az ipari t e c h n o l ó g i a alkalmazása természete­ dául az Egyesült Államok) gyorsan iparosodtak.
s e n n e m k o r l á t o z ó d o t t a g a z d a s á g i fejlődés b é k é s A második kategóriába sorolható társadalmak
folyamataira. A modern gyártási módszereket többnyire az ipari fejlődés jóval alacsonyabb
már az iparosodás kezdeti szakaszától kezdve s z i n t j é n á l l n a k , e z e k e t a f e j l e t l e n e b b országo­
f e l h a s z n á l t á k k a t o n a i c é l o k r a is, a m i gyökere­ kat g y a k r a n n e v e z i k ö s s z e f o g l a l ó a n a fejlődő vi­
sen megváltoztatta a hadviselés módjait, olyan lágnak. I l y e n t á r s a d a l o m K í n a , I n d i a , az afrikai
fegyvereket é s k a t o n a i s z e r v e z e t t í p u s o k a t h o z o t t o r s z á g o k t ö b b s é g e ( p é l d á u l N i g é r i a , G h á n a vagy
létre, a m e l y e k s o k k a l f e j l e t t e b b e k voltak, m i n t a A l g é r i a ) é s s o k d é l - a m e r i k a i ország ( p é l d á u l Bra­
n e m i p a r i k u l t ú r á k é . A g a z d a s á g i erő, a p o l i t i k a i zília, P e r u v a g y V e n e z u e l a ) . M i v e l e t á r s a d a l m a k
k o h é z i ó és a k a t o n a i f ö l é n y együtt v e z e t t e k oda, j ó r é s z e a z E g y e s ü l t Á l l a m o k t ó l é s E u r ó p á t ó l dél­
h o g y az e l m ú l t k é t é v s z á z a d b a n a n y u g a t i élet­ re h e l y e z k e d i k el, n é h a a g a z d a g a b b , i p a r o s o d o t t
m ó d l á t s z ó l a g e l l e n á l l á s n é l k ü l terjedt e l a z e g é s z É s z a k k a l s z e m b e á l l í t v a c s o p o r t j u k a t összefogla­
világon. lóan Délnek nevezik.
Gyakran hallhatjuk, hogy a fejlődő országókat
a h a r m a d i k v i l á g r é s z e k é n t e m l e g e t i k . A „har­
Globális fejlődés m a d i k v i l á g " (Third World) k i f e j e z é s e r e d e t i l e g a
2 0 . század elején született, h á r o m fő társadalom­
A 1 7 . s z á z a d t ó l k e z d v e a 2 0 . s z á z a d elejéig a n y u ­ t í p u s s z e m b e á l l í t á s á b ó l . A z e l s ő világ országai
gati o r s z á g o k - ha kellett, k a t o n a i t ú l e r e j ü k fel­ k ö z é E u r ó p a i p a r o s o d o t t á l l a m a i , a z E g y e s ü l t Ál­
használásával - gyarmatokat alapítottak sok olyan l a m o k , K a n a d a , G r ö n l a n d , A u s z t r á l á z s i a (Auszt­
t e r ü l e t e n , a m e l y e t a z e l ő t t t r a d i c i o n á l i s társadal­ rália, Ú j - Z é l a n d , T a s m a n i a é s M e l a n é z i a ) , továb­
m a k u r a l t a k . B á r m á r a gyakorlatilag v a l a m e n n y i b á Dél-Afrika é s J a p á n t a r t o z t a k (és t a r t o z n a k m a
g y a r m a t kivívta függetlenségét, a gyarmatosítás is). C s a k n e m v a l a m e n n y i ide sorolt társadalom
f o l y a m a t a átrajzolta a F ö l d t á r s a d a l m i és kultu­ többpárti, parlamentáris kormányzati rendszerű.
rális t é r k é p é t . A z e l ő z ő f e j e z e t b e n ( 2 5 . o.) m á r A m á s o d i k világ társadalmai a korábbi kommu­
é r z é k e l t e t t e m , m i l y e n s z e r e p e t j á t s z o t t a gyarma­ nista országok, a h á r m a s tagolás születésekor még
A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG

fennálló S z o v j e t u n i ó és a k e l e t - e u r ó p a i á l l a m o k , s o k h e l y e n m o s t zajlik a n a g y v á r o s o k gyors kiala­


köztük C s e h s z l o v á k i a , L e n g y e l o r s z á g , K e l e t - N é ­ k u l á s á n a k f o l y a m a t a . ( A f e j l ő d ő világ v á r o s a i n a k
metország és M a g y a r o r s z á g . A m á s o d i k világ tár­ gyarapodásáról a 21. fejezetben lesz szó.) A fő
sadalmai t e r v g a z d a s á g o k voltak, a m e l y e k k e v é s gazdasági tevékenység a mezőgazdaság marad,
teret e n g e d t e k a m a g á n t u l a j d o n n a k és a v e r s e n g ő d e a t e r m é s t m a m á r g y a k r a n n e m h e l y i fogyasz­
gazdasági v á l l a l k o z á s o k n a k . U g y a n a k k o r e z e k e t tásra szánják, h a n e m a világpiacokon értékesítik.
az országokat e g y p á r t r e n d s z e r j e l l e m e z t e : a k o m ­ A fejlődő országok n e m pusztán olyan társadal­
munista párt u r a l t a m i n d a p o l i t i k a i , m i n d a gaz­ mak, amelyek „elmaradtak" az iparosodottabb
dasági r e n d s z e r t . M i n t e g y h e t v e n é v e n át a világ területektől, h a n e m többnyire a nyugati induszt-
történelmét m e g h a t á r o z t a az a g l o b á l i s v e r s e n y , r i a l i z m u s s a l é r i n t k e z v e a l a k u l t a k ki, a m e l y alá­
amely egyfelől a S z o v j e t u n i ó és a k e l e t - e u r ó p a i ásta a korábbi, hagyományosabb rendszereket.
országok, m á s f e l ő l a n y u g a t i k a p i t a l i s t a társadal­ A legszegényebb társadalmak némelyikében
mak és J a p á n k ö z ö t t a l a k u l t ki. M á r a ez a v e r s e n ­ a körülmények n e m h o g y javultak volna, h a n e m
gés véget ért. M i u t á n b e f e j e z ő d ö t t a h i d e g h á b o r ú , inkább romlottak az elmúlt n é h á n y évben. Kö­
és ö s s z e o m l o t t a k o m m u n i z m u s a v o l t S z o v j e t ­ zel e g y m i l l i á r d e m b e r n a p i 1 d o l l á r n á l k e v e s e b b
unióban és a k e l e t - e u r ó p a i o r s z á g o k b a n , gyakor­ p é n z b ő l él.
latilag e l t ű n t a m á s o d i k világ.

Bár a s z o c i o l ó g i a - t a n k ö n y v e k b e n ma is talál­ / A g l o b á l i s s z e g é n y s é g r e m é g v i s s z a t é r e k a 11.,


kozhatunk n é h a a h á r o m világ s z é t v á l a s z t á s á v a l , „Globális egyenlőtlenség" című fejezetben.
semmi h a s z n a n e m m a r a d t - h a v o l t v a l a h a egy­
általán - a világ o r s z á g a i n a k j e l l e m z é s é b e n . P é l ­ A világ s z e g é n y e i f ő k é n t D é l - és K e l e t - Á z s i á b a n ,
dául n e m l é t e z i k m á r a s z o c i a l i s t a és k o m m u n i s ­ v a l a m i n t A f r i k á b a n é s L a t i n - A m e r i k á b a n kon­
ta országok m á s o d i k világa, és a k i v é t e l e k , k ö z ­ centrálódnak, bár e régiók között azért lényeges
tük Kína is egyre i n k á b b elfogadják a k a p i t a l i s t a különbségek vannak. Például a szegénység mér­
gazdaságot. S z i n t é n e t a g o l á s e l l e n szól, h o g y az t é k e D é l - Á z s i á b a n és a c s e n d e s - ó c e á n i t é r s é g b e n
első, m á s o d i k és h a r m a d i k világ r a n g s o r o l á s a ér­ c s ö k k e n t , a fekete-afrikai n e m z e t e k k ö r é b e n vi­
tékítéletet tükröz, a m e l y b e n a z „ e l s ő " azt j e l e n ­ szont növekedett az elmúlt évtizedben: az 1990-
ti: „a legjobb", a h a r m a d i k p e d i g azt: „a legrosz- es évek során e régió lakosai k ö r é b e n 2 4 1 millió­
szabb". ról 3 1 5 millióra nőtt azoknak a száma, akik napi
1 dollárnál kevesebb p é n z b ő l é l n e k (World B a n k
2 0 0 4 ) . J e l e n t ő s e n növekedett a szegénység mér­
t é k e D é l - Á z s i a , L a t i n - A m e r i k a és a k a r i b i t é r s é g
A fejlődő világ
egyes r é s z e i n is. A világ l e g s z e g é n y e b b o r s z á g a i
A harmadik világ t á r s a d a l m a i n a k t ö b b s é g e a gyar­ k ö z ü l s o k a t s ú l y o s a d ó s s á g v á l s á g is sújt. A ka­
mati uralom alól f e l s z a b a d u l t t e r ü l e t e k e n talál­ matok, amelyeket külföldi hitelezőktől felvett
ható - Ázsiában, A f r i k á b a n és D é l - A m e r i k á b a n . k ö l c s ö n ö k után kell fizetniük, gyakran nagyobb
Néhány gyarmati terület k o r á n f ü g g e t l e n n é vált, összegűek, m i n t a m e n n y i t a kormányzatok az
például 1 8 0 4 j a n u á r j á b a n H a i t i lett a z e l s ő auto­ e g é s z s é g ü g y r e , a j ó l é t i e l l á t á s o k r a és az o k t a t á s r a
nóm fekete köztársaság. A d é l - a m e r i k a i s p a n y o l fordítanak.
gyarmatok 1 8 1 0 - b e n n y e r t é k el szabadságukat,
míg Brazília 1 8 2 2 - b e n s z a k a d t ki a p o r t u g á l b i r o ­
dalomból. A fejlődő világ l e g t ö b b n e m z e t e azon­ Újonnan iparosodó országok
ban csak a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú u t á n vált füg­
getlenné, gyakran v é r e s a n t i k o l o n i a l i s t a h a r c o k B á r a h a r m a d i k világ o r s z á g a i n a k t ö b b s é g e m e s z -
eredményeként. P é l d a k é n t h o z h a t ó fel I n d i a , egy sze elmarad fejlettségben a nyugati társadalmak­
sor más ázsiai ország ( p é l d á u l B u r m a , M a l a j z i a és tól, n é m e l y i k n e k s i k e r ü l t e l i n d í t a n i a a z i p a r o ­
Szingapúr), v a l a m i n t s o k afrikai ország is (köztük sodás folyamatát. Ezeket újonnan iparosodó
Kenya, Nigéria, Zaire, T a n z á n i a és A l g é r i a ) . o r s z á g o k n a k is n e v e z i k , k ö z é j ü k t a r t o z i k a latin­
Bár a fejlődő o r s z á g o k k ö z é t a r t o z h a t n a k tradi­ amerikai Brazília és M e x i k ó , illetve a kelet-ázsiai
cionális é l e t m ó d o t folytató n é p e k , e z e k n a g y o n H o n g k o n g , D é l - K o r e a , S z i n g a p ú r é s Tajvan. A z
különböznek a h a g y o m á n y o s t á r s a d a l m a k ko­ ú j o n n a n iparosodó országok közül a legsikere­
rábbi formáitól. P o l i t i k a i r e n d s z e r ü k m o d e l l j é ü l s e b b e k , p é l d á u l a k e l e t - á z s i a i á l l a m o k gazdasá­
olyan rendszerek s z o l g á l n a k , a m e l y e k e l ő s z ö r a gának növekedési üteme sokszorosa a Nyugat
nyugati t á r s a d a l m a k b a n a l a k u l t a k ki - vagyis a iparosodott országaiban megfigyelhetőnek. 1 9 6 8 -
nemzetállamok. B á r e t á r s a d a l m a k b a n a l a k o s s á g b a n m é g e g y e t l e n f e j l ő d ő ország s e m s z e r e p e l t a
nagy része m é g m i n d i g falusias t e r ü l e t e k e n él, világ e l s ő h a r m i n c e x p o r t ő r e k ö z ö t t , h u s z o n ö t
2. FEJEZET

2.3. táblázat A modern világ társadalmai

Típus Fennállásának időszaka Jellemzői

Első világbeli A 18. századtól máig Alapja az ipari termelés és általában a szabad vállalkozás
társadalom A legtöbb ember kisebb-nagyobb városokban él, kevesen dolgoznak
falusi gazdaságokban
Nagyok az osztályok közötti egyenlőtlenségek, bár kevésbé hangsúlyo­
sak, mint a tradicionális társadalmakban
Elkülönült politikai közösség vagy nemzetállam: ide tartoznak például
a nyugati országok, Japán, Ausztrália és Új-Zéland

Második világbeli A 20. század elejétől Alapja az ipar, de a gazdasági rendszer tervutasításos
társadalom • (az 1917-es orosz forradalmat A népesség kis része dolgozik á mezőgazdaságban; a legtöbben ki­
követően) az 1990-es évek sebb-nagyobb városokban élnek
elejéig Fennmaradnak a jelentős osztályok közötti különbségek
Elkülönült politikai közösség vac)y nemzetállam
1989-ig ide t a r t o z o t t a Szovjetunió és Kelet-Európa, de a társadalmi és
politikai változások hatására az első világbeli társadalmak modellje
szerint elkezdtek átalakulni szabad vállalkozásra épülő gazdasági
rendszerekké

Fejlődő társadalom A 18. századtól A népesség nagy része a mezőgazdaságban dolgozik, hagyományos
(harmadik világbeli (többnyire gyarmatosított termelési módszerekkel /
társadalom) területként) máig Egyes mezőgazdasági termékeket a világpiacokon értékesítenek
Néhány országban kialakult a szabad vállalkozás rendszere, mások
tervgazdaságok
Elkülönült politikai közösség vagy nemzetállam:
ide tartozik például Kína, India, az afrikai és dél-amerikai nemzetek
többsége

Újonnan iparosodó Az 1970-es évektől máig Korábbi fejlődő társadalom, amely ma már az ipari termelésre és általá­
ország ban a szabad vállalkozásra épül
Az emberek többsége kisebb-nagyobb városokban él, kevesen dolgoz­
nak a mezőgazdaságban
Jelentős, az első világbeli társadalmakban kialakultaknál élesebb osztá­
lyok közötti egyenlőtlenségek
Az átlagos egy főre j u t ó jövedelem jóval kisebb, mint az első világbeli
társadalmakban
Ide tartozik Hongkong, Dél-Korea, Szingapúr, Tajvan, Brazília és Mexikó

évvel később viszont Dél-Korea bekerült az első mert bizonyos értelemben m i n d e n szakadatlanul
tizenöt közé. v á l t o z i k . M i n d e n n a p e g y ú j n a p , é s m i n d e n pil­
A kelet-ázsiai újonnan iparosodó országok­ l a n a t a z i d ő e g y ú j v i l l a n á s a . H é r a k l e i t o s z görög
b a n máig a legstabilabb a gazdasági növekedés filozófus r á m u t a t o t t , h o g y a z e m b e r n e m l é p h e t
üteme. N e m c s a k a belföldi növekedést, h a n e m a k é t s z e r u g y a n a b b a a f o l y ó b a : m á s o d s z o r r a a fo­
külföldi befektetést is ösztönzik. Dél-Korea előre­ lyó más, h i s z e n a víz továbbfolyt, és m a g a az
tört a z a c é l t e r m e l é s b e n , h a j ó é p í t ő é s e l e k t r o n i k a i e m b e r i s m e g v á l t o z o t t é s z r e v é t l e n . B á r e z a meg­
iparágai a világ é l v o n a l á b a tartoznak. S z i n g a p ú r figyelés bizonyos értelemben helytálló, rend-^
Délkelet-Ázsia pénzügyi és kereskedelmi köz­ s z e r i n t azt m o n d h a t n á n k , h o g y a folyó u g y a n a z ,
p o n t j á v á vált, T a j v a n p e d i g a g é p g y á r t á s b a n és és hogy u g y a n a z az e m b e r lép b e l e kétszer. Elég
az elektronikában tölt be fontos szerepet. M i n d ­ f o l y t o n o s s á g f e d e z h e t ő fel a f o l y ó a l a k j á b a n vagy
ezek a változások közvetlenül hatottak az olyan f o r m á j á b a n é s a l á b á t b e n e d v e s í t ő e m b e r fizikai
országokra, m i n t az Egyesült Államok, a m e l y n e k f e l é p í t é s é b e n , i l l e t v e s z e m é l y i s é g é b e n , h o g y azt
részesedése a globális acélgyártásból jelentősen m o n d h a s s u k : m i n d k e t t ő „ u g y a n a z " m a r a d a vál­
c s ö k k e n t az elmúlt h a r m i n c évben. (A m a i világ t o z á s o k s o r á n . H a e z így v a n , a k k o r h o g y a n ma­
t á r s a d a l o m t í p u s a i t a 2.3. táblázat ö s s z e g z i . ) g y a r á z h a t n á a s z o c i o l ó g u s a z e m b e r i é l e t e t átfor­
máló változási folyamatokat?

H a m e g a k a r j u k h a t á r o z n i , m i a j e l e n t ő s vál­
TÁRSADALMI VÁLTOZÁS tozás, akkor meg kell mutatnunk, mennyiben
módosult egy tárgy v a g y egy helyzet alapstruk­
A fejezet e l e j é n e l m o n d t a m , h o g y a m o d e r n vi­ túrája egy adott időszakban. Tisztáznunk kell,
lágot m é g a k ö z e l m ú l t é t ó l is j e l e n t ő s e n e l t é r ő m i l y e n mértékig változtak az adott társadalom
életmódok és társadalmi intézmények jellemzik. alapintézményei a vizsgált időszakban, hogy el­
N e h é z meghatározni, mi a társadalmi változás, dönthessük, m e n n y i r e és m i b e n változott meg a
A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG

rendszer. U g y a n a k k o r azt i s fel k e l l t á r n u n k , h o g y hogy társadalmuk bizonyos fejlődési utat jár be,
mi maradt változatlan, m e r t e h h e z m é r h e t j ü k a ezáltal fejlődését ők maguk is aktívan elősegít­
változásokat. M é g n a p j a i n k g y o r s a n v á l t o z ó vilá­ hetik.
gában is f e l f e d e z h e t ő f o l y t o n o s s á g a r é g m ú l t t a l . A kulturális tényezők sorában meg kell említe­
A nagy v a l l á s i r e n d s z e r e k ( p é l d á u l a k e r e s z t é n y ­ n ü n k a vezetők s z e r e p é t i s . Egy-egy s z e m é l y óriá­
ség é s a z i s z l á m ) m i n t e g y k é t e z e r é v v e l e z e l ő t t si h a t á s t g y a k o r o l t a v i l á g t ö r t é n e l e m b i z o n y o s - ^
született e s z m é k e t é s r í t u s o k a t ő r i z n e k . E n n e k k o r s z a k a i r a é s v o n a t k o z á s a i r a . Itt g o n d o l h a t u n k
ellenére a m o d e r n t á r s a d a l m a k i n t é z m é n y e i ál­ olyan vallási vezetőkre, m i n t Jézus, olyan jelen­
talában s o k k a l g y o r s a b b a n v á l t o z n a k , m i n t a régi tős p o l i t i k a i é s k a t o n a i v e z e t ő k r e , m i n t J u l i u s C a e ­
tradicionális t á r s a d a l m a k é . sar, v a g y a t u d o m á n y és a filozófia o l y a n m e g ­
határozó alakjaira, m i n t N e w t o n . Felboríthatja a
korábban k i a l a k í t o t t r e n d e t az a vezető, aki töme­
A változásra ható tényezők geket tud nagyszabású politikai céljainak meg­
nyerni vagy gyökeresen megváltoztatja a fennálló
A t á r s a d a l o m e l m é l e t b e n az e l m ú l t k é t é v s z á z a d szemléletmódot. A szociológia klasszikusa, M a x
során i g y e k e z t e k k i d o l g o z n i egy á l t a l á n o s érvé­ W e b e r is vizsgálta a karizmatikus v e z e t ő szerepét
nyű e l m é l e t e t , a m e l y m a g y a r á z z a a t á r s a d a l m i a társadalmi változásban.
változás t e r m é s z e t é t . D e n i n c s o l y a n e g y t é n y e z ő s
elmélet, a m e l y m a g y a r á z a t o t a d h a t n a a z e m b e r • Webernek a vezető szerepéről kialakított elkép­
társadalmi f e j l ő d é s é n e k s o k f é l e s z a k a s z á r a a va­ z e l é s é t a 14. fejezetben i s m e r t e t e m ( 4 2 5 . o . ) .
dászó-gyűjtögető és p á s z t o r t á r s a d a l m a k t ó l a tra­
dicionális c i v i l i z á c i ó k o n át a m a i i g e n ö s s z e t e t t U g y a n a k k o r egy s z e m é l y c s a k a k k o r v á l h a t ve­
társadalmi r e n d s z e r e k i g . R á m u t a t h a t u n k azon­ zetővé, akkor valósíthatja m e g elképzeléseit, ha
ban három fő t é n y e z ő r e , a m e l y e k m i n d v é g i g h a ­ e h h e z kedvezőek a társadalmi feltételek. A d o l f
tottak a t á r s a d a l m i v á l t o z á s r a : e z e k a k u l t u r á l i s Hitler például az 1930-as évek Németországában
tényezők, a fizikai k ö r n y e z e t és a p o l i t i k a i szer­ részben azért ragadhatta m a g á h o z a hatalmat,
veződés. mert az ország súlyos feszültségeket és válságo­
kat é l t át. H a e z e k a f e l t é t e l e k n e m á l l t a k v o l n a
f e n n , a k k o r n y i l v á n egy c s e k é l y j e l e n t ő s é g ű poli­
Kulturális tényezők tikai csoport j e l e n t é k t e l e n vezetője maradt volna.
Ugyanezt m o n d h a t j u k M a h á t m á Gandhiról, aki
A társadalmi v á l t o z á s t i n d í t ó h a t ó e r ő k k ö z ü l az később, a m á s o d i k világháborút k ö v e t ő időszak­
elsőt a kulturális t é n y e z ő k alkotják: a v a l l á s , a b a n volt India híres pacifista vezetője. G a n d h i
kommunikációs r e n d s z e r e k és a v e z e t ő k h a t á s a i . azért tudta biztosítani hazájának a Nagy-Britan­
A vallás konzervatív vagy m e g ú j í t ó e r ő e g y a r á n t niától való függetlenséget, m e r t a h á b o r ú és m á s
lehet a t á r s a d a l m i é l e t b e n ( l á s d a 14., ,Yallás a e s e m é n y e k megingatták a n n a k Indiában kialakí­
modern társadalomban" című fejezetet). Egyes tott g y a r m a t i i n t é z m é n y e i t .
vallások hit- és s z o k á s r e n d s z e r e a t r a d i c i o n á l i s
értékekhez és r í t u s o k h o z v a l ó r a g a s z k o d á s t hir­
detve fékezi a v á l t o z á s o k a t . M a x W e b e r a z o n b a n A fizikai környezet
arra is felhívja a figyelmet, h o g y a v a l l á s o s meg­
győződés gyakran a t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k e l ő ­ M á s o d s z o r : a f i z i k a i k ö r n y e z e t is h a t a t á r s a d a l ­
mozdítója. mi szerveződés alakulására. Ez leginkább szél­
A változások j e l l e g é t és ü t e m é t is b e f o l y á s o l ó , sőséges környezeti feltételek között látható,
különösen fontos k u l t u r á l i s t é n y e z ő a k o m m u n i ­ amikor az emberek szükségképp az időjárási
kációs rendszerek m i l y e n s é g e . Az írás felfedezé­ k ö r ü l m é n y e k n e k megfelelően szervezik az éle­
se például s o k f é l e k é p p e n b e f o l y á s o l t a a t á r s a d a l ­ tüket. A sarkvidékeken élők nyilvánvalóan m á s
mi változásokat. L e h e t ő v é t e t t e n y i l v á n t a r t á s o k szokások és h a g y o m á n y o k szerint élnek, m i n t a
bevezetését, így p o n t o s a b b a n l e h e t e t t e l l e n ő r i z n i szubtrópusi területek lakói. Alaszkában hideg és
az anyagi forrásokat, kiterjedt s z e r v e z e t e k j ö h e t ­ h o s s z ú a t é l , e z é r t a z itt é l ő k t á r s a s é l e t e e l t é r ő
tek létre. E z e n k í v ü l az í r á s n a k k ö s z ö n h e t ő e n az mintákat követ, m i n t a sokkal e n y h é b b mediter­
emberek ú j m ó d o n é r z é k e l t é k m ú l t , j e l e n é s j ö v ő rán éghajlatú országok lakóié. Az alaszkaiak a
kapcsolatát. Az í r á s t u d ó t á r s a d a l m a k r e n d e l k e z ­ rövid nyári időszakot kivéve több időt töltenek
nek a múlt k r ó n i k á i v a l , így t u d a t o s u l b e n n ü k , fedél alatt és k ö r ü l t e k i n t ő e n tervezik szabadtéri
hogy van t ö r t é n e l m ü k . A t ö r t é n e l e m m e g é r t é s e tevékenységeiket, hiszen barátságtalan környe­
révén kialakulhat a z e m b e r e k b e n a n n a k t u d a t a , zetben élnek.
G a n d h i , aki itt egy indiai bankjegyen l á t h a t ó , jelei ős szerepet j á t s z o t t a b b a n , h o g y India f e l s z a b a d u l t
a b r i t u i l o m alól.

K e v é s b é s z é l s ő s é g e s fizikai f e l t é t e l e k i s h a t á s ­ Politikai szerveződés


sal l e h e t n e k a t á r s a d a l m a k r a . A u s z t r á l i a b e n n ­
szülött lakossága például azért maradt meg a A társadalmi változásokat jelentős mértékben
v a d á s z a t és a gyűjtögetés m e l l e t t , m e r t az e g é s z m e g h a t á r o z ó h a r m a d i k t é n y e z ő a p o l i t i k a i szer­
k o n t i n e n s e n alig v o l t r e n d s z e r e s m ű v e l é s r e fog­ veződés típusa. A v a d á s z ó - g y ű j t ö g e t ő társadal­
ható földterület vagy olyan háziasítható állat, makban e n n e k csekély a szerepe, hiszen nincs
a m e l y alapját képezhette volna a pásztorkodás- a k ö z ö s s é g m o z g ó s í t á s á r a k é p e s e l k ü l ö n ü l t po­
n a k . A világ l e g k o r á b b i c i v i l i z á c i ó i j o b b á r a o l y a n litikai szervezet. Minden más társadalomtípus
t e r ü l e t e k e n s z ü l e t t e k , a h o l k i v é t e l e s e n jó volt a f e j l ő d é s i útját a z o n b a n e r ő t e l j e s e n b e f o l y á s o l j á k
termőföld, például folyók torkolatvidékén. F o n ­ e l k ü l ö n ü l t p o l i t i k a i c s e l e k v ő k : f ő n ö k ö k , földes­
tos s z e r e p e t j á t s z a n a k az ú t v i s z o n y o k vagy a t e n ­ urak, királyok, kormányzatok. M a r x nézeteivel
ger k ö z e l s é g e is: a z o k a t á r s a d a l m a k , a m e l y e k e l l e n t é t b e n a p o l i t i k a i s z e r v e z e t e k b e n n e m egy­
h e g y l á n c o k , j á r h a t a t l a n d z s u n g e l e k vagy sivata­ szerűen a gazdasági alap tükröződik: hasonló
gok miatt elszigetelődnek, gyakran hosszú időn t e r m e l é s i r e n d s z e r ű t á r s a d a l m a k p o l i t i k a i rend-'
keresztül viszonylag változatlanok maradnak. s z e r e e g é s z e n e l t é r ő l e h e t . P é l d á u l a z i p a r i ka­
Ugyanakkor a környezet n e m gyakorol jelentős pitalizmusra é p ü l ő egyes társadalmak politikai
k ö z v e t l e n h a t á s t a t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k r a . Vi­ rendszere autoritárius (ilyen volt a n á c i Német­
szonylag barátságtalan vidékek lakói is jelentős ország, a z a p a r t h e i d i d e j é n Dél-Afrika), m á s o k é
t e r m e l é s i b á z i s t a l a k í t h a t n a k ki. E z igaz p é l d á u l (például az Egyesült Államoké, Nagy-Britanniáé
az Alaszkában élőkre, akik a k e m é n y környeze­ vagy S v é d o r s z á g é ) d e m o k r a t i k u s a b b .
t i f e l t é t e l e k e l l e n é r e fel t u d t a k t á r n i olaj- é s é r c ­ A k a t o n a i e r ő a l e g t ö b b t r a d i c i o n á l i s á l l a m ki­
forrásokat. E z z e l s z e m b e n a v a d á s z ó - g y ű j t ö g e t ő a l a k u l á s á b a n a l a p v e t ő s z e r e p e t j á t s z o t t , é s meg­
kultúrák gyakran roppant termékeny területeken határozta fennmaradásukat vagy terjeszkedésü­
a l a k u l t a k ki, m é g s e m t é r t e k át a p á s z t o r k o d á s r a ket is. De a t e r m e l é s s z i n t j e és a k a t o n a i e r ő között
vagy a m e z ő g a z d a s á g i t e r m e l é s r e . megint csak meglehetősen közvetett a kapcsolat.
Egy uralkodó például akkor is az erős hadsereg
k i a l a k í t á s a m e l l e t t d ö n t h e t , h a e z z e l a lakosság
A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG

nagy r é s z é t n y o m o r b a d ö n t i - ez t ö r t é n t É s z a k - korábbi termelési rendszerekről, mivel a terme­


K o r e á b a n K i m I r S z e n , k é s ő b b p e d i g fia, K i m l é s s z a k a d a t l a n b ő v í t é s e és a v a g y o n á l l a n d ó a n
Dzsongil v e z e t é s e alatt. növekvő fölhalmozása jellemzi. A tradicionális
termelési rendszerekben a termelés szintje nem­
igen változott, h i s z e n a tradicionális, szokásos
Változások a modern időszakban s z ü k s é g l e t e k e l l á t á s á r a é p ü l t . A k a p i t a l i s t a fejlő­
d é s v i s z o n t a t e r m e l é s i t e c h n o l ó g i a á l l a n d ó meg­
Mivel m a g y a r á z h a t ó , h o g y a z e l m ú l t k é t évszá­ ú j í t á s á r a sarkall, és e b b e n a f o l y a m a t b a n egyre
zad során, a m o d e r n i t á s k o r á b a n a t á r s a d a l m i nagyobb szerepet játszik a tudomány. A modern
változások h i h e t e t l e n m é r t é k b e n f e l g y o r s u l t a k ? iparban a technológiai innováció ü t e m e jóval
Ez nagyon összetett kérdés, mégis k ö n n y ű rámu­ gyorsabb, m i n t a gazdasági rendszerek bármely
tatni n é h á n y f o n t o s t é n y e z ő r e , a m e l y e k - koránt­ korábbi típusában.
sem m e g l e p ő m ó d o n - u g y a n ú g y k a t e g o r i z á l h a ­
tók, m i n t a m á s t ö r t é n e l m i k o r s z a k o k t á r s a d a l m i / A gazdasági tényezők társadalmi változásra
változásait m a g y a r á z ó t é n y e z ő k , a z z a l a k ü l ö n b ­ gyakorolt h a t á s á r a m é g v i s s z a t é r e k a. 11. fejezet­
séggel, h o g y itt a fizikai k ö r n y e z e t h a t á s a i t b e l e ­ ben, főként I m m á n u e l Wallerstein világrend­
foglalhatjuk a g a z d a s á g i t é n y e z ő k k i e m e l k e d ő e n s z e r - e l m é l e t é n e k tárgyalásakor ( 3 2 2 - 3 2 3 . o.).
fontos c s o p o r t j á b a .
N é z z ü k c s a k a z i n f o r m á c i ó t e c h n o l ó g i a m a i fej­
lődését! Az utóbbi évtizedekben a számítógépek
Kulturális hatások teljesítménye több ezerszeresére növekedett. Az
1960-as évek nagyszámítógépe ezernyi egyen­
A modern korban a társadalmi változás folyama­ k é n t ö s s z e k ö t ö t t c s a t l a k o z ó b ó l állt; m a egy ha­
taira ható k u l t u r á l i s t é n y e z ő k k ö z ü l a t u d o m á n y s o n l ó t u d á s ú gép n e m c s a k s o k k a l k i s e b b , h a n e m
fejlődése és a gondolkodás szekularizálódása egy m a r o k n y i e l e m e t m a g á b a n foglaló i n t e g r á l t
egyaránt h o z z á j á r u l t a m o d e r n s z e m l é l e t kritikai áramkör is elegendő hozzá.
é s innovatív j e l l e g é n e k k i a l a k u l á s á h o z . M á r n e m A t u d o m á n y és t e c h n o l ó g i a é l e t m ó d u n k r a gya­
tekintjük a s z o k á s o k a t és h a g y o m á n y o k a t k ö v e ­ korolt hatását többnyire gazdasági t é n y e z ő k ha­
tendőnek c s a k azért, m e r t m ö g ö t t ü k áll a t r a d í c i ó tározták meg, mégis túlterjed a gazdasági szférán.
tekintélye. E l l e n k e z ő l e g , a m o d e r n t á r s a d a l m a k ­ A t u d o m á n y és a t e c h n o l ó g i a is k ö l c s ö n h a t á s b a n
ban az é l e t m ó d egyre i n k á b b „ r a c i o n á l i s " meg­ áll a p o l i t i k a i és k u l t u r á l i s t é n y e z ő k k e l . P é l d á u l
alapozottságú kell h o g y l e g y e n . így p é l d á u l egy a t u d o m á n y o s - t e c h n o l ó g i a i fejlődés r é v é n j ö h e t ­
kórház tervrajza e l s ő s o r b a n n e m v a l a m i f é l e tra­ tek létre a m o d e r n k o m m u n i k á c i ó s eszközök: a
dicionális ízlést fejez ki, h a n e m azt a törekvést, r á d i ó és a t e l e v í z i ó . A k o m m u n i k á c i ó efféle elekt­
hogy az é p ü l e t m i n é l j o b b a n szolgálja a céljait, ronikus formái politikai változásokat is eredmé­
vagyis a b e t e g e k h a t é k o n y á p o l á s á t . n y e z t e k az u t ó b b i é v e k b e n . A r á d i ó , a t é v é és m á s
A m o d e r n v i l á g b a n l e j á t s z ó d ó v á l t o z á s i folya­ elektronikus m é d i u m o k ma már gondolkodásun­
matokra nemcsak a gondolkodásmód átalakulása kat, v i l á g n é z e t ü n k e t is f o r m á l j á k .
hat - e s z m é i n k tartalma is m e g v á l t o z o t t . Nagy­
részt az e l m ú l t k é t - h á r o m é v s z á z a d t e r m é k e i az
olyan e s z m é n y e k , m i n t az ö n m e g v a l ó s í t á s , a sza­ Politikai hatások
badság, az e g y e n l ő s é g és a d e m o k r a t i k u s rész­
vétel, a m e l y e k a t á r s a d a l m i és p o l i t i k a i v á l t o ­ Az újkori változásokat meghatározó harmadik
zás folyamatait i n d í t o t t á k el, és f o r r a d a l m a k a t is a l a p v e t ő t é n y e z ő a p o l i t i k a i f e j l e m é n y e k b e n ke­
eredményeztek. E z e k a z e s z m é k n e m k ö t h e t ő k a resendő. Az elmúlt két-három évszázad során a
hagyományhoz, s o k k a l i n k á b b arra ö s z t ö n ö z n e k , v á l t o z á s o k e g y i k m o t o r j a a n e m z e t e k e g y m á s el­
hogy jobb sorsra t ö r e k e d v e ö r ö k k é v á l t o z t a s s u n k l e n i k ü z d e l m e volt, a m e l y n e k s o r á n h a t a l m u k ki­
életmódunkon. B á r N y u g a t r ó l e r e d n e k , m a m á r t e r j e s z t é s é r e , v a g y o n u k n ö v e l é s é r e és a v e r s e n y ­
az egész világon elfogadottak, így e l ő s e g í t i k a vál­ t á r s a k felett aratott k a t o n a i g y ő z e l e m r e t ö r e k e d ­
tozást a világ l e g t ö b b t á j é k á n . tek. A tradicionális társadalmakban a politikai
változások rendszerint csak az eliteket érintették.
M o n d j u k az állam élén az egyik arisztokratacsa­
Gazdasági hatások l á d o t felváltotta egy m á s i k , m i k ö z b e n a n é p e s s é g
t ö b b s é g e s z á m á r a a z élet n e m s o k a t v á l t o z o t t .
Ezek közül a l e g n a g y o b b h a t á s ú az i p a r i kapita­ Más a helyzet a modern politikai rendszerekben,
lizmus. A k a p i t a l i z m u s a l a p v e t ő e n k ü l ö n b ö z i k a a h o l a p o l i t i k a i v e z e t ő k és k o r m á n y t i s z t v i s e l ő k
2. FEJEZET

tevékenysége állandóan kihat a tömegek életé­ n i , h o g y a j e l e n s é g e g y e d ü l i o k o z ó i . A globalizá­


re. A p o l i t i k a i d ö n t é s e k m i n d egy-egy o r s z á g o n c i ó p o l i t i k a i , t á r s a d a l m i , k u l t u r á l i s é s gazdasági
belül, m i n d nemzetközi szinten sokkal nagyobb tényezők eredőjeként j ö n létre. Mindenekelőtt
mértékű változásokat idéznek elő a társadalom­ azoknak az információs és k o m m u n i k á c i ó s tech­
ban, mint a megelőző korokban. nológiáknak a fejlődése hajtotta előre, amelyek
A p o l i t i k a i e s e m é n y e k az e l m ú l t k é t - h á r o m év­ r é v é n m a m á r a világ k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n é l ő k
s z á z a d s o r á n l e g a l á b b a n n y i r a h a t o t t a k a gazda­ gyorsabban és szélesebb körben érintkezhetnek
sági v á l t o z á s o k r a , m i n t a g a z d a s á g i v á l t o z á s o k a e g y m á s s a l . V e g y ü n k egy e g y s z e r ű p é l d á t ! A leg­
politikára. A kormányzatok napjainkban fontos u t ó b b i l a b d a r ú g ó v i l á g b a j n o k s á g i d e j é n a globá­
szerepet játszanak a gazdasági növekedés serken­ lis t é v é h á l ó z a t o k n a k k ö s z ö n h e t ő e n egy-egy mér­
t é s é b e n (vagy o l y k o r a f é k e z é s é b e n ) , és az á l l a m k ő z é s t t ö b b m i l l i á r d e m b e r l á t h a t o t t világszerte.
- miután messze a legnagyobb munkáltató - min­
den iparosodott társadalomban nagymértékben
beavatkozik a termelésbe. A globalizációt segítő tényezők
A k a t o n a i e r ő és a h á b o r ú s z i n t é n r e n d k í v ü l
fontos szerepet játszanak. A 17. századtól kezdve Mivel magyarázható a globalizáció erősödése?
a nyugati nemzetek katonai erejük révén a Föld Korábban már megállapítottam, hogy minden­
m i n d e n táján érvényesíthették befolyásukat, ez féle t á r s a d a l m i v á l t o z á s m a g y a r á z a t a b o n y o l u l t ,
biztosította a nyugati életstílusok elterjedését m é g s e m n e h é z k i e m e l n i n é h á n y t é n y e z ő t , ame­
szerte a világon. A 2 0 . században a két világhábo­ lyek elősegítik a globalizáció erősödését a mai
r ú h a t á s a volt r e n d k í v ü l m é l y r e h a t ó : s o k ország t á r s a d a l o m b a n : i l y e n e k a z i n f o r m á c i ó s é s kom­
s z i n t e t e l j e s e n r o m b a dőlt, és a m á s o d i k világ­ m u n i k á c i ó s t e c h n o l ó g i á k f e j l ő d é s e és a gazdasá­
háború utáni újjáépítés több helyen - főként Né­ gi-politikai t é n y e z ő k .
metországban és J a p á n b a n - jelentős intézményi
á t a l a k í t á s o k k a l járt együtt. De a h á b o r ú gazdaság­
ra gyakorolt h a t á s a m i a t t m é g a g y ő z t e s o r s z á g o k Az információs és kommunikációs
is - k ö z t ü k N a g y - B r i t a n n i a - j e l e n t ő s b e l s ő válto­ technológiák fejlődése
zásokon m e n t e k keresztül.
A g l o b á l i s k o m m u n i k á c i ó r o b b a n á s s z e r ű fejlődé­
s é t s z á m o s , a t e c h n o l ó g i a t e r é n és a világ távköz­
GLOBALIZÁCIÓ l é s i i n f r a s t r u k t ú r á j á b a n e l é r t e r e d m é n y segítette.
A m á s o d i k v i l á g h á b o r ú t k ö v e t ő i d ő s z a k b a n gyö­
A globalizáció fogalmát az elmúlt n é h á n y évben k e r e s e n á t a l a k u l t a t á v k ö z l é s i f o r g a l o m k ö r e és
s o k a n és s o k s z o r h a s z n á l t a k a p o l i t i k á b a n , az intenzitása. A hagyományos telefonos kommuni­
üzleti életben és a m é d i á b a n . Egy évtizede még kációt, a m e l y a drótokon és vezetékeken mecha­
v i s z o n y l a g i s m e r e t l e n v o l t ez a szó, ma m á r vi­ nikus (crossbar) kapcsolószerkezet segítségével
szont nap m i n t nap emlegetjük. A globalizáció t o v á b b í t o t t a n a l ó g j e l e k r e é p ü l t , i n t e g r á l t rend­
azt j e l e n t i , h o g y egyre i n k á b b egy k ö z ö s v i l á g b a n s z e r e k v á l t o t t á k fel, a m e l y e k b e n digitális mód­
é l ü n k , e z é r t az e g y é n e k , a c s o p o r t o k és a n e m ­ szerrel ó r i á s i m e n n y i s é g ű i n f o r m á c i ó t tömörí­
zetek között is egyre inkább kölcsönös függőség t e t t e k és t o v á b b í t o t t a k . A k á b e l t e c h n o l ó g i a haté­
alakul ki. k o n y a b b á és o l c s ó b b á vált; a s z á l o p t i k á s k á b e l e k
A globalizációt gyakran kizárólag gazdasági je­ k i f e j l e s z t é s e n a g y m é r t é k b e n b ő v í t e t t e a z átviteli
l e n s é g k é n t m u t a t j á k b e . Van, a k i n a g y s z e r e p e t c s a t o r n á k s z á m á t . M í g a z 1 9 5 0 - e s é v e k b e n lefek­
tulajdonít a transznacionális vállalatoknak, ame­ tetett e l s ő t r a n s z a t l a n t i v e z e t é k e k c s a k k e v e s e b b
l y e k kiterjedt t e v é k e n y s é g e áttöri a n e m z e t i h a t á ­ mint száz hangtovábbítási útvonalat foglaltak
rokat, b e f o l y á s o l j a a g l o b á l i s t e r m e l é s i f o l y a m a ­ magukban, 1 9 9 7 - b e n m á r egyetlen ó c e á n t átszelő
tokat és a n e m z e t k ö z i m u n k a m e g o s z t á s t . M á s o k v e z e t é k i s m i n t e g y 6 0 0 0 0 0 i l y e n h a n g u t a t hor­
rámutatnak a globális pénzügyi piacok elektro­ d o z o t t ( H e l d e t al. 1 9 9 9 ) . A h í r k ö z l é s i m ű h o l d a k
n i k u s i n t e g r á c i ó j á r a és a g l o b á l i s t ő k e m o z g á s o k e l t e r j e d é s e a z 1 9 6 0 - a s é v e k t ő l k e z d v e s z i n t é n je­
ó r i á s i t ö m e g é r e . M e g i n t m á s o k arra h í v j á k fel a lentős m o z z a n a t volt a n e m z e t k ö z i kommuniká­
figyelmet, m i l y e n p é l d á t l a n m é r e t e k e t öltött a vi­ c i ó b ő v ü l é s é b e n . M a egy t ö b b m i n t 2 0 0 m ű h o l d ­
l á g k e r e s k e d e l e m : m a m á r a z á r u k é s szolgáltatá­ b ó l á l l ó h á l ó z a t segíti az i n f o r m á c i ó k á t v i t e l é t a
s o k s o k k a l s z é l e s e b b k ö r é t ö l e l i fel, m i n t koráb­ F ö l d k ü l ö n b ö z ő pontjai között.
b a n bármikor. E k o m m u n i k á c i ó s r e n d s z e r e k ó r i á s i h a t á s t gya­
B á r a g a z d a s á g i e r ő k a g l o b a l i z á c i ó s z e r v e s ré­ k o r o l t a k . A l e g f e j l e t t e b b t á v k ö z l é s i infrastruktú­
szét alkotják, h i b a v o l n a e b b ő l arra k ö v e t k e z t e t ­ rával b í r ó o r s z á g o k b a n a z o t t h o n o k a t é s a z iro-
A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG

2.3. ábra Az i n f o r m á c i ó - és k o m m u n i k á c i ó t e c h n o l ó g i a f e j l ő d é s e

A telefon elterjedtsége

Magas jövedelmű
OECD-tagok

Latin-Amerika,
karibi térség
Kelet-Ázsia,
csendes-óceáni térség

Arab államok

Dél-Ázsia

1990 1999

e
Egyre többen hozzájuthatnak... egyre több információhoz... 9yre olcsóbban.

1 9 9 4 1 9 9 6 1 9 9 8 2 0 0 0
1994 1996 1998 2000 1994 1996 1998 2000

forrás: ENSZ Fejlesztési Program - UNDP 2 0 0 1 , 3 2 . és 4 1 . o.

dákat ma t ö b b f é l e ö s s z e k ö t t e t é s is a k ü l v i l á g h o z ti és felgyorsítja a g l o b a l i z á c i ó s f o l y a m a t o k a t ; e
fűzi: a ( v e z e t é k e s és m o b i l - ) t e l e f o n , a t e l e f a x , a t e c h n o l ó g i á k h a s z n á l a t á v a l e g y r e t ö b b e m b e r ke­
digitális és k á b e l t é v é , az e l e k t r o n i k u s l e v e l e z é s r ü l ö s s z e k ö t t e t é s b e o l y a n h e l y e k e n is, a m e l y e k
és az i n t e r n e t . E z e k k ö z ü l az i n t e r n e t a leggyor­ korábban elszigetelődtek, mert a hagyományos
sabban t e r j e d ő k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z , a m e l y e t kommunikációs szolgáltatások n e m jutottak el
eddig k i f e j l e s z t e t t e k - 1 9 9 8 k ö z e p é n v i l á g s z e r t e h o z z á j u k ( l á s d a 2.3. ábrát). B á r a t á v k ö z l é s i inf­
mintegy 1 4 0 m i l l i ó a n h a s z n á l t á k , é s b e c s l é s e k r a s t r u k t ú r a n e m a z o n o s m é r t é k b e n f e j l ő d ö t t a vi­
szerint 2 0 0 5 - b e n a z i n t e r n e t e z ő k s z á m a e l é r t e a z lág m i n d e n p o n t j á n , e g y r e t ö b b o r s z á g f é r h e t a
egymilliárdot (lásd a 2.3. ábrát). nemzetközi kommunikációs hálózatokhoz úgy,
A technológia e formái segítenek „össze­ ahogyan korábban n e m volt erre lehetőségük.
nyomni" az időt és a t e r e t : két, e g y m á s h o z ké­
pest „a világ m á s i k f e l é n " ( p é l d á u l T o k i ó b a n és
Londonban) l é v ő e g y é n n e m c s a k „valós i d e j ű " Információáramlás
beszélgetést folytathat, hanem szöveges doku­
mentumokat és k é p e k e t is k ü l d h e t e g y m á s n a k a Az információtechnológia terjedése n e m c s a k bő­
műholdas t e c h n o l ó g i a s e g í t s é g é v e l . A z i n t e r n e t v í t e t t e a világ k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n é l ő k é r i n t k e z é s i
és a m o b i l t e l e f o n s z é l e s k ö r ű h a s z n á l a t a e l m é l y í ­ lehetőségeit, h a n e m elősegítette a távoli helyek-
2. FEJEZET

A v á r o s k ö z p o n t o k i n t e r n e t k á v é z ó i b a n az is a világhálóra k a p c s o l ó d h a t , aki ezt o t t h o n n e m t e h e t i ,


vagy é p p t á v o l van o t t h o n á t ó l .

r
kel, a z ott é l ő k k e l k a p c s o l a t o s i n f o r m á c i ó k á r a m ­ c s e l e k v é s és a b e a v a t k o z á s alapját. E g y r e i n k á b b
l á s á t is. A g l o b á l i s m é d i a n a p m i n t n a p h í r e k e t , terjed az a n é z e t , h o g y a n e m z e t k ö z i k ö z ö s s é g
képeket és információkat visz az e m b e r e k ottho­ válsághelyzetben köteles megvédeni o l y a n em­
n á b a , így k ö z v e t l e n ü l é s á l l a n d ó a n ö s s z e k ö t i ő k e t b e r e k t e s t i é p s é g é t v a g y e m b e r i jogait, a k i k n e k
a külvilággal. Az e l m ú l t t i z e n ö t év l e g i z g a l m a ­ v e s z é l y b e n forog a z é l e t e . T e r m é s z e t i c s a p á s ese­
sabb e s e m é n y e i közül n é h á n y - például a berli­ t é n ez a b e a v a t k o z á s m e g j e l e n h e t a h u m a n i t á r i u s
ni fal l e o m l á s a , a d e m o k r a t i k u s t i l t a k o z ó k e l l e n i s e g í t s é g n y ú j t á s és a t e c h n i k a i t á m o g a t á s formá­
erőszakos fellépés a kínai T i e n a n m e n téren vagy jában. Az u t ó b b i é v e k b e n globális összefogással
a 2 0 0 1 . s z e p t e m b e r 11-i t e r r o r t á m a d á s o k - a m é ­ s e g í t e t t e k az ö r m é n y o r s z á g i és t ö r ö k o r s z á g i föld­
d i á b a n b o n t a k o z o t t k i egy v a l ó b a n g l o b á l i s kö­ r e n g é s e k , a m o z a m b i k i és b a n g l a d e s i áradások,
z ö n s é g előtt. A z efféle e s e m é n y e k (és m é g e z e r n y i az afrikai é h í n s é g és a k ö z é p - a m e r i k a i í t é l e t i d ő
kevésbé drámai esemény) hatására az embereket elszenvedőin.
m a m á r n e m n e m z e t i , h a n e m e g y r e i n k á b b glo­ H a s o n l ó k é p p e n sürgetővé vált a b e a v a t k o z á s az
b á l i s k é r d é s e k foglalkoztatják. Az egyén sokkal utóbbi időkben háborúk, etnikai konfliktusok és
inkább tudatában van annak, hogy ezer szállal a z e m b e r i j o g o k m e g s é r t é s e e s e t é b e n is, b á r ilyen­
k a p c s o l ó d i k m á s o k h o z , e z é r t é r d e k l ő d i k a globá­ kor t ö b b p r o b l é m á t vet fel a m o b i l i z á c i ó , m i n t ha
lis k é r d é s e k é s f o l y a m a t o k i r á n t j o b b a n , m i n t a z t e r m é s z e t i c s a p á s r ó l l e n n e szó. A z 1 9 9 1 - e s öböl­
elmúlt korokban élők. h á b o r ú b a n és a volt J u g o s z l á v i a t e r ü l e t é n (Bosz­
E globális szemléletre való átállásnak két jelen­ n i á b a n és K o s z o v ó b a n ) k i a l a k u l t e r ő s z a k o s konf­
tős k ö v e t k e z m é n y e v a n . E l ő s z ö r i s egy g l o b á l i s l i k t u s o k b a n s o k a n i n d o k o l t n a k l á t t á k a katonai
k ö z ö s s é g t a g j a i k é n t a z e m b e r e k egyre i n k á b b fel­ i n t e r v e n c i ó t , m e r t úgy vélték, h o g y m e g kell vé­
ismerik, hogy a társadalmi felelősség n e m c s a k d e n i az e m b e r i jogokat és a n e m z e t i szuverenitást.
a h a z á j u k h a t á r á i g terjed, h a n e m a z o n t ú l is. A M á s o d s z o r : a g l o b á l i s s z e m l é l e t azt j e l e n t i , hogy
világ m á s i k f e l é n é l ő k e t é r ő c s a p á s o k vagy igaz­ az e m b e r e k a n e m z e t á l l a m helyett egyre inkább
ságtalanságok n e m pusztán szerencsétlenségek, m á s f o r r á s o k b ó l m e r í t v e a l a k í t j á k k i azonosság­
amelyeket át kell vészelni, h a n e m megteremtik a t u d a t u k a t . Ez a j e l e n s é g e g y s z e r r e e r e d m é n y e és
A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG

gyorsítója a g l o b a l i z á c i ó s f o l y a m a t o k n a k . A vi­ b ő v e b b e n is t á r g y a l o m e z t az új g a z d a s á g i kör­


lág k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n k i a l a k u l t h e l y i k u l t u r á l i s n y e z e t e t , a m e l y e t s o k f é l e k é p p e n n e v e z t e k már,
identitások újult e r ő v e l t á m a d n a k fel egy o l y a n többek között posztindusztriális társadalom­
időszakban, a m i k o r a n e m z e t á l l a m h a g y o m á n y o s nak, az információ korának és új gazdaságnak
támasza gyökeres á t a l a k u l á s o n m e g y k e r e s z t ü l . is ( 5 9 1 - 5 9 5 . o.). A tudástársadalom kialakulása
Például E u r ó p á b a n S k ó c i a é s B a s z k f ö l d l a k ó i ö s s z e k a p c s o l ó d o t t egy s z é l e s fogyasztói b á z i s ki­
inkább skótnak és b a s z k n a k (vagy e g y s z e r ű e n a l a k u l á s á v a l , a m e l y n e k tagjai j á r t a s a k a z ú j t e c h ­
európainak) vallják m a g u k a t , m i n t b r i t n e k vagy nológiákban és mindennapi életükben azonnal
spanyolnak. A n e m z e t á l l a m s o k t e r ü l e t e n m á r felhasználják a számítástechnika, a szórakoztató­
kevésbé szolgál i d e n t i t á s f o r r á s u l , m i v e l a regio­ ipar és a t á v k ö z l é s új v í v m á n y a i t .
nális és globális s z i n t e n zajló p o l i t i k a i v á l t o z á s o k A g l o b á l i s g a z d a s á g m ű k ö d é s e m a g a is tükrö­
gyengítik a z e m b e r e k k ö t ő d é s é t a h h o z a z á l l a m ­ zi a z o k a t a v á l t o z á s o k a t , a m e l y e k az i n f o r m á c i ó s
hoz, amelyben é l n e k . korszakban következtek be. Ma a gazdaság sok
része olyan hálózatokba illeszkedve működik,
amelyek n e m állnak meg az országhatároknál,
Gazdasági tényezők h a n e m á t í v e l n e k a z o k o n ( C a s t e l l s 2 0 0 5 ) . A glo­
b a l i z á l ó d ó f e l t é t e l e k k ö z ö t t a v á l l a l k o z á s o k és
A globalizációt a világgazdaság i n t e g r á l ó d á s a is gazdasági társaságok csak úgy őrizhették meg
előre hajtja. A k o r á b b i i d ő s z a k o k k a l e l l e n t é t b e n versenyképességüket, hogy szervezetátalakítás­
a globális gazdaság m á r n e m e l s ő s o r b a n m e z ő ­ sal a feltételekhez gyorsabban alkalmazkodóbbá,
gazdasági vagy ipari a l a p ú , h a n e m egyre i n k á b b k e v é s b é h i e r a r c h i k u s j e l l e g ű v é váltak. A t e r m e l é s i
„súlytalan" és megfoghatatlan tevékenységek eljárások és szervezeti m i n t á k r u g a l m a s a b b a k , a
jellemzik (Quah 1999). Ebben a súlytalan gaz­ m á s c é g e k k e l kötött s z ö v e t s é g e k g y a k o r i b b a k let­
daságban (weightless economy) a termékek alap­ tek, és e l e n g e d h e t e t l e n n é vált a r é s z v é t e l a világ­
ja az információ (ilyen p é l d á u l a s z á m í t ó g é p e s m é r e t ű k e r e s k e d e l m i h á l ó z a t o k b a n , h o g y a gyor­
program, a média- és s z ó r a k o z t a t ó i p a r i t e r m é k és s a n v á l t o z ó g l o b á l i s p i a c o n t e v é k e n y k e d n i tud­
az internet alapú s z o l g á l t a t á s ) . A 18. fejezetben janak.

Ugrásszerűen növekedett a m o b i l t e l e f o n - t u l a j d o n o s o k száma, ami m é g i n k á b b „ z s u g o r í t j a " az i d ő t és a teret.


2. FEJEZET

Transznacionális gazdasági társaságok 2.4. ábra A v i l á g l e g n a g y o b b v á l l a l a t a i n a k á r b e v é t e ­


l e e g y e s o r s z á g o k b r u t t ó hazai t e r m é k é h e z
A globalizációt hajtó sok gazdasági t é n y e z ő kö­ (GDP) v i s z o n y í t v a ( m i l l i á r d d o l l á r ) J
zül k ü l ö n ö s e n fontos a transznacionális t á r s a s á ­ 50 100 150 200 250 300 350
gok s z e r e p e . E z e k a t á r s a s á g o k o l y a n v á l l a l a t o k , Svájc
amelyek több országban is gyártanak termékeket Belgium
vagy nyújtanak szolgáltatásokat. Lehetnek vi­ Svédország
szonylag kis cégek, a m e l y e k n e k anyaországukon Törökország

k í v ü l c s a k egy-két ü z e m ü k v a n , vagy h a t a l m a s Norvégia

nemzetközi vállalkozások, amelyek tevékenysége Lengyelország


Szaúd-Arábia
k i t e r j e d az e g é s z f ö l d k e r e k s é g r e . A l e g n a g y o b b a k
Finnország
közül n é h á n y világszerte ismert, ilyen a Coca-
Dél-Afrika
Cola, a General Motors, a Colgate-Palmolive, a
Hongkong, Kína
Kodak, a M i t s u b i s h i és még sok m á s óriáscég.
Portugália
B á r s z é k h e l y ü k e g y é r t e l m ű e n egy-egy o r s z á g h o z Írország
köthető, a globális piacokat veszik célba, globális Wal Mart
profitra t ö r e k s z e n e k . Exxon Mobil

A gazdasági globalizáció középpontjában a General Motors


Ford Motors
t r a n s z n a c i o n á l i s t á r s a s á g o k á l l n a k : a t e l j e s világ­
General Electric
kereskedelem kétharmad része ezek tevékenysé­
Chevron Texaco
g é b ő l e r e d , e l ő s e g í t i k a t e c h n o l ó g i a i ú j í t á s o k el­
Conaco Philips
t e r j e d é s é t a f ö l d k e r e k s é g e n , és m e g h a t á r o z ó sze­
Citigroup
r e p l ő i a n e m z e t k ö z i p é n z p i a c o k n a k is. I g a z a v o l t IBM
a z e l e m z ő n e k , a k i r á m u t a t o t t , h o g y e z e k a társa­ American International Group
ságok „a m a i világgazdaság mozgatórugói" (Held
e t al. 1 9 9 9 ) . 2 0 0 1 - b e n k ö z e l ö t s z á z i l y e n t á r s a s á g Forrás: Economist, 2 0 0 3 . s z e p t e m b e r 1 1 .
é v e s á r b e v é t e l e h a l a d t a m e g a 1 0 m i l l i á r d dollárt,
m i k ö z b e n e k k o r m i n d ö s s z e h e t v e n ö t ország di­ m e l . M á s s z ó v a l a világ v e z e t ő t r a n s z n a c i o n á l i s
csekedhetett ezt elérő bruttó n e m z e t i jövedelem- t á r s a s á g a i g a z d a s á g i é r t e l e m b e n n a g y o b b a k a vi­
lág l e g t ö b b o r s z á g á n á l ( l á s d a 2.4. ábrát). S ő t , a
világ ö t s z á z l e g n a g y o b b t r a n s z n a c i o n á l i s vállala­
t á n a k á r b e v é t e l e e g y ü t t 1 4 , 1 b i l l i ó d o l l á r r a rúgott
- ez k ö z e l fele az e g é s z v i l á g o n t e r m e l t á r u k és
szolgáltatások értékének.
A transznacionális társasági forma a máso­
dik világháborút követő években vált globális
j e l e n s é g g é . A h á b o r ú u t á n i e l s ő é v e k b e n ameri­
kai székhelyű cégek kezdtek terjeszkedni, de az
1970-es években m á r európai és j a p á n vállalatok
i s b e r u h á z t a k k ü l f ö l d ö n . A z 1 9 8 0 - a s é v e k végén
és az 1 9 9 0 - e s é v e k b e n a t á r s a s á g o k t e v é k e n y s é ­
g i k ö r e ó r i á s i m é r t é k b e n b ő v ü l t , m e r t kialakult
h á r o m h a t a l m a s r e g i o n á l i s p i a c : egy E u r ó p á b a n
(az e g y s é g e s e u r ó p a i p i a c ) , egy a C s e n d e s - ó c e á n
á z s i a i r é s z é n (itt a z o s z a k a i n y i l a t k o z a t é r t e l m é ­
b e n 2 0 1 0 - i g s z a b a d é s n y i t o t t k e r e s k e d e l e m jön
l é t r e ) , egy p e d i g É s z a k - A m e r i k á b a n (az Észak-
a m e r i k a i S z a b a d k e r e s k e d e l m i M e g á l l a p o d á s , rö­
v i d e n N A F T A ) . A z 1 9 9 0 - e s é v e k e l e j e ó t a a világ
m á s területein l é v ő országok is liberalizálták a
k ü l f ö l d i b e f e k t e t é s f e l t é t e l e i t . A 2 1 . s z á z a d for­
dulóján kevés olyan gazdaság akadt, amelybe
n e m jutottak el a t r a n s z n a c i o n á l i s társaságok.
Az e l m ú l t é v t i z e d b e n az iparosodott gazdaságra
A Coca-Cola „ t r a n s z g l o b á l i s " vállalkozás: az egész v i l á g o n
é p ü l ő t á r s a s á g o k k ü l ö n ö s e n a f e j l ő d ő országok­
értékesíti t e r m é k e i t . A képen a kalóriaszegény kóla közel-
keleti változata egy j o r d á n i a i ü z l e t b e n . ra, v a l a m i n t a v o l t S z o v j e t u n i ó és K e l e t - E u r ó p a
A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG

társadalmaira i g y e k e z t e k k i t e r j e s z t e n i t e v é k e n y ­ ezt é r z é k e l t e t e m m a j d a fejezet k é s ő b b i r é s z é b e n


ségüket. is. E l ő b b a z o n b a n s z ó l n o m kell a főbb n é z e t e k ­
Sokszor a globális á r u t e r m e l é s i l á n c o k b a n , a ről, a m e l y e k a z u t ó b b i é v e k b e n a g l o b a l i z á c i ó v a l
munka- és t e r m e l é s i f o l y a m a t o k e g é s z világra ki­ kapcsolatban megfogalmazódtak.
terjedő h á l ó z a t a i b a n látják a n n a k b i z o n y í t é k á t ,
hogy a gyártás egyre i n k á b b g l o b a l i z á l ó d i k . E z e k
a hálózatok m a g u k b a n f o g l a l n a k m i n d e n fon­ Politikai változások
tos termelési t e v é k e n y s é g e t , amelyek szorosan
egymáshoz k a p c s o l ó d v a a t e r m é k e l ő á l l í t á s á h o z A m a i g l o b a l i z á c i ó h a r m a d i k h a j t ó e r e j e a poli­
szükséges n y e r s a n y a g o k t ó l a fogyasztóig t e r j e d ő tikai változáshoz kötődik. E n n e k számos vonat­
„láncot" alkotnak (Gereffi 1 9 9 5 ; H o p k i n s - W a l - k o z á s a k ö z ü l e l s ő k é n t a szovjet t í p u s ú k o m r r H i -
lerstein 1 9 9 6 ; A p p e l b a u m - C h r i s t e r s o n 1 9 9 7 ) . nizmus bukását említhetjük, amely az 1989-ben
Az 1 9 9 0 - 1 9 9 8 - a s i d ő s z a k b a n a g y á r t ó k a világ Kelet-Európát megrázó forradalmak sorozatával
teljes gazdasági n ö v e k e d é s é n e k h á r o m n e g y e d é t indult, majd 1 9 9 1 - b e n magának a Szovjetunió­
mondhatták m a g u k é n a k . A legnagyobb mérté­ n a k a s z é t e s é s é v e l é r t e el t e t ő f o k á t . A k o m m u ­
kű növekedés a k ö z e p e s j ö v e d e l m ű o r s z á g o k b a n n i z m u s b u k á s a ó t a a v o l t szovjet „ t ö m b " tagjai
következett b e : e z e k e x p o r t j á b ó l a g y á r t ó k 1 9 9 0 - - Oroszország, Ukrajna, Lengyelország, Magyar­
ben 54 s z á z a l é k b a n r é s z e s ü l t e k , n y o l c é v v e l ké­ ország, a C s e h K ö z t á r s a s á g , a b a l t i á l l a m o k , a
sőbb viszont m á r 7 1 s z á z a l é k b a n . K í n a a l a c s o n y kaukázusi és közép-ázsiai n e m z e t e k és sok más
jövedelmű o r s z á g b ó l k ö z e p e s j ö v e d e l m ű v é vált, o r s z á g - a n y u g a t i t í p u s ú p o l i t i k a i és g a z d a s á g i
főként a gyártott á r u k e x p o r t ő r e k é n t b e t ö l t ö t t r e n d s z e r e k i r á n y á b a f e j l ő d n e k . T ö b b é n e m szige­
szerepe révén, és r é s z b e n e t r e n d e l i n d í t ó j a . Az t e l ő d n e k e l a g l o b á l i s k ö z ö s s é g t ő l , h a n e m integ­
árutermelési l á n c l e g t ö b b n y e r e s é g e t h o z ó tevé­ r á l ó d n a k a b b a . E z a fejlődés v é g e t v e t e t t a z o k n a k
kenységei - a t e r m é k f e j l e s z t é s , a f o r m a t e r v e z é s a rendszereknek, amelyek a hidegháború idején
és a reklám - r e n d s z e r i n t a k ö z p o n t i országok­ léteztek, amikor az „első világ" országai álltak
ban, míg a l e g k e v é s b é profitábilis t e v é k e n y s é g e k , s z e m b e n a „második világ" országaival. A kom­
például az ü z e m i t e r m e l é s á l t a l á b a n a perifériá­ m u n i z m u s b u k á s a s i e t t e t t e a g l o b a l i z á c i ó s folya­
lis országokban z a j l a n a k . (A k ö v e t k e z ő o l d a l o n matokat, de egyben a globalizáció e r e d m é n y é n e k
levő keretes r é s z b e n m e g m u t a t o m , h o g y a n m ű ­ is t e k i n t h e t ő . A k o m m u n i s t a t e r v g a z d a s á g és a
ködnek a globális á r u t e r m e l é s i l á n c o k a B a r b i e k o m m u n i s t a p o l i t i k a i h a t ó s á g i d e o l ó g i a i é s kul­
babák gyártásakor.) turális uralma végül n e m tudott fennmaradni a
g l o b á l i s m é d i a é s a z e l e k t r o n i k u s a n i n t e g r á l t vi­
lággazdaság korában.

Az elektronikus gazdaság A globalizációt fokozó m á s o d i k fontos t é n y e z ő


a n e m z e t k ö z i és regionális kormányzati m e c h a ­
A gazdasági g l o b a l i z á c i ó t egy m á s i k t é n y e z ő , az nizmusok kiterjedése. Az E N S Z és az Európai
„elektronikus g a z d a s á g " is t á m o g a t j a . A b a n k o k , U n i ó az olyan n e m z e t k ö z i szervezetek két jeles
részvénytársaságok, befektetésialap-kezelők és példája, a m e l y e k a n e m z e t á l l a m o k a t egy közös
egyéni befektetők egyetlen egérkattintással át­ p o l i t i k a i f ó r u m b a n e g y e s í t i k . M í g ezt a z E N S Z
helyezhetik p é n z ü k e t k ü l ö n b ö z ő o r s z á g o k b a . A z önálló n e m z e t á l l a m o k egyesüléseként teszi, az
„elektronikus p é n z " m o z g a t á s á n a k e z a z ú j l e h e ­ E U a t r a n s z n a c i o n á l i s k o r m á n y z á s ú j í t ó b b for­
tősége a z o n b a n n a g y k o c k á z a t t a l is jár. A h a t a l ­ m á j a , a m e l y b e n a t a g á l l a m o k r é s z b e n feladják
mas tőkeösszegek á t u t a l á s a g a z d a s á g o k a t r e n d í t ­ nemzeti szuverenitásukat. Az egyes EU-álla-
het meg, n e m z e t k ö z i p é n z ü g y i v á l s á g o k a t indít­ m o k kormányzatát kötik a közös EU-testületek
hat el, ahogyan p é l d á u l a „ t i g r i s g a z d a s á g o k b a n " irányelvei, szabályzatai és bírósági határozatai,
1998-ban kialakult válság átterjedt O r o s z o r s z á g ­ de gazdasági, társadalmi és politikai h a s z n u k is
ra, majd a z o n túl is. M i n é l i n k á b b i n t e g r á l t t á vá­ származik a regionális u n i ó b a n való részvétel­
lik a globális gazdaság, a n n á l i n k á b b igaz, h o g y ből.
a világ egyik r é s z é n b e k ö v e t k e z ő p é n z ü g y i ö s s z e ­ V é g ü l a g l o b a l i z á c i ó t a k o r m á n y k ö z i és n e m ­
omlás távoli g a z d a s á g o k r a is ó r i á s i h a t á s t gyako­ zetközi n e m kormányzati szervezetek is előmoz­
rolhat. dítják. B á r o l v a s ó i m s z á m á r a ú j a k l e h e t n e k e z e k
A fent i s m e r t e t e t t p o l i t i k a i , gazdasági, társa­ az elnevezések, valószínűleg ismerős elképzelé­
dalmi é s t e c h n o l ó g i a i t é n y e z ő k együtt e r e d m é ­ s e k e t t a k a r n a k . A k o r m á n y k ö z i s z e r v e z e t (inter­
nyezik azt a j e l e n s é g e t , a m e l y i n t e n z i t á s á t és national governmental organization, IGO) olyan
hatókörét t e k i n t v e e l e d d i g p é l d á t l a n . A globali- testület, amelyet kormányzatok alapítanak, és
záció sok és m e s s z e h a t ó k ö v e t k e z m é n n y e l jár, feladata valamely transznacionális tevékenysé-
2. FEJEZET

A globális árutermelési láncok m ű k ö d é s é r e példa bie-gyártás l e g k ö l t s é g e s e b b része, a t e s t készül,


az is, a h o g y a n a Barbie b a b a , a t ö r t é n e l e m leg­ az Egyesült Államokban gyártják, innen szállítják
n a g y o b b h a s z n o t h o z ó j á t é k s z e r e készül. Ebből a az ü z e m e k b e .
közel negyvenéves t i n i b a b á b ó l m á s o d p e r c e n k é n t 4 . Miután Barbie t e s t é t kiöntötték, J a p á n b a n
kettőt vesznek, ez é v e n t e jóval t ö b b , mint egymil­ készült nejlonhaj kerül rá. Pamutruháját Kíná­
liárd dolláros bevételt hoz a Los Angeles-i székhe­ ban gyártják, helyben t e r m e l t g y a p o t b ó l - ez az
lyű Mattel c é g n e k . Bár a l e g t ö b b b a b a az Egyesült egyetlen nyersanyag, amely a b b ó l az országból
Államokban, Európában és J a p á n b a n fogy, a vi­ származik, ahol a l e g t ö b b Barbie-t állítják elő.
lág 1 4 0 m á s o r s z á g á b a n is m e g v á s á r o l h a t ó . Talá­ 5. Hongkong f o n t o s szerepet játszik a kfnajj
ló megállapítás, hogy Barbie már globális polgár Barbie-k gyártási f o l y a m a t á b a n . Szinte az összes
(Tempest 1 9 9 6 ) . Ez a b a b a n e m c s a k az eladások anyag, a m e l y e t a gyártásban használnak, ide - a
t e k i n t e t é b e n globális, h a n e m szülőhelye szerint világ egyik l e g n a g y o b b kikötőjébe - érkezik, hogy
is: s o s e m csak az Egyesült Államokban készült. Az
elsőt J a p á n b a n gyártották 1 9 5 9 - b e n , amikor az
ország még nem heverte ki a második világhábo­
rút, és alacsonyak voltak a bérek. Amikor itt növe­
kedni kezdtek a fizetések, Barbie á t k ö l t ö z ö t t más,
alacsony bérekkel d o l g o z ó ázsiai o r s z á g o k b a . Ma
már részei t ö b b helyen készülnek, ami sokat el­
árul a globális árutermelési láncok működéséről.

Barbie-t az Egyesült Államokban tervezik, itt


dolgozzák ki a marketing- és reklámstratégiákat
is, és ide folyik be a l e g t ö b b nyereség. De Bar­
bie egyetlen fizikai részlete, amelyről e l m o n d h a t ­
juk, hogy „ m a d e in t h e USA", az a k a r t o n d o b o z ,
amelyikbe csomagolják, meg némi festék és olaj,
amellyel díszítik.
Barbie t e s t é n e k és ruhatárának összeállításá­
ban viszont részt vesz az egész világ:

1. Élete Szaúd-Arábiában kezdődik, ahol kiter­


melik és finomítják az olajat, amelyből a műanyag
t e s t gyártásához szükséges etilén készül.
2. Tajvan állami olajimportőre, a Chinese Pet­
roleum megveszi az etilént, majd eladja a tajvani
Formosa Plastics c é g n e k , amely a j á t é k g y á r t á s b a n
használt polivinil-klorid (PVC) m ű a n y a g o k legna­
g y o b b gyártója a világon. A Formosa Plastics az
etilént szemcsés m ű a n y a g g á alakítja át, amelyből
majd kiöntik Barbie t e s t é t . „Globál-Barbie": az olaj Szaúd-Arábiából származik,
a nyersanyagokat H o n g k o n g b a n i m p o r t á l j á k , a m ű ­
3. Ezt az a n y a g o t a négy Barbie-gyártó ázsiai
a n y a g o k a t Tajvanon gyártják, a f r ö c c s ö n t ő g é p s o r az
üzem egyikébe szállítják: ezek közül kettő Dél-Kí­ Egyesült Á l l a m o k b a n készül, a haj J a p á n b a n , a test Kí­
nában, egy Indonéziában, egy pedig Malajziában n á b a n , I n d o n é z i á b a n és M a l a j z i á b a n , Kína g y a p o t o t
működik. A f r ö c c s ö n t ő g é p e k e t , amelyeken a Bar- t e r m e l , a b b ó l p e d i g szövetet a r u h á h o z .

gi terület szabályozása vagy felügyelete. Az első a t r a n s z n a c i o n á l i s ü g y e k e t , 1 9 9 6 - b a n p e d i g már


ilyen testületet, a Nemzetközi Távírdai U n i ó t a 2 6 0 - a t is e l é r t e a s z á m u k ( H e l d et al. 1 9 9 9 ) .
(International Telegraph Union) 1865-ben alapí­ A nemzetközi nem kormányzati szervezet
t o t t á k . A z ó t a s o k h a s o n l ó s z e r v e z e t alakult, h o g y (international non-governmental organization,
a kérdések széles, a polgári repüléstől a műsor­ NGO) n e v e is u t a l rá, h o g y m i b e n k ü l ö n b ö z i k a
s z ó r á s i g vagy a v e s z é l y e s h u l l a d é k o k k e z e l é s é i g n e m z e t k ö z i k o r m á n y z a t i s z e r v e z e t t ő l : n e m kö­
t e r j e d ő k ö r é b e n s z a b á l y o z ó t e v é k e n y s é g e t foly­ t ő d i k k o r m á n y z a t i i n t é z m é n y e k h e z . I n k á b b füg­
tasson. 1909-ben 37 ilyen szervezet szabályozta getlen szervezet, a m e l y a kormányzati testületek
A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG

teherautókkal szállítsák t o v á b b . A kész babák nak, akik a két gyárban összeállítják. Ugyanekkor
ugyanezen az úton hagyják el Kínát. Hongkong Amerikában közel 1 dollár nyereséget hoz a Mat-
és a dél-kínai játékgyárak között n a p o n t a 23 0 0 0 telnek.
teherautó jön-megy. Mi lesz a t ö b b i pénzzel, ha Barbie-t 9 , 9 9 dollá­
rért eladják? A gyártáshoz használt műanyagokra,
Szóval honnan is ered Barbie? Az „elsőzsúros" szövetre, nejlonra és más anyagokra elég 65 c e n t .
Barbie c s o m a g o l á s á n ezt olvashatjuk: „ M a d e in A pénz nagy részét a g é p e k r e és berendezésekre,
China" - de az e l ő b b kiderült, hogy a gyártásában a tengeri szállításra és a belföldi fuvarozásra, a
használt anyagok közül szinte egy sem Kínából reklámra és az értékesítésre, a t e r m é k e t árusító
származik. A b a b a ára az Egyesült Államokban üzletekre fordítják - és persze a l e g n a g y o b b já­
9,99 dollár, e b b ő l Kína csak 35 c e n t e t kap, fő­ tékbolt-hálózatoknak és más kiskereskedőknek is
ként hogy bért fizessen a 11 0 0 0 parasztasszony­ csurran-cseppen belőle.

mellett m ű k ö d i k a p o l i t i k a i d ö n t é s e k m e g h o z a t a ­ megállapítják: a m o d e r n globalizáció csak abban


lában és a n e m z e t k ö z i k é r d é s e k m e g o l d á s á b a n . k ü l ö n b ö z i k a m ú l t b é l i t ő l , h o g y i n t e n z í v e b b é vált
A legismertebb i l y e n s z e r v e z e t e k k ö z ü l n é h á n y a nemzetek közötti érintkezés.
- a Greenpeace, a Természetvédelmi Világszerve­ A szkeptikusok egyetértenek azzal, hogy ma
zet (WWF), a G l o b á l i s K ö r n y e z e t v é d e l m i H á l ó z a t m á r több kapcsolat lehet az országok között,
(Global Environment Network), az Orvosok Hatá­ m i n t a m e g e l ő z ő k o r o k b a n , de az ő s z e m ü k b e n
rok Nélkül (Médecins Sans Frontiéres), a Vörös­ a mai világgazdaság n e m eléggé integrált ahhoz,
kereszt és az A m n e s t y I n t e r n a t i o n a l - k ö r n y e z e t ­ hogy valóban globalizált gazdaságot alkothatna.
védelmi és h u m a n i t á r i u s s e g í t s é g n y ú j t ó a k c i ó k ­ E n n e k a z a z oka, h o g y a k e r e s k e d e l e m n a g y ré­
ban vesz részt. D e t ö b b e z e r m á s , k e v é s b é i s m e r t sze h á r o m regionális csoporton belül - Európá­
csoport t e v é k e n y s é g e is o r s z á g o k a t és k ö z ö s s é g e ­ b a n , a d é l k e l e t - á z s i a i t é r s é g b e n és É s z a k - A m e r i ­
ket köt össze (lásd a 2.5. ábrát). k á b a n - zajlik. P é l d á u l a z E u r ó p a i U n i ó o r s z á ­
gai e l s ő s o r b a n e g y m á s s a l k e r e s k e d n e k . U g y a n e z
igaz a t ö b b i r e g i o n á l i s c s o p o r t r a is, a m i b i z o n y í ­
A globalizációs vita t é k arra, h o g y n i n c s e g y e t l e n g l o b á l i s g a z d a s á g
(Hirst 1 9 9 7 ) .
Az utóbbi é v e k b e n a g l o b a l i z á c i ó h e v e s e n vita­ S o k szkeptikus a figyelmét a világgazdaságban
tott témává vált. A l e g t ö b b e n elfogadják, h o g y zajló regionalizálódási folyamatokra - például a
fontos átalakulások z a j l a n a k k ö r ü l ö t t ü n k , de azt n a g y o b b p é n z ü g y i é s k e r e s k e d e l m i t ö m b ö k ki­
már vitatják, h o g y m e n n y i b e n l e h e t e z e k e t a „glo- alakulására - irányítja. A szkeptikusok számára a
balizációval" m a g y a r á z n i . E z n e m i s m e g l e p ő , h i ­
szen az e l e m z ő k n a g y o n k ü l ö n b ö z ő e n l á t n a k és
értelmeznek egy o l y a n k i s z á m í t h a t a t l a n , z a v a r o s 2.5. ábra A nemzetközi nem kormányzati szervezetek
folyamatot, m i n t a g l o b a l i z á c i ó . D a v i d H e l d és számának növekedése, 1 9 0 9 - 1 9 9 3
munkatársai ( 1 9 9 9 ) m e g v i z s g á l t á k e z t a vitát, és
résztvevőit h á r o m g o n d o l a t i i r á n y z a t b a s o r o l t á k :
ezek a szkeptikusok, a hiperglobalizálók és az át­
alakuláshívők. A g l o b a l i z á c i ó s v i t a h á r o m irány­
zatának j e l l e m z ő i t a 2.4. táblázat ö s s z e g z i .

A szkeptikusok

Egyes gondolkodók s z e r i n t a g l o b a l i z á c i ó n a k „túl


nagy jelentőséget t u l a j d o n í t a n a k " - vagyis a glo-
balizációról folytatott v i t a s z ó c s é p l é s v a l a m i r ő l ,
ami n e m is ú j d o n s á g . A g l o b a l i z á c i ó s v i t á b a n
részt vevő s z k e p t i k u s o k ú g y vélik, h o g y a k ö l c s ö ­
nös gazdasági függőség n e m e l ő s z ö r ér el a m a i ­
1909 1964 1993
hoz hasonló m a g a s s z i n t e t . A 1 9 . s z á z a d világke­
reskedelmi és b e r u h á z á s i s t a t i s z t i k á i r a r á m u t a t v a Forrás: ENSZ Fejlesztési P r o g r a m - UNDP 1999.
2. FEJEZET

2.4. táblázat A globalizációszemlélet három irányzata

Szkeptikusok Hiperglobalizálók Átalakuláshívők


Mi az újdonság? Kereskedelmi t ö m b ö k , gyengébb Globális kor A történelem során még nem
helyi kormányzatok, mint a ko­ volt példa ilyen mértékű glo­
rábbi időszakokban bális összekapcsoltságra
Meghatározó jellemzők A kölcsönös függőség ma kisebb Globális kapitalizmus, globális „ M é l y " (egyszerre intenzív
a világ különböző részei között, kormányzás, globális civil tár­ és extenzív) globalizáció
mint az 1890-es években sadalom
A nemzeti kormányzatok Megmarad vagy erősödik Gyengül vagy felbomlik Újjászerveződik, átstruktu­
hatalma rálódik
A globalizáció hajtóerői A kormányzatok és a piacok A kapitalizmus és a technológia A modern kor egyesült erői
Rétegződési minta A Dél egyre inkább marginali­ A régi hierarchiák felbomlása A világrend új szerkezete
zálódik
Vezérmotívum A nemzeti érdek McDonald's, Madonna stb. A politikai közösség átala­
kulása
A globalizációról Internacionalizálódás és regio- Az emberi cselekvés kereteinek A régiók közötti kapcsolatok
alkotott kép nalizálódás átrendeződése átrendeződése és távolságot
áthidaló cselekvés
A történelmi fejlődés Regionális tömbök/civilizációk Globális civilizáció Bizonytalan: globális integrá­
várható eredménye összeütközése ció és fragmentáció is lehet
Következtetés Az internacionalizálódás a kor­ Vége a nemzetállamnak A globalizáció átalakítja
mányzati elfogadástól és támo­ a kormányzati hatalmat
gatástól f ü g g és a világpolitikát

Forrás: Held et al. 1999, 10. o. nyomán.

regionalizálódás erősödése arra bizonyíték, hogy m é n y e z , a m e l y e t a z o r s z á g o k k ö z ö t t i kereskede­


a világgazdaság integráltságának foka inkább l e m é s t e r m e l é s e r ő s á r a m l a t a i h o z n a k magukkal.
csökkent, m i n t n ö v e k e d e t t ( B o y e r - D r a c h e 1 9 9 6 ; Az egyik legismertebb hiperglobalizáló, Kenichi
H i r s t - T h o m p s o n 1 9 9 9 ) . S z e r i n t ü k a száz éve jel­ O h m a e j a p á n író ú g y látja, h o g y a g l o b a l i z á c i ó
l e m z ő k e r e s k e d e l m i m i n t á k h o z h a s o n l í t v a föld­ „ h a t á r t a l a n v i l á g h o z " v e z e t : e g y o l y a n világhoz,
rajzi k i t e r j e d é s e s z e r i n t a v i l á g g a z d a s á g k e v é s b é amelyben a piaci erők felülkerekednek a nemzeti
g l o b á l i s , i n k á b b egy-egy t e v é k e n y s é g g ó c b a n k o n ­ kormányzatokon (Ohmae 1990, 1995).
centrálódik. A hiperglobalizálóktól származó globalizá-
A s z k e p t i k u s o k e l u t a s í t j á k azt az e g y e s e k , pél­ c i ó e l e m z é s n a g y r é s z e f ő k é n t a n e m z e t változó
dául a következőkben ismertetett hipergloba­ s z e r e p é v e l f o g l a l k o z i k . M e g á l l a p í t j a , h o g y a vi­
lizálók által vallott nézetet, hogy a globalizáció lágkereskedelem nagymértékű bővülése miatt
l é n y e g é b e n a l á á s s a a n e m z e t i k o r m á n y z a t o k sze­ a z e g y e s o r s z á g o k m á r n e m k o n t r o l l á l h a t j á k gaz­
repét és olyan világrendet teremt, amelyben ezek d a s á g u k a t . E s z e r i n t a n e m z e t i k o r m á n y z a t o k és
m á r n e m játszanak központi szerepet. A szkep­ politikusaik egyre kevésbé tudnak ellenőrzést
tikusok szerint a n e m z e t i kormányzatok tovább­ gyakorolni az ország határait áttörő problémák
ra is kulcsfontosságú szereplők, mert szabályoz­ felett - p é l d á u l n e m f é k e z h e t i k m e g a pénzügyi
z á k és koordinálják a gazdasági tevékenységet. p i a c o k o n v é g i g s ö p r ő z a v a r o k a t és a t e r m é s z e t i
Például sokszor kormányzatoknak köszönhető k ö r n y e z e t e t f e n y e g e t ő v e s z é l y e k e t . A z állampol­
egy-egy k e r e s k e d e l m i e g y e z m é n y és a g a z d a s á g i g á r o k f e l i s m e r i k , h o g y a p o l i t i k u s o k n e m mindig
liberalizáció politikája. t u d j á k o r v o s o l n i e z e k e t a b a j o k a t , e z é r t elveszítik
a f e n n á l l ó k o r m á n y z a t i r e n d s z e r b e v e t e t t hitüket.
E g y e s h i p e r g l o b a l i z á l ó k ú g y v é l i k , h o g y a nem­
A hiperglobalizálók z e t i k o r m á n y z a t o k h a t a l m á t „ f e l ü l r ő l " i s fenye­
getik: m é g p e d i g a z ú j r e g i o n á l i s é s n e m z e t k ö z i
i n t é z m é n y e k , p é l d á u l a z E u r ó p a i U n i ó , a Keres­
A hiperglobalizálók a szkeptikusokkal ellentétes
kedelmi Világszervezet ( W T O ) és mások.
álláspontot foglalnak el: szerintük a globalizáció
nagyon is valós jelenség, a m e l y n e k következmé­ Ö s s z e s s é g ü k b e n e z e k a v á l t o z á s o k a hiperglo­
nyei szinte mindenütt érezhetők. A globalizációt b a l i z á l ó k s z á m á r a egy „ g l o b á l i s k o r " h a j n a l á t jel­
olyan folyamatnak tekintik, amely n i n c s tekintet­ zik (Albrow 1 9 9 7 ) , a m e l y b e n c s ö k k e n a nemzeti
tel az országhatárokra. Ú j , globális rendet ered­ kormányzatok jelentősége és befolyása.
A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG

Az átalakuláshívők korát v á l t o z h a t a világ - a világ p é n z ü g y i p i a c a i


például sokkal inkább globális s z i n t e n szerve­
A v i t á b a n k ö z t e s h e l y e t f o g l a l n a k el az átalaku­ ződnek, m i n t korábban bármikor. A hipergloba-
láshívők, akik a globalizációt a m a i társadalma­ l i z á l ó k v i s z o n t t ú l z o t t a n c s a k a g l o b a l i z á c i ó gaz­
kat f o r m á l ó sokféle v á l t o z á s h á t t e r é b e n álló köz­ dasági o l d a l á t látják, t ú l s á g o s a n e g y i r á n y ú folya­
p o n t i e r ő n e k t e k i n t i k . S z e r i n t ü k á t a l a k u l a globá­ matnak tekintik. Valójában a globalizáció sokkal
lis r e n d , de a régi m i n t á k k ö z ü l s o k f e n n m a r a d . összetettebb.
P é l d á u l j e l l e m z ő v é v á l n a k u g y a n a g l o b á l i s füg­
gőségi v i s z o n y o k , a k o r m á n y z a t o k m é g i s m e g ő r ­
zik h a t a l m u k j ó r é s z é t . E z e k a z á t a l a k u l á s o k n e m A globalizáció hatása
k o r l á t o z ó d n a k a gazdaságra, n e m k e v é s b é fonto­
sak a p o l i t i k a , a k u l t ú r a és a s z e m é l y e s élet te­ Az 1. fejezetben megállapítottam, hogy történe­
rén sem. Az átalakuláshívők megállapítják, hogy t i l e g a s z o c i o l ó g i a i v i z s g á l ó d á s f ő k é n t az i p a r i
a globalizáció jelenlegi szintje áttöri a „belső" társadalmakra irányult. De mi, szociológusok
és a „ k ü l s ő " , a „ n e m z e t k ö z i " és a „ h a z a i " k ö z ö t t i figyelmen kívül hagyhatjuk-e a f e j l ő d ő világot,
s z o k v á n y o s h a t á r o k a t . A m i k o r a t á r s a d a l m a k , in­ t e k i n t h e t j ü k - e a z a n t r o p o l ó g i a b i r o d a l m á b a tar­
tézmények és egyének megpróbálnak alkalmaz­ tozónak? S e m m i k é p p . Az iparosodott és a fejlődő
kodni e h h e z az új rendhez, akkor olyan környe­ országok egymással összekapcsolódva fejlődtek,
zetben kell eligazodniuk, ahol megbolydultak a és ma sokkal szorosabban kötődnek egymáshoz,
korábbi struktúrák. m i n t e l e d d i g b á r m i k o r . A z i p a r o s o d o t t társadal­
A h i p e r g l o b a l i z á l ó k t ó l e l t é r ő e n az á t a l a k u l á s ­ m a k b a n élők rászorulnak a fejlődő országokból
h í v ő k a g l o b a l i z á c i ó t d i n a m i k u s és n y i t o t t folya­ származó alapanyagokra és késztermékekre, és
m a t n a k látják, a m e l y b e f o l y á s o l h a t ó , v á l t o z t a t ­ fordítva, a l e g t ö b b f e j l ő d ő á l l a m g a z d a s á g a o l y a n
ható. E l l e n t m o n d á s o s a n fejlődik, o l y a n t e n d e n ­ k e r e s k e d e l m i h á l ó z a t o k t ó l függ, a m e l y e k a z ipa­
c i á k a t foglal m a g á b a n , a m e l y e k g y a k r a n e g y m á s r o s o d o t t o r s z á g o k h o z k ö t i k őket. A z i p a r o s o d o t t
e l l e n h a t n a k . A g l o b a l i z á c i ó n e m e g y i r á n y ú fo­ t á r s a d a l m a k r e n d j é t c s a k a f e j l ő d ő világ társadal­
l y a m a t , a h o g y a n e g y e s e k á l l í t j á k , h a n e m a ké­ m a i h o z hasonlítva érthetjük meg - egyébként az
pek, i n f o r m á c i ó k é s h a t á s o k k é t i r á n y ú á r a m l á ­ u t ó b b i a k b a n é l a világ n é p e s s é g é n e k t ú l n y o m ó
sa. A g l o b á l i s m i g r á c i ó , m é d i a é s t á v k ö z l é s m i n d része.
segítik a k u l t u r á l i s h a t á s o k t e r j e d é s é t . A világ H a l e g k ö z e l e b b b e m e n n e k egy ü z l e t b e v a g y
m i n d e n mozgalmas „globális nagyvárosa" mul- b e v á s á r l ó k ö z p o n t b a , j ó l n é z z é k m e g , m i l y e n sok­
t i k u l t u r á l i s , e t n i k a i c s o p o r t j a i é s k u l t ú r á i egy­ féle t e r m é k e t k í n á l n a k ott! A n y u g a t i a k s z á m á r a
mással keverednek, egymás mellett élnek. Az t e r m é s z e t e s , p é n z é r t b á r m i k o r k a p h a t ó á r u k vá­
átalakuláshívők szerint a globalizáció központ l a s z t é k a h i h e t e t l e n ü l ö s s z e t e t t , a z e g é s z világra
nélküli, reflexív folyamat, amelyet kapcsolódá­ k i t e r j e d ő g a z d a s á g i k a p c s o l a t o k t ó l függ. A b o l ­
sok é s t ö b b i r á n y b a h a t ó k u l t u r á l i s á r a m l a t o k tok polcain látható árukat vagy összetevőiket,
jellemeznek. Mivel a globalizáció számtalan alkatrészeiket sok-sok országban készítik. Ezeket
összefonódó globális hálózat terméke, n e m je­ az alkotórészeket rendszeresen át kell szállítani
l e n t h e t j ü k ki, h o g y a v i l á g e g y m e g h a t á r o z o t t ré­ a világ e g y i k f e l é b ő l a m á s i k b a , e z é r t f o l y t o n o s
sze v e z é r l i . információáramlás szükséges, hogy koordinálni
Az á t a l a k u l á s h í v ő k a h i p e r g l o b a l i z á l ó k k a l vi­ tudják a n a p i több millió ügyletet.
tatkozva azt m o n d j á k , h o g y a z o r s z á g o k n e m ­ A világ r o h a m o s a n s z á g u l d e g y e t l e n nagy, egy­
hogy elveszítenék szuverenitásukat, hanem az s é g e s g a z d a s á g felé, e z z e l p á r h u z a m o s a n a vál­
új, n e m t e r ü l e t i a l a p ú g a z d a s á g i é s t á r s a d a l m i l a l k o z á s o k é s a z e m b e r e k k ö z ü l i s egyre t ö b b e n
szerveződésnek (például gazdasági társaságok­ j á r j á k be a F ö l d e t , h o g y új p i a c o k a t és gazdasá­
nak, társadalmi mozgalmaknak és nemzetközi gi l e h e t ő s é g e k e t t a l á l j a n a k . E z é r t v á l t o z i k a világ
testületeknek) megfelelő szerkezetátalakításba k u l t u r á l i s t é r k é p e : az e m b e r e k k a p c s o l a t h á l ó i a
k e z d e n e k . Vagyis m á r n e m á l l a m k ö z p o n t ú világ­ n e m z e t i h a t á r o k o n v a g y a k á r k o n t i n e n s e k e n i s át­
b a n é l ü n k ; a g l o b a l i z á c i ó k o m p l e x f e l t é t e l e i kö­ í v e l n e k , így k u l t u r á l i s k a p c s o l a t o k a t t e r e m t e n e k
zött a k o r m á n y z a t o k k é n y t e l e n e k n a g y o b b aktivi­ szülőhelyük és befogadó országuk között (Ap-
tást é s n y i t o t t s á g o t k ö v e t e l ő f e l a d a t n a k t e k i n t e n i p a d u r a i 1 9 8 6 ) . N é h á n y n y e l v u r a l k o d ó v á válik,
a kormányzást (Rosenau 1997). sőt e l ő f o r d u l h a t , h o g y e z e k k i s z o r í t j á k a z e z e r n y i
k ü l ö n b ö z ő nyelvet, amelyeket hajdan bolygónk
M e l y i k n é z e t j á r a l e g k ö z e l e b b az i g a z s á g h o z ? lakói beszéltek.
S z i n t e b i z t o s , h o g y az á t a l a k u l á s h í v ő k é . A s z k e p ­ E g y r e k e v é s b é l e h e t s é g e s , h o g y egy-egy kultú­
tikusok azért t é v e d n e k , m e r t a l á b e c s ü l i k , m e k - ra szigetként létezzen. Kevés olyan távoli h e l y
2. FEJEZET

Globalizáció a hétköznapi életbsen; a reggae z ene

Amikor a populáris z e n é t jól ismerők egy dalt ban az afrikai Etiópia császárává koronázták Hailé
hallgatnak, gyakran meg tudják mondani, milyen Szelassziét. Az európai gyarmatosítás ellenzői vi­
stílushatások érték azt a születésekor. Végül is lágszerte üdvözölték Szelasszié trónra kerülését,
mindegyik zenei stílus a ritmus, a dallam, a har­ de a karibi t é r s é g b e n élők közül sokan istennek
mónia és a dalszöveg sajátos egysége. Bár nem t e k i n t e t t é k a császárt, akit azért küldtek a Földre,
kell lángésznek lennünk, hogy megkülönböztes­ hogy Afrika e l n y o m o t t a i t a s z a b a d s á g b a vezesse.
sük egymástól például a rockot, a rhythm and T ö b b e k között „Ras Tafari h e r c e g n e k " is hívták,
bluest vagy a népzenét, a zenészek gyakran t ö b b ­ ezért az őt istenítő karibiak m a g u k a t „rasztafariá-
féle stílust ötvöznek a dalok k o m p o n á l á s a során, nusoknak" nevezték. A rasztafari kultusz hamaro­
amelyek elemeit sokszor nehéz szétválasztani. A san ö s s z e k a p c s o l ó d o t t a burrukkal, és a rasztafari
kultúrával foglalkozó szociológus számára mégis z e n é b e n elkezdték a burru dobolási stílust vegyí­
hasznos lehet, ha megpróbálkozik vele. A külön­ teni az e l n y o m á s és a szabadulás bibliai témái­
b ö z ő zenei stílusok általában más-más társadalmi val. Az 1 9 5 0 - e s években a karibi zenészek keverni
c s o p o r t o k b a n alakulnak ki, és a stílusok össze­ kezdték a rasztafari ritmusokat és dalszövegeket
olvadásának, keveredésének tanulmányozásával az amerikai dzsessz és a f e k e t e rhythm and blues
feltérképezhetjük a c s o p o r t o k közötti kulturális elemeivel. Ezekből a kombinációkból alakult ki vé­
kapcsolatokat. gül a „ska" zene, k é s ő b b pedig, az 1 9 6 0 - a s évek

A kultúra szociológiájával foglalkozók közül né­ végén a reggae, ez a viszonylag lassú ritmusú,

hányan azért fordultak a r e g g a e felé, mert jó pél­ erős basszuskíséretű, a városi szegénységről és a

da arra a folyamatra, amelynek során a társadalmi kollektív társadalmi t u d a t erejéről szóló zenei stí­

c s o p o r t o k közötti kapcsolatok új zenei formákat lus. Sok reggae-zenész, köztük B o b Marley keres­

eredményeznek. A r e g g a e gyökerei Nyugat-Afri­ kedelmi sikert is a r a t o t t , és az 1 9 7 0 - e s években

kába nyúlnak vissza: a 1 7 . században brit gyarma­ már világszerte hallgatták a reggae-t az emberek.

tosítók r e n g e t e g nyugat-afrikait f o g d o s t a k össze Az 1 9 8 0 - a s és 1 9 9 0 - e s években a r e g g a e és a hip-

rabszolgának, akiket aztán hajón a karibi szigetvi­ h o p (vagy rap) stílus keveredéséből új hangzás

lágba szállítottak, hogy a cukornádültetvényeken született (Hebdige 1 9 9 7 ) , ezt szólaltatja m e g pél­

dolgoztassák őket. Bár a britek igyekeztek meg­ dául a Wu-Tang Clan, S h a g g y vagy Sean Paul.

akadályozni, hogy a rabszolgák hagyományos A r e g g a e t ö r t é n e t e t e h á t különböző társadalmi


afrikai z e n é t játsszanak, mert féltek, hogy ezzel c s o p o r t o k kapcsolatának, illetve a z o k n a k a (po­
lázadásra buzdítanának, a szolgasorban élőknek litikai, spirituális és személyes) j e l e n t é s e k n e k a
sikerült életben tartani az afrikai d o b o l á s hagyo­ t ö r t é n e t e , amelyeket ezek a c s o p o r t o k zenéjükkel
mányát, amelyet gyakran a rabszolgatartók által kifejeztek. A globalizáció fokozta e kapcsolatok
rájuk kényszerített európai stílusokkal ötvöztek. intenzitását. Például ma már egy fiatal skandi­
J a m a i c á b a n az egyik rabszolgacsoport, a burruk náv zenész felnőhet úgy, hogy a londoni Notting
d o b o l á s á t gazdáik eltűrték, mert segített meg­ Hill pincéiben összegyűlő férfiak és nők zenéjét
adni a munka ü t e m é t . Végül 1 8 3 4 - b e n J a m a i c á ­ hallgatja, e m e l l e t t erősen hat rá, mondjuk a mexi­
ban m e g s z ü n t e t t é k a rabszolgaságot, de a burru kóvárosi gitárvirtuóz, a maríachi m ű h o l d o n át
d o b o l á s hagyománya folytatódott m é g akkor is, közvetített j á t é k a . Ha a zenei fejlődés ü t e m é n e k
amikor sok burru férfi a mezőgazdasági terüle­ f o n t o s m e g h a t á r o z ó j a a c s o p o r t o k közötti kap­
tekről Kingston n y o m o r n e g y e d e i b e vándorolt. csolatok száma, akkor s z á m í t h a t u n k rá, hogy az
Ezekben a n y o m o r n e g y e d e k b e n kezdett kibon­ elkövetkező években a globalizációs folyamat ki­
takozni egy új vallási kultusz, amely d ö n t ő sze­ bontakozásával egyre-másra j e l e n n e k m e g az új
repet j á t s z o t t a r e g g a e m e g s z ü l e t é s é b e n . 1 9 3 0 - stílusok.

m a r a d t a F ö l d ö n , a m e l y b e z á r h a t n á h a t á r a i t a rá­ é s n a d r á g o k a t v i s e l n e k , é s N é m e t o r s z á g b a n vagy
dió, a t e l e v í z i ó , a légi k ö z l e k e d é s - és a v e l e ér­ S v á j c b a n e l ő á l l í t o t t g y ó g y s z e r e k k e l p r ó b á l j á k le­
kező turistasereg - vagy a számítógép előtt. Egy k ü z d e n i az i d e g e n e k t ő l k a p o t t b e t e g s é g e k e t . A
emberöltővel ezelőtt még voltak olyan törzsek, m ű h o l d a s t e l e v í z i ó z á s é s a z i n t e r n e t segítségével
a m e l y e k é l e t m ó d j á r a e g y á l t a l á n n e m h a t o t t a vi­ a d n a k h í r t m a g u k r ó l a világ t ö b b i l a k ó j á n a k . Még
lág. M a e z e k a z e m b e r e k a z E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n egy v a g y l e g f e l j e b b k é t e m b e r ö l t ő , és a globális
vagy J a p á n b a n gyártott b o z ó t v á g ó k a t é s m á s szer­ k u l t ú r a e l é r i , á t a l a k í t j a a világ ö s s z e s v a l a h a el­
számokat használnak, a Dominikai Köztársaság s z i g e t e l t kultúráját, h i á b a p r ó b á l j á k f e n n t a r t a n i
vagy G u a t e m a l a r u h a g y á r a i b a n k é s z ü l t p ó l ó k a t ősi életmódjukat.
A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG

K ö n y v e m b e n t ö b b s z ö r is s z ó l e s z a g l o b á l i s A z i n t e r n e t világ k ö r ü l i t e r j e d é s é v e l b i z o n y o s s á
kultúrát t e r e m t ő e r ő k r ő l , a m e l y e k a k ö v e t k e z ő k : vált, h o g y s o k f é l e k é p p e n ö s s z e e g y e z t e t h e t ő a k á r
1. A televízió, a m e l y (a t é v é h á l ó z a t o k o n és pél­ tradicionális értékekkel is, sőt, megerősítésük
dául a B B C , az M T V m ű s o r a i n v a g y a Jó bará­ eszköze lehet.
tokhoz h a s o n l ó s o r o z a t o k o n k e r e s z t ü l ) a brit, de Vegyük például a közel-keleti Kuvaitot, egy
főként az a m e r i k a i k u l t ú r á t v i s z i n a p m i n t n a p a t r a d i c i o n á l i s i s z l á m kultúrát, a m e l y e t a z u t ó b b i
világ o t t h o n a i b a , u g y a n a k k o r h o l l a n d vagy s v é d időben erős amerikai és európai hatások értek.
kulturális t e r m é k e k e t a d a p t á l n a k a brit és a m e r i ­ K u v a i t a P e r z s a - ö b ö l o l a j b a n gazdag országa, egy
kai közönség s z á m á r a (a Big Brothert és az Expe­ főre j u t ó á t l a g j ö v e d e l m e az e g y i k l e g m a g a s a b b a
dition: Robinsont, a későbbi Survivort). világon. A kormányzat ingyenes közoktatást biz­
2. Az e g y s é g e s g l o b á l i s g a z d a s á g k i a l a k u l á s a , t o s í t e g é s z e n az e g y e t e m i szintig, e z é r t a férfiak
amelyben egy-egy v á l l a l k o z á s gyárai, irányítási és a n ő k k ö r é b e n is n a g y az í r á s t u d ó k és a m a g a s
struktúrái és p i a c a i g y a k r a n t ö b b o r s z á g r a is ki­ iskolai végzettségűek aránya. A kuvaiti televízió
terjednek. gyakran sugároz például amerikaifutball-közve­
3. „Globális p o l g á r o k " , p é l d á u l a n a g y v á l l a l a ­ títéseket az Egyesült Államokból, bár az adásokat
tok vezetői, akik t ö b b i d ő t t ö l t e n e k a világot ke­ rendszeresen megszakítják a tradicionális mu­
resztül-kasul b e j á r v a u t a z á s s a l , m i n t o t t h o n , é s z u l m á n imádkozás idejére. Kuvait közel kétmil­
inkább egy globális, k o z m o p o l i t a k u l t ú r á t fogad­ l i ó s n é p e s s é g é n e k fele 2 5 é v e s n é l f i a t a l a b b , é s a z
nak el n e m z e t ü k k u l t ú r á j a k é n t . európai vagy észak-amerikai fiatalokhoz hason­
4. Egy sor n e m z e t k ö z i szervezet, k ö z t ü k az lóan sokan szörföznek az interneten új eszméket,
ENSZ-ügynökségek, r e g i o n á l i s k e r e s k e d e l m i é s információkat és fogyasztási cikkeket keresve.
kölcsönös v é d e l m i t á r s u l á s o k , multinacionális B á r K u v a i t s o k s z e m p o n t b ó l m o d e r n ország, a
bankok é s m á s g l o b á l i s p é n z ü g y i i n t é z m é n y e k , férfiakra és a n ő k r e v o n a t k o z ó k u l t u r á l i s n o r m á k
nemzetközi m u n k a ü g y i é s e g é s z s é g ü g y i szerve­ nagymértékben különböznek. A nőktől általában
zetek, v a l a m i n t g l o b á l i s v á m - és k e r e s k e d e l m i elvárják, hogy hagyományos viseletet öltsenek,
egyezmények, a m e l y e k g l o b á l i s p o l i t i k a i , j o g i é s amely csak arcukat és kezüket engedi látni, este
katonai k e r e t e k e t t e r e m t e n e k . n e m hagyhatják el az otthonukat, és n e m mutat­
5. Az e l e k t r o n i k u s k o m m u n i k á c i ó (a t e l e f o n , a k o z h a t n a k n y i l v á n o s a n o l y a n férfival, a k i n e m a
fax, az e l e k t r o n i k u s l e v e l e z é s , az i n t e r n e t és a vi­ házastársuk vagy a rokonuk.
lágháló), a m e l y a F ö l d s z i n t e b á r m e l y i k r é s z é v e l D e b o r a h W h e e l e r ( 1 9 9 8 ) egy é v e n á t vizsgálta,
kialakítható a z o n n a l i k o m m u n i k á c i ó s k a p c s o l a ­ h o g y a n h a t az i n t e r n e t a k u v a i t i k u l t ú r á r a . Az in­
tot az üzleti világ m i n d e n n a p i é l e t é n e k s z e r v e s t e r n e t egyre n é p s z e r ű b b K u v a i t b a n ; a k ö z e l - k e l e ­
részévé teszi. t i arab o r s z á g o k a t t e k i n t v e itt é l a z i n t e r n e t h a s z ­
n á l ó k fele. A k u v a i t i ú j s á g o k g y a k r a n k ö z ö l n e k
c i k k e t az i n t e r n e t r ő l és a v i l á g h á l ó r ó l , s az a r a b
Segítheti-e az internet egy globális v i l á g b a n e l ő s z ö r a K u v a i t i E g y e t e m diákjai csat­
lakozhattak az internethez.
kultúra kialakulását?
W h e e l e r arról számol be, hogy a kuvaiti kama­
Sokan úgy vélik, h o g y a világot b e h á l ó z ó inter­ szok csapatostul járnak az internetkávézókba,
net gyors n ö v e k e d é s e s i e t t e t i egy g l o b á l i s k u l t ú r a ahol legtöbbször csevegéssel vagy pornográf hon­
elterjedését, a m e l y h a s o n l í t m a j d a m a i i n t e r n e t ­ l a p o k n é z e g e t é s é v e l t ö l t i k az i d e j ü k e t - m i n d k e t ­
használók k ö z e l h á r o m n e g y e d é n e k o t t h o n t a d ó t ő i g e n c s a k e l l e n t é t e s a h a g y o m á n y o s i s z l á m kul­
Európa és É s z a k - A m e r i k a k u l t ú r á j á r a . Az inter­ t ú r a n o r m á i v a l . W h e e l e r ezt írja:
neten keresztül az e g é s z világ m á r i s m e g i s m e r ­
heti és elfogadhatja az o l y a n értékeket, m i n t a S o k fiatal e m l í t e t t e , h o g y e l l e n k e z ő n e m ű e k k e l
férfiak és a n ő k e g y e n l ő s é g e , a s z ó l á s s z a b a d s á g , t a l á l k o z g a t a k i b e r t é r b e n . K a r a k t e r j e l e k e t talál­
a demokratikus r é s z v é t e l a k o r m á n y z á s b a n és a t a k ki a p u s z i r a ( * ) , a s z á j o n c s ó k o l á s r a (:*) és
fogyasztóvédelem. R á a d á s u l m i n t h a m a g a a z in­ a szégyenlős kuncogásra (LOL) - a páros játék
ternetes t e c h n o l ó g i a is e z e k e t az é r t é k e k e t t á m o ­ m i n d e n mozzanatára és rezdülésére, amely az
gatná: a globális k o m m u n i k á c i ó , a l á t s z ó l a g kor­ u d v a r l á s t i z g a l m a s s á é s e b b e n a z e s e t b e n biz­
látlan (és c e n z ú r á z a t l a n ) i n f o r m á c i ó t ö m e g , az tonságossá is teszi (Wheeler 1 9 8 8 ) .
azonnali s z ü k s é g l e t k i e l é g í t é s m i n d a z ú j t e c h n o ­
lógia j e l l e m z ő i . Az új kommunikációs technológiák egyértelműen
Mégis, t a l á n k o r a i azt a k ö v e t k e z t e t é s t l e v o n n i , l e h e t ő v é teszik, h o g y férfiak é s n ő k b e s z é l g e s s e ­
hogy az i n t e r n e t f é l r e s ö p r i a t r a d i c i o n á l i s kultúrá­ n e k e g y m á s s a l egy o l y a n t á r s a d a l o m b a n , a m e l y ­
kat, és h e l y ü k b e g y ö k e r e s e n új é r t é k e k e t h e l y e z . b e n a z efféle, h á z a s s á g o n k í v ü l i k o m m u n i k á c i ó
erősen korlátozott. W h e e l e r ugyanakkor rámutat: f o r r á s o k o n ( m é d i a , i n t e r n e t , p o p u l á r i s kultúra)
a sors iróniája, h o g y a férfiak és a n ő k az i n t e r n e t ­ és a m á s o r s z á g o k b a n , k u l t ú r á k b a n é l ő k k e l kiala­
kávézókban is elkülönülnek. Vizsgálata során az kított s z e m é l y e s k a p c s o l a t a i n k o n k e r e s z t ü l a glo-
is k i d e r ü l t , h o g y a k u v a i t i a k n a g y o n v o n a k o d n a k balizáló erők elérték lakóhelyünket, otthonunkat
határozott véleményt vagy politikai nézeteket é s k ö z ö s s é g e i n k e t , e z á l t a l s z e m é l y e s é l e t ü n k el­
hangoztatni a hálózaton. Az interneten minden­ kerülhetetlenül megváltozott.
k i s z á m á r a h o z z á f é r h e t ő k o n z e r v a t í v i s z l á m val­ A globalizáció alapvetően átalakítja minden­
l á s i t a n o k m e g v i t a t á s á n k í v ü l a k u v a i t i a k igen­ napi tapasztalataink jellegét. A társadalmak,
c s a k g á t l á s o s a k a h á l ó z a t i v i l á g b a n . W h e e l e r ezt amelyekben élünk, gyökeres átalakuláson men­
a n n a k a kulturális meggyőződésnek tulajdonítja, n e k k e r e s z t ü l , e z é r t a k o r á b b a n p i l l é r ü k k é n t szol­
hogy veszélyes lehet, ha túl sokat elárulnak ma­ gáló, s z i l á r d n a k l á t s z ó i n t é z m é n y e k e l v e s z í t e t t é k
gukról: jelentőségüket. M i n d e z életünk legbelső, szemé­
lyes vonatkozásainak - például a család, a nemi
Kuvaitban az információ inkább veszélyforrás, szerepek, a szexualitás, a személyes identitás, a
m i n t az egyéni lehetőségek bővítésének eszkö­ m á s o k k a l v a l ó é r i n t k e z é s és a m u n k á h o z v a l ó vi­
ze. F e g y v e r a z e l l e n s é g g e l s z e m b e n , a z alkal­ s z o n y - á t é r t e l m e z é s é r e k é n y s z e r í t m i n k e t . A glo­
m a z k o d á s útja-módja vagy a m i n d e n n a p i élet b a l i z á c i ó g y ö k e r e s e n m e g v á l t o z t a t t a azt, a h o g y a n
s z a b á l y a i n a k m e g e r ő s í t é s e . [...] E z e k a s z e m ­ m a g u n k r ó l és a m á s o k k a l k i a l a k í t o t t k a p c s o l a ­
p o n t o k , v a l a m i n t a t i s z t e s s é g m e g ő r z é s é n e k vá­ tainkról gondolkodunk.
gya h a t á r o z z á k m e g K u v a i t á t m e n e t é t a z infor­ K o r u n k b a n az egyénnek sokkal több lehető­
m á c i ó korába. E z é r t n e m g y a k o r o l h a t a z i n t e r n e t sége v a n é l e t é n e k a l a k í t á s á r a , m i n t a m ú l t b a n .
j e l e n t ő s p o l i t i k a i - t á r s a d a l m i hatást, m i n d ö s s z e H a j d a n a h a g y o m á n y és a s z o k á s o k n a g y o n erő­
a kuvaiti iszlamisták e s z m e c s e r é i gyakoribbak sen megszabták az e m b e r e k életútját. Az olyan
az interneten. [...] Kuvaitban illemszabály, t é n y e z ő k , m i n t a t á r s a d a l m i osztály, a n e m , az
hogy n e m lehet politikai véleményt nyilváno­ e t n i k a i h o v a t a r t o z á s , s ő t a v a l l á s i k ö t ő d é s is el­
s a n m e g f o g a l m a z n i és/vagy h a n g o z t a t n i . S e n ­ zárhattak bizonyos utakat az egyén e l ő l / m á s o ­
k i n e m akarja, h o g y v é l e m é n y é t leírják v a g y kat p e d i g m e g n y i t h a t t a k e l ő t t e . H a p é l d á u l valaki
i d é z z é k - ez a g o n d o l a t m i n d e n k i t m e g r i a s z t , egy s z a b ó l e g i d ő s e b b f i á n a k s z ü l e t e t t , a k k o r való­
n y u g t a l a n í t . C s a k a z e l i t h e z t a r t o z ó k é r z i k úgy, s z í n ű l e g k i t a n u l t a a p j a m e s t e r s é g é t é s e g é s z élete
hogy szabadon és nyíltan beszélhetnek (Whee­ s o r á n ezt a s z a k m á t ű z t e . A h a g y o m á n y szerint
ler 1 9 8 8 ) . egy n ő t e r m é s z e t e s szférája a z o t t h o n volt; éle­
t é t és i d e n t i t á s á t n a g y r é s z t férje v a g y a p j a élete
W h e e l e r m e g á l l a p í t j a , h o g y a t ö b b s z á z é v e s ku­ ós i d e n t i t á s a h a t á r o z t a m e g . A m ú l t b a n az egyén
v a i t i k u l t ú r á t n e m k ö n n y e n f o r m á l h a t j a á t az, h a s z e m é l y e s i d e n t i t á s a a n n a k a k ö z ö s s é g n e k a kon­
a z i n t e r n e t e n k e r e s z t ü l m á s n é z e t e k k e l é s érté­ textusában formálódott, amelybe született. Az
k e k k e l is l e h e t t a l á l k o z n i . A g l o b á l i s c s e v e g ő t e ­ adott közösségben uralkodó értékek, életstílusok
r e k e t látogatja u g y a n egy p á r fiatal, d e e z n e m j e ­ é s e r k ö l c s i n o r m á k v i s z o n y l a g á l l a n d ó vezérelve­
l e n t i azt, h o g y a kuvaiti k u l t ú r a befogadja az a m e ­ ket biztosítottak, és az e m b e r e k ezeket követve
r i k a i a k s z e x u á l i s attitűdjeit, vagy a k á r a n y u g a t i élték az életüket.
férfiak é s n ő k h é t k ö z n a p i v i s z o n y á n a k formáját. A g l o b a l i z á c i ó f e l t é t e l e i k ö z t a z o n b a n azt ta­
A z ú j t e c h n o l ó g i á k h a t á s á r a végül n e m a z a m e ­ pasztaljuk, hogy egy olyan új individualizmus
rikaival a z o n o s , h a n e m s a j á t o s a n kuvaiti k u l t ú r a felé t a r t u n k , a m e l y b e n m i n d e n k i m a g a é p í t h e t i
alakul ki. fel ö n m a g á t , a l a k í t h a t j a ki i d e n t i t á s á t . A h e l y i kö­
z ö s s é g e k egyre t ö b b s z ö r k e r ü l n e k é r i n t k e z é s b e a z
új g l o b á l i s r e n d d e l , így a t r a d í c i ó és az elfogadott
Az individualizmus erősödése é r t é k e k s ú l y a egyre k i s e b b . J e l e n t ő s e n fellazultak
azok a „társadalmi kódexek", amelyek korábban
Bár a globalizációt gyakran a nagy rendszerek a z e m b e r e k v á l a s z t á s a i t é s t e v é k e n y s é g é t szabá­
( p é l d á u l a z e g é s z világra k i t e r j e d ő p é n z p i a c o k , l y o z t á k . M a p é l d á u l egy s z a b ó l e g i d ő s e b b fia bár­
a t e r m e l é s és a k e r e s k e d e l e m , a t á v k ö z l é s ) vál­ m i l y e n u t a t v á l a s z t h a t j ö v ő j e a l a k í t á s á h o z , a nők
tozásaihoz kapcsolják, hatásai éppen annyira l e h e t ő s é g e i s e m k o r l á t o z ó d n a k a z o t t h o n i szfé­
é r e z h e t ő k a m a g á n s z f é r á b a n is. A g l o b a l i z á c i ó rára, é s e l t ű n t s o k m á s ú t j e l z ő is, a m e l y azelőtt
n e m „ k ü l s ő " v a l a m i , n e m v a l a h o l távol, a z egyé­ i r á n y t s z a b o t t a z e m b e r e k é l e t é n e k . A z identitás
n i ü g y e k t ő l független s í k o n zajlik, h a n e m „ b e l s ő " h a g y o m á n y o s k e r e t e i f e l b o m l a n a k , ú j identitás­
j e l e n s é g , a m e l y s o k f é l e k é p p e n h a t é l e t ü n k leg­ m i n t á k a l a k u l n a k ki. A g l o b a l i z á c i ó arra k é n y s z e ­
s z e m é l y e s e b b m o z z a n a t a i r a is. A s z e m é l y t e l e n ríti a z e m b e r e k e t , h o g y n y i t o t t a b b , r e f l e x í v élet-
A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG

módot f o l y t a s s a n a k . Ez azt j e l e n t i , h o g y f o l y t o n a l é p é s egy g l o b á l i s d e m o k r a t i k u s s t r u k t ú r a létre­


körülöttünk lévő változó környezetre reagálunk, h o z á s a felé: p é l d á u l a z E N S Z é s a z E u r ó p a i U n i ó
ahhoz alkalmazkodunk; egyéniségünk az életünk m e g a l a p í t á s a . F ő k é n t az E U - t t e k i n t h e t j ü k a glo-
teréül szolgáló t á g a b b k ö r n y e z e t t e l együtt, a z o n b a l i z á c i ó r a adott újító v á l a s z n a k , é s a k á r m o d e l l ­
belül fejlődik. M é g a k i s e b b d ö n t é s e k is, a m e l y e ­ ként is szolgálhat h a s o n l ó szervezetek kialakítá­
ket m i n d e n n a p i é l e t ü n k s o r á n h o z u n k - m i t vi­ s á h o z a világ m á s r é s z e i n , a h o l e r ő s e k a regio­
seljünk, h o g y a n t ö l t s ü k a s z a b a d i d ő n k e t , h o g y a n n á l i s k ö t e l é k e k . A g l o b á l i s k o r m á n y z á s új f o r m á i
őrizzük meg e g é s z s é g ü n k e t és ápoljuk t e s t ü n k e t -, s e g í t h e t n e k m e g t e r e m t e n i egy o l y a n k o z m o p o l i t a
részét k é p e z i k a n n a k a s z a k a d a t l a n f o l y a m a t n a k , v i l á g r e n d e t , a m e l y b e n a n e m z e t k ö z i l e g elvárt vi­
a m e l y n e k s o r á n m e g t e r e m t j ü k é s újra m e g újra selkedésre (például az emberi jogok védelmére)
átalakítjuk ö n a z o n o s s á g u n k a t . vonatkozó átlátható szabályokat és követelmé­
n y e k e t m i n d e n k i elfogadja é s t i s z t e l e t b e n tartja.
A h i d e g h á b o r ú vége ó t a e l t e l t é v t i z e d e t a világ
KÖVETKEZTETÉS: s o k r é s z é n e r ő s z a k , b e l s ő k o n f l i k t u s o k é s zűrza­
GLOBÁLIS KORMÁNYZÁS KELL v a r o s á t a l a k u l á s j e l l e m e z t é k . B á r van, a k i b o r ú l á ­
t ó a n azt j ó s o l j a , h o g y a g l o b a l i z á c i ó c s a k f o k o z z a
Minél tovább terjed a g l o b a l i z á c i ó , a n n á l i n k á b b a v á l s á g o t és a k á o s z t , m á s o k n a g y l e h e t ő s é g n e k
megmutatkozik, h o g y a l é t e z ő p o l i t i k a i struktú­ tekintik, mert a globalizáló erőket a nagyobb
rák és m o d e l l e k t e h e t e t l e n e k a n e m z e t i h a t á r o ­ e g y e n l ő s é g , d e m o k r á c i a é s j ó l é t s z o l g á l a t á b a le­
kat áttörő k o c k á z a t o k k a l , e g y e n l ő t l e n s é g e k k e l és h e t á l l í t a n i . A g l o b á l i s k o r m á n y z á s és az ered­
kihívásokkal s z e m b e n . E g y e t l e n k o r m á n y z a t s e m m é n y e s e b b s z a b á l y o z ó i n t é z m é n y e k felé v a l ó el­
tudja m e g f é k e z n i a z A I D S terjedését, n e m t u d mozdulás s e m m i k é p p n e m n e v e z h e t ő időszerűt­
fellépni a globális f e l m e l e g e d é s h a t á s a i v a l s z e m ­ l e n n e k akkor, a m i k o r a g l o b á l i s e g y m á s r a u t a l t s á g
ben és n e m tudja s z a b á l y o z n i a g y o r s a n v á l t o z ó és a gyors ü t e m ű v á l t o z á s m i n d a n n y i u n k a t sok­
pénzügyi p i a c o k a t . A világ k ü l ö n b ö z ő társadal­ kal i n k á b b összeköt, m i n t korábban bármikor.
mait é r i n t ő f o l y a m a t o k k ö z ü l s o k k i s i k l i k a j e l e n ­ N e m h a l a d j a m e g a k é p e s s é g e i n k e t , h o g y újra
legi k o r m á n y z á s i m e c h a n i z m u s o k h a t ó k ö r é b ő l . a k a r a t u n k s z e r i n t a l a k í t s u k a t á r s a d a l m i világot.
E kormányzati „deficit" m i a t t e g y e s e k a g l o b á l i s S ő t , ú g y látszik, h o g y ez a feladat a l e g n a g y o b b
kormányzás új formáit s z o r g a l m a z z á k , a m e l y e k ­ k é n y s z e r és a l e g n a g y o b b k i h í v á s , a m e l l y e l az
kel a globális g o n d o k r a g l o b á l i s m ó d o n l e h e t n e emberi társadalmaknak meg kell birkózniuk a
megoldást találni. Ő k ú g y vélik, h o g y a z egyes 2 1 . század elején.
országokon túlnövő kérdések transznacionális
érvényű válaszokat k ö v e t e l n e k . / A g l o b á l i s k o r m á n y z á s r ó l b ő v e b b e n is l e s z s z ó
Bár irreálisnak t ű n h e t a n e m z e t á l l a m o k felet­ a 20., „Politika, kormányzat és terrorizmus"
t i kormányzásról b e s z é l n i , m á r t ö r t é n t n é h á n y című fejezetben.

ÖSSZEFOGLALÁS

1. A p r e m o d e r n t á r s a d a l m a k t ö b b t í p u s á t k ü l ö n ­ 3. Az i p a r o s o d o t t t á r s a d a l m a k b a n a g a z d a s á g leg­
böztethetjük meg. A vadászó-gyűjtögető tár­ főbb a l a p j á v á a z i p a r i t e r m e l é s v á l i k ( a m e l y ­
sadalmakban az emberek növények gyűjtö­ nek technikáit az élelmiszer-termelésben is
getésével és v a d á s z a t t a l tartják f e n n m a g u k a t . alkalmazzák). Az iparosodott országok közé
Pásztortársadalmaknak azokat a közösségeket t a r t o z n a k a n y u g a t i n e m z e t e k és J a p á n , Auszt­
tekintjük, a m e l y e k b e n a fő m e g é l h e t é s i forrás rália, Új-Zéland. A fejlődő világ, amelyben a
a háziasított á l l a t o k t e n y é s z t é s e . Az agrártár­ világ n é p e s s é g é n e k n a g y r é s z e él, s z i n t e kizá­
sadalmak m e g é l h e t é s i alapja a folyamatosan rólag v o l t g y a r m a t i t e r ü l e t e k b ő l áll. A n é p e s ­
hasznosított t e r m ő f ö l d e k m e g m ű v e l é s e . A na­ ség n a g y r é s z e a m e z ő g a z d a s á g b a n dolgozik,
gyobb, fejlettebb, v á r o s i a s t á r s a d a l m a k tradi­ amely részben a világpiacra termel.
cionális c i v i l i z á c i ó k a t a l k o t n a k . 4. A társadalmi változás egy adott t á r s a d a l o m in­
2. Az iparosodott t á r s a d a l m a k f e j l ő d é s e és a Nyu­ t é z m é n y e i n e k és kultúrájának átalakulása az
gat terjeszkedése k ö v e t k e z t é b e n a világ s o k ré­ idők során. A m o d e r n korban, a m e l y az embe­
szét meghódították. A gyarmatosítás folyama­ r i t ö r t é n e l e m n e k v i s z o n y l a g k i s r é s z e , gyors é s
ta radikálisan m e g v á l t o z t a t t a a r é g ó t a f e n n á l l ó j e l e n t ő s v á l t o z á s o k z a j l o t t a k le, és a v á l t o z á s
társadalmi r e n d s z e r e k e t és k u l t ú r á k a t . ü t e m e t o v á b b gyorsul.
2. FEJEZET
mmummmmtmmmmmmmm maim mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm

5. A t á r s a d a l m i s z e r v e z ő d é s és i n t é z m é n y r e n d ­ vége, a s z o v j e t t í p u s ú k o m m u n i z m u s ö s s z e ­
szer fejlődése a vadászó-gyűjtögető társadal­ omlása, valamint a kormányzás nemzetközi
m a k t ó l az agrár- és a m o d e r n i p a r i t á r s a d a l m a ­ és regionális formáinak kialakulása közelítet­
kig o l y a n v á l t o z a t o s , h o g y n e m m a g y a r á z h a t ó a ték e g y m á s h o z a világ országait. Másodszor:
társadalmi változás „egytényezős" elméletével. a z i n f o r m á c i ó t e c h n o l ó g i a t e r j e d é s e elősegí­
L e g a l á b b h á r o m n a g y o b b h a t á s k a t e g ó r i á t kü­ t e t t e a z i n f o r m á c i ó k á r a m l á s á t a z e g é s z vilá­
l ö n b ö z t e t h e t ü n k m e g . A fizikai k ö r n y e z e t h e z gon, é s arra ö s z t ö n ö z t e a z e m b e r e k e t , h o g y
tartoznak az olyan tényezők, m i n t az éghajlat g l o b á l i s s z e m l é l e t e t f o g a d j a n a k el. H a r m a d ­
vagy a k ö z l e k e d é s i ú t v o n a l a k (folyók, h á g ó k ) szor: a t r a n s z n a c i o n á l i s gazdasági társaságok
megléte; ezekkel is s z á m o l n i kell, k ü l ö n ö s e n m é r e t e é s b e f o l y á s a i s n ö v e k e d e t t , o l y a n ter­
azért, m e r t h a t n a k a k o r a i g a z d a s á g f e j l ő d é s r e , m e l é s i és fogyasztási hálózatokat alakítanak
de szerepüket n e m szabad túlhangsúlyozni. ki, a m e l y e k átfogják a f ö l d k e r e k s é g e t és ösz-
A p o l i t i k a i s z e r v e z ő d é s (főként a k a t o n a i erő) szekötik a gazdasági piacokat.
a vadászó-gyűjtögető társadalmakat kivéve 9. A g l o b a l i z á c i ó s o k a t v i t a t o t t t é m á v á vált. A
m i n d e n társadalomra hat, legyen az tradicio­ „szkeptikusok" szerint a globalizáció jelentő­
n á l i s vagy m o d e r n . A k u l t u r á l i s t é n y e z ő k k ö z é ségét t ú l b e c s ü l i k , é s a z ö s s z e k a p c s o l t s á g j e l e n ­
tartozik a vallás (amely fékezheti a változást), legi m é r t é k e n e m p é l d á t l a n . E g y e s szkeptiku­
a k o m m u n i k á c i ó s r e n d s z e r e k ( p é l d á u l a z írás sokat inkább a regionalizálódási folyamatok
k i a l a k u l á s a ) é s egy-egy s z e m é l y v e z e t ő i k é p e s ­ f o g l a l k o z t a t n a k , a m e l y e k a f ő b b p é n z ü g y i és
ségei. kereskedelmi csoportokon belül egyre jelen­
tősebb szerepet játszanak. A „hiperglobalizá-
6. A m o d e r n t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k r a h a t ó gaz­
l ó k " á l l á s p o n t j a e z z e l e l l e n t é t e s : azt m o n d j á k ,
d a s á g i t é n y e z ő k k ö z ü l a l e g f o n t o s a b b az i p a r i
hogy a globalizáció valódi, nagy hatású jelen­
kapitalizmus, a m e l y megkívánja és elősegíti a
ség, a m e l y n e k az a v e s z é l y e , h o g y v é g ü l alá­
termelési technológia állandó megújítását és
á s s a a n e m z e t i k o r m á n y z a t o k s z e r e p é t . Egy
f e j l e s z t é s é t . A t u d o m á n y és a t e c h n o l ó g i a is
h a r m a d i k c s o p o r t , a z á t a l a k u l á s h í v ő k ú g y vé­
hat a politikai tényezőkre (amelyek visszahat­
lik, h o g y a g l o b a l i z á c i ó a j e l e n l e g i v i l á g r e n d
n a k rájuk). Ez utóbbiak közül a legfontosabb
s o k a s p e k t u s á t (a g a z d a s á g o t , a p o l i t i k á t és a
a viszonylag hatékony kormányzási formákat
t á r s a d a l m i v i s z o n y o k a t ) á t a l a k í t j a , de a régi
hozó m o d e r n állam kialakulása. A kulturális
m i n t á k is f e n n m a r a d n a k . E n é z e t s z e r i n t a
h a t á s o k k ö z é t a r t o z i k a t u d o m á n y és a t e c h n o ­
globalizáció e l l e n t m o n d á s o s folyamat, amely
l ó g i a egy m á s i k h a t á s a : a m o d e r n g o n d o l k o d á s
a n é h a e g y m á s s a l e l l e n t é t e s h a t á s o k sokirá­
kritikai, innovatív jellege, a m e l y folyamatosan
n y ú á r a m l á s á t foglalja m a g á b a n .
m e g k é r d ő j e l e z i a h a g y o m á n y t és a k u l t u r á l i s
10. A globalizáció olyan kihívásokat eredmé­
szokásokat.
nyez, a m e l y e k áttörik a n e m z e t i határokat
7. A g l o b a l i z á c i ó t g y a k r a n g a z d a s á g i j e l e n s é g k é n t
és k i s i k l a n a k a m e g l é v ő p o l i t i k a i s t r u k t ú r á k
á b r á z o l j á k , de ez a n é z e t t ú l s á g o s a n l e e g y s z e ­
hatóköréből. Mivel az egyes kormányzatok
r ű s í t ő . A g l o b a l i z á c i ó p o l i t i k a i , gazdasági, kul­
nincsenek berendezkedve e transznacionális
turális és társadalmi tényezők együttesének az
kérdések kezelésére, a globális kormányzás
eredménye. Mindenekelőtt az információs és
új formáira van szükség, amelyek képesek
k o m m u n i k á c i ó s t e c h n o l ó g i á k f e j l ő d é s e hajtja,
g l o b á l i s m ó d o n m e g o l d a n i a g l o b á l i s problé­
amelyek gyorsabbá és szélesebb körűvé tették
m á k a t . A 2 1 . s z á z a d l e g n a g y o b b k i h í v á s a az
a világ k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n é l ő k é r i n t k e z é s é t .
l e h e t , h o g y a n t u d j u k újra é r v é n y e s í t e n i akara­
8 . A z egyre f o k o z ó d ó g l o b a l i z á c i ó b a n t ö b b t é n y e ­ t u n k a t a g y o r s a n v á l t o z ó t á r s a d a l m i világban.
ző is s z e r e p e t j á t s z i k . E l ő s z ö r is a h i d e g h á b o r ú

1. Mennyire fontosak a „kiemelkedő vezetők" a társadalmi változás folyamataiban?


2. Hogyan lehet a globalizáció egyszersmind helyi jelenség?
3. A globalizációnak is része volt a kommunizmus bukásában?
4. Hová vezet az individualizmus tudatának erősödése: bárkivé válhatunk, vagy csak több lehetőség
közül választhatunk?
5. A transznacionális nagyvállalatok hatalma valóban nagyobb a kormányzatokénál?
6. Teremthet-e a globalizáció globális kultúrát?
A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG

AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK

Beck, Ulrich (1999): What is Globalization? Cambridge, Polity.


Cohen, R. - Kennedy, P. (2000): Global Sociology. London, Macmillan.
Dicken, Peter (1998): Global Shift: Transforming the World Economy. New York, Guilford Press.
Gray, John (1998): False Dawn: The Delusions of Global Capitalism. London, Granta Books.
Held, David - McGrew, Anthony (szerk.) (2003): The Global Transformations Reader. Second Edition.
Cambridge, Polity.
Lechner, Frank J. - Boli, John (szerk.) (2000): The Globalization Reader. Oxford, Blackwell.
Stiglitz, Joseph (2002): Globalization and its Discontents. London, Allen Lane.
Roberts, J. Timmons - Hite, Amy (szerk.) (1999): From Modernization to Globalization: Perspectives on
Development and Social Change. Oxford, Blackwell.
Owen Vandersluis, Sarah - Yerso, Paris (szerk.) (1999): Poverty in World Politics: Whose Global Era?
Basingstoke, Macmillan.

INTERNETES FORRÁSOD

Globalization Resource
http://www.polity.co.uk/global
International Forum on Globalization
http://www.ifg.org
Tradewatch
http://www.tradewatch.org
A Világbank globalizációs oldalai
http://www.worldbank.org/economicpolicy/globalization
Anthony Giddens 1999-es, a BBC rádióműsoraiban elhangzott előadássorozata
http://news.bbc.co.uk/hi/english/static/events/reith_99/default.htm
SZOCIOLÓGIAI
KÉRDÉSEK FELVETÉSE
ÉS MEGVÁLASZOLÁSA
SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK
A tudományos szemlélet
A kutatási folyamat
AZ OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK FELISMERÉSE
Kauzalitás és korreláció
KUTATÁSI MÓDSZEREK
Terepmunka (etnográfia)
Felmérés (survey)
Kísérlet
Élettörténet
Összehasonlító kutatás
Történeti elemzés
Az összehasonlító és a történeti kutatás egyesítése
KUTATÁS A VALÓ VILÁGBAN: MÓDSZEREK, PROBLÉMÁK ÉS BUKTATÓK
Az ember mint vizsgálati alany és az ebből fakadó etikai problémák
Tud-e újat mondani a szociológia?
A szociológia hatása

Összefoglalás
Megfontolandó kérdések
Ajánlott olvasmányok
Internetes források
Az amerikai Missouri állam St. Louis városában a más számára ismeretlen férfiak között zajló vil­
munkanapok végefelé hirtelen szokatlanul meg­ lámszexre, az 1960-as évek végéig mégis csak rit­
növekszik egy adott park nyilvános illemhelyé­ kán foglalkoztak az emberi interakció e sokfelé
nek forgalma. Bemegy egy szürke öltönyös férfi, előforduló formájával. Az amerikai melegek „tea­
majd egy másik, aki baseballsapkát, edzőcipőt, háznak" (tearoom) nevezik azokat az illemhe­
rövid nadrágot és pólót visel, később egy harma­ lyeket, ahol ilyen találkozók létrejöhetnek. Laud
dik, aki egész nap kocsikat javított, autószerelő­ Humphreys szociológus felkereste ezeket a köz­
ruhában. Mit keresnek itt ezek a férfiak? Biztos vécéket, hogy kutatásokat végezzen a résztvevők
találhatnának a munkahelyükhöz közelebb is körében, s később róluk írta Teaházi ténykedés
illemhelyet. Mi lehet az oka annak, hogy mégis (Tearoom Trade, 1970) című könyvét. A könyv
mind ezt a vécét választják? persze széles körű vitát kavart a megjelenésekor,
Egyikük sem azért megy az illemhelyre, amiért és ma is sokan úgy vélik, hogy nehezen megvá­
az hivatalosan épült: a „villámszex" (instant sex) laszolható kérdéseket vetett fel. Humphreys ku­
a céljuk - vagy ahogy Nagy-Britanniában mond­ tatási módszereit sokan bírálták, mondván, hogy
ják, a „budiszex" (cottaging). Sok férfi - akár nős, etikátlan, mert például terepmunkája során nem
akár nem, akár hetero, akár meleg identitású - is­ fedte föl magát, nem kérte a vizsgáltak beleegye­
meretlenekkel igyekszik szexuális kapcsolatot zését. (A Humphreys-kutatás etikai vonatkozásait
kialakítani. Szexuális élményre vágynak, de nem lásd még a 8 7 - 8 9 . oldalon.) De Humphreys épp
akarnak kötődni senkihez. Nem akarnak többet a teaházakban folytatott kutatása révén tudta új
vállalni egy olyan találkozásnál, mint amilyen megvilágításba helyezni, micsoda erőfeszítéseket
ezen a nyilvános illemhelyen létrejön. követelt e férfiaktól az, hogy titokban tartsák sze­
xuális hajlamaikat. Rámutatott, hogy sok férfi,
Világszerte találhatunk efféle példákat az egy­

Mit tudhatunk meg, ha közvécékben időzünk?


SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA

aki egyébként „normális" életet él - átlagember -, azokhoz a férfiakhoz, akik a vécébe betérve nem
úgy tud hódolni ennek a megütközést keltő szo­ reagálnak az első szexuális kezdeményezésekre.
kásnak, hogy az nem veszélyezteti karrierjét vagy A két félnek együtt kell működnie ahhoz, hogy
családi életét. Humphreys több mint három évti­ létrejöjjön a nemi kapcsolat. Funkcionalista meg­
zede végezte kutatását, amikor még sokkal inkább közelítéssel ezt kérdezhetnénk: milyen szerepet
megbélyegezték a meleg vagy leszbikus identitást, játszik a teaház a társadalom egészének a műkö­
és a rendőrség is szigorúan lecsapott az ilyen vi­ désében? A válasz: „szelep" a nemi tevékenység
selkedésre. A törvény szigorú alkalmazása sok számára, amely - ha titokban folytatják - lehető­
életet tett tönkre. vé teszi résztvevőinek és a társadalom többi tagjá­
Humphreys hosszabb időt töltött ilyen közvé­ nak, hogy továbbra is „normális" emberként éljék
cékben, mert a társadalmi folyamatok megértésé­ mindennapi életüket, s így nem veszélyeztetik az
nek egyik legjobb módja a részvétel, a megfigye­ elfogadott rendet. Marxista megközelítéssel így
lés. De készített survey interjúkat is, ami lehetővé szólna a kérdés: megmutatkoznak-e az osztály­
tette számára, hogy több információt szerezzen, viszonyok a teaházakban? Humphreys szerint a
mint amennyit az egyszerű megfigyelés nyújtott. teaházakban zajló személytelen szex demokrati­
Humphreys kutatása az élet egy olyan részletét kusnak is nevezhető. Ezeken a helyeken minden­
tárta fel, amelynek létezése is sokakat megrázna, féle osztály és faj tagjai összegyűlhetnek szexuá­
és amelyet mindenképp jobban meg kellett érte­ lis kapcsolatteremtés céljából. Végül feminista
ni. Munkája módszeres kutatásra épült, de nem megközelítéssel megkérdezhetnénk: hogyan le­
nélkülözte a szenvedélyt sem. het a nők életét belefoglalni egy ilyen „csupa
férfi csoport" vizsgálatába? S bár ez a szemlélet
Humphreys azt állította, hogy a meleg életstí­
Humphreys kutatása idején még nem nyert teret,
lus elleni fellépés miatt ezek a férfiak gyötrelmes
de ma egy feminista feltehetné a kérdést, hogyan
létre kényszerülnek, amelyben titkolózniuk kell,
érinti ez a teaházakban zajló titkos ténykedés a
és gyakran sodródnak veszélybe. Vizsgálata még
nők életét - például a feleségekét, akik semmit
az AIDS széles körű elterjedése előtt készült; ma
nem tudnak párjuk ilyetén viselkedéséről. A kö­
már sokkal veszélyesebb volna az efféle viselke­
vetkező fejezetben visszatérünk az említett elmé­
dés. Megállapította, hogy a meleg szubkultúra
leti megközelítések némelyikére.
iránti tolerancia olyan helyzetbe juttatná a me­
legeket, hogy egymásnak megbecsülést, támoga­ A Teaházi ténykedés első kiadása óta közel negy­
tást és a zaklatással szemben nyugalmat adhat­ ven év telt el, eközben a társadalom türelmesebb
nának. és megértőbb lett a melegekre jellemző identitá­
sokkal és szexuális szokásokkal kapcsolatosan.
A könyv megjelenését követően Humphreys egy
SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK politikai mozgalom - a melegjogok mozgalmának
- részese lett, amely lehetővé tette e változást.
A Humphreys-könyvben vizsgált illemhelyek tö­ Vizsgálati eredményeivel meggyőzte a bíróságo­
kéletes példaként szolgálnak arra, miféle kérdé­ kat és a rendőrséget, hogy ha elnézőbbek a meleg
seket vethet fel egy szociológus. Például amikor szexbe bocsátkozókkal szemben, akkor enyhíthe­
a szerző a közvécékben zajló meglepő tevékeny­ tik a rejtőzködő nemi élet káros mellékhatásait.
ségeket vizsgálta, akkor ezt kérdezte: miképp tér A szociológiai kutatásnak általában az a dol­
el a társadalom működése attól, amit rendsze­ ga, hogy továbbjusson a hétköznapi élet felszínes
rint feltételeznek, és hogyan lesz (a használatá­ megértésénél - ezt tette Humphreys is. A jó kuta­
nak módjától függően) valójában társadalmilag tás segít, hogy másképp értelmezzük társadalmi
konstruált az, amit természetesnek veszünk - a életünket. Meglepő, mert szokatlan kérdéseket
nyilvános illemhely. vet fel és szokatlan eredményeket hoz. A szocio­
Az is érdekes, hogy a modern elméleti megkö­ lógusokat (az elméletalkotás és a kutatás során
zelítések egyes elemei révén megérthetjük azokat egyaránt) foglalkoztató kérdések gyakran hason­
a kérdéseket, amelyekkel Humphreys a vizsgálat lóak az átlagembert nyugtalanító kérdésekhez.
során foglalkozott. Egy interakcionista ezt kér­ De az efféle kutatások eredményei sokszor nem
dezhetné: hogyan zajlik ez a viselkedés az inter­ egyeznek a közvélekedéssel.
akciós folyamatokban? Miféle interakciókra kerül Milyen körülmények között élnek a faji vagy
sor? Humphreys megfigyelte: a teaházat felkere­ nemi kisebbségek? Hogy lehet, hogy tömegek
sők a többiektől tanulják meg, hogy csöndben éheznek egy olyan világban, amely ma sokkal
kell maradniuk. Ez annak a jele, hogy nem kí­ gazdagabb, mint korábban bármikor? Hogyan hat
vánnak szorosabb kapcsolatot kialakítani. Más­ majd életünkre, hogy egyre többen és többször
részt azt is megállapította, hogy nem közelednek használják az internetet? Szétesik-e végül a csa-
3. FEJEZET

Iád intézménye? A szociológusok ezekre és még dekesek. Mindig értelmezni is kell, hogy mit je­
sok más kérdésre próbálnak válaszolni. Vizsgála­ lentenek ezek a tények, ehhez viszont meg kell
taik nem adnak egyértelmű választ, mégis min­ tanulnunk elméleti kérdéseket megfogalmazni.
dig az a szociológiai elméletalkotás és kutatás Sok szociológus dolgozik elsősorban empirikus
célja, hogy ne spekulatív módon szemlélje ezeket kérdéseken, de ha a kutatás során nem vezérli
a kérdéseket, ahogyan az átlagember általában. A őket valamiféle elméleti tudás, akkor eredmé­
jó szociológiai munka feltétele, hogy a lehető leg­ nyeik aligha lesznek megvilágító erejűek (lásd a
jobban körülhatároljuk e kérdéseket, és tényeket 3.1. táblázatot).
gyűjtsünk, mielőtt következtetéseket vonnánk le. Ugyanakkor a szociológusok igyekeznek kerül­
E célokat csak akkor érhetjük el, ha ismerjük az ni a meddő elméletieskedést. Az általános nézet
adott vizsgálatban leghasznosabb kutatási mód­ szerint nem szabad megengedni, hogy az érté­
szereket és az eredmények elemzésének legjobb kek torzítsák a következtetéseket, a társadalom­
módját. kutatásnak a való világ problémái szempontjá­
Kutatásaik során a szociológusok gyakran em­ ból relevánsnak kell lennie. Ebben a fejezetben
pirikus, tényszerű kérdéseket vetnek fel. Pél­ közelebbről is megnézzük az efféle kérdéseket,
dául a szexuális viselkedés sok vonatkozása - a amikor azt vizsgáljuk, hogy eredményezhet-e a
Humphreys vizsgálatában szereplők is - közvet­ kutatás objektív ismereteket. Elsőként a szocio­
len, módszeres szociológiai vizsgálódást követel. lógia tudományos jellegéről lesz szó, majd ismer­
Tehát megkérdezhetnénk: milyen foglalkozás és tetem a szociológiai kutatás szakaszait. Ezután
családi állapot jellemzi leginkább a teaházak lá­ konkrét vizsgálatokat bemutatva összehasonlí­
togatóit? Hányan kerülnek közülük rendőrkézre? tom a leggyakrabban alkalmazott kutatási mód­
Az ilyen ténykérdésekre gyakran nehéz vála­ szereket. Kiderül majd, hogy gyakran jelentős a
szolni. A teaházakról nem készülnek hivatalos különbség a kutatás ideális módja és a valóságos
statisztikák. De még a bűnözési statisztikákból vizsgálatok között.
sem tudhatjuk meg igazán, hogy hány bűncse­
lekményt követtek el. A bűnözés mértékét vizs­
gáló kutatók megállapították, hogy a komolyabb A tudományos szemlélet
bűncselekményeknek csak mintegy a felét jelen­
tik be a rendőrségen, a többi rejtve marad. Durkheim, Marx és a szociológia más alapítói tu­
Persze az adott társadalomra vonatkozó tény­ dománynak tekintették a szociológiát; de tanul­
adatokból nem mindig derül ki, hogy csak egy mányozhatjuk-e az ember társadalmi életét tu­
szokatlan esettel van dolgunk vagy általános ha­ dományos módon? Valóban tudományosak Laud
tásokkal. A szociológusok ezért gyakran összeha­ Humphreys „teaházi ténykedésre" vonatkozó
sonlító kérdéseket vetnek fel, amelyek egy tár­ megfigyelései? Erre csak akkor adhatunk választ,
sadalom két különböző kontextusát kapcsolják ha értjük, mit jelent ez a szó. Mi a tudomány?
össze vagy különböző társadalmak jellemzőit ál­ A tudomány az empirikus vizsgálat szisztema­
lítják szembe egymással. Jelentős eltérések van­ tikus módszereinek használata, az adatok elem­
nak például az Egyesült Államok és Nagy-Britan­ zése, elméleti gondolkodás és az érvek logikai
nia társadalmi és jogrendszere között. Jellemző értékelése, amelyek révén egy bizonyos kérdés­
összehasonlító kérdés lehetne ez: mennyire tér­ ről ismeretanyagot alakíthatunk ki. Ebben az ér­
nek el a két ország bűnözési és bűnüldözési min­ telemben a szociológia tudományos vállalkozás,
tázatai? hiszen megtalálhatjuk benne az empirikus vizs­
A szociológiában nemcsak az éppen létező tár­ gálat szisztematikus módszereit, az adatelemzést,
sadalmakat, hanem egy-egy társadalom múltját és és az elméleteket is a bizonyítékok és a logikus
jelenét is össze kell vetnünk. Ilyenkor a szocioló­ okfejtés alapján értékelik.
gusok fejlődési kérdéseket tesznek fel. A modern Az emberi lények vizsgálata azonban mégis
világ természetét úgy érthetjük meg, ha megnéz­ más, mint a fizikai világ eseményeinek a megfi­
zük a korábbi társadalomformákat és azt is, hogy gyelése, és a szociológiát sem tekinthetjük úgy,
milyen irányba tartanak a változási folyamatok, mintha valamiféle természettudomány lenne.
így például megvizsgálhatjuk, hogyan jöttek lét­ A természeti tárgyaktól eltérően az emberek
re az első börtönök és milyenek a mai fegyházak. öntudatos lények, akik értelmet és célt adnak
A tények vizsgálata - vagy, ahogyan a szocio­ cselekvésüknek. Nem is írhatjuk le pontosan a
lógusok emlegetik, az empirikus vizsgálat - célja társadalmi életet, amíg nem értjük, milyen kép­
annak feltárása, hogyan zajlik a vizsgált jelenség. zetek irányítják az emberek cselekvését. Például
De a szociológiai munka nem csak a tények gyűj­ ha valaki halálát öngyilkosságnak nevezzük, ak­
tése, legyenek azok bármennyire fontosak és ér­ kor tisztában vagyunk azzal, hogy szándékosan
SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA

3.1. táblázat A szociológusi kérdések fajtái

Ténykérdések Mi történt? Az 1980-as évek óta a lányok tanulmányi eredményei jobbak,


mint a fiúké

Összehasonlító kérdések Másutt is megtörtént? Globális jelenségről van szó, vagy csak Nagy-Britanniában,
illetve annak csak egy részén fordult elő?

Fejlődési kérdések Korábban is megtörtént? Az idők során hogyan alakult a lányok tanulmányi eredmé­
nyeinek a mintázata?

Elméleti kérdés Mi lehet e jelenség hátterében? Miért teljesítenek ma jobban a lányok az iskolában? Milyen
tényezőket kell vizsgálni, hogy ezt a változást magyarázzuk?

vetett véget az életének. Öngyilkosság csak akkor vények" is. A probléma nem csupán információ­
történhet, ha az egyén komolyan önpusztítást hiány, hanem az, hogy nem értünk valamit. A
forgat a fejében. Ha véletlenül egy autó elé lép, valamirevaló szociológiai kutatáshoz leginkább
és elgázolják, akkor nem lehet ráfogni, hogy ön­ az kell, hogy felismerjük: itt egy rejtvénnyel van
gyilkos lett. dolgunk.
De valamiképp előnyös is a szociológiának, A problémamegoldó kutatás nem egyszerűen
hogy nem vizsgálhatjuk az emberi lényeket arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi történik
ugyanúgy, mint a természet tárgyait. A szocioló­ éppen, hanem segít megérteni, miért történnek az
gia területén kutatóknak hasznos, hogy közvetle­ események úgy, ahogy történnek. így például fel­
nül azokhoz intézhetik kérdéseiket, akiket tanul­ tehetjük a kérdést, miért változnak meg a vallá­
mányoznak: más emberekhez. Másrészt viszont a sos meggyőződés mintái. Mi az oka annak, hogy
szociológiában olyan nehézségekkel kell számol­ az utóbbi években egyre kevesebben mentek el
ni, amelyekbe természettudós nem ütközhet. Ha szavazni a választásokon? Miért kerül olyan ke­
az ember tudja, hogy figyelik, sokszor nem úgy vés nő magas posztra?
viselkedik, mint szokott. Tudatosan vagy nem Nincs magában álló kutatási feladat. A kutatási
tudatosan, de olyannak próbál mutatkozni, ami problémák az éppen folyó munka során merül­
eltér szokásos attitűdjeitől. Sőt, esetenként úgy nek fel, az egyik kutatás könnyen egy másikhoz
akar „segíteni" a kutatónak, hogy olyan válaszo­ vezethet, mivel olyan kérdéseket vethet fel, ame­
kat ad neki, amilyeneket szerinte az vár tőle. lyeket a kutató előzőleg nem vett figyelembe. A
szociológus rejtvénybe ütközhet akkor is, amikor
más kutatók könyvekben, folyóiratokban közzé-
A kutatási folyamat

Nézzük először, milyen szakaszokból áll a ku­


tatómunka általában! A kutatási folyamat több,
egymástól elválasztható lépésre bontható, ame­
lyek során a vizsgálódás megkezdésétől eljutunk
addig, hogy az eredmények közölhetők, írásba
foglalhatók.

A kutatási probléma meghatározása

Minden kutatás egy kutatási problémából indul


ki. Ez olykor lehet a ténybeli ismeretek hiánya
egy területen, azaz egyszerűen csak növelni sze­
retnénk ismereteinket bizonyos intézmények­
ről, társadalmi folyamatokról vagy kultúrákról.
A kutató olyan kérdésekre keresheti a választ,
mint például: a népesség mekkora részének van
erős vallási meggyőződése? Valóban kiábrándul­
tak volna az emberek a „gondoskodó államból"?
A nők gazdasági helyzete mennyivel rosszabb,
mint a férfiaké?
„Én társadalomtudománnyal foglalkozom, fiacskám.
A legjobb szociológiai kutatások viszont olyan Fogalmam sincs, mi az elektromosság, de ha
problémákból indulnak ki, amelyek egyben „rejt- az emberekről akarsz tudni valamit, kérdezz bátran!'
tett kutatási eredményeit tanulmányozza vagy szakaszban már konkrét hipotézis - ismeretekre
felismer bizonyos társadalmi trendeket. Például alapozott feltevés - megfogalmazásához vezet­
az utóbbi években egyre több olyan program in­ hetnek. A kutatás hatékonysága érdekében a hi­
dult, amelyben a pszichés betegeket nem zárják potézist úgy kell megfogalmazni, hogy az össze­
elmegyógyintézetbe, nem szakítják ki a közös­ gyűjtött tényanyag lehetővé tegye annak ellenőr­
ségből, amelyben élnek, hanem inkább ott pró­ zését.
bálják kezelni őket. A szociológusok feltehetik a
kérdést: mitől változott meg az ilyen betegekkel
kapcsolatos attitűd? Milyen következmények­ A kutatási terv kidolgozása
kel járhat ez a betegekre és a közösség többi
tagjára nézve? Ezek után el kell döntenünk, hogyan kívánjuk
összegyűjteni a kutatási anyagokat. Különféle ku­
tatási módszerek léteznek, és a megfelelő kivá­
A korábbi kutatási eredmények áttekintése lasztása függ a kutatás általános céljától, illetve
a vizsgálni kívánt viselkedés aspektusaitól. Bi­
A probléma megfogalmazása után a kutatási fo­ zonyos célokra (az általában kérdőívekre épülő)
lyamat következő lépése általában az, hogy át­ felmérés a leginkább megfelelő. Más esetben az
tekintjük az adott terület hozzáférhető kutatási interjú vagy a megfigyelés lehet célravezető - ezt
eredményeit. Elképzelhető, hogy egy korábbi alkalmazta Laud Humphreys is. A különféle ku­
kutatás már kielégítően tisztázta a problémát. tatási módszereket a fejezet későbbi részében is­
Ha még nem, akkor a leendő kutatónak minden mertetem.
kapcsolódó kutatást meg kell ismernie ahhoz,
hogy lássa, mennyiben használhatók azok saját
célja érdekében. A korábbi kutatók is beleütköz­ A kutatás elvégzése
tek ebbe a problémába? Miként próbálták megol­
dani? Milyen vonatkozásaival nem foglalkoztak A tényleges kutatás megkezdésekor előre nem lá­
kutatásaik során? Mások ötleteit felhasználva a tott gyakorlati nehézségek merülhetnek fel. Elő­
szociológus tisztázhatja a kutatás során felvethe­ fordulhat, hogy nem érjük el azokat, akiknek a
tő kérdéseket és kiválaszthatja az alkalmazható kérdőívet el szerettük volna küldeni, vagy akikkel
módszereket. interjút készítenénk. Máskor egy üzleti vállalko­
zás vagy egy kormányzati szerv akadályozhatja a
kutatót a tervezett munka elvégzésében. Az efféle
A kutatási probléma nehézségek torzíthatják a kutatási eredményeket,
pontos körülhatárolása így téves következtetéshez vezethetnek. Például
ha a kutató azt vizsgálja, mennyire tartják be a
A kutatás harmadik szakasza a kutatási probléma nagyvállalatok a nők esélyegyenlőségére vonat­
pontos megfogalmazása. Ha már létezik vonatko­ kozó előírásokat, akkor a szabályokat megkerülő
zó szakirodalom, akkor a kutató úgy távozhat a cégek igyekeznek kitérni a vizsgálat elől, ezért a
könyvtárból, hogy nagyjából tudja már, miként kutatás torz eredményekkel zárulhat.
kell a kutatási problémát megközelíteni. A prob­ Torzulás többféleképpen keletkezhet a kutatá­
léma jellegével kapcsolatos megérzések ebben a si folyamat során. Például ha egy kutatás inter-

DOONESBURY Garry Trudeau


HAT, SZERINTEM TU1. SOK VAN TÉVEDÉS! EGY ÚJABB K Ö Z ^ L E - AKKOR ATSO-
A Z U T O t S Ó KÉRDÉS: .Ml A
BELŐLÜK, ÉS SOK AZ ÓNBETELJE MÉ NYKUTATÁS S O R Á N A VÁ­ LEHET, ROLÓM A
VÉLEMÉNYE A KÖZVÉLEMÉNY LASZADÓK 9 3 9 t A M O N D T A
S f r ő JÓSLAT KÖZTÜK. NEM C S O HOGY „BIZONYTA-
KUTATÁSOKRÓLr H O G Y A KÖZVÉLEMÉNY-KUTA­
DA, H O G Y BEFOLYÁSOLJÁK AZ
TÉVEDEK... LANOK*KÖZÉ.
TÁSOK N E M BEFOLYA-
EMBEREK VÉLEMÉNYÉT.
SOqÁKAVÉLEMHSlYÉT /
SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA I

júkkal akarja feltérképezni az érintettek nézeteit, A valóság közbeszól


akkor a kutató könnyen egy bizonyos irányba te­
relheti a beszélgetést (mondjuk olyan, a választ Az előzőekben vázolt lépéssor a tényleges ku­
sugalló segítő kérdéseket tesz fel, amelyekben tatási folyamat egyszerűsített változata (lásd a
saját előítéletei fogalmazódnak meg, mint az itt 3.1. ábrát). A valódi szociológiai kutatásokban
közölt Doonesbury karikatúrán). Vagy az interjú­ a fenti szakaszok csak ritkán követik egymást
alany térhet ki egy olyan kérdés elől, amelyikre ilyen rendben, és bizonyos mértékig szinte min­
valamilyen okból nem akar válaszolni. Rögzített dig egymásba csúsznak. Az eltérések a szakács­
szövegű kérdőívek használatával csökkenteni le­ könyvekben leírt eljárások és a tényleges főzés
het az interjútorzulás (interview bias) mértékét, közötti különbségre emlékeztetnek. A gyakorlott
de nem lehet teljesen kiküszöbölni. Torzulás szakácsnak sokszor nem kell recept, mégis job­
eredhet abból is, ha a felmérés önkéntes válasz­ ban főz azoknál, akik a szakácskönyvet bújják.
adásra épül, és sokan megtagadják a választ. Ez A sémák követése lehet akadály is; a legjobb szo­
a válaszhiányból fakadó torzulás (non-response ciológiai kutatások többnyire nem illeszthetők az
bias), és általános szabály, hogy minél nagyobb ismertetett kutatási sémába, hiába tartalmazzák a
a mintában a nem válaszolók aránya, annál való­ lépések többségét.
színűbb, hogy vizsgálat torz eredményt hoz. Vé­
gül hiába tesz meg mindent a szociológus, hogy
minél kisebb legyen a torzulás, a kutatás során
AZ OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK
végzett megfigyeléseit valószínűleg befolyásolni
fogják kulturális előfeltevései. Ezt a megfigyelői
FELISMERÉSE
torzítást (observer bias) nehéz, sőt talán lehe­
A kutatás módszerek kiválasztásában döntő
tetlen kiküszöbölni. A fejezet későbbi részében
szempont az ok-okozati összefüggések elemzé­
(87-89. o.) arról is szó lesz, melyek a szocioló­
se. A két esemény vagy helyzet közötti oksá­
giai kutatás buktatói, nehézségei, és hogyan lehet
gi kapcsolat azt jelenti, hogy az egyik esemény
ezeket elkerülni.
vagy helyzet hozza létre a másikat. Ha egy lej­
tőn álló autó kézifékjét kiengedjük, akkor az gu­
rulni kezd, egyre nagyobb sebességgel. A fizikai
Az eredmények értelmezése törvények ismeretében könnyen megérthetjük,
hogy ezt a fék kiengedése okozta. A természet­
Az elemzendő anyag összegyűjtésével persze tudományokhoz hasonlóan a szociológia is arra
nem érnek véget a kutató gondjai - sőt, most kez­ a feltevésre épül, hogy minden eseménynek oka
dődnek csak igazán! Ritkán könnyű feladat az van. A társadalmi élet nem minden ok nélkül be­
összegyűjtött adatokból adódó következtetéseket következő események véletlenszerű láncolata.
levonni és azokat az eredeti kutatási problémára A szociológiai kutatás egyik fő feladata, hogy az
vonatkoztatni. Lehet, hogy a kutatás végül egy­ elméleti gondolkodás segítségével azonosítsa az
értelmű választ ad az eredetileg feltett kérdések­ okokat és okozatokat.
re, de sok vizsgálat nem eredményez határozott
megoldást.
Kauzalitás és korreláció

A kutatási eredmények összegzése Az együttes előfordulás, a korreláció alapján


nem lehet mindjárt az oksági összefüggés, a kau­
A kutatási jelentés, amelyet általában folyóirat­ zalitás meglétére következtetni. A korreláció
cikk vagy könyv formájában adnak közre, leírja a két eseménysor vagy változó közötti rendszeres
kutatás jellegét és megpróbálja igazolni a levont kapcsolatként határozható meg. Változó minden
következtetéseket. Humphreys említett vizsgála­ olyan dimenzió, amelynek mentén egyének vagy
tát könyvben foglalta össze. Ez csak a szóban for­ csoportok között különbségek figyelhetők meg.
gó kutatási projekt záró szakaszát jelenti, de a je­ A szociológusok sokféle változót vizsgálnak,
lentések többségében maradnak nyitott kérdések ilyen például az életkor, a jövedelem, a bűnözési
és kirajzolódnak a termékenynek tűnő lehetséges arány vagy a társadalmi osztálykülönbségek. Úgy
kutatási irányok. Minden egyes kutatás a szocio­ tűnhet, hogy amennyiben két változó között szo­
lógusok közösségén belül zajló állandó kutatási ros korreláció van, akkor az egyik szükségképp
folyamat része. Humphreys kutatási eredményei­ a másik oka. Sokszor azonban nem ez a helyzet.
re más kutatók is építettek. Korreláció fennállhat anélkül is, hogy a változók
között oksági kapcsolat lenne. Például a második
I 3. FEJEZET

3.1. ábra A kutatási f o l y a m a t lépései lül júniusig vagy júliusig, majd fokozatosan csök­
kent az év végéig. Ennek alapján feltételezhető
A probléma meghatározása lenne, hogy a hőmérséklet vagy a klíma változá­
A kutatási t é m a kiválasztása sa oksági kapcsolatban áll az egyéneknek azzal
a késztetésével, hogy véget vessenek életüknek.
A hőmérséklet emelkedésével talán az ember is
t nyugtalanabb, forrófejű lesz? Nem, az öngyilkos­
A s z a k i r o d a l o m áttekintése
ságok számának a változása nem függ közvetle­
Tájékozódás a témával kapcsolatos
korábbi kutatásokról nül a hőmérséklettől vagy a klímától. Tavasszal
és nyáron az emberek többsége intenzívebb tár­
sadalmi életet él, mint télen, és a többiek aktivi­
• tási szintjének emelkedésével a magányos vagy
Hipotézis m e g f o g a l m a z á s a
Mit akarunk bizonyítani? Milyen kapcsolat boldogtalan emberekben megerősödnek a fenti
van a változók között? érzések. Ezért tavasszal és nyáron sokkal gyak­
rabban szánhatják el magukat öngyilkosságra,
mint ősszel vagy télen, amikor a társadalmi élet
y üteme lassul. Mindig figyelnünk kell arra, hogy
A kutatási terv k i d o l g o z á s a
Egy vagy t ö b b m ó d s z e r (kísérlet, felmérés, a korreláció vajon tényleges oksági összefüggést
megfigyelés, forráskutatás) kiválasztása
jelent-e, és vigyáznunk kell akkor is, amikor arról
döntünk, hogy ez milyen irányban áll fenn.
i
A kutatás e l v é g z é s e
Adatgyűjtés, információk rögzítése
Oksági mechanizmusok

A korrelációk mögött meghúzódó oksági kapcso­


t latok kimutatása gyakran nehéz feladat. A modern
Az eredmények elemzése
Következtetések levonása társadalmakban például erős az összefüggés az
a gyűjtött adatokból iskolai teljesítmény szintje és a munkahelyi elő­
rejutás között. Minél jobb jegyeket kap az egyén
• az iskolában, valószínűleg annál jobban fizető
Az eredmények összegzése állásra van esélye. Mi magyarázza ezt a korrelá­
Mi a j e l e n t ő s é g ü k ? Hogyan viszonyulnak ciót? A kutatások azt mutatják, hogy nem első­
a korábbi e r e d m é n y e k h e z ?
sorban az, ami az iskolában történik; a gyermek
iskolai eredményeit sokkal jobban befolyásolja
4 az az otthoni háttér, amelyből érkezik. A tehető­
Az eredmények megvitatása sebb családok gyermekei, akiknek a szülei erő­
a tágabb tudományos közösségben, ami talán
újabb kutatásokat indíthat el
sen érdeklődnek tanulmányi eredményeik iránt
és sok könyvet tartanak otthon, valószínűleg az
I iskolában és a munkahelyen is jobban boldogul­
nak, mint azok, akiknek a környezetéből ezek a
világháború óta Angliában erős korreláció figyel­ feltételek hiányoznak. Az oksági mechanizmus
hető meg a pipázás csökkenése és a rendszeresen itt a szülők gyermekeikkel kapcsolatos attitűdje
moziba járók számának visszaesése között. Vilá­ és a feltételrendszer, amely a gyermek otthoni ta­
gos, hogy egyik változás sem oka a másiknak, és nulását segíti vagy gátolja.
igen nehéz volna bármilyen távoli oksági kapcso­ Az oksági kapcsolatokat a szociológiában nem
latot kimutatni a kettő között. szabad túlzottan mechanikus módon értelmezni.
Sokszor mégsem ilyen nyilvánvaló, hogy a Az emberek attitűdjei és cselekvéseik szubjektív
megfigyelt összefüggés nem jelent oksági kap­ indokai oksági tényezők a társadalmi élet válto­
csolatot. Az ilyen korreláció csapda az óvatlanok zói közötti viszonyokban.
számára, és könnyen megkérdőjelezhető vagy ha­
mis következtetésekre adhat alapot. Emilé Durk-
heim Az öngyilkosság című klasszikus művében Ellenőrző változók
(lásd a 3 1 . oldalon) korrelációt talált az öngyil­
kossági arányszámok és az évszakok között. Az A korreláció okának vagy okainak vizsgálatakor
általa vizsgált társadalmakban az öngyilkosságok különbséget kell tennünk független változók és
száma fokozatosan emelkedett januártól körülbe­ függő változók között. Független változó az, ame-

/
SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA

LUCY, MEG SOHA


MINDEN VALÓSZÍNŰSÉG
SENKI NEM JÁTSZOTTA BIZONYÍTSD BE! SZERINT MÉG SOHA SENKI IGY MAR
NÁLAD ROSSZABBUL NE MONDJ OLYAT,
NEM JÁTSZOTTA NÁLAD JOBB.'
EZT A JÁTÉKOT. AMIT NEM TUDSZ
ROSSZABBUL EZT A JÁTÉKOT.
BIZONYÍTANI!

t-n

lyik hatással van egy másik változóra. Az utóbbi mástól. Ha az első csoport tagjai később súlyos sze­
változót hívjuk függő változónak. Az imént em­ mélyiségzavarokkal küszködtek, de a másodikhoz
lített példában az iskolai teljesítmény a függet­ tartozók nem, akkor gyaníthatjuk: csak az számít,
len változó, a munkahelyi jövedelem pedig a füg­ hogy valaki - nem feltétlenül az anya - törődjön
gő változó. A különbség a vizsgált oksági reláció velük gyermekkorukban. (Valóban ez a helyzet: a
irányával kapcsolatos. A vizsgált oksági folyamat gyermek normálisan fejlődik addig, amíg szere­
jellege szerint ugyanaz a tényező lehet az egyik tő, stabil kapcsolatban van azzal, aki gondosko­
esetben független változó, egy másikban pedig dik róla - és aki nem csak az édesanyja lehet.)
függő változó. Ha a munkahelyi jövedelmek kü­
lönbségeinek az életstílusra gyakorolt hatását
vizsgáljuk, akkor a munkahelyi jövedelem függő Az okok meghatározása
változó helyett független változó lesz.
A változók közötti korrelációról kideríthetjük, Bármely korreláció magyarázatára sok lehetsé­
hogy oksági kapcsolatot takar-e, ha ellenőrző ges okot hozhatunk fel. Biztosak lehetünk-e ab­
változókat vezetünk be: egyes változókat rögzí­ ban, hogy minddel számoltunk? Semmiképpen.
tünk annak érdekében, hogy mérjük a többi vál­ Soha nem végezhetnénk úgy szociológiai kuta­
tozó hatását. így válogathatunk a megfigyelt kor­ tást, és eredményeit sem értelmezhetnénk ki­
relációk magyarázatai közül, elkülönítve az ok­ elégítő módon, ha ellenőriznünk kellene minden
sági és a nem oksági kapcsolatokat. A gyermekek olyan oksági tényező lehetséges hatását, amelyik
fejlődését vizsgáló kutatók például azt állították, valamilyen szempontból relevánsnak tűnik. Az
hogy oksági kapcsolat van a csecsemőkori anya­ oksági viszonyok meghatározását általában az
megvonás és a felnőttkori súlyos személyiségza­ adott területen korábban elvégzett kutatások se­
varok között. (Az „anyamegvonás" ebben az eset­ gítik. Ha nem áll rendelkezésünkre ésszerűnek
ben azt jelenti, hogy a gyermeket első életéveiben tűnő feltételezés egy korreláció valószínű oksági
hosszabb ideig - hónapokig vagy tovább is - el­ mechanizmusairól, akkor alighanem igen nehéz
választják az anyjától.) Hogyan ellenőrizhetnénk, dolgunk lesz a tényleges oksági kapcsolatok fel­
hogy valóban oksági kapcsolat áll-e fenn az anya­ derítésekor. Nem tudhatjuk, hogy mit kell ellen­
megvonás és a későbbi személyiségzavarok kö­ őriznünk.
zött? Megkísérelhetjük kontrollálni, „kiszűrni" a A dohányzás és a tüdőrák közötti kapcsolat
többi lehetséges hatást, amelyekkel magyarázha­ vizsgálatának hosszú története jól mutatja, meny­
tó a korreláció. nyire nehéz meghatározni a korreláció mögött
Az anyamegvonás egyik lehetséges oka az le­ meghúzódó tényleges oksági kapcsolatot. A ku­
het, hogy a gyermek hosszabb időt tölt kórház­ tatások a kettő között állandóan erős korrelációt
ban úgy, hogy elválasztják szüleitől. De valóban mutattak: a dohányosok esetében sokkal na­
az számít, hogy mennyire kötődik a gyermek az gyobb valószínűséggel alakul ki tüdőrák, mint a
anyjához? Talán ha első életéveiben szeretetet nem dohányzók körében, az igen erős dohányo­
és figyelmet kap másoktól, akkor később stabil sok esélyei pedig sokkal rosszabbak, mint azoké,
személyiséggé válhat. Ezeket a lehetséges oksági akik kevesebb cigarettával is beérik. A korreláció
kapcsolatokat vizsgálva össze kell hasonlítanunk fordítva is kimutatható: a tüdőrákban szenvedők
azokat az eseteket, amikor a gyermek semmiféle nagy része dohányos, vagy korábban hosszabb
rendszeres gondoskodásban nem részesült, más ideig dohányzott. Ezt a korrelációt olyan sok
esetekkel, amikor elválasztották ugyan az anyjá­ vizsgálat erősítette meg, hogy az oksági kapcso­
tól, de szeretetet és gondoskodást kapott valaki lat fennállása általánosan elfogadott, a tényleges
I 3. FEJEZET

oksági mechanizmusról viszont még mindig csak forgó csoportot ismerhetjük meg jobban, hanem
keveset tudunk. a vizsgált helyzeten túlmutató társadalmi folya­
Bármilyen sok korrelációs elemzésre kerül sor matokat is.
egy adott probléma kapcsán, mindig maradnak A hagyományos terepmunka során készült
kétségek a lehetséges oksági kapcsolatok tekin­ beszámolók nem sokat árultak el a megfigyelő­
tetében, a korrelációk ugyanis különböző módon ről, mivel úgy vélték, hogy a terepmunkát végző
értelmezhetők. Felvetődött például, hogy azok kutató objektív képet adhat vizsgálata tárgyáról.
az emberek, akik fogékonyak a tüdőrákra, hajla­ Újabban a kutatók magukról és a vizsgált embe-
mosak a dohányzásra is. E nézet szerint nem a rekkebkialakított kapcsolatukról is egyre többet
dohányzás okozza a tüdőrákot, hanem mindkettő beszélnek. Néha például azért, hogy megpró­
valamiféle velünk született biológiai hajlam kér­ bálják meghatározni, mennyire hat munkájukra
dése. faji, osztály, illetve nemi hovatartozásuk, vagy
hogy hogyan torzítják megfigyelő és megfigyelt
párbeszédét a köztük kialakuló hatalmi viszo­
KUTATÁSI MÓDSZEREK nyok.
A részt vevő megfigyelésen alapuló kutatások
Most nézzük a különféle kutatási módszereket, esetében sokáig kerülték a leküzdendő veszélyek
amelyeket munkájuk során a szociológusok leg­ vagy problémák ecsetelését, de a feljegyzéseikben
többször alkalmaznak (lásd a 3.2. táblázatot)] és a naplóikban mostanában már jóval nyíltabban
beszélnek ezekről a kérdésekről a terepmunkát
végző kutatók. Gyakran kell megbirkózni a magá­
Terepmunka (etnográfia) nyosság érzésével; nehéz beilleszkedni egy olyan
közösségbe, ahová az ember valójában nem tar­
Humphreys kutatási módszere a terepmunka tozik. A kutató esetleg folyamatos frusztrációnak
volt (az emberek közvetlen vizsgálata részt vevő van kitéve, mert a csoport vagy közösség tagjai
megfigyelés vagy interjú keretében). Ennek során nem akarnak őszintén beszélni magukról; a kér­
a vizsgálódó hosszabb időt tölt vagy együtt él egy dezősködést bizonyos kultúrákban szívesen ve­
csoporttal, szervezettel vagy közösséggel, talán szik, máshol viszont ugyanettől távolságtartóvá
még tevékenységeikben is részt vesz. Az ered­ válhatnak. A terepmunka bizonyos fajtái akár a
ményes terepmunka információkat ad a vizsgált kutató testi épségét is veszélyeztethetik - ha pél­
csoport tagjainak viselkedéséről és arról, hogy dául egy fiatalokból álló bandát vizsgál, rendőr­
ők maguk hogyan értelmezik a viselkedésüket. ségi informátornak nézhetik, vagy akaratlanul is
Ha megértjük, milyennek látszanak a dolgok egy belekeveredhet a rivális bandák közötti konflik­
adott csoport számára, akkor nemcsak a szóban tusokba.

3.2. táblázat A szociológiai kutatás négy fő módszere

Kutatási módszer Előnyei Korlátai


Terepmunka Más módszereknél általában bővebb és mé­ Csak viszonylag kis csoportok, közösségek vizsgála­
lyebb információkat ad tára alkalmazható
Az etnográfia átfogóbb képet adhat a társa­ Lehet, hogy az eredmények csak a vizsgált csoportra,
dalmi folyamatokról közösségre érvényesek; egyetlen terepmunka-vizs­
gálat alapján nehéz általánosítani

Felmérés Nagy számú egyénről lehet hatékonyan ada­ A gyűjtött anyag felszínes lehet; ha a kérdőív erősen
tokat gyűjteni standardizált, akkor elsikkadhatnak fontos kü­
A megkérdezettek válaszai pontosan össze­ lönbségek a válaszadók álláspontjai között
vethetők A megkérdezett talán nem a véleményét mondja,
hanem azt, amit szerinte várnak tőle

Kísérlet A kutató kontrollálhatja egy-egy változó ha­ A társadalmi élet sok részlete nem vizsgálható labo­
tását ratóriumban
Általában könnyen megismételhetik később A vizsgáltak válaszait befolyásolhatja a kísérleti
más kutatók helyzet

Dokumentumkutatás A vizsgált dokumentumfajtáktól függően le- A kutató csak az elérhető forrásokra hagyatkozhat,
het korlátozott körű, de intenzív adatgyűj­ amelyek talán csak részleges képet adnak
tés („mélyfúrás"), de lehet nagy területre Nehéz értelmezni a forrásokat olyan szempontból,
kiterjedő tömeges adatgyűjtés is hogy mennyire reprezentálnak valóságos tenden­
Gyakran nélkülözhetetlen, ha a vizsgálat teljes ciákat - ez a baj sokszor a hivatalos statisztikák­
egészében történeti vagy van történeti kal is
dimenziója is
SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA I

A M Á S I K OLDAL GARY LARSON
populációnak). A terepmunka a társadalmi élet
kisebb szeleteinek mélyebb elemzésére alkal­
mas, míg a felmérés kevésbé részletes informá­
ciókat ad, de az eredmények általában szélesebb
területen érvényesek.

Zárt és nyitott kérdések

A felmérésekhez kétféle kérdőív használatos. Az


egyik zárt (standardizált) kérdésekből áll, ame­
lyeknél meghatározzák a lehetséges válaszokat,
például „Igen/Nem/Nem tudom" vagy „Nagyon
valószínű/Valószínű/Valószínűtlen/Nagyon való­
színűtlen". A kötött válaszokra épülő kérdőívek­
nek megvan az az előnyük, hogy a válaszokat
könnyű összevetni és osztályozni, mivel csak ke­
vés kategóriával dolgoznak. Másrészt viszont nem
adnak lehetőséget a véleményekben vagy a meg­
nyilatkozásokban mutatkozó árnyalatnyi különb­
ségek feltárására, így a kapott információk köre
valószínűleg korlátozott, sőt félrevezető is lehet.
A kérdőívek másik típusa nyitott kérdésekből
áll, amely a válaszadónak lehetőséget ad, hogy
„Antropológus! Antropológus!"
nézeteit saját szavaival fogalmazza meg; a kérdő­
Ez a karikatúra jól mutatja, milyen buktatói lehetnek ívnek ez a fajtája nem korlátozódik előre meg­
annak, ha vizsgálatunk tárgya öntudattal bír. adott válaszokra. A nyitott kérdéseket tartalmazó
kérdőív több részlettel szolgál, mint a zárt kérdé­
A terepmunkának vannak más fontos korlátai seket alkalmazó. A kutató itt sokkal mélyebben
is: csak viszonylag kisebb csoportok vagy közös­ képes feltárni a válaszadó véleményét. Ugyanak­
ségek tanulmányozására alkalmas, és nagyon sok kor a standardizálás hiánya igen nehézzé teszi a
múlik azon, hogy mennyire tudja a kutató elnyer­ válaszok statisztikai összehasonlítását.
ni a vizsgálatban részt vevők bizalmát. Enélkül a A kérdőívek egységei általában úgy vannak ki­
kutatás valószínűleg el sem indulhat. De elkép­ dolgozva, hogy a kérdezőbiztosok előre meghatá­
zelhető a fordított eset is, amikor a kutató any- rozott sorrendben teszik fel a kérdéseket és rög­
nyira azonosul a csoporttal, hogy „bennfentessé" zítik a válaszokat. A kérdező és a megkérdezett
válik, nem tudja többé kívülálló megfigyelőként számára minden kérdésnek azonnal érthetőnek
szemlélni. kell lennie.
A kormányzati szervek és kutatóintézetek által
rendszeresen végzett nagy országos felmérések
Felmérés (survey) esetében a lekérdezést nagyszámú kérdezőbiztos
végzi országszerte nagyjából egy időben. Az in­
A terepmunka eredményeinek értelmezésekor terjúk készítői és elemzői nem végezhetnék ha­
többnyire gondot okoz az általánosítás. Mivel ke­ tékonyan a munkájukat, ha örökké egyeztetniük
vés embert vizsgálunk, nem lehetünk biztosak kellene, hogyan értendő egy-egy kétértelmű kér­
abban, hogy amit egy adott összefüggésben fel­ dés vagy válasz.
tárunk, az más helyzetekre is alkalmazható, sőt A kérdőív készítésekor figyelembe kell venni a
abban sem, hogy egyazon csoport vizsgálatával válaszadók sajátosságait. Felismerik-e majd, hogy
két különböző kutató azonos következtetések­ mi célból tesz fel a kutató egy bizonyos kérdést?
re jutna. Ez általában kevésbé okoz problémát a Tudnak-e eleget ahhoz, hogy érdemleges választ
felmérésre épülő kutatások esetében. A felmérés adjanak? Válaszolnak-e egyáltalán? A kérdőív
során a kérdőíveket elküldik az emberek egy ki­ megfogalmazása idegen lehet a válaszadó számá­
választott - akár több ezer fős - csoportjának, ra, például megzavarodik, ha azt kérdezik tőle,
vagy közvetlenül, interjú keretében teszik fel ne­ hogy „Mi a családi állapota?". Sokkal jobb azt
kik a kérdéseket. A szociológusok ezt a csoportot kérdezni tőle, hogy „Egyedülálló, házas vagy el­
nevezik népességnek (népességet reprezentáld vált?". A legtöbb kutatást próbafelvétel (pilot stu-
3. FEJEZET

lemezzék a népesség egészét. A mintavétel sok­


kal bonyolultabb, mint amilyennek látszik, és a
statisztikusok különféle szabályokat dolgoztak ki
a megfelelő nagyságú és összetételű minta kivá­
lasztásához.
A reprezentatív minta kialakításakor különö­
sen fontos eljárás a véletlen mintavétel, amely­
nek során úgy választunk mintát, hogy a szóban
forgó népesség minden tagja azonos eséllyel ke­
rülhet a vizsgálatba. A véletlen mintavétel legfej­
lettebb módja az, amikor a lakosság minden tag­
jának egy számot adnak, és a számítógép vélet­
lenszerűen választja ki a minta alapjául szolgáló
számokat - például minden tizediket.

Lazarsfeld választási felmérése

A felmérések egyik híres korai példája az a ku­


tatás, amelyet Paul Lazarsfeld és munkatársai
végeztek több mint fél évszázaddal ezelőtt {The
People's Choice, 1948). A vizsgálat során, amely-
lyel az 1940-es elnökválasztási kampány idején
az Ohio állambeli Erie megye lakóinak szavazási
szándékait tárták fel, a felmérés számos fontos,
ma is használatos technikáját dolgozták ki. A ku­
tatók mélyebb elemzésre törekedtek, mint amit
egy egyszerű kérdőívvel elérhettek volna, ezért
hét különböző alkalommal készítettek interjút a
A terepmunkát végző szociológusnak közel kell kerülnie a
minta minden egyes tagjával. A cél az volt, hogy
vizsgált közösséghez, de nem annyira, hogy már ne tudja
a kívülálló szemével látni. nyomon kövessék a választási attitűdök módosu­
lását, és megértsék annak okait.
dy) előzi meg, amellyel feltárhatják az előre nem A kutatás során több lehetséges hipotézist is
látott problémákat. A próbafelvétel olyan előzetes megvizsgáltak. Az egyik az volt, hogy a közösség
vizsgálat, amelynek során a kérdőívekre csupán választóihoz közeli viszonyok és események job­
néhány személy válaszol. A felvetődő problémák ban befolyásolják a szavazási szándékokat, mint
így a tényleges kutatás előtt kiküszöbölhetők. a távoli világ történései, és ezt a kutatási eredmé­
nyek is megerősítették. A kutatók kifinomult mé­
rési technikákat dolgoztak ki a politikai attitűdök
A mintavétel elemzésére, de munkájuk jelentős elméleti e r ed-
ményeket is hozott. Ők vezették be többek között
A szociológusok gyakran kíváncsiak nagyszámú a „véleményirányító" (opinion leader) és a „kom­
egyén jellemzőire - például a brit népesség po­ munikáció kétlépcsős folyamata" (two-step flow
litikai attitűdjeire. Az összes személy közvetlen of communication) fogalmát. A vizsgálat rámuta­
vizsgálata lehetetlen lenne, ezért ilyen helyze­ tott, hogy bizonyos egyének - a véleményirányí­
tekben a kutatók mintavételhez folyamodnak: tók - alakítják a környezetükben élők politikai
a nagy csoportnak csak egy kis részét, a mintát elképzeléseit. Az emberek nézetei nem közvet­
vizsgálják. Általában biztosak lehetünk abban, len módon alakulnak ki, hanem egy kétlépcsős
hogy ha a kutatást megfelelően választott mintán folyamatban: az első lépésben a véleményirányí­
végezzük, akkor eredményei általánosíthatók a tók reagálnak a politikai eseményekre, a második
teljes népességre. Mindössze két-háromezer brit lépésben ezek az irányítók hatnak a körülöttük
választó vizsgálata például nagyon pontosan je­ élőkre (rokonokra, barátokra és munkatársakra).
lezheti a teljes népesség attitűdjeit és szavazói A véleményirányítók által megfogalmazott né­
szándékait. Ennek a pontosságnak az elérésé­ zetek a személyes kapcsolatokon átszűrődve to­
hez viszont reprezentatív mintára van szükség, vábbterjednek és befolyásolják más embereknek
vagyis arra, hogy a vizsgálatban szereplők jól jel­ a napi politikáról alkotott véleményét.
SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA I

A felmérés módszerének méretét stb.), a munkások termelékenysége min­


előnyei és hátrányai den esetben nő. A munkások tudták, hogy figye­
lik őket, ezért fokozták a munkatempót.
A felmérés módszerét számos ok miatt széles Mindazonáltal a kísérleti módszerek néha
körben alkalmazzák a szociológiai kutatásokban. eredményesen alkalmazhatók a szociológiában
A kérdőívekre adott válaszok sokkal könnyeb­ is. Jó példa erre Philip Zimbardo páratlan kísér­
ben kvantifikálhatók és elemezhetők, mint a más lete, aki egy valódinak tűnő börtönt hozott lét­
módszerekkel szerzett információk; nagyszámú re, diák önkéntesekre osztva a börtönőrök és a /
emberre terjedhet ki a vizsgálat; megfelelő anyagi rabok szerepét (Zimbardo 1972). Célja az volt, /
háttér birtokában a kutatók a kérdőíves adatfelvé­ hogy megvizsgálja, milyen mértékű attitűd- és/
telre szakosodott kutatási ügynökségeket bízhat­ viselkedésváltozásokhoz vezet az eltérő szerepek
nak meg a szükséges adatok összegyűjtésével. Ez eljátszása. Az eredmények még a kutatókat is
a fajta kutatás a (természet)tudomány módszerét megdöbbentették. A börtönőr szerepet játszó diá­
tekinti mintának, hiszen a felmérés statisztikai­ kok gyorsan autoriter viselkedésjegyeket vettek
lag mérhetővé teszi a kutatás tárgyát. fel, és a rabok iránt valódi ellenérzéseket táplál­
Sok szociológus mégis bírálja a felmérés mód­ va parancsolgatni, gúnyolódni, zsarnokoskodni
szerét, mert úgy vélik, hogy pontosnak tüntet fel kezdtek. A rabok viszont hol magukba roskadtak,
olyan eredményeket, amelyek megbízhatósága hol lázongtak - ez a reakció az igazi börtönlakók
legalábbis kétséges, hiszen a felmérés során vi­ körében is gyakran megfigyelhető. Annyire erő­
szonylag felszínes válaszokat kap a kutató. Oly­ teljes volt a helyzet hatása, és annyira megnőtt a
kor igen magas a nem válaszolók aránya, főként feszültség, hogy a kísérletet viszonylag korai stá­
ha a kérdőívet postán küldik el, hogy a megkér­ diumában abba kellett hagyni. A kísérlet mégis
dezett maga töltse ki. Nem ritka az olyan eset, fontos eredményeket hozott. Zimbardo megál­
amikor a közzétett tanulmányok csupán a min­ lapította, hogy a börtönlakók viselkedését sok­
tának alig több mint a felétől kapott válaszokra kal inkább meghatározza maga a börtönhelyzet,
épülnek, bár a kutatók általában megkísérelnek mint egyéni jellemzőik.
újra kapcsolatot teremteni a nem válaszolókkal
vagy másokat találni helyettük. Keveset tudunk
azokról, akik nem töltik ki a kérdőívet vagy nem Élettörténet
hajlandók az interjúra, de annyi biztos, hogy a
felméréseket gyakran zaklatásnak és időpocséko- A kísérlettel ellentétben az élettörténet egyértel­
lásnak tartják. műen a szociológiához és más társadalomtudo­
mányokhoz köthető módszer, a természettudo­
mányokban nincs helye. Az élettörténet egy-egy
Kísérlet személyről - általában az érintett elbeszélése
alapján - összegyűjtött életrajzi adatokból áll.
A kísérlet során a kutató megkísérel szigorúan Más kutatási módszerek általában nem adnak
ellenőrzött körülmények között tesztelni egy hi­ ennyi információt az emberek nézeteinek és at­
potézist. A természettudományok körében a kí­ titűdjeinek időbeli fejlődéséről. Az élettörténeti
sérletek általánosan elterjedtek, mivel a többi vizsgálatok azonban csak ritkán hagyatkoznak
kutatási módszernél több előnnyel rendelkez­ teljesen az érintettek emlékeire. Általában más
nek. A kísérleti helyzetben a kutató közvetlenül forrásokat - leveleket, korabeli tudósításokat, új­
ellenőrzi a lényeges feltételeket. A szociológiá­ ságcikkeket - is felhasználnak a kapott informá­
ban viszont igen korlátozott a kísérletezés alkal­ ciók kiegészítésére, érvényességük ellenőrzésére.
mazási területe, mert csupán kisebb csoporto­ A szociológusok eltérően ítélik meg az élettörté­
kat lehet laboratóriumi környezetben tanulmá­ neti anyagok értékét: néhányan úgy érzik, hogy
nyozni, és a vizsgálatba vont emberek tisztában ez a módszer megbízhatatlan, nem szolgáltat
vannak azzal, hogy tanulmányozzák őket, ezért használható információkat; mások ezzel szem­
viselkedésük eltérhet a szokásostól. Ez a vizsgá­ ben azt vallják, hogy az élettörténet olyan mély
lati alany viselkedésében bekövetkező változás a betekintést enged bizonyos jelenségekbe, hogy
„Hawthorne-hatás". Az 1930-as években kutatók csak kevés más szociológiai kutatási módszer ve­
a Western Electric Chicagóhoz közeli, hawthor- heti fel vele a versenyt.
ne-i üzemében vizsgálták a termelékenységet, és Az élettörténeti módszert sikerrel alkalmazták
meglepődve tapasztalták, hogy mindegy, milyen igen jelentős vizsgálatokban. Egyik korai ünne­
módon változtatják meg a kísérleti feltételeket (a pelt tanulmány W. I. Thomas és Flórian Zna-
világítást, a munkaszünet idejét, a munkacsoport niecki hatkötetes munkája, A lengyel paraszt
3. FEJEZET

Európában és Amerikában, amely először 1918 egyik érdekes példája Anthony Ashworth szocio­
és 1920 között jelent meg (Thomas-Znaniecki lógus kutatása az első világháború lövészárokhar­
2 0 0 2 - 2 0 0 4 ) . A szerzők olyan érzékeny és apró­ cairól (Ashworth 1980). A szerzőt az állandóan
lékos elemzést adtak a migrációval kapcsolatos tűz alatt lévő, hetekig egymással összezárt embe­
tapasztalatokról, amely nem lett volna lehetséges rek élete érdekelte. A vizsgálat során sokféle do­
az interjúk és az összegyűjtött levelek, újságcik­ kumentumforrásból merített: a hivatalos hadtör­
kek nélkül. ténetből - például a különböző katonai egységek
írott anyagaiból -, korabeli hivatalos kiadványok­
ból, egy-egy katona személyes feljegyzéseiből és
Összehasonlító kutatás visszaemlékezéseiből, illetve más memoárokból,
E sokféle forrásból Ashworth a lövészárokbelj
Az eddig ismertetett kutatási módszereket gyak­ élet információgazdag, érzékletes, részletes leírá­
ran összehasonlító kontextusban alkalmazzák. sát állította össze. Kiderítette például, hogy a ka­
Az összehasonlító kutatás kiemelt jelentőségű a tonák egyes csoportjai saját normákat alakítottak
szociológiában, mert az összevetésekkel tisztáz­ ki azzal kapcsolatban, hogy milyen gyakran kell
hatjuk, mi történik az adott kutatási területen. összecsapniuk az ellenséggel, és gyakran sem­
Vegyük például a brit válási arányt, az évente mibe vették a tisztek parancsait. Karácsonykor
kimondott válások számát! Az 1960-as évek ele­ például mindkét oldal - a németeké és a szövet­
jén Nagy-Britanniában egy évre kevesebb mint ségeseké egyaránt - felfüggesztette az ellenséges­
30 000 válás jutott, az 1980-as évek elejére vi­ kedést, és volt olyan hely, ahol még rögtönzött
szont számuk majdnem elérte a 160 000-t. Vajon futballmeccset is játszottak egymással.
ez a változás csak a brit társadalomra jellemző?
Megtudhatjuk, ha a brit számarányt összevetjük
más országok hasonló adataival. Az összehason­ Az összehasonlító
lításkor kiderül, hogy hasonló általános trendek
figyelhetők meg a nyugati társadalmak többsé­ és a történeti kutatás egyesítése
gében. Szinte minden nyugati országban folya­ Ashworth kutatása egy viszonylag rövid időszak­
matosan nőtt a válások aránya az elmúlt ötven ra irányult. Az ennél sokkal hosszabb időszakot
évben. felölelő történeti kontextusban folytatott össze­
hasonlító kutatásra példa Theda Skocpol köny­
ve, az Államok és társadalmi forradalmak (States
Történeti elemzés and Social Revolutions, 1979), amely a társadalmi
változás egyik legismertebb vizsgálata. Skocpol
Az 1. fejezetben már említettem, hogy a szocio­ nagy feladatot vállalt magára: elhatározta, hogy
lógiai kutatásban gyakran elengedhetetlen a tör­ részletes empirikus vizsgálatra építve alkotott el­
téneti szemlélet, hiszen sokszor csak valamilyen méletet a forradalom eredetéről és természetéről.
időperspektívából értelmezhetjük az adott prob­ Három különböző történeti kontextusban vizs­
lémáról gyűjtött anyagot. gálta a forradalmi folyamatokat, vagyis három
A szociológusok gyakran közvetlenül akarnak forradalmat hasonlított össze: ezek az 1789-es
vizsgálni múltbeli eseményeket. Egyes történe­ francia forradalom, az 1917-es orosz forradalom
ti időszakokat lehet közvetlenül tanulmányoz­ és az 1949-es kínai forradalom.
ni, ha még élnek az akkori szereplők - például a Skocpol a dokumentumok széles körét elemez­
holokauszt esetében. A szóbeli történelem vagy ve a forradalmi változásnak egy olyan meggyőző
a nálunk is használatos angol kifejezéssel oral magyarázatát dolgozta ki, amely nagy szerepet
history kutatói az interjúalanyokkal olyan ese­ tulajdonít a mélyen fekvő strukturális feltéte­
ményekről beszélgetnek, amelyeknek azok tanúi leknek. Rámutatott, hogy a társadalmi forradal­
voltak életük egy korábbi szakaszában. mak nagyrészt nem szándékolt következmények
Nyilvánvaló, hogy az efféle kutatómunka leg­ eredményeként robbannak ki. Az orosz forrada­
feljebb 6 0 - 7 0 évvel nyúlhat vissza az időben. Az lom előtt például különféle politikai csoportok
ennél korábbi időszakok esetében a szociológus próbálták megbuktatni a fennálló rendszert, de
csak dokumentumokra és korabeli feljegyzé­ egyik sem számított a forradalomra - még a bol­
sekre hagyatkozhat, amelyek gyakran speciális sevikok sem, akik végül hatalomra kerültek. Az
könyvtári gyűjteményekben vagy levéltárakban összecsapások és konfrontációk sora olyan radi­
találhatók. kális társadalmi átalakulást indított el, amelyet
A történeti dokumentumok felhasználásának senki nem láthatott előre.
SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA

KUTATÁS A VALÓ VILÁGBAN: házat figyelte. Az oda betérők feltételezték, hogy


MÓDSZEREK, PROBLÉMÁK ÉS BUKTATÓK ő is hasonló céllal jött, nem is sejtették, hogy más
oka van az ottlétének. A megfigyelés közben nem
Korábban is hangsúlyoztam, hogy minden kuta­ kellett ugyan hazudoznia, de nem is vallotta be,
tási módszernek megvannak az előnyei és a kor­ miért van ott. Etikusan viselkedett-e? Mindent
látai. Ezért egy-egy kutatás során gyakran több összevetve azt válaszolhatjuk, hogy vizsgálata
módszert is alkalmaznak, amelyek kiegészítik ebből a szempontból nem jelentett kockázatot
egymást, így ellenőrizhetők a háromszögelés fo­ egyik alany számára sem. Humphreys teaházi
lyamatában. Ha ismét felidézzük Laud Humph­ megfigyeléseivel nem szerzett olyan informá­
reys vizsgálatát, akkor láthatjuk, mi az előnye ciókat, amelyek alapján azonosíthatta volna a
több módszer kombinálásának - és általánosab­ résztvevőket. Nagyjából annyit tudott meg róluk,
ban a valódi szociológiai kutatás problémáit, mint mások, akik megfordultak a teaházban. így
buktatóit is szemügyre vehetjük. jelenléte nem járt nagyobb kockázattal számukra,
A kutatás során Humphreys arra a kérdésre is mint amennyit amúgy is vállalniuk kellett min­
igyekezett választ találni, hogy miféle férfiak jár­ dennapi életükben. Ugyanakkor ha Humphreys
nak a teaházakba. Ez azonban roppant nehéznek minden szakaszban színt vallott volna, akkor
bizonyult, mert csupán annyit tehetett, hogy meg­ kutatása nem jutott volna ilyen messzire. Ami
figyelte az illemhelyet. A teaház íratlan csendsza­ azt illeti, a szociológusok által begyűjtött érté­
bálya miatt nem kérdezősködhetett, sőt meg se kes adatok egy jó részét soha nem lehetett volna
szólalhatott. Ezenkívül igencsak furcsa lett volna, megszerezni, ha előbb mindenkinek, akivel a ku­
ha személyes kérdéseket szegez olyanoknak, akik tatás során csak találkoznak, el kellett volna ma­
igyekeznek megőrizni névtelenségüket. gyarázni a kutatási projektet.
Humphreys ezért megpróbált a felmérés mód­ Ám ha ez volna az egyetlen dilemma Humph­
szerével többet megtudni ezekről a férfiakról. reys kutatásával kapcsolatban, akkor nem len­
Megállt a vécé bejáratánál, és felírta a kocsik rend­ ne ilyen kitüntetett helye a társadalomkutatás
számát. Aztán a rendszámokat odaadta a közleke­ etikájával foglalkozó irodalomban. Valójában az
désrendészeten dolgozó barátjának, aki kikereste keltett igazán nagy megütközést, hogy Humph­
a hozzájuk tartozó lakcímeket. reys felírta a teaházba betérők autójának a rend­
Hónapokkal később St. Louisban, ahol Humph­ számát, megszerezte a lakcímüket a közlekedés­
reys is dolgozott, a Washington University kutatói rendészeten dolgozó barátjától, majd felkereste
házról házra járva felmérést végeztek a szexuális őket otthonukban, mintha csak általános felmé­
szokásokról. Humphreys megkérte a vizsgálat rést végezne. Bár Humphreys nem árult el sem­
vezetőit, hogy vegyék fel az ő teaházi mintájába mit a férfiak családjának arról, ami a teaházban
tartozók nevét és címét is a felmérésbe, majd kér­ történt, és mindent megtett, hogy titokban tartsa,
dezőbiztosnak álcázva felkereste otthonukban amit megtudott, a birtokába került adatokkal kárt
ezeket a férfiakat, hogy interjút készítsen velük is okozhatott volna. Mivel törvénytelen tevékeny­
- hivatalosan csak azért, hogy feltegye a felmérés séget dokumentált, a rendőrség követelhette vol­
kérdéseit, valójában viszont azért, hogy többet na, hogy adja ki a vizsgálati alanyainak személy­
megtudjon a társadalmi hátterükről és az életük­ azonosságára vonatkozó információkat. Megtör­
ről. Kiderült, hogy többségük nős, és egyébként ténhetett volna, hogy egy kevésbé járatos kérdező
teljesen szokványos életet él. Humphreys gyak­ elszólja magát, amikor az érintettek családjával
ran készített interjút a feleségükkel és más csa­ beszélget, vagy Humphreys elveszíti a jegyze­
ládtagjaikkal is. teit, és valaki más megtalálja azokat. Figyelembe
véve, hogy mennyi hiba csúszhat a számításokba
a kutatási folyamatban, a kutatók nem tekintik
legitimnek az efféle eljárásokat. A szociológiai
Az ember mint vizsgálati alany kutatások világszerte finanszírozó kormányzati
és az ebből fakadó etikai problémák szervezetek, például Nagy-Britanniában az Eco­
nomic and Social Research Council, illetve a szo­
Minden emberekkel foglalkozó kutatás felvethet
ciológusok szakmai szervezetei, például a British
etikai dilemmákat. A szociológusok szerint a dön­
Sociological Association ma már sokkal szigo­
tő kérdés az, hogy nagyobb kockázattal jár-e a ku­
rúbb etikai irányelveket írnak elő a szociológiai
tatás az alany számára, mint amekkorával egyéb­
kísérleteket folytató kutatók számára.
ként is szembe kell néznie mindennapi életében.
Humphreys elmondta, hogy könyve írásakor Humphreys egyike volt az első szociológusok­
korántsem volt őszinte azokhoz, akiket vizsgált. nak, akik a meleg férfiak életét tanulmányozták.
Nem árulta el, hogy szociológus, amikor a tea­ Humánus beszámolója jóval többet tárt fel, mint
3. FEJEZET

A szociológiai kutatások során gyakran haszná­ A z ilyen e s e t e k b e n a m á s i k két m é r ő s z á m e g y i ­


lunk statisztikai e l j á r á s o k a t a z e r e d m é n y e k e l e m ­ két h a s z n á l h a t j u k . A m ó d u s z a z a z é r t é k , a m e l y
zésekor. Ezek e g y része i g e n b o n y o l u l t é s ö s s z e t e t t , a l e g g y a k r a b b a n fordul elő az értékek a d o t t hal­
de a l e g g y a k r a b b a n használt módszerek k ö n n y e n m a z á b a n . A f e n t i p é l d á b a n ez az é r t é k a 40 0 0 0
é r t h e t ő k . Ilyen m ó d s z e r a k ö z é p é r t é k v a g y c e n t ­ f o n t . A m ó d u s z e s e t é b e n az a p r o b l é m a , h o g y
r á l i s t e n d e n c i a kiszámítása - az á t l a g s z á m í t á s k ü ­ nem veszi f i g y e l e m b e az a d a t o k összességének f\
l ö n b ö z ő f o r m á i - és a k o r r e l á c i ó s e g y ü t t h a t ó k eloszlását, azaz az értékek tartományát. A leg­
m e g h a t á r o z á s a (azaz a n n a k m é r é s e , h o g y m e n y ­ g y a k r a b b a n előforduló érték n e m feltétlenül m u ­
nyire e r ő s a k a p c s o l a t két v á l t o z ó k ö z ö t t ) . tatja a z a d a t o k ö s s z e s s é g é n e k e l o s z l á s á t , e z é r t
Az átlagszámításnak h á r o m módszere ismere­ n e m t e k i n t h e t ő igazi „ á t l a g n a k " . A f e n t i p é l d á ­
tes, és mindegyiknek m e g v a n a m a g a előnye és b a n a 4 0 0 0 0 f o n t túl közel v a n a l e g a l a c s o n y a b b

hátránya. Vegyük például 13 e m b e r személyes értékekhez.

v a g y o n á t , beleértve m i n d e n v a g y o n t á r g y a t : a há­ A h a r m a d i k m é r ő s z á m a m é d i á n , a m e l y bár­


zat, az a u t ó t , a b a n k s z á m l á t és a k ü l ö n b ö z ő b e ­ mely értéksor középső értéke. A fenti p é l d á b a n ez
fektetéseket. Tulajdonuk angol f o n t b a n : a 7. érték, a m e l y szintén 40 000 font. P é l d á n k b a n
az é r t é k e k s z á m a p á r a t l a n . Ha ez a s z á m p á r o s
1. 0 lenne, m o n d j u k 13 helyett 12, akkor a m e d i á n t
2. 5 000 ú g y l e h e t n e k i s z á m í t a n i , h o g y a két k ö z é p s ő , a z a z
3. 10 0 0 0 a 6. és 7. é r t é k á t l a g á t v e n n é n k . A m ó d u s z h o z
4. 20 000 h a s o n l ó a n a m é d i á n s e m m u t a t j a m e g a m é r t ér­
5. 40 000 tékek tényleges tartományát.
6. 40 000 Bizonyos e s e t e k b e n a kutató a középérték-szá­
7. 40 000 mítás t ö b b módszerével is él, hogy megfelelő
8. 80 0 0 0 képet adjon az átlagról. Gyakran kiszámítja a z
9. 100 000 a d a t o k s z ó r á s á t ( s t a n d a r d d e v i á c i ó j á t ) is. Ezzel
10. 1 50 0 0 0 megállapíthatja az értékek s z ó r ó d á s á n a k mér­
11. 200 000 tékét vagy az adott értékek tartományát, amely
12. 400 000 e s e t ü n k b e n 0-tól 1 0 0 0 0 0 0 0 f o n t i g t e r j e d .
1 3 . 10 0 0 0 0 0 0 A korrelációs együtthatók hasznos mutató­
számok a n n a k jelzésére, hogy mennyire erős a
A s z á m t a n i á t l a g a s z o k á s o s é r t e l e m b e n fejezi ki k a p c s o l a t két ( v a g y t ö b b ) v á l t o z ó k ö z ö t t . H a két
a z á t l a g o t , é s ú g y s z á m í t h a t ó ki, h a ö s s z e a d j u k változó teljesen együtt m o z o g , akkor tökéletes
a 13 e m b e r s z e m é l y e s v a g y o n á t , m a j d a k a p o t t pozitív korrelációról beszélünk. Az együttható
e r e d m é n y t elosztjuk a z e m b e r e k s z á m á v a l , a z a z é r t é k e e b b e n a z e s e t b e n 1,0. H a nincs ö s s z e f ü g ­
1 3 - m a l . A teljes összeg 11 0 8 5 000 font, a m i t g é s a két v á l t o z ó k ö z ö t t ( a z a z e g y s z e r ű e n n e m
ha elosztunk 13-mal, akkor számtani átlagként m u t a t h a t ó ki s e m m i f é l e konzisztens kapcsolat),
8 5 2 6 9 2 f o n t o t k a p u n k . A s z á m t a n i á t l a g kiszá­ akkor az együttható értéke 0. Tökéletes nega­
m í t á s a g y a k r a n h a s z n o s módszer, m e r t a r e n d e l ­ tív k o r r e l á c i ó r ó l a k k o r b e s z é l ü n k , h a két v á l t o z ó
kezésre álló összes a d a t o t f e l h a s z n á l j u k . D e l e h e t é p p e n f o r d í t o t t a r á n y b a n v a n e g y m á s s a l , ezt a z
f é l r e v e z e t ő is, ha e g y e t l e n é r t é k v a g y a m e g a d o t t e g y ü t t h a t ó - 1 , 0 é r t é k e jelzi. T ö k é l e t e s k o r r e l á c i ó
é r t é k e k e g y k i s e b b része j e l e n t ő s e n eltér a t ö b b i a t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k b a n sosem fordul elő.
a d a t t ó l . A fenti p é l d á b a n a számtani átlag n e m A 0,6 v a g y a n n á l m a g a s a b b é r t é k e s e t é n , l e g y e n
tűnik megfelelő középérték-mutatónak, miután a z a k á r pozitív, a k á r n e g a t í v , á l t a l á b a n s z o r o s n a k
egy kiugróan magas, 10 000 000 f o n t o s érték tartják az elemzett változók közötti kapcsolatot.
torzítja a képet. Arra a következtetésre juthat­ I l y e n szintű pozitív k o r r e l á c i ó t f i g y e l h e t ü n k m e g
nánk, hogy az e m b e r e k t ö b b s é g e a ténylegesnél p é l d á u l az o s z t á l y h e l y z e t és a v á l a s z t ó i m a g a t a r ­
j ó v a l n a g y o b b v a g y o n n a l rendelkezik. tás között.

amennyit akkoriban tudni lehetett a szexuális hogy ha megismételhetné a vizsgálatot, akkor


közösségekről. Bár könyve megjelenése egyik nem próbálna a rendszámokon keresztül eljutni
vizsgálati alanyának sem ártott, később maga a vizsgáltak otthonába. Inkább a teaházban gyűj­
Humphreys is egyetértett bírálóival, hogy eti­ tött adatokra építve megpróbálná jobban megis­
kai szempontból túl messzire ment. Kijelentette, merni a résztvevők egy kisebb csoportját, hogy a
SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA j

A táblázatok értelmezése

A szociológiai irodalom olvasása közben gyak­ megjelölik. A forrás alapján esetleg megítélhet­
ran t a l á l k o z u n k t á b l á z a t o k k a l . Ezek sokszor i g e n jük, hogy mennyire megbízható az információ,
bonyolultnak tűnnek, pedig könnyen megfejt- másrészt kiderül, h o g y hol találhatóak m e g a t á b ­
hetők, ha áttekintésükkor bizonyos alapelveket lázat a l a p j á u l s z o l g á l ó a d a t o k . A p é l d á m b a n sze­
követünk: n é m i g y a k o r l á s s a l ezek a u t o m a t i k u s ­ replő táblázat forrással kapcsolatos m e g j e g y z é s e
sá v á l n a k ( l á s d p é l d á u l a 3.3. táblázatot). Nagy utal a r r a , h o g y a z a d a t o k e g y O E C D - k i a d v á n y b ó l
a kísértés, hogy olvasás közben „átugorjuk" a származnak.
t á b l á z a t o t , d e n e m e n g e d h e t ü n k neki, m e r t a t á b ­ 3. O l v a s s u k el a t á b l á z a t felső részén v a g y b a l
lázat k o n c e n t r á l t f o r m á b a n t a r t a l m a z o l y a n in­ o l d a l á n t a l á l h a t ó fejlécet! ( B i z o n y o s e s e t e k b e n a
formációkat, amelyeket gyorsabban „leolvasha­ „ f e j l é c " n e m a t á b l á z a t t e t e j é r e , h a n e m a z aljára
tunk", mint ha ugyanezeket az összefüggéseket kerül.) A f e j l é c b ő l k i d e r ü l , h o g y m i l y e n t í p u s ú in­
szavakba ö n t ö t t é k v o l n a . H a j á r t a s s á g o t szerzünk f o r m á c i ó k a t t a r t a l m a z n a k a z e g y e s s o r o k é s osz­
a t á b l á z a t o k é r t e l m e z é s é b e n , a k k o r azt is e l l e n ­ l o p o k . A t á b l á z a t é r t e l m e z é s e s o r á n f e j b e n kell
őrizhetjük, m e n n y i r e t á m a s z t j á k alá a szerző kö­ tartani, mire vonatkozik a fejlécek egy-egy cso­
vetkeztetéseit. portja, amikor az a d a t o k a t áttekintjük. Példánk­
b a n bal o l d a l o n l á t h a t ó k a vizsgált o r s z á g o k , m í g
1. O l v a s s u k el a teljes c í m e t ! A t á b l á z a t c í m e az oszlopok az autóbirtokosok arányát mutatják
g y a k r a n v i s z o n y l a g h o s s z ú , m e r t a k u t a t ó igyek­ a z e g y e s vizsgálati é v e k b e n .
szik p o n t o s a n m e g h a t á r o z n i , m i f é l e i n f o r m á c i ó ­ 4. Tisztázni kell a h a s z n á l t m é r t é k e g y s é g e k e t
kat közöl. A 3.3. táblázat e l ő s z ö r m e g a d j a a t á b ­ - a táblázat tartalmi részébe foglalt szám lehet
l á z a t b a n s z e r e p l ő a d a t o k tárgyát, m á s o d s z o r azt, esetszám, százalékos arány, átlag v a g y m á s mérő­
h o g y a t á b l á z a t célja az ö s s z e h a s o n l í t á s , h a r m a d ­ szám. N é h a j o b b , ha a táblázat számait átváltjuk
szor p e d i g azt a t é n y t , h o g y c s a k b i z o n y o s orszá­ egy hasznosabb mértékegységre: ha nem adnak
gokról g y ű j t ö t t e k a d a t o t . m e g százalékokat, akkor esetleg é r d e m e s azokat
2 . Nézzük m e g , h o g y a szerző f ű z ö t t - e m a g y a ­ kiszámítani.
rázó megjegyzéseket az adatokhoz! A megjegy­ 5 . V e g y ü k sorra a t á b l á z a t a d a t a i b ó l l e v o n h a ­
zése u t a l h a t a r r a , h o g y a n g y ű j t ö t t é k v a g y m i é r t tó k ö v e t k e z t e t é s e k e t ! A t á b l á z a t o k t ö b b s é g é t a
az adott f o r m á b a n mutatják be az anyagot. Köny­ szerző m a g a i s t á r g y a l j a , é s s z e m p o n t j a i t t e r m é ­
v e m sok t á b l á z a t á h o z f ű z t e m m a g y a r á z ó m e g ­ s z e t e s e n s z e m e l ő t t kell t a r t a n i a t á b l á z a t b a n sze­
jegyzéseket. P é l d á u l a 7.2. táblázathoz ( 1 8 5 . o.) r e p l ő a d a t o k é r t é k e l é s e s o r á n . V é g i g kell a z o n b a n
t ö b b m e g j e g y z é s i s tartozik, a m e l y e k s e g í t e n e k g o n d o l n i azt is, h o g y m i l y e n t o v á b b i p r o b l é m á k
megérteni, h o g y a n k a p t a m a t á b l á z a t b a n szerep­ é s k é r d é s e k v e t h e t ő k fel a z a d a t o k a l a p j á n .
lő s z á m o k a t . Ha a t á b l á z a t b a n s z e r e p l ő a d a t o ­
kat n e m a k u t a t ó g y ű j t ö t t e ö s s z e , h a n e m m á s h o l A táblázat adataiból t ö b b érdekes trend olvasha­
közölt e r e d m é n y e k r e é p ü l n e k , a k k o r a f o r r á s t is tó ki. E l ő s z ö r is az a u t ó b i r t o k o s o k a r á n y a j e l e n ­

kutatás célját fölfedve megkérje őket: beszéljenek rosszabb fajta szociológiáról csakugyan el lehet
arról, mi a szerepe az életükben annak, amit a mindezt mondani, de hát soha nem ítélhetünk
teaházban tesznek. meg egy tudományt annak alapján, amit a kon­
tárjai csinálnak. Tulajdonképpen a jó szociológia
vagy hozzásegít, hogy jobban megértsük a nyil­
Tud-e újat mondani a szociológia? vánvalót (Berger 1963), vagy teljesen átalakít­
ja köznapi gondolkodásunkat. A jó szociológia
Mivel a szociológusok gyakran olyasmit vizsgál­ egyik esetben sem szőrszálhasogatás, nem is a
nak, amiről nekünk is van személyes tapaszta­ nyilvánvaló ismételgetése más szavakkal. Ebben
latunk, eltöprenghetünk azon, hogy vajon nem a könyvben is sokszor azzal kezdem majd egy-
más-e a szociológia, mint „a nyilvánvaló fárad­ egy új téma tárgyalását, hogy talán már ismert
ságos fejtegetése" (Wright 2000). Igaz-e, hogy fogalmakat definiálok. Minden tudományágnak
a szociológia nem tesz mást, csak - érthetetlen tisztáznia kell az alapfogalmait. De amikor pél­
szaknyelven - újra megfogalmazza azt, amit dául a családot olyan emberek csoportjaként ha­
már amúgy is tudunk? Pusztán szőrszálhasoga­ tározzuk meg, akiket rokonság fűz össze, akkor
tó körülírása lenne olyan társadalmi jelenségek­ ezzel nem lezárunk valamit, hanem éppenséggel
nek, amelyeket már amúgy is ismerünk? A leg­ elindítunk. Gyakran csak úgy juthatunk a meg-
3. FEJEZET

tősen eltérhet a különböző országokban: 2002- Harmadszor: a felsorolt országok szinte m i n d ­


ben az 1000 főre jutó autók száma t ö b b mint egyikében nőtt az autóbirtokosok száma 1990 és
ötször annyi volt az Egyesült Á l l a m o k b a n , mint 2002 között, bár egyes o r s z á g o k b a n a növekedés
Törökországban. Másodszor: egyértelmű, hogy m é r t é k e n a g y o b b v o l t , m i n t m á s u t t , a m i valószí­
az a u t ó b i r t o k l á s és a j ó l é t szintje ö s s z e f ü g g . T u ­ n ű l e g azt a k ü l ö n b s é g e t m u t a t j a , h o g y a z e g y e s
l a j d o n k é p p e n az a u t ó b i r t o k o s o k a r á n y á t a j ó l é t i országok mekkora gazdasági növekedést értek el,
különbségek durva m u t a t ó j á n a k is tekinthetjük. illetve m e n n y i r e t u d t a k a t ö b b i e k h e z f e l z á r k ó z n i .

3.3. táblázat Az 1000 lakosra j u t ó közúti g é p j á r m ű v e k száma az e g y e s vizsgált o r s z á g o k b a n

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002
Ausztria 462 463 503 515 528 543 495 509 529 544 555 565 537
Belgium 432 442 441 454 464 487 494 482 490 500 511 517 520
Kanada 600 619 627 595 569 565 565 564 580 566 569 572 581
Németország 527 527 427 478 523 540 547 551 556 564 570 582 589
Görögország 248 246 257 271 283 298 313 328 351 378 406 428 450
Portugália 310 370 407 439 438 501 533 569 610 654 698 711 756
Törökország 57 47 53 61 64 68 97 105 111 116 124 148 148
Nagy-Britannia 443 433 453 441 439 428 448 458 474 486 493 516 533
Egyesült
Államok 842 718 779 725 719 771 783 784 792 798 810 816 807
Forrás: OECD Factbook 2005.

értés magasabb szintjére, ha tisztázzuk, melyik körben megismerhetők, ezért egy modern társa­
szó mit jelent - a jó szociológiában sosem öncélú dalomban igen kevés az olyan ember, aki semmit
a terminusok magyarázata. ne tudna ezekről a változásokról. A szociológiai
ismeretek összetett, gyakran nehezen megfog­
ható módon befolyásolják gondolkodásunkat és
A szociológia hatása viselkedésünket, megváltoztatva ezáltal a szocio­
lógiai kutatás terepét is. E jelenség a szociológiai
Ritka az olyan eset, amikor a szociológiai kuta­ szaknyelvet használva úgy magyarázható, hogy a
tásnak csupán a szociológusok szűk intellektuá­ szociológia reflexív viszonyban áll az emberek­
lis csoportja számára van jelentősége. A kutatási kel, akiknek a viselkedését vizsgálja. A reflexivi­
eredményeket gyakran az egész társadalom meg­ tás a szociológiai kutatás és az emberi viselkedés
ismeri. Hangsúlyozni kell, hogy a szociológia kölcsönhatása, erről még lesz szó a 4. fejezetben
nem csupán a modern társadalmak vizsgálata, ( 1 0 9 - 1 1 0 . o.). Nem meglepő, hogy a szociológiai
hanem maga is fontos tényezőjévé vált ezen tár­ kutatás eredményei gyakran igen közel állnak a
sadalmak teljes életfolyamatának. Vegyük csak közvélekedéshez. Ez elsősorban nem azért van,
azokat az átalakulásokat, amelyeken ma Nagy- mert a szociológia nem mond számunkra újat;
Britanniában a házasság, a szexualitás és a család sokkal inkább azért, mert a szociológiai kutatás
keresztülmegy (ezekről a 7. és a 12. fejezetben lesz folyamatosan hat a társadalomról kialakult köz­
szó). A kutatási eredmények ma már szélesebb vélekedésre.

ÖSSZEFOGLALÁS
1. A szociológus úgy vizsgálja a társadalmi éle­ a kutatót. A kutatási problémákat a szakiroda­
tet, hogy célirányos kérdéseket vet fel és ezek­ lomban meglévő hiányosságok, elméleti viták
re módszeres kutatással megkísérel válaszolni. vagy a társas világ gyakorlati kérdései egy­
Kérdése lehet ténykérdés, összehasonlító, fejlő­ aránt felvethetik. A kutatási stratégia kidolgo­
dési vagy elméleti kérdés. zásában számos lépés világosan elkülöníthe­
2. Minden kutatás olyan kutatási problémából in­ tő - bár ezeket csak ritkán követik pontosan a
dul ki, amely foglalkoztatja vagy zavarba ejti tényleges kutatás során.
SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA I

3. Két esemény vagy helyzet között akkor áll fenn honnan származó, információforrásként szol­
oksági kapcsolat, ha az egyik esemény vagy gáló nyomtatott anyagok vizsgálatát jelenti.
helyzet váltja ki a másikat. Ez bonyolultabb, További módszerek a kísérlet, az élettörténet, a
mint amilyennek látszik. A kauzalitást meg történeti elemzés és az összehasonlító kutatás.
kell különböztetni a korrelációtól: az utób­ 5. Minden egyes kutatási módszernek megvan­
bi azt jelenti, hogy két változó rendszeresen nak a maga korlátai. Emiatt a kutatók mun­
összefügg. Változó lehet az életkor, a jövede­ kájuk során gyakran két vagy több módszert
lem, a bűnözési arány stb. szerint mutatko­ alkalmaznak egyszerre, amelyek mindegyike
zó különbség. Független változó az a változó, a többi módszerrel kapott adatok ellenőrzését
amelyik egy másik (a függő) változóra hat. A vagy kiegészítését szolgálja. Ezt az eljárást ne­
szociológusok gyakran ellenőrző változókat al­ vezzük ndromszöge7ásnek.
kalmazva győződnek meg arról, hogy az oksági 6. A szociológiai kutatás gyakran állítja a kuta­
kapcsolat fennáll-e. tót etikai dilemmák elé. Ezek származhatnak
4. A terepmunka vagy részt vevő megfigyelés abból, hogy a kutató félrevezeti a vizsgált sze­
esetében a kutató hosszabb időszakokat tölt mélyeket, de abból is, hogy a kutatás eredmé­
a vizsgált csoportban vagy közösségben. Egy nyeinek közreadása sérti a résztvevők érzéseit,
másik módszerrel, a felmérés során kérdőíve­ vagy hátrányosan befolyásolja életüket. E kér­
ket töltetnek ki vagy interjút készítenek egy dések kezelésének nincs teljes egészében ki­
nagyobb népességet reprezentáló minta tagjai­ elégítő módja, de minden kutatónak érzékeny­
val. A dokumentumkutatás levéltári vagy más­ nek kell lennie a felmerülő dilemmákra.

MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK

1. Ha a legtöbb kutatás egy kutatási problémából indul ki, akkor ki határozza meg ezt a problémát?
2. Miért fontos konkrét hipotéziseket megfogalmazni, amelyek bizonyíthatók vagy cáfolhatók?
3. Miért van az, hogy a kutatási folyamat ritkán halad terv szerint?
4. Hogyan csökkentheti a kutató a hiba és/vagy torzulás lehetőségét?
5. Igaz-e, hogy egyes módszerek tudományosabbak a többinél?
6. Miért elengedhetetlen megkülönböztetni a korrelációt az oksági kapcsolattól?

AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK

Bryman, Alan (2001): Social Research Methods. Oxford/New York, Oxford University Press.
Best, Joel (2001): Damned Lies and Statistics: Untangling Numbers from the Media, Politicians, and
Activists. Berkeley, University of California Press.
Levitas, Ruth - Guy, Will (1996): Interpreting Official Statistics. London, Routledge.
Hammersley, Martin - Atkinson, Paul (1995): Ethnography: Principles in Practice. London, Routledge.
Harvey, Lee - MacDonald, Morag - Devany, Anne (1992): Doing Sociology. London, Macmillan.
May, Tim (2001): Social Research: Issues, Methods and Process. Buckingham, Open University Press
(3. kiadás).

INTERN ETES F O R R Á S O K

Market and Opinion Research International (MORI)


http ://www. mori. com
Social Science Information Gateway
http://www.sosig.ac.uk/sociology
Office of National Statistics
http://www.statistics.gov.uk
UK Data Archive
http ://www. data-archive .ac.uk
A SZOCIOLÓGIAI
ELMÉLETALKOTÁS
MAX WEBER: A PROTESTÁNS ETIKA

N É G Y ELMÉLETI P R O B L É M A
Struktúra és cselekvés
Konszenzus és konfliktus
A n e m e k problémája
A m o d e r n világ kialakulása

Ú J A B B SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK
Posztmodernizmus
Michel Foucault

N É G Y KORTÁRS SZOCIOLÓGUS
J ü r g e n H a b e r m a s : demokrácia és nyilvánosság
Ulrich Beck: a globális k o c k á z a t t á r s a d a l o m
M a n u e l Castells: a hálózatgazdaság
A n t h o n y G i d d e n s : társadalmi reflexivitás

KÖVETKEZTETÉS

Összefoglalás
Megfontolandó kérdések
Ajánlott olvasmányok
Internetes források
Az elméleti irányzatok értékelése a szociológiá­ A szociológiai munka során a különböző kuta­
ban nehéz és komoly feladat. Az elméleti viták tási területeken számtalan elmélet született. Van­
eredendően sokkal elvontabbak, mint az empi­ nak közöttük egészen precízen kidolgozottak,
rikusabb jellegű nézetkülönbségek. Nincs olyan némelyikük olykor akár matematikai formában is
elméleti álláspont, amely teljes egészében uralná leírható - bár ez a fajta elmélet sokkal gyakoribb
a szociológiát, és ez a gyengeség jelének tűnhet. más társadalomtudományokban (főleg a közgaz­
Pedig nem az. Éppen ellenkezőleg, az egymás­ daságtanban), mint a szociológiában.
sal versengő elméleti megközelítések és elméle­ Az elméletek bizonyos típusai sokkal többet
tek küzdelme a szociológia életképességét jelzi. akarnak magyarázni, mint mások, és nincs egyet­
Az emberek - vagyis önmagunk - tanulmányo­ értés abban, hogy mennyire kell vagy érdemes
zásakor az elméleti sokféleség segít leküzdeni a szociológusoknak nagy, átfogó elméletek ki­
a dogmákat. Az emberi viselkedés bonyolult és dolgozására törekedniük. Robert Merton (2002)
sokoldalú, ezért aligha lehet egyetlen elméleti például határozottan amellett érvel, hogy a szo­
nézőpontból megítélni minden részletét. A szo­ ciológusoknak az úgynevezett középszintű el­
ciológiai gondolkodásban tapasztalható elméleti méletekre (theories of the middle range) kellene
sokszínűség gazdag tárházát nyújtja a kutatásban figyelmet fordítaniuk. Nagy elméleti modellek
felhasználható elképzeléseknek, és növeli a kép­ kidolgozása helyett vállalkozzanak inkább szeré­
zelőerőt, amely oly fontos a szociológiai munka nyebb feladatokra.
fejlődése szempontjából. A középszintű elméletek kellőképpen körül­
határoltak ahhoz, hogy empirikus kutatás révén
közvetlenül ellenőrizhetők legyenek, ugyanak­
kor elég általánosak ahhoz, hogy a jelenségek
viszonylag széles körét fogják át. Ilyen például
a relatív depriváció elmélete: az emberek saját
körülményeiket aszerint ítélik meg, hogy kik­
hez hasonlítják magukat. Ezért a depriváció ér­
zete nincs egyenes arányban az egyénileg meg­
élt anyagi szegénység szintjével (lásd a 272-275.
oldalon). Egy kisebb házzal rendelkező család,
amely egy szegényebb kerületben él, ahol az em­
berek többsége hasonló körülményeket mond­
hat a magáénak, valószínűleg kevésbé érzi ma­
gát szegénynek, mint egy olyan család, amelyik
ugyanilyen házban nagyobb épületek és gazda­
gabb szomszédok között lakik.
Valóban igaz, hogy minél szélesebb területet
fog át egy elmélet, illetve minél nagyobb igények­
kel lép fel, annál nehezebb az empirikus ellen­
őrzése. Ugyanakkor nehezen látható be, hogy
miért kellene a szociológiai elméletalkotásnak a
„középszintre" korlátozódnia. Ennek igazolása ér­
dekében vegyük példaként Max Weber elméletét,
amelyet A protestáns etika és a kapitalizmus szel­
leme című munkájában fejtett ki (Weber 1995).

/ Weber gondolatát először az 1. fejezetben emlí­


tettem (34-35. o.), és a 14., „A vallás a modern
társadalomban" című fejezetben ismét szóba
Robert K. Merton kerül majd A protestáns etika ( 4 1 9 - 4 2 0 . o.).
A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS

MAX W E B E R : A PROTESTÁNS ETIKA rint a kapitalizmus szellemének közvetlen fort


rásai bizonyos kálvinista hittételek voltak. Az
Weber ebben a tanulmányában egy alapvető egyik ezek közül az a gondolat, hogy az emberek
probléma elemzésére vállalkozik: miért Nyuga­ Isten eszközei a földön, és a Mindenható meg­
ton, és csakis ott alakult ki a kapitalizmus? Az követeli tőlük, hogy hivatásukban - foglalkozá­
ókori Róma bukását követő mintegy tizenhárom sukban - munkálkodjanak Isten nagyobb dicső­
évszázadban inkább más civilizációk álltak a vi­ ségére.
lágtörténelem középpontjában, nem a Nyugat. A kálvinizmus második fontos eleme a pre­
Európa valójában eléggé jelentéktelen terület volt desztináció, az eleve elrendelés elve, amely sze­
a földgolyón, miközben Kína, India és a közel-ke­ rint csak egyes, eleve elhivatott személyek tar­
leti Oszmán Birodalom vezető hatalmaknak szá­ toznak a „kiválasztottak" közé, akik haláluk után
mítottak. Főleg a kínaiak jártak messze a Nyugat bebocsáttatnak a mennyországba. Kálvin eredeti
előtt technológiai és gazdasági fejlettség tekinte­ doktrínájában az ember evilági cselekedetei sem­
tében. Mi indíthatta el a 17. századi Európában a milyen formában nem befolyásolják kiválasztott­
gazdasági fellendülés folyamatát? ságát, sorsát Isten eleve meghatározta. Ez a hit­
Weber szerint e kérdés megválaszolásához fel tétel viszont olyan nagy nyugtalanságot keltett a
kell tárnunk, hogy mi különbözteti meg a mo­ hívek körében, hogy Kálvinnak módosítania kel­
dern ipart a gazdasági tevékenység korábbi for­ lett: megengedte, hogy a hívek a kiválasztottság
máitól. Számos különböző civilizációban megfi­ egyes jeleit felismerjék.
gyelhető a javak felhalmozására való törekvés, és Elsősorban a hivatásszerű munka anyagi jólét­
erre a jelenségre könnyű magyarázatot találni: az ben megmutatkozó sikeressége jelezte, hogy az
emberek a gazdagságot a vele járó kényelem, biz­ adott egyén valóban egyike a kiválasztottaknak.
tonság, hatalom és élvezet miatt értékelték. Nem A fenti eszmék hatása alá került csoportokban
akarnak szükséget szenvedni semmiben, és a fel­ hihetetlenül erős késztetés alakult ki gazdasági
halmozott javakat jólétükre fordítják. sikerek elérésére. Ugyanakkor a hívek fontosnak
Ha egy pillantást vetünk a Nyugat gazdasági tartották, hogy józan és mértéktartó életet éljenek.
fejlődésére - mondja Weber -, valami teljesen el­ A puritánok a fényűzést ördögi dolognak tartot­
térő dolgot találunk: itt a javak felhalmozásával ták, így a felhalmozásra való törekvés együtt járt
kapcsolatban olyan attitűd alakult ki, amely a a szigorú, szerény életvezetéssel.
történelemben sehol másutt nem figyelhető meg. Az első vállalkozók nem is sejtették, hogy ha­
Ezt az attitűdöt nevezi Weber „a kapitalizmus talmas társadalmi változásokat indítanak el,
szellemének": az első kapitalista kereskedők és őket mindenekelőtt vallási motívumok vezérel­
gyáriparosok nézeteinek, értékeinek a rendsze­ ték. A puritánok aszkéta - vagyis önmegtartózta­
rét. Ezek az emberek erős késztetést éreztek arra, tó - életmódja ezt követően a modern civilizáció
hogy személyes vagyont halmozzanak fel. Ugyan­ egyik alapvető elemévé vált. Weber megfogalma­
akkor a világ más tájain élő gazdagoktól eltérően zása szerint:
ezt a felhalmozott gazdagságot nem arra fordítot­
ták, hogy fényűző életet éljenek. Életmódjuk va­ A puritánok a hivatás emberei akartak lenni -
lójában igénytelen és mértékletes volt; józanul nekünk azoknak kell lennünk. Hiszen mióta az
és csendesen éltek, kerülték a jómód szokásos aszkézis a szerzetesi cellákból áttevődött a hi­
megnyilvánulásait. Weber arra próbált rámutat­ vatás világába és az evilági erkölcsösséget ural­
ni, hogy a jellemzőknek ez az igen szokatlan kom­ ni kezdte, egyúttal abban is közreműködött,
binációja létfontosságú volt a Nyugat gazdasági hogy felépüljön a mechanikus-gépi termelés
fejlődésének megindulásához. A korábbi korsza­ technikai és gazdasági előfeltételeihez kötött
kok és más kultúrák gazdagjaitól eltérően ezek a modern gazdasági rend hatalmas kozmosza.
csoportok nem pazarolták el vagyonukat, hanem [...] Miután az aszkézis átépítette a világot, s
újból befektették az általuk vezetett vállalkozás miután munkálkodott e világban, e világi javak
további terjeszkedése érdekében. olyan növekvő, s végül is annyira meghatározó
Weber elméletének a lényege az, hogy a ka­ hatalomra jutottak az emberek felett, mint még
pitalizmus szellemében megmutatkozó attitűd a történelemben soha korábban. [...] a „hiva­
vallási eredetű. A kereszténység általában is sze­ tásszerű kötelesség" gondolata mint egy valaha
repet játszott e szemléletmód kialakításában, de volt vallásos hittartalom kísértetének árnya él
az igazi hajtóerő a protestantizmusból, annak is csupán. Ahol manapság a „hivatás elvégzése"
elsősorban egyik válfajából, a puritanizmusból közvetlenül nem hozható kapcsolatba a legma­
eredt. Az első tőkések többsége puritán volt, és gasabb kultúrértékekkel - illetve, az ellenkező
sokan vallottak kálvinista nézeteket. Weber sze- póluson, ahol nem érzik szubjektíven is gazda-
4. FEJEZET

sági kényszernek -, ott az emberek egyáltalán NÉGY ELMÉLETI PROBLÉMA


nem törődnek értelmezésével. E vallásos-etikai
jelentésétől megfosztott szerzési vágy ma arra A protestáns etika körül kialakult vita máig tart,
késztet legkorlátlanabb honában, az Egyesült éppúgy, ahogyan Weber munkásságának más
Államokban, hogy képzetét a puszta verseny­ részei is foglalkoztatják még a szociológusokat.
szenvedéllyel társítsuk (Weber 1995). A klasszikus gondolkodók elképzelései, akár­
csak az 1. fejezetben ismertetett, későbbi elméleti
Weber elméletét sok szempontból bírálták. Egye­ szemléletmódok ma is nézeteltéréseket robbant­
sek szerint a „kapitalizmus szellemének" neve­ hatnak ki.
zett életfelfogás megtalálható már jóval a kálvi­ Több olyan alapvető elméleti dilemma - állan­
nizmus előtt, a 12. századi olasz kereskedőváro­ dó vitára okot adó probléma - fogalmazható meg,
sokban. Mások azt állították, hogy a „hivatásként amelyekre a nézőpontok ilyen ütközései hívják
végzett munka" kulcsfogalma, amelyet Weber a fel a figyelmünket. Ezek közül néhány az emberi
protestantizmussal hoz összefüggésbe, már ko­ tevékenységek és a társadalmi intézmények értel­
rábban is létezett a katolikus hitben. Weber elem­ mezésének rendkívül általános kérdéseit érinti.
zésének lényeges pontjait azonban még mindig Az alábbiakban négy ilyen dilemmáról lesz szó.
sokan elfogadják, és az általa kidolgozott elmélet 1. Az egyik dilemma az emberi cselekvéssel és
ma is olyannyira távolba mutató és megvilágító a társadalmi struktúrával kapcsolatos. A kérdés
erejű, mint első közlése idején volt. Ha Weber té­ az, hogy a saját életfeltételeinket aktívan meg­
zise helytálló, akkor a modern gazdasági és társa­ határozni képes, kreatív cselekvők vagyunk-e,
dalmi fejlődést meghatározó módon befolyásolta vagy amit teszünk, az jobbára olyan társadalmi
valami olyasmi, ami első pillantásra teljesen tá­ erők következménye, amelyek felett nincs hatal­
vol áll tőle: a vallási ideálok egy csoportja. munk. Ez a kérdés mind a mai napig megosztja
Weber elmélete eleget tesz számos olyan kö­ a szociológusokat. Weber és a szimbolikus inter-
vetelménynek, amelyek fontosak a szociológiai akcionizmus például az emberi viselkedés aktív,
elméletalkotásban: kreatív elemeit hangsúlyozzák. Más megközelíté­
1. A kontraintuitív gondolkodás példája - vagy­ sek - például a durkheimi - a társadalmi hatások
is olyan értelmezést ad, amely szakít a közfelfo­ cselekvésünket korlátozó jellegét emelik ki.
gással. Az elmélet így új megvilágításba helyezi a 2. A második elméleti probléma a társadalmi
vizsgált kérdéseket. A Weber előtti szerzők több­ konszenzus és konfliktus kérdéseit érinti. Emlí­
sége nemigen foglalkozott azzal a lehetőséggel, tettem már, hogy egyes szociológiai álláspontok
hogy vallási eszmék alapvető szerepet játszhat­ - köztük a funkcionalizmusé - az emberi társa­
tak a kapitalizmus kialakulásában. dalmak eredendő rendjét és harmóniáját hang­
2. Az elmélet értelmet ad olyasvalaminek, amit súlyozzák. E nézet támogatói a társadalom leg­
különben nehéz volna kibogozni: miért akarnak inkább nyilvánvaló tulajdonságának a folyama­
az emberek önmegtartóztató módon élni akkor, tosságot és a konszenzust tartják, bármekkora is
amikor nagy erőfeszítéseket tesznek a javak fel­ legyen a társadalmi változás az idők folyamán.
halmozására? Más szociológusok viszont azt emelik ki, hogy a
3. A teória olyan körülményeket is segít meg­ társadalmi konfliktusok mindenütt megjelennek.
világítani, amelyek kívül esnek az eredetileg Ok a társadalmat szükségképp megosztottnak,
megmagyarázni kívánt jelenségeken. Weber feszültségekkel és küzdelmekkel telinek látják.
hangsúlyozta, hogy csak a modern kapitalizmus Szerintük illúzió azt feltételezni, hogy az embe­
eredetét szerette volna megérteni. Ugyanakkor rek általában egymás felebarátaiként élnek, mert
ésszerűnek tűnik a feltételezés, hogy a puritaniz­ még ha nem kerül sor nyílt konfrontációra, akkor
mus által képviselt értékekhez hasonló értékek is fennmaradnak azok a mély érdekellentétek,
szerepet játszhattak a sikeres kapitalista fejlődés amelyek bizonyos pontokon nyílt konfliktusba
más helyzeteiben is. torkollhatnak.
4. A jó elmélet nemcsak érvényes, hanem ter­ 3. A harmadik alapvető elméleti probléma alig
mékeny is, amennyiben új gondolatok megfogal­ jelenik meg a szociológia ortodox hagyományai­
mazására és további kutatómunkára ösztönöz. ban, de ma már nem hagyható figyelmen kívül.
Weber elmélete ebben az értelemben egészen biz­ Ez annak a kérdése, hogy miképpen adhatunk ki­
tosan sikeres volt, mivel kiindulópontként szol­ elégítő magyarázatot a társadalmi nem (gender)
gált igen sok későbbi kutatás és elméleti elemzés problémájára a szociológiai elemzés keretein be­
számára. lül. Az 1. fejezetből kiderül, hogy a szociológiai
fejlődés legfontosabb szereplői a múltban kizá­
rólag férfiak voltak, akik műveikben gyakorlati-
A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS

lag nem fordítottak figyelmet arra, hogy az em­ / Durkheim gondolatát az 1. fejezetben ismertet­
beriség nemek szerint tagolt. Egészen a legutóbbi tem (30-32. o.).
időkig nem sokan gondoltak azokra a nőkre, akik
a szociológia területén tevékenykedtek (lásd pél­ Durkheim szerint a társadalom elsődleges az
dául a Harriet Martineau-ról szóló keretes részt egyénnel szemben. A társadalom jóval több,
a 36. oldalon). A korai férfi szociológusok írásai­ mint az egyéni cselekvések összessége; „sűrűsé­
ban az egyének „semleges neműként" jelennek ge" vagy „tömörsége" az anyagi világ struktúrái­
meg: inkább elvont „aktorok", mint elkülönült hoz hasonlítható. Képzeljünk el egy embert, aki
nők vagy férfiak. Mivel nemigen építhetünk a ne­ egy többajtós szobában áll! A szoba szerkezete
mek problémájával kapcsolatban a szociológiai meghatározza lehetséges cselekvéseinek körét.
gondolkodás bevett elméleteire, ma valószínűleg A falak és az ajtók elhelyezkedése például meg­
a négy közül ez a legsürgetőbb és legnehezebb szabja a ki- és bemeneti lehetőségeket. Durkheim
probléma. szerint a társadalmi struktúra hasonlóan korlá­
A nemek viszonyával kapcsolatos legfonto­ tozza cselekvéseinket, korlátokat állít az egyének
sabb elméleti dilemmák egyike a következő. Be elé. Ezek ugyanúgy „külsődlegesek", mint pél­
kell-e építenünk a szociológiai gondolkodásba a dánkban a falak.
„társadalmi nem" fogalmát mint alapvető kategó­ Durkheim ezt az álláspontot az alábbi közis­
riát? Vagy inkább úgy kell elemeznünk a nemi mert megállapításban fejti ki:
problémákat, hogy egy-egy szűkebb területen,
egyenként vizsgáljuk a férfiak és nők viselke­ Amikor testvéri, házastársi vagy állampolgári
dését különféle összefüggésekben meghatározó feladatainkat végezzük, amikor vállalt kötele­
hatásokat? Más szóval: vannak-e olyan jellegze­ zettségeinknek teszünk eleget, olyan köteles­
tességek, amelyek az identitás és a társadalmi ségeket teljesítünk, amelyek függetlenek tő­
viselkedés tekintetében minden kultúrában meg­ lünk és cselekedeteinktől, s amelyeket a jog és
különböztetik a férfiakat és a nőket? Vagy a ne­ az erkölcs határoz meg. [...] Ugyanúgy, a hívő
mek közötti különbségeket mindig a társadalmat születésekor készen találta vallásának hiedel­
megosztó egyéb (például osztály-) különbségek meit és gyakorlatait. És ha ezek őelőtte is meg­
alapján kellene magyaráznunk? voltak, akkor kívüle léteznek. A jelrendszer,
4. A negyedik probléma nem annyira az embe­ amellyel gondolatainkat megfogalmazzuk, a
ri viselkedés vagy a társadalom mint egész alap­ pénzrendszer, amellyel tartozásainkat kifizet­
vető jellegzetességeivel van összefüggésben, in­ jük, a hitellehetőségek, amelyeket kereskedel­
kább a modern társadalomfejlődés jellemzőivel. mi ügyleteinkben igénybe veszünk, a foglal­
Ez a probléma abból ered, hogy a marxisták és kozásokban alkalmazott gyakorlati műveletek
a nem marxisták különbözőképpen közelítenek stb. attól függetlenül funkcionálnak, hogy mi­
a kérdéshez, másként határozzák meg a modern képpen élünk velük (Durkheim 1978).
társadalmak eredetét ós jellegét befolyásoló erő­
ket. A dilemma központi kérdése a következő: Bár e durkheimi megközelítésnek sok követője
mekkora szerepük volt a modern világ kialaku­ akad, gyakran élesen kritizálják is. Mi a társa­
lásában a Marx által megjelölt gazdasági ténye­ dalom - kérdezik a bírálók -, ha nem az egyéni
zőknek, elsősorban a tőkés gazdasági vállalkozás cselekedetek összessége? Ha egy csoportot vizs­
mechanizmusainak? Mennyire érvényesültek gálunk, nem találunk kollektív entitást, csak egy­
más (társadalmi, politikai, kulturális) hatások a mással különböző módokon interakcióban lévő
modern kor társadalomfejlődésében? személyeket. A „társadalom" nem más, mint
Ezek a szociológiai elmélet szempontjából any- olyan egyének halmaza, akik rendszeres kap­
nyira lényeges kérdések, hogy részletesebben is csolatban állnak egymással. A kritikusok sze­
érdemes áttekintenünk a róluk kialakult elkép­ rint (akik közül sokan az 1. fejezetben ismerte­
zeléseket. tett szimbolikus interakcionizmus hívei, lásd
a 3 8 - 3 9 . oldalon) emberként csak valamilyen
indokkal cselekszünk, és társadalmi világunkat
Struktúra és cselekvés átszövik a különböző kulturális jelentések. Sze­
rintük a társadalmi jelenségek éppen hogy nem
Durkheim egyik fő témája, és később aztán sok „dolgok", hanem azoknak a szimbolikus jelenté­
más szociológusé is, hogy a társadalom kénysze­ seknek a függvényei, amelyekkel tetteinket fel­
rítő erővel korlátozza tagjai cselevését: ez a társa­ ruházzuk. A társadalomnak nem teremtményei,
dalmi kényszer. hanem teremtői vagyunk.
Értékelés > nos kifejezés a strukturálódás. Ezt a fogalmat én
magam vezettem be a szociológiába az utóbbi
Nem valószínű, hogy a fenti vita végére valaha években. A „struktúra" és a „cselekvés" szükség­
is pont kerül, mivel azóta folyik, mióta a modern szerűen összefüggenek. A társadalmaknak, kö­
gondolkodók szisztematikus magyarázatot pró­ zösségeknek vagy csoportoknak csak azért van
bálnak adni az emberi viselkedésre. Ráadásul „struktúrájuk", mert az emberek szabályszerűen,
ez a vita nem korlátozódik a szociológiára, ha­ kiszámíthatóan viselkednek. Másfelől a „cse­
nem a társadalomtudományok minden terüle­ lekvés" is csak azért lehetséges, mert egyénként
tén foglalkoztatja a tudósokat. E könyv olvasója mindannyian rengeteg társadalmilag strukturált
szintén eldönti majd, melyik álláspontot tartja ismeret birtokában vagyunk. Ezt a legjobban úgy
helyesebbnek. magyarázhatjuk meg, ha a nyelvet vesszük példá­
Mégsem kell azért eltúlozni a két nézőpont kö­ nak. A nyelv csak akkor létezhet, ha társadalmi­
zötti eltérést. Mivel egyik sem lehet teljes egészé­ lag strukturált - használatának bizonyos jellem­
ben igaz, könnyen észrevehetjük a kettő közötti zőit minden beszélőnek tiszteletben kell tartania.
kapcsolatokat. Durkheim álláspontja bizonyos Például amit valaki bármilyen adott kontextus­
értelemben kétségkívül helytálló. A társadalmi ban mond, az csak akkor érthető, ha bizonyos
intézmények léte megelőzi bármely adott egyén nyelvtani szabályokat követ. A nyelv strukturális
létezését, és az is nyilvánvaló, hogy ezek az in­ jellemzői azonban mégis csak akkor léteznek, ha
tézmények kényszert gyakorolnak felettünk. így az egyes beszélők a gyakorlatban is alkalmazzák
például nem én találtam ki a brit pénzügyi rend­ ezeket a szabályokat. A nyelv állandóan a struk­
szert, és arról sem dönthetek, hogy kívánom-e turálódás folyamatában van.
használni vagy sem, amennyiben hozzá szeret­ Erving Goffman és más, a társadalmi interak­
nék jutni a pénzért vásárolható javakhoz és szol­ cióval foglalkozó szerzők (akikről az 5. fejezetben
gáltatásokhoz. A pénzrendszer más létező intéz­ lesz szó) joggal vetik fel, hogy minden emberi cse­
ményekhez hasonlóan a társadalom egyes tagjai­ lekvő óriási tudáskészlettel bír. Emberként nagy­
tól függetlenül létezik, és korlátozza az egyének részt attól vagyunk azok, akik vagyunk, hogy egy
cselekvéseit. összetett konvenciógyűjtemény szerint cselek­
Ugyanakkor nyilván tévedés azt feltételezni, szünk - például ide tartoznak azok a rituálék is,
hogy a társadalom a fizikai környezethez hason­
lóan „külsődleges" valami. Míg a természeti kör­
nyezet az emberektől függetlenül is fennmarad, a
társadalom esetében ez nyilvánvalóan nem igaz.
A társadalom az egyes egyén számára külsődle­
ges, az egyének összessége számára azonban ele­
ve nem lehet az.
Továbbá a durkheimi „társadalmi tények" kor­
látozhatják ugyan tetteinket, de nem határozzák
meg azokat. Dönthetek úgy is, hogy pénz nélkül
élek, és szilárdan tarthatom magam ehhez az el­
határozáshoz még akkor is, ha ez igen komoly ne­
hézségeket okoz a mindennapi életben. Ember­
ként nemcsak reagálunk a külvilág eseményeire,
hanem döntéseket is hozunk. A „strukturális"
és a „cselekvéselméleti" megközelítések közötti
szakadék azzal a felismeréssel hidalható át, hogy
a mindennapi élet során a társadalmi struktúrát
cselekvő módon hozzuk létre és teremtjük újra.
így például az a tény, hogy használom a pénz­
ügyi rendszert, apró, de szükséges hozzájárulás
a rendszer fennmaradásához. Ha egyszer csak
mindenki vagy az emberek többsége úgy dönte­
ne, hogy pénz nélkül is boldogul, akkor a rend­
szer felbomlana.
Az 1. fejezetben már említettem (27. o.), hogy
a társadalmi struktúra szakadatlan építési és
újjáépítési folyamatának elemzése során hasz­ Erving Goffman
A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS

amelyeket az utcán egymás mellett elhaladó ide­ lyez akkora hangsúlyt az osztályokra, mint Marx.
genek végrehajtanak. Másrészt amikor ezt a tu­ Ők a konfliktusok kialakulásában más tényező­
dást cselekvésünkben alkalmazzuk, akkor meg­ ket is fontosnak tartanak, például a faji csoportok
erősítjük és tartalommal töltjük meg épp azokat vagy a politikai frakciók ellentéteit. Függetlenül
a szabályokat és konvenciókat, amelyekhez iga­ attól, hogy melyik csoport az erősebb, a társada­
zodunk. A strukturálódás mindig feltételezi azt, lom alapvetően feszültségekkel teli, ezért még a
amit Goffman „a struktúra dualitásának" nevez. legszilárdabb társadalmi rendszer is az egymás­
Ez azt jelenti, hogy minden társadalmi cselekvés sal szemben álló csoportok kényes egyensúlyára
feltételez valamilyen struktúrát, de ugyanakkor a épül.
struktúra is feltételezi a cselekvést, mert az em­
beri viselkedés szabályszerűségeire épül.
Értékelés

Konszenzus és konfliktus A struktúra és cselekvés problémájához hason­


lóan ennek az elméleti vitának a megnyugtató le­
A konszenzust és konfliktust hangsúlyozó állás­ zárása sem valószínű. Ugyanakkor a konszenzus
pontok összevetését ismét hasznos Durkheimmel és a konfliktus híveinek álláspontjai közti távol­
kezdeni. Durkheim úgy vélte, hogy a társadalom ság megint csak nagyobbnak tűnik, mint amilyen
kölcsönösen összefüggő részekből áll. A legtöbb valójában. A két felfogás közötti ellentét semmi­
funkcionalista gondolkodó számára a társada­ képp sem kibékíthetetlen. Valószínűleg minden
lom egymáshoz szorosan kapcsolódó struktúrák­ társadalomban van valamiféle általános egyetér­
ból álló, egységes egész. Ez igencsak egybecseng tés az értékeket illetően, és természetesen mind­
Durkheimnek a „társadalmi tények" korlátozó, egyikben találunk konfliktust is.
„külsődleges" jellegéről vallott nézetével. Itt vi­ Ráadásul a szociológiai kutatás egyik általános
szont az analógia alapját nem egy építmény falai szabálya, hogy mindig meg kell vizsgálnunk a
képezik, hanem a test fiziológiája. konszenzus és a konfliktus közötti kapcsolatokat
A test különféle feladatok ellátására speciali­ a társadalmi rendszerekben. A különféle csopor­
zálódott részekből (például agy, szív, tüdő, máj tok által vallott értékek és a tagjaik által elérni kí­
stb.) áll, amelyek mindegyike részt vesz az élet­ vánt célok gyakran egyszerre tükröznek közös és
folyamat fenntartásában. Ezeknek harmonikusan ellentétes érdekeket. Például még az osztálykonf­
kell illeszkedniük egymáshoz, mert ha nem, a liktusok marxi elemzésében is egyaránt találunk
szervezet léte veszélybe kerül. Ugyanez a helyzet közös és ellentétes osztályérdekeket. így a tőké­
Durkheim szerint a társadalom esetében. A tár­ sek függnek a gyáraikban dolgozó munkaerőtől,
sadalom folyamatos fennmaradása érdekében a éppen úgy, mint a munkások a tőkésektől, akik­
specializálódott intézményeknek (politikai rend­ től a bérüket kapják. Ilyen körülmények között a
szer, vallás, család, oktatási rendszer) harmoni­ nyílt konfliktus nem állandósul; olykor mindkét
kusan kell együttműködniük. A társadalom foly­ félnek az az érdeke, hogy túllépjen az ellentéte­
tonossága ezért az együttműködésen múlik, ami ken, máskor viszont fordított a helyzet.
viszont feltételezi, hogy tagjai körében általános Konszenzus és konfliktus kapcsolatának elem­
konszenzus alakult ki az alapértékekről. zésében hasznos fogalom az ideológia. Az ideo­
A konfliktust középpontba helyezők ettől alap­ lógia olyan értékek és meggyőződések rend­
vetően eltérő álláspontot vallanak. Legfőbb felte­ szere, amely az erősebb csoportok helyzetének
véseiket Marxnak az osztálykonfliktusokról val­ megszilárdítását célozza a gyengébbek rovására.
lott nézeteivel világíthatjuk meg. Hatalom, ideológia és konfliktus mindig szoro­
san kapcsolódik egymáshoz. Sok konfliktus a
/ Marx osztálykonfliktussal kapcsolatos álláspont­ hatalom, az azzal járó előnyök miatt alakul ki.
ját az 1. fejezetben ismertettem (32-34. o.). A hatalmon lévők uralmának megtartása nagy­
részt az ideológiai befolyástól függ, bár szükség
Marx szerint a társadalmak egyenlőtlen erőforrá­ esetén erőszakot is alkalmazhatnak. A feudális
sokkal rendelkező osztályokra bomlanak. Az éles rendszerben például az arisztokraták hatalmát
egyenlőtlenségek következtében a társadalmi alátámasztotta az az elképzelés, hogy az embe­
rendszerben „beépített" érdekellentétek alakul­ rek egy kis csoportja „uralkodásra született", az
nak ki. Ezek az érdekellentétek bizonyos ponton arisztokraták mégis gyakran erőszakhoz folya­
kirobbannak és radikális változásokhoz vezet­ modtak azok ellen, akik a hatalmukat meg mer­
nek. E nézőpont hívei közül nem mindenki he- ték kérdőjelezni.
4. FEJEZET

A nemek problémája A nő a férfi „magántulajdonának" egyik formája


lett a házasság intézményén keresztül. A nők eb­
A nemek problémája csak ritkán kerül közpon­ ből a kötött helyzetből szabadulnak fel, ha meg­
ti helyre a modern szociológia megalapítóinak szűnnek az osztálykülönbségek. Manapság ezt
a munkáiban. Az a néhány bekezdés azonban, az elemzést sem fogadnák el sokan, de sokkal hi­
amelyben érintették ezt a kérdést, lehetővé teszi hetőbb nézetté tehetjük, ha az általánosítás egy
egy alapvető elméleti dilemma körvonalazását magasabb szintjére emeljük. Nem az osztály az
- bár megoldásához alig-alig találunk támpontot egyetlen tényező, amely a nő és a férfi viselke­
műveikben. A kérdést a legjobban úgy mutathat­ dését meghatározó társadalmi különbségeket ala­
juk be, ha azt a problémát, amelyet alkalmanként kítja. Hasonló tényezők az etnikai hovatartozás
Durkheim feszeget, összevetjük a Marx írásai­ és a kulturális háttér is. Például mondhatnánk,
ban előforduló kérdéssel. Durkheim az öngyil­ hogy egy kisebbségi csoporthoz tartozó nőknek
kosságról írva egy ízben megjegyzi, hogy a férfi (például az Egyesült Államokban élő feketéknek)
„majdnem mindenestől a társadalom terméke", sokkal több közös vonásuk van az adott kisebb­
míg a nő „sokkal nagyobb mértékben a természet ségi csoport férfi tagjaival, mint a többséghez
műve". Ezt az észrevételt kifejtve a férfiról így ír: tartozó (fehér) nőkkel. Vagy esetleg azt találjuk,
„hajlamai, törekvései és hangulatai nagyrészt kol­ hogy egy meghatározott (például egy kisebb va-
lektív eredetűek, élettársa viszont mindezekben dászó-gyűjtögető) kultúrából származó nő ka­
a vonatkozásokban közvetlenebbül a saját orga­ rakterében sokkal közelebb áll az adott kultúra
nizmusa hatása alatt áll. Ily módon a férfi szük­ férfi tagjaihoz, mint az ipari társadalmakban élő
ségletei egészen mások, mint a nőé" (Durkheim nőkhöz.
2003a). Más szóval a nő és a férfi eltérő identitás­ Az utóbbi évtizedekben megerősödött a nő­
sal, ízléssel és hajlamokkal bír, mert a nő kevés­ mozgalom, ami a szociológiában és más tudomá­
bé szocializált, és „közelebb áll a természethez", nyokban is gyökeres változásokat indított el. A fe­
mint a férfi. minizmus nyomán össztűz zúdult a szociológia
Ma már Durkheim megállapítását ebben a elméletében és módszertanában, sőt, magában a
formában aligha fogadná el bárki. A női iden­ szociológia tárgyában is felfedezni vélt férfipár­
titást ugyanúgy a szocializáció határozza meg, tiságra. Nemcsak a szociológiában fennálló férfi­
mint a férfiét. Durkheim állítása azonban némi­ uralmat támadták, hanem az egész tudomány át­
leg módosítva a társadalmi nem kialakulásának fogó rekonstrukciójának igénye is felmerült. Újra
és természetének egyik lehetséges nézőpontját kell gondolni az alapkérdéseket, és az ezekkel
fogalmazza meg. Ez pedig úgy írható le, hogy kapcsolatos vitákat is másként kell prezentálni,
a nemek közötti különbségek lényegében a fér­ mondták.
fi és nő közötti, biológiailag adott eltéréseken A feminista szociológiai megközelítésekben
alapulnak. Ez az álláspont nem feltétlenül je­ hangsúlyozzák, hogy a társadalmi világ elem­
lenti annak elfogadását, hogy a nemek közötti zésekor a társadalmi nemet kell a középpontba
különbségek velünk született jellegzetességek. állítani. Bár a feminista nézőpontok sokfélesége
Sokkal inkább azt feltételezi, hogy a nő társa­ miatt nehéz általánosságokban beszélni, annyit
dalmi helyzetét és identitását reproduktív-gyer­ megállapíthatunk, hogy a feministák többsége
meknevelési szerepe alakítja. Amennyiben ez szerint a tudás szervesen kapcsolódik a biológiai
az álláspont helytálló, akkor a nemek közötti és társadalmi nem kérdéseihez. Mivel a férfiak
különbségek mélyen gyökereznek minden tár­ és a nők tapasztalatai eltérők, és különböző né­
sadalomban. A nő és a férfi hatalmi helyzeté­ zőpontokból szemlélik a világot, nem egyforma
nek különbségei azt a tényt tükrözik, hogy a nők értelmezéseket alakítanak ki róla. A feministák
képesek a gyermek megszülésére, és elsősorban gyakran sérelmezik, hogy a hagyományos szo­
ők gondoskodnak róla, míg a férfiak aktivitása ciológiai elméletalkotás tagadta vagy figyelmen
a politika, a munka és a háborúzás „nyilvános" kívül hagyta a tudás „nemi" (gendered) jellegét,
szféráira összpontosul. és a társadalmi világról kialakított koncepciók­
Marx nézete alapvetően eltér a fenti álláspont­ ban a férfiak jutottak uralkodó szerephez. Ha­
tól. Szerinte a nemek közötti különbségek a hata­ gyományosan a férfiak töltötték be a társadalom
lom és a státus vonatkozásában lényegében más hatalmi és vezető pozícióit, ezért az az érdekük,
- elsősorban osztályjellegű - megosztottságot hogy fenntartsák kiváltságos helyzetüket. Ilyen
tükröznek. Úgy véli, hogy az emberi társadalom körülmények között a nemtől függő tudás kulcs­
legkorábbi formáiban nem volt különbség ne­ fontosságú erővé válik a fennálló társadalmi be­
mek és osztályok között. A férfi nő feletti hatal­ rendezkedés állandósításában és a férfiuralom
ma az osztálykülönbségekkel együtt jelent meg. legitimálásában.
/ A feminista megközelítésekről bővebben lásd a
12., „Szexualitás és társadalmi nem" című feje­
zetet (364-369. o.).

Egyes feminista szerzők szerint tévedés azt felté­


telezni, hogy akár a „férfiak", akár a „nők" olyan
csoportot alkotnak, amely sajátos érdekekkel
vagy jellemzőkkel bír. Több ilyen szerzőre, köz­
tük Judith Butlerre (1999) is hatott a posztmo­
dern gondolkodás, amelyről később lesz szó (lásd
a 103-105. oldalon). Butler szerint a társadalmi
nem korántsem állandó kategória, hanem folyton
változik, és nem abban nyilvánul meg, hogy ki
az ember, hanem inkább abban, hogy mit csinál.
Ha Butlernek (2004) igazat adva elfogadjuk, hogy
a társadalmi nem valami olyasmi, amit „csiná­
lunk", akkor arra kell törekednünk, hogy „vissza­
Judith Butler
csináljuk", ha az egyik csoport a másik csoport
feletti hatalmának megerősítésére használja. Ju­ kielégítő módon. Ugyanakkor önmagában még
dith Butler munkásságáról és a queer-elméletre kevés, hogy „a nők tanulmányozását beemelik a
gyakorolt hatásáról lesz még szó a 12. fejezetben szociológiába", mert a társadalmi nem a nők és
(356. o.). a férfiak identitása és viselkedése közötti össze­
Hasonló gondolatokat fejtegetett Susan Faludi függésekkel kapcsolatos. Pillanatnyilag kénytele­
is. A férfiképről szóló könyvében [Stiffed, 1999) nek vagyunk nyitva hagyni azt a kérdést, hogy
rámutat, hogy légből kapott az a gondolat, mely a nemek közötti különbségeket mennyiben lehet
szerint minden szférában a férfiak uralkodnak. megvilágítani más szociológiai fogalmakkal (osz­
Épp ellenkezőleg, ma a férfiasság válságát éli ab­ tály, etnikai hovatartozás, kulturális háttér stb.),
ban a világban, amelyről azt hiszik, hogy a fér­ vagy fordítva: a más területeken jelentkező tár­
fiak birtokolják és irányítják. A férfiak egy-egy sadalmi megosztottságok milyen mértékben ma­
csoportja még mindig bizakodó, úgy érzik, hogy gyarázhatók a nemek közti különbségekkel. A
ők vannak nyeregben; sokan mások úgy látják, szociológiai elméletalkotás legfontosabb jövőbeli
hogy a háttérbe szorultak, ezért önbecsülésük is feladatai egyértelműen annak fényében határoz­
oda. Ennek részben az lehet az oka, hogy a nők hatók meg, hogy sikerül-e hatékony megoldást
sikereket értek el, de éppígy szerepet játszanak találni e dilemmára.
a munka jellegében bekövetkezett változások is.
Például az információtechnológia fejlődésével
sok kevésbé képzett férfi fölöslegessé vált a tár­ A modern világ kialakulása
sadalmi szükségletek szempontjából.
A marxista megközelítés
/ A „férfiasság válsága" az oktatás tárgyalásakor
is szóba kerül ( 5 4 8 - 5 4 9 . o.). Marx írásai komoly kihívást jelentettek a szocio­
lógiai elemzés számára, amelyet nem lehetett fi­
gyelmen kívül hagyni. Kortársaitól a mai szocio­
Értékelés lógusokig sokan vitatták a modern társadalom­
fejlődéssel kapcsolatos nézeteit. Már említettem,
A harmadik dilemmával kapcsolatos problémák hogy Marx a modern társadalmakat kapitalista
igen fontosak, és közvetlenül kapcsolódnak ah­ társadalmaknak tekinti. A modern korban a válto­
hoz a feminista kihíváshoz, amellyel a szocioló­ zások hajtóereje az állandó gazdasági átalakulás,
giának szembe kell néznie. Senki sem vitathatja amely a tőkés termelés szerves része. A kapitaliz­
igazán, hogy a múltbeli szociológiai elemzések mus minden korábbinál dinamikusabb gazdasá­
nagy része vagy figyelmen kívül hagyta a nőket, gi rendszer. A tőkések versenyeznek egymással,
vagy rosszul értelmezte a női identitást és visel­ hogy eladják termékeiket a vevőknek, és a válla­
kedést. És bár végeztek új szociológiai vizsgá­ latok csak akkor maradhatnak versenyben, ha a
latokat a nőkről az utóbbi húsz évben, számos lehető legolcsóbban és leghatékonyabban állítják
olyan terület van még, ahol a jellegzetesen női elő a termékeiket. Mindez újabb és újabb techno­
tevékenységeket és gondokat nem elemezték még lógiai újításokhoz vezet, mivel az adott termelési
4. FEJEZET

folyamatban használt technológia hatékonyságá­ tékeinek - alapvető szerepük volt a kapitalista


nak növelése az egyik módja annak, hogy előnyt szemléletmód kialakulásában. E szemléletmód
szerezzenek a vetélytársakkal szemben. kialakulása - Marx feltételezésével ellentétben
Ugyanakkor arra is törekszenek, hogy termé­ - nem vezethető vissza kifejezetten gazdasági
keik számára új piacokat hódítsanak meg, és ol­ változásokra.
csón jussanak nyersanyagokhoz, munkaerőhöz. Webernek a modern társadalmak természeté­
Marx szerint ezért a kapitalizmus állandóan ter­ ről és a nyugati életformák világméretű elterje­
jeszkedő rendszer, amely az egész világot meghó­ désének okairól vallott nézetei élesen szemben
dítja - ezzel magyarázható a nyugati ipar globális állnak Marx felfogásával. Weber szerint a kapita­
elterjedése. lizmus - a gazdasági vállalkozás megszervezésé­
Marxnak a kapitalizmus jelentőségéről kidol­ nek egyik sajátos módja - csupán egy a modern
gozott értelmezése számos követőre talált, akik korszak társadalomfejlődését meghatározó fon­
közül sokan jelentős mértékben finomították a tos tényezők közül. A kapitalista gazdaság me­
marxi gondolatokat. Számos más szerző viszont chanizmusainál meghatározóbbak a tudomány
bírálta Marx nézeteit, és másképp elemezték a és a bürokrácia fejlődésének a következményei.
modern világot formáló tényezőket. Szinte min­ A tudomány határozta meg a modern technoló­
denki elismeri azt, hogy a kapitalizmus valóban giát, és ez feltehetőleg nem lesz másképp bár­
komoly szerepet játszott mai világunk létrejöt­ milyen jövőbeli szocialista társadalomban sem.
tében. De sokan úgy vélik, hogy Marx egyrészt A bürokrácia a sok embert magukban foglaló
túlbecsülte a tisztán gazdasági tényezők jelen­ csoportok megszervezésének egyetlen hatékony
tőségét a változásokban, másrészt pedig a kapi­ módja, így kétségkívül együtt nő majd a gazda­
talizmus szerepe kevésbé volt meghatározó a sági és politikai terjeszkedéssel. A tudomány, a
modern társadalomfejlődésben, mint ahogy azt modern technológia és a bürokrácia fejlődését
Marx gondolta. E szerzők többsége kétkedve fo­ Weber együttesen „racionalizálódásnak" nevezi.
gadta Marx meggyőződését, hogy a kapitalizmust A racionalizálódás azt jelenti, hogy a társadalmi­
végül a szocialista rendszer fogja felváltani. gazdasági élet a technikai tudás alapján, a haté­
konyság elvei szerint szerveződik.
Amikor 1989 után a Szovjetunióban és Kelet-
Európában összeomlott a kommunizmus, sokan
a marxista gondolkodás „válságáról" beszéltek,
ami igazolni látszott a marxizmus kritikusainak Értékelés
kétkedését (Gamble 1999). Bár a nyugati marxis­
ták többsége már rég elvetette azt, amit Oroszor­ Vajon a modern társadalmak értelmezésének me­
szág és más államok „létező szocializmusaként" lyik változata helyes: az, amelyik Marxtól szár­
emlegettek, a világ nagy részén hivatalos ideoló­ mazik, vagy az, amelyik Webertől? A kutatók
gia maradt a marxizmus, ami számukra azt bi­ ebben a kérdésben is megosztottak. A kapcso­
zonyította, hogy vannak még a kapitalizmusnak lódó keretes rész a kétféle gondolkodás néhány
alternatívái. különbségét foglalja össze. (Meg kell azonban je­
gyeznünk, hogy mindkét táboron belül vannak
eltérések, tehát nem minden teoretikus értene
Weber álláspontja egyet mindegyik megállapítással.)
A marxista és a weberiánus nézetek közötti kü­
Marx egyik legelső és legszigorúbb kritikusa Max lönbség a szociológia sok területére kihat. Nem
Weber volt. csupán az iparosodott társadalmak vizsgálatának
módszerét határozza meg, hanem a kevésbé fej­
/ Weber munkásságát az 1., „Mi a szociológia?" lett világ társadalmairól kialakított nézeteket is.
című fejezetben ismertettem (34-35. o.). Ezenkívül a két nézetrendszer eltérő politikai ál­
láspontokhoz is kötődik: a baloldali szerzők az
Weber írásai tulajdonképpen „Marx kísérteté­ első, a liberálisok és a konzervatívok a második
vel", a marxi szellemi örökséggel folytatott, élet­ oszlop nézeteit teszik magukévá. Az ezzel a di­
hosszig tartó küzdelemként jellemezhetők. A lemmával kapcsolatos tényezők azonban sokkal
Weber által kimunkált alternatív álláspont a mai inkább empirikus jellegűek, mint a többi dilem­
napig megőrizte jelentőségét. Szerinte a nem ma tényezői. A modern társadalmak és a harma­
gazdasági jellegű tényezők kulcsszerepet játszot­ dik világ országainak fejlődési útját tényszerűen
tak a modern társadalom fejlődésében. Éppen ez tanulmányozva feltárhatjuk, hogy a változás
az állítás A protestáns etika egyik fontos tétele. mintái mennyire felelnek meg az egyik vagy a
A vallási értékeknek - főként a puritanizmus ér­ másik modellnek.
A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS 1 03

arx és W e b e r összehasonlítása

MARXISTA GONDOLATOK W E B E R I A N U S GONDOLATOK


NAGY VONALAKBAN NAGY VONALAKBAN

1. A modern fejlődés legfontosabb mozgató­ 1. A modern fejlődés legfontosabb mozgató­


rugója a tőkés gazdasági mechanizmusok elter­ rugója a termelés racionalizálódása.
jedése. 2. Az osztálykülönbségek csak az egyenlőtlen­
2. A modern társadalmakat osztálykülönbségek ségek egyik típusát képezik a modern társadal­
tagolják, amelyek meghatározzák jellegüket. makban, amely kiegészül más, például a férfiak
3. A legfontosabb hatalmi különbségek - így és nők közötti egyenlőtlenségekkel is.
például azok, amelyek meghatározzák a nők és a 3. A gazdasági hatalom elkülöníthető a más
férfiak eltérő helyzetét - végső soron a gazdasági forrásból származóktól. A férfi és a nő közötti
egyenlőtlenségekből származnak. egyenlőtlenség például nem magyarázható gaz­
4. A mai modern (kapitalista) társadalmak át­ dasági alapon.
meneti típusok. Várható, hogy a jövőben gyöke­ 4. A jövő fejlődését a társadalmi élet minden te­
resen átalakulnak. A kapitalizmust a szocializmus rületén a racionalizálódás határozza meg. Minden
valamilyen formája váltja majd fel. modern társadalom a társadalmi és gazdasági szer­
5. A nyugati befolyás növekedése a világon fő­ veződésnek ugyanazon alapvető módjaitól függ.
ként a kapitalista gazdasági rendszer terjeszkedő 5. A Nyugat globális befolyása az ipari erőforrá­
jellegéből fakad. sok birtoklásából és katonai erejéből származik.

UJABB SZOCIOLÓGIAI ELMELETEK értelmesnek tarthatnánk (Lyotard 1993). Nincs


többé védhető haladásfogalmunk, ráadásul már
Az előbbiekben felvetett, a modern világ kialaku­ a történelem sem létezik. Marx reményeivel el­
lásával kapcsolatos dilemmák ma is fontosak, de lentétben nem törvényszerű, hogy a posztmo­
a mai elméletalkotók igyekeznek túllépni Mar­ dern világ csak szocialista lehet. Ezt a világot in­
xon és Weberen. Mivel 1989-ben összeomlott a kább az új média uralja, amely „kiszakít" minket
kelet-európai kommunizmus, a marxi gondolatok a múltból. A posztmodern társadalom nagyon
a mai világban már kevésbé látszanak helytálló­ pluralisztikus, sokrétű. Számtalan film, videofel­
nak, bár számos tudós továbbra is alkalmaz nagy vétel, tévéműsor és a világháló képei járják be a
vonalakban marxista megközelítéseket a modern világot. Sok eszmével és értékkel találkozhatunk,
világ előtt álló szociológiai kérdések boncolgatá­ de ezeknek nem sok közük van a lakóhelyünk
sakor (Gamble 1999). történetéhez, sőt személyes történeteinkhez sem
Más szociológusok - köztük korábbi marxisták kapcsolódnak. Minden a változás folyamatában
is - mára teljesen leírták Marxot. Szerintük eleve lévőnek látszik. Egy szerzőcsoport így jellemezte
bukásra ítéltetett Marx kísérlete, hogy általános ezt az állapotot:
történelmi mintákra leljen. Ezek a posztmoder­
nizmushoz köthető gondolkodók úgy vélik, hogy Világunk az átalakítás folyamatát éli. A tömeg­
a szociológusoknak fel kell hagyniuk az olyan termelés, a tömegfogyasztó, a nagyváros, a
elméletekkel, amelyeket Marx és Weber is igye­ nagytestvér-állam, a megállíthatatlanul terjesz­
kezett kidolgozni: a társadalmi változás átfogó kedő lakótelepek, a nemzetállam mind lejtőre
értelmezéseivel. kerültek, míg a rugalmasság, a sokféleség, a kü­
lönbözőség, valamint a mobilitás, a kommuni­
káció, a decentralizálás és az internacionalizá-
Posztmodernizmus lódás pályája felfelé ível. Ebben a folyamatban
tulajdon identitásunk, énképünk, szubjekti­
A posztmodernizmus gondolatának hívei szerint vitásunk is átalakul. Ez átmenet egy új korba
a társadalomelmélet klasszikus gondolkodói ab­ (Hall-Jacques 1988).
ból indultak ki, hogy a történelemnek van valami
iránya: „tart valahová", és haladás az eredménye A posztmodernitás fontos elméletalkotói közé
- ez az elképzelés azonban ma már tarthatatlan. tartozik a francia Jean Baudrillard is (munkás­
Nincsenek többé olyan nagy narratívak vagy ságáról a 15., „A média" című fejezetben lesz
metanarratívák, a történelemről vagy a társada­ szó, 4 6 0 - 4 6 1 . o.). Baudrillard úgy véli, hogy az
lomról kialakított átfogó koncepciók, amelyeket elektronikus médiumok szétzúzták a jelenünk és
4. FEJEZET

Jean Baudrillard

múltunk közti kapcsolatot, és kaotikus, üres vilá­ során megkísérelt rávilágítani azokra a jelentés­
got teremtettek. Baudrillard-ra fiatalabb éveiben módosulásokra, amelyek a modern világ gon­
erősen hatott a marxizmus. Szerinte azonban az dolkodását elválasztják a megelőző korokétól. A
elektronikus kommunikáció és a média terjesz­ bűnről, a testről, az őrültségről és a szexualitás­
kedése megcáfolta azt a marxista tételt, hogy a ról szóló írásaiban elemezte azoknak a modern
társadalmat gazdasági erők formálják. A társadal­ intézményeknek (a börtönnek, a kórháznak, az
mi életet sokkal inkább jelek és képek befolyá­ iskolának) a kialakulását, amelyek az idők során
solják. egyre nagyobb szerepet játszottak a társadalom
Baudrillard szerint a médiauralom korában a ellenőrzésében, megfigyelésében. Meg akarta mu­
jelentés képek áramlásával jön létre, mint pél­ tatni, hogy a felvilágosodás egyéni szabadsággal
dául a tévéműsorokban. Világunk nagy része ma kapcsolatos eszméinek van egy másik oldala, „fo­
már afféle látszatuniverzum, amelyben nem való­ nákja" is, amelyik a fegyelmezést és a felügyele­
ságos személyekkel vagy helyekkel érintkezünk, tet állítja a középpontba. Foucault fontos gondo­
hanem médiaképekkel. Például amikor 1997-ben latokat vetett fel a hatalom, az ideológia és a dis­
meghalt Diana walesi hercegnő, az egész világ kurzus közötti kapcsolatról a modern szervezeti
gyászolta, nem csak Nagy-Britannia. De vajon a rendszerek vonatkozásában.
valódi személyt siratták-e az emberek? Baudril­ A szociológiában alapvetően fontos a hatalom
lard erre nemmel válaszolna. Diana hercegnő a vizsgálata: hogyan érik el céljaikat egyének és
legtöbb ember számára csak a média közvetítése csoportok mások céljainak a rovására? A klasz-
által létezett. Halála inkább egy szappanoperába szikus alapítók közül Marx és Weber különö­
illett, az emberek nem valóságos eseményként sen nagy súlyt helyezett a hatalom kérdésére,
élték meg - erre mondja Baudrillard, hogy „az Foucault pedig részben folytatta a gondolatme­
élet feloldódik a tévében". netüket. A társadalom feletti hatalomra és ellen­
őrzésre vonatkozó gondolataiban központi helyet
foglal el a diskurzus: egy konkrét témával kap­
Michel Foucault csolatos beszéd- és gondolkodásmódok összes­
sége, amelyeket közös feltevések egyesítenek.
Bár tiltakozott, ha posztmodernistának nevez­ Foucault például rámutatott, milyen óriási vál­
ték, Michel Foucault ( 1 9 2 6 - 1 9 8 4 ) sokat merített tozáson ment keresztül az őrültséggel kapcsola­
a posztmodernizmus gondolatköréből. Munkája tos diskurzus a középkortól napjainkig. Például
A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS 105

a középkorban az elmebetegeket mindenki ár­ Foucault radikálisan új társadalomelméleti


talmatlannak tartotta, sőt akadt, aki szerint az megközelítése szemben áll a tudományos isme­
eszelős különleges észlelési „adottsággal" bírhat. retek természetéről kialakult általános konszen­
A modern társadalmakban viszont az „őrültség" zussal. Ez a megközelítés, amely főként korai
fogalmát az orvostudományi diskurzus alakítot­ munkáira jellemző, ma már Foucault „archeoló­
ta, amely a betegséget és kezelését hangsúlyozza. giájaként" ismert. Más társadalomtudósoktól el­
Ezt az orvostudományi diskurzust támogatja és térően, akik az ismertre utalva, analógiákkal pró­
fenntartja az orvosok, orvosszakértők, kórházak, bálják értelmezni az ismeretlent, Foucault épp az
szakmai szervezetek és orvostudományi folyóira­ ellenkezőjét tűzte ki célul: a múltban kutakodva
tok igen fejlett, befolyásos hálózata. igyekezett értelmezni az ismertet. Foucault heve­
sen támadta a jelent: azokat a „bevett" fogalma­
/ Foucault munkásságáról bővebben lesz szó a kat, nézeteket és struktúrákat, amelyek nagyrészt
8., „Egészség, betegség és fogyatékosság" című épp azért láthatatlanok, mert ismertek. Például
fejezetben (210. o.). feltárta, hogy a „szexualitás" fogalma nem min­
dig létezett, hanem a társadalmi fejlődés folya­
Foucault szerint a hatalom a diskurzuson keresz­ matai során jött létre. Hasonló megállapításokat
tül formálja az emberek különböző jelenségekkel lehet megfogalmazni a normális és deviáns tevé­
(a bűnnel, az őrültséggel vagy a szexualitással) kenység, az épelméjűség és az őrültség stb. mai
kapcsolatos attitűdjeit. A hatalom vagy autoritás fogalmairól. Foucault megkísérelte feltárni a mai
birtokosainak szakértői diskurzusaival gyakran észjárások és gyakorlatok mögött meghúzódó fel­
csak más „versenyképes" szakértői diskurzusok tevéseket és a múlt felől közelítve „láthatóvá"
vehetik fel a versenyt. így a diskurzus a másféle tenni a jelent - nem feledve, hogy nem alkotha­
gondolkodás- vagy beszédmódok korlátozásának tunk általános elméletet a társadalomról, a társa­
hatékony eszköze lehet. A tudás az ellenőrzés dalmi fejlődésről vagy a modernitásról, csak ezek
szolgálatába állítható. Foucault írásait átszövő, töredékeit érthetjük meg.
fontos téma, hogyan kapcsolódik a hatalom és a
tudás a felügyeleti, kényszerítési és fegyelmezési
technológiákhoz. NÉGY KORTÁRS SZOCIOLÓGUS

Michel Foucault sok más gondolkodóra is hatott.


A felügyelet - információk gyűjtése másokról,
hogy viselkedésük irányítható legyen - minde­
nütt megjelenik egy olyan társadalomban, ame­
lyet a tömegkommunikáció erősödése jellemez.
A kortárs társadalomelmélet-alkotók többsége el­
fogadja, hogy az információtechnológia és az új
kommunikációs rendszerek - más technológiai
változásokkal együtt - mindannyiunk számára
jelentős társadalmi átalakulásokat eredményez­
nek. Többségük azonban nem ért egyet a poszt­
modernista és foucault-i gondolatok magvával,
amely szerint eleve kudarcra ítélt minden kísér­
let, hogy a szociális világ általános folyamatait
megértsük, hogy jobbá tegyük a világot. Manuel
Castells, Jürgen Habermas, Ulrich Beck és jóma­
gam is mind azt mondjuk, hogy épp az ellenke­
zőjéről van szó: ma még inkább szükség van álta­
lános társadalomelméletekre, és ezekre alapozva
tehetünk is valamit azért, hogy pozitív irányba
befolyásoljuk a világot. Még ha el is fogadjuk,
hogy szertefoszlottak a marxi álmok a kapitaliz­
must felváltó szocialista alternatíváról, a szocia­
lista elképzelés alapját alkotó értékek közül né­
hány - társadalmi közösség, egyenlőség, gondos­
kodás a gyengékről és az elesettekről - még ma is
nagyon eleven.
Michel Foucault
4. FEJEZET

Jürgen Habermas: utaltak. Mégis, e médiumoknak alapvető szere­


demokrácia és nyilvánosság pük lehet a demokrácia továbbfejlesztésében.
Ha például a televízió és a hírlapok működését
Jürgen Habermas német szociológus felismeri, kereskedelmi érdekek határozzák meg, akkor
hogy sok marxi gondolat ma már idejétmúlt, és ezek nem lehetnek a demokratikus vita fórumai.
Weberhez fordul alternatív gondolatokért. Ugyan­ A közszolgálati televízió és rádió azonban, akár­
akkor azt is felveti, hogy egyes marxi alapelvekhez csak az internet, sok lehetőséget kínál a nyílt pár­
továbbra is ragaszkodni kell. A kapitalizmusnak beszéd és vita kialakítására.
nincs alternatívája, és nem is kell ilyet keresni: Feminista szerzők bírálták Habermast, mert
bebizonyosodott róla, hogy óriási gazdagság lét­ nem fordít elég figyelmet a gender és a demok­
rehozására képes. Ennek ellenére a kapitalista rácia összefüggésére. A bírálók rámutatnak, hogy
gazdaságban megmaradt néhány alapvető prob­ a demokráciát gyakran férfiterepnek tekinti. Sze­
léma, amelyekre Marx mutatott rá - például az, rintük Habermasnak azt is látnia kellene, hogy
hogy időről időre gazdasági visszaesés vagy vál­ a demokrácia hajlamos kizárni a nők teljes jogú
ság következhet be. Helyre kell állítani a gaz­ részvételét. A legtöbb parlamentben például a
dasági folyamatok feletti ellenőrzést, mert már képviselők között kisebbségben vannak a nők. A
sokkal inkább azok irányítanak minket, mint mi nők számára fontos kérdések sokszor nem buk­
azokat. kannak fel a politikai vitákban. Habermas főmű­
Ezt a nagyobb mértékű kontrollt leginkább úgy vében, A kommunikatív cselekvés elméletében
érhetjük el - mondja Habermas -, ha újra élet­ (1981) meg sem említi a nemeket. Nancy Fraser
re keltjük azt, amit ő „nyilvánosságnak" nevez. (1989) rámutat, hogy Habermas a demokráciáról
A nyilvánosság lényegében a demokrácia kerete. szólva úgy bánik az állampolgárisággal, mintha
Szerinte a megszokott, parlamentre és pártokra az nemileg semleges volna. Pedig az állampolgá­
épülő demokratikus eljárások nem adnak megfe­ riság fejlődése tipikusan úgy alakult, hogy az sok­
lelő alapot a kollektív döntéshez. A demokratikus kal inkább kedvezett a férfiaknak, mint a nőknek.
eljárások reformjával és a közösségi szervezetek A nők a családban például még mindig nagyrészt
és más helyi csoportok következetes bevonásá­ alárendeltek a férfiaknak. Tehát a családi életben
val megújíthatjuk a nyilvánosságot. A modern tapasztalt egyenlőtlenség a nyilvánosságban mű­
kommunikációs médiumoknak valóban vannak ködő demokráciát is csorbítja.
olyan hatásaik, amelyekre Baudrillard és mások

Ulrich Beck:
a globális kockázattársadalom
Egy másik német szociológus, Ulrich Beck is
elutasítja a posztmodernizmust. Szerinte nem
„a modernen túli" világban élünk, hanem egy
olyan szakaszba lépünk, amelyet ő „a második
modernitás korának" nevez: a modern intézmé­
nyek globálissá válnak, a mindennapi élet pedig
kiszabadul a hagyomány és a szokás szorításá­
ból. A régi ipari társadalom eltűnőfélben van,
helyébe egy „kockázattársadalom" lép. Amit a
posztmodernisták káosznak, rendezetlenségnek
látnak, azt Beck kockázatnak, bizonytalanság­
nak tekinti. A globális rend legfőbb jellemzője a
kockázatkezelés.
Beck nem azt mondja, hogy a mai világ több
kockázatot hordoz, mint a megelőző korok. In­
kább a kockázatok jellege változik. Ma a kockázat
nem annyira természeti veszély- vagy bizonyta­
lanságforrásokból ered, hanem inkább saját tár­
sadalmi fejlődésünk, valamint a tudomány és
technika fejlődése által okozott bizonytalansá­
gokból.
Jürgen Habermas A tudomány és a technológia fejlődése új koc-
A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS

kázati szituációkat hoz létre, amelyek nagyon


különböznek a megelőző korok kockázataitól.
A tudomány és a technológia nyilvánvalóan
sok haszonnal jár, ugyanakkor nehezen mérhe­
tő kockázatokat is teremt. így például senki nem
tudhatja, milyen kockázattal jár az olyan új tech­
nológiák kifejlesztése, mint amilyen például a
genetikai módosítás vagy a nanotechnológia. A
génkezelt termények pártolói például azt állít­
ják, hogy kedvező esetben ezek véget vethetnek
az éhezésnek a világ legszegényebb országaiban,
olcsó élelmiszert biztosítanak mindenkinek. A
szkeptikusok viszont azt mondják, hogy ezek ve­
szélyt jelenthetnek, nem várt egészségkárosító
hatásuk is lehet.

/ Beck gondolatairól a 22., „Környezeti kockáza­


tok" című fejezetben lesz szó bővebben ( 7 4 6 -
748. o.).

Beck szerint a kockázattársadalom fontos as­


pektusa, hogy veszélyei térben, időben és társa­
dalmilag nem korlátozottak. A mai kockázatok Ulrich Beck
minden országot és minden társadalmi osztályt
érintenek; nem csupán személyes, hanem globá­ A társadalmunkban megjelenő kockázat másik
lis következményekkel is járnak. A mesterséges példája a terrorizmus veszélye. A 2 0 0 1 . szep­
kockázat sok formája - például a terrorizmus és a tember 11-én New York és Washington ellen in­
környezetszennyezés - áttöri az országhatárokat. tézett támadások után megváltozott az emberek
Jó példa erre az 1986-ban az ukrajnai Csernobil véleménye arról, mennyire tudhatják biztonság­
atomerőművében történt robbanás: az erőmű ban közösségüket a terrorista akciókkal szem­
közvetlen közelében élők mind - tekintet nélkül ben. A terrorizmus félelme világszerte megbéní­
életkorukra, társadalmi osztályukra, nemükre totta a gazdaságokat, főként a szeptember 11-ét
vagy státusukra - veszélyes mértékű sugárzás­ követő hónapokban, mert a vállalkozások nem
nak voltak kitéve. Ugyanakkor a baleset hatásai kockáztattak meg nagyobb beruházásokat. A ter­
sokkal távolabb is jelentkeztek: Európában, sőt rorista támadások nyomán az államok átértékel­
messzebb még jóval a robbanás után is szokatla­ ték a polgáraik szabadsága és biztonsága között
nul magas sugárzási szintet mértek. teremtendő egyensúlyt is.
A mindennapi élet szintjén is sok döntésben Beck szerint a nemzetállam már nem tartha­
megjelenik ma a kockázat. Például szoros kap­ tó fenn a globális kockázat világában. Inkább
csolat van a kockázat és a nemek viszonya között: transznacionális együttműködést kell kialakítani
kapcsolataikban sok új bizonytalanság bukkant az államok között. A nemzetállam korlátolt néző­
fel (amiről a 7., „Családok és intim kapcsolatok" pontja akadállyá válik, ha új kockázatokkal, pél­
című fejezetben lesz szó). Erre példa a szerelem dául a globális felmelegedéssel kell szembenéz­
és a házasság területe. A fejlett társadalmakban a ni. Beck úgy véli, hogy a nemzetközi terrorizmus
házasság még egy emberöltővel ezelőtt is a sze­ elleni harc csak akkor kezdődhet, ha eldöntöttük,
mélyes életben bekövetkezett változás meglehe­ miért harcolunk. Ideálja egy kozmopolita, a kul­
tősen egyszerű folyamata volt - az ember nem turális sokféleség elismerésére és elfogadására
házasból házas lett -, és ezt mindenki állandó épülő rendszer. A kozmopolita államok nemcsak
helyzetnek tekintette. Ma sok pár él együtt há­ a terrorizmus ellen küzdenek, hanem a terroriz­
zasságon kívül, és magas a válások aránya. Bár­ musnak a világon fellelhető okai ellen is. Beck
kinek, aki fontolgatja, hogy viszonyt kezd vala­ szerint az ilyen államok tudnák a legjobban meg­
kivel, számolnia kell ezekkel a tényekkel, vagyis oldani az egyes államok szintjén legyűrhetetlen­
fel kell mérnie a kockázatokat. A férfinak vagy nek látszó, de együttműködéssel kezelhető glo­
nőnek e bizonytalan háttér ismeretében el kell bális problémákat.
döntenie, mennyire számíthat boldogságra, biz­ Beck egyetért Habermasszal abban, hogy a tár­
tonságra. sadalomban az utóbbi évtizedekben bekövetke-
4. FEJEZET

zett változások nem jelentik a társadalmi-politi­


kai reformkísérletek kudarcát. Épp ellenkezőleg:
az aktivizmus új formái jelennek meg. Láthatjuk
egy új terület kialakulását, amelyet Beck „szub-
politikának" nevez. Ezzel utal a demokratikus
politika formális mechanizmusain kívül műkö­
dő csoportok és szervezetek, például ökológiai,
fogyasztóvédő vagy emberi jogi csoportok tevé­
kenységére. A kockázatkezelés felelősségét nem
lehet csak a politikusokra és a tudósokra hagyni:
más csoportokat is be kell vonni. A szubpoliti-
ka szintjén kialakuló csoportok és mozgalmak
ugyanakkor nagy hatást gyakorolhatnak a szok­
ványos politikai mechanizmusokra. Például a
környezetvédelem feladata, amely korábban az
ökoaktivisták felségterületének számított, mára
beépült a konvencionális politikai keretbe.

Manuel Castells: a hálózatgazdaság

Manuel Castells marxistaként kezdte tudomá­


nyos pályafutását. A városszociológia szakértő­
jeként a városok vizsgálatában igyekezett alkal­
mazni a marxi gondolatokat.

/ Castells városszociológiájáról a 21., ,yárosok Manuel Castells


és városi terek" című fejezetben lesz szó ( 6 9 6 -
698. o.). az identitásunkat, hanem másokkal érintkezve
magunk alakítjuk ki. Ez közvetlenül hat a csalá­
Az utóbbi években azonban Castells eltávolodott di szférára, általánosabban pedig a férfi- és női
a marxizmustól. A média és a kommunikációs identitások felépítésére. A férfiak és a nők már
technológiák hatása kezdte foglalkoztatni, mint nem hagyományos szerepekből veszik identitá­
Baudrillard-t. Castells szerint az információs tár­ sukat. A nő „helye" valaha otthon volt, a férfié
sadalom ismertető jegye a hálózatok és a hálózat­ pedig a „munkában". Ez a választóvonal mára el­
gazdaság (network economy) kialakulása. Sem­ tűnt.
mi kétség, hogy az új gazdaság, amely a globális Castells az új globális gazdaságot „önműködő­
kommunikáció révén kialakítható kapcsolatok­ nek" nevezi: Habermashoz hasonlóan úgy véli,
ra épül, kapitalista. A mai kapitalista gazdaság hogy már nem irányíthatjuk teljes egészében azt
és társadalom azonban már egészen más, mint a világot, amelyet mi teremtettünk. Castells meg­
a múltban. A kapitalizmus terjedésének alap­ állapításai Weber száz évvel korábbi megállapítá­
ja többé nem elsősorban a munkásosztály vagy saira rímelnek, aki úgy vélte, hogy a bürokrácia
az anyagi javak előállítása, mint ahogyan Marx növekedése „vasketrecbe" zár minket. Castells
gondolta. A termelés inkább a távközlésre és a így fogalmaz: „az emberiség rémálma, hogy a gé­
számítógépekre épül. pek átveszik az uralmat világunk felett, mintha a
megvalósulás küszöbére ért volna: nem a mun­
/ Castells „hálózattársadalomra" vonatkozó gon­ kahelyeket megszüntető robotok vagy az életünk
dolatairól átfogóbban a 16., „Szervezetek és há­ minden percét megfigyelő kormányzati számító­
lózatok" című fejezetben lesz szó (516-518. o.). gépek képében, hanem a pénzügyi tranzakciók
elektronikus rendszereként" (2000, 56. o.).
Castells nem sokat árul el arról, hogyan hatnak Castells azonban nem szakadt el teljesen mar­
ezek a változások a nemek viszonyára. Sokat xi gyökereitől. Úgy véli, hogy vissza lehet nyer­
mond azonban a személyes identitásra és a min­ ni a globális piac feletti hatékonyabb ellenőrzést.
dennapi életre gyakorolt hatásukról. A hálózat­ Ez nem valamiféle forradalom révén fog bekö­
társadalomban a személyes identitás sokkal nyi­ vetkezni, hanem a nemzetközi szervezetek és a
tottabb kérdéssé válik. Nem a múltból merítjük nemzetközi kapitalizmus megfékezésében érde-
A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS 1 09

kelt országok közös törekvései révén. Castells gyermekük nemét is kiválaszthatják. Ezek az új
következtetése, hogy az információtechnológia lehetőségek persze új etikai dilemmákat is ma­
gyakran lehet a helyi csoportok erősítésének, a guk után vonnak.
közösségek megújításának eszköze. Példának Azért nem kell attól félnünk, hogy semmiképp
Finnországot hozza fel, amely a világ legfejlet­ nem befolyásolhatjuk a jövőnket. A globális kor­
tebb információs társadalma. Az ország minden ban a nemzetek kétségtelenül veszítenek haj­
iskolája az internetre kapcsolódik, és a népes­ dani hatalmukból. Például az országok kevésbé
ség nagy része jártas a számítógép-használatban. hatnak a gazdaságpolitikára, mint régen. A kor­
Ugyanakkor Finnországnak jól felépített, haté­ mányzatoknak azonban még így is jelentős ha­
kony jóléti állama van, amely alkalmazkodott az talma marad. Ha a nemzetek összefognak, akkor
új gazdaság támasztotta szükségletekhez. ismét megzabolázhatják az elszabadult világot.
A csoportoknak, amelyekre Beck utal - a politi­
ka hivatalos keretein kívül működő szervezetek­
Anthony Giddens: nek és mozgalmaknak - fontos szerepük lehet,
de nem helyettesítik a megszokott demokratikus
társadalmi reflexivitás
politikát. A demokrácia még mindig nélkülözhe­
írásaimban magam is kifejtem a mai világban zaj­ tetlen, mert a „szubpolitika" területén működő
ló változások egy lehetséges elméleti megközelí­ csoportok eltérő igényeket fogalmazhatnak meg
tését. Ma afféle „elszabadult világban" élünk: egy és eltérő érdekeik lehetnek. Ilyen csoportot alkot­
olyan világban, amelyet a Beck diagnózisában hatnak azok, akik az abortusz kedvezőbb meg­
szereplő új kockázatok és bizonytalanságok jel­ ítéléséért folytatnak kampányt, de azok is, akik
lemeznek. De a kockázat fogalmát ki kell egészí­ épp az ellenkezőjében hisznek. A demokratikus
tenünk a bizalom fogalmával: az egyénekbe vagy kormányzatoknak ezeket a változatos igényeket
intézményekbe vetett bizaloméval. és szempontokat figyelembe véve kell cseleked­
niük.
A gyors átalakulás világában a bizalom hagyo­
mányos formái rendre felbomlanak. A másokba A demokrácia nem korlátozódhat a habermasi
vetett bizalom alapját a helyi közösség képezte. közszférára. A mindennapi életben kialakulhat
A globalizáltabb társadalomban azonban éle­ „az érzelmek demokráciája": létrejöhetnek a csa­
tünkre olyan emberek hatnak, akikkel soha éle­ ládi életnek azok a formái, amelyekben a férfiak
tünkben nem találkoztunk, és akik talán a világ és a nők egyenlően vesznek részt. A hagyomá­
tőlünk távoli részén élnek. A bizalom azt jelenti, nyos családnak szinte minden formája a férfiak
hogy „elvont rendszerekben" bízunk: például az nők feletti uralmára épült, ezt általában törvé­
élelmiszer-minőséget, a víztisztítást ellenőrző ál­ nyek szentesítették. A két nem egyre nagyobb
lami szervezetekben vagy a bankrendszer haté­ egyenlősége nem korlátozódhat a szavazati jog-
konyságában. A bizalom és a kockázat szorosan
kapcsolódnak egymáshoz. Bíznunk kell az efféle
hatóságokban, mert csak így nézhetünk szembe
az előttünk álló kockázatokkal, csak így háríthat­
juk el őket.
Nézetem szerint azzal, hogy az információ ko­
rában élünk, növekszik a társadalmi reflexivitás:
ez azt jelenti, hogy szüntelenül gondolkodnunk
kell azon, reflektálnunk kell arra, ami körülvesz
minket életünk során. Amikor a társadalmak még
jobban igazodtak a szokáshoz és a hagyomány­
hoz, az emberek a bevált cselekvési módokat kö­
vethették, nem kellett ezen töprengeniük. Mi már
magunk dönthetünk egy sor dologról, amelyeken
az előző nemzedékek meg se próbáltak gondol­
kodni. Például az emberek évszázadokig nem
ismertek olyan módszert, amellyel hatékonyan
korlátozhatták volna családjukban a gyermek­
áldást. A fogamzásgátlás modern módszerei és
a reprodukció szabályozásának más technoló­
giai formái révén a szülők ma már nemcsak arról
dönthetnek, hány gyereket akarnak, hanem még Anthony Giddens
ra, hanem ki kell terjednie a személyes és családi kusok - Marx, Durkheim és Weber - gondolatai
szférára is. A személyes élet demokratizálódása nagy társadalmi és gazdasági átalakulások idején
olyan mértéket ér el, hogy a kapcsolatok alapja a születtek. A globális átalakulás időszakát éljük,
kölcsönös tisztelet, párbeszéd és tolerancia lesz. amely valószínűleg éppen olyan mélyreható - és
világszerte, széles körben ható -, mint a koráb­
bi idők változásai. Új elméleteket kell kidolgoz­
KÖVETKEZTETÉS nunk, hogy megértsük azokat az új fejleménye­
ket, amelyek ma átformálják társadalmunkat. Az
Mára talán elérkeztünk a szociológiai elmélet­ előbbiekben elemzett elméletek a legfontosabb
alkotás egy jelentős új szakaszához. A klasszi- erre irányuló törekvések közé tartoznak.

ÖSSZEFOGLALÁS

1. A szociológiában (és más társadalomtudo­ kusok nemcsak abban értek el változást, hogy
mányokban) az elméleti megközelítések sok­ a szociológusok ma már foglalkoznak ezzel a
féleségével találkozhatunk. Ennek okát nem kérdéssel, hanem abban is, hogyan gondol­
nehéz megfejteni: az elméleti vitákat még a kodnak róla.
természettudományokban is nehéz eldönteni, 5. A szociológián belüli állandó viták negyedik
és a szociológiában sajátos nehézségekkel kell csomópontja a modern társadalmak fejlődésé­
megküzdenünk, hiszen komplex problémák nek elemzésével kapcsolatos. Vajon a modern
adódnak abból, hogy a saját viselkedésünket világ változási folyamatait a kapitalista gazda­
próbáljuk tanulmányozni. sági fejlődés alakítja-e elsősorban, vagy más
2. A szociológiai nézőpontok ütközése számos - köztük nem gazdasági jellegű - tényezőkre
alapvető elméleti dilemmára mutat rá. Az kell helyeznünk a hangsúlyt? Az ebben a vitá­
egyik főbb elméleti kérdés az, hogy mi a kap­ ban elfoglalt álláspontokat bizonyos mértékig
csolat az emberi cselekvés és a társadalmi meghatározza, hogy a különböző szociológu­
struktúra között. Mi alakítjuk a társadalmat, soknak milyen a politikai meggyőződése, poli­
vagy a társadalom alakít bennünket? Az al­ tikai beállítottsága.
ternatívák közötti ellentét nem annyira éles, 6. Az újabb teoretikusok a társadalmi fejlődés
mint amilyennek látszik, és az igazi probléma kérdéseit boncolgatva igyekeztek meghaladni
az, hogy a társadalmi élet e két vonatkozását a marxi és weberi gondolatokat egyaránt. A
miképpen köthetjük egymáshoz. posztmodern gondolkodók tagadják, hogy a
3. A második dilemma azzal kapcsolatos, hogy a történelemről vagy a társadalomról lehet még
társadalmakat harmonikusnak és rendezettnek bármilyen nagy, általános elméletet alkotni.
kell-e felfognunk, vagy pedig az állandó konf­ 7. Más teoretikusok bírálják a posztmoderniz­
liktust kell hangsúlyoznunk. A két nézőpont must, mondván, hogy még kidolgozhatunk
ebben az esetben sem zárja ki teljes egészében átfogó elméleteket a társadalmi világról, még­
egymást, és azt kell vizsgálnunk, hogy miként hozzá úgy, hogy ezekre építve jobbá is tehet­
függ össze a konszenzus és a konfliktus. jük. Közéjük tartozik Habermas, a „közszféra",
4. A harmadik dilemma a társadalmi nem kér­ Beck, a „kockázattársadalom", Castells, a „há­
déséhez kapcsolódik, főként ahhoz, hogy be lózatgazdaság" és Giddens, a társadalmi refle­
kell-e épülnie általános kategóriaként a szo­ xivitás fogalmának megalkotói.
ciológiai gondolkodásba. A feminista teoreti­

1. Miért fontos az elméleti gondolkodás a szociológiában?


2. Webernek a protestáns etikáról szóló műve egyetlen elmélet vagy több középszintű elmélet?
3. Mit tudhatunk meg a nyelv vizsgálata révén a társadalom vizsgálatáról?
4. A nemek problémája valóban beilleszthető a meglévő elméleti nézőpontok közé?
5. A szociológiai elmélet különféle „dilemmái" valóban olyan fogósak, mint amilyennek látszanak?
6. Mennyire kapcsolhatók össze a szociológiai elmélet újabb fejleményei Marx, Weber és Durkheim
megállapításaival?
A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS 111

VASMANYO

Beck, Ulrich (2003): A kockázat-társadalom. Út egy másik modernitásba. Budapest, Andorka Rudolf
Társadalomtudományi Társaság - Századvég.
Butler, Judith (2004): Undoing Gender. London, Routledge.
Butler, Judith (2007): Problémás nem. Feminizmus és az identitás felforgatása. Budapest, Balassi.
Callinicos, Alex (1989): Against Post-Modernism: A Marxist Critique. Cambridge, Polity.
Castells, Manuel (2007): Az évezred vége. Budapest, Gondolat.
Dews, Peter (szerk.) (2000): Habermas: A Critical Reader. Oxford, Blackwell.
Giddens, Anthony (1992): Capitalism and Modern Social Theory. Átdolgozott kiadás. Cambridge,
Cambridge University Press.
Giddens, Anthony (2005): Elszabadult világ: hogyan alakítja át életünket a globalizáció? Budapest,
Napvilág.
Harvey, David (1989): The Condition of Postmodernity. Oxford, Blackwell.

I INTERNETES FORRÁSOK

Michel Foucault
http ://foucault.info
Judith Butler
http://www.theory.org.uk/ctr-butl.htm
Jürgen Habermas
http ://www.habermasonline. org
Ulrich Beck
http://www.lse.ac.uk/collections/sociology/whoswho/beck.htm
Manuel Castells
http://sociology.berkeley,edu/faculty/castells/
Anthony Giddens
http://old.lse.ac.uk/collections/meetthedirector/
TÁRSADALMI
INTERAKCIÓ ÉS
MINDENNAPI ÉLET
A MINDENNAPI ÉLET VIZSGÁLATA
NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
Az „arc", a gesztusok és az érzelemkifejezés
A nem verbális kommunikáció nemi vonatkozásai
AZ INTERAKCIÓ TÁRSADALMI SZABÁLYAI
Közös jelentések
Garfinkel kísérletei
„Interakciós vandalizmus"
Reaktív kiáltások
AZ ARC, A TEST ÉS A BESZÉD AZ INTERAKCIÓBAN
Érintkezések
Benyomáskeltés
A személyes tér
INTERAKCIÓ IDŐBEN ÉS TÉRBEN
Kronometrikus idő
A társadalmi élet és a tér-idő rend átalakulása
A mindennapi élet kulturális és történelmi szemlélete
Szociológiai vita a valóság társadalmi felépítéséről
Társadalmi interakció a kibertérben

KÖVETKEZTETÉS: GYŐZ A KÖZELSÉG KÉNYSZERE

Összefoglalás
Megfontolandó kérdések
Ajánlott olvasmányok
Internetes források
ft

Eric már évek óta fitneszoktatóként dolgozik egy illetőt, de aztán mindenki teszi a dolgát, mintha
drága belvárosi egészségközpontban. Ezalatt több többé tudomást sem venne a másikról.
száz emberrel ismerkedett meg, akik az edzőte­ Amikor az utcán két ember elhalad egymás
remben megfordultak. Néhányukkal csak az első mellett, először távolabbról gyors pillantást vet­
edzésükön foglalkozott, amikor megmutatta ne­ nek egymásra, majd másfelé néznek. Ez jó példa
kik, hogyan használhatják a gépeket. Másokkal arra, amit Erving Goffman (1967, 1 9 7 1 ) - a sok
többször is találkozott „spinning" (csoportos ke­ helyzetben kölcsönösen elvárt - udvarias figyel­
rékpározás) óráin. Megint másokat alkalmi kap­ metlenségnek nevez. Az udvarias figyelmetlen­
csolatok révén ismert meg, mivel a hét megha­ ség korántsem jelenti azt, hogy levegőnek nézzük
tározott napjain általában ugyanazok edzenek a a másikat. Az ember jelzi a másiknak, hogy ész­
központban. lelte a jelenlétét, de elkerül minden olyan gesz­
Az edzőteremben korlátozott a személyes tér, tust, amely túlzottan tolakodónak minősülhetne.
mert a gépeket egymáshoz közel helyezik el. Pél­ Az udvarias figyelmetlenség többé-kevésbé öntu­
dául a súlyzózás egyik szakasza olyan gépekre datlan cselekvés, de alapvető jelentősége van tár­
épül, amelyeket nagyon közel raknak egymáshoz. sadalmi életünkben, amelynek hatékonyan, néha
Az edzésben részt vevők közvetlenül egymás vadidegenek között is félelem nélkül kell zajla­
mellett dolgoznak, és folyton keresztezik egymás nia. Amikor az udvarias figyelmetlenség egymás
útját, amikor átmennek egy másik géphez. mellett elhaladó idegenek között jelentkezik, az
Ebben a fizikai térben Eric csak úgy mozog­ egyikük (a férfi) jelzi a másiknak (a nőnek), hogy
hat, hogy szemkontaktust teremt valakivel, aki­ nem kell tolakodónak vélnie, ellenségeskednie
vel már legalább egyszer találkozott. Ha először vagy bármi okból kerülnie.
találkoznak aznap, akkor általában köszönti az Ennek jelentőségét leginkább akkor láthatjuk,

Mi • JHH
A konditeremben edzők viselkedése gyakran jó példa az udvarias figyelmetlenségre.
Ha mellém ülsz, megjárod! - a buszon utazók mindent elkövetnek, hogy megvédjék személyes terüket.

ha olyan példát veszünk, amelyben nem érvénye­ dás nélkül tehetünk valami jelentéktelen dolgot.
sül. Ha egy nő mereven bámul egy férfit, és hagy­ Pedig a társadalmi interakció látszólag teljesen
ja, hogy érzelmei tükröződjenek az arcán, akkor a jelentéktelen formáinak vizsgálata a szociológiá­
másik rendszerint a kedvese, családtagja vagy kö­ ban rendkívüli jelentőséggel bír, távolról sem ér­
zeli barátja. Az utcán, a munkában vagy egy tár­ dektelen, sőt a szociológiai kutatás egyik legérde­
sas összejövetelen találkozó idegenek vagy futó kesebb területe. Ennek három oka van.
ismerősök szinte soha nem néznek ilyen hosz- Először is a mindennapos rutincselekvések,
szan a másik szemébe, mert az például ellenséges amelyek során többé-kevésbé folyamatosan in­
szándékot jelezhet: köztudott, hogy a fajgyűlölő terakcióba kerülünk másokkal, strukturálják, for­
„gyűlöletbámulással" (hate stare) reagál, ha egy málják cselekvésünket. Ezek tanulmányozásából
másik etnikai csoport tagja halad el mellette. sokat megtudhatunk önmagunkról mint társadal­
Még a beszélgetésbe elegyedett barátoknak mi lényekről és magáról a társadalmi életről is.
is vigyázniuk kell, hogyan tekintenek egymás­ Életünk vázát a hasonló viselkedésminták nap­
ra. Mindketten rendszeresen, de sose hosszan a ról napra, hétről hétre, hónapról hónapra, sőt év­
másik szemébe nézve mutatják, hogy figyelnek, ről évre történő ismételgetése alkotja. Gondolja
nem máshol jár az eszük. Ha meregetnék a sze­ csak végig olvasóm, mit csinált például tegnap
müket, az annak a jele lehetne, hogy nem hisz­ és tegnapelőtt! Hétköznap bizonyára nagyjából
nek a másiknak, vagy legalábbis nem értik, amit akkor kelt fel, amikor szokott (ami önmagában is
mond. Ha viszont mindketten kerülik egymás fontos rutincselekvés). Viszonylag korán elment
tekintetét, akkor azt a benyomást keltik, mintha otthonról, bement az egyetemre, amire gyakorla­
takargatnának valamit, de mindenképp furcsán tilag minden hétköznap sor kerül. Alighanem ba­
rátaival ebédelt, délután pedig újabb órákra ment
viselkednek.
vagy egyedül tanult. Később ugyanazon az úton,
amelyiken jött, hazament, este még esetleg kiruc­
cant más barátaival.
A MINDENNAPI ÉLET VIZSGÁLATA
Természetesen nem ugyanazt a napi rutint
Miért foglalkoztatnának minket a társas viselke­ követjük mindannyian, és a hétvégét általában
dés efféle banális mozzanatai? Egy nap ezerszer egészen másképp töltjük, mint a hétköznapokat.
is elhaladhatunk mások mellett az utcán, szót Amikor egy ember életében alapvető változás tör­
válthatunk a barátainkkal vagy szinte gondolko­ ténik - például befejezi az egyetemet és munkába
5. FEJEZET

áll -, rendszerint gyökeresen meg kell változtat­ / A 4., „A szociológiai elméletalkotás" című feje­
nia a napi rutinját is, de azután kialakul egy új és zetben elméleti szempontból vizsgáltam a min­
igen stabil szokásrendszer. dennapi társadalmi interakciók és a nagyobb
Másodszor: a mindennapi élet vizsgálata fel­ társadalmi struktúrák kapcsolatát (109-110. o.).
tárja, hogyan alakíthatja az ember kreatív módon
a valóságot. Bár a társas viselkedést bizonyos
mértékig olyan erők vezérlik, mint a szerepek, NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
a normák és a közös elvárások, az egyének hát­
terüktől, érdekeiktől és motivációiktól függően A társadalmi interakcióhoz a nem verbális kom­
különbözőképpen látják a valóságot. Mivel az munikáció számos formája szükséges: informá­
egyén képes a kreatív cselekvésre, döntései és tet­ ciót, jelentést arckifejezésekkel, gesztusokkal
tei révén folyton alakítja a valóságot. Más szóval vagy testmozdulatokkal közölhetünk. A nem
a valóság nem állandó, statikus, hanem emberi verbális kommunikációt néha „testbeszédnek" is
interakciók során keletkezik. Az 1. fejezetben is­ nevezik, ám ez félrevezető, mert jellemzően azért
mertetett szimbolikus interakcionista szemlélet használjuk az ilyen nem verbális jeleket, hogy hi-
középpontjában épp a valóság társadalmi fel­ teltelenítsük vagy éppen kiegészítsük azt, amit
építésének ez az elképzelése áll, amelyre később szavakban megfogalmaztunk.
( 1 3 2 - 1 3 3 . o.) visszatérünk.
Harmadszor: a mindennapok társadalmi inter­
akciójának tanulmányozása az átfogóbb társa­ Az „arc", a gesztusok
dalmi rendszerek és intézmények működését is és az érzelemkifejezés
megvilágítja. Valójában minden kiterjedt társa­
dalmi rendszer a társadalmi interakció minden­ A nem verbális kommunikáció egyik legfonto­
napi életünkben megfigyelhető mintáira épül. sabb része az érzelmek arcjátékkal való kifeje­
Ezt nem nehéz bizonyítani. Vizsgáljuk meg újból zése. Paul Ekman és kollégái kifejlesztették az
azt az esetet, amikor két járókelő elhalad egymás úgynevezett arckifejezés-kódoló rendszert (Fa­
mellett az utcán! Ha ezt az eseményt önmagá­ cial Action Coding System, FACS), amellyel le­
ban nézzük, akkor közvetlenül nyilván nem so­ írható az arcizmoknak az egyes kifejezéseket
kat árul el a társadalmi szerveződés nagyobb és létrehozó mozgása (Ekman-Friesen 1978). így
időben állandóbb formáiról. Ha azonban az ilyen próbáltak valamivel pontosabb szabályokat al­
interakciók sokaságát együtt vizsgáljuk, egészen kotni egy olyan területen, amely mindig is nyi­
más a helyzet. A modern társadalmakban az em­ tott volt a következetlen vagy ellentmondásos
berek többsége városlakó, és folyamatosan kap­ értelmezések előtt, mert az érzelmeket a lehető
csolatba kerül olyan emberekkel, akiket szemé­ legkülönfélébb módokon azonosítják és osztá­
lyesen nem ismer. Az udvarias figyelmetlenség is lyozzák. Charles Darwin, az evolúcióelmélet aty­
egyike a mechanizmusoknak, amelyek megadják ja megállapította, hogy minden emberben meg­
a városi élet jellegét, a maga állandóan nyüzsgő vannak az érzelemkifejezés alapvető módjai. Bár
tömegével és személytelen kapcsolataival. ezt egyesek vitatták, Ekman kutatásai - amelyek
Ebben a fejezetben szó lesz a nem verbális jel­ során egészen különböző kulturális hátterű em­
zésekről (az arckifejezésekről, a gesztusokról), berek érzelmi reakcióit vizsgálta - mintha alá­
amelyekkel mindannyian élünk a másokkal foly­ támasztanák Darwin állítását. Ekman és Friesen
tatott interakciókban. Ezután rátérünk a min­ egy elszigetelt új-guineai közösségben végzett
dennapi beszéd elemzésére, vagyis megnézzük, megfigyeléseket, amelynek addig szinte semmi­
hogyan közölhetjük a nyelv révén mondaniva­ lyen kapcsolata nem volt a külvilággal. A közös­
lónkat másokkal úgy, hogy jelentése ne csorbul­ ség tagjainak képeket mutattak, amelyek hatféle
jon. Ebben a fejezetben rámutatok arra is, hogy érzelmet tükröző arckifejezést ábrázoltak (öröm,
az apró-cseprő, mindennapos gyakorlatok, ame­ szomorúság, düh, undor, félelem, meglepetés), és
lyeket a társadalmi interakcióval foglalkozó szo­ az új-guineaiak felismerték, hogy milyen érzel­
ciológusok vizsgálnak, nem válnak el a könyvem mek kifejezése volt a cél.
későbbi fejezeteiben tárgyalt átfogó kérdésektől, Ekman szerint mindez alátámasztja azt a né­
például a nemek vagy a társadalmi osztályok zetet, hogy az érzelmek mimikával való kifejezé­
problémájától, sőt szorosan kapcsolódnak ezek­ se és annak értelmezése az ember veleszületett
hez. Két konkrét példával érzékeltetem majd a képessége. Ugyanakkor elismeri, hogy vizsgála­
mikro- és makroszociológia összefüggését (lásd tai nem szolgálnak cáfolhatatlan bizonyítékkal,
a keretes részeket a 118., illetve a 1 2 3 - 1 2 4 . ol­ hiszen elképzelhető, hogy ezek széles körben
dalon). elterjedt, tanult kulturális tapasztalatok. Ekman
J

TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET

E fényképek segítségével, amelyeken Paul Ekman örökítette meg egy világtól elzárt új-guineai törzs tagjának az arcki­
fejezéseit, a kutatók bizonyíthatták azt a feltevést, hogy az alapvető érzelemkifejezési módok minden népnél azonosak.
Ekman ezt a férfit arra kérte, hogy mutassa meg, milyen volna az arckifejezése, ha egy történet szereplőjeként a) meg­
örülne most érkezett barátjának, b) megtudná, hogy meghalt a gyermeke, c) dühödten harcra készülődne, d) meglátna
egy döglött disznót, amely már jó ideje ott hever.

eredményeit azonban más típusú kutatások is nak (például a rámutatást), egyes népek mintha
alátámasztják. Eibl-Eibesfeldt (1973) hat, szü­ egyáltalán nem ismernének (Bull 1 9 8 3 ) . Ugyan­
letésétől fogva siket és vak gyermekkel végzett így Olaszország egyes részein például dicséret­
vizsgálata során azt próbálta megfigyelni, milyen képpen a kiegyenesített mutatóujjukat az arc
mértékben azonos az arckifejezésük bizonyos közepéhez illesztik és megforgatják, ez a gesztus
érzelmi helyzetekben a halló-látó gyerekekével. azonban másutt ismeretlen. Az arckifejezések­
A gyerekek mosolyogtak, amikor nyilvánvalóan hez hasonlóan gesztusokkal és testtartásunkkal
örömüket lelték abban, amivel éppen foglalkoz­ is folyamatosan árnyaljuk mondandónkat, vagy
tak, felvonták a szemöldöküket meglepetésük­ ezek segítségével szavak nélkül kommunikálunk.
ben, amikor megszagoltak egy szokatlan illatú Mindhárom módon tréfálkozhatunk, gúnyolód­
tárgyat, és homlokukat ráncolták, ha többször is hatunk vagy kifejezhetjük kételkedésünket.
megpróbáltak valamilyen nem tetsző tárgyat a A nem verbális úton akaratlanul keltett benyo­
kezükbe adni. Mivel ezt a viselkedést másoktól mások árulkodóak lehetnek, hiszen gyakran azt
nem leshettek el, válaszaik csak belülről megha­ jelzik, hogy a szavaink nem pontosan azt fejezik
tározottak lehettek. Az FACS-rendszer haszná­ ki, amit gondolunk. Alighanem az elpirulás a leg­
latával Ekman és Friesen azonosítottak egy sor nyilvánvalóbb példa a szavakban megfogalma­
olyan finom arcizommozgást az újszülött csecse­ zott jelentésnek ellentmondó fizikai jelekre, de
mőnél, amely a felnőttek érzelemkifejezésében is számos egyéb finom jelzés is létezik, amelyeket
megfigyelhető. A csecsemők például a savanyú mások érzékelhetnek. Például a gyakorlott meg­
ízekre olyan arcjátékkal reagálnak, amely hason­ figyelő gyakran a nem verbális jelekből is követ­
ló a felnőttek undorodó arckifejezéséhez (csücsö­ keztetni tud a félrevezetési szándékra. Az izza­
rítenek és összevonják a szemöldöküket). dás, a fészkelődés, a merev tekintet vagy az oldal­
Bár az érzelmek mimikával való kifejezése a je­ pillantások, a hosszan az arcra erőltetett kifejezés
lek szerint részben belülről meghatározott, indivi­ (az őszinte általában négy-öt másodperc múltán
duális és kulturális tényezők alakítják az arcmoz­ eltűnik) azt mutathatják, hogy a szóban forgó sze­
gások pontos formáját, valamint azt, hogy milyen mély megpróbál félrevezetni minket. Tehát má­
helyzetekben tartjuk azokat megfelelőnek. Pél­ sok mimikájából és gesztusaiból kitalálhatjuk azt
dául a különböző kultúrákban az emberek más­ is, amit szavakban nem közölnek: hogy mennyire
ként mosolyognak: eltér az ajkak és más arcizmok őszinték hozzánk és hogy bízhatunk-e bennük.
mozgása, valamint a mosoly időtartama is.
Nincsenek olyan gesztusok vagy testtartások,
amelyek az összes vagy akár a legtöbb kultúrában A nem verbális kommunikáció
azonos jelentést hordoznának. Egyes társadal­ nemi vonatkozásai
makban például a bólintás tagadást jelent, míg az
angol-amerikai kultúrában éppen az ellenkező­ Vajon van a mindennapi társadalmi interakció­
jét. Bizonyos gesztusokat, amelyeket az európai­ nak nemi vetülete? Joggal hihetjük, hogy igen.
ak vagy az amerikaiak nagyon gyakran használ­ Mivel az interakciókat a tágabb társadalmi kör-
•J

FEJEZET

Nők és férfiak a köztereken

Az 7. fejezetben már írtam, hogy szoros kapcso­ zajló utcai beszédre jellemző (Gardner 1995), és
lat van a mikroszoáológia, a közvetlen interak­ csak akkor lehet megérteni, ha azt is figyelembe
ciókban megfigyelhető mindennapi viselkedés vesszük, hogyan alakul a nemek hierarchiája az
vizsgálata és makroszociológia, a társadalom álta­ adott társadalomban. Ez megmutatja, hogyan
lánosabb jegyeinek, például az osztály- vagy nemi kapcsolódik össze a mikro- és makroelemzés.
hierarchia vizsgálata között (Knorr-Cetina-Cicou- Gardner például azt a jelenséget, hogy férfiak
rel 1981; Giddens 1984). Ebben a keretes részben nőket zaklatnak, a nemek közötti egyenlőtlen­
arra hozok példát, hogyan kapcsolódik egy lát­ ség nagyobb rendszeréhez kapcsolta, amelyet az
szólag a mikroszociológia felségterületéhez tar­ jelenít meg leginkább, hogy a köztereken a fér­
tozó esemény - férfiak egy csoportja verbálisan fiak vannak előnyben, a nők testileg kiszolgálta­
zaklat egy utcán sétáló nőt - a makroszociológia tottak, és mindenütt megjelenik a nemi erőszak
tárgyát alkotó nagyobb kérdésekhez. veszélye.
Carol Brooks Gardner egy 1995-ös tanulmányá­ Sosem érthetjük meg teljesen ezeket az inter­
ban (Passing By: Gender and Public Harassment) akciókat, ha nem kötjük össze ekképp a mikro- és
megállapítja, hogy a kéretlen interakció e típusa makroszociológiát. Úgy tűnhet, mintha az efféle
különböző színtereken - amelyek közül legismer­ interakciók elszigetelt esetek volnának, vagy mint­
tebb az építési terület környéke - úgy fordul elő, ha megelőzhetnénk őket azzal, hogy jó modorra
hogy a nők gyakran sértőnek találják. tanítjuk az embereket. A mikro- és makroszint
Bár egy-egy nő zaklatása elemezhető mikro- közötti kapcsolat megértésével beláthatjuk, hogy
szociológiai szinten, egyetlen interakció vizs­ a probléma végleges megoldásához a nemek kö­
gálatával, nem sok haszna, ha a kérdést ennyi­ zötti egyenlőtlenség olyan formáinak megszünte­
re egyszerűsítve szemléljük. Az efféle interakció tésére kell törekedni, amelyekből az efféle inter­
az egymás számára idegen férfiak és nők között akciók erednek.

nyezet formálja, nem meglepő, hogy a férfiak és gükben erősítik a nemek közötti egyenlőtlenség
a nők eltérően láthatják és fejezhetik ki a verbá­ mintáit (Burgoon et al. 1996).
lis és a nem verbális kommunikációt egyaránt. A A nem verbális kommunikációban más nemi
társadalmi nem és a nemi szerepek értelmezését különbségeket is megfigyelhetünk. Vizsgálatok
nagyban befolyásolják társadalmi tényezők, és igazolják, hogy a férfiak általában feszteleneb-
általában összefüggenek a társadalomban meg­ bül ülnek, mint a nők: lábukat terpesztve hátra­
szerzett hatalom és helyzet kérdésével is. Ezek dőlnek, míg a nők tartása zártabb, egyenesen ül­
az összefüggések napi életünk szokványos inter­ nek, kezüket az ölükbe teszik, lábukat keresztbe
akcióiban is világosan megmutatkoznak. Vegyük rakják. A nők általában közelebb állnak ahhoz,
például az egyik leggyakoribb nem verbális ki­ akivel beszélnek; a férfiak beszélgetés közben
fejezésmódot, a szemkontaktust! Ezt az egyének sokkal gyakrabban érintik meg a nőket, mint for­
sokféleképpen használják: gyakran ezzel keltik dítva (a nőktől pedig elvárják, hogy ezt rendjén
fel valaki figyelmét vagy kezdeményeznek társas valónak vegyék). Vizsgálatok mutatták meg azt
interakciót. Azokban a társadalmakban, ahol ál­ is, hogy a nők nyilvánvalóbban (arcjátékkal) feje­
talában a férfiak töltenek be domináns szerepet a zik ki érzelmeiket, és hogy gyakrabban keresik a
nőkkel szemben a magán- és közéletben egyaránt, másik tekintetét, de gyakrabban meg is szakítják
a férfiak valószínűleg bátrabban kezdeményeznek a szemkontaktust, mint a férfiak. A szociológu­
szemkontaktust idegenekkel, mint a nők. sok azt állítják, hogy ezek a látszólag jelentékte­
A szemkontaktus egyik formája, a bámulás len mikroszintű interakciók erősítik a társadal­
megvilágítja, milyen „jelentésbeli" ellentmondá­ munkban általánosabb, makroszinten kialakult
sok lehetnek a nem verbális kommunikáció azo­ egyenlőtlenséget. A férfiak a nőknél nagyobb te­
nos formái között. Ha egy férfi bámul egy nőt, ret foglalnak el, amikor állnak vagy ülnek, mert
akkor ezt „természetesnek" vagy „ártatlannak" általában távolabb állnak attól, akihez beszélnek,
tekinthetik; ha a nőt ez feszélyezi, kerülheti a mert terpeszkedve ülnek, és mert irányító szere­
férfi tekintetét úgy, hogy másfelé néz vagy meg­ püket a gyakoribb fizikai érintkezéssel mutatják.
szakítja az interakciót. Ha viszont egy nő bámul E gondolatmenet szerint a nők a szemkontaktus­
egy férfit, akkor ezt gyakran kihívónak, szexuális sal és az arcjátékkal jóváhagyást keresnek; ha egy
kezdeményezésnek tekintik. Bár az ilyen esetek férfi szemkontaktust kezdeményez egy nővel, ak­
önmagukban látszólag lényegtelenek, összessé­ kor a nő általában hamarabb elfordul, mint egy
TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET

férfi tenné. Vagyis a kommunikáció nem verbális legfelszínesebb csevegés is annyira összetett,
formáinak mikroszintű vizsgálata olyan rejtett je­ hogy még a legkifinomultabb számítógépet sem
leket tárhat fel, amelyek azt mutatják, hogy a tár­ sikerült mind ez idáig beprogramozni az emberi
sadalom egészében a férfiak hatalommal bírnak a beszélgetésre. A hétköznapi társalgásban hasz­
nők felett (Young 1990). nált szavaknak nincs pontos jelentésük, és mon­
dandónkat a szavakat alátámasztó kimondatlan
feltevésekkel pontosítjuk. Ha valaki azt kérdezi
AZ INTERAKCIÓ TÁRSADALMI SZABÁLYAI a másiktól: „Mit csináltál tegnap?", a válasz nem
annyira egyértelmű, mint az a kérdés szavaiból
Bár viselkedésünkben, illetve mások magatartá­ következne. Egy nap hosszú idő, és logikus lenne
sának értelmezésekor rutinszerűen használunk azt válaszolni: „Hét óra tizenhatkor felébredtem.
nem verbális eszközöket, interakcióink jó része Hét tizennyolckor felkeltem az ágyból, a fürdő­
a másokkal folytatott informális beszélgetések szobába mentem és elkezdtem mosni a fogamat.
során, társalgás (alkalmi verbális érintkezés) for­ Hét tizenkilenckor megnyitottam a zuhanyt..."
májában zajlik. A szociológusok mindig úgy tar­ A kérdésre adandó választ többek között az segít
tották, hogy a nyelv a társadalmi élet alapvető meghatározni, hogy ismerjük a kérdezőt, tudjuk,
tényezője. Újabban viszont kialakult egy olyan milyen tevékenységeket szoktunk együtt végez­
megközelítés, amelynek középpontjában az áll, ni, illetve azt is, hogy az illető rendszerint mit
miképpen használják az emberek a nyelvet a csinál a hét egy adott napján.
mindennapi élet szokásos helyzeteiben.
Az etnometodológia az „etnomódszerek" kuta­
tása, vagyis az olyan népi vagy laikus eljárások Garfinkel kísérletei
vizsgálata, amelyekkel az emberek mások tetteit
és szavait értelmezik. A kifejezés Harold Garfin- Az „alapkövetelményeket", amelyek segítségé­
keltől ered, akinek munkájáról az alábbiakban vel mindennapi beszélgetéseinket szervezzük,
lesz szó. Mindannyian használunk ilyen értel­ Harold Garfinkel (1963) önként jelentkező egye­
mezési módszereket interakcióinkban, általában temistákkal végzett kísérletei világították meg.
anélkül, hogy tudatosan figyelnénk rájuk. Gyak­ Garfinkel a kísérlet résztvevőit arra kérte, hogy
ran csak úgy tudunk értelmezni valamilyen köz­ beszélgessenek valamelyik barátjukkal vagy ro­
lést egy beszélgetésben, ha ismerjük a társadal­ konukkal, és törekedjenek arra, hogy minden
mi kontextusát, amely a szavakban nem jelenik véletlenszerű vagy általános kijelentésnek kide­
meg. Nézzük a következő beszélgetést (Heritage rüljön a pontos jelentése. Ha valaki azt mondta:
1985)! „Szép napot!", akkor meg kellett kérdezni: „Hogy
érted azt, hogy szép?", „A napnak melyik részére
A: Van egy tizennégy éves fiam. gondolsz?" és így tovább. Az így létrejött beszél­
B: Az nem okoz gondot. getések egyike a következőképpen zajlott le („E" a
A: Van egy kutyám is. kísérletben részt vevő diák, „S" pedig a barátja):
B: Jaj, az már baj!
S: Hogy vagy?
Vajon mi történik itt? Milyen kapcsolat van a két E: Mármint milyen szempontból? Az egész­
beszélő között? A beszélgetés rögtön érthetővé vá­ ségem, az anyagi helyzetem, a tanulmányi
lik, amint megtudjuk, hogy egy albérlőjelölt és a eredményem, a lelki nyugalmam vagy a...
háziúr között folyik: van olyan tulajdonos, akinek S: (Elvörösödik és hirtelen kikel magából.) Ide
semmi gondja a gyerekkel, de nem engedi, hogy a figyelj! Én csak udvarias akartam lenni! Iga­
lakói kutyát-macskát tartsanak. Ám a társadalmi zából egy csöppet sem érdekel, hogy vagy!
kontextus ismerete nélkül „B" válaszai látszólag
nincsenek összefüggésben „A" közléseivel. Vagyis Miért zavarja meg az embereket, ha valaki nem
a jelentést részben szavak közvetítik, részben pe­ tart be egy ilyen jelentéktelennek látszó beszél­
dig a beszélgetés társadalmi kontextusa hordozza. getési konvenciót? Egyszerűen azért, mert min­
dennapi társas életünk stabilitása és értelme arra
épül, hogy vannak közös kimondatlan kulturális
Közös jelentések feltevéseink arra vonatkozóan, hogy mit miért
mondunk. Ha ezeket nem tekinthetnénk telje­
A mindennapi társalgás legjelentéktelenebb for­ sen kézenfekvőnek, akkor nem tudnánk értelmes
mái is feltételezik, hogy a beszélgetők sokrétű, kommunikációt folytatni. Minden kérdést vagy
közös tudásra építenek. Tulajdonképpen még a megjegyzést elkerülhetetlenül olyan hosszadal-
5. FEJEZET

hanem megtagadja az értelmes választ, vagyis vé­


gül is ezt mondja: „Törődj a magad dolgával!"
A fenti első kérdésre egy másik ember más
helyzetben egészen más választ adhat, például:

A: Hova mész?
B: Tönkre.

„B" szándékosan „félreérti" „A" kérdését, hogy


válaszul ironikusan kifejezhesse aggodalmát vagy
rosszkedvét. A szellemeskedés, a tréfa éppen a
beszédhez kapcsolódó kimondatlan feltevések
szándékos félreértéséből táplálkozik. Nincs eb­
ben semmi rossz mindaddig, amíg az interakció
résztvevői tisztában vannak vele, hogy a félreér­
tés célja a másik megnevettetése.

„Interakciós vandalizmus"
A mindennapi beszélgetés sok „szabálya" csak akkor válik
nyilvánvalóvá, ha valaki megszegi - például ez az éttermi
vendég, amikor ezt mondja: „Üdv, Jeff vagyok... a mai A beszélgetés, mint már említettem, az egyik leg­
vendége! Először is mindketten kérünk ásványvizet és ét­ főbb módja annak, hogy napi életünk stabilitását
lapot. Az én specialitásom a coq au vin, borlap nem kell. és egységét megőrizzük. Akkor vagyunk a leg-
Nagyon reméljük, hogy finom lesz az étel. Ha bármire nyugodtabbak, ha mindenki megmarad a cseve­
szükségünk lenne, feltétlenül tudatjuk Önnel." gés hallgatólagosan elfogadott konvencióinál; ha
ezeket a szokásokat megtörik, akkor veszélyben
mas „pontosítási műveletnek" kellene követnie, érezhetjük magunkat, zavartakká vagy bizonyta­
amilyet Garfinkel kísérleti személyeinek kel­ lanokká válunk. A mindennapi társalgás általá­
lett kezdeményezniük a lehető leghétköznapibb ban úgy zajlik, hogy a beszélgetők gondosan rá­
megjegyzésekre válaszolva, és az interakció ilyen hangolódnak mások „végszavaira" - igazodnak a
esetben megakadna. Ami tehát első látásra jelen­ hanglejtésbeli váltásokhoz, a rövid szünetekhez
téktelen beszélgetési konvenció, az valójában a vagy a gesztusokhoz -, hogy segítsék a zökke­
társadalmi élet szövetének alapvető része, ezért nőmentes beszélgetést. A beszélők kölcsönösen
jár súlyos következményekkel a felrúgása. figyelnek egymásra, így „együttműködnek" az
Meg kell jegyeznünk, hogy az emberek a min­ interakciók kezdésében és befejezésében, a vál­
dennapi életben olykor szándékosan úgy tesz­ takozó megszólalásban. Épp ezért feszültségeket
nek, mintha nem ismernék azt a szavakban nem okozhat, ha az egyik fél „nem hajlandó együtt­
kifejezett kontextust, amely szükséges lenne egy működni".
kijelentés, megjegyzés vagy kérdés értelmezésé­ Garfinkel egyetemistái úgy alakítottak ki fe­
hez. Ennek a célja lehet az, hogy a beszélgetést szült helyzetet, hogy egy szociológiai kísérlet ke­
szeretnénk elhárítani, a beszélgetőtársat megpró­ retében szándékosan megszegték a beszélgetés
báljuk megtréfálni, zavarba hozni, vagy esetleg szabályait. De mi van a való világ helyzeteivel,
az, hogy igyekszünk felhívni a figyelmet egy köz­ amelyekben az emberek beszélgetési módsze­
lés kétértelműségére. Nézzük például az alábbi reikkel „kevernek bajt"? Egy amerikai vizsgálat
jellemző beszélgetést a szülő és tizenéves gyere­ során a New York-i járókelők és az „utca népe"
ke között! közötti szóváltásokat elemezve próbálták meg­
érteni, miért tekintik a járókelők gyakran prob­
Szülő: Hova mész? lematikusnak az efféle interakciókat. A társal­
Gyerek: El. gáselemzésnek nevezett technikát alkalmazva
Szülő: Mit fogsz csinálni? összehasonlították a kiválasztott utcai szóváltá­
Gyerek: Semmit. sokat a mindennapi társalgás mintáival. A társal­
gáselemzés olyan módszer, amellyel egy beszélge­
A gyerek tehát éppen ellentétes módon válaszol a tés jelentése minden szempontból vizsgálható - a
szülő kérdéseire, mint az egyetemisták Garfinkel legkisebb töltelékszavaktól (például „hmmm" és
kísérleteiben: nem kérdezősködik olyan helyzet­ „á!") a szóváltás pontos időbeli menetéig (szüne­
ben, amikor ezt normális esetben nem tennénk, tek, megszakítások és átfedések).
TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET

A kutatás során - többnyire hajléktalan, alko­ 5. Mudrick: Férjed van?


holista vagy kábítószerfüggő - fekete férfiak és 6. Nő: Van.
az utcán mellettük elhaladó fehér nők közötti 7. Mudrick: Na!
interakciókat vizsgáltak. A férfiak gyakran úgy 8. Nő: Van!
próbáltak beszélgetést kezdeményezni a nőkkel, 9. Mudrick: Hol a gyűrűd?
hogy rájuk kiáltottak, bókoltak vagy kérdéseket 10. Nő: Otthon tartom.
tettek fel nekik. De ezekben a beszélgetésekben 11. Mudrick: Ne mondd már!
valami „elromlik", mert a nők ritkán válaszolnak 12. Nő: De!
úgy, ahogyan egy normális interakcióban tennék. 13. Mudrick: Megtudhatom a neved?
Bár a férfiak megjegyzései ritkán ellenséges hang- 14. Mudrick: Az enyém Mudrick. És a tiéd?
vételűek, a nők rendszerint megszaporázzák lép­ A n ő n e m válaszol, továbbhalad
teiket és mereven előre néznek. Az alábbiakban (Duneier-Molotch 1999).
azt idézem, hogyan próbált Mudrick, az ötvenes
évei vége felé járó fekete férfi nőkkel beszélgetés­ Ebben az esetben Mudrick az interakciót alkotó
be elegyedni (Duneier-Molotch 1999): tizennégy megszólalás közül kilencben beszél­
getést kezdeményez és további válaszokat pró­
Mudrick akkor kezdi ezt az interakciót, amikor bál kicsikarni a nőből. Ha csak az átiratot néz­
egy nagyjából 25 éves fehér nő közeleg egyen­ zük, akkor is eléggé egyértelmű, hogy a nő nem
letes tempóban. kíván társalogni, de amikor a magnófelvételen
1. Mudrick: Tetszel, babám! végzünk társalgáselemzést, még világosabbá vá­
A nő összefonja a karját és meggyorsítja lép­ lik a vonakodása. A nő - ha egyáltalán válaszol
teit, ügyet sem vetve a megjegyzésre. - késlelteti a válaszait, Mudrick viszont azonnal
2. Mudrick: Legyél a feleségem! válaszol, megjegyzéseivel gyakran a nő szavába
A következő alkalommal két, húszas éveiben vág. A beszélgetésekben nagyon pontos mutató
járó fehér nő jön. az időzítés: ha akár csak egy másodperc töredé­
3. Mudrick: Hahó, lányok! Milyen csinosak vagy­ kével is késik a válasz, az a hétköznapi beszél­
tok ma! Van pénzetek? Vegyetek rajta könyvet! getések többségében azt jelzi, hogy a beszélő té­
Rá se hederítenek. Aztán egy fiatal fekete nő mát akar váltani. A szociabilitás hallgatólagosan
közeleg. elfogadott szabályainak megsértésével Mudrick
4. Mudrick: Szépségem! Szépségem! olyan módon folytatja a beszélgetést, amely „bár­
A nő továbbhalad, mintha nem is hallotta dolatlannak" számít. Ennek megfelelően a nő is
volna. „bárdolatlan", amikor úgy tesz, mintha észre se
venné Mudrick ismételt próbálkozásait, hogy
5. Mudrick: Figyelj! Figyelj csak! Tudom, hogy
beszélgetésbe elegyedjen vele. A járókelők épp
hallod!
azért tudják nehezen kezelni az utcai szóváltá­
Aztán egy harmincas éveiben járó fehér nőt
sokat, mert azok „bárdolatlan" jellegűek. Ha hiá­
szólít meg.
nyoznak a beszélgetéskezdés és -befejezés szoká­
6. Mudrick: Nézzenek oda! Szemrevaló vagy,
sos jelei, akkor az egyéneket erős, megmagyaráz­
tudod-e?!
hatatlan bizonytalanságérzet keríti hatalmába.
A nő rá se hederít.
A szerzők az efféle eseteket, amelyekben a rang­
A városi jó modor alapvető követelménye, hogy létra alacsonyabb fokán álló személy felborítja
másokkal folytatott beszélgetéseinknek megfele­ az interakció hallgatólagosan elfogadott, a ma­
lő „kezdete" és „vége" legyen. A beszélgetés e két gasabb rangúak által tiszteletben tartott rendjét,
meghatározó részlete a férfiak és nők viszonyá­ interakciós vandalizmusnak nevezik. Az utcán
ban igencsak problematikus. Amikor a nő ellen­ élők gyakran igenis alkalmazkodnak a mindenna­
állt a férfi beszélgetésindító próbálkozásainak, a pi beszédformákhoz az egymással, a helyi üzlet­
férfi ezt nem vette tudomásul, tovább próbálko­ tulajdonosokkal, a rendőrséggel, a rokonokkal és
zott. Vagy a férfinak sikerült beszélgetést kezde­ az ismerősökkel folytatott interakcióik során. De
ni, de gyakran nem vette a lapot, amikor a nő je­ ha kedvük tartja, úgy boríthatják fel a minden­
lét adta, hogy nem kívánja folytatni: napi beszélgetés konvencióit, hogy elbizonytala­
nítják a járókelőket. Az interakciós vandalizmus
1. Mudrick: Hahó, szépségem! áldozatai még kevésbé tudják megfogalmazni, mi
2. Nő: Jó napot! Hogy s mint? történt velük, mint a durva fizikai vagy verbális
3. Mudrick: Jól vagy? támadás áldozatai.
4. Mudrick: Nagyon csinos vagy, hallod-e! Tet­ Az interakciós vandalizmussal kapcsolatos
szik, hogy így feltűzöd a hajad. vizsgálat még egy példával szolgál a mikroszintű
interakciók és a makroszinten ható erők közötti
A MÁSIK OLDAL GARY LARSON
kétirányú kapcsolatokra. Az utca embere számá­
ra a fehér nő, aki ügyet sem vet beszélgetési pró­
bálkozásaira, távolságtartónak, ridegnek és rész­
vétlennek tűnik - vagyis joggal tekinti az efféle
interakciók „célpontjának". A nő viszont gyakran
annak bizonyítékát látja a férfi viselkedésében,
hogy valóban veszélyes, óvakodnia kell tőle. Az
interakciós vandalizmus szorosan kapcsolódik az
általános osztály-, státus- és faji struktúrákhoz.
Az efféle mindennapi interakciók során keletke­
ző félelem és szorongás olyan külső státusokat
és erőket hoz létre, amelyek azután visszahatnak
magukra az interakciókra. Az interakciós vanda­
lizmus része a kölcsönös gyanakvás és modorta­
lanság önmagát erősítő rendszerének.

Reaktív kiáltások

Az emberi hangképzés bizonyos típusai nem


beszédnek, hanem többé-kevésbé artikulálatlan
felkiáltásoknak tekinthetők, amelyeket Goffman
(1981) reaktív kiáltásoknak nevezett. Például ha
felborítunk egy pohár vizet, azt mondjuk: „Hop­ Hétköznapi életünk összeomlana, ha minden szokásos lé­
pá!". Ez a „hoppá" látszólag csak jelentéktelen pésünket meg kellene fontolnunk.
reflexválasz valamilyen ügyetlenségre, olyasmi,
mint a hunyorítás, ha valaki hirtelen az arcunk met a szavainkra és cselekedeteinkre, mint aho­
felé lendíti a kezét. Pedig itt korántsem akarat­ gyan azt a fenti példa sugallja? Tudatosan nem
lan reakcióról van szó, ami abból is látszik, hogy is. A lényeg azonban az, hogy magunktól és má­
az ember általában nem kiált fel így akkor, ha soktól is természetes módon elvárjuk, hogy sza­
egyedül van. A „hoppá" rendszerint más jelen­ kadatlanul és hallatlanul bonyolult módon kont­
lévőknek szól. Ez a felkiáltás azt hivatott közölni rolláljuk a megjelenésünket, cselekedeteinket.
a jelenlévőkkel, hogy csak jelentéktelen és pilla­ Az interakciós helyzetekben sohasem a puszta
natnyi ügyetlenségről van szó, nem kell arra gon­ jelenlétet várják el tőlünk. Mások elvárják tőlünk
dolniuk, hogy az illető esetleg nem ura a csele­ (ahogyan mi is másoktól) a goffmani „szabályo­
kedeteinek. zott éberséget" (controlled alertness). Emberi lé­
A „hoppá" nem komoly szerencsétlenségek tünk alapvető része, hogy folyton megmutatjuk
vagy csapások, hanem csak kisebb balesetek al­ másoknak: meg tudunk birkózni a mindennapi
kalmával használatos, ami szintén arra vall, hogy élet rutinfeladataival.
ez a felkiáltás is része azon készségeinknek, ame­
lyekkel társadalmi életünk minden részletét sza­
bályozzuk. Sőt, elképzelhető, hogy nem az kiált AZ ARC, A TEST ÉS A BESZÉD
fel, aki előidézte a bajt, hanem az, aki a tanúja AZ INTERAKCIÓBAN
volt, vagy épp figyelmeztetni akarta. Bizonyos
helyzetekben elnyújtva is mondhatják, kitöltheti Összegezve az eddigieket: a mindennapi inter­
egy feladat elvégzésének kritikus pillanatait. Pél­ akció azokra a bonyolult kapcsolatokra épül,
dául a gyermekét játékosan fel-feldobó szülő is amelyek az arcunk, testünk jelzései és szavaink
mondhatja, hogy „hoppá" vagy „hoppla-hopp". között állnak fenn. Mások arckifejezése, gesztu­
A hang kitölti azt a rövid szakaszt, amelyben a sai segítségével kiegészítjük azt, amit szóban kö­
gyermek elveszettnek érezheti magát: a szülő zölnek, és következtetünk arra, hogy őszinték-e.
megnyugtatja, ugyanakkor valószínűleg megta­ Mindannyian szigorúan és folyamatosan - de
nítja neki, mit jelent e reaktív kiáltás. többnyire öntudatlanul - kontrolláljuk az arcki­
Mindez okoskodásnak tűnhet. Mi értelme ilyen fejezésünket, a testtartásunkat és a mozdulatain­
részletesen elemezni egy ennyire jelentéktelen kat, miközben mindennapi interakciókba kerü­
felkiáltást? Valóban nem fordítunk nagy figyel- lünk másokkal.
TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET 1;

Az utca törvényei

Előfordult már olvasómmal, hogy átment az utca kat. [...] Az egyénre vonatkozó információ elő­
túloldalára, mert úgy érezte, tartania kell valakitől, segíti a helyzetmeghatározást, mivel a többiek
aki követi vagy szemből közeleg? Elijah Anderson ennek révén már előre tudhatják, mit vár tőlük
azon szociológusok egyike, akik értelmezni pró­ az illető és mit várhatnak ők tőle.
bálták az efféle egyszerű interakciókat. Ander­
son elsőként két, egymással szomszédos ameri­ Goffman gondolatát követve Anderson felteszi a
kai lakókörnyezet utcáin zajló interakciókat írt le. kérdést, miféle viselkedési utalások és jelek alkot­
Könyvében {Streetwise: Race, Class, and Change ják a nyilvános interakció kifejezéskészletét. Meg­
in Urban Community, 1990) megállapította, hogy állapítja:
a mindennapi élet tanulmányozása rávilágíthat
arra, hogyan épül fel a társadalmi rend a végtelen A bőrszín, a nem, az életkor, a társak, az öltöz­
sok mikroszintű interakció egyes építőköveiből. ködés, az ékszer és a viselt tárgyak alapján az
Főként az olyan interakciókat igyekezett megérte­ emberek azonosíthatók, feltevések alakulhatnak
ni, amelyekben legalább az egyik szereplőt fenye­ ki, és létrejöhet kommunikáció. Az egyes (gyors
getőnek tekintették. Anderson rámutatott, hogy vagy lassú, megtévesztő vagy őszinte, érthető
az a mód, ahogyan az Egyesült Államok egy észa­ vagy érthetetlen) mozdulatok tovább finomít­
ki városának utcáin sok fekete és fehér érintkezik ják a nyilvános kommunikációt. Más tényezők,
egymással, nagyban összefügg a faji sztereotípiák például a napszak és a személy jelenlétét „ma­
struktúrájával, amely viszont kapcsolódik a társa­ gyarázó" tevékenység is meghatározhatják,
dalom gazdasági struktúrájához. Ekképp feltárta hogyan és milyen gyorsan semlegesítődik ez
a mikroszinten zajló interakciók és a társadalom az „idegen"-kép. Ha az idegen nem megy át
makrostruktúrái közötti kapcsolatot. a vizsgálaton, nem minősül „biztonságosnak",
Anderson könyve elején Erving Goffmant akkor rablónak nézhetik, és előfordulhat, hogy
(2000) idézi arról, hogyan keletkeznek a társadal­ a többi járókelő is megpróbál az e képnek meg­
mi szabályok és státusok meghatározott kontex­ felelő távolságot tartani tőle.
tusokban és helyszíneken:
Anderson megmutatta, hogy a „bevizsgáláson"
Amikor az egyén más emberek közé kerül, azok a legvalószínűbben azok mennek át, akik nem so­
rendszerint megpróbálnak információt szerez­ rolhatók a veszélyes személyek általánosan elfoga­
ni róla vagy felidézni már meglévő információi­ dott sztereotípiáiba: „A gyerekek azonnal átmen-
5. FEJEZET

nek a vizsgálaton, a fehér nők és a fehér férfiak va­ ladjanak át a „rossz környéken" különböző nap­
lamivel lassabban, a fekete nők, a fekete férfiak és szakokban.
a fekete kamaszok pedig mindenkinél lassabban". Az Andersonéhoz és Carol Brooks Gardneré-
Anderson - rámutatva, hogy az interakciós feszült­ hez (118. o.) hasonló vizsgálatok jól mutatják,
ségek külső, például faji, osztály- és nemi státusok­ hogyan segíthet a mikroszociológia megvilágí­
ból erednek - megállapítja, hogy csupán a mikro- tani a makroszociológia tárgyát képező átfogó
interakciók vizsgálatával nem érthetjük meg egé­ intézményi mintákat. Egyértelmű, hogy a társa­
szen a helyzetet. így kapcsolja össze a mikroszintű dalmi szerveződés minden formájának, legyen
interakciókat és a makroszintű folyamatokat. bármennyire kiterjedt, legfőbb alapja a szemtől
Anderson szerint az emberek akkor „ismerik az szembeni, közvetlen interakció. Kizárólag ezekből
utca törvényeit", ha például az „óvakodás művé­ a vizsgálatokból nem tudnánk teljes képet adni
szetét" elsajátítva megbirkóznak azzal a gondo­ társadalmunk nemi vagy faji viszonyairól, mégis
lattal, hogy kiszolgáltatottak az erőszaknak és a jelentős mértékben hozzájárulhatnak e kérdések
bűnözésnek. Anderson azt állítja, hogy az utca magyarázatához. Könyvem későbbi fejezeteiben
törvényeiben nem jártas fehérek nem tudnak kü­ arra is sorolok majd példákat, hogyan hatnak a
lönbséget tenni a fekete férfiak (például a közép­ mikrokontextusban zajló interakciók a nagyobb
osztálybeli fiatal és a bandatag) között. Néha azt társadalmi folyamatokra, és fordítva, hogyan be­
sem tudják, hogyan kell tempót váltaniuk, hogy folyásolják a makrorendszerek társadalmi életünk
lerázzanak egy „gyanús" alakot, vagy hogyan ha­ szűkebb környezeteit.

Vagyis arcunk, testünk és beszédünk arra szol­ szembeni kontaktusok (jegyszedőkkel, pincérek­
gál, hogy bizonyos jelentéseket sugalljunk, má­ kel, boltosokkal stb.) mind-mind az érintkezés
sokat pedig elrejtsünk. Tevékenységeinket a tár­ példái.
sadalmi élet kontextusaiban is szervezzük egy- Az érintkezések esetében mindig sor kerül va­
egy közös cél elérése érdekében. Most ezt fogjuk lamilyen „nyitó lépésre", amely azt jelzi, hogy
megvizsgálni. nem az udvarias figyelmetlenség szabályai sze­
rint járunk el. Amikor idegenek találkoznak és
beszélgetni kezdenek - például egy házibulin -,
Érintkezések az udvarias figyelmetlenség szabályainak felfüg­
gesztése mindig kockázatos pillanat, mivel köny-
Sok társadalmi helyzetben Goffman kifejezése nyen félreérthető, hogy mi a kezdeményezett
szerint nem fókuszos interakciót végzünk. Nem érintkezés célja (Goffman 1971). Ezért lehet bi­
fókuszos interakcióra kerül sor minden olyan zonytalan és habozó először a szemek találkozá­
esetben, amikor az emberek egy bizonyos kör­ sa. Ha a kezdeményezésre elutasító a válasz, az
nyezetben jelzik, hogy tudatában vannak egymás illető úgy viselkedhet, mintha nem is állt volna
jelenlétének. Rendszerint ilyen interakcióra ke­ szándékában kapcsolatot létesíteni. A fókuszos
rül sor, ha valahol - például egy forgalmas utcán, interakcióban mindenki ugyanolyan mértékben
a színházban vagy a házibulin - sok ember gyűlik kommunikál az arckifejezésével és a gesztusai­
össze. Amikor az ember mások társaságában van, val, mint a tényleges beszéddel. Goffman megkü­
még ha közvetlenül nem is beszélget, akkor is lönbözteti a szándékos és az árulkodó közléseket.
folyamatos nem verbális kommunikációt folytat Az első kategóriába tartoznak azok a szavak és
velük testtartása, mimikája és gesztusai révén. arckifejezések, amelyekkel az emberek igyekez­
nek bizonyos benyomásokat kelteni másokban.
Fókuszos interakcióról akkor beszélünk, ami­
A második kategória pedig azokat a kulcsokat tar­
kor az emberek közvetlenül figyelnek egymás
talmazza, amelyek segítségével ellenőrizhetjük
szavaira és cselekedeteire. A társadalmi interak­
valakinek az őszinteségét vagy igazmondását. így
ció gyakran magában foglal mind fókuszos, mind
például egy étteremtulajdonos udvarias mosoly-
nem fókuszos elemeket. Goffman a fókuszos in­
lyal hallgatja a vendégeit, amikor azok a felszol­
terakció egy-egy előfordulását érintkezésnek ne­
gált ételeket dicsérik, ugyanakkor azon töpreng­
vezi. Mindennapi életünk során folyamatosan
het, hogy vajon látszott-e az élvezet az arcukon
érintkezésbe lépünk másokkal - családtagokkal,
evés közben, hogy mennyit hagytak meg, és hogy
barátokkal, munkatársakkal -, miközben a hát­
milyen hangon fejezik ki az elégedettségüket.
térben nem fókuszos interakcióra is sor kerül a
többi jelenlévővel. A futó beszélgetések, a szemi­ Persze a pincérnek és másoknak, akik a szol­
náriumi viták, a játékok és a rutinszerű szemtől gáltatóiparban dolgoznak, munkaköri kötelessé-
TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET

gük mosolyogni és udvariasnak lenni a vendég­ dául faj, nem vagy életkor szerint nekünk „tulaj­
gel folytatott társadalmi interakció során. Ez az donítanak". Ilyen hozzárendelt státus a „fehér", a
„érzelmi munka" (emotional labour), amelyet „nő" és a „kamasz". A szerzett státus az, amelyet
Arlie Hochschild ír le ismert tanulmányában a az egyén a maga erejéből ér el. Olvasóm szer­
légiutas-kísérők képzéséről, akiknek megmagya­ zett státusa lehet a „diplomás", a „sportember"
rázzák, hogyan kell viselkedniük az utasokkal. vagy a „munkavállaló". Bár szeretnénk azt hinni,
hogy szerzett státusaink a legfontosabbak, a tár­
/ Hochschild tanulmányát az 1., „Mi a szocioló­ sadalom ezt másképp ítélheti meg. Minden tár­
gia?" című fejezetben ismertettem (38-39. o.). sadalomban akadnak státusok, amelyeket többre
tartanak más státusoknál, és a személy általános
társadalmi pozícióját ezek határozzák meg. A szo­
Benyomáskeltés ciológusok ezt nevezik főstátusnak (Hughes, E.
C. 1945; Becker 1963). A leggyakoribb főstátusok
Goffman és a társas interakciók más kutatói is a nemi és faji alapú státusok. A szociológusok rá­
gyakran használnak a színházi életből vett fo­ mutattak, hogy egy érintkezés során a nem és a
galmakat. Ilyen például a társadalmi szerep. A faj is az első jegyek közé tartoznak, amelyeket az
szerepek társadalmilag meghatározott elvárások, emberek megfigyelnek egymáson (Omi-Winant
amelyeknek egy bizonyos státusban vagy társa­ 1994). Hamarosan szó lesz arról is, hogy a faj és
dalmi pozícióban lévő személy igyekszik megfe­ a nem mennyire meghatározzák társadalmi inter­
lelni, így például a tanár meghatározott pozíciót akcióinkat.
tölt be, a tanári szerep pedig a diákokkal szem­
beni viselkedés meghatározott formáiból áll.
Goffman úgy szemléli a társadalmi életet, mint­ Homlokzati és hátsó területek
ha színészek játszanák egy színpadon - vagy in­
kább sok színpadon, mert alakításunk azoktól a Goffman szerint a társadalmi élet nagy részét fel
szerepektől függ, amelyeket egy meghatározott lehet osztani homlokzati és hátsó, színfalak mö­
időpontban játszunk. Az emberek érzékenyek götti területre. A homlokzati területhez tartoz­
arra, hogy mások milyennek látják őket, és a be­ nak az olyan társas történések vagy érintkezések,
nyomáskeltés (impression management) többfé­ amelyekben az emberek formális vagy stilizált
le formájához folyamodnak, hogy mások éppen a szerepeket játszanak, ezek „színpadi alakítá­
kívánt módon viszonyuljanak hozzájuk. Bár ezt sok". A homlokzati területen való szereplés hát­
néha előre eltervezzük, a benyomáskeltés rend­ terében gyakran csapatmunka folyik. így például
szerint egyike a tudatos figyelem nélküli cseleke­ ugyanannak a pártnak két kiemelkedő politikusa
deteinknek. Egy fiatalember öltönyt-nyakkendőt a tévékamerák előtt gondosan eljátssza, mintha a
vesz és az alkalomhoz illően viselkedik, amikor legtökéletesebb egység és barátság lenne közöt­
egy üzleti megbeszélésen vesz részt, este pedig tük, holott szívből utálják egymást. A feleség és a
farmerbe-pólóba bújik és viccelődik, amikor a férj a gyerekek előtt talán vigyáznak arra, hogy ne
barátaival kikapcsolódásképpen elmegy egy foci­ törjön ki veszekedés, megőrizve a béke és nyuga­
meccsre. Ez a benyomáskeltés művészete. lom látszatát, de egymásnak esnek, amint a gye­
Épp az imént írtam, hogy társadalmi státusunk rekek elalszanak.
erősen meghatározza, milyen szerepeket ját­ A hátsó területen az emberek összeszedik a
szunk. Ez a társadalmi státus a társadalmi kon­ kellékeket és felkészülnek a formálisabb hely­
textustól függően más és más lehet. Például ha zetekben történő interakciókra. A hátsó terület
olvasóm „hallgató", akkor meghatározott státusa a színház „kulisszáira" vagy a filmezés fel nem
van és meghatározott viselkedést várnak tőle az vett jeleneteire hasonlít. Ha az emberek biztosak
egyetemen. „Gyerek"-státusa különbözik ettől, abban, hogy a „színfalak mögé" kerültek, akkor
és a társadalom (főként a szülei) szerepelvárásai lazíthatnak és szabadjára engedhetik azokat az
is mások. „Barátként" megint csak egészen más érzéseiket, magatartásformáikat, amelyeket „ref­
pozíciót foglal el a társadalmi rendben, és ezzel lektorfényben" kontrollálniuk kellett. (A 128.
együtt változnak a betöltendő szerepek is. Nyil­ oldal keretes részében ismertetem, hogyan alkal­
vánvaló, hogy egy személynek egyszerre sok stá­ mazta Goffman dramaturgiai elemzését Spencer
tusa lehet. A szociológiában a státusoknak ezt a Cahill, amikor nyilvános illemhelyekben vizs­
csoportját nevezik státuskészletnek. gálta a hátsó régiókban zajló társadalmi inter­
A szociológusok sokszor megkülönböztetik a akciókat.) A hátsó régiókban „profán beszédmó­
hozzárendelt és a szerzett státust is. A hozzáren­ dot használnak, nyílt szexuális megjegyzéseket
delt státus az, amelyet biológiai tényezők, pél- tesznek, folyton panaszkodnak [...] egyszerű,
5. FEJEZET

tett (néha még ma is az). A nyugati férfiak és nők


a szocializáció során megtanulják, hogy a nemi
szervek a test legintimebb részei, és hogy a nemi
szervek feltárása, illetve érintése rendszerint a
szexuális kapcsolat része. Néhány nőt annyira
nyugtalanít ez a gondolat, hogy még akkor sem
mennek el orvoshoz (akár nő, akár férfi), ha gya­
nítják, hogy veszélyben az egészségük.
A kutatás anyagát nőgyógyászati vizsgálatok so­
kaságából Mae Biggs ápolónő gyűjtötte. Henslin
és Biggs az összegyűjtött adatokat megvizsgálva
úgy találta, hogy a nőgyógyászati érintkezés jel­
legzetes szakaszokból áll. Ezeket a szakaszokat
- megint színházi metaforával élve - „jelenetek­
nek" nevezték, amelyek során a színészek által
alakított szerepek az epizód kibontakozásával
módosulnak. A „prológusban" a nő belép a vá­
róba és felkészül rá, hogy - egy időre félretéve a
külvilágban érvényesülő identitását - eljátssza
Hmmm... melyiket is vegyem fel ma? a páciens szerepét. Amikor behívják a vizsgáló­
ba, magára ölti a „páciens"-szerepet, és elkezdő­
informális öltözéket viselnek, »hanyagul« ülnek dik az első jelenet. Az orvos hivatalos és szak­
és állnak, nyelvjárásokat és nem szabványos be­ mai magatartásformát vesz fel, valódi, tiszteletre
szédmódot használnak, morognak és kiabálnak, méltó személyként kezeli. Felveszi vele a szem­
játékosan agresszívek és »tréfálkozóak«, csekély kontaktust és udvariasan meghallgatja. Ha úgy
jelentőségű, de potenciálisan szimbolikus cse­ dönt, hogy szükség van a vizsgálatra, ezt közli
lekedetekkel kapcsolatban nincsenek tekintettel a pácienssel, és kimegy. Ezzel véget ér az első
a másikra, különböző testi megnyilvánulásokat jelenet.
produkálnak: krákognak, fütyörésznek, rágógu­ Amikor az orvos kimegy, bejön az ápolónő. 0
mit rágnak, majszolnak, büfögnek, szellentenek" fontos kellékes a hamarosan következő közpon­
(Goffman 2000). így például egy pincér maga ti jelenetben. Megnyugtatja a pácienst, ha az
lehet a megtestesült nyugalom és udvariasság, nagyon izgul, és egyszerre viselkedik bizalmas
amikor kiszolgálja a vendégeket, de amint be­ barátnőként, aki tudja, „milyen dolgokat kell
lép a konyhába, elkezd gorombán kiabálni. Alig­ egy nőnek elviselnie", és kollaboránsként a nem­
hanem nagyon kevés olyan étterem van, ahol a sokára lezajló eseményekben. A legfontosabb
vendégnek ne venné el az étvágyát, ha látná, mi mégis az, hogy az ápolónő segít személyből nem
folyik a konyhában. személyként észlelt személlyé (non-personj vál­
toztatni a pácienst, akinek mindjárt közelről és
/ Goffman sokat tett a társadalmi interakció alaposan meg fogják szemlélni teste egy részét,
vizsgálatáért. A stigmáról és a tönkretett iden­ de nem az egész embert. Az ápolónő nemcsak
titásról szóló írásait a 8. fejezetben ismertetem felügyeli a páciens vetkőzését, hanem egyúttal
(216. o.). bizonyos dolgokat el is végez helyette. Elveszi
tőle és összehajtogatja a ruháját. Aztán odaveze­
ti a pácienst a vizsgálóasztalhoz, és még mielőtt
Szerepjáték intim vizsgálatok során az orvos visszajön, betakarja egy lepedővel úgy,
hogy csak az alteste maradjon fedetlenül.
A színházi eszközöket is alkalmazó benyomás­ Ezzel elkezdődik a központi jelenet, amely­
keltés együttműködéses formájára példa az a ben az ápolónő és az orvos egyaránt szerepel. Az
vizsgálat, amelyet az alábbiakban részletezek. ápolónő a jelenlétével egyrészt biztosítja, hogy az
James Henslin és Mae Biggs az érintkezések egy orvos és a páciens közötti interakció mentes le­
különös, kényes fajtáját vizsgálták: megnézték, gyen a szexuális felhangoktól, másrészt tanú le­
mi történik, amikor egy nő elmegy a nőgyógyász­ het, ha az orvost a helyzetével való visszaéléssel
hoz (Henslin-Biggs 1971, 1997). A kutatás idején vádolnák. A vizsgálat úgy folyik le, mintha a pá­
a nőgyógyászati vizsgálatokat többnyire férfi or­ ciens személyisége nem lenne jelen - a lepedő
vosok végezték, ezért a vizsgálati helyzet mind­ elválasztja a nemi szervét testének többi részétől,
két fél számára kétértelmű és kellemetlen lehe­ ezenkívül a páciens olyan helyzetben fekszik,
TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET

hogy ne láthassa magát a vizsgálatot. Az orvos vános távolság (négy méternél nagyobb), amely a
- aki egy alacsony széken ül, és nem látja pácien­ nézőközönség előtti szereplésre jellemző.
se arcát - bizonyos, kifejezetten orvosi kérdések­ A mindennapi interakcióban az intim és a sze­
től eltekintve egyáltalán nem törődik a beteggel. mélyes távolság zónái a „legkényesebbek". Ha
A páciens együttműködik vele saját ideiglenes ezeket a tereket mások kívülről „megszállják", az
„személytelenítésében": nem kezdeményez be­ ember igyekszik visszaverni a támadást. Egy szú­
szélgetést, és igyekszik meg se moccanni. rós pillantás azt jelezheti a másiknak, hogy taná­
Az utolsó jelenet előtt az ápolónő ismét a kel­ csos odébb állnia, különben az illető könyékkel
lékes szerepét játssza, segít a páciensnek újra fogja távolabb tessékelni a betolakodót. Olyan
„felöltem" a személyiségét. Az orvos távozása esetekben, amikor az emberek kényszerűségből
után kialakulhat közöttük egy rövid beszélgetés, a kívánatosnál közelebb kerülnek egymáshoz,
amelyben a páciens kifejezi megkönnyebbülését, valamiféle fizikai határvonalat is meghatározhat­
hogy túl van a vizsgálaton. A páciens felöltözik nak, például az olvasó egy zsúfolt könyvtári asz­
és rendbe szedi magát, ezután kész az utolsó jele­ talnál könyvekkel jelölheti ki a személyes terét
netre. Az orvos visszajön és elmondja a vizsgálat (Hall, E. T. 1973, 1996).
eredményét, újból „egész" és felelős személyként Itt a nemi kérdések is szerepet játszanak, jó­
kezelve a pácienst. Ugyanolyan hivatalosan ud­ részt ugyanúgy, mint a nem verbális kommuni­
varias modorban beszél, mint az első jelenetben, káció más formáiban. A férfiak a nőknél tradi­
azt is a páciens tudtára adva ezzel, hogy a testé­ cionálisan nagyobb szabadságot élveznek a tér­
vel való iménti intim kapcsolat a legcsekélyebb használatban, ideértve azt is, hogy beléphetnek
mértékben sem változtatta meg a kettejük közti vi­ olyan nők személyes terébe, akik nem feltétlenül
szonyt. Végül jön az „epilógus", amikor a páciens tartoznak bizalmas barátaik vagy akár csak köze­
kilép a rendelőből, és visszaváltozik azzá, aki volt. li ismerőseik közé. A férfi, aki séta közben karon
A páciens és az orvos tehát együttműködnek az vezet egy nőt, vagy megérinti a nő derekát, ami­
interakció és az egymásról kialakuló benyomá­ kor az ajtóban előre engedi, ezzel figyelmességé­
suk irányítása érdekében. nek, udvariasságának adhatja tanújelét. A fordí­
tott jelenséget azonban - amikor egy nő lép egy
férfi személyes terébe - gyakran kacérkodásnak
A személyes tér vagy szexuális közeledésnek tekintik. Sok nyu­
gati országban a szexuális zaklatásra vonatkozó
A személyes tér nagysága kultúránként különbö­ új törvények és előírások hivatottak védeni az
zik. A nyugati kultúrában az emberek többnyire emberek - mind a férfiak, mind a nők - szemé­
legalább egy méterre állnak egymástól a fókuszos lyes terét mások kéretlen érintéseitől vagy köze­
interakció során. Amikor egymás mellett állnak, ledési kísérleteitől.
még ha nem is ugyanabban az érintkezésben
vesznek részt, a távolság ennél kisebb lehet. A • Ebben a fejezetben sok olyan kérdés szerepel,
Közel-Keleten az emberek általában közelebb áll­ amely azzal kapcsolatos, hogyan formálja tes­
nak egymáshoz, mint ami Nyugaton illendőnek tünket a társadalom, amelyben élünk. A szo­
számít. Az odalátogató nyugatiakat rendszerint ciológia és a test kapcsolatáról a 8., „Egészség,
zavarba hozza a váratlan fizikai közelség. betegség és fogyatékosság" című fejezetben lesz
Edward T. Hall, aki behatóan vizsgálta a nem szó.
verbális kommunikációt, a személyes tér négy
zónáját különbözteti meg. A bizalmas távolság,
amely legfeljebb fél méter lehet, nagyon kevés INTERAKCIÓ IDŐBEN ÉS TÉRBEN
társadalmi kontaktusra jellemző. Ezen a zónán
belül csak olyan kapcsolatok működnek, ame­ Az érintkezések elemzésében és általában a társa­
lyekben megengedett a rendszeres testi érintke­ dalmi élet megértésében alapvetően fontos, hogy
zés, mint a szülők és gyerekek vagy a szerelmesek áttekintsük, hogyan oszlanak meg a cselekvések
között. A személyes távolság (fél métertől egy és térben és időben. Minden interakció szituáció­
negyed méterig) a barátokkal vagy a viszonylag hoz kötött: egy bizonyos helyen történik és bizo­
közeli ismerősökkel folytatott érintkezések nor­ nyos ideig tart. A nap során végzett cselekvéseink
mális távolsága. Bizonyos mértékű bizalmasság többnyire időbeli és térbeli „zónákra" oszlanak,
megengedett, de csak szigorú korlátok között. A így például azok az emberek, akik eljárnak dol­
társasági távolság (egy és negyed métertől négy gozni, egy „zónát" - mondjuk a reggel kilenctől
méterig) a formális interakciók - például az in­ délután ötig terjedőt - a munkahelyükön tölte­
terjúk - szokásos zónája. A negyedik zóna a nyil­ nek. Heti idejük szintén zónákra oszlik: valószí-
5. FEJEZET

Példa a szociológiai képzelőerő bevetésére: a „kulisszák mögötti" viselkedés


vizsgálata nyilvános illemhelyeken

A Spencer Cahill amerikai szociológus vezette matlan, gyengébb tagjait itt lehet betanítani vagy
kutatócsoport bevásárlóközpontok, egyetemek, kivenni a játékból."
bárok és éttermek illemhelyein (mosdóiban) vizs­ A fent leírt beszélgetésben például „ B " és „ C "
gálta a társadalmi interakciót. A következőkben nemcsak igyekeznek enyhíteni „A" korábbi tettei­
megnézzük, hogyan alkalmazza Cahill Goffman nek kínos következményeit, hanem „ B " okítja is
homlokzati és hátsó régiók fogalmát vizsgála­ „A"-t, hogyan vehet részt a közös alakításban. El­
ta során. Cahill megfigyelte, hogy amit Goffman mondja neki, hogy ha jobban figyelt volna a töb­
(2000) egész „szerepjátszó csapatnak" (perfor­ bi csoporttag útmutató jeleire, akkor elkerülhette
mance team) nevez, annak tagjai gyakran ilyen volna ezt a zavarba ejtő eseményt.
illemhelyekre vonulnak vissza, hogy elrejtsék a A csapat nemcsak a kollektív alakítás kudarca
félresikerült kollektív alakítás miatti zavarodott­ miatt vonul vissza a mosdóba, hanem azért is,
ságukat. hogy megelőző intézkedéseket tegyenek, és ez
többé ne történjen meg. Megegyezhetnek titkos
A következő, három fiatal nő közötti beszélgetést jelekben, elpróbálhatják a tervezett előadást és
egy egyetemi mosdóban rögzítettük. Bár a be­ megoszthatják egymással a legfontosabb tudni­
szélgetéshez vezető kínos eseményt nem láthat­ valókat. A bárok mosdójában például néha hall­
tuk, csak az okozhatott ilyen tehetetlen zavart. hattuk, ahogyan a csoport arról beszél, egy-egy
tagja hogyan közeledhet párnak kiszemelt cél­
A: Húúú, de ciki volt! El se hiszem, hogy meg­ pontjához, hogyan közeledtek a tagokhoz, mi­
történt, (mindannyian nevetnek) lyen módszerekkel lehet próbálkozni, és milyen
B: Biztos azt hiszi a srác, hogy egy rakás balek­ reakciók várhatók. Ha az egyén megosztja a cso­
kal volt dolga. port többi tagjával az efféle stratégiai információ­
A: Talán nem kellett volna akkorát sikítanom, kat, akkor elejét veheti, hogy keresztülhúzzák a
hogy mindenki hallja. számításait, sőt célja eléréséhez megszerezheti
C: Á, dehogy! Szerintem nem is hallotta. a támogatásukat.
B: ...akkor még nem láttuk, és te annyira bele­ Ráadásul néha a mosdó-háttérben zajló meg­
merültél a dumálásba, hogy... beszélések - legalábbis részben - kapcsolódnak
A: Ezt nem hiszem el! Hogy én mekkora segg­ egy tag vagy az egész csoport kedélyéhez. Például I
fej vagyok! a fenti, három fiatal nő között zajló beszélgetés­
B: Ne izgulj már emiatt! Most már legalább ben „ B " és „ C " úgy próbálnak lelket önteni „A"-
tudja, ki vagy. Mehetünk? ba, hogy egyrészt kisebbítik korábbi tettei kínos
A: Égek, mint a rongy. Mi lesz, ha még itt van? következményeit, másrészt győzködik, hogy „újra
B: Nem kerülgetheted örökké. a színpadon a helye".
Forrás: Cahill et al. 1985.
Példánk is mutatja, hogy az efféle védekező stra­
tégiákkal az egyén vagy a szerepjátszó csapat KÉRDÉSEK
nemcsak a pillanatnyi kizökkenést palástolja, ha­
nem időt is nyer, hogy összeszedje magát, mielőtt 1. Miért hasznos Goffman dramaturgiai modellje
ismét kilép a közönség elé... a nyilvános mosdóban zajló társadalmi inter­
Goffman (2000) figyelte meg, hogy a szerep­ akciók elemzésében?
játszó csapatok a kulisszák mögött szedik össze 2. Segítheti a szerepjátszás, az udvarias figyel­
magukat és beszélik meg a kollektív alakítás szín­ metlenség és a személyes tér fogalma a bárok
padi megvalósításával kapcsolatos problémákat: és éttermek mosdóiban zajló társadalmi inter­
„A csapat végigpróbálhatja a szerepjátékot, hogy akció vizsgálatát?
közönség jelenléte nélkül szűrje ki a sértő kife­ 3. Milyen „kulisszák mögötti" területekkel talál­
jezéseket; a csapat kifejezési szempontból alkal­ kozik rendszeresen a saját életében?

nűleg a hétköznapokon dolgoznak, a hétvégét pe­ ba utaznunk, hogy eljussunk a munkahelyünk­


dig otthon töltik, egészen más napirend szerint, re. Ezért a társadalmi interakciók kontextusának
mint a hétköznapokat. A nap időzónái közötti elemzésekor gyakran hasznos megvizsgálni az
mozgás gyakran térbeli mozgással jár együtt: na­ emberek időbeli-térbeli mozgását.
ponta busszal kell a város egyik részéből a másik­ A regionalizáció fogalma révén megérthetjük,
TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET

hogyan tagolódik időben-térben a társadalmi élet. A 14. századi kolostorok voltak az első olyan
Vegyük egy családi ház példáját! Egy modern ház szervezetek, amelyek megpróbálták pontosan be­
szobákra, folyosókra és (ha többemeletes) szin­ osztani lakóik napi és heti teendőit. Ma gyakorla­
tekre osztható. Ezek a terek nemcsak fizikailag tilag nincs olyan csoport vagy szervezet, amelyik
különülnek el egymástól, hanem különböző idő­ ne ezt tenné - minél több emberről és erőforrásról
zónákhoz is köthetők. A nappaliban és a kony­ van szó, annál pontosabban kell összehangolni a
hában többnyire napközben tartózkodunk, a há­ tevékenységeket. Eviatar Zerubavel (1979, 1982)
lószobában pedig éjszaka. A különböző „régiók­ ezt egy modern, nagy kórház időbeli struktúrá­
ban" zajló interakciókat tér- és időbeli határok is jának elemzésén keresztül mutatta be. Egy kór­
elválasztják egymástól. A ház bizonyos helyiségei háznak napi huszonnégy órában kell működnie,
hátsó régióknak minősülnek, az „előadások"-ra és a kórházi személyzet, valamint az anyagi erő­
más helyiségekben kerül sor. Időnként az egész források összehangolása igencsak bonyolult fel­
ház hátsó régióvá változhat. Ezt megint Goffman adat, így például az ápolónők meghatározott idő
(2000) ecseteli a legszebben: után új kórtermeket kapnak, megfordulnak a kór­
ház különböző osztályain, ráadásul még a nap­
[...] vasárnap délelőtt egy egész család arra pali és éjszakai műszakot is váltogatják. A nővé­
használhatja a házat övező falat, hogy elrejtse reket, az orvosokat, minden egyes dolgozót, va­
az öltözködésükben és civilizáltságukban mu­ lamint a munkájukhoz szükséges erőforrásokat
tatkozó slamposságot: valamennyi szobára ki­ időben és térben integrálni kell.
terjesztik azt az informális viselkedést, amely
rendszerint a konyhára és a hálószobákra kor­
látozódik. Amerikai középosztálybeli környé­ A társadalmi élet és a tér-idő rend
keken továbbá a gyermekek játszótere és a ház átalakulása
közötti választóvonalat az anyák kulisszaként
határozhatják meg, farmerben, klumpában és Az internet is arra példa, mennyire szorosan kö­
minimálisan kikészítve tolják a babakocsikat tődnek a társadalmi élet különböző formái ahhoz,
[...] egy olyan terület, amelyet az adott gyakor­ hogy mennyire tudjuk tágítani tér- és időbeli le­
lat szabályszerű előadása számára teljes mér­ hetőségeinket. Az internet és más új technológiai
tékben homlokzati területként hoztak létre, formák lehetővé tették, hogy olyan emberekkel
minden szerepjátszás előtt és után természete­ érintkezzünk, akiket sosem láttunk, akikkel so­
sen gyakran hátsó területként funkcionál, mert sem találkoztunk, akik a világ bármely szegle­
ilyenkor nyílik arra lehetőség, hogy kijavítsák, tében élhetnek. Ez a technológiai változás „át­
helyreállítsák és átrendezzék az állandó dísz­ rendezi" a teret: a székünkből sem kell kimoz­
leteket, vagy hogy a szerepjátszók próbáljanak. dulnunk ahhoz, hogy bárkivel érintkezzünk.
Ehhez elegendő néhány perccel a nyitás előtt Időészlelésünket is átalakítja, mert az elektro­
benézni egy étterembe, boltba vagy otthonba. nikus szupersztrádán zajló kommunikáció szin­
te azonnali. Úgy ötven évvel ezelőttig a térbeli
kommunikációhoz jelentős idő kellett. Ha levelet
Kronometrikus idő küldtünk külföldre, beletelt némi időbe, amíg a
levél földön-vízen eljutott a címzetthez.
A modern társadalmakban tevékenységeink zó­ Persze az emberek ma is írnak levelet, de vilá­
nákra oszlását erőteljesen befolyásolja az órával gunkban mindennapossá vált az azonnali kom­
mérhető, kronometrikus idő. Az óra és a tevé­ munikáció. Eletünk szinte elképzelhetetlen volna
kenységek pontos időzítése - vagyis egyúttal tér­ nélküle. Annyira megszoktuk, hogy bekapcsolhat­
beli koordinálása - nélkül nem létezhetnének juk a tévét és megnézhetjük a híradót, vagy tele­
iparosodott társadalmak (Mumford 1973). Az idő fonálhatunk, elektronikus levelet küldhetünk egy
mérése ma az egész világon egységes, ami lehe­ másik országban élő barátunknak, hogy nehéz el­
tővé teszi a napjainkban már nélkülözhetetlen, képzelni, milyen volna az élet e lehetőségek híján.
bonyolult nemzetközi közlekedési és kommuni­
kációs rendszereknek a működését. Az egységes
világidőt csak 1884-ben vezették be egy washing­ A mindennapi élet kulturális
toni nemzetközi konferencián. Ekkor osztották és történelmi szemlélete
fel a Földet - a nap huszonnégy órájának meg­
felelően - huszonnégy időzónára, és meghatá­ A társas interakciók egyes mechanizmusai, ame­
rozták a nap kezdetének egyetemes viszonyítási lyeket Goffman, Garfinkel és mások elemeztek,
pontját. egyetemesnek látszanak. De amit Goffman ír az
5. FEJEZET

Globalizácíó a mindennapi életb mzetközi idegenforgalor

Beszélgetett már szemtől szembe valakivel, aki országok közötti mozgását. 1982 és 2002 között
egy másik országból származik? Vagy böngészett a tengerentúlról Nagy-Britanniába érkezők szá­
már olyan honlapokat, amelyek távoli országok­ ma kétszeresére, az általuk itt költött pénzösszeg
ban készültek? Utazott-e valaha a világ másik pedig háromszorosára növekedett. Az ide látoga­
részére? Ha e kérdések bármelyikére igennel vá­ tók évente majdnem 12 milliárd fontot nyomnak
laszol, akkor már tapasztalhatta, milyen hatást a brit gazdaságba. A britek is minden eddiginél
gyakorol a globalizáció a társadalmi interakcióra. többen utaznak a világ különböző tájaira (Office
A globalizáció, ez a viszonylag új jelenség meg­ of National Statistics 2004b).
változtatta a különböző nemzetekhez tarto­ Az élénk nemzetközi turizmus persze növeli a
zók közötti interakciók gyakoriságát és jellegét különböző országok népei közötti közvetlen inter­
egyaránt. A történeti szociológiával foglalkozó akciók számát is. John Urry (1990, 2001) szerint
Charles Tilly épp e változásokra alapozza a glo­ sok ilyen interakciót a kíváncsi „turistatekintet"
balizáció meghatározását. Szerinte „a globalizá­ (tourist gaze) formál: az utazónak az az elvárása,
ció azt jelenti, hogy a helyi társadalmi interakciók hogy külföldi útja során „egzotikus" tapasztala­
földrajzilag szélesebb körben éreztetik hatásu­ tokat szerezhet. Urry a turistatekintetet Foucault I
kat" (Tilly 1995). Más szóval: a globalizáció révén orvosi tekintet fogalmához hasonlítja (erről a 8. [
interakcióink egyre nagyobb része hat - közvetle­ fejezetben, a 210-211. oldalon lesz szó), mert
nül vagy közvetve - más országok lakóira. szerinte a turistatekintet éppúgy hivatásos szak­
Mi jellemzi azokat a társadalmi interakciókat, értők által társadalmilag szervezett, alkalmazását
amelyek a különböző nemzetek tagjai között zaj­ tekintve szisztematikus, távolságtartó, mint az
lanak? E kérdéskör vizsgálatához fontos adalékok­ orvosi tekintet, csak ebben az esetben az „egzoti­
kal szolgáltak az idegenforgalom szociológiájával kus" élmények keresése hajtja. Az efféle tapaszta­
foglalkozó kutatók, akik megfigyelték, hogy a glo­ latok ellentétesek mindennapi várakozásainkkal,
balizáció nagymértékben bővítette a nemzetközi amelyek arra vonatkoznak, hogyan kellene zajla­
nia a társadalmi interakciónak és a fizikai környe­
utazás lehetőségeit, mert fokozta az érdeklődést
zettel való érintkezésnek.
más országok iránt és megkönnyítette a turisták

SI * Ám ni -
p i w n Hím•inin , i, , „

I n
fJ^H

mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm\

lm

Külföldön az angolok keresik az olyan otthonira emlékeztető élvezeteket, mint a hamburger sült krumplival
vagy a bőséges reggeli.
TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET 131

MMnMHaMnMnMMMMHaaaMMNHManMMMHMI

Az Egyesült Államokba utazó britek például de­ gyakran megnyugtató, hogy ismerős környezet- I
rülnek azon, hogy az amerikaiak az út jobb olda­ ben ismerős ételeket ehetnek. A turistatekintet I
lán autóznak, miközben a hasonló viselkedésen a lényege, hogy egyszerre vágyunk az egzotikusra I
brit vezetők megütköznének. A közlekedés szabá­ és az ismerősre, amelyek ellentétesek egymással. I
lyai annyira bevésődnek, hogy idegenül, furcsá­ A turistatekintet feszültségeket kelthet a turis- I
nak, már-már egzotikusnak hat, ha e szabályok tákés a „helybéliek" közötti közvetlen interakciók- I
felrúgását tapasztaljuk. De turistaként kedvünket ban. Az idegenforgalomból élő helybéliek becsül- 1
is leljük ebben az idegenségben. Bizonyos érte­ hetik a tengeren túlról érkezőket, mert gazdasági I
lemben épp azért fizettünk, hogy ne csak az Em­ hasznot hoznak a helységeknek, amelyekbe ellá- I
pire State Buildinget és az Eiffel-tornyot, hanem togatnak. Más helybéliek azonban neheztelhet- 1
ezt is láthassuk. Képzelje el, milyen csalódott vol­ nek a pénzükért cserébe valamit elváró turistákra, I
na, ha egy másik országba érkezve rádöbbenne, akik miatt a népszerű úti célokat gyakran a kellé- I
hogy az éppen olyan, mint a szülővárosa! ténél jobban fejlesztik. A turisták faggathatják a I
A turisták többsége azonban nem akar túl eg­ helybélieket mindennapi életük különböző részié- I
zotikus tapasztalatokat szerezni. Például a Párizs­ teiről, például az ételeikről, a munkájukról és a ki- I
ba látogató-főként az amerikai - fiatalok legnép­ kapcsolódási szokásaikról - ezt kétféleképpen te- I
szerűbb gyülekezőhelyei közé tartoznak a McDo­ hetik: vagy azért, hogy jobban megértsenek más I
nald's gyorséttermek. Van, aki épp azért megy kultúrákat, vagy azért, hogy negatív ítéleteket al- I
oda, mert tudni szeretné, hogy igaz-e a Quentin kossanak azokról, akik különböznek tőlük.
Tarantino Ponyvaregény című filmjében elhangzó A globalizáció terjeszkedésével erősödik a tu- I
megállapítás: a franciák metrikus mértékegysé­ rizmus, ezért a szociológusoknak nagyon kell fi- I
geket használnak, ezért a McDonald's „negyed­ gyelniük arra, milyen domináns minták alakulnak I
fontos sajtos" hamburgerét „sajtos royale"-nak ki a turisták és a helybéliek közötti interakciók- I
hívják. A külföldre utazó britek nem bírják meg­ ban, hogy meg tudják határozni (többek között) I
állni, hogy angolos-íres kocsmákba és vendég­ azt is, vajon ezek az interakciók barátságosak-e I
lőkbe is be ne térjenek. Néha az efféle kitérők kí­ vagy inkább kibékíthetetlen ellentétekkel jellé- I
váncsiságból fakadnak, de az emberek számára mezhetők.

udvarias figyelmetlenségről és másfajta interak­ nyi területet is átfésülnek egy nap alatt, és késő
ciókról, az elsősorban olyan társadalmakra érvé­ este térnek vissza a táborba enni, aludni. A fér­
nyes, amelyekben az idegenekkel való kapcsolat fiak a nap nagy részét gyakran egyedül vagy ket­
mindennapos. Mi a helyzet a kicsi, tradicionális tes-hármas csoportokban töltik. Van azonban az
társadalmakkal, amelyek nem érintkeznek idege­ évnek egy olyan része, amikor a napi tevékenysé­
nekkel, és ritkán vagy sohasem fordul elő, hogy gek rutinja megváltozik: a téli esős évszak, ami­
tucatnyinál több ember gyűlik össze? kor bőven van víz, és élelmet is sokkal könnyebb
A modern és a tradicionális társadalmakban találni. A lkungok mindennapi élete ilyenkor
megfigyelhető társadalmi interakciók éles kü­ mindenféle rituálék és ünnepségek körül forog,
lönbségei jól láthatók, ha például vesszük a ma ezek előkészítése és lebonyolítása ugyanis na­
technikai értelemben legkevésbé fejlett társa­ gyon sok időt vesz igénybe.
dalmak egyikét: a Botswanában és Namíbiában, A legtöbb lkung-csoport tagjai sohasem talál­
a Kalahári sivatagban élő !kungokat (a szó ele­ koznak olyan emberrel, akit ne ismernének vi­
ji felkiáltójel csettintő hangot jelöl), más néven szonylag közelről. Mielőtt az utóbbi években
busmanokat (Lee 1968, 1969). Bár külső hatások gyakoribbá nem váltak az idegenekkel való talál­
miatt már változófélben van az életmódjuk, még kozásaik, nem is volt szavuk az „idegen" leírásá­
mindig felismerhetők társadalmi életük tradicio­ ra. Míg a lkungok - különösen a férfiak - gyakran
nális mintái. a nap nagy részében egyedül vannak, magában a
A lkungok harminc-negyven fős csoportok­ közösségben szinte egyáltalán nincs lehetőség
ban élnek, a vízlelőhelyek közelében kialakított a félrevonulásra. A családok szinte átlátszó, nyi­
ideiglenes településeken. Az élelem ritka ezen a tott sátrakban alszanak, és gyakorlatilag minden
környéken, ezért nagy területeket kell bejárniuk, tevékenység látható kívülről. Senki nem próbál­
hogy hozzájussanak. Egy átlagos nap nagy részét ta Goffmannak a mindennapi életről tett megál­
az ilyen célú vándorlás tölti ki. Az asszonyok és lapításai szerint tanulmányozni a lkungokat, de
gyerekek gyakran a táborban maradnak, de sok­ nem nehéz belátni, hogy e megállapítások egy
szor az egész csoport felkerekedik élelmet keres­ része csak korlátozottan érvényes a lkungok tár­
ni. A közösség tagjai néha száz négyzetmérföld- sadalmi életére. Például a lkungoknak nem sok
5. FEJEZET

lehetőségük van arra, hogy homlokzati és hátsó tenek gondolkodás nélkül valóságosnak. Hangsú­
területeket alakítsanak ki. Tevékenységüktől tá­ lyozzák, hogy a társadalmi valóság e „nyilvánva­
vol áll az, ami a modern társadalmakra jellemző, ló" tényei a különböző kultúrákban élők, sőt, az
hogy szobafalakkal, különféle épületekkel, vá­ egyazon kultúrában élők körében is eltérhetnek.
rosövezetekkel „elhatárolják" a különböző társas Ezért azokat a folyamatokat kell elemezni, ame­
eseményeket és érintkezéseket. lyek révén az egyének azt kezdik valóságosnak
A lkungok társadalmi interakcióinak formája tekinteni, ami számukra „valóságosnak" látszik.
nagyon különbözik attól, ahogyan a modern vá­ A társadalmi konstruktivisták Berger és Luck­
rosokban zajlik az interakció. A nagyvárosi élet mann elképzeléseit felhasználva vizsgálják a
során elkerülhetetlenül, szinte állandóan idege­ társadalmi jelenségeket és igyekeznek feltárni,
nekkel érintkezünk. hogyan ismerik meg és egyszersmind teremtik
meg azt, ami valóságos. Bár az irányzathoz tar­
/ A városok társadalmi interakcióiról a szocio­ tozók sokféle témában vizsgálódtak - az orvos­
lógia egyik alapítója, Georg Simmel írt nagy­ tudománytól és az orvosi kezeléstől a nemek
hatású összefoglalót, munkásságáról a 21., pá­ közötti kapcsolatokon át az érzelmekig főként
rosok és városi terek" című fejezetben lesz szó társadalmi problémákkal, többek közt a bűnözés
(692. o.). „problémájával" foglalkoztak.
Aaron Cicourel munkája (1968) a fiatalkori bű­
nözés területén végzett társadalmi konstrukciós
Szociológiai vita a valóság társadalmi kutatásokra példa. A szociológusok többsége a
felépítéséről fiatalkori bűnözés arányaira és eseteire vonatko­
zó adatokat adottnak (vagyis valóságosnak) te­
A szociológián belül többféle elméleti keretet al­ kinti, és olyan elméleteket alkot, amelyek az ada­
kalmaznak a társadalmi valóság magyarázatában. tokban megfigyelt mintákat magyarázzák. Pél­
Ezek az elméletek ugyan különbözőképpen értel­ dául a letartóztatásokra és bírósági tárgyalásokra
mezik a társadalmi jelenségeket, mégis van ben­ vonatkozó adatok első ránézésre azt mutatják,
nük egy közös feltevés: a társadalmi valóság attól hogy a csonka családból származó fiatalok álta­
függetlenül létezik, hogy az emberek beszélnek lában nagyobb arányban követnek el normasértő
róla vagy élnek benne. Ezt a feltevést megkér­ cselekményeket, mint a kétszülős otthonokból
dőjelezi a szociológiai gondolkodás egy jelentős származók, ezért a szociológusok erre a megfi­
irányzata, a társadalmi konstrukcionizmus. gyelt összefüggésre dolgoznak ki magyarázatokat
Az irányzat követői úgy vélik, hogy amit az - talán az egyszülős otthonokból származó gye­
egyének és a társadalom valóságként észlelnek rekekre kevésbé ügyelnek, vagy nincs megfelelő
és értelmeznek, az maga is konstruált, egyének szerepmodelljük.
és csoportok társadalmi interakciója révén kelet­ Ezzel szemben Cicourel a kihágással gyanú­
kezik. Ha a társadalmi valóságot „magyarázni" sított fiatalok letartóztatásának és osztályozásá­
próbáljuk, akkor nem vesszük figyelembe, illet­ nak folyamatait figyelte meg, vagyis azt, hogyan
ve tárgyiasítjuk (magától értetődőnek tekintjük) keletkeznek a fiatalkori bűnözésre vonatkozó
azokat a folyamatokat, amelyek során ezt a va­ „hivatalos" adatok. Felfedezte, hogy a fiatalkorú
lóságot megformáljuk. Ezért az irányzat követői bűnözőkkel szemben alkalmazott rendőrségi el­
azt mondják, hogy a szociológusoknak ezeket a járások azokra a köznapi feltételezésekre épül­
folyamatokat kell leírniuk és elemezniük, nem nek, hogy „milyenek valójában" a fiatalkorú bű­
vizsgálhatják csupán azt a képet, amelyet ők nözők.
maguk alkottak a társadalmi valóságról. A társa­ Például amikor alacsonyabb osztályból szárma­
dalmi konstrukcionizmust máig a posztmodern zó fiatalkorú elkövetőket tartóztattak le, akkor a
szociológiai gondolkodás egyik irányadó megkö­ rendőrök gyakrabban tulajdonították a kihágáso­
zelítésének tekintik. kat a megfelelő szerepmodell hiányának, ezért
őrizetben tartották a fiatalokat. A felsőbb osztály­
/ A posztmodernizmusról bővebben lásd a 4., beli otthonokból származó elkövetőket viszont
„A szociológiai elméletalkotás" című fejezetet inkább elengedték, a szülők felügyeletére bízták,
(103-105. o.). mert a rendőrök és a szülők is úgy vélték, hogy
így a fiatalok kellőképpen megfegyelmezhetők.
Peter Berger és Thomas Luckmann 1966-ban Tehát a rendőrségi gyakorlat arra szolgál, hogy
megjelent klasszikus, A valóság társadalmi fel­ gyakrabban süssék hivatalosan a „fiatalkorú bű­
építése című könyvükben (1998) a „közfelfogást" nöző" bélyeget az alacsonyabb osztálybeli család­
vizsgálják: vagyis azt, hogy az emberek mit tekin­ ból származókra, mint a felsőbb osztálybeliekre
TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET

- még akkor is, ha a fiatalok hasonló vétségeket Társadalmi interakció a kibertérben


követtek el. Ez a megbélyegzés hozza létre azokat
az adatokat, amelyek azután alátámasztják a köz­ Szöges ellentétben azzal, amit a lkungokról meg­
vélekedésbe foglalt összefüggést, például hogy a állapítottunk ( 1 3 1 - 1 3 2 . o.), a modern társadal­
szegény családból származó fiatalok gyakrabban makban állandóan olyanokkal folytatunk inter­
keveredhetnek normaszegő cselekményekbe. Ci- akciót, akiket talán sosem láthatunk, akikkel
courel tanulmánya rámutat, hogy az interakció sosem találkozhatunk - ezt fogom kifejteni a kö­
révén a valóságról alkotott köznapi elképzelések vetkező fejezetekben is. Majdnem minden hét­
megteremtik érvényességük önálló, „objektív" bi­ köznapi ügyködésünk, például a bevásárlás vagy
zonyítékát. a banki ügyletek során olyan emberekkel kerü­
lünk kapcsolatba - de csak közvetett kapcsolat­
/ A bűnözési „probléma" konstruálásáról a 19., ba -, akik talán tőlünk több ezer mérföldre élnek.
„Bűnözés és deviancia" című fejezetben bőveb­ Most, hogy az elektronikus levelezés és üze­
ben is szó lesz. netváltás, az online közösségek és a csevegőszo­
bák az iparosodott országokban sokak számára
A társadalmi konstrukciós irányzatnak is meg­ a mindennapi élet részét képezik, kérdésként
vannak a bírálói. Steve Woolgar és Dorothy Paw- merül fel, hogy milyen jellegűek ezek az interak­
luch szociológusok azt mondják, hogy az irányzat ciók, és milyen új bonyodalmakat okozhatnak?
követői igyekeznek rámutatni a társadalmi való­ A kétkedők azt mondják, hogy az elektronikus
ság szubjektív megteremtésére, de épp ezáltal leveleken és az interneten át folytatott, közvetett
egyes vonásokat objektívnek, másokat viszont kommunikáció számos olyan problémát vet fel,
konstruáltnak tekintenek. Például a társadal­ amely nem jelent meg a szemtől szembeni inter­
mi konstruktivisták azokban az elemzésekben, akcióban. Ahogyan Katz és szerzőtársai (2001)
amelyekben azt vizsgálták, milyen fiatalokat bé­ írják: „A gépelésben elvész az emberi, a kibertér­
lyegeztek bűnözőnek, gyakran megállapították, ben elvész a valóságos; minden színlelés és el­
hogy kezdetben minden ilyen fiatallal egyformán idegenedés, az igazi silány pótléka." Főként e né­
bánnak; tehát a bűnösnek bélyegzett fiatalok és zet támogatói állítják, hogy a számítógépre épülő
az ettől megmenekülő fiatalok közötti különbség kommunikációs technológia túl korlátozott, nem
a „bűnös" címke kialakításából fakadhat. A bírá­ akadályozhatja meg, hogy a felhasználók hamis
lók szerint az irányzat nem következetes, amikor identitás mögé rejtőzzenek (lásd az erre vonatko­
a kezdeti viselkedést objektívnek mutatja, ugyan­ zó keretes részt a következő oldalon). így lehető­
akkor azt állítja, hogy a címkézési folyamat szub­ vé válik a csalás, a disznólkodás, a manipuláció,
jektív (Woolgar-Pawluch 1985). a játszadozás a másik érzelmeivel stb.:
Más szociológusok azért bírálták az irányzatot,
mert nem hajlandó elfogadni, hogy a szélesebb A gond az emberi kommunikáció természeté­
körben ható társadalmi erők igencsak befolyásol­ ből fakad. Elménk termékének véljük, pedig
ják a megfigyelhető társadalmi következménye­ testekben valósul meg: az arcjátékban, a hang­
ket. Például egyes bírálók szerint a valóság ugyan lejtésben, a test rezdüléseiben, kezünk gesztu­
lehet a köznapi vélekedések konstruált megörö­ saiban. [...] Az interneten jelen van az elme, de
kítése, de magukat a vélekedéseket létező társa­ eltűnik a test. A befogadó kevés jelből követ­
dalmi tényezők, például a kapitalizmus vagy a keztethet a másik személyiségére és hangula­
patriarchátus hozzák létre. tára, és csak találgathat, mi lehetett az üzenet­
Végső soron a társadalmi konstrukciós irány­ küldő szándéka, mire gondolhatott, és milyen
zat olyan elméleti megközelítést kínál a társa­ választ adhatna. A bizalom szinte teljesen el­
dalmi valóság megértéséhez, amely gyökeresen párolgott. Kockázatos ügy ez (Locke 2000).
különbözik a legtöbb más szociológiai szemlélet­
módtól. Az irányzat követői nem azt feltételezik, Az új technológia védelmezői mégis azt mond­
hogy a társadalmi valóság objektíven létezik, ják, hogy van mód jó vagy rossz reputációt kiala­
hanem azokat a folyamatokat igyekeznek doku­ kítani, a bizalmat megteremteni, így csökkenthe­
mentálni és elemezni, amelyek során a társadal­ tő a hálózati kommunikáció kockázata. Az egyik
mi valóságot az emberek megformálják, majd a legismertebb - és legtöbbet emlegetett - bizalmi
kapott konstrukció hivatott igazolni, hogy maga rendszer az a virtuális közösség, amely az eBay
a társadalmi valóság. aukciós oldalain működik (lásd a keretes részt a
1 3 5 - 1 3 6 . oldalon).
Továbbá az internet lelkes hívei azzal érvelnek,
hogy a hálózati (online) kommunikációnak ere-
5. FEJEZET

Példa a szociológiai képzelőerő


társadalmi interakció problémái

Ezt a részt egy olyan cikkből vettem, amely az in- Ezért aztán mindenkit szörnyen megrázott,
temetkor hajnalán született, mégis máig érvé­ amikor most, az év elején egy sor bonyodalmas
nyes kérdéseket vet fel. eseményt követően kiderült, hogy Joan nem is
fogyatékos. Ráadásul nem is nő. Valójában férfi
Joannel 1983 késő tavaszán „találkoztam", nem - nevezzük Alexnek -, jeles, ötvenes évei elején
sokkal azután, hogy először kötöttem a számító­ járó, New Yorkban élő pszichiáter, aki hajmeresz­
gépemhez egy modemet és beléptem a hálózati tő, egyre vadabb kísérletbe kezdett, hogy meg­
kommunikáció különös új világába. [...] A „fedő­ tapasztalja: milyen nőnek, egy bensőséges női
neve" ez volt: Beszédes Hölgy. A médium szoká­ barátság részesének lenni.
sainak megfelelően az emberek ilyen (általában Alex megtévesztő játéka miatt még azok is sér­
játékos) becenévvel jelennek meg a sokfelhaszná­ tettnek, becsapottnak érezték magukat, akik alig
lós „nyitott" csatornákon, de ha ketten magán- ismerték Joant. Mi, hálózati szereplők sokan sze­
természetűbb beszélgetésbe kezdenek, gyakran retnénk azt hinni, hogy a jövő idilli közösségét al­
többet is elárulnak magukról egymásnak. Ha­ kotjuk, de Alex kísérlete mindannyiunk számára
marosan megtudtam, hogy valójában Joan Sue bizonyította, hogy a technika nem védhet meg
Greene a neve, hogy húszas évei végén járó, New a félrevezetéstől. Még jó, ha csak a jóhiszeműsé­
Yorkban élő neuropszichológus, aki maradandó günk veszett oda, és nem a hitünk.
sérüléseket szerzett egy autóbalesetben, amelyet Alex áldozatai közül néhányan - például az a
egy részeg vezető okozott. Barátja a balesetben nő, akinek viszonya volt a hús-vér Alexszel, mi­
halt meg. Maga Joan is egy évig volt kórházban, után Joan révén megismerkedtek - a kísérletet
agysérüléssel kezelték, amely beszédét és járását egészen egyszerűen „szellemi erőszaknak" tart­
is károsította. A néma, kerekes székbe kénysze­ ják. (Sőt, többen próbálták kinyomozni, hogyan
rült, gyakran hát- és lábfájástól gyötört Joan elő­ lehetne Alexet pszichiáterként bíróság elé állítani,
ször annyira elkeseredett fogyatékosságai miatt, bár ilyesmire még nem volt példa.) Más áldozatok
hogy szó szerint élni se volt kedve. Alexet nem aljas színlelőnek tekintették, hanem
Aztán mentora, a Johns Hopkins Egyetem egy­ kísérletezőnek, aki nem tudta kontroll alatt tarta­
kori tanára számítógéppel, modemmel és egyéves ni a kísérletet. (Közülük többen is próbálják fenn­
CompuServe előfizetéssel ajándékozta meg (ez tartani barátságukat Alexszel, mert, ahogy e nők
volt az első internetes cég, amelynek szolgáltatá­ egyike fogalmaz: „a lélek a lényeg, nem az illető
sai közt a valós idejű csevegés is szerepelt) - Joan- neme. A lélek ugyanaz maradt.") Akárhogy is, ez
nak épp ez kellett, hogy a hálózaton keresztül tud­ sajátosan mai történet egy férfiról, aki a legújabb
jon barátokat szerezni. Némasága miatt először technikai lehetőségeket kihasználva a legrégebbi
a Csöndes Hölgy hálózati nevet választotta. De nemi szerepekkel kapcsolatos feltevéseinket for­
gépelni tudott - végül is mindenki így „beszél" a gatta ki.
számítógépen keresztül -, és szellemes, okos, ön­ Forrás: Gelder 1996.
zetlen személyisége kibontakozhatott egy olyan
médiumban, amelyben a fizikai megjelenés nem
számít. Joant nagyon sokan megkedvelték, és új
KÉRDÉSEK
| beceneve, a Beszédes Hölgy ezt az új énképet tük­
rözte. A következő két évben a hálózati élet nél­ 1. Vannak lényeges különbségek a kibertérben
külözhetetlen résztvevője lett, egyszerre segítette zajló társadalmi interakciók és a szemtől szem­
a hozzá hasonló, fogyatékkal élő nőket és példa­ beni találkozások között?
mutatóan pusztította az épkézláb emberekben
2. Melyek a hálózati interakció előnyei és hátrá­
kialakult sztereotípiákat. Számos szoros hálózati
nyai a szemtől szembeni találkozókkal össze­
barátsága és (olykor-olykor) romantikus kapcsola­
hasonlítva?
ta révén sok-sok nő életét változtatta meg.

dendően számos olyan előnye van, amelyről az tésárnyalatok kifejezéséről van szó, de a beszélő
interakció hagyományosabb formáiban, mondjuk életkorára, nemére, etnikai hovatartozására vagy
a telefonálás vagy a szemtől szembeni találkozó társadalmi helyzetére vonatkozó információkkal
esetén nem beszélhetünk. Például az emberi hang is szolgál - olyan információkkal, amelyek fel­
sokkal többet érhet, ha az érzelmek és a jelen­ használhatók a beszélő ellen. Rámutatnak, hogy
TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET

Bizalomépítés a kibertérben: az eBay visszajelzési rendszere

Az eBay ma a legnagyobb és az egyik legrégebbi megjegyzéseket is felrakhatnak az oldalra azokról


(1995 szeptemberében indított), személyek kö­ a felhasználókról, akikkel már üzleteltek. Minden
zött közvetítő aukciós ház. 2005-re az eBay-hez pozitív megjegyzés +1 pontot ér, minden negatív
több mint százmillióan csatlakoztak a világ min­ megjegyzés -1 pont, a semleges megjegyzések
den részéről, akik az eBay oldalain adnak-vesz­ pedig egyik irányba sem változtatják a felhaszná­
nek termékeket. Figyelemre méltó, hogy az eBay ló pontszámát. A bizonyos szintet elérő felhasz­
nem vállal jótállást, garanciát a gazdát váltó áru­ nálókat egy színes csillaggal is díjazzák, amely
kért: a tranzakció minden kockázatát az eladók mutatja, hogy összesítve hány pozitív értékelést
és a vevők vállalják, az eBay afféle katalógusként kaptak. [...]
szolgál. A felhasználó nevére kattintva levelet írhatunk
Úgy tűnhet, hogy ezen a piacon bármikor elkö­ neki; ha a neve utáni számra kattintunk, akkor
vethetnek sokakat érintő csalást, sokan becsap­ megjelenik teljes értékelési profilja. Ez a profil
hatók, de az eBay-en keresztül zajló csereberék tartalmazza a megjegyzések összesített listáját,
mégis ritkán végződnek rosszul. Az eBay működ­ amelyben szerepel minden értékelő levélcíme és
tetői és piaci résztvevői is az intézményesített rangjelző száma (így nemcsak az értékelt, hanem
értékelési rendszernek, a Feedback Forumnak (a értékelő megbecsültségét is láthatjuk). Jellegze­
visszajelzések fórumának) tulajdonítják a sikeres tes pozitív megjegyzés lehet például: „Gondos
üzletek igen nagy arányát. csomagolás, gyors szállítás. Ajánlom mindenki­
Minden eladó vagy licitáló neve után zárójel­ nek. Jeles." [...]
ben egy szám látható. Az eladó esetében ez az A kiemelkedően jó rangsorolás aranyat ér. Sok
információ a következőképpen jelenik meg: az el­ résztvevő mondta, hogy szívesebben köt üzletet
adó neve (265). magas pontszámúakkal, sőt inkább csak ilyen fel­
A szám összesített mutatója annak, hogy használókkal üzletelnek. Ebben az értelemben
mennyire becsülik az illetőt az eBay-piacon. A re­ egy-egy üzletkötő olyan rangot szerez, amelynek
gisztrált felhasználók pozitív, negatív és semleges révén többet adhat el, gyakran többért is. [...] Né-
5. FEJEZET

hány negatív ítélet elég, és oda a becsület, ezért lik. [...] A felhasználó letilthatja visszajelzési pro­
a gyakran üzletelők igyekeznek pontszámukat filja megjelenítését, de ez óriási hátrány egy olyan
növelni azzal, hogy tiszta üzleteket ütnek nyélbe piacon, amely a résztvevők körében kivívott meg­
villámgyorsan. becsültségre épül.
A gyakori résztvevők jól tudják, mekkora kárt
okozhat egy negatív ítélet, ezért gondosan kerü­ Forrás: Kollock 1999.

az elektronikus kommunikáció elfedi ezeket az pedig úgy tűnhet, hogy olcsóbb és hatékonyabb
azonosító jegyeket, és biztosítja, hogy a figye­ volna megkötni az üzletet telefonos konferencia­
lem kizárólag az üzenet tartalmára irányuljon. hívás vagy videokapcsolat révén. A családtagok
Ez nagy előnyt jelenthet a nők és más, hagyomá­ „virtuális" találkozókat, ünnepi összejöveteleket
nyosan hátrányos helyzetű csoportok számára, rendezhetnének az elektronikus „valós idejű"
akiknek véleményére más környezetben gyakran kommunikáció felhasználásával, de azt el kell
nem sokat adnak (Pascoe 2000). Az elektronikus ismernünk, hogy így nélkülözniük kellene a sze­
interakciót sokszor felszabadítóként, lehetőség­ mélyes családi ünnepek jó hangulatát, meghitt­
teremtőként mutatják be, mert az emberek létre­ ségét.
hozhatják hálózati identitásukat és szabadabban E jelenség egyik magyarázata Deirdre Boden-
beszélhetnek, mint másutt tehetnék. től és Harvey Molotchtól ered, akik ezt nevez­
Az internetben kétkedők máig azzal is érvel­ ték a közelség kényszerének (compulsion of
nek, hogy a közvetett, hálózati kommunikáció proximity): az egyének úgy érzik, hogy olyan
elszigetelődést eredményezhet, megakadályozza, helyzetben kell találkozniuk egymással, amely­
hogy valódi barátságok alakuljanak ki - de mint­ ben fontos az együttes jelenlét, vagyis a szemtől
ha valójában nem ez történne. Egy 1995 és 2 0 0 0 szembeni interakció. Boden és Molotch szerint
között internetezők körében végzett felmérés az emberek azért vállalják a részvételt a talál­
eredményei azt mutatják, hogy az internethasz­ kozókon, mert az együttes jelenléti helyzet - a
nálat távolról sem a társas elszigetelődés irányába Goffman interakciós vizsgálataiban igazolt okok­
hat, hanem jelentős és egyre nagyobb hálózati és ból - az elektronikus kommunikáció bármely for­
hálózaton kívüli társas interakció elindítójának májánál sokkal több információt ad arról, hogyan
tartják. A felmérés szerint az internetezők általá­ gondolkodnak és éreznek az emberek, mennyire
ban más médiumokon (főként telefonon) keresz­ őszinték. Úgy érezzük, hogy csak akkor érthetjük
tül is többet kommunikálnak, szemtől szemben meg, mi zajlik körülöttünk, ha azoknak a jelen­
is többször találkoznak és érintkeznek másokkal, létében vagyunk, akik minket lényegesen érintő
mint a nem internetezők (Katz et al. 2001). döntéseket hoznak, mert így lehetünk biztosak
abban, hogy érvényre juttathatjuk nézeteinket
és meggyőzhetjük őket őszinteségünkről. A szer­
zőpáros megállapítja, hogy „az együttes jelenlét
KÖVETKEZTETÉS:
révén olyan testrész mutatkozik meg előttünk,
GYŐZ A KÖZELSÉG KÉNYSZERE amely »sosem hazudik«: a szem, »a lélek tükre«.
A szemkontaktus maga bizonyos mértékű köz­
Bár ma már egyre gyakoribb a közvetett kom­
vetlenséget és bizalmat jelez; az interakcióban
munikáció, az emberek mintha még mindig ér­
együtt jelen lévő felek folyamatosan figyelik e
tékelnék a közvetlen kapcsolatot. Az üzleti élet
kifinomult testrész legkisebb rezdüléseit is" (Bo-
szereplői például továbbra is eljárnak megbe­
den-Molotch 1994).
szélésekre, néha ezért átutaznak a fél világon,

ÖSSZEFOGLALÁS

1. Ha jobban megnézzük mindennapi viselke­ mulunk, azt az ellenséges szándék vagy - bizo­
désünk sok triviálisnak látszó elemét, akkor nyos esetekben - a szerelem jelének tekintheti.
kiderül, hogy azok a társadalmi interakció A társadalmi interakciók vizsgálata a szocioló­
összetett és fontos részei. Erre példa a tekin­ gia alapvető területe, amely megvilágítja a tár­
tet: az, ahogyan másokra nézünk. A legtöbb sadalmi élet számos vonatkozását.
interakcióban a szemkontaktus igen rövid 2. Az emberi arc sokféle érzelmet fejezhet ki. Al­
időtartamú. Ha hosszan a másik szemébe bá­ talános vélemény szerint a legfontosabb ér-
TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET

zelmeket tükröző arckifejezések velünk szü­ különül egymástól a homlokzati terület (maga
letnek. Különböző kultúrák összehasonlító a színpad) és a hátsó terület, ahol a színészek
vizsgálata igen sok egyezést mutat mind az felkészülnek az előadásra és lazítanak a fellé­
arckifejezések, mind az arcon megjelenő ér­ pés után.
zelmek értelmezése terén. 7. Minden társadalmi interakció adott idő- és tér­
3. A mindennapi társalgás és beszélgetés tanul­ beli helyzetbe ágyazódik. Megvizsgálhatjuk
mányozását Harold Garfinkel nyomán etno- mindennapi életünk tér-idő „zónáit", vagyis
metodológiának nevezzük. Az etnometodoló- megnézhetjük, tevékenységeink hogyan köve­
gia azt vizsgálja, hogyan próbáljuk cselekvően tik egymást időben, ugyanakkor milyen hely­
- bár általában bevált módszerrel - megérteni változtatásokkal járnak együtt.
mások szavainak és cselekedeteinek igazi je­ 8. A társadalmi interakciónak lehetnek ugyan
lentését. egyetemes mechanizmusai, de sok közülük
4. A reaktív kiáltások (indulatszavak) vizsgálatá­ kultúránként különbözik. Például az afrikai
val sok mindent megtudhatunk a társalgás jel­ lkungok kicsi, vándorló csoportokban élnek,
legéről. amelyeken belül nincs „magánélet", így kevés
5. A nem fókuszos interakció egymás kölcsönös alkalom adódik homlokzati és hátsó területek
tudomásulvétele nagy társaságokban, amikor kialakítására.
közvetlen párbeszédre nem kerül sor. Fókuszos 9. A modern társadalmakat többnyire közve­
interakcióra - amely egyes érintkezésekre vagy tett személyközi érintkezések (például banki
interakcióepizódokra osztható - akkor kerül ügyletek) jellemzik, amelyekből hiányzik az
sor, amikor két vagy több ember közvetlenül ar­ együttes jelenlét. Ez eredményezi az úgyneve­
ra figyel, amit mások mondanak vagy tesznek. zett közelségkényszert, azt a tendenciát, hogy
6. A társadalmi interakció gyakran jól megvilá­ amikor csak lehet, a felek igyekeznek szemé­
gítható a dramaturgiai modell alkalmazásával: lyesen találkozni, talán mert így könnyebb
az interakció résztvevőit színészeknek tekint­ információkat gyűjteni arról, hogyan gondol­
hetjük, akik színpadon, díszletek és kellékek kodnak és éreznek mások, s könnyebb a be­
között játszanak. Mint a színházban, a társa­ nyomáskeltés, hogy kedvező képet alakítsanak
dalmi élet számos területén is világosan el­ ki másokban magukról.

MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK

1. Lehetne-e társadalmi élet, ha a társadalom tagjainak nem volnának közös alapfeltevései?


2. Vajon mennyiben láthatja másnak egy turista a városunkat?
3. Nehéz volna „interakciós vandalizmust" folytatni a tanítási órán?
4. Hogyan mutatkozhat az ember „magabiztosnak"?
5. Milyen stratégiát alkalmazhat a bárha vagy kávézóba egyedül betérő nő, ha jelezni akarja, hogy nem
vágyik társaságra?
6. Helyettesítheti-e az elektronikus kommunikáció a szemtől szembeni interakciót?

AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK

Berger, Peter - Luckmann, Thomas (1998): A valóság társadalmi felépítése: tudásszociológiai értekezés.
Tomka Miklós fordítása. Budapest, Jószöveg Műhely.
Cohen, Stanley - Taylor, Laurie (1995): Escape Attempts: The Theory and Practice of Resistance to
Everyday Life. London, Routledge (2. kiadás).
Goffman, Erving (1963): Behaviour in Public Places. New York, Free Press.
Goffman, Erving (2000): Az én bemutatása a mindennapi életben. Berényi Gábor fordítása. Budapest,
Thalassa Alapítvány - Pólya Kiadó.
Manning, Phil (1992): Erving Goffman and Modern Sociology. Cambridge, Polity.

I
A nem verbális kommunikációról
http://www.natcom.org/ctronline/nonverb.htm
A szimbolikus interakcionizmusról
http://web.grinnell.edu/courses/soc/sOO/soclll-01/IntroTheories/Symbolic.html
Ethno/CA News (az etnometodológia és a társalgáselemzés hálózati forrása)
http://www2.fmg.uva.nl/emca/
Erving Goffmanról
http://people.brandeis.edu/~teuber/goffmanbio.html
-•
SZOCIALIZÁCIÓ,
ÉLETÚT, ÖREGEDÉS
KULTÚRA, TÁRSADALOM ÉS A GYERMEK SZOCIALIZÁCIÓJA
Elméletek a gyermekfejlődésről
Szocializációs közegek

NEMI SZOCIALIZÁCIÓ
Szülők, felnőttek reakciói
A nem tanulása
Mesekönyvek, televízió
A nemsemleges nevelés nehézségei
A szociológiai vita
A TELJES ÉLETÚTRA KITERJEDŐ SZOCIALIZÁCIÓ
Gyermekkor
Serdülőkor
Fiatal felnőttkor
Érett felnőttkor
Öregkor
ÖREGEDÉS
A brit társadalom „őszülése"
Hogyan öregszik az ember?
Az öregedés folyamata: versengő szociológiai magyarázatok
Az öregedés jellemzői Nagy-Britanniában
Öregedéspolitika
A világnépesség őszülése

Összefoglalás
Megfontolandó kérdések
Ajánlott olvasmányok
Internetes források
MHMHMnMMHMMMMMMHHMMMMMMHM

J . K . R o w l i n g világsikert aratott k ö n y v s o r o z a t á ­ s e r d ü l ő k o r b a , m a j d t o v á b b a f e l n ő t t k o r b a . A Har­


n a k e l s ő darabja, a Harry Potter és a bölcsek köve ry Potter-sorozat k é s ő b b i d a r a b j a i b a n H a r r y b e n is
így k e z d ő d i k : a furfangos v a r á z s l ó , A l b u s D u m b l e - n e m i v o n z a l m a k t á m a d n a k , a m i t t e l j e s e n szokvá­
dore a n e m sokkal korábban elárvult c s e c s e m ő t , n y o s zavarral fogad. M i v e l a sport s o k g y e r e k n e k
H á n y t leteszi n e m varázsló („mugli") nagybátyja az a terep, a h o l m e g i s m e r h e t i az ö s s z e t a r t á s t és az
é s n a g y n é n j e ajtaja e l é . H a r r y m á r j e l é t a d t a pá­ á l l h a t a t o s s á g o t , H a r r y is ű z i a v a r á z s l ó k sportját,
r a t l a n e r e j é n e k , D u m b l e d o r e m é g i s aggódik, h o g y a k v i d d i c s e t . R o w l i n g g y a k r a n a p a r a n o r m á l i s se­
ha a fiú a v a r á z s l ó v i l á g b a n m a r a d , n e m c s e p e r e d ­ g í t s é g é v e l m u t a t j a m e g a m i n d e n n a p i é l e t alap­
h e t fel e g é s z s é g e s e n . „ N i n c s az a gyerek, a k i ezt j a i m ö g ö t t r e j l ő c s o d á l a t o s - s z ö v e v é n y e s világot.
é p é s s z e l k i b í r n á . M é g j á r n i s e tud, d e m á r i s h í r e s U n i v e r z u m á b a n t é v e d h e t e t l e n b a g o l y v i s z i a le­
e m b e r ! Ü n n e p l i k ő t egy h ő s t e t t é r t , a m i r e n e m i s v e l e t a c í m z e t t n e k - m i é r t v o l n a ez k ü l ö n ö s e b b ,
fog e m l é k e z n i ! [...] j o b b l e s z n e k i , h a c s a k ak­ m i n t a p o s t a i r e n d s z e r v a g y az e l e k t r o n i k u s le­
kor s z e r e z t u d o m á s t erről, a m i k o r m á r m e g t u d j a v e l e z é s ? A k l a s s z i k u s g y e r m e k i r o d a l o m fő célja,
emészteni" (Rowling 1 9 9 9 ) . h o g y é r t h e t ő b b é t e g y e a f e l n ő t t é v á l á s folyamatát,
A H a r r y Potter r e g é n y e k - a m e l y e k m i n d Har­ a k á r m e s e v i l á g b a , a k á r l é t e z ő v i l á g u n k b a helye­
ry egy-egy i s k o l a é v é t ö l e l i k fel - arra az e l v r e zi a c s e l e k m é n y t - v a g y a k á r m i n d k e t t ő b e , a m i a
é p ü l n e k , h o g y n i n c s n a g y o b b k a l a n d a felnőt­ Harry Potter-sorozat újítása.
té v á l á s n á l . B á r H a r r y a R o x f o r t B o s z o r k á n y - és A s z o c i a l i z á c i ó az a f o l y a m a t , a m e l y n e k során
Varázslóképző Szakiskolába jár, az mégiscsak a tehetetlen c s e c s e m ő fokozatosan öntudattal
iskola, m e r t h i á b a b í r m é g egy ifjú v a r á z s l ó i s b í r ó é s é r t e l m e s s z e m é l y i s é g g é válik, a k i feltalál­
h a t á r t a l a n erővel, c s a k segítséggel tudja elsajátí­ ja magát a b b a n a kultúrában, amelybe beleszüle­
tani a megfelelő értékeket. M i n d a n n y i a n fontos tett. A f i a t a l o k s z o c i a l i z á c i ó j a a t á r s a d a l m i repro­
é l e t s z a k a s z o k o n h a l a d u n k át: a g y e r m e k k o r b ó l a d u k c i ó á l t a l á n o s a b b j e l e n s é g é t is e r ő s í t i , azt a fo-
SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS

lyamatot, a m e l y b e n l é t r e j ö n a t á r s a d a l o m i d ő b e l i n i n c s é n t u d a t a . A g y e r m e k k é t é v e s kora előtt


strukturális f o l y t o n o s s á g a . A s z o c i a l i z á c i ó s o r á n n e m tudja, m i a k ü l ö n b s é g a z ö n m a g á r ó l alkotott
- f ő k é n t az e l s ő é l e t é v e k b e n - a g y e r e k e k az idő­ k é p , a m á s o k h o z v i s z o n y í t o t t „ é n j e " és a „ m á s i k "
s e b b e k t ő l t a n u l n a k , így á t ö r ö k l ő d n e k a z e l ő d ö k k ö z ö t t . C s a k f o k o z a t o s a n érti meg, h o g y m á s o k ­
értékei, n o r m á i é s t á r s a d a l m i gyakorlata. M i n d e n n a k a z ö v é t ő l e l t é r ő i d e n t i t á s a , t u d a t a é s szük­
t á r s a d a l o m o l y a n j e l l e m z ő k k e l bír, a m e l y e k sok­ ségletei vannak.
sok é v e n át f e n n m a r a d n a k , m i k ö z b e n a b e n n ü k A z é n k i a l a k u l á s á n a k p r o b l é m á j a s o k vitát ka­
élők e g y m á s u t á n s z ü l e t n e k és m e g h a l n a k . A brit var, é s a z e g y m á s s a l v e r s e n g ő e l m é l e t e k e l t é r ő
t á r s a d a l o m n a k p é l d á u l s o k o l y a n sajátos társa­ szemlélettel közelítenek e kérdéshez. Bizonyos
dalmi-kulturális j e g y e van, a m e l y n e m z e d é k e k m é r t é k i g ez a n n a k t u l a j d o n í t h a t ó , h o g y a gyer­
óta v á l t o z a t l a n - i l y e n az is, h o g y a leggyakrab­ mekfejlődésről kidolgozott legfontosabb elmé­
ban beszélt nyelv az angol. l e t e k a s z o c i a l i z á c i ó k ü l ö n b ö z ő o l d a l a i t állítják
Az a l á b b i a k b a n arról is szó lesz, h o g y a s z o c i a ­ e l ő t é r b e . G e o r g e H e r b e r t M e a d a m e r i k a i filozófus
lizáció egymáshoz kapcsolja a k ü l ö n b ö z ő nem­ é s s z o c i o l ó g u s f ő k é n t azt vizsgálta, h o g y a n ala­
zedékeket. E g y g y e r m e k s z ü l e t é s e m e g v á l t o z t a t j a kul ki a k i s g y e r m e k k é t f é l e é n f o g a l m a : a „reak­
azok életét, a k i k f e l e l ő s e k a f e l n e v e l é s é é r t , ezért tív é n " és a „felépített é n " . A s v á j c i J e a n P i a g e t
ők m a g u k is új i s m e r e t e k k e l és t a p a s z t a l a t o k k a l a g y e r m e k i fejlődés s z á m o s o l d a l á t vizsgálta, de
gazdagodnak. A s z ü l ő i g o n d o s k o d á s r e n d s z e r i n t legismertebb írásai a kognícidval foglalkoznak,
a gyermekekhez kapcsolja a felnőttek tevékeny­ vagyis a z z a l , h o g y a g y e r m e k e k m i k é p p e n t a n u l ­
ségét egész h á t r a l é v ő é l e t ü k r e . A z i d ő s e m b e r e k n a k m e g gondolkodni ö n m a g u k r ó l , i l l e t v e a kör­
akkor i s m e g m a r a d n a k s z ü l ő k n e k , a m i k o r m á r nyezetükről.
n a g y s z ü l ő k k é váltak, és ez a n e m z e d é k e k e t egy­
máshoz kötő újabb kapcsolatrendszert jelent. Bár
a kulturális t a n u l á s f o l y a m a t a a c s e c s e m ő k o r b a n Mead és az énfejlődés
és a korai g y e r m e k k o r b a n s o k k a l i n t e n z í v e b b ,
mint k é s ő b b , a t a n u l á s és az a l k a l m a z k o d á s vé­ George Herbert M e a d eszméi a szociológiában
gigkíséri a teljes é l e t c i k l u s t . rendkívül széles körben hatottak, mivel az elmé­
A k ö v e t k e z ő r é s z e k b e n egy gyakori s z o c i o l ó g i a i leti gondolkodás egyik h a g y o m á n y o s irányzatá­
vitát j á r o k k ö r ü l : mi a m e g h a t á r o z ó b b , a v e l e s z ü ­ nak, a szimbolikus interakcionizmusnak alapját
letett-öröklött t u l a j d o n s á g o k vagy a n e v e l é s ? E l ő ­ alkotják. A s z i m b o l i k u s i n t e r a k c i o n i z m u s h a n g ­
ször m e g n é z z ü k , m i l y e n e l m é l e t i m a g y a r á z a t o k a t súlyozza, hogy az e m b e r e k közötti interakció
dolgoztak k i k ü l ö n b ö z ő s z e r z ő k arról, h o g y a n é s j e l e n t é s h o r d o z ó s z i m b ó l u m o k o n és a j e l e n t é s e k
miért f e j l ő d n e k a g y e r e k e k úgy, a h o g y a n tapasz­ é r t e l m e z é s é n k e r e s z t ü l zajlik (lásd az 1. fejeze­
taljuk, t ö b b e k k ö z ö t t a n e m i i d e n t i t á s kialakulá­ tet). M e a d u g y a n a k k o r a g y e r m e k f e j l ő d é s fő sza­
sára v o n a t k o z ó e l m é l e t e k e t is. M a j d i s m e r t e t e m k a s z a i t i s leírja, k ü l ö n ö s t e k i n t e t t e l a z é n t u d a t
a főbb c s o p o r t o k a t és t á r s a d a l m i k o n t e x t u s o k a t , kialakulására.
amelyek az e g y é n k ü l ö n b ö z ő , a g y e r m e k k o r t ó l M e a d szerint a c s e c s e m ő k és kisgyermekek
a későbbi időszakokig terjedő életszakaszaiban elsősorban a körülöttük lévők cselekedeteinek
hatnak a s z o c i a l i z á c i ó r a . V é g ü l á t t e k i n t j ü k az utánzása révén válnak társadalmi lényekké. En­
öregedéssel k a p c s o l a t o s l e g f o n t o s a b b s z o c i o l ó ­ n e k e g y i k m ó d j a a s z e r e p j á t é k (play), és a kisgyere­
giai k é r d é s e k e t . kek játékaikban gyakran a felnőtteket utánozzák.
A f e l n ő t t e k sütését-főzését l á t v a h o m o k s ü t e m é ­
n y e k e t k é s z í t e n e k , vagy a k e r t é s z k e d é s t i m i t á l v a
KULTÚRA, TÁRSADALOM kanállal ásni kezdenek. Az egyszerű utánzásból
a l a k u l ki a b o n y o l u l t a b b s z a b á l y z ó j á t é k (game),
ÉS A GYERMEK SZOCIALIZÁCIÓJA
a m e l y b e n a négy-öt é v e s g y e r e k m á r egy f e l n ő t t
Elméletek a gyermekfejlődésről s z e r e p é t j á t s s z a . M e a d ezt n e v e z i „ s z e r e p á t v é t e l ­
nek": a gyermek megtanulja, milyen más „bőrébe
Az ember egyik legsajátosabb jegye m á s élőlé­ bújni". Csak e b b e n a szakaszban alakul ki ben­
nyekhez h a s o n l í t v a az, h o g y öntudatos. Mikép­ n e fejlett é n t u d a t . K í v ü l r ő l , m á s o k s z e m é v e l t u d
pen érthetjük m e g az é n t u d a t k i a l a k u l á s á t - azt, l á t n i , így fedezi fel „felépített é n j é t " , az ö n á l l ó a n
hogy az e g y é n t u d a t á b a n v a n : ö n á l l ó , a t ö b b i e ­ cselekvő lényt.
kétől k ü l ö n b ö z ő i d e n t i t á s a v a n ? E l e t é n e k e l s ő M e a d szerint akkor alakul ki b e n n ü n k az én-
néhány hónapjában a c s e c s e m ő szinte egyál­ tudat, a m i k o r m e g t a n u l j u k m e g k ü l ö n b ö z t e t n i
talán n e m é r z é k e l k ü l ö n b s é g e t az e m b e r e k és a a „reaktív é n t " (I) a „felépített é n t ő l " (me). Az
k ö r n y e z e t é b e n l é v ő é l e t t e l e n tárgyak között, é s előbbi a még szocializálatlan kisgyermek, spon-
6. FEJEZET

tán kívánságok és vágyak kusza halmaza, míg az g y e r m e k m a g a s s z i n t e n elsajátítja a nyelvet, és


u t ó b b i M e a d é r t e l m e z é s é b e n a t á r s a d a l m i én. A z a s z a v a k a t m á r k é p e s ú g y h a s z n á l n i , h o g y azok
ö n t u d a t k i a l a k u l á s á h o z t e h á t az kell, h o g y a gyer­ s z i m b o l i k u s m ó d o n f e j e z z e n e k ki tárgyakat és ké­
m e k úgy l á t h a s s a ö n m a g á t , a h o g y a n m á s o k látják p e k e t . E g y n é g y é v e s g y e r m e k p é l d á u l széttárja a
őt. A g y e r m e k f e j l ő d é s é n e k ú j a b b s z a k a s z a M e a d kezét, ha a „ r e p ü l ő g é p " f o g a l m á t akarja kifejez­
szerint nyolc-kilenc éves kor táján következik n i . P i a g e t a z é r t n e v e z i ezt a s z a k a s z t „művele­
b e . E b b e n a k o r b a n k e z d e n e k a g y e r e k e k szerve­ t e k e l ő t t i n e k " , m e r t a g y e r e k e k m é g n e m tudják
zett s z a b á l y o z ó j á t é k o k b a n r é s z t v e n n i a k o r á b b i , s z i s z t e m a t i k u s a n a l k a l m a z n i b ő v ü l ő é r t e l m i ké­
meglehetősen szervezetlen szerepjátékok helyett. p e s s é g e i k e t . E b b e n az i d ő s z a k b a n a g y e r e k e k vi­
Csak e b b e n a szakaszban kezdik megérteni azo­ s e l k e d é s e j e l l e m z ő e n e g o c e n t r i k u s . Piaget ezen
kat az á l t a l á n o s é r t é k e k e t és erkölcsi szabályokat, n e m azt érti, h o g y a g y e r m e k ö n z ő , h a n e m azt,
a m e l y e k a társadalmi életet irányítják. Szerve­ h o g y á l t a l á b a n k i z á r ó l a g a saját n é z ő p o n t j á b ó l
zett s z a b á l y o z ó j á t é k o t c s a k ú g y l e h e t j á t s z a n i , h a i n t e r p r e t á l j a a világot. N e m érti p é l d á u l azt, hogy
a gyerekek megértik a játékszabályokat, valamint m á s o k az ö v é t ő l e l t é r ő n é z ő p o n t b ó l látják a tár­
a z igazságosság é s a z e g y e n l ő r é s z v é t e l fogalmait. gyakat. E g y k ö n y v e t n é z e g e t , é s k é r d e z ő s k ö d n i
A g y e r e k e b b e n a s z a k a s z b a n k e z d i felfogni azt, k e z d a z a b b a n t a l á l t k é p e k r ő l , f i g y e l m e n kívül
a m i t M e a d á l t a l á n o s m á s i k n a k (generalized oth­ h a g y v a azt, h o g y a v e l e s z e m b e ü l ő c s a k a könyv
er) n e v e z - az őt k ö r ü l v e v ő k u l t ú r a á l t a l á n o s ér­ borítóját láthatja.
tékeit é s e r k ö l c s i s z a b á l y a i t . A művelet előtti szakaszban a gyerekek nem
k é p e s e k összefüggő b e s z é l g e t é s t folytatni mások­
kal. Az e g o c e n t r i k u s b e s z é l g e t é s b e n az, amit a
Piaget és a kognitív fejlődés szakaszai gyerekek mondanak, többnyire n e m kapcsolódik
szorosan az előtte megszólaló mondandójához.
J e a n Piaget n a g y h a n g s ú l y t fektetett a g y e r m e k e k A g y e r e k e k együtt b e s z é l g e t n e k , de n e m egymás­
a z o n k é p e s s é g é r e , h o g y m a g u k é r t e l m e z z é k a vi­ sal, a h o g y a n a f e l n ő t t e k . A g y e r e k e k n e k e b b e n a
lágot. A g y e r e k e k n e m p a s s z í v a n fogadják be a fejlődési s z a k a s z b a n n i n c s á l t a l á n o s e l k é p z e l é s ü k
hozzájuk érkező információkat, h a n e m szelektál­ o l y a n g o n d o l k o d á s b e l i kategóriákról, a m e l y e k a
j á k é s é r t e l m e z i k , a m i t l á t n a k , h a l l a n a k é s érez­ f e l n ő t t e k s z á m á r a t e r m é s z e t e s e k : a z okságról,
n e k az ő k e t k ö r ü l v e v ő v i l á g b ó l . Piaget a k o g n i t í v a s e b e s s é g r ő l , a s ú l y r ó l vagy a s z á m o k r ó l . Ha a
f e j l ő d é s n e k - vagyis a n n a k , a h o g y a n a g y e r m e k g y e r m e k látja, h o g y egy m a g a s , h o s s z ú k á s üveg­
m e g t a n u l ö n m a g á r ó l és a k ö r n y e z e t é r ő l g o n d o l ­ b ő l á t t ö l t i k a v i z e t egy a l a c s o n y a b b , szélesebb
k o d n i - t ö b b , e g y m á s t ó l j ó l e l k ü l ö n í t h e t ő szaka­ e d é n y b e , a k k o r n e m érti meg, h o g y a víz meny-
szát írta le. M i n d e n s z a k a s z ú j k é p e s s é g e k elsajá­ n y i s é g e v á l t o z a t l a n m a r a d t - azt gondolja, hogy
títását j e l e n t i , t o v á b b á f e l t é t e l e a z e l ő z ő s z a k a s z k e v e s e b b a víz, m e r t a l a c s o n y a b b lett a szintje.
sikeres befejezése. A h a r m a d i k periódus, a konkrét műveletek
Piaget az e l s ő szakaszt, a m e l y a s z ü l e t é s t ő l s z a k a s z a h é t t ő l t i z e n e g y é v e s korig tart. A gyere­
nagyjából k é t é v e s korig tart, s z e n z o m o t o r o s v a g y k e k e b b e n a z i d ő s z a k b a n sajátítják e l a z e l v o n t lo­
érzékszervi-mozgásos szakasznak nevezte, mert gikai f o g a l m a k a t . M o s t m á r k é p e s e k k ü l ö n ö s e b b
a c s e c s e m ő főként úgy t a n u l , h o g y megfogja, ta­ nehézség nélkül alkalmazni olyan gondolkodási
p i n t á s s a l é r z é k e l i a tárgyakat és fizikailag felfe­ s z a b á l y o k a t , m i n t p é l d á u l az okság. E z e n a fejlő­
d e z i k ö r n y e z e t é t . K ö r ü l b e l ü l n é g y h ó n a p o s koráig d é s i s z i n t e n a g y e r m e k f e l i s m e r i a h i b á t abban
a c s e c s e m ő n e m tudja m e g k ü l ö n b ö z t e t n i m a g á t a az é r v e l é s b e n , h o g y a s z é l e s e b b e d é n y k e v e s e b b
k ö r n y e z e t é t ő l . P é l d á u l n e m fogja fel, h o g y a b ö l c s ő v i z e t t a r t a l m a z , m i n t a h o s s z ú k á s , m e r t alacso­
az ő m o z d u l a t a i m i a t t k e z d el m o z o g n i . A tárgyak n y a b b a v í z s z i n t j e . U g y a n e k k o r v á l i k képessé
n e m k ü l ö n ü l n e k el a s z e m é l y e k t ő l , és a c s e c s e m ő arra, h o g y m e g t a n u l j a a m a t e m a t i k a i m ű v e l e t e ­
s z á m á r a c s a k a z létezik, a m i t é p p e n lát. F o k o z a ­ ket: a szorzást, az o s z t á s t és a k i v o n á s t . E b b e n
tosan tanul meg különbséget tenni az emberek a szakaszban m á r sokkal kevésbé egocentrikus.
és a tárgyak között, k ö z b e n f e l i s m e r i , h o g y a z o k Ha a m ű v e l e t e k e l ő t t i s z a k a s z b a n egy kislánytól
a k ö z v e t l e n é r z é k e l é s t ő l függetlenül l é t e z n e k . A m e g k é r d e z i k : „ H á n y l á n y t e s t v é r e d v a n ? " , akkor
l e g f o n t o s a b b e r e d m é n y e b b e n a s z a k a s z b a n az, h e l y e s e n azt feleli: „Egy." D e h a azt k é r d e z i k tőle:
h o g y v é g ü l a g y e r m e k a k ö r n y e z e t é t m i n t j ó l elkü­ „ H á n y l á n y t e s t v é r e v a n a n ő v é r e d n e k ? " , akkor
löníthető és állandó tulajdonságokkal rendelkező v a l ó s z í n ű l e g azt fogja v á l a s z o l n i : „ S e m e n n y i " ,
tárgyak és s z e m é l y e k ö s s z e s s é g é t fogja fel. m e r t m é g n e m t u d j a a n ő v é r e n é z ő p o n t j á b ó l lát­
ni ö n m a g á t . A k o n k r é t m ű v e l e t i s z a k a s z b a n lévő
P i a g e t k u t a t á s a i n a k a k ö z é p p o n t j á b a n a követ­
g y e r e k k ö n n y e d é n ad h e l y e s f e l e l e t e t e r r e a kér­
k e z ő fázis, a m ű v e l e t e k előtti s z a k a s z állt. E b b e n
désre.
a s z a k a s z b a n , a m e l y k e t t ő t ő l h é t é v e s korig tart, a

\
SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS

T i z e n e g y t ő l t i z e n ö t é v e s korig tart az a sza­ és gyakorisága. E z t p e d i g m e g h a t á r o z z a a c s a l á d i


kasz, a m e l y P i a g e t s z a v a i v a l a f o r m á l i s m ű v e l e ­ i n t é z m é n y e k j e l l e g e é s az, h o g y a n v i s z o n y u l n a k
tek s z a k a s z a . A s e r d ü l ő k o r i d e j é n a f e j l ő d ő gye­ a társadalom más csoportjaihoz.
rek k é p e s s é v á l i k r e n d k í v ü l e l v o n t é s h i p o t e t i k u s A m o d e r n társadalmakban a korai szocializá­
eszmék m e g é r t é s é r e . A g y e r e k e k e b b e n a sza­ ció többnyire szűk családi körben történik. Bár
kaszban egy p r o b l é m á v a l s z e m b e s ü l v e k é p e s e k a b r i t t á r s a d a l o m b a n k ü l ö n f é l e s z u b k u l t ú r á k ta­
az összes m e g o l d á s i l e h e t ő s é g e t f e l s o r a k o z t a t n i , l á l h a t ó a k , és e z e k b e n a s z o c i a l i z á c i ó s f o l y a m a t o k
és a d ö n t é s előtt g o n d o l a t b a n m é r l e g e l n i a z o k a t . i s k ü l ö n b ö z n e k , egy átlagos b r i t g y e r e k é l e t e e l s ő
A formális m ű v e l e t i s z a k a s z b a n a s e r d ü l ő m á r é v e i t o l y a n c s a l á d b a n tölti, a m e l y e t c s a k a szü­
képes m e g é r t e n i , h o g y b i z o n y o s k é r d é s e k m i é r t l ő k é s rajta k í v ü l m é g e g y vagy k é t g y e r e k alkot.
„csalafinták". Ha n e m is t u d v á l a s z t a d n i arra a Ezzel szemben sok más kultúrában a nagynénik,
kérdésre, h o g y „ M e l y i k á l l a t e g y s z e r r e k u t y a é s n a g y b á c s i k és u n o k á k is u g y a n a n n a k a h á z t a r t á s ­
puli?", akkor is m e g é r t i , h o g y m i é r t „a p u l i " vá­ n a k a tagjai, és r é s z t v e s z n e k m é g a l e g f i a t a l a b b
lasz a h e l y e s , és é r t é k e l i a tréfát. c s e c s e m ő k g o n d o z á s á b a n is. U g y a n a k k o r a b r i t
Piaget s z e r i n t a z e l s ő h á r o m fejlődési s z a k a s z t á r s a d a l m o n b e l ü l i s s o k f é l e c s a l á d i k ö r n y e z e t lé­
univerzális, de a f o r m á l i s m ű v e l e t i s z i n t r e n e m tezik. S o k g y e r e k e t e g y e t l e n s z ü l ő n e v e l , m á s o k a t
jut e l v a l a m e n n y i felnőtt. E z r é s z b e n a z i s k o l a i k é t f e l n ő t t p á r (az e l v á l t s z ü l ő k és a m o s t o h a s z ü ­
oktatástól függ. A k e v é s b é i s k o l á z o t t e m b e r e k ál­ l ő k ) . M a a c s a l á d o s n ő k j e l e n t ő s r é s z e a háztar­
talában k o n k r é t a b b f o g a l m a k b a n g o n d o l k o d n a k , t á s o n k í v ü l is v á l l a l m u n k á t , és s o k a n a g y e r m e k
és sok m i n d e n t m e g ő r i z n e k az e g o c e n t r i k u s gon­ születése után viszonylag hamar visszamennek
dolkodásból. a m u n k a h e l y ü k r e p é n z t k e r e s n i . E s o k f é l e s é g el­
l e n é r e ma is r e n d s z e r i n t a c s a l á d a s z o c i a l i z á c i ó
folyamatának legfontosabb közege a csecsemő­
kortól a serdülőkorig, sőt a z o n túl is - a b b a n a fej­
Szocializációs közegek
lődési láncolatban, amely összekapcsolja a nem­
zedékeket.
A szociológusok gyakran két nagyobb szakaszra
bontva tárgyalják a k ü l ö n b ö z ő k ö z e g e k b e n zajló
szocializációt. S z o c i a l i z á c i ó s k ö z e g e k a z o k a c s o ­ / A családokkal kapcsolatos kérdésekről részle­
portok vagy t á r s a d a l m i h e l y z e t e k , a m e l y e k b e n a t e s e b b e n a 7., „Családok és intim kapcsolatok"
szocializáció alapvető folyamatai v é g b e m e n n e k . című fejezetben lesz szó.
Az elsődleges s z o c i a l i z á c i ó c s e c s e m ő - és kisgyer­
mekkorban zajlik, ez a k u l t u r á l i s t a n u l á s legin­ A családok a különböző kultúrákban más-más
tenzívebb i d ő s z a k a . A g y e r m e k e k k o r sajátítja el „ h e l y e t " f o g l a l n a k el a t á r s a d a l o m i n t é z m é n y e i
a nyelvet és azokat az a l a p v e t ő v i s e l k e d é s m i n t á ­ k ö z ö t t . A l e g t ö b b t r a d i c i o n á l i s t á r s a d a l o m b a n az
kat, a m e l y e k a k é s ő b b i t a n u l á s a l a p j á t alkotják. a c s a l á d , a m e l y b e az e g y é n „ b e l e s z ü l e t e t t " , nagy­
E b b e n a s z a k a s z b a n a c s a l á d a fő s z o c i a l i z á c i ó s részt meghatározta a társadalmi helyzetét egész
közeg. A m á s o d l a g o s s z o c i a l i z á c i ó r a a g y e r m e k ­ életére. A m o d e r n társadalmakban a társadalmi
kor k é s ő b b i r é s z é b e n , az érett korig k e r ü l sor. p o z í c i ó t n e m j e l ö l i k i ily m ó d o n a s z ü l e t é s . E n ­
E b b e n a s z a k a s z b a n a c s a l á d e g y e s feladatait n e k e l l e n é r e itt i s j e l e n t ő s m é r t é k b e n b e f o l y á ­
más s z o c i a l i z á c i ó s k ö z e g e k v e s z i k át. Az iskola, solja a s z o c i a l i z á c i ó s m i n t á k a t az, h o g y a c s a l á d
a kortárscsoport, a s z e r v e z e t e k , a t ö m e g k o m m u ­ m i l y e n k ö r n y é k e n é l é s m i l y e n t á r s a d a l m i osz­
nikációs e s z k ö z ö k és v é g ü l a m u n k a h e l y v á l n a k t á l y h o z tartozik. A g y e r e k e k a s z ü l e i k r e vagy az
az egyént s z o c i a l i z á l ó e r ő v é . Az e z e k b e n a kon­ ő k e t k ö r ü l v e v ő k ö z ö s s é g tagjaira j e l l e m z ő visel­
textusokban zajló t á r s a d a l m i i n t e r a k c i ó k r é v é n k e d é s f o r m á k a t v e s z i k át.
az e m b e r e k m e g t a n u l h a t j á k a k u l t ú r á j u k sajátos
mintáit alkotó é r t é k e k e t , n o r m á k a t é s n é z e t e k e t .
• Az o s z t á l y k é r d é s e k e t k ö z e l e b b r ő l is m e g v i z s ­
gáljuk a 9., „Társadalmi rétegződés és osztály"
című fejezetben.
A család
A nagyobb társadalmak különböző rétegeiben a
Mivel a c s a l á d r e n d s z e r e k n a g y o n v á l t o z a t o s a k , g y e r m e k n e v e l é s és a f e g y e l m e z é s s o k f é l e t í p u s á ­
a csecsemő családban megtapasztalt kapcsolatai val é s e g y s z e r s m i n d e g é s z e n e l t é r ő é r t é k e k k e l é s
korántsem a z o n o s a k m i n d e n k u l t ú r á b a n . R e n d ­ e l v á r á s o k k a l t a l á l k o z h a t u n k . K ö n n y e n megért­
szerint m i n d e n h o l az a n y a a l e g f o n t o s a b b sze­ hetjük, hogy m i l y e n nagy szerepe van a családi
mély a g y e r m e k e l s ő é l e t é v e i b e n , de a n y a és gyer­ háttérnek, ha belegondolunk, hogy milyen lehet
meke v i s z o n y á t b e f o l y á s o l j a k a p c s o l a t u k f o r m á j a a z é l e t e m o n d j u k egy l e r o b b a n t v á r o s r é s z b e n n e -
144 6. FEJEZET

v e l k e d ő , szegény, e t n i k a i k i s e b b s é g h e z t a r t o z ó k i s g y e r m e k j ó i d e i g s z i n t e k i z á r ó l a g c s a l á d i kör­
g y e r e k n e k , illetve a n n a k , a k i egy kertvárosi, jó­ ben szerez tapasztalatokat. Kevésbé egyértelmű
módú, fehér családba születik (Kohn 1 9 7 7 ) . - k ü l ö n ö s e n a n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n -, hogy
P e r s z e a l i g h a a k a d o l y a n gyerek, a k i kritikát­ m e n n y i r e f o n t o s a k a k o r t á r s c s o p o r t o k . B á r ná­
l a n u l elfogadja s z ü l e i s z e m l é l e t é t . E z k ü l ö n ö s e n l u n k n i n c s e n e k i n t é z m é n y e s ü l t é l e t k o r i osztá­
igaz a m a i v i l á g b a n , a m i k o r a v á l t o z á s o k m i n d e n t lyok, a g y e r e k e k négy-öt é v e s k o r fölött i d e j ü k jó
á t h a t n a k . E m e l l e t t p u s z t á n az a tény, h o g y a m o ­ r é s z é t a z o n o s k o r ú b a r á t a i k t á r s a s á g á b a n töltik.
d e r n t á r s a d a l m a k b a n t ö b b f é l e s z o c i a l i z á c i ó s kö­ M i v e l m a n a p s á g a n ő k egy jelentős része munkát
zeg l é t e z i k , e l k e r ü l h e t e t l e n ü l a gyerekek, a ser­ vállal, és gyermekeik az óvodában, napköziben
dülők, i l l e t v e a s z ü l ő k n e m z e d é k é n e k s z e m l é l e t e együtt j á t s z a n a k , a k o r t á r s k a p c s o l a t o k m é g fon-
k ö z ö t t i j e l e n t ő s e l t é r é s e k h e z vezet. t o s a b b a k , m i n t r é g e b b e n ( C o r s a r o 1 9 9 7 ; Harris
1998).
B a r r i e T h o r n e s z o c i o l ó g u s k ö n y v é b e n (Gender
Az iskola Play, 1 9 9 3 ) i l y e n n é z ő p o n t b ó l v i z s g á l t a a szo­
c i a l i z á c i ó t . M i n t k o r á b b a n m á s o k , ő is azt akarta
S z i n t é n f o n t o s s z o c i a l i z á c i ó s k ö z e g a z iskola. A z m e g é r t e n i , h o n n a n t u d j á k m e g a g y e r e k e k , mi­
iskolai oktatás szabályozott folyamat: meghatá­ l y e n férfinak é s n ő n e k l e n n i ( e fejezet k é s ő b b i ré­
rozott tantárgyakat meghatározott tanterv szerint szében, a 1 4 7 - 1 4 9 . oldalon a n e m i szocializáció
k e l l t a n u l n i . U g y a n a k k o r a z i s k o l a m á s , e n n é l rej­ h á r o m k l a s s z i k u s e l m é l e t é t i s m e r t e t e m ) . N e m fo­
tettebb formában is szocializációs közegként mű­ gadta el, h o g y a g y e r e k e k p a s s z í v a n , s z ü l e i k t ő l és
k ö d i k . A g y e r e k e k n e k m e g kell t a n u l n i u k c s ö n d ­ tanáraiktól tanulják meg a n e m mivoltát, hanem
b e n m a r a d n i , p o n t o s a n e l v é g e z n i a feladataikat, m e g n é z t e , h o g y a n t e r e m t i k a k t í v a n újra m e g újra
betartani az iskola fegyelmi előírásait. Elvárják a n e m j e l e n t é s é t az e g y m á s s a l folytatott interak­
tőlük, h o g y elfogadják a t a n á r o k t e k i n t é l y é t , és c i ó i k s o r á n . A k i s i s k o l á s o k társas, e g y ü t t e s tevé­
ennek megfelelően viszonyuljanak hozzájuk. A k e n y s é g e i é p p o l y a n f o n t o s a k l e h e t n e k , m i n t más
t a n á r o k r e a k c i ó i s z i n t é n b e f o l y á s o l j á k azt, h o g y szocializációs közegeik.
a g y e r e k e k m i t v á r n a k el m a g u k t ó l . E z e k a nor­ T h o r n e k é t é v e n á t figyelt m e g n e g y e d i k e s - ö t ö ­
m á k pedig a k é s ő b b i e k b e n kihatnak a munká­ d i k e s g y e r e k e k e t egy m i c h i g a n i é s egy kaliforniai
val k a p c s o l a t o s t a p a s z t a l a t a i k r a is. A z i s k o l á b a n iskolában: beült az órákra és azt is figyelemmel
gyakran j ö n n e k létre kortárscsoportok, a m e l y e k k í s é r t e , m i t t e s z n e k a z o s z t á l y t e r m e n kívül. Néz­
h a t á s á t fokozza a z i s k o l a i o s z t á l y o k é l e t k o r sze­ te, h o g y a n j á t s s z á k a „kapj el, p u s z i t k a p s z ! " já­
rinti szerveződése. tékot vagy „ p u s z i f o g ó c s k á t " , h o g y megtudja, ho­
g y a n a l a k í t j á k ki és t a p a s z t a l j á k m e g a g y e r e k e k a
/ Az i s k o l a i s z o c i a l i z á c i ó v a l r é s z l e t e s e b b e n fog­ n e m i j e l e n t é s e k e t az o s z t á l y b a n és a j á t s z ó t é r e n .
lalkozom a 17., „Oktatás" című fejezetben. T h o r n e megállapította, hogy a kortárscsoport
n a g y h a t á s t g y a k o r o l a n e m i s z o c i a l i z á c i ó r a , fő­
k é n t azáltal, h o g y a g y e r e k e k b e s z é l n e k formá­
A kortárskapcsolatok l ó d ó t e s t ü k r ő l : ez i g e n c s a k k e d v e l t t é m á j u k . A
g y e r e k e k által így t e r e m t e t t t á r s a s k o n t e x t u s ha­
A s z o c i a l i z á c i ó s f o l y a m a t egy m á s i k k ö z e g e a t á r o z t a m e g , h o g y a c s o p o r t egy-egy tagja testi át­
kortárscsoport, a m e l y h a s o n l ó korú gyerekek a l a k u l á s á t z a v a r t a n fogadta vagy b ü s z k é n vállal­
közössége. Egyes kultúrákban, főként a kisebb ta. T h o r n e ( 1 9 9 3 ) erről így ír:
tradicionális társadalmakban a kortárscsoportok
f o r m á l i s a n is l é t e z n e k ( á l t a l á b a n c s a k a fiúk kö­ Ha a l e g k e d v e l t e b b „ n ő k " e l k e z d t e k m e n s t r u á l -
r é b e n ) m i n t életkori o s z t á l y o k . G y a k r a n sajátos n i vagy ( h a n e m k e l l e t t v o l n a , a k k o r is) melltar­
s z e r t a r t á s o k k a l vagy r í t u s o k k a l ü n n e p l i k meg, tót h o r d a n i , a k k o r a t ö b b i l á n y is a k a r t a ezeket
h o g y a fiatal férfi m a g a s a b b é l e t k o r i o s z t á l y b a a v á l t o z á s o k a t . De ha a k e d v e n c e k n e m vettek
l é p . A z egyes é l e t k o r i o s z t á l y o k tagjai á l t a l á b a n fel m e l l t a r t ó t é s [...] m é g n á l u k s e m jelentke­
egész é l e t ü k b e n s z o r o s , b a r á t i k a p c s o l a t b a n m a ­ zett a h a v i v é r z é s , a k k o r k e v é s b é t e t s z e t t e k ne­
radnak. Az egymást követő életkori osztályok kik az ilyen fejlemények.
p é l d á u l a k ö v e t k e z ő k l e h e t n e k : gyerek, ifjú har­
c o s , öreg h a r c o s , ifjú v é n és öreg v é n . A férfiak T h o r n e k u t a t á s a j ó l m u t a t j a , h o g y a gyerekek
n e m egyénenként, h a n e m csoportosan haladnak t á r s a d a l m i s z e r e p l ő k , a k i k n e k r é s z ü k v a n társas
végig e z e k e n a f o k o z a t o k o n . v i l á g u k m e g t e r e m t é s é b e n és f o r m á l j á k saját szo­
Nyilvánvaló, hogy a család fontos szerepet c i a l i z á c i ó j u k a t . E n n e k e l l e n é r e a társadalmi-kul­
tölt be a s z o c i a l i z á c i ó b a n , m i v e l a c s e c s e m ő és a t u r á l i s h a t á s o k ó r i á s i e r e j ű e k , h i s z e n a gyerekek
SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS

tevékenységeit, az általuk elfogadott értékeket m i n t h a passzívak lennének, és mindig ugyanúgy


olyan tényezők határozzák meg, m i n t a család és r e a g á l n á n a k a l á t o t t a k r a . R o b e r t H o d g e és D a v i d
a média. T r i p p ( 1 9 8 6 ) h a n g s ú l y o z t á k : a g y e r e k e k igenis
A k o r t á r s k a p c s o l a t o k g y a k r a n a g y e r m e k - és ú g y n é z i k a tévét, h o g y n e m c s a k p a s s z í v a n rea­
s e r d ü l ő k o r u t á n , é l e t ü n k végéig f o n t o s a k m a r a d ­ g á l n a k a m ű s o r t a r t a l m á r a , h a n e m é r t e l m e z i k is,
nak. A h a s o n l ó korú e m b e r e k i n f o r m á l i s c s o p o r t ­ „felfogják", a m i t l á t n a k . A s z e r z ő p á r o s felvetette,
jai a m u n k a h e l y e n és e g y é b h e l y z e t e k b e n is tar­ hogy a kutatások többsége n e m veszi figyelembe,
tósan b e f o l y á s o l j á k a z e g y e s tagok a t t i t ű d j e i n e k m e n n y i r e ö s s z e t e t t e k a g y e r e k e k m e n t á l i s folya­
és v i s e l k e d é s é n e k a l a k u l á s á t . matai.
A tévézés, akár a legbugyutább műsorok nézé­
se n e m eredendően alacsony szintű intellektuális
A tömegkommunikációs eszközök tevékenység; a gyerek úgy tudja megérteni a mű­
sort, h o g y a m i n d e n n a p i é l e t é b e n m e g l é v ő m á s
B á r újságok, h e t i l a p o k , f o l y ó i r a t o k a 1 9 . s z á z a d jelentésrendszerhez kapcsolja. Hodge és Tripp
elejétől k e z d v e n a g y s z á m b a n j e l e n t e k m e g Nyu­ szerint n e m maga az erőszak hat a viselkedésre,
gaton, sokáig c s a k v i s z o n y l a g s z ű k o l v a s ó k ö z ö n ­ inkább az attitűdök általános kerete, amelyben
séghez szóltak. E g y e g é s z é v s z á z a d n a k k e l l e t t az e r ő s z a k o t á b r á z o l j á k , és a m e l y b e n azt a gyer­
eltelnie, hogy a sajtótermékek hozzátartozzanak mek értelmezi.
a z e m b e r e k m i l l i ó i n a k m i n d e n n a p i é l e t é h e z , ala­
kítva attitűdjeiket és v é l e m é n y ü k e t . A t ö m e g ­ / A m é d i u m o k közönségre gyakorolt hatásával
tájékoztatás, a t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z ö k a 25., „A média" című fejezetben foglalkozom
első, n y o m t a t o t t t e r m é k e i n e k a z e l t e r j e d é s e u t á n ( 4 6 6 - 4 7 0 . o.).
hamarosan megjelentek az elektronikus kommu­
n i k á c i ó e s z k ö z e i is: a r á d i ó , a t e l e v í z i ó , a h a n g l e ­
m e z e k , m a j d a v i d e o f e l v é t e l e k és -lejátszók. E g y NEMI SZOCIALIZÁCIÓ
n e m r é g i b e n k é s z ü l t f e l m é r é s s z e r i n t a Nagy-Bri­
t a n n i á b a n é l ő férfiak á t l a g o s a n n a p o n t a 2 , 4 1 , a A szocializációs közegek fontos szerepet játsza­
n ő k pedig 2 , 1 7 órát t ö l t e n e k t é v é z é s s e l é s ( V H S nak abban, hogyan tanulja meg a gyermek a nemi
kazettáról vagy D V D l e m e z r ő l ) v i d e ó z á s s a l (Of­ szerepeket. Nézzük meg most a nemi szocializá­
fice for N a t i o n a l S t a t i s t i c s 2 0 0 5 ) . A m é d i a ó r i á s i ciót, a m e l y n e k s o r á n a n e m i s z e r e p e k t a n u l á s a
szerepet játszik, m e r t m e g h a t á r o z z a , h o g y a n lát­ t á r s a d a l m i t é n y e z ő k , p é l d á u l a c s a l á d és a m é d i a
juk a világot. közvetítésével történik!
Rengeteg v i z s g á l a t o t v é g e z t e k m á r e l arra vo­
natkozóan, h o g y b i z o n y o s t é v é m ű s o r o k m i l y e n
hatást g y a k o r o l n a k k ö z ö n s é g ü k r e , f ő k é n t a gye­ Szülők, felnőttek reakciói
rekekre. A leggyakoribb k u t a t á s i t é m a t a l á n az,
hogyan h a t a t e l e v í z i ó a b ű n ö z é s i és e r ő s z a k r a S o k v i z s g á l a t foglalkozott a z z a l , m e n n y i b e n tár­
való hajlamra. A legátfogóbb vizsgálatokat George sadalmi hatások eredményei a n e m i különbsé­
Gerbner é s m u n k a t á r s a i v é g e z t é k , a k i k 1 9 6 7 - t ő l gek. A z a n y a - c s e c s e m ő i n t e r a k c i ó k v i z s g á l a t a
kezdve é v e n t e e l e m e z t é k a legfőbb a m e r i k a i or­ megmutatja, hogy a szülők másként bánnak a
szágos h á l ó z a t o k e s t i c s ú c s i d ő s z a k á b ó l és hét­ fiú- és a l á n y g y e r m e k k e l , b á r t a l á n úgy h i s z i k ,
végi n a p k ö z i m ű s o r a i b ó l v á l a s z t o t t m i n t á k a t , és hogy reakcióik azonosak.
összegezték a z e r ő s z a k o s c s e l e k m é n y e k , j e l e n e ­ A m i k o r f e l n ő t t e k e t k é r n e k arra, h o g y é r t é k e l j é k
tek számát. E r ő s z a k n a k t e k i n t e t t é k azt a fizikai egy k i s g y e r m e k s z e m é l y i s é g é t , a k k o r k ü l ö n b ö z ő
erőt, a m e l y a c s e l e k v ő r e m a g á r a vagy m á s o k r a v á l a s z o k a t a d n a k attól függően, h o g y a g y e r m e ­
irányul, és fizikai s é r ü l é s t vagy h a l á l t okoz. A dra­ k e t l á n y n a k vagy f i ú n a k v é l i k . E g y k í s é r l e t b e n ö t
matizált j á t é k f i l m e k i g e n c s a k e r ő s z a k o s n a k b i z o ­ fiatal a n y á t figyeltek meg, h o g y a n f o r d u l n a k egy
nyultak. Á t l a g o s a n a m ű s o r o k 80 s z á z a l é k á b a n , hat h ó n a p o s lánykához. T ö b b n y i r e rámosolyog­
óránként 7,5 j e l e n e t b e n é r h e t ő t e t t e n a z e r ő s z a k . t a k és j á t é k b a b á t a d t a k a k e z é b e . A z t m o n d t á k
A g y e r m e k m ű s o r o k b a n m é g t ö b b s z ö r b u k k a n fel róla, h o g y „ é d e s " é s „ h a l k a n s í r d o g á l " . E g y m á s i k
erőszak, b á r a gyilkolást r i t k á b b a n á b r á z o l j á k . A a n y a c s o p o r t b a n , a m e l y i k egy a z o n o s k o r ú fiúcs-
tévéműsor ö s s z e s fajtája k ö z ü l a r a j z f i l m e k b e n k á v a l i s m e r k e d e t t meg, i g e n c s a k e l t é r ő r e a k c i ó ­
mutatják a l e g t ö b b e r ő s z a k o s c s e l e k m é n y t és je­ kat figyeltek m e g . N e k i i n k á b b v o n a t o t vagy m á s
lenetet ( G e r b n e r 1 9 7 9 ) . „fiús j á t é k o t " n y ú j t o t t a k . A k é t c s o p o r t v a l ó j á b a n
A televízió k ö z ö n s é g r e gyakorolt h a t á s á t vizs­ u g y a n a z t a g y e r m e k e t látta, a k i t e g y s z e r ű e n át­
gáló kutatások á l t a l á b a n úgy k e z e l i k a gyerekeket, ö l t ö z t e t t e k (Will e t al. 1 9 7 6 ) .
6. FEJEZET

A nem tanulása e g y é r t e l m ű n e m i k ü l ö n b s é g e t találtak. A férfi­


a l a k o k n a g y o b b r é s z t k a p t a k a t ö r t é n e t e k b e n és
A k i s g y e r m e k e k n e m t a n u l á s a s z i n t e t e l j e s e n tu­ a k é p e k e n is, m i n t a n ő a l a k o k , s z á m u k tizenegy­
d a t t a l a n . M i e l ő t t a g y e r m e k p o n t o s a n a fiúk vagy s z e r e s e v o l t a n ő k é n e k . Ha az e l e m z é s b e vontak
a l á n y o k k ö z é s o r o l n á magát, k ü l ö n b ö z ő prever- n e m i i d e n t i t á s s a l b í r ó állatokat is, akkor ez az
b á l i s j e l e k e t kap. P é l d á u l a felnőtt n ő k és férfiak a r á n y k i l e n c v e n ö t s z ö r ö s r e n ő t t . A férfi- és nőtevé-
általában eltérően b á n n a k a kisgyerekekkel. A női k e n y s é g e k k ö z ö t t is k ü l ö n b s é g e k e t figyeltek meg.
kozmetikumok illata különbözik azoktól, ame­ A férfiakat k a l a n d o s foglalatosságok, szabadtéri
l y e k e t a g y e r m e k m e g t a n u l a férfiakkal t á r s í t a n i . t e v é k e n y s é g e k j e l l e m e z t é k , a m e l y e k önállóságot
Az ö l t ö z e t b e n , a h a j v i s e l e t b e n és h a s o n l ó k b a n és erőt k ö v e t e l t e k . Ha a l á n y o k fel-felbukkantak,
megfigyelt s z o k á s o s e l t é r é s e k v i z u á l i s t á m p o n t ­ a k k o r p a s s z í v n a k , h á z i a s n a k á b r á z o l t á k őket: főz-
k é n t s z o l g á l n a k a g y e r m e k s z á m á r a a t a n u l á s i fo­ t e k - m o s t a k a fiúkra, vagy a z o k h a z a t é r t é r e vártak.
lyamat során. A gyermek kétéves korára részben N a g y r é s z t u g y a n e z igaz a m e s e k ö n y v e k b e n ábrá­
m e g é r t i , mi a n e m . Tudja, h o g y fiú vagy lány, és zolt f e l n ő t t férfiakra és n ő k r e is. A n ő a l a k vagy
általában másokat is pontosan besorol. Hatéves feleség és a n y a , vagy b o s z o r k a , t ü n d é r a n y ó . A
koráig a z o n b a n n i n c s t i s z t á b a n azzal, h o g y a z vizsgált k ö n y v e k e g y i k é b e n s e m a k a d t o l y a n nő,
e m b e r n e m e n e m változik, hogy csak az egyik a k i n e k a z o t t h o n á n k í v ü l i f o g l a l k o z á s a lett volna.
n e m h e z tartozhat, és h o g y a fiúk és l á n y o k kö­ E z z e l s z e m b e n a férfiak h a r c o s k é n t , a r e n d őre­
zötti k ü l ö n b s é g e k a n a t ó m i a i a l a p o k r a é p ü l n e k . k é n t , b í r ó k é n t , k i r á l y k é n t stb. j e l e n t e k m e g .

A j á t é k o k , a k é p e s k ö n y v e k és a t é v é m ű s o r o k , A z ú j a b b k u t a t á s o k felvetik, h o g y v a l a m e l y e s t
amelyekkel a kisgyermek találkozik, többnyire v á l t o z o t t a h e l y z e t , a g y e r m e k i r o d a l o m mégis
m i n d a férfi- és n ő j e l l e m z ő k e l t é r é s e i t h a n g s ú ­ n a g y r é s z t u g y a n a z m a r a d t ( D a v i e s 1 9 9 1 ) . Pél­
l y o z z á k . A j á t é k b o l t o k és a j á t é k k a t a l ó g u s o k ál­ dául a tündérmesék konzerválják a nemekkel
talában n e m szerint csoportosítják a termékeket. k a p c s o l a t o s a t t i t ű d ö k e t é s azt, h o g y m i l y e n cé­
M é g a n e m i l e g s e m l e g e s n e k l á t s z ó j á t é k o k r ó l is lokat, t ö r e k v é s e k e t v á r n a k el a l á n y o k t ó l és a fi­
kiderül a gyakorlatban, hogy n e m azok. Például a ú k t ó l . „Egy n a p e l j ö n é r t e m a h e r c e g e m " - a több
j á t é k c i c á t é s -nyuszit l á n y o k n a k , a z o r o s z l á n t é s száz éves t ü n d é r m e s é k k ü l ö n b ö z ő változataiban
a tigrist f i ú k n a k ajánlják. e z á l t a l á b a n azt j e l e n t e t t e , h o g y egy s z e g é n y csa­
V a n d a L u c i a Z a m m u n e r ( 1 9 8 6 ) 7 - 1 0 é v e s gye­ l á d b ó l s z á r m a z ó l á n y j ó l é t r ő l , gazdagságról ál­
rekek játékpreferenciáit vizsgálta Olaszországban m o d h a t . M a m á r a j e l e n t é s e s z o r o s a b b a n kötődik
és Hollandiában. Elemezte, hogyan viszonyulnak a romantikus szerelem eszményeihez. Néhány
a gyerekek a különféle játékokhoz, amelyek közt feminista megpróbálta átírni a legünnepeltebb
e g y a r á n t v o l t a k s z t e r e o t i p i k u s a n fiús é s l á n y o s t ü n d é r m e s é k e t , m e g f o r d í t v a a s z o k á s o s hangsú­
j á t é k o k , v a l a m i n t o l y a n o k is, a m e l y e k v é l h e t ő e n l y o k a t : „ N e m is v e t t e m é s z r e , h o g y i l y e n fura az
n e m kötődnek n e m h e z . A gyerekeket és szüleiket orra. Na p e r s z e j o b b a n festett a z o k b a n a cifra ru­
i s m e g k é r t é k , h o g y m o n d j á k meg, m e l y j á t é k o k h á k b a n , így m á r n e m i s t e t s z i k a n n y i r a , m i n t a
v a l ó k f i ú k n a k és m e l y e k l á n y o k n a k . A f e l n ő t t e k m ú l t éjjel. I n k á b b úgy t e s z e k , m i n t h a egy kicsit
és a g y e r e k e k v é l e m é n y e i g e n c s a k h a s o n l í t o t t . Az s z o r í t a n a e z a z ü v e g t o p á n " (Viorst 1 9 8 6 ) . Persze
olasz gyerekek általában gyakrabban választottak az e h h e z a H a m u p i p ő k e - v á l t o z a t h o z h a s o n l ó át­
nemspecifikus játékokat, m i n t a h o l l a n d gyerekek i r a t o k f ő k é n t a f e l n ő t t k ö z ö n s é g n e k s z ó l ó köny­
- ez az e r e d m é n y a v á r a k o z á s o k n a k m e g f e l e l ő e n v e k b e n t a l á l h a t ó k , é s n i n c s s o k k ö z ü k a számta­
alakult, m i v e l a z o l a s z k u l t ú r a á l t a l á n o s s á g b a n l a n g y e r m e k k ö n y v b e n leírt m e s é k h e z .
hagyományosabb nemképeket hordoz, mint a B á r a k a d n é h á n y j e l e n t ő s k i v é t e l , a televíziós
holland társadalom. M i n t m á s vizsgálatok során, gyermekműsorok elemzése nagyrészt hasonló
itt i s a z d e r ü l t ki, h o g y m i n k é t t á r s a d a l o m lány­ e r e d m é n y e k k e l zárult, m i n t a g y e r m e k k ö n y v -
gyermekei többször választanak nemsemleges k u t a t á s o k . A l e g n é z e t t e b b r a j z f i l m e k vizsgálatai
vagy fiújátékot, m i n t a h á n y s z o r a fiúk választa­ m u t a t j á k , h o g y a f ő s z e r e p l ő k t ö b b s é g e férfi, és
nak lányjátékokat. az aktív s z e r e p e k b e n a férfiak az u r a l k o d ó k . Ha­
s o n l ó k é p e k t a l á l h a t ó k a m ű s o r f o l y a m b a n fel-fel­
b u k k a n ó r e k l á m o k b a n is.
Mesekönyvek, televízió

T ö b b m i n t h a r m i n c éve Lenore Weitzman és A nemsemleges nevelés nehézségei


m u n k a t á r s a i ( 1 9 7 2 ) a z ó v o d á s k o r ú g y e r e k e k leg­
g y a k r a b b a n forgatott k ö n y v e i b e n m e g j e l e n ő n e m i J u n e S t a t h a m ( 1 9 8 6 ) o l y a n s z ü l ő k tapasztalatait
s z e r e p e k e t e l e m e z t é k , és e s z e r e p e k k ö z t t ö b b vizsgálta, a k i k i g y e k e z t e k a n e m i sztereotípiákat
SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS

kerülve, n e m „ s z e x i s t a " m ó d o n n e v e l n i g y e r m e i - E g y n a p e l h a t á r o z t a m , h o g y véget v e t e k a m é ­


ket. A k u t a t á s b a n 30 f e l n ő t t vett részt 18 o l y a n regáradatnak, és hazavittem egy skandináv
családból, a m e l y b e n v o l t a k h a t h ó n a p o s t ó l t i z e n ­ b a b á t , a m e l y i k ú g y festett, m i n t egy f e m i n i s t a
két évesig terjedő k o r c s o p o r t b a t a r t o z ó g y e r e k e k . b i z o t t s á g t e r v e i a l a p j á n k é s z ü l t B a r b i e : edzett,
A szülőket k ö z é p o s z t á l y b e l i e k k ö z ü l válogatták, kismellű, kekiruhás, n e m egyennő, láthatóan
többségük a z oktatás k ü l ö n b ö z ő s z i n t j e i n dolgo­ olyasvalaki, aki a fejlődő országokban próbál
zott tanárként. S t a t h a m m e g á l l a p í t o t t a , h o g y a v a l a m i h a s z n o s a t t e n n i . Kár, h o g y ez a sze­
szülők többsége n e m c s a k úgy p r ó b á l t a m ó d o s í ­ gény szociáldemokrata n e m csatlakozhatott a
tani a h a g y o m á n y o s n e m i s z e r e p e k e t , h o g y „fiú- B a r b i e - c s a p a t h o z . „Ez f i ú ! " - k i á l t o t t a l á n y o m
sította" a lányokat, h a n e m a n ő i e s és a férfias vi­ e l s z ö r n y e d v e , m a j d b e l e p o t t y a n t o t t á a liberá­
selkedés új ö t v ö z e t e i t is i g y e k e z t e k m e g t e r e m t e ­ lis k o m p r o m i s s z u m o t a v ö d ö r b e , a m e l y i k b e n a
ni. Azt szerették v o l n a , ha a fiúk é r z é k e n y e b b e k k i s ö c c s e szokta kioltani a csigák életét.
mások é r z e l m e i r e és a m a g u k g y e n g é d é r z e l m e i t
is képesek kifejezni, a l á n y o k a t p e d i g arra ösztö­ Világos, h o g y a n e m i s z o c i a l i z á c i ó n a g y o n n a g y
nözték, hogy ragadják m e g a l e h e t ő s é g e t a t a n u ­ h a t á s ú , é s n y u g t a l a n í t ó m i n d e n k í s é r l e t a meg­
lásra és a t o v á b b l é p é s r e . M i n d e n s z ü l ő úgy v é l t e , k é r d ő j e l e z é s é r e . Ha e g y s z e r a t á r s a d a l o m v a l a k i ­
hogy n e h é z s z e m b e s z á l l n i a n e m i t a n u l á s léte­ r e n e m e t „osztott", a k k o r elvárja t ő l e , h o g y úgy
z ő mintáival. T ö b b é - k e v é s b é s i k e r ü l t m e g g y ő z n i v i s e l k e d j e n , m i n t egy „férfi" vagy „ n ő " . E z e k a z
gyerekeiket, h o g y n e c s a k fiús vagy c s a k l á n y o s elvárások a m i n d e n n a p i élet gyakorlatában be­
játékokkal j á t s z a n a k , d e m é g e z i s n e h e z e b b e n teljesülnek és újratermelődnek (Bourdieu 1 9 9 0 ;
ment, m i n t s o k a n k ö z ü l ü k várták. A z e g y i k a n y a Lober 1994).
így érzékeltette a h e l y z e t e t a k u t a t ó n a k :

Ha b e m e g y e k egy j á t é k b o l t b a , k ö r ö s - k ö r ü l fiúk­ A szociológiai vita


nak való k a t o n á s j á t é k o k a t é s l á n y o k n a k v a l ó
házias játékokat l á t o k - ez j ó l m u t a t j a azt is, Freud elmélete
milyen a t á r s a d a l o m . így s z o c i a l i z á l ó d n a k a
gyerekek: az a r e n d j é n való, ha a fiúkat ö l n i és A n e m i i d e n t i t á s k i a l a k u l á s á n a k l e g n a g y o b b ha­
bántani tanítják, a m i s z e r i n t e m s z ö r n y ű , rosz- t á s ú - e g y b e n t a l á n l e g e l l e n t m o n d á s o s a b b - el­
szul vagyok t ő l e . A n n y i r a d ü h í t , h o g y igyek­ m é l e t e S i g m u n d F r e u d n e v é h e z fűződik. S z e r i n t e
szem e l k e r ü l n i a j á t é k b o l t o k a t . a n e m e k közti különbség megtanulása csecsemő-
és k i s g y e r m e k k o r b a n a p é n i s z m e g l é t é n e k vagy
Gyakorlatilag a z ö s s z e s g y e r e k n e k v o l t n e m h e z h i á n y á n a k k é r d é s e k ö r ü l forog. A „van k u k i m " azt
kötött játéka, a m e l y e t a r o k o n o k t ó l kapott, és ját­ j e l e n t i , h o g y „fiú vagyok", a „ n i n c s k u k i m " pedig
szott is vele. azt, h o g y „lány vagyok". F r e u d ó v a t o s a n h o z z á t e ­
Ma m á r akad o l y a n m e s e k ö n y v , a m e l y i k b e n a szi, h o g y n e m c s a k a z a n a t ó m i a i k ü l ö n b s é g e k szá­
főszereplők erős, ö n á l l ó l á n y o k , de a fiúkat r i t k á n m í t a n a k ; a p é n i s z vagy a n n a k h i á n y a a férfiasság
ábrázolják n e m h a g y o m á n y o s s z e r e p b e n . E g y öt­ és nőiesség szimbóluma.
éves fiú anyja e l m o n d t a , mi t ö r t é n t , a m i k o r gyer­ Az e l m é l e t s z e r i n t a n é g y - ö t é v e s fiú s z o r o n g
mekének egy m e s é t o l v a s v a f ö l c s e r é l t e a s z e r e p ­ attól, h o g y a p j a f e g y e l m e z e t t s é g e t , ö n á l l ó s á g o t
lők n e m é t : v á r t ő l e ; azt k é p z e l i , h o g y a p j a e l akarja távolí­
t a n i a p é n i s z é t . R é s z b e n t u d a t o s a n , de főleg a
Kicsit összezavarodott, a m i k o r o l y a n k ö n y v b ő l t u d a t t a l a n s z i n t j é n a fiú r á d ö b b e n , h o g y az a p a
olvastam neki, a m e l y i k b e n egy-egy fiú és l á n y riválisa az anya érzelmeinek elnyerésében. Az
nagyon h a g y o m á n y o s s z e r e p b e n j e l e n i k meg, de anya iránti erotikus érzések elfojtása és az apa
végig felcseréltem a két szereplőt. A m i k o r e z z e l e l s ő b b s é g é n e k e l i s m e r é s e r é v é n a fiú a z o n o s u l
először próbálkoztam, azt m o n d t a : „a fiúkat n e m a p j á v a l , és t u d a t á r a é b r e d , h o g y férfi. A kasztrá­
szereted, c s a k a lányokat". M e g kellett magyaráz­ c i ó t ó l v a l ó t u d a t t a l a n f é l e l m é b e n föladja a z a n y a
nom, hogy ez n e m így van, c s a k az a baj, h o g y i r á n t i v o n z a l m á t . A l á n y o k v i s z o n t „péniszirigy-
nem írnak eleget a l á n y o k r ó l ( S t a t h a m 1 9 8 6 ) . s é g " - b e n s z e n v e d n e k , m e r t n e k i k h i á n y z i k az a
l á t h a t ó szervük, a m e l y a fiúkat m e g k ü l ö n b ö z t e t i
Allison P e a r s o n ( 2 0 0 2 ) író és kritikus is meg­ tőlük. A kislány s z e m é b e n az anya leértékelődik,
tapasztalta, m i l y e n e r ő s a n e m i s z o c i a l i z á c i ó , mert n i n c s és n e m is lehet pénisze. Amikor a
amikor o l y a n b a b á v a l p r ó b á l t a m e g a j á n d é k o z n i l á n y a z a n y á v a l a z o n o s u l , a k k o r e g y b e n a z alá­
lányát, a m e l y k e v é s b é volt a n a t ó m i a i l a g „lehetet­ v e t e t t s é g a t t i t ű d j é t i s átveszi, h i s z e n t u d a t o s u l
benne, hogy ő csak örök második lehet.
len", m i n t k e d v e n c B a r b i e - j a i :
E s z a k a s z t k ö v e t ő e n a g y e r e k m e g t a n u l j a el­ nő másokkal szembeni éntudata folytonosabb.
fojtani e r o t i k u s é r z e l m e i t . F r e u d s z e r i n t ö t é v e s Identitása nagy valószínűséggel egybeolvad má­
kortól a p u b e r t á s k o r i g a l a p p a n g á s i d ő s z a k a kö­ s o k é v a l vagy m á s o k t ó l függ: e l e i n t e a z a n y á t ó l ,
v e t k e z i k , a m i k o r a s z e x u á l i s t e v é k e n y s é g e k hát­ m a j d egy férfitól. M i n d e z C h o d o r o w s z e r i n t azt
t é r b e s z o r u l n a k , e g é s z e n addig, a m í g a s e r d ü l ő ­ eredményezi, hogy a nőkben kialakulnak olyan
kori b i o l ó g i a i v á l t o z á s o k újra f e l é l e s z t i k a z e r o ­ j e l l e m v o n á s o k , m i n t a z é r z é k e n y s é g é s a z oda­
tikus vágyakat. A l a p p a n g á s i i d ő s z a k n a g y j á b ó l adás.
a k i s i s k o l á s k o r n a k felel m e g , a m i k o r az a z o n o s A fiúk öntudatának kialakulása az anyához
n e m ű e k b ő l á l l ó k o r t á r s c s o p o r t j á t s z i k d ö n t ő sze­ v a l ó k ö z e l s é g r a d i k á l i s a b b m ó d o n t ö r t é n ő meg­
repet. szakításával van összefüggésben. Férfiasságukat
Freud nézeteivel szemben komoly ellenveté­ a nőiességgel s z e m b e n értelmezik. Megtanulják,
s e k m e r ü l t e k fel, s o k m á s s z e r z ő m e l l e t t e l s ő s o r ­ hogy n e m szabad „puhány alakként", „anyámasz-
ban néhány feminista részéről (Mitchell 1 9 7 5 ; szony katonájaként" viselkedniük. E n n e k eredmé­
C o w a r d 1 9 8 4 ) . E l ő s z ö r i s azért, m e r t F r e u d t ú l n y e k é p p e n a fiúk k e v é s b é o d a a d ó a n k a p c s o l ó d ­
s z o r o s k a p c s o l a t o t t é t e l e z fel a n e m i i d e n t i t á s és n a k m á s o k h o z , a világot s o k k a l e l e m z ő b b m ó d o n
a n e m i s z e r v e k b i r t o k l á s á n a k t u d a t o s u l á s a kö­ tudják szemlélni. S a j á t é l e t ü k r ő l m i n d i g aktív
zött, é s n e m v e s z f i g y e l e m b e m á s , r e j t e t t e b b ösz- képet alkotnak, a m e l y b e n az elért eredményeket
szefüggéseket. M á s o d s z o r : a freudi e l m é l e t arra e m e l i k ki, m i k ö z b e n elfojtják k é p e s s é g ü k e t ön­
a feltevésre épül, hogy a pénisz felsőbbrendű, m a g u k vagy m á s o k é r z e l m e i n e k m e g é r t é s é r e .
m i n t a vagina, a m e l y e t p u s z t á n a férfi n e m i s z e r v Bizonyos értelemben C h o d o r o w F r e u d elméle­
hiányának tekint. De miért ne tarthatnánk a női tét a l k a l m a z t a fordított e l ő j e l l e l . S o k k a l i n k á b b
genitáliákat magasabb rendűnek? Harmadszor: a férfiasságot, m i n t a n ő i e s s é g e t é r t e l m e z i vesz­
F r e u d az a p á t a f e g y e l m e z é s e l s ő d l e g e s á g e n s é ­ teségként: az a n y á h o z való közelség elvesztése­
n e k tartja, h o l o t t s o k k u l t ú r á b a n a z a n y a az, a k i k é n t . A f é r f i i d e n t i t á s az e l s z a k a d á s m o z z a n a t á n
a fegyelemre szoktatásban döntő szerepet játszik. k e r e s z t ü l a l a k u l ki, e z é r t a férfiak é l e t ü k k é s ő b b i
N e g y e d s z e r : F r e u d s z e r i n t a n e m i i d e n t i t á s el­ s z a k a s z á b a n t u d a t t a l a n u l ú g y érzik, h o g y identi­
sajátítása elsősorban a negyedik-ötödik életévre tásuk veszélybe kerül, ha érzelmileg túl szorosan
t e h e t ő . A k é s ő b b i s z e r z ő k t ö b b s é g e a s o k k a l ko­ k ö t ő d n e k m á s o k h o z . E z z e l s z e m b e n a n ő k önér­
rábban, a csecsemőkorral kezdődő tanulás jelen­ t é k e l é s é t a m á s o k h o z f ű z ő d ő s z o r o s é r z e l m i kap­
tőségét hangsúlyozza. csolat hiánya fenyegeti. E z e k a m i n t á k nemze­
dékről nemzedékre öröklődnek, mert a gyermek
k o r a i s z o c i a l i z á c i ó j á b a n a z a n y a j á t s z i k elsődle­
Chodorow elmélete ges s z e r e p e t . A nők leginkább kapcsolataikkal
h a t á r o z z á k m e g ö n m a g u k a t . A férfiak h á t t é r b e
B á r a n e m i fejlődés v i z s g á l a t á b a n s z á m o s s z e r z ő szorítják ezeket az igényeiket, és manipulatívabb
felhasználta Freud elméletét, általában jelentős a t t i t ű d d e l f o r d u l n a k a világ felé.
m ó d o s í t á s o k a t i s v é g r e h a j t o t t a k rajta. Közéjük C h o d o r o w e l m é l e t é t k ü l ö n f é l e k r i t i k á k érték.
tartozik a szociológus N a n c y Chodorow ( 1 9 7 8 , J a n e t S a y e r s ( 1 9 8 6 ) p é l d á u l ú g y véli, h o g y C h o ­
2 0 0 0 ) , a k i s z e r i n t a n e m i i d e n t i t á s t a n u l á s i fo­ d o r o w f i g y e l m e n k í v ü l h a g y egy v i s z o n y l a g ú j je­
l y a m a t a n a g y o n k o r á n e l k e z d ő d i k , é s összefügg l e n s é g e t : a n ő k ö n á l l ó s á g r a , f ü g g e t l e n s é g r e való
a c s e c s e m ő szülők iránt érzett ragaszkodásával. t ö r e k v é s é t . E z e n k í v ü l r á m u t a t arra, h o g y a férfiak
F r e u d h o z k é p e s t s o k k a l n a g y o b b h a n g s ú l y t fek­ és a nők n e m k ü l ö n ü l n e k el annyira élesen, mint
tet az anya szerepére. A gyerekek érzelmileg C h o d o r o w elméletében, és pszichológiai jellem­
elsősorban az anyához kötődnek, mivel inkább z ő i k e l l e n t é t e s e l e m e k e t i s t a r t a l m a z h a t n a k . Sa­
az anya befolyása lehet meghatározó életük első y e r s s z e r i n t a n ő i e s s é g m a g á b a n r e j t h e t agresszív
s z a k a s z á b a n . A z a n y á h o z v a l ó r a g a s z k o d á s egy é s ö n é r v é n y e s í t ő e l e m e k e t is, a m e l y e k c s a k bi­
p o n t o n m e g k e l l h o g y s z a k a d j o n , m e r t c s a k így zonyos helyzetekben m u t a t k o z n a k meg a maguk
a l a k u l h a t ki a g y e r e k k ü l ö n é n t u d a t a . E k k o r r a teljességében ( B r e n n a n 1 9 8 8 ) . C h o d o r o w elméle­
m e g k ö v e t e l i k a g y e r e k t ő l , h o g y l a z í t s o n az e r ő s tét a z é r t i s b í r á l t á k , m e r t c s a l á d f o g a l m a t ú l szűk:
s z á l a k o n , a m e l y e k a n y j á h o z fűzik. fehér, k ö z é p o s z t á l y b e l i m o d e l l r e é p ü l . D e m i a
Chodorow szerint az elszakadási folyamat h e l y z e t p é l d á u l a c s o n k a c s a l á d o k b a n vagy az
m á s k é n t zajlik a f i ú k n á l és a l á n y o k n á l . A fiúkkal o l y a n ( p é l d á u l a m e x i k ó i ) k ö z ö s s é g e k b e n , ahol
e l l e n t é t b e n a l á n y o k k a p c s o l a t a az a n y á v a l s z o r o ­ a g y e r e k e k r ő l t ö b b f e l n ő t t is g o n d o s k o d i k (Segu-
sabb marad, például továbbra is odabújnak hoz­ ra-Pierce 1993)?
zá, p u s z i l g a t j á k é s u t á n o z z á k , a m i t t e s z . M i u t á n H i á n y o s s á g a i e l l e n é r e C h o d o r o w e l m é l e t e nagy
n i n c s é l e s e l s z a k a d á s , a lány, m a j d k é s ő b b f e l n ő t t jelentőségű, hiszen sokban hozzájárul a nőiesség
SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS

m i b e n l é t é n e k m a g y a r á z a t á h o z , és segít megér­ tükrözi, a m e l y inkább a gondoskodó kapcsola­


teni, h o n n a n ered az ú g y n e v e z e t t férfi kifejező- t o k b a n g y ö k e r e z i k , m i n t a férfiak „kifelé f o r d u l ó "
képtelenség (male inexpressiveness), vagyis miért a t t i t ű d j e i b e n . A m ú l t b a n a n ő k t i s z t e l e t b e n tar­
okoz n e h é z s é g e t a férfiaknak, h o g y é r z e l m e i k e t t o t t á k a férfiak ítéleteit, m i k ö z b e n tudták, h o g y
mások előtt feltárják ( B a l s w i c k 1 9 8 3 ) . olyan tulajdonságokkal bírnak, a m e l y e k a leg­
t ö b b férfiból h i á n y o z n a k . Ö n m a g u k r ó l a s z e r i n t
alkotnak képet, hogy mennyire tudják mások
Gilligan elmélete szükségleteit kielégíteni, n e m egyéni teljesítmé­
nyükre büszkék (Gilligan 1 9 8 2 ) .
Carol Gilligan ( 1 9 8 2 ) t o v á b b f e j l e s z t e t t e C h o d o -
row elemzését: e l s ő s o r b a n az foglalkoztatta, h o g y
milyen képet a l k o t n a k a f e l n ő t t n ő k és férfiak A TELJES ÉLETÚTRA KITERJEDŐ
önmagukról é s e r e d m é n y e i k r ő l . E g y e t é r t C h o - SZOCIALIZÁCIÓ
dorow-val a b b a n , h o g y a n ő k ö n m e g h a t á r o z á s a
személyes k a p c s o l a t a i k r a é p ü l , é s e r e d m é n y e i k e t Az átmenetek, amelyeket az egyén élete során
ahhoz mérik, h o g y m e n n y i r e t u d n a k m á s o k r ó l megtapasztal, látszólag biológiailag meghatáro­
gondoskodni. A nő h a g y o m á n y o s a n a g o n d o s k o ­ z o t t a k - a g y e r m e k k o r b ó l e l j u t u n k a felnőttkor­
dó segítőtárs s z e r e p é t tölti be a férfi é l e t é b e n . De ba, és v é g ü l a h a l á l vár r á n k . De az e m b e r i életút
az e feladatok e l l á t á s a s o r á n k i a l a k u l ó tulajdon­ s z a k a s z a i e g y s z e r r e t á r s a d a l m i é s b i o l ó g i a i ter­
ságokat a férfiak g y a k r a n a l á b e c s ü l i k , m e r t ők az m é s z e t ű e k ( V i n c e n t 2 0 0 3 ) . H a t á s s a l v a n n a k rá­
egyéni t e l j e s í t m é n y t tartják f o n t o s n a k , s z á m u k r a j u k a k u l t u r á l i s k ü l ö n b s é g e k és az a n y a g i körül­
az a „siker" e g y e t l e n formája. A férfi a g y e n g e s é g m é n y e k is, a m e l y e k k ö z ö t t a z e m b e r e k a z adott
jelének tekinti, h o g y a nő s z á m á r a f o n t o s a b b a k a t á r s a d a l o m t í p u s b a n é l n e k . így p é l d á u l a m o d e r n
kapcsolatok, pedig é p p e n ez a nő e r ő s s é g e . n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n a h a l á l az ö r e g k o r h o z
Gilligan e b b e n a k é r d é s k ö r b e n k é s z í t e t t inter­ k a p c s o l ó d i k a g o n d o l k o d á s u n k b a n , h i s z e n a leg­
júkat mintegy kétszáz, k ü l ö n b ö z ő k o r ú és tár­ t ö b b e m b e r h e t v e n évig vagy m é g t o v á b b i s é l .
sadalmi hátterű a m e r i k a i n ő v e l és férfival. I n ­ A tradicionális társadalmakban ezzel szemben
terjúalanyainak e r k ö l c s i e l v e i k k e l é s ö n m a g u k t ö b b e n haltak meg fiatalabb korban, m i n t ahá­
megítélésével k a p c s o l a t b a n tett fel k é r d é s e k e t . n y a n m e g é r t é k a z öregkort.
A kapott v á l a s z o k b ó l a férfiak és a n ő k e l t é r ő ,
jellegzetes n é z e t e i b o n t a k o z t a k ki. P é l d á u l m i n ­
denkitől m e g k é r d e z t é k : „ M i t é r t ü n k a z o n , h o g y Gyermekkor
valami erkölcsileg h e l y e s vagy h e l y t e l e n ? " M í g
a férfiak erre a k é r d é s r e v á l a s z u l á l t a l á b a n a kö­ A m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n é l ő k s z á m á r a a gyer­
telesség, az igazságosság és az e g y é n i s z a b a d s á g m e k k o r v i l á g o s a n e l k ü l ö n ü l ő é l e t s z a k a s z . A „gye­
elvont e s z m é i t e m l í t e t t é k , a n ő k s o s e m f e l e j t e t t é k r e k " m á r n e m „ c s e c s e m ő " vagy k ú s z ó - m á s z ó „kis­
ki azt, hogy m á s o k o n kell s e g í t e n i . E g y egyete­ b a b a " . A g y e r e k k o r a c s e c s e m ő k o r és a s e r d ü l ő ­
mista lány p é l d á u l a k ö v e t k e z ő k é p p e n v á l a s z o l t : kor közötti éveket jelenti. A gyermekkor fogalma
azonban, hasonlóan mai társadalmi életünk sok
„[Az erkölcs] összefügg a felelősséggel, a kö­ más összetevőjéhez, csak az utóbbi két-három
telezettségekkel és az é r t é k e k k e l , l e g f ő k é p p é v s z á z a d b a n k e l e t k e z e t t . A t r a d i c i o n á l i s társa­
az értékekkel. ...Az én é l e t h e l y z e t e m b e n az d a l m a k b a n a fiatalok a h o s s z ú c s e c s e m ő k o r b ó l
erkölcs a s z e m é l y k ö z i k a p c s o l a t o k h o z kötő­ m i n d e n á t m e n e t n é l k ü l l é p t e k á t a m u n k a vilá­
dik, a m e l y e k alapja a m á s i k és ö n m a g u n k tisz­ gába az adott közösségen belül. Philippe Ariés
telete." E k k o r a z i n t e r j ú k é s z í t ő m e g k é r d e z t e : ( 1 9 8 7 ) francia történész szerint a középkorban
„Miért t i s z t e l n é n k m á s o k a t ? " A v á l a s z : „ M e r t n e m l é t e z e t t a „ g y e r m e k k o r " m i n t a fejlődés el­
van ö n é r z e t ü k vagy é r z é s e i k , a m e l y e k e t meg­ k ü l ö n ü l ő s z a k a s z a . A k ö z é p k o r i E u r ó p á b a n ké­
sérthetünk, ö n t u d a t u k , a m e l y s e b e z h e t ő . " (Gil­ s z ü l t f e s t m é n y e k e n a g y e r e k e t „kis f e l n ő t t k é n t "
ligan 1 9 8 2 ) . á b r á z o l t á k - érett t e k i n t e t t e l és u g y a n o l y a n öltö­
z é k b e n , m i n t a m i l y e t a f e l n ő t t e k v i s e l t e k . A gye­
rekek ugyanolyan m u n k á t végeztek és ugyanúgy
A nők k e v é s b é m a g a b i z t o s a n m o n d t a k e r k ö l c s i
játszottak, m i n t a felnőttek, és n e m voltak külön
ítéleteket, m i n t a férfiak, m e r t s z e r i n t ü k n e m
gyerekjátékaik, a m e l y e k n é l k ü l m a e l s e m tudjuk
mindig ö s s z e e g y e z t e t h e t ő az, h o g y s z i g o r ú er­
k é p z e l n i őket.
kölcsi szabályokat k ö v e t ü n k , u g y a n a k k o r igyek­
szünk n e m á r t a n i m á s o k n a k . G i l l i g a n felveti, Egészen a 2 0 . század kezdetéig Nagy-Britanniá­
hogy ez a s z e m l é l e t a n ő k t r a d i c i o n á l i s h e l y z e t é t b a n és a n y u g a t i o r s z á g o k t ö b b s é g é b e n a gye-
6. FEJEZET

rekeket mai s z e m m e l nézve rendkívül fiatalon


m u n k á r a fogták. M a i s v a n m é g j ó n é h á n y o l y a n
ország, a h o l k i s g y e r e k e k e t teljes m u n k a i d ő b e n ,
g y a k r a n n a g y fizikai m e g t e r h e l é s t j e l e n t ő m u n ­
kakörökben (például szénbányában) foglalkoz­
t a t n a k . E g é s z e n új k e l e t ű az a g o n d o l a t , h o g y a
g y e r e k e k n e k saját j o g a i k v a n n a k , és h o g y a gyer­
m e k m u n k a erkölcsileg elítélendő.

/A gyermekmunka kérdésével a 11,, „Globális


egyenlőtlenség" című fejezetben foglalkozom.

A m e g h o s s z a b b o d o t t g y e r m e k k o r m i a t t a m a i tár­
sadalmak bizonyos tekintetben „gyerekközpon-
túbbak", mint amilyenek a tradicionális közös­
ségek voltak. A társadalom gyerekközpontúsága
- ezt s e m árt h a n g s ú l y o z n u n k - n e m azt j e l e n t i ,
hogy m i n d e n gyerek sok szeretetet és gondosko­
dást kap a s z ü l e i t ő l és m á s f e l n ő t t e k t ő l . M i n t ko­
r á b b a n e m l í t e t t e m , a g y e r e k e k fizikai és s z e x u á ­
lis b á n t a l m a z á s a g y a k r a n e l ő f o r d u l a m a i társa­
dalmak családjaiban, bár csak a legutóbbi időben
derült f é n y i g a z á n arra, h o g y m e n n y i r e gyakori.
H a úgy g o n d o l j u k , h o g y a p r e m o d e r n E u r ó p á b a n
g y a k r a n b á n t a l m a z t á k a gyerekeket, a k k o r azt is
l á t n u n k kell, h o g y m a s e m r i t k a a g y e r m e k e k el­
A mai nyugati társadalmakban a serdülők „két kor közé
leni erőszak. esnek": se nem gyerekek, se nem felnőttek.
Elképzelhető, hogy a modern társadalmakban
j e l e n l e g zajló f o l y a m a t o k e r e d m é n y e k é n t a gyer­ g y e r e k e i n k t ő l , h o g y t ö b b é n e l e g y e n e k gyerekek:
m e k k o r l a s s a n k é n t ú j b ó l e l v e s z í t i sajátos státu­ t e g y é k el a j á t é k a i k a t és h a g y j a n a k fel gyerekes
sát. E g y e s k u t a t ó k s z e r i n t a g y e r e k e k ma o l y a n á b r á n d j a i k k a l . A t r a d i c i o n á l i s k u l t ú r á k b a n , ahol
g y o r s a n f e l n ő n e k , h o g y m á r alig-alig t e k i n t h e t j ü k a g y e r e k e k m á r együtt d o l g o z n a k a f e l n ő t t e k k e l ,
a g y e r m e k k o r t k ü l ö n fejlődési s z a k a s z n a k , m e r t e z a z ú j r a t a n u l á s i f o l y a m a t r e n d s z e r i n t sokkal
például az egészen kicsi gyerekek is ugyanazokat k e v é s b é felkavaró.
a t é v é m ű s o r o k a t n é z h e t i k , m i n t a f e l n ő t t e k , így a A n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n a s e r d ü l ő k se ilyen,
k o r á b b i n e m z e d é k e k h e z k é p e s t h a m a r a b b meg­ s e o l y a n , k ö z t e s h e l y z e t ű e k : g y a k r a n próbálják
i s m e r i k a f e l n ő t t e k világát. k ö v e t n i a f e l n ő t t e k v i s e l k e d é s é t , de a jog gyere­
k e k n e k t e k i n t i őket. S z e r e t n é n e k i n k á b b dolgoz­
n i , de az i s k o l a p a d b a k é n y s z e r í t i k őket. A nyu­
Serdülőkor gati t i n é d z s e r e k a gyerek- és a f e l n ő t t k o r között
é l n e k , e g y á l l a n d ó a n v á l t o z ó - á t a l a k u l ó társada­
A „ t i n é d z s e r " m a i s m e r ő s f o g a l m a s z i n t é n új- l o m b a n kell felnőniük (Elkind 1 9 8 4 ) .
keletű. M i n d e n társadalomban megfigyelhetők
a p u b e r t á s k o r i b i o l ó g i a i v á l t o z á s o k ( a m i k o r az i

egyén képessé válik a szexuális tevékenységre Fiatal felnőttkor /-,


és a s z a p o r o d á s r a ) . U g y a n a k k o r s o k k u l t ú r á b a n
e z e k n e m o k o z n a k o l y a n zavart é s b i z o n y t a l a n s á ­ A m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n a fiatal f e l n ő t t k o r egy­
got, m i n t a m o d e r n t á r s a d a l m a k fiataljaiban. Ha re i n k á b b a s z e m é l y i s é g f e j l ő d é s és a s z e x u á l i s
például létezik valamilyen korcsoportrendszer, é r é s sajátos s z a k a s z á v á válik ( G o l d s c h e i d e r - W a i t e
a m e l y b e n a f e l n ő t t é v á l á s t b i z o n y o s r í t u s o k jel­ 1 9 9 1 ) . F ő k é n t a gazdagabb társadalmi csoportok­
zik, a k k o r á l t a l á b a n a p s z i c h o s z e x u á l i s érés fo­ ra j e l l e m z ő , h o g y a h ú s z a s é v e i k e l e j é n j á r ó fiata­
l y a m a t a is k ö n n y e b b e n f e l d o l g o z h a t ó . A tradi­ l o k n e m k e v é s időt f o r d í t a n a k s z e x u á l i s , p o l i t i k a i
cionális társadalmakban a serdülőnek n e m kell é s v a l l á s i l e h e t ő s é g e i k f e l f e d e z é s é r e . N e m sietik
a n n y i m i n d e n t „ ú j r a t a n u l n i a " , m i v e l a változá­ el, h o g y „ f e l e l ő s " f e l n ő t t é v á l j a n a k , a m i azért le­
sok ritmusa lassúbb. A nyugati társadalmakban h e t f o n t o s , m e r t m a s o k a n egyre t o v á b b i d ő z n e k
v i s z o n t v a n egy i d ő s z a k , a m i k o r azt v á r j u k el a az oktatásban.
SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS

Érett felnőttkor b e n az iparosodott társadalmakban az idős embe­


r e k n e k r e n d s z e r i n t s e m a c s a l á d b a n , s e m a széle­
Nyugaton a l e g t ö b b fiatal s z á m í t h a t rá, h o g y sebb társadalmi közösségben n i n c s tekintélyük.
megéri az öregkort. A m o d e r n k o r e l ő t t k e v e s e n Miután munkájuktól visszavonultak, gyakorta
bízhattak e b b e n igazán. A b e t e g s é g vagy s é r ü l é s szegényebbek, m i n t addig b á r m i k o r a z é l e t ü k
miatt b e k ö v e t k e z ő h a l á l m i n d e n k o r c s o p o r t b a n során. Ezzel párhuzamosan jelentős mértékben
sokkal gyakoribb volt, m i n t m a , és k ü l ö n ö s e n a megnövekedett a hatvanöt évesnél idősebbek
nők élete volt v e s z é l y b e n , m e r t s o k a n b e l e h a l t a k a r á n y a a n é p e s s é g b e n - e r r ő l a k ö v e t k e z ő rész­
a szülésbe. b e n lesz szó.
Másfelől v i s z o n t a k o r á b b i i d ő k b e n r i t k á b b a n A tradicionális kultúrákban az egyén gyak­
fordultak e l ő b i z o n y o s feszültségek, a m e l y e k m a r a n a k k o r érte e l l e g m a g a s a b b s t á t u s á t , a m i k o r
jellemzik a z é l e t ü n k e t . A z e m b e r e k r e n d s z e r i n t az öregek életkori osztályába lépett. Az iparo­
közelebbi k a p c s o l a t b a n v o l t a k a s z ü l e i k k e l és sodott társadalmakban a nyugalomba vonulás
egyéb rokonaikkal, m i n t a m a i m o b i l a b b társa­ sokszor éppen ellenkező következményekkel
dalmakban, é s p o n t o s a n u g y a n o l y a n m u n k á v a l jár. M i u t á n a g y e r e k e i k m á r n e m é l n e k v e l ü k , a
teltek a napjaik, m i n t az e l ő d ö k é . M a n a p s á g a há­ gazdasági életből kikerülve az idős e m b e r e k ne­
zasságban, a c s a l á d i é l e t b e n és e g y é b t á r s a d a l m i h e z e n tudják életük utolsó szakaszát hasznossá
közegekben k o m o l y b i z o n y t a l a n s á g o k a t k e l l fel­ t e n n i . K o r á b b a n azt g o n d o l t á k , h o g y azok, a k i k
oldani. S o k k a l i n k á b b m a g u n k „ a l a k í t j u k " a z éle­ m e g t u d n a k b i r k ó z n i a z öregkor g o n d j a i v a l , b e l s ő
tünket, m i n t a régiek. P é l d á u l a s z e x u á l i s p a r t n e r t a r t a l é k a i k a t m o z g ó s í t j á k , é s k e v é s b é é r d e k l i őket
é s a házastárs k e r e s é s e é s k i v á l a s z t á s a m a n e m a társadalmi érvényesülés. B á r ez kétségtelenül
a szülők d ö n t é s é t ő l , h a n e m e g y é n i k e z d e m é n y e ­ s o k e s e t b e n igaz l e h e t , egy o l y a n t á r s a d a l o m b a n ,
zéstől függ. Ez n a g y o b b s z a b a d s á g o t b i z t o s í t az ahol sokan még öregkorukban is egészségesek,
egyénnek, de f e l e l ő s s é g e f e s z ü l t s é g e k e t és konf­ a l i g h a n e m egyre f o n t o s a b b á v á l i k a „világra nyi­
liktusokat okozhat. tott" szemlélet. Az öregek szinte újjászülethet­
A modern társadalmakban k ü l ö n ö s e n fontos, n e k a g y e r m e k - és felnőttkort k ö v e t ő , ú g y n e v e ­
hogy k ö z é p k o r ú k é n t is m e g k e l l ő r i z n i a „jövő­ zett „ h a r m a d i k é l e t k o r b a n " , a m e l y b e n egy ú j a b b
orientáltságot". A z e m b e r e k t ö b b s é g e n e m gon­ t a n u l á s i i d ő s z a k k e z d ő d i k (lásd a z egész é l e t e n
dolja, hogy egész é l e t é b e n u g y a n a z t fogja c s i ­ át tartó t a n u l á s r ó l s z ó l ó r é s z t a 17. fejezetben, a
nálni, míg a t r a d i c i o n á l i s k u l t ú r á k b a n m a j d n e m 5 3 6 - 5 3 7 . oldalon). A következőkben részleteseb­
m i n d e n k i így k é p z e l t e el az é l e t é t . A k a r r i e r é n e k b e n foglalkozunk az öregedést övező szociológiai
élő férfi vagy nő é l e t e d e r e k á n e s e t l e g úgy látja, kérdésekkel.
hogy az, a m i t elért, n e m elégíti ki, t o v á b b i l e h e ­
tőségek pedig n e m n y í l n a k e l ő t t e . A n ő k , a k i k
felnőttségük e l s ő é v e i b e n a g y e r e k e i k e t n e v e l t é k , ÖREGEDÉS
feleslegesnek é r e z h e t i k m a g u k a t a t á r s a d a l o m ­
ban gyerekeik o t t h o n r ó l v a l ó e l k e r ü l é s e u t á n . A Fauja Singh első londoni maratonját 2000-ben, 89
„középkorúak v á l s á g á t " s o k e b b e n a k o r b a n j á r ó é v e s e n futotta. 6 ó r a 5 4 p e r c k e l l e t t n e k i h o z z á .
ember megtapasztalja. A z e m b e r ú g y é r e z h e t i , el­ U t o l j á r a 5 3 é v v e l k o r á b b a n futott k o m o l y a b b a n .
szalasztottá a z é l e t által k í n á l t l e h e t ő s é g e k e t , é s A m i k o r 2 0 0 1 - b e n m a j d n e m u g y a n e n n y i i d ő alatt
sohasem fogja e l é r n i a g y e r m e k k o r a óta dédel­ t e t t e m e g ezt a távot, rájött, h o g y m a j d n e m egy
getett álmait. E z a z o n b a n n e m v e z e t f e l t é t l e n ü l órát lefaragott a k i l e n c v e n é v e n f e l ü l i e k v i l á g c s ú ­
l e m o n d á s h o z vagy k é t s é g b e e s é s h e z , h i s z e n a csából. A 2002-es londoni maratoni futáson még
gyermekkori á l m o k k a l v a l ó végleges l e s z á m o l á s h a m a r a b b , 6 ó r a 4 5 p e r c alatt ért c é l b a , m e g e l ő z ­
felszabadító é l m é n y i s l e h e t . v e 4 0 7 futót, a k i k k ö z ü l s o k a n m é g c s a k h a r m i n ­
cas éveiket „taposták". S i n g h ilyen idős korában
tájfutó v e r s e n y e k e n vett r é s z t s z ü l ő h a z á j á b a n , In­
Öregkor d i á b a n . M i r e I n d i a 1 9 4 7 - b e n e l n y e r t e független­
ségét, S i n g h f o n t o s a b b c é l o k a t talált, 3 6 é v e s e n
A tradicionális t á r s a d a l m a k b a n az i d ő s e m b e r e ­ szögre a k a s z t o t t a futócipőjét. E g y n e m z e d é k n y i
ket általában n a g y t i s z t e l e t ö v e z t e . Az é l e t k o r i i d ő v e l k é s ő b b a k e l e t - l o n d o n i I l f o r d b a n élő, meg­
osztályok s z e r i n t s z e r v e z ő d ő k u l t ú r á k b a n a „vé­ özvegyült S i n g h e l m o n d h a t t a , h o g y h á r o m kon­
neknek" r e n d s z e r i n t komoly, sőt g y a k r a n d ö n t ő tinensen négy gyermeke, tizenhárom unokája és
szavuk volt a k ö z ö s s é g e g é s z é t é r i n t ő ü g y e k b e n . öt d é d u n o k á j a v a n ; e k k o r k e z d e t t új k i h í v á s o k a t
A c s a l á d o n b e l ü l m i n d a férfiak, m i n d a n ő k te­ k e r e s n i . N a p i s é t á i b a r ö v i d k o c o g á s o k a t iktatott.
kintélye a korral együtt n ö v e k e d e t t . E z z e l s z e m - L á b a i h a m a r v i s s z a n y e r t é k régi e r e j ü k e t . A z t á n
1 52 6. FEJEZET

hez, legalábbis a szociológusok szemszögéből.


I n n e n újra a b r i t e k ö r e g e d é s é h e z t é r ü n k vissza,
e z ú t t a l azt v i z s g á l j u k m e g k ö z e l e b b r ő l , h o g y a z
idősebbek miféle kihívásokkal és problémákkal
k e r ü l n e k s z e m b e . S z ó b a k e r ü l n e k a b r i t népes­
ség ö r e g e d é s é v e l k a p c s o l a t o s p o l i t i k a i k é r d é s e k
is, a m e l y e k egyre f o n t o s a b b á v á l n a k , h i s z e n fo­
l y a m a t o s a n n ö v e k s z i k a z ö r e g e k s z á m a . Végül
körbejárjuk a világnépesség „őszülését".

A brit társadalom „őszülése"

A t á r s a d a l m a k világszerte ö r e g s z e n e k . A F ö l d né­
p e s s é g é n b e l ü l egyre n a g y o b b a h a t v a n a s o k - h e t ­
v e n e s e k és i d ő s e b b e k aránya, és ez a folyamat foly­
t a t ó d i k a 2 1 . s z á z a d b a n is ( L l o y d - S h e r l o c k 2 0 0 4 ) .
N a g y - B r i t a n n i a l a k o s s á g a s e m kivétel. A 6.1. áb­
rán is l á t h a t ó , h o g y a 65 é v e s n é l i d ő s e b b britek
aránya az 1 8 5 1 és 1 9 1 1 közötti népszámlálásokon
5 s z á z a l é k k ö r ü l mozgott, m a j d a 2 0 . s z á z a d folya­
m á n m e g h á r o m s z o r o z ó d o t t . E z e k a v á l t o z á s o k sok
t é n y e z ő n e k t u l a j d o n í t h a t ó k . A m o d e r n mezőgaz­
daság, köztisztasági r e n d s z e r e k , j á r v á n y m e g e l ő z ő
i n t é z k e d é s e k é s egészségügy m i n d - m i n d szerepet
j á t s z a n a k a b b a n , h o g y ma világszerte c s ö k k e n a
h a l a n d ó s á g . A legtöbb t á r s a d a l o m b a n kevesebb
c s e c s e m ő h a l m e g é s t ö b b felnőtt éri m e g a z öreg­
kort.
E g y e s s z o c i o l ó g u s o k és g e r o n t o l ó g u s o k a vál­
t o z ó d e m o g r á f i a i s t a t i s z t i k á k b ó l azt o l v a s s á k ki,
h o g y a n é p e s s é g „ ő s z ü l " ( P e t e r s o n 1 9 9 9 ) . Ez az
Fauja Singh még kilencvenes éveiben is maratoni
versenyeken futott. „őszülés" az ipari társadalmakban tapasztalható

S i n g h látott egy t é v é m ű s o r t a m a r a t o n r ó l , és 6.1. ábra Az idősek aránya a brit népességben, 1901-


k e d v e t á m a d t h o z z á . A z ó t a a világ m i n d e n t á j á n 2051
futott m a r a t o n i v e r s e n y e k e n é s s o k e z e r fontot
gyűjtött j ó t é k o n y c é l o k r a ( A s k w i t h 2 0 0 3 ) .
Az e m b e r e k ma - f ő k é n t a g a z d a g a b b országok­
b a n - hosszabb, egészségesebb és t e r m é k e n y e b b
életet élnek, mint valaha. 1952-ben a királynő
2 7 3 ü d v ö z l ő táviratot k ü l d ö t t a 1 0 0 . é l e t é v ü k e t
betöltötteknek. Ma ez a szám évente több mint
3 0 0 0 (Cayton, idézi Kingshill R e s e a r c h Centre
2 0 0 2 ) . A z i d ő s k o r e l é r é s e f e l e m e l ő , ö r ö m t e l i él­
m é n y l e h e t , a h o g y a n ezt a f e n t i e k b e n l á t h a t t u k ;
de testi g y ö t r e l m e k k e l , e l m a g á n y o s o d á s s a l is jár­
hat. Az idősebb e m b e r e k többsége valahol a kettő
k ö z ö t t éli m e g a z ö r e g e d é s t .
E b b e n a részben megnézzük, mi az öregedés, és
u t á n a j á r u n k a n n a k , m i t j e l e n t m e g ö r e g e d n i egy
gyorsan változó világban. Először röviden vázo­
l o m , h o g y a n ö r e g s z i k a b r i t n é p e s s é g , m a j d meg­ 0 2 4 6 8 10 12
vizsgáljuk a z ö r e g e d é s b i o l ó g i a i , p s z i c h o l ó g i a i é s millió fő
szociális vonatkozásait. Ezután megnézzük, ho­ Forrás: OPCS. Közli a Sociology Review 1998. novemberi
g y a n a l k a l m a z k o d n a k a z e m b e r e k a z öregedés­ száma a hátoldalon.
SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS 1 53

6.2. ábra Várható élettartam Nagy-Britanniában

1001

1901 1921 1941 1961 1981 2001 2021


Forrás: http://www.statistics.gov.uk/STATBASE/sssdataset.asp?vlnk=7420.

két h o s s z ú távú t r e n d b ő l fakad: e g y r é s z t a c s a l á ­ újra a n n y i a t a n u l n i v a l ó j u k , a m e n n y i r ő l n e m i s


dok egyre k e v e s e b b g y e r e k e t v á l l a l n a k (erre a 7. álmodtak.
fejezetben t é r e k k i ) , m á s r é s z t az e m b e r e k t o v á b b M i t j e l e n t ö r e g e d n i ? A z ö r e g e d é s gerontológiai-
élnek. A brit férfiak s z ü l e t é s k o r v á r h a t ó átlagos lag o l y a n b i o l ó g i a i , l e l k i é s t á r s a d a l m i f o l y a m a t o k
élettartama n ö v e k e d e t t : a z 1 9 0 0 - b a n s z ü l e t e t t e k e r e d ő j e k é n t h a t á r o z h a t ó meg, a m e l y e k a z örege­
átlagosan 45 évet éltek, a ma s z ü l e t e t t e k átlaga dőket é r i n t i k ( A b e l e s - R i l e y 1 9 8 7 ; A t c h l e y 2 0 0 0 ) .
viszont m á r 76 év. U g y a n e b b e n az i d ő s z a k b a n a E z e k b ő l a f o l y a m a t o k b ó l h á r o m k ü l ö n b ö z ő , még­
brit nők v á r h a t ó é l e t t a r t a m a i s n ő t t , 4 8 - r ó l 8 0 é v r e is ö s s z e t a r t o z ó fejlődési „ ó r a " m e t a f o r á j a rajzoló­
(lásd a 6.2. ábrát). Az u g r á s s z e r ű n ö v e k e d é s j a v a dik ki: 1. a b i o l ó g i a i ó r a t e s t ü n k r e v o n a t k o z i k , 2.
a 2 0 . század e l s ő f e l é b e n t ö r t é n t , n a g y r é s z t azért, a l e l k i ó r a e l m é n k , s z e l l e m i k é p e s s é g e i n k meg­
mert a fiatalok k ö r é b e n j a v u l t a k az é l e t b e n m a ­ j e l e n í t ő j e , 3. a t á r s a d a l m i ó r a p e d i g az egy-egy
radás esélyei. N a g y - B r i t a n n i á b a n 1 9 2 1 - b e n 1 0 0 0 életkorhoz kötődő kulturális normák, értékek és
újszülöttből 8 4 n e m érte m e g e l s ő é l e t é v é t s e m , s z e r e p e l v á r á s o k k é p e . M i n d h á r o m f o l y a m a t erő­
míg 2 0 0 2 - b e n 1 0 0 0 é l v e s z ü l e t e t t r e 4 , 8 h a l á l j u ­ s e n v á l t o z ó l e h e t , erre a z a l á b b i a k b a n k i t é r e k . A z
tott ( H M S O 2 0 0 4 ) . A v á r h a t ó é l e t t a r t a m 2 0 0 3 - r a életkorról alkotott f o g a l m a i n k g y o r s a n v á l t o z n a k ,
elérte a 8 0 , 5 évet ( H M S O 2 0 0 5 ) . E t r e n d e k ó r i á s i egyrészt m e r t a z u t ó b b i i d ő k k u t a t á s a i s o k örege­
jelentőséggel b í r n a k a brit t á r s a d a l o m j ö v ő j e te­ déssel kapcsolatos mítoszt megcáfoltak, másrészt
kintetében. m e r t a j o b b t á p l á l k o z á s n a k és e g é s z s é g ü g y i ellá­
tásnak köszönhetően az emberek sokkal hosszabb
és egészségesebb életet élnek, m i n t valaha.

Hogyan öregszik az ember?

Az öregedés m i b e n l é t é n e k v i z s g á l a t a k o r a szo- Biológiai öregedés


ciálgerontológia, a z ö r e g e d é s t á r s a d a l m i v o n a t ­
kozásaival foglalkozó tudományág keretében A z ö r e g e d é s n e k j ó l k ö r ü l h a t á r o l h a t ó h a t á s a i van­
készült tanulmányokra építünk. Az öregedés nak, bár egyénenként nagyon változó, az öröklött
vizsgálata k i c s i t o l y a n , m i n t h a m o z g ó c é l p o n t o t j e g y e k t ő l é s a z é l e t s t í l u s t ó l függ, h o g y e z e k p o n ­
próbálnánk m e g r a g a d n i . Az emberek öregedé­ tosan melyik életévben jelentkeznek. A biológiai
sével p á r h u z a m o s a n m a g a a t á r s a d a l o m is vál­ ö r e g e d é s j e l e i a férfiak és a n ő k e s e t é b e n is álta­
tozik, a k á r c s a k az „öreg" szó j e l e n t é s e ( R i l e y et lában a következők:
al. 1 9 8 8 ) . A 2 0 . s z á z a d e l s ő n e g y e d é b e n s z ü l e ­ • g y e n g ü l a látás, m e r t a s z e m l e n c s e e l v e s z í t i ru­
tett britek k ö r é b e n a k ö z é p f o k ú végzettség b ő v e n g a l m a s s á g á t ( a k i s b e t ű s s z ö v e g g y a k r a n meg­
elég volt a l e g t ö b b á l l á s b e t ö l t é s é h e z , és n a g y ré­ keseríti az ötven éven felüliek életét);
szük n e m is s z á m í t h a t o t t arra, h o g y ö t v e n - e g y n é ­ • r o m l i k a h a l l á s : e l ő s z ö r a m a g a s a b b , m a j d az
hány é v n é l t o v á b b él - vagy ha igen, a k k o r is c s a k alacsonyabb frekvenciájú hangok tartományá­
számos fogyatékkal. M a u g y a n e z e k a z e m b e r e k ban;
hetvenes-nyolcvanas éveikben járnak, s sokan • r á n c o k k e l e t k e z n e k , m e r t a h á m s z ö v e t e k struk­
viszonylag e g é s z s é g e s e k , n e m s z í v e s e n a d n á k fel túrája egyre t ö r e d e z e t t e b b l e s z ( h i á b a ö l n e k
munkájukat, t á r s a s é l e t ü k e t , é s r á j ö n n e k , h o g y sok-sok p é n z t a b ő r f e s z e s í t ő s z e r e k b e és az
1 54 I 6. FEJEZET

egyre gyakoribb plasztikai műtétekbe, csak v í v m á n y a i t f e l h a s z n á l v a egyre t ö b b e m b e r élhet


késleltetik az elkerülhetetlent); m a j d b e t e g s é g e k t ő l t ö b b é - k e v é s b é m e n t e s életet,
• c s ö k k e n az i z o m t ö m e g , és e z z e l együtt zsír ra­ é s c s a k h a l á l u k e l ő t t b e t e g e s k e d n e k egy rövid
k ó d i k le, f ő k é n t a t e s t k ö z e p e t á j á n ( ö t v e n é v e ­ i d e i g ( F r i e s 1 9 8 0 ) . Vitatott, h o g y h a egyáltalán
sen is szeretnénk annyit enni, mint huszonöt g e n e t i k a i l a g p r o g r a m o z o t t az e m b e r h a l á l a , ak­
é v e s e n , a m i k o r j ó v a l t ö b b e t m o z o g t u n k , ezért kor mikor kell m e g h a l n i a (Kirkwood 2 0 0 1 ) . Az
megtehettük); e m b e r e k t ö b b s é g e e s e t é b e n a 9 0 - 1 0 0 év látszik a
• c s ö k k e n a szív- és é r r e n d s z e r h a t é k o n y s á g a , genetikailag meghatározott életkor legmagasabb
m e r t a t e s t e d z é s s o r á n k e v e s e b b o x i g é n t tu­ é r t é k é n e k , b á r e g y e s e k azt állítják, h o g y elérheti
d u n k b e l é l e g e z n i é s h a s z n o s í t a n i (azok, a k i k a 1 2 0 évet (Fries 1 9 8 0 ; Rusting 1 9 9 2 ; Treas 1995;
e g é s z é l e t ü k b e n futottak, h a r m i n c é v e s e n egy A t c h l e y 2 0 0 0 ) . A v i l á g h i v a t a l o s a n legöregebb
m é r f ö l d e t h a t p e r c alatt, a h a t v a n a t e l h a g y v a asszonya, a francia Jeanne Calment 1997-ben,
ö r ü l n e k , h a n y o l c p e r c e n b e l ü l m e g t e s z i k ezt 1 2 2 é v e s e n h a l t m e g . 1 0 0 é v e s koráig kerékpáro­
a távot). zott, é s g y e r e k k é n t t a l á l k o z o t t V i n c e n t v a n Gogh-
gal. B e s z á m o l t a k i d ő s e b b e m b e r e k r ő l is, ám az ő
Az öregedés szokásos folyamatai elkerülhetetle­ életkoruk n e m nyert bizonyítást.
nek, de részben ellensúlyozhatok, enyhíthetők B á r a brit ö r e g e k t ö b b s é g e n e m s z e n v e d jelentő­
egészséges életmóddal, megfelelő táplálkozással s e b b t e s t i g y e n g e s é g t ő l é s fizikailag aktív marad,
és elegendő mozgással (John 1 9 8 8 ) . Az életmód t o v á b b é l n e k a „gyenge és e s e n d ő ö r e g e k k e l " kap­
m i n d e n életkorban meghatározza az egészségi csolatos szerencsétlen sztereotípiák (Heise 1987).
állapotot. S o k a n vannak, akiket az öregedéssel E z e k a s z t e r e o t í p i á k a z ö r e g e d é s n e k n e m annyi­
j á r ó fizikai v á l t o z á s o k n e m g á t o l n a k a b b a n , h o g y ra a b i o l ó g i a i , m i n t i n k á b b a t á r s a d a l m i jelenté­
m é g n y o l c v a n a s é v e i k b e n i s aktív, ö n á l l ó éle­ séhez tapadnak a nyugati kultúrában, amelyben
tet é l j e n e k . N é h á n y t u d ó s m é g azt i s felvetette, u r a l k o d ó a fiatalosság, e z é r t az ö r e g e d é s , a halál
hogy megfelelő életmóddal, az orvostechnológia f é l e l m e is.

Pszichológiai öregedés

A z ö r e g e d é s l e l k i h a t á s a i j ó v a l k e v é s b é meghatá­
r o z o t t a k , m i n t a testi h a t á s o k , n o h a egyre inkább
t e r e t n y e r a z ö r e g e d é s p s z i c h o l ó g i a i folyama­
tainak kutatása. B á r sokan feltételezik, hogy az
ö r e g e d é s s e l g y e n g ü l n e k az e m l é k e z e t , a tanulási
k é p e s s é g , az i n t e l l i g e n c i a , a k é s z s é g e k és a moti­
v á c i ó , a l e l k i v o n a t k o z á s a i v a l k a p c s o l a t o s kutatá­
s o k b ó l s o k k a l ö s s z e t e t t e b b f o l y a m a t r a következ­
tethetünk (Birren-Schaie 2001).
Az e m l é k e z e t és a t a n u l á s i k é p e s s é g például
a l e g t ö b b e m b e r e s e t é b e n c s a k é l e t e vége felé
romlik jelentősen, bár valamelyest lassulhat az
információk felidézése vagy elemzése, amiből
tévesen mentális leépülésre következtethetnek.
A l e g t ö b b i d ő s e m b e r , a k i m o z g a l m a s , gazdag
é l e t e t él, c s a k é l e t e l e g v é g é n v e s z í t j e l e n t ő s e b b e n
az o l y a n m e n t á l i s k é p e s s é g e i b ő l , m i n t a tanulási
m o t i v á c i ó , a t i s z t a g o n d o l k o d á s és a probléma­
megoldó képesség (Baltes-Schaie 1977; Schaie
1979; Atchley 2000).
A jelenlegi kutatások főként azt igyekeznek
feltárni, m e n n y i b e n k a p c s o l ó d i k az emlékezet­
v e s z t é s m á s v á l t o z ó k h o z , p é l d á u l a z egészség­
h e z , a s z e m é l y i s é g h e z és a t á r s a d a l m i struktú­
r á k h o z . A t u d ó s o k és a p s z i c h o l ó g u s o k azt
A biológiai öregedés hatásai végső soron mondják, hogy az intellektuális hanyatlás nem
kivédhetetlenek. f e l t é t l e n ü l v é g é r v é n y e s , é s i g y e k e z n e k kidolgoz-
ni olyan m ó d s z e r e k e t , a m e l y e k k e l k i s z ű r h e t ő k a
veszélyeztetetett i d ő s e m b e r e k , így a z o r v o s i b e ­
avatkozás l e h e t ő v é teszi, h o g y t o v á b b m e g m a r a d ­
janak a z é r t e l m i k é p e s s é g e k v á l t o z a t l a n u l m a g a s
szinten ( S c h a i e 1 9 9 0 ) .
Még a z A l z h e i m e r - k ó r , a z a g y s e j t e k f o l y a m a ­
tos p u s z t u l á s a , a z i d ő s k o r i d e m e n c i a l e g f ő b b o k a
is v i s z o n y l a g r i t k a a 75 é v e s n é l f i a t a l a b b c s e ­
lekvőképes e m b e r e k k ö r é b e n , b á r a 8 5 é v e s n é l
i d ő s e b b e k felét é r i n t i . A z u t ó b b i i d ő k k u t a t á s a i
(főként a s o k a t v i t a t o t t ő s s e j t k u t a t á s o k ) a z z a l a
r e m é n n y e l k e c s e g t e t n e k , h o g y egy n a p k e z e l h e t ő
lesz az A l z h e i m e r - k ó r . A k ó r á l d o z a t a i k ö z ü l ta­
lán az u t ó b b i i d ő k l e g h í r e s e b b j e a k o r á b b i e l n ö k ,
Ronald R e a g a n , a k i 2 0 0 4 - b e n h a l t m e g . F e l e s é g e ,
N a n c y R e a g a n n y i l v á n o s a n t á m o g a t t a a z őssejt­
kutatást.

Szociális öregedés
Ritkán tévézünk. A szabadidőnket nagyrészt a szexnek
A szociális é l e t k o r a z adott, években mérhető szenteljük."
életkorral k u l t u r á l i s a n t á r s í t o t t n o r m á k b ó l , érté­
kekből és s z e r e p e k b ő l áll. A s z o c i á l i s é l e t k o r r a l ber/vénasszony" kifejezésekre (Kirkwood 2 0 0 1 ) .
kapcsolatos f o g a l m a k t á r s a d a l m a n k é n t és - leg­ V a l ó j á b a n az i d ő s e b b e k - m i n t m i n d e n e m b e r -
alábbis a m o d e r n i p a r i t á r s a d a l m a k b a n - i d ő b e n n e m c s u p á n passzívan eljátsszák a rájuk osztott
is változnak. Az o l y a n t á r s a d a l m a k , m i n t a j a p á n társadalmi szerepeket, h a n e m aktívan formálják
vagy a kínai, h a g y o m á n y o s a n t i s z t e l t é k az i d ő s e b ­ é s á t é r t e l m e z i k a z o k a t ( R i l e y e t al. 1 9 8 8 ) . A z öre­
beket, m e r t a t ö r t é n e l m i e m l é k e z e t és a b ö l c s e s ­ gekkel s z e m b e n i diszkriminációról az alábbiak­
ség forrásának t e k i n t e t t é k ő k e t . M á s t á r s a d a l m a k , b a n l e s z s z ó ( 1 6 4 - 1 6 5 . o.).
például N a g y - B r i t a n n i a é s a z E g y e s ü l t Á l l a m o k
inkább leírják őket, m o n d v á n , h o g y h a s z o n t a l a ­
nok é s g y á m o l t a l a n o k , n e m t u d n a k l é p é s t t a r t a n i Az öregedés folyamata:
az idővel - e g y r é s z t azért, m e r t k e v é s b é t u d n a k
bánni az új t e c h n i k a i e s z k ö z ö k k e l , m i n t a fiata­
versengő szociológiai magyarázatok
lok, m á s r é s z t ez a k u l t ú r a c s a k a f i a t a l o s s á g o t ér­ A s z o c i á l g e r o n t o l ó g u s o k s z á m o s e l m é l e t b e n pró­
tékeli. Vagyonokat k ö l t e n e k g y ó g y s z e r r e , plaszti­ bálták leírni a brit társadalom öregedését. Az első
kai m ű t é t e k r e é s h á z i p r a k t i k á k r a , a m e l y e k ö r ö k e l m é l e t e k n é m e l y i k e azt h a n g s ú l y o z t a , h o g y a z
ifjúságot í g é r n e k . E z e k k ö z é t a r t o z i k a z s í r l e s z í ­ öregedés során egyénileg próbálunk alkalmaz­
vás és a r á n c f e l v a r r á s , a k o p a s z o d á s e l l e n i tab­ kodni a változó társadalmi szerepekhez. A későb­
letták és b a l z s a m o k , no m e g a z o k a p i r u l á k , a m e ­
bi elméletek középpontjában az életút elképzelé­
lyektől állítólag j a v u l a z e m l é k e z ő - é s k o n c e n t r á ­
se, v a l a m i n t az állt, h o g y a n a l a k í t j á k a t á r s a d a l m i
ciós képesség. 1 9 9 8 - b a n m á r h á r o m h é t t e l p i a c r a
struktúrák az i d ő s e b b e k életét. A legújabb e l m é ­
kerülése u t á n a z i m p o t e n c i a e l l e n i V i a g r a a d t a a z
l e t e k s o k f é l e k é r d é s t v e t n e k fel, é s f ő k é n t a r r a
összes r e c e p t r e k a p h a t ó g y ó g y s z e r b ő l s z á r m a z ó
keresik a választ, h o g y a n t e r e m t i k m e g életüket
árbevétel 9 4 s z á z a l é k á t ( H o t z 1 9 9 8 ) .
aktívan, c s e l e k v ő e n az i d ő s e b b e k a sajátos intéz­
A szerepelvárások személyes identitásunk ményi környezetben.
rendkívül f o n t o s forrásai. A b r i t t á r s a d a l o m b a n
egyes öregedéssel társított szerepek általában
pozitívak: lord, v e z e t ő t a n á c s o s , s z e r e t ő nagy­ Az elméletek első generációja:
szülő, v a l l á s i v e z e t ő , b ö l c s t a n í t ó . M á s s z e r e p e k funkcionalizmus
károsak l e h e t n e k , m e r t a z ö n b e c s ü l é s t r o m b o l j á k
és e l m a g á n y o s o d á s h o z v e z e t n e k . A b r i t kultúrá­ Az ö r e g e d é s e l s ő e l m é l e t e i azt a f u n k c i o n a l i s t a
ban e r ő s e n m e g b é l y e g z ő s z t e r e o t i p i k u s s z e r e p e ­ szemléletet tükrözték, amely az 1 9 5 0 - 1 9 6 0 - a s
ket k ö t n e k az i d ő s e b b e k h e z ; g o n d o l j u n k c s a k a években uralkodott a szociológiában. Azt hang­
„zsémbes-agyalágyult-fárasztó-mocskos vénem- s ú l y o z t á k , h o g y a n v e s z fel a z e g y é n ö r e g e d é s e
6. FEJEZET

folyamán változó társadalmi szerepeket, és miért B á r n y i l v á n v a n n é m i igazság a k i v o n u l á s e l m é ­


hasznosak ezek a szerepek a társadalomnak. A l e t b e n , a l a p g o n d o l a t a , h o g y a z i d ő s e b b e k lehető­
l e g e l s ő e l m é l e t e k g y a k r a n feltételezték, h o g y a z leg t e l j e s e n s z a k a d j a n a k el a n a g y o b b t á r s a d a l o m ­
ö r e g e d é s testi-lelki h a n y a t l á s s a l jár, és h o g y a vál­ tól, l é n y e g é b e n arra a k ö z k e l e t ű s z t e r e o t í p i á r a
tozó társadalmi szerepek kialakításánál számolni é p ü l , h o g y a z ö r e g k o r s z ü k s é g k é p p gyengeséggel,
kell e z z e l a h a n y a t l á s s a l ( H e n d r i c k s 1 9 9 2 ) . függőséggel jár. A f u n k c i o n a l i s t a ö r e g e d é s e l m é ­
Talcott Parsons amerikai szociológus, az 1 9 5 0 - l e t e k b í r á l ó i azt m o n d j á k , h o g y m i k ö z b e n ezek
es évek egyik legbefolyásosabb funkcionalista az elméletek hangsúlyozzák, hogy az időseknek
e l m é l e t a l k o t ó j a felvetette, h o g y a t á r s a d a l o m n a k a mindenkori feltételekhez kell igazodniuk, nem
a z e l ő r e h a l a d o t t k o r h o z i l l ő s z e r e p e k e t k e l l talál­ v i z s g á l j á k meg, h o g y m é l t á n y o s a k - e a z o k a körül­
ni az idősebbek számára. Kifejezte aggodalmát, mények, amelyek közé az idősek kényszerülnek.
h o g y f ő k é n t a fiatalságot m i n d e n e k fölé h e l y e z ő E r r e p r ó b á l t v á l a s z o l n i a t e o r e t i k u s o k egy m á s i k ,
és a h a l á l t k e r ü l ő E g y e s ü l t Á l l a m o k m u l a s z t o t t el a társadalmikonfliktus-hagyományt követő cso­
olyan szerepeket kialakítani, amelyekben hasz­ portja ( H e n d r i c k s 1 9 9 2 ) .
nosulhatna idősebb polgárainak bölcsessége,
érettsége. Parsons továbbment, a m á r akkoriban
i s t a p a s z t a l h a t ó „ t á r s a d a l o m ő s z ü l é s " l á t t á n kije­ A második generáció:
lentette: ez a mulasztás k ö n n y e n oda vezethet, az életkor szerinti rétegződés
h o g y a z i d ő s e b b e k úgy érzik, f ö l ö s l e g e s s é váltak, elmélete és az életútelmélet
és e l i d e g e n e d n e k a t á r s a d a l o m t ó l . P a r s o n s ( 1 9 6 0 )
s z e r i n t „ e g é s z s é g e s é r e t t s é g " c s a k úgy é r h e t ő el, Az 1 9 7 0 - e s évek közepétől a gerontológiában
h a a z ö r e g e k l e l k i l e g a l k a l m a z k o d n a k v á l t o z ó kö­ egy s o r ú j e l m é l e t j e l e n t m e g ( E s t e s e t al. 2 0 0 3 ) .
r ü l m é n y e i k h e z , m í g a t á r s a d a l o m n a k újra m e g A l e g f o n t o s a b b a k k ö z ü l k e t t ő az életkor szerinti
kell f o g a l m a z n i a , m i l y e n s z e r e p j u t h a t b e n n e rétegződés elmélete és az életútmodell. Az élet­
az i d ő s e b b e k n e k . A régi s z e r e p e k t ő l ( p é l d á u l a k o r s z e r i n t i r é t e g z ő d é s e l m é l e t e azt vizsgálja, m i
m u n k a h e l y t ő l ) m e g k e l l v á l n i , u g y a n a k k o r a pro­ a szerepe a társadalmi struktúráknak (például a
duktív tevékenység új formáit (például az önkén­ nyugdíjpolitikának), hogyan h a t n a k az egyéni
tes s z o l g á l a t o t ) m e g k e l l h a t á r o z n i . ö r e g e d é s i f o l y a m a t r a é s t á g a b b a n a z i d ő s e k tár­
P a r s o n s e l k é p z e l é s e i m e g e l ő l e g e z t é k a kivonu­ s a d a l m i r é t e g z ő d é s é r e . A z e l m é l e t e g y i k fontos
l á s e l m é l e t e t (disengagement theory): azt a gon­ vonatkozása a strukturális lemaradás fogalma
dolatot, h o g y a t á r s a d a l o m m ű k ö d é s é t segíti, ha ( R i l e y e t al. 1 9 9 4 ) . E s z e r i n t a s t r u k t ú r á k n e m
a z i d ő s ö d ő e m b e r e k m e g v á l n a k h a g y o m á n y o s sze­ t u d n a k l é p é s t t a r t a n i a n é p e s s é g b e n és az egyé­
r e p e i k t ő l , így a z o k s z a b a d d á v á l n a k m á s o k szá­ n e k é l e t é b e n b e k ö v e t k e z ő v á l t o z á s o k k a l . Pél­
m á r a ( C u m m i n g - H e n r y 1 9 6 1 ; E s t e s e t al. 1 9 9 2 ) . dául amikor a második világháború után nem
E n é z e t s z e r i n t az i d ő s e k - m i v e l e g y r e gyen­ sokkal Nagy-Britanniában 65 évben határozták
g é b b e k , egyre t ö b b e t b e t e g e s k e d n e k é s egyre m e g a n y u g d í j k o r h a t á r t , a k k o r m é g a z időseb­
inkább másokra vannak utalva - m i n d kevésbé b e k v á r h a t ó é l e t t a r t a m a é s é l e t m i n ő s é g e jóval
alkalmasak a hagyományos társadalmi szerepek a l a c s o n y a b b v o l t a m a i n á l ( l á s d a 6.2. ábrát a
betöltésére, mert n e m tudják ellátni az azokhoz 153. oldalon).
t a r t o z ó feladatokat. E z é r t a k o r o s o d ó e m b e r e k t ő l Az életkor szerinti rétegződés szemléletéhez
azt várják, h o g y m e n j e n e k n y u g d í j b a , v o n u l j a ­ h a s o n l ó a n az életút szemléletmódja is továbblép
nak vissza a közélettől és végső soron m i n d e n a z ö r e g e d é s n e k a z e g y é n i é l e t m ó d változására
m á s t e v é k e n y s é g t ő l is. A z e l m é l e t k ö v e t ő i fel­ k o r l á t o z ó d ó v i z s g á l a t á n . (Az é l e t ú t - e l k é p z e l é s t
t é t e l e z i k , h o g y ez a k i v o n u l á s a z é r t h a s z n o s a k o r á b b a n , a 1 4 9 . o l d a l o n i s m e r t e t t e m . ) E szem­
nagyobb társadalomnak, mert a szerepek, ame­ l é l e t m ó d s z e r i n t a z ö r e g e d é s a z é l e t egy szaka­
l y e k e t k o r á b b a n a z i d ő s e b b e k t ö l t ö t t e k b e , meg­ sza, a m e l y e t a z é l e t ú t r a k o r á b b a n h a t ó történeti,
n y í l n a k a f i a t a l a b b a k előtt, a k i k v a l ó s z í n ű l e g új t á r s a d a l m i , g a z d a s á g i é s k ö r n y e z e t i t é n y e z ő k ala­
e r ő v e l é s k é s z s é g e k k e l t e l j e s í t i k m a j d azokat. D e k í t a n a k . Vagyis az é l e t ú t m o d e l l b e n az öregedés
az e l m é l e t s z e r i n t a k i v o n u l á s az i d ő s e b b e k n e k is a s z ü l e t é s t ő l a h a l á l i g tartó f o l y a m a t k é n t j e l e n i k
kedvez, mert koruk előrehaladtával, egészségük meg. E n n y i b e n ellentétes a korábbi elméletekkel,
g y e n g ü l é s é v e l k e v é s b é m e g t e r h e l ő s z e r e p e t vál­ a m e l y e k a z i d ő s e k e t k ü l ö n c s o p o r t k é n t vizsgál­
lalhatnak. Az idősödő felnőttekkel kapcsolatos j á k . Az e l m é l e t ö s s z e k ö t i a m i k r o - és makroszo-
j ó n é h á n y vizsgálat a z z a l a z e r e d m é n n y e l zárult, c i o l ó g i á t azáltal, h o g y a l e l k i á l l a p o t o k , a társadal­
h o g y a n a g y t ö b b s é g j ó l éli m e g a v i s s z a v o n u l á s t , mi s t r u k t ú r á k és a t á r s a d a l m i f o l y a m a t o k közötti
m e r t úgy vélik, h o g y j a v u l a k ö z é r z e t ü k , b o l d o ­ ö s s z e f ü g g é s e k e t vizsgálja ( E l d e r 1 9 7 4 ) .
gabbak (Palmore 1 9 8 5 ; Howard 1 9 8 6 ) .
SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS

A harmadik generáció: é l h e t n e k m a g á n y o s a n vagy s o k f é l e c s a l á d b a n ;


a politikai gazdaságtan elmélete politikai értékeik és preferenciáik különbözőek;
és n e m c s a k heteroszexuálisok, h a n e m melegek,
Az utóbbi években az öregedésvizsgálatok egyik l e s z b i k u s o k i s a k a d n a k k ö z t ü k . T o v á b b á éppúgy,
legfontosabb i r á n y z a t a a C a r r o l l E s t e s m u n k á j á ­ mint Nagy-Britannia más lakói, ők is különböz­
val i n d u l t politikai gazdaságtani szemlélet. A po­ n e k egészségi állapotuk szerint. E z e k az eltéré­
litikai g a z d a s á g t a n i e l m é l e t s z e r i n t a z á l l a m n a k sek meghatározhatják, m e n n y i r e tudják az idősö­
és a k a p i t a l i z m u s n a k is v a n s z e r e p e a z o k n a k a dő emberek megőrizni önállóságukat és általános
r e n d s z e r e k n e k a m ű k ö d é s é b e n , a m e l y e k a z idő­ jóllétüket.
sebbeket alárendelt, marginális h e l y z e t b e szo­ N e m csak az időskorú népességet mondhatjuk
rítják. v á l t o z a t o s n a k : m a g a az „öregkor" is s z é l e s és egy­
Az e l m é l e t k ö z p o n t i k é r d é s e a g a z d a s á g i és a r e n ö v e k v ő é l e t k o r t a r t o m á n y t j e l e n t . G y a k r a n vá­
politikai r e n d s z e r s z e r e p e a t á r s a d a l o m b a n fenn­ l a s z t ó v o n a l a t h ú z n a k a h a r m a d i k és a n e g y e d i k
álló h a t a l m i v i s z o n y o k é s e g y e n l ő t l e n s é g e k ala­ életszakasz közé. A harmadik periódus az 5 0 - 7 5
kításában és f e n n t a r t á s á b a n . A s z o c i á l p o l i t i k á t é v e s kort f e l ö l e l ő s z a k a s z , a m e l y b e n a m i n d e n ­
- a m e l y p é l d á u l a j ö v e d e l m e t , az e g é s z s é g ü g y i el­ napi szülői és m u n k a p i a c i feladatoktól megsza­
látást vagy a t á r s a d a l o m b i z t o s í t á s t f o r m á l j a - tár­ b a d u l t e m b e r e k m é g aktív, ö n á l l ó é l e t e t é l n e k . E
sadalmi k ü z d e l m e k , k o n f l i k t u s o k és a m i n d e n ­ csoport sok tagjának van a n n y i ideje és pénze,
kori u r a l k o d ó h a t a l m i v i s z o n y o k e r e d m é n y e k é n t h o g y egyre n a g y o b b fogyasztói p i a c o t é s k u l t ú r á t
fogja fel. Az i d ő s e b b e k e t é r i n t ő s z a k p o l i t i k a a tár­ j e l e n t e n e k . A z „ősz p é n z " egyre n a g y o b b s ú l y á r a
sadalom n e m , faj és o s z t á l y s z e r i n t i r é t e g z ő d é s é t jó példa a brit Saga, a m e l y kizárólag az ötvenen
tükrözi. E k k é p p az ö r e g e d é s és az öregkor j e l e n ­ felüliek alkotta p i a c o n kínálja utazási program­
sége k ö z v e t l e n ü l k a p c s o l ó d i k a h h o z a n a g y o b b jait és más termékeit. Ezzel s z e m b e n a negyedik
t á r s a d a l o m h o z , a m e l y b e á g y a z ó d i k , ezért n e m életszakasz azokat az éveket jelenti, a m e l y e k b e n
vizsgálható m á s t á r s a d a l m i e r ő k t ő l e l k ü l ö n í t v e már sokkal n e h e z e b b az embereknek önállóságu­
( E s t e s - M i n k l e r 1 9 9 1 ; E s t e s e t al. 2 0 0 3 ) . kat m e g ő r i z n i , ö n m a g u k r ó l g o n d o s k o d n i .
E b b e n a részben megnézzük, hogyan élik meg
az emberek az öregedést Nagy-Britanniában az
Az öregedés jellemzői egyenlőtlenségek, a n e m i és etnikai hovatartozás
szempontjából.
Nagy-Britanniában

Bár az öregedés o l y a n folyamat, a m e l y új l e h e ­


tőségeket k í n á l , egy h a l o m i s m e r e t l e n k i h í v á s s a l Egyenlőtlenség az idősebbek körében
is jár. A h o g y a n az e m b e r öregszik, e g y s z e r r e k e l l
s z e m b e n é z n i e testi, é r z e l m i é s a n y a g i p r o b l é ­ Á l t a l á n o s s á g b a n a z t m o n d h a t j u k , h o g y Nagy-
mákkal, a m e l y e k e t n e h é z f e l d o l g o z n i . A z e g y i k B r i t a n n i á b a n a z i d ő s e b b e k a n y a g i h e l y z e t e rosz-
ilyen, j e l e n t ő s á t m e n e t e t j e l e n t ő k i h í v á s a m u n k a szabb, mint más népességcsoportoké. Ugyanez
feladása. L e g t ö b b ü n k n e k a m u n k a n e m p u s z t á n l á t h a t ó a z E u r ó p a i U n i ó m á s o r s z á g a i b a n is, a m e ­
azért kell, h o g y k i f i z e s s ü k a s z á m l á i n k a t , h a n e m l y e k e t a 6.3. ábrán h a s o n l í t h a t u n k ö s s z e . Az élet­
mert része s z e m é l y e s i d e n t i t á s u n k n a k . E b b e n a z színvonal szubjektív megélése azonban n e m c s a k
esetben a v i s s z a v o n u l á s n e m c s a k j ö v e d e l e m - , ha­ a n y a g i t é n y e z ő k t ő l függ, h a n e m a t t ó l is, h o g y a z
nem s t á t u s v e s z t é s h e z i s v e z e t h e t , a m e l y e t s o k a n i d ő s e k m i l y e n r e f e r e n c i a c s o p o r t h o z m é r i k hely­
nehezen v i s e l n e k el. E g y m á s i k j e l e n t ő s v á l t o z á s , z e t ü k e t . A z ö s s z e h a s o n l í t á s a l a p j a l e h e t a z is, h o ­
amelyet sok i d ő s ö d ő e m b e r m e g é l , a h á z a s - vagy g y a n e m l é k e z n e k k o r á b b i é l e t ü k r e : á l t a l á b a n úgy
élettárs e l v e s z t é s e . A m e g ö z v e g y ü l é s egy negy­ érzik, h o g y m a n e m s z e n v e d n e k h i á n y t s e m m i ­
ven-ötvenéves k a p c s o l a t m e g s z ű n é s é t j e l e n t h e t i : b e n (bár e r k ö l c s i - t á r s a d a l m i m e g b e c s ü l t s é g ü k le­
olyan társ e l v e s z t é s é t , a k i addig az e g y ü t t l é t és h e t n e j o b b i s ) . U g y a n a k k o r azt i s f e l m é r i k , h o g y
támogatás legfőbb forrása volt. A Schmidt törté­ a j e l e n l e g i n é l a n y a g i l a g j o b b h e l y z e t b e n voltak,
nete ( 2 0 0 2 ) c í m ű h o l l y w o o d i f i l m b e n a főszerep­ mielőtt elhagyták a munkaerőpiacot. Összemér­
lő Jack N i c h o l s o n egy o l y a n férfit alakít, a k i meg­ h e t i k m a g u k a t a t á r s a d a l o m e g é s z é n e k átlagos
békél az é l e t é b e n b e k ö v e t k e z ő v á l t o z á s o k k a l . é l e t s z í n v o n a l á v a l vagy m á s n y u g d í j a s o k k a l . E z é r t
n e m mondhatjuk, hogy minden idősebb ember
Az i d ő s e b b n é p e s s é g b e n is m e g j e l e n i k a b r i t
szubjektíve megtapasztalná az egyenlőtlenséget
társadalom s o k s z í n ű s é g e , a m e l y r e s o k s z o r kité­
(Vincent 1999).
rek k ö n y v e m b e n . Az i d ő s e b b e k is f e l o s z t h a t ó k
gazdagokra, s z e g é n y e k r e és a k e t t ő k ö z ö t t i e k - A z osztály, faj é s n e m s z e r i n t i e g y e n l ő t l e n s é ­
re; m i n d e n e t n i k a i c s o p o r t b a n m e g t a l á l h a t ó k ; gek g y a k r a n n ö v e k e d n e k , a m i k o r a z e m b e r abba-
6. FEJEZET

6.3. ábra Szegénységi ráta és relatív jövedelem a 65. életévüket betöltöttek körében az Európai Unió
3 11

tagországaiban, 1998

Írország
Görögország
Portugália
Dánia
Ausztria
M Belgium
"öj
N Nagy-Britannia
N

Franciaország
Finnország
Spanyolország
Olaszország
Németország
Svédország
Luxemburg
Hollandia
EU-átlag
1 1 1 1 1 1 1 I 1 1
100
a
A szegénységi küszöb alatt élők (a teljes népességre számított ekvivalens jövedelem mediánjának 60 száza­
lékánál kisebb jövedelműek) százalékos aránya.
b
A 65. életévüket betöltöttek ekvivalens jövedelem mediánja a 0-64 éves népességhez viszonyított százalékos
arányban.
Forrás: Social Trends, 34. 2004, 7. o.

hagyja a m u n k á t , a m e l y b ő l k e r e s e t e s z á r m a z o t t , l á g b a n é l ő k e t , a k i k á l t a l á b a n n y o l c v a n é v e n felü­
így a z öregkori h a l m o z o t t e g y e n l ő t l e n s é g azt je­ li, m a g á n y o s , c s e k é l y m e g t a k a r í t á s s a l r e n d e l k e z ő
l e n t i , h o g y az i d ő s e b b n ő k , k i s e b b s é g i e k és fi­ i d ő s e b b e k , m é l y s z e g é n y s é g s ú j t h a t j a . A felmérés
zikai d o l g o z ó k s z e g é n y e b b e k , m i n t k ö z é p k o r ú v á l a s z a d ó i a r o m l ó e g é s z s é g i á l l a p o t u t á n a pénz­
megfelelőik. A munkaerőpiac elhagyása jövede­ telenséget említették mindjárt a m á s o d i k helyen,
l e m v e s z t é s h e z vezet, a m e l y j e l e n t ő s e n c s ö k k e n t ­ a m i k o r arról k é r d e z t é k őket, m i t ő l t a r t a n a k leg­
h e t i az i d ő s e b b s z e m é l y é l e t s z í n v o n a l á t . A nyug­ inkább.
díjasok k ö z ö t t i j ö v e d e l e m e g y e n l ő t l e n s é g e g y i k
fő m e g h a t á r o z ó j a , h o g y tudtak-e s z o l g á l a t i vagy
magánnyugdíjat felhalmozni. Következésképp A hajlott kor elnőiesedése
életük későbbi szakaszában azoknak az idősebb
férfiaknak l e h e t a l e g m a g a s a b b b r u t t ó j ö v e d e l ­ A n ő k á l t a l á b a n t o v á b b é l n e k , m i n t a férfiak. Nagy-
m ü k , a k i k k o r á b b a n é r t e l m i s é g i k é n t vagy veze­ B r i t a n n i á b a n 2 0 0 3 - b a n a n ő k s z ü l e t é s k o r várható
tőként dolgoztak. é l e t t a r t a m a m a j d n e m ö t évvel v o l t h o s s z a b b , mint
a férfiaké ( N a t i o n a l Office of S t a t i s t i c s 2 0 0 4 a ) .
/ Az i d ő s e b b e k s z e g é n y s é g é v e l a 10., „Szegény­ E m i a t t az özvegység gyakori az i d ő s e b b n ő k kö­
ség, társadalmi kirekesztettség és jólét" című fe­ r é b e n . A 6 5 . é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t t n ő k k ö z e l fele,
jezetben f o g l a l k o z u n k ( 2 7 8 - 2 7 9 . o.). a 8 5 . é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t t n ő k n e k pedig négyötöd
r é s z e özvegy. E z z e l s z e m b e n a 6 5 - 6 9 éves férfiak
N a g y - B r i t a n n i á b a n a K e n t i E g y e t e m 1 3 1 7 fős t ö b b m i n t h á r o m n e g y e d e n ő s , a n y o l c v a n a s éveik
m i n t á n f e l m é r é s t végzett a z i d ő s e b b e k é l e t m ó d ­ e l e j é n j á r ó k k ö r é b e n e z a z a r á n y k e v e s e b b , 6 0 szá­
j á r ó l ( M i l n e - H a r d i n g 1 9 9 9 ) , a m e l y b e n k é t kü­ z a l é k ( H M S O 2 0 0 4 ) . A n ő k e s z á m s z e r ű „fölény­
l ö n „világ" l é t e z é s é t tárták fel. A z e g y i k világot b e " k e r ü l é s é t n e v e z i k „ a h a j l o t t k o r elnőiesedésé­
a nemrégiben nyugdíjba vonult, közös háztartás­ nek" (feminization of later life].
b a n élő, m a g á n n y u g d í j b a n i s r é s z e s ü l ő c s o p o r t B á r N a g y - B r i t a n n i á b a n m á r a 2 0 . s z á z a d má­
alkotja, a v i s z o n y l a g jó m ó d b a n é l ő k . A m á s i k vi­ s o d i k fele ó t a j e l l e m z ő a n ő k n a g y a r á n y a az
t i t i

SZOCIALIZÁCIÓ, ELETUT, ÖREGEDÉS 1 59

idősek között, a férfiakhoz v i s z o n y í t o t t a r á n y u k ( b e l e é r t v e a n é h a i férjük n y u g d í j á b ó l s z á m í t o t t


mindig ingadozott, é s m a v a l a m e l y e s t c s ö k k e n . ö z v e g y i n y u g d í j a s o k a t i s ) , m í g a férfiak k ö r é b e n
A 90. életévüket betöltött britek között jelenleg ez az a r á n y 71 s z á z a l é k ( H M S O 2 0 0 4 ) . A 6.1. táb­
h á r o m s z o r a n n y i a n v a n n a k a n ő k , m i n t a férfiak, lázat azt m u t a t j a , h o g y a 6 5 . é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t t
de 2021-ben várhatóan már csak kétszer annyian férfiak é s n ő k m i l y e n a r á n y b a n k a p n a k m a g á n ­
lesznek. R é s z b e n azért c s ö k k e n h e t a n ő k fér­ nyugdíjat, é s á t l a g o s a n m e k k o r a ö s s z e g j u t a z
fiakéhoz v i s z o n y í t o t t s z á m a , m e r t a z e l s ő világ­ ilyen jövedelemforrással rendelkezőknek.
háború sok fiatal férfi é l e t é t k ö v e t e l t e . A n ő k e Vizsgálatok bizonyítják, hogy az idősebb nők
n e m z e d é k e a z 1 9 6 l - e s n é p s z á m l á l á s s o r á n érte nemcsak a személyes jövedelem tekintetében
el a nyugdíjkorhatárt, a m i f e l b o r í t o t t a a n e m e k m a r a d n a k e l a férfiaktól, h a n e m m á s f o r r á s o k b ó l
egyensúlyát e b b e n a k o r c s o p o r t b a n . Az a r á n y t a ­ is kevesebb jut nekik, például kevesebb n ő n e k
lanság m a i c s ö k k e n é s e a b b ó l is fakad, h o g y a 2 0 . v a n a u t ó j a . A 7 5 - 8 4 é v e s n ő k m i n d ö s s z e 4 2 szá­
század m á s o d i k f e l é b e n a 6 5 . é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t ­ z a l é k á n a k v a n a u t ó j a , m í g a férfiaknál ez az a r á n y
tek k ö r é b e n a férfiaknál g y o r s a b b a n c s ö k k e n a 66 százalék. Bár az autóbirtoklásban mutatkozó
halandóság, m i n t a n ő k n é l . A 6.4. ábrán l á t h a t ó , e l t é r é s n e m l á t s z i k f o n t o s n a k , a z a u t ó h i á n y igen­
hogyan változott 1 9 5 1 óta a n e m e k a r á n y a az idő­ csak korlátozhatja a nők mozgáslehetőségeit: ne­
sek k ö r é b e n . h e z e b b e n j u t n a k e l o r v o s h o z vagy v á s á r o l n i , é s
Az idősebb n ő k közül t ö b b e n szegények, m i n t ritkábban találkozhatnak másokkal.
férfi kortársaik. Az e l ő b b e l m o n d t a m , h o g y az I d ő s e b b k o r u k b a n a n ő k e t j o b b a n sújtják a fo­
idősebbek k ö r b e n t a p a s z t a l h a t ó v a g y o n i egyen­ g y a t é k o s s á g o k , m i n t a férfiakat. Ez azt j e l e n t i ,
lőtlenségek egyik fő o k a a m a g á n n y u g d í j - e l ő t e ­ h o g y k ö z ü l ü k t ö b b e n s z o r u l n a k segítségre, t á m o ­
remtés k é p e s s é g é n e k k ü l ö n b s é g e . A k e r e s e t e k g a t á s r a a m i n d e n n a p i f e l a d a t o k b a n és ö n e l l á t á s ­
terén a n e m e k k ö z ö t t m e g f i g y e l h e t ő s z a k a d é k és ban, például m á r n e m tudnak egyedül fürödni
a szülés-gyermeknevelés i d e j é n k i e s ő j ö v e d e l e m vagy l e f e k ü d n i é s f ö l k e l n i . A z i d ő s e b b brit n ő k
miatt a n ő k k ö z ü l s o k k a l k e v e s e b b e n r e n d e l k e z ­ k ö z e l fele él e g y e d ü l , m í g a férfiaknak c s a k m i n t ­
nek olyan nyugdíjjogosultsággal, m i n t a férfiak. egy ö t ö d e . E z é r t a z i d ő s g o n d o z á s b a n i s s z á m o l n i
A z idősebb n ő k m i n d ö s s z e 4 3 s z á z a l é k á n a k szár­ k e l l a n e m e k k ö z ö t t i k ü l ö n b s é g e k k e l (Arber et al.
mazik v a l a m i l y e n j ö v e d e l m e m a g á n n y u g d í j b ó l 2003).

Van, akinek az öregkor folytonos nélkülözést, betegeskedést, depressziót és magányt jelent.


6. FEJEZET

Életkor és etnikai hovatartozás Öregedéspolitika

Az etnikai kisebbséghez tartozó idősebb britek „Globális öregedési válság"?


j ö v e d e l m e i s á l t a l á b a n k i s e b b , m i n t f e h é r kor­
t á r s a i k é , és k ö r ü k b e n n a g y o b b a s e g é l y e k r e szo­ 1 8 5 0 - b e n a 6 5 . é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t t b r i t e k a né­
rulók aránya (Berthoud 1 9 9 8 ) . E z e k az idős em­ p e s s é g n e k m i n t e g y 5 s z á z a l é k á t t e t t é k ki, ma az
berek más vagyoni mértékek szerint, például az arányuk 15 százalék, és továbbra is növekszik.
a u t ó - vagy l a k á s t u l a j d o n t e k i n t e t é b e n i s r o s s z a b b A n é p e s s é g é l e t k o r s z e r i n t i m e g o s z l á s á b a n be­
h e l y z e t ű e k (bár b i z o n y o s c s o p o r t o k b a n , p é l d á u l következő jelentős változás k ü l ö n ö s gondokat
a z i n d i a i a k vagy a k í n a i a k k ö r é b e n m a j d n e m any- o k o z N a g y - B r i t a n n i á b a n é s s o k m á s iparosodott
n y i i d ő s e b b e m b e r n e k v a n l a k á s a , m i n t a fehé­ o r s z á g b a n . E n n e k o k á t ú g y é r t h e t j ü k m e g , h a arra
reknél). Nagy-Britanniában más csoportokhoz g o n d o l u n k , m e n n y i a z e l t a r t o t t a k a r á n y a , vagyis
h a s o n l í t v a á l t a l á b a n a p a k i s z t á n i a k és a b a n g l a ­ ö s s z e v e t j ü k egyfelől a fiatal g y e r e k e k és a nyug­
desiek között a legnagyobb a szegénységben élők d í j a s o k s z á m á t , m á s f e l ő l a z aktív, m u n k a v é g z ő
a r á n y a , é s e z e g é s z e n h a j l o t t k o r u k i g így m a r a d . korúak számát. (A 6.5. ábrán látható, hogyan
Ginn és Arber (2000) az idősebb népességben n ö v e k e d e t t a z e l t a r t o t t a k a r á n y a Nagy-Britan­
az etnikai hovatartozás és n e m szerinti különb­ niában.) Mivel az idősebb populáció várhatóan
ségeket vizsgálták az egyéni jövedelemben. Meg­ a k ö v e t k e z ő s z á z a d i g n ö v e k e d n i fog, a s z o c i á l i s
á l l a p í t o t t á k , h o g y a l e g r o s s z a b b h e l y z e t ű e k álta­ s z o l g á l t a t á s o k é s a z e g é s z s é g ü g y i e l l á t á s o k iránti
lában az idősebb ázsiai nők. A m u n k a e r ő p i a c o t i g é n y e k is n ö v e k e d n e k m a j d . A v á r h a t ó élettar­
elhagyó etnikai kisebbségek gyakran n e m tudják t a m n ö v e k e d é s e azt j e l e n t i , h o g y a nyugdíjakat
kiegészíteni kötelező állami nyugdíjukat önkén­ a m a i n á l h o s s z a b b i d e i g k e l l f i z e t n i ( l á s d a 6.6.
tes s z o l g á l a t i vagy s z e m é l y e s m a g á n n y u g d í j j a l . ábrát).
A m a g á n n y u g d í j h i á n y a m u t a t j a , h o g y Nagy-Bri­ Az i d ő s e k e t t á m o g a t ó p r o g r a m o k a t a z o n b a n a
tanniában a nagyrészt bevándorolt idősebb etni­ m u n k a v é g z ő n é p e s s é g f i n a n s z í r o z z a . Van, aki azt
kai n é p e s s é g h i v a t a l o s s z o l g á l a t i i d e j e k e v e s e b b , mondja, hogy az öregkorú eltartottak arányának
a m u n k a e r ő p i a c o n d i s z k r i m i n á c i ó éri őket, lakó­ n ö v e k e d é s e e g y r e n a g y o b b t e r h e t ró m a j d a fel­
helyükön n e m válogathatnak az álláslehetőségek h a s z n á l h a t ó f o r r á s o k r a . A d e m o g r á f i a i előrejel­
között, és gyakran még az angol nyelvet s e m be­ z é s e k e t l á t v a a k o r m á n y z a t o k , é r d e k c s o p o r t o k és
s z é l i k eléggé. E g y e s k i s e b b s é g i c s o p o r t o k b a n a d ö n t é s h o z ó k k é n y t e l e n e k e l ő r e g o n d o l k o d n i é s ja­
n ő k r o s s z a b b g a z d a s á g i h e l y z e t e a b b ó l i s fakad, v a s l a t o k a t k i d o l g o z n i , h o g y a n l e h e t a v á l t o z ó né­
hogy kulturális n o r m á i k é r t e l m é b e n n e m állhat­ pesség szükségleteiről gondoskodni. Nemrégiben
tak m u n k á b a korábban. p é l d á u l n é h á n y ö n k é n t e s n y u g d í j p é n z t á r figyel-

6.4. ábra A nemek aránya az idősek körében életkor szerint, 1 9 5 1 - 2 0 0 1 a


Anglia és Wales
100 férfira jutó nők száma
3501

100

50

o-i 1 1 1 1 1

1951 1961 1971 1981 1991 2001


a
Az évközi népességbecslések alapján.
Forrás: Social Trends, 34. 2004, 7. o.
SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS

képzelőerő bevetésére: kortalc

Mike Hepworth a könyvében (Stories of Ageing, minden külső jele (amelyek t ö r t é n e t é b e n a korai
2000) igyekszik rávezetni olvasóit, hogy „felfe­ ö r e g e d é s formáját öltik) titokzatos m ó d o n csak
dezzék: a szépirodalom kiapadhatatlan forrás, arcképén látható. Amikor végül késsel nekiesik a
amelynek segítségével megérthetjük, mennyire festménynek, hogy eltüntesse múltja bizonyíté­
sokféle jelentéssel bírhat az öregedés tapaszta­ kát, é p p e n ö n m a g á t pusztítja el, mert széttéphe-
lata a társadalomban". Az alábbi szövegben Hep­ tetlen kötelék fűzi a képhez. Halála pillanatában
worth kifejti, milyen gyökeresen módosíthatná a a festményre visszatér régi, ifjú képmása - „ra­
tudomány és a technika, hogy miként értelmez­ g y o g ó fiatalságának és szépségének minden pom­
zük az öregedést: pájában" -, míg belőle csak egy v é n e m b e r hullája
marad, mely „fonnyadt volt, ráncos, az arca för­
A nyugati kultúrában az ö r e g e d é s t évszázado­ t e l m e s " (Wilde 1 9 8 7 , 1 9 0 . o.).
kon át olyan létállapotnak képzelték, amelyből az A legenda és a romantikus képzelet birodal­
embert csak természetfeletti erők szabadíthatják mán kívül e g é s z e n a legutóbbi időkig csak egy­
meg. Igaz, hogy mindig igyekeztünk meghosz- féle jövője lehetett az ö r e g e d é s n e k a nyugati kul­
szabbítani a cselekvő életet, de egészen a leg­ túrában, már ha valaki m e g é r t e az öregkort: ezt
utóbbi időkig ez a kutatás inkább csak álom volt, m u t a t t á k meg az emberi t e s t végső enyészetéről,
nem valóság. Ráadásul ha az e m b e r megtapasz­ a halálról és az utána a m e n n y b e n vagy pokol­
talhatta az örök életet, akkor is inkább á t o k volt, ban következő életről a l k o t o t t keresztény elkép­
mint áldás, például a vándorló zsidó vagy a boly­ zelések. A keresztény g o n d o l k o d á s dualisztikus
gó hollandi legendájában. Az irodalomban néha m ó d o n szétválasztja a t e s t e t és a lelket, ezért a
a természetfeletti erők valóban beavatkoztak a t e s t ö r e g e d é s e az ideiglenes világban a másvilá­
dolgok látszólag t e r m é s z e t e s rendjébe, hogy gá­ gi örök spirituális lét próbája. A hús pusztulása
tat vessenek a testi ö r e g e d é s szokásos folyama­ felszabadítja a lelket vagy az igaz é n t az időtlen
tainak, ez történik például Faust e s e t é b e n (Fielder másvilági létre. A mennyország a n n a k j u t a l m a , aki
1 9 4 6 ) , aki egyezséget köt az ördöggel, és eladja m e g m a r a d a tisztes, erényes öregedésnél és n e m
neki a lelkét, vagy Oscar Wilde regényében, az igyekszik alkut kötni az ördöggel, hogy t o v á b b r a
erkölcsi romlást feszegető Dorian Gray arcképé­ is olyan aktív életet élhessen, mint fiatalkorában. I
ben. Dorian Gray lenyűgözően jóképű esztéta, De gyorsan változnak az idők, és a modern or- I
akinek arcát-testét erkölcstelen tobzódásai rej­ vostudomány és technika új reményt ad, hogy I
télyes módon nem csúfítják el; féktelenségének az ö r e g e d é s nyűgeitől n e m c s a k a következő, ha- I

6.7. táblázat Magánnyugdíjak 3 a 6 5 . életévüket betöltöttek körében: családi állapot és társadalmi-gazdasági cso­
port szerint, 6 2 0 0 1 / 2 0 0 2

Ellátottak aránya Magánnyugdíjasok átlagos A nők és a férfiak


juttatása (font/hét) magánnyugdíj-jövedelmének
aránya (%)
Férfiak Nők Férfiak Nők
-S
Családi állapot
Házastárs/élettárs 74 28 92 34 37
Egyedülálló 52 61 65 70 108
Özvegy 70 56 61 46 75
Elvált/külön él 57 36 78 48 62
Társadalmi-gazdasági csoport
Értelmiségi/vezető 90 64 172 95 55
Középszintű 60 51 84 43 51
Alsóbb szintű alkalmazott 62 34 50 28 56
és fizikai dolgozó
Összesen 71 43 83 44 53
a
Szolgálati vagy személyes (saját jogú és hozzátartozói) nyugdíj.
b
Foglalkozás alapján, a brit központi statisztikai hivatal társadalmi-gazdasági osztályozása (NS-SeC) szerint. Lásd
Appendix, Part 1: NS-SeC. Súlyozás nélküli adatok.
Forrás: Social Trends, 34. 2004, 11.0.
6. FEJEZET

nem m é g e b b e n az életben m e g s z a b a d u l h a t u n k j a , hogy az e m b e r b ő l kiborg lesz, vagy félig bioló­


(Katz 1 9 9 6 ) . E fejlemény egyik érdekes jele, hogy giai, félig technikai lényként „ p o s z t h u m á n " t e s t e t
a kortalan jövő mai modelljei nem annyira spiritu­ ölt (Featherstone 1 9 9 5 ) . (Drew Ledér [ 1 9 9 0 ] el­
ális, mint inkább biológiai jellegűek (Cole 1 9 9 2 ) . képzelésétől eltérően, aki szerint az „eltűnő t e s t "
Napjainkban az az uralkodó nézet, hogy az öre­ a fájdalom, a b e t e g s é g és a gyengélkedés révén
g e d é s folyamatának megfékezője, a fiatalos élet mutatja meg, hogy létezik) e b b e n a j ö v ő k é p b e n a
m e g h o s s z a b b í t ó j a nem az örök immateriális lélek t e s t szó szerint eltűnik. A t e s t belső részeit, ame­
vallása, h a n e m a biológiai t e s t t u d o m á n y a lesz. lyek a hajlott korban g o n d o t okoznak, eltávolítják
J a b b e r F. Gubrium ( 1 9 8 6 ) tekintélyes szociálge- és egy genetikai úton előállított vagy egy átülte­
rontológus m u t a t rá, mennyire vonakodik a mai t e t t szervvel helyettesítik. Az ö r e g e d ő t e s t törté­
társadalom beismerni, hogy a biológiailag kor­ n e t e t e h á t n e m arról szól majd, hogyan próbál
látozott élettartam „normális". Sokan hisznek a megbirkózni, megbékélni az egyén korlátaival,
t u d o m á n y határtalan l e h e t ő s é g e i b e n , hogy meg­ h a n e m egy tudományos-fantasztikus regény válik
oldhatja minden gondunkat, ezért várják remény­ valóra. A testből g é p lesz, és az ö r e g e d é s t ö b b é
kedve az orvostudománytól, hogy az ö r e g e d é s t szót sem érdemel.
az életút t e r m é s z e t e s befejeződéséből gyógyítha­
tó b e t e g s é g g é változtatja. Az ö r e g e d é s jövőjének Forrás: Hepworth 2 0 0 0 , 1 2 4 - 1 2 5 . o.
e derűlátó elképzelése szerint a hajlott korral j á r ó
biológiai kockázatok gyógyíthatók lesznek, és az KÉRDÉSEK
emberi élet hossza jóval meghaladja majd a száz
1. Az örök ifjúság vágya vajon az ö r e g e k e t lenéző
év feletti matuzsálemi kort. Már nem kell sok idő,
társadalom t e r m é k e ?
és az ö r e g e d é s n e m okoz t ö b b é g o n d o t , mert az
2. Ha m e g s z ü n t e t h e t n é n k az ö r e g e d é s testi hatá­
öregedéssel j á r ó b e t e g s é g e k r e gyógyírt találnak,
sait, volna é r t e l m e egyáltalán öregedésről be­
és a gyenge, rosszul m ű k ö d ő testrészek cserélhe­
szélni?
tők lesznek.
3. Igaz-e, amit egyes szociológusok állítanak,
Az öregedési folyamat leküzdésének egyik mód­ hogy kortalan j ö v ő n e k nézhetünk e l é b e ?

m e z t e t e t t arra, h o g y a j e l e n l e g i n y u g d í j f i z e t é s i h a t á s a i t . (Az ö r e g e d ő n é p e s s é g g e l és a j ó l é t i ki­


rendszert n e m lehet a végtelenségig fenntartani. a d á s o k k a l k a p c s o l a t o s vitát a k e r e t e s r é s z b e n is­
Szorgalmazzák, hogy a nyugdíjkorhatárt mind mertetem.)
a n ő k (ez é p p m o s t e m e l k e d i k 6 0 é v r ő l 6 5 - r e ) , U j a b b a n b í r á l j á k azt a z e l k é p z e l é s t , h o g y a z
m i n d a férfiak ( j e l e n l e g 6 5 év) e s e t é b e n n ö v e l j é k i d ő s e b b e k „eltartott n é p e s s é g e t " a l k o t n á n a k , hi­
70 évre, így k o m p e n z á l j á k a h o s s z a b b é l e t t a r t a m s z e n h a e g y c s o p o r t o t „ e l t a r t o t t k é n t " í r n a k le,

6.5. ábra A brit eltartott népesség életkor szerinti megoszlása, 1971—2021 e


15

16 évesnél fiatalabb

10

65. életévét betöltötte


Előrejelzések"

1971 1981 1991 2001 2011 2021


a
A 2001. és 2002. évre vonatkozó népességbecslések a manchesteri adat­
egyeztetési gyakorlat időközi eredményeit is tartalmazzák.
b
2001-re alapozott előrejelzések
Forrás: Social Trends, 34. 2004, 17. o.
SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS

akkor azt sugallják, h o g y a z v a l a m i k é p p g o n d o t


okoz a t á r s a d a l o m n a k . C h r i s G i l l e a r d és Paul
Higgs ( 2 0 0 5 ) úgy é r v e l n e k , h o g y a t á r s a d a l o m
e g é s z é b e n és az é l e t ú t teljes h o s s z á b a n is újfaj­
ta jólét t a p a s z t a l h a t ó . B á r a s z e r z ő k e l i s m e r i k ,
hogy n e m n e v e z h e t ü n k m i n d e n i d ő s e b b e m b e r t
m a k k e g é s z s é g e s n e k é s b i z t o n s á g o s a n y a g i hely­
zetűnek, a n y u g d í j a z á s előtt á l l ó k k ö z ü l s o k a n
jobb é l e t r e s z á m í t h a t n a k . M a n a p s á g m á r n e m áll­
ja meg a h e l y é t s z á m o s o l y a n e l k é p z e l é s , a m e l y
korábban a h a j l o t t k o r ú a k h e l y z e t é t j e l l e m e z t e :
például h o g y e l v e s z í t i k t á r s a d a l m i k ö t e l é k e i k e t
és á l l a m i e l l á t á s o k r a s z o r u l n a k . Az a f e l n ő t t n e m ­
zedék, a m e l y i k m o s t éri el a n y u g d í j k o r h a t á r t , a
háborút k ö v e t ő 1 9 5 0 - 1 9 6 0 - a s é v e k b e n n ő t t fel,
amikor az ifjúsági k u l t ú r á t „kiugró fogyasztás"
uralta a divat, a z e n e stb. t e r é n . E z e k az e m b e r e k
idősebben is megőrzik fiatalkorukban kialakult
szokásaikat, így t o v á b b r a is f o n t o s fogyasztók, és
független é l e t s t í l u s n a k h ó d o l n a k .
Üdv! New Age-nyugdíjasok vagyunk.
Arber é s G i n n ( H M S O 2 0 0 4 ) s z i n t é n azt m o n d ­
ják, h o g y át k e l l g o n d o l n u n k , m i t j e l e n t az „eltar­
tott". E l ő s z ö r is az e l t a r t o t t a k m e g h a t á r o z á s a k o r a g a z d a s á g n a k és a t á r s a d a l o m n a k . Az i d ő s e b b e k
alkalmazott k o r c s o p o r t o k ( a 1 6 é v a l a t t i a k é s 6 4 gyakran ingyen, informálisan segítenek ellátni
év felettiek) m á r n e m f e l e l n e k m e g a brit foglal­ r á s z o r u l t a b b társaikat, a m i j e l e n t ő s m é r t é k b e n
koztatási m i n t á k n a k . Ma k e v e s e b b fiatal l é p a c s ö k k e n t i a z á l l a m e g é s z s é g ü g y i é s á p o l á s i költ­
munkaerőpiacra 16 évesen, mert tovább marad­ ségeit. A z u n o k á k g o n d o z á s á b ó l i s n a g y r é s z t vál­
nak az i n t é z m é n y e s o k t a t á s b a n , és a l e g t ö b b dol­ l a l n a k , így l á n y a i k , m e n y e i k is a m u n k a e r ő p i a c r a
gozó é v e k k e l 6 5 . é l e t é v e b e t ö l t é s e e l ő t t e l h a g y j a j u t h a t n a k . Az i d ő s e b b e k a c i v i l s z e r v e z e t e k b e n
a munkaerőpiacot. Ugyanakkor m i n d e n korábbi­ i s a k t í v s z e r e p e t j á t s z a n a k . A r b e r é s G i n n felve­
nál több n ő d o l g o z i k f o g l a l k o z t a t o t t k é n t , a m i el­ tik, h o g y a z i d ő s ö d ő e m b e r e k f e l n ő t t g y e r m e k e i k
lensúlyozza a férfiaknál t a p a s z t a l h a t ó r ö v i d e b b anyagi támogatásában is fontos forrásnak számít­
szolgálati időt. h a t n a k : p é l d á u l p é n z t a d n a k n e k i k k ö l c s ö n vagy
M á s o d s z o r - f o l y t a t ó d i k A r b e r és G i n n érve­ a j á n d é k b a , fizetik a t a n d í j u k a t , s e g í t e n e k lakás­
lése - a g a z d a s á g n a k h a s z n o s t e v é k e n y s é g n e m h o z j u t n i . S o k v i z s g á l a t a z t i s feltárta, h o g y a z
korlátozódik az aktív m u n k a e r ő - p i a c i r é s z v é t e l ­ idősebb szülők továbbra is érzelmi támogatást
re. K u t a t á s o k igazolják, h o g y a z i d ő s ö d ő e m b e r e k nyújtanak felnőtt gyermeiknek, főként a n e h é z
nemhogy t e r h e t j e l e n t e n é n e k , h a n e m s o k a t a d n a k időkben, például amikor éppen válnak.

6.6. ábra Nyugdíj-finanszírozás a vizsgált országok


GDP-jének százalékos arányában, 2 0 0 0 és Életkori diszkrimináció
2030
| 2000 lg Előrejelzés 2030-ra
M á r a k t i v i s t a c s o p o r t o k i s f e l l é p t e k a z életko­
ri d i s z k r i m i n á c i ó (ageism) e l l e n a z z a l a c é l l a l ,
hogy pozitív kép alakuljon ki az öregkorról és
az idős emberekről. Az életkor alapján történő
d i s z k r i m i n á c i ó u g y a n o l y a n i d e o l ó g i a , m i n t a sze­
x i z m u s vagy a r a s s z i z m u s . A z e l ő í t é l e t e s s é g m á s
területeihez h a s o n l ó a n sok h a m i s sztereotípia él
a z i d ő s e b b e m b e r e k k e l k a p c s o l a t b a n is. P é l d á u l
gyakori h i e d e l e m , h o g y a z i d ő s e b b d o l g o z ó k
s z a k m a i l a g k e v e s e b b e t t u d n a k a f i a t a l o k n á l , vagy
h o g y 6 5 é v felett a z e m b e r e k t ö b b s é g e k o r a m i a t t
k e r ü l k ó r h á z b a vagy o t t h o n b a , é s h o g y n a g y ré­
Nagy-Br. Spanyolo. Németo. Franciao. Olaszo.
s z ü k s z e n i l i s . E z e k m i n d t é v h i t e k . A 6 0 é v feletti
Forrás: The Crumbling Pillars of Old Age. Economist,
dolgozók termelékenysége és munkabíró-képes-
2003. szeptember 27.
6. FEJEZET

Az öregedés és a jóléti állam: időzített bor

Mit j e l e n t az ö r e g e d ő népesség a jóléti állam lelmek terjesztői a pénzügyi é r d e k c s o p o r t o k és a


s z e m p o n t j á b ó l ? A Világbank egyik kiadványában politikai j o b b o l d a l , amelyek az állami nyugdíjak­
(Averting the Old Age Crisis, 1994) felvetette, kal s z e m b e n a szabadpiaci alternatívákat igyekez­
hogy az i d ő s e b b e k arányának óriási n ö v e k e d é s e nek erősíteni. Ennek az lett az e r e d m é n y e , hogy
miatt a nyugdíjakra és orvosi ellátásra fordított j ó ­ az e m b e r e k m á r n e m bíznak a nyugdíjazás utáni
léti kiadásokat egyre n e h e z e b b lesz finanszírozni. anyagi b i z t o n s á g u k b a n . Blackburn bírálja azt is,
Ez mind a fejlett, mind a fejlődő világra érvényes, ahogyan a m a g á n c é g e k működtetik a nyugdíj­
de a g a z d a g országok h a m a r a b b kerülhetnek baj­ alapokat - az ő szavaival az „ősz kapitalizmust"
ba, mert ezekben az aktív korúak és a 65 évesnél -, mert a nyugdíjalapok vezetői a munkavállalói
i d ő s e b b e k e g y m á s h o z viszonyított aránya, amely m e g t a k a r í t á s o k b e f e k t e t é s é n é l nem a nyugdíja­
ma négy az egyhez, becslések szerint 2 0 3 0 - r a fe­ sok hosszú távú b i z t o n s á g á t , h a n e m a m a g u k le­
leződik, már csak kettő az egyhez lesz. Az aktív h e t ő l e g n a g y o b b rövidtávú hasznát nézik.
korúakra óriási a d ó t e h e r nehezedik majd, csak Phil Mullan brit szociológus könyvében (The
így tudják t á m o g a t n i az egyre n a g y o b b számú Imaginary Time Bomb, 2002) megállapítja, hogy
nyugdíjigénylőt. Az a z ó t a eltelt években könyvek, tévhitek rabja az, aki az idősödő n é p e s s é g e t idő­
konferenciák és szakpolitikai kezdeményezések zített b o m b á n a k tekinti, amely leküzdhetetlen
á r a d a t a próbált m e g o l d á s t találni erre a problé­ társadalmi p r o b l é m á k a t okoz majd - épp eze­
mára (Economist 2 0 0 0 ) . ket a tévhiteket igyekszik szertefoszlatni. Mul­
Ezt a n é z e t e t m o s t a n á b a n t ö b b szerző is vi­ lan szerint ilyen tévhit például az egészségügyi
t a t t a . Dean Baker és Mark W e i s b r o t az amerikai ellátásokkal k a p c s o l a t b a n az, hogy a népesség
nyugdíjrendszerről szóló tanulmányukban (So­ elöregedése miatt hatványozottan növekszik a
cial Security: The Phony Crisis, 1999) rámutattak, m e g b e t e g e d é s e k és az ellátásra szorulók aránya.
hogy m é g ha elfogadjuk a gazdasági növekedés­ A szociológus ezt azzal cáfolja, hogy az ö r e g e d é s
sel kapcsolatos legkonzervatívabb feltevéseket, nem b e t e g s é g , és az idősödő e m b e r e k t ö b b s é ­
akkor sem valószínű, hogy teljesülnek a társada­ ge nem b e t e g , nem m a g a t e h e t e t l e n . Az emberek
lombiztosítási rendszer csődjére v o n a t k o z ó előre­ részben é p p azért élnek t o v á b b , mert az elmúlt
jelzések. A szerzők azt mondják, hogy leginkább évszázadban javultak az életkörülmények, és ha
a Wall Street igyekszik elérni a rendszer privati­ ez a javulás folytatódik - mondja Mullan -, ak­
zálását, mert ha a t á r s a d a l o m b i z t o s í t á s államilag kor az idősek e r ő s e b b e k - e g é s z s é g e s e b b e k lesznek
finanszírozott rendszerét magánnyugdíjak válta­ elődeiknél. A második „ h i e d e l e m " , amelyet Mul­
nák fel, akkor Amerika pénzügyi s z o l g á l t a t á s o k a t lan t á m a d , az a tévhit, hogy az e l ö r e g e d ő népes­
nyújtó iparága 1 3 0 millió dollár nyereségre szá­ ség c s ő d b e viszi az állami nyugdíjrendszert, ezért
m í t h a t n a az új befektetési számlákból. olyan reformot kell végrehajtani, amelynek során
a kötelező állami rendszereket magánrendszerek
Hasonlóképpen, Robin Blackburn brit szocioló­
váltják fel. Mullan rámutat, h o g y az állami nyug­
gus a világ különféle nyugellátási rendszereiről
ellátás általában sokkal h a t é k o n y a b b a n működik,
írott történeti áttekintő munkájában (Banking on
mint a m a g á n r e n d s z e r e k , ezért nincs szükség ef­
Death, 2 0 0 2 ) felveti, hogy a n é p e s s é g nyugdíj­
féle reformra.
válságba torkolló elöregedésével kapcsolatos fé­

sége n a g y o b b , m i n t a f i a t a l a b b k o r c s o p o r t o k é ; a l e m z ő s z e r i n t é r t é k e l j é k a z o k a t . A 73 éves fér­


6 5 é v f e l e t t i e k 9 5 s z á z a l é k a saját l a k á s á b a n é l ; fit á b r á z o l ó k é p r ő l j ó v a l t ö b b n e g a t í v v é l e m é n y
a 6 5 - 8 0 éveseknek pedig csak 7 százaléka mutat s z ü l e t e t t . A m i k o r ö r e g e b b n e k l á t s z o t t a képen,
szenilitásra utaló tüneteket. A brit kormányzat az az e g y e t e m i s t á k n a k k e v é s b é t e t s z e t t , p e d i g az ég­
é l e t k o r i d i s z k r i m i n á c i ó t i l t á s á r a v o n a t k o z ó javas­ v i l á g o n s e m m i t n e m t u d t a k r ó l a . A p u s z t a tény,
l a t o k a t terjesztett e l ő , a m e l y e k k i t e r j e d h e t n e k a h o g y ö r e g e b b , e l ő h í v o t t egy n e g a t í v sztereotípiát.
d o l g o z ó k f e l v é t e l é r e , k é p z é s é r e (a f e l s ő f o k ú ta­ A „ z s é m b e s v é n e m b e r " k ö z k e l e t ű k u l t u r á l i s szte­
nulási lehetőségek biztosítására), az előléptetés­ reotípiái olyan m a g á n v é l e m é n y e k e t szülhetnek,
re, a b é r e z é s r e , a m u n k a h e l y m e g t a r t á s á r a és - ez amelyek bántóak az idősebbek számára.
fontos - a nyugdíjazásra. B i l i B y t h e w a y ( 1 9 5 5 ) s z o c i o l ó g u s a társadalmi
Levin (1988) vizsgálata során egyetemisták­ k o n s t r u k c i o n i z m u s felől k ö z e l í t v e a d o t t elméle­
n a k egy férfi k ü l ö n b ö z ő é l e t é v e k b e n ( 2 5 , 5 2 é s ti ö s s z e g z é s t az é l e t k o r i d i s z k r i m i n á c i ó r ó l (ezt a
73 éves korában) készült fényképeit mutatták, s z e m l é l e t e t az 5. fejezetben, a 132-133. oldalon
é s arra k é r t é k őket, h o g y egy sor s z e m é l y i s é g j e l ­ i s m e r t e t t e m ) . B y t h e w a y e l ő s z ö r i s k é t s é g b e von-
SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS

nőtt 1998-ban. 2010-re e csoport gyarapodásának


ü t e m e e l é r i a 1 4 , 5 m i l l i ó t , 2 0 5 0 - r e p e d i g a 21 mil­
liót. Ez a k o r c s o p o r t a világ i p a r o s o d o t t országai­
b a n n ő m a j d a l e g g y o r s a b b a n , a h o l egy-egy csa­
ládra kevesebb gyerek jut és az emberek tovább
é l n e k , m i n t a s z e g é n y e b b o r s z á g o k b a n . Az iparo­
sodott országokban az idősebb népesség aránya
1 9 5 0 - b e n 8 s z á z a l é k volt, 1 9 9 8 - r a 1 4 s z á z a l é k r a
nőtt, és b e c s l é s e k s z e r i n t 2 0 5 0 - r e e l é r i a 25 száza­
lékot. A s z á z a d k ö z e p é t ő l a f e j l ő d ő o r s z á g o k b a n
is hasonló „idősrobbanást" tapasztalunk majd.
A világ l e g t ö b b t á r s a d a l m á n a k n é p e s s é g é r ő l el­
m o n d h a t ó , h o g y a s z ü l e t é s e k és h a l á l o z á s o k szá­
m á n a k e g y i d e j ű c s ö k k e n é s e m i a t t öregszik, b á r
a szegényebb országokban még mindig rövidebb
az é l e t t a r t a m a s z e g é n y s é g , az a l u l t á p l á l t s á g és a
j á r v á n y o k m i a t t (lásd a 11. fejezetet). E N S Z - b e c s -
l é s e k s z e r i n t ( U N F P A 1 9 9 8 ) a világ átlagos várha­
tó élettartama az 1 9 5 0 - e s 45 évről 1985-re 50 évre
nőtt, és 2 0 2 5 - r e v á r h a t ó a n e l é r i a 71 évet. A k k o r
m á r m i n t e g y 8 0 0 m i l l i ó e m b e r l e s z 6 5 é v feletti,
vagyis 1 9 9 0 - h e z h a s o n l í t v a h á r o m s z o r o s á r a n ő a
s z á m u k (lásd a 6.7. ábrát). A l e g n a g y o b b egész­
ségügyi-ellátási i g é n y e k e t t á m a s z t ó aggkorúak
( 8 5 é v felettiek) s z á m a É s z a k - A m e r i k á b a n vár­
hatóan másfélszeresére, Kínában kétszeresére,
Nyugat-Afrikában pedig közel két és félszeresére
Az idősebbek gyakran értékes segítséget nyújtanak
közösségüknek például azzal, hogy gondoskodnak az nő majd (Sokolovsky 1 9 9 0 ) . (A keretes részben
unokákról. foglalkozunk azokkal a gondokkal, amelyeket a
népesség elöregedése okoz Kínában.) Ez a nö­
v e k e d é s egyre n a g y o b b r é s z t k ö v e t e l s o k o l y a n
ja, hogy l e h e t „ ö r e g k o r r ó l " és „ i d ő s e k r ő l " b e s z é l ­
ország e r ő f o r r á s a i b ó l , a m e l y e k m á r m a i s szegé­
ni. Azt m o n d j a , h o g y e z e k n e k a s z a v a k n a k o l y a n
n y e b b e k annál, semhogy megfelelő életet bizto­
egyetemes j e l e n t é s t t u l a j d o n í t u n k , a m e l y n e m lé­
síthatnának lakosságuknak.
tezik. Ezt azzal t á m a s z t j a alá, h o g y m e g k é r d e z i ,
mit é r t ü n k „öregkoron": „Állapotot, é l e t s z a k a s z t , Ez a r o b b a n á s m e g r e n g e t h e t i a s z o c i á l p o l i t i k á t
g o n d o l k o d á s m ó d o t vagy m i t ? " Van-e b á r m i l y e n is. M a t ö b b m i n t 1 5 0 ország n y ú j t k ö z e l l á t á s t idő­
t u d o m á n y o s b i z o n y í t é k arra, h o g y l é t e z i k vala­ s e b b e k n e k é s fogyatékkal é l ő k n e k , i l l e t v e h a l á l u k
mi, amit ö r e g k o r n a k h í v h a t u n k ? H a van, a k k o r után hozzátartozóiknak. Különösen az idősebbek
hogyan k e r ü l b e l e a z e m b e r , h o g y a n l e s z i d ő s ?
Bytheway s z á m á r a a kategóriák, a m e l y e k k e l ma 6.7. ábra A 65 év feletti népesség aránya különböző
leírjuk az ö r e g e d é s t - p é l d á u l az „ i d ő s e k " vagy régiókban, 2000-ben felvett és 2050-re elő-
„öregek" - m a g u k is az é l e t k o r i d i s z k r i m i n á c i ó rejelzett adatok
részei. T á r s a d a l m i l a g k o n s t r u á l t a k , és az a ren­ | 2000 g 2050
deltetésük, h o g y a d o m i n á n s c s o p o r t o k , a m e l y e k 30
nyerhetnek valamit az életkori diszkriminációval
járó e g y e n l ő t l e n s é g e k b ő l , l e g i t i m á l j á k b i z o n y o s
emberek é l e t k o r i a l a p o n t ö r t é n ő h á t r á n y o s meg­
különböztetését és kezelését.

A világnépesség őszülése

Ma az „ i d ő s r o b b a n á s " v é g i g s ö p ö r a v i l á g o n . Az
ENSZ Népesedési Alapjának 1998-as jelentése
(UNFPA 1 9 9 8 ) m e g á l l a p í t j a , h o g y a 65 é v e s vagy
idősebb n é p e s s é g v i l á g s z e r t e m i n t e g y 9 m i l l i ó v a l Forrás: UNFPA 2004
6. FEJEZET

Kínában 1 3 0 millió idősebb e m b e r él, akik mind­ visszaütött, mert a d o l g o z ó népesség csak nehe­
össze a népesség 10 százalékát teszik ki. A fiata­ zen tud gondoskodni a visszavonultakról.
lok és az ö r e g e k e g y m á s h o z viszonyított aránya
a z o n b a n változik, ezért ez a szám az előrejelzések
szerint 2 0 5 0 - b e n már t ö b b mint 31 százalék le­ SERTETT IDŐSEK
het. Mindez a szigorú egykepolitika hatása, a m e ­
lyet 1 9 7 9 - b e n vezettek be, hogy megpróbálják Egyre t ö b b egyedülálló fiatal kerül s z e m b e az­
féken tartani az ország robbanásszerű népesség­ zal a lesújtó kilátással, hogy két szülőről és négy
növekedését. Törvény mondja ki, hogy minden nagyszülőről kell majd g o n d o s k o d n i a : ezt neve­
városi családnak csak egy gyermeke lehet, kivéve zik a 4 - 2 - 1 - e s család j e l e n s é g é n e k . Ez a z o n b a n
ha az egyik vagy mindkét fél etnikai kisebbségből n e m változtat azon, hogy a gazdasági reformok
származik, vagy mindkettőjük egyetlen gyermek. hatására gyorsan szétesik a k o m m u n i s t a jóléti
rendszer, így sokan egyre n e h e z e b b e n tudnak
Kína népességnövekedése gondoskodni i d ő s e b b családtagjaikról. Aki meg­
e n g e d h e t i m a g á n a k , ma már inkább igyekszik
1950 5 6 3 millió m a g á n k é z b e n lévő i d ő s o t t h o n o k r a ruházni a ro­
1960 6 5 0 millió konok házi g o n d o z á s á n a k tradicionális feladatait
1970 8 2 0 millió - ez a törekvés sok i d ő s e b b e m b e r t bánt. Kínában
1980 9 8 5 millió h a g y o m á n y o s a n tisztelték az időseket, ezért a
1990 1,14 milliárd mai i d ő s e b b e k is elvárják, hogy g o n d o s k o d j a n a k
2000 1,26 milliárd róluk. Néhányan attól sem riadtak vissza, hogy
Forrás: US Census Bureau. bepereljék családjukat g o n d a t l a n s á g miatt.
A 2 0 3 0 - r a v o n a t k o z ó hivatalos becslések sze­
A falusias területek t ö b b s é g é b e n a házaspárok jó rint mintegy 3 0 0 millió idős e m b e r ellátására a
néhány éves szünet után második gyermeket is nemzeti j ö v e d e l e m 10 százalékát kell majd fordí­
vállalhatnak. A törvény különösen a városok te­ tani. A szakértők azt mondják, hogy ha nem tesz­
kintetében szigorú, ahol a törvényszegő házas­ nek további lépéseket ez ellen, akkor az őszülő
párokat sújtó kényszersterilizálások, életveszélyes népesség ellátásának t e r h e nagy h a t á s t gyakorol­
abortuszok és b ü n t e t é s e k gyakran nemzetközi hat az e g é s z ország fejlődésének ü t e m é r e is.
tiltakozást váltottak ki. De ez a politika csúnyán Forrás: BBC, 2 0 0 0 . szeptember 1.

szorulhatnak költséges egészségügyi ellátásra. d o l g o z ó k f o g l a l k o z t a t á s á t és k é p z é s é t , és a ma­


L é t s z á m u k gyors n ö v e k e d é s e a z e g é s z s é g ü g y i el­ gánvállalkozások is jelentős erőket fordítanak az
látórendszert nagymértékben megterhelheti sok átképzésre.
ipari országban, a h o l az i d ő s e b b e k n e k nyújtott Az ö r e g e d é s és a g l o b a l i z á c i ó ö s s z e k a p c s o l ó ­
egészségügyi ellátások költsége szétfeszítheti a d á s a v i l á g s z e r t e k i h a t m a j d a z i d ő s e b b e k életé­
kormányzati költségvetés kereteit. re, v á r h a t ó a n e s z á z a d n a g y r é s z é b e n . A c s a l á d i
Különböző országok különféleképpen pró­ gondoskodás hagyományos mintái meginognak,
bálják orvosolni az idősek növekvő számából mert a családi alapú gazdaságokat fokozatosan
eredő gondokat. Az előzőekben már láthattuk, g l o b á l i s v á l l a l k o z á s o k a g r á r g a z d a s á g a i b a n és iro­
h o g y N a g y - B r i t a n n i a e l s ő s o r b a n a z á l l a m i nyug­ d á b a n , g y á r a i b a n v é g z e t t m u n k a váltja fel. (Nyu­
d í j r e n d s z e r r e és a N e m z e t i E g é s z s é g ü g y i S z o l ­ g a t o n m á r i s v á l t o z n a k a c s a l á d m i n t á k , erről az
gálatra (National Health Service) építve próbál „egyágú c s a l á d " ismertetésekor, a 7. fejezetben,
kialakítani egy v é d ő h á l ó t , hogy gondoskodjon a 1 9 1 . o l d a l o n l e s z szó.) A 2 0 . s z á z a d e l e j i ipari
az idősebbek anyagi és egészségügyi szükségle­ országokhoz h a s o n l ó a n ma m i n d e n társadalom­
teiről. M á s ipari országok a szolgáltatások sokkal b a n szerepet kell találni az idősödő polgároknak.
s z é l e s e b b k ö r é t k í n á l j á k . J a p á n b a n p é l d á u l a fér­ E h h e z m e g k e l l h a t á r o z n i a g a z d a s á g i támoga­
fiak é s n ő k e g é s z e n i d ő s k o r u k i g a k t í v a k m a r a d ­ tás ú j e s z k ö z e i t , a m e l y e k e t g y a k r a n k o r m á n y z a ­
n a k , m e r t e z t a j a p á n k u l t ú r a t á m o g a t j a , és m e r t t i p r o g r a m o k b ó l f i n a n s z í r o z n a k . E z e n k í v ü l meg
gyakran az üzletpolitika is arra ösztönzi az em­ k e l l t a l á l n i a n n a k m ó d j á t is, h o g y a t á r s a d a l o m
b e r e k e t , h o g y n y u g d í j a z á s u k u t á n is a n n á l a cég­ az idősebbeket ne elszigetelje, h a n e m jelentős
n é l maradjanak, a m e l y n e k korábban dolgoztak. tapasztalatukra és tehetségükre számítva inkább
J a p á n b a n egy s o r t ö r v é n y t á m o g a t j a a z i d ő s e b b szorosabbra vonja velük kötelékeit.
SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS

ÖSSZEFOGLALÁS

1. A szocializáció az a folyamat, a m e l y n e k s o r á n Fontos, hogy ne keverjük össze a személy


a t e h e t e t l e n c s e c s e m ő m á s e m b e r e k k e l érint­ szociális korát az é v e k b e n m é r h e t ő életkorá­
kezve ö n t u d a t o s , é r t e l m e s , a z adott k u l t ú r á b a n val. A fizikai ö r e g e d é s e l k e r ü l h e t e t l e n , de a
eligazodni k é p e s e m b e r r é v á l i k . l e g t ö b b e m b e r m e g f e l e l ő t á p l á l k o z á s s a l , ét­
2. George H e r b e r t M e a d s z e r i n t a g y e r m e k m á ­ r e n d d e l é s m o z g á s s a l i g e n c s a k m a g a s kort ér­
sok feléje i r á n y u l ó v i s e l k e d é s é n e k s z a b á l y s z e ­ het meg jó egészségben.
rűségei r é v é n k é p e s ö n m a g á t ö n á l l ó l é n y k é n t 9. Az alacsony halálozási és születési arányok
megérteni. E g y k é s ő b b i s z a k a s z b a n , a m i k o r m i a t t a n y u g a t i t á r s a d a l m a k g y o r s a n „őszül­
már szervezett j á t é k o k b a n v e s z részt, é s meg­ n e k " vagy ö r e g s z e n e k . A z i d ő s e b b n é p e s s é g
tanulja a j á t é k s z a b á l y o k a t , a g y e r m e k m e g é r t i nagy, egyre n ö v e k v ő c s o p o r t o t alkot, a m e l y
az „általános másikat": az á l t a l á n o s é r t é k e k e t gazdaságilag, t á r s a d a l m i l a g é s p o l i t i k a i l a g
és kulturális s z a b á l y o k a t . rendkívül változatos. Választóvonalat vonha­
3. Jean Piaget t ö b b s z a k a s z r a osztja a k o r a i fej­ tunk a z o n b a n a h a r m a d i k és negyedik életko­
lődést, a m e l y n e k s o r á n a g y e r m e k m e g é r t i a ri s z a k a s z , vagyis a „fiatal ö r e g e k " és az „öreg
világot. V a l a m e n n y i s z a k a s z új k o g n i t í v k é p e s ­ öregek" között.
ségek elsajátítását j e l e n t i , é s a z e l ő z ő s z a k a s z 1 0 . A z ö r e g e d é s r e v o n a t k o z ó f u n k c i o n a l i s t a el­
sikeres b e f e j e z é s é t ő l függ. P i a g e t s z e r i n t a kog­ m é l e t e k e r e d e t i l e g a z t fejtegették, h o g y kívá­
nitív f e j l ő d é s n e k e z e k a s z a k a s z a i a s z o c i a l i z á ­ n a t o s az i d ő s e b b e m b e r e k k i v o n u l á s a a tár­
ció u n i v e r z á l i s v o n á s a i . sadalomból. A kivonuláselmélet szerint az
4. A szocializációs közegek strukturált csoportok i d ő s e b b e k n e k fel k e l l a d n i u k h a g y o m á n y o s
vagy k ö r n y e z e t e k , a m e l y e k b e n a s z o c i a l i z á ­ t á r s a d a l m i s z e r e p e i k e t , a m e l y e k e t a fiata­
ció fontosabb f o l y a m a t a i l e z a j l a n a k . C s e c s e ­ l a b b a k v e s z n e k át. A z ezt h a m a r k ö v e t ő ak­
mőkorban m i n d e n k u l t ú r á b a n a c s a l á d a leg­ tivitáselmélet v i s z o n t azt h a n g s ú l y o z t a , h o g y
fontosabb s z o c i a l i z á c i ó s k ö z e g . H a t ó e r ő k é n t m e n n y i r e f o n t o s vitalitásforrás, h a a z e m b e r
m ű k ö d i k m é g a kortárscsoport, az i s k o l a és a elfoglalja magát, t e v é k e n y k e d i k . A z örege­
tömegkommunikációs eszközök is. d é s r ő l alkotott k o n f l i k t u s e l m é l e t s z e r z ő i t fő­
5. A t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z ö k m e g j e l e n é ­ k é n t a z foglalkoztatta, h o g y a n s z ü l k ü l ö n f é l e
se k i s z é l e s í t e t t e a s z o c i a l i z á c i ó s k ö z e g e k k ö r é t . e g y e n l ő t l e n s é g e k e t az i d ő s e b b e k k ö z ö t t a tár­
A z egyre s z é l e s e b b k ö r b e n e l é r h e t ő n y o m t a t o t t sadalmi intézmények szokványos működése.
sajtó k é s ő b b k i e g é s z ü l t az e l e k t r o n i k u s k o m ­ A l e g ú j a b b e l m é l e t e k az i d ő s e b b e k r ő l feltéte­
munikáció eszközeivel. A televízió különösen lezik, h o g y k é p e s e k saját é l e t ü k e t i r á n y í t a n i
nagy hatást gyakorol a g o n d o l k o d á s r a , h i s z e n és aktív s z e r e p e t j á t s z a n i a p o l i t i k á b a n és a
m i n d e n n a p , r e n d s z e r e s e n eljut a k ü l ö n f é l e gazdaságban.
korú e m b e r e k h e z . 1 1 . Az idősebbek anyagilag általában rosszabb
6. A nemi szocializáció s z i n t e m á r a g y e r m e k helyzetűek más csoportoknál. Emellett az
születésekor m e g k e z d ő d i k . M é g a z o k a s z ü l ő k i d ő s e b b n ő k e t a s z e g é n y s é g is i n k á b b sújt­
is m á s k é p p f o r d u l n a k a f i ú h o z és a l á n y h o z , hatja, m i n t férfi kortársaikat, és u g y a n e z el­
akik i g y e k e z n e k e g y e n l ő e n b á n n i g y e r m e k e i k ­ mondható, ha az etnikai kisebbségek idősebb
kel. Ezeket a k ü l ö n b s é g e k e t s o k m á s k u l t u r á l i s tagjait é s a z i d ő s e b b f e h é r e k e t h a s o n l í t j u k
hatás is erősíti. össze. Az idősek között számottevően több
7. A s z o c i a l i z á c i ó az e m b e r e g é s z é l e t é t végig­ a n ő , m i n t a férfi, b á r t ú l s ú l y u k v a l a m e l y e s t
kíséri. A z é l e t m i n d e n s z a k a s z á b a n változá­ csökkent.
sokkal kell s z á m o l n u n k , é s b i z o n y o s válságo­ 12. A népesség öregedése miatt növekedett az
kat kell l e k ü z d e n ü n k . E b b e b e l e t a r t o z i k az is, „ e l t a r t o t t a k a r á n y a " . E z h e v e s v i t á k a t váltott
hogy m e g b é k é l ü n k a h a l á l l a l : azzal, h o g y fizi­ ki az i d ő s e b b e k n e k n y ú j t o t t s z o l g á l t a t á s o k fi­
kai l é t ü n k véget ér. nanszírozásáról.
8. A biológiai, p s z i c h o l ó g i a i és s z o c i á l i s örege­ 1 3 . A globalizáció sok társadalomban fenyegeti
dés n e m a z o n o s a k , és egy k u l t ú r á n b e l ü l vagy az idősebbek hagyományos szerepét, a m e l y
kultúráról k u l t ú r á r a i s j e l e n t ő s e n e l t é r h e t n e k . világszerte gyorsan változik.
168 6. FEJEZET

1. Miben különbözik a szocializáció a sulykolástól vagy az agymosástól?


2. Mi a kapcsolat az éntudatunk és szociális identitásunk között?
3. Mennyire jelentős az elsődleges szocializáció a komplex és gyorsan változó társadalmakban?
4. Hogyan formálják a társadalmi tényezők az öregedéssel kapcsolatos egyéni tapasztalatokat?
5. Mondhatjuk-e, hogy a fiúk és a lányok nemcsak fizikai jellemzőiket tekintve, hanem „természetük­
ből adódóan" is különböznek?
6. Van „globális elöregedési válság"?
7. Tapasztalta-e olvasóm az életkori diszkriminációt mindennapi életében?

Biggs, Simon (1993): Understanding Ageing. Buckingham, Open University Press.


Blackburn, R.(2002): Banking on Death, or Investing in Life. London, Verso.
Bytheway, B. (1999): Ageism. Buckingham, Open University Press.
Gilleard, Chris - Higgs, Paul (2005): Contexts of Ageing: Class, Cohort and Community. Cambridge,
Polity.
Mullan, Phil (2000): The Imaginary Time Bomb: Why an Ageing Population is Not a Social Problem.
London, A. B. Taurus.
Laslett, P. (1989): The Third Age. London, Weidenfeld and Nicolson. <;
Peterson, Peter G. (1999): Gray Dawn: How the Coming Age Wave Will Transform America - and the
World. New York, Random House.
Vincent, John (2003): Old Age. London, Routledge.

T h e Centre for Policy on Ageing


http://www.cpa.org.uk/ageinfo/ageinfo.html
Az OECD öregedésre vonatkozó nemzetközi adatai
http://www.oecd.org/topic/0,2686,en_2649_37435_l_l_l_l_37457,00.html
Az ENSZ öregedéssel kapcsolatos programja
http://www.un.org/esa/socdev/ageing/
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) az öregedésről és az életútról
http ://www. who .int/ageing/en/
CSALÁDOK ÉS INTIIN/
KAPCSOLATOK
ALAPFOGALMAK
A CSALÁD A TÖRTÉNELEMBEN
A családi élet fejlődése
Hol volt, hol nem volt: mesék a hagyományos családról
Világszerte változó családminták
CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK NAGY-BRITANNIÁBAN
Általános jellemzők
A családminták változása és változatossága
Egyenlőtlenség a családban
Intim erőszak
Családon belüli erőszak
Válás és különélés
A családi élettel kapcsolatos attitűdök változása
Új partnerkapcsolatok és mostohacsaládok
A házasság és a családi élet hagyományos formáinak alternatívái
A CSALÁD ÉS AZ INTIM KAPCSOLATOK ELMÉLETI NÉZŐPONTJAI
Funkcionalizmus
Feminista megközelítések
Új nézőpontok
KÖVETKEZTETÉS: VITA A CSALÁDI ÉRTÉKEKRŐL

Összefoglalás
Megfontolandó kérdések
Ajánlott olvasmányok
Internetes források
Voltak már szerelmesek? Minden bizonnyal igen. világszerte sokan átélhetnek. Például bizonyos
A legtöbb ember már tizenéves korában megis­ Nagy-Britanniában élő ázsiai közösségekben ma
meri a szerelmet. Sokunknak a szerelem és a ro­ is szokás az „elrendezett", a rokonok közötti meg­
mantika az egyik legfelemelőbb érzelmi állapot, egyezésen alapuló házasság (arranged marriage).
amelyet valaha átélhetünk. Miért lesz szerelmes Ezekben az esetekben a szerelmet ritkán tekin­
az ember? Első látásra nyilvánvaló a válasz: a sze­ tik a házasság vagy családalapítás velejárójának.
relem a kölcsönös fizikai kapcsolat kifejeződése, A romantikus szerelemre épülő hosszú távú kap­
amelyet két egyén érez egymás iránt. Manapság csolat csak az utóbbi időkben vált széles körben
kételkedhetünk abban, hogy a szerelem „örök", elfogadottá társadalmunkban, és a legtöbb más
mégis úgy gondoljuk, hogy beleszeretni valaki­ kultúrában soha nem is létezett.
be olyan élmény, amely egyetemes emberi érzel­ Az iparosodott nyugati társadalmakban csak a
mekből ered. Természetesnek látszik, hogy ha modern időkben kezdték szorosan összekötni
ketten egymásba szeretnek, akkor kapcsolatuktól a szerelmet és a szexualitást. John Boswell tör­
személyes és szexuális vágyaik megvalósulását ténész, a középkori Európa kutatója is rámutat,
remélik, aminek egyik útja-módja az lehet, hogy mennyire szokatlanok a romantikus szerelemmel
összeházasodnak és/vagy családot alapítanak. kapcsolatos modern elképzeléseink. A középkori
Bár ez a helyzet ma „természetesnek" tűnik, Európában szinte senki nem szerelemből háza­
nagyon is szokatlan. A hosszú távú kapcsolat ki­ sodott. A középkorból ered ez a szólás: „Ha fele­
alakítása vagy a családalapítás valakivel, akibe séged szívből szereted, házasságtörő vagy." Akko­
beleszerettünk, nem olyan tapasztalat, amelyet riban - és még évszázadokon át - férfi és nő azért
házasodtak össze, hogy a vagyon a családban ma­
radjon, vagy hogy gyerekeket neveljenek, akik
majd dolgoznak a családi gazdaságban. A házas­
életben elválaszthatatlan társakká válhattak, de
erre inkább a házasságkötés után került sor, mint
előtte. Az emberek néha folytattak házasságon
kívüli viszonyt, ez azonban kevés olyan érzelmet
szült, amelyet ma a szerelemmel társítunk. A ro­
mantikus szerelmet legjobb esetben is gyenge­
ségnek, a legrosszabb esetben pedig valami nya­
valyának tartották.
Mai attitűdjeink szinte homlokegyenest ellen-
kezőek. Boswell találóan mondja, hogy „a mo­
dern ipari kultúra szinte megszállottja" a roman­
tikus szerelemnek:

Aki a „szerelem tengerébe" merül, az nem


kételkedik benne. [...] Igen kevés olyan pre-
modern vagy kortárs nem ipari kultúra lehet,
amely elfogadná azt a - Nyugaton kétségbe­
vonhatatlan - érvet, hogy „a férfi célja, hogy
nőt szeressen, a nőé pedig az, hogy férfit". Ezt
bizony a legtöbb ember a legtöbb időben és he­
lyen az emberi érték igencsak gyöngécske mér­
tékének találná! (Boswell 1995, XIX.).

A romantikus szerelem gondolata csak a 18. szá­


zad végén kezdte éreztetni hatását. A romantikus
szerelem - amelyet megkülönböztetünk a szenve-
CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK 171

f
Jane Austen regénye, a Büszkeség és balítélet a minden akadályon felülkerekedő romantikus szerelem klasszikus
története (kép a mű BBC-adaptációjából).

délyes szerelem többé-kevésbé egyetemes kész­ ra és érzelmi kommunikációra épült. Persze a jó


tetéseitől - idealizálta tárgyát. Gondolata nagyjá­ házassághoz ezek is kellettek, de nem képezték
ból a regény irodalmi műfajának a kialakulásával a házasság alapját, mint a mai párok esetében.
egy időben jelent meg, és a romantikus regények A kommunikáció a jó kapcsolat kialakításának
népszerűsége döntő szerepet játszott e gondolat legfőbb eszköze, és annak fennmaradásában is
elterjedésében (Radway 1984). A romantikus sze­ jelentős szerepe van. A jó kapcsolat két egyenlő
relem főként a nők számára azt jelentette, hogy fél kapcsolata: egyenlő jogokkal bírnak és egyen­
meséket találtak ki maguknak, hogyan vezethet lő kötelezettségeket vállalnak. Egy ilyen kapcso­
egy kapcsolat személyes megelégedettséghez. latban a felek tisztelik egymást és a legjobbat
A romantikus szerelmet tehát nem tekinthetjük akarják egymásnak. A beszéd, vagyis a párbeszéd
az emberi élet természetes részének, mert tágabb a jó kapcsolat fenntartásának alapja. A kapcsola­
társadalmi-történeti hatások alakítják. Nagy-Bri­ tok akkor működnek a legjobban, ha a feleknek
tanniában ma az emberek többsége a házas- vagy nincs sok rejtegetnivalójuk egymás elől: kölcsö­
élettársi kapcsolatot tekinti a család alapjának. nös bizalommal vannak egymás iránt. A biza­
A család gazdasági szerepének gyengülésével ez lomért pedig meg kell dolgozni. Végül a jó kap­
a kapcsolat került a családi élet középpontjába, csolat jellemzője még, hogy mentes mindenféle
és a házassági kötelékek kialakítása ma a szere­ önkényeskedéstől, kényszertől vagy erőszaktól
lemre, illetve a szerelemre és a nemi vonzalomra (Giddens 1993).
épül (bár e fejezet későbbi részében kiderül majd, Könyvem jórészt a társadalmi változásról szól.
hogy a „család" nem csak egy heteroszexuális A világ, amelyben élünk, bővelkedik új lehető­
párt és a gyermekeiket jelentheti). ségekben, ugyanakkor mindig rejteget buktató­
Társadalmunkban a legtöbben úgy vélik, hogy kat, meglepetéseket. Akár tetszik, akár nem, el
a jó kapcsolat alapja az érzelmi kommunikáció kell fogadnunk, hogy ez a világ egyszerre teremt
vagy az intimitás. Az intimitás gondolata - mint kedvező alkalmakat és kockázatokat. A fenti, ro­
még sok más ismerős fogalom, amelyekről köny­ mantikus szerelemről szóló fejtegetésem is azt
vemben szólok - szintén új keletű. Már említet­ mutatja, hogy ez az észrevétel sehol nem annyira
tem, hogy a múltban a házasság sosem intimitás­ helytálló, mint a magán- és érzelmi életünkben.
7. FEJEZET

Hogyan érthetjük meg e változások lényegét sodik, egymás rokonai lesznek, ugyanakkor a há­
és életünkre gyakorolt hatását? Csak akkor fog­ zassági kötelék szélesebb rokonsági csoportokat
hatjuk fel, mi zajlik ma intim kapcsolatainkban is összekapcsol. A szülők, a testvérek és más vér­
és a családban mint társadalmi intézményben, rokonok a házasság révén a házastárs rokonaivá
ha tudunk valamit arról, hogyan éltek az embe­ is válnak.
rek a múltban és hogyan élnek ma más társadal­ A családi kapcsolatok mindig szélesebb rokoni
makban. Ezért ebben a fejezetben áttekintjük a csoportokon belül jelennek meg. Szinte minden
házasság és a család történelmi fejlődését, majd társadalomban megtalálhatjuk azt, amit a szocio­
megvizsgáljuk, milyenek a különböző családok lógusok és az antropológusok nukleáris család­
és az intim kapcsolatok a mai Nagy-Britanniában. nak neveznek: két felnőtt él együtt, közös ház­
A fejezet végén ismertetek néhány elméleti szem­ tartásban, ahol saját vagy fogadott gyermekeiket
léletmódot, amelyekkel magyarázni próbálják a nevelik. A legtöbb tradicionális társadalomban
családfajtákat és az intim kapcsolatokat, majd zá­ a nukleáris család mindig beágyazódik valami­
rásként kitérek a „családi értékekkel" kapcsola­ lyen tágabb rokoni hálózatba. Ha a házaspáron
tos, máig tartó vitára is. és a gyerekeken kívül más, közeli rokonok is él­
nek ugyanabban a háztartásban vagy egymással
szoros, állandó kapcsolatban, akkor kiterjesztett
ALAPFOGALMAK családról beszélünk. A kiterjesztett családhoz
tartozhatnak a nagyszülők, a testvérek, a sógorok
Először is meg kell határoznunk néhány alapfo­ és a sógornők, a nagynénik, a nagybácsik és az
galmat, például a család, a rokonság és a házas­ unokatestvérek.
ság fogalmát. A család olyan emberek csoportja, A nyugati társadalmakban a házasságra, így a
akiket közvetlen rokonsági kapcsolat fűz össze, családra is a monogámia jellemző. A törvény tilt­
és felnőtt tagjai vállalják a gyermekek gondozá­ ja, hogy egy férfinak vagy nőnek egyszerre több
sát. A rokonság egyének közötti kapcsolatokat házastársa legyen. Ez azonban nem igaz a világ
foglal magában, amelyek házasság vagy leszár­ minden táján. George Murdock (1949) közismert,
mazás révén jönnek létre (az anya, apa, gyere­ a 20. század derekán végzett vizsgálata során
kek, unokák stb. között). A házasság két felnőtt több száz társadalmat összehasonlítva azt találta,
ember társadalmilag elismert és jóváhagyott sze­ hogy ezek 80 százalékában megengedett a poli-
xuális egyesülése. Amikor két ember összeháza­ gámia, vagyis a férjnek vagy a feleségnek több

Szokatlan családi fénykép: a utahi többnejű Tom Green, öt felesége és huszonkilenc gyermekének többsége.
CSALADOK ES INTIM KAPCSOLATOK

házastársa is lehet. A poligámiának két fajtája Európában a csecsemők negyed- vagy nagyobb
van: a poligínia (többnejűség) esetében a férj­ része nem élt egy évnél tovább (ezzel szemben
nek lehet több felesége, a jóval ritkább poliand­ ma a csecsemőhalálozás jóval 1 százalék alatti),
ria (többférjűség) esetében pedig a feleségnek és a nők gyakran nem élték túl a szülést. A gyer­
lehet egyszerre két vagy több férje. Nyugaton a mek vagy (akár mindkét) szülő halála sokszor
legismertebb csoport, amelyben még él a poligá- szétzilálta a családi kapcsolatokat.
mia, a nagyrészt az amerikai Utah területén élő
fundamentalista mormonoké; ebben az államban
is törvénytelen a többnejűség, de ritkán állíta­ A családi élet fejlődése
nak bíróság elé bárkit emiatt. A többnejűséggel
egyébként a mormonok többsége már egy évszá­ Lawrence Stone, a történeti szociológia művelője
zada felhagyott, mert Utah csak így csatlakozha­ megrajzolta, milyen változások során alakultak át
tott az Egyesült Államokhoz. Becslések szerint Európában a családi élet premodern formái mo­
ma 30 0 0 0 utahi mormon többnejű. dernekké. Stone az 1500-as évektől az 1800-as
Sok szociológus úgy véli, hogy nem beszélhe­ évekig vizsgált családfejlődést három szakaszra
tünk „a családról", mert ez feltételezné, hogy van osztja:
a családi életnek egy többé-kevésbé egyetemes 1. Az időszak kezdetén a fő családforma egyfaj­
modellje. Ebben a fejezetben kiderül, hogy sokfé­ ta nukleáris család, amely meglehetősen kis ház­
le családforma van: kétszülős, mostoha-, egyszü- tartásban él, de szoros kapcsolatban áll a közös­
lős család stb. Diana Gittins (1993) szociológus séggel, benne a rokonsággal. Ez a családszerkezet
szerint helyesebb különböző családokról, „csa­ nem vált el egyértelműen a közösségtől. Stone
ládfajtákról" beszélni, mert így hangsúlyozhat­ szerint (bár néhány történész ezt kétségbe vonja)
juk a sokféleséget. Bár a rövidség kedvéért gyak­ akkoriban a családtagok között nem volt erős ér­
ran azt mondom: „a család", nem feledkezhetünk zelmi kötődés, és nem is számítottak egymásra.
meg arról, milyen változatosságot takar ez a szó. Az emberek nem tapasztalták meg, nem is keres­
ték azokat a bensőséges kapcsolatokat, amelyeket
ma a családi élet részének tartunk.
A CSALÁD A TÖRTÉNELEMBEN A családon belüli szex nem élvezetforrásnak
számított, hanem szükségnek: utódokat kellett
Valaha a szociológusok úgy vélték, hogy a mo­ nemzeni. A házasságban és a családi élet más
dern időszak előtt Nyugat-Európában a kiterjesz­ területén az egyén választási szabadsága aláren­
tett család volt az uralkodó forma. Kutatások bi­ delődött a szülők, más rokonok vagy a közösség
zonyították, hogy ez a nézet téves. A nukleáris érdekeinek. Az erotikus vagy romantikus szerel­
család, amely az apából, az anyából és az eltartott met a moralisták és a teológusok betegségnek
gyerekekből áll, mintha már jó ideje megelőzné a tartották (nem úgy az arisztokrata körök, ame­
többi családfajtát. A premodern háztartás mérete lyekben néha kifejezetten szorgalmazták). A csa­
nagyobb volt a mainál, de a különbség nem dön­ lád ebben az időszakban Stone (1980) szavaival
tő. Angliában például a 1 7 - 1 9 . században végig „nyitott, rideg, érzelemmentes, tekintélyelvű in­
4,75 fő volt az átlagos háztartásméret. A mai át­ tézmény volt. [...] Nem is tartott sokáig, hiszen
lag Nagy-Britanniában 2,4 (HMSO 2004). Mivel gyakran felbomlott, ha meghalt a férj vagy a fele­
a korábbi szám a cselédeket is magában foglalta, ség, vagy ha meghaltak, korán elmentek a háztól
kicsi a két családméret közötti különbség. a gyerekek."
A premodern Európában a gyerekek gyakran 2. Ezt a családfajtát átmeneti, a 17. század ele­
már 7-8 éves koruktól dolgoztak, szüleiknek se­ jétől a 18. század elejéig élő forma váltotta fel,
gítettek a gazdaságban. Akik közülük nem ma­ amely nagyrészt a társadalom felső rétegeire
radtak a családi vállalkozásban, sokszor egészen korlátozódott, mégis nagyon fontos, mert ebben
korán elhagyták a szülői házat, hogy másoknál gyökereznek azok az attitűdök, amelyek azóta
cselédkedjenek vagy inasnak szegődjenek. A más szinte egyetemessé váltak. A nukleáris család el­
házakhoz került gyerekek ritkán látták viszont különültebb egység lett, különbözött a más roko­
szüleiket. nokhoz és a helyi közösséghez fűző kötelékektől.
Egyéb tényezők is szerepet játszottak abban, Egyre fontosabb lett a házastársi és szülői szere­
hogy az akkori családi csoportok még a gyakran tet, bár ugyanekkor megnőtt az apa tekintélyelvű
válással végződő maiaknál is változékonyabbak hatalma is.
voltak. A mortalitás (a bármely évben ezer lakos­ 3. A harmadik szakaszban fokozatosan kiala­
ra jutó halálozások száma) sokkal nagyobb ará­ kult az a családrendszer, amely ma a legismer­
nyú volt minden korcsoportban. A kora újkori tebb Nyugaton. Ez a család olyan csoport, ame-
Volt-e valaha is „norma" a nukleáris család?

lyet szoros érzelmi kötelékek fognak össze, kifelé Nyugat nagy részén a házasság szerelemmel
meglehetősen zárt, és fő feladata a gyermekne­ kezdődik, félúton nagyrészt a gyermeknevelés­
velés. Jellemzője az érzelmi individualizmus ki­ ről szól (ha van gyermekük), és - gyakran - va­
alakulása: a házastársi kapcsolatok személyes vá­ gyonfelosztással végződik úgy, hogy nyoma
lasztás során születnek, amelyet nemi vonzalom sem marad a szerelemnek, vagy már csak távo­
vagy romantikus szerelem vezérel. A szerelem li emlék (1995, X X L ) .
nemi vonatkozásait már nemcsak a házasságon
kívüli viszonyban, hanem a házaséletben is fon­
tosnak tartják. A munkahely egyre gyakrabban Hol volt, hol nem volt:
elszakad az otthontól, ezért a család a termelés
mesék a hagyományos családról
helyett egyre inkább a fogyasztáshoz igazodik.
A nő háztartásbeli lesz, a férfi pedig kenyérke­ Sokan - általában a konzervatívabb szerzők - azt
reső. Az utóbbi évtizedekben egyre több nő áll mondják, hogy a családi élet vészesen meggyen­
munkába, ami kezdi aláásni azt az elképzelést, gült (a családi értékekről folytatott, máig lezá­
hogy a férfi a kenyérkereső „családfő", és még ratlan vitát a fejezet végén, a 1 9 9 - 2 0 1 . oldalon
sokszínűbbé válik a családszerkezet. (Ezeket a ismertetem). A családi élet hagyományosabb
változásokat később még megvizsgáljuk.) formáival állítják szembe azt, amit a család ha­
John Boswell történész, akit e fejezet elején nyatlásának vélnek. De valóban olyan békés és
idéztem, megjegyzi: harmonikus volt a múltbéli család, amilyennek
sokan látják, vagy csak a képzelet szépíti meg?
A premodern Európában a házasság általában Stephanie Coontz megállapítja könyvében {The
vagyonegyesítésnek indult, félúton nagyrészt a Way We Never Were, 1992), hogy - mint az arany­
gyermeknevelésről szólt, és szerelemmel vég­ kor más, szintén mesébe illő képeit - a „hagyo­
ződött. Tulajdonképpen kevés pár kötött há­ mányos családot" sem látjuk majd rózsaszínben,
zasságot „szerelemből", de sokan idővel egy­ ha megnézzük, milyen volt a múlt valójában.
másba szerettek, miközben együtt vezették a Sokan csodálják a viktoriánus család rendjét,
háztartást, nevelték utódaikat, és közösen él­ stabilitását. De mivel akkortájt a családban igen
tek át jót-rosszat. Szinte minden sírvers arról magas volt a halálozási arány, a házasság átlagos
tanúskodik, hogy mély érzelmek kötötték ösz- időtartama alig érte el a 12 évet, és a gyerekeknek
sze a házastársakat. Ezzel szemben a modern több mint fele temette el legalább egyik szülőjét,
CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK

mire betöltötte 2 1 . életévét. A viktoriánus család tak. A legtöbb fejlődő országban azonban széles
csodált rendje abból eredt, hogy a szülők vaskéz­ körű átalakulások zajlanak. E változások oka ösz-
zel irányították gyermekeiket - olyan módszerek­ szetett, de több tényezőt is kiemelhetünk, ame­
kel, amelyeket ma rendkívül durvának tartanánk. lyek rendkívül fontosak. Ezek egyike a nyugati
Ha megnézzük az 1850-es évek viktoriánus kultúra elterjedése. Például a romantikus szere­
családját, még mindig nem kezd derengeni az lem nyugati ideáljai olyan társadalmakat is elér­
ideális család képe. Ebben a korban a feleség tek, amelyekben ezeket korábban nem ismerték.
több-kevesebb kényszer hatására otthon maradt. Egy másik tényező a központosított kormányzat
A viktoriánus erkölcs szerint a nő az erény min­ kialakulása olyan területeken, amelyeken eddig
taképe, míg a férfi szabadon kedvét töltheti: so­ kisebb autonóm társadalmak éltek. Az emberek
kan örömlányokhoz vagy bordélyba jártak. Sőt, életét megváltoztatta, hogy bekerültek az orszá­
gyakran férjnek és feleségnek nem sok köze volt gos politikai rendszerbe; ráadásul a kormányza­
egymáshoz, gyerekeikkel üzengettek egymásnak. tok mindent megtesznek, hogy megváltoztassák a
Ráadásul a szegényebb csoportoknak nem ada­ hagyományos viselkedésformákat. A gyors népes­
tott meg az otthon kényelme: a család tagjai lá­ ségnövekedés miatt - például Kínában, amelyről
tástól vakulásig dolgoztak a gyárban vagy a mű­ a 1 9 9 - 2 0 0 . oldalon lesz szó - az államok gyakran
helyben, nem sok idejük maradt családi életre. indítanak olyan programokat, amelyek szorgal­
Ezekben a csoportokban volt a leggyakoribb a mazzák a kisebb családot, a fogamzásgátlást stb.
gyermekmunka is. Az is változásokat indít el, hogy sokan költöz­
Emlékeinkben az 1950-es évek az ideális csa­ nek a falusias területekről a városokba. A férfiak
lád időben legközelebbi aranykoraként juthatnak gyakran bejárnak dolgozni a kisebb-nagyobb vá­
eszünkbe. Ebben a korban a nők csak otthon dol­ rosokba, míg családjuk szülőfalujukban marad,
goztak, míg a férfiak teremtették elő a család be­ vagy az egész nukleáris család a városba költö­
tevőjét. De rengeteg nő nem akart megmaradni zik. Mindkét esetben gyengülhetnek a hagyomá­
csupán házi szerepben, többre vágyott, szeretett nyos családi és rokonsági rendszerek. Végül - ta­
volna kitörni belőle. A második világháború ide­ lán ez a legfontosabb - a foglalkoztatási lehető­
jén sok nő állt munkába, mert mindenkire szük­ ségek elszakadnak a termőföldtől, inkább olyan
ség volt a haditermelésben. Ezeket az állásokat szervezetekhez kötődnek, mint a kormányzati
elveszítették, amikor a férfiak hazatértek. Ráadá­ bürokrácia, a bánya, az óriásgazdaság és - ahol
sul a férfiak érzelmileg elszakadtak feleségüktől, van ilyen - az ipari nagyvállalat, ami rendszerint
és a nemi életben gyakran kettős mércével mér­ szétzilálja a korábban a helyi közösségben vég­
tek: keresték a szexuális kalandokat, de felesé­ zett földművelésre épülő családformákat.
güktől feltétlen hűséget követeltek. Ezek a változások általában világszerte a ki­
Betty Friedan amerikai író nagysikerű könyve terjesztett családok és másféle rokonsági csopor­
(The Feminine Mystique) 1963-ban jelent meg, tok szétesését indítják el. Erről először William
bár kutatásait az 1950-es években végezte. Frie­ J. Goode írt könyvében {World Revolution in Fa­
dan sok ezer nő nevében emelt szót, amikor be­ mily Patterns, 1963), és megállapításait azóta ku­
szélt a „megnevezhetetlen probléma"-ról: a gye­ tatások is igazolták.
rekek gondozásától elválaszthatatlan családi élet
elnyomó természetéről, a nehéz házi munkáról
és a férjről, aki csak hébe-hóba bukkan fel, és aki­ Újabb fejlemények
vel lehetetlen bármiféle érzelmi kommunikáció.
Sok nőnek kellett elviselnie ezt az elnyomó ott­ A ma világszerte zajló legfontosabb változások a
honi életet, de még ennél is súlyosabb teher volt következők:
a nem kevés családot sújtó alkoholizmus és erő­ 1. A klánok és más rokonsági csoportok ereje
szak, ráadásul egy olyan korban, amikor a társa­ gyengül.
dalom még nem készült fel, hogy szembenézzen 2. Általános trenddé válik a szabad párvá­
ezekkel a gondokkal. lasztás.
3. A nők jogait világszerte kezdik elismerni a
házasságkötéssel kapcsolatos és a családon belül
Világszerte változó családminták hozott döntések tekintetében egyaránt.
4. Egyre ritkább, hogy a jövendőbelit a rokon­
A mai világ különböző társadalmaiban sokféle ság választja.
családforma él. Egyes területeken, például Ázsia, 5. A férfiak és nők szexuális szabadsága nö­
Afrika és a csendes-óceáni térség peremvidékein vekszik olyan társadalmakban, amelyek azt ko­
a hagyományos családrendszerek kevéssé változ­ rábban szigorúan korlátozták.
7. FEJEZET

6. Általános trenddé válik a gyermekjogok ki­ 2. A brit házasság a romantikus szerelem esz­
terjesztése. méjére épül, és az érzelmi individualizmus vált a
7. Egyre inkább elfogadják az azonos neműek legfontosabb tényezővé. A partnerekről feltétele­
párkapcsolatát. zik, hogy azért házasodnak össze, mert egymást
Tévedés volna túlhangsúlyozni ezeket a tren­ vonzónak, elfogadható társnak találták, és kölcsö­
deket vagy azt feltételezni, hogy a világ minden nös szeretet-tisztelet köti őket össze. A házasság
részében megjelentek - néhol sokat még mindig részét alkotó romantikus szerelem a mai Nagy-
kétségbeesetten próbálnak kivívni, vagy épp he­ Britanniában már „természetes": inkább az em­
vesen elleneznek. (Az egyik példa arra, hogy e beri lét szokványos részének látszik, mint a mo­
trendek nem váltak általánossá, az lehet, ahogyan dern kultúra sajátos jegyének. Persze a valóság
a tálibok a nők jogait megnyirbálták Afganisztán­ nem vág egybe az ideológiával. A házasságban
ban 1996 és 2001 között - erről a 20. fejezetben, a elérendő személyes megelégedettség hangsúlyo­
657. oldalon lesz szó.) zása néha teljesíthetetlen elvárásokat támaszt,
De ugyanígy tévedés volna azt hinni, hogy a ki­ aminek szintén része lehet abban, hogy ma egyre
terjesztett család mindenütt gyengül. A mai tár­ több a válás.
sadalmak többségében még mindig a kiterjesztett 3. A brit család patrilineáris és neolokális. A
család a norma, és tovább él a hagyományos csa­ patrilineáris öröklés szerint a gyerekek az apa ve­
ládi gyakorlat. Ráadásul abban is eltéréseket lát­ zetéknevét viselik, és a vagyon régebben fiúágon
hatunk, hogy milyen gyorsan történik a változás, öröklődött, bár ez ma már ritkább. (A világ számos
mert megtorpanhat, visszafordulhat, vagy ellenté­ társadalma matrilineáris: a vezetéknév és gyak­
tes trendek lassíthatják. ran a vagyon is leányágon öröklődik.) A neoloká­
lis lakóhelyválasztás azt jelenti, hogy a házaspár
mindkettőjük családjától külön, saját lakóhelyre
CSALADOK ES INTIM KAPCSOLATOK költözik. Ez azonban nem jellemző minden brit
NAGY-BRITANNIÁBAN családra. Sok család - különösen ha szegény,
munkásosztálybeli vagy ázsiai - matrilokális: a
Mivel Nagy-Britannia ma kulturális szempontból friss házasok a feleség szüleinek lakóhelye köze­
nagyon sokszínű, az országon belül jelentős el­ lében maradnak. (Ha a férj szüleihez közel vagy
téréseket figyelhetünk meg a család és a házas­ velük együtt élnek, akkor patrilokális családról
ság terén. Ezek közül a legélesebbek a fehérek és beszélünk.)
nem fehérek családmintái közötti különbségek, 4. A brit családot gyakran nukleáris családnak
aminek az okát a következőkben megvizsgáljuk. tartják, mert egy vagy két szülőből és a vele, ve­
Ezután a családi élet jelenlegi mintáival kapcso­ lük egy háztartásban élő gyerekekből áll, bár nem
latban kitérünk a válás és az újraházasodás kér­ mondhatjuk, hogy a nukleáris család teljesen el­
désére is. Először azonban ismertetek néhány szigetelt más rokonoktól. Az alábbiakban kiderül
alapvető jellemzőt, amelyek szinte minden brit majd, hogy a nukleáris család lassanként elveszí­
családban megfigyelhetők. ti vezető szerepét.

Általános jellemzők A családminták változása


és változatossága
Nagy-Britanniában az ép család jellemzői a kö­
vetkezők: Rapoport és szerzőtársai szerint „Nagy-Britanniá­
1. Más nyugati családokhoz hasonlóan a brit ban ma a családok jelentős átalakuláson ennek
család is monogám, a monogámiát törvény írja keresztül: korábban a családi életet egy mindent
elő. Mivel azonban ma Nagy-Britanniában renge­ átfogó társadalmi norma szabályozta, ma viszont
teg a válás, néhány megfigyelő szerint helyesebb kezd elfogadottá válni a normák pluralitása,
volna a brit családmintát sorozatmonogámiának amelyet legitimnek, sőt kívánatosnak tekintünk"
nevezni. Úgy is mondhatjuk, hogy egy-egy em­ (1982, 4 7 6 ) . Megállapításukat igazolandó a vál­
bernek számos házastársa lehet egymás után, de tozatosság öt típusát határozzák meg: szervezeti,
senkinek nem lehet egyszerre egynél több fele­ kulturális, valamint osztály, életút és kohorsz sze­
sége vagy férje. Ugyanakkor félrevezető összeke­ rinti sokféleségről beszélnek. A sort kiegészíthet­
verni a monogámia jogi fogalmát a szexuális gya­ nénk a szexuális sokszínűséggel. Ma már világo­
korlattal. Nyilvánvaló, hogy a britek nagy része sabban látszik a Rapoporték által meghatározott
a házastársán kívül másokkal is létesít szexuális családformák sokfélesége, mint amikor ezeket
kapcsolatot. több mint húsz éve leírták.
CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK

/ Az életúttal a 6., „Szocializáció, életút, öregedés" szexuális értelemben is nagyobb a változatosság,


című fejezetben is foglalkoztunk (149-151. o.). mint valaha. Sok nyugati társadalomban egyre
inkább elfogadott a homoszexualitás, ezért az
A családok sokféleképpen szervezik a tagjaikra élettársi kapcsolat vagy a család nemcsak hetero­
jutó feladatokat és a tágabb társadalmi környe­ szexuális, hanem homoszexuális párok kapcsola­
zettel kialakított kapcsolataikat. Ezt a változatos­ tára is épülhet.
ságot mutatja, hogy az „ortodox" család mellett
- amelyben az asszony a „háztartásbeli", a férj / A melegek házasságáról a 12., „Szexualitás
pedig a „kenyérkereső" - vannak kétkeresős vagy és társadalmi nem" című fejezetben lesz szó
egyszülős családok is. Kulturális értelemben ma (338-340. o.).
a család előnyei és értékei sokszínűbbek, mint ré­
gen. Az etnikai kisebbségek megjelenésével (ide
értendők az Ázsiából vagy a karibi térségből szár­ Dél-ázsiai családok
mazó családok is, amelyekről még lesz szó) és a
mozgalmak, például a feminizmus hatására kiala­ A brit családmodellek között van egy, amely
kult a családformák kulturális sokfélesége. A sze­ szembeötlően eltér a többitől, mégpedig a dél­
gények, szakmunkások és a közép- vagy felsőbb ázsiai csoportoké. Nagy-Britanniában több mint
osztályokhoz tartozó különféle csoportosulások egymilliós dél-ázsiai népesség él. A bevándorlás
között állandósult osztóTykülönbségek szintén az 1950-es években kezdődött az indiai szubkon­
igen eltérő családstruktúrákat eredményeznek. tinens három nagy körzetéből: Pandzsábból, Gu-
Nyilvánvaló az is, hogy az életút során különböző dzsarátból és Bengáliából. Nagy-Britanniában a
tapasztalatokat szerezhetünk a családról. Például bevándorlók a vallás, a származási hely, a kaszt
valaki lehet olyan család tagja, amelyben a szülők és főként a rokoni kapcsolatok alapján szervezték
együtt maradtak, ő viszont megházasodik, majd meg közösségeiket. Sokan közülük úgy találták,
elválik. Másvalaki viszont egyszülős családban hogy a tisztességről és családi hűségről vallott
nevelkedhet, többször házasodik, és mindegyik eszméik szinte teljesen hiányoznak az őshonos
házasságban lesznek gyerekei. brit népességből. Igyekeztek fenntartani a csa­
A kohorsz szó a család egy-egy nemzedékét je­ ládok egységét, csakhogy lakáshelyzetük ebben
lenti. Például a szülők és a nagyszülők kapcso­ korlátozta őket. A lepusztult negyedekben nagy,
lata ma már valószínűleg gyengébb, mint régen. régi házakhoz juthattak, de amint jobb környé­
Másfelől ma többen érik meg az öregkort, ezért a kekre költöztek, rendszerint csak kisebb házak
„folytonos" család három nemzedéke élhet egy­ megvásárlását engedhették meg maguknak, ami
mással szoros kapcsolatban: a házas unokák, a kiterjesztett család felbomlásához vezetett.
szüleik és a nagyszülők. A családszervezetben A Nagy-Britanniában született dél-ázsiai gye-

Az ázsiai nagycsaládokat gyakran erős kötelékek fűzik össze.


7. FEJEZET

7.1. táblázat Az eltartott gyermekeket nevelő brit családok etnikai csoport3 szerinti megoszlása, 2001 (száza­
lékban)
Egycsaládos háztartások
Egyéb gyermekes
Házaspár Együtt élnek Egyszülős háztartás Mind
Fehér 60 12 22 6 100
Vegyes 38 11 39 12 100
Ázsiai vagy ázsiai brit
Indiai 68 2 10 21 100
Pakisztáni 61 2 13 24 100
Bangladesi 63 2 12 23 100
Egyéb ázsiai 66 3 12 19 100
Összesen 65 2 11 22 100
Fekete vagy fekete brit
Fekete karibi 29 11 48 12 100
Fekete afrikai 38 7 36 19 100
Egyéb fekete 24 9 52 15 100
Összesen 32 9 43 15 100
Kínai 69 3 15 13 100
Egyéb etnikai csoport 67 3 18 12 100
Minden etnikai csoport 60 11 22 7 100
a
Az a csoport, amelyhez a háztartásból választott referenciaszemély tartozik.
Forrás: Social Trends, 34. 2004, 28. o.

rekekre két teljesen eltérő kultúra hat. Otthon a fehérek és a karibi feketék körében ez az arány
szüleik elvárják vagy megkövetelik, hogy eleget valamivel kisebb volt. A gyerekeket nevelő ázsiai
tegyenek az együttműködés, a tiszteletadás és a párok között kevesebben voltak az együtt élők is
családi hűség normáinak. Az iskolában ugyan­ (lásd a 7 . 2 . táblázatot). Bár a Nagy-Britanniában
akkor azt várják el tőlük, hogy állják meg a he­ élő dél-ázsiai családokban is mutatkoznak a vál­
lyüket a versenyszellemmel átitatott, individua- tozás jelei - például az, hogy a fiatalok nagyobb
lisztikus társadalmi környezetben. A legtöbben beleszólást követelnek házasságukba, vagy hogy
igyekeznek az etnikai szubkultúra értékei szerint kissé növekedett a válások és az egyszülős ház­
berendezni családi és személyes életüket, mivel tartások aránya -, mindent összevetve ezek a dél­
fontosak számukra a tradicionális családi élettel ázsiai etnikai csoportok figyelemre méltóan erős
járó szoros kapcsolatok. Ám a brit kultúra állan­ családi kötelékekkel bírnak.
dó hatása bizonyos változásokat idéz elő e téren.
A „szerelemből" házasodás nyugati kulturális ha­
gyománya gyakran ütközik az ázsiai közösségek Fekete családok
azon gyakorlatával, hogy a házasságot a család
„intézi". A szülők és a családtagok megegyezé­ A Nagy-Britanniában élő karibi fekete családok
sével létrejövő frigy arra a meggyőződésre épül, szerkezete megint más. A 2 0 - 4 4 éves fekete nők
hogy a szerelem a házasságon belül születik. Ma közül a hasonló korú fehér nőknél sokkal keve­
már mindkét nem fiataljai igyekeznek elérni, sebben élnek házasságban. A válási és szétköl-
hogy őket is megkérdezzék, amikor a házassá­ tözési arányok magasabbak a karibi feketék kö­
gukról döntenek. rében, mint Nagy-Britannia más etnikai csoport­
A Policy Studies Institute etnikai kisebbségek jaiban. Az egyszülős háztartások is gyakoribbak
körében végzett negyedik országos felmérésének a karibi fekete népességben, mint bármely más
statisztikai adatai szerint (Modood et al. 1997) az etnikai csoportban; ugyanakkor más csoportok­
indiaiak, a pakisztániak, a bangladesiek és az af- tól eltérően az egyedülálló karibi fekete anyák
roázsiaiak etnikai csoportjában a legvalószínűbb között nagyobb a foglalkoztatottak aránya (Mo­
a házasodás. 2001-ben az összes gyerekeket neve­ dood et al. 1 9 9 7 ) . A fekete vagy fekete brit né­
lő szülő közül az egycsaládos ázsiai vagy ázsiai­ pességben gyakori egyszülős háztartásokat (ame­
brit háztartások 65 százaléka volt házas, míg a lyekben többnyire az anya a „családfő") a 7.1.
CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK

táblázatban hasonlíthatjuk össze más etnikai cso­ Államokban is), a férfi jelentkezőktől viszont
portokkal. szinte soha. Amikor megkérdezték tőlük, hogy
Úgy tűnik, hogy ugyanezek a tényezők hatnak miért teszik ezt, akkor két fő vélekedés bontako­
a London és más brit városok szegényebb környé­ zott ki a válaszokból: a gyermekes nőknek több
kein élő fekete családok körében. A fekete csalá­ szabadidő kell az iskolaszünetek vagy a gyerek
dokról szólva gyakran kiemelik a hivatalos há­ betegeskedése miatt; a gyermekgondozás inkább
zasságok alacsony arányát, de egyes megfigyelők az anya, mint a szülők közös dolga.
úgy vélik, hogy rossz helyre került a hangsúly. Egyes vezetők úgy vélték, hogy kérdéseik épp
A házastársi kapcsolat nem feltétlenül formálja azt mutatták: „törődnek" a náluk dolgozó nőkkel.
úgy a fekete család szerkezetét, mint más csopor­ De többségük feladatának tekintette, hogy ilyen
tok családjaibari. A karibi csoportokban fonto­ célzott kérdéseket tegyen fel, mert csak ezek ré­
sak a kiterjedt rokonsági hálózatok - a házastársi vén határozhatta meg, mennyire lenne megbíz­
kötelékekhez mérve sokkal fontosabbak, mint a ható munkatárs az állásra pályázó nő. Az egyik
legtöbb fehér közösségben. A csonka családot vezető ezt így fogalmazta meg:
vezető anya általában szoros, támogató rokoni
kapcsolathálót alakít ki, amelyre támaszkodhat. Jó, elismerem, hogy ez eléggé személyeskedő
Sok karibi fekete családban a gyerekek is fontos kérdés, de úgy gondolom, hogy ezzel is szá­
szerepet játszanak, mert segítenek gondoskodni molni kell. Egy férfival nem történhet meg, de
fiatalabb testvéreikről (Chamberlain 1 9 9 9 ) . Ez el­ azt hiszem, bizonyos értelemben ez nem tisz­
lentmond annak az elképzelésnek, hogy az egye­ tességes - nincs esélyegyenlőség, hiszen a fér­
dülálló fekete szülők és gyermekeik szükségkép­ finak ilyenformán nem lehet családja (Homans
pen könnyen felbomló családot alkotnak. 1987).

Bár a férfi biológiai okokból nem szülhet gyereket,


Egyenlőtlenség a családban „ilyenformán nem lehet családja", a gyermekne­
velésben részt vehet, vállalhatja az ezzel össze­
A munka és a gondoskodás függő feladatokat. Ezzel a lehetőséggel egyetlen
összeegyeztetése megkérdezett vezető sem számolt. Ugyanilyen
attitűdöt alakítottak ki a nők előmenetelével kap­
A nők pályafutását meghatározó főbb tényezők csolatban. Úgy gondolták, hogy a nők - akármi­
egyike az, hogy a férfiak úgy látják: a munka­ lyen vezető pozícióba kerülhetnének - általában
vállaló nő számára a gyermekvállalás fontosabb megszakítják pályafutásukat, hogy gondoskodja­
a munkánál. Egy vizsgálat során, amelyet Nagy- nak kisebb gyermekükről. A vizsgálatban részt
Britanniában végeztek az 1980-as évek közepén vevő kevés vezető beosztású nő egyikének sem
(Homans 1987), azt igyekeztek feltárni, hogyan volt gyereke, és többen azok közül, akik szerettek
látják az egészségügy szakszolgálati pozícióiba volna gyereket, azt mondták, hogy majd otthagy­
jelentkező nőket az őket meghallgató vezetők. ják az állásukat, és talán később átképzéssel más
A kutatók megállapították: a beszélgetésvezetők pozícióra pályáznak.
mindig megkérdezték ezektől a nőktől, hogy van­ Hogyan értelmezhetjük ezeket az eredmé­
nak-e gyerekeik, vagy akarnak-e gyereket (ez ma nyeket? A nők álláslehetőségeit főként a férfiak
törvénysértés Nagy-Britanniában és az Egyesült előítéletei korlátozzák? Néhány vezető azt is el­
mondta, hogy szerinte jobb volna, ha a gyerme­
kes nők nem dolgoznának, inkább csak a gyerme­
kükkel és az otthonukkal törődnének. Többségük
azonban elfogadta azt az elvet, hogy a nőknek
ugyanolyan karrierlehetőségeket kell biztosítani,
mint a férfiaknak. Az attitűdjeikben tapasztalható
részrehajlás nem annyira a munkahely jellegéből,
mint inkább az otthoni szülői feladatokból fakad.
A munkavállaló nők problémái nem szűnhetnek
meg addig, amíg a népesség nagy része természe­
tesnek veszi, hogy a szülői feladatokat nem lehet
egyenlően elosztani férfi és nő között. Az egyik
vezető fogalmazott úgy, hogy ilyen az élet: a kar­
rierlehetőségek tekintetében a nők mindig is rosz-
Nagy-Britannia karibi fekete népességében nagy a gyer­
meküket egyedül nevelő szülők aránya. szabb helyzetben lesznek, mint a férfiak.
180 7. F E J E Z E T

Ráadásul - erre már láthattunk példát - a fog­ férfiak kétszeresen elnyomják a nőket: először az
lalkoztatott nők átlagbére jóval alacsonyabb a „első műszakban", azután a „második műszak­
férfiak átlagbérénél, bár az elmúlt harminc évben ban" megint. Bár e függőségi modell segít meg­
valamelyest csökkent a különbség. A nők általá­ érteni a házimunka nemi vonatkozásait, nem al­
ban még azonos munkakörben is kevesebbet ke­ kalmazható olyan helyzetekben, amikor a feleség
resnek a férfiaknál. többet keres a férjénél. Például Hochschild vizs­
Terri Apter könyvében [Working Women Don't gálatában a feleségüknél kevesebbet kereső férjek
Have Wives, 1994) kifejti, hogy a nőnek két ellen­ egyike sem vett részt a házimunkában.
tétes erőt kell nagy nehezen összebékítenie: akar­ Más szociológusok a szimbolikus interakcio-
ja és szükségét érzi, hogy gazdaságilag független nizmus szemléletével közelítik meg a problémát,
legyen, ugyanakkor szeretne anyja lenni a gye­ és azt vizsgálják, hogyan függ össze a házimun­
rekének. Mindkét cél érthető, de míg a nős férfi ka végzése vagy nem végzése a társadalmilag ki­
lehet egyszerre sikeres a munkájában és jó szü­ alakított nemi szerepekkel. Például Hochschild
lő, mert felesége magára vállalja az otthoni fel­ interjúkkal és részt vevő megfigyeléssel feltárta,
adatok többségét, addig a nő ezt nem teheti meg. hogy a háztartási feladatok kiosztása egyértel­
Részmegoldás lehet, hogy rugalmasabbá váltak a műen nemi szempontok szerint történik. A fele­
munkavégzési lehetőségek. Sokkal nehezebb lesz ség végzi a szokványos napi teendőket, például
elérni, hogy megváltozzanak a férfiak attitűdjei. főz és rendszeresen takarít, míg a férj általában
alkalmi feladatokat végez, például füvet nyír
vagy megjavít valamit. A kétféle feladatcsoport
Házimunka között az a fő különbség, hogy mennyire szab­
hatja meg az egyén, mikor végzi a munkát. A nő
Bár a brit nők helyzetében az utóbbi évtizedek­ otthoni feladatai általában meghatározott idő­
ben forradalmi változások történtek, például a pontokhoz kötöttek, míg a férfi általában nem
nők előtt megnyíltak korábban a férfiak uralta rendszeresen végzi háztartási feladatait, és töb­
szakmák, egy területen még mindig óriási a lema­ bé-kevésbé akkor, amikor ő akarja.
radás: ez a házimunka. Mivel a munkaerőpiacon Marjorie Devault szociológus könyvében [Feed­
egyre több a férjezett nő, ezért státusuk is javult, ing the Family, 1991) azt vizsgálta, hogyan hatá­
feltételezték, hogy a férfiak ezentúl inkább kive­ rozza meg a társadalom női munkaként a háztar­
szik a részüket a házimunkából. Összességében táson belüli gondoskodást. Szerinte azért a nők
nem ez a helyzet. Bár ma a férfiak több házimun­ végzik a háztartási munka javát, mert a család­
kát végeznek, mint három évtizede, a nők pedig ban „erősen és viszonylag tartósan összekapcso­
valamivel kevesebbet, még mindig nem egyenlő lódik a gondoskodás a nő háztartásban betöltött
az állás. Nemrégiben Nagy-Britanniában végzett pozíciójával". A főzési feladatok megosztásáról
vizsgálatok mutatják, hogy a házimunka és a szólva Devault megjegyzi, hogy a táplálás és az
gyermekgondozás nagy részét még mindig a nők evés nemi jellegű viszonyának „az az üzenete,
végzik, átlagosan napi 4 óra 3 percet fordítanak hogy a szolgálat hozzátartozik a nő lényegéhez,
erre, míg a férfiak csak 2 óra 17 percet (HMSO annak elfogadása pedig alapvetően hozzátartozik
2005). Néhány szociológus azt mondja, hogy ha a férfi lényegéhez". Még azokban a családokban
a nőnek van fizetett munkája, akkor ez a több­ is, amelyekben a férfi kiveszi a részét a háztartási
letmunka kitesz egy „második műszakot" (Hoch- munkából, megnehezíti e munka házastársak kö­
schild 1989; Shelton 1992). Az 1980-as évek zötti egyenlő megosztását, ha vannak gyerekeik: a
végi hasonló vizsgálati eredmények láttán Arlie gyerekekre mindig figyelni kell, és gyakran kiszá­
Hochschild a nő-férfi viszony állapotát „megre­ míthatatlan, hogy mikor kell róluk gondoskodni.
kedt forradalomnak" nevezte. Miért marad a há­ Az anya sokkal több időt tölt gyermekgondozási
zimunka női munka? Az utóbbi években erre a feladatokkal, mint házastársa (Shelton 1992).
kérdésre jó néhány kutatás keresett választ.
A szociológusok azt mondják, hogy az egyen­
Más szociológusok szerint ez a jelenség legin­ lőtlen feladatmegosztás mögött az a kimondatlan
kább gazdasági erők eredőjeként magyarázható: vélekedés húzódik meg, hogy a férfiak és a nők
a háztartásban végzett munkáért cserébe gazda­ különböző szférákban tevékenykednek, külön­
sági támogatás jár. Mivel a nők kevesebbet ke­ böző területekért felelősek. A férfi dolga a csa­
resnek a férfiaknál, általában anyagilag inkább ládfenntartás, míg a nőé az, hogy gondoskodjon a
függenek férjüktől, így a házimunka javát ők vég­ családról: még akkor is, ha nemcsak anya, hanem
zik. A nők ebben a kiszolgáltatott helyzetben ma­ kenyérkereső is. Az efféle elvárások a gyermekko­
radnak mindaddig, amíg nem közelít keresetük ri szocializáció során tanult, hagyományos nemi
a férfiakéhoz. Hochschild felveti, hogy ezáltal a szerepeket erősítik. A férfiak és a nők újraterme-
CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK

lik ezeket a szerepeket a mindennapi életben, így formáinak megítélése egyértelmű, a gyermekek­
„nemet csinálnak" és gondoskodnak róla, hogy a kel szemben elkövetett nemi erőszak elterjedt­
társadalmilag konstruált nem a férfi és a nő meg­ ségét nehéz, sőt alighanem lehetetlen felmérni,
különböztetésének eszköze maradjon. hiszen sokféle formában jelentkezhet. Sem a
kutatók körében, sem a bíróságokon nem ala­
kult ki egyezményes meghatározása általában a
Intim erőszak gyermekbántalmazásnak és szűkebb értelemben
a gyerekek szexuális bántalmazásának. Az 1989-
Mivel a családi és rokoni kapcsolatok minden es brit gyermekvédelmi törvény egyik szabálya a
egyes ember életében szerepet játszanak, a csalá­ megfelelő gondoskodás hiánya okozta „jelentős
di élet felöleli az érzelmek szinte teljes skáláját. károsodásról" szól - de nem tisztázza, mi szá­
A családi kapcsolatok - férj és feleség, szülők és mít „jelentősnek". A Nemzeti Gyermekvédelmi
gyerekek vagy akár távoli rokonok között - le­ Társaság (National Society for the Protection of
hetnek bensőséges, örömteli viszonyok. Éppúgy Cruelty to Children, röviden NSPCC) a bántal­
lehetnek azonban komoly feszültségek forrásai, mazás négy kategóriáját határozza meg: ezek az
amelyek kétségbeesésbe kergetik az embereket, „elhanyagolás", a „fizikai bántalmazás", a „lelki
vagy éppen erős szorongással és bűntudattal töl­ bántalmazás" és a „szexuális bántalmazás". A sze­
tik el őket. A család igen gyakran mutatja meg xuális bántalmazás definíciója: „egy gyermek és
„árnyoldalát", meghazudtolva azt az idilli család­ egy felnőtt nemi érintkezése a felnőtt szexuális
képet, amely szakadatlanul árad a tévéreklámok­ kielégülése céljából" (Lyon - de Cruz 1993).
ból és a populáris média más területeiről. A két A vérfertőző kapcsolatokban gyakori a kény­
leginkább nyugtalanító jelenség a gyermekbán­ szer, illetve az erőszakkal való fenyegetés. A gye­
talmazás és a családon belüli erőszak. rekek bizonyos esetekben többé-kevésbé önként
vesznek részt a kapcsolatban, bár ez meglehető­
sen ritkán fordul elő. Persze a gyerekeknek is van
Gyermekek szexuális bántalmazása neme, és viszonylag gyakran kerül sor közöttük
ártalmatlan szexuális játékokra, egymás testének
A gyerekek szexuális bántalmazását a legegy­ felfedezésére. Ezzel szemben a gyerekek túlnyo­
szerűbben olyan nemi aktusként definiálhatjuk, mó többsége számára, akiket egy felnőtt családtag
amelyet felnőtt kezdeményez a beleegyezési kor­ nemi kontaktusra kényszerített, ez az esemény
határnál fiatalabb (Nagy-Britanniában tizenhat visszataszító, szégyenletes vagy megrázó. Ma már
év alatti) gyerekkel szemben. A vérfertőzés kö­ jelentős mennyiségű adat áll rendelkezésünk­
zeli rokonok közötti szexuális kapcsolatot jelent. re, amelyek azt mutatják, hogy a gyermekekben
Nem minden vérfertőző kapcsolat sorolható a maradandó sérüléseket okoz a szexuális bántal­
szexuális bántalmazás kategóriájába. A fiú- és mazás. A prostituáltak, fiatalkorú bűnözők, ser­
lánytestvér közötti nemi kapcsolat például vér­ dülő csavargók és kábítószeresek körében végzett
fertőző, de nem tekinthető bántalmazásnak. Bán­ vizsgálatok szerint nagy arányban vannak köztük
talmazás az, amikor egy felnőtt egy csecsemőt olyanok, akik korábban szexuális bántalmazás ál­
vagy gyermeket szexuális célokra „használ fel". dozataivá váltak. Persze a korreláció önmagában
A vérfertőzés leggyakoribb formája, nevezetesen nem jelent ok-okozati összefüggést. Rámutatha­
az apa és gyereklánya közötti szexuális kapcsolat tunk, hogy a fenti kategóriákba tartozó emberek
azonban egyben bántalmazásnak is tekinthető. gyerekkorukban szexuális bántalmazás áldozatai­
vá váltak, de ezzel még nem bizonyítottuk, hogy
A vérfertőzésnek és általában a gyerekek sze­
a bántalmazás hatott későbbi viselkedésükre.
xuális bántalmazásának a jelenségét csak az el­
Valószínűleg számos tényező - például a családi
múlt néhány évtizedben „fedezték fel". Persze
konfliktusok, a szülői hanyagság és a fizikai erő­
régóta ismeretes, hogy vannak ilyen szexuális
szak - együttes hatásáról van szó.
kapcsolatok, de a társadalomkutatók többsége fel­
tételezte, hogy az efféle cselekedet az erős tabuk
miatt nagyon ritka. Ez azonban nem így van: ki­
derült, hogy a gyerekek szexuális bántalmazása Családon belüli erőszak
aggasztóan mindennapos jelenség. A szegényebb
családokban alighanem gyakoribb, de előfordul Családon belüli erőszaknak azt nevezzük, ami­
a társadalmi hierarchia minden szintjén éppúgy, kor valamelyik családtag fizikailag bántalmaz
mint különféle intézményekben - erre még kité­ egy másik vagy több családtagot. Vizsgálatok azt
rek a későbbiekben. mutatják, hogy ennek elsődleges áldozatai gyere­
Bár a szexuális bántalmazás legnyilvánvalóbb kek, különösen a kisgyerekek. A nyilvánosság fi-
7. FEJEZET

gyeimé akkor irányult a gyermekeket sújtó csalá­ egyre súlyosbodó válságának és az erkölcsi nor­
di erőszak szélsőséges formáira, amikor 2000 feb­ mák gyengülésének a jele. Megkérdőjelezik azt a
ruárjában napvilágra került egy nyolcéves lány, kutatási eredményt, hogy a feleség ritkán támad
Victoria Climbié rettenetes halála. A Nyugat-Af­ férjére, mert szerintük a férfiak vonakodnak fel­
rikából származó Victoria szó szerint kilehelte a jelentést tenni bántalmazó feleségük ellen, nem
lelkét: teljesen kihűlt, miután nagynénje, Marie úgy, mint a bántalmazott feleségek (Straus-Gel-
Therese Kouao és annak élettársa, Carl Manning les 1986).
hónapokig kínozta és elhanyagolta. Bántalma­ Az efféle állításokat erősen bírálták a feminis­
zóit 2 0 0 0 novemberében életfogytiglani börtön­ ták és más kutatók, akik szerint a nők által elkö­
büntetésre ítélték. A per idején a rendőrséget, vetett erőszakos cselekmények mindig szűkebb
az egészségügyi és szociális szolgálatokat is sok körűek és szórványosabbak, mint a feleségbán­
vád érte, hogy nem mentették meg a lányt, pedig talmazó férfiak esetében, és ritkábban okoznak
lett volna rá lehetőségük. A kormányzat Lord La­ maradandó fizikai sérülést. Kifejtik, hogy nem
ming vezetésével vizsgálóbizottságot állított fel, elég „megszámolni" a családon belüli erőszakos
amely feltárta, milyen szerepet játszottak az ügy­ cselekményeket, hanem fontos, hogy megvizs­
ben a szakmai szervezetek, és javaslatokat ter­ gáljuk az erőszak célját, kontextusát és hatását
jesztett a kormányzat elé, hogyan lehetne elejét is. Az „asszonyverésnek" (wife battering) - a fele­
venni az ilyen tragédiáknak (Laming 2003). ség rendszeres brutális bántalmazásának - nincs
A családon belüli erőszak második leggyako­ „férjverés" párja. Kutatások igazolják, hogy a
ribb típusa az, amikor a férj bántalmazza a felesé­ nő gyakran olyankor bántalmazza a férfit, ami­
gét. Nagy-Britanniában minden héten két nő esik kor inkább védekezik, mint támad, és általában
áldozatul partnerének. A nők 10 százaléka kény­ csak akkor folyamodik erőszakhoz, amikor a férfi
telen együttélni a családi erőszakkal, és harmad- már jó ideje, ismételten bántalmazta (Rawstone
negyedrészük megtapasztalja valamikor élete 2002). A gyerekeiket bántalmazó, maradandó sé­
során. A családon belüli erőszak a leggyakoribb rüléseket okozó férfiak általában rendszereseb­
bűncselekmény, amelyet nők ellen követnek el; ben alkalmaznak fizikai erőszakot, mint a nők.
nagyobb a valószínűsége, hogy egy nőt a család- Miért olyan mindennapos jelenség a családon
beli férfiak vagy közeli ismerősei, mint hogy ide­ belüli erőszak? Számos tényező játszik ebben
genek bántalmaznak (Rawstone 2002). szerepet. Az egyik az, hogy a családi életre jel­
A családon belüli erőszak kérdése az 1970-es lemző az erős érzelmek és az intimitás összekap­
években keltette fel az emberek és a kutatók fi­ csolódása. A családtagok közti kapcsolatokban
gyelmét, amikor feminista csoportok „kékre-zöld- általában erős érzelmek halmozódnak fel, ame­
re vert" nőknek menedékházakat nyitottak. Ezt lyekben gyakran szeretet és gyűlölet keveredik.
megelőzően a családon belüli erőszak, például a Az otthoni környezetben kipattanó vita olyan
gyermekbántalmazás fölött mindenki tapintato­ ellentéteket vált ki, amelyeket más társadalmi
san szemet hunyt. A családon belüli erőszakkal környezetben a családtagok másképpen értékel­
kapcsolatos feminista vizsgálatok hívták fel a fi­ nének. Egy jelentéktelennek látszó ügy valóságos
gyelmet arra, mennyire gyakori és súlyos a házon háborút robbanthat ki férj és feleség, illetve szü­
belül a nők ellen irányuló erőszak. A rendőrsé­ lők és gyerekek között. Egy olyan férfi, aki csak
gen bejelentett házastársak közötti összetűzések megmosolyogja más nők viselkedésének furcsa­
többségében a férj bántalmazta a feleséget, sokkal ságait, dühbe jöhet attól, ha a felesége egy esti
kevesebb eset ismert, amelyben a nő alkalmazott összejövetelen túl sokat beszél, vagy olyan inti­
fizikai erőszakot férjével szemben. A feministák mitásokat fecseg ki, amelyeket ő szívesen tartott
ezekkel a statisztikákkal támasztották alá azt az volna titokban.
állításukat, hogy a családi erőszak a nők feletti Ugyanakkor fontos tényező az is, hogy a csa­
férfiuralom fő formája. ládon belül előforduló erőszakos cselekmények
közül nem kevés elfogadott, sőt helyeslésre ta­
/ A patriarchátussal és a férfiuralommal kapcso­ lál. A családon belüli erőszaknak csak bizonyos
latos nézőpontokat lásd a 12. fejezet „Radikális formáit szankcionálja a társadalom, mégis bár­
feminizmus" című részében (366-367. o.). mikor könnyedén átcsaphat súlyos brutalitásba.
Nagy-Britanniában kevés olyan gyerek van, akit
Az utóbbi években konzervatív elemzők azt bi­ a szülei nem pofoztak vagy ütöttek meg, még ha
zonygatták, hogy a családon belüli erőszak nem az nem is volt több „meglegyintésnél". Ebben
a férfiak patriarchális hatalmáról szól, ahogyan mások legtöbbször nem találnak semmi kivetni­
azt a feministák állítják, hanem „diszfunkcioná- valót, sőt valószínűleg nem is tekintik „erőszak­
lis családokról". A nők elleni erőszak a család nak" - bár egyes csoportok igyekeznek elérni,
CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK

hogy Nagy-Britannia kövesse számos más euró­ re nemi kapcsolat (elmaradt az elhalás). Ma is
pai ország példáját, amelyek törvénybe foglalták van még egy-két ilyen iparosodott ország, ezek
a gyermekek testi fenyítésének tilalmát. azonban elszigetelt esetek. A legtöbb ország na­
gyon gyorsan megkönnyítette a válást. Korábban
gyakorlatilag az összes ipari országra a kontra-
Társadalmi osztály diktórius rendszer (adversarial system) volt jel­
lemző, vagyis a válást csak akkor mondták ki, ha
Bár minden társadalmi osztályban előfordul, hogy valamelyik házastárs vádakkal illette a másikat
házastársak bántalmazzák egymást, több vizsgálat (például kegyetlenség, elköltözés, házasságtö­
is azt mutatja, hogy ez gyakoribb az alacsony jö­ rés vádjával). Az első „vétkesség" nélküli válási
vedelmű párok esetében (Cherlin 1 9 9 9 ) . Több törvényeket az 1960-as évek közepén vezették
mint három évtizede William Goode (1971) fel­ be néhány országban. Azóta sok nyugati állam
vetette, hogy az alacsony jövedelmű férfiak talán követte a példájukat, bár a részletek erősen el­
azért hajlamosabbak az erőszakra, mert kevés térnek. Nagy-Britanniában a válást megkönnyítő
más eszközzel tudnak uralkodni feleségükön, törvényt (Divorce Reform Act) 1969-ben fogadták
például nincs magas jövedelmük vagy iskolai el és 1971-ben vált hatályossá. Az 1996-ban el­
végzettségük. Ezenkívül a szegénység, a munka­ fogadott új törvényben tovább erősödött a vétkes­
nélküliség miatt kialakuló feszültségek a csalá­ ség figyelmen kívül hagyásának elve.
don belül is több erőszakot szülhetnek. E feltevé­ 1 9 6 0 és 1970 között a válások száma Nagy-
seket vizsgálva Gelles és Cornell (1990) feltárták, Britanniában évente tartósan 9 százalékkal nőtt,
hogy a munkanélküli férfiak általában kétszer így egy évtizeden belül megduplázódott. 1972-re
annyiszor támadnak feleségükre, mint a foglal­ ismét a duplájára nőtt, részben az 1969-es tör­
koztatott férfiak. vény eredményeként, mert ez lehetővé tette sok
olyan házasság felbontását, amely valójában már
régen tönkrement. 1 9 8 0 óta a válások aránya bi­
Válás és különélés zonyos fokig stabilizálódott, bár minden koráb­
bi időszakhoz képest rendkívül magas szinten.
Egyre gyakoribb a válás Nagy-Britanniában ma a házasságok kétötöd ré­
sze végződik válással. A 7.1. ábrán látható, hogy
Nyugaton sok évszázadon át gyakorlatilag fel­ a házasságok száma minden évben csökkent, a
bonthatatlan volt a házasság. A válást csak ki­ válásoké pedig nőtt.
vételes esetekben engedélyezték, például akkor, A válások arányszámával nyilvánvalóan nem
ha a házastársak között egyáltalán nem jött lét­ mérhető közvetlenül a házasságok sikertelensége.

0 H 1 : 1 1 1 1
1950 1960 1970 1980 1990 200'
a
Mindkét fél számára.
b
Az érvénytelenített házasságokat is magában foglalja. Az 1950-1970-es
adatok Észak-Írország nélkül értendők.
c
Az egyik vagy mindkét fél számára.
Forrás: Social Trends, 34. 2004, 31. o.
7. FEJEZET

1
akadásról": hogyan élik me

A válások magas arányának van számos társadal­ deményező talán egy ideig sikertelenül igyekezett
mi előnye, de ára is, és rendkívül nehéz megvonni megváltoztatni, elfogadhatóbb viselkedésre kész­
a mérlegét. Toleránsabb attitűdök alakultak ki: a tetni partnerét, közös érdeklődési kört kialakítani
pár megszakíthatja örömtelen kapcsolatát, nem stb. A kezdeményező egy bizonyos ponton úgy
kell attól félniük, hogy emiatt kiközösítik őket. érzi, hogy erőfeszítései kudarcot vallottak, és a
Másfelől a házasság felbomlása szinte mindig kapcsolat menthetetlen. Ettől kezdve már csak az
megviseli mind a párt, mind gyermekeiket, és érdekli, hogy milyen hiba fedezhető fel társa vi­
vagy egyiküknek, vagy mindkettőjüknek anyagi selkedésében. Vaughan szerint ez a folyamat ép­
nehézségekkel kell szembenézniük. (A következő pen ellentétes azzal, ahogyan a kapcsolat kezde­
keretes részben, a 1 8 8 - 1 8 9 . oldalon Carol Smart tén kialakul a szerelem, hiszen akkor a szerelmes
és Bren Neale kutatását ismertetem, amelynek éppen a másik vonzó tulajdonságaira figyel, észre
során azt vizsgálták, hogyan próbálják a párok a sem veszi annak kisebb-nagyobb hibáit.
szakítás után is közösen felnevelni a gyerekeket.) A kezdeményező fél, aki már komolyan fon­
Diane Vaughan könyvében (Uncoupling: The tolgatja a válást, rendszerint másokkal is meg-
Turning Points in Intimate Relationships, 1990) hányja-veti a válságos viszonyt, hogy megerősí­
azt elemezte, hogyan alakul a partnerek viszonya tést nyerjen. Eközben mérlegeli a válás előnyeit és
a szétköltözés vagy válás folyamán. Több mint hátrányait: Boldogulok majd egyedül is? Mit szól­
száz, rövid ideje különélő vagy elvált (nagyrészt nak hozzá a szülők, barátok? Megviseli-e a gyere­
középosztálybeli) emberrel készített interjút, keket? Lesz-e elég pénzem? - Végiggondolva eze­
hogy feltérképezze az átmenetet az együttélés­ ket és más problémákat, néhány kezdeményező
től a különélésig. Az elszakadás (uncoupling) az a úgy dönt, hogy még egyszer megpróbálja rendbe
folyamat, amelynek során felbomlik egy hosszan hozni a házasságát. Aki vállalja a szétköltözést,
tartó intim kapcsolat. Vaughan megfigyelte, hogy az ezekből a beszélgetésekből és tanakodásokból
sok esetben a fizikai válást megelőzi a szociális merít erőt a szakításhoz, mert meggyőzik arról,
elkülönülés: legalább a partnerek egyike új élet­ hogy helyesen cselekszik. A kezdeményezők több­
stílust alakít ki, új célok izgatják, új barátokat ta­ sége ilyenkor már biztos abban, hogy személyes
lál olyan közegekben, ahol a párja nincs jelen. Ez céljainak megvalósítása fontosabb, mint a másik
általában azt jelenti, hogy titkolóznia kell a másik iránti elkötelezettsége.
előtt - főként akkor, ha az új barátok egyike egy­ Persze az elszakadás folyamatát nem mindig
ben a szeretője is. csak az egyik személy irányítja. A partner közben
Vaughan kutatása azt is megmutatta, hogy az szintén úgy dönthet, hogy kapcsolatuk menthe­
elszakadás eleinte gyakran nem szándékos. Az tetlen. Előfordulhat, hogy a szerepek hirtelen föl­
egyik fél - akit Vaughan kezdeményezőnek nevez cserélődnek: aki korábban meg akarta menteni a
- kevésbé elégedett a kapcsolattal, mint a másik, kapcsolatot, egyszer csak eltökéli, hogy véget vet
és külön, a pár közös tevékenységeitől független neki, míg az eredeti kezdeményező már inkább
világot teremt magának. Ezt megelőzően a kez­ fenntartaná.

Először is a válások arányszáma nem tartalmaz­ szövetségnek, mint korábban. Az életszínvonal


za a különélőket, akik jogilag még nem váltak el. általános emelkedése azt is jelenti, hogy egy há­
Emellett a sikertelen házasságban élők dönthetnek zasság megromlása esetén könnyebb különálló
úgy, hogy együtt maradnak, mert például hisznek háztartást létrehozni, mint régebben. Ma már a
a házasság szentségében, félnek a válás anyagi váláshoz alig kapcsolódnak negatív társadalmi
és érzelmi következményeitől, vagy szeretnének értékítéletek, ami részben a fentebb vázolt válto­
„családi" otthont biztosítani a gyerekeiknek. zások eredménye, részben pedig maga is hozzá­
Miért nagyobb a válások gyakorisága? Több járul ezekhez a társadalmi folyamatokhoz. Fon­
tényező is szerepet játszik ebben, amelyek ösz- tos tényező az is, hogy az emberek egyre inkább
szefüggnek a szélesebb társadalmi változások­ annak alapján értékelik házasságukat, hogy az
kal. A gazdag emberek szűk rétegét leszámítva, a milyen fokú személyes megelégedést hoz szá­
házasságnak ma már nem sok köze van ahhoz mukra. A válások arányának emelkedése nem any-
a törekvéshez, hogy a vagyont és a rangot nem­ nyira a házasság intézményével szemben kiala­
zedékről nemzedékre örökítsék. A nők anyagilag kult elégedetlenséget jelzi, hanem sokkal inkább
mindinkább függetlenné válnak, ezért a házasság azt, hogy az emberek egyre inkább az örömöt és a
már kevésbé tekinthető szükségszerű gazdasági kielégülést keresik a házastársi kapcsolatban.
CSALADOK ES INTIM KAPCSOLATOK

Egyszülős háztartások A brit csonka családok között a leggyorsabban


növekvő kategória a hajadon és soha meg nem há­
Az utóbbi évtizedekben egyre gyakoribbá váltak zasodó anyáké. Az 1990-es évek végén már ők al­
az egyszülős háztartások. Nagy-Britanniában az kották az összes eltartott gyerekes család 9 száza­
egyszülős, egycsaládos háztartásban élők aránya lékát (lásd a 7.3. táblázatot). Nehéz megmondani,
1971-ben még 4 százalék, 2003-ban viszont már hányan választották tudatosan azt, hogy egyedül
12 százalék volt (lásd a 7.2. táblázatot). Meg kell nevelik fel gyermekeiket. Egy most zajló vizsgá­
jegyezni, hogy a gyermeküket egyedül nevelő lat, amelyben a 2 1 . század első éveiben született
szülők túlnyomórészt nők, akik általában a tár­ gyerekek életét követik nyomon (Millennium Co­
sadalom legszegényebb rétegeihez tartoznak. Sok hort Study), feltárta, hogy a fiatalabb nők gyak­
egyedülálló szülőnek - függetlenül attól, hogy éle­ rabban lesznek egyedülálló anyák, és minél ma­
te során valamikor megházasodott-e - még ma is gasabb iskolai végzettségűek, annál valószínűbb,
meg kell küzdenie a társadalmi környezet rosszal­ hogy házasságon belül szülik meg gyermeküket.
lásával és az anyagi bizonytalansággal. A korábbi, A kutatás azt is megmutatta, hogy az egyedülál­
elítélő véleményt tükröző kifejezések - például ló anyák 85 százaléka akaratlanul esett teherbe,
„elhagyott feleség", „apátlan család" és „tönk­ míg ez az arány az együtt élő pároknál 58, a fér­
rement otthon" - azonban kezdenek kikopni a jezett nőknél pedig csak 18 százalék. Az elvált és
használatból. hajadon anyák többségére az is jellemző, hogy a
házasságon kívüli születések arányszáma, illetve
Az egyszülős háztartás kategóriája sok típust
a szegénység és a hátrányos társadalmi helyzet
foglal magában. Például a megözvegyült anyák
mutatói között igen nagy a korreláció. A korábbi­
több mint fele a saját lakásában, házában él, míg
akban is említettem, hogy ezek a hatások nagyon
a házasságon kívül gyereket vállaló, egyedülálló
fontos szerepet játszanak annak magyarázatá­
anyák nagy többsége bérelt lakásban lakik. Ez a
ban, miért magas a karibi térségből származó brit
szülői állapot rendszerint ideiglenes, és a hatá­
családok körében az egyszülős háztartások ará­
rai meglehetősen bizonytalanok: többféle úton-
nya. Van azonban egy növekvő kisebbség, amely­
módon válhat valaki egyedülálló szülővé, illet­
nek tagjai éppen arra törekednek, hogy házastárs
ve kerülhet ki ebből a kategóriából. Egy özvegy
vagy partner nélkül neveljenek fel egy vagy több
esetében a változás gyors, bár nem ritka, hogy az
gyereket, őket jól jellemzi az „önkéntes egyedül­
illető már egy ideje magára utalva él, ha a tár­
álló anya" megnevezés. Rendszerint olyan anyák
sa a halála előtt hosszabb időt töltött kórházban.
döntenek így, akiknek megfelelő anyagi hátterük
Ma azonban az egyszülős háztartások mintegy 60
van ahhoz, hogy egyszülős háztartásban is bol­
százaléka szétköltözés vagy válás következtében
doguljanak.
jön létre.

7.2. táblázat Brit háztartások a háztartás és a család típusa szerint, 1 9 7 1 - 2 0 0 3


1971 1981 1991 2001 a 2003 a
Egycsaládos háztartás
Egyedül él 6 8 11 12 13
Pár
Gyermektelen 19 20 23 25 25
6
Eltartott gyerekek 52 47 41 39 38
Csak önálló gyerekek 10 10 11 8 8
Gyermekét egyedül nevelő 4 6 10 12 12
Egyéb háztartás 9 9 4 4 5
Az összes saját háztartásban élő
(= 100%) (millió főben)
53,4 53,9 55,4
- V

Nem saját háztartásban élők


(millió főben)
0,9 0,8 0,8 - -
Teljes népesség (millió főben)c 54,4 54,8 56,2 57,4 57,6
a
Tavaszi adatok. A becslések kiigazítása nem történt meg évszakonként, ezért nem a 2001. évi népszámlálás eredmé­
nyeinek megfelelő számokat tartalmaznak.
b
Önálló gyereke is lehet.
c
Az 1971-1991-es adatok népszámlálásból származnak, a 2001-2002-es adatok évközi becslések.
Forrás: Social Trends, 34. 2004, 31. o.
186 7. FEJEZET

7.3. táblázat A brit csonka családok aránya 3 az összes eltartott gyereket nevelő családon belül, családi állapot
szerint
1971 1976 1981 1986 1991-1992 1996-1997 1998-1999
Egyedülálló anya
Hajadon 1 2 2 3 6 7 9
Özvegy 2 2 2 1 1 1 1
Elvált 2 3 4 6 6 6 8
Külön élő 2 2 2 3 4 5 5
Összesen 7 9 11 13 18 20 22
Egyedülálló apa 1 2 2 1 1 2 2
Házas/együtt élő párb 92 89 87 86 81 79 75
Eltartott gyereket nevelő
családok összesen 100 100 100 100 100 100 100
a
Eltartott gyermek: 16 évesnél fiatalabb gyerek vagy 16-18 éves nappali tagozatos tanuló, aki a család tagja és a ház­
tartásban él.
b
Ide tartozik minden olyan férjes asszony is, akiknek férje nincs bejelentve a háztartásba.
Forrás: Social Trends, 30. 2000, 37. o.

Crow és Hardey (1992) szerint a csonka család­ Az egymással vitatkozó szociológusok és elem­
ba és abból kifelé vezető „utak" változatossága zők főként az apátlan családok növekvő arányát
azt mutatja, hogy a gyermekeiket egyedül nevelő okolták egy sor társadalmi problémáért, a növek­
szülők nem alkotnak egységes, egynemű csopor­ vő bűnözési aránytól a gyerektámogatásra fordí­
tot. Lehet, hogy a csonka családokban megfigyel­ tott, gomba módra szaporodó jóléti költségekig.
hetünk közös anyagi és szociális hátrányokat, Egyesek azt mondták, hogy a gyerekek csak ak­
mégsem beszélhetünk erős kollektív identitásról. kor lehetnek egy társadalmi csoport hasznos tag­
Az egyedülálló szülő státusba és onnan ki sokfé­ jai, ha a közvetlen környezetükben élő felnőttek
le út vezet, ami azt jelenti, hogy szociálpolitikai állandóan a megegyezés, az együttműködés és
szempontból nehéz definiálni a határait és meg­ a kompromisszumkészség példáit állítják eléjük
határozni az ellátandó szükségleteket. (Dennis-Erdos 1992). E gondolatmenet szerint
az apa nélkül felnövő fiúk csak nagy nehézségek
árán válhatnak sikeres szülővé.
„Apahiány" A vita kiemelkedő amerikai szerzői nagy ha­
tást gyakoroltak a kérdéssel kapcsolatos brit vitá­
Az 1930-as évek végétől az 1970-es évekig tartó ra. David Blankenhorn Apátlan Amerika [Father­
időszakot gyakran nevezik az „apahiány" korá­ less America, 1995) című könyvében kifejti, hogy
nak. A második világháború idején sok apa ka­ azokban a társadalmakban, amelyekben magas a
tonai szolgálata miatt csak ritkán láthatta gyer­ válások aránya, nemcsak az apák elvesztése okoz
mekeit. A háborút követő időszakban igen nagy gondot, hanem az apaság fogalmának felbomlása
volt azon családok aránya, amelyekben a nők ís ennek pedig végzetes társadalmi következ-
nem vállaltak fizetett munkát, hanem otthon ma­ menyei lehetnek, hiszen sok gyerek ma úgy nő
radtak, hogy gondoskodjanak a gyerekekről. Az fel, hogy nincs senki, akire felnézhetne, akitől a
apa volt a fő kenyérkereső, ezért az egész napot bajban segítséget kérhetne. A házasság és az apa­
a munkahelyén töltötte - csak esténként és hétvé­ ság minden korábbi társadalomban eszköz volt,
geken láthatta gyermekeit. amellyel kordában tarthatták a férfiak szexuális
A válások arányának és az egyszülős háztar­ és agresszív energiáit: nélkülük ezek az energiák
tások számának a növekedésével más jelentést valószínűleg bűnözésben, erőszakban nyilvánul­
nyert az apahiány témája. Kezdték olyan apákra tak volna meg. Ahogy Blankenhorn könyvének
vonatkoztatni, akik szétköltözés vagy válás miatt egyik méltatója fogalmazta meg: „jobb egy olyan
csak olykor-olykor kerültek kapcsolatba gyerme­ apa, aki hazatérve leül a tévé elé sörözni, mint
keikkel, vagy végleg elszakadtak tőlük. Nagy-Bri­ egy olyan, aki nem is létezik" (Economist 1995).
tanniában és az Egyesült Államokban (ahol a vá­ De igaz-e ez? Az apahiány kérdése összekap­
lások aránya majdnem a legnagyobb a világon) ez csolódik azzal az általánosabb kérdéssel, hogyan
a helyzet heves vitát kavart. Volt, aki már nem is hat a válás a gyerekekre - itt pedig, mint már em­
apahiányról, hanem „apahalálról" beszélt. lítettem, közel sem egyértelmű, hogy mi követke-
CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK

zik a rendelkezésre álló vizsgálati eredmények­ Lillian Rubin könyvében [Families on the Fault
ből. A fenti recenzens írta ezt is: „Léhűtő apa nem Line, 1994) olyan mélyinterjúkat közölt, amelye­
léhűtő fiakat nemz? Nem lehet, hogy van olyan ket 32 munkáscsalád tagjaival készített. Megál­
apa, aki nélkül jobb a családnak?" Egyes kutatók lapította, hogy a középosztálybeli családokhoz
szerint a fő kérdés nem az, hogy jelen van-e az hasonlítva a munkásosztálybeli szülők általában
apa, hanem az, hogy mennyire vesz részt a csa­ hagyománykövetőbbek. A sok középosztálybeli
ládi életben és a gyereknevelésben. Más szóval a családban elfogadott normákat - például a házas­
háztartás összetétele talán kevésbé fontos, mint ság előtti szexuális kapcsolat nyílt vállalását - a
az, hogy milyen gondoskodást, figyelmet és tá­ munkásosztálybeliek szélesebb köre helyteleníti,
mogatást kapnak a gyerekek annak tagjaitól. még akkor is, ha nem különösebben vallásosak.
Az apátlanság kérdésével az utóbbi időben so­ A munkásháztartásokban ezért többször alakul
kat foglalkozott a brit média, mert a Fathers 4 Jus­ ki konfliktus a nemzedékek között.
tice nyomásgyakorló csoport látványos akciókat A Rubin vizsgálatában szereplő fiatalok egyet­
hajtott végre. A csoport tagjai többek között lila értettek azzal, hogy a szexuális viselkedéssel, a
liszttel töltött óvszer-bombákkal dobálták meg a házassággal és a nemi megosztottsággal kapcso­
miniszterelnököt a brit parlament alsóházi ülé­ latos attitűdjeik eltérnek a szüleikétől. De ragasz­
sén 2004 májusában, majd szeptemberben Bat- kodnak ahhoz, hogy ez nem puszta élvhajhászat,
man-jelmezben felkapaszkodtak a Buckingham hanem értékrendjük különbözik az idősebb nem­
Palace homlokzatára. A csoport kijelentette, hogy zedékétől.
a váló párok esetében a brit jog, amely a gyermek Rubin eredményei szerint a válaszadó fiatal
„javát" hivatott szolgálni, mindig az anyának nők már korántsem becsülik annyira a házassá­
kedvez, így megnehezíti, hogy az apa kapcsolat­ got, mint szüleik nemzedéke. Nagyon is felisme­
ban maradjon gyermekével. rik a férfiak hibáit, igyekeznek felmérni a lehető­
ségeiket és anyjuknál teljesebb, nyitottabb életet
élni. A férfiak attitűdjeiben nem lehetett megfi­
A családi élettel kapcsolatos gyelni ilyen nagy nemzedéki változást.
attitűdök változása Rubin az Egyesült Államokban végezte kuta­
tását, de megállapításai igen hasonlóak a brit és
Úgy tűnik, jelentős osztálykülönbségek befolyá­ más európai országokban dolgozó kutatók ered­
solják, hogyan vélekednek az emberek a családi ményeihez. Helen Wilkinson és Geoff Mulgan
élet változásairól és a válások magas arányáról. két átfogó vizsgálatot végzett 1 8 - 3 4 éves brit

SÜPÍR DADS OF FATHERS 4 JUSTH


FIGHTING FOR YOUR RIGHT TO SEE YOUR Kits
www.fathers-4-justice.org

Az efféle látványos akciók arra hívják fel a figyelmet, hogy az apák úgy érzik: nem tudják érdekeit érvényesíteni
a családban, a bíróságon és a kormányzati politikában.
7. FEJEZET

Carol Smart és Bren Neale vizsgálata a felbomló, mégis összetartó családokról

1994 és 1996 között Carol Smart és Bren Neale mindennapi vonatkozásait illetően is, amely im­
két ízben készítettek interjút hatvan olyan Nyu- már nem egy, hanem két háztartásban történt. A
gat-Yorkshire-i szülővel, akik az 1989-es gyermek­ válást követően a szülőknek két ellentétes igényt
védelmi törvény elfogadása után költöztek szét kellett összebékíteniük: egyrészt szerettek volna
vagy váltak el. A törvény változtatott azon a hely­ elszakadni, eltávolodni korábbi társuktól, más­
zeten, amelybe a szülők és a gyerekek kerültek a részt igyekeztek kapcsolatban maradni vele, hogy
válás során: megszüntette a korábbi „gondnok­ a gyerekeket közösen nevelhessék.
ság" és „láthatás" fogalmakat, ezért a szülőknek Smart és Neale megállapították, hogy a válás
nem kellett többé úgy érezniük, hogy kötelesek utáni gyereknevelés tapasztalata rendkívül kép­
megküzdeni a gyerekekért. A törvény értelmé­ lékeny, és idővel változik. Amikor a szétköltözés
ben a válás nem változtatott a gyerekek és szü­ után egy évvel beszélgettek a szülőkkel, sokan
leik jogviszonyán; arra ösztönözte a szülőket, tudták felidézni az egyedüli gyereknevelés kez­
hogy továbbra is közösen neveljék a gyerekeket, deti szakaszait és értékelni az ezzel kapcsolatban
és megkövetelte a bírótól és másoktól, hogy job­ hozott döntéseiket. Visszatekintve gyakran úgy
ban figyeljenek a gyerekek véleményére. Smart és gondolták, hogy azóta szerzett tapasztalataik bir­
Neale azt akarták megtudni, hogyan alakulnak a tokában másként cselekednének. Például akkori­
gyermeknevelési minták közvetlenül a válás után ban jó néhányan aggódtak, hogy a válás sokat
és hogyan változnak a későbbiekben. Vizsgálatuk árthat gyermekeiknek, de nem tudták biztosan,
során összehasonlították a válás utáni gyerekne­ hogyan válthatnák félelmeiket és bűntudatukat
veléssel kapcsolatos várakozásokat, amelyeket a konstruktív cselekvésre. Ezért néhányan meg­
szülők a szétköltözéskor alakítottak ki, az egy év­ próbálták szorosan magukhoz kötni, vagy épp
vel későbbi körülményeik „realitásával". ellenkezőleg, „felnőtt" bizalmasukként kezelni a
Smart és Neale azt találták, hogy a válás utáni gyerekeket. Mások esetében a bizonytalankodás
gyereknevelés az állandó egyeztetés folyamatá­ elidegenedéshez, eltávolodáshoz, a kapcsolatok
ból állt, amelyre a szülők nem számítottak és nem kiüresedéséhez vezetett.
készültek fel. A kétszülős felállásban bevált gye­ A szerzők szerint a médiában és bizonyos poli­
reknevelési jártasság nem feltétlenül hozott sikert tikai körökben burkoltan - néha kifejezetten - él
az egyszülős háztartásban. A szülők kénytelenek az a feltevés, hogy a válás után a felnőttek gát­
voltak folyton átértékelni gyereknevelési szemlé­ lástalanul, önzőén cselekszenek, csak a maguk
letüket - nemcsak a gyermekeiket érintő „nagy érdekeit nézik. Hirtelen elillan a rugalmasság, az
döntések" tekintetében, hanem a gyereknevelés önzetlenség, a kompromisszumkészség és az ér-

férfiak és nők körében (Wilkinson 1994; Wilkin- de szűkkeblűséghez, önző individualizmushoz,


son-Mulgan 1995). Megállapították, hogy főként a másokkal szembeni bizalmatlansághoz is ve­
a fiatal nők körében jelentős szemléleti változá­ zethetnek. A vizsgálati mintában szereplők kö­
sok zajlanak, és a vizsgált korosztály értékei ál­ zül a nők 29, a férfiak 51 százaléka akarta „addig
talában ellentétesek az idősebb britek értékeivel. halogatni a gyerekvállalást, ameddig csak lehet".
A fiatal nők körében megfigyelték, hogy „füg­ A 1 6 - 2 4 éves nők 75 százaléka úgy vélte, hogy
getlenségre, önmegvalósításra törekszenek a egy szülő éppúgy felnevelheti a gyereket, mint
munkában legalább annyira, mint a család ré­ kettő. A vizsgálat rámutatott, hogy ebben a kor­
vén", és „értékelik a kockázatot, az izgalmat és a csoportban a nők és a férfiak számára is kevésbé
változást". Ilyen tekintetben egyre inkább köze­ vonzó a házasság, mint az idősebbek körében.
lednek egymáshoz a férfiak tradicionális értékei
és a nők újabb értékei. Wilkinson és Mulgan fel­
vetik, hogy a fiatalabb generáció értékeit azok az Új partnerkapcsolatok
örökölt szabadságok formálják, amelyek többnyi­ és mostohacsaládok
re elérhetetlenek voltak a korábbi nemzedékek
számára: a nők szabadsága, hogy munkát vállal­ Újraházasodás
janak és gyereket (akkor és úgy, ahogyan kedvük
tartja), mindkét nem mozgásszabadsága, vala­ Az újabb házasság megkötésére különféle kö­
mint szabadságuk, hogy eldöntsék, hogyan akar­ rülmények között kerülhet sor. Előfordul, hogy
nak élni. Ezek a szabadságok nagyobb nyitottsá­ mindkét fél a húszas évei elején jár, és egyik sem
got, önzetlenséget és toleranciát eredményeznek, visz gyereket az új házasságba. Azok, akik a hú-
CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK

zékenység; leomlanak az erkölcsi keretek, ame­ vette, hogy csak rövid időre akarom rásózni a i
lyek között korábban a családdal és az annak jól­ gyerekeket, ezért nemet mondott. Erre én: „Ak- I
létével kapcsolatos döntéseket hozták. Smart és kor nincs miről beszélnünk. Szerintem fogalmad I
Neale az elvált szülőkkel készített interjúik alapján sincs, milyen nehéz. Gyanítom, hogy kiestél a I
elutasították ezt a gondolatot. Szerintük a szülők gyakorlatból, mert már három éve nem töltőt- I
a gyermeknevelést nem morális keretek között tél hosszabb időt együtt a gyerekekkel. Szerin- |
folytatják, hanem viselkedésük alapjának talán tem előbb végig kellene csinálnod velük, amit I
inkább a gondoskodás erkölcse tekinthető, mint mindennap szoktunk: vidd őket iskolába, hozd I
valami egyértelmű, meghatározott elvekre vagy őket haza, főzz, takaríts, moss és vasalj rajuk, I
meggyőződésre épülő morális érvelés. Kifejtik, segíts megoldani a házi feladatot, ápold őket, I
hogy amikor a szülők gondoskodnak gyermekeik­ ha betegek! Aztán majd újra leülhetünk megbe- I
ről, döntéseket kell hozniuk arról, mi „helyes", mi szelni, mik a szándékaid" (Smart-Neale 1999).
a teendő. E döntéseket nagyban meghatározza a
környezet: a szülőknek számos szempontot kell Itt az anya több tényezőt mérlegre téve próbálta
mérlegelniük, többek között azt, hogy milyen ha­ eldönteni, mi a „helyes". Hiába romlott meg vi­
tást gyakorol döntésük a gyerekekre, alkalmas-e szonya volt házastársával, hiába kellett védenie, I
az idő a cselekvésre, és miféle káros következmé­ amit személyes fejlődésében elért, mégis meg- I
nyei lehetnek a közös gyereknevelés viszonyaira. próbált konstruktívan együttműködni vele a gye- J
Nézzük, mit gondol erről egy gyermekeit egyedül rekek érdekében.
nevelő anya, akinek volt férje keresetet indított, Smart és Neale végső következtetése az, hogy I
hogy a gyerekeket neki ítéljék! a válás olyan változásokat indít el a körülmények- I
ben, amelyeket ritkán lehet egyszer s mindenkorra I
Megkérdeztem a volt férjemtől: „Nem gon­ „helyrehozni". A sikeres válás utáni gyereknevelés S
dolod, hogy ha biztos, de igazán biztos vagy állandó egyeztetést és kommunikációt követel. I
benne, hogy éjjel-nappal gondoskodni tudsz Az 1989-es gyerekvédelmi törvény rugalmasab- I
a gyerekekről, akkor előbb egy hétvégére kel­ bá tette ugyan a mai válás utáni gyereknevelési I
lene magadhoz venned őket, hogy kipróbáld, megoldásokat, de azáltal, hogy a gyermek jól lé- I
milyen, később aztán valamivel hosszabb időre, tét hangsúlyozza, megfeledkezhet arról, milyen I
mondjuk egy hétre, hogy lásd, hogyan boldo­ fontos szerepet játszik az elvált szülők közötti vi- I
gulsz velük?" Ettől aztán kiborult, mert a fejébe szony minősége.

szas éveik végén, a harmincas éveikben vagy a haladta a 40 százalékot (ez látható a 7.1. ábrán is,
negyvenes éveik elején kötnek új házasságot, a 183. oldalon).
többnyire egy vagy több gyereket visznek az előző Talán furcsán hangzik, de a házasodás való­
házasságukból vagy házasságaikból az új családi színűsége mindkét nem esetében akkor a leg­
otthonba. Ha pedig az új házasság idősebb kor­ nagyobb, ha előtte már élt házasságban! Az el­
ban köttetik, akkor a gyerekek már valószínűleg vált emberek újraházasodására nagyobb az esély,
felnőttek, és nem fognak a szülők által alapított mint arra, hogy egy ugyanolyan korú, addig haja­
új otthonban élni. Születhetnek gyerekek az új don nő vagy nőtlen férfi megköti első házasságát.
házasságban is. Az új partnerek egyike előzőleg Az elvált férfiak minden korcsoportban nagyobb
lehetett hajadon vagy nőtlen, illetve elvált vagy valószínűséggel kötnek új házasságot, mint az el­
özvegy, ami összesen nyolc kombinációt tesz le­ vált nők: minden 4 elvált nőből 3, míg minden 6
hetővé. Ezért csak kellő óvatossággal általánosít­ elvált férfiből 5 házasodik meg újra. Statisztikai­
hatunk az újraházasodás kapcsán, bár néhány ál­ lag nézve az első házasságok sikeresebbek, mint
talános megjegyzést azért érdemes tennünk. az újak, vagyis a válási arány az első esetben ki­
1900-ban Nagy-Britanniában az összes házas­ sebb, mint az utóbbiban. A válások aránya is ma­
ság körülbelül kilenctizede első házasság volt. gasabb a második, mint az első házasságban.
A legtöbb nem első házasságban legalább az Ez nem jelenti azt, hogy a második házasság
egyik fél özvegy volt. A válási arányszám emel­ eleve kudarcra van ítélve. Az elvált emberek
kedésével a nem első házasságok aránya is nö­ valószínűleg többet várnak a házasságtól, mint
vekedni kezdett, és egyre nagyobb százalékban mások, ezért könnyebben föl is bontják, ha nin­
kötöttek újból házasságot már elvált emberek. csenek megelégedve vele, mint azok, akik csak
1971-ben a házasságokon belül 20 százalék volt egyszer házasodtak meg. Lehetséges, hogy a tar­
az újraházasodások aránya (legalább az egyik tós második házasságok általában sikeresebbek,
partner számára); 2001-ben ez az arány már meg­ mint az elsők.
19fjJ^^EJEZET

Mostohacsaládok egyébként is együtt járó feszültségeket. Például


lehetetlenné válik, hogy az új család bármikor is
Ha egy új házasságba a felnőttek közül legalább együtt töltse a hétvégét.
az egyik magával viszi korábbi házasságából vagy Harmadszor: a mostohacsaládokban különbö­
kapcsolatából származó gyermekeit, „helyreállí­ ző hátterű gyerekek kerülnek össze, és előfordul­
tott" vagy mostohacsaládról (reconstituted/'step- hat, hogy mások az elvárásaik a családon belüli
family) beszélünk. A mostohacsalád létrejötte megfelelő viselkedést illetően. Mivel a legtöbb
és a kiterjesztett család ebből eredő növekedése mostohagyerek két háztartáshoz „tartozik", nagy
egyértelműen örömöket és előnyöket hoz, de bi­ a valószínűsége annak, hogy különböző szoká­
zonyos nehézségekkel is jár. Először: többnyire sok és szemléletmódok ütköznek össze éppen az
él valahol egy másik vér szerinti szülő, akinek ő személyén keresztül. Nézzük meg, hogyan írta
továbbra is komoly befolyása van a gyerekre vagy le tapasztalatait egy mostohaanya, miután a szá­
gyerekekre. mára megoldhatatlannak bizonyult problémák
Másodszor: a volt házasfelek közötti együtt­ szétköltözéshez vezettek:
működés gyakran feszültté válik, amikor egyikük
vagy mindkettőjük újra megházasodik. Vegyük Folyton bűntudata van az embernek. Nem te­
annak a kétgyermekes nőnek az esetét, aki fele­ heti azt, amit normális esetben megtenne a sa­
ségül megy egy férfihoz, akinek szintén van két ját gyerekével, ezért furdalja a lelkiismeret, de
gyereke, és mindannyian együtt élnek. Ha a „kül­ ha normálisan reagál és dühös lesz, akkor rossz
ső" szülők ragaszkodnak hozzá, hogy a gyerekek érzései vannak amiatt is. Mindig attól fél, hogy
ugyanakkor látogassák őket, mint addig, ez to­ igazságtalan. A [mostohalány] apja és én nem
vább fokozhatja az új család összekovácsolásával értettünk egyet, és ha fegyelmezni próbáltam a

Károly herceg és Camilla Parker-Bowles frigye azt bizonyítja, hogy a brit társadalomban ma is fontos a házasság. A mai
Nagy-Britanniában talán ők a legismertebb mostohaszülők.
CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK

Egyágú csalá dok

Julia Brannen (2003) kifejti, hogy ma a britek a csökken a termékenységi ráta, és az emberek ke­
szerkezetében inkább karóra, mint fára emlékez­ vesebb gyereket vállalnak. Brannen ezért mondja,
tető, „egyágú család" (bean-pole family) korát hogy a mai családok hosszú, vékony, „karószerű
élik. Brannen szerint a családi háztartás csak egy struktúrák" (lásd a 7.2. ábrát).
része a rokoni kapcsolatok hálózatának, amelyet Brannen azt is megfigyelte, hogy a nagyszülők
egyre inkább több nemzedék alkot. Ennek az az egyre többet segítenek a többi nemzedéknek, fő­
oka, hogy az emberek tovább élnek. Brannen rá­ ként unokáik gondozásában vállalnak nagy szere­
mutat, hogy az ötvenéves britek háromötödének pet. Az intergenerációs támogatás igénye különö­
legalább az egyik szülője él még, és valamivel sen az egyszülős családokban nagy, amelyekben
több mint harmadrészük nagyszülő. Növekszik a az idősebb generáció gyakran érzelmi támogatást
négynemzedékes családok aránya, amelyekben is nyújt a válságos időkben, például válás idején.
vannak dédunokák is. Ugyanakkor az idősebb és fiatalabb nemzedékek
Míg a család nemzedékei közti „vertikális" kap­ közé ékelt, „összekötő generáció" gyakran egy­
csolatok a várható élettartam növekedésével erő­ szerre gondoskodik (idősödő) szüleiről, gyerme­
södnek, a nemzedéken belüli, „horizontális" kap­ keiről, esetleg még unokáiról is.
csolatok gyengülnek, mert nő a válások aránya,

7.2. ábra Családfa és családkaró

CSALÁDFA CSALÁDKARÓ

George
és felesége, Helen

John Paul
és felesége, Ann

( Chris és Sarah
(élettársak)

Stephanie

Forrás: Sociology Review, 13/1. 2003. szeptember.

gyereket, mindig azt mondta, hogy szekálom. vagy anyja? Hogyan viselkedjen a mostohaszülő
Minél inkább nem csinált semmit, hogy rend­ korábbi partnerének új házastársával, amikor el­
re szoktassa, annál inkább úgy látszott, hogy megy a gyerekekért?
örökké szekálom... Én adni akartam neki va­ A mostohacsaládokban olyan rokonságtípusok
lamit, szerettem volna pótolni, ami hiányzik jelennek meg, amelyek korábban nem léteztek a
az életéből, de talán nem vagyok elég rugalmas nyugati társadalmakban, és a válás utáni újrahá-
(Smith 1990). zasodással kapcsolatos gondok is újak. Az ilyen
családok tagjai maguk döntik el, miképpen alkal­
Kevés olyan elfogadott norma létezik, amely mazkodnak azokhoz a viszonylag ismeretlen kö­
meghatározza a mostohaszülő és mostohagye­ rülményekhez, amelyek között találják magukat.
rek közti viszonyt. A nevén szólítsa-e a gyerek Egyes szerzők újabban binukleáris családokról
az új mostohaszülőjét, vagy inkább „apának", il­ írnak, vagyis ahol gyerekek is vannak, ott a vá­
letve „anyának"? Fegyelmezheti-e a mostohaszü­ lás után a két érintett család továbbra is egységes
lő a gyereket ugyanúgy, mint a természetes apja családrendszert alkot.
192 7. F E J E Z E T

E sokrétű és zavarba ejtő átalakulások ellené­ semmi gond, hogy egy pár együtt él, és nem akar­
re talán az a leginkább helytálló következtetés, nak összeházasodni" (HMSO 2004). Az elmúlt
hogy a válással a házasság ugyan felbomlik, a évtizedekben ugrásszerűen növekedett a közös
családok azonban mindent összevetve nem. Az háztartásban élő, de házasságot nem kötő férfiak
újraházasodás révén megszülető családi kapcso­ és nők száma. Az 1920-as években született nők­
latrendszer ellenére is számos kapcsolat fennma­ nek csak 4, az 1940-es években születettek 19
rad, különösen ott, ahol gyerekek is vannak. százaléka, az 1960-as években született nőknek
azonban majdnem a fele él így. 2001/2002-re a
60 évesnél fiatalabb együtt élő, nem házas nők
A házasság és a családi élet aránya elérte a 28 százalékot, a hasonló férfiak
hagyományos formáinak alternatívái aránya 25 százalék volt (HMSO 2 0 0 4 ) . Az együtt­
élés leginkább a 2 5 - 2 9 éves nőket és a 30-34
Együttélés éves férfiakat jellemezte (lásd a 7.3. ábrát). Bár
az együttélés egyre népszerűbb, a kutatások azt
A nyugati társadalmak többségében egyre inkább mutatják, hogy még mindig a házasság a szilár­
elterjed az együttélés: amikor egy pár házassá­ dabb. Az együtt élő nem házas párok körében há­
gon kívül él együtt, szexuális kapcsolatban. Míg rom-négyszer nagyobb a szakítás valószínűsége,
korábban a házasság volt két ember közös életé­ mint a házasok között.
nek meghatározó alapja, ez már nem mondható Az együttélés ma Nagy-Britanniában általá­
el róla: ma inkább párkapcsolat kialakításáról és ban a házasságkötés előtti próbaidőnek számít,
felbontásáról beszélhetünk. Egyre több elkötele­ bár a házasság előtti együttélés időtartama egy­
zett, tartós kapcsolatban élő pár dönt úgy, hogy re hosszabb, és egyre több pár választja a házas­
nem kötnek házasságot, hanem együtt laknak és ság alternatívájaként. A fiatal párok esetében az
együtt nevelik a gyerekeket. összeköltözés többnyire nem tervezett, hanem
Nagy-Britanniában egészen a legutóbbi időkig egyszerűen belesodródnak egy ilyen kapcsolat­
az emberek szemében némileg botrányos viselke­ ba. A szexuális viszonyban élő pár egyre több
désnek minősült az együttélés. A brit háztartás­ időt tölt együtt, míg végül valamelyikük végleg
mintákra vonatkozó adatok fő forrása, az országos elhagyja otthonát. Az együtt élő fiatalok szinte
háztartásvizsgálat (General Household Survey) mindannyian úgy tervezik, hogy valamikor majd
csak 1979-től kezdve tartalmaz az együttélésre házasságot kötnek, de nem feltétlenül a jelenle­
vonatkozó kérdést. A brit és más európai fiatalok gi partnerükkel. Az ilyen párok rendszerint nem
körében azonban változnak az együttéléssel kap­ adják össze a pénzüket.
csolatos attitűdök. Egy vizsgálat során a 1 8 - 2 4 A Nottinghami Egyetem 1999-es vizsgálata so­
éves válaszadók 88 százaléka, a 65. életévüket be­ rán szociológusok két minta tagjaival készítettek
töltött válaszadóknak viszont csak 40 százaléka interjúkat: az egyikbe olyan házas és együtt élő
értett egyet azzal az állítással, hogy „Nincs azzal párok tartoztak, akik 11 éves vagy fiatalabb gye-

7.3. ábra A házasságon kívül együtt élő britek nem és életkor szerinti
3
aránya, 2001/2002 (százalékban)

50

• Férfiak | Nők

1r
40

T
30

rn
20

11
10

J
16-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59
a
16-59 éves férfiak és nők. Beletartoznak azok a válaszadók is, akik kü­
lönélőnek vallották magukat.
Forrás: Social Trends, 34. 2004, 33. o.
CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK

rekeket nevelnek, a másikba pedig szintén házas bikus partnerkapcsolatokon belül három jelentős
szüleik. A kutatók azt próbálták kideríteni, meny­ mintát különböztetnek meg. Először is több le­
nyire különbözik az idősebb házasok és a fiata­ hetőség van arra, hogy a partnerek között egyen­
labb nemzedékhez tartozók elkötelezettsége. Azt lőség alakuljon ki, mert nem azok a kulturális és
találták, hogy a fiatalabb házas és együtt élő párok társadalmi feltevések vezérlik őket, melyeken a
tagjai jobban hasonlítanak egymáshoz, mint szü­ heteroszexuális kapcsolatok nyugszanak. A me­
leikhez. Míg az idősebb nemzedék a házasságot leg és leszbikus párok tudatosan formálhatják
a kötelezettségek és feladatok felől szemlélte, az kapcsolataikat, hogy elkerüljék azokat az egyen­
ifjabb nemzedék az önként vállalt elkötelezettsé­ lőtlenségfajtákat és kiegyensúlyozatlan hatalmi
get hangsúlyozta. A fiatalabb válaszadók között viszonyokat, amelyek sok heteroszexuális párra
az volt a fő különbség, hogy egy részük jobbnak jellemzőek. Másodszor: a homoszexuális part­
látta, ha ezt az elkötelezettséget nyilvánosan, há­ nerek megegyeznek kapcsolatuk feltételeiről és
zasság révén is megpecsételik (Dyer 1999). belső működéséről. Míg a heteroszexuális párok
viselkedését társadalmilag beágyazott nemi sze­
repek határozzák meg, az azonos nemű pároknak
Melegek, leszbikusok élettársi kapcsolata kevésbé kell törődniük azokkal az elvárásokkal,
amelyek megszabják, kinek mi a dolga a kapcso­
Manapság sok homoszexuális nő és férfi él tar­ latban. Például míg a heteroszexuális házassá­
tós párkapcsolatban, de mivel a legtöbb ország gokban általában a nők végzik a házimunka és
ma sem ismeri el a homoszexuálisok házasságát, a gyermekgondozás javát, a homoszexuális part­
a meleg férfiak és a leszbikusok kapcsolatainak nerkapcsolatokban nincsenek ilyen elvárások.
alapja inkább a személyes elkötelezettség és a Minden megegyezés kérdése, ami a feladatok
kölcsönös bizalom, mint a törvény. Néha a mele­ egyenlőbb megosztását eredményezheti. Har­
gek közötti párkapcsolatot „választott családnak" madszor: a meleg és leszbikus partnerkapcsola­
(family of choice) nevezik, ez tükrözi a minden­ tokban megmutatkozik az elkötelezettség sajátos
napi élet pozitív, alkotó formáit, azt az életet, formája, amely mindennemű intézményi támo­
amelyet a homoszexuális párok ma már egyre in­ gatást nélkülöz. Úgy tűnik, a homoszexuális
kább együtt élhetnek. A heteroszexuális párkap­ párkapcsolatokat az jellemzi, hogy a partnerek
csolat sok hagyományos formája - például a köl­ megbíznak egymásban, készek szembeszállni a
csönös támogatás, a beteg ellátása, feladatainak nehézségekkel és közös feladatuknak tekintik az
átvállalása, a közös kassza stb. - egyre inkább „érzelmi munkát" (Weeks et al. 1999).
megjelenik a meleg és leszbikus családokban is A homoszexualitással kapcsolatos, korábban
úgy, ahogyan eddig elképzelhetetlen lett volna. intoleráns attitűdök enyhülése együtt járt azzal,
hogy a bíróságok is gyakrabban ítélik oda a szülői
/ A homoszexualitásról és a melegek házasságá­ felügyeletet leszbikus kapcsolatban élő anyák­
ról szó lesz még a 12., „Szexualitás és társadal­ nak. A mesterséges megtermékenyítési módsze­
mi nem" című fejezetben (338-340. o.). rek révén leszbikusok is szülhetnek gyereket, és
mindenféle heteroszexuális kapcsolat nélkül, ho­
Az 1980-as évek óta nő a kutatók érdeklődése a moszexuális szülőként alapíthatnak családot. Bár
meleg és leszbikus párkapcsolatok iránt. A szo­ Nagy-Britanniában szinte minden gyerekes homo­
ciológusok úgy vélték, hogy a homoszexuális szexuális család két nőből áll, az 1960-as évek vé­
kapcsolatokban az intimitás és az egyenlőség gén és az 1970-es évek elején egy ideig több ame­
olyan formái jelennek meg, amelyek igencsak rikai város szociális jóléti szervezete hajléktalan
különböznek a heteroszexuális pároknál gyako­ meleg fiúkat meleg párok felügyeletére bízott. Ez­
ri formáktól. Mivel a melegeket és a leszbikuso­ zel a gyakorlattal azonban felhagytak, többnyire
kat kirekesztették a házasság intézményéből, és azért, mert az emberek nem nézték jó szemmel.
a tradicionális nemi szerepeket nem könnyű rá­ Az utóbbi időkben számos esetben arattak jogi
húzni az azonos nemű párokra, a homoszexuális győzelmet homoszexuális párok, ami azt jelezhe­
partnerkapcsolatokat a sok heteroszexuális fri­ ti, hogy jogaikat lassanként törvénybe foglalják.
gyet vezérlő normákon és irányelveken kívül kell
kialakítani és megegyezéses alapon fenntartani. / A homoszexuális párok törvénybe foglalt új jo­
Egyesek szerint az AIDS terjedése fontos ténye­ gairól a 12., „Szexualitás és társadalmi nem"
ző volt abban, hogy a homoszexuális partnerek című fejezetben lesz szó ( 3 3 8 - 3 4 0 . o.).
körében sajátos gondoskodási és elkötelezettségi
kultúra alakult ki. Nagy-Britanniában egy döntő jelentőségű 1999-es
Weeks és szerzőtársai (1999) a meleg és lesz­ bírósági határozat kimondta, hogy a stabil kap-
sára növekedett az egyedül élők száma. Az egyik
az a trend, hogy az emberek később házasodnak
- 2001-ben a britek átlagosan hat évvel később
kötöttek házasságot, mint az 1970-es évek elején
(ez látható a 7.4. táblázatban); a másik tényező,
mint korábban említettem, a válások növekvő
aránya. Megint másik az, hogy a népességen be­
lül növekszik a megözvegyült idősebbek aránya
(erről a 6. fejezetben, a 1 5 8 - 1 5 9 . oldalon volt
szó). Az egyfős brit háztartások majdnem felében
magányos nyugdíjas él.
A pártalanság az életút különböző szakaszai­
ban mást-mást jelent. Ma a húszas éveikben já­
rók nagyobb része nem házas, mint régebben.
A harmincas éveik közepén járó férfiak és nők
között azonban már kevesen vannak, akik sosem
kötöttek házasságot. A 3 0 - 5 0 éves egyedülállók
többsége elvált, és éppen „két házasság között"
van. Az ötvenévesnél idősebb egyedülállók több­
sége özvegy.

/ Az életút fogalmáról a 6., „Szocializáció, életút,


öregedés" című fejezetben volt szó ( 1 4 9 - 1 5 1 . o.).

Ma sokkal inkább, mint valaha, a fiatalok egysze­


rűen azért költöznek el a szüleiktől, hogy önálló
A társadalmi normák változnak: egyes országokban ma
már azonos nemű párok is szabadon felnevelhetik gyer­ életet kezdjenek, nem azért, hogy megházasod­
meküket. janak (a múltban ez volt az egyik leggyakoribb
útja-módja annak, hogy elkerüljenek otthonról).
csolatban élő homoszexuális pár családnak te­ Ebből arra lehet következtetni, hogy a „választott
kinthető. A homoszexuális partnerek „családtag­ pártalanság", a társtalan élet annak a társadalmi
ként" való elismerése olyan jogi kategóriákban trendnek a része, hogy kezdjük többre értékelni a
éreztetheti hatását, mint a letelepedési engedély, függetlenséget a családi életnél. Bár a független­
a társadalombiztosítás, az adózás, az öröklés és a ség vagy a „választott pártalanság" egyre gyako­
gyermeknevelési támogatás. ribb útja a szülői otthon elhagyásának, az embe­
1999-ben egy amerikai bíróság megerősítette rek többsége végül ma is megházasodik.
egy meleg pár szülői jogait, kimondva, hogy pót­
anyától született gyermekük születési anyaköny­
vi kivonatában kettőjük nevét kell feltüntetni. A A CSALÁD ÉS AZ INTIM KAPCSOLATOK
pert indító egyik férfi kijelentette: „Jogi győzel­ ELMÉLETI NÉZŐPONTJAI
met ünneplünk: igazi család született, amelynek
nem az a legfőbb ismérve, hogy egy apából és egy A család és a családi élet vizsgálatához az egy­
anyából áll, hanem hogy szerető, gondoskodó mással ellentétes meggyőződésű szociológu­
szülők alkotják - akár egyedülálló anyáról, akár sok máig különbözőképpen közelítenek. A csak
elkötelezett kapcsolatban élő meleg párról van néhány évtizede elfogadott nézőpontok között
szó" (Hartley-Brewer 1999).
7.4. táblázat Átlagos házasodási kor Angliában és
Walesben, 1971-2001
Választott pártalanság Első házasság
Férfiak Nők
A háztartás-összetétel alakulásának jelenlegi 1971 24,6 22,6
trendjei felvetik a kérdést: egyedülállók nemze­
1981 25,4 23,1
tévé válunk? Nagy-Britanniában az egyfős ház­
1991 27,5 25,5
tartások aránya 1971-ben még 18, 2003-ban már
29 százalék volt (HMSO 2 0 0 4 ) . A modern nyu­ 2001 30,6 28,4
gati társadalmakban több tényező együttes hatá­ Forrás: Social Trends, 34. 2004, 32. o.
CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK

is számos akad, amely ma már sokkal kevés­ Parsons családszemlélete napjainkban már in­
bé látszik helytállónak, ha figyelembe vesszük adekvátnak, idejétmúltnak számít. A funkciona­
az újabb kutatások eredményeit és a társadalmi lista családelméleteket éles bírálatok érték, mert
világban zajló változásokat. Mégis hasznos, ha a férfiak és a nők közötti házi munkamegosztást
röviden áttekintjük a szociológiai gondolkodás úgy láttatják, mintha az természetes és prob­
fejlődését, mielőtt a családvizsgálatban ma érvé­ lémamentes volna. De ha az elméleteket saját
nyesülő szemléletek felé fordulnánk. történeti kontextusukban vizsgáljuk meg, akkor
valamivel érthetőbbek. A háborút követő évek­
ben a nők visszatértek hagyományos házi szere­
Funkcionalizmus pükhöz, a férfiak pedig újra elfoglalták egyedüli
kenyérkereső pozíciójukat. A funkcionalista csa­
Funkcionalista nézőpontból a társadalom olyan ládszemléletet azonban más alapon is bírálhat­
társadalmi intézmények csoportja, amelyek meg­ juk. A szerzőpáros a család bizonyos funkciók el­
határozott funkciókat ellátva biztosítják a folyto­ látásából fakadó jelentőségét hangsúlyozza, ezért
nosságot és a konszenzust. E szemlélet szerint a nem veszi figyelembe azt a szerepet, amelyet más
család fontos feladatokat végez, amelyek hozzá­ társadalmi intézmények, például a kormányzat,
járulnak a társadalom alapvető szükségleteinek a média és az iskola játszik a gyerekek szocializá­
ellátásához és segítenek fenntartani a társadalmi ciójában. Ezek az elméletek nem számolnak a
rendet. A funkcionalista hagyományt követő szo­ családformák azon változataival sem, amelyek
ciológusok úgy tekintettek a nukleáris családra, nem felelnek meg a nukleáris család modelljé­
hogy az egyfajta speciális szerepet tölt be a mo­ nek: a fehér, kertvárosi, középosztálybeli „ideál­
dern társadalmakban. Az iparosítás megindulá­ tól" eltérő családok deviánsnak minősülnek.
sával a család a gazdasági termelés egységeként
veszített jelentőségéből, inkább reprodukciós,
gyermekgondozási és szocializációs szerepe ma­ Feminista megközelítések
radt hangsúlyos.
Talcott Parsons amerikai szociológus szerint a Sok ember számára a család a vigasz és a meg­
család két fő funkciója az elsődleges szocializá­ nyugvás, a szeretet és az összetartás legfőbb for­
ció és a személyiségstabilizáció (Parsons-Bales rása. Ugyanakkor lehet a kizsákmányolás, a ma­
1956). Az elsődleges szocializáció az a folyamat, gány és az óriási egyenlőtlenség terepe is. A fe­
amelynek során a gyerekek megtanulják annak minizmus nagy hatást gyakorolt a szociológiára
a társadalomnak a kulturális normáit, amelybe azzal, hogy kétségbe vonta a családról mint béke
születtek. Mivel ez a gyermekkor első éveiben szigetéről, a tagjainak egyenlőséget biztosító
történik, a személyiségfejlődés legfontosabb tere­ szféráról kialakult képet. Az 1970-es és 1980-as
pe a család. A személyiségstabilizáció azt a sze­ években a családdal kapcsolatos viták és kutatá­
repet jelenti, amelyet a család betölt azáltal, hogy sok többségében a feminista nézőpontok váltak
érzelmi támogatást nyújt felnőtt tagjainak. A fel­ uralkodóvá. Míg korábban a családszociológia
nőtt férfi és nő házassága révén a felnőtt szemé­ főként a családstruktúrákkal, a nukleáris és ki­
lyiség támogatásra talál és megőrizheti épségét. terjesztett család történeti fejlődésével és a ro­
Az ipari társadalomban sokak szerint meghatá­ konsági kapcsolatok jelentőségével foglalkozott,
rozó a család szerepe a felnőtt személyiség stabi­ a feminizmusnak sikerült a családon belülre irá­
lizálásában. Ennek az az oka, hogy a családmag nyítani a figyelmet, hogy a nők házi szférában
gyakran eltávolodik a tágabb rokonságtól és nem szerzett tapasztalatait vizsgálják. Sok feminista
tud a kiterjedtebb rokoni kötelékekre támaszkod­ szerző megkérdőjelezte azt az elképzelést, hogy
ni, amit az iparosítás előtt még megtehettek a a család együttműködő, a közös érdekekre és a
családok. kölcsönös támogatásra épülő egység. Igyekeztek
megmutatni, hogy a családon belüli egyenlőtlen
Parsons úgy vélte, hogy az ipari társadalom
hatalmi viszonyok miatt bizonyos családtagok
igényeinek kezelésére legalkalmasabb egység a
előnyösebb helyzetbe kerülnek a többieknél.
nukleáris család. A „konvencionális családban"
a felnőttek egyike otthonán kívül dolgozhat, A feminista írások a témák széles skálájával
míg a másik felnőtt gondoskodik az otthonról foglalkoztak, ezek közül azonban három külö­
és a gyerekekről. Ez a nukleáris családon belüli nösen fontos. Az egyik fő érdeklődési terület,
szerepspecializáció gyakorlatilag azt jelentette, amelyre a 18. fejezetben térünk ki részleteseb­
hogy a férj kenyérkeresőként „instrumentális" ben, a házi munkamegosztás: hogyan osztják el
szerepet kapott, a feleség pedig az otthon keretei a feladatokat a háztartás tagjai egymás között. A
között „affektív", érzelmi szerepet töltött be. feministák körében megoszlanak a vélemények
7. FEJEZET

arról, hogyan alakult ki a történelem során ez a ölel fel a beteg családtag ápolásától az idős ro­
munkamegosztás. Míg egyes feministák az ipa­ konról való, hosszabb ideig tartó gondoskodásig.
ri kapitalizmus eredményének látják, mások azt A gondoskodás néha csak annyiból áll, hogy oda­
állítják, hogy a patriarchátushoz kötődik, ezért figyelünk más lelki jóllétére - számos feminista
korábbi keletű az iparosításnál. Van okunk azt szerzőt foglalkoztat a kapcsolatokon belüli „ér­
hinni, hogy az iparosítás előtt is létezett valami­ zelmi munka". A nők általában nemcsak konk­
féle házi munkamegosztás, de az egyértelműnek rét feladatokat (például a takarítást és a gyermek­
látszik, hogy a kapitalista termelés sokkal határo­ gondozást) vesznek a vállukra, hanem igen sok
zottabb választóvonalat vont az otthon és a mun­ érzelmi munkát is vállalnak, hogy fenntartsák a
ka világa közé. Ez a folyamat a „férfiszféra" és a személyes kapcsolatokat (Duncombe-Marsden
„női szféra" elkülönülését eredményezte, továb­ 1993). Bár a gondozási tevékenység a szeretetre
bá máig jellemző hatalmi viszonyokat teremtett. és a mély érzelmekre épül, egyben a munka egy
Egészen a legutóbbi időkig az iparosodott társa­ formája is, amely megköveteli az odafigyelés, a
dalmak többségében sokan elfogadták a férfi ke­ felismerés, a megegyezés és a rögtönzés képes­
nyérkereső modelljét. ségét.
A feminista szociológusok vizsgálatokat végez­
tek azzal kapcsolatban, hogyan oszlanak meg a
férfiak és a nők között az olyan otthoni feladatok, Új nézőpontok
mint a gyermekgondozás és a házimunka. Meg­
nézték, hogy mennyire érvényes például a „szim­ Az elmúlt néhány évtizedben a feminista néző­
metrikus családra" vonatkozó állítás (Young-Wil- pontból végzett elméleti és empirikus vizsgálatok
mott 1973): az a nézet, hogy idővel a családokban nagyobb érdeklődést keltettek a család iránt a ku­
egyenlőbb viszonyok alakulnak ki a szerepek és a tatók körében és az emberek többségében is. Az
feladatok megoszlása tekintetében. Eredményeik olyan kifejezések, mint a „második műszak" (a
azt mutatták, hogy továbbra is elsősorban a nők­ nők kettős szerepe, munkahelyi és otthoni felada­
re hárulnak az otthoni feladatok, ezért kevesebb a tai) megjelentek a mindennapi szóhasználatban.
szabadidejük, mint a férfiaknak - annak ellenére, De mivel a feminista családvizsgálatok gyakran
hogy több nő végez fizetett munkát az otthonán az otthoni szféra konkrét kérdéseivel foglalkoz­
kívül, mint valaha (Hochschild 1989; Gershuny nak, nem mindig tükrözik az otthon keretein kí­
et al. 1994; Suliivan 1997). Hasonló gondolatme­ vül kialakuló nagyobb trendeket és hatásokat.
netet követve néhány szociológus megvizsgálta a Az elmúlt évtizedben a családra vonatkozó
fizetett és nem fizetett munka ütköző területeit, szociológiai szakirodalom fontos törzse alakult
főként azt, hogy mennyivel gazdagítja a nők nem ki, amely feminista nézőpontokra épít, de ezek
fizetett otthoni munkája a gazdaság egészét (Oak­ nem válnak benne kizárólagossá. Az érdeklődés
ley 1974). Mások azt firtatták, hogyan oszlanak középpontjába a családformákban zajló nagyobb
meg a források a családtagok között, és milyen átalakulások kerültek: a családok és háztartások
minták alakulnak ki abban, hogy ki hogyan férhet kialakulása és felbomlása, valamint az egyének
a háztartási pénzekhez és mennyire rendelkezhet személyes kapcsolataiban kibontakozó elvárások.
azokkal (Páhl 1989). A válások és a csonka családok arányának növe­
A második témakörbe, amelyre a feministák hív­ kedése, a „mostoha-" és homoszexuális család­
ták fel a figyelmet, a sok családban létező egyen­ formák elterjedtebbé válása, valamint az együtt­
lőtlen hatalmi viszonyok tartoznak. Ennek ered­ élés népszerűsége mind érdeklődésre számot tar­
ményeként nagyobb figyelmet kapott a családon tó témák. Ezeket az átalakulásokat azonban nem
belüli erőszak jelensége. A feleség „kékre-zöldre lehet megérteni a késő modern korunkban zajló
verése", megerőszakolása, a vérfertőzés és a gye­ általánosabb változásoktól elszakítva. Figyelmet
rekek szexuális bántalmazása mind azért keltet­ kell fordítani a társadalmi, sőt globális szinten
tek nagyobb figyelmet a nyilvánosságban, mert bekövetkező módosulásokra, ha meg akarjuk ra­
a feministák megállapították, hogy a családi élet gadni a személyes átalakulások és a nagyobb vál­
erőszakos, árnyoldalait mintha jó ideje nem lát­ tozásminták közötti összefüggést.
nák sem a kutatók, sem a jogi-politikai körök (lásd
a 181-183. oldalon). A feminista szociológusok
igyekeztek megérteni, miképp szolgál a család a Anthony Giddens: átalakuló intimitás
nemi elnyomás, sőt a fizikai bántalmazás terepéül.
A gondozási tevékenységek vizsgálata a harma­ Munkám során magam is megvizsgáltam, ho­
dik terület, amelyet a feministák fontos szempon­ gyan változnak az intim kapcsolatok a modern
tokkal egészítettek ki. Ez különféle folyamatokat társadalomban, és megállapításaimat külön kö-
CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK

tétbe foglaltam [The Transformation of Intima­ A romantikus szerelem azt jelentette, hogy ha
cy, 1993). E fejezetet azzal kezdtem, hogy a pre- ketten összeházasodnak, akkor egymáshoz van­
modern társadalomban nem volt szokás a nemi nak kötve, akárhogyan alakul a kapcsolatuk. Ma
vonzalomra vagy a romantikus szerelemre ala­ már több lehetőség közül választhatnak: régeb­
pozni a házasságot, hanem gyakrabban kapcso­ ben nehéz vagy lehetetlen volt válni, ma viszont
lódott az anyagi környezethez, amelyben csalá­ a házasoknak nem kell együtt maradniuk, ha
dot akartak alapítani vagy a vagyont igyekeztek kapcsolatuk kiüresedik.
átörökíteni. A paraszti élet, amely naphosszat Az emberek ma már nem a romantikus szen­
ínszakasztó munkával telt, nyilván nem serken­ vedélyre, hanem egyre inkább a tiszta viszony
tette a nemi vágyat - bár a férfiaknak bőven volt (pure relationship) eszméjére alapozzák kapcso­
lehetőségük, hogy házasságon kívüli viszonyt latukat, amelyet a felek szabad akaratukból vál­
folytassanak. lalnak. Minél inkább választható lehetőséggé vá­
A romantikus szerelem, amely nem téveszten­ lik az egymásra találók közötti szerelem, annál
dő össze a szenvedélyes szerelem többé-kevés­ inkább háttérbe szorul az a gondolat, hogy meg
bé egyetemes késztetéseivel, a 18. század végén kell találni „az igazit", és annál inkább igyekez­
alakult ki (erről már volt szó a 1 7 0 - 1 7 2 . olda­ nek megtalálni a megfelelő viszonyt. A tiszta
lon). Hiába ígért azonban kölcsönös vonzalomra viszonyt az tartja össze, hogy mindkét fél elfo­
épülő egyenlőséget a kapcsolatban, gyakorlati­ gadja: „hallgatólagosan" mindketten élvezik a
lag a romantikus szerelem vezetett a nők feletti kapcsolat előnyeit, amíg csak lehet. A szerelem
férfiuralomhoz. Sok férfi úgy próbálta oldani a intimitásra épül, amely bizalmat teremt. Megha­
romantikus szerelem erkölcsi normái és a szen­ tározza a szerelem további alakulását, mennyi­
vedélyes szerelem vágyai közötti feszültségeket, re tudják a partnerek felfedni egymás előtt cél­
hogy szétválasztotta a feleség, az otthon kényel­ jaikat és szükségleteiket, ami sebezhetővé teszi
mét és a szerető vagy örömlány nemiségét. Ket­ őket. A kapcsolatban részt vevő felek folyama­
tős mércével mértek: a nőtől elvárták, hogy szűz tosan mérlegelik, mennyire valósulhatnak meg
maradjon, amíg érte nem jön a megfelelő férfi, a a céljaik, mennyire szolgál megelégedésükre a
férfinak viszont nem írtak elő ilyen normát. kapcsolat, érdemes-e folytatni.
Úgy vélem, hogy a modernitás legutóbbi sza­ A tiszta viszonynak sokféle formája lehet. Ezek
kaszában újra átalakult az intim kapcsolatok jel­ egyike a házasság, bár általában (főként az együtt
lege. Kialakult a plasztikus szexualitás (plastic élő párok számának növekedésével) csak a már
sexuality). A modern társadalmakban élők még meglévő viszony keretéül szolgál, nem a viszony
sosem válogathattak ennyi lehetőség közül, hogy kialakulását segíti. A tiszta kapcsolatok azonban
mikor, milyen gyakran és kivel akarnak szeret­ semmiképp nem korlátozódnak a házasságra, sőt
kezni (ez derül ki majd a 12., „Szexualitás és tár­ a heteroszexuális párokra sem. Az azonos ne­
sadalmi nem" című fejezetben is). A szexualitás műek kapcsolatának egyes formái nyitott, mege­
képlékennyé vált, így elválasztható a reprodukci­ gyezéses jellegükből fakadóan közelebb jutottak
ótól. Ez részben a jobb fogamzásgátlási módsze­ a tiszta viszony ideáljához, mint a heteroszexuá­
reknek köszönhető, amelyek nagyrészt megsza­ lis kapcsolatok.
badították a nőket a sorozatos (és életveszélyes) E gondolat bírálói szerint a felnőttek kapcso­
terhességtől és szüléstől. A plasztikus szexuali­ latának tekintett tiszta viszony instabilitása el­
tás létrejöttét azonban nemcsak technikai vívmá­ lentétben áll a gyerekekről is gondoskodó család
nyok segítették, hanem döntő szerepe volt benne sokrétű gyakorlatával, és hiányoznak belőle azok
a magunk alakította éntudat kialakulásának is. a különböző tapasztalatok, amelyeket a (hete­
Ez a folyamat a társadalmi reflexivitás kibonta­ roszexuális) kapcsolat felbomlásakor férfi és nő
kozásaként írható le, amelyet a 4. fejezetben, a szerezhet. A kritikusok azt is felvetik, hogy a tisz­
109-110. oldalon fejtek ki részletesebben. ta viszony felnőttek közötti kapcsolatokra szűkí­
A plasztikus szexualitás kialakulásával meg­ tett gondolata azt tükrözi, hogy a gyerekek és a
változik a szerelem is. Úgy vélem, hogy a roman­ gyermekkor kiszorul a szociológiai gondolkodás­
tikus szerelem eszméi széttöredeznek, és helyü­ ból (Smart-Neale 1999).
ket az egymásra találók szerelme (confluent love) A könyvemben foglalt gondolatok közül szá­
veszi át, amely aktív és feltételes. A romantikus mos előfordul a Beck-Beck-Gernsheim házaspár
szerelemtől eltérően nem tart örökké és nem köt­ írásaiban is. Ók is azt mondják, hogy a modern
hető egyetlen személyhez. Az egymásra találók élet, főként az egyéni választás lehetőségének el­
közötti szerelem kialakulása részben magyaráz­ terjedése óriási átalakuláshoz vezetett intim kap­
hatja a különélési és válási arányok növekedé­ csolatainkban. Az alábbiakban részletesebben is­
sét, amelyről a fejezet korábbi részében volt szó. mertetem gondolatmenetüket.

198 7. F E J E Z E T

Ulrich Beck és Elizabeth Beck-Gernsheim: gyakoribb, de magasak az újraházasodási ráták is.


a szerelem zűrrel jár Lehet, hogy csökken a születések aránya, de óriá­
si az igény a meddőség elleni kezelések iránt. Le­
A szerzőpáros-házaspár könyvében [The Nor­ het, hogy kevesebben kötnek házasságot, de afe­
mal Chaos of Love, 1995) a személyes kapcsola­ lől semmi kétség, hogy még mindig nem gyengül
tok, házasságok és családminták zavaros jellegét a párban élés vágya. Mivel magyarázhatók ezek
vizsgálja a gyorsan változó világra vetítve. Meg­ az ellentétes tendenciák?
állapítják, hogy a korábban a személyes kapcso­ A szerzők szerint egyszerű a válasz: a szere­
latokban irányadó tradíciók, normák és elvek lemmel. Megállapítják, hogy a mai „nemek har­
érvényüket vesztették, és ma már végtelenül sok ca" a lehető legvilágosabb jele az emberek „sze­
választási lehetőség áll az egyének előtt, amikor releméhségének". Az emberek szerelemből háza­
másokkal tartós kapcsolataikat kialakítják, módo­ sodnak és szerelemből válnak; a reménykedés,
sítják, javítják vagy felbontják. Ma a házasságok bánkódás és újabb próbálkozások szakadatlan
a felek szabad akaratából, nem anyagi érdekből körforgásában élnek. Bár a férfiak és a nők közöt­
vagy családi ösztökélés hatására köttetnek, ami ti feszültségek nagyok, mégis megmarad az erős
egyszerre eredményez szabadságot és újabb ter­ remény és hit abban, hogy igaz szerelemre és be­
heket. A szerzők arra a következtetésre jutnak, teljesülésre lelhetnek.
hogy ezek az új fejlemények megfeszített mun­ Azt gondolhatnánk, hogy a „szerelem" túl egy­
kát, jelentős erőfeszítéseket követelnek. szerű válasz korunk bonyolult kérdéseire. De
Beck és Beck-Gernsheim úgy látják, hogy ko­ Beck és Beck-Gernsheim azt mondják, hogy ez
runk tele van a család, a munka, a szeretet és épp azért van, mert világunk annyira lehengerlő,
az egyéni érdekek érvényesítésének szabadsá­ személytelen, elvont és gyorsan változó, hogy a
ga közti érdekütközésekkel. Ez az ütközés igen szerelem egyre fontosabbá válik. A szerzők sze­
jól érezhető a személyes kapcsolatokban, főként rint a szerelem az egyetlen, amelyben az embe­
akkor, ha egy helyett két „munkaerő-piaci élet­ rek igazán önmagukra találhatnak és kapcsolatot
rajzzal" kell zsonglőrködni. A szerzők ezen azt teremthetnek másokkal. Bizonytalan, kockázatos
értik, hogy a férfiak mellett egyre több nő is világunkban a szerelem nyújt kapaszkodót:
igyekszik szakmai pályafutását egyengetni éle­
te során. Korábban a nők többnyire csak rész­ A szerelem az, amikor önmagunkat keressük,
munkaidőben dolgoztak otthonukon kívül, vagy sóvárgunk, hogy utat találjunk magunkhoz
jó időre otthagyták pályájukat, hogy felneveljék és máshoz, megosztjuk testünket és gondola­
gyermekeiket. Ezek a minták kevésbé állandóak, tainkat, semmit nem takargatunk a másik elől,
mint egykor; ma a férfiak és a nők számára is fon­ vallomást teszünk és megbocsáttatunk, meg­
tosak a szakmai és személyes szükségleteik. A értjük, igazoljuk és alátámasztjuk, ami volt és
szerzőpáros megállapítja, hogy modern korunk­ ami van, otthonra vágyunk, bizalomra, hogy
ban a kapcsolatok úgymond jóval túlmutatnak legyűrjük a modern élet szülte kétségeket és
önmagukon: nemcsak a szerelem, a szex, a gye­ félelmeket. Ha semmi nem látszik biztosnak
rekek, a házasság és az otthoni teendők képezik vagy biztonságosnak, ha egy szennyezett vi­
megegyezés tárgyát, hanem a kapcsolatok már a lágban még levegőt venni is kockázatos, akkor
munkáról, a politikáról, a gazdaságról, a szak­ az emberek a szerelem hiú ábrándjait kergetik,
mai ügyekről és az egyenlőtlenségről is szólnak. amíg azok egy csapásra rémálmokká nem vál­
A modern pároknak ma sokféle problémával kell toznak (1995, 1 7 5 - 1 7 6 . o.).
szembenézniük, amelyek köre az apró-cseprőtől
a legkomolyabbig terjedhet.
Szerintük a szerelem egyszerre kétségbeejtő és
Ezek után talán nem meglepő, hogy férfiak és elandalító: „hatalmas erő, amely csak saját sza­
a nők között egyre több kibékíthetetlen ellentét bályainak engedelmeskedik, és bevési üzeneteit
alakul ki. Beck és Beck-Gernsheim azt mondják, az emberek várakozásaiba, aggodalmaiba és vi­
hogy a „nemek harca [...] korunk legfőbb drámá­ selkedésmintáiba". Kiszámíthatatlan világunk­
ja", ezt bizonyítja a házassági tanácsadó ipar, a ban a szerelem lett a hit új forrása. Kritikusaik
családjogi bíróságok és a házassági önsegítő cso­ azt vetették a szerzők szemére, hogy kizárólag a
portok számának, valamint a válások arányának heteroszexualitással foglalkoznak: azt mondják,
a növekedése. Bár a házasság és a családi élet „la­ hogy a két nem harca „korunk legfőbb drámája",
zábbnak" látszik, mint valaha, még mindig na­ vagyis a homoszexuális kapcsolatokra ügyet sem
gyon fontosak az emberek számára. A válás egyre vetnek (Smart-Neale 1999).
CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK

Zygmunt Bauman: cseppfolyós szerelem hessük). Nem maga az üzenet a fontos, hanem az
állandó üzenetforgalom, mert a nélkül kirekesz­
Zygmunt Bauman szociológus könyvében (Li­ tettnek éreznénk magunkat.
quid Love, 2003) kifejti, hogy manapság a nemi Bauman megjegyzi, hogy az emberek ma már
kapcsolat „a legizgalmasabb beszédtéma és lát­ nem kapcsolatról, hanem inkább összeköttetésről,
hatóan az egyetlen jó játék, hiába hírhedten koc­ összeköttetési hálózatról beszélnek. A kapcsolat
kázatos". Könyve „az emberi kötelékek gyenge­ kölcsönös bekapcsolódást feltételez, a hálózat
ségéről", az ebből fakadó bizonytalanságról és a viszont csak néhány pillanatnyi összeköttetést.
vele kapcsolatos reakcióinkról szól. A hálózatban a technikai összeköttetést kedvünk­
Bauman azt írja, hogy könyve hőse a (családi, re, szabadon felépíthetjük vagy bonthatjuk. Az
osztály-, vallási vagy házassági) „kötelékek nél­ összeköttetés virtuális, nem valós kapcsolat. Bau­
küli ember", akinek a legjobb esetben sincsenek man számára a cseppfolyós modern viszony iga­
állandó, eltéphetetlen kötései. Bauman hősének zi jelképe a számítógépes társkeresés. Könyvében
kötései inkább csak lazán csomózottak, hogy a idézi, amit egyik interjúalanya, egy 28 éves férfi
csomókat könnyű legyen oldani minél előbb, ha mondott az elektronikus viszony legfőbb előnyé­
a körülmények úgy alakulnának. A szerző úgy ről: „Mindig kéznél van a Delete gomb."
véli, hogy a körülmények gyakran változnak - Baumant gyakran vádolják azzal, hogy túl sö­
ezért mondja, hogy a modern társadalom „csepp­ tét képet fest intim kapcsolataink átalakulásáról,
folyós", hiszen az állandó változás és a tartós kö­ amely az utóbbi időkben ment végbe. Vajon jól
telékek hiánya jellemzi. értékeli a helyzetet? Az utóbbi idők egy-egy nagy
Bauman kifejti, hogy a féktelen „individualizá­ társadalmi-politikai kérdését is érinti, hogyan
ció" világában a kapcsolatok felemás természe­ próbálunk képet alkotni ezekről a változásokról.
tűek: ellentétes, különböző irányokba vivő vá­ Az alábbiakban ezért ismertetem azt a máig tartó
gyakkal vannak tele. Egyrészt vágyunk a szabad­ vitát, amely a családi értékeket féltők és a kérdést
ságra: szeretnénk laza kötelékeket, amelyekből másként látók között alakult ki.
könnyen szabadulhatunk, ha akarunk, és szeret­
nénk egyéni céljainkat megvalósítani. Másrészt
vágyunk a biztonságra: szeretnénk feszesebbre KÖVETKEZTETÉS:
vonni a partnerünkkel kialakított kötelékeket. így VITA A CSALÁDI ÉRTÉKEKRŐL
aztán - folytatja Bauman - oda-vissza ingázunk a
két véglet, biztonság és szabadság közt. Gyakran „Oda a család!" - kiáltják a családi értékek pár­
szakemberekhez - például terapeutához - fordu­ tolói, amikor végigtekintenek az elmúlt néhány
lunk tanácsért, hogyan lehet összeegyeztetni a évtizedben bekövetkezett változásokon: liberáli­
kettőt. Bauman szerint nem akarjuk tudomásul sabb, nyíltabb lett a szexualitás megítélése, ug­
venni, hogy „nincsen rózsa tövis nélkül": élvez­ rásszerűen nőtt a válások aránya, és az emberek
nénk a kapcsolat édes örömeit, de a keserűségek­ többségét a családi kötelesség fogalmainak rová­
től szabadulnánk. sára csak saját boldogsága érdekli. Az aggodal­
Az eredmény az egymással „farzseb-kapcso- maskodók szerint helyre kell állítani a családi
lat"-ot kialakító, egymáshoz „félig-meddig kötő­ élet erkölcsiségét: fel kell támasztani a tradicio­
dő párok" társadalma. Bauman kifejezése, a „far­ nális családot, mert az sokkal szilárdabb és ren­
zseb-kapcsolat" (top pocket relationship) valami dezettebb volt a kusza kapcsolatoknál, amelyek­
olyasmit jelent, amit gyorsan előránthatunk, ha be mára a legtöbben belegabalyodtunk (O'Neill
kell, aztán jó mélyre visszagyömöszölhetjük, 2002).
ha már nem kell. A szerző addig megy, hogy a Ezeket az érveket nem csak Európában és az
„cseppfolyós modem" társadalomban élők kap­ Egyesült Államokban hallhatjuk. A személyes,
csolati attitűdjeit a szederszörphöz hasonlítja: érzelmi szférát érintő változások messze túlnőt­
ezt leginkább hígítva isszák, mert ha tömény, tek bármely ország határain. Szinte mindenütt
rosszul lesznek tőle. felvetődnek ugyanezek a kérdések, csak súlyuk
Az „emberi kapcsolatok gyengesége" láttán kap­ vagy fogadtatásuk lehet más az eltérő kulturális
csolatainkban minőség helyett mennyiségre kez­ környezetben. Kínában például az állam azt fon­
dünk törekedni. Már nem az a fontos, hogy mi­ tolgatja, hogy megnehezíti a válást. A házasság­
lyen mélyek a kapcsolataink, hanem hogy hány ra vonatkozó hatályos törvények, amelyeket az
van belőlük. Bauman szerint részben ezzel ma­ 1960-as években fogadtak el, nagyon liberális­
gyarázható, hogy olyan sokat beszélünk és üzen­ nak nevezhetők. A házasságot gyakorlatilag szer­
getünk egymásnak mobiltelefonon (sőt, az SMS-t ződésnek tekintik, amely bármikor felbontható,
csonka mondatokban írjuk, hogy mielőbb elküld- „ha férj és feleség is úgy kívánja". A válást akkor
7. FEJEZET

is jóváhagyhatják, ha az egyik fél ellenzi, mond­ Melyik félnek van igaza? Valószínűleg mind­
ván, hogy a házasságból kihunyt a „kölcsönös két nézetet kétkedve kell fogadnunk. A hagyo­
ragaszkodás". A kéthetes várakozási idő letelte mányos családhoz nem térhetünk vissza, és nem
és egy kisebb illeték megfizetése után a pár útjai csak azért (mint korábban, a 1 7 4 - 1 7 5 . oldalon
szétválhatnak. A kínai válások aránya a nyugati fejtegettem), mert a tradicionális család úgy, aho­
országokhoz hasonlítva még mindig alacsony, de gyan általában elképzelik, sosem létezett, vagy
gyorsan növekszik - akárcsak más fejlődő ázsiai azért, mert régen túl sok elnyomó oldala volt a
országokban. A kínai városokban nemcsak a vá­ családnak ahhoz, hogy ma modell lehetne. Azért
lás, hanem az együttélés is gyakoribbá vált. Kína is lehetetlen, mert a házasság és a család korábbi
óriási vidéki területein viszont egészen más a formáit átalakító társadalmi változások többsé­
helyzet. A házasság és a család sokkal tradicio­ ge visszafordíthatatlan. A nők nem fogják nagy
nálisabb - hiába próbálják az állami szervek hol számban újra vállalni az otthonukhoz kötöttsé­
ösztönzőkkel, hol büntetéssel korlátozni a gyer­ get, amelyből korábban csak keservesen szaba­
mekáldást. A házasság két család egyezsége, ame­ dulhattak. A mai szexuális életközösség és házas­
lyet inkább a szülők, mint az érintettek kötnek. ság már nem lehet olyan, mint régen - akár jobb,
Nemrégiben felmérést végeztek a gazdasági fej­ akár rosszabb. Az érzelmi kommunikáció - pon­
lődésben elmaradó Kanszu tartományban, amely tosabban a kapcsolatok cselekvő kialakítása és
szerint a házasságok 60 százaléka még mindig a fenntartása - mindennél fontosabb lett életünk­
szülők megegyezésére épül. Egy kínai szólás sze­ ben, a személyes és a családi szférában egyaránt.
rint: „Menj el hozzá, biccents, házasodj!" Mégis Hová vezethet mindez? Lehet, hogy a válások
furcsa fordulat következett be a modernizálódó aránya már nem növekszik olyan meredeken,
Kína történetében: a városközpontokban ma vá­ mint korábban, de azért nem kezdett csökkenni.
lók közül sokan vidéken keltek egybe a hagyomá­ A válásra vonatkozó számadatok bizonyos mér­
nyos módon. tékig mind becslések, de a régebbi trendek alap­
Kínában sok szó esik arról, hogy meg kell vé­ ján arra számíthatunk, hogy a ma kötött házassá­
deni a „hagyományos" családmintákat. Számos gok mintegy 60 százaléka tíz éven belül válással
nyugati országban még hevesebb, megosztó vita végződik.
alakult ki ebben a kérdésben. A hagyományos Korábban is említettem, hogy a válás nem min­
családforma védelmezői azt mondják, hogy ha dig a boldogtalanság megnyilvánulása. Ma újra­
csak a viszony fontos, akkor azt megsínyli a csa­ kezdhetik azok, akik a korábbi időkben kénysze­
lád, a társadalom alapvető intézménye. E kritiku­ redetten megmaradtak a szerencsétlen házassá­
sok közül ma sokan a család széteséséről beszél­ gokban. De nem kétséges, hogy a szexualitást, a
nek. Ha valóban most van szétesőfélben, akkor házasságot és családot érintő trendek egyesekben
az nagyon nagy jelentőséggel bír. A családban erős aggodalmakat keltenek, miközben mások
találkozik össze egy sor trend, amelyek a társada­ számára megteremtik a beteljesülés és az önmeg­
lom egészét érintik: a nemek egyenlőbbé válása, valósítás új lehetőségeit.
a nők nagyarányú munkaerőpiacra jutása, a sze­ Mindenképp van némi igazságuk azoknak,
xuális viselkedésformák és elvárások változása, akik szerint örülnünk kell a családformák mai
otthon és munka módosuló viszonya. A ma zajló nagy változatosságának, hiszen megszabadíta­
változások között nincs fontosabb azoknál, ame­ nak minket a múlt béklyóitól és gyötrelmeitől.
lyek személyes életünkben következnek be: nemi A férfi is, a nő is egyedülálló maradhat, ha úgy
és érzelmi életünkben, házasságunkban, csalá­ tartja kedve, nem kell tartania a társadalom rosz-
dunkban. Globális forradalom zajlik, amelynek szallásától, amely sokszor az agglegényeket, vagy
során minden megváltozik: az is, ahogyan ma­ még inkább a férj nélkül maradt nőket sújtotta.
gunkról gondolkodunk, és az is, ahogyan mások­ Az együtt élő párokat már nem érheti társadalmi
kal alakítunk ki kötelékeket, kapcsolatokat. Ez a elutasítás „tiszteletreméltóbb" házas barátaik ré­
forradalom a világ különböző részein különböző széről. Meleg párok is összeköltözhetnek és gye­
ütemben zajlik, és néhol jelentős ellenállásba üt­ rekeket nevelhetnek, nem fogadják őket olyan
közik. ellenérzésekkel, mint ahogyan a múltban tették
„Tévedés!" - mondják mások. Szerintük a csa­ volna.
lád nem szétesik, csak változatosabbá válik. Vagy­ Az elmondottakból könnyen arra a következte­
is ahelyett, hogy mindenkit igyekeznénk ugya­ tésre juthatunk, hogy válaszúthoz érkeztünk. Mit
nabba a skatulyába gyömöszölni, éppenséggel hoz a jövő? Tovább gyengülnek a tartós házas­
szorgalmaznunk kellene, hogy minél több formá­ ságok és életközösségek? Egyre inkább keserűség
ja legyen a családnak és a szexuális életnek (Hite és erőszak tarkítja majd az érzelmi és szexuális
1994). színteret? - Senki nem tudja megjósolni. De a
CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK

házasság és a család fentiekben is végzett szo­ egyéni szabadságokat, amelyeket többségünk ma


ciológiai elemzése egyértelműen abba az irány­ nagyra értékel személyes életében, összebékítsük
ba mutat, hogy gondjainkat nem oldhatjuk meg a azzal a szükséglettel, hogy másokkal szilárd és
múltba révedve. Arra kell törekednünk, hogy az tartós kapcsolatokat kell kialakítanunk.

ÖSSZEFOGLALÁS

1. A rokonság, a család és a házasság szorosan 7. Igen magasak az újraházasodási arányok. Az


összekapcsolódó fogalmak, amelyek kulcsfon­ újraházasodás mostohacsalád kialakulásához
tosságúak mind a szociológia, mind az antro­ vezethet: ebben a családfajtában legalább a
pológia számára. A rokonság vagy genetikai, felnőttek egyikének előző házasságból vagy
vagy házasság révén létrejött kapcsolatot je­ kapcsolatból származó gyermekei vannak.
lent. A család olyan rokonsági csoport, amely­ Az „apahiány" azt jelenti, hogy az apának a
nek feladata a gyerekek felnevelése. A házas­ szétköltözést vagy válást követően csak szór­
ság két, társadalmilag jóváhagyott szexuális ványos kapcsolata van gyermekeivel (ha van
kapcsolatban együtt élő ember viszonya. egyáltalán).
2. A nukleáris családban egy házaspár (vagy egy 8. Két ember kapcsolatának meghatározó alapja
egyedülálló szülő) él együtt vér szerinti vagy ma már nem a házasság. Az együttélés (ami­
fogadott gyerekeivel. Kiterjesztett családról kor egy pár házasságon kívül él együtt sze­
akkor beszélünk, amikor a házaspáron és a xuális kapcsolatban) egyre gyakoribb számos
gyerekeiken kívül más rokonok is élnek a csa­ ipari országban. A melegeknek és a leszbiku­
láddal együtt, vagy azzal szoros és folyamatos soknak szintén egyre több lehetőségük van
kapcsolatban állnak. párként együtt élni, mert az emberek ma már
3. A nyugati társadalmakban a házasság, ennélfog­ kevésbé ítélik el a homoszexualitást. Egy-egy
va a család is a monogámiára épül (amely kul­ homoszexuális párnak sikerült kivívni azt a
turálisan elfogadott szexuális viszony egy nő és jogot is, hogy családnak tekintsék őket.
egy férfi között). Sok más kultúrában elfogadják 9. A családi életre korántsem mindig a boldog­
vagy ösztönzik a poligámiát, vagyis hogy vala­ ság és a harmónia a jellemző; keretein belül
kinek egyszerre két vagy több házastársa lehet. előfordulhat szexuális bántalmazás és erő­
4. A 20. század folyamán az iparosodott társadal­ szak is. A gyerekek szexuális bántalmazói, a
mak többségében megingott a hagyományos családon belüli erőszakos cselekmények el­
nukleáris család uralkodó helyzete. Ma már követői rendszerint férfiak, ami valószínűleg
nagyon sokféle családforma létezik. összefügg azzal, hogy a férfiak másfajta erő­
5. Az etnikai kisebbségi csoportokban is igencsak szakos cselekedetektől sem riadnak vissza.
sokféle családformát találhatunk. Nagy-Britan­ 10. A házasság ma már egyik nem esetében sem
niában a dél-ázsiai és a karibi fekete származá­ számít a rendszeres szexuális élet feltételé­
sú családok különböznek az ország jellemző nek, és ugyanígy nem tekinthető a gazdasági
családfajtáitól. tevékenység alapjának sem. Nyilvánvalónak
6. A háborút követő években növekedett a válá­ látszik, hogy a társadalmi és a szexuális kap­
sok aránya, ugyanakkor csökkent az első há­ csolatok a jövőben is igen sokféle formát öl­
zasságok száma. Ennek eredményeként a né­ tenek. A házasság és a család igen nagy teher-
pesség egyre nagyobb része él egyszülős ház­ és próbatételeknek van kitéve, mégis szilárd
tartásokban. társadalmi intézmény marad.

MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK

1. Minden családforma egyformán elfogadható a mai társadalmakban?


2. Hogyan jelezheti a válások növekvő aránya, hogy a házastársi kapcsolat jelentősége nemhogy
csökkent volna, hanem még erősödött is?
3. Most, hogy gyengül a férfi kenyérkereső szerepe, milyen új szerepe lehet a családban?
4. Elég-e a szerelem ahhoz, hogy fennmaradjon a család intézménye?
5. Hanyatlanak-e a családi értékek? Ha igen, számít ez valamit?
7. FEJEZET

AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK

Allan, G. - Crow, G. (2001): Families, Households and Society. New York, Palgrave.
Hantrais, Linda - Lohkamp-Himminghofen, Marlene (szerk.) (1999): Changing Family Forms, Law and
Policy. Loughborough, Cross-National Research Group, European Research Centre, Loughborough
University.
Hughes, Gordon - Ferguson, Ross (szerk.) (2000): Ordering Lives: Family, Work and Welfare. London,
Routledge.
Lerner, Richard M. - Castellino, Domini R. (szerk.) (1999): Adolescents and Their Families: Structure,
Function and Parent-Youth Relationship. New York, Garland.
Lewis, Jane (2001): End of Marriage: Individualism and Intimate Relations. Cheltenham, E. Elgar.
Newman, D. - Grauerholz, E. (2002): Sociology of Families. London, Sage (2. kiadás).
Suva, E. B. - Smart, C. (szerk.) (1999): The 'New'Family. London, Sage.
Steel, L. - Kidd, W. (2001): The Family. London/New York, Palgrave.
Wilkinson, Helen (szerk.) (2000): Family Business. London, Demos.

Centre for Policy Studies (tanácsadó testület, amelynek célja a család, a vállalkozás, az individualiz­
mus és a szabadság erősítése)
http://www.cps.org.uk
Civitas
http ://www.civitas .org.uk
Clearinghouse on International Developments in Child, Youth and Family Policies
http://www.childpolicyintl.org
Demos (a társadalmi kirekesztéssel, a családdal és a szegénységgel foglalkozó kutató- és tanácsadó
csoport)
http://www.demos.co.uk
Family Research Council
http ://w w w. frc. org
EGÉSZSÉG, BETEGSÉG
ÉS FOGYATÉKOSSÁG
A TEST SZOCIOLÓGIÁJA
AZ EGÉSZSÉG ÉS A BETEGSÉG SZOCIOLÓGIÁJA
Az orvostudománnyal kapcsolatos szociológiai nézőpontok
Orvostudomány és egészség a változó világban
Az egészséggel és a betegséggel kapcsolatos szociológiai nézőpontok
AZ EGÉSZSÉG TÁRSADALMI ALAPJA
Osztály és egészség
Nem és egészség
Etnikum és egészség
Egészség és társadalmi kohézió
A FOGYATÉKOSSÁG SZOCIOLÓGIÁJA
A fogyatékosság egyéni modellje
A fogyatékosság társadalmi modellje
Fogyatékosság az Egyesült Királyságban és világszerte

Összefoglalás
Megfontolandó kérdések
Ajánlott olvasmányok
Internetes források
N é z z é k a z a l á b b i k é t f é n y k é p e t ! M i n d k e t t ő n szin­ A TEST SZOCIOLÓGIÁJA
te ugyanolyan beesett arcot, csontig soványodott
t e s t e t l á t h a t n a k . A b a l o l d a l i k é p e n l é v ő fiatal af­ A z e m b e r i s é g t ö r t é n e t e s o r á n c s a k k e v e s e n - pél­
rikai l á n y t a z e m é s z t i el, h o g y e g y s z e r ű e n n i n c s dául szentek, misztikusok - éheztették magukat
m i t e n n i e . A j o b b o l d a l o n l é v ő fiatal n ő b r i t t i n é ­ h a l á l r a v a l l á s i o k o k b ó l . M á s f e l ő l a z a n o r e x i a kü­
dzser, akit az v i s z a sírba, h o g y b á r t á r s a d a l m a lönösebben n e m is kötődik vallási hiedelmek­
már n e m tud mit kezdeni a sok élelmiszerrel, ő h e z , é s e l s ő s o r b a n n ő k n é l fordul e l ő . H a testi
m é g s e m eszik, vagy c s a k o l y a n k e v e s e t , h o g y a z b e t e g s é g , a k k o r azt g o n d o l h a t n á n k , h o g y b i o l ó ­
m á r s z i n t e a z é l e t b e n m a r a d á s h o z s e m elég. giai v a g y fizikai t é n y e z ő k k e l m a g y a r á z h a t ó . D e
E két esetben élesen eltérő társadalmi dinami­ a k á r c s a k e k ö n y v m á s t é m á i r ó l , az e g é s z s é g r ő l és
káról van szó. Az élelmiszerhiány miatti éhezést a b e t e g s é g r ő l is e l m o n d h a t j u k , h o g y t á r s a d a l m i ,
okozó tényezőkkel szemben az e m b e r tehetetlen, k u l t u r á l i s h a t á s o k b e f o l y á s o l j á k ő k e t - i l y e n pél­
és i l y e n h e l y z e t b e c s a k a l e g s z e g é n y e b b e k ke­ d á u l az, h o g y a k a r c s ú s á g m á r - m á r k ö v e t e l m é n y .
r ü l h e t n e k . A b r i t t i n é d z s e r , a k i a világ e g y i k leg­ B á r a z a n o r e x i a i s o l y a n b e t e g s é g , a m e l y fizikai
g a z d a g a b b o r s z á g á b a n él, a n o r e x i á b a n s z e n v e d , t ü n e t e k b e n m u t a t k o z i k m e g , s z o r o s a n összefügg
é s n e m t u d u n k róla, h o g y e n n e k a b e t e g s é g n e k a f o g y ó k ú r a g o n d o l a t á v a l , az v i s z o n t k a p c s o l ó d i k
v o l n a fizikai oka. M e g s z á l l o t t a n egy i d e a l i z á l t a vonzó külsőről, főként a női testről kialakult
k a r c s ú t e s t r e s z e r e t n e szert t e n n i , így a z t á n n e m nézetekhez, amelyek a modern társadalomban
e s z i k egy falatot s e m . A z a n o r e x i a é s m á s táplál­ alaposan megváltoztak. A p r e m o d e r n társadal­
kozási zavarok n e m azokra jellemzők, akiknek m a k t ö b b s é g é b e n a telt n ő i a l a k o t i d e a l i z á l t á k ,
csak kevés é l e l e m jut vagy s e m e n n y i , h a n e m a a soványságot pedig egyenesen helytelenítették,
tehetősebbekre - i s m e r e t l e n e k az é l e l m i s z e r b e n m e r t azt m u t a t t a , h o g y a z i l l e t ő n e m e s z i k ele­
szűkölködő fejlődő országokban, például Szomá­ get, vagyis szegény. E u r ó p á b a n m é g a z 1 6 0 0 - a s
liában. é s 1 7 0 0 - a s é v e k b e n i s azt t e k i n t e t t é k i d e á l i s nő-
EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG

m i n d e n n a p e s z é b e j u t a fogyókúra, é s t í z b ő l egy
m e g k é r d e z e t t b e v a l l o t t a , h o g y r e n d s z e r e s e n meg­
tagadja m a g á t ó l a z é t e l t ( F l o u r A d v i s o r y B u r e a u
1 9 9 8 ) . A hasonló zavarokban szenvedőket segítő
Eating Disorders Association becslése szerint az
E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n ö s s z e s e n 1,15 m i l l i ó l e h e t
a z o k n a k a f é r f i a k n a k és n ő k n e k a s z á m a , a k i k e t
ilyen zavarok gyötörnek, és akik vagy e l m e n n e k
emiatt orvoshoz, vagy n e m .
A k ó r o s k a r c s ú s á g r a t ö r e k v é s - és az a b b ó l
e r e d ő táplálkozási zavarok - n e m c s a k az euró­
pai és amerikai nőkre jellemzők. A női szépség
n y u g a t i k é p e i e l t e r j e d t e k az e g é s z v i l á g o n - és
velük együtt a hozzájuk k a p c s o l ó d ó betegségek
is. P é l d á u l J a p á n b a n e l ő s z ö r a z 1 9 6 0 - a s é v e k b e n
számoltak be táplálkozási zavarokról, amikor az
o r s z á g gyors gazdasági fejlődésnek indult és a
v i l á g g a z d a s á g r é s z é v é vált. M a a z a n o r e x i a a fia­
tal j a p á n n ő k k ö z e l 1 s z á z a l é k á r a j e l l e m z ő - ez
nagyjából megegyezik az amerikai aránnyal. Az
1980-as és 1990-es években Hongkongban és
S z i n g a p ú r b a n , v a l a m i n t Tajvan, K í n a , a F ü l ö p ­
s z i g e t e k , I n d i a é s P a k i s z t á n v á r o s a i b a n d e r ü l t ki,
h o g y a fiatal, t ö b b n y i r e g a z d a g n ő k i l y e n p r o b ­
Rubens 1613 táján készült festménye Vénuszt, a szerelem
l é m á k k a l k ü s z k ö d n e k (Efron 1 9 9 7 ) . A M e d s c a p e
és szépség istennőjét ábrázolja.
egyik vizsgálata [General Medicine, 2004) fel­
tárta, h o g y a n y u g a t i o r s z á g o k b a n a n ő k 0 , 3 - 7 , 3
nek, akinek „megvolt m i n d e n e " . H a v a l a k i i s m e r i
s z á z a l é k á n á l fordul e l ő a bulimia nervosa, míg a
a képeket, a m e l y e k e t a k k o r i b a n festettek, p é l d á u l
n e m n y u g a t i o r s z á g o k b a n a r á n y u k 0 , 4 6 - 3 , 2 szá­
Rubens k é p e i t (lásd f e n t ) , b i z o n y á r a é s z r e v e t t e ,
zalék között mozog (ANFED 2 0 0 5 ) .
hogy telt i d o m ú (sőt, t e s t e s ) n ő k e t á b r á z o l t a fes­
tő. A 1 9 . s z á z a d végi k ö z é p o s z t á l y e g y e s c s o p o r t ­ M e g i n t c s a k a r r ó l v a n szó, h o g y v a l a m i , a m i
jaitól ered az az e l k é p z e l é s , h o g y a k a r c s ú n ő a l a k e l s ő p i l l a n t á s r a c s u p á n s z e m é l y e s g o n d n a k lát­
a kívánatos, de c s a k m o s t a n á b a n v á l t á l t a l á n o s s z i k - a z i l l e t ő n e m tudja, m i t - m e n n y i t e h e t , é s
ideállá a n ő k k ö r é b e n . örökké elégedetlen a külsejével -, az valójában
Tehát az a n o r e x i a g y ö k e r e i t a n ő i t e s t r ő l ki­ közös gond, sokakat foglalkoztató kérdés. Ha az
alakított k é p b e n k e l l k e r e s n i , a m e l y a v á l t o z á s o n a n o r e x i a é l e t v e s z é l y e s f o r m á i n k í v ü l a z z a l i s szá­
ment keresztül k o r u n k m o d e r n t á r s a d a l m a i b a n . molunk, hogy egyesek már csak a fogyókúrának
Először 1874-ben, Franciaországban ismerték és a „testépítésnek" élnek, akkor be kell látnunk,
fel ezt a r e n d e l l e n e s s é g e t , m é g i s c s a k az e l m ú l t hogy ma m á r több millió e m b e r küzd táplálkozá­
harminc-negyven é v b e n s i k e r ü l t f e l t á r n i a z o k a i t si z a v a r o k k a l - és n e m c s a k az E g y e s ü l t K i r á l y s á g ­
(Brown-Jasper 1993). A z ó t a egyre g y a k o r i b b á ban, h a n e m m i n d e n iparosodott országban.
vált a fiatal n ő k k ö r é b e n - a k á r c s a k a b u l i m i a , A táplálkozási zavarok elképesztő sebességgel
amikor valaki e l ő b b d e g e s z r e z a b á l j a m a g á t , m a j d terjednek, a m i jól mutatja a társadalmi tényezők
szándékosan k i h á n y j a a z e g é s z e t . A z a n o r e x i a é s egészségünkre, társadalmi interakciós képessé­
a bulimia g y a k r a n együtt jár, e g y a z o n s z e m é l y ­ günkre gyakorolt hatását. A testszociológiaként
ben m e g t a l á l h a t ó k . L e h e t , h o g y a z i l l e t ő s o k á i g i s m e r t t e r ü l e t k u t a t ó i azt vizsgálják, h o g y a n hat­
koplal, m á r c s a k c s o n t é s bőr, a z t á n e l k e z d r e n ­ nak ezek a társadalmi tényezők testünkre. Em­
geteget e n n i é s p r ó b á l j a h á n y t a t n i m a g á t , h o g y berek vagyunk, nyilván van testünk, de ez a test
megtartsa n o r m á l i s s ú l y á t , így h a m a r o s a n m e g i n t n e m c s a k úgy m i n d e n t ő l függetlenül van, n e m
lesoványodik. p u s z t á n v a l a m i fizikai, t á r s a d a l m o n k í v ü l l é t e z ő
Az anorexia és más táplálkozási zavarok m á r dolog. T e s t ü n k r e t á r s a d a l m i t a p a s z t a l a t a i n k é p p ­
igencsak i s m e r t b e t e g s é g f a j t á k a m o d e r n társa­ úgy e r ő s e n h a t n a k , m i n t a z o n c s o p o r t o k n o r m á i
dalmakban. A z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n 1 8 - 2 4 é v e s és é r t é k e i , a m e l y e k n e k a tagjai v a g y u n k .
nők k ö r é b e n végzett f e l m é r é s r á m u t a t o t t , h o g y a E fejezet e g y i k fő t é m á j a az, h o g y a test egyre
válaszadóknak m i n d ö s s z e e g y n e g y e d e v o l t elége­ i n k á b b e l v á l i k a „ t e r m é s z e t t ő l " : a m i n k e t körül­
dett a súlyával; 39 s z á z a l é k u k azt m o n d t a , h o g y v e v ő k ö r n y e z e t t ő l é s saját b i o r i t m u s u n k t ó l . Tes-
8. FEJEZET

t ü n k n e m szabadulhat a t u d o m á n y és a techno­ kat. Azután megvizsgáljuk az egészség tágabb


lógia hatásától, akár alakformáló gépekről, akár t á r s a d a l m i d i m e n z i ó i t . M a j d f i g y e l m ü n k e t a fo­
f o g y ó k ú r á s m ó d s z e r e k r ő l v a n szó, a m i ú j k é r d é ­ g y a t é k o s s á g s z o c i o l ó g i á j a felé fordítjuk, é s f ő k é n t
s e k e t v e t fel. V e g y ü k p é l d á u l a z egyre elfogadot­ a fogyatékosság fogalmának társadalmi-kulturá­
tabb plasztikai sebészetet: új lehetőségeket kínál, lis k i a l a k í t á s á v a l f o g l a l k o z u n k .
u g y a n a k k o r h e v e s t á r s a d a l m i v i t á k a t i s gerjeszt.
A fejezet k é s ő b b i r é s z é b e n egy i l y e n vitát vizs­
g á l u n k m e g , a m e l y a r r ó l folyik, h o g y s e g í t h e t - e AZ EGÉSZSÉG ES A BETEGSÉG
a p l a s z t i k a i s e b é s z e t az a r c t o r z u l á s m i a t t a „nor­
SZOCIOLÓGIÁJA
málisoktól" különböző embereken.
A „ t e c h n o l ó g i a " szót itt n e m a l e g s z ű k e b b ér­ Csak akkor érthetjük meg, miért oly gyakoriak a
telmében használom. Alapvetően olyan materiá­ táplálkozási zavarok manapság, ha visszagondo­
lis t e c h n i k á k a t j e l e n t , m i n t a m i l y e n e k e t a m o ­ lunk a kötet korábbi részeiben elemzett társadal­
dern orvostudományban alkalmaznak - például mi változásokra. Ezért e fejezet m á s i k fő témája
a z u l t r a h a n g o s vizsgálat, a m e l l y e l a z o r v o s figye­ a t á r s a d a l m i v á l t o z á s t e s t r e g y a k o r o l t h a t á s a . Tu­
l e m m e l kísérheti a magzat fejlődését a születés lajdonképpen az anorexia is bizonyos társadalmi
előtt. D e a z z a l i s s z á m o l n u n k kell, a m i t M i c h e l változásokat tükröz, többek között a globalizáció
F o u c a u l t ( 1 9 8 8 ) a testre ható „társadalmi tech­ hatását.
n o l ó g i á k n a k " n e v e z . E z e n azt érti, h o g y a t e s t A nyugati társadalmakban előtérbe kerülő
egyre i n k á b b o l y a s v a l a m i , a m i t n e m e l f o g a d u n k , táplálkozási zavarok és az élelmiszer-termelés
h a n e m „ k r e á l u n k " . T á r s a d a l m i t e c h n o l ó g i a bár­ globalizálódása között közvetlen összefüggés
mely rendszeres beavatkozás, amellyel testünk m u t a t h a t ó ki. Ú j h ű t é s i m ó d o k a t t a l á l t a k fel é s
működését irányítjuk, hogy testünket meghatá­ m e g k e z d ő d ö t t a k o n t é n e r e s s z á l l í t á s , így az élel­
r o z o t t m ó d o n á t a l a k í t s u k . E r r e p é l d a a fogyókú­ m i s z e r t s o k á i g l e h e t e t t t á r o l n i , a v i l á g e g y i k fe­
ra, a m e l y a n o r e x i á h o z v e z e t h e t . l é r ő l a m á s i k r a s z á l l í t a n i . A z 1 9 5 0 - e s é v e k óta
A következő részekben először elemezzük a b e v á s á r l ó k ö z p o n t o k b a n m i n d e n v i l á g r é s z éte­
majd a ma m á r oly gyakori táplálkozási zavaro­ leit m e g v e h e t j ü k ( m á r m i n t a z o k , a k i k n e k t e l i k r á

Az Egyesült Királyság és más gazdag országok szinte minden nagyobb élelmiszerüzletében ma már elképesztően sok­
féle, különböző világtájakról származó élelmiszert kaphatunk.
EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG

Példa a szociológiai képzelőerő bevetésére: alternatív gyógyítá

Jan M a s o n fiatalabb korában majd kicsattant az dású t e r m é s z e t g y ó g y á s z t , és n e m is c s a l ó d o t t a


e g é s z s é g t ő l . De amikor kezdte holtfáradtnak, el­ kezelésben (Sharma 1 9 9 2 ) .
e s e t t n e k érezni m a g á t , rájött, hogy háziorvosa Ma már J a n is a b b a az egyre n é p e s e b b csoport­
nem nyújthat számára enyhülést: ba tartozik, amelynek tagjai n e m konvencionális
gyógymódokkal igyekeznek megőrizni egészsé­
Azelőtt nagyon jó e r ő b e n voltam: úsztam, fal­ güket. Az elmúlt évtizedben sok i p a r o s o d o t t tár­
labdáztam, f u t o t t a m - m o s t pedig mindez egy­ s a d a l o m b a n f e l t á m a d t az érdeklődés az alter­
szerre elillant. J á r t a m t ö b b orvosnál is, de senki natív g y ó g y í t á s l e h e t ő s é g e iránt. Az alternatív
nem tudta m e g m o n d a n i , mi b a j o m . A házi­ m ó d s z e r e k e t alkalmazó orvosok s z á m a egyre nő,
orvosom mirigylázra g y a n a k o d o t t , és antibio­ akárcsak az a l k a l m a z h a t ó gyógyító eljárások szá­
tikumot írt fel, amitől szörnyű szájpenész tört ma. A m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n g o m b a módra
ki rajtam. Azután elkezdte m o n d o g a t n i , hogy s z a p o r o d n a k az alternatív - a „hivatalos" egész­
ő s e m tudja, mi lehet e z . . . Minden l e h e t s é g e s ségügyi rendszert kiegészítő, részben átfedő -
vizsgálatot elvégeztek. Már nagyon rossz bőr­ e g é s z s é g m e g ő r z ő - g y ó g y í t ó eljárások a gyógynö­
ben voltam. Ez m e n t fél évig. Tovább b e t e g e s ­ vénykúrától az akupunktúráig, a reflexológiától a

kedtem, és m é g mindig n e m t u d t á k m e g m o n ­ kiropraktikai kezelésig. Becslések szerint minden

dani, miért. negyedik brit j á r t m á r ilyen alternatív módszere­

(Idézi Sharma 1 9 9 2 , 3 7 . o.) ket alkalmazó orvosnál. Általában a fiatal vagy


középkorú, középosztálybeli nők fordulnak az al­
ternatív g y ó g y m ó d o k felé.
Jan orvosa m e g á l l a p í t o t t a , hogy p á c i e n s e a stressz
hatásaitól szenved, és azt javasolta neki, hogy Az i p a r o s o d o t t o r s z á g o k é p í t e t t é k fel a világ
próbálkozzon antidepresszánsokkal. Ő a z o n b a n legfejlettebb, forrásokban bővelkedő egészség­
tudta, hogy a nyugtatók n e m használnának, bár ügyi létesítményeit. Akkor mégis mi lehet az oka
elismerte: az bizony „stresszeli", hogy n e m tudják annak, hogy egyre t ö b b e m b e r választ az egész­
diagnosztizálni a baját. Egy rádióműsor hallatán ségügyi rendszer helyett olyan „tudományta­
sejteni kezdte, hogy e l e s e t t s é g e valamilyen vírus­ lan" g y ó g y m ó d o k a t , mint az a r o m a t e r á p i a vagy
fertőzés u t ó h a t á s a lehet. Egy barátja t a n á c s á r a a h i p n o t e r á p i a ? Először is hangsúlyoznunk kell,
természetgyógyászhoz fordult, aki alternatív, ho­ hogy közülük n e m mindenki fordít h á t a t telje­
meopátiás s z e m l é l e t e t követve felméri az e g é s z sen a konvencionális g y ó g y á s z a t n a k az alternatív
test állapotát, majd e g é s z e n kis anyagmennyisé­ gyógyító eljárások kedvéért (bár egyes alternatív
gekkel, „ h a s o n l ó t a hasonlóval" elven kezeli - e szemléletek, például a h o m e o p á t i a mindenestül
gyógymód arra a feltevésre épül, hogy a b e t e g s é g elutasítja az o r v o s t u d o m á n y t ) . Sokan a két meg­
tünetei a t e s t öngyógyító f o l y a m a t á n a k részét al­ közelítés k ü l ö n b ö z ő e l e m e i t ötvözik. Ezért egyes
kotják. Jan keresett egy rokonszenves gondolko- t u d ó s o k n e m alternatív, h a n e m inkább komple­
menter gyógyászatnak nevezik a nem konvencio­
nális eljárásokat (Saks 1 9 9 2 ) .

Egy-egy e m b e r t ö b b okból is igénybe veheti va­


lamelyik alternatív gyógyító szolgálatait. Van, aki
szerint a konvencionális gyógyászat hagy m a g a
után kívánnivalót vagy n e m tudja enyhíteni a
stressz és a s z o r o n g á s tartós, szűnni n e m aka­
ró kínjait. M á s o k azzal e l é g e d e t l e n e k , a h o g y a n
a modern egészségügyi rendszerek működnek:
hosszú várólisták, szakorvostól szakorvosig kül­
dözgetés, pénzügyi megszorítások stb. Ehhez
járulnak m é g az orvosságok káros mellékhatásai
és az indokolatlan sebészi beavatkozás miat­
ti a g g o d a l m a k is - m i n d k e t t ő gyakran előfordul
a m o d e r n egészségügyi rendszerekben. Egyesek
főként azért fordulnak az alternatív gyógyászat
Az akupunktúra is egyike a komplementer gyógyászat felé, mert n e m tetszik nekik az orvos és a b e t e g
sok ágának, amelyeket azok választanak, akik maguk
kiegyenlítetlen hatalmi viszonya. Úgy érzik, hogy
szeretnék megtalálni a legjobb gyógymódot és megkér­
a „passzív p á c i e n s " szerepe n e m biztosít számuk-
dőjelezik a biomedicinális egészségmodellt.
208 8. FEJEZET

•MMHHMHMMMMnMHMMMMMIHMMHIMI^

ra megfelelő kezelést és gyógyítást. Végül van, re egy-egy e m b e r az alternatív gyógyításban ke- j


aki vallási vagy filozófiai okokból ellenzi a kon­ res megoldást, m a g á n a k a m o d e r n kornak a ter- I
vencionális gyógyászatot, amely rendszerint kü­ méke. Az álmatlanság, a szorongás, a stressz, a
lön kezeli az e l m é t és a t e s t e t . Ők úgy vélik, hogy depresszió, a fáradtság és a krónikus fájdalom I
a konvencionális gyógyászat gyakorlatában sok­ (amelyet ízületi gyulladás, rák vagy más b e t e g s é g I
szor nem veszik figyelembe az egészség és a be­ okozhat) mind egyre gyakoribbak az iparosodott I
t e g s é g szellemi-lelki dimenzióit. t á r s a d a l m a k b a n . Bár ezek az állapotok r é g e b b e n I
Az alternatív gyógyászat térnyerése számos is léteztek, úgy tűnik, hogy ma t ö b b bajt, az em- I
érdekes, m e g f o n t o l a n d ó kérdést vet fel a szocio­ berek e g é s z s é g é b e n n a g y o b b t ö r é s e k e t okoznak, I
lógus számára. Mindenekelőtt lenyűgözően hű mint k o r á b b a n bármikor. Nemrégiben készült fel- I
képet ad a modern társadalmakban zajló átalaku­ mérésekből kiderült, hogy ma már a l e g t ö b b e n I
lásokról. M a n a p s á g már - különféle forrásokból n e m a nátha, h a n e m a stressz miatt hiányoznak I
- egyre t ö b b információhoz juthatunk, amelyek a munkahelyükről. Az ENSZ Egészségügyi Világ- I
alapján meghozhatjuk életünk f o n t o s a b b dönté­ szervezetének (WHO) előrejelzése szerint húsz I
seit. Ez alól az egészségügyi ellátás sem kivétel: az éven belül a depresszió lesz az e m b e r cselekvő- I
egyén egyre inkább „egészségvevővé" válik, ak­ k é p e s s é g é t leginkább r o n t ó b e t e g s é g a világon. I
tív szerepet vállal e g é s z s é g e és jólléte megőrzé­ A sors iróniája, h o g y é p p a m o d e r n i t á s e követ- I
s é b e n . Nemcsak arról hozhatunk döntést, milyen kezményeivel n e m tud mit kezdeni a konven­
orvosokat keresünk fel, h a n e m igyekszünk bele­ cionális gyógyászat. Bár n e m valószínű, hogy az I
szólni a nekünk nyújtott ellátásba és kezelésbe is. alternatív gyógyítás teljesen felváltaná a „hivata- I
Ekképp az alternatív gyógyászat e r ő s ö d é s e össze­ los" egészségügyi ellátást, s z á m o s jel m u t a t arra, I
függ az öngyógyító mozgalom térhódításával, hogy szerepe t o v á b b nő.
amelynek részei a t á m o g a t ó csoportok, a tanu­
lóköröket és az önálló tájékozódást segítő köny­ t
vek. Ma már az e m b e r e k j o b b a n tudják irányítani KÉRDÉSEK
életüket, mint korábban bármikor - tevékenyen 1. Miért e r ő s ö d t e k m e g ennyire az alternatív gyó­
alakíthatják, nem kell kizárólag m á s o k utasításai­
gyászat különböző formái, gyógymódjai az I
ra vagy véleményére hagyatkozniuk.
utóbbi években?
A szociológus érdeklődésére az a kérdés is szá­ 2. Miben különböznek a biomedicinális egész- 1
m o t tarthat, hogyan változik az egészség és a ségmodell alapjául szolgáló feltevések (lásd a 1
b e t e g s é g jellege a késő modern korszakban. Úgy 2 1 1 - 2 1 4 . o.) az alternatív gyógyászat gondol- I
tűnik, hogy sok olyan állapot és b e t e g s é g , amely- kodásmódjától?

- vagyis ma m á r a n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n é l ő k gázhatunk) és megválogathatjuk az ételeinket.


többsége). Ezek n e m c s a k „szezonálisan" kapha­ A táplálkozási zavarok részben ezekből a lehe­
tók, m i n t régen, h a n e m t ö b b n y i r e á l l a n d ó a n el­ tőségekből erednek, de közrejátszanak b e n n ü k a
érhetők. h e l y z e t o k o z t a s t r e s s z é s f e s z ü l t s é g e k is.
A z e l m ú l t n a g y j á b ó l egy é v t i z e d b e n a z E g y e ­ De v a j o n m i é r t a n ő k e t , f ő k é n t a fiatal n ő k e t
sült K i r á l y s á g é s m á s fejlett o r s z á g o k l a k ó i el­ sújtják l e g i n k á b b a t á p l á l k o z á s i z a v a r o k ? E l ő s z ö r
kezdtek többet törődni az étrendjükkel. Ez n e m i s r á k e l l m u t a t n u n k , h o g y t á p l á l k o z á s i zavarok­
azt j e l e n t i , h o g y m i n d e n k i él-hal azért, hogy b a n s z e n v e d ő k n e m m i n d n ő k : n a g y j á b ó l 1 0 szá­
v é k o n y l e g y e n . I n k á b b a r r ó l v a n szó, h o g y h a z a l é k u k férfi ( E a t i n g D i s o r d e r s A s s o c i a t i o n 2 0 0 0 ) .
minden élelmiszer többé-kevésbé m i n d i g kap­ D e a férfiak n e m k ü s z k ö d n e k a n o r e x i á v a l vagy
ható, a k k o r választanunk kell, h o g y m i t a k a r u n k bulimiával olyan gyakran, m i n t a n ő k - részben
e n n i - m á s szóval étrendet kell összeállítanunk, azért, m e r t a s z é l e s k ö r b e n elfogadott t á r s a d a l m i
a h o l az „ é t r e n d " a r e n d s z e r e s e n fogyasztott éte­ n o r m á k szerint inkább a n ő k n é l fontos a vonzó
leket jelenti. Étrendünk összeállításához el kell k ü l s ő , r é s z b e n p e d i g azért, m e r t a z i d e á l i s testről
döntenünk, mit akarunk enni, figyelembe véve m á s k é p a l a k u l t ki a férfiak, m i n t a n ő k eseté­
a sokféle új e g é s z s é g ü g y i i n f o r m á c i ó t , a m e l y e ­ b e n . J o a n J a c o b s B r u m b e r g ( 1 9 9 7 ) a z e l m ú l t két
ket a t u d o m á n y z ú d í t r á n k - p é l d á u l azt, h o g y a é v s z á z a d b a n írt l á n y n a p l ó k a t v i z s g á l v a megálla­
koleszterinszintnek szerepe lehet a szívbetegség pította, hogy amikor az amerikai serdülő lányok
kialakulásában. Egy élelmiszerekben bővelkedő m a n a p s á g f e l t e s z i k m a g u k n a k a k é r d é s e k e t , hogy
t á r s a d a l o m b a n l e h e t ő s é g ü n k n y í l i k t e s t ü n k meg­ „Ki v a g y o k é n ? " é s „Ki s z e r e t n é k l e n n i ? " , akkor
tervezésére: egészséges életet é l h e t ü n k (például a v á l a s z - s o k k a l i n k á b b , m i n t s z á z é v v e l ezelőtt
k o c o g h a t u n k , k e r é k p á r o z h a t u n k , ú s z h a t u n k , jó- - á l t a l á b a n a t e s t k ö r ü l forog. B r u m b e r g s z e r i n t
EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG

a „kereskedelmi érdekcsoportok" egyre i n k á b b A p r e m o d e m k u l t ú r á k b a n a c s a l á d volt a fő in­


kihasználják a fiatal l á n y o k t e s t t e l k a p c s o l a t o s tézmény, a m e l y szembeszállt a betegséggel vagy
szorongását. V é g ü l m e g á l l a p í t j a , h o g y a test ma g o n d o s k o d o t t g y e n g é l k e d ő v é n e i r ő l . M i n d i g vol­
olyan fontos s z e r e p e t t ö l t b e a z a m e r i k a i l á n y o k t a k s z a k o s o d o t t , fizikai é s m á g i k u s g y ó g y m ó d o k a t
énképében, hogy szinte c s a k ezzel foglalkoznak. e g y a r á n t a l k a l m a z ó gyógyítók, és e h a g y o m á n y o s
A z a n o r e x i a é s m á s t á p l á l k o z á s i z a v a r o k i s azt kezelési rendszerek közül sok ma is tovább él a
a helyzetet t ü k r ö z i k , h o g y a n ő k s o k k a l n a g y o b b világ k ü l ö n b ö z ő n e m n y u g a t i k u l t ú r á i b a n : i g e n
szerepet k a p n a k a t á g a b b t á r s a d a l o m b a n , m i n t ré­ n a g y s z á m b a n a f e n t e m l í t e t t a l t e r n a t í v gyógyá­
gen, d e m é g m i n d i g i n k á b b k ü l s e j ü k , m i n t ered­ szat kategóriájába tartoznak.
m é n y e i k s z e r i n t í t é l i k m e g őket. A t á p l á l k o z á s i Az orvostudományról kialakult, uralkodó nyu­
zavarok a testtel kapcsolatos szégyenérzetben gati e l k é p z e l é s e k k ö z e l k é t s z á z é v e a b i o l ó g i a i -
gyökereznek. A n ő úgy érzi, h o g y n e m e l f o g a d h a ­ orvosi vagy biomedicinális egészségmodellben
tó, n e m t ö k é l e t e s , s z o r o n g a m i a t t , h o g y m i l y e n ­ f e j e z ő d n e k ki. Az e g é s z s é g és a b e t e g s é g e felfo­
nek látják m á s o k , é s l a s s a n m á r c s a k a t e s t é v e l g á s a a m o d e r n t á r s a d a l m a k k i a l a k u l á s á v a l pár­
tud foglalkozni. E k k o r m á r m e g s z á l l o t t a n törek­ h u z a m o s a n s z ü l e t e t t , sőt e t á r s a d a l m a k e g y i k fő
szik az i d e á l i s k a r c s ú s á g r a - a t e s t s ú l y „ l e a d á s a " jellemzőjének tekinthető. Kialakulása szorosan
lesz a k u l c s t ö k é l e t e s v i l á g a m e g t e r e m t é s é h e z . összekapcsolódott a t u d o m á n y és az ész tradicio­
Ha egyszer k é n y s z e r e s s é v á l i k a k o p l a l á s és a n á l i s v a g y v a l l á s i a l a p ú v i l á g m a g y a r á z a t o k felett
testmozgás, r á s z o k h a t arra, h o g y vagy e g y á l t a l á n aratott diadalával (lásd a w e b e r i racionalizáló-
n e m eszik, vagy k i h á n y j a , a m i t m e g e v e t t . H a e z t d á s r ó l s z ó l ó r é s z t az 1. fejezetben, a 3 5 . o l d a l o n ) .
a szokás n e m töri m e g s e m m i ( p é l d á u l h a t á s o s Mielőtt alaposabban ismertetném a biomediciná­
lehet a p s z i c h o t e r á p i a v a g y az o r v o s i k e z e l é s egy- lis e g é s z s é g m o d e l l t , f e l v á z o l o m , m i l y e n t á r s a d a l ­
egy formája), a k k o r m é g az is m e g t ö r t é n h e t , h o g y m i - t ö r t é n e t i k o n t e x t u s b a n a l a k u l t ki ez a m o d e l l .
a beteg végül h a l á l r a é h e z t e t i m a g á t .

A táplálkozási zavarok terjedése mutatja, hogy


a t u d o m á n y és a t e c h n o l ó g i a ma m á r é l e t m ó ­ Közegészségügy
dunkra h a t : a k a l ó r i a s z á m l á l á s c s a k a t e c h n o l ó ­
gia fejlődésével v á l t l e h e t ő v é . De a t e c h n o l ó g i a M á r említettem, hogy a tradicionális társadal­
hatása m i n d i g t á r s a d a l m i t é n y e z ő k t ő l függ. M a m a k tagjai n a g y r é s z t o l y a n n é p i o r v o s s á g o k h o z ,
sokkal n a g y o b b a u t o n ó m i á v a l b í r u n k a t e s t ü n k kezelési és gyógyító eljárásokhoz folyamodtak,
felett, m i n t k o r á b b a n b á r m i k o r , a m i e g y a r á n t te­ amelyek nemzedékről nemzedékre hagyomá­
remt új, p o z i t í v l e h e t ő s é g e k e t és új f é l e l m e k e t , nyozódtak. A betegségeket gyakran mágikus vagy
problémákat. E z e k a j e l e n s é g e k is b e l e t a r t o z n a k vallási keretek között é r t e l m e z t é k és a gonosz
abba, a m i t a s z o c i o l ó g u s o k a t e r m é s z e t t á r s a d a l ­ szellemek vagy a „bűn" j e l e n l é t é n e k tulajdoní­
m a s í t á s á n a k n e v e z n e k . Ez a k i f e j e z é s arra utal, t o t t á k . A p a r a s z t o k és az á t l a g o s v á r o s l a k ó k szá­
hogy a k o r á b b a n „ t e r m é s z e t e s n e k " , t e r m é s z e t t ő l mára n e m létezett olyan külső hatalom, amely
fogva a d o t t n a k s z á m í t ó j e l e n s é g e k m á r a t á r s a d a l ­ úgy foglalkozott v o l n a egészségükkel, m i n t a m a i
m i jellegűvé v á l t a k : saját t á r s a d a l m i d ö n t é s e i n k ­ á l l a m o k és egészségügyi rendszerek. Az egész­
től függenek. ség m e g ő r z é s e n e m k ö z f e l a d a t n a k , h a n e m m a ­
gánügynek számított.
A nemzetállam kialakulása és az iparosítás
Az orvostudománnyal kapcsolatos azonban óriási változásokat idézett e l ő e b b e n a
szociológiai nézőpontok helyzetben. A meghatározott területű nemzet­
államok születése megváltoztatta a helyi népes­
A biomedicinális egészségmodell séggel k a p c s o l a t o s a t t i t ű d ö k e t , a m e l y m á r n e m
előtérbe kerülése p u s z t á n a z a d o t t föld n é p é n e k , h a n e m egy k ö z ­
ponti h a t a l o m kormányzása alá tartozó népesség­
Mint oly sok, a k ö t e t e m b e n k ö r ü l j á r t f o g a l o m , az nek számított. Ettől kezdve az emberi populációt
„egészség" és a „ b e t e g s é g " is k u l t u r á l i s a n és tár­ erőforrásnak tekintették, amelyet folyamatosan
sadalmilag m e g h a t á r o z o t t értelmű kifejezés. A figyelni és s z a b á l y o z n i k e l l , m e r t a n e m z e t i va­
különböző k u l t ú r á k m á s t - m á s t t e k i n t e n e k egész­ gyon és hatalom lehető legnagyobbra növelésé­
ségesnek és normálisnak. Minden kultúrának n e k egyik eszköze. Az á l l a m n a k i m m á r jelentős
megvannak a m a g a f o g a l m a i a t e s t i e g é s z s é g r ő l érdeke fűződött ahhoz, hogy népessége egészsé­
é s betegségről, d e a m i t m i o r v o s t u d o m á n y k é n t ges l e g y e n , h i s z e n l a k o s a i j ó l l é t e m e g h a t á r o z t a a

ismerünk, az n a g y r é s z t a n y u g a t i t á r s a d a l o m el­ n e m z e t t e r m e l é k e n y s é g é t , j ó l é t é t , k a t o n a i erejét

múlt h á r o m s z á z é v e s f e j l ő d é s e s o r á n a l a k u l t ki. és növekedési ütemét. Nagyobb jelentőséget nyert


8. FEJEZET

a demográfia tudománya: a népességcsoportok ságról, a s z e x u á l i s v i s e l k e d é s r ő l , a t ö r v é n y e s és


nagyságának, összetételének és dinamikájának törvénytelen kapcsolatokról, a fogamzásgátlásról
v i z s g á l a t a . B e v e z e t t é k a n é p s z á m l á l á s t , h o g y fel­ és az a b o r t u s z o k r ó l . Ez a m e g f i g y e l é s e g y ü t t járt
j e g y e z z é k és f o l y a m a t o s a n n y i l v á n t a r t s á k a n é ­ azzal, hogy erős közösségi n o r m á k a t igyekeztek
pességben bekövetkező változásokat. Minden­ kialakítani a n e m i erkölcsről és az elfogadható
féle s t a t i s z t i k a i a d a t o t g y ű j t ö t t e k é s s z á m í t o t t a k : s z e x u á l i s t e v é k e n y s é g r ő l . M e g b é l y e g e z t é k é s el­
a s z ü l e t é s e k és a h a l á l o z á s o k a r á n y á t , az á t l a g o s ítélték a n e m i perverzió, „eltévelyedés" külön­
h á z a s s á g k ö t é s i é s g y e r m e k v á l l a l á s i életkort, az b ö z ő változatait, például a homoszexualitást, a
öngyilkosságok arányát, a várható élettartamot, m a s z t u r b á c i ó t és a házasságon kívüli szexuális
a táplálkozási szokásokat, a gyakori betegségeket kapcsolatokat (lásd a 12., „Szexualitás és társa­
és halálokokat stb. dalmi nem" című fejezetet).
Michel Foucault-nak (1926-1984) s o k a t kö­ A közegészségügy fogalma akkor k e z d e t t ki­
s z ö n h e t ü n k , m e r t s e g í t e t t m e g é r t e n i , h o g y a n ala­ bontakozni, amikor megkísérelték kiirtani a né­
kult ki a m o d e r n o r v o s t u d o m á n y - f e l h í v t a a fi­ pességből - a „társadalom testéből" - a patológia
g y e l m e t arra, h o g y a z á l l a m e l l e n ő r z é s e a l á v o n j a : vizsgálati körébe tartozó „kóros jelenségeket".
s z a b á l y o z z a é s felügyeli a t e s t e t ( 2 0 0 0 ) . S z e r i n t e Az á l l a m kezdett felelősséget vállalni a népes­
a s z e x u a l i t á s és a s z e x u á l i s v i s e l k e d é s k ö z p o n t i ség é l e t f e l t é t e l e i n e k j a v í t á s á é r t . A b e t e g s é g e k el­
jelentőséggel bírt e b b e n a folyamatban. A n e m i leni védekezés során kiépítették a csatorna- és
é r i n t k e z é s l e h e t ő s é g e t a d o t t arra, h o g y a n é p e s ­ v í z v e z e t é k - h á l ó z a t o t , k i k ö v e z t é k az u t a k a t , és a
ség s z a p o r o d j o n , n ö v e k e d j e n , u g y a n a k k o r n é h a l a k á s k ö r ü l m é n y e k r e is figyelmet fordítottak. F o ­
f e n y e g e t t e is e n é p e s s é g e g é s z s é g é t és j ó l l é t é t . A kozatosan bevezettek vágóhidakra és élelmiszer­
n e m r e p r o d u k c i ó t s z o l g á l ó s z e x u a l i t á s t elfojtan- feldolgozó létesítményekre vonatkozó szabályza­
d ó n a k , f é k e z e n d ő n e k t e k i n t e t t é k . A z á l l a m folya­ tokat. A t e m e t k e z é s i e l j á r á s o k a t is e l l e n ő r i z t é k ,
m a t o s a n f e l ü g y e l e t e t g y a k o r o l t a s z e x u a l i t á s felett hogy meggyőződjenek róla: ezek s e m veszélyez­
- r é s z b e n azáltal, h o g y a d a t o k a t gyűjtött a h á z a s ­ t e t i k a l a k o s s á g e g é s z s é g é t . A n é p f o k o z a t o s a n ki-

A biomedicinális egészségmodellben a páciens csak egy „beteg test" az orvos számára.


EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ES FOGYATÉKOSSÁG 21

8.1. táblázat A biomedicinális modellhez kapcsolódó feltevések és bírálatok

Feltevések Bírálatok

A betegség az emberi test „meghibásodása", amelyet egy A betegség nem „tudományos oknyomozással" feltárható
konkrét biológiai ágens okoz. valami, hanem társadalmilag kialakított fogalom.

A páciens passzív lény: „beteg teste" elméjétől elválasztva A páciens véleménye és tapasztalatai mindennél fontosabbak
kezelhető. a kezelés során. A beteg aktív, „egész" lény: nemcsak a
testi egészsége, hanem általános jólléte a cél.
A „szaktudás" birtokosa a szakorvos, csak ő nyújthat hatásos Nem a szakorvos az egészséggel és betegséggel kapcsola-
kezelést a betegséggel szemben. tos ismeretek egyetlen forrása: az alternatív tudásformák
egyenértékűek vele.

A kezelés megfelelő helyszíne a kórház, ahol az orvosi tech­ Nem a kórház az egyetlen gyógyításra alkalmas hely, és nem
nológia koncentrálódik és a legeredményesebben alkal­ feltétlenül különbek a technológiát, gyógyszereket és se­
mazható. bészetet hasznosító kezelési eljárások sem.

teljesedő á l l a m i m e g f i g y e l é s é n e k , e l l e n ő r z é s é n e k kell végrehajtani a p á c i e n s hivatalos irataiban


é s m e g r e f o r m á l á s á n a k k e r e t é b e n egy s o r i n t é z ­ ö s s z e g y ű j t ö t t és a k l i n i k a i g y a k o r l a t n a k m e g f e l e ­
m é n y (börtön, e l m e g y ó g y i n t é z e t , d o l o g h á z , isko­ lően rendezett információk alapján.
la és k ó r h á z ) s z ü l e t e t t . A harmadik feltevés szerint a szakorvos az
e g y e t l e n , a k i a b e t e g s é g e t k e z e l n i h i v a t o t t . A z or­
vosi s z a k m a m i n t testület á l t a l á n o s a n elfogadott
A biomedicinális modell e t i k a i k ó d e x s z e r i n t m ű k ö d i k , é s h i v a t a l o s a n el­
i s m e r t e g y é n e k b ő l áll, a k i k s i k e r r e l e l v é g e z t é k a
Az orvosi e l j á r á s o k s z o r o s a n ö s s z e f o n ó d t a k az sokéves képzést. N i n c s b e n n e helye autodidakta
e l ő b b i e k b e n leírt t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k k a l . A m o ­ gyógyítónak vagy „ n e m t u d o m á n y o s " eljárások­
dern e g é s z s é g ü g y i r e n d s z e r e k k i a l a k u l á s á n a k f ő nak. A kórház képviseli a megfelelő környezetet,
jellemzője, h o g y a t u d o m á n y t a l k a l m a z t á k az or­ amelyben a súlyos betegségek kezelhetők; ezek a
vosi d i a g n ó z i s b a n és a g y ó g y í t á s b a n . A b e t e g s é g e t kezelések gyakran a technológia, a gyógyszerezés
objektív m ó d o n , a z o n o s í t h a t ó „ t ü n e t e k " s z e r i n t vagy a s e b é s z e t v a l a m e l y k o m b i n á c i ó j á b ó l áll­
kezdték m e g h a t á r o z n i . A t e s t i és l e l k i b e t e g s é g e k nak. A b i o m e d i c i n á l i s m o d e l l e l kapcsolatos főbb
kezelésének elfogadott módja a k é p z e t t „szak­ f e l t e v é s e k e t és b í r á l a t o k a t a 8.1. táblázatban ösz-
emberek" v é g e z t e f o r m á l i s o r v o s i e l l á t á s l e t t . A z szegeztem.
orvostudomány ettől kezdve a reform eszköze,
amellyel kiküszöbölhetők a „deviánsnak" vélt
viselkedésformák és á l l a p o t o k - a b ű n ö z é s t ő l a A biomedicinális modell bírálatai
homoszexualitáson át az elmebetegségig.

A b i o m e d i c i n á l i s e g é s z s é g m o d e l l h á r o m fő fel­ Az elmúlt évtizedekben a betegség b i o m e d i c i ­


tevésen n y u g s z i k . Az e l s ő az, h o g y a b e t e g s é g e t nális modelljét egyre több kritika érte. Először is
az emberi testen belül kialakult rendellenesség­ e g y e s t u d ó s o k azt á l l í t o t t á k , h o g y á l t a l á b a n „túl­
nek tekintik, a m e l y k i b i l l e n t i azt „ n o r m á l i s " lét­ értékelt" a tudományos gyógyítás eredményes­
állapotából. A z 1 8 0 0 - a s é v e k v é g é n s z ü l e t e t t a sége. H i á b a tett s z e r t n a g y p r e s z t í z s r e a m o d e r n
betegség k ó r o k o z ó - e l m é l e t e , a m e l y s z e r i n t m i n ­ o r v o s t u d o m á n y , a z e m b e r e k j o b b e g é s z s é g i álla­
den betegség h á t t e r é b e n egy m e g h a t á r o z o t t , a z o ­ p o t a s o k k a l i n k á b b t á r s a d a l m i é s k ö r n y e z e t i vál­
nosítható á g e n s áll. A t e s t e g é s z s é g e s á l l a p o t á t t o z á s o k n a k t u l a j d o n í t h a t ó , m i n t a z o r v o s o k szak­
úgy l e h e t h e l y r e á l l í t a n i , h o g y e l s z i g e t e l i k és ke­ értelmének. A köztisztaság, a j o b b táplálkozás, a
zelik a b e t e g s é g o k á t . magasabb színvonalú csatornázás és a higiénia
A m á s o d i k f e l t e v é s s z e r i n t az e l m e és a t e s t sokkal nagyobb szerepet játszott, főként a cse­
külön k e z e l h e t ő k . A p á c i e n s n e m e g é s z s z e m é l y , c s e m ő h a l a n d ó s á g és a g y e r m e k h a l á l o z á s i a r á n y
hanem i n k á b b c s a k egy k ó r o s á l l a p o t b a került, leszorításában ( M c K e o w n 1 9 7 9 ) . A gyógyszerek,
beteg test. A h a n g s ú l y n e m az e g y é n j ó l l é t é n , h a ­ a sebészet fejlődése és az antibiotikumok n e m
nem a b e t e g s é g g y ó g y í t á s á n v a n . A b i o m e d i c i n á ­ csökkentették jelentősen a halálozási arányokat
lis modell s z e r i n t a b e t e g t e s t i z o l á l t a n s z e m l é l ­ egészen a 2 0 . század derekáig. A baktériumfer­
hető, v i z s g á l h a t ó é s k e z e l h e t ő , n e m k e l l m á s té­ tőzések kezelésében csak az 1930-as és 1940-es
nyezőket f i g y e l e m b e v e n n i . A s z a k e m b e r „orvosi évektől kezdve alkalmaznak antibiotikumokat, a
s z e m m e l " látja, t á r g y i l a g o s a n s z e m l é l i é s k e z e l i védőoltások (például a gyermekbénulás elleni)
a beteget. A k e z e l é s t s e m l e g e s e n , é r t é k m e n t e s e n p e d i g m é g k é s ő b b t e r j e d t e k el. I v a n I l l i c h ( 1 9 7 5 )
8. FEJEZET

Az elmúlt évtizedben exponenciálisan növe­ rekek „ a n g y a l i " t a n u l ó k k á váltak, a m i n t elkezd­


k e d e t t a Ritalin nevű gyógyszerről kiállított re­ t é k szedni a Ritalint.
c e p t e k s z á m a . Az Egyesült Államokban az 5 - 1 8 A Ritalin bírálói a z o n b a n azt mondják, hogy a
évesek közel három százaléka szed rendszere­ gyógyszer k o r á n t s e m olyan ártalmatlan „csoda­
sen Ritalint. Nagy-Britanniában 1 9 9 8 - b a n t ö b b pirula", mint amilyennek gyakran lefestik. Bár
mint 1 2 5 0 0 0 Ritalin-receptet a d t a k ki az or­ az u t ó b b i é v e k b e n egyre t ö b b e t írtak fel belő­
vosok - 1 9 9 3 - b a n m é g csak 3 5 0 0 - a t . Szakértői le az Egyesült Államokban és az Egyesült Király­
b e c s l é s e k szerint 2 0 0 7 - b e n m á r minden h e t e ­ s á g b a n , m é g nem készült á t f o g ó kutatás arról,
dik g y e r m e k szedi majd ezt a gyógyszert (Ob­ hogy hosszú távon milyen h a t á s t gyakorolhat a
server, 2 0 0 3 . május). Mi a Ritalin, és miért kéne gyerekek agyára és t e s t é r e . Talán a g g a s z t ó b b az
vele foglalkozniuk a s z o c i o l ó g u s o k n a k ? A Ritalin az állítás, hogy a Ritalin kényelmes „ m e g o l d á s a "
gyógyszer, a m e l y e t a hi peraktív t ü n e t e g y ü t t e s t lett annak, ami tulajdonképpen n e m is testi rend­
(Attention Deficit Hyperactive Disorder, ADHD) ellenesség. A Ritalin ellenzői szerint a hiperaktivi-
mutató gyerekeknek és serdülőknek írnak fel tás „ t ü n e t e i " n e m mások, mint a mai gyerekekre
- sok orvos és pszichiáter szerint ez a pszicholó­ n e h e z e d ő egyre n a g y o b b nyomás, az ő k e t érő
giai r e n d e l l e n e s s é g o k o l h a t ó azért, h o g y a gyere­ stressz - az egyre g y o r s a b b életritmus, a min­
k e k f i g y e l m e t l e n e k , k o n c e n t r á c i ó s nehézségekkel denhová betüremkedő információtechnológia, a
küszködnek, és n e m t u d n a k tanulni az iskolában. m a g a s cukortartalmú é t e l e k és a s z é t e s ő családi
A Ritalint hívei „ c s o d a p i r u l á n a k " nevezik: segít a élet - következményei. A vádak szerint a Ritalin
gyerekeknek koncentrálni, megnyugtatja őket, alkalmazásával az orvosi s z a k m á n a k sikerült „me-
így e r e d m é n y e s e b b e n t a n u l n a k . Egyes t a n á r o k dikalizálni" a gyerekek hiperaktivitását és figye­
b e s z á m o l ó j a szerint az egykor az osztály rossz­ lemzavarát - ahelyett, hogy ráirányította volna a
c s o n t j á n a k , n e h e z e n k e z e l h e t ő n e k s z á m í t ó gye­ figyelmet a t ü n e t e k társadalmi okaira.

m é g azt i s f e l v e t e t t e , h o g y a m o d e m o r v o s t u d o ­ feltételek j ö n n e k létre. Társadalmi iatrogenezés-


m á n y t ö b b e t ártott, m i n t a m e n n y i t h a s z n á l t : a z r ő l a k k o r b e s z é l ü n k , h a a z o r v o s t u d o m á n y egyre
iatrogenezis r é v é n m a g a is „ k ó r o k o z ó " . I l l i c h sze­ t ö b b t e r ü l e t r e t e r j e d ki, é s m e s t e r s é g e s k e r e s l e t e t
r i n t e j e l e n s é g n e k h á r o m válfajáról b e s z é l h e t ü n k : teremt szolgáltatásai iránt. I l l i c h úgy vélte, hogy
klinikai, társadalmi és kulturális iatrogenezisről. a társadalmi iatrogenezis kulturális iatrogenezis-
K l i n i k a i i a t r o g e n e z i s az, a m i k o r a z o r v o s i k e z e l é s h e z v e z e t , s e k k o r m á r a m i n d e n n a p i é l e t kihí­
h a t á s á r a a b e t e g á l l a p o t a r o s s z a b b o d i k vagy új v á s a i v a l i s egyre n e h e z e b b e n b i r k ó z n a k m e g a z
EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG

emberek, m e r t e z e k r e i s a z o r v o s t u d o m á n y a d re i n k á b b m e g k é r d ő j e l e z n e k , a h o g y a n v á l t o z i k a
magyarázatot és m e g o l d á s t . I l l i c h és a h o z z á ha­ világ, a m e l y b e n ez a m o d e l l k i a l a k u l t .
sonló b í r á l ó k s z e r i n t e r ő s e n s z ű k í t e n i k e l l a m o ­ Ötödször: a bírálók szerint a biomediciná­
dern o r v o s t u d o m á n y h a t ó k ö r é t . lis m o d e l l a l a p j á t k é p e z ő f e l t e v é s e k e t a p o l i t i k a
Másodszor: a m o d e r n orvostudományt azzal m i n d i g i s i g y e k e z e t t m a n i p u l á l n i , erre p é l d a fő­
vádolták, h o g y é p p a p á c i e n s v é l e m é n y é t és ta­ k é n t a z eugenetika, a m e l y „ n e m e s í t é s s e l " k í s é r l i
pasztalatait n e m v e s z i f i g y e l e m b e , akit k e z e l n i m e g g e n e t i k a i l a g „ j a v í t a n i " az e m b e r i fajt. A n á c i
próbál. M i v e l a z o r v o s t u d o m á n y r ó l f e l t é t e l e z i k , N é m e t o r s z á g t u d o m á n y o s és o r v o s i „ s z a k é r t ő i " a
hogy a k o n k r é t t e s t i b a j o k o k a i n a k és e l l e n s z e ­ v é g s ő k i g e l m e n t e k e t e r v e k m e g v a l ó s í t á s á b a n : azt
rének objektív, t u d o m á n y o s é r t e l m e z é s é r e é p ü l , á l l í t o t t á k , h o g y egy fajilag f e l s ő b b r e n d ű , v i l á g o s
n e m látják s z ü k s é g é t , h o g y m e g h a l l g a s s á k , h o ­ b ő r ű „árja" fajt s i k e r ü l t a z o n o s í t a n i u k . E u g e n e t i ­
gyan é r t e l m e z i m a g a a b e t e g saját á l l a p o t á t . M i n ­ kái programjaik népirtáshoz vezettek: több mil­
den egyes p á c i e n s „beteg test", a m e l y k e z e l é s r e l i ó á l d o z a t u k a z o k h o z a c s o p o r t o k h o z tartozott,
és gyógyításra s z o r u l . A b í r á l ó k s z e r i n t a z o n b a n amelyeket a n á c i k biológiailag alsóbbrendűnek
a kezelés c s a k a k k o r l e h e t e r e d m é n y e s , ha a b e t e ­ tekintettek, például zsidók vagy cigányok voltak,
get gondolkodó, h o z z á é r t ő l é n y n e k t e k i n t i k , aki­ de módszeresen kiirtottak több m i n t negyedmil­
nek m e g v a n n a k a m a g a h e l y t á l l ó m e g l á t á s a i és l i ó fogyatékos e m b e r t i s ( B u r l e i g h 1 9 9 4 ) .
magyarázatai. B á r a n á c i N é m e t o r s z á g v e t e t t e be m e s s z e a leg­
Harmadszor: a b í r á l ó k azt m o n d j á k , h o g y az or­ p u s z t í t ó b b e u g e n e t i k á i p r o g r a m o k a t , n e m feled­
v o s t u d o m á n y ú g y j e l e n i k m e g , m i n t h a a z orvos­ k e z h e t ü n k meg arról sem, hogy a 2 0 . században
lás é s gyógyítás m i n d e n m á s f o r m á j á n á l e l ő b b r e az e u g e n e t i k á t - e u f e m i s z t i k u s n e v é n a „ n é p e s ­
való volna. M á i g f e n n m a r a d t az a v é l e k e d é s , h o g y ségpolitikát" - több m á s európai országban és az
bármi, a m i „ t u d o m á n y t a l a n " , az s z ü k s é g k é p p al­ E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n is f e l h a s z n á l t á k a n é p e s s é g
sóbbrendű is. Pedig a f e n t i e k b ő l k i d e r ü l , h o g y bizonyos csoportjai, jelesül a fogyatékosok ellen.
a gyógyítás egyre n é p s z e r ű b b a l t e r n a t í v formái, E programok legtöbbször a „gyengeelméjű" nők
például a h o m e o p á t i a és az a k u p u n k t ú r a m e g i n ­ k é n y s z e r s t e r i l i z á l á s á t t ű z t é k ki c é l u l . A r a s s z i z ­
gatják azt a m e g g y ő z ő d é s t , h o g y a m o d e r n orvos­ m u s oda vezetett, hogy az Egyesült Á l l a m o k b a n
tudomány v a l a h o g y h i t e l e s e b b tudásfajta. 1 9 0 7 é s 1 9 6 0 között kényszersterilizált 6 0 0 0 0
Negyedszer: egyes szociológusok kifejtették, ember között aránytalanul nagy s z á m b a n voltak
hogy az orvosi s z a k m a ó r i á s i h a t a l o m r a tett szert fekete n ő k . A s k a n d i n á v o r s z á g o k b a n a politi­
annak m e g h a t á r o z á s á b a n , m i b e t e g s é g é s m i n e m k a i v e z e t ő k és a g e n e t i k u s o k a z é r t v e z e t t é k be a
az. Helyzetét k i h a s z n á l v a a „ t u d o m á n y o s igaz­ kényszersterilizálási programokat, mert aggód­
ság" uraként l é p h e t fel, h o g y az e m b e r i é l e t egy­ tak, h o g y a k i a l a k u l ó j ó l é t i á l l a m r e p r o d u k c i ó ­
re több területét v o n j a o r v o s i e l l e n ő r z é s a l á . Az ra ö s z t ö n z i a „ s i l á n y a b b a k a t " is, a m i r o n t h a t j a a
ebből a g o n d o l a t m e n e t b ő l e r e d ő l e g é l e s e b b kriti­ „nemzeti génállomány" minőségét. Csak Svéd­
káknak n ő k adtak h a n g o t , a k i k s z e r i n t a m o d e r n országban 63 0 0 0 embert (90 százalékban nőket)
orvostudomány k i s a j á t í t o t t a é s „ m e d i k a l i z á l t a " sterilizáltak 1 9 3 4 és 1 9 7 5 között. A jóval kisebb
a terhesség és a s z ü l é s f o l y a m a t á t . A s z ü l é s ma Norvégiában ugyanebben az időszakban 48 0 0 0
már n e m a n ő k k e z é b e n v a n , a k i k b á b á t h í v h a t ­ embert sterilizáltak. Ezzel s z e m b e n a brit és hol­
nának segítségül a z o t t h o n u k b a , h a n e m k ó r h á z ­ land orvosszakértők és politikai döntéshozók az
ban, főként férfi s z a k o r v o s o k i r á n y í t á s á v a l k e r ü l ö n k é n t e s s t e r i l i z á l á s t t á m o g a t t á k , é s i n k á b b in­
rá sor. A t e r h e s s é g e t , ezt a gyakori és t e r m é s z e ­ t é z e t e k b e zárták, e l k ü l ö n í t e t t é k a „ g y e n g e e l m é -
tes jelenséget k o c k á z a t o k k a l és v e s z é l y e k k e l t e l i jűeket".
„betegségként" k e z e l i k . A f e m i n i s t á k s z e r i n t e M a a z o r v o s t e c h n o l ó g i a gyors f e j l ő d é s e új, n e ­
folyamat i r á n y í t á s a k i c s ú s z o t t a n ő k k e z é b ő l , h i ­ h é z k é r d é s e k e t v e t fel a b i o m e d i c i n á l i s m o d e l l
szen v é l e m é n y ü k e t és t u d á s u k a t a r e p r o d u k c i ó s bírálói számára. A tudományos m u n k a igen nagy
folyamatot f e l ü g y e l ő „ s z a k e m b e r e k " n e m tartják és e g y r e n a g y o b b r é s z é t alkotja a g é n t e c h n o l ó ­
lényegesnek ( O a k l e y 1 9 8 4 ) . H a s o n l ó , a „ n o r m á ­ gia (genetic engineering), amely lehetővé teszi,
lis" állapotok m e d i k a l i z á l á s a m i a t t i a g g o d a l m a k h o g y m e g v á l t o z t a s s á k a m a g z a t g e n e t i k a i „össze­
vetődtek fel a g y e r e k e k h i p e r a k t i v i t á s á v a l ( l á s d a t é t e l é t " , így b e f o l y á s o l h a t j á k k é s ő b b i fejlődését.
keretes részt az e l ő z ő o l d a l o n ) , a ( g y a k r a n gyógy­ A géntechnológiával kapcsolatos vitában gyakran
szerekkel, p é l d á u l P r o z a c k e l s z a b á l y o z o t t ) levert­ homlokegyenest ellentétes véleményeket han­
séggel vagy az e n y h e d e p r e s s z i ó v a l és a ( s o k s z o r g o z t a t n a k egyfelől a b í r á l ó k , a k i k s z e r i n t a gén­
krónikus k i m e r ü l t s é g s z i n d r ó m á n a k c í m k é z e t t ) t e c h n o l ó g i á r a v é s z j ó s l ó a n r á v e t ü l a fent tárgyalt
fáradtsággal k a p c s o l a t b a n . A b i o m e d i c i n á l i s m o ­ 2 0 . századi eugenetika árnya, másfelől a támo­
dell alapjául szolgáló f e l t e v é s e k k ö z ü l s o k a t egy- gatók, a k i k s z e r i n t a g é n t e c h n o l ó g i á n a k s e m m i
214 8. FEJEZET

köze az eugenetikához (Kerr-Shakespeare 2 0 0 2 ) . lógia elérhetőségében mutatkozó különbségek


A t á m o g a t ó k azt m o n d j á k , h o g y a g é n t e c h o l ó g i a m i a t t k i a l a k u l h a t egy „ b i o l ó g i a i l a g s z á m k i v e t e t t
óriási lehetőségeket teremt. Például lehetőséget osztály". A géntechnológia nyújtotta előnyök­
a d a z egyes e m b e r e k e t b i z o n y o s b e t e g s é g r e haj­ b ő l n e m r é s z e s ü l ő k e t a s z ó b a n forgó e l ő n y ö k e t
lamossá tevő genetikai tényezők azonosítására. élvezők előítéletei és m e g k ü l ö n b ö z t e t é s e sújthat­
A genetikai átprogramozás biztosítja, hogy ezek j á k . A l e s z a k a d ó k t a l á n m é g m u n k á h o z , élet- é s
a betegségek többé n e m öröklődnek nemzedék­ egészségbiztosításhoz is nehezebben juthatnak
ről n e m z e d é k r e . 2 0 0 4 - b e n a z E g y e s ü l t Király­ m a j d ( D u s t e r 1 9 9 0 ) . A s z o c i o l ó g u s o k b a n az új or­
ságban az állami fertilizációs és embriológiai ha­ v o s i t e c h n o l ó g i á k g y o r s e l ő r e t ö r é s e l á t t á n egyre
tóság lehetővé tette az öröklött bélrák b i z o n y o s t ö b b ú j , fogós k é r d é s v e t ő d i k fel.
f o r m á j á b a n s z e n v e d ő b e t e g e k egy c s o p o r t j á n a k ,
h o g y o l y a n e m b r i ó k a t v á l a s s z a n a k ki, a m e l y e k ­
b e n n i n c s e n e k a s z ó b a n forgó b e t e g s é g e t a z el­ Orvostudomány és egészség
jövendő nemzedékekre esetleg átörökítő gének.
a változó világban
E z a d ö n t é s azt j e l e n t i , h o g y a z a n y a m é h b e c s a k
olyan embriót ültetnek majd, amelyből hiányoz­ Az e m b e r e k egyre i n k á b b felismerik, hogy n e m ­
n a k az e s e t l e g r á k o t o k o z ó g é n e k . A s z ű r é s i eljá­ c s a k a s z a k o r v o s o k b í r n a k az e g é s z s é g r e és a b e ­
rás n é l k ü l a s z ü l e t e n d ő g y e r e k 5 0 s z á z a l é k o s va­ tegségre vonatkozó ismeretekkel és magyaráza­
lószínűséggel örökölhetné a betegséget (Times, tokkal. M i n d a n n y i a n olyan helyzetben vagyunk,
2 0 0 4 . n o v e m b e r 1.). K o r á b b a n c s a k g y e r m e k k o r i hogy értelmezhetjük és befolyásolhatjuk saját
vagy gyógyíthatatlan rendellenességek (például jóllétünket, ha megismerkedünk a testünkkel
a c i s z t á s fibrózis vagy a H u n t i n g t o n - k ó r ) e s e t é n és m i n d e n n a p i életünk során megfelelő dönté­
e n g e d é l y e z t é k a z e m b r i ó v á l a s z t á s t [Times, 2004. seket h o z u n k a táplálkozásról, a testmozgásról,
n o v e m b e r 6.). Ugyanakkor az említett hatóság a f o g y a s z t á s i s z o k á s o k r ó l és az á l t a l á n o s é l e t v i ­
határozata tovább mélyíti a „megtervezett babák­ telről. E z e k az egészséggel kapcsolatos közgon­
kal" kapcsolatos nézeteltérést. Precedenst teremt, dolkodásban megfigyelhető új fejlődési irányok
amelyre hivatkozva az orvosok a j e l l e m z ő k mos­ - a m o d e r n o r v o s t u d o m á n y t ért m á s b í r á l a t o k k a l
taninál sokkal szélesebb skálája szerint „kima­ együtt, a m e l y e k e t a k o r á b b i a k b a n v á z l a t o s a n is­
z s o l á z h a t j á k " a z e m b r i ó k a t . P é l d á u l m a m á r tu­ m e r t e t t e m - s z i n t é n j e l e n t ő s á t a l a k u l á s o k a t in­
d o m á n y o s a n l e h e t s é g e s az is, h o g y a s z ü l e t é s e l ő t t dítanak el a m o d e r n társadalmak egészségügyi
„megtervezzék" a testet: m e g h a t á r o z z á k a bőr­ r e n d s z e r é b e n ( l á s d a 8.1. ábrát). E z e n k í v ü l m a ­
színt, a hajat és s z e m e t , a t e s t s ú l y t és így t o v á b b . gyarázatot adnak a fentebb ismertetett alternatív
vagy k o m p l e m e n t e r g y ó g y á s z a t e r ő s ö d é s é r e is.
A biomedicinális modellel szembeni, fen­
t e b b tárgyalt b í r á l a t o k k ö z ü l j ó n é h á n y é r v é n y e s Más tényezőkkel is s z á m o l n u n k kell azonban:
a géntechnológiai vitára is. A biomedicinális m a g á n a k a b e t e g s é g n e k a j e l l e g e és h a t ó k ö r e is
modellt helytelenítők között bizonyára sokan változófélben van. A korábbi időszakokat fertőző
megkérdőjelezik az orvosok szerepét, akik e b e t e g s é g e k j e l l e m e z t é k , p é l d á u l a t ü d ő v é s z , a ko­
technológiában is igyekeznek latba vetni tekin­ lera, a m a l á r i a és a g y e r m e k b é n u l á s . E z e k g y a k r a n
télyüket. Lesz-e nem várt következménye az j á r v á n y o s m é r e t e k e t ö l t ö t t e k , é s egy-egy ország
orvosi beavatkozásnak? M i l y e n szerepet játsza­ egész népességét fenyegették. Ma az iparosodott
nak majd a l e e n d ő szülők az embrióválasztással országokban m á r n e m k é p e z n e k j e l e n t ő s halál­
k a p c s o l a t o s d ö n t é s e k b e n ? Itt m e g i n t a r r ó l v a n o k o t a z efféle h e v e n y f e r t ő z ő b e t e g s é g e k ; n é h á -
szó, h o g y a ( h a g y o m á n y o s a n férfi) s z a k o r v o s o k
megkérdőjelezhetetlen orvosi tanácsokat adnak
a (nyilvánvalóan nő) leendő anyáknak? Milyen 8.1. ábra Szemléletváltozása mai egészség­
biztosítékok kellenek, hogy elejét vegyék a nemi, ügyben és orvostudományban
faji vagy fogyatékosokkal szembeni diszkrimi­
Betegség ^> Egészség
nációnak az embrióválasztás során? Egyáltalán
hogyan lehet megfogalmazni ezeket a szempon­ Kórház ^> Közösség

tokat? A géntechnológia valószínűleg n e m olcsó. Akut ^> Krónikus


E z v a j o n azt j e l e n t i , h o g y a z o k , a k i k n e k v a n r á Gyógyítás ^> Megelőzés
pénze, „ k i i k t a t h a t j á k " a g y e r e k ü k b ő l az ö s s z e s
Beavatkozás ^> Odafigyelés
társadalmilag n e m szerencsés tulajdonságot? Mi
Kezelés ^> Gondozás
lesz a hátrányosabb helyzetű csoportok gyerekei­
vel, a k i k t o v á b b r a i s „ t e r m é s z e t e s e n " s z ü l e t n e k Páciens J> Személy
majd? Egyes szociológusok szerint a géntechno­
Forrás: Nettleton 2006.
nyat k ö z ü l ü k l é n y e g é b e n s i k e r ü l t m e g s z ü n t e t n i .
Az i p a r o s o d o t t o r s z á g o k b a n m a n a p s á g a leggyak­
rabban a n e m f e r t ő z ő k r ó n i k u s b e t e g s é g e k (pél­
dául a rák, a s z í v b e t e g s é g , a c u k o r b e t e g s é g és a
keringési zavarok) o k o z n a k h a l á l t . E z t a v á l t o z á s t
nevezik „egészségváltásnak" (health transition).
Míg a p r e m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n a l e g n a g y o b b
halálozási a r á n y t a c s e c s e m ő k és a g y e r e k e k köré­
ben mérték, m a e z a z a r á n y a z é l e t k o r r a l e g y e n e s
arányban n ő . M i v e l a z e m b e r e k t o v á b b é l n e k é s
elsősorban krónikus degeneratív betegségekben
szenvednek, új szemléletet kell kialakítani az
egészségügyben é s a z e l l á t á s b a n . H a n g s ú l y o s a b ­
bak az „életviteli d ö n t é s e k " is ( p é l d á u l ha v a l a k i
„Egy kis csúszásban vagyunk, ezért szeretném, ha felten­
dohányzik, k e v e s e t m o z o g é s e g é s z s é g t e l e n ü l táp­ nék maguknak a kérdést: »Valóban ennyire beteg va­
lálkozik), a m e l y e k e t s z i n t é n s o k k r ó n i k u s beteg­ gyok, vagy csak a doktor úr drága idejét fecsérlem?«"
ség közvetett k i v á l t ó o k á n a k t e k i n t e n e k .

Még n e m t u d h a t j u k , h o g y - a m i n t e r r e n é h á n y tegségünkre; reakcióik azután segítenek kialakí­


tudós k ö v e t k e z t e t - az e g é s z s é g ü g y i e l l á t á s m o s t t a n i a m a g u n k é r t e l m e z é s e i t é s é n k é p ü n k átfor­
zajló v á l t o z á s a i h a t á s á r a felváltja-e a b i o m e d i c i ­ málására késztethetnek minket.
nális m o d e l l t egy új „ e g é s z s é g p a r a d i g m a " . De egy A s z o c i o l ó g i a i g o n d o l k o d á s b a n f ő k é n t k é t ér­
valami b i z t o s : m a a n n a k l e h e t ü n k t a n ú i , h o g y a telmezési módszer bizonyult nagy hatásúnak,
modern o r v o s t u d o m á n y é s a z e m b e r e k e z z e l kap­ a m e l y e k r é v é n m e g é r t h e t j ü k a b e t e g s é g g e l kap­
csolatos attitűdjei é p p e n egy j e l e n t ő s és gyors át­ c s o l a t o s t a p a s z t a l a t o k a t . A z e l s ő , a m e l y a funk­
alakuláson m e n n e k k e r e s z t ü l . cionálisra iskolához köthető, azokat a viselkedési
n o r m á k a t írja le, a m e l y e k h e z a b e t e g e g y é n n e k
alkalmazkodnia kell. A m á s o d i k nézet szerint,

Az egészséggel és a betegséggel amelyet főként a szimbolikus interakcionisták


fogadtak el, á t f o g ó b b a n k e l l f e l t á r n i a b e t e g s é g ­
kapcsolatos szociológiai nézőpontok
h e z k a p c s o l ó d ó é r t e l m e z é s e k e t é s azt, hogyan
A s z o c i o l ó g u s o k e z e n a t é r e n e g y i k fő feladatuk­ hatnak ezek az elképzelések az e m b e r e k tetteire
nak tekintik, hogy megvizsgálják a betegséggel és viselkedésére.
kapcsolatos s z e m é l y e s t a p a s z t a l a t o k a t . E z é r t te­
szik fel a kérdést, h o g y a n é l i m e g a b e t e g s é g e t ,
például a fent tárgyalt a n o r e x i á t m a g a a b e t e g és A betegszerep
azok, akikkel e k ö z b e n é r i n t k e z é s b e k e r ü l . H a ol­
vasóm volt m á r beteg, a k á r c s a k r ö v i d e b b ideig, A k i e m e l k e d ő funkcionalista gondolkodó, Talcott
akkor tudja, h o g y a m i n d e n n a p i é l e t r e n d j e i l y e n ­ Parsons ( 1 9 5 2 ) vezette be a betegszerep fogalmát:
kor i d e i g l e n e s e n f e l b o r u l , á t a l a k u l n a k a m á s o k k a l ezzel jellemezte azokat a viselkedésmintákat,
folytatott i n t e r a k c i ó i n k . E n n e k az az oka, h o g y a amelyekhez igazodva a beteg személy a lehető
test „ n o r m á l i s " m ű k ö d é s e é l e t ü n k l é t f o n t o s s á g ú , legkisebbre csökkenti a betegség zavaró hatását.
d e gyakran é s z r e v é t l e n r é s z e . A b b ó l i n d u l u n k ki, A f u n k c i o n a l i s t a g o n d o l a t m e n e t s z e r i n t a társa­
hogy t e s t ü n k „ r e n d e l t e t é s s z e r ű e n " m ű k ö d i k ; a z dalom általában zavartalan, konszenzusos mó­
énképünk is arra a f e l t é t e l e z é s r e é p ü l , h o g y tes­ don működik, ezért a betegséget diszfunkciónak
tünk n e m gátolja, h a n e m segíti t á r s a d a l m i i n t e r ­ tekintik, a m e l y megzavarhatja e n o r m á l i s létálla­
akcióinkat é s m i n d e n n a p i t e v é k e n y s é g e i n k e t . pot folyamatát. Előfordulhat például, hogy a be­

A b e t e g s é g n e k s z e m é l y e s és n y i l v á n o s d i m e n ­ teg e g y é n n e m t u d j a e l l á t n i s z o k á s o s feladatait,

ziója is van. A m i k o r m e g b e t e g s z ü n k , a k k o r az illetve kevésbé megbízható és eredményes, m i n t

nemcsak n e k ü n k o k o z fájdalmat, r o s s z k ö z é r z e ­ általában. M i v e l a beteg n e m tudja b e t ö l t e n i szo­

tet, elesettséget és m á s k e l l e m e t l e n s é g e k e t , h a ­ kásos szerepét, felborul az őt körül vevők élete is:

nem m á s o k a t is é r i n t . A v e l ü n k s z o r o s k a p c s o l a t ­ n e m v é g z i e l m u n k a h e l y i f e l a d a t a i t , e z z e l meg­

ban állók r é s z v é t t e l , g o n d o s k o d v a , t á m o g a t ó a n n e h e z í t i m u n k a t á r s a i dolgát, n e m t u d j a e l l á t n i

fordulnak felénk. Talán igyekeznek tudomásul o t t h o n i f e l a d a t a i t s e m , é s így t o v á b b .

venni, hogy m e g b e t e g e d t ü n k , é s e z t m e g p r ó b á l ­
ják b e i l l e s z t e n i saját é l e t ü k r e n d j é b e . M á s o k is, / A f u n k c i o n a l i z m u s r ó l b ő v e b b e n l á s d az 1., „Mi
akikkel k a p c s o l a t b a k e r ü l ü n k , r e a g á l h a t n a k a b e - a szociológia?" című fejezetet (36-37. o.).
216 8. FEJEZET

P a r s o n s s z e r i n t az e m b e r e k a s z o c i a l i z á c i ó r é v é n r e illik, a k i g y ó g y í t h a t a t l a n b e t e g s é g b e n s z e n v e d .
t a n u l j á k a b e t e g s z e r e p e t , és a k k o r v a l ó s í t j á k m e g M i v e l a b e t e g s e m m i t n e m t u d „ t e n n i " gyógyu­
(a többiek közreműködésével), amikor megbeteg­ l á s a é r d e k é b e n , a u t o m a t i k u s a n j o g o s u l t a beteg­
szenek. A betegszerep h á r o m pilléren nyugszik: szerep betöltésére. Feltétel nélkül legitim szerep
1. A beteg nem felelős betegeskedéséért. E nézet juthat annak, aki alopecias (mindenféle szőrzetét
s z e r i n t a b e t e g s é g o l y a n fizikai o k o k e r e d m é n y e , e l v e s z t i ) v a g y e r ő s e n p a t t a n á s o s (egyik e s e t b e n
amelyekkel szemben az egyén tehetetlen. Nincs s e m bír különleges kiváltságokkal, de elismerik,
összefüggés a b e t e g s é g k i a l a k u l á s a és az e g y é n hogy n e m felelős a betegségért), i l l e t v e rákos
viselkedése vagy tettei között. vagy P a r k i n s o n - k ó r o s ( e z e k f o n t o s k i v á l t s á g o k k a l
2. A beteg bizonyos jogokkal és kiváltságokkal bír, és a z z a l a joggal j á r n a k , h o g y a b e t e g s o k vagy a
ezek közé tartozik az is, hogy nem kell részt vennie l e g t ö b b feladat a l ó l m e n t e s ü l ) . Az u t o l s ó az ille­
a szokásos feladatokban. Mivel a beteg n e m felelős gitim b e t e g s z e r e p . E r r ő l a k k o r b e s z é l h e t ü n k , h a
a betegségért, m e n t e s ü l b i z o n y o s feladatok, szere­ az egyén olyan betegségben szenved vagy olyan
p e k é s v i s e l k e d é s f o r m á k alól, a m e l y e k k ü l ö n b e n á l l a p o t b a kerül, a m e l y e t m á s o k m e g b é l y e g e z n e k ,
rá v o n a t k o z n á n a k . P é l d á u l a beteget „ f e l m e n t h e ­ m e r t ú g y érzik, h o g y a z e g y é n v a l a m i k é p p felelős
t i k " a s z o k á s o s o t t h o n i feladatok e l v é g z é s e alól. a b e t e g s é g é é r t , így n e m f e l t é t l e n ü l k a p h a t k ü l ö n -
E l n é z h e t i k n e k i , h a v i s e l k e d é s e n e m o l y a n udva­ jogokat és kiváltságokat. Például az alkoholizmus
rias vagy tapintatos, m i n t m á s k ü l ö n b e n . A b e t e g i s s t i g m a t i z á l t b e t e g s é g , a m e l y m e g f o s z t h a t j a el­
jogot n y e r arra, h o g y p é l d á u l á g y b a n m a r a d j o n szenvedőjét a betegszerep b e t ö l t é s é n e k jogától.
vagy szabadságot kérjen a m u n k a h e l y é n . E r v i n g G o f f m a n ( 1 9 6 3 ) s z e r i n t a s t i g m a „lefo­
3. A betegnek tennie kell azért, hogy visszanyer­ k o z á s " : az e g y é n t m e g f o s z t j á k attól, h o g y a társa­
je egészségét: szakorvoshoz kell fordulnia, és el d a l o m teljes j o g ú tagja l e g y e n . A s t i g m a s o k f é l e
kell fogadnia, hogy „páciens". A betegszerep ide­ formát ölthet: például lehet testi (lásd Paul Hunt
i g l e n e s és „ f e l t é t e l e s " s z e r e p : a h h o z a f e l t é t e l h e z fejtegetését a fogyatékosságról később, a 2 2 5 - 2 2 6 .
kötött, h o g y a b e t e g m i n d e n t m e g t e s z g y ó g y u l á s a oldalon), életúthoz kapcsolódó (például a bünte­
é r d e k é b e n . A b e t e g s z e r e p b e t ö l t é s é h e z a beteg­ tett e l ő é l e t ) vagy k ö r n y e z e t i ( p é l d á u l „ r o s s z tár­
n e k m e g k e l l k a p n i a egy e g é s z s é g ü g y i s z a k e m b e r s a s á g b a k e v e r e d e t t " ) . A s t i g m a r i t k á n é p ü l a sze­
j ó v á h a g y á s á t , a k i igazolja a s z ó b a n forgó s z e m é l y ­ mély ismeretére; inkább olyan sztereotípiákból
n e k azt az állítását, h o g y b e t e g . A b e t e g s é g szak­ é s n é z e t e k b ő l e r e d , a m e l y e k v a g y h a m i s a k , vagy
értői v é l e m é n n y e l v a l ó i g a z o l á s a l e h e t ő v é t e s z i c s a k r é s z b e n igazak. A s t i g m a t i z á l á s g y a k r a n ta­
a beteget körülvevők számára, hogy higgyenek a p a s z t a l h a t ó a z e g é s z s é g ü g y b e n ( l á s d a z arctor­
b e t e g n e k . A b e t e g t ő l elvárják, h o g y „az orvos uta­ zuláshoz kapcsolódó esettanulmányt a 2 2 9 - 2 3 0 .
sításait" követve közreműködjön felépülésében. o l d a l o n ) . G o f f m a n r á m u t a t o t t , h o g y a stigmatizá-
H a a b e t e g n e m h a j l a n d ó o r v o s h o z f o r d u l n i vagy c i ó s f o l y a m a t n a k e l e v e r é s z e a t á r s a d a l m i kont­
n e m h a l l g a t a s z a k t e k i n t é l y t a n á c s a i r a , a k k o r ve­ roll. A társadalom a csoport megbélyegzése révén
szélybe kerül betegstátusa. s z a b á l y o z h a t j a a c s o p o r t v i s e l k e d é s é t . E g y e s ese­
M á s s z o c i o l ó g u s o k e l t é r ő e n é r t e l m e z i k a Par- t e k b e n a stigmát s o s e m vonják vissza, az érintett
sons-féle b e t e g s z e r e p e t : felvetik, h o g y a beteg­ s z e m é l y t s o s e m fogadja v i s s z a a t á r s a d a l o m . (Ez
s z e r e p s z e m p o n t j á b ó l a b e t e g s é g e k „ n e m egy­ történt a középkori leprásokkal, akiket kiközösí­
f o r m á k " . S z e r i n t ü k a b e t e g s z e r e p b e n s z e r z e t t ta­ t e t t e k é s arra k é n y s z e r í t e t t e k , h o g y e l k ü l ö n í t e t t
pasztalatok betegségfajtánként változnak, mivel lepratelepeken éljenek. Ugyanez elmondható a
az e m b e r e k n e k a b e t e g g e l k a p c s o l a t o s r e a k c i ó i t az m a i A I D S - b e t e g e k r ő l is.) A z e g é s z s é g ü g y i intéz­
h a t á r o z z a meg, h o g y m e n n y i r e tartják s ú l y o s n a k m é n y e k falai k ö z t a s t i g m a m e g h a t á r o z h a t j a , ho­
az á l l a p o t á t és h o g y a n látják a b e t e g s é g é t . T e h á t g y a n v i s z o n y u l a s z a k o r v o s a b e t e g h e z . A stigma­
a b e t e g s z e r e p p e l j á r ó j o g o k h o z és k i v á l t s á g o k h o z tizált b e t e g ( p é l d á u l a k á b í t ó s z e r f ü g g ő ) gyakran
különböző tapasztalatok fűződhetnek. Freidson n e m kérdezhet, n e m tudakozódhat a kezeléséről.
( 1 9 7 0 ) a betegszerep h á r o m változatát határozta E n n e k az az eredménye, hogy az orvosok és más
meg, a m e l y e k a b e t e g s é g k ü l ö n b ö z ő fajtáinak és egészségügyi dolgozók szakmailag „élet-halál
fokainak felelnek meg. A feltételes betegszerep urai" a beteggel szemben.
a z o k n a k jut, a k i k i d e i g l e n e s e n k e r ü l n e k r o s s z a b b
á l l a p o t b a , a m e l y b ő l f e l é p ü l h e t n e k . A b e t e g t ő l el­
várják, h o g y „ r e n d b e j ö j j ö n " , é s jogait, kiváltsága­ A „betegszerep" bírálatai
it a s z e r i n t s z a b j á k m e g , h o g y m e n n y i r e s ú l y o s a
betegsége. Például ha valaki hörghurutos, akkor A b e t e g s z e r e p m o d e l l n a g y h a t á s ú e l m é l e t n e k bi­
t ö b b j u t t a t á s i l l e t i meg, m i n t azt, a k i c s a k n á t h á s . z o n y u l t , a m e l y v i l á g o s a n feltárja, h o g y a n válik a
A feltétel nélkül legitim betegszerep olyan egyén­ b e t e g egy t á g a b b t á r s a d a l m i k ö r n y e z e t s z e r v e s ré-
EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG 217

szévé. A m o d e l l e l s z e m b e n a z o n b a n s z á m o s bí­ e g y é n m i n d e n n a p i é l e t é t ? H o g y a n h a t a z e g y é n ön­


rálat f o g a l m a z ó d o t t m e g . E g y e s s z e r z ő k s z e r i n t a z o n o s s á g á r a , h a k r ó n i k u s betegséggel k e l l é l n i e f
a betegszerep-„képlettel" n e m lehet megragadni a K o r á b b a n , az ö r e g e d é s k a p c s á n (6. fejezet) m á r
betegség megtapasztalását. Mások rámutatnak, szóba került, hogy az iparosodott t á r s a d a l m a k b a n
hogy a m o d e l l n e m a l k a l m a z h a t ó á l t a l á n o s a n . az emberek ma tovább élnek, de életük későbbi
Például a betegszerep-elmélettel n e m magyaráz­ szakaszában krónikus betegségektől szenvednek.
h a t ó k az o l y a n e s e t e k , a m e l y e k b e n az orvos és a Az orvostudomány képes e n y h í t e n i a fájdalmat
beteg e l t é r ő d i a g n ó z i s t alkot, vagy e l l e n t é t e s e k a z és a r o s s z k ö z é r z e t e t , a m e l y az efféle á l l a p o t o k k a l
érdekeik. T o v á b b á a b e t e g s z e r e p „ f e l ö l t é s e " n e m jár, d e e g y r e t ö b b e n k é n y t e l e n e k s z e m b e n é z n i
m i n d i g z ö k k e n ő m e n t e s f o l y a m a t . V a n n a k egyé­ azzal, hogy talán sokáig betegséggel kell élniük.
nek, akik évekig szenvednek krónikus fájdal­ A s z o c i o l ó g u s o k a t az foglalkoztatja, h o g y a n v á l i k
m a k t ó l v a g y o l y a n t ü n e t e k t ő l , a m e l y e k e t újra é s ilyen e s e t e k b e n a betegség az egyén s z e m é l y e s
újra r o s s z u l d i a g n o s z t i z á l n a k a z o r v o s o k . T ő l ü k „életrajzának" részévé.
megtagadják a b e t e g s z e r e p e t , a m í g á l l a p o t u k r ó l A s z o c i o l ó g u s o k á l t a l feltárt k é r d é s k ö r ö k egyi­
egyértelmű diagnózis n e m születik. M á s esetek­ k e az, h o g y a n t a n u l m e g a t a r t ó s a n b e t e g e g y é n
b e n t á r s a d a l m i t é n y e z ő k , p é l d á u l a faj, az osz­ m e g b i r k ó z n i betegsége gyakorlati és é r z e l m i kö­
tály és a n e m b e f o l y á s o l h a t j a , h o g y b e t ö l t h e t i - e vetkezményeivel. Bizonyos betegségek rendsze­
valaki a b e t e g s z e r e p e t , és ha igen, a k k o r m e n n y i res kezelést vagy az egészséges állapotot fenn­
ideig k e l l v á r n i a rá. A b e t e g s z e r e p e t n e m l e h e t tartó életvitelt követelnek, a m e l y e k az e m b e r e k
e l s z a k í t a n i a k ö r n y e z e t t á r s a d a l m i , k u l t u r á l i s és s z o k á s o s n a p i t e v é k e n y s é g é r e is h a t h a t n a k . A dia­
gazdasági h a t á s a i t ó l . lízis, a z i n z u l i n i n j e k c i ó z á s v a g y s o k f é l e gyógy­
Az élet és a b e t e g s é g j ó v a l b o n y o l u l t a b b , m i n t ­ szer rendszeres szedése megköveteli az egyéntől,
sem a b e t e g s z e r e p a l a p j á n g o n d o l n á n k . M o d e r n hogy a betegséghez igazítsa napirendjét. M á s be­
korunkban egyre h a n g s ú l y o s a b b a z é l e t v i t e l é s a z t e g s é g e k n e m várt m ó d o n h a t n a k a t e s t r e , p é l d á u l
egészség, a m i azt j e l e n t i , h o g y a z e g y é n egyre in­ a b é l - v a g y h ú g y h ó l y a g - m ű k ö d é s b e n zavart, illet­
kább felelős t u l a j d o n j ó l l é t é é r t . Ez e l l e n t m o n d a v e e r ő s h á n y i n g e r t o k o z h a t n a k . A z efféle á l l a p o t ­
betegszerep e l s ő a l a p t é t e l é n e k , m i s z e r i n t a z e g y é n tól s z e n v e d ő egyén gyakran stratégiákat dolgoz
nem h i b á z t a t h a t ó b e t e g s é g é é r t . R á a d á s u l a beteg­ ki, a m e l y e k k e l a m i n d e n n a p i é l e t b e n f é k e n tart­
szerep v e s z í t e t t v a l a m e n n y i t é r v é n y é b ő l a z z a l a h a t j a b e t e g s é g é t : e z e k é p p ú g y l e h e t n e k gyakorla­
modern t á r s a d a l m a k b a n b e k ö v e t k e z e t t v á l t o z á s ­ ti s z e m p o n t o k - például hogy ismeretlen helyen
sal is, h o g y az akut f e r t ő z ő b e t e g s é g e k h e l y e t t a mindig megnézi, hol a mellékhelyiség -, m i n t a
krónikus b e t e g s é g e k v á l t a k u r a l k o d ó v á . M í g a h e ­ (bizalmas és szokványos) személyközi kapcsola­
veny betegség m e g é r t é s é b e n h a s z n o s l e h e t a b e ­ tok kezelésének készségei. B á r a betegség tünetei
tegszerep fogalma, i d ü l t b e t e g s é g e s e t é n k e v é s b é l e h e t n e k z a v a r b a ejtők, m e g b o l y g a t h a t j á k a z é l e t
használható: a t a r t ó s a n b e t e g e k vagy a r o k k a n t a k menetét, az e m b e r e k megbirkózási stratégiákat
számára n i n c s b e v á l t r e c e p t . A b e t e g e k - a k á r c s a k kifejlesztve igyekeznek a l e h e t ő legnormálisab-
a k ö r n y e z e t ü k - s o k f é l e k é p p e n é l i k m e g és értel­ ban élni az életüket (Kelly 1 9 9 2 ) .
mezik, h o g y m i t j e l e n t b e t e g s é g g e l é l n i . Ugyanakkor a betegség megélése kikezdheti az
A következőkben ismertetek néhány olyan emberek énképét, abban változásokat indíthat
módszert, a m e l y e k k e l a s z i m b o l i k u s i n t e r a k c i o - el. E z e k e t a z á t a l a k u l á s o k a t o k o z h a t j á k m á s o k ­
nista i s k o l á h o z t a r t o z ó s z o c i o l ó g u s o k p r ó b á l t á k nak a betegséggel kapcsolatos valódi reakciói és
értelmezni a b e t e g s é g g e l k a p c s o l a t o s t a p a s z t a l a ­ k é p z e l t v a g y v é l t r e a k c i ó k is. A m á s o k s z á m á r a
tokat. szokványos társadalmi interakciók a tartósan be­
tegek vagy fogyatékosok számára kockázatossá,
bizonytalanná válnak. A szokásos hétköznapi

A betegség mint „megélt tapasztalat" interakciókat megalapozó közös fogalmak n e m


m i n d i g é r v é n y e s ü l n e k , ha a b e t e g s é g v a g y a fo­
A szimbolikus i n t e r a k c i o n i s t á k azt igyekeznek gyatékosság m e g h a t á r o z ó tényező, és a m i n d e n ­
feltárni, h o g y a n é r t e l m e z i k az e m b e r e k a társa­ napi helyzetek értelmezése lényegesen eltérő
dalmi világot, m i l y e n j e l e n t é s e k e t f ű z n e k h o z z á . lehet. Például a beteg segítségre szorul, de n e m
Sok s z o c i o l ó g u s az e g é s z s é g és a b e t e g s é g terü­ akar kiszolgáltatottnak látszani. Más részvétet
letén a l k a l m a z t a e z t a s z e m l é l e t e t , h o g y m e g é r t ­ é r e z h e t v a l a k i iránt, a k i n é l b e t e g s é g e t d i a g n o s z ­

hesse, h o g y a n é l i k m e g a z e m b e r e k b e t e g s é g ü k e t , tizáltak, de n e m biztos abban, hogy beszélhet-e

illetve h o g y a n látják m á s o k b e t e g s é g é t . H o g y a n v e l e a b e t e g s é g r ő l . A t á r s a d a l m i i n t e r a k c i ó k meg­


változott kontextusa változásokat idézhet e l ő az
fogadják és d o l g o z z á k fel az e m b e r e k egy s ú l y o s
önazonosságban.
betegség h í r é t ? H o g y a n f o r m á l j a a b e t e g s é g az
Egyes szociológusok azt vizsgálták, hogyan m é g s e m találja e g é s z e n h e l y t á l l ó n a k . E n n e k a z az.
próbál megbirkózni a tartósan beteg egyén be­ oka, h o g y e s z e m l é l e t n e m s z á m o l azzal, m i l y e n
tegségével a z élet k ü l ö n f é l e t e r ü l e t e i n ( J o b l i n g f o n t o s s z e r e p e t j á t s z a n a k a t á r s a d a l m i és k ö r n y e ­
1 9 8 8 ; W i l l i a m s 1 9 9 3 ) . A b e t e g s é g r e n g e t e g e t föl­ z e t i t é n y e z ő k a z egészség- é s b e t e g s é g m i n t á k ala­
e m é s z t h e t a z e m b e r e k i d e j é b ő l , energiájából, ere­ k u l á s á b a n . A k ö z e g é s z s é g t e r é n az e l m ú l t évszá­
jéből és érzelmi tartalékaiból. Corbin és Strauss zadban bekövetkezett pozitív fejlemények n e m
( 1 9 8 5 ) a z o k a t az „ e g é s z s é g r e n d e k e t " (regimes of l e p l e z h e t i k a z t a t é n y t , h o g y az e g é s z s é g és a b e ­
health) vizsgálták, a m e l y e k e t a t a r t ó s a n b e t e g e k tegség n e m o s z l i k m e g e g y e n l e t e s e n a n é p e s s é g ­
a l a k í t a n a k ki, h o g y m e g s z e r v e z z é k n a p i é l e t ü k e t . b e n . K u t a t á s o k igazolták, h o g y b i z o n y o s e m b e r ­
A m i n d e n n a p i stratégiákban háromféle „mun­ csoportok sokkal j o b b egészségnek örvendenek
kát" figyeltek meg. A hetegségmunka az álla­ másoknál. Úgy tűnik, hogy ezek az egészségbeli
pot kezelésével kapcsolatos teendőket jelenti: egyenlőtlenségek átfogóbb társadalmi-gazdasági
például a fájdalom csillapítását, diagnosztikai mintákhoz kötődnek.
t e s z t e k e l v é g z é s é t és a t e r á p i á s k e z e l é s r e j á r á s t . A s z o c i o l ó g u s o k és az e p i d e m i o l ó g i a (járvány­
A mindennapi munka a napi életvitelhez kap­ t a n ) s z a k é r t ő i - a k ü l ö n b ö z ő e g é s z s é g z a v a r o k és
csolódik: ilyen a másokkal kialakított kapcsola­ b e t e g s é g e k n é p e s s é g b e l i m e g o s z l á s á t é s előfordu­
t o k f e n n t a r t á s a , a h á z t a r t á s v e z e t é s e és s z a k m a i lási gyakoriságát vizsgáló kutatók - megkísérel­
vagy s z e m é l y e s é r d e k e k é r v é n y e s í t é s e . Az élet­ t e k m a g y a r á z a t o t t a l á l n i arra, h o g y a n függ ö s s z e
rajzi munkához t a r t o z n a k a z o k a tevékenységek, az egészség olyan változókkal, m i n t a társadalmi
a m e l y e k e t a b e t e g s z e m é l y e s n a r r a t í v á j á n a k fel­ osztály, a n e m , a faj, az é l e t k o r és a l a k ó h e l y . B á r
é p í t é s e v a g y á t a l a k í t á s a s o r á n végez. M á s s z ó v a l a k u t a t ó k t ö b b s é g e e l i s m e r i , h o g y v a n összefüg­
az a folyamat, a m e l y n e k r é v é n az e g y é n b e i l l e s z t i gés az e g é s z s é g és a t á r s a d a l m i e g y e n l ő t l e n s é g e k
a b e t e g s é g e t az é l e t é b e : m e g p r ó b á l j a é r t e l m e z ­ között, abban m á r n e m t u d n a k megegyezni, hogy
n i azt é s k i m ó d o l n i , h o g y a n m a g y a r á z h a t j a m e g e z a k a p c s o l a t m i l y e n j e l l e g ű , v a g y h o g y a n kelle­
m á s o k n a k . E f o l y a m a t s o r á n újra é r t e l m e t a d h a t ne felszámolni az egészségbeli egyenlőtlensége­
é l e t é n e k , r e n d e t t e r e m t h e t b e n n e , m i u t á n meg­ ket. A v i t a e g y i k fő t e r ü l e t é n a s z e m b e n á l l ó felek
emésztette, hogy krónikus betegségben szenved. az egyes v á l t o z ó k ( p é l d á u l az é l e t m ó d , a v i s e l k e ­
Eddig arról volt szó, h o g y a n h a t a b e t e g s é g az dés, a t á p l á l k o z á s i s z o k á s o k és a k u l t u r á l i s m i n ­
e g y é n r e - m o s t m e g n é z z ü k a b e t e g s é g és az egész­ ták) r e l a t í v j e l e n t ő s é g é t , i l l e t v e a k ö r n y e z e t i vagy
ség t á r s a d a l o m b a n k i a l a k u l ó m i n t á z a t a i t , és ösz- strukturális tényezőket (például a jövedelem­
szefoglaljuk, m i b e n k ü l ö n b ö z n e k az egy-egy tár­ megoszlást vagy a szegénységet) hangsúlyozzák.
s a d a l m i c s o p o r t j a j e l l e m z ő egészségi á l l a p o t o k . E b b e n a r é s z b e n m e g v i z s g á l j u k a b r i t egészség­
m i n t á k t á r s a d a l m i osztály, n e m , faj é s l a k ó h e l y
s z e r i n t m e g k ü l ö n b ö z t e t h e t ő v á l t o z a t a i t , m a j d át­
AZ EGÉSZSÉG TÁRSADALMI ALAPJA t e k i n t j ü k a z e z e k á l l a n d ó s á g á r a v o n a t k o z ó , egy­
mással vitázó magyarázatokat.
A 2 0 . s z á z a d b a n j e l e n t ő s e n n ö v e k e d e t t a z ipa­
rosodott országok lakóinak várható élettartama.
Az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n a s z ü l e t é s k o r v á r h a t ó Osztály és egészség
é l e t t a r t a m 1 9 0 1 - b e n m é g a férfiaknál 4 5 , a n ő k ­
n é l 4 9 é v volt, 2 0 0 3 - b a n pedig m á r 7 5 , i l l e t v e 8 0 A z e g é s z s é g é s a z o s z t á l y h e l y z e t k a p c s o l a t á t vizs­
év. S z i n t e t e l j e s e n s i k e r ü l t m e g s z ü n t e t n i a z o l y a n gáló k u t a t á s o k feltárták, h o g y e g y é r t e l m ű össze­
b e t e g s é g e k e t , m i n t a g y e r m e k b é n u l á s , a skarlát függés v a n a m o r t a l i t á s (a h a l á l o z á s i a r á n y ) , illet­
és a t ü d ő v é s z . A világ m á s r é s z e i h e z h a s o n l í t v a ve a m o r b i d i t á s (a m e g b e t e g e d é s e k a r á n y a ) és az
az e g é s z s é g i á l l a p o t és a j ó l l é t m é r t é k e v i s z o n y l a g e g y é n t á r s a d a l m i o s z t á l y a k ö z ö t t . Nagy-Britan­
magas. A közegészségügy sok ilyen eredményét n i á b a n egy o r s z á g o s e g é s z s é g f e l m é r é s , a B l a c k -
máig a m o d e r n orvostudománynak tulajdonítják. j e l e n t é s ( D H S S 1 9 8 0 ) h í v t a fel a n y i l v á n o s s á g
K ö z k e l e t ű feltevés, h o g y a z o r v o s i k u t a t á s eddig f i g y e l m é t a z o s z t á l y a l a p ú e g é s z s é g b e l i egyen­
s i k e r r e l t á r t a fel a b e t e g s é g b i o l ó g i a i o k a i t és dol­ lőtlenségekre. S o k a n megdöbbentek a felmérési
gozott k i e l l e n e e r e d m é n y e s k e z e l é s i e l j á r á s o k a t e r e d m é n y e k hallatán, mert a jelentés megállapí­
- és a j ö v ő b e n is ez v á r h a t ó . E z é r t - f o l y t a t ó d i k totta, h o g y b á r á l t a l á n o s s á g b a n j a v u l a t á r s a d a l o m
az é r v e l é s - az o r v o s i i s m e r e t a n y a g és s z a k t u d á s egészsége, a k ü l ö n b ö z ő osztályok között jelentős
gyarapodásával a közegészség állandó, folyama­ eltérések vannak, amelyek az egészségmutatók
tos javulására számíthatunk. széles skáláján jelentkeznek, a születéskor mért
B á r az e g é s z s é g és a b e t e g s é g efféle s z e m l é l e ­ t e s t s ú l y t ó l a v é r n y o m á s o n át a k r ó n i k u s b e t e g s é g
te r e n d k í v ü l n a g y h a t á s t gyakorolt, a s z o c i o l ó g u s kockázatáig. A magasabb társadalmi-gazdasági
EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG

pozíciókat betöltők átlagosan egészségesebbek, liek k ö r é b e n : azok, a k i k n e k van állása, általában


magasabbak, j o b b e r ő b e n v a n n a k é s t o v á b b él­ tovább élnek azoknál, akiknek nincs.
nek, mint a társadalmi ranglétra alacsonyabb Más i p a r o s o d o t t o r s z á g o k b a n v é g z e t t vizsgá­
fokain e l h e l y e z k e d ő k . A k ü l ö n b s é g e k a c s e c s e ­ latok is alátámasztották, hogy az egészségnek
m ő h a l a n d ó s á g (az e l s ő é l e t é v ü k e t m e g n e m é r ő e g y é r t e l m ű e n van osztálygradiense. Egyes tudó­
gyerekek a r á n y a ) és a g y e r m e k h a l á l o z á s i a r á n y sok úgy vélik, hogy a t á r s a d a l o m leggazdagabb
tekintetében a legnagyobbak, de a s z e g é n y e b b é s l e g s z e g é n y e b b tagjai k ö z ö t t k i a l a k u l t r e l a t í v
embereknél m i n d e n életkorban nagyobb az elha­ egészségbeli egyenlőtlenség fokozódik. És bár
lálozás k o c k á z a t a , m i n t a t e h e t ő s e b b e k k ö r é b e n . egyre t ö b b k u t a t á s c é l j a a z e g é s z s é g b e l i e g y e n ­
A főbb o s z t á l y a l a p ú e g é s z s é g b e l i e g y e n l ő t l e n ­ lőtlenség és a társadalmi osztály közötti kapcso­
ségek k ö z ü l n é h á n y a t B r o w n e é s B o t t r i l l ( 1 9 9 9 ) lat f e l t á r á s a , a k u t a t ó k n e m t u d t á k m e g h a t á r o z ­
foglaltak ö s s z e , e z e k a k ö v e t k e z ő k : ni, m i l y e n m e c h a n i z m u s o k kötik össze a kettőt.
1. A l e g a l s ó t á r s a d a l m i - f o g l a l k o z á s i o s z t á l y b a T ö b b e n többféle kiváltó okkal próbálták magya­
tartozó fizikai s e g é d m u n k á s o k k ö r é b e n k é t s z e r rázni a korrelációt.
nagyobb a v a l ó s z í n ű s é g e a n n a k , h o g y a n y u g d í j ­ A Black-jelentés, amelynek elkészítésére a
korhatár e l é r é s e e l ő t t m e g h a l n a k , m i n t a l e g f e l s ő kormány adott megbízást, hogy áttekinthesse az
társadalmi-foglalkozási o s z t á l y b a t a r t o z ó s z e l l e ­ e g é s z s é g b e l i e g y e n l ő t l e n s é g e k r e v o n a t k o z ó ada­
mi munkát végzők körében. t o k a t és a t e e n d ő k r e , i l l e t v e a t o v á b b i k u t a t á s r a
2. A s z a k k é p z e t l e n c s a l á d o k g y e r m e k e i k ö z ö t t vonatkozó ajánlásokat fogalmazzon meg, leg­
kétszer a n n y i a h a l v a s z ü l e t e t t e k vagy e g y h é t i g inkább az egészségbeli egyenlőtlenségek mate­
sem élők s z á m a , m i n t a s z a k k é p z e t t e k c s a l á d j a i ­ rialista magyarázataira alapozott. A materialista
ban (lásd a 8.2. táblázatot). vagy k ö r n y e z e t i m a g y a r á z a t o k a t á g a b b t á r s a d a l ­
3. A legfelső f o g l a l k o z á s i o s z t á l y b a ( s z a k k é p ­ mi s t r u k t ú r á k b a n , p é l d á u l a s z e g é n y s é g b e n , a va­
zett é r t e l m i s é g i n e k ) s z ü l e t e t t e g y é n á t l a g o s a n h é t gyon- és j ö v e d e l e m m e g o s z l á s b a n , a m u n k a n é l ­
évvel tovább él, m i n t az, a k i a l e g a l s ó foglalkozá­ küliségben, a lakáshelyzetben, a környezetszeny-
si osztályba ( s e g é d m u n k á s n a k ) s z ü l e t i k . nyezésben és a rossz munkakörülményekben
4. A főbb halálokok mintegy 90 százaléka látják az egészségbeli egyenlőtlenségek okait. Az
gyakoribb a k é t l e g a l s ó f o g l a l k o z á s i o s z t á l y b a n , osztályok közötti egészségbeli egyenlőtlenségek
mint a h á r o m m a g a s a b b o s z t á l y b a n ( l á s d a 8.2. m i n t á i t a z a n y a g i d e p r i v á c i ó e r e d m é n y é n e k te­
ábrát). kintik. Eszerint az egészségbeli egyenlőtlenségek

5. A m u n k á s o s z t á l y h o z tartozók gyakrabban c s a k úgy c s ö k k e n t h e t ő k , ha általában a társadal­

é s többféle b e t e g s é g g e l f o r d u l n a k o r v o s h o z , m i n t mi egyenlőtlenségek legalapvetőbb okait próbál­

az értelmiségiek; a t a r t ó s b e t e g s é g e k a r á n y a 50 j á k f e l s z á m o l n i . B á r a j e l e n t é s n e m z á r t a ki, h o g y

százalékkal magasabb a szakképzetlen fizikai m á s é r v e k i s h e l y t á l l ó a k l e h e t n e k , azt h a n g s ú ­

munkások, m i n t a s z a k k é p z e t t s z e l l e m i foglalko­ l y o z t a , h o g y a s z e g é n y s é g f e l s z á m o l á s á r a átfogó

zásúak k ö r é b e n . s t r a t é g i á t k e l l k i d o l g o z n i é s j a v í t a n i k e l l a z ok­
t a t á s s z í n v o n a l á t , m e r t c s a k így l e h e t f e l l é p n i a z
6. Az o s z t á l y a l a p ú e g é s z s é g b e l i e g y e n l ő t l e n ­
egészségbeli egyenlőtlenségek ellen.
ségek még s z e m b e ö t l ő b b e k a t a r t ó s m u n k a n é l k ü ­

8.2. táblázat Csecsemőhalandóság Angliában és Walesben társadalmi osztályok szerint ( 1 0 0 0 élveszületettre


számított arány) 3
Házasságon belül születettek Házasságon kívül születettek
1991 2001 1991 2001
Értelmiségi 5,1 3,6 4,2 4,5
Gazdasági és műszaki vezető 5,3 3,6 6,6 4,0
Szakképzett szellemi 6,1 4,5 8,5 5,3
Szakképzett fizikai 6,2 5,0 7,7 5,8
Betanított 7,1 6,2 9,6 6,7
Szakképzetlen 8,2 7,2 11,0 7,5
Egyéb 11,6 6,7 21,2 10,8
Összesen 6,3 4,6 8,8 6,1
a
A csecsemőhalandóság meghatározásánál azt veszik figyelembe, hány gyermek nem éri meg első életévét; a társadalmi
osztály meghatározásának alapja az apa foglalkozása.
Forrás: Social Trends, 34. 2004.
8. FEJEZET

8.2. ábra Halálozási arány az Egyesült Királyságban élő 2 0 - 6 4 éves férfiak körében a halál oka és
társadalmi osztály szerint, 1 9 9 1 - 1 9 9 3 ( 1 0 0 0 0 0 főhöz mért arány)

e 1600 500

<u 1200 400

300
N
0)
o > 200
co
'N

1111
100
II. III. (sz) lll.(f) IV.
Társadalmi osztály I. II. III. (sz) lll.(f) IV. V.

Társadalmi osztály
120

100

80
'B
60
N
CO
40

20

0
III. (sz) lll.(f) IV. II. III. (sz) lll.(f) IV.
Társadalmi osztály Társadalmi osztály

160

120
T3

Ml. (sz) lll.(f) IV.

Társadalmi osztály I. II. III. (sz) lll.(f) IV.


Társadalmi osztály

II. III. (sz) lll.(f) IV. V.

Társadalmi osztály

Forrás: ONS 2 0 0 1 .

A T h a t c h e r a s s z o n y v e z e t t e k o n z e r v a t í v kor­ dalmi osztályok általában több olyan szokásnak


m á n y n e m v e t t e f i g y e l e m b e a B l a c k - j e l e n t é s meg­ is h ó d o l n a k - például d o h á n y o z n a k , szegényesen
á l l a p í t á s a i t , k i j e l e n t v e , h o g y a j e l e n t é s b e n szük­ étkeznek, több alkoholt fogyasztanak -, amely
s é g e s n e k látott k ö z k i a d á s o k e g y s z e r r e i r r e á l i s a k k á r o s í t h a t j a e g é s z s é g ü k e t . E g o n d o l a t m e n e t sze­
és b i z o n y t a l a n h a t á s ú a k . A Thatcher-kormány rint elsősorban az egyén tehet rossz egészségi
( 1 9 7 9 - 1 9 9 0 ) inkább az egészségbeli egyenlőtlen­ állapotáról, hiszen sok életmóddal kapcsolatos
s é g e k k u l t u r á l i s é s v i s e l k e d é s i m a g y a r á z a t a i t fo­ d ö n t é s t s z a b a d o n h o z h a t u n k . A s z e m l é l e t egyes
g a d t a el. A k u l t u r á l i s és v i s e l k e d é s i m a g y a r á z a t o k t á m o g a t ó i azt m o n d j á k , h o g y a z efféle viselkedés­
azt h a n g s ú l y o z z á k , m i l y e n f o n t o s a z e g y é n i élet­ f o r m á k n e m a z e g y é n k i z á r ó l a g o s e l l e n ő r z é s e alá
m ó d a z e g é s z s é g s z e m p o n t j á b ó l . A z a l s ó b b társa­ t a r t o z n a k , h a n e m a t á r s a d a l m i o s z t á l y b a ágya-
Az egészségtelen táplálkozás csak egy a tényezők közül, amelyeknek a leghátrányosabb helyzetű britek rossz egészségi
állapotát tulajdonítják.

zottak. E n n e k e l l e n é r e ő k i s a z é l e t v i t e l i é s fo­ berében közzétett Acheson-jelentés megerősítet­


gyasztási m i n t á k a t j e l ö l i k m e g a g y e n g e e g é s z s é g te, h o g y a z e l m ú l t é v t i z e d e k b e n - k ü l ö n ö s e n a z
fő o k á n a k . A k é s ő b b i k o r m á n y o k t o v á b b r a is azt 1 9 8 0 - a s é v e k b e n é s a z 1 9 9 0 - e s é v e k e l e j é n - ál­
hangsúlyozták, hogy közegészségügyi kampá­ talánosságban tovább növekedett az egyenlőtlen­
nyokkal l e h e t b e f o l y á s o l n i a z e g y é n e k é l e t v i t e l i ség a z e g é s z s é g s o k v o n a t k o z á s á b a n . 1 9 9 9 j ú l i u ­
döntéseit. Például az emberek viselkedésének sában a kormányzat az A c h e s o n - j e l e n t é s eredmé­
befolyásolására irányulnak a dohányzásellenes nyeit felhasználva hivatalos állásfoglalást adott
kezdeményezések és az „egészséges táplálkozás" ki (Our Healthier Nation), amely hangsúlyozta,
programok. A z efféle k a m p á n y o k a r r a ö s z t ö k é l i k m i l y e n sokféle - társadalmi, gazdasági, környe­
az egyéneket, h o g y v á l l a l j a n a k f e l e l ő s s é g e t tulaj­ z e t i és k u l t u r á l i s - h a t á s e r e d ő j e a r o s s z e g é s z s é g i
don j ó l l é t ü k é r t ; kevesebb figyelmet fordítanak á l l a p o t ( e z e k k ö z ü l n é h á n y a t a 8.3. ábra s z e m l é l ­
arra, h o g y a n k o r l á t o z h a t j a a t á r s a d a l m i h e l y z e t t e t ) . J a v a s o l t egy s o r k o r m á n y z a t i i n t é z k e d é s t is,
az emberek döntéseit és választási lehetőségeit. amelyek keretében n e m c s a k a gyenge egészség
Például a jó é t r e n d b e n l é n y e g e s friss z ö l d s é g e k tüneteit kezelhetnék, h a n e m okai - a munkanél­
és gyümölcsök sokkal drágábbak, m i n t sok ma­ k ü l i s é g , a r o s s z l a k á s k ö r ü l m é n y e k és az a l a c s o n y
gas zsír- és k o l e s z t e r i n t a r t a l m ú é t e l . V i z s g á l a t o k színvonalú oktatás - ellen is p r ó b á l n á n a k tenni.
mutatják, h o g y a m a g a s j ö v e d e l m ű c s o p o r t o k b a n
a legnagyobb a r á n y ú az e g é s z s é g e s é l e l m i s z e r e k
fogyasztása. Nem és egészség
A z 1 9 9 7 - b e n m e g v á l a s z t o t t m u n k á s p á r t i kor­
mány átfogóbb s z e m l é l e t t e l k ö z e l í t e t t a z egész­ A k u t a t á s o k r á m u t a t n a k a r r a is, h o g y a férfiak és
ségbeli e g y e n l ő t l e n s é g e k h e z , f e l i s m e r v e , h o g y a a n ő k egészségében is k ü l ö n b s é g e k figyelhetők
kulturális é s a z a n y a g i t é n y e z ő k e g y a r á n t f o n t o s m e g . A világ s z i n t e ö s s z e s o r s z á g á b a n h o s s z a b b
szerepet j á t s z a n a k az e m b e r e k e g é s z s é g é b e n . A a n ő k v á r h a t ó é l e t t a r t a m a , m i n t a férfiaké ( U N D P
Sir D o n a l d A c h e s o n v e z e t t e b i z o t t s á g o t független 2 0 0 4 ) . Az Egyesült Királyságban a halálokok és
vizsgálat e l v é g z é s é r e k é r t é k fel. A z 1 9 9 8 n o v e m ­ a betegségminták vizsgálata szintén mutat bizo-
8. FEJEZET

8.3. ábra Az egészséget befolyásoló kulturális és anyagi hatások

Forrás: Browne 2005, 410. o.

n y o s e l t é r é s e k e t a férfiak és a n ő k k ö z ö t t ( l á s d a g é n e k m i n t á z a t a i a n ő i é l e t e t a l k o t ó fő t e v é k e n y ­
8.4. ábrát). B á r a s z í v b e t e g s é g a férfiaknál gya­ ségterületekkel összefüggésben magyarázhatók.
koribb, m i n t a nőknél, még mindig ez követeli A n ő i lét e r e d e n d ő e n k ü l ö n b ö z i k a férfiléttől a
a l e g t ö b b é l e t e t a 65 év a l a t t i a k k ö r é b e n , férfia­ g y a k r a n b e t ö l t ö t t s z e r e p e k é s v é g z e t t feladatok
k é t és n ő k é t e g y a r á n t . A férfiak v i s z o n t n a g y o b b - házimunka, szexuális reprodukció, gyermek­
arányban h a l n a k meg b a l e s e t b e n vagy erőszakos szülés és anyai gondoskodás, termékenységsza­
cselekményben, és gyakrabban válhatnak kábító­ bályozás fogamzásgátlással stb. - tekintetében.
szer- és a l k o h o l f ü g g ő v é . ( B á r e z e l l e n szól, h o g y e g y r e t ö b b n ő l é p a m u n ­
A n ő k e g é s z s é g i á l l a p o t á t l á t s z ó l a g a n y a g i kö­ k a e r ő p i a c r a . ) D o y a l s z e r i n t „ a n ő k e g é s z s é g i álla­
r ü l m é n y e k befolyásolják, de ezt a tényezőt m i n ­ p o t á n a k l e g f ő b b m e g h a t á r o z ó j a e k ü l ö n f é l e teen­
dig is n e h é z v o l t m é r n i . S o k t a n u l m á n y b a n a férj d ő k h a l m o z o t t h a t á s a " . T e h á t a n ő i egészséggel
társadalmi osztálya szerint sorolták valamelyik kapcsolatos vizsgálatokban mindig a társadalmi,
k a t e g ó r i á b a az a s s z o n y t , így t o r z k é p e t a d t a k a pszichológiai és biológiai hatások összességét
n ő k e g é s z s é g i á l l a p o t á r ó l (lásd a 9., „Társadalmi kell mérlegelni.
rétegződés és osztály" című fejezetben). Azt azon­ H e a t h e r G r a h a m azt v i z s g á l t a , h o g y a n h a t a
b a n tudjuk, h o g y a n ő k á l t a l á b a n g y a k r a b b a n for­ s t r e s s z a f e h é r m u n k á s o s z t á l y b e l i n ő k egészségé­
dulnak orvoshoz és nagyobb arányban számol­ r e . R á m u t a t o t t , h o g y a t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i rang­
n a k be a b e t e g s é g e i k r ő l , m i n t a férfiak. l é t r a a l s ó b b f o k a i n e l h e l y e z k e d ő n ő k , h a baj éri
Az iparosodott országokban élő nők kétszer őket, k e v é s b é t u d n a k f e l h a s z n á l n i t á m o g a t ó kap­
annyit panaszkodnak szorongásra vagy depresz- c s o l a t h á l ó z a t o k a t , m i n t a k ö z é p o s z t á l y b e l i nők.
szióra, m i n t a férfiak. E g y e s m e g f i g y e l ő k s z e r i n t G r a h a m megállapítja, hogy a munkásosztálybe­
a n ő k sokrétű szerepköre - házimunka, gyermek­ l i e k á l t a l á b a n g y a k r a b b a n k e r ü l n e k n e h é z hely­
g o n d o z á s , s z a k m a i f e l a d a t o k - n ö v e l h e t i az ő k e t z e t b e ( e l v e s z t i k a z á l l á s u k a t , e l v á l n a k , kilakoltat­
érő stressz mértékét és hozzájárulhat nagyobb j á k ő k e t v a g y m e g h a l a g y e r m e k ü k ) , m i n t m á s cso­
megbetegedési arányukhoz. Lesley Doyal (1995) p o r t o k , u g y a n a k k o r á l t a l á b a n n e h e z e b b e n tudnak
felvetette, h o g y a n ő k e g é s z s é g é n e k és b e t e g s é ­ m e g b i r k ó z n i a z z a l é s k e v e s e b b l e h e t ő s é g ü k van
EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG 223

a lelki válság e n y h í t é s é r e . N e m elég, h o g y a ki­ érthető meg az etnikum és az egészség közötti


alakuló stressz t e s t i l e g - l e l k i l e g k á r o s , n é h a o l y a n összefüggés. Egyre több ezzel k a p c s o l a t o s szo­
megbirkózási s t r a t é g i á h o z f o l y a m o d n a k e z e k a ciológiai vizsgálatot végeznek, de az e r e d m é n y e k
nők, a m e l y c s a k t o v á b b r o n t a h e l y z e t ü k ö n (pél­ továbbra s e m meggyőzőek. Egyes korábbi kutatá­
dául r á s z o k n a k a d o h á n y z á s r a ) . G r a h a m s z e r i n t sok során az etnikai csoporttagságnak tulajdoní­
a dohányzás a feszültségenyhítés módja, amikor tott t r e n d e k v i z s g á l a t a k o r f i g y e l m e n k í v ü l hagy­
már végsőkig k i m e r ü l t e k a s z e m é l y e s és a n y a g i hatták más tényezők, például az osztály vagy a
tartalékok. így e l l e n t m o n d á s o s h e l y e t foglal el a n e m hatását, pedig e z e k n e k is jelentős szerepük
nők é l e t é b e n : k á r o s l e h e t m i n d a n ő , m i n d gyer­ lehet.
meke egészségére, u g y a n a k k o r segít t a l p o n m a ­ Mégis elmondható, hogy bizonyos betegsé­
radnia a n e h é z h e l y z e t b e n ( G r a h a m 1 9 8 7 , 1 9 9 4 ) . gek gyakrabban fordulnak elő a karibi fekete
Ann Oakley és szerzőtársai ( 1 9 9 4 ) négy angol és ázsiai származásúak körében. Az Egyesült
városban azt v i z s g á l t á k , m i l y e n s z e r e p e t t ö l t be a K i r á l y s á g b a n a m á j r á k , a t ü d ő v é s z és a c u k o r ­
társadalmi t á m o g a t á s a h á t r á n y o s h e l y z e t ű n ő k betegség okozta halálesetek aránya nagyobb e
és gyerekek egészségének alakulásában. Oak­ népességcsoportokban, mint a fehérek körében.
ley szerint a s t r e s s z és az e g é s z s é g ö s s z e f ü g g é s e A karibi feketék k ö r é b e n az átlagosnál gyakoribb
a nagyobb, e g é s z é l e t r e h a t ó v á l s á g o k és k i s e b b a magas v é r n y o m á s és sokkal nagyobb arányban
gondok e s e t é n i s é r v é n y e s ü l , a m i k ü l ö n ö s e n a t a l á l h a t ó e g y v ö r ö s v é r s e j t e k h e z k a p c s o l ó d ó örök­
munkásosztálybeliek életében mutatkozik meg. letes rendellenesség, a sarlósejtes vérszegénység,
Oakley m e g á l l a p í t j a , h o g y a t á r s a d a l m i t á m o g a ­ mint más csoportokban. Az indiai szubkonti-
tás (például a t a n á c s a d ó s z o l g á l a t , a s e g é l y v o n a l nensről származók a brit átlagnál t ö b b e n halnak
vagy a c s a l á d l á t o g a t á s ) „ c s i l l a p í t h a t j a " a r e n d s z e ­ meg szívbetegségben.
rint nőket sújtó s t r e s s z e g é s z s é g k á r o s í t ó h a t á s a i t . Egyes tudósok kulturális és viselkedésbeli
Más vizsgálatok feltárták, h o g y a t á r s a d a l m i tá­ o k o k k a l p r ó b á l t á k m a g y a r á z n i a z e t n i k u m o k sze­
mogatás fontos t é n y e z ő , a m e l y s e g í t h e t a z e m b e ­ rint eltérő egészségmintákat. Az osztály alapú
reknek m e g b i r k ó z n i a b e t e g s é g g e l és a b e t e g e s k e - egészségbeli egyenlőtlenségek kulturális magya­
déssel (Ell 1 9 9 6 ) . r á z a t a i h o z h a s o n l ó a n itt is az e g y é n és a c s o p o r t
é l e t v i t e l é n v a n a h a n g s ú l y , ezt t e k i n t i k az egész­
ség g y e n g í t ő j é n e k , é s g y a k r a n ö s s z e f ü g g é s b e h o z ­
Etnikum és egészség zák vallási vagy kulturális képzetekkel, például
az é t k e z é s i és f ő z é s i s z o k á s o k k a l vagy a r o k o n -
Bár az i p a r o s o d o t t t á r s a d a l m a k b a n az e g é s z s é g házassággal (azzal a gyakorlattal, hogy a házassá­
etnikai h o v a t a r t o z á s s z e r i n t i s k ü l ö n b ö z ő m i n t á ­ gok c s a l á d o n belül, m á s o d u n o k a t e s t v é r e k között
kat követ, m é g a l e g j o b b e s e t b e n is c s a k r é s z b e n k ö t t e t n e k ) . E n é z e t b í r á l ó i azt m o n d j á k , h o g y a

8.4. ábra A betegségükkel orvoshoz fordulók megoszlása nem és életkor sze­


rint, 2 0 0 3 - 2 0 0 4
70
• Tartós betegség
Korlátozó tartós betegség

Forrás: Social Trends, 35. 2005.


224

kulturális magyarázatok épp a probléma lényegét h é z i ó j ó e g é s z s é g e t e l ő s e g í t ő s z e r e p é r e fordítja.


n e m t u d j á k m e g h a t á r o z n i : a s t r u k t u r á l i s egyen­ Olvasóim emlékezhetnek, h o g y az 1. fejezetben,
lőtlenségeket, amelyek az etnikai csoportokat Durkheim munkásságának ismertetésekor el­
é r i n t i k , v a l a m i n t a r a s s z i z m u s t és a d i s z k r i m i ­ m o n d t a m : a társadalmi összetartás, szolidaritás
n á c i ó t , a m e l l y e l s z e m b e t a l á l k o z n a k a z egészség­ a s z o c i o l ó g i a e g y i k l e g f o n t o s a b b f o g a l m a . Durk­
ügyi r e n d s z e r b e n . h e i m az adott kultúra egyik sarkalatos jellemzőjé­
A z e t n i k u m o k r a j e l l e m z ő e g é s z s é g m i n t á k tár­ n e k t e k i n t e t t e a k e r e t e i k ö z t m e g n y i l v á n u l ó szo­
sadalmi-strukturális magyarázatai a társadalmi lidaritás mértékét és típusát. Az öngyilkossággal
k o n t e x t u s t e m e l i k ki, a m e l y b e n a k a r i b i f e k e t é k k a p c s o l a t o s v i z s g á l a t a s o r á n p é l d á u l fölfedezte,
és az ázsiaiak élnek az Egyesült Királyságban. h o g y a t á r s a d a l o m b a j ó l i l l e s z k e d ő e g y é n e k , illet­
E k é t c s o p o r t tagjai gyakorta k e r ü l n e k t ö b b s z ö ­ v e c s o p o r t o k tagjai k e v é s b é h a j l a m o s a k ö n k e z ü k -
r ö s e n h á t r á n y o s h e l y z e t b e , a m e l y f o k o z o t t a n ve­ kel véget vetni az életüknek, m i n t mások.
szélyezteti egészségüket: szegényes körülmények Richard Wilkinson több cikkében és később
között, összezsúfolódva laknak, sok közöttük a könyvében is (Unhealthy Societies: The Afflic­
munkanélküli, vagy többnyire veszélyes, rosszul tions of Inequality, 1 9 9 6 ) kifejti, h o g y a világ leg­
fizetett m u n k á t v é g e z n e k . E z e k a z a n y a g i t é n y e ­ egészségesebb társadalmai n e m a leggazdagabb
zők azután kiegészülnek a rasszizmus hatásaival, o r s z á g o k , h a n e m azok, a m e l y e k b e n a j ö v e d e l m e k
a m e l y m e g j e l e n h e t k ö z v e t l e n ü l - e r ő s z a k , fenye­ m e g o s z l á s a a l e g e g y e n l e t e s e b b és a l e g m a g a s a b b
getés vagy d i s z k r i m i n á c i ó f o r m á j á b a n - , vagy „in­ szintű a társadalmi integráció. Wilkinson szerint
tézményesülve". a n e m z e t i v a g y o n n e m f e l t é t l e n ü l b i z t o s í t j a a la­
A z i n t é z m é n y e s r a s s z i z m u s t m á r a z egészség­ kosság j o b b e g é s z s é g i á l l a p o t á t . A világ k ü l ö n b ö ­
ügyi e l l á t á s b a n i s m e g f i g y e l t é k . A z e t n i k a i c s o ­ ző országaiból származó adatok alapján megálla­
p o r t o k n e m e g y e n l ő f e l t é t e l e k k e l , n e h e z e n jut­ pítja, h o g y e g y é r t e l m ű az ö s s z e f ü g g é s a h a l á l o z á s i
hatnak egészségügyi szolgáltatásokhoz. A nyelvi a r á n y o k és a j ö v e d e l e m m e g o s z l á s i m i n t á k k ö z ö t t .
gátak is nehézségeket okozhatnak, mert akadozik A világ l e g i n k á b b e g a l i t á r i u s n a k t e k i n t e t t orszá­
az információközlés; az egészségügyi szolgálatnál g a i n a k , p é l d á u l J a p á n n a k és S v é d o r s z á g n a k a la­
dolgozó szakemberek gyakran n e m s z á m o l n a k a kói átlagosan jobb egészségnek örvendenek, mint
b e t e g s é g és a k e z e l é s egy-egy k u l t ú r á r a j e l l e m z ő a z o k n a k az o r s z á g o k n a k a p o l g á r a i , a m e l y e k b e n
sajátos é r t e l m e z é s e i v e l . A b r i t N e m z e t i Egészség­ n a g y o b b a g a z d a g o k és a s z e g é n y e k k ö z ö t t i sza­
ügyi Szolgálatot (National Health Service, NHS) kadék, például az Egyesült Á l l a m o k lakói.
azért b í r á l t á k , m e r t d o l g o z ó i t ó l n e m k ö v e t e l i m e g Wilkinson nézete szerint a jövedelemmegosz-
a k u l t u r á l i s és v a l l á s i k é p z e t e k j o b b i s m e r e t é t , lásbeli növekvő szakadék aláássa a társadalmi
és k e v e s e b b f i g y e l m e t s z e n t e l a z o k n a k a beteg­ e g y s é g e t é s m e g n e h e z í t i , h o g y a z e m b e r e k meg­
ségeknek, amelyek főként a n e m fehér népesség­ b i r k ó z z a n a k a k o c k á z a t o k k a l és a k i h í v á s o k k a l .
ben fordulnak elő. A fokozott t á r s a d a l m i e l s z i g e t e l ő d é s és a stressz-
o l d á s k u d a r c a a z e g é s z s é g m u t a t ó k b a n i s megje­
/ Az i n t é z m é n y e s r a s s z i z m u s s a l r é s z l e t e s e b b e n l e n i k . W i l k i n s o n erre m o n d j a , h o g y a t á r s a d a l o m
is foglalkozunk a 13., „Faj, etnikum és migrá­ relatív egészségének fő meghatározói társadalmi
ció" című fejezetben (382-384. o.). t é n y e z ő k : a t á r s a s k a p c s o l a t o k ereje, a k ö z ö s s é ­
geken belüli kötelékek, a társadalmi támogatás
Az etnikai hovatartozás és az egészségbeli egyen­ e l é r h e t ő s é g e és a b i z t o n s á g é r z e t .
lőtlenségek összefüggéséről még n e m született W i l k i n s o n t é z i s e h e v e s r e a k c i ó k a t váltott ki.
k o n s z e n z u s . S ő t , m é g i g e n s o k k u t a t á s áll előt­ Van, a k i azt állítja, h o g y W i l k i n s o n m ű v é t köte­
t ü n k . Az m é g i s e g y é r t e l m ű , h o g y a faj és az lező olvasmánnyá k é n e tenni a döntéshozók és
e g é s z s é g b e l i e g y e n l ő t l e n s é g e k k é r d é s é t o l y a n át­ a politikusok számára. Egyetértenek Wilkinson-
fogóbb t á r s a d a l m i , g a z d a s á g i é s p o l i t i k a i t é n y e ­ nal abban, hogy korábban túlhangsúlyozták a
zőkre vonatkoztatva kell megvizsgálni, amelyek p i a c i k a p c s o l a t o k a t és a m e g g a z d a g o d á s vágyát.
meghatározzák a Nagy-Britanniában élő etnikai S z e r i n t ü k ez a s z e m l é l e t k i z á r t a a t á r s a d a l o m
kisebbségek tapasztalatait. s o k tagját, e z é r t i d e j e h u m á n u s a b b é s társadal­
milag felelős döntésekkel támogatni a hátrányos
h e l y z e t ű e k e t . M á s o k m ó d s z e r t a n i a l a p o n bírál­
Egészség és társadalmi kohézió ják Wilkinson tanulmányát, mondván, hogy nem
tudott egyértelmű oksági kapcsolatot kimutatni
E g y r e t ö b b s z o c i o l ó g u s p r ó b á l j a f e l t á r n i a z egész­ a j ö v e d e l m i e g y e n l ő t l e n s é g és a g y e n g e egész­
s é g b e l i e g y e n l ő t l e n s é g e k o k a i t úgy, h o g y figyel­ ség k ö z ö t t (Judge 1 9 9 5 ) . A b í r á l ó k megállapítják,
m é t a t á r s a d a l m i t á m o g a t á s és a t á r s a d a l m i ko­ hogy tetszőleges számú m á s közvetítő tényező
EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG 22

is betegséget o k o z h a t . S z e r i n t ü k W i l k i n s o n állí­ kinek a koldulás jut róla eszébe. Más, eredetileg


tásait o l y a n e m p i r i k u s b i z o n y í t é k o k k a l p r ó b á l j a csökkent képességeket j e l ö l ő kifejezéseket azért
alátámasztani, a m e l y e k a l e g j o b b e s e t b e n is c s a k u t a s í t a n a k el, m e r t e z e k m a m á r s é r t ő n e k s z á m í ­
közvetettek. t a n a k - erre p é l d a az „ i d e g b e t e g " v a g y a „ n y o m o ­
E fejezet k o r á b b i r é s z é b e n m e g v i z s g á l t u n k egy- r é k " . M é g egy-egy m a i s h a s z n á l a t o s s z ó f o r d u l a ­
egy olyan feltevést, a m e l y t ö r t é n e t i l e g az e g é s z s é g tot i s kifogásoltak, m o n d v á n , h o g y a z k i r e k e s z ­
konzervatív, b i o m e d i c i n á l i s m o d e l l j é n e k a l a p j á u l t é s r e u t a l („még a v a k is l á t j a " v a g y „süket, m i n t
szolgált. E f e l t e v é s e k k ö z ü l s o k f e l b u k k a n t a b b a n az á g y ú " ) . A k ö v e t k e z ő k b e n k i d e r ü l m a j d , h o g y
is, a h o g y a n a fogyatékosságot k o n v e n c i o n á l i s a n m é g a z i s s o k vitát vált ki, h o g y a n k e l l é r t e n i m a ­
értelmezik a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n é s m á s fej­ gát a „fogyatékosság" (disability) szót.
lett országokban. H a s o n l ó k é p p e n , a fent e m l í t e t t
újabb, a b i o m e d i c i n á l i s m o d e l l e l e l l e n t é t e s tren­
dek - p é l d á u l h o g y a s z a k o r v o s n e m m i n d e n t u d ó , A fogyatékosság egyéni modellje
és j o b b a n f i g y e l e m b e kell v e n n i a b e t e g v é l e m é ­
nyét és t a p a s z t a l a t a i t - ma m á r m e g m u t a t k o z n a k A n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n , p é l d á u l Nagy-Britan­
a fogyatékosság k o n v e n c i o n á l i s é r t e l m e z é s é n e k niában történetileg többnyire a fogyatékosság
az e l u t a s í t á s á b a n is. E z é r t v i z s g á l u n k a k ö v e t k e ­ egyéni modellje érvényesült. E m o d e l l szerint
zőkben o l y a n v i t a t o t t k é r d é s e k e t , a m e l y e k a fo­ a f o g y a t é k o s o k p r o b l é m á i n a k fő o k a e g y é n i hiá­
gyatékosság t é m a k ö r é b e n a l a k u l t a k k i . n y o s s á g a i k b a n k e r e s e n d ő . A fogyatékosság egyé­
ni m o d e l l j é b e n a testi „rendellenesség" bizonyos
mértékű „fogyatékosságot" vagy funkcionális
A FOGYATÉKOSSÁG SZOCIOLÓGIÁJA korlátozottságot okoz - például a tetraplegiában
„ s z e n v e d ő " e m b e r ( a k i n e k m i n d a n é g y végtagja
Simon Brisenden költő szépen összegzi, ho­ béna) n e m tud járni. E n n e k alapján sorolják az
gyan éli m e g sok fogyatékkal é l ő e m b e r , a m i k o r e g y é n t a z átfogó „ r o k k a n t " o s z t á l y b a . A z e g y é n i
a konzervatív o r v o s t u d o m á n y m ű v e l ő i , az orvosi m o d e l l arra a s z e m l é l e t r e é p ü l , h o g y a fogyaté­
szakma gyakorlói n e m v e s z i k e m b e r s z á m b a . K ö ­ kosság „ s z e m é l y e s t r a g é d i a " . A fogyatékos e g y é n t
tetében (Poems for the Perfect People) felteszi a egy v é l e t l e n s z e r ű e s e m é n y s z e r e n c s é t l e n á l d o z a ­
kérdést: „Az ember, ki b ő r ö d b e vágott, / b e n n e d tának tekintik. Az orvosi specialisták központi
mindent látott, / őt v a j o n c s ú f í t j á k s e b h e l y e k ? " szerepet játszanak az egyéni modellben, mert az
Brisenden volt az egyike a s o k f o g y a t é k o s n a k , ő dolguk, h o g y a d i a g n ó z i s s a l gyógyírt, r e h a b i ­
akik m u n k á j u k k a l kivívták, h o g y az E g y e s ü l t Ki­ litációt kínáljanak a „problémákra", amelytől a
rályságban és m á s fejlett o r s z á g o k b a n felülvizs­ fogyatékos e g y é n s z e n v e d . E z é r t a z e g y é n i m o ­
gálják a fogyatékosság k o n v e n c i o n á l i s é r t e l m e ­ dellt g y a k r a n „orvosi m o d e l l n e k " i s n e v e z i k . S i ­
zését. E k é r d é s t t ö b b n y i r e egy új k u t a t á s i terü­ m o n Brisenden versében, amelyből e rész elején
leten, a fogyatékosságkutatás (disability studies) i d é z t e m , é p p a s z a k o r v o s n a k a fogyatékos feletti
keretében b o n c o l g a t j á k . E b b e n a r é s z b e n az úgy­ h a t a l m á t t á m a d t a . A z a l á b b i a k b a n arról l e s z szó,
nevezett e g y é n i m o d e l l t i s m e r t e t v e b e m u t a t o m a h o g y a z u t ó b b i é v t i z e d e k b e n egyre i n k á b b meg­
fogyatékosság u r a l k o d ó é r t e l m e z é s é t , m a j d meg­ k é r d ő j e l e z t é k a f o g y a t é k o s s á g n a k ezt az e g y é n i
nézzük, h o g y a n i n g a t t á k m e g e m o d e l l t e k i n t é ­ modelljét.
lyét jórészt m a g u k a fogyatékos e m b e r e k és a fo­
gyatékosság t á r s a d a l m i m o d e l l j e , és r ö v i d e n ér­
tékeljük, m i k ö v e t k e z i k e b b ő l . V é g ü l i g y e k s z e m
A fogyatékosság társadalmi modellje
képet adni arról, m i l y e n m é r t é k ű és h á t t e r ű a
fogyatékosság az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n és világ­
A fogyatékosság e g y é n i modelljét elsők között
szerte. E l ő b b a z o n b a n a f o g y a t é k o s s á g n y e l v é r ő l
vitató, f o n t o s m u n k a P a u l H u n t s z e r k e s z t é s é b e n
kell szólnom.
jelent meg (Stigma: The Experience of Disability,
A s z o c i o l ó g u s o k azt m o n d j á k , h o g y a szavak, 1 9 6 6 - G o f f m a n s t i g m á v a l k a p c s o l a t o s fejtegeté­
amelyeket használunk, meghatározzák - leg­ sét a 2 1 6 . o l d a l o n i s m e r t e t t e m ) . H u n t s z e r i n t „ a
alábbis r é s z b e n - , m e n n y i r e i s m e r j ü k é s értjük fogyatékosság problémája nemcsak valamilyen
a társadalmi k é r d é s e k e t . A fogyatékosság szak­ funkció korlátozottsága és e n n e k ránk, egyénekre
irodalmában egyre f o n t o s a b b á vált, h o g y m a m á r gyakorolt h a t á s a , h a n e m m é g i n k á b b a z is, h o g y a n
nem b e s z é l h e t ü n k a fogyatékosságról a z o k k a l a alakul a k a p c s o l a t u n k a »normális« emberekkel".
kifejezésekkel, amelyeket korábban használtak H u n t k e z d e t t ő l a b r i t f o g y a t é k o s m o z g a l o m veze­
ezen a téren. A „ r o k k a n t " s z ó p é l d á u l azért k o p o t t tő aktivistája, a t e s t i f o g y a t é k o s o k j o g a i t képvise­
ki a használatból, m e r t úgy vélték, h o g y m i n d e n ­ lő U P I A S ( U n i o n of Physically Impaired Against
226 8. FEJEZET


kos e m b e r n e k m e g k e l l k ü z d e n i e , h a m a r a d é k t a ­
Az egészségkárosodás és a
lanul részt akar v e n n i a társadalomban.
fogyatékosság meghatározása
a
A 2 2 7 . oldalon lévő keretes részből megtud­
(UPIAS)
h a t j u k , h o g y a n á l l í t j a f e j t e t ő r e M i k e O l i v e r a fo­
g y a t é k o s s á g e g y é n i m o d e l l j é t m e g a l a p o z ó felte­
Egészségkárosodás: „Valamely végtag részle­
v é s e k e t , p e d i g n e m t e s z m á s t , c s a k átírja a z o k a t
ges vagy teljes hiánya, illetve végtag, szerv vagy
a kérdéseket, a m e l y e k k e l az 1 9 8 0 - a s é v e k b e n az
testi folyamat elégtelen m ű k ö d é s e . "
E g y e s ü l t K i r á l y s á g n é p e s s é g - n y i l v á n t a r t ó hivata­
la tett fel a f o g y a t é k o s s á g g a l k a p c s o l a t o s f e l m é ­
Fogyatékosság: „Csökkent vagy korlátozott cse­
rése során. Oliver ( 1 9 8 3 ) egyike volt azoknak az
lekvőképesség, amely a b b ó l ered, hogy a mai
e l m é l e t a l k o t ó k n a k , a k i k r á v i l á g í t o t t a k a fogyaté­
társadalmi szerveződés egyáltalán nem vagy
kosság t á r s a d a l m i modellje és egyéni modellje
csak kevéssé veszi figyelembe a testi fogyaték­
k ö z t i k ü l ö n b s é g e k r e ( e z e k ö s s z e f o g l a l v a j ó l lát­
kal élő e m b e r e k e t , így megfosztja ő k e t a t ö b b ­
hatók a 8.3. táblázatban). A társadalmi modell
ségi t á r s a d a l o m tevékenységeiben való részvé­
elfogadását tudományos munkák, köztük Vic
tel l e h e t ő s é g é t ő l . "
Finkelstein (1980, 1981), Colin Barnes (1991) és
Oliver ( 1 9 9 0 , 1 9 9 6 ) írásai is segítették.
S e g r e g a t i o n ) a l a p í t ó tagja volt. A s z e r v e z e t m e g ­ A társadalmi modellt támogató elméletalkotók­
alapításakor kiadott kiáltványban [Fundamental n a k m a g y a r á z a t o t k e l l a d n i u k arra, m i é r t alakul­
Principles of Disability, 1976) az e g y é n i m o d e l l e l t a k ki a fogyatékos e m b e r e k k e l s z e m b e n társadal­
s z e m b e n gyökeresen új alternatívát fogalmaztak m i , k u l t u r á l i s és t ö r t é n e t i a k a d á l y o k . A t á r s a d a l m i
m e g : azt m o n d t á k , h o g y l é n y e g e s k ü l ö n b s é g v a n m o d e l l egyes h í v e i , a k i k r e M a r x h a t o t t , azt m o n d ­
a károsodás (impairment), p o n t o s a b b a n egészség­ ták, h o g y a fogyatékosság m a t e r i a l i s t a é r t e l m e z é ­
k á r o s o d á s és a f o g y a t é k o s s á g (disability) k ö z ö t t (e sére van szükség (a materializmusról bővebben
fogalmak pontos, a W H O által is elfogadott meg­ l á s d a 3 2 - 3 4 . o l d a l t ) . P é l d á u l O l i v e r ( 1 9 9 6 ) sze­
határozása a keretes részben látható). rint történeti s z e m p o n t b ó l az ipari forradalom
A szervezet általánosságban elfogadta, hogy i d e j é n a k a d á l y o k a t á l l í t o t t a k a f o g y a t é k o s o k tel­
a t e s t i „ k á r o s o d á s " az egyén b i o m e d i c i n á l i s j e l ­ jes körű társadalmi részvétele elé, mert kirekesz­
l e m z ő j e k é n t h a t á r o z h a t ó m e g (bár k é s ő b b kiter­ t e t t é k ő k e t a m u n k a e r ő p i a c r ó l , a m i n t a z e l s ő ka­
jesztették a fogyatékosság n e m testi: érzékszervi pitalista gyárak elkezdték az egyéni bérmunkára
és s z e l l e m i f o r m á i r a i s ) . A f o g y a t é k o s s á g fogal­ a l a p o z n i a f o g l a l k o z t a t á s t . O l i v e r így folytatja az
m á t a z o n b a n társadalmi s z e m p o n t b ó l h a t á r o z t á k érvelést: e történelmi folyamat kibontakozásával
meg. Ezzel megkérdőjelezték a szó konvencioná­ a f o g y a t é k k a l é l ő k k ö z ü l „ o l y a n s o k a n n e m tud­
lis j e l e n t é s é t . A f o g y a t é k o s s á g o t n e m a z e g y é n ták megtartani az állásukat, hogy m á r társadalmi
problémájaként, h a n e m a társadalmi akadályok p r o b l é m á t jelentettek a kapitalista á l l a m számá­
felől k e z d t é k é r t e l m e z n i , a m e l y e k k e l a fogyaté­ ra, a m e l y e l ő s z ö r m i n d e n t á r s a d a l m i p r o b l é m á t

8.3. táblázat A fogyatékosság két modellje

Egyéni modell Társadalmi modell


Személyes tragédia modell Társadalmi elnyomás elmélete
Egyéni probléma Társadalmi probléma
Egyéni kezelés Társadalmi cselekvés
Medikalizálás Önálló élet
Orvosi tekintélyuralom Egyéni és kollektív felelősség
Szaktudás Tapasztalat
Egyéni identitás Kollektív identitás
Előítélet Diszkrimináció
Ellátás Jogok
Ellenőrzés Választás
Szakpolitika Közpolitika
Egyéni alkalmazkodás Társadalmi változás
Forrás: Oliver 1996, 34. o. nyomán.
EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG

A brit népesség-nyilvántartó hivatal (OPCS) feltevéseit megfordító társadalmi model

A HIVATAL KÉRDÉSE OLIVER KÉRDÉSE


„Meg tudná mondani, mi a baj m a g á v a l ? " „ M e g t u d n á m o n d a n i , mi a baj a társadalom­
mal?"
„Milyen testi baja okozza, hogy nem tud megtar­ „Mi a baj a mindennapi eszközök, a kancsók, pa­
tani, megfogni vagy elforgatni d o l g o k a t ? " lackok és konzervdobozok kialakításával, amiért
n e m tudja m e g f o g n i ő k e t ? "
„Azért érti nehezen az e m b e r e k e t , mert rosszul „Azért érti n e h e z e n az e m b e r e k e t , mert képtele­
hall?" nek m á s k é p p beszélni m a g á v a l ? "
„Van feltűnő sebhelye vagy torzulása, amely kor­ „Korlátozza-e a napi t e v é k e n y s é g é t az, a h o g y a n
látozza a napi t e v é k e n y s é g é t ? " az e m b e r e k reagálnak a sebhelye vagy torzulása
láttán?"
„Tartós betegsége vagy fogyatékossága miatt „Azért járt speciális iskolába, mert az illetékes
járt speciális i s k o l á b a ? " oktatásügyi h a t ó s á g n á l az a gyakorlat, hogy az
ilyen betegséggel/fogyatékossággal élőket oda
küldik?"
„Betegsége/fogyatékossága meggátolja-e a b b a n , „A lakóhelyén mi gátolja a b b a n , hogy o d a men­
hogy elmenjen o t t h o n r ó l , amikor csak a k a r ? " j e n , ahova a k a r ? "
„Betegsége/fogyatékossága megnehezíti, hogy „Van-e bármilyen közlekedési vagy anyagi g o n d ,
buszon u t a z z o n ? " amelyik m e g g á t o l j a a b b a n , hogy elmenjen ott­
honról, amikor csak a k a r ? "
„Betegsége/fogyatékossága kihat-e valahogy a „Vannak-e gondjai a munkahelyén a fizikai kör­
munkájára j e l e n l e g ? " nyezet vagy m á s o k viselkedése m i a t t ? "
„Betegsége/fogyatékossága miatt arra kénysze­ „Olyan rosszak a kommunális szolgáltatások,
rül, hogy rokonokkal vagy olyan személlyel éljen, hogy rokonokra vagy olyan személyre kell tá­
aki segítheti vagy á p o l h a t j a ? " maszkodnia, akitől megkapja a megfelelő segít­
séget?"
A jelenlegi lakását át kellett alakítani a b e t e g s é ­ „Rossz volt a lakása kialakítása, ezért kellett az
ge/fogyatékossága miatt?" igényei szerint á t a l a k í t t a t n i a ? "
Forrás: Oliver 1990.

igyekezett e l h á r í t a n i v a g y i n t é z m é n y e k b e z á r n i " . a társadalmi modellt, amely az egyéni m o d e l l b e n


Még ma is v i s z o n y l a g a l a c s o n y a f o g y a t é k o s e m ­ m e g h a t á r o z o t t , a z e g y é n i „ a l k a l m a t l a n s á g b ó l " fa­
berek aránya a m u n k a e r ő p i a c o n (ez k i d e r ü l m a j d k a d ó é r t e l m e z é s t a z e l n y o m á s b ó l f a k a d ó fogya­
a 230-232. oldalon). t é k o s s á g g a l v á l t j a fel ( B e r e s f o r d - W a l l c r a f t 1 9 9 7 ) .
Az 1980-as évek óta a z o n b a n több szempont­
b ó l is b í r á l t á k a t á r s a d a l m i m o d e l l t . E l ő s z ö r is azt
A társadalmi modell értékelése v e t e t t é k e l l e n e , h o g y n e m s z á m o l a fogyatékos­
ság g y a k r a n f á j d a l m a s vagy k e l l e m e t l e n t a p a s z ­
A társadalmi m o d e l l n a g y b a n m e g h a t á r o z z a , h o ­ talataival, amelyek lényeges szerepet játszanak
gyan g o n d o l k o d u n k ma a f o g y a t é k o s s á g r ó l . B á r sok fogyatékos e m b e r é l e t é b e n . S h a k e s p e a r e és
ez a modell az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n s z ü l e t e t t , W a t s o n ( 2 0 0 2 ) így é r v e l n e k : „ N e m c s a k l e h e t ő s é ­
világszerte egyre inkább elfogadják. A b r i t fo­ geinkben korlátozott e m b e r e k vagyunk, hanem
gyatékosmozgalom „ n a g y ö t l e t é n e k " i s n e v e z t é k f o g y a t é k o s e m b e r e k is, é s h a e z t t a g a d n á n k , ak­
(Hasler 1 9 9 3 ) . A m o d e l l l e g f ő b b c é l j a a t e l j e s k ö r ű kor t i t k o l n u n k k e l l e n e é l e t ü n k j e l e n t ő s r é s z é t . " E
részvétel t á r s a d a l m i a k a d á l y a i n a k m e g s z ü n t e t é ­ váddal s z e m b e n a társadalmi modell védelmezői
se, így l e h e t ő v é t e s z i a f o g y a t é k k a l é l ő k s z á m á ­ azt h o z t á k fel, h o g y a t á r s a d a l m i m o d e l l n e m ta­
ra, hogy m e g a l k o s s a n a k és m e g v a l ó s í t s a n a k egy gadja a f o g y a t é k o s s á g m i n d e n n a p i t a p a s z t a l a t a i t ,
politikai stratégiát. E b b ő l e g y e s e k arra k ö v e t k e z ­ h a n e m c s a k r á i r á n y í t j a a f i g y e l m e t a z o k r a a tár­
tettek, hogy a t á r s a d a l m i m o d e l l e l f o g a d á s á v a l a sadalmi akadályokra, amelyeket a fogyatékosok
fogyatékosok egy „új t á r s a d a l m i m o z g a l m a t " ala­ teljes körű társadalmi részvétele elé állítanak.
pítottak ( O l i v e r - Z a r b 1 9 8 9 ) . V a n n a k fogyatékos M á s o d s z o r : s o k a n elfogadják, h o g y v a n n a k fo­
emberek, akik e g y e n e s e n „ f e l s z a b a d í t ó n a k " l á t j á k g y a t é k o s s á g a i k , d e r o s s z n é v e n v e s z i k , h a „rok-
228 J 8. FEJEZET

k a n t n a k " t i t u l á l j á k őket. N e m r é g i b e n f e l m é r é s t szerint a egészségkárosodás-fogyatékosság szét­


végeztek olyan e m b e r e k körében, akik valami- választás azonnal csődöt mond, amint feltesszük
l y e n r o k k a n t e l l á t á s i t á m o g a t á s t i g é n y e l t e k az ál- a k é r d é s t : „Hol ér véget a e g é s z s é g k á r o s o d á s , és
I á m t ó l , é s a v á l a s z a d ó k k e v e s e b b m i n t fele vallót- hol kezdődik a fogyatékosság?" Egyes esetekben
t a m a g á t r o k k a n t n a k . S o k a n k ö z ü l ü k a z é r t utasí- e z a m e g k ü l ö n b ö z t e t é s h e l y t á l l ó - h a n e m tud-
t o t t á k v i s s z a ezt a m e g j e l ö l é s t , m e r t e g é s z s é g ü k n a k egy é p ü l e t e t ú g y m e g t e r v e z n i , h o g y k e r e k e s
megrendülését inkább betegségnek, m i n t tartós székkel is be lehessen jutni, akkor egyértelműen
f o g y a t é k o s s á g n a k t u l a j d o n í t o t t á k , vagy m e r t ú g y társadalmilag kialakított korlátozó akadályt
vélték: n e m elég betegek ahhoz, hogy rokkantnak e m e l n e k a kerekes székesek elé. S o k más esetben
m i n ő s í t s é k ő k e t ( D e p a r t m e n t for W o r k a n d P e n - is előfordulhat, hogy n e m lehet megszüntetni a
sions 2 0 0 2 ) . Barnes ( 2 0 0 3 ) azonban rámutatott, f o g y a t é k o s s á g ö s s z e s forrását, m e r t a z o k n e m a
h o g y egy t á r s a d a l o m b a n , a h o l a f o g y a t é k o s s á g o t társadalomban fennálló e l n y o m ó feltételek miatt
gyakran még ma is összekötik az abnormalitással, k e l e t k e z t e k . A t á r s a d a l m i m o d e l l t b í r á l ó orvo-
n e m m e g l e p ő , h o g y v a n o l y a n fogyatékos e m b e r , s i s z o c i o l ó g u s o k azt m o n d h a t j á k , h o g y p é l d á u l
aki visszautasítja, hogy „rokkantnak" nevezzék. az egyént az állandó fájdalmak vagy a jelentős
Végül főként az orvosi szociológia m ű v e l ő i értelmi korlátok is megfoszthatják a teljes körű
utasítják el a társadalmi modellt, mondván, társadalmi részvétel lehetőségétől, amelyeket
hogy az a n n a k alapjául szolgáló egészségkáro- s e m m i f é l e t á r s a d a l m i v á l t o z á s n e m k é p e s meg-
sodás-fogyatékosság megkülönböztetés nem szüntetni. E z e k a bírálók úgy érvelnének, hogy
h e l y t á l l ó . E b í r á l ó k a z z a l é r v e l n e k , h o g y a tár- ha a f o g y a t é k o s s á g o t t e l j e s é r t e l m é b e n t e k i n t j ü k ,
sadalmi modell elválasztja a b i o m e d i c i n á l i s a n akkor a társadalom okozta fogyatékosság mellett
meghatározott károsodást a társadalmilag meg- az egészségkárosodásból eredő fogyatékosságot
határozott fogyatékosságtól. Az orvosi szocioló- s e m hagyhatjuk figyelmen kívül,
giával f o g l a l k o z ó k á l t a l á b a n azt m o n d j á k , h o g y A társadalmi m o d e l l támogatói szerint az utób-
m i n d a e g é s z s é g k á r o s o d á s , m i n d a fogyatékos- bi állítás arra épül, hogy igyekeznek tompítani
ság t á r s a d a l m i l a g s t r u k t u r á l t , és e g y m á s h o z is a f o g y a t é k o s s á g és az e g é s z s é g k á r o s o d á s k ö z ö t t i
s z o r o s a n k a p c s o l ó d n a k . S h a k e s p e a r e és W a t s o n k ü l ö n b s é g t é t e l t , a m e l y - m o n d j á k - a fogyatékos-

Rokkantnak nevezhetjük-e ezt a paralimpikon úszót?


EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG

A szociológiai képzelőerő bevetése: miért akarom, hogy lássák az arcor

m a g a m , m a g a b i z t o s a b b lettem és kezdtem úgy


érezni, hogy n e m v e s z t e g e t h e t e m el az é l e t e m ,
csak mert így viselkednek velem s z e m b e n mások.
Tizenhat éves koromtól főiskolára j á r t a m , fil­
mes, média-, és fotográfiai t a n u l m á n y o k a t foly­
t a t t a m . Kutatni kezdtem, hogyan ábrázolja a torz
e m b e r e k e t a média.
Láttam, hogyan jelenítik m e g a torz a r c ú a k a t
a filmekben - hát, nem c s o d a , h o g y az e m b e r e k
nem tudják, hogyan álljanak h o z z á n k ! A „Rém­
álom az Elm u t c á b a n " Freddy Krugere, a „Bat-
m a n " J o k e r é , vagy a gengszterfilmek sebhelyes
arcú gazfickói... és m é g s o r o l h a t n á m .

ROSSZAT SEJTENEK

Az ilyen sztereotípiák i s m e r e t é b e n n e m m e g l e p ő ,
hogy az e m b e r e k úgy vélik, ha más az arcod, ak­
kor belül is valahogy „ m á s " , „ r o s s z " vagy.
Vicky Lucas szeretné, ha az emberek nem fordul­ Ez nekem f o n t o s f o r d u l ó p o n t o t j e l e n t e t t , mert
nának el tőle hüledezve vagy szörnyülködve, ha­ rájöttem, hogy az arctorzulás n e m c s a k orvosi, ha­
nem tudomásul vennék, hogy ez az arc elválaszt­ nem társadalmi kérdés is.
hatatlan tőle, és ilyennek szereti, amilyen - épp M e g é r t e t t e m , hogy nem az a r c o m t e s z boldog­
ezt magyarázza a következőkben. t a l a n n á , h a n e m az, a h o g y a n egyesek reagálnak
rá. Elhatároztam, hogy nem az a r c o m a t , h a n e m
Az arcom egy ritka genetikai rendellenességtől a társadalmi hozzáállást f o g o m megváltoztatni.
ilyen: kerubizmusnak hívják. Négyéves l e h e t t e m , Semmi bajom a plasztikai s e b é s z e t t e l . Csak úgy
amikor az orvosok felismerték. Olyan kicsi voltam, d ö n t ö t t e m , h o g y n e k e m nem kell.
hogy már nem is emlékszem, mi t ö r t é n t , de rend­ Most, h u s z o n n é g y évesen o t t tartok, hogy tü­
szeresen kórházakba kellett j á r n o m . körbe t u d o k nézni, e l f o g a d t a m az a r c o m ilyen­
Bár csak nagyjából hatéves k o r o m b a n kezdett nek. Persze a fejfájásoktól, a k e t t ő s látástól örö­
átalakulni az a r c o m , szinte már úgy tűnik, hogy m e s t m e g s z a b a d u l n é k . Az s e m tetszik, hogy nem
mindig is ilyen volt. t u d o k kacsintani, de ezt a kis h i á n y o s s á g o t e g é s z
Nem volt könnyű torz arccal felnőni. Amikor jól t u d o m pótolni azzal, r e b e g t e t e m a szempillám
serdülni kezdtem, ugyanolyan változásokon men­ és pislogok.
tem keresztül, mint mások, egy kis extrával: ha­ Az a r c o m t e t t azzá, aki ma vagyok. Ez a sze­
talmas lett az a r c o m , és a s z e m e m is alaposan mély, akivé lettem, attól alakult így, a h o g y a n az
megváltozott. e m b e r e k b á n t a k velem é s a h o g y a n n e k e m m e g
kellett t a n u l n o m vele élni.

I NEM HISZNEK A SZEMÜKNEK


KÉPZELETSZEGÉNYEK
I Nehezen teltek a serdülőéveim. Az e m b e r e k n é h a
I megbámultak vagy az látszott rajtuk, hogy nem S z e r e t e m az igaz b a r á t o k a t , akiket az a r c o m n a k
I hisznek a szemüknek. Akadt olyan is, aki nagyon köszönhetek, és azért is b e c s ü l ö m az a r c o m , mert
undok volt és g ú n y o l ó d o t t rajtam. arra késztetett, hogy j o b b e m b e r r é váljak. Még
Még az is b á n t o t t , ha az e m b e r e k azt m o n d ­ udvarlóm is van, aki szerint olyan vagyok, mint
ták: „Jaj, te s z e g é n y ! " - b á n t o t t a szánakozásuk, egy macska. Nem biztos, hogy e g y e t é r t e k vele, de
és ettől az érzéstől sokáig nem t u d t a m szabadul­ annyi szent, hogy n e m tiltakozom e l l e n e !
ni. Nagyon zárkózott lettem, mert féltem, hogyan Ha pedig valaki azt mondja, visszataszító va­
fogadnának, ha e m b e r e k közé m e n n é k . gyok, csak sajnálni t u d o m , mert nincs képzelő-
De idővel, f o k o z a t o s a n m e g t a n u l t a m becsülni ereje. Ha valaki t o k á s n a k csúfol, csak legyintek:
230 8. FEJEZET

„Áh! Csak azért, mert neked nincs ekkora? Irigy­ t a m neki, majd e l m e s é l t e m , mi t ö r t é n t az i m é n t i
kedsz, m i ? " Egy pillanatig hallgatott, aztán e l m o s o l y o d o t t és
Minden leplezetlenül kíváncsi tekintetre barát­ azt m o n d t a : „ R e m é l e m , fájt n e k i ! " M i n d h á r m a n
s á g o s mosollyal felelek. És ha az én 10 másod­ nevettünk.
perces i d ő h a t á r o m o n belül nem mosolyog vissza Furcsa, hogyan lehet egy-egy idegen ennyire ke­
az illető, akkor nagyon h a t á s o s vasvillaszemeket gyetlen és durva, mások pedig - azok, akiktől a leg­
meresztek rá. kevésbé várnánk, akiken általában átnézünk - eny-
A múlt héten é p p az utcán sétáltunk a kedve­ nyire melegszívűek, kedvesek.
semmel, amikor egy férfi közeledett felénk, és hö­ Ez elég jól összefoglalja az é l e t e m : megta­
rögve fejezte ki a n e m t e t s z é s é t . pasztalom az e m b e r e k b ő l a l e g r o s s z a b b a t és a
l e g j o b b a t is, gyakran mindezt öt percen belül!
N e h e z e b b é , ugyanakkor é r d e k e s e b b é is teszi az
HELYBENHAGYTAM é l e t e m . A világ minden kincséért s e m m o n d a n é k
le erről.
Nem m o n d o t t semmit, elég volt az a furcsa t o ­ Forrás: BBC News Magazine,
rokhang: az a fajta, aminek a j e l e n t é s é t csak a 2 0 0 3 . augusztus 6 .
különös külsejű e m b e r e k érthetik. Annyira bosz-
szantott, hogy szembefordultam vele. KÉRDÉSEK
Nem részletezem, mit t e t t e m ezután, legyen
elég annyi, hogy valószínűleg soha t ö b b é n e m 1. Fogyatékos-e az arctorzulásos e m b e r ?
lesz kedve úgy hörögni, ha egy nem mindennapi 2. M o n d valamit ez a t ö r t é n e t az e g é s z s é g k á r o s o ­
nőt lát az utcán. dás és a fogyatékosság közötti különbségről?
Két perccel k é s ő b b , a h o g y hazafelé tartottunk, 3. M o n d valamit ez a t ö r t é n e t a fogyatékosság
o d a j ö t t hozzám egy hajléktalan férfi aprót kérni. társadalmi modelljéről?
Megkérdezte, hogy vagyok. „ P o m p á s a n " - mond­

ság e g y é n i m o d e l l j é t m e g a l a p o z ó b i o m e d i c i n á l i s áruk, s z o l g á l t a t á s o k e l é r h e t ő s é g é b e n is. 1 9 9 9 - b e n


gondolkodási m o d e l l b e n gyökerezik. Erre azzal újabb jogszabályt vezettek be, a m e l y n e k eredmé­
válaszolnak, hogy a társadalmi modell kétségte­ n y e k é n t m e g a l a k u l t a f o g y a t é k o s o k j o g a i t v é d ő bi­
l e n ü l n e m tagadja, h o g y v a l a m e l y e g é s z s é g k á r o ­ zottság (Disability Plights Commission), amelynek
s o d á s l e h e t a f á j d a l o m oka, vagy h o g y v a n olyas­ c é l j a „ a fogyatékos e m b e r e k k e l s z e m b e n i diszkri­
m i , a m i t a z e g y é n m a g a n e m t u d m e g o l d a n i egy m i n á c i ó felszámolása". A törvény meghatározá­
adott egészségkárosodás miatt. S ő t Carol T h o m a s s a s z e r i n t fogyatékos „bárki, a k i n e k o l y a n fizikai
( 1 9 9 9 , 2 0 0 2 ) , a t á r s a d a l m i m o d e l l h í v e a „egész­ vagy m e n t á l i s k á r o s o d á s a v a n , a m e l y l é n y e g e s e n
ségkárosodás-hatások" (impairment effects) ki­ és tartósan hátráltatja szokásos n a p i tevékeny­
f e j e z é s s e l é r z é k e l t e t i e n n e k az á l l a p o t n a k a lel­ s é g e i e l v é g z é s é t " . A f o g y a t é k o s s á g n a k ez a meg­
k i - é r z e l m i k ö v e t k e z m é n y e i t a fogyatékkal é l ő k h a t á r o z á s a é p p ú g y m a g á b a n foglalja a s z e l l e m i
esetében. e g é s z s é g z a v a r o k k a l k ü s z k ö d ő k e t , m i n t a z arctor­
M i v e l a fogyatékosság v i t a t o t t m e g j e l ö l é s , és z u l á s o s e m b e r e k e t , és m e g k e r ü l i azt a k ö z k e l e t ű
hozzá számos különféle egészségkárosodásból t é v e d é s t , h o g y a fogyatékos c s a k m o z g á s s é r ü l t le­
e r e d ő fogyatékosság k a p c s o l ó d h a t , n e h é z meg­ het, illetve a fogyatékosság többnyire veleszüle­
h a t á r o z n i , h á n y fogyatékos e m b e r é l a z E g y e s ü l t tett. V a l ó j á b a n a fogyatékos e m b e r e k 77 százaléka
Királyságban és világszerte. É p p erről lesz szó az t i z e n h a t é v e s kora u t á n lett fogyatékos (Employ­
alábbiakban. ers' F o r u m o n D i s a b i l i t y 2 0 0 3 ) , é s a n é p e s s é g e n
b e l ü l az é l e t k o r r a l e g y e n e s a r á n y b a n n ö v e k s z i k a
fogyatékosok a r á n y a (lásd a 8.5. ábrát).

Fogyatékosság az Egyesült Királyságban A t ö r v é n y m e g h a t á r o z á s a s z e r i n t az E g y e s ü l t


és világszerte K i r á l y s á g b a n l e g a l á b b 8,5 m i l l i ó e m b e r (közel a
n é p e s s é g 1 0 s z á z a l é k a ) fogyatékos, k ö z ü l ü k 6,8
Az Egyesült Királyságban a fogyatékkal élők m i l l i ó a n a k t í v k o r ú a k (Office o f N a t i o n a l Statis­
esélyegyenlőségét biztosító törvényt (Disability tics 2 0 0 2 ) . Az utóbbi csoportból csak mintegy 3
Discrimination Act) 1 9 9 5 - b e n fogadták el. Ez bi­ m i l l i ó e m b e r t f o g l a l k o z t a t n a k ( D i s a b i l i t y Rights
z o n y o s fokú jogi v é d e l m e t a d o t t a f o g y a t é k o s C o m m i s s i o n 2 0 0 2 ) . Egy újabb felmérés azonban
embereknek a diszkriminációval szemben több azt m u t a t j a , h o g y a t ö r v é n y fogyatékosságmeg­
t e r ü l e t e n is, p é l d á u l a f o g l a l k o z t a t á s b a n és az határozásának megfelelő e m b e r e k 93 százaléka
EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG 231

8.5. ábra Az Egyesült Királyságban élő f o g y a t é k o ­ gyatékos munkavállaló 2 1 2 fontot (NOP 1 9 9 8 ) .


sok életkor szerinti megoszlása (a korcso­ A kormányzatok m á s területek kiadásaihoz mér­
port százalékában) ten mégis sokat k ö l t e n e k a fogyatékosügyre - a
40 b r i t k o r m á n y é v e n t e t ö b b m i n t 1 9 m i l l i á r d fon­
t o t fordít a c s ö k k e n t m u n k a k é p e s s é g ű e k és fo­
gyatékosok támogatására ( B B C , 2 0 0 2 . április 9.).
1 9 9 9 - b e n a leggazdagabb országok már legalább
k é t s z e r a n n y i t k ö l t ö t t e k a f o g y a t é k o s s á g h o z kap­
csolódó programokra, mint a munkanélküliség
enyhítésére (OECD 2 0 0 3 ) .
B e c s l é s e k szerint közel 5 0 0 millió „fogyatékos"

16-24 25-34 35-44 45-54 55-59/64- e m b e r él a v i l á g o n , 80 s z á z a l é k u k a f e j l ő d ő orszá­


gokban, például I n d i á b a n vagy K í n á b a n (World
Életkor
a
A törvényben előírt nyugdíjkorhatár. B a n k G r o u p 2 0 0 2 ) . A z E N S Z E g é s z s é g ü g y i Világ­
s z e r v e z e t e ( W H O ) m e g á l l a p í t o t t a , h o g y a fejlő­
Forrás: From Exclusion to Inclusion. Final Report of the
Disability Rights Task Force 1999. dő országokban a „krónikus betegségek és tartós
károsodások" legfőbb okai a szegénység, a rossz
fontosnak tartja, h o g y l e g y e n á l l á s a . A z E g y e s ü l t köztisztasági állapotok, a n e m megfelelő táplál­
Királyságban máig azok az e m b e r e k alkotják az k o z á s és az e g é s z s é g t e l e n l a k á s k ö r ü l m é n y e k . Itt a
egyik l e g h á t r á n y o s a b b h e l y z e t b e n l é v ő c s o p o r ­ sérülés, például a csonttörés gyakran maradandó
tot, a k i k n e k e g é s z s é g k á r o s o d á s o k o z t a fogyaté­ károsodást okoz, a m i n e m t ö r t é n h e t n e meg, h a
kossága v a n . K ö z t ü k t ö b b a m u n k a n é l k ü l i , m i n t r e n d e l k e z é s r e á l l n á n a k a k e z e l é s h e z és a r e h a ­
az „épek" k ö r é b e n , és a k i k i l y e n , fogyatékosság­ b i l i t á c i ó h o z szükséges l é t e s í t m é n y e k ugyanúgy,
nak tartott e g é s z s é g k á r o s o d á s s a l m é g i s k a p n a k m i n t N y u g a t o n . S o k f e j l ő d ő o r s z á g b a n a fogya­
munkát, á l t a l á b a n k e v e s e b b e t k e r e s n e k . 1998- tékossághoz vezető egészségkárosodások legfőbb
ban a c s ö k k e n t m u n k a k é p e s s é g ű d o l g o z ó e g y h é ­ o k a a n ő k k ö r é b e n t ö b b n y i r e a v a s h i á n y , az „ a n é ­
ten átlagban 1 9 6 f o n t o t k e r e s e t t , m í g a n e m fo- m i a " és a krónikus m e d e n c e g y u l l a d á s (amelyet

Jogaik elismerését követelő fogyatékos tüntetők.


2321 8. FEJEZET

néha a nők „körülmetélése" okoz). Becslések láthatjuk, hogy a szegénység a fejlődő világban
szerint évente körülbelül 2 5 0 0 0 0 gyerek veszíti o l y a n k á r o s o d á s o k a t o k o z , ú g y f o r m á l j a a fogya­
el a s z e m e világát, m e r t a t á p l á l é k u k b ó l h i á n y ­ t é k o s s á g o t , h o g y a z itt é l ő e m b e r e k n a g y o n m á s ­
zik az A-vitamin, a m e l y e t például a zöld s z í n ű ként élik meg, m i n t a nyugatiak.
z ö l d s é g e k t a r t a l m a z n a k . F e l v e t ő d ö t t , h o g y a vi­ Az e g é s z s é g k á r o s o d á s n a k és a fogyatékosság­
lágon előforduló összes ilyen megbetegedésnek n a k ezek a világ k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n n a g y o n eltérő
a k á r a felét i s m e g l e h e t n e e l ő z n i , h a j o b b prog­ t a p a s z t a l a t a i r á v i l á g í t a n a k egy á t f o g ó b b g o n d o l a t ­
r a m o k a t i n d í t a n á n a k a s z e g é n y s é g és az a l u l t á p ­ ra, a m e l y e f e j e z e t b e n is m e g j e l e n i k : a saját tes­
láltság f e l s z á m o l á s á r a , a k ö z t i s z t a s á g és az ivó­ t ü n k r ő l s z e r z e t t t a p a s z t a l a t a i n k a t és a m á s o k k a l
víz biztosítására, balesetmegelőző munkahelyi folytatott i n t e r a k c i ó i n k a t - a k á r é p e k , a k á r fogya­
feltételek megteremtésére (Charlton 1998). Az t é k o s o k , a k á r b e t e g e k , a k á r e g é s z s é g e s e k - az a
e g é s z s é g k á r o s o d á s m á s i k f ő o k a a h á b o r ú é s an­ változó társadalmi környezet alakítja, a m e l y b e n
nak utóhatása (például a földben hagyott aknák). é l ü n k . S z o c i o l ó g i a i s z e m p o n t b ó l c s a k a k k o r al­
E z e n k í v ü l a s z e g é n y e b b o r s z á g o k b a n a fogyaté­ k o t h a t u n k f o g a l m a t a b e t e g s é g r ő l , az e g é s z s é g r ő l
kos g y e r e k e k k ö z ü l s o k k a l k e v e s e b b e n k a p n a k és fogyatékosságról, ha megvizsgáljuk azokat a
u g y a n o l y a n s z i n t ű o k t a t á s t , m i n t a t ö b b i gyerek, társadalmi és technológiai változásokat, amelyek
ami életük későbbi szakaszában még tovább mé­ meghatározzák, hogyan értelmezzük az emberi
lyíti szegénységüket. A kutatási e r e d m é n y e k b ő l létnek ezeket az oldalait.

ÖSSZEFOGLALÁS

1. A nyugati orvostudomány a biomedicinális járnak, például n e m kell elvégeznie szokásos


egészségmodellre épül: arra a meggyőződésre, feladatait, d e c s e r é b e m i n d e n t m e g k e l l ten­
hogy a betegség objektív m ó d o n meghatároz­ n i e azért, h o g y a z o r v o s t a n á c s a i t m e g f o g a d v a
h a t ó , és a b e t e g t e s t e g é s z s é g e t u d o m á n y o s a n visszanyerje egészségét.
megalapozott orvosi kezeléssel helyreállítha­ 4. A s z i m b o l i k u s i n t e r a k c i o n i s t á k azt v i z s g á l t á k ,
tó. A b i o m e d i c i n á l i s e g é s z s é g m o d e l l a m o d e r n hogyan birkóznak meg az e m b e r e k a rövidebb-
t á r s a d a l m a k k a l együtt a l a k u l t ki. U g y a n e k k o r h o s s z a b b ideig tartó betegséggel m i n d e n n a p i
b o n t a k o z o t t ki a d e m o g r á f i a - az e m b e r i p o p u ­ életükben. A betegség tapasztalata változáso­
lációk nagyságának, összetételének és dinami­ kat i d é z h e t e l ő a z e g y é n ö n a z o n o s s á g á b a n é s
k á j á n a k v i z s g á l a t a - , é s a z á l l a m o k n a k egyre s z o k á s o s n a p i r e n d j é b e n . A t e s t n e k ez a s z o c i o ­
e r ő s e b b é r d e k e i k f ű z ő d t e k a h h o z , h o g y segít­ lógiai d i m e n z i ó j a egyre fontosabbá válik sok
sék megőrizni az e m b e r e k egészségét. Nagy társadalomban: az e m b e r e k ma tovább élnek,
hatást gyakorolt a m o d e r n egészségügyi rend­ mint eleddig bármikor, és inkább krónikus
s z e r e k r e , h o g y a t u d o m á n y t az o r v o s i diag­ m e g g y e n g ü l t á l l a p o t t ó l , m i n t akut b e t e g s é g e k ­
n o s z t i z á l á s b a n és a g y ó g y í t á s b a n is a l k a l m a z ­ től s z e n v e d n e k .
ni kezdték. 5. A s z o c i o l ó g i a i k u t a t á s feltárja a b e t e g s é g és
2. A b i o m e d i c i n á l i s e g é s z s é g m o d e l l t e g y r e t ö b b az egyenlőtlenség közötti szoros kapcsolato­
kritika éri. Azt vetik ellene, hogy a t u d o m á n y o s kat. Az i p a r i o r s z á g o k b a n a s z e g é n y e b b c s o ­
gyógyászat n e m olyan e r e d m é n y e s , m i n t ami­ portok átlagos várható élettartama rövidebb,
lyennek mondják, és az orvosok n e m értékelik és k i s z o l g á l t a t o t t a b b a k a b e t e g s é g n e k , m i n t a
az általuk kezelt betegek véleményét, továbbá t e h e t ő s e b b r é t e g e k . U g y a n a k k o r a g a z d a g or­
azt, h o g y a z o r v o s i s z a k m a f e l s ő b b r e n d ű n e k s z á g o k b a n m a g a s a b b a z á t l a g o s v á r h a t ó élet­
t e k i n t i m a g á t m i n d e n a l t e r n a t í v g y ó g y í t á s i for­ t a r t a m , m i n t a s z e g é n y e b b o r s z á g o k b a n . Van,
m á n á l , a m e l y n e m fogadja e l a k o n v e n c i o n á l i s a k i ú g y véli, h o g y a z o s z t á l y a l a p ú egészség­
szemléletet. beli egyenlőtlenségek kulturális és viselkedési
3. A s z o c i o l ó g u s o k a t a b e t e g s é g t a p a s z t a l a t a ér­ t é n y e z ő k k e l , p é l d á u l a z é t r e n d d e l é s a z élet­
dekli: h o g y a n éli meg a beteg és környezete, vitellel magyarázhatók. M á s o k a strukturális
ha ledönti lábáról a betegség, h o s s z a b b ideig hatásokat hangsúlyozzák: ilyenek például a
betegeskedik vagy végleg fogyatékossá válik. m u n k a n é l k ü l i s é g , a rossz lakás- és m u n k a k ö ­
T a l c o t t P a r s o n s b e t e g s z e r e p - f o g a l m a arra utal, rülmények.
h o g y a b e t e g b i z o n y o s v i s e l k e d é s f o r m á k a t fel- 6. A b e t e g s é g - és egészségmintáknak n e m i és
öltve próbálja a l e h e t ő legkisebbre c s ö k k e n t e n i faji d i m e n z i ó j a is v a n . S z i n t e a világ m i n d e n
betegségének a szokásos rendet megzavaró ha­ országában a nők általában tovább élnek a
tását. A beteg egyénnek b i z o n y o s kiváltságok férfiaknál, m é g i s g y a k o r i b b k ö r ü k b e n a meg-
EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG

b e t e g e d é s , m i n t a férfiak e s e t é b e n . B i z o n y o s e g y é n t egy t á g a b b k a t e g ó r i á b a s o r o l v a „rok­


betegségek gyakrabban fordulnak elő etnikai k a n t n a k " m i n ő s í t i k . A z e g y é n i m o d e l l arra a
kisebbségi csoportokban, m i n t a fehér népes­ s z e m l é l e t r e é p ü l , h o g y a fogyatékosság „sze­
ségben. A z e g é s z s é g b e n n e m é s faj s z e r i n t m u ­ mélyes tragédia".
tatkozó k ü l ö n b s é g e k e t g e n e t i k a i o k o k r a pró­ 8. A fogyatékosság t á r s a d a l m i m o d e l l j e a fogya­
bálták v i s s z a v e z e t n i , p u s z t á n e z e k k e l a z o n ­ t é k o s s á g o k á t n e m a z e g y é n b e n , h a n e m a tár­
ban n e m magyarázhatók az egyenlőtlenségek. sadalomban jelöli meg. A fogyatékosságot
Bár talán van n é m i biológiai alapja bizonyos n e m az egyén csökkent képességei okozzák,
egészségi á l l a p o t o k n a k , a z á l t a l á n o s egészség­ h a n e m a z o k a z a k a d á l y o k , a m e l y e k e t a társa­
es b e t e g s é g m i n t á k v i z s g á l a t a k o r f i g y e l e m b e d a l o m e m e l a fogyatékos e m b e r e k teljes körű
kell v e n n i a t á r s a d a l m i t é n y e z ő k e t , v a l a m i n t a társadalmi részvétele elé.
csoportok között az anyagi feltételek tekinteté­ 9. A gazdag o r s z á g o k t ö b b s é g é b e n a k o r m á n y z a t i
b e n m e g f i g y e l h e t ő k ü l ö n b s é g e k e t is. k i a d á s o k s o k k a l n a g y o b b r é s z é t fordítják a fo­
7. A fogyatékosság e g y é n i m o d e l l j é b e n a fogya­ gyatékossággal kapcsolatos programokra, m i n t
tékos e m b e r t sújtó b a j o k a k o r l á t o z o t t e g y é n i a munkanélküliség enyhítésére. E n n e k ellené­
képességekből erednek. E b b e n a m o d e l l b e n a re a f o g y a t é k k a l é l ő k az e g y i k l e g h á t r á n y o s a b b
testi „ a b n o r m a l i t á s " b i z o n y o s m é r t é k ű fogya­ h e l y z e t ű c s o p o r t o t alkotják a fejlett országok­
tékosságot v a g y f u n k c i o n á l i s k o r l á t o z o t t s á g o t ban. Az egészségkárosodott emberek többsége
okoz. E f u n k c i o n á l i s k o r l á t o z o t t s á g a l a p j á n az
a fejlődő világban él.

MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK

1. Mit lehet tenni, hogy csökkenjenek az egyenlőtlenségek az egészségügyi ellátásban?


2. Hogyan magyarázhatják a nők és a férfiak élete közötti különbségek a betegséggel kapcsolatos
tapasztalataik eltérését?
3. Milyen kormányzati programokkal lehetne a brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálatot felkészíteni
arra, hogy jobban tudjon alkalmazkodni a betegek kulturális hátteréhez?
4. Növekszik-e az orvosi rend hatalma ós egyben a beteg kiszolgáltatottsága azáltal, hogy bizonyos
állapotokat, például a terhességet vagy a levertséget „medikalizálják"?
5. Mennyiben korlátozottak a lakóhelyén vagy az oktatási intézményében a fogyatékkal élő emberek?

AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK

Doyal, Lesley (1995): What Makes Women Sick. London, Macmillan.


Morris, Jenny (1991): Pride Against Prejudice: A Personal Politics of Disability. London, Women's Press.
Nettleton, Sarah (1995): The Sociology of Health and Illness. Cambridge, Polity.
Barnes, C. - Mercer, G. - Shakespeare, T. (1999): Exploring Disability: A Sociological Introduction.
Cambridge, Polity.
Barnes, C. - Mercer, G. (2003): Disability. Cambridge, Polity.
Barnes, C. - Oliver, M. - Barton, L. (szerk.) (2002): Disability Studies Today. Cambridge, Polity.

INTERNETES FORRÁSOK

European Observatory on Health Systems and Policies


http://www.euro.who.int/observatory/
International Public Health
http ://www. ldb. org/ iphw/
Wellcome Library on the History and Understanding of Medicine
http://www.wellcome.ac.uk/knowledgecentre/wellcomesites/
ENSZ Egészségügyi Világszervezet (WHO)
http ://www. who. int
Leeds University Disability Archive
http://www.leeds.ac.uk/disability-studies/archiveuk/index.html
BBC Disabilities Magazine
http://www.bbc.co.uk/ouch/
TÁRSADALMI
RÉTEGZŐDÉS
ÉS OSZTÁLY
A TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS RENDSZEREI
A rabszolgaság
A kasztrendszer Indiában és Dél-Afrikában
A rendi tagolódás
Az osztály
OSZTÁLY- ÉS RÉTEGZŐDÉSELMÉLETEK
Kari Marx elmélete
Max Weber elmélete
Erik Olin Wright osztályelmélete
AZ OSZTÁLY-HOVATARTOZÁS MÉRÉSE
John Goldthorpe: osztály és foglalkozás
Goldthorpe osztályszerkezetének értékelése
OSZTÁLYTAGOZÓDÁS A MAI NYUGATI TÁRSADALMAKBAN
A felső osztály kérdése
A középosztály
A munkásosztály változó jellege
A marginális osztály kérdése
Osztály és életstílus
Nemek és rétegződés

TÁRSADALMI MOBILITÁS
Összehasonlító mobilitásvizsgálatok
A lefelé irányuló mobilitás
Társadalmi mobilitás Nagy-Britanniában
Anglia meritokrácia lenne?

KÖVETKEZTETÉS: AZ OSZTÁLY JELENTŐSÉGE

Összefoglalás
Megfontolandó kérdések
Ajánlott olvasmányok
Internetes források
Akivel már előfordult, hogy indiai élelmiszert azonban nem korlátozódtak a Royal Sweets felvi­
vett egy brit szupermarketben, jó eséllyel a Noon rágoztatására, így hamarosan további vállalkozá­
Products nevű cég valamelyik termékéhez volt sokat is beindított, egyebek mellett a nyomdaipar
szerencséje. Ez a vállalat arra specializálódott, és az építőipar területén.
hogy a nagy szupermarket-hálózatokat indiai élel­ Gulam azonban nem érte be a hazájában aratott
miszerekkel lássa el. Évente mintegy 90 millió babérokkal és Nagy-Britanniában is meg akarta
fontos forgalmat bonyolít. Alapítója, Sir Gulam vetni a lábát. így történt, hogy London Southall
Noon 50 millió font körüli vagyont halmozott fel negyedében is nyitott egy Royal Sweets üzletet,
a Sunday Times leggazdagabb briteket felsora­ amelynek a beindításához Indiából hozott magá­
koztató 2004-es listájának becslése szerint. val szakácsokat. London és Leicester ázsiai kö­
Gulam Noon Indiában született. Családjának zösségeire építve egy éven belül további kilenc
cukrászdája volt Bombayben, amely a „Royal üzletet nyitott meg. Ma a Royal Sweets hálózat
Sweets" nevet viselte. Nem voltak különösebben negyven üzletet számlál, és évi kilencmillió fon­
gazdagok, de azért tisztesen megéltek, egészen tos forgalma van.
Gulam apjának haláláig. Gulam ekkor héteszten­ A Royal Sweets sikere nyomán az alapító újabb
dős volt. Ekkortól keményen meg kellett küzde­ vállalkozásokba is belevágott, 1989-ben pedig
niük a megélhetésükért, és Gúlámnak tizenéves létrehozta a Noon Products vállalatcsoportot. Gu­
korától kezdve iskola mellett a boltban is kellett lam jó pillanatban vett észre egy betöltetlen piaci
segítenie. Az iskola befejezése után aztán csak a hézagot: „A szupermarketekben kapható mély­
családi vállalkozásnál dolgozott. Rövid időn be­ fagyasztott indiai ételek íztelenek voltak és tény­
lül átalakította a cég marketingstratégiáját, kibő­ leg elkeserítőek. Arra gondoltam, én ezt jobban
vítette a boltot és épített egy gyárat is. Ambíciói tudnám csinálni" - emlékszik vissza az alapító.

K á r o l y h e r c e g é s Sir G u l a m N o o n
T Á R S A D A L M I R É T E G Z Ő D É S ÉS OSZTÁLY 237

A vállalkozás kezdetben mindössze tizenegy al­ A TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS


kalmazottal működött, de hamarosan már a mély­ RENDSZEREI
hűtött termékeket forgalmazó Birds Eye cégnek is
szállítottak, aztán pedig már a Waitrose és a Sains- A szociológusok a társadalmi rétegződés kifeje­
bury's szupermarket-láncok is rendeltek tőlük. zéssel írják le az emberi társadalmakon belül az
Ma már több mint százféle Noon-termék kö­ egyének és csoportok között fennálló egyenlőtlen­
zül választhatunk, amelyek az összesen munkást ségeket. A rétegződésre gyakran úgy gondolunk,
foglalkoztató három gyár valamelyikében készül­ mint ami tulajdonhoz vagy vagyonhoz kötött, de
nek. Naponta 250 0 0 0 - 3 0 0 000 tál étel kerül ki a létrejöhet más jellemzők, például életkor, nem, fe­
gyárakból. Az indiai mellett most már - egyebek lekezeti hovatartozás vagy katonai rang alapján is.
mellett - thai és mexikói ételek is vannak a válasz­ A társadalmi rétegződési rendszerben az egyes
tékban. 2002-ben Gulam lovagi címet kapott az pozíciókhoz különböző előnyök kapcsolódnak.
élelmiszeripar terén végzett szolgálataiért. Arra a Az egyes egyének és csoportok - eltérő pozícióik­
kérdésre, mi inspirálta az évek során, így válaszol: ból adódóan - nem egyenlő módon férnek hozzá a
„Magam voltam a szerencsém kovácsa és mindig különböző előnyökhöz. A rétegződést ezért a leg­
gyorsan tanultam. Az életben semmit nem adnak egyszerűbben úgy lehetne definiálni, mint a kü­
könnyen, meg kell dolgozni mindenért." lönböző embercsoportok közötti strukturált egyen­
Közülünk kevesen reménykedhetnek a Sir lőtlenségek rendszerét. Érdemes a rétegződést úgy
Gulam vagyonához hasonlatos gazdagságban, elképzelni, mint a földkéreg egymásra rakódott
az ó" kunyhótól a kastélyig vezető élettörténete geológiai rétegeit: a társadalmak olyan hierarchia­
azonban érdekes kérdéseket vet fel a szociológu­ ként épülnek fel, ahol a privilegizált rétegek a
sok számára. Vajon elszigetelt jelenséggel van-e rendszer csúcsán, míg a hátrányosabb helyze­
dolgunk vagy hasonló esetek rendre történnek tűek az alján találhatók.
Nagy-Britanniában, ha nem is mind ilyen látvá­ Minden társadalmi rétegződési rendszernek az
nyos? Mekkora esélye van valakinek, aki szegény alábbi három közös jellemzője van:
családból származik, hogy eljusson a gazdasági 1. A besorolás olyan társadalmi kategóriákhoz
piramis csúcsára? Egy-egy Gulam Noon-féle sze­ tartozó emberekre vonatkozik, akiknek van egy
rencsésre hány olyan ember jut, aki éppen az el­ közös jellemzőjük, ám nem feltétlenül van közöt­
lenkező utat járja be és gazdagból lesz szegénnyé? tük interakció vagy nem feltétlenül azonosulnak
A szegénység és a gazdagság kérdése, amelyet Sir egymással. így például a nők besorolása más
Gulam életútja oly élesen felvet, még átfogóbb lehet, mint a férfiaké, a gazdagoké más, mint a
kérdésekhez is elvezethetnek minket. Miért van­ szegényeké. Ez nem jelenti azt, hogy egy adott
nak társadalmunkban gazdasági egyenlőtlensé­ kategóriához tartozó egyének ne változtathatnák
gek? Mekkora egyenlőtlenségek jellemzik a mo­ meg a besorolásukat; a kategóriák azonban akkor
dern társadalmakat? Milyen társadalmi tényezők is fennállnak, ha egyes egyének átlépnek belőlük
befolyásolják az egyén gazdasági pozícióját? Más valamelyik másik kategóriába.
esélyekkel rendelkeznek-e a nők, mint a férfiak? 2. Az emberek élettapasztalatai és életesélyei
Hogyan befolyásolja a gazdaság globalizálódása nagymértékben függnek attól, milyen helyet foglal
életesélyeinket? Ez csak néhány a szociológu­ el saját kategóriájuk a rangsorban. Az, hogy vala­
sokat érdeklő kérdések közül, amelyekkel ez a ki férfi vagy nő, fekete vagy fehér, a felső osztály­
fejezet foglalkozik. A társadalmi egyenlőtlensé­ hoz vagy a munkásosztályhoz tartozik, igen jelen­
gek vizsgálata a szociológia egyik legfontosabb tős hatással van az illető életesélyeire - gyakran
kutatási területe, mivel anyagi lehetőségeink nem kevésbé, mint az egyéni erőfeszítések vagy a
életünk sok más területét is meghatározzák. A szerencse (például egy lottófőnyeremény).
következőkben először azzal foglalkozunk, mire
3. Az egyes kategóriák helye a rangsoron belül
gondolnak a szociológusok, amikor társadalmi
az idők folyamán nagyon lassan változik. A brit
rétegződésről és osztályokról beszélnek. Ezután
társadalomban például a nők csoportja csak a leg­
áttekintünk néhányat a befolyásosabb osztályel­
utóbbi időkben kezdett a férfiakkal egyenlő stá­
méletek és az osztályszerkezet leírására szolgá­
tust elérni.
ló eszközök közül, majd pedig azt nézzük meg
alaposabban, milyen társadalmi osztályokat ta­
/ A férfiak és nők közötti egyenlőségről a 12., „A
lálunk a mai nyugati társadalmakban. Végezetül
a társadalmi mobilitás kérdésével foglalkozunk, szexualitás és a társadalmi nem" című fejezet­
és azt gondoljuk végig, miért fontos még mindig ben olvashatunk.
a társadalmi osztály fogalma a minket körülvevő
világ megértésében. Mint a 2. fejezetben már láttuk, az emberi társa­
dalmak az idők során sokat változtak rétegződés
9. F E J E Z E T

szempontjából. A legkorábbi ismert emberi társa­ szer nem mutatkozott stabilnak. Magas termelé­
dalmak, amelyek vadászó-gyűjtögető életmódot kenységet csak állandó felügyelettel és brutális
folytattak, igen kis mértékben voltak rétegzet­ büntetési módszerekkel lehetett elérni. Idővel
tek, főleg azért, mert szűkösen voltak egyáltalán azután a rabszolgatartó rendszerek összeomlot­
olyan javak vagy erőforrások, amelyek elosztha- tak, részben az általuk szított ellenállás miatt,
tóak lettek volna. A földművelés megjelenésével részben azért, mert a gazdasági és egyéb ösztön­
azonban ez megváltozott és lényegesen megnőtt zők hatékonyabb motivációt biztosítanak, mint
az elosztható javak mennyisége, s vele a rétegzett­ a közvetlen kényszerítés. A rabszolgaság tehát
ség mértéke is. A mezőgazdaságon alapuló társa­ gazdasági szempontból egyszerűen nem eléggé
dalmak szerkezete általában egyre inkább pira­ hatékony. Azonkívül körülbelül a 18. századtól
misra emlékeztetett, ahol az emberek nagy több­ kezdve Európában és Amerikában mind töb­
sége a társadalmi rendszer legalsó rétegében volt ben vetették fel a rabszolgaság intézményének
található, és minél magasabban helyezkedtek el erkölcstelen voltát. Ma a rabszolgaság a világ
az egyes rétegek, annál kisebb létszámúak voltak. minden országában törvényileg tiltott, ennek el­
Ma az ipari, illetve posztindusztriális társadalmak lenére egyes helyeken mégis létezik. Friss kutatá­
rendkívüli módon összetettek, míg alakjuk inkább sok dokumentálják, hogy erővel és akaratuk elle­
vízcseppre emlékeztet: a középső, illetve alsó-kö­ nére kényszerítenek (ma is) embereket munkára.
zépnek nevezett rétegek a legnépesebbek (ezek A mai világban - a rabszolgaként foglalkoztatott
alkotják az ún. középosztályt), egy ennél valami­ pakisztáni téglaégetőktől a thaiföldi szexrabszol­
vel kisebb létszámú csoport található a rendszer gákon át, az Egyesült Királyság és Franciaország
alján, míg a csúcs felé haladva a rétegekbe tarto­ viszonylag gazdag országainak háztartási rab­
zók száma egyre csökken. szolgáiig - jelentős emberi jogsértésként maradt
fent a rabszolgaság intézménye.
Történetileg négy különféle rétegződési rend­
szert különböztethetünk meg: a rabszolgaságot, a
kasztrendszert, a rendi tagolódást és az osztályta­
gozódást. Ezek össze is kapcsolódhattak egymás­ A kasztrendszer Indiában
sal, a rabszolgaság és az osztálytagozódás például és Dél-Afrikában
párhuzamosan létezett az ókori Görögországban
és Rómában, illetve az 1860-as években az Egye­ A kasztrendszer olyan társadalmi rendszer,
sült Államokban a polgárháború előtti Délen. amelyben az ember társadalmi státusa egy életre
szól. A kasztrendszerben a különböző társadalmi
szintek el vannak zárva egymástól, így minden­
A rabszolgaság kinek a születése szerinti kasztban kell leélnie az
életét. Az emberek társadalmi státusa olyan sze­
A rabszolgaság az emberek közti egyenlőtlen­ mélyes jellemzőktől függ, mint az etnikai vagy faji
ségnek olyan szélsőséges formája, amikor egyes hovatartozás (ez gyakran testi jegyeken, például a
embereket mások a szó szoros értelmében bir­ bőrszínen alapul), a szülők vallása vagy kasztja
tokolnak. A rabszolgatartás jogi feltételei jelen­ - amely „tulajdonságokat" az illető születésével
tősen mértékben különböztek az egyes társa­ kapja, ezért azokat megváltoztathatatlannak tekin­
dalmakban. Olykor a rabszolgáknak lényegében tik. Az emberek egy meghatározott kasztba szü­
semmi jogot nem biztosítottak - mint például az letnek, ami egész életük során változatlan marad.
Egyesült Államok déli államaiban -, más esetek­ Bizonyos értelemben a kasztrendszer az osztály­
ben viszont inkább a szolgákéhoz hasonlított a társadalmak speciális esetének tekinthető, ahol
helyzetük. Az ókori Athénban egyes rabszolgák az osztály-hovatartozás már születéskor eldől. Ez
jelentős pozíciókat töltöttek be. A rabszolgák a a berendezkedés olyan agrártársadalmakban for­
politikából és a hadseregből ki voltak zárva, de dult és fordul elő, amelyekben még nem jelentek
szinte minden más foglalkozási ágban ott talál­ meg a kapitalista gazdaság jellemzői, mint pél­
ni őket. Némely írástudó rabszolga kormányhi­ dául a vidéki Indiában vagy Dél-Afrikában a fe­
vatalnokként dolgozott, sokan pedig szakképzett hérek 1992-ben véget ért uralma előtt.
kézművesek, iparosok voltak. Igaz, nem minden Kasztrendszerek a modern kor előtt minden­
rabszolga volt ilyen szerencsés. Legtöbbjük napja hol előfordultak a világon. Európában például
nehéz fizikai munkával kezdődött és végződött. gyakran külön kasztként kezelték a zsidókat, és
Alávetettségük ellen a rabszolgák sokszor har­ arra kényszerítették őket, hogy elkülönített ne­
coltak a történelem folyamán, például a pol­ gyedekben lakjanak, nem engedték őket mások­
gárháború előtt a déli amerikai államokban. A kal házasodni (néha még érintkezni sem). Maga
nagyfokú ellenállás miatt a rabszolgatartó rend- a gettó szó valószínűleg a velencei városállam

r
T Á R S A D A L M I R É T E G Z Ő D É S ES OSZTÁLY

vezetése által 1516-ban létrehozott első európai (parasztok, kézművesek és kereskedők), majd
zsidó gettó megnevezéséből származik, amely legalul a súdrák (munkások és szolgák) állnak.
később valamennyi hasonló, zsidók számára el­ A négy kaszt alatt vannak az úgynevezett érint­
különített lakónegyedre használatossá vált. Csak hetetlenek vagy dalitok (elnyomottak), akiket,
jóval később kezdek el ezt a szót használni az ahogy a nevük mutatja, a többi kaszt tagjainak
Egyesült Államok nagyvárosainak kasztszerűen mindenáron el kell kerülniük. Az érinthetetle­
elkülönülő, faji és etnikai alapon szegregált ki­ nek a társadalom legalantasabb munkáira van­
sebbségei által lakott negyedeire is. nak kárhoztatva, mint amilyen az emberi ürülék
A kasztrendszerekben nem engedik meg, eltakarítása, és gyakran kényszerülnek arra, hogy
hogy az emberek más kasztok tagjaival közvet­ kolduljanak és guberáljanak. India hagyományőr­
lenül érintkezzenek. A kaszt „tisztaságát" gyak­ ző vidékein a magasabb kasztok egyes tagjai az
ran az endogám házassági szabályokkal tartják érinthetetlenekkel való fizikai kapcsolatot még
fenn, amely vagy szokás vagy törvény által azt mindig annyira fertőzőnek tartják, hogy pusz­
írja elő, hogy az ember csak saját kasztján belül ta érintésük tisztálkodási rítust tesz szükséges­
házasodhat. sé. Indiában 1949 óta törvényileg tilalmazzák a
kaszt alapján történő diszkriminációt, de a rend­
szer egyes elemei ma is elevenen élnek, különö­
sen vidéken.
Indiai és dél-afrikai kasztok
Ahogy India modern kapitalista gazdasága,
A világ néhány fennmaradt kasztrendszerét a akár egy munkahelyen, repülőgépen vagy étte­
globalizáció erősen aláássa. Az indiai kasztrend­ remben a különböző kasztokhoz tartozó embere­
szer például vallásos hiedelmeken alapul, és már ket közelebb hozza, egyre nehezebb a merev ha­
több mint kétezer éves. Ezen elképzelések szerint tárokat fenntartani a kasztrendszer megőrzésére.
négy fő kaszt van, mindegyik nagyjából egy-egy Indokolt az a feltételezés, hogy az India egyre na­
tág foglalkozási kategóriához köthető. gyobb részére ható globalizáció hatására a kaszt­
A hierarchia csúcsán állnak a brahminok (tu­ rendszer tovább fog gyengülni.
dósok, papok és szellemi vezetők). Lefelé halad­ 1992-ben történt eltörlése előtt az apartheid
va a következő kaszt a ksatríják (katonák, neme­ néven ismert dél-afrikai kasztrendszer mereven
sek és uralkodók), utánuk következnek a vaisják szétválasztotta a fekete-afrikaiakat, az indiaikat,

A dél-afrikai a p a r t h e i d i d ő s z a k á b a n a f e h é r e k e t és a f e k e t é k e t t á r s a d a l m i l a g szegregeitek.
9. F E J E Z E T

a „színeseket" (vegyes faji háttérrel rendelkező elismerik az örökletes rangokat (bár 1999 óta a
embereket) és az ázsiaiakat a fehérektől. Ebben főrendeknek nincs automatikus szavazati joguk
az esetben a kasztrendszer teljes egészében a faji a Lordok Házában), és vezető üzletembereket,
megkülönböztetésre épült. Az össznépesség mind­ köztisztviselőket és másokat lovaggá üthetnek
össze 15 százalékát alkotó fehérek rendelkeztek vagy főrendi méltósággal ruházhatnak fel szol­
gyakorlatilag az egész ország vagyona fölött, bir­ gálataik elismeréséért.
tokolták a használható föld nagy részét, ők álltak A múltban többnyire minden olyan társada­
főbb vállalatok élén és az ipar vezető pozícióiban, lomban kialakultak a rendek, ahol létezett a ne­
valamint övék volt a politikai hatalom monopó­ mesi származáson alapuló hagyományos arisz­
liuma is, mivel a feketéknek még szavazati joguk tokrácia. A feudális rendszerekben, például a
sem volt. A feketék, akik a lakosság háromnegyed középkori Európában a rendek szorosan össze­
részét tették ki, szegregált nyomornegyedekben, kapcsolódtak a helyi földesúri hatalommal, s nem
úgynevezett bantusztánokban („szülőföldeken") annyira országos, mint inkább helyi hierarchiát
éltek, és csak a fehér kisebbségnek végzett munka alkottak. A centralizáltabb típusú tradicionális
idejére hagyhatták el lakóhelyeiket. birodalmakban - amilyen például Kína vagy Ja­
Az apartheid, a széles körű diszkrimináció és pán volt - a rendek is inkább országos szinten
elnyomás a fehér kisebbség és a feketék, színe­ szerveződtek. Egyes esetekben a rendek közti kü­
sek és az ázsiai többség között mély válságot te­ lönbségeket vallásos hittételekkel is igazolták, de
remtett. A nemritkán erőszakos apartheid elleni sehol sem olyan szigorú formában, mint a hindu
harcok évtizedei végül az 1990-es években ered­ kasztrendszerben.
ményeket hoztak. A legerősebb fekete szervezet,
az Afrikai Nemzeti Kongresszus Párt (ANC), gaz­
dasági összeomláshoz vezető globális bojkottot Az osztály
szervezett a dél-afrikai vállalatok ellen, és ezzel
arra kényszerítették a fehér vezetőket, hogy szá­ Az osztálytagozódáson alapuló rétegződési rend­
molják fel az apartheidet, amit azután 1992-ben szerek sok szempontból eltérnek a rabszolgaság­
a dél-afrikai fehérek körében megrendezett nép­ tól, kasztrendszerektől és a rendi tagolódás kü­
szavazás eltörölt. Az ország első fajilag vegyes lönböző formáitól. Az osztályt úgy határozhat­
választásán 1994-ben a fekete többség szerezte juk meg, hogy az az emberek olyan nagyléptékű
meg a kormányzáshoz való jogot, és megválasz­ csoportja, ahol az osztály tagjai azonos gazdasági
tották elnöknek Nelson Mandelát, az ANC fekete erőforrásokon osztoznak, amelyek erősen befo­
vezetőjét, aki ezt megelőzően huszonhét évet töl­ lyásolják azt az életstílust, amelyet követnek. Az
tött a fehérek börtönében. osztálykülönbség alapját a vagyontárgyak birtok­
lása és a foglalkozás együttesen alkotja. A korábbi
rétegeződési formáktól az osztálytagozódás négy
A rendi tagolódás fő szempontból tér el:
1. Az osztályrendszerek képlékenyek. A töb­
A rendi tagolódás az európai feudalizmus részét bi rétegződéstípussal ellentétben az osztályokat
képezte, de létezett sok más tradicionális civili­ nem jogi vagy vallási előírások hozzák létre. Az
zációban is. A feudális rendek eltérő kötelezettsé­ osztályok közti határok sosem merevek. A külön­
gekkel és jogokkal felruházott rétegekből álltak, s böző osztályokhoz tartozó emberek közti házas­
e különbségek egy részét jogilag is szabályozták. ságoknak nincsenek formális korlátai.
Európában a legmagasabb rendet az arisztokrácia 2. Az osztálypozíciók egy része szerzett. Az em­
és a nemesség alkotta. A papságnak, amely kü­ ber osztályhoz tartozó mivoltát nem születésé­
lön rendet alkotott, alacsonyabb volt a státusa, de vel kapja, mint más rétegeződési típus esetében.
rendelkezett bizonyos kiváltságokkal. A később A társadalmi mobilitás - az osztályszerkezetben
„harmadik rendnek" elnevezett réteget a „köz­ való felfelé és lefelé való mozgás - jóval gyako­
emberek": jobbágyok, szabad parasztok, kereske­ ribb, mint a többi rendszernél.
dők és kézművesek alkották. A kasztrendszertől 3. Az osztály gazdasági alapon nyugszik. Az
eltérően a rendek tagjai között bizonyos mértékig osztályok az egyének csoportja közötti gazdasá­
elfogadták a házasodást és lehetőség nyílt némi gi különbségektől függnek - az anyagi erőforrá­
személyes mobilitásra. Közembereket például lo­ sok birtoklásában lévő egyenlőtlenségektől. Más
vaggá üthettek hálából az uralkodónak tett jelen­ típusú rétegeződési rendszerek esetében a nem
tős szolgálatokért, a kereskedők pedig olykor ne­ gazdasági tényezők a legfontosabbak (mint a dél­
mesi rangot vásárolhattak maguknak. Nagy-Bri­ afrikai kasztrendszerben a faj volt).
tanniában még létezik a rendszer maradványa: 4. Az osztályrendszerek nagyszabásúak és sze-
T Á R S A D A L M I R É T E G Z Ő D É S ÉS OSZTÁLY

mélytelenek. A rétegződési rendszerek más típu­ Kari Marx elmélete


sában az egyenlőtlenségek elsősorban a szolga és
az úr, vagy az alacsonyabb és magasabb kaszt­ Bármely meglepő, Marx - jóllehet legtöbb írása a
hoz tartozó egyének között fennálló kötelezettség rétegződéssel és mindenekelőtt a társadalmi osz­
és feladat személyes viszonyában fejeződnek ki. tályokkal foglalkozott - nem adott szisztemati­
Ezzel ellentétben az osztályrendszer nagyszámú kus elemzést az osztály fogalmáról. Az a kézirat,
személytelen kapcsolaton keresztül működik. Az amelyen a halála előtt dolgozott (s amely később
osztálykülönbségeknek alapja inkább a jövedel­ fő műve, A tőke részeként látott napvilágot) épp
mi és munkakörülményben egyenlőtlenség. ott szakad meg, ahol felteszi a kérdést: „Mi is az
az osztály?" így Marx osztályelméletét munkás­
• ságának egésze alapján kell rekonstruálni. Mivel
Kiszorulnak-e a kasztok az osztályok a különböző részek, amelyekben az osztály fogal­
előretörésének hatására? mát tárgyalja, nem mindig következetesek, tudo­
mányos viták bontakoztak ki Marx szövegeinek
Bizonyított, hogy a globalizáció az egész világban „valódi értelméről". Nézeteinek főbb pontjai en­
felgyorsítja a jogilag már szankcionált, de még nek ellenére meglehetősen egyértelműek.
létező kasztrendszerek felszámolódását. A leg­
több hivatalos kasztrendszer az ipari kapitalista
társadalmakban már osztályalapú társadalom­ Az osztály jellege
má alakult; ennek legjelentősebb közelmúltbeli
példája a korábban említett Dél-Afrika (Berger Marx szerint az osztály olyan emberek összessé­
1992). A modern ipari termelés azt igényli, hogy ge, akiknek azonos a viszonya a termelési eszkö­
az emberek szabadon költözzenek, olyan munkát zökhöz -, azokhoz az eszközökhöz, amelyek se­
végezzenek, amelyre alkalmasak, avagy amelyet gítségével biztosítják megélhetésüket. A modern
képesek ellátni, és az állásukat a gazdasági fel­ ipar kibontakozása előtt a föld, valamint a föld­
tételeknek megfelelően gyakran változtassák. A művelő és állattenyésztő szerszámok voltak a leg­
kasztrendszerekben található merev korlátozások fontosabb termelési eszközök. A preindusztriális
akadályozzák ezt a szükséges szabadságot. Ezen társadalmakban ebből következően két alapvető
túlmenően, ahogy a világ egyre inkább egyetlen osztály létezett: a földbirtokosé, (arisztokraták,
gazdasági egységgé válik, egyre sérülékenyeb­ nemesek, rabszolgatartók), illetve a földművelő­
bek lesznek a kasztszerű kapcsolatok a gazdasági ké (jobbágyok, rabszolgák, szabad parasztok). A
kényszerekkel szemben. Ennek ellenére a kasz­ modern ipari társadalmakban nagyobb jelentő­
tok elemei a posztindusztriális társadalmakban ségre tettek szert a gyárak, a hivatalok, a gépek,
is fennmaradnak. Például egyes nyugatra emig­ valamint az ezek megvásárlásához szükséges va­
ráló indiaiak megpróbálják gyermekeik házassá­ gyon vagy tőke. A két alapvető osztályt azok al­
gát a kaszthatárok mentén megszervezni. kotják, akik birtokolják ezeket az új termelési esz­
közöket - a gyárosok vagy tőkések -, illetve akik
munkaerejük eladása révén biztosítják megélhe­
tésüket - a munkásosztály, vagy a mára kissé ar­
OSZTÁLY- ÉS
chaikussá vált kifejezéssel, amelyet Marx olykor
A RÉTEGZŐDÉSELMÉLETEK előnyben részesített: a proletariátus.
Az osztály és a rétegződés legtöbb szociológiai Az osztályok közötti viszony Marx szerint ki­
elemzésének alapját a Kari Marx és Max Weber zsákmányoló jellegű. A feudális társadalmakban
által kidolgozott elméletek alkotják. a kizsákmányolás gyakori formája volt, hogy a
parasztság közvetlen termékszolgáltatással tar­
/ Az 1. fejezetben szerepel egy bevezetés Marx tozott az arisztokráciának. A jobbágyoknak ter­
és Weber gondolataiba, valamint arról, hogy az ményük bizonyos részét be kellett szolgáltatniuk
„elméletek" mire szolgálnak. az arisztokrata uraiknak, vagy pedig minden hó­
napban bizonyos számú napot a földesúr birto­
A marxista hagyományt követve dolgozó tudósok kain kellett dolgozniuk, s az itteni termést az úr
továbbfejlesztették azt az elméletet, amit maga és annak kísérete élte fel. A modern kapitalista
Marx alakított ki; mások Weber fogalmait igye­ társadalmakban a kizsákmányolás forrása nem
keztek kimunkálni. Munkánkat a Marx és We­ ennyire nyilvánvaló, és Marx nagy figyelmet
ber által kialakított elméletek megvizsgálásával szentel annak, hogy tisztázza természetét. Egy
kezdjük, majd a neomarxista Erik Olin Wright el­ munkanap során - fejtegeti Marx - a munkások
méletét elemezzük. többet termelnek, mint amennyire a munkálta-
\

242 9. F E J E Z E T

tóiknak ténylegesen szükségük van munkaere­ A rétegződés eme két átfedő eleme a társadalmon
jük megfizetéséhez. Ez az értéktöbblet a forrása a belül hihetetlenül sok lehetséges helyzetet pro­
profitnak, amelyet a kapitalisták kisajátíthatnak. dukál, nem csak a Marx által feltételezett, bipo­
Tegyük fel, hogy egy ruhagyár munkásainak egy láris, jóval merevebb modellt.
csoportja naponta száz öltönyt készít. Az öltö­ Bár Weber elfogadja Marxnak azt a tételét,
nyök 75 százalékának eladása elegendő jövedel­ hogy az osztály objektíve adott gazdasági fel­
met hoz a gyártónak, hogy kifizesse a munkások tételekre épül, Marxhoz képest a gazdasági té­
bérét és az állóeszközök költségeit. A maradék nyezők szélesebb körét tartja fontosnak egy-egy
ruha értékesítéséből keletkezett bevételt nyere­ osztály kialakulásában. Weber szerint az osztály­
ségként teszi el. különbségek nemcsak abból fakadnak, hogy kik
Marxot megdöbbentették a kapitalista rend­ birtokolják a termelési eszközöket, hanem olyan
szer által létrehozott egyenlőtlenségek. Bár ko­ gazdasági különbségekből is, amelyek nincsenek
rábban az arisztokraták fényűzően éltek, teljesen közvetlen kapcsolatban a tulajdonnal. Ezek kö­
másként, mint a parasztság, de az agrártársadal­ zül a legfontosabbak azok a képességek és isko­
mak általánosságban szegények voltak. Az élet­ lai végzettségek vagy szakképzettségek, amelyek
színvonal az arisztokrácia nélkül is óhatatlanul meghatározzák, hogy ki milyen munkát kaphat.
igencsak szerény lett volna. A modern ipar fej­ Weber abban hitt, hogy az egyén egész életlehe­
lődésével korábban elképzelhetetlen mértékű tőségét főleg a piaci helyzete befolyásolja. A ve­
gazdagság jelenik meg, csak éppen maguknak zető vagy diplomás állásokban dolgozók többet
a munkásoknak jut meglehetősen kevés a mun­ keresnek, mint például a kékgalléros állásokban
kájuk révén létrehozott vagyonból. Ok viszony­ dolgozók, és kedvezőbbek a munkakörülménye­
lag szegények maradnak, miközben a tulajdonos ik is. A birtokukban lévő képesítések, egyetemi
osztály kezében felhalmozott vagyon tovább nő. fokozatok, oklevelek, diplomák és a megszerzett
Marx a pauperizáció kifejezést használta a folya­ készségek „piacképesebbé" teszik őket a képesí­
mat leírására, amelyben a munkásosztály egyre tés nélkülieknél. Alacsonyabb szinten a kékgal­
inkább elszegényedik a kapitalista osztályhoz ké­ lérosok között a szakképzett iparosoknak sikerül
pest. Még ha abszolút értékben a munkások tehe­ a betanított vagy szakképesítés nélküli munká­
tősebbé is válnak, az őket a kapitalista osztálytól soknál jobb bérezést elérniük
elválasztó szakadék egyre szélesebb lesz. A kapi­ Weber elméletében a rend a társadalmi cso­
talisták és a munkások közti ezen egyenlőtlensé­ portoknak mások szemében megmutatkozó tár­
gek azonban szigorúan véve nem voltak gazdasá­ sadalmi megbecsülése vagy presztízse közti kü­
gi jellegűek. Marx észrevette, hogy a modern gyá­ lönbségekre vonatkozik. A hagyományos társa­
rak kifejlődése, a termelés gépesítése azt jelenti, dalmakban gyakran az évek során, különböző
hogy a munka gyakran unalmassá és szélsősége­ összefüggésekben végrehajtott sok-sok interak­
sen elnyomó jellegűvé válik. A jólétünk forrását ciójának - mások első kézből szerzett ismeretei
jelentő munka gyakran fizikailag kimerítő szelle­
- alapján nyerte el státusát az egyes ember. A tár­
mileg pedig végtelenül monoton - mint annak a
sadalmak összetettebbé válásával azonban lehe­
gyári munkásnak az esetében, aki nap nap után
tetlenné vált a rendi tagolódást mindig ezen az
ugyanazokat a rutinfeladatokat végzi változatlan
alapon meghatározni. Ehelyett, mondja Weber, a
környezetben.
rendhez tartozás az emberek életstílusán keresz­
tül fejeződik ki. A rend jelzései és szimbólumai
- mint a lakás, az öltözködés, a beszédmodor és a
Max Weber elmélete foglalkozás - mind abban segítenek, hogy tükröz­
zék mások szemében az ember társadalmi hely­
Weber Marx elemzéseire támaszkodott a réteg­ zetét. Az ugyanazon rendhez tartozó emberek
ződés vizsgálatakor, miközben módosította és olyan közösséget alkotnak, amelyben az azonos­
továbbfejlesztette Marx nézeteit. Marxhoz ha­ ság érzése tölti el őket.
sonlóan a társadalmat Weber is olyan térnek lát­ Míg Marx abban hitt, hogy a rendhez tartozás
ta, amelyre a hatalom és az erőforrások által ger­ a társadalom osztálytagozódásának eredménye,
jesztett konfliktusok a jellemzőek. Míg azonban Weber azt állítja, hogy gyakran az osztálymeg­
Marx minden társadalmi konfliktus mélyén po­ osztástól függetlenül alakul. A tulajdon birtoklá­
larizálódott osztályviszonyokat és ügyeket látott, sa rendszerint magasabb rendben elfoglalt helyet
Weber ennél összetettebb, többdimenziós társa­ kölcsönöz, de sok a kivétel is. A cifra nyomorúság
dalomképet rajzolt. A társadalmi rétegződés nem kifejezés csak egy példa erre. Nagy-Britanniában
egyszerűen osztálykérdés, írta Weber, hanem azt az arisztokrata családokból származó emberek
két további szempont, a rend és a párt alakítja. jelentős társadalmi megbecsülésnek örvende-
T Á R S A D A L M I R É T E G Z Ő D É S ÉS OSZTÁLY

nek még azután is, hogy vagyonuk már elveszett. A tőkésosztályhoz tartozók a termelési rend­
Megfordítva, a már régebben meggazdagodottak szer mindhárom fenti dimenziója felett rendel­
az új gazdagokra sokszor bizonyos megvetéssel keznek, a munkásosztály tagjai egyik felett sem.
tekintenek. Ám e két alapvető osztály között olyan csoportok
A modern társadalmakban - mint Weber rá­ is vannak, amelyek helyzete nem ennyire egyér­
mutat - a pártokba tömörülés a hatalom lényeges telmű: ilyenek a fent említett menedzserek és a
aspektusa, és ez az osztályoktól és a státustól füg­ fehérgalléros munkások. Wright szerint ezek az
getlenül is befolyásolhatja a rétegződést. A párt emberek ellentmondásos osztályhelyzetben van­
olyan egyének csoportját jelenti, akik együtt tevé­ nak, mivel a termelési folyamat bizonyos részeit
kenykednek, mert közösek a gyökereik, a céljaik, képesek befolyásolni, míg más területen erre
az érdekeik. A páft a párttagság érdekében álló nincs lehetőségük. Fehérgalléros, szakértelmisé­
kitűzött cél érdekében gyakran szervezett módon gi alkalmazottak például éppúgy eladják munka­
dolgozik. Marx igyekezett mind a rendi különb­ erejüket a munkaadóknak megélhetésük érdeké­
ségeket, mind a pártszervezést osztályalapon ma­ ben, mint a legtöbb fizikai munkás. Ugyanakkor
gyarázni. Valójában azonban, állítja Weber, ezeket ők nagyobb mértékben ellenőrzik a munkafolya­
a csoportosulásokat nem lehet csak az osztálykü­ matot, mint a legtöbb fizikai munkás. Wright az
lönbségekre visszavezetni, még ha azok kétségte­ ilyen munkások osztályhelyzetét ellentmondá­
lenül fontosak is; azok maguk is befolyásolják az sosnak nevezi, ugyanis nem tekinthetők sem ka­
egyének és csoportok gazdasági körülményeit, s pitalistáknak, sem fizikai munkásoknak, de bizo­
ennélfogva az osztálytagozódást. A pártok képvi­ nyos tekintetben mindkét csoporttal mutatnak
selhetnek osztálykülönbségektől független érde­ rokon vonásokat.
keket; alapjuk lehet például a vallási hovatarto­ Wright (1997) szerint a lakosság jelentős szeg­
zás vagy a nemzeti elkötelezettség. Egy marxista mense, 8 5 - 9 0 százalék tartozik abba a kategóriá­
megkísérelheti osztályalapon magyarázni a kato­ ba, amely kénytelen munkaerejét értékesíteni,
likusok és a protestánsok közötti konfliktusokat mert nem rendelkezik termelési eszközökkel.
Észak-Írországban, hiszen a munkásosztály sorai­ Ezen a népességen belül sokféleség dominál: a
ban több a katolikus, mint a protestáns. Egy we- hagyományos fizikai munkástól az irodai alkal­
beriánus azonban ezt a magyarázatot elégtelen­ mazottig terjedően. Annak érdekében, hogy ezen
nek tartaná, hiszen a protestánsok közül is sokan a nagy populáción belül meg lehessen különböz­
munkásszármazásúak. A kialakult pártok vallási tetni az egyének osztályon belüli helyét, Wright
és osztálykülönbségeket egyaránt kifejeznek. két tényezőt vesz figyelembe: a főnökséghez való
Weber írásai a rétegződésről azért fontosak, mert viszonyt és a szakismeret vagy a szakértelem meg­
rámutatnak, hogy az osztálykülönbségek mellett létét. Először is: Wright azt állítja, hogy sok kö­
más rétegeződési dimenziók is befolyásolják az zéposztálybeli munkás, a menedzserek és a köz­
emberek életét. Weber az osztály, a rend és a párt vetlen munkairányítók olyan viszonyban vannak
bonyolult összjátékára hívta fel a figyelmet: a tár­ a főnökséggel, amelyből származóan több előjo­
sadalmi rétegződés eltérő aspektusaira, melyek got kapnak, mint a munkásosztály tagjai. A tő­
a rétegződés elemzéséhez rugalmasabb alapként kések őket azért veszik igénybe, hogy segítsenek
szolgálnak, mint amilyennel Marx szolgált. hatalmat gyakorolni a munkásosztály felett, pél­
dául a beosztottak munkájának ellenőrzésével,
vagy a főnökként folytatott személyes munkaér­
tékelő beszélgetések alkalmával: cserében „loja­
Erik Olin Wright osztályelmélete
litásukért" magasabb bért kapnak, és rendszere­
sen előléptetik őket. Ugyanakkor ezek az embe­
Erik Olin Wright amerikai szociológus igen nagy
rek mégiscsak a tőkés tulajdonosok ellenőrzése
hatású osztályelméletet dolgozott ki, amelyben
alatt állnak. Más szavakkal: kizsákmányolók és
Marx és Weber felfogását kombinálja (Wright
kizsákmányoltak egyszersmind.
1978, 1985, 1997). Wright szerint ma a modern
kapitalista termelésben a gazdasági erőforrások Másodszor: a szakismeret és a szakértelem bir­
felett három dimenzióban lehet rendelkezni. toklása az a tényező, amely a középosztályokon
Ezek alapján határozhatjuk meg a létező legfon­ belül az egyén osztályhelyzetét megkülönbözteti.
tosabb osztályokat. Wright szerint a tőkés rendszerben a munkaerő­
1. Befektetések vagy pénztőke feletti rendel­ piacon keresett középosztálybeli alkalmazottak
kezés. képesek a hatalom konkrét formáinak a gyakor­
2. A termelés fizikai eszközei (föld, gyárak, hi­ lására. Tekintve, hogy szakértelmük hiánycikk,
vatalok) feletti rendelkezés. magasabb bért kaphatnak. Az információs tech­
3. A munkaerő feletti rendelkezés. nológiai szakemberek mesés állásai a fejlődésé-
HUH HMM

nek még csak a kezdetében tartó tudásgazdaság­ egyre szélesebb körű a munkamegosztás, egyre
ban illusztrálják ezt a gondolatot. Sőt Wright úgy bonyolultabb a foglalkoztatási struktúra. Bár már
érvel, hogy mivel nehezebb ellenőrizni a tudás­ nem annyira igaz, mint régen, de a foglalkozás
sal és szakismeretekkel rendelkező alkalmazot­ bizonyul az egyik legfontosabb tényezőnek az
takat, a munkaadók kénytelenek az előbbiek lo­ ember társadalmi helyzetében, életlehetőségei­
jalitását és együttműködését ennek megfelelően ben és anyagi-kényelmi szintjében. A társadalmi
jutalmazni. osztály mutatójaként a társadalomtudósok a fog­
lalkozást használják igen erőteljesen azon hitük
miatt, hogy az azonos foglalkozású személyek
AZ OSZTÁLY-HOVATARTOZÁS MÉRÉSE hasonló mértékű szociális előnyt vagy hátrányt
tapasztalnak meg, összevethető életstílust követ­
Mind az elméleti, mind az empirikus kutatások nek és hasonló lehetőségeket ad nekik az élet.
vizsgálták az osztályhelyzet és a társadalmi élet Számos változatban léteznek a foglalkozási szer­
más dimenzióit, mint például a szavazási szoká­ kezetre alapozott osztályrendszerek. Egyesek jel­
sokat vagy az iskolai végzettség és a testi egészség legüket tekintve erősen leíró jellegűek, melyek a
közötti kapcsolatot. Ám ahogy láttuk, az osztály társadalomban található foglalkozási és osztály­
fogalma messze nem egyértelmű. Mind az okta­ szerkezet képét anélkül tükrözik, hogy a társa­
tásban és a tudományos életben, mind a köznapi dalmi osztályok közötti viszonyokkal foglalkoz­
nyelvhasználatban sokféleképpen értelmezik és nának. Ezeket a modelleket azok a tudósok sze­
használják az osztály fogalmát. Hogyan tudnak retik, akik a rétegeződésben nem látnak semmi
akkor szociológusok és a kutatók empirikus vizs­ problémát, azt a társadalmi rend természetes ré­
gálatok céljából megmérni egy olyan pontatlan szének tekintik: ilyenek például a funkcionalista
fogalmat, mint az osztály? hagyomány követői.

/ A társadalmi osztály és más kérdések kapcso­ / A funkcionalizmust az 1., „Mi a szociológia?"


lódásaival több helyen is foglalkozik e könyv, című fejezetben mutattuk be a 36-37. oldalon.
ahogy ez azonnal kitűnik, ha a tárgymutató­
ra pillantunk. Néhány téma fontos tárgyalása A szerkezetre vonatkozó más koncepciók na­
itt található: társadalmi osztály és egészség gyobb elméleti tájékozottságra építenek - gyak­
2 1 8 - 2 2 1 . o., társadalmi osztály és nemek 264. ran merítenek Marx vagy Weber gondolataiból -,
o., társadalmi osztály és etnikum 3 9 6 - 3 9 9 . o., és azzal foglalkoznak, hogy megmagyarázzák az
társadalmi osztály és családi erőszak 183. o., osztályok közötti viszonyokat. „A viszonyala­
társadalmi osztály és felsőoktatás 538. o., tár­ pú" osztályszerkezeteket azok a szociológusok
sadalmi osztály és vallás 4 3 4 . o., társadalmi kedvelik, akik a konfliktus paradigmát alkalmaz­
osztály és munkanélküliség 604. o. va fogalmazzák meg nézeteiket, méghozzá azért,
hogy demonstrálják a társadalmon belüli meg­
Amikor egy olyan absztrakt fogalmat, mint az osztottságot és feszültségeket. A relációs osztály­
osztály, (empirikus) vizsgálatban mérhető vál­ szerkezetre Erik Olgin Wright osztályelmélete
tozóvá alakítunk át, azt mondjuk, hogy a fogal­ (lásd 2 4 3 - 2 4 4 . o.) a példa, mert az osztálykizsák­
mat operacionalizáltuk. Ez azt jelenti, hogy elég mányolás folyamatait marxista perspektívából
pontosan és konkrétan meghatároztuk a fogalmat közelíti meg.
ahhoz, hogy empirikus kutatásban tesztelésnek
vethessük alá. Az osztály fogalmát számos for­
malizált szerkezetben próbálták már tisztázni a John Goldthorpe: osztály és foglalkozás
szociológusok: ezek mind a társadalom osztály-
szerkezetét voltak hivatottak leképezni. Ezek a Egyes szociológusok elégedetlenek a leíró osz­
szerkezetek adják azt az elméleti keretet, ame­ tályrendszerekkel és azt állítják, hogy azok csak
lyek segítségével társadalmi osztályokba soroljuk tükrözik az osztályok közötti társadalmi és anya­
az embereket. gi egyenlőtlenségeket, ahelyett, hogy megpróbál­
A legtöbb osztályszerkezet közös jellemzője, nák megmagyarázni az egyenlőtlenségeket létre­
hogy a foglalkoztatási struktúrán alapszik. A szo­ hozó folyamatokat. Ezekre a problémákra gon­
ciológusok az osztálytagozódásokat úgy értelme­ dolva alakított ki John Goldthorpe szociológus
zik, hogy azok általában olyan anyagi-társadalmi egy szerkezetet a mobilitás empirikus kutatásá­
egyenlőtlenségekkel járnak, amelyek foglalko­ hoz. A Goldthorpe-osztályszerkezet nem hierar­
zástípusokhoz kötődnek. A kapitalizmus és az chikus felépítésű, hanem a kortársi osztály struk­
indusztrializmus kifejlődését az jellemzi, hogy túra „relációkat feltáró" reprezentációja.
T Á R S A D A L M I R É T E G Z Ő D É S ÉS OSZTÁLY

/ Goldthorpe elméletei igen erősen hatottak és úgy is mint „szolgáltató" osztály (I. és II. osztály),
hatnak ma is. Ebben a fejezetben foglalkozunk „középosztály „(III. és IV. osztály) és a munkás­
az ő osztálykoncepciójával. A társadalmi mo­ osztály (V, VI., VII. osztály). Goldthorpe azt is el­
bilitásról szóló írásaival a továbbiakban a 2 6 3 - ismeri, hogy létezik egy tulajdonnal rendelkező
265. oldalon foglalkozunk. elit osztály a rendszer legtetején, de azt állítja,
hogy ez olyan kis szegmense a társadalomnak,
Bár Goldthorpe nem érzékeli, hogy bármilyen hogy nincs értelme empirikus kutatásban kategó­
elmélet explicit módon hatással lett volna szer­ riaként szerepeltetni.
kezeti koncepciójára (Erikson-Goldthorpe 1993), Legújabb írásaiban Goldthorpe a szerkezetén
a szociológusok gyakran rámutattak arra, hogy belül a foglalkoztatási viszony jellemzőit hangsú­
goldthorpe-i osztályozás a neoweberiánus osz­ lyozza, nem pedig a fentiekben leírt munkameg­
tályszerkezet példája. Ez azért van, mert az em­ osztásban elfoglalt pozíció fogalmát (Goldthorpe-
berek osztály-hovatartozását Goldthorpe eredeti Marshall 1992). Ezzel Goldthorpe a munkaszer­
rendszere két fő tényező alapján állapította meg: ződések különbözőségére hívja fel a figyelmet.
a piaci és a munkamegosztásban elfoglalt pozí­ A szerződéses viszony munkabérért cserében
ció szerint. Az egyén piaci helyzete fizetési szint­ olyan munkavégzést tételez fel, amely konkrét
jével, munkahelyi biztonságával és előmeneteli és behatárolt (határozott idejű), míg a klasszikus
kilátásaival van összefüggésben és az anyagi munkaszerződésnek van egy „jövőbeli" eleme,
jutalmakat, az általános életlehetőségeket hang­ mint például a fizetésemelés vagy esély az elő­
súlyozza. Ezzel szemben a munkamegosztásban léptetésre. Goldthorpe szerint a munkásosztályt
elfoglalt pozíció az illető foglalkozásán belül vizs­ jellemzően határozott idejű szerződéses munka­
gálja az ellenőrzés, a hatalom és a tekintély kér­ viszonyban alkalmazzák, míg a szolgáltató osz­
déseit is. Ez tehát az egyén munkahelyi autonó­ tálynál a klasszikus munkaszerződés jellemző; a
miájának fokáról szól, valamint az alkalmazottat középosztálybeliek pedig köztes foglalkoztatás-
érintő kontrollviszonyok egészéről. beli viszonyokat élveznek.
Goldthorpe a foglalkozásoknak a piaci és a
munkamegosztásban elfoglalt pozíciókhoz képest
relatív értékelésre alapozta osztályszerkezetét. Goldthorpe osztályszerkezetének
A kapott osztályozást a 9.1. táblázat mutatja. értékelése
Goldthorpe tizenegy osztálykategóriát felölelő
sémája részletesebb, mint az egyéb elméleteké. Goldthorpe osztályszerkezetét sokan használják
A mindennapi használatban azonban az osztály­ az empirikus kutatásban. Főleg az egészséggel és
helyzeteket három fő csoportba szokás sűríteni, az oktatással kapcsolatos egyenlőtlenségek ki-

9.1. táblázat Goldthorpe osztályszerkezete


Osztály Munkaviszony jellege

Szolgáltatás I Felsőfokú képesítésű s z a k e m b e r e k , v e z e t ő k és tisztségviselők M u n k a a d ó i v a g y klasszikus m u n k a ­


Felső v e z e t ő k és t u l a j d o n o s o k vállalói viszony

II A l a c s o n y a b b f o k o z a t ú képesítéssel rendelkező d i p l o m á s o k , Klasszikus m u n k a v á l l a l ó i viszony


v e z e t ő k és tisztségviselők
Alacsonyabb rangú vezetők és tulajdonosok

Középosztály III A d m i n i s z t r a t í v t e r ü l e t e n és a k e r e s k e d e l e m b e n rutin, n e m fizikai Köztes


m u n k á t v é g z ő a l k a l m a z o t t a k ( f ő l e g irodai)
A s z o l g á l t a t ó i p a r n e m v e z e t ő állású a l k a l m a z o t t a i

1Mb Rutin, n e m fizikai m u n k á t v é g z ő a l k a l m a z o t t a k , a l a c s o n y a b b Köztes (férfiak), h a t á r o z o t t idejű


b e s o r o l á s ú (értékesítés és szolgáltatás) szerződéses ( n ő k )

IV Kisvállalkozók és kisiparosok Munkáltató

IVb Kisvállalkozók és a l k a l m a z o t t a k nélküli kisiparosok Ö n f o g l a l k o z t a t ó ( e g y é n i vállalkozó)

IVc M e z ő g a z d a s á g i vállalkozók, ő s t e r m e l ő k , m á s ö n f o g l a l k o z t a t ó M u n k á l t a t ó v a g y e g y é n i vállalkozó


m e z ő g a z d a s á g i e g y é n i vállalkozók

V A l a c s o n y képesítésű műszakiak, fizikai m u n k á s o k f e l ü g y e l ő i Köztes

Munkás VI S z a k k é p z e t t fizikai m u n k á s o k H a t á r o z o t t idejű szerződéses

VII B e t a n í t o t t és szakképzetlen fizikai m u n k á s o k H a t á r o z o t t idejű szerződéses

Vllb Mezőgazdasági munkások H a t á r o z o t t idejű szerződéses

Forrás: C r o m p t o n 1 9 9 8 , 6 7 . o . n y o m á n .
Szociológiai berkekben az utóbbi években heves kező generációjára. Az egyenlőtlenség azonban
csaták folynak az „osztály" fogalmának hasz­ megmarad, és ahol kialakul vagy nő, ott annak
nosságáról. Egyes szociológusok, mint például tulajdonítható, hogy egy csoportnak nem sikerül
Ray Pahl azt is megkérdőjelezik, hogy vajon még magasabb státust elérni, nem pedig az osztály­
mindig használható fogalom-e jelenünk társadal­ helyzetüknek (a munkamegosztásban elért hely
mi folyamatainak vizsgálatában. Jan Pakulski és zetüknek).
Malcolm Waters ausztrál tudós vezető szerepet
játszott azok között, akik úgy érveltek, az osztály
már nem tekinthető kulcsfogalomnak a mai tár­ A VÁSÁRLÓERŐ MEGNÖVEKEDÉSE
sadalmak megértéséhez. Az osztály halála (The
Death of Class, 1996) című könyvükben úgy vélik, A fogyasztói vásárlóerő növekedése kíséri ezeket a
hogy a jelen társadalma nagyon mély változáso­ változásokat. A cégeknek az egyre erősebben ver­
kon megy keresztül, és az osztálytársadalom ki­ sengő és jobban szétterített piacokon sokkal ér­
fejezés ma már nem illik rá pontosan. zékenyebben kell figyelniük arra, hogy kielégítsék
a fogyasztók kívánságait. így eltolódás tapasztal­
ható a fejlett ipari társadalmak erőegyensúlyában
A TÁRSADALMI VÁLTOZÁS IDEJE is. A marginalizált, lét alatti osztályt az különböz­
teti meg a kortársi társadalomban a többiektől
Pakulski és Waters úgy érvel, hogy az iparosodott - Pakulski és Waters terminológiájában -, hogy
országok most óriási társadalmi átalakulást élnek a „tulajdonszerzéstől megfosztottak", vagyis kép­
át. Olyan időszaknak vagyunk tanúi, amikor meg­ telenek kocsit, ruhát, lakást, vakációt és más fo­
változott az osztály politikai, társadalmi és gazda­ gyasztási cikket vásárolni.
sági jelentősége, a szervezett osztálytársadalom­ Pakulski és Waters a mai társadalmakat réte­
ból új szakaszba lépett, amelyet Pakulski és Wa­ gezetteknek tartja, de szerintük ez a rétegződés
ters „státuskonvencionalizmus"-nak nevez. Ezt a a kulturális fogyasztás révén alakul ki és nem a
fogalmat annak jelzésére használják, hogy annak munkamegosztásban elfoglalt osztályhelyzet sze­
ellenére, hogy megmaradnak az egyenlőtlensé­ rint. Azt állítják, hogy a különbségek csupán stá-
gek, azok inkább a státusban (presztízsben) je­ tusbeliek, mondjuk egy lutoni szakmunkás - aki
lentkező különbségek eredményei, továbbá hogy Ford Escorttal közlekedik, iker családi házban la­
az ilyen státuscsoportok által favorizált életstílus­ kik, amelynek értéke 80 000-100 000 font között
ban és fogyasztási szokásokban lelhetők fel. Ma van, és aki társasüdüléssel megy Spanyolország­
már az osztály-hovatartozás az emberek identitá­ ba -, valamint egy Oxbridge-ben végzett, Hamp-
sában nem fontos tényező, továbbá Youngnak és steadben élő jogász között - aki Mercedesszel jár,
Willmottnak Bethnal Greenről (1973) írt tanulmá­ 200 000 fontot érő háza van, és bérelt magán­
nyában példaként felhozott osztályközösség is a villában nyaral Toscanában -, nem pedig az, hogy
múlté. Megfordítva: ezek a változások azt jelen­ más és más osztályokhoz tartoznak. A különbség
tik, hogy a politikai és társadalmi magatartásnak stílus, ízlés és státus (presztízs) kérdése, nem a
az osztályra való hivatkozással történő magyará­ munkamegosztásban elfoglalt hely.
zata is lejárt lemez. Az osztály látszólag jól meg­
van, de valójában kimúlt.
A GLOBALIZACIO FOLYAMATAI

TULAJDON BIRTOKLÁSA A szervezett osztálytársadalomtól a státuskon-


vencionalizmusba való eltolódásra a globalizá-
Ennek az óriási eltolódásnak az egyik oka, hogy je­ ciós folyamatok, a gazdaságban, technológiában
lentős változások mentek végbe a vagyontárgyak és politikában végbement változások adnak ma­
birtoklásában. A vagyontárgyak birtoklása - így gyarázatot. Pakulski és Waters úgy érvel, hogy a
szól az állítás - ma már nem olyan korlátozott. Ez globalizáció új nemzetközi munkamegosztáshoz
azt jelenti, hogy egyrészt nagyobb a versengés a vezetett, amelyben az „első világ" egyre inkább
cégek között, mivel többen vannak, másrészt be­ posztindusztriális - egyszerűen kevesebb ma­
szűkült az a lehetőség, hogy egy domináns tőkés nuális munkásosztályba sorolt foglalkozásfajta
vagy menedzser osztály saját kiváltságait át tudja van, amelyek a korábbi „szervezett osztálytársa­
örökíteni vagy át tudja ruházni a tőkések követ- dalmat" jellemezték. Ugyanakkor a globalizált
T Á R S A D A L M I R É T E G Z Ő D É S ÉS OSZTÁLY

világban a nemzetállamok kevésbé önállóak, és MINDEZ CSUPÁN ELMÉLET?


már nem tudják saját népességüket vagy a piaci
erőket úgy kormányozni, ahogy korábban. A ré­ A fentiek komoly kijelentések - Pakulski és Wa­
tegződés és egyenlőtlenség még mindig megvan, ters, úgy tűnik, nagyon elégedettek velük, miköz­
de inkább globális, mintsem nemzeti alapon: je­ ben bizonyíték tekintetében adósak maradnak,
lentősebb egyenlőtlenségeket látunk az egyes könyvük szinte kizárólag elméleti érveket taglal.
nemzetek között, mint egy nemzetállamon belül. Sok szociológus értene egyet azzal, hogy óriási
Az „első világ" társadalmaiban a gazdasági társadalmi változás időszakában élünk, de vajon
szervezet, amelyet a technológiai változás hajt, Pakulski és Waters pontos leírást adtak-e a válto­
jóval kevesebbet támaszkodik a szakképzetlen fi­ zásokról?
zikai munkára. A munka egyre magasabb szak­ A bírálók Pakulski és Waters osztálymeghatá­
tudást és szakismeretet kíván. A termelési tech­ rozására koncentráltak. Rosemary Crompton sze­
nikák a posztfordista magyarázatokat tükrö­ rint míg a tradicionális osztálymeghatározások a
zik, melyek a magasan képzett és rugalmasabb kulturális tényezőket, a nemi, faji, státuskülönb­
munkaerő-szükségletet hangsúlyozzák, akik piaci ségeket többnyire elhanyagolták, a Pakulski-Wa-
résekre termelnek testre szabott árukat. A szak­ ters-féle definíció semmit sem segít, és összeke­
képzett fizikai munkaerő hanyatlásával megnőtt veri az osztályt és a státust. John Scott és Lydia
a szolgáltatási szektor, és a munkaerő eltolódott a Morris azt is felveti, hogy szükség van az egyének
„tudásgazdaság" felé. osztályhelyzete - a munkamegosztásban elfoglalt
helye - és a társadalmi osztály kollektív jelensége
közötti különbségtételre: az utóbbin keresztül az
POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI KÖVETKEZMÉNYEK emberek kifejezik csoporthoz tartozásuk érzését,
továbbá átélhetik az azonosság érzését és a kö­
Ezeknek a változásoknak jelentős politikai és tár­ zös értéktudatot. Számos társadalmi gazdasági
sadalmi következményei vannak. Ahogy fent em­ és politikai tényezőtől függ az, hogy az osztály­
lítettük, a kollektív osztályalapú közösségek ösz- nak ezen utolsó értelme (szubjektívebb és kol­
szeomlottak. Az Egyesült Királyság esetében ez lektív jelentés) egy adott időpontban lehet, hogy
úgy történt, hogy a régi iparágakat, mint például megvan, vagy lehet, hogy nincs meg a társada­
a szénbányászatot „leépítették" és a népesség lomban.
átköltözött a tehetősebb, urbanizáltabb déli te­ Az osztálynak ez az utolsó aspektusa az, amely
rületekre. A nagyobb földrajzi mobilitás a család­ az utóbbi években, úgy látszik, eltűnt. Ez nem je­
szerkezet megváltozásához vezetett - az Egyesült lenti azt, hogy a státus és a rétegződés kulturá­
Királyságban nő az egyszemélyes háztartások lis aspektusai mára annyira uralkodóak, hogy az
száma. Pakulski és Waters azt mondja, hogy a na­ osztály gazdasági vonatkozásának már nincs je­
gyobb földrajzi mobilitás kontextusában a család­ lentősége: nem, mert a mobilitás vizsgálatok és a
nak, mint az osztályreprodukció (Young és Will- vagyoni egyenlőtlenségek éppen az ellenkezőjét
mottnál írt értelemben) színhelyének a jelentősé­ mutatják. Az osztály nem halott - csak egy kicsit
ge ma már igen erősen hanyatlóban van. bonyolultabb lett.
Ulrich Beck munkájából merítve Pakulski és Wa­ Forrás: Abbott 2001.
ters azt állítja, hogy most „individualizált" társa­
dalomban élünk. Ahelyett, hogy magukat valami­
lyen társadalmi osztályhoz tartozónak tartanák, KÉRDÉSEK
ma egyszerűen csak egyénnek tekintik magukat
az emberek. Identitásukat erősebben befolyásolja 1. „Halott"-e a társadalmi osztály, ahogy Pakulski
a státusuk, fogyasztási szokásaik, valamint olyan és Waters állítja?
tényezők, mint a faj, nem, kor vagy regionális/ 2. Valamilyen osztály tagjának érzi-e magát? Ha
nemzeti azonosság. igen, hogyan befolyásolja ez az életét?

mutatására mutatkozott hasznosnak, valamint a ügyelnünk kell arra, hogy ne alkalmazzuk őket
szavazási szokások, politikai nézetek és általá­ kritikátlanul.
nos társadalmi attitűdök osztályalapú dimenziói­ Nehéz a foglalkozási osztályszerkezetek alkal­
nak tükrözésében. Fontos azonban megjegyez­ mazása a gazdaságilag inaktív emberekre, mint
ni, hogy a Goldthorpe-éhoz hasonló sémáknak például a munkanélküliekre, diákokra, nyugdí­
számos komoly korlátja van, következésképpen jasokra és gyermekekre. A munkanélkülieket és
9. F E J E Z E T

a nyugdíjasokat korábbi munkatevékenységük a szolgáltatás és a tudásipar felé, továbbá óriá­


alapján szokták besorolni, bár tartós munkanél­ si számban léptek be nők a munkaerőpiacra az
küliségnél vagy csak alkalmi foglalkoztatást is­ utóbbi évtizedekben. Nem szükségszerű, hogy a
merő embereknél ez problematikus lehet. A diá­ foglalkozási osztálysémák szükségszerűen jól il­
kokat néha lehet a tanult szakmájuk szerint cso­ leszkedjenek az ilyen szociális átalakulás által ki­
portosítani, de ez valószínűleg ott sikeres, ahol provokált osztályképződés, mobilitás és változás
a konkrét tanulmányi terület meghatározott fog­ dinamikus folyamatainak a megragadásához.
lalkozáshoz kapcsolódik (például gépészet vagy
orvostudomány).
A foglalkozásbeli különbségekre alapozott osz­ OSZTÁLYTAGOZÓDÁS A MAI NYUGATI
tályszerkezetek nem tükrözik a tulajdon birtoklá­ TÁRSADALOMBAN
sának és a vagyonnak a fontosságát sem. Csupán
a foglalkozási besorolás nem elégséges mutatója A felső osztály kérdése
az emberek gazdagságának és vagyoni viszonyai­
nak. Ez különösen a társadalom leggazdagabb Kinek van igaza, Westergaard-nak vagy Gold-
tagjai körében igaz, ideértve a vállalkozókat, a thorpe-nak? Létezik-e még mindig egy vagyon­
bankárokat és a „régi gazdagokat", akiknek „igaz­ tárgyak és tulajdon birtoklásán alapuló megkü­
gatói" vagy „cégvezetői" foglalkozási besorolása lönböztethető felső osztály? Vagy inkább széle­
ugyanabba a kategóriába helyezi őket, ahol a sok­ sebb szolgáltató osztályról beszélhetünk, ahogy
kal kevesebb vagyontárggyal rendelkező diplo­ Goldthorpe ajánlja? E kérdések egyik megköze­
más szakemberek is vannak. Más szóval a foglal­ lítési módja, hogy megnézzük, mennyire kon­
koztatási kategóriákból levezetett osztálysémák centrálódnak ezek a vagyonok és jövedelmek a
nem tükrözik pontosan a gazdasági elit kezében kevesek kezében.
koncentrálódó hatalmas vagyonokat. Ezeknek az A vagyonok megoszlásáról nehéz megbízható
embereknek a felsőosztálybeli egyetemet végzett információkat szerezni. Egyes országok mások­
szakemberek közé való sorolásával gyengíti a tu­ nál pontosabb statisztikákat vezetnek, de a mun­
lajdonviszonyok relatív súlyát a társadalmi réteg­ kákban mindig sok becslés található. A tehetősek
ződésben a foglalkozásalapú osztályszerkezet. rendszerint nem publikálják teljes vagyonukat,
John Westergaard egyike azoknak a szocioló­ sokan jegyezték már meg, hogy sokkal többet tu­
gusoknak, akik vitatják Goldthorpe nézetét, hogy dunk a szegényekről, mint a gazdagokról. Ami
a gazdagok olyan kevesen vannak, hogy kihagy­ biztos az az, hogy a gazdagság valóban egy ki­
hatok az osztályok felépítését részletező sémák­ sebbség kezében koncentrálódik. Angliában a
ból. Westergaard így érvel: felső egy százalék birtokában van az összes piac­
képes vagyon 23 százaléka. A lakosság leggazda­
A hatalom és a kiváltságok kevesek kezében gabb 10 százaléka a teljes piacképes gazdagság
történő intenzív koncentrációja az, amitől az jóval több mint felének a tulajdonosa, míg a la­
ide tartozó emberek felkerülnek a csúcsra. Kis kosság kevésbé tehetős fele a gazdagságnak csu­
létszámukhoz képest súlyuk mérhetetlenül pán 5 százalékát mondhatja magáénak (lásd a
aránytalan a társadalmi struktúrában, és ez az, 9.2. táblázatot).
ami osztálytársadalmat csinál abból a társada­ A részvények és kötvények birtoklása még
lomból, amelynek a csúcsán vannak, függetle­ egyenetlenebb, mint általában a vagyontárgyaké.
nül attól, hogy mi az alattuk lévő rétegek tago­ Angliában a felső 1 százalék birtokolja a magán­
zódási formája (1995, 127. o.) tulajdonban lévő vállalatok részvényeinek 75
százalékát és a felső 5 százalék tulajdonában van
Mint láttuk, számos bonyolult problémája van több mint 90 százaléka. De már több változás is
egy olyan osztályséma kimunkálásának, amely volt ebben a tekintetben. A lakosság mintegy 25
megbízhatóan képezi le a társadalom osztály­ százalékának vannak részvényei, 1986-ban csak
szerkezetét. Még a viszonylag stabil, a társadalmi 14 százaléknak volt - sokan első ízben vettek
osztályt mérő és leképező foglalkozási struktú­ részvényeket az 1979-ben hatalomra került kon­
rán belül is csak nehézségekkel alakítható ki. Az zervatív kormány privatizációs programja alatt.
osztály mérését még problematikusabbá tette az A növekedés még látványosabb, ha hosszabb
ipari társadalmakban végbemenő gyors gazdasá­ időszakot veszünk tekintetbe, hiszen 1979-ben
gi átalakulás, olyannyira, hogy egyesek megkér­ a lakosságnak csupán 5 százaléka rendelkezett
dőjelezik az osztály fogalmának hasznosságát. részvényekkel. A legtöbb részvénytulajdon ki­
Új foglalkozási kategóriák alakulnak ki, általá­ csiny (1991-es árakon számolva 1000 font alatt
nos eltolódás tapasztalható az ipari termeléstől van) és intézményi befektetőnél lévő részvény-
T Á R S A D A L M I R É T E G Z Ő D É S ÉS OSZTÁLY

a
9.2. táblázat A v a g y o n m e g o s z l á s a N a g y - B r i t a n n i á b a n 1 9 9 1 é s 2002 között (százalékban)

1991 1996 2000 2001 2002

Forgalomképes vagyon

A vagyonbirtokosok százaléka b

A legvagyonosabb 1 % 17 20 23 22 23

A legvagyonosabb 5 % 35 40 44 42 43

A legvagyonosabb 1 0 % 47 52 56 54 56

A legvagyonosabb 2 5 % 71 74 75 72 74

A legvagyonosabb 5 0 % 92 93 95 94 94

Forgalomképes v a g y o n összesen (milliárd G B P ) 1,711 2,092 3,131 3,477 3,464

Forgalomképes vagyon a lakások értéke nélkül

A vagyonbirtokosok százaléka b

A legvagyonosabb 1 % 29 26 33 34 35

A legvagyonosabb 5 % 51 49 59 58 62

A legvagyonosabb 1 0 % 64 63 73 72 75

A legvagyonosabb 2 5 % 80 81 89 88 88

A legvagyonosabb 5 0 % 93 94 98 98 98
a
A z egyes é v e k r e v o n a t k o z ó b e c s l é s e k e t ó v a t o s a n kell k e z e l n i , m i v e l m i n t a v é t e l i h i b á k n a k é s a z a d o t t é v v á l t o z ó e l h a l á ­
lozási a d a t a i n a k v a n n a k k i t é v e .
b
18 éves és a n n á l i d ő s e b b f e l n ő t t e k .

Forrás: Social Trends, 3 5 . 2 0 0 4 , 8 0 . o.

tulajdont jelent - a részvények más cégek rész­ nyomon kövessük. Nagy-Britanniában néhány
vényeit forgató vállalatok kezében vannak - és figyelemreméltó tendencia a közelmúlt éveiben
számuk gyorsabban nő, mint a magánemberek jelentkezett. Először is: úgy tűnik, hogy az öne­
kezében lévő részvények száma. rejükből feltörő milliomosok, mint Sir Gulam
A „gazdagok" nem alkotnak homogén csopor­ Noon, akivel a fejezet elején foglalkoztunk, kez­
tot. Nem is számítanak változatlan összetételű ka­ denek nagyobb arányban szerepelni a legvagyo­
tegóriának: változó az is, hogy az egyének milyen nosabb személyek között. 2004-ben az 1000 leg­
életutakon keresztül lépnek ki és be a vagyono­ gazdagabb brit több mint 75 százaléka saját maga
sok körébe. Egyes gazdagok a „régi pénzből" élő szerezte vagyonát, és nem örökölte. Másodszor:
családokba születtek - a kifejezés olyan tartós a nők is kicsiny, de növekvő számban lépnek
vagyonokra vonatkozik, amelyeket generációkon be a gazdagok klubjába. 1989-ben csak hat asz-
át sikerült továbbadni. Más tehetős személyisé­ szony képviselte a nőket a leggazdagabb britek
gek „self-made manek", akik jóval szerényebb között, 2004-re ez a szám hetvennyolcra emel­
kezdetekből maguk szerzik meg jelentős vagyo­ kedett. Harmadszor: a legutóbbi években a tár­
nukat. A társadalom leggazdagabb embereinek sadalom leggazdagabb tagjainak nagy része fia­
a profilja rendkívül változatos. A régóta jómódú tal, húszas vagy harmincas éveiben jár. 2000-ben
családok tagjai mellett foglalnak helyet a zene és tizenhét harminc év alatti britnek volt 30 millió
a filmvilág hírességei, sportolók, és az „új elit" fontnál nagyobb vagyona. Negyedszer: az etnikai
képviselői, akik milliókat kerestek a számítógép, kisebbségek, különösen az ázsiai származásúak,
a távközlés és az internet fejlődése következté­ fokozták jelenlétüket a szupergazdagok társa­
ben. Akárcsak a szegénységet, a gazdagságot ságában [Sunday Times Rich List, 2 0 0 0 ) . Végül
is az életciklusok keretében kell szemlélnünk. Anglia leggazdagabbjai közül sokan, beleértve a
Egyesek nagyon gyorsan tettek szert vagyonra, leggazdagabbat, Roman Abramovicsot - nem itt
hogy azután annak nagy részét vagy egészét el­ születtek, de úgy döntöttek, hogy ezt az országot
veszítsék, mások az idők során a vagyontárgyak választják állandó lakóhelyüknek, amelynek szá­
fokozatos növekedését vagy csökkenését tapasz­ mos oka van, beleértve a szupergazdagokra kirótt
talták meg. viszonylag alacsony adókat. A leggazdagabb bri­
teket a 2004-es rangsorolás szerint a 9.3. táblázat
Miközben nehéz a gazdagok vagyontárgyairól
mutatja be.
és életéről pontos információkat szerezni, arra
mód van, hogy a társadalom leggazdagabb szeg­ Bár a gazdagok összetétele kétségtelenül válto­
mense összetételének széles körű változásait zik, megkérdőjelezhető az a nézet, hogy ma már
250 9. F E J E Z E T

9.3. táblázat Nagy-Britannia tíz leggazdagabb embere

Név V a g y o n (millió f o n t b a n ) Szektor

1. Roman Abramovics 7500 olaj, f u t b a l l , b e f e k t e t é s

2. Westminster hercege 5500 ingatlan

3. H a n s R a u s i n g és családja 5000 élelmiszer, c s o m a g o l á s

4. Philip G r e e n 3610 kiskereskedelem

5. Lakshmi M i t t a l 3500 acél

6. Sir Richard B r a n s o n 2600 szállítás és m o b i l t e l e f o n o k

7. Kirsten és J o r n R a u s i n g 2575 ö r ö k s é g , lótenyésztés és b e f e k t e t é s

8. B e r n i é és Slavia E c c l e s t o n e 2323 autóversenyzés

9. C h a r l e n e és M i c h e l de C a r v a l h o 2260 örökség, sörgyártás és bank

10. D a v i d és S i m o n R e u b e n 2200 ingatlan és fémkereskedés

Forrás: Sunday Times Rich List 2004.

nincs megkülönböztethető felső osztály. John reket tömörítő kategória: Scott véleménye szerint
Scott (1991) úgy érvelt, hogy a felső osztály ma ők alkotják a mai felső osztály magját.
alakot változtatott, de megőrzi kiváltságos hely­ A nyolcvanas évek vállalkozásokat buzdító
zetét. Három olyan elkülöníthető csoportra mutat politikája, valamint a kilencvenes évek informá­
rá, amelyek együttesen érdekközösséget alkotnak ciótechnológiai konjuktúrája vezetett el ahhoz,
„a nagy üzlet" ellenőrzésében és az abból való hogy emberek újabb hulláma lépett be a felső
nyerészkedésben. Lehet, hogy a nagyvállalatok osztályba, azok közé, akik az üzleti és technoló­
felső vezetőinek nincsen saját vállalata, de gyak­ giai fejlődésből vagyonokat szereztek. Ugyanak­
ran tehetnek szert részvénytulajdonra, amely kor a középosztálybeli háztartások között a válla­
összeköti őket mind a régi vágású ipari vállalko­ latirészvény-tulajdon növekedése kiszélesítette a
zókkal, mind a „finánctőkésekkel". A finánctőkés vállalati tulajdonosréteg profilját. A felső osztály
a biztosító társaságokat, bankokat, befektetési hatalom- és vagyonkoncentrációja azonban érin­
alapokat és más, nagy intézményi részvényese­ tetlen maradt. Míg a vállalati tulajdon eloszlása
ket magukban foglaló szervezeteket vezető embe­ ma jóval diffúzabb, mint korábban, még mindig

Kevesek r e n d e l k e z n e k a n e m r é g e l h u n y t D u k e of D e v o n s h i r e arisztokratikus presztízsével és v a g y o n á v a l . E z e n a fény­


k é p e n a s z e m é l y z e t e l á t h a t ó , a m i n t a t e m e t é s i m e n e t e t nézik.
T Á R S A D A L M I R É T E G Z Ő D É S ÉS OSZTÁLY 251

csak egy törpe kisebbség az, akinek jelentős hasz­ toznak olyan közös társadalmi háttérben vagy
na van a részvénytulajdonból. kulturális felfogásban, mint a felső osztály leg­
Ebből arra a következtetésre juthatunk, hogy felsőbb csoportjaiban, ahol ez sokkal jellemzőbb.
mind a felső osztályra, mind a szolgáltató osz­ A középosztály „laza" összetétele ennek ellenére
tályra vonatkozóan fogalmakra van szükségünk. nem új jelenség; a középosztály megingathatat­
A felső osztály olyan egyedekből álló kisebbség, lan jellemzője volt a 19. század eleji megjelené­
akik hatalommal és vagyonnal egyaránt rendel­ sük kezdetétől.
keznek, továbbá előjogaikat át tudják ruházni A diplomás, menedzseri és adminisztratív fog­
gyermekeikre. A felső osztályt nagyjából úgy le­ lalkozások alkotják a középosztály leggyorsabban
het meghatározni, hogy ők teszik ki a vagyonosak növekvő szektorait. Sok oka van annak, hogy ez
felső, körülbelül 1 százalékát. Ezen osztály alatt miért van így. Az első ok a modern társadalmak­
van a szolgáltató osztály, amelyek tagjai Gold­ ban a nagyméretű szervezetek fontosságával kap­
thorpe szerint a diplomások, menedzserek és ve­ csolatos (lásd a 16., „Szervezetek és hálózatok"
zető tisztviselők (professionals). Ok a lakosságnak című fejezetet). A bürokráciák elterjedése lehető­
mintegy 5 százalékát alkotják. Akiket Goldthorpe ségeket és betagozódási követelményeket terem­
„köztes" (intermediate) osztálynak hív, talán ne­ tett az alkalmazottak számára, hogy intézményes
vezhetnénk egyszerűen középosztálynak. Néz­ keretek között dolgozzanak. Például az orvosok
zük meg most ezt az osztályt részletesebben. és ügyvédek, akik korábban esetleg önfoglalkoz­
tatók voltak, most jobbára intézményi környezet­
ben dolgoznak. Másodszor, az egyetemi végzett­
A középosztály ségűek számának növekedése azt tükrözi, hogy
egyre nő azoknak az embereknek a száma, akik a
A középosztály kifejezés sok különböző foglal­ gazdaságnak olyan szektorában dolgoznak, ahol
kozási területen dolgozó ember széles spektru­ a kormánynak meghatározó szerepe van. A jólé­
mát öleli fel, a szolgáltató iparban dolgozó al­ ti állam létrehozása számos foglalkozási terület
kalmazottól az iskolai tanítókon át a diplomás - például szociális munkások, tanárok és egész­
orvosokig. Egyes szerzők szívesebben nevezik ségügyi dolgozók - létszámának óriási növekedé­
őket „középosztályoknak", hogy ezzel felhívják séhez vezetett. Végül a gazdasági és ipari fejlődés
a figyelmet a foglalkozás, az osztály és a státus elmélyülésével a jog, pénzügy, számvitel, tech­
sokféleségére, illetve a tagokat jellemző életkilá­ nológia és információs rendszerek területén dol­
tásokra. Megfigyelők szerint Angliában és a leg­ gozó szakértők szolgálatai iránt is egyre nagyobb
több ipari országban élő lakosság többsége ma a a kereslet. Ebben az értelemben az egyetemi dip­
középosztályba tartozik. Ez azért van, mert az el­ lomás foglalkozásokat a modern éra termékének
múlt évszázadban a fehérgalléros állások aránya tekinthetjük, melyek egyúttal elősegítői is e kor­
jelentősen emelkedett a kékgallérosokéhoz ké­ szak kialakulásának és bővülésének.
pest (lásd a 18., „Munka és gazdasági élet" című A diplomások, a menedzserek és a magas
fejezetet). szintű adminisztratív dolgozók pozícióikat fő­
A középosztály tagjai, iskolai végzettségük vagy leg annak köszönhetik hogy papírjaik vannak:
műszaki szakképesítéseik révén szerzett érde­ egyetemi diplomák, oklevelek és egyéb szakké­
meik alapján olyan állásokat töltenek be, amelyek pesítések. Egészében viszonylag biztonságos és
nagyobb anyagi és kulturális előnyöket biztosí­ anyagilag jövedelmező karriernek örvendhetnek,
tanak nekik, mint amilyeneket a fizikai munká­ elszigetelődésük a rutinosabb nem kétkezi mun­
sok élvezhetnek. A munkásosztállyal ellentétben kakörben dolgozó emberektől az elmúlt években
a középosztály tagjai szellemi és fizikai munka­ valószínűleg hangsúlyozottabb lett. Egyes szer­
erejüket tudják eladni. Míg ez a megkülönböz­ zők szerint a felsőoktatásban szerzett diploma
tetés hasznos a közép- és a munkásosztály köz­ alapján foglalkoztatottak és más komolyabb po­
ti különbség megfogalmazásában, a foglalkozási zícióban dolgozó fehérgalléros munkások külön
struktúra dinamikus természete és a felfelé vagy osztályt alkotnak: „a diplomás/menedzseri osz­
lefelé irányuló mobilitás lehetősége megnehezíti tályt" (Ehrenreich-Ehrenreich 1979). A köztük
a középosztály határainak nagy pontossággal tör­ és a fehérgalléros munkások közti határ jellege
ténő meghatározását. azonban nem látszik sem elég mélynek, sem
Belsőleg a középosztály nem összetartó, és nem elég határozottnak ahhoz, hogy egy ilyen állás­
valószínű, hogy ilyen lesz, tekintve, hogy sokfé­ pont védhető legyen. Más szerzők azt vizsgálták,
lék a tagjai, és érdekeik különböznek (Butler-Sa- hogyan állnak össze a fehérgalléros diplomások
vage 1995). Igaz, hogy a középosztály nem olyan saját érdekeik maximalizálása céljából, és hogy
homogén, mint a munkásosztály; tagjai sem osz- kiemelt anyagi jutalmazást és presztízst biztosít-
9. F E J E Z E T

sanak maguknak. Az orvosi foglalkozás esete vi­ tartozni. Ezt az elképzelést a jellemzően rettene­
lágosan illusztrálja ez a gondolatot (Parry-Parry tes elnevezéseket kedvelő szociológusok elpolgá-
1976). A gyógyító szakmán belül egyes csoportok, rosodási tézisnek nevezték el. Az elpolgárosodás
például az orvosok, sikeresen megszervezték ma­ azt jelenti, hogy valaki „polgáribb lesz", ahol a
gukat a társadalomban elért helyük megvédésére polgári marxista kifejezés annak jelzésére, hogy
és a magas szintű anyagi jövedelem biztosítására. valaki „egyre jobban tart a középosztályba". Az
A professzionalizmus három főbb dimenziója tet­ ötvenes években, amikor először hozakodtak elő
te ezt lehetővé: a szakmába csak azok kerülhet­ ezzel a tézissel, úgy érveltek, hogy számos közép­
nek be, akik megfelelnek a szigorúan megszabott osztálybeli fizetésű kékgalléros majd magáévá te­
feltételeknek (szakképesítések); szakmai szerve­ szi a középosztálybeli értékeket, világnézetet és
zet felügyeli és fegyelmezi a tagok viselkedését életstílust is. Sokan vallották azt, hogy az ipari
és teljesítményét; végül általánosan elfogadott, társadalmon belüli haladásnak hatalmas alakító
hogy csak a szakmai közösség tagjainak van jogo­ hatása van a társadalmi rétegződésre.
sítványa az orvoslást gyakorolni. Ilyen csatorná­ A hatvanas években Goldthorpe és kollégái egy
kon keresztül képesek az önkormányzó szakmai később híressé vált vizsgálatban próbának vetet­
szervezetek arra, hogy a nemkívánatos személye­ ték alá az elpolgáriasodási hipotézist. A vizsgá­
ket a szakmából kizárják, továbbá saját tagjaik latra vállalkozva úgy érveltek, hogy ha az elpol­
piaci pozícióját javítsák. gáriasodási tézis igaz, akkor a jómódú kékgallé­
ros alkalmazottakat gyakorlatilag nem lehet majd
megkülönböztetni a fehérgalléros alkalmazottak­
A munkásosztály változó jellege tól, már ami azok munkához való hozzáállását,
életstílusát és politizálását illeti. A lutoni autó-
Marx abban hitt, hogy a munkásosztály - a gyár- és vegyiparban dolgozó munkásokkal készített
és szerelőiparban kékgalléros munkaerőként dol­ interjúk alapján a kutatási eredményeket három
gozó emberek száma idővel egyre szaporodik. Ez kötetben publikálták. Gyakran úgy emlegetik,
adott alapot ahhoz a nézetéhez, hogy a munkás­ mint a Jómódú munkás (Affluent Worker) című
osztály majd megadja a lökést a társadalom for­ vizsgálatot (Goldthorpe 1 9 6 8 - 1 9 6 9 ) . A kutatás
radalmi átalakításához. A valóságban azonban a során összesen 229 fizikai munkást kérdeztek
munkásosztály egyre csak zsugorodott. Mindösz- ki, összehasonlítás céljából még 54 fehérgalléros
sze 25 évvel ezelőtt a dolgozó népességnek mint­ munkással együtt. Sok fizikai munkás költözött
egy 40 százaléka végzett kékgalléros munkát. arra a területre jól fizetett állást keresve, és a leg­
Most Angliában csak 18 százalék, és ez az arány több fizikai dolgozóval összehasonlítva valóban
is egyre csökken. Mi több, a munkásosztály élet­ jobban fizetett állást kaptak és többet kerestek,
feltételei és az általuk követett életstílus szintén sőt magasabb volt a jövedelmük, mint az alacso­
változik. nyabb beosztású fehérgalléros rétegnek.
A brit társadalomban a legtöbb iparosodott or­ John Goldthorpe kollégáival a munkásosztály
szághoz hasonlóan jelentős számú szegény em­ attitűdjének három dimenziójára fókuszált, és na­
ber él. Ennek ellenére a kékgalléros állásokban gyon kevés bizonyítékot talált az elpolgárosodási
dolgozó emberek többsége már nem él szegény­ tézis bizonyíthatóságára. A gazdasági kilátások és
ségben. Mint korábban említettük, a fizikai dol­ a munkához való viszony tekintetében a szerzők
gozók jövedelme jelentősen megnőtt a századfor­ egyetértettek abban, hogy sok munkásnak sike­
duló óta. Az életszínvonal emelkedését az jelzi, rült középosztálybeli életszínvonalra szert tenni
hogy a fogyasztási cikkeket minden osztály köny- jövedelme és a fogyasztói áruk birtoklása révén.
nyebben megkaphatja. Most a kékgalléros mun­ Ám még erre a relatív jólétre is gyenge anyagi
kások mintegy 50 százalékának saját háza van. viszonzással, rossz előmeneteli kilátásokkal, és
A háztartások igen nagy részének van kocsija, kevés - magából a munkakörből fakadó - mun­
mosógépe, tévéje és telefonja. kával való megelégedettséggel jellemzett pozíció­
ban tettek szert. A vizsgálat szerzői úgy találták,
/ Ezt a kérdést a 10., „Szegénység, társadalmi ki­ hogy a tehetős munkások instrumentális orientá­
rekesztettség és jólét" című fejezetben vizsgál­ cióval viszonyulnak a munkájukhoz; célraveze­
juk meg közelebbről. tő eszköznek tekintik, jó kereseti lehetőséget adó
célnak. Munkájuk túlnyomórészt ismétlődő és
Talán a jólétben élő munkásosztály jelensége ve­ unalmas, és nem mutatnak iránta közvetlen el­
zethet el egy inkább a „középosztályból álló társa­ kötelezettséget.
dalomhoz". Talán ahogy tollasodnak a kékgallé­ A fehérgallérosokéval összevethető mértékű
rosok, egyre erősebben fognak a középosztályhoz jóléti szint ellenére a vizsgálatban szereplő mun-
T Á R S A D A L M I R É T E G Z Ő D É S ÉS OSZTÁLY 253

kasok szabadidejükben nem keveredtek a fehér­ őket, mivel nem részesei annak az életmódnak,
galléros munkásokkal, és nem volt ambíciójuk az amely a lakosság többségére jellemző.
osztálylétra fokain feljebb emelkedni. Goldthorpe A marginális osztály tagjait gyakran hozzák
és kollégái azt találták, hogy az e körhöz tartozók kapcsolatba a gazdasági és társadalmi hátrányt
szocializációja főleg otthon zajlik, a közvetlen szenvedő etnikai kisebbségekkel. A róluk szóló
családtagokkal, rokonokkal vagy más munkás­ viták nagy része az Egyesült Államokból ered,
osztálybeli szomszédokkal érintkezve. Nem sok ahol a szegény feketék gettósodásának jelensé­
jel utalt arra, hogy a munkások a középosztály ge hozta be a köztudatba a „fekete underclass"
normáit és értékeit közelítenék. A politikai világ­ témát (Wilson 1987; Murray 1984, 1990; Lister
nézetet illetően a szerzők úgy látták, hogy nega­ 1996). Ám ez nem csak amerikai jelenség. Nagy-
tív korreláció állt fenn a munkásosztálybeli jólét Britanniában a kirekesztettek között aránytala­
és a Konzervatív Párt támogatása között. Az el- nul magas a feketék és az ázsiaiak száma. Egyes
polgárosodási tézis támogatói azt jósolták, hogy európai országokban azok a vendégmunkások
a munkásosztály tagjainak növekvő jóléte gyen­ alkotják ennek az osztálynak a nagy részét, akik
gítheti körükben a Munkáspárt hagyományos tá­ húsz évvel ezelőtt a nagyobb prosperitás idején
mogatását. külföldön munkát találtak. Ide tartoznak például
A vizsgálat eredménye - a szerzők szemében - Franciaországban az algériaiak, Németországban
egyértelmű volt: az elpolgárosodási tézis hamis­ pedig a török bevándorlók.
nak bizonyult, ezek a dolgozók nem mozdultak Heves szociológiai viták kereszttüzében áll az
el a középosztály irányába. Goldthorpe és kollé­ „underclass" kifejezés. Bár ma már része a min­
gái azonban arra jutottak, hogy bizonyos ponto­ dennapi szóhasználatnak, sok tudós és kommen­
kon van lehetőség az alsó és a felső középosztály tátor igyekszik egyáltalán nem használni. Olyan
közeledésére, hasonulására. A tehetős munkások fogalom, amelynek nagyon széles a jelentésköre,
fehérgalléros társaikéhoz hasonló gazdasági fo­ némelyek politikai és negatív töltetűnek tartják.
gyasztási szokásokat, befelé forduló, otthonköz­ Európában a legtöbb kutató inkább a társadalmi
pontú világnézetet mutattak, és a munkahelyen kirekesztés fogalmát használja.
az instrumentális kollektivizmust (a szakszerve­
zetek segítségével a bérek és munkafeltételek /A társadalmi kirekesztést részletesen a 10.,
megjavítása érdekében szervezett kollektív ak­ „Szegénység, társadalmi kirekesztettség és jólét"
ciók) támogatását választották. című fejezetben tárgyaljuk a 2 8 2 - 2 8 9 . oldalon.
A közbülső évek alatt összehasonlításra al­
kalmas kutatás nem folyt, és nem világos, hogy A társadalmi kirekesztés szélesebb fogalom, mint
Goldthorpe és társai akkori konklúziói, ha érvé­ a marginális osztály, és megvan az az előnye, hogy
nyesek voltak, mennyire bizonyulnak még ma is a folyamatot hangsúlyozza - a kirekesztés mecha­
igaznak. Általában egyetértés van abban, hogy nizmusát - és nem egyszerűen az állapotot.
a hagyományos munkásosztályhoz tartozó kö­ A marginális osztály fogalmának hosszú a tör­
zösségek felaprózódtak vagy teljesen szétestek a ténete. Marx lumpenproletariátusról írt, amely
gyáripar hanyatlásának és a konzumkultúrának olyan személyekből áll, akik állandó jelleggel
köszönhetően. Az azonban, hogy milyen messze kívül vannak a gazdasági termelés és csere do­
ment el ez a felaprózódás, még vita kérdése. mináns formáin. Később a fogalmat a koldusok,
tolvajok és vagabundok „veszélyes osztályaira"
alkalmazták, akik nem hajlandók dolgozni, ehe­
A marginális osztály kérdése lyett inkább a társadalom peremén, a „társadalom
parazitájaként" vegetálnak. A marginális osztály
Az osztályszerkezet legalján élő népesség elneve­ témája, a csak segélyekből - és a változtatásra
zésére a marginális osztály kifejezést vagy ennek való igény nélkül - élők kérdése a közelmúltban
angol változatát az underclasst szokás használni. újból előkerült, főleg Charles Murray írásainak
A marginális osztály tagjainak az életszínvonala köszönhetően, akinek e kérdésről alkotott néze­
lényegesen alacsonyabb, mint a társadalom több­ teivel hamarosan foglalkozni fogunk.
ségéé, halmozottan hátrányos helyzetű csoportot
alkotnak. Sokan közülük régóta vannak munka
nélkül vagy az egyik munkahelytől a másikig A underdass-vita háttere
sodródnak. Mások hajléktalanok vagy nincs ál­
landó lakhelyük. Ennek a marginális osztálynak A underclassról szóló közelmúltbeli vitákat ame­
a tagjai hosszú ideig élhetnek állami segélyekből, rikai szociológusoknak a lepusztult belvárosi
jóléti ellátásból, gyakran kirekesztettnek nevezik kerületekben élő szegény feketék helyzetéről
254 9. F E J E Z E T

megjelent számos fontos munkája indította el. A elégtelen tömegközlekedés, közösségi létesítmé­
Chicagóban végzett kutatás eredményeiből me­ nyek és oktatási intézmények (hiánya) - melyek
rítve William Julius Wilson A faj jelentőségének tovább csökkentik esélyeiket arra, hogy a társa­
csökkenése (Declining Significance of Race, 1978) dalomba szociálisan, politikailag és gazdaságilag
című művében úgy érvelt, hogy jelentős fekete integrálódjanak (Wilson 1996).
középosztály - fehérgalléros munkás és értelmi­
ségi - jelent meg az elmúlt három vagy négy év­
tizedben az Egyesült Államokban. Nem minden A marginális osztály, az EU és a migráció
afroamerikai él még mindig városi gettókban, és
akik még igen, azokat már nem a diszkrimináció Az Egyesült Államokban a marginális osztályról
tartja ott, hanem gazdasági tényezők - máskép­ folytatott vita főként a kérdés etnikai dimenzió­
pen fogalmazva az osztály és nem a faji hovatar­ jára koncentrál. Egyre inkább ez a helyzet Euró­
tozás. A régi faji korlátok eltűnőben vannak: a pában is: a jelenleg Amerikát jellemző gazdasá­
feketék gazdasági hátrányaik miatt rekedtek meg gi megosztottság és a társadalmi kirekesztés felé
a gettókban. mutató tendenciák a jelek szerint Angliában és
Charles Murray egyetért azzal, hogy a legtöbb Nyugat-Európa más országaiban is megszilár­
amerikai nagyvárosban létezik fekete marginá­ dulni látszanak. A marginális osztály jelensége
lis osztály. Murray (1984) szerint azonban az af- szorosan kapcsolódik a faj, az etnikum és a be­
roamerikaiak éppen a helyzetük megjavítására vándorlás kérdéseihez. London, Manchester,
kitalált segélyezési politika eredményeképpen Rotterdam, Frankfurt, Párizs, Nápoly és hasonló
találják magukat a társadalom legalján. Ez a „sze­ városokban komoly gazdasági hátránnyal küzdő
génységkultúra" tézisének felevelenítése, mely lakónegyedek találhatók. Európa leggazdagabb
azt állítja, ha az emberek hozzászoknak a segély­ városa az egy főre eső jövedelem kategóriájával
osztásokhoz, kevés indítékuk marad a munkába mérve Hamburg: itt lakik arányaiban a legtöbb
állásra, szilárd közösség építésére vagy stabil há­ németországi milliomos; de itt a legmagasabb
zasságok kötésére. Németországban (az országos átlagnál 40 száza­
lékkal magasabb) a segélyeken élők és a munka­
/ A segélyeken élés gondolatát a 10., „Szegény­ nélküliek aránya is.
ség, társadalmi kirekesztettség és jólét" című fe­ A nyugat-európai országokban a szegények és
jezetben tárgyaljuk tovább, a 294. oldalon. a munkanélküliek többsége helyben született, de
van szegénységben élő, és lepusztuló városne­
Murray állításaira válaszolva Wilson megismé­ gyedekben rekedt sok első és második generációs
telte és kibővítette korábbi érveit, ismét a Chica­ bevándorló is. Például Németországban jelentős
góban végzett kutatás eredményeit felhasználva. török, Franciaországban algériai, Olaszországban
Az, hogy sok fehér kiköltözött a városokból az pedig albán közösségek nőttek fel. A jobb élet­
elővárosokba, hogy a városi ipar elsorvadt és más színvonalat kereső migránsok gyakran alkalmi
városi problémák is adódtak, igen magas mun­ munkára kényszerülnek, ahol alacsony a bér és
kanélküliséghez vezetett az afroamerikai férfiak nincs előmeneteli lehetőség. Ezen kívül a ven­
körében - írja a szerző. Azt a fajta társadalmi dégmunkások gyakran hazaküldik a fizetésüket,
dezintegrációt, amelyre Murray céloz, beleértve hogy támogassák otthonhagyott családtagjaikat.
az egyedülálló fekete anyák magas arányát, Wil­ A legelőször érkező migránsok életszínvonala
son úgy magyarázza, hogy lecsökkent a szabad, szinte mindig alacsonyabb az adott ország átla­
partiképes (állásban lévő) férfiak száma. Egy gánál.
frissebb munkájában Wilson megvizsgálta, hogy Olyan esetekben, ahol a családtagok megpró­
ezeknek a szociális folyamatoknak mi a szerepe bálnak a vendégmunkáshoz illegálisan csatla­
abban, hogy a lecsúszott városi népességnek tér­ kozni, hogy a család egyesülhessen, különösen
ben koncentrált csomópontjai, úgynevezett „get­ magas a kirekesztettség és a marginalizálódás es­
tói" alakulnak ki. A gettó szegényei - főleg afro- hetősége. Az állami segélyekre jogosulatlan, ren­
amerikaiak és a spanyol anyanyelvű bevándor­ dezetlen jogi státusú bevándorlók nem vehetnek
lók - többszörös hátrányt élnek meg, kezdve az fel állami segélyeket, hogy a minimális életszín­
alacsony iskolai végzettségtől és egészségi álla­ vonaluk meglegyen. Ezek az emberek rendkívül
pottól a magas fokú kriminalizálódásig és a nagy kiszolgáltatottak, nagyon szűk cselekvési térbe
arányú viktimizációig. További hátrányként éri szorulnak, amelyből kevés megoldási út vezet ki
őket a fejletlen városi infrastruktúra - köztük az válság vagy szerencsétlenség esetén.
T Á R S A D A L M I R É T E G Z Ő D É S ÉS OSZTÁLY

Van-e marginális osztály Angliában? Murray itt is a jóléti állam negatív hatásának tu­
lajdonítja a házasságon kívül született gyerme­
Az Egyesült Államokról írt első írásait követően kek számának növekedését. Azt állítja, hogy a
Charles Murray Angliára is alkalmazta érveit leányanyáknak a családokénál magasabb össze­
(1990). Véleménye szerint Angliában is létezik gű juttatása ösztönzi a marginális osztályhoz tar­
marginális osztály, s bár annak mérete nem éri tozók számának növekedését.
el azt, amelyet az USA-ban talált, tagjainak szá­ Más angol szociológusok azonban élesen bírál­
ma „gyorsan nő" (Herrnstein-Murray 1994). Az ták Murray munkásságát, legtöbben elutasítják a
angol marginális osztályba nemcsak az etnikai marginális osztály, Murray által lefestett elkép­
kisebbségek tagjai sorolandók, hanem az elsze­ zelését. Duncan Gallie szerint nem megalapozott
gényedett területek fehérei is, ahol terjed a szociá­ az a leírás, mely szerint a marginális osztálynak
lis dezintegráció. Murray munkáját a jobboldali (s így a függőségnek) külön kultúrája van. A So­
politikai erők jól fogadták, köztük sok konzerva­ cial Change and Economic Life Initiative-től vett
tív párttag is, és az elméletéről szóló viták erősen adatok elemzésében Gallie (1994) azt állítja,
átpolitizáltak. hogy csak kis különbség van a munkásosztály­
Murray három területre koncentrál saját állítá­ hoz tartozók és a tartós munkanélküliek között
sának alátámasztására - már hogy Angliában is az illetők politikai nézete vagy munkahelyi elő­
van marginális osztály -: a munkanélküliség, a élete tekintetében. Nézete szerint lehet, hogy a
bűnözés és a törvénytelen gyermekek számának tartósan munkanélküliek fokozottabb elszigete­
növekedése (Murray 1990); Herrnstein és Murray lődést és elszegényedést élnek meg, de ők maguk
(1994). Murray nem hiszi, hogy a magas munka­ továbbra is a szélesebb munkásosztállyal azono­
nélküliség önmagában problémát okoz. A prob­ sulnak. Azt találta, hogy a hosszú ideig munka
léma szerinte az, hogy az emberek (különösen a nélkül maradó emberek másoknál sokkal inkább
fiatalok) nem hajlandók nehéz munkát vállalni. ragaszkodnak ahhoz a gondolathoz, hogy a mun­
Az 1930-as évek eleji világgazdasági válságot át­ ka szükséges dolog a társadalomban.
élő generáció attitűdjét szembeállítja a 1980-as A szegénység térbeli dimenzióit vizsgálta
évek állástalan ifjúságáéval. Miközben az idő­ Hartlepoolban, Északkelet-Angliában Lydia Mor­
sebb generáció igyekezett elkerülni azt, amit ma ris. A hartlepoolihoz hasonló területeken sorvadt
Murray a munkanélküliség szégyenének nevez, el a gyáripar, nőtt meg nagymértékben a munka­
a jelenlegi ezt nem teszi meg. Ennek okai a jóléti nélküliség, és itt alakultak ki leszakadó területek.
állam „perverz" ösztönzőiben keresendők, amely Azonban különálló marginális osztály megszü­
segélyt ad a nem dolgozóknak, és gyakorlatilag letését Morris kutatása sem erősítette meg. Meg­
azért fizeti őket, hogy ne dolgozzanak. Murray ab­ látása szerint a marginális osztály koncepciója
ban is hisz, hogy a bűnözés növekedése is hozzá­ túlságosan egyszerűsítő (és átpolitizált) ahhoz,
járult a marginális osztály létszámának növeke­ hogy a kortárs társadalom a szegénység és a tár­
déséhez. Ahogy a bűnözési százalékok emelked­ sadalmi hátrány összetettségét visszaadja. Mor­
nek, lebomlanak a közösségeken belül korábban ris három állástalan munkáscsoportot vizsgált
létezett informális társadalmi kontroll eszközei, meg: az elsőbe olyan házaspárok tartoztak, ahol
maga a közösség is gyengül és egyre jobban fel­ a férj legalább 12 hónapon át munkanélküli volt,
aprózódik. a másodikba olyan házaspárok, ahol a férjnek az
utolsó 12 hónapban azonos volt az állása, és a
harmadikba pedig azok, ahol a férfi az elmúlt 12
/ Kiegyensúlyozottabb kép található a bűnözé­
hónapban új állásba ment.
si statisztikáról a 19., „Bűnözés és deviancia"
című fejezetben. Arra vonatkozóan, hogy az egyes ember és a
család rendelkezik-e támogató hálózattal, amely­
Végül azt mondja, és a marginális osztály növe­ re számíthat, Morris a három csoport között ke­
kedéséről adott 1994-es beszámolójában ennél vés különbséget talált. Azok, akik egy évnél hosz-
fontosabb megállapítás, hogy a házasságon kí­ szabb ideig voltak állás nélkül, még mindig a
vül született gyermekek olyan fiatalokká válnak, munkakereséssel voltak elfoglalva; nem fogadták
akik nem fegyelmezhetők, lévén se apjuk, se csa­ el a munkaellenes kultúrát. Ezeknek a férfiaknak
ládjuk, akik kontrollálnák őket. a helyzete a terület tartós gazdasági hanyatlásá­
ból, a szakképesítés hiányából és a munkahelyi
/ A változó családi szerkezetekkel a 7., „Csalá­ informális kapcsolatoknak - akik segíthettek vol­
dok és intim kapcsolatok" című fejezetben, a na nekik a környéken munkát találni - elvesz­
185-187. oldalon foglalkoztunk. téséből eredt. Morris azonban azt találta, hogy
a legtöbb tartósan munkanélküli partnere szin-
9. F E J E Z E T

tén munkanélküli volt, ahogy barátaik többsége a termelési eszközökhöz való viszony és a foglal­
is. Ennek ellenére erre a következtetésre jutott: kozás. Néhány mostani szerző azonban úgy ér­
„vizsgálatomban nincs közvetlen bizonyíték arra vel, hogy az egyének osztályhelyzetét nemcsak,
nézve, hogy a marginális osztálynak külön kultú­ vagy főleg nem a közgazdasági és foglalkozási ka­
rája lenne" (1993, 4 1 0 . o.). tegóriákban kell elemezni, hanem olyan kulturá­
Morris kutatása egyáltalán nem tűnik megcá­ lis tényezők viszonylatában is, mint az életstílus
folhatatlannak. A kutatást az országnak csak egy és a fogyasztási szokások. E megközelítés szerint
részében végezte, ott, ahol az etnikai kisebbsé­ a jelenlegi korunk olyan, amelyben a fogyasztás­
gek nem voltak döntő súllyal jelen. A nyugat-in­ hoz kapcsolódó „szimbólumok" és minősítő jel­
diai és az ázsiai férfiak nagyobb számban inkább zők egyre nagyobb szerepet játszanak a minden­
a betanított munkakörökben dolgoznak, és na­ napi életben.
gyobb náluk a munkanélküliségi ráta, mint a fe­ Az egyéni identitás nagyobb mértékben struk­
hér férfiak körében. turálódik az életstílusra vonatkozó választások
körül, azaz a hogyan öltözzünk, mit együnk, ho­
gyan ápoljuk testünket és hol pihenjünk kérdé­
Értékelés se körül, mint az osztály olyan hagyományosabb
mutatói mentén, mint amilyen a foglalkozás.
Mivel magyarázhatók a marginális osztály eme Pierre Bourdieu ( 1 9 3 0 - 2 0 0 2 ) francia szocioló­
ellentétes felfogásai? Vajon a szociológiai kutatás gus azt a nézetet támogatja, hogy az életstílus­
azt a tézist támasztja alá, hogy hasonló életkilá­ választások fontos mutatói az osztály-hovatarto­
tások által egyesített hátrányos helyzetű emberek zásnak. Azt állítja, hogy a gazdasági tőke - mint
külön osztályt alkotnak? az ingatlan, a vagyon és a jövedelem - fontos, de
A marginális osztály fogalmát az Egyesült Álla­ csak részlegesen járul hozzá az osztályfogalom
mokban vezették be, és ott továbbra is van értelme. megértéséhez. Bourdieu társadalmiosztály-felfo­
Az USA-ban a gazdagok és a szegények szélsőségei gása rendkívül általános (lásd Crompton 1998).
sokkal erőteljesebbek, mint Nyugat-Európában. Az osztályhelyzetet jellemző „tőke" négy formá­
Különösen ahol a gazdasági és a társadalmi hátrá­ ját különbözteti meg, melyeknek csupán egyike
nyok radikális megosztottsággal is kiegészülnek, a a gazdasági tőke, a többi kulturális, társadalmi
hátrányos helyzetűek gyakran érzik úgy, hogy ki és szimbolikus (Bourdieu 1986). Bourdieu úgy
vannak zárva a szélesebb társadalomból. érvel, hogy az emberek egyre inkább megkülön­
Miközben a marginális osztály fogalma ilyen böztetni igyekeznek magukat a többiektől, de
körülmények között hasznosnak látszik, hasz­ nem gazdasági tényezők, hanem a kulturális tőke
nálata az európai országokban már kérdésesebb. alapján, amelybe beletartozik az oktatás, a mű­
Annak ellenére, hogy a hátrányos helyzet ha­ vészetek szeretete, a fogyasztás és a pihenésként
sonló feltételei fennállnak Európában, mégsem végzett tevékenységek. A kulturális tőke össze­
olyan markánsak, mint Amerikában. A jelentős gyűjtésének folyamatában az embereket a kapita­
mértékű nélkülözések közepette élők és a társa­ lista rendszeren belül fogyasztásra szánt tényle­
dalom többi része közötti elkülönülés mértéke ges vagy szimbolikus javakat és szolgáltatásokat
sem olyan éles. árusító „szükségletkereskedők" elterjedése segíti.
A reklámozók, marketingesek, divattervezők, stí­
Ennek ellenére a közelmúlt vizsgálatai még az
lustanácsadók, belső építészek, lakberendezők,
USA-ban is azt jelzik, hogy bár az urbánus sze­
személyi edzők, terapeuták, weblaptervezők és
gények rétege nem mobilis, mégiscsak túlzásnak
még sokan mások mind azzal foglalkoznak, hogy
számítanak a „megvert és szétzilált underclassról"
a fogyasztók egyre szélesedő táborában befolyá­
szóló beszámolók. így a gyorséttermi munkások
solják a kulturális ízlést és propagálják a külön­
és a hajléktalan utcai árusok közelmúltbeli vizs­
féle életstílusokat.
gálata már vitatja, hogy a városi szegények és a
társadalom többi része közti szétválás olyan nagy Bourdieu osztályelemzésében fontos a társa­
lenne, mint amekkorának a marginális osztály dalmi tőke is, az emberek barátaiból és ismerő­
kutatói gondolják (Duneier 1999; Newman 2000). seiből álló kapcsolati hálózat. Bourdieu úgy ha­
tározza meg a társadalmi tőkét, hogy az olyan
erőforrás, amelyre az egyének vagy csoportok „a
Osztály és életstílus kölcsönös ismertség és elismerés többé-kevésbé
intézményesített és »kiépített« tartós kapcsolati
Az osztályon belüli helyzet elemzése során a szo­ hálózata révén" tesznek szert (1992). A társadal­
ciológusok az osztályhelyzet hagyományos indi­ mi tőke fogalma fontos eszköz a kortárs szocioló­
kátorait szokták használni, mint a piaci pozíció, giában, és a fogalomnak Bourdieu-féle tárgyalása
T Á R S A D A L M I R É T E G Z Ő D É S ÉS OSZTÁLi

fontos lépést jelentett a gondolat elterjesztésé­ ismeretsége van (társadalmi tőkéje), a saját cégé­
ben, amely fogalmat Robert Putnam amerikai po­ nél hirtelen vezető pozícióba léptetnek elő, ahol
litológus nevével szokták ma összekapcsolni. az illető jól beválik, mindemellett gazdasági és
szimbolikus tőkét is szerez magának.
/ Putnam társadalmi tőkére irányuló vizsgálatait Más kutatók is egyetértettek Bourdieu-vel ab­
a 16., Szervezetek és hálózatok című fejezetben ban, hogy az osztálytagozódásokat különböző
tárgyaljuk, az 5 1 8 - 5 2 0 . oldalon. életstílusokhoz és fogyasztási szokásokhoz le­
het kötni. így a középosztályon belüli csopor­
Végül Bourdieu azt állítja, hogy a szimbolikus tő­ tosításról szólva Savage és társai (1992) három
ke - amelybe beletartozik például a jó hírnév - a szektort neveztek meg kulturális ízlés és „javak"
társadalmi osztályba tartozás utolsó fontos muta­ alapján. A közszolgálatot végző értelmiségiek,
tója. A szimbolikus tőke fogalma rokon a státus akiknek kulturális tőkéje magas, gazdasági tő­
fogalmával. kéje alacsony, egészséges, aktív életmódot igye­
Bourdieu előadásában minden egyes tőke bi­ keznek folytatni, amelynek része a sportolás, a
zonyos fokig kapcsolódik a másikhoz, és az egyik kevés alkoholfogyasztás, valamint a kulturális és
birtoklása segít a többi megszerzésében. Például közösségi tevékenységekben való részvétel. Ez­
egy üzletembernek, aki rengeteg pénzt keres (gaz­ zel szemben a menedzserekre és bürokratákra
dasági tőkéje van), lehet, hogy nincs jó ízlése a nem jellemzőek az elkülönülő fogyasztási szo­
képzőművészet területén, ugyanakkor meg tudja kások, vagyis ők átlagos vagy kevés fizikai moz­
fizetni, hogy gyermekei magániskolákba járjanak, gást végeznek, alig vesznek részt kulturális tevé­
ahol a gyerekek már szert tesznek kulturális tőké­ kenységekben, jobban szeretik a hagyományos
re. Az üzletembert pénze elvezetheti oda, hogy az lakberendezést és divatot. A harmadik csoport,
üzleti világban vezető szerepet játszó személyek­ a posztmodernek, olyan életmódot követnek,
kel új kapcsolatokat létesítsen, gyermekei más amelyből hiányzik egy meghatározó elv, és olyan
gazdag családok gyermekeivel találkozzanak, így elemek lehetnek benne, amelyeket hagyományo­
mindannyian társadalmi tőkére tesznek szert. san nem szokás egyszerre követni. így a lovaglás
Hasonlóképpen előfordulhat, ha valakit, akinek és a klasszikus irodalom iránti érdeklődés mel­
kiterjedt, jó kapcsolatokkal rendelkező csoport­ lett helyet kaphatnak az extrém sportok - mint

Vajon m e r i t o k r á c i a v a n - e A n g l i á b a n ? T o n y B l a i r é s D a v i d C a m e r o n k o n z e r v a t í v p á r t v e z é r i s d r á g a m a g á n i s k o l á b a j á r t ,
majd az oxfordi e g y e t e m r e .
1
9. F E J E Z E T

ílamint a nemek kérdéséről

Bourdieu osztályról írt munkája (lásd 256-258. „white stilettos", „Sharon" és „Tracey"* elnevezé­
o.) igen nagy hatást gyakorolt ezért sok szocioló­ sek jelentésével. Az interjúkban Skeggs azt talál­
gus alkalmazta saját osztályvizsgálataiban. Bour­ ta, hogy az asszonyok hajlamosak elhatárolódni
dieu osztályról és kultúráról szóló beszámolóját attól, hogy munkásosztálybeliként tekintsenek
használta fel Beverley Skeggs brit szociológus is rájuk. Amikor például a szexualitásról volt szó, a
ahhoz, hogy megvizsgálja az osztályok kialaku­ nők igyekezték elkerülni az olyan kijelentéseket,
lása és a nemek kérdését az északnyugat-angliai hogy ők kívánatos nők lennének, és ezzel leérté­
nők körében végzett felmérésével. Skeggs (1997) kelték azt a kicsiny tőkét is, amit fiatal, feleség­
tizenkét éven át követte nyolcvanhárom munkás­ nek való nőként magukénak mondhattak volna.
osztálybeli asszony életét, akik különböző idő­ A megkérdezettek számára fontos volt, hogy
pontokban, de mind beiratkoztak egy helyi felső­ szexuálisan vonzóak legyenek, és tudjanak ma­
oktatási főiskola gondozói szakára. Bourdieu ter­ guknak férjet szerezni, ha akarnak. Az esküvő és
minológiáját követve Skeggs azt találta, hogy az a házasság a tiszteletreméltóságot és a felelőssé­
általa vizsgált nőknek alacsony gazdasági, kultu­ get jelentette számukra. Azzal, hogy a gondozói
rális, szociális és szimbolikus tőkéje van. Gyengén szakmát választották, éppen ezeket a meggon­
fizették őket, korlátozottan jutottak az iskolai ok­ dolásokat hangsúlyozták: a gondozói képesítés
tatáshoz, kevés fontos pozícióban lévő emberrel megszerzése révén a nők jó szülői ismereteket
voltak kapcsolatban, akikre támaszkodni tudtak szereztek, és végzés után a tiszteletreméltó, fize­
volna, és a magasabb társadalmi osztályba tarto­ tett munka lehetősége nyílt meg előttük - szem­
zók szemében státusuk alacsony volt. Skeggs azt ben a munkanélküliséggel.
állítja, hogy a tanulmányában szereplő nőknél Bár a nők csoportja megpróbálta magát elhatá­
ezeknek a tőkéknek a hiánya Nagy-Britanniában rolni attól, hogy magát munkásosztálybelinek te­
a munkásosztálybeli nők pozitív identitásának tá­ kintse, és gyakran gondolta úgy, hogy életükben
gabban értelmezhető hiányát tükrözi. (A munkás­ az osztálynak marginális jelentősége van, Skeggs
osztálybeli férfiaknak ezzel szemben nem okoz úgy érvel, hogy az osztály valójában mégiscsak
nehézséget a pozitív identitás megszerzése, véli meghatározó az általuk követett életmódban,
Skeggs, ugyanis ezt a szakszervezeti mozgalmon és kísérleteik arra, hogy távol tartsák magukat
keresztül gyakrabban megkaphatják). „Munkás­ a munkásosztály identitásától, ezt még inkább
osztálybelinek" neveztetni - mondja Skeggs -, a elősegíti. Skeggs beszámolója egy északnyugat­
nőknek annyit jelent, hogy piszkos, értéktelen és angliai női csoport életéről, jól mutatja, hogy az
veszélyes jelzőkkel illetik őket. osztály mennyire összekapcsolódik más identitás­
Ez az elméleti háttér magyarázza meg, hogy a formákkal -jelen esetben a nemi identitással.
felmérésben a nők miért nem akarták magukat
a munkásosztályhoz tartozóként jellemeztetni. * W h i t e stilettos - fehér, m a g a s sarkú k ö r ö m c i p ő t vise­
Nagyon is tudatában voltak a munkásosztálybe­ lő lányok a n y o l c v a n a s é v e k b e n , S h a r o n és Tracey diva­
li nőket megcélzó kulturális gúnyolódásokkal, a tos munkásosztálybeli keresztnevek.

például a sziklamászás - iránti rajongás és esz­ felülíródnak; így a különböző osztályháttérből


telen lelkesedés, valamint az, hogy szeretik, ha jövő emberek hasonló tévéműsorokat néznek,
elfogja őket az extázis érzése. vagy ugyanazokban a főutcái boltokban vásárol­
Nehéz lenne vitatni, hogy az osztályokon be­ nak ruhát, ugyanakkor az osztálykülönbségek
lüli és közötti rétegződés mára már nemcsak a fokozódhatnak is az életstíluson és az „ízlésen"
foglalkozási különbségektől, hanem a fogyasztás­ keresztül (Bourdieu 1986).
tól és az életstílustól is függ. Erre úgy derül fény, Nem megfeledkezve ezekről az új mutatókról,
ha a társadalom egészében érvényesülő tenden­ mégsem elhanyagolható a gazdasági tényezők
ciákat figyeljük. A szolgáltató szektor, valamint a kritikus szerepe a társadalmi egyenlőtlenségek
szórakoztató és rekreációs ipar gyors terjeszkedé­ újratermelődésében. Az esetek nagyobb részében
se például a fogyasztás növekedő hangsúlyát tük­ a súlyos szociális és anyagi hátránnyal küzdő
rözi az iparosodott országokon belül. A modern egyének nem életstílus-választás révén élik meg
társadalmak az anyagi javak megszerzésére han­ a megfosztottságaikat. Éppen ellenkezőleg, a kö­
golt fogyasztói társadalmakká váltak. Bizonyos rülményeiket olyan tényezők alakítják, amelyek
tekintetben a fogyasztói társadalom „tömegtársa­ a gazdasági és foglalkozási szerkezettel függnek
dalom", ahol az osztálykülönbségek valamelyest össze (Crompton 1998).
/

T Á R S A D A L M I R É T E G Z Ő D É S ÉS OSZTÁLY 259

Nemek és rétegződés kiléphetnek, hogy gyermeket szüljenek és nevel­


jenek (lásd a 18., „Munka és gazdasági élet" című
Sok éven át a rétegeződés terén végzett kutatás fejezetet). Mivel a nők többsége gazdaságilag már
„vak volt a nemekre" - úgy tettek, mintha nők régóta a férjétől függő helyzetben van, ezért osz­
nem is léteztek volna, vagy mintha a hatalmi, va­ tályhelyzetüket is leggyakrabban férjük pozíciója
gyon- és presztízskülönbség elemzése céljából a szabja meg.
nők jelentéktelenek és érdektelenek lettek volna. Goldthorpe érvelését többféle bírálat is érte.
Pedig a nemi hovatartozás a rétegződés egyik leg­ Először is: a háztartások jelentős részében lénye­
alapvetőbb formája. Nincs a Földön olyan társa­ ges a nők jövedelme a család gazdasági helyze­
dalom, amelyben a férfiak - legalábbis a társadal­ tének és életmódjának fenntartásához. Ilyen kö­
mi élet bizonyos területein - ne rendelkeznének rülmények között az asszony fizetett munkája
több vagyonnal, magasabb státussal és befolyás­ adja részben a háztartás osztály-hovatartozását.
sal, mint a nők. Másodszor: néha a feleség foglalkozása adja meg
A nemek és a rétegződés vizsgálata a modern a család egészének társadalmi rangját. Még ott is
társadalmakban felvet egy egyszerűnek tűnő alap­ előfordul, ahol a feleség kevesebbet keres férjé­
problémát, amelyre nehéz választ találni. A kér­ nél, hogy a férj osztályát befolyásoló tényezők
dés az, hogy milyen mértékben érthetjük meg a közt vezető fontosságúvá válik a nő munkaválla­
modern korra jellemző nemi egyenlőtlenségeket lása. Ez lehet az eset akkor például, amikor a férj
- elsősorban az osztálykülönbségek alapján. A szakképzetlen vagy betanított kékgalléros, felesé­
nemi egyenlőtlenségek történelmileg mélyebben ge pedig, mondjuk, boltvezető. Harmadszor: ve­
gyökereznek, mint az osztályrendszerek: a férfiak gyes osztályú háztartásban, ahol a férj munkája
a nők fölött álltak már a vadászó és gyűjtögető más kategóriájú, mint a feleségé, előfordulhatnak
társadalmakban is, ahol osztályok még nem lé­ olyan okok, amelyek miatt reálisabb különböző
teztek. Ám a modern társadalmakban az osztály­ osztályhelyzetűnek tekinteni a férfit és a nőt ak­
különbségek olyan meghatározó fontosságúak, kor is, ha egy háztartásba tartoznak. Negyedszer:
hogy nyilvánvalóan nagyrészt „lefedik" a nemek nő azoknak a háztartásoknak az aránya, ahol az
közti egyenlőtlenségeket. A legtöbb nő anyagi asszony az egyetlen kenyérkereső. A férjezetlen
helyzete többé-kevésbé tükrözi a férje vagy az anyák és a gyermektelen dolgozó nők növekvő
apja pozícióját, s így felvethető, hogy a nemek aránya is ezt a tényt tanúsítja. Az ilyen asszo­
közti egyenlőtlenségeket elsődlegesen osztály­ nyok definíció szerint meghatározó befolyással
alapon kell magyaráznunk. rendelkeznek saját házastársuk osztályhelyzeté­
re, kivéve azokat az eseteket, ahol a tartásdíjak

A nők osztályhelyzetének meghatározása

A legutóbbi időkig kimondatlan alaptételnek


számított az a nézet, hogy elsősorban az osztály­
különbségek határozzák meg a nemek közötti
egyenlőtlenségeket. E kérdést azonban ismét fel­
színre hozták a feminista kritikusok, valamint a
nők gazdasági szerepében végbement tagadhatat­
lan változások számos nyugati társadalomban.
Az osztályelemzésben a „konvencionális né­
zőpont" az volt, hogy a nők fizetett munkája a
férfiakéhoz képest lényegtelen mértékű, és ezért
a nőket nyugodtan ugyanabba az osztályba sorol­
hatjuk, amelyhez férjük is tartozik (Goldthorpe
1983). Goldhorpe, akinek saját osztálysémája is
eredetileg ezen a hiedelmen alapult, úgy gondol­
ja, hogy ez a nézet nem a szexizmus ideológiájára
épült, ellenkezőleg, elismeri, hogy a legtöbb nő
hátrányos helyzetben van a munkaerőpiacon.
A nők nagyobb valószínűséggel töltenek be
Sokan bírálják a nők osztályhelyzetének férjük osztály­
részmunkaidős állásokat, mint a férfiak, és sok­ helyzete alapján történő meghatározását, mivel n e m min­
kal többször van rövidebb gyakorlati idejük a fi­ den asszony f ü g g anyagilag a férjétől, a h o g y a n a múlt­
zetett állások tekintetében, mivel hosszabb időre ban gyakran függött.
9. F E J E Z E T

•I Csökken-e az e g y e n l ő t l e n s é g az .

Van némi bizonyíték arra, hogy legalábbis a kö­ nagyjából azonos mértékű maradt az 1970-es
zelmúltig az érett kapitalista társadalmak osztály­ években (Berger 1992; Nielsen 1994). A háborút
rendszerei egyre nyitottabbá váltak az osztályok követő kisebb mértékű egyenlőtlenség részben az
közti mozgások előtt, és ezzel csökkentették az ipari társadalmak gazdasági terjeszkedésével ma­
egyenlőtlenségek mértékét. 1955-ben Simon gyarázható, amely a társadalom alján lévő embe­
Kuznets Nobel-díjas közgazdász olyan hipoté­ reknek felemelkedésre adott lehetőséget, részben
zist javasolt, amit azóta Kuznets-görbének ne­ a kormánynak az egyenlőtlenség csökkentésére
veznek: egy olyan képletet, amely azt mutatja, irányuló egészségbiztosítási, segélyezési és más
hogy a kapitalista fejlődés korai szakaszaiban az programjaival. Azonban lehet, hogy Kuznets elő­
egyenlőtlenség növekszik, később csökken, majd rejelzése csak az ipari társadalmakra lesz igaz. A
egyszer egy viszonylag alacsony szinten stabilizá­ posztindusztriális társadalmak megjelenése az
lódik (Kuznets 1955; és lásd a 9.7. ábrát). Az eu­ 1940-es évek óta számos fejlett nemzetnél ma­
rópai országok, az Egyesült Államok és Kanada gával hozta az egyenlőtlenség mértékének növe­
vizsgálata azt mutatta, hogy ezeken a helyeken kedését (lásd a 10. fejezetet), ami megkérdőjelezi
az egyenlőtlenség a második világháború előtt Kuznets elméletét.
tetőzött, az 1950-es évek során visszaesett, majd

9.1. ábra A Kuznetz-görbe


Nagyobb

1
1
Ic
Iparosodott
társadalmak

1970 óta
Kisebb

Kisebb A gazdasági fejlődés mértéke Nagyobb

Forrás: N i e l s e n 1 9 9 4 , 6 5 4 - 6 7 7 . o .

az asszonyt ugyanabba a gazdasági helyzetbe VII. osztályként kezelik. Ez a szakképzetlen és


hozzák, mint amilyenben a nő korábbi férje van betanított munkásnők munkaerő-piaci helyzetét
(Stanworth 1984; Walby 1986). pontosabban reprezentálja.
Goldthorpe és mások a hagyományos felfogást
megvédték, de néhány fontos változást is beve­
zettek szerkezetükbe. A kutatás céljából a háztar­ Túl a háztartásokon?
tások besorolásánál a magasabb osztálytagságú
partnerrel lehet számolni, legyen akár férfi, akár Az osztályba sorolás körül kialakult vita során
nő az illető. A „férfi kenyérkeresőre" alapozott sokan úgy vélték, hogy az egyén osztálypozíció­
osztályozás helyett a háztartások besorolását ját a háztartásra való hivatkozás nélkül kell meg­
manapság a „többet kereső" alapján végzik el. határozni. Más szavakkal a társadalmi osztályt
Ezen túlmenően a Goldthorpe-féle csoportosítás minden egyes személynél a foglalkozásból kell
III. osztályát további két alkategóriára osztották, megítélni, az illető házastársának státusára való
hogy tükrözzék a nők erős jelenlétét az alsó szin­ tekintet nélkül. Ezt a megközelítést alkalmazta
tű fehérgalléros állásokban. Amikor nőkre alkal­ például Gordon Marshall kollégáival Anglia osz­
mazzák a sémát, a Illb. osztályt (nem fizikai dol­ tályrendszerének vizsgálatával foglalkozó mun­
gozók a kereskedelemben és a szolgáltatásban) kájában (Marshall 1988).

7
T Á R S A D A L M I R É T E G Z Ő D É S ÉS OSZTÁLY

Ennek a nézőpontnak is megvannak azonban Vertikális mobilitás a társadalmi-gazdasági ská­


a nehézségei. Egy oldalra állítja azokat, akik nin­ lán való fel- vagy lefelé irányuló mozgást jelenti.
csenek fizetett alkalmazásban, beleértve ebbe Azok, akiknek növekszik a vagyona, jövedelme
nemcsak a háztartásbelieket, hanem a nyugdí­ vagy státusa, felfelé mobilisak - mint Sir Gulam
jasokat és a munkanélkülieket is. A két utóbbi Noon, akinek élettörténetét e fejezet elején fog­
csoportot lehet a legutolsó betöltött munkahelye laltuk össze -, míg azok, akik a másik irányban
szerint kategorizálni, de ez problematikus lehet, haladnak, lefelé mobilisak. A modern társadal­
ha az így besorolt egyén már egy ideje nem dolgo­ makban nagyfokú laterális mobilitás is meg­
zik. Sőt nagyon félrevezető lehet, ha a háztartás figyelhető, amely a lakónegyedek, városok vagy
helyzetét teljes mértékben elhanyagoljuk. Óriási régiók közti földrajzi mobilitásra vonatkozik. A
különbséget jelenthet ugyanis a jövőbeli lehető­ vertikális és laterális mobilitás gyakran együtt
ségek tekintetében, hogy az egyének egyedülál­ jár. Például valaki, aki egy adott városban lévő
lók vagy valakivel közös háztartásban élnek-e. vállalatnál dolgozik, előléptetéssel a cégnek egy
másik városban, vagy akár másik országban lévő
fiókjába kerülhet.
Miként hat az osztálytagolódásra Kétféleképpen lehet a társadalmi mobilitást
a nők munkavállalása? vizsgálni. Először vizsgálhatjuk az egyes embe­
rek karrierjét - milyen messzire jutnak fel vagy le
A nők pénzkereső munkavállalása jelentős ha­ a társadalmi ranglétrán munkáséletük során. Ezt
tást gyakorolt a háztartások jövedelmi viszonyai­ generáción belüli mobilitásnak nevezzük. Vagy
ra. Ám ez a hatás korántsem egyöntetű, és lehet, azt is elemezhetjük, hogy a gyerekek milyen mér­
hogy a végén a háztartások közötti különbséget tékben követik apjuk, illetve nagyapjuk azonos
az osztálykülönbségekkel fogják magyarázni. vagy hasonló foglalkozását. A nemzedékeken át­
Egyre több nő helyezkedik el diplomás és mene­ ívelő mobilitást nevezzük generációk közti mo­
dzseri állásba és keres jól. Ez is hozzájárul egyfe­ bilitásnak.
lől a „kétkeresős, magas jövedelmű háztartások",
valamint másfelől az „egykeresős vagy kereső
nélküli háztartások" polarizációjához (lásd a 18., Összehasonlító mobilitásvizsgálatok
„Munka és gazdasági élet" című fejezetet).
A kutatás rámutatott arra, hogy a jól kereső asz- A felfelé mutató mobilitás foka egy társadalom­
szonyoknak legtöbbször jól kereső partnerei van­ ban a társadalom nyitottságának legfőbb „muta­
nak, és a diplomás, illetve menedzseri állásokban tója", és azt jelzi, hogy az alacsonyabb rétegbe
lévő férfiak feleségeinek magasabb a fizetése, született tehetségek milyen magasra jutnak a tár­
mint más alkalmazott nőtársaiknak. A házasság sadalmi-gazdasági ranglétrán. Ebből a szempont­
olyan partneri kapcsolatokat produkál, ahol ból a társadalmi mobilitás fontos politikai kérdés,
mindkét fél viszonylag privilegizált vagy éppen különösen olyan államokban, amelyek minden
hátrányos helyzetű a munkahelyi karrierét ille­ állampolgár számára egyenlő lehetőségeket kí­
tően (Bonney 1992). vánnak biztosítani. Vajon mennyire nyitottak az
Az ilyen kétkeresős partnerkapcsolat hatását ipari társadalmak a társadalmi mobilitás tekinte­
fokozza az a tény is, hogy nő a gyermekvállalási tében? Vajon Angliában jobbak az esélyegyenlő­
átlagéletkor, különösen a diplomás nők körében. ség feltételei, mint máshol?
A gyermektelen kétkeresős házaspárok növekvő Társadalmimobilitás-vizsgálatok már több mint
száma mélyíti a legmagasabb és a legalacsonyabb ötven éve folynak, és gyakran szerepelnek ben­
fizetéssel rendelkező háztartások közötti szaka­ nük nemzetközi összehasonlítások. Fontos korai
dékot. kutatás fűződik Peter Blau és Otis Dudley Duncan
nevéhez a hatvanas évekből (1967). Még ma is az
ő kutatásuk számít a legrészletesebb vizsgálatnak
TÁRSADALMI MOBILITÁS az egy országban folytatott társadalmimobilitás­
vizsgálatok között. (Annak ellenére, hogy igen
A rétegződés vizsgálatában nemcsak a gazdasági széles körű volt, más mobilitásvizsgálatokhoz
helyzet vagy a foglalkozások közti különbségek­ hasonlóan prekoncepció alapján készült, ugyan­
kel kell foglalkoznunk, hanem azzal is, hogy mi is az összes vizsgált személy férfi volt.) Blau és
történik a különböző pozíciókban elhelyezkedő Duncan 20 000 férfiból álló országos mintából
egyénekkel. A társadalmi mobilitás szakkifeje­ gyűjtötte az információit. Arra a következtetés­
zés az egyének és csoportok különböző társadal­ re jutottak, hogy az Egyesült Államokban ugyan
mi-gazdasági pozíciói közti mozgásra vonatkozik. nagy a vertikális mobilitás, de ez szinte mindig
9. F E J E Z E T

egymáshoz közel eső foglalkozásokhoz kapcsoló­ dukál, mások optimistább nézetet vallanak, és
dó pozíciók között zajlik. „Tartós, hosszú távú" azt állítják, hogy egy új osztályhoz való fokozatos
mobilitás ritkán fordul elő. Bár létezik lefelé alkalmazkodás folyamata megy végbe.
mozgás is mind az egyének, mind a generációk Tíz ország, Bulgária, a Cseh Köztársaság, Szlo­
szintjén, az sokkal ritkább, mint a felfelé mozgás. vákia, Észtország, Németország, Lengyelország,
Ennek az az oka, hogy a fehérgalléros, azaz értel­ Oroszország, Szlovénia, az USA és Nagy-Britan­
miségi állások száma jóval gyorsabban nőtt, mint nia adatait felhasználva Marshall és Firth meg­
a kékgalléros állásoké, ez a kékgalléros munká­ vizsgálta, hogy az osztályok közti mobilitás össze­
sok fiai előtt lehetőségeket nyitott meg. Blau és kapcsolódik-e a mindennapi élet - mint a család,
Duncan hangsúlyozta az oktatás és képzés jelen­ közösség, a munka, jövedelem és politika - té­
tőségét az egyén esélyeiben. Nézetük szerint a nyezőivel való nagyobb elégedettség vagy elége­
felfelé irányuló mobilitás általában az ipari tár­ detlenség érzésével. A szerzők egészében véve
sadalmakra mint egészre jellemző, és hozzájárul kevés bizonyítékát találták annak, hogy kapcso­
a stabilitáshoz és integrációhoz. lat lenne a válaszadók osztálytudata és az élettel
A társadalmi mobilitás talán legünnepeltebb való általános elégedettségük között. Ez nemcsak
nemzetközi vizsgálatát Seymour Martin Lipset azokra az egyénekre volt igaz, akik a munkásosz­
és Reinhard Bendix végezte el (1959): kilenc ipa­ tálybeli gyökereikből középosztálybeli pozíció­
ri társadalom - Nagy-Britannia, Franciaország, kat értek el, hanem azokra is, akik lefelé voltak
Nyugat-Németország, Svédország, Svájc, Japán, mobilisak.
Dánia, Olaszország és az Egyesült Államok - ada­
tait elemezték, és a férfiak kékgalléros állásokból
fehérgalléros állásokba való előrelépésére kon­ A lefelé irányuló mobilitás
centráltak. Reményeikkel ellentétben nem fedez­
tek fel bizonyítékot arra nézve, hogy az Egyesült Bár a lecsúszás nem olyan gyakori, mint a fel­
Államok nyitottabb társadalom lenne, mint az emelkedés, még mindig eléggé elterjedt jelenség.
európaiak. A kékgallérosokat a fehérgallérosoktól A lefelé irányuló generáción belüli mobilitás is
elválasztó vonal átlépésével járó teljes vertikális gyakori. Ez a mobilitástípus elég gyakran pszi­
mobilitás az Egyesült Államokban 30 százalékos chológiai problémákkal és szorongással párosul,
volt, míg a többi országban ez 27 és 31 százalék amikor az egyén képtelenné válik azt az életfor­
között ingadozott. Lipset és Bendix arra a követ­ mát fenntartani, amelyhez hozzászokott. A lecsú­
keztetésre jutott, hogy minden ipari ország ha­ szás másik fő forrása az elbocsátás. Az állásukat
sonló változásokat él meg a fehérgalléros állások elvesztő középkorú emberek például nehezen ta­
növekedése miatt, ami azzal járt, hogy „megug­ lálnak új állást, vagy csak alacsonyabb bérezésű
rott a felfelé irányuló mobilitás". Mások kétségbe munkára lelnek.
vonták adataikat, és azt mondták, szignifikánsabb Eddig nagyon kevés vizsgálat készült a lefe­
különbségeket találtak volna az országok között, lé irányuló mobilitásról Angliában. Valószínű
ha a lefelé tartó mobilitásra jobban figyelnek, és azonban, hogy az egy vagy több generáción be­
ha a tartós mobilitás kérdését is szemügyre vet­ lüli lefelé irányuló mobilitás aránya nő mind
ték volna (Heath 1 9 8 1 ; Grusky-Hauser 1984). Nagy-Britanniában, mind az USA-ban. Az Egye­
A társadalmi mobilitás legtöbb vizsgálata, mint sült Államokban számos vizsgálat született a je­
az itt leírtak is, a mobilitás „objektív" dimenziói­ lenségről a közelmúltban. A nyolcvanas években
ra fókuszál, azazhogy mekkora mobilitás létezik és a kilencvenes évek elején, először a második
egyáltalán, milyen irányú, és a lakosság mely ré­ világháború óta, általában csökkent az USA-ban
tegeire jellemző. Gordon Marshall és David Firth a középosztály fehérgalléros állásaiban dolgozó
(Marshall-Firth 1999) más megközelítést alkal­ emberek átlagos reálbére (az inflációt figyelembe
mazott saját, a társadalmi mobilitást vizsgáló, vevő tényleges keresete). így, még ha ezeknek az
összehasonlító módszert követő kutatásában: ők állásoknak a száma a többiekéhez képest növek­
az emberek „szubjektív" érzéseit vizsgálták az szik is, már nem is biztos, hogy elősegíti a koráb­
osztálypozíció megváltozásával kapcsolatosan. bi életstílusra való törekvéseket.
A kutatók a vizsgálatot válasznak szánták arra E változások fő okai a vállalati szerkezetátala­
a szerintük „alaptalan spekulációra", melyet a kítások, a „karcsúsítási programok". A növekvő
társadalmi mobilitásnak az egyéni jólét érzésére globális verseny következtében sok vállalat csök­
gyakorolt valószínű hatásairól vélnek széles kör­ kentette munkavállalói számát. Fehérgalléros és
ben a szociológusok. Míg egyesek azzal érveltek, kékgalléros állások is megszűntek, és helyettük
hogy a társadalmi mobilitás egyfajta egyensúly­ gyengén fizetett, részmunkaidős foglalkoztatotta­
talanság-, izolációs és gyökértelenségérzést pro­ kat alkalmaznak.
T Á R S A D A L M I R É T E G Z Ő D É S ÉS OSZTÁLY 263

Vizsgálatok az USA-ban kimutatták, hogy a lefe­ lalkozásokba került. Az értelmiségieknek és me­


lé irányuló mobilitás különösen gyakori az elvált nedzsereknek mintegy 30 százaléka eredetileg a
vagy különélő gyermekes nők esetében. Azok a munkásosztályból jött, míg a kékgalléros férfiak
nők, akik közepesen kényelmes középosztálybeli 4 százaléka rendelkezett egyetemi végzettségű
életet éltek még házasként, a válás után gyakran vagy menedzser háttérrel.
találják magukat olyan helyzetben, hogy csak a Annak ellenére, hogy bizonyítékot találtak
betevő falatra elegendő bért keresnek. Sok eset­ arra, hogy a társadalmi mobilitás abszolút aránya
ben a tartásdíjak alacsonyak vagy nem is létez­ magasabb lett, az Oxford Mobility Study arra a
nek: a nők csak nehezen tudnak megélni, amikor következtetésre jutott, hogy Angliában a népes­
megpróbálnak a munkának, a gyereknevelésnek ség bizonyos csoportjai körében a mobilitás re­
és a háztartás vezetésének egyszerre megfelelni latív esélye továbbra is igen kicsi, és hogy a le­
(Schwarz-Volgy 1992). hetőségek egyenlőtlensége az osztályszerkezeten
belül „szinte be van betonozva".
Az eredeti Oxford Mobility Studyt a tíz év­
Társadalmi mobilitás vel később gyűjtött anyag alapján aktualizálták
Nagy-Britanniában (Goldthorpe-Payne 1986). A korábbi munka főbb
megállapításait megerősítették, de újabb fejlemé­
A háború utáni időszakban széles körben vizs­ nyeket is találtak. Növekedett például a kékgallé­
gálták a mobilitás általános mértékét Angliában ros hátterű férfiak esélye arra, hogy menedzseri
- bár a kutatás itt is gyakorlatilag csak a férfiakra vagy értelmiségi állást kapjanak. Erre is a foglal­
koncentrálódott. Egy korai vizsgálat David Glass kozási szerkezet megváltozása révén derült fény,
munkája (1954), aki a generáción belüli mobili­ ugyanis az igényesebb fehérgalléros állásokhoz
tással foglalkozott elég hosszú időn át az ötvenes képest tovább csökkent a kékgalléros állások
évekig. Eredményei egybevágnak a fent említet­ száma.
tekkel a nemzetközi adatok tekintetében (kb. 30 Marshall és kollégái az 1980-as években olyan
százalékos mobilitás a kékgallérosból a fehér­ eredményeket közöltek, amelyek nagyban egy­
galléros állásokba). Glass kutatásából valójában beestek Goldthorpe és mások megállapításaival.
sokat merítettek azok, akik nemzetközi össze­ Az Essex Mobility Studyban a szerzők azt talál­
hasonlításokat végeztek. Glass arra jutott, hogy ták, hogy az igényesebb fehérgalléros állásokban
Nagy-Britannia nem különösebben nyitott társa­ vagy értelmiségi munkakörökben dolgozó embe­
dalom. Míg a mobilitás mértéke jelentős, a több­ rek körülbelül egyharmada kékgalléros háttérrel
sége mégiscsak rövid időre szól. A felfelé mozgás rendelkezik. Az ehhez hasonló adatok lényeges
sokkal gyakoribb, mint a lefelé mozgás, és főleg mértékű elmozdulást mutatnak a brit társadalom­
az osztályszerkezet középső szintjeire koncentrá­ ban: sok embernek valóban sikerül a társadalmi
lódik. A legalul élő emberek többnyire maradtak hierarchián feljebb jutni, mind a nemzedéken
a helyükön, míg az értelmiségi vagy menedzseri belüli, mind a nemzedékek közötti mobilitás se­
munkakörben dolgozó szülők fiainak majdnem gítségével. Azonban a mérleg még mindig a nők
50 százaléka került a szüleiéhez hasonló állásba. hátrányára billen el, akiknek a mobilitási esélyeit
A társadalmon belül Glass nagyfokú „öntobor- gátolja, hogy felülreprezentáltak a nem fizikai
zást" is talált az efféle elit állások esetén. munkakörökben. A modern társadalom átjárható
Egy másik fontos kutatási munka neve Oxford jellege főleg abból ered, hogy előszeretettel kor­
Mobility Study, amelyet John Goldthorpe és kollé­ szerűsíti a foglalkozásokat. Marshall és munka­
gái végeztek az 1972-es felmérés adataira alapoz­ társai arra a következtetésre jutottak, hogy hiába
va (Goldthorpe et al. 1980.) Azt vizsgálták, ho­ keletkezett több lehetőség, ez nem jár nagyobb
gyan változnak a társadalmi mobilitási szokások esélyegyenlőséggel a hozzájutás szempontjából
Glass munkája óta, és arra jutottak, hogy a férfiak (1988, 138. o.). Mindazonáltal nem szabad meg­
mobilitásának általános szintje gyakorlatilag ma­ feledkeznünk a korábbi megállapításról: a mo­
gasabb volt, mint az előző időszakban, és több bilitás hosszú távú folyamat, és ha a társadalom
volt a tartós hatású mozgás. Ennek azonban nem „nyitottabbá" válik, annak nem érzékelhető min­
az volt a fő oka, hogy a foglalkoztatási rendszer den hatása egy generáción belül.
egyenlőbb lett, inkább az, hogy a változások ere­ A 2002-ben a London School of Economics
dője továbbra is az maradt, hogy az igényesebb egyetemén Jo Blanden, Alissá Goodman, Paul
fehérgalléros állások növekedése felgyorsult a Gregg és Stephen Machin által készített vizs­
kékgalléros állásokéhoz képest. A kutatók azt ta­ gálatban a szerzők azt találták, hogy a folyamat
lálták, hogy a szakképzetlen vagy betanított fizi­ visszafordult. A generációk közti mobilitást Ang­
kai munkások fiainak kétharmada is fizikai fog- liában két csoport között hasonlították össze, az
264 9. F E J E Z E T

nem és a társadalmi mobilitás

Bár a társadalmi mobilitás kutatása zömmel a fér­ Egészében véve a vizsgálat azt találta, hogy ma a
fiakra fókuszált, az elmúlt években kezdtek na­ nőknek sokkal nagyobb lehetőségeik vannak, mint
gyobb figyelmet szentelni a nők mobilitási jellem­ a korábbi generációk nő tagjainak. A középosztály­
zőinek is. Egy olyan időszakban, amikor a lányok beli nők nyerték a legtöbbet az előzőekben emlí­
megelőzik a fiúkat az iskolában, és a felsőokta­ tett változásokból: ugyanolyan eséllyel mehettek
tásban is több a női, mint a férfi hallgató, nagyon egyetemre, és diploma után ugyanúgy kaphattak
tetszetősnek látszik az a következtetés a régóta jól fizető állásokat, mint férfitársaik. A nagyobb
fennálló nemek közötti egyenlőtlenség a társada­ egyenlőség felé mutató ezen tendencia a nők meg­
lomban esetleg egy kicsit csökkenni fog (erről a növekedett önbizalmában és önbecsülésében is
témáról bővebben lásd a 17., „Oktatás" című fe­ megmutatkozott, összehasonlítva a tizenkét éwel
jezetet a 551-555. oldalon). Vajon „nyitottabbá" hamarabb született nők hasonló tömegével.
I vált-e a foglalkozási struktúra a nők előtt, vagy Növekszik a nők esélye arra, hogy komolyabb
még mindig főleg a család és a társadalmi háttér karriert kezdjenek, de marad még két nagyobb
irányítja mobilitási esélyeiket? akadály. A férfi menedzserek és munkáltatók
Az Economic and Social Research Council nagy még mindig háttérbe szorítják a női pályázókat.
létszámú vizsgálata, a Huszonvalahány a kilenc­ Legalábbis részben azon hitük miatt tesznek így,
venes években (Twenty-something in the 1990s), hogy a „nőket valójában nem is érdekli a karrier",
9000 olyan brit életét követte, akik 1970-ben és hogy valószínűleg kilépnek a csapatból, ami­
| ugyanazon a héten születtek. A válaszadók leg­ kor családot alapítanak. A gyermekvállalásnak
frissebb felmérésében, huszonhat éves korukban valóban még mindig lényeges hatása van a nők
adott válaszukból az derül ki, hogy a családi hát­ karrierlehetőségeire. Ez nem azért van, mert nem
tér és az eredeti osztály-hovatartozás mind a fér­ érdekli őket a karrier, inkább az az oka, hogy sok­
fiak, mind a nők esetében erősen hat. A vizsgálat szor sikerül őket arra kényszeríteni, hogy válasz-
arra a következtetésre jutott, hogy a kamaszkortól szanak a munkahelyi előmenetel és a gyermek­
a felnőttkorba való átlépés során azok a fiatalok vállalás között. A férfiak ritkán hajlandók a házi­
járnak a legjobban, akik jobb nevelésben része­ munka és a gyermeknevelés terén a teljes feladat
sültek, elhalasztották a házasságot és a gyermek­ közös végzésére. Bár a korábbinál sokkal több nő
vállalást, továbbá az apjuk is értelmiségi foglalko­ szervezi meg háztartása életét azért, hogy karriert
zású volt. Azok, akik hátrányos helyzetből jöttek, tudjon csinálni, még mindig rengeteg akadállyal
többnyire ott is maradtak. kell megküzdeniük.

első csoport tagjai mind 1958 márciusában szü­ Goldthorpe kutatásait is. Saunders szerint Nagy-
lettek, a másodiké 1970 áprilisában. Annak el­ Britannia igazi meritokrácia, mert a jutalmakat
lenére, hogy csak 12 év korkülönbség volt a két azok kapják, akik a legjobbat képesek nyújtani
csoport között, erős csökkenést mutatott ki ná­ a „teljesítményben" és eredményekben. Nézete
luk a vizsgálat a gazdasági státus generációk köz­ szerint a képesség és az igyekezet a foglalkozá­
ti mobilitását illetően. A vizsgálat azt állapította si (munkahelyi) sikerek kulcstényezői, és nem az
meg, hogy az 1970-ben született csoport gazdasá­ osztály-hovatartozás. Saunders a National Child
gi státusa sokkal erősebben kapcsolódik a szülők Development Study empirikus adatait használja,
gazdasági státusához, mint az 1958-ban születet­ hogy bemutassa, az értelmes és szorgalmas gye­
teké. A szerzők azt mondják, hogy a generációk rekek esetleges társadalmi előnyeik vagy hátrá­
közti mobilitás csökkenésének egyik oka a két nyaik ellenére sikeresek lesznek. Állítása szerint
csoport között az, hogy a gyerekek iskolai telje­ lehet, hogy Angliában nincs esélyegyenlőség, de
sítményének növekedése a hetvenes évek végétől van méltányosság.
inkább a tehetősebb, mint a kevésbé tehetős szü­ Állításokra adott válaszként Richard Breen és
lők gyermekeinek kedvezett. John Goldthorpe elméleti és módszertani alapon
is bírálja Saunderst (Breen-Goldthorpe 1999).
Azzal vádolják, hogy elfogultan kezelte a felmé­
Anglia meritokrácia lenne? rés adatait azzal, hogy például kizárta a mun­
kanélküli válaszadókat. Breen és Goldthorpe
A társadalmi mobilitás kutatása brit hagyomá­ ugyanazoknak az adatoknak az újbóli elemzése
nyainak egyik leghangosabb kritikusa Peter Saun­ után teljesen más eredményekre jutott, s ezek az
ders ( 1 9 9 0 , 1 9 9 6 ) , aki bírálta többek közt Glass és ő nézeteiket erősítik meg, miszerint az osztály-
/

T Á R S A D A L M I R É T E G Z Ő D É S ÉS OSZTÁLY

különbségek akadályokat állítanak a társadalmi lenségek az elmúlt harminc évben nőttek Ang­
mobilitás elé. A szerzők arra következtetnek, liában. Vajon az osztályok közti növekvő egyen­
hogy bár az egyéni érdem kétségtelenül hozzá­ lőtlenség-e az az ár, amelyet meg kell fizetnünk
járul az egyén osztályhelyzetéhez, de a „szár­ a biztonságos gazdasági növekedésért? Ez a fel­
mazási osztály" hatalmas befolyása megmarad. tételezés különösen hangzatos volt 1979 után, a
Breen és Goldthorpe szerint a hátrányos helyze­ Thatcher-kormány időszakában. A vagyonszer­
tű háttérből származó gyermekeknek többet kell zés, szólt az érvelés, gazdasági fejlődést keletkez-
produkálniuk, mint az előnyös helyzetűeknek, tett, mert olyan motiváló erő, amely az innová­
ha azokéhoz hasonló osztályhelyzetet akarnak ciót bátorítja. Sokan érvelnek úgy, hogy jelenleg
elérni. a globalizációs és a gazdasági piacok deregulari-
zációja a gazdagok és a szegények közti különb­
ség szélesedéséhez és az osztályok közti egyen­
KÖVETKEZTETÉS: lőtlenségek „megmerevedéséhez'Vezet.
Mégis fontos figyelembe vennünk azt is, hogy
AZ OSZTÁLY JELENTŐSÉGE
tevékenységeinket sosem determinálja teljesen
Bár az osztálybesorolás tradicionális jelentősé­ osztály-hovatartozásunk: sok embernek van tár­
ge bizonyos tekintetben valóban gyengül, kü­ sadalmimobilitás-élménye. Gulam Noon vállal­
lönösen az emberek identitástudatában, az osz­ kozó, akinek élettörténetével kezdtük ezt a feje­
tálytagozódás továbbra is a modern társadalmak zetet a társadalmi mobilitás különösen életszerű
gazdasági egyenlőtlenségeinek a középpontjában példája. A felsőoktatás bővülése, az értelmiségi
maradt. Az osztály-hovatartozás továbbra is nagy képesítések megszerzésének nagyobb lehetősége,
hatással van életünkre és az osztályhoz tartozás az internet elterjedése és az „új gazdaság" kiala­
számos egyenlőtlenséggel van összefüggésben, kulása mind a felfelé irányuló mobilitás fontos
az életkilátásoktól és általános egészségi állapot­ csatornáit jelentik. Ezek a fejlemények tovább
tól az oktatáshoz és a jól fizetett állásokhoz való rombolják a régi osztály- és rétegződési formáció­
hozzájutásig. kat, és hozzájárulnak egy átjárhatóbb „meritok-
A szegények és a tehetősebbek közti egyenlőt- ratikus" társadalmi rendhez.

ÖSSZEFOGLALÁS

1. Amikor társadalmi rétegződésről beszélünk, tott a tőke tulajdonosai és a tőkével nem ren­
arra hívjuk fel a figyelmet, hogy az egyének delkező munkások között. Weber Marx elem­
társadalomban elfoglalt helyzete nem egyen­ zéseire támaszkodott a rétegződés vizsgálata­
lő. A nem és kor szerinti rétegződés minden kor, azt azonban két további szemponttal - a
társadalomban megvan. A nagyobb, hagyomá- renddel és a párttal - kiegészítette. A rend az
nyosabb társadalmakban és a mai iparosodott egyéneknek vagy csoportoknak adott megbe­
társadalmakban a rétegződés a vagyonhoz, a csülés vagy „társadalmi elismertség"; a párt a
tulajdonhoz, az anyagi javakhoz és a kulturá­ csoportok meghatározott célok elérésére irá­
lis termékekhez való hozzájutás tekintetében nyuló aktív szerveződését jelenti.
létezik. 4. A foglalkozást gyakran használják a társadal­
2. Négy fő rétegeződési rendszert különböztet­ mi osztály alapvető mutatójának. Ugyanazt a
hetünk meg: rabszolgaság, kasztok, rendek és foglalkozást űző egyének a társadalmi előnyök
osztály. Míg az első három jogilag vagy vallá­ vagy hátrányok hasonló mértékét élik át, és
silag szankcionált egyenlőtlenségektől függ, az hasonló életkilátásnak néznek elébe. A szocio­
osztály esetén nincs általánosan elfogadott né­ lógusok hagyományosan foglalkozási osztály­
zet a kategóriákba soroláshoz. A legtöbb elmé­ sémákat használnak a társadalom osztályszer­
let szerint az osztályokat az emberek életének kezetének feltérképezésére. Az osztálysémák
anyagi körülményeire ható gazdasági tényezők arra jók, hogy a széles, osztályalapú egyen­
alapján különíthetjük el. lőtlenségeket és szokásokat nyomon lehessen
3. A rétegződés legkiemelkedőbb és legbefolyá­ követni, de más tekintetben korlátozottak. Pél­
sosabb elméletei Marx és Weber nevéhez fű­ dául az osztálysémákat nehéz a gazdaságilag
ződnek. Marx az osztálynak elsődleges fon­ inaktívakra alkalmazni, és nem tükrözik azt
tosságot tulajdonított, amelyet ő a társadalom sem, hogy az osztályok számára a tulajdon bir­
gazdasági szerkezetéből objektíven következő toklása és a vagyon jelentőséggel bír.
jellemzőjének tartott. Alapvető szakadást lá­ 5. A modern társadalmakban a legtöbb ember ma
9. F E J E Z E T

sokkal jobban él, mint számos generációval ez­ kások erősen befolyásolják az osztályhelyze­
előtt, a vagyon azonban még mindig viszony­ tet. E nézetek szerint az emberek identitás­
lag szűk réteg kezében koncentrálódik. A felső tudatát most inkább az életstílus-választás
osztály az emberek olyan szűk kisebbségéből határozza meg, mintsem a hagyományos osz­
áll, akik vagyonnal és hatalommal egyaránt tályjellemzők, például a foglalkozás.
rendelkeznek, továbbá azzal a lehetőséggel, 10. A rétegződést hagyományosan a férfiak szem­
hogy a kiváltságaikat átörökítsék a következő szögéből elemzik. Ez részben azon feltétele­
generációra is. A gazdagok sokféle és változó zésen alapul, hogy a nemek közti egyenlőt­
csoportot alkotnak; önerőből milliomosokká lenségek visszatükrözik az osztálykülönb­
vált nők és fiatalok az elmúlt években nagyobb ségeket, ám ez a feltételezés ma már erősen
számban lépnek be a gazdagok klubjába. megkérdőjelezhető. A modern társadalmak­
6. A középosztályt ma nagyjából a fehérgallé­ ban a nemek rétegződésre gyakorolt hatása
ros foglalkozásban dolgozók teszik ki, mint bizonyos mértékig független az osztálytól.
például a tanárok, orvosok, értelmiségiek és 11. Az egyén osztályhelyzetét - legalábbis rész­
a szolgáltatóipar alkalmazottjai. Ma a legtöbb ben - saját maga éri el, nem csak úgy kapja
ipari országban a középosztály a lakosság születéskor. A felfelé és lefelé irányuló társa­
többségét felöleli; ez nagyrészt az értelmisé­ dalmi mobilitás meglehetősen gyakori sajá­
gi, menedzseri és adminisztratív foglalkozá­ tosság.
sok számának növekedésével magyarázható. 12. A társadalmi mobilitás vizsgálatában gene­
A munkásosztálytól eltérően a középosztály ráción belüli vagy generációk közti mobili­
tagjainak általában elismert iskolai végzettsé­ tást különböztetünk meg. Az első esetben az
gük vagy műszaki szakképesítésük van, amely egyén élete folyamán elért, a társadalmi rang­
lehetővé teszi, hogy szellemi és fizikai munká­ létrán felfelé vagy lefelé irányuló haladásáról
jukat eladják, és abból megéljenek. van szó. A második esetben generációk közti
7. A munkásosztály olyan emberekből áll, akik mobilitásról van szó, amikor egy kékgalléros
kékgalléros állásokban vagy fizikai munkakör­ hátterű környezetből származó lány- vagy
ben dolgoznak. A gyáripari munka hanyatlásá­ fiúgyermek értelmiségivé válik. A társadalmi
val a munkásosztály jelentősen összezsugoro­ mobilitásnak általában limitáltak a határai.
dott a 20. században. A munkásosztály tagjai A legtöbb ember közel marad annak a csa­
most jobb módúak, mint száz évvel ezelőtt. ládnak a szintjéhez, amelyből származik, bár
8. A marginális osztály a lakosságnak azt a réte­ a fehérgalléros állások növekedése az elmúlt
gét jelenti, akik hátrányos helyzetben élnek a évtizedekben jelentős, rövid távú felfelé irá­
társadalom peremén. Az underclass kifejezést nyuló mobilitásra adott lehetőséget.
először az USA-ban kezdték használni a váro­ 13. A társadalmi tőke azokra az ismeretekre és
sokban élő, sajátos helyzetű, szegény etnikai kapcsolatokra vonatkozik, amelyek lehetővé
kisebbségek elnevezéseként. Bár a marginális teszik hogy az emberek kölcsönös haszon­
osztály fogalmát Nagy-Britanniára is alkalmaz­ szerzés céljából egymással együttműködje­
ták, a fogalom hasznosabb az amerikai kontex­ nek és befolyásukat gyakorolják. Egyes társa­
tusban, ahol nagyobb a szakadék a depriváltak dalomtudósok azt állítják, hogy az Egyesült
és a társadalom másik fele között, bár ez így Államokban a társadalmi tőke az elmúlt ne­
még az USA-ban is erősen vitatott kérdés. gyedszázad alatt csökkent, vagyis olyan fo­
9. A mához még közelebb publikáló egyes szer­ lyamat zajlik le, amely - attól tartanak - azt
zők azt állítják, hogy az olyan kulturális té­ jelzi, hogy Amerikában csökkenőben van a
nyezők, mint az életstílus és a fogyasztási szo­ polgári aktivitás iránti elkötelezettség.

MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK

1. A társadalmi rétegeződés elméleti megközelítései közül melyik felfogás látszik a saját élettapaszta­
lata alapján a legérvényesebbnek?
2. Miért használja olyan sok szociológus a foglalkozást a társadalmi osztály mérőeszközeként?
3. Miért ritkább a lefelé, mint a felfelé irányuló mobilitás a modern társadalmakban?
4. Mit értenek a szociológusok a relációs („viszonyalapú") osztályszerkezet kifejezésen?
5. Melyik az osztályba sorolás legmegfelelőbb egysége: az egyén vagy a háztartás?
6. Rossz dolog-e az egyenlőtlenség a társadalomban, feltéve, hogy mindenkinek jut megfelelő élelem
és ruházat?
T Á R S A D A L M I R É T E G Z Ő D É S ÉS OSZTÁLY 267

Crompton, Rosemary (1998): Class and Stratification: An Introduction to Current Debates. Cambridge,
Polity.
Lavalette, Michael - Mooney, Gerry (szerk.) (2000): Class Struggle and Social Welfare. New York,
Routledge.
Munt, Sally R. (szerk.) (2000): Cultural Studies and the Working Class. London: Cassel.
Murray, Charles et al. (1996): Charles Murray and the Underclass: The Developing Debate. London,
IEA Health and Welfare Unit in association with The Sunday Times.
Zmroczek, Christine - Mahony, Pat (szerk.) (1999): Women and Social Class: International Feminist
Perspectives. London, UCL Press.

A társadalmi osztály bibliográfia (University of Amsterdam)


http://www.pscw.uva.nl/sociosite/CLASS/bibA.html
A társadalmi egyenlőtlenségek vizsgálatai
http ://www. trinity, e du/mkearl/s trat .html
Marxista intemetarchivum
http://www.marxists.org
Multidiszciplináris program az egyenlőtlenség és a szociálpolitika témában a Kennedy School
of Governmentnél
http://www.ksg.harvard.edu/inequality/
Nemzetek fejlődése 2 0 0 0 - UNICEF-jelentés
http://www.unicef.org/ponOO/
f

SZEGÉNYSÉG,
f

TÁRSADALMI
KIREKESZTETTSÉG
ÉS JÓLÉT
SZEGÉNYSÉG ,
Mi a szegénység?
A szegénység mérése
Kik a szegények?
A szegénység magyarázata
Szegénység és társadalmi mobilitás

TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG
Mi a társadalmi kirekesztettség?
A társadalmi kirekesztettség példái
Bűnözés és társadalmi kirekesztettség

A JÓLÉTI ÁLLAM
A jóléti állam elméletei
Jóléti állam Nagy-Britanniában
KÖVETKEZTETÉS: SZEGÉNYSÉG ÉS JÓLÉT EGY VÁLTOZÓ VILÁGBAN

Összefoglalás
Megfontolandó kérdések
Ajánlott olvasmányok
Internetes források

)
Carol huszonnégy éves nő, aki egy telefonköz­ is dolgozik lakása közelében egy irodaépületben.
pontban dolgozik, ahol felvilágosítást ad és A másodállásból kapott pénzből tudja számláit
közönségszolgálati munkát végez olyan ügyfe­ időben kifizetni, és ebből tud a gyermekeinek
leknek, akik telefonon keresztül szeretnék meg­ ruhát venni, valamint így tudja a lakás beren­
szervezni utazásaikat. Sokat túlórázik, néha késő dezésére felvett kölcsönt törleszteni, és a gyer­
éjszakáig. A call centerben vele dolgozók mind­ meknevelés költségeit előteremteni. Carol jöve­
annyian nők, akik egy nagy irodában ülnek egy­ delmét kiegészíti az a segély, ami mint szociális
mástól szürke panelekkel elválasztva, hosszú bérlakásban élő, kiskeresetű, gyermekeit egyedül
sorokban. Fejükön fülhallgatós telefon, ezen be­ nevelő anyát megilleti. Ezen összegek és a túlórá­
szélnek az ügyfelekkel, miközben az előttük lévő zás dacára Carolnak minden hónapban küzdenie
számítógépben adatokat rögzítenek és informá­ kell azért, hogy kijöjjön a pénzéből. Legfőbb cél­
ciókat keresnek ki. ja, hogy elegendő pénzt tudjon félretenni, hogy
Számos más munkatársnőjéhez hasonlóan Ca­ kiköltözhessen a lakótelepi szociális bérlakásá­
rol is gyermekeit egyedül nevelő anya. Két kis­ ból egy biztonságosabb, jobb környékre.
gyermeket tart el alacsony keresetéből. A legtöbb Esténként, amikor Carol későig dolgozik, egye­
hónapban egykori férjétől kap egy kisebb gyer­ nesen anyjához rohan, hogy onnan vigye haza
mektartásdíjat is, amely azonban sosem elég a ki­ gyermekeit, mivel a nagymama hozza el őket az
adásokra, úgyhogy Carol rengeteg órát tölt a Gyer­ óvodából, és délután ő vigyáz rájuk. Carol gyak­
meksegítő Szolgálatnál (Child Support Agency), ran késik, mivel a busz, amellyel dolgozni jár,
hogy elérje a neki szóló kifizetések növelését és nem tartja be a menetrendet. Ha szerencséje van,
rendszeresítését. Carolnak ritkán sikerül pénzt a gyerekek azonnal elalszanak hazaérés és fekte­
félretennie. Hetente három reggel takarítóként tés után, de nem egy este külön csatát kell velük
vívnia ahhoz, hogy ágyba parancsolja őket. Mire
a gyermekek elalszanak, Carol túl kimerült ah­
hoz, hogy bármit is csinálni tudjon a tévénézé­
sen kívül. Kevés az ideje a bevásárlásra vagy a
főzésre, így ő és a gyermekek is rengeteg fagyasz­
tott készételt esznek. Vásárolni a legközelebbi
olcsó élelmiszer-áruházban szokott. Azon kívül,
hogy az üzletbe busszal kell mennie, még cipeli
is a nehéz szatyrokat, így mire hazaér, általában
elfogy az ereje. Tudja, hogy a gyerekeinek jobb
lenne ennél változatosabb étrend, de a szociális
lakótelep közelében nincsenek boltok, és külön­
ben sem engedheti meg magának, hogy sok friss
terméket vásároljon.
Carolt bántja, hogy túl sok időt tölt el a gyer­
mekektől távol, de nem lát megoldást a problé­
mára. Miután elvált a férjétől, az első tizennyolc
hónapot otthon töltötte a gyerekekkel, és állami
segélyekből élt. Bár még mindig nehezen tud a
jelenlegi helyzettel megbirkózni, nem akar ki­
zárólag a segélyekre támaszkodni. Carol reméli,
hogy a munkahelyén szerzett néhány éves gya­
korlat után esetleg egy több felelősséggel és jobb
fizetéssel járó állásban tud majd elhelyezkedni.
A Carolhoz hasonló sorsokról különbözőkép­
pen vélekednek az emberek. Egyesek bizonyára
úgy vélik, hogy Carol szegénysége és alacsony
SZEGÉNYSÉG, TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ÉS JÓLÉT

társadalmi státusa saját képességeinek vagy ne­ ségben él, ha az illető ezen egyetemes standard
veltetésének a következménye. Mások esetleg alatt létezik. Amint a 11., „Globális egyenlőtlen­
hibáztatják Carolt, mondván, hogy biztos nem ség" című fejezetben látni fogjuk, a világon még
dolgozik elég keményen nehéz helyzetének meg­ ma is sok ember él és halálozik el abszolút sze­
oldása érdekében. Hogyan segít nekünk a szocio­ génységben.
lógia abban, hogy eldöntsük, ezek közül melyik Egyesek nem fogadják el, hogy ilyen abszolút
nézet jár a legközelebb az igazsághoz? A szocio­ határvonalat meg lehetne húzni. Sokkal helye­
lógia dolga ezeket a feltételezéseket elemezni, és sebb, érvelnek, ha a relatív szegénység fogalmát
a társadalomról olyan átfogóbb képet kialakítani, használjuk, amely a szegénységet egy adott tár­
amely a Carolhoz hasonló emberek tapasztalatait sadalomban fennálló általános életszínvonallal
érthetővé teszi, s azokat megvilágítja. hozza kapcsolatba. A relatív szegénység fogal­
Carol és gyermekei példája csak egy az Egyesült mának hívei szerint a szegénység meghatározása
Királyság számos háztartása közül, amelyet sze­ kulturális alapon történik, és azt nem szabad a
génynek nevezhetünk. Az OECD szerint a fejlett depriváció valamilyen egyetemes standardjával
világban Nagy-Britannia az egyik olyan ország, mérni. Téves az a feltételezés, hogy az emberi
ahol a nagyon sok szegény él. Sokan megdöbben­ szükségletek mindenhol azonosak - valójában
hetnek annak hallatán, hogy Anglia ilyen kétes nagyon is különböznek: akár csak egy adott tár­
hírnévnek örvend. A gazdagabbaknak sokszor sadalmat nézve, akár több társadalom összeha­
nincs is pontos fogalmuk arról, hogy ugyanott, sonlításában. Az egyik társadalomban nélkülöz­
ahol ők is élnek, mekkora a szegénység. Ebben a hetetlennek tekintett dolgokat a másik társada­
fejezetben közelebbről megvizsgáljuk a szegény­ lom luxusnak tartja. Például a legtöbb iparosított
ség fogalmát és létező formáit. Foglalkozunk a társadalomban a vezetékes víz, az angol WC, a
társadalmi kirekesztettség szélesebb kategóriájá­ gyümölcs és zöldség rendszeres fogyasztása az
val is. Az utolsó szakaszban megnézzük, hogyan egészséges élet nélkülözhetetlen kellékének szá­
alakult ki a jóléti állam a szegénységre adott vá­ mít, s azokat az embereket tekintik szegénynek,
laszként, és megvizsgálunk néhány, ennek meg­ akik ezek híján élnek. Ennek ellenére számos
reformálására mostanában tett kísérletet. (Jelen fejlődő országban ezek a kellékek nem szerepel­
fejezet az egyesült királyságbeli szegénységre nek a lakosság többségének lehetőségei között, és
koncentrál. A l i . fejezet a szegénység és egyen­ nem lenne értelme a szegénységet ezek jelenléte
lőtlenség globális kontextusaival foglalkozik.) vagy hiánya szerint értelmezni.
Mind az abszolút, mind a relatív szegénység fo­
galmának meghatározása nehézségekbe ütközik.
SZEGÉNYSÉG Az abszolút szegénység mérésének egyik gyakori
technikája a szegénységi küszöb (létminimum)
Mi a szegénység? megállapítása, amelynek meghatározása az adott
társadalomban a megélhetéshez szükséges alap­
Mi a szegénység és hogyan határozható meg? A vető javak árai segítségével történik. Ennek alap­
szociológusok két különböző szegénységfelfogást ján azok az egyének vagy háztartások számítanak
különböztetnek meg: az abszolút szegénység és szegénynek, amelyeknek a jövedelme a létmini­
a relatív szegénység fogalmát. Az abszolút sze­ mumot nem éri el. Problémákat okozhat azonban,
génység meghatározásának alapja az életben ma­ ha csak egy kritériumot használunk a szegénység
radáshoz szükséges dolgok köre - azok az alap­ megállapítására, mivel ezekben a definíciókban
vető feltételek, amelyekre feltétlenül szükség van nem veszik figyelembe az emberi szükségletek­
ahhoz, hogy az ember fizikailag egészségesen nek a társadalmon belüli vagy társadalmak kö­
életben maradhasson. Akiknek az emberi léte­ zötti sokféleségét. Például sokkal drágább egy
zéshez szükséges ezen alapvető igényeket - pél­ ország egyik részén élni, mint más vidékein; az
dául az elegendő élelem, hajlék és ruházat - nem alapvető szükségleti cikkek ára régiónként válto­
sikerül kielégíteniük, azokról mondjuk, hogy zik. Újabb példaként: nagyobb tápértékű élelmet
szegénységben élnek. Az abszolút szegénység fo­ igényelnek azok az emberek, akik a szabadban
galmát egyetemesen alkalmazhatónak tekintjük, fizikai munkát végeznek, mint mondjuk azok,
tudniillik az ember életben maradásához elen­ akik egész nap benn ülnek egy irodában. Egyet­
gedhetetlen, kívánatos szükségleti szint (stan­ len szegénységi kritérium használata azt jelente­
dards) többé-kevésbé minden hasonló korú, fizi­ né, hogy egyeseket a létminimum fölé sorolnánk
kai adottságú ember számára azonos, függetlenül annak ellenére, hogy jövedelmük az életben ma­
attól, hogy hol él. A világ bármely táján élő bár­ radáshoz szükséges dolgok megvásárlásához sem
mely személyről akkor mondjuk, hogy szegény­ elegendő.
272 10. F E J E Z E T

tekintik. Némely kritikus figyelmeztet arra, hogy


a relatív szegénység fogalmának használata el­
tereli a figyelmet arról a tényről, hogy még a
társadalom legkevésbé tehetős tagjai is jobban
élnek, mint korábban. A kérdés az, hogy vajon
létezik-e „igazi" szegénység egy olyan társada­
lomban, mint például a mai Nagy-Britannia, ahol
gyakorlatilag minden otthonban megtalálható a
tévé és a mosógép. A szegénység relatív felfogá­
sának védelmezői rámutatnak arra, hogy nem ér
semmit a fogyasztási cikkekhez való hozzájutás,
ha az egyén vagy a csoport nem jut hozzá az alap­
vető cikkekhez, nem kap például tápláló élelmet
és jó egészségügyi (orvosi) ellátást.
A következő részben megvizsgálunk a sze­
génység mérésére használt főbb módszerek kö­
zül néhány, az Egyesült Királyságban is használt
technikát.

A szegénység mérése

A szegénység hivatalos mérései

Ki s z e g é n y ? Ez a gyerek e g y m e n e k ü l t t á b o r b a n . . . Ellentétben az Egyesült Államokkal és számos


más országgal, ahol létezik hivatalos szegénységi
A relatív szegénység fogalmának meghatározá­ küszöb, a szegénységnek - mint olyannak - az
sa sem egyszerű. Az egyik fő gond az a tény, hogy értelmezésével Nagy-Britanniában nem foglalko­
a társadalmak fejlődésével a relatív szegénység zik a kormány. A szegénység hivatalos meghatá­
értelmezésének is változnia kell. Ahogyan a tár­ rozásának hiányában az Egyesült Királyság kuta­
sadalmak egyre tehetősebbek, a relatív szegény­ tói más statisztikai jelzőszámokra hagyatkoznak,
ség kritériumait fokozatosan felfelé kell alakíta­ például a segélyezési adatokra. Az 1960-as évek
ni. Valamikor például a hűtőszekrény, a központi közepétől a kutatók Abel-Smith és Townsend
fűtés és a telefon luxuscikknek számított. A leg­ meghatározását követték, akik „szegénységben
több mai iparosított társadalomban ezeket mégis élőknek" tekintettek mindenkit, akinek a jövedel­
a teljes és aktív élethez vezető szükségleteknek me megegyezett a kiegészítő segély (supplemen-

.vagy ezek a gyerekek egy lepusztult lakótelepen?


SZEGÉNYSÉG, TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ÉS JÓLÉT

70.7. táblázat A mediánjövedelem 60 vagy annál ala­ fontos vizsgálat készült a szegénységnek mint
csonyabb százalékával rendelkező ház­ deprivációnak a meghatározása céljából. E meg­
tartásokban élő személyek száma és közelítés egyik úttörője Peter Townsend, akinek
százalékos aránya (a lakhatási költsé­ az ötvenes évek vége óta végzett munkája elő­
gek levonása előtt)
segítette, hogy a közvélemény többet foglalkoz­
Év S z á m (millió) Százalék zon a szegénységgel az Egyesült Királyságban.
1979 6,5 12 Ahelyett, hogy a jövedelemstatisztikára építet­
1981 6,9 13 tek volna, Towsend vizsgálatai arra koncentrál­
tak, hogyan élik meg az emberek a szegénységet
1987 9,3 17
szubjektíven. Szegénység az Egyesült Királyság­
1988/1989 . 10,9 19
ban [Poverty in the United Kingdom, 1979) című
1990/1991 11,4 20 klasszikus tanulmányában Townsend az 1960-as
1991/1992 11,7 21 évek végén az Egyesült Királyság területén talál­
1992/1993 11,4 20 ható háztartások több mint kétezer kérdőívben
1993/1994 10,5 18
adott válaszait vizsgálta meg. A válaszadók rész­
letesen beszámoltak életstílusukról, beleértve a
1994/1995 9,8 18
lakáskörülményeiket, étkezési szokásaikat, ki­
1995/1996 9,4 17
kapcsolódási és polgári aktivitásukat és jövedel­
1996/1997 10,3 18 müket is. Ezekből az információkból Townsend
1997/1998 10,3 18 tizenkét elemet választott ki, amelyekről azt fel­
1998/9 10,2 18 tételezte, hogy az egész lakosságra jellemzőek,
1999/2000 10,0 18
nem csak adott csoportokra, és kiszámította,
hogy milyen arányban nélkülözi a lakosság eze­
2000/1 9,7 17
ket az elemeket. (Az eredményeket lásd a 20.2.
2001/2 9,7 17
táblázatban.)
Forrás: Department for W o r k a n d Pensions: Households
Below Average Income 1994/1995-2001/2000.
Townsend minden egyes háztartásnak adott
In F l a h e r t y e t a l . 2004, 43. o. egy osztályzatot a deprívációs indexen, minél
magasabb volt az osztályzat, annál több dolgot
tary benefit) összegével vagy annál kevesebb volt. nélkülöztek az adott háztartásban. Ezután össze­
A kiegészítő segély az állam által rászorultsági hasonlította a háztartások helyét az indexen az
alapon azoknak fizetett pénzösszeg volt, akiknek összjövedelmükkel, beszámította az egy háztar­
a jövedelme nem érte el a parlament szerint az tásban élőket, azt hogy dolgoztak-e a felnőttek,
életben maradáshoz szükséges szintet. Az Egye­ mennyi idősek a gyerekek, s hogy van-e a háztar­
sült Királyságban a kiegészítő segélyt 1988-ban tásban élők közt fogyatékos. Townsend úgy talál­
felváltotta a jövedelemtámogatás (income sup­ ta, hogy vizsgálata feltárta azt a jövedelemküszö­
port), ezt követően szinte egész Európában a sze­ böt, amely alatt a depriváció mértéke rohamosan
génységet a jövedelemegyenlőtlenségek fokában nő. Ezeket a háztartásokat nevezte azután sze­
mérik, s a szegénység meghatározása úgy szól, génységben élőknek. Kiszámította, hogy e csalá­
hogy szegények azok a háztartások, amelyek a me­ dok a népesség 22,9 százalékát adják, s ez a szám
diánjövedelem 60 százalékából (korábbiakban 50 sokkal magasabb, mint amit a korábbi számok
százalékából vagy annál alacsonyabb összegből) jeleztek. Az eredmények alapján arra a következ­
élnek. Ezzel a mércével számolva drámaian meg­ tetésre jutott, hogy a kormány által a rászorultság
nőtt a szegénységben élők száma a nyolcvanas mértéke szerint megállapított segélyek 50 száza­
években, 1991-1992-ben érte el a csúcsot, majd lékot is meghaladóan alatta maradnak annak a
az 1990-es évek közepétől kezdett csökkeni (lásd minimumnak, amire a háztartásoknak szüksége
a 10.1. táblázatot). 2004-ben az angol Munkaügyi lenne ahhoz, hogy a társadalomban teljes és ér­
Minisztérium számításai szerint 9,5 millió ember telmes életet élhessenek. Townsend munkája azt
élt szegénységben a fenti mértékkel mérve, amely mutatja, hogy a jövedelem csökkenésével a csalá­
az összlakosság 16 százalékát jelentette. dok egyre inkább visszakoznak attól, hogy részt
vegyenek teljesen természetes, családi jellegű
dolgokban: „társadalmilag kirekesztettekké" vál­
nak; a fogalmat a továbbiakban részletesebben is
Peter Townsend: relatív depriváció
vizsgáljuk ( 2 8 2 - 2 8 9 . o.).

Egyes kutatók azt hiszik, hogy a hivatalos mérő­ Bár Townsend megközelítése hatásosnak bizo­
számok, mint amilyenekről fentebb is szó volt, nyult, ahogy a későbbiekben látni fogjuk, egyes
nem adnak valódi képet a szegénységről. Számos értékelők erősen kritizálták. David Piachaud pél-

4~
274 10. F E J E Z E T

70.2. táblázat Townsend deprivációs indexe (1979)


Jellemzők A lakosság százalékban

1 N e m volt nyaralni a z o t t h o n á t ó l t á v o l a z e l m ú l t 1 2 h ó n a p b a n 53,6

2 Csak f e l n ő t t e k t ő l . O t t h o n á b a n n e m f o g a d o t t r o k o n t v a g y b a r á t o t e g y kávéra v a g y
vendégként az elmúlt négy hétben 33,4

3 Csak f e l n ő t t e k t ő l . N e m v o l t r o k o n n á l v a g y b a r á t n á l e g y kávéra v a g y v e n d é g k é n t a z e l m ú l t
négy hétben 45,1

4 Csak ( 1 5 é v e n aluli) g y e r e k e k t ő l . A z e l m ú l t n é g y h é t b e n n e m v o l t kivel játszani v a g y e g y ü t t


lenni/beszélgetni (teázni) 36,3

5 Csak g y e r e k e k t ő l . N e m bulival ü n n e p e l t é k m e g a l e g u t o l s ó szülinapját 56,6

6 A z e l m ú l t két h é t b e n n e m v o l t e g y s z a b a d d é l u t á n j a v a g y estéje, h o g y e l m e n j e n szórakozni 47,0

7 E g y h é t e n négyszer n e m eszik friss húst ( h á z o n kívül s e m ) 19,3

8 A z e l m ú l t két h é t b e n e g y v a g y t ö b b n a p o n á t n e m e v e t t f ő t t é t e l t 7,0

9. A hét l e g t ö b b n a p j á n n e m eszik/iszik v a l a m i m e l e g e t 67,3

10 A h á z t a r t á s b a n nincs h ű t ő g é p 45,1

11 A c s a l á d ( e g y ü t t é l ő k ) n e m eszik r e n d s z e r e s e n e g y ü t t v a s á r n a p i e b é d e t (a havi n é g y
alkalomból háromszor) 25,9

12 A h á z t a r t á s n e m rendelkezik a következő n é g y k é n y e l m i eszköz kizárólagos h a s z n á l a t á v a l :


a n g o l W C , m o s o g a t ó v a g y m o s d ó k a g y l ó é s h i d e g v í z c s a p , b e é p í t e t t kád v a g y z u h a n y o z ó ,
gáz/villanytűzhely 21,4

dául azzal érvelt, hogy a Townsend deprivációs ját maguk határozzák meg, melyek a legfontosabb
indexébe beválogatott tételek (10.2. táblázat) ön­ szükségletek, és nem az előre megadottak közül
kényesek: „Nem világos, hogy mi közük a sze­ kellett választaniuk, Macknek és Lansley-nek si­
génységhez, és az sem, miként válogatta össze került kiküszöbölniük azt a kritikát, amelyet Pia-
őket" (1987). Townsend deprivációs indexének chaud és mások Townsend eredeti kutatásával
számos kategóriája inkább társadalmi vagy kultu­ szemben megfogalmaztak, nevezetesen hogy az
rális döntésnek bizonyul, mint a szegénység jel­ általa összeállított deprivációs index elemei ön­
lemzőjének. Ha valaki úgy dönt, hogy nem eszik kényesek. Mack és Lansley olyan kérdéseket is
húst vagy nem készít meleg reggelit, vagy hogy felvett a vizsgálatba, hogy ha valamelyik dolog
nem találkozik rendszeresen emberekkel, vagy nem volt meg a listán, az a személyes választá­
nem jár el hazulról nyaralni, abból nem nyilván­ suk vagy kényszer eredménye-e. Ha a válaszadók
való, hogy az illető szegény. azt mondták, hogy ez az ő személyes választá­
suk, akkor azt a tételt nem sorolták a deprivációt
mutató összetevők közé.
Joanna Mack és Stewart Lansley: Az 1983. évi első vizsgálatban Mack és Lansley
Létminimum Nagy-Britanniában becslése szerint 7,5 millióan voltak az Egyesült
Királyságban szegények - a lakosság körülbelül
Townsend depriváción alapuló szegénységdefi­ 14 százaléka. Az általuk használt eltérő számítá­
níciójára építve Joanna Mack és Stewart Lansley si módszer sokkal alacsonyabb, de még mindig
két fontos vizsgálatot végzett a relatív szegény­ jelentős számot eredményezett, mint amilyen­
ségről Angliában, az elsőt 1983-ban, a másodikat re Townsend jutott a szegénység mértékéről az
1990-ben. A Breadline Britain című tévéprogram Egyesült Királyságban. Mack és Lansley ezután
felkérésére közvélemény-kutatást végeztek, hogy megismételte a felmérést 1990-ben. Eredmé­
megállapítsák, mit tartanak az emberek „elfogad­ nyeik jelentős emelkedést mutattak a szegénység
ható" életszínvonallal járó „szükségleteknek". A fokában az 1980-as években, ugyanis a szegény­
kapott válaszok alapján huszonkét elemből álló ségben élők száma 11 millióra nőtt (az 1990. évi
szükségleti listát állítottak össze, amelyeket a vá­ vizsgálatban azt tartották szegénynek, aki három
laszadók 50 százalékánál is többen tartottak fon­ vagy négy létszükségletnek számító dolgot nélkü­
tosnak a normális élethez. A szegénységet olyan lözött), a súlyos szegénységben élők (a hét vagy
élethelyzetként határozták meg, amelyben e jegy­ annál több létszükségletnek számító dolgot nél­
zékből három vagy több elem hiányzik. külözők) száma 2,6 millióról 3,5 millióra emelke­
Azzal, hogy azt kérték a válaszadóktól, hogy sa- dett (Mack-Lansley 1985, 1992).
SZEGÉNYSÉG, TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ÉS JÓLÉT

David Gordon: Szegénység és társadalmi adataikat is tudták használni annak összehason­


kirekesztettség Nagy-Britanniában lítására, hogyan változott a szegénység mértéke
az Egyesült Királyságban az idők során. A 2000-
A korábbi Breadline Britain felmérésre és Peter ben publikált PSE-kutatást a két Breadline Bri­
Townsend úttörő munkájára támaszkodva (aki tain vizsgálattal összehasonlítva Gordon és mun­
szintén részt vett ebben a vizsgálatban) David katársai azt találták, hogy a vizsgált időszakban
Gordon és kollégái hasonló kutatást végeztek jelentősen nőtt (az 1983. évi 14 százalékról 1990-
2000-ben, amelynek címe Szegénység és társa­ ban 21 százalékra, 1999-ben pedig 24 százalékra)
dalmi kirekesztettség Nagy-Britanniában (Poverty azoknak a háztartásoknak a száma, amelyeknél a
and Social Exclusion in Britain, közismert nevén Mack és Lansley vizsgálatában küszöbértékként
a PSE-vizsgálat). Mackhez és Lansley-hez ha­ megállapított számú társadalmilag szükségesnek
sonlóan Gordon és csapata kérdőíves vizsgálatot tekintett cikk hiányozott. így a PSE-vizsgálat arra
folytatott annak megismerésére, hogy mit tekin­ az eredményre jutott, hogy míg a brit lakosság
tenek az emberek a modern Nagy-Britanniában egészében véve az 1980-as évek elejétől gazda­
az elfogadható életszínvonal szempontjából „ele­ gabb lett, 2000-re az alapszükségletek kényszerű
mi szükségleteknek". A kapott válaszok alapján nélkülözését tekintve drámaian megnőtt a lista
a lakosság több mint 50 százaléka szerint a nor­ legalján lévő szegények száma. (A fejezet további
mális élet szempontjából fontos, 35 tételes listát részeiben megnézzük, hogy a munkáspárti kor­
állítottak össze. Azoknak a tételeknek a jegyzéke, mánynak mit sikerült elérnie a szegénység csök­
amelyeket a felmérés felénél is több válaszadója kentése érdekében, lásd 2 9 5 - 2 9 7 . o.)
„szükségesnek" tartott, a 10.3. táblázatban olvas­
ható.
Ebből a jegyzékből a kutatók hat elemet - tévé, Kik a szegények?
hűtőgép, mindenkinek saját ágy és ágynemű,
mosógép, orvos által felírt gyógyszer és a mély­ A szegénység arca sokféle és állandóan változik,
hűtő/hűtőláda - kihagytak, mivel úgy vélték, ezért nehéz egy általános profilt megrajzolni. Az
ezek a tételek nem teszik megbízhatóbbá vagy Egyesült Királyságban azonban bizonyos kategó­
érvényesebbé a szükségletek nélkülözése de­ riába tartozó emberek nagyobb valószínűséggel
finícióját abban az értelemben, hogy azokkal a élnek szegénységben, mint mások. Konkrétan
gazdagok és a szegények közti különbséget meg azok az emberek, akiknek az élet egyes területein
lehetne határozni. Gordon és kollégái ezután hátrányban vannak vagy megkülönböztetésben
két vagy több szükséglet kényszerű hiánya és részesülnek, nagyobb eséllyel számítanak sze­
az alacsony jövedelem kombinációja alapján fo­ génynek. Ebben a fejezetben Anglia szegényeivel
galmazták meg a kirekesztettség vagy depriváció foglalkozunk, olyan csoportokra koncentrálva,
küszöbértékét. amelyek a lakosság egészéhez viszonyítva arány­
Az alapvető szükségleti cikkek birtoklására talanul szegényebbek: ilyenek a gyermekek, a
alapozva ezután a PSE-vizsgálat azt találta, hogy nők, az etnikai kisebbségek és az idős emberek;
az emberek kb. 72 százalékánál csak egy vagy először azonban a szegénység regionális eloszlá­
két tétel hiányzik a listáról, mert nem volt hozzá sát vesszük górcső alá.
elég pénzük, bár a további elemzés azt mutatta, Az Egyesült Királyságban egyes régiók szegé­
hogy ebben a számban olyan embereknek körül­ nyebbek, mint mások, de amint egy kormányje­
belül a 10 százaléka is benne van, akiknek a jö­ lentés 1999 decemberében hangsúlyozta: „a régió­
vedelme azt mutatja, hogy bármikor szegénnyé kon belüli egyenlőtlenség legalább akkora, mint a
válhatnak. így a minta 28 százaléka olyan embe­ régiók közti különbség" (Cabinet Office 1999).
reket adott, akiknél egy vagy két tétel birtoklása Polly Toynbee újságírónő a dél-londoni Clap-
hiányzott, bár a kutatók azt találták, hogy ebben hamben található drága otthonából kiköltözött
már benne van az a körülbelül 2 százalék is, egy lakásba, amely Anglia egyik legszegényebb
akiknek a jövedelme elég magas volt ahhoz, hogy lakótelepén található, majd vállalt egy sor rosz-
azt lehessen gondolni róluk, hogy éppen most szul fizetett állást. A „kisfizetésű Angliában" fo­
emelkedtek ki a szegénységből, vagyis a lakosság­ lyó életről szóló tapasztalatait rögzítő beszámo­
nak mindössze 26 százalékát lehetett a szegények lójában a gazdagok közelében fellelhető szegény­
közé sorolni. (A vizsgálat eredményét a 10.4. táb­ ség bugyrairól írt. A lakótelepi lakás nem volt
lázat összegzi.) tízpercnyire se az igazi lakásától. Azért akart régi
Mivel Gordon és kollégái hasonló módszert kö­ otthonához közel maradni, „mert a szegénység
vettek, mint Mack és Lansley, illetve a Breadline nem máshol van, valahol fent északon Barrow-
Britain fent tárgyalt két korábbi vizsgálata, az ő ban vagy Jarrow-ban, hanem itt a szomszédban,
276 10. F E J E Z E T
ÉS ^ s

70.3. táblázat A felnőtt szükségletek szubjektív megfogalmazása és az ezektől megfosztottak száma (a felnőtt
lakosság százalékában)
Szükséges N e m szük­ Javak, ame­ Javak, amelyek
javak séges jayak lyek nincse­ nincsenek, m e r t
nek, d e n e m nem engedhetik
is akarják meg maguknak

Külön ágy és ágynemű mindenkinek 95 4 0,2 1

M e l e g r e f ű t h e t ő lakószobák a z o t t h o n b a n 94 5 0,4 1 «

Száraz lakás 93 6 3 6

Ismerősök v a g y c s a l á d t a g o k m e g l á t o g a t á s a a k ó r h á z b a n 92 7 8 3
N a p i kétszeri étkezés 91 9 3 1
O r v o s által felírt g y ó g y s z e r 90 9 5 1

Hűtőszekrény 89 11 1 0,1 •

Friss g y ü m ö l c s és zöldség n a p o n t a 86 13 7 4

M e l e g , vízhatlan kabát 85 14 2 4

E l r o m l o t t villamossági cikkek javítása v a g y cseréje 85 14 6 12

Vendégségbe járás 84 15 3 2

Ünnepi alkalmak, mint például karácsony megünneplése 83 16 2 2

Pénz a lakás kifestésére és r e n d b e n t a r t á s á r a 82 17 2 14

Iskolalátogatás például sportnapokon 81 17 33 2

Részvétel e s k ü v ő k ö n és t e m e t é s e k e n 80 19 3 3
H ú s , hal v a g y azok v e g e t á r i á n u s m e g f e l e l ő j e m i n d e n m á s n a p 79 19 4 3
A l a k á s b a n t a l á l h a t ó t á r g y a k biztosítása 79 20 5 8

Hobbi vagy szabadidős tevékenység 78 20 12 y


Mosógép 76 22 3 1
A g y e r e k e k h a z a h o z a t a l a az iskolából (kocsival) 75 23 36 2

Telefon 71 28 S . 1 1

Állásinterjúhoz a l k a l m a s ö l t ö z e t 69 28 13 4

Mélyhűtő/fagyasztóláda 68 30 3 2

S z ő n y e g a n a p p a l i b a n és a h á l ó s z o b á b a n 67 31 2 3

Rendszeres m e g t a k a r í t á s ( l e g a l á b b havi 10 f o n t ) a rossz


n a p o k r a v a g y a n y u g d í j a s korra 66 32 7 25

Két p á r m i n d e n évszakra a l k a l m a s c i p ő 64 34 4 • v 5
Barátok vagy rokonok meghívása ebédre vagy vacsorára 64 34 10

Kisebb, saját m a g á r a , n e m a családra költhető heti összeg 59 39 3 13

Tévé 56 43 1 1

S ü l t csülök/vegetariánus m e g f e l e l ő j e h e t e n t e egyszer 56 41 11 .3

A j á n d é k o k b a r á t o k n a k / c s a l á d t a g o k n a k egyszer e g y é v b e n 56 42 1 , • 3

N y a r a l á s egyszer e g y é v b e n a z o t t h o n t ó l t á v o l , d e n e m
rokonoknál 55 43 14 18

K o p o t t b ú t o r lecserélése 54 43 6 12

Szótár 53 44 6 5

Társadalmi eseményekre hordható öltözet/ünneplő ruházat 51 46 4 4

Forrás: G o r d o n e t a l . 2 0 0 0 , 1 4 . o .
SZEGÉNYSÉG, TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ÉS JÓLÉT

70.4. táblázat A szegénység és társadalmi kirekesz­ „Az Új Munkáspárt és a jóléti reform" című részt,
tettség kutatásának eredményei (2000) 2 9 5 - 2 9 7 . o.). A szegénységben élő gyermekeknek
Szegénységkategóriák Százalék (a l e g k ö z e l e b b i különbözőféleképpen, de rosszabb az egészsége,
egész százalékra kerekítve) mint a nem szegényeknek. Általában kisebb súly-
Szegény 26 lyal születnek, sokan megsérülnek (és meghal­
nak) közlekedési balesetekben (mert valószínű,
Elszegényedhet 10
hogy gyalogosok, és nem valószínű, hogy bizton­
Kiemelkedett a s z e g é n y s é g b ő l 2
ságos játszótéren vagy kertben tudnak játszani),
Nem szegény 62 nemi erőszak veszélyének vannak kitéve, vagy
Forrás: G o r d o n e t a l . 2 0 0 0 , 1 8 . o . megpróbálkoznak az öngyilkossággal. A szegé­
nyebb gyerekek az iskolában sem teljesítenek
a gazdagsággal bonyolultan összefonódva - írja elég jól, és sokkal nagyobb a valószínűsége an­
Toynbee. - Sokkal kisebb az Észak és Dél közöt­ nak, hogy szegény felnőtt lesz belőlük (Flaherty
ti, azaz regionális jóléti szakadék, mint amilyen et al. 2004).
nagy a társadalmi választóvonal az egyes terüle­ A nők nagyobb eséllyel lesznek szegények,
teken belül" (Toynbee 2003). mint a férfiak, bár az ő szegénységüket gyakran
Az országos átlagnál 60 százalékkal keve­ elrejtik azok a kutatások, amelyek a „férfi család­
sebb jövedelemmel rendelkező háztartásokban fő vezette háztartásokra" koncentráltak (Ruspini
élő gyermekek aránya 1979 és 1996/1997 között 2000).
több mint a duplájára nőtt: 14-ről 34 százalék­ A Gordon és munkatársai (2000) által vezetett
ra. Miután 1997-ben a Munkáspárt került hata­ vizsgálat azt találta, hogy a szegénységben élő
lomra, leghangzatosabb ígéreteik egyike az volt, felnőttek 58 százaléka nő. A nők szegénységének
hogy 2020-ig megszüntetik a gyermekszegénysé­ okai összetettek. Az egyik fontos eleme az ottho­
get, és el is értek bizonyos sikereket (lásd lejjebb non belüli és kívüli nemek szerinti munkameg-

WHO SAYS W
ETHNIC MINORITIES
CANT GET 30BS?
THERE ARE OPENINGS
EVERYWHERE.
lavatory att*i»aant Offic* ctaantr 5omtt»oöy >>ai to so a i l t/it
l o w e a i í . mania! J O B * , but wny i t it t o ofttn paoptt from ttftnic
mmontiM' Prtjuatc*. racial ancriinmation and riarattmant a r a
a*»ymg * aorta t,.» CACHE* of job tn*y d * t * r v * l i t ttnjatt and
anfair Mora tnao tnot, it't a tarriela w a t t * of B r i t i t n <a!*m

A z etnikai k i s e b b s é g e k a n y u g a t i t á r s a d a l m a k l e g s z e g é n y e b b j e i k ö z é t a r t o z n a k , g y a k r a n a m a g a s m u n k a n é l k ü l i s é g
miatt. A cikk címe: Ki mondta, hogy az etnikai kisebbségek nem jutnak munkához? Vannak lehetőségek mindenfelé.
c

10.5. táblázat Az e g y é n e k j ö v e d e l m i ö t ö d ö k r e felosztott c s o p o r t o s í t á s a etnikai h o v a t a r t o z á s szerint N a g y - B r i t a n ­


niában, a lakásköltségek levonása után, 2001/2002 (százalékban)

Százalék
Ezer f ő b e n
(alsó) 5 4 3 2 1

Fehér 18 20 20 21 21 52,1

F e k e t e , karibi 34 21 17 13 16 0,8

F e k e t e , n e m karibi 43 22 14 12 9 0,6

Indiai 26 15 26 16 17 1,0

Pakisztáni/bangladesi 61 20 11 6 3 1,0

Egyéb 37 18 15 12 18 1,5

Összes e g y é n 20 20 20 20 20 57,5

Forrás: Department for W o r k and Pensions: Households Below Average Income 1994/1995 - 2001/2002. In Flaherty
et al. 2004, 188. o.

osztást érinti. A házimunka, a gyermeknevelés kisebbségek egyes iparágakat vagy munkáltató­


és a rokonok gondozásának terhe és felelőssé­ kat „fehérként" érzékelnek, míg a munkaadók az
ge még mindig aránytalanul jobban sújtja a nő­ etnikai kisebbségeket a „toborzási területeiken"
ket. Ez fontos hatást gyakorol a nők ambícióira, kívül tartózkodóknak tekintik (Performance and
az otthoni és a házon kívül végezhető munkára Innovation Unit 2002; Flaherty et al. 2004). Az
való képességükre. így a férfiaknál sokkal gyak­ Egyesült Királyságban az etnikai kisebbségeknek
rabban van részidős, mint teljes idős fizetett állá­ valószínűleg gyakrabban van rosszul fizetett ál­
suk, következésképpen kevesebbet keresnek. Bár lásuk, több a problémájuk az iskolában, rosszabb
ma több nő talál magának munkát az Egyesült környéken laknak, rossz minőségű a lakásuk és
Királyságban, mint korábban, továbbra is meg­ egészségügyi problémáik vannak (Flaherty et al.
marad a munkaerő foglalkozási elkülönülése a 2004).
„férfimunka" és a „női munka" felosztás mentén. Sokan, akik munkáséletük során elfogadhatóan
A nők aránytalanul többen vannak a rosszul fize­ kerestek, nyugdíjazásukkor jelentős jövedelem-
tő iparágakban (Flaherty et al. 2004). (és státus-) csökkenést élnek meg, különösen, ha
Az etnikai kisebbségek tagjai is felülreprezen­ nem fektettek be vagy nem tudtak befektetni ma­
táltak a szegények között. A pakisztáni és bangla­ gánnyugdíjpénztárakba, amikor még aktívak vol­
desi származásúaknái például sokkal gyakrabban tak. A lakosság elöregedése egyre nagyobb terhet
fordul elő, hogy az átlag 60 százalékánál is keve­ ró az állami nyugdíjrendszerre. Az életkori kilá­
sebbet keresnek, mint más etnikumoknál (lásd a tások növekedésével nő az idős emberek száma
20.5. táblázatot). Az ok részben az, hogy az Egye­ is a népességen belül. 1961 és 2 0 0 1 között a 65
sült Királyságban minden etnikumnál magas a éves és azon felüliek száma az Egyesült Király­
munkanélküliség aránya és alacsony a foglalkoz­ ságban több mint megduplázódott, 9,4 millióra
tatottsági ráta. 2002-ben az afrikai és pakisztáni/ emelkedett. 65 éves korukban a férfiak ma arra
bangladesi emberek munkanélküli rátája például számíthatnak, hogy átlagosan még 15 évig élnek,
háromszor magasabb volt, mint a fehéreké. a nők pedig még 20 évig.
2002/2003 telén az etnikai kisebbségeknek
csak 58 százaléka volt alkalmazásban, szemben a / Az életkilátásokat az Egyesült Királyságban a
fehér népesség 76 százalékával. Ezen kívül igen 6., „Szocializáció, életút, öregedés" című feje­
magas a munkaerőpiac faji elkülönülése is. Pa­ zetben tárgyaljuk még, a 1 5 2 - 1 5 3 . oldalon.
kisztáni csoportok találhatók erős koncentráció­
ban a korábbi nehézipari, szerelőipari és textil­ Az elmúlt években végzett vizsgálatok azt mu­
ipari területeken, Yorkshire-ben és Birmingham­ tatják, hogy a nyugdíjasoknak sokkal nagyobb
ben - olyan iparágakban, amelyek az 1970-es esélyük van arra, hogy állandó szegénységben él­
évek végén és az 1980-as években recesszióba ke­ jenek, mint az aktív dolgozóknak. 1998 és 2000
rültek. A fizikai munkakörökben a fekete karibi között a nyugdíjasoknak 18 százaléka tapasztalta
férfiak aránytalanul többen vannak, különösen meg az állandó szegénységet, szemben az aktív
a szállításban és a közlekedésben. A kínaiak és a dolgozók 7 százalékával. Az alacsony jövedel­
bangladesiek főleg a vendéglátóiparban koncent­ mű nyugdíjasok száma az életkorral arányosan
rálódnak. Bizonyítható, hogy egyes foglalkozási növekszik. A vizsgálatok azt is megállapították,
szegregációk azért alakultak ki, mert az etnikai hogy az elmúlt évtizedekben az idősebb asszo-
SZEGÉNYSÉG, TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ÉS JÓLÉT

nyok és az etnikai kisebbség tagjai a többi nyug­ a szegénység magyarázatait a szegények életstí­
díjasnál szerényebben éltek. lusában keresték, együtt azokkal az attitűdökkel
Az efféle eredmények vezették az akkori pénz­ és nézetekkel, amelyeket állítólag az támogatott.
ügyminisztert, Gordon Brownt arra, hogy 2002- E tézisnek egyik befolyásos változatát az ameri­
ben kijelentse: „Célunk az, hogy véget vessünk kai Charles Murray dolgozta ki (akinek munkáját
ebben az országban a nyugdíjasok nyomorának." a 9. fejezetben vizsgáltuk részletesebben: 2 5 3 - 2 5 4
2003 októberében bevezetett nyugdíjjuttatás o.). Murray (1984) úgy érvel, hogy a marginális
(pension credit), amely a 60 éven felüliek szá­ osztály tagjainak személyes felelősséget kell vál­
mára minimáljövedelmet garantált, és megígérte, lalniuk saját szegénységükért. Ez a csoport ré­
hogy az ebben a korcsoportban lévő összes em­ szét alkotja a függőség kultúrájának (lásd a jóléti
ber felének jövedelmét megemeli, előrelépés volt függőségről a keretes szöveget a 294. oldalon). E
e cél irányában. E politika sikere természetesen fogalommal Murray azokra a szegényekre utal,
attól függ, hogy mindazok, akik jogosultak e jut­ akik a kormánytól várják el a segélyezést, ahe­
tatás igénybevételére, ténylegesen meg is igény­ lyett, hogy dolgoznának. Úgy érvel, hogy a jóléti
lik azt (Flaherty et al. 2004). állam olyan szubkultúrát hozott létre, amely alá­
ássa a személyes ambíciót és az önsegítés képes­
ségét. Ahelyett, hogy a jövőbe nézne és igyekez­
A szegénység magyarázata ne jobb életet biztosítani magának, a segélyekből
élő megelégszik a neki juttatott pénzzel. A segély,
A szegénység magyarázatait két fő cím alatt cso­ érvel Murray, felmorzsolta az emberek munkára
portosíthatjuk: vannak elméletek, amelyek a sze­ késztető erejét. Murray szembeállítja azokat az
gény embert tartják felelősnek saját szegénysé­ embereket, akiknek maguknak kell saját szegény­
géért, és vannak olyanok, amelyek a szegénységet ségükért számot adni, azokkal, akik „nem saját hi­
úgy látják, hogy azt a társadalom strukturális erői bájukból" szegények - mint például az özvegyek,
hozzák létre és termelik újra. E két szembenálló az árvák vagy a fogyatékosok.
megközelítést néha úgy jellemzik, hogy az egyik Az efféle elméletekre - úgy tűnik - van foga­
az „áldozatot", a másik a „rendszert" okolja. Most dókészség a brit lakosság körében. Felmérések
mindkettőt megvizsgáljuk. mutatják, hogy a legtöbb brit a szegényeket tartja
Hosszú története van annak a véleménynek, felelősnek saját szegénységükért, és gyanakvóan
miszerint a szegények felelősek saját hátrányos nézi azokat az „ingyenélőket", akik a „kormány
helyzetükért. A szegénység hatásaival foglalkozó által osztott segélyekből" élnek. Számosan hi­
korai kezdeményezések - például a 19. századi szik, hogy a segélyekből élő emberek találhatná­
szegényházak - alapjául az szolgált, hogy úgy nak munkát, ha akarnának. Azonban ezek a né­
hitték, a szegénység az egyének patológiás tulaj­ zetek nincsenek a szegénység realitásaival össz­
donságainak az eredménye. A szegényekre úgy hangban. A Nagy-Britanniában élő szegények
tekintettek, hogy azok képtelenek a társadalom­ egynegyede egyébként is állásban van, de túl
ban sikereket elérni készségeik hiánya, a morális keveset keres ahhoz, hogy átlépje a szegénységi
vagy fizikai gyengeségük, a motivációjuk elégte­ küszöböt. A maradékot, a többséget a 14 év alatti
lensége vagy az átlag alatti adottságaik folytán. gyermekek, a 65 évesek és annál idősebbek, vala­
A társadalmi pozícióra mint a személy tehetsé­ mint a betegek és fogyatékosok alkotják. A segé­
gének és szorgalmának eredményére tekintettek: lyezésekkel kapcsolatos csalások nagy számáról
tehát azok, akik megérdemelték, hogy sikeresek alkotott népszerű vélemények ellenére a segély­
legyenek, azokká is váltak, míg a kevésbé alkal­ kérelmeknek egy százaléknál is kisebb részében
masak sorsa a bukás. A „nyertesek" és a „veszte­ fordul elő jogtalan igény, sokkal kevesebb, mint
sek" meglétét az élet tényei közé sorolták. a személyi jövedelemadó bevallásakor (vissza­
igénylésekor), ahol a becslések szerint 10 száza­
Amint a jóléti állam kialakulásának tárgyalása
lékkal kevesebb adó folyik be a hamis bevallások
során később látni fogjuk (289-297. o.), a szegény­
vagy az adóelkerülés miatt.
ség effajta értelmezései - tehát hogy a szegénység
az egyéni kudarc eredménye - a 20. század kö­ A szegénység magyarázatának második meg­
zepén veszítettek népszerűségükből, de az 1 9 7 0 - közelítése a szegénység kialakulásában olyan
1980-as évektől kezdődően már reneszánszukat társadalmi folyamatok szerepét hangsúlyozza,
élték. A vállalkozói létforma és az egyéni ambíci­ amelyek legyőzése bizonyos emberek számára
ók politikai hangsúlyozása ugyanis azokat jutal­ nehézséget jelent. E nézet szerint a társadalmon
mazta, akik „sikeresek lettek" a társadalomban, belüli struktúrák, mint például az osztály, a nem,
és akik nem lettek azok, azokat felelősnek tartot­ az etnikai hovatartozás, a foglalkozás, az iskolai
ták azért a helyzetért, amelybe kerültek. Gyakran végzettség és így tovább, alakítják az erőforrások
10. F E J E Z E T

újraelosztását. A szegénység okaként strukturális intézmények, erőforrások és értékek, amelyek a


magyarázatokat adó szerzők azt állítják, hogy a sikerhez szükségesek a posztindusztriális társa­
szegények soraiban az ambíció hiánya, amelyet dalomban. Wilson azt is elismeri, hogy ezeknek a
gyakran az „függőség kultúrájaként" értelmez­ lakónegyedeknek nincs helyileg elérhető képzési
nek, valójában a helyzetük következménye, nem és oktatási kínálata, s a helyi önkormányzati se­
pedig okozója szegénységüknek. A szegénység gítség és a helyi szervezetek magánerős támoga­
csökkentését nem az egyének nézeteinek meg­ tásai - amelyek korábban munkával kapcsolatos
változtatásával lehet elérni, mondják, hanem a információkkal és álláslehetőségekkel szolgál­
jövedelem és az erőforrások egyenletesebb el­ tak - sorra megszűnnek. így jött létre a városi
osztására irányuló politikai intézkedésekkel, marginális osztály a polgárjogi politika, a gaz­
például gyermekgondozási támogatásokkal, mi­ dasági szerkezetének átalakulása és a faji meg­
nimális órabérrel és a családok részére garantált különböztetés történelmi örökségének együttes
jövedelemszinttel. Ezek a politikai intézkedések hatásaként.
lehetnek alkalmasak a tartós társadalmi egyen­
lőtlenségek felszámolására.
Wiliam Julius Wilson amerikai szociológus Értékelés
ennek a „strukturális" érvnek egy fontos és vi­
szonylag friss változatát adja az Amikor eltűnik Mindkét szegénységmagyarázat, ahogy fent is­
a munka: az új városi szegénység világa (When mertettük őket, széles körű támogatásnak örvend,
Work Disappears: The World of the New Urban továbbá mindegyik nézet különböző változatok­
Poor, 1996) című könyvében. Wilson álláspontját ban állandóan visszatér a szegénységről folyta­
a „gazdasági szerkezetátalakulás" hipotéziseként tott nyilvános vitákban. A szegénységkultúra el­
értelmezhetjük (1987, 1996), miszerint a tartós méletének kritikusai azzal vádolják e nézet kép­
városi szegénység elsősorban a belvárosok gaz­ viselőit, hogy a szegénységet „individualizálják",
daságának strukturális átalakulásában gyökere­ és a szegényeket okolják azokért a körülménye­
zik. A kézművesipar hanyatlása, a foglalkoztatás kért, amelyekre javarészt nincs befolyásuk. Ok a
„elővárosiasítása" és az alacsony bérekkel műkö­ szegényeket áldozatoknak látják, nem potyauta­
dő szolgáltatási szektor felemelkedése radikáli­ soknak, akik visszaélnek a rendszerrel. Azonban
san lecsökkentette azoknak a munkaköröknek a óvatosnak kell lennünk, és nem szabad kritikát­
számát, amelyek az iskolából kikerülők számára lanul elfogadnunk azoknak az érveit, akik a sze­
nyitva lennének, és amelyekben elegendő fize­ génység okait kizárólag magának a társadalom­
tést adnak egy család eltartásához. A gazdasági nak a szerkezetében látják. Ez a megközelítést azt
változásokból fakadó magas munkanélküliség a sugallja, hogy a szegények passzívan elfogadják
„partiképes" férfiak (családját egy fizetésből el­ azt a nehéz helyzetet, amelybe kerülnek. Pedig ez
tartani képes) csapatának a csökkenéséhez is a megállapítás nagyon messze jár az igazságtól,
vezetett. így a házasság már nem olyan vonzó ahogy hamarosan látni fogjuk.
a szegény nők számára, nőtt a házasságon kívül
születő gyermekek száma, és elterjedtek a női
családfő vezette családok. Gyermekek újabb ge­
Szegénység és társadalmi mobilitás
nerációi születtek a szegénységbe, és ezzel állan­
dósult az ördögi kör. Wilson úgy érvel, hogy a
A múltban a szegénységkutatás jórészt azzal fog­
fekete amerikaiak aránytalanul sokat szenvednek
lalkozott, hogyan szegényednek el az emberek,
a múltbeli diszkrimináció miatt, mégpedig azért,
és évente megvizsgálták a szegénység aggregált
mert olyan helyeken és foglalkozásokban kon­
szintjeit. Kevesebb figyelmet szenteltek a sze­
centrálódnak, amelyeket különösen rosszul érint
génység „életciklusainak", az embereknek a
a szerkezetátalakulás.
szegénységből kivezető (és gyakran oda vissza­
Wilson azzal érvelt, hogy ezeket a gazdasági térő) időben is vizsgált pályáinak.
változásokat a szegénység térbeli koncentráció­ Széles körben elfogadott nézet, hogy a szegény­
jának növekedése kíséri az Egyesült Államok fe­ ség állandó állapot. Az azonban, hogy valaki sze­
kete lakónegyedeiben. A hatvanas évek polgár­ gény, nem jelenti feltétlenül azt, hogy mindig
jogi mozgalma, felfigyelve a szegénység új geográ­ szegény is marad. A szegényeknek egy jelentős
fiájára, lehetőségeket teremtett a középosztálybeli része korábban sokkal jobb életkörülmények kö­
feketéknek a gettón kívüli érvényesülésre. Ám a zött élt, vagy várhatóan ki fog a szegénységből
középosztálybeli családoknak a gettósodóit terü­ törni valamikor a jövőben. A közelmúlt kutatásai
letekről történő kivándorlása nyomorgó lakókö­ jelentős mobilitást tártak fel a szegénységből be­
zösséget hagyott hátra, ahol hiányoztak az olyan felé és kifelé is: meglepő, hogy mennyi embernek
SZEGÉNYSÉG, TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ÉS JÓLÉT

70.6. táblázat Felnőttek mozgása a jövedelemeloszlás tekintetében 1991 és 1996 között, Nagy-Britanniában
1 9 9 6 . évi j ö v e d e l e m c s o p o r t o k

alsó ö t ö d következő ö t ö d középső ö t ö d következő ö t ö d felső ö t ö d összes f e l n ő t t

7997. évi jövedelemcsoportok

Alsó ö t ö d 52 26 12 7 4 100

Következő ö t ö d 25 35 22 12 6 100

Középső ö t ö d 11 21 33 23 12 100

Következő ö t ö d 7 12 20 37 23 100

Felső ö t ö d 4 6 11 21 59 100

Forrás: British Household Panel Survey, Institute for Social and Economic Research. Social Trends, 29. 1999, 98. o.

sikerül kimenekülni a szegénységből, és ugyan­ követésével McKnight jelentős mértékű változat­


akkor sokkal többen élnek életük egy szakaszában lanságot talált az alacsony fizetést illetően. Vizs­
szegényként, mint korábban gondoltuk volna. gálata megmutatta, hogy a legalacsonyabb kere­
A brit háztartási panel felmérés (BHPS) statisz­ setű alkalmazottak körülbelül egyötöde hat évvel
tikai adatai azt mutatják, hogy egy kicsivel több később is a legalacsonyabb jövedelmű 25 szá­
mint a fele azoknak az embereknek, akik az 1 9 9 1 . zalékba tartozott. McKnight arra is rájött, hogy
évi jövedelmi statisztika alapján az alsó egyötöd­ Anglia legszegényebbjei, a munkanélküliek, ha
ben (kvintilis) szerepeltek, 1996-ban is ott voltak találnak is munkát, valószínűleg a legrosszabbul
(lásd a 10.6. táblázatot). Ez azonban nem jelenti fizetett állásokat kapják; s hogy a rosszul fize­
szükségképpen azt, hogy az ötéves időszak alatt tett alkalmazottak nagyobb eséllyel lesznek újra
az emberek folyamatosan ugyanabban a helyzet­ munkanélküliek, mint a jobban fizetettek.
ben voltak. Míg egyesek ténylegesen ezt tették, A kutatók hangsúlyozták, hogy ezeket az ered­
mások valószínűleg kikerültek az alsó ötödből, ményeket óvatosan kell kezelni, mivel könnyen
és vissza is tértek oda. A BHPS azt is kimutatja, felhasználhatják azok is, akik a segélyeket csök­
hogy 10 felnőttből 1 tartósan megmarad a legsze­ kenteni akarják, vagy akik a szegénységet poli­
gényebb 20 százalékban (alsó ötödben) a kutatás tikai vagy szociális ügyként teljesen el akarják
hat évéből öt éven át, ugyanakkor a teljes időszak felejteni. John Hills, a Centre for Analysis of So­
alatt a felnőttek 60 százaléka egyáltalán nem sze­ cial Exclusion kutatója arra figyelmeztet, hogy ne
repel az alsó ötödben. fogadjuk el a jövedelemmeghatározás „lottómo-
Egészében véve ezek az adatok azt jelzik, hogy dell" nézetét. Ezen azt érti, hogy kételkedve kell
az alsó ötödben körülbelül a felnőttek felének fo­ fogadnunk az olyan érveket, melyek a szegénysé­
lyamatosan alacsony a jövedelme, míg a másik get „egyszeri eredményként" mutatják be, mintha
felének sikerül időről időre kitörni a legszegé­ többé-kevésbé csak a véletlen játéka lenne, ahogy
nyebb csoportból (HMSO 1999). az emberek a jövedelmi hierarchiában „közleked­
A német jövedelmi adatok 1984 és 1994 kö­ nek". Ez a nézet azt sugallja, hogy a társadalom­
zötti alakulása is jelentős mobilitást mutat a sze­ ban a gazdagok és a szegények közti egyenlőtlen­
génységből a szegénységbe. 30 százaléknál is ségek nem tragikusak, s mindenkinek van esélye
több német volt szegény (az átlag, pontosabban arra, hogy nyertes vagy vesztes legyen egy bizo­
a mediánjövedelem felénél kevesebbet keresett) a nyos időpontban, ezért a szegénység gondolata
vizsgált évtizedben legalább egy évig; ez a szám már nem ad okot komoly aggodalomra. Néhány
több mint háromszorosa annak, amennyi bár­ peches egyénnek esetleg éveken át alacsony a
mely évben a szegények maximális száma volt jövedelme, érvelnek, de az alacsony jövedelem
(Leisering-Leibfried 1999). A szegénységből „ki­ - lényegét tekintve - a véletlen játéka.
menekültek" között az átlagosan elért jövedelem Hills kimutatja (1998), hogy a BHPS a szegény­
30 százalékkal haladta meg a szegénységhatárt. ségben élők jelentős mértékű és gyors mobilitá­
Mégis, ezeknek az embereknek több mint fele sára derít fényt. A legszegényebb tizedben élők
legalább egy évre visszakerült a szegénységbe a 46 százaléka a következő évben is ugyanott tart,
vizsgált 10 éves időszak alatt. ami azt mutatja, hogy a még a legalsó tizedből is
A UK's New Earnings Survey Panel Data- sikerült az emberek több mint felének kitörnie.
set és más források adatait felhasználva Abigail Ám ha alaposabban szemügyre vesszük az ada­
McKnight (2000) elemezte Nagy-Britanniában a tokat, látni fogjuk, hogy valójában az emberek
jövedelmi mobilitást 1977 és 1997 között. Az ala­ 67 százaléka marad a két legalsó decilisben; csak
csony keresetű munkások csoportjainak nyomon egyharmaduk jut azoknál feljebb; miközben a fel-
FEJEZET

ső kétötödben 85 százalékuk őrzi meg pozícióját. mit valaki más kizár valamiből (a kirekesztettség
Ezek az eredmények azt érzékeltetik, hogy az ala­ pedig az a helyzet, amelybe ilyenkor az egyén
csony jövedelmeknek körülbelül az egyharmada kerül). Semmi kétség: vannak olyan esetek, ami­
„átmeneti" jellegű, míg a másik kétharmada nem kor az egyének általuk nem befolyásolható dön­
az. Hills szerint félrevezető azt gondolni, hogy az tések eredményeként ki vannak zárva valamiből.
idő múltával a népesség fokozatosan „elkerül" a A bankok nem adnak folyószámlahitelt vagy hi­
jövedelem különböző tizedeibe. Ezzel ellentétes telkártyát olyan személyeknek, akiknek lakcíme
a helyzet, sokan azok közül, akik kikerülnek a bizonyos irányítószámhoz tartozik. A biztosítók
szegénységből, nem jutnak sokkal feljebb, majd nem kötnek biztosítást egyes emberekkel előéle­
egyszer csak visszakeverednek; a több mint egy tük vagy hátterük miatt. Egy élete késői szaka­
évig legalul tartózkodók „szabadulási aránya" pe­ szában elbocsátott alkalmazott esetleg nem kap
dig egyre alacsonyabb (Hills 1998). munkát életkora miatt.
Bár a szegénységből való „kimászás" kétségte­ Ám a társadalmi kirekesztettség nemcsak ab­
lenül akadályoktól és nehézségektől terhes, a ku­ ból ered, hogy egyes embereket mások kirekesz­
tatási eredmények azt jelzik, hogy a szegénység­ tenek valamiből, olykor bizonyos emberek ma­
be való lecsúszás és az abból való kiemelkedés gukat zárják ki a többségi társadalom bizonyos
jóval képlékenyebb, mint gondolnánk. A sze­ szeleteiből. Az egyén saját maga dönthet úgy,
génység nem egyszerűen a passzív népességre hogy kimarad az iskolából, nem fogad el egy ál­
ható társadalmi erők eredménye. Még a súlyosan láslehetőséget, ami miatt gazdaságilag inaktívvá
hátrányos helyzetben lévő egyének is megragad­ válik, avagy nem megy el szavazni a parlamenti
hatnak alkalmakat helyzetük javítására; a változ­ választások idején. A társadalmi kirekesztettség
tatásra képes emberi tényező erejét nem szabad jelenségének vizsgálatakor újfent figyelembe kell
lebecsülni. A társadalompolitika ugyanakkor fon­ vennünk egyrészt az emberi tényező és felelősség
tos szerepet játszhat a hátrányos helyzetű sze­ közti összefüggést, másrészt a társadalmi erők
mélyek és közösségek cselekvési potenciáljának szerepét az emberi körülmények formálásában.
maximálásában. A későbbiekben felhívjuk a fi­
gyelmet a szegénység felszámolása érdekében / Az a gondolat, hogy az emberek önmagukat
tett lépésekre, a munkaerőpiac megerősítése, az zárják ki a társadalomban való teljes részvétel­
oktatási és képzési lehetőségek megteremtése és ből, Charles Murraytől származik, aki a mar­
a társadalmi kohézió erősítése érdekében terve­ ginális osztályról szóló elméletében ír erről
zett intézkedésekre. (részletesen lásd a 9., „Társadalmi rétegződés
és osztály" című fejezetben, 2 5 3 - 2 5 4 . o.).
/ A társadalmi mobilitást a 9., „Társadalmi réteg­
ződés és osztály" című fejezet is tárgyalja. A társadalmi kirekesztettség a szegénységnél tá­
gabb fogalom, bár azt tartalmazza. Igen széles tar­
tományú olyan tényezőt vesz figyelembe, ame­
TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG lyek mind megakadályozzák, hogy személyek
vagy csoportok élhessenek a többségi társadalom
Mi a társadalmi kirekesztettség? előtt nyitva álló lehetőségekkel. David Gordon
és kollégái PSE-vizsgálata (lásd 275. o.) a társa­
A társadalmi kirekesztettség gondolatát a politi­ dalmi kirekesztettség négy dimenzióját külön­
kusok szokták használni, de a szociológus szer­ bözteti meg: szegénység vagy megfelelő jövede­
zők vezették be, utalásként az egyenlőtlenségek lemből, erőforrásokból való kirekesztettség (lásd
új forrásaira. A társadalmi kirekesztettség azo­ fent), a munkaerőpiacról való kirekesztettség, a
kat a módozatokat jelöli meg, amelyek révén az szolgáltatásokból való kirekesztettség, valamint
egyének el vannak vágva attól, hogy a szélesebb a társadalmi kapcsolatokból való kirekesztettség
társadalomban teljes értékűen vehessenek részt. (Gordon et al. 2000). A következőkben a társadal­
Például azok az emberek, akik lepusztult lakó­ mi kirekesztettség e három utolsó elemét fogjuk
telepeken élnek, ahol a környéken nincs jó iskola megvizsgálni.
és munka, ténylegesen meg vannak fosztva attól,
hogy önmagukat jobb helyzetbe hozzák, ellentét­
ben a társadalom többségével, akinek erre meg­ Munkaerő-piaci kirekesztettség
van a lehetősége.
A társadalmi kirekesztettség fogalma felveti a Az egyén számára a munka nemcsak azért fon­
személyes felelősség kérdését. Végül is a „kire­ tos, mert megfelelő jövedelmet ad, hanem azért
kesztés" szó azt jelenti, hogy valakit vagy vala­ is, mert a munkaerőpiacon való jelenlét a társa-
S Z E G É N Y S É G , TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ÉS JÓLÉT
— — — — — H H M I l M MII I I I M M M I — — 1 — — — • — — • l l l l l l É ••Mill—

dalmi interakcióknak is fontos színhelye. így a egyéb ok miatt munkaképtelenek és a diákok.


munkaerőpiacról való kiszorulás további társa­ Összességében óvatosnak kell lennünk azzal,
dalmi kirekesztési formákhoz is vezethet - sze­ hogy a munkaerőpiacon való inaktivitás önmagá­
génység, szolgáltatásokból való kirekesztettség ban a kirekesztettség jele, de azt elmondhatjuk,
és a társadalmi kapcsolatokból való kirekesz­ hogy a munkaerőpiacról való kizárás jelentősen
tettség. Következésképpen a kérdéssel foglalko­ növeli a társadalmi kirekesztettség kockázatát.
zó politikusok a fizetett állásban lévő emberek
számának növelését tartják a társadalmi kire­
kesztettség csökkentése fontos eszközének (lásd Kirekesztettség a szolgáltatásokból
295-297. o.)
Nincs azonban szükségszerű kapcsolat a „mun­ A társadalmi kirekesztettség fontos aspektusa,
kanélküli háztartásban" élők és a munkanélküli­ ha valaki nem jut hozzá az alapvető szolgáltatá­
ség között. A PSE-felmérés azt találta, hogy a fel­ sokhoz, legyenek azok az otthonában (például
nőttek 43 százalékának (a nők 50 százalékának, villanyáram és folyóvíz) vagy annak falain kí­
és a férfiak 37 százalékának) nincs fizetett állása. vül (például a közlekedési eszközök, boltok vagy
A munkaerőpiacon inaktívak messze legnagyobb pénzügyi szolgáltatások). A szolgáltatásokból való
csoportját a nyugdíjasok alkotják (a felnőttek kizárás járhat egyéni kirekesztettséggel (amikor
24 százaléka). A munkaerőpiacon egyéb inaktív valaki nem tud egy szolgáltatást használni, mert
csoportok közt szerepelnek a házimunkában és nem engedheti meg magának), vagy lehet kollek­
ápolásban részt vevő személyek, a fogyaték vagy tív kirekesztettség (amikor egy szolgáltatáshoz

10.7. táblázat A v á l a s z a d ó k által h a s z n á l t köz- és m a g á n s z o l g á l t a t á s o k ( s z á z a l é k b a n )

Kollektív kirekesztettség E g y é n i kirekesztettség

használatuk használatuk n e m használják/ n e m használják/ N e m használják


megfelelő nem megfelelő nincs v a g y nincs rá p é n z n i n c s rá szükség/
használhatatlan n e m értelmezhető

Közszolgáltatások

Könyvtár 55 6 3 0 36

Nyilvános s p o r t l é t e s í t m é n y e k 39 7 5 1 48

Múzeumok és képtárak 29 4 13 1 52

Esti t a n f o l y a m o k / e l ő a d á s o k 17 2 5 3 73

Közösségi ház, m ű v e l ő d é s i ház 31 3 9 0 -N 56

Kórház sürgősségi ellátással 75 13 2 0 ' 10


v
Körzeti orvos 92 6 0 0 2

Fogorvos 83 5 1 0 11

Látszerész 78 3 1 1 17

Postahivatal 93 4 0 0 2

Magánszolgáltatások

Imahely 30 1 2 0 66

Buszjárat 38 15 6 0 41

Vonat- vagy f ö l d a l a t t i m e g á l l ó 37 10 10 1 41

Benzinkút 75 2 2 1 21

Gyógyszertár 93 3 1 0 3

Sarki fűszeres 73 7 8 0 12

Közepes-nagy élelmiszer­
bevásárlóközpont 92 4 2 0 2

Bankfiók 87 7 1 0 4

Vendéglő/kocsma 53 4 2 2 ? 37

Mozi vagy színház 45 6 10 5 33

Forrás: G o r d o n e t a l . 2 0 0 0 , 5 8 . o .
284 10. F E J E Z E T

nem fér hozzá egy lakóközösség). A PSE-felmérés Lakás és lakóhelyi környék


azt találta, hogy az embereknek majd egynegyede
ki van zárva két vagy több szolgáltatásból (lásd a A társadalmi kirekesztettség egyértelműen meg­
listát 10.7. táblázatban), és az embereknek csak nyilvánul a lakásszektoron belül is. Míg az ipa­
alig több mint a fele juthat a köz- vagy magán­ ri társadalmakban számos ember él kényelmes,
szolgáltatások teljes skálájához. A 10.6. táblázat tágas lakásban, mások olyan helyeken kényte­
mutatja az egyes szolgáltatásokból való kollektív lenek meghúzódni, amelyek túlzsúfoltak, nem
és egyéni kirekesztettség mértékét. fűthetők rendesen vagy nem biztonságos a szer­
kezetük. A lakáspiacra belépve az emberek a
meglévő és tervezett erőforrásaik alapján tudnak
A társadalmi kapcsolatokból való maguknak lakást szerezni. így egy kétkeresős,
kirekesztettség gyermektelen házaspárnak nagyobb esélye van
arra, hogy jelzáloghitelt kap egy jó környéken
A társadalmi kapcsolatokból sokféleképpen le­ lévő lakásra. Az elmúlt évtizedekben a lakás­
het az embereket kirekeszteni. Először is ez a árak jóval nagyobb mértékben emelkedtek, mint
fajta kizárás jelentheti, hogy az egyén képtelen az infláció Anglia legnagyobb részén (különösen
a szokásos társadalmi tevékenységekben részt délkeleten), amely azzal jár, hogy a bentlakó tu­
venni: barátokat, családtagokat meglátogatni, kü­ lajdonos jelentős haszonhoz jut ingatlana révén.
lönleges alkalmakat megünnepelni, valamilyen Ezzel szemben azok a háztartások, amelyeknek
hobbival foglalkozni, barátokat vendégül látni felnőtt tagjai munkanélküliek vagy alacsony ke­
és nyaralni. Másodszor, az emberek ki vannak resetűek, arra lesznek kárhoztatva, hogy a kevés­
zárva a társadalmi kapcsolatokból, ha a barátok­ bé vonzó albérleti vagy szociális lakáspiacon ke­
tól és rokonoktól el vannak szigetelve - a PSE- ressenek maguknak otthont.
kutatás azt találta, hogy az emberek 2 százaléka A lakáspiacon belüli rétegződés háztartási és
nem érintkezik sem baráttal, sem rokonnal saját települési szinten is megtalálható. Ahogy a hát­
otthonán kívül még évente néhány alkalommal rányos helyzetű egyének el lehetnek zárva a kívá­
sem. A kirekesztettség harmadik fajtája a gya­ natos lakáslehetőségek elől, egész közösségek szá­
korlati és érzelmi támogatás hiánya nehéz hely­ mára is hozzáférhetetlenek lehetnek azok a lehe­
zetben, amikor nincs, aki segítsen a ház körüli tőségek és tevékenységek, amelyek a társadalom
vagy a nehéz kerti munkában, nincs kivel be­ nagyobb része számára megadatnak. A kirekesz­
szélni, amikor az ember depressziós, nincs kitől tettségnek lehet térbeli változata: az egyes lakóhe­
tanácsot kérni az élet fontos változásai kapcsán. lyek eltérnek a biztonság, környezeti feltételek,
Negyedszer, az emberek az állampolgári önte­ valamint a szolgáltatások és a közintézmények
vékenység (közügyekben való részvétel) hiánya megléte szempontjából. Például a senki által sem
révén is kirekesztődnek a társadalmi kapcsola­ keresett lakónegyedekben általában kevesebb az
tokból. Az állampolgári öntevékenység körébe alapvető szolgáltatás, nincs annyi bank, élelmi­
tartozik a szavazás, a helyi vagy országos politi­ szerbolt és postahivatal, mint a divatosabb kör­
kai ügyekbe való bekapcsolódás, levelek írása az nyékeken. A közterületek és közintézmények,
újságokba, vagy fontosnak tartott ügyben végzett mint a parkok, sportpályák és könyvtárak száma
kampányolás. Végül egyesek kiszorulnak a társa­ is korlátozott lehet. A hátrányos helyeken élő em­
dalmi kapcsolatokból, mert otthonukhoz vannak bereknek be kell érniük azzal, ami a környékü­
kötve, például rokkantság vagy ápolási feladataik kön van. A tehetősebb negyedekkel ellentétben,
miatt, vagy mert nem érzik magukat biztonság­ lehet, hogy arrafelé nincsenek tömegközlekedési
ban az utcán. eszközök (vagy nincs rá pénzük, hogy használják
azokat), amelyek lehetővé tennék, hogy máshol
vásároljanak be, vagy máshol vegyenek igénybe
szolgáltatásokat.
Társadalmi kirekesztettség példái
A rosszul ellátott lakóhelyeken nem lehet köny-
A szociológusok vizsgálták, milyen módokon élik nyű a kirekesztettséggel megbirkózni, és a társa­
meg az egyes emberek és az egyes közösségek a dalom életébe való fokozottabb bekapcsolódás
kirekesztettséget. A vizsgálatok olyan különbö­ érdekében lépéseket tenni. Lehet, hogy a szociá­
ző témákra irányultak, mint a lakás, az oktatás, a lis hálózatok gyengék; ez csökkenti az állásokról
munkaerőpiac, a bűnözés, az ifjúság és az idősek. szóló információk terjedését, a politikai tevé­
Most röviden a kirekesztettség három olyan pél­ kenységet és a lakóhelyi rendezvények számát.
dáját ismertetjük, amelyek Nagy-Britanniában és A magas munkanélküliség és az alacsony jövede­
más ipari országokban is figyelmet keltettek. lemszint stresszt okoz a családokban; a bűnözés
SZEGÉNYSÉG, TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ES JOLET 285

A lepusztult l a k ó t e l e p e k a t á r s a d a l m i kirekesztettség k o m o r helyszínei, a h o l s z á m o s t é n y e z ő összjátéka a k a d á l y o z z a


m e g , h o g y l a k ó i t e l j e s k ö r ű e n részt v e g y e n e k a t á r s a d a l o m é l e t é b e n .

és a fiatalkorú bűnözés az ilyen környékeken ala­ gyobb hatású tényezője a közlekedési eszközök
posan lerontja az életminőséget. A nemkívánatos hozzáférhetősége. Ha a háztartásban van autó,
lakóterületeken gyakoribbak a költözések, sokan könnyebb a társadalomban integráltnak maradni.
keresnek jobb lakásfeltételeket, ám nyomukban Például a családtagok gondolhatnak arra, hogy
folyamatosan érkeznek a hátrányos helyzetűek más városban vállaljanak munkát, bevásárolni
utánpótlásai. járjanak olyan helyekre, ahol több a bolt, és köny-
nyebb a barátokkal vagy rokonokkal való találko­
zásokat is megszervezni, vagy haza lehet hozni
Vidéki területek a fiatalokat a bulikból. Azok, akik nem rendel­
keznek saját kocsival, kénytelenek a tömegköz­
Bár nagy figyelmet szentelnek a városi környezet­ lekedési eszközöket^ használni, amelyek vidéken
ben található társadalmi kirekesztettség ügyének, sokkal szegényesebb szolgáltatásokat nyújtanak.
a vidéki régiókban élő embereknek is osztályré­ Vannak például olyan falvak, ahová csak busszal
sze lehet a kirekesztés. Egyes szociális munkások lehet eljutni, a busz csak néhányszor megy egy
és gondozók szerint a kirekesztettség mértéke vi­ nap vagy egy héten, hétvégeken és ünnepnapo­
déken legalább akkora, ha nem nagyobb, mint a kon pedig még annyiszor sem járnak, este pedig
városokban. A kis falvakban és ritkán lakott te­ egyáltalán nem közlekednek.
rületeken nem olyan könnyű hozzájutni az áruk­
hoz és szolgáltatásokhoz, mint a beépült vidéke­
ken. A legtöbb ipari társadalomban az alapvető Hajléktalanság
szolgáltatások közelségét, az orvost, az iskolát
és az önkormányzati ügyintézést alapvető szük­ A kirekesztettség egyik legszélsőségesebb formá­
ségletnek tekintik ahhoz, hogy az emberek aktív, ja a hajléktalanság. Az állandó lakóhellyel nem
teljes és egészséges életet tudjanak élni. Ám a vi­ rendelkező emberek több mindennapi tevékeny­
déken lakóknak gyakran csak korlátozott mérték­ ségben hátráltatva vannak, olyanokban, amelye­
ben van módjuk ezekkel a szolgáltatásokkal élni, ket mások magától értetődőnek tartanak, mint a
és kénytelenek a saját lakóhelyükön található le­ munkába járás, bankszámla nyitása, barátok meg­
hetőségekkel beérni. hívása, sőt a postán küldött levelek kézhezvétele.
A vidékhez kötődő kirekesztettség egyik legna­ A legtöbb hajléktalannak van valamilyen ideig-
10. F E J E Z E T

lenes szállása, bár még mindig sok ember alszik a be az intézmények felszámolásához mint pozitív
szabadban. Egyes hajléktalanok önszántukból él­ lépéshez fűződő reményeket. Egyes intézetek­
nek az utcán, tárgyak és tulajdon általi korlátozás­ ből olyanokat is elbocsátottak, akiknek nem volt
tól mentesen. Ám a nagy többségnek ez egyálta­ hova menniük, és akik már esetleg évek óta nem
lán nem szíve vágya; s általuk nem befolyásolha­ éltek a „való világban". Az is előfordult, hogy ke­
tó tényezők következtében váltak hajléktalanná. vés konkrét forrást biztosítottak a megfelelő járó­
Miután megszűnt állandó lakásuk, a nehézségek beteg-ellátásra (SEU 1998).
és nélkülözések spiráljába rántja őket megrom­ A felmérések egyértelműen mutatják, hogy az
lott életük. utcán alvóknak mintegy egynegyede megfordult
Ki alszik az utcán Nagy-Britanniában? A vá­ már pszichiátriai intézetben vagy volt pszichi­
lasz nagyőri bonyolult. Például az 1960-as évek­ átriai diagnózisa. így a megfelelő egészségügyi
től kezdve a megváltozott egészségügyi politika politika változásainak valószínűleg aránytalanul
miatt az elmebetegeket és a tanulási nehézségek­ nagy hatása van a hajléktalanság alakulására.
kel küszködő embereket kitették az intézetekből. A legtöbb hajléktalannak azonban nem voltak
Korábban ezek az emberek éveket töltöttek volna korábban mentális problémái: sem alkoholisták
tartós pszichiátriai kezelésekre berendezkedett nem voltak, sem illegális drogok rendszeres fo­
intézetekben vagy mentális betegeket gondozó gyasztói. Olyan emberek, akik azért kerülnek az
kórházakban. Az intézményi gondozás felszámo­ utcára, mert személyes katasztrófákon mentek
lásának ezen folyamatát számos tényező indítot­ keresztül, néha egyszerre többön is. A hajlékta­
ta el. Az egyik a kormánynak az a törekvése volt, lanná válás ritkán fakad közvetlen „ok-okozati"
hogy pénzt takarítson meg, ezekben a bentlakásos összefüggésből. Számos szerencsétlenség érheti
pszichiátriai intézetekben ugyanis igen magas az az embert gyors egymásutánban, ariielyek azután
ápolási költség. A másik tényező - és ez kissé di­ ellenállhatatlanul lefelé vezető spirálban végződ­
cséretesebb motívum - a pszichiáter szakma ve­ nek. Például ha egy nő elválik, ugyanabban az
zetőinek az a meggyőződése, hogy a tartós hospi- időben nemcsak a lakását veszíti el, hanem az ál­
talizáció gyakran többet árt, mint használ. Tehát lását is. Egy fiatalnak problémái vannak otthon,
mindenkit, aki „bejáró betegként" is ellátható, erre elszökik a nagyvárosba minden megélheté­
haza kell küldeni. Az eredmények nem váltották si lehetőség nélkül. A vizsgálatok azt jelezték,

A hajléktalanság a t á r s a d a l m i kirekesztettség egyik l e g b o n y o l u l t a b b és legszélsőségesebb f o r m á j a .


S Z E G É N Y S É G , TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ÉS JÓLÉT

hogy azok vannak leginkább kitéve annak, hogy ban, hogy megfelelőbb lakhatási körülmények
hajléktalan váljék belőlük, akiknek szegényebb megteremtése alapvető fontosságú annak a szám­
munkásosztálybeli a családi hátterük, nincsenek talan problémának a kezelésében, amellyel a haj­
konkrét szakismereteik és nagyon alacsony a jö­ léktalanok találkoznak, akár közvetlenül az állam
vedelmük. A tartós munkanélküliség az egyik fő ad nekik lakást, akár nem. Ahogy Christopher
kiváltója ennek a sorsnak. A család és az emberi Jencks A hajléktalan [The Homeless, 1994) című
kapcsolatok felbomlása szintén döntő hatásnak könyvében írja: „Függetlenül attól, hogy miért
látszik. kerülnek az emberek az utcára, ha olyan lakóhe­
Bár a hajléktalanok óriási többségének sikerül lyet biztosítunk nekik, amely megvédi őket má­
menhelyet vagy ideiglenes szállást találnia, akik sok jelenlététől és stabilitást is nyújt, azzal álta­
mégis az utcán alszanak, veszélynek vannak ki­ lában a legfontosabbat adtuk meg, ami az életük
téve. Az IPPR Londonban, Glasgowban és Swan- megjavításához szükséges."
sea-ben végzett kutatása a hajléktalanságról és az Mások nem értenek ezzel egyet, azt hangsúlyoz­
utcai bűnözésről adja az első jelzést arról, milyen va, hogy a hajléktalanság mindössze 20 százalék­
mértékű az utcán élő hajléktalanok sorsszerű ál­ ban szól a hajlékról, 80 százalékban szociális és
dozattá válása. A British Crime Survey, az angliai terepmunka kérdése, hogy azzal ellensúlyozzák
bűnözés vezető statisztikája nem veszi fel válasz­ a család széthullása, az erőszak és a visszaélé­
adói közé a hajléktalanokat. Nem biztonságos ut­ sek, a kábítószer- és alkoholfüggőség, valamint a
cák [Unsafe Streets, 1999) című munkájában az depresszió hatásait. Ezzel ért egyet Mike, egy öt­
IPPR feltárta, hogy öt utcán alvó közül négyen venes évei végén járó hajléktalan: „Azt hiszem,
legalább egyszer bűncselekmény áldozatai vol­ hogy a legtöbb ember esetében a helyzet sokkal
tak. Majdnem a felüket megverték, de ezeknek bonyolultabb, mint amilyennek látszik. Gyakran
csak egyötöde tett feljelentést a rendőrségen. a problémát a saját magukban való hitük, az ön­
Olyan kép formálódik ki ennek alapján, hogy a tudatuk hiánya okozza. Az utcán élők közül ren­
gyakori utcai erőszakos cselekményeknek a haj­ geteg embernek kicsi az önbecsülése. Nem hisz­
léktalanok az áldozatai, miközben ki vannak zár­ nek abban, hogy jobbra képesek" (idézi Bamforth
va a jogi és rendőri védelem rendszeréből, amely 1999).
esetleg segíthetne rajtuk. •

Miközben mindenki egyetért abban, hogy a haj­


léktalanság megszüntetése az egyik legsürgetőbb Bűnözés és társadalmi kirekesztettség
feladat, abban már nincs egyetértés, hogyan kell
az embereket az utcáról állandó lakhelyhez jut­ Egyes szociológusok azt állítják, hogy az olyan
tatni, és stabilabb életformához segíteni. A haj­ ipari társadalmakban, mint Anglia és az Egye­
léktalanok ügyének támogatói egyetértenek ab­ sült Államok, szoros kapcsolat van a bűnözés és
ban, hogy hosszabb távra szóló lépésekre van a társadalmi kirekesztettség között. A modern
szükség - többek között életviteli tanácsadásra, társadalmakban van olyan tendencia, mondják,
mediációra, munkába állást elősegítő képzésre és hogy (az állampolgári jogokon alapuló) befogadá­
a társadalmi kapcsolatok ismételt kiépítését cél­ si céloktól eltávolodjanak olyan megoldások irá­
zó programokra. Ugyanakkor számos jótékonysá­ nyába, amelyek egyes állampolgárok kizárását
gi csoport nem szívesen függeszti fel a rövid távú elfogadják, sőt támogatják (Young 1 9 9 8 ; 1999).
intézkedéseket, a levesosztást, a hálózsák- és me­ A bűnözési mutatók azt a tényt tükrözik, hogy
legruha-ajándékozást az utcán élő hajléktalanok egyre több ember úgy érzi, hogy őt az a társada­
körében. Ez az ügy tele van ellentmondással. A lom, amelyben él, nem értékeli, vagy hogy neki
figyelmet a tartós megoldások keresésére próbál­ bármilyen része lenne benne.
ta irányítani Louise Casey, akit a „hajléktalanság Elliott Currie amerikai szociológus a társadal­
cárjának" neveztek. O jegyezte meg: „jó szándékú mi kirekesztettség és a bűnözés közti kapcsola­
emberek pénzt költenek arra, hogy az utca prob­ tokat vizsgálta az Egyesült Államokban, külö­
lémáját életben tartsák, és hogy az ott is marad­ nösen a fiatalok körében. Currie azt írja, hogy
jon" (idézi Gillan 1999). Számos lakhatást kereső az amerikai társadalom „természetes laborató­
akciócsoport ért vele egyet. De a jótékonysági és rium", amely máris demonstrálja a piaci alapo­
önkéntes szervezetek, mint az Üdvhadsereg is, kon nyugvó társadalompolitika „ominózus hátsó
másképp közelíti meg a problémát: amíg emberek felét": a növekvő szegénységet és hajléktalansá­
élnek az utcán, addig ők odamennek hozzájuk, és got, a kábítószer-fogyasztást és az erőszakos bűn­
abban segítenek nekik, amiben tudnak. cselekmények erőteljes megugrását. Megjegyzi,
Bár nem számít teljes válasznak, a legtöbb szo­ hogy a fiatalok egyre nagyobb számban nőnek
ciológus, aki foglalkozott-a témával, egyetért ab­ fel magukra hagyatva, anélkül, hogy a számukra
10. F E J E Z E T

I Társadalmi kirekesztettség (elkülönülés) a csúcson

Az elkülönülésnek azok a példái, amelyeket ed­ sa a társadalmi szolidaritás és kohézió érzését,


dig szemügyre vettünk, olyan egyénekről vagy a „fent" gyakorolt elkülönülés is hasonlóképpen
csoportokról szólnak, akik valamilyen oknál fog­ káros egy integrált társadalomban.
va képtelenek a többség által használt intézmé­
nyekben és a társadalmi tevékenységekben teljes
mértékben részt venni. Azonban a kirekesztettség
nem csupán a társadalom „alján" élő hátrányos
helyzetű embereket érinti. A közelmúlt éveinek
új jelensége a „kirekesztettség a társadalom csú­
csán", melyen azt értjük, hogy a társadalom leg­
felső pontján élő kisebbséghez tartozó személyek
„kihagyhatják" a társadalmi alapintézményekben
való részvételt jólétüknek, befolyásuknak és kap­
csolataiknak köszönhetően.
A csúcson előforduló elkülönülésnek sokféle
formája lehet. A gazdagok megtehetik, hogy egy­
általán nem élnek a közoktatási és a közegészség­
ügyi ellátó szolgáltatásokkal, és inkább fizetnek a
magánszolgáltatásokért és a megkülönböztetett
figyelemért. A tehetősek lakóhelyi közösségei is
egyre jobban el vannak zárva a társadalom mara­
dék részétől - ők az úgynevezett „sorompós sze­
rencsések", akiknek a lakásai magas falak mögött
és biztonsági őrökkel védett területen találhatók.
Gondos ügyintézéssel és magánügyfelekre szako­
sodott pénzügyi tanácsadók segítségével lénye­
gesen lecsökkenthetők az általuk fizetendő adók
és egyéb pénzügyi kötelezettségek. Különösen
jellemző ez az Egyesült Államokban, ahol az elit
a politikai jelölteknek juttatott óriási adományok­
kal mintegy „megváltja" aktív részvételét a politi­
kában azok révén, akikről úgy véli, az ő érdekeiket
képviselik. Igen sokféleképpen tudnak a nagyon
tehetősek elbújni társadalmi és anyagi terheik
elől a társadalom többi részétől nagymértékben A n a g y o n g a z d a g o k n a k , köztük a hírességeknek, mint
J e n n i f e r L o p e z n e k , k ü l ö n b e j á r a t ú t á r s a d a l m i kirekesz­
elkülönült, zárt magánbirodalmukba. Ugyanúgy,
t e t t s é g b e n v a n r é s z ü k , a m i n e k s z i n t é n l e h e t n e k pusztí­
ahogy a társadalmi kirekesztettség „lent" aláás­ tó következményei.

szükséges irányítást és támogatást a felnőttektől mind a relatív, mind az abszolút szegénység hihe­
megkapnák. Mialatt a fiatalok ki vannak téve a tetlen növekedéséhez vetettek az amerikai lakos­
piaci és fogyasztói termékek csábító csalogatásá­ ság körében. Másodszor: a társadalmi kirekesz­
nak, azzal is szembesülnek, hogy egyre kevesebb tettség fokozódását a helyi közösségek is meg­
lehetőségük van a munkaerőpiacon való elhe­ érzik, amelyek a biztos megélhetés elvesztését,
lyezkedésre és a megélhetésre. A relatív deprivá- lakosságuk változékonyságát, az egyre drágább
ciónak ez formája erős érzelmekhez kelthet, és lakásárakat, lakbéreket és a társadalmi összetar­
ahhoz vezethet, hogy az illető kész legyen akár tás meggyengülését tapasztalják. Harmadszor: a
törvénytelen eszközökhöz folyamodni annak ér­ gazdasági depriváció és a települési, lakóhelyi
dekében, hogy a vágyott életstílus kellékeit meg­ kapcsolatok megszűnése a családi életben is nyo­
szerezhesse. mokat hagy. Számos szegény családban a felnőt­
Currie szerint sokféle fontos összefüggés van a tek kénytelenek másodállásokat vállalni, hogy
bűnözés növekedése'és a társadalmi kirekesztett­ fenntarthassák magukat, s ez a helyzet állandó
ség között. Először is: a munkaerőpiac, az állami stresszt, szorongást és kevés együttlétet eredmé­
adórendszer és a minimálbér-politika változásai nyez. A gyermekek szocializációja és táplálása
SZEGÉNYSÉG, TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ÉS JÓLÉT

következésképpen egyre hiányosabb, a lakókö­ a nemzeti költségvetés jelentős részét fordítják


zösség általános „társadalmi elszegényedése" ezekre a kiadásokra. Svédországban például az
pedig azt jelenti, hogy a szülőknek nem marad adóbevételek a bruttó nemzeti termék (GDP) 53
lehetőségük más családokhoz vagy rokonokhoz százaléka körül mozognak. Összehasonlításul:
fordulni segítségért. Negyedszer: az állam szá­ más nyugati országok sokkal kevesebbet vonnak
mos olyan programmal és közszolgáltatással el adó formájában. Angliában az adóbevételek a
„felhagyott", amelyek a társadalmilag kirekesz­ GDP körülbelül 38 százalékát adják, az Egyesült
tetteket újra integrálhatná, mint amilyen a kora Államokban pedig még 30 százalékot se tesznek
csecsemőkori támogatás, a gyermekgondozás és ki (Townsend 2002). Ebben a fejezetben a jóléti
a pszichiátriai gondozás. állam azon szerepére koncentráltunk, ahogyan
Végül a társadalmon belül támogatott gazdasá­ az a szegénységet igyekszik enyhíteni. Azonban
gi státus és fogyasztás igényeit nem lehet kielé­ a jóléti állam szerepét ezen szolgáltatások és se­
gíteni törvényes eszközök segítségével egy társa­ gélyek nyújtásában az egész könyvben tárgyal­
dalmilag kirekesztett népességnél. Currie szerint, juk. A 8. fejezet foglalkozik a jóléti állammal és
aki Mertonnak a feszültségről szóló korábbi gon­ az egészségügyi ellátással, a 17. fejezet vizsgálja
dolatait visszhangozza (lásd 19. fejezet, 6 1 6 . o.), a jóléti állam szerepét az oktatás biztosításában,
a társadalmi kirekesztettség és a bűnözés közötti és a 6. fejezet tárgyalja a jóléti államot, és az idő­
kapcsolat egyik legproblematikusabb dimenzió­ sek számára rendszeresített szolgáltatásokkal és
ja, hogy a változtatás törvényes csatornáit kike­ juttatásokkal foglalkozik.
rülik és az illegálisakat preferálják. A bűnözést Számos elmélet született a jóléti állam kialaku­
részesítik előnyben az olyan alternatív eszközök lásának magyarázatára. A marxisták a segélyeket
helyett, mint a politikai rendszer vagy a lakosság a kapitalista rendszer fenntartása szempontjából
önszerveződése (Currie 1998). szükségesnek tartják, míg a funkcionalista teore­
tikusok nézete az, hogy a jóléti rendszerek az elő­
rehaladott iparosodás körülményei között a tár­
A JÓLÉTI ÁLLAM sadalmat szabályozott formában segítenek együtt
tartani. Míg ezeket és más nézeteket évekig el­
A legtöbb ipari társadalom a társadalom alján fogadta a szakma, mégis talán T. H. Marshall és
lévő szegénységet és kirekesztettséget a jóléti ál­ Gosta Esping-Andersen írásai bizonyulnak a leg­
lam valamilyen mértékben enyhíti. Mi az oka an­ nagyobb hatásúaknak a jóléti állam elméletének
nak, hogy a legtöbb ipari országban kialakultak a témakörében.
jóléti államok? Hogyan magyarázhatjuk meg az
egyes államok által preferált segélyezési modell
eltéréseit? A segélyezés arca országonként eltér, T. H. Marshall: állampolgári jogok
mégis összességében az iparosodott társadalmak
erőforrásaik nagy részét a közszükségletek kielé­ T. H. Marshall az 1960-as években úgy látta, hogy
gítésére fordítják. a jóléti állam annak a fokozatos állampolgári jogi
fejlődésnek az eredménye, mely az ipari társa­
dalmak növekedését kísérte. Történelmi megkö­
A jóléti állam elméletei zelítésben tárgyalva a kérdést, Marshall három fő
szakaszra tagolta az állampolgári státus kifejlő­
A legtöbb iparosodott és iparosodó ország a vi­ dését Nagy-Britanniában. A 18. század az a kor,
lágon ma jóléti állam. Ezen azt kell érteni, hogy írja Marshall, amikor kivívták a polgári jogokat.
az állam központi szerepet vállal a jóléti erőfor­ Ebbe olyan fontos személyes szabadságjogok tar­
rások szükség szerinti elosztásában. Ezt olyan toztak, mint a szólás, a gondolat és a vallás sza­
rendszeren keresztül valósítja meg, amely az em­ badsága, a tulajdonszerzés joga és a tisztességes
berek alapvető igényeit kielégítő olyan szolgálta­ törvényes eljáráshoz való jog. A 19. század a po­
tásokat és segélyeket nyújt, mint az egészségügyi litikai jogok megszerzésének időszaka: a válasz­
ellátás, az oktatás, a lakhatás és a jövedelem. A tójog, a hivatalviselés joga és a politikai életben
jóléti állam fontos szerepe, hogy kezelni tudja való részvétel joga. A jogok harmadik generáció­
azokat a kockázatokat, amelyekkel az emberek ja - a szociális jogok - a 20. században született
életük során találkoznak, például betegség, rok­ meg. így az e körbe tartozó állampolgári jogok, a
kantság, állásvesztés és öregség. A jóléti állam gazdasági és szociális biztonsághoz, az oktatás­
által nyújtott szóigáltatások és az azokra fordí­ hoz, az egészségügyi ellátáshoz, a lakhatáshoz, a
tott összegek országonként eltérőek. Egyes or­ nyugdíjhoz és egyéb szolgáltatáshoz való jog, be­
szágoknak nagyon fejlett jóléti rendszere van, és került a jóléti állam vívmányai közé. Az, hogy a
10. F E J E Z E T

jogok fogalmába bekerült a szociális állampolgá­ szírozza, és minden állampolgárnak járnak (uni­
riság, azt jelentette, hogy mindenkinek joga lett a verzális segélyezés). A legtöbb skandináv ország
teljes és aktív élethez és a méltányos jövedelem­ a szociáldemokrata jóléti állam példája.
hez, a társadalomban elfoglalt helyétől függetle­ 2. Konzervatív-korporativista: A konzervatív-
nül. Az, hogy ebben a tekintetben a jogok össze­ korporativista államokban, mint Franciaország­
kapcsolódtak a szociális jogokkal, látványosan ban és Németországban, a jóléti szolgáltatások
előremozdította a teljes állampolgári egyenlőség piactól való függetlenítése lehet nagyfokú, de a
eszméjét (Marshall 1973). hozzáférés nem szükségképpen egyetemleges.
Marshall nézeteinek jelentős hatása volt az ál­ Az, hogy mennyi segélyt kap egy állampolgár,
lampolgáriság mibenlétéről, a társadalmi befoga­ attól függ, milyen a társadalmi helyzete. Ez a jó­
dás és kirekesztés kérdéseiről szóló szociológiai léti rezsim nem annyira az egyenlőtlenségek ki­
vitákra. A jogok és kötelességek fogalma szoro­ egyenlítésére irányul, mint inkább a társadalmi
san összefonódik az állampolgáriság fogalmával; stabilitás, az erős családok és az állam iránti loja­
ezek az elgondolások népszerűek azokban a je­ litás fenntartására.
lenlegi vitákban, amelyek arról szólnak, hogyan 3. Liberális: A liberális jóléti rezsim példája az
lehetne az „aktív állampolgáriság" eszméjét elfo­ Amerikai Egyesült Államok. A jólét erősen pia­
gadtatni. Annak ellenére, hogy Marshall munká­ cosított, minden elenie beszerezhető a piacról.
ja az állampolgári jogokról még a mai vitákban is A rászorultsági alapon járd segélyek a nagyon
érvényes maradt, haszna mégiscsak korlátozott. szegények előtt nyitva állnak, de elfogadásuk
Kritikusai megjegyezték, hogy Marshall kizáró­ erős stigmatizálással jár. Ez azért van, mert a la­
lag Nagy-Britanniára hagyatkozott az állampol­ kosság többségétől elvárják, hogy maga teremtse
gári jogokra vonatkozó nézeteinek kialakítása meg saját jólétének feltételeit.
során; nem világos, hogy a jóléthez vezető fej­ Az Egyesült Királyság nem illeszkedik ponto­
lődés vajon más társadalmakban nem alakult-e san a fenti három „ideális kategória" egyikébe
eltérően. sem. Korábban közelebb állt a szociáldemokrata
modellhez, de a hetvenes évek jóléti reformjai
óta közelít a liberális jóléti rendszer típusához,
G0sta Esping-Andersen: mivel több a piacosított jóléti juttatás.
a jólét három világa

G0sta Esping-Andersen dán szerzőnek A jólé­ Jóléti állam Nagy-Britanniában


ti kapitalizmus három világa [The Three Worlds
of Welfare Capitalism, 1990) című könyve újabb A jóléti modellek között az egyik legnagyobb kü­
adalék a jóléti állam elméleteihez. Ebben a fon­ lönbség a lakosság segélyekhez való hozzáféré­
tos munkában összehasonlítja a nyugati jóléti sében van. Az univerzális jóléti szolgáltatásokat
rendszereket, és a „jóléti rezsimek" három típu­ nyújtó rendszereknél, ha szükségesek, akkor a
sát különbözteti meg. E tipológia megalkotásakor segély mindenkit megillető jogként jár, függet­
Esping-Andersen a jólét dekommodifikációjá- lenül az egyén gazdasági helyzetétől. Angliában
nak (árujellege fellazulási szintjének) mértékét ennek egyik példája a családi pótlék, amely a 16
értékelte, mely egyszerűen csak azt jelenti, hogy éven aluli gyermekek szüleinek vagy gyámjainak
mennyire függetlenek a jóléti szolgáltatások a pi­ jár, függetlenül attól, hogy mennyi a jövedelmük
actól. Olyan rendszerben, ahol az dekommodifi- vagy a megtakarított pénzük. Az univerzális se­
káció erős, a jóléti vívmányok az egész közösség gélyekre alapozott jóléti rendszerek úgy vannak
számára elérhetők, nem kötődnek aaz egyének megtervezve, hogy folyamatosan biztosítsák
jövedelméhez vagy gazdasági erőforrásaihoz. A minden állampolgár alapvető szükségleteinek ki­
piacosított rendszerben a jóléti szolgáltatásokat elégítését. A svéd rendszerben magasabb az uni­
is inkább áruként kezelik, azaz úgy adják őket a verzális jóléti szolgáltatások szintje, mint Angliá­
piacon, mint minden egyéb árut vagy szolgálta­ ban, ahol több a rászorultsági alapon járó segély.
tást. Az egyes országokban a nyugdíjakra, mun­ A „rászorultság elve" arra az adminisztratív eljá­
kanélküliségre és jövedelemtámogatásra vonat­ rásra vonatkozik, amellyel az állam megvizsgálja
kozóan kialakított politikák összehasonlításával a segélyt kérő tényleges jövedelmét (erőforrásait),
Esping-Andersen a jóléti állam következő három összehasonlítja azt a kialakított normákkal, és ha
típusát különbözteti meg: a jövedelem kevesebb, akkor a különbséget szo­
1. Szociáldemokrata: A szociáldemokrata jóléti ciális segélyként folyósítja, vagy természetbeni
szolgáltatást nyújt. A rászorultsági alapon kap­
rendszerek nagymértékben függetlenítve vannak
ható segélyek példája az Egyesült Királyságban
a piactól. A jóléti szolgáltatásokat az állam finan­
SZEGÉNYSÉG, TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ÉS JÓLÉT

az alacsony fizetésűek jövedelemkiegészítése, a átalakulások következtében - meg kell változnia


lakhatási támogatás és a dolgozó családok adó­ a jóléti segélyezés jellegének is. A következő rész­
kedvezménye. A rászorultság elve alapján adha­ ben azt vizsgáljuk meg, hogyan alakult ki Angliá­
tó juttatásokról - a szociális otthonokba való el­ ban a jóléti állam, milyen kihívásokkal kell ma
helyezésről, a gondozásról és ápolásról - a helyi szembenéznie, és milyen kísérleteket tesz annak
önkormányzat szociális osztályai döntenek. megreformálására.
Az egyetemlegesen és a rászorultsági alapon
járó segélyek közti különbség kifejeződik a jóléti
ellátás eltérő megközelítéseiben. Az intézményes A brit jóléti állam kialakulása
formában megteremtett jóléti ellátás támogatói
azt mondják, a jóléti szolgáltatást univerzális jog­ Abban a formában, ahogy ma ismerjük, a jóléti
nak kell tekinteni. Azok, akik a maradványelvet állam a 20. század szülötte, bár gyökerei vissza­
vallják, úgy gondolják, hogy a segélyeket csak a nyúlnak az 1 6 0 1 . évi szegénytörvényig és a ko­
társadalom azon tagjainak kellene kapniuk, akik lostorok feloszlatásáig. A kolostorok gondoskod­
valóban segítségre szorulnak, mert képtelenek tak a szegényekről, de ennek az megszűnte után
megteremteni az alapvető életfeltételekhez szük­ kialakult nagymérvű szegénység és a betegellátás
séges körülményeket. szinte teljes hiánya vezetett el a szegényekről
Azok között, akik a jóléti szolgáltatások intéz­ szóló törvény megalkotásához. A kapitalizmus
ményes formában történő megteremtésében hisz­ kialakulásával és a mezőgazdasági társadalom
nek, és azok között, akik a maradványelv szerinti ipari társadalommá való átalakulásával a támo­
elosztást követnék, a vita gyakran az adózásról gatás családon és a lakóközösségen belüli infor­
szóló disputa alakját ölti. A jóléti szolgáltatásokat mális módozatai kezdtek széthullani. A társadal­
az adókból kell finanszírozni. A „szociális hálót mi rend fenntartása és a kapitalizmus által kre­
létrehozó jóléti állam" pártolói hangsúlyozzák, ált új egyenlőtlenségek csökkentése érdekében
hogy csak a legrászorultabbak - akiket a rászo­ szükségessé vált, hogy segítséget nyújtsanak a
rultsági vizsgálatok annak találnak - kapjanak társadalom azon tagjainak, akik a piacgazdaság
a jóléti segélyekből. A maradványelvű jóléti fel­ perifériájára szorultak. Ez vezetett a szegénytör­
fogás támogatói szerint a jóléti állam költséges, vény 1834-es módosításához. A törvény alapján
nem hatékony és túlságosan bürokratikus. Mások dologházakat építettek, ahol alacsonyabb volt az
úgy érzik, hogy a fizetendő adóknak magasnak életszínvonal, mint azon kívül bárhol, de ahol
kell lenniük, mert a jóléti államnak jelentős be­ volt lehetőség a megélhetésre. Az ötletet az adta,
vételekre van szüksége. Úgy érvelnek, hogy fent hogy a dologházak életkörülményei az embere­
kell tartani, sőt bővíteni kell a jóléti államot azért, ket majd arra ösztönzik, hogy ott bent mindent
hogy az állam csökkentse a piac durva polarizáló megtegyenek, csakhogy a szegénységet elkerül­
hatásait, még akkor is, ha ez nagyobb adóteherrel jék. Idővel azután a nemzetépítési folyamat ré­
jár. Azt állítják, hogy minden civilizált állam kö­ szeként az állam nagyobb szerepet kezdett vál­
telessége az állampolgárairól való gondoskodás lalni a rászorultak központi támogatásában. Az
és a védelem. A volt jóléti reformminiszter Frank oktatás és a közegészségügy országos irányítását
Field, akinek az Új törekvések országunk számá­ az 1800-as évek végén megalapozó törvényho­
ra [New Ambitions for Our Country, 1998) című zás volt a 20. században megszületett szélesebb
vitaanyagát az alábbiakban ismertetjük (296. o.), programok előfutára.
nagy bírálója volt a jóléti juttatások rászorultsági
A jóléti állam tovább növekedett az első világ­
és maradványelvi alapon való juttatásának. Field
háború előtti liberális kormányzás alatt, amely
1998-ban mondott le a kormányhivataláról, miu­
létrehozta többek közt a nyugdíjrendszert, az
tán vitába keveredett Gordon Brown akkori pénz­
egészségbiztosítást és a munkanélküli-biztosí­
ügyminiszterrel, aki - Field szerint - megakadá­
tást. A második világháborút követő évek további
lyozta jóléti reformjait, és túlságosan támogatta a
erőteljes reformokat és kiszélesítési törekvéseket
rászorultsági vizsgálatokat a segélyek elosztásá­
hoztak a jóléti rendszerbe. Ahelyett, hogy csak a
nak szabályozási módszereként.
szűkölködőkre és a betegekre koncentráltak vol­
Az intézményes és maradványelvű jóléti mo­ na, a jólét látókörét kiterjesztették a társadalom
dellekről alkotott véleménykülönbség húzódik minden tagjára. A háború az egész nemzet - a
meg a jóléti reformról szóló jelenlegi viták mögött gazdagok és a szegények - számára mélyreható és
is. Minden iparosodott országban komoly vizsgá­ traumatikus tapasztalat volt. Előhozta a szolida­
lat tárgya a jóléti állam jövője. A társadalom ar­ ritás érzését az emberekből, és azt a felismerést,
culatának változásával - a globalizáció, migráció, hogy szerencsétlenség és tragédia nem csupán a
családi, munkahelyi változások és egyéb alapvető hátrányos helyzetűekre korlátozódik.
10. F E J E Z E T

A szelektívtől az univerzális jóléti elképzelés törölték a szegénytörvényt. Más törvények fog­


irányában végbement változást az 1942. évi Be- lalkoztak a családok szükségleteivel ( 1 9 4 5 . évi
veridge-jelentést foglalta össze, amelyet gyakran családi pótlékról szóló törvény), és a jobb lakás­
tekintenek a modern jóléti állam tervrajzának. A körülmények iránti kereslettel (1946. évi új vá­
Beveridge-jelentés célkitűzése az volt, hogy az rosi törvény).
„öt gonoszt" kiiktassa a társadalomból, nevezete­ A brit jóléti állam egy sor konkrét feltétel kö­
sen a Szükséget, a Betegséget, a Tudatlanságot, az zepette, valamint a társadalom jellegéről szóló
Aljasságot és a Tétlenséget. A háború utáni mun­ egyes uralkodó nézetek mentén jött létre. A jó­
káspárti kormány egy sor jogszabályi intézkedés­ léti állam három premisszára épült. Először: a
sel kezdte ezt az elképzelést konkrét cselekvésre munkát a fizetett munkával azonosította, és arra
fordítani. Az új, univerzálisra jóléti állam több je­ a hitre alapozott, hogy lehetséges a teljes foglal­
lentős törvényt alkotott meg. A háborús kormány koztatottság. A végső cél olyan társadalom létre­
már 1944-ben elfogadta az oktatási törvényt, hozása volt, amelyben a fizetett munka a legtöbb
amely a lakosság iskolázottságának hiányossá­ ember életében központi szerepet kap, és a se­
gát igyekezett kiküszöbölni, majd az 1946. évi gélyek azoknak a szükségleteit elégítették volna
nemzeti egészségügyi törvény az állampolgárok ki, akik kívül rekedtek a piacgazdaságon munka­
egészségi állapotának minőségi javítását tűzte ki nélküliség vagy fogyatékosság miatt. Ehhez kap­
célul. A „Szükséget" az 1946. évi nemzeti bizto­ csolódik, hogy a jóléti állam víziója a családok
sítási törvény vette célba, amely a munkanélkü­ patriarchális elképzelésére épített, amely szerint
liség, betegség, nyugdíjazás vagy megözvegyü­ a férfi kereső dolga a családot eltartani, míg a
lés miatti keresetkiesés esetére alakított ki egy feleség feladata a család ellátása. A jóléti prog­
védőhálót. 1948-ban a nemzeti segítségről szóló ramokat e hagyományos családmodell köré ter­
törvény rászorultsági alapon biztosított támoga­ vezték, amelyeket egy második szolgáltatási kör
tást azok számára, akik nem tartoztak a nemzeti egészített ki azon családok számára, ahol hiány­
biztosítási törvény hatálya alá, majd végül el- zott a férfi kereső.
Másodszor: a jóléti államot úgy fogták fel, hogy
az elősegíti a nemzeti szolidaritást, integrálja a
nemzetet azzal, hogy az egész lakosságot bevonja
a juttatások közös rendszerébe. A segély az állam
és a népesség közti kapcsolat erősítését volt hi­
vatott elérni.
Harmadszor: a jóléti állam az élettel járó ter­
mészetes kockázatok kezelésével foglalkozott.
Ebben az értelemben a segélyeket egyfajta bizto­
sításnak tekintették, amelyet a kiszámíthatatlan
jövő potenciális bajaival szemben lehet igénybe
venni. A munkanélküliséget, a betegséget és az
egyéb szerencsétlenségeket az ország társadalmi
és gazdasági életében a jóléti állam révén kezel­
hetőknek hitték.
Ezek az elvek húzódtak meg a jóléti állam tere-
bélyesedése mögött a háborút követő három év­
tizedben. A gyártó- és szerelőipar növekedésével
a jóléti állam jelentette az osztályok közötti si­
keres alkut, amely kielégítette a munkásosztály
igényeit és a gazdasági elitét is, akik függtek az
egészséges és jól teljesítő munkaerőtől. De amint
látni fogjuk, a következő szakaszokban, az 1970-
es évektől kezdődően a politikai véleménykü­
lönbség az intézményesített és maradékelvű jólé­
ti tábor között egyre markánsabbá vált. A kilenc­
venes évekre mind a baloldal, mind a jobboldal
elismerte, hogy megváltoztak azok a feltételek,
amelyek között a jóléti állam kialakult, és ezzel
A N e m z e t i Egészségügyj Szolgálat 1940-es é v e k b e n tör­
t é n t f e l á l l í t á s a k ö z r e j á t s z o t t a brit p o l g á r o k e g é s z s é g ü g y i
a jólét Beveridge-féle elképzelése idejét múlttá
és jóléti helyzetének j a v u l á s á b a n . vált, és alapos megújítást igényel.
SZEGÉNYSÉG, TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ÉS JÓLÉT

A jóléti állam megreformálása: / A brit lakosság „őszülésének" témáját a 6., „Szo­


a konzervatív „visszakozás" cializáció, életút, öregedés" című fejezet tárgyal­
ja, a 1 5 2 - 1 5 3 . oldalon.
A jóléti állam szerepéről kialakult politikai kon­
szenzus az 1970-es években kezdett felszakadoz­ A kritika második ellenérve a jóléti szolgáltatá­
ni, majd az 1980-as években a folyamat felerősö­ soktól való függőségre vonatkozott. A meglévő
dött, amikor Nagy-Britanniában Margaret That­ jóléti intézmények kritikusai azt fogalmazták
cher, az USA-ban Ronald Reagan megpróbálta a meg, hogy az emberek éppen azoktól a progra­
jóléti állam vívmányait visszavonni. A jóléti álla­ moktól válnak függővé, amelyek célja a független
mot karcsúsító törekvéseket számos megfontolan­ és értelmes élet esélyének kialakítása. Nemcsak
dó ellenérv alapozta meg. Az elsőt a tornyosuló anyagilag váltak függővé, de lelkileg is: csak a se­
pénzügyi költségek jelentették. Az általános gaz­ gélyek érkezését várták. Ahelyett, hogy aktivizá­
dasági recesszió, a növekvő munkanélküliség és lódnának, hajlamosak beletörődő és passzív ma­
a jóléti szolgáltatások célba juttatásával foglalko­ gatartást felvenni, és elvárják, hogy a segélyezési
zó bürokrácia kialakulása a kiadások állandó nö­ rendszer eltartsa őket (lásd a keretes szöveget a
vekedését hozta, s nagyobb tempóban, mint aho­ 294. oldalon).
gyan a gazdaság növekedett. Ezt követte a jólétre Nagy-Britanniában a segélyektől való függés­
fordított kiadások körüli vita, amelyben sokan ről kialakult vita összekapcsolódik a gondos­
támogatták a jóléti szolgáltatások megnyirbálá­ kodó államként (nanny state) emlegetett kriti­
sát a rendszerre nehezedő és fokozódó pénzügyi kákkal, mely kifejezés azt jelzi, hogy a kormány
„nyomás" miatt. A politika alakítói hangsúlyoz­ kötelességtudóan (de feleslegesen) foglalkozik
ták az „időzített demográfiai bomba" potenciáli­ az állampolgárok minden szükségletével. Mar­
san mindent elsöprő hatását a jóléti rendszerre: garet Thatcher vezetése alatt a konzervatív kor­
a segélyezési rendszerből élő emberek száma a mány ösztönözte az egyéni kezdeményezésnek
lakosság elöregedésével egyre nőtt, ugyanakkor és az önellátásnak mint alapértéknek a követé­
a rendszerbe befizető munkaképes korú fiatalok sét. A teljes piacgazdaság irányában tett fordulat
száma csökkent. Ez potenciális pénzügyi válsá­ részeként számos jóléti reformintézkedés révén
got jelzett. igyekeztek az embereket eltávolítani attól, hogy

M a r g a r e t T h a t c h e r konzervatív k o r m á n y a ( 1 9 7 9 - 1 9 9 0 ) e r ő s e n bírálta a „ f ü g g ő s é g kultúráját"


10. F E J E Z E T

A segélytől való függés ellentmondásos fogalom, álló szülők egy része is. A kutatás azt jelzi, hogy
s elterjedtségét egyesek tagadják is., A „segélyen az egyedülálló szülők egyharmada - szinte mind­
élés"-t többnyire szégyellni való életformának te­ nyájan nők - jobb anyagi körülmények közé ke­
kintjük, és úgy véljük, hogy a legtöbb ember, aki rült házassága felbomlása után, mint előzőleg.
ilyen helyzetben van, valószínűleg aktívan igyek­ A nagy többség helyzete azonban jelentősen
szik abból mielőbb kikerülni. romlott.
Carol Walker elemezte annak a kutatásnak az A szociális támogatásból élőknek mindössze
eredményeit, amely vizsgálta, hogy a támoga­ 12 százaléka mondta a kilencvenes években, hogy
tásból élőknek miként sikerül a jövedelemkiegé­ „elég jól elboldogulnak". A legtöbben azt állítot­
szítéssel megszervezni az életüket. Nagyon más ták, hogy „épp, hogy megvannak", vagy „nehéz­
képet talált ahhoz képest, mint amilyet azok fes­ ségekkel birkóznak". Nehéz az előre tervezés.
tenek, akik szerint a segélyen élés a könnyebb út Nem lehet pénzt félretenni, és a számlák kifizeté­
választása. Egy vizsgálat állástalan válaszadói kö­ se állandó gondot jelent. Fontossága ellenére az
zül 80 százalék életkörülményeinek romlását élte élelmiszert gyakran tekintik úgy, hogy azon lehet
meg, amióta segélyre szorult. Majdnem mind­ spórolni, ha nincs elég pénz. Walker következte­
egyik élet küzdelmessé vált. Ugyanakkor van egy tése: „A szenzációs újságcímek ellenére a szociális
kisebbség, melynek a szociális segítség emelheti segélyen élést nem választanák jószántukból az
az életszínvonalát, ilyenek a hatvanéves kort elért emberek, ha igazi alternatívák lennének előttük.
állástalanok, akik „nyugdíjas segélyezettként" Legtöbbjük az életében bekövetkezett valamilyen
30 százalékkal magasabb összegre jogosultak, traumatikus esemény miatt van ebben a helyzet­
mint korábban. ben: munkahelyvesztés, partner elvesztése vagy
Ebbe a kategóriába sorolható még az egyedül- betegség miatt" (Walker 1994, 9. o.).

„állami osztogatásból" éljenek. Csak azok kap­ és kilencvenes években jelentősen hozzájárult a
hattak az államtól segítséget, akik képtelenek hajléktalansághoz.
voltak megfizetni saját jólétük árát. Az 1988. évi A jóléti kiadások csökkentésére, hatékonysá­
társadalombiztosítási törvény megengedte, hogy guk növelésére tett másik kísérlet a piaci elvek
az állam visszavegyen a jóléti kiadásokból oly bevezetésében mutatkozott meg a közszolgálta­
módon, hogy megszigorította a jövedelemkiegé­ tások terén. A konzervatív kormány szerint egy
szítésre, a családi kedvezményre és lakbértámo­ kis verseny a jóléti szolgáltatások, az egészség­
gatásra jogosultság feltételeit. ügy és az oktatás területén nagyobb választé­
A konzervatív kormány több olyan jóléti refor­ kot és magasabb színvonalú ellátást biztosítana
mot vezetett be, amelyek elkezdték áthelyezni a a társadalomnak. A fogyasztók gyakorlatilag a
felelősséget a jóléti szolgáltatásokért az állam vál­ „lábaikkal szavazhatnának" azzal, hogy válasz­
láról a magánszektorra, a civilszektorra és a he­ tanak az iskolák vagy az egészségügyi ellátók
lyi települések közösségeire. A korábban jelentős között. A színvonal alatti szolgáltatást nyújtó
állami támogatással nyújtott szolgáltatásokat pri­ intézmények arra kényszerülnének, hogy javít­
vatizálták vagy még szigorúbb rászorultsági vizs­ sanak munkájukon vagy zárjanak be, akárcsak a
gálat eredményétől tették függővé. Ennek egyik vállalkozások. Ez azért lenne lehetséges, mert az
példája az önkormányzati lakások nyolcvanas intézmények az őket választó tanulók vagy be­
években végrehajtott privatizációja. Az 1980. évi tegek száma alapján kapnának támogatást. Ezzel
lakástörvény megengedte, hogy a szociális lakások szemben a kritikusok azt vetették fel, hogy a köz­
lakbérét jelentősen megemeljék, és ezzel megala­ szolgáltatások „belső piacai" inkább gyengébb
pozzák az óriási állami lakáskészlet nagyszabású minőségű és széttördelt szolgáltatási rendszerek­
kiárusítását. A maradékelv alkalmazása a lakha­ hez vezetnének, mintsem megvédenék a minden
tási feltételek biztosítása terén különösen azokat polgárnak egyenlő szolgáltatás gyakorlatát.
érintette hátrányosan, akik épphogy lemaradtak a
rászorultság elvén kapható lakástámogatásról, így
többé nem juthattak szociális lakáshoz, de piaci A konzervatív visszakozás értékelése
bérletet sem engedhettek meg maguknak. (A ma­
radékelvű jóléti modellekről először a 2 9 1 . olda­
Milyen mértékben sikerült a nyolcvanas évek
lon esett szó.) A kritikusok úgy érvelnek, hogy a
konzervatív kormányainak kihátrálniuk a jóléti
szociális bérlakások privatizációja a nyolcvanas
államból? A jóléti állam lerombolása? [Dismant-
SZEGÉNYSÉG, TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ÉS JÓLÉT

ling the Welfare State? 1984) című munkájában Az új munkáspárti kormány


Christopher Pierson összehasonlította Angliában és a jóléti reform
és az USA-ban a jóléti „megszorítások" folyama­
tát Thatcher és Reagan kormányzása alatt, és arra Az 1997-ben hatalomra került új munkáspárti
a következtetésre jutott, hogy a jóléti államok a kormány programjában is első helyen állt a jóléti
konzervatív korszakból viszonylag épségben ke­ reform. A jóléti rendszer konzervatív kritikusai­
rültek ki. Bár mindkét kormány azzal a kifejezett val bizonyos szempontból egyetértve (és szakítva
szándékkal lépett hivatalba, hogy megnyirbálja a hagyományos baloldali politikával) az Új Mun­
a jóléti költségeket, Pierson azt állítja, hogy jó­ káspárt úgy érvelt, hogy új segélyezési és jóléti
val több akadálya volt a jóléti rendszerből való politikára van szükség ahhoz, hogy megbirkózza­
kihátrálásnak, mint amennyivel bármelyikük is nak a szegénységgel és az egyenlőtlenséggel, to­
meg tudott volna birkózni. Ennek oka abban a vábbá, hogy továbbfejlesszék az egészségügyet és
módban rejlik, ahogyan a szociálpolitika az idők az oktatást. Gyakran maga a jóléti állam okozza
során kibontakozott: megszületésétől fogva a jó­ a problémát, mivel függősséget hoz létre, és in­
léti állam és intézményei olyan sajátos érdekszö­ gyen osztogat, ahelyett, hogy a fizetett munkába
vetségekhez vezettek el, amelyek aktívan védték állást ösztönözné. Ezzel óriási bürokráciát hozott
a kapott segélyeket a csökkentésükre irányuló létre, amely alig tud megbirkózni a túlságosan el­
igyekezetekkel szemben. A szervezett szakszer­ burjánzott szociális problémákkal, ahelyett hogy
vezetektől a nyugdíjasok egyesületeiig bonyolult megelőző stratégiát követve, a gyökereknél kez­
érdekcsoport-hálózatok mozgósítottak a segélyek dené a megoldást. Ez a megközelítés nem bizo­
védelmére. nyult sikeresnek sem a szegénység csökkentésé­
Pierson szerint a segélyek karcsúsítására vo­ ben, sem a bevételek újraelosztása tekintetében.
natkozó döntéseket főleg a közfelháborodás és a Kritikusai szerint a szegénység csökkenése nem a
retorzióktól való félelem vezérelte. A politikusok helyes szociálpolitika, hanem a gazdagság általá­
rájöttek, hogy a jóléti állam visszaszorítása nem nos növekedésének az eredménye.
egyszerűen a bővítés ellenkező irányú folyama­ A jóléti rendszer egyik fő nehézsége abban áll,
ta. Ennek eredményeképpen új típusú politikai hogy jelentősen megváltoztak azok a feltételek,
törekvések indultak útnak: kísérleteket tettek amelyek közt eredetileg létrejött. A jóléti állam
az ellenkezés minimalizálására a „vesztes" cso­ a teljes foglalkoztatottság idején született. A csa­
portok kompenzálásával, vagy azon fáradoztak, ládi szerkezet megváltozása miatt a férfi kenyér­
hogy megakadályozzák az érdekcsoportok szö­ kereső patriarchális szerepének erőltetése tart­
vetkezését.„A szociálpolitikai harcok a politika hatatlanná vált. A női munkavállalók hihetetlen
megváltoztatásának okairól és következményei­ számban léptek be a munkaerőpiacra, és az egy-
ről szóló harcokká alakultak át - írja Pierson -, szülős háztartások megnövekedése új igényeket
sokkal inkább, mint a jóléti állam bővülésének támasztott a jóléti állammal szemben. Látható
időszakában" (1994, 8. o.). Azoknál a szociális változás mutatkozott a jóléti állam által vállalan­
programoknál, ahol véghezvitték a karcsúsítást, dó kockázatokat illetően is.
mint például a munkanélküli-segély esetében,
sikeresen megakadályozták az érdekcsoportok • Az államnak mint a kockázatok gyűjtőhelyé­
mobilizálódását. nek eszméjét korábban, a 289. oldalon vezet­
Pierson úgy látja, hogy a jóléti állam erős nyo­ tük be. A kockázat fogalmát a társadalomban
más alatt áll, de tagadja, hogy „válságban" lenne. és annak következményeit a jóléti államra a 4.,
A szociális kiadásokat sikerült viszonylag állan­ „A szociológiai elméletalkotás" című fejezet tár­
dó szinten tartani, írja, és a jóléti állam összes gyalja a 1 0 6 - 1 0 8 . oldalon.
alapeleme stabil maradt. Miközben nem tagadja,
hogy a nyolcvanas évek reformjai következtében Például a jóléti állam nem bizonyult megfelelő
megnőttek az emberek közti egyenlőtlenségek, eszköznek ahhoz, hogy foglalkozzon a környe­
kimutatja, hogy egészében véve nem reformálták zetszennyezés ártalmas következményeivel vagy
meg a szociálpolitikát annyira, mint amennyi­ olyan életmód-választási döntésekkel, mint a do­
re a munkáltatók és a munkavállalók viszonyát hányzás.
szabályozó és az ágazati irányítást rendező poli­ Beiktatása után nem sokkal a kormány kiadott
tikát. Nagy-Britanniában a lakosság óriási többsé­ egy vitaanyagot Új törekvések országunk számá­
ge továbbra is a közegészségügyi és a közoktatási ra: új egyezség a jólét érdekében [New Ambition
szolgáltatásokat veszi igénybe, míg az Egyesült for Our Country: A New Contract for Welfare,
Államokban ezek a jóléti szolgáltatások sokkal 1998), amely értékelést adott a jóléti államról,
inkább „piacosították". és leírta az „aktív jólét" vízióját, amely rendel-
10. F E J E Z E T

P A „segély az álláshoz jutáshoz" programok értékelési

I 1997 óta a munkáspárti kormány számos elkép­


eredmény. Az USA-ban azoknak körülbelül a 20
százaléka, akiknél leállítják a segélyek folyósítá­
zelést és célkitűzést terjesztett elő, hogy a segé­ sát, nem dolgozik és nincs független jövedelem­
lyezetteket munkára szoktassa. „Új egyezség" forrása; majdnem egyharmada azoknak, akik el
programokat állítottak össze bizonyos csoportok tudnak helyezkedni, majd egy éven belül ismét
számára, így a fogyatékosok, a tartósan munka­ segélyekért folyamodik. A segély helyett munkába
nélküliek, a fiatalok és az 50 éven felüliek részé­ állók táborának egyharmada-fele azt tapasztalja,
re. Hasonló programok már léteztek egy ideje az hogy kevesebb fizetést kap, mint amennyi a segé­
Egyesült Államokban, így lehetőség nyílt ezek ha­ lye volt. Wisconsinban, amely az USA azon állama
tásainak tanulmányozására. Daniel Friedlander és volt, ahol az elsők között vezették be a „segély az
Gary Burtless négy különböző kormányprogra­ álláshoz jutáshoz" programot, a segélyezésből ki­
mot vizsgált meg, melyeket azért indítottak, hogy lépők kétharmada a szegénységi küszöb alatt él
a segélyen élők munkakeresését ösztönözzék. A (Evans 2000). Ezekre az eredményekre hivatkozva
programok nagyjából hasonlóak voltak. Bevételt a kritikusok úgy érvelnek, hogy a „segély az állás­
hoztak azoknak, akik aktívan kerestek munkát, se­ hozjutáshoz" program nyilvánvaló sikere a segély­
gítséget kaptak az álláskereső stratégiákban, vala­ re szorulók abszolút számának csökkentésében,
mint oktatási és képzési lehetőségekhez jutottak. elfedi azokat a kellemetlen és valós élményeket,
A célcsoportot az egyszülős családok családfői amelyeket a segélyt elvesztőknek át kell élniük.
alkották, akik az eltartott gyermekes családok se­
Mások a helyi beavatkozási „zónák" hatékony­
gélyében részesültek, mely az ország legnagyobb
ságát kérdőjelezik meg a társadalmi kirekesztett­
készpénzzel segélyező szolgáltatása. Friedlander
ség elleni küzdelemben. Azt írják, hogy a sze­
és Burtless azt találta, hogy a programok eredmé­
génység és a depriváció nemcsak a kijelölt körze­
nyesek. A bennük részt vevő emberek korábban
tekben létezik, a programokat mégis úgy alkotják
találtak munkát, vagy hamarabb álltak munkába,
meg, mintha az összes szegény egy helyen élne.
mint azok, akik nem vettek benne részt. Mind a
Angliában a kormány társadalmi kirekesztettség­
négy programban sokkal több volt a munkával el­
gel foglalkozó testületének eredményei is ezt az
ért jövedelem, mint a programok nettó költsége.
állítást támasztják alá: 1997-ben, amikor a Mun­
A legkevésbé a legjobban rászorultak megsegíté­
káspárt alakított kormányt, az összes munkanél­
sében volt hatékony a program, a tartósan mun­
küli kétharmada az ország 44 legjobban szűköl­
kanélküliekében, akik már nagyon régen nem vol­
ködő körzetén kívüli területeken lakott. A helyi
tak állásban (Friedlander-Burtless 1994).
kezdeményezések, mutatnak rá a szkeptikusok,
Bár a segélyből a munkába vezető programok
nem helyettesíthetik az országos szegénység elle­
segítettek az amerikai segélykérelmek számát
ni stratégiát, mert túl sok ember reked a támoga­
körülbelül 40 százalékkal csökkenteni, egyes sta­
tásra kijelölt körzetek határain kívül.
tisztikai adatok szerint nem teljesen pozitív az

tetése szerint az emberek „kiokosítása" mind A foglalkoztatás lett az Új Munkáspárt szociál­


életpályájuk, mind személyes életük tekinteté­ politikájának sarokköve, és nagy figyelmet szen­
ben. Az írás főrészt Frank Field jóléti reformért teltek a dinamikus munkaerőpiac szerepének a
felelős miniszter munkája, aki szembeszállt a jóléti reformban. A cél, hogy növeljék a munka­
maradékelvű reformmal (lásd 2 9 1 . o.). Szerinte erőpiacon aktív emberek számát, eddig meglehe­
a régi megoldások a szegénység és az egyenlőt­ tősen sikeres volt. 2003-ban a munkaképes lakos­
lenség felszámolására már nem használhatóak, s ság foglalkoztatási aránya 75 százalék volt, 13 éve
az Új Munkáspárt, az állam és az állampolgárok a legmagasabb. E megközelítés mögött az a gon­
között jogokra és felelősségekre egyaránt alapo­ dolat húzódik meg, hogy a piac nemcsak egyen­
zott új egyezség megkötésének ötletét vetette fel. lőtlenségeket szül, hanem szerepet kaphat annak
Az állam szerepe az lenne, hogy segítse az embe­ csökkentésében is. Az emberek munkához és a
reket munkához és állandó jövedelemhez jutni, háztartások jövedelemhez juttatása a szegénység
ne egyszerűen csak akkor támogassa őket, amikor csökkentéséhez vezető egyik legfontosabb lépés.
kikerülnek a munkaerőpiacról. Ugyanakkor az Az új munkáspárti kormány alatt bevezetett leg­
állampolgároknak saját cselekvési potenciáljukra főbb jóléti reformok között szerepelnek a „segély
kell építeniük azért, hogy változtathassanak kö­ az álláshoz jutáshoz" programok (lásd a keretes
rülményeiken, ahelyett, hogy csak arra várnak, szöveget), amelyek motiválják az ellátottakat, hogy
hogy megkapják a segélyeket. segélyezettből munkavállalók legyenek. Ebben a
SZEGÉNYSÉG, TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ÉS JÓLÉT

programban számos olyan csoport kap támoga­ láshoz jutáshoz" programot úgy tekintik, hogy az
tást, akiket bátorítani kell, hogy újra munkába a szociális kiadások kegyetlen lefaragása. Azok,
álljanak. A huszonöt év alatti fiatalok képzési le­ akik képtelenek bejutni a munkaerőpiacra, a
hetőségeket és munkalehetőségeket kapnak az ál­ képzési és gyermekgondozási juttatásokhoz hoz­
lami jövedelemkiegészítő segély helyett; az egye­ zájutnak, de kockáztatják a segélyek elvesztését.
dülálló szülőknek adókedvezményt adnak, hogy Bár a programok arra irányulnak, hogy szigo­
gyermeknevelési költségeiket ily módon enyhít­ rítsák a segélyekre hagyatkozás feltételeit, vé­
sék, a tartósan munkanélküliek pedig képzést ve­ gül oda vezetnek, hogy a segélyeket elvesztőket
hetnek igénybe az állásinterjúkhoz és önmaguk bűnöző, prostituált vagy hajléktalan életmódra
bemutatásához szükséges technikákból. kényszerítik.
A fent tárgyalt „segély az álláshoz jutáshoz"
programok mellett az új munkáspárti kormány
a jóléti intézkedésként az alacsony bérezésű KÖVETKEZTETÉS: SZEGÉNYSÉG ÉS
munkavállalók jövedelmét megemelte. 1999-ben SEGÉLYEZÉS EGY VÁLTOZÓ VILÁGBAN
bevezették a minimálbért, csökkentették a jöve­
delemadó alsó kulcsát, és 2003-ban létrehozták Margaret Thatcher és John Major kormányainak
az alacsony jövedelmű gyermektelen munkavál­ ( 1 9 7 9 - 1 9 9 7 ) politikája mögött meghúzódó elmé­
lalók adókedvezményét. let az volt, hogy az egyének és a társaságok adó­
1999-ben meghirdették, hogy 2020-ig meg­ terheinek csökkentése nagyfokú gazdasági nö­
szüntetik a gyermekszegénységet. A fenti válto­ vekedést eredményezne, amelynek gyümölcsei
zásokon felül a családi pótlék és a 11 év alatti „lecsorognának" a szegényekhez. Hasonló poli­
gyermekek után rászorultsági alapon járó nevelé­ tikát követtek az Egyesült Államokban Ronald
si támogatás összegének emelése közvetlenebbül Reagan és idősebb George Bush elnöksége alatt
szolgálta a gyermekszegénység csökkentését. A ( 1 9 8 0 - 1 9 9 2 ) , majd ismét, az ifjabb George Bush
legutóbbi értékelések azt mutatják, hogy a kor­ elnöksége idején (2000 óta). Az eredmények nem
mány célba ért ezekkel a lépésekkel, s 2002-ig bizonyítják a „lecsorgás" tézisét. Egy ilyen gaz­
mintegy egymillióval csökkent a szegény gyer­ daságpolitika vagy felgyorsítja a gazdasági fejlő­
mekek száma (Piachaud-Sutherland 2 0 0 2 ) . En­ dést, vagy nem, és a szegények és gazdagok közti
nek ellenére az előrejelzések azt mutatják, hogy különbség inkább növekedni látszik, és szaporít­
még ha sikerül is a célszámokat 2010-ig elérni a ja a szegénységben élők táborát. Mind a jövede­
csökkentésben, az még mindig magasabb lesz, lem alapján szegénynek tartottak száma, mind a
mint amennyi 1979-ben volt, amikor Margaret szükségletekben hiányt szenvedők kategóriája je­
Thatcher lett a miniszterelnök (Flaherty et al. lentősen növekedett a hetvenes évek végétől.
2004). A foglalkozási szerkezet és a világgazdaság vál­
Az új munkáspárti kormány arra is vállalkozott, tozása szintén hozzájárult az egyenlőtlenségek
hogy erősíti az egyének és közösségek társadalmi növekedése felé vezető tendenciákhoz Angliá­
erejét „önmaguk megsegítésében" a szegénység ban, az Egyesült Államokban és máshol. A fizikai
csökkentésére indított helyi kezdeményezések munkások számának csökkenése jelentős hatást
támogatásával. A közösség erősítésére zónákat gyakorolt mind a jövedelemeloszlás alakulására,
hoztak létre az egészségügyben, a foglalkoztatás­ mind a munkanélküliségre. Gyakran az a hely­
ban és az oktatásban az egész országban, és le­ zet, hogy a szakképzett vagy betanított munka­
hetővé tették, hogy a helyi politikusok a helybeli körökbe ebben a gyorsan változó világban nehe­
lakosok igényeinek megfelelő megoldásokat dol­ zen tudnak visszamenni a dolgozók, mivel egyre
gozzanak ki. Ennek a felfogásnak számos előnye magasabb iskolai végzettséget és műszaki szak­
van. A segítség közvetlenül irányul a szükségre, értelmet kívánnak meg az új belépőktől. Annak
kisméretű, innovatív rendszereket lehet bevetni, ellenére, hogy a szolgáltatási szektorban az állás­
és javul a helyiek részvétele a döntéshozatal­ lehetőségek száma jelentősen megnövekedett,
ban. Ezek a programok sokkal aktívabb segélye­ ezeknek többsége gyengén fizetett, s minimális
zési formák elősegítésére képesek, amelyekben előrejutási kilátásokkal rendelkezik.
az állampolgárok maguk is részt vesznek a jobb A baloldali politikusok hagyományosan arra
életkörülmények megteremtésében, partneri vi­ törekszenek, hogy felszámolják a szegénységet
szonyban az állammal. (és növeljék az egyenlőséget) a vagyonosok ma­
A jóléti reform körüli vita nem lankad, bár ál­ gas jövedelmeinek elvonásával és igazságosabb
talános az egyetértés abban, hogy szükség van a újraelosztásával. A jóléti állam és a magas adó­
változásra. Az új munkáspárti megközelítés nem zás az a két módszer, amelyekkel ezt a célt meg­
nélkülözi a bírálatokat. Egyesek a „segély az ál­ kísérelték megvalósítani. A szegénység azonban
10. F E J E Z E T

nem csökkent, ugyanakkor nemkívánatos követ­ tartások sikere az egyik legfontosabb tényező a
kezményekkel járt. A háború utáni Nagy-Britan­ jövedelemeloszlás megváltozásában. A kétkere­
niában megépített nagy szociális lakótelepek, sős, egykeresős és kereső nélküli háztartások kü­
amelyeket néha a nyomornegyedekben lakók lönbségei egyre nyilvánvalóbbá válnak.
áttelepítésére szántak, mára szinte a társadalom E háttér előtt azonban új kockázatok és fenyege­
legkirekesztettebb területeivé váltak. Ugyanígy, tések tornyosulnak a társadalom elé. Ezek a koc­
az 1945 után a jóléti állam kiterjesztése bizonyos kázatok nem tesznek különbséget a jómódúak és
fokú segélytől való függőséghez vezetett. a szegények között. A környezetszennyeződés, a
Ezután az egyenlőség víziójának egyre több természeti környezet pusztulása és a városi terü­
változatát terjesztették elő, amelyek eltértek a letek kontrollálhatatlan növekedése olyan prob­
társadalompolitika korábbi „balos" vagy „jobbos" lémák, amelyeket mi magunk gyártottunk. Olyan
elképzeléseitől. Az egyenlőség koncepcióját di­ fenyegetések, amelyekért mindnyájan felelősek
namikusabban vizsgálták felül, hangsúlyozva a vagyunk, és amelyek életmódváltozást kívánnak
lehetőségek egyenlőségét, a pluralizmus fontos­ meg mindenkitől, ha kezelni akarjuk őket.
ságát és az életstílusok sokféleségét. Bár a gazda­ Ahogyan ezeket az új kihívásokat kezdjük
sági egyenlőtlenségek fennállnak, az angol társa­ számba venni, az állam és a jóléti szolgáltatások
dalom más szempontból sokkal inkább egyenlő­ szerepe szükségképpen felülvizsgálatra szorul.
ségpártivá vált. A segélyezés vagy jóléti szolgáltatás nem egy­
A nők sokkal egyenlőbbek gazdasági, szociális szerűen az anyagi prosperitásról szól, hanem az
és kulturális értelemben, mint a korábbi generá­ egész lakosság általános jólétéről. A társadalom­
ciókban, és jelentős jogi és társadalmi előrelépés politika a társadalmi kohézió előmozdításával
történik a kisebbségek körében. A nők belépése foglalkozik, a kölcsönös függés hálózatának az
a munkaerőpiacra, növekvő különbséget jelent a ápolásával és az emberek önmagukat segítő ké­
kétkeresős gazdag háztartások és a munkanél­ pességének maximalizálásával. A jogok és köte­
küliek alkotta szegény háztartások között. A nők lességek új értelmet nyernek - nemcsak azoknak
keresete fontosabbá vált a család bevételeiben, szólnak, akik lent vannak, s megpróbálnak a se­
mint korábban, és mivel a nők most sokkal több gélyek helyett bekapcsolódni a munka világába,
befolyásos és jól fizetett állást töltenek be, mint hanem a fent levőknek is, akiknek a vagyona
korábban, jövedelmük hatásának rendkívüli a nem jogosítja fel őket arra, hogy elkerüljék polgá­
súlya. Igazából a kétkeresős gyermektelen ház- ri, szociális és pénzbeli kötelezettségeiket.

ÖSSZEFOGLALÁS

1. A szegénységet két különböző módon értel­ zet megváltozása és a munkanélküliség ered­


mezhetjük. Az abszolút szegénység az egész­ ményeképpen.
ség és a hatékony testi funkcionálás fenntartá­ 4. A szegények nem alkotnak homogén csopor­
sához szükséges alapvető erőforrások hiányá­ tot, azonban a hátrányos helyzetűek vagy az
ra vonatkozik. A relatív szegénység bizonyos élet egyéb vonatkozásaiban hátrányosan meg­
csoportok életfeltételei és a lakosság többsége különböztetett csoportoknak (például az öre­
által élvezett életfeltételek közti különbségek geknek, gyerekeknek, nőknek és etnikai ki­
megítéléséről szól. sebbségeknek) nagyobb az esélyük arra, hogy
2. Számos országban hivatalosan megállapíta­ szegények legyenek.
nak egy szegénységi küszöböt, s az ez alatti 5. Két fő felfogás létezik a szegénység magyará­
jövedelemből élőket nevezik szegényeknek. A zatára. A „szegénységkultúra" vagy a „függő­
szegénység szubjektív mérőeszközei az embe­ ség kultúrája" elmélet hívei azt hangoztatják,
rek saját elképzelésein alapulnak arról, hogy hogy a szegények a felelősek saját hátrányos
mi szükséges egy elfogadható életszínvonalon helyzetükért. A készségek hiánya, a motivá­
éléshez. ció elégtelensége vagy az erkölcsi gyengeség
3. A szegénység igen kiterjedt a jómódú országok­ miatt a szegények képtelenek sikeresek lenni
ban. A nyolcvanas és kilencvenes évek Angliá­ a társadalomban. Némelyikük külső segítség­
jában volt a fejlett világban a legnagyobb a re szorul, mint például segélyezésre, ahelyett,
szegények száma. A gazdagok és a szegények hogy inkább magukon segítenének. A második
közti egyenlőtlenségek drámaian megnőttek a felfogás azt állítja, hogy a szegénység nagyobb
kormányzati politika, a foglalkoztatásszerke­ társadalmi folyamatok eredménye, amelye-
SZEGÉNYSÉG, TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ES JOLET

ket az egyének akciói egyrészt megerősítenek, a legtöbb ipari államban vitatják. Egyesek úgy
másrészt befolyásolnak. vélik, hogy a segélyeket finanszírozni kell és
6. A társadalmi kirekesztettség olyan folyama­ azoknak univerzálisnak kell lenniük; mások
tokra vonatkozik, amelyek révén az egyének szerint a segélyeket csak biztonsági hálóként
elszakadhatnak attól, hogy a szélesebb társa­ szabad működtetni olyan emberek megsegí­
dalomban teljes körűen részt vegyenek. A tár­ tésére, akik valóban nem tudnak másképp se­
sadalmi kirekesztettség szélesebb fogalom, gítséghez jutni.
mint a szegénység, bár az erőforrások és a jö­ 9. A jelenlegi brit jóléti állam a 20. században
vedelem hiánya a társadalmi kirekesztettség épült ki, számos növekedési időszakon ment
egyik dimenziója. A társadalmi kirekesztett­ keresztül az első világháború előtti liberá­
ség egyéb dimenziói közé tartozik a munka­ lis és a háború utáni munkáspárti kormány
erőpiacról, a szolgáltatásokból és a társadalmi alatt. Célként a társadalom minden tagjára ki­
kapcsolatokból való kiszorulás. A hajléktalan­ terjedő, általános jólét elérését tűzték maguk
ság az egyike a legextrémebb társadalmi kire- elé. Az 1970-es évekre a jóléti államot bírálni
kesztettségi formáknak. Az állandó lakcímmel kezdték amiatt, hogy nem hatékony, bürok­
nem rendelkező hajléktalanok kimaradhatnak ratikus és túl költséges. Aggodalmat keltett a
az olyan mindennapi tevékenységekből, ame­ segélyektől való függés kialakulása, amikor
lyeket mások természetesnek tartanak. az emberek túlságosan támaszkodni kezdtek
7. A jóléti államok azok, amelyekben a kormány azokra a programokra, amelyeknek eredeti
központi szerepet játszik a lakosság körében célja az volt, hogy segítsék őket az anyagilag
található egyenlőtlenségek csökkentésében bi­ független élet kialakításában.
zonyos áruk és szolgáltatások nyújtása vagy 10. Margaret Thatcher konzervatív kormánya
állami támogatása révén. A jóléti szolgáltatá­ megpróbálta „megnyirbálni" a jóléti állam
sok országonként eltérnek, de gyakran szere­ juttatásait oly módon, hogy a közjólétért való
pel köztük az egészségügyi ellátás, az oktatás, felelősséget az államról a magánszektorra, a
a lakhatás támogatása, a jövedelemkiegészí­ civil szektorra és az önkormányzatokra hárí­
tés, a rokkantsági és munkanélküli-segély, va­ totta át. Az intézményesítés visszafordítása
lamint a nyugdíj. az a folyamat, amellyel az állam által (intéz­
8. Azokban a jóléti államokban, amelyek univer­ ményekben) gondozott személyek visszake­
zális segélyeket adnak, a segély mindenkinek rülnek a családjaikba és lakóhelyükre.
járó jog, függetlenül jövedelmétől vagy gazda­ 1 1 . Az Új Munkáspárt számos reformintézkedést
sági státusától. A rászorultsági alapon adott hajtott végre a jóléti rendszer megreformálá­
segélyek ezzel szemben csak azok számára el­ sára, beleértve a „segély az álláshoz jutáshoz"
érhetők, akiknek a jogosultságát az alacsony programot, amely a segélyezettek egy részé­
kereset és kevés vagy semmi megtakarítás nek munkába állását ösztönözte, hogy ezáltal
alapján megítélik. A jóléti szolgáltatás jövőjét is csökkentse a gyermekszegénységet.

MEGFONTOLANDÓ

1. Nézzük meg még egyszer ennek a fejezetnek a bevezető bekezdéseit: miért szegény Carol?
2. Mekkora jövedelemre lenne szüksége ahhoz, hogy a társadalomban teljes és értelmes életet tudjon
élni?
3. Miért emelkedett a szegénység mértéke Angliában az 1970-es évek közepétől?
4. A segélyekre támaszkodás ad-e magyarázatot a szegénység fennmaradására?
5. Melyek a hajléktalanság okai, és hogyan lehetne vele jobban foglalkozni?
6. Miért vallottak súlyos kudarcot a segélyekre költött pénz csökkentésére tett erőfeszítések?

Bussemaker, Jet (szerk.) (1999): Citizenship and Welfare State Reform in Europe. London, Routledge.
Dean, H. (2002): Welfare Rights and Social Policy. Harlow, Prentice Hall.
Flaherty, Jan - Veit-Wilson, John - Dornan, Paul (2004): Poverty: The Facts. 5. kiadás. London, CPAG.
Hughes, Gordon - Ferguson, Ross (szerk.) (2000): Ordering Lives: Family, Work and Welfare. London,
Routledge.
Lister, Ruth (2004): Poverty. Cambridge, Polity.
10. FEJEZET

Marshall, T. H. (1950): Citizenship and Social Class, and Other Essays. Cambridge, Cambridge
University Press.
Pierson, J. (2001): Tackling Social Exclusion. London, Routledge.
Ridge, T. (2002): Childhood Poverty and Social Exclusion. Bristol, Policy Press.
Walker, Robert (szerk.) (1999): Ending Child Poverty: Popular Welfare for the Twenty-First Century?
Bristol, Policy Press.

INTERNETES FORRÁSOK

Social Exclusion Unit


http://www.socialexclusion.unit.gov.uk
Child Poverty Action Group
http://www.cpag.org.uk/
Monitoring Poverty and Social Exclusion
http://www.poverty.org.uk/
Opportunity for All
http://www.dwp.gov.uk/ofa/
The Social Market Foundation
http://www.smf.co.uk/
GLOBÁLIS
EGYENLŐTLENSÉG
GLOBÁLIS GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉG
Magas jövedelmű országok
Közepes jövedelmű országok
Alacsony jövedelmű országok
Növekszik-e a globális gazdasági egyenlőtlenség?
ÉLET A GAZDAG ÉS SZEGÉNY ORSZÁGOKBAN )
Egészség
Éhség, alultápláltság és éhínség
Oktatás és írni-olvasni tudás
MEGGAZDAGODHATNAK-E A SZEGÉNY ORSZÁGOK?
Fejlődéselméletek
A fejlődéselméletek értékelése
A nemzetközi szervezetek szerepe és a globális egyenlőtlenség
Globális gazdasági egyenlőtlenség a változó világban
A VILÁG NÉPESSÉGÉNEK NÖVEKEDÉSE
Népességelemzés: demográfia
A népesség változásának dinamikája
Malthusianizmus
A demográfiai átmenet
A változás kilátásai

Összefoglalás
Megfontolandó kérdések
Ajánlott olvasmányok
Internetes források
A 20. század utolsó évtizedeiben több milliárdos R i c h a r d B r a n s o n , a k i a Virgin c é g c s o p o r t é l é n
t ű n t fel g l o b á l i s s z i n t e n , m i n t e l ő t t e a t ö r t é n e l e m s z i n t e m i n d e n b ő l p é n z t c s i n á l t , z e n é b ő l , vona­
b á r m e l y i d ő s z a k á b a n . A 2 1 . s z á z a d e l e j é r e a világ tokból, repülőgépekből, jelzálogból, mobiltele­
5 7 3 m i l l i á r d o s t s z á m l á l - 3 0 8 é l a z E g y e s ü l t Álla­ f o n o k b ó l é s m é g m e n y a s s z o n y i r u h á k b ó l is, a m i
mokban, 1 1 4 Európában, 88 Ázsiában, 32 Latin- 2,6 m i l l i á r d f o n t n y i s z e m é l y e s v a g y o n t t e r e m t e t t
A m e r i k á b a n , 15 K a n a d á b a n , 13 a K ö z e l - K e l e t e n n e k i (lásd a 9.3 táblázatot a 2 5 0 . o l d a l o n ) .
és 3 A u s z t r á l i á b a n ( F o r b e s 2 0 0 0 - a m i l l i á r d o s A világ n e g y v e n l e g g a z d a g a b b e m b e r e és csa­
d e f i n í c i ó j a ú g y szól, h o g y o l y a n s z e m é l y , a k i n e k ládja között tizenhat észak-amerikai, tizenöt
a vagyona legalább egymilliárd amerikai dollár). európai (Oroszországot is beleszámítva), kettő
Az ő v a g y o n u k e g y ü t t e s e n a 2 0 0 0 . év k ö z e p é n a h o n g k o n g i é s egy m e x i k ó i ( F o r b e s 2 0 0 4 ) . H a B i l i
b e c s l é s e k s z e r i n t 1,1 b i l l i ó d o l l á r - a világ lakos­ Gates a nyugati high-tech vállalkozót testesí­
ságának több mint egyharmadát képviselő nyolc­ ti meg, a h o n g k o n g i Li K a - s h i n g - a k i a l i s t á n a
v a n h é t ország b r u t t ó h a z a i t e r m é k é n e k ö s s z e g e huszonötödik - a „kunyhótól a palotáig" mese­
(a Világbank számítása, 2 0 0 0 / 1 . ) . h ő s e , a m e l y o l y s o k á z s i a i ü z l e t e m b e r sikerére
2 0 0 4 - b e n a világ leggazdagabb embere Bili j e l l e m z ő . L i karrierjét m ű a n y a g v i r á g - k é s z í t é s s e l
G a t e s volt, a M i c r o s o f t a l a p í t ó j a , a k i n e k n e t t ó va­ k e z d t e ; 2 0 0 4 - b e n 6,7 m i l l i á r d d o l l á r n y i s z e m é ­
g y o n a 2 5 , 3 m i l l i á r d font (lásd a 11.1. táblázatot). l y e s v a g y o n a a b b ó l s z á r m a z o t t , h o g y s z é l e s körű
Gates, a k i n e k v a g y o n a l e g n a g y o b b r é s z é t saját i n g a t l a n - é s e g y é b b e f e k t e t é s t e s z k ö z ö l t szerte
vállalatának részvényei teszik ki, személyesíti Ázsiában, beleértve a családi tulajdonban lévő
meg napjaink vállalkozó szellemét: a kapitalistá­ S T A R t e l e v í z i ó t , egy t e l e v í z i ó s m ű s o r o k sugárzá­
vá lett s z á m í t ó g é p e s k r e a t í v újítót, a k i n e k a szoft­ s á r a s z o l g á l ó m ű h o l d a t is, a m e l y n e k a d á s a i a fél
verét használja szinte m i n d e n személyi számító­ világot elérik.
gép o p e r á c i ó s r e n d s z e r e . A k i l e n c v e n e s é v e k vé­ A g l o b a l i z á c i ó , a világ m e g n ö v e k e d e t t gazda­
gén Gates nettó vagyona 1 0 0 milliárd dollár körül sági, p o l i t i k a i , t á r s a d a l m i e s k u l t u r á l i s ö s s z e k a p ­
volt. E c s ú c s e l é r é s e u t á n a M i c r o s o f t - r é s z v é n y e k csolódása korábban elképzelhetetlen mértékű
értéke rövidesen c s ö k k e n n i kezdett, miáltal Gates gazdagság m e g s z e r z é s é r e n y ú j t l e h e t ő s é g e t . Ha
v a g y o n a a l a p o s a n megfogyatkozott, d e m é g m i n ­ A n g l i a és a világ l e g g a z d a g a b b e m b e r e i n e k listáját
dig elég m a r a d t n e k i a h h o z , a világ l e g t e h e t ő s e b b s z e m ü g y r e v e s s z ü k , s z e m b e t ű n ő , h o g y legtöbb­
emberei közé sorolják (Forbes 2 0 0 4 ) . j ü k ú g y n e v e z e t t „új v á l l a l k o z ó " a k i k gyorsan, egy
Az Egyesült Királyság leggazdagabb embere g e n e r á c i ó n b e l ü l k e r ü l t e k i d e . ( K e v e s e b b a listán
2 0 0 4 - b e n R o m a n A b r a m o v i c s v o l t 7,5 m i l l i á r d a z o k s z á m a , a k i k ö r ö k ö l t v a g y o n u k r é v é n jutot­
fontos vagyonával, akit l e g i n k á b b arról i s m e r ­ tak a listára, p é l d á u l az a n g o l t r ó n ö r ö k ö s , Nagy-
nek, hogy övé a C h e l s e a futballcsapat. Abramo­ B r i t a n n i a második leggazdagabb embere.) Mind
vics szegény oroszországi családból származik, R o m a n A b r a m o v i c s , A n g l i a l e g g a z d a g a b b embe­
n é g y é v e s k o r á b a n á r v á n m a r a d t , é s egy i d ő b e n re, m i n d B i l l G a t e s , a világ leggazdagabb e m b e r e
autógumi-abroncsokat árult jövedelemkiegészí­ ezt a fajta új, v á l l a l k o z ó i v a g y o n f e l h a l m o z á s t pél­
t é s k é n t . A S z o v j e t u n i ó ö s s z e o m l á s a u t á n a ki­ d á z z a . M i n d a k é t m i l l i á r d o s v i s z o n y l a g szerény
l e n c v e n e s években az orosz olajipar privatizáció­ k ö r ü l m é n y e k k ö z é s z ü l e t e t t , m i e l ő t t fantasztikus
j á b ó l s z e r e z t e v a g y o n á t . A n g l i a leggazdagabbjai- gazdasági sikert ért v o l n a el. M i n d k e t t ő a globa­
n a k l i s t á j á n a t r ó n ö r ö k ö s áll a m á s o d i k h e l y e n l i z á c i ó n y e r t e s e : A b r a m o v i c s úgy, h o g y a z orosz

5.5 m i l l i á r d o s i n g a t l a n v a g y o n á v a l , m e l y f ő k é n t a o l a j i p a r egyes r é s z e i t f e l v á s á r o l t a a k i l e n c v e n e s

legdrágább l o n d o n i n e g y e d e k b e n , m i n t a M a y f a i r é v e k b e n , a m i k o r p r i v a t i z á l t á k a z á l l a m i vállala­

é s B e l g r a v i a , t a l á l h a t ó i n g a t l a n o k b ó l t e v ő d i k ösz- tokat, G a t e s p e d i g azáltal, h o g y r é s z t vett az új

sze. A negyedik h e l y e n szerepelt Philip Green, információs és k o m m u n i k á c i ó s technológiákban,


a m e l y e k a g l o b a l i z á c i ó e n e r g i á j á t j e l e n t i k . (A glo­
3.6 m i l l i á r d fontjával, a z A r c a d i a k i s k e r e s k e d e l ­
balizáció fogalmával a 2. fejezetben foglalkoz­
mi csoport tulajdonosa, amelybe a bevásárlóne­
t u n k először.)
gyedekben megtalálható British Home Stores,
Top M a n , Top S h o p é s M i s s S e l f r i d g e s m á r k a b o l ­ A g l o b a l i z á c i ó j ó t é t e m é n y e i e g y e n l ő t l e n ü l osz­
t o k t a r t o z n a k ; t o v á b b á a h a t o d i k h e l y e n áll S i r l a n a k el, é s n e m i s r é s z e s ü l ü n k b e l ő l e mindnyá-
GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG

7 7.7. táblázat A világ negyven l e g g a z d a g a b b e m b e r e és családjaik 2004-ben

Név ország üzlet vagyon


(milliárd font)

1 Robson Walton és családja USA kiskereskedelem (Wal-Mart) 54,2

2 Bill Gates USA szoftver (Microsoft) 25,3

3 Warren Buffett USA befektetések 23,3

4 Karl és Theo Albrecht és családja Németország élelmiszer-áruház 22,3

5 ifj. Forest és John Mars és családja USA cukrászipar 16,9

6 Fahd király és családja Szaúd-Arábia olaj 13,5

7 Barbara Cox Anthony és Anna Cox Chambers USA média 12,1

8 Alwaleed herceg Szaúd-Arábia befektetések 11,6

9 Paul Allen USA szoftver (Microsoft) 11,4

10= Abu Dhabi sejkje Abu Dhabi olaj, befektetések 10,8

10= Johanna Quandt és családja Németország gépkocsik ( B M W ) 10,8

12 Liliane Bettencourt Franciaország kozmetika 10,2

13 Larry Ellison USA számítógép (Oracle) 10,1

14 Ingvar Kamprad Svédország kiskereskedelem (Ikea) 10,0

15 Kenneth Thompson Kanada média, olaj 9,3

16 Samuel és Donald Newhouse USA kiadói tevékenység 8,3

17 Robert és Thomas Pritzker USA szálloda, befektetések 8,2

18= Kuvait emírje Kuvait olaj 8,1

18= Mihail Hodorkovszkij Oroszország olaj 8,1

20 Abigail és Edward Johnson USA befektetések 8,0

1 21 Brunei szultánja Brunei olaj 7,7

22 = Roman Abramovics Nagy-Britannia olaj, befektetések 7,5

22 = Carlos Slim Helu Mexikó telekomunikáció 7,5

24 Michael Dell USA számítógépek (Dell) 7,0

25= Steve Ballmer USA szoftver (Microsoft) 6,7

25 = Brenninkmeyer család Hollandia kiskereskedelem 6,7

25 = Li Ka-shing Hongkong ipar 6,7

28 Bernard Arnault Franciaország luxuscikkek 6,6

29 Kwok fivérek Hongkong ingatlan 6,2

30 John Kluge USA média, telefonok 5,7

31 = Silvio Berlusconi Olaszország média 5,4

31 = Makhtoum sejk Arab Emírségek olaj, pénzügyi szolgáltatások 5,4

33= Birgit Rausing és családja Svédország csomagolás 5,0

33= az angol trónörökös Nagy-Britannia ingatlan 5,0

35= Charles Ergen USA műholdas televízió 4,9

35 = Amancio Ortega Spanyolország divat 4,9

35= Hans Rausing és családja Nagy-Britannia csomagolás 4,9

38 Sumner Redstone USA média 4,8

39= Oeri/Hoffmann család Svájc gyógyszer 4,7

39= Stefan Persson Svédország kiskereskedelem 4,7

Forrás: Sunday Times, 2004. április 18.


11. FEJEZET

j a n . N é z z ü k p é l d á u l W i r a t Tasagót, a h u s z o n n é g y
éves ruhagyári munkást Bangkokban. Tasago
- több mint egymillió más thaiföldi ruhagyári
munkással együtt, akiknek többsége n ő - reg­
gel n y o l c t ó l k ö r ü l b e l ü l e s t e 11-ig d o l g o z i k a h é t
hat napján, és c s a k egy kicsit keres többet, m i n t
óránként 2 fontot (Dahlburg 1 9 9 5 ) . A Tasagóhoz
hasonló m u n k á s o k milliárdjait szippantja be a
g l o b á l i s m u n k a e r ő p i a c , s o k a n k ö z ü l ü k o l y a n fel­
tételek mellett dolgoznak, ami elképzelhetetlen
lenne Nagy-Britanniában az olyan angol munka­
ügyi törvények mellett, m i n t a m i l y e n a m i n i m á l ­
bérről szóló. És ők még a szerencsések: bár sok
ország, k ö z t ü k O r o s z o r s z á g a g l o b á l i s g a z d a s á g b a
v a l ó b e k a p c s o l ó d á s t t á r s a d a l m i l a g é s gazdasági­
lag n e h é z n e k t a r t o t t a , k ü l ö n ö s e n e l e i n t e , a z o k ­
n a k a t á r s a d a l m a k n a k a lakossága, a m e l y kívül
maradt a világgazdaságon, például Észak-Korea,
általában még rosszabbul boldogult.

Az e l ő z ő f e j e z e t b e n a s z e g é n y s é g e t és a tár­
sadalmi kirekesztettséget vizsgáltuk Nagy-Bri­
tanniában, s nagy különbségeket figyelhettünk
meg az egyének jövedelme, vagyona, munkája
é s é l e t m i n ő s é g e k ö z ö t t . U g y a n e z igaz, d e m é g
n a g y o b b m é r t é k b e n , a v i l á g e g é s z é r e n é z v e is.
A h o g y a n egy országon belül, ugyanígy az egész Sir Richard Branson egyike Anglia legtehetősebb emberei­
nek, bár az ő vagyona eltörpül Bili Gatesé mellett.
világot tekintve is b e s z é l h e t ü n k szegényekről és
gazdagokról. E b b e n a fejezetben megvizsgáljuk
a globális egyenlőtlenségeket a 2 0 . század végén d o l k o d u n k a g l o b á l i s v i l á g b a n . A g l o b á l i s egyen­
é s a 2 1 . s z á z a d e l e j é n . A z z a l k e z d j ü k , h o g y rövi­ l ő t l e n s é g v i z s g á l a t á r ó l á t t é r ü n k a g l o b á l i s népes­
den megtárgyaljuk, mit értünk a „globális egyen­ s é g n ö v e k e d é s k é i u é s é r e , a m e l y é p p a világ né­
lőtlenség" kifejezésen, és hogyan változik e n n e k h á n y szegény országában tűnik a legerőteljesebb
a fogalomnak a jelentése. Megvizsgáljuk, hogy tendenciának.
mit jelent az e m b e r e k számára szerte a világon A g a z d a s á g i e g y e n l ő t l e n s é g a g l o b á l i s társadal­
a z é l e t s z í n v o n a l u k . A z u t á n r á t é r ü n k a v i l á g új­ mi egyenlőtlenségeknek csupán e g y i k formája,
o n n a n iparosodott országaira, hogy megértsük, e b b e n a f e j e z e t b e n - m i v e l e t é m a r é s z l e t e s ki­
m e l y országok sikeresek és miért. M i n d e z külön­ fejtése m e s s z e t ú l n ő e könyv keretein - azonban
b ö z ő elméletek tárgyalásához vezet el bennün­ csak a gazdasági egyenlőtlenségre koncentrá­
ket, a m e l y e k m i n d azt k í s é r l i k m e g m a g y a r á z n i , l u n k . A s t i g m a t i z á c i ó v a l és a k i r e k e s z t é s s e l kap­
hogy miért létezik globális egyenlőtlenség, és csolatos státusegyenlőtlenségeket például más
m i t l e h e t v e l e k e z d e n i . A r é s z t a z z a l a zárjuk, f e j e z e t e k b e n e m l í t j ü k . ( A s t i g m a t i z á c i ó fogalmát
h o g y a g a z d a s á g i e g y e n l ő t l e n s é g j ö v ő j é r ő l gon- l á s d a 8. fejezetben, 2 1 6 . o.) A v i l á g b a n a hata-

AZUTAN EGY ÜZLETI 1 VAJON


MEGBESZÉLÉSE VAN, MEDDIG
AMELYET EGY ÜZLETI BÍROM
SZUNDI KÖVET. MAJD |MÉG EZT AZ
EGY KOLOSSZÁLIS ŐRÜLT
VACSORA, ÉS HAZA TEMPÓT?
AZ ÁGYBA.

ir
GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG

lomgyakorlás m ó d j á b a n i s ó r i á s i k ü l ö n b s é g e k lé­ p o n t j á b ó l v a l ó o s z t á l y o z á s á n a k egyik m ó d j a , h o g y


teznek, k ü l ö n ö s e n a d i k t a t ó r i k u s r e n d s z e r e k e n összehasonlítjuk termelékenységüket. A gazda­
belül. A h a t a l m i e g y e n l ő t l e n s é g m i n d a z á l l a m o k sági t e r m e l é k e n y s é g egyik fontos mérőszáma a
között, m i n d az á l l a m o k o n b e l ü l f e n n á l l , és a vi­ bruttó hazai termék (Gross Domestic Product),
lág sok e l m é r g e s e d e t t k o n f l i k t u s á n a k forrása. (A a z a z a GDP. E g y ország GDP-jét az o r s z á g gazda­
politikai h a t a l m a t és az e g y e n l ő t l e n s é g e t a 20. fe­ sága á l t a l e g y a d o t t é v b e n e l ő á l l í t o t t , s t a t i s z t i k á ­
jezetben tárgyaljuk.) ban szerepeltetett összes termék és szolgáltatás
adja. A z e g y é n e k vagy v á l l a l a t o k á l t a l k ü l f ö l d ö n
megkeresett jövedelem n e m szerepel a GDP-ben.
GLOBÁLIS GAZDASÁGI A m á s i k f o n t o s m é r ő s z á m a bruttó nemzeti jö­
vedelem (Gross National Income) vagy GNI (ko­
EGYENLŐTLENSÉG
rábban Gross National Product, GNP - bruttó
A globális gazdasági egyenlőtlenség elsősorban n e m z e t i t e r m é k ) . A GDP-vel e l l e n t é t b e n a GNI
az országok k ö z t f e n n á l l ó v a g y o n , a j ö v e d e l e m és t a r t a l m a z z a a z e g y é n e k é s v á l l a l a t o k á l t a l kül­
a munkakörülmények szisztematikus különbsé­ f ö l d ö n s z e r z e t t j ö v e d e l m e t is. A g a z d a s á g i t e v é ­
geire utal. A z o r s z á g o k k ö z t i e z e n k ü l ö n b s é g e k a z k e n y s é g o l y a n m é r c é i t , m i n t a G D P vagy a G N I
országokon b e l ü l i k ü l ö n b s é g e k e n felül l é t e z n e k : g y a k r a n e g y főre v e t í t v e a d j á k m e g ; e z t e s z i le­
ma még a l e g g a z d a g a b b o r s z á g o k b a n is n ö v e k ­ hetővé, hogy az országok lakosságának jövedel­
szik a s z e g é n y e k s z á m a , m i k ö z b e n k e v é s b é gaz­ m i átlagát ö s s z e h a s o n l í t s u k . A n n a k é r d e k é b e n ,
dag n e m z e t e k adják a világ s z á m o s s z u p e r gazdag hogy k ü l ö n b ö z ő országokat h a s o n l í t s u n k össze,
emberét. A s z o c i o l ó g i a e l ő t t i k i h í v á s n e m c s u p á n közös valutát kell h a s z n á l n u n k . A legtöbb nem­
az, hogy e z e k e t a k ü l ö n b s é g e k e t a z o n o s í t s a , de z e t k ö z i s z e r v e z e t , így a V i l á g b a n k is, az a m e r i k a i
hogy m e g m a g y a r á z z a , m i é r t f o r d u l n a k e l ő - és dollárt használja.
hogyan l e h e t ő k e t m e g s z ü n t e t n i . A V i l á g b a n k o l y a n n e m z e t k ö z i h i t e l e k e t folyó­
Az országok globális egyenlőtlenségek szem- sító szervezet, a m e l y fejlesztésekhez ad k ö l c s ö n t

Sok millió munkás dolgozik a világon magas óraszámban, rossz körülmények között és nagyon alacsony bérért.
11. FEJEZET r- ?
wmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmXmémmmmmmmmmmmmm

a s z e g é n y e b b o r s z á g o k n a k . Az egy főre j u t ó GNI-t lószínűleg befolyásolja konklúziónkat. Például


h a s z n á l j a a z o r s z á g o k o s z t á l y o z á s á r a : m a g a s , fel­ h a ú g y d ö n t ü n k , ú g y t a n u l m á n y o z z u k a globális
s ő k ö z é p , a l s ó k ö z é p é s a l a c s o n y j ö v e d e l m ű or­ egyenlőtlenséget, h o g y ö s s z e h a s o n l í t j u k a ház­
szágokat k ü l ö n b ö z t e t m e g . E z a b e s o r o l á s i r e n d ­ tartási fogyasztási szinteket (mondjuk élelmiszer­
s z e r segít k ö n n y e b b e n m e g é r t e n i , m i é r t v a n n a k b ő l v a g y m á s t e r m é k b ő l ) , é s n e m a GNI-t vetjük
o l y a n ó r i á s i k ü l ö n b s é g e k a z e g y e s o r s z á g o k élet­ össze, akkor esetleg m á s következtetésre jutunk
színvonalában. a g l o b á l i s e g y e n l ő t l e n s é g e t i l l e t ő e n . A z t is meg­
A V i l á g b a n k ( 2 0 0 3 ) 1 3 2 országot, a m e l y b e n t e h e t j ü k , h o g y e g y é b t é n y e z ő k e t v e s z ü n k figye­
m a j d n e m h a t m i l l i á r d e m b e r él, h á r o m g a z d a s á g i lembe. Az országok GNI-jének az összehasonlítá­
o s z t á l y b a o s z t o t t b e . (Van m é g 7 4 m á s gazdaság s a n e m v e s z i s z á m í t á s b a , h o g y t é n y l e g e s e n mibe
i s a v i l á g b a n , a m e l y k ö r ü l b e l ü l 1 7 8 m i l l i ó em­ k e r ü l n e k a d o l g o k egy-egy o r s z á g b a n . P é l d á u l , ha
b e r t j e l e n t , a m e l y e k r ő l n e m a d o t t m e g a Világ­ k é t o r s z á g n a k t ö b b é - k e v é s b é e g y e n l ő a GNI-je, de
b a n k a d a t o k a t , vagy azért, m e r t h i á n y o z t a k a z az e l s ő b e n az á t l a g o s é t k e z é s a c s a l á d n a k c s a k né­
a d a t o k , vagy azért, m e r t a g a z d a s á g o k n é p e s s é g e h á n y c e n t j é b e kerül, m í g a m á s o d i k b a n dollárok­
n e m érte el a 1,5 m i l l i ó t . ) M í g a világ lakosságá­ b a , a k k o r a r r a a k ö v e t k e z t e t é s r e j u t h a t u n k , hogy
nak 40 százaléka alacsony jövedelmű országban f é l r e v e z e t ő arról v i t a t k o z n i , h o g y e g y f o r m á n te­
él, m i n d ö s s z e 1 5 s z á z a l é k l a k i k m a g a s j ö v e d e l m ű h e t ő s e k - v é g ü l is az e l s ő o r s z á g b a n j e l e n t ő s e n
o r s z á g o k b a n . N e f e l e j t s ü k el, h o g y e z a z o s z t á l y o ­ t ö b b e t k a p u n k a p é n z ü n k é r t (a g y a k o r l a t b a n az
zás az e g y e s o r s z á g o k átlagos j ö v e d e l m é n alap­ i l y e n k ü l ö n b s é g e k n e m s z o k t a k i l y e n túlzottak
szik: e z é r t elrejti az o r s z á g o n belüli j ö v e d e l m i l e n n i ) . E h e l y e t t a f e l m é r ő ú g y is d ö n t h e t , hogy
egyenlőtlenségeket. E különbségek akár jelentő­ a vásárlóerő-paritásokat (PPP) hasonlítja össze,
sek is lehetnek, bár e b b e n a fejezetben mi n e m a m e l y k i k ü s z ö b ö l i a z o r s z á g o k k ö z t i árkülönb­
erre f o g u n k k o n c e n t r á l n i . P é l d á u l a V i l á g b a n k ségeket. A The Economist magazin híres PPP-
I n d i á t a z a l a c s o n y j ö v e d e l m ű ország k ö z é sorolja m é r c é j e a l a z a B i g M a c i n d e x e t v e s z i figyelembe,
b e , m i v e l a z egy főre e s ő G N I - j e 1 9 9 9 - b e n c s a k a m e l y - a z o n o s a l k o t ó e l e m e k b ő l k é s z ü l t - ham­
4 5 0 d o l l á r volt. M é g i s a s z é l e s k ö r ű s z e g é n y s é g b u r g e r e k árát v e t i ö s s z e ( a m i n t l á t n i fogjuk a 16.
ellenére Indiának nagy és növekvő középosztá­ fejezetben a 4 4 8 - 4 4 9 . o l d a l o n ) az e g y e s országok­
lya van. Kínát másfelől 1 9 9 9 - b e n az a l a c s o n y jö­ b a n . E b b e n a f e j e z e t b e n az o r s z á g o k G N I alap­
v e d e l m ű c s o p o r t b ó l a k ö z e p e s b e s o r o l t á k át, m e r t ján történő összehasonlítására koncentrálunk, de
a b b a n a z é v b e n a z egy főre e s ő G N I - j e 7 8 0 d o l l á r m i n d i g g o n d o l j u n k a 1 ^a, h o g y s z á m o s e g y é b mér­
volt ( a k ö z e p e s j ö v e d e l m ű o r s z á g o k j ö v e d e l m é ­ ce is használatos.
n e k a l s ó h a t á r á t u g y a n i s a V i l á g b a n k 7 5 6 dollár­
b a n h ú z t a m e g . ) A z o n b a n a k k o r is, h a a z á t l a g o s
jövedelem most középszintű státust is k ö l c s ö n ö z
Magas jövedelmű országok
K í n á n a k , m é g m i n d i g s z á z m i l l i ó k é l n e k ott sze­
génységben.
A magas jövedelmű országok á l t a l á b a n azok, ame­
Az országoknak csupán jövedelem alapján való l y e k e l ő s z ö r v á l t a k i p a r o s o d o t t á l l a m o k k á . A fo­
összehasonlítása azonban félrevezető lehet, mi­ l y a m a t A n g l i á b a n k e z d ő d ö t t m i n t e g y 2 5 0 évvel
v e l a G N I - b e n c s a k o l y a n á r u k és s z o l g á l t a t á s o k e z e l ő t t , m a j d átterjedt E u r ó p á r a , az E g y e s ü l t Ál­
szerepelnek, amelyeket készpénzért értékesíte­ l a m o k r a é s K a n a d á r a . C s a k h a r m i n c éve, hogy Ja­
nek. Az alacsony jövedelmű országokban sokan p á n s z e r e p e l a m a g a s j ö v e d e l m ű , i p a r i országok
f ö l d m ű v e s e k v a g y p á s z t o r o k , a k i k saját c s a l á d ­ s o r á b a n , m í g S z i n g a p ú r , H o n g k o n g és Tajvan a
juk számára t e r m e l n e k vagy cserekereskedelmet n y o l c v a n a s é s k i l e n c v e n e s é v e k b e n k e r ü l t ebbe
folytatnak, a m e l y b e n k é s z p é n z n e m v e s z részt. a k a t e g ó r i á b a . Az i p a r o s o d á s c s a p a t á b a e z e n ké­
A z ő t e r m é n y e i k é s á l l a t a i k é r t é k é t n e m v e s z i fi­ s ő n é r k e z ő k s i k e r e i n e k o k á t e r ő s e n vitatják a szo­
g y e l e m b e a s t a t i s z t i k a . T o v á b b á a g a z d a s á g i telje­ c i o l ó g u s o k és a k ö z g a z d á k . Mi az o k o k a t a fejezet
s í t m é n y n e m a z o n o s a z ország e g é s z é n e k l é n y e ­ t o v á b b i r é s z e i b e n fogjuk m e g v i z s g á l n i .
gével. A z o r s z á g o k n a k e g y e d i é s n a g y b a n e l t é r ő A m a g a s j ö v e d e l m ű o r s z á g o k b a n a F ö l d la­
n y e l v ü k és h a g y o m á n y a i k v a n n a k . A s z e g é n y or­ k o s s á g á n a k m i n d ö s s z e 1 5 s z á z a l é k a é l (durván
szágoknak s e m kevésbé jelentős a történelme és 8 9 1 m i l l i ó e m b e r ) , m é g i s ők a d j á k a világ évi va-
a kultúrája, m i n t a g a z d a g a b b s z o m s z é d a i k n a k , g y o n k i b o c s á t á s á n a k 7 9 s z á z a l é k á t ( a Világbank
a n n a k e l l e n é r e , h o g y a z e m b e r e k é l e t e ott s o k k a l 2 0 0 0 / 1 . k i a d v á n y á b ó l s z á r m a z ó a d a t ) . A magas
nehezebb. jövedelmű országokban rendes lakásviszonyok
M é g ha n e m is a gazdasági statisztika alapján v a n n a k , m e g f e l e l ő az é l e l e m , i h a t ó a víz, és a vi­
h a s o n l í t j u k ö s s z e a z országokat, a z á l t a l u n k ösz- lág s z á m o s r é s z é n i s m e r e t l e n e g y é b komfort is
szehasonlítás c é l j á b ó l v á l a s z t o t t s t a t i s z t i k a va- m e g t a l á l h a t ó . B á r e z e k b e n a z o r s z á g o k b a n i s sok
GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG 1307

a szegény, m é g i s l e g t ö b b l a k o s u k a világ n é p e s s é ­ B a n g l a d e s és P a k i s z t á n D é l - Á z s i á b a n ; a kelet- és


gének t ö b b s é g e s z á m á r a e l k é p z e l h e t e t l e n ü l m a ­ k ö z é p - e u r ó p a i o r s z á g o k egy r é s z e , m i n t G r ú z i a
gas é l e t s z í n v o n a l a t m o n d h a t m a g á é n a k . és U k r a j n a ; H a i t i és N i c a r a g u a p e d i g a n y u g a t i
féltekén. Ezek többségükben agrárországok és
csak mostanában kezdtek iparosodni. A tudósok
Közepes jövedelmű országok v i t a t j á k k é s e i i p a r o s o d á s u k és a s z é l e s k ö r ű sze­
g é n y s é g ü k okát, a h o g y m a j d l á t n i fogjuk a fejezet
A közepes j ö v e d e l m ű o r s z á g o k e l s ő s o r b a n K e l e t - későbbi lapjain.
és D é l k e l e t - Á z s i á b a n , az o l a j b a n gazdag közel-ke­ 1999-ben az alacsony jövedelmű országokba
leti és é s z a k - a m e r i k a i o r s z á g o k b a n , A m e r i k á b a n t a r t o z o t t a világ n é p e s s é g é n e k 4 0 s z á z a l é k a ( 2 , 4
(Mexikó, K ö z é p - A m e r i k a , K u b a é s m á s karib-ten­ m i l l i á r d e m b e r ) , de a világ é v e s v a g y o n k i b o c s á -
geri országok és D é l - A m e r i k a ) és az e g y k o r i k o m ­ tásának mindössze 3 százalékát mondhatták
munista á l l a m o k b a n ( a m e l y e k v a l a m i k o r a S z o v ­ magukénak. Mi több, ez az egyenlőtlenség csak
jetuniót és k e l e t - e u r ó p a i s z ö v e t s é g e s e i t a l k o t t á k ) növekszik. A termékenység sokkal magasabb
találhatóak. E z e n o r s z á g o k t ö b b s é g e v i s z o n y l a g az alacsony jövedelmű országokban, mint más­
későn, a 2 0 . s z á z a d m á s o d i k f e l é b e n k e z d t e el hol, ahol a nagycsaládosok plusz mezőgazdasági
az iparosítást, és e z é r t i p a r i l a g m é g n e m o l y a n m u n k á t t u d n a k v é g e z n i , v a g y e g y é b m ó d o n tud­
fejlettek (és g a z d a g o k ) , m i n t a m a g a s j ö v e d e l m ű n a k a c s a l á d j ö v e d e l m é h e z h o z z á j á r u l n i . (A gaz­
országok. Az e g y k o r a S z o v j e t u n i ó t a l k o t ó orszá­ dag i p a r o s o d o t t t á r s a d a l m a k b a n , a h o l a g y e r e k e k
gok másfelől e r ő s e n i p a r o s í t o t t a k , b á r é l e t s z í n v o ­ inkább az iskolában vannak, m i n t s e m a tanyán,
naluk j e l e n t ő s e n a l a c s o n y a b b a k o m m u n i z m u s c s ö k k e n a n a g y c s a l á d o s o k g a z d a s á g i h a s z n a , így
bukása és a k a p i t a l i z m u s k e z d e t e ó t a . O r o s z o r ­ az emberek kevesebb gyereket vállalnak). Emiatt
szágban p é l d á u l a z á t l a g e m b e r e k b é r e m a j d n e m az alacsony jövedelmű országok lakossága (India
egyharmadával c s ö k k e n t , m í g a n y u g d í j a k majd­ jelentős kivételével) több mint háromszor olyan
nem m e g f e l e z ő d t e k : a z e m b e r e k m i l l i ó i , k ö z t ü k gyorsan nő, m i n t a magas jövedelmű országoké
sok idős, t a l á l t a m a g á t h i r t e l e n t e l j e s e n k i f o s z t v a (World B a n k 2 0 0 3 ) . (A globális népességnöveke­
(CIA 2 0 0 0 ) . désről részletesen lásd a 3 2 8 - 3 3 5 . oldalt.) S o k
ilyen alacsony jövedelmű országban az emberek
1999-ben a közepes jövedelmű országokba
a s z e g é n y s é g g e l , a l u l t á p l á l t s á g g a l , sőt é h e z é s s e l
tartozott a világ n é p e s s é g é n e k 45 s z á z a l é k a (2,7
k ü s z k ö d n e k . A l e g t ö b b e m b e r v i d é k i t e r ü l e t e n él,
milliárd e m b e r ) , d e a z a b b a n a z é v b e n m e g t e r ­
b á r e z g y o r s a n v á l t o z i k . E m b e r e k s z á z m i l l i ó i köl­
melt v a g y o n n a k c s a k a 18 s z á z a l é k a s z á r m a z o t t
t ö z n e k óriási, s ű r ű n l a k o t t v á r o s o k b a , a h o l vagy
tőlük. B á r e z e k b e n a z o r s z á g o k b a n s o k a n s o k k a l
lepusztult lakásokban, vagy a nyílt u t c á n é l n e k
jobban é l n e k , m i n t a z a l a c s o n y j ö v e d e l m ű or­
(lásd a 21., ,yárosok és városi terek" című feje­
szágokban, l e g t ö b b j ü k é l e t s z í n v o n a l a m é g c s a k
zetet).
nem is h a s o n l í t a h h o z , a m i a m a g a s j ö v e d e l m ű
országokban á l t a l á n o s . A világ k ö z e p e s j ö v e d e l ­
mű országainak a k ö r e 1 9 9 9 és 2 0 0 0 k ö z ö t t ki­
bővült, l e g a l á b b i s a V i l á g b a n k o s z t á l y o z á s i r e n d ­ Növekszik-e a globális egyenlőtlenség?
szere szerint, a m i k o r K í n á t 1,3 m i l l i á r d l a k o s á v a l
(a világ n é p e s s é g é n e k 22 s z á z a l é k a ) á t s o r o l t á k az A kérdésről, hogy a globális egyenlőtlenség nőtt
alacsonyból a k ö z e p e s j ö v e d e l m ű o r s z á g o k k ö z é vagy c s ö k k e n t az u t ó b b i é v e k b e n , m e g o s z l a n a k a
gazdasági f e j l ő d é s é n e k k ö s z ö n h e t ő e n . A z á t s o r o ­ v é l e m é n y e k . A t a g a d ó k úgy érveltek, h o g y a glo-
lás a z o n b a n n é m i k é p p f é l r e v e z e t ő . K í n a é v e s egy b a l i z á c i ó e g y e n l ő t l e n s é g e t kelt, m í g v é d ő i úgy vél­
főre jutó 1 1 0 0 d o l l á r o s j ö v e d e l m e 2 0 0 3 - b a n elég ték, h o g y a g l o b a l i z á c i ó a l e g n a g y o b b k i e g y e n l í t ő
közel volt az a l a c s o n y j ö v e d e l m ű o r s z á g o k fel­ e r ő a világ gazdagjai és s z e g é n y e i k ö z ö t t . A glo­
s ő határához ( 7 5 6 d o l l á r ) , é s n é p e s s é g é n e k n a g y bális egyenlőtlenség első komoly jelei több mint
többsége t é n y l e g e s e n a z a l a c s o n y j ö v e d e l m ű ka­
két é v s z á z a d d a l e z e l ő t t j e l e n t k e z t e k az i p a r i for­
tegóriába t a r t o z i k a v i l á g b a n k i m é r c é v e l m é r v e .
radalommal, amikor Európa, majd m á s régiók is
gyors gazdasági n ö v e k e d é s t é l t e k meg, és a világ
t ö b b i r é s z é t m e s s z e m a g u k m ö g ö t t h a g y t á k gaz­
Alacsony jövedelmű országok dagságban.
Azok, akik hiszik, hogy a globális egyenlőtlen­
Végül az a l a c s o n y j ö v e d e l m ű o r s z á g o k c s o p o r t ­ ség n ö v e k s z i k , ú g y é r v e l n e k , h o g y a z e l m ú l t n é ­
jába tartozik a l e g t ö b b kelet-, nyugat- és fekete- h á n y évtizedben a globalizáció csak erősítette az
afrikai ország, V i e t n a m , K a m b o d z s a , I n d o n é z i a egyenlőtlenség irányába ható tendenciát, amely
és még n é h á n y k e l e t - á z s i a i ország, I n d i a , N e p á l , az i p a r o s o d á s s a l i n d u l t m e g . A g l o b a l i z á c i ó kriti-
11. FEJEZET
•mum

kusai az E N S Z emberi fejlődésről szóló jelentésé­ f e l l e n d ü l é s t h o z t a k a v i l á g l e g g a z d a g a b b orszá­


b e n használtakhoz h a s o n l ó statisztikát idéznek ga, a z E g y e s ü l t Á l l a m o k s z á m á r a , u g y a n a k k o r a z
( U N D P 1 9 9 9 ) , a m e l y b e n a z állt, h o g y 1 9 6 0 - b a n E N S Z e m b e r i fejlődésről szóló jelentése 2003-ban
a világ n é p e i 2 0 s z á z a l é k á n a k h a r m i n c s z o r any- azt írta, h o g y t ö b b m i n t ö t v e n ország, főleg Feke­
nyi volt a j ö v e d e l m e a gazdag országokban, m i n t te-Afrika t e r ü l e t é n c s ö k k e n t az é l e t s z í n v o n a l az
a l e g s z e g é n y e b b 20 s z á z a l é k n a k ; 1 9 9 7 - r e a leg­ e l m ú l t é v t i z e d b e n az é h í n s é g , az A I D S - j á r v á n y , a
szegényebb 20 százalék j ö v e d e l m é n e k a hetven­ h e l y i k o n f l i k t u s o k é s a n e m m e g f e l e l ő gazdaság­
n é g y s z e r e s é r e n ő t t a j ö v e d e l m ü k [The Economist, politika okán.
2 0 0 2 . július 18). A h o g y a f e n t i v i t á k m u t a t j á k : a t t ó l függően,
E z z e l s z e m b e n m á s o k arra m u t a t t a k rá, h o g y m i l y e n m ó d s z e r r e l m é r j ü k a g a z d a s á g i egyenlőt­
az e l m ú l t é v t i z e d e k a l a t t a világ á l t a l á n o s élet­ l e n s é g e t , n a g y o n e l t é r m a j d a k é r d é s b ő l levont
színvonala lassan emelkedett. Számos olyan következtetésünk. A közgazdász S t a n l e y Fischer
m u t a t ó , a m e l y a világ l e g s z e g é n y e b b j e i n e k élet­ a g l o b á l i s j ö v e d e l e m k ü l ö n b s é g k é t felfogását ha­
színvonalát méri, javulást mutat. Az analfabé­ sonlította össze: az e l s ő egyszerűen összehason­
ták s z á m a alacsony, a c s e c s e m ő h a l a n d ó s á g és az lítja a z o r s z á g o k k ö z t i j ö v e d e l e m k ü l ö n b s é g e k e t ;
alultápláltság csökken, az emberek tovább élnek, a m á s o d i k s z á m í t á s b a v e s z i , azt is, h á n y a n élnek
és a szegénység (amelyet gyakran határoznak az e g y e s országokban. A globális egyenlőtlen­
m e g úgy, h o g y e g y e n l ő a n a p i 1-2 d o l l á r n á l k e v e ­ ség k é t f é l e n é z ő p o n t j á t a 11.1. ábra m u t a t j a . Az
sebből é l ő e m b e r e k számával) egyre m é l y e b b . á b r a f e l s ő r é s z e n é h á n y s z e g é n y é s g a z d a g ország
E n n e k ellenére lényeges különbségek vannak 1 9 8 0 é s 2 0 0 0 k ö z ö t t i á t l a g o s j ö v e d e l m é t ábrázol­
az egyes országok között. Az e r e d m é n y e k a ma­ ja, itt m i n d e n e g y e s o r s z á g o t e g y f o r m a nagyságú
gas é s k ö z e p e s j ö v e d e l m ű o r s z á g o k b a n j e l e n t k e z ­ p ö t t y j e l ö l a z á b r á n . E b b e n a z e s e t b e n ú g y tűnik,
tek, m í g a s z e g é n y o r s z á g o k b a n az é l e t s z í n v o n a l e z e n i d ő s z a k a l a t t a l e g s z e g é n y e b b o r s z á g o k átla­
csökkent. Valóban, a k i l e n c v e n e s évek gazdasági gos j ö v e d e l m e s o k k a l l a s s a b b a n n ő t t , m i n t a világ

7 7.7. ábra A globális j ö v e d e l e m k ü l ö n b s é g kétféle szemlélete

0 5 10 15 20
Egy főre jutó GDP a népesség arányában, 1980' (ezer dollár)
a
1996-os árakon számolva.
Forrás: The Economist, 2004. március 1 1 .
GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG

leggazdagabb o r s z á g a i é . K ö z v e t k e z é s k é p p e n azt h e z t a r t o z i k , és s z e g é n y s é g ü k - l e g a l á b b i s rész­


a t e n d e n c i á t j e l e n í t i meg, h o g y az e g y e n l ő t l e n s é g b e n - a faji m e g k ü l ö n b ö z t e t é s e r e d m é n y e .
növekszik, a g a z d a g a b b o r s z á g o k g a z d a s á g a i (a A k ö v e t k e z ő k b e n a m a g a s és a l a c s o n y j ö v e d e l ­
rajz j o b b o l d a l á n ) g y o r s a b b a n n ő t t e k , m i n t a sze- m ű o r s z á g o k k ü l ö n b s é g e i t a z egészség, a z é h e z é s
gényebbeké (a b a l o l d a l o n ) . A világ l e g g a z d a g a b b és éhínség, valamint az oktatás és az írni-olvasni
és a l e g s z e g é n y e b b o r s z á g a i k ö z t i t á v o l s á g e z é r t t u d á s s z e m p o n t j á b ó l fogjuk v i z s g á l n i .
nőni látszik.
A z alsó á b r á n , a m e l y a z o r s z á g o k n é p e s s é g ­
számát i s f i g y e l e m b e veszi, m e g l e h e t ő s e n e l t é r ő Egészség
képet l á t u n k a g l o b á l i s e g y e n l ő t l e n s é g r ő l . Itt az
egyes országokat k é p v i s e l ő p ö t t y ö k e t l a k o s s á g u k A magas jövedelmű országokban élő emberek
számával a r á n y o s a n r a j z o l t á k m e g . K ü l ö n ö s e n sokkal egészségesebbek, m i n t az a l a c s o n y jöve­
s z e m b e t ű n ő így, h o g y a világ k é t l e g n é p e s e b b or­ delmű országokban élők. Az alacsony jövedelmű
szága, I n d i a és K í n a , a m e l y e k e g y ü t t a világ n é ­ o r s z á g o k b a n á l t a l á b a n k e v é s a m e g f e l e l ő egész­
pességének j ó v a l t ö b b , m i n t e g y h a r m a d á t adják, s é g ü g y i l é t e s í t m é n y a m e g l é v ő k p e d i g r i t k á n fo­
1980 óta j e l e n t ő s e n n ö v e l t é k g a z d a s á g a i k m é r e ­ gadják a legszegényebb embereket. Az a l a c s o n y
tét. E két ország m é r e t e m i a t t a m á s o d i k á b r a azt jövedelmű országokban élő emberek n a g y ré­
mutatja, h o g y a g l o b á l i s e g y e n l ő t l e n s é g c s ö k k e n , s z é n e k n i n c s f ü r d ő s z o b á j a , s z e n n y e z e t t a z ivó­
mivel az átlagot t e k i n t v e a l e g s z e g é n y e b b orszá­ víz, e z é r t j ó v a l n a g y o b b a k o c k á z a t a a f e r t ő z ő
gok n é p e s s é g e i k e z d n e k f e l z á r k ó z n i . b e t e g s é g e k t e r j e d é s é n e k . E z e k b e n a z országok­
1 9 8 0 , d e k ü l ö n ö s e n 1 9 9 0 óta K í n a é s I n d i a j ó l ban nagyobb az éhezők és alultápláltak aránya.
teljesítenek gazdaságilag, m é g i s ez a k é t ország M i n d e z e k h o z z á j á r u l n a k a z e m b e r e k r o s s z fizi­
adja a világ l e g s z e g é n y e b b e m b e r e i n e k j e l e n t ő s kai á l l a p o t á h o z é s b e t e g s é g r e v a l ó f o g é k o n y s á g á ­
részét, a g l o b á l i s s z e g é n y s é g m é r t é k e t e h á t vi­ h o z . E g y r e t ö b b a b i z o n y í t é k arra, h o g y az afrikai
szonylag s t a b i l n a k t ű n i k a v i l á g b a n . E z e k az or­ országokban jellemzően magas AIDS-fertőzöttek
szágok - k ü l ö n ö s e n I n d i a , K í n a é s V i e t n a m - , száma a szegény e m b e r e k megrendült egészségé­
amelyek 1 9 8 0 ó t a g a z d a s á g i l a g a l e g j o b b m u t a ­ nek tulajdonítható.
tókkal b ü s z k é l k e d n e k , ú g y t ű n i k , h o g y a legsike­ A rossz egészségügyi helyzet miatt az a l a c s o n y
resebben k a p c s o l ó d t a k be a g l o b á l i s g a z d a s á g b a . jövedelmű országokban élők nagyobb valószínű­
Ám az e z e k b e n az o r s z á g o k b a n t a l á l h a t ó ó r i á s i séggel h a l n a k m e g c s e c s e m ő k o r b a n , é s k i s e b b a z
egyenlőtlenség m i a t t e g y e s k r i t i k u s o k f e l t e s z i k a e s é l y ü k arra, h o g y o l y a n m a g a s kort é l j e n e k m e g ,
kérdést: vajon m e k k o r a á r a v a n e n n e k a gazdasá­ mint a magasabb jövedelmű országokban élők.
gi i n t e g r á c i ó n a k ? Az a l a c s o n y j ö v e d e l m ű országodban a gyerme­
kek tizenegyszer nagyobb valószínűséggel hal­
nak meg születésükkor, mint a magas j ö v e d e l m ű
ÉLET A GAZDAG o r s z á g o k b a n , és ha a s z ü l e t é s t t ú l is élik, átlago­
s a n t i z e n n y o l c é v v e l r ö v i d e b b ideig é l n e k ( l á s d
ÉS A SZEGÉNY ORSZÁGOKBAN a 11.2. táblázatot). A g y e r m e k e k g y a k r a n h a l n a k
Óriási é l e t s z í n v o n a l - k ü l ö n b s é g v á l a s z t j a el a gaz­ meg olyan betegségekben, amelyeket a gazdagabb
dag országban é l ő k e t a s z e g é n y ország p o l g á r a i t ó l országok k ö n n y e n kezelni tudnak, mint például
[Harvard Magazine, 2 0 0 0 ) . A gazdagság és a sze­ a k a n y a r ó v a g y a h a s m e n é s . A világ e g y e s r é s z e ­
génység a z e m b e r e k é l e t é t s o k f é l e k é p p e n b e f o ­ in, így F e k e t e - A f r i k á b a n a g y e r m e k e k n a g y o b b
lyásolja. A világ s z e g é n y e i n e k k ö r ü l b e l ü l egyhar­ valószínűséggel h a l n a k meg ötéves koruk előtt,
mada alultáplált, é s m a j d n e m m i n d a n a l f a b é t a , m i n t hogy középiskolába m e n n é n e k (World B a n k
és még e l e m i s z i n t ű o k t a t á s b a n s e m r é s z e s ü l h e t . 1 9 9 6 ) . E n n e k e l l e n é r e a h e l y z e t j a v u l t a z ala­
Annak e l l e n é r e , h o g y a világ l a k ó i n a k n a g y o b b csony és közepes jövedelmű országokban: 1 9 8 0
része még m i n d i g v i d é k e n él, egy é v t i z e d e n b e ­ és 1 9 9 8 között például a c s e c s e m ő h a l a n d ó s á g 97-
lül valószínűleg t ö b b l e s z a v á r o s i szegény, m i n t ről (ezer élveszületésre vetítve) 68-ra c s ö k k e n t az
a vidéki. alacsony jövedelmű országokban, és 60-ról 31-re
a közepes jövedelmű országokban.

/ Az u r b a n i z á c i ó a f e j l ő d ő v i l á g b a n t é m á t rész­ Az elmúlt három évtizedben némi javulás


letesebben a 21. ,yárosok és városi terek" című m u t a t k o z o t t a világ l e g t ö b b k ö z e p e s j ö v e d e l m ű
fejezetben fogjuk t á r g y a l n i ( 7 0 9 - 7 1 2 . o . ) . országában, és egyes a l a c s o n y j ö v e d e l m ű orszá­
g o k b a n is. A z e g é s z v i l á g o n felére c s ö k k e n t a c s e ­
A rossz k ö r ü l m é n y e k k ö z t é l ő k n a g y r é s z e t ö r z s i c s e m ő h a l a n d ó s á g m é r t é k e , és a s z ü l e t é s k o r vár­
háttérből s z á r m a z i k v a g y faji, e t n i k a i k i s e b b s é g - h a t ó á t l a g o s é l e t k o r tíz v a g y m é g t ö b b é v v e l n ő t t .
11. FEJEZET

11.2. táblázat Az elmúlt 30 évben javult az élet minősége a világon

Életminőség- indikátor 1968 1998


írástudatlanok százaléka 53 30
Egy asszonyra jutó átlagos gyermekszám 6 3
\ % 4
Életük első évében elhunyt gyermekek száma 4-ből 1 8-ból 1 l
Éves csecsemőhalandóság 12 millió 7 millió
Alultáplált emberek száma 10-ből 4 10-ből 2
Születéskor várható életkor 50 év 61 év
Egy főre eső évi jövedelem kb. 700 dollár kb. 1100 dollár
Napi 1 dollárból élők százaléka kb. 50 kb. 25
Forrás: Salter 1998.

A m o d e r n technológia szélesebb elterjedése, a Ma a l e g t ö b b é h í n s é g és é h s é g a t e r m é s z e t e s


f e j l e t t e b b e g é s z s é g ü g y i v i s z o n y o k és a n ö v e k v ő é s a t á r s a d a l m i e r ő k k o m b i n á c i ó j á n a k eredmé­
jövedelmek magyarázzák ezeket a változásokat. n y e . C s a k a z a s z á l y m a k ö r ü l b e l ü l 1 0 0 m i l l i ó em­
b e r t é r i n t a v i l á g o n . A z o l y a n o r s z á g o k b a n , mint
S z u d á n , E t i ó p i a , E r i t r e a , I n d o n é z i a , Afganisztán,
Éhség, alultápláltság és éhínség S i e r r a L e o n e , G u i n e a é s T á d z s i k i s z t á n a z aszály
é s a b e l s ő h á b o r ú z á s t ö n k r e t e t t e a z élelmiszer­
Az é h s é g , az a l u l t á p l á l t s á g és az é h í n s é g a r o s s z t e r m e l é s t , s e z e m b e r m i l l i ó k é h e z é s é t é s halálát
e g é s z s é g i á l l a p o t fő o k a a v i l á g o n . E z e k a p r o b l é ­ e r e d m é n y e z t e . L a t i n - A m e r i k á b a n és a Karib-ten­
m á k e g y á l t a l á n n e m újak, á m a z é h e z é s m é r t é k e g e r e n 5 3 m i l l i ó e m b e r ( a l a k o s s á g 1 1 százaléka)
ú j j e l e n s é g n e k t ű n i k . T é n y , h o g y v i l á g u n k b a n so­ a l u l t á p l á l t , e z a s z á m 1 8 0 m i l l i ó r a n ő t t ( 3 3 száza­
k a n é l n e k az é h e z é s k ü s z ö b é n (lásd a 11.2. áb­ l é k ) a Fekete-Afrikában, és 5 2 0 m i l l i ó (17 százalék)
rát). A világ é l e l m e z é s i p r o g r a m j á r ó l s z ó l ó t a n u l ­ Ázsiában ( U N W F P 2 0 0 1 ) .
m á n y ( U N W F P 2 0 0 1 ) becslései szerint naponta A z A I D S - j á r v á n y s z i n t é n h o z z á j á r u l t a z élel­
8 3 0 millió ember marad éhesen, 95 százalékuk m i s z e r h i á n y é s é h s é g p r o b l é m á j á h o z , é s számos
a f e j l ő d ő o r s z á g o k b a n él. A p r o g r a m az „ é h s é g e t " m u n k a k é p e s k o r ú f e l n ő t t e t ö l t m e g . A z Egyesült
napi 1800 kalóriánál kevesebb energiabevitel­ N e m z e t e k É l e l m e z é s i é s M e z ő g a z d a s á g i Szerve­
ként határozza meg (ennél kevesebb kalória n e m z e t é n e k ( F A O ) v i z s g á l a t a a z t j e l z i e l ő r e , hogy a z
e l e g e n d ő , h o g y e g y f e l n ő t t e g é s z s é g e s , a k t í v élet­ A I D S o k o z t a h a l á l e s e t e k s z á m a a j á r v á n y által
módot folytasson). l e g j o b b a n s ú j t o t t tíz afrikai o r s z á g b a n a munka­
A z e l ő b b e m l í t e t t t a n u l m á n y s z e r i n t a világ é h e ­ e r ő - k a p a c i t á s t 2 6 s z á z a l é k k a l fogja c s ö k k e n t e n i
z ő i k ö z ö t t 2 0 0 m i l l i ó ö t é v e n a l u l i g y e r m e k van, 2020-ra.
akiknek a testsúlya a hiányos táplálkozás miatt A v i l á g o n 26 m i l l i ó r a b e c s ü l i k a HIV-vírussal
n e m normális. Becslések szerint m i n d e n évben f e r t ő z ö t t e k s z á m á t , a k i k n e k 95 s z á z a l é k a a fejlődő
12 millió gyermek hal meg éhezés következtében. o r s z á g o k b a n él. A F A O s z e r i n t a j á r v á n y rendkí­
A nyugat-afrikai G a b o n b ó l s z á r m a z ó t í z é v e s gyer­ v ü l p u s z t í t ó h a t á s ú l e h e t a t á p l á l k o z á s r a , az élel­
m e k m o n d t a el a k ö v e t k e z ő k e t a V i l á g b a n k kuta­ m i s z e r - b i z t o n s á g r a és a m e z ő g a z d a s á g i termelés­
tóinak: „Amikor reggelente elmegyek az iskolába, re, v a l a m i n t b e f o l y á s o l n i fogja az e g é s z társada­
n e m r e g g e l i z e m . D é l b e n n i n c s e b é d , e s t e c s a k ke­ lom reprodukciós képességét (UN F A O 2001).
v é s v a c s o r á t k a p o k , é s e z n e m elég. így a m i k o r lá­ A z é h í n s é g é s é h e z é s á l t a l é r i n t e t t országok
t o m , h o g y egy m á s i k g y e r e k e s z i k , c s a k n é z e m őt, l e g n a g y o b b r é s z e t ú l s z e g é n y a h h o z , h o g y meg­
é s h a n e m a d n e k e m s e m m i t , a k k o r azt h i s z e m , v á s á r o l j a a z o k a t a z ú j t e c h n o l ó g i á k a t , amelyek
hogy é h e n halok" (Narayan 1 9 9 9 ) . A z o n b a n a a z é l e l m i s z e r - t e r m e l é s t n ö v e l n é k . A z t s e m en­
világ a l a c s o n y é s k ö z e p e s j ö v e d e l m ű országai­ g e d h e t i k m e g m a g u k n a k , h o g y m e g f e l e l ő meny-
b a n az összes alultáplált öt éven aluli gyermek­ n y i s é g ű é l e l m i s z e r t i m p o r t á l j a n a k . Ugyanakkor,
n e k t ö b b m i n t h á r o m n e g y e d e o l y a n o r s z á g b a n él, p a r a d o x m ó d o n , a z é h e z é s n ö v e k e d é s é v e l pár­
a m e l y v a l ó j á b a n é l e l m i s z e r t ö b b l e t e t t e r m e l (Lap­ h u z a m o s a n az élelmiszer-termelés is nő. 1965 és
p é 1 9 9 8 ) . B e c s l é s e k s z e r i n t a z a z összeg, a m i t a z 1 9 9 9 k ö z ö t t p é l d á u l m e g d u p l á z ó d o t t a gabona­
Egyesült Államok lakossága évente a kedvtelésből termelés. Még ha figyelembe vesszük ennek az
tartott á l l a t o k é l e l m e z é s é r e k ö l t ( 1 3 m i l l i á r d dol­ i d ő s z a k n a k a j e l e n t ő s n é p e s s é g n ö v e k e d é s é t , ak­
lár), nagyban c s ö k k e n t h e t n é a világméretű embe­ kor is azt t a l á l j u k , h o g y 1 9 9 9 - b e n az e g y főre jutó
ri éhezést [Bread for the World Institute 2005). g a b o n a t e r m e l é s 15 s z á z a l é k k a l m a g a s a b b volt a
7 7.2. ábra Az éhezés globális probléma

Alaszka
(Egyesült Államok)

Csendes-óceán

Az alultápláltak százalékos aránya


a népességben

< 2,5%, elenyésző

• 2,5-4%, nagyon alacsony

• 5-19%, viszonylag alacsony C


r~
O
• 20-34%, viszonylag magas
> 35%, nagyon magas
oo
>-

• Nincs adat Új-Zéland

C)
<

Forrás: U N W F P 2001.

c
(

Minden évben az éhség, amely természeti és társadalmi okok következménye, körülbelül


tizenkét-millió gyermeket öl meg.

világon, m i n t 34 évvel korábban. A n ö v e k e d é s n ő k n e k p e d i g m a j d n e m a fele n e m t u d írni-ol­


azonban n e m egyenletesen oszlik el a világon. v a s n i . E z e k n e k a k ü l ö n b s é g e k n e k az e g y i k oka az
Afrika l e g n a g y o b b r é s z é n p é l d á u l a z e g y főre e s ő o k t a t á s r a f o r d í t o t t k i a d á s o k b a n t a p a s z t a l h a t ó le­
élelmiszer-termelés csökkent az utóbbi években. m a r a d á s : a m a g a s j ö v e d e l m ű o r s z á g o k b r u t t ó ha­
A magas jövedelmű országokban, mint például z a i t e r m é k ü k n e k j ó v a l n a g y o b b s z á z a l é k á t költik
az Egyesült Államokban termelt élelmiszertöbb­ o k t a t á s r a , m i n t a z a l a c s o n y j ö v e d e l m ű országok
letet ritkán vásárolhatják meg azok az országok, (World B a n k 2 0 0 0 / 1 . ) .
a m e l y e k n e k arra a l e g n a g y o b b s z ü k s é g ü k l e n n e . A z o k t a t á s s z á m o s s z e m p o n t b ó l f o n t o s . Először
is, a h o g y m á r m e g j e g y e z t ü k , h o z z á j á r u l a gazda­
sági n ö v e k e d é s h e z , h i s z e n a m a g a s a b b iskolázott-
Oktatás és írni-olvasni tudás ságú e m b e r e k végzik a magas jövedelmezőségű
i p a r á g a k b a n s z ü k s é g e s s z a k m u n k á t . Másodszor,
Az o k t a t á s és az í r n i - o l v a s n i t u d á s f o n t o s út a a z o k t a t á s a z e g y e t l e n r e m é n y arra, h o g y a z em­
gazdasági fejlődéshez. Az alacsony jövedelmű berek kikerüljenek a nehéz munkakörülmények
országok e z e n a téren is hátrányos h e l y z e t b e n k ö z ü l é s a s z e g é n y s é g b ő l . A z a l a c s o n y képzettsé­
vannak, mert ritkán engedhetik meg maguknak a g ű v a g y k é p z e t l e n e m b e r e k a l a c s o n y b é r ű , szak­
jó minőségű közoktatás fenntartását. Következés­ k é p z e t t s é g e t n e m i g é n y l ő m u n k á k elvállalására
k é p p e n a m a g a s j ö v e d e l m ű o r s z á g o k b a n a gyer­ v a n n a k ítélve. Végül: az iskolázott embereknél
mekek sokkal jobb iskoláztatásban részesülnek, k i s e b b a z e s é l y e , h o g y s o k g y e r m e k ü k szülessen
m i n t az a l a c s o n y j ö v e d e l m ű országokban, és a ezzel csökkentve a globális népességrobbanást,
m a g a s j ö v e d e l m ű o r s z á g o k f e l n ő t t j e i n a g y o b b va­ amely hozzájárul a globális szegénységhez.
l ó s z í n ű s é g g e l t u d n a k í r n i és o l v a s n i (lásd a 2 2 . 3 .
táblázatot). Míg a magas jövedelmű országokban
gyakorlatilag m i n d e n középiskolás korú fiú és MEGGAZDAGODHATNAK-E
l e á n y i s k o l á b a jár, 1 9 9 7 - b e n , a k ö z e p e s j ö v e d e l ­
A SZEGÉNY ORSZÁGOK?
mű országokban csak 71 százalék, és az alacsony
jövedelmű országokban csak 51 százalék mond­ A h o g y a 2. fejezetben l á t t u k , a h e t v e n e s é v e k kö­
hatja el ugyanezt magáról. Az a l a c s o n y jövedel­ z e p é i g K e l e t - Á z s i a t ö b b a l a c s o n y j ö v e d e l m ű or­
mű o r s z á g o k b a n a f e l n ő t t férfiak 30 s z á z a l é k a , a s z á g á b a n f e l g y o r s u l t az i p a r o s o d á s folyamata, s
GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG 313

11.3. táblázat Különbségek az o k t a t á s b a n és az írni-olvasni t u d á s b a n : alacsony, közepes és m a g a s j ö v e d e l m ű


országok

Jövedelemszint
alacsony közepes magas
Nappali oktatásba beiratkozott (az adott ország meghatározása szerint) 51 71 96
hivatalosan középiskolás korú gyermekek százaléka 1997-ben
1
Az oktatásra költött közpénzek a GNP százalékában, 1997-ben 3,3 4,8 5,4
15 évnél idősebb írástudatlan férfiak százaléka 1998-ban 30 10 0
15 évnél idősebb írástudatlan nők százaléka 1998-ban 49 20 0
Forrás: World Bank 2000/1.

úgy tűnt, e z v e s z é l y e z t e t i a z E g y e s ü l t Á l l a m o k é s nagyon szegény államok voltak. A kelet-ázsiai


Európa g l o b á l i s g a z d a s á g i d o m i n a n c i á j á t ( A m s - régió a l a c s o n y és közepes j ö v e d e l m ű gazdaságai
den 1 9 8 9 ) . A f o l y a m a t J a p á n n a l k e z d ő d ö t t a z e g é s z é b e n v é v e e z e n i d ő s z a k a l a t t 7,7 s z á z a l é k o s
ötvenes é v e k b e n , d e g y o r s a n terjedt a z újonnan növekedést produkáltak évente, m e l y világmé­
iparosodó országokban (NIC), a z a z a v i l á g gyor­ retekben is rendkívüli magas ráta (World B a n k
san n ö v e k v ő g a z d a s á g a i b a n , különösen Kelet- 2 0 0 0 / 1 . ) . 1 9 9 9 - r e a z e g y főre e s ő b r u t t ó h a z a i ter­
Ázsiában, i l l e t v e L a t i n - A m e r i k á b a n . A z ú j o n n a n m é k összege S z i n g a p ú r b a n gyakorlatilag ugyan­
iparosodó k e l e t - á z s i a i o r s z á g o k k ö z é t a r t o z o t t a a n n y i volt, m i n t a z E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n . K í n a , a
hatvanas é v e k b e n H o n g k o n g , m a j d a h e t v e n e s és világ e g y i k l e g n é p e s e b b o r s z á g a , r e n d e l k e z i k a z
n y o l c v a n a s é v e k b e n Tajvan, D é l - K o r e a é s S z i n ­ egész bolygón az egyik leggyorsabban n ö v e k v ő
gapúr. M á s á z s i a i o r s z á g o k l é p t e k n y o m u k b a a g a z d a s á g g a l . 1 9 8 0 é s 1 9 9 9 k ö z ö t t a z évi á t l a g o ­
nyolcvanas é v e k b e n és a k i l e n c v e n e s évek ele­ s a n 1 0 s z á z a l é k o s n ö v e k e d é s i r á t á v a l a k í n a i gaz­
jén, n e v e z e t e s e n K í n a , d e i d e s o r o l h a t ó M a l a j z i a , daság m é r e t e megduplázódott.
Thaiföld é s I n d o n é z i a is. M a l e g t ö b b j ü k k ö z e p e s Kelet-Ázsiában a gazdasági növekedés nem
jövedelmű, m í g H o n g k o n g , Tajvan é s S z i n g a p ú r ment áldozatok nélkül, ezek közé tartozik a
felkerült a m a g a s j ö v e d e l m ű o r s z á g k a t e g ó r i á b a . m u n k á v a l kapcsolatos és a polgári jogok erősza­
A 11.3. ábra h é t k e l e t - á z s i a i o r s z á g ( b e l e é r t v e kos f i g y e l m e n k í v ü l h a g y á s a , s z ö r n y ű s é g e s gyá­
Japánt is) g a z d a s á g i n ö v e k e d é s é t h a s o n l í t j a ösz- ri m u n k a k ö r ü l m é n y e k , az egyre inkább n ő k b ő l
sze a z E g y e s ü l t Á l l a m o k n ö v e k e d é s é v e l 1 9 8 0 é s álló m u n k a e r ő kizsákmányolása, az elszegénye­
1999 között. K é t g e n e r á c i ó v a l k o r á b b a n e z e k m é g dett s z o m s z é d o s o r s z á g o k b ó l b e v á n d o r l ó (ven-

Az oktatásnak kulcsszerepe van az országok gazdasági fejlődésében, de az alacsony jövedelmű országok


iskolái gyakran alulfinanszírozottak.
314 11. FEJEZET

Gyermekrnur

Még ma is létezik a világon g y e r m e k m u n k a ? Az luk: „ S e b e k , t ö r ö t t vagy hiányzó testrészek, égé­


ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete (ILO) si s e b e k és b ő r b e t e g s é g e k , látás- és halláskáro­
szerint t ö b b mint 2 5 0 millió öt és tizenegy év kö­ sodás, légzőszervi és emésztőszervi b e t e g s é g e k ,
zötti fiú és lány dolgozik a fejlődő o r s z á g o k b a n láz, fejfájás a r e t t e n e t e s h ő s é g t ő l kinn a m e z ő n
- körülbelül minden negyedik gyerek. Mintegy vagy a g y á r a k b a n " (ILO 2 0 0 0 ) .
5 0 - 6 0 millió öt és tizenegy év közötti gyermek Az Egyesült N e m z e t e k j e l e n t é s e s z á m o s példá­
dolgozik veszélyes körülmények között. A gyer­ val szolgál:
mekmunka mindenhol m e g t a l á l h a t ó a fejlődő
o r s z á g o k b a n - Ázsiában (a gyermekek 61 száza­ Malajziában a gyermekek akár 17 ó r á t is dol­
lékát dolgoztatják), Afrikában (32 százalékot) és goznak a gumiültetvényeken, rovarcsípésnek
Latin-Amerikában (7 százalékot). Munkára kény­ és kígyómarásnak kitéve. A Tanzániában kávét
szerülnek családjuk s z e g é n y s é g e , az o k t a t á s hiá­ szüretelnek, növényvédő szert lélegeznek be.
nya vagy az etnikai k i s e b b s é g h e z való tartozásuk Portugáliában a tizenkét éves gyermekeknek is
miatt (ILO 2 0 0 0 ; UNICEF 2 0 0 0 ) . n e h é z m u n k á t kell végezniük, és millió veszély­
A d o l g o z ó gyerekek k é t h a r m a d a a m e z ő g a z ­ nek vannak kitéve az építőiparban. Marokkó­
d a s á g b a n robotol, a t ö b b i a szerelőiparban, a ban hosszú órákon át g ö r n y e d n e k a szövőszé­
nagy- és kiskereskedelemben, éttermekben és kek fölé, kevés pénzért c s o m ó z z á k az exportra
szállodákban, s számos szolgáltatásban, bele­ készülő luxusszőnyegeket. Az Egyesült Álla­
értve a g a z d a g o k h á z t a r t á s á b a n végzett cseléd­ m o k b a n a g y e r m e k e k e t a ruhaipari ü z e m e k b e n
munkát is. Legjobb e s e t b e n ezek a gyerekek késő foglalkoztatják. A Fülöp-szigeteken a fiatal fiúk
estig d o l g o z n a k kis fizetésért, ezért képtelenek veszélyes merülésekre vállalkoznak, hogy segít­
iskolába járni és olyan készségeket elsajátítani, senek a mélytengeri halászok hálóit kihelyezni.
amelyek esetleg s e g í t e n é k ő k e t kiszabadulni a
s z e g é n y s é g b ő l . Azonban az összes gyermekmun­ Sok ü z e m b e n r e t t e n e t e s e k a körülmények:
ka egyszerű azonnali betiltása, még ha l e h e t s é g e s
is volna, esetleg é p p e n nemkívánatos h a t á s h o z Nyilvánvaló jelei látszottak a vegyszerek porá­
vezethet. A gyermekmunka például a gyermek­ nak és a m a r ó párának a raktárban és a kazán­
prostitúciónál vagy é h e z é s n é l j o b b a l t e r n a t í v a . házban... 2 5 0 gyereket találtunk, a l e g t ö b b
A feladat n e m c s a k az, hogy v é g e t vessünk a gyer­ n e m volt tízéves sem, akiknek a munkahelye
mekmunkának, h a n e m az is, hogy a munkából az
egy hosszú t e r e m volt, ahol egy rovátkolt ke­
iskolába tereljük ő k e t át, és hogy g o n d o s k o d j u n k
r e t b e illesztettek pálcákat. Gyerekek t ö m e g e ,
arról, hogy gyermekkorukban megfelelő oktatás­
zsúfolt sorokban d o l g o z o t t , némelyik m é g öt­
ban részesüljenek. A g y e r m e k m u n k a ellen olyan
éves sem l e h e t e t t (UNICEF 1 9 9 7 ) .
eszközökkel kell harcolni, amelyek nem o k o z n a k
n a g y o b b kárt a gyerekeknek.
A g y e r m e k m u n k a egyik, a r a b s z o l g a s á g h o z közel
A gyermekmunka legrosszabb formái veszé­ e s ő formája a „kölcsön e l l e n é b e n v é g z e t t m u n k a " .
lyesek és kizsákmányoló a jellegűek. A m u n k á t a Ebben a rendszerben a már nyolc- vagy kilencéves
rabszolgatartás körülményei között végzik, mi­ gyereket a szülei odaígérik az ü z e m t u l a j d o n o s n a k
közben különböző b e t e g s é g e k t ő l és sérülésektől egy kisebb kölcsön f e j é b e n . Ezek a gyerekek olyan
szenvednek. Az ILO félelmetes ö s s z e g z é s t ad ró­ keveset kapnak, hogy s o s e m sikerül az a d ó s s á g o t
GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG 315

i I
csökkenteniük, és egész életükre erre a „biztosí­ a gyermek eladása vagy a velük való kereske- I
téksorsra" kárhoztatják őket. A kölcsöntörlesztés- dés, adósság fejében lekötött gyermekmunka I
ként végzett munka egy nemzetközi figyelmet is és szolgaság, valamint kényszer- vagy kötelező I
kiváltó esete a pakisztáni Iqbal Masihról szól, akit munka, beleértve a gyermekek kényszertobor- I
négyéves korában adott el rabszolgának az apja, zását fegyveres konfliktusokhoz;/
hogy 600 rúpiát (durván 16 dollár) kapjon köl­ • a gyermekek beszervezése vagy felajánlása I
csön elsőszülött fia esküvőjének költségeire. Hat prostitúcióra, pornográf képek készítésére vagy I
évig Iqbal idejének javát a szőnyegszövőszékhez pornográf előadásokra;
láncolva töltötte, apró csomókat kötött végtelen • a gyermekek felhasználása, megszerzése vagy I
órákon át. Miután tízéves korában elmenekült az felajánlása törvénytelen tevékenységekhez, kü- I
üzemből, tapasztalatairól beszámolt a szakszer­ lönösen kábítószerek előállításához és forgalma- I
vezeteknek és az iskoláknak. Iqbal nagy árat fize­ zásához a vonatkozó nemzetközi szerződések I
tett szókimondásáért: tizenhárom éves korában meghatározása szerinti értelemben;
biciklizés közben saját szülővárosában lőtték le, és I
állítólag a szőnyegipar számára dolgozó ügynö­ • olyan munka, amely jellegénél vagy annak vég- I
kök (www.freethechildren.org; Bobak 1996). zése körülményeinél fogva valószínűleg káros I
A kizsákmányoló gyermekmunka eltörlése azt a gyermekek egészségére, biztonságára vagy I
kívánja meg a világ országaitól, hogy szigorú sza­ erkölcsére (ILO 1999).
bályokat vezessenek be e gyakorlat ellen, és ér­
vényt szerezzenek e törvényeknek. A nemzetközi Az országoknak ingyenes közoktatást is biztosíta- I
szervezetek, mint az ILO számos elvet fektetett le niuk kell, és meg kell követelniük, hogy a gyere- I
e törvények kialakításához. 1999 júniusában az kek nappali, teljes idős képzést kapjanak (UNICEF I
ILO elfogadta a 182. számú egyezményét, amely 2000). De a probléma megoldásáért való felelős­
a „gyermekmunka legrosszabb formáinak eltörlé­ ség legalább egy része a globális vállalatokat ter- I
sére" szólít fel. Ezek közé az alábbiak tartoznak: heli, amelyek gyermekmunkát használva készítik I
• a rabszolgaság minden formája vagy a rabszol­ termékeiket - így végső soron a fogyasztók is fe- I
gatartáshoz hasonló gyakorlat, mint például lelősek, akik ilyen terméke <et vásárolnak.

d é g j m u n k á s o k k i z s á k m á n y o l á s a és a k ö r n y e z e t m i l y e n m ó d o n törekedtek a gazdasági növeke­


nagyfokú p u s z t í t á s a . E n n e k e l l e n é r e a m u n k á s o k désre. N é h á n y tényező, a m e l y szerepet játszott
korábbi g e n e r á c i ó i n a k á l d o z a t v á l l a l á s a i követ­ a sikerben:
keztében e z e k b e n a z o r s z á g o k b a n s z á m o s e m b e r 1. Tajvan, Dél-Korea és Szingapúr egykor gyar­
igen jól él. matok voltak, ami - miközben rengeteg nehézsé­
Hogyan m a g y a r á z z á k a t á r s a d a l o m t u d ó s o k a get okozott nekik - segített a gazdasági növekedés
kelet-ázsiai N I C - e k b e n a gyors g a z d a s á g i n ö v e ­ felé vezető útra lépni.
kedést, k ü l ö n ö s e n a h e t v e n e s é v e k k ö z e p é t ő l a Tajvan és K o r e a a J a p á n B i r o d a l o m h o z tarto­
k i l e n c v e n e s é v e k k ö z e p é i g ? Az erre a k é r d é s r e zott, H o n g k o n g é s S z i n g a p ú r k o r á b b a n brit gyar­
adandó v á l a s z b a n l e h e t n é h á n y fontos t a n u l s á g m a t o k voltak. J a p á n m e g s z a b a d u l t a z o k t ó l a n a g y
más a l a c s o n y j ö v e d e l m ű o r s z á g o k s z á m á r a , a m e ­ földbirtokosoktól, akik ellenezték az iparosodást,
lyek azt r e m é l i k , h o g y a N I C - e k n y o m á b a l é p h e t ­ és m i n d Nagy-Britannia, m i n d Japán ösztönöz­
nek. B á r a N I C - e k s i k e r e r é s z b e n a t ö r t é n e l m i l e g t e a z ipari fejlődést, u t a k a t é p í t e t t e k , v a l a m i n t
egyedülálló k ö r ü l m é n y e k n e k k ö s z ö n h e t ő , de m á s szállítási rendszereket, és viszonylag haté­
olyan t é n y e z ő k is ide v e z e t t e k , a m e l y e k a globá­ kony állami bürokráciákat hoztak létre ezeken a
lis e g y e n l ő t l e n s é g o k a i n a k ú j r a g o n d o l á s á t i n d o ­ g y a r m a t o k o n . A n g l i a a k t í v a n f e j l e s z t e t t e keres­
kolják. E régió gyors f e j l ő d é s é n e k m e g é r t é s é h e z kedelmi központként Hongkongot és Szingapúrt
meg kell n é z n ü n k e z e k e t az o r s z á g o k a t egyrészt ( G o l d 1 9 8 6 ; C u m i n g s 1 9 8 7 ) . A világ m á s tájain,
történelmileg, m á s r é s z t a világgazdasági r e n d ­ például Latin-Amerikában és Afrikában azok az
szer k o n t e x t u s á b a n . országok, a m e l y e k m a s z e g é n y e k , n e m b o l d o g u l ­
A kelet-ázsiai N I C - e k g a z d a s á g i s i k e r é t t ö b b tak i l y e n j ó l a g a z d a g a b b és e r ő s e b b n e m z e t e k k e l
tényező e g y ü t t h a t á s á n a k t u l a j d o n í t h a t j u k . E z e k kialakított kapcsolataikban.
egy r é s z e t ö r t é n e l m i , k ö z t ü k azok, a m e l y e k a 2. A kelet-ázsiai régió hasznot h úzott a világgaz­
világ p o l i t i k a i és g a z d a s á g i v á l t o z á s a i b a n gyö­ dasági növekedés hosszú időszakából. Az ötvenes
kereznek. M á s o k k u l t u r á l i s a k . I s m é t m á s o k n a k évek és a hetvenes évek közepe között Európa és
pedig a h h o z v a n k ö z e , h o g y e z e k a z o r s z á g o k a z E g y e s ü l t Á l l a m o k n ö v e k v ő g a z d a s á g a i fontos
J316 I 11. FEJEZET

7 7.3. ábra A GDP százalékos növekedése a különböző kelet-ázsiai országokban,


az Egyesült Államokban és az egész világban 1980-1990 és 1990-1999
között

200
Össznövekedés 1990-1999
Össznövekedés 1980-1990
150

100

1
« 50

Forrás: World Bank 2000/1.

p i a c o t j e l e n t e t t e k a r u h á z a t i c i k k e k , az e l e k t r o n i ­ különösen a mindegyiknél követett konfuciánus


k a t e r é n , a m e l y e k e t egyre i n k á b b K e l e t - Á z s i á b a n filozófiának. M a j d n e m eg^ é v s z á z a d d a l ezelőtt
gyártottak, é s így a l k a l m a t a d t a k a z o k gazdasá­ M a x W e b e r ( 1 9 9 5 ) azt á l l í t o t t a , h o g y a p r o t e s t á n s
gi növekedésére. E z e n túl az Egyesült Á l l a m o k h i t a t a k a r é k o s s á g g a l , a s z e r é n y é l e t m ó d d a l és a
és Európa gazdaságainak periodikus lelassulása k e m é n y m u n k á v a l p á r o s u l v a , r é s z b e n magyaráz­
arra k é n y s z e r í t e t t e a c é g e k e t , h o g y a m u n k a e r ő za a k a p i t a l i z m u s k i a l a k u l á s á t Nyugat-Európá­
költségeinek csökkentése érdekében áthelyezzék b a n . A Weber-féle m a g y a r á z a t o t az á z s i a i gazda­
gyáraikat a z o l c s ó b é r ű kelet-ázsiai o r s z á g o k b a s á g t ö r t é n e t r e is a l k a l m a z t á k . A k o n f u c i a n i z m u s ,
( H e n d e r s o n - A p p e l b a u m 1 9 9 2 ) . A z egyik világ­ mondták, tiszteletre neveli az e m b e r t idősebb
b a n k i t a n u l m á n y ( 1 9 9 5 ) azt találta, h o g y 1 9 7 0 társai, e l ö l j á r ó i iránt, a t a n u l á s t , a k e m é n y mun­
és 1 9 9 0 k ö z ö t t a b é r e m e l é s e k é v e n t e á t l a g o s a n 3 kát, a b i z o n y í t o t t e r e d m é n y e k e t , t e l j e s í t m é n y e ­
százalékosak voltak a fejlődő országokban, ahol k e t e l i s m e r i az e l ő r e j u t á s e l ő f e l t é t e l e i k é n t , és
a gazdasági n ö v e k e d é s t a g a z d a g a b b o r s z á g o k b a azt a h a j l a n d ó s á g o t is é r t é k e l i , h o g y v a l a k i a mai
i r á n y u l ó e x p o r t v e z e t t e , m i k ö z b e n a f e j l ő d ő világ n a p r ó l l e m o n d j o n azért, h o g y h o l n a p nagyobb
m á s r é s z e i b e n n e m k e r ü l t sor b é r e m e l é s r e . jutalomhoz jusson. Ezen értékek eredményeként,
3. A gazdasági növekedés ebben a régióban így a w e b e r i é r v e l é s , az á z s i a i m u n k á s o k és me­
a hidegháború „forrpontján" indult meg, ami­ n e d z s e r e k n a g y o n l o j á l i s a k a v á l l a l a t a i k h o z , alá­
kor az Egyesült Államok és szövetségesei a Kínai v e t i k m a g u k a t a t e k i n t é l y e k n e k és f ő n ö k ö k n e k ,
Népköztársaság ellenében kialakított védelem k e m é n y e n dolgoznak és sikerorientáltak. Mind a
során nagylelkű gazdasági és katonai segítséget m u n k á s o k , m i n d a k a p i t a l i s t á k s z e r é n y életmó­
nyújtottak. A k ö z v e t l e n s e g é l y e k és k ö l c s ö n ö k dot v á l a s z t a n a k . A h e l y e t t , h o g y k ö l t e k e z ő é n él­
o l y a n új t e c h n o l ó g i á k b a v a l ó b e f e k t e t é s e k e t tet­ n é n e k , k é s z e k v a g y o n u k a t ú j b ó l b e f e k t e t n i a gaz­
tek lehetővé, m i n t a tranzisztorok, a félvezetők dasági n ö v e k e d é s f o l y t a t á s a é r d e k é b e n .
és m á s e l e k t r o n i k a i e s z k ö z ö k , a h e l y i i p a r o k fej­ E n n e k a m a g y a r á z a t n a k v a n alapja, de azt a
l ő d é s é h e z h o z z á j á r u l v a . A k a t o n a i segítségnyúj­ t é n y t azért n e m v e s z i f i g y e l e m b e , h o g y a cégek
tás g y a k r a n e r ő s ( s o k s z o r k a t o n a i ) k o r m á n y o k a t n e m mindig örvendenek általános tiszteletnek
részesített előnyben, amelyek hajlandók voltak Ázsiában. Az ötvenes évek végefelé összetűzések
elnyomást használni a bérköltségek alacsonyan v o l t a k a m u n k á s o k és a j a p á n k a p i t a l i s t á k között
tartása érdekében (Mirza 1 9 8 6 ; C u m i n g s l 9 8 7 , - u g y a n e z v o l t a n y o l c v a n a s é v e k v é g é n Dél-Ko­
1 9 9 7 ; Castells 1 9 9 2 ) . r e á b a n is. A k e l e t - á z s i a i N I C - e k b e n az egyetemis­
4. .Egyes szociológusok úgy érvelnek, hogy Ja­ t á k és a m u n k á s o k s z e m b e k e r ü l t e k a gazdaság- és
pán és a kelet-ázsiai NIC-ek gazdasági sikere a k o r m á n y z a t i p o l i t i k á v a l , m e r t a z o k a t tisztes­
részben kulturális hagyományaiknak köszönhető, s é g t e l e n n e k tartották, és e z é r t g y a k r a n a bebör-
GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG

tönzést és n é h a még az életüket is kockáztatták Piacorientált elméletek


(Deyo 1 9 8 9 ; H o 1 9 9 0 ) . E z e n t ú l i l y e n k ö z p o n t i
konfuciánus kulturális értékek, mint a takarékos­ Negyven évvel ezelőtt a globális egyenlőtlenség
ság, h a n y a t l a n i l á t s z a n a k J a p á n b a n és a NIC-ek- brit és amerikai közgazdászok és szociológu­
ben, m e r t a fiatalok - a k i k az e l m ú l t é v e k v i r á g z ó sok által kidolgozott legbefolyásosabb teóriái a
p r o s p e r i t á s á b a n n e v e l k e d t e k - egyre i n k á b b a pa­ piacorientált elméletek voltak. E z e k a z e l m é l e ­
zarló é l e t m ó d o t é r t é k e l i k , s z e m b e n a t a k a r é k o s ­ tek feltételezik, hogy a l e h e t ő legjobb gazdasági
sággal és a b e f e k t e t é s s e l . k ö r n y e z e t az, a h o l az e g y é n e k s z a b a d o k , s a kor­
5. Számos ázsiai kormány szigorú gazdasági m á n y m i n d e n f é l e korlátozásától m e n t e s e k saját
növekedést favorizáló politikát követett. Kormá­ gazdasági d ö n t é s e i k m e g h o z a t a l á b a n . A korlá­
nyaik aktív s z e r e p e t j á t s z o t t a k a m u n k a b é r k ö l t s é ­ tozásoktól mentes kapitalizmus - ha teljesen
gek a l a c s o n y a n t a r t á s á b a n , a g a z d a s á g i fejlődést kifejlődhet - jelenti a gazdasági növekedéshez
adókedvezményekkel és egyéb gazdaságpolitikai v e z e t ő utat. A kormány bürokráciájának nem
intézkedésekkel serkentették, és ingyenes közok­ szabad diktálnia, milyen termékeket állítsanak
tatást k í n á l t a k . A k e l e t - á z s i a i k o r m á n y z a t i politi­ e l ő , m i l y e n árat k é r j e n e k érte, m e n n y i t fizesse­
káról k é s ő b b s z ó l u n k e b b e n a f e j e z e t b e n . nek a munkásoknak. A piacorientált elmélet teo­
Nem világos, hogy e z e k n e k a gazdaságoknak retikusai szerint az alacsony jövedelmű országok
a n ö v e k e d é s e f o l y t a t ó d n i fog-e. 1 9 9 7 - 1 9 9 8 - b a n a g a z d a s á g a i n a k k o r m á n y z a t i i r á n y í t á s a a gazdasá­
rossz b e f e k t e t é s i d ö n t é s e k és a k o r r u p c i ó , vala­ gi fejlődés gátjává v á l i k . E n é z e t s z e r i n t a h e l y i
mint a v i l á g g a z d a s á g i h e l y z e t h i r t e l e n m e g á l l í t o t ­ k o r m á n y o k n a k ki k e l l t é r n i ü k a f e j l ő d é s ú t j á b ó l
ta e z e k n e k az o r s z á g o k n a k a g a z d a s á g i terjeszke­ (Rostow 1 9 6 1 ; Warren 1 9 8 0 ; Ranis 1 9 9 6 ) .
dését. É r t é k p a p í r p i a c a i k ö s s z e o m l o t t a k , v a l u t á i k E z e n e l m é l e t e k l e g b e f o l y á s o s a b b k o r a i terjesz­
értéke l e z u h a n t , és az e g é s z g l o b á l i s g a z d a s á g fe­ t ő i n e k e g y i k e W . W . R o s t o w volt, a J . F . K e n n e d y
nyegetett h e l y z e t b e k e r ü l t . A h o n g k o n g i t a p a s z ­ amerikai elnök gazdasági tanácsadója, a k i n e k a
talat tipikus volt: h a r m i n c h é t é v n y i f o l y a m a t o s g o n d o l a t a i s e g í t e t t e k a z E g y e s ü l t Á l l a m o k latin­
növekedés u t á n a g a z d a s á g leállt, é r t é k p a p í r p i a ­ amerikai külpolitikájának kialakítását a hatvanas
c a e l v e s z t e t t e é r t é k é n e k t ö b b m i n t felét. A z t m é g években.
meglátjuk, h o g y e z a z „ á z s i a i ö s s z e o m l á s " , a h o g y Rostow magyarázata a piacorientált megköze­
a z újságok n e v e z t é k 1 9 9 8 e l e j é n , h o s s z ú t á v ú ha­ lítés e g y i k v e r z i ó j a , és a „ m o d e r n i z á c i ó s e l m é ­
tást gyakorol-e a régióra, vagy c s a k egy m e g i n g á s l e t " n e v e t kapta. A modernizációs elmélet ú g y
a jelenlegi növekedésében. M i h e l y t a jelenlegi szól, h o g y a z a l a c s o n y j ö v e d e l m ű t á r s a d a l m a k
gazdasági p r o b l é m á i k m e g o l d ó d n a k - g o n d o l j a c s a k a k k o r t u d n a k g a z d a s á g i l a g fejlődni, h a fel­
sok k ö z g a z d a - , a z ú j o n n a n i p a r o s o d ó á z s i a i gaz­ adják h a g y o m á n y o s módszereiket, és olyan m o ­
daságok f o l y t a t n i fogják f e j l ő d é s ü k e t , b á r t a l á n dern gazdasági intézményeket, technológiákat és
nem egy m e t e o r s e b e s s é g é v e l , m i n t a m ú l t b a n . k u l t u r á l i s é r t é k e k e t v e s z n e k át, a m e l y e k h a n g s ú ­
l y o z z á k a m e g t a k a r í t á s t és a t e r m e l é s b e t ö r t é n ő
befektetéseket.
Fejlődéselméletek Rostow ( 1 9 6 1 ) szerint az alacsony jövedelmű
o r s z á g o k h a g y o m á n y o s k u l t u r á l i s é r t é k e i é s tár­
Mi okozza a g l o b á l i s e g y e n l ő t l e n s é g e t ? H o g y a n sadalmi i n t é z m é n y e i gátolják a gazdasági haté­
lehet l e k ü z d e n i ? A k ö v e t k e z ő o l d a l o n l é v ő ke­ k o n y s á g o t . P é l d á u l a z a l a c s o n y j ö v e d e l m ű orszá­
retben m e g n é z ü n k n é h á n y , a s z e g é n y o r s z á g o k a t gokban Rostow nézete szerint sokakból hiányzik
sújtó kérdést. E b b e n a r é s z b e n n é g y k ü l ö n b ö z ő az eltökélt m u n k a e r k ö l c s ; inkább fogyasztanak,
elméletet v i z s g á l u n k m e g - a m e l y e k e t a z é r t al­ m i n t s e m b e f e k t e s s e n e k a j ö v ő r e gondolva. A nagy­
kottak m e g a z é v e k során, h o g y m e g m a g y a r á z z á k c s a l á d o k a t s z i n t é n r é s z b e n f e l e l ő s n e k tartják a
a fejlődést -, a p i a c o r i e n t á l t , a függőségi, a világ­ „gazdasági e l m a r a d o t t s á g é r t " , m i v e l a sokgyer­
rendszer- é s a z á l l a m k ö z p o n t ú e l m é l e t e k e t . E z e k ­ mekes keresőtől aligha lehet elvárni, hogy pénzt
nek a z e l m é l e t e k n e k v a n n a k e r ő s é s g y e n g e ol­ t e g y e n félre b e f e k t e t é s i c é l b ó l .
dalai. M i n d e g y i k n e k v a n egy h i á n y o s s á g a , h o g y Ám a modernizációs elmélet hívei szemében
gyakran r ö v i d e n e l i n t é z i k a n ő k n e k a g a z d a s á g i az alacsony jövedelmű országok problémái mé­
fejlődésben j á t s z o t t s z e r e p é t . A z e l m é l e t e k ö s s z e ­ lyebben gyökereznek. Ezeknek az országoknak
illesztésével a z o n b a n k é p e s n e k k e l l l e n n ü n k a a kultúrája, az e l m é l e t s z e r i n t h a j l a m o s a „fata­
világ n é p e s s é g é n e k a m a g a s j ö v e d e l m ű országo­ l i z m u s " elfogadására -, a m e l y a nehézségeket és
kon k í v ü l é l ő 8 5 s z á z a l é k á t é r d e k l ő k u l c s k é r d é s t a s z e n v e d é s t az é l e t t e l j á r ó f á j d a l m a s á l l a p o t n a k
is m e g v á l a s z o l n i : h o g y a n l e h e t a világgazdaság­ tartja. A n e h é z k ö r ü l m é n y e k k ö z t é l ő e m b e r e k
ban e l ő r é b b j u t n i ? gyakran beletörődnek nehéz sorsukba, s nincs,
11. FEJEZET

A globális egyenlőtlenség problémái

SZEGÉNYSÉG szágokat, hogy reformálják meg az adósságra, a


segítségnyújtásra és a kereskedelemre vonatkozó
A Fekete-Afrika legnagyobb része a Világbank szabályokat, hogy több afrikai országot segítse­
besorolása szerint a legszegényebb országok nek kiemelni a szegénységből.
közé tartozik, ami azt jelenti, hogy az évenkénti
egy főre eső bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 765
dollárnál kevesebb. Etiópia és Burundi a mind­ ADÓSSÁG
össze 90 dolláros egy főre eső GNI-vel áll a leg­
rosszabbul. Az erősen eladósodott szegény országok megse­
Még a közepes jövedelmű országoknak, mint gítésére 1996-ban indított program (HIPC) a leg­
például Gabon és Botswana, jelentős számú lakó­ szegényebb országok adósságainak csökkentését
ja él szegénységben. Itt a gazdaság stabilabb, a szolgálja.
kereskedelem és turizmus viszonylag fejlett, és az A szegény országok akkor jogosultak a rész­
AIDS-fertőzöttség sem olyan nagy mértékű. vételre, ha adósságuk csökkentése lehetetlennek
A fejlesztési kampányok arra ösztönzik a G8 or­ látszik a hagyományos törlesztés módszerével.

7 7.4. táblázat Afrika gazdasági a l a p a d a t a i

Afrikai országok Egy főre jutó Adósságszolgálat a költségvetési Nettó külföldi fejlesz­ Egy főre jutó
bruttó nem­ bevételek arányában (%), 2003 tési segély a bruttó külkereskedelmi
zeti jövede­ nemzeti jövedelem­ forgalom 8 (dollár),
lem (dollár), hez viszonyítva (%), 2000-2002
2003 2003
Algéria 1501-2500 Nem vesz részt a HIPC-programban 0-10 501-1000
Angola 501-765 Részt vesz a HIPC-programban,
de nincs adat 0-10 501-1000
Benin 501-765 0-5 0-10 101-200
Bissau-Guinea < 250 10-15 50-75 0-100
Botswana 3036-5000 Nem vesz részt a HIPC-programban 0-10 1001-5000
Burkina-Faso 251-500 5-10 10-20 0-100
Burundi < 250 Részt vesz a HIPC-programban,
de nincs adat 30-40 0-100
Comore-szigetek Nincs adat Részt vesz a HIPC-programban,
de nincs adat 0-10 101-200
Csád < 250 10-15 10-20 0-100
Dél-Afrika 2501-3035 Nem vesz részt a HIPC-programban 0-10 501-1000
Dzsibuti 766-1500 Nem vesz részt a HIPC-programban 20-30 201-500
Egyenlítői-Guinea 501-765 Nincs adat Nincs adat 1001-5000
Egyiptom 766-1500 Nem vesz részt a HIPC-programban 0-10 201-500
Elefántcsontpart 501-765 Részt vesz a HIPC-programban,
de nincs adat 0-10 201-500
Eritrea < 250 Nem vesz részt a HIPC-programban 30-40 0-100
Etiópia < 250 5-10 20-30 0-100
Gabon 3036-5000 Nem vesz részt a HIPC-programban 0-10 1001-5000
Gambia 501-765 20-25 10-20 101-200
Ghána 501-765 15-20 10-20 101-200
Guinea 251-500 15-20 0-10 101-200
Kamerun 501-765 10-15 0-10 101-200
Kenya 501-765 Részt vesz a HIPC-programban,
de nincs adat 0-10 101-200
GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG

Abba is bele kell egyezniük, hogy a Világbank és a SEGÉLY


Valutaalap által meghatározott kormányzási poli­
tikákat követik. Afrika kapja a világ kormányai által folyósított
Ha ezek megvalósultak, akkor az ország for­ Összes segélynek körülbelül a kétharmadát, az
dulóponthoz érkezik, és megállapítják, mekkora OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési
adósságtól mentesítik. Szervezet) szerint.
A program kritikusai azt mondják, a paraméte­ Ennek többsége feltételekhez van kötve, ami
rek túlságosan szigorúak, és több ország adóssá­ azt jelenti, hogy a kormányoknak bizonyos politi­
gát kellene elengedni a program keretében. kát kell megvalósítaniuk ahhoz, hogy megkapják
A térkép mutatja, mennyit kell költeniük a a segélyeket, vagy a kapott pénzt az segélyt nyúj­
„döntési ponthoz" érkezett HIPC-országoknak az tó országokból érkező árukra vagy szolgáltatá­
adósság és a kamat visszafizetésére. sokra kell fordítaniuk.
A G8-as államok pénzügyminiszterei által ké­ A Világbank, amely éppen felülvizsgálja feltéte­
szített új tervek alapján tizennégy afrikai HIPC- lekhez kötött politikáját, azt állítja, hogy a segély
országnak teljes egészében el fogják engedni az sokkal hatékonyabb, és kevésbé vész el a korrup-
adósságait.

Afrikai országok Egy főre jutó Adósságszolgálat a költségvetési Nettó külföldi fejlesz­ Egy főre jutó
bruttó nem­ bevételek arányában (%), 2003 tési segély a bruttó külkereskedelmi
zeti jövede­ nemzeti jövedelem­ forgalom 3 (dollár),
lem (dollár), hez viszonyítva (%), 2000-2002
2003 2003

Kongó 501-765 Részt vesz a HIPC-programban,


(Kongói Köztársa­ de nincs adat
ság) 0-10 501-1000

Közép-Afrika 501-765 Részt vesz a HIPC-programban,


de nincs adat 0-10 0-100

Lesotho 501-765 Nem vesz részt a HIPC-programban 0-10 201-500

Libéria < 250 Részt vesz a HIPC-programban,


de nincs adat 20-30 101-200

Líbia Nincs adat Nem vesz részt a HIPC-programban Nincs adat 1001-5000

Madagaszkár 501-765 5-10 0-10 0-100

Malawi < 250 25-30 20-30 0-100

Mali 251-500 5-10 10-20 0-100

Marokkó 766-1500 Nem vesz részt a HIPC-programban 0-10 201-500

Mauritánia 251-500 15-20 20-30 101-200

Mauritius 3036-5000 0-10 1001-5000

Mozambik < 250 10-15 20-30 0-100

Namíbia 1501-2500 Nem vesz részt a HIPC-programban 0-10 501-1000

Niger < 250 5-10 10-20 0-100

Nigéria 501-765 Nem vesz részt a HIPC-programban 0-10 101-200

Nyugat-Szahara 766-1500 Nem vesz részt a HIPC-programban 0-10 201-500

Ruanda < 250 5-10 10-20 0-100

Sáo Tomé és Principe 251-500 30-40 50-75 101-200

Seychelle-szigetek 5001-7500 Nincs adat 0-10 5000-

Sierra Leone < 250 0-5 30-40 0-100

Szenegál 501-765 15-20 0-10 101-200

Szomália Nincs adat Részt vesz a HIPC-programban,


de nincs adat Nincs adat 0-100

I
320 11. FEJEZET

ció miatt, ha a megfelelő kormányzásról szóló ok­ az AIDS-fertőzöttek magas aránya a munkaképes
tatással összekötve adják. lakosság körében.
Jelentős visszaesés volt tapasztalható a gazdag A szegényebb országok és egyes ügynökségek,
országok relatív segélykiadásaiban az 1990-es mint az Oxfam, hangoztatják, hogy a nemzetkö­
évek végén. zi kereskedelmi szabályok tisztességtelenek, és
A „legyen a szegénység a múlté" kampány azt a fejlett világnak kedveznek. A gazdag országok
sürgeti, hogy a G8-ak plusz 50 milliárd dollárt ugyanis mélyen a helyi termelők árai alatt a fejlő­
költsenek évente segélyekre, és tartsák be koráb­ dő országok „nyakába sózzák" támogatott termé­
bi ígéreteiket, hogy a fejlett országok éves GDP- keiket, és ezzel tönkreteszik a helyi termelőket.
jük 0,7 százatékát fordítják segélyezésre. Azzal vádolják a Kereskedelmi Világszervezetet
(World Trade Organisation - WTO), hogy a fejlődő
országokat arra kényszerítik, nyissák meg piacai­
KERESKEDELEM kat a világ többi része előtt, de cserébe nem haj­
landók a gazdag országok vámkorlátait eltörölni.
Afrika gazdag természeti erőforrásokban, mint A W T O azonban azt állítja, hogy az alacsony
például ásványokban, fában és olajban, de a ke­ jövedelmű országok különleges bánásmódban
reskedelem nehézségekbe ütközik. részesülnek, például a gazdagabb országokra vo­
A fejlődést gátló tényezők a fejletlen infra­ natkozó egyes előírások betartása alóli felmen­
struktúra, az instabil kormányok, a korrupció és tésben.

Afrikai országok Egy főre jutó Adósságszolgálat a költségvetési Nettó külföldi fejlesz­ Egy főre jutó
bruttó nem­ bevételek arányában (%), 2003 tési segély a bruttó külkereskedelmi
zeti jövede­ nemzeti jövedelem­ forgalom 3 (dollár),
lem (dollár), hez viszonyítva (%), 2000-2002
2003 2003
Szudán 501-765 Részt vesz a HIPC-programban,
de nincs adat 0-10 0-100
Szváziföld 766-1500 Nem vesz részt a HIPC-programban 0-10 501-1000
Tanzánia 501-765 5-10 10-20 0-100
Togo 501-765 Részt vesz a HIPC-programban,
de nincs adat 0-10 101-200
Tunézia 1501-2500 Nem vesz részt a HIPC-programban 0-10 1001-5000
Uganda < 250 5-10 10-20 0-100
Zaire (Kongói 501-765 20-25
Demokratikus
Köztársaság) 75-100 0-100
Zambia 501-765 20-25 10-20 101-200
Zimbabwe 501-765 Nem vesz részt a HIPC-programban Nincs adat 101-200
Zöld-foki-szigetek 766-1500 Nincs adat 10-20 501-1000
a
Aruk és kereskedelmi szolgáltatások, a teljes kivitel és a teljes behozatal együttes átlaga.
Források: World B a n k - W o r l d Development Indicators adatbázis, 2005; IDA-IMF HIPC Initiative, 2005. áprilisi
adatok; World Bank - OECD; World Trade Organization, 2003;
http://news.bbc.co.Uk/l/shared/spl/hi/africa/05/africa_economy/html/aid.stm
http://news.bbc.co.Uk/l/shared/spl/hi/africa/05/africa_economy/html/trade.stm

a m i ö s z t ö n ö z n é őket arra, h o g y sokat dolgozza­ fogságából? R o s t o w a g a z d a s á g i n ö v e k e d é s fo­


nak és takarékoskodjanak helyzetük megváltoz­ l y a m a t á n a k s z a k a s z a i t egy r e p ü l ő g é p pályájának
t a t á s a é r d e k é b e n . E felfogás s z e r i n t egy ország ívéhez hasonlította:
szegénységének mértéke részbeh magyarázható 1. A hagyományos szakasz. E szakaszt az ala­
az e m b e r e k átélt k u d a r c a i v a l , a m i t e r ő s í t h e t a c s o n y m e g t a k a r í t á s i ráta, a m u n k a e r k ö l c s felté­
kormányzati politika, amely szabályozza a bére­ t e l e z e t t h i á n y a és az ú g y n e v e z e t t fatalista érték­
ket és az árakat és á l t a l á b a n b e a v a t k o z i k a gaz­ r e n d s z e r j e l l e m z i . A r e p ü l ő g é p m é g n e m szállt
daság m ű k ö d é s é b e . H o g y a n t u d n a k a z a l a c s o n y fel a földről.
jövedelmű országok kiszabadulni a szegénység 2. Felszállás (take off) a gazdasági növekedés
GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG

pályájára. A t r a d i c i o n á l i s s z a k a s z , írja R o s t o w , a z o n m e g g y ő z ő d é s é t , m i s z e r i n t az ü z l e t és a ke­


elvezet a m á s o d i k g a z d a s á g i f o k o z a t h o z : a fel­ reskedelem kísérőjelensége az erkölcsi hanyatlás
szálláshoz. Ez a k k o r k ö v e t k e z i k b e , a m i k o r a sze­ és társadalmi nyugtalanság.
gény országokban e l k e z d i k l e b o n t a n i h a g y o m á ­
nyos értékeiket és i n t é z m é n y e i k e t , m e g i n d u l a
megtakarítás és b e f e k t e t é s a j ö v ő b e . A gazdag or­ Függőségi és világrendszer-elméletek
szágoknak, p é l d á u l a z E g y e s ü l t Á l l a m o k n a k , a z
a szerepe, h o g y e l ő s e g í t s e ezt a n ö v e k e d é s t . E z t Az 1960-as években számos teoretikus kétségbe
megtehetik p é l d á u l születésszabályozó progra­ vonta a globális egyenlőtlenség piacorientált ma­
mok finanszírozásával, o l c s ó k ö l c s ö n ö k folyósí­ gyarázatait, p é l d á u l a m o d e r n i z á c i ó s e l m é l e t e t
tásával a v i l l a m o s és ú t h á l ó z a t , a r e p ü l ő t é r - é p í t é s is. T ö b b , L a t i n - A m e r i k a é s Afrika a l a c s o n y j ö v e ­
vagy új iparágak b e i n d í t á s á n a k t á m o g a t á s á v a l . delmű országaiban élő szociológus és közgazdász
3. Törekvés a technológiai érettség elérésére. m a r x i s t a e l k é p z e l é s e k a l a p j á n e l u t a s í t o t t a azt a
Rostow szerint a magas jövedelmű országok n é z e t e t , h o g y o r s z á g a i k g a z d a s á g i f e j l e t l e n s é g e sa­
pénze és t a n á c s a i s e g í t s é g é v e l a g a z d a s á g i fejlő­ ját k u l t u r á l i s v a g y i n t é z m é n y e s h i b á i k k ö v e t k e z ­
dés r e p ü l ő g é p e t o v á b b g u r u l h a t a k i f u t ó p á l y á n , m é n y e l e n n e . E h e l y e t t azt h a n g o z t a t t á k , h o g y a
gyorsíthat és a l e v e g ő b e e m e l k e d h e t , a m i v e l az világkapitalizmus létrehozta a gazdagabbak által
ország e l é r h e t i a t e c h n o l ó g i a i é r e t t s é g e t . E z u t á n m a n i p u l á l t o r s z á g o k o s z t á l y á t , é p p e n úgy, a h o g y
a repülőgép l a s s a n e m e l k e d n i k e z d , h o g y e l é r j e a társadalmon belül a munkások kizsákmányolá­
az optimális r e p ü l é s i m a g a s s á g o t , f e j l e s z t i t e c h ­ s á h o z v e z e t e t t a k a p i t a l i z m u s . A függőség teore­
nológiáját, ú j o n n a n s z e r z e t t v a g y o n á t p e d i g visz- tikusai - a h o g y n e v e z i k ő k e t - azt állítják, h o g y
szaforgatja új i p a r á g a k b a és a m a g a s j ö v e d e l m ű az a l a c s o n y j ö v e d e l m ű országok szegénysége on­
országok i n t é z m é n y e i n e k é s é r t é k e i n e k a z átvé­ n a n ered, h o g y a g a z d a g a b b o r s z á g o k és a m u l t i ­
telébe. n a c i o n á l i s c é g e k k i z s á k m á n y o l j á k őket, m i n t e g y

4. A tömegfogyasztás magas szintje. Végül az a s z e g é n y s é g l e f e l é forgó s p i r á l j á b a k é n y s z e r í t v e

ország eléri a t ö m e g f o g y a s z t á s m a g a s szintjét, az alacsony jövedelmű államokat.

ahol az e m b e r e k é l e t s z í n v o n a l u k e m e l k e d é s e kö­ A függőségi e l m é l e t e k s z e r i n t ez a f o l y a m a t


vetkeztében k é p e s e k m u n k á j u k g y ü m ö l c s e i t él­ a gyarmatosítással ( k o l o n i a l i z m u s ) k e z d ő d ö t t ,
vezni. A r e p ü l ő g é p á t k a p c s o l a r o b o t p i l ó t á r a , és a m e l y olyan politikai-gazdasági rendszer, ahol
besorol a m a g a s j ö v e d e l m ű o r s z á g o k flottájába. a z e r ő s o r s z á g o k a z e l n y o m o t t n é p e k é s orszá­
Rostow e l m é l e t e ma is hat. N a p j a i n k t a l á n a gok felett saját h a s z n u k r a é p í t e t t é k k i u r a l m u k a t .
legelterjedtebb k ö z g a z d a s á g i n é z e t e , a neolibera­ A gyarmatosítás célja a szükséges nyersanyagok
lizmus úgy érvel, h o g y a s z a b a d p i a c i erők, a m e ­ b e s z e r z é s e é s a z e b b ő l gyártott t e r m é k e k p i a c á ­
lyek az üzletre gyakorolt m i n i m á l i s k o r m á n y z a t i nak kisajátítása. A gyarmatosítás időszakában
hatás esetén m ű k ö d n e k , k í n á l j á k a z e g y e t l e n u t a t például a magas j ö v e d e l m ű országok vállalko­
a gazdasági növekedéshez. A neoliberalizmus zásai szerzik be az iparosított társadalmakban
szerint a g l o b á l i s s z a b a d k e r e s k e d e l e m a világ szükséges kőolajat, rezet, vasat és élelmiszereket
minden országa számára prosperitást hozhat, az alacsony jövedelmű országokból. Az újkorban
ezért k é p v i s e l ő i ú g y vélik, h o g y a k o r m á n y o k re­ i n d u l t t ö r t é n e l m i f o l y a m a t s o r á n a v e z e t ő ha­
gulációs p o l i t i k á j á n a k a k i i k t a t á s a s z ü k s é g e s ah­ t a l m a k g a z d a s á g i é s p o l i t i k a i függőség a l á v o n ­
hoz, hogy b e k ö v e t k e z z é k a g a z d a s á g i n ö v e k e d é s . t á k a világ f e j l e t l e n e b b t e r ü l e t e i t , a t e r ü l e t ü k ö n
Ezért a n e o l i b e r á l i s k ö z g a z d á s z o k arra h í v j á k fel található lévő természeti kincsek, nyersanyagok
a világot, h o g y v e s s e n e k v é g e t a k e r e s k e d e l e m kiaknázása, az olcsó munkaerő kihasználása és
korlátozásának, és g y a k r a n t á m a d j á k a m i n i m á l ­ új p i a c o k szerzése érdekében. B á r a gyarmatosí­
bér megállapítását és e g y é b m u n k a j o g i s z a b á l y o ­ tók j e l l e m z ő m ó d o n európai országok voltak, m e ­
kat, v a l a m i n t a c é g e k k ö r n y e z e t v é d e l m i o k o k b ó l l y e k Észak-, i l l e t v e D é l - A m e r i k á b a n , A f r i k á b a n
történő k o r l á t o z á s á t . és Ázsiában hoztak létre gyarmatokat, n é h á n y
ázsiai országnak is (például Japánnak) voltak
A szociológusok viszont Rostow elméletének
gyarmatai.
kulturális v o n a t k o z á s a i r a k o n c e n t r á l n a k , azt vizs­
gálva, hogy b i z o n y o s n é z e t e k és i n t é z m é n y e k va­ Jóllehet a gyarmatosított országok a második
lóban akadályozzák-e a f e j l ő d é s t (Davis 1 9 8 7 ; So v i l á g h á b o r ú u t á n n a g y r é s z t ö n á l l ó v á váltak, a ki­
1990). E z e k k ö z é t a r t o z n a k a v a l l á s i é r t é k e k , az z s á k m á n y o l á s n e m s z ű n t m e g : a n e m z e t k ö z i vál­
erkölcsök, a c s o d á b a n v a l ó h i t és a h e l y i kultu­ lalatok továbbra is hatalmas nyereségeket zsebel­
rális h a g y o m á n y o k és gyakorlat. A s z o c i o l ó g u s o k n e k b e a volt g y a r m a t o k o n l é v ő l e á n y v á l l a l a t a i k
elemzik a v á l t o z á s o k k a l s z e m b e n á l l ó e g y é b té­ r é v é n . A függőségi e l m é l e t s z e r i n t e z e k a g l o b á l i s
nyezőket is, k ü l ö n ö s e n a t r a d i c i o n á l i s k u l t ú r á k v á l l a l a t o k , n e m r i t k á n o r s z á g a i k b a n k j a i é s kor-
11. FEJEZET
IMWMMmHeM—MM—BMMHHMBMRa^^

m á n y a i támogatásával gyárakat h o z t a k létre a d o C a r d o s o b r a z i l s z o c i o l ó g u s m é g i s ú g y érvelt


szegény országokban, ahol a helyi k o r m á n y be­ m a j d h a r m i n c é v v e l e z e l ő t t , h o g y b i z o n y o s kö­
avatkozása nélkül, az olcsó m u n k a e r ő és nyers­ r ü l m é n y e k között a szegény országok mégiscsak
a n y a g f e l h a s z n á l á s a r é v é n m i n i m a l i z á l j á k a ter­ f e j l ő d h e t n e k g a z d a s á g i l a g , b á r c s a k egyfajta füg­
melési költségeket. E n n e k e r e d m é n y e k é p p e n az gő m ó d o n , a g a z d a g a b b o r s z á g o k r a t á m a s z k o d v a
olcsó munkaerő és nyersanyag megakadályozza ( C a r d o s o - F a l e t t o 1 9 7 9 ) . E z e k n e k az országoknak
a s z e g é n y o r s z á g o k a t a b b a n , h o g y a saját i p a r o ­ a k o r m á n y a i k u l c s s z e r e p e t j á t s z h a t n a k a függő­
sításukhoz szükséges nyereséget felhalmozzák. ség és a f e j l ő d é s k ö z ö t t v e z e t ő ú t o n v a l ó lavíro-
A helyi vállalkozásokat, a m e l y e k esetleg verse­ zásban (Evans 1 9 7 9 ) . Cardoso, amikor 1995 és
nyezni t u d n á n a k a külföldi vállalatokkal, e b b e n 2 0 0 3 k ö z ö t t B r a z í l i a e l n ö k e volt, változtatott
korlátozzák. F nézet szerint a szegény országok g o n d o l k o d á s m ó d j á n , . é s s í k r a s z á l l t azért, hogy
rá v a n n a k k é n y s z e r í t v e arra, h o g y a g a z d a g o k t ó l B r a z í l i a m i n é l i n k á b b i n t e g r á l ó d j o n a világgaz­
k ö l c s ö n ö k e t v e g y e n e k fel, a m i v e l n ö v e l i k gazda­ daságba.
sági függőségüket. A század utolsó negyedében a szociológusok
A z a l a c s o n y j ö v e d e l m ű o r s z á g o k így n e m fej­ e g y r e i n k á b b e g y e t l e n ( b á r g y a k r a n konfliktus
l e t l e n o r s z á g o k n a k , h a n e m i n k á b b e l t é r í t e t t or­ á l t a l m e g z a v a r t ) g a z d a s á g i r e n d s z e r n e k írták l e
szágoknak tekinthetők (Frank 1 9 6 6 ; E m m a n u e l a v i l á g o t . A függőségi e l m é l e t s z e r i n t az egyes
1 9 7 2 ) . Egy maroknyi helyi politikus és üzletem­ o r s z á g o k g a z d a s á g i l a g ö s s z e v a n n a k k ö t v e egy­
b e r k i v é t e l é v e l , a k i k a k ü l f ö l d i e k é r d e k e i t szol­ m á s s a l . A világrendszer-elmélet - a m e l y r e erő­
gálják, az e m b e r e k e l s z e g é n y e d n e k . A p a r a s z t o k ­ s e n h a t o t t a függőségi e l m é l e t - ú g y érvel, hogy
n a k választaniuk kell az é h e z é s vagy a külföldi a világ k a p i t a l i s t a g a z d a s á g i r e n d s z e r e n e m egy­
ü l t e t v é n y e k e n , i l l e t v e k ü l f ö l d i i r á n y í t á s alatt á l l ó s z e r ű e n f ü g g e t l e n o r s z á g o k ö s s z e s s é g e , amelyet
gyárakban és bányákban az éhezéshez közeli bé­ diplomáciai és gpzdasági kapcsolatok kötnek
r e k é r t v é g z e t t m u n k a k ö z ö t t . M i v e l a függőségi ö s s z e , h a n e m o l y a n r e n d s z e r , a m e l y e t egyetlen
elmélet hívei úgy gondolják, hogy ez a kizsákmá­ e g y s é g k é n t k e l l e l k é p z e l n i . A z e l m é l e t Wallers-
nyolás akadályozza országaik gazdasági növeke­ t e i n é s m u n k a t á r s a i n a k n e v é h e z f ű z ő d i k (Wal-
dését, ő k á l t a l á b a n o l y a n f o r r a d a l m i v á l t o z á s o ­ l e r s t e i n 1 9 8 3 é s m á s u t t ) . W a l l e r s t e i n kimutatta,
kat k ö v e t e l n e k , a m e l y e k m i n d e n k ü l f ö l d i válla­ h o g y a k a p i t a l i z m u s g l o b á l i s g a z d a s á g i rendszer­
latot elkergetnének országaikból (például F r a n k ként m á r régen létezik, és a 1 5 - 1 6 . században az
1969). európai p i a c o k és kereskedelem kibővülésével
M í g a p i a c o r i e n t á l t e l m é l e t e k k é p v i s e l ő i ál­ kezdődött. A v i l á g r e n d s z e r t n é g y e g y m á s t át­
talában n e m foglalkoznak a politikai és katonai f e d ő e l e m a l k o t j a a z e l m é l e t m e g a l k o t ó i szerint
h a t a l o m m a l , a függőség t e o r e t i k u s a i s z e r i n t az (Chase-Dunn 1989):
egyenlőtlen gazdasági viszonyok fenntartásában • az á r u k és a m u n k a e r ő v i l á g p i a c a ;
a h a t a l o m gyakorlóinak fontos szerepe van. Az • a n é p e s s é g e l k ü l ö n ü l é s e g a z d a s á g i osztályok
elmélet hívei úgy vélik, valahányszor a helyi szerint, k ü l ö n ö s e n tőkésekre és munkásokra;
v e z e t ő k v á l t o z t a t n i a k a r n a k a z e g y e n l ő t l e n vi­ • a l e g e r ő s e b b o r s z á g o k k ö z ö t t i h i v a t a l o s és nem
szonyokon, elnémítják őket. A szakszervezetek hivatalos politikai kapcsolatok nemzetközi
működése sokszor n e m engedélyezett, a mun­ r e n d s z e r e , a m e l y e k v e r s e n g é s e a l a k í t j a a világ­
kásvezetőket gyakran bebörtönzik és kivégzik. gazdaságot;
S ha a n é p e p o l i t i k á v a l s z e m b e n á l l ó k o r m á n y t • a világ h á r o m n e m e g y e n l ő g a z d a s á g i zónára
választ, azt v a l ó s z í n ű l e g m e g d ö n t i a k a t o n a s á g , v a l ó f e l o s z t á s a , a h o l a g a z d a g a b b z ó n á k kizsák­
amelyet gyakran éppen az iparosodott országok mányolják a szegényebbeket.
fegyveres e r ő i t á m o g a t n a k . A függőség t e o r e t i k u ­
sai s z á m o s p é l d á t i s m e r t e t n e k a C I A s z e r e p é r e : A v i l á g r e n d s z e r - e l m é l e t t e o r e t i k u s a i e z t a három
1954-ben Guatemalában, 1973-ban Chilében a g a z d a s á g i z ó n á t k ö z p o n t i , p e r i f é r i á l i s és félperi-
marxista kormányok megdöntésében és Nicara­ feriális z ó n á n a k n e v e z t é k e l . A v i l á g r e n d s z e r b e n
guában a baloldali k o r m á n y támogatásának az a világ m i n d e n o r s z á g a e k a t e g ó r i á k valamelyi­
a l á á s á s á r a a n y o l c v a n a s é v e k b e n . A függőségi el­ k é b e kerül. A központi vagy magországok (core
m é l e t szerint a globális gazdasági egyenlőtlensé­ countries) a l e g f e j l e t t e b b i p a r i o r s z á g o k , amelyek
get az e r ő s z a k tartja f e n n : a s z e g é n y o r s z á g o k b a n a világ g a z d a s á g i r e n d s z e r é b ő l a profit oroszlán­
a gazdasági elitek, akiket a tehetős országokban r é s z é t m o n d h a t j á k m a g u k é n a k . I d e t a r t o z i k Ja­
é l ő h a s o n s z ő r ű e k t á m o g a t n a k , r e n d ő r s é g i é s ka­ p á n , az E g y e s ü l t Á l l a m o k és a nyugat-európai
tonai erőt h a s z n á l n a k a helyi lakosság e l n y o m á s a országok. A perifériális országok a z alacsony
érdekében. j ö v e d e l m ű , főleg m e z ő g a z d a s á g i országok, ame­
A függőségi e l m é l e t h í v e k é n t E n r i q u e F e r n a n - l y e k e t g y a k r a n a k ö z p o n t i o r s z á g o k saját gazda-
GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG

sági e l ő n y e i k n e k m e g f e l e l ő e n m a n i p u l á l n a k . A tékony állam nélkül „lehetetlen a fenntartható fej­


perifériális országok megtalálhatók Afrikában, lődés gazdaságilag és társadalmilag is".
valamint k i s e b b m é r t é k b e n L a t i n - A m e r i k á b a n é s Az e r ő s k o r m á n y o k t ö b b f é l e k é p p e n is h o z z á ­
Ázsiában. A t e r m é s z e t i erőforrások, m i n t p é l d á u l járultak a gazdasági fejlődéshez a kelet-ázsiai
a mezőgazdasági termékek, á s v á n y o k és e g y é b NIC-ekben a n y o l c v a n a s és k i l e n c v e n e s é v e k b e n
nyersanyagok a p e r i f é r i á k b ó l a k ö z p o n t felé á r a m ­ (Appelbaum-Henderson 1992; Amsden et al.
lanak - a k á r c s a k a n y e r e s é g . A k ö z p o n t c s e r é b e n 1 9 9 4 ; World B a n k 1 9 9 7 ) :
késztermékeket ad el a p e r i f é r i á n a k - s z i n t é n ha­ 1. A kelet-ázsiai kormányok néha agresszíven
szonnal. A v i l á g r e n d s z e r - e l m é l e t k é p v i s e l ő i ú g y léptek fel, hogy biztosítsák a politikai stabilitást,
érvelnek, h o g y a k ö z p o n t i o r s z á g o k az e g y e n l ő t ­ és közben a munkabérköltségeket alacsonyan
len k e r e s k e d e l e m r é v é n g a z d a g o d t a k meg, m i k ö z ­ tartsák. E z t az elnyomás eszközeivel érték el,
ben k o r l á t o z z á k a p e r i f é r i á l i s o r s z á g o k g a z d a s á g i mint például a szakszervezetek törvényen kívül
fejlődését. A félperiferiális országok á t m e n e t i helyezésével, a sztrájkok betiltásával, a szakszer­
helyzetet f o g l a l n a k e l : e z e k félig i p a r o s o d o t t , kö­ vezeti vezetők bebörtönzésével, és általában a
zepes j ö v e d e l m ű országok, a m e l y e k a n á l u k el­ munkások hangjának elnómításával. Különösen
maradottabb o r s z á g o k b ó l s z e r e z n e k n y e r e s é g e t , Tajvan, D é l - K o r e a é s S z i n g a p ú r k o r m á n y a i foly­
ám ezt a k ö z p o n t i o r s z á g o k n á l k ö l t i k el. A fél- tattak ilyen gyakorlatot.
perifériális o r s z á g o k p é l d á i : É s z a k - A m e r i k á b a n 2. A kelet-ázsiai kormányok gyakran igyekeztek
Mexikó, D é l - A m e r i k á b a n B r a z í l i a , A r g e n t í n a é s a gazdasági fejlődést a kívánt irányba terelni. Pél­
Chile, v a l a m i n t K e l e t - Á z s i a ú j o n n a n i p a r o s o d o t t d á u l a z á l l a m i s z e r v e k o l c s ó k ö l c s ö n ö k e t é s adó­
országai. A félperiféria, b á r b i z o n y o s m é r t é k i g a kedvezményeket adtak olyan vállalkozásoknak,
központ k o n t r o l l á l j a , í g y i s k é p e s arra, h o g y ki­ a m e l y e k a k o r m á n y á l t a l favorizált i p a r á g a k b a
zsákmányolja a p e r i f é r i á t . Mi t ö b b : a f é l p e r i f é r i a f e k t e t n e k b e . N é h a ez a s t r a t é g i a a v i s s z á j á r a s ü l t
gazdasági s i k e r e i a p e r i f é r i á n a k azt ígérik, h o g y el, a z á l l a m s z á m á r a v i s s z a n e m fizetett k ö l c s ö ­
a félperiferiális o r s z á g o k is h o z z á j u k h a s o n l ó fej­ n ö k e t e r e d m é n y e z e t t (ez v o l t az e g y i k o k a a r é g i ó
lődésen m e h e t n e k k e r e s z t ü l . g a z d a s á g i p r o b l é m á i n a k a k i l e n c v e n e s é v e k vé­
Bár a v i l á g r e n d s z e r n a g y o n l a s s a n v á l t o z i k , az gén). Egyes kormányok megakadályozták, hogy a
egykor erős o r s z á g o k i d ő v e l e l v e s z í t i k gazdasá­ v á l l a l k o z á s o k n y e r e s é g ü k e t m á s o r s z á g o k b a n fek­
gi h a t a l m u k a t , és m á s o k foglalják el a h e l y ü k e t . t e s s é k b e , é s a r r a k é n y s z e r í t e t t é k őket, h o g y e z z e l
Például m i n t e g y 5 0 0 é v v e l e z e l ő t t V e l e n c e é s G e ­ a hazai gazdasági növekedést segítsék. M á s k o r a
nova u r a l t a a világ gazdaságát. Ő k e t a h o l l a n d o k k o r m á n y o k t u l a j d o n á b a n v o l t a k és e z é r t az ő irá­
követték, m a j d a britek, és j e l e n l e g az E g y e s ü l t nyításuk alatt álltak kulcsfontosságú iparágak.
Államok. M a , a v i l á g r e n d s z e r - e l m é l e t s z e r i n t az P é l d á u l a j a p á n k o r m á n y r e n d e l k e z e t t a vasút,
amerikai d o m i n a n c i a t e r e t e n g e d egy „ m u l t i p o l á - az a c é l i p a r és a b a n k o k felett; a d é l - k o r e a i á l l a m
risabb" világnak, a h o l a g a z d a s á g i h a t a l o m meg­ bankokat birtokolt; a szingapúri k o r m á n y a repü­
oszlik a z E g y e s ü l t Á l l a m o k , E u r ó p a é s Á z s i a kö­ l ő t á r s a s á g o k a t , a h a d i i p a r t és a h a j ó j a v í t ó szek­
zött (Arrighi 1 9 9 4 ) . tort m o n d h a t t a m a g á é n a k .

3. A kelet-ázsiai kormányok gyakran kezdemé­


nyeztek olyan széles körű szociális programokat,
Államközpontú elméletek mint például az olcsó bérű lakások építése és a
közoktatás. A világ l e g n a g y o b b állami lakásépítő
A sikeres gazdasági fejlődés e g y e s új magyará­ p r o g r a m j a (a s z o c i a l i s t a vagy a v o l t s z o c i a l i s t a or­
zatai az á l l a m n ö v e k e d é s t e l ő m o z d í t ó politiká­ szágokat l e s z á m í t v a ) H o n g k o n g b a n é s S z i n g a p ú r ­
ját h a n g s ú l y o z z á k . A p i a c o r i e n t á l t e l m é l e t e k t ő l b a n v a l ó s u l t meg, a h o l a z á l l a m i t á m o g a t á s m i a t t
élesen k ü l ö n b ö z ő államközpontú elméletek ú g y a lakbér nagyon alacsony. így a m u n k á s o k n a k
érvelnek, h o g y a m e g f e l e l ő k o r m á n y z a t i p o l i t i k a n e m k e l l m a g a s b é r t fizetni, h o g y t e l j e n a lakbér­
nem avatkozik b e l e a gazdasági f e j l ő d é s b e , i n k á b b re, e z é r t j o b b a n t u d n a k v e r s e n y e z n i a z a m e r i k a i
annak e l ő s e g í t é s é b e n j á t s z i k s z e r e p e t . Nagyszá­ és európai m u n k á s o k k a l a globális piacon. Szin­
mú kutatás j e l z i m o s t a n á b a n , h o g y a világ b i z o ­ gapúrban, a m e l y n e k igen erős központi kormánya
nyos régióiban, p é l d á u l K e l e t - Á z s i á b a n a sikeres Van, erősen támogatott közoktatás és szakképzés
gazdasági fejlődést az á l l a m v e z é n y e l t e le. M é g a segít a m u n k á s o k n a k a n n a k a f e l k é s z ü l t s é g n e k a
Világbank is, a m e l y régóta a fejlődés szabadpia­ m e g s z e r z é s é b e n , a m e l l y e l v e r s e n y k é p e s e k lehet­
ci e l m é l e t é n e k szorgos s z ó s z ó l ó j a volt, m á s k é p p n e k a globális m u n k a e r ő p i a c o n . A s z i n g a p ú r i kor­
gondolkodik m a n a p s á g a z á l l a m s z e r e p é r ő l . 1 9 9 7 . m á n y azt is m e g k ö v e t e l i , h o g y a v á l l a l k o z á s o k és
évi j e l e n t é s é b e n (The State in a Changing World) a z á l l a m p o l g á r o k j ö v e d e l m ü k n a g y r é s z é t megtaka­
a Világbank arra a k ö v e t k e z t e t é s r e jutott, h o g y ha- rítsák a j ö v ő b e l i n ö v e k e d é s b e v a l ó b e f e k t e t é s k é n t .
11. FEJEZET

A fejlődéselméletek értékelése n é l e g y a r á n t b e f o l y á s o l ó p o l i t i k a i é s gazdasági


k a p c s o l a t o k k o m p l e x h á l ó j á n át vizsgálják.
A g l o b á l i s e g y e n l ő t l e n s é g m o s t tárgyalt n é g y el­ Az á l l a m k ö z p o n t ú teóriák a k o r m á n y szerepét
m é l e t é n e k v a n n a k e r ő s é s g y e n g e o l d a l a i . Együtt­ hangsúlyozzák a gazdasági növekedés előmoz­
v é v e a z o n b a n s e g í t e n e k j o b b a n m e g é r t e n i a glo­ d í t á s á b a n . E k k é p p e n h a s z n o s a l t e r n a t í v á t kínál­
bális egyenlőtlenség okait és gyógymódjait. nak m i n d az uralkodó piacorientált elméletek­
A piacorientált elméletek a m o d e r n kapitalis­ k e l s z e m b e n , a m e l y e k a z á l l a m g a z d a s á g o t aka­
ta i n t é z m é n y e k á t v é t e l é t j a v a s o l j á k a g a z d a s á g i d á l y o z ó s z e r e p é t h a n g s ú l y o z z á k , m i n d pedig a
fejlődés előmozdítására, ahogyan Kelet-Ázsia függőségi e l m é l e t e k k e l s z e m b e n , a m e l y e k a z ál­
n e m régi p é l d á j a m u t a t j a . T o v á b b i érvük, h o g y l a m o t a g l o b á l i s ü z l e t i e l i t e k s z ö v e t s é g e s é n e k te­
a z o r s z á g o k c s a k a k k o r t u d n a k g a z d a s á g i l a g fej­ kintik a szegény országok kizsákmányolásában.
lődni, ha határaikat megnyitják a kereskede­ M á s e l m é l e t e k k e l - k ü l ö n ö s e n a világrendszer-el­
l e m előtt, és e z e n érv a l á t á m a s z t á s á r a példákat m é l e t t e l - k o m b i n á l v a a z á l l a m k ö z p o n t ú elmé­
i d é z n e k . D e a p i a c o r i e n t á l t e l m é l e t e k n e m ve­ l e t e k m e g t u d j á k m a g y a r á z n i a világgazdaságot
szik figyelembe gazdasági kötöttségek eltéréseit most átalakító radikális változásokat.
a s z e g é n y és a g a z d a g o r s z á g o k k ö z ö t t - a z o k a t a
j
k ö t ö t t s é g e k e t , a m e l y e k b i z o n y o s f e l t é t e l e k meg­
léte esetén gátolják a gazdasági növekedést, m á s A nemzetközi szervezetek szerepe
f e l t é t e l e k k ö z ö t t p e d i g s e r k e n t i k . H a j l a n a k arra,
és a globális egyenlőtlenség
hogy magukat az a l a c s o n y j ö v e d e l m ű országo­
kat h i b á z t a s s á k s z e g é n y s é g ü k é r t , a h e l y e t t , h o g y S z á m o s o l y a n n e m z e t k ö z i s z e r v e z e t v a n , amely­
s z á m o l n á n a k az olyan külső tényezők hatásával, n e k m u n k á j a k i h a t a g l o b á l i s s z e g é n y s é g r e . A Va­
m i n t a m i l y e n a z e r ő s e b b o r s z á g o k ü z l e t i tevé­ l u t a a l a p ( I M F ) és a V i l á g b a n k , a m e l y e k e t együt­
kenysége. A piacorientált elméletek elhanyagol­ t e s e n B r e t t o n W o o d s - i i n t é z m é n y e k k é n t isme­
j á k azt is, a h o g y a k o r m á n y o k e g y ü t t m ű k ö d n e k r ü n k , a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú v é g é n j ö t t e k létre.
a magánszektorral a gazdaság fellendítésében. A s z é k h e l y ü k W a s h i n g t o n b a n v a n , tagságukat a
Végül n e m tudják megmagyarázni, hogy egyes v i l á g m i n d e n r é s z é b ő l s z á r m a z ó k o r m á n y o k ad­
országoknak miért sikerül gazdaságilag kiemel­ ják. Az I M F 1 8 4 országot t ö m ö r í t ő szervezet. A
kedniük, míg m á s o k a padlón maradnak, sze­ Valutaalap fő f e l a d a t a a nemzetközi pénzügyi
génységben és elmaradottságban. r e n d s z e r s t a b i l i t á s á n a k m e g ő r z é s e - leglátványo­
A függőségi elméletek foglalkoznak azzal a s a b b a n akkor, a m i k o r felkérik, h o g y s e g í t s e n egy
piacorientált e l m é l e t e k által elhanyagolt kérdés­ nagy adósságválság megoldásában, ahogyan az
sel, h o g y a s z e g é n y o r s z á g o k m i k é n t f ü g g e n e k a A r g e n t í n á b a n t ö r t é n t 2 0 0 1 é s 2 0 0 3 k ö z ö t t . A Vi­
v a g y o n o s o r s z á g o k t ó l , i l l e t v e a gazdag o r s z á g o k l á g b a n k együtt d o l g o z i k a világ k o r m á n y a i v a l is,
h o g y a n z s á k m á n y o l j á k ki g a z d a s á g i l a g a s z e g é n y h o g y a z o k g a z d a s á g i m u n k á j á t s e g í t s e é s javítsa,
o r s z á g o k a t . M i k ö z b e n a z o n b a n a függőségi e l m é ­ u g y a n a k k o r p o n t o s a n ez az a t e v é k e n y s é g e , ame­
letek meg tudják magyarázni Latin-Amerikában l y e t g y a k r a n k r i t i z á l n a k azért, h o g y a s z e g é n y e b b
és Afrikában a gazdasági elmaradottság okait, o r s z á g o k á l t a l e l s z e n v e d e t t p r o b l é m á k e g y részét
adósak maradnak az olyan alacsonyabb jövedel­ az ő tanácsai okozzák (lásd Stiglitz 2 0 0 2 ) .
m ű országok, m i n t B r a z í l i a , A r g e n t í n a é s M e x i ­ A Világbank küldetése, h o g y k ü z d j ö n a sze­
k ó vagy K e l e t - Á z s i a g y o r s a n n ö v e k v ő g a z d a s á ­ g é n y s é g e l l e n , és j a v í t s o n a f e j l ő d ő v i l á g b a n élő
gai s i k e r t ö r t é n e t é n e k m a g y a r á z a t á v a l . V a l ó j á b a n emberek életszínvonalán. Fejlesztési (beruhá­
egyes, k o r á b b a n a z a l a c s o n y j ö v e d e l m ű k a t e g ó ­ z á s i ) b a n k , a m e l y k ö l c s ö n ö k e t nyújt, elvi taná­
riába tartozó országoknak sikerült - a multina­ c s o k a t ad, t e c h n i k a i s e g í t s é g n y ú j t á s t é s tudását
c i o n á l i s v á l l a l a t o k j e l e n l é t é b e n is - g a z d a s á g i l a g m á s o r s z á g o k k a l m e g o s z t ó s z o l g á l t a t a t á s t kínál
f e l e m e l k e d n i ü k . M é g a v o l t g y a r m a t o k - Hong­ a z a l a c s o n y é s k ö z e p e s j ö v e d e l m ű országoknak,
k o n g és S z i n g a p ú r - p é l d á j a is m e g t a l á l h a t ó a h o g y c s ö k k e n t s é k a s z e g é n y s é g e t , f ő k é p p az álta­
s i k e r t ö r t é n e t e k k ö z ö t t , h o l o t t v a l a m i k o r miryd- la n y ú j t o t t v i s z o n y l a g o l c s ó p é n z f o r r á s o k - főleg
k e t t ő N a g y - B r i t a n n i á t ó l függött. A v i l á g r e n d s z e r - k ö l c s ö n ö k - s e g í t s é g é v e l . N e m r é g i b e n a b a n k kor­
elmélet propagátorai a világgazdaságnak mint m á n y z a t i t á m o g a t á s o k a t i s e l k e z d e t t szétosztani
e g é s z n e k az e l e m z é s é v e l i g y e k e z t e k a függőségi k o n k r é t p r o g r a m o k h o z . A k ö l c s ö n ö k és támoga­
elmélet hiányosságait pótolni. Ahelyett, hogy t á s o k m e l l é p e d i g t e c h n i k a i s e g í t s é g e t i s nyújt.
e g y e n k é n t f o g l a l k o z n á n a k az o r s z á g o k k a l , a vi­ M i n d a V i l á g b a n k o t , m i n d a V a l u t a a l a p o t meg­
l á g r e n d s z e r - e l m é l e t t e o r e t i k u s a i a f e j l ő d é s t és az v á d o l t á k a z z a l , h o g y p i a c i i n d í t t a t á s ú reformokat
e g y e n l ő t l e n s é g e t a s z e g é n y és gazdag n e m z e t e k - t á m o g a t a s z e g é n y o r s z á g o k és e m b e r e k rovására,
GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG

ezért a z e l m ú l t é v e k b e n m i n d k e t t ő j o b b a n igye­ zetközi szabványok kidolgozásával és kutatással


kezett a szegénység f e l s z á m o l á s á r a k o n c e n t r á l n i . is. A z E N S Z - c s a l á d e g y i k tagja, a m e l y a z u t ó b b i
A Világbank és a V a l u t a a l a p e l m ú l t é v e k b e n é v e k b e n a f i g y e l e m k ö z p o n t j á b a került, a Világ­
megváltozott s z e m l é l e t é n e k e g y i k p é l d á j a a m á r kereskedelmi Szervezet (World Trade Organisa­
említett H I P C - k e z d e m é n y e z é s , a m e l y s o k n a g y o n tion). Ez a G e n f b e n s z é k e l ő s z e r v e z e t a n e m z e t ­
szegény országnak adósságaik elengedésével közi kereskedelmet szabályozza 1 4 8 tagállamá­
nyújt támogatást. Az é v t i z e d e k f o l y a m á n e g y e s n a k k o r m á n y a i k ö z ö t t folytatott e g y e z t e t é s e k k e l ,
országok a n n y i k ö l c s ö n t v e t t e k fel, h o g y k é p t e ­ és a k e r e s k e d e l m i viták megoldására létrehozott
lenek azt visszafizetni, i l l e t v e c s a k a z o n az á r o n , m e c h a n i z m u s o k k a l . A D o h á b a n , K a t a r b a n meg­
ha kiürítik államkasszájukat, a m e l y b ő l az oktatást, rendezett 2 0 0 1 - e s találkozót egyesek „fejlesztési
az egészségügyet é s - m á s a l a p v e t ő s z o l g á l t a t á s o ­ fordulóként" emlegették. S z é l e s körben elterjedt
kat finanszírozzák. A H I P C - p r o g r a m o t 1 9 9 6 - b a n az a v é l e m é n y , h o g y a j e l e n l e g i n e m z e t k ö z i ke­
indították el, h o g y a r á s z o r u l ó az o r s z á g o k n a k r e s k e d e l m i r e n d s z e r h á t r á n y o s a s z e g é n y e b b or­
elegendő segítséget a d j a n a k , h o g y m e g t u d j a n a k s z á g o k s z á m á r a é s k o r l á t o z z a g a z d a s á g i fejlődé­
birkózni a z a d ó s s á g t e h e r r e l , és egyben kezel­ süket. A tárgyalások elsőrendű célja a változtatás
ni tudják a s z e g é n y s é g e t is. E z t a gazdag orszá­ e z e n a h e l y z e t e n , p é l d á u l a z z a l , h o g y a k ü l s ő pia­
gok k o r m á n y a i f i n a n s z í r o z t á k . A p r o g r a m e g y i k cok áruihoz és szolgáltatásaihoz való hozzájutást
kulcseleme, h o g y a b e n n e r é s z t v e v ő országok­ megkönnyítik.
nak ki kellett d o l g o z n i u k és m e g k e l l e t t v a l ó s í t a ­ A fent leírt i n t é z m é n y e k m u l t i l a t e r á l i s szer­
niuk a szegénység c s ö k k e n t é s é t s z o l g á l ó straté­ v e z e t e k , m i v e l s z á m o s országot, s ő t a z o r s z á g o k
giai t a n u l m á n y ( P o w e r R e d u c t i o n S t r a t e g y Paper) többségét bevonják működésükbe. Az úgyneve­
kívánalmait. 2 0 0 4 - i g h u s z o n ö t o r s z á g vett r é s z t a zett b i l a t e r á l i s , v a g y i s c s a k egy o r s z á g s z á m á r a
HIPC-programokban. adakozók szintén segítenek a szegénység csök­
A z Egyesült N e m z e t e k S z e r v e z e t e ( E N S Z ) , ta­ kentésében. Az Egyesült Királyságban a n e m ­
lán a l e g i s m e r t e b b n e m z e t k ö z i s z e r v e z e t , s z á m o s zetközi fejlesztési minisztérium (Department
szervezettel, a l a p p a l é s p r o g r a m m a l , a m e l y e k a z for International Development) egyes szegény
egész világon j e l e n v a n n a k a s z e g é n y s é g o k a i n a k o r s z á g o k k a l foglalkozik, h o g y t e l j e s í t s e a m i l l e n ­
és hatásainak a k e z e l é s é r e . A p é l d á k k ö z ö t t sze­ nium fejlesztési célokat (Millenium Development
repel a N e w York-i s z é k h e l y ű E N S Z F e j l e s z t é s i Goals). E z e k e t a c é l o k a t a n e m z e t k ö z i k ö z ö s s é g
Program (United Nations Development Programé, fogalmazta meg a k i l e n c v e n e s évek végén. Egy
UNDP) és az E N S Z G y e r m e k a l a p ( U N I C E F ) , to­ sor a l c é l t t ű z t e k ki, a m e l y e k k ö z ü l a k é t l e g f o n t o ­
vábbá a r ó m a i É l e l m e z é s i V i l á g p r o g r a m (World s a b b a k ö v e t k e z ő : 1 9 9 0 é s 2 0 1 5 k ö z ö t t felére k e l l
Food Programme, W F P ) és a genfi E g é s z s é g ü g y i Vi­ c s ö k k e n t e n i azoknak az e m b e r e k n e k a számát,
lágszervezet (World Health Organisation, WHO). a k i k n e k a j ö v e d e l m e n a p i egy d o l l á r alatt v a n ,
Mindegyiknek v a n n a k i r o d á i az e g é s z v i l á g o n , s é s 2 0 1 5 - i g b i z t o s í t a n i kell, h o g y m i n d e n g y e r e k
mindegyik a s z e g é n y s é g m á s - m á s a r c á v a l foglal­ elvégezhesse az általános iskolát. M i n d e z aligha
kozik. Az U N I C E F m u n k á j a a l e á n y o k o k t a t á s á r a l e s z m e g v a l ó s í t h a t ó . A n g l i á b a n a n e m z e t k ö z i fej­
koncentrál, a g y e r m e k v é d e l e m r e és a v é d ő o l t á s ­ lesztési minisztérium munkájának része még az
ra, valamint a t i s z t a i v ó v í z és c s a t o r n á z á s b i z t o ­ országon belül az ösztöndíjak és szaktanácsadás
sítására. Az U N D P a s z e g é n y o r s z á g o k k o r m á n y ­ b i z t o s í t á s a , n e m z e t k ö z i s z i n t e n p e d i g o l y a n el­
zatait igyekszik s e g í t e n i , b e l e é r t v e a j o g u r a l o m , v e k é s t a n á c s o k k i d o l g o z á s a ( p é l d á u l a z adósság­
az igazságszolgáltatás és az a l a p s z o l g á l t a t á s o k ál­ gal, k e r e s k e d e l m i s z a b á l y o k k a l é s a z e r ő f o r r á s o k
lami biztosítását, v a l a m i n t a k o r r u p c i ó k e z e l é s é t . kihasználásával kapcsolatban), a m e l y e k felhasz­
Ráadásul h o z z á a d h a t u n k m é g tíz E N S Z - s z e r v e - nálhatóak a szegénységcsökkentés strukturális
zetet b á r m e l y o r s z á g b a n az eddig i s m e r t e t e t t e k ­ akadályainak eltávolítása érdekében.
hez, így k a p u n k egy b o n y o l u l t s z e r v e z e t i együt­
test, a m e l y s z á m o s e g y m á s s a l ö s s z e f ü g g ő üggyel
foglalkozik. Az e g y i k a l a p g o n d a H I V t e r j e d é s e és
annak h a t á s a i a gazdaságra, e g é s z s é g ü g y r e , i n t é z ­
Globális gazdasági egyenlőtlenség
ményi k a p a c i t á s r a , c s a l á d i és s z o c i á l i s szférákra.
egy változó világban
Legalább n é g y o l y a n E N S Z - s z e r v e z e t van, a m e l y
M a ' ú g y t ű n i k , h o g y a z o k a t á r s a d a l m i és gazda­
e probléma m e g o l d á s á v a l foglalkozik. Az E N S Z -
sági erők hatnak ellenállhatatlanul, amelyek
szervezetek á l t a l á b a n attól s z e n v e d n e k , h o g y a
e g y e t l e n g l o b á l i s k a p i t a l i s t a g a z d a s á g h o z vezet­
Bretton Woods-i u n o k a t e s t v é r e i k h e z k é p e s t ala­
n e k . E f o l y a m a t legfőbb k i h í v ó j a - a s z o c i a l i z ­
csony az a l a p f i n a n s z í r o z o t t s á g u k . E g y e s szerve­
m u s - a S z o v j e t u n i ó ö s s z e o m l á s á v a l v é g e t ért.
zetek, m i n t p é l d á u l a W H O , f o g l a l k o z n a k n e m ­
A l e g n a g y o b b m e g m a r a d t s z o c i a l i s t a ország, a
11. FEJEZET

K í n a i N é p k ö z t á r s a s á g pedig s z á m o s k a p i t a l i s t a t e l j e s n é p e s s é g e g y n e g y e d e (bár n a g y j á b ó l ugyan­


g a z d a s á g i i n t é z m é n y t v e z e t e t t b e , és j e l e n l e g a ennyien élnek szegénységben, Kulkarni 1 9 9 3 ) .
világ l e g g y o r s a b b a n n ö v e k v ő g a z d a s á g a . T ú l ko­ Gátló t é n y e z ő az a technológiai lemaradás,
rai m é g m e g m o n d a n i , h o g y K í n a j ö v ő b e l i v e z e ­ a m e l y a gazdag és a s z e g é n y o r s z á g o k a t egymás­
tői m i l y e n m e s s z i r e m e n n e k e l a k a p i t a l i s t a ú t o n . tól e l v á l a s z t j a , s a m e l y ma s z é l e s e d n i látszik, így
Vajon e g y s z e r b e v e z e t i k - e a t e l j e s e n p i a c o r i e n t á l t m é g n e h e z e b b é t e s z i a s z e g é n y e k felzárkózását.
g a z d a s á g o t vagy m e g m a r a d a z á l l a m i e l l e n ő r z é s A g l o b á l i s t e c h n o l ó g i a i s z a k a d é k a n e m z e t e k kö­
és a kapitalista i n t é z m é n y e k valamilyen kombi­ zötti v a g y o n i e g y e n l ő t l e n s é g k ö v e t k e z m é n y e , d e
n á c i ó j a ? A b b a n a l e g t ö b b K í n a - s z a k é r t ő egyetért, e g y b e n m e g is e r ő s í t i e z e k e t a k ü l ö n b s é g e k e t ,
h o g y a m i k o r K í n a a m a g a 1,2 m i l l i á r d l a k ó j á v a l m é l y í t i a gazdag és s z e g é n y n é p e k e t elválasztó
maradéktalanul belép a globális kapitalista rend­ árkot. A s z e g é n y o r s z á g o k e g y k ö n n y e n n e m en­
szerbe, h a t á s á t a z e g é s z világ m e g fogja é r e z n i . gedhetik meg maguknak, hogy m o d e r n techno­
Kínának hatalmas m u n k a e r e j e van, amelynek lógiát v á s á r o l j a n a k - és a m o d e r n t e c h n o l ó g i a
nagy része jól képzett, iskolázott és m o s t rend­ h i á n y á b a n a s z e g é n y s é g l e k ü z d é s é b e n is j e l e n t ő s
kívül alacsony béreket kap - n é h a húszadénál is a k a d á l y o k b a ü t k ö z n e k . Ö r d ö g i lefelé p ö r g ő spirál
k e v e s e b b e t , m i n t a m e n n y i t egy h a s o n l ó á l l á s b a n foglyai, a m e l y b ő l n e h é z k i k e v e r e d n i .
a b r i t m u n k á s o k k a p n a k . Ez a m u n k a e r ő r e n d ­ Jeffrey S a c h s , a k i a z E a r t h I n s t i t u t e igazgatója
kívül versenyképes lesz a globális gazdaságban, a N e w York-i C o l u m b i a E g y e t e m e n és s z á m o s ke­
és a b é r e k e t le fogja s z o r í t a n i L o s A n g e l e s t ő l L o n ­ let-európai és fejlődő ország neves tanácsadója,
donig. azt állítja, h o g y a világ h á r o m o s z t á l y r a oszlik: a
H o g y a n h a t a gyors g l o b a l i z á c i ó a globális egyen­ technológiai újítókra, a t e c h n o l ó g i a alkalmazóira
l ő t l e n s é g r e a j ö v ő b e n ? N i n c s az a s z o c i o l ó g u s , a k i és a technológiailag „süketekre" ( S a c h s 2 0 0 0 ) .
b i z t o s a t m o n d h a t n a erről, d e s o k f é l e l e h e t s é g e s Technológiai újítók a z o k a r é g i ó k , a h o l a világ
f o r g a t ó k ö n y v l é t e z i k . A z egyik, h o g y v i l á g u n k a t t e c h n o l ó g i a i ú j í t á s a i n a k m a j d n e m t e l j e s egészét
n a g y g l o b á l i s v á l l a l a t o k fogják u r a l n i , a m e l y n e k h o z z á k létre, ám l é t s z á m b a n a világ lakosságá­
m u n k á s a i e g y m á s s a l fognak v e r s e n y e z n i a globá­ n a k legfeljebb 15 s z á z a l é k á t k é p v i s e l i k . A tech­
lis b é r e k é r t . Ez a f o r g a t ó k ö n y v s o k e m b e r s z á m á ­ nológiai alkalmazók a z o k a régiók, ahol a más­
r a c s ö k k e n ő b é r e k e t ígér a m a m a g a s j ö v e d e l m ű hol kitalált technológiát alkalmazni képesek, és
o r s z á g o k b a n , é s e m e l k e d ő b é r e k e t n é h á n y ala­ a z o k a t a t e r m e l é s r e és a f o g y a s z t á s r a alkalmaz­
c s o n y j ö v e d e l m ű o r s z á g b a n . E l ő f o r d u l h a t a z át­ zák; e z e k a világ n é p e s s é g é n e k ö t v e n százalékát
lagjövedelmek általános kiegyenlítődése az egész adják. Végül a technológiailag „süketek" azok a
világon, b á r s o k k a l a l a c s o n y a b b s z i n t e n , m i n t a régiók, a h o l s e m ú j t e c h n o l ó g i á k a t n e m találnak
j e l e n l e g i a n g l i a i v a g y m á s iparilag fejlett orszá­ fel, s e m a m á s h o l k i t a l á l t a k a t n e m alkalmazzák;
gok b é r s z í n v o n a l a . E b b e n a f o r g a t ó k ö n y v b e n az e z e k a világ n é p e s s é g é n e k 35 s z á z a l é k á t teszik
o r s z á g o k o n b e l ü l a g a z d a g o k és a n i n c s t e l e n e k ki. J e g y e z z ü k m e g , h o g y S a c h s n e m országokról,
k ö z t i p o l a r i z á c i ó n ö v e k e d n i fog, m i n t a h o g y a z h a n e m r é g i ó k r ó l b e s z é l . A m a i , e g y r e i n k á b b ha­
e g é s z világ egyre m e g o s z t o t t a b b l e s z a z o k k ö z ö t t , t á r o k n é l k ü l i v i l á g b a n a t e c h n o l ó g i a használata
akik hasznot h ú z n a k a globális gazdaságból és (vagy k i z á r á s a ) r i t k á n t i s z t e l i a n e m z e t i határo­
a z o k között, a k i k n e m . E g y i l y e n p o l a r i z á c i ó c s a k kat. S a c h s m e g j e g y z i , h o g y p é l d á u l a t e c h n o l ó ­
e l m é r g e s í t h e t i az e t n i k a i , sőt a n e m z e t e k k ö z t i giailag s ü k e t r é g i ó k k ö z é t a r t o z n a k Dél-Mexikó
k o n f l i k t u s o k a t , m i v e l azok, a k i k a g a z d a s á g i glo- és a t r ó p u s i K ö z é p - A m e r i k a e g y e s e l z á r t részei;
b a l i z á c i ó t ó l s z e n v e d n e k , m á s o k a t fognak okol­ az A n d o k o r s z á g a i ; a t r ó p u s i B r a z í l i a j a v a része;
n i saját b a l s o r s u k m i a t t ( H i r s t - T h o m p s o n 1 9 9 2 ; F e k e t e - A f r i k a ; a v o l t S z o v j e t u n i ó n a g y része, le­
Wagar 1 9 9 2 ) . s z á m í t v a a z e u r ó p a i é s á z s i a i p i a c o k h o z legköze­
l e b b e s ő r é g i ó k a t ; Á z s i a t e n g e r r e l n e m érintkező
Másrészt a globális gazdaság mindenki szá­
r é s z e i , m i n t p é l d á u l I n d i a G a n g e s z - v ö l g y i álla­
m á r a nagyobb lehetőséget is jelenthet, mivel a
m a i ; a t e n g e r r e l n e m é r i n t k e z ő L a o s z és Kam­
m o d e r n t e c h n o l ó g i a e r e d m é n y e i v i l á g s z e r t e ösz­
bodzsa; és a K í n a belsejében lévő tartományok
t ö n z i k a g a z d a s á g i n ö v e k e d é s t . Azj o p t i m i s t a for­
( S a c h s 2 0 0 0 ) . O l y a n e l s z e g é n y e d e t t vidékekről
g a t ó k ö n y v s z e r i n t a s i k e r e s k e l e t - á z s i a i NIC-ek,
v a n szó, a m e l y e k n e m j u t n a k p i a c o k h o z vagy tá­
p é l d á u l H o n g k o n g , Tajvan, D é l - K o r e a é s S z i n g a ­
v o l e s n e k a n a g y o b b ó c e á n i k e r e s k e d e l m i útvo­
púr még csak előjelei annak, ami még ezután jön.
nalaktól. E z e k a régiók S a c h s terminológiájában
H a m a r o s a n folytatja a sort M a l a j z i a és T h a i f ö l d
a „szegénység csapdájába" vannak beszorulva,
is, K í n á v a l , I n d o n é z i á v a l , V i e t n a m m a l é s m á s
m e l y e k e t m é g „ t r ó p u s i f e r t ő z ő b e t e g s é g e k , ala­
á z s i a i o r s z á g o k k a l e g y e t e m b e n . I n d i a , a világ m á ­
c s o n y m e z ő g a z d a s á g i t e r m e l é k e n y s é g é s környe­
s o d i k l e g n é p e s e b b o r s z á g a m á r i s 2 0 0 m i l l i ó s kö­
z e t i h a n y a t l á s is sújt, m e g o l d á s u k p e d i g a lehe-
zéposztállyal büszkélkedhet, amely körülbelül a
GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG

tőségeiket m e g h a l a d ó t e c h n o l ó g i á k a t i g é n y e l n e " pénzük, hogy a külföldi vállalatoktól a technoló­


(Sachs 2 0 0 0 ) . giák l i c e n c é t megvegyék.
A folyamatos i n n o v á c i ó h o z az ö t l e t e k k r i t i k u s M i t t e h e t ü n k , h o g y l e g y ő z z ü k a g a z d a g é s sze­
tömegére é s t e c h n o l ó g i á r a v a n s z ü k s é g . A z Egye­ g é n y o r s z á g o k a t e l v á l a s z t ó t á v o l s á g o t ? S a c h s fel­
sült Á l l a m o k b a n a S a n F r a n c i s c o m e l l e t t i „ S z i l í ­ szólítja a gazdag országokat, hogy a j e l e n l e g i n é l
cium-völgy" j ó p é l d a a r r a , h o g y a t e c h n o l ó g i a i sokkal nagyobb pénzügyi és m ű s z a k i segítséget
innováció h o g y a n k o n c e n t r á l ó d i k az e g y e t e m e ­ adjanak a szegény országoknak. Például a halá­
ken és a h i g h - t e c h c é g e k n é l a g a z d a g r é g i ó k ­ los fertőző betegségek, m i n t a malária, a kanya­
ban. A S z i l í c i u m - v ö l g y S a n F r a n c i s c ó t ó l d é l r e , a ró és a h a s m e n é s m i n d e n évben milliók életét
Stanford E g y e t e m s m á s o k t a t á s i és k u t a t ó i n t é z e ­ követeli a szegény országokban. E betegségek
tek körül alakult ki. visszaszorításához szükséges modern orvosi
A szegény országoknak nincs lehetőségük t e c h n o l ó g i a egy é v b e n c s a k tízmilliárd dollárba
ilyen h i g h - t e c h r é g i ó k k i a l a k í t á s á r a . S a c h s ú g y kerülne - kevesebbe, m i n t fejenként 15 dollárba
számolt, h o g y n e g y v e n n y o l c t r ó p u s i vagy rész­ azok részéről, akik a magas j ö v e d e l m ű országok­
ben trópusi ország, a m e l y e k e g y ü t t e s l a k o s s á g a b a n élnek, ha a költségeket e g y e n l e t e s e n oszta­
750 millió, c s a k n e g y v e n h é t s z a b a d a l m a t m o n d ­ n á k szét.
hat m a g á é n a k a z U S A - b a n 1 9 9 7 - b e n k ü l f ö l d i e k ­ S a c h s sürgeti a g a z d a g o r s z á g o k k o r m á n y a i t ,
nek megadott 51 e z e r s z a b a d a l o m b ó l . A l e g t ö b b a nemzetközi kölcsönfolyósító intézményekkel
szegény o r s z á g b a n a k o r m á n y n a k m é g t e r m é s z e t ­ együtt, h o g y a d j a n a k k ö l c s ö n ö k e t é s s e g é l y e k e t
tudományi t a n á c s a d ó j a s i n c s . M i t ö b b , e z e k a z a tudományos és technológiai fejlődéshez. S a c h s
országok túl s z e g é n y e k a h h o z , h o g y s z á m í t ó g é ­ megjegyzi, hogy nagyon kevés p é n z van a kutatás
peket, m o b i l t e l e f o n o k a t , f a x k é s z ü l é k e k e t , s z á m í ­ és f e j l e s z t é s c é l j a i r a a s z e g é n y o r s z á g o k b a n . A Vi­
tógépesített gyári b e r e n d e z é s e k e t vagy m á s f a j t a l á g b a n k , a m e l y a s z e g é n y o r s z á g o k b a n a fejlesz­
high-tech eszközöket vásároljanak. Arra sincs t é s i p r o j e k t e k f i n a n s z í r o z á s á n a k e g y i k f ő forrása,
c s a k 60 millió dollárt költ évente trópusi, mező­
g a z d a s á g i v a g y e g é s z s é g ü g y i k u t a t á s o k r a é s fej­
lesztésekre. Az összehasonlítás kedvéért a M e r c k
gyógyszeripari óriásvállalat 35-ször annyit költ
( 2 , 1 m i l l i á r d d o l l á r t ) saját t e r m é k e i v e l k a p c s o l a ­
t o s k u t a t á s r a és f e j l e s z t é s r e . A t e h e t ő s o r s z á g o k ­
ban még az egyetemek is szerepet játszhatnának,
külföldi kutatóbázisokat és képzési i n t é z m é n y e ­
ket h o z h a t n á n a k létre, a m e l y e k felkarolhatnák a
kutatási együttműködési projekteket. A számí­
t ó g é p e k t ő l és az i n t e r n e t t ő l a b i o t e c h n o l ó g i á i g
a „ n é p e k v a g y o n a " e g y r e j o b b a n függ a m o d e r n
i n f o r m á c i ó s t e c h n o l ó g i á t ó l : s ha a v i l á g j e l e n t ő s
részei technológiailag süketek maradnak, akkor
nem valószínű, hogy a globális szegénységtől
meg lehet szabadulni.

A legoptimistább nézet szerint a volt Szovjet­


u n i ó köztársaságai, v a l a m i n t K e l e t - E u r ó p a ko­
rábban szocialista országai idővel előrelépnek a
magas j ö v e d e l m ű országok soraiba. A gazdasági
n ö v e k e d é s e l é r i L a t i n - A m e r i k á t , Afrikát és a vi­
lág t ö b b i r é s z é t i s . M i v e l a k a p i t a l i z m u s azt kí­
vánja meg, hogy a m u n k á s o k m o b i l a k legyenek,
a m a r a d é k k a s z t o s t á r s a d a l m a k a t a v i l á g b a n az
o s z t á l y a l a p ú t á r s a d a l m a k fogják f e l v á l t a n i . E z e k
a t á r s a d a l m a k a felfelé i r á n y u l ó m o b i l i t á s j o b b
l e h e t ő s é g e i t fogják k í n á l n i .
Mi lesz a globális egyenlőtlenség jövője? N e h é z
j e l e n l e g t e l j e s e n o p t i m i s t á n a k m a r a d n i . A globá­
lis g a z d a s á g i n ö v e k e d é s l e l a s s u l t , é s Á z s i a egy­
Az orosz társadalomban szembeötlő az ellentétet kor í g é r e t e s o r s z á g a i k ö z ü l m a n é h á n y a n b a j b a n
a gazdagok és a szegények között. v a n n a k . Az o r o s z g a z d a s á g a s z o c i a l i z m u s b ó l a
0

7 7.4. ábra A világ becsült és várható népessége a jövőre kivetített


változatok alapján, 1 9 5 0 - 2 0 5 0

Állandó

Magas

Közepes

Alacsony

0 -| , , _, , , J , , , ,
1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010 2020 2030 2040 2050
Forrás: UN 2003a.

k a p i t a l i z m u s b a v a l ó á t m e n e t s o r á n s z á m o s aka­ l e m egészéhez képest) 6 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 000


dályba ütközött, és sok orosz sokkal szegényebbé ( 6 0 0 0 0 b i l l i ó ) e m b e r fog é l n i a F ö l d f e l s z í n é n . E
vált, m i n t b á r m i k o r e l ő t t e . M é g m e g l á t j u k , h o g y s z e r i n t s z á z h u s z o n ö t e m b e r l a k n a a F ö l d felüle­
a világ o r s z á g a i t a n u l n a k - e e g y m á s t ó l és m u n k á l ­ t é n e k m i n d e n egyes négyzetméterén, beleértve a
kodnak-e k ö z ö s e n egy j o b b élet kialakításán né­ s z á r a z f ö l d e t és a v í z z e l b o r í t o t t t e r ü l e t e k e t is.
p e i k s z á m á r a . A m i b i z t o s , a z az, h o g y a z e l m ú l t J . H . F r e m l i n fizikus k i s z á m í t o t t a , h o g y ilyen
negyed évszázad alatt s o h a n e m látott m é r t é k ű számú népesség lakóhelyéhez olyan kétezer
globális gazdasági átalakulásnak voltunk tanúi. e m e l e t e s é p ü l e t r e l e n n e s z ü k s é g , a m e l y a boly­
A z á t a l a k u l á s h a t á s a i a k ö v e t k e z ő h u s z o n ö t év­ g ó e g é s z f e l s z í n é t e l f o g l a l n á . M é g e g y i l y e n elké­
b e n kevés embert hagynak érintetlenül ezen a p e s z t ő s z e r k e z e t e s e t é n i s c s a k h á r o m vagy négy
bolygón. n é g y z e t m é t e r n y i t e r ü l e t j u t n a m i n d e n egyes em­
Ha a g l o b á l i s e g y e n l ő t l e n s é g egyike a legfonto­ bernek (Fremlin 1964).
sabb kérdéseknek, amellyel a F ö l d n e k szembe kell Az ilyen k é p persze n e m több egy rémálomba
n é z n i e , a k k o r a m á s i k a F ö l d n é p e s s é g é n e k radi­ i l l ő f i k c i ó n á l , a m e l y n e k c é l j a , h o g y megértesse
kális n ö v e k e d é s e az e l m ú l t é v t i z e d e k b e n . A glo­ az e m b e r e k k e l : m i l y e n kataklizmákkal járna a
b á l i s s z e g é n y s é g és a g l o b á l i s n é p e s s é g n ö v e k e d é s népesség növekedésének folytatódása. Az iga­
összefügg e g y m á s s a l , m e r t a világ l e g s z e g é n y e b b zi p r o b l é m a , h o g y mi fog t ö r t é n n i a következő
o r s z á g a i n a k egy r é s z é b e n a l e g m a g a s a b b m é r t é k ű h a r m i n c vagy n e g y v e n é v b e n . R é s z b e n , mert a
a népesség növekedése. k o r m á n y o k é s m á s ü g y n ö k s é g e k E h r l i c h é s má­
s o k f i g y e l m e z t e t é s e i n e k f i g y e l e m b e v é t e l é v e l né­
p e s s é g s z a b á l y o z á s i p r o g r a m o k a t h a j t o t t a k végre,
A VILÁG NÉPESSÉGÉNEK NÖVEKEDÉSE m i n e k k ö v e t k e z t é b e n a világ n é p e s s é g é n e k nö­
v e k e d é s e f e l t é t e l e z h e t ő e n k e z d v i s s z a e s n i (lásd
A becslések szerint a Föld hatmilliárdómodik a 2 2 . 4 . ábrát). A v i l á g 2 0 0 0 - b e n v á r h a t ó népes­
lakosa 1999. október 12-én született. A világ s é g é n e k h a t v a n a s é v e k b e l i b e c s l é s e i r ő l kiderült,
n é p e s s é g e r o b b a n á s s z e r ű e n n ő - 1 9 6 0 ó t a meg­ h o g y p o n t a t l a n o k v o l t a k . A V i l á g b a n k a világ né­
kétszereződött. A demográfia egyik amerikai p e s s é g é t 2 0 0 0 - r e m i n d ö s s z e 6 m i l l i á r d o t megha­

s z a k é r t ő j e , P a u l E h r l i c h a h a t v a n a s é v e k b e n ki­ l a d ó n a k b e c s ü l t e , a k o r á b b i b e c s l é s e k t ö b b mint

számította, hogy ha a népességnövekedés akkori 8 m i l l i á r d j á v a l s z e m b e n . E n n e k e l l e n é r e , ha fi­

rátája f o l y t a t ó d i k , a k k o r m o s t a n t ó l s z á m í t o t t 9 0 0 g y e l e m b e v e s s z ü k , h o g y egy é v s z á z a d d a l ezelőtt


c s a k 1,5 m i l l i á r d e m b e r élt a F ö l d ö n , ez a szám
év m ú l v a (nem h o s s z ú időszak a világtörténe­
GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG

még m i n d i g e l k é p e s z t ő a r á n y ú n ö v e k e d é s t m u ­ A népességnövekedés rátái magasak voltak a


tat. Mi t ö b b , a n é p e s s é g n ö v e k e d é s m ö g ö t t i e g y e s 1 8 - 1 9 . s z á z a d b a n E u r ó p á b a n é s a z E g y e s ü l t Ál­
tényezők e g y á l t a l á n n e m j e l e z h e t ő k e l ő r e , így lamokban, de azóta ezek a görbék kisimultak. Ma
minden becslést óvatosan kell értelmezni. s z á m o s f e j l ő d ő o r s z á g b a n 2 és 3 s z á z a l é k k ö z ö t t
van a népszaporulat (lásd a 11.4. ábrát). Lehet,
hogy ezek n e m tűnnek nagyon másnak, mint az
Népességelemzés: demográfia i p a r o s o d o t t o r s z á g o k b a n , de v a l ó j á b a n a k ü l ö n b ­
ség ó r i á s i .
A népesedés számszerű adatait e l e m z ő t u d o m á n y E n n e k a z a z oka, h o g y a n é p e s s é g e x p o n e n c i á ­
a demográfia. A f o g a l m a t k ö r ü l b e l ü l m á s f é l s z á z l i s a n n ö v e k s z i k . Van e g y ő s i p e r z s a m í t o s z , a m e l y
évvel e z e l ő t t a l k o t t á k m e g , e g y o l y a n i d ő s z a k ­ segít ezt m e g v i l á g í t a n i . E g y u d v a r o n c m e g k é r t e a z
ban, a m i k o r a n e m z e t e k e l k e z d t e k h i v a t a l o s sta­ uralkodót, hogy szolgálatai j u t a l m á u l adjon neki
tisztikákat v e z e t n i l a k o s s á g u k j e l l e g é r ő l é s meg­ kétszer annyi rizsszemet m i n d e n egyes korábbi
oszlásáról. A d e m o g r á f i a a n é p e s s é g s z á m á n a k s z o l g á l a t á é r t úgy, h o g y a s a k k t á b l a e l s ő k o c k á j á ­
mérésével, v a l a m i n t a n ö v e k e d é s és c s ö k k e n é s ba először egy s z e m rizst h e l y e z z e n . A b b a n a hi-
okainak m a g y a r á z a t á v a l foglalkozik. A n é p e s s é g szemben, hogy ez neki kedvez, a király hozatott
számának a l a k u l á s a h á r o m t é n y e z ő , a s z ü l e t é s e k , rizst a r a k t á r a i b ó l . A h u s z o n e g y e d i k k o c k á n á l a
a h a l á l e s e t e k és a m i g r á c i ó függvénye. A d e m o g ­ raktár kiürült, a negyvenedik k o c k á h o z tízmil­
ráfiát h a g y o m á n y o s a n a s z o c i o l ó g i a e g y i k á g á n a k liárd rizsszemre lett volna szükség (Meadows
tekintik, m e r t a s z ü l e t é s e k és h a l á l o z á s o k gyako­ 1 9 7 2 ) . M á s szavakkal, egyetlen tétellel elkezd­
riságát b e f o l y á s o l ó t é n y e z ő k e g y a d o t t c s o p o r t ­ ve, m a j d azt m e g d u p l á z v a , a z e r e d m é n y t m e g i n t
ban vagy a t á r s a d a l o m b a n , t o v á b b á a n é p e s s é g m e g d u p l á z v a - 1, 2, 4, 8, 1 6 , 3 2 , 6 4 , 1 2 8 és így
vándorlása, n a g y m é r t é k b e n t á r s a d a l m i é s kultu­ tovább - gyorsan óriási s z á m o k h o z jutunk. Hét
rális e r e d e t ű e k . m ű v e l e t alatt a s z á m 128-szorosára e m e l k e d i k .

A demográfiai munka jellegében statiszti­ P o n t o s a n ugyanez az elv vonatkozik a népesség­

kai. M i n d e n fejlett n e m z e t m a a l a p v e t ő s t a t i s z ­ szaporulatra is.

tikai adatokat gyűjt és d o l g o z fel a l a k o s s á g á r ó l E z t a h a t á s t < megkettőződési idővel tudjuk


népszámlálások (egy ország teljes lakosságáról m é r n i , a z z a l a z i d ő t a r t a m m a l , a m e l y a h h o z szük­
rendszeresen k é s z í t e t t a d a t f e l v é t e l e k ) t a r t á s á v a l . séges, h o g y a n é p e s s é g s z á m a m e g k é t s z e r e z ő d ­
Annak e l l e n é r e , h o g y m a n a p s á g a z a d a t g y ű j t é s jön. Az egyszázalékos népességnövekedés hetven
módszerei i g e n a l a p o s a k , m é g e z e k n é l a n e m z e ­ é v alatt k e t t ő z i m e g a k i i n d u l ó n é p e s s é g s z á m o t .
teknél s e m t e l j e s e n p o n t o s a k a d e m o g r á f i a i sta­ A 2 s z á z a l é k o s n ö v e k e d é s 35 év alatt k e t t ő z i m e g
tisztikai a d a t o k . a n é p e s s é g e t , m í g a 3 s z á z a l é k o s s z a p o r u l a t 23 év
Az Egyesült Királyságban 1 8 0 1 ó t a v a n tíz­ alatt h o z h a t k é t s z e r a n n y i lakost. P a u l E h r l i c h ,
évenként n é p s z á m l á l á s . A népszámlálás célja, a k i t m á r e m l í t e t t ü n k a fejezet e l e j é n , é p p e n a vi­
hogy a l e h e t ő l e g p o n t o s a b b l e g y e n , de k ü l ö n f é l e lág n é p e s s é g e m e g k e t t ő z ő d é s i i d e j é n e k g y o r s u l ó
okoknál fogva e g y e s e k n e m j e g y e z t e t i k b e m a g u ­ ü t e m b e n v a l ó c s ö k k e n é s e o k á n aggódott a n n y i ­
kat be a n é p e s s é g - n y i l v á n t a r t á s b a , p é l d á u l az il­ ra a n é p e s s é g n ö v e k e d é s m i a t t . A világ n é p e s s é ­
legális b e v á n d o r l ó k , a h a j l é k t a l a n o k , az á t u t a z ó k ge 1 8 5 0 - r e érte el az e g y m i l l i á r d o t . A k ö v e t k e z ő
és mások, a k i k így e l k e r ü l i k a n y i l v á n t a r t á s b a vé­ nyolcvan évben, 1930-ig megduplázódott: két­
telt. S z á m o s f e j l ő d ő o r s z á g b a n , k ü l ö n ö s e n a h o l milliárdra. Ez pontosan jelezte előre a következő
mostanában m a g a s v o l t a n é p e s s é g n ö v e k e d é s , a megkettőződést négymilliárdra 1975-ig.
demográfiai statisztikák sokkal megbízhatatla­
nabbak.
Malthusianizmus

A népesség változásának dinamikája A modernitás előtti társadalmakban nagyon ma­


gas v o l t a s z ü l e t é s i r á t a a m a i i p a r o s o d o t t világ
A n é p e s s é g n ö v e k e d é s vagy - h a n y a t l á s r á t á i t ú g y s z á m a i v a l ö s s z e v e t v e . E n n e k e l l e n é r e a 1 8 . szá­
számolják ki, h o g y k i v o n j á k a z e z e r l a k o s r a e s ő zadig a népességnövekedés alacsony maradt,
elhalálozások s z á m á t a z e z e r l a k o s r a f e s ő s z ü l e t é ­ m e r t n a g y j á b ó l e g y e n s ú l y v o l t a s z ü l e t é s e k és a
sek s z á m á b ó l - ezt r e n d s z e r i n t é v e n t e v é g z i k el. halálozások száma között. A számok általános
Egyes e u r ó p a i o r s z á g o k n a k n e g a t í v n ö v e k e d é s i t r e n d j e e m e l k e d é s t m u t a t o t t , é s n é h a v o l t a k ki­
rátája van - m á s s z a v a k k a l l a k o s s á g u k fogyatko­ ugró népességszaporulatok, de ezeket növekvő
zik. Gyakorlatilag m i n d e n i p a r o s o d o t t o r s z á g b a n halálozási számok követték. A középkori Euró­
0,5 s z á z a l é k n á l a l a c s o n y a b b a n ö v e k e d é s i r á t a . p á b a n például a m i k o r rosszul sikerült az aratás,
FEJEZET

emográfia: alapfogalmak

A demográfusok által használt alapfogalmak kö­ ségi ráták a gyakorlatban sokkal alacsonyabbak,
zül a legfontosabbak a nyers születési ráták, a mint a fogamzóképességi ráták, tekintve hogy
termékenység, a fogamzóképesség és a nyers ha­ társadalmi és kulturális tényezők korlátozzák a
lálozási ráták. A nyers születési rátákat az ezer szaporodást.
lakosra jutó élveszületések számaként fejezik ki. A nyers halálozási rátákat (szokás „mortali­
Nagyon általános jellegük miatt nevezik őket tási rátáknak" is nevezni őket) ugyanúgy számít­
„nyers" rátáknak. A nyers születési arányszámok ják ki, mint a születési adatokat - az ezer lakosra
nem mondják meg például, hogy a népesség­ eső éves halálesetek számával. Itt is lényeges kü­
nek milyen aránya férfi vagy nő, vagy milyen a lönbségek vannak az országok között, de számos
népesség kor szerinti megoszlása (a fiatalok és társadalomban csökkennek a fejlett országokban
öregek népességen belül egymáshoz viszonyított lévő szintekkel összevethető értékekre. 2002-ben
aránya). Ahol statisztikai adatgyűjtés folyik, ott az Egyesült Királyságban az elhalálozási arány 10
a születési vagy halálozási rátákat ilyen kategó­ ezrelék volt, Indiában 9; Etiópiában pedig 18 ez­
riákra vonatkoztatják; ilyenkor a demográfusok relék. Néhány országnak sokkal magasabb halá­
inkább „specifikus" és nem „nyers" rátákról be­ lozási rátái vannak. Sierra Leonéban például az
szélnek. Például a korspecifikus születési ráta az elhalálozási arány 30 ezrelék. A nyers születési
ezer nőre eső születések számát jelentheti a kü­ rátákhoz hasonlóan a nyers elhalálozási ráták a
lönböző korcsoportokban. mortalitásnak (a népesség elhalálozási adatai)
Ha részletesebben meg akarjuk érteni a népes­ csak nagyon általános mutatói. A specifikus ha­
ség alakulását, akkor általában szükség van a spe­ landósági ráták pontosabb információkat adnak.
cifikus születési arányszámokban megadott infor­ Különösen fontos elhalálozási ráta a csecsemő­
mációkra. A nyers születési arányszámok külön­ halandósági ráta az ezer születésre eső újszü­
böző csoportok, társadalmak és régiók általános löttek száma, akik egyéves koruk előtt meghal­
összehasonlításánál hasznosak. így az Egyesült nak. A népességrobbanás mögött található egyik
Királyság nyers születési rátája 2002-ben 11 ez­ kulcstényező a csecsemőhalandósági ráták csök­
relék volt. Más ipari országokban alacsonyabbak kenése.
az arányszámok, például 9 ezrelék Németország­ A csecsemőhalandóság csökkenő rátáinak van
ban, Oroszországban és Olaszországban. A világ a legfontosabb hatása a születéskor várható
számos más részében a nyers születési arány­ életkorra - azaz, azoknak az éveknek a számá­
számok sokkal magasabbak. Indiában például a ra, amennyit egy átlagos ember remélhetőleg
nyers születési arányszám 21 ezrelék; Etiópiában élni fog. 2003-ban a születéskor várható életkor
43 ezrelék (http://www.unicef.org/infobycountry/ az Angliában született nőknél 81 év volt, a fér­
index.html). fiaknál pedig 76 év. Ez jócskán különbözik az el­
A születési arányszám a nők termékenységének múlt évszázad fordulóján, 1901-ben számolt 49
a kifejeződése. A termékenység arra vonatko­ és 45 éves életkilátásoktól. Ez persze nem jelenti,
zik, hány élveszületett gyermeke van egy átlagos hogy az 1901-ben születettek többsége negyve­
asszonynak. A termékenységi rátát általában az nes éveiben meghalt. Amikor magas a csecsemő­
ezer fogamzóképes asszonyra jutó szülések átla­ halandóság, ahogy számos fejlődő országban az,
gaként számolják ki. az átlagos várható életkor, amely egy statisztikai
A termékenységet megkülönböztetik a f o g a m - átlagszám - lecsökken. A betegség, a táplálkozás
zóképességtől, amely az asszonyok biológiailag és a természeti katasztrófák hatásai is a várha­
kihordani képes gyermekeinek számával egyenlő. tó életkorra ható tényezők. A várható életkort
Egy nőnél fizikailag lehetséges, hogy minden év­ meg kell különböztetni az é l e t t a r t a m t ó l , amely
ben gyermeket szüljön azon időszak alatt, amikor az egyén által biológiailag megélhető élethossz
fogamzásra képes. A termékenység a pubertás és években számolt maximuma. Míg a várható élet­
a menopauza korától függően változik, mind a kor a világ legtöbb társadalmában növekedett, az
kettő eltér országonként és egyénenként. Elő­ élettartam nem változott. Az embereknek csak
fordulnak olyan családok, ahol az asszony húsz egy kis hányada éli meg a százéves kort, vagy él
vagy annál is több gyermeket szül, a termékeny­ annál hosszabb ideig.
A világ legszegényebb országaiban jelentős a népességnövekedés.

elhalasztották a h á z a s s á g k ö t é s e k e t , a f o g a m z á s o k k o m b i n á l v a t e r m é s z e t e s gátját s z a b j a a n é p e s s é g
száma l e c s ö k k e n t , a h a l á l e s e t e k s z á m a n ő t t . E z e k növekedésének. M a l t h u s előre jelezte, hogy az
az egymást k i e g é s z í t ő t e n d e n c i á k c s ö k k e n t e t t é k e m b e r e k mindig a n y o m o r és az é h e z é s körül­
az éhes szájak s z á m á t . E g y e t l e n i p a r o s o d á s e l ő t t i m é n y e i között fognak létezni, h a c s a k az általa
társadalom s e m v o l t k é p e s e t t ő l a z ö n s z a b á l y o z ó „erkölcsi önmegtartóztatásnak" nevezett maga­
ritmustól m e g s z a b a d u l n i ( W r i g l e y 1 9 6 8 ) . tartást n e m gyakorolják. Az ő javasolt m e g o l d á s a
Az i p a r o s o d á s kialakulásának időszaka alatt a t ú l z o t t n é p e s s é g s z a p o r o d á s r a az volt, h o g y az
sokan várták az új k o r s z a k o t , a m e l y b e n a n é l k ü ­ emberek korlátozzák a szexuális aktusok számát
lözés a m ú l t j e l e n s é g é v é v á l i k . A m o d e r n i p a r (a fogamzásgátló m ó d s z e r e k alkalmazását „bűn­
fejlődése, g o n d o l t á k m i n d e n f e l é , a b ő s é g új kor­ nek" tekintette).
szakát teremti majd meg. Tanulmány a népese­ E g y i d e i g ü g y e t s e m v e t e t t e k malthusianiz-
dés törvényéről [Essay on the Principle of Popula­ musra, m i v e l a n y u g a t i o r s z á g o k n é p e s s é g f e j l ő ­
tion, M a l t h u s 1 9 7 6 ; e r e d e t i l e g 1 7 9 8 ) c í m ű ü n n e ­ d é s e e g é s z e n m á s a l a k o t öltött, m i n t a m i l y e n r e
pelt m u n k á j á b a n T h o m a s M a l t h u s b í r á l t a e z e k e t M a l t h u s s z á m í t o t t - a h o g y ezt l á t n i fogjuk a k é ­
a nézeteket, és vitát i n d í t o t t a n é p e s e d é s és az sőbbiekben. A 1 9 - 2 0 . században a népességnöve­
élelmiszerforrások k ö z t i k a p c s o l a t r ó l , amely a k e d é s r á t á i c s ö k k e n t e k . O l y a n n y i r a , h o g y a har­
mai napig is f o l y t a t ó d i k . A k k o r azt írta, h o g y az mincas években a népesség csökkenése számos
európai lakosság g y o r s a n n ö v e k s z i k m a j d . M a l ­ i p a r i o r s z á g b a n , így a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n i s
thus k i m u t a t t a , h o g y a m í g a n é p e s s é g n ö v e k e d é s k o m o l y a g g o d a l m a t o k o z o t t . A világ n é p e s s é g é ­
exponenciális, a z é l e l m i s z e r - e l l á t á s k ö t ö t t forrá­ nek megugrása a 20. században ismét n é m i hitelt
soktól függ, a m e l y e k e t c s a k ú g y l e h e t b ő v í t e n i , • kölcsönzött Malthus elméletének, bár n e m sokan
hogy új f ö l d t e r ü l e t e k e t v o n n a k be a m ű v e l é s b e . támogatják eredeti formájában. Ugyanakkor úgy
A népességnövekedés ezért a rendelkezésre álló tűnik, hogy a fejlődő országok népességrobbaná­
támogatási e s z k ö z ö k t ő l fosztja m e g a z e m b e r i ­ s a feléli a z o k a t a z e r ő f o r r á s o k a t , a m e l y e k e t e z e k
séget. E n n e k e l k e r ü l h e t e t l e n e r e d m é n y e a z é h ­ a z o r s z á g o k saját p o l g á r a i k t á p l á l á s á r a p r o d u k á l ­
ínség, a m e l y a h á b o r ú és j á r v á n y o k h a t á s á v a l ni képesek.
7 7.5. ábra Várható életkor globális perspektívában, 2002

Alaszka
(Egyesült Államok)

Bahama-
V - "? szigetek
K u ,
Hawaii-szigetek ^ _ ^ V i Domimkai Köztársaság
Belize
Puerto Rico
'**> Jamaica'^Jfc^ / S t . Kitts é s Nevis
• '•' "A—Antigua és Barbuda
londuras Ha«i ^Dominika
St. Lucia-: , - B a r b a d o s Gambia
r*earagua_ v ^ g t . Vincent és a Grenadine-sz.
£ Grenada Guinea-Bissau
Costa Rica "Trinidad és Tobago Guinea
Csendes-óceán Panama .Guyana Sierra Leone'

Francia G u y a n a Libéria'
T
Elefántcsontpart G h á n a ° 9 ° . . n

Galápagos-
szigetek
Ecuador j

Atlanti-óceán

Várható élettartam

• 50 év vagy alacsonyabb
51-59 év
60-64 év
75 év vagy magasabb
• Nincs adat

Falkland-
* szigetek

Forrás: World Bank 2003


GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG

A demográfiai átmenet A d e m o g r á f u s o k n e m é r t e n e k t e l j e s e n e g y e t ab­


ban, hogyan kell é r t e l m e z n i ezt a változássoroza­
A demográfusok g y a k r a n h i v a t k o z n a k az i p a r o ­ tot, v a g y m i l y e n h o s s z ú ideig tart m a j d a h a r m a ­
sodott o r s z á g o k b a n a 1 9 . s z á z a d t ó l k e z d v e a szü­ d i k s z a k a s z . A t e r m é k e n y s é g a n y u g a t i országok­
letések halálesetekhez viszonyított számának b a n n e m volt teljesen stabil az elmúlt körülbelül
változásaira m i n t demográfiai átmenetre. A fo­ száz évben, ezért jelentős k ü l ö n b s é g e k v a n n a k
galmat e l ő s z ö r W a r r e n S . T h o m p s o n kutatta, a k i t e r m é k e n y s é g b e n a z i p a r o s o d o t t á l l a m o k , vala­
egy h á r o m s z a k a s z o s f o l y a m a t o t írt le, a m e l y b e n mint azokon belül az osztályok és régiók között.
a népesség s t a b i l i t á s á n a k e g y i k t í p u s á t i d ő v e l e g y E n n e k e l l e n é r e á l t a l á n o s a n elfogadott, h o g y e z a
másik váltja fel, a h o g y a t á r s a d a l o m a g a z d a s á g i s o r r e n d p o n t o s a n írja l e a m o d e r n t á r s a d a l m a k
fejlődés egy f e j l e t t e b b s z i n t j é t éri e l ( T h o m p s o n demográfiai j e l l e m z ő i n e k alapos átalakulását.
1929). A demográfiai á t m e n e t elmélete közvetlenül
Az első szakasz a l e g t ö b b h a g y o m á n y o s ország­ ellenkezik T h o m a s Malthus gondolataival. Míg
ra jellemző állapotokra vonatkozik, amelyben Malthus számára a megnövekedett jólét automa­
mind a s z ü l e t é s i , m i n d a h a l á l o z á s i r á t á k m a g a ­ tikusan hozza magával a népességnövekedést,
sak, és a g y e r m e k h a l a n d ó s á g k ü l ö n ö s e n nagy. a d e m o g r á f i a i á t m e n e t t é z i s e azt h a n g s ú l y o z z a ,
A népesség l a s s a n n ő , h a n ő e g y á l t a l á n , m i v e l a h o g y a z i p a r o s í t á s á l t a l g e n e r á l t g a z d a s á g i fejlő­
születések m a g a s s z á m á t t ö b b é - k e v é s b é k i e g y e n ­ d é s i d ő v e l a n é p e s s é g s t a b i l i t á s új e g y e n s ú l y i ál­
líti a h a l á l o z á s o k a r á n y a . lapotához vezet.
A második szakasz, amely Európában és az
Egyesült Á l l a m o k b a n a 1 9 . s z á z a d e l s ő é v t i z e d e i ­
ben - nagy r e g i o n á l i s e l t é r é s e k k e l - a k k o r fordult A változás kilátásai
elő, amikor a h a l á l e s e t e k s z á m a l e c s ö k k e n t , m i ­
közben a t e r m é k e n y s é g m a g a s m a r a d t . E z é r t ez A fejlődő világ országaiban a termékenység ma­
a jelentős n é p e s s é g n ö v e k e d é s fázisa. E z t e z u t á n gas m a r a d t a c s a l á d m é r e t é r ő l a l k o t o t t h a g y o m á ­
követi a harmadik szakasz, amelyben az ipari n y o s felfogás m i a t t . M a i s k í v á n a t o s a s o k gye­
fejlődéssel a s z ü l e t é s e k s z á m a o l y a n s z i n t r e e s i k rek vállalása, mivel a családi gazdálkodáshoz
vissza, h o g y a n é p e s s é g s z á m a i s m é t m e g l e h e t ő ­ m u n k a e r ő r e van szükség. Egyes vallások ellenzik
sen stabil. a s z ü l e t é s s z a b á l y o z á s t , i l l e t v e h e l y e s l i k a nagy-

Egyes családokban kívánatosnak tartják a sok gyereket, ahogyan ez a tádzsik menekült család Kirgizisztánban.
334 11. FEJEZET

családos életformát. S z á m o s országban ellenzik „ k ö z e p e s " - a m e l y e t az E N S Z a l e g v a l ó s z í n ű b b ­


a fogamzásgátlást, p é l d á u l az i s z l á m v e z e t ő k és a n e k tart - , azt f e l t é t e l e z v e , h o g y a t e r m é k e n y s é g i
k a t o l i k u s e g y h á z is, a m e l y n e k b e f o l y á s a k ü l ö n ö ­ s z i n t a s s z o n y o n k é n t k é t g y e r m e k k ö r ü l fog stabi­
s e n Dél- és K ö z é p - A m e r i k á b a n j e l e n t ő s . A t e r m é ­ l i z á l ó d n i , így a világ l a k o s s á g á n a k s z á m a 2 1 5 0 - r e
kenység csökkentésére felszólító jelszavak nem­ 11,8 milliárdra emelkedik majd.
igen szerepelnek a politikusok szókincsében. A z á l t a l á n o s n é p e s s é g n ö v e k e d é s i várakozások
1 9 7 4 - b e n Argentínában betiltották a fogamzás­ k é t k ü l ö n b ö z ő t e n d e n c i á t n e m v e s z n e k figyelem­
gátlókat az ország l a k o s s á g a s z á m á n a k a l e h e t ő b e . A l e g t ö b b f e j l ő d ő o r s z á g e l ő s z ö r a fent leírt de­
l e g h a m a r a b b t ö r t é n ő m e g d u p l á z á s á t c é l z ó prog­ m o g r á f i a i á t m e n e t i f o l y a m a t o n fog á t m e n n i , ami
r a m r é s z e k é n t , s e z t a l é p é s t az ország g a z d a s á g i a h a l á l o z á s i a r á n y c s ö k k e n é s e m i a t t a népesség
és katonai erejének fejlesztését szolgáló eszköz­ j e l e n t ő s n ö v e k e d é s é t e r e d m é n y e z i . I n d i a é s Kína
nek tekintették. v a l ó s z í n ű l e g 1,5 m i l l i á r d o s n é p e s s é g g e l számol­
A t e r m é k e n y s é g c s ö k k e n é s e n é h á n y n a g y fej­ hat. Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában
lődő országban mégis bekövetkezett. Példa erre e g y e s t e r ü l e t e k h a s o n l ó a n gyors n ö v e k e d é s t fog­
K í n a , a h o l j e l e n l e g 1,3 m i l l i á r d a l a k o s s á g s z á m a , nak mutatni, majd a népesség stabilizálódik.
a világ ö s s z l a k o s s á g á n a k m i n t e g y e g y n e g y e d e . A A m á s o d i k t e n d e n c i a a fejlett o r s z á g o k a t érinti,
kínai k o r m á n y vezette be a legátfogóbb népesség­ a m e l y e k m á r t ú l j u t o t t a k a d e m o g r á f i a i átmene­
szabályozási programot a világon, azzal a céllal, t e n . E z e k a t á r s a d a l m a k n a g y o n c s e k é l y népes­
h o g y a j e l e n l e g i s z i n t e n s t a b i l i z á l j a o r s z á g a la­ ségnövekedést fognak megérni, ha egyáltalán
kóinak számát. A kormány ösztönzőket léptetett l e s z n ö v e k e d é s . E h e l y e t t az e l ö r e g e d é s fog be­
é l e t b e ( p é l d á u l j o b b l a k á s , i n g y e n e s orvosi ellá­ k ö s z ö n t e n i , a m e l y b e n f i f i a t a l o k s z á m a abszolút
tás é s o k t a t á s ) a z e g y g y e r m e k e s c s a l á d o k n é p s z e ­ s z á m o k b a n is c s ö k k e n n i fog, és a l a k o s s á g idő­
rűsítésére, m i k ö z b e n a többgyermekes családok s e b b s z e g m e n s é n e k l é t s z á m a j e l e n t ő s e n megnö­
komoly nehézségeknek néznek elébe (csökkentik v e k s z i k . E n n e k s z é l e s k ö r ű g a z d a s á g i é s társa­
a n n a k a b é r é t , a k i n e k h a r m a d i k g y e r m e k e szü­ d a l m i k ö v e t k e z m é n y e i l e s z n e k a fejlett országok
l e t i k ) . A k í n a i k o r m á n y p o l i t i k á j a a z o n b a n ször­ s z á m á r a : A h o g y e m e l k e d i k a r á s z o r u l t a k száma,
n y ű s é g e s é s n e m várt k ö v e t k e z m é n y e k k e l i s járt. ú g y f o g n a k n ö v e k e d n i a z e l v á r á s o k a z egészség­
Kínában hagyományosan előnyben részesítik a ü g y i és a s z o c i á l i s e l l á t á s o k i r á n t . Az i d ő s e b b e k
fiúkat, m i v e l a f i ú g y e r m e k e k dolga i d ő s koruk­ p o l i t i k a i s ú l y a i s n ö v e k e d n i fog s z á m u k emelke­
b a n g o n d o z n i a s z ü l e i k e t , m í g a n ő k férjük c s a ­ désével, s elképzelhető, hogy képesek lesznek a
l á d j á h o z t a r t o z n a k a h á z a s s á g k ö t é s u t á n . A szi­ n e k i k f o n t o s p r o g r a m o k é s s z o l g á l t a t á s o k érdeké­
gorú n é p e s s é g s z a b á l y o z á s i p r o g r a m o d a v e z e t e t t , b e n nagyobb kormányzati kiadásokat elérni.
hogy újszülött leánygyermekeket öltek meg a
c s a l á d o k , m é g a b ü n t e t é s t is vállalva, c s a k h o g y
/ A népesség elöregedését a 6., „Szocializáció,
lehessen második gyermekük. Mindezek ellené­
életút, öregedés" című fejezet tárgyalja, a 151-
re, ez a k e g y e t l e n s z ü l e t é s e l l e n e s p o l i t i k a e r ő s e n
167. oldalon.
c s ö k k e n t e t t e a z ország n é p e s s é g n ö v e k e d é s é t .

K í n a programjához jelentős központi ellenőr­ M i l y e n k ö v e t k e z m é n y e k k e l j á r n a k e z e k a demog­


z é s r e v a n szükség, a m e l y vagy e l f o g a d h a t a t l a n , ráfiai v á l t o z á s o k ? E g y e s m e g f i g y e l ő k azt vetítik
vagy e l k é p z e l h e t e t l e n a l e g t ö b b f e j l ő d ő ország­ e l ő r e , h o g y á l t a l á n o s t á r s a d a l m i f o r r o n g á s o k vár­
ban. Indiában például sokféle családtervezési h a t ó a k - k ü l ö n ö s e n a d e m o g r á f i a i á t m e n e t e t meg­
t á m o g a t ó é s f o g a m z á s g á t l ó felvilágosító progra­ é l ő f e j l ő d ő o r s z á g o k b a n . A g a z d a s á g és a munka­
m o t p r ó b á l t a k ki, d e a z o k c s a k m é r s é k e l t sikert e r ő - p i a c i v á l t o z á s o k s z é l e s k ö r ű b e l s ő migrációt
hoztak. 1988-ban India népessége 798 millió i n d í t h a t n a k el, m i v e l a v i d é k e n é l ő k m u n k á t fog­
volt. 2 0 0 0 - r e é p p e n e l é r t e a z e g y m i l l i á r d q t . M é g n a k k e r e s n i . A v á r o s o k gyors n ö v e k e d é s e való­
h a c s ö k k e n n e i s n ö v e k e d é s i rátája, 2 0 5 0 - r e I n d i a s z í n ű l e g t o v á b b i k ö r n y e z e t i k á r o k h o z vezet: új
l e s z a világ l e g n é p e s e b b országa, t ö b b m i n t 1,5 k ö z e g é s z s é g ü g y i k o c k á z a t o k h o z , t ú l t e r h e l t infra­
milliárd lakójával. struktúrához, növekvő bűnözéshez és elszegé­
A v á r a k o z á s o k s z e r i n t a k ö v e t k e z ő s z á z év de­ nyedett, lakásfoglalással k ü z d ő településekhez.
mográfiai változásai nagyobbak lesznek, mint Az é h í n s é g és az é l e l m i s z e r h i á n y egy m á s i k ko­
bármikor az emberi történelem során. Nehéz m o l y ok az a g g o d a l o m r a . M i n t a g l o b á l i s egyen­
p o n t o s a n m e g j ó s o l n i , h o g y m i l y e n r á t á v a l fog a l ő t l e n s é g f e n t i t á r g y a l á s á b a n l á t t u k , 8 3 0 millió
Föld népessége szaporodni. Az E N S Z számítá­ e m b e r v a n a F ö l d ö n , a k i é h s é g t ő l és alultáplált­
sai s z e r i n t l e h e t „ m a g a s " a t e r m é k e n y s é g i ráta, s á g t ó l s z e n v e d . A n é p e s s é g g y a r a p o d á s á n a k meg­
s e b b e n az e s e t b e n a világ l a k o s s á g á n a k s z á m á t f e l e l ő e n k e l l e n e n ö v e k e d n i e a z élelmiszer-terme­
2150-ig 25 milliárdnál többre becsülik, illetve l é s n e k , h o g y e l k e r ü l j ü k a z á l t a l á n o s élelmiszer-
GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG 335

hiányt. N e h é z e l k é p z e l n i e n n e k m e g v a l ó s u l á s á t , gramm) gabonát fognak s z e m é l y e n k é n t termelni,


hiszen a világ l e g s z e g é n y e b b r é s z e i n v í z h i á n y ö s s z e h a s o n l í t v a a f e j l ő d ő világ s z e m é l y e n k é n t i
van, c s ö k k e n a t e r m ő f ö l d és p u s z t u l a t a l a j : e z e k m i n d ö s s z e 5 0 7 fontjával.
olyan f o l y a m a t o k , a m e l y e k a h e l y e t t , h o g y n ö v e l ­ A m e z ő g a z d a s á g b a n és az i p a r b a n a t e c h n o l ó ­
nék, c s ö k k e n t i k a m e z ő g a z d a s á g t e r m e l é k e n y s é ­ giai f e j l ő d é s k i s z á m í t h a t a t l a n , így s e n k i s e m l e h e t
gét. M a j d n e m b i z t o s , h o g y az é l e l m i s z e r - t e r m e ­ b i z t o s a b b a n , h o g y a világ m e k k o r a n é p e s s é g e t
lés n e m fog o l y a n s z i n t r e e m e l k e d n i , h o g y az tud majd ellátni. A globális erőforrások m á r ma
önellátás lehetséges legyen. Nagymennyiségű is kevésnek b i z o n y u l n a k ahhoz, hogy a kevésbé
élelmet é s g a b o n á t k e l l i m p o r t á l n i o l y a n t e r ü l e ­ fejlett o r s z á g o k b a n o l y a n é l e t s z í n v o n a l a t s i k e r ü l ­
tekről, a h o l felesleg v a n . A F A O s z e r i n t 2 0 1 0 - i g jön kialakítani, amely összevethető az iparoso­
a z iparosodott o r s z á g o k 1 6 1 4 font (kb. 8 0 0 k i l o - dott társadalmak életszínvonalával.

ÖSSZEFOGLALÁS

1. A világ o r s z á g a i t s o r b a l e h e t á l l í t a n i az egy g y ő z n i a fatalista attitűdöket, véget k e l l v e t n i an­


főre e s ő b r u t t ó n e m z e t i j ö v e d e l m ü k a l a p j á n . nak, h o g y a k o r m á n y b e a v a t k o z z o n a gazdasági
Jelenleg a világ n é p e s s é g é n e k 40 százaléka ügyekbe, és nagyobb mértékű megtakarításra és
él a l a c s o n y j ö v e d e l m ű o r s z á g b a n , s z e m b e n a b e f e k t e t é s r e k e l l b á t o r í t a n i a lakosságot.
mindössze 16 százaléknyi, magas jövedelmű 6. A függőségi elméletek azt állítják, hogy a globá­
országlakóval. lis s z e g é n y s é g a s z e g é n y o r s z á g o k gazdag or­
2. A világon m i n t e g y 1,3 m i l l i á r d e m b e r , a z a z szágok általi kizsákmányolásának az eredmé­
majdnem m i n d e n negyedik e m b e r szegény­ nye. Egyes teoretikusai szerint annak ellenére,
ségben él, a m e l y a n y o l c v a n a s é v e k óta e m e l ­ hogy a szegény országok gazdasága a gazdag
kedik. S o k a n a faji, e t n i k u m h o z v a g y t ö r z s h ö z o r s z á g o k b e f o l y á s a alatt áll, m é g i s v a n l e h e t ő ­
tartozás alapján fennálló megkülönböztetés ség n é m i f e j l ő d é s r e a k a p i t a l i s t á k t ó l v a l ó függő
áldozatai. viszonyon belül. A világrendszer-elmélet úgy
3. A magas j ö v e d e l m ű o r s z á g o k b a n é l ő e m b e r e k szól, h o g y a k a p i t a l i s t a v i l á g r e n d s z e r t egész­
sokkal m a g a s a b b é l e t s z í n v o n a l a t é l v e z h e t n e k , ként kell tekintenünk, ha meg akarjuk érteni
mint a z a l a c s o n y a b b j ö v e d e l m ű o r s z á g o k b a n a globális egyenlőtlenséget. A világrendszer­
élők. R á j u k n e m j e l l e m z ő , h o g y é h e z n é n e k e l m é l e t a k ö z p o n t i (vagy m a g - ) , a p e r i f é r i á l i s
vagy a l u l t á p l á l t s á g t ó l s z e n v e d n é n e k , és felte­ és a f é l p e r i f e r i á l i s o r s z á g o k r a o s z t j a a g l o b á ­
hetően t o v á b b i s é l n e k . S o k k a l v a l ó s z í n ű b b , lis g a z d a s á g s z e r e p l ő i t , és a g l o b á l i s g a z d a s á g
hogy t u d n a k í r n i - o l v a s n i , é s e z é r t m a g a s a b b hosszú távú tendenciáira koncentrál.
szakképesítésük és j o b b a n fizető állásuk van. 7. Az államközpontú elméletek a kormány sze­
Kevés a v a l ó s z í n ű s é g e , h o g y n a g y c s a l á d b a n repét hangsúlyozzák a gazdasági fejlődés elő­
élnek é s n e m v a l ó s z í n ű , h o g y g y e r m e k e i k c s e ­ segítésében, a gyorsan növekvő kelet-ázsiai
csemőként m e g h a l n á n a k a l u l t á p l á l t s á g vagy iparosodó gazdaságok tapasztalataira építve
gyermekbetegségek m i a t t . nézeteiket.
4. Az olyan ú j o n n a n i p a r o s o d o t t o r s z á g o k , m i n t 8. S e n k i sem mondhatja meg biztosan, hogy a
Hongkong, S z i n g a p ú r , Tajvan és D é l - K o r e a , globális egyenlőtlenség a jövőben növekedni
robbanásszerű gazdasági n ö v e k e d é s n e k indul­ vagy c s ö k k e n n i fog. E l ő f o r d u l h a t , h o g y a b é ­
tak a h e t v e n e s é v e k k ö z e p é t ő l . Ez a n ö v e k e d é s rek világméretű kiegyenlítődése következik
részben t ö r t é n e l m i k ö r ü l m é n y e k n e k t u l a j d o ­ b e , m i v e l a gazdag o r s z á g o k b a n c s ö k k e n n e k a
nítható, k i s e b b m é r t é k b e n a k u l t u r á l i s t é n y e ­ b é r e k , a s z e g é n y e k b e n p e d i g n ő n e k . Az is le­
zőknek t u d h a t ó b e , ám a l e g f o n t o s a b b a kor­ h e t s é g e s , h o g y e g y s z e r m i n d e n ország p r o s p e -
mányaik által j á t s z o t t k ö z p o n t i s z e r e p . H o g y f á l n i fog egy e g y e s í t e t t g l o b á l i s g a z d a s á g n a k
ez a n ö v e k e d é s folytatódik-e, az m á r k é r d é s e s , köszönhetően.
a némelyik országnál jelenleg tapasztalható 9. A n é p e s s é g n ö v e k e d é s e g y i k e az e m b e r i s é g leg­
gazdasági n e h é z s é g e k f é n y é b e n . fontosabb új keletű globális problémáinak.
5. A globális e g y e n l ő t l e n s é g piacorientált elméle­ A malthusianizmus eszméit először Thomas
tei, mint például a modernizációs elmélet, azt M a l t h u s fogalmazta meg kétszáz évvel ezelőtt,
állítják, hogy a fejlődés kulturális és i n t é z m é ­ miszerint a népességnövekedés túlszárnyalja
nyes akadályai m a g y a r á z z á k az a l a c s o n y jöve­ m a j d a z e m b e r e k e l t a r t á s á h o z s z ü k s é g e s erő­
delmű országok szegénységét. E n é z e t s z e r i n t források mennyiségét. M a l t h u s az önkorlátozó
a szegénység m e g s z ü n t e t é s e é r d e k é b e n le k e l l n e m i aktivitásban látta a megoldást, k ü l ö n b e n
J

11. FEJEZET

a t ú l n é p e s e d é s m i a t t n y o m o r é s é h e z é s vár i d ő t vett i g é n y b e . V é g ü l k i a l a k u l t egy egyen­


az emberiségre. súlyi helyzet, ahol az a l a c s o n y születések
1 0 . A n é p e s s é g n ö v e k e d é s t e l e m z ő t u d o m á n y t de- s z á m á v a l a l a c s o n y h a l á l o z á s i s z á m o k voltak
mográfiának n e v e z i k . A demográfiai m u n k a szembeállíthatók.
jó r é s z e statisztika, de a d e m o g r á f u s o k meg­ 1 2 . A világ n é p e s s é g é t az e l ő r e j e l z é s e k 2 1 5 0 - r e
próbálnak magyarázattal szolgálni a népes­ t ö b b , m i n t 1 0 m i l l i á r d r a b e c s ü l i k . E növeke­
s é g e l o s z l á s m i k é n t j é n e k k é r d é s e i r e is. A n é ­ d é s l e g n a g y o b b r é s z e a f e j l ő d ő v i l á g b a n fog
p e s s é g e l e m z é s l e g f o n t o s a b b fogalmai a szüle­ l e j á t s z ó d n i , a h o l az o r s z á g o k d e m o g r á f i a i át­
tési és h a l á l o z á s ráták, a t e r m é k e n y s é g és a a l a k u l á s o n m e n n e k át, é s gyors n ö v e k e d é s t
fogamzásképesség. é r n e k m e g , m i e l ő t t a n é p e s s é g s z á m a stabili­
1 1 . A n é p e s s é g e l o s z l á s i a d a t o k v á l t o z á s a i t álta­ z á l ó d i k . A fejlett v i l á g b a n a n é p e s s é g száma
lában a demográfiai átmenet f o l y a m a t á n a k k e v é s s é fog n ő n i . H e l y e t t e e l ö r e g e d é s megy
fényében szokták vizsgálni. Az iparosodás végbe, és a b s z o l ú t s z á m b a n is c s ö k k e n n i fog a
előtt m i n d a s z ü l e t é s i , m i n d a h a l á l o z á s i ará­ fiatalok s z á m a . E z e k n e k a n é p e s e d é s i tenden­
n y o k m a g a s a k v o l t a k . A z i p a r o s o d á s kezde­ c i á k n a k m e s s z e h a t ó k ö v e t k e z m é n y e i lesznek
tekor a n é p e s s é g n ö v e k e d é s v o l t a j e l l e m z ő , a m u n k a e r ő p i a c o k r a , a j ó l é t i r e n d s z e r e k r e , az
mert csökkentek a halálozási arányok, míg a i v ó v í z e l l á t á s r a , a t e r m é s z e t e s környezetre,
születési arányszámok csökkenése hosszabb valamint a városok szerkezetére.

MEGFONTOLAN DÓ K!ÉRDESEI-

1. Ha a legszegényebb országok lakói megszabadulnának az abszolút szegénységtől, számítana-e, hogy


vannak globális milliárdosok?
2. Gazdaggá válhatnak-e a szegény országok? Ha igen, hogyan? Van-e valami, ami megakadályozza
őket ebben?
3. Kik a felelősek a globális szegénység megszüntetéséért, a gazdag vagy a szegény országok?
4. Miért szociológiai megközelítésű a demográfia tudománya?
5. Most végül is igaza volt Malthusnak, vagy sem?

AJÁNLOTT OLVASMANYOI<

Alexander, Titus (1996): Unravelling Global Apartheid: An Overview of World Politics. Cambridge, Polity.
George, Vic - Page, Robert (szerk.) (2004): Global Social Problems. Cambridge, Polity.
Larrain, Jorge (1989): Theories of Development: Capitalism, Colonialism and Dependency. Cambridge,
Polity.
McNicoll, Geoffrey (1999): Population Weights in the International Order. New York, Population Council.

INTERNETES FORRÁSOK

A gazdasági egyenlőtlenségekről szóló írások


http://www.economist.com/inequalitypapers
The Global Site
http://www.theglobalsite.ac.uk
Valutaalap
http://www.imf.org
Make Poverty History
http:// www. makepo vertyhistory. org
ENSZ
h ttp:// www. un. org
Világbank
http://www.wprldbank.org/economicpolicy/globalization
SZEXUALITÁS ÉS
TÁRSADALMI NEM
AZ EMBERI SZEXUALITÁS
Biológia és szexuális viselkedés
A társadalom hatása a szexuális viselkedésre
Szexualitás és prokreatív technológia
Szexualitás a nyugati kultúrában

SZEXUÁLIS ORIENTÁCIÓ
Szexuális orientáció - velünk születik vagy tanuljuk?
Homoszexualitás a nyugati kultúrában
Attitűdök a homoszexualitással kapcsolatban
Mozgalmak a melegek és leszbikusok polgárjogaiért

TÁRSADALMI NEM
Társadalmi nem és biológia: természetes különbségek?
Nemi szocializáció
A társadalmi nem és a biológiai nem társadalmi konstrukciója
Feminitás, maszkulinitás és nemi viszonyok
A NEMI EGYENLŐTLENSÉG
Funkcionalista megközelítések
Feminista megközelítések

KÖVETKEZTETÉS: TÁRSADALMI NEM ÉS GLOBALIZÁCIÓ

Összefoglalás
Megfontolandó kérdések
Ajánlott olvasmányok
Internetes források
„A Massachusetts állam által rám mint békebí­ Tanya McCloskey. Ók voltak az egyik első azonos
róra, de mindenekelőtt az egymás iránti szerel­ nemű pár, akik az amerikai Massachusetts állam
metek által rám ruházott jogomnál fogva Massa­ új törvényei értelmében házasságot kötöttek. Az­
chusetts állam törvényei szerint házastársaknak nap a meleg párok egymás után érkeztek a helyi
nyilvánítalak titeket" - jelentette ki Margaret városi tanács épületébe, majd kezükben a frissen
Drury jegyző 2004. május 17-én, nem sokkal 9 kiadott engedéllyel távoztak, amelynek birtoká­
óra után. „Csókoljátok meg egymást" - az új háza­ ban immár összeházasodhatlak. Az épület előtt
sok megölelték egymást. Marcia Kadish most kelt több ezren gyűltek össze, hogy tapssal üdvözöl­
egybe partnerével, akivel már 18 éve élt együtt, jék őket, és ünnepeljék azt a jogot, amelyet sokan
és elragadtatottan mondta: „Csodálatos érzés! magától értetődőnek tekintenek.
Mennyi szeretet! Mindjárt szétfeszít!" Partnere Massachusetts állam sok esetben volt már a li­
kijelentette, hogy úgy érzi magát, mintha „meg­ berális reformok előfutára. 2 0 0 4 májusában, a
nyerte volna a lottó ötöst". Legfelső Bíróság és a törvényhozás között zajló
Ez a házasság azonban heves vitákat váltott ki több hónapnyi küzdelem után, Massachusetts
az Egyesült Államokban. James Dobson, a „Focus lett az első állam, amely törvényesítette az azo­
on the Family" elnevezésű keresztény csoport ve­ nos neműek házasságát. Bár az USA-ban egyre
zetője így nyilatkozott: „Noha a Massachusettsben többen vélik úgy, hogy a törvény által kell elis­
kiadott iraton az áll, hogy »házassági engedély«, merni a homoszexuális párok házasságát, a több­
voltaképpen nem más, mint a házasság intézmé­ ség (2004 májusában 55 százalék) következete­
nyének halotti bizonyítványa." A vitát az váltotta sen ellenzi ezt (Gallup 2 0 0 4 ) . Massachusettes
ki, hogy Marcia Kadish élettársa szintén nő volt: ezzel csatlakozott Hollandiához, Belgiumhoz és

A z e l s ő a z o n o s n e m ű pár, a k i h á z a s s á g i e n g e d é l y t k a p o t t M a s s a c h u s e t t s b e n a z u t á n , h o g y 2 4 ó r á t v á r t a k
erre a városháza előtt.
SZEXUAUTÁS ÉS TÁRSADALMI N E M

Kanada nagyobb részéhez: egyike lett azon kevés szetellenes. Úgy látják, hogy legitimál egy olyan
helynek a világon, ahol törvényesen elismerik az szexuális orientációt, amelyet az államnak éppen
azonos neműek házasságát. hogy vissza kellene szorítania. Amerikában van­
A homoszexualitás sok szempontból normali­ nak olyan érdekvédelmi csoportok, amelyeknek
zálódott: közelebb került ahhoz, hogy a minden­ az a célja, hogy meggyőzzék a homoszexuáliso­
napi társadalom elfogadott része legyen. Több kat: változzanak meg és ellenkező neműekkel
országban születtek olyan törvények, amelyek a kössenek házasságot. Mások még mindig úgy vé­
homoszexuálisok jogait védik. Amikor Dél-Afri­ lik, hogy a homoszexualitás perverzió, és heve­
ka 1996-ban elfogadta új alkotmányát, s egyike sen tiltakoznak minden olyan intézkedés ellen,
lett azon kevés országnak, amelyek alkotmányo­ amely normalizálná azt.
san biztosítják a homoszexuálisok jogait, sok eu­ A melegek nagy része azonban egyszerűen azt
rópai országban - ideértve Dániát, Hollandiát és szeretné, ha átlagosnak tekintenék. Rámutatnak,
Spanyolországot - engedélyezik már, hogy a ho­ hogy a homoszexuálisoknak éppúgy szükségük
moszexuális párok bejegyzett élettársi kapcsola­ van a gazdasági és érzelmi biztonságra, mint
tot kössenek és igényt formáljanak a házassággal mindenki másnak. Andrew Suliivan Virtuálisan
járó legtöbb jogosultságra. Az Egyesült Királyság normális (Virtually Normal, 1995) című könyvé­
kormánya 2004 novemberében fogadott el egy ben energikusan érvel a homoszexuális házasság
hasonló törvényt, amelynek értelmében a me­ előnyei mellett. Suliivan - mint katolikus és ho­
leg és leszbikus pároknak lehetőségük van arra, moszexuális ember - sokat vívódott azon, hogy
hogy kapcsolatukat polgári szertartás keretében hite hogyan egyeztethető össze szexualitásával.
regisztráltassák és ezzel a házaspárokéhoz ha­ Véleménye szerint a homoszexualitás legalább
sonló jogokat élvezhessenek. E jogok magukban részben természettől fogva adott, és általában
foglalják a társadalombiztosítási és nyugdíjjára­ nem olyasmi, amit egyszerűen „választanak" az
dékot, a lakáshasználati jogot, azt, hogy az egyik emberek. Ha valakit arra kérnek, hogy adja fel
fél gyermekéért szülői felelősséget vállalhatnak, homoszexualitását, akkor arra kérik, hogy mond­
az életbiztosítás teljes elismerését, a felelőssé­ jon le a lehetőségről, hogy szeretni fog és szeret­
get, hogy párjukat és gyermekeiket ésszerű mér­ ni fogják. Lehetőséget kell adni arra, hogy ez a
tékben ellátják, hogy a házaspárokéhoz hasonló szerelem a házasság keretein belül is kifejeződ­
feltételek mellett adózhatnak és a kórházakban hessen. Suliivan arra a következtetésre jut, hogy
látogatási joguk van. ha nem akarjuk azt, hogy a homoszexuálisokból
elidegenedett kisebbség legyen, akkor a melegek
Az USA-ban, Európában és másutt egyre több
házasságát jogilag el kell ismerni.
meleg aktivista szorgalmazza, hogy a homosze­
xuálisok házasságát teljes mértékben ismerje el Az, hogy a homoszexuálisok jogilag elismert
a törvény. Miért törik magukat? Hiszen ahogy a házassága mint lehetőség felmerül, jól mutatja,
7. fejezetben tárgyaltuk, a heteroszexuális párok hogy az utóbbi évtizedekben milyen radikális
közötti házasság intézménye láthatólag hanyat­ változáson mentek át a szexualitásról alkotott el­
lik. Az aktivisták azért tevékenykednek, mert a képzelések. Gondoljunk arra, hogy az Egyesült
többiekéhez hasonló státust, jogokat és kötele­ Királyságban csak 1967-ben legalizálták a férfiak
zettségeket követelnek magunknak. Manapság homoszexuális viszonyát. A homoszexuálisok
a házasság elsősorban érzelmi elköteleződés, közötti házasság a szexuális orientációval kap­
ugyanakkor, ha az állam elismeri, pontosan meg­ csolatban is felvet egy kérdést: a szexuális ori­
határozott jogi következményekkel jár. A partne­ entáció mekkora mértékben születik velünk, és
reknek fontos jogokat és kötelezettségeket biz­ mekkora mértékben tanult? Ebben a fejezetben
tosít, hasonlókat azokhoz, amelyet az Egyesült több olyan témát fejtegetünk, amelyről már szó
Királyságban az élettársi kapcsolat. Az „elkötele- esett a 7. „Családok és intim kapcsolatok" című
ződési szertartások" - vagyis a jogilag nem elis­ fejezetben. Az emberi szexualitás szorosan ösz-
mert házasságok - Amerikában a homoszexuális szefonódik a szerelemről alkotott fogalmainkkal
és a heteroszexuális párok körében egyaránt nép­ és azzal a kérdéssel, hogy mitől jó egy kapcsolat.
szerűek, de nem járnak a fent említett jogokkal Egyre többen vélik úgy, hogy jó kapcsolat csakis
és kötelezettségekkel. Másfelől természetesen egyenlő felek között alakulhat ki. A melegek há­
többek között éppen e jogok és kötelezettségek zassága csak a jelenleg is folyó diszkrimináció- és
miatt dönt úgy sok heteroszexuális pár, hogy el­ egyenlőtlenségellenes küzdelem eredményeként
halasztja a házasságot vagy egyáltalán nem háza­ vált lehetségessé.
sodik meg.
A fejezetet az emberi szexualitás tárgyalásával
A homoszexuális párok házasságát ellenzők kezdjük, és megvizsgáljuk, hogy a nyugati társa­
szerint az ilyen házasság komolytalan vagy termé- dalomban jelenleg milyen változásokon megy át
12. F E J E Z E T
mmaammammmamua • • . . . .. • .

a szexuális viselkedés. Ezen belül megvizsgál­ vid Barash (1979), úgy vélik, hogy evolúciós oka
juk a szexuális orientáció témáját, különös te­ van annak, hogy a férfiak inkább hajlamosak a
kintettel a homoszexualitással kapcsolatos kér­ promiszkuitásra, mint a nők. Barash szerint a fér­
désekre a nyugati országok vonatkozásában. Ez fiak biológiailag hajlamosak arra, hogy annyi nőt
elvezet minket a társadalmi nem tágabb kérdés­ termékenyítsenek meg, amennyit csak lehetsé­
köréhez, és felveti a kérdést, hogy a modern tár­ ges, míg a nők megbízható partnert keresnek, aki
sadalomban mit jelent férfinak vagy nőnek len­ képes megvédeni azt a biológiai örökséget, ame­
ni. Végül tárgyaljuk a nemi egyenlőtlenséget, és lyet a gyermekek jelentenek. Ennek az az oka,
foglalkozunk azzal, hogy globális szinten miként hogy míg a férfiak szervezete életük során több
fejeződik ki. egyre erősebben a nők egyenlősége. millió hímivarsejtet termel, addig a nők szer­
vezete csupán néhány száz petesejtet hoz létre,
és kilenc hónapig hordja ki a magzatot. Barash
AZ EMBERI SZEXUALITÁS elgondolását alátámasztják az állatok szexuális
viselkedését vizsgáló tanulmányok, amelyek azt
A szexualitással kapcsolatos elképzelések drá­ mutatják, hogy egy adott faj hím egyedei álta­
mai változásokon mennek keresztül. A nyugati lában hajlamosabbak a promiszkuitásra, mint a
országokban az utóbbi pár évtizedben alapvetően nőstények.
megváltoztak a szexuális élet fontos aspektusai. Az evolúciós megközelítést többen elutasítják.
A hagyományos társadalmakban a szexualitás Steven Rose szerint például az ember viselkedé­
szorosan kötődött a szaporodás folyamatához, sét - az állatokéval ellentétben - sokkal erőseb­
de manapság már elvált attól. A szexualitás most ben formálja a környezet, mint amennyire a ge­
már az élet olyan dimenziója, amelyet minden netikailag kódolt ösztönök meghatározzák: „Az
egyénnek magának kell felfedeznie és alakítania. emberi csecsemő úgy születik, hogy viszonylag
A szexualitást valaha a heteroszexualitás és a kevés idegpályája épült ki" (Rose et al. 1984).
házasság keretein belüli monogámia kontextusá­ Rose rámutat, hogy az emberek kisgyermekkora
ban „definiálták"; ma egyre inkább elfogadottak a többi állathoz képest kivételesen hosszú, és
a sokféle kontextusban értelmezett szexuális vi­ így a többi fajhoz képest sokkal több idejük van
selkedés és orientáció különböző formái, ahogy arra, hogy saját tapasztalataikból tanuljanak.
azt fentebb, a homoszexuálisok közötti házasság A Barash-sal egyetértő szociobiológusok állí­
kérdésének tárgyalásakor láttuk. tásait sokan hevesen támadják, különösen azért,
Ebben a szakaszban feltárunk néhány, az em­ ami nézeteiből az emberi szexuális viselkedés te­
beri szexuális viselkedéssel kapcsolatos kérdést: rületén következik. Egy dolog mindenesetre vilá­
a biológiai befolyások fontosságát a társadalmi gosan megkülönbözteti az embert az állattól: az,
befolyásokkal szemben, a társadalom szerepét a hogy az ember szexuális viselkedése értelmes,
szexualitás alakításában és a prokreatív techno­ más szóval, hogy az emberek képesek szexuali­
lógia fejlődésének hatását. Ezután áttekintjük az tásukat többféleképpen használni és kifejezni.
emberi szexuális viselkedés nyugati társadalom­ Az member számára a szexuális tevékenység több
ban megtalálható legújabb tendenciáinak néme­ biológiai folyamatnál. Szimbolikus tevékenység,
lyikét. amely megmutatja, hogy kik vagyunk és hogy
milyen érzelmeket élünk át. Ahogy azt a későb­
biekben látni fogjuk, a szexualitás túl komplex
Biológia és szexuális viselkedés jelenség ahhoz, hogy teljes mértékben biológiai
sajátosságoknak tulajdoníthassuk. A szexualitást
A szexualitást régóta igen személyes kérdésnek azon társadalmi jelentések kontextusában kell
tekintik: a szociológusok számára éppen ezért értelmezni, amelyekkel az emberek felruházzák.
tartogat kihívást tanulmányozása. A szexualitás­
sal kapcsolatos információk nagy része még a
közelmúltban is biológusoktól, orvoskutatóktól A társadalom hatása
és szexológusoktól származott. A tudósok az ál­ a szexuális viselkedésre
latokat is tanulmányozták, hogy mélyebben meg­
értsék az ember szexuális viselkedését. Minden társadalomra igaz, hogy a legtöbb ember
Egyértelmű, hogy a szexualitásnak van bioló­ heteroszexuális, vagyis az ellenkező nem tagjai­
giai alapja, mivel a nő anatómiailag különbözik nál keres érzelmi kötődést és szexuális örömöt,
a férfitől. Emellett ott van a szaporodás biológiai és hogy a heteroszexualitás történelmileg a há­
parancsa; ha ez nem lenne, az emberi faj már ki­ zasság és a család alapja. Azonban emellett szá­
halt volna. Egyes szociobiológusok, például Da­ mos kisebbségi szexuális ízlés és hajlam is léte-
SZEXUALITÁS ÉS TÁRSADALMI N E M I
M.

A szexuális n o r m á k i d ő b e n é s t é r b e n k ü l ö n b ö z n e k . A z ó k o r i G ö r ö g o r s z á g b a n a f é r f i a k é s a f i a t a l f i ú k v i s z o n y a
e l f o g a d o t t n o r m a volt.

zik. Judith Lorber (1994) nem kevesebb, mint tíz mák, amelyek bizonyos gyakorlatokat elfogadnak,
szexuális identitást különböztet meg: heterosze­ másokat pedig helytelenítenek vagy elítélnek.
xuális nő, heteroszexuális férfi, leszbikus nő, me­ A társadalom tagjai ezeket a normákat a szocia­
leg férfi, biszexuális nő, biszexuális férfi, transz­ lizáció során tanulják meg. A nyugati kultúrák­
vesztita nő (rendszeresen férfinak öltöző nő), ban például a szexuális normák az utóbbi évti­
transzvesztita férfi (rendszeresen nőnek öltöző zedekben a romantikus szerelemhez és a családi
férfi), transzszexuális nő (férfi, akiből nő lesz) és viszonyokhoz kapcsolódjak. E normák azonban
transzszexuális férfi (nő, akiből férfi lesz). A sze­ kultúránként igen különbözők. A homoszexuali­
xuális gyakorlatok még ennél is sokszínűbbek. tás jó példa erre. Voltak kultúrák, amelyek bizo­
A lehetséges szexuális gyakorlatok többek kö­ nyos körülmények között tolerálták vagy aktívan
zött az alábbiakat foglalják magukban. Egy férfi támogatták a homoszexualitást. Az ókori görögök
vagy nő folytathat szexuális viszonyt nőkkel, fér­ például a férfiak fiatal fiúk iránti szerelmét a sze­
fiakkal vagy mindkettővel. Ez történhet úgy, hogy xuális vonzalom legmagasabb rendű formájának
egy időben ketten, hárman vagy többen vesznek tekintették.
részt benne. Az ember folytathat szexuális tevé­ Az elfogadott szexuális viselkedésformák kul­
kenységet saját magával (maszturbáció) vagy ke­ túránként is változnak - ebből is látható, hogy a
rülheti a szexet (cölibátus). Folytathat szexuális legtöbb szexuális reakció nem velünk született,
viszonyt transzszexuális személyekkel vagy olya­ hanem tanult. A legátfogóbb tanulmányt jó öt­
nokkal, akik erotikus céllal a másik nemnek meg­ ven éve készítette Clellan Ford és Frank Beach
felelő módon öltözködnek, használhat pornográf (1951), akik több mint kétszáz társadalomból
anyagokat vagy szexuális segédeszközöket, gya­ gyűjtött antropológiai bizonyítékot vizsgáltak
korolhat szado-mazochizmust (megkötözés vagy meg. Megdöbbentő különbségeket találtak arra
fájdalomokozás erotikus használata), közösülhet nézve, hogy egy társadalomban mit tekintenek
állatokkal és így tovább (Lorber 1994). „természetes" szexuális viselkedésnek, és hogy
Minden társadalomban vannak szexuális nor­ mit tartanak szexuálisan vonzónak. Egyes kultú-
12. F E J E Z E T

rákban például a közösülés előtt hosszú - adott akkor az adott társadalomban hozzáférhető tech­
esetben órákig tartó - előjáték kívánatos, mi több, nológiák is. Az alábbiakban megvizsgáljuk, hogy
szükséges, míg más kultúrákban az előjáték gya­ a technológiai változás hogyan hathat a szexuális
korlatilag ismeretlen. Vannak társadalmak, ahol viselkedésre.
úgy vélik, hogy a túlságosan gyakori közösülés
testi elerőtlenedéshez vagy betegséghez vezet.
A Csendes-óceán déli részén élő szeniangoknál Szexualitás és prokreatív technológia
a falu öregjei adnak tanácsot a szerelmeskedés
gyakoriságát illetően, és úgy vélik, hogy ősz ha­ A legtöbb nő életét évszázadokon át a szülés és a
jú személy akár napi rendszerességgel is közö­ gyermeknevelés határozta meg. A hagyományos
sülhet. társadalmakban a fogamzásgátlás hatástalan
A legtöbb kultúrában a férfiak és nők által el­ vagy ismeretlen volt. Egészen a 18. század végéig
fogadott, szexuális vonzerővel kapcsolatos nor­ még Európában és az Egyesült Államokban is ál­
mák inkább a nők esetében vonatkoznak a külső talános jelenség volt, hogy egy nő húsz (gyakran
megjelenésre. Nyugaton ez a helyzet láthatólag abortusszal vagy csecsemőhalállal járó) terhessé­
változik, ahogy a nők egyre több időt töltenek gen esett át. A fogamzásgátlás fejlett módszerei
otthonukon kívül. Ezeket a jellegzetességeket a hozzájárultak ahhoz, hogy ez a helyzet alapve­
női szépség legfontosabb jegyeinek tartják, azon­ tően megváltozzék. Az ipari országokban élő nők
ban kultúránként igen különböznek. A modern számára egyáltalán nem természetes, sőt szinte
nyugati társadalmakban a karcsú, kicsi testet ismeretlen ennyi terhesség megtapasztalása. A
becsülik nagyra, míg más kultúrákban vonzóbb­ fogamzásgátlás fejlődése lehetővé teszi a legtöbb
nak tartják a kerekdedebb formákat (ahogy a 8., férfi és nő számára, hogy eldöntsék: akarnak-e
„Egészség, betegség és fogyatékosság" című feje­ gyereket, és ha igen, mikor (lásd a 12.1. ábrát).
zetben láttuk). Vannak társadalmak, ahol a női A fogamzásgátlás csak egy példa a prokreatív
mellet nem tartják szexuális inger forrásának, technológiára. Az alábbiakban tekintsünk át né­
míg máshol igen nagy erotikus jelentőséget tulaj­ hány területet, ahol a természetes folyamatok
donítanak neki. Bizonyos társadalmakban fon­ társadalmi folyamatokká váltak.
tosnak tartják az arc alakját, míg máshol a szem
alakját és színét vagy az orr és az ajkak méretét
és alakját hangsúlyozzák.
Szülés
A szexualitást a társadalom alakítja, de ugyan-
Az orvostudomány nem mindig szentelt nagy
figyelmet a születéstől a halálig bekövetkező je­
lentős átmeneteknek. A terhesség és a szülés las­
san medikalizálódott, ahogy a helyi orvosokat és
szülésznőket felváltották a specializálódott nő­
gyógyászok. Ma az iparosodott társadalmakban a
szülések nagy része kórházban, speciális orvosi
személyzet jelenlétében zajlik.

/ A test medikalizációjáról bővebben lásd a 8.,


Egészség, betegség és fogyatékosság című feje­
zetet.

Régebben a pároknak a gyermek születéséig kellett


várniuk arra, hogy megtudják a gyermek nemét és
hogy egészséges-e. Ma a szülés előtti vizsgálatok,
többek között a magzat ultrahangvizsgálatával és
a magzatvízvizsgálattal kiszűrhetők a különböző
rendellenességek még a gyermek születése előtt.
Ez az új technológia új erkölcsi és jogi döntések
elé állítja a párokat és a társadalmat. Amikor a
vizsgálat magzati rendellenességet mutat, a szü­
lőknek dönteniük kell, hogy megtartják-e a mag­
Melyikük teste v o n z ó b b ? V a n n a k o l y a n kultúrák, a h o l in­ zatot, tudván, hogy esetleg egész életében súlyos
k á b b a telt, m i n t a s o v á n y női testet tartják a n n a k . fogyatékkal kell élnie.
12.1. ábra A fogamzásgátlást alkalmazó házas nők százalékos aránya

Alaszka
(Egyesült Államok)

Giibert-szig

Y Fidzsi

: x
c
>

Új-Zéland

>-
>
Forrás: E N S Z S t a t i s z t i k a i H i v a t a l a 2 0 0 3 . >

m
Géntechnológia: megtervezett gyerekek gedhetetlen. Szerintük az erkölcsi kérdések alá­
rendeltek annak az értéknek, amelyet az emberi
Manapság nagy tudományos erőfeszítéseket tesz­ életnek kell tulajdonítanunk. A „választáspár­
nek annak érdekében, hogy a géntechnológia kö­ tiak" szerint az elsődleges megfontolás az, hogy
rét kiterjesszék, más szóval, hogy beleavatkoz­ az anya rendelkezik saját teste fölött - hiszen
zanak a magzat génstruktúrájába, és ezzel befo­ joga van arra, hogy teljes életet éljen.
lyásolják későbbi fejlődését. Valószínű, hogy a A vita több erőszakos eseményhez vezetett.
géntechnológia csaknem éppoly heves társadal­ Megválaszolható egyáltalán a kérdés? Egy kivá­
mi vitához vezet majd, mint az abortusz kérdése. ló társadalom- és jogfilozófus, Ronald Dworkin
A géntechnológia alkalmazását pártolók szerint (1993) szerint igen. Véleménye szerint az „élet­
a technológia sok előnyt biztosít. Azonosítha­ pártiak" és a „választáspártiak" köze La súlyos
tók például azok a genetikai tényezők, amelyek nézetkülönbségek mögött egy mélyebb réteg hú­
egyes embereket bizonyos betegségekre hajla­ zódik meg, amely az egyetértés kiindulási pontja
mossá tesznek. A genetikai programozás bizto­ lehet, és ez ad okot a reményre. A történelem ko­
sítja majd, hogy ezek a betegségek nem öröklőd­ rábbi időszakaiban az élet viszonylag olcsó volt.
nek generációról generációra. Lehetségessé válik Most azonban elérkeztünk oda, hogy nagy érté­
a test (a bőrszín, a haj és a szem színe, a súly stb.) ket tulajdonítunk az emberi élet szentségének.
születés előtti „megtervezése". Mindkét oldal ezt az értéket ismeri el, de eltérő
A géntechnológiánál aligha lehetne szemléle­ módon értelmezik: az egyik a gyermek, a másik
tesebb példát hozni arra, hogy a természet foko­ pedig az anya érdekeit hangsúlyozza. Dworkin
zódó társadalmasítása milyen lehetőségeket nyit úgy véli, hogy ha a két felet meg lehetne győzni
és milyen problémákat vet fel. Milyen döntéseket afelől, hogy erkölcsi értékük közös, akkor lehető­
hoznak majd a szülők, ha megtervezhetik gyer­ ség nyílna egy konstruktívabb párbeszédre.
meküket, és hol kell megszabni a döntési lehető­
ségek határát? Nem valószínű, hogy a géntechno­
lógia alkalmazása olcsó lesz. Vajon ez oda vezet Szexualitás a nyugati kultúrában
majd, hogy azok, akik megengedhetik maguknak,
„kiprogramoznak" majd gyermekükből minden A szexuális viselkedéssel kapcsolatos nyugati
olyan vonást, amelyet társadalmilag nemkívána­ hozzáállást csaknem kétezer éven át elsősorban
tosnak tartanak? Mi történik majd a szegényebb a kereszténység határozta meg. Bár az egyes ke­
rétegekből származó gyermekekkel, akik tovább­ resztény szekták és felekezetek eltérően véleked­
ra is természetes módon születnek? tek a szexualitás szerepéről, a keresztény egyház­
Egyes szociológusok úgy vélik, hogy a géntech­ ban általában elfogadott nézet volt, hogy minden
nológiához való eltérő hozzáférés oda vezethet, olyan szexuális tevékenység gyanús, amely nem
hogy kialakul egy „biológiailag alsó réteg". Akik utódnemzés céljából történik. Bizonyos idősza­
élvezik a géntechnológiából származó testi elő­ kokban ez a nézet az egész társadalmat jellemző
nyöket, esetleg előítélettel kezelik és diszkrimi­ szélsőséges prűdséghez vezetett. De voltak olyan
nálják majd azokat, akik nem rendelkeznek ezek­ korszakok is, amikor sokan figyelmen kívül hagy­
kel az előnyökkel. Lehetséges, hogy az utóbbiak ták az egyház tanításait vagy felléptek ellene, és
nehezen találnak majd munkát vagy nehezebben sokan folytattak az egyházi hatóságok által tiltott
köthetnek élet- és egészségbiztosítást. gyakorlatokat, például házasságtörést követtek
el. Igen kevesen gondolták úgy, hogy szexuális
kielégülést csak a házasságon belül lehet és kell
Az abortuszvita keresni.
A 19. században a szexualitással kapcsolatos
A modern társadalomban a reproduktív techno­ vallási feltételezéseket részben felváltották az
lógiák okozta erkölcsi dilemmák között talán ez orvosi feltételezések. Azonban az orvosok korai
a legellentmondásosabb: milyen körülmények írásai a szexuális viselkedésről a legtöbb esetben
között engedélyezhető a nők számára a művi éppoly szigorúak voltak, mint az egyház nézetei.
abortusz? Az abortuszvita éppen azért vált oly Egyes szerzők úgy vélték, hogy a nem utódnem­
intenzívvé - különösen az Egyesült Államok­ zés céljából folytatott bármely szexuális tevé­
ban -, mert olyan alapvető erkölcsi kérdésekkel kenység súlyos testi bajokkal jár. Azt állították,
kapcsolatos, amelyekre nem könnyű válaszolni. hogy a maszturbáció vakságot, elmebetegséget,
Az „életpártiak" véleménye szerint az abortusz szívbajt és egyéb betegségeket vált ki, míg az orá­
egyenértékű a gyilkossággal, ezért bizonyos szél­ lis szex rákot okoz. A viktoriánus időkben való­
sőséges körülmények kivételével mindig megen­ sággal tombolt a szexualitással kapcsolatos kép-
SZEXUALITÁS ÉS TÁRSADALMI N E M

A viktoriánus időkben a férfiak büntetlenül tarthattak szeretőt v a g y látogathattak prostituáltakat. Ha e g y nő tette volna
ugyanezt, azt teljességgel e l f o g a d h a t a t l a n n a k tartották volna.

mutatás. Úgy gondolták, hogy az erényes nő kö­ és általában helytelenítik a szexuális viselkedés
zömbös a szexualitás iránt, és férje közeledését minden olyan formáját, amely nem heteroszexuá­
csupán kötelességtudatból fogadja el. A növekvő lis párok között zajlik a házasság keretein belül,
városokban azonban, ahol a prostitúció minden­ bár manapság sokkal többen fogadják el, hogy a
napos és sok esetben nyíltan megtűrt volt, a „fes­ szexuális öröm kívánatos és fontos dolog. Ezzel
lett" nőket úgy tekintették, mint akik tiszteletre­ szemben mások elnézik vagy aktívan támogat­
méltó társaikhoz képest teljesen más kategóriába ják a házasság előtti szexet, és toleránsán viszo­
tartoznak. nyulnak az eltérő szexuális gyakorlatokhoz (lásd
Sok viktoriánus férfi, aki a felszínen józan, en­ a 12.1. táblázatot). Tagadhatatlan, hogy a sze­
gedelmes polgár volt és odaadóan szerette felesé­ xualitással kapcsolatos attitűdök a legtöbb nyu­
gét, rendszeresen látogatott prostituáltakat vagy gati országban megengedőbbek lettek az utóbbi
szeretőket tartott. Az ilyesféle viselkedést elné­ harminc évben. A filmeken és a színdarabokban
zéssel kezelték, míg azokat a „tisztességes" nőket, olyan jelenetek láthatók, amelyek azelőtt teljes­
akik szeretőt tartottak, botrányos életűnek tartot­ séggel elfogadhatatlanok lettek volna; pornográf
ták, és ha viselkedésükre fény derült, kirekesztet­ anyagokhoz is könnyen hozzáférhet a legtöbb
ték őket a társadalmi életből. A férfiak és a nők felnőtt, ha úgy akarja.
szexuális életének eltérő megközelítése következ­
tében kialakult egy kettős mérce, amelynek hatá­
sai bizonyos mértékben még ma is érzékelhetők Szexuális viselkedés: Kinsey munkássága
(Barret-Ducrocq 1992).
Manapság a hagyományos megközelítések A szexuális viselkedéssel kapcsolatos általános
együtt léteznek a szexualitással kapcsolatos libe­ értékekről sokkal nagyobb biztonsággal szólha­
rálisabb attitűdökkel, amelyek különösen felerő­ tunk, mint a személyes szexuális szokásokról,
södtek az 1960-as években. Vannak - elsősorban mivel ez utóbbiak természetüknél fogva java­
azok, akikre hatást gyakoroltak a keresztény ta­ részt nem kerülnek dokumentálásra. A tényleges
nok -, akik helytelenítik a házasság előtti szexet, szexuális viselkedéssel kapcsolatos első nagyobb
12. F E J E Z E T
HMMMMM

12.1. táblázat A szexuális kapcsolatokra vonatkozó attitűdök, 1998, Nagy-Britannia (százalékban)3

Mindig Többnyire Esetenként Néha Egyáltalán nem Másb Összesen


helytelen helytelen helytelen helytelen helytelen

Férfi és nő közötti szexuális


kapcsolat a h á z a s s á g előtt 8 8 12 10 58 5 100

Házasok h á z a s s á g o n kívüli
szexuális kapcsolata 52 29 13 1 2 4 100

Szexuális k a p c s o l a t 16 év
alatti fiú és lány között 56 24 11 3 3 3 100

Azonos nemű felnőttek


közötti szexuális k a p c s o l a t 39 12 11 8 23 8 100
a
1 8 é v f e l e t t i e k e t k é r d e z t e k m e g a r r ó l , h o g y v é l e m é n y ü k s z e r i n t a s z e x u á l i s k a p c s o l a t o k n a k m e l y f o r m á j u k e l f o g a d iató,
amit e g y ötfokú skálán értékeltek.
b
B e l e é r t v e azokat, akik n e m válaszoltak, illetve „ n e m t u d o m " v a g y „ a z a t t ó l f ü g g " választ a d t a k .

Forrás: Social Trends, 3 0 . 2 0 0 0 .

tanulmány akkor készült, amikor Alfred Kinsey kérdéseket nem tárgyalták a ma megszokotthoz
az 1940-es és 1950-es években megkezdte kuta­ hasonló nyíltsággal. Azok az emberek, akik olyan
tásait az Egyesült Államokban. Kinseynek és ku­ szexuális tevékenységet folytattak, amelyet a köz­
tató kollégáinak szembe kellett nézniük vallásos vélemény erősen helytelenített, azt továbbra is tit­
szervezetek elítélő véleményével; az újságokban kolták, és nem voltak tisztában azzal, hogy mások
és a Kongresszusban erkölcstelennek minősítet­ milyen mértékben folytatnak hasonló tevékeny­
ték tevékenységüket. Kinsey kitartott, és végül séget. Az 1960-as évek engedékenyebb idősza­
több mint 18 000 személy szexuális élettörténe­ kában a nyíltan vállalt attitűdök közelebb kerül­
tét gyűjtötte össze, amely a fehér amerikai popu­ tek a valóságos viselkedéshez. Kinsey 1956-ban
láció tekintetében meglehetősen reprezentatív meghalt, de a vezetése alatt álló Institute for Sex
mintának tekinthető (Kinsey 1948, 1953). Research a mai napig folytat kutatásokat. 1981-
Kinsey kutatási eredményei a legtöbb embert ben, Kinsey kutatói tevékenységének elismeré­
meglepték és sokakat megdöbbentettek, mert fel­ seként Kinsey Institute for Research in Sex, Gen­
fedték, hogy a szexuális viselkedéssel kapcsolat­ der and Reproductionnek nevezték el.
ban akkoriban elterjedt általános elvárások és a
tényleges szexuális viselkedés között igen nagy a
különbség. Kinsey azt találta, hogy a férfiak csak­ Szexuális viselkedés Kinsey után
nem 70 százalékának volt már viszonya prostitu­
álttal, és 84 százalékuknak volt házassága előtt Az 1960-as években azok a társadalmi mozgal­
viszonya. A kettős mérce itt is megmutatkozott: a mak, amelyek megkérdőjelezték a fennálló rendet
férfiak 40 százaléka várta el, hogy menyasszonya (például az alternatív vagy „hippi" életmódok),
a házasságkötés idején szűz legyen. A férfiak több az akkori szexuális normákkal is szakítottak.
mint 90 százaléka maszturbált, és közel 60 száza­ Ezek a mozgalmak szexuális szabadságot hirdet­
lékuk vett már részt valamilyen orális szexuális tek, és a fogamzásgátló tabletták lehetővé tették,
tevékenységben. A nők körülbelül 50 százaléká­ hogy a szexuális öröm világosan elkülönüljék az
nak volt szexuális tapasztalata a házasságkötés utódnemzéstől. Női csoportok elkezdték szorgal­
idején, bár a legtöbb esetben jövendőbelijével. mazni a férfi szexuális értékektől való nagyobb
Körülbelül 60 százalékuk maszturbált, és ugyan­ függetlenséget, a kettős mérce elutasítását, vala­
ennyien vettek már részt orális közösülésben. mint annak elismerését, hogy a nőknek kapcsola­
Az általánosan elfogadott attitűdök és a tény­ taik során fokozottabb szexuális kielégülésre van
leges gyakorlat közötti szakadék, amelyre Kinsey szükségük.
tanulmánya felhívta a figyelmet, feltehetőleg kü­ Egészen a közelmúltig nehéz volt pontosan
lönösen nagy volt a kutatás idején, azaz közvetle­ megállapítani, hogy Kinsey kutatása óta meny­
nül a második világháború után. Jóval korábban, nyit változott az emberek szexuális viselkedése.
az 1920-as években vette kezdetét a szexuális fel­ Az 1980-as évek végén Lillian Rubin ezer, 13 és
szabadulás korszaka, amikor számos fiatal érez­ 48 év közötti amerikait kérdezett ki, hogy feltár­
te úgy, hogy megszabadult a korábbi generációk ja a szexuális viselkedésben és attitűdökben az
életét irányító szigorú erkölcsi szabályoktól. Va­ utóbbi 30 évben bekövetkező változásokat. Az
lószínű, hogy a szexuális viselkedés akkoriban eredmények azt mutatták, hogy valóban jelentős
sokat változott, de a szexualitással kapcsolatos fejlődés történt. Az emberek általában fiatalabb
SZEXUALITÁS ÉS TÁRSADALMI N E M

A prostitúció definíciója: szexuális szolgáltatások den olyan helyiséget, ahol szexuális szolgáltatást
áruba bocsátása. A „prostituált" kifejezés a késő kínálnak, a helyi hatóságok szabályoznak, enge­
18. században került be a köznyelvi használat­ délyeznek és ellenőriznek. Csupán néhány olyan
ba. Az ókori világban a legtöbb prostituált kur­ ország van, ahol a férfi prostituáltak működése
tizán, ágyas (kitartott szerető) vagy rabszolga volt. engedélyezett.
A hagyományos társadalomban a kurtizánok és az A prostitúciót tiltó jogszabályok ritkán büntetik
ágyasok gyakran magas pozíciót élveztek. a klienseket. Azokat, akik szexuális szolgáltatáso­
A modern prostitúció egyik alapvető jellem­ kat vásárolnak, nem tartóztatják le és nem jelent; A
zője, hogy a nők és a kliensek általában nem is­ fel, s bírósági eljárások során titokban tarthatják
merik egymást. Jóllehet előfordul, hogy a férfiak személyazonosságukat. Túlságosan kevés tanul­
„visszatérő vendégek" lesznek, a kapcsolat nem mány készült a kliensekről - jóval kevesebb, mint
személyes ismeretség alapján alakul ki. Korábban azokról, akik szexuális szolgáltatást nyújtanak -,
ez nem volt jellemző az anyagi érdekből nyújtott és ritkán veti fel bárki, hogy pszichológiai zava­
szexuális szolgáltatásra. A prostitúció közvetlenül rokkal küzdenek, míg ugyanezt gyakran kijelen­
összefügg a kisebb közösségek felbomlásával, a tik vagy sejtetik a prostituáltakkal kapcsolatban.
nagy, személytelen városi régiók kialakulásával és Az egyensúly hiánya a kutatásban bizonyosan a
a társadalmi viszonyok elüzletiesedésével. A kisebb szexualitás hagyományos sztereotípiájának kriti­
hagyományos közösségekben a szexuális kapcso­ kátlan elfogadását mutatja, miszerint „normális",
latokat éppen láthatóságuk szabályozta. Az újab­ ha férfiak aktívan keresik a különféle szexuális le­
ban kialakult városi régiókban könnyen lehet név­ hetőségeket, míg azokat, akik kielégítik ezeket a
telenül társadalmi kapcsolatokat kialakítani. szükségleteket, megbélyegzik.

PROSTITÚCIÓ MA A GLOBÁLIS „SZEXTURIZMUS"

I Az Egyesült Királyságban a prostituáltak általá- A világ bizonyos részein, például Thaiföldön és


I ban szegényebb háttérből érkeznek, ahogy .ré- a Fülöp-szigeteken a prostitúció a szexturizmus
I gen is; de most igen nagy számban vannak köz­ része. A prostitúcióhoz kapcsolódó szervezett tár-
tük középosztálybeli nők is. A válások emelkedő sasutak olyan férfiakat vonzanak Európából, az
száma sok elszegényedő nőt csábít prostitúcióra. Egyesült Államokból és Japánból, akik sok eset­
Emellett sok olyan nő, aki az iskola elvégzése után ben kiskorúakkal akarnak szexuális kapcsolatot
nem talál azonnal állást, masszázsszalonokban létesíteni, jóllehet ezek az utazások az Egyesült
vagy call-girlként kezd dolgozni, miközben egyéb Királyságban be vannak tiltva.
munkalehetőségeket keres. A távol-keleti szexturizmus kiindulópontja az
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1951- volt, amikor a koreai és vietnami háborúk alatt
ben kiadott határozata elítéli azokat, akik részt az amerikai katonák számára prostituáltak szol­
vesznek a prostitúció szervezésében vagy hasznot gáltatásait biztosították. „Pihenő- és rekreációs"
húznak a prostituáltak tevékenységéből, mind­ központokat hoztak létre Thaiföldön, a Fülöp-szi­
azonáltal nem tiltja a prostitúciót. 53 tagállam geteken, Vietnamban, Koreában és Tajvanon. Né­
- köztük az Egyesült Királyság is - formálisan mely központ még ma is működik, különösen a
elfogadta határozatot, bár a prostitúcióval kap­ Fülöp-szigeteken, ahol a rendszeresen érkező tu­
csolatos jogszabályok országonként igen külön­ ristáknak és a régióban állomásozó katonáknak
bözőek. Vannak államok, ahol a prostitúció ille­ nyújtanak szolgáltatást.
gális. Más országokban, például Nagy Britanniá­ A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 1998-
ban, csak bizonyos formái (például az utcai vagy ban közzétett jelentése szerint Délkelet-Ázsiában
a gyermekprostitúció) tiltottak. Egyes nemzeti a prostitúció és a szexipar az utóbbi évtizedekben
vagy helyi kormányzatok engedélyezik a hivata­ gyorsan növekedett, és mára olyan méreteket
losan elismert bordélyházak működését, ilyenek öltött, hogy önálló gazdasági szektornak tekint­
például az „Eros Centerek" Németországban vagy hető. Az olcsóbb utazás, valamint az ázsiai és a
a „sex house-ok" Amsterdamban. 1999 októberé­ nemzetközi pénznemek nyugatiak számára igen
ben a holland parlament a prostitúciót hivatalos kedvező átváltási aránya következtében a külföl­
foglalkozássá tette azon, becsülhetően 30 0 0 0 diek számára a szexturizmus egyre inkább meg­
nő számára, akik a szexiparban dolgoznak. Min- fizethető és vonzó. Továbbá, a szexipar az anyagi
12. F E J E Z E T

gondokkal áll összefüggésben. Előfordul, hogy fiúk vagy férfiak is nyújtanak hasonló szolgálta­
kétségbeesett családok prostitúcióra kényszerítik tásokat férfiaknak.
gyermekeiket, vagy fiatalok akaratukon kívül ke­ A prostitúció nem magyarázható egyetlen té­
rülnek be a szexiparba, miután gyanútlanul vála­ nyezővel. Úgy tűnhet, hogy a férfiak szexuális
szolnak a „szórakoztató" vagy „táncos" munkát szükségletei a nőkénél erősebbek vagy tartósab­
ígérő állásajánlatokra. A szexipar növekedésében bak, és ezért igénylik azt a levezetési lehetőséget,
fontos tényező a vidékről városba irányuló mig­ amelyet a prostitúció nyújt. Ám ez valószínűtlen
ráció, mivel sok nő, aki szeretné elhagyni hagyo­ magyarázat. Láthatólag a legtöbb nő képes sok­
mányos, korlátozó szülőhelyét, minden alkalmat kal intenzívebben kifejleszteni szexualitását, mint
megragad, hogy ezt megtehesse. a hasonló korú férfiak. Továbbá, ha a prostitúció
Az ILO-jelentés figyelmeztet arra, hogy számos egyszerűen szexuális szükségletek kielégítése vé­
olyan országban, ahol a szexipar különösen el­ gett létezne, bizonyára sok férfi prostituált árulná
terjedt, nincs olyan jogi szabályozás vagy társa­ szolgáltatásait nőknek.
dalompolitika, amely kezelné a szexipar számos A legmeggyőzőbb általános következtetés az,
következményét. A prostitúció komoly szerepet hogy a prostitúció a férfiak azon hajlamát fejezi
játszik az AIDS és a nemi betegségek terjedésé­ ki - és bizonyos mértékbefi tartja fenn -, hogy
ben. Gyakran kapcsolódik hozzá az erőszak, a bű­ a nőkkel szexuális célokra „használható" tárgyak­
nözés, a drogkereskedelem, a kizsákmányolás és ként bánjanak. A prostitúció egy bizonyos kontex­
az emberi jogok megsértése (Lim 1998). tusban a férfiak és nők közötti hatalmi egyenlőt­
lenséget mutatja. Természetesen számos más té­
nyező is szerepet játszik. A prostitúció a szexuális
A PROSTITÚCIÓ MAGYARÁZATA kielégülés lehetőségét nyújtja olyan embereknek,
akik testi hibáik vagy tiltó erkölcsi szabályok miatt
Miért van prostitúció? Annyi bizonyos, hogy tar­ nem találnak más szexuális partnert. A prostitu­
tós jelenségről van szó, amely ellenáll a megszün­ áltak kiszolgálják azokat a férfiakat, akik távol
tetésére irányuló kormányzati törekvéseknek. vannak otthonuktól, elköteleződés nélkül szeret­
Szinte minden esetben nő kínál szexuális szolgál­ nének szexuális viszonyt létesíteni vagy más nők
tatást férfiak számára; a fordítottja jóval ritkább; számára elfogadhatatlan, szokatlan ízlésük van.
bár például Hamburgban vannak olyan „örömhá­ Ám ezek a tényezők inkább a prostitúció mérté­
zak", amelyeket nők látogatnak. Természetesen két magyarázzák, semmint a természetét.

korukban kezdték a szexuális életet, mint a ko­ lomban továbbra is a férfi dominancia jellemző
rábbi generációk tagjai, valamint a tizenévesek a legtöbb területen, és sokkal gyakoribb a férfiak
szexuális gyakorlatai a felnőttekéhez hasonlóan által a nőkkel szemben elkövetett erőszak, mint
változatosak és átfogóak voltak. Még mindig ér­ fordítva. Az ilyen típusú erőszak alapvetően a
zékelhető volt a kettős mérce, de már nem akkora nők fölötti uralmat és az alávetettség fenntartá­
mértékben, mint azelőtt. Az egyik legfontosabb sát célozza. Azonban néhány szerző (ahogy látni
változás az volt, hogy a nők elkezdték elvárni és fogjuk lejjebb, Bob Connell és a nemi rend tár­
aktívan keresni a szexuális örömöt a kapcsolatok­ gyalása során, 3 5 9 - 3 6 3 . o.) amellett érvel, hogy
ban. Elvárták, hogy ne csak nyújtsanak, hanem a férfinak lenni épp akkora teher, mint amekko­
kapjanak is szexuális kielégülést - Rubin (1990) ra örömforrás. Egyesek hozzáteszik, hogy a férfi
szerint ez a jelenség komoly következményekkel szexualitás nagy része inkább kényszeres, sem­
jár mindkét nemre nézve. mint kielégítő. Ha a férfiak felhagynának azzal,
A nők szexuálisan felszabadultabbak, mint ré­ hogy a szexualitást a kontroll eszközeként hasz­
gebben, de ezzel a fejlődéssel - amelyet a legtöbb nálják, azzal nemcsak a nők, hanem a férfiak is
férfi örömmel fogad - megjelent egyfajta új öntu­ nyernének.
datosság, amely sok férfi számára nehezen elfo­
gadható. A férfiak, akiket Rubin meginterjúvolt,
gyakran mondták, hogy „kevésnek érzik magu­ A szexualitás elmélete
kat", hogy tartanak attól, hogy „soha semmit nem
csinálnak jól" és úgy vélték, hogy „manapság le­ A Kinsey Institute két kutatója, John Gagnon és
hetetlen kielégíteni a nőket" (Rubin 1990). William Simon, elkezdett elméleti szempont­
Kevésnek érzik magukat a férfiak? Vajon ez ból érdeklődni a birtokukban lévő adatok iránt.
nem mond ellent mindannak, amit a fentiek is­ Szexuális irányítás (Sexual Conduct, 1973) című
meretében elvárnánk? Hiszen a modern társada- nagyhatású könyvükben a szerzők azt vetik fel,
SZEXUALITÁS ÉS TÁRSADALMI N E M

hogy a forgatókönyv metaforája segítségével köny- Új hűség?


nyebben megérthető az ember szexuális viselke­
dése. 1994-ben egy kutatócsoport megjelentette A sze­
A forgatókönyv-metafora alapja az Erving xualitás társadalmi szervezete: szexuális gya­
Goffman által bevezetett, a hétköznapi társadal­ korlatok az Egyesült Államokban (The Social
mi interakciót magyarázó drámametafora. (Az Organization of Sexuality: Sexual Practices in
5. fejezetben tárgyaltuk Goffman dramaturgiai the United States) című könyvet, amely Kinsey
elemzését, és áttekintettünk néhány példát, ahol óta a legátfogóbb tanulmány az egész világon.
a metafora megállja a helyét.) Gagnon és Simon Sokak meglepetésére az eredmények azt mutat­
szerint a szex is jól értelmezhető a drámameta­ ták, hogy az amerikaiakra alapvetően a szexuális
fora segítségével. Bonyolult szabályok, rítusok konzervativizmus jellemző. Például a megkér­
vannak, és egy metaforikus forgatókönyv mondja dezettek 83 százalékának az előző év során csak
meg nekünk, hogy „kivel, mit, hol és mikor, sőt egy szexuális partnere volt (vagy egy sem); há­
még azt is, hogy miért létesítsünk szexuális kap­ zasok esetében az arány 96 százalékra emelke­
csolatot". dett. Meglehetősen gyakori a házastársi hűség: a
Ahogy Kinsey és csapata kimutatta, a szexuá­ válaszok alapján a nők csupán 10 százalékának
lis viselkedés rendkívül sokféle lehetséges tevé­ és a férfiak kevesebb mint 25 százalékának volt
kenységet foglal magában: futó heteroszexuális házasságon kívüli viszonya élete során. A tanul­
vagy homoszexuális viszonyok, prostitúció, nemi mány szerint az amerikaiaknak átlagosan három
élet hosszú távú partnerrel és így tovább. Az em­ szexuális partnerük van egész élete során. Annak
berek esetében e tevékenységek egyike sem tör­ ellenére, hogy a szexuális viselkedésre láthatólag
ténik előzetes elgondolás vagy előkészítés nél­ a megfontoltság jellemző, a tanulmány jól látható
kül. Minden szexuális tevékenységnek van egy változásokat is kimutat: a legjelentősebb az, hogy
szexuális forgatókönyve, amely értelmezhetővé progresszív módon emelkedik a házasság előtti
teszi. Vegyük például egy női prostituált és egy szexuális tapasztalatok száma, különösen a nők
férfi viszonyát. Az eseti szexuális viszony magá­ körében. Amerikában jelenleg a házasuló embe­
ban foglalja majd a megfelelő partner megkere­ rek több mint 95 százalékának van szexuális ta­
sését (ki), a szexuális tevékenységgel és az árral pasztalata (Laumann 1994).
kapcsolatos tárgyalást (mit), a hely - például egy A szexuális hűség támogatottsága, amelyet a
hotel vagy egy bordélyház - megkeresését (hol), kutatók az USA-ban kimutattak, láthatólag az
a megegyezést, hogy találkoznak (mikor), és ta­ Egyesült Királyságra is jellemző. Egy 2000-ben
lán a cselekvés valamely magyarázatát (például végzett közvélemény-kutatás szerint az emberek
magány, kapcsolati problémák, vágy a társaságra) 72 százaléka vélte úgy, hogy nem az állandó part­
(miért). A példában egy férfi kezd viszonyt egy nerrel folytatott szex „nagyon helytelen", 21 szá­
női prostituálttal, de a metafora bármely szexuá­ zalék pedig úgy, hogy „meglehetősen helytelen".
lis tevékenységre alkalmazható. Talán nem meglepő, hogy az özvegyek és a vallá­
Gagnon és Simon szerint a szexuális forgató­ silag elköteleződött emberek jobban helytelení­
könyv elolvasása igen fontos, ha meg akarjuk ér­ tették, mint a nem vallásosak és az egyedülállók.
teni az emberi szexualitást. Amellett érvelnek, Érdekes módon a legfiatalabbak (a 1 5 - 2 4 évesek)
hogy a forgatókönyvek három fontos formát ölt- értettek leginkább egyet azzal, hogy Nagy-Britan­
hetnek: „a személyes forgatókönyvet" maga az niában az élet jobb lenne, ha az emberek szexuá­
egyén gondolkodása hordozza, és az egyén sze­ lis értelemben hűségesek lennének (MORI 2000).
xuális vágyairól ad információt; az „interaktív Az intim viszonyokat a 7. fejezetben tárgyaljuk
forgatókönyv" a szexuális partnerek között kerül részletesebben.
megtárgyalásra és magában foglalja a szerepek A szexuális viselkedéssel kapcsolatos felméré­
magyarázatát; a „történelmi-kulturális forgató­ sek számos nehézséggel járnak. Egyszerűen nem
könyv" a tágabb kultúrán belül létezik, és a sze­ tudjuk, hogy a megkérdezettek mennyire monda­
mélynek az adott kultúrában létező szerepéről nak igazat, amikor egy kutató a szexuális életükről
vagy szexuális elvárásairól ad (sok esetben tudat­ kérdezi őket. A szexualitás társadalmi szervezete
talan) információt. azt mutatja, hogy az amerikaiak szexuális életü­
A szexualitás társadalmi konstruktivista meg­ ket tekintve sokkal kevésbé kalandvágyóak mint a
közelítésében Gagnon és Simon munkáját alap­ Kinsey-jelentések idején. Az is lehetséges, hogy
vetőnek tekintik. A társadalmi konstruktivista a Kinsey-jelentések maguk is pontatlanok voltak.
irányzatot részletesebben az 5. fejezetben ( 1 3 2 - Sokan talán az AIDS-től való félelem miatt fogják
133. o.) tárgyaltuk. vissza szexuális tevékenységüket. De az is elkép­
zelhető, hogy valamilyen ok miatt az emberek ma
12. F E J E Z E T

hajlamosabbak elhallgatni szexuális tevékenysé­ A hasonló nemű személyek iránti szexuális


geik bizonyos aspektusait. Biztosan nem tudhatjuk. tevékenységre vagy érzésre irányuló orientáció
A szexuális életre vonatkozó felmérések pon­ minden kultúrában megtalálható. Egyes nem
tosságának kérdése heves vitákat váltott ki. A fen­ nyugati kultúrákban bizonyos csoportokon be­
tebb tárgyalt kutatások bírálói kijelentették, hogy lül elfogadják, mi több, bátorítják a homoszexuá­
az efféle felmérések nem nyújtanak megbízható lis kapcsolatokat. Az észak-szumátrai batakok
információt a szexuális gyakorlatokról. A vita például engedélyezik a házasság előtti homo­
részben az idősebb megkérdezettek válaszaiból szexuális kapcsolatot férfiak között. A fiúk pu­
indult ki. A kutatók azt találták, hogy a 8 0 - 8 5 bertáskor elhagyják a szülői házat, és tucatnyi
éves férfiak 45 százaléka nyilatkozott úgy, hogy idősebb férfival laknak együtt, akik az újonnan
él nemi életet partnerével. A kritikusok úgy ér­ érkezetteket beavatják a homoszexuális gyakorla­
zik, hogy ez nyilvánvalóan nem igaz, és hogy tokba. Sok társadalomban azonban nem fogadják
emiatt az egész felmérés eredményét meg kell el ennyire nyíltan a homoszexualitást. A nyugati
kérdőjelezni. A kutatók védik magukat a kriti­ világban például az az elterjedt nézet, hogy a ho­
kákkal szemben, és ebben bizonyos mértékben moszexuális ember olyan személy, aki szexuális
támogatják őket az idős embereket tanulmányo­ ízlését tekintve világosan elkülönül a többség­
zó specialisták, akik azzal vádolják a kritikuso­ től.
kat, hogy negatív sztereotípiáik vannak az idő­ Michael Foucault szexualitással foglalkozó ta­
sekkel kapcsolatban. Rámutattak arra, hogy az nulmányaiban kimutatta, hogy a 18. századot
egyik tanulmány szerint az otthon élő idős fér­ megelőzően a homoszexuális ember fogalma lát­
fiak 74 százaléka szexuálisan aktív. Mi több, az hatólag alig létezett (Foucault 1 9 9 6 - 2 0 0 1 ) . Az
egyik tanulmány arra az eredményre jutott, hogy egyházi hatóságok és a törvények elítélték a szo-
a legtöbb férfi még kilencvenes éveiben is érdek­ dómiát; Angliában és több más európai ország­
lődik a szex iránt. ban halállal büntették. A szodómiát azonban
A következő rész a szexuális orientációt, kü­ nem specifikusan a homoszexualitás vétségeként
lönösen a homoszexualitást tárgyalja, valamint definiálták: egyaránt vonatkozott férfiak és nők,
megvizsgál néhány, ezzel kapcsolatos, a szocio­ férfiak és állatok, illetve férfiak közötti szexuális
lógusokat foglalkoztató alapvető fontosságú vitát, tevékenységre. A „homoszexualitás" kifejezés az
kérdést és elméletet. 1860-as években jelent meg, és innentől kezdve a
homoszexuálisokat egyre inkább különálló típu­
sú embercsoportnak kezdték tekinteni, akiknek
SZEXUÁLIS ORIENTÁCIÓ egy bizonyos szexuális aberrációjuk van (Weeks
1986). A homoszexualitás a „medikalizálódott"
A szexuális orientáció az egyén szexuális vagy diskurzus része lett: nem annyira vallási érte­
romantikus vonzalmának iránya. A „szexuális lemben vett „bűnként", mint inkább orvosi érte­
preferencia" kifejezés, amelyet esetenként hely­ lemben - pszichiátriai zavarként vagy perverzió­
telenül a „szexuális orientáció" helyett használ­ ként - tárgyalták. A homoszexuálisokat, csakúgy,
nak, félrevezető és kerülendő, mert azt sejteti, mint a többi „deviánst" (például a pedofilokat és
hogy az egyén szexuális vagy romantikus vonzó­ a transzvesztitákat) úgy tekintették, mint olyan
dása teljes egészében személyes döntésén múlik. biológiai betegségben szenvedő egyéneket, akik
Ahogy az alábbiakban látni fogjuk, a szexuális a mainstream társadalom többségének egészsé­
orientáció minden kultúrában olyan biológiai és gét fenyegetik.
társadalmi tényezők összjátékából fakad, ame­
lyeket még nem értünk teljes egészében. / A medikalizálálásról bővebben lásd a 8., „Egész­
A leggyakoribb szexuális orientáció minden ség, betegség és fogyatékosság" című fejezetet, a
kultúrában - az Egyesült Királyságban is - a hete- 213. oldalon.
roszexualitás: az ellenkező nem tagjai iránti sze­
xuális vagy romantikus vonzódás (a hetem görög A „természetellenes tettek" elkövetőire kiszabott
szó, jelentése: „más", „különböző"). A homosze­ halálbüntetést az Egyesült Államokban a függet­
xualitás az azonos nemű személy iránti szexuális lenség kikiáltása után törölték el, míg az európai
vagy romantikus vonzódást jelöli. Ma a „meleg" országokban a 18. század végén és a 19. század
(gay) szóval jelölik a homoszexuális férfiakat, elején. Azonban egészen a legutóbbi évtizedekig
leszbikusnak nevezik a homoszexuális nőket, és a homoszexualitást jóformán minden európai
biszexuálisnak (röviden biszexnek) azokat a sze­ országban bűncselekménynek tekintették. A ho­
mélyeket, akik mindkét nem tagjai iránt éreznek moszexuálisok elmozdulása a társadalom peri­
szexuális vagy romantikus vonzalmat. fériájáról a társadalom „főárama" felé még nem
SZEXUALITÁS ÉS TÁRSADALMI N E M

zárult le, de az utóbbi években gyors fejlődés A tanulmány eredményei azt mutatták, hogy
tapasztalható, ahogy azt a fejezet elején tárgyalt a homoszexualitás biológiai és társadalmi ténye­
meleg házasság is mutatja. zők kombinációjából ered. A tanulmányozott
férfiak és nők körében minden második egype­
téjű ikernél volt mindkét testvér homoszexuális,
Szexuális orientáció - míg a kétpetéjű ikrek esetében minden ötödik,
velünk születik vagy tanuljuk? és az örökbefogadott testvérek esetén minden ti­
zedik. Más szóval, az egyén ötször nagyobb va­
Jelenleg a legtöbb szociológus úgy véli, hogy az lószínűséggel lesz homoszexuális, amennyiben
egyén szexuális orientációja - azaz hogy homo­ egypetéjű ikertestvére homoszexuális, mint ab­
szexuális, heteroszexuális vagy egyéb - biológiai ban az esetben, ha testvére homoszexuális, de
tényezők és a társadalmi tanulás komplex össz­ csupán az örökbefogadás révén testvérek. Ai
játékának következtében alakul ki. Mivel a leg­ eredmények bizonyos mértékben alátámasztják
több ember számára a heteroszexualitás a norma, a biológiai tényezők fontosságát, hiszen minél
igen sok kutatás foglalkozik azzal, hogy egyes nagyobb a közös gének aránya, annál nagyobb
emberek miért lesznek homoszexuálisok. Egyes százalékban fordulnak elő olyan esetek, ahol
tudósok azt állítják, hogy a biológiai hatások a mindkét testvér homoszexuális. Mindazonáltal,
legfontosabbak, mivel azok hajlamosítanak bi­ mivel az egypetéjű ikerpárok csaknem felének
zonyos embereket arra, hogy születésüktől fog­ esetében az egyik testvér homoszexuális volt, a
va homoszexuálisok legyenek (Bell et al. 1981). másik pedig nem, bizonyos, hogy a társadalmi
A homoszexualitás biológiai magyarázatai töb­ tanulás szintén fontos szerepet játszik. Máskü­
bek között azt foglalják magukban, hogy a homo­ lönben egypetéjű ikreknél minden esetben ho­
szexuálisok agyi jellegzetességei eltérnek a he­ moszexuális lenne az az egyén, akinek testvére
teroszexuálisokéitól (Maugh-Zamichow 1991), homoszexuális.
valamint azt, hogy a terhesség során az anya Egyértelmű, hogy az egypetéjű ikrek vizsgálata
hormontermelése milyen hatással van a magza­ sem képes teljes mértékben szétválasztani a bio­
ti fejlődésre (McFadden-Champlin 2000). Ezek a
lógiai és a társadalmi tényezőket. Gyakran elő­
vizsgálatok, amelyek kisszámú eseten alapulnak,
fordul - már csecsemőkorban is -, hogy a szülők,
kevéssé meggyőző és igen ellentmondásos ered­
a többi gyerek vagy a tanárok az egypetéjű ikre­
ményekre jutottak (Healy 2001). Ami az egyén
ket egyformán kezeli, mégpedig sokkal inkább,
szexuális orientációjának meghatározását illeti,
mint a kétpetéjű ikíeket, akikkel viszont ez gyak­
gyakorlatilag lehetetlen szétválasztani a biológiai
rabban esik meg, mint az örökbefogadott test­
hatásokat a korai társadalmi hatásoktól.
vérekkel. Ily módon az egypetéjű ikreknek nem
Mivel az egypetéjű ikrek génállománya azonos, csupán a génjeik azonosak, hanem adott esetben
vizsgálatukkal talán megválaszolhatjuk a kér­ nagyobb arányban vannak azonos szocializációs
dést, hogy a homoszexualitásnak van-e biológiai élményeik.
alapja. Két, egymással összefüggő tanulmány­
ban Bailey és Pillard (Bailey-Pillard 1991) 167
férfi és 143 női testvérpárt vizsgált. Mindegyik
testvérpár ugyanabban a családban nőtt fel, és a
testvérek közül legalább az egyik homoszexuális­
nak vallotta magát. A testvérpárok között voltak
egypetéjű ikrek (akiknek minden génje azonos),
kétpetéjű ikrek (akiknek bizonyos génjei azono­
sak) és örökbe fogadott testvérek (akiknek nin­
csenek közös génjeik). A kutatók úgy gondolták,
hogy amennyiben a szexuális orientációt teljes
egészében a biológiai tényezők határozzák meg,
úgy az egypetéjű ikerpárok esetében nem lehet
csupán az egyik homoszexuális, hiszen a testvé­
rek génállománya azonos. A kétpetéjű ikrek ese­
tében várhatólag lesznek olyan ikerpárok, ahol
mindkét testvér homoszexuális, mivel bizonyos
gének azonosak, míg az örökbefogadott testvérek
esetében lesz a legalacsonyabb a homoszexuali­
Idén nem csinálunk semmit a Meleg büszkeség napján.
tás aránya. Itt vagyunk, furcsák vagyunk, megszoktuk."
Homoszexualitás a nyugati kultúrában eljutott az orgazmusig. További 13 százalék ér­
zett homoszexuális vágyat, de nem élte ki.
Kenneth Plummer klasszikus tanulmányában A Kinsey-kutatások eredménye szerint a nők
(1975) a homoszexualitás négy fajtáját különböz­ körében alacsonyabb a homoszexualitás aránya.
teti meg a modern nyugati kultúrában. Az eseti A megkérdezett nők körülbelül 2 százaléka volt
homoszexualitás futó homoszexuális kapcsolat, teljes mértékben homoszexuális. 13 százalék szá­
amely alapvetően nem határozza meg az egyén molt be homoszexuális tapasztalatokról, és továb­
általában vett szexuális életét. Példa erre az isko­ bi 15 százalék ismerte el, hogy vannak homosze­
lás fiúk közötti futó vonzalom és a közös masz­ xuális vágyai, de nem éli ki azokat. Kinseyt és kol­
turbálás. A helyzettől függő tevékenység azokat a légáit meglepte a homoszexualitás mértéke ezért
körülményeket jelöli, amelyek között az egyén a kutatási eredményeket újra ellenőrizték, ezúttal
rendszeresen folytat szexuális tevékenységet, de más módszerek alkalmazásával, az eredmények
nem ez lesz az elsődleges orientációja. Ez a tí­ azonban nem változtak (Kinsey 1948, 1953).
pusú homoszexuális viselkedés gyakori az olyan A szexualitás társadalmi szervezete (Laumann
helyszíneken, ahol csak férfiak élnek (például 1994) eredményei megkérdőjelezik a Kinsey-ta-
börtönökben vagy katonai táborokban), és nem nulmánynak a homoszexualitás gyakoriságára
annyira kívánatosnak, mint inkább a heterosze­ vonatkozó eredményeit. A később készült fel­
xuális viselkedés pótlásának tekintik. mérés szerint a Kinsey-féle 37 százalékkal szem­
A perszonalizált homoszexualitás olyan egyé­ ben a férfiak csupán 9 százalékának volt olyan
nekre jellemző, akik preferálják a homoszexuá­ homoszexuális élménye, amely során eljutott az
lis tevékenységeket, de izolálva vannak azoktól orgazmusig, és csupán körülbelül 8 százalékuk
a csoportoktól, ahol ezt könnyen elfogadják. A számolt be arról, hogy homoszexuális vágyat
homoszexualitás ebben az esetben olyan tevé­ érez (szemben a Kinsey-tanulmányban szereplő
kenység, amelyet az egyén titokban tart barátai 13 százalékkal), és kevesebb, mint 3 százalékuk
és kollégái előtt. A homoszexualitás mint életmód mondta el, hogy az előző egy év során volt futó
azoknál ez egyéneknél látható, ahol megtörtént szexuális viszonya férfival. Az utóbbi tanulmány
a „coming out", azaz felvállalták homoszexuali- szerzői elismerik, hogy a homoszexualitás stig-
tásukat, és életük részét képezi az, hogy kapcso­ matizálása miatt lehetséges, hogy sok megkér­
latban állnak hasonló szexuális ízlésű egyének­ dezett személy nem számolt be homoszexuális
kel. Ezek az emberek a legtöbb esetben a meleg viselkedéséről. Ugyanakkor, ahogy az egyik kri­
szubkultúrához tartoznak, ahol a homoszexuális tikus megjegyezte, Kinsey véletlenszerű mintája
tevékenységek egy jellegzetes életmódba integrá­ nem vette figyelembe, hogy több homoszexuális
lódnak. Ezek a közösségek sok esetben nyújtanak él a nagyvárosokban: itt a teljes népesség körül­
lehetőséget a homoszexuálisok jogainak és érde­ belül 10 százalékát teszik ki (Laumann 1994).
keinek előmozdítását célzó kollektív politikai fel­
lépésre.
A populáció azon része - férfiakat és nőket is Leszbikusság
beleértve -, akiknek már vannak homoszexuális
tapasztalataik vagy erős hajlamot éreznek a ho- A férfiak homoszexualitása általában több figyel­
moszexualitásra, valószínűleg sokkal nagyobb, met kap, mint a leszbikusság, azaz a nők közötti
mint azok száma, akik nyíltan meleg életstílust szexuális vonzalom vagy tevékenység. A leszbi­
folytatnak. A nyugati kultúrákban jelen lévő ho­ kusok csoportjai általában kevésbé szervezettek,
moszexualitás lehetséges mértéke Alfred Kinsey mint a férfi meleg szubkultúrák, és körükben sok­
kutatási eredményeinek közzététele után vált elő­ kal kisebb az alkalmi viszonyok aránya. A homo­
ször ismertté. Kinsey úgy találta, hogy a pubertás szexuálisok jogaiért folytatott kampányok során a
utáni szexuális tevékenységek és hajlamok alap­ leszbikus csoportokat sokszor úgy kezelik, mint­
ján az amerikai férfiaknak csupán fele teljes mér­ ha érdekeik teljes egészében egyeznének a férfi
tékben heteroszexuális. A Kinsey által vizsgált homoszexuálisok szervezeteiével. Jóllehet ese­
mintában a megkérdezettek 8 százalékának volt tenként szoros az együttműködés a férfi melegek
kizárólagosan homoszexuális kapcsolata három és a leszbikusok között, különbségek is vannak
évig vagy hosszabb ideig. További 10 százalék­ - főként abban az esetben, amikor a leszbikusok
ra volt jellemző, hogy heteroszexuális és homo­ aktívan részt vesznek feminista mozgalmakban.
szexuális tevékenységben egyenlő arányban vett Vannak leszbikusok, akik úgy érzik, hogy a me­
részt. Kinsey leginkább meglepő felfedezése az legek felszabadítását célzó mozgalmak a férfiak
volt, hogy a férfiak 3 7 százalékának volt legalább érdekeit képviselik, míg a liberális és radikális
egy olyan homoszexuális élménye, amely során feministák kizárólag a középosztálybeli, hetero-
SZEXUALITÁS ÉS TÁRSADALMI N E M

szexuális nők ügyeivel foglalkoznak. Kialakult minden más országában - a homoszexuálisokat


tehát egy jól elhatárolható jelenség: a leszbikus régóta stigmatizálják (a „stigma" fogalmáról lásd a
feminizmus, amelynek célja a „női értékek" ter­ 216. oldalt). A homofóbia (a szót az 1960-as évek
jesztése és a férfi heteroszexualitás fennálló, do­ végén kezdték használni) a homoszexuálisokkal
mináns intézményének megkérdőjelezése (Rich vagy életmódjukkal szembeni ellenszenvet, il­
1981). Sok meleg nő szerint a leszbikusság nem letve gyűlöletet jelenti, valamint az ebből az el­
annyira szexuális orientáció, mint inkább a töb­ lenszenvből fakadó viselkedést. A homofóbia
bi nő iránti politikai, társadalmi és személyes el­ az előítélet egyik formája, amely nem csupán a
köteleződés, szolidaritás egyik formája (Seidman leszbikusokkal és melegekkel szembeni nyílt el­
1997). lenségességben vagy erőszakban nyilvánul meg,
hanem a verbális zaklatás különféle formáiban
is, amelyek igen elterjedtek a brit kultúrában:
Attitűdök a homoszexualitással például durván „buzinak" (fag) vagy „furcsának"
(queer) nevezik a homoszexuálisokat, illetve
kapcsolatban
nőkkel kapcsolatos kifejezések (például „sissy"
A múltban olyannyira erős volt a homoszexuali­ vagy „pansy") használatával alázzák meg a meleg
tással szembeni intolerancia, hogy a témát övező férfiakat. Jóllehet a homoszexualitást egyre töb­
mítoszok csupán az utóbbi években kezdtek szer­ ben elfogadják, a homofóbia továbbra is mélyen
tefoszlani. Az Egyesült Királyságban - és a világ gyökerezik a nyugati társadalom sok területén:

A Village People a férfiasság „ m a c s ó " formáinak különösen szélsőséges paródiáját adja.


354 12. FEJEZET

a homoszexuálisokkal szembeni idegenkedés sok Mozgalmak a melegek és leszbikusok


ember érzelmi attitűdjére jellemző. Továbbra is polgárjogaiért
sajnálatosan sok az erőszakos támadás és gyil­
kosság a homoszexuálisok ellen. A homoszexuálisok többsége még a közelmúltban
is titokban tartotta szexuális orientációját, félve
/ Az említett témákról részletesen lásd a 19. fe­ attól, hogy homoszexualitásának feltárása („co-
jezet „Homoszexuálisok ellen elkövetett bűn­ ming out of the closet") miatt elveszítheti mun­
cselekmények" című részét (634. o.). káját, családját és barátait, valamint attól, hogy
ezzel kiteszi magát a verbális és fizikai bántalma­
Bizonyos típusú férfi meleg viselkedésformákat zásnak. Azonban az 1960-as évek végétől kezdve
tekinthetünk a maszkulinitás és a hatalom közöt­ sokan vállalták fel nyíltan homoszexur Utasukat,
ti szokásos összefüggések megváltoztatására tett és ahogy láthatjuk a fejezet elején említett me­
kísérleteknek - talán ez az egyik oka annak, hogy leg házasság példájából, a homoszexuális férfiak
a heteroszexuális társadalom e viselkedést sok és nők élete bizonyos területeken nagymérték­
esetben fenyegetőnek tartja. A meleg férfiak ál­ ben normalizálódott. Londonban, New Yorkban,
talában elutasítják azt a férfiatlan képet, amelyet San Franciscóban, Sydneyben és a világ sok más
rendszerint hozzájuk társítanak, és a képtől kétfé­ nagyvárosában növekvő meleg és leszbikus kö­
le módon térnek el. Egyfelől úgy, hogy botrányos zösségek élnek. A homoszexualitás felvállalása
módon gyakorolnak egyfajta „modoros" maszku- talán nem kizárólag azon egyén számára fontos,
linitást: ez a sztereotípia paródiája. A másik az, aki ezt megteszi, hanem a szélesebb társadalom
hogy „macsó" képet alakítanak ki magukról. Ez számára is. Az azelőtt „elzártságban élő" lesz­
szintén nem a hagyományos maszkulinitás: a bikusok és melegek rájönnek, hogy nincsenek
motorosoknak vagy cowboyoknak öltözött fér­ egyedül, míg a heteroszexuálisok kénytelenek
fiak szintén a maszkulinitást teszik nevetségessé, belátni, hogy általuk csodált és tisztelt emberek
éppen azzal, hogy eltúlozzák - gondoljunk csak is homoszexuálisak.
például az 1970-es években népszerű, a YMCA A melegek és leszbikusok polgárjogaiért foly­
című számot előadó The Village People nevű tatott mozgalmak azokból az 1960-as években
együttesre (Bertelson 1986). működő társadalmi mozgalmakból nőttek ki,
Egyes szociológusok vizsgálták, hogy az AIDS- amelyek a faji és etnikai hovatartozás fölött ér­
járvány milyen hatással volt a homoszexualitás zett büszkeséget hangsúlyozták. Az egyik fordu­
iránti általános hozzáálláshoz. Véleményük sze­ lópontot a 1969. júniusi Stohewall-lázadás jelen­
rint a járvány megkérdőjelezte a heteroszexuális tette, amikor New York város mejeg közössége,
maszkulinitás legfőbb ideológiai alapjait. A sze­ megelégelve a folyamatos rendőri zaklatást, két
xualitást és a szexuális viselkedést például nyil­ napon keresztül harcolt a New York-i rendőrség­
vánosan megvitatták a biztonságos szexet nép­ gel. Ez a nyilvános akció a legtöbb (meleg és nem
szerűsítő, kormányzati pénzekből finanszírozott meleg) ember számára azelőtt gyakorlatilag el­
kampányokban és a járvány terjedését bemutató képzelhetetlen volt (Weeks 1977; D'Emilio 1983).
felvilágosító műsorokban. A járvány a hagyo­ A Stonewall-lázadás a meleg büszkeség jelképe
mányos erkölcsi elképzelések legitimációját ve­ lett, és előrevetítette a melegek és leszbikusok
szélyeztette azzal, hogy felhívta a közvélemény „coming outját", akik nem csupán a törvény előtti
figyelmet a házasság előtti szex, a házasságon egyenlőséget követeltek, hanem azt is, hogy élet­
kívüli viszonyok és a nem heteroszexuális kap­ módjuk stigmatizáltsága teljes mértékben szűn­
csolatok gyakoriságára. De mindenekelőtt, a jár­ jön meg. 1994-ben, a Stonewall-lázadás huszon­
vány - azzal, hogy láthatóbbá tette a homosze­ ötödik évfordulóján 100 000 ember vett részt a
xuálisokat - megkérdőjelezte a heteroszexualitás leszbikusok és a melegek emberi jogainak meg­
„egyetemességét", és rámutatott arra, hogy a ha­ erősítését követelő nemzetközi ENSZ-menetben.
gyományos nukleáris család mellett vannak más Nyilvánvaló, hogy jelentős előrelépés történt, bár
alternatívák (Redman 1996). A reakció azonban a diszkrimináció és a nyílt homofóbia továbbra is
esetenként hisztérikus és paranoid formát öltött. sok leszbikus, meleg és biszexuális ember számá­
A homoszexuálisokat úgy mutatják be, mint egy­ ra jelent komoly problémát.
fajta deviáns fenyegetést, amely a „normális tár­
A homoszexualitás miatt kiszabható bünteté­
sadalom" erkölcsi jólétét veszélyezteti. Ahhoz,
sek tekintetében hatalmas különbség van az egyes
hogy továbbra is a heteroszexuális maszkulinitás
országok között (lásd a 12.2. ábrát). Afrikában
maradhasson a „norma", a veszélyként érzékelt
például a homoszexuális tevékenységet csupán
jelenséget marginalizálni és démonizálni kell
néhány országban legalizálták, a női homosze-
(Rutherford-Chapman 1988).
xualitásra pedig jószerével ki sem térnek a törve-
7 2 . 2 . ábra Szexuális k i s e b b s é g e k és t ö r v é n y e k a v i l á g

V.-'A Alkotmányos egyenlőség,


a szexuális irányultság miatti
diszkriminációt törvény tiltja
i Vannak a szexuális irányultságon
alapuló diszkriminációt vagy
becsületsértést tiltó jogszabályok
(de ezek lehetnek inkább helyi,
mint országos hatályúak)
|==| A homoszexualitás nem tiltott,
illetve nem foglalták törvénybe
| | Olyan ország, amely nem ad,
illetve nem ad egyértelmű
tájékoztatást a szexuális
szabálysértések jogi szankcióiról
ITTTI Olyan ország, amelynek büntetőjoga
diszkriminációval sújtja a homoszexualitást,
de az mégsem számít bűncselekménynek
Y//\ Egyes államokban illegális
Illegális, illetve nem ismert, hogy mivel
büntetik
1 1 A homoszexuálist 10 évig terjedő
börtönbüntetés sújthatja
| Több mint 10 évre bebörtönözhetik
| Életfogytiglani börtönbüntetés
H Homoszexuális cselekmények miatt
halálbüntetést szabnak ki

Forrás: New Internationalist, 2000. október.


356 12. F E J E Z E T

nyek. Dél-Afrikában a korábbi fehér kormányok a TÁRSADALMI NEM


homoszexualitást a nemzet biztonságát fenyege­
tő pszichiátriai problémának tekintették. Miután Úgy gondolhatnánk, az, hogy egy egyén férfi vagy
a fekete kormány átvette a hatalmat, törvénybe nő, egyszerűen azzal függ össze, hogy milyen fi­
foglalta a teljes egyenlőséget. Ázsiában és a Kö­ zikai testtel született. Azonban - mint oly sok, a
zel-Keleten hasonló a helyzet: a legtöbb ország­ szociológusok számára érdekes kérdést - a „férfi-
ban - ideértve azokat, ahol a népesség nagy ré­ séget" és a „nőiséget" sem könnyű kategorizálni.
sze muszlim - tiltott a férfiak homoszexualitása. Ez a rész megvizsgálja a férfiak és a nők közötti
Az európai országokra ezzel szemben a világon különbség eredetét. Mielőtt azonban továbblép­
a legliberálisabb törvények jellemzők: a homo­ nénk, különbséget kell tennünk a biológiai nem
szexualitást csaknem minden országban legali­ és a társadalmi nem között. Általában elmond­
zálták, és, ahogy fentebb láttuk, több országban hatjuk, hogy a szociológusok a „biológiai nem"
jogilag elismerik az azonos neműek házasságát. kifejezést a férfi, illetve a női testet meghatározó
Manapság világszerte erősödik a homoszexuá­ anatómiai és fiziológiai különbségek jelölésére
lisok jogaiért küzdő mozgalom. Az 1978-ban ala­ használják. A „társadalmi nem" ezzel szemben
pított Nemzetközi Leszbikus és Meleg Szövet­ a férfiak és nők közötti pszichológiai, társadalmi
ség (International Lesbian and Gay Association, és kulturális különbségeket jelenti. A társadalmi
ILGA) jelenleg 4 0 0 tagszervezete van körülbelül nem a maszkulinitás és a feminitás társadalmilag
kilencven országban (ILGA 2004). A szervezet kialakított fogalmához kapcsolódik, és nem szük­
nemzetközi konferenciákat szervez, világszerte ségszerűen az egyén biológiai nemének egyenes
támogatja a leszbikusok és melegek társadalmi következménye. Például vannak emberek, akik
mozgalmait, és nemzetközi szervezeteknél lobbi­ úgy vélik, hogy rossz testbe születtek, és meg­
zik. Például elérte, hogy az Európa Tanács min­ próbálják „helyretenni a dolgokat" azzal, hogy
den tagjától megkövetelje a homoszexualitást til­ életük során nemet váltanak vagy az ellenkező
tó törvények elutasítását. Általában elmondható, nemre jellemző életmódot követnek, úgy öltöz­
hogy a leszbikus és meleg mozgalmak azokban ködnek.
az országokban fejlődnek, amelyek az egyén jo­ A biológiai nem és a társadalmi nem megkü­
gait és a liberális állami politikát hangsúlyozzák lönböztetése igen fontos, mivel a férfiak és a nők
(Frank-McEneaney 1999). között számos olyan különbség van, amely nem
A homoszexuálisok jogi helyzetének javulása biológiai eredetű. Különböző megközelítések
sok helyütt vezetett a queer-elmélet megjelené­ eltérő módon magyarázzák a* társadalmi nemi
séhez. A queer-elmélet a szexualitás Gagnon és identitások, valamint az azokra alapuló társa­
Simon által kialakított társadalmi konstruktivis­ dalmi szerepek kialakulását. A vita alapvetően
ta megközelítésén (lásd 4 4 8 - 4 4 9 . o), és részben arról szól, hogy a folyamatban mekkora szerepet
Judith Butler (a 4. fejezetben tárgyalt) munkás­ játszik a tanulás. A társadalmi nem különbségei­
ságán alapul. A „queer" szót, amely azelőtt in­ nek elemzése során a tudósok más-más mértékű
zultusnak számított, a leszbikusok és a meleg jelentőséget tulajdonítanak a társadalmi hatá­
férfiak az 1980-as években kezdték saját maguk soknak.
megjelölésére használni. A queer-elmélet szerint A társadalmi nemmel kapcsolatos különbsé­
a szociológia elfogult a heteroszexuálisuk javára, gek és egyenlőtlenségek szociológiai értelmezé­
és a nem heteroszexuális megnyilvánulásoknak sei eltérő módon vélekednek a biológiai nem és
is előtérbe kell kerülniük. A queer-elmélet kö­ a társadalmi nem kérdéséről. Az alábbiakban há­
vetői szerint minden nagy szociológiai témának rom nagy megközelítéssel foglalkozunk. Először
(vallás, test, globalizáció stb.), valamint a többi áttekintjük azt az érvrendszert, miszerint a fér­
tudománynak is - ideértve az irodalmat, mi több, fiak és nők viselkedésbeli különbségeinek bio­
a meleg és leszbikus tanulmányokat (lesbian lógiai okai vannak. Ezután szót ejtünk azokról
and gay studies) is - középpontba kell állítania az elméletekről, amelyek a szocializációnak és a
a furcsa, „queer" megnyilvánulásokat, mégpedig társadalmi nemi szerepek megtanulásának tulaj­
azért, hogy megkérdőjelezze a mai gondolkodást donítják a legnagyobb jelentőséget. Végül meg­
nagymértékben meghatározó heteroszexuális ismerkedünk azokkal az elképzelésekkel, misze­
előfeltételezéseket (Epstein 2002). rint sem a társadalmi, sem a biológiai nemnek
Eddig a férfiak és a nők szexualitását tárgyal­ nincs biológiai alapja, hanem mindkettőt a tár­
tuk, de nem tettük fel a kérdést, hogy mint jelent sadalom alakítja ki.
férfinak lenni vagy nőnek lenni. Az alábbiakban
megvizsgáljuk a társadalmi nemet, illetve egyéb
kérdéseket.
SZEXUALITÁS ÉS TÁRSADALMI N E M

Társadalmi nem és biológia: Azok az elméletek, amelyek szerint az egyének


természetes különbségek? bizonyosfajta velük született prediszpozíciónak
engedelmeskednek, figyelmen kívül hagyják azt
A férfiak és a nők viselkedésének különbségei az alapvető fontosságú szerepet, amelyet a tár­
inkább biológiai nemük, semmint társadalmi ne­ sadalmi interakció játszik az emberi viselkedés
mük következménye? Más szóval, e különbségek alakításában.
mennyiben származnak a biológiai különbsé­
gekből? Ahogy fentebb, a „Biológia és szexuális
viselkedés" (437. o.) című részben láttuk, egyes Nemi szocializáció
szerzők véleménye szerint a nők és férfiak visel­
kedésének természetes különbségeiért a humán­ A társadalmi nemi különbségek eredete tanul­
biológia egyes tényezői a felelősek a hormonok­ mányozható a nemi szocializáció vizsgálatá­
tól és a kromoszómáktól kezdve az agy méretén val is. A nemi szocializáció az a tanulás, amely
át a genetikáig. Állításuk szerint e különbségek során az egyén a társadalmi közegek, például a
valamilyen formában minden kultúrában megta­ család és a média segítségével megtanulja a tár­
lálhatók, s ez azt mutatja, hogy a nemek közötti sadalmi nemi szerepeket. Ez a megközelítés kü­
egyenlőtlenségekért (amelyek a legtöbb társadal­ lönbséget tesz a biológiai és a társadalmi nem
mat jellemzik) természetes tényezők a felelősek. között: az előbbi vele születik a gyermekkel, míg
E kutatók nagy része többek között arra hívja fel az utóbbit a gyermek megtanulja. A gyermek,
a figyelmet, hogy szinte minden kultúrára igaz, azáltal, hogy kapcsolatba kerül a szocializáció
hogy inkább a férfiak, és a nem a nők vesznek különféle (elsődleges és másodlagos) közegei­
részt a vadászatban és a háborúkban. Vélemé­ vel, fokozatosan magáévá teszi azokat a normá­
nyük szerint ez minden bizonnyal azt mutatja, kat és elvárásokat, amelyeket biológiai nemének
hogy a férfiakban megvannak a biológiai alapú megfelelőnek tartanak. A társadalmi nemi kü­
agresszív hajlamok, míg a nők ezekkel nem ren­ lönbségek nem biológiailag meghatározottak,
delkeznek. hanem kulturálisan alakulnak ki. E nézet szerint
Sok kutatót nem győz meg ez az érvelés. Ok a férfiak és a nők között azért vannak társadalmi
arra mutatnak rá, hogy a férfiak agresszivitásá­ nemi különbségek, mert különböző szerepekre
nak szintje kultúránként igen változó, és hogy szocializálódtak.
bizonyos kultúrák a nőktől is inkább elvárják a A nemi szocializáció elméleteit elfogadják a
fokozottabb passzivitást és szelídséget (Elshain funkcionalisták, akik szerirtf. a fiúk és a lányok
1987). Az elmélet kritikusai arra hivatkoznak, a „nemi szerepeket" és az azokhoz tartozó férfi
hogy a „természetes különbség" elmélete sok és nemi identitásokat (maszkulinitás és femini-
esetben az állati viselkedésre vonatkozó adato­ tás) megtanulják (lásd 3 6 3 - 3 6 4 . o., „Funkciona-
kon és nem az emberi viselkedéssel kapcsolatos lista megközelítések"). E folyamat során a pozi­
antropológiai vagy történelmi bizonyítékokon tív és negatív szankciók irányítják őket, vagyis
alapul - s ez utóbbiak azt mutatják, hogy a jelen­ azok a társadalmilag alkalmazott erők, amelyek
ség térben és időben igen változó. Hozzáteszik bizonyos viselkedést megjutalmaznak, mást pe­
továbbá, hogy pusztán abból a tényből, hogy egy dig korlátoznak. Egy kisfiút például viselkedése
jellegzetesség többé-kevésbé univerzális, még kapcsán érhetnek pozitív szankciók („Milyen bá­
nem következik az, hogy biológiai eredetű; lehet­ tor kisfiú vagy!") vagy negatív szankciók („A fiúk
nek olyan általános jellegű kulturális tényezők nem babáznak!"). Ezek a pozitív és negatív meg­
is, amelyek ilyen jellegzetességeket alakítanak ki. erősítések segítik a fiúkat és a lányokat abban,
A legtöbb kultúrában például a nők többsége éle­ hogy megtanulják a tőlük elvárt nemi szerepeket
te jelentős részét a gyermekek gondozásával tölti, és megfeleljenek azoknak. Ha egy egyén olyan
és nem tud könnyen részt venni a vadászatban nemi gyakorlatokat alakít ki, amelyek nincsenek
vagy a háborúban. összhangban biológiai nemével - más szóval,
deviáns gyakorlatok -, akkor annak feltételezett
Jóllehet nem lehet egyből elutasítani a fel­
oka az elégtelen vagy szabálytalan szocializáció.
tevést, miszerint a férfiak és nők viselkedési
A funkcionalista elgondolás szerint a szociali­
mintázatait biológiai tényezők határozzák meg,
zációs közegek úgy járulnak hozzá a társadalmi
az ilyesféle hatás fiziológiai eredetét csaknem
rend fenntartásához, hogy felügyelik az új gene­
száz évnyi kutatás során sem tudták kimutatni.
ráció zökkenőmentes nemi szocializációját.
Nincs bizonyíték olyan mechanizmusok léte­
zésére, amelyek az ilyen biológiai erőket a fér­ A nemi szerepek és a szocializáció e merev értel­
fiakra és nőkre jellemző összetett társadalmi mezését több oldalról érte bírálat. Sok szerző azt
viselkedéssel kapcsolnák össze (Connell 1 9 8 7 ) . veti fel, hogy a nemi szocializáció nem inherens
12. F E J E Z E T

módon zökkenőmentes folyamat, és hogy a kü­


lönböző szocializációs „közegek" - mint például
a család, az iskola és a kortárscsoportok - adott
esetben ellentmondanak egymásnak. Továbbá, a
szocializációs elméletek nem vesznek tudomást
az egyén azon képességéről, hogy visszautasíthat­
ja vagy módosíthatja a nemi szerepeket körülvevő
elvárásokat. Connell így érvel:

A „szocializációs közegek" nem képesek me­


chanikus hatásokat kiváltani a növekvő egyén­
ben. Annyit tesznek, hogy a gyermeket arra
kérik fel, hogy a társadalmi gyakorlatban egy
bizonyos keretrendszerben vegyen részt. Ez a
meghívás lehet kényszerítő (sok esetben az), és
kísérheti erőteljes nyomás abban az irányban,
hogy az egyén fogadja azt el és ne említsen al­
ternatívát... Azonban a gyerekek igenis vissza­
utasítják ezt a meghívást, pontosabban szólva
elkezdik megtenni önálló lépéseiket a társadal­
mi nemek területén. Megeshet, hogy elutasít­
ják a heteroszexualitást... vagy hogy vegyítik a
maszkulin és feminin elemeket, mint például
azok a lányok, akik ragaszkodnak az iskolai
versenysportokhoz. Megeshet, hogy saját éle­
tükben hoznak létre szakadást, mint például
azok a fiúk, akik női ruhába öltöznek, amikor
egyedül vannak. Az is előfordul - és talán ez
a leggyakoribb lépés -, hogy kialakítanak egy
fantáziaéletet, amely ellentmondásban áll az­
zal, ahogy valójában élnek (1987).
E z a f i a t a l n i g e r i w o d a a b e f é r f i s z e r t a r t á s o s t á n c b a n veszt
részt a G e r e w o l b a n z a j l ó ü n n e p e n . A z a j k á r a é s a szemére
k e n t f e k e t e f e s t é k r ő l , v a l a m i n t a s z e m f o r g a t á s r ó l és a szé­
Fontos megjegyezni, hogy ellentétben néhány
les m o s o l y r ó l ú g y t a r t j á k , h o g y k ü l ö n ö s e n v o n z ó a fiatal
szociológus felvetésével, az emberek nem pasz- w o d a a b e nők számára.
szív tárgyai vagy egyetlen kérdést fel nem tevő
befogadói a nemi „programozásnak". Az emberek
aktív résztvevők, akik a saját maguk számára te­ nek, általában hangsúlyozzák a férfi és női jel­
remtik vagy módosítják a szerepeket. Bár szkep­ legzetességek közötti különbséget. Bár a helyzet
tikusan kell fogadnunk minden olyan elméle­ változóban van, a legtöbb, gyermekek számára
tet, amely teljes egészében elfogadja a „biológiai készített könyvben, televízióműsorban és film­
nemi szerep" megközelítést, számos tanulmány ben még mindig több a férfi szereplő, mint a női.
rámutatott, hogy a nemi identitás bizonyos mér­ Általában a férfi hősök játsszák az aktívabb, ka­
tékben a társadalmi hatások eredménye. landosabb szerepet, míg a nőket passzív, várako­
A nemi identitást érő társadalmi hatások sok zó és az otthoni élet felé irányuló szereplőként
különböző csatornán keresztül érkeznek. Még ábrázolják (Weitzman 1972; Zammuner 1987;
azok a szülők is, akik elkötelezték magukat, hogy Davies 1991). A feminista kutatók rámutattak,
gyermekeiket „nem szexista" módon nevelik fel, hogy a fiatal közönség számára piacra dobott kul­
úgy találják, hogy a létező nemi mintázatokkal turális és médiatermékek mennyiben mutatnak
igen nehéz szembehelyezkedni (Statham 1986). fel hagyományos attitűdöket a nemek felé, vala­
A szülő-gyermek interakciót vizsgáló tanulmá­ mint a fiúktól, illetve lányoktól elvárt célok és
nyok például rámutattak arra, hogy van különb­ ambíciók felé.
ség a fiúkkal és a lányokkal való bánásmód ese­ Egyértelmű, hogy a nemi szocializáció igen
tében még akkor is, amikor a szülők úgy hiszik, nagy erejű hatás, és megkérdőjelezése nyugtala­
hogy reakciójuk mindkét esetben egyforma volt. nító lehet. Miután az egyén számára „kijelölésre
A játékok, képeskönyvek és televízió-műsorok, került" egy társadalmi nem, a társadalom elvárja,
amelyekkel a kisgyermekek kapcsolatba kerül- hogy az egyén „nőként" vagy „férfiként" visel-
SZEXUALITÁS ÉS TÁRSADALMI N E M

kedjék. Ezek az elvárások a mindennapi élet gya­ ne. Véleményük szerint a nemi identitás a társa­
korlatai során teljesülnek be és termelődnek újra dalomban észlelt nemi különbségekhez kapcso­
(Bourdieu 2002; Lorber 1994). lódva jön létre, ami azután hozzájárul e különb­
ségek alakításához. Például az a társadalom, ahol
/ A nemi szocializációról részletesebben lásd a a maszkulinitásról alkotott elképzelésekre a testi
6., „Szocializáció, életút, öregedés" című feje­ erő és a „kemény" viselkedés jellemző, arra bá­
zetet, a 3 5 7 - 3 5 9 . oldalon. torítja a férfiakat, hogy egy bizonyos testképet és
egy bizonyos modort alakítsanak ki. Más szóval
a társadalmi nemi identitások és a biológiai nemi
A társadalmi nem és a biológiai nem különbségek elválaszthatatlanul kapcsolódnak
társadalmi konstrukciója az egyén testéhez (Connel 1987; Scott-Morgan
1993; Butler 2007).
Az elmúlt években a szocializációra és a nemi
szerepekre vonatkozó elméleteket egyre több
szociológus vonta kétségbe. Nem értenek egyet Feminitás, maszkulinitás
azzal, hogy a biológiai nem biológiailag megha­ és nemi viszonyok
tározott, míg a társadalmi nemet a kultúra révén,
tanulással sajátítja el az ember; véleményük sze­ Ha figyelembe vesszük a feministák aggodalmát
rint a biológiai és a társadalmi nemet egyaránt a nők társadalmi alárendeltségével kapcsolatban,
társadalmi termékeknek kell tekintenünk. Nem talán nem meglepő, hogy a társadalmi nemre irá­
csupán arról van szó, hogy a társadalmi nem nyuló korai kutatások legtöbbje szinte kizárólag
tisztán a társadalom által létrehozott jelenség, a nőket és feminitással kapcsolatos elgondoláso­
amelynek nincs rögzített „lényege", hanem arról kat vizsgálta. A férfiakat és a maszkulinitást vi­
is, hogy az emberi test maga is ki van téve olyan szonylag egyértelműnek és problémamentesnek
társadalmi erőknek, amelyek különféleképpen tekintették. Nem sok erőfeszítést tettek annak
alakítják és módosítják. Az ember adhat testének érdekében, hogy vizsgálják a maszkulinitás ta­
olyan jelentést, amely megkérdőjelezi azt, amit pasztalatát vagy a férfi identitások kialakulását.
általában „természetesnek" gondolnak. Az egyé­ A szociológusokat sokkal inkább az érdekelte,
nek dönthetnek úgy, hogy testüket tetszésük sze­ hogy megértsék azt, ahogy a férfiak elnyomják a
rint alakítják ki vagy újraalakítják: ide kapcsoló­ nőket, és azt, hogy milyen szerepet játszanak a pat­
dik például a testmozgás, a fogyókúrázás, a pier­ riarchátus fenntartásában.
cing és a személyes divat, de a plasztikai műtétek Az 1980-as évek második fele óta azonban na­
és a nemváltoztató műtétek is. gyobb figyelmet szentelnek a férfiak és a maszku­
linitás kritikai tanulmányozására. A ^íők szerepét
/ Az egyének fokozott mértékű testalakításáról és a családi mintákat befolyásoló, az iparosodott
lásd még a 8., „Egészség, betegség és fogyaté­ társadalomra jellemző, alapvető változások kérdé­
kosság" című fejezetet. seket vetettek fel a maszkulinitás természetével,
valamint társadalomban játszott szerepének vál­
A technológiai fejlődés következtében elmosód­ tozásával kapcsolatban. Mit jelent férfinak lenni a
tak az ember fizikai testének határai. Az említett késő modern társadalomban? Egy gyorsan válto­
szociológusok azzal érvelnek, hogy az emberi zó korban hogyan alakulnak át a férfiakkal szem­
test és biológiai nem sem „adott dolog", hanem beni hagyományos elvárások és a rájuk nehezedő
olyan jelenség, amely ki van téve az emberi ható­ nyomás? Válságban lenne a maszkulinitás?
erőnek és a személyes döntésnek az egyes társa­ Az utóbbi években a szociológusok egyre in­
dalmi kontextusokban. kább érdekesnek tartják azokat a pozíciókat és ta­
E nézőpont szerint azok a szerzők, akik a nemi pasztalatokat, amely a férfiakat jellemezi az őket
szerepekre és a szereptanulásra fókuszálnak, alakító nagyobb rendszerben. A társadalmi nem­
implicit módon elfogadják, hogy a nemi különb­ mel és szexualitással foglalkozó szociológiában
ségeknek van biológiai alapja. A szocializációs ez a változás oda vezetett, hogy a nemi viszonyok
megközelítés szerint a nemek közötti biológiai - nők és férfiak társadalmilag meghatározott min­
különbség olyan keretet jelent, amely magában a tázatú interakciói - átfogó kontextusában hang­
társadalomban válik „kulturálisan kidolgozottá". súlyt kezdtek helyezni a férfiak és a maszkulinitás
Ezzel szemben azok a tudósok, akik szerint a tár­ tanulmányozására. A szociológusok fel akarják
sadalmi és biológiai nemet a társadalom alakítja tárni, hogy a férfi identitások hogyan alakulnak
ki, elutasítják azt az elképzelést, miszerint a nemi ki, és hogy a férfiak viselkedésére milyen hatással
különbségeknek bármilyen biológiai alapja len- vannak a társadalmilag előírt szerepek.
12. F E J E Z E T
mgnnngugigg

R. W. Connell: a nemi rend szonyok révén működik, mint például az intéz­


ményekben, az államban, a katonai területen és
Bob Connel a Nem és hatalom [Gender and Po­ az otthoni életben jelen lévő autoritás, erőszak
wer, 1987), A férfi és a fiúk [The Man and the vagy ideológia. A katexis az intim, érzelmes és
Boys, 2001) és Maszkulinitások [Masculinities, személyes kapcsolatok (például a házasság, a
2005) című munkáiban a társadalmi nem egyik szexualitás és a gyermeknevelés) dinamizmusá­
legteljesebb elméleti bemutatását adja. Megkö­ val függ össze.
zelítése különösen nagy hatással járt a szocioló­ A nemi viszonyok, abban a formában, ahogy
giában, mivel a patriarchátus és a maszkulinitás a társadalom e három területén megvalósulnak,
koncepcióját a nemi viszonyok átfogó elméleté­ társadalmi szinten egy bizonyos nemi rendszer­
vé integrálta. Gonnell szerint a maszkulinitások be strukturálódnak. Connell nemi rendszernek
a nemi rend igen fontos részét képezik, és attól nevezi a nemi viszonyok kisebb környezetekben,
- vagy a velük együtt járó feminitásoktól - elkü­ például egy bizonyos intézményen belül folyó
lönítve nem érthetó'k meg. játékát. Tehát egy adott családnak, szomszédság­
Connellt az foglalkoztatja, hogy a férfiak bir­ nak vagy államnak mind megvan a maga nemi
tokában lévő társadalmi hatalom hogyan hoz­ rendszere. Máirtín Mac an Ghaill fontos kuta­
za létre és tartja fenn a nemi egyenlőtlenséget. tást végzett a maszkulinitások kialakulásáról az
Hangsúlyozza, hogy a nemi egyenlőtlenség nem egyik nemi rendben, az iskolában (lásd a keretes
pusztán „formátlan adathalmaz", hanem feltárja írást).
azt az alapot - „az emberi gyakorlat és társadalmi
kapcsolatok szervezett területét" -, amely révén a
nők a férfiakhoz képest alávetett helyzetben van­ Nemi hierarchia
nak (Connell 1987). Connell szerint a nyugati
kapitalista országokban a nemi viszonyokat még Connell véleménye szerint a maszkulinitásnak
mindig a patriarchális hatalom határozza meg. és a feminitásnak sok különböző kifejezési mód­
Az egyéni szinttől kezdve az intézményi szintig ja van. A társadalom szintjén ezek az egymásnak
a maszkulinitás és a feminitás különféle típusai ellentmondó változatok hierarchiába rendeződ­
kivétel nélkül a férfiak nők fölötti dominanciájá­ nek, amely egy meghatározó előfeltevésre épül:
nak alapvető feltételezése köré épülnek. a férfiak nők fölötti dominanciájára (lásd a 12.3.
Connell szerint a nemi viszonyokat a minden­ ábrát a 362. oldalon). Connell hierarchiájában a
napi interakciók és gyakorlatok alakítják ki. Az maszkulinitások és a feminitásdk stilizált „ideál­
átlagos emberek személyes életük során mutatott típusait" használja. A hierarchia tetején a hege­
cselekedetei és viselkedése közvetlen kapcsolat­ món maszkulinitás található,' amely a társada­
ban áll a társadalom kollektív elrendezésével. lomban jelen levő összes többi maszkulinitás és
Ezek az elrendezések az életek és a generációk feminitás fölött áll. A „hegemón" a hegemónia fo­
során reprodukálódnak, de ugyanakkor változás­ galmára utal; a hegemónia egy bizonyos csoport
nak kitettek. társadalmi dominanciája, amelyet nem nyers
Connell a társadalom három olyan tényezőjét erővel gyakorol, hanem egyfajta kulturális dina­
különbözteti meg, amelyek egymással kölcsön­ mika révén, amely mind a magánéletben, mind
hatásban alakítják ki a társadalom nemi rendjét, a társadalmi területeken jelen van. A média, az
azaz a maszkulinitások és feminitások hatalmi oktatás és az ideológia mind lehet olyan csator­
viszonyának mintázatát, amely a társadalomban na, amelyen keresztül a hegemónia megvalósul.
széles körben elterjedt. Connell szerint a munka, Connell szerint a hegemón maszkulinitást min­
a hatalom ésakatexis (személyes/szexuális viszo­ denekelőtt a heteroszexualitással és a házasság­
nyok) a társadalom jól megkülönböztethető, de gal, de ugyanakkor a tekintéllyel, a fizetett mun­
kölcsönösen összefüggő részei, amelyek egymás kával, a testi erővel és szívóssággal társítják. A
viszonylatában működnek együtt és változnak. Ez hegemón maszkulinitást megtestesítő személyek
a három terület reprezentálja azokat a főbb hely­ például Arnold Schwarzenegger filmszínész és
színeket, ahol a nemi viszonyok kialakulnak és Kalifornia jelenlegi kormányzója, az 50 Cent­
működnek. Am unka az otthon elvégzett munkák hez hasonló rapperek és az üzletember Donald
(például a háztartással kapcsolatos kötelezettsé­ Trump.
gek vagy a gyermekgondozás), illetve a munka­ Jóllehet a hegemón maszkulinitást úgy tartják
erőpiacon elvégzett munka nemek szerinti meg­ fent, mint a maszkulinitás ideális formáját, csu­
osztása (ide tartozik például a foglalkoztatásban pán néhány olyan férfi van a társadalomban, aki
tapasztalható szegregáció és az egyenlőtlen fize­ meg tud ennek felelni. Mégis igen sok férfi élvezi
tések kérdése). A hatalom az olyan társadalmi vi­ a hegemón maszkulinitás patriarchális rendszer­

it
SZEXUALITÁS ES TÁRSADALMI N E M

Máir

Máirtín Mac an Ghaill néprajzi kutatást végzett A második csoportot a jól tanuló diákok alkot­
egy brit állami középiskolában, hogy feltárja a ják, akik szakképzettséget szeretnének szerez­
„nemi rendet", vagyis azt, hogyan jelennek meg ni. A „macsó fiúk" (és tanárok) ezeket a fiúkat
a nemi viszonyok az iskola korlátai között. nőiesként, „hülye stréberként" sztereotipizálják.
Mac an Ghaill - Connell munkájából kiindul­ Mac an Ghaill szerint a jól teljesítők a leggyakrab­
va - aziránt érdeklődött, hogy az iskolák hogyan ban úgy kezelik a rosszindulatú sztereotipizá^st,
hoznak létre aktív módon egy sor maszkulinitást hogy továbbra is bíznak abban, hogy a kemény
és feminitást a diákok körében. Jóllehet elsősor­ tanulás és iskolai bizonyítványaik majd biztosítják
ban a heteroszexuális maszkulinitások kialakulá­ számukra a jövőt. Ez alkotja maszkulin identitá­
sa foglalkoztatta, megvizsgálta egy csoport me­ suk alapját.
leg férfi tanuló tapasztalatait is. Máirtín Mac an A harmadik kategória a vállalkozó kedvűek
Ghaill eredményei, amelyet A férfiak kialakítása csoportja, azoké a fiúké, akik az új szakmai tan­
(The Making of Men, 1994) című munkájában rend tárgyai iránt (számítástechnika, üzleti ta­
publikált, feltárta, hogy az iskola maga is egy nulmányok) érdeklődnek. Mac an Ghaill őket az
olyan intézmény, amelyet nemi és heteroszexuális Thatcher idejére jellemző új „vállalkozói kultúra"
mintázatok jellemeznek. gyermekeinek tekinti. E fiúk számára a sikeres
A fennálló „rend" arra ösztönzi a diákokat, hogy emelt szintű vizsgák viszonylag haszontalanok,
egymás között olyan nemi viszonyokat alakítsanak tekintetbe véve azt, hogy milyennek képzelik jö­
ki, amelyek egybeesnek a nagyobb nemi renddel; vőjüket, valamint azt, hogy a jövő tervezésénél a
vagyis az iskola keretein belül a domináns és alá­ piacot tartják fontosnak.
rendelt maszkulinitások és feminitások hierarchiá­ Az utolsó csoportban a „valódi angol férfiak"
ját lehet kimutatni. A heteroszexuális maszkulini­ vannak. A középosztálybeli csoportok közül ez a
tások kialakulását igen sokféle társadalmi hatás és leginkább problémás, mivel az iskolai tanulással
gyakorlat segíti elő, például a fegyelmi eljárások, szembeni attitűdjük ambivalens, de ugyanakkor
a tanított tárgyak meghatározása, a tanár-diák és egy olyan kultúra „urainak" tekintik magukat,
diák-tanár interakció és a felügyelet. amely felsőbbrendű mindannál, amit tanáraik
Mac an Ghaill az iskolai környezetben a masz­ nyújthatnak. Mivel irányultságuk szerint kar­
kulinitás négy típusát határozza meg. A macsó riert szeretnének építeni, a „valódi angoj férfiak"
fiúk fehér munkásosztálybeli fiúk, akik ellensze­ maszkulinitását az erőfeszítés nélkül elért iskolai
gülnek az iskolai hatalomnak, lenézik a tanulást eredmény látszata jellemzi.
és a jól teljesítő diákokat (lásd még a 17., „Okta­ A homoszexuális férfi diákok vizsgálata során
tás" című fejezetet, a 632-633. oldalon). Mac an Mac an Ghaill úgy találta, hogy a társadalmi vagy
Ghaill azt a következtetést vonja le, hogy a macsó biológiai nemmel kapcsolatos iskolai beszélgeté­
fiúk a „maszkulinitás krízisén" mennek keresztül, sek erősen heteroszexuális, a hagyományos viszo­
mivel azok a képzettséget nem vagy csak részben nyokra és a nukleáris családra alapuló norma- és
igénylő fizikai munkák, amelyet egykor a jövőbeli értékrendszert vesznek magától értetődőnek. Ez
identitásukat meghatározó elemnek tekintettek, a fiatal meleg férfiak esetében „zavarodottság­
már nem hozzáférhetőek. Ez olyan, a jövővel kap­ hoz és ellentmondásokhoz" vezet, mivel úgy ér­
csolatos pszichológiai és gyakorlati dilemmát je­ zik, hogy a többiek semmibe veszik, ugyanakkor
lent a fiúk számára, amelyet nehezen értenek, és skatulyába is zárják őket.
még nehezebben oldanak meg.

re jellemző uralkodó helyzetéből fakadó előnyö­ maszkulinitás ideáljának, és sok esetben megtes­
ket. Connell ezt „patriarchális osztaléknak", míg tesíti a hegemón maszkulinitás számos „elvetett"
azokat, akik ennek előnyeit élvezik, a cinkos fér­ jellegzetességét. A homoszexuális maszkulinitás
fiasság megtestesítőinek nevezi. stigmatizált, és a férfiak nemi hierarchiájának al­
Több maszkulinitás és feminitás létezik, és ján található.
ezek alá vannak rendelve a hegemón maszkuli- Connell szerint a feminitások mindegyike a he­
nitásnak. Az alárendelt maszkulinitások között a gemón maszkulinitásnak alávetve alakul ki. A fe­
legjelentősebb a homoszexuális maszkulinitás. minitás egyik formája - a hangsúlyozott nőiesség
A hegemón maszkulinitás által dominált nemi - a hegemón maszkulinitás fontos kiegészítője.
rendben a homoszexuális férfit az „igazi férfi" Ez a feminitás a férfiak érdekeinek és vágyai­
ellentétének tekintik: nem felel meg a hegemón nak kiszolgálására irányul, és „engedékenység,
12.3. ábra Nemi hierarchia csolni a homoszexuálisról a heteroszexuálisra,
vagy fordítva - bár némely esetben ez is megtör­
Hegemón ténik -, hanem azt, hogy az emberek társadalmi
maszkulinitás
nemi identitása és szemléletmódja folyamatosan
alakul. Azok a nők például, akik azelőtt a „hang­
Több
hatalom
súlyozott nőiesség" szószólói voltak, kialakíthat­
nak magukban feminista öntudatot. E folytonos
Alárendelt Alárendelt
változási lehetőség az oka annak, hogy a ne mi vi­
férfiasságformák nőiességformák szonyok mintázatai széteshetnek és hogy az em­
beri tevékenység alakíthatja őket.
Homoszexuális Hangsúlyozott
maszkulinitás nőiesség Habár több szociológus felveti, hogy a nyuga­
ti társadalom „nemi válságon" megy keresztül,
Ellenálló Connell úgy gondolja, hogy egyszerűen a válság
nőiesség
irányába mutató erőteljes tendenciák figyelhetők
meg. E tendenciák három formát öltethetnek. Az
első az intézményesülés krízise. Connell ezalatt
azt érti, hogy azok az intézmények, amelyek ha­
gyományos a férfi hatalmat támogatták - például
gondoskodás és empátia" jellemzi. A fiatal nők a család és az állam - lassan meggyengülnek. A
körében a szexuális receptivitással, az idősebb férfiak nők fölötti dominanciájának legitimációját
nőknél az anyasággal kapcsolódik össze. Con­ gyengítik a válásról, a családon belüli erőszakról
nell Marilyn Monroe-t a hangsúlyozott nőiesség és a nemi erőszakról szóló törvények, valamint a
„archetípusának és egyben szatírájának" nevezi. gazdasági kérdések, például az adózás és a nyug­
Rámutat, hogy a médiában, a reklám- és marke­ díj. A második a szexualitás krízise, az, hogy a he­
tingkampányokban továbbra is a hangsúlyozott gemón heteroszexualitás már kevésbé domináns,
nőiesség van túlsúlyban. mint régen volt. A nők és a melegek szexualitásá­
Végül ott vannak az alárendelt feminitások, nak növekvő ereje nyomást jelent a hagyományos
amelyek elutasítják a fentebb vázolt hangsú­ hegemón maszkulinitás számára. A harmadik
lyozott nőiességet. Azonban egészében véve el­ az érdekek kialakulásának krízise. Connell sze­
mondható, hogy a hangsúlyozott nőiesség kon­ rint a társadalmi érdekek új alapokra kerültek,
vencionális társadalmi normaként való fenntar­ amelyek ellentétesek a fennálló nemi renddel. A
tására fordított hatalmas figyelem azzal jár, hogy házas nők jogai, a meleg mozgalmak és a férfiak
nem kap szót a többi alárendelt feminitás, amely körében megjelenő „antiszexista" attitűdök mind
elutasítja a konvenciót. Többek között a feminis­ veszélyt jelentenek a jelenlegi rendre. Connell
ták, a leszbikusok, a vénlányok, a bábák, a bo­ azzal érvel, hogy az egyének és a csoportok tet­
szorkányok, a prostituáltak és a fizikai munkások tei megváltoztathatják a nemi rendet. A meglévő
olyan nők, akik nem alárendelt identitásokat és rendben már most nyilvánvaló krízistendenciák
életmódokat alakítottak ki. Az ellenálló nőiessé­ felhasználhatók arra, hogy a nemi egyenlőtlenség
gek tapasztalati azonban általában „nem látsza­ megszűnjék (Connell 1987, 2005).
nak a történelemben". Az utóbbi időszakban Connell elkezdte vizs­
gálni a globalizáció nemi rendre gyakorolt hatá­
sát. Véleménye szerint maga a társadalmi nem is
A nemi rend változása: krízistendenciák globalizálódott. Ez többek között azt foglalja ma­
gában, hogy a korábban különálló, lokális nemi
Jóllehet Connell egy világosan szervezett nemi rendek között interakció alakul ki, valamint azt,
hierarchiát vázolt fel, elutasítja azt a nézetet, mi­ hogy az individuális helyszínek mellett létrejön­
szerint a nemi viszonyok rögzítettek és statiku­ nek a nemi viszonyok új színterei.
sak lennének. Épp ellenkezőleg, úgy véli, hogy e Connell azt állítja, hogy a nemi viszonyoknak
viszonyok folyamatos változás következményei, több alapvető fontosságú új színtere van, amelyek
ezért nyitottak a kihívások irányában. Connell szerepet játszanak a társadalmi nem globalizáló­
a nemi rendet dinamikusnak látja. Mivel úgy dásában: a transznacionális és multinacionális
gondolja, hogy a biológiai és a társadalmi nemet cégek, amelyekre általában jellemző a munka ne­
társadalmilag hozzák létre, amellett érvel, hogy mek szerinti megoszlása és a maszkulin irányítási
az emberek tudnak változtatni társadalmi nemi kultúra; a nemzetközi kormányközi szervezetek,
orientációjukon. Ez alatt nem feltétlenül azt érti, például az ENSZ intézményei, amelyeket általá­
hogy az emberek szexualitásukat át tudják kap­ ban szintén férfiak vezetnek; a nemzetközi mé-
SZEXUALITÁS ÉS TÁRSADALMI N E M

dia, amelyre szintén jellemző a munka erőteljes Az egyes környezetekben és intézményekben


nemek szerinti megoszlása, és amely terjeszti a megmutatkozó nemi különbségeket más fejeze­
társadalmi nem bizonyos értelmezéseit; és végül, tekben tárgyaljuk (lásd a következő keretes részt).
a globális piacok (a tőke-, az áru-, a szolgáltatás-
és a munkaerőpiac), amelyek általában nemileg
erősen strukturáltak és egyre nagyobb mértékben Funkcionalista megközelítések
elérik a helyi gazdaságokat.
Connell szerint a társadalmi nem globalizáció- Ahogy az 1. fejezetben láttuk, a funkciona .ista
ja a lokális nemi rendek és nemi viszonyok fen­ megközelítés szerint a társadalom egymással köl­
tebb említett új színterei közötti interakciókhoz csönös kapcsolatban álló részekből álló rendszer,
vezetett, tehát most már beszélhetünk „nemi vi­ amelyek, ha egyensúlyban vannak, zökkenőmen­
lágrendről". Connell azzal érvel, hogy a globali- tesen működnek, és így kialakítják a társadalmi
záció adja a kontextust, amelyben el kell gondol­ szolidaritást. Tehát a társadalmi nem funkciona­
kodnunk a férfiak életén, valamint a maszkulini­ lista vagy funkcionalizmus ihlette megközelítése
tások jövőbeli kialakításán és kifejezésén. arra kíván rámutatni, hogy a nemi különbségek
elősegítik a társadalmi stabilitást és integrációt.
Bár ezeket a nézeteket régebben sokan vallották,
A NEMI EGYENLŐTLENSÉG ugyanakkor mások erősen kritizálták is, mond­
ván, hogy a konszenzus kiterjesztése érdekében
Láttuk, hogy a társadalmi nem olyan, társadal­ figyelmen kívül hagyják a társadalmi feszültsé­
milag kialakított fogalom, amely különböző tár­ geket és konzervatív módon közelítik meg a tár­
sadalmi szerepeket és identitásokat tulajdonít a sadalom világát.
férfiaknak és a nőknek. Azonban - ahogy Bob Azok a szerzők, akik a „természetes nemi kü­
Connell ás Máirtín Mac an Ghaill rámutatott, a lönbségek" iskolájához tartoznak, általában amel­
nemi különbségek ritkán semlegesek: a nem szin­ lett érvelnek, hogy a férfiak és a nők közötti mun­
te minden társadalomban a társadalmi rétegző­ kamegosztás biológiai alapú. A nők és a férfiak
dés jelentős formája. A társadalmi nem alapvető azokat a feladatokat látják el, amelyekre biológiai­
tényező, amely meghatározza az egyének és cso­ lag a legalkalmasabbak. George Murdock antro­
portok által tapasztalt lehetőségeket és életesé­ pológus például úgy vélte, hogy az a praktikus és
lyeket, s nagymértékben hat azokra a szerepekre, kényelmes, ha a nők az otthoni és családdal kap­
amelyeket a háztartástól az államig a különféle csolatos felelősségeikre összpontosítanak, míg
társadalmi intézményekben játszanak. Bár a fér­ a férfiak nem otthon dolgoznak. Több mint két­
fiak és a nők szerepe társadalmanként változik, száz társadalom kultúraközi tanulmányozása so­
nem ismerünk olyan társadalmat, ahol a nők na­ rán Murdock (1949) arra a következtetésre jutott,
gyobb hatalommal rendelkeznek, mint a férfiak. hogy a nemek szerinti munkamegosztás minden
A férfiak szerepeit általában magasabbra értéke­ kultúrában jelen van. Jóllehet ez nem biológiai
lik és jobban megjutalmazzák, mint a nők sze­ „programozás" eredménye, de a leglogikusabb
repeit: szinte minden kultúrában a nők viselik a alap a társadalom megszervezéséhez.
gyermekgondozás és a házimunka elsődleges fe­ Talcott Parsons, vezető funkcionalista gondol­
lelősségét, míg a férfiak hagyományosan a család kodó, a család ipari társadalomban játszott"szere-
megélhetéséért felelnek. A munka nemek szerinti pével foglalkozott (Parsons-Bales 1956). Különö­
jelenlegi megoszlása oda vezetett, hogy a férfiak sen a gyermekek szocializációja érdekelte, és úgy
és a nők különböző helyzetben vannak a hata­ vélte, hogy a stabil, támogató családok kulcsszere­
lom, a presztízs és a gazdagság tekintetében. pet játszanak a sikeres szocializációban. Parsons
Annak ellenére, hogy a nők sok országban elő­ szerint a család akkor működik a leghatékonyab­
re léptek, a nemi különbségek továbbra is a tár­ ban, ha a munkamegosztás egyértelmű, és a nők
sadalmi egyenlőtlenségek alapjául szolgálnak. expresszív szerepet játszanak, azaz gondozzák a
A szociológusok érdeklődésének középpontjába gyermekeket, és biztonságot és érzelmi támaszt
került a nemi egyenlőtlenség vizsgálata és ma­ nyújtanak nekik. A férfiaknak ugyanakkor inst­
gyarázata. Számos elméleti megközelítés létezik, rumentális szerepet kell játszaniuk - ők a család
amely azt magyarázza, hogy a férfiak miért van­ kenyérkeresői. Mivel a férfiak szerepe stresszes
nak régóta domináns helyzetben a nőkhöz képest természetű, a nők expresszív és gondoskodó haj­
a gazdaság, a politika, a család területén és má­ lamait a férfiak stabilizálására és megnyugtatásá­
sutt. A következő részben áttekintjük a társadal­ ra is fel kel használni. A munka e komplementer,
mi szinten jelentkező nemi egyenlőtelenség ter­ a nemek közötti biológiai különbségekből eredő
mészetét magyarázó fontosabb megközelítéseket. megosztása biztosítja a családi szolidaritást.
364 12. F E J E Z E T

A nemi egyenlőtlensége t ' •'

A szociológusok definíciója szerint a nemi egyen­ • társadalmi nem a szociológiai elméletalkotás­


lőtlenség a csoportokban, közösségekben és ban: 4. fejezet, 1 0 0 - 1 0 1 . o.
társadalmakban nők és férfiak között fennál­ • nem verbális kommunikáció és társadalmi nem:
ló státus-, hatalom- és presztízsbeli különbsé­ 5. fejezet, 117-119. o.
gek összessége. A férfiak és a nők közötti nemi • nemi szocializáció: 6. fejezet, 145-149. o.
egyenlőtlenséget vizsgálva a következő kérdések • társadalmi nem és egészség: 8. fejezet, 2 2 1 -
merülnek fel: a nőknek és a férfiaknak egyenlő 223. o.
hozzáférésük van az értékesnek tartott társadal­ • társadalmi nem és osztály: 9. fejezet, 259-261. o.
mi forrásokhoz, például az élelmiszerhez, a pénz­ • vallás és társadalmi nem: 14. fejezet, 427. o.
hez, a hatalomhoz és az időhöz? Hasonló lehe­ • társadalmi nem és iskolai teljesítmény: 17. feje­
tőségeik vannak az életben? Egyformán értékelik zet, 5 5 1 - 5 5 5 . o.
tevékenységeiket? Ezeket az alapvető kérdéseket • társadalmi nem és bűnözés: 19. fejezet, 6 3 0 -
több ponton feltesszük, ahogy áttekintjük a szo­ 634. o.
ciológusok érdeklődését kiváltó témákat. A nemi
kérdések részletes tárgyalása a következő oldala­ • A társadalmi nem és a nemi egyenlőtlenség kér­
kon található: dését a 7, „Családok és intim kapcsolatok"című
fejezetben is központi témaként tárgyaltuk

A gyermekneveléssel kapcsolatban John Bowl- hogy az anyamegvonás-elmélet megkérdőjelez­


by (1953) vetett fel egy másik funkcionalista hető: tanulmányok állapították meg, hogy a gyer­
megközelítést. Véleménye szerint az anya kulcs­ mekek tanulmányi előmenetele és személyes
szerepet játszik a gyermekek elsődleges szocia­ fejlődése éppen abban az esetben jobb, ha mind­
lizációjában. Ha az anya nincs jelen vagy ha a két szülő legalább részben házon kívül alkalma­
gyermeket kiskorában elválasztják az anyjától zásban van. Parsons „expresszív" nőről alkotott
- ez az állapot az anyamegvonás -, akkor komoly véleményét is kritizálják a feministája és más
veszélye van annak, hogy a gyermek szocializá­ szociológusok, akik véleménye szerint az ilyen
ciója nem lesz megfelelő. Ez későbbi élete során nézetek elfogadják a nők otthoni dominanciáját.
komoly társadalmi és pszichológiai problémák­ Nincs alapja annak az elképzelésnek, miszerint
hoz vezethet, beleértve az antiszociális és pszi­ az „expresszív" nő szükséges a család zökkenő­
chopata hajlamokat is. Bowlby szerint a gyermek mentes működéséhez - ezt az elgondolást jobbá­
jóléte és mentális egészsége legjobban az anyával ra a férfiak kényelmének érdekében propagálják.
való szoros, személyes és folyamatos viszony ré­
vén biztosítható. Elfogadta, hogy a hiányzó anyát
pótolhatja egy „pótanya", de azt javasolta, hogy Feminista megközelítések
ennek a személynek is nőnek kell lennie - nem
«
kétséges, hogy véleménye szerint az anyaszerep
A feminista mozgalom számos olyan elméletet
kifejezetten női szerep. Bowlby anyamegvonás­
dolgozott ki, amely azt célozza, hogy megma­
elméletével egyesek amellett érvelnek, hogy a
gyarázza a nemi egyenlőtlenségeket és progra­
dolgozó anyák elhanyagolják gyermeküket.
mot alakítson ki e különbségek megszüntetésére.
A nemi egyenlőtlenségekkel kapcsolatos femi­
nista elméletek egymásnak élesen ellentmon­
Értékelés danak. A feminizmus különféle iskolái a nemi
egyenlőtlenségeket többféle mélyen beágyazott
A feministák élesen bírálják azokat a kijelentése­ társadalmi folyamattal (például a szexizmussal,
ket, miszerint a munka nemek szerinti megosz­ a patriarchátussal és a kapitalizmussal) próbál­
tásának biológiai alapja van, és azzal érvelnek, ják magyarázni. Először áttekintjük az Egyesült
hogy a feladatok társadalmi megoszlása egyálta­ Királyság 20. századi főbb feminista vonulatait:
lán nem természetes vagy elkerülhetetlen. A nő­ a liberális, a szocialista (vagy marxista) és a ra­
ket nem biológiai adottságaik akadályozzák meg dikális feminizmust. A feminizmus különféle
abban, hogy bizonyos foglalkozásokat ellássanak, vonulatai közötti különbség sosem volt éles, de
hanem az emberek olyan szerepekre szocializá­ bevezetésként lehet rá támaszkodni. Az utóbbi
lódnak, amelyeket kulturálisan elvárnak tőlük. évtizedekben a feminizmus új formáinak meg­
Jelentős mennyiségű bizonyíték mutatja azt, jelenésével - amelyek a korábbi vonulatokból
SZEXUALITÁS ÉS TÁRSADALMI N E M

merítenek vagy ellentmondanak azoknak - a ralis feministákat, hogy arra bátorítják a nőket,
hármas felosztás veszített alkalmazhatóságából fogadják el az egyenlőtlen társadalmat és annak
(Barker 1997). A részt két jelentős újabb elmélet, versengő jellegét.
a fekete és a posztmodern feminizmus áttekinté­
sével zárjuk.
Szocialista és marxista feminizmus

Liberális feminizmus A szocialista feminizmus a marxi konfliktusel­


méletből (lásd az 1. fejezetet, 3 2 - 3 4 . o.) ered, bár
A liberális feminizmus a társadalmi és kulturá­ Marx maga nem sok szót ejtett a nemi egyenlőt­
lis attitűdökben keresi a nemi egyenlőtlenségek lenségről. A szocialista feminizmus kritizálja a li­
magyarázatát. A liberális feminizmus kialakulá­ berális feminizmust, mondván, hogy nem látják
sában fontos korai szerepet játszott John Stuart be: a társadalomban olyan erőteljes érdekek van­
Mill angol filozófus A nők alárendeltségéről (On nak, amelyek ellenségesek a nők egyenlőségével
the Subjection of Women,1869) című esszéje, szemben (Bryson 1993). A szocialista feministák
amely a nemek közötti jogi és politikai egyenlő­ célja a patriarchátus és a kapitalizmus megszün­
séget követelte, beleértve a szavazati jogot is. A tetése (Mitchell 1966). Friedrich Engels, Marx
radikális és szocialista feministákkal ellentétben barátja és munkatársa, Marxnál többet tett azért,
- akiknek tevékenységét alább vizsgáljuk -, a li­ hogy a nemi egyenlőtlenséget marxista perspek­
berális feministák szerint a nők alárendeltsége tívából magyarázza.
nem egy nagyobb rendszer vagy struktúra része. Engels szerint a kapitalizmusban a nők férfiak­
Ehelyett ők arra a számos különálló tényezőre kal szembeni alávetettségének alapját anyagi és
hívják fel a figyelmet, amelyek erősítik a férfiak gazdasági tényezők alkotják, mivel a patriarchá­
és a nők közötti egyenlőtlenségeket. Az utób­ tus a magántulajdonban gyökerezik. Engels azzal
bi évtizedekben például a liberális feministák érvelt, hogy a kapitalizmus azzal erősíti a pat­
kampányt folytattak a munkahelyeken, oktatá­ riarchátust (a férfiak uralmát a nők felett) mint
si intézményekben és a médiában tapasztalható osztályelnyomást, hogy a vagyont és a hatalmat
szexizmus és nőkkel szembeni diszkrimináció kisszámú férfi kezében összpontosítja. A kapita­
ellen. Általában arra törekednek, hogy a törvény­ lizmus jobban erősíti a patriarchátust, mint a ko­
hozás és egyéb demokratikus eszközök segítségé­ rábbi társadalmi rendszerek, mert a korábbi kor­
vel védjék, illetve megteremtsék a nők számára az szakokhoz képest hatalmasabb vagyont halmoz
egyenlő lehetőségeket. Az Egyesült Királyságban fel, és ennek következtében a hatalmat a férfiak
ilyen jogi előrelépés volt az egyenlő fizetésről szó­
- a keresők, a tulajdon birtokosai és örökösei - ke­
ló törvény (1970) és a nemi megkülönböztetésről
zébe adja. Másodszor, a kapitalista gazdaság ak­
szóló törvény (1975), amelyet aktívan támogattak
kor sikeres, ha az embereket - különösen a nőket
a liberális feministák, akik szerint az egyenlőség
- fogyasztóként definiálja, meggyőzve őket arról,
törvénybe foglalása fontos szerepet játszik a nők
hogy szükségleteiket csak a termékek és áruk foly­
elleni diszkrimináció megszüntetésében. A libe­
tonosan növekvő mértékű fogyasztásával tudják
rális feministák a meglévő rendszerben tevékeny­
kielégíteni. Engels szerint a kapitalizmusban a
kednek; céljuk a reformok fokozatos bevezetése.
férfiakat azzal zsákmányolják ki, hogy kevés bért
Ebből a szempontból céljaikat és módszereiket
fizetnek nekik, a nőket pedig azzal, hogy egyál­
tekintve visszafogottabbak sok radikális és szo­
talán nem fizetnek nekik bért. A házimunkáért
cialista feministánál, akik a fennálló rendszer
kifizetett bér számos feminista elképzelés fontos
megszüntetését követelik.
része, és részletesen a 18., „Munka és gazdasági
Míg a liberális feministák a 1 9 - 2 0 . század fo­ élet" című fejezetben tárgyaljuk.
lyamán nagymértékben hozzájárultak a nők A szocialista feministák szerint a liberális fe­
helyzetének javulásához, kritikusaik felróják ne­ ministák reformpárti céljai nem érintik a lénye­
kik, hogy nem tudták sikeresen kezelni a nemi get. Ok a család újrastrukturálását, a „házi rab­
egyenlőtlenségek alapvető okait, és nem veszik szolgaság" végét és a gyermeknevelés és -gondo­
tudomásul azt, hogy a nők társadalmi elnyomá­ zás, valamint a háztartási teendők elvégzésének
sa szisztematikus jellegű. A liberális feministák a valamely kollektív módját követelik. Marx után
nők által elszenvedett egyes hátrányokra (a sze­ sokan érveltek amellett, hogy ezek a célok csu­
xizmusra, a diszkriminációra, az egyenlőtlen fize­ pán szocialista forradalommal érhetők el, amely
tésre) összpontosítják figyelmüket, és így csupán megteremtené a valódi egyenlőséget egy olyan ál­
részleges képet festenek a nemi egyenlőtlenség­ lamközpontú gazdaságban, ahol mindenki szük­
ről. A radikális feministák azzal vádolják a libe- ségletei szerint részesülhetne a javakból.
12. F E J E Z E T

Radikális feminizmus szerveződik. Firestone „nemi osztályról" beszél,


amikor leírja a nők társadalmi helyzetét, és úgy
A radikális feminizmus központi gondolata sze­ véli, hogy a nők kizárólag a család és a családot
rint a nők kizsákmányolásának felelősei és ha­ jellemző hatalmi viszonyok megszüntetésével
szonélvezői a férfiak. A patriarchátus analízise szabadulhatnak fel.
alapvető fontosságú a feminizmus ezen ága szá­ Más radikális feministák arra m u t a t n a : rá,
mára. A patriarchátust olyan jelenségnek tekin­ hogy a férfiak által a nők ellen elkövetett erőszak
tik, amely minden időben és minden kultúrában alapvető fontosságú a férfi szupremáciában. Vé­
létezett. A radikális feministák sokszor a csalá­ leményük szerint a családon belüli erőszakot, a
dot emelik ki mint a nők társadalmi elnyomásá­ nemi erőszakot és a zaklatást nem a pszichológia
nak egyik elsődleges forrását. Véleményük sze­ vagy a bűnözés körébe sorolható különálló ese­
rint a férfiak azzal zsákmányolják ki a nőket, hogy teknek kell tekinteni, hanem a nők szisztemati­
a nők által otthon ingyen elvégzett házimunkára kus elnyomásának részét képezik. Még a hétköz­
hagyatkoznak, ugyanakkor megtagadják a nőktől napi élet interakciói is - például a nem verbális
a hatalmi pozíciókhoz és a társadalmi befolyás­ kommunikáció, egymás meghallgatásának és fél­
hoz való hozzáférést. beszakításának mintázatai, vagy az, hogy a nők
A radikális feministák többféleképpen értelme­ mennyire érzik magukat kényelmesen nyilvános
zik a patriarchátus alapját, de a legtöbben egyet­ helyeken - kivétel nélkül a nemi egyenlőtlensé­
értenek abban, hogy magában foglalja a nők tes­ get erősítik. A radikális feministák hozzáteszik,
tének és szexualitásának valamilyen formában hogy a szépség és a szexualitás népszerű koncep­
történő kisajátítását. Shulamith Firestone (1971) cióit a férfiak erőszakolják rá a nőkre, annak ér­
korai feminista szerző szerint a férfiak tartják el­ dekében, hogy egy bizonyos típusú nőiesség jöj­
lenőrzés alatt a nők reprodukcióval és gyermek­ jön létre. Például azok a társadalmi és kulturális
gondozással kapcsolatos szerepeit. Mivel bioló­ normák, amelyek a karcsú testet és a férfiakkal
giailag a nők alkalmasak a szülésre, a védelem szembeni gondoskodó attitűdöt hangsúlyozzák,
és a megélhetés tekintetében erősen függeni kez­ hozzájárulnak a női alávetettség fenntartásához.
denek a férfiaktól. Ez a nukleáris családban ta­ A média, a divat és a reklám „tárgyiasítja" a nő­
lálható „biológiai egyenlőtlenség" társadalmilag ket: szexuális tárgyakká teszi őket, hogy örömöt

S o k radikális és szocialista feminista szerint az ilyen f é r f i m a g a z i n o k , v a l a m i n t a k e m é n y e b b p o r n o g r á f i a fenntartja


a nők alávetettségét. y-»
SZEXUALITÁS ÉS TÁRSADALMI N E M

okozzanak és szórakozást nyújtsanak a férfiak­ lemmáival foglalkoznak. Véleményük szerint


nak. A radikális feministák szerint reformokkal nem lehet megalapozott az az elmélet, amely a
vagy fokozatos változással nem lehet felszabadí­ nők egy bizonyos csoportjának élményei alapján
tani a nőket a szexuális elnyomás alól. A nemi általánosít az összes nő alávetettségéről. Továb­
egyenlőség kizárólag a patriarchális rendszer bá, problematikus maga az elképzelés, miszerint
megszüntetésével érhető el, mivel a patriarchá­ a nemi elnyomásnak létezik olyan „egysége""
tus szisztematikus jelenség. formája, amelyet minden nő egyaránt tapasztal.
Számos feminista gondolkodó tekintette a pat­ A feminizmus létező formáival szembeni elé­
riarchátust a nemi egyenlőtlenséget magyarázó gedetlenség olyan elméleti rendszerek kialakulá­
jelenségnek. A radikális feministák kijelentették: sához vezetett, amely a fekete nők sajátos problé­
„ami személyes kérdés, az politikai kérdés is" - ez­ máival foglalkozik.
zel hatásosan felhívták a figyelmet a nők elnyo­ Az amerikai fekete feminista szerző, bell hooks
másának számos összefüggésére. Azzal, hogy a (minden esetben kisbetűvel írja a nevét) memo­
férfiak által elkövetett erőszakra és a nők tárgyia- árjához írt előszavában a következőket mondja:
sítására helyezték a hangsúlyt, a nők alávetettsé­
géről szóló viták középpontjába helyezték ezeket Manapság sok feminista gondolkodó, aki a lá­
a kérdéseket. nyokról ír és beszél, szereti azt mondani, hogy
A radikális feminista nézetek azonban sok a fekete lányok önbecsülése jobb, mint a fehér
ponton kifogásolhatók. Az egyik legjelentősebb lányoké. Ezt a különbséget általában azzal mé­
ellenvetés talán az, hogy a patriarchátus kon­ rik le, hogy a fekete lányok öntudatosabbak,
cepciója abban a formában, ahogyan a radikális többet beszélnek, magabiztosabbnak tűnnek.
feministák használják, nem nyújt általános ma­ Azonban a hagyományos, déli eredetű fekete
gyarázatot a nők elnyomására. A radikális femi­ társadalomban a lányoktól elvárták és elvárják
nisták általában azt állítják, hogy a patriarchátus ma is, hogy fejezzék ki magukat értelmesen és
a történelem során mindig, minden kultúrában viselkedjenek méltósággal. Szüleink és taná­
létezett, azaz hogy egyetemes jelenség. A kritiku­ raink mindig arra ösztönöztek minket, hogy
sok szerint azonban ez a patriarchátuskoncepció álljunk ki és beszéljünk világosan. Ezeknek
figyelmen kívül hagyja a történelmi és kulturális a magatartásformáknak a faj felemelése voltba
változatokat, továbbá mellőzi azt a jelentős ha­ célja, de nem szükségszerűen voltak a női ön­
tást, amelyet a faj, az osztály és az etnikum gya­ becsülés erősítésével társított magatartásfor­
korolhat a nők alárendeltségének természetére. mák. Egy szókimondó lány még érezhette ér­
Más szóval a patriarchátus nem tekinthető egye­ téktelennek magát azért, mert nem volt eléggé
temes jelenségnek - ha így fogjuk fel, azt kockáz­ világos a bőre vagy a haja. Ezek olyan elemek,
tatjuk, hogy a biológiai redukcionizmus elvét fo­ amelyeket nem vesznek figyelembe a fehér ku­
gadjuk el, azaz a nemi egyenlőtlenséget a maga tatók, amikor a fekete nők önbecsülését olyan
összetettségében a férfiak és nők közötti különb­ mércével mérik, amelyet a fehér nők tapaszta­
ségre egyszerűsítjük le. latai alapján kialakult értékek szerint határoz­
tak meg (hooks 1997).
Sylvia Walby jelentős lépésként a patriarchátus
új koncepciójával állt elő (lásd a keretes írást).
Walby szerint a patriarchátus mint elgondolás a A fekete feminista szerzők gyakran^ hangsúlyoz­
magyarázat hasznos és értékes eszköze marad­ zák a történelmi körülmények szerepét a jelen
hat, amennyiben meghatározott módokon hasz­ azon problémáiban, amelyekkel a fekete nők nap
nálják. mint nap szembesülnek. Az amerikai fekete fe­
ministák írásaikban kiemelik a rabszolgaság erő­
teljesen ható örökségét, a szegregációt és a fekete
Fekete feminizmus közösségen belüli, nemi egyenlőtlenségek ellen
küzdő polgárjogi mozgalmak hatását. Rámutat­
Vajon a feminizmus fentebb ismertetett válto­ nak, hogy a korai fekete szüfrazsettek támogat­
zatai egyformán érvényesek a fehér és nem fe­ ták a nők jogaiért folyó kampányt, de felismerték,
hér nők tapasztalataira? A fekete feministák és hogy nem hagyhatják figyelmen kívül a faj kérdé­
a fejlődő országban élő feministák nagy részének sét, azt, hogy a fekete nőket fajuk és nemük alap­
véleménye szerint nem. Úgy gondolják, hogy a ján egyszerre diszkriminálják. Az utóbbi években
nagyobb feminista filozófiai iskolák nem veszik a fekete nők nem játszottak központi szerepet a
figyelembe a nők közötti etnikai különbségeket, nők felszabadítását célzó mozgalmakban, rész­
mivel ezek az iskolák az ipari társadalmakban ben azért, mert „női mivoltuk" kisebb mértékben
élő, fehér, többségében középosztálybeli nők di- határozta meg identitásukat, mint a fajuk.
12. F E J E Z E T

Sylvia Walby: a patriarchátus elr

A patriarchátus fogalma számos, a nemi egyen­ zettséget igénylő munkakörökben szegregálják


lőtlenséggel foglalkozó feminista értelmezés kö­ őket.
zéppontjában áll, de sokan kritizálták az analízis 3. A patriarchális állam Az állam - politikáját
eszközeként történő felhasználását, mondván, és prioritásait tekintve - szisztematikusan részre­
hogy nem nyújt elégséges magyarázatot a nemi hajló a patriarchális érdekek irányában.
egyenlőtlenség változásaira és sokféleségére. Az 4. A férfiak által elkövetett erőszak Habár
érvek egyike az, hogy nem beszélhetünk olyan a férfiak által elkövetett erőszakot gyakran úgy
elnyomó rendszerről, amely az egész történelem tekintik, mintha egyedi cselekményekből állna,
során egységes és változatlan lett volna. Sylvia voltaképpen van általános mintázata és szisz­
Walby szerint a patriarchátus koncepciója kulcs­ tematikus rendszere. A nők napi gyakorisággal
szerepet játszik a nemi egyenlőtlenség elemzésé­ tapasztalják, és szabályszerű módon hat rájuk.
ben. Azt azonban elismeri, hogy számos kritika Az állam gyakorlatilag elnézi az erőszakot azzal,
jogos. A patriarchátus elméleti szintre emelése hogy a rendkívüli esetek kivételével megtagadja a
{Theorizing Patriarchy, 1990) című munkájában beavatkozást.
Walby a patriarchátust a korábbiakhoz képest 5. Patriarchális viszonyok a szexualitásban A
rugalmasabban értelmezi: teret ad a történelem „kötelező heteroszexualitásban" és a férfiakra
során bekövetkezett változásoknak és figyelembe és nőkre vonatkozó kettős mércében (a szexuá­
veszi az etnikai és osztálykülönbségeket. lis viselkedésre vonatkozó eltérő „szabályokban")
Walby szerint a patriarchátus „a társadal­ nyilvánul meg.
mi struktúrák és gyakorlatok olyan rendszere, 6. Patriarchális kulturális intézmények Több in­
amelyben a férfiak dominanciája jellemző, akik tézmény és gyakorlat (beleértve a médiát, a val­
elnyomják és kizsákmányolják a nőket" (1990, lást és az oktatást) „patriarchális szemüvegen ke­
20. o.). Úgy vélekedik, hogy a patriarchátus és a resztül" mutatja be a nőket. Ezáltal befolyásolják
kapitalizmus olyan különálló rendszerek, amelyek a nők identitását, valamint előírják számukra az
különféleképpen hatnak egymásra: a történelmi elfogadható viselkedést és cselekvést.
körülményektől függően esetenként harmoni­ Walby a patriarchátus két jól elkülöníthető for­
kusan, máskor ellentétesen. Walby azzal érvel, máját különbözteti meg. A személyes patriarchá­
hogy a munka nemek szerinti megosztása miatt a tus az, amikor a háztartásban egy patriarchális
kapitalizmus általában haszonélvezője a patriar­ szerepet játszó férfi gyakorolja a nők fölötti hatal­
chátusnak, de vannak olyan időszakok, amikor a mat. Ebben az esetben a nőket alapvetően meg­
két rendszer nincs harmóniában. Például háború akadályozzák abban, hogy részt vegyenek a köz­
idején, amikor a nők nagy számban lépnek be a életben. A közéleti patriarchátus formáját tekintve
munkaerőpiacra, a kapitalizmus és a patriarchá­ kollektívabb jellegű. A nők jelen vannak a közélet
tus érdekei nem esnek egybe. bizonyos területein, de továbbra is el vannak zár­
Walby hat olyan struktúrát határoz meg, ame­ va a vagyontól, a hatalomtól és a státustól.
lyen keresztül a patriarchátus működik. Felismeri, Walby vitatja, hogy Nagy-Britanniában a vikto­
hogy a korai feminista elmélet egyik gyengesége riánus kortól napjainkig változás állt volna be a
az volt, hogy a nők elnyomásának mindig csak patriarchátus mértékében és formájában. Meg­
egy „lényegi" elemére - például a férfiak által el­ jegyzi, hogy a bérkülönbség csökkenése és a nők
követett erőszakra vagy a nők reprodukcióban oktatásában bekövetkezett előrelépések azt mu­
játszott szerepére - fókuszált. Mivel Walbyt a tatják, hogy a patriarchátus mértéke változott, de
nemi egyenlőtlenség mélységei és összefüggés­ semmiképpen sem jelentik azt, hogy megszűnt
rendszere érdeklik, a patriarchátus hat, egymás­ volna. Régebben a nők elnyomása javarészt ott­
tól független, de kölcsönhatásban lévő struktúrá­ hon történt, manapság pedig az egész társadal­
ját különbözteti meg: mon belül megy végbe: a nők ma a közélet terü­
1. A háztartással kapcsolatos termelés A nők letein tapasztalják meg a szegregációt és az alá­
ingyen végzett munkáját, például a házimunkát vetettséget, más szóval, a patriarchátusnak csak
és a gyermekgondozást a férj vagy az élettárs ki­ a formája változott - a magánszférából a nyilvá­
sajátítja. nos szférába került át. Ahogy Walby szellemesen
2. Fizetett munka A munkaerőpiacon a nők megjegyzi, a nők felszabadultak otthon, de csak
bizonyos típusú munkákhoz nem férnek hozzá, azért, hogy egy egész társadalom zsákmányol­
kisebb fizetést kapnak és az alacsonyabb kép­ hassa ki őket.
SZEXUALITÁS ÉS TÁRSADALMI N E M

[Hjooks szerint a fehér feministák által prefe­ ként kell elfogadni. A feminitásnak nincs esszen­
rált magyarázó keretek (például az a nézet, hogy ciája vagy lényege, hanem sok egyén és csoport
a család a patriarchátus talpköve) nem feltétle­ van (heteroszexuálisok, leszbikusok, fekete nők,
nül alkalmazhatók a fekete közösségekre, ahol munkásosztálybeli nők stb.), akik mind különbö­
a család a rasszizmussal szembeni szolidaritás ző tapasztalatokkal rendelkeznek. Ez az irányz t
egyik legfontosabb színtere. Más szóval, a feke­ a különféle csoportok és egyének „másságát" an­
te nők esetében az elnyomottság más területeken nak összes eltérő formájában üdvözli. A poszt­
jelentkezik, mint a fehér nők esetében. modern feminizmus egyik fő témája a „másság"
Ezért a fekete feministák szerint a fekete nők pozitív oldalának kiemelése, és a pluralitást, a
elnyomására nem adhat megfelelő magyarázatot sokféleséget, a különbséget és a nyitottságot hang­
a nemi egyenlőség bármely olyan elmélete, amely súlyozza, azt, hogy sokféle igazság, szerep és va­
nem veszi számításba a rasszizmust. A társadal­ lóságkonstrukció létezik. így a posztmodern fe­
mi osztályok dimenziója egy másik olyan ténye­ minizmus egyik legfontosabb eleme a különbség
ző, amelyet sok fekete nő esetében nem lehet fi­ (például a szexualitással kapcsolatos, az életkor-
gyelmen kívül hagyni. Egyes fekete feministák beli és a faji különbségek) hangsúlyozása.
fenntartják, hogy a fekete feminizmus erőssége A posztmodern feministák a csoportok és
az, hogy a fajjal, az osztállyal és a nemmel kap­ egyének különbözőségének elismerése mellett
csolatos kérdéseket összefüggéseikben vizsgálja. a „dekonstrukció" fontosságát is hangsúlyoz­
Véleményük szerint a fekete nők bőrszínük, ne­ zák. Ezen belül az a céljuk, hogy dekonstruálják
mük és osztályuk miatt halmozottan hátrányos a férfi nyelvet és a világról alkotott maszkulin
helyzetben vannak. Amikor e három tényező köl­ nézeteket. A posztmodern feministák ehelyett
csönhatásba kerül, felerősítik egymást (Brewer megkísérlik kevésbé rögzített, nyitottabb, a nők
1993). tapasztalatait jobban tükröző szavak és nyelv
használatát. Sok posztmodern feminista véli úgy,
hogy a férfiak bináris megkülönböztetések kere­
Posztmodern feminizmus tében látják a világot (például „jó versus VJSSZ",
„helyes versus helytelen", „szép versus csúf").
A posztmodern feminizmus a fekete feminiz­ Véleményük szerint a férfiak a férfit tekintik nor­
mushoz hasonlóan megkérdőjelezi azt az elkép­ málisnak, a nőt pedig ehhez képest deviánsnak.
zelést, miszerint lenne egy olyan egységes alap, Sigmund Freud, a modern pszichiátria atyja pél­
amely minden nő identitásának és tapasztalatá­ dául a nőket olyan férfiaknak tekintette, akik
nak alapját képezi. nem rendelkeznek pénisszel, és ezért irigylik
a férfiakat. E maszkulin világnézet szerint a nő
/ A szociológia posztmodern megközelítéseinek mindig a „másik" szerepébe kerül. A dekonst­
bevezető tárgyalását lásd a 4. fejezetben, 1 0 3 - rukció magában foglalja a bináris koncepciók
105. oldalon. megkérdőjelezését és ellentétpárjaik új, pozitív
módon történő újraalakítását. «
A feminizmusnak ez az ága a művészetekben, épí­
tészetben, filozófiában és gazdaságban jelentkező / Freud nézetét a nemi szocializációról lásd az
posztmodernizmusból merít. A posztmodern fe­ 5. fejezetben, a 1 4 7 - 1 4 8 . oldalon.
minizmus bizonyos gyökerei felfedezhetők az eu­
rópai filozófusok, például Derrida (1978, 1981), A posztmodern feminizmusról úgy tartják, hogy
Lacan (1995) és Simoné de Beauvoir (1969) mun­ igen problematikus viszonyban van a feminiz­
káiban. A posztmodern feministák elutasítják azt mus korábbi, fentebb tárgyalt irányzataival (Car-
az állítást, hogy létezik egy olyan nagy elmélet, rington 1 9 9 5 , 1 9 9 8 ) . Ez javarészt azon elgondolá­
amely magyarázza a nők társadalmi helyzetét, és sának tudható be, miszerint sok feminista adott
azt az elképzelést, hogy a feminitásnak egyete­ esetben tévesen feltételezi, hogy lehetséges átfo­
mes, egységes esszenciája vagy kategóriája létez­ gó magyarázatot nyújtani a nők elnyomására és
ne. Következésképpen, ezek a feministák elvetik meghatározni azokat a lépéseket, amelyek meg­
és „esszencialistának" tekintik azokat a leíráso­ oldják ezt a problémát.
kat, amelyeket a többiek adnak a nemi egyenlőt­ A feminista mozgalmak igen erős hatással vol­
lenség megmagyarázása érdekében: így elutasít­ tak a nyugati társadalmakra, de egyre inkább
ják például a patriarchátust, a rasszizmust vagy támadják a nemi egyenlőtlenséget a világ más
az osztályt (Beasley 1999). részein is. A fejezet zárásaként áttekintjük a tár­
A posztmodernizmus ehelyett azt jelenti ki, sadalmi nem kérdését az egyre inkább globalizá­
hogy a sok eltérő nézőpontot egyaránt érvényes- lódó világban.
370 12. F E J E Z E T

KÖVETKEZTETÉS: TÁRSADALMI NEM nek körülbelül kétharmada volt nő). Száznyolc­


ÉS GLOBALIZÁCIÓ vanegy ország küldöttei és több ezer civil szerve­
zet képviselői voltak jelen. A résztvevők arra ke­
E fejezetben jobbára azokat a társadalmi nemre restek megoldást, hogy „biztosítsák a nők egyenlő
vonatkozó fogalmakat tárgyaltuk, amelyek a nyu­ hozzáférését a gazdasági forrásokhoz, ideértve a
gati iparosodott országokra jellemzőek. Láttuk, földet, a hitelt, a tudományt és a technológiát, a
hogy a nőmozgalmak hatására jó néhány szo­ szakképzést, az információt és a piacokat". A tíz
ciológiai elmélet született, melyeknek az a célja, napig tartó rendezvény során meghallgatták a vi­
hogy értelmezzék a létező nemi egyenlőtlenséget lág minden részén élő nők helyzetét bemutató
és előmozdítsák megszüntetését. A feminizmus előadásokat, megvitatták a helyzet javításának
azonban nem pusztán tudományos gyakorlat, és lehetséges módjait, valamint szakmai és szemé­
nem is korlátozódik Nyugat-Európára és Észak- lyes kapcsolatokat alakítottak ki egymással. Mai­
Amerikára. A mai, egyre inkább globalizálódó vi­ lika Dutt, a résztvevők egyike a Feminist Studies
lágban nagy az esélye annak, hogy az a személy, című szakfolyóiratban a következőket írta: „az
akik a brit nőmozgalomban aktív szerepet vállal, Egyesült Államokból érkező legtöbb nő számára
kapcsolatba kerül olyan nőkkel, akik a tengeren­ Peking feltáró, megalázó és véleményalakító ta­
túl folytatnak feminista küzdelmet. pasztalat volt. Az amerikai nők meglepve tapasz­
A nőmozgalom természetesen nem egyszerűen talták, hogy a világ más részein élő nők milyen
nyugat-európai vagy amerikai jelenség. Kínában kifinomult elemzésekkel álltak elő, és milyen jól
például a nők azért tevékenykednek, hogy bizto­ szervezetten és hatásosan hallatták a hangjukat"
sítsák „az egyenlő jogokat, a nők foglalkoztatását, (Dutt 1996). Dutt szerint a konferencia sok részt­
szerepét a termelésben és a politikai életben való vevője azzal az érzéssel távozott Pekingből, hogy
részvételét" (Zhang-Xu 1995). Dél-Afrikában a van „globális szolidaritás, büszkeség és megerő­
nők kulcsszerepet játszottak az apartheid elleni sítés" (1996). %

küzdelemben, az apartheid utáni időszakban pe­ A konferencia részt vevői megállapodtak a cse­
dig azért küzdenek, hogy javítsák „az elnyomott lekvési alapelvekben, amely arra szólította fel az
többség anyagi helyzetét; azokét, akiktől meg­ országokat, hogy szenteljenek figyelmet a követ­
tagadják az oktatáshoz, elfogadható otthonhoz, kező kérdéseknek:
egészségügyi ellátáshoz és a munkához való hoz­ • a szegénység mint régóta fennálló és egyre nö­
záférést" (Kemp et al. 1995). Peruban az aktivis­ vekvő teher a nőkön;
ták évtizedek óta dolgoznak azon, hogy a nőknek • a nők elleni erőszak;
több „lehetőségük legyen a közéletben való rész­ • a fegyveres és más jellegű konfliktusok nőkre
vételre" (Blondet 1995), míg „Oroszországban a gyakorolt hatásai;
nők tiltakozása akadályozta meg annak a törvény­ • a férfiak és nők közötti egyenlőtlenség a hata­
javaslatnak az elfogadását, amely 1992-ben került lommegosztás és a döntéshozás területén;
az orosz parlament elé, és arra ösztönözte volna • a nők sztereotipizálása;
nőket, hogy maradjanak otthon, és végezzék el »a
• nemi egyenlőtlenségek a természeti erőforrá­
társadalmilag szükséges munkát«" (Basu 1995).
sok kezelése területén;
Jóllehet a nőmozgalmak részt vevői évek óta • a lánygyermekek ellen továbbra is folytatódó
ápolnak kapcsolatot más országok aktivistáival, diszkrimináció és jogsértés.
az efféle kapcsolatok száma és jelentősége a glo-
balizáció során megnőtt. A nemzetközi kapcsola­ Szükséges a nemzetközi tájékozódás ahhoz, hogy
tok kialakításának elsődleges fóruma az Egyesült a nőmozgalmak hatásosak legyenek? A világon
Nemzetek konferenciája a nőkről, amelyet 1975 mindenhol azonosak a nők érdekei? Mit jelent a
óta négy alkalommal rendeztek meg (a jelenlegi feminizmus a fejlődő világban élő nők számára?
javaslat szerint az ötödik 2010-ben lesz). A leg­ Egyebek mellett ezek azok a kérdések, amelyeket
utóbbi konferencián, amelyet Pekingben tartottak tárgyalnak, miközben a globalizáció rohamlép­
1995-ben, körülbelül 50 000 ember vett részt (en- tekben halad előre.

ÖSSZEFOGLALÁS

1. Jóllehet az emberi szexualitásnak egyértel­ korlatok kultúránként és egy kultúrán belül is


műen van biológiai alapja, a legtöbb szexuális nagymértékben különböznek. Nyugaton a ke­
viselkedésfajta inkább tanultnak tűnik, sem­ reszténység játszott fontos szerepet a szexuális
mint velünk születettnek. A szexuális gya- attitűdök alakításában. A merev szexuális sza-
SZEXUALITÁS ÉS TÁRSADALMI N E M

bályokkal rendelkező országokban igen gya­ lag kialakított jelenség, amelyet többfélekép­
kori jelenség a kettős mérce és a képmutatás. pen lehet módosítani. Egyfelől, a társadalmi
Ahogy a szexuális viselkedéssel kapcsolatos nemnek nincs „rögzített lényege", másfelől
tanulmányok kimutatták, a normák és a tény­ pedig maga az emberi test is alakítható á tár­
leges gyakorlat között hatalmas lehet a szaka­ sadalmi hatások és a technológiai, orvosi be­
dék. Nyugaton a szexualitással kapcsolatos el­ avatkozások révén.
nyomó attitűdöket az 1960-as években felvál­ 7. A nemi egyenlőtlenség a nők és férfiak által kü­
totta a megengedőbb szemléletmód, melynek lönböző kontextusokban birtokolt státus-, ha­
hatása még ma is tapasztalható. talom- és presztízskülönbségeit jelöli. A funk-
2. A világon a legtöbb ember heteroszexuális, cionalisták azzal magyarázzák a nemi egyen­
azonban számos kisebbségi szexuális hozzáál­ lőtlenséget, hogy hangsúlyozzák: a társadalmi
lás és hajlam létezik. A homoszexualitás látha­ nemi különbségek és a munka nemek szerinti
tólag minden kultúrában létezik, és az utóbbi megosztása elősegíti a társadalmi stabilitást és
években a homoszexuálisokkal szembeni at­ integrációt. A feminista megközelítések eluta­
titűdök jelentősen változtak. Egyes országok­ sítják azt az elgondolást, hogy a nemi egyen­
ban olyan törvényeket fogadtak el, amelyek lőtlenség természetes lenne. A liberális femi­
elismerik a homoszexuálisok házasságát és a nisták a nemi egyenlőtlenséget a társadalmi és
meleg párok számára ugyanazokat a jogokat kulturális attitűdök - például a szexizmus és a
biztosítják, mint a házasok számára. diszkrimináció - összefüggésében magyaráz­
3. A szociológusok megkülönböztetik a biológiai zák. A radikális feministák szerint a férfiak fe­
és a társadalmi nemet. Az előbbi a férfi és a női lelősek azért, hogy a nőket a patriarchátus - a
test közötti biológiai, míg az utóbbi a férfiak és férfiak nők fölötti szisztematikus uralma - révén
nők közötti pszichológiai, társadalmi és kultu­ kizsákmányolják. A fekete feministák szerint
rális különbségeket jelöli. a társadalmi nem mellett vannak dgyéb ténye­
4. Egyesek véleménye szerint a férfiak és nők kö­ zők is, például az osztály és az etnikum, ame­
zötti különbség genetikailag meghatározott. lyek szükségesek a nem fehér nők által tapasz­
Azonban nincs meggyőző bizonyíték arra, talt elnyomás megértéséhez.
hogy a társadalmi nemi különbségeknek bio­ 8. A nemi viszonyok a férfiak és nők között a tár­
lógiai alapja lenne. sadalomban lejátszódó, társadalmi mintázatot
5. A nemi szocializáció a nemi szerepek megtanu­ mutató interakciókat jelöli. Egyes szociológu­
lása olyan közegek segítségével, mint például sok szerint a nemi rend a maszkulinitás és a
a család és a média. A nemi szocializációról feminitás kifejeződéseinek olyan szervezett
úgy gondoljuk, hogy már a gyermek születésé­ hierarchiájában létezik, amely a férfiak nők fö­
vel kezdetét veszi. A gyerekek megtanulják a lötti uralmát segíti elő.
normákat és elvárásokat, amelyek az általános 9. Az utóbbi években egyre több figyelmet fordí­
elképzelések szerint megfelelnek biológiai ne­ tanak a maszkulinitás természetének kérdésé­
müknek. Ily módon sajátítják el a „nemi szere­ re. Egyes megfigyelők szerint a széles körben
peket", valamit az azokkal együtt járó férfi és tapasztalható gazdasági és társadalmi változá­
női identitásokat (maszkulinitás és feminitás). sok kiváltották a maszkulinitás krízisét, amely
6. Egyes szociológusok úgy vélik, hogy mind a során a hagyományos férfi szerepek lassan el­
biológiai, mind a társadalmi nem társadalmi- tűnnek.

Sí ••••••••••••••Mi
1. Lehetséges vagy kívánatos-e megszüntetni a nemi különbségeket a társadalomban?
2. Lehetséges-e a nemi egyenlőtlenségek felszámolása mellett megtartani a nemi különbségeket?
3. Mennyiben alakítják a társadalmi nemre vonatkozó tapasztalatainkat az olyan tényezők, mint
például az osztály, az etnikum és a szexuális orientáció?
4. A következő néhány évtizedben a szélesebb körű társadalmi változásokra adott reakcióként milyen
új típusú maszkulinitások és feminitások jelenhetnek meg?
5. A társadalmi interakció milyen módon strukturálódik az előfeltételezett heteroszexuális norma
köré?
372 12. F E J E Z E T
^iMnmHi

AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK

Bristow, John (1997): Sexuality. London - New York, Routledge.


Connell, R. W. (2002): Gender. Cambridge, Polity.
Horton, J o h n - M e n d u s , Sue (szerk.) (1999): Toleration, Identity, and Difference. Basingstoke,
Macmillan.
Kimmel, Michael S. - Messner, Michael A. (1999): Men's Lives. Boston, MA, Allyn and Bacon.
Segal, Lynn (1999): Why Feminism? Cambridge, Polity.
Stein, A. - Williams, C. (2002): Sexuality and Gender. Maiden, MA, Blackwell.

INTERNETES FORRÁSOK

Social Science Information Gateway on Gender and Sexuality


http://www.sosig.ac.uk/roads/subject-listingAVorld-cat/socgend.html
Fawcett Library (jelenleg: The Women's Library)
http://www.thewomenslibrary.ac.uk
Queer Resource Directory
http://www.qrd.org
Voice of the Shuttle
http ://vos.ucsb.edu/browse.asp?id=2711
BBC-vita a melegek házasságáról
http://www.bbc.co.uk/religion/ethics/samesexmarriage/index.shtml
FAJ, ETNIKUM
ÉS MIGRÁCIÓ
ALAPFOGALMAK
Faj
Etnicitás
Kisebbségi csoportok
ELŐÍTÉLET ÉS DISZKRIMINÁCIÓ
Rasszizmus
A rasszizmus szociológiai értelmezései

ETNIKAI INTEGRÁCIÓ ÉS KONFLIKTUS


Az etnikai integráció modelljei
Etnikai konfliktusok

MIGRÁCIÓ ÉS ETNIKAI VÁLTOZATOSSÁG AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN


Bevándorlás
Etnikai sokféleség
Az etnikai kisebbségek helyzete a munkaerőpiacon
Lakáskörülmények
A büntető igazságszolgáltatás rendszere
BEVÁNDORLÁS ÉS ETNIKAI VISZONYOK A KONTINENTÁLIS EURÓPÁBAN
Migráció és az Európai Unió

GLOBÁLIS MIGRÁCIÓ
Migrációs minták és modellek
Globalizáció és migráció
Globális diaszpórák

KÖVETKEZTETÉSEK

Összefoglalás
Megfontolandó kérdések
Ajánlott olvasmányok
Internetes források
Alig t ö b b m i n t egy é v t i z e d d e l e z e l ő t t Dél-Afriká­ v é n y e s í t e t t é k . A N e m z e t i Párt, a m e l y törvénybe
b a n m é g az a p a r t h e i d - a k é n y s z e r í t ő e s z k ö z ö k ­ i k t a t t a a z a p a r t h e i d e t , m i u t á n 1 9 4 8 - b a n hatalom­
kel a l k a l m a z o t t faji m e g k ü l ö n b ö z t e t é s - r e n d s z e ­ ra került, a r e n d ő r s é g e t és a b i z t o n s á g i szerveket
r e volt é r v é n y b e n . A z a p a r t h e i d i d e j é n Dél-Afrika h a s z n á l t a fel a r e n d s z e r r e l s z e m b e n megnyilvá­
lakosságát a következő négy kategóriára osztották n u l ó m i n d e n e l l e n á l l á s e l n y o m á s á r a . A z ellenzé­
fel: f e h é r e k (az e u r ó p a i b e v á n d o r l ó k l e s z á r m a ­ ki c s o p o r t o k a t t ö r v é n y e n k í v ü l h e l y e z t é k , a más­
z o t t a i ) , „ s z í n e s e k " ( e g y n é l t ö b b „fajhoz" t a r t o z ó k é p p e n g o n d o l k o d ó k a t tárgyalás n é l k ü l börtönbe
ő s ö k u t ó d a i ) , á z s i a i a k és feketék. A dél-afrikai v e t e t t é k és g y a k r a n m e g k í n o z t á k . A b é k é s tünte­
fehér kisebbség, amely a népesség körülbelül t é s e k n e k i s n e m r i t k á n e r ő s z a k k a l v e t e t t e k véget.
13 s z á z a l é k á t tette ki, u r a l k o d o t t a n e m f e h é r ki­ A n e m z e t k ö z i k ö z v é l e m é n y e l í t é l t e az aparthei­
s e b b s é g fölött. A n e m f e h é r e k n e k n e m v o l t sza­ det, é s a z E N S Z h o s s z ú é v e k e n á t gazdasági é s
vazati joguk és n e m volt képviseletük a központi k u l t u r á l i s s z a n k c i ó k k a l s ú j t o t t a az országot. Fo­
kormányzatban. A szegregáció a társadalom min­ k o z ó d o t t a b e l s ő e l l e n á l l á s is, és m i n d e z e k hatá­
den szintjén érvényesült, a nyilvános helyektől s á r a az a p a r t h e i d r e n d s z e r e g y e n g ü l n i kezdett. F.
( p é l d á u l a m o s d ó k t ó l és a v a s ú t i k o c s i k t ó l ) a la­ W . d e K l e r k , Dél-Afrika 1 9 8 9 - b e n megválasztott
k ó k ö r z e t e k i g és az iskolákig. A f e k e t é k m i l l i ó i t e l n ö k e m é l y v á l s á g b a n l é v ő é s gyakorlatilag kor-
a fontosabb városoktól nagyobb távolságra levő m á n y o z h a t a t l a n országot örökölt elődeitől.
úgynevezett bantusztánokba („szülőföldekre",
1 9 9 0 - b e n de K l e r k h a t á l y o n k í v ü l h e l y e z t e a fő
homelands) terelték és vándormunkásként dol­
e l l e n z é k i párt, a z Afrikai N e m z e t i Kongresszus
g o z t a t t á k a z arany- é s g y é m á n t b á n y á k b a n .
Párt (African National Congress, ANC) betiltását,
Az apartheid rendszerét törvényileg is szente­ é s h u s z o n h é t é v i b e b ö r t ö n z é s u t á n s z a b a d o n bo­
sítették, és a v a l ó s á g b a n b r u t á l i s e r ő s z a k ú t j á n ér­ c s á t o t t a a n n a k v e z e t ő j é t , N e l s o n M a n d e l á t . Ezt
FAJ, ETNIKUM ÉS MIGRÁCIÓ

Nelson M a n d e l a esküt tesz, a m i k o r 1 9 9 4 - b e n beiktatják Dél-Afrika elnöki tisztségébe, m i u t á n h u s z o n h é t é v e t


b ö r t ö n b e n töltött.

bonyolult t á r g y a l á s o k s o r o z a t a k ö v e t t e , egyen­ a l a p o k a t egy e g y e n l ő s é g e l v ű t ö b b e t n i k u m ú társa­


getve az utat az e l s ő o r s z á g o s v á l a s z t á s o k h o z d a l o m k i a l a k u l á s á h o z . A Dél-afrikai K ö z t á r s a s á g
Dél-Afrikában, a m e l y e n a f e h é r e k m e l l e t t a n e m 1 9 9 6 - b a n elfogadott a l k o t m á n y a e g y i k e a világ
fehérek i s részt v e h e t t e k . 1 9 9 4 . á p r i l i s 2 7 - é n a z leghaladóbb alkotmányainak: törvényellenesnek
ANC a s z a v a z a t o k 62 s z á z a l é k o s a b s z o l ú t t ö b b s é ­ minősít mindenfajta diszkriminációt, beleértve a
gével győzött, és N e l s o n M a n d e l a lett Dél-Afrika faji, az e t n i k a i v a g y s z o c i á l i s , a v a l l á s i és e g y é b
első a p a r t h e i d u t á n i e l n ö k e . m e g g y ő z ő d é s e k , a s z e x u á l i s o r i e n t á c i ó , a fogya­
Mandela és az A N C előtt óriási feladat állt. A har­ tékosság, sőt a t e r h e s s é g a l a p j á n t ö r t é n ő m e g k ü ­
m i n c n y o l c m i l l i ó s ország l a k o s s á g á b ó l k i l e n c m i l - l ö n b ö z t e t é s t e g y a r á n t . M a n d e l a i s m é t e l t felhívá-.
liónyian teljes s z e g é n y s é g b e n éltek, h ú s z m i l l i ó s a i a z „új p a t r i o t i z m u s " k i a l a k í t á s á r a a z ország­
ember m é g az á r a m s z o l g á l t a t á s t is n é l k ü l ö z t e . b a n azt a c é l t szolgálták, h o g y m i n d a z „ideges
Széles k ö r ű v o l t a m u n k a n é l k ü l i s é g . A fekete la­ fehérek", m i n d a „türelmetlen feketék" egyesült
kosságnak t ö b b m i n t a fele í r á s t u d a t l a n volt, s a e r ő v e l fogjanak h o z z á egy k ö z ö s n e m z e t é p í t é s i
gyermekhalandóság m é r t é k e a f e k e t é k k ö r é b e n program végrehajtásához. A más véleményen
tízszerese volt a f e h é r e k é n e k . Ám az a n y a g i ja­ levő politikai csoportokat, például a zulu né­
vak t e k i n t e t é b e n m é l y e g y e n l ő t l e n s é g e k e t m u t a ­ pesség által támogatott Inkatha Szabadságpártot
tó t á r s a d a l o m D é l - A f r i k á b a n m á s é r t e l e m b e n is (Inkatha Freedom Party, IFP) is bevonták a kor­
erősen m e g o s z t o t t volt. A faji f e l s ő b b r e n d ű s é g b e mányba, hogy csökkentsék az etnikai és politikai
vetett hitre a l a p o z o t t i d e o l ó g i a u r a l m á n a k évti­ feszültségeket, a m e l y e k e r ő s z a k o s m e g m o z d u l á ­
zedei az országot s ú l y o s s e b e k t ő l v é r z ő állapot­ sokhoz vezethettek.
ban hagyták, a m e l y b e n é g e t ő s z ü k s é g v o l t a meg­ M a n d e l a elnöksége idején az egyik leginkább
békélésre. M e g k e l l e t t s z ü n t e t n i a faji e l n y o m á s figyelemre méltó e s e m é n y r e az apartheid öröksé­
kultúráját, és az a p a r t h e i d r e n d s z e r a t r o c i t á s a i j ó ­ gével v a l ó s z e m b e n é z é s j e g y é b e n k e r ü l t sor. 1 9 9 6
vátételt k ö v e t e l t e k . A z afrikai n é p e s s é g e n b e l ü l i á p r i l i s á t ó l 1 9 9 8 j ú l i u s á i g a z Igazság é s M e g b é k é ­
etnikai f e s z ü l t s é g e k e r ő s z a k o s ö s s z e c s a p á s o k b a n lés Bizottsága (Truth and Reconciliation Com­
nyilvánultak m e g és p o l g á r h á b o r ú k i t ö r é s é v e l fe­ mission, TRP) o r s z á g s z e r t e m e g h a l l g a t á s o k a t tar­
nyegettek. tott a h e l y i k ö z ö s s é g e k b e n , h o g y k i v i z s g á l j a az
1999-ig tartó e l n ö k s é g e i d e j é n M a n d e l a n a g y a p a r t h e i d i d e j é n t ö r t é n t e m b e r i jogi s é r e l m e k e t .
küzdelmek árán, k e m é n y m u n k á v a l l e f e k t e t t e a z A T R C vizsgálatait az 1 9 6 0 és 1 9 9 4 között elkö-
mm

vetett c s e l e k m é n y e k és visszaélések felderítésére d a l o m b a n i s t ö r t é n t . M i u t á n s z á m b a v e t t ü k , hogy


a Nobel-békedíjas D e s m o n d Tutu érsek vezette. a t á r s a d a l o m t u d ó s o k h o g y a n é r t e l m e z i k és hasz­
A vizsgálatok során több m i n t 21 ezer tanúval­ n á l j á k a faji h o v a t a r t o z á s és az e t n i c i t á s fogalmát,
l o m á s t h a l l g a t t a k m e g és r ö g z í t e t t e k , a b i z o t t s á g az e l ő í t é l e t e k , a d i s z k r i m i n á c i ó és a r a s s z i z m u s
ülései nyitva álltak a közönség előtt és igen nagy t é m á i v a l f o g l a l k o z u n k , m a j d a z o k a t a szocioló­
médianyilvánosságot kaptak. A T R C meghallga­ giai e l m é l e t e k e t t e s s z ü k v i z s g á l a t tárgyává, ame­
tásait úgy szervezték meg, hogy m i n d e n k i számá­ lyek segíthetnek megmagyanézni ezek kitartó
ra feltárják az a p a r t h e i d k o r s z a k r e a l i t á s a i t , a leg­ t o v á b b é l é s é t . E b b ő l k i i n d u l v a r á t é r ü n k a z etni­
borzalmasabb bűnöktől a legbanálisabb esetekig. k a i i n t e g r á c i ó k ü l ö n b ö z ő m o d e l l j e i r e é s megvizs­
N e m az volt a céljuk, hogy bírósági tárgyalásokat gáljuk a z e t n i k a i k o n f l i k t u s o k n é h á n y példáját.
t a r t s a n a k é s b ü n t e t é s e k e t o s s z a n a k ki. A z o k , a k i k A fejezet b e f e j e z ő r é s z é b e n az e t n i k a i sokféleség
az apartheid idején bűncselekményeket követtek é s a z e t n i k a i v i s z o n y o k t é m á j á v a l foglalkozunk
el, b e l e é r t v e a r e n d ő r s é g és a b i z t o n s á g i h a t ó s á ­ az Egyesült Királyság és E u r ó p a viszonylatában,
g o k a l k a l m a z o t t a i t is, b e c s ü l e t e s v a l l o m á s t é t e l ü k k ü l ö n ö s f i g y e l m e t s z e n t e l v e a b e v á n d o r l á s i tren­
é s m i n d e n r e l e v á n s i n f o r m á c i ó „teljes f e l t á r á s a " d e k n e k és az etnikai egyenlőtlenség mintáinak,
f e j é b e n a m n e s z t i á b a n r é s z e s ü l t e k . A z Igazság é s m a j d a g l o b á l i s s z i n t ű m i g r á c i ó v i z s g á l a t á v a l zár-
Megbékélés Bizottsága 1998-ban 3 5 0 0 oldalas je­ I juk gondolatmenetünket.
l e n t é s b e n tette k ö z z é megállapításait. E b b e n - n e m
m e g l e p ő m ó d o n - az apartheid-kormányzat mi­
nősült az emberi jogok súlyos megsértésével járó
ALAPFOGALMAK
b ű n ö k legfőbb e l k ö v e t ő j é n e k , b á r a m á s szerve­
z e t e k ( k ö z t ü k a z A N C ) á l t a l e l k ö v e t e t t törvény­ k
Faj ^ :>
s é r t é s e k e t is feljegyeztek. E g y e s e k b í r á l t á k a T R C
munkáját, m o n d v á n , hogy az n e m nyújt többet
A s z o c i o l ó g i á b a n a faj az e g y i k l e g ö s s z e t e t t e b b
az apartheidkorszak bűneinek dokumentálásá­
f o g a l o m , n e m u t o l s ó s o r b a n a m i n d e n n a p i hasz­
n á l , és k é p t e l e n „ j ó v á t e n n i a r o s s z a t " , a m i az or­
n á l a t a és a t u d o m á n y o s é r t e l e m b e n vett jelentése
s z á g b a n t ö r t é n t . S o k a n m á s o k a z o n b a n ú g y vélik,
(vagy a n n a k f i g y e l m e n k í v ü l h a g y á s a ) közötti el­
hogy maga a folyamat, m e l y n e k során tanúvallo­
l e n t m o n d á s o k m i a t t . M é g m a i s s o k e m b e r - téve­
másokat gyűjtöttek be a visszaélések elkövetőitől
s e n - ú g y véli, h o g y az e m b e r e k b i o l ó g i a i l a g kü­
és áldozataiktól, nagyon hasznos volt annyiban,
l ö n b ö z ő fajokra o s z t h a t ó k fel. E z n e m meglepő,
h o g y a f i g y e l e m k ö z é p p o n t j á b a á l l í t o t t a az apart­
ha f i g y e l e m b e v e s s z ü k a t u d ó s o k és a különbö­
heidkorszak igazságtalanságait.
ző k o r m á n y z a t o k ( k ö z t ü k a dél-afrikai kormány,
A T R C n y i l v á n v a l ó a n n e m o l d h a t t a m e g egye­ l á s d fentebb) s z á m o s erőfeszítését a világ népeinek
d ü l a faji e l k ü l ö n í t é s és d i s z k r i m i n á c i ó é v t i z e d e i faji kategorizálására. E g y e s s z e r z ő k négy-öt fajról
során felhalmozódott problémákat. Dél-Afrika b e s z é l t e k , m á s o k pedig akár h á r o m t u c a t n y i fajt is
társadalma mindmáig széttöredezett maradt, és megkülönböztettek.
t o v á b b r a is k ü z d a b i g o t t s á g és az i n t o l e r a n c i a A faj t u d o m á n y o s e l m é l e t e i a 1 8 . s z á z a d .vé­
e l l e n . 2 0 0 0 - b e n a z ú g y n e v e z e t t „ á t a l a k u l á s i tör­ g é n és a 1 9 . s z á z a d e l e j é n a l a k u l t a k ki. Ezeket
v é n y e k " e g é s z s o r á t fogadták el, a m e l y e k b e t i l ­ a z a k k o r f o r m á l ó d ó t á r s a d a l m i r e n d igazolásá­
t o t t á k a g y ű l ö l e t b e s z é d e t , és a faji d i s z k r i m i n á ­ r a h a s z n á l t á k fel, a m i k o r A n g l i a é s m á s európai
cióval kapcsolatos vádak kezelésére létrehozták n e m z e t e k ó r i á s i á l t a l u k m e g h ó d í t o t t területeken
az „egyenlőségi bíróságok" rendszerét. A T R C é s k ü l ö n f é l e n é p e k e n u r a l k o d ó i m p e r i a l i s t a ha­
meghallgatásai azonban igen fontos epizódot t a l m a k k á v á l t a k . J o s e p h A r t h u r d e G o b i n e a u gróf
j e l e n t e t t e k Dél-Afrika a p a r t h e i d u t á n i t ö r t é n e l ­ ( 1 8 1 6 - 1 8 8 2 ) , akit n é h a a m o d e r n r a s s z i z m u s aty­
m é b e n : k i a l a k í t o t t á k a n y í l t s á g és b e c s ü l e t e s s é g j á n a k n e v e z n e k , a k ö v e t k e z ő h á r o m faj létét ál­
új n o r m á i t a faji m e g k ü l ö n b ö z t e t é s p r o b l é m á i l a p í t o t t a m e g : f e h é r ( k a u k á z u s i ) , f e k e t e (negroid)
terén. A T R C kikényszerítette, hogy a figyelem és sárga ( m o n g o l o i d ) . S z e r i n t e a f e h é r faj felsőbb­
k ö z é p p o n t j á b a k e r ü l j e n e k a fajgyűlölet v e s z é l y e s r e n d ű i n t e l l i g e n c i á v a l , e r k ö l c c s e l é s akaraterővel
k ö v e t k e z m é n y e i , és p é l d á t m u t a t o t t a k o m m u n i ­ r e n d e l k e z i k , s e z e k az ö r ö k l e t e s e r é n y e i képezik
k á c i ó és a p á r b e s z é d h a t a l m á r a a m e g b é k é l é s fo­ a z e g é s z v i l á g o n t e r j e d ő n y u g a t i b e f o l y á s alapját.
lyamatában. E z z e l s z e m b e n a f e k e t é k a l e g k e v é s b é tehetsé­

E b b e n a f e j e z e t b e n a „faj" és az e t n i c i t á s fogal­ gesek, t e r m é s z e t ü k á l l a t i a s , h i á n y z i k b e l ő l ü k a z

m á v a l f o g l a l k o z u n k , és m e g v i z s g á l j u k azt a kér­ e r k ö l c s i s é g és é r z e l m i l e g k i s z á m í t h a t a t l a n o k . De

dést, h o g y a faji és e t n i k a i m e g o s z t o t t s á g m i é r t G o b i n e a u é s a t u d o m á n y o s r a s s z i z m u s eszméi

h o z létre olyan gyakran társadalmi konfliktuso­ k é s ő b b b e f o l y á s o l t á k A d o l f H i t l e r gondolkodását

kat, a h o g y a n e z D é l - A f r i k á b a n é s s o k m á s társa­ is, a k i e z e k e t a n á c i p á r t i d e o l ó g i á j á v á formálta,


FAJ, ETNIKUM ÉS MIGRÁCIÓ 377

h a s z n á l a t a c s a k tartósítja azt a k ö z k e l e t ű h i e d e l ­
met, hogy biológiai alapokon nyugszik (Mi.es
1 9 9 3 ) . Más társadalomkutatók ezzel n e m értenek
egyet, és azt állítják, h o g y a faj f o g a l m á n a k v a n
j e l e n t é s e s o k e m b e r s z á m á r a , m é g a k k o r is, h a
a n n a k biológiai alapját megcáfolták. A szocioló­
giai e l e m z é s s z á m á r a - állítják - a faj t o v á b b r a is
igen fontos, bár erősen vitatott fogalom marad.
Egyes tudósok ennélfogva úgy döntenek, hogy a
„faj" s z ó t - a n n a k f é l r e v e z e t ő , b á r á l t a l á n o s a n el­
terjedt é r t e l m e z é s é r e u t a l v a - m i n d i g i d é z ő j e l b e
téve használják.
M i t e h á t a faj, h a n e m b i o l ó g i a i k a t e g ó r i á k r a
u t a l ? A z e m b e r e k k ö z ö t t v i l á g o s a n l á t h a t ó fizikai
k ü l ö n b s é g e k v a n n a k , és e z e k n e k a k ü l ö n b s é g e k ­
n e k egy r é s z e ö r ö k l ő d i k . Á m a n n a k a k é r d é s n e k ,
hogy miért éppen bizonyos különbségek válnak
t á r s a d a l m i d i s z k r i m i n á c i ó é s e l ő í t é l e t e k alapjá­
vá, n e m p e d i g m á s o k , s e m m i k ö z e s i n c s a b i o l ó ­
g i á h o z . A faji k ü l ö n b s é g e k e t t e h á t o l y a n fizikai
változatosságként kell értelmeznünk, amelyeket
v a l a m e l y k ö z ö s s é g vagy t á r s a d a l o m tagjai társa­
d a l m i l a g j e l e n t ő s n e k t e k i n t e n e k . A b ő r s z í n kü­
lönbségeit például jelentősnek tekintik, míg a
h a j s z í n e l t é r é s e i t n e m . A faj o l y a n t á r s a d a l m i vi­
szonylatok összességeként értelmezhető, amely­
Ez az U S A korábbi külügyminiszteréről, Colin Powellról és
ben az embereket és embercsoportokat származá­
Kenya k o r á b b i e l n ö k é r ő l , D a n i e l a r a p M o i r ó l k é s z ü l t k e t ­
si helyük figyelembevételével elhelyezhetjük és
tős p o r t r é j ó l illusztrálja a b ő r s z í n j e l e n t ő s m é r t é k ű e l t é r é ­
seit a z o k n a k a k ö r é b e n is, a k i k e t e g y ü t t e s e n „ f e k e t é n e k " biológiailag meghatározott sajátosságaik alapján
neveznek. különféle tulajdonságokat vagy képességeket
t á r s í t h a t u n k h o z z á j u k . A faji m e g k ü l ö n b ö z t e t é ­
sek n e m csupán az emberek közötti különbsé­
és ugyanezekre t á m a s z k o d t a k a f e h é r e k f e l s ő b b ­
gek l e í r á s á r a s z o l g á l n a k , h a n e m f o n t o s t é n y e z ő k
rendűségét h i r d e t ő m á s c s o p o r t o k , p é l d á u l a Ku-
a hatalmi és egyenlőtlenségi m i n t á k társadalmi
Klux-Klan az E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n , v a l a m i n t a
újratermelődésében J s .
dél-afrikai a p a r t h e i d r e n d s z e r é n e k k i d o l g o z ó i is.
A második világháborút k ö v e t ő é v e k b e n „a fajok Azt az eljárást, a m e l l y e l a faj f o g a l m á n a k va­
tudományát" teljes m é r t é k b e n m e g c á f o l t á k . B i o ­ lamilyen értelmezését az e m b e r e k vagy ember­
lógiai é r t e l e m b e n n i n c s e n e k v i l á g o s a n e l k ü l ö n í t ­ c s o p o r t o k o s z t á l y o z á s á r a h a s z n á l j á k fel, r a s s z o -
hető „fajok", c s u p á n a z e m b e r i l é n y e k k ü l ö n b ö z ő sításnak (racialization) nevezik. Történelmileg
fizikai m e g j e l e n é s ű változatairól beszélhetünk. a r a s s z o s í t á s azt j e l e n t e t t e , h o g y az e m b e r e k bi­
Az e m b e r e k egyes c s o p o r t j a i k ö z ö t t i fizikai kü­ z o n y o s c s o p o r t j a i t t e r m é s z e t e s e n m e g j e l e n ő fizi­
lönbségek a n é p e s s é g e l z á r t s á g á t ó l és az e b b ő l k a i v o n á s o k a l a p j á n ( p é l d á u l a d e G o b i n e a u által
következő beltenyészetétől függően alakulnak felállított e l g o n d o l á s o k s z e r i n t ) b i o l ó g i a i l a g e l k ü ­
ki, m e l y n e k m é r t é k e a k ü l ö n f é l e t á r s a d a l m i és l ö n ü l ő c s o p o r t k é n t c í m k é z i k . A 1 5 . s z á z a d o t kö­
kulturális c s o p o r t o k k ö z ö t t l é t r e j ö v ő é r i n t k e z é ­ vető történelmi korszakra, amikor az európaiak
sek g y a k o r i s á g á n a k és intenzitásának megfele­ egyre gyakrabban kerültek kapcsolatba a világ
lően változik. A z e m b e r i n é p e s s é g c s o p o r t j a i egy más régióiból származó emberekkel, jellemzőek
kontinuum m e n t é n h e l y e z h e t ő e k el. A l á t h a t ó a t u d á s n a k a t e r m é s z e t i és t á r s a d a l m i j e l e n s é g e k
fizikai j e g y e k b e n m e g n y i l v á n u l ó g e n e t i k a i vál­ különféle kategóriák és magyarázatok alapján
tozatosság a z egyes p o p u l á c i ó k o n b e l ü l é p p e n való rendszerezésére irányuló törekvések. E z e k
olyan n a g y l e h e t , m i n t a k ü l ö n b ö z ő c s o p o r t o k jegyében történt meg a n e m európai populációk
között. E t é n y e k a l a p j á n a t u d ó s o k g y a k o r l a t i l a g „ r a s s z o s í t á s a " , a z e u r ó p a i „fehér fajjal" s z e m b e ­
teljesen e l v e t e t t é k a faj f o g a l m á n a k h a s z n á l a t á t . állítva. E g y e s e s e t e k b e n ( p é l d á u l a r a b s z o l g a s á g
Sok t á r s a d a l o m t u d ó s egyetért a b b a n , h o g y a faj bevezetésével az amerikai gyarmatokon, vagy
fogalma n e m j e l e n t t ö b b e t i d e o l ó g i a i k o n s t r u k ­ az apartheid megvalósításával Dél-Afrikában)
ciónál, m e l y n e k a t u d o m á n y o s k ö r ö k b e n v a l ó a rasszosítás „törvényesített" intézményi for-
„Fekete" identitá

A „ f e k e t e " szó e m b e r e k és e m b e r c s o p o r t o k jelö­ Az 1 9 8 0 - a s évek végén a z o n b a n egyes tudó­


lésére való használata az évek során alapvető vál­ sok és az etnikai kisebbségi c s o p o r t o k tagjai is
t o z á s o k o n m e n t át, és mindmáig erősen vitatott elkezdték megkérdőjelezni a „ f e k e t e " jelzőnek a
maradt. A „ f e k e t e " kifejezés hosszú időn át leala­ n e m fehér népesség e g é s z é r e vajó alkalmazását.
csonyító címkének számított, amit csak a fehérek Elismerték ugyan, hogy a nem fehérek osztoztak
használtak. Az afrikai származású amerikaiak és a közös e l n y o m a t á s b a n , de azt állították, hogy a
britek csak az 1 9 6 0 - a s években kezdték „vissza­ „ f e k e t e " jelző elhomályosítja az egyes etnikai cso­
követelni" ezt a kifejezést, pozitív é r t e l e m b e n al­ portok közötti különbségeket.
kalmazva ö n m a g u k megjelölésére. A „ f e k e t e s é g " A kifejezés általános é r t e l e m b e n való haszná­
faji m e g b é l y e g z é s helyett büszkén vállalt identi­ latának ellenzői szerint a közös élményvilág fel­
tás forrása lett. „A fekete s z é p ! " és a „fekete ha­ t é t e l e z é s e helyett t ö b b figyelmet kell fordítani
t a l o m " nagy m o z g ó s í t ó erejű jelszava központi az egyes etnikai kisebbségi c s o p o r t o k sajátos ta­
szerepet j á t s z o t t a feketék felszabadítási mozgal­ pasztalataira. Tariq M o d o o d , a bírálók egyik veze­
m á b a n . Ezeket az e s z m é k e t állították s z e m b e a t ő j e azt h a n g o z t a t t a , hogy a kifejezést túlságosan
„ f e h é r s é g n e k " a „ f e k e t e s é g " fölötti szimbolikus lazán használják, néha csupán az afrikaiakat értve
dominanciájával. Ahogy a „feketeség" elfoga­ alatta, máskor pedig az ázsiaiakat is a „feketék"
d o t t a b b á vált a brit t á r s a d a l o m b a n is, alkalmazni közé sorolva. Ez a z o n b a n túlhangsúlyozza a bőr­
kezdték a nem afrikai eredetű nem fehérekre is, szín alapján gyakorolt e l n y o m a t á s t , és elhanya­
különösen az ázsiai származásúakra. A „fekete­ golja a kulturális alapokon megnyilvánuló rasz-
s é g " t ö b b lett egyszerű címkénél, politikai üzene­ szizmus f o n t o s s á g á t . M o d o o d szerint az ázsiaiak
t e t is hordozott. Mivel a „feketék" mindannyian nem kívánják magukat „feketének" tekinteni,
m e g t a p a s z t a l t á k a rasszizmust és a kirekesztést mivel a „ f e k e t e " j e l z ő m á s o d l a g o s j e l e n t é s e egy­
a fehérek részéről, ez a szó felhívást j e l e n t e t t szá­ értelműen az afrikai származásra utal. Modood
mukra, hogy közös „ f e k e t e " identitásuk hangsú­ r á m u t a t o t t végül arra is, hogy a „ f e k e t e s é g " alap­
lyozott vállalásával követeljék a változásokat. vető identitásként való kezelése e r e d e n d ő e n ha-

A z E g y e s ü l t Á l l a m o k atlétái n y i l v á n o s a n kifejezésre j u t t a t t á k „ f e k e t e " i d e n t i t á s u k v á l l a l á s á t , é s a z 1 9 6 8 - b a n Mexi­


k ó v á r o s b a n r e n d e z e t t olimpiai j á t é k o k a l k a l m á b ó l igen n a g y felzúdulást v á l t o t t a k ki a „ f e k e t e h a t a l m a t " jelképező
szimbolikus köszöntésükkel a d o b o g ó lépcsőfokairól.
FAJ, ETNIKUM ÉS MIGRÁCIÓ 37

mis, ugyanis a nem fehér populációk ugyanolyan fehérek által a fehér rasszizmusból a d ó d ó a n átélt
változatos identitású személyekből t e v ő d n e k ösz- közös t a p a s z t a l a t o k leírására. Úgy tűnik azonbar.,
sze, mint az úgynevezett „ f e h é r " lakosság külön­ hogy az újabb trendek a szociológiában M o d o o d
böző csoportjai ( M o d o o d 1 9 9 4 ) . álláspontját t á m o g a t j á k . A p o s z t m o d e r n iskolá­
A szociológiában nem alakult ki egyértelmű hoz társított szerzők gyakran n e m a kollektív „fe­
konszenzus a „ f e k e t e s é g " kifejezés használatát il­ k e t e " identitás j e l e n t ő s é g é r ő l értekeznek, h a n e m
letően. A M o d o o d és m á s o k által h a n g o z t a t o t t a különféle etnikai kisebbségi c s o p o r t o k közötti
bírálatok bizonyára helytállóak, ám a „ f e k e t e " különbségeket hangsúlyozzák.
jelző továbbra is hasznos kifejezés marad a nem

mákat öltött, l e g t ö b b s z ö r a z o n b a n a m i n d e n n a p i h a g y o m á n y o k g y a k o r l á s á n k e r e s z t ü l tartják élet­


társadalmi i n t é z m é n y e k m ű k ö d é s i gyakorlata vált b e n . A karnevál izgalmas és virtuóz szertartásai
rasszosítottá. A rasszosított r e n d s z e r e k e n b e l ü l az p é l d á u l é v e n t e m e g i d é z i k a K a r i b - t é r s é g világát
emberek m i n d e n n a p i é l e t é n e k a s p e k t u s a i t - b e l e ­ a l o n d o n i Notting Hill városnegyed u t c á i n . Az ír
értve a foglalkoztatást, a s z e m é l y e s k a p c s o l a t o k a t , származású harmadik generációs amerikaiak is
a lakáskörülményeket, az egészségügyi ellátást, az büszkén nevezik magukat ír-amerikainak, annak
oktatást és a t ö r v é n y e s k é p v i s e l e t e t is - az adott e l l e n é r e , h o g y e g é s z é l e t ü k e t a z E g y e s ü l t Álla­
rendszeren b e l ü l i rasszosított h e l y z e t ü k alakítja m o k b a n é l t é k le. A ^ í r h a g y o m á n y o k é s s z o k á ­
és korlátozza. sok gyakran generációról generációra öröklőd­
n e k a c s a l á d o k b a n és a n a g y o b b ír k ö z ö s s é g b e n
is. Az e t n i c i t á s - n o h a a h a g y o m á n y o k j e g y é b e n
Etnicitás maradt fenn - n e m statikus és változatlan jelle­
gű, h a n e m v á l t o z é k o n y é s a l k a l m a z k o d n i k é p e s
Míg a faj e s z m é j e (tévesen) valami olyasmire a k ö r ü l m é n y e k m ó d o s u l á s á h o z . Az ír-amerikaiak
utal, a m i rögzített és b i o l ó g i a i l a g m e g h a t á r o z o t t , esetében például jól n y o m o n követhető, hogy az
az etnicitás f o g a l m á n a k j e l e n t é s e t i s z t á n társa­ Í r o r s z á g b ó l e r e d ő n é p s z o k á s o k a z a m e r i k a i tár­
dalmi t e r m é s z e t ű . A z e t n i c i t á s a z e m b e r e k va­ sadalom keretei között is fennmaradnak, de köz­
lamely adott k ö z ö s s é g é n e k k u l t ú r á j á r a é s k ü l s ő b e n m ó d o s u l n a k is. A S z e n t Patrik n a p j á n s o k
jegyeire utal, a m e l y e k a z a d o t t k ö z ö s s é g tagjait a m e r i k a i v á r o s b a n tartott nagyszabású, lármás
megkülönböztetik másoktól. Az etnikai csopor­ f e l v o n u l á s o k s z e m l é l e t e s p é l d á t n y ú j t a n a k arra,
tok tagjai ö n m a g u k a t m á s c s o p o r t o k t ó l k u l t u r á ­ h o g y a z í r ö r ö k s é g h o g y a n f o r m á l ó d i k á t jelleg­
lisan k ü l ö n b ö z ő n e k látják a t á r s a d a l o m b a n , és z e t e s e n a m e r i k a i ü n n e p p é . H a s o n l ó p é l d á k talál­
viszont, a t ö b b i c s o p o r t is így látja őket. Az et­ hatók szerte bolygónkon szinte mindenütt, ahol
nikai c s o p o r t o k e g y m á s t ó l v a l ó m e g k ü l ö n b ö z t e ­ bizonyos populációk - bevándorlás, háborúk, a
tésére k ü l ö n f é l e j e l l e m z ő v o n á s o k s z o l g á l h a t n a k , m u n k a e r ő p i a c v á l t o z á s a i v a g y m á s o k o k követ­
de leggyakrabban a c s o p o r t n y e l v é t , t ö r t é n e l m é t , k e z t é b e n - k e v e r e d n e k e g y m á s s a l , e t n i k a i l a g vál­
hagyományait é s vélt vagy v a l ó s á g o s ö r ö k s é g é t , tozatos közösségeket hozva létre.
továbbá v a l l á s á t és k ü l s ő d l e g e s jegyeit, p é l d á u l A szociológusok gyakran előnyben részesítik
öltözködési vagy s z é p í t k e z é s i s z o k á s a i t h a s z n á l ­ az „etnicitás" vagy az „etnikum" kifejezés hasz­
ják fel erre a c é l r a . Az e t n i k a i j e l l e g z e t e s s é g e k n á l a t á t a „faj" s z ó v a l s z e m b e n , m i v e l a z e l ő b b i e k
teljes m é r t é k b e n t a n u l t a k . E z k o r á n t s e m m a g á ­ j e l e n t é s e teljes m é r t é k b e n t á r s a d a l m i l a g m e g h a ­
tól é r t e t ő d ő igazság: g o n d o l j u n k c s a k arra, h o g y tározott. Az etnicitás és az etnikai különbségek
egyes csoportokat milyen gyakran tekintettek h a n g s ú l y o z á s a a z o n b a n p r o b l e m a t i k u s l e h e t , kü­
„uralkodásra t e r m e t t n e k " , „ l u s t á n a k " , „antipati­ l ö n ö s e n akkor, h a v a l a m i l y e n „ n e m e t n i k a i " nor­
kusnak" stb. A z e t n i c i t á s b a n t é n y l e g e s e n s e m m i mával ellentétes gyakorlatra utal. Nagy-Britanniá­
veleszületett sajátosság n i n c s : t i s z t á n t á r s a d a l m i b a n például gyakran etnikai jelzővel illetik az
jelenségről v a n szó, a m i a z i d ő k f o l y a m á n a l a k u l olyan kulturális megnyilvánulásokat és hagyo­
ki és a s z o c i a l i z á c i ó f o l y a m á n r e p r o d u k á l ó d i k , mányokat, amelyek különböznek a „bennszülött"
ahogy a fiatalok e l s a j á t í t j á k k ö z ö s s é g ü k é l e t s t í l u ­ b r i t e k é i t ő l . A z „ e t n i k a i " j e l z ő t i g e n v á l t o z a t o s tar­
sát, n o r m á i t és m e g g y ő z ő d é s e i t . tományokra alkalmazzák, „etnikai" lehet például
Az etnicitás sok ember s z e m é b e n központi a k o n y h a , a r u h á z k o d á s , a z e n e , vagy egy-egy la­
jelentőségű a z e g y é n i é s c s o p o r t i d e n t i t á s s z e m ­ k ó k ö r z e t is, b á r m i , a m i „ n e m b r i t " . A z „ e t n i k a i "
pontjából, j e l e n t ő s é g e a z o n b a n e g y é n e n k é n t vál­ címke ilyen általánosító értelemben való haszná­
tozó l e h e t . F o n t o s ö s s z e k ö t ő szálat j e l e n t h e t a l a t a a z z a l a v e s z é l l y e l jár, h o g y s z a k a d é k j ö n lét­
múlthoz, és g y a k r a n c é l t u d a t o s a n , a k u l t u r á l i s re a „ m i " és az „ ő k " k ö z ö t t , ha a n é p e s s é g e g y e s
380 13. F E J E Z E T

csoportjait „etnikumoknak" tekintjük, másokat kisebbségi csoportok tagjainak egymással való


pedig n e m . Valójában m i n d a n n y i a n valamilyen h á z a s o d á s á r ó l is. A k i s e b b s é g e k e n b e l ü l a közös­
etnikumhoz tartozunk, az etnicitás attribútumai­ s é g e k k u l t u r á l i s s a j á t o s s á g a i k f e n n t a r t á s á r a töre­
val a n é p e s s é g v a l a m e n n y i tagja j e l l e m e z h e t ő , kedve n é h a aktívan támogatják az endogámiát, a
n e m csupán annak bizonyos szegmensei. Ám csoporton belüli házasságot.
- m i n t l á t n i fogjuk - a g y a k o r l a t b a n egy-egy or­ E g y e s t u d ó s o k e l ő s z e r e t e t t e l b e s z é l n e k „kisebb­
szág l a k o s s á g á n b e l ü l az e t n i c i t á s f o g a l m a (és a s é g e k r ő l " a z o k n a k a c s o p o r t o k n a k a k ö z ö s meg­
mindennapi szóhasználatban az „etnikai" jelző) jelöléseként, amelyeket a „többségi" társadalom
leggyakrabban a kisebbségi csoportokhoz társul. bizonyos előítéletekkel kezel. A „kisebbségek"
kifejezés ráirányítja a figyelmet a diszkrimináció
m i n d e n t átható voltára azáltal, hogy kiemeli a
Kisebbségi c s o p o r t o k k ü l ö n f é l e a l á v e t e t t c s o p o r t o k t a p a s z t a l a t a i között
f e n n á l l ó h a s o n l ó s á g o k a t a t á r s a d a l o m b a n . A fo­
A kisebbségi c s o p o r t o k - m á s n é v e n e t n i k a i ki­ gyatékkal élők kirekesztése, az antiszemitizmus,
sebbségek - f o g a l m a s z é l e s k ö r b e n h a s z n á l a t o s az e m b e r g y ű l ö l e t és a r a s s z i z m u s s z á m o s közös
a s z o c i o l ó g i á b a n , és t ö b b e t j e l e n t p u s z t á n s z á m ­ v o n á s t m u t a t , és felfedi, h o g y a k ü l ö n f é l e csopor­
szerű megkülönböztetésnél. Statisztikai értelem­ t o k e l n y o m á s a h a s o n l ó f o r m á k a t ö l t h e t . Ugyan­
b e n i g e n sokféle k i s e b b s é g r ő l b e s z é l h e t ü n k , meg­ a k k o r a „ k i s e b b s é g e k " egy k a l a p a l á v é t e l e olyan
különböztethetjük például a száznyolcvan centi­ általánosításokhoz vezethet a diszkriminációval
m é t e r n é l m a g a s a b b e m b e r e k e t , vagy azokat, a k i k és az elnyomással kapcsolatban, amelyek nem
42-es méretűnél nagyobb cipőt viselnek, ezek a t ü k r ö z i k p o n t o s a n a z egyes c s o p o r t o k tapasztala­
csoportok azonban szociológiai értelemben n e m tait. N o h a p é l d á u l a h o m o s z e x u á l i s o k és a pakisz­
t e k i n t h e t ő k k i s e b b s é g e k n e k . A s z o c i o l ó g i á b a n va­ t á n i a k e g y a r á n t k i s e b b s é g i c s o p o r t o k a t alkotnak
l a m e l y k i s e b b s é g i c s o p o r t tagjai h á t r á n y o s hely­ L o n d o n b a n , e g y á l t a l á n n e m a z o n o s m ó d o n élik
zetben vannak a domináns csoporthoz képest meg alárendelt helyzetüket a társadalomban.
(amelyet általában nagyobb jólét, nagyobb hata­ S z á m o s k i s e b b s é g e t n i k a i l a g és fizikailag is kü­
lom és presztízs jellemez), és bizonyos mértékű l ö n b ö z i k a n é p e s s é g t ö b b i r é s z é t ő l . Ez a helyzet
együvé tartozást jelző csoportszolidaritás alakul p é l d á u l N a g y - B r i t a n n i á b a n a n y u g a t - i n d i a i a k és
k i k ö z ö t t ü k . A z e l ő í t é l e t e k é s k i r e k e s z t é s tárgya­ az á z s i a i a k , az E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n pedig az af-
ként szerzett tapasztalatok rendszerint fokozzák r o a m e r i k a i a k , a k í n a i a k és m á s c s o p o r t o k eseté­
k ö r ü k b e n a z e g y m á s i r á n t i b i z a l o m é s a z érdek­ b e n . M i n t f e n t e b b m e g j e g y e z t ü k , a gyakorlatban
közösség érzését. b i z o n y o s c s o p o r t o k n a k v a g y egyes hagyományok­
A „ k i s e b b s é g " kifejezést a s z o c i o l ó g u s o k gyak­ n a k a z „ e t n i k a i " c í m k é v e l v a l ó e l l á t á s a gyakran
ran alkalmazzák nem szó szerinti értelemben s z e l e k t í v m ó d o n t ö r t é n i k . M í g a nyugat-indiaiak
v a l a m e l y c s o p o r t l é l e k s z á m á r a utalva, h a n e m a és az a f r o a m e r i k a i a k N a g y - B r i t a n n i á b a n , illetve
c s o p o r t alávetett h e l y z e t é n e k k i f e j e z é s é r e a társa­ a z E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n v i l á g o s a n megkülönböz­
dalomban. A „kisebbség" sok esetben akár a több­ t e t h e t ő e t n i k a i k i s e b b s é g e k e t a l k o t n a k , a z olasz
séget is alkothatja. E g y e s földrajzi k ö r z e t e k b e n , vagy l e n g y e l s z á r m a z á s ú b r i t e k e t é s amerikaiakat
p é l d á u l a n a g y v á r o s o k k ö z p o n t j a i b a n az e t n i k a i k e v é s b é s z o k á s e t n i k a i k i s e b b s é g e k n e k tekinte­
k i s e b b s é g i c s o p o r t o k alkotják a l a k o s s á g t ö b b s é ­ n i . Az o l y a n fizikai k ü l ö n b s é g e k , m i n t például a
gét, m i n d a z o n á l t a l e b b e n a z e s e t b e n i s „ k i s e b b ­ b ő r s z í n , g y a k r a n m e g h a t á r o z ó s z e r e p e t játszanak
s é g n e k " t e k i n t h e t ő k , m i v e l a „ k i s e b b s é g " kifeje­ egy-egy e t n i k a i k i s e b b s é g m e g j e l ö l é s é b e n . Mint
zés itt a h á t r á n y o s h e l y z e t ü k r e u t a l . N é h a a n ő k e t l á t n i fogjuk e b b e n a f e j e z e t b e n , az e t n i k a i cso­
is k i s e b b s é g i c s o p o r t k é n t k e z e l i k , h o l o t t a világ p o r t o k m e g k ü l ö n b ö z t e t é s e r i t k á n s e m l e g e s jel­
s o k o r s z á g á b a n s z á m s z e r ű e n ők alkotják a t ö b b ­ legű, és i g e n g y a k r a n t á r s u l a j ó l é t és a hatalom
séget. M i v e l a z o n b a n a n ő k g y a k r a n h á t r á n y o s tekintetében mutatkozó egyenlőtlenségekhez,
h e l y z e t b e n v a n n a k a férfiakhoz (a „ t ö b b s é g h e z " ) v a l a m i n t a z egyes c s o p o r t o k k ö z ö t t f e s z ü l ő ellen­
k é p e s t , ez a kifejezés a l k a l m a z h a t ó rájuk is. tétekhez.

A k i s e b b s é g i c s o p o r t o k tagjai g y a k r a n a t ö b b ­
ségtől e l k ü l ö n ü l ő n e k látják ö n m a g u k a t . R e n d s z e ­
r i n t fizikailag és t á r s a d a l m i l a g is e l s z i g e t e l t e k a ELŐÍTÉLET ÉS D I S Z K R I M I N Á C I Ó
n a g y o b b k ö z ö s s é g t ő l . H a j l a m o s a k b i z o n y o s lakó­
k ö r z e t e k b e n , illetve egy-egy ország b i z o n y o s váro­ A faj f o g a l m á n a k e l ő t é r b e k e r ü l é s e m o d e r n je­
s a i b a n vagy r é g i ó i b a n k o n c e n t r á l ó d n i . A t ö b b s é ­ l e n s é g , az e l ő í t é l e t és a d i s z k r i m i n á c i ó azonban
gi és a k i s e b b s é g i c s o p o r t o k k ö z ö t t ritka a vegyes mindig is előfordult az e m b e r i történelemben,
házasság, és u g y a n e z m o n d h a t ó el a k ü l ö n b ö z ő t e h á t m i n d e n e k e l ő t t v i l á g o s a n k ü l ö n b s é g e t kell
FAJ, ETNIKUM ÉS MIGRÁCIÓ 381

a k k o r is, h a j e l e n t ő s e n e l t o r z í t j á k a v a l ó s á g o t . A z
a h i t p é l d á u l , h o g y az e g y e d ü l á l l ó a n y á k a j ó l é t i
s z o l g á l t a t á s o k b ó l é l n e k é s n e m h a j l a n d ó a k dol­
g o z n i , j ó p é l d a l e h e t egy m a k a c s u l f e n n m a r a d ó
sztereotip vélekedésre, ami m i n d e n tényalapot
nélkülöz. Valójában igen nagyszámú egyedülálló
a n y a dolgozik, é s s o k a n a z o k k ö z ü l is, a k i k j ó l é t i
juttatásokban részesülnek és otthon maradnak
a gyermekükkel, szívesen dolgoznának inkább,
d e n e m j u t n a k h o z z á a g y e r m e k g o n d o z á s i szol­
gáltatásokhoz. A bűnbakképzés gyakori jelen­
ség, a m i k o r k é t d e p r i v á l t e t n i k a i c s o p o r t v e r s e n g
egymással bizonyos gazdasági előnyökért. Azok
p é l d á u l , a k i k k ö z v e t l e n r a s s z i s t a t á m a d á s o k a t in­
t é z n e k b i z o n y o s e t n i k a i k i s e b b s é g e k e l l e n , gyak­
ran h a s o n l ó gazdasági helyzetben vannak, m i n t a
c é l p o n t j a i k . E g y ú j a b b f e l m é r é s s z e r i n t a z o k kö­
zül, a k i k k e l saját m e g í t é l é s ü k s z e r i n t „ m é l t a t l a ­
n u l b á n t a k " , i g e n s o k a n arra p a n a s z k o d n a k , h o g y
a b e v á n d o r l ó k és az etnikai kisebbségek elsőbb­
séget é l v e z n e k v e l ü k s z e m b e n ( M U R I 2 0 0 3 ; The
Economist, 2 0 0 4 . f e b r u á r 2 6 . ) . O l y a n n é l k ü l ö z é ­
seikért hibáztatják az etnikai kisebbségeket, ame­
lyeknek a valódi okai másutt rejlenek.

Alex W e k s z u d á n i d i v a t m o d e l l a ritka f e k e t e a r c o k k ö z é A bűnbakképzés általában olyan csoportokra


tartozik a nyugati d i v a t v i l á g b a n . i r á n y u l , a m e l y e k j ó l m e g k ü l ö n b ö z t e t h e t ő k é s vi­
szonylag erőtlenek, mivel ezek könnyű célpon­
tennünk e z e k k ö z ö t t a f o g a l m a k k ö z ö t t . Az elő­ tot j e l e n t e n e k . A n y u g a t i v i l á g b a n a t ö r t é n e l e m
ítélet a v a l a m e l y c s o p o r t á l t a l egy m á s i k c s o p o r t k ü l ö n f é l e k o r s z a k a i b a n a p r o t e s t á n s o k , a katoli­
tagjaival k a p c s o l a t b a n k i a l a k í t o t t v é l e m é n y e k e t kusok, a z s i d ó k , az o l a s z o k , az afrikai feketék, a
vagy attitűdöket j e l e n t i . Az e l ő í t é l e t e k e t t á p l á l ó m u s z l i m o k , a c i g á n y o k és m á s o k is b e t ö l t ö t t é k a
személyek e l ő r e m e g f o g a l m a z o t t n é z e t e i g y a k r a n b ű n b a k szerepét. A bűnbakképzés gyakran ma­
nem k ö z v e t l e n t a p a s z t a l a t o k o n a l a p u l n a k , h a n e m gában foglalja a rávetítés vagy projekció folya­
csupán m á s o k t ó l h a l l o m á s ú t j á n átvett í t é l e t e k e t matát, m e l y n e k során az emberek - n e m tudatos
tükröznek, é s m a k a c s u l f e n n m a r a d n a k , e l l e n á l l ­ m ó d o n - a saját k í v á n s á g a i k a t v a g y j e l l e m z ő tu­
va a v á l t o z á s o k n a k m é g ú j a b b , n e k i k e l l e n t m o n ­ lajdonságaikat m á s o k n a k tulajdonítják. Számos
dó információk f é n y é b e n is. Az e m b e r e k k e d v e z ő vizsgálat egybehangzóan kimutatta, hogy amikor
előítéleteket t á p l á l h a t n a k a z o k i r á n t a c s o p o r t o k p é l d á u l v a l a m e l y d o m i n á n s c s o p o r t tagjai erő­
iránt, a m e l y e k k e l a z o n o s u l n a k , m í g m á s o k felé szakot alkalmaznak egy kisebbséggel szemben
negatív e l ő í t é l e t e k k e l f o r d u l n a k . Az, a k i e l ő í t é ­ é s azt s z e x u á l i s a n k i z s á k m á n y o l j á k , g y a k r a n úgy
lettel viseltetik v a l a m e l y c s o p o r t iránt, n e m fogja vélik, h o g y é p p e n erre a k i s e b b s é g i c s o p o r t r a j e l ­
l e m z ő a n e m i e r ő s z a k . P é l d á u l a z a p a r t h e i d ide­
annak tagjait r é s z r e h a j l á s m e n t e s e n k e z e l n i .
jén Dél-Afrikában a fehérek között széles körben
Az e l ő í t é l e t e k g y a k r a n s z t e r e o t í p i á k o n , b i z o ­
elterjedt az a v é l e k e d é s , h o g y a fekete férfiak ki­
nyos e m b e r c s o p o r t o k rögzült, r u g a l m a t l a n j e l l e m ­
v é t e l e s s z e x u á l i s k é p e s s é g e k k e l b í r n a k és a fe­
zésén a l a p u l n a k . S z t e r e o t í p i á k a t g y a k r a n alkal­
kete n ő k válogatás nélkül szeretkeznek bárkivel.
maznak a z e t n i k a i k i s e b b s é g i c s o p o r t o k l e í r á s á r a :
A f e k e t e férfiakat k ü l ö n ö s e n v e s z é l y e s n e k tartot­
ilyen például az, h o g y m i n d e n fekete férfi t e r m é ­
ták szexuális értelemben a fehér n ő k erényeire
szettől fogva a t l e t i k u s a l k a t ú , vagy h o g y m i n d e n
nézve, m i k ö z b e n valójában gyakorlatilag m i n d e n
kelet-ázsiai d i á k s z o r g a l m a s a n t a n u l . E g y e s szte­
b ű n c s e l e k m é n y n e k minősülő szexuális kapcso­
reotípiák t a r t a l m a z z á k az igazság b i z o n y o s ele­
latot f e h é r férfiak k e z d e m é n y e z t e k fekete n ő k k e l
meit, m á s o k a z o n b a n e g y s z e r ű e n a z ú g y n e v e z e t t
szemben (Simpson-Yinger 1986).
eltolás (displacement) mechanizmusaként szol­
gálnak, m e l y n e k r é v é n az e l l e n s é g e s s é g vagy a Míg az előítélet attitűdöket és véleményeket
harag érzését a v a l ó d i forrásai h e l y e t t v a l a m i m á s foglal m a g á b a n , a d i s z k r i m i n á c i ó egy m á s i k c s o ­
tárgyra vetítjük rá. A s z t e r e o t í p i á k b e á g y a z ó d n a k port vagy s z e m é l y iránt ténylegesen tanúsított
a kultúra s z ö v e t é b e , és i g e n n e h e z e n k o p n a k el v i s e l k e d é s t j e l e n t . A d i s z k r i m i n á c i ó o l y a n tevé-
13. F E J E Z E T

k e n y s é g e k b e n n y i l v á n u l meg, a m e l y e k v a l a m e l y gondolja, hogy bizonyos e m b e r e k rasszjegyeik


csoportot megfosztanak a mások számára nyitott a l a p j á n f e l s ő b b r e n d ű e k v a g y a l s ó b b r e n d ű e k má­
l e h e t ő s é g e k t ő l : i l y e n e s e t p é l d á u l az, h a egy f e k e t e s o k n á l . A r a s s z i z m u s t á l t a l á b a n b i z o n y o s szemé­
brit á l l a m p o l g á r t ó l m e g t a g a d n a k egy állást, a m i t l y e k v a g y c s o p o r t o k a t t i t ű d j é n e k v a g y viselke­
csak fehér jelöltek számára tartanak fenn. N o h a a d é s é n e k s z o k á s t e k i n t e n i . L e h e t v a l a k i rasszista
diszkrimináció alapját gyakran előítéletek képe­ e g y é n i m e g g y ő z ő d é s e a l a p j á n is, é s c s a t l a k o z h a t
zik, ez a k é t j e l e n s é g e l k ü l ö n ü l t e n is l é t e z h e t . Az egy o l y a n c s o p o r t h o z , m i n t p é l d á u l a fehérek
emberek táplálhatnak bizonyos előítéleteket má­ f e l s ő b b r e n d ű s é g é t h i r d e t ő szervezet, a m e l y rasz-
s o k k a l s z e m b e n ú g y is, h o g y e z e k e t a gyakorlat­ s z i s t a p r o g r a m o t k ö v e t . Ám s o k a n felhívják a fi­
b a n n e m é r v é n y e s í t i k . U g y a n i l y e n fontos, h o g y g y e l m e t arra, h o g y a r a s s z i z m u s n e m egyszerűen
a diszkriminácfó n e m szükségképpen következik csak n é h á n y e m b e r e s z m é i t jelenti. A rasszizmus
az e l ő í t é l e t e k b ő l . A f e h é r l a k á s v á s á r l ó k p é l d á u l b e á g y a z ó d i k m a g á n a k a t á r s a d a l o m n a k a szerke­
n e m c s a k azért k e r ü l i k e l a t ú l n y o m ó r é s z t f e k e t é k zetébe és működési formáiba. Az intézményes
lakta körzetekben kínált ingatlanokat, mert ellen­ r a s s z i z m u s f o g a l m a azt fejezi ki, h o g y a rassziz­
séges a t t i t ű d d e l v i s z o n y u l n a k a z o k h o z , a k i k ott m u s s z i s z t e m a t i k u s m ó d o n á t h a t j a a társadalom
é l n e k , h a n e m azért is, m e r t e s e t l e g a m i a t t aggód­ e g é s z s t r u k t ú r á j á t . E felfogás s z e r i n t p é l d á u l a
n a k , h o g y a z i n g a t l a n o k é r t é k e c s ö k k e n n i fog a z
r e n d ő r s é g , a z e g é s z s é g ü g y i e l l á t á s é s a z oktatási
adott körzetben. Az előítéleten alapuló attitűdök
r e n d s z e r i n t é z m é n y e i e g y a r á n t b i z o n y o s csopor­
e b b e n az e s e t b e n is b e f o l y á s o l j á k a d i s z k r i m i n á ­
tokat e l ő n y b e n részesítve, m á s o k kirekesztésével
ciót, de csak közvetett módon.
működnek. >
A z i n t é z m é n y e s r a s s z i z m u s e s z m é j é t a z Egye­
s ü l t Á l l a m o k b a n a l a k í t o t t á k k i a z 1 9 6 0 - a s évek
Rasszizmus v é g é n a z o k a polgárjogi a k t i v i s t á k , a k i k úgy vél­
ték, h o g y a r a s s z i z m u s á t h a t j a a t á r s a d a l o m egész
Az e l ő í t é l e t e k e g y i k i g e n elterjedt f o r m á j a a r a s z - s z ö v e t é t , é s n e m c s u p á n egy c s e k é l y kisebbség
szizmus, a t á r s a d a l m i l a g j e l e n t ő s n e k tartott fizi­ n é z e t e i t k é p v i s e l i ( O m i - W i n a n t 1 9 9 4 ) . A követ­
kai m e g k ü l ö n b ö z t e t ő j e g y e k e n a l a p u l ó e l ő í t é l e t . k e z ő é v e k b e n a z i n t é z m é n y e s r a s s z i z m u s létezé­
Az olyan embert nevezzük rasszistának, aki úgy sét s z é l e s k ö r b e n e l f o g a d t á k é s s o k h e l y e n nyíltan

E g y zsidó t e m e t ő ellen intézett antiszemita t á m a d á s n y o m a i N é m e t o r s z á g b a n


FAJ, ETNIKUM ES MIGRÁCIÓ

A rasszizmus jelenléte

Különféle okai vannak annak, hogy a rasszizmus lentős bevándorlásával függ össze. A bevá' dorlás
máig virágzik. A modern rasszizmushoz vezető olyan régiókat érintett, ahol korábban d ö n t ő e n
egyik fontos t é n y e z ő m a g á n a k a rassz fogalmá­ fehérek laktak (kivéve a b e n n s z ü l ö t t e k e t Észak-
nak kidolgozásával és elterjedésével függ össze. Amerikában). Az 1 9 7 0 - e s évek közepén, a háború
A kvázi rasszista attitűdök évszázadok óta jelen utáni gazdasági fellendülés lezárultával, a mun­
vannak, de az állandósult vonások csoportjával kahelyek s z á m á n a k csökkenése, valamint a hatá­
jellemezhető rassz f o g a l m a összefügg a „rassziz­ rok viszonylagos nyitottsága, j e l e n t ő s njunkanél-
mus t u d o m á n y á n a k " már említett megszületésé­ küliséget eredményezett, és ez a hazai lakosság
vel. A fehér faj f e l s ő b b r e n d ű s é g é n e k minden ala­ egy részében a h h o z a m e g g y ő z ő d é s h e z vezetett,
pot nélkülöző g o n d o l a t a máig a fehér rasszizmus hogy a bevándorlók foglalják el a korlátozott
egyik kulcseleme maradt. s z á m b a n rendelkezésre álló munkahelyeket, és ők
A modern rasszizmus elterjedésének második használják azokat a jóléti szolgáltatásokat, a m e ­
tényezője összefügg az európaiak nem fehérek­ lyek csak nekik járnának. A bevándorlók könnyen
kel kialakított viszonyával. A rabszolga-kereske­ a hazai lakosság e l é g e d e t l e n részének bűnbakjai­
delem nem m e h e t e t t volna v é g b e anélkül a széles vá váltak, és e b b e n a nézetükben gyakran meg­
körben elfogadott nézet nélkül, hogy a feketék e r ő s í t e t t e ő k e t a média. A valóságban ez a széles
alacsonyabb rendű, sőt az emberi faj alatti rassz­ körben elterjedt félelem csupán mítosz volt. A
hoz tartoznak. A rasszizmus segített a nem fehé­ bevándorlók nem a helyi lakosság munkahelyeit
rek feletti gyarmati uralom igazolásában, a politi­ foglalták el, inkább k i e g é s z í t e t t é l őket. Olyan
kai részvételi j o g o k t ó l való m e g f o s z t á s b a n , pedig munkákat végeztek el, amelyeket a hazaiak n e m
ez utóbbit éppen akkoriban nyerték el a fehérek voltak hajlandóak, emellett m u n k á b a állásukkal
hazájukban. Néhány szociológus szerint az állam­ további munkahelyek j ö t t e k létre. A közfelfogás­
polgáriságból való kizárás t o v á b b r a is a modern tól ugyancsak eltérően, ha egyszer m e g e n g e d t é k
rasszizmus egyik központi e l e m e maradt. nekik, hogy dolgozzanak, a bevándorlók adófize­
t ő k k é n t a költségvetés n e t t ó befizetőivé váltak.
A harmadik t é n y e z ő az etnikai kisebbségek j e ­

elismerték. A l o n d o n i r e n d ő r s é g e l j á r á s i gyakor­ nyílt rasszista attitűd nyilvánult meg, ahol köz­


latának v i z s g á l a t a S t e p h e n L a w r e n c e m e g g y i l k o ­ v e t l e n összefüggést t é t e l e z t e k a fizikai j e g y e k és
lásának ü g y é b e n (lásd a k ö v e t k e z ő k e r e t e s írást) a „biológiailag meghatározott alsóbbrendűség"
kimutatta, h o g y a z i n t é z m é n y e s r a s s z i z m u s m i n ­ k ö z ö t t . Efféle k i r í v ó a n r a s s z i s t a e s z m é k m a rit­
denütt j e l e n v a n a r e n d ő r s é g és a b ü n t e t ő igaz­ k á n h a l l h a t ó k , k i v é v e a g y ű l ö l e t b ő l f a k a d ó erő­
ságszolgáltatás e g é s z r e n d s z e r é b e n ( M a c p h e r s o n szakos b ű n c s e l e k m é n y e k vagy b i z o n y o s szélső­
1999). séges c s o p o r t o k f e l l é p é s e i e s e t é b e n . E z a z o n b a n
A kultúra és a m ű v é s z e t t e r é n feltárták az i n t é z ­ n e m j e l e n t i azt, h o g y a r a s s z i s t a a t t i t ű d ö k e l t ű n ­
ményes r a s s z i z m u s m e g n y i l v á n u l á s a i t p é l d á u l a t e k v o l n a a m o d e r n t á r s a d a l m a k b ó l . E g y e s tudó­
televíziós m ű s o r k ö z l é s s z f é r á j á b a n (az e t n i k a i ki­ s o k azt állítják, h o g y c s a k egy k i f i n o m u l t a b b ú j
sebbségek n e g a t í v m e g v i l á g í t á s b a n t ö r t é n ő vagy r a s s z i z m u s vagy k u l t u r á l i s r a s s z i z m u s lépett a
korlátozott b e m u t a t á s a f o r m á j á b a n ) , v a l a m i n t a helyükre, mely a kulturális különbségeket hasz­
nemzetközi d i v a t i p a r b a n , a h o l a z e g é s z s z e k t o r n á l j a fel b i z o n y o s c s o p o r t o k k i r e k e s z t é s é n e k iga­
részrehajlást m u t a t a n e m f e h é r d i v a t m o d e l l e k - zolására (Barker 1 9 8 1 ) .
kel s z e m b e n . A z „új r a s s z i z m u s " n e m b i o l ó g i a i , h a n e m kul­
t u r á l i s é r v e k e t h a s z n á l fel a l a k o s s á g b i z o n y o s
s z e g m e n s e i v e l s z e m b e n m e g n y i l v á n u l ó diszkri­
A „régi rasszizmustól" az „új rasszizmusig" m i n á c i ó a l a p j á u l . A z „új r a s s z i z m u s " k é p v i s e l ő i
felsőbbrendűségi és alsóbbrendűségi hierarchiá­
Amióta a fajok b i o l ó g i a i m e g h a t á r o z o t t s á g á n a k kat d o l g o z n a k ki, a t ö b b s é g i k u l t ú r a é r t é k e i b ő l
elméleteit m e g c á f o l t á k , a fizikai j e g y e k e l t é r é ­ k i i n d u l v a . A t ö b b s é g é r t é k r e n d j é t ő l és n o r m á i t ó l
sein a l a p u l ó , régi s t í l u s ú „ b i o l ó g i a i " r a s s z i z m u s t á v o l á l l ó c s o p o r t o k m a r g i n a l i z á l ó d h a t n a k vagy
ritkán jut k i f e j e z é s r e a t á r s a d a l o m b a n . A törvé­ üldöztetésben és gyalázkodásban részesülhet­
nyesített s z e g r e g á c i ó m e g s z ü n t e t é s e a z E g y e s ü l t nek, amiért n e m hajlandók asszimilálódni. Az
Államokban é s a z a p a r t h e i d ö s s z e o m l á s a Dél-Af­ új rasszizmus kiemelkedő példái érhetők tetten
rikában f o n t o s f o r d u l ó p o n t o t j e l e n t e t t a b i o l ó ­ például egyes amerikai politikusok arra irányu­
giai r a s s z i z m u s e l u t a s í t á s á b a n . M i n d k é t e s e t b e n ló erőfeszítéseiben, hogy az angolt tegyék meg
13. F E J E Z E T

Stephen Lawrence meggyilkolása és a Macpherson-jelentés

1 9 9 3 - b a n egy S t e p h e n Lawrence nevű fekete ti­ hozták nyilvánosságra az úgynevezett Macpher-


nédzser egy buszmegállónál várakozott barátjá­ son-jelentésben. A j e l e n t é s szerzői egyhangúan
val London délkeleti részében, amikor öt fehér a következő megállapításra j u t o t t a k : „A Stephen
suhanc rasszista indítékból m e g t á m a d t a és meg­ Lawrence rasszista indítékokból t ö r t é n t meggyil­
gyilkolta. Ezek a fiatalok minden provokáció nél­ kolásának kivizsgálása során napvilágra került
kül rávetették m a g u k a t Lawrence-re, megkéselték tényekből levont következtetésed világosak. Két­
és o t t h a g y t á k a járdán meghalni. A gyilkosság mi­ ségtelen, hogy az eljárás során alapvető hibákat
att senkit sem ítéltek el, a m i b e n a közvélemény az követtek el. A n y o m o z á s t a szakmai hozzá nem
igazságszolgáltatás óriási kudarcát látta, az eset értés, az intézményes rasszizmus és a vezetői irá­
pedig bizonyítékul szolgált arra, hogy a rendőr­ nyításban megnyilvánuló hibák e g y ü t t e s e jelle­
ség és az igazságszolgáltatás rendszerét egyaránt mezte."
áthatja a rasszizmus. A kivizsgálás egyik l e g f o n t o s a b b e r e d m é n y e az
Az ügyet kivizsgáló bizottság arra a következte­ intézményes rasszizmus (lásd 382. o.) vádjának
t é s r e j u t o t t , hogy a Lawrence meggyilkolása ügyé­ m e g f o g a l m a z á s a volt. A j e l e n t é s szerzői arra a kö­
ben indított nyomozást kezdettől fogva súlyos hi­ v e t k e z t e t é s r e j u t o t t a k , hogy nem csupán a londo­
bák jellemezték ( M a c p h e r s o n 1 9 9 9 ) . A helyszínre ni rendőrség, h a n e m sok m á s intézmény, köztük
kiérkező rendőrök nem t e t t e k meg mindent Law­ a b ü n t e t ő igazságszolgáltatás szervei is részesei
rence t á m a d ó i n a k elfogása érdekében, t o v á b b á „egy közös kudarcnak, t o v á b b á vétkesek abban
tiszteletlenül b á n t a k az áldozat szüleivel, m e g t a ­ a mulasztásban, hogy bizonyos e m b e r e k számá­
gadva tőlük az őket megillető tájékoztatást. Ab­ ra - azok bőrszíne, kultúrája vagy etnikai erede­
ból a téves feltételezésből indultak ki, hogy Law­ te miatt - n e m nyújtottak megfelelő és szakszerű
rence nem egy provokálatlan rasszista t á m a d á s szolgáltatást. Ez l á t h a t ó vagy k i m u t a t h a t ó az eljá­
ártatlan áldozata, h a n e m egy utcai c s e t e p a t é ak­ rásokban, az attitűdökben és megnyilvánulások­
tív résztvevője volt. A gyanúsítottak rendőri őrize­ ban, amelyek nem t u d a t o s előítéletek, tudatlan­
t é t hanyagul szervezték meg és „minden sietség ság, m e g g o n d o l a t l a n s á g és sztereotip rasszista
nélkül" valósították m e g . A gyanúsítottak lakásán g o n d o l k o d á s érvényesülésén keresztül megvaló­
például csak részleges házkutatást végeztek, an­ sított hátrányos diszkriminációt j e l e n t e n e k az et­
nak ellenére, hogy az elrejtett fegyverek hollété­ nikai kisebbségek s z á m á r a " ( M a c p h e r s o n 1 9 9 9 ) .
re v o n a t k o z ó a n kaptak ötleteket. Azok a vezető A Macpherson-jelentés végkövetkeztetése szerint
tisztviselők, akiknek az ilyen hibák kiküszöbölése valamennyi intézmény k ö t e l e s s é g e politikájának
érdekében módjukban állt volna beavatkozni az és intézkedési eljárásainak felülvizsgálata annak
ügybe, nem éltek ezzel a lehetőséggel. A nyomo­ biztosítására, hogy a lakosság egyetlen szegmen­
zás és az azt követő kivizsgálás folyamán a rend­ se se legyen kitéve hátrányos megkülönbözte­
őrség munkatársai f o n t o s információkat t a r t o t t a k tésnek. A rasszista bűncselekmények rendőrségi
vissza, e g y m á s t védték és nem voltak hajlandók kezelési módszereinek javítására összesen hetven
felelősséget vállalni a hibákért. javaslatot f o g a l m a z t a k m e g . Ezek között szere­
pelt az etnikai különbségeket t u d a t o s í t ó képzés a
Lawrence szüleinek kitartó követelése nyomán
rendőrök számára, szigorú fegyelmi intézkedések
az öt gyanúsított közül hármat 1 9 9 6 - b a n bíróság
bevezetése a rasszista rendőrök eltávolítására,
elé állítottak, de az ügy ö s s z e o m l o t t , amikor egy
a rasszista incidensek m i b e n l é t é n e k világosabb
bíró olyan d ö n t é s t hozott, hogy az egyik t a n ú ál­
m e g h a t á r o z á s a , valamint a fekete és ázsiai szár­
tal szolgáltatott bizonyíték elfogadhatatlan. J a c k
mazású rendőrök létszámának növelése a rend­
Straw, az akkori belügyminiszter 1 9 9 7 - b e n beje­
őrség kötelékében.
lentette, hogy teljes körű kivizsgálást indítanak a
Lawrence-ügyben: e n n e k eredményeit 1 9 9 9 - b e n

a z e g y e t l e n h i v a t a l o s n y e l v v é a z E g y e s ü l t Álla­ s z i z m u s g y a k o r l a t a a b i o l ó g i a i t é n y e z ő k hangsú­
m o k b a n vagy F r a n c i a o r s z á g b a n a k ö r ü l a k é r d é s l y o z á s a h e l y e t t egyre i n k á b b k u l t u r á l i s alapokra
körül kialakult konfliktusokban, hogy a m u s z l i m t e v ő d i k át, egyes t u d ó s o k a t a r r a vezetett, hogy
v a l l á s ú l á n y o k az i s k o l á k b a n viselhetik-e a fejük n a p j a i n k a t a „ t ö b b s z ö r ö s r a s s z i z m u s " korának
eltakarására a v a l l á s u k által előírt k e n d ő t (ezekkel n e v e z z é k , a m e l y b e n a n é p e s s é g k ü l ö n b ö z ő szeg­
a vitákkal r é s z l e t e s e b b e n is foglalkozunk a 14. fe­ m e n s e i m á s é s m á s d i s z k r i m i n á c i ó n a k vannak
jezetben, a 4 3 0 . o l d a l o n ) . Az a tény, h o g y a rasz- kitéve (Back 1 9 9 5 ) .
FAJ, ETNIKUM ÉS MIGRÁCIÓ

A rasszizmus szociológiai é r t e l m e z é s e i m é g m a i s l é t e z n e k t ö b b é - k e v é s b é e l k ü l ö n ü l ő fe­


k e t e gettók.
A fentiekben tárgyalt f o g a l m a k - p é l d á u l a sztere­ Az egyenlő erejű csoportok n é h a k ö l c s ö n ö s e n
otípiákban v a l ó g o n d o l k o d á s és a „rávetítés" - se­ k i j e l ö l i k a m a g u k h a t á r a i t : tagjaik e l k ü l ö n ü l n e k
gíthetnek az e l ő í t é l e t e k és a k i r e k e s z t é s p s z i c h o l ó ­ egymástól, de egyik csoport s e m uralkodik a má­
giai m e c h a n i z m u s a i n a k megértésében. Ezek a s i k fölött. G y a k o r i b b a z o n b a n , h o g y v a l a m e l y i k
gondolati k o n s t r u k c i ó k r á v i l á g í t a n a k az e l ő í t é l e ­ etnikai csoport h a t a l m i p o z í c i ó b a kerül. Ilyen
tektől táplált és r a s s z i s t a a t t i t ű d ö k t e r m é s z e t é ­ körülmények között a csoporthatárok k i j e l z é s e
re és m e g m a g y a r á z z á k , h o g y az e t n i k a i k ü l ö n b ­ e g y b e e s i k a z e r ő f o r r á s o k e l o s z t á s á v a l vagy for­
ségek m i é r t s z á m í t a n a k o l y a n s o k a t a z e m b e r e k rásallokációval, a m i egyenlőtlenséget h o z létre
szemében, de keveset m o n d a n a k s z á m u n k r a a a gazdagság és á l t a l á b a n az a n y a g i j a v a k t e k i n ­
r a s s z i z m u s b a n s z e r e p e t j á t s z ó t á r s a d a l m i folya­ tetében.
matokról. E z u t ó b b i a k v i z s g á l a t á h o z s z o c i o l ó g i a i A z eg y es e t n i k a i c s o p o r t o k k ö z ö t t i l e g h e v e s e b b
fogalmakra v a n s z ü k s é g ü n k . k o n f l i k t u s o k a l e g t ö b b e s e t b e n a c s o p o r t o k a t el­
választó határok m e n t é n koncentrálódnak, ép­
p e n azért, m e r t e z e k a v o n a l a k j e l z i k a j ó l é t , a
Etnocentrízmus, a csoporthatárok kijelölése h a t a l o m vagy a társadalmi státus terén fennálló
és az erőforrások elosztása egyenlőtlenségeket. Az etnikai csoporthatárok
k i j e l ö l é s é n e k f o g a l m a segít m e g é r t e n i m i n d a lát­
Az etnikai k o n f l i k t u s o k s z e m p o n t j á b ó l r e l e v á n s ványosan megjelenő, mind a csalókább, nehezen
szociológiai f o g a l m a k k ö z é á l t a l á n o s s z i n t e n a z felismerhető különbségeket, amelyek az emberek
etnocentrizmust, az etnikai csoportok körülhatá­ közösségeit elválasztják egymástól, n e m c s a k arra
rolását és a f o r r á s a l l o k á c i ó t s z o k á s s o r o l n i . Az et­ világítva rá, h o g y b i z o n y o s c s o p o r t o k tagjai m i é r t
nocentrízmus a kívülállók iránti bizalmatlansá­ v a n n a k kitéve annak, hogy lelövik, meglincselik,
got jelenti, a m i r e n d s z e r i n t m á s o k k u l t ú r á j á n a k fizikailag b á n t a l m a z z á k v a g y z a k l a t j á k őket, ha­
a saját k u l t ú r á n k s z e m p o n t j á b ó l v a l ó é r t é k e l é s é ­ n e m a r r a is, h o g y m i é r t n e m j u t n a k j ó á l l á s o k h o z ,
vel párosul. G y a k o r l a t i l a g m i n d e n k u l t ú r a b i z o ­ jó m i n ő s é g ű oktatáshoz vagy s z á m u k r a kívánatos
nyos m é r t é k i g e t n o c e n t r i k u s , é s k ö n n y ű n y o m o n l a k ó h e l y h e z . A gazdagság, a h a t a l o m és a társa­
követni, h o g y a z e t n o c e n t r í z m u s h o g y a n k o m ­ dalmi státus az olyan erőforrások közé tartozik,
binálódik a fent tárgyalt s z t e r e o t i p i k u s g o n d o l ­ a m e l y e k b ő l eg y es c s o p o r t o k n a k t ö b b jut, m i n t
kodással (lásd 3 8 1 . o.). A k í v ü l á l l ó k a t g y a k r a n másoknak. Az előjogokkal rendelkező csoportok
idegennek, b a r b á r n a k v a g y e r k ö l c s i l e g é s m e n t á ­ megkülönböztetett helyzetük fenntartása érdeké­
lisan a l s ó b b r e n d ű n e k t e k i n t i k . I l y e n m ó d o n vi­ ben n é h a szélsőségesen erőszakos cselekménye­
szonyult a l e g t ö b b c i v i l i z á c i ó a k i s e b b k u l t ú r á k ket hajtanak végre m á s o k ellen, és h a s o n l ó k é p ­
képviselőihez, é s e z a z a t t i t ű d s z á m t a l a n e t n i k a i pen az elnyomott csoportok is az erőszak eszkö­
konfliktust szított a t ö r t é n e l e m f o l y a m á n . z é h e z f o l y a m o d h a t n a k , saját h e l y z e t ü k j a v í t á s á r a
törekedve.
Az e t n o c e n t r í z m u s és a csoporthatárok ki­
jelölése ( m á s s z ó v a l az e t n i k a i c s o p o r t o k k ö r ü l ­
határolása) g y a k r a n k é z a k é z b e n jár. A „ h a t á r o k
kijelölése" arra a f o l y a m a t r a utal, m e l y n e k r é v é n Konfliktuselméletek
a csoportok k i a l a k í t j á k és f e n n t a r t j á k az ö n m a ­
gukat m á s o k t ó l e l v á l a s z t ó h a t á r o k a t . Ezeket a A k o n f l i k t u s e l m é l e t e k az e g y i k o l d a l o n a rasz-
határokat kirekesztő eszközök alkalmazásával szizmus és az előítéletek, a m á s i k oldalon pedig
húzzák meg, a m e l y e k k i é l e z i k a z eg y es e t n i k a i a h a t a l o m és az egyenlőtlenség között fennálló
csoportok k ö z ö t t i e l l e n t é t e k e t (Barth 1969). A kapcsolatokkal foglalkoznak. A rasszizmus korai
kirekesztés e s z k ö z e i k ö z é t a r t o z i k a k ü l ö n b ö z ő k o n f l i k t u s e l m é l e t i m a g y a r á z a t a i t e r ő s e n befolyá­
csoportok tagjai k ö z ö t t i v e g y e s h á z a s s á g o k korlá­ solták a marxista eszmék, a m e l y e k a gazdasági
tozása vagy tiltása, a t á r s a d a l m i é r i n t k e z é s e k és rendszert tekintették a társadalom m i n d e n más
az olyan g a z d a s á g i k a p c s o l a t o k k o r l á t o z á s a , m i n t aspektusát meghatározó tényezőnek. Egyes mar­
például a k e r e s k e d é s , v a l a m i n t a c s o p o r t o k fizi­ x i s t a g o n d o l k o d ó k s z e r i n t a r a s s z i z m u s a kapita­
kai e l k ü l ö n í t é s e ( p é l d á u l az e t n i k a i g e t t ó k e s e t é ­ lista rendszer terméke, mivel az uralkodó osztály
ben). A fekete a m e r i k a i a k m i n d h á r o m t í p u s ú ki­ a r a b s z o l g a s á g , a g y a r m a t o s í t á s és a r a s s z i z m u s
rekesztésben r é s z e s ü l t e k : e g y e s á l l a m o k b a n t i l o s e s z k ö z e i t h a s z n á l t a fel a m u n k á s o s z t á l y kizsák­
volt a fajok k ö z ö t t i v e g y e s h á z a s s á g , a d é l i álla­ mányolására (Cox 1959.)
mokban t ö r v é n y e k í r t á k e l ő a g a z d a s á g i és tár­ K é s ő b b a n e o m a r x i s t a t u d ó s o k e z e k e t a meg­
sadalmi s z e g r e g á c i ó t , és a l e g t ö b b n a g y v á r o s b a n fogalmazásokat túlságosan merevnek és leegy-
386 13. FEJEZET

s z e r ű s í t ő n e k találták, és azt á l l í t o t t á k , h o g y a sággal? A t ö b b e t n i k u m ú t á r s a d a l m a k n a k ezekre


rasszizmust n e m c s u p á n a gazdasági erők hoz­ a k i h í v á s o k r a a d o t t v á l a s z a i t ó l függően az etnikai
zák létre. A b i r m i n g h a m i Kortárs Kultúrakutató integráció három főbb modelljét különböztet­
Központ (Birmingham Centre for Contemporary h e t j ü k m e g : a z a s s z i m i l á c i ó t , a z „olvasztótégely"
Cultural Studies) által 1 9 8 2 - b e n A birodalom visz- m o d e l l j é t és v é g ü l a k u l t u r á l i s p l u r a l i z m u s t vagy
szavág (The Empire Strikes Back) címen közzétett multikulturalizmust. F o n t o s t u d a t i b a n lennünk,
t a n u l m á n y s o r o z a t t á g a b b a n é r t e l m e z i a rassziz­ h o g y ez a h á r o m m o d e l l az i d e á l t í p u s o k a t képvi­
m u s kialakulását. E t a n u l m á n y o k szerzői, J o h n seli, é s a g y a k o r l a t b a n e z e k n e m t i s z t a formában
S o l o m o s , Paul G i l r o y é s m á s o k e g y e t é r t e t t e k ab­ valósulnak meg.
b a n , h o g y e b b e n s z e r e p e t j á t s z i k a k a p i t a l i s t a ki­
zsákmányolás, de rámutattak számos m á s törté­ / Az ideáltípusokkal az 1., „Mi a szociológia?"
n e l m i é s p o l i t i k a i t é n y e z ő h a t á s a i r a is, a m e l y e k című fejezetben foglalkoztunk, a 35. oldalon.
N a g y - B r i t a n n i á b a n a z 1 9 7 0 - e s é s 1 9 8 0 - a s évek­
b e n egy s p e c i á l i s r a s s z i z m u s k i a l a k u l á s á h o z ve­
zettek. Azt állították, hogy a rasszizmus összetett A z etnikai i n t e g r á c i ó modelljei
és sokoldalú jelenség, amelyben közrejátszanak
az etnikai kisebbségi és a munkásosztálybeli
A z e l s ő út, a z a s s z i m i l á c i ó a n n y i t j e l e n t , hogy
i d e n t i t á s o k é s m e g g y ő z ő d é s e k k ö l c s ö n h a t á s a i is.
a bevándorlók feladják eredeti s z o k á s a i k a t és
V é l e m é n y ü k szerint a rasszizmus jóval többet je­
é l e t m ó d j u k a t , és v i s e l k e d é s ü k e t a t ö b b s é g érté­
lent, m i n t pusztán a h a t a l m o n l é v ő elitek által a
k e i h e z é s n o r m á i h o z igazítják. A z asszimiláci­
n e m f e h é r l a k o s s á g g a l s z e m b e n é r v é n y e s í t e t t el­
ós m e g o l d á s m e g k í v á n j a a b e v á n d o r l ó k t ó l , hogy
n y o m ó t ö r e k v é s e k „ e s z m e i " i g a z o l á s á t (Hall e t al.
v á l t o z t a s s á k m e g a n y e l v ü k e t , az öltözködésüket,
1982).
az életstílusukat és kulturális megnyilvánulásai­
kat, m i k ö z b e n i n t e g r á l ó d n a k egy ú j társadalmi
r e n d b e . A z E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n , a m e l y „ a be­
ETNIKAI INTEGRÁCIÓ ÉS KONFLIKTUS v á n d o r l ó k n e m z e t e k é n t " j ö t t l é t r e , a bevándorlók
g e n e r á c i ó i n y o m á s n a k v o l t a k k i t é v e , h o g y ilyen
M a a v i l á g o n s o k á l l a m b a n é l v e g y e s e t n i k a i ösz- m ó d o n „ a s s z i m i l á l ó d j a n a k " , é s e n n e k eredmé­
szetételű népesség. Ezek gyakran az évszázadok n y e k é n t g y e r m e k e i k k ö z ü l s o k a n többé-kevésbé
f o l y a m á n , fokozatosan váltak i l y e n n é . E g y e s álla­ t e l j e s e n „ a m e r i k a i v á " v á l t a k . A h i v a t a l o s politika
m o k , p é l d á u l T ö r ö k o r s z á g vagy R o m á n i a lakossá­ az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n is l e g t ö b b s z ö r arra tö­
ga az országhatár-változások, az i d e g e n h a t a l m a k ­ rekedett, hogy a b e v á n d o r l ó k asszimilálódjanak
tól e l s z e n v e d e t t tartós m e g s z á l l á s o k és a r e g i o n á l i s a b r i t t á r s a d a l o m h o z . A k i s e b b s é g e k k ö r é b e n ter­
migráció h o s s z ú t ö r t é n e l m i folyamatainak ered­ m é s z e t e s e n g y a k r a n e l ő f o r d u l , h o g y b á r szeret­
ményeként váltak etnikailag sokszínűvé. Más n é n e k a s s z i m i l á l ó d n i , k é p t e l e n e k erre, különö­
államokban gyorsabban, például a bevándorlást s e n akkor, h a r a s s z o s í t v a k e z e l i k őket, vagy h a
ö s z t ö n z ő t u d a t o s p o l i t i k a v a g y a g y a r m a t i és bi­ ú g y érzik, h o g y k í s é r l e t e i k e t a k á r a foglalkozta­
rodalmi örökség folytán alakult ki t ö b b e t n i k u m ú tás, a k á r a p á r k a p c s o l a t o k t e r e m t é s e t e r é n vagy
népesség. b á r m e l y m á s viszonylatban visszautasítják.

A g l o b a l i z á c i ó és a gyors t á r s a d a l m i v á l t o z á ­ A m á s o d i k l e h e t ő s é g az ú g y n e v e z e t t olvasztó­
s o k k o r á b a n egyre t ö b b á l l a m n é z s z e m b e a z e t n i ­ tégely m o d e l l j e : e b b e n a z e s e t b e n n e m arról van
kai változatosság jelentős előnyeivel és összetett szó, h o g y a b e v á n d o r l ó k h a g y o m á n y a i feloldód­
k i h í v á s a i v a l . A g l o b á l i s g a z d a s á g t o v á b b i integ­ n a k a m á r m e g l é v ő n é p e s s é g d o m i n á n s csoport­
r á l ó d á s á v a l v á r h a t ó a n felgyorsul a n e m z e t k ö z i j á n a k a k u l t ú r á j á b a n , h a n e m ö t v ö z ő d n e k azzal,
m i g r á c i ó : a k ö v e t k e z ő é v e k b e n b i z o n y o s r a ve­ ú j o n n a n k i a l a k u l ó k u l t u r á l i s m i n t á k a t h o z v a lét­
h e t ő az emberi p o p u l á c i ó k folytatódó migráció­ r e . N e m c s u p á n k í v ü l r ő l „ k e r ü l n e k b e " különbö­
ja és keveredése. K ö z b e n az etnikai feszültségek ző k u l t u r á l i s é r t é k e k és n o r m á k a társadalomba,
és k o n f l i k t u s o k t o v á b b r a is i z z a n i fognak a világ h a n e m v á l t o z a t o s s á g j ö n l é t r e a n n a k a folyamat­
számos társadalmában szerte bolygónkon egyes n a k az e r e d m é n y e k é n t is, m e l y n e k s o r á n az etni­
t ö b b e t n i k u m ú országok szétesésével fenyegetve, kai c s o p o r t o k a l k a l m a z k o d n a k a t á g a b b társadal­
m á s e s e t e k b e n p e d i g f o l y t a t ó d ó e r ő s z a k o t szül­ m i k ö r n y e z e t h e z . A z o l v a s z t ó t é g e l y k é n t működei
ve. Hogyan lehet megfelelően kezelni az etnikai k u l t ú r a e g y i k g y a k r a n i d é z e t t , a s z ó szoros értel­
v á l t o z a t o s s á g o t , m e g a k a d á l y o z v a a z e t n i k a i konf­ m é b e n v e e n d ő p é l d á j a a c s i r k e h ú s b ó l készülő
liktusok kitörését? A többetnikumú társadalmak­ t i k k á m a s a l a , a m i t az i n d i a i é t t e r m e k találtak fel
b a n m i l y e n v i s z o n y t k e l l e n e k i a l a k í t a n i u k a z et­ az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n . A c s i r k e tikká egy in­
n i k a i k i s e b b s é g i c s o p o r t o k n a k a t ö b b s é g i lakos- d i a i étel, a m a s a l a s z ó s z t p e d i g a z é r t adták hozzá,
FAJ, ETNIKUM ÉS MIGRÁCIÓ

hogy k i e l é g í t s é k a b r i t e k í z l é s é t , a k i k k e d v e l i k , pontból is pluralisztikusnak tekinthető, de az


ha szószokkal t á l a l j á k s z á m u k r a a h ú s é t e l e k e t . etnikai különbségek legtöbbször egyenlőtlensé­
2001-ben s z é l e s k ö r b e n i s m e r t t é vált R o b i n C o o k gekkel társulnak, és az egyes etnikai csoportok
korábbi brit k ü l ü g y m i n i s z t e r m e g j e g y z é s e , aki n e m e g y e n l ő é s független tagjai a n e m z e t i k ö z ö s ­
ezt a fogást „brit n e m z e t i é t e l n e k " n e v e z t e ( C o o k ségnek. Legalábbis lehetségesnek tűnik azonban
2001). olyan társadalmat létrehozni, a m e l y b e n az etni­
A z etnikai v á l t o z a t o s s á g k e z e l é s e t e r é n s o k a k kai c s o p o r t o k e l k ü l ö n ü l n e k , d e e g y e n l ő e k , a h o g y
szerint az o l v a s z t ó t é g e l y - m o d e l l k é p v i s e l i a leg­ azt S v á j c p é l d á j a m u t a t j a , a h o l a f r a n c i a , n é m e t
kívánatosabb formát. A b e v á n d o r l ó l a k o s s á g i c s o ­ é s o l a s z c s o p o r t o k együtt é l n e k u g y a n a b b a n a
portok h a g y o m á n y a i é s s z o k á s a i e k k o r n e m m e ­ társadalomban.
rülnek f e l e d é s b e , h a n e m a k t í v a n h o z z á j á r u l n a k a A legtöbb etnikai kisebbségi csoport vezetői
társadalmi k ö z e g a l a k í t á s á h o z . A z o l v a s z t ó t é g e l y N a g y - B r i t a n n i á b a n é s E u r ó p á b a n m á s u t t i s egyre
gyakorlati m e g v a l ó s u l á s a i a k o n y h a , a divat, a inkább a pluralizmust hangsúlyozzák követendő
zene és az é p í t é s z e t k ü l ö n f é l e h i b r i d f o r m á i . Ez ú t k é n t . A „ k ü l ö n á l l ó , de e g y e n l ő " s t á t u s k o m o l y
a modell - b i z o n y o s f e n n t a r t á s o k k a l - e l é g p o n ­ k ü z d e l m e k á r á n é r h e t ő el, é s m a m é g i g e n távo­
tosan leírja az a m e r i k a i k u l t u r á l i s fejlődés k ü l ö n ­ li lehetőségnek tűnik. Az etnikai kisebbségeket
böző a s p e k t u s a i t . N o h a a z „ a n g o l s z á s z " k u l t ú r a m é g m i n d i g s o k a n f e n y e g e t é s n e k t e k i n t i k a z ál­
maradt a l e g i n k á b b m e g h a t á r o z ó , az a m e r i k a i l á s u k r a , a b i z t o n s á g u k r a és a „ n e m z e t i k u l t ú r á r a "
kultúra sok t e k i n t e t b e n t ü k r ö z i m i n d a z o k n a k a z n é z v e . M a k a c s u l tartja m a g á t a z e t n i k a i k i s e b b s é ­
etnikai c s o p o r t o k n a k a h a t á s á t , a m e l y e k b ő l m a gek b ű n b a k k á tételének tendenciája. Mivel Nyu­
az amerikai l a k o s s á g ö s s z e t e v ő d i k . g a t - E u r ó p á b a n a fiatalok h a s o n l ó e l ő í t é l e t e k e t
A harmadik modell a kulturális pluralizmus: táplálnak, m i n t az idősebb generációk, az etni­
ennek m e g v a l ó s u l á s a e s e t é n a z e t n i k a i kultú­ kai k i s e b b s é g e k a l e g t ö b b o r s z á g b a n a j ö v ő b e n is
rák teljesen s z a b a d o n l é t e z h e t n e k e g y m á s m e l ­ folytatódó d i s z k r i m i n á c i ó v a l n é z n e k majd szem­
lett, m i k ö z b e n részt v e s z n e k a t á g a b b t á r s a d a l o m be egy o l y a n t á r s a d a l m i l é g k ö r b e n , a m i t a feszült­
gazdasági és p o l i t i k a i é l e t é b e n . A p l u r a l i z m u s ség, a t ü r e l m e t l e n s é g és a s z o r o n g á s j e l l e m e z .
egyik újabb k í s é r ő j e l e n s é g e a multikulturaliz-
mus, a m i azt j e l e n t i , h o g y az e t n i k a i c s o p o r t o k
egymás m e l l e t t é l n e k , t ö b b é - k e v é s b é e l k ü l ö n ü l ­ Etnikai konfliktusok
ve, és egyenlőek e g y m á s s a l . Az E g y e s ü l t Á l l a m o k
és más n y u g a t i o r s z á g o k t á r s a d a l m a t ö b b s z e m - A z e t n i k a i v á l t o z a t o s s á g s o k s z e m p o n t b ó l gaz­
d a g í t h a t j a a t á r s a d a l m a k a t . A t ö b b e t n i k u m ú ál­
l a m o k g y a k r a n l ü k t e t ő é l e t t e l teli, d i n a m i k u s or­
szágok, m e l y e k n e k a t á r s a d a l m i é l e t é t é l é n k í t i a
lakosság sokszínűsége. Az ilyen á l l a m o k a z o n b a n
e g y s z e r s m i n d t ö r é k e n y e k is, k ü l ö n ö s e n a b e l s ő
zavargásokkal vagy külső fenyegetéssel szem­
ben. A népesség egyes s z e g m e n s e i n e k k ü l ö n b ö z ő
nyelvi, vallási és kulturális háttere olyan törés­
vonalakká válhat, amelyek m e n t é n nyílt ellensé­
geskedés törhet ki a k ü l ö n b ö z ő etnikai csoportok
között. A különféle etnikai csoportok vagy közös­
ségek ellenségeskedése következtében n é h a az
e t n i k a i t o l e r a n c i a é s a z i n t e g r á c i ó h o s s z ú törté­
nelmi múltjára visszatekintő társadalmakban
hirtelen kirobbanhatnak etnikai konfliktusok.
Ez történt az 1 9 9 0 - e s években a korábbi Jugo­
s z l á v i á b a n , a m e l y i s m e r t v o l t gazdag t ö b b e t n i ­
kumú örökségéről. Az Európába vezető útvona­
l a k m i n d i g is a B a l k á n o n k e r e s z t e z t é k e g y m á s t .
A szinte folyamatos migráció évszázadai során
a különféle birodalmak egymást követő hódítá­
sai következtében igen változatos, vegyes össze­
t é t e l ű l a k o s s á g a l a k u l t ki, a m e l y t ú l n y o m ó r é s z t
Nagy-Britannia kedvenc étele: az „olvasztótégelyként" s z l á v o k b ó l , k ö z t ü k a k e l e t i o r t o d o x v a l l á s t köve­
m ű k ö d ő kultúra egyik s z i m b ó l u m a ? tő szerbekből és katolikus horvátokból, továbbá
3 8 8
13, F E J E Z E T >

muszlimokból és zsidókból tevődött össze. 1 9 9 1


után a k o m m u n i z m u s bukását követő nagyszabá­
sú politikai és társadalmi átalakulás véres harco­
kat v o n t m a g a u t á n a k o r á b b i J u g o s z l á v i a t e r ü l e ­
tén élő etnikai csoportok között.
A z itt k i r o b b a n t k o n f l i k t u s o k s o r á n k í s é r l e t e k
t ö r t é n t e k e t n i k a i t i s z t o g a t á s r a is, a m i e t n i k a i l a g
homogén területek létrehozását jelenti valamely
t ö b b s é g i c s o p o r t által, a m á s e t n i k u m ú p o p u l á ­
c i ó k tömeges kiűzése útján. H o r v á t o r s z á g pél­
dául szinte „egyetnikumú" független állammá
vált, m i u t á n egy s o k á l d o z a t t a l j á r ó h á b o r ú b a n
szerbek ezreit űzték ki az országból. Az 1 9 9 2 -
b e n a s z e r b e k , a h o r v á t o k és a m u s z l i m o k k ö z ö t t
B o s z n i á b a n kitört h á b o r ú s o r á n a s z e r b e k haj­
t o t t a k végre e t n i k a i tisztogatást, a m i a b o s z n i a i
m u s z l i m l a k o s s á g o t s ú j t o t t a : a m u s z l i m férfiak
ezreit terelték internáló táborokba, a nőket pedig R u a n d á b a n az 1994. évi népirtás során a h u t u többség
tömegesen megerőszakolták. 1999-ben Koszovó­ t ö b b m i n t 8 0 0 e z e r t u s z i l a k o s é l e t é t o l t o t t a ki.
b a n is h á b o r ú tört ki, m i u t á n a s z e r b e r ő k e t a z z a l
vádolták meg, hogy etnikai tisztogatást hajtanak tések és az erőszakos k a m p á n y o k következtében
végre a m u s z l i m v a l l á s ú k o s z o v ó i a l b á n l a k o s s á g sok bennszülött populáció t e l j e s e n kipusztult,
kiűzésével. b á r az a k é r d é s , h o g y ez m i l y e n m é r t é k i g volt
Az etnikai konfliktus m i n d Boszniában, m i n d szisztematikusan megtervezve, m i n d m á i g viták
K o s z o v ó b a n n e m z e t k ö z i v é vált. A k ö r n y e z ő or­ tárgyát k é p e z i .
szágokban m e n e k ü l t e k százezrei jelentek meg, A 2 0 . s z á z a d , az e k k o r l e z a j l o t t nagyarányú
tovább d e s t a b i l i z á l v a a régiót. A n y u g a t i álla­ „ s z e r v e z e t t " n é p i r t á s o k m i a t t , azt a k é t e s rangot
mok diplomáciai és katonai úton egyaránt be­ v i s e l i , h o g y a t ö r t é n e l e m l e g t ö b b n é p i r t á s s a l járó
a v a t k o z t a k a z e t n i k a i t i s z t o g a t á s c é l p o n t j á v á vált é v s z á z a d a volt. A z 1 9 1 5 é s 1 9 2 3 k ö z ö t t i években
csoportok emberi jogainak védelmében. Ezek a a z ö r m é n y e k e l l e n i n d í t o t t n é p i r t á s i k a m p á n y fo­
beavatkozások a rendszeres erőszakos cselek­ l y a m á n t ö b b m i n t e g y m i l l i ó ö r m é n y t öltek meg
m é n y e k megszüntetésével rövid távon sikereket az Ottoman t ö r ö k ö k . A n á c i h o l o k a u s z t t ö b b mint
é r t e k el, d e n e m s z á n d é k o l t k ö v e t k e z m é n y e k k e l h a t m i l l i ó z s i d ó h a l á l á v a l járt, és m i n d ö r ö k r e a
is j á r t a k . A t ö r é k e n y b é k é t B o s z n i á b a n c s u p á n a l e g b o r z a l m a s a b b p é l d a m a r a d v a l a m e l y etnikai
békefenntartó csapatok jelenlétével és az ország c s o p o r t n a k egy m á s i k á l t a l t e r v s z e r ű e n végrehaj­
e l k ü l ö n ü l t e t n i k a i e n k l á v é k r a v a l ó f e l o s z t á s a ré­ tott k i i r t á s á r a . A h u t u e t n i k u m ú t ö b b s é g Ruandá­
v é n sikerült fenntartani. K o s z o v ó b a n a N A T O b a n 1 9 9 4 - b e n a t u s z i e t n i k u m h o z t a r t o z ó kisebb­
légiereje által 1 9 9 9 - b e n végrehajtott b o m b á z á s o k ség e l l e n folytatott n é p i r t á s i k a m p á n y t , a m i több
u t á n egyfajta „fordított" e t n i k a i t i s z t o g a t á s r a ke­ m i n t 8 0 0 e z e r e m b e r é l e t é t k ö v e t e l t e , mindössze
rült s o r : a z a l b á n e t n i k u m h o z t a r t o z ó k o s z o v ó i a k h á r o m h ó n a p leforgása alatt. T ö b b m i n t kétmil­
elkezdték kiűzni a helybeli szerb lakosságot Ko­ l i ó r u a n d a i m e n e k ü l t k e r e s e t t b ú v ó h e l y e t a kör­
s z o v ó b ó l , s a z E N S Z i r á n y í t á s a alatt á l l ó „ K F O R " n y e z ő o r s z á g o k b a n , t o v á b b f o k o z v a az^etnikai fe­
csapatok jelenléte n e m bizonyult elegendőnek az s z ü l t s é g e k e t o l y a n o r s z á g o k b a n is, mirrt például
e t n i k a i f e s z ü l t s é g e k ú j a b b f e l l á n g o l á s á n a k meg­ B u r u n d i é s Z a i r e ( a m a i K o n g ó i Demokratikus
akadályozására. K ö z t á r s a s á g ) . U j a b b a n S z u d á n b a n vádolják etni­
k a i t i s z t o g a t á s s a l a k o r m á n y t á m o g a t á s á v a l mű­
Az etnikai tisztogatás célja bizonyos etnikai
k ö d ő a r a b m i l í c i á t , m i u t á n 2 0 0 3 - b a n Darfur tar­
c s o p o r t o k e r ő s z a k , z a k l a t á s , f e n y e g e t é s é s terror­
t o m á n y n y u g a t i r é g i ó j á b a n f e l k e l é s bontakozott
kampányok útján történő kitelepítése valahon­
ki a fekete l a k o s s á g egy r é s z é n e k k ö r é b e n , és a
nan. A népirtás ezzel szemben valamely etnikai
m i l í c i a m e g t o r l ó a k c i ó i l e g a l á b b h e t v e n e z e r em­
c s o p o r t n a k egy m á s i k á l t a l v a l ó s z i s z t e m a t i k u s
b e r h a l á l á t o k o z t á k é s k ö r ü l b e l ü l k é t m i l l i ó em­
kiirtását jelenti. A „népirtás" kifejezést gyakran
b e r t t e t t e k h a j l é k t a l a n n á ( U n i t e d N a t i o n s , BBC
alkalmazzák a n n a k a folyamatnak a leírására,
News 2 0 0 5 ) .
m e l y n e k során az európai felfedezők és telepesek
megérkezése után megtizedelték Észak- és Dél- T ö b b e n megállapították, hogy az erőszakos konf­
A m e r i k a b e n n s z ü l ö t t lakosságát. A b e t e g s é g e k , l i k t u s o k világszerte egyre i n k á b b az egyes orszá­
a k é n y s z e r í t ő e s z k ö z ö k k e l v é g r e h a j t o t t áttelepí- g o k o n b e l ü l f e n n á l l ó e t n i k a i m e g o s z t o t t s á g miatt
FAJ, ETNIKUM ÉS MIGRÁCIÓ

törnek ki, m i n t R u a n d a é s S z u d á n p é l d á j a i s m u ­ lökést adott a külföldről történő bevándorlásnál


tatja. M a igen r i t k á n k e r ü l s o r o r s z á g o k k ö z ö t t i is. N o h a ír, z s i d ó é s fekete k ö z ö s s é g e k l é t e z t e k
háborúkra, a konfliktusok túlnyomó többségét Nagy-Britanniában m á r jóval az ipari forradalom
etnikai d i m e n z i ó k k a l t e r h e s p o l g á r h á b o r ú k al­ e l ő t t is, a l e h e t ő s é g e k m e g s z a p o r o d á s a r a d i k á l i s
kotják. A növekvő kölcsönös egymásrautaltság változásokat eredményezett a nemzetközi be­
és a fokozódó v e r s e n y v i l á g á b a n a n e m z e t k ö ­ vándorlás mértékében és „merítési forrásainak"
zi t é n y e z ő k egyre f o n t o s a b b s z e r e p e t j á t s z a n a k kiterjedésében egyaránt. A holland, kínai, ír^ís
az etnikai v i s z o n y o k a l a k í t á s á b a n , m i k ö z b e n a fekete b e v á n d o r l ó k ú j a b b h u l l á m a i h o z z á j á r u l ­
„belső" e t n i k a i k o n f l i k t u s o k h a t á s a i a n e m z e t i tak a t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i l é g k ö r á t a l a k u l á s á h o z
határokat m e s s z e t ú l l é p v e i s é r e z h e t ő v é v á l n a k . Angliában.
Mint láttuk, a z e t n i k a i k o n f l i k t u s o k n e m z e t k ö z i A b e v á n d o r l á s egy ú j a b b h u l l á m a a k k o r é r t e
figyelmet v á l t a n a k ki, é s n é h a fizikai b e a v a t k o ­ el Nagy-Britanniát, amikor a n á c i üldözés elől az
zást p r o v o k á l n a k . A h á b o r ú s b ű n ö k kivizsgálá­ 1930-as évek elején európai zsidók egész generá­
sára n e m z e t k ö z i b í r ó s á g o k a t h o z t a k l é t r e , a h o l c i ó j a m e n e k ü l t N y u g a t felé. E g y f e l m é r é s b e c s l é ­
megkezdődtek a J u g o s z l á v i á b a n és R u a n d á b a n sei szerint 1 9 3 3 és 1 9 3 9 között hatvanezer zsidó
történt e t n i k a i t i s z t o g a t á s é r t és n é p i r t á s é r t fele­ t e l e p e d e t t le az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n , de a t é n y ­
lős s z e m é l y e k e l l e n i n d í t o t t p e r e k tárgyalásai. leges a d a t e n n é l m a g a s a b b i s l e h e t . U g y a n e b ­
Ma az egyes á l l a m o k és a n e m z e t k ö z i p o l i t i k a i b e n az időszakban Közép-Európából körülbelül
struktúrák e l ő t t á l l ó e g y i k l e g f o n t o s a b b k i h í v á s t n y o l c v a n e z r e n k e r e s t e k itt m e n e d é k e t , m a j d to­
az etnikai k o n f l i k t u s o k m e g a k a d á l y o z á s a , i l l e t v e vábbi hetvenezren érkeztek a háború folyamán.
ezeknek a k e z e l é s e j e l e n t i . N o h a a h e l y i s z i n t e n 1945 májusában Európa példátlan menekültügyi
megnyilvánuló e t n i k a i f e s z ü l t s é g e k e t g y a k r a n le­ p r o b l é m á v a l n é z e t t s z e m b e : e m b e r e k m i l l i ó vál­
írták, t a n u l m á n y o z t á k é s m a g y a r á z t á k , m a e g y r e tak m e n e k ü l t t é , s k ö z ü l ü k többszázezren tele­
gyakrabban f o r d u l n a k e l ő h a s o n l ó f e s z ü l t s é g e k pedtek le Nagy-Britanniában.
egész országokat é r i n t ő e n é s n e m z e t k ö z i d i m e n ­
ziókban is.

MIGRÁCIÓ ÉS ETNIKAI VÁLTOZATOSSÁG


AZ EGYESÜLT K I R Á L Y S Á G B A N

Bevándorlás

Bár sokan úgy g o n d o l j á k , hogy a bevándorlás


Nagy-Britanniában e l s ő s o r b a n 2 0 . s z á z a d i j e l e n ­
ség, v a l ó j á b a n o l y a n f o l y a m a t r ó l v a n szó, m e l y ­
nek a gyökerei v i s s z a n y ú l n a k az írott t ö r t é n e l e m
legkorábbi s z a k a s z a i b a , é s m é g a z o k o n i s túl­
ra. Az angliai l a k o s s á g k ö r é b e n ma is f e l l e l h e t ő
nagyszámú ír, w a l e s i é s s k ó t c s a l á d i n é v a z e m ­
bereknek a m ú l t b a n a „kelta p e r e m v i d é k e k r ő l "
Anglia v á r o s i k ö z p o n t j a i b a t ö r t é n t b e á r a m l á s á ­
ra e m l é k e z t e t . A g y o r s a n f e j l ő d ő a n g o l v á r o s o k
a 19. s z á z a d e l e j é n , j ó v a l a t á v o l i g y a r m a t o k r ó l
való n a g y o b b a r á n y ú b e v á n d o r l á s m e g k e z d ő d é s e
előtt főként a B r i t - s z i g e t e k k e v é s b é p r o s p e r á l ó te­
rületeiről v o n z o t t á k a b e v á n d o r l ó k a t .
Az iparosítás terjedése a z o n b a n drasztikusan
megváltoztatta a m i g r á c i ó s m i n t á k a t m i n d az or­
szágon b e l ü l , m i n d a m á s o r s z á g o k b ó l A n g l i á b a
való n e m z e t k ö z i b e v á n d o r l á s t e r é n . A m u n k a ­
lehetőségek b ő v ü l é s e a v á r o s i t e r ü l e t e k e n a vi­
déki m e z ő g a z d a s á g i t e r m e l é s h a n y a t l á s á v a l pá­
A b e v á n d o r l á s a t á r s a d a l o m v a l a m e n n y i szintjén új m e g ­
rosulva ö s z t ö n z ő e n h a t o t t a v i d é k r ő l a v á r o s o k
világításba helyezi azt a kérdést, h o g y mit jelent britnek
felé i r á n y u l ó m i g r á c i ó s t r e n d e k k i a l a k u l á s á r a . A lenni, a m i n t ez az Erzsébet királynőt feketeként ábrázoló
munkaerőpiacon megnyilvánuló kereslet újabb kép is sugallja.
13. F E J E Z E T

Az országos m u n k a e r ő h i á n y r a a d o t t válaszként a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú u t á n j e l e n t ő s e n m e g n ö v e k e d e t t a Brit Nemzetkö­


z ö s s é g o r s z á g a i b ó l N a g y - B r i t a n n i á b a é r k e z ő b e v á n d o r l ó k s z á m a , d e a z ú j o n n a n j ö t t e k g y a k r a n t a l á l k o z t a k a rasszizmus
megnyilvánulásaival. A bevándorlást később korlátozták.

A második világháborút követő időszakban A z egyes b e v á n d o r l á s i h u l l á m o k k a l érkezett


Nagy-Britannia óriási léptékű bevándorlási hullá­ e t n i k a i k i s e b b s é g e k j e l e n l é t e r a d i k á l i s a n átala­
m o t fogadott b e i s m é t : e k k o r a z ú j o n n a n m e g n y í l ó k í t o t t a a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g v a l l á s i összetételét
munkalehetőségek hírére a Brit Nemzetközösség is. Ma az ország egyes r é g i ó i és k ü l ö n ö s e n a brit
országaiból érkeztek a legtöbben. A háború utáni n a g y v á r o s o k t ö b b e t n i k u m ú é s v a l l á s i szempont­
Nagy-Britanniában jelentős mértékű munkaerő­ b ó l v á l t o z a t o s m e g g y ő z ő d é s ű l a k o s s á g n a k adnak
h i á n y l é p e t t fel, s a m u n k á l t a t ó k egy ideig igye­ o t t h o n t . A 1 9 . s z á z a d b a n az Í r o r s z á g b ó l érkező
keztek magukhoz csábítani a bevándorló munka­ b e v á n d o r l ó k f e l d u z z a s z t o t t a k a k a t o l i k u s o k szá­
erőt. A h á b o r ú p u s z t í t á s a i t k ö v e t ő e n az ország m á t a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n , f ő k é n t a z olyan
és a gazdaság ú j j á é p í t é s é n e k f e l a d a t a i m e l l e t t az v á r o s o k b a n , m i n t L i v e r p o o l v a g y Glasgow, ahol
ipari termelés bővülése is példátlan mobilitási a l e g t ö b b e n t e l e p e d t e k le k ö z ü l ü k . A h á b o r ú utá­
lehetőségeket nyújtott a brit dolgozók számára, ni korszakban az Ázsiából e r e d ő nagyléptékű
és n a g y k e r e s l e t e t t e r e m t e t t a m u n k a e r ő i r á n t a b e v á n d o r l á s j e l e n t ő s e n m e g n ö v e l t e a z Egyesült
s z a k k é p z e t l e n d o l g o z ó k fizikai m u n k á j á t igény­ K i r á l y s á g b a n é l ő m u s z l i m o k s z á m á t , akik nagy
lő területeken. A h a t a l m i körök gondolkodását r é s z e a f ő k é p p m u s z l i m o k l a k t a Pakisztánból és
befolyásolta Nagy-Britannia birodalmi öröksége, B a n g l a d e s b ő l jött, v a l a m i n t a h i n d u k é t is, akik­
a m i egyfajta k ö t e l e z e t t s é g e t j e l e n t e t t s z á m u k r a , n e k a t ö b b s é g e I n d i á b ó l é r k e z e t t . A bevándorlás
hogy elismerjék a nyugat-indiai territóriumok, új k é r d é s e k e t v e t e t t fel arról, h o g y m i t j e l e n t brit­
I n d i a , P a k i s z t á n és a k o r á b b i afrikai g y a r m a t o k n e k l e n n i , é s a z e t n i k a i é s v a l l á s i kisebbségek
lakosainak jogosultságát a brit állampolgárságra h o g y a n i n t e g r á l ó d h a t n a k t e l j e s e n a brit társada­
és a N a g y - B r i t a n n i á b a n v a l ó l e t e l e p e d é s r e . A b e ­ lomba.
vándorlók beáramlását elősegítette az 1 9 4 8 . évi
b r i t á l l a m p o l g á r s á g i t ö r v é n y e l f o g a d á s a is, a m e l y
• A v a l l á s i s o k f é l e s é g g e l az E g y e s ü l t Királyság­
kedvező feltételeket teremtett a Brit Nemzetkö­
ban részletesebben a 14., „A vallás a modern
zösség országainak állampolgárai számára.
társadalomban" című fejezetben foglalkozunk.
FAJ, ETNIKUM ES MIGRÁCIÓ

Nagy-Britannia bevándorlási politikája zetközösség" országaiból, például Kanadából és


az 1960-as évek óta Ausztráliából érkezők számára. Az úgynevezett
„ s z ü l ő f ö l d e l v " b e i k t a t á s a a z 1 9 6 8 . évi n e m z e t ­
Az 1 9 6 0 - a s é v e k b e n f o k o z a t o s v i s s z a k o z á s kez­ közösségi bevándorlási törvénybe annyit jelen­
dődött attól az állásfoglalástól, h o g y a b r i t b i r o ­ tett, hogy a brit állampolgárság követeléséhez
dalom l a k o s a i n a k j o g u k v a n b e v á n d o r o l n i Nagy- a B r i t N e m z e t k ö z ö s s é g v a l a m e l y o r s z á g á b ó l ér­
Britanniába, és m e g i l l e t i őket a b r i t á l l a m p o l g á r ­ k e z ő b e v á n d o r l ó k n a k t a n ú s í t a n i u k kellett, h o g y
ság. N o h a a b e v á n d o r l á s ú j a b b k o r l á t o z á s a i b a n a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n s z ü l e t t e k , ott ö r ö k b e
bizonyára s z e r e p e t j á t s z h a t t a k a m u n k a e r ő p i a c fogadták őket, v a g y p e d i g l e g a l á b b egy s z ü l ő j ü k
változó igényei, ez a v i s s z a v o n u l á s v á l a s z t j e ­ vagy nagyszülőjük eleget tett e z e k n e k a kritériu­
lentett e g y s z e r s m i n d arra a r e a k c i ó r a is, a m i t a moknak. Ezek a követelmények összességükben
bevándorlók tömegeinek megjelenése a fehér véve elsősorban a n e m fehérek számára nehezí­
brit lakosság egy r é s z é b e n k i v á l t o t t . K ü l ö n ö s e n tették meg a bevándorlást.
azoknak a s z e g é n y e b b k ö r z e t e k n e k a m u n k á s o s z ­ Az 1981-ben elfogadott brit állampolgársá­
tálybeli lakosságát é r i n t e t t e é r z é k e n y e n a b e v á n ­ gi t ö r v é n y m e g s z i g o r í t o t t a a z o k a t a f e l t é t e l e k e t ,
dorlás, a h o l az ú j o n n a n é r k e z ő k a l e g s z í v e s e b b e n a m e l y e k mellett a korábbi brit territóriumokról
letelepedtek, m i v e l a b e v á n d o r l ó k j e l e n l é t e sok­ v a g y a t o v á b b r a is i l y e n s t á t u s b a n l e v ő t e r ü l e t e k ­
szor z a v a r ó n a k b i z o n y u l t a z e m b e r e k m e g s z o k o t t r ő l é r k e z ő k b e l é p h e t n e k a z E g y e s ü l t Királyság­
m i n d e n n a p i é l e t é b e n . A z ú j o n n a n j ö t t e k e t gyak­ b a . A b r i t á l l a m p o l g á r s á g o t az új t ö r v é n y a l a p j á n
ran e l l e n s é g e s é r z ü l e t t e l fogadták. A z 1 9 5 8 - b a n megkülönböztették a brit territóriumok állam­
a l o n d o n i N o t t i n g H i l l n e g y e d b e n k i t ö r t zavargá­ polgárainak státusától. Létrehozták továbbá a
sok, m e l y e k s o r á n a f e h é r l a k o s o k r á t á m a d t a k a „ t e n g e r e n t ú l i b r i t á l l a m p o l g á r s á g " kategóriáját,
fekete b e v á n d o r l ó k r a , a r a s s z i s t a a t t i t ű d ö k erejé­ amelybe főként Hongkong, Malajzia és Szingapúr
ről t a n ú s k o d t a k . lakosait sorolták, akik n e m voltak többé jogosul­
tak a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n v a l ó l e t e l e p e d é s r e ,
/ A városi z a v a r g á s o k r ó l l á s d b ő v e b b e n a 21., és gyermekeik n e m örökölhették az állampolgár­
yárosok és városi terek" fejezetben, a 704-706. ságot. A B r i t N e m z e t k ö z ö s s é g á l l a m p o l g á r a i n a k ,
oldalon írottakat. a k i k k o r á b b a n - m i u t á n öt é v e t é l t e k az E g y e s ü l t
Királyságban - automatikusan brit állampolgár­
A b e v á n d o r l á s k o r l á t o z á s á t k ö v e t e l ő k ó r u s erő­ r á váltak, e t t ő l k e z d v e k é r v é n y e z n i ü k k e l l e t t a z
södő hangját v i s s z h a n g o z t a E n o c h P o w e l l n e k , a állampolgárságot ugyanolyan feltételek mellett,
Konzervatív Párt b e f o l y á s o s m i n i s z t e r é n e k egyik m i n t m i n d e n k i m á s n a k a világ b á r m e l y m á s ré­
híres f e l l é p é s e i s a b b a n a z i d ő b e n . E g y 1 9 6 2 - b e n széből. A belépési és letelepedési jog t e k i n t e t é b e n
Birminghamben tartott vészjósló beszédében további korlátozásokat is bevezettek. Az 1 9 8 8 . és
Powell a n e m f e h é r l a k o s s á g r e n d k í v ü l i m e g n ö ­ 1 9 9 6 . évi törvények még j o b b a n megszigorították
vekedését így írta l e : „Úgy t ű n i k , a r ó m a i a k h o z mindezeket a feltételeket.
h a s o n l ó a n é n i s azt l á t o m m a g a m előtt, h o g y » a M i k ö z b e n a b e v á n d o r l ó k n a k ily m ó d o n ke­
Tiberisz vizét s o k k i o n t o t t vér festi v ö r ö s r e « . " A v é s b é volt l e h e t ő s é g ü k a z o r s z á g b a n v a l ó lete­
Gallup egyik közvélemény-kutatása ekkor azt lepedésre, Nagy-Britannia egyúttal korlátozta a
mutatta ki, h o g y a l a k o s s á g 75 s z á z a l é k a s z i m p a ­ menedékkérők belépését az országba. A m e n e ­
tizált P o w e l l n é z e t e i v e l . k ü l t s t á t u s e l n y e r é s é h e z a z ezt i g é n y l ő k n e k b i z o ­
A r a s s z i z m u s e l l e n k ü z d ő a k t i v i s t á k és egyes n y í t a n i u k kellett, h o g y a z o r s z á g e l h a g y á s á r a v a l ó
szerzők azt á l l í t o t t á k , h o g y a b r i t b e v á n d o r l á s i kényszerítésük azoknak a kötelezettségeknek a
politika r a s s z i s t a és d i s z k r i m i n a t í v a n e m f e h é ­ megszegésével történt, amelyekkel a kormányuk
rekkel s z e m b e n . A z 1 9 6 2 . é v i b r i t n e m z e t k ö z ö s ­ az E N S Z menekültstátusra vonatkozó egyezmé­
ségi bevándorlási törvény elfogadásától kezd­ nye é r t e l m é b e n tartozott nekik. Ez az 1 9 5 1 - b e n
ve olyan i n t é z k e d é s e k e g é s z sorát h o z t á k m e g , aláírt e g y e z m é n y k i m o n d j a , h o g y a n e m z e t e k kö­
amelyek k o r l á t o z t á k a n e m f e h é r e k b e l é p é s i é s telesek v é d e l m ü k b e v e n n i azokat a személyeket,
letelepedési jogát, de fenntartották a fehérek a k i k a saját o r s z á g u k b a n ő k e t ért ü l d ö z t e t é s e l ő l
Nagy-Britanniába v a l ó v i s z o n y l a g s z a b a d b e l é p é ­ m e n e k ü l n e k , és a m e n e k ü l t e k n e k az a d o t t ország
si l e h e t ő s é g e i t . A b e v á n d o r l á s i t ö r v é n y e k m é g a területén legalább olyan jó b á n á s m ó d b a n kell
Brit N e m z e t k ö z ö s s é g á l l a m a i n a k a p o l g á r a i köré­ részesülniük, m i n t m á s külföldi állampolgárok­
ben is d i s z k r i m i n á c i ó t a l k a l m a z t a k az „új n e m ­ nak. 1991-ben az Egyesült Királyságban olyan
zetközösség" t ú l n y o m ó r é s z t n e m f e h é r lakossá­ m e n e d é k j o g i t ö r v é n y t fogadtak el, a m e l y szigo­
gú államaiból érkezőkkel szemben, miközben rú ellenőrzést vezetett be a menekültstátust kérő
fenntartották a b e v á n d o r l á s jogát a „régi n e m ­ személyek esetében, beleértve az ujjlenyomatvé-
13. F E J E Z E T

13.1. ábra A faji hovatartozás és a bevándorlás kérdésének előtérbe kerü­


lése a közvéleményben (a felnőtt brit lakosságból vett 2 0 0 0 fős
mintán végzett felmérés alapján)
lr
Közvélemény-kutatási kérdés:
Melyek ma a legfontosabb megoldandó kérdések Nagy-Britanniában?

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003
(január)
Forrás: M O R I 2 0 0 3 . f e b r u á r 10.

telt é s a z i n g y e n e s jogi s e g í t s é g h e z v a l ó h o z z á ­ végzett felmérések kimutatták, hogy miközben


j u t á s k o r l á t o z á s á t , v a l a m i n t a z o l y a n légitársa­ az E g y e s ü l t K i r á l y s á g a világ m e n e k ü l t j e i n e k és
ságokkal szemben alkalmazott pénzbüntetések m e n e d é k k é r ő i n e k c s u p á n 1,98 s z á z a l é k á t fogad­
megkétszerezését, amelyek érvényes vízummal ja b e , a k ö z v é l e m é n y e z t az a r á n y t t ö b b mint a
n e m rendelkező utasokat h o z n a k be az országba. tízszeresére becsüli. A brit lakosság véleménye
A z 1 9 9 3 . é v i m e n e d é k j o g i é s b e v á n d o r l á s i tör­ s z e r i n t N a g y - B r i t a n n i a ad o t t h o n t a m e n e k ü l t e k
vény növekvő számú kérelem visszautasításához é s m e n e d é k k é r ő k 2 3 s z á z a l é k á n a k , vagyis majd­
vezetett, és az olyan m e n e d é k k é r ő k s z á m á n a k je­ n e m e g y n e g y e d r é s z é n e k ( M O R I 2 0 0 2 . június
lentős mértékű növekedését hozta, akiket hosszú 1 7 . ) . A f e l m é r é s e k k i m u t a t t á k t o v á b b á , hogy a vá­
időn keresztül tartottak menekülttáborokban. A l a s z a d ó k e r ő s e n t ú l é r t é k e l t é k a n n a k a pénzügyi
B B C a 2 0 0 3 és 2 0 0 5 közötti időszakban a beván­ t á m o g a t á s n a k a m é r t é k é t is, a m i b e n az Egyesült
dorlás 61 százalékos csökkenéséről számolt be. Királyságban m e n e d é k e t keresők részesülnek, és
Az e t n i c i t á s és a b e v á n d o r l á s k é r d é s e i az u t ó b ­ ú g y b e c s ü l t é k , h o g y a m e n e d é k k é r ő k h e t i 113
bi években a közvélemény érdeklődésének hom­ f o n t o t k a p n a k m e g é l h e t é s i k ö l t s é g e i k fedezésé­
l o k t e r é b e k e r ü l t e k a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g (és m á s r e . 2 0 0 0 - b e n a z o n b a n , a m i k o r a f e l m é r é s készült,
országok, l á s d a l á b b ) p o l i t i k a i é l e t é b e n . E g y fel­ a z e g y e d ü l á l l ó f e l n ő t t m e n e d é k k é r ő k ténylege­
mérés szerint azoknak a briteknek az aránya, akik s e n h e t e n k é n t 3 6 , 5 4 f o n t n a k m e g f e l e l ő összeget
a „faj" vagy a „ b e v á n d o r l á s " k é r d é s e i t az o r s z á g k a p t a k u t a l v á n y o k f o r m á j á b a n , a m e l y e k e t az erre
előtt álló legfontosabb p r o b l é m á n a k tekintik, az k i j e l ö l t b o l t o k b a n v á l t h a t t a k b e ( M O R I 2 0 0 0 . ok­
1 9 9 0 - e s é v e k r e j e l l e m z ő 5 s z á z a l é k k ö r ü l i érték­ tóber 23.) ^
ről 2 0 0 2 májusáig 39 százalékos c s ú c s r a szökött A z Ú j M u n k á s p á r t 1 9 9 7 . é v i k o r m á n y r a kerülé­
fel a k ö z v é l e m é n y t l e g j o b b a n foglalkoztató kér­ se óta h á r o m új t ö r v é n y s z ü l e t e t t a b e v á n d o r l á s és
d é s e k s o r á b a n ( l á s d a 13.1. ábrát). Ez azt j e l e n t i , a m e n e d é k j o g terén. Az 1 9 9 8 . évi bevándorlási
h o g y a „faji" h o v a t a r t o z á s és a b e v á n d o r l á s kér­ és m e n e d é k j o g i t ö r v é n y m e g s z i g o r í t o t t a azokat a
déseinek fontosságát c s a k az egészségügyi ellátás f e l t é t e l e k e t , a m e l y e k t e l j e s í t é s e e s e t é n a menedék-
gondjai előzik meg a k ö z v é l e m é n y s z e m é b e n az k é r ő k e n g e d é l y t k a p h a t n a k arra, h o g y a z ország­
adott időszakban. A bevándorlás m e g n e h e z í t é s é t b a n m a r a d j a n a k , é s m e g k í s é r e l t e egyszerűsíteni
követően meredeken emelkedni kezdett azoknak a m e n e k ü l t s t á t u s b i z t o s í t á s á n a k folyamatát. A
a s z á m a , a k i k m e n e d é k e t k e r e s t e k az E g y e s ü l t 2 0 0 2 . évi á l l a m p o l g á r s á g i , b e v á n d o r l á s i é s mene­
K i r á l y s á g b a n . E g y e s „ h a m i s " m e n e d é k k é r ő k le­ dékjogi törvény a k o r m á n y Biztonságos határok,
leplezése, ami különösen a bulvársajtóban olyan biztonságos menedék: integráció a változatosság
á l l í t á s o k h a n g o z t a t á s á h o z v e z e t e t t , m e l y e k sze­ fenntartása mellett [Secure Borders, Safe Haven:
rint az ilyenek „elárasztják" az Egyesült Király­ Integration with Diversity, 2002) c í m e n közzétett
ságot, n a g y m é r t é k b e n h o z z á j á r u l t a h h o z , hogy i r á n y e l v e i a l a p j á n új k ö v e t e l m é n y e k e t állított fel
a k ö z v é l e m é n y b e n e l t o r z í t o t t k é p a l a k u l j o n ki a a b r i t á l l a m p o l g á r s á g o d a í t é l é s é h e z , beleértve az
b e v á n d o r l á s i és a m e n e d é k j o g i h e l y z e t r ő l . Az el­ E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n folyó é l e t l e g a l á b b elemi
FAJ, ETNIKUM ES MIGRÁCIÓ

fokú i s m e r e t é t , az á l l a m p o l g á r s á g m e g a d á s á v a l den etnikai csoportra jellemző, hogy a gyermekek


járó c e r e m ó n i á k a t és a h ű s é g e s k ü l e t é t e l é t . A tör­ legnagyobb része m á r Nagy-Britanniában szüle­
vény s z a b á l y o z t a a m e n e d é k k é r ő k e l s z á l l á s o l á s á t tik, m í g a z i d ő s e b b e k k ö z ü l s o k a n m é g „ k í v ü l r ő l "
is a kifejezetten erre a c é l r a az ország e g é s z terü­ é r k e z t e k . Ez f o n t o s v á l t á s t j e l e z : a „ b e v á n d o r o l t
letén s z é t s z ó r t a n l é t r e h o z o t t m e n e k ü l t t á b o r o k b a : n é p e s s é g " h e l y e t t egyre i n k á b b a teljes á l l a m p o l ­
ez u t ó b b i i n t é z k e d é s t a m e n e k ü l t e k e r ő s e n kifo­ gári j o g o k k a l r e n d e l k e z ő n e m f e h é r b r i t l a k o s s á g i
gásolták. A z u t a l v á n y r e n d s z e r t , m e l y n e k jegyé­ rétegről k e l l b e s z é l n ü n k .
ben a m e n e d é k k é r ő k n e m k é s z p é n z b e n , h a n e m A z 1 9 9 1 . é v i n é p s z á m l á l á s a l k a l m á b ó l fordult
utalványok f o r m á j á b a n k a p t a k t á m o g a t á s t , a tör­ e l ő először, h o g y a z e m b e r e k e t f e l k é r t é k ö n m a ­
vény m e g s z ü n t e t t e . E z t a r e n d s z e r t s z é l e s k ö r b e n guk e t n i k a i b e s o r o l á s á r a . E z t m e g e l ő z ő e n a la­
kárhoztatták a m e n e k ü l t e k m e g b é l y e g z é s e m i a t t . kosság e t n i k a i ö s s z e t é t e l é t a „ h á z t a r t á s f e j é n e k " a
születési helyére vonatkozó információk alapján
/ A megbélyegzés fogalmával részletesebben határozták meg. Ám ahogy az etnikai kisebbségi
is foglalkoztunk a 8., „Egészség, betegség és l a k o s s á g m i n d t ö b b tagjáról m o n d h a t ó el, h o g y
fogyatékosság" című fejezetben, a 216. oldalon. Nagy-Britanniában született, ez a m ó d s z e r n e m
m i n ő s ü l t többé megfelelőnek. A legtöbb hivata­
A 2 0 0 4 . évi m e n e d é k j o g i és b e v á n d o r l á s i t ö r v é n y l o s f e l m é r é s b e n és e g y é b v i z s g á l a t b a n , p é l d á u l a
még jobban megnehezítette a menedékkérők munkaerő-felmérésekben is az etnikai csoportok­
helyzetét, t o v á b b i k í s é r l e t e t tett a r e n d s z e r egy­ hoz való tartozás „önbesoroláson" alapuló mérté­
szerűsítésére, é s ú j a b b b ü n t e t é s e k e t v e z e t e t t b e k e vált elfogadottá. M i v e l a z o n b a n a z egyes fel­
azok számára, a k i k e m b e r c s e m p é s z e t b e n vesz­ mérésekben alkalmazott etnikai besorolások n e m
nek részt. A 2 0 0 5 . é v i á l t a l á n o s v á l a s z t á s o k a t mindig egyeznek meg egymással, a különböző
megelőző p o l i t i k a i c s a t á r o z á s o k b a n i g e n f o n t o s vizsgálatokból származó adatok összehasonlítása
kérdéssé vált a b e v á n d o r l á s e l l e n ő r z é s e . n e h é z s é g e k b e ütközhet ( M a s o n 1 9 9 5 ) . A legna­
gyobb etnikai kisebbségű csoportokhoz tartozó
l a k o s o k s z á m á t - a 2 0 0 1 . é v i n é p s z á m l á l á s ada­
tai a l a p j á n - a 13.2. ábra m u t a t j a . M i n t m i n d i g ,
Etnikai sokféleség
itt is ó v a t o s n a k k e l l l e n n ü n k a z o n b a n a h i v a t a l o s
statisztikák pontosságát illetően. A válaszadók
Az etnikai k i s e b b s é g i c s o p o r t o k ma a teljes b r i t
a d o t t e s e t b e n p é l d á u l b o n y o l u l t a b b m ó d o n ér­
népesség m a j d n e m 8 s z á z a l é k á t t e s z i k k i ( H M S O
t e l m e z h e t i k saját e t n i k a i h o v a t a r t o z á s u k a t , m i n t
2 0 0 4 ) . M i n t láttuk, a b e v á n d o r l á s l é n y e g e s t é n y e ­
amire a felmérésekben használt „választási lehe­
zővé vált az ország e t n i k a i ö s s z e t é t e l é n e k alaku­
tőségek" vagy kategóriák lehetőséget nyújtanak
lásában. F o n t o s a z o n b a n m e g j e g y e z n ü n k , h o g y a
( M o o r e 1 9 9 5 ) . E z k ü l ö n ö s e n igaz a v e g y e s e t n i k a i
jelenlegi k o r s z a k b a n a k i s e b b s é g i e t n i k u m o k h o z
háttérből származó személyek esetében.
tartozó lakosság növekményének egyre kisebb
hányada v e z e t h e t ő v i s s z a a b e v á n d o r l á s r a . M i n ­ A 2 0 0 1 . é v i n é p s z á m l á l á s azt m u t a t t a , h o g y

13.2. ábra Nem fehér etnikai csoportok az Egyesült Királyságban 2 0 0 1

1200

*&
ajr&~ w ér <$r idr <er

Forrás: 2 0 0 1 . évi népszámlálás, OMS 2003a.


13. F E J E Z E T

13.3. ábra A n e m f e h é r l a k o s s á g regionális m e g o s z l á s a az E g y e s ü l t Ki­


rályságban 2001 áprilisában (százalékban)

Északkelet-Anglia

Északnyugat-Anglia

Anglia Yorkshire
és Humberside megyéi

Középkelet-Anglia

Középnyugat-Anglia

Kelet-Anglia

London

Délkelet-Anglia

Délnyugat-Anglia

Wales

Skócia

Észak-Írország

10 20 30 40 50
Forrás: O N S 2 0 0 2 b .

Nagy-Britannia etnikai kisebbségekhez tartozó e t n i k a i c s o p o r t o k k ö z ö t t a „ v e g y e s " c s o p o r t volt


l a k o s s á g a , a m i m o s t t ö b b m i n t 4 , 6 m i l l i ó főt t e s z a l e g f i a t a l a b b : itt a t a g o k fele 16 év alatti volt.
ki, e l s ő s o r b a n A n g l i a l e g s ű r ű b b e n l a k o t t v á r o s i A „ b a n g l a d e s i " , az „ e g y é b f e k e t e " és a „pakisz­
k ö r z e t e i b e n k o n c e n t r á l ó d i k (lásd a 13.3. ábrát). t á n i " c s o p o r t o k s z i n t é n fiatal k o r o s z t á l y i struk­
Az etnikai kisebbségeket alkotó népesség több t ú r á t m u t a t t a k : e c s o p o r t o k m i n d e g y i k é n e k több
m i n t 75 s z á z a l é k a N a g y - L o n d o n , a N y u g a t - M i d - m i n t e g y h a r m a d r é s z é t a l k o t t á k a 1 6 é v e n alu­
lands, Yorkshire és Humberside, valamint Észak­ l i a k ( O N S 2 0 0 3 a ) . A n e m i m e g o s z l á s tekinteté­
nyugat-Anglia és M e r s e y s i d e területén él (Stra­ b e n a l e g t ö b b e t n i k a i k i s e b b s é g i c s o p o r t összeté­
tegy U n i t 2 0 0 3 ) . L o n d o n b a n a teljes l a k o s s á g 2 9 t e l e k i e g y e n l í t e t t e b b k é p e t m u t a t , m i n t a z előző
s z á z a l é k a n e m fehér. E z z e l s z e m b e n a z o l y a n vi­ időszakokban. A korábbi é v e k b e n a bevándorlók
d é k i régiók, m i n t p é l d á u l a É s z a k k e l e t - é s D é l ­ t ö b b s é g é t - k ü l ö n ö s e n az új n e m z e t k ö z ö s s é g i or­
nyugat-Anglia etnikai kisebbségi lakossága ke­ s z á g o k b ó l , p é l d á u l I n d i á b ó l v a g y a Karib-tenge­
vesebb, m i n t 2 százalékot tesz ki (ONS 2 0 0 2 b ) . ri t é r s é g b ő l é r k e z ő k e s e t é b e n - férfiak alkották.
A z e t n i k a i k i s e b b s é g e k s z á m o s tagja n e m saját A k é s ő b b i b e v á n d o r l á s i p o l i t i k a s ú l y t helyezett
választása alapján él a belvárosi körzetekben, a c s a l á d o k ú j r a e g y e s í t é s é r e , és ez a v á l t á s segí­
h a n e m a z é r t k ö l t ö z ö t t oda, m e r t a f e h é r l a k o s s á g t e t t k i e g y e n l í t e n i a férfiak és a n ő k a r á n y á t sok
ezeket a körzeteket kedveli a legkevésbé. S z á m o s etnikai kisebbségi csoportban.
nagyvárosban szuburbanizálódási folyamatok
M i n d a z , a m i t a z e l ő z ő e k b e n a Nagy-Britanniá­
m e n n e k v é g b e , é s a b e l v á r o s o k b a n ü r e s ingatla­
ban jelenleg fennálló etnikai s o k f é l e s é g r ő l el­
nok válnak elérhetővé a kisebbségekhez tartozó
m o n d t u n k , c s u p á n a l e g á l t a l á n o s a b b jelzésnek
családok számára, amikor a fehérek kiköltöznek
t e k i n t e n d ő a l a k o s s á g r e n d k í v ü l k o m p l e x és vál­
onnan.
t o z a t o s ö s s z e t é t e l i m i n t á i r a n é z v e . A szociológu­
s o k é s m á s t u d o m á n y o k k é p v i s e l ő i i s egyre több­
/ A szuburbanizálódásról részletesebben lásd a s z ö r h a n g s ú l y o z z á k , h o g y n e m e l e g e n d ő általá­
21., .yárosok és városi terek" című fejezetben b a n b e s z é l n ü n k a z e t n i k a i k i s e b b s é g e k világáról:
a 7 0 1 - 7 0 2 . o l d a l o n írtakat. s z ü k s é g v a n a z e g y e s e t n i k a i k i s e b b s é g i csopor­
t o k k ö z ö t t f e n n á l l ó k ü l ö n b s é g e k figyelembevéte­
A 2001. évi népszámlálás kimutatta továbbá, l é r e i s . M i n t a faj és az e g y e n l ő t l e n s é g kérdései­
hogy az Egyesült Királyságban a népesség életkor v e l f o g l a l k o z ó k ö v e t k e z ő r é s z b e n l á t n i fogjuk, a
szerinti megoszlását tekintve a fiatalok nagyobb f e k e t e é s a z á z s i a i s z á r m a z á s ú l a k o s o k Nagy-Bri­
arányban vannak jelen a n e m fehér etnikai cso­ t a n n i á b a n a f e h é r l a k o s s á g g a l ö s s z e v e t v e általá­
portokban, m i n t a fehér lakosságban. Az egyes b a n h á t r á n y o s h e l y z e t b e n v a n n a k , d e igen sok
FAJ, ETNIKUM ÉS MIGRÁCIÓ

David Goodhardt: etnikai sokféleség versus jóléti állam?

Egy 2 0 0 4 februárjában közölt, sok vitát kava­ lyamatok á t l á t h a t ó v á és ellenőrizhetővé tételéről


ró cikkében David Goodhart, a P r o s p e c t maga­ (Goodhart 2 0 0 4 ) . *
zin szerkesztője azt állította, hogy az etnikailag G o o d h a r t t é t e l é t sokan erősen bírálták. Saskia
változatos társadalom és az állampolgári szoli­ Sassen szociológus szerint a bevándorlók - általá­
daritást biztosító társadalom e g y m á s n a k ellent­ ban véve - ma is ugyanolyan nehézségekkel néz­
m o n d ó célképzetei között olyan alkut kell kötni, nek s z e m b e , mint a korábbi évszázadokban, hosz-
ami lehetővé teszi egy m é l t á n y o s jóléti rendszer szú távon a z o n b a n mindig m e g t ö r t é n i k a beván­
m ű k ö d t e t é s é t a szükséget szenvedők felkarolása dorlók integrálódása. Történelmileg az idők során
érdekében. G o o d h a r t szerint az e m b e r e k - pél­ minden európai t á r s a d a l o m b a beépült a l e g t ö b b
dául a nyugdíjak vagy a munkanélküli-segélyek (ha nem is minden egyes) külföldről bevándorolt
biztosítását tartva szem e l ő t t - valójában kész­ csoport. A múlt tapasztalatai azt mutatják, hogy
séges adófizetők, de csak addig, amíg úgy vélik, gyakran csupán n é h á n y generációra van szükség
hogy adójukkal olyan e m b e r e k segítését finan­ a h h o z , hogy az „ők"-ből „mi", vagyis a G o o d h a r t
szírozzák, akik bizonyos é r t e l e m b e n hasonlóak e l e m z é s e szerint szolidaritást é r d e m l ő közösség
hozzájuk, akik legalábbis velük közös értékeket és legyen (Sassen 2 0 0 4 ) .
meggyőződéseket vallanak. Goodhart ezt az alkut Bhikhu Parekh politikai e l e m z ő szintén t á m a d ­
„progresszív dilemmának" nevezte, amellyel szem­ ta G o o d h a r t tételeit. A Parekh által előterjesztett
be kell néznie mindenkinek, aki változatos össze­ ellenérvek egyike szerint G o o d h a r t rosszul ragad­
tételű és egyben szolidáris t á r s a d a l m a t akar. ja m e g a jóléti állam j u t t a t á s a i n a k újraelosztása
Az alku szükségességének bizonyításául G o o d ­ és a szolidaritás közötti k a p c s o l a t o t , amikor azt
hart a skandináv országok, köztük Svédország állítja, hogy a szolidaritás az újraelosztás szüksé­
és Dánia példáját hozta fel, ahol történelmileg a g e s feltétele. Ez ugyanis csak féligazság - állítja
világ legnagyvonalúbb jóléti államai j ö t t e k létre. Parekh -, mert ugyanígy mondhatjuk azt is, hogy
Azt állította, hogy ezekben az országokban azért az újraelosztás hozza létre a t á r s a d a l o m b a n az
volt lehetséges nagy jóléti rendszereket kiépíteni, e g y m á s iránti lojalitást, a bizalmat, a közös élet­
mert lakosságuk társadalmi és etnikai szempont­ t a p a s z t a l a t o k a t és így t o v á b b , ennélfogva egyen­
ból m e g l e h e t ő s e n h o m o g é n összetételű, s így geti az utat a szolidaritáshoz. A kettő közötti kap­
az emberek hajlamosak t ö b b a d ó t fizetni. Ezzel csolat sokkal ö s s z e t e t t e b b a G o o d h a r t tanulmá­
szemben az olyan, etnikailag j o b b a n m e g o s z t o t t nyában vázolt összefüggésnél (Parekh 20O4).
országokban, mint például az Egyesült Államok, a B e m a r d Crick politológus, David Blunkett ko­
jóléti állam szolgáltatásai szükségképpen kevésbé rábbi belügyminiszter t a n á c s a d ó j a így t e t t e fel
nagyvonalúak. a kérdést G o o d h a r t n a k : „Szolidaritás, de kivel?"
Goodhart f e l t e t t e a kérdést, hogy vajon léte­ Goodhart Nagy-Britanniára vonatkoztatva tár­
zik-e egy bizonyos kritikus t ö m e g , küszöbérték gyalja a szolidaritás kérdéseit, ám - mint Crick
vagy fordulópont valahol az etnikai kisebbségi r á m u t a t o t t - ha az Egyesült Királyságról beszélt
csoportok lélekszámának jelenlegi nagy-britan­ volna (Nagy-Britannia helyett), akkor bizonyára
niai aránya (ami n e m éri el a lakosság egytizedét) e s z é b e j u t o t t volna, hogy valójában hosszú ideje
és a kisebbségeknek az amerikai t á r s a d a l o m b a n multinacionális és t ö b b e t n i k u m ú államban élünk.
az egyharmados részesedéshez közelebb álló j e ­ Hozzászoktunk ahhoz, hogy együtt éljünk a ket­
lenléte között, melynek elérésétől kezdve a brit t ő s identitásunkkal: ma szinte mindannyian bri­
modelltől teljesen eltérő, éles etnikai m e g o s z ­ tek és egyszersmind skótok, britek és walesiek,
tottsággal és g y e n g e jóléti szolgáltatásokkal jel­ britek és írek vagy britek és a n g o l o k vagyunk, és
lemezhető amerikai stílusú t á r s a d a l o m j ö n létre. teljesen elfogadjuk ezt a kettős státust. A kérdés
Azt javasolta, hogy egy ilyen fordulópont eléré­ valójában nem a szolidaritást és nem is az identi­
sének az elkerülése és a bevándorlók iránti szo­ tás elveszítését érinti, hiszen identitásunk részben
lidaritás túlterhelésének m e g e l ő z é s e é r d e k é b e n é p p e n abból fakad, hogy egynél t ö b b c s o p o r t
fontos korlátozni az o r s z á g b a b e f o g a d o t t e m b e ­ tagjai vagyunk: a „ b r i t s é g " jóval n a g y o b b válto­
rek számát, és g o n d o s k o d n i kell a menekültstá­ z a t o s s á g o t ölelhet fel a G o o d h a r t által feltétele­
tus m e g a d á s á t és a bevándorlást szabályozó fo­ zettnél (Crick 2 0 0 4 ) .
13. F E J E Z E T

k ü l ö n b s é g á l l f e n n a z egyes e t n i k a i k i s e b b s é g i lókat aránytalanul nagy s z á m b a n alkalmazzák


c s o p o r t o k k ö z ö t t is, a m e l y e k a l a p o s a b b vizsgála­ viszonylag kisszámú iparágban,*fizikai munka­
tot i g é n y e l n e k . k ö r ö k b e n . M é g a saját o r s z á g u k b a n szakképesí­
t é s e k e t s z e r z e t t b e v á n d o r l ó k t ö b b s é g e i s ilyen
m u n k a k ö r ö k b e n h e l y e z k e d e t t el, a m e l y e k n e m
A z etnikai k i s e b b s é g e k h e l y z e t e á l l t a k ö s s z h a n g b a n a k é p e s s é g e i k k e l . Az etnikai
a munkaerőpiacon a l a p o n t ö r t é n ő d i s z k r i m i n á c i ó s z é l e s k ö r b e n el­
terjedt, n y í l t g y a k o r l a t v o l t : egyes m u n k á l t a t ó k
Az életkorból, a n e m i és etnikai hovatartozásból, k e r e k e n m e g t a g a d t á k a n e m f e h é r d o l g o z ó k felvé­
valamint a társadalmi osztályhelyzetből adódó telét, vagy c s a k a b b a n a z e s e t b e n v o l t a k erre haj­
társadalmi és gazdasági hátrányok kimutatása landóak, amikor az adott m u n k a k ö r betöltésére
s z e m p o n t j á b ó l d ö n t ő f o n t o s s á g ú t é n y e z ő a fog­ n e m volt e l e g e n d ő alkalmas fehér jelentkező.
lalkoztatás. Az etnikai kisebbségek munkaerő- Az 1 9 7 0 - e s é v e k r e k i s s é m e g v á l t o z t a k a foglal­
p i a c i h e l y z e t é r e v o n a t k o z ó v i z s g á l a t o k feltárták koztatási minták. A második PSI-jelentés 1974-
a különféle csoportok hátrányait a foglalkozások b e n azt m u t a t t a ki, h o g y a z e t n i k a i k i s e b b s é g i
m e g o s z l á s a , a b é r s z í n v o n a l , a m u n k a h e l y i fel­ c s o p o r t o k tagjai t o v á b b r a i s f ő k é n t fizikai mun­
v é t e l i é s e l ő m e n e t e l i gyakorlat t e r é n m u t a t k o z ó k á t v é g e z n e k , b e t a n í t o t t m u n k á s k é n t é s segéd­
d i s z k r i m i n á c i ó és a m u n k a n é l k ü l i s é g i a r á n y o k munkásként, bár növekvő s z á m b a n alkalmazzák
t e k i n t e t é b e n . E b b e n a r é s z b e n a z i d e t a r t o z ó kér­ ő k e t a s z a k k é p z e t t s é g e t i g é n y l ő fizikai foglalko­
désekkel foglalkozunk. z á s o k b a n is. A s z a k m a i é r t e l m i s é g i és vezetői
p o z í c i ó k b a n u g y a n a k k o r c s e k é l y a r á n y b a n kép­
v i s e l t e t i k m a g u k a t . A k u t a t ó k ú g y találták, hogy
A foglalkoztatási minták alakulása 1960 óta a f e h é r m u n k a v á l l a l ó k a t - a m u n k a h e l y i felvételi
g y a k o r l a t b a n a l k a l m a z o t t faji m e g k ü l ö n b ö z t e t é s t
Nagy-Britanniában az etnikai kisebbségek hely­ tiltó t ö r v é n y e k d a c á r a - k ö v e t k e z e t e s e n e l ő n y b e n
z e t é n e k a P o l i t i k a i T a n u l m á n y o k I n t é z e t e (Policy r é s z e s í t i k a v e l ü k a z o n o s k é p e s í t é s ű n e m fehér
Studies Institute, PSI] á l t a l v é g r e h a j t o t t legkoráb­ j e l e n t k e z ő k k e l s z e m b e n a f e l v é t e l i beszélgetések­
bi országos felmérése során az 1960-as években re v a l ó b e h í v á s és a m u n k a l e h e t ő s é g e k biztosítá­
úgy találták, h o g y a z ú j a b b a n é r k e z e t t b e v á n d o r ­ sa terén egyaránt.

Az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n élő etnikai k i s e b b s é g e k i g e n n a g y h á n y a d á t alkotják a 16 é v e n aluli fiatalok.


MM
FAJ, ETNIKUM ES MIGRÁCIÓ 397

Globahzacio es mindennapi elet: etnikai kisebbségek az „uj gaz d as an'

Sok megfigyelő úgy véli, hogy az ipari á g a z a t o k lások ( 1 9 7 1 , 1 9 8 1 és 1 9 9 1 ) három évtizedre ki­
hanyatlása az etnikai kisebbségekhez tartozó terjedő adatainak összevetése alapján Paul Igans-
dolgozóknak az ipari munkahelyeken való kon­ ki és Geoff Payne megállapították, hogy az e g é s z
centrálódása miatt aránytalanul súlyosan érinti vizsgált időszakot tekintve az etnikai kisebbségi
a lakosságnak ezt a s z e g m e n s é t . Az itt tapasz­ c s o p o r t o k körében kevesebben veszítették el az
talható nagyobb arányú munkanélküliségben állásukat, mint az ipari m u n k a e r ő t ö b b i részében.
- állítják - a g a z d a s á g átstrukturálódásának az 1 9 7 1 é s 1 9 9 1 között a z 1 9 7 1 - b e n „gazdaságilag
etnikai kisebbségekhez t a r t o z ó dolgozókra gya­ aktív d o l g o z ó k é n t " regisztrált nem fehérek által
korolt hatásai tükröződnek, mivel ezek a dolgo­ b e t ö l t ö t t ipari állások 12 százaléka szűnt meg,
zók kevésbé szakképzettek, és j o b b a n ki vannak míg ugyanez az arány a teljes munkaerő-állo­
téve az elbocsátásnak. Az iparra a l a p o z o t t brit mányban 1 4 , 4 százalékos volt. Iganski és Payne
gazdaságnak a technológia és a szolgáltatási rámutattak, hogy ezen az általános trenden belül
szektor motorjával m e g h a j t o t t „új g a z d a s á g g á " j e l e n t ő s eltérések m u t a t k o z t a k például a férfiak
való átalakulása hátrányosan érinti az etnikai ki­ és a nők között, valamint az egyes ipari szektorok
sebbségekhez t a r t o z ó munkavállalókat, akik ke­ között is. Általában véve a z o n b a n úgy találták,
vésbé vannak felkészülve a váltás során létrejövő hogy az „új g a z d a s á g b a " való á t m e n e t egyenlő
új munkakörök b e t ö l t é s é r e . mértékben érintette a n e m fehéreket és a fehé­
Ezt a konvencionális felfogást a z o n b a n meg­ reket, és v é g e r e d m é n y b e n szűkítette a köztük
kérdőjelezték a PSI kutatási eredményei, valamint meglevő szakadékot. Iganski és Payne szerint ma
az évi rendszerességgel elvégzett brit munka­ j e l e n t ő s lélekszámú n e m fehér lakosság él Nagy-
erő-piaci felmérések (Labour Force Survey) és a
Britanniában, amelynek a foglalkozási struktúrá­
népszámlálási statisztikák összevetésével feltárt j á b a n bekövetkező változások már nem különböz-
adatok is (Iganski-Payne 1 9 9 9 ) . A vizsgálatok ki­ t e t h e t ő e k m e g a t ö b b s é g i fehér lakosság körében
mutatták, hogy bizonyos nem fehér c s o p o r t o k v é g b e m e n ő hasonló irányú változásoktól.
ténylegesen n a g y o b b gazdasági és foglalkozási Iganski és Payne ( 1 9 9 9 ) mindazonáltal rámu­
sikereket értek el az utóbbi évtizedekben, nagy­ t a t n a k arra is, hogy az egyes etnikai kisebbségi
mértékben közelítve a sikeres fehér dolgozók c s o p o r t o k által elért j e l e n t ő s mértékű felzárkó­
helyzetéhez. A gazdasági á t r e n d e z ő d é s folyama­ zást nem szabad tévesen a foglalkoztatás terén
ta valójában hozzájárult az etnikai kisebbségek általuk elszenvedett hátrányos megkülöríboztetés
és a fehér populációk között a munkaerőpiacon teljes m e g s z ű n é s e k é n t értelmezni. Ez a fajta „kol­
mutatkozó szakadék c s ö k k e n é s é h e z . Ez azért tör­ lektív társadalmi mobilitás" - állítják - inkább azt
ténhetett meg, mert a nagyléptékű átalakulások igazolja, hogy a posztindusztriális á t r e n d e z ő d é s
a gazdaságban közelebb hozták e g y m á s h o z az erői h a t a l m a s a b b a k a faji diszkriminációt táplá­
etnikai kisebbségeket és a fehér lakosságot. ló és a kisebbségek t a r t ó s a n hátrányos helyzetét
A munkaerő-piaci felmérések és a népszámlá­ o k o z ó tényezőknél.

A P S I h a r m a d i k o r s z á g o s f e l m é r é s e az e t n i k a i Újabb kutatási eredmények


kisebbségek h e l y z e t é r ő l 1 9 8 2 - b e n azt á l l a p í t o t t a
meg, hogy az i p a r i s z e k t o r t e r ő s e n é r i n t ő gazda­ Az Egyesült Királyságban élő etnikai kisebbségek
sági v i s s z a e s é s n y o m á n b e k ö v e t k e z ő m u n k a n é l ­ k ö r é b e n végzett ú j a b b v i z s g á l a t o k m i n d e n koráb­
küliség az e t n i k a i k i s e b b s é g e k k ö r é b e n - az i n d i a i b i n á l v i l á g o s a b b a n feltárták a z egyes e t n i k a i c s o ­
férfiak k i v é t e l é v e l - k é t s z e r o l y a n m a g a s a r á n y ú p o r t o k tagjai á l t a l b e f u t o t t é l e t p á l y á k e l t é r é s e i t .
volt, m i n t a f e h é r e k e s e t é b e n . U g y a n a k k o r az an­ Az á l l a m i S t r a t é g i a k u t a t ó I n t é z e t (Strategy Unit)
golul f o l y é k o n y a n b e s z é l ő m a g a s a b b k é p z e t t s é g ű p é l d á u l m e g á l l a p í t o t t a , h o g y az i n d i a i a k és a kí­
nem f e h é r e k egyre n a g y o b b a r á n y b a n foglaltak naiak átlagosan a fehéreknél jobb teljesítményt
el fehérgalléros á l l á s o k a t , és á l t a l á b a n s z ű k ü l t a m u t a t n a k fel a m u n k a e r ő p i a c o n . M á s c s o p o r ­
bérszakadék az e t n i k a i k i s e b b s é g e k és a f e h é r e k tok a z o n b a n rosszabbul állnak: a pakisztániak,
között. Az 1 9 7 0 - e s é v e k vége ó t a az e t n i k a i ki­ a b a n g l a d e s i e k és a k a r i b i f e k e t é k k ö r é b e n j ó v a l
sebbségek egyre t ö b b tagja vált ö n á l l ó v á l l a l k o z ó ­ m a g a s a b b a m u n k a n é l k ü l i s é g és a l a c s o n y a b b a k
vá, hozzájárulva e z z e l e g y r é s z t saját j ö v e d e l m é ­ a jövedelmek, mint a fehéreknél [Strategy Unit
nek e m e l é s é h e z , másrészt a munkanélküliségi 2003).
arányok c s ö k k e n t é s é h e z , k ü l ö n ö s e n a z i n d i a i a k A foglalkoztatási s t a t i s z t i k á k által az egyes etni­
körében. kai k i s e b b s é g i c s o p o r t o k k ö z ö t t k i m u t a t o t t váltó-
398 13. FEJEZET

13.4. ábra A munkanélküliségi arányok etnikai csoportok és nemek szerinti


megoszlása Nagy-Britanniában, 2 0 0 1 / 2 0 0 2 +

Fehér brit

Fehér ír

Más fehér

Más etnikai csoport tagja

Forrás: O N S 2 0 0 2 b , 1 2 . o .

zatosság mellett a P S I negyedik felmérése, mely­ t ú l r e p r e z e n t á l t s á g a - l e g a l á b b i s r é s z b e n - a bért,


nek eredményeit 1 9 9 7 - b e n tették közzé, megál­ illetve fix fizetést nyújtó munkáltatók diszkri­
l a p í t o t t a azt is, h o g y a n e m f e h é r n ő k k ö r é b e n a minációjára vezethető vissza (Clark-Drinkwater
foglalkoztatási m i n t á k i g e n n a g y v á l t o z a t o s s á g o t 1 9 9 8 ) . Az ázsiaiak t u l a j d o n á b a n lévő, általában
mutatnak. A Karib-térségből származó n ő k sokkal családi vállalkozásként működtetett utcasarki
r i t k á b b a n v á l l a l n a k fizikai m u n k á t , m i n t a f e h é r ü z l e t e k és m á s v á l l a l k o z á s i f o r m á k a b r i t társa­
nők, míg az indiai és a pakisztáni n ő k elsősorban d a l o m olyan s z e m b e t ű n ő , jellegzetes vonásaivá
fizikai m u n k á t j e l e n t ő á l l á s o k b a n h e l y e z k e d n e k v á l t a k , h o g y e g y e s e k f e l v e t e t t é k : a b e l v á r o s i te­
el. A g a z d a s á g i t e v é k e n y s é g j ó v a l m a g a s a b b szint­ rületek gazdasági újjáélesztését nagymértékben
je mutatható ki a karibi és az indiai n ő k körében, e z e k r e t á m a s z k o d v a k e l l e n e v é g r e h a j t a n i . Tariq
m í g a p a k i s z t á n i és b a n g l a d e s i n ő k k e v é s b é ak­ Modood magyarázata szerint az i n d i a i a k gaz­
tívak a m u n k a e r ő p i a c o n . A teljes m u n k a i d ő b e n dasági sikerei mögött k e m é n y m u n k a , valamint
f o g l a l k o z t a t o t t k a r i b i é s i n d i a i n ő k á t l a g o s a n kis­ k ö z ö s s é g i é s c s a l á d i t á m o g a t á s r e j l i k , é s szerepet
s é m a g a s a b b j ö v e d e l e m r e t e s z n e k szert, m i n t a j á t s z i k b e n n ü k a z is, h o g y a z i n d i a i a k igen nagy
fehér nők, bár az indiai n ő k k ö r é b e n éles pola­ g o n d o t f o r d í t a n a k a g y e r m e k e k o k t a t á s á r a (Mo­
r i z á l ó d á s f i g y e l h e t ő m e g a v i s z o n y l a g m a g a s , il­ dood 1 9 9 1 ) .
letve m e g l e h e t ő s e n a l a c s o n y j ö v e d e l m ű e k között A d é l - á z s i a i k i s v á l l a l k o z á s o k p r o s p e r á l á s á t és
( M o d o o d et al. 1 9 9 7 ) . A 13.4. ábra a k ü l ö n b ö z ő p o t e n c i á l i s h a t á s a i t a z o n b a n n e m s z a b a d túlbe­
e t n i k a i h á t t é r b ő l é r k e z ő férfiak é s n ő k v á l t o z a t o s c s ü l n ü n k . S o k ö n á l l ó f o g l a l k o z á s ú á z s i a i rendkí­
munkanélküliségi arányait mutatja be. vül hosszú, akár heti 6 0 - 8 0 órás munkaidőben
A legsikeresebb n e m fehérek - a jövedelem dolgozik, viszonylag a l a c s o n y átlagos jövedelem
szintjével m é r v e - az önálló kisvállalkozóként f e j é b e n . E z e k e t a d o l g o z ó k a t a s t a t i s z t i k á k önál­
m ű k ö d ő dél-ázsiaiak. Az ebbe a kategóriába e s ő ló v á l l a l k o z ó k k é n t k e z e l i k , v a l ó j á b a n a z o n b a n a
személyek aránya az elmúlt húsz év folyamán v á l l a l k o z á s t v e z e t ő c s a l á d m á s t a g j a i n a k a z alkal­
e g y e n l e t e s e n e m e l k e d e t t : a z i n d i a i férfiak é s n ő k m a z á s á b a n állnak, és általában n e m részesülnek
ma kétszer akkora valószínűséggel dolgoznak ön­ a f o g l a l k o z t a t o t t a k s z á m á r a b i z t o s í t o t t szokásos
á l l ó v á l l a l k o z ó k é n t , m i n t a f e h é r e k . A vizsgála­ juttatásokban (például betegszabadság, fizetett
t o k azt j e l z i k , h o g y a z e t n i k a i k i s e b b s é g e k n e k a z s z a b a d s á g vagy a m u n k á l t a t ó á l t a l n y ú j t a n d ó tár­
önálló foglalkozásúak körében való viszonylagos sadalombiztosítási hozzájárulás formájában).
FAJ, ETNIKUM ES MIGRÁCIÓ

A foglalkozási s t r u k t ú r á b a n e l é r t e l ő r e h a l a d á s valószínűleg ösztönzően hatnak a lakóhelyvá­


nem mindig párosul növekvő képviselettel a ha­ lasztásban megnyilvánuló etnikai szegregálódás-
talom f e l s ő b b s z i n t j e i n is. A n n a k e l l e n é r e , h o g y ra. A z o k a t a n e m f e h é r c s a l á d o k a t , a m e l y e k r e n ­
ma az etnikai kisebbségekhez tartozó szakembe­ delkeznek a szükséges anyagi eszközökkel ahhoz,
rek n a g y o b b s z á m b a n t ö l t e n e k b e f e h é r g a l l é r o s hogy a jobb módú, túlnyomórészt fehérek lakta
állásokat, m i n t k o r á b b a n , ú g y t ű n i k , h o g y v a n lakókörzetekbe költözzenek, eltántoríthatja ettől
egy b i z o n y o s „ l á t h a t a t l a n fal", a m e l y a z e t n i k a i a velük szemben megnyilvánuló etnikai alapú
kisebbségek tagjait - k e v e s e k k i v é t e l é v e l - meg­ e l l e n s é g e s s é g . E g y m á s i k t é n y e z ő a l a k á s o k fizi­
akadályozza a b b a n , h o g y a n a g y v á l l a l a t o k és m á s k a i á l l a p o t á v a l függ ö s s z e . A z e t n i k a i k i s e b b s é g i
szervezetek csúcsvezetői pozícióiba jussanak. c s o p o r t o k á l t a l elfoglalt l a k á s o k á l t a l á b a n s o k k a l
Az e t n i k a i k i s e b b s é g e k h e z t a r t o z ó férfiak - m é g rosszabb állapotban vannak, m i n t a fehérek által
a l e g m a g a s a b b s z i n t e n k é p z e t t e k is - á l t a l á b a n lakott é p ü l e t e k . A z egy-egy h á z t a r t á s h o z t a r t o z ó
csupán feleakkora gyakorisággal vannak jelen személyek nagyobb s z á m a miatt a pakisztáni és
a h a t a l o m , a t á r s a d a l m i s t á t u s és a j ö v e d e l e m bangladesi családok jelentős része él túlzsúfolt
s z e m p o n t j á b ó l a l e g f e l s ő d e c i l i s h e z v a l ó tarto­ l a k á s o k b a n , a m e l y e k g y a k r a n n e d v e s e k é s sok­
zást j e l e n t ő á l l á s o k b a n , m i n t a f e h é r férfiak ( M o ­ s z o r h i á n y z i k b e l ő l ü k a k ö z p o n t i fűtés.
dood et al. 1 9 9 7 ) . A z i n d i a i e r e d e t ű c s a l á d o k e z z e l s z e m b e n ép­
p e n akkora valószínűséggel é l n e k családi házak­
b a n vagy s o r h á z a k b a n lévő o t t h o n o k b a n , m i n t
Lakáskörülmények a fehérek, és más etnikai csoportoknál kevésbé
gyakran laknak a belvárosi lakókörzetekben.
Az etnikai k i s e b b s é g e k tagjai N a g y - B r i t a n n i á b a n A karibi fekete c s a l á d o k ugyanakkor ritkábban
különösen h á t r á n y o s h e l y z e t b e n v a n n a k a lakás­ szereznek lakástulajdont, és nagyobb valószínű­
piacon, a h o l fokozott d i s z k r i m i n á c i ó v a l k e l l s z e m ­ séggel é l n e k a l a c s o n y bérű szociális lakásokban:
benézniük, b e l e é r t v e a z a k l a t á s és a k i ü l d ö z t e t é s ez összefüggésben állhat az egyszülős családok
veszélyét is. A b e v á n d o r l á s k o r l á t o z á s á r a i r á n y u l ó magas arányával is ebben az etnikai csoportban.
korai k ö v e t e l é s e k m e g j e l e n é s e óta a lakáskörül­ Hogyan értelmezhetők a lakásviszonyok terén
mények k é p e z i k az erőforrásokért való küzdel­ mutatkozó etnikai különbségek? Egyes szocioló­
mek egyik legfőbb frontját a k ü l ö n b ö z ő t á r s a d a l m i g u s o k s z e r i n t a l a k á s p i a c o n zajló v e r s e n g é s i fo­
csoportok között, és az e t n i k a i k ö z ö s s é g e k körül­ lyamatok eredményeként az etnikai kisebbségek
határolására, illetve a t ő l ü k való e l h a t á r o l ó d á s r a l a k á s ü g y i s z e m p o n t b ó l k ü l ö n á l l ó / „ o s z t á l y t " al­
irányuló t e n d e n c i á k i s j e l e n t k e z n e k . E n n e k egyik k o t n a k ( R e x - M o o r e 1 9 6 7 ) . E felfogás s z e r i n t a z
oka a b b a n k e r e s e n d ő , h o g y a l a k ó h e l y s z i m b o l i ­ e t n i k a i c s o p o r t o k e l ő t t á l l ó k i h í v á s o k - a gazda­
kus t é n y e z ő n e k számít, a m i j e l z i a státust, b i z t o n ­ sági h á t r á n y o k t ó l a faji d i s z k r i m i n á c i ó i g - azt j e ­
ságot nyújt és t ö b b s í k o n is ö s s z e f o n ó d i k az álta­ lentik, hogy ezek a csoportok valójában n e m i g e n
lános m e g é l h e t é s s e l . A z e g y e s e t n i k a i c s o p o r t o k d ö n t h e t n e k ö n á l l ó a n arról, h o g y h o l k í v á n n a k
átlagos l a k á s k ö r ü l m é n y e i n e k m i n ő s é g e é s j e l l e g e lakni. Az etnikai kisebbségek alapjában véve arra
között - csakúgy, m i n t a f o g l a l k o z t a t á s i m i n t á k kényszerülnek, hogy beérjék kevésbé megfelelő
esetében - j e l e n t ő s k ü l ö n b s é g e k m u t a t k o z n a k . l a k á s k ö r ü l m é n y e k k e l is, m i v e l e b b e n a k é r d é s ­
Noha a l a k á s v i s z o n y o k t e k i n t e t é b e n a n e m f e h é r b e n kevés választási lehetőségük van. Kétségte­
populáció e g é s z é b e n v é v e h á t r á n y o s a b b h e l y z e t ­ len, hogy az etnikai kisebbségeket a lakáspiacon
ben van a f e h é r e k n é l , ez t á v o l r ó l s e m j e l e n t egy­ s o k k o r l á t o z ó k ö r ü l m é n y é r i n t i h á t r á n y o s a n , eb­
séges képet. B i z o n y o s c s o p o r t o k , p é l d á u l az in­ ből a z o n b a n tévedés l e n n e arra következtetni,
diai s z á r m a z á s ú k ö z ö s s é g e k i g e n n a g y a r á n y b a n hogy csupán passzív áldozatai l e n n é n e k bizonyos
tettek szert ö n á l l ó l a k á s t u l a j d o n r a , m í g m á s c s o ­ diszkrimináló vagy rasszista erőknek. Az adott
portok t ö b b n y i r e „ t ö m b ö s í t v e " é l n e k b i z o n y o s helyzet mindig az érintett társadalmi szereplők
típusú l a k ó k ö r z e t e k b e n , g y a k r a n i g e n a l a c s o n y d ö n t é s e i n y o m á n a l a k u l ki, é s i d ő v e l u g y a n í g y
színvonalú l a k á s v i s z o n y o k k ö z ö t t v a g y a s z o c i á ­ m e g is v á l t o z h a t . A d i s z k r i m i n á c i ó a d o t t e s e t b e n
lis lakásellátás s z e k t o r á b a n (Ratcliffe 1 9 9 9 ) . kreatív cselekvésre ösztönző erővé válhat.

A fehér és a n e m f e h é r l a k o s s á g i c s o p o r t o k ,
valamint a z egyes n e m f e h é r c s o p o r t o k lakásvi­
szonyai k ö z ö t t m u t a t k o z ó k ü l ö n b s é g e k s z á m o s A b ü n t e t ő i g a z s á g s z o l g á l t a t á s rendszere
tényezőre v e z e t h e t ő k v i s s z a . A r a s s z i s t a i n d í t é k ú
zaklatások vagy e r ő s z a k o s t á m a d á s o k , a m e l y e k Az 1960-as évek óta az etnikai kisebbségi cso­
még m a i s g y a k o r i a k n e m c s u p á n N a g y - B r i t a n n i á ­ p o r t o k tagjai e g y r e n a g y o b b s z á m b a n k e r ü l n e k
ban, h a n e m e g é s z E u r ó p á b a n , b i z o n y o s m é r t é k i g kapcsolatba a b ü n t e t ő igazságszolgáltatási rend-
400 13. FEJEZET

Társadalmi tőke és az etnikai kisebbségek foglalkoztatása

I A c s o p o r t o k n a g y o b b k ö z ö s s é g e k h e z való kap­ g e k h e z n e m is tud hozzájutni. Valószínű, hogy az


c s o l ó d á s á n a k mai e l g o n d o l á s a a társadalmi t ő k e áthidaló társadalmi t ő k e hiánya csökkenti az esé­
koncepciójából fejlődött ki. lyeit a fehér m u n k a a d ó k n á l .
Másik oldalról a földrajzilag k o n c e n t r á l t a n élő
• A társadalmi t ő k e eszméjével r é s z l e t e s e b b e n a
etnikai kisebbségek, mint a pakisztániak vagy a
16., „Szervezetek és hálózatok" című fejezet­
bangladesiek, az ö s s z e k ö t ő társadalmi t ő k e ma­
ben, a 5 1 9 - 5 2 1 . oldalon foglalkozunk.
g a s a b b szintjére képesek eljutni. Ez a l a p o t te­
Általánosságban a társadalmi t ő k e metrikája arra remthet a helyi gazdasági eredményességhez,
keres választ, hogy az e g y é n e k mennyire szoro­ és ezen az úton sikereket h o z h a t a csoportnak.
san kapcsolódnak közösségeikhez, illetve széle­ Ily m ó d o n tagjai esélyekhez j u t h a t n a k az adott
s e b b é r t e l e m b e n t á r s a d a l m u k h o z . A társadalmi k i s e b b s é g h e z t a r t o z ó munkáltatóknál a n n a k el­
t ő k é n e k két típusát különböztethetjük meg, az lenére, h o g y a fehér foglalkoztatóknál erre nem
áthidaló és az ö s s z e k ö t ő t ő k é t . Az áthidaló t ő k e nyílik l e h e t ő s é g ü k . A vállalkozás m e g l e h e t ő s e n
azokból a hálózatokból áll, amelyek összekap­ gyakori a pakisztániak és bangladesiek körében,
csolnak egy a d o t t c s o p o r t o t a t á r s a d a l o m m a l , ezért az ö s s z e k ö t ő társadalmi t ő k e részben kom­
az ö s s z e k ö t ő társadalmi t ő k e pedig a társadalmi penzálni tudja az áthidaló t ő k e hiányát.
c s o p o r t tagjainak e g y m á s h o z való k ö t ő d é s é t mu­ Mindemellett a társadalmi elzártság és a föld­
tatja (Putnam 2 0 0 0 ) . rajzi k o n c e n t r á c i ó , illetve a munkaerő-piaci telje­
Az áthidaló és ö s s z e k ö t ő társadalmi t ő k e kö­ sítmény közötti korreláció n e m egyértelmű. Míg
zötti különbségtétel s e g í t h e t m e g é r t e n i az etnikai az áthidaló társadalmi t ő k e hiánya segít m e g m a ­
kisebbségek munkaerő-piaci esélyeit. Az áthidaló gyarázni a pakisztániak és b a n g l a d e s i e k j e l e n t ő s
társadalmi t ő k e az álláskereséskor kaphat jelen­ hátrányait, n e m biztos, h o g y t á m p o n t o t ad a ka­
t ő s é g e t , különösen olyan területeken, mint a mé­ ribi feketék hátrányos helyzetének m e g é r t é s é h e z ,
dia világa, ahol a kiválasztás s z e m p o n t j a alapve­ akik az etnikai k i s e b b s é g e k közül a leginkább in­
t ő e n az élőszó. Egy társadalmilag izolált etnikai t e g r á l ó d t a k (ez például a fehérekkel k ö t ö t t vegyes
kisebbséginél majdhogynem fogalmilag kizárt, h á z a s s á g o k a r á n y á b a n é r h e t ő t e t t e n ) . A kínaiak
hogy áthidaló társadalmi tőkével rendelkezzen, viszonylagos gazdasági sikerességét ugyancsak
ebből következően bizonyosfajta álláslehetősé­ nehéz m e g m a g y a r á z n i ezzel az érvvel.

13.5. ábra Társadalmi és földrajzi elszigetelődés Nagy-Britanniában

• A fehér népességtől észlelt különbözőség mutatója


| A fehér partnerrel élő férfiak aránya
• A fehér partnerrel élő nők aránya
90
80

LLL [ L
Karibi fekete Indiai Pakisztáni

Forrás: S t r a t e g y U n i t 2 0 0 3 , 3 6 - 3 7 . o .
Bangladesi Kínai

szerrel b ű n c s e l e k m é n y e k elkövetőiként és azok J ó o k u n k v a n azt g o n d o l n i , h o g y a z etnikai ki­


áldozataiként. Az egész n é p e s s é g b e n való része­ s e b b s é g i c s o p o r t o k tagjai a b ü n t e t ő igazságszol­
sedési arányukhoz képest az etnikai kisebbségek g á l t a t á s i r e n d s z e r r é s z é r ő l d i s z k r i m i n a t í v bánás­
túlreprezentáltak a börtönökben. 2 0 0 2 - b e n az m ó d b a n r é s z e s ü l n e k . A b í r ó s á g o k a n e m fehér
a n g l i a i é s w a l e s i b ö r t ö n ö k b e n fogva t a r t o t t fér­ v á d l o t t a k e s e t é b e n n a g y o b b a r á n y b a n h o z n a k le­
fiak 1 6 s z á z a l é k a t a r t o z o t t v a l a m e l y i k e t n i k a i ki­ t ö l t e n d ő b ö r t ö n b ü n t e t é s t k i s z a b ó í t é l e t e k e t , mint
sebbségi csoporthoz ( H M S O 2 0 0 4 ) . a f e h é r e k e s e t é b e n , m é g a k k o r is, h a a z elkövetők
A N o t t i n g Hill-i k a r n e v á l t L o n d o n e g y o l y a n v á r o s n e g y e d é b e n r e n d e z i k m e g m i n d e n é v b e n , a m e l y n a g y s z á m ú n y u g a t - i n ­
diai b e v á n d o r l ó o t t h o n á v á v á l t , a m i k o r a z o k e l ő s z ö r l e t e l e p e d t e k N a g y - B r i t a n n i á b a n . A l a k á s á r a k e m e l k e d é s e a N o t t i n g
Hill n e g y e d b e n a z z a l a k ö v e t k e z m é n n y e l j á r t , h o g y s o k k a r i b i f e k e t e c s a l á d e l k ö l t ö z ö t t e b b ő l a k ö r z e t b ő l .

büntetlen e l ő é l e t ű e k vagy a m ú l t b a n c s a k k i s e b b A brit b ű n ü g y i felmérések kimutatták továbbá,


kihágások v o l t a k a t e r h ü k r e í r h a t ó k . Az e t n i k a i ki­ hogy a rasszista indítékú támadások jóval heve­
sebbségek tagjai t o v á b b á n a g y o b b v a l ó s z í n ű s é g g e l sebb érzelmi reakciókat váltanak ki az áldozatok­
vannak kitéve d i s z k r i m i n á c i ó n a k vagy r a s s z i s t a ból, mint a n e m rasszista indítékúak. 1999-ben a
indítékú t á m a d á s o k n a k a b ö r t ö n ö k b e n is. E g y e s rasszista indítékból elkövetett b ű n c s e l e k m é n y e k
elemzők k i m u t a t t á k , h o g y a b ü n t e t ő igazságszol­ á l d o z a t a i n a k 4 2 s z á z a l é k a azt állította, h o g y a z
gáltatási r e n d s z e r i n t é z m é n y e i b e n t ú l n y o m ó r é s z t i n c i d e n s s z e m é l y s z e r i n t „igen m é l y e n é r i n t e t t e " ,
fehér dolgozókat foglalkoztatnak. A gyakorló ügy­ míg a másfajta b ű n c s e l e k m é n y e k áldozatainak
védek igen kis h á n y a d a fekete, és a feketék ará­ c s a k 19 s z á z a l é k a é r e z t e így. A fekete á l d o z a t o k
nya a r e n d ő r ö k k ö z ö t t s e m éri el a 2 s z á z a l é k o t n a g y o b b gyakorisággal á l l í t o t t á k , h o g y „igen m é ­
(Denney 1 9 9 8 ) . l y e n é r i n t e t t e " őket, a m i t e l s z e n v e d t e k : 5 5 szá­
A n e m fehér c s o p o r t o k tagjai m i n d k i v a n n a k z a l é k u k n y i l a t k o z o t t így, m í g az á z s i a i és a f e h é r
téve a r a s s z i z m u s k ü l ö n f é l e m e g n y i l v á n u l á s a i ­ áldozatok körében ez az arány csak 41 százalékos
nak, beleértve a r a s s z i s t a i n d í t é k ú t á m a d á s o k a t volt ( O N S 2 0 0 2 b ) .
is. L e g t ö b b j ü k n e k s i k e r ü l e l k e r ü l n i e e z e k e t , de M i v e l m a g y a r á z h a t ó k a b ű n ö z é s és a v i k t i m i -
egy r é s z ü k n e k a t a p a s z t a l a t a i i g e n k e l l e m e t l e ­ z á l ó d á s i l y e n m i n t á i ? M i n t a 19., „Bűnözés és de­
nek, sőt b r u t á l i s a k l e h e t n e k . B e c s l é s e k s z e r i n t viancia" című fejezetben látni fogjuk, a bűnözés
az etnikai k i s e b b s é g e k h e z t a r t o z ó s z e m é l y e k sé­ n e m egyenlően érinti a lakosságot. Úgy tűnik,
relmére e l k ö v e t e t t b ű n c s e l e k m é n y e k 1 2 s z á z a l é ­ h o g y a b ű n ö z é s és a v i k t i m i z á l ó d á s e g y a r á n t sa­
kát rasszista i n d í t é k ú i n c i d e n s e k t e s z i k ki, m í g játos térbeli eloszlást mutat. Az anyagi nélkülö­
ugyanez a f e h é r e k e l l e n i b ű n c s e l e k m é n y e k n e k z é s t ő l sújtott t e r ü l e t e k e n á l t a l á b a n m a g a s a b b a k
csak a 2 s z á z a l é k á r ó l m o n d h a t ó el ( O N S 2 0 0 2 b ) . a b ű n ö z é s i arányok, és az ilyen régiókban é l ő
A rendszeresen végzett brit bűnügyi felmérések személyek esetében nagyobb annak a kockázata,
(British Crime Survey) a d a t a i s z e r i n t A n g l i á b a n és hogy bűncselekmények áldozataivá válhatnak.
Walesben a r a s s z i s t a i n d í t é k ú b ű n c s e l e k m é n y e k A rasszista megnyilvánulásoknak kitett cso­
becsült s z á m a a z 1 9 9 5 . é v i 3 9 0 e z e r r ő l 1 9 9 9 - i g portok által elszenvedett veszteségek egyrészt
280 ezerre c s ö k k e n t . hozzájárulnak a belvárosi környezetek lepusz-
402 13. FEJEZET

tulásához, másrészt éppen ennek a következmé­ é v é b e n m e g i s v a l ó s u l t , b á r e g y e s b í r á l ó k azt


n y e i is (lásd b ő v e b b e n a 21., ,yárosok és városi h a n g o z t a t t á k , h o g y a v á l t o z á s o k n e m következ­
terek" című fejezetben). Itt világos összefüggés áll n e k be elég g y o r s a n , u g y a n i s a k ö v e t k e z ő é v b e n a
f e n n a faji h o v a t a r t o z á s , a m u n k a n é l k ü l i s é g és a r e n d ő r i e r ő k e g y h a r m a d r é s z é n é l n e m v e t t e k fel
k ü l ö n ö s e n a z e t n i k a i k i s e b b s é g i h á t t é r b ő l szár­ e g y e t l e n ú j a b b fekete vagy á z s i a i r e n d ő r t s e m , és
m a z ó fiatal férfiak k ö r é r e k o n c e n t r á l ó d ó b ű n ö z é s a z e t n i k a i k i s e b b s é g e k h e z t a r t o z ó r e n d ő r ö k szá­
között. A b ű n ö z é s s e l k a p c s o l a t b a n egyes politi­ ma az Angliában és W a l e s b e n m ű k ö d ő összesen
k a i k ö r ö k és a m é d i a által m e s t e r s é g e s e n szított 4 3 r e n d ő r k a p i t á n y s á g k ö z ü l k i l e n c n é l ténylege­
„erkölcsi pánik" következtében a közvélemény­ s e n c s ö k k e n t . A t ö r v é n y e k b e t a r t a t á s á é r t felelős
b e n ö s s z e k a p c s o l ó d i k e g y m á s s a l a faji h o v a t a r t o ­ s z a k m a egyes s z e g m e n s e i b e n a „ M c P h e r s o n - e l -
zás és a b ű n ö z é s . l e n e s v i s s z a h a t á s " j e l e i m u t a t k o z t a k : s o k a n úgy
vélték, h o g y a j e l e n t é s m é l t á n y t a l a n u l vette célba
/ A „ m o r á l i s p á n i k " k é r d é s e i v e l a 19., „Bűnözés a rendőrséget (Fitzgerald 2 0 0 1 ) .
és deviancia" című fejezetben foglalkozunk, a A S t e p h e n L a w r e n c e m e g g y i l k o l á s á h o z ha­
6 2 0 . oldalon. s o n l ó i n c i d e n s e k f é n y é b e n a l i g h a l e h e t meglepő,
h o g y a r e n d ő r s é g i r á n t e l l e n s é g e s a t t i t ű d ö k ki­
U g y a n a k k o r a z e t n i k a i k i s e b b s é g e k tagjai, k ü l ö n ö ­ a l a k u l á s a t ö b b v i z s g á l a t e r e d m é n y e i s z e r i n t ál­
s e n a fiatal férfiak a f e h é r e k k e l v a l ó t a l á l k o z á s a i k talános jelenség az etnikai kisebbségek körében
a l k a l m á v a l - és sajnos b i z o n y o s m é r t é k i g a r e n d ­ ( K e i t h 1 9 9 3 ) . A z i l y e n a t t i t ű d ö k b i z o n y o s mérté­
őrséggel l é t r e j ö v ő k a p c s o l a t a i k s o r á n is - s o k s z o r kig e g y s z e r ű e n a k ö z v e t l e n t a p a s z t a l a t o k b ó l fa­
azt tapasztalják, h o g y é p p e n ő k v á l n a k „ e r ő s z a k k a d h a t n a k : k ü l ö n ö s e n a fiatal f e k e t é k magatartá­
tárgyává". sát b e f o l y á s o l j á k n a g y m é r t é k b e n a r e n d ő r s é g ve­
l ü k s z e m b e n a l k a l m a z o t t m ó d s z e r e i . A negyedik
P S I - f e l m é r é s (lásd 3 9 6 - 3 9 8 . o£j a d a t a i szerint az
Rendőrségi rasszizmus előző év során rasszista indítékból megtámadott
v á l a s z a d ó k n a k c s u p á n e g y n e g y e d e d ö n t ö t t úgy,
A s z o c i o l ó g i a i v i z s g á l a t o k j e l e n t ő s s z e r e p e t töl­ hogy a támadásról jelentést tesz a rendőrségnek.
töttek be a rendőrök körében megnyilvánuló A z o k n a k a fele, a k i k a r e n d ő r s é g h e z fordultak,
r a s s z i s t a a t t i t ű d ö k f e l t á r á s á b a n . A z 1 9 8 0 - a s évek­ elégedetlen volt p a n a s z á n a k kezelésével. Sokan
b e n Roger Graef ( 1 9 8 9 ) rendőrségi vizsgálatai úgy é r e z t é k , h o g y a r e n d ő r s é g r e a k c i ó i n e m mu­
arra a k ö v e t k e z t e t é s r e v e z e t t e k , h o g y a r e n d ő r s é g t a t t a k igazi e l k ö t e l e z e t t s é g e t a s é r t e t t e k iránt,
„aktívan e l l e n s é g e s m a g a t a r t á s t t a n ú s í t m i n d e n s e m az adott i n c i d e n s e k r e vonatkozó panaszok
kisebbségi csoporttal szemben". Graef kimutatta, m e g h a l l g a t á s a , s e m a z e s e t e k k i v i z s g á l á s a során
h o g y a r e n d ő r ö k i g e n g y a k r a n h a s z n á l t a k szte­ ( M o d o o d e t al. 1 9 9 7 ) .
r e o t í p i á k a t é s r a s s z i s t a t ö l t é s ű g y a l á z k o d ó kifeje­ Ugyanakkor éppen az etnikai kisebbségeknek
zéseket, amikor az etnikai kisebbségekről beszél­ v a n a l e g n a g y o b b s z ü k s é g ü k a r e n d ő r s é g és a
tek. A z 1 9 9 0 - e s é v e k b e n N a g y - B r i t a n n i á b a n é s a z b ü n t e t ő i g a z s á g s z o l g á l t a t á s i r e n d s z e r védelmére,
Egyesült Államokban több nagy nyilvánosságot mivel nagyobb valószínűséggel válnak bűncse­
k a p o t t i n c i d e n s is f e l h í v t a a k ö z v é l e m é n y figyel­ l e k m é n y e k á l d o z a t á v á , m i n t a f e h é r e k . A rendőr­
m é t a r e n d ő r s é g i r a s s z i z m u s r a , s ez o l y a n h a t á s - s é g n e k a n e m f e h é r e k k e l k a p c s o l a t b a n alkalma­
, sal járt, a m i t e g y e t l e n t u d o m á n y o s v i z s g á l a t s e m zott eljárási g y a k o r l a t a a z o n b a n b i z o n y o s jelek
é r h e t e t t v o l n a e l . S t e p h e n L a w r e n c e r a s s z i s t a in­ s z e r i n t r a s s z i s t a j e l l e g ű n e k t ű n i k : p é l d á u l az ut­
d í t é k b ó l e l k ö v e t e t t m e g g y i l k o l á s a 1 9 9 3 - b a n (lásd c a i i g a z o l t a t á s t a r á n y t a l a n u l s o k s z o r alkalmazzák
az e r r ő l s z ó l ó k e r e t e s írást az e l ő z ő e k b e n , a 3 8 4 . a n e m f e h é r e k k e l s z e m b e n . Az efféle igazoltatási
o l d a l o n ) r á i r á n y í t o t t a a f i g y e l m e t arra, h o g y a e l j á r á s o k g y a k o r i s á g a az e t n i k a i k i s e b b s é g e k ese­
rasszizmus n e m korlátozódik bizonyos egyének­ t é b e n a M c P h e r s o n - j e l e n t é s 1 9 9 9 . é v i közzététele
re, h a n e m e g é s z i n t é z m é n y e k e t áthat, é s e z á l t a l u t á n c s ö k k e n t , ám a z ó t a - a h o g y a rendőrség ér­
j e l e n t ő s e n m e g v á l t o z t a t t a a r a s s z i z m u s r ó l folyó z é k e n y e b b é vált a t e r r o r i z m u s v e s z é l y e i r e - is­
viták jellegét. m é t e m e l k e d e t t . A z i g a z o l t a t á s o k s z á m á n a k nö­
A S t e p h e n Lawrence meggyilkolásáról készült v e k e d é s e e l s ő s o r b a n a b r i t - á z s i a i a k a t érinti, akik
M c P h e r s o n - j e l e n t é s n y i l v á n o s s á g r a k e r ü l é s é t kö­ k ö z ö t t g y a k r a n e l ő f o r d u l n a k m u s z l i m vallásúak:
vetően, 1 9 9 9 - b e n J a c k S t r a w akkori belügymi­ ezt a g y a k o r l a t o t a 2 0 0 0 . évi t e r r o r i z m u s e l l e n e s
n i s z t e r felhívást i n t é z e t t a r e n d ő r s é g h e z , h o g y t ö r v é n y é r t e l m é b e n a r e n d ő r s é g i s z á m á r a biztosí­
a l k a l m a z o t t a i v á l j a n a k „a m u l t i k u l t u r á l i s társa­ tott h a t a l o m t e s z i l e h e t ő v é .
d a l o m b a j n o k a i v á " . A j e l e n t é s b e n foglalt h e t v e n L o n d o n b a n egy ú j a b b v i z s g á l a t k i m u t a t t a , hogy
javaslat közül sok még a jelentés közzétételének a f e k e t é k e t n y o l c s z o r , az á z s i a i a k a t pedig ötször
I
FAJ, ETNIKUM ÉS MIGRÁCIÓ 403

gyakrabban igazoltatják és m o t o z z á k m e g , m i n t a s u l t a k . A dél- és k ö z é p - e u r ó p a i o r s z á g o k s z á m o s


fehéreket ( M e t r o p o l i t a n P o l i c e A u t h o r i t y 2 0 0 4 ) . b e v á n d o r l ó c é l o r s z á g á v á váltak, a m i f o n t o s vál­
tozást jelentett a korábbi bevándorlási trendek­
/ Az Egyesült K i r á l y s á g e t n i k a i k i s e b b s é g e i n e k hez képest.
életével e k ö n y v b e n t ö b b h e l y e n is foglalko­ A z „új m i g r á c i ó " egy m á s i k j e l l e m z ő v o n á s a a z
zunk. Az e t n i c i t á s és az ö r e g e d é s összefüggé­ egyes e t n i k a i c s o p o r t o k „ k e v e r e d é s m e n t e s s é g e " .
seit az 5. fejezetben, a 1 6 0 . o l d a l o n , az e n t i c i - A k o r á b b i S z o v j e t u n i ó és a k o r á b b i J u g o s z l á v i a
tás és az e g é s z s é g k a p c s o l a t á t a 8. fejezetben, területén, valamint egyes közép-európai álla­
a 2 2 3 - 2 2 4 . oldalon, az etnicitás és az oktatás m o k b a n a határok átjárhatóvá válása, a politikai
kérdéseit p e d i g a 17. fejezetben, a 5 5 5 - 5 5 6 . ol­ r e z s i m m e g v á l t o z á s a vagy a k o n f l i k t u s o k k i r o b ­
dalon tárgyaljuk. * b a n á s a a z „ e t n i k a i affinitás" e l v é t k ö v e t ő migrá­
c i ó k i a l a k u l á s á h o z v e z e t e t t . E z t a f o l y a m a t o t vilá­
gosan illusztrálja a n n a k a több ezernyi orosznak
BEVÁNDORLÁS ÉS ETNIKAI VISZONYOK a története, akik a Szovjetunió felbomlása után
újonnan f ü g g e t l e n n é vált országokban találták
A KONTINENTÁLIS E U R Ó P Á B A N
magukat: ez történt többek között Lettországban,
A 2 0 . s z á z a d f o l y a m á n N a g y - B r i t a n n i á h o z ha­ Kazahsztánban és Ukrajnában. Közülük sokan
sonlóan a l e g t ö b b e u r ó p a i t á r s a d a l o m m é l y r e ­ úgy döntenek, hogy az etnikai „keveredésmen­
ható v á l t o z á s o n m e n t át a m i g r á c i ó k ö v e t k e z ­ tesség" jegyében visszaköltöznek Oroszországba
tében. A m á s o d i k v i l á g h á b o r ú t k ö v e t ő e l s ő k é t (Brubaker 1 9 9 8 ) .
évtizedben n a g y s z a b á s ú „újkori n é p v á n d o r l á s "
ment v é g b e E u r ó p á b a n . A m e d i t e r r á n o r s z á g o k
olcsó m u n k a e r ő t k í n á l t a k a z é s z a k i é s n y u g a t i Migráció és az Európai Unió
n e m z e t e k n e k . A z akut m u n k a e r ő h i á n n y a l küz­
dő befogadó o r s z á g o k a k t í v a n ö s z t ö n ö z t é k a T ö ­ Az e u r ó p a i i n t e g r á c i ó e r e d m é n y e k é n t az áru, a
rökországból, É s z a k - A f r i k á b ó l , Görögországból, tőke és a m u n k a e r ő szabad m o z g á s á n a k útjában
Dél-Spanyolországból és Olaszországból kiindu­ álló korábbi akadályok nagy része megszűnt. Ez
l ó bevándorlást. M a S v á j c b a n , N é m e t o r s z á g b a n , az európai országok közötti regionális migráció
Belgiumban és Svédországban egyaránt jelentős radikális bővüléséhez vezetett. Az Európai U n i ó ­
számú v e n d é g m u n k á s dolgozik. Ugyanakkor a hoz tartozó országok - köztük a 2 0 0 4 májusában
korábbi g y a r m a t o s í t ó h a t a l m a k a b e v á n d o r l ó k j e ­ c s a t l a k o z o t t tíz új, n a g y r é s z t k e l e t - e u r ó p a i tag­
lentős t ö m e g e i t fogadták be a k o r á b b i g y a r m a t o k ­ ország - á l l a m p o l g á r a i n a k m a j o g u k v a n a z E U
ról: e n n e k a m i g r á c i ó n a k a c é l o r s z á g a az E g y e s ü l t b á r m e l y i k t a g á l l a m á b a n m u n k á t v á l l a l n i . A z eu­
Királyságon k í v ü l e l s ő s o r b a n F r a n c i a o r s z á g é s rópai migránsok legnagyobb csoportját alkotó
Hollandia volt, a h o v á A l g é r i á b ó l , i l l e t v e I n d o n é ­ m e n e d é k k é r ő k h ö z és gazdasági okokból vándor­
ziából é r k e z t e k n a g y s z á m b a n b e v á n d o r l ó k . ló d o l g o z ó k h o z c s a t l a k o z t a k a m a g a s s z í n t ű szak­
A m u n k a e r ő N y u g a t - E u r ó p á b a i r á n y u l ó és a z o n mai készségekkel és képesítésekkel bíró szakem­
belüli m o z g á s a é r z é k e l h e t ő e n lelassult, a m i k o r a berek. Az elemzők megállapították, hogy ezzel
háború u t á n i gazdasági f e l l e n d ü l é s m e g t o r p a n t , a váltással növekvő polarizálódás indult meg a
majd az 1 9 7 0 - e s é v e k v é g é n v i s s z a e s é s k e z d ő d ö t t . migrans n é p e s s é g e n belül azok között, akiknek
A berlini fal 1 9 8 9 - b e n t ö r t é n t l e b o n t á s a és a kelet- „van m i t a p r í t a n i u k a t e j b e " , é s a k i k n e k n i n c s .
európbi, v a l a m i n t a k o r á b b i S z o v j e t u n i ó t e r ü l e t é n Az u n i ó n kívüli országokból az E U - b a való be­
létrejött új o r s z á g o k b a n v é g b e m e n t á t a l a k u l á s o k v á n d o r l á s k e z e l é s e a p o l i t i k a i s z e r e p l ő k előtt á l l ó
óta E u r ó p a egy o l y a n j e l e n s é g k i b o n t a k o z á s á n a k egyik l e g s ü r g ő s e b b é s l e g f o n t o s a b b m e g o l d a n d ó
a tanúja, a m i t új m i g r á c i ó n a k n e v e z n e k . E z t az k é r d é s s é vált s z á m o s e u r ó p a i á l l a m b a n . A z eu­
„új m i g r á c i ó t " k é t f o n t o s a b b e s e m é n y n y i t o t t a rópai integráció folyamatának előrehaladásával
meg. E l ő s z ö r a K e l e t - és N y u g a t - E u r ó p a k ö z ö t t i 1995-ben hatályba lépett a schengeni egyezmény,
határok m e g n y i t á s a u t á n , 1 9 8 9 é s 1 9 9 4 k ö z ö t t m e l y n e k j e g y é b e n t ö b b ország f e l o l d o t t a a m á s
körülbelül ö t m i l l i ó e m b e r v á l t o z t a t o t t l a k ó h e l y e t EU-tagállamokkal közös határainak ellenőrzését.
Európában. M á s o d s z o r a k o r á b b i J u g o s z l á v i á b a n E d d i g 1 5 ország c s a t l a k o z o t t a z e g y e z m é n y h e z ,
kirobbant h á b o r ú é s e t n i k a i k o n f l i k t u s k ö v e t k e z ­ a m i azt j e l e n t i , h o g y e z e k m a c s u p á n a k ü l s ő ha­
tében s z i n t é n k ö r ü l b e l ü l ö t m i l l i ó n y i a n m e n e ­ t á r a i k a t e l l e n ő r z i k , és a s z o m s z é d o s t a g á l l a m o k
kültek E u r ó p a m á s r é g i ó i b a ( K o s e r - L u t z 1 9 9 8 ) . i r á n y á b a n s z a b a d m o z g á s t e n g e d é l y e z n e k (lásd
Az e u r ó p a i m i g r á c i ó földrajzi m i n t á i a z o n b a n a a 23.6. ábrát). Az európai határellenőrzés át­
kibocsátó o r s z á g o k és a c é l o r s z á g o k k ö z ö t t i hatá­ a l a k u l á s a ó r i á s i h a t á s t g y a k o r o l a z E U - b a törté­
rok fokozódó e l m o s ó d á s a folytán t o v á b b m ó d o ­ nő illegális bevándorlásra és a határokon átlépő
404 13. F E J E Z E T
>
13.6. ábra A schengeni zóna országai, 2 0 0 6

b ű n ö z é s terjedésére. Azok az illegális bevándor­ ország, a m e l y az i l l e g á l i s b e v á n d o r l ó k és a m e n e ­


lók, a k i k k é p e s e k b e j u t n i v a l a m e l y i k s c h e n g e n i d é k k é r ő k a r á n y t a l a n u l n a g y h á n y a d á n a k célor­
országba, ettől k e z d v e a k a d á l y t a l a n u l m o z o g h a t ­ szágát k é p e z i , e g y ü t t m ű k ö d i k L e n g y e l o r s z á g és
n a k az egész zónában. a C s e h K ö z t á r s a s á g k o r m á n y a i v a l az e l l e n ő r z é s
M i v e l a legális b e v á n d o r l á s t az EU l e g t ö b b tag­ megerősítésében.
á l l a m á b a n m a a c s a l á d e g y e s í t é s i e s e t e k r e korlá­ A b e v á n d o r l ó e l l e n e s é r z ü l e t t e l t á r s u l ó rassziz­
toztak, n ö v e k s z i k a z illegális b e v á n d o r l á s m é r t é ­ m u s egyes e s e t e k b e n i n c i d e n s e k k i r o b b a n á s á h o z
ke. Egyes illegális bevándorlók először legálisan, v e z e t e t t E u r ó p á b a n , é s a z 1 9 9 0 - e s é v e k b e n több
d i á k k é n t vagy l á t o g a t ó k é n t l é p n e k b e a z E U - b a , európai országban, köztük Franciaországban,
m a j d v í z u m u k lejárta u t á n i s ott m a r a d n a k , d e S v á j c b a n , O l a s z o r s z á g b a n , A u s z t r i á b a n , Dániá­
növekszik a határokon átcsempészett illegális be­ b a n és H o l l a n d i á b a n is ú j j á é l e d t e k a szélsőjobb­
v á n d o r l ó k s z á m a is. E g y n e m z e t k ö z i b e v á n d o r ­ oldali pártok választási esélyei. Az Egyesült
láspolitikai szervezet (International Centre for K i r á l y s á g b a n a p a r l a m e n t t a g j a i n a k megválasz­
Migration Policy Development) becslései szerint tásakor alkalmazott first-past-the-post rendszer
évente 4 0 0 ezer embert c s e m p é s z n e k be az Euró­ - a m e l y b e n „az e l s ő m i n d e n t visz", vagyis min­
pai U n i ó területére. A l e g k ö n n y e b b e n átjárható d e n e g y e s v á l a s z t ó k e r ü l e t b e n c s a k e g y e t l e n jelölt
h a t á r n a k E u r ó p á b a n O l a s z o r s z á g h o s s z ú tenger­ g y ő z h e t - m e g a k a d á l y o z z a , h o g y k i s e b b pártok
partját t e k i n t i k , ami sok illegális bevándorlót is h e l y e k e t s z e r e z z e n e k az A l s ó h á z b a n . A szél­
vonz a közeli Albániából, a korábbi Jugoszláviá­ s ő j o b b o l d a l i B r i t N e m z e t i Párt (British National
ból, Törökországból és Irakból. Amióta csatlako­ Party) t á m o g a t o t t s á g a a z o n b a n az 1 9 7 0 - e s évek
zott a s c h e n g e n i e g y e z m é n y h e z , O l a s z o r s z á g is ó t a a l e g m a g a s a b b s z i n t r e e m e l k e d e t t , és a párt
jelentősen megerősítette külső határait. Német­ több helyet szerzett a helyi önkormányzatokban.
FAJ, ETNIKUM ES MIGRÁCIÓ

A b e v á n d o r l á s e l l e n e s F ü g g e t l e n s é g i P á r t (Inde­ s z i g e t é n a k a r t a k p a r t r a s z á l l n i . A z effajta a k c i ó k
pendence Party) népszerűsége szintén megnőtt, illegális t e r m é s z e t e m i a t t a N y u g a t r a v a l ó b e ­
és képviselői a 2 0 0 4 . évi v á l a s z t á s o k o n 12 h e l y e t v á n d o r l á s t m e g k í s é r l ő s z e m é l y e k t é n y l e g e s szá­
szereztek a z E u r ó p a i P a r l a m e n t b e n . m á t n e h é z m e g b e c s ü l n i , d e egy ú j a b b f e l m é r é s
Az „új m i g r á n s o k " e l l e n ő r z é s é n e k s z i g o r í t á s a alapján készült becslések szerint akár négyezerre
m i n d a z o n á l t a l n e m „légüres t é r b e n " m e g y v é g b e . is t e h e t ő a z o k n a k a b e v á n d o r o l n i s z á n d é k o z ó k ­
A bevándorlási politikában b e k ö v e t k e z ő változá­ n a k a s z á m a , a k i k é v e n t e a t e n g e r b e fulladnak,
sokra adott i n f o r m á l i s v á l a s z k é n t a k t i v i z á l ó d n a k miközben megkísérelnek elmenekülni a sze­
az e m b e r c s e m p é s z h á l ó z a t o k : ez vált a s z e r v e z e t t g é n y s é g b ő l . A f e l m é r é s s z e r i n t a m e d i t e r r á n or­
bűnözés egyik l e g g y o r s a b b a n b ő v ü l ő kategóriá­ szágokban évente körülbelül kétezer ember hal
jává E u r ó p á b a n . M i n t a h o g y a z i l y e n b ű n ö z ő i meg, akik E u r ó p á b a próbálnak jutni, és b e c s l é s e k
csoportok s i k e r e s e n m e g o l d j á k a k á b í t ó s z e r e k , szerint hasonló számú haláleset következik be a
a fegyverek és a l o p o t t á r u c i k k e k á t c s e m p é s z é - „csónakos e m b e r e k " m á s i k két fő célpontjába,
sét a h a t á r o k o n , u g y a n ú g y k é p e s e k illegális b e ­ A u s z t r á l i á b a é s a z E g y e s ü l t Á l l a m o k b a e l j u t n i kí­
vándorlók b e c s e m p é s z é s é r e is a r e n d e l k e z é s ü k ­ vánó bevándorlók k ö r é b e n is a tengeri átkelések
re álló e s z k ö z ö k k e l . Az i l l e g á l i s b e v á n d o r l ó k és s o r á n (Guardian, 2 0 0 4 . október 9.).
a c s e m p é s z e k összefogva, a k o r á b b i b e v á n d o r ­
lók t a p a s z t a l a t a i b ó l l e s z ű r t i s m e r e t e k r e t á m a s z ­
kodva h o z z á k m e g a saját l é p é s e i k r e v o n a t k o z ó GLOBÁLIS MIGRÁCIÓ
döntéseiket. Ú g y t ű n i k , h o g y i l y e n é r t e l e m b e n a
politikai k o r l á t o z á s o k az e l l e n á l l á s új f o r m á i n a k Az eddigiekben az Európába irányuló m a i be­
kialakulását váltják k i ( K o s e r - L u t z 1 9 9 8 ) . v á n d o r l á s r a k o n c e n t r á l t u n k , d e a z európai h a ­
A jobb életet kereső illegális bevándorlók által talmak terjeszkedése már évszázadokkal ezelőtt
vállalt k o c k á z a t o k g y a k r a n tragikus k ö v e t k e z m é ­ is kiváltotta bizonyos populációk nagyarányú
nyekkel j á r n a k : e z t ö r t é n t p é l d á u l D o v e r n é l , a z v á n d o r l á s á t , a m e l y e k m a a világ s z á m o s t ö b b ­
angol partok k ö z e l é b e n 2 0 0 0 j ú n i u s á b a n , a m i k o r e t n i k u m ú t á r s a d a l m á n a k a l a p j á t a l k o t j á k . A glo­
5 8 kínai megfulladt egy t e h e r a u t ó b a n v a g y 2 0 0 4 bális migráció kezdeti hullámai óta az emberek
augusztusában, a m i k o r egy t ú l z s ú f o l t l í b i a i c s ó ­ k ü l ö n b ö z ő csoportjai m i n d m á i g á l l a n d ó a n inter­
nakban l e g a l á b b 2 6 e m b e r h a l t m e g , a k i k S z i c í l i a akciókba léptek és keveredtek egymással, ami

Az Egyesült Királyságban a „ h a m i s m e n e d é k k é r ő k t ő l " való félelem összekapcsolódott a n e m z e t b i z t o n s á g o t érintő a g g á ­


lyokkal, k ü l ö n ö s e n a 2 0 0 1 . s z e p t e m b e r 1 1 - e u t á n i é v e k b e n . E z a k é p a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a i l l e g á l i s a n b e c s e m p é s z e t t
bevándorlók ellenőrzését mutatja.
406 13. F E J E Z E T

alapvetően hozzájárult sok ország m a i etnikai b ó l v a g y J a m a i c á b ó l N a g y - B r i t a n n i á b a é r k e z ő be­


összetételének kialakulásához. Ebben a részben vándorlási hullámok.
a g l o b á l i s m i g r á c i ó s m i n t á k k a l k a p c s o l a t o s fo­ M á s országok, például Németország, Svájc és
g a l m a k a t tárgyaljuk. B e l g i u m a h a r m a d i k t í p u s ú , ú g y n e v e z e t t vendég­
munkás modellt követik. Ebben a rendszerben
a bevándorlókat csupán ideiglenesen fogadják
Migrációs minták és modellek be az országba, g y a k r a n a m u n k a e r ő p i a c o n meg­
nyilvánuló kereslet kielégítése érdekében, és nem
N o h a a m i g r á c i ó n e m új j e l e n s é g , ma a g l o b á l i s b i z t o s í t a n a k s z á m u k r a á l l a m p o l g á r i j o g o k a t még
integráció folyamatának részeként felgyorsulni az adott országban való hosszabb tartózkodás
látszik. A g l o b á l i s m i g r á c i ó s m i n t á k az egyes or­ után sem.
s z á g o k k ö z ö t t f e n n á l l ó , g y o r s a n v á l t o z ó gazda­ V é g ü l a z i p a r o s o d o t t o r s z á g o k b a n e g y r e szigo­
sági, p o l i t i k a i é s k u l t u r á l i s k ö t e l é k e k a l a k u l á s á t rodó bevándorlási törvények eredményeként a
tükrözik. B e c s l é s e k szerint jelenleg körülbelül bevándorlás illegális formái is egyre gyakoribbá
1 7 5 millió e m b e r él más országban, m i n t ahol v á l n a k . A z o k a b e v á n d o r l ó k , a k i k n e k s i k e r ü l ti­
s z ü l e t e t t : ez a világ n é p e s s é g é n e k k ö r ü l b e l ü l 3 tokban vagy v a l a m i l y e n „letelepedési engedéllyel
százalékát jelenti [International Migration Re­ n e m j á r ó " b e l é p é s i l e h e t ő s é g f e d e z e t e alatt bejut­
port, 2 0 0 2 ) , a m i egyes t u d ó s o k a t arra k é s z t e t e t t , ni valamelyik országba, gyakran hosszú időn át
hogy korunkról mint „a migráció koráról" beszél­ k é p e s e k i l l e g á l i s a n ott tartózkodni, a „ h i v a t a l o s "
jenek (Castles-Miller 1993). t á r s a d a l o m l á t ó k ö r é n k í v ü l . E r r é j ó p é l d á t nyújta­
A b e v á n d o r l á s az e m b e r e k l e t e l e p e d é s i c é l l a l n a k a m e x i k ó i „illegális i d e g e n e k " j e l e n t ő s lélek­
v a l ó b e l é p é s e v a l a m e l y országba, a k i v á n d o r l á s s z á m ú c s o p o r t j a i a z E g y e s ü l t Á l l a m o k d é l i álla­
pedig az a folyamat, m e l y n e k s o r á n az e m b e r e k m a i b a n , és i d e s o r o l h a t ó - m i n t f e n t e b b l á t t u k - a
e l h a g y n a k egy országot, h o g y egy m á s i k b a n tele­ menekültek nemzeti határokon való átcsempé-
p e d j e n e k le. E z e k e g y ü t t e s e n h o z z á k l é t r e a glo­ s z é s é v e l foglalkozó n e m z e t k ö z i ü z l e t á g is.
b á l i s m i g r á c i ó m i n t á i t , a m e l y e k ö s s z e k ö t i k a ki­ A g l o b á l i s m i g r á c i ó j e l e n l e g i t r e n d j e i n e k vizs­
v á n d o r l ó k s z á r m a z á s i országait és a b e v á n d o r l á s gálatakor S t e p h e n Castles és M a r k Miller (1993)
c é l o r s z á g a i t . A m i g r á c i ó h o z z á j á r u l s o k társada­ n é g y o l y a n t e n d e n c i á t a z o n o s í t o t t , a m e l y e k sze­
l o m etnikai és kulturális változatosságához, és r i n t ü k a k ö v e t k e z ő é v e k b e n j e l l e m e z n i fogják a
e l ő s e g í t i a demográfiai, g a z d a s á g i és t á r s a d a l m i migrációs mintákat:
dinamizmust. A globális migráció felerősödése a 1. Akceleráció. A nemzeti határokon átlépő
m á s o d i k v i l á g h á b o r ú óta, é s k ü l ö n ö s e n a z u t ó b b i m i g r á c i ó m a n a g y o b b a r á n y o k a t ölt, m i n t bármi­
évtizedekben számos országban fontos politikai kor a z e l ő t t .
kérdéssé tette a bevándorlást. A növekvő beván­ 2. Diverzifikálódás. A legtöbb o r s z á g b a ma kü­
d o r l á s i a r á n y o k s o k n y u g a t i t á r s a d a l o m b a n ki­ l ö n b ö z ő t í p u s ú b e v á n d o r l ó k é r k e z n e k , ellentét­
hívást jelentenek a nemzeti identitás általánosan b e n a k o r á b b i i d ő s z a k o k k a l , a m i k o r a bevándor­
elfogadott e s z m é i r e n é z v e , é s k i k é n y s z e r í t i k a z lás v a l a m e l y i k sajátos formája, p é l d á u l a munka­
á l l a m p o l g á r s á g f o g a l m á n a k felülvizsgálatát. erő vándorlása vagy a m e n e k ü l t e k megjelenése
Az 1 9 4 5 óta v é g b e m e n ő főbb globális migráci­ volt d o m i n á n s .
ós f o l y a m a t o k l e í r á s á r a a k u t a t ó k n é g y f é l e migrá­ 3. Globalizáció. A migráció globális kiterjedé­
c i ó s m o d e l l t j d o l g o z t a k k i . A b e v á n d o r l á s klasszi­ s ű v é v á l i k é s egyre t ö b b o r s z á g o t é r i n t , k ü l d ő é s
kus modellje az o l y a n o r s z á g o k r a v o n a t k o z t a t h a ­ fogadó o r s z á g k é n t e g y a r á n t (lásd a 13.7. és 13.8.
tó elsősorban, mint Kanada, az Egyesült Államok ábrát).
és Ausztrália, amelyek „a bevándorlók nemzetei­ 4. Feminizálódás. A migránsok között egyre
k é n t " f e j l ő d t e k ki. E z e k b e n az e s e t e k b e n a c é l o r ­ n a g y o b b s z á m b a n j e l e n n e k m e g a n ő k : a jelenko­
s z á g o k t ö b b n y i r e ö s z t ö n ö z t é k a b e v á n d o r l á s t és ri m i g r á c i ó j ó v a l k e v é s b é s z o r í t k o z i k a férfiakra,
az állampolgárság megadását ígérték az ú j o n n a n m i n t k o r á b b a n . A n ő i m i g r á n s o k s z a p o r o d á s a szo­
j ö t t é k n e k , b á r b i z o n y o s k o r l á t o z á s o k é s k v ó t á k al­ r o s ö s s z e f ü g g é s b e n áll a g l o b á l i s m u n k a e r ő p i a c
kalmazásával korlátozták is az évente befogadott v á l t o z á s a i v a l , i d e é r t v e a h á z t a r t á s i alkalmazot­
bevándorlók számát. A bevándorlás elsősorban tak iránti kereslet növekedését, a szexturizmus
F r a n c i a o r s z á g é s a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g á l t a l kö­ b ő v ü l é s é t és a „ l e á n y k e r e s k e d e l e m " virágzását
v e t e t t gyarmati modellje e l ő n y b e n r é s z e s í t i a ko­ (lásd a 12., „Szexualitás és társadalmi nem" című
rábbi gyarmatokról érkező bevándorlókat a más fejezetet, a 3 4 7 - 3 4 8 . o l d a l o n ) , v a l a m i n t a nemzet­
országokból jövőkkel szemben. E n n e k jellegzetes közi házasságközvetítő ügynökségek működése
példái a második világháborút követő években a r é v é n l é t r e j ö v ő v e g y e s h á z a s s á g o k s z á m á n a k nö­
Brit Nemzetközösség országaiból, például Indiá­ v e k e d é s é t is.
FAJ, ETNIKUM ÉS MIGRÁCIÓ

13.7. ábra Globális migráció, 1945-1973

Északi-sarkvidék

Csendes-óceán

Csendes-óceán

ÚJ-ZÉLAND
Déli-sarkvidék
A nyilak v a s t a g s á g a n e m tükrözi a mozgások mértékét.

Forrás: C a s t l e s 1 9 9 3 , 6 7 . o.

Globalizáció és m i g r á c i ó u g y a n a k k o r a m i g r a n s p o p u l á c i ó k b i r t o k á b a n lé­
vő erőforrásokat és tudásvagyont jelentik.
Milyen erők h ú z ó d n a k m e g a g l o b á l i s m i g r á c i ó A m a k r o - és m i k r o s z i n t ű f o l y a m a t o k e g y m á s r a
mögött, és e z e k h o g y a n v á l t o z n a k a f o l y t a t ó d ó hatása jól látható például a Németországban élő,
globalizálódás eredményeként? A migrációval n a g y l é l e k s z á m ú t ö r ö k b e v á n d o r l ó k ö z ö s s é g ese­
kapcsolatos k o r a i e l m é l e t e k e l s ő s o r b a n az úgy­ t é b e n . M a k r o s z i n t e n itt o l y a n t é n y e z ő k é r v é n y e ­
nevezett toló-húzó t é n y e z ő k r e k o n c e n t r á l t a k . A sülnek, mint például a Németország munkaerő-
„tolóerők" a s z á r m a z á s i o r s z á g o n b e l ü l f e n n á l l ó s z ü k s é g l e t e , a z ország k ü l f ö l d i „ v e n d é g m u n k á s o k "
viszonyok, a m e l y e k a z e m b e r e k e t k i v á n d o r l á s r a b e f o g a d á s á v a l k a p c s o l a t o s politikája, v a l a m i n t a
kényszerítik: e z e k k ö z é t a r t o z h a t a h á b o r ú , az t ö r ö k gazdaság h e l y z e t e , a m i s o k t ö r ö k á l l a m p o l ­
éhínség, a p o l i t i k a i e l n y o m á s és a t ú l n é p e s e d é s . gár s z á m á r a n e m t e s z i l e h e t ő v é o l y a n j ö v e d e l e m
A húzóerők ezzel s z e m b e n a célországok olyan megszerzését, amire szüksége lenne. Mikroszin-
vonásait j e l e n t i k , a m e l y e k v o n z z á k a b e v á n d o r ­ ten a Németországban élő török közösségen belül
lókat: i l y e n „ h ú z ó e r ő t " j e l e n t a m á s r é g i ó k b ó l kialakult kölcsönös támogatás informális hálóza­
érkező b e v á n d o r l ó k s z á m á r a p é l d á u l a jó l e h e t ő ­ tai és c s a t o r n á i , v a l a m i n t a v e n d é g m u n k á s o k a t a
ségeket k í n á l ó m u n k a e r ő p i a c , a m a g a s a b b általá­ T ö r ö k o r s z á g b a n m a r a d t c s a l á d j u k h o z é s barátaik­
nos é l e t s z í n v o n a l és a k i s e b b n é p s ű r ű s é g . h o z fűző erős k a p c s o l a t o k m ű k ö d n e k . A p o t e n ­
Újabban a „tolQ-húzó t é n y e z ő k " e l m é l e t e i t bí­ ciális török migránsok körében a németországi
rálták, a m i é r t t ú l s á g o s a n l e e g y s z e r ű s í t ő m a g y a ­ k ö r ü l m é n y e k r ő l v a l ó tájékozottság - és az ott m á r
rázatot k í n á l n a k egy ö s s z e t e t t és s o k o l d a l ú folya­ k i a l a k u l t „ t á r s a d a l m i t ő k e " (az ú j o n n a n é r k e z ő k
matra. A m i g r á c i ó v a l foglalkozó t u d ó s o k ma in­ s z á m á r a t á m a s z t j e l e n t ő r o k o n i , b a r á t i v a g y kö­
kább olyan „ r e n d s z e r e k k é n t " fogják fel a g l o b á l i s z ö s s é g i e r ő f o r r á s o k ö s s z e s s é g e ) - h o z z á j á r u l ah­
migrációs m i n t á k a t , a m e l y e k a m a k r o - é s m i k - h o z , h o g y N é m e t o r s z á g a z egyik l e g n é p s z e r ű b b
roszintű f o l y a m a t o k i n t e r a k c i ó j a f o l y t á n j ö n n e k c é l o r s z á g l e g y e n . A m i g r á c i ó s r e n d s z e r e k irány­
létre. Ez a m a g y a r á z a t e s e t l e g k i s s é b o n y o l u l t ­ z a t á n a k h í v e i h a n g s ú l y o z z á k , h o g y a m i g r á c i ó fo­
nak t ű n h e t , v a l ó j á b a n a z o n b a n e g é s z e n egyszerű. l y a m a t a i t e g y e t l e n t é n y e z ő s e m tudja ö n m a g á b a n
A makroszintű t é n y e z ő k az á l t a l á n o s feltételek, m e g m a g y a r á z n i . V a l ó j á b a n m i n d e n egyes k o n k r é t
például a p o l i t i k a i h e l y z e t v á l t o z á s a i , a b e v á n ­ m i g r á c i ó s folyamat, p é l d á n k b a n a T ö r ö k o r s z á g
dorlást és a k i v á n d o r l á s t s z a b á l y o z ó t ö r v é n y e k és Németország között ilyen m ó d o n megvalósuló
módosulásai vagy a n e m z e t k ö z i g a z d a s á g b a n b e ­ e g y ü t t m ű k ö d é s is a m a k r o - és m i k r o s z i n t ű folya­
következő v á l t o z á s o k . A m i k r o s z i n t ű t é n y e z ő k matok interakciójának az eredménye.
13. F E J E Z E T

7 3 . 8 . ábra A globális migráció folyamatai 1973 óta

Északi-sarkvidék

ÚJ-ZÉLAND
Déli-sarkvidék
A nyilak vastagsága nem tükrözi a mozgások mértékét.

Forrás: C a s t l e s - M i l l e r 1 9 9 3 , 6. o.

G l o b á l i s diaszpórák p é l d á u l a k í n a i a k e s e t é b e n a n a g y l é p t é k ű mig­
ráció n e m valamilyen meghatározó jelentőségű
A g l o b á l i s m i g r á c i ó s m i n t á k egy m á s i k m a g y a ­ traumatikus e s e m é n y hatására, h a n e m önkéntes
rázata a diaszpórák tanulmányozásából indul alapon m e n t végbe. A valóságban - m i n t Cohen
ki. Ez a kifejezés bizonyos etnikai p o p u l á c i ó k is b e i s m e r i - e z e k a k a t e g ó r i á k átfedik egymást,
eredeti szülőföldjükről külföldi területekre való és diaszpórák igen sokféle okból kialakulhatnak.
szétszóródására utal, ami gyakran kényszerí­ A d i a s z p ó r á k n a k v á l t o z a t o s t ö r t é n e t ü k és meg­
t ő e r ő k vagy t r a u m a t i k u s k ö r ü l m é n y e k h a t á s á r a j e l e n é s i f o r m á i k d a c á r a i s v a n n a k a z o n b a n bi­
következik be. Az érintett populációk bolygónk z o n y o s k ö z ö s j e l l e m z ő v o n á s a i k . C o h e n szerint
egész területén való újraeloszlásának példáiként v a l a m e n n y i d i a s z p ó r a m e g f e l e l a k ö v e t k e z ő kri­
az e l e m z ő k g y a k r a n h i v a t k o z n a k a rabszolgaság, tériumoknak:
i l l e t v e a n é p i r t á s o k e r e d m é n y e k é n t k i a l a k u l t af­ • az e r e d e t i s z ü l ő f ö l d r ő l v a l a m e l y m á s régióba
rikai és z s i d ó d i a s z p ó r á k r a . N o h a a d i a s z p ó r á k v a g y r é g i ó k b a t ö r t é n ő , k é n y s z e r ű v a g y önkén­
tagjai per definitionem földrajzilag szétszóródot- tes kivándorlás;
t a n é l n e k , o l y a n e r ő s k ö t e l é k e k tartják ö s s z e őket, • az e r e d e t i s z ü l ő f ö l d k ö z ö s e m l é k e z e t e , elköte­
m i n t p é l d á u l a k ö z ö s t ö r t é n e l e m , a z e r e d e t i szü­ l e z e t t s é g a n n a k m e g ő r z é s é r e és h i t a valamiko­
l ő f ö l d k ö z ö s e m l é k e z e t e ^ a g y a g o n d o s a n á p o l t és ri visszatérés lehetőségében;
megőrzött közös etnikai identitás. • az i d ő és a t é r e l v á l a s z t ó a k a d á l y a i t legyőzve is
R o b i n C o h e n s z e r i n t d i a s z p ó r á k s z á m o s kü­ fenntartott, erős etnikai identitás;
l ö n b ö z ő f o r m á b a n j ö h e t n e k létre, b á r a leggyak­ • s z o l i d a r i t á s az a d o t t e t n i k a i c s o p o r t n a k a di­
rabban említett példák n e m önkéntesen, h a n e m a s z p ó r a m á s t e r ü l e t e i n é l ő tagjaival;
az üldöztetés és az erőszak elől való m e n e k ü l é s • b i z o n y o s m é r t é k ű feszültség a b e f o g a d ó társa­
folytán a l a k u l t a k ki. A Globális diaszpórák [Glo­ d a l o m és a d i a s z p ó r á k e g y m á s h o z fűződő vi­
bal Diasporas, 1 9 9 7 ) c í m ű m u n k á j á b a n C o h e n az szonyában;
eredeti populációk szétszóródását okozó erőket • é r t é k e s , k r e a t í v h o z z á j á r u l á s a s o k s z í n ű befo­
- t ö r t é n e l m i m e g k ö z e l í t é s s e l - az a l á b b i öt kate­ gadó társadalom fejlődéséhez.
góriába sorolja: viktimizálódás (például afrikai,
zsidó és örmény közösségek), birodalmi örök­ E g y e s e l e m z ő k b í r á l j á k C o h e n t azért, h o g y a mig­
ség (brit modell), munkaerő-kereslet (indiaiak), r á c i ó ö s s z e t e t t és i g e n v á l t o z a t o s j e l e n s é g e i t - a
kereskedelmi kapcsolatok (kínaiak) és kulturális d i a s z p ó r á k egyes „ k a t e g ó r i á i t " b i z o n y o s etnikai
tényezők. Bizonyos körülmények között, mint c s o p o r t o k h o z t á r s í t v a - egyfajta s z ű k tipológia-
FAJ, ETNIKUM ÉS MIGRÁCIÓ 409

r a p r ó b á l j a l e e g y s z e r ű s í t e n i . M á s o k azt állítják, néznek ki és másképpen élnek, mint ők maguk.


hogy C o h e n é r t e l m e z é s e n e m elég p o n t o s a di­ E z e k az i n t e r a k c i ó k egyrészt a globális migráció
aszpórák elemzéséhez. A tanulmány azonban következtében személyes kapcsolatokon keresz­
m i n d e z e k n e k a b í r á l a t o k n a k a d a c á r a is é r t é k e s , tül valósulnak meg, másrészt létrejöhetnek a mé­
mert r á m u t a t , h o g y a d i a s z p ó r á k k i a l a k u l á s a , il­ d i a é s a z i n t e r n e t k ö z v e t í t é s é v e l t o v á b b í t o t t ké­
letve t o v á b b é l é s e n e m statikus, h a n e m d i n a m i ­ p e k é s ü z e n e t e k ú t j á n is.
kus folyamat, a m i f e n n t a r t j a a z e t n i k a i c s o p o r t o k E g y e s e k s z í v e s e n fogadják e z t a z ú j e t n i k a i é s
kollektív i d e n t i t á s á t és megőrzi kultúrájukat a kulturális változatosságot, a m i b e n a j ö v ő kozmo­
gyorsan g l o b a l i z á l ó d ó v i l á g b a n . p o l i t a t á r s a d a l m á n a k f o n t o s e l e m é t látják, m á s o k
viszont ugyanezt veszélyesnek és fenyegetőnek
tartják. A világra fundamentalista szemlélettel
KÖVETKEZTETÉSEK t e k i n t ő c s o p o r t o k tagjai a r ö g z ü l t h a g y o m á n y o k ­
b a n k e r e s n e k m e n e d é k e t és v i s s z a u t a s í t j á k a pár­
Globalizálódó v i l á g u n k b a n az e s z m é k - és az b e s z é d e t a z o k k a l , a k i k k ü l ö n b ö z n e k t ő l ü k (lásd
e m b e r e k - s z a b a d a b b a n és n a g y o b b m é r t é k b e n a 14., „A vallás a modern társadalomban" című
áramlanak a n e m z e t i határokon keresztül, m i n t fejezetet). A ma v i l á g s z e r t e fel-fellángoló etnikai
korábban v a l a h a is a t ö r t é n e l e m f o l y a m á n . E z e k konfliktusok az ilyenfajta fundamentalistefszem-
a f o l y a m a t o k m é l y r e h a t ó a n á t a l a k í t j á k a társa­ l é l e t m e g n y i l v á n u l á s a i k é n t f o g h a t ó k fel. A globa­
dalmakat, amelyekben élünk. Sok társadalom lizálódó világunk előtt álló egyik legfőbb kihívást
m a válik e l ő s z ö r e t n i k a i l a g v á l t o z a t o s s á , m á s o k a m a i n á l t o l e r á n s a b b , k o z m o p o l i t a j e l l e g ű társa­
pedig, a h o l eddig is t ö b b e t n i k u m é l t együtt, azt d a l m a k l é t r e h o z á s a j e l e n t i . M i n t a z Igazság é s
tapasztalják, h o g y a m e g l é v ő ö s s z e t é t e l i m i n t á k Megbékélés Bizottságának türelmes erőfeszítései
átalakulnak vagy m é g v á l t o z a t o s a b b á v á l n a k . A z D é l - A f r i k á b a n m e g m u t a t t á k , a n y í l t és a m á s i k
emberek a z o n b a n m i n d e n t á r s a d a l o m b a n egyre felet t i s z t e l e t b e n t a r t ó kommunikáció fóruma­
gyakrabban k e r ü l n e k k a p c s o l a t b a m á s e m b e r e k ­ inak létrehozása nehéz, de hatékony első lépés
kel, akik m á s k é p p e n g o n d o l k o d n a k , m á s k é p p e n l e h e t a faji m e g b é k é l é s felé.

ÖSSZEFOGLALÁS

1. A rassz o l y a n fizikai és m á s j e l l e m z ő v o n á s o k ­ 4. A r a s s z i z m u s azt j e l e n t i , h o g y e g y e s e k b i z o ­


ra utal, m i n t p é l d á u l a b ő r s z í n vagy az i n t e l l i ­ n y o s fizikai m e g j e l e n é s ű e g y é n e k h e z - téve­
gencia, a m e l y e k e t egy k ö z ö s s é g v a g y társada­ s e n - a személyiség vagy a viselkedés öröklött
l o m tagjai t á r s a d a l m i l a g j e l e n t ő s n e k t a r t a n a k . j e l l e m z ő i t társítják. R a s s z i s t a az, a k i ú g y véli,
A fajjal k a p c s o l a t o s s z á m o s elterjedt v é l e k e d é s hogy bizonyosfajta fizikai vonásokat muta­
mítoszokon alapul. N i n c s e n e k olyan világosan tó embereknek tulajdonított alsóbbrendűség-
m e g h a t á r o z o t t j e l l e g z e t e s s é g e k , a m e l y e k alap­ re utaló jegyek biológiai alapokra vezethetők
j á n a z e m b e r i l é n y e k e t k ü l ö n b ö z ő fajokra le­ vissza.
hetne felosztani. 5. Az i n t é z m é n y e s r a s s z i z m u s a m e g l é v ő társa­
2. Egyes p o p u l á c i ó k b i z o n y o s r é s z e i e t n i k a i c s o ­ dalmi intézményekbe beépülő diszkrimináció
portokat alkotnak, o l y a n k ö z ö s kulturális j e ­ gyakorlatát jelenti.
gyek alapján, a m e l y e k m e g k ü l ö n b ö z t e t i k őket 6. Az új rasszizmus az olyan rasszista attitűdö­
másoktól az adott p o p u l á c i ó b a n . Az e t n i c i t á s a ket foglalja m a g á b a n , a m e l y e k n e m a b i o l ó g i a i
bizonyos c s o p o r t o k a t m á s o k t ó l e l v á l a s z t ó kul­ alsóbbrendűség, h a n e m a kulturális különbsé­
turális k ü l ö n b s é g e k r e utal. Az e t n i k a i csopor­ gek hangoztatásával j u t n a k kifejezésre.
tok főbb m e g k ü l ö n b ö z t e t ő jegyei a nyelv, a tör­ 7. A többetnikumú társadalmakban az etnikai
ténelem, a s z á r m a z á s és a vallás, v a l a m i n t az i n t e g r á c i ó h á r o m f é l e m o d e l l j e a l a k u l t ki. A z
öltözködési és s z é p í t k e z é s i s z o k á s o k . Az etni­ asszimiláció modellje szerint az új bevándor­
kai k ü l ö n b s é g e k teljes m é r t é k b e n t a n u l t a k , b á r lók átveszik a d o m i n á n s közösség nyelvét és
ezeket n é h a „ t e r m é s z e t e s " e r e d e t ű n e k t e k i n t i k . szokásait. Az olvasztótégely modelljében a
3. S z o c i o l ó g i a i l a g k i s e b b s é g i c s o p o r t o k n a k azo­ k ü l ö n b ö z ő k u l t ú r á k é s a z e t n i k a i c s o p o r t o k vi­
kat n e v e z z ü k , m e l y e k n e k tagjaival s z e m b e n a lágnézete ötvöződik egymással a társadalom­
többségi p o p u l á c i ó d i s z k r i m i n á c i ó t a l k a l m a z . b a n . A p l u r a l i z m u s azt j e l e n t i , h o g y az e t n i k a i
A k i s e b b s é g i c s o p o r t o k tagjai k ö z ö t t g y a k r a n csoportok elkülönülve élnek egymás mellett és
erős c s o p o r t s z o l i d a r i t á s a l a k u l ki, a m i r é s z b e n egyenlő felekként vesznek részt a gazdasági
a kirekesztés közös tapasztalataiból adódik. és politikai életben.
13. F E J E Z E T

8. A t ö b b e t n i k u m ú á l l a m o k t ö r é k e n y e k l e h e t n e k , 1 0 . Az „új m i g r á c i ó " a ki- és b e v á n d o r l á s m ó d o ­


gyakran etnikai konfliktusok robbannak ki s u l t m i n t á i r a u t a l , a m e l y e k E u r ó p á b a n a hi­
b e n n ü k . A z e t n i k a i t i s z t o g a t á s a z e t n i k a i konf­ d e g h á b o r ú b e f e j e z ő d é s e , a k o r á b b i Jugoszlá­
l i k t u s o k o l y a n formája, a m e l y b e n a d o m i n á n s v i á b a n k i r o b b a n t e t n i k a i k o n f l i k t u s o k elhú­
csoport más etnikai csoportok tömeges kiűzé­ zódása és az európai integráció elmélyülése
sével etnikailag homogén területek létreho­ k ö v e t k e z t é b e n a l a k u l t a k ki. M i u t á n a z Eu­
zására törekszik. A népirtás valamely etnikai rópai U n i ó b a n a legális bevándorlás lehető­
c s o p o r t n a k egy m á s i k á l t a l v a l ó s z i s z t e m a t i k u s ségeit fokozatosan korlátozták, növekszik az
kiirtását jelenti. illegális bevándorlás.
9. A b e v á n d o r l á s Nagy-Britanniában, az U S A - 11. A migráció az emberek letelepedési szán­
ban és más iparosodott országokban számos d é k k a l v a l ó m o z g á s á t j e l e n t i e g y i k régióból
k ü l ö n b ö z ő e t n i k a i c s o p o r t k i a l a k u l á s á h o z ve­ v a g y t á r s a d a l o m b ó l egy m á s i k b a . A globális
zetett. Nagy-Britanniában az etnikai kisebbsé­ m i g r á c i ó - az e m b e r e k n e m z e t i h a t á r o k o n ke­
gi csoportok általában hátrányos helyzetben resztül történő tömeges vándorlása - a máso­
v a n n a k a fehér lakossághoz képest az olyan d i k v i l á g h á b o r ú t k ö v e t ő é v e k b e n ! felgyorsult,
t e r ü l e t e k e n , m i n t p é l d á u l a foglalkoztatás, a majd a globalizáció hatására még intenzíveb­
j ö v e d e l e m , a l a k á s k ö r ü l m é n y e k és a b ű n ö z é s . b é vált. A d i a s z p ó r á k b i z o n y o s e t n i k a i popu­
Az egyenlőtlenség mintái azonban változóban lációknak eredeti szülőföldjükről valamilyen
vannak, és ma sok különbség mutatkozik az k é n y s z e r í t ő e r ő vagy t r a u m a t i k u s körülmé­
egyes e t n i k a i k i s e b b s é g i c s o p o r t o k k ö z ö t t is, nyek hatására bekövetkező szétszóródásának
melyek közül egyesek már nagyrészt a fehér e r e d m é n y e k é n t j ö n n e k l é t r e a világ k ü l ö n b ö ­
l a k o s s á g h o z h a s o n l ó h e l y z e t e t é r t e k el. ző területein.

MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK

1. El kell-e vetnünk a „faj" fogalmának használatát a szociológiában?


2. Miért olyan nehéz meghatározni a rasszizmust?
3. Hogyan magyarázhatók az Egyesült Királyságban a kisebbségekkel szembeni még ma is létező
rasszista attitűdök?
4. Egy előítéleteket nem tápláló személy hogyan veheti észre magán, ha diszkrimináló módon viselkedik?
5. Lehetséges-e, hogy valamennyi etnikai csoport egyenlő résztvevője legyen a társadalmi és politikai
életnek? Miért igen, vagy miért nem?
6. Lehetőség van-e „olvasztótégely" típusú kultúra kialakulására Nagy-Britanniában?
7. Önök képesek lennének-e a világon bárhol megélni és dolgozni?

AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK

Banton, Michael ( 1 9 9 7 ) : Ethnic and Racial Consciousness. 2nd edn. Harlow - New York, Longman.
Bulmer, Martin - Solomos, John (szerk.) (1999): Ethnic and Racial Studies Today. New York, Routledge.
Cornell, Stephen - Hartmann, Douglas (1998): Ethnicity and Race: Making Identities in a Changing
World. Thousand Oaks, CA, Pine Forge Press.
Essed, Philomena (1998): Everyday Racism. Claremont, CA, Hunter House.
Fawcett, Liz (2000): Religion, Ethnicity atid Social Change. Basingstoke, Macmillan.
Kymlicka, Will ( 1 9 9 7 ) : The New Debate over Minority Rights. Toronto, University of Toronto.
Mason, David ( 2 0 0 0 ) : Race and Ethnicity in Modern Rritain. Oxford, Oxford University Press.
Omi, Michael - Winant, Howard (1994): Racial Formation in the United States. Rev. edn. New York,
Routledge.
Song, Miri (2003): Choosing Ethnic Identity. Cambridge, Polity.
Fekete és ázsiai történelmi térkép
http://www.blackhistorymap.com
Warwick University Etnikai Viszonyok Központja
http ://www. csv. Warwick. ac.uk/fac/s oc/CRER_RC
Bizottság a Faji Egyenlőségért
http://www.cre.gov.uk
SÓSIG a faj és etnikum szociológiájáról
http://www.sosig.ac.uk/roads/subject-listing/World-cat/socrace.html
ENSZ Menekültügyi Főbiztossága
http://www.ohchr.org/english/
3

VALLÁS A MODERN
TÁRSADALOMBAN.
SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK ÉS ELKÉPZELÉSEK
A vallás szociológiai vizsgálata
Valláselméletek
A VILÁG VALLÁSAI
Totemizmus és animizmus
A zsidó vallás, a kereszténység és az iszlám
A Távol-Kelet vallásai
Vallási szervezetek
Kereszténység, nem és szexualitás
A SZEKULARIZÁCIÓ ÉS A VALLÁSI M E G Ú J U L Á S
A szekularizáció
Vallás Európában
Vallás az Egyesült Királyságban
Vallás az Egyesült Államokban
A szekularizáció elméletének értékelése
A vallási fundamentalizmus

Összefoglalás
Megfontolandó kérdések
Ajánlott olvasmányok
Internetes források
M o n i c a B e s a r a , a z i n d i a i É s z a k - B e n g á l b ó l szár­ c s a l n a k ki b e l ő l ü k állítólagos csodás gyógymód­
mazó írástudatlan ötgyermekes anya azért m e n t jaikért. S z e r v e z e t e saját b e v a l l á s a s z e r i n t t ö b b
el a S z e r e t e t M i s s z i o n á r i u s a i n a k k a t o l i k u s apá­ m i n t 2 0 0 0 0 tagot s z á m l á l é s c é l j a a „ s z e g é n y é s
c á i h o z K a l k u t t á b a , h o g y á l d á s u k a t kérje m a g á r a írástudatlan indiaiak megszabadítása a baboná­
h a l á l a előtt. Ú g y tudta, r o s s z i n d u l a t ú d a g a n a t a tól". Ghosh egyszerű magyarázattal szolgál Besa­
van a gyomrában, amit a modern orvostudomány ra h i r t e l e n g y ó g y u l á s á r a : „ a m i k o r a » c s o d a « tör­
n e m k é p e s m e g g y ó g y í t a n i . 1 9 9 8 . s z e p t e m b e r 5-e tént, a k k o r k e z d e t t h a t n i a g y ó g y s z e r " . A B e s a r á t
volt. A r e n d a l a p í t ó j a , a b e t e g e k é r t és s z e g é n y e ­ k ü l ö n b ö z ő bengáli kórházakban kezelő orvosok
kért végzett munkájáért Nobel-díjjal kitüntetett h a s o n l ó v é l e m é n y t h a n g o z t a t t a k , sőt m e g k é r d ő ­
a p á c a , T e r é z a n y a p o n t o s a n egy é v v e l a z e l ő t t h a l t j e l e z t é k , h o g y a c s o m ó v a l ó b a n r á k o s d a g a n a t lett
m e g . A z a p á c á k i m á d k o z t a k B e s a r á é r t , m a j d egy volna.
Teréz anya által megáldott medált tettek a hasára. G h o s h s z e r i n t „Teréz a n y a n a g y l é l e k volt, é s
A daganat másnapra elmúlt. s z e r i n t e m s é r t i a z e m l é k é t , h a s z e n t t é avatását
B e s a r a e l b e s z é l é s e s z e r i n t é j j e l - n a p p a l „hasoga­ h a m i s c s o d á k t ó l t e s z i k függővé. I n k á b b a szegé­
tó fejfájása" volt, és a g y o m r á b a n „ e l v i s e l h e t e t l e n n y e k é r t v é g z e t t n a g y s z e r ű m u n k á j á t k e l l e n e fi­
fájdalmat" érzett. E l m e n t a t e m p l o m b a T e r é z a n y a gyelembe venniük."
h a l á l á n a k évfordulóján, és „ekkor - m e s é l i - láto­ A v a l l á s és a t u d o m á n y á l l í t á s a i o l y k o r össze-
m á s o m volt. Teréz a n y a f é n y k é p e a z o l t á r m e l l e t t békíthetetlennek tűnnek. M o n i c a Besara csodás
volt, és én l á t t a m , h o g y a k é p fényt áraszt. C s a k g y ó g y u l á s a k ö r ü l i v i t a m u t a t j a , h o g y m i l y e n fe­
é n l á t t a m . H a j n a l i egykor f e l k e l t e m , é s é r e z t e m , s z ü l t a v i s z o n y a v a l l á s o s s á g és a m o d e r n r a c i o ­
h o g y a fejfájás és a d a g a n a t e l m ú l t . M á s n a p ú g y nalista gondolkodás között. A m o d e r n korban a
tudtam járni, mint az egészséges emberek." r a c i o n a l i s t a s z e m l é l e t é l e t ü n k s o k t e r ü l e t é n teret
M o n i c a B e s a r a é s a z a p á c á k s z e r i n t c s o d a tör­ n y e r t ; s b e f o l y á s a a l i g h a fog g y e n g ü l n i a közel­
tént, és ezt a k a t o l i k u s e g y h á z által az e s e t vizsgá­ jövőben. Ám mindig lesznek, akik támadják a
latára kiküldött orvoscsoport is megerősítette. Az t u d o m á n y t és a r a c i o n a l i s t a g o n d o l k o d á s t , mi­
a p á c á k k ö z l e m é n y t a d t a k ki, a m i s z e r i n t „ I s t e n v e l a z o k n e m a d n a k v á l a s z t o l y a n a l a p v e t ő kér­
Teréz anyán keresztül csodát tett". A pápa, m i n t d é s e k r e , m i n t a z é l e t c é l j a é s é r t e l m e . A vallás
a k a t o l i k u s e g y h á z feje, e l i s m e r t e , h o g y c s o d a tör­ k ö z é p p o n t j á b a n m i n d i g i s i l y e n k é r d é s e k álltak,
t é n t , é s e l r e n d e l t e T e r é z a n y a b o l d o g g á avatását, é s e z e k e r ő s í t e t t é k a z é r z e l m i a l a p o k o n nyugvó
a m i a s z e n t t é avatás e l ő t t i u t o l s ó l é p é s k é n t álta­ vallásos hitet.
lában akkor történik, amikor a pápa valakinek a A v a l l á s t ö b b e z e r é v e f o n t o s r é s z e az embe­
m á s o d i k c s o d á j á t is e l i s m e r i . A v i l á g s z e r t e ün­ r e k é l e t é n e k . V a l a m i l y e n f o r m á j a m i n d e n ismert
n e p e l t b o l d o g g á avatás 2 0 0 3 o k t ó b e r é b e n t ö r t é n t e m b e r i t á r s a d a l o m b a n j e l e n v a n . A k o r a i társa­
meg. Albániában, Teréz anya szülőhazájában a dalmakban, amelyekről csak régészeti leletek
napot nemzeti ü n n e p p é nyilvánították, 2004-et állnak rendelkezésünkre, a fennmaradt emlékek
p e d i g T e r é z a n y a é v é n e k k i á l t o t t á k ki. F o g a d o t t e g y é r t e l m ű e n j e l z i k a v a l l á s i s z i m b ó l u m o k és
hazájában, Indiában a papok országszerte rend­ c e r e m ó n i á k j e l e n l é t é t . B a r l a n g r a j z o k tanúsítják,
k í v ü l i m i s é k e t tartottak, K a l k u t t a u t c á i n g y e r e k e k h o g y a t e r m é s z e t f e l e t t i b e v e t e t t h i t és az e h h e z
v o n u l t a k fel, m a g á t a V a t i k á n b a n tartott c e r e m ó ­ k a p c s o l ó d ó r i t u á l é k m á r t ö b b m i n t 4 0 0 0 0 éve i s
n i á t p e d i g é l ő b e n k ö z v e t í t e t t e egy o r s z á g o s tévé­ léteztek. A t ö r t é n e l e m során k é s ő b b is az ember
c s a t o r n a . R ó m á b a n filmek, m u s i c a l e k , r a j z f i l m e k é l e t é n e k központi része maradt a vallás, amely
é s k i á l l í t á s o k e m l é k e z t e k m e g T e r é z a n y a életé­ b e f o l y á s o l t a , h o g y a n látja a k ö r n y e z e t é t , illetve
ről, r e l i k v i á i b ó l p e d i g k i á l l í t á s o k a t r e n d e z t e k . hogyan reagál hatásaira.
A katolikus egyház állításai n e m m i n d e n k i t M i é r t lett a v a l l á s az e m b e r i t á r s a d a l m a k ilyen
g y ő z t e k m e g arról, h o g y M o n i c a B e s a r a gyógyulá­ á l l a n d ó , m i n d e n t átjáró t é n y e z ő j e ? H o g y a n vál­
s a c s o d a volt. P r o b i r G o s h a z i n d i a i T u d o m á n y o s tozik a szerepe a késő modern társadalmakban?
és Racionalista Társaság alapítója, a m e l y arra M i l y e n k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t e g y e s í t i a közössé­
szakosodott, hogy leleplezze azokat a „szent em­ geket, é s m i k o r o s z t j a m e g ő k e t ? H o g y a n lehet
bereket", akik az indiaiakat megtévesztve pénzt o l y a n f o n t o s a z e m b e r e k n e k , h o g y saját magukat
Teréz a n y a I n d i a l e g s z e g é n y e b b j e i é r t v é g z e t t m u n k á j a r é v é n v á l t i s m e r t t é .

is készek f e l á l d o z n i h i t ü k é r t ? E z e k e t a k é r d é s e ­ c s o p o r t o k n a k e v i l á g i b b c é l j a i k is v a n n a k : p é n z t
ket próbáljuk m a j d m e g v á l a s z o l n i e b b e n a feje­ v a g y k ö v e t ő k e t s z e r e z n i . F e l kell i s m e r n ü n k a
zetben. E h h e z fel kell t e n n ü n k a k é r d é s t , h o g y vallásos nézetek és viselkedésmódok sokfélesé­
valójában mi a vallás, és m e g k e l l v i z s g á l n u n k a gét, d e u g y a n a k k o r á l t a l á n o s í t a n u n k i s kell.
vallásos hit és gyakorlat k ü l ö n b ö z ő formáit. Át­ A s z o c i o l ó g u s o k a v a l l á s t k ö z ö s h i t és rituá­
tekintjük m a j d a s z o c i o l ó g i a v a l l á s r ó l s z ó l ó főbb lék kulturális r e n d s z e r e k é n t definiálják, amely
elméleteit, és e l e m e z z ü k a v a l l á s i s z e r v e z ő d é s e k a z é l e t v é g s ő é r t e l m é n e k , c é l j á n a k é r z e t é t adja
különböző t í p u s a i t is. Az e g é s z fejezet s o r á n fi­ egy s z e n t , m i n d e n t f e l ö l e l ő é s t e r m é s z e t f ö l ö t t i
gyelmet s z e n t e l ü n k a vallás modern társadal­ valóság'gondolata által ( D u r k h e i m 2 0 0 3 b ; Ber-
makban játszott s z e r e p é n e k ; m á r c s a k azért is, ger 1 9 6 7 ; W u t h n o w 1 9 8 8 ) . A d e f i n í c i ó h á r o m f ő
mert sok e l e m z ő s z e r i n t a t u d o m á n y és a m o d e r n eleme:
ipar t é r n y e r é s é v e l a v a l l á s h á t t é r b e szorult. 1. A vallás a kultúra egyformája. A k u l t ú r a kö­
z ö s hit, é r t é k e k , n o r m á k é s g o n d o l a t o k ö s s z e s s é ­
ge, a m e l y e k k ö z ö s i d e n t i t á s t a d n a k egy e m b e r ­
SZOCIOLÓGIAI E L M É L E T E K csoportnak. A vallásra m i n d e z elmondható.
ÉS E L K É P Z E L É S E K 2. A vallás olyan hit, amely rituális gyakorlatok
formáját ölti. E m i a t t m i n d e n v a l l á s n a k v a n visel­
A vallás szociológiai vizsgálata kedési vonatkozása - a hívők olyan különleges
t e v é k e n y s é g e , a m e l y a k ö z ö s s é g r é s z e i k é n t azo­
A vallás t a n u l m á n y o z á s a n e h é z v á l l a l k o z á s , a m i n o s í t j a őket.
igencsak i g é n y b e v e s z i a s z o c i o l ó g u s k é p z e l e t é t . 3. Ami talán a legfontosabb: a vallás az élet ér­
A különböző vallási s z o k á s o k e l e m z é s e k o r az telmének érzetét adja meg, azt sugallja, h o g y a lé­
egyes k u l t ú r á k i g e n e l t é r ő h i t v i l á g á t és r i t u á l é i t t e z é s n e m c é l t a l a n . E z t ú g y éri el, h o g y k o h e r e n ­
kell é r t e l m e z n ü n k . É r z é k e n y n e k kell lennünk s e n é s m e g g y ő z ő e n m a g y a r á z z a el, m i az, a m i a
arra a hitre, a m e l y b ő l a h í v ő k m é l y m e g g y ő z ő ­ m i n d e n n a p i é l e t e n t ú l m u t a t , sőt e l h o m á l y o s í t j a
dése fakad, de e l f o g u l a t l a n v é l e m é n y t kell al­ azt; erre a k u l t ú r a m á s r é s z e i ( m i n t az o k t a t á s i
kotnunk róluk. A z ö r ö k l é t r ő l s z ó l ó g o n d o l a t o k ­ r e n d s z e r v a g y a d e m o k r á c i á b a v e t e t t h i t ) általá­
kal foglalkozunk, de l á t n u n k kell, h o g y a v a l l á s i b a n képtelenek (Geertz 1 9 7 3 ; W u t h n o w 1 9 8 8 ) .
14. F E J E Z E T

A vallás szociológiai definíciójából hiányzik a z o n b a n a vallás különálló, gyakran bürokrati­


v a l a m i , a m i u g y a n o l y a n fontos, m i n t a m i b e l e k e ­ kus s z e r v e z e t e k b e n e r ő s ö d ö t t m e g , így a s z o c i o ­
rült: e g y s z e r s e m e m l í t i I s t e n t . A t e i z m u s r ó l , az lógusok azokra a szervezetekre koncentrálnak,
egy vagy t ö b b i s t e n b e n v a l ó h i t r ő l (a t e r m i n u s a amelyeket a vallások létrehoznak fennmaradá­
görög „ i s t e n " s z ó b ó l s z á r m a z i k ) g y a k r a n azt gon­ suk érdekében (Hammond 1 9 9 3 ) .
dolják, a v a l l á s a l a p v e t ő r é s z e , de ez n e m szük­ 3. A szociológusok gyakran tekintik a valláso­
s é g s z e r ű e n v a n így. A h o g y k é s ő b b m a j d l á t n i fog­ kat a társadalmi szolidaritás egyik fő bázisának.
juk, egyes v a l l á s o k , p é l d á u l a b u d d h i s t á k n e m A m e n n y i b e n a v a l l á s o k a h í v ő k n e k k ö z ö s nor­
istenekben, h a n e m spirituális erőkben hisznek. m á k a t és é r t é k e k e t n y ú j t a n a k , a t á r s a d a l m i szo­
l i d a r i t á s f o n t o s forrásai is. A v a l l á s o s hit, rituá­
lék és kötelékek segítenek „morális közösséget"
A szociológusok gondolatai a vallásról l é t r e h o z n i , a m e l y n e k ö s s z e s tagja tudja, h o g y a n
v i s e l k e d j e n a m á s i k k a l ( W u t h n o w 1 9 8 8 ) . H a egy
A m i k o r egy s z o c i o l ó g u s v a l l á s s a l foglalkozik, e z t v a l l á s d o m i n á l egy t á r s a d a l o m b a n , az a társadal­
s z o c i o l ó g u s k é n t teszi, n e m egy b i z o n y o s v a l l á s mi s t a b i l i t á s f o n t o s forrása l e h e t . Ha a társada­
h í v ő j e k é n t (vagy é p p e n n e m h í v ő j e k é n t ) . E n n e k l o m tagjai t ö b b , e g y m á s s a l v e r s e n g ő v a l l á s hívői,
több k ö v e t k e z m é n y e is v a n a vallás szociológiai a k k o r a v a l l á s i k ü l ö n b s é g e k a s t a b i l i t á s t veszé­
tanulmányozására nézve. lyeztető társadalmi feszültségeket szülhetnek. Az
1. A szociológusok nem azt vizsgálják, hogy a egy t á r s a d a l m o n b e l ü l i v a l l á s i k o n f l i k t u s o k friss
vallásos hit helytálló vagy téves. A szociológia a példái: a szikhek, h i n d u k és m u s z l i m o k harca
vallásokat n e m istentől elrendeltnek, h a n e m az I n d i á b a n ; a m u s z l i m o k és a k e r e s z t é n y e k össze­
emberek, a társadalom által létrehozott jelenség­ ü t k ö z é s e i B o s z n i á b a n é s a z egykori J u g o s z l á v i a
n e k tekinti. Ezért a szociológusok a vallás tanul­ m á s részein; illetve a zsidók, m u s z l i m o k és más
mányozásakor félreteszik személyes nézeteiket. vallási kisebbségek ellen az Egyesült Államok­
A vallás emberi, n e m pedig isteni vonatkozásai ban elkövetett támadások.
é r d e k l i k őket. A s z o c i o l ó g u s o k azt k é r d e z i k : „Ho­ 4. A szociológusok a vallások vonzerejét jel­
g y a n s z e r v e z ő d i k a v a l l á s ? " „ M i k a h i t fő e l e m e i és lemzően társadalmi jelenségekkel magyarázzák,
a v a l l á s fő é r t é k e i ? " „ H o g y a n v i s z o n y u l az e g é s z nem tisztán személyes, spirituális vagy pszicho­
t á r s a d a l o m h o z ? " „ M i m a g y a r á z z a azt, h a k é p e s lógiai tényezőkkel. S o k a k számára a vallásos hit
vagy é p p e n n e m k é p e s h í v ő k e t t o b o r o z n i é s meg­ m é l y e n s z e m é l y e s é l m é n y , a m i a m i n d e n n a p i va­
t a r t a n i ? " A z z a l a k é r d é s s e l , h o g y egy v a l l á s „ j ó " , lóságon túlmutató erőkhöz való erős kötődéssel
„igaz", „ h e l y t á l l ó " vagy s e m , b á r m e n n y i r e is fon­ jár. A s z o c i o l ó g u s o k n e m k é r d ő j e l e z i k m e g ezen
tos a h í v ő k s z á m á r a , a s z o c i o l ó g u s o k m u n k á j u k érzések és élmények mélységét, de jellemzőem
során n e m foglalkozhatnak. (A szociológusoknak rftem f o g a d n a k el t i s z t á n s p i r i t u á l i s m a g y a r á z a t o t
l e h e t saját h a t á r o z o t t v é l e m é n y ü k a k é r d é s r ő l , de a v a l l á s i m e g g y ő z ő d é s r e . Ha egy v a l l á s o s e m b e r
r e m é l h e t ő l e g a k u t a t á s a i k a t k é p e s e k e z e k t ő l a vé­ azt m o n d j a , h o g y azért k e z d e t t h i n n i , m e r t egy
l e m é n y e k t ő l függetlenül végezni.) l á t o m á s s o r á n m e g j e l e n t n e k i I s t e n , a szocioló­
2. A szociológusokat különösen érdekli a val­ gus v a l ó s z í n ű l e g e v i l á g i b b m a g y a r á z a t o t keres
lás társadalmi szerveződése. A vallások a társa­ majd. Egyes kutatók szerint sokan akkor lesznek
dalom legfontosabb intézményei közé tartoznak, v a l l á s o s a k , a m i k o r a t á r s a d a l m i r e n d é r z e t e meg­
és a l e g m é l y e b b e n gyökerező n o r m á k és értékek rendül bennük nélkülözés, magány, veszteség
e g y i k fő forrásai. E z e n k í v ü l a v a l l á s o k a t n a g y o n v a g y gyász, fizikai s z e n v e d é s v a g y b e t e g s é g miatt
s o k s z í n ű társadalmi keretek között gyakorolják. (Berger 1 9 6 7 ; S c h w a r t z 1 9 7 0 ; Stark-Bainbridge
A k e r e s z t é n y s é g b e n és a z s i d ó v a l l á s b a n p é l d á u l 1 9 8 0 ) . A v a l l á s i m o z g a l m a k v o n z e r e j é n e k okát a
jellemzőek a formális helyszínek, a zsinagógák s z o c i o l ó g u s o k i n k á b b a t á r s a d a l m i r e n d hiányos­
és templomok. Az olyan ázsiai vallásokban, s á g a i b a n , n e m a z e g y é n p s z i c h o l ó g i a i reakciójá­
m i n t a h i n d u i z m u s és a b u d d h i z m u s , a v a l l á s i b a n keresik.
gyakorlat sokszor o t t h o n vagy v a l a m i l y e n más,
t e r m é s z e t e s h e l y e n zajlik. A v a l l á s s z o c i o l ó g i á j a
azt vizsgálja, h o g y a k ü l ö n b ö z ő v a l l á s i i n t é z m é ­ Valláselméletek
n y e k é s s z e r v e z e t e k h o g y a n m ű k ö d n e k . A legko­
rábbi európai vallások például sok esetben n e m A h á r o m „ k l a s s z i k u s " e l m é l e t i s z o c i o l ó g u s , Marx,
is k ü l ö n ü l t e k el a t á r s a d a l o m e g é s z é t ő l , m e r t a D u r k h e i m é s W e b e r g o n d o l a t a i m é g m i n d i g nagy­
vallásos hit és a n n a k gyakorlása beépült a min­ b a n hatnak a vallás szociológiai megközelítésére.
d e n n a p i é l e t b e . Ez a világ s o k t á j á n a m a i n a p i g E g y i k ü k s e m v o l t v a l l á s o s , é s m i n d a n n y i a n úgy
így v a n . A m o d e r n i p a r o s o d o t t t á r s a d a l m a k b a n
g o n d o l t á k , h o g y a v a l l á s j e l e n t ő s é g e a m o d e r n vi-
VALLÁS A M O D E R N T Á R S A D A L O M B A N

lágban egyre i n k á b b c s ö k k e n n i fog. A vallás m i n d ­ m i n d e n h a t ó és végtelen jóságú, az e m b e r viszont


hármuk szerint a l a p v e t ő e n egy illúzió. A k ü l ö n b ö ­ tökéletlen. F e u e r b a c h szerint viszont a szeretet
ző vallások elkötelezettjei m é l y e n h i s z n e k t a n a i k és j ó s á g l e h e t ő s é g e - és saját é l e t ü n k i r á n y í t á s á ­
és rituáléik é r v é n y e s s é g é b e n , de m a g a az a t é n y n a k lehetősége is - megvan az emberi társadalom
hogy e n n y i k ü l ö n b ö z ő v a l l á s l é t e z i k é s az, a h o ­ i n t é z m é n y e i b e n , é s a m i n t m e g é r t j ü k v a l ó d i ter­
gyan a k ü l ö n b ö z ő t á r s a d a l m a k h o z k ö t ő d n e k , a m é s z e t ü k e t , m e g v a l ó s í t h a t ó v á válik. /
három g o n d o l k o d ó s z e r i n t e l e v e v a l ó s z í n ű t l e n n é M a r x elfogadta azt a n é z e t e t , h o g y a v a l l á s az
tesz m i n d e n i l y e n állítást. E g y a u s z t r á l v a d á s z ó - e m b e r „ ö n e l i d e g e n e d é s e " . S o k a n h i s z i k azt, h o g y
gyűjtögető t á r s a d a l o m b a s z ü l e t e t t e m b e r n y i l v á n ­ M a r x l e n é z t e a vallást, d e e z e g y á l t a l á n n e m igaz.
valóan m á s v a l l á s i m e g g y ő z ő d é s ű l e s z , m i n t a k i S z e r i n t e a v a l l á s „szív a s z í v t e l e n v i l á g b a n " , m e ­
az indiai k a s z t r e n d s z e r b e s z ü l e t i k , vagy é p p e n a n e d é k a durva m i n d e n n a p o k valósága elől. M a r x
középkori E u r ó p a k a t o l i k u s h i t é b e . A n n a k d a c á ­ s z e r i n t a v a l l á s h a g y o m á n y o s f o r m á j á b a n el fog
ra, hogy a h á r o m k l a s s z i k u s s z o c i o l ó g u s e b b e n t ű n n i , és ezt ő j ó n a k is tartja; de e n n e k o k a az,
egyetértett, igen e l t é r ő e l m é l e t e k e t d o l g o z t a k k i hogy a vallásban megtestesülő pozitív értékek az
a vallás t á r s a d a l m i s z e r e p é r ő l , a h o g y a n azt a kö­ e m b e r földi é l e t é n e k v e z é r e l v e i v é v á l h a t n a k , é s
vetkezőkben l á t n i is fogjuk. n e m az, h o g y e z e k a z i d e á l o k é s é r t é k e k e l e v e té­
vesek lennének. N e m szabad félnünk az általunk
teremtett istenektől, és n e m szabad többé olyan
Marx: vallás és egyenlőtlenség é r t é k e k k e l f e l r u h á z n u n k őket, a m e l y e k e t m i m a ­
gunk is el t u d u n k érni.
Habár M a r x v a l l á s r ó l s z ó l ó g o n d o l a t a i n a g y ha­ M a r x h í r e s k i j e l e n t é s e s z e r i n t a v a l l á s „a n é p e k
tásúak lettek, ő v a l ó j á b a n s o s e m t a n u l m á n y o z t a ó p i u m a " . A vallás a b o l d o g s á g o t , a j u t a l m a t a ha­
mélyrehatóan a vallást. G o n d o l a t a i j ó r é s z t t ö b b , lál u t á n i é l e t r e halasztja, é s a z élet k ö r ü l m é n y e i b e
kora 19. s z á z a d i t e o l ó g u s és filozófus m u n k á i n v a l ó b e l e t ö r ő d é s t tanítja. így az e világi egyenlőt­
alapulnak. E z e k egyike L u d w i g F e u e r b a c h , A ke­ lenségekről és igazságtalanságokról a figyelmet
reszténység lényege (1978) című híres mű szer­ egy k ö v e t k e z ő világ í g é r e t e i r e t e r e l i . A v a l l á s b a n
zője. F e u e r b a c h s z e r i n t a v a l l á s az e m b e r e k kul­ erős az i d e o l ó g i a i ö s s z e t e v ő : a v a l l á s o s h i t és ér­
turális fejlődése során létrejött gondolatok és t é k e k g y a k r a n s z o l g á l n a k a j a v a k és a h a t a l o m
értékek ö s s z e s s é g e , a m e l y e k e t az e m b e r e k - té­ egyenlőtlen elosztásának indoklásaként. Például
vesen - felsőbb e r ő k n e k v a g y i s t e n e k n e k tulaj­ az a t a n í t á s , h o g y „a s z e l í d e k . . . ö r ö k s é g ü l bírják
donítanak. M i v e l a z e m b e r n e m látja á t t e l j e s a földet", a l á z a t r a és az e l n y o m á s e l t ű r é s é r e szó­
egészében saját t ö r t é n e l m é t , a t á r s a d a l o m á l t a l lít fel. '«*'
létrehozott é r t é k e k e t és n o r m á k a t h a j l a m o s az is­
teneknek t u l a j d o n í t a n i . E s z e r i n t az, h o g y a tízpa­
rancsolatot I s t e n a d t a át M ó z e s n e k , v a l ó j á b a n a Durkheim: funkcionalizmus
zsidó és k e r e s z t é n y h í v ő k e r k ö l c s i a l a p e l v e i n e k és vallási rituálék
mitikus e r e d e t t ö r t é n e t e .
F e u e r b a c h s z e r i n t e g é s z e n addig, amíg meg M a r x s z a l e l l e n t é t b e n É m i l e D u r k h e i m karrierje
nem értjük a saját m a g u n k á l t a l t e r e m t e t t val­ jókora részét a vallás t a n u l m á n y o z á s á n a k szen­
lási s z i m b ó l u m o k t e r m é s z e t é t , a rajtunk kívül t e l t e , k ü l ö n ö s e n a k i s e b b , h a g y o m á n y o s társa­
álló t ö r t é n e l m i e r ő k foglyai m a r a d u n k . F e u e r ­ dalmakra koncentrálva. A vallási élet elemi
bach az elidegenedés s z ó v a l írja le az e m b e r t ő l formái c í m ű k ö n y v e ( 2 0 0 3 [ 1 9 1 2 ] ) a v a l l á s szo­
független, a z o n k í v ü l i f e l s ő b b e r ő k v a g y i s t e n e k ciológiájának egyik legnagyobb hatású e l e m z é s e .
létrehozását. A z e m b e r e k á l t a l l é t r e h o z o t t értéke­ D u r k h e i m a vallást n e m elsősorban a társadalmi
ket és g o n d o l a t o k a t e k k o r idegen, rajtunk kívül egyenlőtlenséggel vagy a h a t a l o m m a l kapcsolja
álló t é n y e z ő k n e k , i s t e n e k n e k vagy v a l l á s i erők­ össze, h a n e m a társadalom i n t é z m é n y e i n e k jelle­
nek tulajdonítják. F e u e r b a c h s z e r i n t az elidege­ géhez köti. M u n k á j a alapját az ausztrál őslakosok
nedés h a t á s a i k á r o s a k voltak, á m h a m e g é r t j ü k t o t e m i z m u s á n a k t a n u l m á n y o z á s a képezi; Durk­
azt, hogy a vallás e l i d e g e n e d é s , az m á r b i z a k o ­ h e i m szerint a totemizmus a vallás legelemibb,
dásra adhat okot. A m i n t az e m b e r m e g é r t i , h o g y l e g e g y s z e r ű b b f o r m á j a - i n n e n a k ö n y v c í m e is.
a vallásba k i v e t í t e t t é r t é k e k v a l ó j á b a n a sajátjai, A t o t e m e r e d e t i l e g e g y á l l a t v a g y n ö v é n y volt,
ezek az értékek a F ö l d ö n is e l é r h e t ő v é , m e g v a l ó ­ a m i n e k egy c s o p o r t s z i m b o l i k u s j e l e n t ő s é g e t tu­
síthatóvá v á l n a k , n e m p e d i g c s a k a h a l á l u t á n i lajdonított. A t o t e m szent tárgy, amelyet mély
életben. A k e r e s z t é n y s é g által I s t e n n e k tulajdo­ t i s z t e l e t ö v e z , é s r i t u á l i s t e v é k e n y s é g e k tárgya.
nított h a t a l o m e k k o r az e m b e r s z á m á r a is gya- D u r k h e i m a v a l l á s t a s z e n t és a p r o f á n m e g k ü ­
korolhatóvá válik. A k e r e s z t é n y h i t s z e r i n t I s t e n l ö n b ö z t e t é s e k é n t d e f i n i á l j a . A s z e n t t á r g y a k és
sőbb erőkkel kerül kapcsolatba. E z e k a felsőbb
e r ő k , a m e l y e k e t a t o t e m e k n e k , f e l s ő b b r e n d ű be­
f o l y á s n a k v a g y i s t e n e k n e k t u l a j d o n í t a n a k , való­
jában a közösség egyénre gyakorolt hatásának
kifejeződései.
A c e r e m ó n i á k és a r i t u á l é k D u r k h e i m szerint
l é t f o n t o s s á g ú ö s s z e t a r t ó e r ő t j e l e n t e n e k egy c s o ­
p o r t o n b e l ü l . E z é r t v a n az, h o g y n e m c s a k a vallás
keretein belül, h a n e m azon túl is rendszeresen
f o r d u l n a k e l ő a z é l e t a z o n f ő p i l l a n a t a i b a n , ami­
k o r az e m b e r f o n t o s v á l t o z á s o k o n m e g y át - ilyen
p é l d á u l a s z ü l e t é s , a h á z a s s á g és a h a l á l . E z e n
a l k a l m a k k o r s z i n t e m i n d e n t á r s a d a l o m b a n rituá­
l é k r a é s c e r e m ó n i á k r a k e r ü l sor. D u r k h e i m érvei
s z e r i n t a k ö z ö s c e r e m ó n i á k m e g e r ő s í t i k a csopor­
t o n b e l ü l i s z o l i d a r i t á s t akkor, a m i k o r a z e m b e r e k ­
n e k a z é l e t ü k b e n b e á l l ó n a g y v á l t o z á s o k h o z kell
a l k a l m a z k o d n i u k . A t e m e t é s i r i t u á l é k azt hang­
súlyozzák, hogy a csoport értékei fennmaradnak
az e g y é n h a l á l a u t á n is, és így m ó d o t a d n a k a gyá­
s z o l ó k n a k , h o g y elfogadják a m e g v á l t o z o t t körül­
m é n y e k e t . A g y á s z n e m a f á j d a l o m s p o n t á n kife­
j e z ő d é s e , v a g y l e g a l á b b i s c s a k a z o k n a k az, akiket
a h a l á l e s e t k ö z e l r ő l é r i n t . A g y á s z a c s o p o r t által
előírt kötelesség.

A kis, hagyományos kultúrákban Durkheim


s z e r i n t a z é l e t m a j d n e m m i n d e n r é s z l e t é t átjárja
a vallás. A vallási c e r e m ó n i á k szerepet játszanak
D u r k h e i m a m e l l e t t érvel, h o g y az o l y a n rituálék, mint ez
a p u d z s a s z e r t a r t á s K a l k u t t á b a n , j e l ö l i k ki a s p i r i t u á l i s a z ú j g o n d o l a t o k , g o n d o l k o d á s m ó d o k megszüle­
és a világi közötti h a t á r v o n a l a t , m i k ö z b e n m e g e r ő s í t i k a t é s é b e n és a " m e g l é v ő é r t é k e k m e g e r ő s í t é s é b e n
társadalmi értékeket. e g y a r á n t . A v a l l á s n e m c s a k é r z é s e k és tevékeny­
s é g e k ö s s z e s s é g e ; a h a g y o m á n y o s k u l t ú r á k b a n az
s z i m b ó l u m o k szerinte e l k ü l ö n ü l n e k a lét min­ egyén gondolkodásmódját is meghatározza. Az
d e n n a p i e l e m e i t ő l , vagyis a p r o f á n t ó l . A t o t e m - e m b e r a l e g a l a p v e t ő b b d o l g o k r ó l , m i n t az időről
állatot vagy -növényt kizárólag különleges ce­ és a t é r r ő l is v a l l á s i k e r e t e k k ö z ö t t g o n d o l k o d o t t
remóniák alkalmával szabad megenni, és szent először. Az i d ő f o g a l m a p é l d á u l a v a l l á s i rituálék
tárgyként a t o t e m n e k természetfeletti képessé­ során szerepet játszó időtartamokból ered.
geket t u l a j d o n í t a n a k , a m e l y e k m i a t t t e l j e s e n el­ A modern társadalmak kialakulásával Durk­
k ü l ö n ü l a többi állattól, a m i k r e vadásznak, vagy h e i m s z e r i n t a v a l l á s h a t á s a g y e n g ü l . A tudomá­
a t ö b b i n ö v é n y t ő l , a m i k e t ö s s z e g y ű j t e n e k és el­ n y o s g o n d o l k o d á s egyre i n k á b b felváltja a vallási
fogyasztanak. m a g y a r á z a t o k a t , és a c e r e m o n i á l i s vagy rituális
M i é r t s z e n t a t o t e m ? D u r k h e i m s z e r i n t azért, t e v é k e n y s é g e k m á r c s a k a z e g y é n é l e t é n e k igen
mert magának a csoportnak a jelképe; a csoport kis r é s z é t t ö l t i k b e . D u r k h e i m egyetért Marxszal
vagy közösség számára legfontosabb értékeket a b b a n , h o g y a h a g y o m á n y o s vallás - a z a z a fel­
s z i m b o l i z á l j a . A t o t e m i r á n t é r z e t t t i s z t e l e t való­ s ő b b e r ő k vagy i s t e n e k létét f e l t é t e l e z ő vallás - kö­
j á b a n a legfőbb t á r s a d a l m i é r t é k e k i r á n t i tiszte­ zel áll az e l t ű n é s h e z . „A régi i s t e n e k . . . halottak"
l e t b ő l s z á r m a z i k . A v a l l á s b a n az i m á d a t tárgya - írta D u r k h e i m . De m é g i s azt állítja, h o g y a vallás
valójában a társadalom maga. b i z o n y o s é r t e l e m b e n , h a m e g v á l t o z o t t formában
D u r k h e i m hangsúlyozza, hogy a vallás sosem is, de v a l ó s z í n ű l e g f e n n m a r a d m a j d . A kohéziót
csak hit kérdése. M i n d e n vallásban rendszere­ a m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n is az é r t é k e k e t meg­
sek a ceremoniális és rituális tevékenységek, e r ő s í t ő r i t u á l é k adják, így a r é g i e k e t a l i g h a n e m új
amik során a hívők csoportjai összegyűlnek. A c e r e m ó n i á k v á l t j á k m a j d fel. D u r k h e i m n e m írja
k o l l e k t í v c e r e m ó n i á k m e g e r ő s í t i k a c s o p o r t szo­ l e e g y é r t e l m ű e n , h o g y m i k l e h e t n e k e z e k , d e úgy
l i d a r i t á s á t . A c e r e m ó n i á k e l t á v o l í t j á k az e g y é n t t ű n i k , a z o l y a n h u m a n i s t a é s p o l i t i k a i értékek
a p r o f á n t á r s a d a l m i é l e t ü g y e i t ő l , és egy e m e l ­ ü n n e p l é s é r e g o n d o l , m i n t a s z a b a d s á g , az egyen­
k e d e t t á l l a p o t b a h o z z á k , a m i k o r i s ú g y érzi, fel- l ő s é g és a t á r s a d a l m i e g y ü t t m ű k ö d é s .
VALLÁS A M O D E R N TÁRSADALOMBAN

Weber: a világvallások v a l l á s n a k " hív. E z z e l a r r a utal, h o g y f ő é r t é k e i a z


és a társadalmi változások a n y a g i l é t b ő l v a l ó m e g s z a b a d u l á s h o z , a spirituá­
lis l é t b e v a l ó f e l e m e l k e d é s h e z k ö t ő d n e k . A h i n ­
Durkheim érveit i g e n k e v é s p é l d á r a é p í t e t t e , b á r d u i z m u s b ó l fakadó v a l l á s o s é r z é s e k é s s z á n d é k o k
állítása szerint g o n d o l a t a i á l t a l á n o s s á g b a n is ér­ n e m a z a n y a g i világ irányítását, á t a l a k í t á s á t c é ­
vényesek a vallásra. M a x W e b e r v i s z o n t s z é l e s l o z z á k . É p p e l l e n k e z ő l e g , a h i n d u i z m u s az anya­
merítéssel t a n u l m á n y o z t a a világ v a l l á s a i t . S e m gi v a l ó s á g o t c s a k a v a l ó b a n fontos dolgokat elta­
előtte, s e m u t á n a n e m végzett s e n k i i l y e n kiter­ karó l e p e l n e k tartja, m e l y e k r e a z e m b e r i s é g n e k
jedt kutatást. F i g y e l m é t főleg az ú g y n e v e z e t t vi­ o d a k e l l e n e figyelnie. A k o n f u c i a n i z m u s s z i n t é n
lágvallásokra fordította - e z e k azok a vallások, igyekezett elterelni a figyelmet a nyugati jellegű
amelyek sok h í v ő t t o b o r o z t a k é s d ö n t ő s z e r e p e t g a z d a s á g i fejlődésről, és i n k á b b a világgal v a l ó
játszottak a v i l á g t ö r t é n e l e m b e n . R é s z l e t e s e n ta­ h a r m ó n i a e l é r é s é t h i r d e t t e a h e l y e t t , h o g y igye­
nulmányozta a h i n d u i z m u s t , a b u d d h i z m u s t , a k e z n é n k azt i r á n y í t á s u n k a l á v o n n i . H a b á r K í n a
taoizmust é s a z ő s i z s i d ó v a l l á s t ( W e b e r 1 9 5 8 b , h o s s z ú ideig a világ l e g n a g y o b b h a t a l m ú és leg­
2005) és A protestáns etika és a kapitalizmus szel­ f e j l e t t e b b k u l t ú r á j ú o r s z á g a volt, f ő v a l l á s i é r t é k e i
leme ( 1 9 9 5 ) c í m ű k ö n y v é b e n és m á s u t t is r é s z l e ­ az ö n c é l ú gazdasági fejlődésre való törekvések
tesen e l e m e z t e a k e r e s z t é n y s é g h a t á s á t a n y u g a t i ellen hatottak.
történelemre. A z i s z l á m e l e m z é s é t a z o n b a n - b á r Weber a kereszténységet megváltást hirdető
tervezte - n e m sikerült b e f e j e z n i e . vallásnak t e k i n t e t t e , m e r t azt tanítja; h o g y az e m ­
Weber vallásról s z ó l ó í r á s a i e l t é r n e k D u r k h e i - b e r e k e t m e g l e h e t m e n t e n i , h a f e l v e s z i k a keresz­
méitől a n n y i b a n , h o g y a v a l l á s és a t á r s a d a l m i tény hitet és követik erkölcsi tanításait. A b ű n és
változások ö s s z e f ü g g é s e i r e k o n c e n t r á l n a k , a m i ­ az isteni kegyelem általi m e g m e n t é s a gondolat
nek D u r k h e i m k e v é s figyelmet s z e n t e l t . Marx kulcsa. Olyan feszültséget és érzelmi helyzetet
gondolataitól a b b a n tér e l Weber, h o g y s z e r i n t e teremtenek, ami a keleti vallásokban n i n c s meg.
a vallás n e m f e l t é t l e n ü l k o n z e r v a t í v e r ő ; é p p el­ A m e g v á l t ó v a l l á s o k n a k v a n b i z o n y o s „forradal­
lenkezőleg, v a l l á s i i n d í t t a t á s ú m o z g a l m a k gyak­ m i " jellegük. Míg a keleti vallások a hívőkben a
ran okoztak g y ö k e r e s t á r s a d a l m i á t a l a k u l á s o k a t . fennálló renddel s z e m b e n i passzivitást erősítik,
Például a m o d e r n N y u g a t k a p i t a l i s t a s z e m l é l e ­ a k e r e s z t é n y s é g a b ű n e l l e n i f o l y a m a t o s h a r c ré­
tének forrása a p r o t e s t a n t i z m u s - főleg a p u r i ­ vén lehet a fennálló rend elleni lázadást előmoz­
tanizmus - volt. A z e l s ő v á l l a l k o z ó k e l s ő s o r b a n dító e r ő . A meglévő* d o k t r í n á k a t ú j r a é r t e l m e z ő
kálvinisták v o l t a k . Sikereiket, ami a nyugati vallási vezetők j e l e n n e k meg - mint például Jé­
gazdasági fejlődés beindításában nagy szerepet zus -, akik ezzel kihívják m a g u k ellen az uralko­
játszott, e r e d e t i l e g I s t e n s z o l g á l a t á n a k v á g y a m o ­ dó hatalmakat.
tiválta. S z á m u k r a a z a n y a g i j a v a k m e g s z e r z é s e
Isten k e g y é n e k j e l e volt.
Weber k u t a t á s a során a világvallásokat egy­ A klasszikus nézetek kritikus értékelése
ségként k e z e l t e . A p r o t e s t a n t i z m u s n y u g a t i világ
fejlődésére g y a k o r o l t h a t á s á n a k v i z s g á l a t a W e - Marx, D u r k h e i m és Weber egyaránt felsorolta a
bernél egy t ö b b k u l t ú r á r a k i t e r j e d ő , a v a l l á s o k vallás általa alapvetőnek tartott tulajdonságait,
társadalmi é s g a z d a s á g i é l e t b e n j á t s z o t t s z e r e ­ é s n é z e t e i k b i z o n y o s é r t e l e m b e n k i e g é s z í t i k egy­
pének m e g é r t é s é r e i r á n y u l ó átfogó k u t a t á s r é ­ m á s t . M a r x n a k igaza v o l t a b b a n , h o g y a vallás­
sze. A k e l e t i v a l l á s o k e l e m z é s e során Weber nak gyakran vannak ideológiai vonatkozásai,
arra jutott, h o g y a z o k l e k ü z d h e t e t l e n a k a d á l y t melyeknek célja a vezető csoportok érdekeinek
j e l e n t e n e k a n y u g a t i t í p u s ú i p a r o s o d o t t kapi­ elfogadtatása m á s o k rovására: erre a történelem
talizmus k i f e j l ő d é s e s z á m á r a . E n n e k n e m a z a z s z á m t a l a n p é l d á v a l szolgál. Vegyük p é l d á u l a ke­
oka, hogy a k e l e t i c i v i l i z á c i ó k e l m a r a d o t t a k l e n ­ reszténység más kultúrák európai gyarmatosítók
nének; e g y s z e r ű e n m á s é r t é k e k e t v a l l a n a k , m i n t á l t a l i l e i g á z á s á r a gyakorolt h a t á s á t . A „ p o g á n y o ­
amelyek E u r ó p á b a n d o m i n á l n a k . kat" megtéríteni igyekvő hittérítők kétségkívül
Kínában és I n d i á b a n - m i n t W e b e r r á m u t a t o t t őszinte szándékból cselekedtek, de tanításaik
- voltak o l y a n időszakok, a m i k o r a k e r e s k e d e l e m , eredménye a hagyományos kultúrák megsemmi­
az ipar és a v á r o s i a s o d á s t e n d e n c i á i felerősödtek, s ü l é s é n e k és a f e h é r u r a l o m n a k az e l ő s e g í t é s e
de azok n e m o k o z t a k o l y a n r a d i k á l i s t á r s a d a l m i lett. S z i n t e a z ö s s z e s k e r e s z t é n y f e l e k e z e t egé­
átalakulásokat, mint az iparosodott kapitaliz­ s z e n a 1 9 . s z á z a d i g e l t ű r t e v a g y h e l y e s e l t e is a
mus térhódítása E u r ó p á b a n . E n n e k egyik fő oka r a b s z o l g a s á g o t az E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n és a világ
a vallás volt. A h i n d u i z m u s p é l d á u l a z o k k ö z é a más részein. Olyan doktrínákat hirdettek, ame­
vallások k ö z é tartozik, a m i k e t W e b e r „ m á s v i l á g i l y e k s z e r i n t a r a b s z o l g a s á g az i s t e n i t ö r v é n y e k e n
J

14. F E J E Z E T

a l a p u l , é s a z e n g e d e t l e n r a b s z o l g a n e m c s a k gaz­ b a , a t á n c b a , a szájról szájra h a g y o m á n y o z ó d ó


dája, h a n e m I s t e n e l l e n i s vét. t ö r t é n e t e k b e és az i r o d a l o m b a . A kis, k u l t ú r á k b a n
De W e b e r n e k is h e l y t á l l ó az a m e g á l l a p í t á s a , n i n c s h i v a t á s o s p a p i réteg, d e rhindig v a n n a k
hogy a vallásnak a meglévő társadalmi rendet o l y a n e m b e r e k , a k i k a v a l l á s i (és s o k s z o r mági­
destabilizáló, gyakran forradalmi hatása lehet. kus) t u d á s r a s p e c i a l i z á l ó d n a k . E n n e k s o k fajtá­
Az e g y h á z k e z d e t b e n u g y a n t á m o g a t t a a r a b s z o l ­ ja v a n ; az e g y i k l e g g y a k o r i b b a s á m á n (a szó az
gaságot a z E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n , d e s o k e g y h á z i észak-amerikai indiánoktól származik). A sámán
v e z e t ő k é s ő b b n a g y s z e r e p e t j á t s z o t t a z eltörlé­ o l y a n e g y é n , a k i r ő l ú g y h i s z i k , k é p e s a szelle­
s é b e n . A v a l l á s o s h i t sok, az i g a z s á g t a l a n h a t a l ­ m e k e t vagy más természetfeletti erőket rituálék
mi rendszert megdönteni szándékozó mozgalom ú t j á n i r á n y í t a n i . A s á m á n o k a z o n b a n n é h a in­
h a j t ó e r e j e volt; k i e m e l t s z e r e p e v o l t p é l d á u l a z kább varázslók, n e m vallási vezetők, és gyakran
1 9 6 0 - a s é v e k a m e r i k a i polgárjogi m o z g a l m a i b a n . fordulnak hozzájuk olyanok, akik elégedetlenek
A v a l l á s a t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k a t m á s - gyak­ azzal, a m i t a k ö z ö s s é g v a l l á s i r i t u á l é i n y ú j t a n a k
r a n i g e n v é r e s - m ó d o n is e l ő s e g í t e t t e : a v a l l á s i nekik.
o k o k b ó l vívott fegyveres k o n f l i k t u s o k é s h á b o r ú k
révén.
A vallásnak ezek a történelem során oly fontos Totemizmus és animizmus
s z e r e p e t j á t s z ó m e g o s z t ó h a t á s a i t D u r k h e i m alig
e m l í t i , ő e l s ő s o r b a n a v a l l á s n a k a t á r s a d a l m i ösz- A kis k u l t ú r á k b a n g y a k o r i v a l l á s i f o r m a m i n d a
szetartást, k o h é z i ó t e r ő s í t ő s z e r e p é t h a n g s ú l y o z ­ t o t e m i z m u s , m i n d az a n i m i z m u s . A „ t o t e m " szó
ta. N e m n e h é z a z o n b a n e l g o n d o l á s a i t o l y m ó d o n észak-amerikai indián törzsektől származik, de
átértelmezni, hogy ne csak a szolidaritást, h a n e m s z é l e s k ö r b e n h a s z n á l j á k a z o k r a a n ö v é n y e k r e és
a v a l l á s i m e g o s z t o t t s á g o t , k o n f l i k t u s o k a t és vál­ á l l a t o k r a is, a m e l y e k n e k t e r m é s z e t f ö l ö t t i erőt tu­
t o z á s t is m e g m a g y a r á z z á k . Végeredményben a l a j d o n í t a n a k . Á l t a l á b a n egy t á r s a d a l o m b a n min­
más vallási csoportok ellen irányuló érzések jó d e n r o k o n i a l a p ú c s o p o r t n a k v a g y k l á n n a k meg­
részben a saját csoporton belüli értékek melletti v a n a m a g a t o t e m e , a m i h e z k ü l ö n f é l e rituálék
elkötelezettségből fakadnak. k ö t ő d n e k . A t o t e m h i t i d e g e n n e k t ű n h e t az ipa­
D u r k h e i m m u n k á j á n a k egyik l e g é r t é k e s e b b ré­ r o s o d o t t t á r s a d a l m a k b a n é l ő k s z á m á r a , d e bizo­
s z e a r i t u á l é k és c e r e m ó n i á k h a n g s ú l y o z á s a . M i n ­ nyos, a t o t e m i z m u s h o z hasonló szimbólumok
den vallás hívői rendszeresen összegyűlnek, és iparosodott társadalmakban is előfordulnak:
e z e n a l k a l m a k k o r r i t u á l é k b a n v e s z n e k részt. M i n t egy s p o r t k l u b j e l k é p é ü l s z o l g á l ó k a b a l a á l l a t i s
D u r k h e i m h e l y e s e n r á m u t a t o t t , a r i t u á l é k az é l e t totem.
n a g y m é r f ö l d k ö v e i h e z is k ö t ő d n e k : i l y e n a szü­ Az animizmus a földi v i l á g b a n m e g j e l e n ő szel­
letés, a f e l n ő t t é v á l á s (sok k u l t ú r á b a n v a n a ser­ l e m e k b e n v a l ó h i t . A s z e l l e m e k e t j ó - v a g y rossz­
d ü l ő k o r h o z k ö t ő d ő r i t u á l é ) , a h á z a s s á g és a h a l á l i n d u l a t ú n a k hiszik, és az e m b e r i viselkedést a
(van G e n n e p 1 9 7 7 ) . hit szerint többféleképpen k é p e s e k befolyásolni.
A fejezet h á t r a l e v ő r é s z é b e n m i n d h á r o m e d d i g E g y e s k u l t ú r á k b a n p é l d á u l ú g y h i s z i k , hogy a
tárgyalt s z e r z ő g o n d o l a t a i t f e l h a s z n á l j u k m a j d . s z e l l e m e k o k o z z á k a b e t e g s é g e k e t v a g y az őrült­
E l ő s z ö r á t t e k i n t j ü k a főbb v i l á g v a l l á s o k a t és a séget, i l l e t v e k é p e s e k m e g s z á l l n i e g y e m b e r t é s
v a l l á s i s z e r v e z e t e k k ü l ö n b ö z ő fajtáit. E z u t á n a i r á n y í t a n i a v i s e l k e d é s é t . A z a n i m i s t a h i t nem
s z e k u l a r i z á c i ó v a l k a p c s o l a t o s s z o c i o l ó g i a i vitá­ k o r l á t o z ó d i k a k i s t á r s a d a l m a k r a : b i z o n y o s mér­
val f o g l a l k o z u n k : a z z a l a n é z e t t e l , h o g y a v a l l á s tékig sokféle vallási környezetben előfordul.
j e l e n t ő s é g e e g y r e k i s e b b a z i p a r o s o d o t t társadal­ E u r ó p á b a n a k ö z é p k o r b a n g y a k r a n ü l d ö z t é k azo­
makban. Majd megvizsgáljuk a világvallásokban kat, a k i k r ő l ú g y v é l t é k , h o g y g o n o s z s z e l l e m e k
a s z e k u l a r i z á c i ó e l l e n s z ó l ó érveket, j e l e n s é g e k e t : s z á l l t á k m e g őket, a v a r á z s l ó k a t v a g y boszorká­
az új v a l l á s i m o z g a l m a k m e g j e l e n é s é t és a v a l l á s i nyokat.
f u n d a m e n t a l i z m u s erejét. A kis, „ e g y s z e r ű n e k " t ű n ő t á r s a d a l m a k is gyak­
r a n r e n d e l k e z n e k ö s s z e t e t t h i t r e n d s z e r r e l . A to­
t e m i z m u s és az a n i m i z m u s g y a k o r i b b a k a kis
A VILÁG VALLÁSAI t á r s a d a l m a k b a n , m i n t a n a g y o k b a n , de a kis tár­
s a d a l m a k egy r é s z é n e k j ó v a l ö s s z e t e t t e b b vallása
A h a g y o m á n y o s t á r s a d a l m a k b a n a v a l l á s általá­ v a n . A d é l - s z u d á n i n u e r e k p é l d á u l E. E. Evans-
b a n k ö z p o n t i s z e r e p e t j á t s z i k a t á r s a d a l m i élet­ P r i t c h a r d ( 1 9 5 6 ) l e í r á s a s z e r i n t ö s s z e t e t t teoló­
b e n . A v a l l á s i s z i m b ó l u m o k és r i t u á l é k g y a k r a n giai r e n d s z e r r e l rendelkeznek, a m i n e k közép­
b e é p ü l n e k az adott társadalom kultúrájába és p o n t j á b a n az „ég s z e l l e m e " áll. A m o n o t e i z m u s
m ű v é s z e t é b e : a z e n é b e , a f e s t é s z e t b e , a fafaragás­ ( e g y i s t e n h i t ) felé h a j l ó v a l l á s o k v i s z o n t viszony-
VALLÁS A M O D E R N T Á R S A D A L O M B A N
rninmni • m irmumn i

lag ritkák a k i s e b b h a g y o m á n y o s k u l t ú r á k b a n . a hivatalos vallás. Zsidó közösségek Európában,


A legtöbb k ö z ü l ü k p o l i t e i s t a , a z a z tagjai t ö b b Észak-Amerikában és Ázsiában is fennmaradtak
istenben h i s z n e k . a n n a k e l l e n é r e , h o g y á l l a n d ó ü l d ö z t e t é s n e k vol­
tak kitéve - e n n e k csúcspontjaként a n á c i k a má­
sodik világháború alatt a k o n c e n t r á c i ó s táborok­
A zsidó vallás, b a n több millió zsidót pusztítottak el.
a kereszténység és az iszlám

A világ h á r o m l e g n a g y o b b m o n o t e i s t a v a l l á s a a A kereszténység
zsidó vallás, a kereszténység és az iszlám. Mind­
három a K ö z e l - K e l e t r ő l s z á r m a z i k és k ö l c s ö n ö ­ A kereszténység a zsidó vallás sok elemét átvette
sen hatottak e g y m á s f e j l ő d é s é r e . é s m a g á b a o l v a s z t o t t a . J é z u s o r t o d o x z s i d ó volt, é s
a kereszténység a zsidó valláson belüli irányzat­
k é n t i n d u l t ; n e m i s e g y é r t e l m ű , h o g y J é z u s egyál­
A zsidó vallás t a l á n k ü l ö n , ú j v a l l á s t akart-e l é t r e h o z n i . T a n í t v á ­
n y a i a z s i d ó h i t s z e r i n t i Messiásként t e k i n t e t t e k
A három k ö z ü l a z s i d ó v a l l á s a l e g r é g e b b i , lét­ rá. ( A h é b e r s z ó „ f e l k e n t e t " j e l e n t , görög f o r d í t á s a
rejötte k ö r ü l b e l ü l i. e. 1 0 0 0 - r e t e h e t ő . A k o r a i K r i s z t o s z , v a g y i s K r i s z t u s . ) P á l , egy görög a n y a ­
héberek n o m á d o k voltak, a k i k a z ő s i E g y i p t o m nyelvű r ó m a i polgár volt a kereszténység egyik fő
közelében éltek. Prófétáik, a z a z v a l l á s i v e z e t ő i k korai terjesztője: sokat prédikált Kis-Ázsiában és
részben a r é g i ó b a n m á r m e g l é v ő m á s v a l l á s i h i ­ Görögországban. Habár a keresztényeket kezdet­
tekből merítettek, de fontos különbség, hogy b e n kíméletlenül üldözték, Konstantin császár
ők egyetlen, m i n d e n h a t ó I s t e n b e n h i t t e k , m í g a v é g ü l a R ó m a i B i r o d a l o m h i v a t a l o s v a l l á s á v á tet­
szomszéd n é p e k t ö b b s é g e p o l i t e i s t a volt. A h é b e ­ te a k e r e s z t é n y s é g e t . A k e r e s z t é n y s é g g y o r s a n el­
rek hite s z e r i n t I s t e n s z i g o r ú e r k ö l c s i t ö r v é n y e k terjedt, és a n y u g a t i k u l t ú r a m e g h a t á r o z ó j á v á vált
betartását várta e l t ő l ü k , é s r a g a s z k o d t a k a h h o z , a következő kétezer évben.
hogy az igazságot c s a k ők i s m e r i k és az ő h i t ü k az M a a k e r e s z t é n y s é g n e k t ö b b h í v e v a n é s vi­
egyetlen igaz vallás ( Z e i t l i n 1 9 8 4 , 1 9 8 8 ) . l á g s z e r t e e l t e r j e d t e b b , m i n t bárrrfely m á s v a l l á s
Izrael m á s o d i k v i l á g h á b o r ú u t á n i l é t r e j ö t t é i g (lásd a 14.1. ábrát). T ö b b m i n t e g y m i l l i á r d e m b e r
nem volt o l y a n á l l a m , a h o l a z s i d ó v a l l á s lett v o l n a v a l l j a m a g á t k e r e s z t é n y n e k , de a k e r e s z t é n y s é g
teológiai szempontból igen megosztott, és sok
k ü l ö n b ö z ő e g y h á z i s z e r v e z e t r e b o m l i k . F ő ágai a
r ó m a i k a t o l i c i z m u s , a p r o t e s t a n t i z m u s és a k e l e t i
ortodoxia.

Az iszlám

Az iszlám, m e l y n e k gyökerei részben egybeesnek


a k e r e s z t é n y s é g é v e l , j e l e n l e g a v i l á g m á s o d i k leg­
n a g y o b b v a l l á s a (lásd a 14.1. ábrát). Az i s z l á m
a z i . sz. 7 . s z á z a d i M o h a m e d p r ó f é t a t a n í t á s a i b ó l
e r e d . A z i s z l á m i s t e n é n e k , A l l a h n a k a h i t sze­
r i n t m i n d e n e m b e r é s m á s é l ő l é n y felett h a t a l m a
v a n . A m u s z l i m o k n a k ( i s z l á m h í v ő k ) öt v a l l á s i
k ö t e l e s s é g ü k van, e z e k e t t e k i n t i k az iszlám osz­
lopainak. Az e l s ő az iszlám hitvallás, a saháda
e l m o n d á s a : „ T a n ú s í t o m , h o g y n i n c s m á s i s t e n Al­
l a h o n k í v ü l , és M o h a m e d az ő prófétája." A m á ­
sodik kötelesség a napi ötszöri ima, előtte rituális
m o s d á s s a l . Az i m a s o r á n a h í v ő m i n d i g a s z a ú d -
a r á b i a i M e k k a s z e n t v á r o s a felé fordul, b á r h o l i s
legyen a világon.
A h a r m a d i k p i l l é r az a d a k o z á s a s z e g é n y e k n e k ,
amit az állam sokszor adóztatás céljára használt
Zsidó hívő a Tórát olvassa. fel. A n e g y e d i k a b ö j t m e g t a r t á s a : a R a m a d á n h ó -
422 14. FEJEZET

7 4 . 7 . ábra Az e g y e s vallások k ö v e t ő i n e k s z á m a a világ m i n d e n e m b e r b e l e s z ü l e t i k a t á r s a d a l m i é s val­


népességének arányában, 2000-ben lási hierarchiába, mégpedig a korábbi életeinek
Új vallási mozgalom é r d e m e i a l a p j á n . M i n d e n k a s z t n a k / m á s o k a kö­
tagja (1,7%) t e l e s s é g e i és a r i t u á l é i , és az e g y e s e m b e r s o r s a a
k ö v e t k e z ő é l e t é b e n n a g y r é s z t a z o n m ú l i k , hogy
e z e k e t m i l y e n j ó l t e l j e s í t i . A h i n d u i z m u s elfogad­
ja a k ü l ö n b ö z ő vallási nézeteket, és n e m különí­
ti el é l e s e n a h í v ő k e t a n e m h í v ő k t ő l . Az i n d i a i
s z u b k o n t i n e n s e n t ö b b m i n t 7 5 0 m i l l i ó h i n d u él.
A h i n d u i z m u s - a k e r e s z t é n y s é g t ő l és az iszlám­
tól e l t é r ő e n - n e m t é r í t ő v a l l á s , n e m k í v á n s e n k i t
m e g g y ő z n i , avagy „igaz h i t ű v é " t e n n i .

Buddhizmus, konfucianizmus, taoizmus

E h á r o m vallás a Kelet etikai vallásai, melyek


n e m istent, h a n e m etikai e s z m é n y e k e t állítanak a
k ö z é p p o n t b a , a m e l y e k h í v e i k e t a z u n i v e r z u m ter­
mészetes kohéziójához és egységéhez kapcsolják.
A buddhizmus Buddha („a megvilágosodott")
t a n í t á s a i b ó l e r e d , a k i az i. sz. 6. s z á z a d b a n egy
Forrás: Barrett-Kurian-Johnson (2001): World Christian En­ kis dél-nepáli királyság hindu hercege volt.
cyclopedia. O x f o r d , O x f o r d U n i v e r s i t y P r e s s , 4 . o . B u d d h a s z e r i n t a z e m b e r k i s z a b a d u l h a t a z újjá­
s z ü l e t é s k ö r f o r g á s á b ó l , m é g p e d i g a z á l t a l , h a le­
n a p j a s o r á n s e m m i l y e n é t e l t vagy italt n e m sza­ m o n d a v á g y a i r ó l . A m e g v á l t á s felé v e z e t ő út ele­
bad fogyasztani napközben. Az utolsó kötelesség me az ö n f e g y e l e m és a m e d i t á c i ó , a m i n d e n n a p i
az, h o g y m i n d e n h í v ő n e k é l e t é b e n l e g a l á b b egy­ é l e t f e l a d a t a i t ó l e l k ü l ö n í t v e . A b u d d h i z m u s vég­
szer meg kell próbálnia M e k k á b a elzarándokolni. ső c é l j a a n i r v á n a , a s p i r i t u á l i s t e l j e s s é g elérése.
A m u s z l i m hit szerint Allah M o h a m e d előtt B u d d h a e l u t a s í t o t t a a h i n d u r i t u á l é k a t és a kaszt­
m á s próféták - k ö z t ü k M ó z e s és J é z u s - ú t j á n is r e n d s z e r t . M i n t a h i n d u i z m u s , a b u d d h i z m u s is
m e g s z ó l a l t , d e M o h a m e d t a n í t á s a i fejezik k i leg­ elfogadja a h e l y i v a l l á s i v á l t o z a t o k a t , és a helyi
p o n t o s a b b a n akaratát. A z i s z l á m i g e n elterjedt: i s t e n s é g e k b e n v a l ó h i t e t is; n e m r a g a s z k o d i k egy
v i l á g s z e r t e k ö r ü l b e l ü l e g y m i l l i á r d h í v e van, leg­ e g y s é g e s n é z e t h e z . A b u d d h i z m u s ma a Távol-
n a g y o b b r é s z t É s z a k - és K e l e t - A f r i k á b a n , i l l e t v e a K e l e t t ö b b o r s z á g á b a n f o n t o s s z e r e p e t játszik, így
Közel-Keleten és Pakisztánban. T h a i f ö l d ö n , M i a n m a r b a n , S r i L a n k á n , Kínában,
J a p á n b a n é s K o r e á b a n is.
A konfucianizmus a hagyományos kínai társa­
A Távol-Kelet vallásai d a l o m b a n a z u r a l k o d ó r é t e g e k k u l t ú r á j á n a k alap­
j a volt. K o n f u c i u s ( K u n g F u - c e n e v é n e k latinos
A hinduizmus v á l t o z a t a ) az i. sz. 6. s z á z a d b a n élt, ugyanakkor,
m i n t B u d d h a . K o n f u c i u s t a n í t ó volt, n e m vallási
N a g y az e l t é r é s a h á r o m eddig tárgyalt v a l l á s és a próféta, m i n t a k ö z e l - k e l e t i v a l l á s i v e z e t ő k . Kö­
távol-keleti v a l l á s o k k ö z ö t t . A ma is j e l e n t ő s n a g y v e t ő i n e m i s t e n n e k t e k i n t i k , h a n e m a „bölcsek
v a l l á s o k k ö z ü l a l e g r é g e b b i a hinduizmus, mely­ b ö l c s é n e k " . A k o n f u c i a n i z m u s az e m b e r i életet a
n e k f ő t a n a i h a t e z e r é v e s e k . A h i n d u i z m u s poli- t e r m é s z e t b e l s ő h a r m ó n i á j á h o z akarja igazítani,
teista vallás. A n n y i r a sokféle hinduista irányzat és az ősök tiszteletét hangsúlyozza.
létezik, hogy egyes e l e m z ő k szerint inkább több A taoizmus h a s o n l ó e l v e k e n a l a p u l , a meditá­
rokon vallás együttesének kellene tekinteni, m i n t ciót és az erőszakmentességet hangsúlyozva,
egyetlen vallásnak; a hit n é h á n y közös eleme m i n t egy m a g a s a b b s z i n t ű é l e t felé v e z e t ő utat.
köti össze a sok kisebb helyi egyházat és vallási L a o - c e , a t a o i z m u s a l a p í t ó j a K o n f i c i u s h o z hason­
szokást. l ó a n t a n í t ó volt, n e m v a l l á s i próféta. M i n d a kon­
A l e g t ö b b h i n d u elfogadja a r e i n k a r n á c i ó t : azt f u c i a n i z m u s , m i n d a t a o i z m u s s o k e l e m e fenn­
a hitet, h o g y m i n d e n é l ő l é n y a s z ü l e t é s , h a l á l m a r a d t a k í n a i s z o k á s o k b a n és h i t v i l á g b a n , ám
és ú j j á s z ü l e t é s k ö r f o r g á s á n a k r é s z e . A h i n d u i z ­ h a t á s u k m á r a m e g g y e n g ü l t a k o m m u n i s t a állam
m u s másik fő része a kasztrendszer, a m i szerint elszánt vallásellenessége miatt.
VALLÁS A M O D E R N TÁRSADALOMBAN

Vallási szervezetek Az egyházaknak általában formális, bürokratikus


s z e r k e z e t e v a n , e g y m á s a l á é s fölé r e n d e l t v a l l á s i
A vallás s z o c i o l ó g i á j a m á r a k e z d e t e k t ő l , D u r k ­ t i s z t v i s e l ő k k e l , és j e l l e m z ő e n a v a l l á s k o n z e r v a t í ­
heim és W e b e r í r á s a i ó t a foglalkozik az E u r ó p á n vabb oldalát jelentik, h i s z e n a fennálló intézmé­
kívüli vallásokkal. M i n d a z o n á l t a l g y a k r a n m i n ­ nyes rend részei. Legtöbb követőjüknek a szülei
den vallást az e u r ó p a i t a p a s z t a l a t o k r a é p ü l ő fo­ is u g y a n a n n a k az e g y h á z n a k a tagjai.
galmak és e l m é l e t e k a l a p j á n p r ó b á l t a k v i z s g á l n i . A s z e k t á k v i s z o n y l a g k i c s i k ; c é l j u k á l t a l á b a n az
Az olyan fogalmak p é l d á u l , m i n t a felekezet v a g y „igaz ú t " m e g t a l á l á s a és k ö v e t é s e . Á l t a l á b a n kivál­
a szekta, f e l t é t e l e z i k a f o r m á l i s v a l l á s i s z e r v e z e ­ n a k a z őket k ö r ü l v e v ő t á r s a d a l o m b ó l é s saját kö­
tek létét; így a l i g h a l e h e t n e k h a s z n o s a k o l y a n z ö s s é g e k e t h o z n a k létre. A s z e k t á k tagjai az egyhá­
vallások t a n u l m á n y o z á s k o r , m e l y e k a spiritua- zakat r o m l o t t n a k tartják. A l e g t ö b b e s e t b e n a szek­
litást a n a p i é l e t r é s z é v é k í v á n j á k t e n n i , v a g y t á k n a k n i n c s e n e k tisztségviselői, é s m i n d e n tagot
amelyek a v a l l á s t teljes mértékben integrálni e g y e n l ő n e k t e k i n t e n e k . Vannak, akik egy s z e k t á b a
szeretnék a polgári és p o l i t i k a i é l e t b e . Az u t ó b ­ s z ü l e t n e k , de a l e g t ö b b e n m a g u k l é p n e k be vallási
bi n é h á n y é v t i z e d b e n a s z o c i o l ó g u s o k i g y e k e z t e k meggyőződésből.
egy összehasonlító szociológiai megközelítést i
meghonosítani, a m i a k ü l ö n b ö z ő v a l l á s o k a t a sa­
ját g o n d o l a t r e n d s z e r ü k ö n b e l ü l r ő l p r ó b á l j a értel­ Felekezetek és kultuszok
mezni (Wilson 1 9 8 2 ; v a n der Veer 1 9 9 4 ) .
A korai e l m é l e t e k s z e r z ő i , m i n t M a x W e b e r Más szerzők továbbfejlesztették a Weber és
(Weber 2 0 0 5 ) , E r n s t T r o e l t s c h ( T r o e l t s c h 1 9 3 1 ) é s Troeltsch által javasolt egyház/szekta tipológiát.
Richard N i e b u h r ( N i e b u h r 1 9 2 9 ) a v a l l á s i szer­ I l y e n H o w a r d B e c k e r ( 1 9 5 0 ) , a k i k é t t o v á b b i tí­
vezeteket a s z e r i n t s o r o l t á k b e , h o g y m e n n y i r e p u s t k ü l ö n b ö z t e t e t t m e g : a felekezetet és a kul­
bevettek, h a g y o m á n y o s a k . A s k á l a e g y i k v é g é n a tuszt. A f e l e k e z e t o l y a n szekta, a m e l y e l v e s z t e t t e
- hagyományos és a t á r s a d a l m i é l e t r é s z é t k é p e ­ megújító dinamizmusát, és tiltakozó csoportból
ző - egyházak v a n n a k , a m á s i k o n a k u l t u s z o k , a i n t é z m é n y e s t e s t ü l e t t é vált. A hosszabb ideig
szekták pedig v a l a h o v a a k e t t ő k ö z é t e h e t ő k . Ez fennmaradó szekták elkerülhetetlerfül felekezetté
a m e g k ü l ö n b ö z t e t é s az e u r ó p a i és e g y e s ü l t ál­ v á l n a k . A k á l v i n i z m u s és a m e t o d i z m u s létrejöt­
lamokbeli v a l l á s o k t a n u l m á n y o z á s á n a l a p u l , é s tekor, a m i k o r k ö v e t ő i k b e n n a g y s z e n v e d é l y e k e t
vitatott, h o g y m e n n y i r e j ó l a l k a l m a z h a t ó a n e m keltettek, szekták voltak; az évek során a z o n b a n
keresztény v i l á g b a n . elfogadottabbak, „tiszteletre m é l t ó b b a k " lettek.
Ma a s z o c i o l ó g u s o k tudják, h o g y a s z e k t a és A f e l e k e z e t e k e t az e g y h á z a k t ö b b é - k e v é s b é legi­
kultusz s z a v a k n a k n e g a t í v k o n n o t á c i ó i v a n n a k , t i m s z e r v e z e t k é n t fogadják el. A f e l e k e z e t e k és
és ezt i g y e k e z n e k e l k e r ü l n i . E z é r t a kortárs val­ az egyházak egymás mellett működnek, gyakran
lásszociológusok néha az új vallási mozgalmak harmonikus együttműködésben.
kifejezést h a s z n á l j á k a z o l y a n ú j a b b v a l l á s i szer­ A kultuszok hasonlítanak a szektákhoz, de
vezetekre, a m e l y e k n e m é l v e z i k azt a t i s z t e l e t e t , v a n n a k k ö z t ü k k ü l ö n b s é g e k . A k u l t u s z o k a legla-
amit a régebbi, elfogadott v a l l á s o k m e g k a p n a k z á b b a n s z e r v e z ő d ő é s l e g á t m e n e t i b b v a l l á s i szer­
(Hexham-Poewe 1 9 9 7 ; Hadden 1 9 9 7 ) . vezetek, amelyekhez olyan egyének tartoznak,
a k i k e l u t a s í t j á k a „rajtuk k í v ü l i t á r s a d a l o m érté­
k e i t " . A k ö z é p p o n t b a n az e g y é n i é l m é n y áll, és
Egyházak és szekták az, h o g y a h a s o n l ó a n g o n d o l k o d ó e m b e r e k együtt
l e h e s s e n e k . A tagok n e m l é p n e k be formálisan
Minden v a l l á s b a n s z e r e p e v a n a h í v ő k k ö z ö s s é ­ egy k u l t u s z b a , h a n e m á t v e s z i k a n n a k t a n a i t v a g y
geinek, de e z e k a k ö z ö s s é g e k s o k f é l e m ó d o n szer­ előírt viselkedésformáit. A tagoknak általában
veződhetnek. A v a l l á s i s z e r v e z e t e k c s o p o r t o s í ­ e n g e d é l y e z i k m á s v a l l á s o k g y a k o r l á s á t . A szek­
tásának egyik m ó d j á t M a x W e b e r é s kollégája, t á k h o z h a s o n l ó a n a k u l t u s z o k is g y a k r a n kariz­
Ernst T r o e l t s c h v a l l á s t ö r t é n é s z d o l g o z t a k i (Tro­ matikus vezetők köré szerveződnek. A nyugati
eltsch 1 9 8 1 ) . W e b e r é s T r o e l t s c h e g y h á z a k a t é s v i l á g b a n ma a k u l t u s z o k k ö z é t a r t o z i k a s p i r i t u a ­
szektákat k ü l ö n b ö z t e t e t t m e g . A z e g y h á z a k nagy, l i z m u s , az a s z t r o l ó g i a v a g y a t r a n s z c e n d e n t á l i s
elfogadott v a l l á s i s z e r v e z e t e k - m i n t p é l d á u l a meditáció.
katolikus vagy az a n g l i k á n e g y h á z . A s z e k t á k A karizmatikus vezetők köré épülő kultuszok
az e l k ö t e l e z e t t h í v ő k k i s e b b , k e v é s b é s z e r v e z e t t e g y i k tragikus p é l d á j a 1 9 9 3 - b a n k e r ü l t napvilág­
csoportosulásai, a m e l y e k á l t a l á b a n egy e g y h á z ­ ra az E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n . D a v i d K o r e s h , a k i a
ból válnak k i t i l t a k o z á s k é p p e n a n n a k v á l t o z á s a i davidiánusok (Branch Davidians) kultuszának
miatt - így t e t t e k a k á l v i n i s t á k és a m e t o d i s t á k . v e z e t ő j e volt, m e s s i á s n a k m o n d t a m a g á t . Á l l í t ó -
14. F E J E Z E T

Videofelvétel képkockája David Koreshről, a d a v i d i á n u s o k szinte hipnotikus erejű vezetőjéről. S o k követője halt m e g
tragikus körülmények között.

lag illegális fegyvereket h a l m o z o t t fel, t ö b b fele­ ként indult. Jézust a z é r t f e s z í t e t t é k keresztre,


sége volt é s a c s o p o r t t e x a s i , W a c ó b a n l é v ő k ö z ö s mert a tanításai fenyegették R ó m a fennhatósága
lakhelyén élő gyerekeket is szexuálisan zaklatta. alatti J ú d e a vallási rendjét.
A m i k o r a z E g y e s ü l t Á l l a m o k fegyveres e r ő i ösz-
szecsapások és hosszas patthelyzet után megtá­
madták a davidiánusok bázisát, tűz keletkezett Mozgalmak
é s a c s o p o r t c s a k n e m 8 0 tagja, k ö z t ü k 1 9 g y e r e k
meghalt. N e m tisztázódott, hogy a tüzet Koresh A vallási mozgalom a társadalmi mozgalmak
p a r a n c s á r a gyújtották - ő á l l í t ó l a g a m e g a d á s h e ­ e g y i k alfaja.
lyett a t ö m e g e s ö n g y i l k o s s á g r a s z ó l í t o t t fel - vagy
a hatóságok okozták. / A társadalmi mozgalmakat részletesebben a
S z e r e t n é n k h a n g s ú l y o z n i , h o g y az, a m i egy or­ 20., „Politika, kormányzat és terrorizmus" című
szágban kultusznak számít, m á s h o l lehet, hogy fejezet tárgyalja, a 6 6 9 - 6 7 3 . o l d a l o n ) .
elfogadott v a l l á s . A m i k o r a z i n d i a i g u r u k (val­
lási tanítók) az Egyesült Királyságba költöznek, A v a l l á s i m o z g a l o m o l y a n e m b e r e k közössége,
ezt a k ü l ö n b s é g e t t a p a s z t a l j á k . A k e r e s z t é n y s é g a k i k egy ú j v a l l á s e l t e r j e s z t é s e v a g y egy m e g l é v ő
J e r u z s á l e m b e n szektaként jött létre az ókorban, v a l l á s á t é r t e l m e z é s e é r d e k é b e n a l k o t n a k csopor­
é s s o k á z s i a i o r s z á g b a n m a a z e v a n g é l i k u s egy­ tot. A v a l l á s i m o z g a l m a k n a g y o b b a k a szektáknál
h á z a t a Nyugatról, főleg az E g y e s ü l t Á l l a m o k b ó l é s k e v é s b é z á r k ó z n a k e l a z ú j t a g o k felvételétől
behozott kultusznak tekintik. Ezért a kultuszokat - bár, a k á r c s a k az e g y h á z a k és a s z e k t á k eseté­
n e m s z a b a d „ s z o k a t l a n n a k " t e k i n t e n i . Jeffrey K . b e n , a m o z g a l m a k a t s e m m i n d i g l e h e t egyértel­
Hadden, vallásszociológus rámutat (1970), hogy m ű e n m e g k ü l ö n b ö z t e t n i a s z e k t á k t ó l (vagy a kul­
az emberi civilizáció során létrejött mintegy t u s z o k t ó l ) . V a l ó j á b a n a z ö s s z e s s z e k t a é s kultusz
1 0 0 0 0 0 vallás mindegyike új volt valamikor; a b e s o r o l h a t ó a v a l l á s i m o z g a l m a k k ö z é . Vallási
l e g t ö b b , sőt t a l á n m i n d e n k é s ő b b k ö z t i s z t e l e t n e k m o z g a l o m v o l t a k e r e s z t é n y s é g az 1. században,
ö r v e n d ő vallás l e n é z e t t s z e k t a k é n t vagy kultusz­ a m i k o r l é t r e j ö t t és t e r j e d n i k e z d e t t , a l u t h e r á n u s
VALLÁS A M O D E R N TÁRSADALOMBAN

m o z g a l o m , a m e l y k ö r ü l b e l ü l 1 5 0 0 é v v e l késeibb S o k ú j v a l l á s i m o z g a l o m a fent l e í r t n a g y vallá­


megosztotta az európai kereszténységet, és azok si h a g y o m á n y o k e g y i k é b ő l vált ki, m i n t a k e r e s z ­
a c s o p o r t o k is, a m e l y e k a k ö z e l m ú l t b a n z a j l ó ténység, a h i n d u i z m u s vagy a b u d d h i z m u s , má­
iszlám f o r r a d a l o m s z e r e p l ő i v o l t a k (az i s z l á m sok pedig Nyugaton a közelmúltig szinte teljesen
forradalmat a f e j e z e t b e n k é s ő b b r é s z l e t e s e n tár­ i s m e r e t l e n h a g y o m á n y o k folytatásai. N é h á n y ú j
gyaljuk). vallási mozgalmat valójában karizmatikus veze­
A v a l l á s i m o z g a l m a k f e j l ő d é s ü k s o r á n általá­ tője h o z o t t l é t r e a s e m m i b ő l . Ez a h e l y z e t p é l d á u l
ban u g y a n a z o k o n a fő s t á d i u m o k o n m e n n e k át. a S u n M y u n g M o o n t i s z t e l e t e s á l t a l v e z e t e t t , sa­
A kezdeti i d ő k b e n j e l l e m z ő e n egy n a g y h a t á s ú j á t b e v a l l á s a s z e r i n t n é g y é s fél m i l l i ó tagot s z á m ­
vezető adja m e g a m o z g a l o m erejét és összetar­ láló Egyesítő Egyházzal. Az új vallási mozgalmak
tását. M a x W e b e r az i l y e n v e z e t ő k e t karizmati­ tagjai á l t a l á b a n m a g u k v e t t é k fel h i t ü k e t é s n e m
kusnak n e v e z t e ; a k i k k é p e s e k i n s p i r á l ó e r e j ü k k e l a vallásba születtek. T ö b b s é g ü k b e n jól képzett,
lenyűgözni é s k ö v e t ő j ü k k é t e n n i a z e m b e r e k e t középosztálybeli emberek.
(Weber definíciója szerint lehet karizmatikus A l e g t ö b b új v a l l á s i m o z g a l o m N a g y - B r i t a n n i á ­
vezető egy p o l i t i k u s is, p é l d á u l M a o C e - t u n g Kí­ b a n a z E g y e s ü l t Á l l a m o k b ó l v a g y K e l e t r ő l szár­
nából, n e m c s a k J é z u s v a g y M o h a m e d ) . A v a l l á s i mazik, bár némelyik, m i n t például az 1955-ben
mozgalmak vezetői általában kritizálják a bevett a l a p í t o t t A e t h e r i u s T á r s a s á g é s a z 1 9 7 1 - e n lét­
vallási s z e r v e z e t e k e t , és egy új ü z e n e t e t k í v á n n a k rejött E m i n A l a p í t v á n y b r i t e r e d e t ű . A m á s o d i k
közvetíteni. K e z d e t b e n a v a l l á s i m o z g a l m a k n a k világháború óta az Egyesült Á l l a m o k b a n több új
nincs kialakult h a t a l m i r e n d j ü k . Tagjaik általá­ v a l l á s i m o z g a l o m j ö t t l é t r e , m i n t k o r á b b a n bár­
ban k ö z v e t l e n k a p c s o l a t b a n v a n n a k a v e z e t ő v e l , mikor, é s p é l d á t l a n u l s o k f e l e k e z e t o l v a d t ö s s z e ,
és együtt terjesztik az új t a n o k a t . illetve szakadt részekre. A legtöbb rövid életű
A fejlődés m á s o d i k s z a k a s z a a v e z e t ő h a l á l a volt, d e n é h á n y k ö z ü l ü k f i g y e l e m r e m é l t ó s z á m ú
után k e z d ő d i k . R i t k a , h o g y a k ö v e t ő k k ö z ü l egy követőt szerzett. •
új karizmatikus v e z e t ő k e r ü l j ö n ki, így ez a sza­ T ö b b elmélet is született az új vallási mozgal­
kasz kritikus i d ő s z a k . A m o z g a l o m e k k o r a „kariz­ m a k népszerűségének okáról. Egyes megfigyelők
ma rutinná válásával" találkozik, ahogy W e b e r s z e r i n t az ok a t á r s a d a l o m l i b e r a l i z á c i ó j a és szeku­
írta. A f e n n m a r a d á s h o z f o r m a l i z á l t s z a b á l y o k a t larizációja, sőt a h a g y o m á n y o s egyházak h a s o n l ó
és eljárásokat k e l l l é t r e h o z n i a , h i s z e n szervező­ t e n d e n c i á i . A z o k , a k i k ú g y érzik, h o g y a h a g y o ­
erőként m á r n e m s z á m í t h a t a v e z e t ő k a r i z m á j á ­ mányos vallások már csak a rituálékra koncent­
ra. S o k m o z g a l o m h a n y a t l á s n a k i n d u l , a m i k o r r á l n a k é s m á r n i n c s b e n n ü k s p i r i t u a l i t á s , meg­
vezetője m e g h a l v a g y a h á t t é r b e s z o r u l . A z o k b ó l n y u g v á s t és k ö z ö s s é g i é r z é s t t a l á l h a t n a k a k i s e b b ,
a mozgalmakból, amelyek hosszú távon fennma­ kevésbé személytelen, új vallási mozgalmakban.
radnak, e g y h á z s z e r v e z ő d i k . M á s szóval, o l y a n M á s o k a gyors t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k b a n látják
formális s z e r v e z e t t é v á l n a k , a m e l y m e g s z i l á r d u l t a z ú j v a l l á s i m o z g a l m a k t e r j e d é s é n e k okát ( W i l s o n
hatalmi r e n d d e l , r ö g z ü l t s z i m b ó l u m o k k a l és ri­ 1 9 8 2 ) . A h a g y o m á n y o s t á r s a d a l m i n o r m á k meg­
tuálékkal r e n d e l k e z i k . A z i l y e n e g y h á z a k b ó l ké­ g y e n g ü l é s e vagy m e g s z ű n é s e m i a t t a z e m b e r e k
sőbb új m o z g a l m a k i n d u l h a t n a k , a m e l y e k meg­ m a g y a r á z a t o t és m e g n y u g v á s t k e r e s n e k . A s z e m é ­
kérdőjelezik a n n a k t a n í t á s a i t , b e l s ő e l l e n z é k e t lyes spiritualitást h a n g s ú l y o z ó c s o p o r t o k és szek­
alkotnak vagy ki is v á l n a k b e l ő l e . ták p é l d á u l azt m u t a t j á k : s o k a n ú g y érzik, szüksé­
gük v a n arra, h o g y e b b e n a változó, b i z o n y t a l a n
v i l á g b a n újra m e g t a l á l j á k az utat a saját b e l s ő érté­
Új vallási mozgalmak k e i k h e z vagy h i t ü k h ö z .
E z e n k í v ü l s z e r e p e l e h e t a n n a k is, h o g y a z ú j
Habár a h a g y o m á n y o s e g y h á z a k tagsága az u t ó b ­ vallási mozgalmak vonzóak azok számára, akik
bi é v t i z e d e k b e n c s ö k k e n ( l á s d a 14.3. és a 14.4. ú g y érzik, e l i d e g e n e d t e k a t á r s a d a l o m t ó l . A szek­
ábrát, 4 3 4 - 4 3 5 . o.), a v a l l á s m á s f o r m á i e k ö z b e n t á k é s k u l t u s z o k kollektív, k ö z ö s s é g i m e g k ö z e l í ­
erősödnek. A s z o c i o l ó g u s o k az új v a l l á s i m o z ­ t é s e egyes s z e r z ő k s z e r i n t t á m o g a t á s t és a vala­
galmak kifejezést h a s z n á l j á k a r r a a s o k f é l e vallá­ h o v a t a r t o z á s é r z é s é t nyújtja. A k ö z é p o s z t á l y b e l i
si és s p i r i t u á l i s c s o p o r t r a , k u l t u s z r a és s z e k t á r a , f i a t a l o k p é l d á u l n i n c s e n e k k i k ö z ö s í t v e , n e m szo­
amelyek a n y u g a t i o r s z á g o k b a n a h a g y o m á n y o s r u l n a k a t á r s a d a l o m p e r e m é r e , de é r z e l m i l e g és
egyházak m e l l e t t l é t r e j ö t t e k . A z ú j v a l l á s i m o z ­ spirituálisán elszigetelve érezhetik magukat. Egy
galmak r e n d k í v ü l s o k f é l e c s o p o r t o t f o g l a l n a k m a ­ k u l t u s z b a n v a l ó tagság s e g í t h e t l e g y ő z n i a z e l i d e ­
gukban, a N e w Age m o z g a l m o n b e l ü l i s p i r i t u á l i s g e n e d é s é r z é s é t (Wallis 1 9 8 4 ) .
és ö n s e g í t ő c s o p o r t o k t ó l az o l y a n szektákig, m i n t Az új vallási mozgalmakat h á r o m fő csoportba
a Krisna-tudatúak N e m z e t k ö z i S z e r v e z e t e . lehet sorolni: léteznek világ felé forduló, világta-
14. F E J E Z E T

gadó és a világtól elforduló m o z g a l m a k . Ez a b e s o ­ m ó d v á l t á s t tagjaiktól, p é l d á u l h o g y é l j e n e k asz-


r o l á s a c s o p o r t és a t á r s a d a l o m v i s z o n y á n a l a p u l . ketikusan, vagy kövessék a m o z g a l o m szabályait
ö l t ö z k ö d é s , h a j v i s e l e t vagy é p p e n é t r e n d terén.
A v i l á g t a g a d ó m o z g a l m a k g y a k r a n k i z á r ó jelle­
Világ felé forduló mozgalmak g ű e k a tagok b e f o g a d á s á b a n , a j e l l e m z ő e n nyitot­
t a b b világ felé f o r d u l ó m o z g a l m a k k a l e l l e n t é t b e n .
A világ felé forduló m o z g a l m a k i n k á b b h a s o n l í ­ E g y e s v i l á g t a g a d ó m o z g a l m a k a totális intézmé­
t a n a k ö n s e g í t ő vagy t e r á p i á s c s o p o r t o k r a , m i n t a nyek b i z o n y o s t u l a j d o n s á g a i t m u t a t j á k ; elvárják
hagyományos vallási csoportokra. Gyakran nin­ a tagoktól, h o g y feladják saját e g y é n i s é g ü k e t , fo­
c s e n e k b e n n ü k r i t u á l é k , e g y h á z a k vagy f o r m á l i s g a d j a n a k el s z i g o r ú e t i k a i s z a b á l y r e n d s z e r e k e t és
teológia, és a f i g y e l e m k ö z é p p o n t j á b a n a tagok s z a k í t s á k m e g k a p c s o l a t u k a t a külvilággal.
s p i r i t u a l i t á s a áll. A h o g y a n é v is m u t a t j a , a világ A l e g t ö b b v i l á g t a g a d ó m o z g a l o m s o k k a l na­
felé forduló m o z g a l m a k n e m u t a s í t j á k el a kül­ g y o b b e l k ö t e l e z e t t s é g e t és i d ő r á f o r d í t á s t vár el
világot é s a n n a k é r t é k e i t . E h e l y e t t i n k á b b a b b a n a tagjaitól, m i n t a h a g y o m á n y o s v a l l á s o k . Egyes
p r ó b á l j á k m e g s e g í t e n i tagjaikat, h o g y e b b e n a vi­ csoportok szeretetnyilvánításokkal manipulálják
lágban sikeresebbek lehessenek. l e e n d ő tagjaikat, t e l j e s e n e l k ö t e l e z e t t é t é v e őket a
A S z c i e n t o l ó g i a E g y h á z is i l y e n c s o p o r t . L. szervezet mellett. Az érdeklődőket elhalmozzák
Ron Hubbard alapította Kaliforniában, de mára f i g y e l m ü k k e l és a s z e r e t e t f o l y a m a t o s kifejezé­
v i l á g s z e r t e s o k tagja v a n . A s z c i e n t o l ó g u s o k sze­ sével, a m í g é r z e l m i l e g k ö t ő d n i k e z d e n e k a cso­
r i n t m i n d e n e m b e r s p i r i t u á l i s lény, d e á l t a l á b a n porthoz. Egyes mozgalmakat már agymosással is
e l h a n y a g o l j u k ezt az o l d a l u n k a t . A s z c i e n t o l ó g i a g y a n ú s í t o t t á k , m o n d v á n : át akarják v e n n i a tagok
s z e r i n t a z e m b e r v i s s z a s z e r e z h e t i elfelejtett spiri­ felett az i r á n y í t á s t és m e g akarják f o s z t a n i őket az
t u á l i s k é p e s s é g e i t a z e z e k e t b e n n e t u d a t o s í t ó tré­ önálló döntés képességétől.
n i n g e k segítségével, é s így e l m é j é t m e g t i s z t í t v a S o k v i l á g t a g a d ó k u l t u s z é s s z e k t a k e r ü l t már
k é p e s s é v á l i k a n n a k teljes e r e j é t k i a k n á z n i . az á l l a m , a m é d i a és a n a g y k ö z ö n s é g figyelmé­
A N e w Age m o z g a l o m s o k v o n u l a t a t a r t o z i k a n e k k ö z é p p o n t j á b a . B i z o n y o s e x t r é m világtagadó
világ felé forduló m o z g a l m a k k ö z é . A N e w Age k u l t u s z o k i g e n a g g a s z t ó a k . P é l d á u l a j a p á n Aum
a z 1 9 6 0 - a s é s 1 9 7 0 - e s é v e k e l l e n k u l t ú r á j á b ó l szü­ S i n r i k j o c s o p o r t gyilkos s z a r i n gázt engedett a
letett é s sokféle h i t e t , s z o k á s t é s é l e t m ó d o t ö l e l t o k i ó i m e t r ó b a 1 9 9 5 - b e n . A z i d e g b é n í t ó gáz 1 2
fel. A N e w Age m o z g a l m a k k ö z é t a r t o z i k egye­ e m b e r h a l á l á t o k o z t a é s t ö b b e z e r e m b e r n é l lép­
b e k k ö z ö t t t ö b b f é l e p o g á n y t a n í t á s (kelta, druida, t e k fel s ú l y o s m é r g e z é s i t ü n e t e k . (A vezetőjü­
é s z a k - a m e r i k a i i n d i á n stb.), a s á m á n i z m u s , az ket, S h o k o A s a h a r á t a j a p á n b í r ó s á g a támadás
á z s i a i m i s z t i c i z m u s t ö b b válfaja, a w i c c a r i t u á l é k e l r e n d e l é s é é r t 2 0 0 4 f e b r u á r j á b a n h a l á l r a ítélte.)
és a z e n m e d i t á c i ó is. A z e g y e s ü l t á l l a m o k b e l i d a v i d i á n u s k u l t u s z (lásd
A N e w Age m o z g a l o m m i s z t i c i z m u s a látszó­ a 4 2 3 - 4 2 4 . o l d a l o n ) s z i n t é n v i l á g s z e r t e a lapok
lag é l e s e l l e n t é t b e n áll a m o d e r n t á r s a d a l m a k k a l , c í m o l d a l á r a került, a m i k o r 1 9 9 3 - b a n h a l á l o s ál­
a m e l y e k b e n a N e w A g e elterjedt, de v a l ó j á b a n d o z a t o k a t k ö v e t e l ő ö s s z e c s a p á s b a k e v e r e d e t t az
k ö v e t ő i a m o d e r n világ k i h í v á s a i v a l v a l ó m e g k ü z ­ a m e r i k a i h a t ó s á g o k k a l , m i u t á n a s z e r v e z e t tagjait
d é s a l t e r n a t í v m ó d j a i t k e r e s i k . A N e w Age a z o n ­ fegyverek f e l h a l m o z á s á v a l é s g y e r e k m o l e s z t á l á s -
b a n n e m tekintendő egyszerűen a jelennel való sal gyanúsították meg.
radikális szakításnak. Tendenciái beleillenek a
kultúra főáramát j e l l e m z ő f o l y a m a t b a . A m o d e r n
t á r s a d a l m a k b a n a z e g y é n s o h a n e m látott s z a b a d ­ A világtól elforduló mozgalmak
sággal, függetlenséggel r e n d e l k e z i k saját é l e t é n e k
k i a l a k í t á s á b a n . E b b e n a t e k i n t e t b e n a N e w Age A z ú j v a l l á s i m o z g a l m a k h a r m a d i k t í p u s a hason­
m o z g a l o m c é l j a i e g y b e e s n e k a m o d e r n kor céljai­ lít l e g j o b b a n a h a g y o m á n y o s v a l l á s o k r a . A vi­
val: a z e m b e r e k e t arra bátorítja, h o g y távolodja­ lágtól elforduló m o z g a l m a k a b e l s ő v a l l á s i élet
n a k el a h a g y o m á n y o s é r t é k e k t ő l és e l v á r á s o k t ó l , f o n t o s s á g á t h a n g s ú l y o z z á k az e v i l á g i b b szem­
s é l j é k é l e t ü k e t a k t í v a n és á t g o n d o l t a n . p o n t o k h e l y e t t . A z i l y e n c s o p o r t o k tagjai visz-
s z a akarják s z e r e z n i s p i r i t u á l i s tisztaságot, ami
szerintük elveszett a h a g y o m á n y o s vallásokban.
A világtagadó mozgalmak M í g a v i l á g felé f o r d u l ó és a v i l á g t a g a d ó moz­
g a l m a k g y a k r a n a v a l l á s é r d e k é b e n t ö r t é n ő élet­
A világ felé forduló m o z g a l m a k k a l e l l e n t é t b e n a m ó d - v á l t o z t a t á s s a l j á r n a k , a v i l á g t ó l elforduló
v i l á g t a g a d ó m o z g a l m a k é l e s e n k r i t i z á l j á k a kül­ m o z g a l m a k s o k k ö v e t ő j e s z á m o t t e v ő változá­
világot. G y a k r a n k ö v e t e l n e k m e g k o m o l y élet­ s o k n é l k ü l folytatja a d d i g i m i n d e n n a p i életét é s
VALLÁS A M O D E R N TÁRSADALOMBAN 427

munkáját. A v i l á g t ó l e l f o r d u l ó m o z g a l m a k e g y i k de nő, és a várakozások szerint s z á m u k hamaro­


jó példája a p ü n k ö s d i z m u s . K ö v e t ő i h i t e s z e r i n t s a n m e g h a l a d j a m a j d a férfiakét az a n g l i k á n pa­
a Szentlélek szavát h a l l a n i l e h e t azokon keresz­ pok között. 2 0 0 5 j ú l i u s á b a n az anglikán egyház
tül, akik k i v á l t s á g o s k é p e s s é g , a „ n y e l v e k e n szó­ egy s z a v a z á s e r e d m é n y e k é n t m e g i n d í t o t t a azt a
lás" b i r t o k á b a n v a n n a k . folyamatot, a m e l y n e k e r e d m é n y e k é n t a n ő k püs­
pökök is lehetnek, bár ezt az egyház sok magas
rangú vezetője ellenzi.
Kereszténység, n e m és szexualitás A k a t o l i k u s e g y h á z k o n z e r v a t í v a b b az a n g l i k á n ­
nál, továbbra is a n e m e k egyenlőtlenségét támo­
Az egyházak és f e l e k e z e t e k , a h o g y a k o r á b b i a k ­ gatja. A k a t o l i k u s v e z e t ő k m i n d i g e l u t a s í t o t t á k a
ból is kitűnik, h a t á r o z o t t h a t a l m i r e n d s z e r r e l nők pappá szentelését célzó kéréseket. 1977-ben
rendelkező v a l l á s i s z e r v e z e t e k . E z e k b e n a hierar­ R ó m á b a n a S z e n t Kongregáció a Hit Eszméjéért
chiákban, m i n t a t á r s a d a l m i é l e t m á s t e r ü l e t e i n k i j e l e n t e t t e , h o g y n ő k n e m l e h e t n e k k a t o l i k u s pa­
is, a nők á l t a l á b a n k i s z o r u l n a k a h a t a l o m b ó l . Ez pok. Ezt azzal indokolták, hogy Jézus n e m hívott
a kereszténységnél n a g y o n e g y é r t e l m ű , de az ösz- tanítványai közé nőt. 2 0 0 4 januárjában hét nőt,
szes nagy v a l l á s r a j e l l e m z ő . akiket a lázadó argentin püspök, R ó m u l o Anto­
Több mint száz éve Elizabeth Cady S t a n t o n nio B r a s c h i szentelt pappá, kiátkozták az egyház­
amerikai nőjogi a k t i v i s t a k i a d o t t egy B i b l i a - k o m ­ ból, és felszentelésüket is visszavonták. II. J á n o s
mentárokat tartalmazó k ö n y v e t , A nők Bibliája Pál p á p a arra bátorította a nőket, hogy térjenek
címmel. S z e r i n t e I s t e n e g y e n l ő é r t é k ű n e k t e r e m ­ v i s s z a a feleség és a n y a s z e r e p é h e z , t á m a d t a a
tette a férfit és a n ő t , és a B i b l i á n a k ezt t ü k r ö z ­ n ő k és a férfiak a l a p v e t ő e g y e n l ő s é g é t h i r d e t ő fe­
nie kellene. S t a n t o n s z e r i n t a B i b l i a „ m a s z k u l i n " minista ideológiákat és támogatta az abortuszt és
jellege n e m t ü k r ö z i h i t e l e s e n I s t e n igéjét, h a n e m a f o g a m z á s g á t l á s t tiltó, a n ő k s z a b a d s á g á t t o v á b b
abból fakad, h o g y a B i b l i á t férfiak írták. 1 8 7 0 - b e n korlátozó intézkedéseket (Vatican 2 0 0 4 ) .
az anglikán e g y h á z ú g y n e v e z e t t „revíziós b i z o t t ­ Az a n g l i k á n e g y h á z b a n a v i t a a n e m e k k é r d é ­
ságot" hozott létre a B i b l i a s z ö v e g é n e k felülvizs­ s é r ő l az u t ó b b i é v e k b e n a h o m o s z e x u a l i t á s és a
gálatára, de, m i n t S t a n t o n r á m u t a t o t t , e n n e k tag­ p a p s á g k é r d é s é r e t e v ő d ö t t át. A k e r e s z t é n y egy­
jai között e g y e t l e n n ő s e m volt. E l i z a b e t h C a d y házban régóta szolgálnak homoszexuálisok, de
Stanton s z e r i n t n i n c s o k u n k f e l t é t e l e z n i , h o g y s z e x u á l i s h a j l a m a i k a t eddig e l n y o m t á k v a g y fi­
Isten férfi lett v o l n a , h i s z e n a S z e n t í r á s egyértel­ gyelmen kívül hagyták. (A katolikus egyház még
művé teszi, h o g y m i n d a férfiakat, m i n d a n ő k e t m i n d i g a z 1 9 6 1 - b e n k i a d o t t á l l á s p o n t h o z tartja
Isten saját k é p é r e t e r e m t e t t e . M i k o r egy kollégá­ m a g á t , a m i s z e r i n t a „perverz h a j l a m ú " h o m o s z e ­
j a egy k o n f e r e n c i á t a z „ I s t e n h e z , m i a n y á n k h o z " xuálisok n e m tehetnek vallási fogadalmat és n e m
címzett i m á v a l n y i t o t t m e g , a z e g y h á z i h a t ó s á ­ szentelhetők pappá.) M á s protestáns felekezetek
gok r e a k c i ó j a h e v e s v o l t . D e S t a n t o n n e m h á t r á l t l i b e r á l i s s z a b á l y o z á s t v e z e t t e k b e , é s egyes ki­
meg, és A m e r i k á b a n „ n ő i r e v í z i ó s b i z o t t s á g o t " sebb felekezetek vállaltan homoszexuális papo­
hozott létre 2 3 n ő i taggal, a k i k v e l e e g y ü t t m ű ­ kat is b e f o g a d t a k . A h o l l a n d e v a n g é l i k u s e g y h á z
ködve e l k é s z í t e t t é k A nők Bibliáját, amit 1895- volt az e l s ő európai keresztény felekezet, a m e l y
ben adtak ki. 1 9 7 2 - b e n úgy döntött, hogy leszbikusok és mele­
Egy é v s z á z a d d a l k é s ő b b a z a n g l i k á n e g y h á z ­ gek is l e h e t n e k lelkipásztorok. M á s egyházak is
ban még m i n d i g n a g y t ö b b s é g b e n v a n n a k a fér­ k ö v e t t é k , m i n t p é l d á u l a K a n a d a i E g y e s ü l t Egy­
fiak, bár a k ö z e l m ú l t b a n ez v á l t o z n i k e z d e t t . ház (1988-ban) és az evangélikus norvég egyház
1987 és 1 9 9 2 k ö z ö t t az a n g l i k á n e g y h á z b a n a n ő k (2000-ben).
lehettek d i a k o n i s s z á k , d e p a p o k n e m . B á r h i v a t a ­ A m e l e g e k p a p s á g a k ö r ü l i v i t a az E g y e s ü l t Ki­
losan a z e g y h á z világi tagjai k ö z é t a r t o z t a k , n e m r á l y s á g b a n 2 0 0 3 j ú n i u s á b a n l á n g o l t fel, a m i k o r
végezhettek e l b i z o n y o s a l a p v e t ő v a l l á s i r i t u á l é ­ Dr. Jeffrey J o h n t , egy c ö l i b á t u s b a n é l ő i s m e r ­
kat, m i n t p é l d á u l az á l d á s v a g y a h á z a s s á g k ö t é s . ten homoszexuális papot nevezték ki Reading
1992-ben a n ö v e k v ő n y o m á s - főleg az e g y h á z o n p ü s p ö k é v é . V é g ü l n e m fogadta e l a k i n e v e z é s t ,
belüli n ő k n y o m á s á n a k - h a t á s á r a az e g y h á z ve­ m i u t á n a z ü g y a z a n g l i k á n e g y h á z b a n é l e s vitát
zetése m e g n y i t o t t a a p a p s á g o t a n ő k előtt. E z t az keltett. 2 0 0 3 a u g u s z t u s á b a n a z a m e r i k a i angli­
anglikán e g y h á z o n b e l ü l i k o n z e r v a t í v o k m á i g el­ kán egyház szavazás útján a nyíltan meleg G e n e
lenzik, s z e r i n t ü k a n ő k teljes b e f o g a d á s a i s t e n k á ­ Robinsont választotta New Hampshire püspöké­
romló eltérés a B i b l i a igazságától, és a k a d á l y a a v é . A z ó t a l é t r e j ö t t egy k o n z e r v a t í v l o b b i c s o p o r t ,
katolikus e g y h á z b a v a l ó e s e t l e g e s v i s s z a t é r é s n e k . az Anglican Mainstream, amely a meleg papok
A döntés m i a t t e g y e s e k k i l é p t e k az e g y h á z b ó l , és k i n e v e z é s e e l l e n h a r c o l , és a k é r d é s t o v á b b r a is
sokuk katolikus lett. T í z év e l t e l t é v e l a p a p o k ötö- megoldatlan.
14. F E J E Z E T

A SZEKULARIZÁCIÓ h o g y a v a l l á s és a s p i r i t u a l i t á s ma is k ö z p o n t i

ÉS A VALLÁSI M E G Ú J U L Á S s z e r e p e t j á t s z i k az e m b e r e k é l e t é b e n . A hagyo­
mányos vallások hanyatlásával szerintük nem
A szekularizáció v e s z í t t e r e t a v a l l á s , c s a k új i r á n y t v e s z . E z z e l a
n é z e t t e l a z o n b a n n e m m i n d e n s z o c i o l ó g u s ért
M i n t k o r á b b a n m á r láttuk, a k o r a i s z o c i o l ó g i a i el­ egyet. A szekularizáció m e l l e t t é r v e l ő k rámu­
m é l e t e k b e n k ö z ö s g o n d o l a t v o l t az, h o g y h a g y o ­ tatnak, hogy ezek a m o z g a l m a k össztársadalmi
m á n y o s v a l l á s a m o d e r n v i l á g b a n egyre i n k á b b s z i n t e n m a r g i n á l i s n a k m o n d h a t ó k , m é g akkor is,
m a r g i n a l i z á l ó d i k m a j d . M a r x , D u r k h e i m é s We­ ha követőik életében kulcsfontosságúak. Az új
ber egyaránt úgy gondolta, hogy a társadalmak vallási m o z g a l m a k n e m egységesek és viszonylag
m o d e r n i z á c i ó j á v a l , a t e c h n o l ó g i á n a k a társadal­ lazán szerveződnek; ráadásul gyakran cserélőd­
m i élet i r á n y í t á s á b a n é s m e g i s m e r é s é b e n v a l ó n e k b e n n ü k a tagok: a m o z g a l o m h o z v o n z ó d ó k
t é r h ó d í t á s á v a l s z ü k s é g k é p p e n együtt j á r a szeku­ c s a t l a k o z n a k egy i d ő r e , m a j d t o v á b b l é p n e k vala­
l a r i z á c i ó . A s z e k u l a r i z á c i ó az a f o l y a m a t , a m e l y ­ m i l y e n m á s m o z g a l o m felé. A z ú j v a l l á s i mozgal­
n e k s o r á n a v a l l á s e l v e s z t i b e f o l y á s á t a társadal­ m a k b a n való részvétel ezek szerint az elemzők
m i élet k ü l ö n b ö z ő t e r ü l e t e i n . s z e r i n t a v a l ó d i v a l l á s i e l k ö t e l e z e t t s é g n é l kevés­

A szekularizáció elméletéről folyó vita a vallás­ b é k o m o l y ; alig t ö b b , m i n t e g y h o b b i vagy egy

s z o c i o l ó g i a e g y i k l e g ö s s z e t e t t e b b r é s z e . Alapjá­ választott életmód.

b a n v é v e az e g y i k o l d a l egyetért a s z o c i o l ó g i a ko­
rai nagyjaival a s z e k u l a r i z á c i ó t t e k i n t v e - vagyis
s z e r i n t ü k a v a l l á s j e l e n t ő s é g e és b e f o l y á s a a m o ­ A szociológiai vita
d e r n v i l á g b a n c s ö k k e n - a m á s i k o l d a l s z e r i n t pe­
dig n i n c s s z e k u l a r i z á c i ó , vagyis a v a l l á s t o v á b b r a A s z e k u l a r i z á c i ó ö s s z e t e t t s z o c i o l ó g i a i fogalom,
i s fontos s z e r e p e t j á t s z i k , c s a k é p p e n új, szokat­ r é s z b e n azért, m e r t a s z o c i o l ó g u s o k k ö z ö t t n i n c s
lan formákban. egyetértés mérésének módjáról. Ráadásul sok
A z ú j v a l l á s i m o z g a l m a k tartós n é p s z e r ű s é g e szociológus egymástól eltérő módon definiálja
c á f o l n i l á t s z i k a s z e k u l a r i z á c i ó e l m é l e t é t . Az el­ a v a l l á s t - m í g e g y e s e k s z e r i n t a v a l l á s megérté­
m é l e t e t t a g a d ó k a z ú j v a l l á s i m o z g a l m a k sokszí­ s é h e z a h a g y o m á n y o s e g y h á z a k b ó l k e l l kiindul­
nűségével és dinamizmusával érvelnek amellett, n u n k , m á s o k s z e r i n t s z é l e s e b b m e g k ö z e l í t é s t kell

S o k egykori t e m p l o m o t és m á s kegyhelyet használnak ma az eredetitől eltérő célra. A képen e g y szőnyegbolt


az észak-angliai A r m l e y b ó l .
VALLÁS A M O D E R N T Á R S A D A L O M B A N 429

A z u t ó b b i száz é v b e n a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n r a d i k á l i s a n l e c s ö k k e n t a z o k n a k a s z á m a , a k i k t e m p l o m b a j á r n a k ,
és a hívők á t l a g é l e t k o r a i g e n c s a k m e g n ő t t . A k ö z e l m ú l t b a n a z o n b a n t ö b b f e l e k e z e t is hívői s z á m á n a k n ö v e k e d é s é r ő l
számolt be.

alkalmazni, a m i m a g á b a n foglalja a s z e m é l y e s l a s z e g y é r t e l m ű . M é g h a c s a k a z u t o l s ó egy év­


spiritualitást és a b i z o n y o s é r t é k e k m e l l e t t i e l k ö ­ századot vesszük figyelembe, a vallások ezalatt
telezettséget. E z e k a k ü l ö n b s é g e k t e r m é s z e t s z e ­ is vesztették el társadalmi és politikai befolyásuk
rűen h a t á s s a l v a n n a k arra, h o g y a z a d o t t e l e m z ő n a g y r é s z é t - és ez a f o l y a m a t v i l á g s z e r t e j e l l e m ­
szerint zajlik-e s z e k u l a r i z á c i ó . ző, b á r k i v é t e l e k a z é r t v a n n a k . A v a l l á s i v e z e t ő k
A szekularizációt több s z e m p o n t vagy mérő­ m á r n e m s z á m í t h a t n a k arra, h o g y m i n d e n eset­
szám szerint is é r t é k e l h e t j ü k . V a n n a k o b j e k t í v ben hatással lehetnek a döntéshozókra. Habár a
értékek, m i n t a v a l l á s i s z e r v e z e t e k t a g s á g á n a k h a g y o m á n y o s a n e r ő s e g y h á z a k egy r é s z e t o v á b b ­
száma. A s t a t i s z t i k á k és h i v a t a l o s n y i l v á n t a r t á ­ r a i s i g e n gazdag, é s e g y e s ú j v a l l á s i m o z g a l m a k
sok megmutatják, h á n y e m b e r tagja e g y h á z a k n a k gyorsan k é p e s e k k o m o l y vagyont felhalmozni, je­
vagy m á s v a l l á s i s z e r v e z e t e k n e k és v e s z r é s z t ak­ l e n t ő s s z á m ú rég f e n n á l l ó v a l l á s i s z e r v e z e t a n y a ­
tívan azok s z e r t a r t á s a i n . E m u t a t ó s z e r i n t - m i n t gi körülményei bizonytalanok. Sok templom
a k é s ő b b i e k b e n l á t n i fogjuk - az E g y e s ü l t Álla­ felújítására n e m j u t p é n z , vagy é p p e n e l a d á s á r a
mok k i v é t e l é v e l a z i p a r o s o d o t t o r s z á g o k m i n d kényszerülnek.
jelentős s z e k u l a r i z á c i ó n m e n t e k át. A v a l l á s o k A s z e k u l a r i z á c i ó h a r m a d i k m é r c é j e a h i t kér­
visszaszorulása a l e g t ö b b n y u g a t - e u r ó p a i ország­ d é s e i h e z é s a z é r t é k e k h e z k ö t ő d i k ; ezt n e v e z z ü k
ban j e l l e m z ő , így N a g y - B r i t a n n i á b a n és o l y a n ka­ vallásosságnak. Az, hogy hányan járnak temp­
tolikus o r s z á g o k b a n is, m i n t F r a n c i a o r s z á g vagy l o m b a vagy mekkora társadalmi befolyása van
Olaszország. O l a s z o r s z á g b a n t ö b b e n j á r n a k r e n d ­ az egyházaknak, nyilvánvalóan n e m feltétlenül
szeresen t e m p l o m b a és v e s z n e k r é s z t a legfonto­ mutatja pontosan, hogy m i b e n hisznek az em­
sabb r i t u á l é k b a n , m i n t p é l d á u l a h ú s v é t i á l d o z á s , berek - és hányan. S o k vallásos e m b e r n e m jár
de a vallás h á t t é r b e s z o r u l á s a m i n d k é t o r s z á g b a n r e n d s z e r e s e n t e m p l o m b a vagy b á r m i l y e n nyilvá­
megfigyelhető. nos szertartásra, ugyanakkor, ha valaki részt vesz
A szekularizáció m é r é s é n e k másik lehetősé­ i l y e n e s e m é n y e k e n , n e m f e l t é t l e n j e l e n t e r ő s el­
ge annak vizsgálata, h o g y az e g y h á z a k m e n n y i ­ k ö t e l e z e t t s é g e t - van, a k i m e g s z o k á s b ó l jár, vagy
re képesek megtartani társadalmi befolyásukat, azért, m e r t e l v á r j á k t ő l e .
vagyonukat és presztízsüket. Korábban a vallási M i n t a s z e k u l a r i z á c i ó m á s m u t a t ó i n á l , itt is
szervezeteknek k o m o l y b e f o l y á s a volt a kormá­ p o n t o s k é p e t k e l l a l k o t n u n k a m ú l t r ó l , h o g y meg­
nyokra és m á s f o n t o s a b b szervezetekre, és igen ítélhessük, mekkora változás történt. A szekula­
nagy tisztelet övezte őket. E b b ő l mi m a r a d t ? A vá­ rizáció elméletének támogatói szerint a múltban
14. F E J E Z E T

a v a l l á s s o k k a l f o n t o s a b b s z e r e p e t j á t s z o t t az e m ­ gat-európai m o d e r n n e m z e t á l l a m o k létrejöttétől.
berek mindennapi életében, mint ma. Az egyház N y u g a t - E u r ó p a t é r k é p e h o z z á v e t ő l e g így alakult:
a h e l y i ü g y e k b e n d ö n t ő s z e r e p p e l bírt, s a c s a l á d i é s z a k p r o t e s t á n s ( S k a n d i n á v i a é s S k ó c i a ) , d é l ka­
és s z e m é l y e s ü g y e k b e n is e r ő s volt a h a t á s a . tolikus (Spanyolország, Portugália, Olaszország
A s z e k u l a r i z á c i ó s e l m é l e t k r i t i k u s a i ezt vitat­ és Franciaország, illetve északabbra B e l g i u m és
ják, s z e r i n t ü k az, h o g y a z e m b e r e k r e n d s z e r e s e b ­ Í r o r s z á g ) ; e z e n k í v ü l v a n n é h á n y t ö b b felekezet­
b e n jártak templomba, még n e m bizonyítja, hogy h e z tartozó ország (többek közt Nagy-Britannia,
vallásosabbak is voltak. S o k h a g y o m á n y o s tár­ Észak-Írország, H o l l a n d i a és Németország).
s a d a l o m b a n - így a k ö z é p k o r i E u r ó p á b a n is - a A r e f o r m á c i ó a k ü l ö n b ö z ő o r s z á g o k b a n más­
v a l l á s o s h i t k e v é s b é volt erős é s fontos, m i n t azt k é p p e n zajlott, d e m i n d e n h o l k ö z ö s c é l volt a
s o k a n g o n d o l n á k . A z a n g o l t ö r t é n e l e m kutatá­ p á p a é s a k a t o l i k u s e g y h á z h a t a l m a a l ó l i szaba­
sa s o r á n p é l d á u l k i d e r ü l t , h o g y a l a k o s s á g k ö r é ­ d u l á s s z á n d é k a . A p r o t e s t a n t i z m u s n a k , i l l e t v e az
b e n sok esetben a valláshoz kötődés egyáltalán állam és egyház k a p c s o l a t á n a k is több változata
n e m volt e r ő s . A v a l l á s s a l k a p c s o l a t b a n s z k e p ­ j e l e n t m e g e k k o r E u r ó p á b a n . A t o v á b b i a k b a n rö­
tikus e m b e r e k a l e g t ö b b t á r s a d a l o m b a n , főleg a v i d e n b e m u t a t j u k n é h á n y n a g y o b b nyugat-euró­
nagyobb hagyományos társadalmakban voltak pai ország vallási helyzetét.
(Ginzburg 1 9 9 1 ) . Az északi országokban (Svédországban, Nor­
Afelől mindenesetre kétségünk sem lehet, végiában, Dániában, Finnországban és Izlandon)
hogy ma a vallásos gondolatok sokkal kevesebb az e v a n g é l i k u s v a l l á s á l l a m v a l l á s . A l a k o s s á g kö­
t e r e t k a p n a k , m i n t k o r á b b a n - főleg, ha a „ v a l l á s " r é b e n m a g a s a z e g y h á z i t a g o k a r á n y a , d e keve­
k ö r é b e b e l e é r t j ü k a z ö s s z e s t e r m é s z e t f e l e t t i erőt, s e n g y a k o r o l j á k v a l l á s u k a t , é s k e v e s e n fogadják
a m i b e n az e m b e r e k h i s z n e k vagy h i t t e k . A leg­ e l a k e r e s z t é n y h i t t é t e l e i t . E z e k b e n a z országok­
t ö b b e n m a n e m é r e z z ü k úgy, h o g y v i l á g u n k b a n b a n j e l l e m z ő az „egyházhoz tartozás hit nélkül"
m i n d e n ü t t s p i r i t u á l i s vagy i s t e n i l é n y e k l e n n é ­ ( a h o g y a n a 14.1. táblázatból is l á t h a t ó ) . Svédor­
n e k j e l e n . A v i l á g o n - így a K ö z e l - K e l e t e n , C s e ­ s z á g b a n a z o n b a n a z á l l a m é s a z e g y h á z szoros
c s e n f ö l d ö n é s S z u d á n b a n - m a j e l e n l é v ő n a g y fe­ kapcsolatát sokan n e m nézik jó szemmel. Az a
s z ü l t s é g e k egy r é s z e főleg vagy l e g a l á b b i s r é s z b e n gyakorlat, h o g y a z á l l a m egy e g y h á z a t előjogok­
v a l l á s i o k o k r a v e z e t h e t ő vissza, de a k o n f l i k t u s o k b a n r é s z e s í t , s o k a k s z e r i n t h e l y t e l e n egy e t n i k a i
é s h á b o r ú k m a n a g y r é s z t világi j e l l e g ű e k - e l t é r ő és kulturális szempontból sokszínű országban.
p o l i t i k a i m e g g y ő z ő d é s e k vagy a n y a g i é r d e k e k ál­ N é m e t o r s z á g r a m é g m i n d i g a k a t o l i k u s és a
tal v e z é r e l t e k . protestáns vallás közötti megosztottság jellem­
A szekularizáció e h á r o m dimenzióját tovább­ ző, d e e z k e z d m e g v á l t o z n i : e g y r é s z t n ő a musz­
ra is s z e m e l ő t t tartva, t e k i n t s ü k át a k ö z e l m ú l t l i m o k r é s z a r á n y a ( l á s d a 14.2. ábrát), i l l e t v e nő
brit és egyesült államokbeli vallási tendenciáit, a z o k s z á m a is, a k i k n e m k ö t ő d n e k s e m m i l y e n
és v i z s g á l j u k meg, h o g y e l l e n t m o n d a n a k - e a sze­ v a l l á s h o z s e m . A m á s o d i k j e l e n s é g e t r é s z b e n ma­
kularizáció elméletének vagy megerősítik azt. gyarázza Kelet- és Nyugat-Németország 1989-es
M i n d e z e k e l ő t t a z o n b a n t e k i n t s ü k á t a v a l l á s eu­ e g y e s í t é s e és az, h o g y a k e r e s z t é n y s é g e t a kom­
rópai történetét és fejlődését. m u n i s t a o r s z á g o k b a n - így K e l e t - N é m e t o r s z á g ­
b a n is - e l n y o m t á k .
Franciaország nagyrészt katolikus ország, de
Vallás E u r ó p á b a n a z é s z a k i p r o t e s t á n s o r s z á g o k h o z h a s o n l ó a n itt i s
a l a c s o n y a v a l ó b a n h í v ő k , és a v a l l á s i szertartáso­
A kereszténység Európa politikai fejlődésében kon részt vevők aránya (lásd a 14.1. táblázatot).
kulcsszerepet játszott. Európa határát bizonyos Az összes nyugat-európai ország közül Francia­
s z e m p o n t b ó l máig az a vonal határozza meg, o r s z á g b a n a l e g e g y é r t e l m ű b b az á l l a m és az egy­
a m e l y m e n t é n a k e r e s z t é n y s é g k a t o l i k u s é s kele­ h á z e l v á l a s z t á s a . A f r a n c i a á l l a m s z i g o r ú a n világi
ti ortodox egyházakra szakadt a 1 1 . században. s z e r v e z e t , é s s o h a n e m h a j l a n d ó s e m e l y i k feleke­
Az ortodox kereszténység ma is sok kelet-európai z e t e t v a g y v a l l á s t e l ő n y b e n r é s z e s í t e n i . A z álla­
ország fő v a l l á s a , így B u l g á r i á é , F e h é r o r o s z o r s z á ­ m i i n t é z m é n y e k b e n m é g b e s z é l n i i s t i l o s vallási
gé, C i p r u s é , G r ú z i á é , G ö r ö g o r s z á g é , R o m á n i á é , k é r d é s e k r ő l , é s a z á l l a m i o k t a t á s b a n s e m foglal­
O r o s z o r s z á g é , S z e r b i á é é s U k r a j n á é is. k o z n a k a v a l l á s s a l . Ez a s z e m l é l e t h o z t a magával
N y u g a t - E u r ó p á n b e l ü l a k e r e s z t é n y s é g katoli­ a „ f e l t ű n ő " v a l l á s i k ö t ő d é s ű t á r g y a k és ruhadara­
kus é s p r o t e s t á n s i r á n y z a t o k r a s z a k a d á s a a 1 6 . b o k i s k o l a i t i l a l m á t is, a m i 2 0 0 4 s z e p t e m b e r é b e n
században egy második nagy töréspontot je­ l é p e t t é l e t b e , és főleg a z o k a t a m u s z l i m lányokat
l e n t e t t . Ez a f o l y a m a t , vagyis a r e f o r m á c i ó , el­ érintette, akik fejkendőt viseltek.
választhatatlan a nagyrészt máig fennálló nyu­ O l a s z o r s z á g , S p a n y o l o r s z á g és P o r t u g á l i a nagy-
•J

VALLÁS A M O D E R N T Á R S A D A L O M B A N

74.7. táblázat Templomba járás gyakorisága Nyugat-Európában 1990-ben (százalékban)


Hetente Havonta Kb. havonta Karácsonykor, Évente Soha
l e g a l á b b egyszer l e g a l á b b egyszer egyszer húsvétkor stb. egyszer

Európai á t l a g 29
- 10 8 5 40

Katolikus országok

Belgium 23
- 8 13 4 52

Franciaország 10
- 7 17 7 59
I
Írország 81
- 7 6 1
5
Olaszország . 40
- 13 23 4 19

Portugália 33
- 8 8 4 j 47

Spanyolország 33
- 15 4 38

Vegyes országok

Nagy-Britannia 13
- 10 12 8 56

Hollandia 21
- 10 16 5 47

Észak-Írország 49
- 18 6 7 18

Nyugat-Németország 19
- 15 16 9 41

Evangélikus országok

Dánia
- 11
- - - -
Finnország
- - - - - -
Izland
- 9
- - -
-
Norvégia
- 10
- - -
-
Svédország - 10
- -
- -
Forrás: A s h f o r d - T i m m s 1 9 9 2 , idézi D a v i e 2 0 0 0 , 9 . o .

részt k a t o l i k u s o r s z á g o k . Itt e l t e r j e d t e b b a h i t és A második világháború utáni években sok holo-


annak gyakorlása, m i n t a l e g t ö b b e u r ó p a i ország­ kauszttúlélő zsidó hagyta el Európát, és költözött
ban, k ü l ö n ö s e n é s z a k o n ( l á s d a 14.1. táblázatot). az ú j o n n a n létrejött Izrael államba. Az Európá­
Az Olaszországban székelő katolikus egyház nagy ban élő zsidók száma a 20. században drámaian
befolyással b í r m i n d h á r o m o r s z á g b a n . O l a s z o r ­ l e c s ö k k e n t ; a z 1 9 3 7 - e s 9,6 m i l l i ó r ó l a z 1 9 9 0 - e s
szágban a k a t o l i c i z m u s e l s ő b b s é g e t é l v e z m i n ­ é v e k k ö z e p é r e m á r 2 m i l l i ó a l á ( l á s d a 14.2. táb­
den m á s v a l l á s s a l s z e m b e n . S p a n y o l o r s z á g b a n a lázatot).
polgárháború alatt a k a t o l i k u s e g y h á z t á m o g a t á s a A 2 0 . században a globális migráció, ami Eu­
döntő s z e r e p e t j á t s z o t t a j o b b o l d a l g y ő z e l m é b e n , rópa gyarmati m ú l t j á n a k is k ö v e t k e z m é n y e , a
ami F r a n c o t á b o r n o k 1 9 3 9 - t ő l 1 9 7 5 - i g t a r t ó dik­ t ö r t é n e l e m során először s z á m o t t e v ő n e m zsidó­
tatúrájához v e z e t e t t . S p a n y o l o r s z á g b a n h i v a t a l o ­ keresztény kisebbségeket hozott létre az egész
san n i n c s k a p c s o l a t a z á l l a m é s a z e g y h á z k ö z ö t t , e u r ó p a i k o n t i n e n s e n . K ö r ü k b e n m e s s z e a legel­
bár a k a t o l i k u s egyház különleges helyzetben t e r j e d t e b b n e m k e r e s z t é n y v a l l á s a z i s z l á m , kö­
van, m á r c s a k h í v e i n e k s z á m a m i a t t is. Portugá­ r ü l b e l ü l 6 m i l l i ó taggal, a m i a z e u r ó p a i l a k o s s á g
liában a k a t o l i k u s e g y h á z n a k a z 1 9 7 0 - e s é v e k b e n 3 s z á z a l é k á t j e l e n t i . (A 14.2. ábra a m u s z l i m o k
zajlott a l k o t m á n y o s r e f o r m u t á n i s m a r a d t b i z o ­ E u r ó p á b a v a l ó b e v á n d o r l á s á t é s s z á r m a z á s i or­
nyos b e f o l y á s a a j o g i ü g y e k b e n . szágát mutatja.) A franciaországi muszlimok
az észak-afrikai gyarmatokról vándoroltak be,
l e s z á r m a z o t t a i k k a l e g y ü t t m a j e l e n t ő s , 3-4 m i l ­
A vallási kisebbségek liós népességet alkotnak. Németországba ven­
dégmunkásként érkezett nagyszámú muszlim
Európában számottevő n e m keresztény kisebbség T ö r ö k o r s z á g b ó l és D é l k e l e t - E u r ó p á b ó l . A brit

él. A z s i d ó k é v s z á z a d o k ó t a j e l e n v a n n a k E u r ó p á ­ muszlimok, m i n t k é s ő b b részletesebben is látjuk


majd, nagyrészt az egykori brit b i r o d a l o m orszá­
ban, d e l e g ú j a b b k o r i t ö r t é n e t ü k ö s s z e f o n ó d i k a z
gaiból, az indiai szubkontinensről s z á r m a z n a k
a n t i s z e m i t i z m u s s a l és a h o l o k a u s z t t a l .
(Davie 2 0 0 0 ) . T e k i n t s ü k m o s t át az Egyesült Ki­
rályság vallási helyzetét.
/ A r a s s z i z m u s t és a d i s z k r i m i n á c i ó t r é s z l e t e ­
s e b b e n a 13. fejezet tárgyalja.
432 14. F E J E Z E T

Vallás az Egyesült K i r á l y s á g b a n léka mondja magát vallásosnak, és c s a k n e m 72


s z á z a l é k a k e r e s z t é n y n e k . A t ö b b i v a l l á s követői­
2 0 0 1 e l ő t t 1 5 0 évig n e m s z e r e p e l t v a l l á s i k é r d é s n e k s z á m a s o k k a l a l a c s o n y a b b . A z i s z l á m a má­
a b r i t n é p s z á m l á l á s i ű r l a p o k o n . E z é r t a z t á n a leg­ sodik leggyakoribb vallás - a lakosság c s a k n e m 3
utóbbi népszámlálás sokkal pontosabb képet ad a s z á z a l é k a v a l l o t t a m a g á t m u s z l i m n a k . A z egyéb
helyzetről, m i n t a korábbi adatok, a m e l y e k m i n t a s z á m o t t e v ő c s o p o r t o k k ö z ü l a h i n d u k , szikhek,
a l a p j á n végzett f e l m é r é s e k r e é s a z egyes f e l e k e z e ­ z s i d ó k és b u d d h i s t á k e g y a r á n t a l a k o s s á g keve­
tek által szolgáltatott adatokra épültek. A 2 0 0 1 - e s s e b b , m i n t egy s z á z a l é k á t t e s z i k ki (lásd a 14.3.
n é p s z á m l á l á s a d a t a i s z e r i n t a l a k o s s á g 78 száza­ táblázatot).

14.2. táblázat Zsidó l a k o s s á g Európában 1937 és 1994 között

1937 1946 1967 1994

Ausztria 191 000 31 000a 12 5 0 0 7000

Belgium 65 000 45 000 40 500 31 800

Bulgária 49 000 4 4 200 5000 1900

Csehszlovákia 357 000 55 000 15 0 0 0 7600b

Dánia 8500 5500 6000 6400

- -
0
Észtország 4600 3500

Finnország 2000 2000 1750 1300

Franciaország 300 000 225 000 535 000 530 000

Görögország 77 0 0 0 10 0 0 0 6500 4800

Hollandia 140 0 0 0 28 000 30 000 25 000

ír K ö z t á r s a s á g 5000 3900 2900 1200

Jugoszlávia 71 0 0 0 12 0 0 0 7000 3500*

Lengyelország 3 250 000 215 000 21 000 6000

Lettország0 95 000
- - 18 0 0 0

Litvánia 0 155 000


- - 6500

Luxembourg 3500 500 500 600

Magyarország 400 000 145 000 80 000 56 0 0 0

Nagy-Britannia 330 000 370 000 400 000 2 9 5 000

Németország 500 000 153 0 0 0 a 30 000 55 000

Norvégia 2000 750 1000 1000

Olaszország 48 000 53 000a 35 000 31 000

Portugália n. a. 4000 1000 300

Románia 850 000 420 000 100 0 0 0 10 0 0 0

Spanyolország n. a. 6000 6000 12 0 0 0

Svájc 18 0 0 0 35 000 20 000 19 0 0 0

Svédország 7500 15 5 0 0 13 0 0 0 16 500


d
Szovjetunió/FÁK 2 669 000 1 971 000 1 715 000 812 000

Törökország 0 1 50 0 0 0 48 000 35 000 18 0 0 0

Összesen 9 6 4 8 100 3 868 350 3 119 6 5 0 1 980 900

Megjegyzés: A f e n t i , t ö b b f o r r á s b ó l s z á r m a z ó a d a t o k n e m m i n d e g y f o r m á n m e g b í z h a t ó a k ; b i z o n y o s e s e t e k b e n n a g y
a h i b a l e h e t ő s é g , i l l e t v e a z é r t e l m e z é s n e k i s t á g t e r e v a n . E z k ü l ö n ö s e n é r v é n y e s a z 1 9 4 6 - o s a d a t o k r a , a m i k o r a zsidó
lakosság körében erős volt a migráció. Ezenkívül t ö b b e u r ó p a i ország határai is változtak 1937 és 1946 között.

n. a. = nincs a d a t
a
B e l e s z á m í t v a a l a k ó h e l y ü k e t e l h a g y n i k é n y s z e r ü l t e k e t is.
b
A C s e h K ö z t á r s a s á g és Szlovákia összesített a d a t a .
0
1941 és 1991 k ö z ö t t a S z o v j e t u n i ó h o z s z á m í t v a .
d
Az á z s i a i r é g i ó k k i v é t e l é v e l .
e
Az egykori Jugoszlávia területének összesített a d a t a .

Forrás: W a s s e r s t e i n 1 9 9 6 , idézi D a v i e 2 0 0 0 , 1 2 3 . o .
VALLÁS A M O D E R N TÁRSADALOMBAN

14.2. ábra Az e g y e s o r s z á g o k b ó l s z á r m a z ó muszlimok s z á m a és a célországok teljes iszlám n é p e s s é g e ezer f ő b e n


megadva (1990 körül)

Más ország Az adott országból származó


muszlimok száma (1990 körül)

• Jugoszlávia
Törökország
• Algéria
^=> Marokkó
Q> Tunézia
• Pakisztán
- Banglades
- India
• Más ország

Forrás: V e r t o v e c - P e a c h 1 9 9 7 , idézi D a v i e 2 0 0 0 , 1 2 8 . o .

A britek vallási meggyőződésének mélysége e g y h á z h í v e i s z á m á n a k c s ö k k e n é s é t a 14.3. ábra


igen v á l t o z ó volt. T a l á n n e m is m e g l e p ő , h o g y a m u t a t j a . ) A z 1 9 8 0 - a s é v e k b e n a f ő b b b r i t feleke­
vallási k o n f l i k t u s o k s z í n t e r é ü l s z o l g á l t Észak-Ír­ zetek a hívők körülbelül 5 százalékát veszítették
országban t ö b b e n m o n d t á k , h o g y a z o n o s u l n a k el (a legnagyobb c s ö k k e n é s , m i n t e g y 8 százalék
egy v a l l á s s a l ( 8 6 s z á z a l é k ) , m i n t A n g l i á b a n é s a római katolikusok körében történt). Ma egyes
Walesben ( 7 7 s z á z a l é k ) v a g y S k ó c i á b a n ( 6 7 szá­ j e l e k arra m u t a t n a k , h o g y e z a f o l y a m a t l e l a s s u -
zalék). A b r i t l a k o s s á g k ö r ü l b e l ü l 16 s z á z a l é k a lóban van. L o n d o n b a n például az anglikán temp­
mondta azt, h o g y n e m v a l l á s o s . E b b e a k a t e g ó r i á ­ l o m o k l á t o g a t o t t s á g a a z 1 9 8 0 - a s é v e k b e n 3 0 szá­
ba mind az agnosztikusok, m i n d az ateisták bele­ zalékkal csökkent, 1 9 8 9 és 1 9 9 8 között viszont 3
tartoznak. ( B e l e s z á m í t o t t u k azt a 3 9 0 0 0 0 e m b e r t százalékkal nőtt, a baptista t e m p l o m o k b a n pedig
is, aki azt á l l í t o t t a m a g á r ó l , h o g y „ j e d i " v a l l á s ú . 1 9 8 9 és 1 9 8 8 között 11 százalékos gyarapodás
A jedik m e g j e l e n é s é n e k o k a e g y h a m i s l á n c l e v é l t ö r t é n t ( l á s d a 14.4. ábrát).
volt, a m i t a m é d i a is felkapott, és a m i s z e r i n t ha a A templomba járás visszaszorulásának üte­
népszámláláskor elegen vallják magukat a Csilla­ me elég változó. Eltér például a trinitárius és az
gok h á b o r ú j a f i l m e k h i t r e n d s z e r é h e z t a r t o z ó n a k , antitrinitárius egyházak helyzete. A trinitárius
akkor azt az á l l a m is t á m o g a t j a m a j d . ) e g y h á z a k a z o k , a m e l y e k a S z e n t h á r o m s á g egysé­
Bár a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g l a k o s s á g á n a k t ö b b g é b e n h i s z n e k ; i d e t a r t o z i k t ö b b e k k ö z t a z angli­
mint 7 0 s z á z a l é k a k e r e s z t é n y n e k v a l l j a m a g á t , k á n , a k a t o l i k u s , a m e t o d i s t a és a p r e s b i t e r i á n u s
ennél sokkal kevesebben járnak rendszeresen e g y h á z . T a g s á g u k a z 1 9 7 0 - e s 8,8 m i l l i ó r ó l 1 9 9 4 - i g
templomba. Az 1851-es vallási összeírás szerint 6,4 m i l l i ó r a c s ö k k e n t . E g y e s a n t i t r i n i t á r i u s egyhá­
Angliában é s W a l e s b e n a f e l n ő t t e k k b . 4 0 száza­ zak tagsága viszont u g y a n e z e n időszak alatt nőtt,
léka járt t e m p l o m b a m i n d e n v a s á r n a p ; 1 9 0 0 - r a így a m o r m o n o k é és a J e h o v a T a n ú i n a k s z á m a is
ez 35 százalékra csökkent, 1950-re 20 százalékra, (lásd a 14.4. táblázatot). Az e t n i k a i k i s e b b s é g e k
2000-ben pedig m á r csak a felnőttek 8 százalé­ k ö r é b e n is erősödött a t e m p l o m b a járás, illetve
ka járt t e m p l o m b a v a s á r n a p o n k é n t . (Az a n g l i k á n m á s v a l l á s i s z e r t a r t á s o k o n v a l ó r é s z v é t e l gyako-
434 14. F E J E Z E T

74.3. táblázat A magukat „valamelyik valláshoz tarto­ s z e r v e z e t t v a l l á s b a n , m i n t a férfiak. A z a n g l i k á n


zónak" tartók Angliában és Walesben a t e m p l o m o k b a n ez a t e n d e n c i a alig é r e z h e t ő , de a
3
2 0 0 1 -es népszámlálás adatai szerint Keresztény T u d o m á n y protestáns felekezet temp­
Ezer Százalék l o m a i b a n például 4:1 az arány a n ő k javára.

Keresztény 37 3 3 8 71,7 Általában a jómódúak közül többen vallják


magukat vallásosnak és járnak templomba, mint
Muszlim 1 547 3,0
a szegényebbek. Az anglikán egyház olyannyira
Hindu 552 1,1
kötődik a politikai jobbhoz, hogy tréfásan néha
Szikh 329 0,6 „imádkozó Konzervatív Pártnak" is nevezik, és
Zsidó 260 0,5 n e m alap nélkül. A katolikusok között több a
Buddhista 144 0,3 munkás, és az egyházak közötti osztálykülönb­
ség t ü k r ö z ő d i k a v á l a s z t á s i e r e d m é n y e k b e n is. Az
Egyéb 151 0,3
a n g l i k á n o k h a j l a m o s a b b a k a K o n z e r v a t í v Pártra
Az összes vallás 40 322 77,5
szavazni, a katolikusok pedig a Munkáspártra,
N e m vallásos 7 709 14,8 a h o g y a m e t o d i s t á k is. A M u n k á s p á r t m e g a l a ­
N e m nyilatkozott 4011 7,7 kulása utáni m e g e r ő s ö d é s é b e n a m e t o d i z m u s is
k o m o l y s z e r e p e t j á t s z o t t . A v a l l á s i a k t i v i t á s la­
N e m vallásos/nem nyilatkozott
összesen 11 7 2 0 22,5 k ó h e l y szerint is változik: a Liverpool környéki
a felnőttek 35 százaléka és a lancashire-i felnőttek
A kérdés ( „ M i a v a l l á s a ? " ) megválaszolása ö n k é n t e s ala­
p o n zajlott, felsorolt l e h e t ő s é g e k közötti választás útján. 3 2 s z á z a l é k a tagja v a l a m i l y e n e g y h á z n a k , H u m -
berside-on viszont ez az arány c s a k 9 százalék,
Forrás: Social Trends, 3 4 . 2 0 0 4 , 2 0 9 . o.
Nottinghamshire-ben pedig 11 százalék. Ennek
e g y i k o k a a b e v á n d o r l á s - L i v e r p o o l b a n s o k a ka­
risága. T ö b b ú g y n e v e z e t t ú j v a l l á s i m o z g a l o m i s
t o l i k u s ír, É s z a k - L o n d o n a z s i d ó k , B r a d f o r d pedig
hívőket toborzott magának Nagy-Britanniában
a m u s z l i m o k és a s z i k h e k e g y i k k ö z p o n t j a .
(lásd 4 2 5 - 4 2 7 . o.).
N a g y - B r i t a n n i á b a n a v a l l á s o s s á g kor, n e m , tár­ A m i n d e n n a p i é l e t b e n játszott szerep tekinte­
s a d a l m i r é t e g é s földrajzi h e l y s z e r i n t k ü l ö n b s é ­ tében a vallási különbségek Észak-Írországban
geket m u t a t . Á l t a l á b a n a z i d ő s e b b e m b e r e k val­ s o k k a l f o n t o s a b b a k , m i n t b á r h o l m á s h o l a z Egye­
l á s o s a b b a k , m i n t a fiatalok. A f i a t a l o k k ö z ü l a s ü l t K i r á l y s á g b a n . A p r o t e s t á n s o k és k a t o l i k u s o k
15 évesek járnak legtöbbet templomba, aztán az ö s s z e ü t k ö z é s e i b e n m i n d k é t o l d a l r ó l c s a k e g y ki­
e r r e v a l ó h a j l a n d ó s á g h a r m i n c - n e g y v e n é v e s ko­ s e b b s é g v e s z részt, d e e z e k g y a k r a n e r ő s z a k h o z
rig c s ö k k e n , e f ö l ö t t i k o r b a n p e d i g ú j r a e r ő s ö d i k . v e z e t n e k . É s z a k - Í r o r s z á g b a n a v a l l á s h a t á s á t ne­
A n ő k közül többen vesznek részt valamilyen h é z e l k ü l ö n í t e n i m á s t é n y e z ő k t ő l : a z „egyesült

14.3. ábra Az anglikán egyház tagsága Nagy-Britanniában 1 9 0 0 - 2 0 0 0


között (millióban)

1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000"
a
becslés

Forrás: The Economist, 2000. december 2 1 .


VALLÁS A MODERN TÁRSADALOMBAN í

14.4. ábra A templomba járás százalékos változása Londonban


1 9 7 9 - 1 9 9 8 között

-30 -25 -20 -15 -10 10 15


1979-1989
Anglikán
1989-1998

Baptista

Katolikus

Forrás: The Economist 2000. december 2 1 .

Írország" g o n d o l a t á t , v a g y i s az ír K ö z t á r s a s á g és dó, legfundamentalistább és vallási szempont­


Észak-Írország e g y á l l a m m á v á l á s á t a k a t o l i k u s o k ból leghagyománytisztelőbb keresztény ország,
általában t á m o g a t j á k , a p r o t e s t á n s o k p e d i g e l u t a ­ [ahol] t ö b b ú j v a l l á s s z ü l e t e t t . . . m i n t b á r m e l y
sítják. A v a l l á s o n k í v ü l t e h á t p o l i t i k a i m e g f o n t o ­ más országban" (Lipset, 1991). A felmérések
lásoknak és a n a c i o n a l i z m u s n a k is n a g y s z e r e p e s z e r i n t 5 a m e r i k a i b ó l 3 é l e t é b e n saját b e v a l l á s a
van az e l l e n t é t e k b e n . s z e r i n t „ n a g y o n f o n t o s " a v a l l á s , és a v á l a s z a d ó k
40 százaléka a m e g k é r d e z é s ü k előtti egy h é t b e n
volt t e m p l o m b a n (Gallup 2 0 0 4 ) . A z a m e r i k a i a k
Vallás az Egyesült Á l l a m o k b a n túlnyomó többsége saját b e v a l l á s a s z e r i n t h i s z
Istenben és rendszeresen imádkozik, többségük
A többi i p a r o s o d o t t o r s z á g h o z v i s z o n y í t v a az a m e ­ n a p o n t a l e g a l á b b egyszer. T í z b ő l h é t a m e r i k a i azt
rikaiak s z o k a t l a n u l v a l l á s o s a k . N é h á n y k i v é t e l t ő l mondja, hogy hisz a halál utáni életben (Roof-
eltekintve „Az E g y e s ü l t Á l l a m o k v o l t a z I s t e n b e n M c K i n n e y 1990; Warner 1993).
leginkább hívő, a v a l l á s h o z l e g i n k á b b r a g a s z k o ­ A z a m e r i k a i k o r m á n y h i v a t a l o s a n n e m gyűjt

74.4. táblázat Az Egyesült Királyság vallási közösségei, 1 9 7 5 - 2 0 0 5 (millió fő)


Felekezet 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005

Anglikán 29,3 29,0 28,8 28,6 28,4 28,3 28,2

Római katolikus 5,6 5,7 5,7 5,7 5,9 5,8 5,8

Ortodox 0,4 0,4 0,4 0,5 0,5 0,5 0,6

Presbiteriánus 3,4 3,3 3,2 3,2 3,1 2,9 2,9

Baptista 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5

Metodista 1,7 1,6 1,5 1,5 1,4 1,3 1,2

Minden m á s e g y h á z 1,0 1,2 1,3 1,2 1,3 1,4 1,3

Az összes trinitárius 47,9 41,7 47,4 47,2 40,9 40,7 40,5

Az összes antitrinitárius 0,7 0,8 1,0 1,1 1,3 1,4 1,4

Az összes keresztény 42,6 42,5 42,4 42,3 42,2 42,7 47,9

Muszlim 0,4 0,7 1,0 1,3 1,4 1,6 1,7

Hindu 0,4 0,5 0,5 0,5 0,5 0,6 0,6

Szikh 0,1 0,1 0,2 0,2 0,3 0,3 0,4,

Zsidó 0,4 0,3 0,3 0,3 0,3 0,3 0,3

Buddhista 0,0 0,1 0,1 0,1 0,1 0,2 0,2

Más vallások 0,1 0,1 0,1 0,1 0,2 0,2 0,2

Az összes vallás 44,0 44,3 44,6 44, S 45,0 45,2 45,3

A lakosság százalékában

Keresztény 76 76 74 74 73 72 70

Muszlim 1 1 2 2 2 3 3

Egyéb vallású 1 2 2 2 2 2 3

Az összes vallás együtt 78 79 78 78 77 77 76

Forrás: EKCH Religious Trends, 4 . 2 0 0 3 / 4 . , 2.2 0.


14. F E J E Z E T

A vallásszociológia egyik legújabb és l e g n a g y o b b amelyek vonzóak a nagyközönség számára, és


hatású megközelítése a nyugati államok, főleg az h a t á s o s marketingtevékenységet kell folytatnia.
USA helyzetéből indul ki, ahol az e m b e r e k sok hit A vallás e megközelítés szerint é p p e n olyan üzlet,
közül választhatnak. Az elmélet a közgazdaság­ mint bármi más. Az amerikai televízióban megje­
tan elveire épít: a vallási közgazdaságtan t á m o ­ lenő hitszónokok például különösen ügyes üzlet­
gatói szerint a vallások é r t e l m e z h e t ő k úgy, mint a e m b e r k é n t hirdetik vallási terméküket.
hívőkért versengő szervezetek (Stark-Bainbridge Mindezek miatt Finke, Stark és kollégáik a ver­
1 9 8 7 ; Finke-Stark 1 9 8 8 , 1 9 9 2 ; M o o r e 1 9 9 4 ) . senyt n e m tartják olyan erőnek, ami a vallásos hit
A közgazdászokhoz hasonlóan, a fenti meg­ ellen hatna és a szekularizációt erősítené. Sze­
közelítést alkalmazó szociológusok szerint is elő- rintük a modern vallásban folyamatos megúju­
n y ö s e b b a versenyhelyzet a m o n o p ó l i u m n á l . Ez a lás zajlik az aktív marketing és t o b o r z á s révén.
vélemény szöges ellentétben áll a klasszikus elmé­ Egyre t ö b b kutatási e r e d m é n y erősíti meg azt
letekkel. Marx, Durkheim és W e b e r abból indult a nézetet, hogy a verseny kedvez a vallás terje­
ki, hogy a vallás meggyengül, ha más vallással d é s é n e k (Stark-Bainbridge 1 9 8 0 , 1 9 8 5 ; Finke é s
vagy világi megközelítésekkel kell versenyeznie; a Stark 1 9 9 2 ) , de nem minden kutatás j u t o t t erre
vallási k ö z g a z d a s á g t a n b ó l kiinduló szakértők vi­ az eredményre (Land et al. 1 9 9 1 ) .
szont úgy vélik, a verseny ö s s z e s s é g é b e n növeli A vallási közgazdaságtan túlértékeli a raciona­
a modern t á r s a d a l o m b a n a vallás súlyát. Ennek litás szerepét az e m b e r e k vallásossággal kapcso­
két oka van: először is, a verseny miatt minden latos döntéseiben, szinte egy autó- vagy cipővá­
vallási c s o p o r t j o b b a n igyekszik követőket meg­ sárláshoz hasonlítja ezeket. A mélyen elkötelezett
nyerni m a g á n a k . Másrészről pedig a sok különbö­ hívők körében, különösen olyan társadalmakban,
ző vallás j e l e n l é t e miatt valószínűbb, hogy szinte ahol nincs vallási pluralizmus, nem egyértelmű,
mindenki talál számára vonzó hitet. A kulturáli­ hogy a vallás racionális d ö n t é s kérdése. Ilyen tár­
san sokszínű társadalmakban egy vallás jó eséllyel sadalmakban, még ha az e m b e r e k n e k szabad is
csak korlátozott számú követőre talál, de az, ha a vallást választaniuk, általában a gyermekkoruk val­
h a g y o m á n y o s a b b egyházak mellett vannak indiai lását gyakorolják továbbra is anélkül, hogy valaha
guruk és fundamentalista hitszónokok is, erősíti a e s z ü k b e j u t n a , hogy választhatnának v o n z ó b b al­
vallásosságot. ternatívát is. Még a vallási közgazdaságtan böl­
Ez a megközelítés az üzleti világ jelenségeiből csőjéül szolgáló Egyesült Államokban is, ha azt
indul ki, amelyben a versenyhelyzetről úgy tart­ feltételezzük, hogy az e m b e r e k folyamatosan va­
ják, hogy a nagyon specializált t e r m é k e k megje­ lamiféle spirituális bevásárlókörúton vannak, azzal
lenésének kedvez, amik egy nagyon korlátozott alighanem alábecsüljük a vallás lelki oldalát. A má­
piacnak szólnak. A vallási közgazdaságtannal sodik világháború utáni két évtizedben született
foglalkozók az üzleti élet terminológiáját is hasz­ amerikaiak körében végzett tanulmány kimutatta,
nálják a vallási szervezetek sikeréhez vagy buká­ hogy egyharmaduk m e g m a r a d t a gyerekkori egy­
sához vezető körülmények leírására. Roger Finke házában, másik egyharmaduk pedig m e g t a r t o t t a
és Rodney Stark ( 1 9 9 2 ) szerint egy sikeres vallási gyermekkori hitét, bár n e m tartozik semmilyen
c s o p o r t n a k igen szervezettnek kell lennie, j ó , a hi­ vallási szervezethez. így egyharmadnyi „valláske­
t e t ügyesen „ e l a d ó " szónokokkal kell rendelkez­ r e s ő " maradt, akik a vallási közgazdaságtan által
nie, olyan hittételeket és rituálékat kell nyújtania, felvetett m ó d o n d ö n t h e t n e k (Roof 1 9 9 3 ) .

a d a t o k a t a v a l l á s o s m e g g y ő z ő d é s r ő l , de a f e l m é ­ t o z n a k a m o r m o n o k , a m u s z l i m o k és a zsidók
r é s e k b ő l , a k ö z v é l e m é n y - k u t a t á s o k b ó l és az egy­ (Pew 2 0 0 2 ) . A k a t o l i k u s e g y h á z t a g j a i n a k száma
h á z a k a d a t a i b ó l fel l e h e t m é r n i a h e l y z e t e t . E s z e ­ m u t a t t a m e s s z e a l e g n a g y o b b n ö v e k e d é s t , rész­
rint az Egyesült Á l l a m o k vallási s z e m p o n t b ó l a b e n a m e x i k ó i és közép-, i l l e t v e d é l - a m e r i k a i be­
világ l e g s o k s z í n ű b b országa, t ö b b m i n t 1 5 0 0 val­ v á n d o r l á s m i a t t . Az u t ó b b i é v e k b e n a katolikus
l á s s a l ( M e l t o n 1 9 8 9 ) . A f e l m é r é s e k b ő l az is kide­ e g y h á z t a g s á g á n a k n ö v e k e d é s e is l e l a s s u l t ; a ta­
rül, h o g y a z a m e r i k a i a k t ö b b s é g e k e r e s z t é n y k é n t g o k egy r é s z e e l h a g y t a az e g y h á z a t ( r é s z b e n pro­
h a t á r o z z a m e g m a g á t , és a l e g t ö b b j ü k m a r o k n y i testánsok lettek).
felekezet v a l a m e l y i k é h e z t a r t o z i k . B á r a k a t o l i k u s o k s z á m a t o v á b b n ő , az utób­
A z a m e r i k a i a k k ö r ü l b e l ü l 5 2 s z á z a l é k a vallja bi é v t i z e d e k b e n , főleg a h a t v a n a s é v e k b e n erő­
m a g á t p r o t e s t á n s n a k , 2 4 s z á z a l é k u k p e d i g kato­ s e n l e c s ö k k e n t a z o k n a k a r é s z a r á n y a , a k i k temp­
l i k u s n a k . A n a g y o b b v a l l á s i c s o p o r t o k k ö z é tar­ l o m b a járnak közülük. E n n e k egyik fő oka az az
VALLÁS A M O D E R N TÁRSADALOMBAN

1968-as p á p a i e n c i k l i k a volt, a m i m e g e r ő s í t e t t e m e g h a l a d h a t j a a m é r s é k e l t e k é t is ( R o o f - M c K i n -
a fogamzásgátlók h a s z n á l a t á n a k t i l a l m á t . Az e n ­ ney, 1 9 9 0 ) . A l i b e r á l i s p r o t e s t a n t i z m u s k ü l ö n ö ­
ciklika n e m h a g y o t t t e r e t a z e g y é n i l e l k i i s m e r e t s e n m e g g y e n g ü l t . A z i d ő s ö d ő tagokat n e m váltot­
alapján t ö r t é n ő ö n á l l ó d ö n t é s r e . A fogamzásgát­ t á k fel újak, a z e l k ö t e l e z e t t s é g s z i n t j e a l a c s o n y é s
lásra c s a k a z e g y h á z e l ő í r á s a i n a k m e g s z e g é s é v e l a t a g o k egy r é s z e m á s v a l l á s o k r a t é r át. A fekete
maradt l e h e t ő s é g , és s o k k a t o l i k u s e z t is t e t t e . protestáns egyházak a konzervatívakhoz hason­
Egy egyesült á l l a m o k b e l i f e l m é r é s s z e r i n t a 15 és lóan szintén sikeresek az Egyesült Államokban,
4 4 é v k ö z ö t t i n ő k h á r o m n e g y e d e a l k a l m a z vala­ h i s z e n tagjaik j ó r é s z e m o s t a n á b a n k e r ü l t v a g y
milyen f o g a m z á s g á t l ó m ó d s z e r t , a z o k k ö z ü l pe­ k e r ü l be a k ö z é p o s z t á l y b a , és b i z o n y o s g a z d a s á g i
dig, a k i k n e k v a l a h a volt n e m i k a p c s o l a t u k , 9 6 és politikai hatalmat is birtokolnak (Roof-McKin-
százalék h a s z n á l t m á r f o g a m z á s g á t l ó t ( N a t i o n a l ney 1990; Finke-Stark 1992).
Survey o f F a m i l y G r o w t h 1 9 9 5 ) . E z e n k í v ü l egy Az Egyesült Államok protestáns egyházaiban
nemrégiben v é g z e t t f e l m é r é s k i m u t a t t a , h o g y a z h a t a l m a s m é r t é k b e n m e g n ő t t a z e v a n g é l i u m i hit,
amerikai k a t o l i k u s o k 50 s z á z a l é k a s z e r i n t a p á p a vagyis a s p i r i t u á l i s ú j j á s z ü l e t é s b e n v a l ó hit. Ez
nem t é v e d h e t e t l e n o l y a n m o r á l i s k é r d é s e k b e n , r é s z b e n az e r ő s ö d ő s z e k u l a r i z á c i ó , a v a l l á s i sok­
mint p é l d á u l a s z ü l e t é s s z a b á l y o z á s és az abor­ s z í n ű s é g é s á l t a l á b a n egyes egykor k ö z p o n t i n a k
tusz (Gallup 2 0 0 3 ) . A k a t o l i k u s o k j e l e n t ő s r é s z e s z á m í t ó p r o t e s t á n s é r t é k e k h á t t é r b e s z o r u l á s a el­
tehát m e g k é r d ő j e l e z i vagy el is v e t i az e g y h á z b e ­ leni reakciónak tekinthető (Wuthnow 1 9 8 8 ) . Az
folyását é l e t e b i z o n y o s t e r ü l e t e i r e . u t ó b b i n é h á n y é v b e n h a t a l m a s n ö v e k e d é s n e k in­
A protestánsok csoportjának felekezetekre bon­ d u l t a z e v a n g é l i u m i f e l e k e z e t e k tagsága, m i k ö z ­
tásával p o n t o s a b b k é p e t k a p h a t u n k a z e g y e s ü l t b e n a h a g y o m á n y o s a b b p r o t e s t á n s e g y h á z a k visz-
államokbeli v a l l á s i é l e t r ő l . A f e l m é r é s e k s z e r i n t s z a s z o r u l n a k . S o k p r o t e s t á n s e g y é r t e l m ű e n azt a
a baptista e g y h á z a l e g n a g y o b b p r o t e s t á n s szer­ közvetlenebb, személyesebb, érzelmekre épülő
vezet: h o z z á j u k t a r t o z i k a p r o t e s t á n s o k h a r m a d a , v a l l á s i é l m é n y t k e r e s i , a m i t a z e v a n g é l i u m i fele­
azaz az ö s s z l a k o s s á g 16 s z á z a l é k a . J e l e n t ő s e b b kezetek ígérnek.
egyház m é g a m e t o d i s t a (7 s z á z a l é k ) , az e v a n g é ­ Az Egyesült Á l l a m o k elnöke, George W. B u s h
likus (5 s z á z a l é k ) , a p r e s b i t e r i á n u s (2 s z á z a l é k ) , i s ú j j á s z ü l e t e t t k e r e s z t é n y , é s á l l í t á s a s z e r i n t ko­
a p ü n k ö s d i s t a (2 s z á z a l é k ) , az a n g l i k á n (2 száza­ r á b b a n a h i t e s e g í t e t t l e g y ő z n i a l k o h o l i z m u s á t és
lék) és a m o r m o n , i l l e t v e a K r i s z t u s K ö z ö s s é g e új életet kezdeni. A m e r i k a 2 0 0 1 . szeptember 11-i
egyház ( 1 s z á z a l é k ) ( A R I S 2 0 0 1 ) . t e r r o r t á m a d á s o k u t á n i s z e r e p é t a g o n o s z e r ő i elle­
Több tanulmány is rámutatott, hogy az utóbbi ni harchoz hasonlította. Evangéliumi keresztény
évtizedekben v á l t o z á s t ö r t é n t a z a m e r i k a i p r o t e s ­ v o l t á t a m e l e g e k h á z a s s á g á r ó l és az a b o r t u s z r ó l
tantizmus ö s s z e t é t e l é b e n . C s ö k k e n a f ő b b liberá­ v a l l o t t k o n z e r v a t í v n é z e t e i i s t ü k r ö z i k . V a l l á s i ér­
lis s z e l l e m ű e g y h á z a k n é p s z e r ű s é g e , így az e v a n ­ t é k e i s e g í t e t t é k h o z z á 2 0 0 4 - b e n m á s o d i k válasz­
gélikus, az a n g l i k á n , a m e t o d i s t a és a p r e s b i t e r i á ­ tási győzelméhez, u g y a n i s a z e v a n g é l i u m i ke­
nus egyházé is. N ő t t v i s z o n t a konzervatív, n e m r e s z t é n y e k e l s ö p r ő t ö b b s é g e e z e n s z á m u k r a lét­
történelmi p r o t e s t á n s e g y h á z a k tagsága, p é l d á u l f o n t o s s á g ú e r k ö l c s i k é r d é s e k m i a t t s z a v a z o t t rá.
a p ü n k ö s d i s t a m o z g a l o m é és a d é l i b a p t i s t a egy­
házé ( R o o f - M c K i n n e y 1 9 9 0 ; J o n e s e t al. 2 0 0 2 ) . / A melegek házasságával kapcsolatos egyesült
Ezek az a d a t o k azért f o n t o s a k , m e r t m u t a t j á k á l l a m o k b e l i vitát r é s z l e t e s e b b e n a 12., „Szexua­
az amerikai k o n z e r v a t í v p r o t e s t á n s o k s ú l y á n a k litás és társadalmi nem" című fejezet tárgyalja,
növekedését. A k o n z e r v a t í v p r o t e s t á n s o k a B i b ­ a 3 3 8 - 3 4 0 . oldalon.
lia szó s z e r i n t i é r t e l m e z é s e m e l l e t t á l l n a k ki, fon­
tos s z á m u k r a a m o r a l i t á s a m i n d e n n a p o k b a n és Az evangéliumi szervezetek hatékonyan képe­
igyekeznek m á s o k a t saját h i t ü k r e t é r í t e n i . E z á l t a l s e k e r ő f o r r á s a i k a t m o z g ó s í t a n i v a l l á s i é s politi­
s z e m b e á l l í t h a t ó k a p r o t e s t a n t i z m u s n a g y o b b tör­ kai céljaik elérése érdekében, a m i n t az a 2 0 0 4 -
ténelmi g y ö k e r e k k e l r e n d e l k e z ő l i b e r á l i s ágával, es e l n ö k v á l a s z t á s s o r á n is l á t h a t ó volt. A v a l l á s i
ami r u g a l m a s a b b , h u m a n i s t á b b n é z e t e k e t vall. k ö z g a z d a s á g t a n ü z l e t i n y e l v é n f o g a l m a z v a (lásd
A mérsékelt protestánsok valahol a két irányzat 436. o.) bebizonyították, h o g y r e n d k í v ü l ver­
között h e l y e z k e d n e k el. s e n y k é p e s „ s p i r i t u á l i s v á l l a l k o z ó k " a „vallási pia­
A konzervatív f e l e k e z e t e k m é l y h ű s é g e t és el­ c o n " ( H a t c h 1 9 8 9 ) . A r á d i ó és a t e l e v í z i ó f o n t o s
kötelezettséget é b r e s z t e n e k h í v e i k b e n é s n a g y o n ú j r e k l á m e s z k ö z t j e l e n t , a m i t egyes e v a n g é l i u m i
hatékonyan k é p e s e k új tagokat t o b o r o z n i , főleg s z e r v e z e t e k a r r a h a s z n á l n a k fel, h o g y a k o r á b b a n
a fiatalok k ö r é b e n . A fiatalok k ö z ö t t k é t s z e r any- l e h e t s é g e s n é l s o k k a l s z é l e s e b b t ö m e g e k h e z jut­
nyi a k o n z e r v a t í v p r o t e s t á n s , m i n t a l i b e r á l i s , és t a s s á k el ü z e n e t ü k e t . A t e l e v í z i ó s p r é d i k á t o r o k
a konzervatív protestánsok száma hamarosan (televangelist) evangéliumi miséiket televíziós
14. F E J E Z E T

A z Egyesült Á l l a m o k b a n radikális m é r t é k b e n m e g n ő t t a z e v a n g é l i u m i keresztények s z á m a . G e o r g e W . B u s h a z


ő segítségükkel maradt h a t a l m o n .

a d á s k e r e t é b e n tartják, é s e l t é r n e k s o k k o r á b b i világ s o k a s p e k t u s á t . A f u n d a m e n t a l i s t á k olyan


evangéliumi keresztény elveitől annyiban, hogy evangéliumi hívők, akik sok t e k i n t e t b e n a mo­
„ a j ó l é t igéjét" h i r d e t i k : s z e r i n t ü k I s t e n azt k í v á n ­ d e r n i z m u s e l l e n l é p n e k fel, é s s z i g o r ú e r k ö l c s i
ja, h o g y h í v e i a n y a g i l a g s i k e r e s e k é s e l é g e d e t t e k é s v i s e l k e d é s i s z a b á l y o k a t v a l l a n a k . E z e k közé
l e g y e n e k , n e m p e d i g azt, h o g y á l d o z a t o k a t h o z ­ t a r t o z h a t a z a l k o h o l , d o h á n y z á s é s m á s világi bű­
zanak és szenvedjenek. Ez a megközelítés jócs­ nök tilalma, a hit a Biblia tévedhetetlenségében
kán eltér a hagyományosan a protestantizmus­ és Jézus küszöbön álló visszatérésében (Balmer
hoz társított értékektől: a k e m é n y m u n k á t ó l és 1 9 8 9 ) . „ R é g i m ó d i v a l l á s u k " m i n d e n k o r é l e s kü­
az önmegtartóztatástól (Hadden-Shupe 1987; l ö n b s é g e t t e s z a jó és a g o n o s z , a h e l y e s és a rossz
Bruce 1 9 9 0 ) . Miséik olyan fényűző helyeken k ö z ö t t ( R o o f - M c K i n n e y 1 9 9 0 ) . A k e r e s z t é n y fun­
zajlanak, m i n t Robert H. S c h u l l e r kristálykated- d a m e n t a l i z m u s m e g e r ő s ö d é s é t a 4 4 3 - 4 4 4 . oldal
rálisa a kaliforniai Garden Grove-ban. A hívők tárgyalja.
földrajzilag s z é t s z ó r t a n é l n e k , és a m o d e r n t e c h ­ A szekularizációval kapcsolatos vitában az
n i k a j e l e n t i k ö z t ü k a k a p c s o l a t fő e s z k ö z é t . A t e o ­ E g y e s ü l t Á l l a m o k fontos k i v é t e l t k é p e z : itt ugyan­
lógia és a p é n z g y ű j t é s a t e l e v í z i ó s p r é d i k á t o r o k is, a t ö b b i n y u g a t i t á r s a d a l o m m a l e l l e n t é t b e n ,
fő tevékenysége; n e m c s a k magát az „egyházat" n i n c s v i s s z a s z o r u l ó b a n a v a l l á s . Az U S A a világ
k e l l e l t a r t a n i u k , h a n e m iskolákat, e g y e t e m e k e t , egyik l e g m o d e r n e b b országa, u g y a n a k k o r a vilá­
élményparkokat és esetenként finanszírozni a g o n itt az egyik l e g m a g a s a b b a h í v ő k és az egy­
prédikátor fényűző életmódját. h á z a k t a g j a i n a k a r á n y a . S t e v e B r u c e , a szekula­
A „médiaprédikáció" Latin-Amerikában külö­ rizáció elméletének egyik zászlóvivője szerint
n ö s e n n é p s z e r ű lett, a h o l s z i n t é n a d á s b a kerül­ ez a kulturális á t m e n e t egyik jele (Bruce 1996).
n e k az egyesült államokbeli műsorok. Emiatt a G y o r s é s m é l y r e h a t ó d e m o g r á f i a i v a g y gazdasá­
p r o t e s t á n s m o z g a l m a k , főleg p ü n k ö s d i s t a válfa­ gi v á l t o z á s o k i d e j é n B r u c e s z e r i n t a v a l l á s segít­
jaik hatalmas növekedést mutattak olyan túlnyo­ h e t az e m b e r e k n e k az a l k a l m a z k o d á s b a n és a bi­
mórészt katolikus országokban, m i n t C h i l e vagy zonytalan idők átvészelésében. Az iparosodás az
Brazília (Martin 1 9 9 0 ) . E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n e l é g k é s ő n zajlott, é s igen
B á r egyes evangéliumi hívők nagyon is m o ­ g y o r s a n , r á a d á s u l egy o l y a n t á r s a d a l o m b a n , ami
dern életvitel mellett vallanak hagyományos s o k f é l e e t n i k a i c s o p o r t b ó l t e v ő d i k ö s s z e - érvel
hitet, m á s o k határozottan elutasítják a m o d e r n B r u c e . Az E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n a v a l l á s segí-
VALLÁS A M O D E R N TÁRSADALOMBAN i 439

tett m e g e r ő s í t e n i a z e m b e r e k i d e n t i t á s t u d a t á t , é s lyen felsőbb erőben, de ezt a hitet n e m intézmé­


megkönnyítette az amerikai kulturális olvasztó­ nyesített kereteken belül gyakorolják.
tégelybe v a l ó b e i l l e s z k e d é s t . A z U S A m i n d e n ­ Másodszor, a szekularizációt n e m lehet csak a
esetre semmiképpen sem az egyetlen ország, n a g y t r i n i t á r i u s e g y h á z a k tagságával m é r n i . E z ­
ahol nagy a v a l l á s j e l e n t ő s é g e , a m i n t az a 2 4 . 5 . z e l f i g y e l m e n k í v ü l h a g y j u k a z egyre n ö v e k v ő
ábrán is l á t h a t ó . súlyú n e m nyugati egyházakat és az új vallási
m o z g a l m a k a t . N a g y - B r i t a n n i á b a n p é l d á u l a ha­
gyományos egyházak tagjainak száma csökken,
A szekularizáció e l m é l e t é n e k de u g y a n a k k o r a m u s z l i m o k , h i n d u k , s z i k h e k ,

értékelése , z s i d ó k , e v a n g é l i u m i k e r e s z t é n y e k é s o r t o d o x ke­
resztények száma nő.
A szociológusok k ö r é b e n általánosan elfogadott Harmadszor pedig: a nyugati társadalmakon
tény, h o g y h o s s z ú t á v o n a h a g y o m á n y o s e g y h á ­ kívül n e m i g e n van jele bármiféle szekularizáció­
zak a l e g t ö b b n y u g a t i k u l t ú r á b a n v i s s z a s z o r u l ­ n a k . A K ö z e l - K e l e t , Á z s i a , Afrika és I n d i a s o k te­
tak - az U S A k i v é t e l é v e l . A v a l l á s h a t á s a a szeku­ r ü l e t é n a n y u g a t i a s m o d e r n i z á c i ó v a l s z e m b e n egy
larizáció m i n d h á r o m m é r c é j e s z e r i n t c s ö k k e n t , igen erős, dinamikus iszlám áll s z e m b e n . A m i k o r
úgy, ahogy azt a 1 9 . s z á z a d s z o c i o l ó g u s a i meg­ a p á p a d é l - a m e r i k a i k ö r u t a t tett, t ö b b m i l l i ó lel­
jósolták. I g a z u k v o l t h á t n e k i k és a s z e k u l a r i z á c i ­ kes k a t o l i k u s k ö v e t t e . A k e l e t i o r t o d o x i á t lelke­
ós e l m é l e t k é s ő b b i t á m o g a t ó i n a k ? A m o d e r n i z á l ­ s e n v e t t é k fel ú j r a a v o l t S z o v j e t u n i ó e g y e s része­
ódással a v a l l á s e l v e s z t e t t e v o l n a a j e l e n t ő s é g é t ? in, m i u t á n a k o m m u n i s t a r e n d s z e r é v t i z e d e k i g
Nem, t ö b b o k b ó l s e m . elnyomta. Ezt a világszerte érzékelhető vallásos
Először is, a v a l l á s h e l y z e t e N a g y - B r i t a n n i á b a n lelkesedést sajnos vallási eredetű konfliktusok is
és más n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n s o k k a l ö s s z e t e t ­ k í s é r i k . A v a l l á s a h o g y vigaszt és t á m o g a t á s t ké­
tebb, m i n t azt a s z e k u l a r i z á c i ó e l m é l e t e feltétele­ pes nyújtani, lehet heves társadalmi küzdelmek
zi. A v a l l á s o s és s p i r i t u á l i s h i t t o v á b b r a is erős, és k o n f l i k t u s o k o k o z ó j a is - az v o l t a m ú l t b a n és
döntéseket b e f o l y á s o l ó t é n y e z ő i g e n s o k e m b e r továbbra is az.
életében, m é g a k k o r is, h a f o r m á l i s a n n e m tag­ A k a d b i z o n y í t é k a s z e k u l a r i z á c i ó m e l l e t t és el­
jai s e m m i l y e n g y ü l e k e z e t n e k . E g y e s t u d ó s o k fel­ l e n e is. Az b i z t o s n a k l á t s z i k , h o g y a s z e k u l a r i z á ­
vetették, h o g y m e g e r ő s ö d h e t e t t a „hit, e g y h á z h o z ció fogalma nagyon is jól mutatja azokat a válto­
tartozás n é l k ü l " t e n d e n c i á j a (Davie 1 9 9 4 ) - a h o g y zásokat, a m e l y e k ma a h a g y o m á n y o s egyházak­
a brit vallási h e l y z e t e l e m z é s e k o r láttuk, az e m ­ b a n zajlanak - az egyházak c s ö k k e n ő befolyását,
berek t o v á b b r a i s h i s z n e k I s t e n b e n v a g y v a l a m i ­ és az a z o k o n b e l ü l i , p é l d á u l a n ő k és a m e l e g e k

74.5. ábra A vallásnak tulajdonított fontosság különböző országokban (azoknak


a százalékaránya, akik azt mondják, az ő életükben a vallás „nagyon
fontos".)
100

Forrás: P e w R e s e a r c h C e n t r e , 2 0 0 2 .
440 14. F E J E Z E T

helyzetét érintő változásokat. A társadalom mo­ l e n s é g - a s z ó h a s z n á l a t a is c s a k az u t ó b b i 2 0 - 3 0


d e r n i z á l ó e r ő i s o k h a g y o m á n y o s v a l l á s i szerve­ é v b e n terjedt e l - , a m i főleg a g l o b a l i z á c i ó r a adott
zetben érezhetőek. v á l a s z k é n t j e l e n t m e g . A m o d e r n i z á c i ó e r ő i egyre
A napjaink m o d e r n világában a vallást min­ i n k á b b a l á á s s á k a t á r s a d a l o m h a g y o m á n y o s ele­
d e n k é p p e n a gyors v á l t o z á s o k , az i n s t a b i l i t á s m e i t , m i n t a n u k l e á r i s c s a l á d v a g y a férfiak n ő k
és a sokféleség k o n t e x t u s á b a h e l y e z v e kell néz­ fölötti d o m i n a n c i á j a , a f u n d a m e n t a l i z m u s pedig
nünk. A vallás hagyományos formáinak bizo­ e z e k v é d e l m é r e j ö t t l é t r e . A r a c i o n a l i t á s r a épü­
nyos mértékű visszaszorulása dacára a vallás lő g l o b a l i z á l ó d ó v i l á g b a n a fundamentalizmus
még mindig k i e m e l t e n fontos társadalmi ténye­ r a g a s z k o d i k a h i t b ő l fakadó d ö n t é s e k h e z és a
z ő . A v a l l á s v o n z e r e j e - h a g y o m á n y o s v a g y új r i t u á l é k i g a z s á g á h o z ; a f u n d a m e n t a l i z m u s a ha­
formájában - a l i g h a n e m hosszú távon is megma­ g y o m á n y r ó l é s a n n a k e l s z á n t v é d e l m é r ő l szól. A
r a d majd, h i s z e n s o k e m b e r n e k v á l a s z t a d a z é l e t f u n d a m e n t a l i z m u s n a k t ö b b k ö z e v a n a h i t me-
nagy kérdéseire, amire a racionális megközelíté­ gindoklásához és védelmezéséhez, mint ahhoz,
sek képtelenek. hogy valójában m i b e n hisznek az emberek.
N e m m e g l e p ő t e h á t , h o g y a gyors v á l t o z á s e z e n Bár a fundamentalizmus szembehelyezkedik a
i d ő s z a k á b a n s o k a n a v á l a s z o k a t és a n y u g a l m a t m o d e r n i t á s s a l , m a g a i s m o d e r n m ó d s z e r e k k e l ér­
a v a l l á s b a n k e r e s i k - és t a l á l j á k m e g . E n n e k a j e ­ vényesíti hitét. Például az egyesült államokbeli
l e n s é g n e k t a l á n a f u n d a m e n t a l i z m u s a legnyil­ k e r e s z t é n y f u n d a m e n t a l i s t á k a z e l s ő k k ö z ö t t al­
vánvalóbb példája. E n n e k dacára a változásokra kalmazták a televíziót doktrínáik terjesztésére; a
v á l a s z k é n t a v a l l á s n a k n e m a h a g y o m á n y o s , ha­ Csecsenföldön az orosz erők ellen h a r c o l ó iszlám
n e m új, s z o k a t l a n f o r m á i e r ő s ö d n e k m e g : ú j val­ f u n d a m e n t a l i s t á k w e b o l d a l a k o n t e t t é k k ö z z é né­
lási mozgalmak, kultuszok, szekták és N e w Age zeteiket, az indiai hindutva hívei pedig interne­
mozgalmak. Ezek a csoportok első ránézésre n e m t e n és e - m a i l b e n i g y e k e z n e k e r ő s í t e n i a „ h i n d u
f e l t é t l e n ü l t ű n n e k v a l l á s n a k , de a s z e k u l a r i z á c i ó identitás" érzését.
e l m é l e t é n e k k r i t i k u s a i ú g y vélik, h o g y a v a l l á s o s A következő részben a vallási fundamentaliz­
hit formáinak tekinthetők, melyek az alapvető m u s k é t fő f o r m á j á t vizsgáljuk, az i s z l á m és a ke­
társadalmi változások hatására jöttek létre. resztény fundamentalizmust. Az utóbbi harminc
évben mindkettő megerősödött, és sok esetben
d ö n t ő s z e r e p ü k v o l t a n e m z e t i és n e m z e t k ö z i po­
A vallási f u n d a m e n t a l i z m u s litikában.

A v a l l á s i f u n d a m e n t a l i z m u s e r ő s s é g e is m u t a t ­
ja, h o g y a s z e k u l a r i z á c i ó n e m u r a l j a a m o d e r n Az iszlám fundamentalizmus
világot. A fundamentalizmus szót különböző
kontextusokban használjuk, egy hit- v a g y sza­ A s z o c i o l ó g i a k o r a i n a g y j a i k ö z ü l W e b e r volt az
b á l y r e n d s z e r s z i g o r ú b e t a r t á s á t j e l e n t i . A vallási e g y e t l e n , a k i s e j t e t t e , h o g y egy h a g y o m á n y o s val­
fundamentalizmus azon csoportok álláspontjára lási rendszer, m i n t az iszlám nagy megújuláson
utal, a m e l y e k a l a p v e t ő v a l l á s i s z ö v e g e k s z ó sze­ m e h e t á t é s f o n t o s p o l i t i k a i e s e m é n y e k okozójává
r i n t i é r t e l m e z é s é r e s z ó l í t a n a k fel, é s a m e l y e k h i t e v á l h a t a 2 0 . s z á z a d v é g é n ; m á r p e d i g I r á n b a n az
s z e r i n t az e b b ő l l e v e z e t e t t d o k t r í n á k a t a társadal­ 1 9 8 0 - a s é v e k b e n p o n t o s a n e z t ö r t é n t . A z utób­
mi, gazdasági és politikai élet m i n d e n területére b i é v e k b e n a z i s z l á m m e g ú j u l á s a Egyiptomra,
alkalmazni kell. S z í r i á r a , L i b a n o n r a , A l g é r i á r a , A f g a n i s z t á n r a és
A v a l l á s i f u n d a m e n t a l i s t á k s z e r i n t c s a k i s egy N i g é r i á r a is t o v á b b t e r j e d t . Mi e j e l e n s é g o k a ?
v i l á g k é p - az ö v é k - h e l y e s és e l f o g a d h a t ó , n i n c s A h e l y z e t m e g é r t é s é h e z v i z s g á l n u n k k e l l az
h e l y e b i z o n y t a l a n s á g n a k vagy t ö b b f é l e é r t e l m e ­ i s z l á m o t m i n t h a g y o m á n y o s vallást, é s a z o k n a k
zésnek. A vallási fundamentalista mozgalmak­ a m o d e r n á l l a m o k n a k a v a l l á s t ó l független vál­
ban a szent szövegek pontos jelentéséhez való t o z á s a i t is, a h o l a z i s z l á m d o m i n á n s t é n y e z ő v é
h o z z á f é r é s egy s z ű k réteg k i v á l t s á g a : a p a p o k é vált. Az i s z l á m , a k e r e s z t é n y s é g h e z h a s o n l ó a n ,
vagy m á s v a l l á s o s v e z e t ő k é . E z n a g y h a t a l m a t a d t ö r t é n e t e s o r á n f o l y a m a t o s a n m o z g a l m a k mozga­
a v e z e t ő k k e z é b e - n e m c s a k a vallási, h a n e m a t ó r u g ó j a volt: a K o r á n , a m u s z l i m o k s z e n t köny­
világi k é r d é s e k b e n is. A v a l l á s i f u n d a m e n t a l i s t á k ve tele van a hívőket Allah n e v é b e n megvívandó
fontos politikai pozíciókat szereztek ellenzéki h a r c o k r a b i z t a t ó r é s z e k k e l . A h a r c a n e m hívők
m o z g a l m a k b a n vagy a k á r h a t a l m o n l é v ő pártok­ é s a m u s z l i m k ö z ö s s é g e t m e g r o n t o k e l l e n folyik.
b a n , sőt á l l a m f ő v é v á l t a k ( p é l d á u l I r á n b a n , l á s d A z é v s z á z a d o k s o r á n t ö b b r e f o r m h u l l á m i s lezaj­
20. fejezet, 6 5 8 . o.). lott, így az i s z l á m é p p o l y a n m e g o s z t o t t , m i n t a
A v a l l á s i f u n d a m e n t a l i z m u s v i s z o n y l a g új j e ­ kereszténység.
VALLÁS A M O D E R N TÁRSADALOMBAN

származó hagyományokat követik, amelyek - a


merevebb síita nézetekkel s z e m b e n - meglehető­
sen nagy szabadságot hagynak a k ü l ö n b ö z ő véle­
ményeknek.

Az i s z l á m és a N y u g a t

A k ö z é p k o r b a n a k e r e s z t é n y E u r ó p a s z i n t e fo­
l y a m a t o s h a r c b a n állt a m u s z l i m o r s z á g o k k a l ,
a m e l y e k a későbbi Spanyolország, Görögország,
a d é l s z l á v o r s z á g o k , B u l g á r i a és R o m á n i a t e r ü l e ­
t é n e k j ó r é s z é t u r a l t á k . A m u s z l i m o k á l t a l meg­
h ó d í t o t t t e r ü l e t e k l e g n a g y o b b r é s z é t k é s ő b b visz-
s z a s z e r e z t é k a z e u r ó p a i a k , sőt s o k észak-afrikai
m u s z l i m területet is gyarmatosítottak a 1 8 - 1 9 .
század során. Ezek a vereségek katasztrofálisak
voltak a m u s z l i m vallás és civilizáció számára,
a m i t a m u s z l i m o k az e l k é p z e l h e t ő l e g f e j l e t t e b b ­
nek és legmagasabb szintűnek, minden máson
felül á l l ó n a k t a r t o t t a k . A 1 9 . s z á z a d v é g é n , a m i ­
k o r a z i s z l á m k é p t e l e n v o l t m e g á l l í t a n i a nyuga­
ti kultúra terjedését, r e f o r m m o z g a l m a k indultak
az iszlámon belül, amik vissza kívánták állítani
a v a l l á s e r e d e t i t i s z t a s á g á t és e r e j é t . A g o n d o l a t
l é n y e g e az volt, h o g y az i s z l á m a N y u g a t k i h í ­
vására válaszul határozottan érvényesítse saját
értékeit.
A z iráni i s z l á m f o r r a d a l o m h á r o m l e g f o n t o s a b b v e z e t ő j e
tekint l e e g y t e h e r á n i t á b l á r ó l : K h o m e i n i a j a t o l l a h ( l e g k ö ­ A 2 0 . században ezt a gondolatot többféle mó­
zelebb), Ali K h a m e n e i a j a t o l l a h é s a z a k k o r i e l n ö k , H a s e m i d o n v i t t é k t o v á b b , é s e z l e t t a z 1 9 7 8 - 1 9 7 9 - e s irá­
Rafszandzsáni. n i i s z l á m f o r r a d a l o m e g y i k a l a p j a is. K e z d e t b e n
a forradalom hajtóereje a sah elleni b e l s ő mozga­
A síita m o z g a l o m m á r a k o r a i i d ő s z a k b a n le­ l o m v o l t - az i r á n i s a h u g y a n i s elfogadta és meg­
vált az o r t o d o x i s z l á m fő á r a m l a t á r ó l , és t o v á b b r a próbálta terjeszteni a nyugati modernizációs mo­
is nagy a s ú l y a . I r á n (a k o r á b b i P e r z s i a ) h i v a t a l o s dellt, p é l d á u l földreform, a n ő k s z a v a z a t i j o g a és
vallása a síita m á r a 1 6 . s z á z a d óta, és e g y b e n az a világi o k t a t á s b e v e z e t é s e ú t j á n . A s a h h a t a l m á t
iráni f o r r a d a l o m m ö g ö t t á l l ó g o n d o l a t o k forrá­ megdöntő mozgalom különböző érdekű embere­
sa. A síiták A l i i m á m t ó l , egy 1 7 . s z á z a d i v a l l á s i ket egyesített, a k i k k ö z ü l n e m állt m i n d e n k i a z
és politikai v e z e t ő t ő l e r e d e z t e t i k a m o z g a l m a t , iszlám fundamentalizmus mellett. A mozgalom
aki a hit s z e r i n t az a k k o r i világi u r a l k o d ó k kö­ d o m i n á n s a l a k j a K h o m e i n i a j a t o l l a h volt, a k i a
zül kitűnt i s t e n t i s z t e l e t é v e l és e r k ö l c s é v e l . A l i s í i t a g o n d o l a t o k r a d i k á l i s ú j r a é r t e l m e z é s é v e l vált
leszármazottait a z i s z l á m j o g o s v e z e t ő i n e k kezd­ ismertté.
ték t e k i n t e n i , h i s z e n ú g y tartották, h o g y M o h a ­ A forradalom után K h o m e i n i a hagyományos
med próféta c s a l á d j á b a t a r t o z n a k , n e m úgy, m i n t i s z l á m t ö r v é n y e k s z e l l e m é b e n s z e r v e z t e m e g kor­
az akkoriban h a t a l m o n l é v ő d i n a s z t i á k . A s í i t á k mányát. A K o r á n b a n leírt vallás lett a társadalmi
hite szerint e l j ö n m a j d M o h a m e d j o g o s ö r ö k ö s é ­ és politikai élet m i n d e n m o z z a n a t á n a k alapja. Az
nek uralma, a m i véget vet a z s a r n o k s á g n a k és az i s z l á m t ö r v é n y e k - a s a r í a - é r t e l m é b e n a férfiak
igazságtalanságoknak. M o h a m e d ö r ö k ö s e A l l a h és a n ő k s z i g o r ú a n e l k ü l ö n ü l v e é l n e k , a n ő k n e k
közvetlen i r á n y í t á s á v a l u r a l k o d i k majd, a K o r á n nyilvános helyeken kötelező eltakarni a testü­
szellemében. k e t és a r c u k a t is, a h o m o s z e x u á l i s o k a t s o r t ű z z e l
Más közel-keleti országokban is nagy síita v é g z i k ki, a h á z a s s á g t ö r ő k e t p e d i g h a l á l r a kö­
populáció van, így I r a k b a n , T ö r ö k o r s z á g b a n és vezik. E szigorú szabályrendszer m e l l é erős na­
Szaúd-Arábiában, c s a k ú g y m i n t I n d i á b a n é s Pa­ c i o n a l i s t a i n d í t t a t á s társult, a m i s z e m b e s z e g ü l t a
kisztánban. A z i s z l á m v e z e t é s e e z e k b e n a z orszá­ nyugati hatásokkal.
gokban a z o n b a n a s z u n n i t a t ö b b s é g k e z é b e n v a n . A z i r á n i i s z l á m k ö z t á r s a s á g c é l j a a z volt, h o g y
A s z u n n i t a m u s z l i m o k a „járt u t a t " , a K o r á n b ó l Iránt iszlám á l l a m m á tegye: az államszervezetet
c
442 14. FEJEZET

és a t á r s a d a l m a t ú g y s z e r v e z z e át, h o g y a z o k b a n tettek uralmuknak. S o k m á s országban az iszlám


az iszlám tanításai mindig és m i n d e n h o l domi­ fundamentalista csoportok befolyást szereztek,
n á l j a n a k . A f o l y a m a t n e m zajlott le teljes egészé­ de n e m sikerült hatalomra jutniuk. Egyiptom­
b e n , é s m e g j e l e n t e k e l l e n e h a t ó e r ő k is. Z u b a i d a ban, Törökországban és Algériában például az
( 1 9 9 6 ) h á r o m , e g y m á s e l l e n k ü z d ő erőt k ü l ö n ­ á l l a m v a g y a h a d s e r e g e l n y o m t a a z i s z l á m funda­
böztet meg. A radikálisok folytatni akarják és el mentalista felkeléseket.
akarják m é l y í t e n i a z i s z l á m f o r r a d a l o m ö r ö k s é g é t . S o k a n a g g ó d t a k a m i a t t , h o g y a z i s z l á m funda­
E z e n k í v ü l a z i s z l á m f o r r a d a l m a t s z e r e t n é k aktí­ m e n t a l i s t a világ k o n f l i k t u s b a k e r ü l a z o k k a l , akik
v a n é r v é n y r e j u t t a t n i m á s i s z l á m o r s z á g o k b a n is. n e m osztják nézeteit. S a m u e l H u n t i n g t o n ( 2 0 0 6 )
A konzervatívok c s o p o r t j a nagyrészt vallási tiszt­ p o l i t i k a t u d ó s arról írt, h o g y a h i d e g h á b o r ú befe­
v i s e l ő k b ő l áll, .akik s z e r i n t a f o r r a d a l o m m á r e l é g jeztével az e r ő s ö d ő globalizáció mellett a nyugati
m e s s z i r e j u t o t t . H a t a l o m h o z j u t t a t t a őket, a m i t és az iszlám n é z e t e k összeütközése világszerte a
m e g a k a r n a k t a r t a n i . A pragmatikusuk a p i a c i re­ „civilizációk h a r c á b a " torkoll majd. Huntington
f o r m o k és a g a z d a s á g külföldi b e f e k t e t ő k és ke­ szerint m á r n e m a nemzetállam a nemzetközi
reskedelmi kapcsolatok előtti megnyitása mellett kapcsolatok főszereplője, így a v e r s e n g é s e k és
v a n n a k . E l l e n z i k a n ő k r e , a c s a l á d r a és a j o g r e n d r e konfliktusok mostantól nagyobb kultúrák vagy
vonatkozó iszlám törvények szigorú betartatását. civilizációk között zajlanak majd.
K h o m e i n i ajatollah 1989-es halála nagy csa­ P é l d á u l a z egykori J u g o s z l á v i a t e r ü l e t é n , B o s z ­
p á s v o l t a r a d i k á l i s o k és a k o n z e r v a t í v o k s z á m á ­ n i á b a n és K o s z o v ó b a n a b o s z n i a i m u s z l i m o k és
ra; utódja, A l i K h a m e n e i a j a t o l l a h t o v á b b r a i s a k o s z o v ó i a l b á n o k az o r t o d o x k e r e s z t é n y szer­
é l v e z i a n a g y h a t a l m ú m o l l á k (vallási v e z e t ő k ) b e k e l l e n h a r c o l t a k . A z i l y e n e s e m é n y e k miatt
támogatását, de egyre n é p s z e r ű t l e n e b b az iráni mindenkiben tudatosodott a muszlimok mint
átlagpolgárok körében a régóta fennálló társa­ v i l á g m é r e t ű k ö z ö s s é g j e l e n l é t e ; A h m e d é s Don­
d a l m i p r o b l é m á k és az e l n y o m á s m i a t t . A prag­ n á n ( 1 9 9 4 ) szavaival: „Bosznia az egész musz-
m a t i k u s u k és a t ö b b i i r á n y z a t k ö z ö t t i t á r s a d a l m i l i m világ f ó k u s z á b a k e r ü l t . . . E l i n d í t o t t a , illetve
törésvonalak akkor váltak nyilvánvalóvá, amikor f e l e r ő s í t e t t e a p o l a r i z á c i ó t és a r a d i k a l i z á l ó d á s t a
a reformpárti M o h a m e d Khatami került hatalom­ m u s z l i m társadalmakban, és egyúttal megerősí­
ra ( 1 9 9 7 - 2 0 0 5 ) . Khatami kormánya folyamatos tette a m u s z l i m o k önazonosságát."
h a r c b a n állt a k o n z e r v a t í v o k k a l , a k i k a l e g t ö b b
társadalmi reformot megakadályoztak. M a h m ú d / Az egykori J u g o s z l á v i a t e r ü l e t é n l e z a j l o t t há­
Ahmadinedzsádnak, Teherán konzervatív pol­ b o r ú k a t r é s z l e t e s e b b e n a 13., „Faj, etnikum és
gármesterének iráni elnökké választása 2 0 0 5 - b e n migráció" című fejezet tárgyalja, a 387-389. ol­
c s ö k k e n t e t t e a z ország v a l l á s i é s p o l i t i k a i v e z e t é ­ dalon.
se k ö z ö t t i feszültséget, de u g y a n a k k o r n ö v e l t e a
Nyugat és Irán közti feszültséget. A z a m e r i k a i a k á l t a l v e z e t e t t i r a k i h á b o r ú hason­
ló m ó d o n e g y e s í t e t t e a r a d i k á l i s m u s z l i m o k a t a
2 0 0 3 - a s i n v á z i ó u t á n . H u n t i n g t o n e l m é l e t e nagy
A z iszlám ú j j á é l e d é s t e r j e d é s e f i g y e l m e t kapott, m i n t a 2 0 0 1 . s z e p t e m b e r 11-i
N e w York-i é s w a s h i n g t o n i t e r r o r t á m a d á s o k , a z
Bár az iráni forradalom mögötti elképzelés az afgán r e z s i m a m e r i k a i a k á l t a l i e l ű z é s e é s a z iraki
volt, h o g y e g y e s í t i k m a j d a z e g é s z i s z l á m vilá­ a m e r i k a i j e l e n l é t e l l e n i 2 0 0 3 u t á n i v a l l á s i ellen­
got a n y u g a t i világ e l l e n , a z o n o r s z á g o k v e z e t ő i , állás magyarázata.
ahol a síiták kisebbségben vannak, n e m csatla­ M o s t , a 2 1 . s z á z a d k e z d e t é n t o v á b b r a i s erősö­
k o z t a k t e l j e s e g é s z é b e n I r á n h o z . A z i s z l á m fun­ dik az iszlám ellenzék Malajziában, Indonéziá­
damentalizmus azonban komoly népszerűségre b a n és másutt; több nigériai tartomány nemrég
tett szert e z e n o r s z á g o k t ö b b s é g é b e n is, é s s o k v e z e t t e be a s a r í a a l k a l m a z á s á t , és a c s e c s e n f ö l ­
h e l y ü t t lett a z i s z l á m ú j j á é l e d é s é n e k m o t o r j a . d i h á b o r ú b a n egy k a u k á z u s i i s z l á m á l l a m létre­
Bár az iszlám fundamentalista mozgalmak sok h o z á s á é r t h a r c o l ó m u s z l i m o k i s részt v e s z n e k .
észak-afrikai, k ö z e l - k e l e t i és dél-ázsiai o r s z á g b a n O s z a m a B i n L a d e n al-Kaida h á l ó z a t á n a k tagjai a
n a g y b e f o l y á s t s z e r e z t e k a z u t ó b b i t í z - t i z e n ö t év­ m u s z l i m világ s z á m o s p o n t j á r ó l s z á r m a z n a k . A z
ben, csak kettőben kerültek hatalomra. Szudán­ i s z l á m s z i m b ó l u m o k é s r u h á z a t a z i d e n t i t á s fon­
b a n H a s s z á n al-Turabi N e m z e t i I s z l á m F r o n t j a tos hordozói lettek egyre több m u s z l i m számára
gyakorolja a h a t a l m a t 1 9 8 9 óta, A f g a n i s z t á n b a n a z i s z l á m v i l á g o n k í v ü l is. A z o l y a n e s e m é n y e k ,
p e d i g a f u n d a m e n t a l i s t a t á l i b o k 1 9 9 6 - b a n szerez­ m i n t az ö b ö l h á b o r ú és a s z e p t e m b e r 11-i terror­
t é k m e g a h a t a l m a t , d e 2 0 0 1 v é g é n a z afgán e l l e n ­ t á m a d á s o k vegyes, d e i g e n h e v e s r e a k c i ó k a t vál­
z é k é s a z a m e r i k a i h a d s e r e g e g y ü t t e s e n véget ve­ tottak ki az iszlám világban.
A z i s z l á m ú j j á é l e d é s e n y i l v á n v a l ó a n n e m ér­
t e l m e z h e t ő k i z á r ó l a g v a l l á s i f o l y a m a t k é n t ; rész­
ben a n y u g a t i b e f o l y á s e l l e n r e a k c i ó j a , r é s z b e n
pedig n e m z e t i és kulturális önérvényesítés is.
Az is kétséges, h o g y - a k á r a l e g e r ő s e b b e n fun­
d a m e n t a l i s t a f o r m á i b a n is - t e k i n t h e t ő - e p u s z ­
tán a h a g y o m á n y o s g o n d o l a t o k f e l é l e s z t é s é n e k .
A folyamat e n n é l ö s s z e t e t t e b b . V i s s z a t é r t e k bi­
zonyos h a g y o m á n y o s s z o k á s o k , é l e t m ó d o k , de a
modern k o r h o z s z o r o s a n k ö t ő d ő n é z e t e k k e l ösz-
szefonódva. *

A keresztény fundamentalizmus

A keresztény fundamentalista vallási szerveze­


tek e r ő s ö d é s e e z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n é s E u ­
rópában, d e főleg a z E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n , a z
utóbbi n é h á n y é v t i z e d e g y i k l e g f o n t o s a b b j e l e n ­
sége. A f u n d a m e n t a l i s t á k h i t e s z e r i n t „a B i b l i a
egész e g y s z e r ű e n s z ó l v a a g y a k o r l a t b a n is h a s z ­
nálható ú t m u t a t ó a p o l i t i k á h o z , a k o r m á n y z á s ­
hoz, az ü z l e t h e z , a c s a l á d i é l e t h e z és á l t a l á b a n
az ember életében m i n d e n h e z " (Capps 1 9 9 0 ) .
A Bibliát a fundamentalisták t é v e d h e t e t l e n n e k
tartják, t a r t a l m á t p e d i g a z i s t e n i i g a z s á g kife­
jeződésének. A fundamentalista keresztények 2005-ben t ö b b keresztény csoport is tiltakozó akciókkal
hisznek Krisztus isteni mivoltában és abban, p r ó b á l t a m e g a k a d á l y o z n i Terri S c h i a v o , e g y s ú l y o s a n a g y ­
hogy aki elfogadja személyes megváltójaként, károsult floridai nő é l e t b e n tartását biztosító csövek el­
az ü d v ö z ü l h e t . A f u n d a m e n t a l i s t a k e r e s z t é n y e k távolítását.

e l k ö t e l e z t é k m a g u k a t e n n e k a z ü z e n e t n e k a ter­
jesztése m e l l e t t a z o k k ö r é b e n , a k i k n e m v a l l j á k h u m a n i z m u s és a s z é t e s e t t c s a l á d o k " (az i d é z e t
ugyanezt a h i t e t . forrása K e p e i 1 9 9 4 ) .
A keresztény fundamentalizmus a liberális teo­ Az új keresztény jobboldal konkrét lépéseket
lógia és az ú g y n e v e z e t t világi h u m a n i z m u s elle­ tett: e l ő s z ö r a z i s k o l a i t a n t e r v e k m e g v á l t o z t a t á ­
ni r e a k c i ó . A világi h u m a n i z m u s „a r a c i o n a l i t á s , sáért k e z d t e k l o b b i z n i a t ö r v é n y h o z ó k n á l és az
a vágyak és az ö s z t ö n ö k függetlenítését j e l e n t i a iskolai imádság tilalmát próbálták visszavonatni,
hittel é s I s t e n p a r a n c s a i n a k v a l ó e n g e d e l m e s ­ majd létrehozták a militáns Mentési Hadművele­
kedéssel s z e m b e n " ( K e p e i 1 9 9 4 ) , a k e r e s z t é n y tet (Operation Rescue), amely abortuszklinikákat
fundamentalizmus a m o d e r n i z á c i ó által okozott v e s z b l o k á d alá. A f u n d a m e n t a l i s t a v a l l á s i szer­
„erkölcsi válsággal" s z e g ü l s z e m b e , a m i alatt a v e z e t e k n a g y b e f o l y á s r a t e t t e k szert a z E g y e s ü l t
hagyományos családmodell megrendülését, az Államokban Ronald Reagan és mindkét Bush
erkölcsök r o m l á s á t , i l l e t v e a z e m b e r é s I s t e n vi­ kormányzása idején.
szonyának m e g g y e n g ü l é s é t érti. Jerry Falwell kezdetben a 2 0 0 1 . szeptember
A z E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n J e r r y F a l w e l l tiszte­ 1 1 - i N e w York-i é s w a s h i n g t o n i t e r r o r t á m a d á ­
letes 1 9 7 0 - e s é v e k b e l i E r k ö l c s ö s T ö b b s é g (Moral sokat az Egyesült Á l l a m o k o n belüli „ b ű n ö s ö k "
Majority) mozgalma óta egyes fundamentalista s z á m l á j á r a írta. E g y t e l e v í z i ó a d á s b a n a k ö v e t ­
csoportok egyre i n k á b b r é s z t v e t t e k a b e l p o l i t i ­ kezőket mondta: „Szerintem a pogányok, az
kában az ú g y n e v e z e t t „új k e r e s z t é n y j o b b " (New abortuszt támogatók, a feministák, a melegek
Christian Right) m o z g a l o m k e r e t e i n b e l ü l , főleg a és leszbikusok, a k i k ezt a l t e r n a t í v é l e t m ó d d á
R e p u b l i k á n u s Párt j o b b s z á r n y á n ( S i m p s o n 1 9 8 5 ; akarják t e n n i , az A m e r i k a i Polgárjogi U n i ó , az
Woodrum 1 9 8 8 ; K i e c o l t - N e l s o n 1 9 9 1 ) . F a l w e l l E m b e r e k az A m e r i k a i É l e t m ó d é r t (People For the
szerint „öt fő p r o b l é m a van, a m e l y e k n e k politi­ American Way), mindenki, a k i A m e r i k á t szeku­
kai k ö v e t k e z m é n y e i k v a n n a k , és a m e l y e k k e l az l a r i z á l n i a k a r j a - ő k e t v á d o l o m , ők is f e l e l ő s e k
erkölcsös a m e r i k a i a k n a k s z e m b e kell n é z n i ü k : ezért" (CNN, 2 0 0 1 . szeptember 1 4 . ) . K é s ő b b bo­
az abortusz, a h o m o s z e x u a l i t á s , a pornográfia, a csánatot kért ezekért a mondatokért, de újabb
444 14. FEJEZET

vihart kavart a következőkkel: „ M o h a m e d terro­ fejezése az egyetem oktatási céljaival ellentétes


rista volt. Elég m u s z l i m és n e m m u s z l i m írást lenne (Kepei 1 9 9 4 ) .
olvastam ahhoz, hogy lássam, hogy erőszakos
e m b e r volt, h a r c o s " ( B B C , 2 0 0 2 . o k t ó b e r 1 3 . ) . A z a m e r i k a i k e r e s z t é n y f u n d a m e n t a l i s t a mozga­
E z é r t i s b o c s á n a t o t k é r t , d e a k k o r m á r n e m le­ l o m a z e g é s z o r s z á g b a n r e n d e l k e z i k támogatók­
hetett megakadályozni a nyugat-indiai Solapur- kal, d e h a t á r o z o t t a n é r e z h e t ő r e g i o n á l i s k ü l ö n b ­
b a n a h i n d u k és a m u s z l i m o k összeütközéseit, ségekkel. Az ország déli részét „Biblia-övezet"
a m i k során legalább 8 e m b e r halt meg. N e m túl (Bible Belt) n é v e n is s z o k t á k e m l e g e t n i . A m e r i k a
m e g l e p ő módon, szavait világszerte elítélték a legismertebb és legnagyobb hatású hitszónokai­
m u s z l i m vezetők. nak jó része innen, olyan déli és középnyugati
Az új keresztény jobboldal fő prédikátorai több államokból származik, m i n t Virginia, O k l a h o m a
e g y e t e m e t i s a l a p í t o t t a k , a h o l egy új, f u n d a m e n ­ és É s z a k - K a r o l i n a . A l e g b e f o l y á s o s a b b a m e r i k a i
talista keresztény értékeket valló „ellenelitet" f u n d a m e n t a l i s t a c s o p o r t o k : a D é l i B a p t i s t a Egy­
kívánnak kinevelni, akik vezető pozíciót szerez­ házszövetség (Southern Baptist Convention), az
h e t n e k majd a médiában, az egyetemi és tudo­ I s t e n G y ü l e k e z e t e i (Assemblies of God) és a He­
m á n y o s é l e t b e n , a p o l i t i k á b a n és a m ű v é s z e t b e n . tednapi Adventista Egyház (Seventh-Day Adven-
A Jerry F a l w e l l által alapított Liberty Egyetem, tists).
az Oral R o b e r t s E g y e t e m , a B o b J o n e s E g y e t e m és
más hasonló intézmények a szokásos egyetemi
s z a k o k a t oktatják, de a B i b l i a t é v e d h e t e t l e n s é - Következtetések
géből kiindulva. A c a m p u s o k o n szigorú etikai
szabályok vannak életben a diákok magánéletére Globalizálódó világunkban, a h o l n a g y szükség
v o n a t k o z ó a n , és a s z e x u a l i t á s k i z á r ó l a g h á z a s s á g ­ v a n a m e g é r t é s r e és a p á r b e s z é d r e , a v a l l á s i fun­
b a n elfogadott. d a m e n t a l i z m u s n a g y k á r o k a t o k o z h a t . A funda­
m e n t a l i z m u s b a n m i n d i g m e g v a n a z e r ő s z a k le­
A L i b e r t y c a m p u s a d ö b b e n e t e s hely. K ü l ö n v a n h e t ő s é g e - a k e r e s z t é n y és a m u s z l i m f u n d a m e n ­
férfi és n ő i k o l l é g i u m , e r ő s a f e l ü g y e l e t a k ü l s ő t a l i z m u s b a n p é l d á u l n e m r i t k á k a v a l l á s i okok
k é n y s z e r és az ö n f e g y e l e m k e v e r é k e r é v é n . A m i a t t i e r ő s z a k o s c s e l e k e d e t e k . A z u t ó b b i évek­
c s ó k o l ó z á s tilos, és a h á z a s s á g e l ő t t i b á r m i f é l e b e n L i b a n o n b a n , I n d o n é z i á b a n é s m á s orszá­
n e m i v i s z o n y k i c s a p á s s a l jár. ( A h á z a s p á r o k a gokban is történtek keresztények és muszlimok
városban élnek.) Puszit adni szabad, és a párok k ö z ö t t i ö s s z e c s a p á s o k . D e egyre k o z m o p o l i t á b b
j á r h a t n a k k é z e n fogva, d e n e m k a r o l h a t j á k á t v i l á g u n k b a n a k ü l ö n b ö z ő h a g y o m á n y o k é s hitek
e g y m á s t . A m i k o r egy k ü l s ő l á t o g a t ó r á k é r d e z , k é p v i s e l ő i g y a k r a b b a n k e r ü l n e k k a p c s o l a t b a egy­
a diákok megvédik ezt a n e m i önfegyelmet; m á s s a l , m i n t k o r á b b a n b á r m i k o r . E g y r e keveseb­
szerintük a teljes elnyomás devianciákhoz, b e n fogadják el a h a g y o m á n y o s g o n d o l a t o k a t fel­
k ü l ö n ö s e n h o m o s z e x u a l i t á s h o z vezetne - azt t é t e l n é l k ü l , így e g y r e n y i t o t t a b b é s á t g o n d o l t a b b
m o n d j á k , e z a h e l y z e t egy m á s i k f u n d a m e n t a ­ m ó d o n é l ü n k - l é t f o n t o s s á g ú a k ü l ö n b ö z ő hitű
l i s t a e g y e t e m e n , a h o l a k ö z e l e d é s m i n d e n faj­ e m b e r e k p á r b e s z é d e . E z a z e r ő s z a k megállításá­
tája t i l o s . M á s r é s z r ő l v i s z o n t a n e m i v á g y ki- nak, m e g s z ü n t e t é s é n e k fő eszköze.

ÖSSZEFOGLALÁS

1. Vallás m i n d e n i s m e r t t á r s a d a l o m b a n létezik, • M a r x s z e r i n t a v a l l á s b a n fontos az ideológia


vár a v a l l á s o s h i t és g y a k o r l á s á n a k m ó d j a i elté­ s z e r e p e : a vallás igazolja a v a g y o n és a hata­
rőek. M i n d e n v a l l á s b a n v a n n a k s z i m b ó l u m o k , l o m igazságtalan e l o s z l á s á t a t á r s a d a l o m b a n ;
s z e r e p e v a n a m é l y t i s z t e l e t n e k , a m i a h í v ő k kö­ • Durkheim szerint a vallás azért fontos,
z ö s s é g e által végzett s z e r t a r t á s o k h o z k ö t ő d i k . m e r t e r ő s í t i a k o h é z i ó t , k ü l ö n ö s e n azáltal,
2. A v a l l á s s z o c i o l ó g i a i m e g k ö z e l í t é s e i t l e g i n k á b b hogy biztosítja az emberek rendszeresen
a h á r o m „klasszikus gondolkodó", azaz Marx, találkozását és megerősíti közös hitüket és
D u r k h e i m és Weber gondolatai határozták meg. értékeiket;
A vallás m i n d h á r m u k s z e r i n t a l a p j á b a n véve il­ • W e b e r s z e r i n t a v a l l á s a t á r s a d a l m i változás­
l ú z i ó , és a v a l l á s á l t a l t e r e m t e t t „ m á s i k világ" a ban, különösen a nyugati kapitalizmusban
mi világunk, a vallási s z i m b o l i z m u s szemüve­ játszott szerepe miatt fontos.
gén keresztül nézve. A vallás szerepét azon­ 3. A t o t e m i z m u s és az a n i m i z m u s a k i s e b b kul­
b a n m á s k é n t látták: túrákban gyakori vallásformák. A totemizmus-
VALLÁS A M O D E R N TÁRSADALOMBAN

ban egy állat- v a g y n ö v é n y f a j t á n a k t u l a j d o n í ­ 7. Az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n és a l e g t ö b b e u r ó p a i


tanak t e r m é s z e t f e l e t t i erőt, a z a n i m i z m u s pe­ országban kevesen járnak rendszeresen temp­
dig a földi v i l á g b a n j e l e n l é v ő és az e m b e r e k e t lomba, az Egyesült Államokban viszont annál
esetenként h a t a l m u k b a k e r í t ő s z e l l e m e k b e n többen. Mindkét területen több ember mond­
való hit. ja magáról, hogy hisz Istenben, mint a h á n y a n
4. A h á r o m l e g n a g y o b b h a t á s ú m o n o t e i s t a (egyis- rendszeresen templomba járnak.
tenhívő) v a l l á s a z s i d ó v a l l á s , a k e r e s z t é n y s é g 8 . B á r a h a g y o m á n y o s e g y h á z a k tagsága a z u t ó b ­
és az i s z l á m . A p o l i t e i z m u s ( t ö b b i s t e n h i t ) gya­ bi évtizedekben csökken, sok új vallási mozga­
kori a t ö b b i v a l l á s k ö r é b e n . E g y e s v a l l á s o k b a n , lom jelent meg a nagyobb vallások mellett. Az
mint p é l d á u l a k o n f u c i a n i z m u s b a n , n i n c s is­ új vallási mozgalmak közé sokféle vallásos és
ten vagy m á s t e r m é s z e t f e l e t t i t e r e m t m é n y . spirituális csoport, kultusz és szekta tartozik.
5. Az egyházak a n a g y és s z á m o t t e v ő m ú l t t a l ren­ Három fő típusuk az önsegítő csoportokhoz
delkező v a l l á s i s z e r v e z e t e k , á l t a l á b a n f o r m á l i s h a s o n l ó v i l á g felé f o r d u l ó m o z g a l m a k , a világ­
bürokratikus rendszerrel és egymás alá-fölé tól v i s s z a v o n u l ó é s azt k r i t i z á l ó v i l á g t a g a d ó
rendelt t i s z t v i s e l ő k k e l . A s z e k t á k a h í v ő k ki­ m o z g a l m a k és a b e l s ő vallásos élet fontosságát
sebb, k e v é s b é f o r m á l i s a n s z e r v e z ő d ő c s o p o r t ­ h a n g s ú l y o z ó világtól elforduló mozgalmak.
jai, m e l y e k á l t a l á b a n egy m e g l é v ő e g y h á z meg­ 9. A f u n d a m e n t a l i z m u s a világ t ö b b v a l l á s o s c s o ­
újításának c é l j á v a l j ö n n e k l é t r e . H a egy s z e k t a p o r t j á b a n g y a k o r i v á vált. ( A f u n d a m e n t a l i s t á k
bizonyos ideig f e n n m a r a d é s i n t é z m é n y e s s é azért k a p t á k ezt a n e v e t , m e r t a c é l j u k a val­
válik, akkor f e l e k e z e t n e k n e v e z z ü k . A kultu­ lási doktrínáik alapjaihoz, fundamentumaihoz
szok h a s o n l ó a k a s z e k t á k h o z , de a z o k n á l la­ való visszatérés.) Az iszlám f u n d a m e n t a l i z m u s
zábban s z e r v e z ő d ő é s v i s e l k e d ő , n e m f o r m á l i ­ sok közel-keleti országban megjelent az 1 9 7 9 -
san szerveződött c s o p o r t o s u l á s o k . e s i s z l á m f o r r a d a l o m óta, a m i k o r I r á n b a n val­
6. A s z e k u l a r i z á c i ó a v a l l á s c s ö k k e n ő b e f o l y á s á t , lásos indíttatású k o r m á n y került hatalomra. Az
szerepét j e l e n t i . A s z e k u l a r i z á c i ó m é r é s e n e ­ Egyesült Államokban a keresztény fundamen­
héz, m e r t a v á l t o z á s t ö b b d i m e n z i ó b a n zaj­ t a l i z m u s a világi é r t é k e k és a f u n d a m e n t a l i s ­
lik: változik a v a l l á s i s z e r v e z e t e k t a g s á g á n a k ták s z e r i n t a z a m e r i k a i t á r s a d a l o m b a n f e n n á l l ó
száma, a t á r s a d a l m i s t á t u s u k , és az e m b e r e k erkölcsi válság elleni mozgalom. A n e m hívők
vallásossága is. B á r a v a l l á s b e f o l y á s a egyértel­ megtérítése érdekében a keresztény funda­
műen csökkent, a vallás s e m m i k é p p e n sincs mentalisták létrehozták az „médiaegyházat";
az e l t ű n é s k ü s z ö b é n : t o v á b b r a is e g y e s í t i , illet­ e l k e z d t é k a rádiót, a t e l e v í z i ó t és az új t e c h n o ­
ve megosztja az e m b e r e k e t v i l á g s z e r t e . lógiákat ú j t a g o k t o b o r z á s á r a h a s z n á l n i .

MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK

1. Történhetnek-e csodák a modern világban?


2. Hogyan lehet megkülönböztetni a vallást a politikai és erkölcsi hitrendszerektől?
3. Mást jelent-e a vallás a nők, mint a férfiak számára?
4. Hogyan lehet a vallás a társadalmi stabilitást és a társadalmi változást egyaránt előmozdító erő?
5. Mennyire pontos leírása az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok vallási helyzetének a „hit,
egyházhoz tartozás nélkül"?
6. Miért születtek új vallási mozgalmak a modern világban?

AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK

Alridge, Alan (2000): Religion in the Contemporary World: A Sociological Introduction. Cambridge,
Polity.
Barker, Eileen - Warburg, Margit (szerk.) (1998): New Religions and New Religiosity. Aarhus, Aarhus
University Press.
Davie, Grace (2000): Religion in Modern Europe: A Memory Mutates. New York, Oxford University
Press.
Hamilton, Malcolm (2001): The Sociology of Religion: Theoretical and Comparative Perspectives.
London, Routledge.
Hunt, Stephen J. ( 2 0 0 2 ) : Religion in Western Society. New York, Palgrave.
446 14. FEJEZET

McLeod, Hugh (1997): Religion and the People of Western Europe, 1789-1989. Oxford, Oxford
University Press.
Sutton, Philip - Vertigans, Stephen (2005): Resurgent Islam: A Sociological Approach. Cambridge,
Polity.
Westerlund, David (szerk.) (1996): Questioning the Secular State: The Worldwide Resurgence of
Religion in Politics. London, C. Hurst.

INTERNETES FORRASC

Academic Info
http://www.academicinfo.net/religindex.html
Amerikai vallási archívum
http://www.thearda.com
Journal for Cultural and Religious Theory
http ://www. jcrt.org
BBC
http://www.bbc.co.uk/religion
Vallási tolerancia
http ://www.religioustolerance.org
MÉDIA

HAGYOMÁNYOS ÉS ÚJ MÉDIA
Hagyományos médiumok
Új média

MÉDIAELMÉLETEK
Funkcionalizmus
Konfliktuselméletek
Újabb elméletek
A MÉDIA ELFOGULTSÁGA: A GLASGOW-I EGYETEMI KUTATÓCSOPORT
Televíziós hírműsorok

A KÖZÖNSÉG ÉS A MÉDIA
Közönségvizsgálatok
A média hatásai

A MÉDIA ELLENŐRZÉSE
Politikai ellenőrzés
A globális média és demokrácia
A MÉDIA A GLOBALIZÁCIÓ KORÁBAN
Zene
Mozi
„Szupervállalatok"
Médiaimperializmus?
Ellenállás a globális médiával szemben és más utak keresése

KÖVETKEZTETÉSEK

Összefoglalás
Megfontolandó kérdések
Ajánlott olvasmányok
Internetes források
2 0 0 1 . s z e p t e m b e r 1 1 - é n a t e r r o r i s t á k h á r o m elté­ k a n a d a i író azt h i r d e t t e , h o g y „ a m é d i u m m a g a a z
rített u t a s s z á l l í t ó r e p ü l ő g é p p e l t á m a d á s t i n t é z t e k ü z e n e t " . Ez a n n y i t j e l e n t , h o g y a t á r s a d a l m a t sok­
w a s h i n g t o n i és N e w York-i c é l p o n t o k e l l e n . A tá­ k a l j o b b a n b e f o l y á s o l j a m a g a a m é d i u m , a köz­
madásokat úgy időzítették, hogy h ú s z p e r c c e l a vetítő eszköz, m i n t az általa közvetített tartalom
Világkereskedelmi Központ egyik ikertornyába vagy ü z e n e t . A z a t á r s a d a l o m p é l d á u l , a m e l y b e n
való belerohanás után érkezett a m á s i k torony­ fontos szerepet játszik a m ű h o l d a s televíziózás,
h o z a következő repülőgép, és ekkorra b e c s l é s e k n y i l v á n v a l ó a n n a g y o n k ü l ö n b ö z i k attól, amely­
s z e r i n t m á r k ö r ü l b e l ü l k é t m i l l i á r d a n figyelték a z b e n a legfontosabb információhordozók, a nyom­
eseményeket valós időben a televízión keresztül. tatott s z ö v e g e k c s a k h a j ó k f e d é l z e t é n j u t h a t t a k á t
M a j d n e m száznegyven évvel azelőtt, 1865-ben az ó c e á n o k o n . E g y o l y a n t á r s a d a l o m b a n , a h o l a
J o h n W i l k e s B o o t h s z í n é s z egy w a s h i n g t o n i szín­ t e l e v í z i ó gyakorlatilag a z e s e m é n y e k k e l egyide­
házban meggyilkolta Abraham Lincolnt, az U S A j ű l e g k ö z v e t í t i a h í r e k e t b o l y g ó n k e g y i k oldaláról
e l n ö k é t . A k k o r 12 n a p i g tartott, a m í g a h í r e k elju­ a m á s i k r a , m á s k é p p e n a l a k u l a m i n d e n n a p i élet,
tottak L o n d o n b a . Az üzenetet vivő hajó Írország m i n t ott, a h o l m é g l o v a k r a , h a j ó k r a v a g y p é l d á u l
d é l i partjai e l ő t t t a l á l k o z o t t egy k i s e b b h a j ó v a l , a t e l e g r á f v e z e t é k e k r e k e l l e t t h a g y a t k o z n i az üze­
m e l y n e k k ö z v e t í t é s é v e l a z u t á n C o r k b ó l telegrá­ n e t e k t o v á b b í t á s á b a n . M c L u h a n s z e r i n t a z elekt­
fon t o v á b b í t o t t á k a h í r t L o n d o n b a , h á r o m n a p p a l r o n i k u s m é d i a globális falut t e r e m t : a z e m b e r e k
m e g e l ő z v e i l y m ó d o n a h a j ó é r k e z é s é t . (Az A t l a n ­ - b á r h o l is é l n e k - u g y a n a z o k a t az e s e m é n y e k e t
t i - ó c e á n k é t partja k ö z ö t t a z o n n a l i ü z e n e t k ö z v e ­ kísérhetik figyelemmel, és részeseivé válhatnak
títésre lehetőséget nyújtó első tenger alatti kábel m i n d a n n a k , a m i t ö r t é n i k a v i l á g o n . A N e w York-i
l e f e k t e t é s é r e c s a k 1 9 5 0 - b e n k e r ü l t sor, b á r h o s z - és w a s h i n g t o n i t á m a d á s o k a t k i t e r v e l ő férfi, Osza-
szú h u l l á m ú rádióadások a két kontinens között m a b i n L a d e n a r c k é p é t a z e m b e r e k milliárdjai
m á r a 2 0 . s z á z a d e l e j é n l e h e t ő v é váltak.) k ö n n y e b b e n f e l i s m e r i k m i n d e n ü t t , m i n t akár a
szomszédjaikét.
A 2 1 . században olyan kommunikációs techno­
lógia áll r e n d e l k e z é s ü n k r e , m e l y n e k s e g í t s é g é v e l A g l o b a l i z á c i ó n a k és a k o m m u n i k á c i ó s tech­
a z e m b e r e k m i l l i ó c s e r é l h e t n e k i n f o r m á c i ó k a t egy­ nológiának köszönhetően manapság az emberek
m á s s a l gyakorlatilag a z o n n a l , s z i n t e m i n d e n ü t t a z C a r a c a s t ó l K a i r ó i g u g y a n a z o k a t a n é p s z e r ű ze­
egész világon. A k o m m u n i k á c i ó - az i n f o r m á c i ó n e s z á m o k a t , f i l m e k e t , h í r a d á s o k a t é s televízió­
t o v á b b í t á s a v a l a m e l y s z e m é l y t ő l vagy c s o p o r t t ó l m ű s o r o k a t n é z h e t i k v a g y h a l l g a t h a t j á k , a világ
egy m á s i k h o z , a k á r b e s z é d , akár a m o d e r n i d ő k b á r m e l y pontjáról részt v e h e t n e k ugyanazokban
e s z k ö z e i ú t j á n - d ö n t ő f o n t o s s á g ú m i n d e n társa­ a z e s e m é n y e k b e n . N a p i h u s z o n n é g y ó r á s műsor­
d a l o m s z á m á r a . A k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z ö k egyik i d e j ű h í r c s a t o r n á k s z á m o l n a k b e a világ esemé­
n a g y h a t á s ú korai t e o r e t i k u s a , M a r s h a l l M c L u h a n n y e i r ő l , g y a k o r l a t i l a g a t ö r t é n é s e k k e l egy időben,
és a h í r a d á s o k a t e l j u t t a t j á k a világ t ö b b i r é s z é b e .
A H o l l y w o o d b a n v a g y H o n g k o n g b a n k é s z ü l ő fil­
m e k g l o b á l i s k ö z ö n s é g h e z j u t n a k el, é s a z olyan
hírességek nevei, mint például David Beckham
vagy Tiger Woods, m i n d e n k i számára ismerősen
c s e n g e n e k v a l a m e n n y i k o n t i n e n s e n . A világ ösz-
s z e s z ű k ü l t . Vagy i n k á b b k i t á g u l t ?
M á r t ö b b é v t i z e d e t a n ú i l e h e t ü n k e n n e k a fo­
l y a m a t n a k a z i n f o r m á c i ó e l ő á l l í t á s a , terjesztése
és f o g y a s z t á s a t e r é n e g y a r á n t . A k o m m u n i k á c i ó s
e s z k ö z ö k - p é l d á u l a n y o m t a t o t t sajtó, a televí­
zió és a f i l m - v a l a h a k ü l ö n á l l ó t e r ü l e t e t alkottak,
mára azonban erősen közeledtek egymáshoz. Az
e g y e s k o m m u n i k á c i ó s f o r m á k k ö z ö t t i különbsé­
g e k k o r á n t s e m o l y a n j e l e n t ő s e k t ö b b é , m i n t ko­
r á b b a n v o l t a k : a t e c h n o l ó g i a f e j l ő d é s e és az in-
MÉDIA 449

zinokat, a filmeket, a rádiózást, a kereskedelmi


h i r d e t é s e k e t , a v i d e ó - j á t é k o k a t , s ő t a CD-ket is.
M i n d e z e k r e azért u t a l u n k a „ t ö m e g k o m m u n i k á ­
c i ó s " eszközök kifejezéssel, mert nagy tömegek­
h e z j u t n a k el.
A t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s eszközök vizsgálatát
megjelenési formáik szemügyre vételével kezd­
jük. Először megvizsgáljuk a régebbi, hagyomá-
n y o s a b b m é d i u m o k a t , p é l d á u l a sajtót, a m o z i t , a
r á d i ó t és a t e l e v í z i ó t , m a j d a m é d i a o l y a n új esz­
k ö z e i r e fordítjuk a f i g y e l m ü n k e t , m i n t p é l d á u l az
internet. Ezt követően a m é d i a n é h á n y kulcsfon­
tosságú elméleti megközelítésével foglalkozunk,
majd röviden s z á m b a v e s z ü n k n é h á n y fontos, a
t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z ö k és a társadalom
viszonyával kapcsolatos kérdést, köztük a m é d i a
e l f o g u l t s á g á n a k és a k ö z ö n s é g r e g y a k o r o l t h a t á s á ­
nak a problémáit. Végül megvizsgáljuk a tömeg­
k o m m u n i k á c i ó s eszközök fejlődési tendenciáit a
globalizáció korában.

HAGYOMÁNYOS ÉS ÚJ MÉDIA

A tömegkommunikációs eszközök megjelené­


sének legfontosabb előfutára a nyomtatás fel­
Lehet, h o g y O s z a m a b i n L a d e n a r c á t a z e m b e r e k j o b b a n t a l á l á s a volt a 1 5 . s z á z a d k ö z e p é n , a m i e l ő s z ö r
ismerik, m i n t k ö z v e t l e n s z o m s z é d a i k é t ? t e t t e l e h e t ő v é a z írott s z ö v e g e k n a g y s e b e s s é g ű
reprodukálását. Kétségtelen, hogy a technológia
temet gyors t e r j e d é s e k ö v e t k e z t é b e n a t e l e v í z i ó , fejlődése d ö n t ő szerepet játszott a t ö m e g k o m m u ­
a rádió, a sajtó és a t e l e f ó n i a e g y a r á n t m é l y r e h a t ó n i k á c i ó s eszközök fejlődésében, de a társadalmi
változásokon m e g y át. A n a p i l a p o k t o v á b b r a is k u l t u r á l i s é s g a z d a s á g i t é n y e z ő k h a t á s á t i s figye­
fontos s z e r e p e t j á t s z a n a k é l e t ü n k b e n , s z e r k e s z ­ lembe kell vennünk. A tömegkommunikációs
tésük é s t e r j e s z t é s ü k m ó d j a a z o n b a n f o l y a m a t o ­ eszközök c s a k olyan t á r s a d a l m a k b a n fejlődhet­
san változik. Az ú j s á g o k a t o l v a s h a t j u k o n l i n e is, t e k ki, a h o l v i s z o n y l a g s z a b a d sajtó m ű k ö d ö t t ,
robbanásszerűen terjed a m o b i l t e l e f o n o k h a s z n á ­ é s m á r k i a l a k u l t egy m e g f e l e l ő e n i s k o l á z o t t , vi­
lata, s a digitális t e l e v í z i ó és a m ű h o l d a s m ű s o r ­ s z o n y l a g j ó m ó d ú l a k o s s á g i réteg, a m e l y a k ö z ö n ­
sugárzás példátlan gazdagságú választékot tesz séget alkotta. Az utóbbi n é h á n y év során az új
elérhetővé a k ö z ö n s é g s z á m á r a . A k o m m u n i k á ­ technológiák, köztük az internet forradalmasí­
ciós forradalom k ö z é p p o n t j á b a n a z o n b a n m a a z t o t t á k a t ö m e g t á j é k o z t a t á s t és e g y ú t t a l az e g é s z
internet áll. Az új t e c h n o l ó g i a i l e h e t ő s é g e k - pél­ t á r s a d a l m a t is. A k ö v e t k e z ő r é s z b e n a m é d i a új
dául a h a n g f e l i s m e r ő r e n d s z e r e k , a s z é l e s s á v ú formáinak kialakulásával foglalkozunk: először
adatátvitel és a k á b e l e s k a p c s o l a t o k - k i b ő v ü l é s e megvizsgáljuk a t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s eszközök
révén egyre terjed a v i l á g h á l ó k ö z v e t í t é s é v e l tör­ k i f e j l ő d é s é t a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n , r ö v i d e n át­
ténő m ű s o r k ö z l é s . R e á l i s l e h e t ő s é g g é vált, h o g y t e k i n t v e a n y o m t a t o t t sajtó, a film, a r á d i ó és a
az internet e l t ö r l i a k ü l ö n b s é g e k e t a m é d i a h a ­ televízió szerepét.
gyományos f o r m á i k ö z ö t t , és a t á j é k o z t a t ó , szó­
rakoztató, r e k l á m - é s m á s k e r e s k e d e l m i c é l ú m ű ­
sorok e g y e d ü l i v a g y legfőbb k ö z v e t í t ő j é v é v á l i k
Hagyományos médiumok
mindenféle m é d i a k ö z ö n s é g s z á m á r a .

Ebben a f e j e z e t b e n a m é d i a t e r ü l e t é n t ö r t é n t A sajtó
változásokkal és a g l o b a l i z á c i ó r é s z é t a l k o t ó új
kommunikációs lehetőségekkel foglalkozunk. A sajtó k i f e j l ő d é s e N a g y - B r i t a n n i á b a n a 1 9 . szá­
A tömegkommunikációs eszközök fogalma a zad folyamán a politikai nyugtalanság légköré­
legváltozatosabb k o m m u n i k á c i ó s f o r m á k a t ö l e l i ben, különféle társadalmi mozgások idején ment
fel, b e l e é r t v e a t e l e v í z i ó t , az ú j s á g o k a t és m a g a ­ v é g b e . A k o r m á n y z a t i g y e k e z e t t e l l e n ő r z é s e alatt
4 5 0 f | 15. FEJEZET

t a r t a n i a k i a l a k u l ó b a n l é v ő új iparágat. A politi­ m a i napig az olcsó sajtótermékek előállítására


kai agitáció megakadályozása é r d e k é b e n szigorú s z o l g á l ó t e c h n i k a i ú j í t á s o k j e l e n t e t t é k a kulcsot.
t ö r v é n y t i l t o t t a a r á g a l m a z á s t és a f e l f o r g a t ó n a k Curran és S e l t o n rámutattak, hogy ebben az
minősített k ö z l e m é n y e k terjesztését, és bevezet­ i d ő s z a k b a n a k e r e s k e d e l m i h i r d e t é s e k b ő l szár­
ték az úgynevezett „bélyegadót" a n n a k biztosítá­ mazó extra jövedelem lehetővé tette a z árak
sára, h o g y a z ú j s á g o k j á r a t á s á t c s a k a j ó m ó d ú a k drasztikus csökkenését, m e l y n e k következtében
engedhessék meg maguknak. A bélyegadó azon­ az újságok előfizetését m i n d e n k i megengedhette
b a n a k a r a t l a n u l i s azt e r e d m é n y e z t e , h o g y o l c s ó , m a g á n a k . M e g á l l a p í t o t t á k t o v á b b á , h o g y a reklá­
illegális n y o m t a t o t t p a m f l e t e k j e l e n t e k m e g , radi­ m o k a l á á s t á k a r a d i k á l i s sajtó s z e r e p é t , m i v e l a
kális nézeteket terjesztve az új ipari m u n k á s s á g h i r d e t ő k i n k á b b a p o l i t i k a i s z e m p o n t b ó l hozzá­
körében. A legnagyobb ilyen pamfletek, például j u k k ö z e l e b b á l l ó l a p o k b a n h e l y e z t é k e l a hirde­
a William Cobbett kiadásában h e t e n k é n t megje­ t é s e k e t , és a g a z d a g a b b o l v a s ó k ö z ö n s é g g e l , bár
l e n ő Political Register p é l d á n y s z á m a sokszorosan k i s e b b e l ő f i z e t ő i l é t s z á m m a l b í r ó l a p o k a t válasz­
m e g h a l a d t a a h i v a t a l o s a n e n g e d é l y e z e t t „bélyeg­ t o t t á k a n a g y o b b p é l d á n y s z á m b a n m e g j e l e n ő ra­
a d ó s " s a j t ó o r g á n u m o k é t (Hall 1 9 8 2 ) . d i k á l i s ú j s á g o k h e l y e t t , a m e l y e k n e k a z olvasóitól
A b é l y e g a d ó t , a m i t e l l e n z ő i „a t u d á s m e g a d ó z ­ k e v é s b é l e h e t e t t a r r a s z á m í t a n i , h o g y megvásá­
tatásaként" kárhoztattak, sorozatos enyhítések rolják a reklámozott termékeket (Curran-Selton
u t á n v é g ü l 1 8 5 5 - b e n m e g s z ü n t e t t é k . A z e z t kö­ 2003).
v e t ő k o r s z a k o t s o k k é s ő b b i s z e r z ő a b r i t újságírás A z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n a 2 0 . s z á z a d elején
aranykorának tekinti, amit szerintük a „hivatali ú j t í p u s ú o r s z á g o s n a p i l a p o k j ö t t e k l é t r e , köztük
e l l e n ő r z é s t ő l a k ö z ö n s é g e l l e n ő r z é s é h e z v a l ó át­ a Daily Mail, a Daily Express, a Mirror és a News
m e n e t " jellemzett (Koss 1 9 7 3 ) . J a m e s Curran és of the World, a m e l y e k a h í r e k , a s z ó r a k o z t a t ó ol­
J e a n S e a t o n a b r i t sajtó t ö r t é n e t é r ő l s z ó l ó , Hata­ v a s m á n y o k és a hazafias jellegű közlemények
lom felelősség nélkül [Power Without Responsibi­ k e v e r é k é t n y ú j t o t t á k a főleg m u n k á s o k b ó l álló
lity, 2 0 0 3 ) c í m ű m u n k á j u k b a n e t t ő l e l t é r ő felfo­ olvasóközönségüknek. A l o n d o n i The Times és
gást k é p v i s e l n e k , s a b é l y e g a d ó m e g s z ü n t e t é s é t a Daily Telegraph k o m o l y a b b h í r e l e m z é s e k k e l is
a r a d i k á l i s sajtó n é p s z e r ű s é g é n e k l e t ö r é s é r e és s z o l g á l t a g a z d a g a b b és m ű v e l t e b b o l v a s ó k szá­
egyúttal a „tiszteletre m é l t ó " újságok példány­ mára. E b b e n a fejlődési szakaszban a hírmédia
s z á m á n a k n ö v e l é s é r e tett k í s é r l e t k é n t é r t e l m e z ­ n a g y r é s z e egy m a r o k n y i g a z d a g v á l l a l k o z ó tu­
ték. S z e r i n t ü k a b é l y e g a d ó e l t ö r l é s e n e m a sajtó­ l a j d o n á b a n volt. A z 1 9 3 0 - a s é v e k b e n n é g y arisz­
szabadság új korszakát, h a n e m c s a k az e l n y o m á s t o k r a t a : L o r d B e a v e r b r o o k , L o r d C a m r o s e , Lord
és az ideológiai ellenőrzés új időszakát nyitotta K e m s l e y é s L o r d R o t h e r m e r e t u l a j d o n á b a n volt a
meg, e z ú t t a l n e m a k o r m á n y , h a n e m a p i a c i e r ő k b r i t o r s z á g o s é s h e l y i n a p i l a p o k ö t v e n százaléka,
k e z é b e h e l y e z v e a sajtó f e l ü g y e l e t é t . (A m é d i a v a l a m i n t a v a s á r n a p i ú j s á g o k h a r m i n c százaléka.
felügyeletének kérdésére a későbbiekben még A k r i t i k u s o k azt á l l í t o t t á k , h o g y e z e k a „sajtóbá­
visszatérünk a 4 7 0 - 4 7 3 . oldalon.) r ó k " , a h o g y e l n e v e z t é k őket, a z o r s z á g o s napila­

A média történetében a napilapok megjelenése p o k t u l a j d o n j o g á t saját p o l i t i k a i m e g g y ő z ő d é s ü k

g y ö k e r e s f o r d u l a t o t e r e d m é n y e z ő f e j l e m é n y volt, é s a m b í c i ó i k s z o l g á l a t á b a á l l í t v a h a s z n á l t á k fel

mivel e z e k b e n igen sokféle információt tömörí­ ( C u r r a n - S e a t o n 2 0 0 3 ) . ( A m é d i a tulajdonviszo­

tettek, v i s z o n y l a g k o r l á t o z o t t é s k ö n n y e n r e p r o ­ nyainak kérdésére az alábbiakban részletesebben

dukálható formában. Az újságok egyetlen cso­ i s k i t é r ü n k , l á s d a 4 9 9 - 5 0 0 . oldalt.)

magban tartalmazták az aktuális eseményekről A z i n f o r m á c i ó k t ö m e g e s k ö z ö n s é g h e z gyorsan


v a l ó tájékoztatást, a s z ó r a k o z t a t á s t , v a l a m i n t a é s é r t h e t ő f o r m á b a n v a l ó e l j u t t a t á s á n a k legfőbb
fogyasztói j a v a k k e r e s k e d e l m é t s z o l g á l ó h i r d e t é ­ e s z k ö z é t egy fél é v s z á z a d o n k e r e s z t ü l vagy még
seket. A z o l c s ó n a p i s a j t ó igazi ú t t ö r ő i a z E g y e s ü l t h o s s z a b b i d e i g az ú j s á g o k j e l e n t e t t é k . A napila­
Államokban működtek. p o k b e f o l y á s a k é s ő b b a r á d i ó , a m o z i és még in­
Az egycentes napilapok prototípusa eredeti­ k á b b a t e l e v í z i ó m e g j e l e n é s é v e l j e l e n t ő s e n gyen­
leg N e w Y o r k b a n j ö t t létre, m a j d e z t l e m á s o l t a a z gült, m a j d e z t a t e n d e n c i á t m é g t o v á b b erősítette
U S A t ö b b i n a g y k e l e t i parti v á r o s a is. A z a m e r i k a i az i n t e r n e t e l t e r j e d é s e . Az ú j s á g o k előfizetői kö­
államok többségében már az 1900-as évek elején r é r e v o n a t k o z ó a d a t o k t a n ú s á g a s z e r i n t a z orszá­
megjelentek olyan városi és regionális napilapok, gos n a p i l a p o k o l v a s ó t á b o r a Nagy-Britanniában
amelyeket az állam egész területén igyekeztek az 1980-as évek eleje óta j e l e n t ő s e n csökkent. A
t e r j e s z t e n i , de az U S A - b a n - e l l e n t é t b e n a k i s e b b n a p i l a p o k férfi o l v a s ó i n a k a r á n y a a z 1 9 8 1 . évi
európai országokkal - országos napilapok ekkor 7 6 s z á z a l é k r ó l 1 9 9 8 - i g 6 0 s z á z a l é k r a csökkent,
m é g n e m j ö t t e k l é t r e . A z ú j s á g o k t ö m e g e s terjesz­ és u g y a n e b b e n az i d ő s z a k b a n a v a l a m i v e l ki­
téséhez m á r a 1 9 . század végétől kezdve m i n d a sebb női olvasótáboruk is h a s o n l ó mértékű, 68
1

j
MÉDIA 451

százalékról 5 1 s z á z a l é k r a v a l ó c s ö k k e n é s t m u t a ­ f i l m e k 95 s z á z a l é k a A m e r i k á b a n készült. A m o z i ­
tott ( H M S O 2 0 0 0 ) . A j ö v ő b e n a z o n l i n e k o m m u ­ kat egyre i n k á b b a f i l m e k forgalmazási jogával ren­
nikációs f o r m á k m i n d e n b i z o n n y a l m é g t o v á b b d e l k e z ő a m e r i k a i s t ú d i ó k v o n t á k e l l e n ő r z é s ü k alá,
fogják c s ö k k e n t e n i az ú j s á g o k e l ő f i z e t ő i n e k a a m e l y e k k ö t e l e z h e t t é k m e g r e n d e l ő i k e t arra, h o g y
számát. A h í r e k r ő l v a l ó t á j é k o z t a t á s ma s z i n t e egy c s o m a g b a n e l ő r e m e g v á s á r o l j á k a tervezett
azonnal e l é r h e t ő o n l i n e is, és a h á l ó z a t i infor­ p r o d u k c i ó k a t is, gyakorlatilag k i r e k e s z t v e e z z e l a
mációforrásokat f o l y a m a t o s a n frissítik a n a p fo­ versenytársakat. A stúdiók tulajdonosainak köre
lyamán. S o k n a p i l a p m e g j e l e n i k é s i n g y e n e s e n leszűkült, és a h a t a l o m - h a s o n l ó a n a n y o m t a ­
olvasható o n l i n e f o r m á b a n is. tott s a j t ó h o z - a f i l m v i l á g b a n is n a g y r é s z t n é h á n y
nagy részvénytársaság kezében koncentrálódott.
A z a m e r i k a i filmgyártás diadalútja k é r d é s e k e t vet
Film fel a kulturális i m p e r i a l i z m u s és a t ö m e g k o m m u ­
n i k á c i ó s e s z k ö z ö k k a p c s o l a t á r ó l , a m i r e a z aláb­
Fizető n é z ő k ö z ö n s é g s z á m á r a a z e l s ő filmet 1 8 9 5 - b i a k b a n m é g v i s s z a t é r ü n k (lásd 4 8 3 . o ) .
ben mutatták be P á r i z s b a n , a h o l a L u m i é r e fivé­
reké vonat érkezése (L'arrivée d'un train en gare
de la Ciotat) c í m ű f i l m j é n e k v e t í t é s e k o r a n é z ő k Rádió és televízió
felpattantak a z ü l é s e i k b ő l é s m e n e k ü l n i k e z d t e k ,
ahogy a v e t í t ő v á s z n a t l a s s a n k i t ö l t ö t t e a k ö z e ­ A közönség tagjaiként m á s k é p p e n viszonyulunk
ledő g ő z m o z d o n y k é p e . M i k ö z b e n a z E g y e s ü l t a r á d i ó h o z és a t e l e v í z i ó h o z , m i n t a m o z i h o z . A
Királyságban a n y o m t a t o t t sajtó s o k é v t i z e d e n rádió és a televízió oly m ó d o n lép be a háztartá­
keresztül, l a s s a n fejlődött ki, a f i l m és a m o z i sokba, ahogyan a m o z i n e m tud. Ezek a médiu­
sokkal g y o r s a b b a n h ó d í t o t t a m e g a k ö z ö n s é g e t . m o k a z o n b a n n e m képesek lekötni a figyelmet
Az Egyesült K i r á l y s á g b a n 1 8 9 6 - b a n n y í l t m e g az
első mozi, 1 9 1 4 - b e n p e d i g c s a k L o n d o n b a n m á r
több m i n t ö t s z á z m ű k ö d ö t t . A m o z i j e g y e k meg­
vásárlását m i n d e n t á r s a d a l m i o s z t á l y tagjai meg­
engedhették m a g u k n a k , é s a z 1 9 2 0 - a s é v e k v é g é n
a munkaidő rövidülése a munkanélküliség növe­
kedésével p á r o s u l v a azt e r e d m é n y e z t e , h o g y a
moziba j á r ó k i s h a m a r o s a n t ö m e g e s k ö z ö n s é g e t
alkottak.

A k ö z ö n s é g i g é n y e i r ö v i d e s e n arra k é s z t e t t é k a
vezető f i l m s z í n h á z a k a t , h o g y h e t e n k é n t k é t prog­
ramot i s m ű s o r r a t ű z z e n e k , a m e l y e k m i n d e g y i k e
két filmet, egy n a g y j á t é k f i l m e t és egy r ö v i d f i l m e t
tartalmazott. A z ú j f i l m e k i r á n t i i g é n y e k n y o m á ­
sára a s t ú d i ó k i g e n s z o r o s h a t á r i d ő k m e l l e t t , n a g y
tempóban o n t o t t á k m a g u k b ó l a f i l m e k e t . E z e k
m e g l e h e t ő s e n s a b l o n o s a k voltak, é s e r ő s e n spe­
cializálódott, a p r ó l é p é s e k r e l e b o n t o t t m u n k a ­
megosztással dolgozó bürokratikus szervezetek
állították e l ő őket.

/ A b ü r o k r á c i á v a l r é s z l e t e s e b b e n a 16., „Szerve­
zetek és hálózatok" című fejezetben foglalko­
zunk, a 4 9 0 - 4 9 6 . o l d a l o n .

A filmipar k o m m e r c i a l i z á l ó d á s á v a l p á r h u z a m o ­
san kialakult a „sztárrendszer", és a s t ú d i ó k igye­
keztek f e l k e l t e n i a k ö z ö n s é g é r d e k l ő d é s é t az o l y a n
színészek m a g á n é l e t e i r á n t is, m i n t p é l d á u l M a r y
P a u l J u l i u s R e u t e r 1 8 4 9 - b e n P á r i z s b a n á l l í t o t t a f e l a hír­
Pickford és R u d o l f V a l e n t i n o , a k i k n e k a megjele­
szolgálatok prototípusát jelentő hálózatát, melyet posta­
nése egy-egy f i l m b e n g a r a n t á l t a a telt h á z a k a t a
galambok és az elektromos telegráf felhasználásával mű­
mozikban. ködtetett. Az általa alapított Reuters hírügynökség 1 9 2 3 -
1925-ben az Egyesült Királyságban bemutatott b a n á t t é r t a hírek rádió ú t j á n v a l ó t o v á b b í t á s á r a .
15. F E J E Z E T

7 5 . 7 . ábra A háztartásonként n a p o n t a televíziónézéssel eltöltött


ó r á k s z á m a é l e t k o r é s t á r s a d a l m i osztály szerinti m e g ­
oszlásban, 2003. január-március

6
• Összes háztartás
• Többcsatornás háztartások

Forrás: O F C O M 2 0 0 3 , 3 2 . o . a d a p t á l v a .

ugyanolyan mértékben, m i n t a filmek. Különö­ s z e m é b e n a B B C c é l j a „tájékoztatás, n e v e l é s é s


sen a rádióhallgatás gyakran kombinálódik más­ s z ó r a k o z t a t á s " volt, s e h h e z m é g h o z z á t e h e t j ü k ,
fajta t e v é k e n y s é g e k k e l a k ö z ö n s é g m i n d e n n a p i hogy e b b e n a sorrendben. Ahogy a történész
é l e t é b e n . A r á d i ó m ű s o r o k a t a reggeli ó r á k b a n A. J. P. T a y l o r f e l j e g y e z t e , R e i t h „a m o n o p ó l i u m
h a l l g a t j á k a l e g t ö b b e n , a n a p i m u n k á r a v a l ó elő­ b r u t á l i s e r e j é t h a s z n á l t a fel a k e r e s z t é n y erköl­
k é s z ü l e t e k r i t u á l é j á n a k r é s z e k é n t . A t e l e v í z i ó és csiségnek a brit polgárokra való ráerőltetésére"
a r á d i ó j e l l e g z e t e s v o n á s a t o v á b b á az a z o n n a l i ­ ( i d é z i C u r r a n - S e a t o n 2 0 0 3 ) . E b b e n a korszak­
ság, a m i t a f i l m n e m t u d n y ú j t a n i : a rádió- és te­ b a n alakult ki a B B C m i n t á l l a m i műsorszol­
levízió-műsorok szinte b á r h o n n a n a világból be­ g á l t a t ó m e g k ü l ö n b ö z t e t e t t s z e r e p e is. (Az álla­
számolhatnak az aktuális eseményekről, azokkal m i m ű s o r k ö z l é s j ö v ő j é v e l a z E g y e s ü l t Királyság
egy i d ő b e n t á j é k o z t a t v a s o k m i l l i ó s k ö z ö n s é g ü k e t , t e k i n t e t é b e n r é s z l e t e s e b b e n is f o g l a l k o z u n k a
a h o g y a n a z U S A - b a n 2 0 0 1 . s z e p t e m b e r 11-i ter­ 4 7 1 . oldalon.)
rorista támadások esetében is történt. Az Egyesült Királyságban az 1950-es évek­
Az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n a r á d i ó z á s h a m a r egy t ő l k e z d v e r a d i k á l i s a n e m e l k e d e t t a televízióké­
á l l a m i m o n o p ó l i u m e l l e n ő r z é s e alá került, a m e l y s z ü l é k e k s z á m a és a t e l e v í z i ó z á s r a fordított idő
1926-ban British Broadcasting Corporation (BBC) m e n n y i s é g e , ily m ó d o n a t e l e v í z i ó m a d o m i n á n s
n é v e n vált i s m e r t t é . A r á d i ó n y ú j t o t t a a s z e r v e z e t i s z e r e p e t j á t s z i k a m é d i u m o k k ö z ö t t . Ha a televí­
m o d e l l t a t e l e v í z i ó s m ű s o r k ö z l é s h e z is, és a B B C z i ó z á s j e l e n l e g i t r e n d j e i f o l y t a t ó d n a k , akkor egy
mindmáig állami kézben lévő szervezet maradt. m a s z ü l e t ő g y e r m e k t i z e n n y o l c é v e s koráig több
M ű k ö d é s é t m ű s o r k ö z l é s i díjak b e s z e d é s é b ő l fi­ i d ő t fog t ö l t e n i t e l e v í z i ó n é z é s s e l , m i n t bármi
nanszírozzák, amelyeket m i n d e n olyan háztartás m á s s a l , k i v é v e a z alvást. M a gyakorlatilag min­
f e n n t a r t ó j á n a k b e k e l l fizetnie, a h o l v a n televízió­ d e n h á z t a r t á s b a n v a n t é v é k é s z ü l é k . A z Egyesült
készülék. Az Egyesült Királyságban n é h á n y éven Királyságban a felnőttek 85 százaléka mindennap
át a B B C volt az e g y e t l e n szervezet, a m e l y enge­ n é z i a t e l e v í z i ó t ( H M S O 2 0 0 4 ) , és a készülékeket
délyt k a p o t t rádió- vagy t e l e v í z i ó - m ű s o r o k sugár­ n a p o n t a á t l a g o s a n h á r o m é s h a t ó r a tartják nyit­
zására. Az i n t é z k e d é s t a k e r e s k e d e l m i t e l e v í z i ó k va. T ö b b é - k e v é s b é u g y a n e z v o n a t k o z i k m á s nyu­
m e g j e l e n é s e k o r , a z 1 9 5 0 - e s é v e k b e n feloldották, g a t - e u r ó p a i o r s z á g o k r a és az U S A - r a is. A négy
m e r t e z e k a v á l l a l k o z á s o k n e m m ű s o r k ö z l é s i jog­ é v n é l i d ő s e b b l a k o s o k a z E g y e s ü l t Királyságban
díjakból, h a n e m r e k l á m o k b ó l t e t t e k szert jöve­ h e t e n k é n t á t l a g o s a n 25 órát t ö l t e n e k a televízió
delemre. Később kereskedelmi rádióállomások előtt. Az i d ő s e k k é t s z e r a n n y i t n é z i k a televíziót,
e g é s z sora i s m e g k e z d t e m ű k ö d é s é t . m i n t a g y e r m e k e k ( t a l á n azért, m e r t n e m járnak
i s k o l á b a és e s t e k é s ő b b f e k s z e n e k l e ) , és az ala­
A B B C e l s ő főigazgatója, J o h n R e i t h ( k é s ő b b
c s o n y a b b t á r s a d a l m i o s z t á l y o k tagjai t ö b b időt
Lord Reith) szigorú presbiteriánus keresztény
t ö l t e n e k t e l e v í z i ó z á s s a l , m i n t a középosztálybe­
volt, é s a z á l t a l a v a l l o t t é r t é k e k k ö v e t é s é t m e r e ­
l i e k (lásd a 15.1. ábrát).
ven rákényszerítette az egész szervezetre. Reith
MÉDIA 453

Televízió és társadalmi élet dést irányító normákra és általában mindazokra


a t á r s a d a l m i k ö t e l é k e k r e utal, a m e l y e k k é p e s s é
A láthatólag egyre növekvő televíziófogyasztás t e s z i k a z e g y é n t c é l j a i n a k e l é r é s é r e . P u t n a m el­
lakosságra gyakorolt h a t á s á r ó l s z á m o s m é d i a t e o ­ mélete, amit az Egyedül tekézünk [Bowling Alone,
retikus igen s z k e p t i k u s a n v é l e k e d i k . Az erről a 2 0 0 0 ) c í m ű k ö n y v é b e n é s m á s m u n k á i b a n fejt
kérdésről k ö z z é t e t t e l e m z é s e k k ö z ü l k i e m e l k e d ­ ki, az Egyesült Á l l a m o k b a n végzett kutatásain
nek Robert P u t n a m ú j a b b , n a g y h a t á s ú m u n k á i , alapul, m e l y e k során a társadalmi tőke jelentős
amelyekben a t á r s a d a l m i t ő k é v e l foglalkozik, va­ h a n y a t l á s á t á l l a p í t o t t a m e g a z u t ó b b i n é h á n y év­
lamint Neil Postmannak a Halálra szórakozzuk tized során. P u t n a m ( 1 9 9 6 ) ezért a hanyatlásért
magunkat: közéleti diskurzusok a show-biznisz egyetlen bűnbakot tesz felelőssé: a televíziót.
korában (Amusing Ourselves to Death: Public Dis­ P u t n a m kimutatja, hogy 1 9 5 0 körül, amikor a
course in the Age of Show Business, 1986) sokat­ t á r s a d a l m i t ő k e s z i n t j e e l é r t e a c s ú c s o t , az a m e ­
mondó c í m alatt m e g j e l e n t k ö n y v e . r i k a i a k alig tíz s z á z a l é k á n a k v o l t a z o t t h o n á b a n
Postman számára a televíziózás szórakozási televíziókészüléke. 1959-re azonban ez az arány
formaként k o m o l y k é r d é s e k e t vet fel, m i v e l - az ő már 90 százalékosra emelkedett. Egyes tanulmá­
szavaival élve - „a f o r m a k i z á r j a a t a r t a l m a t " . Ez n y o k szerzői úgy becsülik, hogy az átlagos ame­
alatt azt érti, h o g y a t e l e v í z i ó m i n t „ f o r m a " o l y a n rikai m a k ö r ü l b e l ü l n é g y órát tölt a t e l e v í z i ó e l ő t t
médium, a m e l y n e m k é p e s „ k o m o l y t a r t a l o m " m i n d e n n a p ( e b b e n e m t a r t o z i k b e l e a z a z idő,
közvetítésére. S z e r i n t e a r a c i o n á l i s é r v e l é s legjob­ amikor a tévékészülék csupán a háttérben van
ban nyomtatott s z ö v e g e k f o r m á j á b a n k ö z v e t í t h e ­ b e k a p c s o l v a ) . A t e l e v í z i ó n é z é s i d ő t a r t a m á r a vo­
tő, amelyek a l k a l m a s a k k o m p l e x és k o m o l y tar­ natkozó óvatos b e c s l é s e k szerint az U S A - b a n ma
talom kifejezésére. H i v a t k o z á s k é n t v i s s z a n y ú l a e z a z elfoglaltság t e s z i k i a z á t l a g o s a m e r i k a i a k
19. századig, m e l y e t az „ é r t e l e m k o r á n a k " n e v e z , szabadidejének 40 százalékát. P u t n a m rámutat,
amikor még az írott s z ó j á t s z o t t u r a l k o d ó s z e r e p e t h o g y ez a j e l e n t ő s v á l t o z á s az a m e r i k a i a k élet­
a társadalomban. P o s t m a n g o n d o l a t m e n e t e m u ­ módjában pontosan egybeesik a társadalmi tőke
tat bizonyos h a s o n l ó s á g o k a t M a r s h a l l M c L u h a n - hanyatlásának éveivel.
nak azzal az állításával, h o g y „a m é d i u m m a g a az P u t n a m s z e r i n t a t ö m e g e s t e l e v í z i ó z á s és a tár­
üzenet" (lásd 4 4 8 . o.), b á r a z e l e k t r o n i k u s m é d i a sadalmi tőke hanyatlása közötti kapcsolat n e m
jótéteményeit i l l e t ő e n P o s t m a n s o k k a l s z k e p t i k u - csupán a körülmények véletlen egybeesésének
sabb M c L u h a n n á l . P o s t m a n s z e r i n t a n y o m t a t o t t tulajdonítható. Figyelembe véve más tényező­
sajtó m é d i u m a r a c i o n á l i s k ö z ö n s é g e t t e r e m t , m í g ket, p é l d á u l a n é z ő k i s k o l á z o t t s á g , é l e t k o r és n e ­
a televízió m é d i u m a ú g y m o n d „ s z ó r a k o z t a t o t t " m e k s z e r i n t i m e g o s z l á s á t is, a t e l e v í z i ó z á s e r ő s
közönséget h o z l é t r e . A t e l e v í z i ó d o m i n á n s sze­ negatív korrelációt mutat a társadalmi bizalom­
repével j e l l e m e z h e t ő t á r s a d a l m a k b a n a tájékoz­ m a l és a k ö z ö s s é g i c s o p o r t o k t e v é k e n y s é g e i b e n
tatás, az oktatás és a p o l i t i k a e g y a r á n t s z ó r a k o z ­ való részvétellel. Hasonló kritériumok hasz­
tatássá r e d u k á l ó d i k , ú g y h o g y - m i n t k ö n y v é n e k nálatával, az újságolvasás ugyanakkor pozitív
címe sugallja - n e m t e s z ü n k s e m m i m á s t , c s a k k o r r e l á c i ó b a n áll a t á r s a d a l m i b i z a l o m m a l és a
„halálra s z ó r a k o z z u k m a g u n k a t " . csoporttagsággal. A n n a k magyarázataként, hogy
Noha P o s t m a n s z e n v e d é l y e s e n érvel m e g á l l a ­ a t e l e v í z i ó z á s m i é r t á s s a a l á a t á r s a d a l m i tőkét,
pításainak a l á t á m a s z t á s á r a , k ö n y v é t t ö b b e k kö­ P u t n a m a m ű s o r o k t a r t a l m á n a k a n é z ő k r e gyako­
zött azért is bírálják, h o g y i n k á b b c s a k b e n y o m á ­ rolt h a t á s á t e m e l i k i . K ü l ö n b ö z ő v i z s g á l a t o k azt
sokon, m i n t s e m e m p i r i k u s k u t a t á s i e r e d m é n y e ­ mutatják például, hogy a televízióval különösen
ken alapul. R o b e r t P u t n a m a m e r i k a i p o l i t o l ó g u s sok időt eltöltő s z e m é l y e k szokatlanul szkeptiku­
munkásságával kapcsolatban ez a bírálat n e m sak más emberek jóakaratát illetően, és túlbecsü­
merül fel. lik a b ű n ö z é s v a l ó d i m é r t é k é t . P u t n a m a z a l á b b i
következtetésre jut: „Mint ahogyan az ózonréteg
k á r o s o d á s á t i s c s a k s o k é v v e l a z azt k i v á l t ó szén­
/ Putnamnek a „társadalmi tőke" hanyatlásáról
vegyületek használatának elterjedése után mu­
szóló t é z i s é v e l r é s z l e t e s e b b e n f o g l a l k o z u n k a
t a t t á k ki, u g y a n ú g y A m e r i k a t á r s a d a l m i t ő k é j é ­
16., „Szervezetek és hálózatok" című fejezet­
n e k e r ó z i ó j a i s c s a k t ö b b é v t i z e d d e l a z u t á n vált
ben, a 5 1 9 - 5 2 1 . o l d a l o n .
láthatóvá, hogy a mögötte meghúzódó folyamat
megkezdődött." N o h a óva int az 1950-es évek
A t á r s a d a l m i tőke f o g a l m á v a l - m i n t l á t t u k - Put­
i r á n t i n o s z t a l g i á t ó l , azt állítja, h o g y legfőbb i d e j e
nam a h a s z n o s t á r s a d a l m i h á l ó z a t o k r a , a k ö l c s ö ­
kritikusan fellépni a t e c h n o l ó g i a által életünkre
nös e l k ö t e l e z e t t s é g és m e g b í z h a t ó s á g é r z é s é r e , az
gyakorolt h a t á s o k e l l e n ( P u t n a m 1 9 9 5 ) .
érvényesülésben h a t é k o n y n a k b i z o n y u l ó v i s e l k e ­
15. F E J E Z E T

Új média digitalizálásnak a m é d i á r a gyakorolt mélyreható


befolyását vizsgáljuk meg.
A Massachusetts Institute of Technology (MIT)
médialaboratóriumának megalapítója, Nicho­
las Negroponte a Digitális létezés (2002) című Digitális televízió
könyvében a mai kommunikációs technológiák
s e g í t s é g é v e l k ö z v e t í t e t t digitális a d a t o k r e n d k í ­ A 2 1 . s z á z a d e l e j e óta a t e l e v í z i ó s m ű s o r k ö z l é ­
vüli fontosságát elemzi. A kettes számrendszerre s i t e c h n o l ó g i a f o r r a d a l m i v á l t o z á s o n m e g y át,
é p ü l ő digitális t e c h n o l ó g i á k r é v é n m i n d e n infor­ m e l y n e k s o r á n a m ű s o r k ö z v e t í t é s b e n az analóg
m á c i ó - b e l e é r t v e a k é p e k e t , a m o z g ó k é p e k e t és a e s z k ö z ö k e t a digitális f o r m á k v á l t j á k fel. Az ana­
h a n g o k a t is - „ b i t e k k é " a l a k í t h a t ó át, m e l y e k ér­ lóg t e l e v í z i ó a m ű s o r k ö z l é s „régi" r e n d s z e r e : az
t é k e „ 1 " vagy „ 0 " l e h e t . Az 1, 2, 3, 4, 5 s z á m j e g y e k 1 9 4 0 - e s é v e k ó t a m i n d e n ü t t e z t h a s z n á l t á k fel a
digitális m e g f e l e l ő i p é l d á u l 1 , 1 0 , 1 1 , 1 0 0 , 1 0 1 s t ú d i ó k b ó l s u g á r z o t t j e l e k e l j u t t a t á s á r a a televí­
stb. A m u l t i m é d i a k i f e j l ő d é s é n e k a l a p j á t a digi- z i ó k é s z ü l é k e k h e z . Ez a t e c h n o l ó g i a a hangokat
talizáció és az adatfeldolgozás sebessége jelenti: és k é p e k e t a l e v e g ő n k e r e s z t ü l k ö z v e t í t h e t ő hul­
míg korábban a k ü l ö n b ö z ő m é d i u m o k h o z más­ l á m o k k á a l a k í t j a át, a m e l y e k a h á z t e t ő n vagy a
m á s t e c h n i k a i e s z k ö z ö k r e (kép-, i l l e t v e h a n g r ö g ­ t e l e v í z i ó s k é s z ü l é k e k e n e l h e l y e z e t t a n t e n n á k se­
z í t ő b e r e n d e z é s e k r e ) v o l t szükség, m a e z e k egyet­ gítségével foghatók.
len m é d i u m o n belül (például DVD-ken, személyi A digitális t e l e v í z i ó a k é p e k e t és h a n g o k a t ezzel
s z á m í t ó g é p e k a d a t t á r o l ó i n stb.) j e l e n í t h e t ő k m e g . s z e m b e n o l y a n i n f o r m á c i ó k k á a l a k í t j a át, amelye­
A s z á m í t ó g é p e k a d a t f e l d o l g o z á s i k a p a c i t á s a az k e t a s z á m í t ó g é p e k k é p e s e k é r t e l m e z n i . A digitá­
utóbbi években 18 hónaponként megkétszerező­ lis a d a t á t v i t e l h á r o m f é l e m ó d o n v a l ó s u l h a t meg:
dött. E z t ö b b e k k ö z ö t t azt v o n t a m a g á v a l , h o g y t e l e v í z i ó s a n t e n n á k é s egy d e k ó d e r segítségével
ma lehetőségünk van filmeket nézni és zenét (ami gyakran a t é v é k é s z ü l é k h e z csatlakoztatha­
h a l l g a t n i az i n t e r n e t e n k e r e s z t ü l is. A digitali­ t ó ) , t o v á b b á m ű h o l d v e v ő a n t e n n á k v a g y kábeles
zálás lehetővé teszi továbbá az interaktív m é d i a ö s s z e k ö t t e t é s ú t j á n . M a g a a t e l e v í z i ó k é s z ü l é k eb­
k i f e j l ő d é s é t : m a g u n k i s a k t í v a n a l a k í t h a t j u k azt, b e n a z e s e t b e n ú g y m ű k ö d i k , m i n t egy számító­
amit n é z ü n k vagy hallgatunk. E b b e n a r é s z b e n a gép, és e z t az i n f o r m á c i ó t v i s s z a a l a k í t j a képekké

Ú g y tűnik, a digitális és m ű h o l d a s a d á s v é g t e l e n l e h e t ő s é g e k e t kínál a televíziózásra.


MEDIA
llllllllllll 1 1 1 — — •

és hangokká. A m ű s o r k ö z l ő k és a s z o l g á l t a t ó k azt a k é s z p é n z n e k a tényleges értékét, amit történe­


állítják, h o g y a digitális t e l e v í z i ó z á s r a v a l ó átté­ tesen a z s e b ü n k b e n hordunk, az elektronikusan
rés n e m c s a k t ö b b c s a t o r n á t , h a n e m j o b b h a n g - é s ö s s z e k a p c s o l t p é n z p i a c o k o n folyó k e r e s k e d e l m i
képminőséget, v a l a m i n t t o v á b b i s z o l g á l t a t á s o k a t tevékenység határozza meg. Ezek a p i a c o k az
eredményez. A digitális t é v é l e h e t ő s é g e t n y ú j t u t ó b b i n é h á n y é v t i z e d s o r á n a s z á m í t ó g é p e k és a
például az i n t e r a k t í v t e l e v í z i ó z á s r a , az i n t e r n e t műholdas kommunikációs technológia házassá­
használatára, a z o t t h o n r ó l t ö r t é n ő b e v á s á r l á s r a gának gyümölcseként jöttek létre. Egyesek szerint
és a b a n k ü g y l e t e k o t t h o n i i n t é z é s é r e is. A digitá­ a t e c h n o l ó g i a a p é n z p i a c o t „gyors ü t e m b e n t ö k é ­
lis tévé m e g j e l e n é s e m e g t e r e m t e t t e a l e h e t ő s é g e t l e t e s e n összefüggő, n a p i 2 4 ó r á n k e r e s z t ü l n y i t v a
arra, hogy e g y e t l e n l a e r e n d e z é s b e n o l v a d j o n ö s s z e á l l ó g l o b á l i s p i a c c á a l a k í t j a át" ( G i b b o n s 1 9 9 0 ) .
a személyi s z á m í t ó g é p és a t e l e v í z i ó , b á r az i l y e n Ezeknek a fejleményeknek a kialakulásához
készülékeket m é g n e m h a s z n á l j á k s z é l e s k ö r b e n . négy technológiai trend járult hozzá: a számító­
Az Egyesült K i r á l y s á g b a n a k o r m á n y azt re­ gépek teljesítményének folyamatos növekedése
méli, hogy 2 0 1 2 - i g m e g v a l ó s u l h a t v a l a m e n n y i ( c s ö k k e n ő k ö l t s é g e k m e l l e t t ) , a z a d a t o k digitali­
háztartás á t t é r é s e az a n a l ó g t e l e v í z i ó r ó l a digi­ z á l á s a ( a m i r ő l a t e l e v í z i ó v a l ö s s z e f ü g g é s b e n az
tálisra: ekkorra t e r v e z i k a z a n a l ó g m ű s o r k ö z l é s e l ő z ő oldalon ejtettünk szót), beleértve a számító­
megszüntetését. E t t ő l k e z d v e m i n d e n a d a t á t v i t e l g é p e s és a t á v k ö z l é s i t e c h n o l ó g i á k i n t e g r á c i ó j á t ,
digitális ú t o n fog t ö r t é n n i . 2 0 0 4 - i g az E g y e s ü l t továbbá a m ű h o l d a s k o m m u n i k á c i ó fejlődését,
Királyságban a h á z t a r t á s o k n a k k ö r ü l b e l ü l egy­ és végül a száloptikai k á b e l e k létrehozását, a m i
harmad része tért át a digitális t e l e v í z i ó r a . lehetővé teszi igen sok ü z e n e t n e k ugyanazon a
A brit k ö z ö n s é g s z á m á r a e l é r h e t ő t e l e v í z i ó s kábelen keresztül történő továbbítását. Az utób­
csatornák s z á m a a m ű h o l d a s , k á b e l e s és digitá­ bi években kibontakozott óriási sebességű kom­
lis t e c h n o l ó g i á k f e j l ő d é s é n e k e r e d m é n y e k é n t ed­ munikációs robbanás semmi jelét n e m mutatja a
dig is j e l e n t ő s e n n ö v e k e d e t t . 2 0 0 3 - b a n az e g y i k lassulásnak.
szolgáltató, a S k y m á r o l y a n e l ő f i z e t é s i c s o m a g o t
ajánlott, a m i 1 8 7 c s a t o r n a k ö z ö t t i v á l a s z t á s i le­
hetőséget k í n á l t a f o g y a s z t ó k n a k . A digitális te­ Az internet kialakulása
levíziós s z o l g á l t a t á s o k b e l é p é s e a z E g y e s ü l t Ki­
rályság k e r e s k e d e l m i p i a c á r a 1 9 9 8 - b a n n a g y m é r ­ A z 1 9 9 0 - e s é v e k e l e j é n v i l á g o s s á vált, h o g y a
tékben m e g n ö v e l t e a „ f i z e t ő s " t e l e v í z i ó - m ű s o r o k jövő n e m az egyedi személyi számítógépeké, ha­
nézőinek r é s z a r á n y á t . 2 0 0 3 - b a n a b r i t h á z t a r t á ­ n e m az egymással hálózati összeköttetésben álló
sok 2 6 s z á z a l é k a fizetett e l ő m ű h o l d a s t e l e v í z i ó s számítógépek globális rendszeréé, az interneté.
szolgáltatásokra, m í g a k á b e l t e l e v í z i ó t a l a k o s s á g N o h a sok számítógép-felhasználó annak idején
9 százaléka v e t t e i g é n y b e ( O F C O M 2 0 0 3 ) . esetleg n e m is volt e n n e k tudatában, a személyi
számítógépek legfontosabb funkciójává hamaro­
s a n a z vált, h o g y a z e g é s z b o l y g ó n k a t átfogó há­
Az internet lózat útján, a m i n i n c s s e n k i n e k vagy semmiféle
vállalatnak a tulajdonában, hozzáférési lehetősé­
Noha eddig e l s ő s o r b a n az újságokra, a filmre és get b i z t o s í t s a n a k a v a l a h o l m á s h o l a v i l á g o n tör­
a televízióra k o n c e n t r á l t u n k , a m é d i a f o g a l m a ténő eseményekhez.
nem s z ű k í t h e t ő le e z e k r e . A m é d i a e g y i k legalap­
vetőbb a s p e k t u s á t m a g a a z i n f r a s t r u k t ú r a j e l e n ­ / Az i n t e r n e t n e k a n e m z e t k ö z i p o l i t i k a i aktiviz­
ti, a m e l y e n k e r e s z t ü l az i n f o r m á c i ó k k ö z v e t í t é s e m u s n ö v e k e d é s é b e n b e t ö l t ö t t s z e r e p é v e l a 20.,
történik. A 2 0 . s z á z a d m á s o d i k f e l é b e n végbe­ „Politika, kormányzat, terrorizmus" című feje­
ment t e c h n o l ó g i a i fejlődés t e l j e s e n m e g v á l t o z ­ zetben, a 6 7 1 - 6 7 3 . o l d a l o n f o g l a l k o z u n k b ő ­
tatta a távközlés (telecommunications) arculatát, vebben.
azt a módot, a h o g y a n az i n f o r m á c i ó k (a h a n g o k
vagy a k é p e k ) t o v á b b í t á s a v a l a m i l y e n t e c h n i k a i A z i n t e r n e t k i a l a k u l á s a a h i d e g h á b o r ú 1 9 8 9 előt­
eszközrendszer s e g í t s é g é v e l m e g v a l ó s u l . t i p e r i ó d u s á r a e s e t t . A „ n e t " egy b e l s ő k o m m u n i ­
Az új k o m m u n i k á c i ó s t e c h n o l ó g i á k á l l n a k a vi­ k á c i ó s r e n d s z e r b ő l fejlődött ki, a m i t a z a m e r i k a i
lág pénzügyi r e n d s z e r e i n e k és r é s z v é n y p i a c a i n a k hadsereg irányító központjában, a Pentagonban
mélyreható á t a l a k u l á s a m ö g ö t t is. A p é n z t ö b b é h a s z n á l t a k 1 9 6 9 óta. Ez a r e n d s z e r k e z d e t b e n
nem a z s e b ü n k b e n l é v ő a r a n y a t v a g y b a n k j e g y e ­ - a Pentagon élvonalbeli kutatási programokkal
ket jelenti, h a n e m egyre i n k á b b e l e k t r o n i k u s for­ foglalkozó kormányhivatalának neve (Advan­
mát ölt, és a s z á m í t ó g é p e k k ö z v e t í t é s é v e l folya­ ced Research Projects Agency, ÁRPA) után - az
matosan á r a m l i k a világ b a n k j a i k ö z ö t t . A n n a k A R P A N E T n e v e t v i s e l t e . A r e n d s z e r c é l j a korlá-
tozott volt. Az Á R P A a r r a szolgált, h o g y a kato­ fenyeget. A ténylegesen globális multimédia-
nai szerződések keretében Amerika különböző k ö n y v t á r k é n t m ű k ö d ő v i l á g h á l ó t 1 9 9 0 - b e n egy
részein dolgozó tudósok számára lehetővé tegye s v á j c i fizikai l a b o r a t ó r i u m b a n d o l g o z ó szoftver­
forrásaik m e g o s z t á s á t , h o g y j o b b a n k i t u d j á k ak­ m é r n ö k t a l á l t a fel, a z e g é s z v i l á g o n v a l ó elterjedé­
názni az általuk használt költséges berendezé­ sét e l ő s e g í t ő szoftvert p e d i g a z i l l i n o i s i e g y e t e m
seket. S z i n t e m e l l é k e s g o n d o l a t k é n t v e t ő d ö t t fel e g y i k h a l l g a t ó j a írta m e g . A f e l h a s z n á l ó k általá­
megalkotóiban, hogy a rendszer alkalmas lehet b a n v a l a m i l y e n „ b ö n g é s z ő p r o g r a m " segítségével
ü z e n e t e k k ü l d é s é r e is: így s z ü l e t e t t m e g a z elekt­ n a v i g á l n a k a h á l ó z a t o n , a m e l y l e h e t ő v é t e s z i szá­
r o n i k u s p o s t a , a z e-mail. mukra, hogy információt keressenek, eljussanak
A P e n t a g o n n á l h a s z n á l t h á l ó z a t az 1980-as b i z o n y o s h á l ó z a t i o l d a l a k r a és a z o k a t a k é s ő b b i
é v e k elejéig m i n d ö s s z e 5 0 0 s z á m í t ó g é p b ő l állt, visszatérés megkönnyítésére megjelölhessék a
amelyek a katonai célokat szolgáló laboratóriu­ maguk számára. A világhálóról a dokumentumok
mokban és az egyetemek informatikai tanszékei­ és p r o g r a m o k gazdag v á l a s z t é k a t ö l t h e t ő le a sa­
n é l h e l y e z k e d t e k e l . A z u t á n m á s e g y e t e m i kuta­ ját s z á m í t ó g é p ü n k r e , a p o l i t i k a i j e l l e g ű k o r m á n y ­
t ó k is k e z d t e k h o z z á k a p c s o l ó d n i , a saját c é l j a i k r a d o k u m e n t u m o k t ó l a v í r u s e l l e n ő r z ő szoftvereken
h a s z n á l v a fel a r e n d s z e r t . 1 9 8 7 - r e az i n t e r n e t m á r k e r e s z t ü l a s z á m í t ó g é p e s j á t é k o k i g . A hálóza­
2 8 e z e r g a z d a s z á m í t ó g é p e t foglalt m a g á b a n , i g e n t i o l d a l a k egyre k i f i n o m u l t a b b á v á l t a k , m a már
sok egyetemen és kutatólaboratóriumban. s z i n t e m i n d e n t k í n á l n a k , m i s z e m - s z á j n a k inge­
A kereskedelmi internetszolgáltatók (Internet r e . S o k h á l ó z a t i o l d a l t a f e n n t a r t ó i k g a z d a g o n il­
Service Providers, ISPs] megjelenése, amelyek l u s z t r á l n a k grafikai e l e m e k k e l é s f é n y k é p e k k e l ,
m o d e m e k segítségével betárcsázós, majd később m á s o k v i d e o - és h a n g f á j l o k a t is t a r t a l m a z n a k . A
széles sávú hozzáférést nyújtottak a hálózathoz, v i l á g h á l ó s z o l g á l a l e g f ő b b k ö z v e t í t ő felületként
ösztönözte az o n l i n e kapcsolatokkal ellátott ma­ az „e-kereskedelem", az online üzleti tranzakciók
gánháztartások részarányának növekedését is. s z á m á r a is.
Megdöbbentően változatos háttérből érkező em­ Az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n a s z e m é l y i számító­
berek sokaságának k ö z r e m ű k ö d é s e révén az on­ g é p e k s z a p o r o d á s á v a l p á r h u z a m o s a n a z utóbbi
line szolgáltatások, elektronikus hirdetőtáblák, években jelentősen növekedett az internethez
csevegőszobák és szoftverkönyvtárak sokasága v a l ó o t t h o n i h o z z á f é r é s a r á n y a is. 2 0 0 4 m á s o d i k
j ö t t l é t r e a h á l ó z a t o n , k e z d e t b e n f ő k é n t az Egye­ n e g y e d é b e n A n g l i á b a n a h á z t a r t á s o k 5 2 százalé­
s ü l t Á l l a m o k b a n , de ma m á r s z e r t e a v i l á g o n . A k a ( 1 2 , 8 m i l l i ó h á z t a r t á s ) r e n d e l k e z e t t internet­
nagyvállalatok szintén bekapcsolódtak a mozga­ hozzáféréssel, míg ugyanez az arány az 1998.
l o m b a . 1 9 9 4 - b e n a v i l á g h á l ó n m e g j e l e n ő vállala­ m á s o d i k n e g y e d é b e n m é g c s a k 9 s z á z a l é k o s volt,
t o k s z á m a m á r m e g h a l a d t a a z e g y e t e m e k é t , s így a m i 2,2 m i l l i ó h á z t a r t á s t j e l e n t e t t ( l á s d a 15.2.
ezek váltak a hálózat domináns felhasználóivá. ábrát).
Az internet legismertebb felhasználási módját A b r i t s t a t i s z t i k a i h i v a t a l f e l m é r é s e s z e r i n t azok
az ú g y n e v e z e t t „ v i l á g h á l ó " (World Wide Web) j e ­ a f e l n ő t t e k , a k i k a z e l ő z ő h á r o m h ó n a p b a n hasz­
lenti, amely - a kakukkfiókához h a s o n l ó a n - már n á l t á k az i n t e r n e t e t , a l e g g y a k o r i b b f e l h a s z n á l á s i
túlnőtte befogadóját és annak kiszorításával c é l k é n t a z e-máil ü z e n e t e k k ü l d é s é t é s fogadását

15.2. ábra Az i n t e r n e t - h o z z á f é r é s s e l r e n d e l k e z ő h á z t a r t á s o k az
Egyesült Királyságban, 1998-2004 (százalékban)

50

Forrás:
••lllll
National Statistics Online 2004.
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
15.1. táblázat Az internetfelhasználók aránya a vilá- l á g r e n d e t . Az i n t e r n e t e n folyó i n f o r m á c i ó c s e r e a
g o n (2002, e z e r f ő b e n ) k i b e r t é r b e n zajlik. A k i b e r t é r az i n t e r n e t e t a l k o t ó
Valamennyi f e j l ő d ő ország 40,9 s z á m í t ó g é p e k g l o b á l i s h á l ó z a t á b a n l é t r e j ö t t inter­
akciós teret jelenti. A kibertérben n e m „emberek"
A legkevésbé fejlett o r s z á g o k 2,8
vagyunk többé, h a n e m c s u p á n ü z e n e t e k k é n t je­
Arab á l l a m o k 28,0
lenünk meg egymás képernyőjén. Az interneten
Kelet-Ázsia és a C s e n d e s - ó c e á n t é r s é g e 60,9 n e m lehetünk biztosak más emberek identitásá­
Latin-Amerika és a K a r i b - t e n g e r t é r s é g e 81,2 b a n , n e m t u d h a t j u k , férfiak-e v a g y n ő k , é s é p p e n
Dél-Ázsia 14,9
h o l v a n n a k . V a n egy h í r e s k a r i k a t ú r a a z i n t e r n e t ­
ről, a m e l y e n egy k u t y a ül a s z á m í t ó g é p előtt, és
Fekete-Afrika 9,6
így s z ó l az őt figyelő m á s i k k u t y á h o z : „Az a leg­
Közép- és kelet-európai o r s z á g o k 71,8 j o b b a z i n t e r n e t b e n , h o g y s e n k i s e m tudja r ó l a d ,
és a Független Á l l a m o k K ö z ö s s é g e
h o g y k u t y a vagy."
OECD-országok 383,1
A z i n t e r n e t v i l á g m é r e t ű e l t e r j e d é s e f o n t o s kér­
Magas jövedelmű OECD-országok 450,5 d é s e k e t v e t fel a s z o c i o l ó g u s o k s z á m á r a . Az in­
M a g a s h u m á n fejlettségi index 382,6 ternet átalakítja m i n d e n n a p i életünk körvona­
(Human Development Index, HDI) lait, feloldja a g l o b á l i s és a h e l y i k é r d é s e k k ö z ö t t i
Közepes h u m á n fejlettségi index 37,3 h a t á r o k a t , új c s a t o r n á k a t n y ú j t a k o m m u n i k á c i ó
Alacsony h u m á n fejlettségi index 5,9
é s a z i n t e r a k c i ó s z á m á r a , é s egyre t ö b b m i n d e n ­
napi feladat o n l i n e elintézését teszi lehetővé. Mi­
Magas jövedelem 445,8
közben azonban izgalmas új lehetőségeket kínál
Közepes j ö v e d e l e m 59,5 a t á r s a d a l o m v i l á g á n a k k u t a t á s á h o z is, e g y ú t t a l
Alacsony j ö v e d e l e m 13,0 a z z a l fenyeget, h o g y a l á á s s a a z e m b e r i k a p c s o l a ­
Világ 99,4
tokat é s k ö z ö s s é g e k e t . N o h a „az i n f o r m á c i ó k o r a "
még csak kezdeti fejlődési fázisában van, sok
Forrás: U N D P 2 0 0 4 .
s z o c i o l ó g u s m á r i s vitatja a z i n t e r n e t j e l e n társa­
(85 százalék), v a l a m i n t a k ü l ö n b ö z ő á r u k r a és d a l m a k r a g y a k o r o l t b o n y o l u l t h a t á s a i n a k követ­
szolgáltatásokra v o n a t k o z ó i n f o r m á c i ó k k e r e s é ­ kezményeit.
sét (82 s z á z a l é k ) j e l ö l t é k m e g . A h o z z á f é r é s leg­ Az i n t e r n e t n e k a t á r s a d a l m i i n t e r a k c i ó k r a gya­
gyakoribb h e l y s z í n e a m e g k é r d e z e t t e k o t t h o n a k o r o l t h a t á s a i v a l k a p c s o l a t o s v é l e m é n y e k k é t na­
volt (82 s z á z a l é k ) , ezt a m u n k a h e l y e k k ö v e t t é k gyobb kategóriába oszthatók. Az egyik oldalon
(42 százalék). 2 0 0 4 j ú l i u s á b a n a f e l n ő t t l a k o s s á g a z o k a m e g f i g y e l ő k á l l n a k , a k i k az o n l i n e vilá­
3 7 százaléka m é g s o h a s e m h a s z n á l t a a z i n t e r n e ­ got o l y a n ú j t í p u s ú , e l e k t r o n i k u s ú t o n l é t e s í t h e ­
tet ( H M S O 2 0 0 4 ) . tő és ápolható kapcsolatok melegágyának tekin­
Azt, h o g y g l o b á l i s s z i n t e n ö s s z e s e n h á n y e m ­ tik, a m e l y e k e r ő s í t h e t i k v a g y h e l y e t t e s í t h e t i k a
bernek v a n i n t e m e t c s a t l a k o z á s i l e h e t ő s é g e , p o n ­ hagyományos személyes interakciókat. Az in­
tosan n e m tudjuk, d e a z E N S Z b e c s l é s e i s z e r i n t ternet révén utazásaink vagy h o s s z a b b külföldi
2000-ben a világ l a k o s s á g á n a k k ö r ü l b e l ü l egyti­ tartózkodásunk idején is rendszeresen kommu­
zed része t a r t o z o t t az i n t e r n e t f e l h a s z n á l ó k k ö z é , n i k á l h a t u n k o t t h o n m a r a d t b a r á t a i n k k a l é s roko­
és ez az a r á n y g y o r s a n n ö v e k s z i k . Az i n t e r n e t h e z n a i n k k a l . K ö n n y e b b e n e l v i s e l h e t ő v é v á l i k a z el­
való hozzáférés a z o n b a n r e n d k í v ü l e g y e n e t l e n ü l s z a k a d á s és a t á v o l l é t . Az i n t e r n e t l e h e t ő v é t e s z i
oszlik m e g (lásd a 2 5 . 2 . táblázatot). 2 0 0 2 - b e n a új t í p u s ú k a p c s o l a t o k k i a l a k u l á s á t is: a k ü l ö n f é l e
gazdagabb országok lakosságának például Nyu­ „ c s e v e g ő f ó r u m o k o n " a z e m b e r e k t e t s z ő l e g e s fel­
gat-Európában v a g y É s z a k - A m e r i k á b a n k ö r ü l b e ­ használói nevek alatt találkozhatnak egymással
lül a 45 s z á z a l é k a t a r t o z o t t az i n t e r n e t f e l h a s z n á ­ és megbeszélhetik az őket k ö l c s ö n ö s e n érdeklő
lók közé, m í g a s z e g é n y o r s z á g o k b a n - i d e é r t v e kérdéseket. Ezek a kibertérben létesített kapcso­
Afrika l e g n a g y o b b r é s z é t - a n é p e s s é g m i n d ö s s z e latok n é h a elmélyült elektronikus barátságokká
1,3 százaléka. fejlődnek, é s s z e m é l y e s t a l á l k o z á s o k h o z i s ve­
z e t h e t n e k . S o k i n t e r n e t f e l h a s z n á l ó aktív o n l i n e
k ö z ö s s é g e k tagjává válik, amelyek minőségileg
k ü l ö n b ö z n e k a fizikai v i l á g b a n m ű k ö d ő k ö z ö s s é ­
Az internet hatásai
geiktől. A z i n t e r n e t e t a z e m b e r i i n t e r a k c i ó k po­
zitív k i e g é s z í t ő j é n e k t e k i n t ő t u d ó s o k azt állítják,
Az egyre g y o r s u l ó t e c h n o l ó g i a i v á l t o z á s o k vilá­
h o g y a z i n t e r n e t k i t e r j e s z t i é s gazdagítja a z e m b e ­
gában s e n k i s e m l e h e t b i z t o s a b b a n , h o g y m i t tar­
rek társadalmi hálózatát.
togat a j ö v ő . S o k a n ú g y látják, h o g y az i n t e r n e t
jól p é l d á z z a a 2 0 . s z á z a d v é g é n k i a l a k u l ó új vi­ A m á s i k o l d a l o n a z o k á l l n a k , a k i k k e v é s b é lel-
k e s é n v i s z o n y u l n a k a f e j l e m é n y e k h e z . Az, h o g y k á c i ó s e s z k ö z ö k u g y a n a k k o r s o k f é l e m ó d o n gaz­
az emberek m i n d többet kommunikálnak online d a g í t o t t á k is a t á r s a d a l o m világát.
é s m i n d e n n a p i t e e n d ő i k egyre n ö v e k v ő r é s z é t a Csakúgy, m i n t k o r á b b a n a t e l e v í z i ó , az inter­
k i b e r t é r b e n i n t é z i k , g y a k r a n azt h o z z a m a g á v a l , net is egyaránt kelt r e m é n y e k e t és félelmeket. El
h o g y k e v e s e b b i d ő t t ö l t e n e k e g y m á s s a l a fizikai fogjuk v e s z í t e n i i d e n t i t á s u n k a t a k i b e r t é r b e n ? A
v i l á g b a n . E g y e s s z o c i o l ó g u s o k a t t ó l félnek, h o g y s z á m í t ó g é p e s t e c h n o l ó g i a n e m s z o l g á l n i fog ben­
a z i n t e r n e t t e c h n o l ó g i a t e r j e d é s e n ö v e k v ő társa­ n ü n k e t , h a n e m u r a l k o d n i fog r a j t u n k ? A z embe­
d a l m i e l s z i g e t e l ő d é s h e z és a k ö z ö s s é g e k a t o m i ­ r i l é n y e k v i s s z a f o g n a k v o n u l n i egy a n t i s z o c i á l i s
z á l ó d á s á h o z fog v e z e t n i . S z e r i n t ü k a s z é l e s sávú o n l i n e v i l á g b a ? M i n d e z e k r e a k é r d é s e k r e majd­
otthoni internet-hozzáférés egyik h a t á s a k é n t az n e m teljes b i z o n y o s s á g g a l „ n e m m e l " válaszolha­
e m b e r e k kevesebb „értékes időt" töltenek csa­ tunk. M i n t korábban a „közelség kényszerének"
ládjukkal és barátaikkal. Az internet káros hatás­ t á r g y a l á s a k o r az 5. fejezetben ( 1 3 6 . o.) láttuk, az
s a l v a n a c s a l á d i é l e t r e i s : a m u n k a és az o t t h o n emberek n e m folyamodnak a videokonferencia
közötti határvonalak elmosódása következtében eszközéhez, ha van lehetőségük személyesen
a m u n k a i d ő l e j á r t a u t á n s o k a n o t t h o n folytatják a részt v e n n i egy t a n á c s k o z á s o n . A g a z d a s á g i tár­
munkát, azoknak a feladatoknak a befejezésével saságok v e z e t ő i n e k ma jóval több elektronikus
vagy a p o s t a i n t é z é s é v e l , a m i r e a n a p f o l y a m á n kommunikációs lehetőség áll rendelkezésére,
n e m j u t o t t i d e j ü k . A z e m b e r i é r i n t k e z é s r e for­ m i n t b á r m i k o r e z e l ő t t , m é g i s n ö v e k s z i k a szemé­
d í t h a t ó i d ő c s ö k k e n , s é r ü l n e k a s z e m é l y e s kap­ l y e s ü z l e t i m e g b e s z é l é s e k s z á m a is.
csolatok, háttérbe szorulnak a szórakozás olyan
M a n u e l C a s t e l l s s z o c i o l ó g u s s z e r i n t a z internet
h a g y o m á n y o s formái, m i n t p é l d á u l a s z í n h á z b a
azért fog t o v á b b t e r j e d n i é s b ő v ü l n i , m e r t lehető­
j á r á s v a g y az o l v a s á s , s m i n d e z e k e r e d m é n y e k é n t
vé t e s z i a k o r u n k m e g h a t á r o z ó s z e r v e z e t i struk­
a t á r s a d a l m i élet s z ö v e t e m e g g y e n g ü l .
túráját j e l e n t ő h á l ó z a t o k virágzását.

/ Az i n t e r n e t h a s z n á l a t t e r j e d é s e k o m o l y k é r d é ­ </ C a s t e l l s m u n k á s s á g á v a l r é s z l e t e s e b b e n is fog­
s e k e t vet fel t o v á b b á a s z e m é l y e s i d e n t i t á s r ó l , lalkozunk a 16., „Szervezetek és hálózatok" cí­
új k ö z ö s s é g i f o r m á k a t t e r e m t és új l e h e t ő s é g e ­ műfejezetben, az 516-518. oldalon.
ket n y ú j t a d e m o k r a t i k u s r é s z v é t e l r e . E z e k k e l
a kérdésekkel az 5., „Társadalmi interakció és A h á l ó z a t o k l é n y e g é h e z t a r t o z ó r u g a l m a s s á g és
mindennapi élet" című fejezetben foglalkoz­ a l k a l m a z k o d ó k é p e s s é g ó r i á s i e l ő n y ö k e t biztosít
tunk, a 1 3 3 - 1 3 6 . oldalon. számukra a racionális, hierarchikus felépítésű
s z e r v e z e t e k r é g e b b i t í p u s a i v a l s z e m b e n . Castells
Hogyan kell tehát értékelnünk ezeket az ellen­ k i m u t a t t a , h o g y a z i n t e r n e t r é v é n a z ü z l e t i vál­
tétes álláspontokat? M i n d e n b i z o n n y a l m i n d k é t l a l k o z á s o k k é p e s s é v á l n a k d e c e n t r a l i z á l t é s igen
o l d a l o n t a l á l u n k h e l y t á l l ó k i j e l e n t é s e k e t . A z in­ összetett tevékenységek globális koordinációjára.
t e r n e t k é t s é g k í v ü l kitágítja l á t ó k ö r ü n k e t é s s o h a A z e g y é n i f e l h a s z n á l ó k s z á m á r a a z i n t e r n e t le­
n e m látott l e h e t ő s é g e k e t nyújt a m á s o k k a l v a l ó h e t ő v é t e s z i a m u n k a és az ö n á l l ó vállalkozás új
kapcsolatteremtésre. Ám az a nyaktörő sebesség, k o m b i n á c i ó i t , e l ő s e g í t i az ö n k i f e j e z é s t , az együtt­
a m e l l y e l terjed, e g y ú t t a l k i h í v á s o k a t é s fenyege­ m ű k ö d é s t és a k ö z ö s s é g i é r i n t k e z é s e k e t , a poli­
tést i s j e l e n t a z e m b e r i i n t e r a k c i ó h a g y o m á n y o s tikai a k t i v i s t á k s z á m á r a p e d i g l e h e t ő s é g e t nyújt
formáira nézve. Az valószínűtlennek látszik, sok embert összefogó hálózatok kialakítására,
h o g y i n t e r n e t r a d i k á l i s a n á t a l a k í t j a a társadal­ melyek révén együttműködhetnek egymással és
m u n k a t egy s z é t t ö r e d e z e t t , s z e m é l y t e l e n n é vált ü z e n e t e i k e t t e r j e s z t h e t i k s z e r t e a v i l á g o n . McLu­
világot h o z v a létre, a h o l a z e m b e r e k r i t k á n m e ­ h a n k i f e j e z é s é n e k p a r a f r á z i s a k é n t , m i s z e r i n t „a
részkednek ki az otthonaikból és elveszítik termé­ m é d i u m m a g a a z ü z e n e t " , C a s t e l l s azt állítja,
szetes k o m m u n i k á c i ó s képességeiket. Körülbelül hogy ma „a hálózat maga az üzenet" ( 2 0 0 1 ) .
ö t v e n évvel e z e l ő t t , a m i k o r a t e l e v í z i ó b e r o b b a n t
a m é d i a v i l á g s z í n p a d á r a , s o k a n u g y a n i l y e n vész­
j ó s l ó a n b e s z é l t e k v á r h a t ó h a t á s á r ó l . A magányos MÉDIAELMÉLETEK
tömeg (1996) című könyvükben, amelyben az
1950-es évek amerikai társadalmának nagyha­
E b b e n a r é s z b e n a t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s eszkö­
tású szociológiai elemzését adták közre, David
z ö k t a n u l m á n y o z á s á n a k k é t l e g n a g y o b b hatású
R i e s m a n és szerzőtársai aggodalmukat fejezték ki
elméleti irányzatát, a funkcionalista, illetve a
a t e l e v í z i ó c s a l á d o k r a és k ö z ö s s é g e k r e gyakorolt
konfliktuselméletet vizsgáljuk meg, é s bemuta­
h a t á s a i t i l l e t ő e n . E z e k egy r é s z e j o g o s n a k b i z o ­
t u n k n é h á n y f o n t o s a b b ú j a b b h o z z á s z ó l á s t a z el­
nyult, a z o n b a n a t e l e v í z i ó és a t ö m e g k o m m u n i ­
méleti vitákhoz.
Funkcionalizmus Konfliktuselméletek

A 2 0 . század k ö z e p é n C h a r l e s W r i g h t és H a r o l d Európában a tömegkommunikációs eszközök


Laswell f u n k c i o n a l i s t a t e o r e t i k u s o k azt vizsgál­ k o n f l i k t u s e l m é l e t e i v á l t a k n é p s z e r ű v é . A z aláb­
ták, hogy a m é d i a m i l y e n m ó d o k o n j á r u l h o z z á a biakban a tágabban értelmezett marxista néző­
társadalmi i n t e g r á c i ó h o z ( W r i g h t 1 9 4 0 ; L a s w e l l pontról kiinduló két legfontosabb médiaelméleti
1948). i r á n y z a t o t , a p o l i t i k a i g a z d a s á g t a n i és a kultúr-
ipari megközelítést vesszük szemügyre. Hasonló
/ A f u n k c i o n a l i s t a e s z m é k k e l az 1., „Mi a szocio­ felfogásból i n d u l t ki t ö b b e k k ö z ö t t a G l a s g o w - i
lógia" című fejezetben foglalkoztunk a 36-37. Médiacsoport (Glasgow Media Grow) nagy ha­
oldalon. t á s ú m u n k á s s á g a is, a m i t a 4 6 4 - 4 6 6 . o l d a l o n is­
mertetünk.
Denis McQuail médiaelméleti munkái (2003)
nyomán a m é d i a l e g f o n t o s a b b t á r s a d a l m i funk­
cióit az a l á b b i a k s z e r i n t t e k i n t h e t j ü k át: A politikai gazdaságtani irányzat
1. Tájékoztatás. A média az információk ál­
landó folyamát nyújtja s z á m u n k r a a világról, a A p o l i t i k a i g a z d a s á g t a n i i r á n y z a t a m é d i á t egy­
forgalmi dugókra f i g y e l m e z t e t ő w e b k a m e r á s fel­ fajta i p a r á g n a k t e k i n t i és azt a m ó d o t vizsgálja,
vételektől és rádióközleményektől az egymást ahogyan a főbb k o m m u n i k á c i ó s eszközök ma­
sűrűn k ö v e t ő i d ő j á r á s - j e l e n t é s e k i g , a részvény­ g á n é r d e k e l t s é g e k k e z é b e k e r ü l n e k . A m é d i a tu­
piaci hírekig és a b e n n ü n k e t s z e m é l y e s e n é r i n t ő lajdonviszonyai gyakran koncentrálódtak a múlt­
kérdésekkel k a p c s o l a t o s b e s z á m o l ó k i g . b a n i s n é h á n y gazdag m é d i a m á g n á s k e z é b e n : a
2. Korreláció. A m é d i a m a g y a r á z a t o k a t is nyújt sajtóbárók uralkodó szerepével a háború előtti
és segít m e g é r t e n i az á l t a l a s z o l g á l t a t o t t i n f o r m á ­ brit s a j t ó b a n a 4 5 0 - 4 5 1 . o l d a l o n f o g l a l k o z t u n k .
ciók összefüggéseit. T á m o g a t j a a k i a l a k u l t társa­ A g l o b a l i z á c i ó k o r á b a n a m é d i a b i r t o k o s a i n a k ha­
dalmi n o r m á k a t , és f o n t o s s z e r e p e t j á t s z i k a gyer­ talma átnyúlik a n e m z e t i határokon. Az alábbiak­
mekek s z o c i a l i z á c i ó j á b a n . (A s z o c i a l i z á c i ó v a l bő­ b a n r ö v i d e n b e m u t a t j u k egy a u s z t r á l i a i s z ü l e t é s ű
vebben a 6. fejezetben foglalkoztunk.) médiamogul, Rupert M u r d o c h birodalmát, amely
3. Folyamatosság. A m é d i a f o n t o s f u n k c i ó t tölt m a g á b a n foglalja a S k y m ű h o l d a s c s a t o r n á k a t é s
be a d o m i n á n s k u l t ú r a m e g j e l e n í t é s é b e n , az új s z á m o s m á s g l o b á l i s m é d i u m o t i s ( 4 8 0 - 4 8 1 . o.).
társadalmi f e j l e m é n y e k t u d a t o s í t á s á v a l a k ö z v é ­ A p o l i t i k a i g a z d a s á g t a n i i r á n y z a t h í v e i azt ál­
leményben, v a l a m i n t a k ö z ö s é r t é k r e n d k i a l a k í ­ lítják, h o g y a g a z d a s á g i é r d e k e k k i s z o r í t j á k azok­
tásában. n a k a hangját a médiából, akik n e m rendelkez­
4. Szórakoztatás. A média szórakozási lehető­ n e k gazdasági hatalommal, és még a szóhoz
séget és k i k a p c s o l ó d á s t nyújt, s e z z e l c s ö k k e n t i a jutó körökből is azok hallathatják leginkább a
társadalmi feszültségeket. hangjukat, akik a legkevésbé bírálják a javak je­
5. Mobilizálás. A g a z d a s á g i fejlődés, a munka, lenlegi megoszlását a világon (Golding-Murdock
a vallásgyakorlás és - h á b o r ú i d e j é n - a k ö z ö s s é g i 1 9 9 7 ) . Ezt az irányzatot népszerűsítette a radiká­
összefogás ö s z t ö n z é s é v e l a m é d i a k a m p á n y s z e ­ lis n é z e t e i r ő l h í r e s a m e r i k a i g o n d o l k o d ó , N o a m
rűen m o b i l i z á l h a t j a a t á r s a d a l m a t e c é l o k meg­ Chomsky is a Médiakontroll: a propaganda lát­
valósítása é r d e k é b e n . ványos eredményei [Media Control: The Specta­
Az u t ó b b i é v t i z e d e k b e n a f u n k c i o n a l i s t a m é ­ cular Achievement of Propaganda, 1991) című
diaelméletek v i s s z a s z o r u l ó b a n v a n n a k . E z t a z munkájában.
irányzatot e l s ő s o r b a n a z é r t b í r á l j á k , h o g y a kö­ Chomsky élesen bírálta a nagy részvénytár­
zönséget n e m a m é d i a ü z e n e t e k aktív é r t e l m e z ő ­ s a s á g o k u r a l k o d ó s z e r e p é t az a m e r i k a i és a glo­
jének, h a n e m c s u p á n p a s s z í v b e f o g a d ó n a k te­ bális médiában, amely szerinte a közönséghez
kinti. (A k ö z ö n s é g r e a k c i ó k k a l k a p c s o l a t o s ú j a b b , eljutó i n f o r m á c i ó k szigorú kontrolljához vezet.
alaposabban k i d o l g o z o t t e l m é l e t e k k e l k é s ő b b , a A hidegháború idején ezek a nagyvállalatok úgy
466-467. oldalon foglalkozunk.) A funkciona­ irányították a tömegkommunikációs eszközöket,
lista s z e m l é l e t e t s o k a n a z é r t i s e l u t a s í t j á k , m e r t hogy létrehozzák, illetve fenntartsák a Szovjet­
beéri a j e l e n s é g e k l e í r á s á v a l , é s n e m t ö r e k s z i k u n i ó t ó l v a l ó f é l e l e m a t m o s z f é r á j á t . C h o m s k y azt
a megmagyarázásukra. A funkcionalista elméle­ állítja, h o g y a S z o v j e t u n i ó 1 9 9 1 . é v i ö s s z e o m l á s á t
tek n é p s z e r ű s é g é n e k c s ö k k e n é s é v e l a z e l e m z é s követően a nagyvállalati tulajdonban lévő m é d i a
más formái, k ö z t ü k k ü l ö n ö s e n a m a r x i z m u s h a ­ - például a globális terrorizmus veszélyeinek
tását m u t a t ó k o n f l i k t u s e l m é l e t e k k e r ü l t e k elő­ h a n g o z t a t á s á v a l - új félelmeket igyekszik ger­
térbe. jeszteni a lakosságban azzal a céllal, hogy ezek
„ t e r m e l é s e " é p p ú g y s z a b v á n y o s s á é s nyereségér­
d e k e l t s é g ű v é vált, m i n t a t ö b b i iparág. A tömeg­
t á r s a d a l o m b a n a s z a b a d i d ő i p a r t a „ m e g f e l e l ő " ér­
t é k e k k i a l a k í t á s á r a h a s z n á l t á k fel a k ö z ö n s é g b e n :
a szabadidő többé n e m kikapcsolódást jelentett a
m u n k á b ó l , h a n e m arra v a l ó f e l k é s z ü l é s t .
A F r a n k f u r t i I s k o l a tagjai s z e r i n t a kultúripar
t e r j e s z k e d é s e a m a g a i g é n y t e l e n és standardizált
t e r m é k e i v e l a l á á s s a a z e m b e r e k független kriti­
kai gondolkodásra való képességét. A művészet
e l t ű n i k , e l á r a s z t j a a k o m m e r c i a l i z m u s - lásd pél­
d á u l „ M o z a r t l e g n a g y o b b s l á g e r e i " -, és a kultú­
rát felváltja a s z ó r a k o z t a t á s . Az 1 9 5 0 - e s é v e k b e n
L a z a r s f e l d és M e r t o n így j e l l e m e z t é k ezt a folya­
m a t o t A m e r i k á b a n : „Úgy t ű n i k , h o g y a gazdasági
h a t a l o m c s ö k k e n t e t t e a d o l g o z ó k k ö z v e t l e n ki­
z s á k m á n y o l á s á t , és áttért a l e l k i k i z s á k m á n y o l á s
finomabb módszereire" (idézi Curran-Seaton
2003).

Ujabb elméletek
Rupert M u r d o c h vállalatbirodalma, a N e w s Corporation
hat kontinensre terjed ki. M á s jelentősebb médiaválla­ Jürgen Habermas: a közszféra
latok mellett m a g á b a n foglalja a News of the World és
a Sun c í m ű m a g a z i n o k a t , v a l a m i n t r é s z b e n a T w e n t i e t h
J ü r g e n H a b e r m a s n é m e t filozófus é s szociológus
C e n t u r y Fox, a H a r p e r C o l l i n s é s a S k y t á r s a s á g o k a t .
munkássága a társadalomelméleti gondolkodás
F r a n k f u r t i I s k o l á j á h o z k a p c s o l ó d i k . O is foglal­
a félelmek megakadályozzák a valódi kérdések, k o z o t t a F r a n k f u r t i I s k o l a á l t a l felvetett témákkal,
például a nagyvállalatok elszámoltathatóságának de a z o k v i z s g á l a t á t m á s i r á n y b a n fejlesztette to­
h i á n y á b ó l vagy a d e m o k r á c i a d e f i c i t j é b ő l a d ó d ó v á b b . E l e m e z t e a m é d i a f e j l ő d é s é t a 1 8 . század
p r o b l é m á k t u d a t o s o d á s á t a k ö z v é l e m é n y b e n , és e l e j é t ő l e g é s z e n n a p j a i n k i g , f e l v á z o l v a a z úgyne­
elejét vegyék az ezekkel kapcsolatos társadalmi vezett „közszféra" kialakulását, majd hanyatlását
vitáknak. ( 1 9 8 1 ) . A k ö z s z f é r a a n y i l v á n o s v i t á k arénáját je­
l e n t i , a h o l l e h e t ő s é g n y í l i k a k ö z é r d e k ű kérdések
m e g v i t a t á s á r a és a v é l e m é n y e k ü t k ö z t e t é s é r e .
A kultúripar H a b e r m a s s z e r i n t a k ö z s z f é r a e l ő s z ö r London,
Párizs és m á s európai nagyvárosok szalonjaiban
A F r a n k f u r t i I s k o l a t ö b b tagja, k ö z t ü k T h e o d o r e és k á v é h á z a i b a n fejlődött ki (az e g y i k i l y e n sza­
Adorno ( 1 9 0 3 - 1 9 6 9 ) is élesen bírálta a tömeg­ l o n t az 1. fejezetben m u t a t t u k b e , a 2 6 . oldalon).
k o m m u n i k á c i ó s eszközök társadalmi hatásait. Az A m ú l t b a n e l s ő s o r b a n e z e k a t á r s a s á g i fórumok
1 9 2 0 - a s é v e k b e n a M a r x i n s p i r á l t a e l m é l e t i gon­ s z o l g á l t a k a z e m b e r e k ö s s z e j ö v e t e l e i n e k helyszí­
d o l k o d ó k b ó l m e g a l a k u l ó F r a n k f u r t i I s k o l a képvi­ n é ü l , a h o l m e g t á r g y a l h a t t á k a z a k t u á l i s kérdése­
s e l ő i m i n d a z o n á l t a l ú g y vélték, h o g y M a r x n é z e ­ ket, s a h o l a p o l i t i k a i v i t á k k ü l ö n ö s e n fontossá
tei r a d i k á l i s f e l ü l v i z s g á l a t r a s z o r u l n a k . E g y e b e k v á l t a k . N o h a az itt folytatott e s z m e c s e r é k b e n a
k ö z ö t t e g y e t é r t e t t e k a b b a n , h o g y M a r x n e m for­ l a k o s s á g n a k c s a k egy c s e k é l y h á n y a d a vett részt,
dított e l e g e n d ő f i g y e l m e t a k u l t ú r a b e f o l y á s á r a a H a b e r m a s s z e r i n t a p o l g á r i s z a l o n o k d ö n t ő sze­
modern kapitalista társadalomban. r e p e t j á t s z o t t a k a d e m o k r á c i a k o r a i fejlődési sza­
A F r a n k f u r t i I s k o l a g o n d o l k o d ó i azt állították, k a s z á b a n , m i v e l e z e k b e n a l a k u l t a k ki a politikai
h o g y a s z a b a d i d ő s elfoglaltságok t e r é n is végbe­ p r o b l é m á k n y i l v á n o s v i t á k ú t j á n t ö r t é n ő meg­
m e n t egyfajta i p a r o s í t á s . R é s z l e t e k b e m e n ő e n ta­ o l d á s á n a k e s z m é i . A k ö z s z f é r á b a n az emberek­
nulmányozták az általuk „kultúriparnak" nevezett n e k - l e g a l á b b i s e l v b e n - l e h e t ő s é g ü k n y í l i k arra,
gazdasági ágazat m ű k ö d é s é t , b e l e é r t v e a film, a h o g y e g y e n l ő f e l e k k é n t r é s z t v e g y e n e k a közérde­
televízió, a p o p z e n e , a rádió, a n a p i sajtó és a m a ­ k ű k é r d é s e k r ő l folyó n y i l v á n o s v i t á k b a n .
g a z i n o k v i l á g á h o z tartozó s z ó r a k o z t a t ó iparágakat A k ö z s z f é r a k o r a i f e j l ő d é s i f á z i s á h o z kötődő
(Horkheimer-Adorno 1 9 9 0 ) . Szerintük a kultúra ígéretek azonban Habermas végkövetkeztetése
szerint n e m v a l ó s u l t a k m e g teljes m é r t é k b e n . A s o k r ó l t ö b b m i n t k é t e z e r újságíró t u d ó s í t o t t , é s a z
demokratikus vitákat a m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n ügyről több m i n t n y o l c v a n könyv jelent meg.
akadályozza a k u l t ú r i p a r k i f e j l ő d é s e . A tömeg­ A m é d i a s z e m p o n t j á b ó l ez v o l t a 2 0 . s z á z a d
k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z ö k és a t ö m e g s z ó r a k o z t a ­ p e r e . A tárgyalás n e m k o r l á t o z ó d o t t a b í r ó s á g i
tás terjedése k ö v e t k e z t é b e n a k ö z s z f é r a n a g y r é s z t tárgyalóra, h a n e m e g y s z e r s m i n d t e l e v í z i ó s világ­
hamissá válik. A p o l i t i k á t a p a r l a m e n t k u l i s s z á i e s e m é n n y é vált, ö s s z e k a p c s o l v a a n é z ő k m i l l i ó i t
mögül a m é d i a irányítja, m i k ö z b e n az ü z l e t i érde­ a m é d i a kommentátoraival. Az ügy jól illusztrálja
kek d i a d a l m a s k o d n a k a k ö z é r d e k fölött. A „köz­ azt a j e l e n s é g e t , a m i t B a u d r i l l a r d h i p e r r e a l i t á s -
vélemény" u g y a n a k k o r n e m nyílt, r a c i o n á l i s v i t á k n a k n e v e z . Itt t ö b b é n e m a t é n y l e g e s „valóság­
során, h a n e m a h a t a l o m i r á n y í t á s á v a l , m a n i p u l á ­ r ó l " , „ a t á r g y a l ó t e r e m b e n folyó e s e m é n y e k r ő l "
ció révén f o r m á l ó d i k , a m i t j ó l p é l d á z a r e k l á m o k v a n szó, a m e l y e k e t a t e l e v í z i ó l á t n i e n g e d szá­
hatása is. m u n k r a : a „ v a l ó s á g " v a l ó j á b a n a világ t é v é k é p e r ­
n y ő i n m e g j e l e n ő k é p e k s o r o z a t a , a m i a tárgyalást
/ Habermas munkáival a 4., „A szociológiai el­ globális jelentőségű e s e m é n n y é teszi.
méletalkotás" című fejezetben foglalkoztunk 1 9 9 1 - b e n , k ö z v e t l e n ü l a z e l s ő ö b ö l h á b o r ú ki­
részletesebben, a 1 0 6 . oldalon. r o b b a n á s á t m e g e l ő z ő e n B a u d r i l l a r d írt egy újság­
c i k k e t Az öbölháború nem történhet meg címmel.
A m i k o r b e j e l e n t e t t é k a h á b o r ú t , és s o r k e r ü l t a
Jean Baudrillard: a hiperrealitás világa véres konfliktusra, nyilvánvalónak tűnt, hogy
B a u d r i l l a r d t é v e d e t t . Á m c s e p p e t s e m így állt a
A m é d i a egyik l e g n a g y o b b h a t á s ú m a i t e o r e t i k u ­ dolog. A h á b o r ú b e f e j e z é s e u t á n B a u d r i l l a r d írt
sa a p o s z t m o d e r n f r a n c i a g o n d o l k o d ó , J e a n B a ­ egy újabb c i k k e t Az öbölháború nem történt meg
udrillard, a k i n e k a m u n k á s s á g á r a e r ő s e n hatot­ c í m e n . M i t értett ez alatt? Azt akarta m o n d a n i ,
tak M c L u h a n e s z m é i (lásd b ő v e b b e n e fejezet b e ­ h o g y a h á b o r ú n e m h a s o n l í t o t t a t ö r t é n e l e m fo­
vezetésében, a 4 4 8 . o l d a l o n ) . B a u d r i l l a r d s z e r i n t l y a m á n lezajlott m á s h a r c o k r a . E z a m é d i a korá­
a tömegkommunikációs eszközök (különösen n a k h á b o r ú j a , t e l e v í z i ó s l á t v á n y o s s á g volt, m e l y ­
az e l e k t r o n i k u s m é d i u m o k , p é l d á u l a t e l e v í z i ó ) n e k során - szerte a világon elhelyezkedő n é z ő k
elterjedése a l a p v e t ő e n m e g v á l t o z t a t t a e g é s z éle­ m i l l i ó i v a l együtt - i d ő s e b b G e o r g e B u s h é s S z a d ­
tünket. A t é v é n e m c s u p á n „ b e m u t a t j a " a v i l á g o t dam H ú s z é i n i r a k i e l n ö k is a C N N k ö z v e t í t é s é ­
számunkra, h a n e m egyre i n k á b b m e g h a t á r o z z a , b e n figyelte, h o g y é p p e n m i „ t ö r t é n i k " .
hogy t é n y l e g e s e n m i l y e n n é válik a világ, a m e l y ­ B a u d r i l l a r d azt állítja, h o g y a m a i k o r b a n , a m i ­
ben é l ü n k . kor a t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z ö k m i n d e n ü t t
Vegyük p é l d a k é n t O . J . S i m p s o n ü g y é n e k tár­ j e l e n v a n n a k , t é n y l e g e s e n egy új v a l ó s á g - az ő
gyalását, azt az i g e n n a g y n y i l v á n o s s á g o t k a p o t t kifejezésével: hiperrealitás - j ö n létre, a m i az
bírósági ügyet, a m i 1 9 9 4 - b e n é s 1 9 9 5 - b e n zaj­ e m b e r e k viselkedésének és a m é d i a által közve­
lott Los A n g e l e s b e n . S i m p s o n e r e d e t i l e g h í r e s t í t e t t k é p e k n e k a z ö s s z e f o n ó d á s á b ó l t e v ő d i k ösz-
és sokat ü n n e p e l t a m e r i k a i futballsztár volt, de s z e . A h i p e r r e a l i t á s világát l á t s z a t j e l e n s é g e k v a g y
később világszerte i s i s m e r t t é vált t ö b b n é p s z e r ű s z i m u l a k r u m o k alkotják: olyan képek, amelyek
film, k ö z t ü k a Csupasz pisztoly c í m ű s o r o z a t sze­ csak más képek révén értelmezhetők, és ennél
replőjeként. A felesége, N i c o l e m e g g y i l k o l á s á n a k fogva n e m g y ö k e r e z n e k s e m m i f é l e „ k ü l s ő való­
vádjával á l l í t o t t á k b í r ó s á g e l é , és i g e n h o s s z ú r a ságban". A S i l k Cut márkájú cigarettákat nép­
nyúlt tárgyalások u t á n f e l m e n t e t t é k . szerűsítő híres reklámsorozat például egyáltalán
A z ügy egyes f á z i s a i n a k k ö z v e t í t é s e 9 5 m i l l i ó ­ n e m a c i g a r e t t á k r a utalt, h a n e m c s u p á n a z elő­
nyi a m e r i k a i t ü l t e t e t t a t é v é k é s z ü l é k e k e l é , a k i k z ő l e g h o s s z a b b s o r o z a t o k b a n k ö z v e t í t e t t koráb­
figyelemmel kísérhették többek között azt is, bi reklámokra. Ma egyetlen politikai vezető sem
ahogy S i m p s o n a l e t a r t ó z t a t á s a e l ő l a k o c s i j á b a n n y e r h e t választást, a k i n i n c s j e l e n á l l a n d ó a n a te­
6 0 m é r f ö l d ö n k e r e s z t ü l m e n e k ü l t , egy k a l i f o r n i a i l e v í z i ó b a n . A v e z e t ő t e l e v í z i ó s k é p m á s a az a „sze­
országúton s z á g u l d v a . A z E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n m é l y " , akit a l e g t ö b b n é z ő i s m e r .
hat t e l e v í z i ó s c s a t o r n a n e m c s u p á n a letartózta­
tását, h a n e m a t á r g y a l á s o k a t is é l ő b e n k ö z v e t í t e t ­
te, és e z e k e t a m ű s o r o k a t s z e r t e a v i l á g o n s o k a n John Thompson: a média
követték f i g y e l e m m e l , b e l e é r t v e N a g y - B r i t a n n i á t és a modem társadalom
is. A z U S A t e l e v í z i ó n é z ő i n e k 9 0 s z á z a l é k a állí­
totta, h o g y v é g i g n é z t e a t á r g y a l á s o k k ö z v e t í t é s é t , J o h n T h o m p s o n - bizonyos mértékig Habermas
é s 1 9 9 5 . o k t ó b e r 3-án 1 4 2 m i l l i ó e m b e r h a l l o t t a írásai n y o m á n - az i p a r i t á r s a d a l m a k f e j l ő d é s e
a „nem b ű n ö s " d ö n t é s b e j e l e n t é s é t . A tárgyalá­ és a média közötti kapcsolatokat elemezte ( 1 9 9 0 ,
A l e g t ö b b d o l o g , a m i t a politikusokról t u d u n k , a televízióból v a g y az ú j s á g o k b ó l származik.

1 9 9 5 ) . T h o m p s o n szerint a média a nyomtatás és ú j r a é r t e l m e z é s , a k o m m e n t á r o k , a nevetsé­


korai f o r m á i t ó l a z e l e k t r o n i k u s k o m m u n i k á c i ó i g g e s s é t é t e l és a k r i t i k a á l l a n d ó f o l y a m a t á b a n
m i n d i g is k ö z p o n t i s z e r e p e t j á t s z o t t a m o d e r n in­ a z ü z e n e t e k á t a l a k u l n a k . [...] M i k ö z b e n vesz-
tézmények kifejlődésében. A szociológia kezde­ s z ü k a z ü z e n e t e k e t é s r u t i n s z e r ű e n beépítjük
t e i n e k főbb g o n d o l k o d ó i , k ö z t ü k M a r x , W e b e r é s ő k e t az é l e t ü n k b e , [...] m a g u n k is á l l a n d ó a n át­
D u r k h e i m is - állítja T h o m p s o n -, k e v é s figyel­ alakítjuk, m a j d újra m e g újra á t a l a k í t j u k kész­
met szenteltek a média szerepének, holott az m á r s é g e i n k é s i s m e r e t e i n k t u d á s k é s z l e t é t , próbára
a m o d e r n társadalom korai fejlődési szakaszában t é v e é r z é s e i n k e t és í z l é s ü n k e t , s f o l y a m a t o s a n
is l é t e z e t t . kiterjesztve tapasztalataink, élményvilágunk
M i k ö z b e n egyetért H a b e r m a s egyes e s z m é i v e l , h o r i z o n t j á t ( 1 9 9 5 , 4 2 - 4 3 . o.).
T h o m p s o n bírálja is a n é m e t gondolkodót, mivel
a n n a k szemlélete a Frankfurti Iskola és Baud­ T h o m p s o n m é d i a e l m é l e t e a z i n t e r a k c i ó k három­
rillard n é z e t e i h e z állt k ö z e l e b b . T h o m p s o n sze­ féle t í p u s á t k ü l ö n b ö z t e t i m e g (lásd a 15.2. táblá­
r i n t a F r a n k f u r t i I s k o l a attitűdje a k u l t ú r i p a r r a l zatot). A személyes interakció, amikor az embe­
k a p c s o l a t b a n t ú l s á g o s a n n e g a t í v volt. A m o d e r n rek például valamilyen társasági összejövetelen
t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z ö k T h o m p s o n vé­ beszélgetnek egymással, gazdag eligazításokkal
l e m é n y e s z e r i n t n e m tagadják m e g t ő l ü n k a kri­ szolgál a n n a k é r t e l m e z é s é h e z , a m i t m á s o k mon­
tikai gondolkodás lehetőségét, h a n e m valójában danak (lásd az 5., Társadalmi interakció és min­
igen sokféle információval látnak el bennün­ dennapi élet című fejezetet). A közvetett interakció
ket, a m e l y e k h e z a z e l ő t t n e m j u t h a t t u n k h o z z á . m a g á b a n foglalja v a l a m i l y e n t e c h n i k a i közvetítő
A F r a n k f u r t i I s k o l á h o z h a s o n l ó a n H a b e r m a s is e s z k ö z ( p é l d á u l papír, e l e k t r o m o s kapcsolatok,
t ú l s á g o s a n l e e g y s z e r ű s í t i a h e l y z e t e t azzal, h o g y e l e k t r o n i k u s i m p u l z u s o k ) h a s z n á l a t á t . Erre a tí­
c s u p á n a m é d i a á l t a l k ö z v e t í t e t t ü z e n e t e k pasz- p u s r a j e l l e m z ő , h o g y i d ő b e n é s t é r b e n kiterjesz­
szív b e f o g a d ó i n a k t e k i n t b e n n ü n k e t . T h o m p s o n tődik, jóval túllépve a mindennapi személyes
szavaival: i n t e r a k c i ó k k o n t e x t u s á n . A k ö z v e t e t t interakció
sokszor - például amikor telefonon beszélgetünk
A m é d i a ü z e n e t e i t a z e m b e r e k á l l a n d ó a n meg­ egymással - olyannak tűnik, m i n t h a közvetle­
tárgyalják e g y m á s k ö z ö t t m á r a z ü z e n e t e k vé­ n ü l m e n n e v é g b e a z e m b e r e k k ö z ö t t , d e ilyenkor
t e l e s o r á n , és azt k ö v e t ő e n is. [...] A m á s o k n a k n i n c s l e h e t ő s é g u g y a n o l y a n s o k f é l e eligazító jel
v a l ó e l m o n d á s é s újra e l m o n d á s , a z é r t e l m e z é s (gesztus, m i m i k a ) i g é n y b e v é t e l é r e .
MÉDIA 463

75.2. táblázat Az i n t e r a k c i ó t í p u s a i

Az interakció j e l l e m z ő i S z e m é l y e s interakció K ö z v e t e t t interakció K ö z v e t e t t , kvázi i n t e r a k c i ó

Időbeli és térbeli szerkezet E g y ü t t e s j e l e n l é t , közös térbeli Elkülönülő kontextus Térben Elkülönülő kontextus Térben
és időbeli referencia-rendszer é s i d ő b e n kiterjesztett e l ­ é s i d ő b e n kiterjesztett e l ­
érhetőség érhetőség

A szimbolikus jelek A szimbolikus jelek s o k a s á g a A szimbolikus jelek s o r á n a k A szimbolikus jelek s o r á n a k


mennyisége beszűkülése beszűkülése

A tevékenység orientációja K o n k r é t p a r t n e r e k részvételé­ K o n k r é t p a r t n e r e k részvételé­ Meghatározatlan potenciális


v e l folyik v e l folyik f o g a d ó k f e l é irányul

Egyirányúság/kétirányúság Dialógus Dialógus Monológ

Forrás: T h o m p s o n 1 9 9 5 , 4 6 5 . o .

Az interakció harmadik típusát a közvetett, hogy a harmadik típus túlsúlyba kerül a másik
kvázi interakciók alkotják. E b b e a t í p u s b a a tö­ k e t t ő v e l s z e m b e n : ezt a n é z e t e t B a u d r i l l a r d k é p ­
megkommunikációs eszközök által létrehozott viseli. T h o m p s o n szerint m a életünkben mindhá­
társadalmi k a p c s o l a t o k t a r t o z n a k . A z ilyenfajta r o m típus összefonódik. A t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s
interakció i s k i t e r j e s z t ő d i k t é r b e n é s i d ő b e n , d e e s z k ö z ö k - állítja T h o m p s o n - m e g v á l t o z t a t j á k a
nem jár együtt a z e m b e r e k k ö z v e t l e n k a p c s o l a ­ k ö z s z f é r a és a m a g á n s z f é r a e g y e n s ú l y á t é l e t ü n k ­
tával, ezért a l k a l m a z z a rá T h o m p s o n a „kvázi ben, több m i n d e n t vonva be a közszférába, m i n t
interakció" m e g j e l ö l é s t . A z e l ő z ő k é t t í p u s „dia­ azelőtt, s e z z e l g y a k r a n a d n a k a l k a l m a t v i t á k r a .
lógus j e l l e g ű " : a z e m b e r e k e z e k b e n k ö z v e t l e n ü l
k o m m u n i k á l n a k e g y m á s s a l . A k ö z v e t e t t k v á z i in­
terakció a z o n b a n „ m o n o l ó g j e l l e g ű " : egy t é v é m ű ­ Média és ideológia
sor például a k o m m u n i k á c i ó e g y i r á n y ú formáját
jelenti. A m ű s o r t n é z ő e m b e r e k m e g b e s z é l h e t i k a A m é d i a t a n u l m á n y o z á s a s z o r o s a n összefügg az
látottakat és h a l l o t t a k a t , és e s e t l e g m e g j e g y z é s e ­ i d e o l ó g i á k h a t á s á v a l a t á r s a d a l o m b a n . Az ideo­
ket t e h e t n e k a t é v é k é s z ü l é k felé i r á n y í t v a is, de lógia a z e s z m é k n e k a z e m b e r e k v é l e m é n y é r e é s
az, t e r m é s z e t e s e n , n e m v á l a s z o l . c s e l e k e d e t e i r e g y a k o r o l t h a t á s á t j e l e n t i . A fogal­
T h o m p s o n m o n d a n i v a l ó j á n a k l é n y e g e n e m az, mat széles körben használják a médiatanulmá-

Zűrös város Lloyd Dangle


EGY HETERO PÁRT TÁVOZÁSRA SZÓLÍTOTTAK FEL
EGY HOMOSZEXUÁLIS BÁRBAN, MERT SZENVEDÉ­
LYESEN CSÓKOLÓZTAK, FOGDOSTÁK EGYMÁST!

KÖVETKEZTETÉS: OK IS DISZKRIMI-
ÁLNAK! EZ T E U E S E N IGAZOUA /
INTOLERANCIÁNKAT

EGY HATEVES KISFIÚT SZEXUÁLIS ZAK­ A MCDONALD'SOT EGYSZER BEPERELTE


LATÁSSAL VÁDOLTAK, MÉRT MEGCSÓ­ EGY NŐ, AKI FORRÓ KÁVÉVAL LEÖN-
KOLTA EGY LÁNY OSZTÁLYTÁRSÁT! TÖTTE MAGÁT!

FLORIDÁBAN VAGY TEXASBAN GYILKOSSÁ­ EZEK CSAK APRÓSÁGOK, KONNYU ÉSZ­


GOT KÖVETETT EL VALAKI, AKIT FELTÉTELE- BEN TARTANI ŐKET, ÉS A FELHÁBORODÁS
SEN BOCSÁTOTTAK SZABADLÁBRA! NAPOKIG TART! SZÁMOMRA A MEGVILÁ­
'MINDEN BŰNCSELEKMÉNYT GOSODÁS KULCSA A MÉ­
LEGALÁBBIS ÉLETFOGYTIG­ DIACSEMEGÉKBEN VAN!
LANI BÖRTÖNNEL KELLENE ff^jyermek szép-™
BÜNTETNI! segkirájynők! ""Z^^
464 15. F E J E Z E T

nyokban, valamint a szociológia más területein A MÉDIA ELFOGULTSÁGA: A GLASGOW-I


is, d e h o s s z ú i d e j e v i t á k f o l y n a k v e l e k a p c s o l a t ­ EGYETEMI KUTATÓCSOPORT
b a n . M a g á t a szót az 1 7 0 0 - a s é v e k v é g é n egy fran­
c i a író, D e s t u t t d e T r a c y h a s z n á l t a először, a k i „az Televíziós hírműsorok
e s z m é k t u d o m á n y á t " értette alatta.
A későbbi szerzők azonban kritikusabb m ó d o n A televízióval kapcsolatos szociológiai tanulmá­
h a s z n á l t á k ezt a kifejezést. M a r x p é l d á u l „ha­ n y o k n a g y f i g y e l m e t s z e n t e l n e k a h í r e k közvetí­
mis tudatnak" tekintette az ideológiát. Rámuta­ tésének. A lakosság jelentős része számára, amely
tott, h o g y a h a t a l o m m a l b í r ó c s o p o r t o k k é p e s e k n e m o l v a s t ö b b é újságokat, a t é v é h í r a d ó k j e l e n t i k
a társadalomban keringő d o m i n á n s eszméket oly a t á j é k o z ó d á s l e g f o n t o s a b b forrását, i n n e n érte­
módon kontrollálni, h o g y a saját p o z í c i ó j u k a t s ü l n e k arról, h o g y mi t ö r t é n i k a v i l á g b a n . A tele­
e r ő s í t s é k . S z e r i n t e t e h á t a v a l l á s is i d e o l ó g i a i j e l ­ v í z i ó v a l k a p c s o l a t o s l e g i s m e r t e b b - és l e g i n k á b b
legű, m e r t arra t a n í t j a a s z e g é n y e k e t , h o g y érjék v i t a t o t t - k u t a t á s i j e l e n t é s e k k ö z ü l t ö b b tanul­
b e azzal, a m i j ü k v a n . A t á r s a d a l o m e l e m z ő i n e k m á n y k ö t e t is a G l a s g o w - i M é d i a c s o p o r t vizsgála­
fel k e l l t á r n i u k a z i d e o l ó g i a t o r z u l á s a i t , l e h e t ő v é t a i r ó l s z á m o l t b e . A z u t ó b b i h á r o m é v t i z e d során
t é v e a h a t a l o m b ó l k i z á r t a k és e l n y o m o t t a k szá­ e z a z e g y e t e m i k u t a t ó c s o p o r t t a n u l m á n y o k so­
m á r a is, h o g y h e l y z e t ü k e t a v a l ó s á g n a k m e g f e l e l ő rozatát tette közzé a Rossz hírek, Még több rossz
perspektívából láthassák és akcióba léphessenek hír, Igazán rossz hírek, valamint a Háború és béke
életkörülményeik megjavítása érdekében. a hírekben (Ead News, More Bad News, Really
De Tracy nézeteit T h o m p s o n az ideológia sem­ Rad News, War and Peace News) című kötetek­
leges felfogásának, M a r x v é l e m é n y é t pedig az b e n , m e l y e k n e k a s z e r z ő i a h í r e k t á l a l á s i mód­
ideológia kritikai s z e m l é l e t é n e k nevezi. A sem­ ját bírálták. A kutatók e könyvek mindegyikében
leges felfogás s z e r i n t e „ a n é l k ü l í r l e b i z o n y o s j e ­ h a s o n l ó stratégiát a l k a l m a z t a k , b á r a vizsgála­
lenségeket ideológiaként vagy ideologikusként, t o k k ö z é p p o n t j á b a n m á s é s m á s állt. A z e l s ő é s
h o g y a z o k a t s z ü k s é g k é p p e n f é l r e v e z e t ő n e k , illu­ legnagyobb hatású könyv e b b e n a sorozatban, a
z ó r i k u s n a k vagy b á r m e l y k o n k r é t c s o p o r t érde­ Rossz hírek ( G l a s g o w M e d i a G r o u p 1 9 7 6 ) , amely
k e i n e k s z o l g á l a t á b a n á l l ó n a k t e k i n t e n é " , a kriti­ a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n 1 9 7 5 j a n u á r j a é s júniu­
kai s z e m l é l e t v i s z o n t „negatív m ó d o n , k r i t i k u s a n s a k ö z ö t t i i d ő s z a k b a n f o g h a t ó h á r o m földi csator­
vagy l e k e z e l ő e n " é r t e l m e z i a z i d e o l ó g i á t , é s m a ­ n á n közvetített televíziós hírműsorok elemzését
g á b a n h o r d j a a n n a k „ k i m o n d a t l a n b í r á l a t á t vagy tartalmazta. A kutatás célja a hírek tartalmának,
k á r h o z t a t á s á t " ( 1 9 9 0 , 5 3 - 5 4 . o.). v a l a m i n t k ö z l é s i m ó d j á n a k s z i s z t e m a t i k u s é s tár­
gyilagos e l e m z é s e volt. A k é s ő b b i k ö t e t e k a poli­
T h o m p s o n mindazonáltal a kritikai szemlélet
t i k a i m ű s o r o k r a é s a z 1 9 8 2 . é v i f a l k l a n d i háború­
m e l l e t t foglal állást, m i v e l a z k a p c s o l a t b a h o z z a
ról szóló tudósításokra koncentráltak.
az i d e o l ó g i á t a h a t a l o m m a l : s z e r i n t e az i d e o l ó ­
gia a s z i m b o l i k u s h a t a l o m g y a k o r l á s á n a k e s z k ö ­ A Rossz hírek című kötet végkövetkeztetése
z e k é n t arra szolgál, h o g y a t á r s a d a l m i r e n d b e n s z e r i n t a z i p a r i v i s z o n y o k r ó l k ö z ö l t h í r e k e t több­
d o m i n á n s s z e r e p e t j á t s z ó c s o p o r t o k é r d e k e i t ál­ n y i r e s z e l e k t í v é s t o r z í t ó m ó d o n t á l a l t á k . Bizo­
c á z z a , igazolja v a g y l e g i t i m á l j a . n y o s k i f e j e z é s e k ( p é l d á u l „baj", „ r a d i k á l i s " , „ér­
A Glasgow-i M é d i a c s o p o r t t a g j a i n a k az aláb­ t e l m e t l e n sztrájk") gyakori a l k a l m a z á s a a tudósí­
biakban tárgyalandó tanulmányai a televíziós tók vagy a hírszerkesztők szakszervezet-ellenes
hírműsorok ideológiai aspektusait elemezték, b e á l l í t ó d á s á r a utalt. A h í r a d á s o k a sztrájkoknak
a mögöttük megbúvó elfogultságok feltárására i n k á b b c s a k a l a k o s s á g o t k e l l e m e t l e n ü l érintő
t ö r e k e d v e . Ú g y találták, h o g y a h í r s z e r k e s z t ő k h a t á s a i r ó l s z á m o l t a k b e , m i n t s e m a k i v á l t ó okai­
h a j l a m o s a k v o l t a k a k o r m á n y , illetve az ü z e m e k r ó l . A b e m u t a t o t t f i l m f e l v é t e l e k g y a k r a n irracio­
vezetői melletti állásfoglalásra a sztrájkolókkal n á l i s k é n t és a g r e s s z í v j e l l e g ű k é n t t ü n t e t t é k fel a
szemben. t i l t a k o z ó a k c i ó k a t . A z ü z e m e k b e v a l ó belépést
T h o m p s o n s z e r i n t a t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s esz­ megakadályozó sztrájkolókat bemutatása során
k ö z ö k - ideértve n e m c s u p á n a híradásokat, ha­ p é l d á u l a z o k r a a z ö s s z e ü t k ö z é s e k r e irányították
n e m a m ű s o r v á l a s z t é k teljes gazdagságát is - álta­ rá a figyelmet, a m e l y e k e l ő f o r d u l t a k ugyan, de
l á b a n j e l e n t ő s e n k i t e r j e s z t i k a z i d e o l ó g i á k meg­ csak ritkán.
jelenését a modern társadalmakban. Tömeges A Rossz hírek r á m u t a t o t t t o v á b b á , h o g y a hírek
k ö z ö n s é g h e z j u t n a k el, de m i v e l az ő f e l o s z t á s a szerkesztői mintegy „kapuőrként" működnek,
é r t e l m é b e n a „kvázi k ö z v e t e t t i n t e r a k c i ó k " kate­ a m i k o r e l d ö n t i k , h o g y m i k e r ü l j ö n b e a hírekbe,
góriájába e s n e k , a k ö z ö n s é g n e m v á l a s z o l h a t rá­ vagyis m e g s z a b j á k , h o g y a k ö z ö n s é g m i r ő l érte­
juk közvetlenül. sülhet egyáltalán. Azokkal sztrájkokkal foglal­
k o z t a k p é l d á u l n a g y o b b t e r j e d e l e m b e n , amelyek
MÉDIA

a dolgozók és a v e z e t é s a k t í v k o n f r o n t á c i ó j á v a l tai e g y r é s z t n e m v o l t a k t e l j e s e k , m á s r é s z t o l y a n
jártak együtt. A m á s t í p u s ú , f o n t o s a b b k ö v e t k e z ­ r é s z l e t e k e t i s t a r t a l m a z t a k , a m e l y e k e t a z I T N va­
ményekkel j á r ó é s h o s s z a n t a r t ó i p a r á g i egyezte­ lójában egyáltalán n e m is közvetített.
téseket és tárgyalásokat n a g y r é s z t f i g y e l m e n kí­ Az utóbbi években a Glasgow-i Médiacso­
vül hagyták. A t u d ó s í t ó k s z e m l é l e t e a G l a s g o w - i port tagjai s z á m o s t o v á b b i v i z s g á l a t o t v é g e z t e k .
Médiacsoport m e g á l l a p í t á s a i s z e r i n t k ö z é p o s z ­ A Rossz hírek sorozat legutóbbi, Rossz hírek Iz­
tálybeli h á t t e r ü k e t t ü k r ö z t e és a t á r s a d a l o m do­ raelből (Bad News from Israel, Philo-Berry 2004)
mináns csoportjainak álláspontját támasztotta c í m ű kiadványában az Izrael és Palesztina közöt­
alá, m i s z e r i n t a s z t r á j k o l o k f e l l é p é s e s z ü k s é g k é p ­ ti konfliktusról beszámoló televíziós hírműsorok­
pen veszélyes és f e l e l ő t l e n . kal foglalkoztak. A v i z s g á l a t egy k é t é v e s i d ő s z a ­
A Glasgow-i M é d i a c s o p o r t m u n k á i t s o k a t vi­ kot ö l e l t fel, m e l y n e k s o r á n a k u t a t ó k t ö b b v e z e ­
tatták a m é d i a , v a l a m i n t a k u t a t ó k k ö r e i b e n is. tő beosztású televíziós riporterrel és újságíróval
Egyes h í r s z o l g á l t a t ó k a z z a l v á d o l t á k őket, h o g y együtt egy m i n t a v é t e l l e l k i v á l a s z t o t t n y o l c s z á z
egyszerűen a saját e l f o g u l t s á g u k a t j u t t a t t á k kife­ fős k ö z ö n s é g g e l p a n e l t e c h n i k á v a l folytatott b e ­
jezésre, a m i s z e r i n t ü k a s z t r á j k o l o k o l d a l á r a ál­ szélgetésekben vettek részt. A szerzők érdeklő­
lította őket. R á m u t a t t a k , h o g y m i k ö z b e n a Rossz dése a konfliktusról készült televíziós tudósítá­
hírek t a r t a l m a z o t t egy fejezetet, a m i „a s z a k s z e r ­ s o k m e l l e t t kiterjedt a r r a is, h o g y a b e s z á m o l ó k
vezetek és a m é d i a " c í m e t v i s e l t e , „a v e z e t é s és m e n n y i b e n segítették elő a helyzet megértését a
a média" t é m á j a n e m s z e r e p e l t a k ö n y v b e n . Ez közönség körében, illetve hogyan befolyásolták
utóbbi k é r d é s k ö r r e l a G l a s g o w - i M é d i a c s o p o r t a k ö z ö n s é g á l l á s f o g l a l á s á t és r e a k c i ó i t .
bírálói szerint a z é r t lett v o l n a é r d e m e s foglalkoz­ A t a n u l m á n y a z z a l a k ö v e t k e z t e t é s s e l zárult,
ni, mert a h í r e k r ő l t u d ó s í t ó ú j s á g í r ó k a t a sztráj­ hogy a konfliktusról készült televíziós híradások
kokkal s z e m b e s ü l ő ü z e m e k v e z e t ő i g y a k r a n ép­ m e g z a v a r t á k a n é z ő k e t , és l é n y e g é b e n az i z r a e l i
pen azzal vádolják, h o g y e l l e n ü k f o g l a l n a k állást, k o r m á n y v é l e m é n y é t t ü k r ö z t é k . A s z e r z ő k a tu­
nem pedig a s z t r á j k o l o k e l l e n . d ó s í t ó k h i v a t a l o s „ i z r a e l i felfogás" m e l l e t t i el­
A tudomány oldaláról érkező bírálatok hasonló fogultságát á l l a p í t o t t a k m e g , k ü l ö n ö s e n a B B C l
következtetéseket f o g a l m a z t a k m e g . M a r t i n Har­ műsoraiban, amelyekben az izraeli szereplőket
rison ( 1 9 8 5 ) h o z z á j u t o t t a z I T N á l t a l a z e r e d e t i több mint kétszer olyan gyakran szólaltatták
t a n u l m á n y b a n vizsgált i d ő s z a k f o l y a m á n sugár­ meg, m i n t a palesztinokat, és m e l l e t t ü k gyakran
zott h í r m ű s o r o k s z ö v e g k ö n y v é h e z . E n n e k alap­ szerepeltettek Izraelt támogató amerikai politiku­
ján azt állította, h o g y a t a n u l m á n y b a n e l e m z e t t s o k a t is. M e g á l l a p í t o t t á k t o v á b b á , h o g y a h í r e k ­
öt hónapos i d ő s z a k n e m v o l t tipikus, u g y a n i s ek­ ben a palesztinokhoz képest nagyobb hangsúly
kor s z o k a t l a n u l n a g y s z á m ú m u n k a n a p e s e t t k i k e r ü l t az i z r a e l i á l d o z a t o k b e m u t a t á s á r a ( h o l o t t a
a termelésből a t i l t a k o z ó a k c i ó k k ö v e t k e z t é b e n . konfliktusok során kétszer vagy h á r o m s z o r a n n y i
A h í r a d á s o k b a n l e h e t e t l e n lett v o l n a m i n d e n r ő l palesztin halt meg, m i n t a h á n y izraeli). K ü l ö n b ­
beszámolni, t e h á t - é r t h e t ő m ó d o n - a s z í n e s e b b ségek mutatkoztak továbbá az újságírók nyel­
epizódokra fordítottak n a g y o b b figyelmet. v e z e t é b e n is, a m i t a z i z r a e l i , i l l e t v e p a l e s z t i n
Harrison s z e r i n t a G l a s g o w - i M é d i a c s o p o r t té­ támadásokról készített riportokban használtak.
vedett, a m i k o r azt állította, h o g y a h í r m ű s o r o k A t u d ó s í t ó k a p a l e s z t i n o k c s e l e k m é n y e i t gyak­
túlzott m é r t é k b e n k o n c e n t r á l t a k a sztrájkok h a t á ­ ran „terrorizmusnak" nevezték, amikor azon­
saira. Végül is t e r m é s z e t e s , h o g y a sztrájkok sok­ b a n arról s z á m o l t a k be, hogy egy izraeli csoport
kal több e m b e r t é r i n t e n e k , m i n t a h á n y a n részt p r ó b á l t r o b b a n t á s o s a k c i ó t v é g r e h a j t a n i e g y pa­
vesznek b e n n ü k . N é h a c s u p á n egy m a r o k n y i til­ lesztinai iskolában, ezekre a személyekre mint
takozó a k c i ó i i s m e g z a v a r h a t j á k e m b e r e k m i l l i ó i ­ „ s z é l s ő s é g e s e k r e " vagy a z ö n k é n t e s p o l g á r ő r s é g
nak az életét. V é g ü l - H a r r i s o n e l e m z é s e é r t e l m é ­ tagjaira u t a l t a k ( P h i l o - B e r r y 2 0 0 4 ) .
ben - a m é d i a c s o p o r t egyes á l l í t á s a i e g y s z e r ű e n A Rossz hírek Izraelből című kötet megállapítá­
tévesek voltak. A h í r e k b e n p é l d á u l - a c s o p o r t sai k ö z ö t t s z e r e p e l t m é g az is, h o g y a s z e r k e s z t ő k
állításával e l l e n t é t b e n - á l t a l á b a n m e g n e v e z t é k a t ú l s á g o s a n k e v é s m ű s o r i d ő t s z á n t a k a konflik­
vitákban részt v e v ő s z a k s z e r v e z e t e k e t , é s k ö z ö l ­ tus e l ő t ö r t é n e t é n e k i s m e r t e t é s é r e , i l l e t v e k i v á l t ó
ték, hogy a sztrájkok h i v a t a l o s a k voltak-e ,vagy okainak magyarázatára, holott a nézők nagy több­
sem. s é g e s z á m á r a e z e k a h í r m ű s o r o k j e l e n t e t t é k a tá­
Az ilyen b í r á l a t o k r a v á l a s z o l v a a c s o p o r t tagjai j é k o z ó d á s l e g f ő b b forrását. A n é z ő k t á j é k o z o t t s á ­
felhívták a f i g y e l m e t arra, h o g y H a r r i s o n kutatá­ gának hiányosságai szoros párhuzamot mutattak
sait r é s z b e n a z I T N s z p o n z o r á l t a , a m i m e g k é r d ő ­ a híradások „hézagaival". A felmérés eredményei
jelezi t u d o m á n y o s e l f o g u l a t l a n s á g á t . U g y a n a k k o r s z e r i n t ez s z i n t é n a p a l e s z t i n o k e l l e n i állásfogla­
a műsorok H a r r i s o n által vizsgált s z ö v e g e s átira- lást s e g í t e t t e e l ő , azt a b e n y o m á s t k e l t v e a k ö z ö n -
15. F E J E Z E T

ségben, hogy a problémák a palesztinok akciói k ö z v e t l e n ü l é s p a s s z í v a n fogadja b e a z ü z e n e ­


miatt „kezdődtek" (Philo-Berry 2 0 0 4 ) . tet, é s s e m m i f é l e k r i t i k á t n e m g y a k o r o l v e l e kap­
A Vesszük az üzenetet (Getting the Message) csolatban. Feltételezi továbbá, hogy az üzenetet
c í m ű korábbi k ö t e t é b e n a Glasgow-i M é d i a c s o ­ t ö b b é - k e v é s b é u g y a n ú g y fogadja és é r t e l m e z i a
port egybegyűjtette a hírműsorokkal kapcso­ t á r s a d a l o m v a l a m e n n y i tagja. A k ö z ö n s é g narko-
latos újabb kutatásokat. A kötet szerkesztője, tizálásának k o n c e p c i ó j a , m e l y a F r a n k f u r t i Isko­
J o h n Eldridge rámutatott, hogy a Glasgow-i M é ­ l á h o z k ö t h e t ő (lásd 4 6 0 . o.), s z i n t é n a h i p o d e r m i ­
diacsoport eredeti m u n k á j a által kiváltott viták k u s m o d e l l e n a l a p u l . E felfogás s z e r i n t a m é d i a a
tovább folytatódnak. Azt mindig is n e h é z lesz k ö z ö n s é g „ k á b í t ó s z e r e " , a m i l e r o m b o l j a a tágabb
megállapítani, hogy a hírértékű eseményekről világról való kritikus gondolkodás képességét
szóló tudósításokban mi t e k i n t h e t ő objektivitás­ ( M a r c u s e 1 9 9 0 ) . A h i p o d e r m i k u s m o d e l l mára
n a k . A z o k k a l s z e m b e n , a k i k s z e r i n t a z objekti­ k i m e n t a d i v a t b ó l , é s k o r á b b a n s e m v o l t sokkal
vitás i g é n y é n e k e g y s z e r ű e n n i n c s é r t e l m e (lásd t ö b b b i z o n y í t a t l a n f e l t é t e l e z é s n é l , a m i a tömeg­
fent a Baudrillard: a hiperrealitás világa című kommunikációs eszközökkel foglalkozó korai

részt, 4 6 1 . o.), E l d r i d g e h a n g s ú l y o z z a a n n a k a szerzők m u n k á i b a n kapott hangot. A modellben


foglalt f e l t é t e l e z é s e k a z o n b a n m é g m a i s megta­
fontosságát, h o g y a m é d i a t u d ó s í t á s a i t k r i t i k u s a n
lálhatók azoknak a gondolkodóknak a munkái­
kell fogadnunk. A tudósítások pontossága ellen­
ban, akik szkeptikusan szemlélik a tömegkom­
ő r i z h e t ő , é s ezt m e g i s k e l l t e n n i . V é g t é r e is, a m i ­
munikációs eszközöknek a modern társadalomra
kor a futballeredményekról akarunk értesülni,
gyakorolt hatásait.
elvárhatjuk, hogy pontos tájékoztatást kapjunk.
E l d r i d g e s z e r i n t egy i l y e n e g y s z e r ű p é l d a i s e m ­ A hipodermikus modell bírálói rámutattak,
l é k e z t e t h e t b e n n ü n k e t arra, h o g y a z igazság ké­ h o g y a z n e m v e s z i f i g y e l e m b e a k ü l ö n b ö z ő kö­
nyes kérdései mindig fontos szerepet játszanak a zönségek igen eltérő reakcióit a m é d i a üzenetei­
hírműsorokban. re, é s a k ö z ö n s é g e t h o m o g é n é s p a s s z í v t ö m e g n e k
Mindazonáltal érvényes az a megállapítás, t e k i n t i . M a a l e g t ö b b t e o r e t i k u s e g y e t é r t abban,
hogy a hírek s o h a s e m c s u p á n a n n a k a „leírását" hogy a közönségreakciók több fázison mennek
j e l e n t i k , a m i egy a d o t t n a p o n v a g y h é t e n „tény­ keresztül. A közönségreakciókkal kapcsolatos
legesen megtörtént". A „híradó" mindig összetett m u n k á i k b a n K a t z é s L a z a r s f e l d a z a m e r i k a i el­
konstrukció, ami óhatatlanul visszahat mindarra, nökválasztások során sugárzott politikai hírmű­
„ a m i r ő l " b e s z á m o l . P é l d á u l a m i k o r egy p o l i t i k u s s o r o k a t t a n u l m á n y o z t á k , és a r r a a m e g á l l a p í t á s ­
m e g j e l e n i k egy h í r m ű s o r b a n és kifejti a v é l e m é ­ ra j u t o t t a k , h o g y a k ö z ö n s é g r e a k c i ó k kétlépéses
n y é t egy v i t a t o t t k é r d é s r ő l - m o n d j u k a g a z d a s á g folyamat s o r á n a l a k u l n a k k i . Az e l s ő l é p é s t az
h e l y z e t é r ő l é s arról, h o g y m i t k e l l e n e t e n n i e z z e l j e l e n t i , a m i k o r a m é d i a eljut a k ö z ö n s é g h e z , a

kapcsolatban -, a következő műsorokban maga m á s o d i k r a p e d i g a k k o r k e r ü l sor, a m i k o r a kö­


z ö n s é g tagjai e g y m á s s a l és a r e a k c i ó i k a t befolyá­
ez a v é l e m é n y v á l i k „ h í r r é " .
s o l ó e m b e r e k k e l - az ú g y n e v e z e t t „véleményfor­
m á l ó k k a l " - folytatott társadalmi interakciókon
keresztül értelmezik a híreket (Katz-Lazarsfeld
A KÖZÖNSÉG ÉS A MÉDIA
1955).

Az i d e o l ó g i a i elfogultság á l t a l a k ö z ö n s é g r e gya­ A k é s ő b b i m o d e l l e k a k t í v a b b s z e r e p e t tulaj­


k o r o l t h a t á s o k m e g í t é l é s e a t t ó l függ, h o g y m i l y e n donítanak a közönségnek. A gratifikációs modell
e l m é l e t i á l l á s p o n t o t f o g l a l u n k el a k ö z ö n s é g és figyelembe veszi azokat a módokat, ahogyan a
a tömegkommunikációs eszközök viszonyával közönség különböző rétegei a saját igényeik­
kapcsolatban. A következőkben a közönségvizs­ h e z igazítják a m é d i a f o g y a s z t á s u k a t (Lull 1 9 8 0 ) .
gálatok rövid e l e m z é s é n keresztül ezzel a kérdés­ A k ö z ö n s é g egyes tagjai a r r a h a s z n á l h a t j á k fel
sel foglalkozunk. a m é d i á t , h o g y t ö b b e t t u d j a n a k m e g a világról,
a m e l y b e n é l n e k , t á j é k o z ó d v a p é l d á u l a várható
időjárásról vagy a tőzsdei árfolyamokról. Mások
Közönségvizsgálatok k a p c s o l a t a i k e r ő s í t é s é r e t ö r e k e d h e t n e k a média
r é v é n , h o g y v a l a m i l y e n fiktív k ö z ö s s é g részesé­
A közönségreakciók elemzésekor alkalmazott n e k é r e z z é k m a g u k a t ( p é l d á u l a t e l e v í z i ó s szap­
e g y i k l e g k o r á b b i é s l e g e g y s z e r ű b b m o d e l l a z úgy­ p a n o p e r á k k ö v e t é s é v e l ) , v a g y k ö z e l e b b kerülje­
nevezett hipodermikus modell, amely a média n e k a b a r á t a i k h o z és k o l l é g á i k h o z , a k i k ugyan­
üzeneteit a fecskendővel beadott gyógyszerekhez a z o k a t a m ű s o r o k a t n é z i k (lásd k e r e t e s írásunkat

h a s o n l í t j a . E m o d e l l a z o n a f e l t é t e l e z é s e n alap­ a 4 6 8 . o l d a l o n ) . E m o d e l l b í r á l ó i azt állítják, hogy


ez arra a f e l t é t e l e z é s r e é p ü l , m i s z e r i n t a közön-
szik, h o g y a k ö z ö n s é g ( h a s o n l ó a n a b e t e g h e z )
MEDIA

A hipodermikus m o d e l l feltételezi, h o g y a m é d i a üzeneteit passzívan f o g a d j á k be a nézők. Ez a f e l f o g á s g y a k r a n


k i m o n d a t l a n u l b e n n e rejlik a t e l e v í z i ó n a k a g y e r m e k e k r e g y a k o r o l t h a t á s a i v a l k a p c s o l a t o s á l l í t á s o k b a n .

ség igényei e l e v e l é t e z n e k , és n e m m a g a a m é d i a Az ú j a b b e l m é l e t e k H a l l n y o m á n a z o k r a a szű­


hozza létre őket. rőkre k o n c e n t r á l n a k , m e l y e k segítségével a k ö z ö n ­
A közönségreakciók későbbi elméletei arra a ség a saját tapasztalatai a l a p j á n é r t é k e l i a kapott
módra ö s s z p o n t o s í t o t t á k a f i g y e l m ü k e t , a h o g y a n tájékoztatást ( H a l l o r a n 1 9 7 0 ) . A k ö z ö n s é g k a p c s o ­
az e m b e r e k a k t í v a n é r t e l m e z i k a m é d i á t . S t u a r t latba hozhat egymással k ü l ö n b ö z ő típusú, más­
Hall recepcióelméletének középpontjában az áll, m á s m ű f a j h o z tartozó „szövegeket" é s ö s s z e v e t h e t i
hogy v a l a m e l y adott k ö z ö n s é g o s z t á l y h e l y z e t e és a m é d i a egyes t í p u s a i t is e g y m á s s a l : ö s s z e h a s o n ­
kulturális h á t t e r e h o g y a n b e f o l y á s o l j a a k ü l ö n ­ líthatja p é l d á u l a t e l e v í z i ó ü z e n e t é t az újságokéval
féle „szövegek" é r t e l m e z é s é t : ez u t ó b b i kifejezés ( F i s k e 1 9 8 9 ) . Ez a felfogás m e s s z i r e e l t á v o l o d i k a
felöleli a m é d i a l e g k ü l ö n b ö z ő b b formáit, a k ö n y ­ h i p o d e r m i k u s m o d e l l t ő l , és i g e n erős s z e r e p e t tu­
vektől és az ú j s á g o k t ó l a f i l m e k i g és a C D - n ter­ lajdonít a közönségnek. Az interpretációs m o d e l l
jesztett z e n e i a n y a g o k i g . A k ö z ö n s é g egyes tagjai é r t e l m é b e n a k ö z ö n s é g r e a k c i ó alakítja a m é d i á t
egyszerűen e l f o g a d h a t j á k a s z ö v e g ( p é l d á u l egy azáltal, h o g y elfogadja vagy elutasítja a n n a k üze­
hírmagazin) „ k ó d o l t " olvasatát, t e h á t azt, a m i t a neteit.
szöveg e l ő á l l í t ó j a k í v á n a t o s n a k tart. Ez a b i z o ­
nyos preferált o l v a s a t H a l l s z e r i n t v a l ó s z í n ű l e g
a főáramot a l k o t ó d o m i n á n s i d e o l ó g i á t t ü k r ö z i A média hatásai
(ahogy a Glasgow-i M é d i a c s o p o r t is m e g á l l a p í t o t ­
ta, m e l y n e k m u n k á j á t a 4 6 4 - 4 6 6 . o l d a l o n tárgyal­ A média érzékelhető hatásai igen sokfélék lehet­
tuk). Egy szöveg olvasata a z o n b a n n a g y m é r t é k b e n n e k . K á r h o z t a t t á k m á r az e l i d e g e n í t é s é r t , a soro­
függ az azt é r t e l m e z ő s z e m é l y kulturális hátteré­ z a t g y i l k o s s á g o k d o b r a v e r é s é é r t , a l a k o s s á g apa-
től és osztály-hovatartozásától is. A k ö z ö n s é g m á s tikussá tételéért, az előítéletek megerősítéséért
tagjai a szöveg „ e l l e n t é t e s " olvasatát is választ­ és f o n t o s k é r d é s e k t r i v i á l i s s á t é t e l é é r t is (Wat­
hatják, ha t á r s a d a l m i p o z í c i ó j u k ö s s z e ü t k ö z é s b e son 2 0 0 3 ) . Az, hogy a médiát m e n n y i r e hibáz­
kerül a preferált olvasattal. P é l d á u l az ipari vagy t a t j u k a k ö z ö n s é g r e gyakorolt k ü l ö n f é l e n e g a t í v
etnikai konfliktusokkal kapcsolatos híradások h a t á s a i é r t , attól függ - m i n t f e n t e b b is l á t t u k -,
esetében a sztrájkoló m u n k á s o k vagy az é r i n t e t t hogy milyen álláspontra helyezkedünk a közön­
etnikai k i s e b b s é g e k tagjai b i z o n y o s s z ö v e g e k n e k ség aktív vagy p a s s z í v s z e r e p é t i l l e t ő e n . E b b e n a
valószínűleg az e l l e n t é t e s o l v a s a t á t fogadják el a részben két olyan területet vizsgálunk meg, ahol
szövegek e l ő á l l í t ó j a r é s z é r ő l a z o k b a b e k ó d o l t do­ a m é d i a á l l í t ó l a g n e g a t í v h a t á s t fejt k i : az e r ő s z a ­
mináns o l v a s a t h e l y e t t (Hall 1 9 8 0 ) . kot és a pornográfiát.
\
15. F E J E Z E T

ségreakcic

A rádió és a televízió által létrehozott egyik sa­ mindenekelőtt bizonyos személyekhez kötődő és
j á t o s új műfaj a „ s z a p p a n o p e r a " m e g n e v e z é s t érzelmes szálakra vannak felfűzve: a szappanope­
kapta: e b b e a kategóriába t a r t o z n a k ma a tele­ rák l e g t ö b b s z ö r nem foglalkoznak a szélesebb tár­
vízió legnépszerűbb műsorai. Nagy-Britanniában sadalmi vagy gazdasági keretekkel, amelyek csak
a l e g n a g y o b b nézettségű t é v é m ű s o r o k (például a háttérből befolyásolják az eseményeket.
EastEnders, Coronation Street stb.) szinte kivétel A szociológusok különféle n é z e t e k e t képvisel­
nélkül szappanoperák. A brit televíziók műso­ nek azt illetően, hogy a közönség miért kedveli
rán szereplő s z a p p a n o p e r á k különféle típusokba annyira a s z a p p a n o p e r á k a t . A műfaj népszerű­
vagy alcsoportokba sorolhatók. Azok, amelyek az s é g e k é t s é g b e v o n h a t a t l a n szerte a világon, nem
Egyesült Királyságban készülnek, mint például a csupán Nagy-Britanniában és Amerikában, h a n e m
Coronation Street, többnyire kemények, realisz­ Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában is. Egye­
tikusak, és gyakran a szegények életével foglal­ sek szerint a s z a p p a n o p e r á k egyfajta menekülést
koznak. Jelen vannak t o v á b b á az Amerikából j e l e n t e n e k , különösen az olyan női nézők eseté­
importált s o r o z a t o k is, amelyek inkább - mint ben, akik a saját életüket u n a l m a s n a k találják,
például az 1 9 8 0 - a s években készült Dallas vagy vagy úgy érzik, hogy elnyomják őket (a nők jóval
a Dynasty - az élet n a p o s oldalán s ü t k é r e z ő sze­ n a g y o b b s z á m b a n nézik a s z a p p a n o p e r á k a t , mint
replők életéről szólnak. Egy harmadik k a t e g ó ­ a férfiak). Ez a nézet a z o n b a n nem különösebben
riába az Ausztráliából importált d a r a b o k sorol­ m e g g y ő z ő , t e k i n t e t b e véve, hogy a l e g t ö b b szap­
h a t ó k (például a Neighbours). Ezek a t ö b b n y i r e panopera olyan emberekről szól, akiknek az élete
a l a c s o n y a b b költségvetéssel készült produkciók ugyancsak problematikus. E l f o g a d h a t ó b b n a k tű­
középosztálybeli o t t h o n o k a t és életstílusokat mu­ nik az a magyarázat, hogy a s z a p p a n o p e r á k az
t a t n a k be. e m b e r e k személyes és érzelmi é l e t é n e k univerzá­
A szappanoperák olyanok, mint m a g a a televí­ lis vonásait veszik célba. Olyan dilemmákat tárnak
zió: folyamatosan áradnak. Az egyes t ö r t é n e t e k elénk, amelyekkel bárki szembekerülhet, és egyes
b e f e j e z ő d h e t n e k és különböző szereplők jelen­ nézőknek talán s e g í t e n e k is a b b a n , hogy kreatí­
hetnek meg, majd t ű n h e t n e k el, de m a g a a szap­ v a b b a n gondolkodjanak a saját életükről. Dorothy
panopera s o h a s e m ér véget, h a n e m egyszer csak Hobson szociológus Szappanopera (Soap Opera,
teljesen eltűnik a műsorról. Az egyes epizódokat 2 0 0 2 ) című könyvében azt írja, hogy a szappan­
a közönség figyelmének fenntartására törekedve operák nem azért „ m ű k ö d n e k " , mert menekülést
oly m ó d o n igyekeznek szorosan összekapcsolni kínálnak, h a n e m azért, mert „a k ö z ö n s é g ü k intim
egymással, hogy a cselekmény valamely izgal­ kapcsolatba kerül a szereplőkkel és azok életével.
mas fordulópontján, az e s e m é n y e k kellős köze­ Szereplőin keresztül a s z a p p a n o p e r á n a k kapcso­
pén vágják el a t ö r t é n e t e t , é p p e n mielőtt valami latot kell t e r e m t e n i e a nézők életével, ezért kö­
f o n t o s fejlemény bekövetkezne: a nézőnek várnia z ö n s é g e s t ö r t é n e t e k n e k kell lenniük" (Hobson
kell, amíg a következő részből megtudhatja, hogy 2002).
a dolgok hogyan alakulnak.
A szappanopera alapvető műfaji sajátossága az,
hogy rendszeres figyelmet követel mindazoktól, KÉRDÉSEK
akik nézik. Egy-egy epizódnak ö n m a g á b a n igen
kevés értelme van. A szappanoperák követéséhez 1. Ön is nézi az ilyen s o r o z a t o k a t ? Magyaráz­
ismerni kell az egész t ö r t é n e t e t , amivel a rend­ za meg szociológiai s z e m p o n t b ó l , hogy miért
szeres nézőik tisztában is vannak: szinte családias igen vagy miért n e m !
kapcsolatba kerülnek a szereplőkkel, azok sze­ 2. Mivel magyarázzák a funkcionalista és a konflik­
mélyiségével és élettapasztalataival. A t ö r t é n e t e k tuselméletek a szappanoperák népszerűségét?

Az erőszak megjelenése a médiában gondosan összeállított mintákat. A z erőszakos


c s e l e k m é n y e k é s e s e m é n y e k gyakoriságát külön­
Az e r ő s z a k m e g j e l e n é s é t a t e l e v í z i ó s m ű s o r o k ­ b ö z ő m ű s o r t í p u s o k r a l e b o n t v a m u t a t t á k ki, majd
b a n i g e n s o k a n vizsgálták. A l e g a l a p o s a b b ta­ e r e d m é n y e i k e t t á b l á z a t o k b a foglalták. Az erő­
n u l m á n y o k a t Gerbner és munkatársai végezték, s z a k f o g a l m á t a k u t a t á s s o r á n a fizikai e r ő testi
a k i k 1 9 6 7 - t ő l k e z d v e s o k é v e n át e l e m e z t é k a s é r ü l é s t v a g y h a l á l t o k o z ó a l k a l m a z á s a k é n t defi­
nagyobb amerikai hálózatokon főműsoridőben n i á l t á k , a m i t a s z e r e p l ő k ö n m a g u k v a g y mások
és hétvégeken n a p k ö z b e n sugárzott m ű s o r o k b ó l e l l e n h a s z n á l n a k fel, b e l e é r t v e a f e n y e g e t é s t is.
A népszerű t e l e v í z i ó s d r á m á k i g e n e r ő s z a k o s n a k „V-chipet", m e l y n e k e l n e v e z é s é b e n a „V" b e t ű az
bizonyultak: a z i l y e n m ű s o r o k n y o l c v a n száza­ „ e r ő s z a k " (violence) s z ó r a u t a l : ez az e l e k t r o n i k u s
léka tartalmazott erőszakot, ó r á n k é n t h é t és fél berendezés lehetővé teszi a szülők számára, hogy
erőszakos e p i z ó d o t j e l e n t ő gyakorisággal. A gyer­ a gyermekeik által nézett m ű s o r o k b ó l kiszűrjék
mekműsorokban még e n n é l is magasabb volt az az erőszakot ábrázoló és szexuális tartalmú mű­
erőszak szintje, b á r gyilkosság e z e k b e n r i t k á b ­ sorokat. A televíziós iparágat felszólították, hogy
ban szerepelt. V a l a m e n n y i t e l e v í z i ó s m ű s o r t í p u s a V - c h i p e k h a s z n á l a t á h o z d o l g o z z o n ki egy osz­
közül az a n i m á c i ó s f i l m e k b e n fordul e l ő a leg­ t á l y o z á s i r e n d s z e r t , h a s o n l ó a n a f i l m e k n é l alkal­
nagyobb s z á m ú e r ő s z a k o s c s e l e k e d e t ( G e r b n e r m a z o t t b e s o r o l á s h o z ( S i g n o r i e l l i 2 0 0 3 ) . T ö b b fel­
1979, 1 9 8 0 ; G u n t e r 1 9 8 5 ) . mérés megállapította azonban, hogy bár a szülők
Vajon m e n n y i r e é s m i l y e n m ó d o k o n befolyá­ komolyan aggódnak amiatt, hogy gyermekeik mit
solja az e r ő s z a k b e m u t a t á s a ( h a e g y á l t a l á n b e ­ néznek a televízióban, kevesen veszik közülük a
szélhetünk i l y e n h a t á s o k r ó l ) a k ö z ö n s é g e t ? F. S. fáradságot m a g u k n a k arra, h o g y b e i s k a p c s o l ­
Anderson 67 vizsgálat e r e d m é n y e i t gyűjtötte ösz- ják a V-chipet a tévékészülékükben (Annenberg
sze, a m e l y e k e t a z 1 9 5 6 é s 1 9 7 6 k ö z ö t t e l t e l t h ú s z Center 2 0 0 3 ) . Egy népszerű vicc szerint a szülők
év során v é g e z t e k a t é v é m ű s o r o k b a n ábrázolt n e m t u d n á n a k r á j ö n n i , h o g y a n k e l l b e - v a g y ki­
erőszak és a g y e r m e k e k k ö r é b e n m e g n y i l v á n u l ó k a p c s o l n i a V-csipet, h a a g y e r e k ü k n e m m u t a t n á
agresszió f e l t é t e l e z e t t k a p c s o l a t á r ó l . A z e l e m z e t t meg nekik.
tanulmányok háromnegyed része mutatott ki
ilyen összefüggést. A z e s e t e k h ú s z s z á z a l é k á b a n
a kutatás n e m járt e g y é r t e l m ű e r e d m é n y e k k e l , Pornográfia
míg a vizsgálatok h á r o m s z á z a l é k á b a n a k u t a t ó k
azt állapították m e g , h o g y a t e l e v í z i ó s e r ő s z a k A p o r n o g r á f i a h a t á s a i r ó l folyó v i t á k s o k h a s o n ­
nézése v a l ó j á b a n c s ö k k e n t i az a g r e s s z i ó t (Ander­ l ó s á g o t m u t a t n a k a m é d i a á l t a l az e r ő s z a k terje­
son 1 9 7 7 ; L i e b e r t e t al. 1 9 8 2 ) . désére kifejtett hatásokkal kapcsolatos diskur­
A z A n d e r s o n á l t a l vizsgált t a n u l m á n y o k a z o n ­ zushoz. A szexualitást nyíltan bemutató filmek
ban igen e l t é r t e k e g y m á s t ó l m i n d a z a l k a l m a z o t t t ö r v é n y i s z a b á l y o z á s a h o s s z ú m ú l t r a t e k i n t visz-
módszerek, m i n d a feltárt ö s s z e f ü g g é s e k e r ő s s é ­ sza. A z U S A - b a n a 1 9 . s z á z a d v é g é n fogadták e l
ge, m i n d pedig az „agresszív v i s e l k e d é s " meg­ a s z e x u a l i t á s t n y í l t a n á b r á z o l ó a n y a g o k terjesz­
határozása t e k i n t e t é b e n . A z e r ő s z a k o t b e m u t a t ó tését tiltó úgynevezett Comstock-törvényeket,
bűnügyi t ö r t é n e t e k b e n (és s o k g y e r m e k e k s z á m á ­ a m e l y e k n e k a hatálya alá tartozott mindaz, a m i
ra készült a n i m á c i ó s f i l m b e n ) u g y a n a k k o r m e g j e ­ „ s é r t h e t i e g y fiatal l á n y é r z é k e n y s é g é t " (Gross-
lennek az igazságosság és a b ü n t e t é s m o t í v u m a i . berg e t al. 1 9 9 8 ) .
A bűnügyi f i l m e k b e n a g o n o s z t e v ő k s o k k a l na­ Az 1 9 7 0 - e s é v e k v é g e ó t a a p o r n o g r á f i a és a n ő k
gyobb a r á n y b a n k e r ü l n e k az i g a z s á g s z o l g á l t a t á s ellen elkövetett szexuális erőszak közötti össze­
kezére, m i n t a v a l ó s á g o s é l e t b e n . Az a n i m á c i ó s függés k ö r ü l egyre t ö b b v i t a folyik, k ü l ö n ö s e n a
filmek k á r t é k o n y és i j e s z t ő m e g j e l e n é s ű s z e r e p ­ f e m i n i s t á k k ö r é b e n . G y a k o r i é r v k é n t h a n g z i k el,
lői r e n d s z e r i n t m e g k a p j á k „ m é l t ó b ü n t e t é s ü k e t " . h o g y a p o r n o g r á f i a tárgyiasítja a n ő k e t , és a por­
Nem feltétlenül i n d o k o l t a n v o n h a t ó l e t e h á t a z n o g r á f a n y a g o k f o g y a s z t ó i g y a k r a b b a n l é p n e k fel
a következtetés, h o g y az e r ő s z a k b e m u t a t á s á n a k szexuális értelemben erőszakosan a nőkkel szem­
magas szintje k ö z v e t l e n ü l u t á n z á s i m i n t á k a t h o z b e n , m i n t azok, a k i k n e m t a r t o z n a k e b b e a c s o ­
létre a n é z ő k k ö r é b e n , a k i k e t t a l á n j o b b a n b e ­
p o r t b a . R o b i n M o r g a n f e m i n i s t a író így foglalta
folyásolnak a z adott t ö r t é n e t e k b e n é r v é n y e s ü l ő
ö s s z e t ö m ö r e n a h e l y z e t e t : „a p o r n o g r á f i a az el­
erkölcsi m o t í v u m o k . A t e l e v í z i ó k ö z ö n s é g h a t á ­
mélet, a n e m i erőszak a gyakorlat" (Morgan 1 9 9 4 ) .
saival foglalkozó k u t a t á s o k á l t a l á b a n h a j l a m o s a k
passzív b e f o g a d ó n a k t e k i n t e n i a n é z ő k e t , gyer­
/ A radikális feministák nézeteiről lásd a 12.,
mekeket é s f e l n ő t t e k e t egyaránt, é s n e m t e s z n e k
„Szexualitás és társadalmi nem" című fejezetet
különbséget a z á l t a l u k l á t o t t a k r a a d o t t r e a k c i ó i k
a 3 6 6 - 3 6 7 . oldalon.
között.

Noha a l e g t ö b b t a n u l m á n y n e m t a l á l t k i m u t a t ­ A z e b b e n a t é m á b a n folytatott s z o c i o l ó g i a i ku­


ható k a p c s o l a t o t a t e l e v í z i ó s e r ő s z a k és a valóság­ t a t á s o k á l t a l á b a n a n n a k a m e g á l l a p í t á s á r a töre­
ban m e g n y i l v á n u l ó e r ő s z a k k ö z ö t t , az összefüg­ kedtek, hogy valóban fennáll-e oksági kapcsolat
gések k é r d é s é t t o v á b b r a i s vitatják. A z U S A - b a n a p o r n o g r á f i a és a s z e x u á l i s a g r e s s z i ó k ö z ö t t . Az
az 1 9 9 6 . évi t á v k ö z l é s i t ö r v é n y e g y i k m ó d o s í t á s a A m e r i k a i P s z i c h o l ó g i a i T á r s a s á g s z á m á r a készí­
előírta, h o g y v a l a m e n n y i 1 9 9 9 u t á n gyártott tele­ tett egyik jelentés szerint a felnőttek körében
víziókészülékbe b e k e l l é p í t e n i egy ú g y n e v e z e t t az e r o t i k u s v a g y n y í l t a n s z e x u á l i s , de a n ő k k e l
s z e m b e n n e m e r ő s z a k o s v a g y l e a l a c s o n y í t ó tar­ körülbelül hétszáz tévéállomásának a kilencven
talmú műsorok n e m járnak semmiféle antiszociá­ s z á z a l é k á t t e s z i k ki. A h á l ó z a t o k s z i n t é n a rek­
lis h a t á s s a l , de a s z e x u á l i s a n átfűtött e r ő s z a k is­ lámidő értékesítéséből biztosítják jövedelmüket.
mételt bemutatásának nézése érzéketlenné teszi A Műsorközlők Országos Egyesülete magán­
a nézőket a nemi erőszak bűncselekményének szervezetként irányelveket b o c s á t ki a műsoridő
k o m o l y s á g á v a l s z e m b e n é s c s ö k k e n t i a z áldo­ r e k l á m r a fordított h á n y a d á t illetően, amelyek a
z a t o k k a l v a l ó é r z e l m i a z o n o s u l á s t ( H u s t o n e t al. f ő m ű s o r i d ő b e n ó r á n k é n t k i l e n c é s fél p e r c b e n ,
1 9 9 2 ) . Ahogy az internet terjedése még könnyeb­ m á s i d ő s z a k o k b a n pedig t i z e n h a t p e r c b e n jelölik
b e n e l é r h e t ő v é t e s z i a p o r n o g r á f és az e r ő s z a k o s m e g a r e k l á m o k m a x i m á l i s e l f o g a d h a t ó terjedel­
t a r t a l m ú anyagokat, a k ö z ö n s é g r e a k c i ó k k a l és a m é t . A r e k l á m o k s u g á r z á s á é r t kért díjak megálla­
m é d i a h a t á s a i v a l k a p c s o l a t o s k é r d é s e k egyre fon- p í t á s á h o z a t e l e v í z i ó t á r s a s á g o k r e n d s z e r e s időkö­
tosabbá válnak. z ö n k é n t s t a t i s z t i k a i k i m u t a t á s o k a t á l l í t a n a k össze
arról, h o g y a z egyes m ű s o r o k a t h á n y n é z ő kíséri
figyelemmel. A rangsorok természetesen erősen
A MÉDIA ELLENŐRZÉSE b e f o l y á s o l j á k a m ű s o r o k f e n n t a r t á s á r a vagy be­
s z ü n t e t é s é r e v o n a t k o z ó d ö n t é s e k e t is.
Politikai ellenőrzés A s o k c s a t o r n á s t é v é k é s z ü l é k e k , a v i d e ó és a
D V D , v a l a m i n t a z o l y a n s z o l g á l t a t á s o k megjele­
Állami műsorközlés és a BBC n é s e óta, m i n t p é l d á u l a S k y + , a m e l y a n é z ő által
i g é n y e l t m ű s o r o k m e g k e r e s é s é r e é s rögzítésére
Az állam a legtöbb országban közvetlenül részt a l k a l m a s digitális t e c h n o l ó g i a és a m ű h o l d a s mű­
vesz a televíziós műsorközlés irányításában. s o r v é t e l i l e h e t ő s é g e k k o m b i n á c i ó j á v a l gyakorla­
N a g y - B r i t a n n i á b a n a B B C , a m e l y a v i l á g o n el­ tilag s z e m é l y r e s z a b o t t t e l e v í z i ó s c s a t o r n á t hoz
sőként közvetített televízió-műsorokat, állami létre, a z á l l a m i m ű k ö d t e t é s ű t e l e v í z i ó á l l o m á s o k
s z e r v e z e t k é n t m ű k ö d i k , és t e v é k e n y s é g é t - m i n t h a t ó k ö r e j e l e n t ő s e n c s ö k k e n t . A z e l ő f i z e t é s i díj
l á t t u k - a t e l e v í z i ó k é s z ü l é k k e l e l l á t o t t háztar­ v a g y a k é s z ü l é k r e h e l y e z e t t digitális v e v ő b e r e n ­
t á s o k által fizetett m ű s o r k ö z l é s i d í j a k b ó l finan­ d e z é s h a s z n á l a t á é r t a l k a l m a n k é n t f i z e t e n d ő té­
szírozzák. N é h á n y éven keresztül a B B C volt az rítés e l l e n é b e n a m a i k ö z ö n s é g a c s a t o r n á k és a
egyetlen szervezet Nagy-Britanniában, a m e l y n e k m ű s o r o k s o k a s á g a k ö z ü l v á l a s z t h a t . I l y e n körül­
e n g e d é l y e v o l t rádió- é s t e l e v í z i ó - m ű s o r o k sugár­ m é n y e k k ö z ö t t a z e m b e r e k egyre i n k á b b képe­
zására, m a a z o n b a n a k é t földi c s a t o r n á j a , a B B C l s e k ö s s z e á l l í t a n i a saját „ m ű s o r u k a t " , s z e m é l y e s
é s a B B C 2 m e l l e t t v a n h á r o m földi k e r e s k e d e l ­ p r o g r a m o t h o z v a l é t r e a h e l y e t t , h o g y a hálózatok
m i t e l e v í z i ó s c s a t o r n a is: a z ITV, a C h a n n e l 4 é s e l ő r e rögzített m ű s o r r e n d j é h e z a l k a l m a z k o d n á ­
a C h a n n e l 5 . Csak a B B C működését finanszíroz­ n a k . A digitalizálás, a m ű h o l d a s c s a t o r n á k és a
zák állami forrásokból, a kereskedelmi csatornák k á b e l t e l e v í z i ó t é r h ó d í t á s a s z i n t e m i n d e n ü t t meg­
r e k l á m b e v é t e l e k b ő l tartják f e n n m a g u k a t . A rek­ változtatja a t e l e v í z i ó z á s j e l l e g é t . A h o g y e z e k a
l á m o k gyakoriságát é s t e r j e d e l m é t t ö r v é n y szabá­ t e c h n o l ó g i á k egyre i n k á b b b e h a t o l n a k a hagyomá­
lyozza, óránként m a x i m u m 6 p e r c n y i reklámidőt n y o s földi t e l e v í z i ó s c s a t o r n á k b a is, a k o r m á n y o k
engedélyezve. Ugyanezek a szabályok vonatkoz­ s z á m á r a m é g n e h e z e b b é v á l i k a m ű s o r o k tartal­
n a k a m ű h o l d a s c s a t o r n á k r a is, a m e l y e k a z 1 9 8 0 - m á n a k e l l e n ő r z é s e , a m i t a m ú l t b a n m é g általában
as években váltak széles körben elérhetővé az m e g t u d t a k v a l ó s í t a n i . Ú g y t ű n i k p é l d á u l , hogy
e l ő f i z e t ő k s z á m á r a . ( A B B C j ö v ő j é v e l k e r e t e s írá­ a z 1 9 8 9 . é v i k e l e t - e u r ó p a i v á l t o z á s o k a t lehetővé
sunkban foglalkozunk a következő oldalon.) t e v ő k ö r ü l m é n y e k k i a l a k u l á s á b a n j e l e n t ő s szere­
p e t j á t s z o t t a n y u g a t i m é d i a e l é r h e t ő v é válása.
Az USA-ban m i n d a h á r o m vezető televíziós
csatorna - az A m e r i c a n Broadcasting C o m p a n y
(ABC), a Columbia Broadcasting S y s t e m (CBS) és / A g l o b a l i z á l t m é d i a h a t á s a i v a l a 20., „Politika,
a National Broadcasting C o m p a n y (NBC) - keres­ kormányzás és terrorizmus" című fejezetben
k e d e l m i h á l ó z a t k é n t m ű k ö d i k . A h á l ó z a t o k szá­ r é s z l e t e s e b b e n is f o g l a l k o z u n k , a 4 7 3 - 4 8 3 . ol­
m á r a t ö r v é n y írja e l ő , h o g y ö t n é l t ö b b á l l o m á s t dalon.
n e m tarthatnak fenn: ezek az állomások a h á r o m
nagy szervezet esetében a legnagyobb városok­
b a n h e l y e z k e d n e k el. A „ h á r o m n a g y " együtte­ Monopóliumellenes intézkedések
sen a háztartásoknak több mint egynegyed részét
éri el a saját á l l o m á s a i n k e r e s z t ü l . M i n d e g y i k M i n t a Rossz hírek s z e r z ő i is kimutatták (lásd
hálózathoz körülbelül kétszáz további mellék­ 4 6 4 - 4 6 6 . o.), a h í r e k s z e r k e s z t ő i m i n t e g y „kapu­
á l l o m á s tartozik, a m e l y e k e g y ü t t v é v e a z ország őrként" m ű k ö d n e k , amikor eldöntik, hogy mi
A BBC helyzete napjainkban - h a s o n l ó a n a leg­ Sokan igen fontosnak tartjak, hogy a BBC álla­
több más ország állami műsorközlő intézményei­ mi tulajdonban maradjon. Ám - mint egyes kom­
nek pozíciójához - m e g l e h e t ő s e n i n g a t a g g á vált, m e n t á t o r o k megjegyezték - a szabályozás köny-
és igen sok vitát vált ki. A BBC jövője közönsé­ nyítései, valamint a pénzügyi nyomások a BBC-t
gének felaprózódása miatt vált problematikussá. máris olyan kereskedelmi rendszerré tették, amely
A digitális t e c h n o l ó g i a kifejlődése következtében csak részben képes megőrizni eredeti állami szol­
ugyanis a szó szoros é r t e l m é b e n t ö b b száz ke­ gáltatói funkcióját. A BBC t á m o g a t ó i úgy érvelnek,
reskedelmi kábeles és műholdas csatorna vált el­ hogy a televíziós szektor deregulációja k ö z e p e t t e
érhetővé, amelyek veszélyeztetik a BBC dominan­ a BBC szerepe m é g f o n t o s a b b á válik, különösen
ciáját. A BBC az 1 9 5 0 - e s évek közepéig m o n o ­ a műsorok m a g a s színvonalának biztosításában,
polhelyzetben volt, ekkor a z o n b a n a megjelentek valamint - mivel a 75 évnél idősebb állampolgá­
a kereskedelmi televíziók, és a BBC részesedése a roknak nem kell műsorközlési díjat fizetniük - a
földi csatornák közönségéből 2 0 0 3 - i g 36 százalék­ lakosság társadalmilag kirekesztett csoportjainak
ra csökkent. Nézőszámának megfogyatkozásával elérésében. A BBC egyik korábbi stratégiai és ter­
párhuzamosan egyre t ö b b e n kezdik megkérdője­ vezési igazgatója így nyilatkozott erről:
lezni, hogy miért kell műsorközlési díjat fizetniük,
különösen akkor, ha nem nézik a BBC televíziós Jó okunk van félni attól, hogy a „ t ö b b " azt fog­
csatornáit vagy nem hallgatják a BBC rádióállo­ ja jelenteni, hogy „ r o s s z a b b " . A verseny szét­
másait.
forgácsolja a k ö z ö n s é g e t és igen sokféle pia­
Az 1 9 9 0 - e s évek során a BBC t ö b b m á s állami con igényel befektetéseket, ami a bulvárlapok
monopóliummal, például az Országos Egészség­ szintjére süllyedt értékekhez és a n e m z e t meg­
ügyi Szolgálattal együtt j e l e n t ő s nyomásnak volt o s z t á s á h o z vezet: azoknak a körei, akik szíve­
kitéve, hogy h a t é k o n y a b b és e r ő s e b b e n piac­ sen fogadják az új szolgáltatásokat, el fognak
orientált legyen. Sir J o h n Birt, aki 1 9 9 2 - t ő l 1 9 9 9 - távolodni azoktól, akik ezt vagy n e m e n g e d h e ­
ig a BBC főigazgatója volt, b e v e z e t e t t egy belső tik meg maguknak, vagy n e m kívánják m e g t e n ­
piacot, ami s z a b a d s á g o t biztosított a műsorkészí­ ni. Az állami politika előtt álló kihívás a b b a n áll,
tőknek különféle külső források, például filmstá­ hogy mindkét világ számára a l e g j o b b a t nyújt­
bok igénybevételére, t o v á b b á kifejlesztette a BBC suk, serkentsük a növekedést és ugyanakkor
saját reklámprogramját és radikálisan csökkentet­ fenntartsuk a m i n ő s é g e t . (Currie-Siner 1 9 9 9 ) .
te a műsorgyártási költségeket, gyakran elbocsá­
tások árán is (Born 2 0 0 4 ) . A kormány - a 2 0 0 4 . évi úgynevezett Hutton-vizs-
Az állami m o n o p ó l i u m o k bírálói azt hangoz­ gálat u t ó h a t á s a i n a k dacára (lásd a keretes írást
tatták, hogy mindez nem elég, és nyomást gya­ a következő oldalon), amelyek t ö b b v e z e t ő sze­
koroltak a kormányra a BBC privatizálása érdeké­ mélyiség l e m o n d á s á h o z vezettek a szervezetben
ben. David Elstein, a C h a n n e l 5 korábbi ügyvezető - garantálta a BBC jövőjét, legalábbis rövid távon.
igazgatója például a Konzervatív Párt megbízá­ A m é d i a á g a z a t szabályozásáért felelős kormány­
sából a közelmúltban készített j e l e n t é s é b e n fel­ hivatal, az OFCOM j e l e n t é s e hangsúlyozta a BBC
vetette, hogy a BBC-nek is a szokásos előfizetői f o n t o s s á g á t az olyan műsorok biztosítása terén,
rendszerre kellene á t t é r n i e és a háztartások által amelyek „jó minőségűek, eredetiek, újszerűek, ér-
kötelezően befizetendő műsorközlési díjakat el dekfeszítőek és széles körben elérhetők", és java­
kell törölni ( 2 0 0 4 ) . A teljes privatizáció gondola­ solta a műsorközlési díjak f e n n t a r t á s á t l e g a l á b b
tát mindeddig elutasították. 2 0 1 6 - i g (OFCOM 2 0 0 3 ) .

kerüljön be a m ű s o r o k b a . A t é n y l e g e s e n k ö z v e ­ p e n e z é r t aggaszt s o k a k a t a m é d i a v á l l a l k o z ó k és
tített vagy n y o m t a t á s b a n k ö z z é t e t t h í r e k e t n e m a n a g y m é d i a v á l l a l a t o k k i a l a k u l á s a és b e f o l y á s u k
mindig a h í r é r t é k v a l a m i l y e n e g y s z e r ű k r i t é r i u ­ növekedése. Az ilyen nagy részvénytársaságok
ma a l a p j á n v á l a s z t j á k k i . Az ú j s á g í r ó k j ó l t u d j á k , t u l a j d o n o s a i , m i n t p é l d á u l R u p e r t M u r d o c h (lásd
hogy o l y a n t ö r t é n e t e k e t k e l l t a l á l n i u k , a m e l y e k a k e r e t e s írást a 4 8 0 - 4 8 1 . o l d a l o n ) , n e m c s i n á l ­
beleillenek az őket foglalkoztató szervezet pro­ n a k titkot p o l i t i k a i n é z e t e i k b ő l , a m e l y e k ó h a t a t ­
filjába, és ezeknek a szervezeteknek gyakran l a n u l g o n d o t j e l e n t h e t n e k a m á s p o l i t i k a i állás­
megvan a m a g u k p o l i t i k a i p r o g r a m j a is: nem ponton levő politikai pártok és egyéb csoportok
csupán b i z o n y o s j a v a k e l a d á s á v a l f o g l a l k o z n a k , számára.
h a n e m e g y b e n a v é l e m é n y e k f o r m á l á s á v a l is. É p ­ M i n d e z t f i g y e l e m b e v é v e v a l a m e n n y i ország-
\

1 5. F E J E Z E T

2 0 0 2 s z e p t e m b e r é b e n a brit miniszterelnöki hi­ hajlandó visszavonulni, és heves vitába szállt a


vatal - t á m o g a t á s t keresve a háború megindítá­ kormánnyal. Ez tragikus fordulatot vett, amikor
sához - közzétett egy dossziét, amelyben az Irak a kormány m e g b í z o t t szakértője [Dr. David Kelly],
ellen felhozott vádakat foglalták össze. Ebben aki a BBC sztorijának fő forrásaként reflektorfény- !
e g y e b e k között az állt, hogy Irak akár 45 percen be került, öngyilkosságot követett el. A halála j
belül képes lehet t ö m e g p u s z t í t ó fegyverek beve­ körülményeinek kivizsgálására indított vizsgálat I
tésére. 2 0 0 4 januárjában tisztázta a kormányt a dosszié I
Ám amikor az iraki fegyveres erőknél a hábo­ „feltupírozásának" vádja alól, és nagyrészt - bár \
rú során n e m találtak semmiféle t ö m e g p u s z t í t ó nem teljesen - v é d e l m é b e v e t t e a t u d ó s szakértő I
fegyvert, kétségek merültek fel a dosszié hiteles­ megbízóját, a Védelmi Minisztériumot. Ezt köve- I
s é g é t illetően. Hírszerzési források m e g c á f o l t á k t ő é n a BBC-re zúdult a bírálatok e g é s z lavinája, I
egyik állítását, amit G e o r g e Bush 2 0 0 3 . évi or­ minek következtében a f ő i g a z g a t ó és az igazga- I
szágértékelő beszédéből idéztek. Azután 2003 t ó t a n á c s elnöke l e m o n d o t t .
júniusában a BBC egyik tudósítója megvádolta A hírszerzési kudarcok feltárására Lord Butler I
Alistair Campbellt, Tony Blair média- és e g y é b vezetésével indított további vizsgálat 2 0 0 4 júliu- |
tájékoztatási ügyekben illetékes f ő t a n á c s a d ó j á t , sában azt állapította m e g , hogy a kormány nem
hogy a dossziét a brit titkosszolgálatok kívánsá­ követett el semmiféle szándékos kísérletet a par­
ga ellenére szándékosan „izgalmasabbá akarták lament félrevezetésére. Zárójelentése azonban
t e n n i " ( t ö b b e k között a „ 4 5 p e r c e s " kitétel be­ utalást t e t t arra, hogy Tony Blair hajlamos volt el­
illesztésével). túlozni azt, amiről kiderült, hogy m e g l e h e t ő s e n
Egy parlamenti vizsgálat k é s ő b b tisztázta a vád g y e n g e alapot szolgáltatott a háború megindítá­
alól Campbellt, aki már korábban, 2 0 0 3 augusz­ sára.
t u s á b a n l e m o n d o t t . A BBC a z o n b a n n e m volt Forrás: The Economist, 2 0 0 5 . április 5.

ban alkalmaznak bizonyos megszorításokat a A m é d i a s z a b á l y o z á s i p o l i t i k a e g y i k vezérfona­


média tulajdonviszonyainak szabályozására. De la a n n a k a f e l i s m e r é s e l e h e t , h o g y ha a p i a c o n
milyen szigorúnak kell l e n n i ü k a feltételeknek? k é t - h á r o m n a g y m é d i a v á l l a l a t u r a l k o d i k , akkor
M i v e l a m é d i a v á l l a l k o z á s o k g l o b á l i s j e l l e g e adott, ez f e n y e g e t é s t j e l e n t h e t m i n d a t i s z t e s s é g e s gaz­
táplálhatnak-e a nemzeti kormányzatok reményt dasági versenyre, mind pedig a demokráciára
az ellenőrzésükre? n é z v e , m i v e l a m é d i a t u l a j d o n o s a i n e m választás
A médiaszabályozás kérdése összetettebb, útján kerülnek hatalomra. A meglévő monopó­
m i n t a m i l y e n n e k e l s ő p i l l a n t á s r a t ű n h e t . Nyil­ l i u m e l l e n e s t ö r v é n y e k a l k a l m a z á s á r a v a n szük­
v á n v a l ó n a k látszik, h o g y a k ö z ö n s é g é r d e k é b e n ség itt is, b á r a z o k E u r ó p á n b e l ü l és á l t a l á b a n a
áll s z á m o s k ü l ö n b ö z ő m é d i a s z e r v e z e t j e l e n l é t e fejlett i p a r i o r s z á g o k k ö z ö t t j e l e n t ő s k ü l ö n b s é g e ­
a piacon, mivel ez biztosíthatja, hogy k ü l ö n b ö z ő ket m u t a t n a k .
csoportok és politikai nézetek kapjanak hangot a A verseny egyszersmind p l u r a l i z m u s t jelent,
médiában. Ám a n n a k a korlátozása, hogy ki mi­ v a g y l e g a l á b b i s azt k e l l e n e j e l e n t e n i e , és a plu­
l y e n t u l a j d o n r a t e h e t szert é s m i l y e n f a j t a m é d i a ­ r a l i z m u s e l v i l e g jó a d e m o k r á c i a s z á m á r a . Elég
technológiát használhat, befolyásolhatja az egész lehet azonban ö n m a g á b a n a pluralizmus? Sokan
médiaszektor gazdasági lehetőségeit. Egy olyan a z U S A p é l d á j á r a h i v a t k o z n a k , a m i k o r amellett
ország, a m e l y t ú l s á g o s a n k o m o l y k o r l á t o z á s o k a t érvelnek, hogy a médiacsatornák sokasága nem
alkalmaz, lemaradhat a versenyben: a médiaipar g a r a n t á l j a a t a r t a l o m m i n ő s é g é t és p o n t o s s á g á t
egyike a m o d e r n g a z d a s á g l e g g y o r s a b b a n n ö v e k ­ ( a h o g y C h o m s k y f e n t e b b i d é z e t t b í r á l a t a i s mu­
vő szektorainak. tatja). E g y e s e k a z e r ő s á l l a m i m ű s o r k ö z l é s i szek­
A m é d i a k o n c e n t r á l ó d á s á n a k b í r á l ó i azt m o n d ­ tor fenntartásában látják a legfontosabb eszközt a
ják, h o g y a n a g y m é d i a v á l l a l a t o k ó r i á s i h a t a l o m ­ n a g y m é d i a v á l l a l a t o k d o m i n a n c i á j á n a k megaka­
mal rendelkeznek. A másik oldalon viszont az dályozására. Az állami m ű s o r k ö z l ő rendszerek
ü z l e t i k ö r ö k azt állítják, h o g y h a s z i g o r ú szabá­ azonban, amelyek között Nagy-Britanniában a
lyozás mellett kell működniük, akkor n e m hoz­ B B C j á t s z i k v e z e t ő s z e r e p e t , m e g t e r e m t i k a ma­
hatnak sikerre vezető kereskedelmi döntéseket és g u k p r o b l é m á i t . A l e g t ö b b o r s z á g b a n é p p e n ezek
l e m a r a d n a k a g l o b á l i s v e r s e n y b e n , t o v á b b á meg­ v o l t a k m o n o p ó l i u m h e l y z e t b e n , e z é r t a kormány­
kérdőjelezik, hogy kinek a dolga a szabályozás. zatok sok h e l y e n hatékony propagandaeszköz­
Ki s z a b á l y o z z a a s z a b á l y o z ó k a t ? k é n t h a s z n á l h a t t á k fel őket. Az a k é r d é s , h o g y „ki
MÉDIA

szabályozza a s z a b á l y o z ó k a t " , itt n a g y h a n g s ú l y - A kommercializálódott m é d i a - állítják - aláren­


lyal m e r ü l fel. (A k o r m á n y z a t n a k a t ö m e g k o m ­ d e l ő d i k a r e k l á m b e v é t e l é n e k m e g s z e r z é s é r e irá­
m u n i k á c i ó s e s z k ö z ö k e l l e n ő r z é s é r e i r á n y u l ó kí­ nyuló gazdasági kényszer h a t a l m á n a k és olyan
sérleteit és a d e m o k r a t i z á l ó d á s k é r d é s e i t k e r e t e s tartalmakat kénytelen előnyben részesíteni,
írásunk vizsgálja a k ö v e t k e z ő o l d a l o n . ) a m e l y e k g a r a n t á l j á k a n a g y f o k ú n é z e t t s é g e t és a
A médiaszabályozás kérdését tovább bonyo­ reklámidő eladhatóságát. E n n e k eredményeként
lítja a t e c h n o l ó g i a i v á l t o z á s o k i g e n gyors ü t e m e . szükségképpen a szórakoztatás diadalmaskodik
A média a t e c h n i k a i ú j í t á s o k k ö v e t k e z t é b e n ál­ a média közérdekű viták fórumaként betöltött
landóan átalakul, és a v a l a h a e l k ü l ö n ü l t t e c h ­ f u n k c i ó i fölött. A m é d i a i l y e n f a j t a ö n c e n z ú r á j a
nológiák ma e g y b e o l v a d n a k . Ha p é l d á u l a t é v é ­ meggyengíti az állampolgári részvételt a köz­
műsorokat a z i n t e r n e t e n k e r e s z t ü l n é z z ü k , erre ü g y e k b e n , és k e d v e z ő t l e n ü l b e f o l y á s o l j a a közér­
vajon m e l y i k t í p u s ú m é d i a s z a b á l y o z á s v o n a t k o ­ dekű kérdések megértését, illetve tudatosodását
zik? Az E u r ó p a i U n i ó t a g á l l a m a i b a n a v i t á k elő­ a közönségben. H e r m a n és M c C h e s n e y szerint
terében á l l n a k a m é d i a és a t á v k ö z l é s k o n v e r g e n ­ a g l o b á l i s m é d i u m o k e l s ő s o r b a n „a g l o b á l i s ka­
ciájának k é r d é s e i . E g y e s e k s z ü k s é g e s n e k látják a p i t a l i z m u s új m i s s z i o n á r i u s a i " : a m é g r e n d e l k e ­
távközlés, a m ű s o r s z o l g á l t a t á s és az i n f o r m á c i ó s z é s r e á l l ó n e m k e r e s k e d e l m i c é l ú m é d i a t é r egy­
technológia h a r m o n i z á l á s á r a s z o l g á l ó t ö r v é n y e k r e n a g y o b b r é s z é t foglalják e l f o k o z a t o s a n a z o k
koordinálását, ezt a z o n b a n i g e n n e h é z m e g v a l ó ­ a v á l l a l k o z á s o k , a m e l y e k alig várják, h o g y azt is
sítani. Az EU s z e r e p e a m é d i a s z a b á l y o z á s b a n t o ­ „a gazdasági s z e m p o n t b ó l leginkább célraveze­
vábbra is kicsi marad. A Televízió határok nélkül t ő m ó d o n " h a s z n á l j á k fel ( H e r m a n 1 9 9 8 ) . V é l e ­
(Television without Frontiers) című, jelenleg ér­ m é n y ü k s z e r i n t a m é d i a s z e r v e z e t e k á l t a l szor­
vényben l é v ő p o l i t i k a i d o k u m e n t u m felülvizsgá­
galmazott „szórakozási kultúra" folyamatosan
latát eredetileg 2 0 0 2 - r e i r á n y o z t á k e l ő , a z o n b a n a
z s u g o r í t j a a k ö z s z f é r á t és a l á á s s a a d e m o k r á c i a
folytatódó v i t á k m i a t t ezt e l h a l a s z t o t t á k .
működését.
i

A globális média és a demokrácia A MÉDIA A GLOBALIZÁCIÓ KORÁBAN

A globális m é d i á v a l foglalkozó t a n u l m á n y u k b a n Könyvünkben mindvégig igyekeztünk felhívni


Edward H e r m a n é s R o b e r t M c C h e s n e y ( 1 9 9 7 ) a f i g y e l m e t arra, h o g y a j e l e n l e g i g l o b a l i z á c i ó s
a n e m z e t k ö z i m é d i a á l t a l a d e m o k r a t i k u s álla­ f o l y a m a t o k e g y i k l e g f o n t o s a b b j e l e n s é g e é s egy­
mok m ű k ö d é s é r e gyakorolt h a t á s o k a t v i z s g á l t á k . szersmind aktív szereplője az internet térhódí­
Megállapításuk s z e r i n t a g l o b á l i s m é d i a f o r r á s o k tása. A globalizáció a z o n b a n átalakítja a m é d i a
terjedése s i k e r e s e n n y o m á s t g y a k o r o l h a t a z au- más formáinak nemzetközi hozzáférhetőségét és
toritárius k o r m á n y z a t o k r a a m ű s o r k ö z l ő á l l o m á ­ h a t á s á t is. E b b e n a r é s z b e n a t ö m e g k o m m u n i k á ­
sok állami e l l e n ő r z é s é n e k f e l l a z í t á s a é r d e k é b e n . c i ó s e s z k ö z ö k e t a g l o b a l i z á c i ó k ö r ü l m é n y e i kö­
Ahogy a m é d i a t e r m é k e k e t egyre n e h e z e b b é v á l i k zött é r i n t ő v á l t o z á s o k k a l f o g l a l k o z u n k .
az o r s z á g h a t á r o k o n b e l ü l t a r t a n i , s o k „zárt tár­ N o h a a m é d i á n a k mindig is voltak nemzetkö­
sadalom" felfedezi, h o g y a m é d i a i g e n h a t é k o n y zi d i m e n z i ó i - g o n d o l j u n k p é l d á u l a n e m z e t k ö z i
erővé v á l h a t a d e m o k r á c i a t á m o g a t á s á b a n (lásd a hírügynökségek m u n k á j á r a vagy a filmek n e m ­
Kínáról szóló k e r e t e s í r á s t a k ö v e t k e z ő o l d a l o n ) . zetközi terjesztésére -, egészen az 1970-es évekig
A televízió k o m m e r c i a l i z á l ó d á s a m é g a t ö b b p á r t i a legtöbb médiavállalat egyetlen meghatározott
politikai b e r e n d e z k e d é s ű országokban, például b e l f ö l d i p i a c o n m ű k ö d ö t t , a z i l l e t ő o r s z á g kor­
Indiában is n a g y o b b t e r e t j u t t a t o t t az e l l e n z é k i m á n y z a t a által előírt szabályoknak megfelelően.
politikusok n é z e t e i n e k . A g l o b á l i s m é d i a l e h e t ő ­ A m é d i a i p a r e l k ü l ö n ü l ő s z e k t o r o k r a oszlott, a m e ­
vé teszi o l y a n s z e m p o n t o k és é r t é k e k s z é l e s k ö r ű l y e k b e n a film, a n y o m t a t o t t sajtó, i l l e t v e a r á d i ó s
terjesztését, m i n d p é l d á u l a z i n d i v i d u a l i z m u s , a z és televíziós műsorközlés szakmai körei egymás­
emberi j o g o k t i s z t e l e t b e n t a r t á s a és a k i s e b b s é g e k tól f ü g g e t l e n ü l fejtették k i t e v é k e n y s é g ü k e t .
jogainak e l ő m o z d í t á s a . Az elmúlt három-négy évtized során azonban
Herman és M c C h e s n e y hangsúlyozzák azon­ mélyreható átalakulások m e n t e k végbe a média­
ban a globális m é d i a r e n d s z e r á l t a l a d e m o k r á c i a iparon belül. A nemzeti piacokat a változékony
egészséges m ű k ö d é s é r e n é z v e j e l e n t e t t fenyege­ g l o b á l i s p i a c v á l t o t t a fel, m i k ö z b e n a z ú j t e c h n o ­
tést is: a g l o b á l i s m é d i a f o k o z ó d ó k o n c e n t r á l ó ­ lógiák a m é d i a korábban elkülönült formáinak
dása és ü z l e t i e s e d é s e a l á á s h a t j a a fontos s z e r e p e t összeolvadásához vezettek. A 2 1 . század elején a
betöltő „közszféra" m ű k ö d é s é t , a b b a n a z é r t e l e m ­ g l o b á l i s m é d i a p i a c o t egy k ö r ü l b e l ü l h ú s z m u l t i ­
ben, a h o g y a n H a b e r m a s l e í r t a (lásd 4 6 0 - 4 6 1 . o.). n a c i o n á l i s r é s z v é n y t á r s a s á g alkotta c s o p o r t uralja,
15. F E J E Z E T

Globalizáció és mindennapi élet: a média cenzúrája Kínában

A globalizáció ellentmondásos t e r m é s z e t e vi­ „A KÍNAI NAGY TŰZFAL"


lágosan m e g m u t a t k o z i k Kínában, a b b a n az or­
szágban, amely a Kínai Kommunista Párt vezeté- Az internet cenzúrázására irányuló kínai erőfe­
| sével gyors kulturális és gazdasági átalakuláson szítések a t e c h n o l ó g i a , a törvényhozás és a mun­
megy át. kaerő közös csúcsteljesítményét jelentik. A BBC
Az 1 9 8 0 - a s években a kínai kormány felügyelte szerint, melynek műsorai „a kínai nagy tűzfalon"
az országos televíziós hálózat bővítését, ösztö­ belül (ahogy azt a technikai körökben nevezik)
nözve a televízióállomások m a g á n t u l a j d o n b a ke­ szinte teljes mértékben le vannak blokkolva, öt­
rülését. A kormány a televíziós műsorközlést az venezer különböző kínai h a t ó s á g „kizárólag az­
ország egyesítésére és a párt tekintélyének foko­ zal foglalkozik, hogy az internet forgalmát ellen­
zására szolgáló eszköznek t e k i n t e t t e . A televízió őrizze". Ugyanakkor egyetlen olyan törvény sem
a z o n b a n bizonyos körülmények között igen vál­ létezik, amely ezt a t ö m e g e s beavatkozást a ma­
tozékony médium lehet. Nemcsak arról van szó, g á n é l e t b e és a szólásszabadság ilyen m e g s é r t é s é t
hogy a műholdas csatornák korában a televíziós m e g e n g e d n é . T ö b b száz paragrafus létezik azon­
műsorközlést nem lehet szigorúan ellenőrizni, ha­ ban, t ö b b tucatnyi törvényben elhelyezve, ame­
nem a kínai k ö z ö n s é g b e n megjelent a tévéműso­ lyek arra szolgálnak, hogy homályba hagyják a
rok t a r t a l m á n a k olyan é r t e l m e z é s e is, ami ellen­ kormány felhatalmazását a politikai rend cenzúra
t é t b e n áll a kormány szándékaival (Lull 1 9 9 7 ) . révén t ö r t é n ő fenntartására.
Száz kínai családdal készített interjúi alapján Az internet szűrése Kínában 2004-2005-ben:
J a m e s Lull úgy találta, hogy a kínai közönség országtanulmány (Filtering in China in 2004-
- hasonlóan a kommunista kormányzatok alatt 2005: A Country Study) című jelentés szerint,
élő más n é p e s s é g e k h e z - „ m e s t e r e az értelme­ amely az internet kínai cenzúrájáról eddig készült
zésnek, és a sorok között olvasva hámozza ki a l e g p o n t o s a b b felmérés a d a t a i t foglalja össze, a
kevésbé nyilvánvaló ü z e n e t e k e t " . Az interjúk so­ „szűrés" kiterjed mindenre, a gerinchálózatoktól
rán Lull megfigyelte, hogy válaszadói nem csu­ az utcai internetkávézókig. A kínai kommunikáci­
pán azt írták le, hogy mit néztek, h a n e m azt is, ós infrastruktúra a hálózatba beillesztett „fojtó­
ahogyan ezt tették: „Mivel a nézők tudják, hogy szelepek" révén lehetővé teszi az a d a t c s o m a g o k
a kormány gyakran eltorzítja és eltúlozza a jelen­ szűrését, miközben a nyilvános hozzáférési pon­
téseket, nagy leleményességgel következtettek a t o k e s e t é b e n a tiltott t a r t a l o m terjesztéséért viselt
valóságos helyzetre. Mit m u t a t n a k be és mi ma­ felelősség kiterjed a szerzőre, a szolgáltatóra és a
rad ki a hírekből, mi kap e l s ő b b s é g e t és hogyan felhasználóra egyaránt. Az internet forgalma gépi
tálalják a dolgokat - mindezeket megfigyelik és és emberi c e n z o r o k figyelő t e k i n t e t e előtt zajlik:
érzékenyen interpretálják." az utóbbiak gyakran önkéntesen jelentkeznek
Lull arra a következtetésre j u t o t t , hogy a kínai erre a feladatra.
k ö z ö n s é g h e z a televízión keresztül eljutó üzene­ Ennek a rendszernek a különböző elágazásai
tek egy része - különösen a külföldi filmekben és - mint a Nyílt Hálózati Kezdeményezés (Open Net
reklámokban - ellentétes a saját társadalmukban Initiative, ONI) munkatársa, J o h n Parley az ameri­
megvalósítható életmóddal és a nézők számára kai-kínai gazdasági és biztonsági felügyelőbizott­
elérhető lehetőségekkel. Az individualizmus és a s á g h o z áprilisban benyújtott j e l e n t é s é b e n hang­
fogyasztói társadalom értékeit hangsúlyozó tele­ súlyozta - „komoly a g g o d a l m a t kelthetnek min­
víziós üzenetekből sok kínai néző azt olvasta ki, denkiben, aki hisz a részvételi d e m o k r á c i á b a n " .
hogy saját lehetőségei korlátozottak. A televízió Az ONI megállapítása szerint az ellenzéki politi­
azt az ü z e n e t e t közvetítette a kínai közönség szá­ kai erőkhöz kapcsolódó hálózati oldalak hatvan
mára, hogy más társadalmi rendszerek olajozot- százaléka blokkolva volt, csakúgy, mint azoknak
t a b b a n működnek és n a g y o b b s z a b a d s á g o t biz­ az oldalaknak a kilencven százaléka, amelyeken
tosítanak az állampolgároknak, mint a sajátjuk. a H o n g k o n g b a n m e g j e l e n ő és állítólag a Falun
Újabban az internet és más új kommunikációs G o n g nevű betiltott vallási-szellemi mozgalom­
t e c h n o l ó g i á k újabb kihívások elé állították a kí­ mal ö s s z e f ü g g é s b e n álló Epoch Times által a Kí­
nai kormányt. Egyesek azt állítják, hogy ezek az nai Kommunista Pártról közzétett Kilenc meg­
új m é d i u m o k s e g í t h e t n e k az e m b e r e k n e k megke­ jegyzés (Nine Commentaries) című cikksorozat
rülni az állami ellenőrzést, m á s o k szerint a z o n b a n olvasható volt.
az állami c e n z o r o k valószínűleg lépést fognak tar­ A cenzúra n e m ér véget a világháló ellenőr­
tani a t e c h n o l ó g i a fejlődésével. zésével. Az internetalapú t e c h n o l ó g i á k , amelyek
MÉDIA

I 2002-ben, amikor az ONI a legutóbbi j e l e n t é s é t az efféle információkra, ez közvetlenül a nyugati


összeállította Kínáról, még reményt látszottak ( m e g í t é l é s e m szerint amerikai) p r o p a g a n d a éve­
nyújtani a szólásszabadság megvalósulására, szin­ kig t a r t ó indoktrinációjából adódik."
tén a cenzúra célpontját alkotják. Noha az e-mail A j a p á n e l l e n e s tiltakozásokat [ 2 0 0 5 - b e n ] egye­
üzenetek szűrése n e m olyan nagy mértékű, mint sek valóban példaként idézték arra, hogy a kí­
sokan (köztük m a g u k a kínaiak is) gondolják, a naiak hogyan kerülik meg az állam szorgalmas
blogok, levelezőfórumok és más online kommu­ cenzorait az olyan hálózati t e c h n o l ó g i á k kommu­
nikációs formák mind ki vannak téve valamilyen nikációs és szerveződési célokra való felhasználá­
mértékű állami ellenőrzésnek. sával, mint például a mobiltelefonokon küldött
Milyen helyzetben van t e h á t Kína kilencven­ sms-ek, e-mail üzenetek, elektronikus hirdetőtáb­
négy milliónyi internetfelhasználója, akik a világ­ lák és blogok. A lényeg itt t e r m é s z e t e s e n a b b a n
hálón szörföznek? Sokat m o n d erről a techno-li- áll, hogy a h a t ó s á g o k ambivalensen viszonyul­
bertariánus körökben népszerű és jó hírű Slashdot tak ezekhez a tiltakozásokhoz: egy b l o g g e r arról
nevű vitafórum egyik t é m a f o n a l á n a k t ö r t é n e t e . számolt be, hogy a zavargások idején az állam
Egy jóakaratú nyugati internetező a következő is útnak indította a saját sms-eit: „Felszólítjuk a
bevezetéssel nyújtott be a fórumra egy listát bi­ lakosságot, hogy hazafias érzelmeit a törvények
zonyos linkekről: „Feltételezve, hogy ö n ö k hozzá­ betartásával, a megfelelő c s a t o r n á k o n keresztül
férhetnek a Slashdot oldalaihoz, itt van néhány juttassa kifejezésre, fenntartva a rendet."
olyan hálózati forrás, amelyeknek az olvasását az A kínai h a t ó s á g o k n a k lépést kell majd tartaniuk
önök kormánya valószínűleg nem tartja kívána­ az új t e c h n o l ó g i á k fejlődésével, ami napról napra
tosnak". A fórum egyik résztvevője. Hung Wei Lo egyre kifinomultabb, m é g kiaknázatlan lehető­
erre így válaszolt: „Sokszor utaztam Kínába, és az s é g e k e t t e r e m t a hálózati k o m m u n i k á c i ó r a . [...]
Egyesült Államokban számos vendégmunkással A múlt tapasztalataiból ítélve nem t é t e l e z h e t ő fel,
dolgoztam együtt Kína minden részéből. Mind­ hogy az állami cenzúra g é p e z e t e nem lesz képes
annyian m e g l e h e t ő s e n tájékozottak voltak mind­ megfelelni ezeknek a jövőbeli kihívásoknak.
azokról az információkról, amelyek a fenti linke­
ken keresztül voltak elérhetők, és e b é d i d ő b e n a
Forrás: Hogge 2 0 0 5 . A cikk eredetileg egy függet­
legtöbben szívesen részt vettek az ilyen témák­
len online m a g a z i n b a n j e l e n t m e g : http://www.
ról folyó beszélgetésekben. Ha ön úgy érzi, hogy
opendemocracy.net/ Újraközlés az openDemoc-
az 1,6 milliárdos kínai lakosságban mindenki vak
racy engedélyével.

melynek a j e l e n l é t e a s z ó r a k o z t a t ó és h í r m ű s o r o k t u l a j d o n v i s z o n y a i n a k s z a b á l y o z á s a , és a m é d i a ­
előállítása és terjesztése, v a l a m i n t a r e k l á m t e r é n i p a r b a n is l e h e t ő v é v á l t a k a k ö z v e t l e n k ü l f ö l d i
is é r e z h e t ő a világ m a j d m i n d e n o r s z á g á b a n . befektetések.
A g l o b a l i z á c i ó r ó l írt k ö n y v ü k b e n D a v i d H e l d 4. A médiatermékek választékának gazdago­
és m u n k a t á r s a i ( 1 9 9 9 ) öt n a g y o b b v á l t o z á s t kü­ dása. A m é d i a i p a r az e l ő z ő i d ő s z a k o k h o z k é p e s t
lönböztettek m e g , a m e l y e k m i n d h o z z á j á r u l t a k a egyrészt változatosabbá, másrészt jóval kevésbé
globális m é d i a r e n d s z e r k i a l a k u l á s á h o z : s z e g m e n t á l t t á vált. Az olyan hatalmas média­
1. A tulajdon növekvő koncentrálódása. A glo­ konglomerátumok, mint például az A O L - T i m e
bális médiát ma csekély számú nagyhatalmú W a r n e r c s o p o r t (lásd k é s ő b b ) v e g y e s ö s s z e t é t e l ű
részvénytársaság uralja. A k i s e b b , független m é ­ médiatartalmat állítanak elő és terjesztenek, be­
diavállalatok f o k o z a t o s a n b e o l v a d n a k a z e r ő s e n l e é r t v e a z e n é t , a h í r k ö z l é s t , a n y o m t a t o t t sajtót
centralizált m é d i a k o n g l o m e r á t u m o k b a . és a t e l e v í z i ó s m ű s o r k ö z l é s t e g y a r á n t .
2. A magántulajdon erősödése az állami tu­ 5. A médiavállalatok gyakori összeolvadása.
lajdonnal szemben. A múltban a távközlési és A médiaipar különböző szegmentumaiban jól
médiavállalatok majdnem minden országban m e g f i g y e l h e t ő t r e n d a t á r s u l á s o k k i a l a k u l á s a . Az
részben vagy teljes e g é s z ü k b e n a z á l l a m tulajdo­ egyes m é d i a f o r m á k i n t e g r á l ó d á s á v a l p á r h u z a m o ­
nában v o l t a k . A z e l m ú l t n é h á n y é v t i z e d s o r á n a s a n egyre g y a k r a b b a n k e r ü l sor a n a g y v á l l a t o k ösz-
gazdasági k ö r n y e z e t l i b e r a l i z á l á s a és a s z a b á l y o ­ szeolvadására, a m e l y b e n a távközlési vállalatok,
zások e n y h ü l é s e s o k o r s z á g b a n a m é d i a v á l l a l a ­ a s z á m í t ó g é p e s hardver- és szoftvergyártók, vala­
tok p r i v a t i z á l á s á t (és k o m m e r c i a l i z á l ó d á s á t ) h o z ­ m i n t a „ t a r t a l o m i p a r " k é p v i s e l ő i is részt v e s z n e k .
ta magával. A m é d i a g l o b a l i z á l ó d á s a a k o m m u n i k á c i ó „ho­
3. Transznacionális vállalati struktúra. A mé­ r i z o n t á l i s " f o r m á i t á l l í t o t t a e l ő t é r b e . M í g a ha­
diavállalatok t ö b b é nem szigorúan a nemzeti gyományos médiaformák biztosították, hogy a
határokon belül m ű k ö d n e k . Fellazult a m é d i a k o m m u n i k á c i ó - mintegy „vertikális" m ó d o n -
legnagyobbrészt a nemzetállamok határain belül januárjáig, amikor bejelentette a T i m e Warner
maradt, a globalizáció a távközlés horizontális c é g g e l v a l ó ö s s z e o l v a d á s á t , a z E M I v o l t a z egyet­
integrációjához vezet. N e m c s u p á n az e m b e r e k len a legnagyobb öt vállalat között, a m e l y n e m
teremtenek egymással kapcsolatokat alulról jövő képezte részét valamilyen még nagyobb média­
k e z d e m é n y e z é s e k a l a p j á n , h a n e m - a z új, ö s s z e ­ konglomerátumnak. A globális zeneipar az 1 9 9 0 -
hangolt szabályozási környezetek, a tulajdonvi­ es évek közepén jelentős növekedést mutatott,
s z o n y o k b a n é r v é n y e s í t e t t p o l i t i k á k és a t r a n s z ­ különösen a fejlődő országokban megnövekedett
nacionális marketingstratégiák összehangolása kereskedelmi forgalomnak köszönhetően, ami a
k ö v e t k e z t é b e n - a m é d i a t e r m é k e k t e r j e s z t é s e is v e z e t ő v á l l a l a t o k a t a r r a k é s z t e t t e , h o g y a p i a c to­
egyre s z é l e s e b b k ö r b e n v a l ó s u l m e g . M a a táv­ vábbi növekedésére számítva több helyi művészt
közlés és a m é d i a egyaránt k ö n n y e b b e n léphet ki szerződtessenek. Ám - m i n t az alábbiakban látni
a z egyes o r s z á g o k t e r r i t ó r i u m a i r ó l . fogjuk - a z e n e i p a r s z á m á r a is k o m o l y k i h í v á s o ­
A globális társadalom m á s aspektusaihoz ha­ kat j e l e n t a z i n t e r n e t m e g j e l e n é s e , a m i l e h e t ő v é
s o n l ó a n a z o n b a n az új információs r e n d is egyen­ t e s z i a f e l h a s z n á l ó k s z á m á r a , h o g y m i n d e n ko­
l ő t l e n ü l fejlődött ki, és a fejlett, i l l e t v e k e v é s b é r á b b i n á l n a g y o b b m é r t é k b e n i l l e g á l i s ú t o n sze­
fejlett o r s z á g o k k ö z ö t t m e g l é v ő s z a k a d é k o t tük­ rezzék be és terjesszék a zenei produkciókat.

rözi. E b b e n a r é s z b e n a m é d i a globalizálódásá­ A g l o b á l i s z e n e i p a r f e l l e n d ü l é s e a h á b o r ú utá­


n a k k ü l ö n b ö z ő dimenzióit vizsgáljuk meg, majd n i k o r s z a k b a n e l s ő s o r b a n a z a m e r i k a i é s b r i t pop­
azokra a jelenségekre fordítjuk figyelmünket, z e n e s i k e r é n e k , v a l a m i n t a z e z z e l a z o n o s u l ó ifjú­
a m e l y e k egyes m e g f i g y e l ő k s z e r i n t a r r a u t a l n a k , sági k u l t ú r á k é s s z u b k u l t ú r á k t e r j e d é s é n e k volt
hogy az új globális médiarendszert helyesebb t u l a j d o n í t h a t ó ( H e l d e t al. 1 9 9 9 ) . E n n e k folyomá­
lenne „médiaimperializmusként" jellemeznünk. n y a k é n t a z e n e i p a r g l o b a l i z á l ó d á s a lett az egyik
f ő h a j t ó e r e j e a z a m e r i k a i é s b r i t s t í l u s ú z e n e i mű­
fajok t o v á b b i h ó d í t á s á n a k a n e m z e t k ö z i közön­
Zene ség k ö r é b e n is. A p o p z e n e e x p o r t j á b a n a z U S A é s
az E g y e s ü l t K i r á l y s á g a világ k é t v e z e t ő h a t a l m a ,
M i n t D a v i d H e l d és m u n k a t á r s a i a m é d i a és a m í g m á s o r s z á g o k j ó v a l a l a c s o n y a b b s z i n t ű bel­
távközlés globalizálódásával kapcsolatos vizs­ földi z e n e i „ t e r m é s t " m u t a t n a k fel. E g y e s b í r á l ó k
gálataik során megállapították, „a zenei formák szerint e két ország d o m i n a n c i á j a a zeneiparban
h a t é k o n y a b b a n k í n á l j á k fel m a g u k a t a g l o b a l i z á - aláássa a helyi zenei stílusok és hagyományok
c i ó r a , m i n t b á r m i m á s " ( 1 9 9 9 , 3 5 1 . o.). E z a n n a k sikeres továbbélését. S z e m előtt kell tartanunk
a természetes következménye, hogy a zene képes a z o n b a n , h o g y a g l o b a l i z á c i ó k é t i r á n y ú u t c á t je­
á t l é p n i a z írott é s b e s z é l t n y e l v h a t á r a i t , é s n a g y l e n t . A „ v i l á g z e n e " n ö v e k v ő n é p s z e r ű s é g e , amit

k ö z ö n s é g h e z j u t h a t el m i n d e n ü t t . A g l o b á l i s ze­ jól p é l d á z n a k a latin-amerikai inspirációjú zenei


stílus f e n o m e n á l i s sikerei az Egyesült Államok­
neipar, a m e l y b e n s z i n t é n c s e k é l y s z á m ú m u l t i ­
b a n , azt l á t s z i k b i z o n y í t a n i , h o g y a g l o b a l i z á c i ó
nacionális nagyvállalat jutott d o m i n á n s szerep­
e g y i d e j ű l e g a k u l t ú r a m i n d e n i r á n y b a n megvaló­
h e z , a z o n a z a l a p o n é p ü l t ki, h o g y m ű v é s z e k
s u l ó diffúzióját i s m a g á v a l h o z z a .
ezreinek zenei tehetségét kiaknázva állíthatja
t e r m é k e i t a világ e g é s z k ö z ö n s é g e e l é . A t e c h n o ­
lógia f e j l ő d é s e - az o t t h o n i s z t e r e ó k é s z ü l é k e k ­
től a z e n e i t e l e v í z i ó s c s a t o r n á k ( p é l d á u l a z M T V ) Az internet és a zeneipar
k i a l a k u l á s á n k e r e s z t ü l a CD-k e l t e r j e d é s é i g - új,
egyre k i f i n o m u l t a b b m ó d s z e r e k e t h a s z n á l a z e n e Az internet megváltoztatta m i n d e n n a p i életünk
g l o b á l i s t e r j e s z t é s é h e z . A z u t ó b b i é v t i z e d e k so­ számos mozzanatát, a szabadidős tevékenységek­
rán kifejlődött a zeneipari t e r m é k e k globális mar­ től a m u n k a v é g z é s i m ó d s z e r e k i g . Az o l y a n „ha­
k e t i n g j é v e l é s t e r j e s z t é s é v e l foglalkozó v á l l a l a t o k g y o m á n y o s " m é d i a v á l l a l a t o k s z á m á r a , m i n t pél­
„intézményi rendszere". d á u l a z e n e i k i a d ó k , az i n t e r n e t e g y r é s z t ó r i á s i le­
A rögzített z e n e i f e l v é t e l e k g l o b á l i s iparágá­ h e t ő s é g e k e t , m á s r é s z t k o m o l y f e n y e g e t é s t jelent.
ban ment végbe a legnagyobb mértékű koncent­ N o h a a z e n e i p a r is egyre i n k á b b m i n d ö s s z e né­
r á l ó d á s . Az öt l e g n a g y o b b v á l l a l a t - a U n i v e r s a l h á n y n e m z e t k ö z i k o n g l o m e r á t u m k e z é b e n kon­
( a m e l y 1 9 9 8 - b a n m a g á b a olvasztotta a P o l y G r a m centrálódik, e g y e s m e g f i g y e l ő k s z e r i n t a „kul-
c é g e t is), a T i m e W a r n e r (lásd 4 7 8 - 4 8 1 . o.), a S o n y , t ú r i p a r b a n " ez az á g a z a t a l k o t j a a leggyengébb
az E M I és a B e r t e l s m a n n - e g y ü t t e s e n a n e m z e t ­ l á n c s z e m e t . E n n e k a z a z oka, h o g y a z internet
közi k e r e s k e d e l e m b e n é r t é k e s í t e t t z e n e i felvé­ l e h e t ő v é t e s z i a digitális f o r m á b a n r ö g z í t e t t zene­
t e l e k f o r g a l m á n a k 8 0 - 9 0 s z á z a l é k á t tartja e l l e n ­ s z á m o k l e t ö l t é s é t és m e g o s z t á s á t a f e l h a s z n á l ó k
ő r z é s e alatt (Herman-McChesney 1997). 2000 k ö z ö t t , a k i k n e k így n e m k e l l a z o k a t a h e l y i le-
MÉDIA 477

mezboltokban megvásárolniuk. A globális zene­ gi k e r e s e t e t . 2 0 0 3 - b a n a R I A A b e p e r e l t egy egye­


ipari szektort ma a l e m e z g y á r a k és s t ú d i ó k , az t e m i s t á t M i c h i g a n á l l a m b a n , a k i egy t ö b b m i n t
elosztási l á n c o k , a l e m e z b o l t o k és az é r t é k e s í t é s i 6 5 0 e z e r fájlt k í n á l ó h á l ó z a t o t ü z e m e l t e t e t t : e z a
személyzet k o m p l e x h á l ó z a t a alkotja. H a a z in­ m e n n y i s é g t ö b b m i n t 4 3 e z e r n a g y l e m e z n e k felel
ternet - azáltal, h o g y l e h e t ő v é t e s z i a z e n e i fel­ meg (BBC 2 0 0 4 b ) .
vételek k ö z v e t l e n m ó d o n t ö r t é n ő p i a c r a v i t e l é t A z i l l e g á l i s fájlcsere e l l e n i h a t á r o z o t t fellépé­
- m e g s z ü n t e t i m i n d e z e k n e k az ö s s z e t e v ő k n e k a s e n k í v ü l a z e n e i p a r l e g á l i s l e t ö l t é s i szolgáltatá­
funkcióit, mi m a r a d a z e n e i p a r b ó l ? A z e n e i p a r sok rendszeresítésével is megpróbál alkalmaz­
ma m e g k í s é r e l a l k a l m a z k o d n i a d i g i t a l i z á l á s h a ­ kodni az internet kihívásaihoz. A letöltés e z e k n e k
tásaihoz. A z e n e i f e l v é t e l e k g l o b á l i s f o r g a l m a egy az i g é n y b e v é t e l e e s e t é n a z é r t legális, m e r t a fel­
ideje c s ö k k e n : az é v i l e m e z e l a d á s o k ö s s z é r t é k e , h a s z n á l ó k a c í m k é k és a m ű v é s z e k r e v o n a t k o z ó
ami 2 0 0 0 - b e n m é g 4 0 m i l l i á r d d o l l á r t tett ki, i n f o r m á c i ó k r ö g z í t é s é é r t m e g f i z e t i k a d a l o k jog­
2004-ben 30 m i l l i á r d d o l l á r r a c s ö k k e n t . A szek­ díját. A h o r d o z h a t ó m p 3 - l e j á t s z ó k ( k ü l ö n ö s e n az
torban n a g y a r á n y ú e l b o c s á t á s o k r a k e r ü l t sor, és A p p l e iPod) m e g j e l e n é s e m i n t e g y k a t a l i z á t o r k é n t
az egész iparág k é n y t e l e n v o l t á t s z e r v e z ő d n i . S o k s e g í t e t t e a z i n t e r n e t e n zajló a d a t f o r g a l o m n ö v e ­
zeneipari v á l l a l k o z á s s z e r i n t v e s z t e s é g e i k e g y i k k e d é s é t , és u g y a n e b b e n az i r á n y b a n h a t o t t a legá­
legfőbb oka a z e n e i fájlok m p 3 vagy h a s o n l ó for­ lisan megvásárolható és letölthető dalokat kíná­
mátumban történő illegális reprodukálása és cse­
l ó o n l i n e v á l l a l a t o k s z a p o r o d á s a is: 2 0 0 4 végéig
reberéje az i n t e r n e t e n . A B r i t i s h P h o n o g r a p h i c
v i l á g s z e r t e t ö b b m i n t 1 2 5 m i l l i ó dalt t ö l t ö t t e k l e
Industry ( B P I ) á l t a l v é g z e t t f e l m é r é s e r e d m é n y e i
a felhasználók legális keretek között. Létrehoztak
szerint a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n n y o l c m i l l i ó e m ­
egy h i v a t a l o s eligazító „térképet" (music down­
ber állítja, h o g y szokott az i n t e r n e t r ő l z e n e s z á ­
load chart) is a zeneszámok letöltésére módot
mokat l e t ö l t e n i , a k i k n e k a 92 s z á z a l é k a i l l e g á l i s
a d ó h á l ó z a t i o l d a l a k r ó l . M i u t á n a z e n e i p a r ere­
hálózati o l d a l a k a t h a s z n á l fel erre ( B B C 2 0 0 4 c ) .
detileg e l u t a s í t o t t a az i n t e r n e t e t , a 2 0 0 0 - e s é v e k
Noha folynak k í s é r l e t e k a l e g á l i s a n m e g v á s á r o l t
k ö z e p é r e k i a l a k u l t a l k a l m a z k o d ó k é s z s é g é t és a
zenei a n y a g o k r e p r o d u k á l á s á n a k s z i g o r ú e l l e n ­
zenei termékek online értékesítését sokan döntő
őrzésére, a technológiai változások sebessége
f o n t o s s á g ú n a k tartják a z i p a r á g j ö v ő j e s z e m p o n t ­
túlszárnyalja az iparág k é p e s s é g e i t a k a l ó z k o d á s
jából (BBC 2004a).
féken tartására.

2 0 0 0 - b e n n a g y k ö z f i g y e l m e t v á l t o t t ki az úgy­
nevezett Napster-ügy. A N a p s t e r egy o l y a n szoft­ Mozi
vernek a n e v e , a m i l e h e t ő v é t e s z i a z e n e i a n y a g o k
letöltését az i n t e r n e t r ő l , v a l a m i n t a f e l h a s z n á l ó k A m o z i globalizálódásának felmérésére különfé­
számítógépén t á r o l t fájlok e g y s z e r ű c s e r é j é t . A l e m ó d o k k í n á l k o z n a k . A z e g y i k l e h e t ő s é g e t an­
hanglemezipar t ö b b pert i n d í t o t t a N a p s t e r m ö g ö t t n a k a s z á m b a v é t e l e nyújtja, h o g y a f i l m e k h o l és
álló kisvállalat e l l e n , és v é g ü l s i k e r ü l t k i k é n y s z e - milyen finanszírozási források felhasználásával
rítenie a f á j l c s e r é l ő szoftver é r t é k e s í t é s é n e k b e ­ k é s z ü l n e k . E k r i t é r i u m o k a l k a l m a z á s á v a l kétség­
szüntetését. A N a p s t e r fölött a r a t o t t g y ő z e l e m ó t a kívül megállapítható a globalizáció folyamata a
azonban a z e n e i iparág v á l t o z ó s z e r e n c s é v e l j á r f i l m i p a r b a n is. A z E N S Z O k t a t á s i , T u d o m á n y o s
a hasonló ügyekben indított bírósági perekben. és K u l t u r á l i s S z e r v e z e t é n e k (United Nations Edu­
2003-ban egy a m e r i k a i b í r ó o l y a n d ö n t é s t h o z o t t , cational, Scientific and Cultural Organization,
hogy két f á j l c s e r é l ő h á l ó z a t , n é v s z e r i n t a G r o k s - UNESCO) felmérései szerint sok országban jött
ter és a M o r p h e u s n e m felelős a r e n d s z e r e i k b e n létre számottevő filmgyártási kapacitás. Az 1 9 8 0 -
forgalomba k e r ü l t fájlok legalitásáért, a j o g i c s a t a a s é v e k b e n k ö r ü l b e l ü l 2 5 o r s z á g b a n g y á r t o t t a k öt­
azonban folytatódik. v e n n é l t ö b b j á t é k f i l m e t , m í g egy m a r o k n y i ország
A f á j l c s e r é l ő szoftvereket e l ő á l l í t ó v á l l a l a t o k - az E g y e s ü l t Á l l a m o k , J a p á n , D é l - K o r e a , H o n g ­
ellen i n d í t o t t t á m a d á s o k m e l l e t t a z e n e i p a r ha­ k o n g és I n d i a - é v e n t e s z á z ö t v e n n é l is t ö b b f i l m
dat ü z e n t az e g y é n i s z á m í t ó g é p - f e l h a s z n á l ó k n a k előállításával megelőzte az összes többit (Held et
is, akik i l l e g á l i s a n c s e r e b e r é l n e k z e n e i fájlokat. al. 1 9 9 9 ) .
2004-ben a B P I k i b o c s á t o t t egy n y i l a t k o z a t o t , A m o z i globalizálódása azon is mérhető, hogy
miszerint p e r t fog i n d í t a n i a z o k e l l e n a z e n e r a ­ a z egyes o r s z á g o k b a n gyártott f i l m e k e t m i l y e n
jongók e l l e n , a k i k z e n e s z á m o k a t r e p r o d u k á l n a k mértékben exportálják más országokba. Az 1 9 2 0 -
az i n t e r n e t e n . H a s o n l ó a k c i ó t i n d í t o t t az a m e r i ­ as években, amikor az első játékfilmek napvilá­
kai lemezipari egyesület (Recording Industry As­ got láttak, a v i l á g o n b e m u t a t o t t f i l m e k n é g y ö t ö d
sociation of America, RIAA) is, amely 2004-ben része Hollywoodban készült, és a filmiparban
több m i n t 5 7 0 0 s z e m é l y e l l e n n y ú j t o t t b e b í r ó s á - m i n d m á i g a z U S A a l e g n a g y o b b h a t a l o m . (Az
15. F E J E Z E T

75.3. táblázat A minden idők legnagyobb kasszasikereit jelentő filmek bevételei a nemzetközi (nem amerikai)
piacon, 2 0 0 4 . április
A m e r i k a i filmek Év G y á r t á s i ország Összes b e v é t e l (millió U S D )

1. Titanic 1997 USA 1235

2. A gyűrűk ura: A király visszatérése 2003 USA 696

3. Harry Potter és a bölcsek köve 2001 USA 651

4. Harry Potter és a titkok kamrája 2002 USA 604

5. A gyűrűk ura: A két torony 2002 USA 581

6. Jurassic Park * 1993 USA 563

7. A gyűrűk ura: A gyűrű szövetsége 2001 USA 547

8. Némó nyomában 2003 USA 513

9. A függetlenség napja 1996 USA 505

10. Csillagok háborúja 1. rész: Baljós árnyak 1999 USA 491

N e m a m e r i k a i filmek

44. Chihiro szellemországban 2001 Japán 254

6 9 . A teljes Monty Python sorozat 1997 Nagy-Britannia 211

8 6 . Egy esküvő négy temetés 1994 Nagy-Britannia 191

96. Bridget Jones naplója 2001 Nagy-Britannia 183

Forrás: I n t e r n e t M o v i e D a t a b a s e : h t t p : / / w w w . i m d b . c o m / T o p / , U N D P 2 0 0 4 , 9 7 . o .

E g y e s ü l t Á l l a m o k a t k ö v e t ő e n a l e g n a g y o b b film- m i l l i á r d d o l l á r o s e g y e z s é g k e r e t é b e n a világ leg­


exportőrök India, Franciaország és Olaszország.) n a g y o b b m é d i a v á l l a l a t a , a T i m e W a r n e r és a vi­
S o k ország k o r m á n y a t á m o g a t j a saját filmiparát, lág l e g n a g y o b b i n t e r n e t s z o l g á l t a t ó j a , a z A m e r i c a
de a j á t é k f i l m e k e x p o r t j a t e r é n e g y e t l e n ország O n l i n e ( A O L ) b e j e l e n t e t t e „ a világ e l s ő teljesen
s e m vetélkedhet az Egyesült Államokkal. M i n t a i n t e g r á l t m é d i a - é s t á v k ö z l é s i v á l l a l a t á n a k lét­
15.3. táblázat m u t a t j a , a m i n d e n i d ő k l e g n a g y o b b r e h o z á s á t az i n t e r n e t é v s z á z a d á b a n " . A fúzió a
kasszasikereit jelentő filmek a nemzetközi ( n e m T i m e W a r n e r t u l a j d o n á b a n l é v ő ó r i á s i tartalom­
a m e r i k a i ) p i a c o n k i v é t e l n é l k ü l a z U S A - b a n ké­ s z o l g á l t a t ó i k a p a c i t á s t (újságokat, m a g a z i n o k a t ,
s z ü l t e k . 2 0 0 3 - b a n p é l d á u l a z a m e r i k a i f i l m e k do­ f i l m s t ú d i ó k a t és t é v é á l l o m á s o k a t ) e g y e s í t e t t e az
mináltak az Egyesült Királyság filmszínházaiban AOL h a t a l m a s internetszolgáltatási hálózatával,
is, a z ö s s z e s b e v é t e l 6 2 s z á z a l é k á t b i z t o s í t v a , m í g m e l y n e k a z ö s s z e o l v a d á s i d ő p o n t j á b a n 2 5 millió
a k i z á r ó l a g az E g y e s ü l t K i r á l y s á g p r o d u k c i ó j á b a n előfizetője volt tizenöt országban.
k é s z ü l t f i l m e k r e c s a k a z ö s s z b e v é t e l 2,5 s z á z a l é ­ Az ö s s z e o l v a d á s ó r i á s i i z g a l m a t k e l t e t t a pénz­
ka jutott (UK F i l m Council 2 0 0 3 ) . ü g y i p i a c o k o n , m i v e l m e g t e r e m t e t t e a világ ne­
A hollywoodi stúdiók bevételeinek jóval több g y e d i k l e g n a g y o b b v á l l a l a t á t . Ám ez a fúzió még
mint a fele a filmek külföldi forgalmazásából a m é r e t é n é l is n a g y o b b f i g y e l m e t v á l t o t t ki az­
s z á r m a z i k . A külföldi k ö z ö n s é g t o v á b b i n ö v e l é ­ zal, h o g y e z v o l t a z e l s ő n a g y s z a b á s ú egyezmény,
sére irányuló törekvések jegyében ezek a stúdiók a m e l y b e n a „régi m é d i a " és az „új m é d i a " egye­
szerte a világon k ö z r e m ű k ö d n e k m u l t i p l e x m o z i k sült. A T i m e W a r n e r c é g t ö r t é n e t e az 1 9 2 3 - i g nyú­
építésében. Előrejelzések szerint a globális be­ l i k vissza, a m i k o r H e n r y L u c e a n a p i l a p o k b a n
vételek a közönség gyarapodásával 2010-ig 25,6 m e g j e l e n ő i n f o r m á c i ó k a t ö s s z e f o g l a l ó é s értel­
milliárd dollárra emelkedhetnek, a m i az 1 9 9 5 . m e z ő h e t i l a p k é n t m e g a l a p í t o t t a a Time magazint.
évi összes bevételnek m a j d n e m a kétszeresét je­ A Time á t ü t ő s i k e r é t h a m a r o s a n , 1 9 3 0 - b a n a For­
lenti. A hollywoodi filmeket rendszeresen n é z ő tune c í m ű ü z l e t i m a g a z i n , m a j d 1 9 3 6 - b a n a Life
k ö z ö n s é g l é t s z á m á t n ö v e l i a v i d e o k é s z ü l é k e k és f o t ó m a g a z i n l é t r e h o z á s a k ö v e t t e . A 2 0 . század
ú j a b b a n a D V D - l e j á t s z ó k t e r j e d é s e is. f o l y a m á n a T i m e I n c . h a t a l m a s média-részvény­
társasággá n ö v e k e d e t t , a m e l y m a g á b a n foglalta
tévé- é s r á d i ó á l l o m á s o k , v a l a m i n t z e n e i stúdiók
„Szupervállalatok" e g é s z sorát, az ó r i á s i W a r n e r B r o t h e r s film- és
a n i m á c i ó s b i r o d a l m a t , t o v á b b á a világ e l s ő 24
ó r á s h í r c s a t o r n á j á t , a C N N - t is. A fúzió i d e j é n a
2 0 0 0 j a n u á r j á b a n a világ k é t l e g h a t a l m a s a b b m é ­
T i m e W a r n e r é v i f o r g a l m a 2 6 m i l l i á r d d o l l á r volt,
diavállalatának összeolvadásával megvalósult a
m a g a z i n j a i t h a v o n t a 1 2 0 m i l l i ó e l ő f i z e t ő olvasta,
v a l a h a látott l e g n a g y o b b v á l l a l a t i fúzió. E g y 3 3 7
és a vállalat t u l a j d o n á b a n v o l t 5 7 0 0 f i l m n e k , va­ p r o d u k c i ó s t e r v e i n e m n y ú j t a n a k g a r a n c i á t ha­
lamint a l e g n é p s z e r ű b b h á l ó z a t i t e l e v í z i ó - m ű s o ­ sonlóan kirobbanó kasszasiker elérésére, és az
rok közül jó n é h á n y n a k a f o r g a l m a z á s i j o g a . internetszolgáltatási iparágban egyre élesedik
Míg a T i m e W a r n e r t ö r t é n e t é b e n v i l á g o s a n tük­ a verseny, egyes e l e m z ő k a z o n t ű n ő d n e k , h o g y
röződik a t á v k ö z l é s i iparág á l t a l á n o s f e j l ő d é s e és m e n n y i r e l e h e t b i z t o s a világ l e g n a g y o b b m é d i a ­
2 1 . század e l e j é n k i a l a k u l t h e l y z e t e , a z A m e r i c a vállalatának jövője.
Online f e l e m e l k e d é s e az új média kialakulásá­ A z A O L é s a T i m e W a r n e r f ú z i ó j á n a k követ­
ról mutat tipikus k é p e t az i n f o r m á c i ó k o r á b a n . k e z m é n y e i m é g egy ideig n e m l e s z n e k v i l á g o s a n
Az 1982-ben alapított A O L eredetileg betárcsá­ láthatók, de máris kirajzolódnak két ellentétes
zós internet-hozzáférést n y ú j t o t t előfizetőinek, tábor körvonalai: vannak, akik izgalmas új tech­
a telefonszolgáltatásoknál megszokott időalapú n o l ó g i a i l e h e t ő s é g e k n y i t á n y á t látják a z egyesü­
számlázással. A z e l ő f i z e t ő k s z á m a 1 9 9 4 - r e elér­ lésben, m á s o k viszont aggódnak az ilyen óriási
te az egymillió főt, m a j d m i u t á n a v á l l a l a t 1 9 9 6 - vállalatok d o m i n a n c i á j a miatt a médiában. Az
ban áttért a rögzített h a v i e l ő f i z e t é s i díj f e j é b e n összeolvadás lelkes hívei fontos l é p é s n e k tekin­
nyújtott k o r l á t l a n i n t e r n e t h a s z n á l a t i l e h e t ő s é g e k t i k ezt a fúziót o l y a n „ s z u p e r v á l l a l a t o k " m e g ­
biztosítására, e z n é g y é s fél m i l l i ó r a e m e l k e d e t t . t e r e m t é s e felé a m é d i á b a n , a m e l y e k a z i n t e r n e t
A felhasználók s z á m á n a k f o l y t a t ó d ó n ö v e k e d é ­ útján bármely kívánt időpontban közvetlenül az
sével - szolgáltatásait 1 9 9 7 - b e n m á r n y o l c m i l l i ó ­ o t t h o n o k b a k é p e s e k továbbítani az e m b e r e k által
nyi előfizető v e t t e i g é n y b e - a v á l l a l a t k ü l ö n b ö z ő igényelt tájékoztató és szórakoztató tévéműsoro­
összeolvadások, k i s e b b c é g e k f e l v á s á r l á s a és tár­ kat, f i l m e k e t é s z e n e i a n y a g o k a t .
sulások k i a l a k í t á s a r é v é n a l e g n a g y o b b i n t e r n e t ­ N e m m i n d e n k i ért e g y e t a z o n b a n a b b a n , h o g y
szolgáltatóvá vált é s m é g j o b b a n m e g s z i l á r d í t o t t a az ilyen szupervállalatok eszméjének megvaló­
helyzetét. A n é m e t B e r s t e l m a n n c é g g e l 1 9 9 5 - b e n sulása valóban kívánatos lenne. Ahol a gondolat
közösen végrehajtott a k c i ó j a , m e l y n e k s o r á n meg­ lelkes támogatói á l m a i k m e g v a l ó s u l á s á t látják,
vásárolták a C o m p u S e r v e és a N e t s c a p e v á l l a l a ­ ott a b í r á l ó k r é m á l o m b e k ö s z ö n t é s é t ő l t a r t a n a k .
tokat, a z A O L E u r o p e m e g a l a p í t á s á h o z v e z e t e t t , A h o g y a m é d i a - r é s z v é n y t á r s a s á g o k egyre j o b b a n
majd a S u n M i c r o s y s t e m s c é g g e l k ö t ö t t s z ö v e t s é g koncentrálódnak, centralizálódnak és globális
lehetővé tette a z A O L s z á m á r a , h o g y b e l é p j e n a z h a t ó k ö r ű v é v á l n a k , j ó o k u n k l e h e t a g g ó d n i azért,
e-kereskedelem b i r o d a l m á b a is. h o g y a m é d i á n a k a s z ó l á s s z a b a d s á g , az ö n k i f e ­
A két óriásvállalat fúziójának eredménye a j e z é s és a t á r s a d a l m i v i t á k f ó r u m a k é n t b e t ö l t ö t t
350 milliárd d o l l á r o s m u l t i n a c i o n á l i s A O L - T i m e fontos szerepe megnyirbálódhat. Ha egyetlen
Warner b i r o d a l o m l é t r e h o z á s a volt, a m e l y b e n a v á l l a l a t t a r t h a t j a e l l e n ő r z é s e alatt a t a r t a l o m i p a r t
CNN, az H B O és a W a r n e r B r o t h e r s t e l e v í z i ó s - a t é v é m ű s o r o k , a z e n e i p r o d u k c i ó k , a f i l m e k és
csatornáinak n é z ő i egy t e t ő a l á k e r ü l t e k a z A O L a h í r a n y a g o k e l ő á l l í t á s á t -, valamint a t e r j e s z t é s
24 millió előfizetőjével és a m a g a z i n o k 1 2 0 m i l ­ e s z k ö z e i t is, e z i g e n n a g y h a t a l o m m a l j á r ó pozí­
lió olvasójával. A z ö s s z e v o n á s a z o n b a n k o m o l y c i ó t b i z t o s í t s z á m á r a . M ó d j á b a n á l l a saját ter­
nehézségekkel járt. A z A O L n e m v o l t k é p e s tel­ m é k e i n e k e l ő n y b e n r é s z e s í t é s e (az á l t a l a h í r e s s é
jesíteni a m b i c i ó z u s c é l j a i t s e m a z e l ő f i z e t ő k szá­ tett é n e k e s e k é s m á s s z t á r o k k ö z r e m ű k ö d é s é v e l ) ,
ma, s e m a n y e r e s é g t e k i n t e t é b e n , s a f i l m i p a r ö n c e n z ú r á t g y a k o r o l h a t ( k i h a g y v a p é l d á u l a hír­
és az i n t e r n e t t e c h n o l ó g i a k o m b i n á c i ó j á t ó l várt a d á s o k b ó l b á r m i t , a m i r o s s z fényt v e t h e t a saját
eredmények l a s s a n v á l t a k v a l ó r a . A m i k o r a b e ­ v á l l a l a t a i r a v a g y a t á m o g a t ó i r a ) , és „ k e r e s z t m e g -
fektetők e l k e z d t é k e g y b e v e t n i e l v á r á s a i k a t azzal, b í z á s o k k a l " t á m o g a t h a t j a a saját b i r o d a l m á n b e ­
amit a r é s z v é n y t á r s a s á g v a l ó b a n el t u d o t t é r n i , a lül készülő produkciókat, hátrányos helyzetbe
médiaóriásnak a z z a l a k ö z v e t l e n v e s z é l l y e l kel­ h o z v a azokat, a k i k h a t ó k ö r é n k í v ü l m a r a d n a k .
lett s z e m b e n é z n i e , hogy kénytelen lesz máris Az a vízió, hogy az internet is n é h á n y média-
feloszlani. 2 0 0 2 - b e n a v á l l a l a t m a j d n e m száz­ konglomerátum kezébe kerülhet, éles ellentét­
milliárd d o l l á r o s v e s z t e s é g e t j e l e n t e t t b e , s e n n e k b e n áll a s z a b a d és k o r l á t l a n e l e k t r o n i k u s világ
következtében 2 0 0 3 - b a n n e v é b ő l e l t á v o l í t o t t á k eszméjével, amit az internet lelkes hívei még né­
az AOL b e t ű s z ó t . h á n y évvel ezelőtt is hirdettek. Korai fejlődési
M a úgy t ű n i k , h o g y a z A O L h a n y a t l á s a meg­ szakaszában az internetet sokan olyan individua-
állt és a cég s t a b i l i z á l ó d o t t , s i k e r e k e t k ö n y v e l v e l i s z t i k u s b i r o d a l o m n a k t e k i n t e t t é k , a h o l a nagy­
el az o l y a n h a g y o m á n y o s m é d i a v á l l a l k o z á s o k ­ vállalatok h a t a l m á n kívül e s ő virtuális térben a
ban, m i n t a k á b e l t e l e v í z i ó és a filmipar. A vál­ felhasználók szabadon barangolhatnak, informá­
lalat k ö z v e t l e n n y e r e s é g e i 2 0 0 0 u t á n e l s ő s o r b a n ciót keresve és megosztva egymással, m i k ö z b e n
A gyűrűk ura című filmtrilógia s i k e r é n e k vol­ ú j k a p c s o l a t o k a t t e r e m t h e t n e k é s ú j t í p u s ú inter­
tak k ö s z ö n h e t ő k . M i v e l a z o n b a n a T i m e W a r n e r akciókra nyílik lehetőségük. A részvénytársasági
15. F E J E Z E T

Rupert Murdoch ausztráliai születésű vállalkozó a nevű műholdas és kábeltelevízió-láncot, amely a


I világ egyik l e g n a g y o b b médiabirodalmának feje. kezdeti n e h é z s é g e k után kereskedelmileg szintén
Holdingja, a News Corporation öt kontinensen ki- sikeresnek bizonyult. 64 százalékban Murdoch
| lene különböző médiavállalatot foglal m a g á b a n . tulajdonában van t o v á b b á a h o n g k o n g i székhe­
I 2 0 0 1 - b e n a News Corporation forgalma 1 6 , 5 mil­ lyű Star TV hálózat is, melynek bevallott célja „az
liárd f o n t o t t e t t ki és alkalmazottainak száma 34 e g e k u r a l m a " a műholdas műsorközlésben a Ja­
I ezer f ő volt.(BBC 2 0 0 1 . július 1 6 . ) , 2 0 0 4 o k t ó b e - pántól Törökországig húzódó területen, beleértve
? rében pedig az ABC News már a c é g c s o p o r t évi India és Kína óriási piacát. Ez a hálózat jelenleg öt
I 29 milliárd f o n t o s forgalmáról számolt be. csatornával működik, melyek egyike a BBC világ­
Murdoch a News Corporation elnevezésű vál- híradója (BBC World News).
| lalatát Ausztráliában alapította meg, majd az 1 9 8 5 - b e n Murdoch 5 0 százalékos érdekeltséget
| 1 9 6 0 - a s években megjelent a brit és az amerikai szerzett a Twentieth Century Fox filmvállalatban,
piacokon is. 1 9 6 9 - b e n Nagy-Britanniában megvá­ amely t ö b b mint kétezer film forgalmazási jogá­
sárolta a News of the World és a Sun című lapo­ nak tulajdonosa. Az általa l é t r e h o z o t t Fox Broad­
kat, majd az 1 9 7 0 - e s évek közepén a New York casting C o m p a n y 1 9 8 7 - b e n kezdte meg működé­
Post bekebelezésével kövezte ki az utat birodal­ sét, és az ABC, a CBS és az NBC után a negyedik
m á n a k további felvásárlások útján megvalósított l e g n a g y o b b televíziós hálózattá vált az Egyesült
óriási mértékű kiterjesztéséhez. A News Corpo­ Államokban. Murdoch ma huszonkét amerikai te­
ration birtokában egyedül az USA-ban ma t ö b b levízióállomás tulajdonosa, melyeknek a műsorai
mint 1 3 0 napilap van. Ezeknek az újságoknak a együttesen az Egyesült Államok háztartásainak
többségét Murdoch szenzációhajhász lapokká 40 százalékába j u t n a k el. Ellenőrzése alá tartozik
formálta át, amelyek elsősorban három t é m á r a , a t o v á b b á h u s z o n ö t magazin, beleértve a népszerű
szex, a b ű n ö z é s és a sport világára koncentrálnak. TV Guide című műsorkalauzt, és 1 9 8 7 - b e n meg­
A Sun például igen sikeressé vált és ma a legna­ vásárolta az amerikai Harper and Row kiadóválla­
g y o b b előfizetői kört mondhatja m a g á é n a k a vi­ latot, amely ma a HarperCollins nevet viseli.
lág valamennyi angol nyelvű napilapja között: a Az utóbbi években Murdoch nagy összegeket
2 0 0 4 közepén 3,4 millió példányban j e l e n t m e g . fektetett be a komoly nyereségeket h o z ó digitá­
Az 1 9 8 0 - a s években Murdoch b e h a t o l t a tele­ lis műholdas televíziózás területén, különösen a
víziózás területére is, és m e g a l a p í t o t t a a Sky TV Sky c s a t o r n a tulajdonosaként, amely élő közve­
títéseket nyújt különböző kiemelkedő sportese­
ményekről, köztük az első osztályú kosárlabda- és
futballmérkőzésekről. Murdoch szerint az újabb
médiapiacokra való b e t ö r é s h e z a sportközvetíté­
sek alkotják a News Corporation „faltörő kosát"
( H e r m a n - M c C h e s n e y 1 9 9 7 ) . Mivel a sportesemé­
nyeket az e m b e r e k élő közvetítésben szeretik néz­
ni, a szolgáltatások igénybevételekor szívesen vá­
lasztják az „alkalmankénti fizetés" (pay-per-view)
rendszerét, ami mind Murdoch, mind hirdetői
számára nyereséges m e g o l d á s . Mivel a sport irán­
ti kereslet gyakran h á t t é r b e szorít más eseménye­
ket, a kulcsfontosságú s p o r t e s e m é n y e k közvetíté­
si j o g a i é r t igen intenzív versengés folyik a News
Corporation és más médiabirodalmak között.

A kormányok g o n d o k a t o k o z h a t n a k Murdoch-
nak, mivel - legalábbis saját határaikon b e l ü l - t ö r ­
vényeket h o z h a t n a k a t ö b b s z ö r ö s tulajdon korlá­
tozására, annak megakadályozása érdekében,
hogy t ö b b újság és tévéállomás legyen ugyan­
a n n a k a vállalatnak a tulajdonában. Az Európai
Unió szintén kifejezésre j u t t a t t a aggályait az igen !
nagy médiavállalatok d o m i n á n s pozícióba kerü­
lésével kapcsolatban. Murdoch hatalma azonban |
nem könnyen korlátozható, mivel birodalma glo­ d o c h -, tapsolunk! A News Corporation - fejezte
bális kiterjedésű. Elég súlyt képvisel a kormányok be g o n d o l a t m e n e t é t - nagy reményekkel tekint
befolyásolásához is, a z o n b a n a távközlési iparág az ezekkel a ragyogó képességű vállalkozókkal ki­
természetéből adódik, hogy egyszerre mindenütt alakítandó hosszú távú partnerkapcsolatok e l é "
jelen van és sehol sincs: Murdoch hatalmi bázisa (Murdoch 1 9 9 4 ) .
igen nagy, ám egyszersmind m e g f o g h a t a t l a n . Murdoch egy ideig a világon valaha látott leg­
Egy 1994 októberében tartott beszédében n a g y o b b médiaszervezet ura volt. 1 9 9 5 - b e n azon­
Murdoch felvette a kesztyűt azoknak a kihívásá­ ban megelőzték, amikor a Disney C o m p a n y és az
val szemben, akik médiabirodalmában fenyege­ ABC összeolvadt. A Disney akkori elnöke, Michael
tést látnak a demokráciára és a szólásszabadságra Eisner világossá t e t t e , hogy versenybe kíván száll­
nézve. „Mivel a kapitalisták mindig megpróbálják ni Murdoch-kal Ázsia gyorsan bővülő piacain.
hátba döfni e g y m á s t - j e l e n t e t t e ki Murdoch -, a Murdoch válasza erre így szólt: „ M o s t kétszer ak­
piac szabadsága megakadályozza a monopóliu­ korák, mint é n " . Azután h o z z á t e t t e : „ N a g y o b b
mok kialakulását. M o n o p ó l i u m o k valójában csak c é l p o n t " . Az AOL és a Time Warner fúziója, amiről
ott létezhetnek, ahol a kormányzatok t á m o g a t j á k f e n t e b b volt szó, újabb c é l p o n t o t j e l e n t Murdoch
őket. Mi a News Corporation berkeiben - folytat­ számára, de világosnak látszik, hogy ő n e m fog
ta - felvilágosultak vagyunk." Murdoch felfedez­ megijedni a kihívástól. A Disney, a Time Warner
te, hogy Indiában tudták fogni a Star-hálózat te­ és a Viacom főigazgatói mindannyian kifejezésre
levíziós közvetítéseit, ezért magánvállalkozók ez­ j u t t a t t á k , hogy Murdoch az a m é d i a m á g n á s , akit
rei fektették be a pénzüket műholdvevő a n t e n n á k a l e g j o b b a n tisztelnek, akitől a l e g j o b b a n félnek,
vásárlásába, és illegálisan terjesztették a Star mű­ és akinek a lépéseire a leginkább figyelnek (Her-
sorait. „Nos, mi m á s t t e h e t n é n k - m o n d t a Mur- man-McChesney 1 9 9 7 ) .

médiaóriások é s r e k l á m b i r o d a l m a k k i a l a k u l á s a alapulnak, hogy a gondolatok szabad áramlását,


azonban mindezt veszélyezteti. A szkeptikus kicserélését és megvitatását korlátozások nélkül
megfigyelők a m i a t t a g g ó d n a k , h o g y a r é s z v é n y ­ b i z t o s í t ó k ö z s z f é r a o l y a n é r t é k e t k é p v i s e l a társa­
társaságok h a t a l m á n a k növekedése „a vállalat dalom számára, amiről n e m szabad lemondani.
üzeneteinek" k i v é t e l é v e l m i n d e n m á s t e l n y o m ­ F o n t o s é s z b e n t a r t a n u n k a z o n b a n , h o g y a tár­
hat az i n t e r n e t e n , és a h h o z v e z e t h e t , h o g y az in­ sadalom világában kevés dolog elkerülhetetlen.
ternet is c s u p á n e l ő f i z e t ő k s z á m á r a h o z z á f é r h e ­ Az információforrások és az elosztási csatornák
tő, lehatárolt t a r t o m á n n y á v á l i k . teljes e l l e n ő r z é s é r e i r á n y u l ó k í s é r l e t e k - v a g y a
Az egymással ü t k ö z ő v é l e m é n y e k és várakozá­ monopóliumok kialakulásának megakadályozá­
sok helyességét, illetve m e g a l a p o z o t t s á g á t n e h é z sát s z o l g á l ó t r ö s z t e l l e n e s t ö r v é n y e k , v a g y a z alter­
megítélni: m a j d n e m biztos, h o g y m i n d k é t felfo­ natív utakat kereső médiafelhasználók állhatatos
gásban van n é m i igazság. A m é d i a v á l l a l a t o k ösz- t i l t a k o z á s a és k r e a t í v f e l l é p é s e i m i a t t - r i t k á n si­
szeolvadása és a t e c h n o l ó g i a i fejlődés m i n d e n bi­ keresek. A médiafogyasztók n e m a nagyvállalati
zonnyal t o v á b b fogja b ő v í t e n i a z o k a t a m ó d o k a t , érdekeknek megfelelően könnyedén manipulál­
ahogyan a t á v k ö z l é s és a s z ó r a k o z t a t á s v i l á g a ma h a t ó „kulturális k á b í t ó s z e r - é l v e z ő k " , s a k ü l ö n ­
szerveződik, v a l a m i n t a fogyasztói l e h e t ő s é g e k b ö z ő médiaformák és a tartalom választékának
választékát is. M i n t a h o g y a f i l m és a p o p z e n e kibővülésével párhuzamosan az emberek nem
korai ú t t ö r ő i n e k f e l l é p é s é t k ö v e t t e a t e l e v í z i ó s egyre kiszolgáltatottabbá válnak, hanem egyre
hálózatok és a z e n e i p a r k i a l a k u l á s a , u g y a n ú g y ö n á l l ó b b a n é r t é k e l i k és é r t e l m e z i k a h o z z á j u k el­
az internet k o r a is r a d i k á l i s v á l t o z á s o k a t h o z m a ­ jutó üzeneteket és tájékoztatást.
gával a t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z ö k t o v á b b i
fejlődése t e r é n : az e l k ö v e t k e z e n d ő é v e k b e n a kö­
zönségnek j ó v a l n a g y o b b v á l a s z t á s i l e h e t ő s é g e i Médiaimperializmus?
lesznek a b b a n , h o g y m i t és m i k o r f o g y a s s z o n . A
koncentrált médiabirodalmak dominanciájával Az iparosodott országok és mindenekelőtt az
kapcsolatos a g g o d a l m a k a z o n b a n n e m m e g a l a ­ Egyesült Államok kiemelkedő pozíciója a média
pozatlanok. E g y e s b e s z á m o l ó k s z e r i n t m á r m a i s előállításában és terjesztésében sok megfigye­
előfordul, h o g y a m é d i a k o n g l o m e r á t u m o k igye­ lőt arra vezetett, hogy médiaimperializmusról
keznek elkerülni a partnervállalataikra nézve b e s z é l j e n e k (lásd p é l d á u l H e r m a n - M c C h e s n e y
kedvezőtlen h í r e k n y i l v á n o s s á g r a k e r ü l é s é t . A z 1 9 9 7 ) . E felfogás s z e r i n t egy i l y e n i m p e r i a l i s t a
internet s z a b a d s á g á n a k é s n y i t o t t s á g á n a k fenn­ kulturális b i r o d a l o m máris létrejött. A kevésbé
tartása m e l l e t t s z ó l ó é r v e k a z o n a m e g g y ő z ő d é s e n fejlett o r s z á g o k k ü l ö n ö s e n e s e n d ő e k e b i r o d a l o m
A Közel-Keleten az al-Dzsazíra vált az egyik l e g n é p s z e r ű b b c s a t o r n á v á .

hódító törekvéseivel szemben, mivel kulturá­ b e n b e j e l e n t e t t é k egy D i s n e y - p a r k felépítésének


lis f ü g g e t l e n s é g ü k f e n n t a r t á s á h o z h i á n y o z n a k a terveit H o n g k o n g b a n is. A 3,5 m i l l i á r d dolláros
m e g f e l e l ő erőforrásaik. b e r u h á z á s s a l k é s z ü l ő p a r k n a g y r é s z t a z amerikai
A világ h ú s z l e g n a g y o b b m é d i a k o n g l o m e r á t u ­ m i n t á k a t fog k ö v e t n i , b á r h e l y e t k a p n a k benne
m á n a k központjai kivétel nélkül az iparosodott a h e l y i k u l t ú r a egyes e l e m e i is. A h o g y a Disney-
országokban helyezkednek el, s többségük az p a r k o k e l n ö k e m e g j e g y e z t e , ez m é g c s a k a kez­
Egyesült Államokban található. Az A O L - T i m e det: „Ha egy 1,3 m i l l i á r d l a k o s s á g ú országban
Warner, a D i s n e y - A B C és a V i a c o m m é d i a b i r o ­ c s a k e g y e t l e n egy D i s n e y - p a r k v a n , e z a z USA
dalmak m i n d amerikaiak. Ezek mellé számos c s u p á n 2 8 0 m i l l i ó e m b e r s z á m á r a létrehozott
nagy média-részvénytársaság sorakozik fel - a öt ilyen intézményével összehasonlítva n e m is
keretes írásunkban bemutatott Murdoch-biroda- o l y a n j ó a r á n y " ( i d é z i G i t t i n g s 1 9 9 9 ) . Mindazon­
l o m m e l l e t t - Á z s i á b a n é s E u r ó p á b a n is. K ö z ü l ü k á l t a l itt n e m c s u p á n a n é p s z e r ű b b szórakozta­
is kiemelkedik a japán S o n y Corporation, mely­ t á s i f o r m á k r ó l v a n s z ó . E g y e s e k s z e r i n t a világ
n e k a t u l a j d o n á b a k e r ü l t a C B S R e c o r d s és a C o ­ h í r a d á s a i fölött a n a g y n y u g a t i hírügynökségek
l u m b i a P i c t u r e s v á l l a l a t is, a n é m e t B e r t e l s m a n n - á l t a l g y a k o r o l t e l l e n ő r z é s b i z t o s í t j a az „első vi­
csoport, amely az R C A Records és más amerikai lág" s z e m l é l e t é n e k m e g h a t á r o z ó j e l e n l é t é t a tá­
kiadóvállalatok egész sorának a tulajdonosa, to­ j é k o z t a t á s t a r t a l m á n a k k i a l a k í t á s á b a n . M á s o k azt
vábbá a Mondadori kiadóvállalat, amely a Silvio h a n g s ú l y o z z á k , h o g y a h í r m ű s o r o k b a n a fejlődő
B e r l u s c o n i o l a s z m i n i s z t e r e l n ö k , a világ n e g y v e n világ főként különböző katasztrófák, válságok
l e g g a z d a g a b b e m b e r é n e k egyike (lásd 11. fejeze­ vagy k a t o n a i k o n f l i k t u s o k i d e j é n kap figyelmet,
tet, a 3 0 3 . o l d a l o n ) t u l a j d o n á b a n l é v ő t e l e v í z i ó s az i p a r o s o d o t t o r s z á g o k b a n a h í r m ű s o r o k napi
r é s z v é n y t á r s a s á g e l l e n ő r z é s e alatt áll. k r ó n i k á i e g y é b k é n t n e m t é r n e k k i a f e j l ő d ő világ
eseményeire.
Az e l e k t r o n i k u s m é d i a k ö z v e t í t é s é v e l a nyuga­
ti kultúra termékei kétségkívül máris igen széles A n y u g a t i és k ü l ö n ö s e n az a m e r i k a i kultúra
k ö r b e n e l t e r j e d t e k e g é s z b o l y g ó n k o n . M i n t lát­ g l o b á l i s t e r j e s z k e d é s e egyes r é g i ó k b a n elutasítás­
tuk, a z a m e r i k a i f i l m e k m e g t a l á l h a t ó k m i n d e n ü t t sal t a l á l k o z i k , és a világ s o k r é s z é n hozzájárult az
a világon, a h o g y a n a n y u g a t i p o p z e n e is. 1 9 9 9 - Amerika-ellenes érzületek kialakulásához.
MÉDIA 483

Ellenállás a globális médiával szemben A K ö z e l - K e l e t l e g n a g y o b b és l e g t ö b b e t v i t a t o t t


és más utak keresése a r a b n y e l v ű h í r c s a t o r n á j a , a z a l - D z s a z í r a televí­
zió n a p i h u s z o n n é g y ó r á b a n k ö z v e t í t h í r m ű s o r o ­
A globális m é d i a h a t a l m a és óriási befolyása kat. M a a z 1 9 9 6 - b a n K a t a r b a n a l a p í t o t t al-Dzsa­
kétségbevonhatatlan, m i n d e n o r s z á g b a n v a n n a k zíra m ű k ö d t e t i a l e g g y o r s a b b a n n ö v e k v ő h á l ó z a t i
azonban o l y a n erők, a m e l y e k l e l a s s í t h a t j á k a h e ­ h í r s z o l g á l a t o t az a r a b o r s z á g o k és a világ a r a b u l
lyi média m e g h ó d í t á s á r a i r á n y u l ó t ö r e k v é s e k e t , b e s z é l ő k ö z ö s s é g e i s z á m á r a . E g y e s b í r á l ó i sze­
és olyan m ó d o n f o r m á l h a t j á k a m é d i a t e r m é k e ­ rint az al-Dzsazíra túlságosan szenzációhajhász
ket, hogy a z o k a h e l y i kultúrát, h a g y o m á n y o k a t m ű s o r p o l i t i k á t folytat, túl s o k e r ő s z a k o s és ér­
és prioritásokat t ü k r ö z z é k . A v a l l á s , a h a g y o m á n y z e l m i t ö l t é s ű felvételt s u g á r o z a h á b o r ú s z ó n á k ­
és a n é p e k g o n d o l k o d á s m ó d j a e g y a r á n t e r ő s e n ból, továbbá aránytalanul sok műsoridőt biztosít
fékezheti a m é d i a g l o b a l i z á l ó d á s i f o l y a m a t á t , s a f u n d a m e n t a l i s t a és s z é l s ő s é g e s c s o p o r t o k n a k .
a helyi s z a b á l y o z á s o k és a b e l f ö l d i m é d i a i n t é z ­ Politikai műsorai igen népszerűek, de kulturális,
mények is fontos s z e r e p h e z j u t h a t n a k a g l o b á l i s sport- és e g é s z s é g ü g y i t é m á k k a l foglalkozó adá­
médiaforrások h a t á s á n a k k o r l á t o z á s á b a n . sai is h o z z á j á r u l n a k a c s a t o r n a k ö z ö n s é g é n e k n ö ­
A m é d i a g l o b a l i z á l ó d á s a á l t a l az i s z l á m or­ veléséhez.
szágokban k i v á l t o t t r e a k c i ó k v i z s g á l a t a a l a p j á n A nyugati televíziók által közvetített m ű s o r o k
Ali M o h a m m a d i ( 1 9 9 8 ) m e g á l l a p í t o t t a , h o g y a z t é m á i é s ü z e n e t e i e g y e s i s z l á m o r s z á g o k b a n fe­
államhatárokon á t n y ú l ó n e m z e t k ö z i e l e k t r o n i ­ s z ü l t s é g e t k e l t e n e k . K ü l ö n ö s e n s o k vitát válta­
kus b i r o d a l m a k k i a l a k u l á s á t s o k i s z l á m o r s z á g nak ki a n ő k diszkriminációjával és az e m b e r i
hangadó k ö r e i k u l t u r á l i s i d e n t i t á s u k é s n e m z e t i jogokkal kapcsolatos kérdések: Szaúd-Arábia
érdekeik f e n y e g e t é s e k é n t fogják fel. M o h a m m a ­ például n e m támogatja többé a B B C arab nyelvű
di szerint a k ü l s ő m é d i a f o r m á k b e h a t o l á s á v a l adását, m i v e l a B B C - n e k az e m b e r i jogok helyze­
szemben m e g n y i l v á n u l ó e l l e n á l l á s a l e t o m p í t o t t tével foglalkozó m ű s o r a i t i l l e t ő e n aggályai van­
bírálatoktól a n y u g a t i m ű h o l d a k k ö z v e t í t é s é v e l nak. Három iszlám országban - Iránban, Szaúd-
terjesztett m ű s o r o k v é t e l é n e k h a t á r o z o t t b e t i l t á ­ A r á b i á b a n és M a l a j z i á b a n - b e t i l t o t t á k a n y u g a t i
sáig terjed. A m é d i a g l o b a l i z á l ó d á s a e l l e n i reak­ m ű h o l d a s h á l ó z a t o k televízió-műsorainak véte­
ciókban é s a z e g y e s o r s z á g o k e z z e l k a p c s o l a t b a n lét. A l e g h a t á r o z o t t a b b a n I r á n l é p fel a n y u g a ­
tett l é p é s e i b e n n a g y r é s z t a n y u g a t i g y a r m a t o s í ­ ti m é d i á v a l s z e m b e n , a m i t az ország vezetői a
tás örökségére és a m o d e r n i z m u s t é r h ó d í t á s á r a „kulturális k ö r n y e z e t s z e n n y e z é s " forrásának és
adott á l t a l á n o s v á l a s z o k t ü k r ö z ő d n e k . A m é d i a a nyugati fogyasztói értékek s z ó c s ö v é n e k nyilvá­
globalizálódásával k a p c s o l a t o s a t t i t ű d ö k e l e m z é ­ nítanak.
sekor M o h a m m a d i h á r o m tág k a t e g ó r i á b a s o r o l t a Az ilyen erős reakciók a z o n b a n a kisebbséget
az iszlám országokat, a „ m o d e r n i s t a " , a „ v e g y e s " alkotják. M o h a m m a d i v i z s g á l a t a i a z z a l a követ­
és a „ h a g y o m á n y k ö v e t ő " b e á l l í t o t t s á g ú á l l a m o k keztetéssel zárultak, hogy az iszlám országok
megkülönböztetésével. - noha a média globalizálódására ellenállással
Az i s z l á m v i l á g b a n a t e l e v í z i ó s m ű s o r o k leg­ vagy m á s utak keresésére irányuló kísérletekkel
nagyobb r é s z é t e g é s z e n a z 1 9 8 0 - a s é v e k k ö z e p é i g válaszoltak - kultúrájuk egyes vonásai tekinteté­
a nemzeti h a t á r o k o n b e l ü l á l l í t o t t á k e l ő , és a h u ­ ben többnyire hajlamosak bizonyos módosítások
szonegy ország r é s z v é t e l é v e l l é t r e h o z o t t A r a b s á t b e v e z e t é s é r e , é p p e n a saját k u l t u r á l i s i d e n t i t á s u k
nevű p á n a r a b m ű h o l d a s m ű s o r k ö z l ő h á l ó z a t o n fenntartása érdekében. Mohammadi szerint a
keresztül t e r j e s z t e t t é k . A m ű s o r t e r j e s z t é s l i b e r a ­ „hagyománykövető irányzat", amit például Irán
lizálása és a g l o b á l i s m ű h o l d h á l ó z a t o k h a t a l m a és S z a ú d - A r á b i a k é p v i s e l , f o k o z a t o s a n talajt ve­
azonban á t a l a k í t o t t a a t e l e v í z i ó z á s k ö r v o n a l a i t az szít az a l k a l m a z k o d á s és a m o d e r n i z á l á s s z ü k s é ­
iszlám v i l á g b a n is. A z 1 9 9 1 - e s ö b ö l h á b o r ú ese­ gességét valló törekvésekkel s z e m b e n ( M o h a m ­
ményei a g l o b á l i s m é d i a i p a r f i g y e l m é n e k k ö z é p ­ madi 1998).
pontjába á l l í t o t t á k a K ö z e l - K e l e t e t , s j e l e n t ő s e n
befolyásolták a t e l e v í z i ó s m ű s o r k ö z l é s t és a hír­
fogyasztást a r é g i ó n b e l ü l is. G y o r s ü t e m b e n t o ­ KÖVETKEZTETÉSEK
vábbi m ű h o l d a k j e l e n t e k m e g : 1 9 9 3 - r a B a h r e i n ,
Egyiptom, S z a ú d - A r á b i a , K u v a i t , E g y e s ü l t A r a b Egyénenként n e m irányíthatjuk a technológia
Emírségek, T u n é z i a és J o r d á n i a is f e l b o c s á t o t t a a fejlődését, és a v á l t o z á s o k i j e s z t ő s e b e s s é g g e l zú­
maga m ű h o l d j á t , és az é v t i z e d végéig a l e g t ö b b dulnak ránk, egész életünket befolyásolva. Az
iszlám ország m e g t e r e m t e t t e a saját m ű h o l d a s
„ i n f o r m á c i ó s s z u p e r s z t r á d a " g y a k r a n i d é z e t t esz­
csatornáit, v a l a m i n t a g l o b á l i s m é d i a h á l ó z a t o k ­
méje szabályos elrendezésű „országutak" rend­
hoz való h o z z á f é r é s l e h e t ő s é g é t .
s z e r é r e utal, a z ú j t e c h n o l ó g i á k h a t á s a i a z o n b a n
484 15. F E J E Z E T

g y a k r a n á t t e k i n t h e t e t l e n n e k t ű n ő , k a o t i k u s kö­ lis s z á m í t ó g é p e s i n f r a s t r u k t ú r a v á r h a t ó ö s s z e o m ­
rülményeket teremtenek. lása, az ú g y n e v e z e t t „ 2 0 0 0 . év v í r u s a " (Y2K bug)
A z „ ö s s z e d r ó t o z o t t " világ b e k ö s z ö n t é s e m i n d ­ k ö r ü l a l a k u l t ki, a n a g y p i l l a n a t v i s z o n y l a g ese­
a z o n á l t a l - l e g a l á b b i s e d d i g - n e m járt együtt a m é n y t e l e n ü l m ú l t el. V é g ü l n e m l á t s z i k valószí­
szkeptikusok által jósolt negatív forgatókönyvek n ű n e k a k ö n y v e k é s m á s „ e l e k t r o n i k a e l ő t t i " mé­
egyikének a megvalósulásával sem. Semmiféle d i u m o k n a k a z e l t ű n é s e s e m . E z a k ö n y v például,
„Nagy T e s t v é r " n e m tart s z e m m e l b e n n ü n k e t a z b á r m i l y e n v a s k o s is, k ö n n y e b b e n k e z e l h e t ő , m i n t
internet révén: éppen ellenkezőleg, az internet a m i l y e n a s z á m í t ó g é p e s í t e t t v á l t o z a t a l e n n e . Még
i n k á b b a d e c e n t r a l i z á l ó d á s t és az i n d i v i d u a l i z ­ B i l l G a t e s i s s z ü k s é g e s n e k tartotta, h o g y könyvet
m u s térhódítását segítette elő. Az ezredfordulót írjon arról, m i l y e n n e k k é p z e l i e l a z ú j h i g h - t e c h
m e g e l ő z ő ó r i á s i f e l b o l y d u l á s d a c á r a , a m i a globá­ világot, m e l y n e k a k i a l a k u l á s á r a s z á m í t .

ÖSSZEFOGLALÁS

1. A tömegkommunikációs eszközök alapvető k ö z l é s i i n n o v á c i ó k é l v o n a l á b a n j e l e n l e g a mo-


szerepet töltenek be a m o d e r n társadalmak­ b i l t e l e f ó n i a áll.
ban. Tömegkommunikációs eszközöknek az 5. Az internet példátlan szintű összekapcsoló­
olyan médiumokat (a napilapokat, magazi­ d á s r a é s i n t e r a k t i v i t á s r a nyújt m ó d o t . F e l h a s z ­
n o k a t és m á s s a j t ó t e r m é k e k e t , a t e l e v í z i ó t és n á l ó i n a k s z á m a i g e n g y o r s a n n ö v e k s z i k szer­
a rádiót, a m o z i t , a v i d e o f e l v é t e l e k e t , CD-ket te a v i l á g o n , és f o l y a m a t o s a n b ő v ü l az o n l i n e
és más információhordozókat] nevezzük, ame­ v é g e z h e t ő t e v é k e n y s é g e k k ö r e . A z i n t e r n e t iz­
lyek nagy közönséghez jutnak el és jelentős g a l m a s új l e h e t ő s é g e k e t k í n á l , de e g y e s e k ag­
hatást gyakorolnak az életünkre. A m é d i a n e m g ó d n a k a m i a t t , h o g y a n é v t e l e n ü l folytatható
c s u p á n s z ó r a k o z t a t á s t nyújt, h a n e m szolgál­ k o m m u n i k á c i ó és a t á r s a d a l m i e l s z i g e t e l ő d é s
tatja é s e g y b e n a l a k í t j a i s m i n d a z o k n a k a z in­ e l ő s e g í t é s é v e l a l á á s h a t j a a z e m b e r i kapcsola­
formációknak jelentős részét, amelyeket min­ t o k a t és a k ö z ö s s é g e k e t .
dennapi életünkben felhasználunk. 6. Az utóbbi h á r o m évtized során a médiaipar
2. A k o r a i t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z ö k kö­ g l o b a l i z á l ó d o t t . E b b e n a f o l y a m a t b a n a követ­
zött az ú j s á g o k v o l t a k a l e g f o n t o s a b b a k . E z e k k e z ő trendek figyelhetők meg: a médiatulaj­
ma is j e l e n t ő s funkciót t ö l t e n e k be, de kiegé­ d o n egyre i n k á b b a n a g y m é d i a k o n g l o m e r á t u ­
szítésként felsorakoztak mellettük más, újabb m o k k e z é b e n k o n c e n t r á l ó d i k , a magánvállal­
m é d i u m o k is, k ü l ö n ö s e n a t e l e v í z i ó é s a z in­ k o z á s o k h á t t é r b e s z o r í t j á k az á l l a m i m é d i á t , a
ternet. médiavállalatok működése átnyúlik a nemzeti
3. Az internettől eltekintve, az elmúlt negyven h a t á r o k o n , a m é d i a t á r s a s á g o k e g y r e változa­
év s o r á n a t e l e v í z i ó m e g j e l e n é s e k é p v i s e l t e a tosabb tevékenységeket folytatnak, és mind
legfontosabb fejleményt. A televíziós műsor­ g y a k o r i b b á v á l i k a c é g e k ö s s z e o l v a d á s a . A glo­
közlés kezdetben a legtöbb országban az á l l a m b á l i s m é d i a i p a r b a n , b e l e é r t v e a z e n é t , a tele­
közvetlen részvételével valósult meg. A mű­ víziót, a m o z i t és a h í r c s a t o r n á k a t is, c s e k é l y
holdak és kábeltelevíziós csatornák azonban számú multinacionális részvénytársaság jut
alapvetően megváltoztatják a televíziózás jel­ domináns szerephez.
legét: a h o g y m i n d t ö b b c s a t o r n a v á l i k e l é r h e ­ 7 . A z a z é r z é s , h o g y m a m i n d a n n y i a n ugyanab­
tővé, megfogyatkozik az állami közszolgálati b a n az „ e g y e t l e n v i l á g b a n " é l ü n k , n a g y r é s z t a
t e l e v í z i ó k k ö z ö n s é g e és a k o r m á n y o k e l v e s z í ­ m é d i a és a k o m m u n i k á c i ó n e m z e t k ö z i v é vá­
tik e l l e n ő r z é s ü k e t a t e l e v í z i ó - m ű s o r o k tartal­ l á s á n a k t u l a j d o n í t h a t ó . K i a l a k u l ó b a n v a n egy
m a fölött. i n f o r m á c i ó s v i l á g r e n d : a z i n f o r m á c i ó s javak
4. Az utóbbi években az új kommunikációs tech­ előállításának, terjesztésének és fogyasztá­
nológiák kifejlődése átalakította a távközlést, s á n a k n e m z e t k ö z i r e n d s z e r e . M i v e l a z infor­
a szövegek, hangok és képek valamilyen tech­ m á c i ó s v i l á g r e n d b e n a z i p a r o s o d o t t országok
nikai eszköz segítségével történő továbbítását. k i e m e l k e d ő h e l y z e t b e n v a n n a k , s o k a n azt ál­
A d i g i t a l i z á c i ó , a s z á l o p t i k á k és a m ű h o l d a s lítják, h o g y a f e j l ő d ő o r s z á g o k a m é d i a i m p e ­
rendszerek együttesen segítik a különféle mé­ rializmus új formáinak vannak kitéve. Számos
diumokat egyesítő multimédia anyagok és az b í r á l ó a m i a t t aggódik, h o g y a m é d i a hatalmá­
i n t e r a k t í v m é d i a terjedését, a m e l y e k l e h e t ő v é n a k n é h á n y vállalat vagy befolyásos személy
t e s z i k a z e m b e r e k aktív r é s z v é t e l é t a n n a k ala­ k e z é b e n v a l ó k o n c e n t r á l ó d á s a a l á á s s a a de­
k í t á s á b a n , a m i t n é z n e k vagy h a l l g a t n a k . A táv­ mokrácia működését.
MEDIA

8. A m é d i a h a t á s a i n a k m a g y a r á z a t á r a k ü l ö n f é l e m a s rámutat a m é d i a szerepére a „közszféra"


elméleteket d o l g o z t a k ki. I n n i s é s M c L u h a n kialakításában, ahol a k ö z v é l e m é n y formáló­
szerint a m é d i a n a g y o b b m é r t é k b e n befolyá­ dik és a n y i l v á n o s v i t á k z a j l a n a k . B a u d r i l l a r d
solja a t á r s a d a l m a t azáltal, a h o g y a n k ö z v e t í t i szerint, a k i n e k a n é z e t e i t e r ő s e n b e f o l y á s o l t á k
az üzeneteket, m i n t az ü z e n e t e k tartalmával. M c L u h a n gondolatai, az új m é d i u m o k , külö­
M c L u h a n szavaival: „ A m é d i u m m a g a a z üze­ n ö s e n a t e l e v í z i ó - m ű s o r o k t é n y l e g e s e n meg­
net". A t e l e v í z i ó p é l d á u l azért k é p e s e r ő s e n v á l t o z t a t j á k a z á l t a l u n k t a p a s z t a l t „valóságot".
befolyásolni a z e m b e r e k v i s e l k e d é s é t é s atti­ Thompson szerint a tömegkommunikációs
tűdjeit, m e r t e g é s z e n m á s m ó d o n h a t a k ö z ö n ­ eszközök a társadalmi i n t e r a k c i ó új formá­
ségre, m i n t m á s m é d i u m o k , k ö z t ü k a z ú j s á g o k jaként létrehozták a mindennapi társadalmi
vagy a k ö n y v e k . érintkezési módoknál korlátozottabb, egyirá­
9. A fontosabb m é d i a t e o r e t i k u s o k k ö z é t a r t o z i k nyú „közvetett kvázi interakciókat".
Habermas, B a u d r i l l a r d é s T h o m p s o n . H a b e r ­

MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK

1. Törekedniük kell-e a kormányoknak a műholdas és a kábeltelevízió terjedésének korlátozására a


nemzeti kultúrák védelme érdekében? ,
2. Vajon alááshatja-e az internet a tekintélyelvű kormányzatok hatalmát? Különbözik-e ebben a tekin­
tetben a régebbi médiumoktól?
3. Ha az Önök számára elérhető egyetlen információforrást a szappanoperák jelentenék, mennyiben
ítélnék meg másként a saját országukat?
4. A tulajdonviszonyok koncentrálódása a zeneiparban magával hozta-e a fogyasztók választási lehető­
ségeinek beszűkülését?
5. A kommunikáció globalizálódása vajon a kulturális különbségek elfogadását fogja elősegíteni vagy
megszüntetheti ezeket a különbségeket?

AJÁNLOTT OLVASMÁNY

Barker, Chris (1999): Television, Globalization and Cultural Identities. Buckingham, Open University
Press.
Cook, Timothy E. (1998): Governing with the News: The News Media as a Political Institution. Chicago,
The University of Chicago Press.
Croteau, David - Hoynes, William (2003): Media Society. 3. kiadás, London, Sage.
Deacon, David - Pickering, Michael - Golding, Peter -Murdock, Graham (1999): Researching Commu­
nications: A Practical Guide to Methods in Media and Cultural Analysis. London, Arnold.
Grossberg, Lawrence -Wartella, Ellen - Whitney, D. Charles (1998): Mediamaking: Mass Media in a
Popular Culture. London, Sage.
McQuail, Denis (2003): A tömegkommunikáció elmélete. Budapest, Osiris.
Slevin, James (2000): The Internet and Society. Cambridge, Polity.
Thompson, John (1995): The Media and Modernity. Cambridge, Polity.
Watson, James (2003): Media Communication. 3. kiadás, Basingstoke, Macmillan.

INTERNETES FORRÁSOK

Foundation for Information Policy Research (UK)


http ://www. fipr. org
The Modernist Journals Project
http://www.modjourn.brown.edu
News Watch
http://www.newswatch.org
OECD ICT
http://www.oecd.Org/topic/0,2686,en_2649_37409_l_l_l_l_37409,00.html
Theory.org
http ://www. theory, org.uk
SZERVEZETEK
ÉS HÁLÓZATOK
SZERVEZETEK
Bürokratikus szervezetek
A szervezetek fizikai környezete
Világméretű szervezetek
Gazdasági szervezetek
TÚL A BÜROKRÁCIÁN?
Szervezeti változások: a japán modell
A vezetés átalakulása
A hálózatok elméletei
HOGYAN BEFOLYÁSOLJÁK ÉLETÜNKET A SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK?
Társadalmi tőke: erős és gyenge kötődések
Egyedül tekézni: példa a társadalmi tőke hanyatlására?
KÖVETKEZTETÉSEK

Összefoglalás
Megfontolandó kérdések
Ajánlott olvasmányok
Internetes források
Étkeztek már valaha McDonald's gyorsétterem­ berendezése, az étlap, a rendelési folyamat, a
ben? Valószínűleg igen. Legközelebb, amikor ott személyzet egyenruhája, az asztalok, az étel cso­
lesznek, figyeljék meg, hogyan van megszervez­ magolása és a „mosolygós kiszolgálás" gyakor­
ve az étterem! Más vendéglőkkel összehasonlítva latilag mindenütt azonos. A McDonald's világát
az a mindannyiunk számára leginkább szembe­ úgy tervezték meg, hogy egységes és előrelátható
tűnő különbség, hogy látszólag vagy valójában legyen mindenütt, akár Londonban, akár Limá­
mennyivel hatékonyabban működik az egész ban van az étterem. Nem számít, hogy hol van az
folyamat: éhesen léptünk be és nemsokára jól­ ember: a McDonald's-ba betérő vendégek tudják,
lakva távozunk, alig néhány percet töltve el az hogy gyors kiszolgálásra és olyan termékekre szá­
étkezéssel. Nincs pincér, aki az asztalunkhoz ve­ míthatnak, amelyek teljesen azonosak több mint
zetne és felvenné a rendelésünket: egyenesen a harmincezer étteremben, a világ 119 országában
pulthoz megyünk, és ott meg is kapjuk az ételt. (McDonald's 2004).
Ha ott helyben étkezünk, nincs abrosz és csak a George Ritzer amerikai szociológus (1983,
legszükségesebb evőeszközökkel kell beérnünk. 1993, 1998) azt állítja, hogy a McDonald's élet­
A tálcán kívül minden eldobható, amit használ­ szerű metaforaként szolgál az iparosodott társa­
tunk, beleértve a csomagolást is, amit az étkezés dalmakban végbemenő változásokra. Szerinte a
befejeztével a hulladékgyűjtőhöz viszünk és ki­ társadalom „mcdonaldizálódásának" vagyunk
dobunk. A McDonald's-nál minden, az étel és a tanúi. A „mcdonaldizáció" „az a folyamat, mely­
kiszolgálás is könnyen leírható mennyiségi mu­ nek során a gyorséttermek elvei egyre több és
tatókkal, minden kiszámítható. A McDonald's több szektorban válnak uralkodóvá az amerikai
jelmondata - „jobban jár velünk" (more bang for társadalomban, valamint a világ többi részén is".
the buck) - értelmében mindig hangsúlyozottan Ritzer a McDonald's éttermek négy vezérelvét - a
„értékes" fogások szerepelnek az étlapon, ilyen hatékonyságot, a kiszámíthatóságot, az egységes­
például a „Big Mac" vagy a „nagy adag" sült séget és az automatizálást - használja fel annak
krumpli. A kiszolgálás is mérhető gyorsasággal megmutatására, hogy társadalmunk az idő mú­
folyik. A McDonald's megalapítója, Ray Kroc azt lásával egyre inkább „racionalizálódik". Ritzer
tűzte ki célul, hogy éttermeiben egy hamburger­ gondolkodását erősen befolyásolta Max Weber,
rel és egy turmixszal 50 másodpercnél is rövi­ akinek a racionalizációval kapcsolatos elméletét
debb idő alatt szolgálják ki a vendégeket. részletesebben is tárgyaltuk (a 3 4 - 3 5 . oldalon).
Ha a pult mögé nézünk, valószínűleg látni fog­ Ritzer hangsúlyozta, hogy amikor mondanivaló­
juk, hogy a személyzet minden egyes tagja pon­ jának illusztrálására éppen a McDonald's példá­
tosan meghatározott feladatokat végez: az egyik ját választotta ki, nem vezette semmiféle különös
a sült krumplit készíti, a másik a hamburgereket megfontolás. Egyszerűen a McDonald's kínálta a
süti, a harmadik beilleszti a daráithúspogácsákat leginkább kézenfekvő példát erre a folyamatra,
egy zsemlébe és hozzáteszi a salátát. Azt is meg­ és azon kívül - mint megjegyezte - a „mcdonaldi­
figyelhetik, hogy a folyamat mennyire automa­ záció" kifejezés jobban hangzik, mint ha például
tizált: a turmixok egy gombnyomásra készülnek „burgerkingesítésről" vagy „starbuckizálódásról"
el, a sütők előre beállított hőmérsékleten működ­ beszélnénk.
nek és a jelzőkészülékek tudatják a személyzet­ Ritzer - hasonlóan elődjéhez, a klasszikus szo­
tel, mikor van készen az étel. A pénztárgépeken ciológus Max Weberhez - aggodalommal tekint a
külön gombok vannak minden egyes tételre, ami racionalizáció káros hatásaira. Azt állítja, hogy
az étlapon szerepel, így a személyzetnek nem a „mcdonaldizálódás" irracionális vonások egész
kell megtanulnia az árakat. sorát rejti magában, amit ő „a racionalizmus irra­
Ha nemcsak otthon, hanem külföldön is ellá­ cionalitásának" nevez. Ezek közé az irracionális
togattak már egy McDonald's étterembe, bizo­ vonások közé tartoznak az egészségünknek oko­
nyára észrevették, hogy igen csekély különbség zott károk (a „kalóriadús, hizlaló, koleszterinben
van a hazai és a külföldi éttermek között. A belső gazdag, nagy só- és cukortartalmú" étrendből
dekoráció kicsit eltérő lehet, és a nyelv, amit be­ adódóan) és a környezet károsítása is: gondoljunk
szélnek, országonként más és más, de az étterem csak arra a sok csomagolóanyagra, amit minden
SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK

tevékenységek végrehajtásának legfontosabb esz­


köze a szervezet, vagyis az emberek azonosítha­
tó tagokból álló csoportja, amely összehangolt
kollektív tevékenységet végez valamilyen közös
cél elérése érdekében (Aldrich-Marsden 1 9 8 8 ) .
Szervezetet alkothat olyan emberek kisebb cso­
portja is, akik személyesen ismerik egymást, de
amikor szervezetekről beszélünk, legtöbbször
nagyobb, személytelen csoportokra gondolunk:
szervezetek például az egyetemek, a vallási tes­
tületek és az üzleti részvénytársaságok (például
a fejezetünk bevezetésében említett McDonald's
gyorsétteremlánc) is. A szervezetek minden tár­
sadalomban az adott társadalomra jellemző vo­
násokat viselnek, és tanulmányozásuk ma a szo­
ciológia főbb feladatai közé tartozik.
A szervezetek a modern ipari és posztinduszt-
riális társadalmakban erősen formalizáltak. A for­
mális szervezeteket racionálisan tervezik meg
adott célok elérése érdekében, gyakran pontosan
meghatározott törvények, szabályok és eljárások
sorával. A formális szervezetekre az ebben a feje­
zetben később tárgyalandó modern bürokratikus
szervezetek nyújtják a legjobb példát. Mint Max
Weber az 1920-as években elsőként felismerte
(Weber 1 9 9 2 - 1 9 9 9 ) , Európában és Észak-Ame­
rikában hosszú időn keresztül erőteljes trend
érvényesült a szervezetek minél nagyobb mér­
tékű formalizálódására. Ez részben annak a kö­
vetkezménye, hogy a formális jelleg gyakran a
egyes étkezés alkalmából kidobunk. A „mcdonal- legális státus kritériumai közé tartozik. Egy fő­
dizálódás" Ritzer szerint mindenekelőtt dehuma- iskola vagy egyetem akkreditálásához például az
nizáló hatással jár. Úgy állunk sorban a hambur­ adott intézménynek pontosan meghatározott és
gerünkért, mintha futószalag mellett tartózkod­ írásban lefektetett követelményeknek kell megfe­
nánk, miközben a személyzet a pult túloldalán lelnie, amelyek mindent szabályoznak, a tanulói
ugyanazokat a gépies feladatokat hajtja végre újra teljesítmények értékelésétől az oktató személyzet
meg újra, mint a robotok a szerelőszalagnál. kvalifikációján keresztül a tűzvédelmi biztonsá­
gi intézkedésekig. A szervezetek domináns for­
A szervezetek tanulmányozása és a velük kap­
máját ma az egész világon mindenütt a formális
csolatos elméletek a szociológia fontos terüle­
szervezetek alkotják.
tét alkotják. Ezek a kérdések központi szerepet
játszottak a szociológia klasszikusa, Max Weber A hagyományok uralta múltban a legtöbb tár­
munkásságában is, akinek a gondolataira Ritzer sadalmi rendszer hosszú idő alatt, spontán fej­
is nagymértékben támaszkodott. Ebben a feje­ lődött ki, a szokások eredményeként. A szerve­
zetben megvizsgáljuk, hogy a szociológusok mit zeteket ugyanakkor többnyire tudatosan terve­
mondanak a szervezetekről, és arra a kérdésre zik meg, bizonyos célok szem előtt tartásával,
keressük a választ, hogy a laza hálózatokkal jel­ és olyan fizikai környezetben hozzák létre, amit
lemzett világunkban még ma is érvényesek-e a éppen ezeknek a céloknak az elérése érdekében
Weberéhez hasonló elméletek. alakítanak ki. Azok az épületek, amelyekben a
kórházak, főiskolák vagy üzleti vállalkozások
működnek, legtöbbször az adott szervezetek te­
SZERVEZETEK vékenységéhez legmegfelelőbbnek vélt környe­
zetet biztosítják.
Az emberek gyakran azért alkotnak csoportokat, Ma a szervezetek még jóval fontosabb szerepet
hogy olyan tevékenységeket végezzenek, ame­ játszanak mindennapi életünkben, mint bármikor
lyeket máskülönben, önerejükből nem tudnának korábban. Azon kívül, hogy már születésünkkor
véghezvinni. Az ilyen együttműködést igénylő segítik a világba való belépésünket, végigkísérik
490 16. FEJEZET

egész életünket és közreműködnek az elbúcsúz­ kiemelte az írásbeliség központi szerepét ebben


tatásunkban is, amikor meghalunk. Még mielőtt a folyamatban: a szervezeteknek az eredményes
megszületnénk, anyánkat és valószínűleg apánkat működésükhöz írásban rögzített szabályokra és
is bizonyos mértékig felkészítik a szülői státusra, olyan dokumentumokra van szükségük, ame­
anyánk terhesgondozásban részesül, amelyeket a lyekben az „emlékezetüket" tárolják. A hatalom
kórházak és más egészségügyi szervezetek látnak a szervezetek erősen hierarchikus felépítéséből
el. Minden újszülött gyermeket nyilvántartásba adódóan a hierarchia csúcsán koncentrálódik.
vesz valamilyen kormányzati szervezet, amely in­ Vajon helyes-e ez a megállapítás? Ha igen, ak­
formációkat gyűjt rólunk a születésünktől a halá­ kor ez igen fontos lehet mindannyiunk számára,
lunkig. A legtöbb ember ma nem otthon hal meg, ugyanis Weber kimutatta, hogy a modern szerve­
ahogy azelőtt szokás volt, hanem kórházban, és zetek egyrészt szolgálhatják a demokráciát, más­
minden halálesetet formálisan nyilvántartásba részt összeütközésbe is kerülhetnek elveivel, és
kell vennie a kormányzatnak. úgy vélte, hogy a szervezetek hatékony működé­
Könnyen belátható, hogy a szervezetek ma se messze ható következményekkel jár a társada­
miért olyan fontosak számunkra. A premodern lom egészére nézve.
világban a családok, a közeli rokonok és a szom­ Weber szerint valamennyi nagyszabású szer­
szédok gondoskodtak az emberek legtöbb szük­ vezet természetéből adódóan hajlamos a bürokrá­
ségletéről, az ételről, a gyermekek oktatásáról, a ciára. Magát a „bürokrácia" kifejezést De Gournay
munkáról és a szabadidő eltöltéséről. A modern alkalmazta először, aki az „irodát" és „íróasztalt"
időkben nemcsak a kis közösségek tagjai, ha­ egyaránt jelentő „büro" szót 1745-ben összeil­
nem a lakosság nagy tömegei is egymásra van­ lesztette a görög eredetű „krácia" szóval, mely­
nak utalva, sokkal inkább, mint valaha is az­ nek jelentése „uralkodás". A bürokrácia tehát az
előtt. Szükségleteink többségéről olyan emberek irodákban dolgozó hivatalnokok uralmát jelenti.
gondoskodnak, akikkel sohasem találkozunk, és Ezt a kifejezést először csak a kormányzati hiva­
akik akár több ezer kilométerre élhetnek tőlünk. talokra alkalmazták, de értelmezési tartományát
Ilyen körülmények között a tevékenységek és a fokozatosan kiterjesztették általában a nagy szer­
források rendkívül hatékony koordinációjára van vezetek megjelölésére.
szükség, amiről a szervezetek gondoskodnak. A fogalmat kezdettől fogva elítélő módon, „ne­
A különféle szervezetek által életünkre gya­ gatív töltéssel" használták. De Gournay a tisztvi-
korolt óriási befolyás nem tekinthető teljes mér­
tékben jótékony természetűnek. A szervezetek
gyakran kiveszik a kezünkből az irányítást, és
a dolgok intézését tisztviselőkre vagy szakér­
tőkre bízzák, akiknek a tevékenységét kevéssé
vagy egyáltalán nem áll módunkban ellenőrizni.
Mindannyian kötelesek vagyunk például meg­
tenni bizonyos dolgokat, amelyeket a kormány­
zat előír számunkra: adót kell fizetnünk, be kell
tartanunk a törvényeket és háború esetén katonai
szolgálatot kell teljesítenünk, különben büntetés
vár ránk. A hatalom forrásait alkotó szervezetek
tehát olyan parancsok teljesítését írhatják elő az
egyén számára, amelyekkel az nem képes szem­
beszállni.

Bürokratikus szervezetek

A modern szervezetek kialakulásának és műkö­


désének első szisztematikus leírása Max Weber
nevéhez fűződik. Weber szerint a szervezetek
az emberi tevékenységek - köztük az áruterme­
lés és a szolgáltatások - stabil és tartós térbeli és
időbeli koordinálására szolgáló eszközök. We­
ber hangsúlyozta, hogy a szervezetek kifejlődé­ Bürokrácia - az óriási hatalom, amelyet törpék
se az információ fölötti ellenőrzésen alapul, és irányítanak?
SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK

rokráciák azonban csak a modern időkben érték


el teljes kifejlettségüket.
Weber szerint a bürokrácia terjedése a mo­
dern társadalmakban elkerülhetetlen, a nagylép­
tékű társadalmi rendszerek igazgatási teendői­
nek ellátására a bürokratikus hatóságok műkö­
dése nyújtja az egyetlen módot. Weber azonban
felhívta a figyelmet a bürokrácia számos fogyaté­
kosságára is, amelyek - mint látni fogjuk - fontos
következményekkel járnak a modern társadal­
mak életének általános arculatára nézve.
A bürokratikus szervezetek terjeszkedésének
wBuUIIUnlmw és jellegzetes vonásainak oknyomozó vizsgála­

m mim w
tához Weber kidolgozta a bürokrácia „ideáltípu­
sát". (Az „ideális" szó itt nem arra utal, hogy ez a
típus lenne a legkívánatosabb, hanem a bürokra­
1 I
tikus szervezet „tiszta" vagy „tökéletes" formájá­
nak megjelölésére szolgál.) Az ideáltípus abszt­
rakt konstrukció, ami valóságos esetekből szűri
ki a leglényegesebb, általánosan jellemző eleme­
ket. Weber ( 1 9 9 2 - 1 9 9 9 ) az alábbiakat sorolta fel a
bürokrácia ideáltípusának fő vonásaiként:
1. Az egyes feladatok a szervezeten belül - a
hatáskörök világosan meghatározott hierarchiája
mellett - „hivatali kötelességek" formájában osz­
lanak meg. A bürokrácia piramisszerűen épül
fel, a legnagyobb hatalommal járó pozíciókkal a
csúcson. Az utasítási lánc felülről lefelé épül ki,
lehetővé téve a koordinált döntéshozatalt. A ma­
gasabb szintű hivatalok ellenőrzik és felügyelik a
Az emberek, akik a munkaidő lejárta után összejárnak
egymással, az üzleti világban és más szervezeteknél is in­ hierarchiában eggyel alattuk elhelyezkedő szint
formális hálózatokat hozhatnak létre. működését.
2. A tisztviselők tevékenységét a szervezet va­
selők növekvő hatalmát a „büromániának neve­ lamennyi szintjén írásban rögzített szabályok irá­
zett betegségként" írta le. Honoré de Balzac fran­ nyítják. Ebből nem az következik, hogy a bürok­
cia regényíró szemében a bürokrácia a „törpék ratikus kötelességek csupán rutinszerű feladato­
által gyakorolt óriási hatalom" volt. Franz Kafka kat jelentenének. Minél magasabb pozícióról van
A per című, először 1925-ben megjelent regényé­ szó, a szabályok annál nagyobb változatosságú
ben rémlátomásszerű leírást adott a személytelen esetekre terjednek ki, és értelmezésük rugalmas­
és érthetetlen bürokrácia útvesztőiről. Ez a felfo­ ságot követel meg.
gás fennmaradt mind a mai napig: a bürokráciá­ 3. A tisztviselőket teljes munkaidőben, fix fi­
hoz gyakran a rangkórságot, a tehetetlenséget és zetéssel alkalmazzák. A hierarchiában minden
a fölösleges aktatologatást társítjuk. Más szerzők egyes munkakörhöz meghatározott fizetés tar­
azonban ettől eltérő megvilágításban, éppen a tozik. A dolgozóktól elvárják, hogy ugyanazon
gondosság, a pontosság és a hatékony ügyintézés a szervezeten belül fussák be életpályájukat. Az
modelljeként látták a bürokráciát. A bürokrácia előléptetés vagy a képességek és az érdemek,
szerintük valójában a leghatékonyabb szervezeti vagy a hivatalban eltöltött idő alapján, vagy pe­
forma, amit az emberi lények valaha is kitaláltak, dig e két tényező valamilyen kombinációjának a
mivel a bürokráciákban minden feladat elvégzé­ figyelembevételével történik.
sét szigorú eljárási rend irányítja. Weber leírása a 4. A tisztviselőknek a szervezeten belül ellá­
bürokráciáról középutat jelent e két szélsőséges tandó feladatköre és „külső" élete elkülönül egy­
felfogás között. Korlátozott számú bürokratikus mástól. A magánélet fizikai értelemben is elvá­
szervezet - mutatott rá Weber - létezett a hagyo­ lasztódik a munkahelyi tevékenységektől.
mányos civilizációkban is. A császári Kínában
5. A szervezet egyetlen tagja sem tulajdono­
például hatalmas bürokratikus apparátus intézte
sa azoknak az anyagi eszközöknek, amelyekkel
a kormányzat valamennyi tevékenységét. A bü-
dolgozik. A bürokrácia fejlődése Weber szerint
492 16. FEJEZET

megfosztja a dolgozót a munkaeszköze fölött gya­ ló szabálysértések kivizsgálása volt. Azoknak a


korolt ellenőrzéstől. A hagyományos közösségek­ hivatalnokoknak, akik egyes problémák kezelési
ben a gazdálkodók és a kézművesek rendszerint módját illetően bizonytalanok voltak, felmerülő
önállóan rendelkeztek a termelőeszközeikkel, kérdéseiket a közvetlen felettesükkel kellett meg­
amelyek a saját tulajdonukat képezték. A bürok­ beszélniük: az eljárási szabályok előírták, hogy a
ráciákban azonban a tisztviselők nem tulajdo­ velük azonos szinten dolgozó kollégáikkal nem
nosai az irodáknak, amelyekben dolgoznak, az konzultálhattak. A legtöbb tisztviselő azonban
íróasztaluknak, amelyeknél ülnek, és az általuk nem szívesen fordult a feletteseihez, mivel úgy
használt irodagépeknek sem. érezték, ez részükről a hozzáértés hiányára utal­
Weber úgy vélte, hogy minél inkább megköze­ hat és csökkentheti előléptetési esélyeiket. így
líti valamely szervezet a bürokrácia ideáltípusát, tehát mégis inkább egymással konzultáltak, meg­
annál hatékonyabban lesz képes elérni azokat a szegve a hivatali szabályokat. Ez egyrészt konk­
célokat, amelyekre létrehozták. A bürokráciákat rét tanácsokhoz segítette hozzá őket, másrészt
gyakran bonyolult gépezetekhez hasonlította, csökkentette az egyedül végzett munkával együtt
amelyek a racionalitás elve alapján működnek járó szorongást is. Az azonos hatásköri szinten
(lásd az 1. fejezetet). Ugyanakkor felismerte, hogy működő dolgozók körében kialakult a kölcsönös
a bürokrácia bizonyos esetekben tehetetlennek is bizalom kohéziós ereje, ami gyakran megtalálha­
bizonyulhat, továbbá belátta, hogy sok bürokra­ tó a kisebb csoportokban. Blau arra a következte­
tikus munkakör unalmas és kevés lehetőséget tésre jutott, hogy a dolgozók ennek eredménye­
nyújt a kreatív képességek kibontakozására. Tar­ ként valószínűleg jóval hatékonyabban oldották
tott tőle, hogy a társadalom racionalizálódása meg a problémákat, amelyekkel szembekerültek.
negatív következményekkel járhat, de arra a kö­ A csoport képes volt olyan informális eljárásokat
vetkeztetésre jutott, hogy a bürokratikus szerve­ kialakítani, amelyek több kezdeményezést és fe­
zetek technikai értelemben vett hatékonyságáért lelősségvállalást tettek lehetővé, mint amennyit
cserébe el kell viselnünk a bürokratikus rutinel­ a szervezet formális szabályai megengedtek.
járásokat és bele kell törődnünk a hivatalok ha­ A szervezetek valamennyi szintjén erőteljes
talmába, amit életünk fölött gyakorolnak. Weber tendencia nyilvánul meg informális hálózatok
ideje óta a társadalom működése még inkább ra- kiépülésére. A legfelsőbb szinten a személyes
cionalizálódott. Ezt a fejlődési folyamatot sokan kapcsolatok és kötelékek még fontosabbak le­
bírálják, akik osztoznak Weber eredeti aggályai­ hetnek, mint azok a formális helyzetek, ame­
ban: például George Ritzer, akinek a társadalom lyekben a döntéseket elvileg meg kell hozni. Az
„mcdonaldizálódásáról" szóló beszámolójával üzleti részvénytársaságok stratégiáját elvileg az
e fejezet bevezetésében foglalkoztunk, felteszi a igazgatótanácsok és a részvényesek értekezletein
kérdést, hogy a racionális szervezetek hatékony­ kell meghatározni. A gyakorlatban azonban igen
ságáért vajon nem kell-e még nagyobb árat fizet­ gyakran előfordul, hogy valójában csupán az
nünk, mint Weber annak idején gondolta. igazgatótanács néhány tagja vezeti a vállalatot,
akik informális úton hozzák meg a döntéseket,
a testület jóváhagyására számítva. Az ilyenfajta
Formális és informális kapcsolatok informális hálózatok több vállalatra is kiterjed­
a bürokratikus szervezetekben hetnek. A különböző vállalatok gazdasági veze­
tői gyakran konzultálnak egymással informális
Weber a bürokráciáról adott elemzésében ki­ módon, és sokszor ugyanazokhoz a klubokhoz
emelt fontosságot tulajdonított a szervezeteken és egyesületekhez tartoznak. Az informális háló­
belüli formális kapcsolatoknak, amelyek alatt zatokkal ebben a fejezetben később, az 515-518.
az embereknek a szervezet szabályai szerint lé­ oldalon részletesebben is foglalkozunk.
tesített kapcsolatait értette. Ugyanakkor kevés John Meyer és Brian Rowan (1977) azt állítják,
mondanivalója volt a minden szervezetben fel­ hogy a szervezetek formálisan lefektetett szabá­
lelhető kisebb csoportokat összefűző informális lyai és eljárásai egészen távol is eshetnek tagjaik
kapcsolatokról. A bürokratikus szervezetekben tényleges gyakorlatától. Szerintük a formális sza­
azonban a dolgok informális elintézési módjai bályok gyakran olyan „mítoszok", amelyekről az
gyakran olyan rugalmasságot tesznek lehetővé, emberek azt vallják, hogy követik őket, de a való­
ami másképpen nem lenne elérhető. ságban csekély jelentőségük van: csupán a szer­
Klasszikus tanulmányában Peter Blau (1963) vezet tevékenységének legitimációját szolgálják,
egy olyan kormányhivatalban vizsgálta az infor­ még akkor is, ha a feladatok elvégzése a valóság­
mális kapcsolatokat, amelynek feladata a jöve­ ban erősen eltér attól, ahogyan a dolgokat a sza­
delemadó megfizetésével kapcsolatban előfordu­ bályok értelmében „el kell intézni".
SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK 493

Meyer és Rowan rámutatnak, hogy a formális Merton először is rámutatott, hogy a bürokra­
eljárásoknak gyakran szertartásos vagy rituális jel­ tákat az írásban rögzített szabályok és eljárások
legük van. Az emberek úgy tesznek, mintha ele­ szigorú betartására képezik ki. Nem ösztönzik
get tennének nekik, de csak azért, hogy azután őket arra, hogy döntéseiket rugalmasan vagy a
a tényleges munkát már informálisabb eljárások saját ítéleteik alapján hozzák meg, kreatív meg­
alkalmazásával végezhessék el. Az ápolók mun­ oldásokat keresve: a bürokrácia lényegében csu­
káját irányító szabályok például egy kórházban pán objektív kritériumok rendszerének bizonyos
azt rögzítik, hogy az ápolóknak milyen teendőket esetekre való alkalmazását jelenti. Merton attól
kell rendszeresen ellátniuk a betegek gyógyulása tartott, hogy ez a merevség egyfajta bürokratikus
érdekében. Egy ápoló például lelkiismeretesen ritualizmus térhódításához, vagyis olyan helyzet
kitöltheti a beteg „kórlapját", ami az ágya lábá­ kialakulásához vezethet, amelyben a szabályokat
nál függ, de a beteg állapotának változásait több­ bármi áron érvényben kell tartani, még akkor is,
nyire más, informális kritériumok segítségével ha más megoldás jobb lenne a szervezet egésze
ellenőrzi, például annak alapján, hogy az illető számára.
személy „hogy néz ki", elég ébernek és élénknek Merton egy másik aggálya abban áll, hogy a
látszik-e. A kórlapok rendszeres vezetése jó be­ bürokratikus szabályokhoz való ragaszkodás al­
nyomást tesz magára a betegre és biztosíthatja az kalmasint elsőbbséget kaphat a szervezet alapve­
orvosok elégedettségét, de az ápolónők saját érté­ tő céljaival szemben. Mivel olyan nagy hangsúly
kelésében korántsem mindig játszik igazán fon­ kerül a korrekt eljárásokra, előfordulhat a fonto-
tos szerepet. sabb cél szem elől tévesztése. Egy biztosítási igé­
Annak a meghatározása, hogy az informális el­ nyek elbírálásáért felelős bürokrata például meg­
járások általában mennyire segítik vagy gátolják a tagadhatja valamely biztosított személytől az őt
szervezetek hatékonyságát, nem egyszerű feladat. ért károk egyébként jogosan követelhető megtérí­
A Weber ideáltípusára emlékeztető rendszerek a tését valamilyen űrlap hiányára vagy nem meg­
dolgok nem hivatalos elintézési formáinak való­ felelő kitöltésére hivatkozva. Más szóval, az ügy
ságos dzsungelét hozzák létre. Ez részben annak „korrekt" elintézési módja előnybe kerülhet a
tulajdonítható, hogy a szervezetből hiányzó ru­ kárt szenvedett kliens jogos igényeivel szemben.
galmasság végül a formális szabályok nem hiva­ Merton előre látta azt a lehetőséget, hogy ilyen
talos felülvizsgálata, vagyis kijátszása révén érhe­ esetekben feszültség alakulhat ki a közönség és
tő el. Az unalmas munkaköröket betöltő szemé­ a bürokratikus szervezetek között. Ez az aggoda­
lyek gyakran az informális eljárások segítségével lom nem volt teljesen megalapozatlan. Mindany-
teremtenek maguknak változatosabb, nagyobb nyian rendszeresen kapcsolatba kerülünk nagy
megelégedettséget nyújtó munkakörülményeket. bürokratikus szervezetekkel, a biztosítótársasá­
A magasabb pozíciókban lévő tisztviselők közöt­ goktól a helyi közigazgatási hatóságokig és az
ti informális kapcsolatok többféle módon is ha­ adóhivatalig. Nemritkán kerülhetünk olyan hely­
tékonyan segíthetik az egész szervezet céljainak zetbe, amikor úgy tűnik, hogy a köztisztviselők
elérését annak ellenére, hogy magukat a tisztvi­ és a bürokraták nem törődnek az igényeinkkel.
selők esetleg jobban foglalkoztatja a saját karrier­ A bürokrácia egyik legnagyobb fogyatékossága
jük építése vagy a saját érdekeik védelme, mint a éppen abban áll, hogy a különleges kezelést vagy
szervezet érdekeinek szolgálata. törődést igénylő esetekkel csak nehézségek árán
képes megküzdeni.

A bürokrácia működési zavarai


A szervezetek mint mechanikus
Egy funkcionalista szemléletű kutató, Robert vagy organikus rendszerek
Merton megvizsgálta a bürokrácia weberi ideál­
típusát és arra a megállapításra jutott, hogy an­ Hatékonyan alkalmazhatók-e a bürokratikus el­
nak több, a bürokrácia lényegéhez tartozó eleme járások mindenféle típusú munka elvégzésére?
is káros következményekhez vezethet magának a Egyes tudósok szerint a bürokrácia igen hasznos
bürokráciának a zökkenőmentes működése szem­ a rutinszerű feladatok végrehajtásához, de prob­
pontjából (Merton 2002). Ezeket „a bürokrácia lematikus lehet olyan körülmények között, ahol
működési zavarainak" nevezte. a munka feltételei előre nem látható módon vál­
toznak. Tom Burns és G. M. Stalker (1996) a ku­
/ A funkcionalizmusról részletesebben lásd az tatás és az innováció szerepét vizsgálták egyes
1., „Mi a szociológia?" című fejezetet, a 36-37. elektronikai vállalatoknál, és úgy találták, hogy
oldalon. azokban az iparágakban, amelyek rugalmasságra
494 16. FEJEZET

törekednek és az élvonalhoz kívánnak tartozni, a tól, iskoláinktól és felsőfokú tanulmányainktól


bürokráciák kevéssé hatékonyak. kezdve az általunk betöltött állásokon keresztül
Burns és Talker a szervezetek két fő típusát kü­ a jövedelemadó kivetéséhez szükséges adatokig
lönböztette meg: a mechanikus és az organikus vagy a gépjárművezetői jogosítványok és a társa­
szervezeteket. A mechanikus szervezetek olyan dalombiztosítási számok kiadásáig. Mivel nem
bürokratikus rendszerek, amelyekben az alá-fölé mindig tudjuk, hogy mely hivatalok milyen in­
rendeltség hierarchikus viszonyai uralkodnak, és formációkat tartanak nyilván rólunk, az emberek
a kommunikáció világosan meghatározott csator­ attól félnek, hogy az efféle felügyelet gyakorlása
nákon, vertikálisan folyik. Minden alkalmazott veszélyezteti a demokrácia elveinek érvényesü­
egy bizonyos feladatért felelős, és amikor azt be­ lését. Ilyen félelmek alkották az alapját George
fejezte, a felelősség átkerül a következő alkalma­ Orwell 1984 című híres regényének, amelyben
zotthoz. Az ilyen rendszerekben végzett munka az állam, a „Nagy Testvér" mindenre kiterjedő
személytelen jellegű: a csúcson, illetve a hierar­ felügyeletet gyakorol az állampolgárok fölött,
chia alján elhelyezkedő személyek ritkán kom­ hogy elnyomja a belső bírálatokat és a vélemény­
munikálnak egymással. különbségeket, amelyek bármely demokrácia ter­
Az organikus szervezeteket ezzel szemben la­ mészetes tartozékai.
zább szerkezeti felépítés jellemzi, s a szervezet Az arra irányuló újabb javaslatok, hogy 2008-
általános céljai elsőbbséget élveznek a szűkebben tól kezdve személyazonosító kártyákat vezesse­
meghatározott feladatokkal szemben. A kommu­ nek be az Egyesült Királyságban is, 2013 után
nikáció csatornái és az utasítási rendszerek bo­ mindenki számára kötelezővé téve azok haszná­
nyolultabbak és számos utat követhetnek, nem latát, még tovább fokozzák ezeket az aggályokat.
csupán függőleges irányban. A szervezet elisme­ Az új személyazonosító kártyák valószínűleg
ri valamennyi tagjának a tudását és a problémák tartalmazni fogják birtokosuk fényképét, nevét,
megoldásában mindenkinek a hozzájárulására címét, nemét és születési adatait, valamint egy
támaszkodik, a döntések meghozatala nem ki­ mikrocsipet, amelyen biometrikus információk,
zárólag a csúcson elhelyezkedő személyek fel­ például az adott személy ujjlenyomata, pupil­
adata. laképe vagy jellegzetes arcvonásai tárolhatók.
Burns és Talker szerint az organikus szerveze­ A tervezett intézkedés bírálói aggályaikat jut­
tek sokkal alkalmasabbak az olyan innovatív pia­ tatták kifejezésre azt illetően, hogy az emberek
cok változó igényeinek kezelésére, mint például identitására vonatkozó információkat tartalma­
a távközlés, a számítógépes szoftverfejlesztés zó központi adatbázis nem lesz elég biztonsá­
vagy a biotechnológia. Rugalmasabb belső szer­ gos, és fenyegetést fog jelenteni az embereknek
kezetüknek köszönhetően gyorsabban és meg­ a magánélethez való jogára, valamint minden­
felelőbb módon képesek reagálni a piac változá­ fajta diszkriminációtól mentes kezelésére néz­
saira, s általában hamarabb tudják megtalálni a ve. A személyazonosító kártyák támogatói ezzel
célravezető kreatív megoldásokat. A mechanikus szemben azt állítják, hogy a felügyelet bizonyos
szervezetek ugyanakkor jobban megfelelnek a típusai valójában védelmezhetik a demokrácia
termelés hagyományosabb, stabil ágazataiban, alapelveinek tiszteletben tartását. Az efféle sze­
amelyek kevésbé vannak kitéve a piac változásai­ mélyazonossági dokumentumok hívei szerint
nak. Noha Burns és Talker tanulmánya negyven ezek bevezetése megkönnyíti például a terroris­
évvel ezelőtt jelent meg, a szervezeti változások ták ellenőrzését, amire szükség van a demokrácia
mai elemzéseihez is érvényes hozzájárulásnak védelméhez és működésének biztosításához.
tekinthető (lásd a Túl a bürokrácián? című részt A demokrácia csökkenése, ami a modern szer­
az alábbiakban, az 5 1 1 - 5 1 8 . oldalon). Burns és vezeti formák kifejlődésével párhuzamosan ta­
Talker előre látott sok olyan kérdést, amelyek a pasztalható, nagymértékben aggasztotta már We-
globalizációval, a rugalmas specializálódással és bert is. Ót kifejezetten az a kilátás zavarta, hogy
a debürokratizálódással kapcsolatos mai viták névtelen bürokraták kerülhetnek hatalmi pozí­
középpontjában állnak. ciókba. Hogyan jelenthetne a demokrácia értel­
metlen jelszónál többet a bürokratikus szerveze­
tek fölöttünk, emberek fölött gyakorolt növekvő
Bürokrácia és demokrácia hatalmának érvényesülésekor? Végtére is - érvelt
Weber - a bürokráciák szükségképpen speciali­
A szervezetek irányításához még az Egyesült záltak és hierarchikusak. A szervezeti ranglétra
Királysághoz hasonló demokráciákban is óriási aljához közel elhelyezkedők óhatatlanul úgy lát­
mennyiségű információra van szükség az állam­ ják, hogy tevékenységük csupán alantas vagy ér­
polgárokra vonatkozóan, a születési dátumunk­ dektelen mindennapi feladatok végrehajtására
SZERVEZETEK ES HÁLÓZATOK 95

Valóban olyan rossz dolog a bürokráci.

Paul du Gay szociológus szerint „ma nem a leg­ végletesen racionális bürokratikus intézmények.
jobb napok járnak a bürokráciára". Mint láttuk, a A német bürokraták, és különösen az SS kato­
„bürokrácia" kifejezést bevezetése óta mindig is nái, meg sem próbálták megkérdőjelezni a tö­
negatív értelemben használták. A bürokrácia di­ meggyilkosságok mögött meghúzódó megfon­
csérete (In Praise of Buraucracy 2000) című nagy­ tolásokat, hanem csak arra koncentráltak, hogy
hatású könyvében Du Gay szembeszáll ezzel. El­ teljesítsék a parancsokat és a számukra kijelölt
ismeri ugyan, hogy a bürokratikus szervezetek is feladatokat a legjobb képességeik szerint hajtsák
követhetnek el hibákat és vannak fogyatékossá­ végre, biztosítva például a nagy létszámú ember­
gaik, mégis védelmébe veszi a bürokráciát a vele csoportoknak az ország egyik helyéről a másikra
kapcsolatban leggyakrabban hangoztatott bírá­ való szállításához szükséges vasútvonalak kiépí­
latok főbb vádpontjaival szemben. tését (Bauman 2001).
Du Gay először is a bürokrácia eszméjét ille­ Mint láttuk, Bauman szerint a bürokratikus
tően felmerülő erkölcsi aggályokat igyekszik el­ szervezetekben feloldódik az emberek személyes
oszlatni. Felfogását alátámasztandó, kipécézi felelőssége. Du Gay ezzel éppen ellentétes állás­
Zygmunt Bauman szociológusnak a holokauszt- ponton van. Ahhoz, hogy a holokauszt megtör­
ról írt könyvét. Bauman szerint csupán a modern ténhessen - állítja Du Gay -, a náciknak túl kellett
társadalmakban működő bürokratikus intézmé­ lépniük a bürokrácia lényegéhez tartozó legitimá­
nyek kifejlődésével vált lehetővé olyan borzal­ ciós és etikai megfontolásokon. Du Gay szerint a
mas bűncselekmények elkövetése, mint amilyen bürokráciának megvan a maga ethosza, erkölcsi­
a holokauszt volt a második világháború idején. sége, amihez hozzátartozik minden állampolgár
A nácik által „végső megoldásnak" tervezett nép­ egyenlő és részrehajlásmentes kezelése, tekintet
irtás, több millió ember elpusztítása csupán az­ nélkül azok értékére. Du Gay szemében a holo-
után történhetett meg, hogy létrejöttek az olyan kausztra akkor került sor, amikor a nácik rasszis­
intézmények, amelyek keretében az embereknek ta meggyőződése túlsúlyba került a bürokrácia
nem kell erkölcsi felelősséget vállalniuk a tettei­ alapját jelentő törvények és szabályok részrehaj­
kért. A holokauszt Bauman szerint nem az erő­ lásmentes alkalmazásával szemben.
szak barbár megnyilvánulása volt, hanem azért Du Gay igyekszik megvédeni a bürokráciát más
történhetett meg, mert kifejlődtek a konkrét típusú támadásokkal szemben is, amelyeket ő a
feladatokat azok következményeitől elválasztó. bürokratikus hivatali szervezetek, különösen a köz-

Auschwitz vajon a bürokratikus szervezés tökéletes példája?


16. FEJEZET

tisztviselők által nyújtott állami szolgáltatások lelkesen csak arra törekednek hogy a politikusok- I
gazdasági szemléletű reformját sürgető, ma di­ nak tetsző módon hajtsák végre a feladataikat, I
vatossá vált szólamoknak tekint. Hangsúlyozza, ahelyett, hogy olyan bürokratikus kereteket te- I
hogy a bürokratikus elfogulatlanság ethoszát alá­ remtenének, amelyek biztosítják a közérdek és I
ássa a közszolgálat egyre nagyobb mértékű átpo­ az alkotmányos legitimáció érvényesülését a köz- 1
litizálódása, melynek eredményeként a hivatalok igazgatásban (Du Gay 2000).

korlátozódik, és nincs semmi beleszólásuk annak elemzésével, hogy kevés idejük marad úgymond
eldöntésébe, hogy mit kell tenniük: a hatalom „eredeti gondolkodásra". A fontosabb intézkedé­
csakis a csúcson elhelyezkedő vezetőké. Weber sek mérlegelését rábízzák másokra, akik a hierar­
tanítványa, Robert Michels (1967) az állampolgá­ chiában alattuk helyezkednek el, és feladatuk a
rok hatalomvesztésének jelölésére bevezetett egy stratégiai fontosságú javaslatok kidolgozása. Sok
azóta híressé vált kifejezést: a nagyszabású szer­ részvénytársasági vezető őszintén bevallja, hogy
vezetekben, illetve - még általánosabban - a legtöbbször egyszerűen elfogadják a számukra ja­
szervezetek által uralt társadalomban szerinte az vasolt döntéseket.
oligarchia vastörvénye (iron law of oligarchy), a
kevesek uralma érvényesül. Michels szerint a ha­
talom felfelé irányuló koncentrálódása az egyre A szervezetek fizikai környezete
inkább bürokratizálódó világ óhatatlan velejáró­
ja/ ezért alkalmazta rá a „vastörvény" kifejezést. A legtöbb modern szervezet speciálisan megter­
Igaza volt-e vajon Michelsnek? Minden bizony­ vezett fizikai környezetben működik. A valamely
nyal helyes az a megállapítás, hogy a nagyléptékű szervezetnek otthont adó épületek rendszerint
szervezetek kialakulása feltételezi a hatalom cent- bírnak olyan speciális vonásokkal, amelyek fon­
ralizálódását. Ám jó okkal feltételezhető, hogy az tosak a szervezet tevékenysége szempontjából,
„oligarchia vastörvénye" nem olyan kemény és de felmutatnak más szervezetek épületeivel kö­
szilárd, mint ahogyan Michels állította. Az oligar­ zös építészeti jellegzetességeket is. Egy kórház
chia és a bürokratikus centralizáció összefüggései építészeti kialakítása például több szempontból
bonyolultabbak az általa feltételezettnél. is különbözik egy vállalat vagy egy iskola épü­
Tudatában kell lennünk azonban annak is, letétől. A kórház elkülönülő osztályai, kezelőhe­
hogy az egyenlőtlen erőviszonyok nem csupán lyiségei, műtői és irodái az egész épület megha­
a méretek függvényében alakulnak ki, ahogy Mi­ tározott kialakítását kívánják meg, míg egy iskola
chels feltételezte. Igen kis csoportokban is jelen­ egyszerűen osztálytermekből, laboratóriumokból
tős erőkülönbségek lehetnek. Egy kisebb vállalat­ és tornateremből állhat. Néhány általános vo­
nál például, ahol az alkalmazottak tevékenységét násuk azonban hasonlóságot is mutat: mindkét
közvetlenül szemmel tarthatják az igazgatók, épületben valószínűleg vannak előcsarnokok és
sokkal erősebb ellenőrzés érvényesülhet, mint a folyosók, ajtók sorával, és mindkettőben meg­
nagyobb szervezetek irodáiban. Valójában ahogy jelennek bizonyos standard dekorációs elemek
a szervezetek mérete növekszik, úgy válnak la­ és bútorok is. A modern szervezeteknek otthont
zábbá a hatalmi viszonyok. A középső és alsóbb adó épületekre - a folyosókon járkáló emberek
szinteken elhelyezkedők nyilván kevésbé be­ eltérő öltözékétől eltekintve - általában jellem­
folyásolhatják a csúcson kidolgozott általános ző némi hasonlóság. Igen gyakran kívülről is ha­
irányvonalakat. Másrészt azonban - éppen a bü­ sonlítanak egymásra, csakúgy mint belső tereik
rokráciával elengedhetetlenül együtt járó szak­ kialakításában. Nem meglepő, ha valaki egy épü­
mai specializálódás következtében - a csúcson let mellett autóval elhajtva megkérdezi, hogy az
lévők is elveszítik az ellenőrzést számos admi­ vajon iskola-e, és azt a választ kapja, hogy nem,
nisztratív jellegű döntés végrehajtása fölött, amit hanem kórház.
szükségképpen a hierarchiában alattuk elhelyez­
kedő szakemberek hatáskörébe kell utalniuk.
A hatalom sok modern szervezetnél megle­ Michel Foucault elmélete a szervezetekről:
hetősen nyíltan átruházódik a fölöttesektől az a tér és az idő szervezése
alárendeltekre. Sok nagyvállalat esetében a rész­
vénytársaságok igazgatói annyira el vannak fog­ Michel Foucault rámutatott, hogy a szerveze­
lalva a különböző osztályok munkájának koordi­ teknek otthont adó épületek architektúrája köz­
nálásával, a válsághelyzetek megoldásával, vala­ vetlen kapcsolatban áll az adott szervezet dol­
mint a költségvetési és egyéb előrejelzési adatok gozóinak társadalmi helyzetével és a szervezet
SZERVEZETEK ES HÁLÓZATOK

irányítási rendszerével (Foucault 2000b, 1990). eligazítást a szervezet hatalmi rendszerének mű­
A szervezetek székhelyének fizikai jellemzőit ködésére nézve. Egyes szervezeteknél az alkal­
vizsgálva új megvilágításban láthatjuk a Weber mazottak nagyobb csoportjai dolgoznak együtt
által elemzett problémákat is. Az irodák, melyek­ nyitott termekben. Az ipari termelőmunka bizo­
nek a funkcióit Weber elméleti szinten vizsgálta, nyos fajtáinak unalmas, ismétlődő jellege miatt
egyszersmind konkrét építészeti környezetet is például a futószalag-rendszerű termelés eseté­
jelentenek: az úgynevezett irodaházakban álta­ ben rendszeres felügyeletre van szükség a mun­
lában folyosók mentén sorakozó irodahelyisége­ ka megkívánt ütemének fenntartásához. Ugyanez
ket találunk. A nagyvállalatok székhelyét alkotó gyakran elmondható a rutinszerű munka más tí­
épületek néha fizikailag is a vezetési hierarchiát pusairól, például a vállalatok ügyfélszolgálatánál
tükrözik: minél magasabb pozíciót foglal el va­ végrehajtott feladatokról is: az itt foglalkoztatott
laki az utasítási láncban, annál közelebb lesz az dolgozók telefonhívásait rendszeresen felügyelők
irodája az épület legfelső szintjéhez. A „legfelső ellenőrzik. Foucault nagy hangsúlyt helyez arra,
szint" (top floor) kifejezés alatt gyakran azokat a hogy a láthatóság (vagy annak hiánya) a modern
személyeket értik, akik a legnagyobb hatalommal szervezetek építészeti környezetében hogyan be­
rendelkeznek az adott szervezetben. folyásolja, illetve mennyiben fejezi ki a hatalom
A szervezet fizikai környezetének „geográfiája" megoszlásának mintázatait. A láthatósági szint
sok más módon is befolyásolja a szervezet műkö­ határozza meg, hogy a beosztott dolgozók mi­
dését, különösen akkor, ha a rendszerben fontos lyen könnyen vethetők alá az ellenőrzés külön­
szerephez jutnak az informális kapcsolatok. A fi­ féle formáinak, amelyekre Foucault együttesen
zikai közelség megkönnyíti a csoportok kialaku­ a felügyelet (surveillance) kifejezést alkalmazza,
lását, míg a fizikai távolság polarizálhatja a cso­ a szervezetben folyó tevékenység szigorú ellen­
portokat, ami az egyes osztályok dolgozói között őrzésére utalva. A modern szervezetekben min­
az „ők" és a „mi" hangsúlyozott megkülönbözte­ denki - még a viszonylag magasabb pozíciókban
tését eredményezheti. is - valamilyen mértékig „felügyelet alatt áll", ám
minél alacsonyabb helyet foglal el valaki a hie­
rarchiában, annál szorosabb ellenőrzés alatt tart­
ják a viselkedését.
Felügyelet a szervezetekben
A felügyelet különféle formákat ölthet. Az
Az egyes helyiségek, a közlekedő folyosók és a egyik az alárendeltek munkájának közvetlen el­
nyílt terek elrendezése valamely szervezet épü­ lenőrzése feletteseik részéről. Vegyünk példának
letében szinte mindig nyújt bizonyos mértékű egy iskolai osztálytermet! A tanulók padokban

Ennek az 1940-es években épült, gépírók munkahelyéül szolgáló teremnek a fizikai kialakítása megkönnyíti a dolgozók
munkájának szigorú ellenőrzését. A modern szervezetekben a felügyelet új formákat ölt.
16. FEJEZET

vagy íróasztaloknál ülnek, amelyek többnyire fenti példájára! A dolgozók nem tudhatják, hogy
sorokban vannak elrendezve, hogy valamennyit valamely hívásukat éppen figyelik-e vagy sem,
szemmel tarthassa a tanár. A gyermekektől meg­ sőt azzal sincsenek tisztában, hogy az ellenőrök
kívánják, hogy éberen figyeljenek az órán, vagy milyen gyakran hallgatnak bele a telefonbeszél­
mélyedjenek el a munkájukban. Az viszont, hogy getéseikbe. Bizonyára feltételezik azonban, hogy
ez ténylegesen mennyire valósul meg a gyakor­ munkájukat felügyelet alatt tartja a vezetés, tehát
latban, a tanár képességeitől függ, valamint attól, a beszélgetéseket a vállalati irányelveknek meg­
hogy a gyermekek mennyire hajlamosak eleget felelően rövidre szabva, célratörő módon és for­
tenni a velük szemben támasztott elvárásoknak. mális stílusban bonyolítják le.
A felügyelet egy másik típusa kifinomultabb, A szervezetek nem működhetnek hatékonyan,
de ugyanilyen fontos. Ez a dolgozók munkájára ha a dolgozók ötletszerűen végzik a munkájukat.
vonatkozó dokumentumok, feljegyzések és eset- Az üzleti vállalkozásoknál - mint Weber kimu­
történetek nyilvántartásából áll. Weber meglát­ tatta - a dolgozókat általában kötött munkaidő­
ta az írásos (ma gyakran számítógépeken tárolt) ben foglalkoztatják. Tevékenységüknek időben és
feljegyzések fontosságát a modern szervezetek­ térben egyaránt következetesen koordináltnak
ben, de nem vizsgálta mélyrehatóan, hogy ezek kell lennie, amit elősegít a munkahely fizikai ki­
hogyan használhatóak fel a viselkedés szabá­ alakítása és a pontosan kidolgozott munkarend
lyozására. Az alkalmazottakról vezetett nyilván­ is. Az effajta előírások időben és térben egyaránt
tartások rendszerint tartalmazzák a dolgozók szervezetté teszik a dolgozók tevékenységét. Fou-
személyi adatait és teljes szakmai életrajzát, va­ cault ezt „a testek hatékony elosztásának" nevezi
lamint gyakran a feletteseik által róluk készített a szervezeten belül. A munkarend, az időbeosz­
jellemzéseket is. Az ilyen feljegyzéseket a dolgo­ tás betartása a szervezeti fegyelem biztosítéka,
zók viselkedésének nyomon követésére és ellen­ mivel nagyszámú ember együttes tevékenységét
őrzésére használják fel, majd ezek segítségével kell szabályozni. Ha egy egyetemen például nem
értékelik az előléptetésükre vonatkozó javas­ tartanák be szigorúan az előadások órarendjét,
latokat. A szervezeti hierarchia egyes szintjein akkor hamarosan teljes káosz alakulna ki. Az
dolgozó személyek sok vállalatnál évente jelen­ órarend lehetővé teszi az idő és a tér intenzív ki­
téseket készítenek azoknak a munkájáról, akik a használását: mindkettő zsúfolásig kitölthető sok
közvetlenül alattuk levő szinteken helyezkednek embernek és sokféle tevékenységnek a megfelelő
el. A dolgozóknak a szervezeten belül különböző időben és helyre való diszponálásával.
beosztásokba való besorolásakor az egyéni telje­
sítmények megfigyeléséből nyert adatokat össze­
vetik az iskolai bizonyítványuk és egyetemi vagy
Felügyelet alatt: a börtön
főiskolai indexük alapján tőlük várható eredmé­
nyekkel. Az egyetemi oktatókról is hasonló fel­
Foucault nagy figyelmet szentelt az olyan szerve­
jegyzéseket vezetnek.
zeteknek, mint például a börtönök, amelyekben
Végül szólnunk kell az úgynevezett önfelügye- az embereket hosszabb időre fizikailag elkülöní­
letről is, melynek révén a mások által ténylege­ tik a külső világtól. Az ilyen szervezetekben az
sen gyakorolt felügyeletre vonatkozó feltétele­ embereket elzárják - vagyis távol tartják - meg­
zések befolyásolják az emberek viselkedését, és szokott társadalmi környezetüktől. A börtönök
korlátozzák, hogy mit tesznek. Gondoljunk csak világosan illusztrálják a felügyelet természetét,
az ügyfélszolgálatoknál dolgozó telefonkezelők mivel a foglyok viselkedésének maximális ellen-

CATBERT: A GONOSZ
FELJEGYZÉSEINK VANNAK VALAMENNYI A VÁLLALAT POLITIKÁJÁVAL ELLEN
SZEMÉLYZETI IGAZGATÓ
TELEFONHÍVÁSÁRÓL, AZ INTERNETEN TÉTES, HOGY LIKVIDÁLJUK A DOL­
A VÁLLALAT TETT KIRÁNDULÁSAIRÓL ÉS AZ E-MAIL GOZÓKAT ÉS KISFIZETÉSŰ KOMÉ- /
ÜZENETEIRŐL. NYILVÁNTARTJUK A DIÁSOKKAL HELYETTESÍTSÜK ŐKET,
MINDENT TUD
VIZELETVIZSGÁLATI ADATAIT, DE TUDTÁRA AKARTAM ADNI,
MAGÁRÓL, WALLY
A FŐISKOLAI TANULMÁNYI HOGY EZ IS MEGOLDHATÓ.
EREDMÉNYEIT, A FIZETÉSÉT ÉS
A CSALÁDI KAPCSOLATAIT...
SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK 499

ügyeleti társadalomnak (surveillance society)


neveznek (Lyon 1 9 9 4 ) : az ilyen típusú társada­
lomban mindenféle szervezet információkat
gyűjt az életünkről.
Weber és Foucault megállapításai azonban,
melyek szerint a szervezetek működtetésének
leghatékonyabb módja a maximális felügyelet
(vagyis a világos és következetes hatalmi struk­
túra kialakítása), tévesnek bizonyultak, legalább­
is az olyan üzleti vállalkozásokra alkalmazva,
amelyek nem zárt környezetben élő emberek éle­
te fölött gyakorolnak totális ellenőrzést, mint a
börtönök. A börtön intézménye egészében véve
valójában nem nyújthat követendő modellt a
szervezetek számára. A közvetlen felügyelet tűr­
„Az érzékelők azt mutatják, hogy a 2. számú fülke
18 perce foglalt. Nincs szüksége segítségre?" hetően működhet, amikor az érintett emberek
- a börtönök lakóihoz hasonlóan - alapvetően
őrzését igyekeznek biztosítani. Foucault felteszi a ellenségesek azokkal szemben, akik hatalmat
kérdést: „Meglepő lehet-e ezek után, hogy a bör­ gyakorolnak fölöttük, és általában nem akarnak
tönök a gyárakra, iskolákra, barakkokra és kór­ ott lenni, ahol vannak. Ám az olyan szervezetek­
házakra emlékeztetnek, amelyek viszont mind a ben, ahol a vezetők azt kívánják a dolgozóktól,
börtönökre hasonlítanak?" (Foucault 1990). hogy közös célok elérésében működjenek együtt
Foucault szerint a modern börtönök eredete a velük, más a helyzet. A túlzott mértékű közvet­
Panoptikumra vezethető vissza: ezt a szervezetet len felügyelet elidegeníti a dolgozókat, akik úgy
Jeremy Bentham filozófus és társadalomteoreti­ érzik, hogy megtagadják tőlük az általuk végzett
kus találta ki a 19. században. Bentham a „Panop­ munka alakításában való aktív részvétel minden
tikum" nevet adta az általa megtervezett ideális lehetőségét (Sabel 1982; Grint 2 0 0 5 ) .
börtönnek, amelynek tervrajzait több alkalommal Ez az egyik fő oka annak, hogy a Weber és Fou­
is megpróbálta eladni a brit kormánynak. Elgon­ cault által megfogalmazott elvek alapján működő
dolásait sohasem valósították meg teljes mérték­ szervezetek - például a futószalag-rendszerű ter­
ben, de egyes főbb elveit alkalmazták Európában meléshez kialakított, merev hatalmi hierarchiá­
és az Egyesült Államokban épült börtönöknél a val jellemezhető nagyüzemek - alkalmasint igen
19. században. A Panoptikum kör alakú épület nagy nehézségekkel találták szemben magukat.
volt, a pereme mentén elhelyezkedő zárkákkal. Ilyen környezetben ugyanis a dolgozók nem vol­
Középen állt a megfigyelő torony. Minden cellá­ tak hajlandók magukat teljes mértékben a mun­
nak két ablaka volt, melyek közül az egyik a meg­ kájuknak szentelni, és ténylegesen szükség volt a
figyelő torony felé, a másik pedig kifelé nézett. folyamatos ellenőrzésre ahhoz, hogy egyáltalán
Ez az elrendezés arra szolgált, hogy a foglyokat elfogadható szorgalommal dolgozzanak, miköz­
állandóan szemmel tarthassák az őrök. Magának ben éppen ez a szigorú felügyelet ellenállást vál­
a megfigyelő toronynak az ablakai redőnyökkel tott ki bennük.
voltak ellátva, hogy a rések között kitekintve a Az emberek hajlamosak szembeszegülni a ma­
börtönszemélyzet tagjai folyamatosan megfigyel­ gas szintű felügyelettel a Foucault által említett
hessék a foglyokat, de ők maguk láthatatlanok második értelemben vett ellenőrzés, a rájuk vo­
maradjanak. natkozó írásos információk gyűjtése esetében is.
Ez volt az egyik fő oka annak is, hogy a szovjet
típusú államok összeomlottak. Ezekben a társa­
A felügyelet határai dalmakban rendszeresen kémkedtek az emberek
után vagy a titkosrendőrség ügynökei, vagy mások,
Foucault-nak igaza volt a börtönök tekintetében. akiket a titkosrendőrség ezért megfizetett, beleért­
Ma a legtöbb börtön figyelemreméltó hasonlósá­ ve a rokonaikat és a szomszédaikat is. A kormány­
got mutat a Panoptikumhoz. Foucault helyesen zat az állampolgárokról adatok tömegét tartotta
látta meg a felügyelet központi szerepét a mo­ nyilván, hogy letörhesse az uralmával szemben
dern társadalmakban is: ma ez a kérdés az in­ megnyilvánuló bármilyen esetleges ellenállást.
formációs és kommunikációs technológiák egyre Ennek eredményeként olyan társadalmi forma
növekvő hatásai miatt még fontosabbá vált. Ma alakult ki, ami politikailag tekintélyuralmi be­
olyan társadalomban élünk, amit egyesek fel­ rendezkedésű volt, gazdaságilag pedig nem elég
500 16. FEJEZET
. ,

ra a világ országai egyre jobban hasonlítani fog­


nak egymásra (Thomas 1987; Scott-Meyer 1994;
McNeely 1995).
A nemzetközi szervezetek azonban nem új je­
lenségek. A határokon át folyó kereskedelmet irá­
nyító és lebonyolító szervezetek például évszá­
zadok óta léteznek. Ilyen szervezet volt például
a Hanza-szövetség, a német kereskedővárosok
gazdasági együttműködése, ami a 13. század kö­
zepétől egészen a 17. század közepéig domináns
szerepet játszott az Északi- és a Balti-tengeren
folyó kereskedelemben. Az első igazán globális
szervezet mindazonáltal csak a rövid életű Nép­
szövetség 1919-ben történt megalapításakor jött
létre, kifinomult bürokratikus apparátussal és a
világ minden részét képviselő tagnemzetekkel.
A globális szervezetek legkiemelkedőbb modern
példáját az 1945-ben megalakult ENSZ nyújtja.
A szociológusok a nemzetközi szervezeteket
két fő típusra osztották fel: a nemzetközi kor­
mányzati szervezetek a nemzeti kormányok kép­
viselőiből tevődnek össze, míg a nemzetközi nem
kormányzati szervezetek különféle magánszerve­
Egy Bentham Panoptikumának mintájára épült börtön. zetek kezdeményezésére alakulnak ki. Ezekkel
külön-külön foglalkozunk.
hatékony. Az egész társadalom szinte egyetlen
gigantikus börtönre emlékeztetett, mindazokkal
a sérelmekkel, konfliktusokkal és ellenállási for­ Nemzetközi kormányzati szervezetek
mákkal, amelyek a börtönökben is kialakulnak,
és a lakosság végül kitört a börtönből. A globális szervezetek első típusát a nemzetközi
kormányzati szervezetek (international govern­
mental organizations, IGOs) alkotják. Ezeket a
Világméretű szervezetek kormányok egymással kötött egyezmények ré­
vén hozzák létre, a nemzetek közötti együttmű­
A történelem folyamán most először létrejöttek ködés és kapcsolatok gondozására. Az ilyen tí­
olyan szervezetek is, amelyek valóban átfogják pusú szervezetek elsősorban nemzetbiztonsági
egész bolygónkat. Az információs technológiák célokat szolgálnak: mind a Népszövetség, mind
egyre inkább csökkentik a nemzeti határok je­ az ENSZ igen nagy pusztítást okozó világhábo­
lentőségét, mivel azok nem szabnak többé határt rúk után alakult meg. Ide tartoznak továbbá a ke­
a kulcsfontosságú gazdasági, kulturális és kör­ reskedelem szabályozására létesített szervezetek
nyezeti tevékenységeknek. Ennek következtében (például a Világkereskedelmi Szervezet), továbbá
sokan arra számítanak, hogy a nemzetközi szer­ a társadalmi jólét, az emberi jogok és - újabban
vezetek száma és fontossága egyaránt tovább fog egyre gyakrabban - a környezet védelmét szolgá­
növekedni, és ezek bizonyos mértékű előrelátha- ló szervezetek is.
tóságot és stabilitást fognak nyújtani egy olyan A mai legnagyobb hatalmú IGO-kat a nemzet­
világban, ahol a nemzetek többé nem olyan kor­ gazdaságok nagyobb és erősebb kereskedelmi
látlan hatalmú szereplők a globális színpadon, blokkokban való egyesítése érdekében hozták
mint valaha voltak (Union of International Asso­ létre. Az egyik legfejlettebb IGO az Európai Unió
ciations 1 9 9 6 - 1 9 9 7 ) . (EU), amelynek immár 27 európai tagállama
A szociológusok ennélfogva nagy figyelmet van. Az EU-t az egységes európai gazdaság meg­
fordítanak a nemzetközi szervezetek tanulmá­ teremtésére alakították meg, amelyben a válla­
nyozására, annak a jobb megértésére törekedve, latok, a piacok, a szolgáltatások és a munkaerő
hogyan lehet a nemzeti határokon átnyúló ható­ tekintetében egyaránt szabadon működhetnek a
körű intézményeket létrehozni, és milyenek lesz­ határokon átnyúlóan is, és a dolgozók ugyanígy
nek azoknak a hatásai. Egyes szociológusok még szabadon vállalhatnak munkát a tagállamokban.
azt is állítják, hogy a globális szervezetek hatásá­ Az EU tagországai közös gazdaságpolitikát követ-
SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK

nek, és 2002 óta közülük tizenkét országban egy­ tartoznak: ezeket a tagságukat alkotó személyek
séges valuta (az euró) használatára tértek át. Ezt vagy magánszervezetek közötti egyezményekkel
a fejleményt azonban nem minden európai fo­ hozzák létre. Ilyen szervezet például a Nemzet­
gadja örömmel: sokan attól tartanak, hogy ennek közi Szociológiai Társaság (International Socio­
következtében a gazdasági döntések legnagyobb logical Association), a Nemzetközi Nőtanács (In­
részét nem a tagországokban, hanem az EU köz­ ternational Council of Women) vagy a környezet­
ponti intézményeiben fogják meghozni. védő Greenpeace szervezet. Az NGO-k száma
Az IGO-k jelentős katonai erőt is képviselhet­ - hasonlóan az IGO-kéhoz - az utóbbi években
nek, ha tagországaik úgy akarják. Az Észak-atlan­ robbanásszerűen emelkedett: a 20. század ele­
ti Szerződés Szervezete (North Atlantic Treaty Or­ jén még kevesebb mint kétszáz, az 1990-es évek
ganization, NATO) és az ENSZ például 1991-ben, közepén azonban már körülbelül 15 ezer ilyen
az első öbölháború idején tagállamainak teljes szervezet létezett (Union of International Asso­
súlyával támogatta az Irak elleni katonai akciót, ciations 1 9 9 6 - 1 9 9 7 ) . Irányadó becslések szerint
majd 1999-ben hasonlóan egységesen lépett fel 2002-ben a nemzetközi nem kormányzati szerve­
Koszovóban, a korábbi Jugoszláviában is. Ám mi­ zetek száma 31 ezerre volt tehető (Union of Inter­
vel a saját haderejük felhasználása fölött végső national Associations 2002).
soron maguk az egyes nemzetek gyakorolják az Az NGO-k elsősorban tagjaik globális céljait
ellenőrzést, még a leghatalmasabb katonai IGO-k igyekeznek érvényesíteni, legtöbbször az ENSZ,
fellépései is korlátozottak, mert erejük valójában más NGO-k vagy az egyes kormányok befolyáso­
tagállamaik önkéntes részvételéből ered. Az erő­ lásán keresztül. Részt vesznek továbbá a kutatás­
szakos eszközökkel folyó polgárháborúk esetében ban és az oktatásban is, és nemzetközi konferen­
- például Boszniában, valamint Szomáliában és ciák, találkozók, folyóiratok révén terjesztenek
Ruandában - az ENSZ békefenntartási erőfeszí­ információkat. Az NGO-k sikereket értek el ha­
tései nagyrészt eredménytelennek bizonyultak. talmas nemzetek politikájának alakításában is.
Az IGO-k felépítésében általában a tagállamaik Az NGO-k egyik kiemelkedő (és igen sike­
közötti egyenlőtlen erőviszonyok tükröződnek. res) fellépése a taposóaknák betiltásáért indított
A nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért nemzetközi kampány (International Campaign
például az ENSZ Biztonsági Tanácsa a felelős, to Ban Landmines, ICBL). Ez a kampány és ala­
ennélfogva ez a legnagyobb hatalmú szervezet az pítója, Jody Williams kapta az 1997. évi Nobel­
ENSZ-en belül. A Biztonsági Tanács állandó tag­ békedíjat annak elismeréseként, hogy sikeresen
államai - Nagy Britannia, az Egyesült Államok, rávette a világ országainak többségét a taposó­
Kína, Franciaország és Oroszország - jelentős aknák betiltására vonatkozó egyezmény elfoga­
mértékben képesek ellenőrzésük alatt tartani a dására. A Nobel-bizottság elismerését fejezte ki a
tanács működését, ugyanis az állandó tagoknak kampány iránt, amiért az „elérhető valósággá vál­
a határozathozatalkor vétójoguk van, és a továb­ toztatott egy víziót", és hozzátette: „Ez a munka
bi tíz tagországot az ENSZ Közgyűlése csupán meggyőző példát mutatott arra, hogy a hatékony
ideiglenesen, kétéves időszakokra választja meg, békepolitika meghatározó tényezőnek bizonyul­
ám vétójog nélkül. hat a leszerelésre irányuló nemzetközi erőfeszí­
A 20. század elején az egész világon összesen tések elősegítésében (ICBL 2001).
körülbelül háromtucatnyi IGO létezett, bár ebből Az ICBL szoros kapcsolatokat tart fenn több
az időszakból csak hiányos adatok állnak ren­ mint ezer más NGO-val, körülbelül hatvan or­
delkezésre. 1981-ben, amikor a szervezetek nyil­ szágban. Ezekkel összefogva a kampány szerve­
vántartásában következetesen alkalmazott krité­ zői ráirányították a közvélemény figyelmét azok­
riumokat vezettek be, már 1039 ilyen szervezet ra a veszélyekre, amelyek a polgári lakosságra le­
működött, 1996-ban pedig már 1830 IGO-t tartot­ selkednek az Európában, Ázsiában és Afrikában
tak nyilván (Union of International Associations megvívott korábbi háborúk halálos örökségeként
1996-1997). A utolsó felméréskor a nemzetközi visszamaradt több mint százmillió akna formájá­
kormányzati szervezetek számát 5500-ra becsül­ ban. Ezek az aknák nem hasonlítanak más fegy­
ték (Union of International Associations 2002). verekre. Aktívak maradnak akár évtizedekkel a
háborúk után is, a civil lakossági jelentős cso­
portjait terrorizálva, miközben újabb és újabb
Nemzetközi nem kormányzati szervezetek áldozatokat szednek. Kambodzsában például ter­
mékeny szántóföldeket is aláaknáztak, éhezésre
A globális szervezetek második típusába a nem­ kényszerítve a gazdálkodókat, akik nem kívánják
zetközi nem kormányzati szervezetek (interna­ kockáztatni életüket a föld megművelésével, ha
tional non-governmental organizations, NGOs) ennek során ők maguk vagy családtagjaik egy
16. FEJEZET

Mit mond az Önök szociológusi vénája: a jövő vallate

„A világ megváltozott. Fogyasztóink megváltoz­ embere volt, [majd 2005-ben rákos megbetege­
tak. Nekünk is meg kell változnunk." Ezeket a dés miatt bekövetkezett korai haláláig Cantalupo
bátor szavakat Jim Cantalupo, a McDonald's [ko­ utódja] - felszólalásuk nagy részét arra fordítot­
rábbi, 2004-ben elhunyt] elnöke és főigazgatója ták, hogy az éttermek vezetésében különféle tö­
mondta. Megígérte a befektetőknek, hogy a világ kéletesítéseket ígérjenek a részvényeseknek a tisz­
legnagyobb gyorsétteremlánca nem akar többé taság, a szolgáltatás és a személyzet hatékonysá­
mindenki másnál nagyobb lenni, csak jobb. ga tekintetében egyaránt, amelyektől a vendégek
Ez olyan ígéret, amelynek a betartásáért a vál­ visszatérését remélték. Greenberg idejében a
lalatnak meg kell küzdenie. A McDonald's az McDonald's-nak még nem volt semmiféle ellen­
1965. évi piacra lépése óta első ízben 2003 ja­ őrzési eszköze a márkavédjegyének használatára
nuárjában jelentette be, hogy negyedéves mérle­ feljogosított szerződéses partnereivel kapcsolatos
ge veszteséget mutat. Üzleteinek forgalma, ami bajok elkerülésére. Ma érvényben van egy minő­
az utóbbi évtized során stagnált, ekkor már 12 sítési rendszer, amely az úgynevezett „titokzatos
hónapja csökkenőben volt. A McDonald's, mely­ vendég" feltételezett igényeinek kielégítését tart­
nek a neve valaha a jó minőségű szolgáltatás szi­ ja szem előtt, és a csoport azt ígéri, hogy szoro­
nonimája volt, a vendégek elégedettségi mutatói sabban fogja ellenőrizni fióküzleteinek tulajdo­
szerint majdnem egy évtizeden keresztül a leg­ nosait.
rosszabb vállalatnak minősült, még az egészség­ Az utóbbi időben maga az étlap is szinte átte­
biztosítóknál és a bankoknál is rosszabb értéke­ kinthetetlenné vált. Ezért - úgymond - karcsúsíta­
léssel. A vállalatcsoport részvényeinek árfolyama ni fogják. Az étkezések összeállításakor kevesebb
1999-ben még több mint 48 dollár volt, ekkorra zavaró kombinációra lesz lehetőség, és többféle
a tízéves mélypontot jelentő 12 dolláros szintre egészséges, kiváló minőségű terméket, köztük
zuhant le... salátákat, joghurtokat és szeletelt gyümölcsöt is
Még kellemetlenebb, hogy Jim Cantalupo és kínálni fognak a vendégeknek. Noha hosszú ideje
Charlie Bell - utóbbi ekkor a vállalatóriás második tagadja, hogy az általa nyújtott választék hizlaló

Az utóbbi években a McDonald's - miután az éttermek forgalma csökkent - megpróbálja megújítani önmagát. Ez
az újszerű képet mutató londoni fióküzlet gyakorlatilag megkülönböztethetetlen egy bártól vagy kávézótól.
/

SZERVEZETEK ES HÁLÓZATOK 503

lenne, a McDonald's - ez a cég, amelyben szinte A helyzet iróniája, hogy Ray Kroc, a McDonald's
minden az imázst szolgálja - végül megértette, részvénytársaság megalapítója, aki legalább any-
hogy márkaneve az itt fogyasztható hírhedten nyival növelte a cégcsoport vagyonát ingatlanok
egészségtelen ételek miatt komoly veszélybe ke­ vásárlása és bérbeadása útján is, mint a hambur­
rült. Egy zavart keltő kísérlet keretében, ami arra gerek eladásával, [1984-ben bekövetkezett halá­
irányul, hogy „mindenkinek mindent" nyújtani lakor] kitermelésre váró aranybányaként hagyta
tudjanak (bár Cantalupo azt állította, hogy ezt hátra a vállalkozást. Peter Oakes, a Merrill Lynch
el akarja kerülni), a csoport új, vonzó árfekvésű egyik elemzője megjegyzi, hogy a ma működő
ételeiben „pezsgőízeket kínál sörárakon", noha harmincezer étteremnek helyet adó épületek 75
egyidejűleg azt hirdeti, hogy az érték részét képe­ százaléka és a telkek 40 százaléka a csoport tulaj­
zi „a márka örökségének". A reklám és az üzleti donában van. Számításai szerint maga a földterü­
környezet szintén gyökeres fordulatot mutat: a let, melynek a névértéke 4 milliárd dollár, eladása
követendő modellt a csoport elegánsabb francia esetén ma 12 milliárd dollárnyi bruttó jövedelmet
üzletei alkothatják. Kevésbé elegáns Bélinek az az hozhatna a cégnek. Ezt a hatalmas értéket ki le­
elgondolása, hogy Ronald McDonald arcképét, a hetne aknázni akár egy értékesítési és visszabérlé-
csoport szerencséjének zálogát (sokak szerint a Mi­ si program keretében is...
kulás figurája után a második legismertebb ame­ Mindent egybevetve tehát a McDonald's köny-
rikai „ikont") most a fiatal felnőttek megnyerésé­ nyedén visszaadhatna több milliárd dollárt a
re használja fel, akik a gyermekek mellett szintén befektetőinek. A hizlaló ételeket kárhoztató vá­
„kulcsfontosságú korcsoportot" jelentenek a po­ daskodásoknak, valamint a gyermekek „egész­
tenciális vendégek között. ségtelen" táplálkozását szorgalmazó reklámok
Mindez tűnődésre késztet sok befektetőt az­ óhatatlan visszahatásának fényében ma akár
zal kapcsolatban, hogy a McDondald's vajon óriási pénzösszegeknek a részvényesekhez való
csakugyan „meg tudja-e csinálni" mindazt, amit visszaszármaztatása is bölcs előrelátásnak bi­
Cantalupo nem győzött hangoztatni a felszólalá­ zonyulhat. Ennek a sajátos készpénzforrásnak a
sában. Az olyan „alkalmi" gyorsétkezdék megje­ megfejése azonban - sajnálatos módon - a csúcs­
lenésével, mint amilyenek például az ínyenceket vezetésben is komoly változásokkal járna...
kiszolgáló szendvicsüzletek, a McDonald's külső
megjelenése is egyre jobban elavul. A csoport Ki beszél itt veszteségekről?
legutóbbi eredeti, sikeres menütalálata a „mekis" The Economist, 2003. április 10.
csirkefalatok (Chicken McNugget) bevezetése volt
1983-ban. A McDonald's márkanév alatt működő
fióküzletek a múltban 10-15 százalékos évi növe­ KÉRDÉSEK
kedést és jelentős haszonkulcsot mutathattak fel,
újabban azonban nehézségekkel találják szemben 1. A „demacdonaldizáció" folyamata vajon előse­
magukat. Nyereségük minimális, és húzódoznak gíti-e a körülményekhez jobban alkalmazkodó,
a központból érkező kezdeményezések végrehaj­ rugalmasabb üzleti hálózatok kialakulását?
tásától, mert nagy terhet jelent számukra például 2. A McDonald's lemondhat-e „vezérelveiről": a
az új és drága, „testre szabott" konyhai berende­ hatékonyságról, a kiszámíthatóságról, az egy­
zések kötelező megvásárlása... ségességről és az automatizálásról?

pillanat alatt szilánkokra robbanhatnak szét. A történt, hogy bár a világ legtöbb jelentős országa
kampány folyamán kifejtett erőfeszítések ered­ aláírta az egyezményt, az Egyesült Államok - ko­
ményeként egyezmény született a taposóaknák reai biztonsági megfontolásokra hivatkozva - meg­
felhasználásának, gyártásának, raktározásának tagadta a csatlakozást, és ugyanezt tette Oroszor­
és szállításának betiltására. Az egyezményhez, szág is. Mindazonáltal egyes NGO-k (például az
amely 1999 márciusában a nemzetközi jog részé­ Amnesty International és a Greenpeace) jelentős
vé vált, százötven ország csatlakozott. befolyásra tettek szert.
Az NGO-k - bár számuk jóval meghaladja az
IGO-két, és kétségkívül elértek bizonyos sikere­
ket - jóval kevésbé befolyásos szervezetek, mivel Gazdasági szervezetek
a legális hatalom (beleértve a törvények betarta­
tására szolgáló eszközöket is) végső soron a kor­ A modern társadalmak - Marx kifejezésével élve -
mányzatok kezében van. A taposóaknák betiltá­ kapitalista berendezkedésűek. A kapitalizmus a
sára irányuló erőfeszítések esetében például az gazdasági élet olyan szerveződését jelenti, amit a
következő főbb vonások jellemeznek: a termelési A nagy részvénytársaságok elméletileg a részvé­
eszközök magántulajdona, a profit mint ösztönző nyeseik tulajdonát képezik, és a részvényesek
erő, az áruk eladását lehetővé tevő piacokért fo­ jogában áll minden fontos döntés meghozatala.
lyó szabad verseny érvényesülése (a nyersanya­ Berle és Means azonban rámutatott, hogy mivel
gok alacsony áron történő beszerzését és az olcsó a részvénytulajdon oly sok ember között oszlik
munkaerő kihasználását is beleértve), valamint a meg, a tényleges irányítás a menedzserek kezébe
szüntelen növekedés és befektetés a tőke felhal­ került, akik a vállalatok mindennapi működését
mozása érdekében. A kapitalizmus, ami az ipari irányítják. A részvénytársaságok tulajdonjoga ily
forradalom kibontakozásával kezdett előretörni a módon elválik a vezetésüktől.
19. század elején, sokkal dinamikusabb gazdasá­ A nagy részvénytársaságok hatalma - akár a tu­
gi rendszer a korábbiaknál. Ennek a rendszernek lajdonosaik, akár fizetett menedzserek irányítják
sok bírálója volt, mint például Marx, és van ma őket - igen jelentős lehet. Amikor valamely adott
is, napjainkban azonban ez a gazdasági szervező­ iparágban mindössze maroknyi vállalat játszik
dés legelterjedtebb formája a világon. uralkodó szerepet, ezek gyakran inkább együtt­
Ebben a fejezetben eddig főként a különféle működnek az árak meghatározásában, ahelyett
foglalkozások és az alkalmazottak szempontjá­ hogy szabadon versenyeznének egymással. így
ból foglalkoztunk a munkával. Megvizsgáltuk a például az óriás olajvállalatok is általában egy­
munka különféle mintáit, és azokat a tényezőket, más példáját követik a benzin árának kialakítá­
amelyek befolyásolták a szakszervezetek fejlődé­ sakor. Amikor valamely cég uralkodó helyzetbe
sét. A következőkben azokra a gazdasági vállal­ kerül egy adott iparágban, ez monopólium kiala­
kozásokra koncentrálunk, amelyek a munkaerőt kulásához vezet. Még gyakoribb az az eset, ami­
alkalmazzák. (Tudatában kell lennünk azonban, kor a hatalmas részvénytársaságok egy kicsiny
hogy ma sok ember nem a gazdasági szereplők, csoportja uralkodik valamely piacon: ilyenkor
hanem a kormányzati szervezetek alkalmazásá­ oligopóliumról beszélünk. Az oligopóliumot al­
ban áll, bár ezekkel itt most nem foglalkozunk.) kotó cégek többé-kevésbé önkényesen diktálhat­
Mi történik tehát ma a nagyobb üzleti vállalkozá­ ják a feltételeket, amelyek mellett a beszállítóik­
sok világában, és hogyan vezetik ezeket? ként működő kisebb vállalatoktól megvásárolják
az árukat és szolgáltatásokat.

Részvénytársaságok és vállalati hatalom


A nagyvállalati kapitalizmus típusai
A huszadik század fordulója óta a modern kapi­
talista gazdaságokra egyre nagyobb hatást gyako­ Az üzleti nagyvállalatok fejlődésében három főbb
rol a nagy üzleti részvénytársaságok kialakulása. fázis különíthető el, bár mindegyik átfedésben
Egy friss felmérés a világ kétszáz legnagyobb van a többivel, és ma valamennyi egymás mellett
részvénytársaságáról azt mutatta, hogy 1983 és létezik. Az első fejlődési szakaszban, ami a 19.
1999 között ezek összesített forgalma a világ századra és a 20. század elejére volt jellemző, az
GDP-jének 25 százalékáról annak 27,5 százaléká­ úgynevezett családi kapitalizmus volt az ural­
ra emelkedett. Ugyanebben az időszakban ezek­ kodó forma. A nagyvállalatokat vagy egyéni vál­
nek a részvénytársaságoknak a profitja 362,4 szá­ lalkozók, vagy ugyanannak a családnak a tagjai
zalékkal nőtt, miközben az általuk alkalmazott vezették, majd átadták őket leszármazottaiknak.
dolgozók száma mindössze 14,4 százalékkal gya­ Ebbe a kategóriába tartoznak a híres iparmágnás
rapodott (Anderson-Cavanagh 2000). dinasztiák, mint például a Sainsbury család tag­
A brit gazdaságban természetesen még ma is jai az Egyesült Királyságban, vagy a Rockefelle­
több ezer kisebb cég és vállalkozás működik. rek az USA-ban. Ezek az emberek és családok
Ezekben a vállalatokban a vállalkozó - a cégtu­ nem csupán egyetlen nagyvállalatnak voltak a
lajdonos, a mindenható „főnök" - imázsa semmi tulajdonosai, hanem igen kiterjedt gazdasági ér­
esetre sem tekinthető elavultnak. A nagy rész­ dekeltségeik voltak és egész gazdasági birodal­
vénytársaságok esetében más a helyzet. Amió­ mak csúcsán álltak.
ta az 1930-es években Adolf Berle és Gardiner Az ilyen iparmágnás családok által alapított
Means megjelentették A modern részvénytársa­ nagyvállalatok többsége azóta fizetett menedzse­
ság és a magántulajdon (The Modern Corpora­ rek által irányított nyilvános részvénytársasággá
tion and Private Property] című, sokat ünnepelt vált, amelyeknek a részvényeit a tőzsdén értéke­
könyvüket, széles körben elfogadott gyakorlattá sítik. A családi kapitalizmus fontos elemei azon­
vált, hogy a legnagyobb vállalatok többségét nem ban mindmáig fennmaradtak, még a világ legna­
a tulajdonosaik vezetik (lásd Berle-Means 1997). gyobb részvénytársaságain belül is, mint például
SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK

a Ford autógyárnál, melynek vezérigazgatója if­ paternalista jellegűek voltak, és olyan elemeket
jabb William Clay Ford, a vállalatot alapító Hen­ is tartalmaztak, mint például a betegség miatt a
ry Ford dédunokája. A kisebb vállalatok, például munkából távol maradók „otthoni meglátogatá­
a tulajdonosaik által vezetett helyi üzletek, autó­ sa" az alkalmazottak „erkölcsi nevelése" érdeké­
szerelő műhelyek vagy különböző kisipari vál­ ben. Szkeptikusabban nézve a dolgot, belátható,
lalkozások körében továbbra is a családi kapita­ hogy az efféle jóléti juttatások fő célja a dolgozók
lizmus az uralkodó forma. Egyes ilyen vállalatok szabadságának korlátozása volt: a dolgozók szer­
- például a két vagy több generáción keresztül veződésének megakadályozására a munkáltatók
ugyanannak a családnak a kezében maradó üz­ mindenféle eszközt bevetettek, az erőszakot is
letek - esetében szintén beszélhetünk dinaszti­ beleértve.
ákról, csak kisebb léptékben. A kisvállalkozási Az amerikai szakszervezeti mozgalomról írt ta­
szektor azonban erősen instabil, és itt igen gya­ nulmányában Sanford Jacoby (1997) azt állítja,
kori az üzleti kudarc: a hosszú időn át ugyanazon hogy a megszokott történetek tanúsága szerint
család tagjainak a tulajdonában maradó vállalko­ ez a fajta vállalati jóléti kapitalizmus az 1930-es
zások részaránya szinte elhanyagolható. évek világgazdasági válsága idején szűnt meg,
A nagyvállalati szektorban a családi kapita­ amikor a szakszervezetek példátlan befolyásra
lizmust mára szinte teljes mértékben felváltotta tettek szert, és a Franklin Roosevelt elnök által
a menedzserkapitalizmus. Ahogy az igen nagy bevezetett New Deal-politika jegyében az állam
vállalatok kialakulása révén a menedzserek egy­ kezdte magára vállalni a korábban a vállalatoktól
re nagyobb és nagyobb befolyásra tettek szert, az származó juttatások jelentős részét. Jacoby - ez­
iparmágnás családok fokozatosan átadták nekik zel a szokásos értelmezéssel ellentétben - úgy
a helyüket a vállalatok vezetésében. Ezt a folya­ véli, hogy a jóléti kapitalizmus a szakszervezeti
matot egyes elemzők úgy írták le, hogy maga a mozgalom fénykorában sem halt ki, hanem csak
vállalat mint gazdasági entitás lépett a család he­ „illegalitásba vonult". Azok a vállalatok, amelyek
lyére. Az Egyesült Államok kétszáz legnagyobb az 1930-as és az 1960-as évek között el tudták ke­
ipari részvénytársaságának tanulmányozásakor rülni a szakszervezetesítést (Amerikában például
Michael Allen úgy találta, hogy azokban az ese­ a Kodak, a Sears és a Thompson Products) mo­
tekben, amikor a vállalat nyeresége csökkent, a dernizálták jóléti juttatásaikat, lehántva róluk a
családi irányítású vállalatoknál ritkán került sor kirívóan paternalista vonásokat, és rutinszerűvé
a legfelső vezető személyének cseréjére, de a me­ tették a különböző juttatási programokat. Ami­
nedzserek vezette vállalatoknál ez gyakran elő­ kor a szakszervezeti mozgalom az 1970-es évek
fordult (Allen 1981). után gyengülni kezdett, ezek a vállalatok modellt
nyújtottak sok más cég számára is, amelyek ek­
Kétségtelen, hogy a menedzserkapitalizmus
kor már képesek voltak a saját szempontjaikat
kitörölhetetlen nyomot hagyott a modern társa­
érvényesíteni a gyengülő szakszervezetekkel
dalmakban. A nagyvállalatok nem csupán a fo­
szemben, helyreállítva a cég mint „ipari otthon"
gyasztás mintáit szabják meg, hanem egyúttal
szerepét.
meghatározzák a foglalkoztatás gyakorlatát is a
mai társadalomban: még elképzelni is elég nehéz, Annak ellenére, hogy a modern gazdaság ala­
hogy a nagyüzemek vagy a bürokratikus nagy­ kulásában túlnyomó súllyal van jelen a mene­
vállalati apparátusok nélkül mennyire más lenne dzserkapitalizmus, ma sok tudós látni véli egy
sok brit dolgozó munkával töltött élete. A szocio­ harmadik, a korábbiaktól eltérő fejlődési fázis
lógusok azonosítottak egy másik területet is, ahol körvonalait is a nagyvállalatok életében. Szerin­
a nagyvállalatok rányomják bélyegüket a modern tük a menedzserkapitalizmus ma részben már
intézményekre. A vállalati jóléti kapitalizmus helyet biztosít az úgynevezett intézményi kapi­
{welfare capitalism) kifejezés arra a törekvésre talizmus térhódításának is. Ez a kifejezés a nagy­
utal, hogy a modern ipar világában ne az állam vállalatok vezetésében megfigyelhető összefo­
vagy a szakszervezet, hanem maga a nagyvállalat nódásokra utal: olyan hálózatok kialakulását és
jelentse az egyes számú védőernyőt a dolgozók megszilárdulását jelenti, amelyek az egyes cége­
számára a piac bizonytalanságaival szemben. A ken belüli döntéshozatalon túlmenően az alapját
nagyvállalatok már a 19. század végén kezdtek jelentik egy új típusú nagyvállalati hatalom ki­
különféle szolgáltatásokat nyújtani alkalmazot­ alakulásának is. Az intézményi kapitalizmus arra
taiknak, beleértve a gyermekfelügyeletet, a sza­ a gyakorlatra épül, hogy a nagyvállalatok gyak­
badidős kikapcsolódási lehetőségeket, a nyere­ ran felvásárolják más cégek részvényeit is. így
ségrészesedési programokat, valamint a fizetett valójában az egymással többszörös átfedésben
szabadságot, a munkanélküliségi biztosítást és lévő igazgatótanácsok gyakorolják az ellenőrzést
az életbiztosítást is. Ezek a programok gyakran a nagyvállalati tájkép nagy része fölött. Ez vissza-
16. FEJEZET

jára fordítja a menedzseri irányítás erősödésének (a forgalom 41 százalékával), a második helyen


folyamatát, mivel a menedzserek részvénytulaj­ pedig a japán vállalatok találhatóak 20,5 száza­
dona eltörpül a más nagyvállalatok tulajdonában lékkal (Anderson-Cavanagh 2 0 0 0 ) . Az amerikai
lévő részvénycsomagok mellett. Az intézményi vállalatok részaránya a kétszáz legnagyobb cég
kapitalizmus terjedésének egyik fő oka a befekte­ között azonban jelentősen csökkent 1 9 6 0 óta,
tési gyakorlatnak az utóbbi harminc év folyamán amikor még csak öt japán vállalat szerepelt ezen
végbement változása. Az emberek ma a pénzü­ a listán. A közvetlen külföldi befektetések há­
ket nem közvetlenül valamely gazdasági vállal­ romnegyed részére - ellentétben a közvélekedés­
kozás részvényeibe fektetik be, hanem inkább a sel - az iparosodott országok körén belül kerül
pénzügyi piacokon, a nagy pénzügyi szervezetek sor. Mindazonáltal a transznacionális vállalatok
ellenőrzése alatt működő különféle befektetési, jelenléte a fejlődő világ országaiban is igen nagy
biztosítási és nyugdíjalapokban helyezik el, ame­ arányú: a legtöbb külföldi befektetés Brazíliában,
lyek azután az így felhalmozódó megtakarításo­ Mexikóban és Indiában valósul meg. A nagyvál­
kat ipari profilú nagyvállalatok finanszírozásán lalati befektetések leggyorsabb ütemű növeke­
keresztül kamatoztatják. dését Ázsia újonnan iparosodott országai, Szin­
gapúr, Tajvan, Hongkong, Dél-Korea és Malajzia
mutatja fel.
Transznacionális nagyvállalatok A transznacionális vállalatok terjeszkedése az
utóbbi évtizedekben nem lett volna lehetséges a
A globalizációs folyamatok intenzívebbé válá­ közlekedés és a szállítás, valamint a kommuni­
sával a nagyvállalatok ma nemzetközi gazdasá­ káció jelentős fejlődése nélkül. A légi közlekedés
gi környezetben működnek. Ha két vagy több ma lehetővé teszi, hogy az emberek olyan sebes­
országban létesítenek leányvállalatokat, akkor séggel járják be akár az egész világot, ami még
multinacionális vagy transznacionális vállala­ hatvan évvel ezelőtt is elképzelhetetlennek tűnt.
toknak nevezik őket. A „transznacionális" ki­ A rendkívül nagy befogadóképességű óceánjáró
fejezés jobban kifejezi, hogy ezek a vállalatok fehérhajók fejlődése - az áruszállításra használt
számos nemzeti határon átnyúlóan fejtik ki tevé­ konténerek elterjedésével együtt, amelyek köz­
kenységüket. vetlenül átrakodhatók az egyik szállítóeszközről
A legnagyobb transznacionális cégek valóban a másikra - megkönnyíti nagytömegű anyagok
gigantikusak, vagyonuk meghaladja sok országét. szállítását is.
A száz legnagyobb gazdasági entitásnak csak a A távközlési technológiák révén ma többé-ke­
felét alkotják az egyes országok, a többi transz­ vésbé azonnali kommunikációra nyílt lehetőség
nacionális vállalatként működik. Az ilyen válla­ a világ különböző részei között. A kereskedelmi
latok tevékenységi köre megdöbbentő kiterjedé­ televíziózásban használt első műholdak 1965-
sű lehet. A hatszáz legnagyobb transznacionális ben még csak kétszáznegyven telefonbeszélgetést
vállalat együttesen több mint egyötöd részét te­ tudtak egyszerre közvetíteni, a mai műholdak vi­
szi ki az ipari és mezőgazdasági termelésnek a szont már legalább tizenkétezer hívás egyidejű
globális gazdaságban, s ezek közül körülbelül lebonyolítására alkalmasak. A nagyobb transzna­
hetven tartja kezében a világ teljes kereskedelmi cionális vállalatoknak ma megvannak a saját mű­
forgalmának a felét (Dicken 1992). A kétszáz leg­ hold alapú kommunikációs rendszereik. A Mit­
nagyobb vállalat jövedelme az 1970-es évek köze­ subishi részvénytársaság például olyan hálózatot
pétől az 1990-es évekig a tízszeresére emelkedett, épített ki, amelyen keresztül naponta ötmillió
és 2001-ben elérte a 9,5 billió dollárt. 2003-ban szó továbbításának megfelelő adatforgalom zajlik
úgy becsülték, hogy a világ tíz legnagyobb gyógy­ a vállalat tokiói központja és kihelyezett egységei
szergyártó vállalata tartotta ellenőrzése alatt a vi­ között.
lágpiaci forgalom 53 százalékát. Az utóbbi húsz
év során a transznacionális tevékenységek egyre
inkább globális méretűvé váltak: míg 1950-ben a
A transznacionális nagyvállalatok típusai
világ legnagyobb vállalatai közül csak háromnak
voltak termelőüzemei húsznál több országban,
A huszadik század folyamán a transznacionális
ma már ötven mondhatja ezt el magáról. Ezek
vállalatok egyre fontosabb helyet töltöttek be a
azonban a kisebbséget alkotják, a transznacioná­
világgazdaságban. Ma kulcsfontosságú szerepet
lis cégek többségének csupán néhány országban
játszanak a nemzetközi munkamegosztásban,
vannak érdekeltségei.
vagyis a világpiacra történő árutermelés specia­
A 2000-ben a kétszáz legnagyobb vállalat sorá­ lizálódásában, ami az egyes régiókat ipari vagy
ban az amerikai részvénytársaságok álltak az élen mezőgazdasági zónákra osztja fel, meghatározva
SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK

egyúttal a magas szinten, illetve kevésbé képzett nyugati „multik" esetében. A minisztérium az el­
munkaerő" iránti igények alakulását is (Fröbel- múlt két évtized során fejlesztési tervek és prog­
Heinrichs-Kreye 1979; McMichael 1996). Ahogy ramok egész sorát dolgozta ki a japán vállalatok
a nemzetgazdaságok egyre koncentráltabbá vál­ tengerentúli terjeszkedésének koordinálására.
nak, miközben korlátozott számú igen nagy vál­ A transznacionális vállalatok egyik jellegzetes
lalat jut domináns szerephez bennük, a világgaz­ japán típusát az óriási kereskedelmi vállalatok
daságban is hasonló tendencia érvényesül. Az (szogo sosa) alkotják. E gigantikus konglomerá­
Egyesült Királyság és több más vezető ipari ország tumok fő tevékenysége a kereskedelem finanszí­
esetében a nemzeti szinten domináns vállalatok rozása és különféle eszközökkel történő támo­
intenzíven jelen vannak a nemzetközi piacokon gatása, például más vállalatok számára nyújtott
is. A világgazdaság több szektorában (például az pénzügyi, szervezési és információs szolgáltatá­
agrárgazdálkodásban) oligopóliumok alakultak sok útján. A japán export- és import-forgalomnak
ki, vagyis a termelést a világpiacon uralkodó sze­ körülbelül a felét a tíz legnagyobb sogo szósza
rephez jutott három vagy négy nagyvállalat tart­ közvetítésével bonyolítják le. Egyeseknek közü­
ja ellenőrzése alatt. Az elmúlt két-három évtized lük, mint például a Mitsubishi-cégcsoportnak je­
során nemzetközi oligopóliumok fejlődtek ki az lentős saját feldolgozóipari érdekeltségei is van­
autóiparban, a mikroprocesszor-gyártásban és nak. (A japán nagyvállalatokkal részletesebben is
általában az elektronikai iparágakban, valamint foglalkozunk később az 5 1 1 - 5 1 2 . oldalon.)
több más világviszonylatban értékesített árucikk
termelésében is.
H. V. Perimutter (1972) három típusba sorol­ Világméretű tervezés
ta a transznacionális nagyvállalatokat. Az egyik
típushoz az etnocentrikus transznacionális vál­ A globális részvénytársaságok lettek az első
lalatok tartoznak, amelyekben a vállalat üzlet­ olyan szervezetek, amelyek képesek valóban vi­
politikáját a cég anyaországában lévő központ lágméretekben megtervezni és megszervezni te­
határozza meg, és a cég mindennapi gyakorlati vékenységüket. A Pepsi és a Coca-Cola reklámok
működését is onnan irányítják. Az anyavállalat emberek milliárdjaihoz jutnak el szerte a világon.
által szerte a világon létesített, saját tulajdonában Néhány fejlett globális hálózattal rendelkező vál­
maradó alvállalatok és fióküzemek az eredeti vál­ lalatnak módjában áll különféle országok egész
lalat kulturális kiterjesztéseinek tekinthetők, és gazdasági életét is befolyásolni. Richard Barnet
működési gyakorlatuk ugyanazokat a mintákat és John Cavanagh (1994) az új világgazdaság­
követi mindenütt a világon. A második kategó­ ban folyó üzleti tevékenységet a következő négy
riába a policentrikus transznacionális vállalatok nagy, egymással összefüggő hálózatra osztotta
sorolhatók, amelyekben a külföldi leányvállala­ fel: a globális kulturális bazár, a globális bevásár­
tok minden országban helyi vállalatok vezetése lóközpont, a globális munkaerőpiac és a globális
alatt állnak. A fő vállalat anyaországában lévő pénzügyi rendszer. A globális kulturális bazár a
központ csupán átfogó irányelveket határoz meg, legújabb a négy közül, de máris ez a legnagyobb
amelyeknek a keretei között a helyi vállalatok kiterjedésű. A globális bálványok, mintaképek és
önállóan intézik a saját tevékenységüket. Végül globális álmok a világ minden részére eljutó mo­
a harmadik csoportot a geocentrikus transznacio­ zifilmek, tévéműsorok, zeneszámok, videó-felvé­
nális vállalatok alkotják, amelyeknek a vezetési telek, játékok, sőt egyes népszerű ruhadarabok,
struktúrája is nemzetközi jellegű. Ezeknél a me­ például trikók (T-shirts) révén terjednek. Az em­
nedzseri rendszerek globális szinten integrálód­ berek mindenütt a világon, még a fejlődő világ
nak: a felsőbb vezetők is igen mozgékonyak, és legszegényebb országaiban is ugyanazoknak az
szükség szerint hol az egyik, hol a másik ország­ elektronikus készülékeknek a segítségével nézik
ban fejtik ki irányító tevékenységüket. Perimut­ vagy hallgatják ugyanazokat a kereskedelmi for­
ter kategóriáit alkalmazva, az összes transznacio­ galomban terjesztett dalokat és show-műsorokat.
nális cég közül a japán vállalatok tekinthetők a
A globális bevásárlóközpont Barnet és Cava­
legerősebben etnocentrikusnak. Az egész világ­
nagh szerint nem más, mint „bolygóméretű szu­
ra kiterjedő műveleteiket rendszerint szigorúan
permarket, az enni- és innivalók, illetve a ruháza­
ellenőrzik az anyavállalat központjából, néha a
ti és élvezeti cikkek káprázatos választékával". Ez
japán kormány közvetlen részvételével. A japán
kirekesztőbb jellegű, mint a kulturális bazár, mi­
központú külföldi vállalatok közvetlen felügye­
vel a szegények nem engedhetik meg maguknak,
letében a japán Nemzetközi Kereskedelmi és Ipa­
hogy ide belépjenek: őket csak a kirakatnézegetők
ri Minisztérium sokkal nagyobb szerepet játszik,
státusa illeti meg. A világ öt és fél milliárd főnyi
mint a nyugati kormányok hasonló szervei a
népességéből három és félmilliárdnyian nélkü-
Pepsi és Coca-Cola reklámok a libanoni Tripoliban.

lözik a készpénzt vagy a hitelkártyákat, amire nevek közül sok - például General Motors, Ford
szükség van az itt árusított fogyasztói javak meg­ vagy IBM - ugyanaz, de azóta csatlakoztak ezek­
vásárlásához. hez más óriásvállalatok is, amelyek az 1950-es
A harmadik hálózat, a globális munkaerőpiac az években még nem léteztek, például a Microsoft
egyre összetettebbé váló világméretű munkameg­ vagy az Intel. Mindannyian nagy hatalommal
osztás fóruma, ami valamennyiünk életére kiha­ rendelkeznek, és még mindig ezeknek a felső ve­
tással van. Ebbe beletartozik az irodák, üzemek, zetői népesítik be a nagy irodaházakat, amelyek
éttermek és egyéb munkahelyek áttekinthetetlen oly sok városközpont arculatát meghatározzák.
sokasága, ahol árukat termelnek és fogyasztanak, A mai és a fél évszázaddal ezelőtti vállatok fel­
vagy éppen információcsere folyik. Ez a hálózat színi hasonlóságai mögött azonban igen mélyre­
szoros összeköttetésben áll a globális pénzügyi ható változások mentek végbe. Ezeknek az átala­
rendszerrel, amelyet táplál, és amely viszonzá­ kulásoknak az eredete abban a folyamatban kere­
sul finanszírozza. A globális pénzügyi rendszer a sendő, amellyel már többször találkoztunk ebben
számítógépekben tárolt és a képernyőkön felvil­ a könyvben: a globalizációban. Az utóbbi ötven
lanó információmorzsák milliárdjaiból tevődik év során az óriási részvénytársaságok egyre job­
össze, és magában foglalja a valutaátváltások, hi­ ban belemerülnek a globális versengésbe, s ennek
telkártyás tranzakciók, biztosítási ügyletek, vala­ eredményeként belső összetételük és bizonyos ér­
mint részvény- és egyéb értékpapír-kereskedelmi telemben egész természetük is megváltozott.
műveletek szinte végtelen sorát. Az USA korábbi munkaügyi minisztere, Robert
Reich így írt erről:

A nagyvállalatok mai képe: A mélyben minden változóban van. Ameri­


ugyanaz, mégis más ka legnagyobb részvénytársaságai többé nem
tervezik és nem valósítják meg árucikkek és
A 2 1 . század első évtizedében működő nagy rész­ szolgáltatások tömeges előállítását, nem eszkö­
vénytársaságok és a 20. század közepén létezett zölnek többé befektetéseket üzemek, gépi be­
elődeik között igen nagy különbségek vannak. A rendezések, laboratóriumok, különféle felsze-
SZERVEZETEK ES HÁLÓZATOK

relések és egyéb kézzelfogható vagyontárgyak / A 2., „A globalizáció és a változó világ" című


egész sorába, nem alkalmazzák többé a terme­ fejezetben, a 6 2 - 6 3 . oldalon megvizsgáltuk a
lésben foglalkoztatott dolgozók és középszintű Barbie baba példáját, ami Amerika egyik szim­
vezetők hadseregeit. [...] A legfontosabb nagy­ bólumának is tekinthető.
vállalatok valójában még csak nem is ame­
rikaiak többé. Egyre inkább csupán egyfajta A Barbie babák csomagolásán többnyire az olvas­
homlokzatot nyújtanak, amely mögött decent­ ható, hogy „Kínában készült", ám - mint abban
ralizált csoportok és alcsoportok végtelen sere­ a fejezetben láthattuk - a baba testének és ruha­
ge tolong, folyamatosan különféle szerződéses tárának egyes darabjai származhattak a Közel-
tranzakciókat lebonyolítva a munka hasonlóan Keletről vagy a Távol-Keletről is, mielőtt a babát
összekuszálódott más színtereivel szerte a vilá­ végül eladták az Egyesült Államokban, vagy új­
gon. (Reich 1991) ból elszállították, hogy valahol másutt kerüljön
forgalomba.
A nagy részvénytársaságok mint gazdasági sze­
replők egyre kevésbé jól meghatározott profilú
nagyvállalatok: inkább „vállalkozói hálózatokról", Nők a nagyvállalatoknál
központi szervezetekről beszélhetünk, amelyek
sok kisebb céget kapcsolnak össze. Az IBM pél­ A szervezetelméleti kutatások során egészen a
dául, amely valaha az egyik leginkább irigylés­ két-három évtizeddel ezelőtti időkig nem szen­
re méltó módon önellátásra berendezkedett cég teltek különösebb figyelmet a nemek kérdésé­
volt a nagyvállalatok sorában, az 1980-es évek nek. Weber bürokráciaelméletének és a követ­
években és az 1990-es évek elején többé-kevés­ kező években azzal kapcsolatban született ta­
bé összeolvadt néhány tucatnyi más amerikai és nulmányoknak a szerzői férfiak voltak, és olyan
nyolcvannál is több külföldi vállalattal, amelyek­ szervezeti modellekben gondolkodtak, amelyek
kel közös stratégiát kialakítva próbál helytállni a egyértelműen a férfiakat helyezték a közép­
világpiaci versenyben. pontba. A feminista kutatók feltűnése azonban
Egyes nagyvállalatok továbbra is erősen bü­ az 1970-es években a nemek közötti viszonyok
rokratikusak maradnak, és gyakran ugyanabban vizsgálatához vezetett a társadalom valamennyi
az országban tartják fenn központjukat, ahol fontos intézményében, beleértve a szervezeteket
először létrejöttek. A legtöbbjük azonban nem és a bürokráciát is. A feminista szociológusok
helyezhető el többé egyértelműen gyakorlatilag nem csupán a nemi szerepeknek a szervezeteken
sehol sem. A régi transznacionális nagyvállala­ belüli egyensúly-eltolódásaira koncentráltak, ha­
tok valaha főként az anyaországukban levő köz­ nem megvizsgálták azt a fejlődési utat is, amelyet
pontjukból irányították egész tevékenységüket, követve maguk a modern szervezetek - kifejezet­
s onnan ellenőrizték külföldi termelőüzemeiket ten a nemi szempontok által meghatározott mó­
és leányvállalataikat is. Ma a tér és az idő át­ don - kialakultak.
alakulásával (lásd 5., „Társadalmi interakció és A feministák azt állították, hogy a modern
mindennapi élet" című fejezetet, a 1 2 7 - 1 3 6 . ol­ szervezetek kifejlődése és bürokratizálódása ösz-
dalon) a világ bármely régiójában elhelyezkedő
csoportok is képesek együttműködni egymással
a távközlési rendszerek és a számítógépek révén.
Az egyes nemzetek még mindig megpróbálják
befolyásolni az információk, az erőforrások és a
pénz határaikon keresztül történő áramlását, ezt
azonban a modern kommunikációs technológiák
egyre inkább megnehezítik vagy akár lehetetlen­
né is teszik. A tudás és a pénz a fény sebességé­
vel terjedő elektronikus impulzusok formájában
gyakorlatilag bárhová továbbítható, akár az egész
világon keresztül.
A transznacionális vállalatok termékei is ha­
sonlóan nemzetközi jelleget öltenek. Mikor
mondhatjuk el valamiről, hogy „Nagy-Britanniá­
ban készült" (vagy bármely más országban), és „Ez kiváló beszámoló volt, Barbara. Mivel azonban
mikor nem? Erre a kérdésre nincsenek többé ha­ a nemek különböző nyelveken beszélnek, valószínűleg
tározott és világos válaszok. nem értettem egy szót sem belőle."
16. FEJEZET

szefüggésben állt alkalmazottaik nem szerinti Az egyik fontos liberális feminista írás Rosa-
összetételével. Rámutattak, hogy a nemi meg­ beth Moss Kanter Férfiak és nők a nagyvállalat­
határozottság kétféle módon is beágyazódott a nál [Men and Women of the Corporation, 1977)
modern szervezetek alapszerkezetébe. Először is, című munkája volt, amelyben Kanter a nők által
a bürokratikus szervezeteket a foglalkozások ne­ a bürokratikus szervezetekben betöltött szerepek
mek szerinti szegregálódása jellemzi. Amikor a egyik legkorábbi vizsgálatáról számolt be. Kanter
nők elkezdtek nagyobb számban belépni a mun­ megvizsgálta a nők helyzetét a nagyvállalatoknál
kaerőpiacra, általában a férfiaktól többé-kevésbé és elemezte azokat a módokat, ahogyan a hata­
elkülönítve, rosszul fizetett és rutinszerű munkát lomból való kirekesztésük megvalósult. Figyel­
jelentő foglalkozási kategóriákban alkalmazták mét - az ő megfogalmazásával élve - a „zártkörű
őket. Ezeket a munkaköröket, amelyek nem nyúj­ férfitársaságok" (male homosociability) jelensé­
tottak a nők számára előmeneteli lehetőségeket, gére koncentrálta, melynek segítségével a férfiak
alárendelték a férfiak által betöltött pozícióknak. képesek voltak a hatalmat a saját zárt köreiken
A nőket olcsó és megbízható munkaerőként hasz­ belül tartani, és csupán az adott exkluzív cso­
nálták fel, de nem biztosították számukra ugyan­ portok tagjait engedték nagyobb hatáskörrel járó
olyan lehetőségeket életpályájuk során, mint a pozíciókhoz jutni. A nőket és az etnikai kisebb­
férfiaknak. ségek tagjait - kizárva őket az előléptetésekben
Másodszor, a bürokratikus szervezetekben vé­ döntő szerepet játszó társadalmi hálózatokból és
gigjárható karrierek valójában csak a férfiak előtt személyes kapcsolatrendszerekből - sikeresen
álltak nyitva, miközben a mögöttük álló nők kirekesztették az előmeneteli lehetőségekből.
döntő fontosságú támogató szerepet játszottak: Noha Kanter bírálta a nemi egyenlőtlenségeket
a munkahelyeken a hivatalnoki, titkárnői vagy a modern nagyvállalatoknál, a jövőt nem ítélte
irodavezetői beosztásokban a nők végezték el a meg teljesen pesszimistán. Számára a fő problé­
rutinfeladatokat, felszabadítva ezáltal a férfiakat. mát nem a nemi hovatartozás, hanem a hatalom
A férfiak koncentrálhattak az előléptetésükre jelentette. A nők hátrányos helyzetben voltak, de
vagy jelentősebb feladatok végrehajtására, mivel nem egyszerűen azért, mert nők voltak, hanem
a női kiszolgáló személyzet végezte mindvégig az azért, mert nem rendelkeztek elegendő hata­
aprómunka legnagyobb részét. A nők a háztar­ lommal a szervezeteken belül. Szerinte ezek az
tási szférában is a férfiak bürokratikus karrierjét egyenlőtlenségek megszűnnek, ha a nők nagyobb
támogatták az otthon gondozásával, a gyerme­ számban kerülnek hatalommal járó pozíciókba.
kekkel való törődéssel és a férfiak mindennapi Elemzése a liberális feminista irányzathoz so­
jóllétének biztosításával. Kiszolgálták a férfi bü­ rolható, mivel elsősorban az esélyegyenlőséggel
rokraták igényeit, lehetővé téve számukra, hogy foglalkozik és csak arra törekszik, hogy a nők szá­
szükség esetén túlórázzanak, utazásokat tegye­ mára is lehetővé váljon a férfiakéval összehason­
nek és kizárólag a munkájukra koncentráljanak lítható pozíciók megszerzése.
anélkül, hogy foglalkozniuk kellene a családi A radikális feminista Kathy Ferguson Feminis­
vagy a háztartási kérdésekkel. ták a bürokrácia ellen (The Feminist Case Against
E két tendencia eredményeként - állították a Bureaucracy, 1984) című munkája egészen más
korai feminista szerzők - a modern szervezetek irányzatot képvisel, ami nagyban különbözik Kan­
a férfiak dominanciájával jellemezhető „rezer­ ter felfogásától. Ferguson nem hitt abban, hogy
vátumokként" fejlődtek ki, amelyekben a nők ki a nemek közötti egyenlőtlenség a szervezeteken
voltak rekesztve a hatalomból, megtagadták tő­ belül megoldódhatna a nők vezető pozíciókba ke­
lük a karrierépítés lehetőségeit, és nemi hovatar­ rülésével. Szerinte a modern szervezetekre alap­
tozásuk alapján a diszkrimináció mellett gyakran vetően rányomják bélyegüket a férfias értékek és
ki voltak téve szexuális zaklatásnak is. Noha a uralkodási minták. Azt állította, hogy az ilyen
legtöbb korai feminista elemző az aggályok és struktúrákban a nők mindig is alárendelt szere­
bírálatok egy bizonyos közös készletére össz­ pekbe lesznek kényszerítve, tehát az egyetlen iga­
pontosította a figyelmét, ideértve az egyenlőtlen zi megoldás a nők számára az lehet, ha felépítik a
fizetéseket, a kirekesztést és a hatalomnak a fér­ saját szervezeteiket, mégpedig a férfiak által saját
fiak kezében való koncentrálódását, nem alakult maguk számára kialakított mintáktól radikálisan
ki közöttük egyetértés a nők egyenlőségért folyó eltérő elvek alapján. A nők szerinte képesek de-
küzdelemben leginkább célravezetőén alkalmaz­ mokratikusabban, s ugyanakkor aktívabb részvé­
ható módszereket illetően. A nők és a szerveze­ telt és nagyobb együttműködést biztosító módon
tek témájában készült legjobb feminista munkák szerveződni, mint a férfiak, akik tekintélyuralmi
összevetése feltárja a liberális és a radikális femi­ stratégiák, rugalmatlan eljárások és érzéketlen ve­
nista irányzatok közötti szakadékot. zetési stílus alkalmazására hajlamosak.
SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK

A szervezeteken belüli hatalmi viszonyokról visszaesett, a háború utáni korszak legnagyobb


és konfliktusokról folyó viták a szervezetszocio­ részében kiemelkedően sikeres volt. Ezt a gazda­
lógia fontos részét alkotják. sági sikert gyakran a japán nagyvállalatok jelleg­
zetes vonásainak tulajdonították, amelyek alap­
/ Ezeknek a vitáknak egy fontos témakörével, vetően különböztek a legtöbb nyugati üzleti vál­
a nemek közötti munkahelyi egyenlőtlenség lalkozás főbb jellemzőitől. Mint látni fogjuk, az
problémáival a 18., „Munka és gazdasági élet" utóbbi években - bizonyos módosításokkal - más
című fejezetben, az 5 8 1 - 5 8 7 . oldalon részlete­ országok is átvették a japán nagyvállalatok szá­
sebben is foglalkozunk. mos szervezeti jellegzetességét.

/ A japán gazdasági vállalkozások szervezete


TÚL A BÜROKRÁCIÁN? fontos átfedéseket mutat a posztfordizmus irá­
nyában végbement váltással, amit a 18., „Mun­
A bürokratikus szervezetek mindmáig bőségesen ka és gazdasági élet" című fejezetben, az 5 8 7 -
megtalálhatók a nyugati világban, és az olyan 5 9 1 . oldalon tárgyalunk.
szociológusok, mint például George Ritzer, aki­
nek a társadalom „mcdonaldizálódásáról" szóló A japán vállalatok felépítése több szempontból
tételével ennek a fejezetnek az elején foglalkoz­ is eltért a bürokratikus szervezetek Weber által
tunk, úgy vélik, hogy a nyugati társadalmakban megállapított jellegzetességeitől:
még ma is a bürokrácia a szervezetek egyik leg­ 1. Alulról felfelé irányuló döntéshozatal. A ja­
főbb jellemzője. Mások azonban úgy vélik, hogy pán nagyvállalatok működésében nem érvé­
noha Weber bürokráciamodellje, ami Foucault nyesül a Weber-féle hatalmi piramisszerkezet,
nézeteiben is visszatükröződik, valaha érvényes amelyben minden szint csakis az eggyel fölötte
lehetett, ma kezd idejétmúlttá válni. Számos elhelyezkedőnek tartozik felelősséggel. Ehelyett
szervezet egymással vetélkedve próbál nem még a szervezet alsóbb szintjein elhelyezkedő dolgo­
inkább, hanem egyre kevésbé hierarchikus for­ zókat is bevonják a vezetés által mérlegelt intéz­
mákat ölteni. kedések megvitatásába, sőt a legfelsőbb vezetők
Az 1960-es években Burns és Talker arra a is rendszeresen találkoznak a termelésben köz­
következtetésre jutott, hogy a hagyományos bü­ vetlenül foglalkoztatott dolgozókkal.
rokratikus struktúrák a technológiai élvonalhoz 2. Kisebb mértékű specializálódás. A japán
tartozó iparágakban akadályozhatják az innová­ szervezetekben az alkalmazottak sokkal kevésbé
ciót és a kreativitást (lásd a 4 9 3 - 4 9 4 . oldalon), s specializálódnak, mint nyugati partnereik. A fia­
a mai elektronikára épülő gazdaságban kevesen tal gyakornokok, akik hosszú távon valamilyen
vitatnák ennek a megállapításnak a fontosságát. vezetői pozíció várományosaként lépnek be vala­
A merev vertikális elrendezésű hierarchiák he­ mely céghez, az első évet annak a megismerésé­
lyett ma sok szervezet - annak érdekében, hogy vel töltik, hogy a vállalat egyes osztályai hogyan
rugalmasabbá váljon és folyamatosan alkalmaz­ működnek. Ez után számos különböző pozíciót
kodni tudjon a változó piacokhoz - a „horizon­ töltenek be, mind a vállalat helyi üzemeiben,
tális" szerkezetű együttműködési modellek felé mind az országos központban, hogy tapasztala­
fordul. Ebben a részben az ilyen irányú válto­ tokat gyűjtsenek a vállalat tevékenységének kü­
zások mögött meghúzódó főbb erőkkel foglalko­ lönböző dimenzióiról. Mire karrierjük csúcsára
zunk, beleértve a globalizációt és az információs érnek, körülbelül harminc évvel azután, hogy
technológia szerepének növekedését, és meg­ gyakornokként elkezdték pályájukat, professzio­
vizsgálunk néhány módszert, amelyek segítsé­ nális tudásra tesznek szert a cég valamennyi fon­
gével az utóbbi időben a modern szervezetek új­ tos tevékenységi területén.
jászervezik magukat a változó körülményeknek
3. Munkahelyi biztonság. A nagyvállalatok Ja­
megfelelően.
pánban az általuk alkalmazott dolgozók egész
életükön át történő foglalkoztatására töreksze­
nek. Az alkalmazottak garantáltnak tekinthetik
Szervezeti változások: a japán modell állásuk megtartását. A fizetések és a hatáskörök
nem az előléptetésért folyó versengés eredmé­
A ma szerte a világon végbemenő szervezeti vál­ nyének, hanem a vállalatnál eltöltött időnek a
tozások tekintetében sok esetben az olyan nagy függvényében alakulnak.
japán feldolgozóipari részvénytársaságok játszot­ 4. Csoportmunkára orientált termelés. Az em­
tak úttörő szerepet, mint a Nissan és a Panaso­ berek a nagyvállalat valamennyi szintjén kisebb
nic. Noha a japán gazdaság az 1990-es években együttműködő „csapatokat" vagy munkacsopor-
512 16. FEJEZET

tokát alkotnak. A vezetés inkább a csoportok, és versenyellenessége miatt egyszersmind bírál­


mintsem az egyének teljesítményét értékeli. A ja­ ható is volt. Mint láttuk, a háború utáni korszak
pán vállalatok szervezeti felépítési rendje, ami a legnagyobb részében a japán vállalatok „magját"
hatáskörök megoszlásának térképeként is szol­ alkotó munkaerő arra számíthatott, hogy egész
gál, a nyugati mintáktól eltérően csupán az egyes munkás életét ugyanannál a vállalatnál fogja töl­
csoportokat tünteti fel, az egyéni pozíciók jelzése teni: elbocsátások vagy leépítések ritkán fordul­
nélkül. tak elő, és az előléptetésre irányuló ambíciókat
5. A munka és a magánélet összefonódása. A sem különösebben bátorították. A Japánban az
bürokrácia weberi modelljében világos határvo­ 1990-es évek eleje óta tapasztalt gazdasági prob­
nal húzódik az embereknek a szervezeten belül, lémák, amelyek csak most látszanak enyhülni,
illetve azon kívül végzett tevékenységei között. arra mutatnak, hogy a japán gazdaságban a jö­
Ez ténylegesen érvényes a legtöbb nyugati vál­ vőben szakadás következhet be a régi rendszer
lalatra, amelyekben a cég és az alkalmazott kap­ megőrzésére törekvő, hagyományos szemléletű
csolata tisztán gazdasági természetű. A japán és a kompetitívebb, individualista modellek felé
nagyvállalatok ezzel szemben alkalmazottaik hajló radikális reformpárti üzletemberek között
számos más irányú igényét is kielégítik, amiért (Freedman 2001).
viszonzásul nagyfokú céghez való hűséget vár­
nak el. A dolgozók a fizetésükön kívül különféle
más anyagi természetű juttatásokat is kapnak a A vezetés átalakulása
vállalatuktól. Az elektromos készülékeket gyár­
tó Hitachi például, amelyet Ronald Dore tanul­ A fent leírt „japán modell" legtöbb eleme a veze­
mányozott (1973), lakást biztosított valamennyi tési módszerekkel függ össze. Kétségtelen, hogy
nőtlen vagy hajadon dolgozója, valamint nős fér­ a japánok figyelemre méltó termelési gyakorlatot
fi alkalmazottainak majdnem a fele számára is. fejlesztettek ki a műhelyek szintjén is, a japán
Ugyanitt vállalati kölcsönöket tettek elérhetővé a módszerek nagy része azonban a vezetők és a
gyermekek oktatási költségeinek fedezésére, to­ dolgozók közötti kapcsolatra koncentrált, és an­
vábbá az esküvői és temetési költségek finanszí­ nak biztosítását szolgálta, hogy az alkalmazottak
rozására is. valamennyi szinten személyükben is kötődjenek
A Nagy-Britanniában és az Egyesült Államok­ a vállalathoz. A csapatmunkára, a konszenzus ki­
ban működő japán tulajdonban levő üzemek ta­ alakítására törekvő szemléletre és a legszélesebb
nulmányozása rávilágított, hogy az alulról felfelé alapokon nyugvó dolgozói részvételre helyezett
irányuló döntéshozatal Japánon kívül is műkö­ hangsúly éles ellentétben állt a vezetés hagyomá­
dik. Úgy tűnik, hogy a dolgozók pozitívan viszo­ nyos, hierarchikusabb és tekintélyelvű nyugati
nyulnak a nagyobb részvételi lehetőségekhez, formáival.
amit ezek az üzemek kínálnak számukra (White- A termelékenység és a versenyképesség növe­
Tervor 1983). Ésszerűnek látszik tehát azt a kö­ lése érdekében az 1980-as években sok nyugati
vetkeztetést levonni ebből, hogy a japán modell szervezet új vezetési módszereket vezetett be.
hordoz magán bizonyos tanulságokat, amelyek A vezetéselméletben az úgynevezett humánerő­
relevánsak lehetnek a bürokrácia weberi felfo­ forrás-gazdálkodás és a vállalati kultúra irány­
gása szempontjából. A Weber ideáltípusára erő­ zatainak népszerűvé válása arról tanúskodott,
sen emlékeztető szervezetek valószínűleg jóval hogy a japán modell előnyei nem maradtak ész­
kevésbé hatékonyak, mint amilyennek papíron revétlenek Nyugaton sem. Ezek közül az első, a
látszanak, mivel nem engedik meg, hogy munka­ humánerőforrás-gazdálkodás (human resource
feladataik ellátásakor az alacsonyabb beosztású management, HRM) azt a vezetési stílust jelen­
alkalmazottakban is kifejlődjön a személyes rész­ ti, ami a vállalatnál foglalkoztatott munkaerőnek
vétel és az önállóság érzése. döntő fontosságot tulajdonít a gazdasági verseny­
Egészen a legutóbbi időkig sok brit és amerikai képességben: e szerint a felfogás szerint a cég csak
közgazdász olyan modellként tekintett a japán akkor juthat vezető pozícióba a saját működési
nagyvállalatokra, mint amit az angolszász világ területén, ha az alkalmazottak nem teljes mér­
vállalatainak is követniük kellene (Hutton 1995), tékben elkötelezettek a vállalat és termékei iránt.
az 1990-es években azonban a japán gazdaság le­ A dolgozók lelkesedésének és elkötelezettségének
lassulása sok szakembert ennek a nézetnek a meg­ megnyerése érdekében az egész szervezeti kul­
kérdőjelezésére ösztönzött. Az elkötelezettség és túrát át kell alakítani, hogy a dolgozók valóban
a kötelességtudat érzése, ami sok japán vállalatra érdekeltnek érezzék magukat munkáltatójuk gaz­
hagyományosan jellemző volt személyzetük irá­ dasági eredményeiben és teljes szívvel lássák el a
nyában, erősíthette a hűséget, de rugalmatlansága munkájukat. A HRM irányzata szerint az emberi
SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK 51 3

A globalizáció és a mindennapi élet: a munkahelyek számítógépesítése

A globális gazdaságban egymással versengő üz­ bíró (high-tech) dolgozók iránt, míg azok, akik
leti vállalkozások számára létszükségletté vált az ilyen készségek megszerzése nélkül lépnek ki az
információs technológiákba (a számítógépekbe iskolarendszerből vagy a felsőoktatásból, csupán
és kommunikációs berendezésekbe) való befekte­ korlátozott számú munkakör ellátására lesznek
tés. A pénzügyi szektorban működő vállalatok a alkalmasak. A dolgozóknak egyre inkább kétfé­
nemzetközi pénzügyi piacokon folyó tranzakciók le „osztálya" alakul ki: a high-tech készségekkel
végrehajtásában nagymértékben támaszkodnak rendelkező és előjogokat élvező osztály, és az ala­
a számítógépekre, a feldolgozóipari cégek a kom­ csonyabb státust biztosító munkát végző alkal­
munikációs berendezéseik segítségével koordinál­ mazottak osztálya. Amikor azonban a munkavál­
ják a globális termelési folyamatokat, a fogyasz­ lalók olyan kérdésekről egyezkednek a vezetéssel,
tói szolgáltatásokat nyújtó cégek ügyfelei pedig mint például a bérek, a munkaidő és a juttatá­
igényt tartanak arra, hogy napi 24 órán keresztül sok, az eredmények eléréséhez alapvető fontos­
hozzáférhessenek a számláikhoz telefonon vagy ságú a dolgozók valamiféle egységének megléte.
az interneten keresztül. Röviden: az információs Kérdés azonban, hogy a munkahelyi vitákban a
technológia az üzleti infrastruktúra alapvető ré­ high-tech dolgozók vajon a kevesebb készséggel
szévé vált. bíró alkalmazottak oldalára fognak-e állni, vagy
Az új technológiák egy része kétségkívül meg­ inkább a vezetés mellett sorakoznak fel. Könnyen
könnyítette a dolgozók életét, jó okkal lehet lehet, hogy a jövőben a dolgozókat megillető jo­
azonban aggályokat is megfogalmazni azt ille­ gok és juttatások az erre a kérdésre adandó vá­
tően, hogy a munkahelyek új, magas színvonalú lasztól függően fognak alakulni.
technológiai eszközökkel való felszerelése követ­ Másodszor, részben annak köszönhetően, hogy
keztében erodálódhatnak a dolgozók jogai és ér­ az új kommunikációs technológiák lehetővé te­
dek-képviseleti ereje. Először is, az információs szik a multinacionális vállalatok különféle leány­
technológiára épülő üzleti világban veszélybe ke­ vállalatainak és termelési üzemegységeinek köny-
rülhet a dolgozók különféle szövetségeinek mű­ nyű és hatékony kommunikációját egymással, a
ködése. Ma nagy kereslet nyilvánul meg a magas megtermelt javak egyre nagyobb részét fogják
szintű technológiai ismeretekkel és készségekkel transznacionális szervezetekben előállítani, és ez

A dolgozókat az ehhez hasonló nyitott irodákban is szigorú felügyelet alatt tarthatják a munkáltatók.
16. FEJEZET

a helyzet könnyebben helyettesíthetővé teszi az gozók másokkal való lecserélését. Az információs


egyes dolgozókat. Robert Reich, az USA korábbi és kommunikációs technológiák így kimutatható
munkaügyi minisztere, egyszer a következő pél­ módon elősegítik azt a folyamatot, amit Harry
dákat hozta fel a globális termelési folyamatok Braverman marxista kutató (1974) „a munkaerő
szemléltetésére: elbutításának" (deskilling of labour) nevezett.
Harmadszor, a munkahelyi felügyelet természe­
A jégkorongjátékosok finoman kidolgozott fel­ te is valószínűleg lényegesen megváltozik, ahogy
szerelését Svédországban tervezik, Kanadából az információs technológia egyre fontosabb sze­
finanszírozzák és Clevelandben, illetve Dániá­ repet tölt be az üzleti életben. A munkáltatók a
ban állítják össze olyan ötvözetekből, ame­ munka hatékonyságának fokozása és a lopások
lyeknek a molekuláris szerkezetét Delaware kiküszöbölése érdekében mindig is szigorú meg­
államban fedezték fel és szabadalmaztatták, figyelés és teljesítményellenőrzés alatt tartották
majd Japánban szervezték meg a gyártásukat, alkalmazottaikat. Ám ahogy a munka egyre na­
hogy azután Észak-Amerikában és Európában gyobb részét végzik el számítógépek segítségével,
forgalmazzák őket. Egy reklámkampány tervei a vezetőknek egyre több lehetőségük van alkalma­
esetleg Nagy-Britanniából erednek, magukat zottaik viselkedésének állandó és szigorú felügye­
a reklámfilmeket Kanadában forgatják, majd letére. A teljesítmények számítógépes értékelése,
ismét Nagy-Britanniában látják el feliratokkal az alkalmazottak e-mail üzeneteinek ellenőrzése,
és New Yorkban nyerik el végleges formájukat a dolgozók személyes információihoz való nö­
(Reich 1991). vekvő hozzáférési lehetősége a vezetés részéről:
ahogy az információs technológia szerepe bővül
Noha a termelési folyamatok számos aspektu­ a munkahelyeken, úgy válik egyre valószínűbbé
sában kétségkívül szükség lesz a magas szinten egyfajta orwelli forgatókönyv megvalósulása.
képzett dolgozókra, ezek a képességek esetleg
nem fogják többé biztosítani ugyanazt az alkupo­
zíciót a vezetéssel szemben, mint amit a korábbi KÉRDÉSEK
korszakokban a szakképzett munkások szakmai
hozzáértése jelentett. Mivel maga a termelési 1. Ön szerint valóságosak-e ezek a veszélyek, vagy
folyamat ma sok kisebb szakaszra darabolódik pedig az információs technológiának a szerve­
szét, és ezeket a részfolyamatokat más és más zetekre gyakorolt hatásai alapjában véve ked­
termelőüzemben valósítják meg, az egy munkás vezően fogják érinteni az alkalmazottakat?
által megszerezhető szakmai készségek spektru­ 2. Mit gondol, milyen lépéseket lehet tenni ezek­
ma korlátozottabbá válik, mint azelőtt volt, meg­ nek a tendenciáknak az érvényesülése ellen, ha
könnyítve a vállalatok számára a követelődző dol- egyáltalán van erre lehetőség?

erőforrásokkal összefüggő kérdések nem tartoz­ ti egységre vonatkozóan mögötte meghúzódó fel­
hatnak a „személyzeti irodák" kizárólagos hatás­ tételezéseket (Thompson-Findlay 1999).
körébe, hanem prioritást kell élvezniük a válla­ A vezetést érintő második trend, a sajátos vál­
latvezetés valamennyi tagjának szemében. lalati kultúra megteremtése szorosan összefügg
A HRM szemlélete azon a feltételezésen ala­ a humánerőforrás-gazdálkodással. Ahhoz, hogy
pul, hogy a vállalaton belül nem áll fenn komoly biztosítsa a dolgozók hűségét a vállalathoz, és
érdekellentét a dolgozók és a munkáltatók kö­ azok büszkék legyenek a vállalat munkájára, a
zött, s ennélfogva nincs szükség arra, hogy szak­ vezetésnek együtt kell működnie az alkalmazot­
szervezetek képviseljék a munkaerőt. A HRM takkal egy olyan szervezeti kultúra kiépítésében,
integrált egésznek tekinti a vállalatot, amelyben amihez hozzátartoznak a csupán az adott válla­
az egyedüli versengés a konkurens cégekkel for­ latra jellemző hagyományos szertartások és ün­
dulhat elő. A HRM módszereit alkalmazó vállala­ nepségek. Ezeket a kulturális jellegű eseménye­
tok nem a szakszervezetekkel folytatott egyezke­ ket úgy tervezik meg, hogy a vállalat valamennyi
dések útján törődnek dolgozóik jólétével, hanem dolgozóját - a legfelsőbb vezetőktől a legújabb,
egyénenként foglalkoznak velük, egyéni szerző­ kezdő alkalmazottakig - bevonják olyan közös
déseket és teljesítményarányos fizetést nyújtva együttlétekbe, amelyek során valami közös ügy­
számukra. Az újabb felmérések azonban azt mu­ gyei foglalkozhatnak, ismerkedhetnek egymással
tatták ki, hogy miközben a dolgozók látszólag el­ és erősödhet köztük a csoportszolidaritás. A vál­
fogadják a HRM diktátumait a munkában, sokan lalati kultúra megteremtésére szolgáló módszerek
közülük valójában cinikusan szemlélik a vállala- példái lehetnek a vállalati piknikek vagy más „vi-
SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK 51 5
I
dám ünnepek", „laza péntekek" (amikor a dolgo­ egyaránt. Mivel bizonyos csoportok és szerveze­
zók lezseren öltözködhetnek) vagy a vállalat által tek szintén hálózati formákba rendeződhetnek
finanszírozott közösségi szolgáltatásokat nyújtó - ilyen csoportot alkothatnak például valamely
programok. egyetem végzett diákjai -, az efféle csoportokhoz
Az utóbbi években Nyugaton is számos válla­ való tartozás nagymértékben kibővítheti ismerő­
latot alapítottak a fent leírt vezetési elvek szel­ seink és befolyásunk körét.
lemében. Például a S a t u m autógyár szervezeti A különböző hálózatokhoz való csatlakozás
felépítését az Egyesült Államokban nem a ha­ alapját rendszerint a kialakult társadalmi cso­
gyományos bürokratikus modell szerint, hanem portok jelentik, de nem minden hálózat egyben
az említett új vezetési módszerek szerint alakí­ társadalmi csoport is. Sok hálózatból hiányoz­
tották ki. A Satumnál a dolgozóknak valamennyi nak a társadalmi csoportok legfontosabb jegyei,
szinten lehetőségük van bizonyos idő eltöltésére a tagok közös céljai és közös identitása. Nem va­
a vállalat más részlegeinél is, hogy jobb áttekin­ lószínű például, hogy azonos identitásúnak val-
tésre tegyenek szert a cég egészének működésé­ lanánk magunkat valamely online levelező lista
ről. A termelésben foglalkoztatott dolgozók el­ tagjaival, sőt az is ritkán fordul elő, hogy a kollé­
töltenek bizonyos időt a marketingcsapattal is, gáink szomszédjait is ismerjük, holott közvetve
megosztva annak tagjaival a járművek gyártási ők is részét alkotják társadalmi hálózatainknak.
eljárásaira vonatkozó meglátásaikat. Az értéke­ A hálózatok sokféle módon lehetnek szolgá­
sítési személyzet munkatársai végigjárják a szer­ latunkra. Mark Granovetter szociológus (1973)
vizrészleg különböző műhelyeit, hogy tudatában kimutatta, hogy a gyenge kötődések óriási erőt
legyenek a gyakori karbantartási problémáknak, képviselhetnek, különösen a magasabb szinteken
amelyek befolyásolhatják a leendő vásárlókat. elhelyezkedő társadalmi-gazdasági csoportok­
Mind az értékesítésben, mind a termelőüzemek­ ban. Granovetter rámutatott, hogy a felső szin­
ben dolgozók képviselőit bevonják a termékeket tű szakértői és vezetői réteg tagjai például az új
tervező csapatok munkájába is, megvitatva velük álláslehetőségekről gyakran akár távoli rokonsági
a korábbi modellek fogyatékosságait, amelyeknek vagy futó ismeretségi kapcsolatokon keresztül is
a vezetés esetleg nem ébredt tudatára. A barátsá­ tudomást szerezhetnek. Az ilyen gyenge kötelé­
gos és jól tájékozott ügyfélszolgálatra koncent­ kek igen hasznosak lehetnek, mivel a rokonaink
ráló vállalati kultúra egyesíti a cég dolgozóit, és vagy ismerőseink valószínűleg egészen másfajta
elősegíti a vállalati önbecsülés kialakulását. összeköttetésekkel rendelkeznek, mint a közeli
barátaink, akiknek a társadalmi kapcsolatai több­
nyire hasonlítanak a sajátjainkhoz. Az alacso­
nyabb státusú társadalmi-gazdasági csoportok­
A hálózatok elméletei
ban Granovetter szerint a gyenge kötődések nem
szükségképpen jelentenek átvezető hidakat más
Társadalmi hálózatok
hálózatokhoz, és így nem igazán járulnak hozzá
Van egy régi mondás, miszerint „nem az számít,
hogy mit tudunk, hanem az, hogy kit ismerünk".
Ez a mottó tömören kifejezésre juttatja a „jó kap­
csolatok" értékét. A szociológusok az efféle kap­
csolatokat hálózatoknak (networks) nevezik, ide­
értve mindazokat a közvetlen és közvetett kap­
csolatokat, amelyek egy személyt vagy csoportot
más emberekkel vagy csoportokkal összefűznek.
Személyes hálózatainkba tehát azok tartoznak
bele, akiket személyesen ismerünk (például a ba­
rátaink), valamint azok, akikkel csak közvetett
úton kerülünk kapcsolatba (például a barátaink
barátai). A személyes hálózatokat gyakran a ha­
sonló fajhoz, társadalmi osztályhoz, etnikumhoz
vagy más alapon meghatározott társadalmi kör­
höz tartozó emberek alkotják, bár vannak kivéte­
lek. Ha például feliratkozunk egy online levelező
listára, olyan hálózat tagjává válunk, amely igen
különböző faji vagy etnikai háttérből érkező sze­
mélyeket foglalhat magában, férfiakat és nőket Üzleti találkozó?
16. FEJEZET

a lehetőségek kibővítéséhez (Marsden-Lin 1982; Az információs technológia szerepe


Wellman et al. 1988; Knoke 1990). Amikor valaki a hálózatokban
elvégez egy főiskolát vagy egyetemet és állást ke­
res, támaszkodhat jó minősítésű diplomájára és Mint láttuk, a hálózatok a közösségi élet igen
ügyesen összeállított önéletrajzára. Hasznosabb­ régi formái közé tartoznak. Manuel Castells szo­
nak bizonyulhat azonban, ha történetesen vala­ ciológus szemében azonban korunk meghatározó
melyik diáktársa annak idején együtt járt iskolá­ szervezeti struktúráját az információs technoló­
ba azzal a személlyel, aki elbeszélget vele annál gia és különösen az internet fejlődésének köszön­
a szervezetnél, ahol munkát keres. hetően létrejövő hálózatok alkotják. A hálózatok
A legtöbb ember a személyes hálózataira tá­ számára a természetükből adódó rugalmasság és
maszkodva próbál boldogulni, de a befolyásos alkalmazkodóképesség óriási előnyt biztosít a
hálózatok nem mindenki előtt állnak nyitva szerveződés régebbi típusaival szemben. A múlt­
egyenlő mértékben. Egyes szociológusok szerint ban a Weber által leírt hierarchikus felépítésű,
például a nők üzleti és politikai hálózatai gyen­ racionális bürokratikus apparátusok igen sike­
gébbek, mint a férfiakéi, ezért a nők érvényesü­ resnek bizonyultak a forrásoknak a szervezetek
lési lehetőségei ezekben a szférákban korlátozot­ céljaira való hatékony felhasználásában. A há­
tabbak (Brass 1985). Az Egyesült Királyságban a lózatok ugyanakkor nem voltak képesek olyan
legnagyobb hírű magániskolák, például Eton és sikeresen koordinálni a funkciókat és bizonyos
Harrow csak fiúkat vesznek fel, megtagadva ez­ célokra, adott feladatok teljesítésére koncentrál­
által a nőktől a hozzáférést azokhoz az igen ér­ ni az erőket, mint a bürokráciák. Castells (2001)
tékes kapcsolatokhoz, amelyek a diákok között szerint a számítástechnika és a kommunikációs
iskolaéveik során alakulnak ki. A szociológusok technológiák terén a 20. század utolsó negyedé­
általános megállapításai szerint a nők munkaerő­ ben végbement óriási haladás, ami létrehozta az
piaci hálózatai kevesebb kapcsolatot kínálnak, általa „internet-galaxisnak" nevezett új társadal­
mint a férfiakéi, ami annyit jelent, hogy a nők mi környezetet, mindezt megváltoztatta. Az in­
kevesebb munkahelyen kevesebb embert ismer­ ternet megjelenése révén az adatok gyakorlatilag
nek (Marsden 1987; Moore 1990). Kevésbé át­ azonnal feldolgozhatóvá váltak a világ szinte
fogó hálózatok szolgálják tehát a nők belépését bármely részén, az ebben részt vevők egymáshoz
még a tipikusan női munkakörökbe is, amelyek való fizikai közelségére nincs többé szükség. En­
rendszerint alacsonyabb fizetést és kevesebb elő­ nek eredményeként az új technológiák beveze­
meneteli lehetőséget biztosítanak (Ross-Reskin tése lehetővé tette sok szervezet számára, hogy
1992; Drentea 1998). Mégis, ahogy mint több teljesen „átépítsék" szervezeti struktúrájukat és
és több nő kerül magasabb pozícióba, az ennek decentralizáltabbá váljanak, elősegítve a kisebb,
eredményeként kialakuló hálózatok elősegíthetik rugalmasabb vállalkozástípusok előtérbe kerülé­
a további előrelépést ezen a téren. Egy vizsgálat sét (mint az 5 9 6 - 5 9 7 . oldalon látni fogjuk, ezek
azzal az eredménnyel zárult, hogy a nők felvé­ a változások vezettek egyúttal az otthoni munka
telére vagy előléptetésére gyakrabban kerül sor gyakorlatának elterjedéséhez is).
azokban a munkakörökben, amelyekben máris
A szervezetek határainak kijelölése hagyomá­
nagyobb számban dolgoznak nők (Cohen et al.
nyosan meglehetősen egyértelmű volt. A szerve­
1998).
zetek általában jól meghatározott fizikai terek­
A hálózatoknak nem pusztán gazdasági jelen­ ben, üzemekben vagy irodaépületekben, esetleg
tőségük van. Mindannyian valószínűleg nagy­ csak bizonyos helyiségekben, vagy - például a
mértékben támaszkodunk a saját hálózatainkra kórházak vagy az egyetemek esetében - nagyobb,
kapcsolataink bővítésében, a parlamenti kép­ parkosított területeken, több épületben helyez­
viselőinkkel való találkozásoktól a randevúink kedtek el. A szervezetek céljai és teljesítendő fel­
megszervezéséig. Amikor egy másik országba adatai szintén rendszerint világosan meghatáro­
látogatunk, a barátaink, iskolai vagy vallási kö­ zottak voltak. A bürokratikus szervezetek egyik
zösségünk tagjai hasonlóképpen egyengethetik központi vonása volt például a hatáskörök és a
az utunkat az ottani kapcsolatok felvételéhez, hozzájuk kapcsolódó eljárások meghatározott
amelyek azután elősegíthetnek az eligazodást az rendszeréhez való ragaszkodás. A Weber által a
ismeretlen környezetben. Amikor elvégzünk va­ bürokráciáról felrajzolt kép önmagukban teljes
lamilyen iskolát vagy befejezzük tanulmányain­ egységeket mutatott, amelyek csak néhány erre
kat egy felsőoktatási intézményben, az ugyanott kijelölt ponton léptek érintkezésbe külső entitá­
végzett diákok csoportjai segíthetnek támogató sokkal.
hálózataink további kiterjesztésében. Már láttuk, hogy a szervezetek fizikai határait
hogyan oldja fel az új információs technológiák-
SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK 517

A Benetton vállalat fióküzletei világszerte a hálózati elv alapján működnek.

nak az országhatárok és időzónák átlépésére hálózatokra, hangsúlyozva, hogy a hálózatépítés


való képessége. Ugyanez a folyamat azonban változatos kulturális és intézményi környezetek­
befolyásolja a szervezetek által végzett munkát ből indul ki. Szerinte azonban valamennyi háló­
és annak koordinálási módszereit is. Sok szer­ zati struktúra „egy alapvető folyamat különféle
vezet többé nem független egységként műkö­ dimenzióit", a hagyományos racionális bürokrá­
dik, ahogy a múltban tette. Egyre több szervezet ciák felbomlását képviseli.
vezetői jutnak arra a meggyőződésre, hogy más Noha a hálózati formában működő szerve­
szervezetekkel és vállalatokkal kiépített komplex zetekre igen sok példát lehet találni, vegyünk
hálózatok tagjaként az ő szervezetük működése szemügyre közülük egyet közelebbről is. Ste­
is hatékonyabbá válhat. A szervezet és a külső wart Clegg szociológus a Benetton ruhaipari cég
csoportok között nincs többé világos elválasztó működését tanulmányozta. Első pillantásra nem
vonal. A globalizáció, az információs technoló­ gondolnánk, hogy a Benetton ötezer fióküzleté­
gia és a foglalkoztatási minták változási trendjei ben világszerte árusított termékek különösebben
mind arra mutatnak, hogy a szervezetek határai eltérnének bármelyik más világmárkától. Valójá­
jóval nyitottabbakká és változékonyabbá válnak, ban azonban a Benetton jó példát nyújt a háló­
mint valaha is voltak. zati szerveződés egy bizonyos típusára, amit az
A hálózati társadalom kialakulása (2005) című információs technológia fejlődése tett lehetővé.
könyvében Castells azt állítja, hogy a globális in­ A Benetton fióküzletei mindenütt a világon úgy­
formációs gazdaságnak legjobban megfelelő szer­ nevezett franchise vállalkozások, amelyeknek a
vezeti forma a „hálózati vállalat". Ez alatt azt érti, vezetői nem a Benetton cég alkalmazásában áll­
hogy a szervezetek - akár nagyvállalatokról, akár nak, hanem a Benetton-termékek előállítására és
kisvállalkozásokról van szó - hovatovább csak értékesítésére létrehozott nagyobb hálózat tagjai.
akkor maradhatnak fenn, ha csatlakoznak vala­ A vállalat egész működése a hálózati elven
milyen hálózathoz. A hálózatépítés folyamatát alapul: a központi cég Olaszországban igen sok
az információs technológia fejlődése teszi lehe­ beszállítótól rendeli meg a termékeket, a világ
tővé: a szervezetek az elektronikus médiumok különböző pontjain működő fiókjai által be­
közvetítésével szerte a világon képesek megta­ nyújtott igények alapján. A hálózat egyes részeit
lálni egymást, könnyedén kapcsolatba léphetnek számítógépes kapcsolatok kötik össze úgy, hogy
egymással és összehangolhatják tevékenységü­ egy pénztárgép gombjának lenyomása például
ket. Castells számos példát mutat be a szervezeti a moszkvai áruházban információt juttat el az
16. FEJEZET

olaszországi központhoz arról, hogy ott milyen tőke eszméje visszavezethető egészen az ókorig,
szállítmányra van szükség. Míg más nemzetközi a kifejezés használata csak az 1980-as évek végén
divatcégek ugyanazt a termékválasztékot kínál­ vált közkeletűvé a tudományos diskurzusban.
ják valamennyi üzletükben szerte a világon, a Be­ Európában a fogalmat elsősorban Pierre Bour-
netton szervezeti felépítése lehetővé teszi, hogy dieu francia szociológus nevéhez társítják (aki­
az egyes fióküzletek testre szabottan rendeljék nek a szóhasználatával a 9. fejezetben foglalkoz­
meg a termékeket. A Benetton nem létesít állan­ tunk, a 2 5 6 - 2 5 8 . oldalon). A „társadalmi tőke"
dó szerződéses kapcsolatokat a beszállítóival, s kifejezés használata az utóbbi évtizedben Robert
így a vele együttműködő partnerek laza hálózatá­ Putnam amerikai politológus (1995, 2000) nagy­
nak felhasználásával rugalmasan tud válaszolni hatású munkái nyomán szinte robbanásszerűen
a piaci kereslet változásaira, akkor véve igénybe elterjedt.
partnereinek szolgáltatásait, amikor szükség van A társadalmi tőkébe beletartoznak a kölcsö­
rájuk (Clegg 1990). nös elkötelezettségre és megbízhatóságra épülő
Az információs technológia előretörése és a hasznos társadalmi hálózatok, a célravezető vi­
hálózatépítési folyamatok együttesen vajon teljes selkedést szabályozó normák szem előtt tartá­
mértékben érvénytelenítik Webernek a bürokrá­ sa, és általában mindazok a társadalmi források,
cia jövőjére vonatkozó pesszimista vízióját? Ezt amelyek lehetővé teszik az emberek számára,
a kérdést óvatosan kell kezelnünk. A bürokrati­ hogy hatékonyan lépjenek fel valamilyen cél ér­
kus rendszerek belsőleg változékonyabbak, mint dekében. Az egyetemi hallgatók például gyakran
Weber gondolta, és egyre inkább versenyre kel­ aktívan bekapcsolódnak a diákszervezetek mun­
nek velük más, kevésbé hierarchikus szervező­ kájába vagy közreműködnek az egyetemi újsá­
dési formák. Ám - ahogyan Ritzer a társadalom gok kiadásával összefüggő munkálatokba, rész­
„mcdonaldizálódására" vonatkozó tézisében rá­ ben abban a reményben, hogy ezáltal fejleszthe­
mutat - várhatóan nem fognak teljesen eltűnni, tik társadalmi érintkezési készségeiket és olyan
mint a dinoszauruszok. A közeljövőben való­ kapcsolatokat teremthetnek, amelyek hasznosak
színűleg váltakozó eredménnyel folytatódó kö­ lesznek számukra, miután befejezik tanulmá­
télhúzásnak lehetünk tanúi az egyik oldalról a nyaikat. Interakcióba léphetnek például az ok­
nagyméretű, személytelen és hierarchikus szer­ tatókkal és az egyetem adminisztrációs ügyei­
vezetek, a másikról pedig az ellentétes irányú ha­ nek intézőivel, akik azután támogathatják őket,
tások között. amikor munkát keresnek vagy második diplomát
akarnak szerezni.
A társadalmi tőke terén mutatkozó különbsé­
HOGYAN BEFOLYÁSOLJAK ELETÜNKET gekben a nagyobb társadalmi egyenlőtlenségek
A SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK? tükröződnek. A férfiak például általában nagyobb
társadalmi tőkére tesznek szert, mint a nők. A fe­
Társadalmi tőke: hérek jobb helyzetben vannak, mint a nem fehé­
erős és gyenge kötődések rek, és a gazdagok itt is előnyben vannak a sze­
gényekkel szemben. Az Egyesült Királyságban az
Az emberek különféle szervezetekhez való csat­ olyan magániskolákban folytatott tanulmányok­
lakozásának az egyik fő célja nem más, mint kap­ ból eredő társadalmi tőke, mint például Eton
csolataikbővítése és befolyásuk növelése. Ha időt vagy Harrow, igen fontos szerepet játszik abban,
és energiát fektetünk be valamely szervezetbe, ez hogy a szülők szívesen küldik oda gyermekei­
kedvező eredményekkel járhat számunkra. Az is­ ket, bár - mivel ezek az iskolák magas tandíjat
kolai szülői munkaközösségek tagjai például va­ szednek és csak fiúkat fogadnak be - ez a tőke a
lószínűleg nagyobb mértékben képesek befolyá­ gazdag férfiak körére korlátozódik. Az ilyen is­
solni az adott iskola ügyeit, mint azok a szülők, kolák elvégzése a tanulók előtt olyan befolyásos
akik nem tartoznak a szervezethez. A tagok tud­ társadalmi, politikai és üzleti körök gondosan
ják, hogy mikor kit kell felhívni, mit kell monda­ őrzött kapuit nyitja meg későbbi életük folya­
ni, és általában hogyan lehet nyomást gyakorolni mán, amelyek segítenek vagyoni és társadalmi
az iskolai tisztségviselőkre. helyzetük erősítésében. A társadalmi tőke kü­
A szervezeti tagság efféle gyümölcseit a szo­ lönbségei megmutatkoznak az egyes országok
ciológusok társadalmi tőkének nevezik. Ez a fo­ viszonylatában is. A Világbank felmérése sze­
rint (World Bank 2001) a magas szintű társadal­
galom magában foglalja mindazokat a társadal­
mi tőkével jellemezhető országok, ahol az üzlet­
mi ismeretségeket és összeköttetéseket, amelyek
emberek hatékonyan kialakíthatják az egészséges
képessé teszik az embereket céljaik elérésére és
gazdasági fejlődést elősegítő „bizalmi hálózatai-
befolyásuk kiterjesztésére. Noha a társadalmi

cr
SZERVEZETEK ES HÁLÓZATOK 519

kat", nagyobb valószínűséggel érnek el jelentő­ sokkal kölcsönös előnyök érdekében való együtt­
sebb gazdasági növekedést. Jó példát nyújt erre működés képessége, a bizalom és a szélesebb
számos kelet-ázsiai gazdaság eredményessége az társadalomhoz való tartozás érzése is. Ez a fajta
1980-as években, amit egyes szociológusok sze­ társadalmi tőke jelenti a közügyekben való haté­
rint az erős üzleti hálózatok tápláltak. kony állampolgári részvétel alapját. Putnam sze­
Robert Putnam igen kiterjedt kutatásokat foly­ rint azonban az ilyenfajta társadalmi kötelékek
tatott a társadalmi tőkére vonatkozóan az Egye­ gyorsan fogyatkoznak az amerikai társadalom­
sült Államokban, és a társadalmi tőke két fő tí­ ban (lásd a 16.1. táblázatot). E hanyatlás egyik
pusát különböztette meg: a kifelé orientált és be­ finom, de jelentőségteljes mutatóját Putnam
fogadó jellegű áthidaló tőkét, illetve az összekötő (1995, 2000) az amerikai tekepályákon figyel­
társadalmi tőkét, ami befelé orientált és kirekesz­ te meg: megállapította, hogy napjainkban egyre
tő jellegű. Az áthidaló társadalmi tőke a társadal­ emelkedik az egyedül tekézők száma. Kimutatta
mi szakadékok áthidalásával egyesíti az embere­ továbbá, hogy a csoportosan tekézők fejenként
ket. Ez a képesség olyan esetekben érzékelhető, háromszor annyi sört és pizzát fogyasztanak,
mint például a polgárjogi mozgalom, ami a faji mint azok, akik egyedül játszanak: ez a tény arra
egyenlőségért folytatott küzdelem során egy tá­ utal, hogy az előbbiek több időt töltenek társasá­
borban hozta össze a feketéket és fehéreket, to­ gi érintkezéssel, melynek során talán a civil tár­
vábbá ez érvényesül a különböző felekezeteket sadalom kérdéseivel is foglalkoznak. Az egyedül
egyesítő vallási szervezetekben is. Az összekötő tekézők megjelenése Putnam szerint jellemző tü­
társadalmi tőke ezzel szemben az exkluzív iden­ nete a közösségi élet mai hanyatlásának:
titásokat és a homogén összetételű csoportokat
erősíti meg: ezt láthatjuk például az etnikai test- A társadalmi közösségek felbomlásának leg-
vériségi szervezetekben, az egyházak női biblia­ bizarrabb, ám egyszersmind zavarba ejtő jele­
olvasó köreiben vagy a divatos vidéki klubokban ként a mai Amerikában felfedeztem a követke­
is (Putnam 2000). ző furcsaságot: ma több amerikai tekézik egye­
A szervezetek tevékenységében aktívan részt dül, mint bármikor azelőtt, míg a szervezett
vevő emberek nagyobb valószínűséggel érzik csapatokban való tekézés az elmúlt évtizedben
úgy, hogy „tartoznak valahová", befogadták őket, a mélypontjára zuhant. 1980 és 1993 között a
és hogy tudnak „tenni valamit". A szélesebb tár­ tekézők összesített száma Amerikában tíz szá­
sadalom szempontjából a társadalmi tőke (és kü­ zalékkal növekedett, miközben a tekecsapatok
lönösen annak áthidaló típusa) azt az érzést ala­ taglétszáma negyven százalékkal csökkent.
kítja ki az emberekben, hogy részei egy tágabb (Noha ez egészen triviális példának tűnhet,
közösségnek, ami olyanokat is magában foglal, meg kell jegyeznem, hogy 1993-ban majdnem
akik tőlük maguktól különböznek. A demokrácia nyolcvanmillió amerikai ment el tekézni leg­
ott virágzik, ahol erős a társadalmi tőke. Valóban, alább egyszer, s ez a szám majdnem egyhar­
országos felmérések eredményei igazolják, hogy madával meghaladja azokét, akik 1994-ben a
a civil szervezetekben végzett tevékenység szint­ kongresszusi választásokon leadták a szava­
je az USA-ban, ahol Putnam a vizsgálatait végez­ zatukat, továbbá körülbelül ugyanennyivel
te, a világon a legmagasabbak közé tartozik (Put­ túlszárnyalja azokét is, akik azt állítják, hogy
nam 1993, 2000). Ugyanilyen erős bizonyítékok rendszeresen járnak templomba...)
utalnak azonban arra is, hogy az utóbbi körül­ A 20. század első kétharmad részében egy
belül harminc év során a politikai részvételből, hatalmas árhullám hozta közel egymáshoz
klubtagságokból, valamint különféle társadalmi az amerikaiakat, egyre intenzívebb részvételt
és civil szervezeti tevékenységekből fakadó kö­ biztosítva a közösségek életében, ám egy pár
telékek, amelyek az amerikaiakat egymáshoz évtizeddel ezelőtt - csendben, figyelmeztetés
fűzik, jelentősen csökkentek. Lehetséges vajon, nélkül - ez a hullám a visszájára fordult, és
hogy ennek eredményeként maga a demokrácia alattomos part menti áramlat ragadott magával
is csorbát szenved? bennünket. A század utolsó harmadában eltá­
volodtunk egymástól és közösségeinktől, anél­
kül hogy észrevettük volna.
Egyedül tekézni:
Putnam rámutatott, hogy nem csupán a tekecsa­
példa a társadalmi tőke hanyatlására?
patokban való részvétel esett vissza, hanem min­
Putnam szerint a különféle szervezetekben való denféle más szervezeti tagság is, ami összesítve
részvétel sok amerikai számára olyan társadalmi nem kevesebb, mint huszonöt százalékos csök­
tőkét biztosít, amibe beletartozik például a má­ kenést jelent az 1970-es évek óta. Az USA-ban az
16. FEJEZET

76.7. táblázat A politikai és közösségi részvétel húszéves hanyatlása, 1973/1974-1993/1994


Tevékenység Csökkenés (%)
Klubok vagy más szervezetek tisztségviselőjeként végzett szolgálat 42
Politikai pártok számára végzett munka 42
Helyi szervezetekben bizottsági tagként végzett munka 39
Nyilvános városi gyűléseken vagy iskolai rendezvényeken való részvétel 35
Politikai rendezvények látogatása vagy beszédek meghallgatása 34
Beszéd tartása 24
Levél írása kongresszusi képviselőkhöz vagy szenátorokhoz 23
Petíciók aláírása 22
Tagság valamilyen „jobb kormányzatért" küzdő csoportban 19
Politikai tisztség betöltése vagy pályázás, illetve jelöltség ilyen pozícióra 16
Levél írása valamilyen újsághoz 14
Cikk írása magazinok vagy újságok számára 10
A fenti tizenkét tevékenység közül legalább egyben való részvétel 25
Forrás: Putnam 2000, 45. o.

iskolai szülői munkaközösségek, a női klubok, a sociation of Retired Persons, AARP), melynek 33
Női Szavazók Ligája és a Vöröskereszthez tartozó millió tagja van. Az ilyen szervezetek tagjainak
szervezetek tagsága az 1960-as évek óta körülbe­ túlnyomó többsége egyszerűen befizeti az éves
lül ötven százalékkal csökkent. Putnam beszámol tagdíjat, és ennek fejében hírleveleket kap. Igen
továbbá arról, hogy 1974-ben négy felnőtt kö­ kevés tag vesz részt aktívan a munkában, s így a
zül legalább egy rendszeresen végzett önkéntes többség nem tesz szert olyan társadalmi tőkére,
munkát hasonló szervezeteknél, ma viszont ez az ami Putnam szerint jelentős mértékben támogat­
arány inkább egy az öthöz. Az olyan szervezetek ná a demokráciát. A mai legnépszerűbb szerve­
taglétszáma, mint például a Lions Club és a Ma­ zetek - például a különféle fitneszklubok vagy
sons, szintén csökkent. Ezeknek a szervezetek­ a fogyókúrázók egyesületei - nem a társadalom
nek a hanyatlásával párhuzamosan az USA-ban egészének hasznára váló közösségi célokat, ha­
kevesebben állítják, hogy összejárnak a szomszé­ nem inkább a személyes fejlődés és az egészség
daikkal, vagy hogy szerintük a legtöbb emberben értékeit hangsúlyozzák.
meg lehet bízni. Az említett visszaesés mögött kétségkívül sok­
A szervezeti tagság, a szomszédsági kapcsola­ féle ok húzódik meg. Az egyik ezek közül lehet
tok és a bizalom csökkenésével párhuzamosan például az, hogy a nők, akik hagyományosan
romlik a demokratikus részvétel aránya is. Az igen aktívak voltak az önkéntes szervezetek­
elnökválasztásokon és a parlamenti választáso­ ben, ma jóval nagyobb számban vállalnak fize­
kon való részvétel az USA-ban az 1960-as évek tett munkát, mint azelőtt bármikor. Egy másik ok
végén érte el a csúcspontját, majd jelentős mér­ abban lelhető fel, hogy az emberek egyre inkább
tékben visszaesett, bár az ifjabb George Bush és elveszítik illúzióikat a kormányzattal kapcsolat­
John Kerry közötti küzdelem nyomán erősen po­ ban, és egyre kevésbé érzik úgy, hogy a szava­
larizálódott légkörben a 2004. évi elnökválasztás zatuk számít valamit. Hozzájárul az állampolgári
alkalmából ismét emelkedett. Az oktatással és a passzivitáshoz továbbá az is, hogy az emberek
civil társadalom ügyeivel kapcsolatos nyilvános ma több időt töltenek a munkahelyükre való be­
rendezvényeken való részvétel hasonlóképpen járással, jelentős mennyiségű időt és energiát ál­
erősen csökkent az 1970-es évek óta, és ma már dozva erre, amit egyébként civil tevékenységekre
négy amerikai közül három azt mondja a közvé­ fordíthatnának. A civil részvétel hanyatlásának
lemény-kutatóknak, hogy vagy „csak néha" bízik legfőbb oka azonban Putnam szerint nem más,
meg a kormányban, vagy „sohasem" (Putnam mint a televízió. A közösségben való társadalmi
1995). részvétel helyét az USA-ban az a sok-sok magá­
Putnam azt állítja, hogy a statisztikai kimu­ nyos óra váltotta fel, amit az emberek a televíziót
tatások csalóka képet mutatnak még az olyan nézve egyedül töltenek otthon.
szervezetek esetében is, amelyeknek a tagsága Vajon Európában is ugyanilyen mértékben
növekedett: ez utóbbiak közé tartozik például a csökken a társadalmi tőke? Az ezzel kapcsolatos
Nyugdíjasok Amerikai Egyesülete (American As­ szakirodalom felmérését David Halpern (2000),
SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK

Tony Blair brit miniszterelnök egyik tanácsadója KÖVETKEZTETÉSEK


végezte el, aki úgy vélte, hogy a társadalmi tőke
tekintetében nem minden ország követi szükség­ A szervezetek és hálózatok, amelyekhez tarto­
képpen az amerikai tendenciát. Halpern hang­ zunk, óriási hatást gyakorolnak életünkre. Eb­
súlyozta, hogy a társadalmi tőke trendjei orszá­ ben a fejezetben láthattuk, hogy a hagyományos
gonként különbözőek, és a különféle indikátorok közösségek veszíteni látszanak fontosságukból
más-más képet mutatnak. Megállapításai szerint az emberek mindennapi életében. A mai diákok
Svédország, Hollandia és Japán esetében a társa­ például ritkábban csatlakoznak civil csoportok­
dalmi tőke szintje stabil maradt vagy növekedett, hoz és szervezetekhez, sőt ritkábban is szavaz­
míg Németországban és Franciaországban a mu­ nak, mint a szüleik. Ez a visszaesés annak a jele
tatók vegyesebbek voltak. Halpern mindazonáltal is lehet, hogy kevésbé érzik magukat elkötele­
arra a következtetésre jutott, hogy a társadalmi zettnek közösségeik iránt. Egyes szociológusok
tőke az utóbbi néhány évtized során az Egyesült aggódnak, hogy ez magának a társadalomnak a
Királyságban is jelentősen csökkent, hasonlóan meggyengülését jelzi, ami a társadalmi berendez­
Ausztráliához és az USA-hoz. kedés ingataggá válását vonhatja magával.
Az Egyesült Királyságban igen sok jel mutat Láthattuk továbbá, hogy a globális gazdaság és
a társadalmi tőke megfogyatkozására. Az utóbbi az információs technológiák ma érezhető módon
évtizedekben számos fontos egyesület taglétszá­ átalakítják a különböző közösségekben folyó éle­
ma Nagy-Britanniában is radikálisan csökkent, tet. A dolgozók korábbi generációihoz tartozók
különösen a szakszervezetek és a hagyományos például valószínűleg viszonylag kevés, de tartó­
női szervezetek (például a Women's Institute), az san fennmaradó bürokratikus szervezetnél töltöt­
egyházak és az ifjúsági csoportok esetében. Fel­ ték munkás életük legnagyobb részét. A fiatalabb
mérési adatok bizonyítják a politikai részvétel generációk tagjai azonban valószínűleg nagyobb
egyenletes csökkenését is. Az általános válasz­ számban dolgoznak hálózati felépítésű, „rugal­
tásokon leadott szavazatok száma az 1951-ben mas" szervezeteknél. Sokféle új csoport vagy
elért 82 százalékos csúcsról 2001-ig alig 58 szá­ közösség ma az interneten vagy más, napjainkra
zalékra esett vissza (majd 2005-ben kissé emel­ lehetővé váló kommunikációs kapcsolatok révén
kedett). A 2004. évi európai parlamenti válasz­ jön létre. Egyre könnyebbé válik kapcsolatba ke­
tásokon a szavazati joggal bíró állampolgároknak rülni hozzánk hasonló gondolkodású emberek­
mindössze 46 százaléka vett részt. Mint Halpern kel bárhol a világon, s ez a lehetőség olyan, föld­
(2005) megállapította, az emberek az Egyesült rajzilag az egész világon szétszórtan élő tagokból
Királyságban emellett kevésbé hajlamosak pénzt álló csoportok kialakulásához vezet, melyeknek
áldozni jótékonysági célokra, mint a múltban, és a tagjai esetleg sohasem találkoznak egymással
kevésbé bíznak meg a szomszédaikban. Az olyan személyesen.
emberek aránya, akik a lakóhelyi környezetükről
Hogyan befolyásolják ezek a trendek a társa­
azt állítják, hogy „az emberek közösen tesznek
dalmi kapcsolatok minőségét? A történelem fo­
bizonyos dolgokat és megpróbálnak segíteni egy­
lyamán az emberek egészen a legutóbbi időkig
másnak", az 1984. évi 43 százalékról 1996-ig 28
szinte kizárólag olyan személyekkel léptek inter­
százalékra csökkent.
akcióba, akik a közelükben voltak. Az ipari forra­
Európa egészét tekintve a társadalmi tőke ha­ dalom, ami elősegítette az egymást csak alig vagy
nyatlására utaló jelek sokkal vegyesebbek, mint egyáltalán nem ismerő emberekből összetevődő
az USA-ban. A társadalmi tőke elméletének leg­ nagy, személytelen bürokratikus szervezetek ki­
befolyásosabb képviselője, Robert Putnam azon­ fejlődését, megváltoztatta a társadalmi interak­
ban nem sok reményt táplál ebben a tekintetben, ciók természetét. Ma az információs forradalom
mondván: „Bizonyos adatok arra utalnak, hogy ismét változásokat hoz magával az emberek kö­
néhány évtizednyi késéssel Európa is követi az zötti kapcsolatok terén. A holnap csoportjai és
amerikai mintát. Lehet, hogy a társadalmi tőke szervezetei a tartalmas párbeszéd és a társadalmi
Európában is »megfázott«, de még korántsem együvé tartozás megújult érzését is nyújthatják,
hatalmasodott el rajta az amerikai »tüdőgyulla- de bekövetkezhet az elszigetelődés és a társadal­
dás«." mi távolságok további növekedése is.
16. FEJEZET

ÖSSZEFOGLALÁS

1. Valamennyi modern szervezet bizonyos mérté­ rokratikussá és rugalmasabbá váljanak. Sok


kig bürokratikus jellegű. A bürokráciát világo­ nyugati vállalat átvette a japán vállalatveze­
san meghatározott hatalmi hierarchia jellemzi. tési rendszer egyes vonásait: a vezetőknek az
A teljes munkaidőben havi fizetésért foglalkoz­ alacsonyabb szinteken dolgozó alkalmazot­
tatott dolgozók tevékenységét írásban rögzített takkal folytatott rendszeres konzultációját és
szabályok irányítják, és a szervezeten belül az egyéni teljesítmények jutalmazása helyett
végzett feladataik elkülönülnek a magánéle­ a munkában töltött idő alapján működő fize­
tüktől. A szervezetek tagjai nem tulajdonosai tési és előléptetési rendszert.
az általuk kezelt anyagi erőforrásoknak. Max 7. A globális szervezetek két legfontosabb típu­
Weber szerint a modern bürokrácia igen haté­ sát a nemzetközi kormányzati szervezetek
kony eszköz nagyszámú ember munkájának (IGO-k) és a nemzetközi nem kormányzati
megszervezésére, ami biztosítja, hogy a dön­ szervezetek (NGO-k) alkotják. A mai világ­
téseket általánosan elfogadott kritériumoknak ban egyre fontosabb szerepet játszik mindkét
megfelelően hozzák meg. szervezettípus, és a globalizáció sebességé­
2. Az egyes szervezeteken belül és a szervezetek nek fokozódásával az IGO-k - különösen az
között is informális hálózatok épülnek ki vala­ ENSZ - kulcsfontosságú szereplőkké válhat­
mennyi szinten. Ezeknek az informális kötelé­ nak a világ irányításában.
keknek a tanulmányozása éppen olyan fontos, 8. A modern gazdaságban a nagyvállalatok do­
mint azoké a formális jellemvonásoké, ame­ minálnak. Amikor valamely vállalat uralko­
lyekre Weber összpontosította a figyelmét. dó pozícióba kerül egy adott iparágban, ezt
3. A szervezetek fizikai környezete erősen befo­ monopolhelyzetnek nevezzük. Amikor válla­
lyásolja azok társadalmi vonásait. A modern latok egy csoportja tesz szert ilyen befolyásra,
szervezetek székhelyein alkalmazott építésze­ akkor oligopóliumokról beszélünk. Az óriási
ti megoldások szorosan összefüggnek a dolgo­ részvénytársaságok a kormányzati politikára
zók felügyeletével, ami eszközként szolgál a és a fogyasztásra gyakorolt befolyásuk révén
vezetőknek való engedelmesség biztosítására. nagy hatást gyakorolnak az emberek életére.
A felügyelet vagy az emberek tevékenységének 9. A nagyvállalatok az utóbbi években a világ
közvetlen ellenőrzésével, vagy a rájuk vonatko­ különböző részeinek egyre fokozódó kölcsö­
zó feljegyzések készítésével és nyilvántartások nös egymásra utaltsága, vagyis a globalizá­
vezetésével valósulhat meg. Az önfelügyelet ció következtében mélyreható változásokon
azt jelenti, hogy az emberek önként is szabá­ mentek keresztül. A modern nagyvállalatok
lyozzák a viselkedésüket, mivel feltételezik, egyre kevésbé maradhatnak monolitikus üz­
hogy megfigyelés alatt állnak. leti vállalkozások, és mindinkább sok kisebb
4. Weber és Michels munkássága feltárja a bürok­ vállalkozás egybekapcsolt hálózatává vál­
rácia és a demokrácia közötti feszülő ellenté­ nak.
teket. Egyrészt érvényesülnek a döntéshozatal 10. A multinacionális vagy transznacionális vál­
központosításának a modern társadalmak ki­ lalatok a nemzeti határokon átnyúlóan fejtik
fejlődéséhez társuló hosszú távú folyamatai, ki tevékenységüket. A legnagyobbak közü­
másrészt az elmúlt két évszázad egyik fő voná­ lük óriási gazdasági hatalommal rendelkez­
sa a demokrácia irányában ható nyomás foko­ nek. A száz legnagyobb gazdasági entitás fe­
zódása. Ezek a trendek ütköznek egymással, és lét nem országok, hanem magántulajdonban
eddig egyik sem jutott domináns helyzetbe. lévő vállalatcsoportok teszik ki.
5. A modern szervezetek a nemek megkülönböz­ 1 1 . Az új információs technológiák megváltoztat­
tetésével fejlődtek ki. A nőket hagyományosan ják a munka szerveződését. Sok feladat ma
legnagyobbrészt olyan munkakörökben foglal­ elektronikus úton végezhető el: ez a tény le­
koztatták, amelyek csak a férfiak karrierjének hetővé teszi a szervezetek számára az idő és a
előre vitelét támogatják. Az utóbbi években a tér korlátainak átlépését. Az új technológiák
nők nagyobb számban töltenek be felelős szak­ által biztosított lehetőségek lerombolják a
mai és vezetői pozíciókat, egyesek azonban szervezetek fizikai határait. Sok szervezet ma
úgy vélik, hogy a sikeres szerepléshez a felső nem önellátó független egységként, hanem
vezetői szinteken nekik is át kell venniük a ha­ laza hálózati formában működik.
gyományos férfias vezetési stílust. 12. A hálózatok sokféle alkalmat nyújtanak köz­
6. A nagy szervezetek az utóbbi években elkezd­ vetlen és közvetett kapcsolatok kialakítására,
ték átszervezni önmagukat, hogy kevésbé bü­ beleértve olyan összeköttetéseket is, amelyek
SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK 523

rendkívül fontosak lehetnek az üzleti életben hetővé teszik az emberek számára, hogy köl­
és a politikában. Az Egyesült Királyságban a csönösen előnyös módon együttműködjenek
nők, valamint az etnikai kisebbségek és az egymással és kiterjesszék befolyásuk körét.
alacsonyabb jövedelmű társadalmi rétegek Egyes társadalomtudósok szerint, akik főként
tagjai általában kevesebb eséllyel csatlakoz­ az USA-ban végezték vizsgálataikat, a társa­
hatnak a legbefolyásosabb gazdasági és poli­ dalmi tőke az 1970-es évek óta csökkent, ami
tikai hálózatokhoz, mint a férfiak. aggodalomra ad okot, mert az állampolgári
13. A társadalmi tőke azokat az ismeretségeket és aktivitás, a közügyek intézésében való civil
kapcsolatokat foglalja magában, amelyek le- részvétel iránti igények csökkenését jelzi.

I MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK

1. Mik az előnyei annak, ha a dolgokat bürokratikus módon intézik?


2. Miért térnek el a szervezeteknél foglalkoztatott emberek olyan gyakran a formális eljárásoktól?
3. Mi a közös az iskolák, a kórházak és a börtönök kialakításában?
4. A nagy szervezetek vajon teljes mértékig az úgynevezett férfias értékek alapján épülnek fel?
5. Hogyan valósítják meg a hálózati szervezetek, hogy ott legyenek mindenütt és egyúttal sehol sem?
6. Miért áll fenn olyan bonyolult kapcsolat a bürokrácia és a demokrácia között?

AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK

Bauman, Zygmunt (2001): A modernitás és a holokauszt. Budapest, Új Mandátum.


Castells, Manuel (2005): A hálózati társadalom kialakulása - Az információ kora I. Budapest,
Gondolat-Infonia.
Clegg, Stuart (1990): Modern Organizations: Organization Studies in the Postmodern World. London,
Sage.
Du Gay, Paul (2000): In Praise of Democracy: Weber, Organization, Ethics. London, Sage.
Lyon, David (1994): The Electronic Eye: The Rise of Surveillance Society. Cambridge, Polity.

INTERNETES FORRÁSOK

Center for the Sociology of Organizations (CNRS, Paris)


http://www.cso.edu \
Electronic Journal of Radical Organization Theory
http://www.mngt.waikato.ac.nz/research/ejrot/
Foucault site
http://www.qut.edu.au/edu/cpol/foucault/links.htm
Social Capital Gateway
http ://www. socialcapitalgate way. org/
OKTATÁS

AZ OKTATÁS FONTOSSÁGA

AZ OKTATÁS AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN


Kezdetek és fejlődés
A középfokú oktatás és a politika
Felsőoktatás
A brit oktatási rendszer összehasonlítása más rendszerekkel

AZ ISKOLÁZTATÁS ÉS A TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉGEK


ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK ELMÉLETEI
Ivan lllich: a rejtett tanterv
Basil Bernstein: nyelvi kódok
Pierre Bourdieu: Az oktatás és a kulturális újratermelés
A tanulás és a fizikai munka: Paul Willis elemzése a kulturális újratermelésről
Az oktatás posztmodern megközelítései

EGYENLŐTLENSÉG ÉS OKTATÁS
Az iskolai teljesítmények megoszlása nemek szerint
Az etnikai kisebbségek az oktatásban
Az IQ és az oktatás

AZ OKTATÁS ÉS AZ ÚJ KOMMUNIKÁCÓS TECHNOLÓGIÁK


Technológia az osztálytermekben
Eljött-e máris az e-egyetemek kora?

KÖVETKEZTETÉS: AZ OKTATÁS JÖVŐJE

Összefoglalás
Megfontolandó kérdések
Ajánlott olvasmányok
Internetes források
AAA
1998-ban Shaunnak még két éve volt hátra az tonba menjen, de mit tehetünk, ha Mrs. Witti-
elemi iskolában. Szorgalmas, szegény, munkás­ cker azt mondta, hogy nincs más választásunk?"
osztálybeli fehér fiú volt, és pontosan tudta, hogy Mindkettőjüket aggasztotta a Sutton Boys' rossz
melyik középiskolába szeretne járni: „A Westbu- híre. Shaun így beszélt erről: „Anyu szerint meg
rybe megyek, mert Mark, a haverom is odamegy, én szerintem is túl alacsony a színvonal, mer' a
meg a barátnőm is... A Sutton Boys' az egyik Sutton-ban mindenki csak lóg meg minden."
legrosszabb iskola errefelé, oda csak csavargók Mielőtt Shaun megkezdte a középiskolát, édes­
járnak." Egy évvel később Shaun már nem volt anyjával „komoly beszélgetéseket folytattak" ar­
olyan biztos a dolgában: „Lehet, hogy mégse ju­ ról, hogy a Sutton Boys'-ban is lehet valaki jó
tok be a Westburybe, mer' ott azt nézik, hogy tanuló, akármilyen rossz híre van is az iskolá­
odajár-e a testvérem is, és hogy milyen messze nak. Édesanyja, Maura azt mondta: „Volt néhány
lakom, de nekem nincs ott egy testvérem se, meg nagyon őszinte beszélgetésünk. Shaun látszólag
aztán eléggé ki is esünk abból a körzetből, szóval bátran áll hozzá a dologhoz, de én látom, hogy
lehet, hogy várólistára tesznek... Lehet, hogy in­ közben tart is tőle. Azt mondtam neki, hogy a jó
kább a Sutton Boys'-ba megyek, mer' az összes eredményekért egy ilyen iskolában kétszer any-
haverom odamegy." nyira kell hajtania, mint a Westburyhez hasonló
Az osztályfőnöke, Mrs. Whitticker azt mond­ helyeken. Ott elvárják a gyerekektől, hogy fejlőd­
ta Shaunnak, hogy túl nagy kockázattal járna, ha jenek és ne hülyéskedjék el az időt." Shaun is el­
a Westburybe jelentkezne, mert éppen az ottani tökélte: „nem hagyja, hogy lehúzzák a többiek",
beiskolázási körzet határán laknak. Mamájával és sokkal keményebben fog dolgozni - „mer' hát
együtt Shaun lassan beletörődött, hogy a Sutton ugye ez már középiskola, és az az egyik legfonto­
Boys'-ba fog járni. Édesanyja szörnyen csalódott sabb időszak az ember életében, amikor közele­
volt, de megfogadta az osztályfőnök tanácsát: dik az érettségi".
„Sírni tudnék már a gondolatától is, hogy a Sut- A következő évek során Shaun állandó feszült-
OKTATÁS

ségben élt, mert megpróbált „kemény srác" lenni Egyre rosszabb minden, mert a srácok közül
a utcán és ugyanakkor szorgalmas az osztályban. néhányan, igen, jó páran a haverjaim közül is,
Mielőtt elkezdte a középiskolát, azzal beszélte rá igen, szóval azzal jönnek, hogy „ó, te a taná­
magát a Sutton Boys' választására, hogy „jó lesz rok kedvence vagy" meg minden. És akkor mi
az neki, hiszen sok barátja is odamegy". A közép­ van? A tanárok kedvence vagyok, mert meg­
iskolában töltött első félév végén azonban már azt csinálom a dolgomat és sokszor azt mondom,
mondta, hogy néhányukkal megváltozott a viszo­ hogy fogjátok be a szátokat, amikor dumáltok
nya. Úgy látta, nem lehet többé ugyanúgy jóban és közben a tanárnő próbál mondani valamit?
Daviddel, aki az elemi iskolában a legjobb barát­ Ők meg csak azt mondják, hogy „látod, te még
ja volt: mindig a tanárok kedvence vagy". Hát, akinek
nem tetszik, menjen a fenébe! Nincs igazam?
Ahányszor csak David belekeveredett egy ve­
rekedésbe, én mindig ott voltam, hogy segítsek Shaun története, amit 1997 és 2 0 0 0 között inter­
neki. Mindig segítettünk egymásnak, vagy ha júk sorozatában mondott el Diane Reay szocioló­
valakinek szüksége volt ránk valamilyen bu­ gusnak, számos olyan kérdést vet fel, amelyekkel
nyónál. De itt most nem igazán van kedvem ebben a fejezetben foglalkozunk. A következő
bunyózni. A bunyó semmire se jó, csak baj van oldalakon többször is visszatérünk majd rá. Kü­
belőle, szóval próbálom elkerülni... A bunyó lönösen az elemi iskolából a középiskolába való
azoknak a srácoknak való, akik nem akarnak átmenet gondjai vetnek fel fontos kérdéseket az
tanulni és nem akarnak jó eredményt elérni a oktatás és a szélesebb társadalmi struktúrák kö­
suliban, de énrám ez nem érvényes. zötti kapcsolatokról: ilyen például a tanulók ne­
mének és társadalmi hovatartozásának szerepe
Az elemi iskolában Shaunt kétszer is felfüggesz­ az iskolai előmenetelben (Reay 2 0 0 2 j .
tették verekedés miatt, ezért volt tekintélye a he­ Mi az oktatás célja? Az oktatásról szóló fejeze­
lyi srácok körében. „Kemény fickónak" tartották, tünket ezzel az általános kérdéssel kezdjük, majd
és erre ő maga is sokat adott, mert tudta, hogy megvizsgáljuk a modern oktatási rendszer kiala­
szüksége van erre a hírnévre, ha a Sutton Boys'- kulását és fejlődését Nagy-Britanniában. Foglalko­
ban boldogulni akar. Ahhoz azonban, hogy jól zunk az oktatással kapcsolatos mai politikai viták­
tudjon haladni a tanulmányaiban, kénytelen volt kal, számos olyan kérdést - például a szülők isko­
kissé elhatárolódni a többiektől: „A srácok mind laválasztási lehetőségeit, az oktatás színvonalának
papírzacskókat durrogtattak a tanárok orra előtt, problémáit és a gyenge iskolák működési zavarait
én meg csak ültem és próbáltam rájuk se hede- - érintve, amelyek befolyásolták Shaun életét is.
ríteni." Az iskolában csak két másik olyan fiú Ezután áttekintünk néhányat az oktatás főbb el­
volt, akik „leszegett fejjel próbáltak tanulni", ők méleti megközelítései közül, majd megvizsgáljuk
azonban a helyi munkásosztálybeliek szemében az egyenlőtlenségek kérdését az oktatásban, tekin­
„kívülállónak" számítottak. Egyikük amerikai és tetbe véve azok összefüggéseit a tanulók nemi, et­
- Shaun kifejezésével - „halál okos" volt, a má­ nikai és társadalmi osztály szerinti hovatartozásá­
sik pedig egy portugál fiú, akinek a szülei nagyon val. Több szempontból megvizsgáljuk továbbá azt
szerettek volna egy másik iskolát találni a számá­ a fejlődési folyamatot, melynek során az oktatás
ra. Shaun pedig folyton igyekezett bebizonyítani a technológiai változásoknak és a globális tudás­
a haverjainak, hogy ő még mindig igazi „vagány", gazdaság új igényeinek megfelelően fokozatosan
nehogy őt is „strébernek" tartsák. átalakul. A fejezetet az intelligencia természetére
vonatkozó és az egész életen át tartó tanulás fon­
Ennek az lett az eredménye, hogy Shaun az is­
tosságával kapcsolatos gondolatokkal fejezzük be.
kolában és az utcán is egyre inkább újból a régi
önmaga lett. Igyekezett nem a „jó tanuló" képében
megjelenni a többiek előtt az osztályban, és részt
vett a „balhékban". Visszaszerezte a „kemény AZ OKTATÁS FONTOSSÁGA
srácként" és „jó focistaként" kivívott státusát, ami
élesen elütött a „jó tanuló" szerepétől, és - leg­ Miért fontos az oktatás a szociológusok számára?
alábbis többnyire - ellensúlyozta a „stréberkedé- A szociológia egyik megalapítója, Durkheim sze­
sét" az osztályban. Emiatt azonban konfliktusba rint azért, mert az oktatás jelentős szerepet ját­
került az édesanyjával, aki aggódott, amiért rossz szik a gyermekek szocializációjában.
társaságba keveredett. A középiskolában egyre
nagyobb lett a feszültség a tanulás és a vagány / Durkheim funkcionalista felfogását a szocioló­
társaságba való beilleszkedés között, és Shaun giáról az 1. „Mi a szociológia?" című fejezetben,
néha azt kívánta, bárcsak fiatalabb lehetne: a 3 0 - 3 2 . oldalon mutattuk be.
17. FEJEZET

Még fontosabb, hogy a gyermekek Durkheim sze­ / Az oktatás és a kortárskapcsolatok szocializá­


rint az oktatás és különösen a történelem tanu­ ciós funkciójának fontosságával a 6., „Szociali­
lása révén ismerkednek meg azokkal a közös ér­ záció, életút, öregedés" című fejezetben, a 144-
tékekkel a társadalomban, amelyek a különálló 145. oldalon foglalkoztunk részletesebben.
egyének sokaságát egyesítik. Ezek közé az értékek
közé tartoznak a vallási és erkölcsi meggyőződé­
sek, valamint az önfegyelem is. Durkheim úgy AZ OKTATÁS
véli, hogy az oktatás teszi képessé a gyermekeket AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN
a társadalom működését lehetővé tevő szabályok
elsajátítására. Az elmúlt évszázadokra visszatekintve azt látjuk,
Az ipari társadalmakban - mondja Durkheim hogy a gazdagok és hatalmasok gyermekeit több­
(1925) - az oktatásnak van egy másik funkciója nyire magántanítók oktatták és nevelték, a lakos­
is a gyermekek szocializációjában: megtanítja az ság legnagyobb része azonban semmiféle iskoláz­
egyes foglalkozások űzéséhez szükséges készsé­ tatásban nem részesült, egészen a 19. század első
geket. A hagyományos társadalmakban ezeket a évtizedeiig, amikor Európában és az Egyesült Ál­
készségeket még a családon belül lehetett megta­ lamokban elkezdték kialakítani az elemi iskolák
nulni. Ahogy azonban a társadalom bonyolultab­ rendszerét.
bá vált és a javak termelésében kialakult a mun­ Az iparosodás és a városok növekedésének fo­
kamegosztás, olyan oktatási rendszer fejlődött ki, lyamata megnövelte a különféle szakmák gya­
ami alkalmas a különféle speciális foglalkozások­ korlására felkészítő oktatás iránti igényeket. Az
hoz szükséges készségek továbbadására. emberek ma igen sokféle foglalkozást űznek, és
Az oktatás másfajta funkcionalista megközelí­ a munkavégzési készségeket többé nem képes a
tésével találkozunk Talcott Parsons amerikai szo­ szülő közvetlenül átadni a gyermekeknek. Az is­
ciológus munkásságában. Míg Durkheim elsősor­ meretszerzés mindinkább olyan elvont tárgyak
ban azt a folyamatot vizsgálta, melynek során a tanulását jelenti, mint például a matematika, a
társadalom a 19. században egyre inkább indivi­ természettudományok, a történelem és az iro­
dualistává vált, és arra a következtetésre jutott, dalom, nem pedig bizonyos speciális készségek
hogy az oktatás teremti meg a társadalmi szoli­ megszerzését. Ugyanakkor a modern társadalom­
daritást, Parsons a 20. század közepén úgy vélte, ban az embereknek rendelkezniük kell számos
hogy az oktatás funkciója az egyéni teljesítmé­ általános alapkészséggel - tudniuk kell írni, ol­
nyek értékének tudatosítása a gyermekekben. Ez vasni és számolni -, valamint a fizikai, társadal­
az érték döntő fontosságú volt az ipari társadal­ mi és gazdasági környezetükre vonatkozó általá­
makban, de a családon belül nem lehetett meg­ nos ismeretekkel. Fontos továbbá az is, hogy tud­
tanulni. A családok ugyanis egyedi módon keze­ janak tanulni, vagyis képesek legyenek új, néha
lik a gyermeket, akinek a státusa a családban már erősen technikai jellegű információk befogadásá­
a születésétől fogva eleve adott. Ezzel szemben ra és feldolgozására is.
az iskolában a gyermek státusa nagyrészt teljesít­
mény kérdése. Az iskolákban a tanulókat egye­
temes normák szerint értékelik, erre szolgálnak Kezdetek és fejlődés
a vizsgák. Parsons szerint az oktatásnak éppen
az a funkciója, hogy képessé tegye a gyermeket a Noha a modern iskolarendszer a legtöbb nyu­
család partikuláris normáinak meghaladására és
gati társadalomban a 19. század elején alakult
a modern felnőtt társadalom általános szabályai­
ki, Nagy-Britanniában a többi országhoz képest
hoz való alkalmazkodásra. Az iskola működése
nagyobb volt az ellenállás az egységes nemzeti
- csakúgy, mint az egész társadalomé - nagyrészt
oktatási rendszer bevezetésével szemben. A szá­
a meritokrácia elvein alapul: a gyermekek nem
zad közepe táján Hollandiában, Svájcban és a né­
születésük (nemi, faji vagy társadalmi osztály
met államokban már sikerült elérni, hogy szinte
szerinti hovatartozásuk), hanem saját érdemeik
minden gyermek részesüljön elemi iskolai okta­
vagy elismert értékük alapján nyerik el státusu­
tásban, Angliában és Walesben azonban ez még
kat (Parsons-Bales 1956). Látni fogjuk azonban,
távolról sem valósult meg. Skóciában valamivel
hogy Parsons felfogását, miszerint az iskolák me-
jobb volt a helyzet.
ritokratikus elvek alapján működnek, sok bírálat
Nagy-Britanniában 1870-ben vezették be a kö­
érte. A társadalmi konfliktusok elméleteiből kiin­
telező oktatást. Ettől kezdve egészen a második
dulva a szociológusok rámutattak, hogy az eleve
adott egyenlőtlenségek többféle módon is repro­ világháborúig az egymást követő kormányok fo­
dukálódnak az oktatási rendszerben. lyamatosan növelték az oktatásra fordított kiadá­
sokat. Az iskolaköteles korhatár tíz évről tizen-
OKTATÁS

négy évre emelkedett, egyre több iskolát építet­ gyermekek túlnyomó része csupán az elemi is­
tek, de az oktatás fejlesztését nem igazán sorolták kolai oktatásban részesülhetett. A lakosság alig
az állam elsőrendű feladatai közé. A legtöbb is­ két százaléka végzett egyetemi tanulmányokat.
kola magánkézben volt vagy egyházi vezetés alatt Az 1944. évi oktatási törvény számos nagyobb
állt, a helyi önkormányzatok felügyelete alatt. A változást hozott, beleértve az ingyenes középfo­
második világháború megváltoztatta ezt a hely­ kú oktatást mindenki számára, az iskolaköteles
zetet. A fegyveres erők kötelékébe toborzott fia­ korhatár felemelését tizenöt évre, valamint - leg­
talok tudását és képességeit különféle tesztekkel alábbis a deklaráció szintjén - az esélyegyenlőség
mérték fel, amelyeknek az eredményei megdöb­ biztosítását az oktatásban. Az oktatás a választott
bentették a hatóságokat, mivel igen alacsony kép­ helyi önkormányzatok egyik legfontosabb felada­
zettségi szintről tanúskodtak. A kormány ekkor tává vált.
- a háború utáni eredményes talpra állás érdeké­ Az 1944. évi törvény bevezetésének eredmé­
ben - hozzákezdett a meglévő oktatási rendszer nyeként a helyi oktatási hatóságok többsége
átfogó felülvizsgálatához (Halsey 1997). olyan szelekciós rendszert vezetett be, ami a ta­
1944-ig a brit gyermekek nagy többsége csu­ nulmányi eredmények alapján igyekezett bizto­
pán az egyetlen ingyenesen látogatható iskolatí­ sítani a gyermekek igényeihez és képességeihez
pusba, az elemi iskolába járt, és tizennégy éves szabott középfokú oktatást. Feltételezték, hogy a
korában befejezte iskolai tanulmányait. Az elemi tizenegy éves korban történő kiválasztás - a gyer­
oktatás intézményrendszere mellett léteztek kö­ mekek ebben a korban léphettek át az elemi isko­
zépiskolák is, de itt a szülőknek fizetniük kellett lából a középiskolába - alkalmas lesz a tehetsége­
az oktatásért. Ez a rendszer egyértelműen elvá­ sebb gyermekek kiszűrésére a többi közül, tekin­
lasztotta a gyermekeket a társadalmi osztályok tet nélkül társadalmi hátterükre. A legtöbb tanuló
mentén - a szegényebb családi háttérből érkező esetében az úgynevezett „tizenegy plusz" vizsgák

A szakközépiskolákban a f i ú k és a lányok k ü l ö n b ö z ő s z i n t ű szakmai képzésben is részesültek.


17. FEJEZET

eredménye határozta meg, hogy ki milyen isko­ oktatásra fordított közkiadások az összes állami
latípusban folytathatja tanulmányait: az elvon­ kiadás részarányában továbbra is 12 százalék kö­
tabb ismeretekre orientált tantervekkel működő rül maradtak. (Ez az összesített statisztikai adat
gimnáziumokban (grammar schools) vagy az ál­ azonban nem tükrözi, hogy az utóbbi években a
talános és a szakmai képzés egyfajta keverékét jóléti kiadások általános bővülésének részeként
nyújtó szakközépiskolákban (modern schools). A az oktatásra fordított kiadások is tovább növe­
gyermekek kisebbik része szakiskolákban (tech­ kedtek, lásd az 5 3 3 - 5 3 5 . oldalt.)
nical schools) vagy speciális iskolákban folytatta
tanulmányait. A továbbtanulás lehetősége tizen­
hét éves koráig mindenki előtt nyitva állt, akit a A középfokú oktatás és a politika
vizsgákon erre alkalmasnak találtak.
Az 1960-as évekre - részben a szociológiai ku­ Az oktatás hosszú ideje a politikai csatározások
tatások eredményeként - világossá vált, hogy a egyik fontos színtere volt, és ma is az. Az elhú­
„tizenegy plusz" rendszer nem váltotta be a hoz­ zódó viták az egységes iskolák körül koncent­
zá fűzött várakozásokat. Az 1959-ben megjelent rálódnak, beleértve az oktatás színvonalával és
Crowther-jelentés rámutatott, hogy a tanulóknak az egyenlőtlenségekkel kapcsolatos kérdéseket
mindössze 12 százaléka folytatja tanulmányait a szélesebb társadalomban. Az egységes oktatás
tizenhét éves koráig, és a korai iskolaelhagyás koncepciója eredetileg támogatást élvezett a po­
szorosabb összefüggésben áll a tanulók társadal­ litikai spektrum teljes egészében, mindkét nagy
mi hátterével, mint a tanulmányi eredményeivel. párt részéről. Kétségtelen azonban, hogy - mint
Az 1964-ben ismét hatalomra került munkáspárti említettük - a munkáspárti kormányzat volt az,
kormány új típusú, egységes iskolák (comprehen­ ami mozgásba lendítette a rendszert, és ennél­
sive schools) létrehozása, valamint a gimnáziu­ fogva az egységes oktatás támogatói inkább a
mok és a szakközépiskolák közötti szakadék meg­ politikai baloldalhoz, mintsem a jobboldalhoz
szüntetése mellett kötelezte el magát, véget vetve kötődnek. Az egységes oktatás megtervezői úgy
a „tizenegy plusz" vizsgáknak. Az iskolákban így vélték, hogy az új iskolák nagyobb esélyegyenlő­
együtt járhattak a különböző társadalmi háttér­ séget biztosítanak annál, ami a szelektív oktatá­
ből érkező tanulók. Zavar és bizonytalanság volt si intézményekben lehetséges volt. Ugyanakkor,
azonban abban a tekintetben, hogy az „egységes mivel elsősorban a hozzáférés egyenlő esélyeivel
iskolák" valójában mit nyújtanak: „gimnáziumot törődtek, nem fordítottak túlságosan nagy gon­
mindenkinek", vagy pedig teljesen új típusú ok­ dot a tantervek tartalmi kérdéseire.
tatást. Erre a problémára nem találtak egységes
megoldást, és a különféle iskolák és az egyes
régiók a saját felfogásuk szerint jártak el. Egyes
A konzervatív kormány oktatáspolitikája,
helyi hatóságok ellenálltak a változásoknak, így
1979-1997
az ország egyes területein máig megmaradtak a
gimnáziumok.
Amikor Margaret Thatcher 1979-ben miniszter­
Az 1970-es évek eleje óta erősen befolyásolta elnök lett, a konzervatívok erőteljesebben kezd­
az állami oktatást, hogy attól a helyzettől, amikor ték bírálni az egységes iskolákat. Úgy vélték,
még munkaerőhiány volt és az iskolákkal szem­ nem szabad megengedni a gimnáziumok teljes
ben jelentős igény merült fel a gazdaság számára eltűnését, ami az egységes rendszer bevezetése­
szükséges szakmai készségek biztosítására, zök­ kor megkezdődött. A háború utáni időszakban
kenőkkel terhes átmenet vezetett a munkaerő-fe­ a Munkáspárt részéről sokan úgy érveltek, hogy a
lesleg kialakulásáig, ami növekvő munkanélkü­ gimnáziumok társadalmilag megosztó szerepet
liséghez és csökkenő állami bevételekhez veze­ játszanak, a konzervatívok azonban eltökélték
tett. Az oktatás kiterjesztését, ami jellemző volt magukat, hogy a középfokú szinten változato­
a háború utáni egész korszakra, hirtelen beszű­ sabb iskolákat hoznak létre, tágabb lehetőségeket
külés és az állami kiadások lefaragására irányu­ biztosítva a szülőknek, hogy megválaszthassák
ló törekvések váltották fel. Az oktatásra fordított gyermekeik oktatásának jellegét.
állami kiadások százalékos aránya az 1953. évi Az 1980-as évek második felében Margaret
7,3 százalékról egyenletesen emelkedett 1973- Thatcher egyfajta „oktatási forradalom" bein­
ig, amikor 13,3 százalékos szintet ért el. 1979-re dításáról kezdett beszélni. Ennek a forradalmi
azonban ez az arány visszaesett 12,2 százalék­ változásnak az volt a célja, hogy szétbontsa az
ra, és azóta - egy újabb, egészen a 11 százalé­ óriási egységes rendszert, és csökkentse az isko­
kos szintig történt visszaesést nem számítva, ami lák működtetéséért felelős helyi oktatási hatósá­
az 1980-as évek közepén bekövetkezett be - az
gok hatalmát. A Thatcher-féle „oktatási forradal-
OKTATÁS §|531

I A magániskolák nMHMHH

A brit magániskolák (public schools) több szem­ ezeknek az iskoláknak valamelyikében végezte ta­
pontból is furcsa intézmények. Nevükkel ellen­ nulmányait (Reid 1991).
tétben egyáltalán nem közintézmények, hanem Az 1988. évi oktatási reformtörvény értelmében
- éppen ellenkezőleg - magánkézben levő és tan­ valamennyi állami iskolának követnie kell a kötele­
díjat szedő létesítmények. Az oktatási rendszer zően előírt nemzeti tantervet, amely előírja, hogy
fennmaradó részétől való függetlenségük és álta­ a tanulóknak 7, 11, 14 és 16 éves korukban szű­
lában a társadalomban betöltött kulcsfontosságú rővizsgákat kell letenniük. A nemzeti tanterv ki­
szerepük alapján erősen eltérnek a más országok­ dolgozásában a tandíjat szedő iskolák képviselői is
ban szokásos oktatási intézményektől. Minden részt vettek, ezeknek az iskoláknak azonban nem
nyugati társadalomban találhatók magániskolák, kell ahhoz tartaniuk magukat. A tandíjat szedő is­
amelyeket gyakran vallási felekezetek működtet­ kolák azt tanítanak, amit óhajtanak, és nincsenek
nek. Ezek azonban sehol sem annyira exkluzívak kötelezve a gyermekek vizsgáztatására. Nagy ré­
és nem is játszanak olyan fontos szerepet, mint az szük önként követi a nemzeti tantervet, de egye­
Egyesült Királyságban. sek egyszerűen nem vesznek róla tudomást.
A magániskolák elvileg állami felügyelet alá tar­
toznak, de az oktatásra vonatkozó rendelkezések
közül valójában csak néhány érinti a működésü­
ket. Az 1944. évi törvény érintetlenül hagyta őket,
csakúgy, mint az egységes iskolák létrehozása, és
nagy többségük egészen a legutóbbi időkig csak
bentlakásos fiúiskolaként vagy lányiskolaként
működött. Angliában körülbelül 2300 tandíjat
szedő iskola van, amelyek együttesen a lakosság
6 százalékának az oktatását látják el. Ezek közé
igen változatos létesítmények tartoznak, az olyan
nagyhírű és nagytekintélyű intézményektől, mint
Eton, Rugby vagy Charterhouse, egészen az úgy­
nevezett kis magániskolákig, amelyeknek a neve
a legtöbb ember számára ismeretlen.
Magát a „magániskola" kifejezést egyes okta­
tási szakemberek csak a tandíjat szedő fontosabb
iskolákra alkalmazzák. Ilyenek például az „Igaz­
gatók konferenciája" nevű, eredetileg 1871-ben
megalakult szervezethez tartozó iskolák. Kezdet­
ben csupán 50 iskola tartozott ebbe a körbe, ma
azonban már több mint 240 tagja van a szerve­
zetnek, melyben a fent említettekhez hasonló is­
kolák játszanak vezető szerepet. Azok a szemé­
lyek, akik az ide tartozó iskolákban nevelkedtek,
többnyire domináns szerephez jutnak a brit tár­
sadalom vezetésében. Ivan Reid és mások vizsgá­
latai például 1991-ben kimutatták, hogy a bírák
84 százaléka, a bankigazgatók 70 százaléka és Iskolás f i ú k E t o n b a n , h a g y o m á n y o s iskolai
a vezető beosztású köztisztviselők 49 százaléka egyenruhájukban.

mat" azoknak a körülményeknek a figyelembe­ san fejlődő és nemzetközileg versenyképes gaz­


vételével érthetjük meg, amelyeket Thatcher és daság megteremtéséhez szükséges készségeket.
támogatói felelőssé tettek a brit lakosság életé­ Úgy vélte továbbá, hogy a szükségtelenül hatal­
ben az 1970-es évek során bekövetkezett általá­ masra duzzadt állami bürokrácia gyakran nem
nos gazdasági és erkölcsi hanyatlásért. Thatcher megfelelő hatékonysággal működteti az egységes
úgy látta, hogy az egységes rendszer nem képes rendszert.
a „családi értékek" fenntartására, és olyan végzős Az 1988. évi oktatási törvény jelentős reformo­
diákokat bocsát ki, akik nélkülözik a dinamiku­ kat vezetett be, amelyek közül némelyik erős el-
17. FEJEZET
••••Mi
wmmammmammmn

lenállásba ütközött. Új nemzeti tantervet dolgoz­ jegyében az iskolaigazgatókra nagyobb pénzügyi


tak ki, amely megszabta az állami szektorban fo­ felelősséget bíztak, lehetővé téve az iskolák szá­
lyó oktatás általános kereteit. A nemzeti tanterv mára, hogy „kilépjenek" a helyi oktatási hatósá­
bevezetését erősen ellenezte a pedagógusok több gok ellenőrzése alól és „független állami iskolák­
szervezett csoportja is, akik szembehelyezkedtek ká" váljanak. Abban a meggyőződésben, hogy ez
a standardizált tesztekkel és úgy érezték, hogy a megteremti a versenyt az iskolák között és a szü­
tanterv túlságosan korlátozó jellegű. 1993 nyarán lők majd kellő tájékozottság alapján dönthetnek,
a tanárok országos sztrájkba léptek a tesztek al­ amikor kiválasztják gyermekeik iskoláját, külön­
kalmazása ellen. féle kimutatásokban (league tables) rangsorolták
Az 1988. évi oktatási törvény az iskolák irányí­ az iskolák teljesítményét.
tása terén is új rendszert vezetett be, amit „helyi Gewirtz és munkatársai (1995) Londonban há­
iskolavezetésnek" neveztek. Az iskolák felügye­ rom egymással szomszédos helyi oktatási ha­
letének helyi szintekre való lebontása a nemze­ tóság irányítása alatt működő tizenöt iskolában
ti tantervből szükségképpen adódó centralizáció vizsgálták az oktatási rendszer piacosításának
ellensúlyozását célozta. Tervbe vették továbbá hatásait. Úgy találták, hogy a konzervatív kor­
úgynevezett „felsőfokú városi technikumok" mány oktatási reformjai valóban az egységes
(City Technology Colleges, CTCs) és új állami ala­ szemlélettől a piaci értékek irányában történő
pítványi iskolák létrehozását. Az ilyen iskolák váltást eredményeznek az oktatási rendszerben.
számára lehetővé tették, hogy „kilépjenek" a he­ Többek között megállapították, hogy az iskolák
lyi oktatási hatóságok ellenőrzése alól és olyan különösen szívesen vettek fel olyan gyerekeket,
„független állami iskolákká" váljanak, amelyek akiknél arra számíthattak, hogy jól fognak teljesí­
közvetlenül az államtól kapják a működésükhöz teni az érettségi vizsgákon (General Certificate of
szükséges pénzalapokat, vagyis gyakorlatilag a Secondary Education, GCSE), ami emeli az iskola
központi kormány finanszírozásával működhet­ általános „helyezését" a rangsorban. Az iskolák
nek. Megkaphatták továbbá a jogot az általuk fokozták továbbá az önmaguk reklámozására tett
felvett diákok 50 százalékának a képességeik erőfeszítéseiket, többek között az iskolát bemuta­
alapján történő kiválasztására. A tervek bírálói tó csalogató kivitelű brosúrák terjesztésével, még
azt állították, hogy az új iskolatípusok megjele­ akkor is, ha ezek finanszírozásához a kevésbé
nése fokozni fogja az iskolák között egyébként is nyereséges területekről, például a speciális okta­
meglévő egyenlőtlenségeket, és megakadályozza tási igényű gyermekek tanításától kellett forráso­
az egységes oktatás esélyegyenlőségi elvének ér­ kat elvonniuk.
vényesülését. A „kilépő" iskolák felügyeletének
Gewirtz és társai vizsgálataik során elsősorban
fokozatos átvételére a kormány 1992-ben felállí­
a szülők iskolaválasztási döntéseire koncentrál­
tott egy új finanszírozási szervezetet. A szervezet
tak. Arra a megállapításra jutottak, hogy sok szü­
feladatait meghatározó politikai dokumentum
lő iskolaválasztási lehetőségei - ellentétben Par­
(White Paper) szövegében a kormány képviselői
sons felfogásával, mely szerint az oktatási rend­
úgy fogalmaztak, hogy reményeik szerint „idő­
szer a meritokrácia kialakulását szolgálja (lásd
vel minden iskola alapítványi támogatással fog
fentebb az 528. oldalon) - erősen korlátozottak
működni", vagyis elhagyja az addigi rendszert,
voltak, ahogyan e fejezet bevezetésében Shaun
1995-ig azonban az összesen 23 ezer állami isko­
anyja esetében is láthattuk. A kutatók megálla­
la közül mindössze ezer iskola lépett ki.
pításai szerint az iskolaválasztási döntések nagy­
mértékben a szülők társadalmi osztályától és kul­
turális tőkéjétől függnek.
Értékelés
/ A „kulturális tőke" fogalmával a 9. „Társadal­
Az 1 9 8 8 . évi törvénnyel a konzervatív kormány mi rétegződés és osztály" című fejezetben fog­
- összhangban az egyéb szférákban folytatott po­ lalkoztunk, a 2 5 6 - 2 5 7 . oldalon.
litikájával - az oktatás terén is piaci versenyt akart
meghonosítani (lásd a 10. fejezetet, a 2 9 3 - 2 9 5 . Kutatási eredményeik alapján az iskolaválasztási
oldalon). Arra törekedett, hogy az iskolákban is képesség szempontjából Gerwitz és társai a szülők
érvényesüljenek a kereslet és a kínálat, illetve a három nagyobb csoportját különböztették meg:
verseny törvényei, a „fogyasztók" igényeinek ki­ 1. A kiváltságos iskolaválasztók képesek időt
elégítése érdekében. A változások általános cél­ fordítani a különféle lehetőségek felkutatására és
ja az volt, hogy az oktatás „fogyasztói" (a szülők széles körű áttekintésére, valamint a tanárokkal
és a gyermekek) nagyobb hatalomhoz jussanak és más szülőkkel folytatott tanácskozásra. Ezek a
a „termelőkkel" (a tanárokkal) szemben. Ennek szülők magabiztosan élnek a fellebbezési lehető-
OKTATÁS

ségekkel is, ha gyermeküket az elsőként választott nyos tárgyakban hasonló képességeket felmutató
iskolába nem veszik fel. Előrelátóan terveznek és diákok az adott órákon többé-kevésbé homogén
már korán gondoskodnak róla, hogy gyermekük csoportokban vesznek részt. Az utóbbi esetben a
olyan elemi iskolába kerüljön, ahonnan sok ta­ jobb, illetve gyengébb besorolású csoportok kü­
nulót vesznek fel a sikeres középfokú iskolákba. lönböző összetételűek lehetnek például a mate­
2. A részben hozzáértő iskolaválasztók szin­ matika vagy az angol nyelv és irodalom órákon.)
tén aktívak iskola kiválasztásakor, de nem tud­ E mögött az az elméleti megfontolás húzódik
nak olyan mértékig tájékozódni a piacon, mint meg, hogy a különböző képességű gyermekek így
az előző csoport tagjai. Nem állnak rendelkezé­ tudnak a számukra lehetséges leggyorsabb ütem­
sükre ugyanolyan kulturális erőforrások, nincse­ ben haladni tanulmányaikban (e nézet kritikáját
nek például, tájékozott barátaik, akik ismerik a illetően lásd Gilborn és Youndell megállapításait
rendszer működését és akiknek a segítségére tá­ az „új IQ-izmusról" az alábbiakban, az 5 5 9 - 5 6 0 .
maszkodhatnának, és ennélfogva kevésbé maga­ oldalon). Az új munkáspárti kormányzat alatt az
biztosan tudják áttekinteni a felvételi eljárásokat. eredetileg a konzervatívok által létrehozott köz­
Ezek a szülők kisebb valószínűséggel fellebbez­ ponti fenntartású iskolák mostanra úgynevezett
nek, ha első választásukat elutasítják, és általá­ alapítványi iskolákká váltak, és visszahelyezték
ban nagyobb mértékben támaszkodnak az egyes őket a helyi oktatási hatóságok felügyelete alá.
iskolákról a sajtóban megjelenő, illetve hallomás­ Ezek az iskolák azonban továbbra is nagyrészt
ból szerzett információkra, mint az első csoport­ függetlenek maradtak a központi és a helyi ha­
hoz tartozók. tóságoktól.
3. Az önmagukra utalt iskolaválasztók ugyan Amikor 1997-ben miniszterelnök lett, Tony
szintén érdekeltek gyermekeik iskolai boldogu­ Blair kijelentette, hogy politikai programjának
lásában, mégis hajlanak arra, hogy az iskolákat legfontosabb eleme nem más lesz, mint „az ok­
nagyjából egyformának tekintsék, és a végső dön­ tatás, az oktatás és az oktatás". Blair elismerte,
tést gyakran a gyermekre bízzák. Kevésbé tud­ hogy a brit iskoláztatás színvonala a nemzetkö­
nak tájékozódni az oktatási piacon, és szívesen zi összehasonlító vizsgálatok mércéjével mérve
választják a lakásukhoz legközelebb fekvő isko­ (lásd alább az 5 4 0 - 5 4 1 . oldalon) nem elég magas,
lát. Ha nincs autójuk és a tömegközlekedés nem és szükségképpen további oktatási reformokat
megfelelő, akkor ez lehet az egyetlen ténylegesen kell végrehajtani. Az új munkáspárti kormány
szóba jöhető döntés. az 1997-ben, nem sokkal hivatalba lépése után
Kiválóság az iskolákban (Excellence in Schools)
címmel kibocsátott oktatáspolitikai program­
Az új munkáspárti kormány nyilatkozatában elkötelezte magát az egységes
oktatáspolitikája, 1997- iskolák megvédése és modernizálása mellett. A
kormányprogram a kreatív módszerekkel jó ered­
Az új munkáspárti kormányzat alatt a konzerva­ ményeket elérő, sikeres iskolákban csak korlá­
tív oktatási reformok egyes elemei - sokak szá­ tozott állami beavatkozást irányozott elő, de a
mára meglepő módon - érintetlenül maradtak, krónikusan alacsony színvonalon teljesítő isko­
s ez meglepetésként érte a pedagógus szakszer­ lák esetében hangsúlyozta az állami beavatkozás
vezeteket is. A megmaradt gimnáziumokat pél­ szükségességét.
dául változatlanul hagyták: ez a döntés számos Az új munkáspárti kormány számos új, az­
kétséget támasztott a pedagógusok és a tudomá­ óta is gyakran vitatott kezdeményezést vezetett
nyos kutatók körében egyaránt, akik úgy látják, be a brit állami iskolák teljesítményének javítá­
hogy a gimnáziumok jelentősen csökkentik a he­ sa érdekében. Noha az oktatásra fordított állami
lyi egységes iskolák teljesítményét azáltal, hogy költségvetési tételek 1997 óta emelkedtek (lásd a
elszívják előlük a legtehetségesebb diákokat. Az 17.1. ábrát), az új kormány elvetette a pedagógus
új munkáspárti kormányzat egyetértett továbbá a szakszervezetek és a baloldali kommentátorok
konzervatívokkal abban is, hogy az úgynevezett szokásos érvelését, miszerint a gyenge oktatási
„szintezés" (streaming) vagy „besorolás" (setting) teljesítmény közvetlen kiváltó oka a ráfordítások
érdekében az iskolákban fel kellene hagyni a ve­ nem megfelelő megoszlása és a hátrányos helyze­
gyes képességű tanulóközösségek egységes tanítá­ tű diákok bizonyos iskolákban való erős koncent­
sával. (A „szintezés" eljárását alkalmazó iskolák a rálódása. Az oktatási színvonal emelésére többfé­
tanulókat képességeik szerint hierarchikusan el­ le program született. Az új munkáspárti kormány
rendezett csoportokra osztják fel, amelyek azután hangsúlyozta a jó oktatási módszerek és az erős
együtt maradnak valamennyi iskolai foglalkozás iskolavezetés fontosságát, és az iskolaigazgatókat
során, a „besorolás" pedig azt jelenti, hogy a bizo- tekintette az oktatási reform kulcsszereplőinek.
17. FEJEZET

7 7 . 7 . ábra Az oktatásra f o r d í t o t t állami kiadások az Egyesült Királyságban


1979 óta

a) A múltbeli és a tervezett oktatási kiadások reálértéke, 1978/1979-2007/2008


(2004/2005 évi árakon, milliárd font)

1-1979 1982-1983 1986-1987 1990-1991 1994-1995 1998-1999 2002-2003 2006-2007

b) A múltbeli és a tervezett oktatási kiadások a nemzeti jövedelem részarányában,


1978/1979-2007/2008 (százalék)

1978-1979 1982-1983 1986-1987 1990-1991 1994-1995 1998-1999 2002-2003 2006-2007

Forrás: Social Trends, 3 5 . 2 0 0 5 , 3 7 . o.

2000 novemberében egy új intézmény (National ugyancsak a színvonalemelés céljával. Az állami


College for School Leadership) létrehozásával or­ fenntartású iskolák - mint fentebb láttuk - ala­
szágos szinten szakmai továbbképzést és támoga­ pítványi iskolákká váltak és nagyfokú független­
tást nyújtó iskolavezetési kurzusokat indítottak séget vívtak ki maguknak. Ugyanakkor speciális
be a hivatalban lévő és a leendő iskolavezetők iskolákat is létesítettek, amelyek a tanterv bizo­
számára. nyos részterületeire, például a technikára, a mű­
Az elemi iskolákban új stratégiákat vezettek vészetekre vagy a matematikára helyezik a hang­
be az írás-olvasási és számolási készségek taní­ súlyt. Ezeknek az iskoláknak lehetőségük van rá,
tásában, hogy e központi fontosságú tárgyakban hogy tanulóik 10 százalékát a specializációjuk-
minden gyermek szilárd alapokkal rendelkezzen. nak megfelelő tárgyakban felmutatott képessé­
Ennek jegyében növelték a mindennapi írás-olva­ geik szerint vegyék fel.
sási és számtanórák számát, elegendő időt szen­ A hátrányosabb helyzetű régiókban úgyne­
telve az alapkészségek fejlesztésére. Az eredeti­ vezett „városi szakiskolákat" (City Academies)
leg csak az írás-olvasás és a számolás tanításához hoztak létre, amelyek nagy népszerűségnek ör­
kidolgozott stratégiák mostanra olyan átfogó ele­ vendenek. Angliában a 2004/2005-ös tanév ele­
mi oktatási stratégiává bővültek, ami megszabja jén tizenhét ilyen intézmény működött. A városi
a normákat az angol nyelv, a matematika és a ter­ szakiskolák indulási költségeinek 20 százalékát
mészettudományok oktatása terén is. - maximum kétmillió font összeghatárig - a ma­
Intézkedések történtek továbbá az iskolák kö­ gánszektor és jótékonysági intézmények biztosít­
zötti verseny és a sokféleség ösztönzésére is, ják, a további költségeket az állam fedezi, és az
OKTATÁS

iskolákat az eredeti szponzorok üzemeltetik az használhatók több tanár alkalmazására, eseten­


adófizetők pénzéből. Számos vállalat, valamint ként magasabb fizetéssel, valamint a társadalmi
>több magániskola és vallási csoport is érdeklő­ kirekesztéssel összefüggő, szélesebb kört érintő
dést mutat az ilyen típusú intézmények működ­ problémáknak a kezelésére is. 2004-ig Anglia te­
tetése iránt. A tanulók számára, akik kizárólag a rületén 47 ilyen oktatási akciózóna jött létre.
helyi közösségek tagjai lehetnek, az iskolák láto­
gatása ingyenes. Az új iskolatípus bírálói azon­ / A társadalmi kirekesztés és az oktatás össze­
ban azt állítják, hogy az ide tartozó intézmények függéseivel részletesebben foglalkozunk ké­
nagyvonalú támogatása elvonja a forrásokat más sőbb, az 5 5 5 - 5 5 6 . oldalon. A társadalmi kire­
iskoláktól. Az új munkáspárti kormány az iskolák kesztés témája szerepel a 10. fejezetben is.
felügyeletében is szigorú rendszert vezetett be:
ha valamely iskola tartósan gyenge teljesítményt
mutat, a hatóságok közvetlenül beavatkozhatnak Felsőoktatás
és átvehetik az iskola működtetését. Egyes gyen­
gélkedő állami iskolákat bezártak, majd „városi A társadalmak a felsőoktatási rendszereik (az is­
szakiskolaként" újra megnyitottak. kolai tanulmányok befejezése után látogatható
A szegénység felszámolására irányuló intéz­ oktatási intézményekben, főként egyetemeken
kedések hatással vannak az oktatásra is. Az igen és főiskolákon folyó oktatás) tekintetében is erő­
hátrányos helyzetű régiókban például úgyneve­ sen különböznek egymástól. Egyes országokban
zett „oktatási akciózónákat" hoztak létre. E prog­ minden egyetem és főiskola közvetlenül a kor­
ram során felkérték az iskolákat, a helyi hatósá­ mányzat által finanszírozott állami intézmény
gokat és a helybeli vállalkozásokat, hogy közösen Franciaországban például a felsőoktatás mindent
vitassák meg az adott hátrányos helyzetű térség­ átfogó országos rendszerben működik, és a köz­
ben mutatkozó alacsony oktatási teljesítmény ponti irányítás csaknem olyan erős, mint a közép­
problémájának megoldási lehetőségeit. Ezekben fokú oktatás esetében. Minden tantárgyi struktú­
a zónákban az erre a célra szánt, állami és ma­ rát jóvá kell hagyatni egy országos irányító testü­
gánvállalati forrásokból származó összegek fel­ lettel, amely a felsőoktatási miniszter felügyelete

Egy új „ v á r o s i szakiskola" é p ü l e t e - ezek az i n t é z m é n y e k az új m u n k á s p á r t i k o r m á n y i s k o l a p o l i t i k á j á n a k


jegyében épültek.
17. FEJEZET

az egész ék

A tudásgazdaság kialakulása és az új technoló­ retek között történő, strukturált átadását értve


giák átalakítják a munkáról és az oktatásról alko­ ez alatt - fokozatosan átadja helyét egy tágabb
tott hagyományos fogalmainkat. A technológiai fogalomnak, a „tanulásnak", ami igen változa­
változások sebessége már önmagában is maga tos keretek között mehet végbe. Az „oktatástól"
után vonja a foglalkozási szerkezet sokkal gyor­ a „tanuláshoz" vezető váltás fontos következmé­
sabb átalakulását, mint amire valaha is sor került nyekkel jár. A tanulók aktív, érdeklődő társadalmi
a történelem folyamán. A tanulás és a képesítések szereplők, akik a források sokaságából meríthe­
megszerzése - mint ebben a fejezetben is láttuk, tik tudásukat, nem csupán valamilyen intézményi
és ismét látni fogjuk a 18. fejezetben - ma nem keretekben. A tanulás szerepének hangsúlyozása
csupán egyszeri alkalomra korlátozódik az élet annak a tudomásulvételét jelenti, hogy a tudás és
korai szakaszában, hanem végigkíséri az emberek a készségek megszerezhetők „mindenféle típusú
egész életét. A szakemberek életpályájuk közepe találkozások" révén - barátoktól és szomszédok­
táján is gyakran úgy döntenek, hogy különféle to­ tól, szemináriumokon és múzeumokban, a helyi
vábbképzési programokon való részvétel és inter­ kocsmában folytatott beszélgetések során, az in­
net alapú egyéni tanulás révén korszerűsítik tu­ terneten keresztül és más médiumok közvetítésé­
dásukat és készségeiket. Ma számos munkáltató vel, s számtalan más módon is.
teszi lehetővé a dolgozói számára, hogy munka Az egész életen át tartó tanulás irányában
melletti képzési programokban vegyenek részt, történő hangsúlyváltás máris látható magukban
mert ennek köszönhetően fokozódhat az irántuk az iskolákban is, ahol egyre több osztálytermen
érzett hűség, és megerősödik a vállalat tudásva- kívüli tanulási lehetőséget biztosítanak a diákok
gyona is. számára. Az iskolák és a külső világ között hú­
Miközben társadalmunk folyamatosan átala­ zódó határok leomlanak, nem csupán a kibertér­
kul, a társadalom működésének alapját alkotó ben, hanem a fizikai világban is. Az úgynevezett
hagyományos meggyőződések és intézmények „szolgáltatástanulás" (service learning) például
is változásokon mennek keresztül. Az „okta­ sok amerikai középiskolában a tanterv egyik fő
tás" eszméje - a tudás formális intézményi ke­ komponensévé és egyben talpkövévé vált. A diá-
OKTATÁS

kok itt - a végbizonyítvány megszerzéséhez elő­ hanem szoros összefüggésben áll a tágabb érte­
írt követelmények részeként - egy meghatározott lemben vett emberi értékekkel is. A tanulás egy­
időt a közösségben végzett önkéntes munkára szersmind eszköze és célja is az egyén fejlődését
fordítanak. Az Egyesült Királyság és az USA isko­ és önismeretének gazdagodását szolgáló kerek,
láiban gyakorivá vált továbbá a partnerkapcsola­ teljes értékű és autonóm önképzésnek. Az egész
tok kialakítása a helyi üzleti vállalkozásokkal, ami életen át tartó tanulás gondolatában nincs semmi
szintén elősegíti az interakciót és egyfajta men­ utópisztikus: valójában az oktatásfilozófia nagy- I
tori viszonyt hoz létre a felnőtt szakemberek és a jai által kidolgozott humanisztikus oktatási esz- I
tanulók között. menyek tükröződnek benne. A régi-új eszmények I
Az egész életen át tartó tanulásnak fontos sze­ érvényesülésének egyik máris létező példája „a I
repet kell játszania a tudástársadalomhoz vezető harmadik kor egyeteme", ami lehetőséget nyújt I
átmenet során. Az egész életen át tartó tanulás a nyugdíjasok számára, hogy szabad választásuk
nem csupán a jól képzett és motivált munkaerő szerint továbbképezzék magukat a saját érdeklő­
meglétéhez nélkülözhetetlen a társadalomban. dési körükben.

alá tartozik. Kétféle fokozatot lehet szerezni, lam finanszírozza, s a tanárok az oktatási rend­
melyek közül az egyiket az adott egyetem adja, szer minden szintjén az országos fizetési skála
a másikat az állam. A közvélemény szemében az szerint meghatározott fizetést kapnak. Ugyan­
állami fokozatok nagyobb presztízzsel és érték­ akkor az intézmények szervezeti formájában és
kel bírnak, mint az egyes egyetemek diplomái, tananyagában egyaránt jelentős különbségek fi­
miután az előbbiek megszerzéséhez garantáltan gyelhetők meg.
egységes követelményeknek kell eleget tenni. Bi­ Közvetlenül a háború előtt huszonegy egye­
zonyos kormányzati állásokat csak állami foko­ tem működött Nagy-Britanniában. Az akkori
zattal rendelkező személyek tölthetnek be, és az egyetemek mai mércével mérve meglehetősen
ipari munkahelyek jelentős részénél is az ilyen kicsinyek voltak. 1937-ben az alapképzésben
képesítéssel rendelkező jelentkezőket részesítik részt vevő (undergraduate) egyetemi hallgatók
előnyben. Franciaországban szinte minden álta­ összesített létszáma alig haladta meg a teljes ál­
lános és középiskolai, főiskolai és egyetemi tanár lású egyetemi oktatók 1 9 8 1 . évi létszámát (Hal-
állami alkalmazott, akiknek a fizetési besorolását sey 2000). 1945 és 1970 között a brit felsőokta­
és tanítási kötelezettségeit központilag határoz­ tási rendszer a négyszeresére növekedett. A régi
zák meg. egyetemeket kibővítették, és új, úgynevezett „vö­
Az Egyesült Államok ezzel szemben a magán­ röstéglás" (red brick) egyetemek épültek (például
főiskolák és magánegyetemek arányát tekintve Sussexben, Kentben, Stirlingben és Yorkban). A
emelkedik ki a fejlett országok közül. Itt a felső­ műszaki egyetemek és főiskolák (polytechnics)
oktatási intézmények 54 százalékát magánintéz­ létrehozásával kettős rendszer jött létre. A fel­
mények teszik ki. Ezek közé tartozik a leghíre­ sőoktatásnak ez a második rétege mára megle­
sebb egyetemek egy része is, például a Harvard, a hetősen felduzzadt, és mintegy 4 0 0 intézményt
Princeton és a Yale. Az állami és a magánintézmé­ foglal magában, amelyek igen változatos kurzu­
nyek azonban az amerikai felsőoktatásban nem sokat kínálnak. A műszaki profilú főiskolákon
különülnek el egymástól olyan egyértelműen, nagyobb hangsúlyt fektetnek a szakmai tárgyak
mint más országokban. A magánegyetemek diák­ oktatására, mint a hagyományos egyetemeken.
jai kaphatnak állami ösztöndíjakat és kölcsönö­ A különböző intézményekben szerzett diplomák
ket, és ezek az egyetemek részesülnek az állami egyenértékűségének biztosítására létrehozták a
kutatási pénzalapokból is. Az állami egyetemek Council for National Academic Awards elneve­
ugyanakkor gyakran jelentős adományokat kap­ zésű testületet, melynek feladata a felsőoktatási
nak, magánvállalatok is támogathatják őket, és képesítések egységes szempontok alapján törté­
sokszor ipari magánvállalatoktól származó kuta­ nő hitelesítése
tási forrásokkal is rendelkeznek. Ma a brit felsőoktatási intézmények bizonyos
mértékig „egyenértékűek". A Leicesterben vagy
Leedsben szerzett diploma - legalábbis elvben
A brit rendszer - egyenértékű a cambridge-i, oxfordi vagy lon­
doni egyetemek által adott fokozatokkal. Oxford
A brit felsőoktatás sokkal decentralizáltabb, és Cambridge ugyanakkor híres arról, hogy na­
mint a francia, de sokkal egységesebb, mint az gyon megválogatja a diákjait, akik felerészben
amerikai. Az egyetemeket és a főiskolákat az ál- tandíjat szedő magániskolákból érkeznek. Oxfor-
77.2. ábra A felsőoktatásban és más továbbképzési formákban
résztvevő diákok megoszlása képzési szintek és formák
szerint, 1970-2003

Alapképzés nappali tagozaton


Alapképzés levelező tagozaton és távoktatási formákban
Mesterképzés nappali tagozaton
Mesterképzés levelező tagozaton és távoktatási formákban

1 200

1970-1971 1980-1981 1990-1991 2001-2002 2002-2003


Forrás: Social Trends, 3 4 . 2 0 0 4 , 4 4 . o.

di vagy cambridge-i diplomával jövedelmezőbb A finanszírozás körüli viták


pozíciókba lehet kerülni, mint más egyetemeken
szerzett végzettséggel. A felsőoktatási intézmé­ Miközben a felsőoktatásban részt vevő diákok
nyekbe beiratkozott brit hallgatók száma az el­ száma erősen növekedett, a képzésükre fordított
múlt száz év során jelentősen emelkedett. Az állami kiadások nem növekedtek ugyanebben az
1900/1901 tanévben mindössze 25 ezer nappali ütemben. Ennek eredményeként válság alakult ki
tagozatos hallgató vett részt a felsőoktatásban. a felsőoktatás finanszírozásában (lásd a 27.4. áb­
1971-ig ez a szám több mint a tizennyolcszoro­ rát). A brit egyetemek egy diákra jutó költségve­
sára emelkedett és elérte a 457 ezer főt, majd to­ tési támogatása 1976 és 1989 között reálértékben
vábbra is erős ütemben növekedett (lásd a 2 7.2. 29 százalékkal, majd 1989-től 1999-ig további 38
ábrát). A 2001/2002 tanévben már majdnem százalékkal csökkent. A felsőoktatási vizsgálato­
1,2 millió nappali tagozatos hallgató vett részt kat végző bizottság (National Committee of Inqui­
alapképzésben a felsőoktatási intézményekben. ry into Higher Education) által 1997-ben kiadott
Ugyanakkor a levelező és távoktatási formákban jelentés szerzői arra a következtetésre jutottak,
nyújtott alapképzési és mesterképzési kurzusok­ hogy a felsőoktatás további bővítése és fejlesztése
ra beiratkozott diákok létszáma is óriási mérték­ a meglévő finanszírozási rendszerben lehetetlen.
ben növekedett. A felsőoktatás finanszírozásáról folyó viták
Annak a valószínűségét, hogy valaki felsőfokú középpontjában az a kérdés áll, hogy ki viselje
tanulmányokat fog-e folytatni, jelentősen befo­ a költségeket. Az egyetemek fejlesztésére szolgá­
lyásolja, hogy az illető milyen társadalmi osz­ ló nagyarányú befektetések két legfőbb forrását
tályból érkezik. Dacára annak a ténynek, hogy a az adófizetők, illetve azok alkotják, akik részt
munkásosztályból származó hallgatók részvételi vesznek a felsőoktatásban és hasznot húznak
aránya a felsőoktatásban az 1991/1992 tanévi belőle, vagyis maguk a diákok. Egyesek úgy ér­
11 százalékról a 2001/2002 tanévig 19 százalék­ velnek, hogy adottak lévén a társadalmi és gaz­
ra emelkedett, ez még mindig jelentősen elmarad dasági hasznok, amelyekben a felsőoktatás révén
a nem fizikai dolgozók köréből jövők részvételé­ a társadalom részesül, az egyetemek finanszíro­
től. A nem fizikai dolgozó társadalmi csoportok zásából hiányzó összegeket az adófizetőknek kell
részaránya ugyanebben az időszakban 35 száza­ pótolniuk. Hová jutnánk például az egyetemi
lékról 50 százalékra növekedett (lásd a 27.3. áb­ képzettségű egészségügyi szakemberek és taná­
rát). A felsőoktatás finanszírozásáról folyó viták rok nélkül?
egyik központi témáját éppen a munkásosztály­ Mások ezzel szemben azt állítják, hogy az
beli szülők gyermekeinek a felsőoktatáshoz való egyetemre nem járó adófizetőknek csak egy bi­
hozzáférési esélyei alkotják. zonyos határig kell részt vállalniuk mások egye-
OKTATÁS 539

77.3. ábra A f e l s ő o k t a t á s b a n v a l ó részvétel t á r s a d a l m i o s z t á l y o k s z e r i n t i m e g ­


oszlása N a g y - B r i t a n n i á b a n , 1991-2002

60-

1991-1992 1993-1994 1995-1996 1997-1998 1999-2000 2001-2002


Forrás: Social Trends, 3 4 . 2 0 0 4 , 4 5 . o.

temi tanulmányainak a költségeiből. A diplomá­ dezésére, és ezeket a megelőlegezett tandíjjal


sok számos - pénzügyi és nem pénzügyi termé­ együtt törleszthetik. 25 év után a végzett hallga­
szetű - előnyt élveznek azokkal szemben, akik tók esetleg még fennálló tartozását - azoknak a
nem tanulnak tovább. Egy friss felmérés szerint a védelme érdekében, akik nem jutnak munkához
brit diplomások 59 százalékkal többet keresnek, vagy rosszul fizetett szakterületeken helyezked­
mint azok, akiknek nincs felsőfokú végzettsé­ nek el - leírják.
gük: ez egyike a legfontosabb jutalmaknak, amit Egyesek bírálják azt az elgondolást, hogy bi­
a diploma megszerzése jelent a fejlett országok­ zonyos egyetemek magasabb tandíjat szedhet­
ban (OECD, 2004). Noha az új munkáspárti kor­ nek másoknál. Azt állítják, hogy a magasabb
mány megemelte az általános adóbevételekből a presztízsű, híresebb egyetemek több bevételhez
felsőoktatás finanszírozására fordított kereteket, jutnak, melynek felhasználásával jobb oktatók­
nagyrészt magáévá tette azt az álláspontot, hogy ra, kutatókra és berendezésekre tehetnek szert,
a diákoknak mint az egyetemi oktatás elsőrendű vagyis kétszintű rendszer alakulhat ki, és az ala-
haszonélvezőinek nagyobb részt kell vállalniuk
egyetemi képzésük költségeiből. 77.4. ábra A felsőoktatás tervezett állami finanszírozása
Olyan döntést hoztak, hogy az 1998/99-es tan­ egy fő nappali tagozatos hallgatóra vetítve
évtől kezdve a felsőoktatási intézményekbe be­ A n g l i á b a n , 1989-2001 (1999/2000. évi á r a k o n )
iratkozó diákoknak az Egyesült Királyságban hoz­
zá kell járulniuk képzésük költségeihez - a hozzá­
járulás összegét ekkor félévenként ezer fontban
határozták meg. Sokan úgy érveltek azonban,
hogy az egyetemre való belépéskor kifizetendő
tandíj elrettenti a továbbtanulástól a szegényebb
családokból érkező diákokat, valamint elriaszt
sok középosztálybeli szülőt is, akik nem tudnak
vagy nem akarnak ilyen nagy összeget egyszerre
kifizetni.
Ennek eredményeként az Egyesült Királyság­
ban megszüntették az előre fizetendő tandíjakat.
2006-tól az egyetemek az alapképzésben évente
maximum 3 0 0 0 fontnyi tandíjat szedhetnek, és
ezt az intézmények kamatmentesen megelőlege­
zik. A hallgatók később fizetik vissza a kölcsönt,
miután befejezték tanulmányaikat és többet ke­
resnek egy bizonyos összeghatárnál, amit jelen­
leg évi 15 ezer fontban szabtak meg. Emellett Forrás: w w w . p l a n n i n g . e d . u k / p u b / E n g l i s h _ p u b l i c _ f u n d i n g .
vehetnek fel további hiteleket is a kiadásaik fe- htm
c

17. FEJEZET

csonyabb jövedelmű családból érkező diákok az 1000 órát jelent, ami jóval meghaladja az OECD-
olcsóbb egyetemeket és a kevésbé költséges szak­ országok 752, illetve 816 órás átlagát. Az Egye­
irányokat fogják választani. Az új felsőoktatási sült Királyság oktatási rendszerében az egy ok­
politika számos bírálója szerint a legtekintélye­ tatóra jutó diákok számaránya ezen a szinten is
sebb egyetemeken nem fog sokáig fennmaradni a meglehetősen magas: 20:1, összehasonlítva az
3000 fontban meghatározott felső határ. OECD 17:1 átlagos arányával.
A kormány erre a bírálatra azzal válaszolt, hogy Az egy középiskolás diákra jutó 5933 dolláros
kötelezettséget vállalt: legalábbis 2009-ig nem költség ismét az OECD-átlag (6510 dollár) alatt
fogják emelni az éves tandíj 3000 fontban meg­ van. Itt a tanár-diák arány 15:1, ami - eltérően
határozott felső határát, és az esetleges emelés­ az elemi iskoláktól - kissé meghaladja az OECD
hez még azután is a parlament mindkét házának átlagos arányát (14:1).
hozzájárulására lesz szükség. Ezen kívül annak Angliában - összhangban a konzervatív kor­
biztosítására, hogy egyetlen egyetem se kérhes­ mány 1979-től követett politikájával, majd az új
sen magasabb tandíjakat anélkül, hogy kibővíte- munkáspárti kormányzat 1997 után érvényre ju­
né a felvételi lehetőségeket a munkásosztályból tott törekvéseivel is, amelyeket fentebb (az 5 3 3 -
és az etnikai kisebbségekből érkező diákok előtt 535. oldalon) mutattunk be - maguk az iskolák
is, létrehozták az egyenlő hozzáférés hivatalát is viszonylag nagy szerepet töltenek be a rájuk
{Office for Fair Access, OFFA). Ismét különféle vonatkozó döntések meghozatalában. Egyes szá­
ösztöndíjakat rendszeresítettek a legszegényebb mítások szerint a felméréseket végző kutatók ál­
diákok számára, akiknek a tandíj jelentős részét tal elemzett összes döntés 85 százalékát iskolai
elengedik. Megígérték továbbá, hogy a meghite­ szinten hozták meg, összehasonlítva az OECD jó­
lezett tandíjak rendszerét három év után felül­ val alacsonyabb átlagával, ami ebben az esetben
vizsgálják. 42 százalékot jelent (OECD 2004).
Hogyan viszonyulnak ezek a statisztikai ada­
tok az oktatási teljesítményhez, más hasonló or­
A brit oktatási rendszer szágokéval összevetve? Az OECD tagországaiban
összehasonlítása más rendszerekkel a 15 éves korosztályban végzett nagyszabású
felmérés, a PISA-program (Programme for Inter­
Mennyiben hasonlít a brit oktatási rendszer más national Student Assessment) során úgy találták,
országokéhoz, és miben tér el azoktól? A közvet­ hogy az Egyesült Királyság tinédzseréi az olvasás,
len összehasonlítás meglehetősen nehéz, mert az a matematikai készségek és a tudományos isme­
egyes országok között mind a gyermekek által az retek terén más országok hasonló korú diákjaihoz
iskolában töltött évek számát, mind pedig az ok­ képest meglehetősen jó teljesítményt nyújtanak
tatási rendszer szerveződését tekintve igen nagy (lásd a 17.1. táblázatot). Az olvasásban az angol
különbségek vannak. diákok hasonló teljesítményt értek el, mint pél­
Az Egyesült Királyságban - a Gazdasági Együtt­ dául Ausztráliában, Japánban és Svédországban,
működési és Fejlesztési Szervezet (OECD) más és jelentősen jobban teljesítettek, mint Francia­
gazdag országaival összehasonlítva - a legfiata­ országban és Németországban. A 15 éves diákok
labb gyermekek igen nagy hányada (a 3-4 éves ebben a tekintetben csupán két helyen, Finnor­
korosztály 81 százaléka) vesz részt az oktatásban. szágban és Kanadában értek el szignifikánsan
Az Egyesült Királyság előkelő helyen áll az isko­ jobb eredményt, mint Angliában (PISA 2000).
láztatás előtti korosztályhoz tartozó gyermekekre Az angol diákok mind a matematikai, mind a
fordított oktatási költségek tekintetében is, ame­ tudományos ismeretekek terén lényegesen jobb
lyek tanulónként és évenként 7595 dollárt tesz­ teljesítményt produkáltak az OECD átlagánál és
nek ki, míg az OECD-országok átlaga 4187 dollár. átlagosan 529, illetve 533 pontos eredményt ér­
Ugyanakkor az elemi oktatás előtti szinten az egy tek el, ami közel áll az ausztráliai, kanadai, finn­
pedagógusra jutó tanulók száma 27 - ez a legma­ országi és új-zélandi diákokéhoz. Mindkét tárgy­
gasabb arány az OECD-országok között, ahol az körben csupán a japán és a koreai tanulók értek
óvodás tanulók és a velük foglalkozó pedagógu­ el számottevően jobb eredményt, a természettu­
sok átlagos aránya 15:1. dományos tárgyakból pedig csak a Koreai Köztár­
Az elemi iskolákban az egy tanulóra jutó költ­ saság tanulói mutattak fel jobb teljesítményt. Az
ségráfordítás valamivel alacsonyabb az OECD- angol diákok viszont ugyanezekben a tárgyakban
országok átlagánál. Másrészt azonban a tanulók jobbnak bizonyultak, mint például Dánia, Íror­
hosszabb időt töltenek az iskolákban, mint más szág, az USA és Németország diákjai.
országokban: a 9-11 éves tanulók esetében pél­ Az olvasási készségek tekintetében Angliában
dául ez Angliában 889 órát, Skóciában pedig a lányok szignifikánsan jobb eredményt értek el
OKTATÁS

77.7. táblázat A z o l v a s á s i , m a t e m a t i k a i és t u d o m á n y o s készségek r a n g s o r a a t i n é d z s e r e k k ö r é b e n , o r s z á g o n k é n t


(2002) •
Országok az átlagos Átlagos Országok az átlagos Átlagos Országok az átlagos Átlagos
pontszámok csökkenő pontszám pontszámok csökkenő pontszám pontszámok csökkenő pontszám
sorrendjében, olvasási sorrendjében, sorrendjében,
készségek matematikai ismeretek t u d o m á n y o s ismeretek
Finnország 546 Japán 557 Koreai Köztársaság 552
Kanada 534 Koreai Köztársaság 547 Japán 550
Új-Zéland 529 Új-Zéland 537 Finnország 538
Ausztrália 528 Finnország 536 Anglia 533

Írország 527 Ausztrália 533 Egyesült Királyság 532

Koreai Köztársaság 525 Kanada 533 Kanada 529


Egyesült Királyság 523 Svájc 529 Új-Zéland 528
Anglia 523 Egyesült Királyság 529 Ausztrália 528
Japán 522 Anglia 529 Ausztria 519
Svédország 516 Belgium 520 Írország 513
Ausztria 507 Franciaország 517 Svédország 512
Belgium 507 Ausztria 515 Cseh Köztársaság 511
Izland 507 Dánia 514 Franciaország 500
Norvégia 505 Izland 514 Norvégia 500

Franciaország 505 Svédország 510 Egyesült Államok 499


Egyesült Államok 504 Írország 503 Magyarország 496
Dánia 497 Norvégia 499 Izland 496
Svájc 494 Cseh Köztársaság 498 Belgium 496

Spanyolország 493 Egyesült Államok 493 Svájc 496


Cseh Köztársaság 492 Németország 490 Spanyolország 491

Olaszország 487 Magyarország 488 Németország 487

Németország 484 Spanyolország 476 Lengyelország 483


Magyarország 480 Lengyelország 470 Dánia 481
Lengyelország 479 Olaszország 457 Olaszország 478
Görögország 474 Portugália 454 Görögország 461
Portugália 470 Görögország 447 Portugália 459
Luxemburg 441 Luxemburg 446 Luxemburg 443
Mexikó 422 Mexikó 387 Mexikó 422
OECD-országok átlaga 500 OECD-országok átlaga 500 OECD-országok átlaga 500

a fiúknál - ez az eltérés egyébként valamennyi tárgyakban jóval kevésbé markánsak voltak a kü­
részt vevő országra jellemző volt (a teljesítmé­ lönbségek, mint az olvasási kompetenciák tekin­
nyek nemek szerinti különbségeivel az Egyesült tetében. Angliában az előbbi tárgyakban a fiúk
Királyság viszonylatában később, az 5 5 1 - 5 5 5 . átlagosan kissé jobb teljesítményt produkáltak,
oldalon részletesebben is foglalkozunk). A fiúk mint a lányok, de a különbségek csekélyek vol­

v
viszonylagos hátránya Angliában kisebb volt, tak (PISA 2000).
mint a legtöbb más országban. A nemi különb­
ségek az általános értékelésben egy-egy ország jó
vagy rossz teljesítményét illetően nem számítot­ AZ ISKOLÁZTATÁS ÉS A TÁRSADALMI
tak jelzésértékűnek. A legkisebb különbségek a EGYENLŐTLENSÉGEK
fiúk és a lányok között Koreában és Mexikóban
ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK ELMÉLETEI
mutatkoztak, Korea esetében hasonló pontszá­
mok mellett, mint Angliában, az olvasott szöveg Mint Shaun történetéből is láthattuk e fejezet
megértése terén azonban Mexikó érte el a legala­ bevezetésében, az oktatás és a társadalmi egyen­
csonyabb pontszámokat valamennyi részt vevő lőtlenség szorosan összefügg egymással. Shaun
ország közül. Matematikában és a tudományos szegény családból származott jött, és nem sike-
rült bejutnia abba az iskolába, ahová anyja sze­ a fegyelem és a hierarchia iránt megnyilvánuló
rette volna járatni. Azután meg kellett küzdenie igények és az oktatás fejlődése közötti kapcso­
az előrejutásért az osztályban is, miközben a leg­ lat fontosságát". Véleménye szerint az iskolának
több barátját egyáltalán nem érdekelte a tanulás, négy alapvető feladata van: felügyeletet kell gya­
sőt inkább ellenségesen viszonyultak a „strébe­ korolnia, el kell osztania az embereket a külön­
rekhez". Az alábbiakban áttekintünk számos kü­ böző foglalkozási szerepek között, közvetítenie
lönböző megközelítést, amelyekkel a szocioló­ kell a domináns értékeket, valamint át kell adnia
giai elméletek alkotói megkísérelték magyarázni a társadalmilag jóváhagyott szakismereteket és
a társadalmi egyenlőtlenségeket az oktatásban. tudást. Mivel kötelező iskolába járni, az iskolák
Ezek kivétel nélkül az oktatásban, illetve azon olyan gyámkodó intézmények, amelyek a kora
keresztül megvalósuló „társadalmi újratermelő­ gyermekkor és a munkába állás között „távol tart­
déssel" foglalkoznak, ám meglehetősen külön­ ják a gyermekeket az utcától".
böző módokon. Ivan Illich az informális folya­ A gyermekek sok mindent megtanulnak az is­
matok hatásait hangsúlyozza, amelyek a „rejtett kolákban, aminek semmi köze sincs az órák hi­
tanterv" működése következtében végig kísérik vatalos tananyagához. Az iskolák- Illich kifeje­
az iskolai tanulmányokat; Basil Bernstein a nyelv zésével - passzív fogyasztásra, vagyis a fennálló
fontosságára helyezi a hangsúlyt; Pierre Bour- társadalmi rend kritikátlan elfogadására nevelik
dieu elsősorban az iskolai, illetve otthoni kultu­ a gyermekeket, éppen az eszköztáruk, a fegyelem
rális környezet közötti kapcsolatokat vizsgálja; és parancsuralom természetéből adódóan. Ezt a
Paul Willis pedig főként azokat a hatásokat elem­ leckét nem tudatosan tanítják: benne rejlik az
zi, amelyeket a kulturális értékek gyakorolnak a iskolai eljárásokban és az iskolai szervezetben.
diákok attitűdjeire az oktatással és a munkával A rejtett tanterv üzenete: a gyermekeknek az a
kapcsolatban. A későbbi gondolkodók, akikkel itt dolguk az életben, hogy „tudják a helyüket és ott
foglalkozunk, Robin Usher és Richard Edwards húzzák meg magukat" (Illich 1973).
- más-más módon - mindezeket a gondolatokat
Illich a társadalom „iskolátlanítását" hirdeti.
beépítették a maguk elméleti rendszerébe, de to­
Ervelése szerint a kötelező oktatás viszonylag új
vább is fejlesztették őket, figyelembe véve a kul­
keletű találmány, amit nem kell szükségszerűség­
túra változó világát és az identitásépítés komple­
nek tekintenünk. Mivel az iskolák a jelenlegi for­
xitását (beleértve a szexuális és etnikai identitást
májukban nem számolják fel az egyenlőségeket és
is) a modern világban. Fel kell azonban hívnunk
nem fejlesztik az egyén kreatív képességeit, miért
a figyelmet arra, hogy ezekben a különböző meg­
ne szüntethetnénk meg őket? Illich ezzel nem azt
közelítésekben milyen fontos szerepet játszanak
akarja mondani, hogy mindenféle oktatást el kell
a kulturális kérdések.
törölni. Az oktatásnak szerinte minden tanulni
vágyó embert hozzá kell segítenie a tudás forrá­
saihoz, amelyekre szüksége van - bármikor, nem­
Ivan Illich: a rejtett tanterv csak a gyermekkorban vagy a serdülőkorban. Egy
ilyen rendszer lehetővé tenné, hagy a tudás széles
Ivan Illich ( 1 9 2 6 - 2 0 0 2 ) az egyik legvitatottabb körben terjedjen és ne korlátozódjék a speciális
szerző az oktatással kapcsolatos elméletek kidol­ szakemberekre. A tanulóknak nem szabad unifor­
gozói között. Illich bírálja a modern gazdasági mizált tanmenetet követniük, személyes válasz­
fejlődést és olyan folyamatként írja le, amelynek tásukra kell bízni, hogy mit akarnak tanulni.
során a korábban önellátó embereket megfosztják Hogy a gyakorlatban ez mit jelentene, az nem
hagyományos képességeiktől. Ennek következté­ egészen világos. Az iskolák helyébe Illich külön­
ben az emberek kénytelenek orvosokhoz fordul­ féle oktatási kereteket javasol. A formális oktatás­
ni az egészségük, tanárokhoz az oktatásuk, a te­ hoz szükséges ismeretforrásokat könyvtárakban,
levízióhoz a szórakoztatásuk és munkaadókhoz a laboratóriumokban és információbankokban tá­
megélhetésük biztosítása érdekében. rolnák, amelyek bármely diáknak rendelkezésére
állnának. „Kommunikációs hálózatokat" építe­
/ Illichnek az egészséggel kapcsolatos nézeteivel nének ki, amelyek mindenki számára közvetíte­
a 8., „Egészség, betegség és fogyatékosság" című nék, hogy kik azok, akik már elsajátították a kí­
fejezetben foglalkoztunk, a 2 1 1 - 2 1 3 . oldalon. vánt szakismereteket, és azt is, hogy hajlandók-e
azokat másokkal is megosztani vagy részt venni
Illich nem kevesebbet állít, mint hogy a kötelező valamilyen kölcsönös tanulásban. A diákokat
oktatás egész rendszerét - amely ma már a vilá­ egyfajta „utalvánnyal" látnák el, amelynek fel­
gon mindenütt elfogadott - meg kell kérdőjelezni mutatásával bármikor igénybe vehetnék az okta­
(Illich 1973). Hangsúlyozza a gazdaság részéről tási szolgáltatásokat.
OKTATÁS 543

Az írni-olvasni tudás helyzete világviszonylatban

Az írni-olvasni tudás az oktatás alapja, nélküle azonban általában kevésbé népszerűek, mint a
az iskoláztatás nem valósulhatna meg. A nyugati kommerciális szórakoztató műsorok.
országokban adottságnak vesszük, hogy az em­ A gyarmatosítás korszakában a gyarmati kor­
berek nagy többsége tud írni-olvasni, ám - mint mányok meglehetősen bizonytalanul, sokszor
már említettük - ez új fejlemény a nyugati törté­ ide-oda kapkodva kezelték a helyi lakosság ok­
nelemben, és az előző korszakokban a lakosság­ tatását. A 20. századig a legtöbben úgy vélték,
nak csupán a töredéke ismerte valamilyen szinten hogy a bennszülött népesség túlságosan primitív
a betűket. ahhoz, hogy érdemes legyen oktatni. Később az
Egyes országokban ma is csak a lakosság cse­ oktatást olyan módszernek tekintették, melynek
kély kisebbsége rendelkezik bármilyen olvasás­ révén a helyi eliteket érzékennyé lehet tenni az
vagy íráskészséggel. Ez részben a kötelező okta­ európai érdekek és az európai életmód elfoga­
tás hiányával magyarázható. Az analfabetizmus dása iránt. Az eredmény azonban gyakran elége­
azonban még sok évig akkor sem csökkenhetne detlenség és lázadás lett, mivel a gyarmatosítás
jelentős mértékben, ha az elemi iskolák létesítése ellen fellépő nacionalista mozgalmak vezetőinek
lépést tudna tartani a népesség szaporodásának többsége a képzett elit soraiból került ki, és Eu­
az ütemével, mert az analfabéták igen nagy ré­ rópában járt iskolába vagy egyetemre. Ezek a ve­
sze felnőtt. Azoknak az abszolút száma, akik nem zetők első kézből szerzett tapasztalatok alapján
tudnak írni és olvasni, ténylegesen emelkedik. tudták összevetni az európai országok demokra­
Az írástudatlanság - különösen a világ leg­ tikus intézményeit a demokrácia hiányával saját
szegényebb országaiban - nem egyenlően oszlik országukban.
meg a nemek között. A női írástudatlanság ma­ A gyarmatosítók által bevezetett oktatás rend­
gas aránya szorosan összefügg a szegénységgel, szerint európai kultúrára orientált tantervekre épült
a gyermekhalandósággal, a magas termékenységi és nem magukat a gyarmati térségeket szolgálta.
arányokkal és a gazdaság alacsony fejlettségével. A képzett afrikaiak a brit gyarmatokon ismerték
A hagyományos kulturális és gazdasági nyomás Anglia királyait és királynőit, Shakespeare-t, Mil­
egymással összeadódva sok lányt kívül tart az is­ tont és az angol költőket olvasták, de szinte sem­
kolákon: a vidéki családok erősebben ragaszkod­ mit sem tudtak saját országuk történelméről vagy
nak a hagyományokhoz és kevésbé támogatják a múltbeli kulturális teljesítményeiről. Ezt a helyze­
nők iskoláztatását. A nagycsaládokban azonban tet mindmáig nem tudták teljesen megváltoztatni
egyébként is igen költséges valamennyi gyermek a gyarmati világ letűnése óta bevezetett oktatási
oktatásáról gondoskodni, és így a lányok tanulá­ reformok sem.
sát gyakran feláldozzák a fiúk taníttatása érde­ Az oktatási rendszer sok fejlődő országban
kében. - részint a lakosságnak csak egy kiváltságos ki­
Noha sok országban intézményesítettek az anal­ sebbségére irányult gyarmati oktatás öröksé­
fabetizmus felszámolására irányuló programokat, geként - „fejtetőre van állítva": a felsőoktatás
ezek csupán csekély hozzájárulást jelentenek a aránytalanul fejlett az elemi és a középfokú ok­
világviszonylatban igen nagy léptékben megjele­ tatáshoz képest. Ennek megfelelően létrejött egy
nő probléma megoldásához. Az oktatáshoz fel­ túlképzett csoport, melynek tagjai, miután főis­
használhatók televízió- és rádióműsorok, valamint kolát vagy egyetemet végeznek, nem tudnak a
- ahol elérhetők - más elektronikus médiumok szakmai képzettségüknek megfelelő fehérgallé­
is, amelyek mintegy „átugorják" az írás-olvasási ros állást találni. Az iparosodás alacsony szintjén
[ készségek megtanítását és az oktató programo­ a jobban fizetett állások többsége a kormányzati
kat közvetlenül a felnőttekhez juttathatják el, ezek adminisztrációban adódik, de az igénylők vagy az

Merőben utópisztikus javaslatokról volna szó? Illich eszméinek igenis van értelmük. Az oktatás
Sokak szerint igen. Ám ha a fizetett munka idő­ ekkor nemcsak az élet korai szakaszában végzett
tartama a jövőben valóban jelentősen rövidebb tanulmányok keretéül szolgálna a speciálisan ezt
lesz vagy lényegesen átalakul, akkor Illich elgon­ a célt szolgáló intézményekben, hanem mindig
dolásai már nem tűnnek annyira irreálisnak. Ha hozzáférhető volna bárki számára, aki élni kíván
a fizetett munka szerepe csökkenne a társadalom vele.
életében, akkor az emberek valóban mindenfé­ Illichnek az 1970-es évek években született
le más dologgal is foglalkozhatnának a mai ér­ gondolatai az új kommunikációs technológiák el­
telemben vett „munka" helyett. Ezt feltételezve terjedésével ismét divatossá váltak. Mint láttuk,
\

17. FEJEZET

arra érdemesek létszámához képest nincs elegen­ meglévő forrásaikra építenek, anélkül, hogy ma­
dő számú megfelelő pozíció. gasabb szintű finanszírozási igényeket támasz­
Az utóbbi években egyes fejlődő országok tanának. Az ilyen törekvések jegyében azokat,
- felismerve a gyarmati időkből örökölt tantervek akik tudnak írni-olvasni és rendelkeznek bizonyos
hiányosságait - a vidéki szegény lakosságot célba szakmai készségekkel, arra ösztönzik, hogy mint­
véve próbálják meg átszervezni oktatási program­ egy „inasként" vegyenek magukhoz másokat,
jaikat. Ezek a törekvések mindeddig korlátozott akiket szabadidejükben taníthatnak.
sikerrel jártak, mert a szükséges újítások meg­
valósításához általában nem áll rendelkezésre • Az írni-olvasni tudás és a fejlődés közötti kap­
elegendő pénzügyi forrás. Ebből okulva néhány csolatokkal foglalkoztunk a 11., „Globális
országban, például Indiában, önsegítő oktatási egyenlőtlenségek" című fejezetben is, a 312.
programokat kezdtek indítani. A közösségek a oldalon.

egyesek úgy vélik, hogy az internet és a számí­ szonyok megtárgyalására alkalmas. A korlátozott
tógépek képesek forradalmasítani az oktatást és kód tehát a munkásosztálybeli családban felnövő
csökkenteni az egyenlőtlenségeket. gyermekek, illetve kortárs csoportjaik beszédére
jellemző. A beszédet a csoport normái szabályoz­
zák anélkül, hogy bárki könnyedén meg tudná
Basil Bernstein: a nyelvi kódok magyarázni, miért éppen azt a viselkedési mintát
követi.
Illichhez hasonlóan a szociológus Basil Berns­ A középosztálybeli gyermekek beszéde viszont
tein ( 1 9 2 4 - 2 0 0 0 ) is nagy érdeklődést mutatott Bernstein szerint egy kifinomultabb kód, vagy­
az iránt, hogy az oktatás miként termeli újra az is olyan beszédstílus elsajátításával jár együtt,
egyenlőtlenségeket a társadalomban. Bernstein amelyben a szavak jelentését egyéníteni lehet
(1975) - a konfliktuselméletre támaszkodva (lásd az adott helyzet követelményeinek megfelelően.
a 3 7 - 3 8 . oldalon) - a nyelvi készségek elemzésén A középosztálybeli gyermekek kevésbé kontex­
keresztül vizsgálta az egyenlőtlenségeket az ok­ tustól függően tanulják meg használni a nyelvet,
tatásban. Az 1970-es években azt állította, hogy s ezért könnyebben tudnak általánosítani és el­
különböző háttérből érkező gyermekek különbö­ vont gondolatokat kifejezni. A középosztálybeli
ző kódokat vagy beszédformákat sajátítanak el anyák gyermekük fegyelmezése során gyakran
kora gyermekkorukban, amelyek azután befolyá­ elmagyarázzák neki a viselkedésére adott reak­
solják az iskolai előmenetelüket. ciójuk mögött meghúzódó okokat és elveket. Míg
Nem a köznapi értelemben vett szókincs vagy egy munkásosztálybeli anya esetleg egyszerűen
a verbális képességek különbségeit vizsgálta, azzal torkolja le túlságosan sok édességet kívánó
mivel ezek általában ismertek, hanem a szisz­ gyermekét, hogy „Nem kapsz több édességet!",
tematikus nyelvhasználatban a szegényebb és a egy középosztálybeli anya valószínűleg elma­
gazdagabb gyermekek között mutatkozó különb­ gyarázza a gyermekének, hogy a túlságosan sok
ségeket. A munkásosztályhoz tartozó gyermekek édesség árt az egészségének és a fogainak.
beszédére Bernstein szerint egyfajta korlátozott Bernstein szerint azok a gyermekek, akik kifi­
kód használata jellemző. Ez annyit jelent, hogy nomultabb nyelvi kódokat sajátítottak el otthon,
a nyelvet sok kimondatlan előfeltevéssel együtt könnyebben megfelelnek a formális iskolai ok­
használják, amelyekről feltételezik, hogy hall­ tatásban támasztott igényeknek, mint azok, akik
gatóik ismerik őket. A korlátozott kód olyan be­ csak korlátozott kódok birtokában vannak. Ez
szédet eredményez, ami a munkásosztálybeli kö­ nem azt jelenti, hogy a munkásosztálybeli gyer­
zösség vagy lakókörzet kulturális környezetéhez mekek beszéde „alsóbbrendű" lenne, vagy hogy
kötődik. A munkásosztály körében sok ember az általuk használt nyelvi kódok „hiányosak"
él erős családi vagy szomszédsági kultúrában, lennének. Inkább arról van szó, hogy az a mód,
amelyben számos értéket és normát magától ér­ ahogyan a beszédet használják, összeütközésbe
tetődőnek tekintenek, és nem törekednek azok kerül az iskola nyelvi kultúrájával. A kifinomult
nyelvi kifejezésére. A munkásosztálybeli szülők kódokat elsajátító tanulók könnyebben illeszked­
gyermekeiket közvetlenül, a viselkedés korrek­ nek be az iskolai környezetbe.
cióját célzó jutalmak vagy büntetések segítségé­
Bernstein elméletét alátámasztják bizonyos
vel szocializálják. A korlátozott kódban használt
adatok, noha az elmélet érvényessége máig vi­
nyelv inkább gyakorlati dolgok közlésére, mint­
tatott. Joan Tough (1976) szintén tanulmányozta
sem elvontabb gondolatok, folyamatok vagy vi­
a munkásosztálybeli és a középosztálybeli gyer-
7 7.5. ábra Az í r n i - o l v a s n i t u d ó f e l n ő t t ( t i z e n ö t éves és i d ő s e b b ) l a k o s s á g a r á n y a v i l á g v i s z o n y l a t b a n

Forrás: UNDP 2 0 0 3 ( 2 0 0 1 . évi a d a t o k ) .


17. FEJEZET

A z o k a g y e r m e k e k , akik a viselkedésükkel k a p c s o l a t b a n m a g y a r á z a t o k a t kapnak, k ö n n y e b b e n képesek elsajátítani az


iskolában használatos k i f i n o m u l t a b b nyelvi k ó d o k a t , a m i a t a n u l m á n y i siker kulcsát adja a k e z ü k b e .

mekek nyelvhasználatát, és jelentős különbsé­ szokott. Ezzel a problémával esetleg úgy próbál
geket talált köztük. Eredményei alátámasztják megbirkózni, hogy lefordítja a tanár nyelvét arra
Bernsteinnek azt a tézisét, miszerint a munkás­ a nyelvre, amelyet ismer - ekkor azonban éppen
osztályba tartozó gyermekek általában ritkáb­ azokat az elvi összefüggéseket veszíti szem elől,
ban kapnak választ a kérdéseikre, és mások gon­ amelyekkel a tanár próbálja megismertetni.
dolkodásmódját kevésbé magyarázzák el nekik. 4. Noha a gyermeknek a begyakorlást vagy
Egy későbbi kutatás eredményeként ugyanerre a „magolást" igénylő tanulás esetleg nem okoz na­
következtetésre jutott Barbara Tizard és Martin gyobb nehézséget, az általánosítást vagy abszt­
Hughes is (1984). rakt gondolkodást kívánó fogalmi különbségtéte­
Bernstein nézeteinek segítségével megérthet­ leket csak igen nehezen tudja felfogni.
jük, hogy bizonyos társadalmi-gazdasági háttér­
ből származó gyermekek miért nyújtanak „gyen­
ge teljesítményt" az iskolában. A korlátozott kód Pierre Bourdieu: az oktatás és
használatához a következő jellegzetes „tünete­ a kulturális újratermelés
ket" szokás társítani, amelyek mindegyike csök­
kenti a gyermek iskolai esélyeit: A fenti háromféle elméleti megközelítés egyes
1. A gyermek valószínűleg csak korlátozott téziseit leginkább a kulturális újratermelés fo­
válaszokat kap otthon a kérdéseire, s ezért felte­ galmában foglalhatjuk össze (Bourdieu-Passeron
hetőleg kevésbé tájékozott és kevésbé kíváncsi a 1977; Bourdieu 1988, 2 0 0 2 ) . A kulturális újrater­
nagyvilágra, mint azok a kortársai, akik a kifino­ melés az a folyamat, melynek során az iskolák
multabb kódot sajátították el. - más társadalmi intézményekkel együtt - gene­
2. A gyermek nehezen tudja értelmezni a ta­ rációkon át biztosítják a társadalmi és a gazdasági
nítás érzelemmentes és absztrakt nyelvezetét, és egyenlőtlenségek folyamatos fennmaradását. Ez
nehezebb számára az iskolai fegyelem általános a fogalom azokra az eszközökre hívja fel a figyel­
alapelveinek betartása. münket, amelyekkel az iskolák - a rejtett tanterv
3. A gyermek valószínűleg sok mindent nem révén (lásd fentebb) - befolyásolják az értékek,
ért meg a tanár magyarázatából, mivel azt más attitűdök és szokások elsajátítását. Az iskolák
nyelvi formában kapja meg, mint amihez hozzá­ megerősítik a tanulókban a kora gyermekkoruk-
OKTATÁS

ban elsajátított változatos kulturális értékeket és származó kölykök hogyan kerülnek munkásosz­
szemléletmódokat, majd az iskola elhagyása után tálybeli állásokba". Az ^lsóbb osztályokból vagy
ezek a rögzült értékek és életfelfogások egyesek­ valamelyik kisebbségből származó gyermekek
nél korlátozzák az általuk megragadható lehető­ sokak szerint egyszerűen arra a következtetés­
ségeket, míg mások életpályáját elősegítik. re jutnak iskolai tanulmányaik során, hogy a jól
fizetett vagy magas presztízsű munkához „nem
/ Bourdieu-nek az osztály-hovatartozás és a tár­ elég okosak", s ezért nem is törekednek erre. Más
sadalmi tőke összefüggéseire vonatkozó néze­ szóval, az iskolai kudarc ráébreszti őket saját kor-
teivel részletesebben foglalkoztunk a 9., „Tár­ látaikra, s mivel elfogadják „alsóbbrendűségü-
sadalmi rétegződés és osztály" című fejezetben, ket", korlátozott előmeneteli lehetőségeket nyúj­
256-258. oldalon. tó foglalkozást választanak maguknak.
Willis kimutatta, hogy ez az értelmezés egyál­
A nyelvhasználat Bernstein által azonosított mó­ talán nem fedi a valóságot, azt, ahogyan az em­
dozatai kétségkívül olyan általánosabb kulturális berek ténylegesen megélik és megtapasztalják a
különbségekhez köthetők, amelyek az eltérő ér­ világot. A szegény kerületekből származó tanu­
dekeket és ízléseket is meghatározzák. Az alsóbb lók az iskolában talán nem sok hasznát veszik az
osztályok és különösen az etnikai kisebbségek „utcai bölcsességnek", de annak az elsajátítása
köréből származó gyermekek olyan beszédmó­ is legalább olyan kifinomult és bonyolult képes­
dot és viselkedési formákat tanulnak meg ott­ ségeket igényel, mint az iskolai tananyagé. Alig­
hon, amelyek összeütközésbe kerülnek az isko­ ha van olyan gyermek, aki ilyen gondolatokkal
lában elvártakkal. Az iskola fegyelmet kényszerít hagyná el az iskolát: „Annyira buta vagyok, hogy
a diákra, a tanári tekintély az elméleti ismeretek legjobb lesz, ha ládákat rakodok egész nap vala­
megtanulását szorgalmazza. A munkásosztályból mi gyárban." Ha a hátrányos környezetből szár­
származó gyermekeknek sokkal komolyabb kul­ mazó fiatalok alantas munkákat vállalnak anél­
turális konfliktusokkal kell szembenézniük az kül, hogy emiatt egész életükben frusztráltak
iskolában, mint az előnyösebb háttérből érkező lennének, akkor ebben más tényezők játszanak
társaiknak. Az előbbiek valójában idegen kultu­ szerepet.
rális környezetben találják magukat, s ennélfog­ Willis kiválasztott egy fiúcsoportot az iskolán
va nemcsak kevéssé törekednek a magas szintű belül, és sok időt töltött velük. A banda tagjai,
iskolai teljesítményre, hanem - mint Bernstein akik „vagányoknak" nevezték magukat, fehér fiúk
állítja - megszokott beszédmódjuk és viselkedési voltak, de az iskolába sok nyugat-indiai és ázsiai
mintáik sem egyeztethetők össze a tanárok elvá­ gyermek is járt. Willis úgy látta, hogy a „vagá­
rásaival, még akkor sem, ha mindkét fél megtesz nyok" világosan és érzékenyen átlátták az iskola
minden tőle telhetőt a kommunikáció érdekében. parancsuralmi rendszerét, csakhogy ismereteiket
A gyermekek mindennap hosszú időt töltenek nem arra használták, hogy betagolódjanak ebbe a
el az iskolában. Ottlétük alatt - ahogy Illich is rendszerbe, hanem arra, hogy szembeszálljanak
rámutat - sokkal többet tanulnak meg, mint amit vele. Az iskolát idegen környezetnek tekintették,
hivatalosan tanítanak nekik. Korán ízelítőt kap­ de olyan világként fogták fel, amit a saját céljaik­
nak a munka világából: megtanulják, hogy pon­ nak megfelelően manipulálhatnak. Örömüket
tosnak kell lenniük, és szorgalmasan végre kell lelték a tanárokkal való állandó konfliktusokban,
hajtaniuk az uralmon lévők által számukra kije­ és számtalan kisebb csínyt követtek el. Meg tud­
lölt feladatokat. ták találni a tanári tekintély gyenge pontjait, és
érzékenyen rátapintottak a tanárok személyisé­
gének sebezhető szegmenseire is.
A tanulás és a fizikai munka: Paul Willis Az órákon a gyermekektől elvárták, hogy
elemzése a kulturális újratermelésről csendben, nyugodtan üljenek és a tananyaggal
foglalkozzanak. A „vagányok" viszont állandóan
Széles körben elismert elemzést nyújt a kultu­ izegtek-mozogtak, azokat a pillanatokat kivéve,
rális újratermelésről Paul Willis híres esettanul­ amikor a tanár tekintete rászegeződött valamelyi­
mánya, amit egy birminghami iskoláról készített kükre. Folyton sugdolóztak, és nyíltan is olyan
(1977). Noha vizsgálatait három évtizeddel ez­ megjegyzéseket tettek, amelyek a fegyelmezet­
előtt végezte, ez a munkája mindmáig a szocioló­ lenség határát súrolták, de még ki lehetett ma­
giai kutatás egyik klasszikus példája maradt. gyarázni őket, ha a tanár rákérdezett a dologra.
A kutatás célja a kulturális újratermelés fo­ A „vagányok" tudták, hogy a munka nagyjából
lyamatának feltárása volt, vagyis - Willis szavai­ olyan lesz, mint az iskola, mégis nagyon várták
val - annak kiderítése, hogy „a munkásosztályból már. A munkába állás kapcsán nem arra vágytak,
17. FEJEZET

Tanulás vagy fizikai m u n k a : a „ m a c s ó k "

Több mint két évtizeddel azután, hogy Willis a hogy az oktatás valójában mennyire játszik fon­
„vagányok" viselt dolgait vizsgálta Birmingham­ tos szerepet a jövőjük szempontjából. Ez a bi­
ben, egy másik szociológus, Máirtín Mac an zonytalanság az iskolával kapcsolatban igen vál­
Ghaill a West Midlands régióban levő Parnell is­ tozatos reakciókban nyilvánult meg: a fiúbandák
kolában mérte fel a munkásosztályból származó egyes tagjai a továbbtanulásra vagy „új vállalko­
fiúk életvilágát (1994). Mac an Ghaillt különösen zások" indítására készülve próbálták megtalálni a
az érdekelte, hogy a fiú tanulók hogyan alakítják felfelé irányuló mobilitás útját a maguk számára,
ki férfiasságuk speciális megnyilvánulási formáit mások azonban kifejezetten ellenségesen léptek
a férfivá éréshez vezető útjuk során. Beszámolója fel az iskolarendszerrel szemben. Mac an Ghaill
nagy hatással volt Diane Reay-re, akinek a Shaun négy különböző csoportot vizsgált az iskolában,
iskolaváltásáról szóló beszámolójával kezdtük amelyek közül a „macsók" alkották a leginkább
ezt a fejezetet. Mac an Ghaill meg akarta érte­ hagyományosnak tekinthető munkásosztálybeli
ni, hogy a munkásosztálybeli fiúk az 1990-es évek közösséget. Ezek a fiúk akkor kovácsolódtak ösz-
elején hogyan értékelték jövőbeli kilátásaikat és sze bandává, amikor a tinédzser korba lépve a ké­
a felnőtt életbe való beilleszkedésük majdani le­ pességeik alapján történő „besoroláskor" minden
hetőségeit. A Parnell iskolába járó fiúk - eltérően tantárgyban a legalsó szintekre kerültek. Attitűd­
Willis „vagányaitól" - a környezetükben levő jük az oktatással szemben nyíltan ellenséges volt:
nagyfokú munkanélküliség árnyékában nőttek az iskolát mindannyian egy olyan tekintélyelvű
fel, amikor a régióban összeomlott a feldolgozó­ rendszer részeként fogták fel, ami értelmetlen ta­
ipari alapstruktúra és csökkentek a fiataloknak nulmányi követelményeket támaszt a fogságába
juttatott állami támogatások. esett diákokkal szemben. Míg Willis „vagányai"
megtalálták a módját annak, hogy az iskolai kör­
Mac an Ghaill úgy találta, hogy a felnőtt korba
nyezetet a saját hasznukra fordítsák, a „macsók"
való átmenet a Parnell iskolába járó serdülő fiúk
bizalmatlanok voltak és dacosan szembefordul­
esetében sokkal több problémával járt, mint Wil­
tak a rendszerrel.
lis vagányai számára 25 évvel korábban. Az isko­
lától nem vezetett többé világosan áttekinthető A Parnell iskola vezetői a „macsókat" tekintet­
út a fizetett munkáig. A fiúk közül sokan úgy lát­ ték a legveszélyesebb csoportnak a iskolában. A
ták, hogy az iskola után továbbra is függőség vár tanárokat arra ösztönözték, hogy szigorúbban
rájuk, elsősorban a családjuktól, de a „hasznave­ kezeljék őket, mint más diákokat. A férfiasságnak
hetetlen" állami továbbképzési programoktól és a munkásosztályra jellemző szimbolikus kifejező­
a bizonytalan munkaerőpiactól is, ami nem ked­ dési formái - például bizonyos hajviselet, bizo­
vez a fiatal fizikai dolgozóknak. A diákok körében nyos fajta öltözék vagy fülbevalók viselése - tiltva
általános bizonytalanság uralkodott azt illetően, voltak számukra. A tanárok szigorú felügyelet.
OKTATÁS

folytonos megfigyelés alatt tartották őket az isko­ férfiakhoz méltatlan elfoglaltságként kapásból
la egész területén. Állandóan fegyelmezték őket, elutasították. Ahogy az egyik fiú, Leon kifejezte:
és a fiúk minden adandó alkalommal megkapták „Azok a dolgok, amiket itt kell csinálni, lányoknak
a rendreutasítást: „Nézz rám, fiam, amikor hoz­ valók. Ez nem igazi munka, csak kölykökhöz illő.
zád beszélek!" „Tisztességesen járj a folyosón!" A tanárok megpróbálnak leíratni velünk minden­
A „macsók" számára a középiskola jelentette félét arról, hogyan érezzük magunkat, de rohadtul
az „inaséveket", melyek során megtanultak ke­ semmi közük hozzá!" (Mac an Ghaill 1994, 59. o.)
ménynek lenni. Az iskolában nem a három alap­ Mac an Ghaill munkája világosan megmutatja,
készség (olvasás, írás és számolás), hanem inkább hogy ezek a macsó fiúk - más kortárscsoportok
a három vagány virtus (verekedés, csajozás és fiú tagjainál talán még inkább - egyfajta „férfias­
futball) elsajátítására törekedtek. A macsó fiúk sági válságot" éltek át, mégpedig azért, mert a
társadalmi világában a „haverokkal való törő­ munkásosztálybeli hagyományos normák alapján
dés" és az „összetartás" volt a legfőbb érték. Az aktívan felvettek egy olyan „idejét múlta" férfias
iskola ugyanolyan hadszíntérnek számított, mint attitűdöt, ami a fizetett fizikai munka megbecsü­
az utca. A macsó fiúk nemcsak a rendőrökre, ha­ lése köré épült, és ezt egy olyan időszakban tet­
nem a tanárokra is nyílt megvetéssel tekintettek, ték, amikor a fizikai munka terén gyakorlatilag
és meg voltak győződve róla, hogy ők jelentik a megszűnt a biztos jövő. Mac an Ghaill szerint a
konfliktusok fő forrását az iskolán belül. Nem vol­ macsó fiúk továbbra is a „teljes foglalkoztatott­
tak hajlandók elfogadni a tanárok tekintélyét az ságról" álmodoztak a társadalomban, amit apáik
iskolai környezetben, és úgy érezték, hogy állan­ és nagybátyáik megéltek. Noha viselkedésük bi­
dóan „ki vannak pécézve", ők a fegyelmezés és a zonyos vonásai hiperférfiasként jelentek meg,
megszégyenítés céltáblái. ugyanakkor ezért védekező jellegűek is voltak és
Willis „vagányaihoz" hasonlóan ezek a macsó közvetlenül egy korábbi generációktól örökölt
fiúk is alsóbbrendű, nőies vonásokat társítottak munkásosztálybeli világfelfogásból fakadtak.
a tanuláshoz, és különösen a jó tanulmányi telje­
sítményekhez. Azokat a társaikat, akik kiváló ta­ / A férfias vonások kialakulásával a 72., „Szexua­
nulmányi eredményeket értek el, „kockafejű stré­ litás és társadalmi nem" című fejezetben fog­
bereknek" nevezték. A házifeladatok elvégzését lalkoztunk, a 3 5 9 - 3 6 3 . oldalon.

hogy a munkájuk közvetlenül ki fogja elégíteni Az oktatás posztmodern megközelítései


ókét, hanem pénzt. Korántsem kisebbrendűségi
érzésből fogadták el a kínálkozó munkafeladato­ Az 1990-es években sok szociológus kezdett kiáb­
kat - gumiszerelést, szőnyegpadlózást, vízveze­ rándulni a társadalmi konfliktusok elméleteiből,
ték-szerelést, festést-mázolást -, amelyeket elvál­ és a posztmodernizmus felé fordult (a posztmo­
laltak. Éppen ellenkezőleg: elsöprő erejű önbiza­ dernizmus eszméit a 4. fejezetben mutattuk be,
lommal, fensőbbségesen közeledtek a munkához, a 1 0 3 - 1 0 5 . oldalon). Arra nézve, hogy a poszt­
ahogy az iskolához is. Élvezték a munkával járó modernizmus mit jelent az oktatás szempontjá­
felnőtt státust, a „karrier" azonban nem érdekelte ból, Robin Usher és Richard Edwards brit szocio­
őket. Willis rámutat, hogy a kékgalléros munka lógusok munkássága nyújt eligazítást. Usher és
világában gyakran ugyanolyan kulturális jegyek Edwards az oktatás funkcionalista és konfliktus­
figyelhetők meg, mint amilyeneket a „vagányok" elméleteken alapuló megközelítéseit a „moder­
a maguk iskolaellenes kultúrájában kifejlesztet­ nista" gondolkodás körébe sorolják, mert ezek az
tek: ehhez a világhoz is hozzátartoznak az ugra- elméletek elfogadják azt a „metanarratívát", hogy
tások, a frappáns megjegyzések és visszavágások, az oktatás a modern kor előtti babonák helyett
és szükség esetén a felettesek kijátszására irányu­ a racionális világlátást terjeszti. Az oktatás ilyen
ló akciók. A valamikori „vagányok" életük során felfogásában kimondatlanul benne foglaltatik a
csak később kezdhetik úgy látni önmagukat, haladásba vetett hit is: az oktatás képessé teszi az
hogy a fáradságos, sokszor unalmas és rosszul fi­ egyéneket a szabad és racionális gondolkodásra,
zetett munka csapdájába estek. Amikor családot ami lehetővé teszi a társadalmi haladást és az újí­
alapítanak, utólag talán az iskolában látják a ki­ tásokat. Posztmodern gondolkodóként Usher és
törés egyetlen, soha vissza nem térő lehetőségét. Edwards elutasítják ezt a metanarratívát. Szkep­
Ám amikor ezt a felismerést megpróbálják átadni tikusak azzal az állítással kapcsolatban, hogy a
a gyermekeiknek is, éppúgy kudarcot vallanak, tudomány és az ész minden emberi problémára
mint ahogy egykor a saját szüleik kudarcot val­ választ adhat, és hogy létezhet bármiféle „egye­
lottak ővelük. düli igazság". Nem látják indokoltnak, hogy bizo-
17. FEJEZET

nyos tanterveket helyesebb lenne oktatni, mint közötti különbségek érvényesülésére az oktatás­
másokat, és azt sem látják be, hogy egyes tantár­ ban. Ezek közé tartoznak többek között a taná­
gyak miért lennének fontosabbak másoknál. rok elvárásai, az iskolai szertartások és az Illich
Usher és Edwards bírálata a modern oktatásról által megvilágított rejtett tanterv más aspek­
a következő kérdés feltevéséhez vezet: „Milyen tusai. Noha a szabályok fokozatosan lazulnak,
lenne az igazán posztmodern oktatási rendszer?" ma is vannak még olyan jellegű szabályozások,
Noha többféle lehetőséget megvizsgálnak, szá­ amelyek például megkövetelhetik a lányoktól,
mukra egy olyan rendszer kifejlődése a legvon­ hogy az iskolában csak szoknyát vagy hagyo­
zóbb alternatíva, ami elfogadja a posztmodern mányos ruhákat viseljenek: ezek illusztrálják a
gondolkodók eszmevilágában központi szerepet legnyilvánvalóbb módon a nemi alapon történő
játszó kulturális pluralizmust és sokféleséget. megkülönböztetéseket, és következményeik túl­
Egy ilyen rendszer szabadságot adna az egyének mutatnak a puszta megjelenésen. A rájuk kény-
számára saját tanulmányi programjuk kialakítá­ szerített „nőies" öltözködés miatt a lányoknak
sához az egész életen át tartó tanulás során, és kisebb a szabadságuk, nem ülhetnek kényelmes
utat engedne a kulturális különbségek érvénye­ pózokban, ki vannak zárva a durvább vagy adott
sülésének (Usher-Edwards 1994). esetben bukfencezéssel együtt járó játékokból, és
A következőkben az egyenlőtlenségek szerepé­ néha hiába szeretnének, nem rohanhatnak olyan
vel foglalkozunk az oktatásban, beleértve a faji, gyorsan, amennyire csak tudnak.
etnikai és osztálykülönbségeket, majd folytatjuk Az iskolai tankönyvek - noha ezek is változ­
a tanulmányi teljesítményekkel kapcsolatos el­ nak - szintén segítenek állandósítani a nemek­
méletek elemzését. kel kapcsolatban rögzült társadalmi sztereotí­
piákat. Egészen a legutóbbi időkig igen gyako­
ri volt az elemi iskolai tankönyvekben, hogy a
EGYENLŐTLENSÉG ÉS OKTATÁS fiúkat kezdeményező és független egyéniségként
ábrázolták, míg a lányokat - ha egyáltalán meg­
A formális tantervek az iskolákban - a játékok­ jelentek - inkább csak fivéreik viselt dolgainak
ban való részvételtől eltekintve - ma már szisz­ passzív szemlélőiként mutatták be. A kifejezet­
tematikus módon nem tesznek többé semmiféle ten lányok számára írt történetekben is gyakran
különbséget a fiúk és a lányok között. Vannak előfordulnak kalandos elemek, de ezek rendsze­
azonban különféle más lehetőségek is a nemek rint a háztartási vagy iskolai környezetben zaj-

7 7.6. á b r a A 2 0 0 1 / 2 0 0 2 t a n é v b e n e m e l t s z i n t ű é r e t t s é g i v a g y azzal e g y e n é r t é k ű v i z s g á t t e t t d i á ­
kok megoszlása az Egyesült Királyságban,3 t a n t á r g y c s o p o r t o k szerint (százalékban)

Férfiak Nők
Fizika
Számítástechnika
Közgazdaságtan
Testnevelés
Matematika
Üzleti-vállalkozási ismeretek
Történelem
Biológiai tudományok
Képző- és iparművészet
Modern nyelvek
Angol irodalomb
Társadalomtudományok"
Vallási tanulmányok
Háztartási gazdaságtan
Összesen

20 40 60 80 100
Százalék
a
Az iskolákba és t o v á b b k é p z ő i n t é z m é n y e k b e b e i r a t k o z o t t 1 6 - 1 8 éves k o r ú t a n u l ó k a t a n é v kezdetén
A n g l i á b a n és Észak-Írországban, v a l a m i n t a 17 éves k o r ú a k W a l e s b e n . Skóciában a t a n u l ó k á l t a l á b a n egy
évvel k o r á b b a n lépnek be a középiskolákba, i t t az a d a t o k az 5. és 6. osztályos d i á k o k r a v o n a t k o z n a k .
b
Csak A n g l i a és Wales.

Forrás: Social Trends, 3 4 . 2 0 0 4 , 4 4 . o.


OKTATÁS

A lányok ma j o b b t e l j e s í t m é n y t n y ú j t a n a k a f i ú k n á l az o k t a t á s m i n d e n szintjén és a l e g t ö b b t a n t á r g y b a n .

ló intrikák vagy rejtélyek formáját öltik. A fiúk 70 százaléka, valamint a „háztartási gazdaságtan"
kalandos történetei sokkal szélesebb körben mo­ elnevezésű tantárgyból vizsgázók 95 százaléka
zognak, olyan hősöket felvonultatva, akik távoli lány volt. A különbségeket a 17.6. ábra mutatja.
helyekre utaznak vagy más módokon mutatják ki
bátorságukat és függetlenségüket. Középiskolai
szinten a legtöbb tudományos tárgyú és matema­ Az iskolai teljesítmények megoszlása
tikai tankönyvben szinte teljesen láthatatlanok a nemek szerint
nők, ami állandósítja azt a nézetet, hogy ezek fér­
fiaknak való tárgyak. Az iskolai tanulmányi eredmények tekintetében
A nemi különbségek az oktatásban akkor vál­ a lányok sok éven keresztül átlagosan jobban tel­
nak különösen szembetűnővé, ha a tantárgyvá­ jesítettek a fiúknál, egészen a középiskolai okta­
lasztást vizsgáljuk az iskolákban. Igen gyakori az tás középső éveiig. Azután viszont lemaradtak: a
a felfogás, hogy bizonyos tárgyak jobban meg­ 16 és 18 éves korban letett vizsgákon és az egye­
felelnek a fiúk, illetve a lányok számára. Becky temen a fiúk jobb teljesítményt mutattak fel. Az
Francis szociológus azt állítja, hogy a lányok na­ 1980-as évek végéig a lányok ritkábban tették le
gyobb valószínűséggel éreznek ösztönzést a tan­ az egyetemi felvételhez szükséges három tárgy­
anyagban kevésbé fontosnak tekintett tárgyak ta­ ból az emelt szintű érettségit, és kisebb létszám­
nulására, mint a fiúk (Francis 2000). Ez minden ban iratkoztak be felsőoktatási intézményekbe.
bizonnyal markáns különbséget jelent a válasz­ A feminista kutatók - érzékenyen az ilyen egyen­
tott tárgyak tekintetében. A 2001/2002 tanévben lőtlenségekre - számos fontos vizsgálatot végez­
az Egyesült Királyságban fizikából és számítás­ tek arra nézve, hogy a nemi hovatartozás hogyan
technikából emelt szintű érettségire (vagy azzal befolyásolja a tanulási folyamatot. Úgy találták,
egyenértékű más vizsga letételére) vállalkozó 16 hogy az iskolai tantervekben gyakran a férfiak
és 18 év közötti diák 75 százaléka fiú volt, és a dominálnak, és hogy a tanárok több figyelmet
fiúk alkották a többséget (60 százalék) a hasonló szentelnek az osztálytermekben a fiúknak, mint
szintű matematikai vizsgákra jelentkezők között a lányoknak.
is. Ehhez képest a társadalomtudományokból és A nemi kérdésről folyó vita azonban az utóbbi
angol irodalomból hasonló vizsgát tett tanulók években drámai fordulatot vett. Ma az „alultelje-
17. FEJEZET

77.2. táblázat Az elvárt vagy annál jobb eredménye­ nagyobb arányban részesülnek főiskolai és egye­
ket elérő tanulók százalékos aránya temi oktatásban.
Angliában, korcsoportok, tantárgyak A „gyengélkedő fiúk" problémáját nagy gond­
és nemek szerinti bontásban (2004)
dal kezelik, mert úgy tekintik, hogy kapcsolatban
Tanári értékelés Teszteredmények áll számos olyan nagyobb társadalmi problémá­
Fiúk Lányok Fiúk Lányok val, mint például a bűnözés, a munkanélküliség,
5-7 évesek a kábítószer-élvezet és az egyszülős családok
számának növekedése. Ezek a tényezők egymás­
Angol
sal kombinálódva hozzák létre azt a „férfiasság
Olvasás 81 89 81 89 válságaként" leírt jelenséget, amivel a 22. fejezet­
írás 78 88 76 87 ben foglalkoztunk ( 3 5 9 - 3 6 3 . o.), és amire fentebb
Matematika 88 91 89 92 Máirtín Mac an Ghaill is rámutatott. Azok a fiúk,
Tudományos tárgyak
akik korán elhagyják az iskolát vagy gyenge ta­
88 91
nulmányi eredményeket érnek el, kisebb valószí­
7-7 7 évesek
nűséggel találnak jó munkahelyet, és ritkábban
Angol 69 80 72 83 teremtenek stabil családot. Ahogy Nagy-Britan­
Matematika 75 76 74 74 nia gazdasági profilja folyamatosan változik, egy­
Tudományos tárgyak 82 84 86 86 re kevesebb szakképzettséget nem igénylő, egy­
szerű fizikai munkát jelentő állás lesz elérhető a
7 7-74 évesek
gyenge oktatási háttérrel rendelkező fiatal férfiak
Angol 62 77 64 77
számára. Ugyanakkor a gyorsan növekvő szolgál­
Matematika 72 76 72 74 tatási szektorban újonnan létrejövő munkahe­
Tudományos tárgyak 69 72 65 67 lyek igen nagy részét - akár 70 százalékát - nők
töltik be.
Forrás: Social Trends, 35. 2005, 38. o.

sítő fiúk" problémája lett az egyik legfőbb téma


a pedagógusok és a döntéshozók körében folyó A nemek közti különbségek magyarázata
vitákban egyaránt. Az 1990-es évek eleje óta a
lányok a brit oktatási rendszer valamennyi terü­ A teljesítmények nemek szerinti megoszlásában
letén és valamennyi szintjén következetesen túl­ bekövetkezett fordulatra vonatkozóan az elmúlt
szárnyalják a fiúk teljesítményét (ahogy a 27.2. évtized során számos különböző magyarázat
táblázat és a 27.7. ábra mutatja). Hasonló ered­ született. Az egyik tényező, amit számításba kell
ményeket jelentettek Amerikából is. A fiatal nők venni a lányok iskolai teljesítményének magya­
az Egyesült Államokban nagyobb valószínűség­ rázatakor, a nőmozgalmak hatása a nők önbecsü­
gel folytatják tovább iskolai tanulmányaikat és lésére és önmaguk elé állított követelményeire.

77.7. ábra A fiúk és lányok tanulmányi teljesítménye közötti különbségek az Egyesült Királyságban, 1992-
2003
Az öt vagy több érettségi tárgyból A*-C vagy A két vagy több tárgyból emelt szintű érettségit vagy
ezekkel egyenértékű eredményt elérő tanulók aránya azzal egyenértékű vizsgát letett tanulók aránya

Í5 40

1992/1993 1995/1996 1998/1999 2001/2002 1992/1993 1995/1996 1998/1999 2001/2002

Forrás: ONS 2004c, 5. o.


OKTATÁS

17.8. ábra A iskolai végzettség nemek szerinti százalé­ akiknél korábban serdülnek. Korábbi „érésük"
kos megoszlása a 25-29 éves korosztályban egyik megnyilvánulásaként a lányok hajlamosak
az Egyesült Államokban (egyes kiválasztott jobban kötődni egymáshoz, többet beszélgetnek
évek, 1971-2003) és általában többet használják fel verbális készsé­
geiket. Ugyanakkor a fiúk - a sport, a számítógé­
Középiskolai vagy magasabb végzettség: férfiak
pes játékok és az iskolaudvaron, utcán való csel­
Középiskolai vagy magasabb végzettség: nők
lengés útján - aktívabb módon szocializálódnak,
Be nem fejezett főiskolai vagy egyetemi tanulmányok: férfiak
Be nem fejezett főiskolai vagy egyetemi tanulmányok: nők
és hajlamosak a fegyelmet bomlasztó viselkedésre
Felsőfokú alapképzés vagy magasabb végzettség: férfiak az osztálytermekben. Úgy tűnik, hogy ezeket az
Felsőfokú alapképzés vagy magasabb végzettség: nők általános viselkedési mintákat azok a tanárok is
megerősítik az iskolákban, akik esetleg keveseb­
bet várnak el a fiúktól, mint a lányoktól, és a fiúk
fegyelmezetlenkedéseinek azzal próbálják elejét
venni, hogy több figyelmet szentelnek nekik.
Egy másik gondolatmenet a „vagánykodásra"
koncentrál, az attitűdök és külsődleges megnyil­
vánulások olyan készletét értve ez alatt a fiú ta­
nulók nagy részénél, ami iskola- és tanuláselle­
nes beállítódást tükröz: ezeket az elméleteket a
Paul Willis és Máirtín Mac an Ghaill vizsgálatai
támasztják alá, amelyeket fentebb a 5 4 7 - 5 4 9 . ol­
dalon tárgyaltunk. A lemorzsolódás és a csavar­
gás, iskolakerülés magas aránya a fiúk körében
sokak szerint abban a felfogásban gyökerezik,
hogy a tanulás nem „menő" vagy „vagány" dolog.
1998-ban az akkori oktatási miniszter, Stephen
Byers kijelentette: „Fel kell vennünk a harcot
azzal a vagánykodó, tanulásellenes kultúrával,
amelyet az utóbbi években engedtek kifejlődni,
T - m o i o o m c o r ^ c o a i O T - c N c * } és nem szabad egyszerű vállrándítással beletö­
h-l— C0C0 05 05 05 05 05 0 5 O O O O
0 5 0 5 0 ) 0 ) 0 0 0 ) 0 0 0 ) 0 0 0 0
rődnünk abba, hogy a fiúk már csak ilyenek és
forrás; Child Trends >www.childtrendsdatabank.org/ mindig is ilyenek lesznek."
pdf/6_PDG.pdf<.

A ma iskolába járó lányok többsége dolgozó nők­ A tanulmányi teljesítmény


kel körülvéve nőtt fel: közülük igen soknak az és a nemi hovatartozás összefüggései
édesanyja is az otthonon kívül tölt be valamilyen
állást. Az ilyen pozitív szerepmodellek jelenléte Egyes kutatók fölöslegesnek tartják, hogy ma olyan
a lányok környezetében növeli saját karrierlehe­ nagy figyelmet - és olyan sok erőforrást - fordíta­
tőségeik tudatosodását és megkérdőjelezi a nő nak az „alulteljesítő" fiúk problémájára. Szerin­
mint háztartásbeli hagyományos sztereotípiáját. tük inkább a nyelvi készségek területén alakul ki
A feminizmus egy másik eredménye az, hogy a olyan szakadék a nemek között, ami megtalálható
pedagógusok egyre nagyobb figyelmet fordítanak mindenütt a világon. Az olyasféle különbségek,
a nemek közötti diszkrimináció megszüntetésére amelyeket a fiúk „egészséges lustaságának" szok­
az oktatási rendszeren belül. Az utóbbi években tak tulajdonítani, manapság vitákat provokálna,
sok iskola lépéseket tett a nemi sztereotípiák el­ és elkeseredett kísérletek folynak a fiúk eredmé­
kerülésére az osztálytermekben, arra bátorítva a nyeinek javítására, miközben gomba módra sza­
lányokat, hogy próbálkozzanak a hagyományo­ porodnak az országos teljesítménycélok, külön­
san „fiúknak való" tárgyakkal is, és azokat az ok­ féle rangsorolási listák és táblázatok, valamint a
tatási anyagokat részesítve előnyben, amelyek nemzetközi összehasonlító vizsgálatok és kész­
mentesek a nemi előítéletektől. ségfelmérések, amelyek mindenki számára meg-
Egyes elméletek úgy magyarázzák a nemek kö­ ismerhetően nyilvánosságra hozzák a különbsé­
zötti különbségeket, hogy a fiúk és a lányok tanu­ geket. Az „egyenlő eredmények" elérése az okta­
lási stílusa között fennálló eltérésekre helyezik a tásban elsőrendű prioritássá vált.
hangsúlyt. A lányokat gyakran összeszedettebb­ Mindez a sok figyelem, amit a fiúkra fordíta­
nek és motiváltabbnak tekintik, mint a fiúkat, nak - állítják a kritikusok - csupán arra szolgál,
m
hogy elrejtse az egyenlőtlenség más formáit az félrevezető lehet - állítják a kritikusok -, mivel
oktatáson belül. Noha a lányok előretörtek szá­ továbbra is túlnyomórészt férfiak töltik be a ha­
mos területen, még mindig kevésbé hajlamosak a talmi pozíciókat a társadalomban. A munkásosz­
technológia, a természettudomány és általában tálybeli fiúk „alulteljesítése" inkább a társalmi
a műszaki szakmák területén befutható életpá­ hátterükből eredő hátrányokkal, mintsem a nemi
lyákra felkészítő iskolai tantárgyak választására. hovatartozásukkal függ össze.
A fiúk 11 éves koruk körül előnyre tesznek szert
a természettudományos tárgyakban, és tovább­
ra is felülmúlják a lányokat egészen az egyetemi A nemek szerepe a felsőoktatásban
évekig az olyan tárgyakban, amelyek a jelenlegi
gazdasági helyzet körülményei között igen fontos Mint fentebb is láttuk ( 5 3 5 - 5 4 0 . o.), az utóbbi év­
szerepet játszanak a gazdasági növekedés szem­ tizedekben jelentős növekedés ment végbe a fel­
pontjából, például a kémiában és a számítógép­ sőoktatásban részt vevő diákok számában. A fel­
tudományban továbbra is a fiúk dominálnak. Bár sőoktatás bővülésének egyik jelentős vonása a női
a nők nagyobb számban lépnek be a felsőokta­ hallgatók számának növekedése. A 2001/2002.
tásba, a munkaerőpiacon továbbra is hátrányos tanévben a nappali tagozaton, valamint a levele­
helyzetben vannak a férfiakhoz képest, ugyan­ ző és más formákban tanuló diákok 56 százaléka
olyan szintű képesítések birtokában is (Epstein volt nő. Ez éppen a fordítottja a néhány évtized­
1998). del korábbi helyzetnek, amikor a férfi hallgatók
Egyes kutatók álláspontja szerint a társadal­ száma még jóval meghaladta a nőkét (lásd a 17.9.
mi háttér és az etnikai hovatartozás tényezői na­ ábrát). A 2001/2002. tanévben hatszor annyi férfi
gyobb egyenlőtlenségeket hoznak létre az oktatási vett részt a felsőoktatásban, mint az 1970/1971-
rendszerben, mint a nemi különbségek. A diákok es tanévben, míg a férfi hallgatók száma ugyan­
tanulmányi eredményeinek társadalmi osztályok ebben az időszakban csak két és félszeresére
szerinti megoszlása azt mutatja, hogy a legfelső emelkedett.
szintű, magasan képzett szakemberek gyermekei­ A nőszervezetek Nagy-Britanniában és másutt
nek 70 százaléka öt vagy több tárgyból teszi le az is gyakran intéztek támadást az iskolákban és a
érettségit, míg a munkásosztálybeli szülők gyer­ felsőoktatásban megnyilvánuló nemi diszkriminá­
mekeinek csak 14 százaléka éri el ezt a szintet. ció ellen. A nők még mindig erősen alulreprezen­
A „gyengélkedő fiúk" problémájára koncentrálni táltak a főiskolák és egyetemek oktatói karában,

17.9. ábra A felsőoktatásban tanuló diákok nemek szerinti


megoszlása, 1970-2002

• Nappali tagozatos férfi hallgatók


—•— Levelező tagozaton és távoktatási formákban tanuló férfi hallgatók
A Nappali tagozatos női hallgatók
X Levelező tagozaton és távoktatási formákban tanuló női hallgatók

700

1970-1971 1980-1981 1990-1991 2001-2002

Forrás: Social Trends, 3 4 . 2 0 0 4 , 4 4 . o.


OKTATÁS

különösen a vezető állásokban. A 2002/2003-as 50 százaléka és a kínaiak 77 százaléka folytatta


tanévben - noha a tanári kar 39 százalékát nők tanulmányait az emelt szintű érettségiig. E lát­
alkották - a vezető professzori és kutatói pozí­ szólag pozitív kép ellenére Jones egy negatív okot
cióknak csupán 26 százalékát töltötték be nők: vél felfedezni a jelenség mögött: az etnikai ki­
az összesen 1860 női professzor alig több, mint sebbségek sok tagja feltehetően csak a rá váró el­
14 százalékát tette ki a professzori kar teljes lét­ helyezkedési problémák miatt igyekszik tovább
számának. A felsőoktatásban is megnyilvánul folytatni tanulmányait (Jones 1993).
azonban a nagyobb nemi egyenlőség irányába Általában véve az etnikai kisebbségek nem
mutató trend. Az itt idézett adatok a női oktatók alulreprezentáltak a brit felsőoktatásban. Az in­
és kutatók részarányában 5,7 százalékos növe­ diai és kínai származású lakosok átlagosan szig­
kedést, a női professzorok arányában pedig 10,4 nifikánsan gyakrabban szereznek diplomát vagy
százalékos ugrást jelentenek az előző évhez ké­ más magasabb képesítést, mint az egyéb etnikai
pest (HESA 2004). háttérből érkezők. Azok a férfiak, akik önmagu­
Miközben a felsőoktatási intézményekben a kat „vegyes származásúként" határozták meg,
férfiak több vezető pozíciót töltenek be, a nőket valamint azok a nők, akik „fekete" vagy „fekete
általában jelentős mértékben rosszabbul fizetik. brit", illetve „ázsiai" vagy „ázsiai brit" identitású­
Egy friss felmérés szerint a nők átlagos fizeté­ nak vallották magukat, ritkábban szereztek dip­
se az Egyesült Királyság valamennyi egyetemén lomát vagy más magasabb képesítést az országos
alacsonyabb a férfiakénál. A nők évente átlago­ átlagnál (HMSO 2004).
san ötezer fonttal kevesebbet keresnek, mint a
férfiak, és a fizetéskülönbségek egyes intézmé­
nyekben ennél is jóval magasabbak [THES, 2004. A társadalmi kirekesztés és az iskoláztatás
szeptember 3.).
Az elmúlt évtizedben a társadalmi kirekesztés té­
mája - mint ebben a könyvben másutt is láthat­
Az etnikai kisebbségek az oktatásban tuk - nagy érdeklődést váltott ki a szociológusok
körében, akik növekvő aggodalommal figyelték
A szociológusok igen sok kutatást végeztek az et­ az oktatási rendszeren kívülre kerülő gyerme­
nikai kisebbségek esélyeiről Nagy-Britanniában. kek számát. Az oktatásszociológusok kapcsola­
Az egymást váltó kormányzatok is finanszíroztak tokat tártak fel az iskolából való kizárás és olyan
számos vizsgálatot. Igen fontos volt ezek között jelenségek között, mint például a csavargás, a
az úgynevezett Swann Bizottság Oktatás minden­ fiatalkorú bűnözés, a szegénység, a korlátozott
kinek (Education for Ali) címmel 1985-ben közzé­ szülői felügyelet és az alacsony szintű tanulási
tett jelentése, amely rámutatott, hogy a tanulmá­ motiváció.
nyi eredmények átlagos szintjében jelentős kü­ A kizárási arányok az utóbbi években növeked­
lönbségek vannak a különféle etnikai háttérből tek. A 2001/2002. tanévben Nagy-Britanniában
érkező csoportok között. A formális iskolai bizo­ több mint tízezer gyermeket zártak ki véglege­
nyítványok tekintetében a Karib-tenger térségé­ sen az iskolákból - ez az adat egyébként jelentős
ből származó fekete családok gyermekei érték el csökkenést mutat az 1996/1997. tanévihez képest,
a legrosszabb eredményeket az iskolában. A tíz amikor több mint tizenháromezer gyermekkel
évvel korábbi teljesítményükhöz képest azonban szemben alkalmaztak ilyen intézkedést. Az isko­
az ő eredményeik is javuló tendenciát mutatnak. lákból véglegesen kizárt fiúk száma a 2001/2002.
Az ázsiai származású gyermekek ugyanolyan jól tanévben ötszörösen meghaladta a hasonló hely­
teljesítettek, mint a fehérek, dacára annak a tény­ zetbe került lányokét. A kizárási arányok külön­
nek, hogy a családok, amelyekből érkeztek, gaz­ böznek az etnikai háttér szerint is (lásd a 17.10.
daságilag többnyire rosszabbul álltak, mint a fe­ ábrát). A 2002/2003. tanévben a legtöbb kizárás
hér családok (Swann Committee 1985). Angliában létszámarányosan a karibi szárma­
További kutatások azt jelzik azonban, hogy a zású és más fekete diákok körében fordult elő:
kép megváltozott. Trevor Jones vizsgálatai sze­ ebben az etnikai csoportban harminchét, illetve
rint minden kisebbségi csoport gyermekei a fehé­ harminckét kizárás jutott tízezer iskolaköteles
reknél nagyobb valószínűséggel folytatták tanul­ korú tanulóra. (Hozzá kell tenni azonban, hogy
mányaikat az oktatási rendszerben tizenhat éves ezek az adatok csupán körülbelül a felét teszik
koruktól tizenkilenc éves korukig. 1988 és 1990 ki az 1996/1997. tanévben feljegyzetteknek, ami­
között a fehér gyermekeknek csupán 37 száza­ kor tízezer diákra hetvennyolc, illetve hetven­
léka maradt az iskolákban, míg a nyugat-indiai egy kicsapott tanuló jutott.) A végleges kizárások
származásúak 43 százaléka, a délkelet-ázsiaiak aránya az indiai és a kínai származású tanulók
*

17.10. ábra Az iskolákból véglegesen kizárt diákok etnikai csoportok


szerinti megoszlása Angliában, 2002/2003 3

Fehér

Keverék

Karibi fekete

Afrikai fekete

Egyéb fekete

Indiai

Pakisztáni

Bangladesi

Kínai

Egyéb etnikai csoportok

a
A tízezer tanulóra jutó végleges kizárások száma az egyes etnikai csopor­
tokban az elemi és középiskolákban, valamint a speciális iskolákban (a spe­
ciális iskolákba kétszeresen beiratkozott diákok kivételével) az iskolaköteles
korosztályban.
Forrás: Social Trends, 34. 2004, 42. o.

körében volt a legalacsonyabb. Az amerikai is­ / A társadalmi kirekesztés és az etnikai hovatar­


kolákban végzett vizsgálatok hasonló eltéréseket tozás közötti kapcsolatokkal részletesebben a
mutatnak a kizárási arányok tekintetében a feke­ 10., „Szegénység, társadalmi kirekesztettség és
te és a más etnikai hátterű diákok között. jólét" című fejezetben foglalkozunk, a 2 7 8 . ol­
Az Egyesült Államokban - a közelmúltban elő­ dalon.
fordult iskolai lövöldözéseket követően - az is­
kolák több mint 80 százaléka vezette be a „zéró Fontos továbbá figyelembe vennünk azt is, hogy
tolerancia" politikáját a fegyelmet bomlasztó az iskolából történő kizárások arányaiban a ki­
diákokkal szemben. Miután az egész országra ki­ rekesztés és a hátrányos társadalmi helyzet jóval
terjedő vizsgálatokkal igyekeztek felmérni ennek átfogóbb mintái tükröződhetnek. Mint másutt is
a politikának az eredményeit, megállapították, láttuk, sok fiatal igen nehéz körülmények között
hogy a fekete diákokat a tanulói létszámban való nő fel, nélkülözve a felnőttek irányítását és támo­
képviseletüket meghaladó arányban zárják ki gatását. A férfiassággal kapcsolatos hagyományos
az iskolákból - olyan arányban, ami feltehetően felfogás fokozatosan érvényét veszti, és ezek előtt
nem csupán az iskolában tanúsított bomlasztó vi­ a fiatalok előtt nincs stabil jövőkép. A zavaros
selkedésüknek tulajdonítható. San Franciscóban családi és közösségi háttérrel felcseperedő fiata­
az iskolákból kizárt diákok 52 százalékát fekete lok szemében a számukra túlságosan tekintély­
tanulók teszik ki, akiknek az összlétszáma egyéb­ elvű iskola nem a lehetőségek kulcsának és az
ként a beiratkozott tanulóknak csupán 16 száza­ előbbre jutás kiindulópontjának, hanem csupán
léka. Phoenixben, ahol a fekete lakosság aránya jelentéktelen, sőt fölösleges állomásnak tűnhet.
mindössze 4 százalékos, az iskolából kizárt diá­
kok 21 százalékát teszik ki a fekete tanulók. Ho­
gyan lehet megmagyarázni a fekete fiútanulók Az IQ és az oktatás
ilyen magas kizárási arányát? Ebben valószínű­
leg számos tényező játszik szerepet. Lehetséges, Az eddigiekben nem foglalkoztunk az öröklött
hogy a kizárásoknál követett politikában egyes
képességek terén mutatkozó különbségek kér­
helyeken még ma is érvényesül a faji diszkrimi­
désével és azzal a közkeletű felfogással, hogy az
náció.
OKTATÁS

eltérő tanulmányi eredmények, majd az iskola a társadalmi, gazdasági és etnikai különbségekkel


elhagyását követően elért pozíciók, illetve jöve­ is korrelálnak, hiszen ezek a különbségek össze­
delmek közvetlenül tükrözik a társadalom egyes függésbe hozhatók az iskolai teljesítmény eltérő
tagjai között mutatkozó intelligenciakülönbsége­ szintjeivel. A fehér diákok általában jobb ered­
ket. Sokak szerint úgy teremthető meg az esély­ ményt érnek el a tesztekben, mint a feketék vagy
egyenlőség az iskolarendszerben, ha az egyének más hátrányos helyzetű kisebbségek tagjai. Az
elé az öröklött képességeiknek megfelelő szintű 1960-as években nagy felzúdulást keltett Arthur
követelményeket állítanak. Jensen tanulmánya, amely a fehérek és feketék
között mutatkozó intelligenciakülönbségeket ge­
netikai eltérésekkel magyarázta (Jensen 1967,
Mi az intelligencia? 1979).
Később Richard J. Herrnstein pszichológus és
A pszichológusok sok éven át vitatkoztak azon, Charles Murray szociológus A Bell-görbe: intelli­
vajon valóban létezik-e az intelligenciának neve­ gencia és osztálytagozódás az amerikai életben
zett emberi képesség, s ha igen, mennyiben függ {The Bell Curve: Intelligence and Class Structure
a velünk született különbségektől. Az intelligen­ in American Life, 1994) című, sokat bírált és so­
ciát igen nehéz meghatározni, mert számos kü­ kat magasztalt könyvének megjelenése újra meg­
lönböző, gyakran egymástól független tulajdon­ nyitotta a vitát az IQ és az oktatás összefüggései­
ságot foglal magában. Feltehetjük például, hogy ről. Szerzői azt állítják, hogy az IQ és a geneti­
az intelligencia a „legtisztább" formában az abszt­ kai örökség kapcsolatát ma már meggyőző erejű
rakt matematikai feladatok megoldására való ké­ bizonyítékok támasztják alá. A különböző faji
pességekben nyilvánul meg. Csakhogy az olyan és etnikai csoportok között mutatkozó jelentős
emberek, akik kiválóan oldanak meg efféle fel­ intelligenciakülönbségeket szerintük legalább­
adatokat, más területeken, például a történelem is részben öröklött adottságok magyarázzák. Az
vagy a művészet területén gyakran alacsonyabb általuk idézett adatok többsége az USA-ban vég­
teljesítményt nyújtanak. Mivel a fogalom ennyi­ zett vizsgálatokból származik. Szerintük ezek a
re nehezen definiálható, egyes pszichológusok bizonyítékok arra mutatnak, hogy egyes etnikai
a következő egyszerű meghatározást javasolták csoportokra átlagosan magasabb intelligencia­
(amit sok pedagógus készségesen el is fogadott): hányados jellemző, mint másokra. Az ázsiai­
„Az intelligencia az, amit az IQ-tesztek mérnek". amerikaiak, különösen a japán-amerikaiak és a
Az IQ betűszóval jelölt intelligenciahányados az kínai-amerikaiak átlagosan magasabb IQ-val ren­
intelligencia mérőszáma. Ez a definíció azonban delkeznek, mint a fehérek, bár a különbség nem
nyilvánvalóan nem kielégítő, hiszen tautológia, nagy. Ugyanakkor az ázsiaiak és a fehérek átla­
vagyis az intelligenciát teljes mértékben önma­ gos IQ-ja lényegesen magasabb, mint a feketéké.
gával határozza meg. Herrnstein és Murray az utóbbi faji csoportok kö­
zött - 156 felmérés eredményeit összegezve - 16
A legtöbb IQ-teszt konceptuális és számítási
pontnyi különbséget mutatott ki az átlagos IQ-ér-
feladatok keverékéből áll. A teszteket úgy szer­
tékekben. Állításuk szerint az öröklött intelligen­
kesztik meg, hogy az átlagos pontszám 100 le­
cia ilyen különbségei nagymértékben hozzájárul­
gyen: bárki, aki ennél alacsonyabb pontszámot ér
nak az amerikai társadalom megosztottságához.
el, az „átlagosnál kevésbé intelligensnek" minő­
Minél okosabb az egyén, annál nagyobb esélye
sül, az ennél magasabb pontszámot elérő szemé­
van arra, hogy a társadalmi ranglétrán felemelke­
lyek pedig az „átlagosnál intelligensebb" címkét
dik. A csúcson elhelyezkedők részben azért van­
kapják. Az IQ-teszteket - az intelligencia mérésé­
nak ott, mert okosabbak a lakosság többi részé­
nél felmerülő alapvető nehézségek dacára - szé­
nél, ebből pedig az következik, hogy a ranglétra
les körben használják különféle felmérésekben,
alján elhelyezkedők ott is maradnak, mivel nem
az iskolákban és a gazdasági vállalkozásoknál is.
olyan okosak, mint a felettük állók.

Hernstein és Murray bírálói tagadják, hogy a


Az IQ és a genetikai tényezők faji és etnikai csoportok között az IQ tekinteté­
ben fennálló különbségek genetikai eredetűek.
Az ilyen típusú tesztek során elért pontszám és Szerintük az IQ eltérései a társadalmi és kulturá­
az iskolai teljesítmény valóban szoros összefüg­ lis különbségekből erednek. Az IQ-tesztek - mu­
gést mutat, ami nem meglepő, hiszen a teszteket tatnak rá - olyan kérdéseket tesznek fel, ame­
eredetileg az iskolai siker előrejelzése érdekében lyeknek a helyes megválaszolásához például az
dolgozták ki. A tesztek eredményei éppen ezért absztrakt logikai érvelésben való jártasságra van
17. FEJEZET

szükség, és ezen a téren a jobb módú fehér diákok valószínűtlen és bizonyítatlan marad, hogy egyes
nagyobb valószínűséggel rendelkeznek tapaszta­ fajok képviselői átlagosan okosabbak lennének
latokkal, mint a fekete és más etnikai kisebbsé­ másoknál.
gek tagjai. Az IQ-teszteken elért pontszámokat
befolyásolhatják továbbá olyan tényezők is, ame­
lyeknek semmi közük sincs az állítólag mért ké­ A Bell-görbe körüli viták
pességekhez, például az, hogy magát a tesztelést
feszültséggel terhes folyamatként élik-e át. Az Steven Fraser 1995-ben A Bell-görbével kapcso­
IQ-tesztekkel kapcsolatos kutatások kimutatták, latos háborúk (The Bell Curve Wars) című köte­
hogy amikor a tesztet kitöltető személy fehér, tében számos tekintélyes tudós állásfoglalását
az afroamerikaiak hat ponttal alacsonyabb ered­ adta közre Herrnstein és Murray elgondolásaival
ményt érnek el, mint amikor fekete bőrű (Kamin kapcsolatban. A „Bell-görbét" maga a szerkesz­
1977). tő „az utóbbi évtized legnagyobb vitákat kiváltó
A más országokban élő hátrányos helyzetű társadalomtudományi közleményeként" írja le.
etnikai kisebbségek körében végzett vizsgála­ A benne megfogalmazott állítások „a szerkesztő­
tok - ilyen csoportok voltak például az „érint­ höz címzett levelek áradatát váltották ki minden
hetetlenek" Indiában, a maorik Új-Zélandon és nagyobb magazinban és napilapban, a rádió- és
a burakuminok Japánban - határozottan arra televíziókommentárok sokaságát nem is említve"
mutatnak, hogy az IQ eltérései az Egyesült Ál­ (Fraser 1995, 3. o.).
lamokban élő afroamerikaiak és a fehérek között Stephen Jay Gould biológus ( 1 9 4 1 - 2 0 0 2 ) , aki
a társadalmi és kulturális különbségekből adód­ maga is részt vett a Bell-görbe körüli vitákban,
nak. Az említett csoportokhoz tartozó gyermekek kijelentette, hogy Herrnstein és Murray négy fon­
az adott országokban valamennyien átlagosan tos állításában téved. Vitatta többek között azt a
10-15 ponttal alacsonyabb eredményt érnek el, tézist, hogy az intelligencia leírható egyetlen in­
mint az etnikai többséghez tartozók. Ezt a kö­ telligenciahányadossal, továbbá hogy az embe­
vetkeztetést támasztják alá továbbá tizennégy rek hitelt érdemlően rangsorolhatók egyetlen in­
országban (köztük az Egyesült Államokban) vég­ telligenciaskála mentén, valamint azt is, hogy az
zett összehasonlító kutatások is, amelyeknek az intelligencia lényegében a genetikai örökségből
eredményei azt mutatják, hogy az elmúlt fél év­ származik, és nem lehet megváltoztatni. Kimu­
század során az átlagos IQ-pontszámok jelentős tatta, hogy e feltételezések mindegyike kétségbe
mértékben növekedtek a lakosság egészében. Az vonható.
IQ-teszteket ugyanis rendszeresen frissítik, és Howard Gardner, a viták másik résztvevője úgy
amikor a tesztek régi és újabb változatait végez­ érvelt, hogy az egy évszázadon keresztül folyta­
tetik el ugyanazzal a csoporttal, a régi tesztek­ tott kutatások szétoszlatták az „intelligencia"
ben ugyanazok a személyek jelentősen magasabb mint általános kategória mítoszát. Különböző faj­
pontszámokat érnek el. A mai gyermekeknek az ta „intelligenciák" léteznek egymással párhuza­
1930-as évek évekből származó IQ-tesztekben el­ mosan: csak gyakorlati, zenei, térérzékelési, ma­
ért eredményei átlagosan 15 ponttal meghaladják tematikai és más intelligenciákról beszélhetünk.
az akkori gyermekcsoportok eredményeit: éppen A Bell-görbe körüli viták más közreműködői azt
ilyen átlagos különbség választja el jelenleg a állították, hogy az intelligenciahányados pont­
feketéket és a fehéreket. A gyermekek ma nem értéke és a karrier, illetve a teljesítmény között
születésüktől fogva intelligensebbek a szüleiknél nincs összefüggés, és egyetértettek abban, hogy
vagy nagyszüleiknél: a változás feltehetően a nö­ a Bell-görbe nem más, mint „rasszista áltudo­
vekvő jólétből és más szociális természetű elő­ mány". Gould az alábbi következtetésre jutott:
nyökből ered. Az átlagos társadalmi és gazdasági
szakadék a fehérek és az afroamerikaiak között
Szembe kell szállnunk a Bell-görbe doktrínájá­
legalább akkora, mint ami az egymást váltó ge­
nerációk között mutatkozik, és ez a szakadék kie­ val, egyrészt azért, mert téves, másrészt pedig
légítően megmagyarázza az IQ-pontszámok kü­ azért, mert ha érvényre jut, el fogja vágni az
lönbségét. Ugyanakkor szem előtt kell tartanunk összes lehetőséget mindenki intelligenciájá­
azt is, hogy az egyes csoportokban mért átlagos nak a megfelelő ápolása előtt. Természetesen
pontszámok semmit sem jeleznek előre a csoport nem lehetünk mindannyian rakétatudósok
bármely tagjának az intelligenciaszintjére vonat­ vagy agysebészek, de azok, akik ezt nem tehe­
kozóan. Míg az egyének közötti eltérések, ame­ tik meg, még mindig lehetnek rock-zenészek
lyek befolyásolják az IQ-teszt pontszámait, rész­ vagy professzionális atléták (és ezáltal jóval
ben genetikus eredetűek lehetnek, az továbbra is magasabb jövedelemre és társadalmi presztízs­
re tehetnek szert).
OKTATÁS

Az új IQ-izmus tanárok valójában mit értettek ez alatt a kifejezés


alatt. Megállapították, hogy a „tehetséget" egyfaj­
Az új IQ-izmus: intelligencia, „tehetség" és jegy­ ta fix adottságnak tekintették, ami meghatározza
re adagolt oktatás (The New IQism: Intelligence, a különböző diákok lehetőségeit. Egy osztályfő­
„Ability" and the Rationing of Education) című nök így beszélt erről: „Tehetséget nem adhatunk
közleményükben David Gillborn és Deborah senkinek. Mindenki csak annyit érhet el, ameny-
Youndell azt állítja, hogy bár az intelligenciahá­ nyit a képességei lehetővé tesznek, vagy tán nem
nyados mérését újabban már ritkán használják így van?". Kiderült továbbá, hogy a tanárok gyak­
fel nyíltan az oktatásban, ma a pedagógusok na­ ran úgy vélték, a tehetség objektíven mérhető. Az
gyon hasonló értelemben használják a „tehetség" egyik iskolában tanulmányaik megkezdésekor
kifejezést. Véleményük szerint a „tehetség" szó kitöltettek a diákokkal egy „kognitív képességi"
használata szisztematikusan hátrányos helyzet­ tesztet, és ezt a tanárok jó előrejelzésnek tekin­
be hozza a fekete és a munkásosztályból szárma­ tették a később az érettségin várható teljesítmé­
zó tanulókat az iskolákban. nyükre vonatkozóan.
E két szerző az 1990-es évek közepén két éven A Gillborn és Youndell által vizsgált mindkét
keresztül felméréseket végzett két londoni isko­ iskolában arról panaszkodtak a tanulók, hogy
lában. Interjúkat készítettek a tanárokkal és a „egyes társaikkal kivételeznek". A többségükben
diákokkal, akiket a középiskolában töltött har­ fehér és középosztálybeli kivételezettek pedig
madik és utolsó évük során folyamatosan meg­ éppen azok voltak, akiket a tanárok tehetséges­
figyeltek. Mindkét általuk vizsgált iskolában úgy nek tekintettek. Egy tanár szerint a szegényebb,
találták, hogy az oktatást nagymértékben a jó átmenetileg munka nélküli szülők „nem lép­
érettségi eredményekre koncentrálva szervezték nek fel ugyanolyan elvárásokkal gyermekeikkel
meg (A-to-C economy). Ez alatt az iskoláknak azt szemben a tanulmányaikat illetően, mint a kö­
a törekvését értették, hogy, hogy a tanulók lehe­ zéposztálybeli vagy a felfelé törekvő munkásosz­
tő legnagyobb része tegye le öt vagy több tárgy­ tálybeli szülők". Ez azt jelenti, hogy a társadal­
ból közepes vagy annál jobb osztályzatokkal az mi osztály-hovatartozás és a szülői elvárások is
érettségi vizsgát, mégpedig azért, mert az ezt a hozzájárultak ahhoz, ahogyan a tanárok megítél­
teljesítményszintet elérő tanulók aránya az egyik ték valamely diák „tehetséges" voltát. A szerzők
legfontosabb kritérium, melynek alapján rangso­ számos alkalommal megfigyelték továbbá azt is,
rolják az iskolákat a kormányzat által évenként hogy a tanárok „a fekete tanulókkal szigorúbban
közzétett hivatalos rangsorokban. Mint az egyik bántak, miközben a más etnikai háttérből jövő
iskola igazgatója a tanári karhoz intézett beszé­ társaik esetében érvényesítettnél alacsonyabb el­
dében egy alkalommal megjegyezte: „Leginkább várásokat támasztottak velük szemben". A tehet­
arra kell törekednünk, hogy szintjelzőként az öt ség ilyenfajta, bizonyos tanulók számára szubjek­
érettségi tárgyból a lehető legnagyobb arányban tív vélekedés alapján történő „megelőlegezése" a
érjünk el jó eredményeket." szerzők szerint a tanárokban nem is tudatosodó
diszkriminációt jelentett a fekete és a munkás­
Noha ez a célkitűzés dicséretre méltónak tű­
osztálybeli gyermekekkel szemben.
nik, Gillborn és Youndell úgy találta: komoly
nyomást fejt ki a tanárokra, hogy azokkal a ta­ A tanárok nem hivatalos értékelése azt ille­
nulókkal foglalkozzanak a legtöbbet, akikről úgy tően, hogy mely tanulók tehetségesek, azt vonta
gondolják, képesek öt vagy több tárgyból közepes maga után, hogy az emelt szintű érettségi letéte­
vagy annál jobb eredménnyel letenni az érettsé­ lét (melynek alapján az iskolák feljebb juthattak a
gi vizsgát. A kutatók így foglalták össze megálla­ rangsorban) viszonylag kevesebb fekete és mun­
pításaikat: ,,[A tanárok] mindkét iskolában egyre kásosztálybeli tanulónak javasolták, mint ahány
inkább mintegy »jegyre adagolva« osztják be a fehér és középosztálybeli társuknak. A tanárok­
tanulók különböző csoportjaira fordított idejüket nak a tanulók tehetségére vonatkozó nézetei fon­
és energiájukat." A tanároknak el kellett dönte­ tos szerepet játszottak továbbá annak a meghatá­
niük, hogy kik azok a tanulók, akik képesek elér­ rozásában is, hogy az egyes tanulók mely csopor­
ni öt tárgyból a jó érettségi eredményt, és ezekre tokba kerüljenek a csoportbesorolás alkalmából:
fordították a legtöbb figyelmet. Az, hogy valakit a fekete és munkásosztálybeli gyermekek, akik
alkalmasnak tartottak-e az öt vagy több tárgyból ugyanolyan tanulmányi eredményeket értek el,
leteendő érettségin való helytállásra, mindkét mint fehér középosztálybeli társaik, és nagyobb
iskolában a tanulók „tehetségének" a megítélé­ valószínűséggel kerültek alacsonyabb szintű cso­
se alapján dőlt el. A tanárokkal és a tanulókkal portokba. Ez - nem meglepő módon - azzal az
folytatott interjúk és megfigyeléseik alapján a ku­ eredménnyel járt, hogy az érettségin kevesebb fe­
tatók világosabb képet alkothattak arról, hogy a kete és munkásosztálybeli tanuló ért el közepes-
nél jobb eredményeket, megerősítve a tanárok hogy az emberek hogyan használják fel az olyan
értékelését a képességeik tekintetében. Az egyik érzelmi természetű vonásaikat, mint például az
iskolában például a fekete diákok 16 százaléka önmaguk motiválására való képességet, az önfe­
ért el öt vagy több érettségi tárgyban közepesnél gyelmet, a lelkesedést és a kitartást. Ezek a tu­
jobb eredményt, míg ugyanezt a teljesítmény­ lajdonságok - mindent összevetve - nem örök­
szintet a fehér tanulók 35 százaléka mutatta fel. lődnek, és minél inkább sikerül a gyermekeket
Ezek az eredmények országos szinten is azt a ti­ megtanítani ezeknek a kifejlesztésére önmaguk­
pikus mintát tükrözik, miszerint a fekete és mun­ ban, annál több esélyük lesz intellektuális képes­
kásosztálybeli tanulók tanulmányi teljesítménye ségeik hasznosítására is.
rosszabb az átlagnál. Goleman így érvel: „Közülünk a legkiválób-
Ily módon - érvel Gillborn és Youndell - a „te­ bakra is leselkednek a féktelen szenvedély ós a
hetségre" vonatkozó feltételezések lényegében zabolátlan impulzusok csapdái: a magas IQ-val
azonosak azokkal az intelligenciával kapcsolatos rendelkező emberek néha megdöbbentően rosz-
nézetekkel, melyek alapján a korábbi generációk szul irányítják a magánéletüket" (34. o.). Ez az
idején létrejött a brit középiskolák hármas fel­ egyik oka annak, hogy a közönséges intelligencia
osztása gimnáziumokra, szakközépiskolákra és mértéke gyengén korrelál a későbbi teljesítmé­
szakiskolákra. A szerzők szerint ez a felfogás jel­ nyekkel.
lemzi az új munkáspárti kormányzat gondolko­ Egy szociológiai vizsgálat során a kutatók ki­
dását is az oktatással kapcsolatban. Az 1997-ben lencvenöt harvardi diák életpályáját kísérték
ismét hatalomra jutott Munkáspárt rendületle­ végig, akik az 1940-es évek években fejezték be
nül támogatja a tanulóknak a képességeik vagy tanulmányaikat. Mire középkorúak lettek, a cso­
tehetségük alapján történő iskolai „besorolását". portnak az egyetemen magas IQ-teszteredménye-
A szerzők azt állítják, hogy éppen ezek a képessé­ ket elért tagjai csupán kismértékben futottak be
gekre vonatkozó feltételezések tehetők felelőssé a sikeresebb karriert, mint az alacsonyabb pont­
különféle társadalmi osztályokból érkező, illetve számot elért társaik. Egy másik kutatás során egy
más-más etnikai csoportokhoz tartozó tanulók olyan csoportot vizsgáltak, amely az IQ-spektrum
tanulmányi teljesítményszintje között mutatkozó másik végén elhelyezkedett el. Ez a minta 450 fi­
jelentős különbségek kialakulásáért. úból állt, akiknek a kétharmad része szociális se­
Noha a legtöbb pedagógus erősen vitatná a gélyekből élő családokból származott, s akik va­
„Bell-görbe" szerzőinek felfogását, miszerint az lamennyien a Harvard Egyetem közelében fekvő
intelligencia nagyrészt öröklődik, Gillborn és szegénynegyedben laktak. A csoport egyharmad
Youndell így foglalják össze vizsgálataik ered­ része 90-nél alacsonyabb IQ-val rendelkezett.
ményeit: „Legalábbis egy bizonyos értelemben Az IQ itt is csak csekély összefüggést mutatott a
az öröklődés hívei győztek. A brit oktatási rend­ vizsgált személyek későbbi karrierjével. A 80-nál
szer mindenféle érdemleges szakmai vita nélkül alacsonyabb IQ-val rendelkező férfiaknak pél­
egyre inkább visszatér egy olyan politikához és dául 7 százaléka volt munkanélküli, de ugyan­
gyakorlathoz, ami készpénznek veszi az olyan ilyen arányban voltak munkanélküliek azok kö­
IQ-isták feltételezéseit, mint Herrnstein és Mur­ zött is, akiknek az IQ-ja 100-nál magasabb volt.
ray." Ily módon ismét megjelenik az ismerős Jobb előrejelzőnek bizonyultak viszont az olyan
társadalmi megosztottság (különösen a faji és gyermekkori adottságok, mint például az érzel­
osztályalapú diszkrimináció) a pedagógia nyel­ mek kezelése és az a képesség, hogy valaki „jól
vezetén keresztül, ami látszólag a tanulók egyéni ki tud jönni" másokkal. Howard Gardner így írt
„adottságait" hangsúlyozza, de valójában a cso­ erről:
portidentitásokra vonatkozó kimondatlan előíté­
leteken alapszik. Az interperszonális intelligencia nem más,
mint a többi ember megértésének képessége:
mi motiválja őket, hogyan dolgoznak, hogyan
Érzelmi és interperszonális intelligencia lehet együttműködni velük. A sikeres keres­
kedők, politikusok, tanárok, klinikai orvosok
Érzelmi intelligencia (2003) című könyvében Da­ és vallási vezetők valószínűleg mindannyian
niel Goleman megpróbálta eltéríteni a szakmai magas fokú interperszonális intelligenciával
diskurzust az intelligenciahányados körüli viták­ rendelkező egyének. Az intraperszonális in­
tól. Goleman szerint annak a meghatározásában, telligencia pedig az a képesség, hogy az ember
hogy életünk során hogyan boldogulunk, az „ér­ pontos és hiteles képet tudjon kialakítani ön­
zelmi intelligencia" legalább olyan fontos lehet, magáról és azt hatékonyan tudja működtetni
mint az IQ. Az érzelmi intelligencia azt fejezi ki, élete során (1993, 9. o.).
OKTATÁS

Felül kell tehát vizsgálnunk az intelligenciá­ az oktatásban sokak szerint mindez meg fog vál­
val kapcsolatos fogalmainkat, beleértve az éle­ tozni. Vajon csakugyan egyre inkább fel fogják
tünk alakulásában szerepet játszó különféle si­ váltani a tankönyveket a digitális médiumok? És
kertényezőket. Valami hasonló mondható el ma­ az iskolák vajon tovább élhetnek-e a jövőben is a
gáról az oktatásról is. Az oktatás tágabb fogalom, maihoz hasonló formában, ha a gyermekek a ta­
mint a formális iskoláztatás. Nem tekinthetjük nárok helyett inkább a számítógépeikhez fordul­
többé csupán egyetlen felkészülési szakasz­ nak, amikor tanulni akarnak? Azt mondják, hogy
nak, mielőtt az egyén belép a munka világába. az új technológiák nem csupán hozzátesznek
Ahogy a technológia változik, a boldoguláshoz sok mindent a meglévő tantervekhez, hanem alá
szükséges készségek is módosulnak, és a legtöbb fogják ásni és gyökeresen meg fogják változtatni
megfigyelő egyetért abban, hogy az oktatás va­ őket. A fiatalok ugyanis már ma is információ- és
lamilyen formájában való részvétel - még ha a médiaorientált társadalomban nőnek fel, és sok­
tanulást csupán pragmatikusan, a munka szem­ kal magabiztosabban bánnak az új technológiai
pontjából releváns készségek forrásaként fogjuk eszközökkel, mint a legtöbb felnőtt, beleértve a
is fel - a jövőben egész életünk során nélkülöz­ tanáraikat is.
hetetlen lesz. Az utóbbi években a technológia felhasználása
az oktatásban teljesen átalakult. Az Egyesült Ki­
rályságban országos kezdeményezések sorozata
AZ OKTATÁS ÉS AZ irányul a brit iskolák modernizálására és számí­
ÚJ KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK tógépesítésére. A 17.11-17.14. ábra szemlélete­
sen tükrözi az információs és kommunikációs
Az információs technológiák terjedése máris sok­ technológiák látványos térhódítását az angliai
féle módon befolyásolja az iskolai oktatást. A tu­ iskolákban, ami azzal jár együtt, hogy 2002-re
dásgazdaság megköveteli a számítógépek kezelé­ gyakorlatilag valamennyi iskola rácsatlakozott az
séhez értő munkaerőt: egyre világosabbá válik, internetre.
hogy az oktatás kritikus szerepet játszhat ennek Egyes megfigyelők „iskolai forradalomról", az
a szükségletnek a kielégítésében, és ezt vállalnia „asztalunkról elérhető virtuális valóság" meg­
is kell. Az utóbbi években a számítógépek elter­ érkezéséről és „falak nélküli osztálytermekről"
jedése a háztartásokban is erősen felgyorsult, de beszélnek. Nem kétséges, hogy a számítógépek
sok gyermek még mindig nem jut hozzá a szá­ kiterjesztették az oktatás lehetőségeit. Felhaszná­
mítógép használatához az otthonában. Ezért az lásuk révén a gyermekeknek lehetőségük nyílik
iskolák döntő fontosságú fórumot jelentenek a arra, hogy önállóan tanuljanak, felkutassanak bi­
fiatalok számára ahhoz, hogy ismereteket szerez­ zonyos témákat a hálózati források segítségével,
zenek be a digitális világról, megismerkedjenek a és hasznosítsák az olyan oktatási szoftvereket,
számítógépek és a hálózati technológia nyújtotta amelyek lehetővé teszik, hogy a nekik leginkább
lehetőségekkel, s jártasságra tegyenek szert azok megfelelő tempóban haladjanak előre. Ám az a
kiaknázásában. vízió (vagy rémálom), hogy a gyermekek kizá­
rólag a számítógépek közvetítésével tanuljanak,
még nem vált valóra. Úgy tűnik, hogy a „falak nél­
Technológia az osztálytermekben küli osztálytermekre" még egy kicsit várni kell.
Még ha volna is elég számítógép az iskolákban
A modern oktatás kialakulása - mint ebben a fe­ vagy az otthonokban (és bár az egy számítógépre
jezetben korábban is láttuk - összefüggésben állt jutó tanulók száma radikális mértékben csökken,
számos más, nagyobb változással, amelyek a 19. egyelőre még nem ez a helyzet - lásd a 17.12. áb­
században mentek végbe. Az egyik ilyen fontos rát), a legtöbb tanár csak a hagyományos órák ki­
változás a nyomtatás gyors fejlődése és az úgyne­ egészítőjének tekinti a számítógépeket, nem pe­
vezett „könyvkultúra" megjelenése volt. Az ipari dig azok helyettesítőjének. A tanulók felhasznál­
társadalom kialakulásának egyik megkülönbözte­ hatják a számítógépeket a megszokott munkán
tő jegye volt a könyvek, újságok és más nyomta­ kívül különféle új típusú feladatok megoldására,
tott anyagok tömeges elterjedése, csakúgy mint a például valamilyen kutatási projekt elvégzésére
gyártelepek növekedése és a gépek szaporodása. vagy aktuális eseményekről való tájékozódásra.
Az oktatás biztosította az alapvető írás- és szá­ Kevés pedagógus tekinti azonban az információs
molási készségeket, hozzáférést nyújtva a nyom­ technológia (IKT) vívmányait olyan eszközök­
tatott anyagokhoz. Semmi sem jellemzőbb az is­ nek, amelyek helyettesíthetik a tanárokkal folyta­
kolára, mint a tankönyvek. A számítógépek és a tott interakciót és a tőlük való tanulást. A tanárok
multimédia-technológiák növekvő használatával előtt az a kihívás áll, hogy az információs techno-
17. FEJEZET
HMMMMMMMMMMi

77.7 7. ábra Az IKT-eszközökre f o r d í t o t t átlagos kiadások az egyes iskola­


típusokban, 1998-2003

• 1998 H 1 9 9 9 B 2 0 0 0 B 2 0 0 1 B 2 0 0 2 • 2003

Elemi iskolák Középfokú iskolák Szakiskolák

Forrás: Department for Education and Skills 2003, 5-7. o.

77.72. ábra Az egy számítógépre j u t ó tanulók száma iskolatípusonként


(Anglia, 1998-2003)

• 1998 L11999 B 2 0 0 0 B 2 0 0 1 B 2 0 0 2 B2003

Elemi iskolák Középfokú iskolák Szakiskolák

Forrás: Department for Education and Skills 2003, 5-7. o.

77.73. ábra A főként vagy kizárólag oktatási és tanulási célokra használt


számítógépek használata iskolatípusonként (Anglia, 1 9 9 8 -
2003)

• 1998 3 1 9 9 9 B 2 0 0 0 B 2 0 0 1 B 2 0 0 2 B2003
250
/

Elemi iskolák Középfokú iskolák Szakiskolák

Forrás: Department for Education and Skills 2003, 5-7. o.


OKTATÁS

77.74. ábra Az internet-hozzáféréssel rendelkező iskolák százalékos aránya


(Anglia, 1998-2003)

• 1998 D 1 9 9 9 B 2 0 0 0 1 2 0 0 1 B2002 B2003

Elemi iskolák Középfokú iskolák Szakiskolák

Forrás: Department for Education and Skills 2003, 5-7. o.

lógiák új eszközeit megtanulják értelmes és peda­ az interneten keresztül, vagy az Észak-Amerika


gógiailag indokolt, célszerű módokon integrálni nagyvárosaiban létesített több mint ötven „tanu­
a tanítás és a tanulás folyamatába. lási központ" valamelyikében lép interakcióba és
találkozik egymással.
A Phoenixi Egyetem egy sor szakon nyújt egye­
Eljött-e máris az e-egyetemek kora? temi fokozat megszerzéséhez vezető kurzusokat,
amelyek teljes egészében online végezhetők el, a
A brit Open University (OU) már 1971 óta úttörő diákok aktuális tartózkodási helyétől gyakorlati­
szerepet játszik a televízió távoktatási felhaszná­ lag függetlenül. A fizikai osztálytermeket online
lása terén a felsőoktatásban. A kora reggeli és a elérhető „csoportpostafiókok" helyettesítik: a
késő esti órákban sugárzott oktató műsorait kez­ hallgatók - ahelyett, hogy prezentációkat tarta­
dettől fogva a BBC közvetíti. A hallgatók levelező nának vagy személyesen vitatnák meg gondola­
formában végzik tanulmányaikat, audiovizuális taikat - az elektronikus osztálytermekben teszik
és nyomtatott tananyagok együttesére támasz­ hozzáférhetővé dolgozataikat diáktársaik és az
kodva. Személyesen csak a rendszeres időközön­ oktatók számára. Elektronikus könyvtár áll ren­
ként tartott konzultációk, valamint az intenzív delkezésükre, ahol elvégezhetik kutatási felada­
nyári kurzusok alkalmából találkoznak oktatóik­ taikat és hozzáférnek a kötelező olvasmányok­
kal és diáktársaikkal. Az otthonról - gyakran hoz. Az egyes kurzusokat vezető oktatók minden
munka mellett - folytatott tanulmányok befeje­ hét elején elektronikusan osztják szét az adott
zésekor kapott egyetemi diplomájuk egyenrangú héten feldolgozandó témákat és az ajánlott olvas­
a hagyományos intézmények által kibocsátott mányok listáját. A hallgatók a saját időbeosztá­
fokozatokkal. Az OU rövid idő alatt az Egye­ suk szerint végzik el a megkívánt munkát, mivel
sült Királyság legnagyobb egyetemévé vált, és az a nap vagy az éjszaka bármely órájában beléphet­
utóbbi évtizedben egyre jelentősebb mértékben nek az „elektronikus osztályterembe", az oktatók
támaszkodik az internetre is, kiegészítve tanulási pedig szintén elektronikus úton, küldik vissza az
forrásainak spektrumát, miközben továbbra is el­ általuk értékelt és megjegyzésekkel ellátott dol­
kötelezett amellett, hogy fenntartsa a személyes gozatokat a hallgatóknak.
találkozások lehetőségét is a hallgatókkal.
A Phoenixi Egyetemen nem csupán a tanulás
Úgy tűnik, hogy ma az internet még mélyre­ közvetítő eszköze tekinthető az intézmény meg­
hatóbban átalakítja az oktatást, mint ahogyan a különböztető jegyének. Az egyetem csak olyan
televízió tette több mint három évtizeddel ez­ hallgatókat vesz fel, akik elmúltak 23 évesek, és
előtt. Az online-oktatás egyik úttörője a Phoe- valamilyen munkahelyen alkalmazásban állnak.
nixi Egyetem az Egyesült Államokban. Mára ez Az egyetem szolgáltatásainak mind a struktúrá­
az intézmény lett a legnagyobb akkreditált egye­ ja, mind a tartalma olyan felnőtt szakembereket
tem az USA-ban. Ám - eltérően a legtöbb nagy céloz meg, akik új készségeket és képesítéseket
amerikai egyetemtől - nem büszkélkedhet füves kívánnak szerezni, de ezt a továbbtanulást olyan
kampusszal, tágas könyvtárral, futballcsapattal módon kell beiktatniuk az életükbe, ami nem
vagy diákközponttal. A hallgatók túlnyomórészt kerül összeütközésbe sem a szakmai munkájuk­
a Phoenixi Egyetem „online kampuszán", vagyis kal, sem a magánéletükkel. Ennek érdekében a
564 17. FEJEZET

kurzusokat nem a tanévek szokásos időbeosztá­ érdekelt vállalkozások - egész sora lép be gyors
sa szerint szervezik, hanem 5-8 hetes intenzív egymásutánban az oktatási piacra. A tudás és a
blokkokban, amelyek folyamatosan elérhetők az tanulás minden eddiginél inkább „keresett áru­
egész év során. cikké" vált.
Van még egy fontos vonás, melynek tekinte­ Még a hagyományos egyetemek is tesznek lépé­
tében a Phoenixi Egyetem eltér a hagyományos seket abban az irányban, hogy „e-egyetemekké"
egyetemektől: ez nyereségérdekeltségű magánin­ váljanak: az intézményekből alakult konzorciu­
tézmény, és egy nagyvállalat, az Apollo Commu­ mok online megosztják egymással tudományos
nications tulajdonában van. Átlagos nyeresége kutatási és oktatási forrásaikat, eszközeiket, okta­
egy évtizeddel a létrehozása után negyedéven­ tó személyzetüket és hallgatóikat. Az egyetemek
ként 12,8 millió dollár volt. Mint e fejezetnek a szerte a világon felismerik a más intézményekkel
városi szakiskolákkal foglalkozó részében fentebb kialakított efféle partnerkapcsolatok hasznosságát,
( 5 3 5 - 5 3 6 . o.) is láthattuk, Nagy-Britanniában és mivel a partnereik nyújtotta szolgáltatások kiegé­
az Egyesült Államokban egyre nagyobb számban szítik a sajátjaikat. A tudomány viharos fejlődése
jönnek létre olyan oktatási intézmények, ame­ és a technológiai újítások burjánzása közepette
lyek nem állami, hanem inkább magánforrások­ még a legnagyobb presztízsű elitintézmények szá­
ra támaszkodnak mind a finanszírozás, mind a mára is lehetetlen, hogy valamennyi tudomány­
menedzsment tekintetében. Az intézményveze­ területen a csúcson maradjanak. A konzorciumok
tésben jártas professzionális külső szervezeteket az online partnerkapcsolatok révén közös tudás­
és a technológia alkalmazásával, illetve terjesz­ bankba gyűjthetik össze a tagjaik birtokában
tésével foglalkozó vállalatokat az állami oktatá­ levő szakmai tudást, amit elérhetővé tesznek
si rendszerben is egyre gyakrabban bízzák meg valamennyi hallgatójuk és kutatójuk számára.
konzultációs vagy adminisztratív feladatok ellá­ A Londonban tanuló diákok például könnyedén
tásával. hozzáférhetnek a San Franciscó-i online könyv­
tárakhoz, a felmerülő kérdések tisztázására elekt­
Az internetalapú tanulás rugalmassága és ké­
ronikus levelezés útján megkereshetik a speciális
nyelmessége nem tagadható, de ezt a megközelí­
szakterületükön működő tudományos kutatókat
tést is számos bírálat éri. Sokan úgy vélik, hogy
bárhol a világon és együttműködhetnek különfé­
a „szemtől szemben", igazi interaktív környezet­
le kutatási programokban.
ben folyó tanulás semmivel sem helyettesíthető.
A tanulók jövőbeli generációi vajon alig lesznek
többek mint olyan névtelen diákok hálózatai, akik
legfeljebb az online érintkezésre szolgáló felhasz­ KÖVETKEZTETÉS: AZ OKTATÁS JÖVŐJE
nálói nevük alapján ismerik egymást? A különbö­
ző készségekre orientált, gyakorlati jellegű tanul­ Az új kommunikációs technológiák nagy lehe­
mányok vajon csakugyan mindinkább háttérbe tőségeket teremtenek az oktatásban. Lehetővé
fogják szorítani a „csak a tanulás kedvéért való teszik, hogy a formális oktatás kilépjen az osz­
tanulást", és valóban megkérdőjelezik az abszt­ tálytermek vagy az előadótermek keretei közül
rakt gondolkodás fontosságát? és újabb diákokat érjen el bárhol a világon, füg­
A globalizáció és a technológiai haladás lehe­ getlenül azok életkorától, nemétől vagy osztály­
tővé tette a globális piac kialakulását a felsőok­ hovatartozásától. Az új információs és kom­
tatásban is. Noha a felsőoktatás - a külföldi diá­ munikációs technológiák azonban nem csupán
koknak, a nemzetközi kutatási programoknak és felszabadító és az esélyegyenlőséget segítő erőt
a nemzetközi tudományos konferenciáknak kö­ képviselnek, hanem - mint bírálóik kimutat­
szönhetően - bizonyos mértékig mindig is nem­ ták - felerősíthetik az oktatási egyenlőtlensége­
zetközi jellegű volt, ma radikálisan új lehetősé­ ket is. Az úgynevezett „információs szegénység"
gek nyílnak meg a bolygónk különböző pontjain hozzáadódhat az anyagi értelemben vett hátrá­
működő oktatási intézmények, valamint a diákok nyos helyzethez és mindazokhoz az egyenlőt­
és a kutatók közötti együttműködésre. Az inter­ lenségekhez, amelyeket az oktatás - mint koráb­
netalapú tanulás és az e-egyetemek kialakulása ban láttuk ebben a fejezetben - reprodukálhat.
révén az oktatás és a különböző képesítések meg­ A technológiai változások puszta sebessége és a
szerzése globális szinten is mindinkább elérhe­ munkáltatók részéről a számítógépek kezelésé­
tővé válik mindenki számára. Sokféle bizonyít­ hez értő munkaerő iránt megnyilvánuló kereslet
ványt és diplomát meg lehet szerezni ma már az azt eredményezheti, hogy a technológiához értő
osztálytermek és a hagyományos oktatási intéz­ dolgozók mintegy „átugorhatják" azokat, akiknek
mények világán kívül is. Az egymással versen­ nincs kellő tapasztalatuk a számítógépek hasz­
gő intézmények és vállalatok - köztük nyereség­ nálatában. A technológiai készségekkel rendel-
OKTATÁS

Többen azt állítják, hogy az internet-hozzáfé­


rés jelenti a gazdagokat a szegényektől elválasztó
új demarkációs vonalat. 2000-ben Latin-Ameri­
ka, Kelet-Ázsia, Kelet-Európa, az arab államok és
a fekete-afrikai országok lakosságának mindösz-
sze 4 százaléka tartozott az internet-felhasználók
közé, míg ugyanabban az évben az USA népes­
ségének 54 százaléka használt internetet (UNDP
2001).
Az információs technológiák lelkes hívei azt
állítják, hogy a számítógépesítés nem szükség­
képpen vezet nemzeti és globális egyenlőtlen­
ségekhez, mert a technológia ereje éppen abban
áll, hogy képes az embereket közelebb hozni
egymáshoz és új lehetőségeket megnyitni előt­
tük. Az ázsiai és afrikai iskolák, amelyekben
hiányoznak a tankönyvek és a képesített taná­
rok, hasznot húzhatnak az internetből - állít­
ják. A szegénység és a hátrányok leküzdéséhez
éppen a külföldön működő oktató kollégákkal
való együttműködés és a távoktatási programok
jelenthetik a kulcsot: ha a technológia felhasz­
nálását értelmes és kreatív emberek irányítják, a
lehetőségek korlátlanok.
A technológia valóban lélegzetelállító fejlődést
mutat és fontos ajtókat nyithat meg, de tudatában
kell lennünk annak is, hogy nem létezik egysze­
Kialakulóban van-e egy új „ s z á m í t ó g é p e s a l s ó b b osztály" rű technológiai megoldás (techno-fix). A tömeges
a szegényebb o r s z á g o k b a n ? írástudatlansággal küzdő alulfejlett régiókban,
amelyek a telefonvonalakat és az elektromos
kezők, illetve nem rendelkezők között ily módon áramellátást is nélkülözik, jelentősen megerősí­
létrejövő szakadék fenyegetése felerősíti az egész tett oktatási infrastruktúrára van szükség ahhoz,
életen át tartó tanulás (lásd az 5 3 6 - 5 3 7 . oldalon) hogy a lakosság valóban hasznot húzhasson a táv­
fontosságát, amire szükség van ahhoz, hogy az oktatási programokhoz való hozzáférést biztosító
információ korában valaki meg tudjon felelni új technológiákból. Az oktatási rendszerek - mint
az élet új kihívásainak. ebben a fejezetben többször is hangsúlyoztuk -
A nyugati társadalomban egyesek már félnek újratermelhetik a hagyományos egyenlőtlensége­
egy „számítógépes alsóbb osztály" kialakulásá­ ket a társadalmi osztályok és a nemek között. Az
tól. Ahogy a globális gazdaság egyre inkább tu­ új információs és kommunikációs technológiai
dásalapúvá válik, fokozódik az a veszély, hogy az eszközök még fokozhatják is a társadalom meg­
információgazdagok és az információszegények osztottságát, ám megfelelően irányított felhaszná­
közötti szakadék elmélyülése következtében a lásuk izgalmas felszabadító lehetőségeket nyújt
szegény országok még inkább marginalizált hely­ és az esélyegyenlőséget szolgálhatja az oktatási
zetbe kerülnek. rendszerekben szerte a világon.

ÖSSZEFOGLALÁS

1. Az oktatás modern formái - a gyermekek spe­ zamosan egyre több ember tett szert absztrak­
ciálisan erre a célra létesített iskolákban folyó tabb ismeretekre az írás-olvasás és a számolás
tanításával - a nyomtatott anyagok és az írni- gyakorlati készségein túlmenően is.
olvasni tudás terjedésével kezdtek kialakulni. 2. Az oktatás kibővülése a 20. században szoros
A tudást ily módon több helyen és több ember összefüggésben állt az írástudó és fegyelmezett
számára lehetett megőrizni, reprodukálni és munkaerő iránti igények növekedésével. A tu­
továbbadni. Az iparosítás folyamán a munka dásgazdaságba való átmenet során az oktatás
egyre jobban specializálódott, és ezzel párhu- még fontosabbá válik. Miközben a képzetlen
17. FEJEZET

fizikai dolgozók munkalehetőségei csökken­ 8. Az iskolák szervezeti berendezkedése és az is­


nek, a munkaerőpiac olyan dolgozókat igé­ kolai oktatás egész rendszere alkalmas volt a
nyel, akik jártasak az új technológiák haszná­ nemek közötti egyenlőtlenségek fenntartásá­
latában, új készségeket tudnak elsajátítani és ra. A fiúk és lányok számára előírt különbö­
képesek kreatívan dolgozni. ző öltözködési szabályok, valamint a nemek
3. Az 1944. évi oktatási törvény életbelépése szerepével kapcsolatban hagyományosan
után az Egyesült Királyságban mindenki szá­ rögzült felfogást képviselő a tankönyvszö­
mára biztosították az ingyenes középfokú ok­ vegek elősegítik a diszkriminatív társadalmi
tatásban való részvétel lehetőségét, és a tan­ sztereotípiák fennmaradását. Az elmúlt év­
kötelezettség korhatárát 15 évre emelték. Az tizedben a lányok - e makacsul tovább élő
állami középfokú oktatás gimnáziumokban, tendenciák dacára - következetesen jobb ta­
úgynevezett modern iskolákban és különféle nulmányi teljesítményt nyújtottak a fiúknál
szakmai iskolákban folyt. A tanulókat a külön­ az oktatási rendszer valamennyi szintjén.
böző típusú iskolákban való továbbtanulásra A „gyengélkedő fiúk" nem kielégítő teljesít­
képességeik szerint, a „tizenegy plusz" vizsga­ ményét egyes elemzők összefüggésbe hoz­
rendszer segítségével választották szét. zák olyan nagyobb társadalmi problémákkal
4. Az 1960-as években bevezették a középfokú is, mint a bűnözés, a munkanélküliség és a
oktatásban az egységes iskolák rendszerét. El­ csonka családok terjedése, bár mások szerint
törölték az úgynevezett „tizenegy plusz" szűrő­ ennek a jelenségnek a túlzott hangsúlyozása
vizsgákat, bezárták valamennyi szakiskolát és félrevezető lehet.
a legtöbb gimnáziumot is. Az utóbbi években 9. Mivel az intelligenciát nehéz definiálni, erről
azonban az egyesített iskolákat is sok támadás a kérdésről hosszabb ideje számos vita folyik.
éri, mert bírálóik szerint nem tudják biztosí­ Egyesek azt állítják, hogy a gének határozzák
tani a létesítésük kezdeményezői által remélt meg bizonyos csoportok átlagos intelligencia­
oktatási színvonalat. hányadosát, míg mások a társadalmi hatásokat
5. Nagy-Britanniában a második világháború óta tartják meghatározó erejűnek. Az eddig feltárt
jelentősen kibővült a felsőoktatás. Új intézmé­ bizonyítékok alapján úgy tűnik, hogy inkább
nyeket létesítettek (ezek az úgynevezett „vö­ azoknak van igazuk, akik a társadalmi és kul­
röstéglás" egyetemek), és a beiratkozott hallga­ turális hatások szerepét hangsúlyozzák.
tók száma lényegesen emelkedett, különösen a 10. Az új technológiák megjelenése és a tudás­
nők körében. Az utóbbi években azonban a brit gazdaság kialakulása megváltoztatja az ok­
felsőoktatás finanszírozási válságba került. Ma tatásról és az iskoláztatásról kialakult fogal­
sok diák hiteleket vesz fel, hogy fedezni tudja mainkat: a formális oktatás fokozatosan át­
tanulmányai költségeit. adja a helyét az egész életen át tartó tanulás
6. Az oktatás és az iskoláztatás funkcióinak ér­ eszméjének és gyakorlatának. Az emberek
telmezésére különféle szociológiai elméletek számára egyre több lehetőség nyílik, hogy
voltak hatással. Bernstein elmélete szerint az akár életük végéig folytassák tanulmányaikat
otthonukban kifinomultabb beszédkódot elsa­ és továbbképezzék magukat a hagyományos
játító gyermekek jobban meg tudnak felelni a osztálytermek falain kívül.
formális oktatásban velük szemben támasztott 11. Az információs technológiák mind nagyobb
igényeknek, mint azok, akik csak az osztály­ szerephez jutnak az oktatási folyamatokban,
helyzetük révén meghatározott „korlátozott az iskolai osztálytermekben, az „e-egyete-
kódra" vannak utalva. meken" és az internetalapú tanulásban egy­
7. A formális iskolai tanterv csak az egyik részét aránt. Félő azonban, hogy azok, akik nem
alkotja a kulturális újratermelés általánosabb jártasak a számítógépek használatában vagy
folyamatának, amit a tanulás, az oktatás és az nincs hozzáférésük az új technológiákhoz,
iskolai intézményrendszer számos informális egyfajta „információs szegénységre" lesznek
aspektusa is befolyásol. Az úgynevezett „rej­ kárhoztatva.
tett tanterv" jelentős szerepet játszik a kulturá­
lis újratermelésben.
OKTATÁS §567

1. Mire szolgál az oktatás?


2. Megszüntetheti-e az oktatás a társadalmi egyenlőtlenségeket?
3. Milyen politikát kellene követni a felsőoktatásban való szélesebb körű részvétel ösztönzésére?
4. A modern technológiák vajon valószínűvé vagy kívánatossá fogják-e tenni a társadalom „iskolátla-
nítását"?
5. Hogyan jelenhet meg a rejtett tanterv az elektronikus osztálytermekben?
6. Nagyobb hangsúlyt kellene-e fektetni az iskolákban és az egyetemeken az érzelmi intelligencia
fejlesztésére?

AJÁNLOTT OLVAS

Benn, Caroline - Chitty, Clyde (1996): Thirty Years On: Is Comprehensive Education Alive and Well or
Struggling to Survive! London, David Fulton.
Jones, Ken (2002): Education in Britain: 1944 to the Present. Cambridge, Polity.
Moore, R. (2004): Education and Society: Issues and Explanations in the Sociology of Education.
Cambridge, Polity.
Halsey, A. H. et al. (1997):£tíucarion: Culture, Economy and Society Oxford, Oxford University Press.

21st Century Learning Initiative


http://www.211earn.org
Department for Education and Skills (UK)
http ://www. dfes .gov.uk
Encyclopedia of Philosophy of Education
http://www.educacao.pro.br/
UNESCO oktatási honlapja
http://www.unesco.org/education
The University of the Third Age
http://www.u3a.org.uk/
DfES-Lifelong learning
http://www.lifelonglearning.co.uk/
MUNKA ES
GAZDASÁGI ÉLET
Ml A MUNKA? FIZETETT ÉS N E M FIZETETT M U N K A
A MUNKA TÁRSADALMI SZERVEZŐDÉSE.
Taylorizmus és fördizmus
A taylorizmus és a fordizmus korlátai
A MUNKA VÁLTOZÓ TERMÉSZETE
A nők és a munka
Posztfordizmus
Változási trendek a foglalkozási struktúrában
MUNKAHELYI BIZONYTALANSÁG, MUNKANÉLKÜLISÉG
1
ÉS A MUNKA TÁRSADALMI JELENTŐSÉGE
A munka társadalmi jelentősége
A munkahelyi bizonytalanság növekedése
Munkanélküliség
KÖVETKEZTETÉS: „A JELLEM KORRÓZIÓJA"?

Összefoglalás
Megfontolandó kérdések
Ajánlott olvasmányok
Internetes források

WSSBBÍ
J o c k e y a z e l s ő b r o n z h a r a n g s z e l e p j é t reggel h a t J o c k e y h á r o m napig távol maradt a munkából:
óra ö t p e r c k o r k é s z í t e t t e e l egy h é t f ő i n a p o n , 1 8 8 5 „Spanyol nátha - mentegetőzött. - N e m bírtam
januárjában. A művezető megmutatta neki, ho­ tartani a fejemet se." 1 9 3 5 - b e n újabb két napot
g y a n k e l l c s i n á l n i : „Na m o s t j ó s z o r o s a n n y o m d vett ki, a m i k o r a f e l e s é g e m e g h a l t . A h a t v a n e g y
o d a a h a s a d az e s z t e r g a p a d h o z , v e s d m e g a l á b a d év alatt, a m i t a v á l l a l a t n á l t ö l t ö t t , ö s s z e s e n öt na­
s z i l á r d a n a p a d l ó n , é s vágj b e l e ! " J o c k e y b e l e ­ pot hiányzott a m u n k á b ó l .
vágott, a g é p e z e t s z i k r á z o t t és csikorgott, és egy A m i k o r h e t v e n h a t é v e s lett, n e m s o k k a l a má­
gőzgéphez való bronz harangszelep hullott bele a s o d i k v i l á g h á b o r ú b e f e j e z ő d é s e u t á n é s egy hét­
dobozba. „Hány ilyet kell c s i n á l n o m ? " - kérdezte tel a z u t á n , h o g y e l k é s z í t e t t e a z e g y m i l l i o m o d i k
J o c k e y ártatlanul. - „Ahány csillag van az égen" s z e l e p j é t , a z e l n y ű t t p a d l ó m é g e g y s z e r besza­
- m o n d t a a művezető, s azzal otthagyta. k a d t a l a t t a . „Csak erre v á r t a m " - m o n d t a . Meg­
J o c k e y a k k o r t i z e n ö t é v e s volt. E z a m u n k a e l ő ­ p a s k o l t a az e s z t e r g á t és o d a m e n t a m ű v e z e t ő h ö z ,
r e l é p é s t j e l e n t e t t s z á m á r a - egy l é p é s t fölfelé on­ egy f i a t a l e m b e r h e z , a k i a z u n o k á j a l e h e t e t t vol­
n a n , h o g y c s u p á n t e á t f ő z z ö n é s k ü l ö n f é l e meg­ n a . „A h é t v é g é v e l b e f e j e z e m a m u n k á t , G e o r g e "
b í z a t á s o k k a l f u t k o s s o n a salfordi gyárban, M a n ­ - kiáltotta oda neki a gépek zajában. Távozásakor
c h e s t e r k ö z e l é b e n . E z t k ö v e t ő e n s o h a n e m talált k a p o t t egy k a r o s s z é k e t a t ö b b i e k t ő l : „És amikor
m á s állást magának, hatvanegy éven keresztül. e l n y ü v ő d e z t a s z é k e t is - m o n d t á k -, m a j d el­
Az első n é h á n y év után belépett a szakszervezet­ k ü l d j ü k a z a s z t a l o s t , h o g y c s e r é l j e n k i b e n n e egy­
b e . A m i k o r h u s z o n ö t é v e s volt, b e s z a k a d t a l a t t a a két deszkát!" Pénteken, k é s ő délután a művezető
d e s z k a p a d l ó , a m e l y e n á l l v a d o l g o z o t t . J ö t t a z asz­ b e m u t a t t a n e k i a z ú j i n a s t : „Csak i n d í t s a el, j ó ? "
talos, hogy megjavítsa. J o c k e y mentegette magát: - k é r t e . J o c k e y m o s o l y g o t t : „Ide s ü s s - m o n d t a
„ N e k e m n y o m n o m k e l l e r ő s e n , l á t o d , é s h á t bi­ a fiúnak. - N e m n a g y d o l o g : M o s t jó szorosan
z o n y e l n y ü v ő d i k " . „Ne m e n t e g e t ő z z - m o n d t a az n y o m d o d a a h a s a d az e s z t e r g a p a d h o z , v e s d meg
a s z t a l o s . - N e m a te h i b á d . " A p a d l ó 1 9 0 7 - b e n is­ a l á b a d s z i l á r d a n a p a d l ó n , és vágj b e l e ! "
mét beszakadt, majd 1916-ban megint. 1918-ban A z ó t a , h o g y R o b e r t s ( 1 9 7 1 ) a salfordi nyomor-
MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET

negyed 2 0 . s z á z a d e l e j i v i l á g á r ó l s z ó l ó k l a s s z i ­ igen n e h é z és k i m e r í t ő m u n k a (lásd a következő


kus, e l s ő k é z b ő l s z á r m a z ó b e s z á m o l ó j á b a n l e í r t a keretes írást). A jótékonysági vagy m á s szerveze­
Jockey m u n k á s é l e t é t , a m u n k a t e r m é s z e t e j e l e n ­ t e k s z á m á r a v é g z e t t ö n k é n t e s m u n k a s z i n t é n fon­
tősen m e g v á l t o z o t t . J o c k e y m u n k á s é l e t e s o k a k tos t á r s a d a l m i s z e r e p e t t ö l t b e . Az, h o g y fizetett
szemében m a s z i n t e e l k é p z e l h e t e t l e n , m e r t any- á l l á s a l e g y e n az e m b e r n e k , a f e n t e b b f e l s o r o l t a k
nyira k ü l ö n b ö z i k a s a j á t u n k t ó l . E b b e n a fejezet­ d a c á r a is i g e n f o n t o s , de a „ m u n k a " k a t e g ó r i á j a
ben a m u n k a f e j l ő d é s é t v i z s g á l j u k a m o d e r n tár­ ennél jóval szélesebben értelmezhető.
sadalomban, és a m o d e r n g a z d a s á g s t r u k t ú r á j á t A munka f o g a l m á t - a k á r fizetett, a k á r n e m fi­
vesszük szemügyre. Innen kiindulva foglalko­ zetett m u n k á r ó l v a n szó - a következőképpen ha­
zunk n é h á n y ú j a b b t r e n d d e l a m u n k a v i l á g á b a n . t á r o z h a t j u k m e g : M e n t á l i s é s fizikai e r ő f e s z í t é s
Először a z o n b a n k ö z e l e b b r ő l i s m e g k e l l vizsgál­ kifejtését kívánó feladatok végrehajtása, m e l y n e k
nunk, hogy v a l ó j á b a n m i t is é r t ü n k a „ m u n k a " célja az emberi igények kielégítését célzó javak
kifejezés alatt. é s s z o l g á l t a t á s o k l é t r e h o z á s a . A foglalkozás v a g y
valamilyen állás betöltése olyan m u n k á t jelent,
amit rendszeres bérért vagy fizetésért végzünk.

Ml A M U N K A ? FIZETETT M i n d e n k u l t ú r á b a n a m u n k a j e l e n t i a gazdaság
alapját. A gazdasági r e n d s z e r a z o k n a k az intéz­
ÉS NEM FIZETETT M U N K A
m é n y e k n e k az összessége, amelyek gondoskod­
Hajlamosok v a g y u n k ú g y g o n d o l n i a m u n k á r a , n a k a j a v a k é s s z o l g á l t a t á s o k t e r m e l é s é r ő l é s el­
mint ami e g y e n é r t é k ű v a l a m i l y e n fizetett állás osztásáról.
betöltésével, a h o g y a n a „ m u n k a n é l k ü l i " kifeje­
zés is sugallja, ez a z o n b a n v a l ó j á b a n t ú l s á g o s a n
leegyszerűsített felfogás. A n e m fizetett m u n k a A M U N K A TÁRSADALMI
(például a h á z i m u n k a vagy a saját k o c s i n k meg­ SZERVEZŐDÉSE
javítása) igen n a g y h e l y e t foglal e l s o k e m b e r éle­
tében. S o k f é l e t í p u s ú m u n k a n e m i l l e s z t h e t ő b e l e A m o d e r n gazdasági rendszerek egyik legfonto­
a fizetett foglalkoztatás o r t o d o x k a t e g ó r i á i b a . Az sabb jellegzetessége a rendkívül sokrétű, kifino­
informális g a z d a s á g b a n végzett m u n k a n a g y ré­ m u l t munkamegosztás. A m u n k a f e l a d a t o k i g e n
sze például n e m j e l e n i k m e g s e m m i f é l e k ö z v e t l e n n a g y s z á m ú k ü l ö n b ö z ő foglalkozás között oszla­
módon a h i v a t a l o s f o g l a l k o z t a t á s i s t a t i s z t i k á k b a n . n a k meg, a m e l y e k r e az e m b e r e k s p e c i a l i z á l ó d ­
Az informális gazdaság k i f e j e z é s a z o k r a a tranz­ nak. A hagyományos társadalmakban a nem
akciókra utal, a m e l y e k a r e n d s z e r e s foglalkozta­ mezőgazdasági munka a kézműves szakmák
tás szféráján k í v ü l m e n n e k v é g b e , b e l e é r t v e n é h a beható ismeretére épült, amelyeknek a fogá­
a készpénzfizetést is az i g é n y b e v e t t szolgáltatá­ sait h o s s z ú i n a s é v e k során tanulták ki a leen­
sokért, de t ö b b n y i r e a j a v a k vagy k ü l ö n f é l e szol­ dő mesterek. A kézműves rendszerint m i n d e n
gálatok k ö z v e t l e n c s e r é j é r ő l v a n s z ó . munkafázist az elejétől a végéig maga végzett el.
Amikor v a l a k i e l j ö n h o z z á n k ^ h o g y megjavít­ í g y p é l d á u l e g y e k é t e l ő á l l í t ó k o v á c s m a g a ön­
son egy c s ö p ö g ő c s a p o t , f i z e t h e t ü n k n e k i k é s z ­ t ö t t e ki és f o r m á z t a a vasat, és ő m a g a á l l í t o t t a
pénzzel is anélkül, hogy bármilyen nyugtát ö s s z e a s z e r s z á m o t . A m o d e r n i p a r i t e r m e l é s ki­
kapnánk r ó l a v a g y b á r m i t i s feljegyeznénk az b o n t a k o z á s a e g y ü t t j á r t s z á m o s k é z m ű v e s szak­
elvégzett m u n k á r ó l . Az e m b e r e k a b a r á t a i k v a g y ma kihalásával, míg a fennmaradók valamilyen
a hozzájuk k ö z e l á l l ó i s m e r ő s e i k k ö r é b e n gyak­ szélesebb termelési folyamat részévé váltak. Ezt
ran c s e r e b e r é l n e k „ o l c s ó " , v a g y i s i n n e n - o n n a n p é l d á z z a J o c k e y é l e t t ö r t é n e t e is, a m i v e l e z t a fe­
elcsent vagy l o p o t t h o l m i k a t is, m á s s z í v e s s é g e k jezetet kezdtük. J o c k e y egész életében ugyanazt
fejében. A z i n f o r m á l i s g a z d a s á g b a n e m c s u p á n a a z e r ő s e n s p e c i a l i z á l t f e l a d a t o t v é g e z t e e l újra
„rejtett" k é s z p é n z t r a n z a k c i ó k t a r t o z n a k b e l e , h a ­ m e g újra, é s a z ü z e m b e n m i n d e n k i m á s i s h a s o n ­
nem az ö n e l l á t á s i g e n s o k f o r m á j a is, a m i v e l az l ó s p e c i á l i s f e l a d a t o k a t l á t o t t el.
emberek a z o t t h o n u k b a n vagy a z o t t h o n u k o n kí­ A modern társadalomban megváltozott a mun­
vül foglalkoznak. A „ c s i n á l d m a g a d " t e v é k e n y s é ­ k a h e l y s z í n e is. Az iparosítás előtt a legtöbb
gek a h á z t a r t á s o k b a n a m e g f e l e l ő s z e r s z á m o k és m u n k á t az otthonában, k ö z ö s e n végezte a család,
más e s z k ö z ö k f e l h a s z n á l á s á v a l p é l d á u l o l y a n ja­ a háztartás valamennyi tagjának részvételével.
vakat és s z o l g á l t a t á s o k a t p r o d u k á l n a k , a m e l y e k e t Az ipari t e c h n o l ó g i a fejlődése, például az elekt­
egyébként m e g k e l l e n e v á s á r o l n i ( G e r s h u n y - M i - romos áram és a szén felhasználásával m ű k ö d ő
les 1 9 8 3 ) . A h á z i m u n k á é r t , a m i t h a g y o m á n y o s a n gépi b e r e n d e z é s e k m u n k á b a állítása maga után
többnyire a n ő k v é g e z n e k , n e m s z o k á s f i z e t n i . v o n t a a m u n k a e l v á l a s z t á s á t a z o t t h o n t ó l . A z ipa­
Mindazonáltal ez is m u n k a , mégpedig gyakran ri f e j l ő d é s k ö z é p p o n t j á b a n a v á l l a l k o z ó k t u l a j d o -
18. FEJEZET

Amit ma a „ h á z i m u n k a " kifejezés alatt értünk, század során nagyjából állandó m a r a d t . A háztar­
az o t t h o n és a munkahely szétválásával j ö t t lét­ tási készülékek a n e h e z e b b m u n k á k nagy részét
re (Oakley 1 9 7 4 ) . Az iparosítással az o t t h o n o k in­ m e g s z ü n t e t t é k , de helyükbe új feladatok léptek.
kább a javak fogyasztásának, mintsem t e r m e l é s é ­ A g y e r m e k g o n d o z á s r a , az o t t h o n különféle fo­
nek a helyszínévé váltak. Az o t t h o n végzett mun­ gyasztási cikkekkel való felszerelésére és az étke­
ka „ l á t h a t a t l a n n á " vált, mivel az „igazi m u n k á t " zések előkészítésére fordított idő n ö v e k e d e t t .
egyre inkább az j e l e n t e t t e , amit bérfizetés ellené­ A fizetés nélküli háztartási m u n k á n a k óriási j e ­
ben végeztek az e m b e r e k . A házimunkát hagyo­ l e n t ő s é g e van a g a z d a s á g s z e m p o n t j á b ó l . Irány­
mányosan a nők f e l a d a t á n a k tekintették, míg az a d ó becslések szerint az ipari o r s z á g o k b a n létre­
„igazi m u n k a " birodalma a férfiak számára volt h o z o t t g a z d a g s á g 2 5 - 4 0 százaléka származik a
fenntartva, az o t t h o n o n kívül. Ebben a konven­ házimunkából. Egy 2 0 0 2 - b e n v é g z e t t o r s z á g o s
cionális modellben az o t t h o n i m u n k a m e g o s z t á s időmérleg-vizsgálat alapján úgy becsülték, hogy
- az a mód, a h o g y a n az egyes o t t h o n i feladatok
m e g o s z l a n a k a háztartások tagjai között - meg­
l e h e t ő s e n egyértelmű volt. A nők viselték a leg­
t ö b b (vagy valamennyi) háztartási munka terhét,
miközben a férfiak „ g o n d o s k o d t a k " a családról
azzal, hogy fizetett munkát vállaltak.

Az „ o t t h o n o k " elkülönülésével p á r h u z a m o s a n
más változások is v é g b e m e n t e k . Mielőtt az iparo­
sítás során született találmányok és új eszközök
befolyásolni kezdték az o t t h o n i szférát is, a ház­
t a r t á s b a n v é g z e t t munka kemény volt és kimerí­
t ő . A hetenkénti m o s á s például n e h é z és bárkit
próbára tevő feladat volt. A vízvezetékből folyó
hideg és meleg víz e l é r h e t ő v é válása az o t t h o n o k ­
ban kiküszöbölt sok időigényes munkát: koráb­
ban a vizet haza kellett szállítani és o t t felmelegí­
teni, a h o g y a fejlődő világ nagy részében ez még
ma is így van. A villamosság és a gáz b e v e z e t é s e
a lakásokba elavulttá t e t t e a szén- és fatüzelé-
sű kályhákat, és az olyan h a g y o m á n y o s munka­
feladatok, mint például a rendszeres favágás, a
szénfelhordás vagy a kályhatisztítás, nagyrészt
megszűntek.

Ám a nők részéről a háztartási munkára for­


dított idő á t l a g o s m e n n y i s é g e - m e g l e p ő mó­
don - nem csökkent j e l e n t ő s m é r t é k b e n , még az
e l e k t r o m o s háztartási g é p e k (például porszívók,
mosógépek, mosogatógépek) elterjedése óta
sem. A fizetett állásban nem f o g l a l k o z t a t o t t brit A nők gyakran dolgoznak kettős műszakban, a munka­
nők házimunkával t ö l t ö t t ideje az elmúlt fél év­ helyükön és otthon.

n á b a n l é v ő gyárak álltak: a gépek és m á s felszere­ A h a g y o m á n y o s , i l l e t v e a m o d e r n társadalmak­


l é s e k e z e k b e n k o n c e n t r á l ó d t a k , é s a z á r u k tömeg­ ra j e l l e m z ő m u n k a m e g o s z t á s közötti különbség
termelése e l k e z d t e k i s z o r í t a n i a z o t t h o n o k b a n v a l ó b a n r e n d k í v ü l j e l e n t ő s . M é g a legnagyobb
végzett k é z m ű v e s munkát. A gyárakban állást h a g y o m á n y o s c i v i l i z á c i ó k b a n i s l e g f e l j e b b húsz­
k e r e s ő e m b e r e k e t - m i n t J o c k e y - t is - s p e c i á l i s fel­ h a r m i n c k é z m ű v e s s z a k m a l é t e z e t t , kiegészítve
a d a t o k v é g r e h a j t á s á r a k é p e z t é k ki, és b é r t fizettek n é h á n y s p e c i á l i s f o g l a l k o z á s s a l : i l y e n volt pél­
a m u n k á j u k é r t . Az a l k a l m a z o t t a k t e l j e s í t m é n y é t a d á u l a k e r e s k e d ő k , a k a t o n á k és a p a p o k tevé­
vezetők ellenőrizték, akik igyekeztek olyan tech­ k e n y s é g e . A m o d e r n i p a r i r e n d s z e r b e n az em­
nikákat bevezetni, amelyek növelik a m u n k á s o k b e r e k s o k e z e r k ü l ö n b ö z ő f o g l a l k o z á s t töltenek
t e l j e s í t m é n y é t és a m u n k a f e g y e l m e t . b e . A b r i t n é p s z á m l á l á s o k s o r á n m i n t e g y húsz-
ha az Egyesült Királyságban fizetés járna a házi­ és nehezen tudtak megszabadulni attól a lelki 1
munkáért, akkor ez 7 0 0 milliárd f o n t o t j e l e n t e n e kényszertől, hogy mindenáron eleget tegyenek a I
a gazdaság számára (Office of National Statistics munkájukkal szemben saját maguk által felállított I
2 0 0 2 ) . A házimunka látja el a gazdaság t ö b b i ré­ követelményeknek.
szét olyan ingyenes szolgáltatásokkal, amelyekre A fizetett és nem fizetett munka különféle for- J
a fizetett munkában részt vevő lakosság legna­ mái szorosan összefüggenek egymással, ami a t
gyobb része támaszkodik. házimunkának az egész gazdasághoz való hozzá- I
Ám m a g á n a k a házimunkának is vannak prob­ járulásában is tükröződik. A szociológusok szá- t
lematikus dimenziói. Anne Oakley ( 1 9 7 4 ) klasz- mára az egyik legérdekesebb kérdés az, hogy a 1
szikus kutatása a házimunkáról mint a munka nők növekvő részvétele a munkaerőpiacon ho­
speciális formájáról azt m u t a t t a , hogy ha valaki gyan befolyásolja a háztartási munkamegosztást. I
minden idejét a háztartási feladatoknak szente­ A háztartási munka mennyisége nem csökkent, I
li, ez elszigetelő és elidegenítő hatással j á r h a t de ma kevesebb nő tölti minden idejét otthon I
I és a belső kielégítettség hiányához vezethet. Az háztartásbeliként, s ebből az következik, hogy a I
háztartási teendők ma egészen másképpen szer- I
I Oakley vizsgálatában részt vevő háztartásbeli nők
igen e g y h a n g ú n a k találták o t t h o n i feladataikat, veződnek.

ezerféle foglalkozást k ü l ö n b ö z t e t n e k m e g a b r i t e l l e n ő r z é s t g y a k o r o l h a t n a k a m u n k a f e l a d a t a i k fö­


gazdaságban. A h a g y o m á n y o s k ö z ö s s é g e k b e n a lött, és a t e r m é k e k l é t r e h o z á s i f o l y a m a t á n a k c s u ­
népesség legnagyobb (mezőgazdasági munkát p á n egy t ö r e d é k é h e z j á r u l n a k h o z z á , m i k ö z b e n
végző) r é s z e gazdaságilag ö n e l l á t ó volt. Maga s e m m i b e f o l y á s u k n i n c s arra, hogy munkájuk
állította e l ő az ételét, a r u h á z a t á t és az é l e t é h e z e r e d m é n y é t h o g y a n vagy k i n e k a s z á m á r a érté­
szükséges e g y é b j a v a k a t . A m o d e r n t á r s a d a l m a k kesítik. A marxisták szerint a J o c k e y h o z h a s o n l ó
egyik l e g f o n t o s a b b j e l l e g z e t e s s é g e e z z e l szem­ m u n k á s o k s z e m é b e n a m u n k a v a l a m i i d e g e n do­
ben a kölcsönös gazdasági függőség r e n d k í v ü l i lognak tűnik, olyan feladatnak, amit a megélhe­
mértékű m e g n ö v e k e d é s e . M i n d a n n y i u n k élete t é s h e z végre k e l l h a j t a n i , de e g y é b k é n t - t e r m é ­
m é r h e t e t l e n ü l s o k m á s d o l g o z ó m u n k á j á t ó l függ szetéből adódóan - n e m kielégítő.
- ma m á r az e g é s z világra k i t e r j e d ő e n -, ugyan­ D u r k h e i m o p t i m i s t á b b a n látta a m u n k a m e g ­
is nélkülük n e m juthatnánk hozzá az életünk o s z t á s k é r d é s é t , j ó l l e h e t ő is f e l i s m e r t e a n n a k
fenntartásához s z ü k s é g e s j a v a k h o z é s szolgálta­ potenciálisan káros hatásait. Szerinte a szerepek
tásokhoz. N é h á n y k i v é t e l t ő l e l t e k i n t v e , a m o d e r n specializálódása megerősíti a társadalmi szolida­
társadalmakban az emberek n e m maguk terme­ ritást a k ö z ö s s é g e k b e n . A z e m b e r e k t ö b b é n e m
lik m e g é l e l m ü k e t , n e m m a g u k é p í t i k h á z a i k a t elszigetelt, önellátó egységekben élnek, h a n e m
és nem maguk hozzák létre az általuk használt összekapcsolja őket az egymástól való kölcsö­
fogyasztási c i k k e k e t . n ö s függőség. A t e r m e l é s és a fogyasztás k ö z ö t t
A korai szociológusok sokat foglalkoztak a létesülő többirányú kapcsolatok révén erősödik
munkamegosztás potenciális következményei­ a társadalmi szolidaritás. D u r k h e i m ezt a beren­
vel, m i n d a z e g y é n i dolgozók, m i n d a z egész tár­ d e z k e d é s t e r ő s e n f u n k c i o n á l i s n a k tartotta, b á r
sadalom t e k i n t e t é b e n . K a r i M a r x e g y i k e v o l t a z t u d a t á b a n v o l t a n n a k is, h o g y a t á r s a d a l m i szo­
első k u t a t ó k n a k , a k i k a r r a a k ö v e t k e z t e t é s r e ju­ l i d a r i t á s t b o m l a s z t h a t j a , ha a v á l t o z á s o k t ú l s á g o ­
tottak, h o g y a m o d e r n i p a r f e j l ő d é s e s o k e m b e r san gyorsan történnek. A normák emiatt bekövet­
munkáját u n a l m a s , é r d e k t e l e n f e l a d a t o k r a redu­ kező megrendülését anómiának nevezte.
kálja. M a r x s z e r i n t a m u n k a m e g o s z t á s e l i d e g e n í t i
az e m b e r e k e t a m u n k á j u k t ó l . M a r x s z e m é b e n az / Ezzel kapcsolatban hasznos lehet áttekinteni a
elidegenedés a k a p i t a l i s t a t á r s a d a l m i b e r e n d e z ­ D u r k h e i m és M a r x m u n k á s s á g á r ó l az 1., „Mi
kedés k e r e t e i k ö z ö t t a k ö z ö m b ö s s é g v a g y az el­ a szociológia?" című fejezetben, a 30-34. olda­
lenséges é r z ü l e t k i a l a k u l á s á t j e l e n t i , n e m c s u p á n l o n leírtakat.
a munkával, h a n e m az ipari termelés egész rend­
szerével s z e m b e n . A h a g y o m á n y o s t á r s a d a l m a k ­
ban - m u t a t t a ki M a r x - a m u n k a g y a k r a n k i m e ­ Taylorizmus és fordizmus
rítő volt: a p a r a s z t i g a z d á l k o d ó k n é h a h a j n a l t ó l
szürkületig d o l g o z t a k . Ám a p a r a s z t o k n a k v a l ó d i T ö b b m i n t két évszázaddal ezelőtt A d a m S m i t h ,
l e h e t ő s é g ü k v o l t a saját m u n k á j u k e l l e n ő r z é s é r e ,
a m o d e r n k ö z g a z d a s á g t a n e g y i k m e g a l a p í t ó j a le­
a m i h e z sokféle i s m e r e t r e é s k é s z s é g r e volt szük­
írta a m u n k a m e g o s z t á s e l ő n y e i t a t e r m e l é k e n y s é g
ségük. E z z e l s z e m b e n a z ipari m u n k á s o k c s e k é l y
szempontjából. Leghíresebb műve, A nemzetek
18. FEJEZET

gazdagsága ( 1 9 9 2 [ 1 7 7 6 ] ) egy g o m b o s t ű k e t gyár­ n i e ( p é l d á u l c s a v a r r a l f e l e r ő s í t e n i a b a l o l d a l i ajtó


tó manufaktúrában kialakult munkamegosztás k i l i n c s é t ) , a h o g y a k a r o s s z é r i á k e l h a l a d t a k előtte
leírásával kezdődik. Egy magányos dolgozó az a s z a l a g o n . A T - m o d e l l b ő l g y á r t á s á n a k befejezé­
adott technológiával n a p o n t a m i n d ö s s z e 20 gom­ séig t ö b b m i n t 1 5 m i l l i ó t ö k é l e t e s e n a z o n o s pél­
bostűt állíthatna elő. Ha viszont a munkafolya­ dány készült el.
m a t o t felosztják egy sor e g y s z e r ű m ű v e l e t r e , t í z F o r d az e l s ő k k ö z ö t t i s m e r t e fel, h o g y a tömeg­
dolgozó - oly m ó d o n együttműködve, hogy min­ t e r m e l é s m e g k ö v e t e l i a t ö m e g e s p i a c o t is. Úgy
d e n k i c s a k egy-egy r é s z m ű v e l e t e t v é g e z - m á r 4 8 okoskodott, hogy ha az olyan árucikkeket, mint
e z e r tűt t u d g y á r t a n i n a p o n t a . A z egy d o l g o z ó r a p é l d á u l a z a u t o m o b i l o k , egyre n a g y o b b tömeg­
eső termékmennyiség tehát 20 darabról 4800-ra b e n állítják elő, akkor e h h e z biztosítani kell a
n ő , vagyis a z e g y e s r é s z f e l a d a t o k r a s p e c i a l i z á l ó ­ f o g y a s z t ó k m e g l é t é t is, a k i k k é p e s e k azt megvá­
dott m u n k á s o k f e j e n k é n t i s 2 4 0 - s z e r t ö b b e t ter­ s á r o l n i . 1 9 1 4 - b e n m e g t e t t e azt a p é l d á t l a n lépést,
melnek, mint ha elszigetelten dolgoznának hogy a michigani Dearborn városában működő
T ö b b m i n t egy é v s z á z a d d a l k é s ő b b e z e k a z g y á r á b a n e g y o l d a l ú a n f e l e m e l t e a m u n k á s o k bé­
e s z m é k t e l j e s e d t e k k i egy F r e d e r i c k W i n s l o w Tay­ rét (egy n y o l c ó r á s m ű s z a k r a öt d o l l á r t fizetett az
lor ( 1 8 6 5 - 1 9 1 5 ) nevű amerikai vezetési tanács­ a l k a l m a z o t t a i n a k ) : e z a b b a n a z i d ő b e n i g e n bőke­
adó munkásságában, aki az általa kidolgozott zű bérnek számított, és olyan életvitel lehetőségét
módszernek a „tudományos munkaszervezés" b i z t o s í t o t t a a m u n k á s o s z t á l y h o z t a r t o z ó dolgo­
(scientific management) nevet adta. Ez magában z ó k n a k , a m i h e z h o z z á t a r t o z h a t o t t egy a u t o m o b i l
foglalta a t e r m e l é s i f o l y a m a t r é s z l e t e s e l e m z é s é t , b i r t o k l á s a is. M i n t H a r v e y m e g j e g y e z t e : „az egy
m e l y n e k r é v é n azt egyszerű, i d ő b e n é s t é r b e n m ű s z a k r a fizetett ö t d o l l á r o s b é r n e k c s a k r é s z b e n
pontosan összehangolható műveletekre lehetett v o l t az a c é l j a , h o g y az i g e n t e r m e l é k e n y futó­
b o n t a n i . A taylorizmus n é v e n i s m e r t t é v á l t „tu­ szalagos rendszer működtetéséhez megkívánt
d o m á n y o s munkaszervezés" n e m c s u p á n tudo­ m u n k a f e g y e l e m f e n n t a r t á s a é r d e k é b e n biztosít­
m á n y o s j e l e n t ő s é g g e l bírt. E z t a t e r m e l é s i r e n d ­ sa a d o l g o z ó k e n g e d e l m e s s é g é t . E z z e l egyidejű­
szert a z i p a r i t e r m e l é s m a x i m a l i z á l á s á r a tervez­ leg a r r a is szolgált, h o g y a m u n k á s o k e l e g e n d ő
t é k meg, é s i g e n n a g y h a t á s t g y a k o r o l t n e m c s a k jövedelemre tegyenek szert a tömegtermeléssel
az i p a r i t e r m e l é s és a t e c h n o l ó g i a s z e r v e z é s é r e , előállított termékek megvásárlásához, amelyeket
h a n e m a m u n k a h e l y i p o l i t i k á r a is. T a y l o r idő- a nagyvállalatok egyre nagyobb mennyiségben
és t e v é k e n y s é g t a n u l m á n y a i k i v e t t é k a t e r m e l é s i k e z d t e k k i b o c s á t a n i " ( H a r v e y 1 9 8 9 ) . F o r d ezen
f o l y a m a t fölötti e l l e n ő r z é s n e k é s a z e g é s z r e n d ­ kívül szociális m u n k á s o k kisebb hadseregének a
s z e r á t t e k i n t é s é n e k a l e h e t ő s é g é t a m u n k á s ke­ s z o l g á l a t a i t is i g é n y b e v e t t e , a k i k e t a fogyasztói
z é b ő l , és ezt a t u d á s t s z i g o r ú a n a v e z e t é s k e z é ­ viselkedés n o r m á i n a k terjesztésére a munkások
b e h e l y e z t é k , l e r o m b o l v a azt a z a l a p o t , a m e l y r e otthonaiba küldtek.
támaszkodva a kézművesek korábban még bizo­
A fordizmus k i f e j e z é s t a t ö m e g p i a c o k kialakí­
n y o s m é r t é k i g m u n k á l t a t ó i k t ó l f ü g g e t l e n ü l dol­
t á s á h o z k ö t ő d ő t ö m e g t e r m e l é s i r e n d s z e r megne­
gozhattak (Braverman 1 9 7 4 ) . É p p e n ezért sokan
vezésére alkalmazzák. Bizonyos kontextusokban
úgy tekintik, hogy a taylorizmus megfosztotta a
e n n e k a k i f e j e z é s n e k m é g s p e c i á l i s a b b értelme­
m u n k á s t a tudástól és ily m ó d o n lealacsonyította
z é s e van, a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú u t á n i kapita­
m a g á t a m u n k á t is.
l i z m u s k i f e j l ő d é s é n e k egy t ö r t é n e l m i korszakára
A taylorizmus elveit később magáévá tette utalva, amikor a t ö m e g t e r m e l é s h e z a munkahelyi
Henry F o r d iparmágnás ( 1 8 6 3 - 1 9 4 7 ) , aki 1 9 0 8 - v i s z o n y o k s t a b i l i t á s a és a s z a k s z e r v e z e t e k nagy­
b a n a m i c h i g a n i H i g h l a n d P a r k b a n á l l í t o t t a fel fokú m e g e r ő s ö d é s e t á r s u l t . A f o r d i z m u s jegyében
e l s ő a u t ó g y á r á t . Itt e g y e t l e n t e r m é k e t á l l í t o t t a k a v á l l a l a t o k h o s s z ú t á v ú e l k ö t e l e z e t t s é g e t vállal­
e l ő , n e v e z e t e s e n F o r d h í r e s „T-modelljét", a m i le­ t a k d o l g o z ó i k i r á n t , és a b é r e k e t s z o r o s a n össze­
h e t ő v é tette, h o g y a gyorsaságot, a p o n t o s s á g o t k a p c s o l t á k a t e r m e l é k e n y s é g n ö v e l é s é v e l . Ilyen
és a m ű v e l e t e k e g y s z e r ű s í t é s é t s z o l g á l ó s p e c i á ­ értelemben az úgynevezett kollektív szerződé­
lis g é p e k e t é s s z e r s z á m o k a t a l k a l m a z z a n a k . F o r d sek - a v á l l a l a t o k és a s z a k s z e r v e z e t e k formális
egyik legjelentősebb újítása az állandó mozgás­ m e g á l l a p o d á s a i , a m e l y e k k o n k r é t a n rögzítették
b a n l e v ő s z e r e l ő s z a l a g - k ö z i s m e r t n é v e n futó­ a m u n k a f e l t é t e l e k e t ( p é l d á u l a b é r e k e t , előme­
szalag - volt, m e l y n e k a m e g s z e r k e s z t é s é t állí­ n e t e l i k i l á t á s o k a t , j u t t a t á s o k a t ) - t e t t é k teljessé
tólag egy c h i c a g ó i v á g ó h í d i h l e t t e , a h o l a h e n ­ azt a kört, a m i b i z t o s í t o t t a a m u n k á s o k hozzá­
tesek a levágott állatokat egyiküktől a m á s i k h o z járulását az automatizált m u n k a s z e r v e z é s h e z és
továbbítva, apránként „szedték szét". A Ford ezze7 egyidejűleg e l e g e n d ő k e r e s l e t e t biztosított a
a u t ó g y á r b a n a futószalag m e l l e t t m i n d e n m u n ­ t ö m e g t e r m e l é s s e l e l ő á l l í t o t t j a v a k i r á n t . A rend­
k á s n a k m e g h a t á r o z o t t f e l a d a t o t k e l l e t t elvégez­ s z e r f e l b o m l á s á t á l t a l á b a n a z 1 9 7 0 - e s é v e k évek-
MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET

Ford futószalagja a hatékonyság növelését szolgálta.

re teszik: ettől k e z d v e a l a k u l ki a n a g y o b b rugal­ az olyan országokban m ű k ö d ő vállalatok, ahol


masság és a bizonytalanság a munkafeltételek a m u n k a e r ő drága, n e h e z e n t u d n a k v e r s e n g e n i
tekintetében. azokkal, ahol alacsonyabbak a munkabérek. Ez
volt az egyik olyan tényező, a m i eredetileg az
autóipar fellendüléséhez vezetett J a p á n b a n (bár
A taylorizmus ma m á r a j a p á n m u n k a b é r e k is a legmagasabbak
közé tartoznak), majd ezt k ö v e t ő e n Dél-Koreában
és a fordizmus korlátai
is. A f o r d i z m u s s a l és a t a y l o r i z m u s s a l k a p c s o l a ­
A fordizmus későbbi visszaszorulásának okai tos nehézségek azonban t ú l m u t a t n a k a költséges
igen b o n y o l u l t a k , s e z e k k e l k a p c s o l a t b a n i n t e n ­ b e r e n d e z é s e k i r á n t i i g é n y e k k é r d é s é n . A fordiz­
zív viták f o l y n a k . Ú g y t ű n i k , h o g y m i u t á n a vál­ m u s é s a t a y l o r i z m u s azt k é p v i s e l i , a m i t e g y e s
lalatok a l e g k ü l ö n b ö z ő b b i p a r á g a k b a n á t t é r t e k a i p a r s z o c i o l ó g u s o k alacsony bizalmi szintű rend­
fordista t e r m e l é s i m ó d s z e r e k r e , a r e n d s z e r fej­ szereknek (low-trust systems) neveznek. Az ilyen
lődése elérte a m a g a h a t á r a i t . V a l a h a ú g y n é z e t t rendszerekben az egyes gépi berendezésekhez
ki, hogy a f o r d i z m u s k é p v i s e l i az i p a r i t e r m e l é s kötött munkafeladatokat a vezetőség határozza
egészének v á r h a t ó j ö v ő j é t , a z o n b a n n e m így ala­ m e g . A dolgozókat, a k i k e l v é g z i k a m u n k á t , szi­
kult a h e l y z e t . A r e n d s z e r t c s a k a z o k b a n az ipar­ g o r ú a n felügyelik, é s i g e n k e v é s ö n á l l ó c s e l e k v é s i
ágakban l e h e t s i k e r e s e n a l k a l m a z n i , a h o l - m i n t lehetőséget engednek meg számukra. A fegyelem
például az a u t ó g y á r t á s b a n - n a g y p i a c o k s z á m á r a és a jó m i n ő s é g e t szavatoló termelési szabvá­
standardizált t e r m é k e k e t g y á r t a n a k . A g é p e s í t e t t nyok betartása érdekében különféle monitorozási
termelési f u t ó s z a l a g o k b e á l l í t á s a r e n d k í v ü l költ­ rendszerek segítségével folyamatosan ellenőrzik
séges, é s m i u t á n e g y f o r d i s t a r e n d s z e r t l é t r e h o z ­ az alkalmazottak munkáját.
nak, az m e g l e h e t ő s e n m e r e v m a r a d . A t e r m é k e k
megváltoztatásához p é l d á u l j e l e n t ő s ú j b e r u h á ­ / A m u n k a h e l y e k e n és m á s s z e r v e z e t e k n é l b e v e ­
zásra v a n s z ü k s é g . A f o r d i s t a t e r m e l é s t k ö n n y ű z e t e t t f e l ü g y e l e t i r e n d s z e r e k k e l a 16., „Szerve­
akárhol m e g h o n o s í t a n i , ha elégséges pénzesz­ zetek és hálózatok" című fejezetben, a 497-498.
köz áll r e n d e l k e z é s r e a gyár f e l é p í t é s é h e z . Ám oldalon foglalkoztunk.
18. FEJEZET

Ipari konfliktusok

A munkások és a gazdasági-politikai hatalom m e g k ü l ö n b ö z t e s s e az olyan tiltakozásoktól, ame­


képviselői között régóta konfliktusok vannak. Eu­ lyeket például bérlők vagy diákok folytathatnak.
rópa városiasodott területein már a 1 8 . század­ Végül a sztrájk céljaihoz hozzátartozik a szóban
ban is gyakoriak voltak a különféle lázadások, forgó sérelmek ismertté t é t e l é r e való törekvés, il­
amelyeket hol az erőszakos besorozás, hol a ma­ letve az a d o t t követelések nyomatékosítása is: az
gas adók, hol a g y e n g e aratás miatt bekövetkező olyan dolgozók, akik például azért nem jelennek
é h e z é s váltott ki. A munkával összefüggő konflik­ meg munkahelyükön, mert inkább futballmeccs­
tusoknak ezek a „ p r e m o d e r n " megnyilvánulásai re mennek, nem t e k i n t h e t ő k sztrájkolóknak.
egyes országokban egészen a 2 0 . század elejéig A sztrájk a dolgozók és a vezetés közötti konf­
folytatódtak. 1 8 6 8 - b a n például éhséglázadások liktusoknak csak egy aspektusát vagy típusát
törtek ki t ö b b nagy itáliai városban (Geary 1 9 8 1 ) . képviseli. A konfliktusok más, ezzel szorosan
A konfrontáció ilyen h a g y o m á n y o s formái nem összefüggő szervezett kifejeződései például az
csupán az erőszak sporadikus, irracionális kitöré­ úgynevezett „kizárások" (lock-outs), ahol nem a
sei voltak: az erőszak f e n y e g e t é s e vagy tényleges dolgozók, h a n e m a munkáltatók kezdeményezik
alkalmazása azzal a hatással járt, hogy korlátoz­ a munka b e s z ü n t e t é s é t , t o v á b b á a termelési kor­
ták a g a b o n a és más alapvető élelmiszerek árát látozások és a szerződéses alkufolyamatok során
(Rudé 1 9 6 4 ; Booth 1 9 7 7 ) . bekövetkező összeütközések. A konfliktusok ke­
A dolgozók és a munkáltatók közötti ipari vésbé szervezett kifejeződései közé tartozik pél­
konfliktusok eleinte ezeket a régi mintákat kö­ dául a nagyarányú m u n k a e r ő m o z g á s (amikor a
vették. A konfrontációs helyzetekben a dolgozók munkáltatók rendszeresen új dolgozókkal váltják
gyakran elhagyták munkahelyüket és az utcákon fel a régieket), a munkából való rendszeres távol­
t ö m e g e k b e verődve a szabályokat felrúgó visel­ maradás és a t e r m e l ő berendezések ellen elköve­
kedéssel vagy a h a t ó s á g o k elleni erőszakos fellé­ t e t t szabotázs.
péssel adtak h a n g o t sérelmeiknek. A 1 9 . század A dolgozók sokféle konkrét okból dönthet­
végén Franciaország egyes részein a munkások nek úgy, hogy sztrájkba lépnek. Törekedhetnek
akasztással fenyegették gyűlölt munkáltatójukat m a g a s a b b bérek elérésére, gátolni próbálhatják
(Holton 1 9 7 8 ) . A sztrájk fegyverként való haszná­ jövedelmük kilátásba helyezett csökkentését, til­
lata, amit ma általában a dolgozók és a munka­ t a k o z h a t n a k olyan technológiai változások ellen,
helyi vezetés közötti szervezett alkufolyamathoz amelyek a munkájukat e g y h a n g ú b b á teszik vagy
társítunk, eleinte csak szórványosan fordult elő és e l b o c s á t á s o k h o z vezethetnek, illetve az állásuk
lassan fejlődött ki. n a g y o b b b i z t o n s á g á t követelhetik. A sztrájk azon­
ban minden e s e t b e n lényegében az erődemonst­
ráció eszköze: fegyver azoknak az e m b e r e k n e k a
SZTRÁJK kezében, akik viszonylag hátrányos helyzetben
vannak a munkahelyeken, s akiknek az életét érzé­
A sztrájk a munka ideiglenes b e s z ü n t e t é s é t jelen­ kenyen érintik a vezetői döntések, amelyek fölött
ti, amivel az alkalmazottak egy csoportja valamely vagy semmiféle ellenőrzést nem gyakorolhatnak,
sérelmét juttatja kifejezésre vagy bizonyos köve­ vagy erre csak csekély mértékben van módjuk.
telések teljesítését akarja kikényszeríteni (Hyman Rendszerint „utolsó m e n e d é k k é n t " fordulnak eh­
1 9 8 4 ) . Ahhoz, hogy a sztrájkot meg tudjuk külön­ hez a fegyverhez, és csak akkor használják fel, ha
böztetni az ellenállás és a konfliktus más formái­ minden tárgyalás vagy alkudozás kudarcot vall, a
tól, e n n e k a definíciónak valamennyi e l e m e fon­ sztrájkoló dolgozók ugyanis a sztrájk idején vagy
t o s . A sztrájk ideiglenes, mivel a dolgozók vissza nem j u t n a k j ö v e d e l e m h e z , vagy a szakszervezeti
akarnak térni ugyanahhoz a munkához, ugyan­ forrásokra vannak utalva, amelyek korlátozottak
annál a munkáltatónál: ahol a dolgozók teljesen lehetnek.
felhagynak a munkával, o t t a sztrájk nem meg­
felelő kifejezés. Ami a munka beszüntetését illeti,
a sztrájk m e g k ü l ö n b ö z t e t e n d ő a túlórák elutasí­
SZAKSZERVEZETEK
tásától vagy a „munkalassításoktól". A sztrájkban
•a dolgozók egy csoportjának kell részt vennie, Bár t a g s á g u k létszáma és hatalmuk kiterjedése
mivel a sztrájk nem egyéni reakció, h a n e m kol­ igen széles skálán m o z o g h a t , szakszervezetek
lektív akció. Az a kitétel, hogy a sztrájk résztve­ minden nyugati országban léteznek, amely tör­
vői alkalmazottak, arra szolgál, hogy a sztrájkot vényesen elismeri a dolgozók j o g á t ahhoz, hogy
MUNKA ES GAZDASÁGI ELET

gazdasági céljaik elérése érdekében sztrájkba ködnek közre." Ez alól kivételt j e l e n t e n e k azok az
lépjenek. Miért vált a szakszervezetek j e l e n l é t e a esetek, ahol a szakszervezetek és a m u n k á l t a t ó k
nyugati társadalmak egyik alapvető jellegzetes­ például a munkafeltételekre v o n a t k o z ó a n meg­
ségévé? Miért tűnik úgy, hogy az ipari létesítmé­ h a t á r o z o t t időre szóló szerződéseket kötnek.
nyekben mindig t ö b b é - k e v é s b é számítani lehet a A második világháború után a fejlett ipari tár­
szakszervezetek és az ü z e m e k v e z e t ő s é g e közötti s a d a l m a k b a n drámai fordulat következett be a
konfliktusokra? szakszervezetek helyzetében. Az 1 9 5 0 - t ő l 1 9 8 0 -
A modern ipar korai fejlődési fázisában a mun­ ig t a r t ó időszak a „szervezettségi szint" (union
kásoknak a l e g t ö b b o r s z á g b a n nem voltak poli­ density) t e k i n t e t é b e n az e g y e n l e t e s növekedés
tikai jogaik, és csekély befolyást gyakorolhattak ideje volt a l e g t ö b b fejlett o r s z á g b a n - ez a sta­
a munkafeltételekre, amelyek között dolgozniuk tisztikai kifejezés a szakszervezeti t a g o k százalé­
kellett. A szakszervezetek arra s z o l g á l ó eszköz­ kos arányát tükrözi, a z o k n a k a s z á m á h o z viszo­
ként j ö t t e k létre, hogy helyreállítsák az erő­ nyítva, akik potenciálisan szakszervezeti tagok
egyensúlyt a d o l g o z ó k és a m u n k á l t a t ó k k ö z ö t t . l e h e t n é n e k . Az 1 9 7 0 - e s évek végén és az 1 9 8 0 - a s
A dolgozóknak e g y é n e n k é n t ugyan gyakorlati­ évek elején a brit m u n k a e r ő n e k körülbelül 50 szá­
lag semmi h a t a l m u k sem volt, de kollektív szer­ zaléka t a r t o z o t t e b b e a k a t e g ó r i á b a . Tehát a ma­
vezeteiken keresztül é r v é n y e s í t h e t t é k az érde­ g a s szervezettségi szint a nyugati országokban
keiket. Egy m u n k á l t a t ó m e g l e h e t bármely egyéni t ö b b okra visszavezethetően alakult ki. Először is,
dolgozó munkája nélkül, de nem folytathatja a a munkásosztályt képviselő erős politikai pártok
tevékenységét egy üzem összes vagy l e g t ö b b dol­ kedvező körülményeket t e r e m t e t t e k a m u n k a e r ő
gozója nélkül. A szakszervezetek eredetileg főleg szerveződéséhez. Másodszor, a vállalatok és a
„defenzív" szervezetek voltak, olyan eszközöket szakszervezetek közötti e g y e z k e d é s e k koordiná­
adtak a dolgozók kezébe, amelyek segítségével ciója o r s z á g o s szinten valósult meg, és az alkukat
szembeszál Ihattak a munkáltatók részéről az éle­ nem decentralizáltan, szektorális vagy helyi szin­
tük fölött gyakorolt, e l n y o m ó jellegű h a t a l o m m a l . t e k e n k ö t ö t t é k m e g . Harmadszor, a munkanélkü­
liségi biztosításról nem az állam g o n d o s k o d o t t ,
A munkásoknak ma szavazati j o g u k van a po­
hanem közvetlenül a szakszervezetek vállalták,
litikai szférában és szilárdan kialakult formák
biztosítva, hogy az állásukat elveszítő d o l g o z ó k
között t ö r e k e d h e t n e k alkura a munkáltatókkal,
ne m o n d j a n a k le a szervezeti tagságukról. Egyes
bizonyos gazdasági előnyök é r d e k é b e n n y o m á s t
országokban, ahol e h á r o m t é n y e z ő közül nem
fejthetnek ki és kifejezésre j u t t a t h a t j á k panaszai­
mindegyik állt fenn, a szervezettségi szint alacso­
kat. A szakszervezetek befolyása a z o n b a n első­
nyabb volt és n e m haladta m e g a d o l g o z ó k össz­
sorban a vétójog gyakorlásában ölt t e s t e t mind
l é t s z á m á n a k k é t ö t ö d részét, míg m á s u t t elérte a
az egyes üzemekben, mind o r s z á g o s szinten. Más
k é t h a r m a d o s szintet is (a szakszervezeti t a g s á g
szóval, a szakszervezetek a rendelkezésükre álló
arányának e m e l k e d é s é t és c s ö k k e n é s é t a 2 0 . szá­
eszközök, köztük a sztrájkjog gyakorlása útján
zad folyamán a 18.1 ábra mutatja b e ) .
csupán akadályozni tudják a m u n k á l t a t ó k törek-
I veséinek vagy kezdeményezéseinek megvalósulá­ Az 1 9 7 0 - e s években elért csúcs után a szakszer­
sát, de azok kialakításában eredetileg n e m mű­ vezetek kezdtek visszaszorulni valamennyi fejlett

78.7. ábra A szakszervezet tagok aránya a foglalkoztatottak körében (Egyesült Királyság,3


1900-2000)

O T- T-

a
A Certification Officer's Annual Reports 1975 utáni adatai csak Nagy-Britanniára vonatkoznak.
Megjegyzés: az adatok nem tartalmazzák a 2 0 0 1 . évi népszámlálás után közzétett becsléseket.
Forrás: ONS 2003c, 139. o.
18. FEJEZET

ipari o r s z á g b a n , beleértve az Egyesült Királysá­ a világgazdaság recessziója - összekapcsolódva a


g o t is. A szakszervezetek 1 9 8 0 ó t a t a p a s z t a l h a t ó m a g a s szintű munkanélküliséggel, különösen az
n e h é z s é g e i r e t ö b b f é l e m a g y a r á z a t van, melyek 1 9 8 0 - a s években - m e g g y e n g í t e t t e a szakszerve­
közül talán a régi ipari á g a z a t o k hanyatlása és a zetek alkupozícióit. Másodszor, u g y a n e b b e n az
szolgáltatási szektor fellendülése a l e g i s m e r t e b b . irányban hat a növekvő intenzitású nemzetközi
A d o l g o z ó k szervezkedésének legfőbb erődje ha­ verseny, különösen a távol-keleti o r s z á g o k részé­
g y o m á n y o s a n az ipar volt, míg a s z o l g á l t a t á s o k ről, ahol a bérek gyakran a l a c s o n y a b b a k , mint
területén létesülő munkahelyek n a g y o b b ellenál­ Nyugaton. Harmadszor, sok o r s z á g b a n j o b b o l ­
lást t a n ú s í t a n a k a szerveződéssel s z e m b e n . dali kormányok kerültek h a t a l o m r a . A Margaret
Ezt a m a g y a r á z a t o t a z o n b a n t ö b b e n felülvizs­ T h a t c h e r v e z e t t e brit konzervatívok például 1 9 7 9 -
gálták. Bruce Western szociológus ( 1 9 9 7 ) szerint ben vették át a kormányzást, és az 1 9 8 0 - a s évek­
nem állja meg a helyét az 1 9 7 0 - e s évek tekinte­ ben agresszív t á m a d á s t indítottak a szakszerveze­
t é b e n , amikor az ipari t e r m e l é s visszaszorulásával tek ellen. A szakszervezetek t ö b b n a g y o b b sztrájk
és a szolgáltatások előretörésével már megindult során v e r e s é g e t szenvedtek, melyek közül a leg­
a strukturális váltás, mégis é p p e n ez volt a leg­ n e v e z e t e s e b b az Egyesült Királyság bányász-szak­
kedvezőbb időszak a szakszervezetek számára szervezetei által 1 9 8 4 - b e n m e g h i r d e t e t t országos
(bár az Egyesült Államokban nem ez volt a hely­ sztrájk l e t ö r é s e volt. A szakszervezetek által vé­
z e t ) . Ugyanakkor a szolgáltatási szektorban való d e t t munkafeltételek és m u n k a b é r e k az elmúlt 25
foglalkoztatás növekedésének jelentős része a év során t ö b b m á s j e l e n t ő s iparágban is sérelme­
szociális s z o l g á l t a t á s o k terén m e n t v é g b e , tipiku­ ket szenvedtek.
san az állami szektorban b e t ö l t h e t ő szakszerve­ A szakszervezetek l é t s z á m á n a k és befolyásá­
zeti tisztségek s z á m á t növelve. W e s t e r n szerint nak c s ö k k e n é s e á l t a l á n o s j e l e n s é g az iparosodott
ezt is figyelembe véve a d o l g o z ó k szervezettségi o r s z á g o k b a n , és nem m a g y a r á z h a t ó m e g teljes
szintjének visszaesése az ipari á g a z a t o k o n be/ü/ mértékben a jobboldali k o r m á n y z a t o k részéről
még j e l e n t ő s e b b lehet, mint a g a z d a s á g e g é s z é ­ a szakszervezetekre gyakorolt politikai nyomás­
ben. sal sem. A szakszervezetek általában a z o k b a n az
T ö b b más ok is magyarázhatja a szervezett­ időszakokban gyengülnek m e g , amikor a munka­
ség c s ö k k e n é s é t mind az egyes iparágakon belül, nélküliség aránya m a g a s , és az Egyesült Király­
mind valamennyi szektorra kiterjedően. Először is, s á g b a n é p p e n ez volt a helyzet az 1 9 8 0 - a s és

1984-ben a brit bányászok hosszan tartó küzdelmet folytattak a bányák bezárása ellen.
MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET

1990-es évek nagy részében. 2 0 0 3 júniusában a radt hatalma az Egyesült Királyságban m e g m u ­


szakszervezeti t a g s á g aránya mind a férfiak, mind t a t k o z o t t például a tűzoltók 2 0 0 2 . és 2 0 0 3 . évi
a nők körében 29 százalékos volt (Social Trends, sztrájkjaiban részt vevő dolgozók é r d e k é b e n foly­
3 5 . 2 0 0 5 ) . Ugyanakkor a r u g a l m a s a b b t e r m e l é s t a t o t t kemény alkuk során. Ezekben a vitákban a
irányába m u t a t ó trendek is csökkentik a szakszer­ tűzoltó-szakszervezetek m a g a s a b b fizetésre irá­
vezetek erejét, amelyek leginkább o t t virágoznak, nyuló követelései a r u g a l m a s a b b munkavégzési
ahol sok e m b e r dolgozik együtt, vagyis a nagy­ gyakorlat t e k i n t e t é b e n találkoztak az új munkás­
üzemekben. A szakszervezeti m o z g a l o m a z o n b a n párti kormány hasonlóan erős ez irányú törekvé­
a legtöbb nyugati o r s z á g b a n t o v á b b r a is komoly seivel (a munka rugalmassága e fejezet második
erő marad. A szakszervezetek mindmáig m e g m a - részének egyik fő t é m á j á t képezi).

Az állandó f e l ü g y e l e t a z o n b a n h a j l a m o s az e l l e n ­ A nők és a munka


kező e r e d m é n y t p r o d u k á l n i , m i n t a m i r e s z á n t á k :
gyakran m e g g y e n g ü l a m u n k a e r k ö l c s és a dolgo­ A t ö r t é n e l e m f o l y a m á n a férfiak és a n ő k e g y a r á n t
zók e l k ö t e l e z e t t s é g e c s ö k k e n , m i v e l k e v é s b e l e ­ hozzájárultak napról napra változó, de lényeges
szólásuk v a n f e l a d a t a i k j e l l e g é n e k é s v é g r e h a j t á s i vonásait tekintve gyakran hosszabb időszakokon
módszereinek m e g h a t á r o z á s á b a . A z o l y a n m u n ­ á t i s f e n n m a r a d ó t á r s a d a l m i k ö r n y e z e t ü k kiala­
kahelyeken, a h o l i l y e n a l a c s o n y b i z a l m i s z i n t ű kításához és folyamatos újrateremtéséhez. Ám a
termelés folyik, n a g y a r á n y o k a t ö l t a d o l g o z ó k n e m e k közötti kapcsolat és ezen belül a feladatok
elégedetlensége és a m u n k á b ó l v a l ó t á v o l m a r a ­ megosztása az idők során sok változáson ment
dása, és gyakoriak az i p a r i k o n f l i k t u s o k . át. A fizetett m u n k a v i l á g a a n y u g a t i országok­
Ezzel s z e m b e n a magas bizalmi szintű rend­ b a n egészen a legutóbbi időkig túlnyomórészt
szerekben (high-trust systems) a munkásoknak c s a k a férfiak szférája volt. Az e l m ú l t n é h á n y év­
- bizonyos á l t a l á n o s i r á n y e l v e k s z a b t a k e r e t e k e n t i z e d s o r á n ez a h e l y z e t r a d i k á l i s a n m e g v á l t o z o t t :
belül - l e h e t ő s é g ü k v a n a saját m u n k a t e m p ó j u k egyre t ö b b é s t ö b b n ő l é p b e a m u n k a e r ő p i a c r a .
meghatározására, sőt h o z z á j á r u l h a t n a k a m u n ­ A legtöbb nyugati országban, Oroszországban
ka m e n n y i s é g i és m i n ő s é g i j e l l e m z ő i n e k az ala­ é s K í n á b a n a n ő k m a c s u p á n 2 5 s z á z a l é k k a l ki­
kításához is. A z i l y e n r e n d s z e r e k r e n d s z e r i n t a z sebb gyakorisággal vesznek részt az otthonon
ipari s z e r v e z e t e k m a g a s a b b s z i n t j e i n k o n c e n t r á ­ k í v ü l v é g z e t t m u n k á b a n , m i n t a férfiak (lásd a
lódnak. M i n t l á t n i fogjuk, a z u t ó b b i é v t i z e d e k ­ 18.2. ábrát). Egyes kutatási beszámolók azon­
ben a magas b i z a l m i s z i n t ű r e n d s z e r e k t e r j e d t e k ban rámutatnak, hogy az Egyesült Királyságban
el igen sok m u n k a h e l y e n , s z e m l é l e t v á l t á s t h o z v a a d o l g o z ó n ő k h á r o m n e g y e d r é s z é t c s u p á n rész­
magukkal a m u n k a s z e r v e z é s e és v é g r e h a j t á s a te­ munkaidőben, alacsonyabb fizetésekkel foglal­
kintetében e g y a r á n t . koztatják, e l s ő s o r b a n i r o d a i , t a k a r í t ó i , p é n z ü g y i
és vendéglátó-ipari m u n k a k ö r ö k b e n (Women in
the Workplace 2 0 0 4 ) .

A MUNKA VÁLTOZÓ TERMÉSZETE A k ö v e t k e z ő k b e n e n n e k a j e l e n s é g n e k az okai­


v a l é s k ö v e t k e z m é n y e i v e l f o g l a l k o z u n k : e z egyi­
A gazdasági t e r m e l é s g l o b a l i z á l ó d á s a az infor­ ke a l e g f o n t o s a b b á t a l a k u l á s o k n a k , a m e l y e k je­
mációs t e c h n o l ó g i á k t e r j e d é s é v e l e g y ü t t m e g v á l ­ lenleg a modern társadalmakban folyamatban
toztatja a z e m b e r e k t ö b b s é g e á l t a l v é g z e t t m u n ­ vannak. Megvizsgálunk továbbá olyan változáso­
ka t e r m é s z e t é t is. M i n t a 9. fejezetben l á t t u k , a k a t a m u n k a v i l á g á b a n , a m e l y e k a f o r d i z m u s és
kékgalléros munkakörökben dolgozó emberek a taylorizmus letűnésével következtek be, majd
aránya a z i p a r i o r s z á g o k b a n f o k o z a t o s a n c s ö k ­ áttekintünk n é h á n y más igen fontos m a i munka­
ken. A g y á r a k b a n k e v e s e b b e n d o l g o z n a k , m i n t szociológiai kérdést.
azelőtt. Új m u n k a h e l y e k f ő k é n t az i r o d á k b a n , a
hivatalokban és az olyan szolgáltatási közpon­
tokban j ö n n e k l é t r e , m i n t a s z u p e r m a r k e t e k és a A nők megjelenése a munkahelyeken:
repülőterek, s az új á l l á s o k k ö z ü l s o k a t n ő k töl­ történeti visszatekintés
tenek b e .
A preindusztriális társadalmakban a termelő­
/ A nemek közötti munkahelyi egyenlőtlenség­ m u n k a é s a z o t t h o n i t e v é k e n y s é g a n é p e s s é g túl­
gel a 16., „Szervezetek és hálózatok" című fe­ n y o m ó t ö b b s é g é n é l n e m vált e l e g y m á s t ó l (és a
jezetben, az 582-587. oldalon foglalkoztunk fejlődő világban nagyon sok e m b e r életére még
részletesebben. ma is ez j e l l e m z ő ) . A t e r m e l é s vagy az o t t h o n o k -
78.2. ábra A nők aránya a m u n k a e r ő n belül, világviszonylatban

Alaszka
(Egyesült Államok)

P á p u a Új-Guinea Gilbert-

Nauru

V Szamoa Fidzsi

> 48%
Tonga
36-47,9%
24-35,9%
12-23,9%

• < 12%

Forrás: World Bank: World Development Indicators, 1998.


MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET

ban, vagy a z o k k ö z e l é b e n folyt, és a f ö l d e k e n vagy A nők gazdasági aktivitásának fokozódása


a kézműves m ű h e l y b e n végzett m u n k á b a n a csa­
lád v a l a m e n n y i tagja részt vett. A n ő k a háztar­ A 2 0 . század folyamán fokozatosan emelkedett a
tásokban b e t ö l t ö t t fontos s z e r e p ü k n e k k ö s z ö n h e ­ n ő k r é s z a r á n y a a fizetett m u n k a e r ő b e n . E n n e k
tően gyakran j e l e n t ő s b e f o l y á s t g y a k o r o l h a t t a k a e g y i k legfőbb kiváltó oka az első világháború
gazdasági f o l y a m a t o k a l a k u l á s á r a , b á r a p o l i t i k a i d e j é n f e l l é p e t t m u n k a e r ő h i á n y volt. A h á b o r ú s
és a h a d v i s e l é s férfiaknak f e n n t a r t o t t b i r o d a l m á ­ évek alatt a n ő k sok olyan m u n k a k ö r t is betöl­
ból ki v o l t a k zárva. G y a k r a n e l ő f o r d u l t , h o g y egy- töttek, a m e l y e k e t k o r á b b a n k i z á r ó l a g a férfiak b i ­
egy m e s t e r e m b e r vagy g a z d á l k o d ó ü z l e t i k ö n y ­ rodalmának tekintettek. A háborúból visszatérve
veit a felesége v e z e t t e , és az ö z v e g y e k m e g l e h e t ő ­ a férfiak ú j b ó l á t v e t t é k e z e k n e k az á l l á s o k n a k a
sen gyakran v á l t a k v á l l a l k o z á s o k t u l a j d o n o s a i v á legnagyobb részét, de a korábban kialakult m i n t a
és vezetőivé. érvényessége mindenképpen törést szenvedett.
A m o d e r n ipar k i f e j l ő d é s é v e l együtt járt a m u n ­ A második világháború óta eltelt évek során
kahely és az o t t h o n s z é t v á l a s z t á s a , s e n n e k k ö ­ gyökeresen megváltozott a n e m e k k ö z ö t t i kü­
vetkeztében m i n d e z j e l e n t ő s m é r t é k b e n m e g v á l ­ lönbség a munkahelyeken. 1 9 7 1 és 2 0 0 4 között
tozott. E b b e n v a l ó s z í n ű l e g a t e r m e l é s n e k a gépe­ az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n a f o g l a l k o z t a t á s i arány,
sített g y á r a k b a v a l ó á t v i t e l e v o l t a l e g f o n t o s a b b v a g y i s „az a l k a l m a z á s b a n á l l ó m u n k a k é p e s k o r ú
tényező. A m u n k á t a g é p e k s e b e s s é g é h e z alkal­ emberek aránya" a n ő k körében 56 százalékról
mazkodva v é g e z t é k a z e g y e s k o n k r é t f e l a d a t o k ­ 70 s z á z a l é k r a e m e l k e d e t t , s u g y a n a k k o r a férfiak
ra a l k a l m a z o t t d o l g o z ó k , s így a m u n k á l t a t ó k fo­ foglalkoztatottsága 92 százalékról 79 százalék­
kozatosan r á t é r t e k arra, h o g y ne a c s a l á d o k k a l , ra e s e t t v i s s z a . í g y a férfiak és a n ő k foglalkoz­
hanem a d o l g o z ó k k a l m i n t e g y é n e k k e l k ö s s e n e k tatottsági szintje között különbség az 1 9 7 1 . évi
munkaszerződéseket. 35 százalékról 2004-ig m i n d ö s s z e 9 százalékra
Az i d ő és az i p a r o s o d á s e l ő r e h a l a d t á v a l egy­ z s u g o r o d o t t ( l á s d a 18.3 ábrát). A n e m e k k ö z ö t ­
re n ö v e k v ő s z a k a d é k j ö t t l é t r e az o t t h o n és a ti szakadék összeszűkülése a következő é v e k b e n
m u n k a h e l y k ö z ö t t . A m u n k a és a m a g á n é l e t el­ valószínűleg még gyorsabban fog folytatódni.
különítése f o k o z a t o s a n b e á g y a z ó d o t t a l a k o s s á g M i n t a z a l á b b i a k b a n (az 5 8 4 . o l d a l o n ) l á t n i fog­
g o n d o l k o d á s m ó d j á b a és é r t é k r e n d j é b e . A férfiak juk, a n ő k gazdasági aktivitásának növekedése
az otthonon kívüli foglalkozásukból adódóan jórészt a r é s z m u n k a i d ő b e n végzett m u n k a terü­
több időt t ö l t ö t t e k a k ö z é l e t b e n és a k t í v a b b a n letén megy végbe.
vettek r é s z t a h e l y i ü g y e k b e n , a p o l i t i k á b a n és A n ő k és a férfiak g a z d a s á g i a k t i v i t á s i a r á n y a i
a piaci t r a n z a k c i ó k b a n . A n ő k h ö z egyre i n k á b b között mutatkozó szakadék bezárulásának az
az „otthon" és a c s a l á d é r t é k e i t t á r s í t o t t á k : az ő utóbbi évtizedekben s z á m o s oka volt. Először
feladatuk v o l t a g y e r m e k n e v e l é s , az o t t h o n f e n n ­ is, v á l t o z á s o k t ö r t é n t e k a z o k n a k a f e l a d a t o k n a k
tartása és a főzés a c s a l á d s z á m á r a . Az a felfogás, a kiterjedésében és jellegében, a m e l y e k e t hagyo­
miszerint „ a n ő n e k o t t h o n a h e l y e " , s z á m o s k ö ­ m á n y o s a n a n ő k h ö z é s a z „ o t t h o n i s z f é r á h o z " tár­
vetkezménnyel járt a n ő k helyzetére nézve. A jó­ sítottak. Ahogy a születési arányok c s ö k k e n n e k
módú n ő k é l v e z h e t t é k a h á z i s z o l g á k , k ü l ö n f é l e és az átlagos g y e r m e k s z ü l é s i kor egyre j o b b a n
háztartási a l k a l m a z o t t a k é s d a j k á k s z o l g á l a t a i t . kitolódik, sok nő vállal fizetett m u n k á t , m i e l ő t t
A szegényebb n ő k vállára jóval nagyobb terhek gyermeket szülne, és azután visszatér a m u n k á ­
nehezedtek: n e k i k kellett ellátniuk szinte min­ ba. A kisebb c s a l á d o k azt jelentik, hogy a koráb­
den h á z t a r t á s i m u n k á t , és e m e l l e t t - férjük k e r e ­ b a n kisgyermekek nevelésével otthon töltött idő
setének k i e g é s z í t é s e v é g e t t - g y a k r a n r é s z t v e t t e k s o k nő e s e t é b e n k e v e s e b b lett. U g y a n a k k o r - a
az ipari m u n k á b a n is. különféle háztartási m u n k á k g é p e s í t é s é n e k kö­

Az o t t h o n o n kívül foglalkoztatott n ő k aránya s z ö n h e t ő e n - csökkent az otthon fenntartására

valamennyi társadalmi osztályban meglehetősen fordított i d ő m e n n y i s é g e is. Az a u t o m a t a m o s o ­

alacsony volt, e g é s z e n a 2 0 . s z á z a d e l s ő h a r m a ­ gatógépek, porszívók és m o s ó g é p e k h a s z n á l a t a

dáig. Nagy-Britanniában a k e r e s ő foglalkozást m e l l e t t a háztartás v e z e t é s é h e z k e v e s e b b idő­

űző n ő k t ö b b m i n t e g y h a r m a d r é s z e m é g 1 9 1 0 - re van szükség. Bizonyítékok szólnak továbbá

ben is h á z t a r t á s i a l k a l m a z o t t k é n t dolgozott. A n ő i a m e l l e t t is, h o g y a férfiak és a n ő k k ö z ö t t i ott­

m u n k a e r ő főleg fiatal, e g y e d ü l á l l ó n ő k b ő l állt, h o n i m u n k a m e g o s z t á s e g y e n l e t e s e n h a l a d a ki­

akiknek a b é r é t - ha ü z e m e k b e n vagy i r o d á k b a n e g y e n l í t ő d é s felé, b á r b i z o n y o s , h o g y a n ő k m é g

dolgoztak - a m u n k á l t a t ó i k g y a k r a n a s z ü l e i k n e k mindig több háztartási munkát végeznek, mint a

küldték m e g . M i u t á n férjhez m e n t e k , á l t a l á b a n férfiak ( l á s d a l á b b ) .

kiléptek a m u n k a h e l y ü k r ő l és a c s a l á d i k ö t e l e ­ A f e l s o r o l t a k o n k í v ü l p é n z ü g y i o k o k r a is visz-
zettségeikre k o n c e n t r á l t a k . s z a v e z e t h e t ő , h o g y a n ő k m i é r t l é p n e k b e egy-
582 18. FEJEZET

78.3. ábra A foglalkoztatási arányok nemek szerinti százalékos megoszlása


az Egyesült Királyságban

1001

80

60

40

20

0-1 r- 1 1 1 1 1 1

1971 1976 1981 1986 1991 1996 2001 2004


Forrás: Social Trends, 35. 2005, 4. o.

re n a g y o b b s z á m b a n a m u n k a e r ő p i a c r a . A férfi k i v í v o t t j o g a i n a k k i a k n á z á s á r a a saját é l e t é b e n .
m i n t k e n y é r k e r e s ő , a h á z t a r t á s b e l i feleség és el­ M i n t m á r e m l í t e t t ü k , a m u n k a k ö z p o n t i szerepet
tartott g y e r m e k e i k a l k o t t a h a g y o m á n y o s „ n u k l e á ­ j á t s z i k a m a i t á r s a d a l o m b a n , és a foglalkoztatás
ris c s a l á d " m o d e l l j e N a g y - B r i t a n n i á b a n m a c s u ­ szinte m i n d i g előfeltétele a független életvezetés­
p á n a c s a l á d o k n e g y e d r é s z é r e illik. A h á z t a r t á ­ nek. Az utóbbi évtizedben a n ő k nagy lépéseket
sokra n e h e z e d ő gazdasági n y o m á s o k - köztük a t e t t e k a b b a n a z i r á n y b a n , h o g y v a l ó b a n egyenlők­
férfiakat sújtó m u n k a n é l k ü l i s é g - h a t á s á r a a n ő k ké v á l j a n a k a férfiakkal, és g a z d a s á g i t e v é k e n y s é ­
i s fizetett m u n k á t k e r e s n e k . S o k h á z a s p á r k é n y ­ gük kulcsszerepet játszik e b b e n a folyamatban
telen felismerni, hogy az általuk követni kívánt (Crompton 1997).
életstílus fenntartásához két jövedelemre van
szükség. A háztartási struktúrában b e k ö v e t k e z ő
többféle egyéb változásban, például az egyedül­ A nemek közötti munkahelyi
álló és gyermektelen felnőttek n ö v e k v ő arányá­ egyenlőtlenségek
ban, valamint a csonka családok szaporodásában
is az a t e n d e n c i a t ü k r ö z ő d i k , h o g y a n ő k - a k á r A m u n k a e r ő p i a c o n a n ő k - d a c á r a a n n a k , hogy
ö n k é n t , saját d ö n t é s ü k a l a p j á n , a k á r k é n y s z e r ű ­ f o r m á l i s a n e g y e n l ő k a férfiakkal - m é g ma is szá­
ségből - egyre nagyobb számban lemondanak mos esetben egyenlőtlen elbírálással találkoz­
a h a g y o m á n y o s c s a l á d m o d e l l r ő l és b e l é p n e k a nak. Az alábbiakban megvizsgáljuk a dolgozó
munkaerőpiacra. Újabban m i n d Nagy-Britanniá­
n ő k e t sújtó főbb e g y e n l ő t l e n s é g e k h á r o m fajtáját:
ban, m i n d az Egyesült Államokban erőfeszítések
a f o g l a l k o z á s i s z e g r e g á c i ó t , a r é s z m u n k a i d ő s ál­
t ö r t é n n e k a j ó l é t i p o l i t i k a m e g r e f o r m á l á s á r a , el­
l á s o k b a n v a l ó k o n c e n t r á l ó d á s t és a m u n k a b é r e k
s ő s o r b a n a fizetett m u n k á t v á l l a l ó n ő k , s k ö z t ü k
közötti szakadékot.
is az egyedülálló kisgyermekes anyák támogatá­
sára törekedve.

Végül fontos megjegyeznünk, hogy sok nő a Foglalkozási szegregáció


személyes kiteljesedés iránti vágytól vezérelve,
illetve az 1960-as és 1970-es évek n ő m o z g a l m a i A n ő i d o l g o z ó k által b e t ö l t ö t t m u n k a h e l y e k hagyo­
á l t a l t ö b b é - k e v é s b é d i a d a l r a vitt e g y e n l ő s é g i tö­ m á n y o s a n a r o s s z u l fizetett, r u t i n s z e r ű feladatok
rekvésektől ösztönözve lép be a munkaerőpiacra. e l l á t á s á t i g é n y l ő f o g l a l k o z á s o k b a n koncentrálód­
M i u t á n a t ö r v é n y e l ő t t e g y e n l ő v é v á l t a k a fér­ tak. A z i l y e n m u n k a k ö r ö k t ö b b s é g e kifejezetten
fiakkal, s o k n ő m e g r a g a d t a a z a l k a l m a t ú j o n n a n a n ő i n e m r e s p e c i a l i z á l ó d o t t , vagyis e z e k e t általa-
MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET 583

ban „női m u n k á n a k " tartják. A t i t k á r n ő i és k ü l ö n ­ a k a t e g ó r i á b a s o r o l h a t ó , és a férfiak 17 s z á z a l é k a


féle gondozói á l l á s o k a t ( p é l d á u l a b e t e g á p o l á s , a d o l g o z o t t fizikai m u n k á t v é g z ő s z a k m u n k á s k é n t ,
szociális m u n k a és a g y e r m e k g o n d o z á s t e r ü l e t é n ) miközben a nőknek csak 2 százaléka helyezke­
túlnyomórészt n ő k t ö l t i k b e , é s e z e k e t á l t a l á b a n dett e l i l y e n m u n k a k ö r ö k b e n ( H M S O 1 9 9 9 ) .
„női" f o g l a l k o z á s n a k t e k i n t i k . A nemi foglalko­ A foglalkoztatási szerkezet, v a l a m i n t a n e m i
zási szegregáció a z t a t é n y t fejezi ki, h o g y a fér­ szerepekkel kapcsolatos sztereotípiák változásai
fiak és a n ő k - a n n a k m e g f e l e l ő e n , h o g y m i l y e n egyaránt hozzájárultak a foglalkozási szegregá­
uralkodó felfogás a l a k u l ki a „férfi", i l l e t v e „ n ő i " cióhoz. Erre jó példát nyújtanak a „hivatalnoki"
munka t e k i n t e t é b e n - k ü l ö n b ö z ő m u n k a k ö r ö k ­ m u n k a presztízsében bekövetkezett változások.
ben k o n c e n t r á l ó d n a k . 1 8 5 0 - b e n a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n a z i r o d a i dol­
A foglalkozási s z e g r e g á c i ó t v e r t i k á l i s és h o r i ­ g o z ó k 99 s z á z a l é k a férfi volt. A h i v a t a l n o k i stá­
zontális k o m p o n e n s e k r e s z o k á s f e l b o n t a n i . A ver­ tus gyakran felelősségteljes pozíciót jelentett,
tikális s z e g r e g á c i ó azt a t e n d e n c i á t fejezi ki, h o g y amihez számviteli és könyvelési szakértelemre,
a munkáltatók h a j l a m o s a k a n ő k e t o l y a n m u n k a ­ é s i d ő n k é n t v e z e t ő i f e l e l ő s s é g v á l l a l á s á r a i s szük­
körökben f o g l a l k o z t a t n i , a m e l y e k k i c s i n y h a t á s ­ ség volt. M é g a l e g a l a c s o n y a b b b e o s z t á s ú h i v a t a l ­
körrel j á r n a k é s c s e k é l y e l ő r e h a l a d á s i l e h e t ő s é g e t n o k n a k i s v o l t b i z o n y o s t e k i n t é l y e a k ü l s ő világ
nyújtanak, m í g a férfiak t ö b b n y i r e n a g y o b b fele­ szemében. A 2 0 . században azután végbement az
lőséggel é s b e f o l y á s s a l j á r ó p o z í c i ó k a t t ö l t e n e k i r o d a i m u n k a á l t a l á n o s g é p e s í t é s e (az í r ó g é p e k
be. A h o r i z o n t á l i s s z e g r e g á c i ó p e d i g azt j e l e n t i , bevezetésével m á r a 19. század végétől kezdve),
hogy a férfiak és a n ő k k ü l ö n b ö z ő f o g l a l k o z á s i a m i h e z a „ h i v a t a l n o k i " s t á t u s és a h o z z á szük­
kategóriákban h e l y e z k e d n e k el. A n ő k p é l d á u l séges készségek m a r k á n s leértékelődése társult.
általában a r u t i n s z e r ű e n e l l á t h a t ó i r o d a i m u n k a ­ E z z e l a f o l y a m a t t a l együtt járt a t i t k á r i m u n k a
körökben j á t s z a n a k d o m i n á n s s z e r e p e t , m i k ö z ­ a l a c s o n y p r e s z t í z s ű , r o s s z u l fizetett foglalkozás­
ben a férfiak i n k á b b a s z a k k é p z e t t s é g e t v a g y b e ­ sá degradálódása. Ezeket az irodai munkaköröket
tanítást i g é n y l ő fizikai m u n k a k ö r ö k b e n c s o p o r ­ a f i z e t é s ü k és p r e s z t í z s ü k h a n y a t l á s á v a l p á r h u ­
tosulnak. A h o r i z o n t á l i s s z e g r e g á c i ó h e l y e n k é n t z a m o s a n egyre i n k á b b n ő k t ö l t ö t t é k b e . 1998-
igen erőssé v á l h a t . 1 9 9 1 - b e n a z E g y e s ü l t K i r á l y ­ b a n az Egyesült Királyságban az irodai dolgozók
ságban foglalkoztatott n ő k 50 s z á z a l é k a a k ö v e t ­ m a j d n e m 90 százaléka, és az összes titkári mun­
kező négy f o g l a l k o z á s i k a t e g ó r i á b a n dolgozott: kakörben foglalkoztatott s z e m é l y 9 8 százaléka n ő
irodai m u n k a , t i t k á r n ő i t e e n d ő k , s z e m é l y i szol­ volt. A t i t k á r n ő i t e e n d ő k e t e l l á t ó a l k a l m a z o t t a k
gáltatások é s „egyéb e l e m i f e l a d a t o k " . H a s o n l ó aránya a z o n b a n az utóbbi két évtized során erő­
m u n k a k ö r ö k b e n u g y a n a k k o r a férfiak 17 s z á z a l é ­ s e n c s ö k k e n t . A z í r ó g é p e k e t s z á m í t ó g é p e k váltot­
kát foglalkoztatták ( C r o m p t o n 1 9 9 7 ) . 1 9 9 8 - b a n a t á k fel, é s m a s o k v e z e t ő a l e v e l e z é s é t é s e g y é b
nők 26 s z á z a l é k a v é g z e t t r u t i n s z e r ű f e h é r g a l l é r o s f e l a d a t a i n a k j e l e n t ő s r é s z é t i s m a g a i n t é z i el, köz­
munkát, m í g a férfiak 8 s z á z a l é k a v o l t u g y a n e b b e vetlenül a számítógépen.

Általában azokat a foglalkozásokat fizetik a legrosszabbul, amelyekben a nők dominálnak.


Részmunkaidőben végzett munka kifogásuk a n e m e k szerinti h a g y o m á n y o s mun­
k a m e g o s z t á s e l l e n ( H a k i m 1 9 9 6 ) . E felfogás sze­
N o h a m a n ö v e k v ő s z á m ú n ő d o l g o z i k teljes m u n ­ rint sok nő azért választja szívesen a félállásban
kaidőben is az o t t h o n o n kívül, sokan koncent­ v é g z e n d ő m u n k á t , m e r t így t e l j e s í t h e t i h a g y o m á ­
rálódnak a részmunkaidőben ellátható munka­ n y o s h á z t a r t á s i k ö t e l e z e t t s é g e i t . A n ő k n e k azon­
körökben. Az utóbbi évtizedekben - egyrészt b a n egy f o n t o s k é r d é s b e n v a l ó j á b a n k e v é s válasz­
a rugalmas foglalkoztatási politikát ösztönző t á s i l e h e t ő s é g ü k v a n . A férfiak á l t a l á b a n n e m ját­
m u n k a e r ő p i a c h a t á s á r a , m á s r é s z t p e d i g a szol­ szanak vezető szerepet a gyermeknevelésben, s
gáltatási szektor kibővülése következtében - igen e z é r t a n ő k , a k i k e z é r t f e l e l ő s e k (és m i n t f e n t e b b
n a g y m é r t é k b e n m e g n ő t t e k a f é l á l l á s b a n v a g y rö­ a 5 7 2 - 5 7 3 . o l d a l o n l e v ő k e r e t e s í r á s b a n láthat­
videbb m u n k a i d ő b e n való munkavállalás lehető­ tuk, m á s h á z t a r t á s i k ö t e l e s s é g e i k i s v a n n a k ) , é s
ségei ( C r o m p t o n 1 9 9 7 ) . e m e l l e t t m é g fizetett m u n k á t i s a k a r n a k , illetve
A részmunkaidős állások sokkal rugalmasabb k é n y t e l e n e k v á l l a l n i , k é t s é g k í v ü l s z á m u k r a job­
időbeosztást tesznek lehetővé az alkalmazottak b a n m e g v a l ó s í t h a t ó l e h e t ő s é g n e k tartják a rész­
s z á m á r a , m i n t a teljes m u n k a i d ő b e n t ö r t é n ő fog­ m u n k a i d ő b e n végzett munkát.
lalkoztatás, s é p p e n ezért j o b b a n k e d v e l t e k a n ő k
körében, akik megpróbálnak egyensúlyt teremte­
n i a m u n k a é s c s a l á d i k ö t e l e z e t t s é g e i k között. S o k A fizetések közötti szakadék
e s e t b e n ez s i k e r e s e n m e g v a l ó s í t h a t ó , és a z o k a
n ő k , akik e g y é b k é n t n e m j u t h a t n á n a k a l k a l m a z á s ­ N a g y - B r i t a n n i á b a n a d o l g o z ó n ő k á t l a g o s fizeté­
h o z , ily m ó d o n gazdaságilag aktívvá v á l n a k . Ám a se j ó v a l a l a t t a m a r a d a férfiakénak, b á r az u t ó b b i
f é l á l l á s b a n vagy m á s r é s z m u n k a i d ő s s t r u k t ú r á b a n 30 évben ez a különbség valamelyest csökkent.
végzett m u n k á n a k v a n n a k h á t r á n y a i is, p é l d á u l a z 1 9 7 0 - b e n a t e l j e s m u n k a i d ő b e n foglalkoztatott
a l a c s o n y fizetés, a m u n k a h e l y b i z o n y t a l a n s á g a és n ő k á t l a g o s a n a férfiak f i z e t é s é n e k 6 3 százalékát
a korlátozott e l ő r e l é p é s i l e h e t ő s é g e k . k e r e s t é k meg, s e z a z a r á n y 1 9 9 9 - i g 8 4 s z á z a l é k r a
A részmunkaidőben végzett munka mind­ e m e l k e d e t t . U g y a n e b b e n az i d ő s z a k b a n a félál­
azonáltal igen vonzó sok nő számára, és a n ő k l á s b a n d o l g o z ó k k ö r é b e n is c s ö k k e n t e k a különb­
gazdasági aktivitásának növekedése a háború s é g e k : itt a fenti a r á n y az 1 9 7 0 . é v i 51 százalé­
utáni korszakban nagyrészt e n n e k tulajdonítha­ kos s z i n t r ő l 1 9 9 9 - b e n 5 8 s z á z a l é k r a emelkedett.
tó. 2 0 0 4 - b e n a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n 5,2 m i l l i ó A „ b é r s z a k a d é k " b e z á r u l á s a felé m u t a t ó általános
nő dolgozott részmunkaidőben, míg mindössze t e n d e n c i á t joggal t e k i n t h e t j ü k a férfiakkal való
1,2 m i l l i ó férfi v á l l a l k o z o t t i l y e n á l l á s o k b e t ö l ­ e g y e n l ő s é g i r á n y á b a n tett j e l e n t ő s l é p é s n e k .
t é s é r e ( H S M O 2 0 0 5 ) . H o z z á kell t e n n ü n k a z o n ­ E z e k e t a t r e n d e k e t t ö b b f é l e f o l y a m a t is befo­
ban, hogy ebben a tekintetben Nagy-Britannia l y á s o l j a . A z e g y i k j e l e n t ő s t é n y e z ő az, h o g y m a
bizonyos mértékig különleges helyzetben van: az t ö b b n ő k e r ü l j o b b a n fizetett s z a k m a i p o z í c i ó k b a ,
Egyesült Királyság egyike azoknak az iparosodott m i n t korábban. A jó képesítésekkel rendelkező
o r s z á g o k n a k , a h o l a n ő k r é s z m u n k a i d ő b e n törté­ fiatal n ő k a férfiakkal a z o n o s e s é l y e k k e l pályáz­
nő foglalkoztatása a legmagasabb arányú. h a t n a k j ó l f i z e t ő á l l á s o k r a . Á m e z t a foglalkozta­
A szociológusok h o s s z ú ideje vitatkoznak a n ő k tási struktúra c s ú c s á n elért haladást kiegyenlíti a
r é s z m u n k a i d ő s foglalkoztatottságáról, é s m a g y a ­ r o s s z u l fizetett r é s z m u n k a i d ő s á l l á s o k b a n foglal­
r á z a t o t k e r e s n e k arra, h o g y N a g y - B r i t a n n i á b a n koztatott n ő k s z á m á n a k ugrásszerű növekedése a
m i é r t terjedt e l e r ő s e b b e n e z a m i n t a , m i n t m á s gyorsan bővülő szolgáltatási szektorban.
országokban. Különböző felmérések feltárták, A n e m e k s z e r i n t i f o g l a l k o z á s i s z e g r e g á c i ó is
h o g y a r é s z m u n k a i d ő s á l l á s o k a t r o s s z u l fizetik, e g y i k e a férfiak és n ő k k ö z ö t t i b é r s z a k a d é k ma­
b i z o n y t a l a n o k és g y a k r a n r u g a l m a s a b b a k a m u n ­ k a c s f e n n m a r a d á s á t o k o z ó t é n y e z ő k n e k . A nők
káltatók, m i n t az alkalmazottak szempontjából. túlreprezentáltak a gyengébben fizetett foglal­
A legtöbb r é s z m u n k a i d ő b e n foglalkoztatott nő kozási szektorokban: több mint 45 százalékuk
e n n e k ellenére elégedett az állásával. A részmun­ h e t i 1 0 0 f o n t n á l k e v e s e b b e t k e r e s , m í g ugyanez
k a i d ő b e n v é g z e t t m u n k a v á l l a l á s á n a k f ő o k a i t fir­ a f é r f i a k n a k c s a k 20 s z á z a l é k á r ó l m o n d h a t ó el.
t a t ó k é r d é s r e a m e g k é r d e z e t t e k t ö b b s é g e egysze­ A z e l é r t e r e d m é n y e k d a c á r a a n ő k m é g mindig
r ű e n azt a v á l a s z t adta, h o g y n e m k í v á n n a k t e l j e s a l u l r e p r e z e n t á l t a k a f e l s ő j ö v e d e l m i kategóriák­
m u n k a i d ő b e n dolgozni. b a n : h e t i 5 0 0 f o n t n á l a férfiak 1 0 s z á z a l é k a keres
Egyes tudósok szerint a dolgozó n ő k kétféle t ö b b e t , m í g a n ő k n e k c s a k 2 s z á z a l é k a tartozik
fő „ t í p u s b a " s o r o l h a t ó k - e g y e s e k e l k ö t e l e z e t t e k ebbe a csoportba (Rake 2 0 0 0 ) .
az o t t h o n o n kívüli m u n k a mellett, m á s o k pedig 1 9 9 0 - b e n a k ö t e l e z ő m i n i m á l b é r (a 22 év fölöt­
n e m meggyőződésből vállalnak munkát, és nincs t i d o l g o z ó k e s e t é b e n ó r á n k é n t 3 , 6 0 font) orszá-
MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET f 5 8 5

gos szintű b e v e z e t é s e s z i n t é n segített s z ű k í t e n i r á n y t ó l " s e m , a m i a g y e r m e k e s és a g y e r m e k t e l e n


a fizetési s z a k a d é k o t a férfiak és n ő k k ö z ö t t , m i ­ nők összes keresetében mutatkozó különbséget
vel sok n ő i d o l g o z ó o l y a n f o g l a l k o z á s t í p u s o k b a n fejezi ki (lásd a 18.1. táblázatot}. E z z e l s z e m b e n
koncentrálódott, m i n t p é l d á u l a fodrász vagy a egy k é t g y e r m e k e s , a l a c s o n y k é p z e t t s é g ű a n y a va­
pincér szakma, a m e l y e k h o s s z ú i d e j e a l a c s o n y a b b lószínűleg körülbelül 2 8 5 ezer fontnyi „anyasá­
jövedelmet n y ú j t o t t a k a m i n i m á l b é r s z i n t j é n é l . g i h á t r á n y t " s z e n v e d el, a h h o z k é p e s t , a m i t egy
Úgy becsülték, h o g y a m i n i m á l b é r b e v e z e t é s é v e l h a s o n l ó k é p z e t t s é g ű férfi k e r e s n e e g é s z é l e t é b e n .
majdnem 2 m i l l i ó e m b e r r é s z e s ü l t k ö r ü l b e l ü l 3 0 E z u t ó b b i ö s s z e g e k a k ö z e p e s e n k é p z e t t n ő k ese­
százalékos f i z e t é s e m e l é s b e n . A m i n i m á l b é r r e n d ­ t é b e n 1 4 0 ezer, a m a g a s a n k é p z e t t n ő k n é l p e d i g
szeres e m e l é s e ( 2 0 0 6 o k t ó b e r e óta a 22 é v n é l idő­ 2 9 e z e r fontot t e n n é n e k ki, a m i t m é g h o z z á k e l l
sebb dolgozók s z á m á r a ez ó r á n k é n t 5,35 font) a d n i a „ n ő i b á n a t p é n z h e z " . Az u t ó b b i két kate­
tovább e m e l t e a r o s s z u l fizetett á l l á s o k b a n alkal­ góriába tartozó nők nagyobb valószínűséggel
mazott n ő k j ö v e d e l m é t . A m i n i m á l b é r b ő l fakadó térnek vissza gyorsan a m u n k á b a és gyakrabban
hasznok s e m cáfolják a z o n b a n azt a tényt, h o g y a v e s z n e k i g é n y b e ó v o d a i é s b ö l c s ő d e i szolgáltatá­
nők j e l e n t ő s r é s z e m é g m i n d i g a m i n i m á l b é r kö­ sokat gyermekeik számára, amíg azok még kicsi­
rüli vagy azt alig m e g h a l a d ó s z i n t e n k e r e s , és m é g nyek (Rake 2 0 0 0 ) .
mindig sok férfit és n ő t a l k a l m a z n a k ( i l l e g á l i s a n )
a minimálbérnél alacsonyabb bérekért, olyan jö­
vedelmet biztosítva számukra, amelyből egyre
Változások az otthoni
nehezebb m e g é l n i , k ü l ö n ö s e n a z o k n a k , a k i k n e k
munkamegosztásban
eltartott g y e r m e k e k r ő l is g o n d o s k o d n i u k kell.

Ennek egyik m e g n y i l v á n u l á s a az a tény, h o g y A n ő k t ö m e g e s m u n k a v á l l a l á s á n a k e g y i k követ­


az Egyesült K i r á l y s á g b a n a n ő k j e l e n t ő s r é s z e sze­ k e z m é n y e k é n t átalakulnak a h a g y o m á n y o s csa­
génységben él. Ez k ü l ö n ö s e n igaz a z o k r a a n ő k r e , l á d i m i n t á k . A „férfi m i n t k e n y é r k e r e s ő " m o d e l l
akik egyszülős h á z t a r t á s o k a t v e z e t n e k . Az u t ó b b i m á r a i n k á b b a k i v é t e l t j e l e n t i , m i n t s e m a sza­
években e g y e n l e t e s e n e m e l k e d e t t a n ő k a r á n y a bályt, és a n ő k n ö v e k v ő g a z d a s á g i függetlensé­
a szegények k ö r é b e n . A s z e g é n y s é g k ü l ö n ö s e n g e azt v o n j a m a g a u t á n , h o g y j o b b h e l y z e t b e n
akut p r o b l é m á t j e l e n t az á l l a n d ó g o n d o s k o d á s t vannak a hagyományos n e m i szerepekből való
igénylő k i s g y e r m e k e k e t n e v e l ő n ő k s z á m á r a . Itt kitöréshez, ha erre törekszenek. A n ő k hagyomá­
ördögi körről v a n s z ó : egy o l y a n n ő t , a k i elfogad­ nyos otthoni szerepei m i n d a házimunka, m i n d
hatóan fizetett á l l á s t t u d s z e r e z n i , p é n z ü g y i l e g a pénzügyi döntéshozatal tekintetében jelentős
tönkretehet, ha f i z e t n i e k e l l v a l a k i n e k a g y e r m e ­ változásokon m e n n e k keresztül. Úgy tűnik, hogy
kei felügyeletéért, á m h a r é s z m u n k a i d ő b e n k e z d s o k h á z t a r t á s b a n e l m o z d u l á s t ö r t é n i k a z egyen­
dolgozni, akkor a k e r e s e t e l e c s ö k k e n és e l e n y é s z ­ lőbb munkamegosztás irányában, bár továbbra is
hetnek a karrier k i l á t á s a i , b á r m i l y e n e k is v o l t a k a n ő k v á l l á r a n e h e z e d i k a l e g t ö b b h á z i m u n k a . Ez
ezek, sőt m á s g a z d a s á g i v e s z t e s é g e k is é r h e t i k : a l ó l k i v é t e l n e k l á t s z a n a k a k i s e b b h á z t a r t á s i javí­
elveszítheti p é l d á u l a n y u g d í j j o g o s u l t s á g o t , a m i t t á s o k , a m e l y e k e t l e g g y a k r a b b a n a férfiak végez­
a teljes m u n k a i d ő b e n f o g l a l k o z t a t o t t a k é l v e z n e k . n e k el. A felmérések során úgy találták, hogy a
A fizetési s z a k a d é k a n ő k e g é s z m u n k á s élet­ n ő k á t l a g o s a n m é g m i n d i g m a j d n e m h á r o m órát
pályáját véve figyelembe kiáltó különbsége­ töltenek n a p o n t a h á z i m u n k á v a l (ebben a bevá­
ket produkál az ö s s z e s k e r e s e t t e k i n t e t é b e n . Az sárlás és a g y e r m e k e k k e l v a l ó f o g l a l k o z á s n i n c s
1990-es é v e k b e n v é g z e t t k u t a t á s o k ( R a k e 2 0 0 0 ) b e n n e ) . E h h e z k é p e s t a férfiak egy órát é s 4 0 per­
kimutatták, h o g y p é l d á u l a k ö z e p e s e n k é p z e t t c e t f o r d í t a n a k u g y a n i l y e n f e l a d a t o k r a (Office o f
nők életük v é g e felé t ö b b m i n t 2 4 0 e z e r f o n t n y i National Statistics 2 0 0 3 ) .
úgynevezett „ n ő i b á n a t p é n z t " é r d e m e l n é n e k . E z A k u t a t á s o k e r e d m é n y e i s z e r i n t az o t t h o n o n
abból adódik, h o g y egy n ő é l e t e s o r á n e n n y i v e l k í v ü l a l k a l m a z á s b a n á l l ó férjezett n ő k k e v e s e b b
kevesebbet k e r e s , m i n t egy h a s o n l ó k é p e s í t é s s e l házimunkát végeznek a többieknél, bár szinte
rendelkező férfi, m é g a k k o r is, h a n i n c s e n e k gye­ m i n d i g ő k v é g z i k a z o t t h o n f e n n t a r t á s á v a l kap­
rekei. A n ő k k e r e s e t é n e k ö s s z e g e a k é p e s í t é s e i v e l csolatos feladatok zömét. Tevékenységük tipikus
arányban v á l t o z i k . P é l d á u l egy g y e r m e k t e l e n é s s z e r k e z e t e a z o n b a n m á s : t ö b b h á z i m u n k á t végez­
szakképzetlen n ő v á r h a t ó a n 5 1 8 e z e r f o n t o t ke­ n e k a k o r a e s t i ó r á k b a n , és a h é t v é g e k e n t ö b b órát
res élete során; ha v i s z o n t e g y e t e m e t végez, ak­ fordítanak a háztartásra, m i n t a háztartásbeliek.
kor e n n e k t ö b b m i n t a k é t s z e r e s é r e s z á m í t h a t :
a neki e l m é l e t i l e g j á r ó „női b á n a t p é n z " ö s s z e g e • E z z e l a k é r d é s s e l r é s z l e t e s e b b e n is foglalkoz­
ebben a z e s e t b e n v i s z o n y l a g a l a c s o n y l e s z , é s tunk a 7., „Családok és intim kapcsolatok"
nem fog s z e n v e d n i az ú g y n e v e z e t t „ a n y a s á g i hát­ című fejezetben, a 180-181. oldalon.
18. FEJEZET

78.7. táblázat A „női bánatpénz", az „anyasági hátrány" és a „szülői hátrány" megjelenése a nők élete során
kapott keresetében
A nők három tipikus A szakképzetlen női dolgozó A közepesen képzett nő kő- A diplomás nő egyetemet
kategóriája képesítés nélkül lépett ki az zépszintű érettségit tesz, és végez, és értelmiségi pá-
iskolából, és bolti eladóként irodai munkát vállal, például lyán helyezkedik el, például
dolgozik. 21 éves korában titkárnőként dolgozik. 26 éves tanárként. 28 évesen megy
férjhez megy, 23 évesen szüli korában megy férjhez, az első férjhez, első gyermekének
meg első gyermekét, majd 26 gyermekét 28, a másodikat pe- 30, a másodiknak pedig 33
évesen a másodikat. Összesen dig 30 éves korában szüli meg. évesen ad életet. Részmun-
9 évet tölt a munkaerő-piacon Összesen két évig marad ki a kaidős állást csupán egy évig
kívül, és részmunkaidőben munkaerőpiacról, és részmun- vállal, élete további részében
dolgozik további 28 éven át. kaidőben dolgozik további 12 mindvégig teljes munkaidő­
évig, ben dolgozik.
Elmaradt keresetek a három
kategóriában
Női bánatpénz: Mennyivel
keres kevesebbet élete során
egy nő, mint egy hasonló kép­ 197 000 £ 241 000 £ 143 000 £
zettségű férfi, még akkor is,
ha nincs gyereke?
Anyasági hátrány: Mennyivel /
keres kevesebbet élete során
285 000 £
285 000 140 000 £ 19 000 £
egy anya, mint egy hasonló
képzettségű gyermektelen nő?
Szülői hátrány: Mennyivel ke­
res kevesebbet élete során egy
anya, mint egy hasonló kép­
482 000 £ 381 000 £ 162 000 £
zettségű férfi? (A női bánat­
pénz és az anyasági hátrány
összevonva)

Forrás: Guardian, 2000. február 2 1 . , Rake 2000.

Az adatok a z o n b a n arra mutatnak, hogy ez a kát e g y m á s k ö z ö t t , n a g y o b b v a l ó s z í n ű s é g g e l foly­


minta is változóban van. A férfiak m a jobban t a t n a k h a s o n l ó g y a k o r l a t o t a saját é l e t ü k b e n is.
hozzájárulnak a házimunkához, mint amennyire Vogler és Pahl ( 1 9 9 4 ) a háztartási munkameg­
a m ú l t b a n t e t t é k , b á r az e z z e l f o g l a l k o z ó k u t a t ó k o s z t á s e g y m á s i k a s p e k t u s á t , n e v e z e t e s e n a ház­
azt állítják, h o g y ez a f o l y a m a t a „ k é s l e l t e t e t t al- tartások pénzügyi „menedzselési" rendszerét
kalmazkodás" körébe tartozik (Gershuny 1 9 9 4 ) . vizsgálták. Arra a kérdésre k e r e s t é k a választ,
E z alatt azt értik, h o g y a z o t t h o n i m u n k a f e l a d a - h o g y f o g l a l k o z t a t o t t s á g u k n ö v e k e d é s é v e l a nők
tok megosztására vonatkozó új alkufolyamat las- v a j o n a j ö v e d e l e m h e z j u t á s és a c s a l á d i költség­
s a b b a n h a l a d e l ő r e a férfiak és a n ő k k ö z ö t t , m i n t vetésre vonatkozó döntéshozatal tekintetében is
a nők belépése a munkaerőpiacra. A vizsgálatok k ö z e l e b b j u t o t t a k - e a z e g y e n l ő s é g h e z . M i u t á n hat
feltárták, h o g y a m u n k a m e g o s z t á s a h á z t a r t á s o ­ k ü l ö n b ö z ő b r i t k ö z ö s s é g b e n i n t e r j ú t készítettek
kon belül olyan tényezők függvényében alakul, s z á m o s h á z a s p á r r a l , ú g y t a l á l t á k , h o g y a pénz­
m i n t a t á r s a d a l m i o s z t á l y és a n ő k á l t a l fizetett ü g y i f o r r á s o k m e g o s z t á s á t á l t a l á b a n tisztessége­
m u n k á b a n töltött idő m e n n y i s é g e . A magasabb s e b b e n végzik, m i n t a m ú l t b a n , de ez is össze­
t á r s a d a l m i o s z t á l y o k h o z t a r t o z ó " h á z a s p á r o k kö­ f ü g g é s b e n áll a z o s z t á l y - h o v a t a r t o z á s i kérdések­
zelebb állnak az egyenlő munkamegosztáshoz, és k e l . A m a g a s a b b j ö v e d e l m ű h á z a s p á r o k között
ez a h e l y z e t a z o k b a n a h á z t a r t á s o k b a n is, a m e ­ a „ k ö z ö s k a s s z á b a " tett j ö v e d e l m e t gyakrabban
l y e k b e n a n ő t e l j e s m u n k a i d ő b e n d o l g o z i k . Ál­ k e z e l i k együtt, é s itt n a g y o b b m é r t é k ű egyenlő­
t a l á b a n v é v e a férfiak egyre t ö b b f e l a d a t o t vál­ ség t a p a s z t a l h a t ó a p é n z h e z v a l ó h o z z á f é r é s és a
l a l n a k m a g u k r a a h á z k ö r ü l , de a t e r h e l é s m é g k i a d á s o k r a v o n a t k o z ó d ö n t é s e k m e g h o z a t a l a te­
mindig n e m egyenlően oszlik meg. rén. M i n é l többel járul h o z z á a nő pénzügyileg a
h á z t a r t á s f e n n t a r t á s á h o z , a n n á l n a g y o b b mérté­
Warde és Heatherington ( 1 9 9 3 ) felmérései Man­
kű beleszólása van a pénzügyi döntésekbe.
c h e s t e r b e n azt m u t a t t á k , h o g y a h á z t a r t á s i m u n ­
k a m e g o s z t á s e g y e n l ő b b e n a l a k u l t a fiatal p á r o k Az a l a c s o n y a b b j ö v e d e l m ű c s a l á d o k n á l a nők
k ö r é b e n , m i n t a z i d ő s e b b g e n e r á c i ó k n á l . A szer­ g y a k r a n ö n á l l ó a n r e n d e l k e z n e k a h á z t a r t á s napi
z ő k arra a k ö v e t k e z t e t é s r e j u t o t t a k , h o g y a n e m i k i a d á s a i fölött, de a c s a l á d i k ö l t s é g v e t é s r e , illetve
s z t e r e o t í p i á k i d ő v e l f e l l a z u l n a k . A z o k a fiatalok, a n a g y o b b k i a d á s o k r a v o n a t k o z ó s t r a t é g i a i dönté­
a k i k n e k m á r a s z ü l e i is m e g o s z t o t t á k a h á z i m u n ­ s e k t e k i n t e t é b e n n e m s z ü k s é g k é p p e n e z a hely-
MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET

zet. Erre n é z v e Vogler és P a h l m e g f i g y e l t e k egy l e g i n k á b b a posztfordizmus e l n e v e z é s illik. E z t a


olyan t e n d e n c i á t , h o g y a n ő k v é d e l m e z i k férjük kifejezést M i c h a e l P i o r e é s C h a r l e s S a b e l t e t t é k
jogát a p é n z e l k ö l t é s é r e , m í g ö n m a g u k t ó l meg­ népszerűvé A második ipari vízválasztó (The Se­
vonják u g y a n e z t a jogot. M á s s z ó v a l , a c s a l á d i cond Industrial Divide) című, 1984-ben megjelent
költségvetést é r i n t ő n a g y o b b d ö n t é s e k e t általá­ k ö n y v ü k b e n . A m e g n e v e z é s a k a p i t a l i s t a gazda­
ban elválasztják a m i n d e n n a p i k i a d á s o k é r t v a l ó sági t e r m e l é s új k o r s z a k á t j e l ö l i , a m e l y b e n a p i a c
felelősségtől, a m i t g y a k r a n a n ő k v i s e l n e k . v á l t o z a t o s , testre s z a b o t t t e r m é k e k i r á n t i i g é n y e i ­
nek kielégítése érdekében a termelők a rugalmas­
ság é s a z i n n o v á c i ó m a x i m a l i z á l á s á r a t ö r e k e d n e k .
Posztfordizmus A posztfordizmus fogalma azonban meglehe­
tősen n e h e z e n értelmezhető. Ezzel a kifejezéssel
Az utóbbi é v t i z e d e k b e n r u g a l m a s g y a k o r l a t o t ve­ s z á m o s e g y m á s s a l á t f e d ő v á l t o z á s r a s z o k á s utal­
zettek be s z á m o s s z f é r á b a n , b e l e é r t v e a t e r m é k ­ ni, a m e l y e k n e m c s u p á n a m u n k a és a gazdasági
fejlesztést, a t e r m e l é s i t e c h n o l ó g i á k a t , a v e z e t é s i é l e t b i r o d a l m á b a n m e n n e k v é g b e , h a n e m a tár­
stílust, a m u n k a h e l y i k ö r n y e z e t e t , az a l k a l m a z o t ­ sadalom egészét érintik. Egyes szerzők szerint
tak b e v o n á s á t a d ö n t é s e k b e és a m a r k e t i n g e t is. a p o s z t f o r d i z m u s felé m u t a t ó t e n d e n c i á k o l y a n
A vállalatok k ü l ö n f é l e új s t r a t é g i á k a l k a l m a z á s á ­ változatos területeken nyilvánulnak meg egy­
val próbálják á t a l a k í t a n i m ű k ö d é s ü k e t a v á l t o z ó idejűleg, m i n t p é l d á u l a p á r p o l i t i k a , a s z o c i á l i s
körülményekhez való alkalmazkodás érdekében: j ó l é t i p r o g r a m o k v a g y a fogyasztói és m á s életvi­
ezek közé t a r t o z i k p é l d á u l a c s o p o r t o s t e r m e l é s teli döntések. A m a i társadalom elemzői gyakran
(group production), a problémamegoldási csa­ rámutatnak számos folyamatra ugyanazokkal a
patmunka (teamwork), többféle feladat e g y i d e j ű v á l t o z á s o k k a l ö s s z e f ü g g é s b e n , d e n i n c s egyetér­
végrehajtása (multi-tasking) és a célzott reklám t é s k ö z t ü k a p o s z t f o r d i z m u s p o n t o s j e l e n t é s é t il­
(niche marketing). E g y e s m e g f i g y e l ő k azt állítják, letően, sőt arra nézve sem, hogy vajon csakugyan
hogy ezek a v á l t o z á s o k e g y ü t t e s e n r a d i k á l i s el­ e n n e k a f o g a l o m n a k a s e g í t s é g é v e l l e h e t - e a leg­
távolodást e r e d m é n y e z n e k a f o r d i z m u s e l v e i t ő l . megfelelőbb m ó d o n magyarázni a s z e m ü n k előtt
Szerintük m a o l y a n k o r s z a k b a n é l ü n k , a m e l y r e végbemenő jelenségeket.

DOONESBURY © G. B. TRUDEAU. MÁSODKÖZLÉS A UNIVERSAL TRESS SUNDYCATE ENGEDÉLYÉVEL. MINDEN JOG FENNTARTVA.
588 18. FEJEZET

Az u t ó b b i é v t i z e d e k b e n - a „ p o s z t f o r d i z m u s " m i a , a k o r l á t o z o t t m é r t é k ű v e z e t ő i felügyelet, és
k i f e j e z é s t ö v e z ő z a v a r o k d a c á r a - t ö b b j ó l felis­ n e m u t o l s ó s o r b a n a z a l e h e t ő s é g is, h o g y büsz­
m e r h e t ő t r e n d b u k k a n t fel a m u n k a v i l á g á b a n , k é k l e h e t n e k a z o k a j a v a k r a é s szolgáltatások­
amelyek egyértelmű elszakadást képviselnek a ra, amelyeket előállítanak. B i z o n y o s vizsgála­
korábbi fordista gyakorlattól. E z e k közé tartozik tok a z o n b a n azonosították a csoportos termelés
a m u n k a decentralizált, hierarchiamentes csopor­ s z á m o s n e g a t í v k ö v e t k e z m é n y é t is. N o h a a cso­
tokban való megszervezése, a rugalmas termelés, p o r t m u n k á b a n végzett termelési folyamatoknál
a „tömeges testre szabás" (mass customization), a a közvetlen vezetői irányítás kevésbé látható, s
g l o b a l i z á l t t e r m e l é s és a r u g a l m a s a b b foglalkozá­ monitorozás más formái továbbra is érvényben
si s t r u k t ú r a k i a l a k í t á s a . A k ö v e t k e z ő k b e n e z e k vannak (ezek közé tartozik például a különböző
közül a trendek közül először az első hármat c s o p o r t o k á l t a l e g y m á s m u n k á j a fölött gyakorolt
vizsgáljuk meg n é h á n y p é l d á n keresztül, majd a felügyelet is). Laurie G r a h a m amerikai szocio­
p o s z t f o r d i s t a t é z i s n é h á n y b í r á l a t á v a l foglalko­ lógus az Egyesült Á l l a m o k b a n m u n k á t vállalt a
z u n k . V é g ü l a „Változási t r e n d e k a foglalkozási japán tulajdonban lévő indianai Subaru-Isuzu
struktúrában" c í m ű alfejezetben a rugalmas mun­ a u t ó g y á r s z e r e l ő s z a l a g j á n á l , é s ú g y t a l á l t a , hogy
kaszervezési módszereket vesszük szemügyre. a n a g y o b b t e r m e l é k e n y s é g e l é r é s e é r d e k é b e n kö­
n y ö r t e l e n ü l é r v é n y e s ü l t a t ö b b i d o l g o z ó t ó l érke­
ző nyomás.

Csoportos termelés \
/ A v á l l a l a t i s z e r v e z ő d é s j a p á n m o d e l l j e i r ő l rész­
A csoportos termelést - a c s o p o r t o k b a n v é g z e t t letesebben lásd a 16., „Szervezetek és hálóza­
e g y ü t t m ű k ö d ő m u n k á t , a m i felváltja a futószala­ tok" című fejezetet, az 511-512. oldalon).
gos t e r m e l é s t - n é h a az a u t o m a t i z á l á s s a l ö s s z e ­
függésben említik, a munka újjászervezésének E g y i k m u n k a t á r s a azt m o n d t a n e k i , h o g y kez­
e g y i k m ó d s z e r e k é n t . A m ö g ö t t e m e g h ú z ó d ó el­ d e t b e n n a g y o n l e l k e s e d e t t a c s a p a t m u n k a eszmé­
gondolás szerint a dolgozók motiváltsága növel­ jéért, k é s ő b b a z o n b a n ú g y t a l á l t a , h o g y a kollegiá­
hető, ha megfelelően összeállított csoportjaikat lis f e l ü g y e l e t c s u p á n egy új e s z k ö z a m e n e d z s ­
engedjük csapatmunkában együttműködni a ment kezében ahhoz, hogy megpróbálják az
termelési folyamatokban, ahelyett hogy m i n d e n embereket „halálra dolgoztatni". Graham (1995)
e g y e s d o l g o z ó t ó l azt k í v á n n á n k , h o g y e g é s z n a p m e g á l l a p í t o t t a t o v á b b á , h o g y a c s o p o r t o s terme­
ugyanazt az egyetlen i s m é t l ő d ő feladatot hajtsa lés k o n c e p c i ó j á t a S u b a r u - I s u z u - a b b ó l kiindul­
végre újra m e g újra, p é l d á u l c s a v a r o k k a l rögzítve va, h o g y ha a v e z e t ő k és a d o l g o z ó k u g y a n a b b a n
egy a u t ó a j t ó j á n a k a k i l i n c s é t . a „ c s a p a t b a n " v a n n a k , a k k o r n e m l e h e t közöttük
A c s o p o r t o s t e r m e l é s e g y i k p é l d á j a az ú g y n e ­ k o n f l i k t u s - e s z k ö z k é n t h a s z n á l t a fel a szakszer­
vezett minőségi körök (quality circles, QC) lét­ v e z e t e k k e l s z e m b e n i e l l e n á l l á s h o z is. M á s szóval,
rehozása: ezek olyan csoportok, amelyekben ö t - a jó „ c s a p a t m u n k á s " n e m p a n a s z k o d i k . A b b a n a
húsz dolgozó rendszeresen találkozik egymással, S u b a r u - I s u z u g y á r b a n , a h o l G r a h a m dolgozott,
hogy megvizsgáljanak és megoldjanak bizonyos a m a g a s a b b b é r e k v a g y a c s ö k k e n t e t t terhelés
t e r m e l é s i p r o b l é m á k a t . A z i l y e n k ö r ö k h ö z tarto­ i r á n t i i g é n y e k e t a z a l k a l m a z o t t a k együttműkö­
zó dolgozók külön képzésben részesülnek, ami d é s i k é s z s é g é n e k h i á n y a k é n t é r t e l m e z t é k . A Gra­
f e l k é s z í t i ő k e t arra, h o g y t e c h n i k a i t u d á s u k k a l h a m v i z s g á l a t a i h o z h a s o n l ó m á s k u t a t á s o k i s arra
hozzájáruljanak a termelési kérdések megvitatá­ a következetésekre vezették a szociológusokat,
s á h o z . A m i n ő s é g i k ö r ö k e t az E g y e s ü l t Á l l a m o k ­ h o g y a c s a p a t m u n k á r a a l a p o z o t t t e r m e l é s i folya­
b a n kezdték először megszervezni, azután átvette matok lehetőséget adnak ugyan a dolgozóknak a
e z t a g y a k o r l a t o t s z á m o s j a p á n vállalat, m a j d az kevésbé m o n o t o n munkavégzésre, de a hatalmi
1980-as é v e k b e n újból népszerűvé váltak a nyu­ é s a z e l l e n ő r z é s i r e n d s z e r l é n y e g é b e n ugyanaz
gati g a z d a s á g o k b a n is. A m i n ő s é g i k ö r ö k m ű k ö d ­ marad a munkahelyeken.
t e t é s e h a t á r o z o t t e l t á v o l o d á s t j e l e n t a tayloriz-
mustól, mivel azon a felismerésen alapul, hogy a
dolgozók rendelkeznek a szükséges szakértelem­ Rugalmas termelés
mel, melynek birtokában képesek hozzájárulni
és tömeges testre szabás
az á l t a l u k v é g r e h a j t a n d ó f e l a d a t o k és a c é l r a v e ­
zető munkamódszerek meghatározásához. Az u t ó b b i években a termelési folyamatokban
A dolgozók szempontjából a csoportos terme­ világszerte végbemenő fontos változások közé
lés p o z i t í v h a t á s a i k ö z é t a r t o z i k a z ú j i s m e r e t e k t a r t o z i k a s z á m í t ó g é p p e l s e g í t e t t t e r v e z é s (Com­
és készségek megszerzése, a növekvő autonó­ puter-Aided Design, CAD) és a rugalmas terme-
lés bevezetése. A t a y l o r i z m u s és a f o r d i z m u s vi­ adatokat végeznek, a rugalmas termelés egészen
tathatatlan s i k e r e k e t ért el a t ö k é l e t e s e n a z o n o s ú j t í p u s ú n y o m á s t h o z l é t r e , a m i a b b ó l a szükség­
tömegtermékek t ö m e g e s p i a c o k r a t ö r t é n ő t ö m e g ­ s z e r ű s é g b ő l fakad, h o g y a z e g é s z k o m p l e x t e r m e ­
termelése terén, á m e z e k a m ó d s z e r e k n e m b i z o ­ l é s i f o l y a m a t o t g o n d o s a n k o o r d i n á l n i kell, é s a z
nyultak a l k a l m a s n a k k i s e b b m e n n y i s é g ű á r u r e n ­ eredményeket gyorsan kell elérni. Laury G r a h a m
delések k i e l é g í t é s é r e , az e g y e d i f o g y a s z t ó k spe­ a Suzuki-Isuzu gyárban végzett vizsgálatai so­
ciális igényei s z e r i n t k é s z ü l ő t e r m é k e k r ő l n e m rán számos olyan esetet dokumentált, amikor a
is beszélve. A t a y l o r i s t a és fordista r e n d s z e r e k dolgozóknak a termelési folyamatban az utolsó
korlátozott „testre s z a b á s i " k é p e s s é g e j ó l t ü k r ö ­ pillanatig várakozniuk kellett b i z o n y o s kritikus
ződik H e n r y F o r d h í r e s m e g j e g y z é s é b e n , a m i t a z alkatrészek megérkezésére. Ennek eredménye­
első t ö m e g e s e n gyártott a u t ó r ó l tett: „Az e m b e ­ ként azután túlórázniuk kellett és intenzívebben
rek m e g k a p h a t j á k a T - m o d e l l t b á r m i l y e n s z í n b e n kellett dolgozniuk, hogy lépést tudjanak tartani a
- mindaddig, a m í g az f e k e t e . " A s z á m í t ó g é p p e l gyártási ü t e m t e r v v e l , a n é l k ü l h o g y e z é r t b á r m i ­
segített tervezés a s z á m í t ó g é p - a l a p ú t e c h n o l ó g i a lyen külön juttatásban részesültek volna.
más típusaival együtt r a d i k á l i s a n m e g v á l t o z t a t t a Az olyan technológiák, m i n t p é l d á u l a z in­
ezt a helyzetet. S t a n l e y D a v i s így b e s z é l a „ t ö m e ­ t e r n e t , f e l h a s z n á l h a t ó k a z e g y e d i v á s á r l ó k r a vo­
ges testre s z a b á s " k i a l a k u l á s á r ó l : „Az új t e c h n o ­ natkozó információk megszerzésére, majd azok
lógiák l e h e t ő v é t e s z i k b i z o n y o s f o g y a s z t ó k szá­ pontosan specifikált igényeit kielégítő termékek
mára m e g t e r v e z e t t t e r m é k e k t ö m e g e s e l ő á l l í t á s á t . gyártására. E n n e k az i r á n y z a t n a k a s z ó s z ó l ó i azt
Egy futószalagon p é l d á u l n a p o n t a ö t e z e r i n g e t állítják, h o g y a tömeges testre szabás n e m ke­
lehet e l ő á l l í t a n i . M a l e h e t s é g e s m i n d e n e g y e s in­ vesebbet jelent, m i n t új ipari forradalmat, olyan
get u g y a n o l y a n g y o r s a n , de e g y s z e r s m i n d t e s t r e jelentőségű fejleményt, m i n t a m i l y e n a tömegter­
szabottan e l ő á l l í t a n i , n e m nagyobb költséggel, m e l é s i t e c h n o l ó g i á k b e v e z e t é s e v o l t a z e l ő z ő év­
mint h a m i n d a z ö t e z e r ing t e l j e s e n a z o n o s len­ s z á z a d b a n . A s z k e p t i k u s o k a z o n b a n g y o r s a n ki­
ne" (Davis 1 9 8 8 ) . mutatják, hogy a tömeges testre szabás - ahogyan
Miközben a rugalmas termelés kétségkívül azt ma g y a k o r o l j á k - a v á l a s z t á s n a k c s u p á n az
hasznos e r e d m é n y e k e t p r o d u k á l a f o g y a s z t ó k és a illúzióját teremti meg, m i k ö z b e n a valóságban
gazdaság e g é s z e s z á m á r a , a d o l g o z ó k r a g y a k o r o l t az interneten megrendelést feladó fogyasztók
hatása n e m t e l j e s e n pozitív. N o h a a m u n k á s o k új számára felajánlott választási lehetőségek n e m
készségeket t a n u l n a k és k e v é s b é e g y h a n g ú fel­ változatosabbak azoknál, amelyeket a csomag-
590' 18. FEJEZET

küldő cégek k í n á l n a k a tipikus postai terjesztésű v á l l a l a t o k g y a k o r l a t a vált i g e n f o n t o s s á . A kis­


katalógusokban (Collins 2 0 0 0 ) . kereskedelemre orientált termelés esetében az
A tömeges testre szabás terén eddig a legmesz- o l y a n c é g e k , m i n t p é l d á u l a z a m e r i k a i Wal-Mart,
s z e b b r e j u t o t t gyártó c é g e k egyike a D e l l C o m ­ a m e l y 2 0 0 7 - b e n a világ m á s o d i k l e g n a g y o b b vál­
puter. A g y á r t ó t ó l k ö z v e t l e n ü l s z á m í t ó g é p e t vá­ l a l a t a volt, f e l v á s á r o l j á k a t e r m é k e k e t a gyártók­
sárolni kívánó fogyasztóknak az i n t e r n e t e n kell tól, a k i k v i s z o n t ú g y s z e r v e z i k m e g a t e r m e l é s t ,
m e g i s m e r k e d n i ü k a v á l a s z t é k k a l (a v á l l a l a t n e m h o g y a t e r m é k e k e t t ő l ü k független t u l a j d o n o s o k
tart f e n n k i s k e r e s k e d e l m i e g y s é g e k e t ) , é s végig ü z e m e i b e n állítják elő.
k e l l b ö n g é s z n i ü k a D e l l h á l ó z a t i portálját. A fo­ E d n a B o n a c i c h é s R i c h a r d A p p e l b a u m ame­
g y a s z t ó k itt v á l a s z t h a t j á k k i a z á l t a l u k k í v á n t j e l ­ r i k a i s z o c i o l ó g u s o k k i m u t a t j á k , h o g y a konfek­
l e m z ő v o n á s o k a t . M i u t á n a r e n d e l é s t feladták, a cióiparban a legtöbb gyártó cég egyáltalán n e m
s z á m í t ó g é p e t t e s t r e szabva, a fogyasztó á l t a l meg­ is alkalmaz olyan dolgozókat, akik ténylegesen
adott specifikációknak megfelelően állítják elő, előállítják az öltözékeket. Ehelyett több ezer más
majd - rendszerint n é h á n y napon belül - házhoz ü z e m r e t á m a s z k o d n a k s z e r t e a v i l á g o n a saját
szállítják. A D e l l t e h á t v a l ó j á b a n p o n t o s a n a visz- t e r m é k e i k e l ő á l l í t á s á b a n , a m e l y e k e t a z u t á n áru­
szájára fordította a h a g y o m á n y o s ü z l e t i eljárást: házakban és más kiskereskedelmi egységekben
k o r á b b a n a c é g e k e l ő s z ö r e l ő á l l í t o t t a k egy t e r m é ­ é r t é k e s í t e n e k . A n a g y c é g e k n e k n i n c s a tulajdo­
ket, m a j d azt m e g p r ó b á l t á k e l a d n i , m a v i s z o n t a z n á b a n e g y i k i l y e n k i s e b b ü z e m s e m , é s ennélfog­
olyan, tömeges testre szabással dolgozó cégek, va n e m felelősek azokért a munkafeltételekért,
m i n t a D e l l is, e l ő s z ö r eladják, és c s a k a z u t á n a m e l y e k k ö z ö t t a r u h a d a r a b o k a t e l ő á l l í t j á k . Az
hozzák létre a terméket. E n n e k a váltásnak igen Amerikában eladott összes ruhaipari termék
fontos k ö v e t k e z m é n y e i v a n n a k az iparban. Az a k é t h a r m a d á t a z E g y e s ü l t Á l l a m o k o n k í v ü l elhe­
gyártók számára jelentős költséget j e l e n t ő köve­ l y e z k e d ő ü z e m e k b e n gyártják, a h o l a m u n k á s o k
telmény, hogy az egyes alkatrészekből nagymeny- a z a m e r i k a i b é r e k n e k c s a k e g y t ö r e d é k é t keresik
nyiségű készlet álljon rendelkezésre, ilyen mó­ meg. (Kínában a m u n k á s o k átlagos jövedelme
don radikálisan lecsökkent. E h h e z még az is hoz­ csak szerencsés esetben haladja meg a havi 40
z á a d ó d i k , h o g y a t e r m e l é s egyre n a g y o b b r é s z é t dollárt.) B o n a c i c h é s A p p e l b a u m s z e r i n t e n n e k a
k i s z e r v e z i k , s így a t ö m e g e s t e s t r e s z a b á s s i k e r e s v e r s e n y n e k az e r e d m é n y e a „ g l o b á l i s versenyfu­
m e g v a l ó s í t á s á n a k a l a p v e t ő f e l t é t e l e a g y á r t ó k és tás lefelé a m é l y b e " , m e l y n e k s o r á n a k e r e s k e d ő k
a b e s z á l l í t ó k k ö z ö t t i gyors i n f o r m á c i ó c s e r e , a m i t és a g y á r t ó k b á r h o v á e l m e n n e k a v i l á g o n , a h o l a
az internet technológiája tesz lehetővé. l e h e t ő legalacsonyabb béreket fizethetik. Ennek
e r e d m é n y e k é n t a m a á l t a l u n k v á s á r o l t ruházati
cikkek jelentős része valószínűleg úgynevezett
munkásnyúzó műhelyekben (sweatshops) ké­
Globális termelés
s z ü l , fiatal d o l g o z ó k - l e g g y a k r a b b a n t i n é d z s e r
l á n y o k - m u n k á j á v a l , a k i k c s u p á n a p r ó p é n z t ke­
Az ipari termelésben bekövetkező változások
r e s n e k o l y a n r u h a d a r a b o k v a g y s p o r t c i p ő k elké­
n e m c s a k azt érintik, h o g y a t e r m é k e k e t hogyan ál­
s z í t é s é v e l , a m e l y e k e t 4 0 - 5 0 , vagy a k á r t ö b b száz
lítják elő, h a n e m - m i n t a B a r b i e b a b a p é l d á j á n (a
fontért v á s á r o l h a t u n k m e g .
2. fejezetben, a 6 2 - 6 3 . o l d a l o n ) is l á t h a t t u k - azt
is, h o g y a t e r m é k e k hol k é s z ü l n e k . A 2 0 . s z á z a d
n a g y r é s z é b e n a z o k a n a g y i p a r v á l l a l a t o k vol­ / A termelés globalizálódásával a 2. fejezetben
tak a legfontosabb gazdasági szervezetek, ame­ f o g l a l k o z t u n k r é s z l e t e s e b b e n ( 6 2 - 6 3 . o . ) , a glo­
l y e k a k e z ü k b e n t a r t o t t á k a j a v a k n a k m i n d az b á l i s e g y e n l ő t l e n s é g k é r d é s e i t p e d i g a 10. feje­
e l ő á l l í t á s á t , m i n d az é r t é k e s í t é s é t . E n n e k a vál­ zetben tárgyaltuk.
lalattípusnak jellegzetes példái az olyan óriási
a u t ó g y á r a k , m i n t a F o r d és a G e n e r a l M o t o r s az
U S A - b a n . E z e k a v á l l a l a t o k a gyári m u n k á s o k tíz­ A posztfordizmus kritikája
ezreit alkalmazzák és m i n d e n t maguk állítanak
e l ő , az e g y e d i a l k a t r é s z e k t ő l a k é s z autókig, a m e ­ E g y e s m e g f i g y e l ő k - m i k ö z b e n e l i s m e r i k , hogy a
l y e k e t a z u t á n a saját ü z l e t e i k b e n é r t é k e s í t e n e k . m u n k a v i l á g á b a n j e l e n t ő s á t a l a k u l á s m e g y vég­
Az ilyen gyártásra orientált termelési folyamato­ be - e l v e t i k a „ p o s z t f o r d i z m u s " c í m k é t . Az egyik
kat nagy, b ü r o k r a t i k u s s z e r v e z e t e k b e n v a l ó s í t j á k g y a k r a n f e l m e r ü l ő b í r á l a t s z e r i n t a posztfordis-
meg, g y a k r a n e g y e t l e n v á l l a l a t e l l e n ő r z é s e alatt. ta e l e m z ő k e l t ú l o z z á k azt a m é r t é k e t , amennyi­
A z u t ó b b i h ú s z vagy h a r m i n c é v s o r á n a z o n ­ re a fordista g y a k o r l a t m á r i s „ l e t ű n t " v o l n a . Nem
b a n a t e r m e l é s egy m á s i k formája, n e v e z e t e s e n t e l j e s m é r t é k ű á t a l a k u l á s t a n ú i v a g y u n k , ahogy
a z á r u k k i s k e r e s k e d e l m i é r t é k e s í t é s é t v é g z ő óriás­ a p o s z t f o r d i z m u s a p o s t o l a i el a k a r j á k h i t e t n i ve-
MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET

lünk, h a n e m c s u p á n n é h á n y ú j i r á n y z a t integrá­ k á t végzett. E z e k n e k 2 8 s z á z a l é k a v o l t s z a k m u n ­


lódik a s z e m ü n k l á t t á r a a h a g y o m á n y o s fordista kás, 35 százalékuk volt betanított m u n k á s és 10
rendszerekbe. E r r e a z á l l á s p o n t r a h e l y e z k e d t e k százalékuk képzetlen segédmunkás. A diplomás
azok is, akik s z e r i n t v a l ó j á b a n a „ n e o f o r d i z m u s " s z a k e m b e r e k á l t a l b e t ö l t ö t t é s m á s „fehérgallé­
korszakát éljük, vagyis a h a g y o m á n y o s fordista ros" m u n k a k ö r ö k s z á m a viszonylag c s e k é l y volt.
módszerek m ó d o s u l á s á n a k v a g y u n k t a n ú i ( W o o d A s z á z a d k ö z e p é r e a z o n b a n m á r c s a k a lakosság­
1989). n a k k e v e s e b b m i n t k é t h a r m a d r é s z e v é g z e t t fi­
A fordizmustól a posztfordizmushoz vezető zikai munkát, és e n n e k megfelelően kibővült a
sima, l i n e á r i s á t m e n e t e l g o n d o l á s a t ö b b e k sze­ n e m fizikai m u n k a t a r t o m á n y a .
rint t ú l b e c s ü l i a m u n k a igazi t e r m é s z e t é t , a fo­ J e l e n t ő s v i t á k f o l y n a k arról, h o g y e z e k a vál­
lyamat m i n d k é t v é g p o n t j á n . A n n a P o l l e r t ( 1 9 8 8 ) tozások miért következtek be. Erre vonatkozóan
azt állítja, h o g y a fordista t e c h n i k á k s o h a s e m vol­ s z á m o s okot s o r o l h a t u n k fel. A z e g y i k e z e k k ö z ü l
tak annyira e l s á n c o l ó d v a , m i n t a h o g y a n e g y e s e k a fizikai m u n k á t k i v á l t ó g é p i b e r e n d e z é s e k folya­
látni vélik. T ú l z á s t o v á b b á az is - t e s z i h o z z á Pol­ matos terjedése, ami az iparban az információs
lert -, hogy a t ö m e g t e r m e l é s k o r a e l m ú l t és á t a d t a technológia elterjedésével érte el csúcspontját
helyét a teljes r u g a l m a s s á g n a k . R á m u t a t , h o g y a az utóbbi évek során. Egy másik magyarázat
tömegtermelési t e c h n i k á k m é g m a i s d o m i n á l ­ az ipari t e r m e l é s óriási m é r t é k ű fellendülése a
nak sok iparágban, k ü l ö n ö s e n a z o k b a n , a m e l y e k nyugati országokon kívül, elsősorban a Távol-
a fogyasztói p i a c o k a t v e s z i k c é l b a . S z e r i n t e a gaz­ K e l e t e n . A régebbi iparágak a nyugati társadal­
daságos t e r m e l é s t m i n d i g is a v á l t o z a t o s m e g o l ­ m a k b a n jelentősen visszaestek, mivel képtelenek
dások j e l l e m e z t é k , n e m p e d i g a s z a b v á n y o s í t o t t , v e r s e n y e z n i a h a t é k o n y a b b távol-keleti t e r m e l ő k ­
egységes r e n d s z e r e k . kel, a h o l a m u n k a e r ő - k ö l t s é g e k a l a c s o n y a b b a k .

/ A g a z d a s á g i n ö v e k e d é s s e l és a f e j l ő d é s s e l a 10.,
Változási trendek „Szegénység, kirekesztettség és jólét" című feje­
zetben f o g l a l k o z t u n k , a 3 2 4 . o l d a l o n .
a foglalkozási struktúrában
A foglalkozási s t r u k t ú r a a 2 0 . s z á z a d k e z d e t e ó t a
minden i p a r o s o d o t t o r s z á g b a n a l a p v e t ő v á l t o z á ­ Tudásgazdaság
sokon m e n t át. A 2 0 . s z á z a d e l e j é n a m u n k a e r ő ­
piacon a k é k g a l l é r o s i p a r i m u n k a h e l y e k d o m i ­ Egyes megfigyelők ezeket az adatokat számításba
náltak, i d ő v e l a z o n b a n a s ú l y p o n t á t t e v ő d ö t t a v é v e azt állítják, h o g y az, a m i m a t ö r t é n i k , n e m
szolgáltatási s z e k t o r b a n b e t ö l t e n d ő f e h é r g a l l é r o s m á s , m i n t egy o l y a n ú j t á r s a d a l o m t í p u s b a v a l ó át­
m u n k a h e l y e k r e . A 18.4. ábra az E g y e s ü l t Király­ menet, a m e l y n e k az alapját többé n e m elsősorban
ságban a z i p a r i m u n k a t e r é n a z 1 9 7 0 - e s é v e k v é g e az i p a r i t e r m e l é s alkotja. S z e r i n t ü k ez a f e j l ő d é s i
óta b e k ö v e t k e z e t t f o k o z a t o s h a n y a t l á s t és a szol­ fázis teljes m é r t é k b e n t ú l l é p a z i p a r i k o r s z a k o n .
gáltatási i p a r á g a k f e l l e n d ü l é s é t m u t a t j a b e . 1 9 0 0 - Az új társadalmi rend leírására számos megneve­
ban az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n a f o g l a l k o z t a t o t t a k zést v e z e t t e k b e , ilyen például a posztindusztriá-
háromnegyed r é s z e fizikai ( „ k é k g a l l é r o s " ) m u n - lis társadalom, az információ kora és az új gaz-

18.4. ábra Az alkalmazottak megoszlása iparágak és nemek szerint, 1 9 7 8 -


2 0 0 0 (az egyes évek júniusi adatai, millió főben).

-1 r

1978 1980 1982 1984 1986 1 1990 1992 1994 1996 1998 2000
Forrás: ONS 2002a.
18. FEJEZET

Munka és technológia

A t e c h n o l ó g i a és a munka közötti kapcsolat hosz- gyakorolt hatásairól. Robert Blauner az Elidege­


szú ideje foglalkoztatja a szociológusokat. Hogyan nedés és szabadság (Alienation and Freedom,
befolyásolja a munkával kapcsolatos tapasztala­ 1 9 6 4 ) című nagyhatású könyvében a különböző
tainkat az a d o t t e s e t b e n alkalmazott t e c h n o l ó ­ szintű t e c h n o l ó g i á t használó munkások tapaszta­
gia? Az iparosítás előrehaladásával a t e c h n o l ó g i a latait vizsgálta négy különböző iparágban. Durk-
egyre n a g y o b b szerepet t ö l t ö t t be a munkahelye­ heim és Marx g o n d o l a t a i t felhasználva operacio-
ken, a gyárak automatizálásától egészen az irodai nalizálta az elidegenedés fogalmát, és m e g m é r t e ,
munka számítógépesítéséig. A mai információs hogy a munkások az egyes iparágakban milyen
technológiai forradalom újjáélesztette az érdek­ mértékig tapasztalták meg azt a t e h e t e t l e n s é g ,
lődést e kérdés iránt. A t e c h n o l ó g i a n a g y o b b ha­ az értelmetlenség, az elszigetelődés és az önma­
t é k o n y s á g h o z és termelékenységhez vezethet, de guktól való eltávolodás formájában. Arra a követ­
hogyan befolyásolja azt, ahogyan m a g á t a mun­ keztetésre j u t o t t , hogy a futószalagnál dolgozó
kát megélik azok, akik elvégzik? A szociológusok munkások voltak a leginkább elidegenedettek,
számára az egyik fő kérdés az, hogy a bonyolul­ de azokon a munkahelyeken, ahol más automati­
t a b b rendszerekre való áttérés hogyan befolyá­ zált b e r e n d e z é s e k e t használtak, az elidegenedés
solja a munka t e r m é s z e t é t , és azokat az intézmé­ szintje valamivel a l a c s o n y a b b volt. Más szóval,
nyeket, amelyekben a munkavégzés történik. Blauner azt állította, hogy az automatizálás be­
vezetése az üzemekben visszájára fordítja a mun­
kások f o k o z ó d ó e l i d e g e n e d é s e irányában ható,
e g y é b k é n t egyenletesen érvényesülő trendet. Az
AUTOMATIZÁLÁS
automatizálás segített a m u n k a e r ő integrálódá­
ÉS A KÉSZSÉGEK KÖRÜLI VITA
sában, és a dolgozóknak m e g a d t a az ellenőrzés
Az automatizálás vagy a p r o g r a m o z h a t ó gé­ érzését a munkájuk felett, ami a t e c h n o l ó g i a más
pek koncepciója az 1 8 0 0 - a s évek közepén j e l e n t formáinál hiányzott.
meg, amikor Cristopher S p e n c e r Amerikában fel­ Ettől erősen eltérő t é t e l t f o g a l m a z o t t meg Har­
találta az „ A u t ó m a t " elnevezésű p r o g r a m o z h a t ó ry Braverman a Munka és monopoltőke (Labor
esztergapadot, amelyen csavaranyákat és fogas­ and Monopoly Capital, 1 9 7 4 ) című híres mun­
kerekeket lehetett készíteni. Az automatizálás kájában. Braverman felfogásában az automati­
mindmáig viszonylag kevés iparágban terjedt el, zálás részét képezi az ipari m u n k a e r ő általános
de az ipari r o b o t o k tervezésében elért haladásnak „ e l b u t í t á s á n a k " . A taylorista munkaszervezési
k ö s z ö n h e t ő e n bizonyosra vehető, hogy a hatása technikáknak a munkásokra való rá kényszeríté­
egyre n a g y o b b lesz. A r o b o t olyan automatikus sével és a munkafolyamat specializált részfelada­
berendezés, amely végre tud hajtani bizonyos tokra való felbontásával a vezetők képesek vol­
műveleteket, amelyeket e g y é b k é n t e m b e r e k n e k tak igen erős ellenőrzést gyakorolni a munkaerő
kellene elvégezniük. M a g a a „ r o b o t " kifejezés a fölött. A t e c h n o l ó g i a bevezetése - azáltal, hogy
szolgát vagy kényszermunkát j e l e n t ő cseh robota c s ö k k e n t e t t e a kreatív emberi tevékenység szük­
szóból származik, és körülbelül 80 évvel ezelőtt s é g e s s é g é t - mind az ipari üzemekben, mind a
Karel Capek színműíró egyik darabja révén vált modern irodákban hozzájárult a munka általános
közismertté. lealacsonyításához. Kreatív g o n d o l k o d á s helyett
Az iparban világszerte használt r o b o t o k t ö b b ­ mindössze a nem g o n d o l k o d ó és érzéketlenné
s é g é t az autógyártásban alkalmazzák. A r o b o t o k váló t e s t r e volt szükség, ami képes a végtelensé­
hasznossága a t e r m e l é s b e n mindeddig viszony­ gig ismételve végrehajtani u g y a n a z o k a t az egy­
lag korlátozott maradt, mert a különféle tárgyak szerű feladatokat.
felismerésére és különös formák manipulálására
való képességük még mindig kezdetleges szinten / A munka lebutításával kapcsolatban Braver­
áll. Mégis bizonyosra vehető, hogy a következő man megállapításait visszhangozza George
években az automatizált termelés gyorsan fog Ritzernek az igen alacsony szintű készségekkel
terjedni: a robotok egyre bonyolultabbá válnak, , ellátható munkakörökről („Mclobs") szóló ta­
miközben az áruk csökken. nulmánya is, amivel a 76. fejezetben foglalkoz­
Az automatizálás terjedése heves vitát váltott tunk, a 4 8 8 - 4 8 9 . oldalon.
ki a szociológusok és az ipari viszonyok szakértői
körében az új t e c h n o l ó g i á n a k a dolgozókra, azok Egy újabb vizsgálat kicsit t ö b b fényt vet erre a vi­
készségeire és a munka iránti elkötelezettségére tára. Richard S e n n e t t szociológus ( 1 9 9 8 ) egy pék-
MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET

ség dolgozóit vizsgálta, akiknek a kisüzemét felvá­ tükröződik, mintsem az általa v é g z e t t munkafel­
sárolta egy nagy élelmiszer-ipari k o n g l o m e r á t u m , a d a t o k n e h é z s é g e , objektív é r t e l e m b e n . A külön­
és a munkahelyüket high-tech gépi b e r e n d e z é s e k féle foglalkozások t ö r t é n e t e t e l e van olyan mun­
beállításával automatizálták. A s z á m í t ó g é p e s í t e t t kahelyek és munkakörök példáival, a m e l y e k b e n
pékségben radikálisan m e g v á l t o z o t t az az eljárás, ugyanazt a f e l a d a t o t más képzettségi szinthez
ahogyan a kenyér készült. A m u n k á s o k n a k nem k ö t ö t t é k (sőt át is keresztelték), miután a nők is
kellett t ö b b é a kezüket használni az a l k o t ó e l e m e k b e l é p t e k a d o l g o z ó k k ö r é b e (Reskin-Roos 1 9 9 0 ) .
összekeveréséhez és a tészta d a g a s z t á s á h o z , s a Ugyanez t e r m é s z e t e s e n e l m o n d h a t ó az a l a c s o n y
szemükre és az orrukra sem volt szükség t ö b b é státusú dolgozókról, például a faji kisebbségek
annak megítéléséhez, hogy mikorra sült m e g a tagjairól is. A k é p z e t t s é g n e k t ö b b f é l e dimenziója
kenyér: a pékség dolgozói semmiféle fizikai kap­ van, m é g o t t is, ahol nincsenek nemi és faji előíté­
csolatba nem kerültek sem az anyagokkal, sem a letek: ugyanaz a munkakör az egyik d i m e n z i ó b a n
kész kenyerekkel. Az e g é s z f o l y a m a t o t ténylege­ lefokozható, miközben egy másikban egyidejűleg
sen számítógép irányította, a m i t a képernyőkön m a g a s a b b szintre lép (Block 1 9 9 0 ) . így az azzal
keresztül ellenőriztek. S z á m í t ó g é p h a t á r o z t a m e g kapcsolatos véleményünk kialakítása, h o g y az au­
a kemencék h ő m é r s é k l e t é t és a sütési időt. A gé­ t o m a t i z á l á s vajon csakugyan elbutítja-e a mun­
pek időnként kitűnő m i n ő s é g ű kenyeret produ­ kát, attól függ, hogy a készségek melyik dimen­
káltak, máskor a z o n b a n e l é g e t e t t , m e g f e k e t e d e t t zióját vizsgáljuk. A szakmai készségekről folyó
cipók készültek. Ebben az ü z e m b e n a d o l g o z ó k a t viták á t t e k i n t é s é t t a r t a l m a z ó munkájában Spen-
(akiket tévedés lenne pékeknek neveznünk) nem ner ( 1 9 8 3 ) megjegyzi, hogy azok a t a n u l m á n y o k ,
azért alkalmazták, mert tudták, hogyan kell ke­ amelyek a hozzáértés megkívánt szintjét a felada­
nyeret sütni, h a n e m azért, mert é r t e t t e k a szá­ tok tényleges bonyolultsága szerint vizsgálták,
mítógépekhez. Paradox m ó d o n ezek a d o l g o z ó k inkább az a u t o m a t i z á l á s „ k é s z s é g n ö v e l ő " hatása
a számítógépes ismereteik közül is igen keveset mellett foglaltak állást. Ugyanakkor a d o l g o z ó k
használtak. A termelési folyamat alig igényelt t ő ­ a u t o n ó m i á j a , illetve a munkafolyamat fölött álta­
lük más közreműködést, mint bizonyos billentyűk luk gyakorolt ellenőrzés dimenziójában folytatott
lenyomását a s z á m í t ó g é p e n . Ténylegesen meg­ vizsgálatok inkább arra az e r e d m é n y r e vezettek,
történt, hogy amikor a s z á m í t ó g é p p e l vezérelt hogy a munka az a u t o m a t i z á l á s révén ténylege­
gépezet m e g h i b á s o d o t t , az e g é s z termelési folya­ sen „elbutul" (Zuboff 1 9 7 7 ; Vallas-Beck 1 9 9 6 ) .
mat leállt, mivel a pékség „szakképzett" dolgozói
közül senki sem tudta elhárítani a hibát. A Sen-
nett által megfigyelt a d o l g o z ó k segíteni akartak,
INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIA
hogy a munka folytatódhasson, de nem tudtak,
mert az automatizálás c s ö k k e n t e t t e a u t o n ó m be­
Ma az információs t e c h n o l ó g i á n a k (IT) a mun­
avatkozási lehetőségeiket. A számítógépesített
kahelyekre gyakorolt hatásáról folyó vitákban a
technológia b e v e z e t é s e a munkahelyen valameny-
Blauner és Braverman által az a u t o m a t i z á l á s ha­
nyi dolgozó k é p z e t t s é g é n e k általános emelkedé­
tásairól megfogalmazott nézetek visszhangoz­
séhez vezetett, de egyúttal két részre o s z t o t t a
nak. Bizonyára kevés kétség merül fel azt illetően,
a munkaerőt, az egyik oldalon a m a g a s a n kép­
hogy az internet, az e-mail, a telekonferencia és
zett műszaki szakemberek kis csoportjával, akik
az e-kereskedelem megváltoztatja a vállalatok
nagyfokú r u g a l m a s s á g o t és a u t o n ó m i á t élveztek
működési módját. Emellett a z o n b a n mindezek
a munkájukban, a másik oldalon pedig az irodai
befolyásolják az alkalmazottak mindennapi mun­
szolgáltatásokban és közvetlenül a t e r m e l é s b e n
káját is. Azok szerint, akik optimista szemlélettel
foglalkoztatott dolgozók nagyobb csoportjával,
közelítik m e g a kérdést, a h o g y Blauner is t e t t e , az
akik csekély önállósággal végezték feladataikat.
információs t e c h n o l ó g i a forradalmasítani fogja a
A szükséges szakismeretek és a képzettség kö­ munka világát azzal, hogy új, r u g a l m a s a b b mun­
rüli vitát mindazonáltal igen nehéz lezárni. Az kamódszerek kialakulását teszi lehetővé. Ezek a
egyes munkahelyi feladatok ellátásához szük­ l e h e t ő s é g e k m ó d o t adnak arra, h o g y felülemel­
séges készségeknek mind a konceptualizálása, kedjünk az ipari munka rutinszerű és elidegenítő
mind a m é r é s e problematikus. Ahogy egyes fe­ aspektusain, egy felszabadító hatású információs
minista kutatók állították: az, ami a „készsége­ korszakba lépve, ami a dolgozók számára na­
ket" létrehozza, társadalmi konstrukció. Ebben az g y o b b ellenőrzést biztosít a munkafolyamatok be­
értelemben a „szakképzettséget igénylő" munka m e n e t é r e és kimenetére nézve egyaránt. A t e c h ­
konvencionális é r t e l m e z é s é b e n inkább az a d o t t nológiai haladás lelkes híveit néha „technológiai
munkakör tipikus b e t ö l t ő j é n e k társadalmi státusa deterministának" nevezik, mivel hisznek a t e c h -
18. FEJEZET

Az információs technológia bevezetése a munkahelyeken vajon ténylegesen „elbutítja-e" az alkalmazottakat


például ezeknek az ügyfélszolgálati dolgozóknak az esetében?

nológia erejében, ami m e g h a t á r o z z a m a g á n a k a matervezés területén az IT növeli a kreativitás sze­


munkának a t e r m é s z e t é t és formáit. repét a s z a k e m b e r e k munkájában, és rugalmassá­
Mások ugyanakkor nincsenek meggyőződve g o t visz be az e m b e r e k személyes munkastílusába.
arról, hogy a munka világában az információs A távmunka l e h e t ő s é g e i t bizonyára elsősorban a
t e c h n o l ó g i a teljes m é r t é k b e n pozitív átalakulást m a g a s szinten képzett és felelős pozíciókat be­
hoz magával. S h o s h a n a Zuboff ( 1 9 8 8 ) az infor­ t ö l t ő , nagyra értékelt alkalmazottak fogják a leg­
m á c i ó s t e c h n o l ó g i a különböző vállalatoknál tör­ inkább kiaknázni. Ám a spektrum másik végén ott
t é n ő alkalmazásait vizsgálva arra a következtetés­ vannak a rosszul fizetett, szakképzetlen e m b e r e k
re j u t o t t , hogy a m e n e d z s m e n t igen eltérő célok ezrei, akik a különféle ügyfélszolgálatoknál és az
é r d e k é b e n használhatja fel az új eszközöket. Ami­ adatbevitellel foglalkozó vállalatoknál dolgoznak.
kor kreatív decentralizáló e r ő k é n t használják fel, Az ő munkaköreiket, amelyek nagyrészt az utóbbi
akkor az információs t e c h n o l ó g i a s e g í t h e t lebon­ években b e k ö v e t k e z e t t távközlési r o b b a n á s ered­
tani a merev hierarchiákat, t ö b b a l k a l m a z o t t a t m é n y e k é n t j ö t t e k létre, olyan mértékű elszigete­
vonva be a d ö n t é s h o z a t a l b a és a vállalat működ­ lődés és e l i d e g e n e d é s jellemzi, ami ö s s z e m é r h e t ő
t e t é s é n e k mindennapi feladataiba. Másrészt az IT Braverman szakképzetlen dolgozóiéval. Az ügyfél­
ugyanilyen könnyen felhasználható a hierarchia szolgálatoknál a l k a l m a z o t t kisegítők, akik például
és a felügyeleti gyakorlat m e g e r ő s í t é s é r e is. Az IT utazási előjegyzéseket, helyfoglalásokat visznek
alkalmazása a munkahelyeken csökkentheti a sze­ be az a d a t b á z i s o k b a vagy kisebb pénzügyi tranz­
mélyes interakciókat, elzárhatja az elszámoltat­ akciókat intéznek, szigorúan szabványosított
h a t ó s á g csatornáit, és az irodákat ö n m a g u k b a n előírások szerint dolgoznak, amelyek mellett az
zárt, elszigetelt modulok hálózatává alakíthatja a l k a l m a z o t t n a k egyáltalán nincs vagy alig van le­
át. E felfogás szerint az információs t e c h n o l ó g i a h e t ő s é g e bármilyen d ö n t é s h o z a t a l r a vagy kreatív
hatásait erősen befolyásolja, hogy mire használ­ hozzájárulásra. Az a l k a l m a z o t t a k a t folyamatosan
j á k fel, valamint az is, hogy a t e c h n o l ó g i a felhasz­ szigorú megfigyelés alatt tartják, és a fogyasztók­
nálói hogyan értelmezik a n n a k a szerepét. kal folytatott interakcióikat „minőségbiztosítási"
célból rögzítik. Úgy tűnik, h o g y az információs
Az információs t e c h n o l ó g i a terjedése minden
forradalom igen nagy számú rutinszerű, szakkép­
bizonnyal izgalmas és nagyszerű lehetőségeket
z e t t s é g e t nem igénylő munkakört h o z o t t létre, az
fog t e r e m t e n i a m u n k a e r ő bizonyos s z e g m e n t u ­
irodákban csakúgy, mint a t e r m e l ő ü z e m e k b e n .
mai számára. Például a média, a reklám és a for­
MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET

daság, a l e g g y a k r a b b a n a z o n b a n a tudásgazdaság é s f e j l e s z t é s r e fordított k i a d á s o k - m a j e l e n t ő s ré­


(knowledge economy) kifejezést használják. szét teszik ki sok ország költségvetésének. Svéd­
A tudásgazdaság pontos definícióját nehéz ország p é l d á u l a b r u t t ó h a z a i t e r m é k é n e k 1 0 , 6
megfogalmazni, de ez a m e g n e v e z é s á l t a l á n o s ­ s z á z a l é k á t fektette b e 1 9 9 5 - b e n a t u d á s g a z d a s á g ­
ságban o l y a n g a z d a s á g r a u t a l , a m e l y b e n a z i n n o ­ ba. Franciaország szorosan a n y o m á b a n járt a köz­
váció és a g a z d a s á g i n ö v e k e d é s a g o n d o l a t o k r a , oktatás terén eszközölt jelentős befektetésekkel.
az i n f o r m á c i ó r a és a t u d á s k ü l ö n b ö z ő f o r m á i r a A tudásgazdaság - m i n d mennyiségi, m i n d mi­
épül. A t u d á s g a z d a s á g b a n a m u n k a e r ő n a g y ré­ nőségi jellemzőit tekintve - közismerten nehéz
sze n e m az anyagi javak fizikai előállításával v i z s g á l a t i tárgy. A fizikai dolgok értékét köny-
vagy e l o s z t á s á v a l , h a n e m a z o k m e g t e r v e z é s é v e l , nyebb megmérni, m i n t a „súlytalan" gondolato­
fejlesztésével, technológiájával, reklámozásával két. K é t s é g t e l e n a z o n b a n , h o g y a n y u g a t i társa­
és é r t é k e s í t é s é v e l , v a l a m i n t s z o l g á l t a t á s o k n y ú j ­ d a l m a k g a z d a s á g á b a n egyre i n k á b b k ö z p o n t i sze­
tásával foglalkozik. Ezeket a dolgozókat tudás­ repet játszik a tudás létrehozása és alkalmazása.
munkásoknak nevezhetjük. A tudásgazdaságban
az információk és v é l e m é n y e k állandó áramlá­
sa, v a l a m i n t a t u d o m á n y és a t e c h n o l ó g i a h a t a l ­ Többirányú szakismeretek és készségek
mas l e h e t ő s é g e i d o m i n á l n a k . C h a r l e s L e a d b e a t e r
megfogalmazásában: A p o s z t f o r d i s t a e l e m z ő k ú g y vélik, h o g y a m u n k a
ú j f o r m á i l e h e t ő v é t e s z i k a z a l k a l m a z o t t a k szá­
A l e g t ö b b e n k ö z ü l ü n k s z i n t e a s e m m i b ő l sze­ m á r a k é s z s é g e i k s p e k t r u m á n a k k i s z é l e s í t é s é t az­
rezzük meg a megélhetésünkhöz szükséges által, h o g y n e m egyfajta s p e c i á l i s f e l a d a t o t k e l l
pénzt: n e m h o z u n k l é t r e s e m m i t , a m i t a m é r ­ újra m e g újra v é g r e h a j t a n i u k , h a n e m v á l t o z a t o s
legre l e h e t n e t e n n i , m e g l e h e t n e é r i n t e n i v a g y munkát végezhetnek. A csapatmunkát egyebek
könnyen meg l e h e t n e mérni. A m u n k á n k ered­ m e l l e t t arra s z o l g á l ó e s z k ö z n e k t e k i n t i k a t e r m e ­
ményei n i n c s e n e k felhalmozva a kikötőkben, lésben, hogy elősegítse olyan, sokirányú készsé­
nem tárolhatóak az áruházak raktáraiban és gekkel felvértezett m u n k a e r ő - á l l o m á n y kialakulá-
n e m s z á l l í t j á k ő k e t a t e h e r v o n a t o k vagonjai­
ban. M e g é l h e t é s ü n k e t a l e g t ö b b e n k ü l ö n f é l e 78.5. ábra Az OECD-országok gazdasági teljesítménye:
szolgáltatások, í t é l e t e k , i n f o r m á c i ó k é s e l e m ­ a befektetések aránya a GDP százalékában,
zések n y ú j t á s á v a l b i z t o s í t j u k , a k á r e g y telefo­ 1995
nos ü g y f é l s z o l g á l a t n á l , a k á r egy ü g y v é d i irodá­
| Tudás H Fizikai létesítmények
ban, m i n i s z t é r i u m b a n v a g y t u d o m á n y o s l a b o ­
ratóriumban. M i n d a n n y i a n a s e m m i üzletében
veszünk részt ( 1 9 9 9 , VII. o.).

Mennyire terjedt el a t u d á s g a z d a s á g a 2 1 . s z á z a d
elején? A z OECD egyik t a n u l m á n y a megkísé­
relte m e g h a t á r o z n i a t u d á s g a z d a s á g k i t e r j e d é s é t
a fejlett o r s z á g o k k ö r é b e n . A n n a k a s z á z a l é k o s
arányát p r ó b á l t á k m e g m é r n i , h o g y a z e g y e s or­
szágok ö s s z e s í t e t t g a z d a s á g i t e l j e s í t m é n y é b ő l m i
tulajdonítható a t u d á s a l a p ú i p a r á g a k n a k ( l á s d a
18.5. ábrát). A t u d á s a l a p ú i p a r á g a k a l a t t általá­
ban azokat értik, a m e l y e k a l e g f e j l e t t e b b t e c h n o ­
lógiákat a l k a l m a z z á k , t o v á b b á i d e t a r t o z i k az ok­
tatás és a k é p z é s , a k u t a t á s és f e j l e s z t é s , v a l a m i n t
a pénzügyi és a b e f e k t e t é s i szektor. Az O E C D tag­
országaiban az 1 9 9 0 - e s é v e k k ö z e p é n a g a z d a s á ­
gi e r e d m é n y n e k m á r t ö b b m i n t a felét t e r m e l t é k
meg a t u d á s a l a p ú i p a r á g a k . N é m e t o r s z á g n y u g a t i
tartományaiban e z a z a r á n y 5 8 , 6 s z á z a l é k o s volt,
és az E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n , J a p á n b a n , Nagy-Bri­
tanniában, Svédországban és Franciaországban
0 5 10 15 20 25 30
is m e g h a l a d t a az 50 s z á z a l é k o t .
a
A tudásgazdaságba történőbefektetések - a köz­ 1994,b 1995, cNémetország nyugati tartományaiban.
oktatásra, s z o f t v e r f e j l e s z t é s r e , t o v á b b á k u t a t á s r a Forrás: The Economist, 1999. október 14.
18. FEJEZET

sát, a m e l y t ö b b f é l e m u n k a f o l y a m a t o k e l v é g z é s é ­ l i z á l ó d o t t d o l g o z ó k a t v e s z fel a l e g s z í v e s e b b e n ,
re képes. Ez viszont nagyobb termelékenységhez, h a n e m előnyben részesíti az olyan tehetséges nem
továbbá az áruk és szolgáltatások jobb minőségé­ specialistákat, akik képesek új készségeket mun­
h e z vezet, m i v e l a f e l a d a t a i k a t t ö b b f é l e m ó d o n ka k ö z b e n e l s a j á t í t a n i . A h o g y a t e c h n o l ó g i a és a
ellátni képes alkalmazottak sikeresebbek lesznek p i a c i k e r e s l e t változik, a vállalatok igyekeznek
a p r o b l é m a m e g o l d á s b a n és k r e a t í v e l g o n d o l á s o k ­ á t k é p e z n i saját d o l g o z ó i k a t a s z ü k s é g l e t e k sze­
kal t u d n a k e l ő á l l n i . rint, e l k e r ü l v e e z á l t a l drága k o n z u l t á n s o k igény­
A „többirányú készségek" (multi-skilling) kiala­ b e v é t e l é t v a g y a m e g l é v ő m u n k a e r ő - á l l o m á n y új
k í t á s a i r á n y á b a n tett e l ő r e h a l a d á s k i h a t a m u n k a ­ a l k a l m a z o t t a k k a l v a l ó l e c s e r é l é s é t . M a a gyorsan
erő-felvételi e l j á r á s o k r a is. M í g a d o l g o z ó k felvé­ v á l t o z ó i d ő k k e l v a l ó l é p é s t a r t á s é r d e k é b e n sok
telét korábban nagyrészt c s u p á n a képzettségük v á l l a l a t n á l s t r a t é g i a i e s z k ö z n e k t e k i n t i k a z alkal­
é s a k é p e s í t é s e i k a l a p j á n b o n y o l í t o t t á k le, m a s o k m a z o t t i á l l o m á n y „magját" a l k o t ó d o l g o z ó k tudá­
m u n k á l t a t ó e l s ő s o r b a n o l y a n d o l g o z ó k a t keres, sába való befektetést, m e l y n e k révén azok hosszú
a k i k n e k j ó a l k a l m a z k o d ó k é p e s s é g ü k v a n é s gyor­ távon is értékes munkaerővé válnak.
s a n el t u d n a k s a j á t í t a n i új k é s z s é g e k e t . í g y egy bi­ Egyes vállalatok munkahelyi továbbképzése­
z o n y o s s z o f t v e r a l k a l m a z á s h o z s z ü k s é g e s szakér­ k e t s z e r v e z n e k a z a z o n o s v a g y h a s o n l ó feladato­
tői t u d á s adott e s e t b e n k e v é s b é é r t é k e s l e h e t , m i n t kat e l l á t ó m u n k a c s a p a t o k s z á m á r a . E z a m ó d s z e r
az ú j s z e r ű e l g o n d o l á s o k gyors felfogására v a l ó ké­ egyfajta m e n t o r i t e v é k e n y s é g k e r e t é b e n l e h e t ő v é
pesség. A s p e c i á l i s s z a k t u d á s g y a k r a n é r t é k e s b e ­ teszi a szükséges készségek kialakítását munka
vitt vagyon, d e h a a z e r ő s e b b e n s p e c i a l i z á l ó d o t t k ö z b e n is: egy I T - s p e c i a l i s t a p é l d á u l t ö b b h é t e n
dolgozóknak új körülmények között nehézségeik át c s a t l a k o z h a t egy v á l l a l a t i v e z e t ő h ö z , s együtt­
támadnak speciális készségeik kreatív alkalmazá­ m ű k ö d é s ü k s o r á n m i n d k é t fél s o k a t m e g t a n u l h a t
sában, akkor a rugalmas, innovatív munkahelye­ a m á s i k k é s z s é g e i k ö z ü l . Ez a k é p z é s i f o r m a gaz­
ken esetleg kevésbé lesznek kívánatosak. d a s á g o s , m i v e l n e m c s ö k k e n t i j e l e n t ő s e n a mun­
A J o s e p h R o w n t r e e A l a p í t v á n y n a k .A munka jö­ k á v a l t ö l t ö t t időt, é s m i n d e n r é s z t v e v ő dolgozó
vője (The Future ofWork) című tanulmánya (Mea­ s z á m á r a l e h e t ő v é t e s z i i s m e r e t e i n e k é s készsé­
d o w s 1 9 9 6 ) a z o k a t a k é s z s é g t í p u s o k a t vizsgálta, geinek kibővítését.
a m e l y e k ma a l e g k e r e s e t t e b b e k a m u n k á l t a t ó k A m u n k a h e l y i k é p z é s b e n v a l ó r é s z v é t e l a kész­
r é s z é r ő l . A t a n u l m á n y s z e r z ő i arra a k ö v e t k e z t e ­ s é g e k f e j l e s z t é s e m e l l e t t j a v í t j a a d o l g o z ó k kar­
tésre jutottak, h o g y m i n d a m a g a s a b b k é p z e t t s é ­ r i e r k i l á t á s a i t is. F o n t o s m e g j e g y e z n ü n k azonban,
get igénylő, m i n d a s z a k k é p z e t l e n m u n k á r a é p ü l ő h o g y a k é p z é s i l e h e t ő s é g e k n e m e g y e n l ő mér­
s z e k t o r o k b a n egyre é r t é k e s e b b é v á l n a k a z úgyne­ tékben állnak m i n d e n dolgozó rendelkezésére.
vezett „személyes készségek" (personal skills). Az A b r i t G a z d a s á g - és T á r s a d a l o m k u t a t á s i Tanács
együttműködési hajlam és az önálló munkavégzés (Economic and Social Research Council, ESRC)
k é p e s s é g e , t o v á b b á a k e z d e m é n y e z ő k é s z s é g és a 1 9 5 8 é s 1 9 7 0 k ö z ö t t s z ü l e t e t t f i a t a l o k körében
problematikus helyzetekben felmutatott kreati­ végzett korcsoportvizsgálatai megállapították,
vitás - e z e k a legjobb t u l a j d o n s á g o k , a m e l y e k k e l hogy a már magasabb képesítéssel rendelkező
felvértezve v a l a k i m a állást v á l l a l h a t . E g y o l y a n alkalmazottak gyakrabban részesülnek munka
p i a c o n , a h o l egyre i n k á b b i g y e k e z n e k k i e l é g í t e n i melletti továbbképzésben, m i n t k é p e s í t é s nél­
a fogyasztók egyedi igényeit, a l a p v e t ő fontosságú, k ü l i m u n k a t á r s a i k ( E S R C 1 9 9 7 ) . H a s o n l ó tanul­
h o g y a d o l g o z ó k a k ü l ö n b ö z ő á g a z a t o k e g é s z sorá­ m á n y o k a r r a u t a l n a k , h o g y t ö b b f o l y a m a t o s be­
ban - a szolgáltatási szektortól a pénzügyi tanács­ f e k t e t é s t ö r t é n i k a z o k n a k a s z e m é l y e k n e k a to­
adásig - k é p e s e k l e g y e n e k „ s z e m é l y e s k é s z s é g e i k ­ v á b b k é p z é s e t e r é n , a k i k m á r i s a legmagasabban
re" támaszkodni a munkahelyükön. A technikai kvalifikáltak, m í g a k é p e s í t é s n é l k ü l i e k kevesebb
készségek „leértékelődése" a t a n u l m á n y szerzői l e h e t ő s é g e t k a p n a k . A k é p z é s h a t á s s a l v a n továb­
s z e r i n t n e h é z h e l y z e t b e h o z h a t j a a z o k a t a dolgo­ bá a b é r s z í n v o n a l r a is: az 1 9 7 0 - b e n születettek
zókat, a k i k h o s s z ú i d ő n á t v é g e z t e k r u t i n s z e r ű e n k o r c s o p o r t j á b a n a m u n k a m e l l e t t i k é p z é s b e n va­
i s m é t l ő d ő m u n k á t , a m e l y b e n a „ s z e m é l y e s kész­ ló r é s z v é t e l á t l a g o s a n 12 s z á z a l é k k a l növelte az
ségeik" n e m juthattak szerephez. alkalmazottak keresetét.

Munkahelyi továbbképzés Távmunka

A többirányú készségek kialakítása elsősorban a A t á v m u n k a l e h e t ő v é t e s z i a d o l g o z ó k számára,


dolgozók képzésével és átképzésével valósítható h o g y f e l a d a t a i k egy r é s z é t , vagy a k á r valameny-
meg. S o k vállalat n e m szűkebb területekre specia­ n y i t o t t h o n r ó l v é g e z z é k el, g y a k r a n a z internetre
MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET

/ Az i l y e n v á l t o z á s o k e g y i k g y a k o r l a t i p é l d á j a a
21., ,yárosok és városi terek" című fejezetben,
a 7 1 4 - 7 1 5 . o l d a l o n tárgyalt H e l s i n k i v i r t u á l i s
falu.

N o h a a t á v m u n k a a z u t ó b b i é v e k b e n elfogadot­
t a b b á vált, n e m s z ü k s é g k é p p e n k e d v e l t m i n d e n
munkáltató részéről. Amikor az alkalmazottak
n i n c s e n e k az irodában, sokkal nehezebb ellen­
ő r i z n i a m u n k á j u k a t , e z é r t i l y e n e s e t e k b e n gyak­
ran új típusú módszereket alkalmaznak annak
biztosítására, hogy a t á v m u n k á s o k ne éljenek
vissza a „szabadságukkal". Előírhatják például
számukra, hogy bizonyos időpontokban rend­
s z e r e s e n b e j e l e n t k e z z e n e k a z i r o d á b a , vagy m á s
dolgozóknál gyakrabban nyújtsanak be részje­
lentéseket a munkájukról.

/ A m u n k a h e l y i e l l e n ő r z é s s e l r é s z l e t e s e b b e n is
foglalkoztunk a 16., „Szervezetek és hálózatok"
című fejezetben, a 497-498. oldalon.

Miközben sokan nagy lelkesedést mutatnak


az „otthoni irodákban" rejlő l e h e t ő s é g e k iránt,
e g y e s t u d ó s o k a r r a f i g y e l m e z t e t n e k , h o g y a z ott­
h o n u k b a n szellemi kihívást j e l e n t ő kreatív mun­
kát végző diplomás t á v m u n k á s o k és a rutinsze­
rű (például adatbeviteli) feladatokat végrehajtó,
n a g y r é s z t k é p z e t l e n o t t h o n i d o l g o z ó k k ö z ö t t vár­
h a t ó a n j e l e n t ő s p o l a r i z á l ó d á s fog k i a l a k u l n i . E g y
ilyen szakadás létrejötte esetén nagyon valószí­
nű, hogy a nők a távmunkás társadalom alsóbb
Az internet, valamint a laptop számítógépek és általában rétegeiben koncentrálódnának (Phizacklea-Wol-
az otthoni számítógép-használat elterjedése lehetővé tet­
kowitz 1 9 9 5 ) .
te egyes dolgozók számára, hogy otthon végezzék el a
munkájukat, de az iroda bevitele az otthonokba bizonyos
hátrányokkal is jár. Egyes távmunkában foglalkoztatott
alkalmazottakra például nyomás nehezedik, hogy töb­
Az egész életre szóló pályaválasztás vége
bet dolgozzanak otthon, mint azelőtt a munkahelyükön,
ugyanakkor egyes munkáltatók nincsenek meggyőződve és a „portfolios dolgozók" megjelenése
arról, hogy „távmunkás" alkalmazottaik elég keményen
dolgoznak, és teljesítményüket alulértékelik. A g l o b á l i s gazdaság h a t á s a i t és a „ r u g a l m a s " m u n ­
kaerő iránti kereslet növekedését figyelembe véve
csatlakoztatott s z á m í t ó g é p e n k e r e s z t ü l . A z o l y a n egyes s z o c i o l ó g u s o k és k ö z g a z d á s z o k azt állítják,
munkakörökben, a m e l y e k n e m kívánják meg a h o g y a j ö v ő b e n egyre t ö b b é s t ö b b e m b e r l e s z úgy­
megbízókkal v a g y a m u n k a t á r s a k k a l v a l ó r e n d ­ nevezett portfolios dolgozó (portfolio worker).
szeres k o n t a k t u s t ( i l y e n p é l d á u l a s z á m í t ó g é p e s E z e k egyfajta p o r t f o l i ó v a l f o g n a k r e n d e l k e z n i a
grafikai t e r v e z ő m u n k a v a g y a r e k l á m s z ö v e g e k szakmai készségeikről és képesítéseikről, ame­
megírása különféle hirdetésekhez) - a dolgo­ lyek különféle munkakörök betöltésére teszik
zók g y a k r a n ú g y találják, hogy távmunkásként őket alkalmassá, és életpályájuk folyamán e n n e k
lehetőségük nyílik jobb egyensúlyt t e r e m t e n i a e g y e s r é s z e i t h a s z n á l j á k fel a k ü l ö n f é l e á l l á s o k és
munka és egyéb elfoglaltságaik között, és pro­ munkakörök betöltésekor. A dolgozók viszonylag
duktívabban t u d n a k d o l g o z n i . Ú g y t ű n i k , h o g y k i s e b b h á n y a d a fog c s a k f o l y a m a t o s k a r r i e r t b e ­
a következő években a technológia fejlődése sok futni a m a i é r t e l e m b e n . A z e l g o n d o l á s h í v e i sze­
t e k i n t e t b e n r a d i k á l i s a n m e g fogja v á l t o z t a t n i a rint az „életre szóló foglalkozás" fogalma hovato­
m u n k a v é g z é s m a i g y a k o r l a t á t , é s b i z o n y á r a ter­ vább a m ú l t tartozékává válik.
jedni fog a „ v e z e t é k e s d o l g o z ó k " (wired workers) Egyesek ezt a portfolios dolgozók irányában
foglalkoztatása. v é g b e m e n ő v á l t á s t p o z i t í v m e g v i l á g í t á s b a n lát-
18. FEJEZET

j á k : s z e r i n t ü k a d o l g o z ó k n e m l e s z n e k t ö b b é be­ dzserek felismerik a dolgozók sűrű lecserélésé­


zárva u g y a n a b b a a m u n k a k ö r b e h o s s z ú é v e k e n n e k k ö l t s é g e s é s a m u n k a e r k ö l c s r e n é z v e hátrá­
át, é s k r e a t í v m ó d o n t e r v e z h e t i k m e g m u n k á s n y o s voltát, é s ú j a l k a l m a z o t t a k f e l v é t e l e h e l y e t t
é l e t ü k e t ( H a n d y 1 9 9 4 ) . M á s o k ú g y vélik, h o g y a s z í v e s e b b e n á t k é p z i k a saját d o l g o z ó i k a t , b á r ez
„rugalmasság" a gyakorlatban mindössze annyit a p i a c i á t l a g n á l m a g a s a b b b é r e k k i f i z e t é s é t vonja
jelent, hogy a szervezetek többé-kevésbé tetszé­ m a g a u t á n . J a m e s C o l l i n s é s J e r r y P o r r a s Tartós­
sük szerint alkalmazhatják, illetve bocsáthatják nak szánva [Built to LasU 1994) című könyvük­
el a d o l g o z ó k a t , s u t b a d o b v a m i n d e n f é l e m u n k a ­ ben tizennyolc amerikai vállalatot elemeztek,
hely-biztonsági garanciát, amit a dolgozók ma a m e l y e k n e k a részvényei 1 9 2 6 óta folyamatosan
még esetleg élvezhetnek. A munkáltatók csak e m e l k e d ő é r t é k k e l s z e r e p e l t e k a p i a c o n . Megál­
rövid távú elkötelezettséget vállalnak az álta­ l a p í t o t t á k , h o g y e z e k a v á l l a l a t o k k o r á n t s e m tet­
l u k foglalkoztatott m u n k a e r ő m e l l e t t , é s k é p e s e k s z é s ü k s z e r i n t v e t t é k fel, i l l e t v e b o c s á t o t t á k el a
lesznek m i n i m á l i s r a c s ö k k e n t e n i az extra juttatá­ d o l g o z ó i k a t , h a n e m m i n d e n t m e g t e t t e k a megle­
sokat, vagy a k á r a n y u g d í j j o g o s u l t s á g o t is. vő munkaerő-állományuk megtartása érdekében.
E g y friss v i z s g á l a t s z e r i n t , a m e l y e t a k a l i f o r n i a i K ö z ü l ü k c s u p á n k é t v á l l a l a t h o z o t t b e kívülről
Szilícium-völgyben végeztek, e n n e k a régiónak a f e l s ő b b v e z e t ő k e t a v i z s g á l t i d ő s z a k b a n , m í g az
g a z d a s á g i s i k e r e i m á r i s a z ott d o l g o z ó m u n k a e r ő ugyanekkor vizsgált kevésbé sikeres vállatoknál
„portfoliós" jellegű készségein alapulnak. A Szi­ e z t i z e n h á r o m e s e t b e n fordult e l ő .
l í c i u m - v ö l g y b e n m ű k ö d ő v á l l a l a t o k k ö r é b e n na­ Ezek a kutatási eredmények mindazonáltal
gyon magas a bukási arány: m i n d e n évben mint­ n e m c á f o l j á k m e g a z o k n a k a z e l g o n d o l á s a i t , akik
egy 3 0 0 v á l l a l a t m e g y c s ő d b e , m i k ö z b e n körül­ a p o r t f o l i ó s d o l g o z ó k k o r á n a k e l j ö v e t e l é r ő l be­
b e l ü l u g y a n e n n y i újat a l a p í t a n a k . A m u n k a e r ő , s z é l n e k . A s z e r v e z e t i l e é p í t é s ma a v a l ó s á g része:
a m e l y b e n i g e n n a g y a r á n y b a n s z e r e p e l n e k értel­ o l y a n d o l g o z ó k e z r e i k e r ü l n e k v i s s z a a munka­
miségi és m ű s z a k i dolgozók, megtanult e h h e z e r ő p i a c r a , a k i k ú g y g o n d o l h a t t á k , h o g y nyugdíjas
a l k a l m a z k o d n i . E n n e k e r e d m é n y e k é n t a z alkal­ álláshoz jutottak, ám ahhoz, hogy ismét munkát
mazottak - mondják a kutatási beszámoló szerzői k a p j a n a k , k é n y t e l e n e k t o v á b b f e j l e s z t e n i é s válto­
- i g e n s ű r ű n v á n d o r o l n a k át e g y i k c é g t ő l a m á ­ z a t o s a b b á t e n n i t u d á s u k a t . S o k a n k ö z ü l ü k - kü­
sikhoz, magukkal hordozva többirányú készségei­ l ö n ö s e n az i d ő s e b b e k - e s e t l e g n e m l e s z n e k ké­
ket és t u d á s v a g y o n u k a t , s e k ö z b e n m é g i n k á b b p e s e k t ö b b é a k o r á b b i v a l ö s s z e m é r h e t ő állást ta­
k é p e s s é v á l n a k az a l k a l m a z k o d á s r a . A t e c h n o l ó ­ l á l n i , s ő t a z i s e l ő f o r d u l h a t , h o g y e g y á l t a l á n nem
giák s z a k é r t ő i b ő l k o n z u l t á n s o k l e s z n e k , a kon­ f o g n a k fizetett m u n k á t k a p n i .
zultánsok vállalatvezetőkké válnak, az alkalma­
z o t t a k p e d i g v á l l a l k o z ó k a p i t a l i s t a k é n t folytatják / A m u n k a m a i világának más aspektusaival a
karrierjüket, é s u g y a n e z fordítva i s m e g t ö r t é n i k
16., „Szervezetek és hálózatok" című fejezet­
(Bahrami-Evans 1995).
ben f o g l a l k o z t u n k , b e l e é r t v e a m o d e r n vállala­
A fiatalok, k ü l ö n ö s e n a k o n z u l t á n s o k és az in­ t i s z e r v e z e t e k v e z e t é s é v e l k a p c s o l a t o s kérdése­
f o r m á c i ó s t e c h n o l ó g i a s p e c i a l i s t á i k ö r é b e n erő­ ket, p é l d á u l a z e m b e r i e r ő f o r r á s - m e n e d z s m e n ­
södő eltolódás érzékelhető a portfoliós m u n k a tet és a n a g y v á l l a l a t i k u l t ú r á t is.
i r á n y á b a . E g y e s b e c s l é s e k s z e r i n t a fiatal d i p l o ­
m á s o k a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n arra s z á m í t h a t ­
n a k , h o g y m u n k á v a l t ö l t ö t t é l e t p á l y á j u k s o r á n ti­ MUNKAHELYI BIZONYTALANSÁG,
zenegy különböző, más-más tudásalapot igénylő MUNKANÉLKÜLISÉG ÉS A M U N K A
m u n k a k ö r b e n fognak d o l g o z n i . E g y e l ő r e a z o n b a n
TÁRSADALMI JELENTŐSÉGE
ez m é g i n k á b b a k i v é t e l m a r a d , m i n t s e m a sza­
bály. A f o g l a l k o z t a t á s i s t a t i s z t i k á k n e m m u t a t n a k M í g a m u n k a új f o r m á i s o k e m b e r s z á m á r a izgal­
olyan nagy emelkedést a m u n k a e r ő mobilitásá­ m a s l e h e t ő s é g e k e t k í n á l n a k , e g y s z e r s m i n d mély
b a n , m i n t a m i t a p o r t f o l i ó s m u n k a i r á n y á b a n tör­ b i z o n y t a l a n s á g o t is t á m a s z t h a t n a k a z o k b a n , akik
t é n ő tömeges váltás jelentene. Az 1990-es évek ú g y érzik, h o g y egy ő r ü l t világ fogságába esnek.
években végzett felmérések kimutatták, hogy M i n t e f e j e z e t b e n k o r á b b a n is l á t t u k , a munkaerő­
a teljes m u n k a i d ő b e n foglalkoztatott dolgozók p i a c az i p a r i t e r m e l é s t ő l a s z o l g á l t a t á s r a orientált
N a g y - B r i t a n n i á b a n és az E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n - g a z d a s á g b a v e z e t ő á t m e n e t f o l y a m á n mélyreható
a h o l az i p a r o s o d o t t o r s z á g o k k ö z ü l a l e g k e v é s b é v á l t o z á s o k o n m e g y át. A z i n f o r m á c i ó s technoló­
s z a b á l y o z o t t a m u n k a e r ő p i a c - u g y a n a n n y i időt g i á k s z é l e s k ö r ű b e v e z e t é s e s z i n t é n átalakuláso­
t ö l t e n e k egy-egy á l l á s b a n , m i n t 1 0 é v v e l koráb­ kat vált ki a v á l l a l a t o k s z e r v e z e t i struktúrájában,
b a n {The Economist, 1 9 9 5 . m á j u s 2 1 . ) . Ú g y t ű n i k , az alkalmazott vezetési stílusban, valamint a
e z r é s z b e n arra v e z e t h e t ő v i s s z a , h o g y a m e n e ­ m u n k a f e l a d a t o k k i o s z t á s á n a k é s végrehajtásának
MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET

Csökken a munka fontossága?

Állandó munkanélküliség, munkahelyi bizonyta­ tályának" nevez. A l e g t ö b b e m b e r t é n y l e g e s e n


lanság, létszámleépítések, portfolios karrierek, e h h e z a „ n e m o s z t á l y h o z " tartozik, mivel a sta­
részmunkaidős állások, rugalmas foglalkoztatási bil állásokban f o g l a l k o z t a t o t t a k részaránya a né­
minták és m e g o s z t o t t munkakörök: mindezek lát­ p e s s é g b e n - a fiatalokat, a nyugdíjasokat, a be­
tán úgy tűnik, hogy az e m b e r e k példátlanul nagy t e g e k e t és a háztartásbeli asszonyokat, valamint
arányban d o l g o z n a k a m e g s z o k o t t a k t ó l eltérő ke­ a félállásban vagy más részmunkaidős formák­
retek között, vagy egyáltalán nem vesznek részt fi­ ban d o l g o z ó k a t és munkanélkülieket leszámítva
zetett m u n k á b a n ! Talán itt az ideje újra á t g o n d o l ­ - viszonylag kicsiny. Az információs t e c h n o l ó g i á k
nunk a munka t e r m é s z e t é t , és különösen az em­ terjedése - véli Gorz - t o v á b b fogja csökkente­
berek é l e t é b e n j á t s z o t t szerepének f o n t o s s á g á t . ni a teljes m u n k a i d ő b e n b e t ö l t h e t ő állások szá­
Mivel a „ m u n k a " és a „fizetett állás" f o g a l m a m á t . Ennek e r e d m é n y e k é n t valószínűleg fordulat
olyan szorosan összekapcsolódik egymással a következik be: az e m b e r e k elutasítják a nyugati
tudatunkban, n é h a n e h é z meglátni, hogy ezen t á r s a d a l o m mai t e r m e l é k e n y s é g o r i e n t á l t beren­
a felfogáson kívül más szemléleti l e h e t ő s é g e k is dezkedését, amelyben a j ó l é t r e , a gazdasági nö­
vannak. André Gorz francia szociológus és tár­ vekedésre és az anyagi javakra kerül a hangsúly.
sadalomkritikus egyike azoknak az elemzőknek, Az elkövetkező években az állandó fizetett mun­
akik szerint a j ö v ő b e n a fizetésért végzett mun­ ka szféráján kívül a lakosság t ö b b s é g e igen válto­
ka egyre kevésbé fog f o n t o s szerepet betölteni z a t o s életstílusokat fog követni.
az e m b e r e k é l e t é b e n . Gorz ezt a felfogását Marx Gorz v é l e m é n y e szerint „duális t á r s a d a l o m "
írásainak kritikai értékelésére alapozza. Marx úgy kialakulása felé haladunk. Az egyik szektorban
gondolta, hogy a feltételezése szerint egyre t ö b b a t e r m e l é s és az á l l a m a p p a r á t u s a hatékonyság
és t ö b b e m b e r t m a g á b a n foglaló munkásosztály maximalizálására törekvő módon szerveződik.
egy olyan, h u m á n u s a b b t á r s a d a l m a t t e r e m t ő for­ A másik szektorban az e m b e r e k olyan változatos,
radalom vezetője lesz, amelyben a munka köz­ n e m munka jellegű tevékenységekkel foglalják el
ponti szerepet játszik az élet kiteljesedésében. m a g u k a t , amelyek ö r ö m e t vagy személyes kitel­
Gorz - noha m a g a is baloldaliként ír - elutasít­ j e s e d é s t nyújtanak számukra. Valószínűleg egy­
ja ezt a felfogást. A munkásosztály ugyanis nem re t ö b b e n fogják majd úgy megtervezni az élet­
válik a l e g n é p e s e b b társadalmi osztállyá ( a h o g y pályájukat, hogy életük k ü l ö n b ö z ő szakaszaiban
Marx állította) és n e m vezet sikerre semmiféle más-más m ó d o k o n d o l g o z h a s s a n a k .
forradalmat, h a n e m valójában zsugorodik. A kék­
Mennyire érvényesül máris ez a s z e m l é l e t m ó d ?
galléros d o l g o z ó k mára k i s e b b s é g b e , m é g h o z z á
Vitán felül áll, hogy a munka t e r m é s z e t é b e n és
egyre c s ö k k e n ő létszámú k i s e b b s é g b e kerültek a
szerveződésében nagy változások m e n n e k v é g b e
munkaerőben.
az i p a r o s o d o t t o r s z á g o k b a n . L e h e t s é g e s n e k lát­
Gorz véleménye szerint nincs t ö b b é é r t e l m e szik, hogy egyre t ö b b e m b e r ábrándul ki a „ter­
annak a feltételezésnek, hogy a munkások átve­ melékenységi" szemléletből, ami az állandó gaz­
hetik az uralmat azok fölött a vállalkozások fö­ dasági növekedésre és a birtokolt anyagi javak
lött, amelyeknél dolgoznak, az állami hatalomról felhalmozására helyezi a hangsúlyt. Gorz szerint
nem is beszélve. A fizetett munka j e l l e g é n e k át­ bizonyára indokolt lehet a munkanélküliséget
formálására nincs reális remény, mivel az meg­ n e m c s a k teljesen negatív beállításban látni. Ez az
kerülhetetlen gyakorlatias m e g f o n t o l á s o k alapján élethelyzet úgy is f e l f o g h a t ó , hogy l e h e t ő s é g e t
szerveződik, kizárólag a g a z d a s á g h a t é k o n y s á g á t ad az e m b e r e k számára saját érdeklődésük köve­
tartva szem előtt. „Ma arról van szó, hogy az em­ t é s é r e és képességeik fejlesztésére, bár e b b e n az
ber felszabadítsa m a g á t a munka a l ó l " - írja Gorz irányban - legalábbis eddig - valójában megle­
( 1 9 8 2 , 6 7 . o . ) . Erre különösen o t t van szükség, h e t ő s e n csekély e l ő r e h a l a d á s t ö r t é n t . Úgy tűnik,
ahol a munkát még mindig taylorista elvek szerint hogy még távol állunk a Gorz víziójának valóra
szervezik vagy az más okokból e l n y o m ó jellegű, válásától. A nők egyre t ö b b munkaalkalmat ke­
esetleg egyszerűen csak unalmas. resnek, a fizetett f o g l a l k o z t a t o t t s á g r a aktívan t ö ­
rekvő e m b e r e k száma n e m csökken, h a n e m emel­
Gorz szerint a növekvő munkanélküliség és a
kedik. A változatos élet f e n n t a r t á s á h o z szükséges
részmunkaidős foglalkoztatás terjedése a stabil
anyagi források e l ő t e r e m t é s é h e z sokak számára
munkahellyel rendelkező r é t e g e k mellett máris
t o v á b b r a is a fizetett munka marad a kulcs.
létrehozta azt, amit ő „a nem d o l g o z ó k nem osz­
18. FEJEZET
HUH

módjában is. A gyors változások destabilizáló hez. Jövedelem nélkül megsokszorozódnak a


h a t á s ú a k l e h e t n e k : a d o l g o z ó k s o k k ü l ö n f é l e tí­ mindennapi létfenntartás gondjai, amelyekkel
p u s ú foglalkozási területen ma a m u n k a h e l y ü k meg kell küzdeni.
bizonytalanságát tapasztalják, és gondterhelten 2. Aktivitási szint: A munka gyakran alapot
tekintenek m u n k a h e l y i pozíciójuk jövőbeli biz­ nyújt új készségek és képességek megszerzésé­
tonsága, illetve a munkahelyükön elvégzendő h e z é s b e g y a k o r l á s á h o z . M é g ott i s s t r u k t u r á l t
feladataik elé. k ö r n y e z e t e t a d a z e m b e r e k e n e r g i á i n a k kifejtésé­
Az utóbbi évtizedekben a munkahelyi bi­ h e z , a h o l r u t i n s z e r ű m u n k a v é g z é s t ö r t é n i k . Nél­
z o n y t a l a n s á g j e l e n s é g e f o n t o s v i t a t é m á v á vált a k ü l e b e s z ű k ü l h e t n e k a k é s z s é g e k és k é p e s s é g e k
munkaszociológián belül. S o k kommentátor és alkalmazására nyíló lehetőségek.
m é d i a f o r r á s azt állítja, h o g y a m u n k a h e l y i biz­ 3. Változatosság: A munka az otthoni környe­
t o n s á g m á r h a r m i n c é v e vagy m é g h o s s z a b b ide­ zettől eltérő környezeteket tesz hozzáférhetővé
je e g y e n l e t e s e n c s ö k k e n , és a b i z o n y t a l a n s á g az a dolgozók számára. A m u n k a h e l y i környeze­
iparosodott országokban mára példátlan mére­ tekben az e m b e r e k még a viszonylag unalmas
t e k e t öltött. A fiatalok n e m s z á m í t h a t n a k t ö b b é f e l a d a t o k e s e t é b e n i s ö r ö m ü k e t l e l h e t i k abban,
b i z t o s k a r r i e r r e e g y e t l e n m u n k á l t a t ó n á l - állít­ h o g y n e m a m i n d e n n a p i o t t h o n i t e e n d ő i k k e l fog­
ják -, mivel a gyorsan globalizálódó gazdaság lalkoznak, h a n e m valami mást csinálnak.
egyre t ö b b v á l l a l a t i f ú z i ó h o z é s gyakori l é t s z á m ­ 4. Időbeosztás: A folyamatos munkaviszony­
l e é p í t é s e k h e z vezet, m e l y e k s o r á n a z a l k a l m a z o t ­ b a n álló e m b e r e k számára a n a p o k rendszerint
takat e l b o c s á t j á k . A h a t é k o n y s á g és a profit u t á n i a m u n k a ritmusa körül szerveződnek. Bár ez
h a j s z a azt j e l e n t i , h o g y a k e v é s b é s o k r é t ű - v a g y n é h a n y o m a s z t ó h a t á s ú l e h e t , e g y s z e r s m i n d egy­
„nem a megfelelő" - készségekkel rendelkező fajta r e n d e z e t t s é g e t is ad a n a p i t e v é k e n y s é g e k ­
d o l g o z ó k a t a l e g b i z o n y t a l a n a b b h e l y z e t ű , margi­ hez. Azok, akik n e m dolgoznak, gyakran komoly
nális jelentőségű munkakörökben alkalmazzák, p r o b l é m a k é n t é l i k m e g a z u n a l m a t , é s apatiku-
a m e l y e k a l e g j o b b a n ki v a n n a k t é v e a g l o b á l i s san szemlélhetik az idő múlását.
piacokon bekövetkező változások hatásainak. Ma 5. Társadalmi kapcsolatok: A munkahelyi kör­
a m u n k a h e l y i r u g a l m a s s á g á l d á s a i d a c á r a is egy­ nyezet gyakran nyújt alkalmat barátságok ki­
fajta „vegyél fel újat, d o b d ki a régit" k u l t ú r á b a n a l a k u l á s á r a é s m á s o k k a l k ö z ö s e n folytatott tevé­
é l ü n k , a h o l n e m é r v é n y e s t ö b b é a z „életre s z ó l ó kenységekben való részvételre. A munkahelytől
f o g l a l k o z á s " ideálja. e l v á l a s z t v a a z e m b e r e k b a r á t a i n a k é s ismerősei­
nek köre várhatóan összezsugorodik.
6. Személyes identitás: A munkát rendszerint
A munka társadalmi jelentősége a z é r t is m e g b e c s ü l i k , m e r t b i z t o s í t j a a s t a b i l tár­
sadalmi identitás érzését. Az e m b e r e k önbecsü­
L e g t ö b b ü n k é l e t é b e n n a g y o b b r é s z t foglal el a l é s e - k ü l ö n ö s e n a férfiak e s e t é b e n - gyakran
munka, m i n t bármely más tevékenység. Gyakran s z o r o s a n összefügg a h á z t a r t á s u k f e n n t a r t á s á h o z
társítjuk h o z z á a l é l e k ö l ő , fáradságos rabszolga­ nyújtott gazdasági hozzájárulásuk mértékével.
m u n k a képzetét és olyan feladatok sorozatának A f e l s o r o l t r i a s z t ó t é n y e k m e g f o n t o l á s á v a l nem
tekintjük, amelyeket szeretnénk a minimumra n e h é z b e l á t n i , h o g y a m u n k a n é l k ü l i v é válás mi­
c s ö k k e n t e n i , vagy h a l e h e t n e , s z e r e t n é n k t e l j e s e n ért á s h a t j a a l á s o k e m b e r ö n b i z a l m á t , saját társa­
megszabadulni tőlük. A m u n k a a z o n b a n nem­ dalmi értékébe vetett hitét.
c s a k t e r h e t é s fáradságot j e l e n t , h a n e m s o k k a l
t ö b b e t nyújt, k ü l ö n b e n a z e m b e r e k n e m m e r ü l ­
nének annyira bele, és n e m bizonytalanodnának A munkahelyi bizonytalanság
el, a m i k o r m u n k a n é l k ü l i v é v á l n a k . Vajon h o g y a n
növekedése
é r e z n é n k m a g u n k a t , h a arra k e l l e n e g o n d o l n u n k ,
h o g y s o h a s e m k a p h a t u n k á l l á s t ? A m o d e r n tár­ A J o s e p h R o w n t r e e A l a p í t v á n y 1 9 9 9 - b e n Munka­
s a d a l m a k b a n a foglalkoztatottság fontos az ö n b e ­ helyi bizonytalanság és a munka intenzifikálódá-
c s ü l é s f e n n t a r t á s á h o z . A m u n k a m é g ott is struk­ sa (Job Insecurity and Work Intensification Survey,
t u r á l ó e l e m a z e m b e r e k p s z i c h o l ó g i a i profiljában JIWIS) c í m e n t e t t e k ö z z é e g y s z é l e s k ö r ű felmérés
és n a p i t e v é k e n y s é g e i k c i k l u s á b a n , a h o l a m u n k a ­ e r e d m é n y e i t , a m e l y e k e t 3 4 0 d o l g o z ó b r i t állam­
f e l t é t e l e k v i s z o n y l a g k e l l e m e t l e n e k és a feladatok p o l g á r r a l k é s z í t e t t m é l y i n t e r j ú k b ó l s z ű r t e k le. Az
egyhangúak. E b b e n a tekintetben a m u n k a alábbi i n t e r j ú a l a n y o k s k á l á j a a b o l t i e l a d ó k t ó l a felső ve­
jellemző vonásai lehetnek relevánsak: z e t ő k i g terjedt. A k u t a t á s c é l j a a munkahelyi bi­
1. Pénz: A b é r v a g y a fizetés j e l e n t i a legfőbb zonytalanság m é r t é k é n e k , v a l a m i n t a m u n k a h e ­
forrást a z e m b e r e k s z ü k s é g l e t e i n e k k i e l é g í t é s é - l y e k e n , i l l e t v e a c s a l á d o k b a n és a k ö z ö s s é g e k b e n
MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET 601

kifejtett h a t á s a i n a k f e l m é r é s e volt. A t a n u l m á n y a d á s v é t e l e és b e z á r á s a b e f o l y á s o l t a a b a n k o k a t és
szerzői m e g á l l a p í t o t t á k , h o g y N a g y - B r i t a n n i á b a n az egész p é n z ü g y i szektort, s az i n f o r m á c i ó ko­
1966 óta növekszik a m u n k a h e l y i bizonytalan­ r á n a k b e k ö s z ö n t é s é v e l i g e n s o k k ö z t i s z t v i s e l ő el­
ság. A b i z o n y t a l a n s á g n ö v e k e d é s e a k é k g a l l é r o s v e s z í t e t t e az állását, a h o g y a s z á m í t ó g é p e s t e c h ­
dolgozók k ö r é b e n , a z 1 9 7 0 - e s é v e k v é g é n é s a z nológia használata következtében a közigazgatási
1980-as é v e k b e n v o l t a l e g i n t e n z í v e b b e n é r e z h e ­ rendszerek is karcsúsodni kezdtek.
tő, d e a z 1 9 8 0 - a s é v e k k ö z e p é n k e z d ő d ö t t általá­ Az iparban dolgozó m u n k á s o k m á r korábban
nos g a z d a s á g i f e l l e n d ü l é s d a c á r a is t o v á b b foly­ hozzászoktak a feleslegessé válás fenyegetése
tatódott. A t a n u l m á n y v é g k ö v e t k e z t e t é s e s z e r i n t melletti élethez, a fehérgalléros dolgozók azon­
a második világháború óta s o h a n e m volt olyan b a n kevésbé voltak felkészülve a foglalkozásukat
nagyfokú m u n k a h e l y i b i z o n y t a l a n s á g , mint az é r i n t ő v á l t o z á s o k r a . A d i p l o m á s o k k ö r é b e n ter­
1990-es é v e k v é g é n ( B u r c h e l l 1 9 9 9 ) . j e d ő aggodalom egyeseket arra vezetett, hogy a
A f e l m é r é s s o r á n m e g v i z s g á l t á k azt is, h o g y „bizonytalan sorsú középosztályról" beszéljenek.
a z idő m ú l á s á v a l m i l y e n t í p u s ú m u n k a k ö r ö k b e n Ezt a kifejezést a z o k n a k a fehérgalléros dolgozók­
tapasztaltak a d o l g o z ó k n a g y o b b v a g y k i s e b b b i ­ nak a gyűjtőneveként használták, akik olyannyira
zonytalanságot. A z 1 9 9 0 - e s é v e k k ö z e p é n a n e m hittek munkahelyük stabilitásában, hogy jelentős
fizikai d o l g o z ó k k ö r é b e n n ö v e k e d e t t a m u n k a ­ pénzügyi kötelezettségeket vállaltak nagy össze­
helyi b i z o n y t a l a n s á g a l e g n a g y o b b m é r t é k b e n . A gű jelzáloghitelek, gyermekeik magánintézmé­
diplomás m u n k a k ö r ö k 1 9 8 6 - t ó l 1 9 9 9 - i g a l e g b i z ­ n y e k b e n való oktatása vagy drága h o b b i t e v é k e n y ­
tonságosabb f o g l a l k o z á s i c s o p o r t b ó l a l e g k e v é s b é ségek finanszírozására, mivel a munkanélkülivé
b i z t o n s á g o s s á v á l t a k , m i k ö z b e n a fizikai dolgo­ válás lehetősége azelőtt s o h a még c s a k eszükbe
zók v a l a m i v e l a l a c s o n y a b b s z i n t ű b i z o n y t a l a n ­ s e m j u t o t t . A m u n k a n é l k ü l i s é g k i l á t á s á n a k hir­
ságot t a p a s z t a l t a k . Ú g y t ű n i k , h o g y a b i z o n y t a ­ telen megjelenése súlyos aggodalmakat váltott
lanság e g y i k fő forrása a v e z e t é s i r á n t i b i z a l o m ki és a b i z o n y t a l a n s á g é r z e t é t k e l t e t t e b e n n ü k . A
hiánya. A m i k o r azt a k é r d é s t t e t t é k fel, h o g y a munkahelyi bizonytalanság hamarosan a média
m e n e d z s m e n t s z e m e l ő t t tartja-e a z a l k a l m a z o t ­ és különböző értelmiségi szakmai körök kedvenc
tak érdekeit, a v á l a s z o l ó k 44 s z á z a l é k a á l l í t o t t a t é m á j a lett, b á r ez e g y e s e k s z e r i n t - l e g a l á b b i s a
azt, h o g y e z „ c s a k r i t k á n " v a g y „ e g y á l t a l á n n e m " munkásosztály krónikusabb bizonytalanságához
fordul e l ő ( B u r c h e l l 1 9 9 9 ) . képest - a helyzet túlreagálását jelentette.

A legtöbb tudós egyetért abban, hogy a mun­


kahelyi b i z o n y t a l a n s á g n e m ú j j e l e n s é g . N é z e t ­
eltérések azt i l l e t ő e n m u t a t k o z n a k , h o g y a b i ­ A munkahelyi bizonytalanság
zonytalanság a z u t ó b b i é v e k b e n v a j o n n a g y o b b ártalmas hatásai
mértékűvé vált-e, és a m i m é g f o n t o s a b b , a dol­
gozó n é p e s s é g m e l y s z e g m e n t u m a i t é r i n t i a leg­ A I l W I S - t a n u l m á n y s z e r z ő i ( B u r c h e l l e t al. 1 9 9 9 )
érzékenyebben. Egyes bírálók szerint a z o n b a n az úgy találták, hogy a m u n k a h e l y i bizonytalanság
ilyen fajta t a n u l m á n y o k n e m a d n a k k e l l ő e n meg­ sok dolgozó számára n e m c s u p á n az elbocsátás­
alapozott m a g y a r á z a t o t a k ö z é p o s z t á l y k ö r é b e n tól való félelmet jelenti, h a n e m jóval többet. M a ­
érzékelt m u n k a h e l y i b i z o n y t a l a n s á g r a . g á b a n foglalja e z e n k í v ü l m a g á n a k a m u n k á n a k
az átalakulásával kapcsolatos aggodalmakat és az
é r i n t e t t e k a t t ó l v a l ó r e t t e g é s é t is, h o g y e z e k a vál­
A „bizonytalan sorsú középosztály": tozások befolyásolják az egészségüket és szemé­
nincs eltúlozva l y e s é l e t ü k e t is.
a munkahelyi bizonytalanság? A t a n u l m á n y feltárta, h o g y m i k ö z b e n a szerve­
zeti struktúrák kevésbé bürokratikussá v á l n a k és
Az 1970-es évek végén és az 1980-as években a döntéshozatal jobban megoszlik a munkahely
Nagy-Britanniában gazdasági v i s s z a e s é s követke­ e g é s z é b e n , a d o l g o z ó k t ó l egyre t ö b b és t ö b b fel­
zett be, a m i k ü l ö n ö s e n a h a g y o m á n y o s ipari ága­ adat teljesítését várják el. U g y a n a k k o r a követel­
zatokban b i z o n y u l t v e s z é l y e s n e k . E b b e n a z idő­ mények növekedésével sok dolgozó csökkenni
szakban körülbelül egymillió munkahely szűnt látja saját e l ő m e n e t e l i l e h e t ő s é g e i t (lásd a 18.6.
meg az o l y a n s z e k t o r o k b a n , m i n t p é l d á u l az a c é l ­ ábrát). Ezeknek a v á l t o z á s o k n a k az összessége
ipar, a h a j ó é p í t é s és a s z é n b á n y á s z a t . A diplo­ azt az é r z é s t k e l t i a d o l g o z ó k b a n , h o g y „elveszí­
más d o l g o z ó k és a v e z e t ő k c s a k az 1 9 8 0 - a s és az t i k e l l e n ő r z é s ü k e t " m u n k á j u k f o n t o s j e l l e m z ő vo­
1990-es é v e k b e n v o l t a k e l ő s z ö r k i t é v e n a g y m é r t é ­ násai, például a m u n k a v é g z é s tőlük elvárt inten­
kű m u n k a h e l y i b i z o n y t a l a n s á g n a k . A v á l l a l a t o k z i t á s a vagy á l t a l á n o s k a r r i e r k i l á t á s a i k fölött.
18. FEJEZET

/ P a u l du G a y s z o c i o l ó g u s az e l s z á m o l t a t h a t ó s á g hogy ez a m u n k a világából eredő n y o m á s behatol


és az erkölcsi felelősség érvényesülése tekinte­ az o t t h o n i k ö r n y e z e t b e is: azok az alkalmazottak,
t é b e n a b ü r o k r á c i a f o n t o s s á g a m e l l e t t érvel, a z akik magas szintű munkahelyi bizonytalanság
egyre inkább a vállalkozók kénye-kedve szerint mellett dolgoznak, gyakran s z á m o l n a k be ottho­
alakítható, flexibilis munkaformákkal szem­ n i f e s z ü l t s é g e k r ő l i s ( B u r c h e l l e t al. 1 9 9 9 ) .
b e n . N é z e t e i v e l r é s z l e t e s e b b e n a 16., „Szerve­
zetek és hálózatok" című fejezetben foglalkoz­
tunk, a 4 9 5 - 4 9 6 . oldalon. Munkanélküliség

A m u n k a h e l y i b i z o n y t a l a n s á g e g y m á s i k ártal­ A munkanélküliség a r á n y a i 2 0 . s z á z a d f o l y a m á n
mas hatása a dolgozók személyes életében mutat­ jelentősen ingadoztak. A nyugati társadalmak­
kozik meg. A vizsgálat erős korrelációt állapított b a n a m u n k a n é l k ü l i s é g az 1 9 3 0 - a s évek elején
m e g a m u n k a h e l y i b i z o n y t a l a n s á g és a d o l g o z ó k é r t e el a c s ú c s o t , a m i k o r N a g y - B r i t a n n i á b a n a
gyenge általános egészségi állapota között. En­ munkaerő 20 százaléka maradt m u n k a nélkül.
nek a kapcsolatnak a meglétét a brit háztartások A h á b o r ú u t á n i i d ő s z a k b a n E u r ó p a é s a z Egye­
más felmérései során nyert adatok is alátámaszt­ sült Á l l a m o k közpolitikáját e r ő s e n befolyásolták
ják, a m e l y e k azt m u t a t j á k , h o g y a m u n k a h e l y i bi­ J o h n Maynard Keynes közgazdász ( 1 8 8 3 - 1 9 4 6 )
zonytalanság elhúzódó időszakaiban az emberek elméletei. Keynes szerint a munkanélküliség
m e n t á l i s é s fizikai á l l a p o t a egyre j o b b a n l e r o m ­ a z e l e g e n d ő v á s á r l ó e r ő h i á n y á b ó l e r e d , ugyanis
lik. A d o l g o z ó k - a h e l y e t t , h o g y a l k a l m a z k o d n á ­ i l y e n k o r n i n c s , a m i ö s z t ö n ö z z e a t e r m e l é s t , é s ke­
n a k a b i z o n y t a l a n f e l t é t e l e k h e z - f o l y t o n o s a n ag­ vesebb dolgozóra van szükség. Ekkor is lehetőség
gódnak és állandó stresszben élnek. Úgy tűnik, v a n a z o n b a n a k o r m á n y o k b e a v a t k o z á s á r a , ami
n ö v e l h e t i a k e r e s l e t s z i n t j é t a g a z d a s á g b a n és így
78.6. ábra A munkafeladataik és előmene­ új m u n k a h e l y e k l é t r e h o z á s á h o z v e z e t . A gazda­
teli esélyeik változását tapasz­ sági é l e t á l l a m i e l l e n ő r z é s e - m i n t K e y n e s nyo­
taló alkalmazottak aránya m á n sokan gondolták - annyit jelenthet, hogy a
n a g y a r á n y ú m u n k a n é l k ü l i s é g m á r a m ú l t é . Eb­
Felelősség
b e n a m e g g y ő z ő d é s b e n a k o r m á n y o k gyakorla­
tilag m i n d e n n y u g a t i t á r s a d a l o m b a n politikailag
elkötelezték magukat a teljes k ö r ű foglalkozta­
tottság m e l l e t t . Az 1 9 7 0 - e s é v e k é v e k i g ez a po­
l i t i k a s i k e r e s n e k is t ű n t , és a g a z d a s á g i fejlődés
t ö b b é - k e v é s b é f o l y a m a t o s volt.

A z 1 9 7 0 - e s é s 1 9 8 0 - a s é v e k b e n a z o n b a n szá­
mos országban már nehezebb volt ellenőrzés
alatt tartani a munkanélküliség arányát, és a
keynesianizmust mint a gazdasági tevékenység
szabályozásának eszközét nagyrészt elvetették.
A b r i t m u n k a n é l k ü l i s é g i a r á n y a m á s o d i k világ­
h á b o r ú u t á n k ö r ü l b e l ü l e g y n e g y e d s z á z a d o n ke­
r e s z t ü l a k é t s z á z a l é k o s s z i n t e t s e m é r t e el. Az
Előmeneteli esély 1980-as évek elején azonban 12 százalékosra
s z ö k ö t t fel, m a j d v i s s z a e s e t t , az é v t i z e d vége felé
p e d i g ú j b ó l e m e l k e d n i k e z d e t t . A z 1 9 9 0 - e s évek
közepétől 2000-ig ismét csökkent, és 2005-ben
v a l a m i v e l az 5 s z á z a l é k o s s z i n t a l a t t állt.

A munkanélküliség elemzése

A h i v a t a l o s m u n k a n é l k ü l i s é g i s t a t i s z t i k á k értel­
m e z é s e a z o n b a n n e m e g y é r t e l m ű (lásd a 18.7.
ábrát a 6 0 5 . o l d a l o n ) . A m u n k a n é l k ü l i s é g e t nem
könnyű meghatározni. A s z ó ö n m a g á b a n csak
annyit jelent, hogy valakinek „nincs munkája". A
Forrás: Burchell et al. 1999. „ m u n k a " a z o n b a n itt „fizetett m u n k á t " é s „vala-
MUNKA ES GAZDASÁGI ELET

A m u n k á é r t élni v a g y a z é l e t é r t d o l g o z n i ?

Egyes elemzők szerint az évezred végén kolosszá­ b e s z á m o l ó k mindent e l ö n t ő áradatával a z 1 9 9 6 .


lis változásoknak kellett volna bekövetkezniük a évben, amikorra az ezzel foglalkozó írások száma
m u n k á t - v a g y inkább a munka h i á n y á t - j e l l e m z ő a százszorosára e m e l k e d e t t (Nagy-Britanniában
minták t e k i n t e t é b e n , olyan mértékű bizonytalan­ a munkanélküliség 1 9 8 6 - b a n jóval n a g y o b b volt,
ság kialakulásával, ami a bevándorlás gazdasági mint egy évtizeddel k é s ő b b ) . Az Observer 1 9 9 6 .
ösztönzőit s e m m i s s é teszi. Jenkins és Sherman június 16-i cikke szerint a brit alkalmazottak 40
1979-ben ezt írták: „Az elkövetkező válságot lehe­ százaléka féltette az állását, és 60 százalékuk állí­
tetlen túldramatizálni... máris itt van az infláció, t o t t a azt, hogy a bizonytalanság növekszik...
valamint a t ö m e g e s és egyre növekvő munkanél­ 1 9 7 5 és 2 0 0 0 között a munkahelyek t a r t ó s s á g a
küliség. Tizenöt vagy húsz év múlva majd fellen­ - minden ellenkező híresztelés dacára - csupán
dülés következik, minimális inflációval, nagyará­ jelentéktelen mértékben csökkent (hatról öt és fél
nyú gazdasági növekedéssel és t ö r t é n e l m ü n k évre), miközben a nők munkaviszonyának tartós­
során a l e g n a g y o b b mértékű munkanélküliséggel sága ténylegesen növekszik (Gregg-Wadsworth
...a dolgozók holokausztja..." ( 1 9 7 9 , 1 8 2 . o . ) . 1 9 9 9 ; Nolan 2 0 0 0 , 3. o.). Green ( 2 0 0 0 ) azt állít­
Nos, a dolgozók nélküli g a z d a s á g o t semmi j a , hogy a munkahelyek átlagos betöltési ideje az
esetre sem értük el, de kérdéses, hogy helyette 1 9 7 0 - e s években tíz év volt, és még 2 0 0 0 - b e n is
olyan pontra értünk-e, ahol a m u n k á h o z való vi­ a kilenc és fél év átlagértéken maradt. Az állítólag
szonyunk minden elképzelést felülmúlóan meg­ legrosszabb időszakban, a „neurotikus 1 9 9 0 - e s
változott. években" az egy munkahelyen folyamatosan el­
A szerzők [Jenkins és Sherman] pesszimizmu­ t ö l t ö t t idő valójában növekedett, és m e g h a l a d t a
sán ma könnyű gúnyolódni, ám továbbra is az a a „rendhagyó 1 9 8 0 - a s évek" hasonló adatait...
helyzet, hogy a munkahelyi bizonytalanság mai A brit alkalmazottak 80 százaléka továbbra is ál­
érzékelése majdnem olyan m a g a s szintűnek tű­ landó kinevezéssel tölti be állását, és 28 száza­
nik, mint amennyire a munkahelyi bizonytalan­ lékuk ugyanannál a munkáltatónál marad t ö b b
ság általuk előre jelzett mértéke valótlannak mint 10 éven át. A valóságban a l e g t ö b b e m b e r
bizonyult. D. Smith ( 1 9 9 7 , 3 9 . o.) például ösz- valószínűleg arra számíthat, hogy legalább négy
szehasonlította a bizonytalanságról az újságok­ vagy öt évig m a r a d h a t ugyanannál a munkálta­
ban 1 9 8 6 - b a n megjelent t ö r t é n e t e k viszonylag tónál.
jelentéktelen mennyiségét az ugyanilyen tárgyú Forrás: Grint 2 0 0 5 , 3 2 5 - 3 2 7 . o.

milyen e l i s m e r t f o g l a l k o z á s b a n végzett m u n k á t " valamint a „kényszerűségből részmunkaidőben


jelent. A z o k a z e m b e r e k , a k i k e t m u n k a n é l k ü l i ­ d o l g o z ó k k a l " , a k i k n e m t a l á l n a k teljes m u n k a ­
ként s z a b á l y s z e r ű e n n y i l v á n t a r t á s b a vettek, m é g i d ő b e n b e t ö l t h e t ő állást, b á r s z e r e t n é n e k .
ekkor is sokféle p r o d u k t í v t e v é k e n y s é g e t végez­ Az általános munkanélküliségi statisztiká­
hetnek, p é l d á u l k i f e s t h e t i k a h á z u k a t vagy m ű ­ kat b o n y o l u l t t á t e s z i az a t é n y is, h o g y a m u n ­
velhetik a kertjüket. S o k e m b e r r é s z m u n k a i d ő ­ k a n é l k ü l i e k k é t k ü l ö n b ö z ő „ t í p u s á t " ö l e l i k fel.
ben végez fizetett m u n k á t , vagy c s a k i d ő n k é n t Az úgynevezett frikciós munkanélküliség, amit
helyezkedik el fizetett á l l á s b a n ; a n y u g d í j a s o k n é h a „ideiglenes munkanélküliségnek" is nevez­
nem „ m u n k a n é l k ü l i e k " . nek, az e m b e r e k természetesen előforduló, rövid
Sok h i v a t a l o s s t a t i s z t i k á t a N e m z e t k ö z i M u n ­ ideig tartó t á v o l l é t e a m u n k a e r ő p i a c r ó l , a m i jel­
kaügyi Szervezet (International Labour Orga­ l e m z ő e n a z egyik m u n k a h e l y r ő l v a l ó k i l é p é s é s
nization, ILO) által a m u n k a n é l k ü l i s é g r e adott a k ö v e t k e z ő n e k a b e t ö l t é s e k ö z é e s i k . Az i l y e n
definíció s z e r i n t s z á m í t a n a k ki. A z I L O által időszakok bekövetkezhetnek egyszerűen mun­
közzétett m u n k a n é l k ü l i s é g i a d a t o k c s a k a z o k a t kahelyváltáskor, a d i p l o m a megszerzése utáni
az egyéneket ö l e l i k fel, a k i k állás n é l k ü l v a n n a k , á l l á s k e r e s é s i d e j é n vagy r o s s z e g é s z s é g i á l l a p o t
elérhetők, k é t h é t e n b e l ü l m u n k á b a á l l í t h a t ó k , é s e s e t é b e n . A strukturális m u n k a n é l k ü l i s é g e z z e l
az előző h ó n a p f o l y a m á n k í s é r l e t e t t e t t e k az e l h e ­ s z e m b e n azt a fajta á l l á s t a l a n s á g o t j e l e n t i , a m i
lyezkedésre. S o k k ö z g a z d á s z a z o n b a n ú g y véli, n e m a z egyes s z e m é l y e k é l e t k ö r ü l m é n y e i n e k
hogy ezt a s t a n d a r d m u n k a n é l k ü l i s é g i a r á n y t ki alakulásából, h a n e m a gazdaságban bekövetke­
kellene e g é s z í t e n i k é t m á s i k kategóriával, n e v e ­ ző n a g y o b b v á l t o z á s o k b ó l e r e d . A n e h é z i p a r ha­
zetesen az „ e l k e s e r e d e t t d o l g o z ó k k a l " , a k i k sze­ nyatlása például Nagy-Britanniában hozzájárult
retnének á l l á s h o z j u t n i , d e m á r l e m o n d t a k róla, a strukturális munkanélküliség magas szintjének
hogy m u n k á t k a p n a k és így feladták a k e r e s é s t , kialakulásához.
Ennek a munkanélkülivé vált férfinak az esetében csak álom maradt a „nyugdíjas állás".

A munkanélküliség alakulása a r á n y - ez e g y i k e a z o k n a k a t é n y e z ő k n e k , ame­


az Egyesült Királyságban l y e k a l a p j á n e g y e s e k azt állítják, h o g y a z indiai
s z á r m a z á s ú b r i t n é p e s s é g m á r m a j d n e m egyenlő"
A hivatalos statisztikákban kimutatott munka­ s z i n t e n áll a f e h é r l a k o s s á g g a l . A m u n k a n é l k ü l i ­
nélküliség megoszlásában érvényesülő tenden­ ségi a r á n y o k a z ö s s z e s t ö b b i e t n i k a i k i s e b b s é g i
ciák Nagy-Britanniában jól dokumentáltak. A csoportnál kétszer vagy h á r o m s z o r magasabbak
m u n k a n é l k ü l i s é g m a g a s a b b s z i n t ű a férfiak k ö ­ v o l t a k , m i n t a f e h é r f é r f i a k n á l . A b a n g l a d e s i szár­
r é b e n , m i n t a n ő k n é l . A 2 0 0 2 . év v é g é n - m i n t m a z á s ú á l l a m p o l g á r o k m u n k a n é l k ü l i s é g i aránya
a 18.8. ábra m u t a t j a - 8 9 2 e z e r férfi és 6 2 2 e z e r v o l t a l e g m a g a s a b b : a f é r f i a k n á l 20 s z á z a l é k , a
n ő v o l t m u n k a n é l k ü l i . A m u n k a n é l k ü l i férfiak nőknél pedig 24 százalék.
majdnem kétszer akkora valószínűséggel áll­ A f i a t a l o k a t - k ü l ö n ö s e n az e t n i k a i kisebbsé­
tak korábban m á r alkalmazásban, m i n t a nők, gi c s o p o r t o k b a n - r e n d k í v ü l s ú l y o s a n érinti a
a munkanélküli-nyilvántartásba bejelentkezett m u n k a n é l k ü l i s é g . 2 0 0 1 / 2 0 0 2 - b e n a 2 5 é v alatti
n ő k v i s z o n t a férfiaknál t í z s z e r g y a k r a b b a n vol­ b a n g l a d e s i s z á r m a z á s ú férfiak t ö b b m i n t 4 0 szá­
tak előzőleg otthon, hogy gyermekeiket gondoz­ z a l é k a v o l t m u n k a n é l k ü l i a z E g y e s ü l t Királyság­
zák vagy a háztartást vezessék. b a n . A t ö b b i e t n i k a i k i s e b b s é g n é l a fiatal férfiak
Az etnikai kisebbségek k ö r é b e n átlagosan na­ m u n k a n é l k ü l i s é g i a r á n y a 2 5 é s 3 1 s z á z a l é k kö­
gyobb arányú a munkanélküliség, m i n t a fehérek z ö t t v o l t , m í g a z a z o n o s é l e t k o r ú f e h é r férfiaknak
k ö z ö t t , t o v á b b á j ó v a l h o s s z a b b i d e i g tart a m u n ­ csak 12 százaléka volt m u n k a n é l k ü l i .
kanélküli státus, m i n t a népesség többi részében. A f i a t a l o k j e l e n t ő s h á n y a d a t a r t o z i k a tartósan
Ezek az általános trendek azonban elrejtik a n n a k munkanélküliek közé, különösen a kisebbségi
a változatosságnak j e l e n t ő s részét, a m i az egyes c s o p o r t o k tagjai k ö z ö t t . A t i n é d z s e r k o r ú munka­
etnikai kisebbségi csoportok között mutatkozik n é l k ü l i f é r f i a k n a k t ö b b m i n t a fele h a t hónapig
a m u n k a n é l k ü l i s é g i a r á n y o k t e k i n t e t é b e n (lásd v a g y t o v á b b v o l t á l l á s n é l k ü l . A 18 és 20 év kö­
a 2 8 . 9 . ábrát). A f e h é r l a k o s s á g b a n a m u n k a n é l ­ z ö t t i f i a t a l o k a t m e g c é l z ó ú j k o r m á n y z a t i kezde­
küliség aránya 2 0 0 3 / 2 0 0 4 - b e n az 5 százalékos ményezések elsősorban azoknak kívánnak se­
s z i n t a l a t t állt, s e z e n b e l ü l a l e g a l a c s o n y a b b 3,8 gítséget nyújtani, akik több m i n t hat h ó n a p o n át
százalékos arányt az ország déli részén jegyez­ v e t t é k i g é n y b e a z á l l á s k e r e s ő k n e k j á r ó munka­
t é k fel. A z i n d i a i a k e s e t é b e n e n n é l k i s s é m a g a ­ nélküli-segélyt. A hosszabb ideje munkanélküli
sabb, 7 százalék körüli volt a munkanélküliségi s t á t u s b a n l e v ő k s z á m á r a m a k ü l ö n f é l e képzési
MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET

7 8 . 7 . ábra Az alkalmazotti, nem alkalmazotti és munkanélküli státusok taxonómiája

A TANKÖTELEZETTSÉGI KOR FÖLÖTTI N É P E S S É G


I
I Alkalmazásban áll? 1
Igen Nem

-Teljes munkaidőben? Akar dolgozni?

Nem Igen

Többet is dolgozna? Épp állást keres?

Igen
T
Azonnal munkába tud állni?

Igen Nem Igen Igen Még nem Jelenleg Nem is


nem akar
J

Teljes mértékben Alkalmilag ~ Y


;
Egyértelműen Félig Se foglalkoztatott,
foglalkoztatott munkanélküli munkanélküli se munkanélküli

Gazdaságilag aktív

Forrás: Sinclair 1 9 8 7 , 2. o.

7 8 . 8 . ábra A munkanélküliség nemek szerinti megoszlása. Egyesült Királyság


(1997-2002)

1997 1998 1999 1999 2000 2001


Forrás: ONS 2 0 0 4 a .

programokat, á l l á s k e r e s é s i s e g í t s é g e t é s á l l a m i l a g a r á n y á t is, a k i k m é g s o h a n e m d o l g o z t a k ( E S R C
támogatott m u n k a l e h e t ő s é g e k e t k í n á l n a k . 1997).
A munkanélküliségi arányok korrelációt mu­ A m u n k a n é l k ü l i s é g s z o r o s k a p c s o l a t b a n áll to­
tatnak az osztály-hovatartozással is. Az ESRC v á b b á az iskolai végzettséggel is: az Egyesült Ki­
korosztályvizsgálatai s z e r i n t a z 1 9 7 0 - b e n s z ü l e ­ rályságban végzett felmérések kimutatták, hogy
tett fiatalok k ö z ü l a z o k v o l t a k a l e g a l a c s o n y a b b m i n é l m a g a s a b b a z i s k o l a i v é g z e t t s é g , a n n á l ala­
arányban m u n k a n é l k ü l i e k , a k i k n e k a z a p j a fel­ c s o n y a b b a m u n k a n é l k ü l i s é g i arány. 2 0 0 3 tava­
sőbb osztályhoz tartozott. A munkanélküliség szán a képesítés nélküliek körében mért munka­
az alsó t á r s a d a l m i osztálybeli apák, valamint n é l k ü l i s é g i a r á n y h á r o m s z o r a k k o r a volt, m i n t a
az egyedülálló a n y á k g y e r m e k e i k ö r é b e n v o l t a diplomával vagy azzal egyenértékű képesítéssel
legmagasabb, b e l e é r t v e a z o k n a k a m a g a s rész­ rendelkezők körében [Regional Trends, 38. 2003).
Munkanélküliként élni e l h ú z ó d i k , a z e m b e r e k v é g ü l t e l j e s e n hozzászok­
n a k é s b e l e t ö r ő d n e k h e l y z e t ü k r e a l i t á s a i b a (Ash-
A munkanélküliség tényleges megtapasztalása ton 1986).
igen zavaró lehet azok számára, akik hozzászok­ A m a g a s s z i n t ű m u n k a n é l k ü l i s é g a közössé­
tak ahhoz, hogy biztos állásuk van. A m u n k a n é l ­ g e k és a t á r s a d a l m i k ö t e l é k e k ö s s z e t a r t ó erejét is
külivé válás nyilvánvalóan a jövedelem azonnali k i k e z d h e t i . A z 1 9 3 0 - a s é v e k b e n v é g z e t t klasszi­
e l v e s z í t é s é v e l j á r együtt. E n n e k a k ö v e t k e z m é ­ kus s z o c i o l ó g i a i k u t a t á s u k s o r á n M a r i e J a h o d a é s
nyei a különböző országokban - a munkanélkü­ m u n k a t á r s a i egy a u s z t r i a i k i s v á r o s , M a r i e n t h a l
li-segélyek e l t é r ő s z i n t j é b ő l a d ó d ó a n - m á s o k é s esetét vizsgálták meg, ahol tömeges munkanél­
mások. Azokban az országokban, ahol m i n d e n k i k ü l i s é g a l a k u l t ki, m i u t á n a h e l y i ü z e m e t bezár­
garantáltan részesülhet egészségügyi ellátásban t á k ( J a h o d a et al. 1 9 9 9 ) . A k u t a t ó k megfigyelték,
és más jóléti juttatásokban, a m u n k a n é l k ü l i e k h o g y a h o s s z a n t a r t ó m u n k a n é l k ü l i s é g m i n t élet­
t a p a s z t a l h a t n a k u g y a n akut p é n z ü g y i n e h é z s é g e ­ t a p a s z t a l a t t é n y l e g e s e n b o m l a s z t a n i k e z d t e a kö­
ket, d e t o v á b b r a i s á l l a m i v é d e t t s é g e t é l v e z n e k . z ö s s é g t á r s a d a l m i s t r u k t ú r á j á t é s k a p c s o l a t i háló­
Egyes nyugati országokban, például az Egyesült zatait. A z e m b e r e k k e v é s b é a k t í v a n v e t t e k részt a
Á l l a m o k b a n a j u t t a t á s o k r ö v i d e b b ideig j á r n a k a k ö z é l e t i ü g y e k b e n , k e v e s e b b i d ő t t ö l t ö t t e k együtt
m u n k a n é l k ü l i e k n e k és az egészségügyi ellátás k ü l ö n f é l e t á r s a s é r i n t k e z é s i f o r m á k b a n , sőt még a
n e m teljes körű, a m i a m u n k a n é l k ü l i e k r e nehe­ v á r o s i k ö n y v t á r a t i s k e v é s b é g y a k r a n látogatták.
zedő gazdasági n y o m á s t még súlyosabbá teszi. Fontos megjegyezni, hogy a munkanélküliség
A munkanélkülivé válás érzelmi következmé­ m e g é l é s e a t á r s a d a l m i o s z t á l y o k s z e r i n t is válto­
n y e i v e l foglalkozó v i z s g á l a t o k k i m u t a t t á k , h o g y zik. A j ö v e d e l m i s k á l a a l s ó v é g é n e l h e l y e z k e d ő k
a munkanélküliek gyakran különböző érzelmi s z á m á r a a m u n k a n é l k ü l i s é g k ö v e t k e z m é n y e i el­
á l l a p o t o k s o r o z a t á n m e n n e k át, m i k ö z b e n alkal­ s ő s o r b a n p é n z ü g y i t é r e n é r z é k e l h e t ő k . Ugyanak­
m a z k o d n a k új státusukhoz. Az egyéni tapaszta­ k o r t ö b b e n azt állítják, h o g y a k ö z é p o s z t á l y h o z
latok természetesen sokfélék lehetnek, a frissen t a r t o z ó m u n k a n é l k ü l i e k e z t a h e l y z e t e t elsősor­
munkanélkülivé váltak többsége azonban kezdeti b a n t á r s a d a l m i s t á t u s u k t e k i n t e t é b e n tartják ká­
sokkhatásról számol be, amit azután optimizmus r o s n a k , és c s a k m á s o d s o r b a n s z e n v e d n e k a pénz­
k ö v e t a z ú j l e h e t ő s é g e k e t i l l e t ő e n . H a e z n e m bi­ ügyi n e h é z s é g e k t ő l . E g y n e g y v e n ö t éves tanár
z o n y u l i n d o k o l t n a k , a m i g y a k r a n e l ő f o r d u l , ak­ p é l d á u l , a k i t e l b o c s á t a n a k a z á l l á s á b ó l , feltehe­
kor a z e m b e r e k d e p r e s s z i ó s i d ő s z a k o k a t é l h e t n e k t ő e n e l e g e n d ő p é n z ü g y i t a r t a l é k r a tett szert ah­
át és m é l y p e s s z i m i z m u s uralkodhat el rajtuk h o z , h o g y k é n y e l m e s e n á t v é s z e l j e a munkanél­
önmaguk és m u n k á h o z jutási kilátásaik megíté­ k ü l i s é g k e z d e t i s z a k a s z á t , d e k e m é n y küzdelmet
lésében. Ha a m u n k a n é l k ü l i k é n t eltöltött időszak j e l e n t h e t s z á m á r a a n n a k a g o n d o l a t i és érzelmi
MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET

feldolgozása, h o g y a m u n k a n é l k ü l i v é v á l á s m i t a k ö z r e m ű k ö d é s é v e l folyó t r a n z a k c i ó k b a n , és a
jelenthet a saját s z a k m a i é r t é k e , i l l e t v e j ö v ő b e l i sorsa nagymértékben a hálózati kapcsolatépítés
karrierje s z e m p o n t j á b ó l . h u l l á m h e g y e i t ő l é s h u l l á m v ö l g y e i t ő l függ. H o z z á
h a s o n l ó a n J e a n e t t e i s ú g y érzi, h o g y c s a k c s e k é l y
m é r t é k b e n tartja k e z é b e n a saját karrierjét. K ö n y ­
KÖVETKEZTETÉS: v e l ő k c s a p a t á t m e n e d z s e l i , a k i k földrajzilag szét­
szórtan helyezkednek el: egyesek közülük otthon
„A JELLEM KORRÓZIÓJA"?
dolgoznak, m á s o k az irodában, de akár több ezer
Harminc é v v e l e z e l ő t t a b o s t o n i k é k g a l l é r o s dol­ mérföldnyire tőle, a v á l l a l a t egy m á s i k üzlet­
gozók k ö r é b e n v é g z e t t v i z s g á l a t a i s o r á n R i c h a r d ágában. Ennek a „rugalmas" munkacsapatnak
Sennett s z o c i o l ó g u s felrajzolta egy o l a s z b e v á n ­ az irányítása során Jeanette n e m támaszkodhat
dorló, E n r i c o profilját, a k i m u n k á s é v e i t házfel­ s z e m é l y e s t a l á l k o z á s o k r a és a d o l g o z ó k m u n k á ­
ügyelőként t ö l t ö t t e egy b e l v á r o s i i r o d a é p ü l e t b e n . j á n a k közvetlen m e g i s m e r é s é r e : távolból, e-mail
Noha s z e g é n y e s é l e t k ö r ü l m é n y e i t é s s z á n a l m a s üzenetváltások és telefonbeszélgetések útján me­
fizetését E n r i c o n e m i g a z á n é l v e z h e t t e , a z á l l á s a nedzseli a munkát.
biztosította s z á m á r a az ö n b e c s ü l é s é r z é s é t és a M i k ö z b e n ide-oda k ö l t ö z k ö d t e k a z o r s z á g b a n ,
„becsületes" m e g é l h e t é s t f e l e s é g é v e l é s g y e r m e ­ R i c o és Jeanette tartalmas barátságai útközben
keivel együtt. T i z e n ö t é v e n k e r e s z t ü l t a k a r í t o t t a a e l v e s z t e k , új s z o m s z é d a i k és a t á r s a s á g u k tagjai
mosdókat és m o s t a fel a p a d l ó t n a p m i n t n a p az s e m m i t s e m tudnak róluk, a múltjukról, hogy
irodákban, m i r e m e g e n g e d h e t t e m a g á n a k , h o g y h o n n a n j ö t t e k é s e g y á l t a l á n k i k ők, m i l y e n e m ­
vásároljon egy h á z a t a v á r o s e g y i k k ü l s ő k e r ü l e ­ b e r e k . S e n n e t t így ír: „A b a r á t s á g o k és a h e l y i kö­
tében. N o h a a m u n k á j a n e m volt v a l a m i f é n y e s , z ö s s é g e k m ú l é k o n y t e r m é s z e t e alkotja a h á t t e r e t
biztos állása volt, v é d t e a s z a k s z e r v e z e t is, és a R i c o b e l s ő aggodalmai közül a legfontosabbak­
feleségével együtt magabiztosan tervezhette el h o z , a c s a l á d j á v a l k a p c s o l a t o s g o n d o k h o z . Ott­
a maguk és g y e r m e k e i k j ö v ő j é t . P o n t o s a n t u d t a h o n u k b a n R i c o é s J e a n e t t e n e h e z e n t u d j á k ösz-
előre, hogy m i k o r fog n y u g d í j b a m e n n i és m e n y ­ s z e e g y e z t e t n i a m a g u k m u n k á s é l e t é t azzal, h o g y
nyi p é n z e l e s z . M i n t S e n n e t t m e g j e g y e z t e : „En- szülőként is valóra válthassák céljaikat. Munka­
rico m u n k á j á n a k e g y e t l e n , á m tartós c é l j a volt: i d e j ü k g y a k r a n i g e n h o s s z ú , é s attól f é l n e k , h o g y
családjának a s z o l g á l a t a . " N o h a E n r i c o b ü s z k e e l h a n y a g o l j á k a g y e r m e k e i k e t . Ám m é g a s o k s z o r
volt k e m é n y é s b e c s ü l e t e s m u n k á j á r a , n e m akar­ b o n y o l u l t idő- é s m u n k a b e o s z t á s g o n d j a i n á l i s
ta, hogy u g y a n i l y e n j ö v ő v á r j o n a g y e r m e k e i r e is. n a g y o b b a g g o d a l m a t vált k i b e l ő l ü k , h o g y n e m
Fontos volt n e k i , h o g y g y e r m e k e i s z á m á r a meg­ megfelelő példát mutatnak számukra. Miközben
teremtse a felfelé i r á n y u l ó m o b i l i t á s f e l t é t e l e i t . m e g p r ó b á l j á k m e g t a n í t a n i g y e r m e k e i k n e k a ke­
m é n y munka, az elkötelezettség és a hosszú távú
S e n n e t t t i z e n ö t é v v e l k é s ő b b , egy E n r i c o fiá­
c é l o k é r t é k é t , attól t a r t a n a k , h o g y a saját é l e t ü k ­
val, R i c ó v a l t ö r t é n t v é l e t l e n t a l á l k o z á s a a l k a l m á ­
kel m á s t ü z e n n e k nekik. R i c o és J e a n e t t e élete a
ból felfedezte, h o g y a g y e r m e k e k v a l ó b a n m o b i -
m u n k a o l y a n r ö v i d távú, r u g a l m a s felfogását pél­
lisabbá váltak. R i c o m e g s z e r e z t e e l s ő d i p l o m á j á t
dázza, a m i e g y r e j o b b a n terjed a m a i t á r s a d a l o m ­
a műszaki a l a p k é p z é s b e n , m a j d g a z d a s á g i t a n u l ­
b a n . É l e t p á l y á j u k a t a z á l l a n d ó m o z g á s , a z ideig­
mányokat folytatott N e w York-ban. T a n u l m á n y a i
lenes kötődések és az éppen aktuális tevékenysé­
befejezése u t á n t i z e n n é g y é v alatt i g e n k o m o l y
güket t á m o g a t ó r ö v i d t á v ú b e f e k t e t é s e k j e l l e m z i k .
karriert futott b e , és a k e r e s e t e i m m á r a b é r s k á l a
F e l i s m e r t é k , h o g y a m a i „ n e k i s z a b a d u l t " társada­
legfelső öt s z á z a l é k o s t a r t o m á n y á b a esett. F e l e ­
l o m b a n „a jó m u n k a j e l l e m z ő vonásai n e m azo­
ségével, J e a n e t t e - t e l együtt n e m k e v e s e b b , m i n t
n o s a k a s z i l á r d j e l l e m fő v o n á s a i v a l " .
négy a l k a l o m m a l k ö l t ö z k ö d t e k h á z a s s á g u k s o r á n
karrierjük e l ő b b r e v i t e l e c é l j á b ó l . R i c o é s J e a n e t t e S e n n e t t s z e m é b e n R i c o é s a felesége, J e a n e t t e
- azáltal, h o g y k o c k á z a t o k a t v á l l a l t a k és n y i t o t t a k é l e t ú t j a a m u n k a r u g a l m a s f e l f o g á s á n a k a dolgo­
voltak a v á l t o z á s o k r a - s i k e r e s e n a l k a l m a z k o d t a k z ó k s z e m é l y e s é l e t é r e é s k a r a k t e r é r e k i h a t ó kö­
a változó i d ő k h ö z , é s e n n e k e r e d m é n y e k é n t j ó ­ vetkezményeit illusztrálja. A jellem korróziója
módúak l e t t e k . E l e t ü k a z o n b a n - s i k e r e i k d a c á ­ [The Corrosion of Character, 1998) c í m ű könyvé­
ra - n e m t e l j e s m é r t é k b e n b o l d o g . R i c o és a fele­ b e n azt fejti ki, h o g y a r u g a l m a s m u n k a - és vi­
sége a z é r t a g g ó d n a k , h o g y „ k i c s ú s z i k a k e z ü k b ő l selkedési stílus fokozódó érvényesülése sikeres
az életük irányítása". K o n z u l t á n s k é n t R i c o úgy eredményeket produkálhat, d e ó h a t a t l a n u l za­
érzi, h o g y n e m k é p e s s z i l á r d a n e l l e n ő r z é s e alatt varokhoz és károsodásokhoz is vezet. Ezek azért
tartani a m u n k á j á t és az i d ő b e o s z t á s á t : a m e g b í ­ következnek be, mert a dolgozókkal s z e m b e n ma
zásai h a t á r o z a t l a n u l v a n n a k m e g f o g a l m a z v a é s t á m a s z t o t t e l v á r á s o k n a g y r é s z e - p é l d á u l a rugal­
mindig v á l t o z n a k , n i n c s b i z t o s , á l l a n d ó s z e r e p e m a s s á g , az a l k a l m a z k o d ó k é p e s s é g , a m o b i l i t á s és
608 18. FEJEZET

a k o c k á z a t v á l l a l á s i k é s z s é g k ö v e t e l m é n y e - köz­ t e h e r t é t e l l é v á l i k . A m i k o r a z é l e t t ö b b é n e m ko­
v e t l e n ü l e l l e n t é t b e n áll a s z i l á r d j e l l e m o l y a n herens karriert nyújt, hanem csak egymástól
központi vonásaival, m i n t a hűség, a h o s s z ú távú é l e s e n e l k ü l ö n ü l ő m u n k a f e l a d a t o k sorozatát, a
c é l o k követése, a kötelezettségek vállalása, a bi­ h o s s z ú távú c é l o k erodálódnak, n e m fejlődnek ki
z a l o m és a c é l t u d a t o s s á g . t a r t ó s t á r s a d a l m i k ö t e l é k e k , és a b i z a l o m elillan.
S e n n e t t azt állítja, h o g y e z e k a f e s z ü l t s é g e k a A z e m b e r e k n e m k é p e s e k t ö b b é m e g í t é l n i , hogy
rugalmasság új korszakában elkerülhetetlenek. m e l y k o c k á z a t o k v á l l a l á s a l e s z v é g ü l kifizetődő,
N o h a a r u g a l m a s s á g o t s o k a n pártolják, a m i é r t a és úgy tűnik, h o g y az előléptetés és az elbocsátás,
d o l g o z ó k n a k n a g y o b b s z a b a d s á g o t b i z t o s í t egyé­ v a l a m i n t a j u t a l m a z á s régi „ s z a b á l y a i " t ö b b é nem
n i é l e t p á l y á j u k a l a k í t á s á b a n , S e n n e t t ú g y érvel, é r v é n y e s e k . S e n n e t t felfogása s z e r i n t a felnőttek
h o g y e m e l l e t t v a l ó j á b a n új, m e r e v k o r l á t o k a t i s e l ő t t á l l ó l e g n a g y o b b k i h í v á s t a j e l e n l e g i korszak­
teremt. A dolgozóktól ma n e m elkötelezettsé­ b a n az jelenti, h o g y a n v e z e s s é k életüket hosszú
get v á r n a k e l p á l y a f u t á s u k s o r á n , h a n e m s i m u ­ t á v ú c é l o k k a l e g y o l y a n t á r s a d a l o m b a n , amely
lékony alkalmazkodást és csapatmunkát, foly­ c s a k rövid távra tekint előre. S e n n e t t szemében
tonosan beilleszkedve különböző csoportokba, a z „új k a p i t a l i z m u s " j e l l e m z ő v o n á s a i korrodál­
majd kilépve azokból, egyik feladattól a másikig ják azokat a személyes jellemvonásokat, amelyek
h a l a d v a . A h ű s é g egyre k e v é s b é é r d e m , i n k á b b összekötik egymással az embereket.

ÖSSZEFOGLALÁS

1. A m u n k a o l y a n , m e n t á l i s és fizikai e r ő f e s z í t é ­ elismerése és a szakszervezetek működése.


sek révén megoldandó feladatok végrehajtását A szakszervezetek védelmi célokat szolgá­
jelenti, m e l y e k n e k célja az emberi szükséglete­ ló s z e r v e z e t e k k é n t a l a k u l t a k ki, h o g y a dol­
ket k i e l é g í t ő j a v a k é s s z o l g á l t a t á s o k e l ő á l l í t á s a . gozók számára b i z o n y o s mértékű ellenőrzést
A m u n k a s o k fontos fajtájáért - p é l d á u l a h á z i ­ b i z t o s í t s a n a k m u n k a k ö r ü l m é n y e i k fölött. M a
m u n k á é r t vagy a z ö n k é n t e s m u n k á é r t - n e m j á r a s z a k s z e r v e z e t i v e z e t ő k g y a k r a n f o n t o s sze­
fizetség, m í g a k ü l ö n f é l e f o g l a l k o z á s o k k e r e t é ­ repet j á t s z a n a k az országos gazdaságpolitika
b e n a z e m b e r e k r e n d s z e r e s fizetség f e j é b e n vé­ kialakításában is.
geznek munkát. A m u n k a m i n d e n társadalom­ 5 . A z u t ó b b i é v e k b e n s o k i p a r o s o d o t t országban
b a n a gazdasági rendszer alapja. rugalmasabb termelési módszerek váltották
2. A m o d e r n t á r s a d a l m a k g a z d a s á g i r e n d s z e r é ­ fel a f o r d i s t a g y a k o r l a t o t . A g a z d a s á g i terme­
nek megkülönböztető jegye az igen bonyo­ lés jelenlegi korszakának leírására egyesek
lult és változatos m u n k a m e g o s z t á s kifejlődé­ előszeretettel használják a „posztfordizmus"
se. A m u n k a m e g o s z t á s a n n y i t jelent, h o g y a kifejezést, a m i a rugalmasság és az innováció
munka speciális ismereteket és készségeket m a x i m a l i z á l á s á r a v a l ó t ö r e k v é s t j e l e n t i , a vál­
i g é n y l ő különféle foglalkozásokra oszlik. En­ t o z a t o s , t e s t r e s z a b o t t t e r m é k e k i r á n t i p i a c i ke­
n e k egyik e r e d m é n y e a k ö l c s ö n ö s gazdasági reslet kielégítése érdekében.
függőség: mindannyian egymástól függünk 6. E g y e s e k „a k a r r i e r h a l á l á r ó l " és a „portfoliós
megélhetésünk fenntartásában. d o l g o z ó k " m e g j e l e n é s é r ő l b e s z é l n e k , e z utóbbi
3. A „ t u d o m á n y o s m u n k a s z e r v e z é s " (más n é v e n k i f e j e z é s a l a t t o l y a n d o l g o z ó k a t értve, akik kü­
t a y l o r i z m u s ) h a t é k o n y a b b á t e t t e a z i p a r i ter­ l ö n f é l e k é s z s é g e k k e l é s k é p e s s é g e k k e l rendel­
m e l é s t azzal, h o g y a m u n k a f o l y a m a t o k a t p o n ­ k e z n e k , é s k é p e s e k k ö n n y e d é n á t v á l t a n i egyik
tosan időzíthető és megszervezhető egyszerű f e l a d a t k ö r r ő l a m á s i k r a . I l y e n d o l g o z ó k való­
l é p é s e k r e o s z t o t t a fel. A f o r d i z m u s k i t e r j e s z ­ b a n l é t e z n e k , de a „ r u g a l m a s s á g " a munkaerő-
tette a t u d o m á n y o s m u n k a s z e r v e z é s elveit a á l l o m á n y b a n s o k e m b e r s z á m á r a m a i s inkább
tömeges piacokhoz kötődő tömegtermelésre. c s a k r o s s z u l fizetett é s k e v é s e l ő m e n e t e l i lehe­
A f o r d i z m u s és a t a y l o r i z m u s a l a c s o n y b i z a l ­ tőséggel kecsegtető állásokhoz társul.
mi szintű rendszerek, amelyekben a dolgozók 7 . A z i p a r o s o d o t t o r s z á g o k b a n v i s s z a t é r ő problé­
elidegenednek a munkától. Ezzel szemben a ma a m u n k a n é l k ü l i s é g , m i v e l a m u n k a fontos
m a g a s b i z a l m i s z i n t ű r e n d s z e r e k l e h e t ő v é te­ s t r u k t u r á l ó s z e r e p e t j á t s z i k a z e m b e r e k életé­
szik a dolgozók számára, hogy ellenőrzésük b e n , és a m u n k a n é l k ü l i lét t a p a s z t a l a t a i gyak­
alatt t a r t s á k saját m u n k á j u k m e n n y i s é g i é s m i ­ ran lelki bizonytalanságot eredményeznek.
nőségi j e l l e m z ő i t egyaránt. 8. A m u n k a h e l y i b i z o n y t a l a n s á g azt vonja ma­
4. M i n d e n nyugati országban a gazdasági élet gával, h o g y a d o l g o z ó k n a k f o l y t o n o s a n aggód­
jellemző vonásai közé tartozik a sztrájkjog n i u k k e l l m u n k a h e l y ü k j ö v ő b e l i biztonságáért,
MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET

és ennek hatásai éppen olyan elbizonytalaní- bi i d ő b e n a k ö z é p o s z t á l y t is f o k o z o t t a n é r i n t i ,


tóak l e h e t n e k , m i n t a t é n y l e g e s m u n k a n é l k ü ­ b á r e g y e s e k s z e r i n t a z e z z e l k a p c s o l a t o s aggo­
liség. A m u n k a h e l y i b i z o n y t a l a n s á g az u t ó b ­ dalmak erősen eltúlzottak.

MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSE

1.Működhetnének-e a modern társadalmak munkamegosztás nélkül?


2. Miért tekintünk bizonyos tevékenységet munkának, míg másokat nem?
3. Ha a talylorizmus és a fordizmus olyan hatékony munkaszervezési rendszerek voltak, újabban
miért szorultak vissza?
4. Ha Ön úgynevezett portfolios dolgozó lenne, elég széles lenne-e a portfoliója ahhoz, hogy mindig
találjon munkát?
5. Enrico élete miért tér el annyira az apjáétól?

AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK

Grint, Keith ( 2 0 0 5 ) : The Sociology of Work: An Introduction. 3. kiadás. Cambridge, Polity.


Grint, Keith (2000): Work and Society: A Reader. Cambridge, Polity.
Smelser, Neil J. - Swedbert, Richard (szerk.) ( 1 9 9 4 ) : The Handbook of Economic Sociology. Princeton,
Princeton University Press.
Thompson, P. - Warhurst, C. (szerk.) ( 1 9 9 8 ) : Workplaces of the Future. Houndmills, Basingstoke,
Macmillan Business.

INTERNETES FORRÁSOK

ILO
http ://www.ilo. org
The Work Foundation
http://theworkfoundation.com/
SOSIG Sociology of Work
http://www.sosig.ac.uk/roads/subject-listing/world-cat/sociowork.html
University of Zurich Sociology of Works Links
http://socio.ch/arbeit/index_arbeit.htm
BŰNÖZÉS
ÉS DEVIANCIA
ALAPFOGALMAK
A BŰNÖZÉS ÉS A DEVIANCIA MAGYARÁZATA: SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK
Funkcionalista elméletek
Interakcionista elméletek
Konfliktuselméletek: „Az új kriminológia"
Kontrollelméletek
Elméleti következtetések
A BŰNÖZÉS ALAKULÁSA AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN
A bűnözés és a bűnözési statisztikák
ÁLDOZATOK ÉS BŰNELKÖVETŐK
A nemek és a bűnözés
Ifjúság és bűnözés
Fehérgalléros bűnözés
Szervezett bűnözés
Kiber-bűnözés

BÖRTÖNÖK: MEGFELELŐ VÁLASZ A BŰNÖZÉSRE?


KÖVETKEZTETÉS: BŰNÖZÉS, DEVIANCIA ÉS TÁRSADALMI REND

Összefoglalás
Megfontolandó kérdések
Ajánlott olvasmányok
Internetes források
M i é r t k ö v e t n e k e l a z e m b e r e k b ű n ö k e t ? E g y év­ függése a k r i m i n a l i t á s s a l a l e g j o b b e s e t b e n is leg­
s z á z a d d a l e z e l ő t t a l e g t ö b b e n , a k i k e r r ő l a kér­ feljebb t á v o l i k a p c s o l a t o t j e l e n t e n e .
désről gondolkodtak, úgy vélték, hogy egyes em­ Ha a kriminológia biológiai megközelítései nem
berek bűnözőnek születnek. Cesare Lombroso a d n a k k i e l é g í t ő v á l a s z t arra a k é r d é s ü n k r e , hogy
olasz kriminológus az 1 8 7 0 - e s években még arról m i é r t k ö v e t n e k e l a z e m b e r e k b ű n ö k e t , v a j o n mi­
i s m e g volt g y ő z ő d v e , h o g y a z e g y e s b ű n ö z ő t í ­ ért l e n n e a p s z i c h o l ó g i a s i k e r e s e b b ? A k r i m i n a l i ­
pusok anatómiai jegyek alapján azonosíthatók. tás p s z i c h o l ó g i a i m e g k ö z e l í t é s e i n e m a társada­
M e g v i z s g á l t a a b ű n ö z ő k k ü l s ő m e g j e l e n é s é t és fi­ l o m b a n , h a n e m a z e g y é n b e n k e r e s t é k a devian­
z i k a i j e l l e m z ő i t , p é l d á u l a k o p o n y a és a h o m l o k cia magyarázatát. Ám míg a biológiai elméletek
formáját, az á l l k a p o c s m é r e t é t és a kar h o s s z ú s á ­ az embereket b ű n ö k elkövetésére predesztináló
gát, m a j d a r r a a k ö v e t k e z t e t é s r e j u t o t t , h o g y e z e k fizikai j e g y e k r e k o n c e n t r á l n a k , addig a p s z i c h o ­
az emberi evolúció korábbi szakaszaiból fennma­ lógiai s z e m l é l e t a személyiségtípusokra helyezi a
radt v o n á s o k a t h o r d o z n a k . A k é p L o m b r o s o raj­ h a n g s ú l y t . A k o r a i k r i m i n o l ó g i a i k u t a t á s o k nagy
zait m u t a t j a a b ű n ö z ő k á l t a l a t i p i k u s n a k t a r t o t t
fizikai i s m e r t e t ő j e g y e i r ő l .

L o m b r o s o e l g o n d o l á s a i t teljes m é r t é k b e n meg­
cáfolták és ma számunkra majdhogynem komi­
kusak, bár a b ű n ö z é s r e adott biológiai magyará­
zatainak kissé bonyolultabb változatai időnként
újra f e l b u k k a n t a k m é g a m ú l t s z á z a d b a n is. E g y
k é s ő b b i e l m é l e t a z e m b e r i f i z i k u m h á r o m f ő tí­
p u s á t k ü l ö n b ö z t e t t e m e g , é s azt h i r d e t t e , h o g y a z
egyik t í p u s k ö z v e t l e n ü l t á r s í t h a t ó a z e l t é v e l y e d é ­
sekkel. Az izmos és aktív (mezomorf) típushoz
tartozó emberek - mondja Lombroso elmélete -
a g r e s s z í v a b b a k é s k ö n n y e b b e n e n g e d n e k a hajla­
maiknak, következésképpen nagyobb valószínű­
séggel t é v e l y e d n e k el, m i n t a vékony, g y e n g é b b
( e k t o m o r f ) f i z i k u m ú , vagy a t e s t e s e b b f e l é p í t é s ű ,
kövérkés (endomorf) alkatú egyének (Sheldon
1949).

Az ilyen nézeteket szintén széles körben bírál­


ták. M é g h a l e n n e i s á l t a l á n o s ö s s z e f ü g g é s a test­
alkattípusok és az eltévelyedések között, ez sem­
mit sem m o n d a n a az öröklött vonások hatásáról.
Az izmosabb emberek vonzódhatnak a bűnözés­
h e z a z é r t is, m e r t e z l e h e t ő s é g e t n y ú j t h a t fizikai
képességeik fitogtatására. Továbbá szinte vala­
m e n n y i e r r e v o n a t k o z ó a n v é g z e t t v i z s g á l a t javí­
tóintézetekbe került személyekre korlátozódott,
és k ö n n y e n lehet, hogy a k e m é n y e b b , atlétikus
alkatú vétkeseket gyakrabban küldik ilyen intéze­
tekbe, mint a törékenynek látszó soványabbakat.
Egyesek hajlamosak lehetnek az ingerlékenység­
re és az agresszivitásra, és ez közrehathat abban,
h o g y fizikai t á m a d á s s a l j á r ó b ű n c s e l e k m é n y e k e t Bűnözőtípusok, Cesare Lombroso (1836-1909) A bűnöző
követnek el. Nincs azonban döntő bizonyíték ember (Lhomme Criminel) című könyvéből: egy nápolyi
rabló, egy hamisító Piemontból, egy orgyilkos, Cartouche,
arra, h o g y b á r m e l y s z e m é l y i s é g j e g y i l y e n m ó d o n
akinek bűnözői hajlamai nincsenek meghatározva, egy
ö r ö k l ő d n e , é s m é g h a l e n n e is, e z e k n e k a z ö s s z e ­ briganti felesége és egy méregkeverő.
részét b ö r t ö n ö k b e n é s m á s i n t é z m é n y e k b e n , pél­ A u g u s t e C o m t e m u n k á s s á g á v a l k a p c s o l a t b a n lát­
dául m e n e d é k h e l y e k e n v é g e z t é k . I l y e n k ö r ü l m é ­ tuk, h o g y a p o z i t i v i z m u s s z e r i n t a t e r m é s z e t t u d o ­
nyek között a p s z i c h i á t r i á v a l k a p c s o l a t o s elgon­ m á n y o s m ó d s z e r e k a l k a l m a z á s a a t á r s a d a l o m vi­
dolások n a g y h a t á s ú n a k b i z o n y u l t a k . A h a n g s ú l y lágának tanulmányozására felfedheti az alapvető
a b ű n ö z ő k m e g k ü l ö n b ö z t e t ő j e g y e i r e került, b e ­ igazságokat. A p o z i t i v i s t a k r i m i n o l ó g i a e s e t é b e n
leértve a „ g y e n g e e l m é j ű s é g e t " és az „ e r k ö l c s i de- ez a s z e m l é l e t a h h o z a m e g g y ő z ő d é s h e z v e z e t e t t ,
generáltságot". H a n s E y s e n c k ( 1 9 6 4 ) p é l d á u l azt h o g y az e m p i r i k u s k u t a t á s p o n t o s a n f e l f e d h e t i a
állította, h o g y a z a b n o r m á l i s e l m e á l l a p o t o k örök­ b ű n c s e l e k m é n y e k okait, é s ily m ó d o n m e g o l d á s t
lődnek, é s e z e k vagy e l e v e h a j l a m o s s á t e s z i k a z nyújthat azok kiküszöbölésére.
egyént a b ű n ö z é s r e , v a g y p r o b l é m á k a t o k o z n a k a A tudósok későbbi generációi k o m o l y bírá­
szocializálódási f o l y a m a t á b a n . lattal illették a korai pozitivista kriminológiát.
Egyesek s z e r i n t a z e m b e r e k egy k i s e b b r é s z é b e n Kimutatták, h o g y a b ű n ö z é s t e r m é s z e t é r e vo­
amorális vagy p s z i c h o p a t a s z e m é l y i s é g a l a k u l ki. natkozó kielégítő magyarázatnak társadalmi
A pszichopaták o l y a n v i s s z a v o n u l t , é r z e l e m m e n ­ j e l l e g ű n e k k e l l l e n n i e , m e r t az, h o g y m i t tekin­
tes személyek, a k i k i m p u l z í v a n c s e l e k s z e n e k és t ü n k b ű n n e k , a t á r s a d a l o m i n t é z m é n y e i t ő l függ.
ritkán é r e z n e k b ű n t u d a t o t . E g y e s p s z i c h o p a t á k E n n e k n y o m á n a f e n t i e k b e n á t t e k i n t e t t indivi­
örömüket l e l i k az ö n m a g á é r t v a l ó e r ő s z a k b a n . d u a l i s t a , vagyis a z egyes e m b e r e k r e k o n c e n t r á ­
A pszichopata vonásokkal rendelkező egyének ló m a g y a r á z a t o k r ó l i d ő v e l á t t e v ő d ö t t a f i g y e l e m
néha erőszakos b ű n c s e l e k m é n y e k e t k ö v e t n e k el, a szociológiai elméletekre, amelyek a társadalmi
de komoly k é r d é s e k m e r ü l n e k fel a n n a k e l d ö n t é ­ és kulturális kontextust hangsúlyozzák, amely­
se kapcsán, h o g y ki t e k i n t h e t ő p s z i c h o p a t á n a k . b e n a b ű n ö z é s és a d e v i a n c i a e l ő f o r d u l . A „ m i é r t
Egyáltalán n e m világos, h o g y a p s z i c h o p á t i á r a k ö v e t n e k e l a z e m b e r e k b ű n ö k e t ? " k é r d é s r e adott
jellemző v o n á s o k v a j o n v a l ó b a n s z ü k s é g k é p p e n teljes v á l a s z n a k s z o c i o l ó g i a i s z e m l é l e t ű n e k k e l l
bűnözési h a j l a m o t i s j e l e n t e n e k - e . J ó f o r m á n a z lennie, mivel e b b e n az esetben a legvalószínűbb,
összes p s z i c h o p a t á n a k t e k i n t e t t v i z s g á l a t i a l a n y h o g y e l j u t h a t u n k a k é r d é s b e n s z e r e p l ő alapfoga­
elítélt b ű n ö z ő volt, és ez a k ö r ü l m é n y az i l y e n l o m é r t e l m e z é s é h e z is: M i t é r t ü n k b ű n ö z é s é s de­
s z e m é l y i s é g v o n á s o k a t ó h a t a t l a n u l n e g a t í v szín­ viancia alatt?
ben tünteti fel. Ha v i s z o n t u g y a n e z e k e t a j e l l e m ­ E b b e n a f e j e z e t b e n a b ű n ö z é s és a d e v i á n s vi­
ző tulajdonságokat p o z i t í v b e á l l í t á s b a n írjuk le, s e l k e d é s t ö b b f é l e s z o c i o l ó g i a i m a g y a r á z a t á t vesz-
akkor r ö g t ö n e g é s z e n m á s s z e m é l y i s é g t í p u s j e l e ­ szük szemügyre. Először azonban közelebbről is
nik meg e l ő t t ü n k , é s n i n c s s e m m i o k u n k arra kö­ meg kell néznünk, hogy mit értünk a „deviancia"
vetkeztetni, h o g y a z i l y e n e m b e r e k e r e d e n d ő e n és a „ b ű n ö z é s " k i f e j e z é s e k alatt. A z u t á n m e g v i z s ­
bűnöző h a j l a m ú a k . gáljuk a b ű n ö z é s a l a k u l á s á t az E g y e s ü l t Király­
A p s z i c h o l ó g i a i e l m é l e t e k a l e g j o b b e s e t b e n is s á g b a n , m a j d a b ű n c s e l e k m é n y e k á l d o z a t a i v a l és
csak n é h á n y a s p e k t u s á t t u d j á k m e g m a g y a r á z n i elkövetőivel kapcsolatos n é h á n y fontos kérdésre
a bűnözésnek. Egyes b ű n ö z ő k rendelkezhetnek fordítjuk figyelmünket.
olyan személyiségjegyekkel, amelyek megkü­
lönböztetik őket a l a k o s s á g t ö b b i r é s z é t ő l , ám
nagyon v a l ó s z í n ű t l e n , h o g y e z e l m o n d h a t ó len­ ALAPFOGALMAK
ne a b ű n ö z ő k t ö b b s é g é r ő l . N a g y o n sokfajta b ű n ­
cselekmény van, és indokolatlan feltételeznünk, A deviancia a t á r s a d a l o m v a g y e g y a d o t t k ö z ö s ­
hogy e z e k e l k ö v e t ő i r e s p e c i á l i s k ö z ö s v o n á s o k ség t a g j a i n a k n a g y t ö b b s é g e á l t a l elfogadott nor­
valamilyen együttese, sajátos l e l k i a l k a t l e n n e j e l ­ m á k v a g y n o r m a r e n d s z e r e k m e g s é r t é s e k é n t ha­
lemző. tározható meg. Egyetlen társadalmat s e m lehet
Mind a biológiai, m i n d a pszichológiai elmé­ azonban egyszerűen normaszegőkre és norma­
letek feltételezik, h o g y a d e v i a n c i a v a l a m i „rossz­ követőkre felosztani. É l e t ü n k b e n v a l a m e n n y i e n
nak" a j e l e az e g y é n b e n - és n e m a t á r s a d a l o m ­ áthágunk egyszer-kétszer valamilyen általánosan
ban. E z e k az e l m é l e t e k a b ű n ö z é s t o l y a n t é n y e ­ elfogadott v i s e l k e d é s i s z a b á l y t . S o k e m b e r e l k ö ­
zőknek t u l a j d o n í t j á k , amelyek kívül esnek az v e t e t t a z é l e t é b e n k i s e b b l o p á s o k a t , p é l d á u l fize­
egyén k o n t r o l i j á n , és mélyen beágyazódtak a tés n é l k ü l vitt el v a l a m i t a b o l t b ó l vagy a m u n k a ­
testbe vagy az e l m é b e . E n n é l f o g v a ha a t u d o m á ­ h e l y é r ő l vitt h a z a ezt-azt - p é l d á u l í r ó l a p o k a t -,
nyos k r i m i n o l ó g i a s i k e r e s e n a z o n o s í t a n i t u d n á személyes használatra. K ö n n y e n meglehet, hogy
a b ű n e l k ö v e t é s okait, l e h e t ő v é v á l n a e z e k n e k az életünk során bizonyos esetekben valamennyien
okoknak a k e z e l é s e . I l y e n é r t e l e m b e n m i n d a b i o ­ átléptük a sebességhatárt, megvicceltünk valakit
lógiai, m i n d a p s z i c h o l ó g i a i k r i m i n o l ó g i a i e l m é ­ egy telefonhívással vagy marihuánát szívtunk.
letek pozitivista jellegűek. Mint az 1. fejezetben A d e v i a n c i a és a b ű n ö z é s n e m s z i n o n i m á k ,
19. FEJEZET

Krisna-hívők táncolnak és énekelnek London utcáin.

de sok esetben átfedésben vannak egymással. A K r i s n a - h í v ő k k ö z ö s s é g e j ó p é l d a a deviáns


A d e v i a n c i a fogalma jóval szélesebb, m i n t a bű­ szubkultúrák m e g j e l e n é s é r e . J ó l l e h e t e közös­
nözésé: az utóbbi csupán az olyan nonkonform ségek taglétszáma az utóbbi időben csökkent,
v i s e l k e d é s r e v o n a t k o z i k , a m i a t ö r v é n y e k meg­ v i s z o n y l a g k ö n n y e n f e n n t u d t a k m a r a d n i a tár­
s z e g é s é v e l j á r együtt. A d e v i á n s v i s e l k e d é s sok­ s a d a l o m b a n , s t a g j a i k és s z i m p a t i z á n s a i k anyagi
féle formáját n e m s z a n k c i o n á l j a a törvény, így a t á m o g a t á s á v a l é l e t e r ő s s z e r v e z e t e t h o z t a k létre.
deviancia kutatói olyan változatos jelenségeket H e l y z e t ü k g y ö k e r e s e n k ü l ö n b ö z i k e g y m á s i k de­
vizsgálhatnak, m i n t p é l d á u l a n a t u r a l i s t a vagy v i á n s s z u b k u l t ú r á é t ó l , a m e l y e t é p p e n a kontraszt
nudista mozgalom, a rave k u l t ú r a és a New Age k e d v é é r t é r d e m e s itt m e g e m l í t e n i : a hajléktala­
világutazók felbukkanása. nokétól. A társadalomból „kihullott" emberek
A d e v i a n c i a n e m c s a k egyes e m b e r e k v i s e l k e d é ­ n a p p a l a z u t c á n é l n e k , p a r k o k b a n v a g y nyilvá­
sét j e l l e m e z h e t i , h a n e m egész c s o p o r t o k é t is. J ó n o s é p ü l e t e k b e n ( p é l d á u l k ö n y v t á r a k b a n ) töltve
p é l d a erre a H a r e K r i s n a k u l t u s z : e v a l l á s o s c s o ­ i d e j ü k e t , és v a g y a s z a b a d b a n a l s z a n a k , vagy me­
port tagjai e g é s z e n m á s b a n h i s z n e k é s e g é s z e n n e d é k h e l y e k e n h ú z z á k m e g m a g u k a t éjszakára.
m á s é l e t m ó d o t folytatnak, m i n t N a g y - B r i t a n n i a A h a j l é k t a l a n o k k ö z ü l s o k a n é p p e n c s a k tengetik
lakóinak többsége. A mozgalmat az 1960-as évek életüket a társadalom peremén.
években alapították, amikor az Indiából érkezett A b ű n ö z é s és a d e v i a n c i a t a n u l m á n y o z á s á v a l
Sril P r a b h u p a d a elkezdte terjeszteni a Krisna-tu- két különálló, de egymással ö s s z e f ü g g ő tudo­
datot N y u g a t o n . E l s ő s o r b a n k á b í t ó s z e r e s fiatalok­ m á n y á g foglalkozik. A kriminológia tárgyát a
n a k s z á n t a ü z e n e t é t , k i n y i l a t k o z t a t v a , h o g y aki a z büntetőtörvények által s z a n k c i o n á l t viselkedé­
ő t a n í t á s a i t követi, „ m i n d i g r e p ü l h e t és m e g l e l h e ­ si f o r m á k k é p e z i k . A k r i m i n o l ó g u s o k a t gyakran
ti az ö r ö k ü d v ö s s é g e t " . A H a r e K r i s n a k u l t u s z kö­ f o g l a l k o z t a t j á k a b ű n ö z é s m é r t é k é n e k megálla­
vetői ma m á r többnyire megszokott látványt nyúj­ pítására szolgáló technikák, valamint a bűnözés
tanak, ahogy é n e k e l n e k és t á n c o l n a k az utcákon, t e r é n m e g n y i l v á n u l ó t r e n d e k é s a közösségek­
v e g e t á r i á n u s é t t e r m e k e t vagy k á v é h á z a k a t vezet­ n e k a b ű n ö z é s c s ö k k e n t é s é r e i r á n y u l ó törekvé­
n e k és a h i t ü k e t m a g y a r á z ó b r o s ú r á k a t osztogat­ s e i . A deviancia szociológiája a k r i m i n o l ó g i a i
nak a járókelőknek. Az emberek többsége mindig k u t a t á s o k r a é p ü l , de a z o k a t a v i s e l k e d é s i formá­
is toleránsán viszonyult hozzájuk, n o h a hitüket kat is vizsgálja, a m e l y e k k í v ü l e s n e k a büntető­
c s a k afféle k ü l ö n c s é g n e k tartotta. t ö r v é n y e k b i r o d a l m á n . A d e v i á n s v i s e l k e d é s t ta-
Normák és szankciók

A társadalmi normákhoz többnyire azért tartjuk a bíróságok és a b ö r t ö n ö k képviselik. A törvény


magunkat, mert a szocializáció e r e d m é n y e k é n t mint a kormányzat által m e g h a t á r o z o t t formális
hozzá vagyunk szokva, hogy így tegyünk. Minden szankció olyan szabályként vagy elvként műkö­
társadalmi n o r m á h o z társulnak bizonyos szank­ dik, amihez az állampolgároknak tartaniuk kell
ciók, amelyek elősegítik a konformitást és védel­ magukat, és felhasználható azok ellen, akik ezt
met nyújtanak a nonkonformitás ellen. Szankció nem teszik.
lehet minden olyan reakció valamely egyén vagy Az informális szankciók a nonkonformitás-
csoport viselkedésére, amelynek célja az a d o t t ra a d o t t s p o n t á n a b b , kevésbé intézményesített
norma tiszteletben tartása. A szankciók lehetnek reakciók. Egy szorgalmas tanuló, akit az osztály­
pozitívak (a konformitás megjutalmazása) vagy társai csúfolnak, amiért keményen dolgozik, vagy
negatívak (a nem konform viselkedés b ü n t e t é s e ) . akit „ s t r é b e r s é g g e l " vádolnak, amikor nem akar
A szankciók formálisan vagy informálisan alkal­ e s t é n k é n t a barátaival csellengeni, egyfajta infor­
mazhatók. A formális szankciókat az e m b e r e k mális szankcionálásban részesül. Hasonló infor­
valamely speciális csoportja vagy egy intézmény mális szankciók léphetnek é l e t b e például akkor is,
alkalmazza a n n a k biztosítására, hogy bizonyos amikor valaki szexista vagy rasszista megjegyzést
normákat mindenki tiszteletben tartson. A formá­ tesz, és ez a megnyilvánulása helytelenítő reakció­
lis szankciók fő típusait a modern társadalmakban kat vált ki a barátaiból vagy munkatársaiból.

nulmányozó s z o c i o l ó g u s o k a n n a k a m e g é r t é s é r e Funkcionalista elméletek


törekednek, h o g y b i z o n y o s v i s e l k e d é s i m ó d o k a t
miért t e k i n t e n e k s z é l e s k ö r b e n d e v i á n s n a k , é s A f u n k c i o n a l i s t a e l m é l e t e k a t á r s a d a l o m b a n fel­
hogy a d e v i a n c i a f o g a l m á t k ü l ö n b ö z ő t á r s a d a l ­ g y ü l e m l ő s t r u k t u r á l i s f e s z ü l t s é g e k e t é s a z erköl­
mi kontextusokban miért értelmezik más-más c s i s z a b á l y o z á s h i á n y á t t e k i n t i k a b ű n ö z é s és a
módon. deviancia forrásának. Ha a társadalom b i z o n y o s
A d e v i a n c i a t a n u l m á n y o z á s a e n n é l f o g v a a tár­ csoportjainak és egyéneinek törekvései megvaló­
sadalmi hatalomra, valamint a társadalmi osz­ s í t h a t a t l a n o k m a r a d n a k , a v á g y a k és a z o k b e t e l ­
tályhelyzet h a t á s á r a , m á s s z ó v a l a s z e g é n y e k és j e s ü l é s e k ö z ö t t i s z a k a d é k é r e z h e t ő v é v á l i k a tár­
a gazdagok k ö z ö t t i s z a k a d é k r a i r á n y í t j a rá a fi­ s a d a l o m egyes t a g j a i n a k d e v i á n s h a j l a m a i b a n is.
gyelmünket. A m i k o r a t á r s a d a l m i s z a b á l y o k h o z
vagy n o r m á k h o z i g a z o d ó , k o n f o r m s z e m l é l e t t e l
tekintünk a devianciára, mindig figyelemmel Bűnözés és anómia: Durkheim és Merton
kell arra l e n n ü n k , h o g y kinek a s z a b á l y a i r ó l v a n
szó. M i n t l á t n i fogjuk, a t á r s a d a l m i n o r m á k a t M i n t a z í . fejezetben láttuk, a z a n ó m i a f o g a l m á t
erősen b e f o l y á s o l j a a t á r s a d a l o m h a t a l m i és osz­ e l ő s z ö r E m i l é D u r k h e i m v e z e t t e b e , aki azt állí­
tálytagozódása. totta, h o g y a m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n a h a g y o m á ­
nyos normák és irányadó minták erodálódnak és
m e g k é r d ő j e l e z ő d n e k a n é l k ü l is, h o g y ú j a k válta­
A BUNOZES ES A DEVIANCIA n á k fel őket. A z a n ó m i a a k k o r l é p fel, a m i k o r n i n ­
MAGYARÁZATA: SZOCIOLÓGIAI c s e n e k világos minták, amelyek irányíthatnák az
ELMÉLETEK e m b e r e k v i s e l k e d é s é t a t á r s a d a l m i élet v a l a m e l y
területén. Ilyen k ö r ü l m é n y e k között - vélte Durk­
Ellentétben a s z o c i o l ó g i a o l y a n t e r ü l e t e i v e l , a m e ­ h e i m - az e m b e r e k i r á n y t é v e s z t e t t é és gondter­
lyeken v a l a m e l y i k e l m é l e t i m e g k ö z e l í t é s i d ő v e l heltté válhatnak, az a n ó m i a tehát egyike azoknak
uralkodó s z e r e p h e z j u t o t t , a d e v i a n c i a t a n u l m á ­ a társadalmi tényezőknek, amelyek befolyásolják
nyozása t e r é n m i n d m á i g s z á m o s e g y e n r a n g ú n a k az öngyilkosságra való hajlamot.
tekinthető e l m é l e t i i r á n y z a t m a r a d t f e n n . M i u t á n D u r k h e i m a b ű n ö z é s t és a d e v i a n c i á t társa­
röviden á t t e k i n t e t t ü k a b i o l ó g i a i és p s z i c h o l ó g i a i d a l m i t é n y k é n t fogta fel: m i n d k e t t ő t e l k e r ü l h e ­
magyarázatokat, a t o v á b b i a k b a n a z z a l a n é g y szo­ tetlennek és a m o d e r n társadalom szükségszerű
ciológiai i s k o l á v a l foglalkozunk, amelyek nagy e l e m é n e k tartotta. D u r k h e i m s z e r i n t a z e m b e r e k
hatást fejtettek ki a d e v i a n c i a s z o c i o l ó g i á j á r a : a a m o d e r n korban kevésbé korlátozottak, m i n t a
funkcionalista és az interakcionista elméletekkel, hagyományos társadalmakban. Mivel a modern
valamint a konfliktuselméletekkel és a kontrollel- világban nagyobb lehetőségek nyílnak az egyéni
méletekkel. választásokra, bizonyos mértékű nonkonformiz-
••mmmi

m u s m e g j e l e n é s e e l k e r ü l h e t e t l e n . D u r k h e i m fel­ m i n d az általánosan vallott értékeket, m i n d azok


ismerte, hogy a közösség életét irányító normákat megvalósításának hagyományos eszközeit elfo­
és értékeket illetően egyetlen társadalomban sem gadják, f ü g g e t l e n ü l attól, h o g y t u d n a k - e érvénye­
j ö h e t létre tökéletes konszenzus. s ü l n i ily m ó d o n v a g y s e m . A z e m b e r e k t ö b b s é g e
A d e v i a n c i á r a a t á r s a d a l o m n a k s z ü k s é g e is v a n e b b e a k a t e g ó r i á b a t a r t o z i k . Az újítók elfogadják a
- állítja D u r k h e i m - , m é g p e d i g k é t f o n t o s f u n k c i ­ t á r s a d a l o m értékeit, de a s z o k á s o s t ó l e l t é r ő vagy
ója m i a t t . E l ő s z ö r is, a d e v i a n c i a adaptív f u n k c i ó t t ö r v é n y t e l e n e s z k ö z ö k k e l p r ó b á l j á k a z o k a t elér­
t ö l t h e t b e . A z ú j g o n d o l a t o k é s k i h í v á s o k meg­ n i . E z t a t í p u s t p é l d á z z á k a z o k a b ű n ö z ő k , akik
jelenésekor a deviancia a társadalomban inno­ t ö r v é n y t e l e n e s z k ö z ö k k e l i g y e k e z n e k meggazda­
vatív e r ő : v á l t o z á s t h o z m a g á v a l . M á s o d s z o r , a godni. A ritualizmus azok viselkedésére jellem­
deviancia elősegíti a h a t á r o k fenntartását a „ j ó " ző, a k i k t o v á b b r a is m e g f e l e l n e k a t á r s a d a l m i l a g
és a „ r o s s z " v i s e l k e d é s i f o r m á k k ö z ö t t a társa­ elfogadott s z a b á l y o k n a k , j ó l l e h e t m á r s z e m elől
dalomban. Egy b ű n c s e l e k m é n y k o l l e k t í v reak­ v e s z t e t t é k a z o k a t a z é r t é k e k e t , a m e l y e k eredetileg
c i ó t v á l t h a t ki, a m i n ö v e l i a c s o p o r t s z o l i d a r i t á s t v e z é r e l t é k a t e v é k e n y s é g ü k e t . így a s z a b á l y o k a t a
és t i s z t á z z a a t á r s a d a l m i n o r m á k a t . P é l d á u l egy szabályok kedvéért követik, m i n d e n távolabbi cél
o l y a n v á r o s i k ö r z e t b e n , a h o l a k á b í t ó s z e r e k ter­ nélkül, c s u p á n kötelességből. Ritualista például
j e d é s e p r o b l é m á k a t okoz, a z ott l a k ó k egy k á b í t ó ­ az, aki l e l k i i s m e r e t e s e n v é g z i u n a l m a s m u n k á j á t ,
szer-vásárlással ö s s z e f ü g g ő l ö v ö l d ö z é s u t á n ösz- ami ráadásul n e m is jövedelmező, és semmiféle
szefoghatnak egymással, hogy a lakókörzetüket karrierkilátással sem kecsegtet. A visszahúzódók
k á b í t ó s z e r m e n t e s ö v e z e t t é tegyék. s z a k í t o t t a k a v e r s e n y s z e m l é l e t t e l , s így m i n d az
uralkodó értékeket, m i n d azok érvényesítésének
D u r k h e i m n e k a b ű n ö z é s s e l és a d e v i a n c i á v a l
szentesített eszközeit elutasítják. Ilyenek például
kapcsolatos gondolatai igen hatékonyan hozzá­
az ö n e l l á t ó k o m m u n á k tagjai. V é g ü l p e d i g a láza­
járultak ahhoz, h o g y a f i g y e l e m á t t e v ő d j ö n az
dók m i n d a m e g l e v ő é r t é k e k e t , m i n d a s z o k á s o s
egyéni magyarázatokról a társadalmiakra. Durk­
e s z k ö z ö k e t e l u t a s í t j á k é s ú j a k k a l k í v á n j á k felvál­
heim anómiafogalmát Robert K. Merton amerikai
t a n i , a k t í v a n f e l l é p v e a t á r s a d a l m i r e n d s z e r átala­
s z o c i o l ó g u s fejlesztette t o v á b b , a k i m a g á n a k a z
k í t á s á é r t . E b b e a k a t e g ó r i á b a a r a d i k á l i s politikai
amerikai társadalomnak a szerkezetét tekintette
c s o p o r t o k tagjai t a r t o z n a k .
a b ű n ö z é s forrásának, és i g e n n a g y h a t á s ú devi­
a n c i a e l m é l e t e t dolgozott k i ( M e r t o n 2 0 0 2 ) . Merton írásai a kriminológia tudományának
M e r t o n m ó d o s í t o t t a n ó m i a f o g a l m a arra a fe­ egyik legfőbb rejtélyét igyekeznek megvilágí­
szültségre utal, ami az elfogadott n o r m á k és a tani: Miért emelkedik folyamatosan a bűnözés
társadalmi valóság konfliktusai miatt alakul ki az a r á n y a e g y o l y a n k o r s z a k b a n , a m i k o r a társada­
egyénben. Az amerikai társadalomban - és bizo­ l o m e g é s z e egyre g a z d a g a b b á v á l i k ? Azáltal, hogy
nyos mértékig a többi iparosodott társadalomban az i g é n y e k egyre e m e l k e d ő szintje és a m a k a c s u l
is - az á l t a l á n o s a n elfogadott é r t é k e k a karriert és f e n n m a r a d ó e g y e n l ő t l e n s é g e k k ö z ö t t f e s z ü l ő kont­
a m e g g a z d a g o d á s t , vagyis az a n y a g i é r t e l e m b e n rasztot h a n g s ú l y o z z a , M e r t o n r á m u t a t , h o g y a re­
v e t t sikert h a n g s ú l y o z z á k , amit önfegyelemmel latív depriváció érzése fontos szerepet játszik a
é s k e m é n y m u n k á v a l l e h e t e l é r n i : az, aki való­ deviáns viselkedésben.
b a n k e m é n y e n dolgozik, e l j u t h a t a c s ú c s r a , bár­
h o n n a n is indul. Valójában azonban n e m ez a / A r e l a t í v d e p r i v á c i ó k é r d é s k ö r é v e l a 10., „Sze­
helyzet, mivel a hátrányos helyzetű állampolgá­ génység, társadalmi kirekesztettség és jólét"
rok többségének vagy c s a k nagyon kevés esélye című fejezetben foglalkoztunk, a 273-274. ol­
v a n a z e l ő b b r e j u t á s r a , v a g y e g y á l t a l á n n i n c s erre dalon.
lehetősége. Azokat, akik n e m tudnak „sikereket"
elérni, a többiek elítélik, amiért n e m képesek
a n y a g i l a g b o l d o g u l n i . Ilyenfajta t á r s a d a l m i kör­ Szubkulturális magyarázatok
n y e z e t b e n n a g y a k í s é r t é s , h o g y az e m b e r e k bár­
m i l y e n á r o n - a k á r t ö r v é n y t e l e n ú t o n is - meg­ A k é s ő b b i k u t a t ó k a d e v i a n c i á t o l y a n szubkultu­
próbáljanak „felemelkedni". Merton szerint tehát r á l i s c s o p o r t o k h o z t á r s í t o t t á k , a m e l y e k a kriminá­
a d e v i a n c i a a gazdasági e g y e n l ő t l e n s é g e k n e k és lis v i s e l k e d é s t ö s z t ö n z ő v a g y j u t a l m a z ó n o r m á k a t
az egyenlő lehetőségek h i á n y á n a k az egyik mel­ fogadnak el. M e r t o n h o z h a s o n l ó a n Albert Cohen
lékterméke. is az amerikai társadalom belső ellentmondásait
M e r t o n a t á r s a d a l m i l a g elfogadott é r t é k e k és az tekintette a b ű n ö z é s fő okának. Ám míg Merton
elérésükhöz csak korlátozott mértékig rendelke­ a z é r t é k e k é s a z e s z k ö z ö k k ö z ö t t i feszültségre
z é s r e álló e s z k ö z ö k k ö z ö t t i f e s z ü l t s é g k e z e l é s é ­ adott egyéni deviáns válaszokat hangsúlyozta,
n e k öt fajtáját k ü l ö n b ö z t e t i m e g . A konformisták C o h e n ú g y látta, h o g y e z e k a v á l a s z o k kollektí-
BŰNÖZÉS ÉS DEVIANCIA

ven j e l l e m z ő e k b i z o n y o s s z u b k u l t ú r á k r a . Bűnöző az elgondolását, miszerint „a deviáns szabálysér­


fiúk [Delinquent Boys, 1955) című könyvében Co­ tők száma, akiknek a jelenlétét egy közösség még
hen azt fejtette ki, h o g y a m u n k á s o s z t á l y a l s ó b b »elbírja« vagy m e g t ű r h e t i , a z i d ő f ü g g v é n y é b e n
rétegeihez t a r t o z ó fiúk, a k i k é l e t h e l y z e t ü k e t ki­ v a l ó s z í n ű l e g á l l a n d ó m a r a d " . K u t a t á s a i a követ­
látástalannak t e k i n t i k , g y a k r a n b a n d á k b a verőd­ kező megállapításra vezették:
nek é s d e v i á n s s z u b k u l t ú r á k a t h o z n a k l é t r e . E z e k
a szubkultúrák e l u t a s í t j á k a k ö z é p o s z t á l y é r t é k e i t Valamely közösség devianciakezelési kapacitá­
és azok h e l y é b e o l y a n n o r m á k a t á l l í t a n a k , a m e ­ sa durván f e l b e c s ü l h e t ő például a b ö r t ö n c e l l á k
lyek a k i h í v á s o k a t , a t ö b b s é g g e l v a l ó d a c o l á s t , a és a k ó r h á z i ágyak, a r e n d ő r ö k és a p s z i c h i á ­
törvényekkel v a l ó s z e m b e h e l y e z k e d é s t és a n o n ­ terek, a b í r ó s á g o k és a k l i n i k á k s z á m b a v é t e l é ­
konformizmus m á s m e g n y i l v á n u l á s a i t é r t é k e l i k vel. [...] Ú g y t ű n i k , h o g y a z e l l e n ő r z é s t v é g z ő
nagyra. h a t ó s á g o k i n k á b b a b b a n látják a saját feladatu­
Richard A . C l o w a r d é s L l o y d E . O h l i n ( 1 9 6 0 ) kat, h o g y a d e v i a n c i á t b i z o n y o s h a t á r o k k ö z ö t t
egyetértett C o h e n n a l a b b a n , h o g y a d e v i á n s fia­ tartsák, m i n t s e m h o g y m e g p r ó b á l j á k azt t e l j e s
talok t ö b b s é g e a m u n k á s o s z t á l y a l s ó b b r é t e g e i b ő l mértékben kiküszöbölni.
származik. S z e r i n t ü k a z o n b a n a z o k a fiúk v a n n a k
a legnagyobb „ k o c k á z a t n a k " k i t é v e , a k i k m i n d ­ E r i k s o n azt a h i p o t é z i s t á l l í t o t t a fel, h o g y a tár­
azonáltal m á r m a g u k é v á t e t t é k a k ö z é p o s z t á l y h o z sadalmaknak szükségük van bizonyos mértékű
társítható é r t é k e k e t , és k é p e s s é g e i k a l a p j á n ösztö­ devianciára, és oly m ó d o n m ű k ö d n e k , a m i ezt
nözve érzik m a g u k a t arra, h o g y k ö z é p o s z t á l y b e l i é r i n t e t l e n ü l hagyja.
jövőre t ö r e k e d j e n e k a m a g u k s z á m á r a . A m i k o r az M i t t e h e t egy t á r s a d a l o m akkor, a m i k o r a de­
ilyen fiúk k é p t e l e n e k m e g v a l ó s í t a n i c é l j a i k a t , kü­ v i á n s v i s e l k e d é s m é r t é k e m e g h a l a d j a azt a ha­
lönösen h a j l a m o s s á v á l h a t n a k a d e v i á n s n a k szá­ tárt, a m e l y e n b e l ü l m é g k é z b e n t a r t h a t ó l e n n e ?
mító t e v é k e n y s é g e k b e n v a l ó r é s z v é t e l r e . A fiúk A deviancia alacsony szinten tartása (Defining
bandáival foglalkozó t a n u l m á n y u k b a n C l o w a r d Deviance Downj címmel halála előtt tíz évvel,
és Ohlin m e g á l l a p í t o t t á k , h o g y d e v i á n s b a n d á k 1 9 9 3 - b a n írt, s o k a t v i t a t o t t c i k k é b e n D a n i e l Pat­
elsősorban a z o k b a n a s z u b k u l t u r á l i s k ö z ö s s é g e k ­ r i c k M o y n i h a n a m e r i k a i t u d ó s é s p o l i t i k u s azt
ben alakulnak ki, a h o l a s i k e r t ö r v é n y e s e s z k ö ­ állította, h o g y a d e v i a n c i a az a m e r i k a i társada­
zökkel való e l é r é s é n e k e s é l y e i c s e k é l y e k : i l y e n l o m b a n m e g h a l a d t a azt a s z i n t e t , a m e d d i g m é g
közösségek l e h e t n e k p é l d á u l a h á t r á n y o s h e l y z e ­ e l f o g a d h a t ó l e n n e . E n n e k e r e d m é n y e k é n t - írta
tű etnikai k i s e b b s é g e k is. - „ ú j r a d e f i n i á l t u k a d e v i a n c i a fogalmát, k i e m e l ­
v e b e l ő l e s o k o l y a n v i s e l k e d é s i formát, a m i r e ko­
rábban bélyeget sütöttünk, és emellett c s e n d b e n
A deviancia meghatározása tágabbra nyitottuk a »normalitás« tartományát,
hogy a korábbi mértékadó m i n t á k szerint abnor­
Sokan eleve a d o t t n a k t e k i n t i k , h o g y a j ó l struktu­ m á l i s n a k t e k i n t e t t v i s e l k e d é s t ö b b é m á r n e szá­
rált társadalom k é p e s m e g a k a d á l y o z n i a d e v i á n s mítson annak".
viselkedés f e l b u k k a n á s á t . M á r e m l í t e t t ü k azon­ Hogyan jutott az amerikai társadalom idáig?
ban, hogy a z E m i l é D u r k h e i m n y o m á b a n j á r ó M o y n i h a n az e l ő z m é n y e k egyik példájaként a
funkcionalisták e z t m á s k é p p e n látták. D u r k h e i m zárt i n t é z m é n y e k e l l e n i m o z g a l m a t e m l í t i , a m e l y
úgy vélte, h o g y a d e v i a n c i á n a k f o n t o s s z e r e p e v a n még az 1950-es években kezdődött az elmegyó­
a jól szervezett t á r s a d a l o m b a n . Á l l á s p o n t j a sze­ gyászati s z a k m á n belül. A mentális betegségben
rint a n n a k m e g h a t á r o z á s á v a l , h o g y m i t e k i n t e n d ő s z e n v e d ő k e t - a h e l y e t t , h o g y zárt i n t é z m é n y e k ­
deviánsnak, t u d a t o s o d i k b e n n ü n k , h o g y m i n e m be kényszerítették volna - nyugtatókkal kezelték
deviáns, és e z á l t a l t u d a t o s o d n a k a z o k a n o r m á k és szabadjára engedték. E n n e k e r e d m é n y e k é n t
is, amelyeket a t á r s a d a l o m t a g j a i k é n t k ö z ö s e n kö­ a pszichiátriai ápoltak száma N e w Yorkban az
vetünk. N e m s z ü k s é g k é p p e n k e l l t e h á t töreked­ 1 9 5 5 . é v i 9 3 e z e r főről 1 9 9 2 - i g 1 1 e z e r főre e s e t t
nünk a d e v i a n c i a teljes k i k ü s z ö b ö l é s é r e . Valószí­ vissza.
nűbb, hogy a t á r s a d a l o m n a k i n k á b b e l f o g a d h a t ó Mi történt m i n d e z e k k e l a pszichiátriai bete­
határok között k e l l t a r t a n i a a d e v i a n c i á t . gekkel? Sokan közülük olyan hajléktalanokká
Durkheim m u n k á i n a k megjelenése után het­ váltak, a k i k e t g y a k r a n l á t u n k a z u t c á k o n alud­
ven évvel K a i E r i k s o n s z o c i o l ó g u s Önfejű puritá­ ni N e w Yorkban. „A deviancia alacsony szinten
nok [Wayward Puritans, 1 9 6 6 ) c í m m e l közzétette t a r t á s a " j e g y é b e n a z u t c á k o n a l v ó e m b e r e k töb­
a 17. s z á z a d i N e w E n g l a n d t e r ü l e t é n t a p a s z t a l t b é n e m e l m e b e t e g e k vagy a b n o r m á l i s a k , h a n e m
devianciával foglalkozó tanulmányát. Erikson olyan személyek, akik n e m engedhetik meg ma­
arra vállalkozott, h o g y t e s z t e l j e D u r k h e i m n e k azt g u k n a k , h o g y l a k á s u k l e g y e n . U g y a n a k k o r a bű-
19. FEJEZET

nözés „normális" elfogadható szintje emelkedett. Címkézéselmélet


M o y n i h a n rámutat, hogy az 1 9 2 9 - b e n Valentin­
napon elkövetett mészárlás után, m e l y n e k során A b ű n ö z é s m a g y a r á z a t á r a f e l á l l í t o t t e g y i k legfon­
h é t g e n g s z t e r t g y i l k o l t a k m e g , e g é s z A m e r i k a fel­ t o s a b b e l m é l e t a z ú g y n e v e z e t t címkézéselmélet.
h á b o r o d o t t . M a a z e r ő s z a k o s b a n d a h á b o r ú k ke­ A címkézéselmélet képviselői a devianciát nem
r e t é b e n e l k ö v e t e t t g y i l k o s s á g o k o l y a n gyakoriak, b i z o n y o s e g y é n e k v a g y c s o p o r t o k j e l l e m z ő voná­
h o g y s z i n t e alig v á l t a n a k k i b á r m i l y e n r e a k c i ó t sainak eredőjeként, h a n e m a deviánsok és nem
a közvéleményben. Moynihan a bűnözés csekély deviánsok közötti interakció folyamataként ér­
sajtóvisszhangjában is „a b ű n ö z é s normalizálá­ telmezik. Szerintük magának a devianciának a
s á n a k " egy f o r m á j á t látja. V é g k ö v e t k e z t e t é s e így megértéséhez először is meg kell vizsgálnunk,
szól: „Lassan h o z z á s z o k u n k sokféle olyan visel­ h o g y b i z o n y o s e m b e r e k r e m i é r t r a g a s z t j a rá a tár­
kedéshez, ami n e m jó számunkra." sadalom a „deviáns" címkét.
A címkézést leggyakrabban a törvényes rendet
képviselő intézmények, valamint azok az embe­
Értékelés r e k h a j t j á k végre, a k i k k é p e s e k m á s o k k a l i s be­
tartatni az adott társadalomban érvényes erkölcsi
A funkcionalista elméletek helyesen hangsú­ konvenciókat. A különféle devianciatípusokat
l y o z z á k a k o n f o r m i t á s és a d e v i a n c i a k ö z ö t t i kap­ m e g h a t á r o z ó c í m k é k t e h á t a t á r s a d a l o m hatal­
csolatokat különféle társadalmi kontextusokban. mi s z e r k e z e t é t f e j e z i k ki. A z o k a t a s z a b á l y o k a t ,
Azokat a személyeket, akik bűnözői magatartást amelyekhez a devianciát viszonyítják, illetve
tanúsítanak, elsősorban az általánosan elfogadott azokat a társadalmi kereteket, a m e l y e k között e
társadalmi értékrendnek megfelelő „siker" lehe­ szabályokat alkalmazzák, nagyjában-egészében
tőségének hiánya különbözteti meg azoktól, akik a g a z d a g o k s z a b j á k m e g a s z e g é n y e k n e k , a fér-
n e m válnak b ű n ö z ő v é . Ugyanakkor óvatosan kell
k e z e l n ü n k azt a n é z e t e t , h o g y a s z e g é n y e b b k ö ­
z ö s s é g e k tagjai u g y a n o l y a n m é r t é k b e n igyekez­
n e k „ é r v é n y e s ü l n i " , m i n t a g a z d a g a b b rétegek­
hez tartozó emberek. S o k a n éppenséggel az őket
k ö r ü l v e v ő v a l ó s á g o s h e l y z e t h e z igazítják vágyai­
kat. M e r t o n é s C o h e n , v a l a m i n t C l o w a r d é s O h -
/ lin egyaránt bírálhatók azért a feltételezésükért,
h o g y a k ö z é p o s z t á l y b e l i é r t é k e k e t az e g é s z társa­
d a l o m elfogadja. U g y a n a k k o r t é v e d é s l e n n e azt
gondolni, hogy a vágyak és l e h e t ő s é g e k közötti
konfliktus csakis a hátrányos helyzetű csopor­
tokban fordulhat elő. A b ű n ö z ő tevékenységre
más csoportokban is van ösztönzés, amit például
a „fehérgallérosok" k ö r é b e n előforduló sikkasztá­
sok, c s a l á s o k é s a d ó c s a l á s o k m u t a t n a k , a m e l y e k ­
kel később foglalkozunk.

Interakcionista elméletek

A z o k a s z o c i o l ó g u s o k , a k i k a b ű n ö z é s t és a de­
v i a n c i á t a z i n t e r a k c i o n i s t a h a g y o m á n y o k szel­
l e m é b e n vizsgálják, a devianciát társadalmilag
k o n s t r u á l t j e l e n s é g n e k t e k i n t i k . E l v e t i k azt a fel­
fogást, h o g y a v i s e l k e d é s b i z o n y o s t í p u s a i örök­
lött m ó d o n „ d e v i á n s a k " . A z i n t e r a k c i o n i s t á k azt
a k é r d é s t t e s z i k fel, h o g y b i z o n y o s fajta v i s e l k e ­
dést eredetileg milyen alapon tekint deviánsnak
a társadalom, és miért bizonyos csoportokat, n e m
pedig másokat n e v e z n e k deviánsnak.

Erre az extravagáns megjelenésű fiatalemberre ragasztjuk


rá nagyobb valószínűséggel a „deviáns" címkét...
BŰNÖZÉS ÉS DEVIANCIA 61 9

amire az e m b e r e k ezt a c í m k é t ragasztják". Erő­


s e n b í r á l t a azt a k r i m i n o l ó g i a i i r á n y z a t o t , a m e l y
é l e s h a t á r v o n a l a t h ú z a „ n o r m á l i s " és a „ d e v i á n s "
viselkedés között. B e c k e r szerint a „deviánssá"
v á l á s b a n n e m a d e v i á n s v i s e l k e d é s j á t s z i k meg­
határozó szerepet: v a n n a k olyan, magától a visel­
k e d é s t ő l független k ö r ü l m é n y e k , amelyek nagy
b e f o l y á s t g y a k o r o l n a k arra, h o g y v a l a m e l y sze­
m é l y t d e v i á n s n a k t e k i n t e n e k - e , v a g y s e m . A ru­
házkodás, a b e s z é d m ó d vagy akár a származási
ország is olyan k u l c s t é n y e z ő k lehetnek, a m e l y e k
m e g h a t á r o z z á k , h o g y v a l a k i r e r á i l l e s z t i k - e a „de­
viáns" címkét.
A címkézéselméletet összefüggésbe hozták
B e c k e r m a r i h u á n a s z í v ó k k ö r é b e n v é g z e t t kutatá­
saival is ( B e c k e r 1 9 6 3 ) . Az 1 9 6 0 - a s évek elején
a marihuánaszívás csak bizonyos szubkultúrák­
r a j e l l e m z ő , m a r g i n á l i s j e l e n s é g volt, n e m p e d i g
szabadon választott életstílus, mint ma. B e c k e r
úgy találta, hogy a m a r i h u á n á r a való rászokás az
adott szubkultúrába való beilleszkedés szintjé­
től, a m á r t a p a s z t a l t m a r i h u á n a s z í v ó k k a l k i a l a k í ­
tott k a p c s o l a t o k s z o r o s s á g á t ó l é s a m a r i h u á n á v a l
n e m é l ő k k e l k a p c s o l a t o s a t t i t ű d ö k k e l áll ö s s z e ­
függésben.
A c í m k é z é s n e m c s a k arra v a n k i h a t á s s a l , h o g y
m á s o k m i l y e n n e k látnak valakit, h a n e m befo­
lyásolja az egyén önértékelését is. E d w i n L e m e r t
( 1 9 7 2 ) k i d o l g o z o t t egy m o d e l l t a n n a k m a g y a r á ­
...vagy arra, aki a bungee jumping élvezetének hódol? zatára, hogy a d e v i a n c i a h o g y a n képes b e é p ü l n i
valakinek az identitásába, illetve hogyan válhat
fiak a n ő k n e k , az ö r e g e b b e k a f i a t a l a b b a k n a k és abban központi fontosságúvá. Azt állította, hogy
a többségi c s o p o r t o k az e t n i k a i k i s e b b s é g e k n e k . a d e v i a n c i a - e l l e n t é t b e n a s z o k á s o s felfogással -
A gyermekek p é l d á u l g y a k r a n m á s z n a k á t m á s o k valójában m e g l e h e t ő s e n elterjedt jelenség, és az
kertjébe, é s e l ő f o r d u l , h o g y b e t ö r n e k e g y a b l a k o t embereket rendszerint n e m ítélik el miatta. Egyes
vagy g y ü m ö l c s ö t l o p n a k . Egy j ó m ó d ú környé­ d e v i á n s c s e l e k e d e t e k , p é l d á u l a k ö z l e k e d é s i sza­
ken a szülők, a t a n á r o k és a r e n d ő r ö k m i n d e z t bálysértések ritkán d e r ü l n e k ki, míg másokat,
úgy fogják fel, h o g y efféle v i s z o n y l a g á r t a l m a t ­ például az apró m u n k a h e l y i lopásokat gyakran
lan c s í n y e k e t m i n d e n k i elkövet gyermekkorá­ „elnézik" az elkövetőknek. L e m e r t az elfogadott
ban. A s z e g é n y e b b k ö r n y é k e k e n u g y a n a k k o r az s z a b á l y o k e l s ő á t h á g á s a i t elsődleges devianciá­
ilyen v é t s é g e k e t i s v a l ó s z í n ű l e g a n n a k b i z o n y í ­ nak nevezi. Az elkövetett kisebb vétségek az
tékaként fogják fel, h o g y a g y e r m e k b e n m e g v a n a a d o t t s z e m é l y ö n i d e n t i t á s a s z e m p o n t j á b ó l a leg­
hajlam a fiatalkori b ű n ö z é s r e . A t t ó l fogva pedig, több esetben „marginálisak" maradnak: olyan
hogy egy g y e r m e k m e g k a p j a a „ b ű n ö z ő " c í m k é t , folyamat megy végbe, m e l y n e k során a deviáns
ez valóságos s t i g m a k é n t k í s é r i végig az é l e t é t , és aktus normalizálódik. Egyes esetekben azonban
mind a t a n á r a i , m i n d m a j d a n i m u n k a a d ó i b i z o ­ a normalizálódás n e m történik meg, és az illető
nyára m e g b í z h a t a t l a n n a k fogják t a r t a n i . A v é t s é g személyre rákerül a „bűnöző" c í m k e . Azoknak az
mindkét e s e t b e n u g y a n a z , d e k ü l ö n b ö z ő j e l e n ­ e s e t e k n e k a leírására, amikor az egyén m a g a is
tést kap. elfogadja a c í m k é t és saját m a g á t d e v i á n s n a k te­
k i n t i , L e m e r t a másodlagos deviancia k i f e j e z é s t
Howard B e c k e r e g y i k e a z o k n a k a p s z i c h o l ó g u ­
alkalmazta. Az ilyen esetekben a c í m k e közpon­
soknak, a k i k n e k a n e v é t a l e g s z o r o s a b b a n társít­
ti fontosságúvá válik az adott s z e m é l y identitá­
ják a c í m k é z é s e l m é l e t h e z . B e c k e r a n n a k a meg­
s á b a n , és a d e v i á n s v i s e l k e d é s f o l y t a t ó d á s á h o z
mutatására t ö r e k e d e t t , h o g y a d e v i á n s i d e n t i t á s
vagy f e l e r ő s ö d é s é h e z v e z e t h e t .
nem a d e v i á n s h a j l a m o k vagy a d e v i á n s v i s e l k e ­
dés folytán, h a n e m é p p e n a c í m k é z é s k ö v e t k e z ­ V e g y ü n k p é l d a k é n t e g y fiút - n e v e z z ü k L u k é ­
tében alakul ki. S z e r i n t e „ d e v i á n s v i s e l k e d é s az, n a k - aki betör egy kirakatot, a m i k o r s z o m b a t este
19. FEJEZET

Devianciagerjesztés

Leslie Wilkins ( 1 9 6 4 ) a deviáns identitás „kezelé­ bizonyos ifjúsági szubkultúrákat - köztük az úgy­
s é n e k " és az a d o t t személy mindennapi é l e t é b e nevezett Mods and Rockers b a n d á t - az Egyesült
való integrálódásának bonyolult folyamatát vizs­ Királyságban. A rendőrség erőfeszítései mind­
gálta. Szerinte ennek a folyamatnak az eredmé­ össze annyi eredménnyel jártak, hogy felhívták
nye gyakran a devianciagerjesztés. Ez általában ezekre a figyelmet, és még n é p s z e r ű b b é tették
a n n a k a szándékolatlan következménye, hogy az őket a fiatalok körében. Az a d o t t csoport kívül­
egyén valamely megnyilvánulását a környezete állóként és bajkeverőként való felcímkézése, ami
vagy a h a t ó s á g o k deviánsnak minősítik, ugyanis é p p e n a csoport ellenőrzésére irányult, visszafelé
m a g a a címkézés ugyanannak a deviáns viselke­ sült el és még n a g y o b b g o n d o k a t o k o z o t t a tör­
désnek az ismétlődését vagy fokozódását vált­ vények érvényesítése terén.
hatja ki. Ha a felcímkézett személy m á s o d l a g o s A Mods and Rockers ügyeinek széles körű,
devianciaként beépíti a címkét a saját identitásá­ szenzációhajhász médiavisszhangja morális pá­
ba, ez valószínűleg újabb válaszokat fog kiváltani nikhoz vezetett: a szociológusok ezt a kifejezést
azokból, akik a normák betartása fölött őrködnek. használják a média által gerjesztett túlreagálás
Más szóval, m a g a az eredetileg nemkívánatosnak leírására, amikor valamilyen csoport vagy visel­
minősült viselkedés válik uralkodóvá, és a devi­ kedéstípus a közvélemény érdeklődésének a kö­
ánsnak tekintett személy egyre inkább ellenáll a z é p p o n t j á b a kerül. A morális pánik gyakran ki­
változásnak. alakul olyan közérdekű kérdések körül, amelyeket
A devianciagerjesztés t á g a b b hatásait Stanley szimptomatikusnak tekintenek a társadalmi rend
Cohen Népi ördögök és morális pánik (Folk Devils általános bajaira nézve. Az utóbbi években olyan
and Moral Panics, 1 9 8 0 ) című f o n t o s művében j e l e n s é g e k váltottak ki morális pánikot a közvéle­
m u t a t t a be. Ebben a klasszikus t a n u l m á n y á b a n ményben, mint például a fiatalkorú b ű n ö z é s és a
Cohen azt vizsgálta, hogy a rendőrség az 1 9 6 0 - a s hamis okokkal m e n e d é k j o g o t követelő bevándor­
években hogyan próbált ellenőrzése alatt tartani lók m e g j e l e n é s e .

a barátaival a városban cselleng. Ezt a cselekede­ n e k , a h a t a l o m b i r t o k o s a i s z a b j á k meg, mégpedig


tet a fiatalok e s e t é b e n m e g b o c s á t h a t ó forrófejű- a j o g a l k o t á s , i l l e t v e a r e n d ő r s é g és a bíróságok
ség v é l e t l e n k ö v e t k e z m é n y e k é n t i s é r t é k e l h e t j ü k . j o g é r t e l m e z é s e r é v é n . A c í m k é z é s e l m é l e t bírá­
L u k e m e g ú s z h a t j a a dolgot d o r g á l á s s a l és c s e ­ lói olykor azzal érvelnek, hogy v a n n a k bizonyos
k é l y bírsággal. H a „ t i s z t e l e t r e m é l t ó " t á r s a d a l m i c s e l e k e d e t e k , a m e l y e k k ö v e t k e z e t e s e n tiltottak
r é t e g h e z tartozik, v a l ó s z í n ű l e g p o n t o s a n ez fog gyakorlatilag m i n d e n k u l t ú r á b a n : i l y e n e k pél­
t ö r t é n n i . A kirakat b e t ö r é s e m e g m a r a d az e l s ő d ­ d á u l a gyilkosság, a n e m i e r ő s z a k és a rablás. Ez
leges d e v i a n c i a s z i n t j é n , h a a z e l k ö v e t ő t „jórava­ a n é z e t n y i l v á n v a l ó a n t é v e s , h i s z e n p é l d á u l az
l ó " f i a t a l e m b e r n e k t e k i n t i k , aki e b b e n a z e s e t b e n e m b e r ö l é s t m é g N a g y - B r i t a n n i á b a n s e m mindig
é p p e n c s a k k i c s i t kirúgott a h á m b ó l . Ha v i s z o n t a t e k i n t i k g y i l k o s s á g n a k . H á b o r ú b a n a z ellenség
b í r ó s á g s z i g o r ú b b a n b ü n t e t i m e g a fiút, m o n d j u k m e g ö l é s e e g y e n e s e n p o z i t í v c s e l e k e d e t , és a brit
felfüggesztett b ö r t ö n b ü n t e t é s t ró ki rá, és ráadá­ t ö r v é n y e k s z e r i n t e g é s z e n a l e g u t ó b b i időkig nem
s u l r e n d s z e r e s e n j e l e n t k e z n i e k e l l egy s z o c i á l i s s z á m í t o t t n e m i e r ő s z a k n a k az, ha egy férj a fele­
munkásnál, akkor ez az incidens az első lépés ségét k é n y s z e r í t e t t e k ö z ö s ü l é s r e , a m i s z i n t é n azt
lehet a másodlagos devianciához vezető úton. mutatja, hogy a c í m k é z é s idővel változik.
A „deviancia megtanulásának" folyamatát rend­ A c í m k é z é s e l m é l e t t e l s z e m b e n m á s alapokon
s z e r i n t é p p e n a z o k a s z e r v e z e t e k - a b ö r t ö n ö k és m é g m e g g y ő z ő b b érvek h o z h a t ó k fel. E l ő s z ö r is,
a s z o c i á l i s i n t é z m é n y e k - segítik e l ő , a m e l y e k ­ a c í m k é z é s a k t í v f o l y a m a t á n a k hangsúlyozása
n e k elvileg a d e v i á n s v i s e l k e d é s k o r r i g á l á s a len­ m i a t t k ö n n y e n s z e m e l ő l t é v e s z t h e t j ü k azokat a
ne a feladatuk. folyamatokat, a m e l y e k a d e v i á n s n a k tekintett
c s e l e k e d e t e k e l k ö v e t é s é h e z v e z e t n e k A címkézés
n y i l v á n v a l ó a n n e m t e l j e s e n ö n k é n y e s : a z egyes
Értékelés e m b e r e k s z o c i a l i z á c i ó j a , s z e m l é l e t e é s lehetőségei
k ö z ö t t f e n n á l l ó k ü l ö n b s é g e k befolyásolják, hogy
A c í m k é z é s e l m é l e t j e l e n t ő s é g é t az a k i i n d u l ó m e n n y i b e n f o g a d n a k e l o l y a n magatartásformá­
feltevés adja, h o g y ö n m a g á b a n s e m m i l y e n c s e ­ kat, a m e l y e k r e k ö n n y e d é n r á k e r ü l h e t a deviancia
lekedet n e m minősül eredendően bűncselek­ c í m k é j e . A h á t r á n y o s t á r s a d a l m i h á t t é r b ő l érke­
m é n y n e k . Azt, h o g y m i s z á m í t b ű n c s e l e k m é n y ­ z ő g y e r m e k e k p é l d á u l n a g y o b b valószínűséggel
BŰNÖZÉS ÉS DEVIANCIA

követnek el b o l t i lopást, m i n t a g a z d a g a b b gyer­ lelősek. Válságkezelés (Policing the Crisis, 1978)


mekek. E b b e n a z e s e t b e n n e m e l s ő s o r b a n m a g a a c í m ű í r á s u k b a n H a l l é s m u n k a t á r s a i azt állítot­
címkézés viszi rá ő k e t a lopásra, h a n e m i n k á b b az ták, h o g y a r a b l ó t á m a d á s o k k a l k a p c s o l a t o s m o ­
a társadalmi háttér, a m e l y b ő l j ö n n e k . r á l i s p á n i k o t m a g a az á l l a m és a m é d i a s z í t o t t a ,
Másodszor, m é g m a s e m világos, h o g y a c í m ­ hogy e n n e k segítségével eltereljék a figyelmet a
kézés v a l ó b a n m e g e r ő s í t i - e a d e v i á n s v i s e l k e d é s t . növekvő munkanélküliségről, a c s ö k k e n ő bérek­
Igaz, a b ű n ö z ő m a g a t a r t á s t ö b b n y i r e v a l ó b a n fel­ r ő l és m á s m é l y e b b , s t r u k t u r á l i s g o n d o k r ó l a tár­
erősödik a b ö r t ö n b ü n t e t é s u t á n , de ez v a j o n m a ­ sadalomban.
gának a c í m k é z é s n e k t u d h a t ó - e b e ? E z t n a g y o n Körülbelül ugyanebben az időben más kri­
nehéz m e g í t é l n i , h i s z e n s o k egyéb t é n y e z ő i s m i n o l ó g u s o k a j o g a l k o t á s és j o g a l k a l m a z á s fo­
- például a m á s b ű n ö z ő k k e l v a l ó f o l y a m a t o s in­ lyamataira összpontosították a figyelmüket, és
terakció é s ú j a b b b ű n ö z é s i m ó d s z e r e k m e g i s m e ­ azt á l l í t o t t á k , h o g y a t ö r v é n y e k o l y a n e s z k ö z ö k ,
rése - s z e r e p e t j á t s z h a t b e n n e . a m e l y e k e t a h a t a l o m b i r t o k o s a i az e l ő j o g o k k a l
j á r ó saját p o z í c i ó i k f e n n t a r t á s a é r d e k é b e n h a s z ­
n á l n a k fel. C á f o l t á k azt az á l l í t á s t , h o g y a tör­
Konfliktuselméletek: vények „semlegesek" lennének és mindenkire

„Az új kriminológia" e g y f o r m á n v o n a t k o z n á n a k a t á r s a d a l o m b a n . Ál­


l í t á s u k s z e r i n t a m i k o r az u r a l k o d ó o s z t á l y és a
Taylor, W a l t o n és Y o u n g Az új kriminológia (The dolgozó osztályok közötti egyenlőtlenségek nö­
New Criminology) című könyvének megjelenése vekszenek, a törvény a hatalom számára a rend
1973-ban fontos s z a k í t á s t j e l z e t t a d e v i a n c i a ko­ fenntartásának még fontosabb eszközévé válik.
rábbi e l m é l e t e i v e l . S z e r z ő i a m a r x i z m u s b i z o ­ A t é n y l e g e s e r ő v i s z o n y o k t ü k r ö z ő d n e k az igaz­
nyos e l e m e i r e t á m a s z k o d v a azt állították, h o g y a s á g s z o l g á l t a t á s i r e n d s z e r m ű k ö d é s é b e n is, ami
deviancia t u d a t o s v á l a s z t á s e r e d m é n y e , és gyak­ egyre i n k á b b e l n y o m ó k é n t l é p fel a m u n k á s o s z ­
ran politikai t e r m é s z e t ű . E l v e t e t t é k m i n d a z o k a t tálybeli „törvénysértőkkel" szemben, és például
az elméleteket, m e l y e k s z e r i n t a d e v i a n c i á t o l y a n az a d ó t ö r v é n y e k e s e t é b e n a r á n y t a l a n u l k e d v e z a
tényezők „ h a t á r o z z á k m e g " , m i n t p é l d á u l a b i o l ó ­ gazdagoknak. A hatalmi egyensúly megbillenése
giai adottságok, a s z e m é l y i s é g , az a n ó m i a , a tár­ n e m korlátozódik a törvényhozásra. A hatalmon
sadalmi g o n d o k vagy a c í m k é z é s . V é l e m é n y ü k l é v ő k s z i n t é n m e g s z e g i k a t ö r v é n y e k e t - állítot­
szerint az e g y é n e k aktív v á l a s z t á s e r e d m é n y e k é n t ták a k u t a t ó k -, de r i t k á n k a p j á k rajta ő k e t . Az
döntenek úgy, h o g y a k a p i t a l i s t a r e n d s z e r egyen­ ilyen b ű n c s e l e k m é n y e k általában véve sokkal je­
lőtlenségeire a d o t t v á l a s z k é n t d e v i á n s m ó d o n vi­ lentősebbek, mint a mindennapi bűnözés, amire
selkednek, így a „ d e v i á n s n a k " t e k i n t e t t e l l e n k u l - a figyelem legnagyobb része irányul. A rendőrség
turát k é p v i s e l ő c s o p o r t o k - p é l d á u l a Black Power a z o n b a n - félve a „ f e h é r g a l l é r o s " b ű n ö z ő k ü l d ö ­
vagy a m e l e g f e l s z a b a d í t á s i m o z g a l o m t á m o g a ­ z é s é n e k k ö v e t k e z m é n y e i t ő l - a t á r s a d a l o m ki­
tói - e g y é r t e l m ű e n p o l i t i k a i i n d í t t a t á s ú a k c i ó k a t s z o l g á l t a t o t t a b b h e l y z e t b e n l e v ő tagjaira, k ö z t ü k
hajtottak végre, m e g k é r d ő j e l e z v e a f e n n á l l ó tár­ a p r o s t i t u á l t a k r a , a k á b í t ó s z e r - é l v e z ő k r e és a p i t i
sadalmi r e n d e t . A z új kriminológia t e o r e t i k u s a i tolvajokra koncentrálják erőfeszítéseiket (Pearce
a bűnözés és a d e v i a n c i a e l e m z é s é t a t á r s a d a l o m 1976; Chambliss 1978).
struktúrájából és az u r a l k o d ó h a t a l o m megtartá­
E z e k a t a n u l m á n y o k és az „új k r i m i n o l ó g i á ­
sára irányuló t ö r e k v é s e i b ő l v e z e t t é k l e .
val" kapcsolatos m á s fontos k ö z l e m é n y e k közre­
Más t u d ó s o k s p e c i á l i s i r á n y o k b a n f e j l e s z t e t t é k j á t s z o t t a k a b ű n ö z é s r ő l és a d e v i a n c i á r ó l folyó
tovább az „új k r i m i n o l ó g i a " á l t a l á n o s s z e m l é l e ­ viták kiszélesítésében, bevonva azok körébe a
tét. Stuart H a l l és t á r s a i a b i r m i n g h a m i K o r t á r s ­ t á r s a d a l m i igazságosság, a h a t a l o m és a p o l i t i k a
kultúra-kutatási Központban fontos vizsgálatot k é r d é s e i t is. R á i r á n y í t o t t á k a f i g y e l m e t arra, h o g y
hajtottak végre egy o l y a n j e l e n s é g r e , n e v e z e t e s e n a b ű n ö z é s a társadalom v a l a m e n n y i szintjén elő­
az utcai r a b l ó t á m a d á s o k r a v o n a t k o z ó a n , a m i az fordul, és a l é t e z ő e g y e n l ő t l e n s é g e k s z e m e l ő t t
1970-es é v e k e l e j é n ó r i á s i k ö z f i g y e l e m b e n része­ tartásával, az egyes társadalmi csoportok ü t k ö z ő
sült N a g y - B r i t a n n i á b a n . T ö b b i l y e n r a b l á s i e s e t érdekeinek k o n t e x t u s á b a n kell é r t e l m e z n i .
széles k ö r ű n y i l v á n o s s á g o t kapott, é s e n n e k ha­
tására igen s o k a n a g g ó d n i k e z d t e k a z u t c a i bű­
nözés h i r t e l e n n ö v e k e d é s e m i a t t . A z u t c a i rab­ Baloldali realizmus
lótámadások elkövetői közül túlnyomórészt a
feketéket m u t a t t á k b e , h o z z á j á r u l v a e z z e l a n n a k Az 1 9 8 0 - a s é v e k b e n új i r á n y z a t j e l e n t m e g a k r i m i ­
a v é l e k e d é s n e k a t e r j e d é s é h e z , h o g y a társada­ n o l ó g i á b a n . Az „új b a l o l d a l " v a g y „baloldali rea­
lom „ r o m l á s á é r t " e l s ő s o r b a n a b e v á n d o r l ó k a fe- lizmus" n é v e n i s m e r t i r á n y z a t k é p v i s e l ő i u g y a n -
19. FEJEZET

a z o k r a a f e n t i e k b e n tárgyalt n e o m a r x i s t a e l v e k r e
t á m a s z k o d t a k , a m e l y e k r e a z „új k r i m i n o l ó g i a " hí­
\ 0
v e i is, de e l s z i g e t e l t é k m a g u k a t a „ b a l o l d a l i i d e a ­
listáktól", akikről úgy vélték, hogy romantikus m I
színbe öltöztetik a devianciát, és n e m veszik elég
k o m o l y a n a népesség jelentős részében tapasztal­

I
ható félelmet a bűnözéstől. A hivatalos bűnügyi
s t a t i s z t i k á k b a n t ü k r ö z ő d ő n ö v e k v ő b ű n ö z é s i ará­
n y o k a t s o k k r i m i n o l ó g u s h o s s z ú i d ő n á t igyeke­
zett b a g a t e l l i z á l n i . A z t a k a r t á k k i m u t a t n i , h o g y
a m é d i a fölöslegesen kelt nyugtalanságot a köz­
v é l e m é n y b e n ezzel a kérdéssel kapcsolatban, és
azt á l l í t o t t á k , h o g y a b ű n c s e l e k m é n y e k t ö b b s é g e
v a l ó j á b a n a t i l t a k o z á s á l c á z o t t f o r m á j a az e g y e n ­
lőtlenség ellen. A baloldali realizmus elhatárol­
ta m a g á t e t t ő l a s z e m l é l e t t ő l , azt h a n g s ú l y o z v a ,
h o g y a b ű n ö z é s v a l ó b a n e m e l k e d e t t , és h o g y a
k ö z v é l e m é n y jogosan aggódik emiatt. S z ó s z ó l ó i
szerint a kriminológusoknak n e m elvont elméle­
ti v i t á k k a l , h a n e m i n k á b b a b ű n ü l d ö z é s és a tár­
s a d a l o m p o l i t i k a k o n k r é t p r o b l é m á i v a l k e l l fog­
lalkozniuk (Lea-Young 1 9 8 4 ; Matthews-Young
1986).

A baloldali realisták ráirányították a figyelmet


a b ű n c s e l e k m é n y e k áldozataira: állításuk szerint
az áldozatok k ö r é b e n végzett felmérések hitele­
sebb képet adnak a bűnözés tényleges mértéké­
ről, m i n t a h i v a t a l o s s t a t i s z t i k á k ( E v a n s 1 9 9 2 ) .
A z i l y e n f e l m é r é s e k feltárták, h o g y a b ű n ö z é s A baloldali realisták elfogadják, hogy a bűnözés kiváltó
okai a társadalom egyenlőtlen hatalmi viszonyaiban kere­
valóban súlyos problémát jelent, különösen az
sendők, ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a bűnözés na­
elszegényedett belvárosi körzetekben. A balol­ gyon is reális és káros hatásai gyakran a legszegényebb
dali realisták rámutattak, hogy a b ű n ö z ő k és az embereket és közösségeket érintik.
á l d o z a t o k e g y a r á n t a t á r s a d a l o m p e r e m é r e szoru­
ló rétegek által lakott körzetekben koncentrálód­ A b ű n ö z é s új t r e n d j e i n e k l e k ü z d é s e érdekében
nak, és ezeket a hátrányos helyzetű csoportokat a b a l o l d a l i r e a l i z m u s h í v e i „ r e a l i s z t i k u s " javas­
s o k k a l j o b b a n f e n y e g e t i a z a veszély, h o g y b ű n ­ l a t o k a t t e r j e s z t e t t e k e l ő a r e n d ő r s é g i eljárások
cselekmények áldozataivá válnak, m i n t másokat. m e g v á l t o z t a t á s á r a . A j o g a l k a l m a z á s s o r á n - ál­
Az újbaloldali realizmus képviselői Merton, Clo- l í t o t t á k - n e m a l a k o s s á g o t e l i d e g e n í t ő „rendőr­
w a r d , O h l i n é s m á s o k e l m é l e t e i t f e l h a s z n á l v a azt ségi m ó d s z e r e k e t " k e l l a l k a l m a z n i , h a n e m meg
fejtegették, h o g y a b e l v á r o s i k ö r z e t e k b e n b ű n ö z ő k e l l n y e r n i a k ö z ö s s é g e k t á m o g a t á s á t . A baloldali
s z u b k u l t ú r á k a l a k u l n a k ki. E z e k a s z u b k u l t ú r á k r e a l i s t á k a „ m i n i m á l i s r e n d ő r i e l l e n ő r z é s " (mini­
nem egyszerűen a szegénység következtében mai policing) rendszerének bevezetését szorgal­
j ö n n e k l é t r e , h a n e m azért, m e r t t a g j a i k n e m tud­ mazták. Javaslataik szerint a rendőrhatóságok
n a k i n t e g r á l ó d n i a t á g a b b k ö z ö s s é g b e . A fiatal- h e l y b e n m e g v á l a s z t o t t k é p v i s e l ő i t m a g u k az ál­
korúakból álló b ű n b a n d á k például a „tisztessé­ l a m p o l g á r o k s z á m o l t a t h a t n á k el, a k i k n e k ezáltal
ges t á r s a d a l o m " p e r e m é n m ű k ö d n e k , é s azt a z a saját k ö r z e t ü k b e n n a g y o b b b e l e s z ó l á s u k lenne a
ellenségüknek tekintik, a feketék által elkövetett r e n d ő r s é g l e g f o n t o s a b b t e e n d ő i n e k meghatározá­
b ű n c s e l e k m é n y e k szaporodása pedig az u t ó b b i sába. Ily m ó d o n több idő j u t h a t n a a nyomozásra
é v e k b e n a z z a l m a g y a r á z h a t ó , h o g y a faji i n t e g r á ­ é s a b ű n e s e t e k t i s z t á z á s á r a , m i k ö z b e n kevesebb
ció politikája kudarcot vallott. időt kellene a rutinjellegű és adminisztrációs
m u n k á r a fordítani, s m i n d e z e k eredményeként a
r e n d ő r s é g v i s s z a s z e r e z h e t n é a h e l y i közösségek
/ A viszonylagos nélkülözéssel és társadalmi
b i z a l m á t . A b a l o l d a l i r e a l i z m u s á l t a l á b a n véve
kirekesztéssel kapcsolatos elgondolások, ame­
p r a g m a t i k u s a b b ós i n k á b b a t é n y l e g e s rendőrsé­
lyekkel a 10. fejezetben foglalkoztunk, fontos
gi m u n k á r a k o n c e n t r á l ó i r á n y z a t k é n t lépett fel,
szerepet játszanak a baloldali realizmus elmé­
m i n t a m e g e l ő z ő kriminológiai iskolák.
leti alátámasztásában.
BŰNÖZÉS ÉS DEVIANCIA

A b a l o l d a l i r e a l i z m u s b í r á l ó i elfogadják, h o g y Jobboldali realizmus


nagyobb h a n g s ú l y t k e l l h e l y e z n i a z á l d o z a t o k r a ,
ám szerintük a b a l o l d a l i r e a l i s t á k c s a k a p o l i t i k a i Az 1970-es évek végén Nagy-Britanniában Mar­
diskurzus, i l l e t v e a m é d i a á l t a l gerjesztett v i t á k garet T h a t c h e r , a z E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n p e d i g
szűk keretei k ö z ö t t f o g l a l k o z n a k az e g y e s á l d o z a ­ R o n a l d R e a g a n h a t a l o m r a k e r ü l é s e m i n d k é t or­
tokkal. A k ö z v é l e m é n y b e n t u d a t o s í t o t t „ b ű n ö z é ­ szágban igen élénk bűnüldözési tevékenységet
si p r o b l e m a t i k a " a z o n b a n c s u p á n a b ű n ö z é s leg­ v á l t o t t ki a „ t ö r v é n y e s r e n d " j e g y é b e n , a m i t gyak­
inkább l á t h a t ó f o r m á i r a , p é l d á u l a z u t c a i b ű n c s e ­ r a n a jobboldali realizmus e l ő r e t ö r é s e k é n t í r n a k
lekményekre k o n c e n t r á l , m i k ö z b e n e l h a n y a g o l j a le. Ez a kriminológiai irányzat m é g ma is befolyá­
az egyéb t ö r v é n y s é r t é s e k e t , amelyeket például sos, f ő k é n t ifjabb G e o r g e B u s h h i v a t a l b a l é p é s e
maga az á l l a m vagy a n a g y v á l l a l a t o k k ö v e t n e k el ó t a az E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n . A b ű n ö z é s és a b ű n ­
(Walton-Young 1 9 9 8 ) . c s e l e k m é n y e k érzékelhető terjedését az irányzat
h í v e i k a p c s o l a t b a h o z t á k t ö b b e k k ö z ö t t a társada­
l o m e r k ö l c s i d e g e n e r á l ó d á s á v a l , t o v á b b á a z egyé­
Kontrollelméletek ni f e l e l ő s s é g c s ö k k e n é s é v e l - a m i a j ó l é t i á l l a m
s z o l g á l t a t á s a i r a v a l ó h a g y a t k o z á s b ó l és a l i b e r á ­
A kontrollelmélet s z e r i n t a b ű n ö z é s a b ű n c s e ­ lis o k t a t á s b ó l a d ó d i k - , v a l a m i n t a c s a l á d o k é s
lekmények e l k ö v e t é s é r e k é s z t e t ő i m p u l z u s o k é s a k ö z ö s s é g e k ö s s z e o m l á s á v a l és a h a g y o m á n y o s
az ezek m e g a k a d á l y o z á s á r a s z o l g á l ó t á r s a d a l m i értékek általános eróziójával is (Wilson 1 9 7 5 ) . A
vagy i n t é z m é n y i ellenőrzés közötti egyensúly k ö z é l e t i v i t á k és a k i t e r j e d t m é d i a v i s s z h a n g kö­
hiányának e r e d m é n y e . A z e l m é l e t h í v e i kevés­ z é p p o n t j á b a n a t ö r v é n y s é r t é s e k és az e r ő s z a k ter­
sé érdeklődnek az e g y é n e k i n d o k a i és h a j l a m a i j e d é s e m i a t t a t á r s a d a l m a t f e n y e g e t ő válság áll.
iránt, amelyek a bűncselekmények elköveté­ A j o b b o l d a l i r e a l i s t á k a d e v i a n c i á t e g y é n i pa­
sére késztetik ő k e t . F e l t é t e l e z i k , h o g y az e m b e ­ tologikus eltévelyedésnek tekintették, beleértve
rek r a c i o n á l i s a n c s e l e k s z e n e k , é s h a m e g v a n r á a destruktív, törvényellenes viselkedési formák
a lehetőségük, s z i n t e m i n d a n n y i a n k ö v e t n e k el e g é s z sorát, a m e l y e k e t az e g y é n ö n k o n t r o l l és er­
deviáns c s e l e k e d e t e k e t . A z t állítják, h o g y a bű­ k ö l c s i s é g h i á n y á b a n a k t í v a n v á l a s z t , saját ö n z ő
nözés sokféle t í p u s a „a h e l y z e t b ő l a d ó d ó d ö n t é ­ é r d e k e i a l a p j á n . E l u t a s í t o t t á k a k r i m i n o l ó g i a „el­
sek" e r e d m é n y e : v a l a k i m e g l á t egy l e h e t ő s é g e t és méleti" irányzatait, amelyekkel e fejezetben má­
késztetést é r e z a c s e l e k v é s r e . sutt f o g l a l k o z t u n k , k ü l ö n ö s e n a z o k a t , a m e l y e k a
A kontrollelmélet egyik legismertebb képvi­ b ű n ö z é s t a s z e g é n y s é g h e z t á r s í t o t t á k . Az E g y e ­
selője, Travis H i r s c h i s z e r i n t a z e m b e r e k alap­ sült Királyság és az U S A konzervatív k o r m á n y a i a
vetően ö n z ő l é n y e k , a k i k k i s z á m í t o t t d ö n t é s e k e t jobboldali realizmus hatására elkezdték fokozni
hoznak arról, h o g y e l k ö v e s s e n e k - e b ű n c s e l e k m é ­ a törvények betartatására irányuló erőfeszítései­
nyeket, m é r l e g e l v e a z o k p o t e n c i á l i s h a s z n á t é s ket. A r e n d ő r s é g e k e t m e g e r ő s í t e t t é k , k i b ő v í t e t t é k
a végrehajtásukkal j á r ó k o c k á z a t o k a t . A bűnözés a b ü n t e t ő igazságszolgáltatási rendszer pénzügyi
okai [Causes of Delinquency, 1969) című köny­ t á m o g a t á s á t , és egyre i n k á b b a h o s s z a b b b ö r t ö n ­
vében H i r s c h i azt állította, h o g y a z e m b e r e k e t büntetéseket tekintették a b ű n m e g e l ő z é s leghaté­
négyféle t í p u s ú k ö t e l é k k ö t i a t á r s a d a l o m h o z és konyabb eszközének.
a törvénytisztelő m a g a t a r t á s h o z : a h o v a t a r t o z á s , A bűnözési kockázatok „kezelése" terén nép­
az elkötelezettség, a r é s z v é t e l és a hit. A m i k o r s z e r ű m e g k ö z e l í t é s s é vált a s z i t u á c i ó s b ű n c s e ­
ezek az e l e m e k elég e r ő s e k , a k k o r s e g í t h e t n e k a lekmények megelőzése, például a célpontvéde­
társadalmi k o n t r o l l és a k o n f o r m i t á s f e n n t a r t á ­ l e m és a felügyeleti rendszerek bevezetése útján
sában azzal, h o g y a z e m b e r e k s z á m á r a n e m i g e n (Void e t al. 2 0 0 2 ) . A z efféle m ó d s z e r e k e t g y a k r a n
adnak l e h e t ő s é g e t a s z a b á l y o k m e g s z e g é s é r e . Ha kedvelik a döntéshozók, mivel ezeket viszony­
azonban e z e k az e g y é n t a t á r s a d a l o m h o z f ű z ő lag e g y s z e r ű b e v e z e t n i a m á r l é t e z ő r e n d ő r s é g i
kötelékek gyengék, a k k o r felüti a fejét a b ű n ö z é s eszközök mellett, és fokozzák az állampolgárok
és a d e v i a n c i a . H i r s c h i felfogása s z e r i n t a b ű n ö ­ biztonságérzetét, azt a b e n y o m á s t k e l t v e b e n ­
zők gyakran o l y a n e g y é n e k , a k i k n e k az a l a c s o n y nük, hogy határozott l é p é s e k t ö r t é n n e k a b ű n ö ­
színtű ö n k o n t r o l l j a a n e m m e g f e l e l ő o t t h o n i v a g y zés ellen. Az irányzat bírálói szerint azonban az
iskolai s z o c i a l i z á c i ó eredménye (Gottfredson- ilyen módszerek - mivel n e m veszik figyelembe
Hirschi 1 9 9 0 ) . a b ű n c s e l e k m é n y e k mögött mélyebben meghú­
zódó okokat, például a társadalmi egyenlőtlen­
s é g e k e t , a m u n k a n é l k ü l i s é g e t és a s z e g é n y s é g e t
- legfeljebb a b b a n é r h e t n e k el sikereket, hogy
a lakosság bizonyos szegmentumait megvédik a
624 19. FEJEZET
— — i

b ű n c s e l e k m é n y e k t ő l , é s a b ű n ö z é s t m á s régiók­ A bűnözés féken tartása


b a t e r e l i k át.
E mechanizmus működését példázzák az A k o n t r o l l e l m é l e t e k e g y e s h í v e i a b ű n ö z é s emel­
olyan hatósági intézkedések, amelyek a bűnözés kedésének okát a bűncselekmények lehetősé­
és a f e l t é t e l e z e t t k o c k á z a t o k c s ö k k e n t é s é r e töre­ g e i n e k és c é l p o n t j a i n a k s z a p o r o d á s á b a n látják a
kedve bizonyos kategóriákba sorolt embereket m o d e r n t á r s a d a l o m b a n . A h o g y a n é p e s s é g egyre
kitiltanak a közterületekről. A lakosság k ö r é b e n j o b b m ó d ú l e s z é s a fogyasztás k ö z p o n t i helyre
f e l l é p ő b i z o n y t a l a n s á g é r z é s r e adott v á l a s z k é n t a k e r ü l a z e m b e r e k é l e t é b e n , e g y r e t ö b b e n birtokol­
közterületeket - például a könyvtárakat, a parko­ n a k o l y a n é r t é k e s e b b á r u c i k k e k e t , m i n t például
kat, sőt a f o n t o s a b b ú t k e r e s z t e z ő d é s e k e t is - egy­ a televíziók, videóberendezések, számítógépek,
r e i n k á b b „ b i z t o n s á g i b u b o r é k o k k á " a l a k í t j á k át. a u t ó k és d i v a t o s r u h a d a r a b o k , a m e l y e k a tolva­
A k o c k á z a t k e z e l é s i e l j á r á s o k és e s z k ö z ö k , k ö z t ü k j o k k e d v e n c c é l p o n t j a i . M i v e l e g y r e t ö b b é s több
a rendőrségi megfigyelés, a magán biztonsági nő vállal m u n k á t az o t t h o n á n kívül, napközben
ő r ö k és f e l ü g y e l e t i r e n d s z e r e k a k ö z ö n s é g m e g v é ­ e g y r e g y a k r a b b a n m a r a d n a k ü r e s e n a z otthonok.
désére szolgálnak a potenciális fenyegetésekkel A b ű n c s e l e k m é n y e k e l k ö v e t é s é r e h a j l a m o s „no­
s z e m b e n . P é l d á u l a b e v á s á r l ó k ö z p o n t o k b a n egy­ tórius törvénysértők" a „megfelelő célpontok"
re i n k á b b e l ő t é r b e k e r ü l n e k a v á l l a l k o z á s o k és a széles spektrumából választhatnak.
fogyasztók k ö z ö t t i „ s z e r z ő d é s e s a l k u " r é s z e k é n t A bűnre csábító lehetőségek szaporodására
b e v e z e t e t t b i z t o n s á g i i n t é z k e d é s e k . A fogyasztók a d o t t v á l a s z k é n t a b ű n m e g e l ő z é s s z á m o s hivata­
magukhoz vonzása és megtartása érdekében az l o s i r á n y z a t a a z u t ó b b i é v e k b e n é p p e n a z efféle,
ü z l e t i v á l l a l k o z á s o k n a k b i z t o s í t a n i u k k e l l vásár­ „ a l k a l o m s z ü l i a tolvajt" t í p u s ú b ű n c s e l e k m é n y e k
lóik biztonságát és komfortérzetét. elkövetésére nyíló lehetőségek korlátozására
Az ilyen helyekről aránytalanul nagy számban koncentrált. Az ilyen politika középpontjában az
tiltják ki a fiatalokat, m i v e l ő k e t - a z o n az ala­ úgynevezett célpontvédelem (target hardening)
pon, hogy statisztikailag gyakrabban követnek el áll, m e l y n e k j e g y é b e n a z á l t a l p r ó b á l j á k megne­
szabálysértéseket, mint a felnőttek - nagyobb h e z í t e n i a b ű n c s e l e k m é n y e k e l k ö v e t é s é t , hogy
fenyegetésnek tekintik a biztonság szempontjá­ a hatóságok különféle intézkedéseket hoznak a
b ó l . A fogyasztók s z á m á r a i l y m ó d o n l é t r e h o z o t t „bűnre csábító h e l y z e t e k " s z á m á n a k csökkentése
„biztonságos helyszínek" szaporodása következ­ é r d e k é b e n . A k o r m á n y z á r m i n d e n új a u t ó b a való
t é b e n a fiatalok a z z a l n é z n e k s z e m b e , h o g y a z ál­ b e s z e r e l é s é t e l ő í r ó t ö r v é n y c é l j a p é l d á u l a z autó­
t a l u k l á t o g a t h a t ó n y i t o t t k ö z t e r ü l e t e k egyre zsu­ t o l v a j o k l e h e t ő s é g e i n e k c s ö k k e n t é s e . E g y e s helye­
gorodnak. k e n p á n c é l o z o t t é r m e g y ű j t ő d o b o z o k k a l látják el
A növekvő b ű n ö z é s r e adott válaszként emel­ a n y i l v á n o s t e l e f o n o k a t , h o g y megakadályozzák
t é k a r e n d ő r i e r ő k s z á m á t is. A m i k o r a b ű n ö z é s az e s e t l e g e s v a n d a l i z m u s t . A v á r o s k ö z p o n t o k b a n
s z i n t j e e m e l k e d i k , s z i n t e e l k e r ü l h e t e t l e n az a la­ é s m á s k ö z t e r ü l e t e k e n ü z e m b e h e l y e z e t t megfi­
kossági k ö v e t e l é s , h o g y „ l e g y e n t ö b b r e n d ő r a z g y e l ő k a m e r á k s z i n t é n a b ű n c s e l e k m é n y e k meg­
utcán". A kormányok, amelyek a bűnözés elleni e l ő z é s é r e s z o l g á l n a k . A k o n t r o l l e l m é l e t szerint
f e l l é p é s t e k i n t e t é b e n h a t á r o z o t t s z í n b e n szeret­ n e m a b ű n ö z ő k m e g v á l t o z t a t á s á r a k e l l törekedni:
n é n e k f e l t ű n n i , a b ű n ö z é s v i s s z a s z o r í t á s á r a töre­ a l e g j o b b p o l i t i k a s z i g o r ú g y a k o r l a t i intézkedések
kedve szívesen növelik a rendőri erők létszámát bevezetése a b ű n ö z ő k tényleges bűncselekmény­
és a r e n d e l k e z é s ü k r e b o c s á t o t t források m e n n y i ­ elkövetési lehetőségeinek korlátozására.
ségét. S z é l e s k ö r b e n elterjedt az a v é l e m é n y , h o g y Az u t ó b b i é v e k b e n a p o l i t i k u s o k k ö r é b e n nép­
a törvényes rend fenntartásának sarkköve a rend­ s z e r ű v é v á l t c é l p o n t v é d e l e m m ó d s z e r e i t a zéró
őrség. De mi a r e n d ő r s é g t é n y l e g e s s z e r e p e a b ű ­ tolerancia politikáját k ö v e t ő r e n d ő r i intézkedé­
nözés visszaszorításában? N e m bizonyított, hogy sekkel kombinálva alkalmazzák, a m i bizonyos
nagyobb rendőri létszám szükségképpen alacso­ k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t s i k e r e s n e k t ű n i k a bűnözés
n y a b b b ű n ö z é s i rátát e r e d m é n y e z . A z E g y e s ü l t v i s s z a s z o r í t á s á b a n . A z é r ó t o l e r a n c i a politikája
K i r á l y s á g b a n a b ű n ö z é s i r á t á k r a és a r e n d ő r s é g i e l s ő s o r b a n a p i t i b ű n ö z ő k m ű k ö d é s e és a külön­
erők létszámára vonatkozó hivatalos statisztikák féle g a r á z d a c s e l e k m é n y e k , a v a n d a l i z m u s , a csa­
k é t s é g e k e t é b r e s z t e n e k a k é t adat k ö z ö t t i k a p c s o ­ vargás, az e m b e r e k p é n z é r t v a l ó z a k l a t á s a és a
l a t o t i l l e t ő e n . E z t ö b b i z g a l m a s k é r d é s t vet fel. n y i l v á n o s h e l y e n v a l ó l e r é s z e g e d é s e l l e n lép fel.
Ha a megnövelt rendőri erők n e m akadályozzák S o k a n ú g y vélik, h o g y a d e v i a n c i a alacsonyabb
meg a törvénysértéseket, akkor a közönség miért s z i n t ű m e g n y i l v á n u l á s a i n a k ü l d ö z é s e a rendőr­
követeli a rendőrség látható jelenlétét? Milyen ség r é s z é r ő l p o z i t í v h a t á s t fejt ki a b ű n ö z é s ko­
s z e r e p e t j á t s z i k t á r s a d a l m u n k b a n a r e n d ő r i el­ m o l y a b b f o r m á i n a k c s ö k k e n t é s e t e r é n is (erre az
lenőrzés? a l á b b i a k b a n r é s z l e t e s e b b e n is ki fogunk térni a
BUNOZES ES DEVIANCIA 625

„betört a b l a k o k " e l m é l e t é n e k t á r g y a l á s a k o r ) . Á m t e v ő d ö t t az ú j a b b m o d e l l e k r ő l a r é g e b b i e k r e . A
ezeknek az i r á n y z a t o k n a k is a k a d n a k b í r á l ó i . A c é l p o n t v é d e l e m és a z é r ó t o l e r a n c i a a z z a l a k o c ­
c é l p o n t v é d e l e m és a z é r ó t o l e r a n c i a p o l i t i k á j a k á z a t t a l jár, h o g y a b ű n ö z é s c é l p o n t j a i a j o b b a n
nem a b ű n ö z é s m ö g ö t t m e g h ú z ó d ó o k o k a t ve­ v é d e t t t e r ü l e t e k r ő l á t h e l y e z ő d n e k a kiszolgálta-
szi célba, h a n e m c s u p á n a t á r s a d a l o m b i z o n y o s tottabbakra. A n n a k következtében, hogy a jobb
rétegeit v é d i a b ű n ö z ő k t ő l . A p r i v á t b i z t o n s á g i m ó d ú r é g i ó k b a n f o k o z ó d i k a v é d e k e z é s , a szegé­
szolgálatok, a z a u t ó k b a s z e r e l t r i a s z t ó k , a z o t t h o ­ n y e b b vagy a t á r s a d a l m i ö s s z e t a r t á s t n é l k ü l ö z ő
ni biztonsági b e r e n d e z é s e k , a h á z ő r z ő k u t y á k és körzetekben könnyen megnövekedhet a bűnözés.
a zárt falakkal ö v e z e t t l a k ó p a r k o k n ö v e k v ő n é p ­
szerűsége e g y e s e k e t a r r a a v é l e k e d é s r e v e z e t e t t ,
hogy „ p á n c é l o z o t t t á r s a d a l o m b a n " é l ü n k , a h o l a A „betört ablakok" elmélete
népesség b i z o n y o s c s o p o r t j a i k é n y t e l e n e k m e g v é ­
deni m a g u k a t m á s o k t ó l . E z a t e n d e n c i a n e m c s a k A c é l p o n t v é d e l e m és a z é r ó t o l e r a n c i a p o l i t i k á ­
Nagy-Britanniában é s az Egyesült Á l l a m o k b a n j a a betört ablakok elmélete n é v e n i s m e r t t é v á l t
érzékelhető, h a n e m - a l e g g a z d a g a b b és a leghát­ elméleten alapul, a m e l y Philip Zimbardo ameri­
rányosabb h e l y z e t b e n é l ő c s o p o r t o k k ö z ö t t i o l l ó kai s z o c i á l p s z i c h o l ó g u s n a k az 1 9 6 0 - a s é v e k b e n
növekedésével p á r h u z a m o s a n - m a r k á n s a n meg­ végzett vizsgálataira támaszkodik (Wilson-Kel-
nyilvánul o l y a n o r s z á g o k b a n is, m i n t a k o r á b b i ling 1 9 8 2 ) . Z i m b a r d o k é t t e l j e s e n e l t é r ő t á r s a d a l ­
Szovjetunió, a Dél-afrikai K ö z t á r s a s á g vagy B r a ­ m i k ö r n y e z e t b e n , a k a l i f o r n i a i P a l o A l t o gazdag
zília, ahol a k i v á l t s á g o s o k k ö r é b e n m e g j e l e n t és k ö z ö s s é g é b e n és N e w York egyik szegény lakó­
terjedőben v a n egyfajta „ e r ő d m e n t a l i t á s " . körzetében, B r o n x b a n magára hagyott az utcán
Az ilyen p o l i t i k á n a k v a n m é g e g y m á s i k szán- n é h á n y r e n d s z á m nélküli autót, „nyitva felejtve"
dékolatlan k ö v e t k e z m é n y e is: a h o g y a b ű n c s e ­ a motorháztetőt. A h o g y a járókelők - függetlenül
lekmények c é l p o n t j a i f o k o z o t t a n v é d e t t é v á l n a k , faji vagy osztály-hovatartozásuktól - rájöttek,
a bűnözési m i n t á k e g y s z e r ű e n á t t e v ő d h e t n e k az hogy az autókat elhagyták és senki s e m törődik
egyik területről a m á s i k r a . P é l d á u l az e m l í t e t t új v e l ü k , a z o k m i n d k é t h e l y e n v a n d á l p u s z t í t á s ál­
törvény, a m e l y a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n ü z e m b e d o z a t a i v á v á l t a k ( Z i m b a r d o 1 9 6 9 ) . A b e t ö r t ab­
helyezett új a u t ó k e s e t é b e n előírja a k o r m á n y ­ lakok elméletének kidolgozói ebből a kísérletből
zár meglétét, a r é g e b b i a u t ó k r a n e m v o n a t k o z i k . k i i n d u l v a arra a k ö v e t k e z t e t é s r e j u t o t t a k , h o g y
Ennek e r e d m é n y e k é n t az a u t ó l o p á s o k z ö m e át­ egy k ö z ö s s é g b e n a t á r s a d a l m i r e n d m e g b o m l á s á -

A betört ablakok elmélete szerint a társadalmi bajok látható fizikai jelei elősegíthetik a komolyabb bűnözés terjedését.
19. FEJEZET

A mikro- és makroszociológia összekapcsolódása: „Szentek és Vagányol<

A szélesebb társadalmi osztálystruktúra és a de­ ilyen különbségek a társadalom osztálystruktú­


viáns viselkedés m e g j e l e n é s é h e z vezető folya­ ráját jelzik, ami bizonyos g a z d a g a b b csoportok
m a t o k közötti kapcsolatokat William Chambliss tagjainak előnyöket biztosít a b b ó l a szempont­
a „Szentek és Vagányok" (The Saints and the ból, hogy deviánsnak címkézik-e őket. A Szentek
Roughnecks, 1 9 7 3 ) című híres esettanulmányá­ szülei például a fiaik által elkövetett vétségeket
ban e l e m e z t e . Chambliss a deviáns tanulók két ártatlan csínyeknek tekintették, míg a Vagányok
csoportját vizsgálta egy amerikai iskolában, a m e ­ szülei belenyugodtak, hogy a fiúk viselkedését a
lyek közül az egyiknek a tagjai (a „ S z e n t e k " ) a fel­ rendőrség a „bűnözői m a g a t a r t á s " körébe sorol­
ső középosztályhoz t a r t o z ó szülők, a másikéi pe­ j a . Úgy tűnt, hogy a közösség e g é s z e is elfogadta
dig (a „Vagányok") szegény családok gyermekei ezeket a címkéket.
voltak. A Szentek rendszeresen elkövettek olyan Maguk a fiúk azután úgy folytatták életüket,
kisebb vétségeket, mint az ivászat, garázdaság, hogy az megfeleljen az a d o t t címkéknek: a Szentek
iskolakerülés és a p r ó b b lopások, de soha egyikü­ konvencionális középosztálybeli életet éltek, míg
ket sem t a r t ó z t a t t á k le. A Vagányok is hasonló a Vagányoknak folytonosan problémáik voltak a
cselekményeket követtek el, ám ők mindig konf­ törvénnyel. Mint e b b e n a fejezetben korábban is
liktusba kerültek a rendőrséggel. Chambliss kide­ láttuk (a 6 1 9 . oldalon), az így kialakult helyzet ösz-
rítette, hogy egyik csoport sem volt vétkesebb a szefüggésben áll azzal, amit Lemert másodlagos
másiknál, s ezért megvizsgált más tényezőket is, devianciának nevezett (vagyis hogy az emberek
amelyek megmagyarázhatják a rendőrség eltérő nem képesek „normálisként" folytatni az életüket,
reakcióit velük szemben, beleértve a két csoport miután egyszer már „deviánsnak" címkézték őket).
hátterét alkotó t á g a b b közösségeket.
Chambliss tanulmányára gyakran hivatkoznak
Megállapította például, hogy a felsőbb osz­ a szociológusok, hogy kimutassák a makroszocio-
tályhoz t a r t o z ó banda tagjainak volt autójuk, és lógiai tényezők (például a társadalmi osztály) és a
így könnyedén képesek voltak eltűnni a rendőr­ mikroszociológiai j e l e n s é g e k (például az emberek
ség s z e m e elől. Az a l a c s o n y a b b osztályból j ö v ő „deviáns" címkével való ellátása) közötti össze­
fiúk ugyanakkor - anyagi helyzetükből a d ó d ó a n függéseket. Ez a t a n u l m á n y jó példa arra, hogy
- olyan zsúfolt lakóhelyi körzetben éltek, ahol a deviancia társadalmi m e g h a t á r o z o t t s á g á b a n
a közösségben mindenki gyakran láthatta őket. milyen nehéz elkülöníteni egymástól a mikro- és
Chambliss arra a következtetésre j u t o t t , hogy az makroszintű tényezőket.

n a k b á r m i l y e n j e l e , a k á r c s a k egy törött a b l a k is, M i u t á n a v á r o s i m e t r ó v o n a l a i n a g r e s s z í v kam­


ö s z t ö n z ő l e g h a t a k o m o l y a b b b ű n ö z é s felvirágzá­ p á n y t folytattak a r e n d h e l y r e á l l í t á s á r a , a New
sára. A b e t ö r v e h a g y o t t a b l a k a n n a k a j e l e , h o g y York-i r e n d ő r s é g k i t e r j e s z t e t t e a z é r ó tolerancia
senki s e m törődik vele, tehát e b b e n a helyzet­ p o l i t i k á j á t az u t c á k r a is, m e g s z i g o r í t v a a koldu­
b e n m é g t ö b b a b l a k b e t ö r é s e - vagyis k o m o l y a b b s o k é s h a j l é k t a l a n o k , a z u t c a i á r u s o k , valamint
b ű n c s e l e k m é n y e k elkövetése - racionális válasz a s z e x k l u b o k s z o l g á l t a t á s a i t r e k l á m o z ó és egyéb
a bűnözők részéről a társadalmi rend megbom­ p o r n o g r á f k i a d v á n y o k t e r j e s z t ő i e l l e n érvénybe
lására. V é g e r e d m é n y b e n t e h á t a k i s e b b m é r t é k ű l é p t e t e t t k o r l á t o z á s o k a t . N e m c s u p á n a szoká­
deviáns c s e l e k m é n y e k b ű n ö z é s i spirál kialakulá­ s o s b ű n c s e l e k m é n y e k ( p é l d á u l u t c a i rablások é s
s á h o z é s t á r s a d a l m i b o m l á s h o z v e z e t h e t n e k (Fel­ a l o p á s o k ) a r á n y a c s ö k k e n t r a d i k á l i s a n , hanem
sőn 1994). az e m b e r ö l é s e k a r á n y a is a l e g a l a c s o n y a b b szint­
Az 1980-as évek óta a betört ablakok elmélete r e s ü l l y e d t , m a j d n e m egy é v s z á z a d o s időszakra
szolgált az új r e n d ő r s é g i stratégiák a l a p j á u l , a m e ­ visszatekintve.
l y e k a g r e s s z í v e n l é p t e k fel a z o l y a n k i s e b b vétsé­ A b e t ö r t a b l a k o k e l m é l e t é n e k egyik fontos hi­
gek e l k ö v e t ő i v e l s z e m b e n , m i n t p é l d á u l a k ö z e ­ bája, h o g y a r e n d ő r s é g ú g y é r t e l m e z h e t i a „rend­
l e d é s i s z a b á l y s é r t é s e k vagy a k ö z t e r ü l e t e k e n v a l ó b o n t á s " fogalmát, a h o g y akarja. A rendbontás
a l k o h o l - é s drogfogyasztás. A z a m e r i k a i nagyvá­ p o n t o s m e g h a t á r o z á s a n é l k ü l a r e n d ő r s é g fel van
r o s o k b a n s z é l e s k ö r b e n a l k a l m a z t á k a z é r ó tole­ h a t a l m a z v a , h o g y s z i n t e b á r m i t a r e n d megzava­
rancia jegyében végrehajtott rendőrségi akciókat, r á s á n a k j e l e k é n t fogjon fel, és b á r k i b e n fenyege­
m i v e l e z a N e w Y o r k b a n 1 9 9 4 é s 2 0 0 1 között, tést l á s s o n a r e n d r e n é z v e . T é n y , h o g y a bűnel­
R u d o l p h G i u l i a n i p o l g á r m e s t e r h i v a t a l i idejé­ k ö v e t é s i r á t á k az 1 9 9 0 - e s é v e k b e n mindvégig fo­
b e n ú t t ö r ő m ó d o n b e v e z e t e t t s t r a t é g i a i g e n sike­ l y a m a t o s a n c s ö k k e n t e k , a z o n b a n a hatóságokhoz
resnek bizonyult a bűnözés visszaszorításában. b e é r k e z e t t p a n a s z o k t a n ú s á g a s z e r i n t eközben
BŰNÖZÉS ÉS DEVIANCIA

megszaporodtak a r e n d ő r i v i s s z a é l é s e k és z a k l a ­ tevékenységek miért minősülnek törvényellenes­


tások, k ü l ö n ö s e n a fiatal f e k e t e férfiak e l l e n , a k i k nek, hangsúlyt helyezve az ilyen meghatározások
a legjobban b e l e i l l e t t e k a p o t e n c i á l i s b ű n ö z ő k r ő l alapjául szolgáló hatalmi viszonyokra és azokra
kialakított „ p r o f i l b a " . a k ö r ü l m é n y e k r e , a m e l y e k k ö z ö t t b i z o n y o s egyé­
nek összeütközésbe kerülnek a törvénnyel.
A bűnözés okainak elfogadott értelmezése
Elméleti következtetések közvetlenül befolyásolja a leküzdésére alkalma­
zott p o l i t i k á t . P é l d á u l ha a b ű n ö z é s t a h á t r á n y o s
Milyen k ö v e t k e z t e t é s t v o n h a t u n k le a s o r r a v e t t helyzet, a nélkülözés vagy a társadalmi zavarok
bűnözési e l m é l e t e k b ő l ? M i n d e n e k e l ő t t i d é z z ü n k t e r m é k é n e k tekintik, akkor a szükségesnek ítélt
fel egy fontos m e g á l l a p í t á s t , a m i r e m á r k o r á b b a n politikai intézkedések a szegénység csökkenté­
is utaltunk: j ó l l e h e t a b ű n ö z é s a d e v i á n s visel­ s é r e és a s z o c i á l i s s z o l g á l t a t á s o k m e g e r ő s í t é s é r e
kedésnek c s u p á n e g y i k a l k a t e g ó r i á j a , o l y a n vál­ irányulhatnak. Ha a z o n b a n a bűnelkövetést az
tozatos c s e l e k v é s i f o r m á k a t foglal m a g á b a n - a egyének önkéntes, szabad választáson alapuló
csokilopástól a t ö m e g g y i l k o s s á g i g - , h o g y a l i g h a d ö n t é s é n e k e r e d m é n y e k é n t fogják fel, a k k o r a z
alkothatunk o l y a n átfogó e l m é l e t e t , a m e l y m a ­ e l l e n e b e v e z e t e t t i n t é z k e d é s e k m á s f o r m á t fog­
gyarázatot a d n a a b ű n ö z ő v i s e l k e d é s v a l a m e n n y i nak ölteni. A következő oldalakon megvizsgál­
formájára. juk, hogy a m o d e r n társadalmakra m i l y e n mér­
A b ű n ö z é s s z o c i o l ó g i a i e l m é l e t e i n e k k é t általá­ tékű és milyen típusú bűnözés jellemző, különös
nos e r e d m é n y t k ö s z ö n h e t ü n k . E l ő s z ö r is, e z e k a z f i g y e l m e t fordítva a b r i t h e l y z e t r e .
elméletek h e l y e s e n m u t a t n a k rá, h o g y a b ű n ö z ő
és a t ö r v é n y t i s z t e l ő m a g a t a r t á s k ö z ö t t n e m h ú z ­
ható éles h a t á r v o n a l , u g y a n i s a z o k a k ö r ü l m é ­ A BŰNÖZÉS ALAKULÁSA
nyek, a m e l y e k k ö z ö t t b i z o n y o s v i s e l k e d é s t í p u ­ AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN
sok törvénybe ü t k ö z ő n e k m i n ő s ü l n e k , r e n d k í v ü l
változatosak l e h e t n e k . Az, h o g y m i b ü n t e t e n d ő , Az Egyesült Királyságban a r e n d ő r s é g n e k beje­
majdnem b i z o n y o s a n k a p c s o l a t b a n á l l a h a t a l o m lentett b ű n c s e l e k m é n y e k statisztikai kimutatásai
és az e g y e n l ő t l e n s é g k é r d é s e i v e l a t á r s a d a l o m ­ s z e r i n t m é r t b ű n ö z é s i r á t a a 2 0 . s z á z a d folya­
ban. Másodszor, m i n d e n k i e g y e t é r t a b b a n , h o g y m á n óriási m é r t é k b e n megnövekedett. Az 1 9 2 0 -
a bűnöző magatartás kialakulásában közreját­ a s é v e k e l ő t t A n g l i á b a n é s W a l e s b e n é v e n t e alig
szanak a k ö r n y e z e t i h a t á s o k is. Azt, h o g y v a l a k i s z á z e z e r t ö r v é n y s é r t é s t j e g y e z t e k fel. E z a s z á m
elkövet-e b ű n c s e l e k m é n y e k e t , v a g y i s b ű n ö z ő v é 1 9 5 0 - r e e l é r t e a z ö t s z á z e z r e t , é s 5,6 m i l l i ó e s e t
válik-e, a l a p v e t ő e n b e f o l y á s o l j a az a t á r s a d a l m i feljegyzésével 1 9 9 2 - b e n érte el a csúcsot. 1 9 7 7 és
környezet, a m e l y b e n a z i l l e t ő s z o c i a l i z á l ó d i k . 1 9 9 2 k ö z ö t t a feljegyzett b ű n c s e l e k m é n y e k szá­
Hiányosságai e l l e n é r e t a l á n a c í m k é z é s e l m é l e ­ ma több mint a kétszeresére emelkedett.
tet alkalmazzák a l e g s z é l e s e b b k ö r b e n a b ű n ö z é s Úgy tűnik, hogy az Egyesült Királyság egész
és a deviáns v i s e l k e d é s m a g y a r á z a t á r a . Ez az el­ területén elkövetett b ű n c s e l e k m é n y e k száma az
mélet arra i r á n y í t j a rá a f i g y e l m e t , h o g y b i z o n y o s 1990-es évek közepe óta stabilizálódott. Az olyan
r e n d s z e r e s e n készített vizsgálatok, m i n t például
a z é v e n t e v é g z e t t o r s z á g o s b ű n ü g y i f e l m é r é s (Bri­
tish Crime Survey, BCS), amivel a 6 2 9 - 6 3 0 . ol­
dalon foglalkozunk, általánosságban a b ű n ö z é s
jelentős visszaesését mutatják (lásd 19.1. ábra).
Az újabb adatok szerint a b ű n c s e l e k m é n y áldo­
zatává válás kockázata több m i n t h ú s z év óta
n a p j a i n k b a n a l e g a l a c s o n y a b b (Clegg e t al. 2 0 0 5 ) .
A b ű n ö z é s e m e l k e d é s é n e k m e g á l l á s a s o k szakér­
tőt m e g l e p e t é s k é n t ért. E n n e k o k a i e g y e l ő r e m é g
tisztázatlanok, és nyitott kérdés, hogy a m o s t a n i
t r e n d v a j o n f e n n t a r t h a t ó lesz-e a j ö v ő b e n i s .

Az utóbbi évek bűnügyi statisztikáiban kimu­


t a t o t t v i s s z a e s é s d a c á r a a l a k o s s á g k ö r é b e n meg­
m a r a d t a z a z é r z é s , h o g y a b ű n ö z é s egyre t e r j e d
é s s ú l y o s b o d i k ( N i c h o l a s e t al. 2 0 0 5 ) . A b ű n ö z é s
„Úgy találjuk, hogy a társadalom tagjaiként mindannyian fő t í p u s a i v a l k a p c s o l a t o s a g g o d a l o m u g y a n a leg­
hibáztathatok vagyunk, de csupán a vádlott bűnös". újabb b e s z á m o l ó k szerint c s ö k k e n ő b e n van, de
19. FEJEZET

79.7. ábra Az ismertté vált bűncselekmények A n g l i á b a n és W a l e s b e n , 1 9 8 1 - 2 0 0 4

1998/99 óta 2002-ben


a brit belügyminisztérium új bűnügyi nyilvántartási szabványt
új számítási szabályokat alkalmaz vezettek be ->
25 000

20 000
o
= «> 15 000
f
o
•0)

I £. 10 000
£
ói
— Felmérési (BCS) eredmények"

Rendőrségi nyilvántartás"
^
5 000
i
5
1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004
a
A lakossággal készített interjúkban említett esetek száma, a BCS statisztikai kimutatásai
szerint.
6
A rendőrségen nyilvántartásba vett összes ismertté vált bűncselekmény száma.

a z a n t i s z o c i á l i s v i s e l k e d é s s e l k a p c s o l a t o s aggó­ v e s z n e k , v a g y i s i s m e r t t é v á l n a k . M i v e l i l y e n sta­
d á s s t a b i l m a r a d (Clegg et al. 2 0 0 5 ) . M í g a b ű ­ t i s z t i k á k a t r e n d s z e r e s e n n y i l v á n o s s á g r a hoznak,
nözést valamikor még marginális vagy kivételes l á t s z ó l a g m i n d e n n e h é z s é g n é l k ü l meghatároz­
j e l e n s é g n e k lehetett tekinteni, az u t ó b b i évtize­ h a t j u k a b ű n ö z é s m é r t é k é t . E z a z o n b a n alapve­
d e k b e n k i e m e l k e d ő e n f o n t o s s z e r e p r e tett szert tően hibás feltételezés. A társadalomstatisztikai
s o k e m b e r é l e t é b e n . A f e l m é r é s e k azt m u t a t j á k , a d a t s o r o k k ö z ü l a l i g h a n e m a b ű n ü g y i statiszti­
hogy az e m b e r e k j o b b a n félnek a bűnözéstől, k á k a l e g p o n t a t l a n a b b a k . A k r i m i n o l ó g u s o k min­
mint régebben, és növekvő aggodalom tölti el dig h a n g s ú l y o z z á k , h o g y a b ű n ü g y i statisztikákat
őket, h a s ö t é t e d é s u t á n k e l l k i m e n n i ü k a z u t c á r a . n e m szabad egy az egyben elfogadni.
S o k a n f é l n e k attól, h o g y o t t h o n a i k b a b e t ö r n e k é s A z i s m e r t t é v á l t b ű n c s e l e k m é n y e k r e alapozott
maguk is erőszak áldozataivá válnak. Az embere­ statisztikai kimutatások legalapvetőbb hiányos­
ket egyre j o b b a n aggasztják t o v á b b á a r e n d b o n t á s sága a b b ó l fakad, h o g y a b ű n c s e l e k m é n y e k több­
o l y a n a l a c s o n y a b b s z i n t ű fajtái is, m i n t p é l d á u l a s é g e s o h a s e m j u t a r e n d ő r s é g t u d o m á s á r a . Az em­
graffiti, a g a r á z d a r é s z e g s é g és az u t c á k o n l e b z s e ­ b e r e k s o k f é l e o k b ó l d ö n t h e t n e k úgy, h o g y vala­
lő tinédzser bandák vandalizmusa. m e l y b ű n c s e l e k m é n y t n e m j e l e n t e n e k b e (lásd a
Valójában m i l y e n mértékű a bűnözés, és meny­ 19.1. táblázatot}. M é g a s é r ü l é s s e l j á r ó eseteknek
nyire van kitéve e n n e k a lakosság? M i l y e n intéz­ is c s a k k e v e s e b b m i n t a felét j e l e n t i k b e . Az ál­
k e d é s e k v a n n a k f o l y a m a t b a n a b ű n ö z é s vissza­ d o z a t o k azt á l l í t j á k p é l d á u l , h o g y s é r ü l é s ü k vala­
s z o r í t á s á r a ? E k é r d é s e k k ö r ü l i g e n s o k v i t a folyt m i l y e n m a g á n t e r m é s z e t ű k o n f l i k t u s eredménye,
az utóbbi évtizedekben, mivel a közvélemény v a g y h o g y ők m a g u k o k o z t á k . A b ű n e l k ö v e t é s is­
felháborodásával együtt a bűnözés médiavissz­ m e r e t l e n m a r a d h a t m á s o k o k b ó l is. A z erőszakos
h a n g j a i s fokozódik, m i k ö z b e n a z e g y m á s t v á l t ó b ű n c s e l e k m é n y e k b i z o n y o s f o r m á i p é l d á u l köny-
kormányzatok rendre megígérik, hogy „kemé­ n y e b b e n m a r a d n a k l a t e n s e k , m i n t m á s o k . A fizi­
n y e b b e n l é p n e k fel a b ű n ö z ő k e l l e n " . A b ű n ö z é s k a i és s z e x u á l i s e r ő s z a k g y a k r a n zárt ajtók mö­
v a l ó d i t e r m é s z e t é n e k és e l t e r j e d é s é n e k a felde­ gött, az o t t h o n o k b a n , a g o n d o z á s i i n t é z m é n y e k ­
rítése a z o n b a n - az ezzel kapcsolatos politikáról b e n v a g y a b ö r t ö n ö k b e n f o r d u l e l ő . A z áldozatok
n e m i s b e s z é l v e - t á v o l r ó l s e m e g y s z e r ű feladat. f é l n e k attól, h o g y a r e n d ő r s é g n e m h i s z nekik,
v a g y a t t ó l t a r t a n a k , h o g y h a p a n a s z t emelnek,
b á n t a l m a z á s u k m é g f o k o z ó d n i fog. M i n t azt az
a l á b b i a k b a n l á t n i fogjuk, a c s a l á d i e r ő s z a k áldo­
A bűnözés és a bűnözési statisztikák
z a t a i k ü l ö n ö s e n v o n a k o d n a k a t t ó l , h o g y bejelen­
t é s t t e g y e n e k a r e n d ő r s é g e n . E g y e s e k feltételezik,
A b ű n ö z é s k i t e r j e d é s é n e k és a b ű n c s e l e k m é n y e k
h o g y az effajta b ű n c s e l e k m é n y e k t ú l s á g o s a n tri­
leggyakoribb formáinak meghatározásához elő­
v i á l i s a k a h h o z , h o g y a r e n d ő r s é g h e z forduljanak
s z ö r is m e g v i z s g á l h a t j u k a h i v a t a l o s b ű n ü g y i sta­
m i a t t u k , v a g y ú g y g o n d o l j á k , h o g y a rendőrség
t i s z t i k á k a t a z o k n a k a b ű n c s e l e k m é n y e k n e k a szá­
a m ú g y s e m t e h e t n e s e m m i t é r t ü k . A z autólopá-
máról, amelyeket a rendőrségen nyilvántartásba
3
BUNOZES ES DEVIANCIA 629

sok legnagyobb r é s z é t u g y a n a k k o r b e j e l e n t i k , m i ­ hogy közvetlenül az embereket kérdezi meg az


vel a t u l a j d o n o s n a k e z t m e g k e l l t e n n i e a h h o z , adott évben általuk tapasztalt b ű n c s e l e k m é n y e k ­
hogy a b i z t o s í t ó n á l k á r t é r í t é s i k ö v e t e l é s s e l l é p ­ ről. A B C S ezzel a m ó d s z e r r e l készített statiszti­
hessen fel. k á i a z o k a t a b ű n c s e l e k m é n y e k e t is t a r t a l m a z z á k ,
Másodszor, a r e n d ő r s é g e n b e j e l e n t e t t b ű n c s e ­ amelyek a rendőrség számára n e m váltak ismert­
lekmények k ö z ü l s o k n e m s z e r e p e l a s t a t i s z t i k á k ­ té, tehát a rendőrségi nyilvántartások mellett
ban. Úgy b e c s ü l t é k , h o g y az ö s s z e s b ű n c s e l e k ­ e z e k a k i m u t a t á s o k is f o n t o s f o r r á s n a k t e k i n t h e ­
ménynek k ö r ü l b e l ü l 4 3 s z á z a l é k a j u t a r e n d ő r s é g tők. A f e l m é r é s e s z k ö z é ü l s z o l g á l ó i n t e r j ú k s o r á n
tudomására, é s m i n d ö s s z e 2 9 s z á z a l é k u k j e l e n i k különféle háztartástípusokban élő emberektől
meg a s t a t i s z t i k á k b a n : e z e k az a d a t o k a z o n b a n é r d e k l ő d n e k a b ű n ö z é s s e l k a p c s o l a t b a n az utób­
a bűncselekmény típusától függően változnak bi 12 h ó n a p során szerzett tapasztalataikról. Ezt
(BCS 2 0 0 2 / 2 0 0 3 ) . E n n e k s z á m o s o k a v a n . A r e n d ­ a felmérést m i n d e n évben elvégzik az Egyesült
őrség k é t e l k e d h e t p é l d á u l b i z o n y o s i n f o r m á c i ó k Királyság körülbelül negyvenezer felnőtt állam­
hitelességében, a m e l y e k r ő l a z á l l í t ó l a g o s b ű n c s e ­ p o l g á r á b ó l á l l ó r e p r e z e n t a t í v m i n t á n (lásd a 19.2.
lekményekre v o n a t k o z ó a n t u d o m á s t s z e r e z , vagy ábrát). Noha a bűncselekmények különböző tí­
a z áldozat n e m k í v á n f o r m á l i s p a n a s z t t e n n i . pusainak esetében más és m á s arányban mutat­

A bűncselekmények részleges bejelentésének kozik növekedés vagy c s ö k k e n é s , és egyes adatok

és részleges n y i l v á n t a r t á s b a v é t e l é n e k á l t a l á n o s az erőszakos b ű n c s e l e k m é n y e k számának emel­

hatása, h o g y a h i v a t a l o s b ű n ü g y i s t a t i s z t i k á k az kedésére utalnak, az általános trend az 1990-es

összes b ű n c s e l e k m é n y n e k c s u p á n e g y r é s z é t tük­ évek közepe óta m i n d a B C S , m i n d a rendőrség

rözik. A h i v a t a l o s s t a t i s z t i k á k b a n m e g n e m j e l e n ő á l t a l feljegyzett b ű n c s e l e k m é n y e k e s e t é b e n c s ö k ­

bűncselekményeket latens bűnözésnek nevezik. kenést mutat.

A b ű n ö z é s t é n y l e g e s m é r t é k é r ő l az E g y e s ü l t A B C S - h e z h a s o n l ó felmérések az úgynevezett
Királyságban t a l á n p o n t o s a b b k é p e t a l k o t h a t u n k , v i k t i m i z á c i ó s vizsgálatok körébe tartoznak. Ezek
ha az é v e n t e e l v é g z e t t o r s z á g o s b ű n ü g y i f e l m é r é s k é t s é g k í v ü l é r t é k e s m u t a t ó k n a k t e k i n t h e t ő k , de a
(BCS) a d a t a i b ó l t á j é k o z ó d u n k . A B C S o l y m ó d o n v i k t i m i z á c i ó s v i z s g á l a t o k a d a t a i t á l t a l á b a n óva­
méri a b ű n ö z é s s z i n t j é t A n g l i á b a n és W a l e s b e n , tosan kell kezelni. B i z o n y o s e s e t e k b e n m a g a a

19.1. táblázat A bűncselekmények rendőrségi bejelentésének elmulasztásához vezető okok százalékos megosz­
lása, 2 0 0 3 - 2 0 0 4 a
Vandaliz­ Betörés Járművekből Egyéb Egyéb lo­ Erőszakos Összeha­ Összes
mus való lopás és háztartási pás/zsebtol­ bűncse­ sonlítható bűncselek­
lopási kísérletb lopás vajlás lekmény részhalmaz1 mény
Triviális/kár nélküli
esemény/rendőrség
nem tesz vagy nem
tehet semmitd 82 72 85 78 71 47 71 72
Magánügy/szemé­
lyesen elintézett
esemény 16 20 12 19 16 46 24 22
Kényelmetlen
bejelenteni 5 4 8 6 9 5 6 6
Más hatóságoknak
bejelentett esemény 2 4 1 2 17 8 4 5
Rendőrséggel össze­
függő okoke 3 3 3 2 1 3 3 2
Félelem a büntetéstől 2 4 1 1 0 6 3 2
Egyéb 1 2 1 1 1 2 2 2
Súlyozatlan alap 1377 284 926 818 377 545 3544 4739
a
Egynél több ok adható meg.
b
A járművekből történt lopások feltüntetése nélkül, mivel nagyon kevés bejelentetlen esemény történt.
c
Az összehasonlítható bűnesetek részhalmaza a vandalizmus, betörés, járműből történő lopás, kerékpárlopás, testi sér­
tés, csoportos garázdaság, rablás, utcai rablás és besurranásos lopás eseteit tartalmazza.
d
A túlságosan triviális/káresemény nélküli/a rendőrséget nem érdeklő/csupán megkísérelt, sikertelen események együt­
tesen kezelve, meghatározásuk hasonlósága miatt.
e
A rendőrséggel összefüggő okok: a rendőrségtől való félelem, a rendőrség nem kedvelése és a rendőrséggel vagy a
bíróságokkal kapcsolatban korábban szerzett rossz tapasztalatok.
forrás: Nicholas et al. 2005.
630 19. FEJEZET

79.2. ábra A rendőrségnek bejelentett bűncselekmények becsült százalékos aránya

Valamennyi összehasonlítható bűneset

Gépjárműlopás

Kárt okozó betörés

Rablótámadás

Betörési kísérlet (nem okozott kárt)

Testi sértés (ideértve a sérülést okozó támadást)

Gépjármű feltörése

Kerékpárlopás

Zsebtolvajlás

Gépjárműlopási kísérlet

Rongálás

Személy elleni támadás (nem okoz sérülést)

100

Forrás: Nicholas et al. 2005.

vizsgálati m ó d s z e r hiányos adatközlést eredmé­ v á l a s z a e g y é r t e l m ű i g e n : a k u t a t á s o k és a bűn­


nyezhet. A B C S felmérést a válaszadók otthonai­ ü g y i s t a t i s z t i k á k azt m u t a t j á k , h o g y a bűnözés
b a n lebonyolított interjúk útján hajtják végre. Ez és a v i k t i m i z á l ó d á s e l o s z l á s a a l a k o s s á g körében
a z z a l j á r h a t , h o g y p é l d á u l a c s a l á d i e r ő s z a k vala­ n e m v é l e t l e n s z e r ű . A férfiak p é l d á u l gyakrabban
m e l y áldozata esetleg n e m számol be az erősza­ k ö v e t n e k el b ű n c s e l e k m é n y e k e t , m i n t a nők, és
kos c s e l e k m é n y r ő l , h a a n n a k a z e l k ö v e t ő j e j e l e n a f i a t a l a b b a k g y a k r a b b a n k e v e r e d n e k b e l e bűn­
van, vagy é p p e n ott k é s z ü l a z i n t e r j ú , a h o l a z e s e ­ esetekbe, m i n t az idősek.
m é n y történt. E n n é l is fontosabb hibaforrás, hogy A n n a k a v a l ó s z í n ű s é g e , h o g y v a l a k i bűncse­
a f e l m é r é s n e m t e r j e d k i a 1 6 é v e n a l u l i a k r a , to­ l e k m é n y á l d o z a t á v á válik-e, s z o r o s a n összefügg
v á b b á a h a j l é k t a l a n o k r a és a k ü l ö n f é l e g o n d o z á s i a z z a l a k ö r n y e z e t t e l , a m e l y b e n é l . Az anyagi­
intézmények, például a szociális o t t h o n o k lakói­ lag h á t r á n y o s a b b h e l y z e t ű l a k ó k ö r z e t e k b e n ál­
ra sem. Ez k ü l ö n ö s e n fontos, mivel m á s kutatási t a l á b a n m a g a s a b b a b ű n ö z é s i r á t a . A lepusztult
e r e d m é n y e k azt m u t a t t á k , h o g y e z e k a c s o p o r t o k b e l v á r o s i k ö r z e t e k b e n é l ő k , g y a k r a b b a n válnak
- m i n t az a l á b b i a k b a n l á t n i fogjuk - k ü l ö n ö s e n b ű n c s e l e k m é n y á l d o z a t á v á , m i n t a j ó m ó d ú elő­
gyakran válnak b ű n c s e l e k m é n y e k áldozataivá. v á r o s i k ö r z e t e k l a k ó i . Ú g y t ű n i k , h o g y a z etnikai
A b ű n ö z é s r e vonatkozó információk egy m á s i k k i s e b b s é g e k a r á n y t a l a n u l n a g y m é r t é k ű koncent­
j e l e n t ő s forrását a z ú g y n e v e z e t t ö n k é n t e s b e v a l l á ­ r á l ó d á s a a b e l v á r o s i r é g i ó k b a n j e l e n t ő s e n hozzá­
s o n a l a p u l ó v i z s g á l a t o k alkotják, a m e l y e k b e n a z j á r u l h a t a h h o z , h o g y k ö r ü k b e n m a g a s a b b arányú
e m b e r e k e t arra kérik, h o g y n é v t e l e n ü l v a l l j á k b e , a viktimizálódás.
h o g y e l k ö v e t t e k - e t ö r v é n y s é r t é s t v a l a h a is. T e r m é ­
szetesen az ilyen vizsgálatok s e m térnek ki min­
denre, mivel a résztvevők esetleg n e m akarnak A nemek és a bűnözés
b e s z á m o l n i v a l a m i l y e n t ö r v é n y s é r t é s r ő l , m e r t fél­
n e k a k ö v e t k e z m é n y e k t ő l . Az e m l é k e z e t h i b a vagy A s z o c i o l ó g i a m á s t e r ü l e t e i h e z h a s o n l ó a n a kri­
a „ h e n c e g é s i v á g y " k ö v e t k e z t é b e n e l ő f o r d u l h a t az m i n o l ó g i a is h o s s z ú i d ő n át s z i n t e teljesen fi­
e l k ö v e t e t t c s e l e k m é n y e k e l t ú l z á s a is. g y e l m e n k í v ü l h a g y t a a t á r s a d a l o m egyik felét: a
f e m i n i s t á k j o g o s a n b í r á l t á k a kriminológusokat
azért, m e r t s z a k t e r ü l e t ü k o l y a n , k i z á r ó l a g a fér­
ÁLDOZATOK ES BŰNELKÖVETŐK fiak u r a l t a t u d o m á n y á g , a m e l y b e n a n ő k általában
„ l á t h a t a t l a n o k " , m i n d a z e l m é l e t i megfontolások,
Kérdés, hogy bizonyos egyének vagy csoportok m i n d az empirikus vizsgálatok tekintetében. Az
másoknál nagyobb valószínűséggel követnek-e 1 9 7 0 - e s é v e k ó t a s z á m o s f o n t o s f e m i n i s t a mun­
el bűncselekményeket, i l l e t v e g y a k r a b b a n vál­ ka i r á n y í t o t t a rá a f i g y e l m e t arra, h o g y a nők ál­
nak-e a b ű n ö z ő k áldozataivá. A k r i m i n o l ó g u s o k tal e l k ö v e t e t t b ű n c s e l e k m é n y e k e l t é r ő m ó d o n é s
BŰNÖZÉS ÉS DEVIANCIA 631

más k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t v a l ó s u l n a k m e g , m i n t a mutatnak. Ottó Pollak ( 1 9 5 0 ) szerint ez a hely­


férfiak tettei, és h o g y a n ő k b ü n t e t ő i g a z s á g s z o l ­ zet, m i v e l a n ő k á l t a l e l k ö v e t e t t b ű n c s e l e k m é ­
gáltatási rendszerrel kapcsolatos tapasztalatait nyek gyakran bejelentetlenül maradnak. Pollak
erősen b e f o l y á s o l j á k a m e g f e l e l ő férfi és n ő i sze­ szerint a n ő k t ú l n y o m ó része által betöltött ház­
repekre v o n a t k o z ó f e l t é t e l e z é s e k . A f e m i n i s t á k t a r t á s i s z e r e p a l k a l m a t a d s z á m u k r a , h o g y ott­
fontos s z e r e p e t j á t s z o t t a k a b b a n is, h o g y felhív­ h o n és a magánszférában k ö v e s s e n e k el bűnöket.
ták a figyelmet a n ő k e l l e n i e r ő s z a k e l t e r j e d t s é g é ­ P o l l a k a n ő k e t t e r m é s z e t ü k t ő l fogva h a j l a m o s ­
re mind az o t t h o n o k b a n , m i n d a k ö z t e r ü l e t e k e n . nak tekintette b ű n ö k elkövetésére, és úgy vélte,
hogy igen ügyesen tudják leplezni a bűneiket.
Ez - á l l í t o t t a - b i o l ó g i a i m e g h a t á r o z o t t s á g u k b ó l
A férfi és női bűnözés arányai következik, mivel a nők megtanulták elrejteni a
menstruációval járó fájdalmakat és kényelmet­
A bűnözés n e m i m e g o s z l á s á r ó l m e g l e p ő statisz­ l e n s é g e k e t a férfiak e l ő l , és a s z e x u á l i s k ö z ö s ü l é s
tikai k i m u t a t á s o k k é s z ü l t e k . A l e g ú j a b b a d a t o k során képesek tettetni a gyönyört, ellentétben a
szerint A n g l i á b a n é s W a l e s b e n a z ö s s z e s i s m e r t ­ férfiakkal. P o l l a k azt á l l í t o t t a t o v á b b á , h o g y a n ő i
té vált e l k ö v e t ő n e k c s a k k ö r ü l b e l ü l 19 s z á z a l é ­ b ű n e l k ö v e t ő k e t e l n é z ő b b e n k e z e l i k a férfi r e n d ­
k a n ő ( H o m e Office 2 0 0 3 ) . Ó r i á s i e g y e n l ő t l e n s é g őrtisztviselők „lovagias" attitűdjeik következté­
van továbbá a b e b ö r t ö n z ö t t férfiak és n ő k a r á n y a b e n (Pollak 1 9 5 0 ) .
között is, n e m c s a k N a g y - B r i t a n n i á b a n , h a n e m a z A Pollak által a nőkről m i n t félrevezetésre haj­
összes i p a r o s o d o t t o r s z á g b a n . N o h a a z ő r i z e t b e l a m o s é s e l n é z ő b b e n k e z e l t s z e m é l y e k r ő l felraj­
vett nők s z á m a A n g l i á b a n é s W a l e s b e n a z u t ó b b i zolt kép megalapozatlan sztereotípiákra épül, ám
időben, 1 9 9 2 é s 2 0 0 2 k ö z ö t t 1 7 3 s z á z a l é k k a l n ö ­ az az állítása, hogy a nőket e l n é z ő b b e n kezeli az
vekedett, a n ő k m é g m i n d i g c s u p á n c s e k é l y töre­ igazságszolgáltatási rendszer, igen sok vitát és
dékét alkotják az ö s s z e s s z a b a d s á g v e s z t é s r e í t é l t v i z s g á l a t o t v á l t o t t k i . A l o v a g i a s s á g i t é z i s t két­
bűnelkövetőnek: a teljes börtönpopulációnak f é l e k é p p e n a l k a l m a z t á k . E l ő s z ö r is, l e h e t s é g e s ,
mindössze 6 s z á z a l é k á t t e s z i k ki a n ő k ( H o m e Of­ h o g y a r e n d ő r ö k és m á s h i v a t a l o s s z e m é l y e k a
fice 2 0 0 3 ) . É l e s e l l e n t é t v a n t o v á b b á a férfiak és n ő i b ű n e l k ö v e t ő k e t k e v é s b é tartják v e s z é l y e s n e k ,
a nők által e l k ö v e t e t t b ű n c s e l e k m é n y e k t í p u s a i m i n t a férfiakat, é s a d o t t e s e t b e n s z e m e t h u n y n a k
között is. M i n t a 2 9 . 3 . ábra m u t a t j a , a n ő k s o k k a l o l y a n t e v é k e n y s é g e i k fölött, a m e l y e k é r t férfiakat
nagyobb v a l ó s z í n ű s é g g e l k ö v e t n e k e l l o p á s o k a t l e t a r t ó z t a t n á k . M á s o d s z o r , az í t é l e t e k a n ő k e t j ó ­
(rendszerint ü z l e t e k b e n ) , m i n t e r ő s z a k o s b ű n ­ val r i t k á b b a n j u t t a t j á k b ö r t ö n b e , m i n t a férfiakat.
cselekményeket. A lovagiassági tézis tesztelésére számos empirikus

Természetesen lehetséges, hogy a b ű n ö z é s b e n vizsgálatot végeztek, de az e r e d m é n y e k b ő l n e m

mutatkozó n e m i k ü l ö n b s é g e k a v a l ó s á g b a n ki­ lehet határozott következtetést levonni. A n e m i

sebbek a n n á l , m i n t a m i t a h i v a t a l o s s t a t i s z t i k á k hovatartozás viszonylagos hatásainak mérésekor

19.3. ábra Az elítélt és a letartóztatott személyek százalékos megoszlása a


bűncselekmények típusa szerint, 2 0 0 2

&
jfi <jP*

» ^.d? ,m? ..«r

Forrás: Home Office 2004.


19. FEJEZET

f e l m e r ü l ő f ő n e h é z s é g e k e t m á s t é n y e z ő k k e l (pél­ m e g b ü n t e t é s é r e o l y a n v i s e l k e d é s é r t , a m i t férfiak
d á u l az é l e t k o r r a l és a faji v a g y o s z t á l y - h o v a t a r ­ e s e t é b e n e l f o g a d h a t a t l a n n a k í t é l n é n e k . M á s ku­
tozással) való összefüggések okozzák. Úgy tűnik t a t á s o k arra u t a l n a k , h o g y b i z o n y o s n ő k k e l - pél­
p é l d á u l , h o g y a z i d ő s e b b n ő i b ű n e l k ö v e t ő k e t ke­ dául azokkal, akik n e m a nőiesség bevett normái
v é s b é s z i g o r ú a n k e z e l i k , m i n t férfi t á r s a i k a t . M á s szerint élnek - szigorúbban bánnak. A „rossz
v i z s g á l a t o k p e d i g azt m u t a t t á k ki, h o g y a f e k e t e a n y á n a k " t e k i n t e t t n ő k p é l d á u l s ú l y o s a b b bün­
nők rosszabb b á n á s m ó d b a n részesülnek a rend­ tetéseket kaphatnak a bíróságoktól (Carlen 1983).
őrségen, m i n t a fehérek. Á m a z e l t é r ő b á n á s m ó d ö n m a g á b a n a l i g h a ad­
Egy m á s i k vizsgálódási irányként a feministák h a t k i e l é g í t ő m a g y a r á z a t o t a férfi, i l l e t v e n ő i bű­
f e l v e t e t t é k azt a k é r d é s t is, h o g y a „ n ő i e s s é g g e l " nözési arányok közötti óriási különbségre. Ennek
k a p c s o l a t o s t á r s a d a l m i felfogás h o g y a n befolyá­ okai szinte b i z o n y o s a n ugyanazok, m i n t amelyek
solja a n ő k t a p a s z t a l a t a i t a b ü n t e t ő igazságszol­ m á s s z f é r á k b a n is m e g m u t a t k o z n a k a n e m e k kö­
g á l t a t á s b a n . F r a n c e s H e i d e n s o h n ( 1 9 9 5 ) azt állí­ z ö t t i k ü l ö n b s é g e k t e k i n t e t é b e n . V a n n a k termé­
totta, h o g y a n ő k k e l d u r v á b b a n b á n n a k a z o l y a n szetesen specifikusan „női b ű n ö k " : e z e k közül is
esetekben, ahol állítólag a női szexualitás normái­ k i e m e l k e d i k a p r o s t i t ú c i ó , a m i é r t a n ő k e t elítélik,
tól e l t é r ő e n v i s e l k e d n e k . P é l d á u l a z o k a fiatal lá­ de férfi k l i e n s e i k e t n e m . A „férfi b ű n ö k " főként a
n y o k , a k i k r ő l ú g y tartják, h o g y v á l o g a t á s n é l k ü l s z o c i a l i z á c i ó s k ü l ö n b s é g e k m i a t t , t o v á b b á azért
hajlandók bárkivel szexuális kapcsolatot létesíte­ is m a r a d n a k a férfiak s z á m á r a f e n n t a r t v a , mert
ni, g y a k r a b b a n k e r ü l n e k ő r i z e t b e , m i n t a h a s o n ­ a férfiak é l e t m ó d j a ma is s o k k a l k e v é s b é otthon­
l ó a n j e l l e m e z h e t ő fiúk. I l y e n e s e t e k b e n a n ő k e t k ö z p o n t ú , m i n t a l e g t ö b b n ő é . M i n t P o l l a k felfo­
„kétszeresen deviánsnak" tekintik, mert n e m csu­ g á s á n á l is l á t t u k , a n e m e k k ö z ö t t i k ü l ö n b s é g e k e t
p á n a t ö r v é n y t s z e g i k meg, h a n e m m e g c s ú f o l j á k a b ű n ö z é s t e r é n g y a k r a n a férfi, i l l e t v e n ő i „alkat"
a „megfelelő" női viselkedéssel s z e m b e n támasz­ v e l e s z ü l e t e t t b i o l ó g i a i v a g y p s z i c h o l ó g i a i eltéré­
tott e l v á r á s o k a t is. I l y e n k o r t e h á t n e m a n n y i r a a z seire vonatkozó feltételezésekkel magyarázták,
elkövetett b ű n c s e l e k m é n y jellege, h a n e m inkább t ö b b e k k ö z ö t t a k ü l ö n b ö z ő fizikai e r ő , az akti­
„ d e v i á n s " é l e t s t í l u s u k a l a p j á n í t é l i k m e g őket. H e i ­ v i t á s , i l l e t v e p a s s z i v i t á s v a g y a s z ü l é s s e l , illetve
d e n s o h n és m á s o k is rámutattak a kettős m é r c e gyermekneveléssel összefüggő kötelességek fi­
meglétére a b ü n t e t ő igazságszolgáltatásban: míg g y e l e m b e v é t e l é v e l . M a n a p s á g a „ n ő i e s " tulajdon­
a férfiaknál az a g r e s s z i v i t á s t és az e r ő s z a k o s s á g s á g o k n a g y r é s z t t á r s a d a l m i ú t o n j ö n n e k létre, ha­
megnyilvánulásait természetes jelenségnek te­ s o n l ó a n a „férfiasság" j e l l e m z ő v o n á s a i h o z . Sok
kintik, a h a s o n l ó típusú női b ű n c s e l e k m é n y e k e t n ő m á s é r t é k e k t i s z t e l e t b e n t a r t á s á r a nevelődik
pszichológiai okokkal magyarázzák. a t á r s a d a l m i é l e t b e n , m i n t a férfiak: i l y e n érték
l e h e t p é l d á u l a m á s o k k a l v a l ó t ö r ő d é s vagy a sze­
A női b ű n ö z é s „láthatóbbá" tétele érdekében
m é l y e s k a p c s o l a t o k á p o l á s a . U g y a n i l y e n fontos,
kifejtett e r ő f e s z í t é s e i k s o r á n a f e m i n i s t á k s z á m o s
h o g y s z á m o s i d e o l ó g i a i é s m á s t é n y e z ő (például
alapos vizsgálatot folytattak női b ű n ö z ő k köré­
a „ v o n z ó n ő " i d e á l j a ) is b e f o l y á s o l j a a n ő k visel­
b e n - a lánybandáktól a n ő i terroristákon keresz­
k e d é s é t o l y a n i r á n y b a n , a m i a f é r f i a k é n á l szoro­
tül a b e b ö r t ö n z ö t t n ő k i g . E z e k a v i z s g á l a t o k azt
sabb kontrollt jelent.
mutatták, hogy az erőszakosság n e m kizárólag a
férfi b ű n ö z ő k j e l l e m v o n á s a . A n ő k k i s e b b gyako­ A k r i m i n o l ó g u s o k m á r a 1 9 . s z á z a d vége óta
risággal v e s z n e k r é s z t e r ő s z a k o s b ű n c s e l e k m é ­ azt j ó s o l j á k , h o g y a n e m e k e g y e n l ő s í t é s e a bűnö­
n y e k b e n , de n ő k is e l k ö v e t n e k a f é r f i a k é i h o z h a ­ zés t e r é n is c s ö k k e n t i vagy m e g s z ü n t e t i a férfiak
sonló erőszakos cselekményeket. és a n ő k k ö z ö t t i k ü l ö n b s é g e k e t , ám a bűnözés
Miért olyan sokkal alacsonyabb tehát a bűnö­ m i n d m á i g a n e m i h o v a t a r t o z á s á l t a l e r ő s e n meg­
zési arány a n ő k körében, m i n t a férfiaknál? Bi­ h a t á r o z o t t j e l e n s é g m a r a d t . M é g m a s e m tudjuk
z o n y o s a d a t o k arra u t a l n a k , h o g y a n ő i e l k ö v e t ő k s e m m i f é l e b i z o n y o s s á g g a l m e g m o n d a n i , hogy a
igen gyakran képesek elkerülni, hogy bíróság elé n ő i és a férfi b ű n ö z é s i a r á n y o k e l t é r é s e i valaha is
kerüljenek, mert rá tudják v e n n i a rendőrséget e l fognak-e t ű n n i .
vagy m á s h a t ó s á g o k a t , h o g y t e t t e i k e t k e d v e z ő b b
színben lássák. A h h o z folyamodnak, amit „a ne­
m e k k ö z ö t t i s z e r z ő d é s n e k " s z o k á s n e v e z n i : a fér­ A bűnözés és „a férfiasság válsága"
fiak é s n ő k k ö z ö t t h a g y o m á n y o s a n l é t e z i k egy
íratlan megállapodás, m e l y n e k értelmében a nők A n a g y v á r o s o k s z e g é n y e b b n e g y e d e i b e n tapasz­
egyrészt szeszélyes és impulzív, másrészt viszont t a l h a t ó m a g a s b ű n ö z é s i a r á n y t k ü l ö n ö s e n a fiatal
v é d e l e m r e szoruló t e r e m t m é n y e k (Worrall 1 9 9 0 ) . férfiak t e v é k e n y s é g é v e l h o z z á k k a p c s o l a t b a . Mi­
E felfogás j e g y é b e n a r e n d ő r s é g és a b í r ó s á g o k is ért fordul e z e k b e n a k ö r z e t e k b e n o l y a n sok fia­
l o v a g i a s a n j á r n a k el, é s n e m t ö r e k s z e n e k a n ő k tal férfi a b ű n ö z é s f e l é ? B i z o n y o s v á l a s z o k a t erre
BŰNÖZÉS ÉS DEVIANCIA

a kérdésre m á r é r i n t e t t ü n k . A fiúk g y a k r a n m á r távol áll attól, h o g y igazságos l e g y e n . A f e m i n i s t a


igen korai é l e t s z a k a s z b a n b a n d á k b a v e r ő d n e k , k r i m i n o l ó g i a a z o n b a n s o k a t tett a n ő k e l l e n i b ű n ­
olyan s z u b k u l t ú r á k a t alkotva, a m e l y e k b e n a b ű ­ cselekmények tudatosításáért a társadalomban,
nözés egyes f o r m á i h o z z á t a r t o z n a k az é l e t m ó d ­ t e h á t azért, h o g y a z i l y e n c s e l e k m é n y e k e l í t é l é s e
hoz. Attól k e z d v e pedig, h o g y a b a n d a t a g o k a t a beépüljön a b ű n ü l d ö z é s s e l kapcsolatos közgon­
hatóságok b ű n ö z ő n e k c í m k é z i k , azok valóban d o l k o d á s b a . Itt c s a k a n e m i e r ő s z a k b ű n c s e l e k ­
rendszeres bűnözői tevékenységet folytatnak. m é n y é t vizsgáljuk meg közelebbről, az otthoni
Annak a t é n y n e k d a c á r a , h o g y ma l á n y b a n d á k e r ő s z a k k a l és a s z e x u á l i s z a k l a t á s s a l m á s fejeze­
is léteznek, az i l y e n s z u b k u l t ú r á k b a n a l a p v e t ő e n t e k b e n f o g l a l k o z u n k ( l á s d a 7. „Családok és intim
ma is a férfiak d o m i n á l n a k , és e z e k e t átitatják a kapcsolatok", illetve a 18. „Munka és gazdasági
kaland, az i z g a l o m és a b a j t á r s i a s s á g é r t é k e i . élet" című fejezetet).
A 12. fejezetben f o g l a l k o z t u n k a z z a l a g o n d o ­ A n e m i erőszak elterjedtségét szinte lehetetlen
lattal, hogy a m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n „a férfias­ pontosan megállapítani. Az elkövetett cselekmé­
ság válsága" t a p a s z t a l h a t ó . M í g v a l a m i k o r a fiatal n y e k n e k c s u p á n kis hányada kerül a rendőrség
férfiak b i z t o n s á g g a l s z á m í t h a t t a k é l e t ü k végéig l á t ó k ö r é b e és e z e n k e r e s z t ü l a s t a t i s z t i k a i nyil­
tartó s z a k m a i k a r r i e r r e , a m i m i n d v é g i g l e h e t ő v é vántartásokba. 1999-ben a rendőrség 7 8 0 9 esetet
teszi c s a l á d f e n n t a r t ó k é n t v i s e l t s z e r e p ü k b e t ö l t é ­ j e g y z e t t fel. A B C S f e l m é r é s e k a l a p j á n t e t t b e c s ­
sét, mára ez a s z e r e p s o k férfi s z á m á r a j ó v a l in­ lések szerint a tényleges adat e n n é l jóval maga­
gatagabbá vált. A m u n k a e r ő p i a c o n b e k ö v e t k e z ő s a b b , de a f e n t e b b j e l z e t t o k o k m i a t t v a l ó s z í n ű ,
változások é r e z h e t ő f e n y e g e t é s s é t e t t é k a m u n k a ­ hogy a B C S s e m képes p o n t o s a n feltárni a n e m i
nélküliséget. M i k ö z b e n a f é r f i a k n a k s z e m b e k e l l e r ő s z a k v a l ó s á g o s gyakoriságát.
nézniük a m u n k a h e l y i b i z o n y t a l a n s á g g a l , a n ő k M á r e m l í t e t t ü k , h o g y a h á z a s s á g o n b e l ü l i erő­
pénzügyileg, s z a k m a i l a g és e g y é b k é n t is függet­ szakos közösülést a brit törvények egészen 1 9 9 1 -
lenebbé v á l n a k . A n n a k a m a g y a r á z a t á t k e r e s v e , ig n e m büntették. Egy 1736-ban hozott ítéletében
hogy az e r ő s z a k és az a g r e s s z i ó m i é r t t e k i n t h e t ő S i r M a t t h e w H a l e k i j e l e n t e t t e : „ A férj n e m m a ­
a férfi identitás e l f o g a d h a t ó a l k o t ó e l e m é n e k , s o k r a s z t a l h a t ó el a saját t ö r v é n y e s f e l e s é g é n e l k ö ­
szociológus é s k r i m i n o l ó g u s t á m a s z k o d o t t R o ­ v e t e t t e r ő s z a k b ű n é b e n , m i v e l k ö l c s ö n ö s egyet­
bert C o n n e l l n e k a „ h e g e m ó n m a s z k u l i n i t á s s a l " értéssel megkötött házassági szerződésük alapján
kapcsolatos e l g o n d o l á s a i r a ( l á s d a 3 6 0 - 3 6 3 . ol­ a feleség i l y e n t e k i n t e t b e n a l á r e n d e l t e m a g á t a
dalt). férjének, a m i t n e m v o n h a t v i s s z a ( i d é z i H a l l e t
al. 1 9 8 4 , 2 0 . o . ) . A n g l i á b a n é s W a l e s b e n e z a for­
m u l a p r e c e d e n s m a r a d t e g é s z e n a z 1 9 9 0 - e s éve­
A nők ellen elkövetett bűnök kig, a m i k o r a L o r d o k H á z a ú g y foglalt állást, h o g y
a m o d e r n i d ő k b e n e l f o g a d h a t a t l a n az a felfogás,
Vannak bizonyos bűncselekmény-kategóriák, m i s z e r i n t a férjnek j o g a v a n e r ő s z a k k a l m a g á é v á
amelyekben t ú l n y o m ó r é s z t a férfiak az a g r e s s z o ­ t e n n i a feleségét.
rok és a n ő k az á l d o z a t o k . A c s a l á d i e r ő s z a k , a E g y n ő s z á m o s o k b ó l d ö n t h e t úgy, h o g y a z elle­
szexuális z a k l a t á s , a n e m i e r ő s z a k és á l t a l á b a n ne elkövetett n e m i erőszakról n e m tesz bejelen­
a másik fél által n e m k í v á n t s z e x u á l i s é r i n t k e ­ tést a r e n d ő r s é g n e k . A m e g e r ő s z a k o l t n ő k t ö b b ­
zés megvalósítása t i p i k u s a n o l y a n b ű n c s e l e k m é ­ sége vagy szeretné kitörölni az e m l é k e z e t é b ő l az
nyek, a m e l y e k n é l a férfiak s z á m u k r a h a t a l m a t eseményt, vagy n e m hajlandó alávetni magát
biztosító fizikai e r e j ü k e t v a g y t á r s a d a l m i pozí­ az o r v o s i k i v i z s g á l á s , a r e n d ő r s é g i k i k é r d e z é s és
ciójukat a n ő k e l l e n h a s z n á l j á k fel. M i n d e z e k e t a bírósági keresztkérdések számára megszégyení­
elkövették m á r n ő k i s férfiak e l l e n , a z o n b a n to­ t ő p r o c e d ú r á i n a k . A jogi eljárás g y a k r a n h o s s z ú
vábbra is s z i n t e k i z á r ó l a g a n ő k e l l e n i r á n y u l ó ideig tart és m e g f é l e m l í t ő h a t á s ú l e h e t . A b í r ó s á ­
bűnöknek t e k i n t h e t ő e k . E g y e s b e c s l é s e k s z e r i n t gi t á r g y a l á s o k n y i l v á n o s a k , és ott az á l d o z a t n a k
a nők 25 s z á z a l é k a v á l i k e r ő s z a k á l d o z a t á v á vala­ s z e m b e kell n é z n i e az általa megvádolt személy-
mikor élete s o r á n , d e m i n d e n n ő n e k s z e m b e k e l l l y e l . B i z o n y í t a n i a kell, h o g y a b e h a t o l á s v a l ó b a n
néznie ezzel a v e s z é l l y e l , a m i a k á r k ö z v e t l e n ü l , m e g t ö r t é n t és az a k t u s r a az ő b e l e e g y e z é s e n é l k ü l
akár közvetett m ó d o n f e n y e g e t i . k e r ü l t sor, é s h i t e l t é r d e m l ő e n a z o n o s í t a n i a k e l l
Az ilyenfajta törvénysértésekről a büntető az erőszak elkövetőjét. A nő úgy érezheti, hogy
igazságszolgáltatás s o k é v e n k e r e s z t ü l n e m v e t t v a l ó j á b a n ő az, a k i e l l e n a tárgyalás folyik, kü­
tudomást: az á l d o z a t o k n a k f á r a d h a t a t l a n kitar­ l ö n ö s e n akkor, ha a saját s z e x u á l i s e l ő t ö r t é n e t é t
tással kellett k ü z d e n i ü k azért, h o g y eljárást indít­ b o n c o l g a t j á k a n y i l v á n o s s á g előtt, a m i g y a k r a n
sanak az e l k ö v e t ő k e l l e n . A n ő k e l l e n e l k ö v e t e t t megtörténik.
bűnök k i v i z s g á l á s a é s m e g b ü n t e t é s e m é g m a i s Az utóbbi n é h á n y év során bizonyos női cso-
p o r t o k n y o m á s t fejtettek k i v á l t o z á s o k e l é r é s e kell lehetőleg elkerülniük, hogy n e m biztonságos
é r d e k é b e n m i n d a jogi eljárások, m i n d a n e m i környékeken egyedül járkáljanak éjszaka, hanem
erőszakkal kapcsolatos közgondolkodás tekin­ ü g y e l n i ü k k e l l arra is, h o g y n e ö l t ö z k ö d j e n e k ki­
t e t é b e n . H a n g s ú l y o z t á k , h o g y a z e r ő s z a k o s kö­ hívóan, és ne viselkedjenek félreérthető módon.
zösülést n e m szexuális zaklatásnak, h a n e m az A z o k a t , a k i k n e m így t e s z n e k , a z z a l vádolhatják,
erőszakos bűncselekmények egyik fajtájának h o g y „ m a g u k k e r e s i k a bajt". K i h í v ó v i s e l k e d é s ü k
k e l l t e k i n t e n i . N e m c s u p á n fizikai t á m a d á s t j e ­ például a bíróságok s z e m é b e n e n y h í t ő körülmény
l e n t , h a n e m e g y ú t t a l sérti a z á l d o z a t e m b e r i m é l ­ l e h e t a rajtuk e l k ö v e t e t t e r ő s z a k megítélésekor
t ó s á g á t és s z e m é l y i s é g é n e k i n t e g r i t á s á t . A n e m i (Dobash-Dobash 1992; Richardson-May 1999).
e r ő s z a k e g y é r t e l m ű e n ö s s z e f ü g g é s b e n áll azzal, A „józan ész" h a s o n l ó logikája érvényesül a
h o g y a férfiasságot az e r ő v e l , az u r a l k o d á s s a l és h o m o s z e x u á l i s férfiak é s a l e s z b i k u s n ő k ellen
a d u r v a s á g g a l társítják. A n e m i e r ő s z a k e l k ö v e ­ elkövetett erőszakos cselekmények esetében
tése legtöbbször n e m a leküzdhetetlen szexuális is. A v i k t i m i z á c i ó s v i z s g á l a t o k feltárják, hogy a
k é s z t e t é s r e , h a n e m a s z e x u a l i t á s és a h a t a l o m , homoszexuálisok körében magas az erőszakos
illetve a felsőbbrendűség érzése között fennálló b ű n c s e l e k m é n y e k és a z a k l a t á s e l ő f o r d u l á s i ará­
kapcsolatokra vezethető vissza. M a g a a szexuá­ n y a . E g y n é g y e z e r h o m o s z e x u á l i s férfira é s nőre
lis a k t u s k e v é s b é j e l e n t ő s , m i n t a n ő m e g a l á z á s a , k i t e r j e d ő o r s z á g o s f e l m é r é s s o r á n ú g y találták,
l e a l a c s o n y í t á s a . A k a m p á n y o k k a l t é n y l e g e s e n si­ h o g y az e l ő z ő öt é v b e n a h o m o s z e x u á l i s férfiak
k e r ü l t e l é r n i a j o g g y a k o r l a t m e g v á l t o z t a t á s á t , és a 33 s z á z a l é k a és a l e s z b i k u s n ő k 25 s z á z a l é k a vált
n e m i erőszakot a törvény ma az erőszakos bűn­ l e g a l á b b e g y s z e r e r ő s z a k o s t á m a d á s áldozatává.
c s e l e k m é n y e k egyik típusának tekinti. M i n d e n t e g y b e v e t v e a h o m o s z e x u á l i s o k egyhar­
B i z o n y o s é r t e l e m b e n m i n d e n n ő a n e m i erő­ m a d a t a p a s z t a l t a m á r a z a k l a t á s v a l a m i l y e n for­
szak fenyegetésének áldozata. Az erőszak áldo­ m á j á t , b e l e é r t v e a v a n d a l i z m u s fenyegetését, és
zataihoz hasonló aggodalmakat éreznek gyakran m a j d n e m h á r o m n e g y e d r é s z ü k v o l t k i t é v e szó­
a z o k a n ő k is, a k i k e t s o h a s e m e r ő s z a k o l t a k m e g . b e l i g y a l á z k o d á s n a k n y i l v á n o s s á g e l ő t t (Mason-
G y a k r a n f é l n e k e g y e d ü l k i m e n n i a z u t c á r a éjjel, Palmer 1 9 9 6 ; R i c h a r d s o n - M a y 1 9 9 9 ) .
m é g a n é p e s u t c á k o n is v e s z é l y b e n é r z i k m a g u ­ D i a n e R i c h a r d s o n é s H a z e l M a y azt állították,
kat, é s m a j d n e m u g y a n i l y e n m é r t é k b e n f é l n e k h o g y m i v e l a h o m o s z e x u á l i s o k m a i s megbélyeg­
attól is, h o g y e g y e d ü l m a r a d j a n a k egy h á z b a n z e t t e k é s m a r g i n á l i s h e l y z e t ű e k s o k társadalom­
vagy l a k á s b a n . A n e m i e r ő s z a k és a h a g y o m á ­ b a n , g y a k r a n n e m á r t a t l a n á l d o z a t k é n t kezelik
n y o s a n felfogott férfi s z e x u a l i t á s k ö z ö t t i k a p c s o ­ őket, h a n e m i n k á b b úgy, m i n t a k i k „rászolgáltak",
latot hangsúlyozva S u s a n B r o w n m i l l e r ( 1 9 7 5 ) h o g y m e g t á m a d j á k ő k e t . A h o m o s z e x u á l i s kap­
azt állította, h o g y a n e m i e r ő s z a k r é s z e a férfiak c s o l a t o k a t m é g ma is a m a g á n s z f é r a birodalmá­
megfélemlítési rendszerének, amellyel minden h o z t a r t o z ó n a k t e k i n t i k , m í g a n y i l v á n o s tereken
nőt félelemben tartanak. Az ily m ó d o n kiváltott a h e t e r o s z e x u a l i t á s az u r a l k o d ó n o r m a . Richard­
s z o r o n g á s és az á l l a n d ó k é s z t e t é s arra, h o g y a s o n és M a y s z e r i n t a l e s z b i k u s o k a t és homosze­
m i n d e n n a p i é l e t b e n i s j ó v a l ó v a t o s a b b a k legye­ x u á l i s férfiakat, a k i k h o m o s z e x u á l i s identitásuk
n e k , m i n t a m e n n y i r e a férfiaknak ó v a t o s n a k k e l l h a n g s ú l y o z o t t k i n y i l v á n í t á s á v a l e l t é r n e k ettől a
lenniük, azokat is érinti, akik n e m szenvedtek el m a g á n - és k ö z s z f é r a k ö z ö t t i s z e r z ő d é s t ő l , gyak­
ilyen sérelmeket. r a n h i b á z t a t j á k azért, h o g y k i s z o l g á l t a t j á k magu­
kat a b ű n ö z ő k n e k . V a n o l y a n felfogás is, hogy a
h o m o s z e x u a l i t á s b e v e z e t é s e a közszférába egy­

A homoszexuálisok ellen elkövetett fajta p r o v o k á c i ó t j e l e n t . A h o m o s z e x u á l i s o k el­


l e n i b ű n c s e l e k m é n y e k u g y a n a k k o r s z á m o s társa­
bűncselekmények
d a l m i c s o p o r t b a n o l y a n k ö v e t e l é s e k h e z vezettek,
h o g y a jog a „ g y ű l ö l e t b ű n ö z é s " célpontjaihoz
A f e m i n i s t á k k i m u t a t t á k , h o g y az e m b e r e k n e k az
h a s o n l ó e m b e r i j o g i v é d e l m e t b i z t o s í t s o n a stig-
e r ő s z a k k a l k a p c s o l a t o s felfogását e r ő s e n m e g h a ­
m a t i z á l t c s o p o r t o k t a g j a i n a k is. E z e k a követelé­
t á r o z z a a n e m i h o v a t a r t o z á s u k , és b e f o l y á s o l j a a
s e k é r v é n y r e is j u t o t t a k a 2 0 0 3 . évi b ü n t e t ő igaz­
k o c k á z a t r a és a f e l e l ő s s é g r e v o n a t k o z ó „közfelfo­
s á g s z o l g á l t a t á s i t ö r v é n y b e n , a m e l y Angliában és
g á s " is. M i v e l a n ő k e t á l t a l á b a n k e v é s b é t e k i n t i k
W a l e s b e n f e l h a t a l m a z t a a b í r ó k a t , h o g y súlyos­
k é p e s n e k ö n m a g u k m e g v é d é s é r e v a l a m i l y e n erő­
b í t s á k az á l t a l u k k i r ó t t í t é l e t e k e t , ha a támadást
s z a k o s t á m a d á s s a l s z e m b e n , a z a z á l t a l á n o s véle­
embergyűlölet motiválta. Hasonló törvényeket
mény, hogy az erőszak áldozatává válás kockáza­
l é p t e t t e k é r v é n y b e S k ó c i á b a n é s Észak-Írország­
tának c s ö k k e n t é s e érdekében szabályozniuk kell
b a n is.
a v i s e l k e d é s ü k e t . A n ő k n e k p é l d á u l n e m c s a k azt
BŰNÖZÉS ÉS DEVIANCIA 635

Ifjúság és bűnözés elszigetelt bűnügyi e s e m é n y szimbolikusan akár


a „ g y e r m e k k o r v á l s á g á v á " is felfújható, k e m é n y
A b ű n ö z é s t ó i v a l ó f é l e l e m a t á r s a d a l o m b a n álta­ fellépést követelve a „törvényes r e n d " oldaláról.
lában az o l y a n t ö r v é n y s é r t é s e k r e k o n c e n t r á l ó d i k , E g y 1 9 9 3 - b a n n a g y n y i l v á n o s s á g o t k a p o t t eset, a
mint a lopás, b e t ö r é s , t e s t i s é r t é s és n e m i e r ő s z a k : k é t é v e s J a m e s B u l g e r k é t t í z é v e s fiú á l t a l t ö r t é n t
az efféle „ u t c a i b ű n c s e l e k m é n y e k e t " f ő k é n t a fia­ m e g g y i l k o l á s a j ó l p é l d á z z a , h o g y a z e r k ö l c s i fel­
tal m u n k á s o s z t á l y b e l i férfiakra tartják j e l l e m z ő ­ h á b o r o d á s h o g y a n t e r e l h e t i el a f i g y e l m e t a n a ­
nek. A z e m e l k e d ő b ű n ö z é s i a r á n y o k m é d i a v i s s z ­ gyobb társadalmi kérdésekről. A Bulger-ügyben
hangja g y a k r a n a f i a t a l o k k ö r é b e n b e k ö v e t k e z e t t zártláncú videokamerák rögzítették az idősebb
„erkölcsi r o m l á s r a " k o n c e n t r á l , és a t á r s a d a l o m fiúk k é p é t , a h o g y a b e v á s á r l ó k ö z p o n t b a n k é z e n
növekvő „ e n g e d é k e n y s é g é n e k " i l l u s z t r á l á s á r a ki­ fogva v e z e t t é k a k i s g y e r m e k e t , s ez a l a p o s a n b e ­
hangsúlyozza a g a r á z d a s á g , az i s k o l a k e r ü l é s és a véste az esetet a k ö z v é l e m é n y tudatába. M u n c i e
kábítószer-fogyasztás p r o b l é m á i t . A b ű n ö z é s t az s z e r i n t a b r u t á l i s g y i l k o s s á g egyfajta v í z v á l a s z t ó
ifjúsághoz t á r s í t ó s z e m l é l e t e g y e s s z o c i o l ó g u s o k v o l t a fiatalkori b ű n ö z é s p o l i t i k a i m e g í t é l é s é b e n
szerint n e m ú j : a t á r s a d a l o m e g é s z s é g é n e k és j ó ­ és médiatálalásában: ettől fogva p o t e n c i á l i s a n
létének m u t a t ó j á u l a m ú l t b a n is g y a k r a n v á l a s z ­ m é g a s e r d ü l e t l e n g y e r m e k e k e t is e r ő s z a k o s fe­
tották a fiatalokat. n y e g e t é s f o r r á s á n a k t e k i n t e t t é k . A t í z é v e s fiúkat
„démon", „szörnyeteg" és „állat" c í m k é k k e l látták
A b ű n ö z é s i a r á n y o k r a v o n a t k o z ó h i v a t a l o s sta­
el. K e v e s e b b figyelmet szenteltek az elkövetők
tisztikák a t ö r v é n y s é r t é s e k m a g a s a r á n y á t t ü k r ö ­
személyes előtörténetének és a n n a k a ténynek,
zik a fiatalok k ö r é b e n . Az ö n f e l t á r ó v i z s g á l a t o k
hogy társadalmi k ö r n y e z e t ü k részéről - az egyik
során a l á n y o k a f i ú k n á l k e v é s b é s z í v e s e n vall­
fiúnál az erőszakra és az önagresszióra való haj­
ják be, h o g y v a l a h a is e l k ö v e t t e k v a l a m i l y e n tör­
lam korai megmutatkozása ellenére - semmiféle
vénysértést, m i n t a 19.4. ábra is m u t a t j a . (A 6 3 1 .
beavatkozás n e m történt (Muncie 1 9 9 9 ) .
oldalon m á r e m l í t e t t ü k , h o g y a z ö n k é n t e s b e v a l ­
láson a l a p u l ó v i z s g á l a t o k a d a t a i m e g b í z h a t a t l a ­ H a s o n l ó ó v a t o s s á g g a l k e l l k e z e l n ü n k azt a s z é ­
nok l e h e t n e k . ) A fiúk a l e g t ö b b t ö r v é n y s é r t é s t 18 l e s k ö r b e n e l t e r j e d t n é z e t e t is, h o g y a fiatalkori
éves koruk k ö r ü l k ö v e t i k el, m í g a l á n y o k n á l ez bűnözés nagyrészt összefügg a kábítószer-fo­
korábbra t e h e t ő é s t i z e n ö t é v e s kor t á j á n t e t ő z i k g y a s z t á s s a l . M u n c i e f e l h í v t a a f i g y e l m e t arra a z
(lásd a 19.5. ábrát). elterjedt vélekedésre, hogy például a rablásokat
A statisztikai adatok fényében úgy tűnhet, a f i a t a l o k a z é r t k ö v e t i k el, h o g y p é n z t s z e r e z z e ­
hogy a fiatalok k ö r é b e n e l ő f o r d u l ó t ö r v é n y s é r ­ n e k k á b í t ó s z e r r e . U j a b b v i z s g á l a t o k a z o n b a n fel­
tések k o m o l y p r o b l é m á t j e l e n t e n e k . Csakhogy tárták, h o g y a k á b í t ó s z e r - és a l k o h o l f o g y a s z t á s
- mint J o h n M u n c i e ( 1 9 9 9 ) m e g á l l a p í t o t t a - az a fiatalok k ö r é b e n viszonylag „normalizálódott"
ifjúsággal és a b ű n ö z é s s e l k a p c s o l a t o s f e l t é t e l e ­ (Parker e t al. 1 9 9 8 ) . E g y 2 0 0 3 - b a n a b r i t egész­
zéseket ó v a t o s a n k e l l k e z e l n ü n k . M u n c i e s z e r i n t ségügyi m i n i s z t é r i u m által több m i n t tízezer 11
a fiatalkori b ű n ö z é s s e l k a p c s o l a t o s „ m o r á l i s pá­ és 15 év közötti iskolás gyermek k ö r é b e n végzett
nik" n e m p o n t o s a n t ü k r ö z i a t á r s a d a l m i való­ f e l m é r é s azt m u t a t t a , h o g y az i s k o l á s o k 9 s z á z a ­
ságot. A f i a t a l k o r ú a k r é s z v é t e l é v e l j á r ó b á r m e l y l é k a r e n d s z e r e s e n d o h á n y z o t t , a f e l m é r é s t meg-

79.4. ábra A bűncselekmények leggyakoribb előfordulásának életkor


és n e m e k szerinti megoszlása (százalékban)

12-13 14-15 16-17 18-21 22-25 26-30


Életkor
Forrás: Home Office 2004.
19. FEJEZET

79.5. ábra A bűnösnek talált vagy büntetendő cselekmények miatt letartóztatott személyek
száma százezer lakosra vetítve, korcsoportonként ( 2 0 0 3 )

8000
Férfiak Nők
7000

6000

- 5000

4000

IBIIIIII
3000

I
•o 2000

11 I I I I I I I I I
1000

10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21-24 25-29 30-39 40^19 50-59 60-


Életkor
Forrás: Home Office 2004.

e l ő z ő h é t e n 2 5 s z á z a l é k u k fogyasztott a l k o h o l t , Fehérgalléros bűnözés


továbbá az e l ő z ő év során 21 százalékuk vett be
v a l a m i l y e n kábítószert és 4 százalékuk h a s z n á l t N o h a k é t s é g k í v ü l é r v é n y e s ü l b i z o n y o s tenden­
„ A " o s z t á l y b a s o r o l t k á b í t ó s z e r e k e t , p é l d á u l ko­ c i a a b ű n ö z é s e l s ő s o r b a n f i a t a l k o r ú a k h o z , külö­
kaint vagy heroint (DoH 2 0 0 3 ) . n ö s e n a z a l s ó b b o s z t á l y o k b a t a r t o z ó férfiakhoz
A kábítószer-fogyasztás t e r é n az u t ó b b i idő­ való társítására, a b ű n c s e l e k m é n y e k elköveté­
b e n érvényesülő t e n d e n c i a elfordult az olyan s é b e n való részvétel k o r á n t s e m korlátozódik a
„ k e m é n y " drogoktól, m i n t például a heroin, és n é p e s s é g n e k e r r e a s z e g m e n t u m á r a . A világ leg­
inkább az amfetaminok, az alkohol és az ecstasy n a g y o b b e n e r g i a v á l l a l a t a , a z E n r o n 2 0 0 1 - b e n ösz-
egymással k o m b i n á l t fogyasztása terjed. Külö­ s z e o m l o t t , m i u t á n f e l f e d e z t é k , h o g y a könyvelés
n ö s e n a z e c s t a s y é l v e z e t e v á l t egyfajta „ é l e t s t í ­ meghamisításával óriási adósságokat lepleztek.
lus" szerves részévé, a m i elsősorban az eksztá­ A v á l l a l a t c s ő d j e t ö b b e z e r e m b e r á l l á s á n a k az el­
zist k e r e s ő és d i s z k ó b a járó s z u b k u l t ú r á k k a l áll v e s z í t é s é v e l j á r t s z e r t e a v i l á g o n . A vállalat szá­
összefüggésben, é s n e m k é p e z i v a l a m i l y e n költ­ m o s v e z e t ő m u n k a t á r s á t , k ö z t ü k a c é g alapítóját,
séges, függőséggel járó s z o k á s alapját. A „kábító­ K e n n e t h Lay-t is l e t a r t ó z t a t t á k . E g y h a s o n l ó bot­
szer elleni h á b o r ú " - állítja M u n c i e - kriminali­ r á n y a W o r l d - C o m n e v ű k o m m u n i k á c i ó s óriás­
zálja a fiatalkorú n é p e s s é g nagyobb, e g y é b k é n t v á l l a l a t n á l 2 0 0 2 - b e n s z i n t é n azt m u t a t t a , hogy a
törvénytisztelő csoportjait (Muncie 1 9 9 9 ) . gazdag é s n a g y h a t a l m ú e m b e r e k o l y a n bűnöket
k ö v e t n e k el, a m e l y e k n e k a k ö v e t k e z m é n y e i sok­
A fiatalkori b ű n ö z é s e l e m z é s e r i t k á n v e z e t egy­
kal n a g y o b b k i h a t á s ú a k , m i n t a s z e g é n y e k apró-
értelmű eredményekre. Ahol a bűnözés a törvény
cseprő törvénysértései.
áthágását jelenti, a fiatalkori bűnözés gyakran
olyan tevékenységekkel társul, amelyek szigo­ A fehérgalléros bűnözés k i f e j e z é s t Edwin Su­
rúan véve n e m számítanak b ű n c s e l e k m é n y n e k . therland ( 1 9 4 9 ) v e z e t t e b e , o l y a n b ű n c s e l e k m é ­
Az antiszociális viselkedés, a szubkultúrákhoz n y e k r e u t a l v a , a m e l y e k e t a t á r s a d a l o m gazdagabb
v a l ó c s a t l a k o z á s és a n o n k o n f o r m i z m u s a fiatalok r é t e g e i h e z t a r t o z ó k k ö v e t n e k e l . Ez a fogalom
körében tekinthető eltévelyedésnek, de valójában f e l ö l e l i a b ű n ö z ő i t e v é k e n y s é g s z á m o s típusát,
n e m b ű n ö z é s . A kritikusok szerint az antiszociális p é l d á u l a z a d ó c s a l á s t , a z i l l e g á l i s kereskedelmi
v i s e l k e d é s t b ü n t e t ő r e n d e l k e z é s e k (anti-social be­ ü g y l e t e k e t , az é r t é k p a p í r - és i n g a t l a n c s a l á s t , a
haviour orders, ASBO) közelmúltbeli bevezetése s i k k a s z t á s t , a v e s z é l y e s t e r m é k e k előállítását és
k r i m i n a l i z á l n i fogja a f e l n ő t t e k s z e m é b e n egysze­ értékesítését, az illegális környezetszennyezést
r ű e n zavaró, h a t á r e s e t e t k é p e z ő v i s e l k e d é s t is, a m i vagy a k á r az e g y é r t e l m ű l o p á s t is. A fehérgal­
sokak számára a felnőtté válás normális része. léros b ű n ö z é s legnagyobb része természetesen
BUNOZES ES DEVIANCIA

nem olyan n a g y s z a b á s ú , m i n t a m i a z E n r o n v a g y mint Nagy-Britanniában. A m e r i k á b a n azt szá­


a World-Com e s e t é b e n t ö r t é n t . A f e h é r g a l l é r o s m í t o t t á k ki, h o g y a f e h é r g a l l é r o s b ű n ö z é s (adó­
bűncselekmények megoszlását még nehezebb csalás, biztosítási csalás, ingatlanfejlesztési és
megítélni, mint az egyéb b ű n c s e l e k m é n y e k é t , g é p j á r m ű - j a v í t á s i c s a l á s ) á l t a l o k o z o t t k á r negy­
hiszen e z e k t ö b b n y i r e e g y á l t a l á n n e m j e l e n n e k v e n s z e r a k k o r a ö s s z e g e t t e s z ki, m i n t a t u l a j d o n
meg a h i v a t a l o s s t a t i s z t i k á k b a n . M i n d e n e s e t r e elleni b ű n c s e l e k m é n y e k (rablás, betörés, lopás,
megkülönböztethetjük a fehérgalléros b ű n ö z é s t o k i r a t - h a m i s í t á s é s a u t ó l o p á s ) ö s s z e s s é g e (Presi­
és a h a t a l o m m a l v a l ó v i s s z a é l é s k ü l ö n f é l e e s e ­ dent's C o m m i s s i o n on Organized Crime 1 9 8 6 ) .
teit. A f e h é r g a l l é r o s b ű n ö z é s t ö b b n y i r e azt j e l e n ­
ti, hogy v a l a k i k ö z é p o s z t á l y b e l i v a g y s z a k m a b e l i
pozícióját f e l h a s z n á l v a v a l a m i l y e n i l l e g á l i s t e v é ­ Vállalati bűnözés
kenységet folytat. E z n e m u g y a n a z , m i n t a m i k o r
valaki a p o z í c i ó j á v a l j á r ó h a t a l m a t h a s z n á l j a fel E g y e s k r i m i n o l ó g u s o k a v á l l a l a t i b ű n ö z é s kifeje­
b ű n c s e l e k m é n y e l k ö v e t é s é r e , p é l d á u l e g y tiszt­ z é s s e l írják l e a z o l y a n t í p u s ú t ö r v é n y s é r t é s e k e t ,
viselő k e n ő p é n z t fogad e l v a l a m i l y e n p o l i t i k a i amelyeket a nagy részvénytársaságok követnek
támogatásért c s e r é b e . el a t á r s a d a l o m b a n . A k ö r n y e z e t s z e n n y e z é s , a
A fehérgalléros b ű n ö z é s - n o h a a h a t ó s á g o k ál­ félrevezető tájékoztatás, valamint az egészség­
talában j ó v a l e l n é z ő b b e n k e z e l i k , m i n t a k e v é s b é ügyi és biztonsági előírások áthágása sokkal több
kiváltságosak b ű n c s e l e k m é n y e i t (az E n r o n - b o t - e m b e r életére van kihatással, m i n t a kisstílű bű­
rány k ö v e t k e z t é b e n e l í t é l t e k k ö z ü l p é l d á u l t ö b ­ nözés. A nagyvállalatok globális terjeszkedésük
beknek sikerült elkerülniük börtönbüntetésük és gyorsan növekvő h a t a l m u k révén sokféle mó­
letöltését) - ó r i á s i kárt o k o z a t á r s a d a l o m s z á m á ­ d o n b e f o l y á s o l j á k é l e t ü n k e t : r é s z t v e s z n e k a z ál­
ra. A fehérgalléros b ű n ö z é s s e l k a p c s o l a t b a n az t a l u n k v e z e t e t t a u t ó k é s a z á l t a l u n k fogyasztott
Egyesült Á l l a m o k b a n j ó v a l t ö b b v i z s g á l a t folyt, ételek előállításában, továbbá óriási hatásuk van

Az olyan nagyhatalmú embereket, mint Kenneth Lay, az Enron alapítója, ritkán veszik őrizetbe, noha cselekedeteik po­
tenciálisan sokkal komolyabb következményekkel járnak, mint az olyan típusú bűncselekmények, amelyek általában a
bíróságok elé kerülnek.
eredő környezetszennyezés volt Indiában, de
ide sorolhatók a szilikon mellimplantátumokat
h a s z n á l ó n ő k is, a k i k k o m o l y e g é s z s é g ü g y i ká­
rosodás veszélyének vannak kitéve. Ujabban a
v a s ú t i b a l e s e t e k s é r ü l t j e i é s a z á l d o z a t o k rokonai
k ö v e t e l t é k a z é r i n t e t t v e z e t ő k b í r ó s á g e l ő t t i fele­
l ő s s é g r e v o n á s á t , a m i k o r a v á l l a l a t r é s z é r ő l ha­
nyagság volt megállapítható. A vállalati bűnözés
á l d o z a t a i a z o n b a n g y a k r a n n e m i s t e k i n t i k ma­
g u k a t á l d o z a t n a k . Ez a z é r t f o r d u l h a t e l ő , mert a
„ h a g y o m á n y o s " b ű n c s e l e k m é n y e k n é l a z áldozat
é s a z e l k ö v e t ő fizikailag s o k k a l k ö z e l e b b áll egy­
máshoz: nehéz például n e m észrevenni, ha az
e m b e r t kirabolják! A vállalati b ű n ö z é s esetében
a n a g y o b b i d ő b e l i és t é r b e l i t á v o l s á g azt jelen­
ti, h o g y a z á l d o z a t o k e s e t l e g n e m i s t u d n a k róla,
h o g y á l d o z a t t á v á l t a k , v a g y n e m tudják, hogyan
k e r e s s e n e k e l é g t é t e l t a z á l t a l u k e l s z e n v e d e t t sé­
relmekért. ^

A v á l l a l a t i b ű n ö z é s h a t á s a i t g y a k r a n egyenlőt­
l e n ü l t a p a s z t a l j a m e g a t á r s a d a l o m . A z o k szen­
v e d n e k a r á n y t a l a n u l t ö b b e t , a k i k a társadalmi-
„Sápok, sikkasztás, árkartell, megvesztegetés... ebben a g a z d a s á g i e g y e n l ő t l e n s é g e k m á s t í p u s a i következ­
körzetben igen magas a bűnözési ráta." t é b e n e g y é b k é n t i s h á t r á n y o s h e l y z e t b e n vannak.
Újraközlés Sidney Harris engedélyével. A b i z t o n s á g i és e g é s z s é g ü g y i k o c k á z a t o k például
a m u n k a h e l y e k e n l e g i n k á b b a r o s s z u l fizetett fog­
a t e r m é s z e t i k ö r n y e z e t r e és a p é n z ü g y i p i a c o k r a , lalkozásokban koncentrálódnak. A gyógyszerek­
vagyis a z é l e t s z á m o s o l y a n a s p e k t u s á r a , a m e ­ k e l é s m á s e g é s z s é g ü g y i t e r m é k e k k e l kapcsolatos
lyek mindannyiunkat érintenek. k o c k á z a t o k n a k - p é l d á u l a f o g a m z á s g á t l ó k vagy
Gary Slapper és Steve Tombs ( 1 9 9 9 ) mennyi­ a t e r m é k e n y s é g e t f o k o z ó s z e r e k és k ü l ö n f é l e ke­
ségi és m i n ő s é g i v i z s g á l a t o k a t v é g e z t e k a válla­ z e l é s e k k á r o s m e l l é k h a t á s a i n a k - a n ő k nagyobb
lati b ű n ö z é s t e r ü l e t é n , és arra a k ö v e t k e z t e t é s r e m é r t é k b e n v a n n a k k i t é v e , m i n t a férfiak (Slap-
j u t o t t a k , h o g y r é s z v é n y t á r s a s á g o k é s e g y é b vál­ per-Tombs 1999).
l a l a t o k j e l e n t ő s r é s z e n e m tartja b e a r á v o n a t k o ­ A v á l l a l a t i b ű n ö z é s e r ő s z a k o s v o n á s a i kevés­
zó jogi szabályozásokat. A vállalati b ű n ö z é s n e m bé l á t h a t ó a k , m i n t az e m b e r ö l é s v a g y a fizikai
korlátozódik c s u p á n n é h á n y „romlott gyümölcs­ bántalmazás esetében, d e é p p e n o l y a n valósá­
re" - állítják -, h a n e m széles körben elterjedt és gosak, é s a l k a l m a s i n t j ó v a l s ú l y o s a b b következ­
m i n d e n t á t h a t . A v i z s g á l a t o k az ü z l e t i v á l l a l k o ­ m é n y e k k e l j á r h a t n a k . P é l d á u l a z ú j gyógyszerek
zások törvénysértéseinek hatféle típusát tárták e l ő á l l í t á s á r a v o n a t k o z ó s z a b á l y o k f i g y e l m e n kí­
fel. E z e k a k ö v e t k e z ő k : a d m i n i s z t r á c i ó s c s a l á s v ü l h a g y á s a , a m u n k a v é d e l m i s z a b á l y o k be nem
( h a m i s k ö n y v e l é s v a g y m á s s z a b á l y s z e g é s ) , kör­ t a r t á s a v a g y a k ö r n y e z e t s z e n n y e z é s nagyszámú
nyezet elleni vétségek (szennyezés, engedélyek e m b e r fizikai k á r o s o d á s á t v a g y h a l á l á t okozhatja.
figyelmen kívül hagyása), pénzügyi manipulá­ A m u n k a h e l y i v e s z é l y e z t e t é s b ő l e r e d ő halálozás
ciók (adócsalás, illegális tranzakciók lebonyolí­ f e l ü l m ú l j a a g y i l k o s s á g o k á l d o z a t a i n a k számát,
t á s a ) , m u n k a ü g y i v i s s z a é l é s e k (illegális a l k a l m a ­ b á r a m u n k a h e l y i b a l e s e t e k r ő l n e h é z p o n t o s sta­
zás, n e m m e g f e l e l ő m u n k a f e l t é t e l e k b i z t o s í t á s a ) , tisztikai kimutatásokhoz jutni. Természetesen
termelési szabálytalanságok (termékbiztonsági n e m t é t e l e z h e t j ü k fel, h o g y e z e k n e k a halálese­
és címkézési előírások megszegése), valamint t e k n e k és s é r ü l é s e k n e k a t ö b b s é g e a munkáltatók
tisztességtelen szakmai-kereskedelmi gyakorlat o l y a n b i z t o n s á g i t é n y e z ő k t e k i n t e t é b e n mutatott
(versenyszabályok megsértése, félrevezető hirde­ h a n y a g s á g á n a k a z e r e d m é n y e , a m e l y e k é r t jogilag
tés é s r e k l á m ) . f e l e l ő s s é g r e v o n h a t ó k . M i n d a z o n á l t a l van bizo­

A vállalati bűnözés viktimizálódási mintái n y o s a l a p j a a n n a k a f e l t é t e l e z é s n e k , h o g y igen

nem egyértelműek. Néha vannak „nyilvánva­ s o k s ú l y o s m u n k a h e l y i b a l e s e t a z é r t következik

l ó " áldozatok: közéjük tartoznak az olyan jelle­ b e , m e r t a m u n k á l t a t ó , i l l e t v e a v á l l a l a t vezető­

gű környezeti katasztrófáktól sújtott emberek, s é g e n e m tartja b e a j o g i l a g k ö t e l e z ő biztonsági

m i n t a m i l y e n p é l d á u l a b h o p a l i vegyi ü z e m b ő l szabályokat.
BŰNÖZÉS ÉS DEVIANCIA
•mm

Globalizácic

Milyen könnyen lehet marihuánát vásárolni? Egy másik válasz szerint, amit a közelmúltban
Lesz-e valaha is d r o g m e n t e s popfesztivál? A fiata­ vitattak m e g nyolc f ő b b ipari ország vezetőinek
lok t ö b b s é g e Nagy-Britanniában viszonylag köny- csúcstalálkozóján, a kábítószer-terjesztők ki tud­
nyen hozzájuthat illegális kábítószerekhez, bár­ t á k használni a globalizációt. Először is, a h a t ó ­
mennyire kárhoztatandónak tűnik is ez egyesek ságok megkerülésére irányuló kísérleteikben a
szemében. f o r g a l m a z ó k felhasználják a globalizáció korában
Milyen tényezők határozzák meg az illegális e l é r h e t ő v é vált m o d e r n k o m m u n i k á c i ó s t e c h n o ­
szerek hozzáférhetőségét az önök közösségé­ lógiákat. Ahogy az egyik k o m m e n t á t o r megfo­
ben? A rendőrség hatékonysági szintje t e r m é s z e ­ g a l m a z t a : „A kábítószer-terjesztők ma kifinomult
tesen fontos, valamint a helyi kereslet m é r t é k e is. t e c h n o l ó g i a i eszközöket, például hálózati meg­
Ám nem kevésbé f o n t o s a f o r g a l m a z ó hálózatok szakító b e r e n d e z é s e k e t és radarernyőket használ­
működése is, amelyek képesek eljuttatni a kábító­ nak, s kicsúsznak a megfigyelés alól. [...] Faxbe­
szereket a t e r m e l ő országokból az ö n ö k lakóhe­ rendezéseket, s z á m í t ó g é p e k e t és m o b i l t e l e f o n o ­
lyére. Ezek a hálózatok legalábbis részben a glo- kat használnak fel tevékenységük koordinálására
balizáció e r e d m é n y e k é n t virágzanak. és üzleteik sima lebonyolítására." Másodszor, a

Míg a marihuána m e g t e r m e l h e t ő bárkineka hát­ pénzügyi szektor globalizálódása elősegítette

só kertjében, a világ kokacserje- és mákültetvényei egy olyan infrastruktúra létrehozását, amelyben

szinte kizárólag a harmadik világban helyezkednek pillanatok alatt nagy p é n z ö s s z e g e k t o v á b b í t h a ­

el. A fejlett országok milliárdokat fordítanak éven­ tók elektronikus úton bárhová a világon, viszony­

te a harmadik világ országaiban az ültetvények ki­ lag könnyűvé téve a kábítószer-kereskedelemből

irtására irányuló erőfeszítések t á m o g a t á s á r a , ám származó bevételek tisztára m o s á s á t (legális üz­

az óriási költségráfordítások ellenére is kevés bizo­ leti vállalkozásból s z á r m a z ó j ö v e d e l e m k é n t való

nyíték utal arra, hogy a beavatkozások j e l e n t ő s e n f e l t ü n t e t é s é t ) . Harmadszor, a s z e m é l y e k é s a legá­

csökkentenék az illegális drogok kínálatát Nagy- lisan f o r g a l m a z o t t árucikkek nemzetközi határo­

Britanniában és más európai országokban. Miért kon keresztül t ö r t é n ő szabad m o z g á s á t e l ő s e g í t ő

vallanak kudarcot ezek az erőfeszítések? politikai törekvések m e g n ö v e l t é k a c s e m p é s z é s


lehetőségeit.
Az egyik válasz erre a kérdésre egyszerűen az,
hogy a profit motívuma t ú l s á g o s a n erős. A Bo­ A globalizáció ugyanakkor a kormányok szá­
líviában vagy Peruban a m e g é l h e t é s ü k é r t küsz­ mára is új l e h e t ő s é g e k e t t e r e m t h e t a közös fel­
ködő farmerek, a kolumbiai drogkartellek tagjai lépésre a kábítószer-kereskedelem ellen. A világ
és a kisstílű dílerek az utcáinkon és a szórakozó­ vezetői a közelmúltban nagyobb nemzetközi
helyeinken egyaránt j e l e n t ő s pénzbeli haszonra együttműködést sürgettek a kábítószer-ellenes
tesznek szert illegális tevékenységük révén. Ez a törvények b e t a r t a t á s a terén, hangsúlyozva az in­
haszon erős ö s z t ö n z é s t j e l e n t a drogellenes intéz­ f o r m á c i ó m e g o s z t á s és a koordinált intézkedések
kedések kijátszására és a lebukás k o c k á z a t á n a k szükségességét.
vállalására.

Szervezett bűnözés A szervezett b ű n ö z é s ma igen sok országban


é r e z t e t i h a t á s á t s z e r t e a v i l á g o n , de t ö r t é n e l m i ­
A szervezett b ű n ö z é s f o g a l m a o l y a n t e v é k e n y s é ­ leg k ü l ö n ö s e n e g y m a r o k n y i o r s z á g b a n v á l t kü­
geket ölel fel, a m e l y e k s o k t e k i n t e t b e n h a s o n l í ­ l ö n ö s e n erőssé. Az amerikai szervezett b ű n ö z é s
tanak a n o r m á l i s ü z l e t i v á l l a l k o z á s o k r a , c s a k ép­ rendkívül k o m o l y üzletág, mely jelentősége a
pen törvénybe ü t k ö z n e k . A s z e r v e z e t t b ű n ö z é s gazdaságban vetekszik olyan nagy hagyományos
körébe tartozik a c s e m p é s z e t , az i l l e g á l i s s z e r e n ­ i p a r á g a k é v a l , m i n t p é l d á u l a z a u t ó g y á r t á s . A z or­
csejáték, a k á b í t ó s z e r - k e r e s k e d e l e m és a p r o s t i t ú ­ szágos és helyi bűnszervezetek nagy m e n n y i s é g ű
ció, de i d e s o r o l h a t ó k a n a g y a r á n y ú l o p á s o k és az i l l e g á l i s á r u v a l és s z o l g á l t a t á s s a l l á t j á k el a fo­
úgynevezett „ v é d e l m i p é n z z e l " t ö r t é n ő z s a r o l á s g y a s z t ó k t ö m e g e i t . A z E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n a ló­
is, ami gyakran él az e r ő s z a k vagy az e r ő s z a k k a l v e r s e n y e k e n m ű k ö d t e t e t t illegális fogadóirodák,
való fenyegetés e s z k ö z é v e l . A s z e r v e z e t t b ű n ö ­ a k ü l ö n b ö z ő s z e r e n c s e j á t é k o k és a s p o r t e s e m é ­
zés h a g y o m á n y o s a n az e g y e s o r s z á g o k o n b e l ü l , nyek jelentik a szervezett bűnözés legnagyobb
kulturálisan m e g h a t á r o z o t t m ó d o k o n f e j l ő d ö t t ki, jövedelemforrását. A szervezett b ű n ö z é s valószí­
mára a z o n b a n f o k o z a t o s a n egyre i n k á b b t r a n s z ­ n ű l e g a z é r t v á l t o l y a n j e l e n t ő s s é a z a m e r i k a i tár­
nacionálissá vált. sadalomban, mert korán, m á r a 19. század vége
19. FEJEZET

felé ö s s z e f o n ó d o t t az i p a r i „ r a b l ó l o v a g o k " tevé­ t o k ma n e m a saját, t e r ü l e t i l e g m e g h a t á r o z o t t bi­


k e n y s é g é v e l , s r é s z b e n azt m o d e l l e z t e . S o k k o r a i rodalmaikon belül, h a n e m rugalmas nemzetközi
iparmágnás a bevándorló munkaerő kizsákmá­ hálózatokban működnek.
n y o l á s á v a l tett szert n a g y v a g y o n o k r a , s e m m i b e C a s t e l l s s z e r i n t a b ű n ö z ő i c s o p o r t o k stratégiai
v é v e a m u n k a f e l t é t e l e k r e v o n a t k o z ó jogi szabá­ szövetségeket kötnek egymással. A nemzetközi
lyozásokat. Ipari birodalmaik kiépítése érdeké­ kábítószer- és fegyverkereskedelem, a sugárzó
b e n sokan n e m riadtak vissza a korrupció és az a n y a g o k é r t é k e s í t é s e és a p é n z m o s á s egyaránt
erőszak eszköztárának alkalmazásától sem. a b ű n ö z ő i c s o p o r t o k i l y e n j e l l e g ű kapcsolatai­
Jóllehet az Egyesült Királyságban kevés rend­ ra é p ü l , á t n y ú l v a az o r s z á g h a t á r o k o n . A bűnöző
s z e r e z e t t i n f o r m á c i ó áll r e n d e l k e z é s ü n k r e a szer­ s z e r v e z e t e k m ű v e l e t i b á z i s u k a t r e n d s z e r i n t „ala­
vezett bűnözésre vonatkozóan, ismeretes, hogy c s o n y k o c k á z a t ú " o r s z á g o k b a n á l l í t j á k fel, ahol
kiterjedt b ű n ö z ő i hálózatok léteznek London­ k i s e b b v e s z é l y e k f e n y e g e t i k a tevékenységüket.
b a n é s m á s n a g y v á r o s o k t e r ü l e t é n is. L o n d o n Az u t ó b b i é v e k b e n a k o r á b b i S z o v j e t u n i ó lett a
a z E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n é s m á s u t t létrejött, szé­ n e m z e t k ö z i s z e r v e z e t t b ű n ö z é s t e r é n megfigyel­
les körű nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező h e t ő k o n v e r g e n c i a egyik főbb c s o m ó p o n t j a . A há­
b ű n ü g y i s z e r v e z e t e k egyik l e g f o n t o s a b b e u r ó p a i l ó z a t i b ű n ö z é s r u g a l m a s t e r m é s z e t e viszonylag
k ö z p o n t j a . A l e g n a g y o b b b ű n ü g y i h á l ó z a t o k kö­ k ö n n y ű v é t e s z i a b ű n ö z ő i c s o p o r t o k számára,
zül érdemes külön megemlíteni az eredetileg h o g y k i c s ú s s z a n a k a t ö r v é n y e k b e t a r t a t á s á r a irá­
H o n g k o n g b ó l é s D é l k e l e t - Á z s i á b ó l s z á r m a z ó kí­ nyuló kezdeményezések hatásköréből: amikor
n a i t r i á d o k a t és a k a r i b - t e n g e r i k a p c s o l a t a i k a t v a l a m e l y i k i l y e n „ b i z t o n s á g o s m e n e d é k " kocká­
ápoló kábítószer-kereskedők Yardies elnevezésű z a t o s a b b á v á l i k a b ű n ö z ő k s z á m á r a , a „szervezeti
csoportját. Ezek mellett különféle kelet-európai, geometria" új mintákat ölthet.
d é l - a m e r i k a i é s nyugat-afrikai s z e r v e z e t t b ű n ö ­ A b ű n ö z é s n e m z e t k ö z i t e r m é s z e t e érzékelhető
z ő i c s o p o r t o k is b e k a p c s o l ó d n a k a p é n z m o s á s i , az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n is. A j a p á n j a k u z a ban­
k á b í t ó s z e r - f o r g a l m a z á s i é s c s a l á s i m ű v e l e t e k le­ dák, v a l a m i n t az o l a s z és az a m e r i k a i maffia ügy­
bonyolításába. n ö k e i m e g v e t e t t é k a l á b u k a t Nagy-Britanniában.
A szervezett b ű n ö z é s ma Nagy-Britanniában A b ű n ö z ő k l e g ú j a b b h u l l á m a az egykori Szovjet­
b o n y o l u l t a b b , m i n t n é h á n y é v v e l e z e l ő t t volt. u n i ó b ó l érkezik. Egyes m e g f i g y e l ő k úgy vélik,
N i n c s o l y a n o r s z á g o s szervezet, a m e l y összefog­ h o g y az új o r o s z maffia a világ legveszélyesebb
ná a különféle b ű n ö z ő i csoportokat, de az ilyen s z e r v e z e t t b ű n ö z ő i s z i n d i k á t u s a . A z orosz bűn­
t í p u s ú b ű n ö z é s k i f i n o m u l t a b b á vált, m i n t e d d i g ü g y i h á l ó z a t o k h a t h a t ó s p é n z m o s á s i módszere­
b á r m i k o r . A n a g y o b b b ű n ü g y i s z e r v e z e t e k pél­ k e t é p í t e t t e k ki, ö s s z e k a p c s o l v a tevékenységüket
dául megtalálják a módot a p é n z m o s á s r a a nagy O r o s z o r s z á g n a g y r é s z t s z a b á l y o z á s n é l k ü l műkö­
g i r ó b a n k o k o n k e r e s z t ü l , d a c á r a a z e n n e k meg­ d ő b a n k j a i v a l . E g y e s e k s z e r i n t a z o r o s z csopor­
akadályozására bevezetett eljárásoknak, majd a t o k v á l h a t n a k a világ l e g n a g y o b b b ű n ö z ő i háló­
„ t i s z t a " p é n z t l e g á l i s ü z l e t i v á l l a l k o z á s o k b a fek­ z a t a i v á . B á z i s u k a t a m a f f i a k a p c s o l a t o k k a l átszőtt
t e t i k b e . A r e n d ő r s é g v é l e m é n y e s z e r i n t 2,5 é s o r o s z ü z l e t i é l e t b e n h o z t á k l é t r e , a h o l a z alvilági
4 m i l l i á r d font k ö z é t e h e t ő az a b ű n ö z é s b ő l szár­ „ v é d e l e m " m a s o k v á l l a l k o z á s e s e t é b e n rutinnak
m a z ó összeg, a m i é v e n t e á t á r a m l i k a z E g y e s ü l t s z á m í t . A l e g n a g y o b b v e s z é l y t az j e l e n t i , hogy
Királyság bankjain. O r o s z o r s z á g új a l v i l á g i c s á s z á r a i a szovjet nuk­
l e á r i s a r z e n á l b ó l s z á r m a z ó r a d i o a k t í v anyagokat
c s e m p é s z n e k külföldre.

A szervezett bűnözés változó arca A k á b í t ó s z e r - k e r e s k e d e l e m - a n n a k ellenére,


h o g y a k o r m á n y o k és r e n d ő r s é g e k s z á m o s kam­
Manuel Castells Az évezred vége (2007) című p á n y t i n d í t a n a k e l l e n e - e g y i k e a leggyorsabban
k ö n y v é b e n azt állítja, h o g y a s z e r v e z e t t b ű n ö z ő i b ő v ü l ő n e m z e t k ö z i b ű n ö z é s i á g a z a t o k n a k : évi
c s o p o r t o k t e v é k e n y s é g e egyre i n k á b b n e m z e t k ö ­ n ö v e k e d é s i ü t e m e a z 1 9 8 0 - a s é s a z 1 9 9 0 - e s évek­
zivé válik. F e l h í v j a a figyelmet, h o g y a b ű n ö z ő i b e n m e g h a l a d t a a t í z s z á z a l é k o t , r e n d k í v ü l magas
t e v é k e n y s é g e k n e k o r s z á g h a t á r o k o n á t n y ú l ó ko­ s z i n t ű p r o f i t o k m e l l e t t . A h e r o i n c s e m p é s z e t i há­
ordinálása, amit az új információs technológiák l ó z a t o k v é g i g h ú z ó d n a k a T á v o l - K e l e t e n , átszövik
tesznek lehetővé, az új globális gazdaság egyik D é l - Á z s i á t és m e g t a l á l h a t ó k Észak-Afrikában, a
k ö z p o n t i v o n á s á v á válik. A n a r k o t i k u m o k k e r e s ­ K ö z e l - K e l e t e n és L a t i n - A m e r i k á b a n is. Az ellátá­
kedelmétől a h a m i s í t á s o n keresztül az e m b e r e k s i v o n a l a k P á r i z s o n é s A m s z t e r d a m o n keresztül
és az emberi szervek csempészéséig terjedő mű­ v e z e t n e k , a h o n n a n g y a k r a n k e r ü l n e k á t jelentős
veletekben részt v e v ő szervezett b ű n ö z ő i csopor­ kábítószer-szállítmányok Nagy-Britanniába.
BŰNÖZÉS ÉS DEVIANCIA . 6 4 1

Kiberbűnözés 7. M e g n ö v e k e d e t t az e l e k t r o n i k u s p é n z á t u t a l á ­
sokkal járó b ű n c s e l e k m é n y e k kockázata. A bank­
Az i n f o r m á c i ó s t e c h n o l ó g i á k ú j a b b f e j l ő d é s e és a u t o m a t á k t e r j e d ő h a s z n á l a t a , v a l a m i n t a z e-ke­
a telekommunikációs forradalom n e m csupán a reskedelmi műveletek és az „elektronikus p é n z "
nemzetközi s z e r v e z e t t b ű n ö z é s t e r j e d é s é t segíti h a s z n á l a t a a z i n t e r n e t e n fokozza a n n a k a l e h e t ő ­
elő, h a n e m b i z o n y o s n a k l á t s z i k , h o g y a l a p v e ­ ségét, h o g y e g y e s t r a n z a k c i ó k l e b o n y o l í t á s a s o ­
tően meg fogja v á l t o z t a t n i a b ű n ö z é s e g é s z a r c u ­ rán jogtalan beavatkozás történik.
latát. A t e c h n o l ó g i a i f e j l ő d é s i z g a l m a s új l e h e t ő ­ 8. Az elektronikus pénzmosás felhasználható
ségeket és e l ő n y ö k e t n y ú j t s z á m u n k r a , de egy­ a b ű n c s e l e k m é n y e k b ő l származó illegális jöve­
szersmind f o k o z z a a t á r s a d a l o m s e b e z h e t ő s é g é t delmek „áthelyezésére" azok valódi eredetének
is a b ű n ö z é s s e l s z e m b e n . A k i b e r b ű n ö z é s (cyber­ á l c á z á s a végett.
crime) - az i n f o r m á c i ó s t e c h n o l ó g i a s e g í t s é g é v e l 9. A távközlési rendszerek felhasználhatók
elkövetett b ű n c s e l e k m é n y e k - k i t e r j e d é s é t i g e n ú j a b b b ű n s z ö v e t k e z e t e k m e g s z e r v e z é s é r e . A ki­
nehéz m e n n y i s é g i l e g m e g h a t á r o z n i , d e k ü l ö n ­ f i n o m u l t t i t k o s í t á s i r e n d s z e r e k h a s z n á l a t a és a
böző formái k ö z ü l n é h á n y a t k ö r v o n a l a z h a t u n k . n a g y s e b e s s é g ű a d a t á t v i t e l k ö v e t k e z t é b e n a tör­
P. N. Grabosky és R u s s e l l S m i t h ( 1 9 9 8 ) az új t e c h ­ vény betartatására szolgáló szervezetek n e h e z e n
nológiákra a l a p o z o t t b ű n ö z é s k i l e n c f ő t í p u s á t tudnak információt szerezni a bűnözők tevé­
különböztette m e g : kenységéről. Ez k ü l ö n ö s e n fontos az új nemzet­
1. A t á v k ö z l é s i r e n d s z e r e k b e v a l ó i l l e g á l i s be­ közi bűnözési hálózatok tekintetében.
hatolás azt j e l e n t i , h o g y k ö n n y e b b é v á l i k a tele­ S z á m o s j e l m u t a t arra, h o g y a k i b e r b ű n ö z é s
fonbeszélgetések l e h a l l g a t á s a . E n n e k k ö v e t k e z ­ mértéke máris emelkedik. Az 1990-es évek végén
ményei a h á z a s t á r s a k m e g f i g y e l t e t é s é t ő l a k é m ­ N a g y - B r i t a n n i á b a n a z i n t e r n e t a l a p ú c s a l á s o k al­
kedésig terjednek. k o t t á k a l e g g y o r s a b b a n n ö v e k v ő b ű n ü g y i kategó­
2. Növekszik az e l e k t r o n i k u s v a n d a l i z m u s és riát. E g y 1 9 9 9 s z e p t e m b e r é b e n v é g z e t t f e l m é r é s
terrorizmus veszélye. A nyugati társadalmak szerint a vizsgálatot m e g e l ő z ő 12 h ó n a p során
egyre i n k á b b s z á m í t ó g é p e s í t e t t r e n d s z e r e k r e tá­ a csalások és hamisítások száma 29 százalékkal
maszkodnak, é s a z i l y e n r e n d s z e r e k b e v a l ó be­ n ö v e k e d e t t , a m i e g y e t l e n é v leforgása alatt 7 0
avatkozások - a h a c k e r e k t e v é k e n y s é g é t ő l az e m ­ ezerrel több törvénysértést jelent. Ezt a növek­
berek által e l ő á l l í t o t t s z á m í t ó g é p e s v í r u s o k ter- m é n y t a z i n t e r n e t a l a p ú b ű n ö z é s t e r j e d é s é n e k tu­
jeszéséig - i g e n k o m o l y b i z t o n s á g i k o c k á z a t o k a t lajdonítják.
jelentenek. A „ t e l e k o m m u n i k á c i ó s b ű n ö z é s " g l o b á l i s ki­
3. A távközlési szolgáltatások jogosulatlan t e r j e d é s e k ü l ö n ö s e n n a g y k i h í v á s o k e l é állítja a
igénybevételi l e h e t ő s é g e i m ó d o t a d n a k arra, h o g y b ű n ü l d ö z ő szerveket. Bárki a világon áldozatává
egyesek az e l ő f i z e t ő k t u d t a n é l k ü l h a s z n á l j á k fel válhat olyan bűncselekményeknek, amelyeket
a hálózatokat, vagy i n g y e n e s és k e d v e z m é n y e s v a l a h o l egy m á s i k o r s z á g b a n k ö v e t n e k e l . M i n t
árú telefonhívások l e b o n y o l í t á s a c é l j á b ó l egysze­ G r a b o s k y é s S m i t h ( 1 9 9 8 ) r á m u t a t , h o g y e z erő­
rűen m a n i p u l á l j á k a v e z e t é k e s és m o b i l telefon­ sen megnehezíti a b ű n c s e l e k m é n y e k felderítését
szolgáltatásokat. és m e g t o r l á s á t . A r e n d ő r s é g e k n e k az e l k ö v e t é s
4. Növekvő p r o b l é m á t j e l e n t a t á v k ö z l é s i r e n d ­ helyéül szolgáló országok igazságügyi szervei­
szerekben v a l ó k a l ó z k o d á s . V i s z o n y l a g k ö n n y ű ­ hez kell fordulniuk a törvénysértők kiadatásáért,
vé vált a s z e r z ő i j o g o k m e g s é r t é s e k ü l ö n f é l e írá­ m e g f e l e l ő b i z o n y í t é k o k a t b e m u t a t v a a z eljárás in­
sos anyagok, szoftverek, f i l m e k és CD-k i l l e g á l i s doklásához. Jóllehet a kiberbűnözés bővülésével
másolása útján. párhuzamosan a rendőrségek országhatárokon
5. A k i b e r t é r b e n n e h é z k o n t r o l l á l n i a p o r n o g ­ á t n y ú l ó e g y ü t t m ű k ö d é s e is j a v u l h a t , a k i b e r b ű -
ráf és sértő t a r t a l m a k m e g j e l e n é s é t . S z e x u á l i s tar­ n ö z ő k n e k egyelőre még jelentős mozgási szabad­
talmú anyagok, r a s s z i s t a p r o p a g a n d a , v a l a m i n t ságuk van.
például gyújtogatásra a l k a l m a s k é s z ü l é k e k meg­ E g y o l y a n k o r s z a k b a n , a m i k o r a z e g y e s orszá­
építésére v o n a t k o z ó u t a s í t á s o k e g y a r á n t f e l t e h e ­ gok pénzügyi, kereskedelmi és termelési rend­
tők az i n t e r n e t r e , és o n n a n b á r k i á l t a l l e t ö l t h e t ő k . szerei elektronikus úton világszerte integrálód­
A „kiberkalózkodás" n e m c s u p á n v i r t u á l i s , h a ­ nak, az internetes csalások, az illegális elektro­
nem valóságos f e n y e g e t é s t j e l e n t az i n t e r n e t f e l ­ n i k u s b e h a t o l á s o k és a s z á m í t ó g é p e s v í r u s o k k a l
használók s z á m á r a . v a l ó á l l a n d ó f e n y e g e t e t t s é g n ö v e k v ő s z i n t j e ko­
6. Növekszik a t e l e m a r k e t i n g t e r ü l e t é n e l k ö v e ­ moly figyelmeztetést jelent a meglevő számító­
tett csalások s z á m a . A h a m i s j ó t é k o n y s á g i a k c i ó ­ gépes biztonsági rendszerek sebezhetőségére.
kat és b e f e k t e t é s i l e h e t ő s é g e k e t n e h é z k i s z ű r n i , A k o r m á n y z a t o k - az U S A S z ö v e t s é g i N y o m o z ó ­
illetve e l l e n ő r z é s alatt t a r t a n i . irodájától (Federal Bureau of Investigation, FBI) a
c

19. FEJEZET

Képzeljünk el egy olyan világot, amelyben t ö b b é nosuk kezében működjenek. Elektronikus csípek,
nem létezik készpénz, minden személyi tulajdo­ PIN- és m á s biztonsági kódok révén minden ér­
nunk elektronikus csipekkel van ellátva, és legér­ t é k e s e b b tárgyba b e é p í t h e t ő lesz egyfajta per-
t é k e s e b b vagyonunk m a g a a személyes identitá­ szonalizált „identitás", ami a l a p v e t ő szerepet fog
sunk. A kereskedelmi és ipari minisztérium 2 0 0 0 - játszani az online-tranzakciókban, az úgynevezett
ben közzétett Már itt van a sarkon (Just around „ o k o s kártyák" (virtuális pénz) használatakor és
the Corner) című j e l e n t é s e szerint a b ű n ö z é s a mindenütt, ahol különféle biztonsági rendszere­
t e c h n o l ó g i a fejlődése következtében h a m a r o s a n ken kell áthaladni. A j e l e n t é s szerint miközben
teljesen át fog alakulni. Két évtizeden belül - állít­ életünk egyre t ö b b é s t ö b b aspektusa alapozódik
ja a j e l e n t é s - kevésbé vonzó c é l p o n t lesz a tolva­ a fejlett t e c h n o l ó g i á k r a , elburjánzanak az identi­
j o k számára sok olyan áru, mint például az autók, táslopással és általában a személyes identitással
a különféle kamerák és a s z á m í t ó g é p e k , mert úgy k a p c s o l a t o s csalások.
lesznek b e p r o g r a m o z v a , hogy csak j o g o s tulajdo­

japán bűnüldözési szervek új hackerellenes kom­ a z o n b a n , h o g y a b ö r t ö n ö k v a j o n t é n y l e g e s e n el­


mandójáig - mindenütt erőfeszítéseket tesznek érik-e a s z á n d é k o l t h a t á s t az e l í t é l t b ű n ö z ő k „át­
annak érdekében, hogy meg tudjanak küzdeni a f o r m á l á s á v a l " , és m e g a k a d á l y o z z á k - e újabb bű­
n e m z e t k ö z i s z á m í t ó g é p e s b ű n ö z é s új, n e h e z e n n ö k e l k ö v e t é s é t . Ez - m i n t l á t n i fogjuk - bonyo­
megfogható formáival. l u l t k é r d é s : a r e n d e l k e z é s r e á l l ó a d a t o k alapján
úgy tűnik, hogy n e m érik el ezt a hatást.
A b r i t b ü n t e t ő i g a z s á g s z o l g á l t a t á s i r e n d s z e r az
BÖRTÖNÖK: MEGFELELŐ VÁLASZ u t ó b b i é v e k b e n s z i g o r ú b b á vált. M i n t a 19.6. ábra
A BŰNÖZÉSRE? mutatja, a b e b ö r t ö n z ö t t e k s z á m a egyenletesen
emelkedik: 2 0 0 3 - b a n Angliában és Walesben 73
A m o d e r n b ö r t ö n ö k alapvető elve a bűnözők e z e r e m b e r v o l t a b ü n t e t é s - v é g r e h a j t á s i intézmé­
„ m e g j a v í t á s a " é s f e l k é s z í t é s e arra, h o g y m i u t á n n y e k b e n , s e z 1 9 9 0 ó t a 2 5 e z e r f ő n y i emelkedést
s z a b a d u l n a k , b e i l l e s z k e d j e n e k a t á r s a d a l o m b a és j e l e n t . A n g l i á b a n és W a l e s b e n a l a k o s s á g nagyobb
megfelelő m ó d o n részt vegyenek a n n a k életében. h á n y a d a v a n b e b ö r t ö n ö z v e ( s z á z e z e r lakosonként
A b ö r t ö n i n t é z m é n y é t és a h o s s z ú b ö r t ö n b ü n t e ­ 1 3 9 fő), m i n t a z E u r ó p a i U n i ó b á r m e l y i k más or­
t é s e k a l k a l m a z á s á t s o k a n h a t é k o n y e l r i a s z t ó esz­ s z á g á b a n , l e g a l á b b i s a t í z új t a g o r s z á g 2004-ben
köznek tekintik a b ű n ö z ő k számára. É p p e n ezért t ö r t é n t f e l v é t e l e e l ő t t . (A S k ó c i á r a és Észak-Ír­
azok a politikusok, akik igyekeznek „keményen o r s z á g r a v o n a t k o z ó a d a t o k a t k ü l ö n tartják nyil­
fellépni" az emelkedő arányú bűnözés ellen, még v á n - e z e k m i n d k é t e s e t b e n a l a c s o n y a b b a k , mint
szigorúbb b ü n t e t ő igazságszolgáltatást k í v á n n a k A n g l i á b a n és W a l e s b e n . ) N é m e t o r s z á g b a n - éles
és a b ö r t ö n ö k bővítését szorgalmazzák. Kérdés e l l e n t é t b e n az a n g l i a i és w a l e s i h e l y z e t t e l - a fog-

19.6. ábra A fogva tartottak létszáma Angliában és Walesben, 1 9 9 0 - 2 0 0 3


801

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003
Forrás: Social Trends, 34. 2004, 144. o.
BŰNÖZÉS ÉS DEVIANCIA § 643

Büntető igazságszolgáltatás az Egyesült Államokban

(Gallup). A kivégzésükre váró elítél­


tek száma e g y e n l e t e s e n emelkedik
1 9 7 7 ó t a , amikor a Legfelső Bíróság
helybenhagyta a halálbüntetésre
v o n a t k o z ó törvényeket (lásd a 7 9 . 7 .
ábrát). A 2 0 0 3 . év végén t ö b b mint
3 3 0 0 elítélt várt sorsára az úgyneve­
z e t t „ h a l á l s o r o n " . Ezeknek 9 9 szá­
zaléka volt férfi, 56 százaléka fehér
és 42 százaléka f e k e t e (U. S. Bureau
of Justice 1998).
A szigorú ítéletek hívei rámu­
t a t n a k , h o g y az elmúlt évtizedben
az Egyesült Államokban általános
c s ö k k e n é s következett be a b ű n ö ­
zés terén, s e b b e n a b ö r t ö n ö k ha­
tékonyságának bizonyítékát látják.
Egy elítélt a „halálsoron" Kaliforniában. A kritikusok ezzel nem é r t e n e k egyet, és azt állít­
ják, hogy a b ű n ö z é s c s ö k k e n é s e m á s tényezőkkel,
A büntető igazságszolgáltatási rendszer az Egye­ például a prosperáló g a z d a s á g g a l és az a l a c s o n y
sült Államokban a legszigorúbb a világon. A világ munkanélküliséggel is m a g y a r á z h a t ó . Szerintük a
összes b ö r t ö n é b e n jelenleg körülbelül 8 , 7 5 mil­ b ö r t ö n b ü n t e t é s e k m a g a s aránya szükségtelenül
lió embert t a r t a n a k fogva, s ezek közül majdnem m e g b o n t j a a családokat és a k ö z ö s s é g e k e t . A fe­
kétmillió az amerikai b ö r t ö n ö k foglya. Az USA- kete férfiaknak t ö b b mint egynegyed része vagy
ban minden százezer lakosból 6 8 6 e m b e r börtön­ b ö r t ö n b e n van, vagy rendőri felügyelet alatt áll.
ben van (Home Office 2 0 0 3 ) . Az Egyesült Államokban fogva t a r t o t t a k körül­
belül 60 százaléka kábítószerrel összefüggő, n e m
Az amerikai büntetés-végrehajtási rendszer
erőszakos cselekményekért kiszabott b ü n t e t é s é t
több mint 5 0 0 ezer e m b e r t foglalkoztat, és fenn­
tölti. A rendszer bírálói szerint ez a nagy arányú
tartása évente 35 milliárd dollárba kerül. A rend­
egyensúly-eltolódás azt bizonyítja, hogy a bebör­
szert részben privatizálták: a növekvő fogolylét­
t ö n z é s t ö b b é n e m olyan intézkedés, a m i h e z a z
szám elhelyezése é r d e k é b e n ma magánvállalatok
„utolsó l e h e t ő s é g k é n t " folyamodnak, h a n e m a
is kaphatnak állami m e g b í z á s o k a t b ö r t ö n ö k építé­
b ö r t ö n ö k e t m a mindenféle társadalmi p r o b l é m a
sére és fenntartására. A rendszer bírálói azzal vá­
m e g o l d á s á r a szolgáló eszköznek tekintik.
dolják a kormányzatot, hogy egész „börtönipari
komplexum" alakult ki: igen sok
ember - köztük a b ö r t ö n ö k sze­ 79.7. ábra A halálos ítélettel sújtott fogva tartottak száma az USA-
mélyzete, de s z á m o s bürokrata ban, 1 9 5 3 - 2 0 0 3
és politikus is - komoly érdekelt­
ségre t e t t szert a b ö r t ö n r e n d s z e r A „halálsoron" levő fogvatartottak, 1953-2003

fenntartásában és további bőví­ 3500


tésében.
3000
Az Egyesült Államokban so­
kan támogatják a halálbünte­ 2500
tés alkalmazását. 2 0 0 4 - b e n egy
felmérés során a m e g k é r d e z e t t 2000

felnőttek 71 százaléka nyilat­


1500
kozott úgy, hogy híve a halál­
büntetésnek, míg 26 százalékuk 1000
ellenezte azt. Ez j e l e n t ő s váltást
jelent 1 9 6 6 - h o z képest, a m i k o r a 500
megkérdezettek 42 százaléka tá­
mogatta a halálbüntetést, és 47 1953 1958 1963 1968 1973 1978 1983 1988 1993 1998 2003
százalékuk foglalt állást ellene Forrás: U. S. Bureau of Justice 2004.
19. FEJEZET

va tartottak aránya százezer lakosra vetítve csu­ n a k a z a d ó f i z e t ő k r e , h a n e m e m e l l e t t c s e k é l y ha­


p á n 9 6 fő, F r a n c i a o r s z á g b a n p e d i g 8 5 f ő ( H o m e tást g y a k o r o l n a k a b ű n ö z é s i a r á n y o k alakulására.
Office 2 0 0 3 ) . A z a n g l i a i é s w a l e s i b í r ó s á g o k haj­ A b ü n t e t ő j o g i r e f o r m o k é r t k a m p á n y o l ó szer­
lamosak továbbá hosszabb börtönbüntetéseket v e z e t e k s z e r i n t a b ü n t e t ő i g a z s á g s z o l g á l t a t á s t az
k i s z a b n i a t ö r v é n y s é r t ő k r e , m i n t m á s e u r ó p a i or­ ú g y n e v e z e t t helyreállító igazságszolgáltatásnak
szágok bíróságai. A rendszer egyes bírálói attól (restorative justice) kell felváltania. A helyreállító
félnek, hogy Nagy-Britannia túlságosan szorosan i g a z s á g s z o l g á l t a t á s a t ö r v é n y s é r t ő k b e n o l y a n mó­
k ö v e t i a z E g y e s ü l t Á l l a m o k példáját, a h o l m e s s z e d o n i g y e k s z i k t u d a t o s í t a n i a z á l t a l u k elkövetett
a l e g s z i g o r ú b b b ü n t e t é s e k e t a l k a l m a z z á k az i p a r i b ű n c s e l e k m é n y e k hatásait, h o g y a közösségen
országok között. b e l ü l l e t ö l t e n d ő „ í t é l e t e k e t " h o z : megkövetelhe­
A fogva t a r t o t t a k á l t a l á b a n m á r n i n c s e n e k ki­ tik például a bűnelkövetőktől, hogy működjenek
t é v e fizikai b á n t a l m a z á s n a k , a m i v a l a h a általá­ k ö z r e k ö z c é l ú m u n k a p r o g r a m o k b a n , v a g y mediá-
n o s a n elterjedt gyakorlat volt, d e s o k m á s s z e m ­ c i ó s e l j á r á s b a n v e g y e n e k részt, a h o l szembesül­
pontból nélkülöznek. N e m c s a k a szabadságuktól n e k áldozataikkal. Ahelyett, hogy elkülönítenék
v a n n a k megfosztva, h a n e m a megfelelő jövede­ ő k e t a t á r s a d a l o m t ó l és v é d ő e r n y ő v e l választanák
lemtől, családjuk és korábbi barátaik, heterosze­ el őket bűncselekményeik következményeitől,
x u á l i s p a r t n e r e i k t á r s a s á g á t ó l , a saját r u h á i k t ó l és i n k á b b i l y e n é r t e l m e s m ó d o k o n k é s z t e t i k őket
m á s s z e m é l y e s tárgyaiktól is. G y a k r a n t ú l z s ú f o l t a b ű n t e t t e i k k e l o k o z o t t k á r o k k a l és sérelmekkel
k ö r ü l m é n y e k között élnek, és szigorú fegyelmi való szembenézésre.
szabályoknak, valamint m i n d e n n a p i életük pon­ A r r a a s o k a t v i t a t o t t k é r d é s r e , h o g y a börtönök
tosan előírt rendjének kell alávetniük magukat v a j o n „betöltik-e k ü l d e t é s ü k e t " , n e m k ö n n y ű vá­
(Stern 1 9 8 9 ) . l a s z o l n i . N o h a ú g y t ű n i k , h o g y a fogva tartottak
A börtönélet ilyen k ö r ü l m é n y e k között köny- r e h a b i l i t á c i ó j á b a n a b ö r t ö n ö k n e m é r n e k el sike­
n y e n é k e t v e r a fogva t a r t o t t a k és a k ü l s ő társa­ reket, az ú j a b b b ű n t e t t e k e l k ö v e t é s é t i l l e t ő e n még­
d a l o m k ö z é : a b e b ö r t ö n z ö t t e k n e m t u d n a k alkal­ is v a n b i z o n y o s e l r e t t e n t ő h a t á s u k . M í g azok, akik
mazkodni viselkedésükkel a társadalom normái­ t é n y l e g e s e n b ö r t ö n b e k e r ü l n e k , t a l á n n e m fognak
h o z . E l k e l l f o g a d n i u k egy o l y a n k ö r n y e z e t e t , a m i v i s s z a r i a d n i az ú j a b b b ű n c s e l e k m é n y e k t ő l , de a
t e l j e s e n k ü l ö n b ö z i k a „külvilágtól", és az á l t a l u k b ö r t ö n é l e t k e l l e m e t l e n s é g e i k ö n n y e n visszatart­
a börtönben megtanult szokások és attitűdök h a t n a k m á s o k a t a b ű n ö z é s t ő l . A börtönreformok
igen gyakran pontosan az ellentétei annak, amit h í v e i a z o n b a n e z z e l k a p c s o l a t b a n m a j d n e m meg­
e l k e l l e n e s a j á t í t a n i u k . K i f e j l ő d h e t b e n n ü k pél­ o l d h a t a t l a n d i l e m m á v a l k e r ü l n e k s z e m b e : Ha a
d á u l egyfajta e l l e n é r z é s a k ö z ö n s é g e s polgárok­ b ö r t ö n ö k e t i g e n k e l l e m e t l e n h e l y e k k é teszik, az
kal s z e m b e n , m e g t a n u l h a t j á k , h o g y a z e r ő s z a k o t valószínűleg segít a potenciális törvénysértők
normálisnak tekintsék, kapcsolatba kerülnek v i s s z a t a r t á s á b a n , de n a g y o n m e g n e h e z í t i a börtö­
megrögzött bűnözőkkel, amit azután fenntarta­ n ö k r e h a b i l i t á c i ó s c é l j a i n a k e l é r é s é t . ( A börtön­
n a k s z a b a d u l á s u k u t á n is, é s o l y a n b ű n e l k ö v e t é ­ é l e t m e g s z i g o r í t á s á n a k n e m s z á n d é k o l t következ­
s i k é s z s é g e k e t s a j á t í t a n a k el, a m e l y e k r ő l a z e l ő t t m é n y e i i s l e h e t n e k , m i n t p é l d á u l J o s e p h Scholes
keveset tudtak. É p p e n ezért a börtönöket n é h a tragikus h a l á l a , a m i t a k e r e t e s í r á s b a n ismerte­
„a b ű n iskoláinak" nevezik. Mindezt figyelembe t ü n k . ) Á m m i n é l k e v é s b é s z i g o r ú a k a börtönélet
véve n e m meglepő, hogy nyugtalanítóan magas k ö r ü l m é n y e i , a n n á l t ö b b e t v e s z í t elriasztó hatá­
a visszaesés a r á n y a : a b ö r t ö n b ő l v a l ó k i s z a b a ­ s á b ó l a fogva tartás i n t é z m é n y e .
dulásuk után igen sokan újabb b ű n c s e l e k m é n y t
A b ö r t ö n ö k k é t s é g k í v ü l t á v o l t a r t a n a k bizo­
k ö v e t n e k el. Az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n a bör­
n y o s v e s z é l y e s e g y é n e k e t a z u t c á k r ó l , a z adatok
tönbüntetésüket letöltött férfiak 60 százalékát
a z o n b a n a r r a u t a l n a k , h o g y a b ű n ö z é s visszaszo­
az eredetileg elkövetett b ű n c s e l e k m é n y ü k után
r í t á s á r a m á s e s z k ö z ö k e t k e l l t a l á l n u n k . A bűnö­
négy éven belül ismét letartóztatják.
zés s z o c i o l ó g i a i m a g y a r á z a t a i v i l á g o s s á teszik,
Az a d a t o k azt m u t a t j á k , h o g y a b ö r t ö n ö k b e n a h o g y n i n c s e n e k gyors m e g o l d á s o k . A bűnözés
fogva t a r t o t t a k r e h a b i l i t á c i ó j a n e m s i k e r e s , á m t o ­ o k a i ö s s z e f ü g g n e k a t á r s a d a l o m strukturális kö­
v á b b r a i s ó r i á s i n y o m á s n e h e z e d i k a z igazságszol­ r ü l m é n y e i v e l , i d e é r t v e a s z e g é n y s é g e t , a belváro­
gáltatásra bizonyos b ű n c s e l e k m é n y e k esetében s o k á l l a p o t á t é s s o k fiatal r o m l ó életkörülményeit
az í t é l e t e k s z i g o r í t á s á r a , és e n n e k m e g f e l e l ő e n a is. A r ö v i d t á v ú i n t é z k e d é s e k , p é l d á u l azok a re­
börtönök kapacitásának növelésére. A büntetés­ f o r m o k , a m e l y e k a b ö r t ö n ö k e t i n k á b b a rehabi­
végrehajtási intézményrendszer túlzsúfolt, ami l i t á c i ó , m i n t s e m e g y s z e r ű e n a fogva tartás hely­
ú j l é t e s í t m é n y e k m e g é p í t é s é n e k i g é n y é t v e t i fel. s z í n é v é k í v á n j á k t e n n i , v a l a m i n t a börtönökre al­
A b í r á l ó k s z e r i n t a z o n b a n a b ö r t ö n é p í t é s i progra­ t e r n a t í v á t n y ú j t ó o l y a n k í s é r l e t e k , m i n t például
m o k n e m c s u p á n i n d o k o l a t l a n u l n a g y t e r h e t ró­ a k ö z ö s s é g i m u n k a p r o g r a m o k e g y a r á n t további
BUNOZES ES DEVIANCIA 645

Önkárosítás és öngyilkosság a börtönben: Joseph Scholes halál

Josepnek nehéz gyermekkora volt, és zavart fiú A Joseph ügyével foglalkozó személyek sürgették I
lett belőle. Állítólag igen korai életszakaszában a YJB-t, hogy a fiút biztonságos körülmények kö- |
nemi erőszak áldozata volt, s letartóztatása ide­ zött helyezzék el, ahol megkapja a szükséges in- 1
jén gyógyszereket szedett és pszichiáterhez járt. tenzív gondoskodást és támogatást. A YJB azon- 1
Depressziós volt, többször is kárt tett önmagá­ ban - kiszolgáltatott állapota dacára - Stoke I
ban, és időnként az öngyilkosság gondolatával Heath-be, a fiatalkorúak börtönébe küldte (Young I
foglalkozott. Offender Institution, YOI), arra hivatkozva, hogy j
2001. november 30-án önkéntesen jelentkezett más, megfelelőbb hely nem volt elérhető. Joseph |
a szociális ellátó szolgálatnál, amely gyermek­ anyja, Yvonne ezután telefonált a YOI-nak és tá­
otthonban helyezte el. Hat nappal később egy jékoztatta őket, hogy a fiú nemi erőszak áldozata
gyermekbandával együtt ő is kiment a városba volt, depressziós és instabil állapotba került, to­
és sorozatos mobiltelefon-rablásokban vett részt. vábbá öngyilkosságra hajlamos és korábban több­
Ezt követően letartóztatták és rablással vádolták. ször is önkárosító viselkedést tanúsított.
Mind az áldozatok, mind más tanúk megerősítet­ A YOI-ba való megérkezésekor Josephet levet­
ték, hogy Joseph részvétele ezekben az inciden­ kőztették, elvették a ruháit, beleértve az alsóne­
sekben csak periférikus volt: senki sem állította, műjét is, és merev kapcsokkal ellátott, lópokrócra
hogy ő maga erőszakot alkalmazott vagy azzal hasonló öltözéket adtak rá. A halálát követő eljá­
fenyegetőzött volna. rások során az esküdtszék tagjait és a halottkémet
Ahogy a tárgyalás időpontja közeledett, Joseph egyaránt láthatólag sokkolta, amikor az öltözéket
egyre inkább depressziós lett és nagyon feszült bemutatták a bíróságon, s azt egy gyermekgon­
idegállapotba került. A bíróságon való megjelené­ dozási szakember „elembertelenítőnek" nevezte.
si kötelezettsége előtt két héttel egy késsel több A YOI-ban töltött rövid tartózkodása során J o ­
mint harmincszor belevágott az arcába. A legmé­ sephet gyakorlatilag elszigetelten tartották, nem
lyebb seb, amit az orrán ejtett, egészen a csontig biztosítva számára semmiféle értelmes elfoglalt­
hatolt. Szobájának falait teljesen újra kellett feste­ ságot. Azt mondták neki, hogy később az épület
ni, mert mindenütt véresek lettek. fő szárnyában fogják elhelyezni, más fogva tar­
Mielőtt a manchesteri bíróságon sor került tottakkal e g y ü t t - e z a kilátás korábbi megerősza­
volna az ítélet meghozatalára, a bírót figyelmez­ kolása miatt rettegéssel töltötte el. 2002 márciu­
tették Joseph sebezhetőségére, korábbi megerő­ sában öngyilkosságot követett el.
szakolására, valamint öngyilkossági hajlamaira és A szigorú megfigyelés és a biztonságos körül­
korábbi önkárosítási kísérleteire. mények hiánya Joseph cellájában lehetővé tette,
Joseph tárgyalására sajnos egy olyan időszak­ hogy felakassza magát egy lepedővel, amit az
ban került sor, amikor a közvéleményben fokozott ablak rácsához erősített. Mindössze kilenc napot
nyugtalanság uralkodott az utcai bűnözés elha- töltött le a büntetéséből...
rapózása miatt. A Legfelső Bíróság elnöke olyan A Joseph halálának körülményeire irányuló két­
ítélkezési irányelveket bocsátott ki, amelyeket szé­ hetes bírósági vizsgálat 2004 áprilisában folyt le.
les körben úgy értelmeztek, hogy az effajta bűn­ [."..] A vizsgálóbiztosok egyöntetűen arra a véle­
cselekmények elkövetőit automatikusan börtönbe ményre jutottak, hogy a börtönszolgálat (Prison
kell juttatni. A 2002. március 15-én Josephre ki­ Service) által nyújtott elhelyezés Joseph esetében
szabott ítélet a fiatalkorúak esetében alkalmazha­ nem volt megfelelő, mivel nem biztosította sem
tó maximális büntetés, kétéves elzárás és nevelő­ az eszközöket, sem a lehetőséget egy ilyen sebez­
munka (detention and training order, DTO) volt. hető személy biztonságának védelméhez.
A bíró a nyilvános tárgyalás során kijelentette,
hogy a Joseph önkárosító hajlamaira és az előéle­ Forrás: Inquest, 2004. november.
te során rajta elkövetett nemi erőszakra vonatko­ http://inquest.gn.apc.org/pdf/Joseph%20
zó figyelmeztetést a bíróság „a legkifejezettebb Scholes%20inquiry%briefing%2004.pdf
formában a hatóságok figyelmébe ajánlja".
Az ítélet meghozatala után a Josephről való A büntetőjogi reformért küzdő Howard Liga vizs­
gondoskodásért viselt felelősség a fiatalkorúakkal gálatokat folytat a büntető igazságszolgáltatás
foglalkozó igazságszolgáltatási testülethez (Youth eljárásairól, beleértve a börtönkörülmények elem­
Justice Board, YJB) került, amit tájékoztattak J o ­ zését. Megállapították, hogy 2003-ban Angliában
seph előéletéről, ezen belül kiemelten öngyilkos­ és Walesben 94 férfi és nő követett el öngyilkos­
sági kísérletéről és önkárosító viselkedéséről is. ságot a börtönökben:
19. FEJEZET

• 14 nő ölte meg magát - egyetlen év során ek­ rehajtják az öngyilkossági és önkárosítási hajlam
kor vetett véget önkezével az életének a leg­ kezelésére kidolgozott intézkedéseket. Felszólítjuk
több nő; a kormányt, hogy azonnal tegyen lépéseket a rá­
• 31 huszonöt év alatti fiatal fogva tartott kö­ csok mögött emberek számának csökkentésére.
vetett el öngyilkosságot, ezeknek egyharmad A börtönökben feltétlenül nagyobb hangsúlyt
része előzetes letartóztatásban volt, és 3 szá­ kell helyezni a megelőző intézkedések foganato­
zalékuk illegális bevándorlás miatt volt fogva sítására, mert bizonyítékaink vannak rá, hogy ott,
tartva; ahol a megelőző intézkedések kezdik éreztetni
• a legtöbb haláleset a birminghami (4), a blacken- hatásukat, az öngyilkossági arányok és az esen­
hursti (5), a nottinghami (4), a winchesteri (4) dő pszichiátriai betegek száma országos szinten
és a styali (4) börtönben következett be. csökken.
Forrás: Howard League
Anita Dockley, a Howard Liga igazgatóhelyettese for Penal Reform 2004.
a következőket mondta:
Szégyenletes, hogy olyan sok férfi és nő oltja ki KÉRDÉSEK
az életét a börtönökben. A Howard Liga azonban
sajnos nem számít arra, hogy ez a szám csökkeni 1. Megfelelő hely lehet-e a börtön a fiatalkorú
fog, amíg a fogva tartottak létszáma továbbra is törvénysértők megbüntetésére?
emelkedik, és ilyen nyomás nehezedik a rendszer­ 2. Hogyan kellene a társadalomnak kezelnie a ki­
re. A börtönben elkövetett öngyilkosságok száma sebb bűncselekményeket?
csak akkor fog csökkenni, ha a fogva tartottak 3. Miért emelkedett a fogva tartottak száma az
száma is radikálisan csökken, és megfelelően vég­ utóbbi években az Egyesült Királyságban?

vizsgálatokat igényelnek, mert ahhoz, hogy a n o n k o n f o r m i s t a c é l o k a t k ö v e t ő e m b e r e k számá­


m e g o l d á s v a l ó b a n h a t é k o n y legyen, h o s s z ú t á v ú r a ? A z e r ő s z a k o s b ű n ö z é s m a g a s a r á n y a lenne
c é l o k a t kell k i t ű z n i é s k ö v e t n i (Currie 1 9 9 8 ) . p é l d á u l az az ár, a m i t az á l l a m p o l g á r o k által él­
v e z e t t e g y é n i s z a b a d s á g j o g o k é r t c s e r é b e a társa­
d a l o m n a k v á l l a l n i a k e l l ? E g y e s e k mindenesetre
KÖVETKEZTETÉS: BUNOZES, ezt állították, ú g y érvelve, h o g y az erőszakos
DEVIANCIA ÉS TÁRSADALMI REND b ű n c s e l e k m é n y e k e l k e r ü l h e t e t l e n e k egy olyan
t á r s a d a l o m b a n , a h o l a k o n f o r m i t á s m e r e v előírá­
A b ű n ö z é s t és a d e v i a n c i á t h i b a l e n n e teljes egé­ s a i n e m é r v é n y e s ü l n e k . Ez a n é z e t a z o n b a n kö­
szében negatív megvilágításban látnunk. B á r m e l y z e l e b b r ő l m e g v i z s g á l v a n e m t a r t h a t ó fenn. Egyes
társadalomnak, amely felismeri, hogy az emberi t á r s a d a l m a k b a n - p é l d á u l H o l l a n d i á b a n -, ahol
lények különböző értékeket és célokat követnek, az e g y é n i s z a b a d s á g j o g o k s z é l e s k ö r é t ismerik el
h e l y e t kell b i z t o s í t a n i a a z o l y a n e g y é n e k vagy és m e s s z e m e n ő e n t o l e r á l j á k a d e v i á n s tevékeny­
c s o p o r t o k s z á m á r a is, a k i k n e k a t e v é k e n y s é g e ségeket, a z e r ő s z a k o s b ű n ö z é s a r á n y a alacsony.
n e m i l l e s z k e d i k a t ö b b s é g által k ö v e t e t t n o r m á k ­ M á s o r s z á g o k b a n v i s z o n t , a h o l a z e g y é n i szabad­
h o z . A z o r t o d o x m e g o l d á s o k h í v e i g y a k r a n gya­ ság m é r t é k e k o r l á t o z o t t ( m i n t p é l d á u l n é h á n y la­
n a k v á s s a l vagy e l l e n s é g e s e n figyelik a z o k a t a z t i n - a m e r i k a i t á r s a d a l o m b a n ) , az e r ő s z a k szintje
embereket, akik a politikában, a tudományban, egészen magas lehet.
a m ű v é s z e t b e n és m á s t e r ü l e t e k e n új e s z m é k k e l A d e v i á n s v i s e l k e d é s i r á n t t o l e r á n s táradalom­
állnak elő. Például az amerikai forradalom során n a k n e m s z ü k s é g k é p p e n k e l l t á r s a d a l m i szaka­
s z ü l e t e t t p o l i t i k a i i d e á l o k - az e g y é n s z a b a d s á g a d é k o k k i a l a k u l á s á t ó l t a r t a n i a . Jó e r e d m é n y azon­
és az e s é l y e g y e n l ő s é g - a b b a n az i d ő b e n h e v e s b a n v a l ó s z í n ű l e g c s a k ott é r h e t ő el, a h o l az egyé­
ellenállásba ütköztek sokak részéről, de ma már n i s z a b a d s á g j o g o k h o z t á r s a d a l m i igazságosság
elfogadottá v á l t a k s z e r t e a v i l á g o n . A t á r s a d a l o m t á r s u l : o l y a n t á r s a d a l m i b e r e n d e z k e d é s mellett,
domináns normáitól való eltéréshez bátorságra a m e l y b e n a z e g y e n l ő t l e n s é g e k n e m szembeszö­
é s e l s z á n t s á g r a v a n szükség, é s e z g y a k r a n d ö n t ő k ő e n n a g y o k , és m i n d e n k i n e k m e g v a n az esélye
s z e r e p e t j á t s z h a t o l y a n v á l t o z á s i f o l y a m a t o k el­ arra, h o g y teljes és k i e l é g í t ő é l e t e t é l h e s s e n . Ha a
i n d í t á s á b a n , a m e l y e k r ő l k é s ő b b belátják, h o g y a s z a b a d s á g n i n c s k i e g y e n s ú l y o z v a a z egyenlőség­
k ö z é r d e k e t szolgálják. gel, és s o k e m b e r ú g y találja, h o g y az adott körül­
Vajon a „káros d e v i a n c i a " j e l e n t h e t i - e azt az m é n y e k k ö z ö t t n e m tudja k i t e l j e s í t e n i önmagát,
árat, a m i t a t á r s a d a l o m n a k m e g kell f i z e t n i e a d e v i á n s v i s e l k e d é s v a l ó s z í n ű l e g társadalmilag
azért, h o g y j e l e n t ő s m o z g á s t e r e t b i z t o s í t s o n a d e s t r u k t í v c é l o k i r á n y á b a fordul.
BŰNÖZÉS ÉS DEVIANCIA

ÖSSZEFOGLALÁS

1. A d e v i á n s v i s e l k e d é s k ö r é b e t a r t o z ó c s e l e k e ­ gában véve semmilyen cselekedet sem kri­


detek á t h á g j á k az á l t a l á n o s a n e l f o g a d o t t nor­ m i n á l i s (vagy n o r m á l i s ) . A c í m k é z é s e l m é l e t
mákat. Azt, h o g y m i t t e k i n t e n e k d e v i á n s n a k , m ű v e l ő i azt vizsgálják, h o g y b i z o n y o s v i s e l k e ­
időről-időre é s m á s - m á s h e l y e n k ü l ö n b ö z ő le­ dési formákat miért tekintenek deviánsnak, és
het; az egyik k u l t ú r á b a n „ n o r m á l i s n a k " t a r t o t t miért éppen bizonyos csoportokat, n e m pedig
viselkedés e g y m á s i k b a n „ d e v i á n s n a k " s z á m í t ­ másokat címkéznek deviánsnak.
hat. A d e v i a n c i a f o g a l m a t á g a b b , m i n t a b ű ­ 6. A k o n f l i k t u s e l m é l e t e k a b ű n ö z é s t és a d e v i a n ­
nözésé: e z u t ó b b i k i f e j e z é s c s u p á n a t ö r v é n y c i á t a t á r s a d a l o m s t r u k t ú r á j á n a k , az e g y e s tár­
megszegésével járó nonkonform viselkedést s a d a l m i c s o p o r t o k v e r s e n g ő é r d e k e i n e k , vala­
jelöli. m i n t az elitek hatalommegtartási törekvései­
2. A t á r s a d a l m i n o r m á k m e g e r ő s í t é s é r e a társa­ nek figyelembevételével elemzik.
dalom f o r m á l i s vagy informális szankciókat 7. A k o n t r o l l e l m é l e t s z e r i n t a b ű n ö z é s a k k o r l é p
alkalmaz a n o r m a s z e g ő k k e l s z e m b e n . A tör­ fel, a m i k o r n i n c s m e g f e l e l ő t á r s a d a l m i v a g y
vények a k o r m á n y z a t o k á l t a l m e g h a t á r o z o t t és fizikai e l l e n ő r z é s , a m i ezt m e g a k a d á l y o z n á .
betartatott n o r m á k . A bűnözés növekedése a modern társadalmak­
3. A b ű n ö z é s j e l e n s é g é n e k és a d e v i a n c i a m á s b a n k a p c s o l a t b a n áll a b ű n e l k ö v e t é s i lehető­
formáinak m a g y a r á z a t á r a v o n a t k o z ó a n k ü l ö n ­ ségek és a c é l p o n t o k s z á m á n a k növekedésé­
böző b i o l ó g i a i és fizikai e l m é l e t e k e t d o l g o z t a k vel. A betört ablakok e l m é l e t e szerint a rend
ki, m e l y e k s z e r i n t az i l y e n „ e l h a j l á s o k " geneti­ látható felbomlása és a t é n y l e g e s e n elkövetett
kailag m e g h a t á r o z o t t a k , e z e k e t az e l m é l e t e k e t b ű n ö k k ö z ö t t k ö z v e t l e n k a p c s o l a t áll f e n n .
azonban l e g n a g y o b b r é s z t m e g c á f o l t á k . A szo­ 8. A b ű n ö z é s kiterjedését bármely társadalom­
ciológusok á l l á s p o n t j a s z e r i n t a k o n f o r m i t á s és ban igen n e h é z felmérni, mivel n e m m i n d e n
a deviancia különféle társadalmi kontextusok­ bűncselekményt jelentenek be. A bejelentet­
ban más-más m ó d o n é r t e l m e z e n d ő . A gazdaság l e n b ű n c s e l e k m é n y e k r e v o n a t k o z ó l a t e n s ada­
és a h a t a l o m m e g o s z l á s á b a n m u t a t k o z ó kü­ tok a hivatalos statisztikai kimutatásokban
lönbségek e r ő s e n b e f o l y á s o l j á k , h o g y m i l y e n nem szereplő törvénysértéseket tükrözik. A
lehetőségek á l l n a k n y i t v a a z e g y é n e k k ü l ö n ­ hivatalosan nyilvántartott bűnözési adatok és
böző c s o p o r t j a i előtt, é s m i l y e n f a j t a t e v é k e n y ­ a z e m b e r e k t é n y l e g e s t a p a s z t a l a t a i k ö z ö t t i kü­
ségeket tekintenek bűnözésnek. A bűnözői l ö n b s é g e t a z ú g y n e v e z e t t v i k t i m i z á c i ó s vizs­
magatartás u g y a n o l y a n m ó d o n m e g t a n u l h a t ó , g á l a t o k tárják fel, m e l y e k s o r á n a r r ó l k é r d e z i k
mint a t ö r v é n y t i s z t e l ő v i s e l k e d é s , és á l t a l á b a n m e g a z e m b e r e k e t , h o g y a z e l ő z ő é v s o r á n va­
ugyanazoknak a szükségleteknek a kielégíté­ l a m i l y e n b ű n c s e l e k m é n y áldozatává váltak-e.
sére i r á n y u l .
9. A b ű n ö z é s a r á n y a a n ő k k ö r é b e n s o k k a l ala­
4. A f u n k c i o n a l i s t a e l m é l e t e k s z e r i n t a b ű n ö z é s t c s o n y a b b , m i n t a férfiaknál, v a l ó s z í n ű l e g a fér­
és a d e v i a n c i á t az e r k ö l c s i s z a b á l y o z á s h i á ­ fiak é s n ő k á l t a l á n o s s z o c i a l i z á l ó d á s i k ü l ö n b ­
nya és a t á r s a d a l o m b a n m e g l e v ő s t r u k t u r á l i s ségei miatt. Hozzájárul e h h e z továbbá még az
feszültségek o k o z z á k . A m o d e r n t á r s a d a l o m ­ is, h o g y a férfiak n a g y o b b a r á n y b a n v a n n a k
ban a h a g y o m á n y o s é l e t f o r m á k f e l b o m l á s á v a l j e l e n az o t t h o n o n k í v ü l i szférákban. A fér­
együtt j á r ó s z o r o n g á s é s c é l t a l a n s á g é r z é s j e l ö ­ fiak m a g a s a b b b ű n ö z é s i a r á n y á t k a p c s o l a t b a
lésére D u r k h e i m a z „ a n ó m i a " k i f e j e z é s t vezet­ h o z t á k a m u n k a n é l k ü l i s é g g e l és „a férfiasság
te be. R o b e r t K. M e r t o n e z t a f o g a l m a t kiter­ v á l s á g á v a l " is. E g y e s b ű n c s e l e k m é n y t í p u s o k ­
jesztette arra a f e s z ü l t s é g r e is, a m i t az e g y é n e k ban túlnyomórészt nők az áldozatok. A n e m i
akkor é r e z n e k , h a a n o r m á k ö s s z e ü t k ö z é s b e erőszak szinte bizonyosan jóval gyakrabban
kerülnek a t á r s a d a l m i v a l ó s á g g a l . A s z u b k u l ­ fordul e l ő , m i n t a m i t a h i v a t a l o s s t a t i s z t i k á k
turális m a g y a r á z a t o k a z o l y a n d e v i á n s c s o p o r ­ feltárnak. Bizonyos értelemben minden nő
tokra i r á n y í t j á k rá a f i g y e l m e t , a m e l y e k - m i n t az erőszak áldozata annyiban, hogy a n ő k n e k
például a különféle bandák - elutasítják a speciális óvintézkedéseket kell tenniük önma­
társadalom t ö b b s é g e á l t a l v a l l o t t é r t é k e k e t é s g u k m e g v é d é s é r e , és a m e g e r ő s z a k o l á s t ó l v a l ó
azok h e l y é b e a d a c és a k i h í v á s , a b ű n ö z é s és a f é l e l e m b e n é l n e k . A h o m o s z e x u á l i s férfiak és
n o n k o n f o r m i z m u s n o r m á i t állítják. nők aránytalanul gyakran válnak bűncselek­
m é n y e k és zaklatás áldozatává, de a többsé­
5. A c í m k é z é s e l m é l e t , a m e l y s z e r i n t v a l a k i n e k
g i t á r s a d a l o m b a n s o k a n ú g y vélik, h o g y n e m
deviánsként való f e l c í m k é z é s e megerősíti az
m a r g i n á l i s h e l y z e t ü k b ő l f a k a d ó a n á r t a t l a n ál­
illető d e v i á n s v i s e l k e d é s é t , a z é r t f o n t o s , m e r t
dozatok, h a n e m „rászolgáltak" erre.
abból a f e l t é t e l e z é s b ő l i n d u l ki, h o g y ö n m a ­
648 19. FEJEZET

1 0 . A b ű n ö z é s t ő l v a l ó f é l e l m e t g y a k r a n az o l y a n j e l l e m z ő a h a g y o m á n y o s s z e r v e z e t e k számos
u t c a i b ű n c s e l e k m é n y e k váltják ki, mint a v o n á s a , de t e v é k e n y s é g e i k i l l e g á l i s a k . A ki-
zsebtolvajlás, a b e t ö r é s és a rablás, a m i t leg­ b e r b ű n ö z é s a z o l y a n b ű n c s e l e k m é n y e k e t öle­
többször fiatal munkásosztálybeli férfiak l i fel, a m e l y e k e t a z i n f o r m á c i ó s t e c h n o l ó g i á k
k ö v e t n e k el. A h i v a t a l o s s t a t i s z t i k á k m a g a s s e g í t s é g é v e l k ö v e t n e k e l : i d e t a r t o z i k például
t ö r v é n y s é r t é s i a r á n y t m u t a t n a k ki a fiatalok az interneten elkövetett csalás.
k ö r é b e n , de a fiatalkorú b ű n ö z é s s e l k a p c s o l a ­ 1 2 . A b ö r t ö n ö k e t r é s z b e n a t á r s a d a l o m védel­
tos m o r á l i s p á n i k o t f e n n t a r t á s o k k a l k e l l kezel­ m é r e , r é s z b e n p e d i g a b ű n ö z ő k „megjavítá­
n ü n k . A fiatalok k ö r é b e n f e l l é p ő a n t i s z o c i á l i s s á r a " h o z t á k l é t r e . Ú g y t ű n i k a z o n b a n , hogy
é s n o n k o n f o r m v i s e l k e d é s á l t a l á b a n kétségkí­ a b ö r t ö n ö k n e m s z o r í t j á k v i s s z a a bűnözést,
vül deviáns, de valójában n e m bűnözés. továbbá kétséges, hogy milyen mértékben
1 1 . A f e h é r g a l l é r o s b ű n ö z é s és a v á l l a l a t i b ű n ö ­ k é p e s e k r e h a b i l i t á l n i a fogva tartottakat an­
z é s k ö r é b e a z o k a b ű n c s e l e k m é n y e k tartoz­ n a k é r d e k é b e n , h o g y b e t u d j a n a k illeszkedni
nak, a m e l y e k e t a t á r s a d a l o m j o b b m ó d ú tag­ a k ü l v i l á g b a , és v i s s z a e s ő k é n t ne kövessenek
j a i k ö v e t n e k el. A z i l y e n b ű n c s e l e k m é n y e k el újabb bűncselekményeket. Visszaesőnek
következményei sokkal nagyobb kihatásúak azokat nevezzük, a k i k a z u t á n k ö v e t n e k el
lehetnek, mint a szegények kisstílű bűnözése, t ö r v é n y s é r t é s t , h o g y e l ő z ő l e g m á r börtönben
de e z e k r e a t ö r v é n y b e t a r t a t á s á r a l é t r e h o z o t t voltak. M a b i z o n y o s m o z g a l m a k alternatív
i n t é z m é n y e k kevesebb figyelmet fordítanak. m e g o l d á s o k r a t ö r e k e d n e k a b ö r t ö n ö k helyett,
A szervezett b ű n ö z é s a b ű n ö z é s i tevékenység i l y e n e k p é l d á u l a k ö z ö s s é g i m u n k a lehetősé­
intézményesített formáit jelöli, amelyekre geit k í n á l ó f o r m á k .

MEGFONTOLANDÓ KERDES

1. A „deviánsként" felcímkézett egyének cselekedetei miben térnek el a „normális" személyekéitől?


2. Az áldozatokra vonatkozó felmérések miért nyújtanak hitelesebb képet a bűnözés kiterjedéséről,
mint a hivatalos statisztikák?
3. Vajon szükségképpen meg fog-e változni a nők bűnözési aránya annak következtében, hogy a nők is
egyre nagyobb számban vesznek részt a közszférában?
4. Egy nagyvállalati vezető vajon inkább tekinthető-e tipikus bűnözőnek, mint egy munkanélküli fiatal?
5. Hogyan befolyásolja a bűnözést a globalizáció folyamata?

Croall, H. (1988): Crime and Society in Britain. New York, Longman.


Goode, Erich ( 1 9 9 7 ) : Deviant Behavior. Upper Saddle River, NJ, Prentice Hall.
Holdaway, Simon - Rock, Paul ( 1 9 9 8 ) : Thinking about Criminology (szerk.) London, UCL Press.
Muncie, J. - McLaughlin, E. ( 2 0 0 1 ) : Controlling Crime. 2nd edn. (szerk.) London, SAGE.
Muncie, J. - McLaughlin, E. (szerk.) ( 2 0 0 1 ) : The Problem of Crime. 2. kiadás. London, SAGE.
Walton, Paul - Young, Jock (szerk.) ( 1 9 9 8 ) : The New Criminology Revisited. London, Macmillan.
Reiner, Robert ( 1 9 9 9 ) : The Politics of the Police. Oxford, Oxford University Press.

INTERNETES FORRÁSOK

Amnesty International
http://www.amesty.org
British Journal of Criminology
http ://www3 .oup. co.uk/crimin
Home Office (UK)
http://www.homeoffice.gov.uk
Howard League for Penal Reform
http://www.howardleague.org
ENSZ Büntető és Igazságügyi Információs Hálózata
http ://www. unc j in. org/
POLITIKA,
KORMÁNYZÁS
ÉS TERRORIZMUS
A POLITIKAI SZOCIOLÓGIA ALAPFOGALMAIVAL KAPCSOLATOS VITÁK
Politika, kormányzás és az állam
Hatalom
Autoritás és demokrácia
A DEMOKRÁCIA GLOBÁLIS TERJEDÉSE
A kommunizmus bukása
A demokrácia népszerűségének magyarázata
Bajban van-e a demokrávia?
Globális kormányzás
PÁRTPOLITIKA AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN
Új Munkáspárt
POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK
Globalizáció és társadalmi mozgalmak
Technológia és társadalmi mozgalmak
A NACIONALIZMUS ÉS A NEMZET ELMÉLETEI
A nacionalizmus és a modern társadalom
Állam nélküli nemzetek
Nemzeti kisebbségek és az Európai Unió
Nemzetek és nacionalizmus a fejlődő országokban
Nacionalizmus és globalizáció
A nemzetállam, a nemzeti identitás és a globalizáció
A TERRORIZMUS
A terror és a terrorizmus eredete
Régi és új típusú terrorizmus
Terrorizmus és háború

Összefoglalás
Megfontolandó kérdések
Ajánlott olvasmányok
Internetes források
2003 februárjában globális tiltakozás kezdődött Ebben a fejezetben számos olyan kérdéssel fog­
a tervezett iraki háború ellen (lásd 6 6 4 - 6 6 5 . o.). lalkozunk, amelyek a tiltakozások, majd a hábo­
Londonban több mint egymillió ember vonult rú folyamán merültek fel. A politikai szociológia
az utcákra: ez volt a legnagyobb tüntetés az or­ legfontosabb, bár mindmáig vitatott alapfogalmai­
szág történetében. Hasonló méretű demonstrá­ nak tárgyalásával kezdjük, különös tekintettel a
ciókra került sor Rómában és Barcelonában is, hatalom fogalmára. Azután szemügyre vesszük
és kisebb felvonulások zajlottak a világ szinte a globális kormányzat kérdéseit és a demokrácia
minden nagyvárosában, az USA-tól Bangladesig. figyelemre méltó globális terjedését az elmúlt két
A tiltakozásban globális szinten, összesen hatvan évtized során, majd figyelmünket a brit pártpoli­
országban részt vevő tüntetők számát megköze­ tikában az utóbbi évtizedekben végbement döntő
lítőleg tízmillió főre becsülték (Guardian, 2 0 0 3 . változásokra fordítjuk, beleértve a thatcherizmus
február 13.). kialakulását és az új munkáspárti kormányzat po­
Annak a megszervezését és koordinálását, litikáját. A pártpolitikáról áttérünk a tágabb érte­
hogy szerte a világon ugyanazon a napon milliók lemben vett politika kérdéseire, érintve az olyan
vonuljanak ki az utcákra, a média fejlődése tette társadalmi mozgalmakat, mint amelyek például
lehetővé. Az eseményt megelőzően a televízió­ a fent említett háborúellenes tiltakozások mögött
műsorok és az újságok a háború valószínűségét állnak, továbbá megvizsgáljuk, hogyan befolyá­
taglalták már hónapok óta, és a háborúellenes solja ezeket a mozgalmakat a technológia fejlődé­
tüntetések tervei már jó előre megjelentek a médiá­ se és a globalizáció. A demokrácia megerősítése
ban. A háborúellenes csoportok elektronikus le­ iránt megnyilvánuló nyomást sokan összefüggés­
velekben terjesztett üzenetek és hálózati honlapo­ be hozzák a számottevő politikai erő létrehozásá-
kon közzétett felhívások útján képesek voltak igen
változatos körökből mozgósítani támogatóikat.
A 2003 februárjában az utcákra vonuló embe­
reket sokféle ok késztette a tüntetésre. Egyesek
azt állították, hogy bár a demokrácia a legjobb
modell, a nyugati típusú demokrácia erőszakos
exportálása a Közel-Keletre, ellentmond a de­
mokrácia alapvető értékeinek. Mások úgy lát­
ták, hogy a közel-keleti háború csupán gyengén
álcázott kifogást jelent annak leplezésére, hogy
a Nyugat valójában rajta akarja tartani a kezét
egy stabil olajforráson. Az Egyesült Királyság­
ban sokan attól féltek, hogy az USA vezetésével
folytatandó háború olyan terrorista támadások
célpontjává fogja tenni Nagy-Britanniát is, mint
amilyet a londoniak azután 2 0 0 5 . július 7-én el
is szenvedtek (lásd a 6 7 9 - 6 8 2 . oldalon). A há­
ború ellenzőinek mozgósításához hozzájárult az
a motívum is, hogy a háború mellett kiálló kor­
mányzatoknak nem sikerült rávenniük az ENSZ
Közgyűlését egy olyan határozat meghozatalára,
ami kifejezetten lehetővé tenné számukra az erő
alkalmazását Irakkal szemben, amiért az nem
tesz eleget a korábbi ENSZ-határozatoknak. Ami­
kor 2003 márciusában az ENSZ kifejezett felha­
talmazása nélkül ténylegesen megkezdődött a
háború Irak ellen, a tiltakozók jogtalannak minő­
2003 februárjában több százezer ember vonult az utcákra
sítették a támadást.
az iraki háború ellen tiltakozva.
POLITIKA, KORMÁNYZÁS ÉS TERRORIZMUS 651
— l i n n . ri, mi i •

ra törekvő nacionalista mozgalmakkal, ezért fog­ jöttek létre (az Egyesült Államok például 1776-
lalkozunk a nacionalizmus terjedésével. Végül a ban, a Cseh Köztársaság pedig 1993-ban alakult
politikai szociológia egyik fontos témakörével, meg). Fő jellemzőik éles ellentétben állnak a nem
a terrorizmussal zárjuk fejezetünket. iparosodott vagy „hagyományos" civilizációkkal,
amelyekkel a 2. „A globalizáció és a változó vi­
lág" című fejezetben foglalkoztunk. Ezek a fő jel­
A POLITIKAI SZOCIOLÓGIA ALAP­ lemző vonások az alábbiak:
FOGALMAIVAL KAPCSOLATOS VITÁK • Szuverenitás. A hagyományos államok terü­
letét mindig pontatlanul definiálták, mivel a
Politika, kormányzás és az állam központi kormányzat által gyakorolt ellenőr­
zés meglehetősen gyenge volt. A szuverenitás
A politikát sokan olyan, tőlük távol eső és szá­ eszméje - vagyis hogy egy bizonyos kormány­
mukra érdektelen területnek tartják, ami legin­ zat uralkodik valamilyen egyértelműen körül­
kább a Westminsterben, Brüsszelben vagy Wa­ határolt terület fölött, amelyen belül az övé a
shingtonban működő középkorú férfiak birodal­ legfelső hatalom - kevéssé volt releváns. Ezzel
ma. E szerint a nézet szerint a politika nem más, szemben valamennyi nemzetállam egyszers­
mint a hatalom bizonyos eszközeinek felhaszná­ mind szuverén állam is.
lása a kormányzati tevékenység kiterjedésének • Állampolgárság. A hagyományos államokban
és tartalmának befolyásolására. Ám a politika a lakosság többségét alkotó személyek, akik fö­
erősen vitatott fogalom, és a politikai tevékeny­ lött a király vagy a császár uralkodott, kevéssé
ség szférája messze meghaladhatja magát a kor­ voltak tudatában annak, hogy ki kormányozza
mányzást. A háborúellenes tiltakozás például, őket, és nem is érdeklődtek különösebben ez
amellyel ezt a fejezetet kezdtük, valójában poli­ iránt. Nem voltak továbbá politikai jogaik és
tikai mozgalom, mint ahogyan politikai célokra nem befolyásolhatták a kormányzást. Általában
irányul számos olyan csoport, hálózat és szerve­ csupán az uralkodó osztályok vagy a jobb módú
zet (például a környezetvédők vagy a feministák) csoportok érezték úgy, hogy valamilyen átfo­
tevékenysége is, amelyekkel másutt foglalkozunk gó politikai közösséghez tartoznak. A modern
ebben a könyvben. társadalmakban ezzel szemben az adott politi­
Az, ami a politikai szférában történik - még a kai rendszer határain belül élő emberek több­
kormányzati tevékenységre leszűkítve is - mind­ ségükben állampolgárok, akiknek a nemzet
annyiunk életét érinti, akár akarjuk, akár nem. alkotóelemeiként közös jogaik és kötelességeik
A kormányzatok személyes jellegű dolgainkat vannak. Sok helyen élnek ugyan politikai me­
is befolyásolják, és háború idején elrendelhetik nekültek és hontalan személyek is, ma azonban
akár azt is, hogy életünket adjuk olyan célokért, szinte mindenki a világon valamely meghatáro­
amelyeket szükségesnek tartanak. A kormányza­ zott nemzeti politikai entitáshoz tartozik.
ti szféra egyszersmind a politikai hatalom szfé­ • Nacionalizmus. A nemzetállamok létrejöttéhez
rája. A politikai életben minden a hatalom körül közvetlenül társul a nacionalizmus kialakulá­
forog: az a fő kérdés, hogy kinek a kezében van a sa, ami valamely egységes politikai közösség­
hatalom, hogyan szerezhető meg, és ki mit kezd hez való tartozás érzését biztosító szimbólu­
vele. Az alábbiakban részletesebben is megvizs­ mok és meggyőződések rendszereként hatá­
gáljuk a hatalom fogalmát. rozható meg. így az egyének büszkék lehetnek
Ahol egy adott földrajzi térségben a hatalmat például arra, hogy a brit, amerikai, kanadai,
valamilyen kormányzat politikai apparátusa gya­ orosz vagy bármelyik más nemzethez tartoz­
korolja (például a parlament vagy kongresszus nak. Az ilyenfajta érzések ösztönözték például
intézményén keresztül, a kormányzati felada­ a kelet-timoriakat a függetlenségük kivívásáért
tokat ellátó köztisztviselők seregének közremű­ indított harcra. Az emberek valószínűleg min­
ködésével), amelynek az autoritását egyrészt a dig is éreztek egyfajta azonosulást valamilyen
fennálló jogi rendszer, másrészt a politikájának társadalmi csoporttal, ami lehetett a tágabb csa­
végrehajtására felhasználható erőszakszerveze­ ládjuk, a faluközösség, amelyben éltek vagy a
tek támogatják, ott az állam meglétéről beszélhe­ vallási közösségük. A nacionalizmus azonban
tünk. A modern társadalmak túlnyomó többsége csak a modern állam kifejlődésével jelent meg,
nemzetállamot alkot. Ez annyit jelent, hogy az a valamely meghatározott szuverén közösség­
ilyen államokban a lakosság nagy tömegét olyan gel való azonosulás érzésének legmarkánsabb
állampolgárok alkotják, akik önmagukat egyazon kifejeződéseként. A nacionalizmus jelensé­
nemzet tagjainak tekintik. A nemzetállamok a gével e fejezet második felében foglalkozunk
világ különböző részein más-más időpontokban részletesebben.
20. FEJEZET

Hatalom legitimálják. Ez érvényesül a modern szerveze­


tekben és bürokráciákban (lásd a 16. fejezetet),
A hatalom célja, természete és megoszlása a po­ valamint a kormányzatokban, amelyeket Weber a
litikai szociológia fő kérdései közé tartozik. A társadalom politikai életét irányító formális szer­
szociológia egyik alapítója, Max Weber (akinek vezetekként írt le (Gerth-Mils 1948).
a munkásságával az 1. fejezetben foglalkoztunk, a
3 4 - 3 5 . oldalon) a következő általános meghatá­
rozást adta a hatalomról: „egy személy vagy egy Stephen Lukes: Radikális alternatívák
embercsoport lehetősége arra, hogy megvalósítsa
a saját akaratát valamilyen parancsra végrehajtott A hatalom egyik ettől radikálisan eltérő felfo­
akció során, akár az akcióban részt vevők ellen­ gása Stephen Lukes szociológus nevéhez fűző­
állásának dacára is" (Gerth-Mills 1948). Weber dik. Klasszikus tanulmányában (1974) Lukes a
szemében tehát a hatalom azt jelenti, hogy valaki hatalom „háromdimenziós rendszerét" fejti ki.
keresztülviheti a saját akaratát, még akkor is, ha Az első dimenzióban a hatalom azt a képessé­
ezt mások nem akarják. get jelenti, hogy valaki a konfliktusokban képes
Sok szociológus követte Webert abban, hogy érvényre juttatni a saját döntéseit: ha például a
különbséget tettek a hatalomgyakorlás kényszerí­ brit kormány a háborúellenes tiltakozások hatá­
tő ]e\\egű, illetve felhatalmazáson alapuló formái sára 2003 februárjában megváltoztatta volna az
között. A 2003. évi iraki háború ellenzői például iraki katonai beavatkozás támogatására irányuló
gyakran bírálták az amerikaiak vezette inváziót, szándékát, akkor ez azt bizonyítaná, hogy a til­
mivel az ENSZ nem adott rá kifejezett felhatal­ takozóknak hatalmuk volt. Lukes nézete szerint
mazást, s így a háborút illegitimnek, vagyis a ha­ azonban a hatalom fogalma ennél jóval tágabb.
talom kényszerítő jellegű felhasználásának tekin­ A hatalom második dimenziója annak az el­
tették. A hatalom legtöbb formája nem kizárólag lenőrzésére való képességet jelenti, hogy milyen
az erőn alapul, hanem a felhatalmazáson alapuló kérdésekről kell dönteni. Ez alatt Lukes azt érti,
tekintély valamilyen formája révén legitimált. hogy a hatalommal bíró csoportok vagy egyének
Max Weber a hatalom (nála uralom) elemzése­ a hatalmukat nem csupán a döntés meghozatalá­
kor a politikai hatalomban megtestesülő tekintély val gyakorolhatják, hanem azáltal is, hogy korlá­
eltérő kategóriái - vagy „ideáltípusai" - közötti tozzák a mások számára elérhető lehetőségeket.
különbségtételre koncentrált. A hatalom három­ Az egyik módszer például, amellyel az autoritá-
féle forrását különböztette meg: a tradicionális, a rius kormányzatok gyakorolhatják a hatalmukat
karizmatikus és a legális formákat. A tradicioná­ (mint például Szingapúr esetében, lásd a 654.
lis hatalom a hosszabb ideje kialakult kulturális oldalt), a sajtószabadság korlátozása. Ily módon
minták tiszteletben tartásán keresztül legitimáló- gyakran képesek megakadályozni, hogy bizonyos
dik. Weber erre a középkori Európa nemesi csa­ sérelmek a politikai folyamat vitatható kérdései­
ládjainak öröklött uralmát hozza fel példaként. ként - Szingapúrban például a testi fenyítés al­
A karizmatikus tekintély, illetve hatalom ezzel kalmazásának nemzetközi elítélése révén - han­
ellentétben a hagyományok megszakítására épül. got kapjanak
Abból az elkötelezettségből fakad, amit valamely Lukes szerint a hatalomnak van egy harmadik
vezető iránt az alárendeltjei éreznek, mert úgy ér­ dimenziója is, amit ő „a vágyak manipulációjá­
zik, hogy a vezetőjük kivételes tulajdonságokkal nak" nevez. Felteszi a kérdést: „Vajon nem az je­
rendelkezik, amelyek odaadást váltanak ki belőle. lenti-e a hatalom legfelsőbb rendű gyakorlását,
Weber szerint a „karizma" a személyiség jellegze­ ha elérhetjük, hogy másoknak olyan kívánságaik
tes vonása. Jézus Krisztust és Adolf Hitlert gyak­ legyenek, amilyeneket mi akarunk, vagyis enge­
ran hozzák fel példaként a karizmatikus hatalom­ delmességüket gondolataik és vágyaik ellenőrzé­
mal bíró egyénekre. Ám a karizmatikus hatalom se útján biztosíthatjuk?" Rámutat, hogy ez nem
gyakorolható hétköznapibb módokon is: bizonyos szükségképpen jelent agymosást. Vágyaink fino­
tanárok tekintélye például részben karizmatikus mabb módokon is manipulálhatók. A marxisták
lehet. Weber felfogása szerint a múltban a legtöbb például azt állították, hogy a kapitalisták oly mó­
társadalmat olyan hagyományos hatalmi struktú­ don gyakorolják a hatalmat a munkások fölött,
rák jellemezték, amelyeket periodikusan a kariz­ hogy a média és a szocializálódás más eszközei
ma előretörései tarkítottak. révén a dolgozó és a tömegfogyasztó szerepének
A modern világban - Weber szerint - a hagyo­ megfelelően alakítják kívánságaikat.
mányos hatalmi struktúrát fokozatosan felváltot­ A hatalom egyes dimenzióinak megkülönböz­
ta a legális hatalom. Ezt a fajta hatalmat jogilag tetésével Lukes tágabb definíciót ad Weber meg­
érvénybe léptetett szabályok és szabályozások határozásánál. Lukes szerint „A akkor gyakorol
POLITIKA, KORMÁNYZÁS ÉS TERRORIZMUS

hatalmat B fölött, ha A oly módon befolyásolja dalmi vagy biológiai értelemben vett nemi hova­
B-t, ami ellenkezik B érdekeivel". Ez azonban még tartozást helyezte a középpontba (Foucault 2 0 0 1 ,
mindig nyitva hagyja azt a kérdést, hogy honnan 2004). Foucault elmélete felbontja a hatalom fent
tudhatjuk, valójában mik B érdekei. Lukes be­ említett kényszerítő, illetve felhatalmazáson ala­
ismeri, hogy ez végső soron vélekedés kérdése. puló formáinak egyszerű megkülönböztetését
A hatalomról alkotott fogalma mégis nagy hatás­ (lásd a 652. oldalt), és a hatalmat úgy értelme­
sal volt a szociológusokra, akiket ráébresztett a zi, mint amit nem csupán a domináns csoportok
hatalom gyakorlásának különböző rejtett dimen­ gyakorolnak, hanem megtalálható valamennyi
zióira. társadalmi viszonylatban. Foucault hatalomér­
telmezése ennélfogva kitágítja a politika fogalmát
is. Bírálói azonban azt állítják, hogy bár Foucault
Foucault és a hatalom igen finom leírást adott arról a módról, ahogyan
a hatalom a mindennapi társadalmi interakciók
Michel Foucault francia szociológus (1926-1984) során működik, a kifejezés általa használt ködös
szintén igen nagy hatású elméletet dolgozott ki értelmezése alábecsüli a hatalom olyan struk­
a hatalomról, amely meglehetősen eltávolodik túrákban való koncentrálódását, mint például a
Weber formálisabb meghatározásától. Foucault hadsereg vagy a társadalmi osztály.
szerint a hatalom nem egyetlen intézményben, Miután szemügyre vettük a hatalom néhány el­
például az államban koncentrálódik, és nem is térő és egymással versengő értelmezését, a e feje­
az egyének valamely csoportja tartja a kezében. zetben következő részében arra összpontosítjuk a
A hatalom régebbi modelljei (ideértve Stephen figyelmünket, hogy a formális politika világában
Lukes modelljét is) fix identitásokon alapulnak, hogyan történik a hatalom gyakorlása. Az alábbi­
és ezek értelmében a hatalmat könnyen azonosít­ akban a politikai hatalom vizsgálata után a hata­
ható csoportok, például - a marxisták szerint - az lom tényleges gyakorlásával foglalkozunk, a po­
uralkodó osztály, vagy - a feministák szerint - a litikai rendszerek két formáját véve szemügyre.
férfiak gyakorolják. Foucault ezzel szemben azt
állította, hogy a hatalom a társadalmi interakciók
valamennyi szintjén, minden társadalmi intéz­ Autoritás és demokrácia
ményben működik és mindenkit érint.
A történelem folyamán a társadalmak számos kü­
/ Foucault gondolataival a 4., „A szociológiai el­ lönböző politikai rendszert építettek ki. Az egyes
méletalkotás" című fejezetben, a 104-105. ol­ országok szerte a világon még ma, a 2 1 . század
dalon foglalkoztunk. A szervezetek által gya­ kezdetén is különféle minták és konfigurációk
korolt hatalomról adott leírását a 16., „Szerve­ szerint szerveződnek. A legtöbb társadalom ma
zetek és hálózatok" című fejezetben, a 4 9 6 - 5 0 0 . demokratikusnak nevezi magát, vagyis azt állít­
oldalon) tárgyaltuk. ja, hogy a nép uralkodik, azonban a politikai be­
rendezkedés más formái is továbbélnek. Ebben
Foucault szemében a hatalom és a tudás szoro­ a részben a politikai rendszerek két alaptípusát,
san összekapcsolódik és egymás megerősítésére az autoritarizmust és a demokráciát mutatjuk be.
szolgál. Egy orvosnak a tudása például egyben
hatalmat is jelent, ami a gyakorlatban valami­
lyen intézményi környezetben, például egy kór­ Autoritás
házban érvényesül. Az egészségre és a betegség­
re vonatkozó tudás növekedése hatalmat adott az Míg a demokrácia - mint az alábbiakban látni
orvosok kezébe, akik ily módon rendelkezhetnek fogjuk - ösztönzi az állampolgárok aktív rész­
a betegeik sorsáról. Foucault leírja olyan „diskur­ vételét a politikai ügyekben, az autoritárius ál­
zusok" kialakulását, amelyek módot adnak a ha­ lamokban a néptől megtagadják a döntésekben
talom és a tudás viszonyának megvitatására: egy való részvételt vagy azt jelentősen korlátozzák.
„foucault-ista" például „orvosi diskurzusokról" Az ilyen társadalmakban az állam érdekei és
beszélhet (lásd a 210. oldalt). szükségletei élveznek prioritást az állampolgáro­
Foucault eszméi azzal párhuzamosan váltak kéival szemben, és nincsenek olyan jogi mecha­
népszerűvé, ahogy a politikai szociológia elfor­ nizmusok, amelyek lehetőséget adnának a kor­
dult a leegyszerűsítő konfliktuselméletektől (lásd mánnyal való szembeszállásra vagy egy vezető
a 37-38. oldalt), különösen a marxizmus gazda­ elmozdítására a hatalomból.
sági értelmezéseitől, és a politikai küzdelemnek Az autoritárius kormányzatok ma is sok or­
az identitáson alapuló formáit, például a társa- szágban léteznek, amelyek közül néhány de-
654 20. FEJEZET

Katonai erő demonstrációja egy május 1-jén tartott díszszemlén Észak-Koreában. Ez az ország talán a politikailag leg-
elszigeteltebb a világon, és vezetője egyike a leginkább autoritárius diktátoroknak. Kim Dzsongil államfő még azt is el­
rendelte, hogy a férfiak nem viselhetnek öt centiméternél hosszabb hajat. Az ötven év feletti kopaszodó férfiak számára
két centiméterrel hosszabb haj viselete is megengedett, hogy ráfésülhessék a kopaszodó foltra.

mokratikusnak vallja magát. A 2003-ig Szaddam mény pénzbüntetésekkel sújtják, mint például a
Húszéin vezetése alatt álló Irak jó példája volt az közterületeken való szemetelés vagy dohányzás,
olyan autoritárius államnak, ahol az elégedetlen­ szigorúan szabályozzák a média működését, az
séget elnyomták, és a nemzeti erőforrások arány­ internethez való hozzáférést és a műholdvevő
talanul nagy részét a csekély számú kiválasztott antennák birtoklását, a rendőrség kezében rend­
hasznára fordították. Szaúd-Arábia és Kuvait kívül nagy hatalom van az állampolgárok vissza­
nagyhatalmú monarchiái, valamint Mianmar tartására az esetleges törvénysértésektől, s bevett
(Burma) katonai vezetői szigorúan korlátozzák gyakorlat a testi fenyítés és a halálos ítéletek al­
az állampolgárok szabadságjogait, és megtagad­ kalmazása. A nép e autoritárius ellenőrzés dacá­
ják tőlük a kormányzásban való értelmes közre­ ra túlnyomórészt elégedett a kormányzattal, és a
működés lehetőségét. társadalmi egyenlőtlenségek - sok más országgal
Az úgynevezett „puha autoritás" példájaként összehasonlítva - minimálisak. Jóllehet Szinga­
gyakran említik a szingapúri államot, mert a púrban hiányoznak bizonyos demokratikus sza­
Szingapúrban uralkodó Népi Akciópárt szorosan badságjogok, az itt gyakorolt autoritás eltér a dik-
a kezében tartja a hatalmat, de állampolgárai szá­ tatórikusabb rendszerekétől, s ez vezette William
mára igen jó életminőséget biztosít azáltal, hogy Gibson írót arra, hogy a szigetországot így írja le:
ellenőrzése alatt tartja a társadalom életének „Disneyland, halálbüntetéssel".
szinte valamennyi szegmensét. Szingapúr híres
a közbiztonságáról, közrendjéről és minden ál­
lampolgárának a társadalomba való bekapcsolá­ Demokrácia
sáról. Szingapúr gazdasága sikeres, az utcák tisz­
ták, az embereknek van munkájuk és a szegény­ A demokrácia szó a görög demokratia kifejezés­
ség gyakorlatilag ismeretlen. Ám annak ellenére, ből származik, melynek első fele, a demos „né­
hogy az életszínvonal anyagi értelemben magas, pet", a második összetevőjét alkotó kratos pedig
még az olyan apró szabálysértéseket is igen ke­ „uralmat" jelent. A demokrácia alapértelmezése
POLITIKA, KORMÁNYZÁS ÉS TERRORIZMUS

szerint tehát olyan politikai rendszer, amelyben továbbra is fenntartják az évente megrendezett
nem monarchák vagy arisztokráciák uralkodnak, „városi gyűlések" hagyományos gyakorlatát. Az
hanem a nép. Ez elég egyértelműnek hangzik, de erre kijelölt napokon a város valamennyi lakója
valójában nem az. „A nép uralma" különféle idő­ összegyűlik, hogy megvitassa azokat a közérde­
szakokban élesen elütő formákat öltött az egyes kű helyi kérdéseket, amelyek nem esnek a tag­
társadalmakban, attól függően, hogy a nép fogal­ állami vagy szövetségi kormányzat hatáskörébe,
mát hogyan értelmezték. A „nép" alatt értették és szavazással döntsön ezekben. A részvételi de­
például többek között a társadalom összes férfi mokrácia egy másik példája a népszavazás, ami­
tagját, a tulajdon birtokosait, a fehér férfiakat, a kor az emberek kinyilvánítják véleményüket egy
tanult férfiakat, valamint a felnőtt férfiak és nők bizonyos kérdésről. Nagyszámú ember közvetlen
összességét is. Egyes társadalmakban a demokrá­ részvételét a döntésben úgy teszik lehetővé, hogy
cia hivatalosan elfogadott változata csak a politi­ az adott problémát egy-két kérdésre egyszerűsí­
kai szférára korlátozódik, míg másokban kiterjed tik le. A népszavazásokat rendszeresen felhasz­
a társadalmi élet szélesebb területeire. nálják országos szinten egyes európai országok­
Az, hogy a demokrácia valamely adott kör­ ban a fontos politikai döntések meghozatalakor.
nyezetben milyen formát ölt, nagyrészt annak az Számos európai országban népszavazást tartot­
eredménye, hogy értékeit és céljait hogyan értel­ tak például 2005-ben arról, hogy elfogadják-e az
mezik, és azok milyen prioritást kapnak. A de­ Európai Unió javasolt alkotmányos szerződését.
mokráciáról általában úgy vélekednek, hogy ez Az Egyesült Királyság szintén népszavazás meg­
az a politikai rendszer, amely a leginkább képes a tartására készült, de 2005 májusában a javasolt
politikai egyenlőséget, a szabadságot és az egyéni alkotmányos szerződés franciaországi és hollan­
szabadságjogokat biztosítani, a közérdeket védel­ diai elvetése megszüntette annak reményét, hogy
mezni és kielégíteni az állampolgárok igényeit, az alkotmányos szerződés bevezethető legyen, és
előmozdítva az erkölcsi önfejlődést, olyan haté­ ez a brit népszavazás tervének felfüggesztéséhez
kony döntéshozatalt téve lehetővé, ami minden­ vezetett. Egy nacionalista beállítottságú etnikai
kinek az érdekeit számításba veszi (Held 1996). régióban, Kanada túlnyomórészt franciául beszé­
Az ezekre a változatos célokra helyezett hangsú­ lő Québec tartományában népszavazást tartottak
lyok mértéke befolyásolhatja, hogy a demokráci­ az államszövetségből való kiválás vitatott kérdé­
át elsősorban a néphatalom (az önkormányzat és séről is.
az önszabályozás) formájának vagy pedig a má­
sok (például a megválasztott képviselők csoport­
ja) által hozott döntések támogatására szolgáló Képviseleti demokrácia
keretnek tekintik.
A gyakorlati nehézségek nagy léptékben alkal­
mazhatatlanná teszik a részvételi demokráciát,
Részvételi demokrácia kivéve olyan speciális esetekben, mint az említett
népszavazások. Ma jóval elterjedtebb forma a kép­
A részvételi demokráciában (participatory de­ viseleti demokrácia (representative democracy):
mocracy), más néven közvetlen demokráciában ebben a politikai rendszerben a közösséget érin­
a döntéseket közösen hozzák meg azok, akiket tő döntéseket nem a közösség valamennyi tagja
érintenek. Ez volt a demokrácia eredeti típusa, hozza meg, hanem azok az emberek, akiket erre a
amit az ókori Görögországban gyakoroltak. Azok, célra megválasztottak. Az országok kormányzása
akik állampolgárnak számítottak (vagyis a társa­ terén a képviseleti demokrácia a kongresszusok,
dalom egy kisebbségi csoportjának tagjai) rend­ parlamentek vagy hasonló országos testületek
szeresen összegyűltek, hogy megvitassák a poli­ megválasztásának formáját ölti. A képviseleti de­
tikai kérdéseket és meghozzák a fontosabb dön­ mokrácia létezik más szinteken is, ahol kollektív
téseket. A részvételi demokráciának a modern döntéseket hoznak, például valamely átfogó nem­
társadalmakban korlátozott fontossága van, mi­ zeti közösség egyes tartományaiban vagy tagálla­
vel a lakosság tömegeinek megvannak a politikai maiban, egyes városokban, megyékben, közigaz­
jogai, és lehetetlen volna mindenkinek az aktív gatási körzetekben vagy más régiókban. Sok nagy
részvételét biztosítani valamennyi olyan döntés szervezet is úgy dönt, hogy ügyeit a képviseleti
meghozatalában, amelyek érintik. demokrácia útján intézi, kis létszámú végrehajtó
A részvételi demokrácia egyes formái azonban bizottságok megválasztásával, amelyek azután
szerepet játszanak a modern társadalmakban meghozzák a főbb döntéseket.
is. Az Egyesült Államok északkeleti részén fek­ Azoknak az országoknak a politikai berendez­
vő New England-i államok kisebb településein kedését, amelyekben a szavazók két vagy több
20. FEJEZET

párt között választhatnak és a felnőtt népesség tikus ország - Benin, Ghána, Mozambik és Dél-
egészének szavazati joga van, rendszerint libe­ Afrika - elfogadta a demokratikus eszményeket.
rális demokráciának nevezik. Nagy-Britannia és Az 1970-es évek közepén a világ országainak
a többi nyugat-európai ország, az USA, Japán, több mint kétharmad részében még autoritariz-
Ausztrália és Új-Zéland is ebbe a kategóriába tar­ mus volt érvényben. Azóta a helyzet markánsan
tozik. A fejlődő világ számos országában (példá­ megváltozott: ma a társadalmak alig egyharmad
ul Indiában) szintén liberális demokratikus rend­ része autoritárius berendezkedésű. A demok­
szer működik, és - mint látni fogjuk - ezeknek az rácia többé nem koncentrálódik elsősorban a
országoknak a száma folyamatosan növekszik. nyugati országokra, hanem a kormányzat kívá­
natos formájaként elfogadottá vált - legalábbis
elvben - a világ számos régiójában. Ahogy David
A DEMOKRÁCIA GLOBÁLIS TERJEDÉSE Held (1996) kifejezte: „A jelenlegi korszakban a
demokrácia vált a politikai legitimáció alapvető"
Amikor a jövő politikai szociológusai majd visz- mintájává."
szatekintenek az 1980-as évek és 1990-es évekre, Az alábbiakban a liberális demokrácia globális
valószínűleg különösen kiemelkedő fontosságú terjedésével foglalkozunk, bemutatva néhány le­
történelmi fejleménynek fogják tartani a világ szá­ hetséges magyarázatot népszerűségének indoko­
mos országának ebben az időszakban végbement lására. Ezután megvizsgálunk néhány fontosabb
demokratizálódását. Az 1980-as évek eleje óta problémát azok közül, amelyekkel a demokráciá­
számos addig autoritárius katonai diktatúrával nak a mai világban szembe kell néznie.
kormányozott latin-amerikai ország, nevezetesen
Chile, Bolívia és Argentína is átalakult pezsgő
demokráciává. A kommunista blokk összeom­ A kommunizmus bukása
lásával 1989-ben sok kelet-európai ország - pél­
dául Oroszország, Lengyelország és Csehszlová­ A világ különféle politikai rendszerei között
kia - szintén demokratikus berendezkedésűvé hosszú időn keresztül kétféle minta játszott ve­
vált. Afrikában is több korábban nem demokra­ zető szerepet: a nyugati liberális demokráciák és

A berlini fal lebontása 1989-ben szimbolikus jelentőségű esemény volt a kommunizmus gyors összeomlásának folyama­
tában, ami lehetővé tette a liberális demokrácia példátlan terjedését.
POLITIKA, KORMÁNYZÁS ÉS TERRORIZMUS

a korábbi Szovjetunióban, majd Kelet-Európá­ sű államaiban is feltűntek a demokratizálódás


ban is hatalomra került kommunizmus (ami még jelei. Afganisztánt - attól kezdve, hogy a szov­
ma is létezik Kínában és néhány más országban). jet csapatok 1979-ben bevonultak az országba - a
A 20. század nagy részében a világ lakosságának Szovjetunió tartotta ellenőrzése alatt. A szovjet
jelentős hányada kommunista vagy szocialista megszállás a mudzsahedinek (muszlim gerilla
politikai rendszerekben élt. Marx a szocializmus harcosok) heves ellenállása következtében tíz év­
globális terjedését és a munkásmozgalmak forra­ vel később véget ért. Az 1990-es évek elején bel­
dalmi sikereit várta a jövőtől, és az 1883-ban be­ ső harcok folytak az országban a mudzsahedin
következett halála utáni száz év során úgy tűnt, frakciók hadurai között. 1996-ban a tálibok sze­
hogy prognózisa beválik. rezték meg az ellenőrzést az ország területének
A kommunista államok is demokráciáknak te­ legnagyobb része fölött, és megkezdték egy „igazi
kintették önmagukat, noha ezeknek az országok­ iszlám állam" létrehozását. Szélsőségesen értel­
nak a politikai rendszerei nagymértékben eltértek mezett iszlám törvényeket vezettek be: nyilvános
attól, amit Nyugaton demokráciának tartanak. A kivégzéseket tartottak, kisebb bűncselekménye­
kommunizmus alapjában véve egypártrendszerű ket is a végtagok levágásával büntettek, a lányo­
uralmat jelentett. A szavazóknak nem különböző kat és az asszonyokat kitiltották az iskolákból,
pártok, hanem ugyanazon párt - a kommunista illetve a munkahelyekről, és betiltották az „er­
párt - különböző jelöltjei közül volt lehetőségük kölcstelen" szórakozást. A 2 0 0 1 . szeptember 11-i
választani, és gyakran csak egyetlen jelölt volt. eseményeket követően az USA a terroristák tá­
így valójában egyáltalán nem volt igazi választási mogatóinak tekintette a tálibokat, és sikeres had­
lehetőség. Minden szovjet típusú társadalomban műveletekkel megdöntötte hatalmukat. A 2 0 0 1 .
a kommunista párté volt a domináns hatalom, s év végén az afgán ideiglenes hatóságok vezető­
ez tartotta ellenőrzése alatt nem csupán a politi­ jévé, majd 2002 júniusában az ország elnökévé
kai rendszert, hanem a gazdaságot is. Hamid Karzait választották meg, aki hozzáfogott
az ország új alkotmányának kidolgozásához és
Nyugaton az átlagos polgároktól kezdve egé­
elfogadtatásához. A kormánynak erős végrehajtó
szen a legkiválóbb tudósokig szinte mindenki
hatalmat és az iszlámnak mérsékelt szerepet jut­
úgy vélte, hogy a kommunista rendszerek igen
tató új alkotmányt, amely biztosítja az alapvető
erős hadállásokat építettek ki maguknak, és
emberi jogok védelmét, 2004 januárjában írták
a globális politika állandó szereplőivé váltak.
alá. Afganisztánban 2004 októberében tartották
Szinte senki sem vagy csak nagyon kevés ember
meg az első választásokat, melyek eredménye­
látta előre a drámai események bekövetkezését,
ként Karzai ötéves elnöki mandátumot kapott.
amelyek 1989-ben kezdődtek meg az egyik kom­
munista rezsimnek a másik után történő össze­ Kínában, ahol a világ népességének egyötöd
omlásával, „bársonyos forradalmak" sorozatá­ része él, a demokratizálódás irányában ható
ban. Az, ami egész Kelet-Európában szilárd és erős nyomás nehezedik a kommunista kormány­
tartósan megalapozott hatalmi rendszernek tűnt, ra. A hatalmas országban ma is emberek ezreit
szinte egyik napról a másikra megbukott. A kom­ tartják börtönben azért, mert a demokrácia iránti
munisták gyors egymásutánban elveszítették a vágyukat nem erőszakos módon kinyilvánították
hatalmat azokban az országokban, amelyekben (lásd az internetről és a demokratizálódásról szó­
fél évszázadon keresztül uralkodtak: Magyaror­ ló keretes írásunkat a 659. oldalon). A kommu­
szágon, Lengyelországban, Bulgáriában, Kelet- nista kormány elnyomó intézkedéseinek dacára
Németországban, Csehszlovákiában és Romániá­ is vannak azonban még mindig olyan csoportok,
ban. Végül a kommunista párt magán a Szovjet­ amelyek aktívan küzdenek a demokratikus rend­
unión belül is elveszítette a hatalom apparátusa szerbe való átmenet megvalósításáért. Az utóbbi
fölött gyakorolt ellenőrzését. Mihail Gorbacsov, években más autoritárius berendezkedésű ázsiai
az utolsó szovjet vezető „állam nélküli elnök" államokban, köztük Mianmarban, Indonéziában
lett, amikor 1991-ben a Szovjetunió tizenöt tag­ és Malajziában is egyre erősödő demokratikus
köztársasága kinyilvánította függetlenségét. Úgy mozgalmak tevékenykednek. Ezek közül egye­
tűnt, hogy a kommunista párt hatalma 1989-ben seknek a nagyobb szabadságra vonatkozó köve­
még Kínában is megrendülni látszott, amikor a telései erőszakos választ váltottak ki a kormány­
Tienanmen téren a diákok és mások is tiltakoztak zatok részéről. „A demokrácia globalizálódása"
a rendszer ellen, ám megmozdulásukat brutáli­ mindazonáltal továbbra is sebesen folytatódik
san leverte a hadsereg. szerte a világon.
A Szovjetunió bukása óta tovább folytatódott A demokrácia előretörésének általános trend­
a demokratizálódás folyamata. Helyenként még a je nincs „kőbe vésve". Úgy tűnik, hogy a libe­
világ legszigorúbban autoritárius berendezkedé- rális demokrácia a korábbi szovjet blokk egyes
20. FEJEZET

A demokrácia diadala: a történelem vége?

„A történelem vége" kifejezést ma mindenki Fran­ olyan számottevő választótestület vagy tömeg­
cis Fukuyama író nevével, illetve azonos című mozgalom, ami képes lenne a gazdasági és politi­
könyvével (1989) kapcsolja össze. Fukuyama nagy­ kai szerveződésnek a piacgazdaságon és a liberá­
hatású, ám erősen vitatott felfogása a történelem lis demokrácián túlmutató formáit kínálni. Noha
végéről a kapitalizmus és a liberális demokrácia vi­ jelenleg úgy tűnik, hogy valóban ez a helyzet,
lágméretű diadalán alapul. Az 1989. évi kelet-eu­ kétségesnek látszik, hogy a történelem valóban
rópai forradalmak, a Szovjetunió felbomlása és a megállna, olyan értelemben, hogy máris kimerí­
többpárti demokrácia bevezetését más régiókban tettünk minden más lehetőséget, ami nyitva áll
is szorgalmazó mozgalmak nyomán Fukuyama azt előttünk. Ki tudná ma megmondani, hogy a gaz­
állítja, hogy a korábbi korszakok ideológiai küz­ dasági, politikai vagy kulturális rend milyen for­
delmei véget értek. A történelem vége az alterna­ mái alakulhatnak még ki a jövőben? Mint ahogy
tívák megszűnését jelenti. Senki sem veszi többé a középkori gondolkodóknak sejtelmük sem lehe­
védelmébe a monarchiát, és a fasizmus visszavon­ tett a feudalizmus hanyatlásával kialakuló ipari
hatatlanul a múlt jelensége lett. Ugyanez vonat­ társadalomról, ugyanúgy pillanatnyilag mi sem
kozik a kommunizmusra is, ami oly hosszú ideig láthatjuk előre, hogyan fog változni a világ a kö­
a nyugati demokrácia fő riválisa volt. A szocializ­ vetkező évszázad folyamán.
mussal folytatott hosszú harcában a kapitalizmus
- Marx jóslataival ellentétben - győzelmet aratott,
és a liberális demokráciát ma nem érik komoly ki­ KÉRDÉSEK
hívások. Fukuyama szerint elértük „az emberiség
ideológiai fejlődésének végpontját és a nyugati tí­ 1. Mit értett Fukuyama „a történelem vége" ki­
pusú demokráciának mint az emberi kormányzás fejezés alatt?
végső formájának egyetemessé válását".
2. Igaza volt-e Fukuyamának, amikor azt állította,
Fukuyama tételei kritikákat váltottak ki, ám bi­ hogy elértük „a történelem végét"?
zonyos értelemben ráirányították a figyelmet ko­ 3. Ha ma a posztkommunizmus korában vagyunk,
runk egyik kulcsfontosságú jelenségére. Ma nincs milyen politikai alternatívák állnak előttünk?

országaiban - például Lengyelországban, a Cseh nete azt mutatja, hogy a demokratizálódást hiba
Köztársaságban, Magyarországon és a balti ál­ lenne visszafordíthatatlan folyamatnak vélnünk.
lamokban - szilárd alapokon áll, míg mások­ Ám az a tény, hogy ez a tendencia a globalizáló­
ban, például a Szovjetunió korábbi közép-ázsiai dás nagyobb erőihez kötődik, okot ad az optimiz­
köztársaságaiban, Jugoszláviában, sőt magában musra a demokrácia jövőjét illetően.
Oroszországban is törékeny marad. A demokra­
tikus politikai intézmények valóban törékenynek / A tálibokkal, valamint a terrorizmussal és azok­
és sebezhetőnek bizonyultak máskor is a törté­ kal a veszélyekkel, amelyeket a terrorizmus je­
nelem folyamán. Iránban például, a világ egyik lent a demokráciákra nézve, részletesebben is
legmilitánsabb iszlám államában a nép elégedet­ foglalkozunk a 6 7 9 - 6 8 6 . oldalon.
lensége a hatalmas mullahokkal (vallási vezetők­
kel) 1997-ben a reformpárti Mohammed Khatami
elnök hetven százalékos szavazattöbbséggel tör­ A demokrácia népszerűségének
tént megválasztásához vezetett. Úgy tűnt, hogy
magyarázata
a demokrácia megérkezik Iránba is. Khatamit
- olyan vezetőként, aki felismeri, hogy a nép vá­ Miért vált a demokrácia ilyen népszerűvé? Egy
gyakozása a demokrácia iránt a fennálló rendszer gyakran idézett magyarázat szerint a politikai ha­
összeomlását fogja eredményezni, ha nem elégí­ talom gyakorlásának más típusai sorra kudarcot
tik ki - Mihail Gorbacsovhoz hasonlították. Az vallottak, és a demokrácia bizonyult a „legjobb"
elnöknek azonban csupán korlátozott reformokat politikai rendszernek. Egyértelműnek tűnik,
sikerült bevezetnie, miután a vallásos konzerva­ hogy a demokrácia jobb politikai rendszer, mint
tívok újból magukhoz ragadták a hatalmat a par­ az autoritarizmus, ez azonban önmagában még
lamentben, és 2005 júniusában egyiküket, Mah- nem magyarázza meg kellóképpen a jelenlegi
mud Ahmadinedzsádot választották elnökké, demokratizálódási hullámot. Az új fejlemények
erősen valószínűtlenné téve a további demokra­ teljes körű magyarázatához mindazoknak a tár­
tikus reformok kilátásait. Irán legújabb kori törté­ sadalmi és politikai körülményeknek a részletes
POLITIKA, KORMÁNYZÁS ES TERRORIZMUS

Globalizáció és mindennapi élet: az internet és a demokratizálódás

Az internet jelentős demokratizáló erő. Áthatol a tevékenységek közé tartozik az online petíciók
nemzeti és kulturális határokon, elősegíti az esz­ aláírása, a korrupcióellenes intézkedések és a
mék terjedését egész bolygónkon és lehetővé te­ reformok követelése, a demokráciáért küzdő
szi, hogy a hasonlóan gondolkodó emberek meg­ pártok létesítésének tervezése, a SARS-ra (ati-
találják egymást a kibertér birodalmában. A világ pusos tüdőgyulladás) vonatkozó híresztelések
országaiban egyre több és több ember fér hoz­ közzététele, a külföldi csoportokkal való kom­
zá az internethez rendszeresen, és ezt fontosnak munikáció, a Falun Gong elnevezésű vallási
tekinti a neki megfelelő életmód folytatásához. mozgalom betiltása elleni tiltakozás és az 1989.
Ám az internet dinamikus terjedését egyes kor­ évi demokráciapárti tüntetések leverésének fe­
mányokfenyegetésként is felfogják, különösen az lülvizsgálatára vonatkozó követelések hangoz­
autoritárius kormányzatok, amelyek felismerik az tatása is. Az ilyen vádak alapján folytatott el­
online-tevékenységben rejlő potenciált az állami járások szinte kivétel nélkül bebörtönzéssel járó
hatalom kikezdésére. Noha az internet használa­ ítéletekhez vezetnek.
tát a legtöbb országban többé-kevésbé szabadon
engedélyezik, egyes államok lépéseket kezdtek Egy korábbi jelentésében az Amnesty úgy becsül­
tenni a korlátozására. te, hogy „a hálózati portálokat, a csevegőfórumo­
Az internetfelhasználók száma Kínában 2003 kat és a magánemberek elektronikus levelezését a
végén - csupán nyolc évvel azután, hogy az inter­ jelentések szerint harmincezer főnyi állambizton­
net kereskedelmi úton is hozzáférhetővé vált - el­ sági személyzet ellenőrzi" (2002).
érte a 79,5 millió főt, és ez a szám továbbra is Más kormányzatok hasonló döntésekre jutot­
gyorsan emelkedik. A kínai kommunista vezetés tak. A burmai kormány betiltotta a „kormányzást
szemében az internet veszélyes fenyegetést jelent akadályozó" információk interneten keresztül
az állambiztonságra, mert lehetővé teszi a poli­ vagy e-mail útján történő terjesztését. A malaj­
tikai ellenzéki csoportok számára tevékenységeik ziai hatóságok megkövetelték, hogy az internet­
koordinálását. kávézók jegyzéket vezessenek a számítógépeiket
Az internethasználat gyors növekedésére adott használó személyekről. A vallásos konzervatívok
válaszként a kínai kormány szabályozások egész az iráni kormányban 2003 végén ki kényszerítet­
sorát vezette be: bezáratott több ezer internet­ ték több száz internetkávézó bezárását és új tör­
kávézót, blokkolta az e-mail üzenetváltásokat, a vényeket vezettek be, amelyek a tulajdonosoktól
keresőprogramokat, valamint a külföldi hírforrá­ megkövetelik, hogy korlátozzák a felhasználók
sokat és egyéb politikailag érzékeny portálokat, hozzáférését az „erkölcstelen és iszlámellenes ol­
továbbá szűrőrendszert állított be a világhálón dalak" hosszú sorához.
végzett kutatások ellenőrzésére, a tiltott kulcssza­
vak és kifejezések hosszú listájával. Mindazonál­
tal úgy tűnik, hogy az interneten folyó tevékeny­ KÉRDÉSEK
ség továbbra is növekszik, ugyanolyan ütemben,
ahogy az ellenőrzés szigorodik. 1. Miben különbözik az internet - demokratizáló
2004-ben az Amnesty International jelentésé­ erőként betöltött szerepét tekintve - a techno­
ben az alábbiak voltak olvashatók: lógia régebbi formáitól?
2. Ha az internet hozzájárul a demokrácia globá­
A hatóságok által „felforgatónak" vagy „az ál­ lis terjedéséhez, elősegíti-e egyúttal a globális
lambiztonságot veszélyeztetőnek" minősített kultúra kialakulását is?

elemzésére lenne szükség, amelyek a demokrá­ mokratikus ország lakóit szembesítette a demok­
ciába való átmenethez vezettek, annyi azonban ratikus eszményekkel, növelve a szabad választá­
e nélkül is bizonyosnak látszik, hogy ebben a sok bevezetése érdekében a politikai elitekre ne­
trendben fontos szerepet játszanak a globalizá- hezedő belső nyomást (lásd a demokratizálódás
ciós folyamatok. és az internet kapcsolatát tárgyaló keretes írást).
Először is, a globalizációval együtt járó transz­ Az ilyen követelések természetesen nem követ­
nacionális kulturális kapcsolatok szaporodása keznek automatikusan a népszuverenitás esz­
sok országban felélénkítette a demokratikus moz­ méjének terjedéséből. Ennél is fontosabb, hogy
galmakat. A globalizált média a kommunikációs a demokratikus forradalmakra és az ezeket ki­
technológiák fejlődésével együtt számos nem de­ váltó mozgósítási folyamatokra vonatkozó hírek
660 20. FEJEZET

a globalizáció révén gyorsan terjednek regioná­ teszik, a politikai szabadság és az egyenlőség mel­
lis szinten. Az 1989. évi lengyelországi forrada­ lett foglalva állást, hanem azért, mert a demokrá­
lom híre például igen gyorsan eljutott Magyar­ ciák általában stabilabbak, mint a más berendez­
országra is, az egész régióban követhető modellt kedésű államok, s a maximális profit eléréséhez
nyújtva a demokráciáért küzdő aktivisták számá­ igen fontos a stabilitás és a körülmények alakulá­
ra, akik ennek nyomán szervezhették meg a saját sának előreláthatósága. A politikai, gazdasági és
fellépésüket. katonai elitek - különösen a fejlődő világban és a
Másodszor: a globalizálódó világban egyre korábbi Szovjetunióban - gyakran nem akarják
fontosabb szerepet játszó nemzetközi szerveze­ növelni a nemzetközi kereskedelem volumenét, s
tek, például az ENSZ és az Európai Unió külső ezért nem bátorítják a multinacionális cégeket az
nyomást gyakorolnak a nem demokratikus ál­ országukban való megjelenésre, hanem inkább a
lamokra, hogy azok is tegyenek lépéseket a de­ saját demokratizálódási programjukat követik: az
mokrácia megvalósítása irányában. (Az Európai ilyen típusú átalakulást Barrington Moore politi­
Unióval a 6 6 2 - 6 6 3 . oldalon foglalkozunk keretes kai szociológus (1966) „felülről irányított forra­
írásunkban). Az ilyen szervezetek a autoritárius dalomnak" nevezte.
rendszerek megbuktatásának ösztönzésére egyes Kétségtelen, hogy ha a globalizáció lenne a de­
esetekben képesek kereskedelmi embargót alkal­ mokratizálódás legújabb hullámának egyetlen
mazni, bizonyos feltételekhez köthetik a gazda­ kiváltó oka, akkor ma már valamennyi ország
sági fejődést és stabilizálódást szolgáló hitelek demokratikus berendezkedésű lenne. Az autori­
igénybevételét, és különféle diplomáciai manő­ tárius rendszerek fennmaradása Kínában, Kubá­
vereket hajthatnak végre. ban és Nigériában arra utal, hogy a globalizáló
Harmadszor: a demokratizálódást elősegíti a erők nem mindig elégségesek a demokráciába
világkapitalizmus terjeszkedése is. Noha a multi­ való átmenet kikényszerítésére. A demokratikus
nacionális vállalatok hírhedtek arról, hogy haj­ mozgalmak azonban megtalálhatóak több ilyen
landók egyezségeket kötni diktátorokkal is, a országban is, s ennek alapján egyes szociológu­
vállalatok általában szívesebben végzik üzleti te­ sok azt állítják, hogy a globalizáció hatása alatt
vékenységüket a demokratikus államokban. Ezt az elkövetkezendő években egyre több ország vá­
nem valamiféle belső meggyőződésből fakadóan lik majd demokratikus berendezkedésűvé.

Mivel magyarázható a szavazók növekvő közömbössége, ami ennél a szavazóhelyiségnél is látható?


POLITIKA, KORMÁNYZÁS ÉS TERRORIZMUS 661

Bajban van-e a demokrácia? 20.7. táblázat Az általános választásokon való részvé­


tel az Egyesült Királyság szavazói köré­
Tekintettel a demokrácia ilyen mértékű terjedé­ ben, 1945-2005
sére, arra számíthatnánk, hogy a demokratikus Év Megjelenés %-a a
rendszerek igen sikeresen működnek. Csakhogy 1945 72,8
nem ez a helyzet. A demokrácia majdnem min­
1950 83,9
denütt bizonyos nehézségekkel küszködik. Nem­
csak arról van szó, hogy nehéznek bizonyul stabil 1951 82,6
demokratikus rendet létrehozni Oroszországban 1955 76,8
és más korábbi kommunista társadalmakban. Úgy 1959 78,7
tűnik, hogy a demokrácia inkább azokban a fon-
1964 77,1
tosabb országokban van bajban, ahonnan ered:
erre jó példa az Egyesült Királyság. Az 1990-es 1966 75,8
évek eleje óta az európai, országos és helyi po­ 1970 72,0
litikai választásokon részt vevő szavazók száma 1974. február 78,8
Nagy- Britanniában - csakúgy, mint más nyugati
1974. október 72,8
államokban is - jelentősen csökkent (lásd a 20.1.
táblázatot). 1979 76,0
1983 72,7
A részvételi arányok hanyatlása egyes vélemé­
nyek szerint azt mutatja, hogy az emberek- úgy 1987 75,3
tűnik - Nyugaton elveszítették a hatalom birto­ 1992 77,7
kosaiba vetett bizalmukat. Egyes tudósok és po­ 1997 71,5
litikusok szélesebb körű „bizalmi válságról" be­
2001 59,4
szélnek a társadalomban. Onora O'Neil filozófus
(2002) így foglalja össze a helyzetet: 2005 61,3
a
Az összes leadott szavazat hitelesített száma a választás­
A bizalmatlanság és a gyanakvás terjed az élet ra jogosultak létszámához viszonyítva.
minden területén, feltehetően jó okkal. Azt Forrás: http://www.electoral-reform.org.uk/publications/
mondják, hogy az állampolgárok nem bíznak stastics/turnouts.htm. Letöltve: 2005. június 30.
többé a kormányzatokban, a politikusokban és
a miniszterekben, a rendőrségben és a bírósá­ nak, hogy az emberek egyre szkeptikusabbak a
gokban, sőt a büntetés-végrehajtási intézmé­ hatalom hagyományos formáival szemben. Ezzel
nyekben sem. Azt mondják továbbá, hogy a fo­ kapcsolatban a demokratikus országokban vál­
gyasztók nem bíznak többé a vállalkozókban, tás ment végre a politikai értékek tekintetében is,
különösen a nagyvállalatokban, és azok termé­ mégpedig a „posztmateriális értékek" irányában
keiben sem. Egyikünk sem bízik - mondják - a (Inglehart 1997). Ez annyit jelent, hogy a gazda­
bankokban, a biztosítókban vagy a nyugdíjpénz­ sági jólét bizonyos szintjének elérése után a sza­
tárakban. A betegek nem bíznak többé az or­ vazók kevésbé törődnek a gazdasági kérdésekkel,
vosokban... és különösen nem bíznak többé a mint saját egyéni (vagyis nem a közösségre jel­
kórházakban és a kórházi tanácsadókban. Rö­ lemző) életminőségükkel: ennek jellemző meg­
viden szólva, korunk egyik jellemző vonása a nyilvánulásai közé tartozik például az értelmes
„bizalomvesztés". munka iránti vágyakozás. Végeredményben a
szavazók általában kevésbé érdeklődnek az or­
Ügy tűnik, hogy a bizalomvesztés tézisét - leg­ szágos politika iránt, kivéve a személyes szabad­
alábbis ami a pártpolitikát illeti - számos bizo­ ságjogokat érintő kérdéseket.
nyíték támasztja alá. Az Egyesült Királyságban Az utóbbi néhány évtized mindemellett olyan
például az általános választások éveiben felméré­ időszak volt, amelyben a jóléti államot több nyu­
seket végeztek, melyek során megkérdezték a sza­ gati országban is támadások érték. A jogok és
vazókat, bíznak-e abban, hogy képviselőik a nem­ juttatások, amelyekért hosszú időn át küzdöt­
zeti érdekeket „mindig vagy legtöbbször" a párt­ tek az emberek, vita tárgyává váltak, és több he­
érdekek fölé helyezik. Azoknak az aránya, akik lyen szűkülnek. A jobboldali pártok - például
azt mondták, hogy ebben a tekintetben bíznak a a Konzervatív Párt az Egyesült Királyságban és a
kormányban, az 1987. évi 47 százalékos szintről Republikánus Párt az USA-ban - megkísérelték
1992-ben 30 százalékra, majd 2001-ben 28 száza­ csökkenteni a jóléti kiadások szintjét. Az ilyen
lékra csökkent (idézi Skidmore-Harkin 2003). kormányzati megszorítások egyik oka a kormá­
Egyesek szerint az ilyen trendek arra mutat- nyok számára elérhető jövedelmek csökkenése
20. FEJEZET

Az Európai Unió

Az Európai Unió létrejöttének történelmi előzmé­ újabb olyanfajta nemzetközi intézmény, mint az
nyei a második világháborúig nyúlnak vissza. Az ENSZ vagy a Világkereskedelmi Szervezet.
európai integráció eszméje az arra irányuló törek­ Az integráció támogatói úgy vélik, hogy mind­
vés jegyében fogant, hogy a jövőre nézve meg­ két fenti álláspont téves. Szerintük az EU olyan
akadályozzák hasonló rombolás bekövetkezését. szervezet, melynek tagállamai közös intézmé­
A háború idején brit miniszterelnökként működő nyeket állítottak fel, átruházva azokra az általuk
Winston Churchill 1946-ban felhívást tett közzé gyakorolt hatalom egy részét, hogy bizonyos
az „Európai Egyesült Államok" megteremtésére. közérdekű ügyekben európai szinten lehessen
Az európai egység irányában tett első gyakorlati demokratikus döntéseket hozni. Az EU valameny-
lépéseket Robert Schuman francia külügyminisz­ nyi döntése és eljárása azokon az egyezményeken
terjavasolta egy 1950. május 9-én tartott beszé­ alapul, amelyeket az unió valamennyi tagállama
dében. Ez a nap lett a mai Európai Unió születés­ jóváhagyott. A szuverenitással járó jogok ilyen
napja, amit „Európa Napjaként" évente megün­ fajta közös alapba történő összevonását nevezik
nepelnek az unió tagállamaiban. „európai integrációnak". Az Európai Uniónak öt
Az Európai Uniót (EU) kezdetben mindössze központi irányító intézménye van, amelyek mind­
hat ország: Belgium, Németország, Franciaor­ egyike speciális szerepet játszik:
szág, Olaszország, Luxemburg és Hollandia alkot­ • a tagállamok lakossága által megválasztott
ta. Dánia, Írország és az Egyesült Királyság 1973- képviselőkből álló Európai Parlament,
ban, Görögország 1981-ben, Spanyolország és • a tagállamok kormányainak képviselőit tömörí­
Portugália 1986-ban, majd Ausztria, Finnország tő Európai Tanács,
és Svédország 1995-ben csatlakozott az unióhoz. • az ügyek előre viteléért és a határozatok végre­
2004-ben került sor az unió legnagyobb mérté­ hajtásáért felelős Európai Bizottság,
kű bővítésére tíz új tagország csatlakozásával, fő­ • a törvények betartásáról gondoskodó Európai
ként Kelet-Európából. A következő években vár­ Bíróság és
ható továbbá Bulgária és Románia csatlakozása • az unió költségvetésének szilárd és törvényes
is az unióhoz, továbbá tárgyalások kezdődnek kezelését ellenőrző Auditorok Bírósága.
Törökország esetleges tagságáról is.
A kezdeti időszakban az EU tagországai között Ezekhez öt további fontos testület társul:
folyó együttműködés nagyrészt a kereskedelemre • az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság,
és a gazdaságra korlátozódott, de ma már kiter­ melynek feladata a szervezett civil társadalom
jed számos olyan ágazatra is, amelyek közvetlen részéről a gazdasági és társadalmi kérdésekben
kihatással vannak mindennapi életünkre. Az EU elfoglalt álláspontok kifejezésre juttatása;
intézményei olyan változatos területeken működ­ • a Régiók Bizottsága, amely a regionális és helyi
nek, mint például az állampolgári jogok, a biz­ hatóságok véleményét képviseli;
tonság, a foglalkoztatás, a regionális fejlesztés • a Központi Európai Bank, amely a pénzügyi po­
és a környezetvédelem. Az unió tagországainak litikáért és az euró árfolyamáért felelős;
demokratikus berendezkedésűeknek kell lenniük, • az Európai Ombudsman Hivatala, amely az ál­
és kötelezettséget kell vállalniuk a béke és a jólét lampolgárok részéről az unió bármely intézmé­
érdekében való együttműködésre. nyének vagy testületének helytelen eljárásaival
Egyesek - különösen az Egyesült Királyságban kapcsolatban felmerülő panaszokkal foglalko­
- attól félnek, hogy az Európai Unió tagságával zik; valamint
járó kötelezettségek aláássák a nemzeti szuvere­ • az Európai Beruházási Bank, amely befektetési
nitást, vagyis a ma létező államok függetlenségét projektek finanszírozásával segíti az unió céljai­
és önkormányzati képességét, mások azonban nak elérését.
azt állítják, hogy az EU nem sokkal több, mint egy

volt, ami az 1970-es évek elején világméretekben állami ellátás hatékonyságát illetően. Ez a szkep­
megkezdődött általános visszaesés eredménye­ ticizmus azon a meggyőződésen alapul, hogy a
ként következett be. Úgy tűnik azonban, hogy jóléti állam bürokratikus, elidegenítő és nem elég
emellett számos alapvető árucikk és szolgálta­ hatékony, továbbá hogy a jóléti juttatások a szán­
tás biztosítása tekintetében nemcsak egyes kor­ dékoltakkal ellenkező hatásokat fejtenek ki és
mányzati körökben, hanem az állampolgárok aláássák mindazt, aminek az elérése érdekében
között is növekvő szkepticizmus alakult ki az megteremtették őket.
POLITIKA, KORMÁNYZÁS ÉS TERRORIZMUS

I A rendszert számos további ügynökség és más tes­ népeinek együttműködését, miközben megőrzi
tület egészíti ki. a változatosságot és biztosítja, hogy a döntése­
Az EU növekedése lehetőséget adott az euró­ ket az állampolgárokhoz lehető legközelebb álló
pai vezetők számára a szervezet alapvető doku­ szinteken hozzák meg. A 2 1 . század egyre jobban
mentumainak felülvizsgálatára. 2002-ben a ko­ összefonódó világában még inkább szükségessé
rábbi francia elnök, Valéry Giscard d'Estaing el­ fog válni, hogy a kölcsönös érdeklődés, a toleran­
nökletével alkotmányozó gyűlést hívtak össze. cia és a szolidaritás szellemében minden európai
Az EU ekkor kidolgozott alkotmányos szerződése állampolgár együttműködjön más országok pol­
különféle egyezményeket vont össze egyetlen do­ gáraival.
kumentumban és szorosabb együttműködésre
kötelezte a tagállamokat többek között a honvé­ Forrás: The European Union at a Glance.
delmi és bevándorlási politika terén, továbbá elő- The Economist, 2005. június 3., 2005. június 23.
I irányozta az EU elnöki hivatalának létrehozását.
I Úgy tűnik azonban, hogy az alkotmány elvetése a
I Franciaországban és Hollandiában 2005-ben tar- KÉRDÉSEK
I tott népszavazásokon (lásd a 655. oldalt) véget i
I vetett azok reményeinek, akik ma a szorosabb 1. Az Európai Unió alkalmasabb-e a politikai kér­
I európai politikai integráció mellett állnak. dések kezelésére a globalizáció korában, mint
Az Európai Unió hívei azt állítják, hogy az unió a nemzetállam?
I fél évszázadon át stabilitást, békét és prosperi- 2. Van-e az EU-ban is „demokratikus deficit",
I tást hozott Európának. Segített az életszínvonal ahogy azt egyes bírálói állítják?
I emelésében, létrehozta az egységes európai pia- 3. Az EU tagságával járó kötelezettségek veszé­
I cot, megteremtette az egységes európai valutát, lyeztetik-e a nemzeti identitást?
I az eurót, és megerősítette Európa súlyát a világ- 4. Hasznos-e az Egyesült Királyság számára az,
I ban. Az egység erősítésével előmozdítja Európa hogy az EU tagja?

Globális kormányzás környezetszennyezés és a terrorizmus is. Ezek a


problémák nem kezelhetők csupán a nemzetálla­
Daniel Bell amerikai szociológus meglátása sze­ mok szintjén: a globális kockázatok csökkentésé­
rint a nemzeti kormányok hatásköre az igazán nek eszközeként éppen ezért olyan nemzetközi
nagy kérdések, például a globális gazdasági ver­ kormányzati szervezeteket hoztak létre, mint pél­
seny vagy a környezetrombolás hatásainak be­ dául a Világbank, a Világkereskedelmi Szervezet
folyásolásához túl kicsiny, míg a csupán egyes és az ENSZ. Ezek a szervezetek teremtik meg az
városokat vagy régiókat érintő problémák keze­ alapot a globális kormányzásról folyó tárgyalá­
léséhez túl nagy (Bell 1997). A kormányzatoknak sokhoz. A globális kormányzás nem valamilyen
kevés lehetőségük van például a globális gaz­ globális szintű kormányzat létrehozását jelen­
daságban főszerepet játszó óriásvállalatok tevé­ ti, hanem az olyan szabályozások kereteinek a
kenységének ellenőrzésére. Egy brit nagyvállalat megteremtését, amelyekre szükség van a globális
költségeinek csökkentése és más vállalatokkal problémák kezeléséhez, valamint az efféle szabá­
való versenyképességének növelése érdekében lyozási keretek működésének garanciáját nyújtó
bármikor úgy dönthet, hogy bezárja üzemeit az intézmények változatos rendszerének életre hí­
Egyesült Királyságban, és a termelést átteszi pél­ vását, beleértve a nemzetközi szervezetek és a
dául Malajziába, ahogy a porszívókat gyártó Dy­ nemzeti kormányok kölcsönös együttműködését.
son cég tette 2002-ben. Ennek eredményeként a A problémák kezelésére hivatott, már meglévő
brit dolgozók elveszíthetik a munkájukat. Való­ globális szervezetek nagy része azonban nem
színűleg azt akarnák, hogy a kormány tegyen va­ tesz eleget a demokratikus elszámoltathatóság
lamit értük, de a nemzeti kormányok képtelenek követelményének. Az ENSZ Biztonsági Taná­
ellenőrizni a világgazdasági folyamatokat. Egy csának például 15 tagja van, amelyek közül öt
kormány ilyen esetekben mindössze annyit te­ - az USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína
het, hogy például munkanélküli-segélyek vagy és Oroszország - úgynevezett állandó tag: ezek
átképzés biztosításával az érintettek számára a világ leghatalmasabb országai közé tartoznak.
megpróbálja enyhíteni a csapást. Ahhoz, hogy a Biztonsági Tanács bármilyen ha­
tározatot hozzon, kilenc szavazatra van szükség,
A globalizáció új kockázatokat teremtett: ezek
beleértve az öt állandó tag szavazatát is. Az ENSZ
közé tartoznak a nemzetközi pénzügyi válságok,
2003-ban nem támogatta az Irak ellen katonai
továbbá a tömegpusztító fegyverek terjedése, a
20. FEJEZET

Az iraki háború, és ami utána következett

Az 1991. évi öbölháború után életbe léptették az ezek a próbálkozások is kudarcot vallottak, és
ENSZ által előírt szankciókat Irakkal szemben, és 2002 májusában az ENSZ kissé könnyített az Irak
az ország fegyverkezését nemzetközi ellenőrzés elleni szankciókon.
alá vonták. Szaddam Húszéin azonban 1998 no­ A szeptember 11-i terrorista támadás megvál
vemberében kijátszotta az ENSZ vizsgálóbizott­ toztatta Amerika álláspontját Szaddammal kap
ságát, ami ahhoz vezetett, hogy az amerikai és csolatban. George Bush elnök, aki a 2 0 0 1 . év ele
brit légierő négy napon át bombázta az országot. jén lépett hivatalba [...] nyomást fejtett ki Szad­
A szövetségesek, akik az Irak északi és déli terü­ dam eltávolítása érdekében és kilátásba helyezte,
letein létesített „repüléstilalmi zónákat" ekkor hogy akcióba lép, ha az ENSZ ezt nem teszi. Az
már rendszeres őrjáratokkal ellenőrizték, hogy ENSZ Biztonsági Tanácsa - hosszas diplomáciai
megállítsák a Szaddam politikájával szemben álló viták után - jóváhagyott egy szigorúan megfo­
kisebbségek ellen indított iraki támadásokat, fo­ galmazott határozatot, amely felszólította Szad­
lyamatosan a kisebb, pontosan célzott légi csa­ damot, hogy tegye lehetővé fegyvereinek feltétel
pások eszközét alkalmazták az iraki légvédelem nélküli ellenőrzését. Szaddam beleegyezett, és a
semlegesítésére. vizsgálóbiztosok 2002 novemberében munkához
A szankciók végül nem bizonyultak elégséges­ láttak. Amerika és Nagy-Britannia azonban arra
nek Szaddam Húszéin eltávolításához, akinek az a következtetésre jutottak, hogy Irak nem tesz
erélyes fellépése és mozgékonysága zavart kel­ eleget a Biztonsági Tanács határozatának (bár a
tett a nyugati hatalmak körében. Katasztrofális háború után kiderült, hogy ténylegesen nem volt
következményekkel jártak azonban az egyszerű folyamatban illegális fegyverkezési program), és
iraki polgárok számára, még azután is, hogy a 2003. március 20-án Franciaország és mások til­
lakosság nélkülözésének enyhítésére 1996-ban takozásának dacára háborút indítottak Irak ellen.
bevezették az „élelmet olajért" programot (és kü­ Három és fél hét elteltével a szövetséges erők
lönösen a 2 0 0 1 . szeptember 11-én New Yorkot győzelmet arattak, és ezután Bush elnök az új­
és Washingtont ért terrorista támadásokat kö­ jáépítés elhúzódó és költséges feladataira fordít­
vetően). Amerika és Nagy-Britannia megkísérelt hatta a figyelmét.
„hathatós szankciókat" alkalmazni Irak ellen, de A koalíciós erők Szaddam Húszéin eltávolítása

?orge W. Bush amerikai katonákkal Irakban hálaadáskor, 2004.


POLITIKA, KORMÁNYZÁS ÉS TERRORIZMUS

után igyekeztek helyreállítani a rendet Irakban. Időközben folyamatban van az ország infra­
[...] Azok a remények azonban, hogy Szaddam struktúrájának rendbehozatala és megerősítése,
elfogatása és fiainak megöletése nyugalmat hoz és tervek készültek az állami tulajdonban lévő,
az országba, megalapozatlannak bizonyultak. Az halálra ítélt iparágak privatizálására. A magánbe­
amerikai csapatok által alkalmazott kínzásokról fektetők azonban valószínűleg nem fogják meg­
I napvilágra került bizonyítékok sokakat elgondol- nyitni a pénztárcáikat, amíg az erőszak uralkodik
I kodtattak azon, hogy jelenlétük talán nem is a és nem alakul ki biztonságos jogi környezet az
megoldást, hanem magát a problémát jelenti. Az országban. A nemzetközi hitelezők visszatartják
iraki csapatok azonban még mindig nem állnak a szükséges hiteleket, amíg Irak felelőssége a köl­
készen arra, hogy önállóan meg tudják teremteni csönök visszatérítését illetően nem tisztázódik.
a biztonságot.
Irak mint szuverén állam jogainak gyakorlását a Forrás: The Economist,
szövetségesek átmeneti jelleggel működő hatósá­ 2004. október 18., 2005. március 10.
gai 2004 júniusában átengedték az Ijád Allávi ve­
zette ideiglenes kormánynak. Ez a kormány - an­
nak ellenére, hogy külföldi katonai erőre és pénz­ KÉRDÉSEK
ügyi segélyre kellett támaszkodnia - megpróbált
javítani az ország biztonsági helyzetén. A 2005 1. Milyen politikát kellene folytatnia a Nyugat­
januárjában tartott iraki általános választások ha­ nak az olyan „lator államokkal" szemben, mint
talmas és főként békés lépést jelentettek az első Irak?
demokrácia felépítése felé az arab világban. Az új 2. Igazolható volt-e a megelőző támadás Irak el­
kormányban a síita többség játszik domináns sze­ len?
repet, bár a törvényhozásban együtt kell működ­ 3. Az iraki háború valószínűbbé vagy kevésbé va­
nie a kurdokkal, sőt a szunnita kisebbséggel is. lószínűvé tette a terrorizmus további terjedé­
Az új kormánynak egy éve volt egy alkotmány ki­ sét?
dolgozására, amely összetartja az országot, amíg 4. Lehetséges-e a terrorizmus ellen küzdeni a ha­
új választásokat tartanak. gyományos háború eszközével?

erő alkalmazását lehetővé tevő explicit határozat tésre van szükség. A hatékony kormányzás azon­
meghozatalát, mert Franciaország azzal fenyege­ ban a jelenlegi korszakban feltételezi a demokrá­
tőzött, hogy megvétózza. A háború ellenzői, akik cia elmélyítését mind a nemzetállamok szintjén,
- mint e fejezet elején láttuk - Irak megtámadá­ mind az alatt és fölött. Held úgy véli, hogy a glo­
sát az erő illegitim alkalmazásának tekintették, bális társadalmi demokrácia révén lehet a legjob­
főként éppen ezen az alapon tiltakoztak ellene. ban megfelelni a globalizáció hozta új kihívások­
A világ szegényebb országainak túlnyomó több­ nak. Ez magában foglalja a globális szervezetek
sége által vallott nézetek ebben a vitában jórészt elszámoltathatóságát ugyanúgy, ahogy a demok­
irrelevánsak voltak. ratikusan megválasztott kormányok elszámoltat­
hatók választó testületeik előtt az országos vá­
/ A nemzetközi kormányzati intézmények kiala­ lasztások alkalmából. Held szerint a globális tár­
kulásával a 16., „Szervezetek és hálózatok" című sadalmi demokrácia alapjai máris megvannak. A
fejezetben, az 5 0 0 - 5 0 1 . oldalon foglalkoztunk. Nemzetközi Büntető Bíróság, amelyet azért hoz­
tak létre, hogy felelősségre vonja és megbüntesse
Mi lesz tehát a demokrácia sorsa egy olyan kor­ a legsúlyosabb globális bűnök (például népirtás,
szakban, amikor úgy tűnik, hogy a demokratikus az emberiség ellen elkövetett bűncselekmények,
kormányzás állami szinten nem lesz képes lépést háborús bűntettek) elkövetőit, valamint az ENSZ
tartani az események folyásával? Egyes megfigye­ is jó alapul szolgálhat e célok eléréséhez, bár az
lők szerint keveset lehet tenni: a kormányzatok utóbbit demokratikusan elszámoltathatóbbá kell
nem remélhetik, hogy ellenőrzésük alatt tarthat­ tenni. Ezek az intézmények olyan jövőképet táp­
ják a körülöttünk végbemenő gyors változásokat, lálnak a világról, amelyben az alapvető emberi
és az a legbölcsebb megoldás, ha csökkentjük a jogok védelmet kapnak és egyetértés van a meg­
kormányzatok szerepét és engedjük, hogy a piaci levő nézeteltérések feloldásához vezető békés fo­
erők mutassák az utat. lyamatok tekintetében. Meglétük és működésük
fémjelzi a valamennyi emberi lény egyenlő mél­
David Held brit szociológus (2004) vitatja ezt
tóságának és egyenlő értékének elfogadását és
a nézetet. Azt állítja, hogy a globalizáció korában
beágyazódását a társadalomba.
nem kevesebb, hanem több kormányzati erőfeszí-
666 20. FEJEZET

Held felfogása szerint a globális társadalmi de­ Britannia „harmadik pártja" jelentős támogatásra
mokráciát olyan többrétegű kormányzás útján tett szert és sok szavazatot elvont a két fő párttól.
lehet elérni, amelyben számos szervezet műkö­ A Liberális Párt a háború utáni időszak nagy ré­
dik együtt különböző (helyi, nemzeti és globá­ szében ugyan csupán kevés helyhez jutott a Par­
lis) szinteken. Míg valaha az egyes államok vol­ lamentben (képviselőinek száma 6 és 23 fokozott
tak a nemzetközi politika főszereplői, államfőik változott - ez utóbbi létszámot 1983-ban érte el),
és külügyminisztereik útján, ma a legfontosabb 1997 óta azonban erősödik. A 2005. évi általános
szereplők közé tartoznak a különféle kormány­ választásokon a liberális demokraták 62 helyet
hivatalok, bíróságok és törvényhozó testületek kaptak az Alsóházban (a 646-ból), és az összes
is. Gondoljunk csak arra, milyen fontos szerepet szavazat 21 százalékát szerezték meg.
játszott például az ENSZ főtitkára, Kofi Annan A harmadik fontos tényező maga a konzerva­
a nemzetközi politikában! Held rámutat továb­ tív miniszterelnök, Margaret Thatcher volt, aki
bá, hogy az olyan nem kormányzati szervezetek, 1979-től 1990-ig töltötte be hivatalát. Az általa
mint például az Oxfam vagy az Amnesty Inter­ és kabinetminiszterei által kezdeményezett erő­
national, valamint az új társadalmi mozgalmak teljes változtatási program jelentős mértékű el­
szintén fontos funkciót töltenek be a globális tár­ távolodást jelzett a konzervatívok korábbi filo­
sadalmi demokrácia megteremtésében. zófiájától. A thatcherizmus elsősorban az állam
Az alábbiakban a globális kérdésekről az Egye­ szerepének korlátozására helyezte a hangsúlyt
sült Királyság pártpolitikai viszonyaira fordítjuk a gazdasági életben, és a piaci erőket tekintette
figyelmünket, és megvizsgáljuk a brit politikában mind az egyéni szabadságjogok, mind a gazda­
az utóbbi évtizedek folyamán végbement főbb sági növekedés alapjának. Az állam kivonulása
változásokat. a gazdaságból több vonalon egyidejűleg valósult
meg. Az egyik intézkedéscsomag az állami nagy­
vállalatok privatizációja volt, amelyek közül so­
PÁRTPOLITIKA kat a második világháború után államosítottak:
a British Telecom, a British Gas, a British Steel, a
AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN British Airways és a British Petroleum részvé­
Az elmúlt három évtized során a brit választási nyeinek eladása széles körű visszhangot váltott
politika jelentős változásokon ment át. A csök­ ki. Az efféle privatizáció állítólag többféle előny­
kenő taglétszámokból, a források beszűküléséből nyel is jár. Úgy tartják, hogy az egészséges gazda­
és a szavazói támogatás terén elszenvedett vesz­ sági verseny visszaállítása a nehezen kezelhető
teségekből fakadóan a Munkáspártra és a Kon­ és kevéssé hatékony állami bürokráciák helyébe,
zervatív Pártra is fokozódó nyomás nehezedik. csökkenti az állami kiadásokat, és véget vet a vál­
A Munkáspárt sikeresen megújította önmagát és lalatvezetői döntésekbe való politikai beavatko­
1997-ben visszatért a hatalomba, majd a 2 0 0 1 . zásnak. A Thatcher által megkezdett privatizáci­
és 2005. évi általános választásokon ismét sike­ ós politikának tartós hatásai vannak. Ezeket az
rült győzelmet aratnia, míg a Konzervatív Párt intézkedéseket a Munkáspárt kezdetben erősen
továbbra is a legalacsonyabb taglétszámot tudja ellenezte, később azonban feladta ellenséges ál­
csak felmutatni, támogatói bázisának korosodása láspontját és elfogadta, hogy ez a trend nagyrészt
mellett. visszafordíthatatlan.

A főbb pártok tapasztalatainak megértéséhez Margaret Thatcher az 1987. évi választásokon


az elmúlt három évtized tekintetében több fon­ még elsöprő győzelmet aratott, népszerűsége
tos tényező figyelembevételére van szükség. Az azonban a választók körében ezután meredeken
első strukturális jellegű: a kékgalléros munkakö­ csökkenni kezdett. Ebben főszerepet játszott az
rökben foglalkoztatott, gazdaságilag aktív népes­ úgynevezett „fejadó" bevezetése (ezt a népsze­
ség aránya jelentősen lecsökkent. Kevés kétség rűtlen adónemet nem a jövedelem vagy a va­
merülhet fel azt illetően, hogy ez némiképpen gyoni helyzet függvényében, hanem mindenki­
erodálja a Munkáspárt hagyományos támogatási re egységesen vetették ki), valamint a gazdaság
forrásait, a munkásosztálybeli közösségeket és a visszaesése. 1990-ben Thatcher asszonyt John
szakszervezeteket. Major követte a miniszterelnöki székben, aki ön­
A második tényező az a hasadás, ami a Mun­ ként lemondott hivataláról, amikor az 1997. évi
káspárton belül az 1980-as évek elején keletke­ általános választásokon a konzervatívok végül
zett, és a Szociáldemokrata Párt megalakításá­ vereséget szenvedtek a Munkáspárttól. Major
hoz vezetett, amely 1988-ban a Liberális Párttal hivatali ideje alatt a konzervatívok folytatták az
egyesülve létrehozta a Liberális Demokrata Pár­ állami vállalatok privatizálását, még ott is, ahol
tot. A legújabb általános választásokon Nagy- az erre irányuló törekvések a legkevésbé sem vol-
POLITIKA, KORMÁNYZÁS ÉS TERRORIZMUS
NMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMnnMM

tak népszerűek a választótestületekben. A British tó választások a brit választótestületek politikai


Rail vasúttársaságot például több részre osztot­ beállítódásában bekövetkezett legnagyobb vál­
ták és eladták magánbefektetőknek, bár számos tást jelentették a 20. században: az összes leadott
felmérés azt mutatta, hogy a lakosság többsége szavazat figyelembevételével átlagosan 10,3 szá­
nem támogatta ezt a programot. zalékos átrendeződés ment végbe a konzervatí­
A főbb pártok sikereinek és kudarcainak megér­ vokkal szemben a Munkáspárt javára, ami véget
téséhez fontos egy negyedik tényező figyelembe­ vetett a Konzervatív Párt tizennyolc éve tartó
vétele is, nevezetesen az Új Munkáspárt kialaku­ uralmának. A Munkáspárt 4 1 9 parlamenti helyet
lása az 1990-es évek közepén. Az Új Munkáspárt szerzett meg, míg a konzervatívok csak 165-öt,
- mint az alábbiakban látni fogjuk - alapvetően és ez minden idők legnagyobb, 179 helyet jelen­
új szemléletet képvisel a brit politikában. tő többségéhez juttatta a pártot. A konzervatívok
eredménye - az Egyesült Királyságban leadott ösz-
szes szavazat 30,7 százalékával - 1832 óta a leg­
Új Munkáspárt alacsonyabb volt, és meredek visszaesést jelentett
ahhoz a meglehetősen stabil támogatási szinthez
A Munkáspárt - részben a thatcherizmus hatásá­ képest, amit a konzervatívok még az 1990-es évek
ra, részben pedig a szélesebb körű globális fejle­ elején is élveztek. 1992-ben például a konzervatí­
ményekre adott válaszként, ez utóbbiba beleértve vok még a szavazatok 41,9 százalékát szerezték
a globális gazdasági verseny felerősödését is - el­ meg. A Munkáspárt folytatódó választási sikerei
kezdte megváltoztatni ideológiai alapállását. Ez a a 2 0 0 1 . és 2005. évi általános választásokon rész­
folyamat Neil Kinnock kezdeményezésére indult ben annak köszönhetők, hogy a konzervatívok­
meg, aki lemondott a Munkáspárt vezetői tisztsé­ nak nem sikerült szavazóik arányát újból a ko­
géről, miután a párt 1992-ben veszített a válasz­ rábbi szint közelébe emelniük.
tásokon, majd folytatódott John Smith vezetése A 2 0 0 1 . évi általános választásokon a hatalom­
alatt is, egészen Smith korai haláláig. Tony Blair ba visszatért Munkáspárt - ismét földcsuszam­
1994-ben lett a párt vezetője, és azonnal nagy­ lásszerű győzelemmel - 166 fős többséget szer­
hatású további belső reformokhoz fogott hozzá. zett a parlamentben. Ekkor az 1997. évi általános
A megreformált és Új Munkáspárt (New Labour) választásokhoz képest talán az alacsonyabb sza­
névre átkeresztelt párton belül Blair vezetésével vazási részvételben mutatkozott a legjelentősebb
sikeres kampány folyt az úgynevezett „4. cikk" különbség: a szavazati joggal bíró állampolgárok
hatályon kívül helyezésére: ez a cikk a párt alap­ mindössze 59,4 százaléka vett részt a választáson
okmányában az ipari vállalatok jelentős mértékig (Young 2 0 0 1 , lásd továbbá a 20.2. ábrát). Tony
állami tulajdonban tartása melletti elkötelezett­ Blair azonnal ígéretet tett az állami szolgáltatások
séget jelentett. megújítására irányuló program folytatására, amit
A Munkáspárt így formálisan is elismerte a pi­ az Új Munkáspárt 1997-ben kezdett meg. Annak
acgazdaság központi jelentőségét, amit Thatcher ellenére, hogy Blair az Egyesült Királyságon be­
oly eltökélten szorgalmazott. Ezáltal a párt hason­ lül eszközölt befektetésekre kívánt koncentrálni,
ló változásokat hajtott végre azokhoz, amelyek a 2001-ben megválasztott parlamentben folyta­
Nyugat-Európa legtöbb más szocialista pártjában tott viták nagyrészt az USA vezetésével Irak el­
is végbementek. Ebben meghatározó hatást fejtett len intézett invázió támogatásával kapcsolatos,
ki a kommunizmus felbomlása a Szovjetunióban erősen vitatott döntés körül forogtak, amit Tony
és Kelet-Európában. A Munkáspárt ideológiája Blair erősen szorgalmazott. Ebben a kormányzati
mindig is erősen eltért a kommunizmusétól: az időszakban - részben az invázió megokolása kö­
állami tulajdonban lévő gazdasági vállalkozások rül folyó viták eredményeként - Blair és az Új
szintje a kommunista társadalmakban jóval ma­ Munkáspárt népszerűsége visszaesett.
gasabb volt, mint amit a Munkáspárt valaha is
kívánatosnak tartott volna. A legtöbb ember fel­ • Az iraki háborúval részletesebben a 6 6 4 - 6 6 5 .
fogása szerint azonban a kommunizmus felbom­ oldalon foglalkoztunk. A terrorizmusról és az
lása egyben azt is jelezte, hogy a szocializmus USA ellen 2001-ben elkövetett támadásokról
kevésbé szélsőséges eszméit is radikálisan meg lásd bővebben a 6 7 9 - 6 8 6 . oldalt.
kell haladni. Az az elgondolás, hogy a modern
gazdaság „irányítható" közvetlen állami ellenőr­ A Munkáspárt a 2005 májusában tartott általá­
zéssel, ami központi szerepet játszott a kommu­ nos választásokon harmadszorra is visszatért a
nizmusban és a „régi Munkáspárt" által képviselt hatalomba, de jóval csekélyebb arányú, 65 fős
szocializmusban is, ma elavultnak tűnik. többséggel. A szavazók részvétele alacsony ma­
Az Új Munkáspártot 1997-ben hatalomra jutta- radt, mindössze 61,5 százalékos szinten. Számos
20. FEJEZET

20.7. ábra A szavazók elégedettsége Tony Blairrel és a kormányzása idején történtekkel,


1994-2004
„Ön elégedett vagy elégedetlen azzal, ahogy Tony Blair a munkáját végzi
az ellenzék vezetőjeként, illetve miniszterelnökként?"
80

70

60
Elégedett
JÉ 50
•0)
ro
N 40
N
tn 30 * A A
/\ V 1 / v L A .

20
<" Elégedetlen
10

sI 3 .3
19, -S
o E
o E E 13
-E T3
Q, .
N CO
(/) o
E Q 3 O
CO -B n i
I 8
IS

N
E

iS E
a. ?

Forrás: MORI Political Monitor: Satisfaction Ratings 1979-2005.

jel arra mutatott, hogy az iraki háború fokozódó nyerésével Tony Blair mindazonáltal megismé­
elítélése a lakosság körében sok parlamenti he­ telte Margaret Thatcher háromszoros választási
lyébe került a Munkáspártnak. A pártra leadott győzelmét - ilyen teljesítményt a Munkáspárt ko­
szavazatok száma jelentősen csökkent azokban rábban sosem tudott felmutatni -, és megígérte,
a választókerületekben, ahol nagyobb arányban hogy a harmadik hivatali időszaka az utolsó lesz,
éltek muszlimok, akik különösen ellenezték a amit miniszterelnökként tölt.
háborút. A szavazatokat gyakran a liberális de­ Egyes megfigyelők - magamat is közéjük szá­
mokraták kapták meg, akik - ellentétben a főbb mítva - az Új Munkáspárt programját egyfajta
pártokkal - ellenezték az Irak elleni katonai akció­ „harmadik utas politika" részeként írták le (Gid-
kat. A Bethnal Green és a Bow választókerületben dens 1999). A harmadik utas politika mögött
George Galloway korábbi munkáspárti képviselő meghúzódó alapgondolatokkal az alábbiakban
megfordította a nagy munkáspárti többséget és foglalkozunk.
háborúellenes programjával képviselői helyet
szerzett az újonnan alakult Respect Party számá­
ra. A Konzervatív Párt az Egyesült Királyságban Harmadik utas politika
leadott összes szavazat 32,3 százalékát kapta,
ami jóval alacsonyabb arányt jelent annál, mint Miután hatalomra került, az Új Munkáspárt
amit hatalmon léte idején élvezett. A választást ambiciózus modernizációs és politikai reform­
követően a konzervatívok vezetője, Michael Ho­ programot kezdett meg. A kormány fenntartotta
ward lemondott és 2 0 0 5 decemberében David elkötelezettségét a társadalmi igazságosság és a
Cameron (nyolc éven belül immár a nyolcadik szolidaritás értékei iránt, s emellett az új globá­
vezetője a pártnak) lépett a helyére. A Munkás­ lis rend realitásaihoz való alkalmazkodásra töre­
pártra leadott szavazatok aránya is csökkent, töb­ kedett. Felismerte, hogy a régi politika nem állt
bek között tíz választókerület közül kilencben, összhangban az új kor kihívásaival. Több mint
ahol a diákok aránya a legmagasabb volt: ebben egy tucatnyi más európai kormányhoz hasonlóan
a diákoknak a tandíjak bevezetésével szemben az új munkáspárti kormány is túl akart lépni a
mutatott ellenállása tükröződik (lásd a 17. fejezet baloldal és a jobboldal hagyományos politikai
5 3 8 - 5 4 0 . oldalát), miközben a liberális demok­ kategóriáin, és új típusú balközép politikát igye­
ratákra leadott szavazatok száma ugyanezeken a kezett követni. Mivel ez a törekvés megpróbálja
helyeken jelentősen növekedett (Mellows-Facer elkerülni a szokásos politikai szakadásokat, gyak­
et al. 2 0 0 5 ) . A harmadik általános választás meg­ ran harmadik utas politika néven említik.
POLITIKA, KORMÁNYZÁS ÉS TERRORIZMUS

A harmadik utas politikának hat fő dimenzió­ ság idején alakult ki. Mint korábban is említet­
ja van: tük, az 1989. évi forradalmak feltárták, hogy a
l.A kormányzati munka átalakítása. A gyorsan szocializmus nem nyújt életképes alternatívát
változó világ igényeinek való megfeleléshez aktív a gazdaság szerveződése terén, de a neoliberális
kormányzatra van szükség, ám a kormányzás fel­ konzervatívok kritikátlan lelkesedése a szabad
adatát nem szabad kizárólag a felülről lefelé épít­ piacért szintén kudarcot vallott. A harmadik utas
kező bürokráciához és az országos politikához politika Nagy-Britanniában és másutt követett
társítani. A menedzsment és az adminisztráció modernizációs programja kreatívan reagált a glo-
dinamikus formái, amelyek időnként megtalál­ balizációs erők megnyilvánulásaira, és kísérletet
hatók a gazdasági szektorban, együttműködhet­ jelentett a társadalmi demokrácia megújítására
nek a kormányzattal az állami szféra védelmében oly módon, hogy megpróbálta bevonni az átala­
és új élettel való megtöltésében. kulásokat előidéző energiákat a kormányzat és a
2. A civil társadalom fejlesztése. A legújabb demokrácia működésének revitalizálásába.
kori modern társadalmakban számos olyan ki­ A harmadik utas politika támogatói azt állít­
hívás merül fel, amelyeknek a megoldásához a ják, hogy programjuk mára túllépett azon a ket­
kormányzat és a piac nem elegendő. A civil tár­ tős politikai válságon, amelyből eredetileg kiala­
sadalomnak - az állami és a piaci szférán kívüli kult. Sokan közülük Bush elnök és az amerikai
világnak - meg kell erősödnie és össze kell fog­ Republikánus Párt konzervatív programjának
nia a kormánnyal és a gazdasági szereplőkkel. legfontosabb megkérdőjelezését látják benne, és
Az önkéntes szerveződések, a családok és a civil ezt tekintik az egyetlen járható útnak az egész vi­
szervezetek létfontosságú szerepet játszhatnak a lágunkat radikálisan megváltoztató globalizációs
közösségi kérdések megoldásában, a bűnözéstől folyamatok sikeres kezeléséhez.
az oktatásig. A harmadik út eszméjét azonban a politikai
3. A gazdaság rekonstrukciója. A harmadik út körökben igen sokan bírálják. Az új politikát sok
jövőképe egy új, vegyes típusú gazdaság, amit az konzervatív politikus tartalmilag nagyrészt üres­
állami szabályozás és a szabadság egyensúlya jel­ nek látja, és inkább politikai póznak, mintsem
lemez. Elutasítja azt a neoliberális nézetet, hogy valódi politikai programnak tekinti. Ugyanakkor
a szabadság és a növekedés egyetlen biztosítéka a a hagyományosabb baloldalon egyesek azt állít­
szabályok feloldása lehet. ják, hogy a harmadik út keveset tesz az egyenlőt­
4. A jóléti állam reformja. Alapvetően fontos lenség és a biztonság problémáinak kezelésére.
cél a rászorultak támogatása hatékony jóléti szol­ Úgy vélik, hogy a „régi Munkáspárt" még mindig
gáltatások révén, a jóléti államot azonban meg különb az új változatnál. (A harmadik utas poli­
kell reformálni annak érdekében, hogy hatéko­ tikáról részletesebben lásd Giddens 1999, 2 0 0 1 ,
nyabb legyen. A harmadik utas politika „gondos­ 2005.)
kodó társadalom" megvalósítására törekszik, ám
tudomásul veszi, hogy a jóléti szolgáltatások régi
formái az egyenlőtlenségek csökkentése tekin­ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI
tetében gyakran sikertelenek voltak, és inkább VÁLTOZÁSOK
ellenőrzés alá vetették, mintsem segítették a sze­
gényeket. A politikai élet - mint a fentiek is mutatják - sem­
5. Környezettudatos modernizáció. A harmadik mi esetre sem korlátozódhat csupán a politikai
utas politika elutasítja azt a felfogást, miszerint pártok, a szavazás és a törvényhozó, illetve a kor­
a környezet védelme és a gazdasági növekedés mányzati testületekben való képviselet ortodox
nem egyeztethető össze egymással. A környezet­ kereteire. Gyakran megtörténik, hogy egyes cso­
védelem melletti elkötelezettség sokféle módon portok nem tudják céljaikat vagy eszményeiket
tud létrehozni munkahelyeket, és ösztönözni ké­ elérni ezeken a kereteken belül, sőt ezek kifeje­
pes a gazdasági fejlődést. zetten akadályozhatják is őket törekvéseik való­
6. A globális rendszer reformja. A globalizáció ra váltásában. Az autoritárius rendszerek a de­
korában a harmadik utas politika a globális kor­ mokrácia fent leírt terjedése dacára is mindmáig
mányzás új formáinak megteremtésére törekszik. fennmaradtak sok országban - például Kínában, a
A transznacionális szervezetek további erősödé­ Türkmén Köztársaságban és Kubában -, ami arra
se a nemzetállamok szintjét meghaladó demok­ figyelmeztet bennünket, hogy jelentős változások
ratikus rendszer kialakulásához vezethet, és le­ előidézése a meglévő politikai struktúrákon belül
hetővé teheti a változékony nemzetközi gazdaság nem mindig lehetséges. A politikai és társadalmi
nagyobb mértékű irányítását. változás néha csak a politikai cselekvés nem orto­
A harmadik utas politika kettős politikai vál­ dox formáihoz folyamodva érhető el.
20. FEJEZET

A nem ortodox politikai cselekvés legdrá­ törvényekben vagy árpolitikában. A törvényho­


maibb és legnagyobb hatású példája a forrada­ zás változásai hosszabb időszakokra is kihatnak.
lom: a fennálló politikai rend megbuktatása, Volt idő például, amikor a munkások szervezett
erőszakos eszközöket alkalmazó tömeges meg­ csoportjainak tilos volt sztrájkfelhívásokat kibo-
mozdulás útján. A forradalmak feszült, izgalmas csátaniuk, és a sztrájkolókat országonként külön­
és magukkal ragadó események, és érthető mó­ böző szankciókkal sújtották. A törvények azon­
don nagy figyelmet váltanak ki. Ám forradalmak ban Végül módosultak, és a sztrájkot ma szinte
- minden drámai vonásuk mellett - viszonylag mindenütt megengedhető taktikai eszközként fo­
ritkán törnek ki. A nem ortodox politikai cselek­ gadják el az ipari-gazdasági konfliktusokban.
vés leggyakoribb típusát a társadalmi mozgal­ A társadalmi mozgalmak a kollektív cselekvés
mak képviselik, amelyek valamely közös érdek legerőteljesebb formái közé tartoznak. A jól szer­
előmozdítása vagy közös cél megvalósítása ér­ vezett, kitartó kampányok drámai eredmények­
dekében lépnek fel, a bevett társadalmi-politikai hez vezethetnek. Az amerikai polgárjogi moz­
intézmények szféráján kívül végrehajtott akciók galom például sikeresen kiharcolta igen fontos
útján. A modern társadalmakban igen sokféle törvények elfogadását, amelyek illegálissá tették
társadalmi mozgalom létezett és létezik azokon a faji megkülönböztetést az iskolákban és a nyil­
kívül is, amelyek forradalomhoz vezettek, s ezek vános helyeken. A feminista mozgalomnak jelen­
közül némelyek átmenetinek, mások tartósnak tős mértékben sikerült javítania a nők helyzetén
bizonyultak. Ugyanolyan nyilvánvalóan a mai a gazdasági és politikai egyenlőség tekintetében.
világ jellemző vonásai közé tartoznak, mint azok Az utóbbi években a környezetvédő aktivisták
a formális bürokratikus szervezetek, amelyek fontos engedményeket értek el a kormányzatok­
ellen legtöbbször irányulnak. A mai társadalmi nál és több nagyvállalatnál, mint például a Brent
mozgalmak jelentős része nemzetközi jellegű, Star olajvállalat egyik elavult létesítményének
és nagymértékben támaszkodik az információs esetében (lásd bővebben a 22., „Környezeti koc­
technológiára, melynek segítségével a helyi kam­ kázatok" című fejezetben, a 732. oldalon).
pányok globális célok szolgálatába is állíthatók.

Új társadalmi mozgalmak
Globalizáció és társadalmi mozgalmak
Az utóbbi négy évtized során világszerte rob
A társadalmi mozgalmak igen sokféle formát ölt- násszerűen szaporodtak a társadalmi mozgal­
hetnek, és nagyságrendjük is különböző. Egye­ mak. Ezeket a mozgalmakat - az 1960-as és 1970-
sek igen kicsinyek, néhány tucatnyi résztvevő­ es évek polgárjogi és feminista mozgalmaitól az
vel, míg mások több ezer, sőt több millió embert 1980-as évek antinukleáris és ökológiai megmoz­
mozgósítanak. Egyes társadalmi mozgalmak an­ dulásain keresztül az 1990-es és azt követő évek­
nak a társadalomnak a törvényes rendjén belül ben a homoszexuálisok jogaiért folytatott kampá­
fejtik ki tevékenységüket, amelyben kifejlődtek, nyokig - számos megfigyelő gyakran új társadal­
mások azonban illegálisan, földalatti csoportok­ mi mozgalmaknak nevezi. Ez a megjelölés a mai
ban szerveződnek. A tiltakozó jellegű mozgal­ társadalmi mozgalmaknak a korábbiaktól való
makra azonban általában az a jellemző, hogy a megkülönböztetésére szolgál. Sok elemző sze­
kormányok által bizonyos helyen vagy adott idő­ rint ezek a mai modern társadalom különleges
szakban törvényesen megengedhetőnek tekintett termékei, és módszereik, céljaik és orientációjuk
határvonalon egyensúlyoznak. tekintetében egyaránt lényegileg különböznek a
A társadalmi mozgalmak gyakran azzal a cél­ kollektív cselekvés korábbi formáitól.
lal lépnek fel, hogy változást hozzanak valami­ Az új társadalmi mozgalmak kialakulásában
lyen közérdekű kérdésben: ilyen lehet például az utóbbi évtizedekben azoknak a kockázatok­
a polgári jogok kiterjesztése a lakosság valamely nak a változásai tükröződnek, amelyekkel az
szegmentumára. Egyes társadalmi mozgalmakra emberi társadalmak ma szembenéznek. Mivel a
reagálva időnként ellenmozgalmak alakulnak a hagyományos politikai intézmények egyre ne­
status quo védelmében. A nőknek az abortusz­ hezebben tudnak megküzdeni az előttük álló ki­
hoz való jogáért folytatott kampánnyal például hívásokkal, megértek a feltételek új társadalmi
lármásan szembeszálltak az abortuszellenes (pro- mozgalmak fellépésére. A meglévő intézmények
life) aktivisták, akik szerint az abortuszt nem sza­ nem képesek kreatív választ adni a természeti
bad legalizálni. környezetünket fenyegető veszélyekre, amelyek
A társadalmi mozgalmak fellépésének ered­ a nukleáris energia felhasználásából, a fosszilis
ményeként gyakran változásokat sikerül elérni a üzemanyagok elégetéséből vagy a bio- és nano-
POLITIKA, KORMÁNYZÁS ÉS TERRORIZMUS

Az utóbbi években számos olyan társadalmi megmozdulás került a figyelem előterébe, mint például a Világkereskedel­
mi Szervezet ellen 1999-ben Seattle-ben lezajlott tömeges tiltakozás.

technológiával folytatott kísérletezésből erednek. mányos politikába vetett hit gyengülni látszik, az
Ezek az új problémák olyan kihívást jelentenek, új társadalmi mozgalmak szaporodása és erősö­
amelynek a fennálló demokratikus politikai in­ dése arra utal, hogy az állampolgárok a mai mo­
tézmények nem tudnak megfelelni, s ennélfogva dern társadalmakban korántsem fásultak és kö­
gyakran egyszerűen figyelmen kívül hagyják őket zömbösek a politika iránt, mint egyesek állítják.
vagy kerülik a velük való szembenézést mindad­ Inkább az a meggyőződés terjed, hogy a közvet­
dig, amíg már túl késő lesz és közvetlen válság len cselekvés és a közügyekben való aktív rész­
fenyeget. vétel hasznosabb lehet, mint az adott politikai
Az új kihívások és kockázatok halmozott hatá­ rendszerre és a politikusokra való hagyatkozás.
saként az emberekben olyan érzés alakul ki, hogy Az emberek minden korábbinál nagyobb mérték­
a gyors változások közepette „elveszítik az ellen­ ben támogatják a különböző társadalmi mozgal­
őrzést" életük fölött. Az emberek elszigeteltebbé makat, amelyektől a komplex erkölcsi kérdések
válnak és kevésbé érzik magukat biztonságban, kiemelését és a társadalmi élet középpontjába ál­
ami a tehetetlenség érzésével jár együtt. Ugyan­ lítását várják. Ebben a tekintetben az új társadal­
akkor úgy tűnik, hogy a média, a kormányzatok mi mozgalmak sok országban segítenek új élettel
és a nagyvállalatok az élet egyre több aspektusá­ megtölteni a demokráciát, a szívét-lelkét adva
ban jutnak domináns szerephez, tovább fokozva egy erősödő civil kultúrának vagy civil társada­
az „elszabadult világ" érzését. Egyre terjed az a lomnak az állam és a mindenható piac közötti
felfogás, hogy a globalizáció - amennyiben en­ szférában, amit a család, a közösségi szervezetek
gedik a saját logikáját követni - egyre nagyobb és más nem gazdasági intézmények töltenek ki.
kockázatokat hoz az emberek életébe.

/ A globalizáció és a vele járó kockázatok elem­ Technológia és társadalmi mozgalmak


zését lásd a 22., „Környezeti kockázatok" című
fejezetben, a 7 4 6 - 7 4 8 . oldalon. Az utóbbi években a modern társadalmakban je­
lentős szerephez jutott két fontos hatóerő - az
Az új társadalmi mozgalmakat „a demokrácia pa­ információs technológia és a társadalmi mozgal­
radoxonénak" tekinthetjük. Miközben a hagyo- mak - bámulatos eredményekkel járó egymásra
20. FEJEZET

találása. Ma, az információ korában a társadalmi működő stratégiai tanácsadók olyan nagyléptékű
mozgalmak világszerte képesek összekapcsolód­ nemzetközi konfliktusokról, úgynevezett „há­
ni egymással, óriási regionális és nemzetközi há­ lózati háborúkról" beszélnek, amelyekben nem
lózatokat alkotva, amelyek különféle civil szer­ erőforrások vagy területek megszerzése, hanem
vezeteket, vallási és humanitárius csoportokat, a közvélemény támogatásának elnyerése és az
jogvédő egyesületeket, továbbá fogyasztóvédel­ információ a tét. A hálózati háborúk résztvevői
mi, környezeti és más közérdekű ügyekért síkra a médiát és az online forrásokat használják fel
szálló aktivistákat egyaránt magukban foglalnak. annak a tudáskészletnek a bővítésére és a saját
Ezek az elektronikus hálózatok ma mindeddig érdekeiknek megfelelő formálására, amivel a la­
példátlan gyorsasággal, azonnal képesek reagál­ kosság bizonyos szegmentumai rendelkeznek
ni az eseményekre, hozzáférnek az információ­ az adott kérdésekről. Az efféle online szervező­
forrásokhoz és azokat megosztják egymással, és dő mozgalmak célja például egyes nagyvállala­
kampánystratégiájuk részeként nyomást tudnak tokra, kormányzati törekvésekre vagy bizonyos
gyakorolni a nagyvállalatokra, a kormányzatokra nemzetközi egyezmények hatásaira vonatkozó
és a nemzetközi testületekre. 2003 februárjában információk terjesztése olyan közönség körében,
például az iraki háború elleni tömegtüntetéseket amely egyébként nem juthatna hozzá ezekhez.
a világ nagyvárosaiban jórészt az internetalapú A hálózati háborúk sok kormányzat, köztük szá­
hálózatokon keresztül szervezték meg, és ugyan­ mos demokratikus kormányzat számára is ijesz­
ez történt már korábban a világ vezetőinek 2 0 0 1 - tő és megfoghatatlan fenyegetést jelentenek. Az
ben Genovában tartott találkozója és az 1999. évi USA hadseregének egyik jelentésében a követke­
seattle-i konferencia alkalmából a Világkereske­ ző figyelmeztetés olvasható: „A forradalmárok,
delmi Szervezet elleni tiltakozások esetében is radikálisok és aktivisták új generációja olyan, az
(lásd fentebb az internet és a demokratizálódás információ korához illő ideológiákat kezd kiala­
kapcsolatáról szóló keretes írásunkat a 659. ol­ kítani, amelyekben az identitás és a lojalitás át­
dalon). tevődhet a nemzetállamtól a globális civil társa­
dalom transznacionális szintjére" (idézi a Guar­
Az internet kezdettől fogva mindezeknek a
dian, 2000. január 19.).
változásoknak a frontvonalában áll, bár bekövet­
kezésüket a mobiltelefonok, a faxberendezések Megalapozatlanok vajon ezek a félelmek? Jó
és a műholdas műsorközlés terjedése is siettette. okkal feltételezhető, hogy a társadalmi mozgal­
A helyi események ma egyetlen gombnyomással mak az utóbbi években valóban radikálisan át­
nemzetközi szinten is ismertté tehetők. Az alul­ alakultak. Az identitás hatalma (2006) című
ról jövő kezdeményezések aktivistái közös ak­ könyvében Manuel Castells három társadalmi
ciók koordinálása érdekében Japántól Bolíviáig mozgalom esetét elemzi, amelyek - bár céljaik és
bármikor felvehetik egymással a kapcsolatot on­ törekvéseik egyáltalán nem hasonlóak - mind az
line, és megoszthatják egymással információikat információs technológia hatékony felhasználása
és tapasztalataikat. révén váltottak ki nemzetközi figyelmet erőfe­
A nemzetközi politikai kampányok ily módon szítéseik iránt. A mexikói zapatista lázadók, az
történő koordinálásának lehetősége igen sok ag­ amerikai Militia mozgalom tagjai és a japán Aum
godalmat okoz a kormányok számára, ám ösztön­ Sinrikjo kultusz követői egyaránt felhasználták a
zően hat a társadalmi mozgalmak tevékenységé­ média kezelésében való jártasságukat a globali-
re. Az utóbbi két évtized során - párhuzamosan zációs hatások ellen tiltakozó üzenetük terjeszté­
az internet terjedésével - egyenletesen növeke­ sére és a saját sorsuk fölötti ellenőrzés elveszítése
dett a „nemzetközi társadalmi mozgalmak" szá­ miatt érzett haragjuk kifejezésére.
ma. Az internet a harmadik világ hiteltartozásai­ Castells szerint ezeknek a mozgalmaknak a
nak eltörlése melletti globális demonstrációktól a szervezési infrastruktúráját az információs tech­
taposóaknák alkalmazásának betiltását követelő nológiák biztosítják. Az internet nélkül például
nemzetközi kampányig (melynek vezetői Nobel­ a zapatista lázadók fellépése egy dél-mexikói ge­
békedíjat kaptak) számos alkalommal bizonyítot­ rillacsoport elszigetelt akciója maradt volna. Eh
ta alkalmasságát az aktivisták nemzeti és kultu­ lyett azonban 1994 januárjában az történt, ho
rális határokon átnyúló egyesítésére. Egyes meg­ fegyveres felkelésük megindítását követően órá­
figyelők azt állítják, hogy az információ korában kon belül helyi, országos és nemzetközi támoga­
a hatalom kicsúszik a nemzetállamok kezéből és tó csoportok jelentek meg online, határozottan
átvándorol az új nem kormányzati szövetségek­ állást foglalva a lázadók ügye mellett és kárhoz­
hez és koalíciókhoz. tatva a mexikói kormány velük szemben alkalma­
A különféle agytrösztökben, például az Egye­ zott brutális elnyomó intézkedéseit. A zapatisták
sült Államokban a RAND Corporation berkeiben a telekommunikáció, videó- és más médiainter-
POLITIKA, KORMÁNYZÁS ÉS TERRORIZMUS
_ — . — . •. — r> _ . _ .

júk útján hallatták hangjukat, tiltakozva az olyan A nacionalizmus


kereskedelempolitikai törekvések megvalósulása
ellen, mint például az Észak-amerikai Szabad­ és a modern társadalom,
kereskedelmi Megállapodás (NAFTA), ami még A nacionalizmus vezető teoretikusának talán Er­
inkább kirekeszti az Oaxaca és a Chiapas régiók nest Gellnert ( 1 9 2 5 - 1 9 9 5 ) tekinthetjük. Gellner
elszegényedett indiánjait a globalizáció jótéte­ (1983) azt állította, hogy a nacionalizmus, a nem­
ményeinek köréből. A zapatisták - mivel ügyük zet és a nemzetállam mind a modern civilizáció
a társadalmi kampányok online hálózatain az ér­ produktumai, és eredetük a késő 18. századi ipa­
deklődés előterébe került - képesek voltak egyez­ ri forradalomban keresendő. A nacionalizmus és
kedésre kényszeríteni a mexikói kormányt, és rá­ a hozzá társított érzések vagy érzelmek nem gyö­
irányították a nemzetközi közvélemény figyelmét kereznek mélyen az emberi természetben. Ezek
a szabad kereskedelem által a bennszülött lakos­ az iparosítás által teremtett új, nagyobb léptékű
sági csoportokra gyakorolt káros hatásokra. társadalom termékei. Gellner szerint a naciona­
lizmus mint olyan a hagyományos társadalmak­
ban ismeretlen volt, és ugyanez mondható el a
A NACIONALIZMUS nemzet eszméjéről is.
A modern társadalmak több jellemző vonása
ÉS A NEMZET ELMÉLETEI
i együttesen vezetett el ezeknek az újkori jelen­
A mai világ legfontosabb társadalmi mozgalmai ségeknek a kialakulásához. Először is, a modern
közül is kiemelkednek a nacionalista mozgal­ ipari társadalom jellemzője a gyors gazdasági fej­
mak. A 19. században és a 20. század elején a lődés és a komplex munkamegosztás. Gellner rá­
szociológiai gondolkodók kevés érdeklődést mu­ mutat, hogy a modern indusztrializmus szüksé­
tattak a nacionalizmus iránt, és az nem is váltott gessé teszi a korábbinál jóval hatékonyabb állam­
ki aggodalmat belőlük. Marx és Durkheim a na­ apparátus és kormányzati rendszer létrehozását.
cionalizmust destruktív jelenségnek tartotta, és Másodszor: a modern államban az embereknek
azt állították, hogy a modern ipar által kiváltott állandóan interakcióba kell lépniük idegenekkel,
fokozódó gazdasági integráció a nacionalizmus mivel a társadalom alapját többé nem a lakosok
gyors hanyatlását fogja maga után vonni. Csak szülővárosa vagy szülőfaluja, hanem egy jóval
Max Weber foglalkozott sokat a nacionalizmus nagyobb közösség jelenti. A nagyléptékű társa­
elemzésével, és hajlandó volt önmagát naciona­ dalmak megszervezésének és egységben tartásá­
listának nyilvánítani. Ám még ő sem tudta fel­ nak legfőbb eszköze az iskolákban tanított „hiva­
becsülni, hogy a nacionalizmus és a nemzet esz­ talos nyelven" alapuló közoktatás.
méje mekkora fontosságra tesz majd szert a 20. Gellner elméletét több szempontból is számos
században. bírálat érte. Ez a funkcionalista elmélet - mond­
A 21. század elején a nacionalizmus nemcsak ják a kritikusok - azt állítja, hogy az oktatás
tovább él, hanem - legalábbis a világ egyes ré­ funkciója a társadalmi egység megteremtése. Ez
szein - virágzik. Noha a világ különböző részei a felfogás azonban - mint ahogy a funkcionalista
egymásra utaltabbá váltak és egyre jobban össze­ szemlélet általánosabb szinten is - hajlik az okta­
fonódnak, különösen az utóbbi harminc-negy­ tásnak a konfliktusok és a megosztottság létreho­
ven évben, a kölcsönös függőség kialakulása nem zásában játszott szerepe alábecsülésére. Gellner
jelenti a nacionalizmus végét, sőt azt bizonyos elmélete valójában nem magyarázza meg azokat
tekintetben valószínűleg még fel is erősíti. a szenvedélyeket, amelyeket a nacionalizmus fel­
szíthat és gyakran ténylegesen kivált. A naciona­
/ A nacionalizmusnak a korábbi Jugoszláviában lizmus ereje valószínűleg nem csupán az okta­
bekövetkezett újjáéledésével a 13., „Faj, etni­ táshoz köthető, hanem ahhoz a képességéhez is,
kum és migráció" című fejezetben, a 3 8 7 - 3 8 9 . hogy identitást adjon az embereknek, ami nélkül
oldalon foglalkoztunk. nem élhetnek.
Az identitás szükséglete természetesen nem
Az újabb gondolkodók egymásnak ellentmondó csupán a modern ipari társadalom kialakulásával
elméletekkel álltak elő ennek magyarázatára. született meg. A bírálók ennélfogva azt állítják,
Nincs egyetértés továbbá még abban sem, hogy hogy Gellner téved, amikor a nacionalizmus és a
a történelem mely korszakában jött létre a nacio­ nemzet eszméit olyan határozottan elválasztja
nalizmus, a nemzet és a nemzetállam: ezeknek a premodern időktől. A nacionalizmus bizonyos
az eredetét egyesek jóval korábbra teszik, mint értelemben egészen modern jelenség, de emellett
mások. olyan érzületekre és szimbolikus formákra is tá­
maszkodik, amelyek jóval messzebbre nyúlnak
20. FEJEZET

vissza a múltba. A nacionalizmus egyik legjob­ szen más etnikai háttérre vezeti vissza eredetét,
ban ismert mai elemzője, Anthony Smith (1986) és azt hangoztatja, hogy az izraeli állam létreho­
szerint a nemzetek közvetlen leszármazási kap­ zása kiszorította a palesztinokat ősi szülőföld­
csolatban állnak korábbi etnikai közösségekkel, jükről: innen adódnak a zsidók és a palesztinok
amelyeket ő etnikai közösségeknek (ethnies) ne­ közötti állandó feszültségek, valamint az Izrael
vez. Az etnikai közösség olyan csoport, melynek és a legtöbb körülötte fekvő arab állam közötti
tagjai egységes felfogást vallanak közös eredetük­ konfliktusok is.
ről, közös kulturális identitásukról és azonosnak Az etnikai közösségek tekintetében a külön­
tekintik szülőföldjüket. böző nemzetek eltérő fejlődési utakat jártak be.
Smith rámutat, hogy sok nemzet őrzi a folya­ Egyeseknél, köztük Nyugat-Európa legtöbb nem­
matosságot premodern elődeivel, és a történelem zeténél egyetlen etnikai közösség terjeszkedett
megelőző korszakaiban is voltak olyan etnikai addig, amíg kiszorították korábbi riválisaikat.
közösségek, amelyek emlékeztetnek a nemze­ Franciaországban például a 17. században még
tekre. A zsidók például több mint kétezer éve több más, történetileg különböző etnikai gyökerű
külön etnikai közösséget alkotnak. Bizonyos nyelvet is beszéltek. Miután a francia vált a do­
időszakokban olyan közösségekben tömörültek, mináns nyelvvé, vetélytársainak többsége eltűnt,
amelyek rendelkeztek a nemzetek egyes jellem­ ám egyes területeken bizonyos maradványaik
ző vonásaival. A második világháború idején a még ma is megvannak. Ezek egyike a Baszkföld a
zsidók ellen folyt népirtást követően a cionista francia-spanyol határ mindkét oldalán. A baszk
mozgalom sikereinek csúcspontjakéntl948-ban nyelv teljesen különbözik mind franciától, mind
megalapították Izrael államot azzal a céllal, hogy a spanyoltól, és a baszkok ragaszkodnak külön
hazát teremtsenek az egész világon szétszóródott kultúrtörténetükhöz. Egyesek közülük a saját
zsidók számára. Más nemzetállamokhoz hason­ nemzetállamuk megteremtésére törekednek, tel­
lóan Izrael sem egyetlen etnikai közösségből ala­ jesen elkülönülve Franciaországtól és Spanyol­
kult meg. A palesztin kisebbség Izraelben egé­ országtól. Noha itt nem kerül sor az erőszak olyan

Az oroszországi Beszlan városában egy iskolában lezajlott, tömeges halállal végződő túszdrámáért a csecsen lázadók
voltak a felelősek.
POLITIKA, KORMÁNYZÁS ES TERRORIZMUS

mértékű alkalmazására, mint más régiókban - pél­ ködnek nacionalista mozgalmak, amelyek a tel­
dául Kelet-Timorban vagy az Oroszországhoz tar­ jes függetlenségért küzdenek.
tozó Csecsenföldön -, függetlenségi törekvéseik Harmadszor, van néhány olyan nemzet is,
megvalósítása érdekében a szeparatista csoportok amelyek többé-kevésbé teljes mértékben nélkü­
Baszkföldön is végrehajtottak robbantásos me­ lözik annak az államnak a hivatalos elismerését,
rényleteket. amelyben élnek. Az ilyen esetekben a nagyobb
nemzetállam erő alkalmazásával tagadja meg a
kisebbség elismerését. Ilyen csoportot alkotnak
Állam nélküli nemzetek például a palesztinok Izraelben, a tibetiek Kíná­
ban és a kurdok, akiknek a hazája kiterjed a mai
A jól meghatározott etnikai közösségek fennma­ Törökország, Szíria, Irán és Irak területére is.
radása a késeibb kialakult nemzeteken belül az A tibetiek és a kurdok kultúrtörténete sok év­
állam nélküli nemzetek létezéséhez vezet. Ezek­ századra nyúlik vissza. Tibet történelme szoro­
ben a nemzet sok alapvető jellemvonása megta­ san összekapcsolódik a buddhizmus itt virágzó
lálható, de a nemzetet alkotó személyeknek nincs sajátos formáival. Az önálló tibeti állam meg­
független politikai közösségük. A Csecsenföldön, teremtésére békés eszközökkel törekvő, Tibeten
Baszkföldön és a világ sok más részén (például kívül működő mozgalmak középpontjában Tibet
az észak-indiai Kasmírban) működő szeparatista száműzetésben élő vallási és világi vezetője, a da­
mozgalmakat a hazájuk független, szuverén ál­ lai láma áll. A kurdok körében több függetlenségi
lammá válása iránti vágy élteti. mozgalom is működik, főleg szintén külföldön,
Az állam nélküli nemzetek az etnikai közösség amelyek az erőszakot választják céljaik elérésé­
és az annak otthont adó nagyobb nemzetállam nek eszközéül. A kurdok „emigráns parlament­
között fennálló viszonyoktól függően különböző j e " Brüsszelben működik, ez azonban nem élvezi
típusokba sorolhatók (Guibernau 1999). Először valamennyi szeparatista mozgalom támogatását.
is, bizonyos esetekben a nemzetállam elismerhe­ A tibetieknek és a kurdoknak kevés esélyük van
ti a kisebbségeire jellemző kulturális különbsége­ akár csak a korlátozott autonómia elérésére is,
ket, és lehetővé teheti számukra az önálló fejlődés hacsak az illető nemzetállamok kormányai nem
bizonyos szintjét. így például Nagy-Britanniában döntenek úgy valamikor, hogy megváltoztatják a
Skócia és Wales történelmük és kulturális voná­ jelenlegi politikájukat. Más esetekben azonban
saik tekintetében részben eltérnek az Egyesült lehetséges, hogy a nemzeti kisebbségek inkább
Királyság többi részétől, és bizonyos mértékig az autonómiát választják, mint a teljes független­
megvannak a saját intézményeik. A skótok több­ séget attól az államtól, ahol élnek. Baszkföldön,
sége például presbiteriánus, és Skócia hosszú Katalóniában és Skóciában például jelenleg a la­
ideje külön oktatási rendszert tart fenn, ami el­ kosságnak csak a kisebbsége támogatja a teljes
tér Anglia és Wales rendszerétől. Skócia és Wales függetlenséget. Québecben 1995-ben tartományi
autonómiája az Egyesült Királyság egészén belül népszavazást tartottak a Kanadától való függet­
még tovább bővült, amikor 1999-ben létrehoz­ lenségről, ez azonban eredménytelennek bizo­
ták a Skót Parlamentet, illetve a Walesi Gyűlést. nyult, mert a szavazók nem jelentek meg elegen­
Spanyolországon belül a Baszkföld, valamint a dő számban a kérdés eldöntéséhez.
Barcelonát körülvevő régióban fekvő Katalónia
szintén hivatalosan elismert „autonóm közössé­
geket" alkotnak, és meghatározott jogokkal, il­
Nemzeti kisebbségek
letve hatáskörrel rendelkező saját parlamentjük
van. A központi hatalom azonban mind Nagy-
és az Európai Unió
Britanniában, mind Spanyolországban továbbra
Az európai nemzeti kisebbségek életében jelentős
is a Londonban, illetve Madridban székelő nem­
szerepet játszik az Európai Unió, amely eredeti­
zeti kormányok és parlamentek kezében marad.
leg a Nyugat-Európa főbb nemzetei között létre­
Az állam nélküli nemzetek második típusához jött szövetségek alapján alakult meg. Az Európai
a még nagyobb fokú autonómiát élvező közössé­ Unió filozófiájának egyik kulcsfontosságú eleme
gek sorolhatók. Kanada francia nyelvű tartomá­ azonban a hatalom lebontása a helyi és regioná­
nyában, Québecben és Belgium északi, holland lis szintekre. Az unió kifejezett céljainak egyike
nyelvű (vallon) területein, Flandriában a regio­ „a régiók Európájának" megteremtése. Ezt erő­
nális politikai testületek hatáskörébe tartozik a teljesen támogatja a legtöbb nemzeti kisebbségi
főbb döntések meghozatala, anélkül azonban, csoport, köztük a baszk, a skót és a katalán kö­
hogy teljesen függetlenek lennének. Az első tí­ zösség is. Ezeknek a csoportoknak a tagjai gyak­
pusnál említett esetekhez hasonlóan itt is mű­ ran neheztelnek azért, hogy kultúrájuk és intéz-
20. FEJEZET
mammmmm

menyeik részben eltűntek, és a helyreállításukra A legteljesebb mértékben gyarmatosított kon­


törekednek, az Európai Uniót a saját identitásuk tinens Afrika volt. A második világháború után
erősítésére felhasználható eszköznek tekintve. a függetlenségért küzdő nacionalista mozgalmak
Mivel jogukban áll közvetlenül képviseltetni fel akarták szabadítani a gyarmatokat az európai
magukat az Európai Unió olyan intézményei­ uralom alól. Miután ezt elérték, az új vezetők­
ben, mint például az Európai Parlament vagy az nek mindenütt szembe kellett nézniük a nemzeti
Európai Bíróság, ez a lehetőség elegendő autonó­ egység megteremtésének kihívásával. Az 1950-es
miát biztosíthat számukra ahhoz, hogy beérjék és 1960-as években működő afrikai vezetők több­
azzal a mértékkel, amennyire az adott státusban sége Európában vagy az USA-ban végezte tanul­
is ellenőrzésük alatt tarthatják a saját sorsukat. mányait, és óriási távolság választotta el őket or­
Ennélfogva legalábbis elképzelhető, hogy a nem­ száguk állampolgáraitól, akiknek nagy többsége
zeti kisebbségek az Európai Unió keretei között szegény és írástudatlan volt, és semmit sem tu­
mind az őket befogadó nagyobb nemzetekkel, dott a demokráciával járó jogokról és kötelessé­
mind magával az unióval megvalósuló zavarta­ gekről. A gyarmati időkben egyes etnikai csopor­
lan együttműködés érdekében esetleg feladják a tok jobban prosperáltak másoknál, a különböző
teljes függetlenség eszméjét. (Az Európai Unió csoportoknak eltérő érdekeik és céljaik voltak, és
alapvető funkcióit és intézményeit fentebb, a indokoltan láthattak egymásban ellenséget.
6 6 2 - 6 6 3 . oldalon mutattuk be.] A gyarmati rendszer felbomlása után polgár­
háborúk törtek ki számos afrikai államban, köz­
tük Szudánban, Zairében és Nigériában, miköz­
Nemzetek és nacionalizmus ben etnikai ellentétek és villongások jellemezték
a fejlődő országokban Afrika és Ázsia sok más országát is. Szudánban
például a népesség 40 százaléka vallotta magát
A nacionalizmus, a nemzetek és a nemzetállamok arab eredetűnek, de az ország déli részeiben a
története a fejlődő világ legtöbb országában más­ lakosság többsége fekete volt, vallását tekintve
képpen alakult, mint az ipari társadalmakban. pedig keresztény vagy animista. Miután a nacio­
A legtöbb fejlődő országot a múltban gyarmato­ nalisták jutottak hatalomra, a nemzeti integráció
sították az európaiak, és ezek az államok csak programját az arab mint hivatalos nemzeti nyelv
valamikor a 20. század második felében váltak alapján próbálták végrehajtani. A kísérlet csak
függetlenné. Sok ilyen ország határait önkénye­ részben volt sikeres, és az általa kiváltott feszült­
sen, Európából jelölték ki a gyarmati kormány­ ségek még ma is érzékelhetők (mint az etnikai
zatok, figyelmen kívül hagyva a lakosság gazda­ konfliktusok tárgyalásánál a 23. fejezetben pél­
sági, kulturális és etnikai tekintetben egyaránt dául Ruanda és a nyugat-szudáni Darfur eseté­
fennálló megosztottságát. A gyarmati hatalmak ben is láthattuk, a 3 8 8 - 3 8 9 . oldalon). Az afrikai
leverték vagy hatalmuk alá vetették az afrikai kontinensen a függetlenség elnyerése óta lezajlott
szubkontinensen, Indiában és Ázsia más részein háborúk közvetlen kiváltó okai nagyrészt ehhez
létező királyságokat és törzsi csoportokat, és fel­ hasonló problémák voltak.
állították a saját gyarmati kormányzatukat vagy A szóban forgó kérdések megoldásának nehéz­
protektorátusokat hoztak létre. Ennek követ­ ségei jól láthatók Nigéria példáján keresztül. Az
keztében mondhatta Akintoye, hogy mindegyik ország népessége körülbelül 120 millió főt tes
gyarmat „a népek és régi államok vagy nép- és ki: megközelítőleg azt mondhatjuk, hogy Afriká­
államtöredékek gyűjteménye, közös határok közé ban minden negyedik ember nigériai. Nigéria ko­
szorítva" (1976, 3. o.). A legtöbb gyarmatosított rábban brit gyarmat volt, és 1960. október l-jén
területen az etnikai közösségek és más csoportok nyerte el függetlenségét. Az ország lakosságát há­
tarka mozaikja él. rom fő etnikai csoport tagjai, a jorubák, az ibók
Amikor a gyarmatok függetlenné váltak, s gyak­ és a hauszák alkotják. Nem sokkal a függetlenség
ran nehézségekbe ütközött a nemzeti lét és a nem­ elérése után, 1966-ban fegyveres harcok törtek ki
zeti hovatartozás érzésének kialakítása a lakos­ az országban a különböző etnikai csoportok kö­
ságban. Noha a nacionalizmus jelentős szerepet zött. Katonai kormány lépett hatalomra, és azóta
játszott a gyarmatosított területek függetlenségé­ a civil kormányzás időszakai különböző katonai
nek elérésében, ez többnyire csak az aktivisták rezsimek uralmával váltakoznak. Az 1967-ben
kicsiny csoportjaira korlátozódott. A nacionalista kitört polgárháború során egy térség, Biafra füg­
eszmék a lakosság többségét nem befolyásolták. getlenné akart válni az ország többi részétől. A
Sok korábbi gyarmati állam létét még ma is foly­ szeparatista mozgalmat katonai erővel, hatalmas
tonosan veszélyezteti a politikai hatalmat maguk­ emberveszteség árán verték le. A következő kor­
nak követelő csoportok belső rivalizálása. mányok megkísérelték a nemzeti identitás vilá-
POLITIKA, KORMÁNYZÁS ES TERRORIZMUS

Amy Chua: „Hogyan táplálja a szabadpiaci demokrácia exportálása az etnikai


gyűlölködést és a globális instabilitást?"

A fentiekben tárgyaltakhoz hasonló etnikai konf­ őrzésük alatt Indonézia magánkézben lévő gaz­
liktusok csökkentésének legjobb útja sok kom­ dasági vállalatainak 70 százalékát, lélekszámuk
mentátor szerint a demokrácia és a szabadpiaci azonban csupán a népesség három százalékát
gazdasági megteremtése, mert ez elősegíti a bé­ tette ki. A Suharto-rezsim bukásakor erőszakos
két azáltal, hogy mindenkinek szót ad az ország támadások érték a kínai kisebbséget, melynek
vezetésében és elérhetővé teszi a másokkal való tagjait azzal vádolták, hogy „ellopják" az ország
kereskedésből származó jólétet. Amy Chua, az egyedül a bennszülötteket illető gazdagságát.
amerikai Yale Egyetem professzora Lángra gyúlt Chua így ír erről: „A pribumi [etnikai] többség kö­
világ: Hogyan táplálja a szabadpiaci demokrácia rében uralkodó felfogás szerint »azért, hogy egy­
exportálása az etnikai gyűlölködést és a globális szer s mindenkorra megszabaduljanak a kínaiak
instabilitást? (World on Fire: How Exporting Free problémájától, érdemes volt elveszíteni tíz évet a
Market Democracy Breeds Ethnic Hatred and Glo­ gazdasági növekedésbők."
bal Instability, 2003) című nagyhatású könyvében Amikor Suharto tábornok diktatúrája össze­
vitatja ezt a felfogást. omlott, az USA és más nyugati országok demok­
Chua abból indul ki, hogy sok fejlődő ország­ ratikus választások tartását szorgalmazták Indo­
ban egy csekély etnikai kisebbség kezében arány­ néziában. Chua szerint azonban az olyan orszá­
talanul nagy gazdasági hatalom összpontosul. gokban, ahol „a piacon domináns szerepet játszó
Ennek egyik nyilvánvaló példája az a fehér ki­ kisebbségek" élnek (ilyen kisebbséget alkotnak
sebbség, ami Dél-Afrikában az apartheid idején például a kínaiak Indonéziában), nem valószínű,
kizsákmányolta a nem fehér etnikai csoportokat. hogy a demokrácia bevezetése meghozza a bé­
Chua azt állítja, hogy a tuszik 1994-ben történt két, ugyanis a demokrácia jegyében a szavaza­
lemészárlása a hutuk által Ruandában, valamint a tokért folyó versengés várhatóan reakciókat vált
szerbeknek a horvátok ellen érzett gyűlölete a ko­ ki az ország etnikai többségéből. Olyan politikai
rábbi Jugoszláviában szintén összefüggésben állt vezetők jutnak hatalomra, akik a kárhoztatott ki­
a tuszik, illetve a horvátok által élvezett gazdasági sebbséget tekintik bűnbaknak, és arra ösztönzik
előnyökkel az illető országokban. Chua gyakran az etnikai többséget, hogy „visszaszerezze" az
említi egy másik példaként az Indonéziában élő ország gazdagságát a nemzethez tartozó „igazi"
kínai etnikai kisebbség helyzetét is. tulajdonosok számára, ahogyan a pribumi több­
A korábbi indonéziai diktátor, Suharto tábor­ ség tette Indonéziában a kínai kisebbséggel.
nok piacpárti reformjai különösen kedveztek az Chua elemzése rámutat, hogy bár a demok­
ország csekély lélekszámú kínai kisebbségének. rácia és a piacgazdaság elvileg jótékony hatású
Viszonzásul a kínai-indonéziaiak hajlandók voltak erők, mindkettőnek a törvényes renden és a civil
támogatni Suharto diktatúráját. 1998-ban, ab­ társadalom hatékony működésén kell alapulnia.
ban az évben, amikor a demokráciáért folytatott Ahol - mint a fejlődő világ sok részében - nem ez
tömeges tüntetések Suhartót elmozdították a helyzet, ott új és heves etnikai konfliktusok rob­
hatalomból, a kínai indonéziaiak tartották ellen­ banhatnak ki.

gosabb fogalmát kiépíteni a „szülőföldem, Nigé­ nemzetek leginkább azokon a területeken alakul­
ria" eszméje köré, de a nemzeti egység és a közös tak ki, amelyek sohasem voltak gyarmatosítva,
célok érzésének megteremtése továbbra is nehéz­ vagy már korábban is jelentős mértékű kulturá­
ségekbe ütközik. Az ország hatalmas nyersolaj- lis egységet mutattak fel, mint például Japánban,
forrásokkal rendelkezik, ám nagyrészt továbbra Koreában vagy Thaiföldön.
is szegénységbe merül és mindmáig az autoritá-
rius kormányzás szorításában él.
Összegezve: a fejlődő világ legtöbb országa Nacionalizmus és globalizáció
nem olyan nemzetalkotási folyamatok eredmé­
nyeként jött létre, mint amelyek az iparosodott Milyen hatást gyakorol a globalizáció a naciona­
világban mentek végbe. Az államok létét kívülről lizmusra és a nemzeti identitásra? Andrew Pil-
kényszerítették rá olyan területekre, amelyeken kington (2002) szociológus szerint, aki behatóan
gyakran korábban nem volt kulturális vagy etni­ vizsgálta ezt a kérdést, a nacionalizmus - annak
kai egység, s ez a függetlenség elnyerése után né­ dacára, hogy sok támogatója olyan nemzetek tag­
hol polgárháborúkat eredményezett. A modern jának vallja magát, melyeknek a történelme az
20. FEJEZET

idők homályába nyúlik vissza - valójában egé­ identitások megerősítése révén. Az Egyesült Ki­
szen új jelenség. Történelmi mértékkel mérve rályságban erre adott válaszként újjáéled a „brit-
egészen a közelmúltig az emberek túlnyomórészt ség" szűkebb értelmezése. Pilkington idézi John
kis településeken élték le életüket, tudatlanság­ Townsend, egy korábbi konzervatív parlamenti
ban azt illetően, hogy saját közösségük határain képviselő példáját, aki az angol nemzeti identi­
kívül mi történik a világban. Az a gondolat, hogy tásnak az angolul beszélő fehér lakossághoz való
egy nagyobb nemzet tagjai lennének, idegennek kötődését hangsúlyozva erős unióellenes propa­
tűnt volna a szemükben. Pilkington azt állítot­ gandát fejtett ki. Pilkington azt állítja, hogy az
ta, hogy a nemzet mint közösség eszméje csupán Egyesült Királyságon belül hasonló válaszok ész­
később, a 18. századtól kezdve fejlődött ki, s a lelhetők egyes etnikai kisebbségi csoportok tagjai
tömegkommunikáció és a média megjelenésével körében is, akik - kirekesztve érezve magukat a
párhuzamosan terjedt el. brit identitásból - megerősítik helyi identitásu­
Pilkington szerint a nemzeti identitások is eb­ kat és kihangsúlyozzák a más etnikai csoportok­
ben a korszakban „konstruálódtak". tól eltérő vonásaikat.
A globalizációra adott második válasz, ami Pil­
/ A társadalmi konstrukcionizmussal az 5., „Tár­ kington szerint egyértelműen az egészségesebb
sadalmi interakció és mindennapi élet" című megoldást jelenti, a többszörös identitások lé­
fejezetben foglalkoztunk, a 1 3 2 - 1 3 3 . oldalon. tének elfogadása: kijelenthető például, hogy az
ember lehet egyidejűleg angol, brit és európai is.
A nemzethez tartozás érzésének kifejlődésében E felfogás jogosságának bizonyítékát Pilkington
Pilkington szerint döntő szerepet játszik a „má­ az Egyesült Királyságban élő etnikai kisebbségi
sok" létezése, akik ellenében a nemzeti identitás csoportok „hibrid identitásában" látja, amely­
meghatározódik. A protestáns brit identitás kiala­ ben különböző kultúrák ötvöződnek. Álláspontja
kulásában központi szerepet játszott a katolikus szerint meg kell kérdőjeleznünk a globalizációra
Franciaország jelenléte a szomszédban. Pilking­ adott ösztönös nacionalista reakciókat, amelyek
ton dokumentumokkal illusztrálja, hogy a „brit- gyakran a vallási fundamentalizmushoz vagy a
ség" érzése felülről, az ország elitjétől kiindulva kulturális rasszizmushoz való meneküléshez ve­
hogyan találta meg az útját a társadalom alsóbb zetnek, ha a nemzethez való tartozást nem etnikai
rétegei felé is, ahogy az írni-olvasni tudás szintje értelemben befogadó módon, úgynevezett „kötő­
emelkedett az egész lakosságban, és a kommuni­ jeles identitások" (például a brit-ázsiai identitás)
kációs technológia fejlődése egyre jobban meg­ vállalásával, hanem kirekesztő jelleggel határoz­
könnyítette az eszmék terjedését. zák meg. Pilkington szemében a globalizáció a
Ha a nemzeti identitás társadalmilag konst­ nemzeti identitás tekintetében egymással ellen­
ruált, ahogy Pilkington állítja, akkor lehetséges, tétes irányú tendenciákhoz vezet és ellentmon­
hogy meg fog változni és továbbfejlődik. A nem­ dásos reakciókat vált ki.
zeti identitás ma folyamatban lévő változásaiban
szerepet játszó egyik fő tényező - állapítja meg
Pilkington - a globalizáció. Véleménye szerint A nemzetállam, a nemzeti identitás
a globalizáció folytán összeütköznek egymással a és a globalizáció
centralizáció és a decentralizáció tendenciái. Egy­
részt bizonyos gazdasági szervezetek és politikai Afrika egyes részein a nemzetek és a nemzetálla­
intézmények esetében (például a multinacioná­ mok még korántsem fejlődtek ki teljesen. A világ
lis nagyvállalatok, illetve a transznacionális szer­ más részeire vonatkozóan azonban egyes szerzők
vezetek, például az Európai Unió keretei között) - a globalizáció hatásaival szembesülve - máris
a hatalom egyre jobban koncentrálódik, másrészt „a nemzetállam hanyatlásáról" beszélnek. Keni-
viszont nyomás érvényesül a decentralizálódás chi Ohmae japán író szerint a globalizáció ered­
irányában is (gondoljunk például csak a Szovjet­ ményeként egyre inkább „határok nélküli világ­
unió összeomlására és széttöredezésére vagy az ban" élünk, ahol a nemzeti identitás egyre gyen­
önálló baszk nemzet megteremtésére irányuló gül (Ohmae 1995, lásd továbbá a 64. oldalt).
vágyakra Spanyolországban). Végeredményben a Mennyire megalapozott ez az álláspont? A glo-
globalizáció Pilkington szerint kettős fenyegetést balizáló folyamatok kétségkívül minden államot
jelent a nemzeti identitásra: a centralizálódás fe­ érintenek. Maga az „állam nélküli nemzetek"
lülről jövő nyomást hoz létre, különösen az Eu­ fentebb tárgyalt kialakulása is valószínűleg ösz-
rópai Unió intézményeinek növekvő hatalma szefüggésben áll a globalizációval. A globalizá­
folytán, miközben a decentralizáló erők alulról ció előrehaladására az emberek gyakran a helyi
jövő nyomást fejtenek ki az etnikai kisebbségi identitások újjáélesztésével reagálnak, a bizton-
POLITIKA, KORMÁNYZÁS ÉS TERRORIZMUS

ság elérésére törekedve a gyorsan változó világ­ delmi Központot, a Pentagont és a Fehér Házat - a
ban. Az egyes nemzetek a piacok globalizálódása géprablók előre megfontolt szándékkal választot­
következtében kisebb gazdasági hatalommal bír­ ták ki: az amerikai gazdasági, katonai és politikai
nak, mint a múltban. hatalom központjaira akartak lesújtani.
Azt állítani azonban, hogy a nemzetállam vég­ George W. Bush a támadásra adott válaszként
napjainak vagyunk tanúi, nem felel meg elég pon­ meghirdette „a terrorizmus elleni háborút". Eb­
tosan a valóságnak. Bizonyos tekintetben a mai ben a „háborúban" az első fontosabb katonai vá­
helyzet ennek inkább az ellenkezője. Ma a világ laszlépésre egy hónappal később került sor: az
minden országa nemzetállam vagy igyekszik azzá USA és szövetségesei 2001 októberében támadást
válni: a nemzetállam egyetemes politikai formá­ indítottak Afganisztán ellen, ahol - mint fentebb
vá vált, bár egészen a legutóbbi időkig még voltak láttuk - ekkor a tálibok iszlám fundamentalista
versenytársai. A 20. század legnagyobb részében kormánya volt hatalmon, amely gyakran támo­
gyarmatosított régiók és nagykiterjedésű biro­ gatta a szeptember 11-i támadásokat végrehajtó
dalmak is léteztek a nemzetállamok mellett. Sok al-Kaida terrorista szervezet akcióit. A szervezet
szociológus azt állítja, hogy az utolsó birodalom sok tagjának kiképzése addig az Afganisztánban
csak 1990-ben tűnt el, a szovjet kommunizmus létesített táborokban folyt.
összeomlásával, míg mások az Egyesült Államo­ A New York-i és washingtoni támadásokat kö­
kat még ma is birodalomnak tekintik (Ferguson vető években számos további brutális terrorista
2004). A Szovjetunió ténylegesen a központja akcióra került sor, amelyekért az al-Kaida vállalta
volt egy hatalmas birodalomnak, ami felölelte a felelősséget. Indonéziában, Bali szigetén 2002
a kelet-európai csatlós államokat is. Ezek mind októberében egy éjszakai szórakozóhelyen végre­
független nemzetekké váltak, csakúgy, mint a ko­ hajtott robbantásos merénylet több mint kétszáz
rábbi tagköztársaságok a Szovjetunió területén embert ölt meg, többségükben fiatal turistákat,
belül: ma valójában jóval több szuverén nemzet akik szabadságuk eltöltésére érkeztek nyaraló
létezik a világon, mint húsz évvel ezelőtt. vendégként a közeli Ausztráliából. A Madridban
A nacionalizmus és a nemzetek körül felme­ 2004 márciusában egy vonaton a reggeli csúcs-
rülő kérdéseket a 20. század jelentős részében
gyakran összefüggésbe hozták a terrorizmus
mint politikai fegyver felhasználásával. Az aláb­
biakban a terrorizmussal foglalkozunk és meg­
vizsgáljuk, hogy ez a fogalom hogyan változott
az utóbbi években.

A TERRORIZMUS

2001. szeptember 11-én reggel 8 óra 45 perc tá­


ján terroristák egy csoportja eltérített egy belföldi
járaton menetrend szerint közlekedő utasszállító
repülőgépet és nekivezette a New York-i Világ­
kereskedelmi Központ északi tornyának. Néhány
perccel később egy másik eltérített repülőgép be­
leütközött a déli toronyba. Egy órán belül mind­
két torony összeomlott és több ezer ember lelte
halálát, akik éppen akkor kezdték meg munka­
napjukat. Körülbelül egy órával később egy har­
madik gép csapódott be a Pentagonba, az USA
haderejének központjába, további több száz em­
bert elpusztítva. Egy negyedik gép, amely felté­
telezhetően a washingtoni Fehér Ház, az USA
végrehajtó hatalmának székhelye felé tartott, le­
zuhant egy mezőn Pennsylvaniában, miután uta­
sai szembeszálltak a géprablókkal. A szeptember
11-én eltérített repülőgépek amerikai vállalatok,
a United Airlines és az American Airlines tulaj­
donában voltak. A célpontokat - a Világkereske-
2001. szeptember 11., New York
20. FEJEZET

A 2005 júliusában végrehajtott londoni terrorista támadásokért az al-Kaida vállalta a felelősséget.

forgalomban elkövetett bombamerénylet körül­ az orosz titkosrendőrség Sztálin uralma alatt. Az


belül kétszáz utas halálával járt. Londonban 52 erőszak ilyen fajta felhasználása azonban még a
ember halt meg és több százan megsebesültek, francia forradalomnál is jóval korábbi előzmé­
amikor 2005 júliusában egymást követően három nyekre tekint vissza.
földalatti vasúti szerelvényen és egy buszon rob­ Noha a „terror" kifejezés nem volt használatban
bantottak fel bombákat. 2 0 0 1 . szeptember 11. óta egészen a 18. századig, az emberek erőszak útján
olyan új biztonsági környezetben élünk, amely­ való terrorizálása igen régi jelenség. Az ókori ci­
ben a terrorizmus új, a korábbiaknál még súlyo­ vilizációkban, amikor egy hadsereg behatolt az
sabb veszélyekkel járó formáinak vagyunk kité­ ellenség valamely városába, egyáltalán nem szá­
ve. A következőkben a „terrorizmus" fogalmával mított rendkívülinek, ha az egész várost a földdel
foglalkozunk. tették egyenlővé és megölték valamennyi férfit,
nőt és gyermeket. Ennek célja nem csupán az el­
lenség fizikai megsemmisítése volt, hanem az erő
A terror és a terrorizmus eredete demonstrációja és a félelemkeltés más városok
lakóiban is. Az erőszak használata az emberek
A terrorizmus szó eredete az 1789-es francia for­ - különösen a polgári lakosság - megfélemlíté­
radalomra vezethető vissza. Ekkor a győztes for­ sének céljával, nyilvánvalóan régebbi jelenség,
radalom politikai rendőrsége több ezer embert mint a mai értelemben vett terror.
fogott el és küldött a guillotine alá. A kivégzettek A társadalomtudósok között nincs egyetértés
többsége kezdetben az arisztokraták közült került abban a kérdésben, hogy valóban szerencsés-e
ki, később azonban sok közönséges polgárra is ez a „terrorizmus" kifejezés alkalmazása a szóban
a sors várt. A „terror" szót nem maguk a forra­ forgó jelenség leírására, vagyis értelmezhető-e
dalmárok, hanem az ellenforradalmárok vezették az általa jelölt fogalom elfogadható mértékig ob­
be, akik elutasították a forradalmat és mindazt, jektív módon, ugyanis ezt a terminust hírhedten
amiért megvívták, s akik szerint a vérontás a la­ nehéz definiálni. Az egyik problémát ezzel kap­
kosság terrorizálására szolgált (Laqueur 2 0 0 3 ) . csolatban az okozza, hogy az emberek erkölcsi
A „terror" szót a megfélemlítésül alkalmazott értékelése a terrorizmussal és a terroristákkal
erőszak megjelölésére sokan használták a 20. szá­ kapcsolatban az idő és a hely függvényében vál­
zadban is, például a nácik Németországban vagy tozik. Gyakran mondják, hogy „aki valakinek a
' I t

POLITIKA, KORMÁNYZÁS ES TERRORIZMUS 681

szemében terrorista, az egy másik személy szá­ hatjuk-e, hogy bizonyos államok terrorizmust
mára szabadságharcos". Jól ismert továbbá, hogy gyakorolnak? Az államok sokkal több ember ha­
vannak olyan emberek, akik életük folyamán va­ láláért voltak felelősek az emberi történelem fo­
lamikor maguk is terroristák voltak, ám később lyamán, mint bármely más típusú szervezet. Az
ugyanolyan hevesen kárhoztatják a terrort, mint egymás ellen hadat viselő államok sokszor és sok
amilyen kíméletlenül gyakorolták. Elmondható helyen brutálisan legyilkolták a polgári lakosság
- bizonyos fenntartások mellett -, hogy Izrael tömegeit, a modern időkben is végrehajtották
állam korai történetét például terrorista cselek­ egyes városok földig rombolását, ahhoz hasonló
mények tarkították, de a 21. században az izraeli módon, ahogyan a tradicionális civilizációkban
vezetés a „terror elleni háború" résztvevőjének volt szokásos. A második világháború vége felé
nyilvánította az országot, és ma is a terrorizmust például Németországban a szövetségesek gyújtó­
tekinti egyes számú ellenségének. Alig néhány bombái szinte teljesen lerombolták Drezda váro­
évtized telt el azóta, hogy a korábbi dél-afrikai sát, ahol ekkor több százezer ember halt meg. Sok
vezető, Nelson Mandela személyét széles kör­ történész azt állítja, hogy a Drezda elleni légitá­
ben potenciális terroristaként szidalmazták, ám madás a háború egy olyan szakaszában történt,
ma ugyanez az ember egyike a legnagyobb tisz­ amikor nem is járt semmiféle stratégiai előnnyel
teletnek örvendő politikai szereplőknek. Ahhoz, a szövetségesek számára. A szövetségesek akció­
hogy a „terrorizmus" kifejezés valóban haszno­ jának bírálói szerint Drezda elpusztításának célja
san felhasználható legyen számunkra, lehetőleg a terror, vagyis a félelem felkeltése volt a német
minél teljesebb mértékig meg kell szabadítani társadalomban, ami által meg lehetett gyengíteni
a hozzá tapadó erkölcsi értékeléstől, ami az idő a polgárok elszántságát a háború folytatására.
múlásával vagy a megfigyelő szempontjaitól füg­
A terrorizmus fogalmának értelmezését célsze­
gően változik.
rűnek látszik leszűkíteni az államoktól függetle­
A terrorizmus szociológiai értelemben használ­ nül működő csoportokra és szervezetekre. Más­
ható definíciójának keresésekor felmerülő másik különben ugyanis a fogalom túlságosan közel áll
kérdés az állam szerepére vonatkozik. Mond­ a háború általánosabb fogalmához. A fent jelzett

I jJJ 1 f

mSjmm
T^IWWOllflHHIlPPi i ••in

Betonblokádot helyeztek el a Parlamenttel szemben, hogy így próbálják megvédeni a terrortámadástól.


682 20. FEJEZET

problémák dacára sokak szerint lehet semleges önkényesen alakították ki a történelem folya­
meghatározást is találni. A terrorizmust például mán, akár a térképre rajzolt vonalakkal, ahogy a
a következőképpen határozhatjuk meg: „Bármely nyugati gyarmatosítók tették Afrikában és Ázsiá­
cselekmény [valamely nem állami szervezet ré­ ban, akár hódítás, vagyis csaták és küzdelmek
széről], melynek célja polgári vagy nem harcoló eredményeként. Írországot például 1800-ban
személyek halálának vagy súlyos fizikai sérülé­ beolvasztották az Egyesült Királyságba, ami füg­
sének előidézése, amikor az ilyen cselekmény getlenségi harcokat váltott ki és végül az 1920-
célja természeténél vagy kontextusánál fogva egy as évek elején az ország északi és déli részének
bizonyos népesség megfélemlítése vagy valamely szétválasztásához vezetett. A különböző népeket
kormány, illetve nemzetközi szervezet rákénysze- magukban foglaló államalakulatok létrehozása
rítése arra, hogy megtegyen vagy ne tegyen meg (például a gyarmatokon, de másutt is, erőszakos
bizonyos lépéseket" (Anand Panyarachun et al. hódítás révén) sok esetben olyan nemzetek ki­
2004). Más szóval: a terrorizmus körébe olyan, a alakulását eredményezte, amelyeknek nincs sa­
civil lakosság ellen végrehajtott támadások soro­ ját államuk: ezek a nemzetek ragaszkodnak saját
landók, amelyek célja a kormányzat meggyőzé­ közös kulturális identitásukhoz, de olyan területi
se politikájának megváltoztatására vagy az adott és állami apparátus nélkül, ami normális esetben
kormányzat presztízsének lerombolása. hozzátartozik a nemzetek létéhez. A régi típu­
sú terrorizmus legtöbb formája az állam nélküli
nemzetekhez kötődik.
Régi és új típusú terrorizmus A régi típusú terrorizmus célja önálló állam
megteremtése azokban a térségekben, ahol az ott
A terrorizmust - mint a fentiekben láttuk - meg­ élő nemzet tagjainak nincs ellenőrzésük az adott
különböztethetjük az előző történelmi korsza­ terület államapparátusa fölött. Ez a helyzet pél­
kokban megfélemlítési céllal végrehajtott az erő­ dául Észak-Írországban az ír nacionalisták, az ír
szakos cselekményektől, például a városok földig Köztársasági Hadsereg (IRA) és Spanyolországban
rombolásától. A terrorizmus összefüggésben áll a baszk nacionalisták (ETA) esetében. Az állam­
a kommunikációs technológiák fejlődésével is. alapítás fő kérdése ilyenkor a területi integritás
A lakosság meglehetősen széles körének terrori- és identitás. A régi típusú terrorizmus ott talál­
zálásához az erőszakról szóló híradásoknak elég ható meg, ahol állam nélküli nemzetek élnek és a
gyorsan el kell jutniuk az érintett lakossághoz. terroristák felkészültek az erőszak alkalmazására
Erre csak a 19. század végén, a modern távközlés céljaik elérése érdekében. A régi típusú terroriz­
kialakulásával nyílt először lehetőség. A telegráf mus alapvetően helyi jellegű, mivel törekvései is
feltalálásával vált lehetővé először az azonnali helyi vonatkozásúak. Fő célja a nemzetállam lét­
kommunikáció, átlépve az idő és a tér korlátait. rehozása valamely speciális térségben.
Ezt megelőzően az információk terjedéséhez na­ Az utóbbi években a régi típusú terrorizmus
pokra, sőt hónapokra volt szükség. Abraham Lin­ gyakran külső országok támogatására is támasz­
coln meggyilkolásának híre például - mint a 15. kodhat, s így nemzetközi elemekkel is bővül. Pél­
fejezet bevezetésében láttuk - csak hetek múl­ dául Líbia, Szíria és egyes kelet-európai országok,
tával jutott el az Egyesült Királyságba. A szinte valamint az Egyesült Államokban működő egyes
azonnali kommunikáció révén azonban a terro­ csoportok is támogatták - különböző mértékben
rista erőszak távolból kitervelt, szimbolikus töl­ - az IRA észak-írországi és a baszk szeparatisták
tésű akciói is lehetővé válnak, amelyekről nem spanyolországi terrorista akcióit. A régi típusú
csupán a helyi lakosság szerez tudomást. terrorizmus elnyerheti szélesebb globális hálóza­
tok támogatását is tevékenységének finanszírozá­
sához, segítséget kaphat például fegyverek vagy
A régi típusú terrorizmus akár a fegyverkereskedelemben csereértéknek
számító kábítószerek becsempészése formájában
A régi típusú terrorizmus, ami a 20. század leg­ is, de fő céljai helyi jellegűek maradnak.
nagyobb részében dominált, még ma is létezik. Ez A régi típusú terrorizmus - amellett, hogy
a fajta terrorizmus szoros összeköttetésben áll a törekvései korlátozottak - az erőszakot is csak
nacionalizmus kialakulásával és a nemzetek mint bizonyos határok között alkalmazza. Noha pél­
területhez kötött szuverén entitások létrejöttével, dául az észak-írországi konfliktus következtében
ami - mint fentebb láttuk (677-678. o.) - túlnyo­ azóta, hogy az 1970-es években a „bajok" meg­
mórészt a 18. század vége óta ment végbe Euró­ kezdődtek, sok ember vesztette életét, a terroriz­
pában. mus áldozatainak aránya, beleértve a brit kato­
A nemzetállamok határait bizonyos mértékig nák veszteségeit is, átlagosan nem érte el a közúti
POLITIKA, KORMÁNYZÁS ÉS TERRORIZMUS

Az al-Kaida eredete és kapcsolatai

Az al-Kaida szervezetet (melynek neve szó szerinti sejtjeinek létezéséről tudnak (vagy tudni vélnek)
fordításban annyit jelent, hogy „az Alap") 1989- Londonban, Hamburgban, Milánóban és Madrid­
ben hozták létre, amikor a szovjet erők vissza­ ban is. Ezek fontos központok a tagtoborzás, a
vonultak Afganisztánból, és Oszama bin Laden pénzeszközök gyűjtése és a műveletek megterve­
és társai új dzsihád („szent háború") indítására zése szempontjából egyaránt.
kezdtek okot keresni. A szervezet azoknak az arab Kiképzési célokra az al-Kaida az olyan törvé­
önkénteseknek a hálózatából nőtt ki, akik az nyen kívüli térségeket részesíti előnyben, ahol
1980-as években Afganisztánba mentek, hogy szabadon és titokban működhet. A feltételezések
az iszlám zászlaja alatt harcoljanak a szovjet kom­ szerint ezek közé tartozik Szomália, Jemen és Cse­
munizmus ellen. A szovjetellenes dzsihád során csenföld, valamint Afganisztán több hegyvidéki
Bin Ladent és harcosait Amerika és Szaúd-Ará­ területe is. Egyes jelentések szerint működik egy
bia is támogatta. Egyes elemzők úgy vélik, hogy titkos kiképzőtáboruk egy indonéziai szigeten is.
maga Bin Laden az USA-ban, a CIA egyik tábo­ Az al-Kaida - eltérően az olyan, szorosan szer­
rában kapott különleges biztonsági kiképzést. Az vezett régebbi terroristacsoportoktól, mint a Vö­
„arab-afgánok", ahogy nevezték őket, harcedzet­ rös Brigádok Olaszországban vagy az Abu Nidal
tek és erősen motiváltak voltak. csoport a Közel-Keleten - laza szervezetet alkot.
Az 1990-es évek elején az al-Kaida Szudánban Több kontinenst átfogó műveleteit egymásba
működött. 1996 után főhadiszállását és körül­ kapcsolódó hálózatok láncolatai révén hajtja vég­
belül egy tucatnyi kiképzőtáborát áthelyezte Af­ re. Úgy tűnik, hogy egyes sejtjei nagyfokú auto­
ganisztánba, ahol Bin Laden szoros kapcsolatot nómiával rendelkeznek, maguk gondoskodnak
létesített a tálibokkal. Az USA 2001 végén Afga­ pénzeszközeikről (gyakran piti bűnözés útján), és
nisztán ellen indított hadműveletei fokozatosan csak akkor lépnek kapcsolatba más csoportokkal,
lerombolták a szervezet támaszpontjait és kikép­ amikor szükséges.
ző táborait, miközben tagjait szétszórták és föld­
alatti mozgalommá változtatták magát a szerve­
zetet. AZ AL-KAIDA AZONOSÍTÁSA

Az egyes csoportjai közötti kapcsolat lazasága fel­


SEJTEK SZERTE A VILÁGON veti az al-Kaida mibenlétének a kérdését. Amikor
az al-Kaidáról beszélünk, vajon egy ténylegesen
Ma úgy becsülik, hogy a szervezet 40 vagy 50 or­ létező szervezetről vagy pedig valami olyasmiről
szágban működik, nem csupán a Közel-Keleten és beszélünk, ami közelebb áll egy eszméhez?
Ázsia más államaiban, hanem Észak-Amerikában A Rijadban 2003 májusában végrehajtott rob­
és Európában is. Nyugat-Európában különböző bantásokhoz és az izraeli turisták ellen 2002-ben

balesetek áldozatainak arányát. A régi típusú ter­ nehezebb egyezségre jutni, ahol többen is igényt
rorizmusban - noha a sérült és megölt emberek tartanak ugyanarra a területre. Ez a helyzet az
száma jelentős - az erőszak alkalmazása is kor­ Észak-Írországban is, ahol hosszú ideje folyik a
látozott, mivel az ilyen fajta terrorizmus maga is küzdelem az Egyesült Királyságon belül maradni
viszonylag korlátozott mértékű (bármennyire fé­ kívánó unionisták és az Írországhoz csatlakozni
lelmetes és ijesztő lehet ez a fajta erőszak is). vágyó nacionalisták között.
Hozzá kell tenni az elmondottakhoz, hogy a A régi és az új típusú terrorizmus között lé­
nemzeti identitás által biztosított erős erkölcsi nyegi különbségeket lehet felfedezni (Tan-Ra-
alapok a régi típusú terrorizmust nehezen tá­ makrishna 2002). A ma globális szinten terjedő
madhatóvá teszik, amit az utóbbi évtizedekben a új típusú terrorizmus kialakulását a kommuni­
brit kormányzatok is tapasztalhattak Észak-Íror­ kációs technológiák fejlődése tette lehetővé, ami
szágban. A nacionalizmus, mint láttuk, hatékony egyszersmind elősegíti magát a globalizációt is.
energiaforrásként működik. A nemzeti identitás Az ilyen típusú terrorizmust leginkább az iszlám
mítosza az állam nélküli nemzetek körében to­ fundamentalista al-Kaida szervezethez társítják
vábbra is lelkesítheti az olyan mozgalmak elszánt (lásd az alábbi keretes írást), bár semmi esetre
híveit, amelyek nemzetük saját államának meg­ sem korlátozódik csupán annak a tevékenysé­
teremtésére törekednek. A történelmi tapasztala­ gére. A továbbiakban az új típusú terrorizmus
tok azt mutatják, hogy az olyan esetekben a leg­ elemzésére fordítjuk figyelmünket.
20. FEJEZET

Mombashában intézett merénylethez hasonló tá­ működő Abu Szajjaf csoporttal, valamint az algé­
madásokat széles körben az al-Kaidának tulajdo­ riai GIA fegyveres szervezettel és annak radikális
nítják. Ám tudhatjuk-e bizonyosan, hogy ezeket a utódjával is, amely „Ima és Harc Szalafista Cso­
támadásokat bármilyen módon valóban megter­ port" (GSPC) néven vált ismertté.
vezte, finanszírozta vagy megszervezte-e maga
Bin Laden vagy az a szervezet, amelynek állítólag
még mindig ő a vezetője? A „TERROR ELLENI HABORU"
Egyes elemzők azt állították, hogy az al-Kai-
da szó ma különféle csoportokra utal, amelyeket A nyugati rendőri erők és hírszerző ügynökségek
nem sokkal több köt össze, mint a közös célok, a „terror elleni háború" során elértek bizonyos si­
eszmék és módszerek. Ténylegesen tudjuk azon­ kereket az al-Kaida sejtjeinek felmorzsolásában,
ban, hogy számos ilyen radikális csoport formális bezárattak bizonyos vállalatokat és befagyasztot­
kapcsolatban áll (vagy állt) az al-Kaidával. A leg­ ták azok vagyoni eszközeit. A szervezet néhány
fontosabb ezek közül az egyiptomi Iszlám Dzsi- felső vezetőjét megölték vagy elfogták, és egyes
hád csoport radikális szárnya, melynek tagjai Af­ tagjainak kivallatása a guantanámói támaszpon­
ganisztánban kerestek menedéket és beolvadtak ton tovább gyengítette a szervezetet, melynek
az al-Kaidába. Ennek vezetője egy Ajman al-Zava- teljes felszámolása azonban rendkívül bonyolult
hiri nevű könyörtelen egyiptomi férfi, akit az al- és kudarcokkal terhes feladatnak bizonyul.
Kaida „agyának" és a szervezet által végrehajtott Az Irakról és a terror elleni háborúról készített
számos hírhedt művelet kitervelőjének tartanak. egyik újabb jelentésében az Oxford Research
Ez utóbbiak közé tartoznak az USA két nagykö­ Group arra a következtetésre jutott, hogy az al-
vetsége ellen 1998-ban Afrikában végrehajtott Kaida - számos tagjának elveszítése dacára - „vi­
merényletek és a szeptember 11-i New York-i és rulens és hatékony maradt". Ennél is frusztrálóbb,
washingtoni támadások is. hogy magának Oszama bin Ladennek a sorsa és
Feltételezik továbbá, hogy az al-Kaida kapcso­ holléte mindmáig mély titok.
latban áll militáns kasmíri csoportokkal, az üzbe­
gisztáni iszlám mozgalommal, a Fülöp-szigeteken Forrás: BBC, 2004. július 20.

Az új típusú terrorizmus szerepének visszaállítása ezekben a régiókban és


térségekben. így míg a régi típusú nacionaliz­
Az új típusú terrorizmus több vonásában külön­ mus helyi jellegű és csak bizonyos államokhoz
bözik a régi típusú terrorizmustól, először is tö­ - rendszerint egészen kicsiny államokhoz - kötő­
rekvéseinek nagyságrendjét tekintve. Az al-Kai­ dik, az új típusú terrorizmus globális léptékű és
da világszemléletének egyik megkülönböztető ambiciózusabb. Meg kívánja fordítani a hatalom
jegye például az, h o g y globális geopolitikai céljai súlypontváltozásának jelenlegi trendjét.
vannak: a világ társadalmának átstrukturálására Az al-Kaida és a hasonló terrorista szerveze­
törekszik. Az al-Kaida vezetésének egyes tagjai tek világszemléletében jellegzetes feszültség van
rekonstruálni akarják az indiai szubkontinenstől a modernizmus és az antimodernizmus között.
Európáig terjedő iszlám társadalmat. Ez magá­ Az Európában, a Közel-Keleten és Ázsia jelentős
ban foglalná iszlám kormányzatok megteremté­ részében egy korábbi időszakban létezett iszlám
sét mindenütt a Közel-Keleten, és Észak-Afrika uralom helyreállítására irányuló törekvéseikben
visszafoglalását is. Az al-Kaida támogatói szerint - éppen a modernitás bírálatához - nagymérték­
a Nyugat az utóbbi évezred folyamán kiűzte az ben építenek a modern kommunikációra, és meg­
iszlámot követő népcsoportokat azokról a terü­ kísérlik visszafordítani azt a folyamatot, amit ők
letekről, amelyekre jogot formáltak. Ezek közé a modern nyugati társadalom erkölcsi degenerá-
a területek közé tartoznak Spanyolországnak a lódásának tekintenek (Gray 2003). Másodszor:
korábban a mórok által elfoglalt részei és a Bal­ az új típusú terrorizmus a szervezeti struktúrájá­
kán is. (Móroknak egy eredetileg Észak-Afrikából ban is különbözik a régi típusútól. Mary Kaldor
származó muszlim népet neveznek, amely a 8. szociológus - noha óvatosságból nem viszi túl­
századtól a 15. századig Spanyolország nagy ré­ ságosan messzire ezt a párhuzamot - több szem­
szét uralma alatt tartotta.) Azon belül, amit ma pontból is hasonlóságot mutatott ki az új terro­
Európának tekintünk, korábban jelentős területek rista csoportok (nevezetesen az al-Kaida) és az
az iszlámhoz tartoztak, és vagy az O t t o m a n török olyan nemzetközi nem kormányzati szervezetek
birodalom vagy észak-afrikai hatalmak uralkod­ (NGOs) infrastruktúrája között, mint például az
tak fölöttük. Az al-Kaida célja az iszlám globális Oxfam vagy „A Föld Barátai".
POLITIKA, KORMÁNYZÁS ÉS TERRORIZMUS 685
mrnii i' n i -• • • i -11 • • » » — i ^ ^ M

/ Az NGO-kkal a 15., „Szervezetek és hálózatok" A harmadik és egyben utolsó vonás, amelyben


című fejezetben, az 5 0 1 - 5 0 3 . oldalon részlete­ a régi és az új típusú terrorizmus eltér egymástól,
sebben is foglalkoztunk. az eszközök tekintetében mutatható ki. A régi
típusú terrorizmus - mint fentebb láttuk - vi­
Szervezeti felépítését tekintve az al-Kaida ugyan­ szonylag korlátozott célok elérésére törekszik,
azokat a szerveződési formákat alkalmazza, mint és ennek eredményeként az általa alkalmazott
számos NGO. Mind az új terrorista szervezeteket, erőszak általában szintén meglehetősen korláto­
mind A Föld Barátaihoz hasonló NGO-kat egy­ zott. Az új típusú terrorizmus sokkal könyörtele­
fajta küldetéstudat és mély elkötelezettség moz­ nebb eszközöket kész felhasználni. Az al-Kaida
gatja. Ez a küldetéstudat és elkötelezettség teszi hálózati portáljai például rendkívül destruktív
lehetővé a meglehetősen laza globális szerveze­ nyelvezettel beszélnek az „ellenségről", vagyis
tek virágzását (Glasius et al. 2002). elsősorban az Egyesült Államokról, de bizonyos
Az NGO-k és az új terrorista szervezetek egy­ mértékig a Nyugat egészéről is. Ezeken az oldala­
aránt a Manuel Castells által leírt, erősen decent­ kon gyakran nyílt felhívások jelennek meg arra,
ralizált hálózatokon alapulnak (lásd a 16. fejeze­ hogy a terrorista akciókat a lehető legtöbb áldo­
tet, az 5 1 6 - 5 1 8 . oldalon). Helyi sejtjeik nagyfokú zat halálát okozó módon kell végrehajtani. Ez a
autonómiát élveznek, és anélkül is szaporodhat­ kegyetlenség megnyilvánul például az al-Kaida
nak, hogy szükségképpen erős irányítást kapná­ 1998-ból származó alapító okmányában is, ami a
nak a központtól. Az Afganisztán ellen 2001-ben következőképpen fogalmaz:
végrehajtott amerikai támadások jelentősen meg­
gyöngítették az al-Kaida vezetőségét, de maga a Annak a parancsnak a végrehajtása, hogy az
szervezet - erkölcsi meggyőződésének köszön­ amerikaiakat és szövetségeseiket - akár pol­
hetően - erős maradt. Ez olyan küldetéstudatot gári személyek, akár katonák - meg kell ölni,
mozgósít, ami működésben tartja a sejteket még egyéni kötelessége minden muszlimnak, aki
akkor is, ha az átfogó szervezet egyes részei meg­ bármely országban, ahol csak lehetséges, meg­
gyengülnek vagy elpusztulnak. teheti ezt az al-Aksza mecsetnek és a [mekkai]
A terrorista szervezetek és az NGO-k támoga­ Szent Mecsetnek [az iszlám szent helyeinek] a
tói szintén globálisan szétszórtan, sok országban hatalmuk alól való felszabadításáért, és azért,
lelhetők fel. A terrorizmus szakértői nem értenek hogy hadseregeik megverten és a muszlimok
egyet azt illetően, hogy az al-Kaida milyen mér­ veszélyeztetésére képtelenül vonuljanak ki az
tékben élte túl az amerikaiak vezetésével Afga­ iszlám valamennyi területéről.
nisztán ellen 2001-ben végrehajtott hadművele­
teket, de úgy becsülik, hogy még mindig körülbe­ Idézi Halliday 2002, 219. o.
lül hatvan országban működnek al-Kaida sejtek,
összesen mintegy húszezer taggal, akik hajlandók Ez erősen eltér az erőszakos eszközök korlátozot­
erőszakos halált halni az ügyért, és többségük a tabb használatától, ami a régi típusú terrorizmus­
központtól többé-kevésbé függetlenül hajtja vég­ ra volt jellemző. Vannak bizonyos esetek, amikor
re akcióit. e két típus átfedésbe kerül egymással, mint pél­
Meg kell jegyezni továbbá, hogy az új terroris­ dául Csecsenföldön, a korábbi Szovjetunió terü­
ta csoportok és az NGO-k egyaránt valamilyen letén, ahol a szeparatista küzdelem átalakult, és
mértékig az államokra támaszkodva működnek. a terrorizmus újabb formáinak egyik toborzóköz-
Egyetlen NGO sem működhet hatékonyan teljes pontja jött létre.
mértékben nem állami szervezetként. Valameny-
nyien létesítenek kapcsolatokat az állammal és
támogatást is kapnak attól, és ez Kaldor szerint Terrorizmus és háború
igaz az új típusú terrorista szervezetekre is. Jó
példát nyújt erre Líbia részvétele annak az utas­ Hogyan kell válaszolnunk az új típusú terroriz­
szállító repülőgépnek a felrobbantásában, amely mus fenyegetésére? A terrorizmus 2 0 0 1 . szep­
1988-ban egy Lockerbie nevű skóciai faluban ért tember 11-én látott fajtája nehéz kérdéseket vet
földet. Az új terrorista szervezetek és az NGO-k fel a politikai szociológusok számára. Megvívha­
között vont analógiát természetesen nem lehet tó-e a terrorizmus elleni harc a hagyományos há­
túlságosan messzire vinni, de szervezeti struktú­ borúk módjára? Az Afganisztán ellen 2001-ben
rájukat és bevallottan igen különböző küldetésük támadást indító koalíció ténylegesen lerombolt
elszánt vállalását tekintve az al-Kaida bizonyos legalábbis néhányat az al-Kaida terrorista há­
értelemben egyfajta rosszindulatú NGO-nak te­ lózatai közül. Ám az új típusú terrorizmussal
kinthető. szemben a hagyományos hadviselés eszközeivel
686 20. FEJEZET

elért szerény sikerek ellenére is minden bizony­ ellátására fejleszt ki fegyvereket. Az arról folyó
nyal igazuk van a háború bírálóinak abban, hogy vita, hogy a terrorizmus letörhető-e hagyomá­
az új típusú terrorista csoportokat az általuk al­ nyos hadviselési módszerekkel, további nehéz
kalmazott erőszak szintje, valamint szervezeteik kérdéseket foglal magában a terrorizmus és az
„küldetése" és szerveződési struktúrája egyaránt olyan nemzetállamok közötti kapcsolatokra vo­
megkülönbözteti az olyan hagyományos ellen­ natkozóan, mint például Afganisztán, amelyek
ségektől, mint például az ellenséges nemzetál­ támogatják a terrorista szervezeteket. Ez viszont
lamok. Ez a tény egyes szociológusokat és poli­ a globális kormányzásra vonatkozó kérdésekhez
tológusokat „a terrorizmus elleni háború" kon­ vezet. A globalizáció korában milyen nemzetközi
cepciójának megkérdőjelezéséhez vezetett. Az összefogásra, illetve milyen bizonyítékokra van
Irak ellen 2003-ban indított háborút (lásd keretes szükség az érzékelt fenyegetés elhárítására irá­
írásunkat a 6 6 4 - 6 6 5 . oldalon) részben igazolta nyuló cselekvéshez? És melyek azok az intézmé­
- különösen az USA lakossága szemében - az at­ nyek, amelyek a leghatékonyabban léphetnek fel
tól való félelem, hogy Irak terrorista szervezetek a globális terrorista fenyegetéssel szemben?

ÖSSZEFOGLALÁS

1. A „kormányzat" kifejezés arra a politikai appa­ valamely vezetőnek az elmozdítására a hata­


rátusra utal, amelyben a tisztségviselők dön­ lomból.
téseket hoznak és intézkedéseket léptetnek 5. A demokrácia olyan politikai rendszer, amely­
életbe. A „politika" a hatalom megszerzésére ben a nép uralkodik. A részvételi (vagy közvet­
irányuló versengés eszköze, amellyel a kor­ len) demokráciában a döntéseket azok hozzák
mányzati tevékenység köre és tartalma egy­ meg, akiket érintenek. A liberális demokrácia
aránt befolyásolható. olyan képviseleti demokrácia, ahol minden ál­
2. Államok ott léteznek, ahol valamely adott föld­ lampolgár szavazati joggal rendelkezik, és leg­
rajzi terület fölött egy politikai apparátus ural­ alább két párt közül választhat.
kodik, melynek hatalma valamilyen jogi rend­ 6. A demokratikus kormányzattal rendelkező or­
szeren alapul és intézkedéseinek végrehajtását szágok száma az utóbbi években - főként a
erő alkalmazásával képes biztosítani. A mo­ globalizáció, a tömegkommunikáció és a piaci
dern államok nemzetállamok: jellemzőik közé versenyre épülő kapitalizmus hatásainak kö­
tartozik az állampolgáriság eszméje, vagyis an­ vetkeztében - gyorsan növekedett. Ám a de­
nak az elismerése, hogy az emberek - közös mokráciának is megvannak a maga gondjai: az
jogaik és kötelességeik tudatában - tisztában emberek mindenütt egyre kevésbé bíznak ab­
vannak az államban játszott saját szerepükkel, ban, hogy a politikusok és a kormányzatok ké­
és jellemző rájuk a nacionalizmus, az az érzés, pesek megoldani a problémáikat és megfelelően
hogy részét alkotják egy tágabb, egyesítő poli­ irányítani a gazdaságot, ezért csökkenőben van
tikai közösségnek. a lakosság részvételi aránya a választásokon.
3. A hatalom Max Weber szerint az a képesség, 7. A brit politikát mélyrehatóan megváltoztatták
hogy valaki mások ellenállásával szemben is a thatcherizmus hatásai (ezzel a megnevezés­
elérje a célját, amihez gyakran erő alkalma­ sel az 1979-től 1990-ig hivatalban volt konzer­
zására van szükség. Weber óta ennek a foga­ vatív miniszterelnök, Margaret Thatcher sze­
lomnak többféle eltérő értelmezése alakult ki. mélyéhez társított doktrínákat jelölik). A tha
Valamely kormányzat akkor van „hivatalban", cherizmus lényege az a meggyőződés, hogy az
ha legitim módon használja fel a hatalmát. Ez állam szerepét korlátozni, a szabadpiaci vál­
a legitimáció a kormányzottak jóváhagyásából lalkozásokat pedig ösztönözni kell.
fakad, melynek leggyakoribb formája a demok­ 8. A Munkáspárt az elmúlt huszonöt évben jelen­
ratikus választás, de más legitim kormányzati tős változásokon ment keresztül. Az Új Mun­
formák is lehetségesek. káspárt - különösen Tony Blair vezetése ala
4. Az autoritárius berendezkedésű államokban az - eltávolodott az államosítást és a tervgazdál­
állampolgárok nem vehetnek részt a közügyek kodást is magukban foglaló régebbi szocialis­
intézésében, vagy részvételük erősen korláto­ ta eszméktől. Miután 1997-ben hatalomra ke­
zott. Az állam szükségletei vagy érdekei prio­ rült, az Új Munkáspárt politikai reformokat és
ritást élveznek az átlagos polgárokéival szem­ a hagyományos „jobb- és baloldali" politikán
ben, és nincs érvényben legális mechanizmus túlmutató modernizációs intézkedéseket C
a kormánnyal való szembehelyezkedésre vagy zetett be. Ezt a fajta balközép politikát gyak-
POLITIKA, KORMÁNYZÁS ÉS TERRORIZMUS

ran harmadik utas politikának nevezik. Az Új 10. A nacionalizmus olyan szimbólumok és meg­
Munkáspárt 2001-ben nagy többséggel, majd győződések összessége, amelyek kialakítják
2005-ben már kisebb fölénnyel újból győzel­ az emberekben azt az érzést, hogy egy meg­
met aratott az általános választásokon. határozott politikai közösséghez tartoznak.
9. A társadalmi mozgalmak a társadalom meg­ A nacionalizmus a modern állam kifejlődé­
levő intézményeinek szféráján kívül végrehaj­ sével párhuzamosan alakult ki. Noha a szo­
tott akciók útján kifejtett kollektív törekvések ciológia megalapítói úgy vélték, hogy a na­
bizonyos csoportok közös érdekeinek érvénye­ cionalizmus az ipari társadalmakban el fog
sítésére. Az „új társadalmi mozgalmak" kife­ tűnni, a 2 1 . század elején is virágzani látszik.
jezést az emberi közösségeket fenyegető újabb „Állam nélküli nemzetekről" olyan esetekben
veszélyek elhárítása érdekében a nyugati or­ beszélünk, amikor valamely nemzeti csoport
szágokban 1960 óta kialakult szerveződésekre nem rendelkezik politikai szuverenitással
alkalmazzák. Az új társadalmi mozgalmak - el­ azon a területen, amelyet a magáénak vall.
térően a régebbiektől - egy-egy kiemelt témára 11. A régi típusú terrorizmus leggyakrabban az
irányuló kampányokat szerveznek, többnyire állam nélküli nemzetekhez társul. Az új tí­
nem materiális célok elérésére, és támogatóik pusú terrorizmus a globalizációra épül, és te­
köre általában nem korlátozódik egy bizonyos vékenységi területe, szervezeti struktúrája és
társadalmi osztályra. Az információs techno­ eszközei tekintetében egyaránt különbözik a
lógia hatékony szervező eszközzé vált számos régi típusú terrorizmustól.
új társadalmi mozgalom tevékenységében.

MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK

1. Miért kell a szociológiának foglalkoznia a politika tanulmányozásával?


2. Miért tartozik össze olyan gyakran a liberális demokrácia és a kapitalizmus?
3. Ha a nyugati nemzetek annyira elkötelezettek a demokrácia mellett, sok országban miért vesznek
részt olyan kevesen a választásokon?
4. Mi az újdonság az Új Munkáspártban?
5. Hogyan használják fel a társadalmi mozgalmak a meglévő társadalmi intézményeket?
6. Elveszítik-e jelentőségüket a nemzetállamok a globalizáció előrehaladásával?
7. Milyen kapcsolat van a globalizáció és a terrorizmus között?

AJÁNLOTT OLVASM/í

Dahl, Robert A. (1998): On Democracy. New Haven, Yale University Press.


Kamarck, Elaine Ciulla - Nye, Joseph S. (szerk.) (1999): Democracy.com? Governance in a Networked
World. Hollis, NH, Hollis.
Halliday, F. (2002): Two Hours that Shook the World: September 11, 2001. Causes and Consequences.
Saqi Books, London.
Griset, P. - Mahan, S. (2003): Terrorism in Perspective. Thousand Oaks, CA, Sage.
Kaldor, M. (2001): New and Old Wars: Organized Violence in a Global Era. 2. kiadás. Cambridge,
Polity.
Melucci, Alberto (1989): Nomads of the Present: Social Movements and Individual Needs in Contempo­
rary Society. London, Hutchinson Radius.
Navari, Cornelia (2000):Jniernafiana/ism and the State in the Twentieth Century. New York, Routledge.
Tan, A. - Ramakrishna, K. (szerk.) (2002): The New Terrorism: Anatomy, Trends and Counter Strategies.
Times Media, Singapore.
688 20. FEJEZET

INTERNETES FORRASC

Bulletin of the Atomic Scientists


http://www.thebulletin.org/index.htm
International Institute for Democracy and Electoral Assistance
http:/ /www.idea.int/
Internet Modern History Sourcebook: nationalism
http:/ /www.fordham.edu/halsall/mod/modsbookl 7.html
Oxford Research Group
http:/ / www. oxfordresearchgroup.org.uk/
Foreign Policy >J-
http:/ /www.foreignpolicy.com/
International Institute for Strategic Studies
http:/ /www. üss. org/

>
VAROSOK
ÉS VÁROSI TEREK
AZ URBANIZMUS ELMELETEI
A Chicagói Iskola
Az urbanizmus és a mesterséges környezet
Értékelés
A VÁROSOK KIFEJLŐDÉSE
A hagyományos társadalmak városai
Iparosodás és urbanizáció
A modern nagyváros kialakulása
Újabb urbanizációs trendek Nagy-Britanniában és USA-ban
Urbanizáció a fejlődő világban
A VÁROSOK ÉS A GLOBALIZÁCIÓ
Globális városok
Egyenlőtlenség a globális városokban
Városi közigazgatás a globalizáció korában
KÖVETKEZTETÉS: A NAGYVÁROSOK SZEREPE

7
A GLOBÁLIS KORMÁNYZÁSBAN

Összefoglalás l
Megfontolandó kérdések
Ajánlott olvasmányok
Internetes források
London - csakúgy, mint New York, Párizs vagy közötti életkorú lakosság aránya, mint bárhol
Tokió - egyike a világ „globális városainak": a másutt az Egyesült Királyságban (ONS, Focus
világgazdaság egyik irányító központja, melynek on London 2 0 0 3 ) . A fiatalok számos okból ked­
befolyása messze túlterjed az Egyesült Királyság velik Londont: ezek közé tartoznak a munkale­
határain (Sassen 2001). Ezek a globális városok hetőségek, az oktatás, a kultúra és talán a vidéki
a nagy multinacionális vállalatok, valamint a élet konformizmusától és provincializmusától
pénzügyi, technológiai és tanácsadó szolgáltatá­ való menekülés is.
sok központjai. Az Egyesült Királyság fővárosá­ Sok fiatal ugyanakkor a gazdag lehetőségek da­
ban körülbelül 3,4 millió főnyi munkaerő él, és cára is barátságtalan, magányos helynek találja a
ezt a létszámot még igen sok bejáró dolgozó is ki­ nagyvárosokat. A modern városi élet egyik meg­
egészíti. Londonnak emellett páratlan kulturális különböztető jegye az idegenek közötti interak­
és művészeti öröksége van, ami megerősíti lük­ ciók gyakorisága. Még az egyes lakókörzetekben,
tető életű fővárosként betöltött helyét, és évente sőt akár ugyanabban a bérházban is ritkán fordul
majdnem 30 millió turistát vonz ide legalább egy, elő, hogy valaki szomszédai többségét ismerné.
de inkább több napra. Ha Önök városban vagy nagyvárosban laknak,
Az Egyesült Királyság fővárosa összesen több gondoljanak csak arra, hogy hány alkalommal
mint hétmillió embernek ad otthont, akik há­ lépnek kapcsolatba olyanokkal, akiknek a min­
romszáznál is több nyelvet beszélnek. A város dennapi életét egyáltalán nem ismerik. Ezek közé
lakossága az utóbbi húsz évben évente átlagosan tartozhatnak a buszsofőrök, az üzletek alkalma­
körülbelül 19 ezer fővel gyarapodott. A London­ zottai, esetleg a diáktársak, sőt azok is, akikkel
ba való bevándorlás a népesség megfiatalodását pillantást váltanak az utcán. Maga ez a tény már
eredményezte: ma itt jóval nagyobb a 20 és 44 év önmagában is megkülönbözteti a mai nagyvárosi
életet attól, ami másutt folyik, vagy a történelem
korábbi időszakaiban akár ugyanott zajlott.

/ A modern társadalmakra jellemző társadalmi


interakciókkal az 5., „Társadalmi interakció
és mindennapi élet" című fejezetben foglal­
koztunk.

Ebben a fejezetben először megvizsgáljuk az ur-


banizmus néhány főbb elméletét, amelyeket a
városiasodási folyamat megértése érdekében dol­
goztak ki. Azután áttérünk a városok eredetére
és a városi lakosság lélekszámában az elmúlt év­
század során végbement óriási növekedésre, és
számba vesszük az urbanizáció néhány világvi­
szonylatban érvényesülő fontos trendjét. A glo­
balizáció - nem meglepő módon - igen nagy ha­
tást gyakorol a városokra, ezért e fejezet utolsó
részében ennek a folyamatnak néhány aspektu­
sára fordítjuk a figyelmünket.

AZ URBANIZMUS ELMELETEI
A korai szociológusok közül sokan nagy érdeklő­
A mindennapi élet a városokban állandóan új képekkel és déssel fordultak a városi élet felé. Max Weber, a
benyomásokkal bombázza az embereket. szociológia klasszikusa írt egy könyvet is A város
VÁROSOK ÉS VÁROSI TEREK

címen, amely halála után, 1921-ben jelent meg. keny síkságokon vagy a kereskedelmi útvonalak,
Ebben Weber a modern kapitalizmus kialakulá­ vasútvonalak kereszteződésénél alakulnak ki.
sát lehető tevő feltételeket a középkori nyugati „A város - mondja Park ha egyszer létrejött, a
városok létrejöttére vezette vissza. Más korai teo­ jelek szerint óriási szelektáló mechanizmusként
retikusokat inkább az a mód érdekelte, ahogyan működik, amely [...] tévedhetetlenül választja ki
a városok kifejlődése megváltoztatta a társadalmi a népesség egészéből azokat az egyéneket, akik a
és a fizikai környezetet. Georg Simmel és Ferdi­ leginkább alkalmasak arra, hogy az adott terü­
nand Tönnies művei, amelyekkel a következő leten vagy az adott környezetben éljenek" (Park
oldalon lévő keretes írásban foglalkozunk, a leg­ 1952, 79. o.). A városok a biológiai ökológiából
fontosabb korai városszociológia munkák közé ismert versengési, inváziós és szukcessziós fo­
tartoznak. Ezek a gondolkodók jelentős befolyást lyamatok révén „természetes körzetekre" oszla­
gyakoroltak a későbbi városszociológusokra is. nak. Ha természeti környezetében megfigyeljük
A 20. század fordulóján Németországban Sim­ például egy tó ökológiáját, azt tapasztaljuk, hogy
mel tanítványa volt többek között Robert Park is, a versengés révén a halak, a rovarok és más orga­
az alábbiakban tárgyalt Chicagói Iskola egyik leg­ nizmusok viszonylag stabil eloszlással osztoznak
fontosabb alakja. meg az élőhelyeken. Ez az egyensúly megbomlik,
amikor új fajok „hatolnak be", amelyek megpró­
bálják a tavat saját otthonukká tenni. A korábban
A Chicagói Iskola a tó központi részeit elfoglaló organizmusok ki­
szorulhatnak onnan, és a partok közelében létük
A városszociológiai elméletek és vizsgálatok sokkal bizonytalanabbá válik, miközben a köz­
alapját hosszú időn keresztül azok az elméleti el­ ponti részeken az újonnan behatoló fajok kerül­
gondolások képezték, amelyek az 1920-as évektől nek a helyükbe.
az 1940-es évekig a Chicagói Egyetemen dolgozó Az ökológiai irányzat szerint a városokban is
kutatók, mindenekelőtt Robert Park, Ernest Bur­ hasonló módon zajlanak le a letelepedés, a köl­
gess és Louis Wirth nevéhez fűződnek. A Chica­ tözködés és az újbóli letelepedés folyamatai. A
gói Iskola két elméleti konstrukciója megkülön­ különböző városnegyedek arculata az ott élő la­
böztetett figyelmet érdemel: az egyik a városok kosságnak a megélhetésért folytatott küzdelmek
tanulmányozásának úgynevezett ökológiai irány­ során mutatott alkalmazkodása révén alakul ki.
zata, a másik pedig az urbanizmus mint életmód A város egymástól különböző, sőt egymással el­
elemzése, amit Wirth dolgozott ki (Wirth 1938; lentétes társadalmi jellemzőkkel bíró körzetek
Park 1952). térképeként írható le. A modern városok növe­
kedésének kezdeti szakaszaiban az ipari üzeme­
ket azokon a területeken alapítják meg, amelyek
Városökológia i közel fekszenek az ellátási útvonalakhoz, és így
könnyebben biztosíthatók a termeléshez szüksé­
Az „ökológia" a természettudoijnányok területé­ ges alapanyagok. A népesség a munkahelyek köré
ről átvett kifejezés: eredetileg annak a tudomány­ csoportosul, amelyek a városlakók számának nö­
ágnak a neve, amely a növényi és állati szerve­ vekedésével egyre nagyobb változatosságot mutat­
zeteknek a környezethez való alkalmazkodásával nak. Az így kialakuló kedvező feltételek vonzóvá
foglalkozik. Az „ökológia" ugyanilyen értelemben válnak, és mind nagyobb versengés alakul ki meg­
használatos a környezet általános problémáinak szerzésükért. A telkek értéke és az ingatlanadó
kontextusában is (lásd a 22., „Környezeti kocká­ eközben növekszik, megnehezítve a családok szá­
zatok" című fejezetet). A természet világában az mára, hogy továbbra is a központi városrészben
organizmusok szisztematikusan úgy oszlanak éljenek, kivéve ha beérik a lepusztuló lakóépüle­
meg egy adott területen, hogy a különböző fajok tek rossz, szűkös körülményeivel, ahol a lakbérek
között egyensúlyi állapot vagy kiegyensúlyozott még alacsonyak. A központot az üzleti és a szóra­
helyzet alakuljon ki. A Chicagói Iskola tagjai koztatóipari létesítmények kezdik uralni, miköz­
úgy vélték, hogy a nagyobb városias települések ben a gazdagabb lakók kiköltöznek a peremterü­
és azokon belül a különböző városrészek, lakó­ leteken újonnan kiformálódó elővárosokba. Ez a
negyedek térbeli elhelyezkedése hasonló elvek folyamat a közlekedési útvonalakat követi, mivel
szerint alakul ki. A városok nem véletlenszerűen azok szabják meg a munkahelyekre való eljutás­
nőnek ki a földből, hanem a környezet nyújtotta hoz szükséges időt: az ilyen útvonalaktól távolabb
előnyös feltételek kihasználásával jönnek létre, eső területek sokkal lassabban fejlődnek.
így például a modern társadalmakban a fonto- A városok szerkezetét szegmentált koncentri­
sabb városok elsősorban a folyók partján, termé­ kus körökkel lehet leírni. A központban található
21. FEJEZET

A városi élet kjorai teoretikusai

GEORG SÍMMEL FERNINAND TONNIES:


ÉS „A VÁROS MENTÁLIS ÉLETE" A KÖZÖSSÉGTŐL A TÁRSADALOMIG

A városi élet egyik legelső teoretikusa Georg Sim- Ferdinand Tönnies, Simmel kortársa szintén a vá­
mel német szociológus volt, aki azt kutatta, hogy rosi életnek az emberekre gyakorolt hatásait vizs­
a város hogyan alakítja lakóinak „mentális éle­ gálta. Azt állította, hogy az ipari forradalommal
tét". A nagyváros és a modern élet (1973 [1903]) kezdődött urbanizáció visszafordíthatatlan vál­
című könyvében Simmel azt állította, hogy a tozásokat hozott magával a társadalmi életben.
nagyvárosi élet folyamatosan különféle képekkel Szomorúsággal eltelve ábrázolta annak fokozatos
és benyomásokkal, változatos érzékletekkel és megszűnését a városokban, amit ő Gemeinschaft-
eseményekkel bombázza az elmét, ami „teljes el­ nak, vagyis közösségnek nevezett (1973 [1887]):
lentétben áll a kisvárosok és a falvak szokványo­ ez a fajta hagyományos közösség, amelyben min­
sabb, lassúbb és egyenletesebb ritmusban folyó denki pontosan ismerte a saját társadalmi helyze­
életével". Szerinte a városlakók úgy védekeznek tét, szerinte az egymással barátságos viszonyban
„a váratlan és erőszakos ingerek" és a „változó álló szomszédok közötti szoros kötelékekre és ál­
benyomások" támadása ellen, hogy fásulttá és landó személyes kapcsolatokra épült.
közömbössé válnak. Kiszűrik az őket körülvevő A Gemeinschaftot - állította Tönnies - a városok­
sürgés-forgás nagy részét, és boldogulásuk érde­ ban a Gesellschaft (társadalom) váltotta fel. Az em­
kében csupán arra figyelnek oda, amire szüksé­ berek ilyenfajta társas léte vagy társulása átmeneti
gük van. Ez a fásult attitűd Simmel szerint az­ és eszközjellegű kapcsolatokon alapul. A közösség­
zal a következménnyel jár, hogy bár a városlakók re épülő társadalmi élet átalakulása efféle társulási
részei „a metropolisz forgatagának", érzelmileg formákká a modern időkben a társadalom indivi­
elszigetelődnek egymástól. A modern világvárosi dualizálódása irányában végbemenő váltás részét
életről adott leírásával Simmel szociológiai ma­ alkotja, melynek során a kapcsolatok egyre inkább
gyarázatot ad azoknak a gondjaira, akik a váro­ csak bizonyos helyzetekhez és célokhoz kötődnek,
si élet barátságtalanságáról és magányosságáról és a személyiségnek csupán egy-két alkotóeleme
panaszkodnak. játszik szerepet bennük. Ha például felülünk egy
buszra a városban, a sofőrrel való kapcsolatunk
valószínűleg egy rövid párbeszédre korlátozódik a
busz ajtajában, amikor megvesszük a jegyünket, és
neki csupán az a képessége fontos a számunkra,
hogy elszállítson bennünket az úti célunkhoz. Tön­
nies szemében - csakúgy, mint Simmelében is - a
város olyan hely, ami tele van idegenekkel.

belvárosi kerületekben a nagy üzleti vállalkozá­ Bár a városökológia irányzata egy időre elvesz­
sok által képviselt jólét és a magánkézben levő le­ tette a befolyását, később számos szerző, minde­
romlott lakásállomány keveredik egymással. Ezek nekelőtt Amos Hawley tanulmányaiban még ki­
körül régebben épült városrészek helyezkednek dolgozottabb formában újjáéledt (Hawley 1950,
el, amelyek állandó munkahellyel rendelkező 1968). Hawley - a szűkös erőforrásokért folyta­
fizikai dolgozóknak adnak otthont. A centrum­ tott harcra összpontosító elődeitől eltérően - a
tól még távolabb találhatók az elővárosok, ahol különböző városrészek egymástól való kölcsönös
többnyire a magasabb jövedelmű rétegekhez tar­ függőségét hangsúlyozza. Az emberek elsősorban
tozó családok élnek. Az invázió és szukcesszió a differenciálódás, vagyis a különböző csoportok
folyamatai a koncentrikus körök egyes szegmen­ és a foglalkozási szerepek specializálódása révén
sein belül zajlanak. A központi és a központhoz alkalmazkodnak a környezetükhöz. Azok a cso­
közeli körzetekben, ahol pusztulásnak indulnak portok, amelyektől sok más csoport függ, domi­
a lakóingatlanok, etnikai kisebbségi csoportok náns szerepre tesznek szert, és ez gyakran köz­
beköltözése kezdődhet meg. Amennyiben ez a ponti földrajzi helyzetükben is tükröződik. Egyes
folyamat felerősödik, a korábban itt élő népesség üzleti csoportok, például a nagy bankok és bizto­
egyre nagyobb része hagyja el ezt az övezetet, tö­ sítótársaságok kulcsfontosságú szolgáltatásokat
megesen menekülve más városnegyedekbe vagy nyújtanak a közösség jelentős része számára, és
az elővárosokba. így általában a városok központjában telepednek
VÁROSOK ÉS VÁROSI TEREK i 693

meg. Az egyes városnegyedek különböző arcula­ egymást, ami alapvető eltérést jelent a hagyomá­
tának kialakulását - mutat rá Hawley - nem csu­ nyos kicsiny falvakhoz képest. A városlakók kö­
pán a térbeli kapcsolatok, hanem időbeli ténye­ zötti kontaktusok átmenetiek és részlegesek, és
zők is befolyásolják. Az üzleti élet dominanciája nem önmagukban kielégítő kapcsolatok, hanem
például nemcsak a földhasználat módjában feje­ más célok elérésére szolgáló eszközök. A boltok­
ződik ki, hanem a mindennapi élet ritmusában ban az eladókkal, a bankokban a pénztárosokkal
is, amire a legjobb példa a csúcsforgalom. Az em­ vagy a vonatokon a kalauzokkal létrejövő inter­
berek mindennapi életének időbeosztásában a akciók csupán futó érintkezések, melyekre nem
különböző városrészek hierarchiája tükröződik. a kapcsolatteremtés kedvéért, hanem valami más
Az urbanisztika ökológiai irányzata elméleti célból kerül sor.
lehetőségeit és az általa inspirált empirikus ku­ Mivel azok, akik városokban élnek, rendkí­
tatások mennyiségét tekintve is fontos szerepet vül mozgékonyak, viszonylag gyenge kötelékek
töltött be. Az ökológiai szemlélet érvényre jutott alakulnak ki közöttük. Az emberek mindennap
számos, a városok egészére vagy csak egyes vá­ sokféle különböző tevékenységet végeznek és
rosrészekre kiterjedő későbbi vizsgálat során is, különféle helyzetekbe kerülnek, ezért „az élet
amelyek a fentebb említett „invázió" és „szuk­ ritmusa" gyorsabb, mint a vidéki területeken. Az
cesszió" folyamatait tárták fel. Ennek ellenére együttműködéssel szemben a versengés érvénye­
jogosan felvethetők az irányzattal szemben bi­ sül. Wirth elfogadja, hogy a társadalmi élet válto­
zonyos kritikai megfontolások is. Az ökológiai zó intenzitása a nagyvárosokban eltérő karakterű
megközelítés általában alulértékeli a tudatos városrészek kialakulásához vezet, melyek közül
várostervezés jelentőségét, mivel a városok fejlő­ egyesek megőrizhetik kisközösségi jellegüket.
dését „természetes" folyamatnak tekinti. A Park, A bevándorlók lakta városnegyedekben például
Burgess és társaik által kidolgozott térbeli szerve­ még megtalálhatók a családok közötti kapcsola­
ződési modellek az amerikai tapasztalatokon ala­ tok hagyományos típusai, amelyek révén az em­
pultak, és még az Egyesült Államokban is csak berek többsége személyesen ismeri a szomszéd­
a városok bizonyos típusaira illenek, Európa, Ja­ jait. Az ilyen kerületek azonban annál inkább
pán vagy a harmadik világ sok városáról nem is elveszítik ezeket a sajátosságaikat, minél inkább
beszélve. magukba szippantják őket a városi élet átfogóbb
mintái.
Wirth gondolatai megérdemelten váltak nép­
Az urbanizmus mint életmód szerűvé. Tagadhatatlan, hogy a modern városok­
ban az emberek közötti mindennapi érintkezések
Az urbanizmus mint életmód tézise (Wirth 1938)
nem a nagyvárosok belső differenciálódására,
hanem azt a kérdést segít megválaszolni, hogy az
urbanizmus miképpen határozható meg a társa­
dalmi lét egyik formájaként. Wü/th megállapítja:

Annak a mértéke, hogy a mai vflág mennyiben


tekinthető „urbanizáltnak", nem mérhető hite­
lesen és pontosan azzal, hogy az összlakosság
mekkora hányada él városokban. A városok
nagyobb hatást gyakorolnak az emberek társa­
dalmi életére annál, mint amit a városi lakos­
ság aránya kifejezhetne, mert a város nemcsak
a modern ember lakó- és munkahelye, hanem
egyben a gazdasági, politikai és kulturális éle­
tet ösztönző és irányító központ is, amely von­
záskörében tartja a világ legtávolabbi pontjait.
Ily módon egyetlen kozmosszá formálja a vi­
lág különböző tájait, népeit és tevékenységeit
(Wirth 1938, 342. o.).

A nagyvárosokban - mutat rá Wirth - az em­


berek nagy számban élnek szoros közelségben Imádjuk ezt a kilátást, mert mindig emlékeztet bennün­
egymással anélkül, hogy személyesen ismernék ket arra, hogy egy nagyobb közösség részei vagyunk."
21. FEJEZET

jelentős része személytelen, és ez bizonyos mér­ zetben levő társaikkal képesek együttműködni,
tékig igaz a modern társadalmak életére általá­ és különféle vallási, etnikai, politikai vagy más
ban is. Wirth elméletének jelentőségét az a fel­ szubkulturális csoportokhoz csatlakozhatnak.
ismerés adja, hogy az urbanizmus mint életmód Egy kisváros vagy egy falu nem teszi lehetővé
nem egyszerűen csak a társadalom egy részére ilyen sokszínű szubkultúrák kialakulását. Azok a
jellemző, hanem egyúttal kifejezi és meghatároz­ bevándorlók, akik a városokban etnikai közössé­
za az átfogóbb társadalmi berendezkedés jellegét geket alkotnak, a hazájukban esetleg semmit sem
is. A városi életmód külső megjelenési formái a vagy csak nagyon keveset tudhattak egymásról.
modern társadalom egészét jellemzik, nem pedig Amikor azonban megérkeznek egy idegen ország­
csak azoknak a mindennapjait, akik története­ ba, azok a városnegyedek vonzzák őket, amelyek­
sen nagyvárosokban élnek. Wirth felfogásának ben hozzájuk hasonló nyelvi és kulturális hát­
azonban komoly korlátai is vannak. Az ökológiai terű emberek élnek, akikkel együtt új közösségi
irányzathoz hasonlóan, amellyel sok közös vo­ struktúrákat alakíthatnak ki. Hasonló helyzetben
nást mutat, Wirth is döntő mértékben az ameri­ lehet például egy művész is, aki egy faluban vagy
kai nagyvárosok megfigyelésére alapozza elmé­ kisvárosban kevés olyan embert találhatna, aki­
letét, tapasztalatait azonban az urbanizmus ál­ vel közös az érdeklődése, míg egy nagyvárosban
talános vonásaiként értelmezi. Az urbanizmus jelentős művészeti és szellemi szubkultúrákhoz
nem ugyanaz mindenütt és minden időpontban. csatlakozhat.
Mint említettük, az ókori városok sok szempont­ A nagyváros az „idegenek világa", mégis előse­
ból jelentősen eltértek a modern társadalmak gíti a személyes kapcsolatok kialakulását és fenn­
városi településeitől. A régi városokban élt em­ maradását. Ez nem paradoxon, ugyanis a városi
berek többsége számára az élet nem volt sokkal életben az idegenekkel való érintkezés nyilvános
névtelenebb vagy személytelenebb, mint a falusi szféráját meg kell különböztetnünk a családok, a
közösség tagjaié. baráti körök és a munkahelyi kollektívák sokkal
Wirth eltúlozza a modern városok személyte­ belterjesebb világától. Kétségtelen, hogy amikor
lenségét. A szoros barátságokon vagy rokonsági valaki először költözik egy nagyvárosba, nehéz
kötelékeken alapuló közösségek megléte a mo­ lehet számára „emberekkel találkozni", azonban
dern városi lakosság körében sokkal gyakoribb egy-egy kisebb, már jól kialakult vidéki közösség­
az általa feltételezettnél. Everett Hughes, Wirth be kerülve is bárki megtapasztalhatja, hogy az ott
egyik kollégája a Chicagói Egyetemen így írt a élők barátságossága valójában csak felszínes ud­
professzorról: „Louis. a város személytelenségé­ variasság: évek telhetnek el, amíg „befogadják".
ről szokott beszélni, miközben egész rokonsági A városokban nem ez a helyzet. Edward Krupat
és baráti klánok szerveződtek körülötte, nagyon így írt erről:
is személyes alapon" (idézi Kasarda-Janowitz
1974). A modern nagyvarosokban gyakran ki­ A városi tojásnak keményebb a héja, nehezebb
alakulnak a Herbert Gans\(1962) által „városlakó feltörni. Hiányzik az alkalom, és hiányoznak a
falusiaknak" nevezett csoportok. A Gans által le­ kedvező körülmények az ismerkedéshez. Sok
írt „városlakó falusiak" olasz-amerikaiak voltak, ember, akikkel a busz- vagy vasútállomáson,
akik Boston egyik belvárosi kerületében éltek. a kávézóban vagy a munkahelyünk előcsarno­
Az ilyen „fehér etnikum" lakta negyedek az ame­ kában találkozunk, sosem lesz több számunk­
rikai nagyvárosokban valószínűleg fokozatosan ra, mint „ismerős idegen". Bizonyos emberek
veszítenek korábbi jelentőségükből, de újabb be­ azért maradnak egyedül, mert hiányzik bel
vándorlókat magukba fogadó belvárosi közössé­ lük a szociális készség vagy kezdeményezés.
gek lépnek a helyükre. Mégis minden tapasztalat amellett szól, hogy
Ennél is fontosabb jelenség, hogy a városi élet az idegenek sokfélesége - mindegyikük egy-
maga is létrehoz szoros rokonsági és baráti köte­ egy potenciális barát -, valamint a városokban
lékekkel átszőtt városrészeket: ezek nem a koráb­ fellelhető életstílusok és érdeklődési körök
bi életmód olyan maradványai, amelyek egy ideig sokszínűsége révén az emberek bekerülnek
fennmaradnak a városon belül. Azt a jelenséget, a társadalmi élet forgatagába. És ha egyszer
hogy a nagyfokú urbanizálódás miért segíti elő egy csoporton vagy hálózaton belülre kerül­
egymástól eltérő szubkultúrák létrejöttét, ahe­ tek, nagymértékben megsokszorozódnak kap­
lyett, hogy mindenkit egyetlen arctalan tömeg­ csolataik kiterjesztésének a esélyei. Végered­
be olvasztana, Claude Fischer (1984) próbálta ményben a tapasztalatok azt mutatják, hogy a
megmagyarázni. A városlakók - mutat rá Fischer városokban meglevő pozitív lehetőségek gyak­
- helyi kapcsolataik kiépítése során elsősorban ran túlsúlyba kerülnek a korlátozó tényezők­
a hasonló származású vagy velük azonos hely­ kel szemben, módot adva az embereknek arra,
VÁROSOK ÉS VÁROSI TEREK

hogy számukra kielégítő kapcsolatokat alakít­


sanak ki és tartsanak fenn. (Krupat 1985, 36. o.)

Wirth megállapításai bizonyos mértékig ma is


érvényesek, de a későbbi fejlemények fényében
világos, hogy túlzó általánosításokat tartalmaz­
nak. A modern városi élet gyakran személytelen
és névtelen társadalmi kapcsolatokhoz vezet, de
egyszersmind a sokszínűség - és időnként a ben-
sőségesség - forrása is.

Az urbanizmus
és a mesterséges környezet
Az urbanizmus újabb elméletei hangsúlyozzák,
hogy a városiasodás nem autonóm folyamat, és
vizsgálatát össze kell kapcsolni a főbb politikai és
gazdasági változások elemzésével. A városelem­
zés két kiemelkedő képviselője, David Harvey
és Manuel Castells egyaránt sokat merített Marx
ezzel kapcsolatos gondolataiból (Harvey 1973,
1982, 1985; Castells 1983, 2006).

Harvey: a tér újrastrukturálása

David Harvey - jórészt marxista eszmékre tá­


maszkodva - azt állította, hogy az urbanizmus A modern városok egyik paradoxona abban áll, hogy egy­
az ipari kapitalizmus térhódítása révén létrejövő részt személytelenek, másrészt azonban kifejezetten ked­
mesterséges környezet terjeszkedésének egyik vező alkalmakat nyújtanak a társas kapcsolatok ápolásá­
megjelenési formája. A hagyományos társadal­ ra. London kínai negyede jól példázza, hogy egy szoros
makban a város és a vidék világosan elvált egy­ kötelékekkel összefűzött etnikai közösség intimitást te­
remthet egy nagyvárosban is, miközben hozzájárul annak
mástól, a modern világban azonban az ipar el­ változatosságához.
mossa a kettő közötti határvonalat. A gépesítés
eredményeként a mezőgazdasági termelést is az jelentős profitokra lehet szert tenni, irodaépüle­
árak és a profit alakulása határozza meg, hason­ tek sokasága épülhet fel a nagyvárosok központ­
lóan az ipari munkához, és ez a közeledési folya­ jában. Amint ezek felépültek és a központi öve­
mat csökkenti a városi és vidéki népesség társa­ zetet „megújult", a beruházók további lehetősége­
dalmi életében megmutatkozó különbségeket. ket keresnek másutt a spekulációs építkezéshez.
A modern urbanizmus - mutat rá Harvey - fo­ Gyakran előfordul, hogy az egyik időszakban
lyamatosan újrastrukturálja a teret. Ezt a folya­ nyereségesnek bizonyult tevékenység nem lesz
matot az határozza meg, hogy a nagyvállalatok az egy másikban, amikor megváltozik a pénzügyi
hova telepítik üzemeiket, kutatási és fejlesztési feltételrendszer.
központjaikat és más részlegeiket, a kormányzat A lakást vásároló magánszemélyek döntéseit
milyen fokú és milyen típusú ellenőrzést gyako­ nagymértékben befolyásolja, hogy az üzleti vál­
rol a földhasználat és az ipari termelés fölött, és lalkozások hol és milyen mértékig vásárolják fel
hogyan viselkednek az ingatlanüzletben érde­ a telkeket, továbbá a jelzáloghitelek kamatterhei,
kelt magánbefektetők. Az üzleti vállalkozások valamint a helyi és a központi kormányzati szer­
például folyamatosan mérlegelik az új területek vek által megállapított adókulcsok is. A második
viszonylagos előnyeit a már használatba vett kör­ világháború után például az Egyesült Államok
zetek nyújtotta lehetőségekhez képest. Amikor a nagyobb városaiban jelentős fejlődésen mentek
termelés valahol olcsóbbá válik vagy egy cég átáll keresztül az elővárosi területek. Ez részben az
más termékek előállítására, az üzemeket és az iro­ etnikai diszkriminációnak, részben pedig annak
dákat gyakran bezárják az egyik helyen, és másutt a folyamatnak volt az eredménye, melynek so­
nyitják meg újra. így olyan időszakokban, amikor rán a fehér lakosság igyekezett kiköltözni a bel-
21. FEJEZET

városi kerületekből. Harvey szerint ez csak azért városi élet számos aspektusát többek között pél­
volt lehetséges, mert kormányzati döntésekkel dául azzal, hogy utakat és alacsony bérű állami
adókedvezményeket biztosítottak a lakóingatlan­ lakóingatlanokat létesítenek vagy zöldövezeteket
vásárlóknak és az építőipari vállalkozásoknak, hoznak létre, amelyekben tilos minden további
a pénzügyi szervezetek pedig speciális hitelfel­ építkezés (Lowe 1 9 8 6 ) . A városok fizikai megje­
tételeket dolgoztak ki. Ezek az intézkedések tet­ lenési formája így a piaci erők és a kormányzati
ték lehetővé, hogy a városok perifériáin sokan új hatalom együttes hatásának az eredménye.
lakóházakat építsenek és vásároljanak, miközben A mesterséges környezet jellegzetes arculata
megnövelték a keresletet az olyan ipari termékek azonban nemcsak a gazdagok és hatalmasok tevé­
iránt, mint például a személygépkocsik. A dél­ kenységeinek eredményeként alakul ki. Castells
angliai városoknak a háború utáni időszakban felhívja a figyelmet a hátrányos helyzetű csopor­
megindult nagyarányú növekedése és gazda­ tok által életkörülményeik javításáért folytatott
godása közvetlen kapcsolatban áll a régi északi küzdelmek fontosságára. A városi problémák tár­
iparterületek hanyatlásával és az emiatt új le­ sadalmi mozgalmak egész sorozatának létrejöttét
hetőségeket kereső beruházási tőke mozgásával segítik elő, amelyek a lakásfeltételek megváltoz­
(Massey 1984). tatásáért, a tiszta levegő, a parkok és zöldövezeti
területek védelméért vagy valamely adott övezet
jellegét megváltoztató építkezési programok ellen
Castells: az urbanizmus küzdenek. Castells tanulmányozta például a San
és a társadalmi mozgalmak Franciscó-i homoszexuálisok mozgalmát, amely
sikereket ért el egyes városnegyedek saját kultu­
Harveyhoz hasonlóan Castells is hangsúlyozza, rális értékeiknek megfelelő újrastrukturálása te­
hogy a társadalmak térbeli terjeszkedési formái rületén, lehetővé téve számos meleg szervezet,
szoros kapcsolatban állnak a fejlődés mindent klub és bár működését, és kiemelkedő szerepre
átfogó mechanizmusaival. A városok növekedé­ tett szert a helyi politikában.
sének megértéséhez azokra a folyamatokra kell Harvey és Castells egyaránt hangsúlyozza,
irányítanunk a figyelmünket, amelyek a térbeli hogy a városok szinte teljes mértékben általunk
formákat létrehozzák és alakítják. A városok és létrehozott mesterséges környezetet nyújtanak
az egyes városnegyedek tervezési és építészeti sa­ számunkra. Még a legtávolabbi vidéki területek
játosságaiban a társadalom különböző csoportjai sem mentesek azonban az emberi beavatkozás
közötti konfliktusok és küzdelmek fejeződnek ki. és a modern technológia hatásaitól, mivel az
Más szóval: a városi környezet az általános társa­ emberi tevékenység újraformálja és átrendezi a
dalmi erőviszonyok szimbolikus, térbeli megjele­ természet világát. Az élelmiszereket nem a he­
nési formája. így például a felhőkarcolókat való­ lyi lakosság számára állítják elő, hanem országos
színűleg a várható profit reményében építik fel, és nemzetközi piacokon értékesítik. A gépesített
azonban „a hatalmas épületek a pénznek a tech­ mezőgazdaságban a földet speciális termelési cé­
nológia és az általa sugárzott önbizalom révén a lok szerint osztják fel és vonják művelésbe, azaz
város fölött gyakorolt hatalmát szimbolizálják, és a tájat olyan fizikai minták szerint alakítják, ame­
egyszersmind a felemelkedőben lévő részvény­ lyek elszakadtak a környezet természetes jelleg­
társasági kapitalizmus korszakának katedrálisai" zetességeitől. Azok is a szélesebb társadalomhoz
(Castells 1983, 103. o.). kötődnek, gazdasági, politikai és kulturális érte­
Castells - a chicagói szociológusokkal ellentét­ lemben egyaránt, akik farmokon vagy elszigetelt
ben - a nagyvárost nemcsak egyfajta (városias) vidéki területeken élnek, bármennyire is külön­
településformának tekinti, hanem a kollektív fo­ bözzék viselkedési formáik egy része a városla­
gyasztás folyamatainak szerves részeként fogja kókétól.
fel, amelyek viszont az ipari kapitalizmus elide­
geníthetetlen velejárói. A modern ipar termékeit
az emberek otthonok, iskolák, közlekedési szol­ Értékelés
gáltatások és szabadidős tevékenységek keretei
között „fogyasztják el". Az adórendszer befolyá­ Harvey és Castells nézeteit széles körben vitatják,
solja, hogy ki, hol és mit tud vásárolni, bérelni munkásságuk azonban fontos szerepet játszott a
vagy építeni. Az építkezéshez tőkét biztosító városelemzés új irányainak kialakításában. Az
nagy részvénytársaságok, bankok és biztosítótár­ ökológiai irányzattal szemben a hangsúlyt nem
saságok jelentős hatalommal rendelkeznek ezek­ a „természetes" térbeli folyamatokra helyezik,
nek a folyamatoknak az irányításában, de a kor­ hanem arra, hogy miképpen tükrözi a táj és a
mányzati szervek is közvetlenül befolyásolják a mesterséges környezet a hatalom társadalmi és
VÁROSOK ÉS VÁROSI TEREK

A beépíthető földterületek és a lakóingatlanok - éppúgy, mint minden más is - megvásárolhatók és eladhatók,


a hatalom társadalmi és gazdasági rendszerének megfelelően.

gazdasági rendszereit. Ez lényeges hangsúlyvál­ hez még hozzáadódnak az egyéni lakóingatlan-


tást jelent. Ugyanakkor mindketten gyakran igen vásárlók preferenciái is.
absztrakt formában fogalmazták meg elgondolá­ Logan és Molotch szerint a modern társadal­
saikat, amelyek így nem inspiráltak olyan sokféle makban az ingatlanokat - a telkeket és az épü­
kutatást, mint a Chicagói Iskola elméletei. leteket - ugyanúgy adják-veszik, mint a töb­
A Harvey és Castells, illetve a Chicagói Isko­ bi terméket, de a városi környezet struktúráját
la tagjai által kifejtett gondolatok hasznosan ki­ meghatározó piacra az is hatással van, hogy az
egészítik egymást, és együttesen adnak átfogó és emberek különböző csoportjai mire és hogyan
hiteles képet az urbanizációs folyamatokról. Az akarják használni az általuk megvásárolt, illetve
egyes városnegyedek közötti különbségek, ame­ eladott ingatlanokat. E folyamat eredményeként
lyeket a városökológusok írtak le, valóban létez­ sok feszültség és konfliktus keletkezik, amelyek
nek, és tényként kell elfogadnunk a városi élet az egyes városnegyedek strukturálódásának leg­
mindent átható személytelenségét is. Mindezek fontosabb tényezőivé válnak. A modern városok
mögött azonban még sokkal nagyobb változatos­ bizonyos kerületeiben - mutat rá Logan és Mo­
ság húzódik meg, mint ahogy a Chicagói Iskola lotch - a nagy pénzügyi és üzleti vállalkozások
tagjai hitték, és az urbanizációs folyamatokat folytonosan növelni próbálják a földhasználat
elsősorban a Harvey és Castells által elemzett intenzitását. Minél sikeresebbek ebben, annál
társadalmi és gazdasági hatások alakítják. John több lehetőségük nyílik a telekspekulációra és új
Logan és Harvey Molotch (1987) olyan megkö­ épületek nyereséges építésére. Ezek a társaságok
zelítést javasolnak, ami Harvey és Castells meg­ keveset törődnek az adott területen kifejtett tevé­
látásait közvetlenül összekapcsolja az ökológiai kenységük társadalmi és fizikai hatásaival: gátlás­
álláspont bizonyos elemeivel. Egyetértenek Har- talanul lerombolnak például vonzó régi lakóépü­
veyval és Castellsszal abban, hogy az országos és leteket, hogy új irodaházak felépítéséhez helyet
nemzetközi gazdasági fejlődés átfogó tendenciái teremtsenek. Az ingatlanfejlesztésben érdekelt
egészen közvetlen módon kihatnak a városi élet­ nagyvállalatok által erőltetett „fejlesztés" gyak­
re. Szerintük azonban az általános gazdasági té­ ran ellentétes a helyi üzleti vállalkozások vagy az
nyezők a helyi szervezeteken, az érintett üzleti ott lakók érdekeivel, akik megpróbálhatnak tevő­
vállalkozásokon, a bankokon és a kormányzati legesen szembeszállni ezekkel a törekvésekkel.
szerveken keresztül fejtik ki hatásukat, és ezek­ Az emberek helyi lakókörzeti csoportokba szer-
698 21. FEJEZET
wmUm-

veződnek érdekeik védelmében. Az ilyen jellegű különbözött a modern nagyvárosok magját képe­
társulások kampányokat indíthatnak bizonyos ző üzleti negyedektől, mivel a legfontosabb épü­
övezeti korlátozások kiterjesztéséért, megakadá­ letek majdnem mindig vallási és politikai célokat
lyozhatják a parkok beépítését vagy nyomást fejt­ szolgáltak (Sjoberg 1960, 1963; Fox 1964; Wheat-
hetnek ki a lakbérek számukra kedvezőbb szabá­ ley 1971).
lyozása érdekében. Az uralkodó osztály és/vagy az elit tagjainak
lakóhelyei a központ közelében koncentrálódtak.
A kevésbé kiváltságos csoportok a város külső te­
A VÁROSOK KIFEJLŐDÉSE rületein vagy a falakon kívül éltek, és ellenséges
támadás esetén a városban kerestek menedéket.
Noha az ókorban is voltak olyan nagyvárosok A különféle etnikai és vallási közösségek tagjai
Európában, mint például Athén és Róma, az ál­ gyakran egymástól elkülönülő körzetekben éltek
talunk ma ismert városi élet nagyon különbözik és dolgoztak. Néha ezeket a körzeteket is fallal
az előző korok városainak életétől. A modern vá­ kerítették be. A városlakók közötti kommuniká­
rosok kifejlődése - mint Simmel, Tönnies és más ció rendszertelen és akadozó volt. A köztisztvi­
szociológusok is kimutatták - megváltoztatta azt selőknek sajtó hiányában teli torokból kiabálva
a módot, ahogyan az emberek felfogták a világot, kellett kihirdetniük a lakosságnak szóló üzene­
és azt is, ahogyan egymással interakcióba lép­ teket. Az „utcákat" rendszerint azok a földcsíkok
tek. Könyvünknek ebben a részében a városok alkották, amelyekre még senki sem építkezett.
fejlődésével foglalkozunk, a hagyományos társa­ Néhány hagyományos civilizáció az egyes váro­
dalmak első városainak kialakulásától a városfej­ sokat összekötő fejlett útrendszerrel büszkélked­
lesztés terén ma Nyugaton és világviszonylatban hetett, a szállítás és a közlekedés azonban szin­
is érvényesülő legújabb trendekig. te mindenütt lassú és korlátozott volt, mert az
utakat főleg katonai célokra használták. Csupán
a kereskedők és a katonák utaztak rendszeresen
A hagyományos társadalmak városai nagyobb távolságokra is.
A városok voltak a tudományok, a művészetek
A világ első városai i. e. 3500 körül alakultak ki és a kozmopolita kultúra központjai, az orszá­
Egyiptomban a Nílus völgyében, a Tigris és az gok többi részére gyakorolt befolyásuk azonban
Eufrátesz mentén a mai Irak területén és az Indus mindig meglehetősen gyenge volt. A lakosság­
völgyében, amely ma Pakisztánhoz tartozik. A vá­ nak csak igen csekély hányada élt a városokban,
rosok a hagyományos társadalmakban a modern és igen jelentős szakadék mutatkozott a városok és
mércékkel mérve igen kicsinyek voltak. Például a vidék között. Az emberek túlnyomó többsége
Babilon, az ókori Közel-Kelet egyik legnagyobb kicsi vidéki közösségekben élt, és az alkalmasint
városa fénykorában, i. e. 2 0 0 0 körül mindössze hozzájuk látogató állami tisztviselőkön vagy ke­
3,2 négyzetmérföldnyi területet foglalt el, és la­ reskedőkön kívül ritkán találkozott városi embe­
kossága valószínűleg nem haladta meg a 15-20 rekkel.
ezer főt. Augustus császár uralkodása idején, i.e.
az 1. században valószínűleg Róma volt a legna­
gyobb premodern város Kína területén kívül, kö­ Iparosodás és urbanizáció
rülbelül 300 ezer lakossal, ami körülbelül megfe­
lel Coventry vagy Doncaster lakosságának a mai A modern nagyvárosok és a premodern civilizá­
Egyesült Királyságban. ciók városai között rendkívül nagy ellentét van.
Az antik világ legtöbb városának voltak kö­ Az iparosodott országokban a legnagyobb váro­
zös vonásaik. Általában magas falak vették körül sok népessége ma eléri a húszmillió főt. A város-
őket, amelyek katonai védelemként szolgáltak, és összenövés vagy konurbáció révén létrejött vá­
hangsúlyozták a városi közösség elkülönülését a roskonglomerátumok (nagy, összeépült városhal­
vidéktől. A város központi területét rendszerint mazok) lélekszáma még ennél is sokkal nagyobb
valamilyen templom, továbbá egy uralkodói pa­ lehet. A városiasodás csúcsát ma az úgynevezett
lota és egy köztér foglalta el, és itt helyezkedtek megalopoliszok, „a városok városai" képviselik.
el a fontosabb kormányzati és kereskedelmi célú Ez a kifejezés eredetileg az ókori Görögország­
épületek. Ezt a díszes kereskedelmi és politikai ban született, és egy olyan elképzelt városállam­
központot néha egy második fallal is védték, és ra vonatkozott, amely csodálatot keltett volna
rendszerint annyira kicsiny volt, hogy a polgá­ minden civilizációban. A ma használt kifejezés
roknak csak egy kisebb részét tudta befogadni. azonban már nincs kapcsolatban ezzel az utó­
Noha rendszerint tartalmazott egy piacteret is, piával. Korunkban elsőként az Egyesült Államok
VÁROSOK ÉS VÁROSI TEREK 699

A modern megalopolisz - mennyország vagy pokol?

északkeleti partvidékére alkalmazták ezt a meg­ végbe. 1800-ban az Egyesült Államok társadalma
nevezést, ahol a Boston északi vonzáskörzetétől jóval inkább vidéki jellegű volt, mint a vezető eu­
a washingtoni önálló szövetségi kerület déli ha­ rópai országoké. A népességnek kevesebb mint
táráig húzódó, körülbelül 700 kilométer hosszú 10 százaléka élt olyan közösségekben, amelyek­
sávon óriási városkonglomerátum jött létre. Eb­ nek a lélekszáma meghaladta a 2500 főt. Ma az
ben a körzetben körülbelül 40 millió ember él, és amerikaiak háromnegyed része tartozik ebbe a
a népsűrűség 270 fő felett van négyzetkilométe­ kategóriába. 1800 és 1900 között New York la­
renként. kossága 60 ezer főről 4,8 millió főre nőtt.
A már a 18. században megkezdődött iparosí­ Az urbanizáció napjainkban globális folyamat,
tási folyamatokon elsőként Nagy-Britannia tár­ amelybe egyre nagyobb mértékig bekapcsolód­
sadalma ment keresztül. Az iparosítással együtt nak a fejlődő országok is. 1950-ben a világ össz­
járt a növekvő urbanizáció, a népességnek a vi­ lakosságának csupán 30 százaléka volt városlakó.
déki területekről a városokba és nagyvárosokba 2000-re ez az arány elérte a 47 százalékot, ami
való vándorlása. 1800-ban a brit lakosságnak 2,9 milliárd embert jelentett, és az előrejelzések
még kevesebb mint 20 százaléka élt tízezer főnél szerint 2030-ra várhatóan 60 százalékra emel­
nagyobb lélekszámú városokban. 1900-ra ez az kedik, vagyis ötmilliárd ember fog városokban
arány 74 százalékra emelkedett. London 1800- élni. A változás jelenlegi üteme mellett a váro­
ban 1,1 millió embernek adott otthont, a 20. szá­ si területeken élő emberek száma már a közel­
zad kezdetére azonban a főváros lakossága már jövőben meg fogja haladni a vidéki lakosok szá­
több mint 7 millió főre emelkedett. London ek­ mát. Az urbanizálódás nagy része ma a fejlődő
kor messze a legnagyobb város volt, ami valaha világban megy végbe. A kevésbé fejlett régiók
is létezett a világon: óriási ipari, kereskedelmi és városi lakossága 2 0 0 0 és 2 0 3 0 között várhatóan
pénzügyi központtá vált, a még terjeszkedő brit kétmilliárd fővel fog emelkedni, és eléri a négy­
birodalom szívében. milliárd főt. Ehhez képest a fejlett régiók városi
Az urbanizáció a legtöbb más európai ország­ lakossága, ami ma 0,9 milliárd főre tehető, sok­
ban és az Egyesült Államokban valamivel ké­ kal lassabban fog növekedni, és 2030-ra - mint
sőbb indult meg, azonban miután megkezdődött, a 21.1. táblázat mutatja - körülbelül egymilliárd
egyes esetekben még gyorsabb ütemben ment főt számlál majd (UN 2 0 0 1 ) .
21. FEJEZET

27.7. táblázat A világ régióinak urbanizálódása, fejlettségi szintek szerint, 1950, 1975, 2000 és 2030 (előrejelzés)
Népesség (milliárd fő)
1950 1975 2000 2030
Összlakosság
Világ 2,52 4,07 6,06 8,27
Fejlettebb régiók 0,81 1,05 1,19 1,22
Kevésbé fejlett régiók 1,71 3,02 4,87 7,05
Városi lakosság
Világ 0,75 1,54 2,86 4,98
Fejlettebb régiók 0,45 0,73 0,90 1,00
Kevésbé fejlett régiók 0,30 0,81 1,96 3,98
Vidéki lakosság
Világ 1,77 2,52 3,19 3,29
Fejlettebb régiók 0,37 0,31 0,29 0,21
Kevésbé fejlett régiók 1,40 2,21 2,90 3,08

Forrás: UN 2001.

A modern nagyváros kialakulása vá váltak, és a vállalkozók néha szinte a semmi­


ből teremtettek új városi övezeteket.
A statisztikusok és a társadalmi változások elem­ A modern nagyvárosok kifejlődésének óriási
zői csak a huszadik század fordulóján kezdtek hatása volt nem csupán az emberek szokásaira
különbséget tenni a kisebb városok (towns) és a és viselkedési módjára, hanem a gondolkodás és
nagyvárosok (cities) között. Az igen sok ember­ az érzelmek formálódására is. Attól az időtől fog­
nek otthont adó nagyvárosok rendszerint elis­ va, amikor a 18. században elkezdtek kialakulni
merten kozmopolitább jellegűek voltak, mint a a nagyobb városi agglomerációk, a városoknak a
kisebb központok, és befolyásuk jóval túlterjedt társadalmi életre gyakorolt hatásaival kapcsola­
az adott nemzet határain, ahol létrejöttek. tos nézetek meglehetősen polarizálódtak, és ez
A nagyvárosok növekedését lakosságuk ter­ ma sincs másként. Egyesek a „polgári erények"
mészetes szaporodása, valamint a farmokról, a központját, a dinamizmus és a kulturális kreati­
falvakból és a kisvárosokból való bevándorlás vitás forrását látták a nagyvárosban. Szerintük a
táplálta, ami gyakran nemzetközi jellegű volt: városok a legjobb lehetőségeket biztosítják a gaz­
sűrűn előfordult, hogy a parasztok a mezőgaz­ dasági és kulturális fejlődéshez, és megteremtik
dasági területekről közvetlenül más országokban a kényelmes és kielégítő élet feltételeit. Mások a
fekvő nagyvárosokba költöztek. Erre az európai várost füstös pokolnak tekintették, amelyben ag­
szegény mezőgazdasági lakosság tömeges kiván­ resszív és bizalmatlan tömegek hömpölyögnek,
dorlása az Egyesült Államokba nyújtja a legké­ miközben tobzódik a bűnözés, az erőszak és a
zenfekvőbb példát. korrupció és elviselhetetlen a szegénység.
A vidéki megélhetési lehetőségek romlása vagy Ahogy a városok gomba módra növekedni
teljes hiánya miatt a parasztok és a falusiak a vá­ kezdtek, sokan elrettenve látták az egyenlőtlen­
rosokba költöztek amihez hozzájárultak még a ségek és a városi szegénység ugyanilyen ütem­
nagyvárosok látszólagos előnyei és vonzereje is. ben történő fokozódását. A városi élet korai szo­
A nemzeti határokat átlépő városi bevándorlás ciológiai elemzéseit főként az égbekiáltó városi
megszokott jelenség volt az európai országok kö­ nyomor és az egyes városi körzetek közötti óriási
zött is. A parasztok és a falusiak azért vándorol­ különbségek ösztönözték. Nem meglepő, hogy a
tak a városokba (ahogy ma is tömegesen teszik a modern városi élet feltételeivel kapcsolatos első
fejlődő országokban), mert megélhetési lehetősé­ fontosabb szociológiai vizsgálatok és elméletek
geik a vidéki területeken romlottak vagy teljesen éppen Chicagóból eredtek, egy olyan városból,
megszűntek, és mert vonzották őket a városok lát­ amely fenomenális ütemben fejlődött: Chicago
szólagos előnyei, csábító lehetőségei. Úgy vélték, mai területe az 1830-as években még gyakorla­
a városok utcái „arannyal vannak kikövezve", tilag teljesen lakatlan volt, de 1900-ban a város
vagyis munkalehetőségek, gazdagság, a javak és lélekszáma már jóval meghaladta a kétmillió főt,
szolgáltatások széles köre várja őket. A városok és a lakosságban igen súlyos egyenlőtlenségek
emellett a pénzügyi és ipari hatalom központjai­ mutatkoztak.
í

VÁROSOK ÉS VÁROSI TEREK 701

Újabb urbanizációs trendek szempontból vegyes iskolák szorgalmazása a ha­


Nagy-Britanniában és USA-ban tóságok részéről hozzájárult a fehér családok ki­
költözéséhez a belvárosi övezetekből, mivel sok
Ebben a részben megvizsgáljuk a nyugati város­ szülő csak fehérek látogatta iskolába akarta járat­
fejlődés néhány fontosabb mintáját a háború utá­ ni a gyermekeit. Az amerikai elővárosok lakossá­
ni korszakban, Nagy-Britanniából és az Egyesült ga még ma is túlnyomórészt fehér.
Államokból vett példák felhasználásával. Figyel­ A fehérek dominanciája azonban erodálódik
münket először az elővárosi kerületek felemelke­ az amerikai elővárosokban is, ahogy az etnikai
désére, majd a belvárosi területek hanyatlására kisebbségek mind több és több tagja költözik
és végül a városok megújítására irányuló straté­ ezekbe a kerületekbe. Az USA 2 0 0 0 . évi nép­
giákra fordítjuk. számlálási adatainak elemzése azt mutatta ki,
hogy az elővárosi lakosság 27 százalékát a faji és
etnikai kisebbségek teszik ki: ugyanez az arány
Szuburbanizáció 1990-ben csak 19 százalékos volt. A kisebbsé­
gi etnikai csoportoknak az elővárosokba költö­
Az Egyesült Államokban a szuburbanizáció fo­ ző tagjai - hasonlóan azokhoz, akik az 1950-es
lyamata az 1950-es és az 1960-as években érte el évek években megkezdték a kiáramlást a kertvá­
a tetőpontját. A városközpontok népessége ezek­ rosokba - többségükben a középosztályhoz tarto­
ben az évtizedekben mindössze 10 százalékkal zó szakember, akik a jobb lakáskörülményeket,
nőtt, míg a kertvárosi övezetekben a növekedés jobb iskolákat és jobb szolgáltatásokat keresik.
48 százalékos volt. A kertvárosokba költözők túl­ A chicagói lakásügyi hatóság elnöke kijelentet­
nyomó többségét fehér családok tették ki. A faji te: „A szuburbanizáció ma nem faji, hanem osz-

A viktoriánus korban az olyan újonnan iparosodó városokat, mint például Manchester és Leeds, sokan a degenerálódás
és a bűnözés gyűjtőhelyeinek tekintették.
702 2 1 . FEJEZET

nemek szerepe a nagyvárosban

Számos szerző a feminizmus perspektívájából a városba dolgozni, a nőktől (a feleségektől) azt


vizsgálta, hogy a nagyvárosok hogyan tükrözik várták el, hogy maradjanak otthon és gondoskod­
vissza a nemek egyenlőtlen helyzetét a társada­ janak a családról. Az elővárosok és a városköz­
lomban, és megoldásokat kerestek ennek a hely­ pont között kiépültek a közlekedési útvonalak, de
zetnek az orvoslására. a férfi tervezők kevés gondot fordítottak az elővá­
Jo Beáll (1998) megállapította, hogy ha a társa­ rosokon belüli közlekedésre, s ennek eredménye­
dalmi viszonyokat - ebben az esetben a férfiak és ként a nők jóval nehezebben tudtak kimozdulni
a nők helyzetét - a hatalom megoszlása határoz­ otthonról (Greed 1994).
za meg, akkor a városok jól demonstrálják a hata­ Elizabeth Wilson azonban azt állítja, hogy a
lom és a tér közötti kapcsolatokat azzal, hogy mi nagyvárosok kifejlődése nemcsak rosszat hozott
épül meg, hol, hogyan és kinek a számára. Beáll a nők számára. Szerinte egyes feministák a váro­
megfogalmazásában: „A városok valójában a tár­ si nők helyzetét az áldozat szerepére redukálják.
sadalom adott, illetve kívánatos állapotára vonat­ Valójában azonban a nagyvárosok olyan lehető­
kozó eszmék konkrét manifesztációi." ségeket kínálnak a nőknek, amilyeneket a nem
A városok növekedése a 19. században össze­ városi életformák nem tudtak nyújtani. A nagy­
kapcsolódott a nemi szerepek elkülönülésével. városban a nők számára is megnyíló fehérgallé­
A közéletben és a közterületeken a férfiak ural­ ros munkakörök kialakulásával, majd a szolgál­
kodtak, akik szabadon, tetszésük szerint jártak­ tatási iparágak bővülésével a nők már eddig is
keltek a városokban. A nőket a legtöbb nyilvános egyre nagyobb számban léptek be a munkába.
helyen nem látták szívesen, és azokat, akik mégis A nagyváros által nyújtott foglalkoztatási lehető­
ott mutatkoztak, valószínűleg prostituáltnak vagy ségek olyan esélyeket jelentenek a nők számára
„utcalánynak" tekintették. az otthoni fizetetlen munkától való menekülésre,
A szuburbanizálódási folyamatok megkezdő­ amilyenek a városi életen kívül másutt soha nem
désével a nemek elkülönülése még tovább foko­ adattak meg nekik (Wilson 2 0 0 2 ) .
zódott. Míg a család feje, a.férfi naponta bejárt

tály-hovatartozási kérdés. Senki sem akarja, hogy sokba) vagy a falvakba, s ennek következtében
szegények lakjanak körülötte, éppen a szegények például Nagy-London népessége 1970 és 1985
jelenlétével együtt járó problémák, a gyenge is­ között félmillió fővel csökkent. A nagy északi
kolák, a rossz közbiztonság, a bandák garázdál­ iparvárosokban az ipari termelés gyors leépülése
kodása miatt" (idézi De Witt 1994). is csökkentette a belvárosi területek lakosságát.
Az Egyesült Királyságban London számos elő­ Ugyanakkor sok kisebb város, például Camb­
városa már a két világháború között kialakult: ridge, Ipswich, Norwich, Oxford és Leicester la­
ezek elsősorban az új utak és metróvonalak men­ kossága felduzzadt éppen ebben az időszakban.
tén helyezkedtek el, amelyek megkönnyítették Az „elővárosokba való menekülés" - mint látni
az ingázó dolgozók bejárását a központban levő fogjuk - tragikus következményekkel járt mind
munkahelyekre. A nagyvárosi élethez alkalmaz­ a brit, mind az amerikai városközpontok egész­
kodott lakosságban sokan lekicsinylően tekintet­ ségére és vitalitására nézve. A szuburbanizáció
tek az elővárosok terjeszkedésére, ahol villasorok emellett más-más módon érinti a férfiakat és a
és jól ápolt kertek vették körül az angol városokat. nőket, ahogy a fenti keretes írás is tanúsítja.
Mások - köztük John Betjeman költő (1906-1984)
is - ünnepelték az elővárosi építészet szerény kü-
löncségeit, és az embereknek azt a vágyát, hogy a A belvárosok hanyatlása
nagyváros munkalehetőségeit olyan életmóddal
párosítsák, ami a gyakorlatban a lakóingatlan és A belvárosok általános hanyatlása, ami az utols
az autó birtoklásához kötődik, s a hagyományos néhány évtizedben szemmel látható az amerikai
családi élet értékeinek kedvez. nagyvárosokban, a kertvárosok növekedésének
Nagy Britanniában az 1970-es években és az közvetlen következménye. A magas jövedelmű
1980-as évek elején folytatódott a lakosság el­ csoportok elvándorlása a városból a helyi adó­
vándorlása a városok központi kerületeiből a bevételek csökkenésével járt. Mivel az ott ma­
távolabb fekvő kertvárosokba és alvóvárosokba radók vagy a helyükre betelepülők között sok a
(a nagyváros határán kívüli, de főként a város­ szegény, nincs mód a kieső jövedelmek pótlásá­
ban dolgozó emberek által lakott kisebb váro­ ra. Ha a városközpontban megemelik az adókat,
VÁROSOK ÉS VÁROSI TEREK 703

akkor a gazdagabb csoportok és üzleti vállalkozá­ egyik fontos, Hit a városban [Faith in the City,
sok még messzebbre költöznek onnan. 1985) című jelentése sivár képet fest a belvárosi
Ezt a helyzetet súlyosbítja az a tény, hogy a övezetekről:
városközpontokban található épületállomány
a kertvárosokhoz képest egyre jobban leromlik, Szürke falak, szemetes utcák, bedeszkázott ab­
megnő a bűnözési ráta és magasba szökik a mun­ lakok, falfirkák, pusztulás és törmelék: ezek a
kanélküliek aránya. Ezért többet kell fordítani bennünket aggodalommal eltöltő kerületek és
a szociális programokra, az iskolákra, a házak egyházközségek állandó jellegzetességei. [...]
karbantartására, a rendőrségre és a tűzoltóság­ A belvárosban régebbiek a lakások, mint bár­
ra. Hanyatlási ciklus alakul ki, amelynek során hol másutt. Anglia épületeinek körülbelül egy­
minél jobban terjeszkednek a kertvárosok, annál negyedét 1919 előtt építették, de a belvárosi
inkább sokasodnak a városközpontok problémái. övezetekben ez az arány 40 és 60 százalék kö­
Sok amerikai nagyvárosban - különösen az olyan zött változik (Church of England 1985, 18. o.).
régebbi városokban, mint New York, Boston vagy
Washington - máris drámai helyzet alakult ki. Nagy-Britannia nagyvárosaiban a belvárosok ha­
Ezeknek a városoknak egyes kerületeiben az in­ nyatlásának egyik oka a számos ilyen területet
gatlanok leromlása valószínűleg nagyobb mérté­ érintő pénzügyi válság. Az 1970-es évek végé­
kű, mint bárhol másutt az iparosodott világban. től kezdve a központi kormányzat erős nyomást
Lepusztuló bérházak, bedeszkázott és kiégett gyakorolt a helyi hatóságokra, hogy korlátozzák
épületek váltakoznak szemét borította üres tel­ költségvetésüket és csökkentsék a helyi szolgál­
kekkel. tatásokra fordított kiadásokat, még a pusztulás­
Nagy-Britanniában a belvárosok hanyatlása ke­ nak leginkább kitett belvárosi körzetekben is.
vésbé markánsan érzékelhető, mint az Egyesült Azokat a helyi hatóságokat, amelyek túllépték
Államokban. Egyes belvárosi övezetek azonban az országos szinten megállapított költségszinte­
ugyanúgy lepusztultak, mint az amerikai nagy­ ket, megbüntethették. Ez intenzív konfliktusok­
városok belső lakókörzetei. Az anglikán egyház hoz vezetett a kormány és a hátrányos helyzetű
belvárosi körzeteket irányító önkormányzatok
között, amikor ezek nem tudtak kijönni az előírt
költségvetési keretekből. Az úgynevezett „fejadó"
(hivatalos nevén: „közösségi adó") bevezetése
Margaret Thatcher kormányzása idején tovább
súlyosbította a helyi önkormányzatok pénzügyi
helyzetét. Noha a fejadót az 1990-es években a
több nagyvárosban tömeges tüntetésekben is
megnyilvánuló széles körű ellenállás miatt végül
törölték, sok városi önkormányzat kevesebb jöve­
delemhez jutott, mint azelőtt, és kénytelen volt
csökkenteni a nagyrészt alapvető szolgáltatásnak
tekintett jóléti juttatásokat.
A belvárosok hanyatlása az Egyesült Királyság­
ban összefüggésben áll a globális gazdaság válto­
zásaival is. Az olyan újabban iparosodott orszá­
gok, mint például Szingapúr, Tajvan vagy Mexikó
gyakran jóval alacsonyabb munkabérköltségeket
kínálnak, mint az Egyesült Királysághoz hasonló
országok, és ez vonzó helyszínné teszi őket fel­
dolgozóipari létesítmények telepítésére. Erre vá­
laszként az elmúlt évtizedek során néhány már
iparosodott ország, például Japán és (Nyugat-)
Németország a nagymennyiségű tőkebefektetést
és magas szinten képzett munkaerőt igénylő ipar­
ágak fejlesztésére helyezte át a hangsúlyt saját
gazdaságában. A belvárosban [Inside the Inner-
City, 1983) című klasszikus tanulmányában Paul
Harrison ezeknek a globális változásoknak Lon­
Egy előváros és az elővárosokból a városközpontba veze­
tő útvonalak felülnézetből. don egyik legszegényebb negyedére, Hackneyre
21. FEJEZET

gyakorolt hatását vizsgálta. Az 1970-es években


a feldolgozóipari szektor - párhuzamosan az or­
szágos visszaeséssel - Hackneyben radikális ha­
nyatlásnak indult.,Az ipari munkahelyeken be­
tölthető állások száma a körzetben az 1973. évi
45 500-ról 1981-ig 27 400-ra esett vissza, ami 40
százalékos csökkenést jelentett. Az 1970-es évek
közepéig Hackneyben a férfiak munkanélkülisé­
gi aránya nagyjából azonos volt az országos átlag­
gal, 1981-ben azonban 17,1 százalékosra emelke­
dett, ami 50 százalékkal meghaladta az átlagos
szintet. Ahogy a munkanélküliek száma növeke­
dett, úgy lett nagyobb a szegénységben élők lét­
száma is. Harrison a hátrányos helyzetű csopor­
tok ilyen mértékű koncentrálódásának hatásait a
következőképpen foglalja össze:

Forráshiánnyal és időnként a megfelelő sze­


mélyzet hiányával is küzdő helyi önkormány­
zat; gyenge egészségügyi ellátás, mivel az orvo­
sok nem találnak megfelelő lakáskörülménye­
ket vagy kielégítő lehetőségeket magánpraxis Los Angeles egyes városrészeiben súlyos zavar­
folytatására; alacsony szintű oktatás, elsősor­ gások törtek ki. Henry Cisneros, az USA akkori
ban a szegényes otthoni háttér és az iskolákban lakásügyi és városfejlesztési minisztere odare­
átlagosan felmutatott gyenge teljesítmények kö­ pült, hogy személyesen tájékozódjon az esemé­
vetkeztében; bűnözés, vandalizmus és a csonka nyekről. Tapasztalatairól így számolt be:
családok magas aránya, valamint - mindenütt,
ahol különböző kulturális hátterű közösségek Egy olyan várost láttam, ahol mindenütt füst
élnek együtt - vallási vagy faji alapú konflik­ kavargott. Mindenre rátelepedett az égő kábe­
tusok. lek és műanyag bűze. A füst olyan sűrű volt,
hogy eltakarta a közvetlenül fölöttünk köröző
Az ilyen többszörösen hátrányos helyzet néha helikopter reflektorainak fényét. Minduntalan
olyan mértékben halmozódik, hogy városi konf­ szirénák sikoltottak fel, ahogy a tűzoltóautók
liktusok és zavargások nyílt kitöréséhez vezet. a kaliforniai országúti rendőrség járőrkocsi­
jainak kíséretében - húsz járműből álló kon­
/ A belvárosok hanyatlásából fakadó problémák­ vojokat alkotva, amelyekben a rendőrök a tű­
ról részletesebben lásd a marginális osztályról zoltókat védték - az egyik tűztől a másikhoz
a 2 5 3 - 2 5 8 . oldalon, valamint a társadalmi ki­ rohantak. [...] Los Angeles azon a csütörtöki
rekesztés témájáról a 2 8 2 - 2 8 9 . oldalon elmon­ éjszakán valóban maga volt a pokol, füstös
dottakat. narancsszínben égve: az igazi városi apokalip­
szis, támadás valamennyi érzékszervünk el­
len: az emberek szemében rémület, elég lehet
Zavargások egy erősebb hang, és kitör az általános, totális
pánik (1993).
A globalizáció, a lakossági migráció és a gyors
változások korában a nagyvárosokban koncent­ Zavargások sújtottak egyes brit városi körzete­
ráltan, felerősítve fejeződnek ki a társadalom ket is, például a dél-londoni Brixtonban (1981,
egészét érintő társadalmi problémák. A többnyi­ 1985 és 1995), a cardiffi Ely városrészben (1991),
re a munkanélküliséggel és a faji feszültségekkel valamint Bradford Oldham, Burnley és Lidge
összefüggő „láthatatlan" törésvonalak mentén a Green kerületeiben (2001). A 2 0 0 1 . évi zavargá­
nagyvárosokban gyakran társadalmi földrengés­ sok során napirenden voltak a különböző etnikai
sel egyenlő megmozdulásokra kerül sor. A lap­ és kulturális hátterű csoportok közötti összecsa­
pangó feszültségek időnként zavargások, foszto­ pások, a rendőrség ellen végrehajtott támadások
gatás és általános rombolás formájában erőszako­ és a különféle vagyontárgyak elpusztításával járó
san a felszínre kerülnek. cselekmények.
Ez történt az USA-ban 1992 tavaszán, amikor A zavargásokat követően a kormány 2001-ben
VÁROSOK ÉS VÁROSI TEREK

Ted Cantle elnökletével létrehozott egy munka­ egykultúrájú társadalom „régi szép napjaira",
csoportot (Community Cohesion Review Team) a másik oldalon pedig eredeti hazájukra, hogy
az események kiváltó okainak feltárására. Az er­ megerősítsék identitásukat.
ről készült jelentés szerzői a brit nagyvárosi öve­
zetekben mély ellentéteket találtak a különböző A jelentés szerint nagyobb közösségi kohézió­
etnikai közösségek között. Kimutatták, hogy az ra van szükség, ami az Egyesült Királyságban
emberek mindennapi életének számos aspektusa együtt élő különféle kultúrák kapcsolatain, vala­
hozzájárult a szakadékok kialakulásához: ilyen mint egymás kölcsönös ismeretén és tiszteletén
tényezők voltak például az elkülönítő oktatási in­ alapulhat: „Alapvetően fontos az állampolgári
tézmények, önkéntes testületek és foglalkoztatá­ tudatosság növelése néhány közös elv alapján,
si minták, valamint a vallásgyakorlás helyszínei amelyeket a nagyobb közösség valamennyi alko­
és a nyelv. Egy pakisztáni származású, muszlim tóeleme elfogad és tiszteletben tart. Az állampol­
vallású lakos, akivel a jelentés elkészítése során gárság ilyen felfogása nagyobb értéket tulajdonít
interjút készítettek, így foglalta össze ezt a hely­ a kulturális különbségeknek." E célok elérése
zetet: „Amikor befejezzük a beszélgetést, haza­ érdekében a jelentés felhívást tartalmazott egy
megyek, és nem fogok látni többé egyetlen egy megfelelő forrásokkal támogatott országos tár­
fehér arcot sem, egészen addig, amíg vissza nem sadalmi vitára, a fiatalok nagy arányú részvéte­
jövök ide a jövő héten." A jelentésben az alábbi lével, és kifejezésre juttatta azt a reményt, hogy
megfogalmazás olvasható: ez a vita az állampolgáriság új fogalmának meg­
határozásához vezethet, s elősegíti az oktatás, a
Ebben a légkörben kevés törekvés nyilvá­ lakáskörülmények, a szabadidős tevékenységek
nul meg olyan világosan meghatározott érté­ és a foglalkoztatás koherensebb megközelítését.
kek kialakítására, amelyek mindenki számára A jelentés javaslatokat tartalmazott továbbá he­
megmutathatnák, hogy mit jelent a modern, lyi „közösségi kohéziós programok" kidolgozá­
vegyes faji összetételű Nagy-Britannia állam­ sára a kultúraközi kapcsolatok előmozdítása és
polgárának lenni, és sokan még ma is nosz­ az egymás iránti tisztelet növelése, illetve bizo­
nyos kulturális mítoszok eloszlatása érdekében,
talgiával tekintenek vissza az egyik oldalon a

A Bradfordban 2001 júliusában kitört zavargásokat a fehérek és az etnikai kisebbségi közösségek közötti helyi feszült­
ségek váltották ki.
21. FEJEZET

valamint egy újabb közösségi kohéziós bizottság sok vizsgálata alapján megállapította, hogy a ha­
felállítására, melynek feladata mindezeknek a tóságoknak nem volt összehangolt programjuk a
felügyelete (Independent Report of the Commu­ belvárosi problémák kezelésére (Scarman 1982).
nity Cohesion Review Team 2001). A leromló Más jelentések szerint nagyobb állami források
infrastruktúra és lakáshelyzet miatti elégedetlen­ ráfordítása nélkül - ami valószínűleg nem vár­
ség táplálta etnikai feszültségek 2005 végén sok ható a kormányzattól - a helyzet radikális javulá­
francia nagyvárosban is zavargásokhoz vezettek, sának kilátásai ténylegesen igen csekélyek (Mac-
újjáélesztve a bevándorlással és az etnikai cso­ gregor-Pimlott 1991).
portok közötti viszonyokkal kapcsolatos vitákat Az 1997-ben megválasztott munkáspárti kor­
egész Európában (lásd a 3 8 6 - 3 8 7 . oldalt). mányzat két nagyobb városmegújítási programot
szervezett: az egyiket az úgynevezett „Új közös­
ségi szerződés" keretében, a másikat pedig az
A városok megújulása újonnan létrehozott lakókörzet-megújítási alap
felhasználásával. A különböző speciális tevé­
Milyen módon kellene a helyi, regionális és or­ kenységek támogatására szánt egyéb pénzalapok
szágos kormányzatoknak megküzdeniük a belvá­ szintén fontos szerepet játszottak a városok meg­
rosokat megbénító komplex problémákkal? Ho­ újulásának elősegítésében, ideértve az országos
gyan lehet a terjeszkedő elővárosi körzetek gyors szerencsejátékokból származó összegeket, az
növekedését féken tartani a zöldterületek és a egészségügyi, foglalkoztatási és oktatási „akció­
vidék eróziójának megelőzése érdekében? A si­ zónák" létesítésének támogatását, valamint a
keres városmegújítási politika kidolgozása kü­ Housing Corporation által új szociális lakásprog­
lönösen nagy kihívást jelent, mivel egyidejűleg ramok megvalósításához biztosított pénzt, mely­
több fronton indítandó akciókat követel. nek 60 százalékát lakásfelújításokra kell fordíta­
Az Egyesült Királyságban országos programok ni. A jelenlegi és a régebbi programok között fon­
egész sorát indították be - az épületek tulajdo­ tos különbséget jelent, hogy a korábbi programok
nosaik által történő renoválását lehetővé tevő a regeneráció fizikai aspektusaira koncentráltak,
pénzalapok biztosításával és az üzleti vállalko­ különös tekintettel a lakáshelyzetre, míg az újabb
zásokat vonzó adókedvezményekkel támogatva programok igyekeznek ösztönözni mind a társa­
- a belvárosok sorsának jobbra fordítása érde­ dalmi, mind a gazdasági regenerálódást.
kében. Az utóbbi néhány évtized során számos Az „Új közösségi szerződés" a munkáspárti kor­
kormányprogram indult a városi regeneráció kü­ mányzat 1998-ban útnak indított zászlóshajója a
lönféle módszereinek ösztönzésére. A konzerva­ megújítási programok sorában. Ennek keretében
tív kormány 1988-ban meghirdetett Akció a vá­ jelenleg 39 közösségi projekt van folyamatban
rosokért elnevezésű programja például inkább a az Egyesült Királyság területén, amelyekre az el­
magánbefektetésektől és a szabadpiaci erők mű­ múlt évek során körülbelül kétmilliárd fontot
ködésétől várta a javulást, mintsem az állami be­ fordítottak. A program fő célja a legszegényebb
avatkozástól. A gazdasági szereplők érdeklődése területek hátrányainak csökkentése, öt kiemelt
azonban sokkal lanyhábbnak bizonyult a vártnál. problémára koncentrálva: a gyér foglalkoztatási
A belvárosokban felmerülő, egymással összefo­ kilátásokra, a bűnözés magas szintjére, a gyen~
nódó, sokrétű problémák miatt ugyanis sok ilyen oktatási teljesítményekre, a lakosság rossz egész­
programot gyakran abbahagynak vagy másokkal ségi állapotára, valamint a lakáskörülmények és
váltanak fel, amikor az eredmények nem mutat­ a fizikai környezet leromlására.
koznak meg elég hamar. A 2001-ben létrehozott lakókörzet-megújít'
Egyes vizsgálatok azt jelzik, hogy a magán­ alap felhasználása a legrosszabb helyzetű térsé­
vállalkozások ösztönzése a megoldásban való gekre koncentrál. 2005-ig körülbelül 1,875 mi
részvételre - néhány kiemelt, „bemutató jelle­ liárd fontot helyeztek el ebben az alapban, ami
gű" program kivételével - nem bizonyult haté­ további hozzájárulásként kell felhasználni az
kony módszernek a városközpontokban kialaku­ egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló ko~
ló alapvető társadalmi problémák megoldására. mányprogram megvalósításához. A lakókörzet
A belvárosokban olyan sok hátrányos körülmény megújítási alap célja a 88 legrosszabb helyzetben
áll fenn együttesen, hogy miután a hanyatlás fo­ lévő önkormányzat segítése, együttműködésben
lyamata megindult, ennek visszafordítása min­ azok helyi stratégiai partnereivel a szolgáltatá
den esetben rendkívül nehéz. A városközpontok sok fejlesztésében, ily módon csökkentve e hát
hanyatlásával kapcsolatban több vizsgálat folyt. rányos helyzetű térségek és Anglia többi rés"
Az 1982. évi Scarman-jelentés például az egy év­ között létrejött szakadékot (Neighbourhood Re­
vel korábban Londonban kitört brixtoni zavargá­ newal Unit 2004).
t

VAROSOK ES VÁROSI TEREK

Az ilyen programok hatékonyságát illetően kényszerítették, hogy átköltözzenek onnan egy


azonban számos kérdés nyitva marad: Hogyan olyan - számukra legtöbbször még nagyobb fokú
nyerhetik meg a felülről lefelé irányuló kormány­ társadalmi kirekesztődést jelentő - körzetbe,
zati programok a helyi közösség támogatását és amit inkább megengedhettek maguknak. Az An­
részvételét a feladatok megoldásában, ami rend­ derson által meginterjúvolt fekete lakosok elkese­
szerint döntő fontosságú a sikerhez? Az állami redetten tiltakoztak a fiatal fehér középosztálybe­
pénzráfordítások vajon csakugyan ösztönzik-e a liek beáramlása ellen, akiket felelősnek tartottak
helyi gazdasági vállalkozásokat, és valóban te­ a szegényeket elűző változásokért.
remtenek-e új állásokat? A regenerációs progra­ Az újonnan beköltözött fehérek az olcsó „an­
mok hogyan akadályozhatják meg, hogy a prob­ tik" lakásokat és a belvárosi munkahelyekhez
lémák csupán átkerüljenek az egyik körzetből a való könnyebb hozzájutást keresték itt, és diva­
másikba? (Weaver 2001) tos városi életmódot igyekeztek folytatni. A faji és
etnikai különbségeket illetően „nyitott gondolko­
dásúnak" vallották magukat; a valóságban azon­
Felújítás és a városi terek ban kevés barátkozásra került sor az új és a régi
„ újrahasznosítása " lakosok között, kivéve ha ugyanahhoz a társadal­
mi osztályhoz tartoztak. Mivel a fekete lakosok
A városi terek újrahasznosítása (urban recycling) többsége szegény volt, a fehérek pedig a közép­
- a régi épületek újjáépítése vagy újakkal való ki­ osztályhoz tartoztak, az osztálykülönbségeket
cserélése és a korábban már beépített területek új csak súlyosbították az etnikai különbségek. Kö­
célokra való hasznosítása - gyakori programmá zéposztálybeli feketék is éltek a körzetben, ám
vált a nagyvárosokban. Ez esetenként nagyobb, a többségük - akik megengedhették maguknak,
tervszerű programok részeként valósul meg, de hogy inkább elővárosi életmódot válasszanak
gyakrabban fordul elő a felújítás (gentrification), - elköltözött, attól félve, hogy a fehérek részé­
ami a lepusztult városi körzetekben levő épüle­ ről ugyanolyan bánásmódban részesülnek, mint
teknek a magasabb jövedelmű lakossági csopor­ az alsóbb osztályokhoz tartozó feketék. Idővel az
tok számára történő felújítását, továbbá az álta­ egész körzet fokozatosan fehér középosztálybeli
luk igényelt szolgáltatások beindítását, például enklávévá alakult át.
üzletek és éttermek megnyitását jelenti. A belvá­ A felújítás mögött meghúzódó okok egyike de­
rosi területek ilyen jellegű felújítására igen sok mográfiai természetű. A fiatal diplomások egyre
nagyvárosban sor került Nagy Britanniában, az későbbre tolják ki a házasságkötés és a családala­
USA-ban és más fejlett országokban, s úgy tűnik, pítás időpontját, s ennek eredményeként az egye­
hogy ez a tendencia folytatódni fog a következő dülállók és a gyermektelen párok számára több
években is. lakásra van szükség, mint amennyi korábban a
Az USA-ban Elijah Anderson szociológus
Streetwise: Race, Class, and Change in an Ur­
ban Community [Az utca törvényei: faj, osztály
és egy városi közösség átalakulása, 1990) című
könyvében elemezte a felújítás hatásait. Vala­
mely körzet felújítása általában növeli a város­
rész értékét, de ritkán emeli alacsony jövedel­
mű lakóinak életszínvonalát, akik rendszerint
kénytelenek elköltözni onnan. Az Anderson ál­
tal tanulmányozott philadelphiai lakókörzet fel­
újítása sok fekete lakost érintett: több mint ezer
ember kényszerült távozásra. Noha azt ígérték
nekik, hogy lepusztult lakásaik helyén alacsony
árfekvésű modern lakások fognak épülni, ame­
lyeknek a megvásárlásához elsőként fogják meg­
kapni a lehetőséget, ma ott nagy irodaházak és
egy középiskola épületei állnak.
Azok a szegény lakosok, akik továbbra is a kör­
zetben maradtak, részesültek némi jótétemény­
ben a megjavult közbiztonság és a jobb iskolák
révén, de a felújítás eredményeként bekövetke­ A londoni Dockland jó példa a városi terek
zett adó- és lakbéremelkedések végül őket is arra újrahasznosítására.
708 21FEJEZET
«
nagyobb családok számára kellett. Az Egyesült is látható. Ám a csillogás közepette még mindig
Királyságban a kormány előrejelzése szerint 1996 vannak lepusztult épületek és szeméttel borított,
és 2021 között további 3,8 millió új háztartás jön parlagon heverő földterületek. Az irodaépületek
majd létre (Urban Task Force 1999). Mivel a fia­ jelentős része gyakran üresen áll, és ugyanez a
talok később alapítanak családot és karrierjük helyzet az új lakások egy részével is, amelyek
érdekében gyakran sokat túlóráznak a belvárosi eladhatatlannak bizonyultak azon az áron, amit
irodaépületekben, az elővárosi élet számukra in­ kapni akartak érte. A Docklands körzetében ma
kább kényelmetlen, mintsem előnyös. A jómódú is találhatók olyan lakások, amelyek a legrosz-
gyermektelen párok megengedhetik maguknak a szabbak közé tartoznak az országban, de az ilyen
drágább lakást a felújított belvárosi körzetekben, körülmények között élő lakosok azt állítják, hogy
sőt úgy is dönthetnek, hogy a magas színvonalú a körülöttük zajló nagyszabású építkezésekből
kulturális, étkezési és szórakozási lehetőségekre vajmi kevés előnyük származik.
épülő életmódot alakítanak ki maguknak a város­
központokban. Az idősebb házaspárok, akiknek / A sport szerepével a városok újjáépítésében a
a gyermekei már kirepültek otthonról, hasonló 7 1 8 - 7 2 0 . oldalon foglalkozunk, a Brit Nemzet­
okokból szintén kísértést érezhetnek a belvárosi közösség 2002. évi manchesteri sportrendez­
kerületekbe való visszaköltözésre. vényeinek példáján keresztül.
Fontos megjegyeznünk, hogy a felújítás folya­
mata párhuzamosan megy végbe egy másik, ko­ Az USA-ban az ingatlanfejlesztők felvásárolják
rábban tárgyalt trend érvényesülésével: a városi az elhagyott ipari csarnokokat a nagyvárosokban,
gazdasági élet súlypontja az ipari termelésről át­ Milwaukee-tól Philadelphiáig, és átformálják
helyeződik a különféle szolgáltatási ágazatok­ őket drága lakóépületekké, elegáns lakosztályok­
ra. Az ilyen gazdasági változások áldozatainak kal. Baltimore és Pittsburgh sorvadó városköz­
a gondjaival való törődés kritikus fontosságú a pontjában a városmegújítás egyik diadalaként
nagyvárosok túlélése szempontjából. ünnepelték az élettel teli közterületek kialakítá­
Londonban korábban a dokkokat magában sát. Mindazonáltal nehéz leplezni a szegénysé­
foglaló városrész, a Docklands figyelemreméltó get, ami az ilyen újjáélesztett városközpontoktól
példát nyújt a városi terek újrahasznosítására. csupán egy-két utcányira levő körzetekben to­
A Docklands körzete London keleti részén egy vábbra is fennmarad.
olyan, körülbelül 8,5 négyzetmérföldnyi terü­ Richard Sennett A szem lelkiismerete [The Con­
letet foglal el a Temze mentén, amely a dokkok science of the Eye, 1993J című könyvében a Dock­
bezárásával és az ipar hanyatlásával elveszítet­ lands megújításához hasonló ingatlanfejlesztési
te gazdasági funkcióját. Közel fekszik London programok ellen érvel: szerinte a várostervezők­
pénzügyi központjához, a Cityhez, de a másik ol­ nek arra kellene törekedniük, hogy megőrizzék
dalon szegény munkásosztálybeli lakosságú kör­ azt, amit ő „emberbarát városnak" (the humane
zetekkel érintkezik. Az 1960-as évek óta mind­ city) nevez, vagy visszatérjenek ahhoz. A nagy,
máig heves viták folynak arról, hogy mi történjen személytelen épületek sok városban olyan hatás­
ezzel a területtel. A Docklands területén vagy sal vannak az emberekre, hogy inkább befelé for­
annak a közelében lakók közül sokan örömmel dulnak, nem pedig egymás felé. A városok azon­
fogadták a szegény lakosok érdekeit védő közös­ ban fordított hatást is elérhetnek: változatos kul­
ségfejlesztési programok keretében megindított túrákkal és életmódokkal hozva kapcsolatba az
újrahasznosítási törekvéseket. Ebben az esetben embereket, mindenkit nyitottá tehetnek egymás
a Docklands Development Corporation 1981-ben iránt. Olyan városi utcák megteremtésére kellene
történt létrehozásával a régió központi szerephez törekedni, amelyek nemcsak hogy nem félelme­
jutott a konzervatív kormánynak abban a stra­ tesek, de „tele vannak élettel", amit „a forgalom
tégiájában, hogy a magánvállalkozásokat vezető ütőereiként, a járművek rohanó áradatával nem
szerep vállalására ösztönözze a városmegújítási képesek biztosítani". Az elővárosi bevásárlóköz­
programokban. Ennek érdekében céltudatosan pontjai szabványosított utcácskáikkal és üzle­
fellazították a tervezéssel kapcsolatos előíráso­ teikkel éppen olyan távol esnek az „emberbarát
kat és szabályozásokat. A körzetet ma modern város" eszméjétől, mint a nagy átmenő forgalmú
épületek töltik meg, amelyek gyakran igen me­ főútvonalak. Sennett szerint ezek helyett inkább
rész építészeti tervek alapján készültek. Korábbi az olyan régi városközpontokról kellene példát
áruházakat luxuslakásokká alakítottak át és mel­ vennünk, amilyenek sok olaszországi városban
lettük új lakótömböket emeltek. A Canary Wharf megtalálhatók, mert ezek emberi léptékűek, és
elnevezésű folyami kikötőnél felépült egy igen változatosság a formatervezés eleganciájával pá
magas irodaház, ami London sok más részéről rosul bennük.
VAROSOK ES VÁROSI TEREK

Urbanizáció a fejlődő világban akik nem. A globális gazdaság csomópontjaiként


betöltött funkciójuk mellett a megapoliszok „a
A világ városlakó népességének lélekszáma népesség minden, az életben maradásért küzdő
2030-ra megközelítheti az 5 milliárd főt. Az szegmensének a gyűjtőhelyeivé válnak".
ENSZ becslései szerint - mint a 700. oldalon Miért ennyivel nagyobb a városok növekedé­
levő 21.1. táblázat mutatja - a városlakók közül si üteme a világ kevésbé fejlett régióiban, mint
4 milliárdnyian a fejlődő világ nagyvárosaiban másutt? Ennek magyarázatához elsősorban két
fognak élni. A világ leendő „megapoliszainak" tényezőt kell számításba vennünk. Először is, a
térképén (21.1. ábra) látható, hogy a közül a 22 lakosság növekedési aránya a fejlődő országok­
nagyváros közül, amelyeknek a lakossága 2015- ban magasabb, mint az iparosodott államok ese­
ben az előrejelzések szerint meg fogja haladni a tében (lásd a 22., „Környezeti kockázatok" című
10 millió főt, csak néhány lesz a mai „fejlett" or­ fejezetben). A városok növekedését a már ott élő
szágokban. lakosság termékenysége táplálja.
Manuel Castells (2005) a megapoliszok ki­ Másodszor: a vidéki területekről tömeges belső
alakulását tekinti a harmadik évezredben foly­ népvándorlás irányul a nagyvárosokba, mint pél­
tatódó urbanizáció egyik legfőbb jellemzőjének. dául a keretes írásunkban bemutatott, napjaink­
Ezeknek a fontosságát nem csupán a méretük ban kialakuló Hongkong-Guangdong megapolisz
határozza meg - bár óriási konglomerátumok -, esetében is. Az emberek a fejlődő világban vagy
hanem az is, hogy hatalmas emberi populáció­ azért vándorolnak a nagyvárosokba, mert hagyo­
kat kapcsolhatnak be közvetlenül a globális gaz­ mányos vidéki termelési rendszerük felbomlott,
daság vérkeringésébe. A megapoliszok intenzív, vagy pedig azért, mert a városi körzetek jobb
koncentrált emberi tevékenység helyszínei, ame­ megélhetési lehetőségeket nyújtanak. A vidéki
lyek a politika, a média, a kommunikáció, a pénz­ szegénység sok embert késztet arra, hogy meg­
ügyek és a termelés hálózatainak csomópontjait próbálkozzon a városi élettel. Ezek eredetileg
alkotják. Castells szerint a megapoliszok mág­ gyakran csak viszonylag rövid időre költöznek a
nesként funkcionálnak azokban az országokban városokba, azzal a feltett szándékkal, hogy miu­
vagy régiókban, amelyekben elhelyezkednek. tán elegendő pénzt kerestek, visszatérnek a falva­
Az emberek különböző okokból vonzódnak a ikba. Egyesek közülük ezt valóban meg is teszik,
nagyvárosi körzetekhez: a megapoliszokban sok de a legtöbben maradni kényszerülnek, miután
olyan ember él, akik sikeresen bekapcsolódnak korábbi közösségeikben valamilyen okból már
a globális rendszerekbe, de olyanok is akadnak, elveszítették a helyüket.

27.7. ábra A 2015-ben várhatóan 10 millió főt meghaladó lélekszámú 22 nagyváros

Los Angeles
(Egyesült Államok)
12,9

Forrás: UN 2003.
710 21. FEJEZET

Egy megapolisz kialakulása

A történelem egyik legnagyobb városi települése a globális gazdasággal. Másodszor: ahogy Hong­
napjainkban alakul ki Ázsiában, egy 50 ezer négy­ kong gazdasági bázisa áttevődik a feldolgozóipar­
zetkilométernyi területen, Hongkongtól a Gyöngy ról a szolgáltatásokra, globális üzleti és pénzügyi
folyó deltájáig és Makaóig nyújtózkodva. Noha központként betöltött szerepe egyre fontosabbá
ennek a régiónak nincs hivatalos neve vagy egye­ válik. Végül, a hongkongi vállalkozók az 1980-as
sített közigazgatási struktúrája, 1995-ben már évek közepén megindították az iparosítás folya­
50 millió ember élt itt. Manuel Castells szerint ez matát a Gyöngy folyó deltájában, ami az 1990-
a megapolisz lesz a 21. század egyik legjelentő­ es években elképesztő ütemben folytatódott, és
sebb ipari, üzleti és kulturális központja. az évtized közepén az itt létrehozott húszezer
Castells számos egymással összefüggő ténye­ feldolgozóipari üzemben és tízezer egyéb válla­
zőt mutat ki, amelyek segítenek megérteni ennek latnál már több mint hatmillió embert foglalkoz­
az óriási városi konglomerátumnak a kialakulását. tattak. A „példátlan városi robbanás" ezeknek
Először is, Kína gazdasági átalakuláson megy át az egymást átfedő folyamatoknak az eredménye
és Hongkong egyike a legfontosabb „csomópon­ (Castells 2005).
toknak", amelyek a hatalmas országot összekötik

Az urbanizálódás veszélyei hoz. Valószínűtlen, hogy mindezek megteremt­


a fejlődő világban hetők a formális gazdaság keretein belül. Egyes
elemzők szerint az elkövetkező években különös
Gazdasági következmények figyelmet kell fordítani a burjánzó fekete gazda­
ság legalizálására vagy szabályozására, főként
Ahogy a képzetlen mezőgazdasági dolgozók egy­ azokon a helyeken, ahol a „fölös" munkaerő vár­
re nagyobb számban vándorolnak a városokba, hatólag koncentrálódni fog.
a legális gazdaság gyakran nehezen képes be­
fogadni a beáramló tömegeket a munkaerő-állo­
mányba. A fejlődő világ legtöbb nagyvárosában Környezeti kockázatok
az informális gazdaság szippantja fel a legális
munkahelyet nem találó embereket. Az infor­ A gyorsan terjeszkedő városok a fejlődő országok­
mális szektor vagy fekete gazdaság a feldolgozó­ ban óriási mértékben különböznek az iparosodott
iparban és az építőiparban adódó alkalmi mun­ világ nagyvárosaitól. Noha a városi lakosságnak
káktól a kiskereskedelmi tevékenységig igen mindenütt szembe kell néznie környezeti problé­
sokféle lehetőséget nyújt arra, hogy a szegény és mákkal, itt különösen komoly veszélyeknek van
képzetlen dolgozók valami csekély jövedelem­ kitéve. A szennyezett környezet és a lakáshiány
hez jussanak. mellett a kevésbé fejlett országok nagyvárosainak
A fekete gazdaságban nyíló lehetőségek fontos krónikus problémái közé tartozik a nem megfele­
szerepet játszanak családok ezreinek a létfenn­ lő higiénia és a bizonytalan vízellátás is.
tartásában a városi körülmények között, ám meg­ Sok helyen a lakáshiány az egyik legégetőbb
vannak a problematikus vonásai is. Az informális probléma. Az olyan nagyvárosok, mint például
gazdaság nem fizet adót és szabályozatlan, továb­ Kalkutta és Sáo Paulo, rendkívüli mértékben túl­
bá kevésbé termelékeny, mint a formális gazda­ népesedtek: a belső migráció aránya túlságosan
ság. Azok az országok, ahol a gazdasági tevékeny­ magas ahhoz, hogy mindenki számára állandó
ség nagyrészt ebben a szektorban koncentrálódik, lakást lennének képesek biztosítani. A beván­
nem jutnak hozzá a számukra nagyon is szüksé­ dorlók a városok körül gomba módra növekedő
ges adóbevételekhez. A termelékenység alacsony nyomornegyedekben zsúfolódnak össze. A nyu­
színvonala emellett árt az általános gazdaságnak gati nagyvárosokban az újonnan jöttek leggyak­
is: az informális gazdasági tevékenységek útján rabban a városközpont közelében telepednek le,
létrehozott GDP aránya jóval alacsonyabb, mint a fejlődő országokban azonban ennek éppen az
az ebben a szektorban foglalkoztatott lakosság ellenkezője történik: itt a bevándorlók a városok
százalékos aránya. „fertőző övezetének" nevezett külterületeket né­
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési pesítik be. A nagyvárosok peremén mindenütt,
Szervezet becslései szerint 2025-ben a fejlődő ahol van egy kis hely, zsákokból, hullámpapírból
világ nagyvárosaiban egymilliárd új állásra lesz és más csomagolóanyagokból összetákolt nyo­
szükség a várható népességszaporulat eltartásá­ morúságos lakóhelyek nőnek ki a földből.
VAROSOK ES VÁROSI TEREK

1996-ban Sáo Paulóban egyes becslések sze­ sával, az utak burkolásával és postacímek rend­
rint 5,4 millióval kevesebb lakható otthon volt szeresítésével - a körülményeken. Mások attól
a kelleténél. Más tudósok úgy vélik, hogy ha a tartanak, hogy az ideiglenesen összetákolt bó­
„lakható lakás" meghatározását szorosabban ér­ dévárosok lényegében lakhatatlanok maradnak,
telmezzük, akkor ez a hiány akár húszmillióra is és szerintük le kell bontani őket, hogy helyet te­
rúghat. Az 1980-as évek óta a krónikus lakáshi­ remtsenek a szegény családok számára felépíten­
ány Sáo Paulóban önkényes „lakásfoglalási hul­ dő megfelelő lakásoknak.
lámokat" vált ki: a hajléktalan családok időnként A túlzsúfoltság és a túlzott mértékű beépített­
tömegesen „beköltöznek" az üresen álló, elha­ ség sok nagyvárosban komoly környezeti problé­
gyott szállodákba, irodaházakba és kormányzati mákhoz vezet. Erre Mexikóváros nyújtja a legjobb
épületekbe. Sok család úgy véli, hogy jobb több példát. Itt a város területének már 94 százaléka
száz más emberrel osztozni a korlátozott főzési be van építve, és csupán 6 százaléknyi zöldte­
és tisztálkodási lehetőségeken, mint az utcákon rület maradt. A „zöld zónák" (a parkok és más
vagy a bádogvárosokban (favelas), a városok pe­ nyílt zöldterületek) aránya jóval alatta marad a
remén létesült nyomornegyedekben élni. legsűrűbben lakott észak-amerikai vagy európai
A városi és regionális önkormányzatokra a városok hasonló arányának. A város egyébként
kevésbé fejlett országokban erős nyomás nehe­ is rossz állapotú közútjait ellepő autók, buszok
zedik, hogy megpróbáljanak lépést tartani a fel­ és teherautók kipufogóiból és az ipari létesítmé­
tornyosuló lakásigényekkel. A Sáo Paulóhoz ha­ nyekből származó levegőszennyezés egyre sú­
sonló nagyvárosokban a lakásügyi hatóságok és a lyosabb problémát jelent.
helyi önkormányzatok körében mindenütt viták Egyes becslések szerint Mexikóvárosban élni
folynak a lakásproblémák kezeléséről. Egyesek egyenlő azzal, mintha naponta negyven cigaret­
szerint az a leginkább járható út, ha a favelákon tát szívna el valaki. A levegőszennyezés 1992
belül próbálnak javítani - például az elektromos márciusában érte el a valaha mért legmagasabb
áramszolgáltatás és a folyóvíz-ellátás biztosítá­ szintet. Míg az ózonszintet csak a 100 pontos ér-

A környezetszennyezés egyre veszélyesebbé teszi a nagyvárosi életet, különösen a legszegényebb emberek számára.
VJ

712 I 21. FEJEZET

ték alatt szokás egészségügyi szempontból „ki­ Másodszor: a globalizáció fontos lehetőségeket
elégítőnek" tekinteni, abban a hónapban ez itt teremt a városok számára a fejlődő országokban
398 pontra emelkedett. A kormánynak el kellett is. A gazdasági integráció révén a városok szerte
rendelnie az üzemek ideiglenes bezárását, az a világon képesek belépni a nemzetközi piacok­
iskolákat is bezárták, és az autók 40 százalékát ra, felkínálva saját lehetőségeiket a beruházások
- váltakozó rendszerben - kitiltották az utcákról. és fejlesztés helyszíneként, és a nemzetállamok
határain átnyúló gazdasági kapcsolatokat léte­
síthetnek. A globalizáció képviseli az egyik leg­
Társadalmi hatások dinamikusabb lehetőséget arra, hogy a növekvő
városi központok a gazdasági fejlődés és az in­
A fejlődő világban sok városi körzet túlzsúfolt és nováció legfőbb motorjává váljanak. A fejlődő
forráshiánnyal küzd. Széles körű a szegénység, világ sok nagyvárosa - mint rövidesen látni fog­
és a meglévő szociális szolgáltatások nem tudnak juk - valójában máris jó úton van ahhoz, hogy a
eleget tenni az egészségügyi ellátás, a családter­ világ „globális városainak" sorába lépjen.
vezési tanácsadás, valamint az oktatás és képzés
terén felmerülő igényeknek. A korosztályok ki­
egyensúlyozatlan megoszlása a fejlődő országok­ A VÁROSOK ÉS A GLOBALIZÁCIÓ
ban még súlyosbítja a szociális és gazdasági ne­
hézségeket. Az iparosodott országokhoz képest a A premodern időkben a városok önellátó egysé­
fejlődő világban a népesség jóval nagyobb része gek voltak, amelyek elkülönültek az őket körül­
tartozik a 15 év alatti korosztályhoz. A fiatalok­ vevő vidéki területektől. A fontosabb városokat
nak támogatásra és oktatásra van szükségük, de néhol útrendszerek is összekötötték, de az utazás
sok fejlődő országban hiányoznak a források az jobbára csak a kereskedők és a katonák életéhez
általánosan kötelező oktatás megvalósításához. tartozott hozzá, akiknek időnként nagyobb távol­
A szegény családok gyermekeinek sokszor egész ságokat is meg kellett tenniük. A kommunikáció
nap dolgozniuk kell, míg mások utcagyerekként a városok között korlátozott volt. Mai városaink a
próbálnak megélni, koldulva és összeszedve 2 1 . század első évtizedében ettől minden szem­
szinte bármit, amihez hozzájuthatnak. Amikor pontból eltérő képet mutatnak. A globalizáció
az utcagyerekek felserdülnek, legtöbbjük munka­ igen erős hatást gyakorol a városokra azzal, hogy
nélkülivé vagy hajléktalanná válik, vagy éppen kölcsönösen egymástól függővé teszi őket, és
egyszerre lesz munkanélküli és hajléktalan. ösztönzi a nemzeti határokon átnyúló kapcsola­
tok szaporodását is a városok között. Ma egyre
sokasodnak a nagyvárosok közötti fizikai és vir­
Az urbanizáció jövője a fejlődő világban tuális összeköttetések, és kialakulóban vannak a
városok globális hálózatai.
A fejlődő országokban - tekintettel a városok Egyesek azt jósolták, hogy a globalizáció és
előtt álló kihívások sokaságára - nehéz előre je­ az új technológiák együttesen a városok hanyat­
lezni a változások, a további fejlődés kilátásait. lásához fognak vezetni, legalábbis abban a for­
Valószínűnek tűnik, hogy a világ legnagyobb vá­ májukban, ahogyan most ismerjük őket: ennek
rosainak jó részében az életfeltételek még tovább egyik lehetőségét mutatja be a Helsinki virtual:
fognak romlani. A kép azonban nem teljes egé­ faluról szóló keretes írásunk a 714-715. oldalon.
szében negatív. Ez azért következhet be, mert a városok számos
Először is, noha a születési arányok sok ország­ hagyományos funkciója a sűrűn beépített, túl
ban magasak maradnak, a következő években az zsúfolt városi területek helyett ma betölthető a
urbanizáció előrehaladtával párhuzamosan való­ kibertérben is. A pénzügyi piacok például máris
színűleg csökkenni fog a túlnépesedés, ami vi­ elektronikussá váltak, az e-kereskedelem csök
szont fokozatosan csökkenteni fogja a további ur- kenti annak szükségességét, hogy akár a termelé­
banizálódás ütemét is. Nyugat-Afrikában például si, akár a fogyasztási központok a városok belső
az urbanizáció aránya az előző három évtized kerületeiben helyezkedjenek el, a távmunka pe­
6,3 százalékos évi növekedési szintjéről 2020-ig dig lehetővé teszi, hogy egyre nagyobb számú al­
évente 4,2 százalékra fog csökkenni. kalmazott dolgozzon inkább az otthonában, mint
valamely irodaépületben.
/ A népesség növekedésével részletesebben is A nagyvárosok jelentőségének csökkenésére
foglalkoztunk a 11., „Globális egyenlőtlenség" vonatkozó előrejelzések eddig még nem valósul­
című fejezetben, a 3 2 8 - 3 3 5 . oldalon. tak meg. A globalizáció nem kedvezőtlenül hat
a nagyvárosokra, hanem - éppen ellenkezőleg -
VÁROSOK ÉS VÁROSI TEREK

világgazdaság lüktető életű csomópontjaivá ala­ 4. Piacot biztosítanak a nemzetközi pénzügyi


kítja át őket, amelyek döntő-szerepet játszanak és más szolgáltatási ágazatok „termékeinek" adás­
az információáramlások koordinálásában, a gaz­ vételéhez vagy más formában történő értékesíté­
dasági élet irányításában, valamint az új szol­ séhez.
gáltatások és az új technológiák bevezetésében. New York, London és Tokió fejlődése más-más
Két ellentétes tendencia érvényesül egyidejűleg: történelmi utat járt be, az elmúlt két-három évti­
miközben a gazdasági tevékenység és a hatalom zedben mégis hasonló változásokat figyelhetünk
egyre jobban megoszlik az egész világon, tovább­ meg arculatuk alakulásában. A rendkívül tagolt
ra is folytatódik az erők koncentrálódása a globá­ mai világgazdaságban az ilyen típusú városok
lis városok egy részében (Castells 2005). végzik a legfontosabb tranzakciók központi irá­
nyítását. A globális városok azonban nem pusz­
tán a koordináció feladatát látják el, hanem fontos
Globális városok szerepet játszanak a termelő tevékenységek kon­
textusában is. Ma nem az anyagi javak megterme­
A szociológusok nagy figyelmet fordítanak a vá­ lése a legfontosabb funkciójuk, hanem a gazda­
rosok funkciójára az új világrend kialakulásában. sági szervezetek által a világ különböző részein
A globalizáció jelenségeit gyakran a nemzeti és elhelyezkedő üzemeik és irodáik működtetéséhez
a globális szintek elválasztásával próbálják ér­ igényelt speciális szolgáltatások biztosítása, pénz­
telmezni, ám az egyes nemzeteket éppen a világ ügyi újítások bevezetése és a piacok megszervezé­
legnagyobb városai kapcsolják be a globalizáció se. A globális városokban előállított legfőbb „ja­
főáramköreibe (Sassen 1998). Az új globális gaz­ vak" a pénzügyi és egyéb szolgáltatások.
daság működése azoknak a központoknak a háló­ A globális városok üzleti negyedei központi
zatában valósul meg, ahol a legfejlettebb szintet fórumokat nyújtanak a „termelők" különféle cso­
érik el az információs infrastruktúrák, és kialakul portjai számára a közvetlen munkakapcsolatok
a lehetőségek „hiperkoncentrációja". A globali­ felvételére egymással, gyakran beleértve a sze­
záció „hatásmechanizmusa" ezeken az irányító mélyes ismeretségek kialakítását is. A globális
központokon keresztül érvényesül. Az üzleti te­ városokban a helyi vállalkozások elvegyülnek
vékenységek, a termelés, a reklámipar és a marke­ az országos és transznacionális hatókörű vállala­
ting globális szintre való áttevődése során óriási tok, köztük a legváltozatosabb külföldi érdekelt­
mennyiségű szervezési jellegű feladat merül fel, ségek sokaságában. New York Cityben például
amelyeket a globális hálózatok fenntartásához és 350 külföldi bank és 2500 más pénzügyi profilú
továbbfejlesztéséhez el kell végezni. külföldi részvénytársaság rendelkezik fiókkal; a
A városokról és a globalizációról folyó viták városban minden negyedik banktisztviselő vala­
egyik vezető résztvevője, Saskia Sassen, a globális melyik külföldi bank alkalmazottjaként dolgozik.
város kifejezést azokra a nagyvárosokra alkalmaz­ A globális városok versenyben állnak egymással,
za, amelyekben a pénzügyi, technológiai és kon­ miközben kölcsönös függésen alapuló rendszert
zultációs szolgáltatások a legnagyobb mértékben is alkotnak: kapcsolati hálózataik részben elkü­
koncentrálódnak, és a hatalmas multinacionális lönülnek azoktól az országoktól, amelyekben el­
vállalatok központjai találhatóak. Sassen A glo­ helyezkednek.
bális város (The Gobal City, 1991) című könyvé­ Sassen munkáira más szerzők is támaszkod­
ben közzétett megállapításait három ilyen város nak, rámutatva, hogy a globalizáció előrehaladá­
- New York, London és Tokió - vizsgálatára ala­ sával egyre több város csatlakozik New Yorkhoz,
pozza. Véleménye szerint a világgazdaság jelen­ Londonhoz és Tokióhoz a „globális városok"
legi fejlődése új stratégiai szerepet alakított ki a sorában. Castells érzékletes leírást adott a főbb
legnagyobb városok számára. Ezek a városok már világvárosok többlépcsős hierarchiájának kiala­
hosszú ideje a nemzetközi kereskedelem központ­ kulásáról, amelyben az üzleti és pénzügyi szol­
jai, de ma négy új jellegzetességük figyelhető meg: gáltatások legfontosabb globális központjainak
1. „Parancsnoki harcálláspontokká" váltak, szerepét Hongkong, Szingapúr, Chicago, Frank­
ahonnan a globális gazdaság főbb folyamatait furt, Los Angeles, Milánó, Zürich és Oszaka töl­
irányítják. tik be. Ezek után következik a „rangsorban" a
2. Otthont adnak azoknak a pénzügyi és más „regionális központok" gyors fejlődésben levő
speciális szolgáltatási ágazati központoknak, főbb csomópontjainak hálózata. Az úgynevezett
amelyek ma már jelentősebb hatást gyakorolnak „feltörekvő piacokon" folyó üzleti tevékenységek
a gazdasági fejlődésre, mint az iparvállalatok. legfontosabb csomópontjaiként Castells Madrid,
3. Az újonnan kibontakozó iparágak legfőbb Sáo Paulo, Moszkva, Szöul, Dzsakarta és Buenos
kutatási és fejlesztési helyszíneként szolgálnak. Aires városát nevezte meg.
21. FEJEZET

A szociológiai képzelet alkotása: a Helsinki „virtuális falu'

Valóban szerves része a modern városi életnek a mobiltelefon-használat?

Jari Mielonen és munkatársai ezt a mottót kö­ lyeknek az igénybevételéhez a helybelieknek még
vetik: Sanoista tekoihin. Ez megközelítő fordítás­ csak személyi számítógépre sem lesz szükségük,
ban annyit jelent, hogy „nem beszélni, hanem elég lesz hozzá csupán egy mobiltelefon. Mi pedig
csinálni kell a dolgokat". Mielonen Finnország majd hátradőlve figyelhetjük, hogy az információ
egyik vezető távközlési vállalatának a műszaki korának ez a futurisztikus „faluja" ténylegesen ho­
igazgatója. Cége, a Sonera a legagresszívabb eu­ gyan működik.
rópai gazdasági szereplők egyike a vezeték nél­ Az „Arabianranta" (Arábia partja) elnevezésű
küli kommunikációs piacon. „Mindenki sokat be­ helyszín egy szélfútta, sík, nagyrészt kopár terü­
szél a lehetőségekről, de senki sem mondja azt, let, amely a valaha ott állt fazekasműhelyről kap­
hogy tessék, itt van, fogják a kezükbe és próbál­ ta a nevét. Helsinki városa már azt megelőzően
ják ki" - mondja. kijelölte ezt a térséget technológiai csomópont­
Üzletemberek, tudósok és várostervezők együtt­ ként, hogy Mielonen és kollégái dédelgetni kezd­
működésével éppen ezért dolgoznak azon, hogy ték volna vezeték nélküli csodaországgá varázslá­
a Finn-öböl zsombékos partjain létrehozott új te­ sára irányuló terveiket. Ha minden a tervek sze­
lepülést a világ első vezeték nélküli közösségévé rint halad, 2010-re körülbelül tizenkétezer főnyi
tegyék. Voltaképpen egyszerű, de izgalmas elgon­ állandó lakosság fog itt élni, hétszáz információs
dolásról van szó: Helsinki egyik új elővárosának technológiai vállalkozás ad majd munkát körül­
lakói és dolgozói számára biztosítani akarják a belül nyolcezer embernek, és négyezer diák fog
legfejlettebb vezeték nélküli infrastruktúrát és a le­ tanulni az itteni egyetemeken. Ez a „falu" fog ott­
geslegújabb vezeték nélküli szolgáltatásokat, ame­ hont adni egy olyan valóságos kísérletnek a kö-
VÁROSOK ÉS VÁROSI TEREK

zösségi hálózatépítés terén, ami az állandó ösz- netek egész folyama áramlik állandóan mindkét
szeköttetésben élés társadalmi hatásaival kapcso­ irányban a barátok között: „Hol vagy? Találkoz­
latos legérdekesebb kérdések megválaszolására zunk!" „Gyere utánam a bárba!" Lönnqvist sze­
lesz hivatott. A vezeték nélküli kommunikáció ál­ rint a gyermekei szabadabban élik az életüket,
landó jelenléte vajon összetartóbbá fogja-e tenni mint annak idején az ő generációja: „A mobil­
az embereket, vagy inkább elszigeteli egymástól kommunikációban élnek egész nap. Beépült az
a közösségek tagjait? Hogyan fogják az embe­ életmódjukba."
rek egyensúlyba hozni a magánszférához tartozó A Helsinki Műszaki Egyetemen Timo Kopo-
dolgaikat a kibővített vezeték nélküli elérhetőség maa szociológus próbálja nyomon követni az
nyilvánvaló előnyeivel? És milyen mértékű állandó ilyen irányú változásokat a finn társadalomban.
összekötöttséget fognak vajon az emberek tény­ „A spontaneitás olyan dolog, ami meg fog ma­
legesen kívánni, ha egyszer szinte korlátlan lehe­ radni - mondja. - Ez egy új generáció, akik már
tőségük nyílik erre? ezekkel a készülékekkel együtt nőttek fel, és az
Az építkezések első hulláma már megkezdő­ életük összekapcsolódik velük." Kopomaa a fia­
dött: épülnek az új irodaépületek és lakások. [...] tal telefonhasználók egy csoportját vizsgálta, és
Avasbeton és acél pillérek között a Sonera és part­ több újfajta jellegzetességet figyelt meg az élet­
nerei - az IBM, a Digia nevű helyi szoftvergyártó stílusukban. A mai társadalom a réginél talán
cég és az európai központú Symbian Alliance - lét­ esetlegesebb módon működik, de ez nem jelenti
rehoznak egy kevésbé látható infrastrukturális azt, hogy a társadalmi kötelékek eltűnnének. A
keretrendszert is, amelynek megvalósításában mobiltelefonok új módon kötik össze az embere­
közreműködik az Ericsson, a Motorola, a Nokia, a ket. A fiatal „távszörfölők" gyakran tágabb társa­
Matsushita és a Psion cég is. Mindezek a vállala­ dalmi körökben mozognak, mint azok, akik nem
tok együttesen hozzák létre egészen új típusú te­ élnek az új lehetőségekkel. A jó barátok vagy a
lepülésként az Arabianranta előváros vezeték nél­ rokonok szinte állandó kapcsolatban állnak egy­
küli interaktív közösségét, ami a „Helsinki virtuális mással, és azonnal megosztják egymással élmé­
falu" (HVV) nevet viseli. Itt ki fog épülni egy helyi nyeiket, ahogy azok megtörténnek. A barátok
hálózat (LAN), melynek révén bárhol és bármikor számára ez a távintimitás új érzését adja meg, a
igen széles körű szolgáltatások lesznek elérhetők szülőknek pedig egyfajta biztonságot jelent.
mindenki számára, széles sávú száloptikai kábeles Kopomaa szerint az új, vezeték nélküli intimitás
és vezeték nélküli kapcsolatokon keresztül. A fel­ a munkahelyeket is befolyásolja. „A mobiltelefon
használók bármilyen vezeték nélküli készülék se­ fellazítja a munkanap szerkezetét - állítja. - A dol­
gítségével, de személyi számítógépek és digitális gozóknak nem kell többé olyan szigorúan meg­
televízió útján is részt vehetnek a „falu" társadal­ tervezniük a munkájukat: minden nap fokozato­
mi életében. san alakul ki, ahogy a találkozókra sort kerítenek,
A lakosok például bármikor elővehetik szemé­ amikor szükségessé válik."
lyes előjegyzési naptárukat, akárhol is vannak,
Forrás: Shaw 2001.
történetesen éppen munka közben egy számító­
gép előtt, otthon a televíziót nézve, de útközben
is, a mobiltelefonjuk segítségével. A szolgáltatá­ KÉRDÉSEK
sok tervezett választéka lehetővé teszi számukra,
hogy létrehozzák saját társadalmi szervezeteiket, 1. A Helsinki virtuális falu tervezői a várost tech­
irodai hálózataikat vagy mobil kereskedelmi szol­ nológiai utópiaként mutatják be. A mobiltele­
gáltatásaikat, és egy profilrendszer biztosítani fonos összeköttetések vajon csakugyan olyan
fogja személyes adataik ellenőrzését és frissítését drasztikus módon meg fogják-e változtatni az
akár percről-percre... életet, ahogyan ők leírják? Társadalmainkban
A virtuális falu nagyfokú mozgékonyságot biz­ milyen hatásokkal jár máris a mobiltelefonok
tosít lakosai számára, könnyeddé és soha nem használata?
tolakodóvá téve a kommunikációt. Az IBM Nor­ 2. Milyen szándékolatlan következményei lehet­
dic szakembere, Kurt Lönnqvist, akinek a gyerekei nek a mobiltelefonok használatának?
mára mobiltechnológia világában nőnek fel, úgy 3. Valóban szorosabb kapcsolatok jönnek-e lét­
véli, hogy a finn társadalom örökre megváltozott. re az emberek között a mobiltelefonok révén?
A fiatalok spontán módon szervezhetik társadal­ Hogyan teheti a mobiltechnológia elszigetel­
mi életüket. Amikor az utcán járnak, akkor is üze­ tebbé az embereket?
21. FEJEZET

Egyenlőtlenség a globális városokban zöttük. Mint Mike Davis Los Angelesben végzett
vizsgálatainak eredményeként megállapította,
Az új globális gazdaság ugyanakkor igen sok prob­ a város attitűdje „tudatosan megkeményedik" a
lémával küszködik, amelyek a globális városok­ szegényekkel szemben (Davis 1 9 9 0 , 232. o.).
ban kialakuló egyenlőtlenségek dinamikájában A mindenki számára nyitott közterületeket falak­
mutatkoznak meg a legszembetűnőbb módon. kal körülvett terek váltják fel, egyes körzetekben
A központi üzleti negyedek és az elszegényedett a „részvénytársasági citadellák" környékét lép­
belvárosi kerületek ellentéte - mint Sassen és ten-nyomon elektronikus kamerák figyelik. Da­
mások is megállapították - számos globális vá­ vis szavaival:
rosban egymással szorosan összefüggő jelensé­
gek. Az új gazdaság „növekedési szektorai", ne­ Az „érinthetetlenekkel" való kontaktus csök­
vezetesen a pénzügyi szolgáltatások, a marketing kentése érdekében a városfejlesztés során a
és az élvonalbeli technológiákra épülő ágazatok valaha élettől nyüzsgő gyalogos utcákat a for­
jóval nagyobb profitokat eredményeznek, mint a galom csatornáivá, a közparkokat pedig a haj­
hagyományos gazdasági szektorok. Miközben léktalanok és nyomorultak ideiglenes szál­
a nagyon jó módúak fizetése és egyéb juttatásai láshelyévé változtatják. Az amerikai városok
továbbra is emelkednek, az irodáikat takarító és szerkezetét [...] szisztematikusan kifordítják,
őrző személyzet bére egyre csökken. Sassen azt vagy inkább a visszájára fordítják. Az új felhő­
állítja, hogy az új globális gazdaság élvonalában karcolók és a plázák a központban koncentrá­
végzett munka „felértékelődésének" és ugyan­ lódnak, miközben az utcák képe egyre kopá-
akkor a színfalak mögötti kiszolgáló jellegű tevé­ rabbá válik. A közéleti tevékenység szigorúan
kenységek „leértékelődésének" vagyunk tanúi. funkcionális belső terekbe helyeződik át, és a
forgalom is a belső folyosókon zajlik, magán
/ A hátrányos helyzet és a társadalmi kirekesz­ biztonsági szolgálatok figyelő tekintete előtt.
tettség kérdéseivel a 10., „Szegénység, társa­
dalmi kirekesztettség és jólét" című fejezetben, Davis szerint a legszegényebb és leginkább mar­
az egyenlőtlenségekkel pedig a 11., „Globális ginalizált helyzetű lakosok számára a lehető leg­
egyenlőtlenség" című fejezetben foglalkoztunk. nagyobb mértékben „lakhatatlanná" teszik a vá­
rost. Az ülőhelyeket a buszmegállókban hordó
A piacgazdaságokban mindig számítani kell az formájúra alakítják, hogy megakadályozzák az
egyes ágazatok profittermelési képességének alvást rajtuk, a nyilvános WC-k száma kevesebb,
egyenlőtlen alakulására, ám az eltérések nagy­ mint bármelyik másik észak-amerikai városban
ságrendje az új globális gazdaságban igen ked­ és sok parkban öntözőrendszereket helyeztek
vezőtlen hatást gyakorol a társadalom életének üzembe, hogy a hajléktalanok ne tudjanak ott
számos aspektusára, a lakáskörülményektől a tanyázni. A rendőrség és a várostervezők megkí­
munkaerőpiacig. A pénzügyi és más globális sérlik a hajléktalan lakosságot kiszorítani a vá­
szolgáltatások területén alkalmazott dolgozók ros bizonyos régióiba, ám az átmeneti hajlékok
magas fizetéseket élveznek, és a lakókörzeteket, rendszeres időközönkénti elbontásával vagy el­
ahol élnek, megújítják. Ugyanakkor a hagyomá­ kobzásával valójában megteremtették a „városi
nyos ipari munkahelyek száma egyre fogy, és beduinok" új csoportját.
maga a átépítési folyamat nagy keresletet teremt
a rosszul fizetett munkára az éttermekben, szál­
lodákban és butikokban. Kevesen engedhetik Városi közigazgatás
meg maguknak, hogy az ily módon „feljavított"
a globalizáció korában
körzetekben lakjanak, ez viszont magával von­
ja az alacsony jövedelműek lakókörzeteinek ter­ A globalizációhoz hasonlóan az urbanizálódás is
jeszkedését. Miközben az üzleti központokban kétélű és ellentmondásos folyamat, amely terem­
masszív befektetések folynak az ingatlanok, va­ tő és romboló hatásokkal is jár. Egyrészt lehető­
lamint a távközlési és egyéb szolgáltatások fej­ vé teszi az emberek, a javak, a szolgáltatások és
lesztése terén, a marginalizálódó területekre ke­ a lehetőségek koncentrálódását, másrészt azon­
vés forrást fordítanak. ban meggyengíti a sajátos arculatú helyek, a ha­
A globális városokban „a központ és a perifé­ gyományok és a kialakult társadalmi hálózatok
ria" új térbeli elrendeződése alakul ki. Közvet­ összetartó erejét. A centralizáció és a gazdasági
lenül a hivalkodó jólét mellett mély szegénység növekedés teremtette új lehetőségek mellett fel­
húzódik meg. Noha ez a két világ egymás mellett tűnnek a marginalizálódás veszélyes hatásai is.
létezik, meglepően kevés kapcsolat áll fenn kö­ Nem csupán a fejlődő világban, hanem az iparo-
VÁROSOK ÉS VÁROSI TEREK

sodott országokban is sok városlakó szorul a le­ szociokulturális integrációjában. A globális váro­
gális foglalkoztatás, a törvények és a civil kultúra sokban több tucatnyi országból, különböző vallá­
birodalmán kívül eső perifériákra (Borja-Castells si és nyelvi háttérrel, más-más társadalmi-gazda­
1997). sági helyzetből érkező emberek találkoznak össze
egymással. Ha a kozmopolita városokra jellemző
intenzív pluralizmus érvényesülését nem segítik
A globális jelenségek kezelése elő az integráció erői, akkor a széttöredezés és az
intolerancia jelei kezdenek mutatkozni. A társa­
Noha a globalizáció súlyosbítja a városok előtt dalmi integráció megvalósítása terén - különö­
álló kihívásokat szerte a világon, megújult poli­ sen azokban az esetekben, amikor a nemzetállam
tikai szerepet is kínál a városok és a helyi önkor­ törekvéseit a társadalmi kohézió megteremtésére
mányzatok számára. Miközben a nemzetállamok történelmi, nyelvi vagy más tényezők gátolják - az
egyre kevésbé képesek a globális trendek kezelé­ egyes városok pozitív erőt képviselhetnek.
sére, a városok mindinkább fontosakká válnak. Harmadszor: a nagyvárosok a politikai képvi­
Az olyan problémák megoldása, amelyek például selet és a politikai folyamatokban való részvétel
az ökológiai kockázatokból és a pénzügyi piacok fontos helyszínei. A helyi hatóságok a globális
változékonyságából adódnak, messze meghalad­ kérdések kezelésében helyzetükből adódóan két­
ja a nemzetállamok szintjét: az egyes országok féle előnnyel is rendelkeznek a nemzetállammal
- még a leghatalmasabbak is - túlságosan „ki­ szemben: nagyobb legitimációt élveznek azok
csinyek" ahhoz, hogy szembeszálljanak ezekkel részéről, akiket képviselnek, továbbá rugalma­
az erőkkel. Ugyanakkor a nemzetállamok még sabbak az országos struktúráknál, és nagyobb
mindig túl „nagyok" ahhoz, hogy megfelelően mozgásterük van. Mint a 20. fejezetben láttuk,
kezelni tudják a kozmopolita városi térségekben ma sok állampolgár úgy érzi, hogy az országos
felmerülő szükségletek gazdag változatosságát. politikai rendszer nem megfelelően képviseli az
A helyi és városi önkormányzatok azonban ké­ érdekeit és a számára fontos ügyeket. Olyankor,
pesek lehetnek „hathatósan kezelni a globális amikor a nemzetállam túlságosan távoli ahhoz,
jelenségeket" olyan esetekben is, amikor a nem­ hogy speciális kulturális vagy regionális érdeke­
zetállam képtelen hatékonyan cselekedni (Bor­ ket képviseljen, a városi és egyéb helyi hatóságok
ja-Castells 1997). könnyebben elérhető fórumokat nyújtanak a po­
litikai tevékenységhez.
/ A politikai és társadalmi változásokra adott
válaszként fellépő társadalmi mozgalmak ki­
alakulásával a 20., „Politika, kormányzás és A városok mint politikai, gazdasági
terrorizmus" című fejezetben foglalkoztunk, a és társadalmi tényezők
669-673. oldalon.
A nagyvárosokban igen sokféle szervezet, in­
Jordi Borja és Manuel Castells (1997) azt állít­ tézmény és csoport útjai keresztezik egymást.
ják, hogy a helyi hatóságok három főbb területen A városok által nyújtott fórumokon belföldi és
tudják hatékonyan kezelni a globális problémák nemzetközi üzleti vállalkozások, potenciális be­
„begyűrűzését". Először is, a városok hozzájárul­ fektetők, kormányzati testületek, civil szerveze­
hatnak a gazdasági termelékenység és a verseny­ tek, szakmai csoportosulások, szakszervezetek és
képesség növeléséhez azáltal, hogy megfelelően mások találkoznak és kapcsolatokat építenek ki
alakítják a helyi lakosság „élőhelyét", vagyis a egymással. Ezek a kapcsolatok közös akciókhoz
gazdasági teljesítmény társadalmi alapját alkotó vezethetnek, amelyekben a városi intézmények
feltételeket és lehetőségeket. A gazdasági ver­ társadalmi „ügynökként" léphetnek fel a politi­
senyképesség az új gazdaságban a termelékeny ka, a gazdaság, a kultúra és a média szféráiban
munkavégzésre alkalmas, jól képzett munka­ egyaránt. Az utóbbi években a városok mint gaz­
erőn alapul: ahhoz, hogy a munkaerő termelé­ dasági szereplők fellépésére is egyre több példa
keny lehessen, gyermekei tanulásához erős ok­ adódik. Európában az 1970-es években bekö­
tatási rendszerre, továbbá jó tömegközlekedésre, vetkezett visszaesés óta a városok szövetségeket
megfelelő és megfizethető lakásokra, hatékony kötnek egymással a beruházások ösztönzése és új
rendfenntartásra, megbízható vészhelyzeti szol­ munkahelyek teremtése érdekében. Mára Európa
gáltatásokra és gazdag kulturális forrásokra van ötven legnagyobb városa csatlakozott az 1989-
szüksége. ben létrejött Eurocities-mozgalomhoz. Az olyan
Másodszor: a városok fontos szerepet játszanak ázsiai nagyvárosok, mint például Szöul, Szin­
a változatos összetételű, több etnikumú lakosság gapúr és Bangkok, amelyek felismerték a nem-
21. FEJEZET

A szociológiai fantázia ereje: sport és városi regeneráció

Miért sajnálhatja majd egy napon Manchester, kell költöznie a Withemshaw negyedből, miután
hogy elnyerte a nemzetközösségi játékok meg­ megvonták a támogatását. Egyre növekvő aggo­
rendezésének jogát? dalmat kelt az is, hogy az önkormányzat komoly
pénzügyi kockázatokkal néz szembe, amikor vál­
A brit nemzetközösségi sportrendezvény megren­ lalja a játékok összes költségének fedezését.
dezéséért, amit először 1930-ban szerveztek meg A manchesteri városi tanács megerősítette, hogy
a Brit Birodalom dicsőségére, nem kívánt árat kell tízmillió fontos kereskedelmi hitelt kíván igénybe
fizetniük a modern Manchester lakóinak, akik ma venni és értékes pénzügyi tartalékokat szándéko­
azzal néznek szembe, hogy megemelt helyi adó­ zik felhasználni a rendezvények finanszírozására,
kat kell fizetniük és kevesebb szolgáltatást élvez­ illetve bármilyen esetleges hiány fedezetéül. Egyes
hetnek, mert a város megkísérli előteremteni a jelentések szerint az önkormányzati tulajdonban
még hiányzó 45 millió fontot a jövő nyáron itt levő manchesteri repülőtér működtetéséből szár­
sorra kerülő esemény lebonyolításához. mazó profitot is a játékokra fordíthatják.
Miközben a szervezők ma kezdik az egy évig A tanácsosok és a lakosok egyaránt azt állítják,
tartó visszaszámlálást a játékok megnyitásáig, hogy a városi tanács részéről vállalt óriási pénz­
azt állítva, hogy újjáélesztik Manchestert és olyan ügyi terhek enyhítésére alkalmasint felemelhetik
sportlétesítmények örökségét hagyják a városra, az önkormányzatot illető adókat. Az önkormány­
ami a ma elérhető legjobb lehetőségeket való­ zatnak összesen 80 millió fontjába kerül a nem­
sítja meg, a lakosok és a városi tanács tagjai is zetközösségi játékok megrendezése. Eredetileg
tiltakoznak az ellen, hogy a bezárással fenyege­ csupán 35 millió fontnyi kiadás fedezését vállal­
tett meglévő létesítmények és szolgáltatások el­ ták, a múlt hónapban azonban az önkormányzat
veszítésével végső soron nekik kell megfizetniük elrendelte további 45 millió font ráfordítását a
ennek az árát. rendezvényekre, mivel világossá vált, hogy egyéb­
Egyes lakossági csoportok és ellenzéki politiku­ ként jelentős hiányosságok lépnének fel.
sok a Munkáspárt vezetése alatt álló manchesteri Az önkormányzat által a játékok pénzügyei­
városi tanácsban azt állítják, hogy a költségvetési nek kivizsgálásával megbízott Patrick Carter nevű
megszorítások máris érezhetőek: napirenden van milliomos üzletember jelentésében az áll, hogy
a lakásügyi hatóság legalább 14 irodájának be­ 110 millió font még mindig hiányzik a költség­
zárása és a városi önkormányzat számos alkalma­ vetésből. Az előzetes döntések értelmében ebből
zottjának elbocsátása. Kelet-Manchesterben két a kormány fedez 30 milliót, a sportfogadási be­
uszodát zárnak be, egy bokszklubnak pedig el vételekkel gazdálkodó Sport England további

A manchesteri nemzetközösségi játékokra vajon „városmegújítási játékokként" fognak emlékezni?


VAROSOK ES VÁROSI TEREK

30 milliót, és 45 milliót a manchesteri városi ta­ Az ellentét az innen csupán félmérföldnyire


nácsnak kell előteremtenie. fekvő Sports City komplexummal, ahol a nem­
Simon Ashley, a manchesteri városi tanács libe­ zetközösségi játékok nagy részét megrendezték,
rális demokrata frakciójának vezetője kijelentette: igencsak szembetűnő. Ma sok itteni lakos azon
„Megígérték nekünk, hogy a nemzetközösségi já­ tűnődik, hogy a játékok, amelyeket megrendezé­
tékok nem fogják befolyásolni a szolgáltatásokat sük idején, egy évvel ezelőtt sikerként könyveltek
és a városi adókat, de ez nem igaz. Nagyon aggó­ el, vajon ugyanolyan sikeresen hozzájárul-e éle­
dunk a játékok pénzügyeinek kezelése és a város­ tükjavításához hosszú távon is.
ra gyakorolt hatása miatt." Úgy tűnik, hogy a városi tanács mindenesetre
„A tanácsnak elő kell teremtenie további 45 ezen a véleményen van. Csak egy hete jelentették
millió fontot valahonnan, és összesen 80 milliót be, hogy a játékok 6300 új, teljes munkaidőben
akar elkölteni. Ez jelentős pénzügyi kockázatvál­ betöltendő állást hoztak létre, egy év alatt 18 mil­
lalást jelent az önkormányzat részéről, holott az lió fontos idegenforgalmi bevételi rekordot jelen­
ilyen nagyszabású sportprogramok finanszírozása tettek, és 570 milliót fordíthattak Kelet-Manches­
valójában a központi kormányzat dolga lenne." ter felújítására. A Clayton elővárosban huszonhét
„Az uszodákat és a lakáshivatalokat bezárják, éve élő Bill Booth számára azonban számos kér­
és csökkentik a szolgáltatásokat. Ha milliókat köl­ dés nyitva marad...
tünk a játékokra, az annyit jelent, hogy nem tu­ Jelenleg épül egy vadonatúj lakótömb a csator­
dunk költeni semmi másra..." na mentén. Bill Booth szerint azonban nem ez a
Forrás: Vivek Chaudhary, Guardian, megoldás: „Az új munkahelyeket száz százalékig
2 0 0 1 . július 25. üdvözölni tudom, és nem bánom, hogy új laká­
sok épülnek, amelyek új lakókat hoznak a térség­
A nemzetközösségi játékok manchesteri megren­ be. Nagyon félek azonban, hogy ezek az új in­
dezésével kapcsolatban felmerült érvek és ellen­ gatlanok túlságosan drágák lesznek a helybeliek
érvek: számára. Mindez a sok fejlesztés vajon azoknak
• Kelet-Manchester felújítása; az érdekében történik, akik itt élték le életük leg­
• a turizmus növekedése (várhatóan egymillió lá­ nagyobb részét?"
togató a játékok idején); Jim Larkin, aki szintén Claytonban, a Bank Stree­
• 170 millió fontos befektetés új létesítmények­ ten lakik, hasonló aggodalmakkal küzd: „Szinte
be, beleértve a Manchester City FC új stadionját látom, ahogy a szegényebbek majd kénytelenek
és egy új uszodát Kelet-Manchesterben; lesznek kiköltözni az olcsóbb körzetekbe, és az it­
• ötmillió fontnyi ráfordítás városszépítési kiadá­ teni problémáink áttevődnek máshová. Csak ab­
sokra; ban reménykedem, hogy a játékok idején érzett
• ötezer új (többségében ideiglenes) munkahely; lelkesedés továbbra is ki fog tartani."
• a város imázsának propagálása szerte a világon; Mindkét manchesteri lakos úgy vélekedik, hogy
• a városi adóbevételek növekedése; a játékok megrendezése évtizedek óta a legjobb
• tízmillió fontos kereskedelmi hitel; dolgot jelentette, ami Kelet-Manchester szem­
• két uszoda és egy bokszklub bezárása; pontjából történt. A közeli Beswick negyedben az
• 14 iroda bezárása a lakásügyi osztályon; emberek szintén pozitív véleményeket fogalmaz­
• 56 városi alkalmazott munkahelyének megszű­ nak meg. Barbara Taylor, egy helyi csoport veze­
nése; tője kijelentette: „A játékok révén Beswick ráke­
• a manchesteri repülőtér nyereségének a játé­ rült a térképre, és az emberek felismerték, hogy
kok finanszírozására fordítása; nem vagyunk többé a banditák vidéke. Sok pénzt
• várható megszorítások a városi költségvetésben. költöttek el magánkézben levő és önkormányzati
ingatlanokra, amelyek szociális intézmények bir­
tokába fognak kerülni. Továbbá - noha nem va­
VÁROSFELÚJÍTÁSI JÁTÉKOK? gyok nagyon biztos benne, hogy az emberek még
most is éreznék azt a büszkeséget, amit a játékok
A nemzetközösségi játékok lenyűgöző manches­ idején - többé nem beszélnek az elköltözésről.
teri stadionjától egy saroknyira található egy hosz- Látják a jövőt a maguk és gyermekeik számára."
szú sorház. A vörös téglák fénylenek a nyári nap­ A 74 éves Veronica Powell, aki egész életét Bes-
fényben: ezek valaha az északi belvárosi közössé­ wickben élte le, hasonlóképpen optimista: „Egé­
gek szimbólumának számítottak. Most azonban szen csodálatos volt, hogy megrendezhettük
a Ben Street fő jellemzői a szomorú fémrácsok az a nemzetközösségi játékokat, és ez még csak a
ablakokon, és a kísérteties, szellemvárosi csend. kezdete annak, ami folytatódni fog ebben a tér-
21. FEJEZET
c

ségben. Tíz évvel ezelőtt igen rossz időket éltünk KÉRDÉSEK


meg, szörnyű lakásokban és házakban laktunk,
és nagyon féltünk a bűnözőktől. A folyamatban 1. Milyen szerepet kellene játszania a lakosságnak
lévő újjáépítés és az épülő szállodák révén más­ a városmegújítási programokban?
fajta emberek kerülnek ide, és pénzt is hoznak 2. Kinek kell fedeznie a felújítási költségeket?
a körzetbe. Mihelyt megépül a metró, nagyon 3. Helyesen tette-e Manchester városa, hogy pá­
könnyű lesz a Manchesterbe való bejárás a mun­ lyázott a 2002. évi nemzetközösségi játékok
kahelyünkre. Azt hiszem, mindannyian nagyon jól megrendezésére?
fogunk járni."
Forrás: David Green, BBC News Online,
Manchester, 2003. július 28.

zetközi piacokra vonatkozó információk gyors ennek a világeseménynek a megrendezése két


áramlásának fontosságát, valamint a rugalmas szempontból is döntő fontosságú volt: kihangsú­
termelési és kereskedelmi struktúrák kialakításá­ lyozta a város egyéni arculatát a világ szemében,
nak szükségességét, különösen hatékony gazda­ és további lelkesedést váltott ki a városon belül
sági szereplőként jelennek meg a piacokon. a megkezdett átalakítások befejezése iránt (Bor-
Egyes nagyvárosok közép- és hosszú távú stra­ ja-Castells 1997). A sport ma másutt is fontos
tégiai terveket dolgoznak ki az előttük álló komp­ szerepet játszhat a városok újjáéledésében (Tay­
lex kihívások kezelésére. Az ilyen tervekben a lor et al. 1996). A Nemzetközi Olimpiai Bizott­
helyi közigazgatási hatóságok, a civil csoportok ság tagjaira nagy benyomást tett, hogy London
és a magángazdaság szereplői együttműködhet­ elfogadott pályázatában, amit a 2012. évi olim­
nek a városi infrastruktúra felújításában, például piai játékok megrendezésére nyújtott be a város,
világviszonylatban is jelentős események meg­ igen nagy hangsúlyt fektettek az újjáépítési fel­
rendezése kapcsán, vagy a foglalkoztatási szer­ adatokra. Londonnak a 2012-es olimpiára való
kezet átalakításában, a hagyományos ipari vál­ felkészülésében központi szerepet játszik egy
lalkozásokról a tudásalapú ágazatokra helyezve körülbelül kétszáz hektáros térség teljes felújítá­
át a hangsúlyt. Az európai városok közül Birmin­ sa a kelet-londoni Stratford városrészben, amely
gham, Amszterdam, Lyon, Lisszabon, Glasgow az Egyesült Királyság leghátrányosabb helyzetű
és Barcelona mutattak jó példákat stratégiai ter­ körzetei közé tartozik. A fenti keretes írás a 2002-
vekbe illeszkedő városfelújítási programok sike­ ben rendezett brit nemzetközösségi sportrendez­
res végrehajtásával. vények katalizátorként betöltött szerepét mutatja
be Manchester városfelújítási programjában.
Barcelona példája különösen figyelemremél­
tó. Az 1988-ban útjára indított „Barcelona 2 0 0 0 "
című gazdasági és társadalmi stratégiai terv ösz-
szehozta egymással az állami és a magán szerve­ A polgármesterek szerepe
zeteket, közös jövőképet rajzolva fel és konkrét
akciótervet nyújtva a város átalakításához. A bar­ Miközben a városok új jelentőséget kapnak a glo­
celonai önkormányzat és tíz további testület (köz­ bális rendszerben, a városi polgármesterek szere­
tük a kereskedelmi kamara, az egyetem, a városi pe is megváltozik. A nagyvárosok polgármesterei
kikötői hatóság és több szakszervezet) felügyelte a perszonalizált vezetés olyan típusát testesíthe­
a terv három fő céljának megvalósítását: Barcelo­ tik meg, ami döntő lehet a városmegújítási prog­
na bekapcsolását az európai városok hálózatába ramok előbbre vitelében és egy-egy város nem­
a kommunikációs és közlekedési infrastruktúra zetközi megítélésének javításában. Több esetben,
megjavításával, a barcelonai lakosság életminő­ amikor a városok sikeresen alakították át arcula­
ségének javítását, illetve az ipari és szolgáltatási tukat, döntő fontosságú volt a városi polgármester
szektor versenyképességének fokozását (az ígére­ szerepe. Lisszabonban és Barcelonában például a
tes új gazdasági szektorok ösztönzése mellett). polgármesterek voltak a városukat a világ figyel­
A „Barcelona 2 0 0 0 " stratégiai terv egyik sark­ mének előterébe állítására irányuló erőfeszítések
kövének letételére 1992-ben került sor, amikor a legfőbb motorjai. Hasonlóképpen, a kisebb váro­
város adott otthont az olimpiai játékoknak. Az sok polgármesterei is döntő szerepet játszhatnak
olimpia helyszíneként Barcelonának lehetősége városuk nemzetközileg ismertté tételében és az
nyílt önmaga „nemzetközivé tételére": a város új gazdasági befektetések odavonzásában.
értékeit és jövőképét egyaránt a kirakatba tették, A városi polgármesterek növekvő fontossága
hogy az egész világ láthassa. Barcelona esetében megmutatkozik az Egyesült Királyságban is. Mi-
c
VÁROSOK ÉS VÁROSI TEREK

után 1997-ben hatalomra került, a munkáspárti A polgármesterek városuk és régiójuk szószó­


kormányzat bejelentette azt a szándékát, hogy a lóiként Nagy-Britanniában és más országokban is
londoni ügyek intézésének hatáskörét átruházza növekvő befolyással rendelkeznek. A nagyvárosi
a megválasztott polgármesterre. Amióta Margaret polgármesterek gyakran egyezményeket kötnek
Thatcher 1986-ban feloszlatta a nagy-londoni vá­ a metropolisz vonzáskörzetében élő közösségek­
rosi tanácsot, a fővárosnak nem volt saját helyi kel, és ily módon képesek befolyásolni a városuk
vezetése. London első megválasztott polgármes­ határain kívül eső területeket érintő regionális
tere 2000 májusában Ken Livingstone lett, aki politikai programokat is. Az ilyen típusú part­
azóta a korábbitól világosan megkülönböztethető nerkapcsolatokra jól lehet támaszkodni például
politikát folytat. Ebbe beletartozik a tömegközle­ a külföldi befektetések odavonzásában is, vagy
kedés javítására irányuló befektetések ösztönzé­ amikor világviszonylatban jelentős események
se - részben az úgynevezett „forgalmi dugó adó" megrendezésével kapcsolatos pályázatok benyúj­
(congestion charge) beszedésével finanszírozva, tására kerül sor.
amit a London központi negyedeibe hétköznapo­
kon munkaidőben belépő járművek legnagyobb
részére kivetnek -, valamint a megfizethető la­
KÖVETKEZTETÉS: A NAGYVÁROSOK
kások biztosítása olyan „kulcsfontosságú dolgo­
SZEREPE A GLOBÁLIS KORMÁNYZÁSBAN
zók" számára, mint a tanárok és az ápolók. Living­
stone erősen szorgalmazta London sikeresnek A nagyvárosok közötti együttműködés nem kor­
bizonyult pályázatának benyújtását a 2012. évi látozódik regionális szintre. Egyre többen fel­
olimpiai játékok megrendezésére. Meggyőződé­ ismerik, hogy a nagyvárosok jelentős szerepet
se szerint az olimpia „hatékony katalizátorként játszhatnak a nemzetközi politikai, gazdasági és
fog szolgálni a változások és a városmegújítási társadalmi kérdések megoldásában, és ezt a sze­
programok megvalósításához". Hasonló törek­ repet vállalniuk is kell. A városok között kiala­
vések központi szerepet játszottak 1992-ben a kuló formális és informális hálózatok globalizá-
barcelonai olimpia, majd 2002-ben a mancheste­ ló erőként szorosabban összekapcsolják a világ
ri nemzetközösségi játékok esetében is (London elkülönülő részeit. A világ legnagyobb városait
Plan 2004). Meg kell jegyeznünk azonban, hogy érintő problémák nem elszigeteltek, hanem be­
például a manchesteri nemzetközösségi játékok ágyazódnak a globális gazdaság, a nemzetközi
sikeres hozzájárulását a város egyes részeinek migráció, az új kereskedelmi minták és a jelentős
megújításához - mint a 7 1 8 - 7 2 0 . oldalon lévő erőt képviselő információs technológiák tágabb
keretes írás mutatja - többen vitatták. kontextusába.
Az Egyesült Államokban az utóbbi évtizedekben Másutt megjegyeztük, hogy változó világunk
igen komoly gazdasági és politikai erővé váltak a komplexitása a demokratikus nemzetközi kor­
nagyvárosok polgármesterei. Amikor a fegyver­ mányzás új formáit követeli meg. A nagyváro­
használattal járó erőszak magasra szökött az ame­ sok hálózatai kiemelkedő szerepet játszhatnak
rikai városokban, több mint húsz jelentős város ezekben az új mechanizmusokban. Már ma is
polgármestere nem érte be a fegyverhasználattal létezik egy ilyen szervezet, a Városi és Helyi Ön­
kapcsolatos új törvények elfogadtatására irányu­ kormányzatok Világszövetsége (World Assembly
ló szövetségi törekvések passzív támogatásával, of Cities and Local Authorities), amely az ENSZ
hanem városa nevében beperelte a fegyvergyár­ Habitat-konferenciájával egyidejűleg ülésezik.
tókat. New York polgármestere, Rudolph Giuliani Az ehhez hasonló testületek várhatóan elő fogják
a viták valóságos viharát váltotta ki, ám egyszers­ segíteni, hogy a városi szervezetek is fokozatosan
mind elismerést is aratott sokak szemében azzal, integrálódhassanak a jelenleg főként a nemzeti
hogy „a törvényes rend" védelmének jelszavával kormányok képviselőiből összetevődő nemzet­
kemény intézkedéseket vezetett be a bűnözési közi kormányzati struktúrákba.
arányok leszorítására. Az 1990-es években New A városok növekvő részvétele magában hordja
Yorkban radikálisa csökkent az erőszakos bűncse­ a nemzetközi kapcsolatok demokratizálódásának
lekmények száma, s a hajléktalan lakosság meg- és egyben hatékonyabbá tételének lehetőségét.
rendszabályozása céljából életbe léptetett szigorú Ahogy a világ városlakó népessége tovább növek­
„életminőségi" politika átalakította a New York-i szik, mind több és több intézkedésnek és reform­
forgalmas utcák képét. A 2 0 0 1 . szeptember 11-i programnak kell a városi területeken élő lakosság
terrorista támadások után Giuliani határozott ve­ szükségleteinek kielégítésére irányulnia, melyek
zetési stílusa adta meg az alaphangot az egész vi­ megtervezésében és végrehajtásában egyaránt
lágon a média számára, és a Time magazin 2001- döntő fontosságú szerep vár a nagyvárosi önkor­
ben őt választotta „az év emberének". mányzatokra.
21. FEJEZET

ÖSSZEFOGLALÁS
1. A városszociológia korai irányzataiban a Chi­ 6. A nagyvárosokat erősen befolyásolja a globa­
cagói Iskola működése dominált, melynek lizáció. Globális városnak az olyan nagyváro­
tagjai a városi folyamatokat a biológiából szár­ sokat nevezik, mint például New York, Lon­
maztatott ökológiai modellek segítségével ta­ don és Hongkong: ezekben tömörülnek a nagy
nulmányozták. Az urbanizmus életmódként multinacionális vállalatok, valamint a pénz­
való felfogása Louis Wirth nevéhez fűződik, ügyi, technológiai és tanácsadó szolgáltatások
aki azt állította, hogy a városi életre a személy­ központjai. Az úgynevezett regionális nagy­
telenség, az emberek egymástól való eltávolo­ városok, mint például Szöul, Moszkva és Sáo
dása jellemző. Ezeket az irányzatokat számos Paulo, szintén a globális gazdaság kulcsfontos­
bírálat érte, azonban részben mindmáig to­ ságú csomópontjaivá válnak.
vább élnek. Bírálóik rámutattak, hogy a városi 7. Miközben a nagyvárosok egyre fontosabbá vál­
élet nem mindig személytelen: a városokban nak a globális gazdaságban, megváltoznak az
sok szoros személyes kötelék is kialakulhat és őket körülvevő régiókkal fennálló kapcsolataik
tovább élhet. is. A városok bizonyos mértékig elválasztód­
2. David Harvey és Manuel Castells újabb mun­ nak a régiótól és az országtól, .amelyben elhe­
kái az urbanizmus jelenségeit a szélesebb tár­ lyezkednek, és a más globális városokkal léte­
sadalommal hozzák összefüggésbe, rámutatva, sített horizontális kapcsolataik egyre nagyobb
hogy a városi folyamatok nem kezelhetők ön­ jelentőségre tesznek szert. A globális városo­
magukban. A jellegzetes nagyvárosi életmód­ kat az egyenlőtlenségek magas szintje jellem­
ban és az egyes lakókörzetek arculatában az zi. A nagyfokú gazdagság és a legmélyebb sze­
ipari kapitalizmus fejlődésének átfogó jellem­ génység egymás mellett létezik, de e két világ
zői jutnak kifejezésre. között csak minimális érintkezés valósul meg.
3. A hagyományos társadalmakban a lakosság­ 8. A nagyvárosok politikai és gazdasági ténye­
nak csupán egy csekély kisebbsége élt a váro­ zőként betöltött szerepe növekszik. Bizonyos
sokban. Az iparosodott országokban ma a vá­ globális jelenségek hatásainak kezeléséhez a
rosi lakosság aránya 60 és 90 százalék között városi önkormányzatok kedvezőbb helyzetben
van. Az urbanizmus igen gyorsan növekszik a vannak, mint a nemzeti kormányzatok. A vá­
fejlődő világban is. rosok hozzájárulhatnak a gazdasági termelé­
4. Az elővárosok és alvóvárosok terjeszkedése kenység és a versenyképesség növeléséhez,
a belvárosi körzetek hanyatlásához vezetett. előmozdíthatják a társadalmi és kulturális in­
A lakosság gazdagabb csoportjai kiköltöznek a tegrációt, és a politikai részvétel könnyebben
városközpontokból, hogy családi házakban, hozzáférhető helyszínei lehetnek. Egyes nagy­
viszonylag homogén környezetben élhesse­ városok stratégiai terveket dolgoznak ki város-
nek. Ennek folytán lepusztulási ciklus alakul megújítási és gazdasági fejlesztési programok
ki: minél jobban kibővülnek az elővárosok, végrehajtására, összekapcsolva ezeket a város
annál súlyosabbak a belvárosi körzetek la­ arculatának népszerűsítésével, például világ­
kosságát érintő problémák. Sok nagyvárosban eseményeknek adva otthont. A nagyvárosok
városmegújítási programokat hajtanak végre, polgármesterei fontos politikai erőt képvisel­
beleértve a régi épületek és egész lakókörzetek nek a városi fejlesztési programok szorgalma­
felújítását és új típusú használatra való alkal­ zásában.
massá tételét. 9. A globalizáció előrehaladtával a városok szere­
5. Jelenleg igen nagyarányú urbanizálódás folyik pe a nemzetközi kérdések kezelésében is vár­
a fejlődő országokban. A nagyvárosok ezek­ hatóan növekedni fog, ugyanis a nagyvárosok
ben a társadalmakban több lényeges szem­ problémáinak jelentős része olyan globális je­
pontból is különböznek a nyugatiaktól. Sok lenségekkel áll összefüggésben, mint a gazda­
helyen nagy tömegek élnek illegális ideiglenes sági integráció, a bevándorlás, a kereskedelem,
lakóhelyeken, rendkívül szegényes körülmé­ a közegészségügy és az információs technoló­
nyek között. Az informális vagy fekete gazda­ giák. A nagyvárosok között kialakuló regio­
ság komoly szerepet játszik a fejlődő világ szá­ nális és nemzetközi hálózatok aktívan köz­
mos nagyvárosában. Az oktatás, az egészség­ reműködhetnek a globális kormányzás olyan
ügyi ellátás és a családtervezés tekintetében a formáiban, amelyek ma még inkább csak a
kormányzatok gyakran nem képesek kielégíte­ nemzetállamok együttműködése szintjén ta­
ni a lakosság növekvő igényeit. lálhatóak meg.
c

1. Valóban idegenek gyülekezőhelye a város?


2. Milyen hatást gyakorolt a Chicagói Iskola a városi élettel kapcsolatos gondolkodásra?
3. Miért kerülnek bizonyos csoportok konfliktusba egymással a források elosztása körül a városokban?
4. Sikeresek-e a városmegújítási törekvések az Egyesült Királyságban?
5. Meg kellene-e állítani a harmadik világ urbanizálódását és a „megapoliszok" kialakulását az elnyo­
mó jellegű társadalmi feltételek miatt, amelyeket ez a folyamat létrehoz?
6. Miért kíséri mostanában olyan lelkes figyelem a megválasztott városi polgármesterek tevékenységét?

Berman, Marshall (1982): All That is Solid Melts into Air. London, Verso.
Bocock, Roger-Thompson, Kenneth (szerk.) (1992): Social and Cultural Forms of Modernity.
Cambridge, Polity.
Donald, James (1999): Imagining the Modern City. London, Athlone.
Ellin, Nan (1995): Postmodern Urbanism. Oxford, Blackwell.
Frisby, David (2001): Cityscapes of Modernity: Critical Explorations. Cambridge, Polity.
Le Gates, Richard -Stout, Frederic (szerk.) (2003): The City Reader. London, Routledge.
Kasinitz, Philip (szerk.) (1995): Metropolis: Centre and Symbol of our Times. Basingstoke, Macmillan.
Marcuse, Peter - van Kempen, Ronald (szerk.) (2000): Globalizing Cities: A New Spatial Order? Oxford,
Blackwell.
Savage, Mike -Warde, Allan (szerk.) (1993): Urban Sociology, Capitalism and Modernity. Basingstoke,
Macmillan.
Short, John Rennie (1996): The Urban Order: An Introduction to Cities, Culture and Power. Oxford,
Blackwell.
Tonkiss, Fran (2005): Space, the City and Social Theory. Cambridge, Polity.

INTERNETES FORRÁSOK

Sustainable architecture, building and culture:


http://www.sustainableabc.com
University of Leicester, Centre for Urban History:
http://www.le.ac.uk/urbanhist/index.html
The Government's Neighbourhood Renewal Unit:
http://www.neighbourhood.gov.uk/
Polgármesterek:
http://www.citymayors.com/features/euro_cities.html
H-Urban Discussion Site:
http ://h-net.msu.edu/~urban/
Radical Urban Theory:
http ://www. rut.com/
Virtual Cities Resource Centre:
http://www.casa.ucl.ac.uk/vc/velcome.htm
c

KÖRNYEZETI
KOCKÁZATOK
A KÖRNYEZET MINT SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉS
KÖZÖS KÖRNYEZETÜNK
A növekedés határai
Fenntartható fejlődés
Fogyasztás, szegénység és a környezet
Veszélyforrások
TECHNOLÓGIAI EREDETŰ KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK
Globális felmelegedés
Genetikailag módosított élelmiszerek
A globális „kockázattársadalom"

ELŐRETEKINTÉS

Összefoglalás
Megfontolandó kérdések
Ajánlott olvasmányok
Internetes források
2 0 0 4 k a r á c s o n y á n a k m á s n a p j á n brit i d ő szerint t ó v á . K a r á c s o n y m á s n a p j á n a z e l s ő jelentések
v a l a m i v e l éjjel egy ó r a e l ő t t o l y a n h a t a l m a s e r e j ű s z e r i n t 1 2 e z e r e m b e r p u s z t u l t el, k ö z t ü k sok
f ö l d r e n g é s k ö v e t k e z e t t b e a z I n d i a i - ó c e á n felszí­ n y a r a l ó n y u g a t i t u r i s t a is. N é h á n y h é t t e l később
n e alatt, a m i l y e n r e n é g y é v t i z e d e n e m volt p é l d a . a z E N S Z b e c s l é s e i m á r 1 7 5 e z e r e m b e r halálát
A f ö l d r e n g é s m e g e m e l t e a t e n g e r f e n e k e t , és t ö b b j e l e z t é k . A l e g t ö b b h a l á l e s e t I n d o n é z i á b a n követ­
s z á z k ö b k i l o m é t e r n y i v í z t ö m e g e t m o z d í t o t t el a k e z e t t b e , a h o l k ö r ü l b e l ü l 1 6 0 e z e r főre tették a z
helyéről. A rezgések keltette hatalmas árhullám, á l d o z a t o k s z á m á t . A z I n d i a i - ó c e á n e g é s z térségé­
a c u n a m i a földrengés epicentrumából kiindulva r e v o n a t k o z ó a d a t o k i g e n n a g y e l t é r é s e k e t mutat­
óránként körülbelül 8 0 0 kilométeres sebességgel n a k : a B r i t V ö r ö s k e r e s z t m e g d ö b b e n t ő becslései
kezdett tovaterjedni. Ahogy a partok közelébe s z e r i n t a c u n a m i á l d o z a t a i n a k s z á m a az egész
ért, h i r t e l e n l e l a s s u l t , m i k ö z b e n e g y r e m a g a s a b b ­ r é g i ó b a n a k á r az e g y m i l l i ó főt is megközelíthet­
ra emelkedett. Az első rengés után mindössze 15 te. S r i L a n k á n t ö b b m i n t 3 0 e z r e n pusztultak el,
p e r c c e l é r t e el a l e g k ö z e l e b b i partot, és ó r á n k é n t a k i k k ö z ü l t ö b b m i n t e z r e n m e g f u l l a d t a k , amikor
50 kilométeres sebességgel rázúdult az Észak-In­ a s z ö k ő á r l e e m e l t a v á g á n y o k r ó l egy 80 tonnás
donéziában fekvő A c e h városára és környékére, v a s ú t i s z e r e l v é n y t é s m a g a a l á t e m e t t e . Indiában
m i n d e n t l e r o m b o l v a , a m i a z ú t j á b a e s e t t . Visz- is m a j d n e m t í z e z e r főre t e s z i k a h a l á l o s áldoza­
szahúzódása után több száz méternyi szélességű t o k s z á m á t . N y u g a t felé h a l a d v a az á r h u l l á m még
sávot h a g y o t t h á t r a a s z á r a z f ö l d ö n t ö r m e l é k k e l a t á v o l i A f r i k á b a n is j e l e n t ő s p u s z t í t á s t végzett,
b o r í t v a . T h a i f ö l d e t 9 0 p e r c , S r i L a n k á t k é t óra, 1 4 0 e m b e r h a l á l á t o k o z v a a k o n t i n e n s keleti part­
a M a l d í v - s z i g e t e k e t p e d i g h á r o m és fél ó r a m ú l ­ j a i n . A z I n d i a i - ó c e á n k ö r z e t é b e n s o k millió em­
va é r t e el a szökőár, v é g ü l p e d i g - k ö r ü l b e l ü l h é t b e r vált h a j l é k t a l a n n á .
ó r á v a l k é s ő b b - e l j u t o t t az afrikai p a r t o k i g is, t ö b b
A k a r á c s o n y i c u n a m i o k o z t a g l o b á l i s katasztró­
ezer kilométernyire a rengések epicentrumától.
fa j ó l m u t a t j a , h o g y a g l o b a l i z á l t v i l á g b a n még a
A tragédia méretei n e m váltak a z o n n a l látha­
t ő l ü n k t ö b b e z e r k i l o m é t e r t á v o l s á g b a n bekövet-
KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK

k e z ő e s e m é n y e k i s n a g y h a t á s s a l l e h e t n e k a z éle­ szagaiban történt volna, akkor a csendes-óceáni


tünkre. N o h a a c u n a m i áldozatainak t ú l n y o m ó cunami-előrejelző rendszer az U S A - h o z tartozó
többségét a h e l y b e l i l a k o s o k alkották, t ö b b e z r e n Hawaii-szigetekről azonnal riasztotta volna a
k ö z ü l ü k n y u g a t i t u r i s t á k voltak, a k i k i d i l l i k u s vészhelyzetek kezeléséért felelős hatóságokat
körülmények között élvezték karácsonyi vakáció­ a veszélyeztetett országokban, ahol a megfelelő
jukat a r é g i ó b a n . Az á l d o z a t o k k ö z ö t t 1 4 9 brit i n f r a s t r u k t ú r a i s r e n d e l k e z é s r e állt v o l n a a z e m ­
állampolgár, i l l e t v e m á s o l y a n s z e m é l y volt, a k i berek kimenekítésére az érintett partszakaszok­
szoros k a p c s o l a t o k k a l k ö t ő d ö t t a z E g y e s ü l t Ki­ ról, m i e l ő t t a s z ö k ő á r odaér. (Egy h a s o n l ó k o r a i
r á l y s á g h o z : ez a l e g n a g y o b b brit e m b e r v e s z t e s é g előrejelzési rendszert nyugati szponzorok támo­
egyetlen e s e m é n y k a p c s á n a m á s o d i k világhá­ gatásával ki f o g n a k é p í t e n i a k ö z e l j ö v ő b e n az In­
ború óta. J ó v a l m e g h a l a d j a a z o k n a k a b r i t e k n e k d i a i - ó c e á n o n is.)
a számát, a k i k N e w Y o r k b a n és W a s h i n g t o n b a n a A környezetből eredő kockázatok megoszlása
2 0 0 1 . évi t e r r o r t á m a d á s o k s o r á n v e s z t e t t é k éle­ m á s k ö r n y e z e t i v e s z é l y e k e s e t é b e n i s e r ő s e n vál­
tüket. A j e l e n t ő s n y u g a t i e m b e r v e s z t e s é g b e n a tozó. N o h a a globális felmelegedés például min­
globalizációs folyamatok tükröződnek. Thaiföld, denkit érint bolygónkon, a különböző régiókban
ahol a l e g t ö b b n y a r a l ó v e n d é g e s e t t á l d o z a t u l a ez is más-más m ó d o k o n jelentkező fenyegetése­
szökőárnak, c s u p á n a z u t ó b b i k é t é v t i z e d s o r á n ket j e l e n t ( a g l o b á l i s f e l m e l e g e d é s s e l é s v á r h a t ó
vált a t ö m e g t u r i z m u s k e d v e l t ú t i c é l j á v á , a h o g y hatásaival a 7 3 9 - 7 4 3 . oldalon foglalkozunk). Az
az e m b e r e k a gazdag v i l á g b a n egyre m e s s z e b b ­ áradások sokkal több embert pusztítanak el az
re k e z d t e k u t a z n i s z a b a d s á g u k e l t ö l t é s é r e . A ka­ a l a c s o n y a n fekvő szegény országokban, például
tasztrófa á l d o z a t a i n a k m e g s e g í t é s é r e i n d í t o t t se­ B a n g l a d e s b e n , a h o l a z adott l a k á s k ö r ü l m é n y e k
gélyakciók szintén globális kiterjedésűek voltak. között a mentési infrastruktúra sokkal kevésbé
A s z e r e n c s é t l e n s é g u t á n i n a p o k b a n a világ hír­ t u d m e g k ü z d e n i a z i d ő j á r á s o k o z t a katasztrófák­
ügynökségei h e l y s z í n i b e s z á m o l ó k a t é s k é p e k e t kal, m i n t p é l d á u l a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n . A z
sugároztak s z e r t e a világon, b e m u t a t v a a s z e n ­ U S A - h o z h a s o n l ó g a z d a g a b b o r s z á g o k b a n a glo­
vedést. A gazdag o r s z á g o k b a n t ö b b m i l l i ó d o l l á r b á l i s f e l m e l e g e d é s által a p o l i t i k u s o k s z á m á r a
gyűlt ö s s z e k ö z a d a k o z á s b ó l és az egyes k o r m á ­ felvetett k é r d é s e k v a l ó s z í n ű l e g o l y a n k ö z v e t e t t
nyok h o z z á j á r u l á s a i b ó l , a m e l y e k e g y e t é r t e t t e k h a t á s o k a t is é r i n t e n e k , m i n t p é l d á u l a n ö v e k v ő
abban is, h o g y felfüggesztik a l e g s ú l y o s a b b a n bevándorlás, amire a n n a k következtében kerül
érintett o r s z á g o k á l l a m a d ó s s á g a i n a k visszafi­ sor, h o g y az e m b e r e k m e g p r ó b á l n a k m e n e k ü l n i a
zetését, t o v á b b á m e n t ő c s a p a t o k a t é s s z a k e m b e ­ veszélyeknek közvetlenebbül kitett térségekből.
reket k ü l d e n e k a r é g i ó b a . 2 0 0 5 - b e n egy j a n u á r
Másodszor: a szociológusok leírhatják, hogy
eleji n a p o n t ö b b m i l l i ó n y i a n h a g y t á k a b b a e g é s z
az emberi viselkedés különböző mintái milyen
E u r ó p á b a n azt, a m i t é p p e n c s i n á l t a k , h o g y csat­
m ó d o k o n g y a k o r o l n a k h a t á s t a t e r m é s z e t i kör­
lakozzanak a h á r o m p e r c e s c s e n d d e l kifejezett
nyezetre (Cylke 1 9 9 3 ) . N o h a kétségtelen, hogy
gyászhoz a z á l d o z a t o k e m l é k é r e .
a karácsonyi c u n a m i n e m az emberi tevékeny­
ség k ö v e t k e z m é n y e volt, ezt n e m m o n d h a t j u k
el számos más környezeti probléma esetében,
A KÖRNYEZET amelyekkel e b b e n a fejezetben foglalkozunk.
A z i p a r o s o d o t t o r s z á g o k által k i b o c s á t o t t s z e n y -
MINT SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉS
nyezés szintje például katasztrófához vezetne,
Miért kell a s z o c i o l ó g u s o k n a k é r d e k l ő d n i ü k az h a a világ s z e g é n y e b b , m é g n e m vagy c s a k ki­
ilyen e s e m é n y e k i r á n t ? A c u n a m i n y i l v á n v a l ó a n sebb mértékben iparosodott országai is h a s o n l ó
teljes m é r t é k b e n t e r m é s z e t i e s e m é n y volt, a ter­ mértékben s z e n n y e z n é k a környezetet. (Ezzel a
mészet h a t a l m a s e r e j é n e k b i z o n y í t é k a . A szo­ k é r d é s s e l k é s ő b b , a n ö v e k e d é s és a f e n n t a r t h a t ó
ciológusok a z o n b a n k ö z v e t l e n ü l é r d e k l ő d h e t n e k fejlődés t é m á j á n a k t á r g y a l á s a k o r r é s z l e t e s e b b e n
- sőt ez a k ö t e l e s s é g ü k - a t e r m é s z e t h e z , vagyis is f o g l a l k o z u n k ) . Ha a világ e l s z e g é n y e d e t t régiói
ahhoz a fizikai k ö r n y e z e t h e z f ű z ő d ő v i s z o n y u n k fel a k a r n a k z á r k ó z n i a g a z d a g a b b a k h o z , a k k o r a
iránt, a m e l y b e n é l ü n k . E l ő s z ö r is, a s z o c i o l ó g u ­ gazdag világ p o l g á r a i n a k felül k e l l v i z s g á l n i u k a z
sok s e g í t h e t n e k m e g é r t e n i , hogy a környezeti á l l a n d ó g a z d a s á g i n ö v e k e d é s s e l k a p c s o l a t o s el­
várásaikat. Egyes „zöld" (környezetvédő) szerzők
veszélyek h o g y a n o s z l a n a k m e g . N o h a a c u n a m i
azt állítják, h o g y a gazdag o r s z á g o k p o l g á r a i n a k
Ázsiában - m i n t f e n t e b b l á t t u k - a világ k ü l ö n ­
fel k e l l l é p n i ü k a fogyasztói m a g a t a r t á s e l l e n és
féle m á s r é s z e i r ő l s z á r m a z ó e m b e r e k e t i s e l p u s z ­
vissza kell térniük az egyszerűbb életmódhoz, ha
tított, az á l d o z a t o k t ú l n y o m ó t ö b b s é g e az I n d i a i ­
el akarják k e r ü l n i a g l o b á l i s ö k o l ó g i a i k a t a s z t r ó ­
óceán k ö r ü l i p a r t v i d é k e k b e n n s z ü l ö t t l a k ó j a volt.
fát (lásd p é l d á u l S c h u m a c h e r 1 9 9 1 ; S t e a d - S t e a d
Ha a földrengés a C s e n d e s - ó c e á n g a z d a g a b b or-
22. FEJEZET

1 9 9 6 ) . Szerintük a globális környezet megmen­ v e k e d é s és a f o k o z ó d ó k ö r n y e z e t s z e n n y e z é s kö­


téséhez társadalmi és technológiai változásokra v e t k e z m é n y e i r e v o n a t k o z ó a n , s z á m í t á s b a véve a
van szükség. Adottak lévén a globális szinten t e r m é s z e t i e r ő f o r r á s o k k i m e r í t é s é n e k h a t á s a i t is.
létező óriási egyenlőtlenségek, kevés esély van A v i z s g á l a t o k arra k e r e s t é k a választ, h o g y mi tör­
arra, h o g y a n a g y r é s z t a gazdag o r s z á g o k által t é n n e , h a a z 1 9 0 0 é s 1 9 7 0 k ö z ö t t k i a l a k u l t tren­
o k o z o t t k ö r n y e z e t i p r o b l é m á k m i a t t a f e j l ő d ő vi­ d e k f o l y t a t ó d n á n a k a 2 1 0 0 - i g . A számítógépes
lág s z e g é n y o r s z á g a i le f o g n a k m o n d a n i a saját m o d e l l e k b e b e v i t t a d a t o k a t úgy variálták, hogy
g a z d a s á g i n ö v e k e d é s ü k r ő l . A s z o c i o l ó g i a segít­ az e r e d m é n y e k - a s z á m í t á s b a v e t t t é n y e z ő k kü­
ségével tanulmányozhatjuk, hogy a környezeti l ö n b ö z ő m é r t é k ű n ö v e k e d é s é t ő l függően - külön­
p r o b l é m á k h o g y a n függnek ö s s z e a v á l t o z ó társa­ féle l e h e t s é g e s k ö v e t k e z m é n y e k r e m u t a s s a n a k
dalmi trendekkel. rá. A k u t a t ó k úgy t a l á l t á k , h o g y b á r m e l y változó
E b b e n a f e j e z e t b e n a t e r m é s z e t i k ö r n y e z e t e t fe­ é r t é k é n e k m ó d o s í t á s a k o r k ö r n y e z e t i válság kö­
n y e g e t ő á l t a l á n o s a b b v e s z é l y e k k e l foglalkozunk, v e t k e z i k b e . A R ó m a i K l u b j e l e n t é s é n e k legfőbb
amelyek többségét - a c u n a m i t ó l eltérően - ma­ k o n k l ú z i ó j a az volt, h o g y az ipari n ö v e k e d é s ará­
guk az e m b e r e k o k o z z á k . F e l t e s s z ü k a k é r d é s t , n y a n e m k o m p a t i b i l i s a világ e r ő f o r r á s a i n a k véges
h o g y a fogyasztás j e l e n l e g i s z i n t j e v a j o n fenntart­ t e r m é s z e t é v e l é s b o l y g ó n k n é p e s s é g e l t a r t ó , illetve
ható-e, m a j d m e g v i z s g á l u n k n é h á n y a t a k ö r n y e ­ s z e n n y e z é s f e l d o l g o z á s i k é p e s s é g é v e l . A jelentés
z e t ü n k e t f e n y e g e t ő főbb v e s z é l y e k k ö z ü l , k ö z t ü k r á m u t a t o t t , h o g y „a n é p e s s é g , az ipari termelés,
a s z e n n y e z é s , a h u l l a d é k o k p r o b l é m á j á t és a for­ a k ö r n y e z e t s z e n n y e z é s , az é l e l m i s z e r - t e r m e l é s
r á s o k k i m e r ü l é s é t , s v é g ü l sorra v e s z ü n k a leg­ és a f o r r á s k i z s á k m á n y o l á s " j e l e n l e g i növekedési
fontosabb környezeti kockázatokat, amelyekkel szintje n e m tartható fenn.
m a s z e m b e kell n é z n ü n k . A R ó m a i K l u b j e l e n t é s é t i g e n s o k a n bírálták, és
e g y e s b í r á l a t o k j o g o s s á g á t u t ó l a g m é g a z erede­
ti s z e r z ő k is elfogadták. A k u t a t ó k által használt
KÖZÖS KÖRNYEZETÜNK m ó d s z e r e k a fizikai k o r l á t o k r a k o n c e n t r á l t a k , és
f e l t é t e l e z t é k a n ö v e k e d é s és a t e c h n o l ó g i a i inno­
Az e m b e r i l é n y e k által a t e r m é s z e t i világra kifej­ v á c i ó j e l e n l e g i a r á n y a i n a k f e n n m a r a d á s t . Nem
tett k á r o s h a t á s o k k é r d é s e i - p é l d á u l a g l o b á l i s v e t t é k k e l l ő k é p p e n f i g y e l e m b e , h o g y a z embe­
f e l m e l e g e d é s és a világ e s ő e r d ő i n e k p u s z t í t á s a - a r i l é n y e k t e c h n o l ó g i a i vagy p o l i t i k a i eszközök
környezeti ökológia k ö r é b e t a r t o z n a k . A k ö r ­ f e l h a s z n á l á s á v a l k é p e s e k l e h e t n e k megfelelő
nyezettel kapcsolatos problémák tudatosodása v á l a s z t a d n i a k ö r n y e z e t i k i h í v á s o k r a . Továb­
a k ö z v é l e m é n y b e n az ú g y n e v e z e t t „ z ö l d " p á r t o k bá - m i n t a b í r á l ó k k i m u t a t t á k - a p i a c i erők is
és o l y a n , a k ö r n y e z e t i k é r d é s e k k e l k a m p á n y o l ó k o r l á t o z h a t j á k az e r ő f o r r á s o k t ú l z o t t kiaknázá­
n e m kormányzati szervezetek megalapításához sát. Ha egy á s v á n y i anyag, p é l d á u l a magnézium
vezetett, m i n t p é l d á u l „ A F ö l d B a r á t a i " vagy a k e z d k i f o g y n i é s e z é r t n e h e z e b b e n l e h e t hozzá­
G r e e n p e a c e . T ö b b f é l e „ z ö l d " filozófia i s kialakult, j u t n i , az ára e m e l k e d n i fog. A h o g y az ára emel­
m e l y e k n e k közös e l e m e az a követelmény, hogy kedik, egyre k e v é s b é fogják h a s z n á l n i , és ha az
akcióba kell lépni a környezet védelme érdeké­ á r a k t ú l s á g o s a n m e r e d e k e n e m e l k e d n e k , akkor a
t e r m e l ő k m ó d o t t a l á l h a t n a k arra is, h o g y teljesen
b e n , h o g y n e m e r í t s ü k ki, h a n e m ő r i z z ü k m e g a
l e m o n d j a n a k r ó l a . B á r m i l y e n e k l e g y e n e k is azon­
m e g l é v ő forrásokat, és v é d e l m e z z ü k a f e n n m a r a ­
b a n a j e l e n t é s korlátai, tény, h o g y nagy hatást
dó állatfajokat.
gyakorolt a k ö z v é l e m é n y r e . I g e n s o k embert rá­
é b r e s z t e t t az ipari és t e c h n o l ó g i a i fejlődés lehet­
s é g e s k á r o s k ö v e t k e z m é n y e i r e , é s figyelmeztetett
A növekedés határai
a z o k r a a v e s z é l y e k r e , a m e l y e k a környezetszeny-
n y e z é s e l l e n ő r i z e t l e n f o l y t a t á s á v a l együtt járnak.
A z ö l d m o z g a l m a k k i a l a k u l á s á b a n és á l t a l á b a n a
A j e l e n t é s m i n t e g y k a t a l i z á t o r k é n t szolgált a kü­
k ö r n y e z e t i p r o b l é m á k t u d a t o s o d á s á b a n n a g y sze­
l ö n f é l e k ö r n y e z e t i m o z g a l m a k megszületéséhez
repet j á t s z o t t egy fontos j e l e n t é s , a m i t a R ó m a i
és k i t e l j e s e d é s é h e z , a m e l y e k k e l a 20. fejezetben
K l u b tett k ö z z é az 1 9 7 0 - e s é v e k e l e j é n A növeke­
foglalkoztunk, a 6 6 9 - 6 7 3 . oldalon.
dés határai (The Limits to Growth) címmel (Mea­
d o w s e t al. 1 9 7 2 ) . A R ó m a i K l u b o t i p a r i vállalko­ A növekedés határai c í m ű n a g y h a t á s ú jelentés
zók, ü z l e t i t a n á c s a d ó k é s k ö z t i s z t v i s e l ő k egy c s o ­ a l a p e s z m é j e a n n y i b a n f o g l a l h a t ó össze, hogy a
portja h o z t a l é t r e az o l a s z f ő v á r o s b a n . A t á r s a s á g F ö l d c s a k b i z o n y o s h a t á r o k i g k é p e s „eltartani"
megbízásából számítógépes modellezési techni­ a f o l y t a t ó d ó g a z d a s á g i f e j l ő d é s t és a n é p e s s é g nö­
k á k s e g í t s é g é v e l e l ő r e j e l z é s e k e t d o l g o z t a k ki a v e k e d é s é t , és e z e k e t a h a t á r o k a t a t á r s a d a l m i és a
f o l y a m a t o s gazdasági n ö v e k e d é s , a n é p e s s é g n ö ­ t e r m é s z e t i e r ő k e g y ü t t e s e n s z a b j á k m e g . A Római
KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK

Klub j e l e n t é s é b e n foglalt e r e d m é n y e k e t s z á m o s s é r e " . A f e n n t a r t h a t ó fejlődés a n n y i t j e l e n t , h o g y


csoport f e l h a s z n á l t a a n n a k a l á t á m a s z t á s á u l , h o g y a növekedést - legalábbis ideális esetben - n e m a
a k ö r n y e z e t v é d e l m e é r d e k é b e n k o m o l y a n korlá­ fizikai források k i m e r í t é s é v e l , h a n e m a z o k vissza­
tozni kell a g a z d a s á g i fejlődést. E z t a z o n b a n m á ­ forgatásával, a k ö r n y e z e t s z e n n y e z é s m i n i m á l i s
sok i n d o k o l a t l a n n a k é s s z ü k s é g t e l e n n e k m i n ő s í ­ s z i n t e n tartása m e l l e t t kell b i z t o s í t a n i .
tették. S z e r i n t ü k a g a z d a s á g i fejlődóst t o v á b b r a A „ f e n n t a r t h a t ó f e j l ő d é s " k i f e j e z é s t a Közös
is l e h e t , sőt kell ö s z t ö n ö z n i , m i v e l ez j e l e n t i az jövőnk m e g j e l e n é s é t k ö v e t ő e n s z é l e s k ö r b e n át­
eszközt a világ g a z d a g s á g á n a k n ö v e l é s é h e z . A ke­ v e t t é k a k ö r n y e z e t v é d ő k és a k o r m á n y z a t o k is.
vésbé fejlett o r s z á g o k s o h a s e m r e m é l h e t i k a fel­ Központi szerepet játszott az E N S Z 1 9 9 2 - b e n
zárkózást a g a z d a g o k h o z , ha n e m j á r h a t j á k végig R i o d e J a n e i r ó b a n tartott F ö l d - c s ú c s é r t e k e z l e ­
a saját gazdasági n ö v e k e d é s ü k útját. t é n , m a j d a z E N S Z által s z e r v e z e t t m á s ö k o l ó g i a i
csúcstalálkozókon, többek között a fenntartható
f e j l ő d é s r ő l tartott 2 0 0 2 . é v i j o h a n n e s b u r g i F ö l d ­
Fenntartható fejlődés c s ú c s é r t e k e z l e t e n is. A „ f e n n t a r t h a t ó f e j l ő d é s "
e g y i k e t o v á b b á a z ú g y n e v e z e t t m i l l e n n i u m i fej­
Az ú j a b b i r á n y z a t o k a gazdasági fejlődés vissza­ l e s z t é s i c é l o k n a k , a m e l y e k e t a világ 1 9 1 o r s z á g a
fogásának k ö v e t e l é s e h e l y e t t a fenntartható fej­ fogadott el a s z e g é n y s é g k ü l ö n b ö z ő f o r m á i n a k
lődés e s z m é j é t h i r d e t i k . E z t a k i f e j e z é s t e l ő s z ö r csökkentésére az elkövetkezendő évtizedekben.
1 9 8 7 - b e n , a z E N S Z m e g b í z á s á b ó l k é s z ü l t Közös A főbb m i l l e n n i u m i c é l o k k ö z é t a r t o z i k a fenn­
jövőnk (Our common future) című jelentésben t a r t h a t ó fejlődés e l v e i n e k integrálása az egyes
használták. Ez a d o k u m e n t u m B r u n d t l a n d - j e - országok p o l i t i k a i programjaiba, a k ö r n y e z e t i for­
lentés n é v e n vált i s m e r t t é , m i v e l a z e l k é s z í t é s é t r á s o k v e s z t e s é g e i n e k pótlása, a z o k a r á n y á n a k a fe­
irányító b i z o t t s á g e l n ö k e G r o H a r l e m B r u n d t l a n d lére c s ö k k e n t é s e , a k i k j e l e n l e g n e m j u t n a k egész­
akkori n o r v é g m i n i s z t e r e l n ö k volt. A j e l e n t é s séges i v ó v í z h e z , és a n y o m o r n e g y e d e k b e n é l ő
szerzői azt állították, h o g y n e m t a r t h a t ó f e n n a legalább százmilliónyi e m b e r életminőségének
Föld e r ő f o r r á s a i n a k o l y a n ü t e m b e n t ö r t é n ő fel­ jelentős javítása - mindez a 2020-ig.
használása, a m i a j e l e n l e g i g e n e r á c i ó r a j e l l e m z ő :
/ A m i l l e n n i u m i f e j l e s z t é s i c é l o k k a l a l l . , „Glo­
A 2 0 . s z á z a d f o l y a m á n a z e m b e r i világ é s a z bális egyenlőtlenség" c í m ű fejezetben, a 3 2 5 -
azt eltartó b o l y g ó k ö z ö t t i k a p c s o l a t m é l y r e h a t ó 3 2 6 . oldalon részletesebben is foglalkoztunk.
v á l t o z á s o n m e n t át. [...] J e l e n t ő s n e m s z á n d é ­
kolt v á l t o z á s o k t ö r t é n n e k a l é g k ö r b e n , a talaj­ A Brundtland-jelentést szintén sokan bírálták,
ban, a v i z e k b e n , a n ö v é n y e k és az á l l a t o k vi­ csakúgy mint negyedszázaddal korábban a Ró­
lágában, é s m i n d e z e k e g y m á s h o z f ű z ő d ő kap­ mai Klub jelentését. A bírálók túlságosan homá­
csolataiban. A változások üteme meghaladja a l y o s n a k és b i z o n y t a l a n n a k tartják a f e n n t a r t h a t ó
tudományok lépéstartási képességét, valamint fejlődés e s z m é j é t , s ú g y vélik, h í v e i n i n c s e n e k
j e l e n l e g i l e h e t ő s é g e i n k e t k ö v e t k e z m é n y e i k fel­ t e k i n t e t t e l a s z e g é n y e b b o r s z á g o k s p e c i á l i s szük­
m é r é s é r e és e l h á r í t á s á r a . A m ú l t n a k a m a i n á l ségleteire. Szerintük a „fenntartható fejlődés"
jobban megosztott világában létrejött politikai c s a k a gazdag o r s z á g o k é r d e k e i t szolgálja é s n e m
é s gazdasági i n t é z m é n y e k n e m k é p e s e k alkal­ v e s z i t e k i n t e t b e , h o g y a fogyasztás m a g a s szint­
m a z k o d n i és m e g o l d a n i a m a i p r o b l é m á k a t . je a jobb módú társadalmakban csak más népek
[...] A h h o z , h o g y a j ö v ő g e n e r á c i ó k e l ő t t ne rovására biztosítható. Az a k ö v e t e l m é n y például,
záruljanak be a l e h e t ő s é g e k , a j e l e n l e g i g e n e ­ h o g y I n d o n é z i a ő r i z z e m e g e s ő e r d ő i t , igazság­
rációknak kell cselekedniük, most és közös t a l a n n a k is m i n ő s í t h e t ő , mivel I n d o n é z i á n a k a
összefogással, o r s z á g o s é s n e m z e t k ö z i s z i n t e n saját f e j l ő d é s é h e z n a g y s z ü k s é g e v a n arra a jö­
egyaránt. vedelemre, a m i h e z az esőerdők kiirtásával hoz­
zájuthatna.
A fenntartható fejlődés k r i t é r i u m a i a m e g ú j u l ó
erőforrások f e l h a s z n á l á s a a gazdasági n ö v e k e d é s
elősegítésére, az állatfajok és á l t a l á b a n a biodiver- Fogyasztás, szegénység és a környezet
zitás v é d e l m e , t o v á b b á a levegő, a víz és a talaj
tisztaságának f e n n t a r t á s a m e l l e t t i e l k ö t e l e z e t t s é g . A k ö r n y e z e t és a g a z d a s á g i fejlődés k ö r ü l folyó
A B r u n d t l a n d - b i z o t t s á g a f e n n t a r t h a t ó fejlődést v i t á k n a g y r é s z e a fogyasztási m i n t á k k é r d é s e
így h a t á r o z t a m e g : „a j e l e n s z ü k s é g l e t e i n e k kielé­ k ö r ü l forog. A fogyasztás a javak, á r u k és szol­
gítése a n é l k ü l , h o g y k o r l á t o z n á n k a j ö v ő generá­ gáltatások, v a l a m i n t a z e n e r g i a é s e g y é b f o r r á s o k
cióinak l e h e t ő s é g é t a saját s z ü k s é g l e t e i k kielégíté- felhasználását jelenti az emberek, intézmények
7 3 0
22.

é s t á r s a d a l m a k által. O l y a n j e l e n s é g , a m e l y n e k világ ö s s z e s f o g y a s z t á s á n a k t ö b b m i n t 6 0 száza­


p o z i t í v és n e g a t í v v o n á s a i e g y a r á n t v a n n a k . A fo­ l é k á t t e s z i ki. E z z e l é l e s e l l e n t é t b e n a világ leg­
g y a s z t á s e m e l k e d ő s z i n t j e s z e r t e a v i l á g o n egy­ s z e g é n y e b b r é g i ó j á r a - F e k e t e - A f r i k á r a , ahol
r é s z t azt j e l e n t i , h o g y a z e m b e r e k j o b b k ö r ü l m é ­ b o l y g ó n k n é p e s s é g é n e k k ö r ü l b e l ü l 1 1 százaléka
n y e k k ö z ö t t é l n e k , m i n t a m ú l t b a n . A fogyasztás él - az ö s s z e s m a g á n f o g y a s z t á s n a k c s u p á n 1,2
összekapcsolódik a gazdasági fejlődéssel: ahogy s z á z a l é k a j u t (lásd a 22.1. táblázatot).
a z é l e t s z í n v o n a l e m e l k e d i k , a z e m b e r e k t ö b b éle­ A k ö r n y e z e t v é d ő k s z e r i n t a j e l e n l e g i fogyasz­
l e m , r u h á z a t i c i k k , s z e m é l y e s h a s z n á l a t i tárgy é s tási s z o k á s o k n e m c s u p á n n a g y o n egyenlőtlenek,
t ö b b s z a b a d i d ő , k i k a p c s o l ó d á s stb. é l v e z e t é t en­ h a n e m i g e n s ú l y o s k á r o s í t ó h a t á s t i s gyakorolnak
gedhetik meg maguknak, gépkocsit tarthatnak, a k ö r n y e z e t r e . Az i v ó v í z f o g y a s z t á s p é l d á u l 1 9 6 0
n y a r a l n i és s z ó r a k o z n i j á r h a t n a k . U g y a n a k k o r a óta m e g d u p l á z ó d o t t , a fosszilis ü z e m a n y a g o k el­
f o g y a s z t á s n a k n e g a t í v h a t á s a i is v a n n a k . A fo­ é g e t é s e pedig, a m i a k ö v e t k e z e n d ő k b e n tárgya­
g y a s z t á s i s z o k á s o k k á r o s í t h a t j á k a k ö r n y e z e t i for­ l a n d ó g l o b á l i s f e l m e l e g e d é s l e g f ő b b előidézője,
rásokat és elmélyíthetik az egyenlőtlenségeket. a z e l m ú l t 5 0 é v s o r á n m a j d n e m a z ötszörösére
A fogyasztási t r e n d e k a 2 0 . s z á z a d b a n meg­ e m e l k e d e t t , m i k ö z b e n a fa f e l h a s z n á l á s a a 25 év­
d ö b b e n t ő k é p e t m u t a t n a k . A s z á z a d v é g é n a fo­ v e l e z e l ő t t i s z i n t h e z k é p e s t 4 0 s z á z a l é k k a l nőtt.
g y a s z t á s r a fordított m a g á n é s á l l a m i k i a d á s o k A h a l á l l o m á n y m e g f o g y a t k o z o t t , s o k v a d o n élő
k ö r ü l b e l ü l 2 4 b i l l i ó d o l l á r r a rúgtak: e z k é t s z e r e s e állatfaj k i h a l t , a v í z e l l á t á s egyre c s ö k k e n és az er­
a z 1 9 7 5 . é v i s z i n t n e k , é s a z 1 9 5 0 . é v i h a s o n l ó ki­ d ő s t e r ü l e t e k m é r e t e f o l y a m a t o s a n zsugorodik.
a d á s o k n a k a h a t s z o r o s á t j e l e n t i . 1 9 0 0 - b a n a világ A j e l e n l e g i f o g y a s z t á s i m i n t á k e g y r é s z t kime­
teljes f o g y a s z t á s á n a k é r t é k e alig h a l a d t a m e g a r í t i k a m e g l é v ő t e r m é s z e t i f o r r á s o k a t , másrészt
m á s f é l b i l l i ó dollárt ( U N D P 1 9 9 8 ) . A fogyasztá­ p e d i g a h u l l a d é k t e r m e l é s és a k á r o s a n y a g o k ki­
si arányok az elmúlt harminc évben különösen b o c s á t á s a r é v é n h o z z á j á r u l n a k a k ö r n y e z e t álta­
gyorsan növekedtek. Az iparosodott országokban lános leromlásához (UNDP 1998).
az egy főre j u t ó fogyasztás é v e n t e 2,3 s z á z a l é k k a l , A n ö v e k v ő fogyasztás o k o z t a k á r o k a szegé­
Kelet Ázsiában pedig még e n n é l is gyorsabban, n y e k r e g y a k o r o l j á k a l e g s ú l y o s a b b hatást, noha
é v e n t e 6,1 s z á z a l é k k a l n ö v e k e d e t t . E z z e l s z e m ­ a világ fő fogyasztói a g a z d a g o k . M i n t a globális
b e n a z á t l a g o s afrikai h á z t a r t á s o k 2 0 s z á z a l é k k a l f e l m e l e g e d é s t á r g y a l á s a k o r ( a 7 3 8 - 7 4 3 . oldalon)
k e v e s e b b e t fogyasztanak, m i n t 3 0 é v v e l e z e l ő t t . l á t n i fogjuk, a g a z d a g o k j o b b h e l y z e t b e n van­
V i l á g s z e r t e i g e n s o k e m b e r t tölt e l a g g o d a l o m ­ n a k a fogyasztás e l ő n y e i n e k é l v e z e t é n é l anélkül,
m a l , h o g y a fogyasztási j a v a k r o b b a n á s s z e r ű n ö ­ h o g y m e g k e l l e n e k ü z d e n i ü k a fogyasztás ká­
v e k e d é s e e l k e r ü l t e a világ n é p e s s é g é n e k legsze­ r o s h a t á s a i v a l . A j ó m ó d ú c s o p o r t o k h e l y i szin­
gényebb ötödét. t e n r e n d s z e r i n t m e g e n g e d h e t i k m a g u k n a k , hogy
A fogyasztás t e k i n t e t é b e n i g e n j e l e n t ő s egyen­ e l k ö l t ö z z e n e k a p r o b l é m á k t ó l l e g i n k á b b sújtott
l ő t l e n s é g e k á l l n a k f e n n a világ gazdagjai és sze­ k ö r z e t e k b ő l , a s z e g é n y e k r e h a g y v a a környezeti
g é n y e i k ö z ö t t . É s z a k - A m e r i k a é s Nyugat-Euró­ k á r o k l e g n a g y o b b r é s z é n e k e l v i s e l é s é t . A vegyi
p a a világ n é p e s s é g é n e k c s u p á n 1 2 , 4 s z á z a l é k á t ü z e m e k , az e r ő m ű v e k , a főbb ú t v o n a l a k , vasutak
tartja el, á m a z itt é l ő lakosság m a g á n f o g y a s z t á s a é s r e p ü l ő t e r e k g y a k r a n a z a l a c s o n y jövedelmű
- az az összeg, a m i t a h á z t a r t á s o k s z i n t j é n á r u k l a k ó k ö r z e t e k k ö z e l é b e n v a n n a k . G l o b á l i s szin­
és s z o l g á l t a t á s o k m e g v á s á r l á s á r a e l k ö l t e n e k - a t e n h a s o n l ó f o l y a m a t m ű k ö d é s é t láthatjuk: a ta-

2 2 . 7 . táblázat A fogyasztásra fordított költségek és a lakosság százalékos megoszlása régiónként, 2 0 0 0


Régió A világ lakosságának részaránya A magán fogyasztási költségek részaránya
Egyesült Államok és Kanada 5,2 31,5
Nyugat-Európa 6,4 28,7
Kelet-Ázsia és a Csendes-óceán térsége 32,9 21,4
Latin-Amerika és a Karib térség 8,5 6,7
Kelet-Európa és Közép-Ázsia 7,9 3,3
Dél-Ázsia 22,4 2,0
Ausztrália és Új-Zéland 0,4 1,5
Közel-Kelet és Észak-Afrika 4,1 1,4
Fekete-Afrika 10,9 1,2
Forrás: Worldwatch Institute 2004.
KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK

laj l e r o m l á s a , az e r d ő k k i i r t á s a , a v í z h i á n y , az motoros járművek. Az utóbbi években azonban


ó l o m k i b o c s á t á s és a l e v e g ő s z e n n y e z é s e g y a r á n t ráterelődött a figyelem a „beltéri eredetű szeny-
a fejlődő v i l á g b a n k o n c e n t r á l ó d i k . A s z e g é n y s é g n y e z é s " v e s z é l y e i r e , a m e l y e k f ő k é n t a f e j l ő d ő vi­
ugyanakkor m é g j o b b a n f e l e r ő s í t i e z e k e t a kör­ lág l a k o s s á g á r a l e s e l k e d n e k . Ú j a b b b e c s l é s e k sze­
nyezeti k o c k á z a t o k a t . A k e v é s e s z k ö z z e l r e n d e l ­ rint a levegőszennyezéssel kapcsolatos halálese­
kező l a k o s s á g n a k n e m i g e n v a n m á s v á l a s z t á s a , tek 90 százaléka a fejlődő világban következik be,
mint h o g y m a x i m á l i s a n k i h a s z n á l j a a z o k a t a for­ ugyanis a fejlődő országokban legelterjedtebben
rásokat, a m e l y e k h e z h o z z á f é r h e t . E n n e k e r e d m é ­ h a s z n á l t t ü z e l ő a n y a g o k , p é l d á u l a fa és a tőzeg
nyeként a z e m b e r i l a k o s s á g s z a p o r o d á s á v a l m i n d elégetéséből több káros anyag származik, mint a
nagyobb és n a g y o b b n y o m á s n e h e z e d i k a t e r m é ­ m o d e r n e n e r g i a h o r d o z ó k , p é l d á u l a fűtőolaj é s
szeti források egyre z s u g o r o d ó b á z i s á r a . a propángáz felhasználásából.
A 2 0 . század közepéig a levegőszennyezést
Nagy-Britanniában elsősorban a szén tömeges
Veszélyforrások e l é g e t é s e okozta, m e l y n e k s o r á n k é n - d i o x i d é s
s ű r ű fekete füst k e r ü l a l é g k ö r b e . L e g n a g y o b b ­
Mint láttuk, a világot ma s z á m o s g l o b á l i s kör­ részt s z é n n e l fűtötték a l a k á s o k a t is, és g y a k r a n
nyezeti v e s z é l y fenyegeti. E z e k e t d u r v a m e g k ö ­ s z é n f ű t é s t a l k a l m a z t a k a z ü z e m e k b e n is. 1 9 5 6 -
zelítéssel k é t fő c s o p o r t r a o s z t h a t j u k : az egyiket b a n a szmog csökkentésére irányuló erőfeszíté­
a k ö r n y e z e t ü n k b e k i b o c s á t o t t s z e n n y e z é s és h u l ­ s e k j e g y é b e n elfogadták a „tiszta l e v e g ő " t ö r v é n y t
ladék o k o z t a k á r o k , a m á s i k a t p e d i g a m e g ú j u l ó a kéményekből kibocsátott szennyező anyagok
források k i m e r í t é s é b ő l fakadó g o n d o k alkotják. szabályozására. Nagy-Britanniában és más iparo­
s o d o t t o r s z á g o k b a n m a e l s ő s o r b a n a z o l y a n füst
n é l k ü l i t ü z e l ő a n y a g f a j t á k h a s z n á l a t a terjedt el,
Szennyezés és hulladék m i n t a fűtőolaj, a p r o p á n g á z és a földgáz, és to­
vábbra is ezeket szorgalmazzák.
Levegőszennyezés Az 1 9 6 0 - a s é v e k ó t a a l e v e g ő s z e n n y e z é s leg­
főbb forrása a m o t o r o s j á r m ű v e k s z a p o r o d á s a .
A m é r g e z ő g á z o k k i b o c s á t á s a által o k o z o t t leve­ A járművekből származó kibocsátás különösen
gőszennyezés b e c s l é s e k szerint évente több m i n t azért v e s z é l y e s , m e r t e z e k a l é g k ö r s o k k a l a l a c s o ­
2,7 m i l l i ó e m b e r h a l á l á t o k o z z a . K ü l ö n b s é g e t te­ nyabb rétegeibe áramlanak be, m i n t a kémények­
hetünk a l e v e g ő s z e n n y e z é s k é t f é l e t í p u s a k ö z ö t t : b ő l s z á r m a z ó a n y a g o k . M i n t a 22.1. ábra m u t a t j a ,
az ú g y n e v e z e t t „kültéri s z e n n y e z é s " főleg az ipa­ a k ü l ö n b ö z ő típusú járművek károsanyag-kibo­
ri l é t e s í t m é n y e k b ő l és az a u t ó k b ó l s z á r m a z ó gá­ csátása igen széles skálán mozoghat. A közleke­
zok k i b o c s á t á s á t j e l e n t i , a „ b e l t é r i s z e n n y e z é s t " d é s é s s z á l l í t á s 8 0 s z á z a l é k á t l e b o n y o l í t ó gépko­
pedig az o t t h o n o k fűtése és főzés c é l j á r a elége­ csik Európában különösen káros hatással vannak
tett t ü z e l ő a n y a g o k o k o z z á k . K o r á b b a n a levegő­ a környezetre. A levegőszennyezés csökkentésé­
szennyezést olyan p r o b l é m á n a k tekintették, a m i re irányuló kísérletek sok iparosodott országban
elsősorban a z i p a r o s o d o t t o r s z á g o k a t é r i n t i , a h o l é p p e n ezért a z a l a c s o n y k á r o s a n y a g - k i b o c s á t á s ­
nagyobb s z á m b a n m ű k ö d n e k i p a r i ü z e m e k é s sal j á r ó u t a z á s i a l t e r n a t í v á k r a ö s s z p o n t o s u l n a k .

22.1. ábra Gázkibocsátás egy tonnányi teher egy kilométeres távolságra tör­
ténő szállítása során
Két személyt száll itó Egy személyt szállító
kisautó kisteherautó

Személyautó/kisteherautó
J ó kihasználtságú
városi busz
Alacsonyabb kihasználtságú, kényelmesebb
Busz/villamos
tömegközlekedési jármű
Nem fosszilis eredetű

Személyvonat

Légi közlekedés

0 20 40 60 80 100
Szénkibocsátás (gramm/tonna-kilométer)

Forrás: IPPC. Guardian Education, 2000. január 25., 11. o.


732 22. FEJEZET

Környezeti aktivizmus: a Greenpeace, a Shell és a Brent S

Az utóbbi években s z á m o s környezetvédő c s o p o r t majd ballaszttal töltve és l e b e t o n o z o t t felülettel


egyre erélyesebben lép fel a környezetszennyezés ellátva a tengerfenekére helyezik Mekjarviknál,
ellen. 1 9 9 8 - b a n figyelemre méltó sikert ért el a ahol új k i k ö t ő m ó l ó k é n t fog szolgálni.
G r e e n p e a c e egyik kampánya, amit a multinacio­ A szerkezet környezetbarát módon történő
nális Shell olajvállalat egyik létesítménye, a Brent s z é t b o n t á s a a Shell vállalatnak 43 millió fontjá­
Spar tengeri olajfúrótorony tervezett elsüllyeszté­ ba fog kerülni, az egyszerű elsüllyesztés 4 , 5 millió
se ellen folytatott. f o n t o s költségeihez képest.
Három évvel azután, hogy még némi haladé­ A G r e e n p e a c e olajszakértője, Jan Rispens kifeje­
kot kapott, t e g n a p végre eldőlt a sorsa a környe­ zésre j u t t a t t a afölött érzett ö r ö m é t , hogy a mun­
zeti háború c s a t a t e r é v é vált Brent Spar olajipari ka végre elkezdődött: „Ez a l e h e t ő legjobb meg­
létesítménynek, miközben tengeri sírja felé von­ oldás. Védi az ó c e á n t , munkahelyeket t e r e m t és
t a t t á k . Az úszó fúrótorony arra ítéltetett, hogy biztosítja az értékes a n y a g o k újrafelhasználását."
az Atlanti-óceán mélyén végezze be, m í g n e m a A G r e e n p e a c e aktivistái m é g 1 9 9 5 - b e n foglalták
G r e e n p e a c e nagyarányú és sikeres fellépése meg­ el a fölöslegessé vált fúrótornyot, amikor azt le­
akadályozta az elsüllyesztését. h o r g o n y o z t á k az Északi-tengeren, h o g y o t t vár­
Tegnap a z o n b a n m e g t ö r t é n t e k az első lépések j o n addig, amíg kivontatják az Atlanti-óceánra.
a szerkezet szétszedésére, hogy e l e m e i t újra fel­ Az aktivistákat először eltávolították, de azután a
használhassák: miután 22 évig á t r a k o d ó helyként közelmúltban a szerkezet v o n t a t á s a közben ismét
és raktározási bázisként szolgált az Északi-tenge­ megszállták a tornyot. A G r e e n p e a c e kampánya
ren, a fúrótoronyból kompjáratok által igénybe t ö m e g e s t á m o g a t á s t élvezett e g é s z Európában,
v e h e t ő kikötői létesítmény lesz Norvégiában. Az és a Shell - miután benzinkútjait bojkottálták és a
1 6 0 0 t o n n á s felépítményt, vagyis a szerkezetnek kontinensen erőszakos t á m a d á s o k a t is végrehaj­
a vízből kilátszó részét a világ egyik l e g n a g y o b b t o t t a k ellenük (amit a G r e e n p e a c e e g y é b k é n t erő­
úszó daruja, a Thialf segítségével leemelték, hogy sen elítélt) - végül feladta eredeti terveit. [...]
Stavangertől északkeletre, a Hjelmelend köze­ A j ö v ő év elején megérkezik Vadsba a H851 jelű
lében fekvő Vikanesetnél a partra szállíthassák, speciálisan átalakított hajó, amely részlegesen ki
ahol majd szétszedik és leselejtezik. fogja emelni a Spar héjazatát a vízből, hogy csí­
A következő hat h ó n a p során a Spar alépítmé­ kokra tudják vágni, majd a s z é t v á g o t t gyűrűket
nyét feljebb emelik a vízben és az ú s z ó k é p e s s é g é t Mekjarvikba szállítják, ahol a Thialf fogja a meg­
biztosító, egy futballpályánál is h o s s z a b b héja- felelő pozícióba helyezni ő k e t az új rakpart meg­
z a t o t gyűrűkre vágják szét. Ezeket megtisztítják, a l a p o z á s á h o z . A kikötői létesítmény a tervek sze­
rint a j ö v ő év v é g é r e fog elkészülni.

Forrás: G r a e m e Smith: Beginning


of end for Brent Spar;
Eco-battleground to be ferry terminal.
The Herald (Glasgow),
1 9 9 8 . november 26.

KÉRDÉSEK

1. Érhetnek-e el e r e d m é n y e k e t az új társadalmi
m o z g a l m a k fellépései a multinacionális nagy­
vállalatok káros tevékenységei ellen, vagy a
Brent Spar e s e t é h e z h a s o n l ó sikerekre csak rit­
kán lehet számítani?
2. Kinek t a r t o z n a k felelősséggel a multinacionális
részvénytársaságok?
KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK

E z e k k ö z é t a r t o z i k a s z e m é l y s z á l l í t ó v o n a t o k és a Vízszennyezés
sok u t a s t s z á l l í t ó a u t ó b u s z j á r a t o k i g é n y b e v é t e l e ,
é s egyre t ö b b h e l y e n k ü l ö n f é l e k e d v e z m é n y e k ­ A t ö r t é n e l e m s o r á n az e m b e r e k s e r e g n y i f o n t o s
kel i g y e k e z n e k ö s z t ö n ö z n i , h o g y a z e m b e r e k n e szükségletének kielégítése mindig is nagymér­
egyedül, h a n e m m á s o d - h a r m a d m a g u k k a l utaz­ t é k b e n függött a v í z e l l á t á s t ó l : az i v ó v í z m e l l e t t
zanak a s z e m é l y a u t ó k b a n (car pools). a f ő z é s h e z , a m o s á s h o z és a t e r m é n y e k ö n t ö z é ­
A levegőszennyezés számos egészségügyi s é h e z is v í z r e v a n szükség, a f o l y ó k o n és a ta­
problémát, köztük k ü l ö n b ö z ő légzési nehézsé­ v a k o n folyó h a l á s z a t r ó l , a v í z i k ö z l e k e d é s r ő l és
geket, t ö b b f é l e rákot és t ü d ő b e t e g s é g e k e t o k o z . sok más, a vizekhez kötődő tevékenységről n e m
Noha a kültéri levegőszennyezést hosszú ideje is b e s z é l v e . N o h a a v í z az e g y i k l e g é r t é k e s e b b
e l s ő s o r b a n a z i p a r o s o d o t t o r s z á g o k h o z társít­ a l a p v e t ő t e r m é s z e t i forrásunk, a z e m b e r i l é n y e k
ják, ma g y o r s a n n ö v e k s z i k a f e j l ő d ő v i l á g b a n is. ó r i á s i v i s s z a é l é s e k e t k ö v e t n e k el a v í z v a g y o n n a l
Ahogy az o r s z á g o k k e r e s z t ü l m e n n e k a gyors ipa­ is. M i n d a l a k o s s á g i e r e d e t ű , m i n d a z ü z e m e k b ő l
rosítás f o l y a m a t a i n , a z ü z e m e k k á r o s a n y a g - k i b o ­ származó hulladékokat tartalmazó szennyvize­
csátása n ö v e k s z i k , c s a k ú g y m i n t a z u t a k o n köz­ k e t h o s s z ú i d ő n át k ö z v e t l e n ü l a f o l y ó k b a és az
lekedő j á r m ű v e k é . S o k f e j l ő d ő o r s z á g b a n m é g m a ó c e á n o k b a v e z e t t é k , m i n d e n gátlás n é l k ü l . C s u ­
is az ó l m o z o t t b e n z i n v a n h a s z n á l a t b a n , b á r ez a p á n a z u t ó b b i fél é v s z á z a d f o l y a m á n k e r ü l t s o r
fejlett világ n a g y r é s z é b e n m á r a m ú l t é . A leve­ összehangolt erőfeszítésekre sok országban a víz
gőszennyezés szintje k ü l ö n ö s e n magas Kelet-Eu­ m i n ő s é g é n e k v é d e l m e , v a l a m i n t a h a l á l l o m á n y és
rópa és a k o r á b b i S z o v j e t u n i ó s z á m o s t e r ü l e t é n . a vízi vadvilág m e g ő r z é s e , illetve a lakosság szá­
A levegőszennyezés n e m c s u p á n az emberi és m á r a tiszta ivóvíz b i z t o s í t á s a é r d e k é b e n . A víz­
állati p o p u l á c i ó e g é s z s é g é t v e s z é l y e z t e t i , h a n e m s z e n n y e z é s a z o n b a n m i n d e z e k n e k a z erőfeszíté­
káros h a t á s s a l v a n a z ö k o s z i s z t é m a m á s e l e m e i r e s e k n e k d a c á r a is k o m o l y p r o b l é m a m a r a d a világ
is. Egyik i g e n k á r o s k ö v e t k e z m é n y e a savas e s ő k sok részén.
kialakulása: ez a j e l e n s é g a k k o r áll elő, a m i k o r a
A z E N S Z által felállított m i l l e n n i u m i fejleszté­
valamely o r s z á g b a n k i b o c s á t o t t k é n - é s nitrogén-
s i c é l o k egyike s z e r i n t 2 0 1 5 - i g v i l á g v i s z o n y l a t b a n
oxidokat t a r t a l m a z ó g á z o k a l é g k ö r b e n a h a t á r o ­
„felére k e l l c s ö k k e n t e n i a z o k n a k a z e m b e r e k n e k
kat á t l é p v e m á s u t t c s a p ó d n a k le az e s ő v e l . A sa­
a z a r á n y á t , a k i k n e m j u t n a k h o z z á t i s z t a ivó­
vas e s ő k s ú l y o s a n k á r o s í t j á k az erdőket, a t e r m é s t
vízhez". A vízszennyezés általánosságban a víz
és az á l l a t o k egészségét is, s a t a v a k v i z é n e k elsa-
m é r g e z ő vegyi é s á s v á n y i a n y a g o k k a l , n ö v é n y v é ­
v a s o d á s á h o z v e z e t n e k . K ü l ö n ö s e n e r ő s e n sújtják
d ő s z e r e k k e l vagy k e z e l e t l e n s z e n n y v í z z e l v a l ó
Kanadát, L e n g y e l o r s z á g o t é s á l t a l á b a n a z é s z a k i
szennyezését jelenti. Ez jelenleg a legnagyobb
országokat. S v é d o r s z á g b a n p é l d á u l a z ö s s z e s e n
fenyegetés a fejlődő világban é l ő e m b e r e k számá­
9 0 ezer t ó k ö z ü l 2 0 e z e r n e k m á r s a v a s s á vált a
ra. S z e r t e a v i l á g o n t ö b b m i n t e g y m i l l i á r d e m b e r
vízkészlete.
n e m jut tiszta ivóvízhez, és több m i n t kétmilliárd
Sokféle más környezeti veszélyhez hasonlóan e m b e r é l m i n d e n n e m ű h i g i é n i a n é l k ü l . A világ
a savas e s ő k e l l e n is n e h é z v é d e k e z n i , m i v e l ere­ legszegényebb országaiban hiányosak a közegész­
detük l e g t ö b b s z ö r k í v ü l e s i k a k ö v e t k e z m é n y e ­ ségügyi r e n d s z e r e k , é s a z e m b e r i e r e d e t ű szeny-
ikkel sújtott o r s z á g o k h a t á r a i n . A K a n a d a k e l e t i n y e z é s e k g y a k r a n k ö z v e t l e n ü l a f o l y ó v i z e k b e és
részén l e h u l l o t t savas e s ő k n a g y r é s z e p é l d á u l a tavakba kerülnek. A kezeletlen szennyvízből
sokak s z e r i n t N e w Y o r k á l l a m b ó l , a z U S A - t K a ­ s z á r m a z ó b a k t é r i u m o k j e l e n l é t e sokféle, a v i z e k
nadától e l v á l a s z t ó h a t á r t ú l o l d a l á r ó l s z á r m a z i k . ú t j á n t e r j e d ő b e t e g s é g h e z v e z e t : e z e k k ö z é tartoz­
A savas e s ő k t ő l s z e n v e d ő m á s o r s z á g o k s z i n t é n nak például a különféle hasmenéses megbetege­
úgy találták, h o g y n e m áll m ó d j u k b a n a p r o b l é ­ d é s e k , a v é r h a s és a m á j g y u l l a d á s . A s z e n n y e z e t t
ma k e z e l é s e , m i v e l a s z e n n y e z é s e r e d e t e a n e m ­ víz fogyasztása k ö v e t k e z t é b e n é v e n t e k ö r ü l b e l ü l
zeti h a t á r o k o n t ú l t a l á l h a t ó . E g y e s e s e t e k b e n kétmilliárd e m b e r kap heveny hasmenést, és
kétoldalú vagy r e g i o n á l i s e g y e z m é n y e k k e r e t é ­ m i n d e n é v b e n ö t m i l l i ó e m b e r h a l m e g e z z e l ösz-
ben t ö b b o r s z á g e g y ü t t e s e n p r ó b á l j a e n y h í t e n i a szefüggő b e t e g s é g e k b e n . Ú g y t ű n i k , h o g y a világ
savas e s ő k s ú l y o s h a t á s a i t . A k á r o s a n y a g - k i b o ­ t i s z t a v í z f o r r á s a i h o z v a l ó h o z z á f é r é s j a v í t á s a te­
csátás s z i n t j e a z o n b a n egyes t e r ü l e t e k e n m i n d ­ rén az utóbbi időben sikerül bizonyos haladást
máig m a g a s m a r a d t , és a f e j l ő d ő v i l á g b a n gyor­ e l é r n i . A z 1 9 9 0 - e s é v e k s o r á n k ö r ü l b e l ü l egymil­
san e m e l k e d i k . liárd o l y a n e m b e r j u t o t t e g é s z s é g i s z e m p o n t b ó l
b i z t o n s á g o s i v ó v í z h e z , a k i ezt addig n é l k ü l ö z t e ,
A B r e n t S p a r o l a j f ú r ó t o r o n n y a l foglalkozó kere­
é s k ö r ü l b e l ü l u g y a n e n n y i e m b e r s z á m á r a sike­
tes í r á s u n k arról m u t a t b e e s e t t a n u l m á n y t , h o g y
rült m e g t e r e m t e n i a z e l e m i h i g i é n i a i f e l t é t e l e k e t
a s z e n n y e z é s gyakorlatát h o g y a n t á r h a t j a fel és
( U N D P 2 0 0 2 , l á s d t o v á b b á a 22.2. ábrát).
változtathatja m e g a k ö r n y e z e t i a k t i v i z m u s .
KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK

Az i p a r o s o d o t t o r s z á g o k b a n a v í z s z e n n y e z é s t fel ( H M S O 2 0 0 0 ) . A z i p a r o s o d o t t világ l e g t ö b b
gyakran a m e z ő g a z d a s á g i t e r ü l e t e k t ú l z o t t m ű ­ o r s z á g á b a n j ó l s z e r v e z e t t h u l l a d é k g y ű j t é s i szol­
trágyázása o k o z z a . A r o v a r i r t ó s z e r e k b ő l s z á r m a ­ gáltatások állnak m a j d n e m a teljes lakosság ren­
zó n i t r á t o k az é v e k leforgása alatt b e s z i v á r o g n a k delkezésére, de az óriási m e n n y i s é g ű szeméttől
a t a l a j v í z b e : E u r ó p á b a n a talajvíz m a j d n e m 25 egyre n e h e z e b b m e g s z a b a d u l n i . A m é g m e g l é v ő
s z á z a l é k á b a n m u t a t h a t ó k i a z E u r ó p a i U n i ó ál­ b á n y a g ö d r ö k é s e g y é b h u l l a d é k t á r o l á s r a alkal­
tal m e g e n g e d h e t ő n e k ítélt m é r t é k e t m e g h a l a d ó m a s h e l y e k g y o r s a n m e g t e l n e k , é s s o k v á r o s i kör­
szintű s z e n n y e z ő d é s ( U N D P 1 9 9 8 ) . A l e g i n k á b b zet m á r kifogyott a h á z t a r t á s i h u l l a d é k e l h e l y e z é ­
szennyezett vizek a korábbi ipari területek köze­ sére szolgáló lehetőségekből.
l é b e n t a l á l h a t ó k , a h o l a higany, az ó l o m és m á s Az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n a k o r m á n y azt a c é l t
nehézfémek n y o m a i elraktározódnak az üledék­ t ű z t e ki, h o g y 2 0 0 5 - r e e l k e l l é r n i a h u l l a d é k o k 4 0
ben, é s h o s s z ú i d ő n át, l a s s ú ü t e m b e n m é r g e z i k százalékának újrafelhasználását. Az 1 9 9 6 - 1 9 9 7 .
a talajt. é v i a d a t o k s z e r i n t ez az a r á n y a k k o r 7 s z á z a l é k o s
A f o l y ó v i z e k m i n ő s é g e az u t ó b b i é v e k b e n a volt, é s a h á z t a r t á s i h u l l a d é k n a k m é g 2 0 0 1 - b e n
legtöbb n y u g a t i i p a r o s o d o t t o r s z á g b a n s o k a t j a ­ és 2 0 0 2 - b e n is c s a k 12 százaléka került újrahasz­
vult. K e l e t - E u r ó p á b a n és a k o r á b b i szovjet köz­ nosításra. Ugyanebben az időszakban Angliában
t á r s a s á g o k b a n a z o n b a n a folyók s z e n n y e z é s e to­ a z egyes h á z t a r t á s o k á l t a l á t l a g o s a n t e r m e l t h u l ­
vábbra is i g e n k o m o l y v e s z é l y f o r r á s m a r a d . A ko­ ladék mennyisége 17 százalékkal nőtt ( H M S O
rábbi S z o v j e t u n i ó t e r ü l e t é n k é t s z á z f o l y ó b ó l vett 2 0 0 4 ) . Noha az újrahasznosítás jelenlegi aránya
vízminta négyötöd részében veszélyesen magas a termelt háztartási hulladék összes mennyiségé­
s z e n n y e z e t t s é g i s z i n t e t m u t a t t a k ki. hez képest csekélynek tűnik, a kidobott anyagok
n a g y r é s z e k ö n n y e n ú j r a f e l d o l g o z h a t ó v a g y újra
felhasználható. Az élelmiszerek csomagolásához
Szilárd hulladékok t ö m e g e s e n f e l h a s z n á l t m ű a n y a g o k s o k fajtája
e g y s z e r ű e n h a s z n a v e h e t e t l e n h u l l a d é k k á válik,
Amikor l e g k ö z e l e b b egy s z u p e r m a r k e t b a , játék­ n i n c s m ó d az újrafeldolgozására, és el kell temet­
üzletbe vagy g y o r s é t t e r e m b e l á t o g a t n a k , for­ ni a hulladéklerakó helyeken, ahol évszázadokig
dítsanak n é m i f i g y e l m e t a c s o m a g o l ó a n y a g o k m e g m a r a d . A 22.2. táblázat a h u l l a d é k k e z e l é s
m e n n y i s é g é r e , a m i t a z ott á r u s í t o t t t e r m é k e k k e l helyzetét mutatja be Angliában.
együtt m e g v á s á r o l n a k . M a i g e n k e v é s fogyasztási A f e j l ő d ő v i l á g b a n ma a h á z t a r t á s i h u l l a d é k ­
cikk k a p h a t ó c s o m a g o l á s n é l k ü l . N o h a a c s o m a ­ kal k a p c s o l a t o s l e g n a g y o b b p r o b l é m a a h u l l a ­
golásnak az á r u k v o n z ó m e g j e l e n é s e és a t e r m é ­ d é k g y ű j t é s i s z o l g á l t a t á s o k h i á n y a : egyes b e c s l é ­
kek b i z t o n s á g a s z e m p o n t j á b ó l n y i l v á n v a l ó elő­ sek szerint a háztartási hulladék 2 0 - 5 0 százalé­
nyei is v a n n a k , e m e l l e t t ó r i á s i h á t r á n y o k k a l is ka ö s s z e g y ű j t e t l e n ü l m a r a d . A h u l l a d é k g y ű j t é s i
jár. A n ö v e k v ő fogyasztás egyik l e g v i l á g o s a b b a n rendszerek h i á n y a vagy fogyatékosságai miatt
látható i n d i k á t o r a a h á z t a r t á s i h u l l a d é k n ö v e k v ő a s z e m é t f e l h a l m o z ó d i k az u t c á k o n és h o z z á j á ­
m e n n y i s é g e , a m i a s z e m é t b e k e r ü l s z e r t e a vilá­ rul a b e t e g s é g e k t e r j e d é s é h e z . V a l ó s z í n ű , h o g y a
gon. M í g az 1 9 9 0 - e s é v e k e l e j é n a f e j l ő d ő orszá­ f e j l ő d ő világ a z i d ő m ú l á s á v a l m é g a n n á l i s ko­
gok h á z t a r t á s a i b a n egy főre s z á m í t v a 1 0 0 - 3 0 0 m o l y a b b p r o b l é m á k k a l fog s z e m b e n é z n i a h u l ­
kilogramm h á z t a r t á s i h u l l a d é k k é p z ő d ö t t é v e n t e , ladékkezelés terén, mint amilyenekkel jelenleg
ugyanez a z é r t é k a z E u r ó p a i U n i ó b a n 4 1 4 , É s z a k - az i p a r o s o d o t t o r s z á g o k k ü s z k ö d n e k . A társadal­
A m e r i k á b a n pedig 7 2 0 k i l o g r a m m v o l t ( U N D P m a k gazdagodásával p á r h u z a m o s a n fokozatos
1998). M i n d a termelt hulladék abszolút meny- váltás megy végbe a hulladékok összetételében:
nyisége, m i n d az egy főre v e t í t e t t h u l l a d é k t e r m e ­ a szerves hulladékok, például ételmaradékok he­
lés j e l e n t ő s m é r t é k b e n n ö v e k s z i k a világ s z i n t e lyett a k ü l ö n f é l e s z i n t e t i k u s m ű a n y a g o k , p é l d á u l
minden o r s z á g á b a n . csomagolóanyagok kerülnek többségbe, amelyek
A z i p a r o s o d o t t t á r s a d a l m a k a t n é h a „hajítsd k i s o k k a l h o s s z a b b i d ő alatt b o m l a n a k e l .
társadalmaknak" nevezik, mert igen nagy meny-
nyiségű f ö l ö s l e g e s s é vált a n y a g t ó l k í v á n n a k
m e g s z a b a d u l n i . Az á l l a m i s t a t i s z t i k á k s z e r i n t a A források kimerülése
háztartások A n g l i á b a n é s W a l e s b e n h e t e n k é n t át­
lagosan 2 2 k i l o g r a m m n y i h u l l a d é k o t t e r m e l n e k . A z e m b e r i t á r s a d a l m a k n a g y o n sokféle t e r m é ­
Az 1997-ben és 1998-ban képződött 27 millió s z e t i forrás i g é n y b e v é t e l é t ő l függenek. E z e k k ö z é
tonnányi h u l l a d é k 9 0 s z á z a l é k a h á z t a r t á s i e r e d e ­ t a r t o z n a k p é l d á u l az á l l a t o k és a n ö v é n y e k , a
tű volt. A s z i l á r d h u l l a d é k o k k ö r ü l b e l ü l 85 szá­ fa- és a h a l á l l o m á n y , és m a g a a v í z is, a m e l y e ­
zalékát k ü l ö n b ö z ő ü r e g e k f e l t ö l t é s é r e h a s z n á l t á k ket együttesen „megújuló forrásoknak" nevez-
22. FEJEZET

22.2. táblázat A háztartási hulladékok kezelése Angliában, módszerek szerinti felosztásban (ezer tonnában).
1996/1997 1998/1999 2000/2001 2001/2002
Feltöltés 20 631 21 534 22 039 22 317
Elégetés, magából a hulladékból nyert
energia felhasználásával 1 446 2 117 2 391 2 459
3
Újrahasznosítás, komposztálás 1 750 2 525 3 446 3 907
Egyéb" 761 160 182 140
Összesen 24 588 26 337 28 057 28 823
a
Beleértve a szelektíven gyűjtött, újrahasznosításra vagy központilag megoldott komposztálásra szánt háztartási és nem
háztartási hulladékokat; az otthoni komposztálásra vonatkozó becslések itt nem szerepelnek.
b
Beleértve a nem a hulladékból származó energia és a szemétből gyártott üzemanyag felhasználásával történő elége­
tést. Nem tartalmazza a hulladék lerakását megelőzően feldolgozott és az értékes anyagok visszanyerésére szolgáló
létesítményekbe (materials reclamation facilites, MRFs) került hulladékokat.
Forrás: HMSO 2004.

nek, mert az egészséges ökológiai rendszerekben A h o g y a h ő m é r s é k l e t e k e m e l k e d n e k , t ö b b ivóvíz­


az idő múlásával automatikusan pótlódnak. Ám re és ö n t ö z ő v í z r e l e s z s z ü k s é g . V a l ó s z í n ű továb­
ha a m e g ú j u l ó f o r r á s o k fogyasztása k i b i l l e n az bá, h o g y a talajvíz n e m t u d m a j d o l y a n gyorsan
e g y e n s ú l y á b ó l vagy s z é l s ő s é g e s m é r e t e k e t ölt, p ó t l ó d n i , m i n t azelőtt, és a p á r o l g á s i veszteségek
f e n n á l l az a veszély, h o g y teljes m é r t é k i g k i m e ­ is n ö v e k e d h e t n e k . V é g ü l a g l o b á l i s felmelegedés­
r ü l n e k . S z á m o s b i z o n y í t é k u t a l arra, h o g y e z a s e l együtt j á r ó k l í m a v á l t o z á s i j e l e n s é g e k is való­
folyamat k ö n n y e n bekövetkezhet. A megújuló s z í n ű l e g b e f o l y á s o l n i fogják a c s a p a d é k jelenlegi
források l e r o m l á s a i g e n n a g y a g g o d a l m a t vált k i m e g o s z l á s á t , e g y e l ő r e m e g j ó s o l h a t a t l a n módo­
sok környezetvédőben. k o n v á l t o z t a t v a m e g a v í z e l l á t á s i lehetőségeket.

A víz A talaj leromlása és az elsivatagosodás

A vízre általában n e m k i m e r í t h e t ő forrásként A z E N S Z 1 9 9 8 - b a n k ö z z é t e t t e m b e r i fejlődésről


g o n d o l u n k , h i s z e n a v í z á l l a n d ó a n p ó t l ó d i k az szóló jelentésében (Human Development Report)
e s ő z é s e k r é v é n . H a a z e m b e r E u r ó p á b a n vagy foglaltak s z e r i n t a világ n é p e s s é g é n e k egyharmad
É s z a k - A m e r i k á b a n él, v a l ó s z í n ű l e g n e m s o k fi­ r é s z e t ö b b é - k e v é s b é k ö z v e t l e n ü l a földből él: azt
g y e l m e t fordít e g y á l t a l á n a v í z e l l á t á s r a , k i v é v e a z é l e l m e t fogyasztják, a m i t m e g t u d n a k termel­
az o l y a n a l k a l m a k a t , a m i k o r a n y á r i h ó n a p o k b a n ni vagy ö s s z e g y ű j t e n i , i d e é r t v e a vadászatot és
k o r l á t o z á s o k a t v e z e t n e k b e . Á m a világ s o k ré­ h a l á s z a t o t is. É p p e n e z é r t k ü l ö n ö s e n k i vannak
szén az emberek számára örökös és igen súlyos s z o l g á l t a t v a a F ö l d e l t a r t ó k é p e s s é g é t érintő vál-
problémát jelent az állandó vízellátás biztosítása.
E g y e s s ű r ű n lakott r é g i ó k b a n a v í z i r á n t i n a g y ke­ 22. 3. ábra A talaj leromlásának nagyságrendje
r e s l e t n e m e l é g í t h e t ő ki a r e n d e l k e z é s r e á l l ó víz-
Terméketlen terület Oroszország és Indonézia
f o r r á s o k b ó l . Észak-Afrika és a K ö z e l - K e l e t s z á r a z az e g y e s régiókban, 1990-es évek teljes földterülete
é g h a j l a t ú t e r ü l e t e i n p é l d á u l g y a k r a n n e m elégsé­ (millió hektár) együtt
ges a v í z e l l á t á s , és n a p i r e n d e n v a n a s ú l y o s víz­ ~1 Észak-Amerika
h i á n y . Ez a t r e n d a k ö v e t k e z ő é v e k b e n m i n d e n I 158
I Európa
b i z o n n y a l m é g e r ő t e l j e s e b b e n fog é r v é n y e s ü l n i . I 219
E n n e k s z á m o s oka v a n . E l ő s z ö r is, a világ n é ­ B Latin-Amerika
I és a Karib-térség
pességének a következő negyedszázadra előre I 243
j e l z e t t n ö v e k e d é s e ( a m i v e l r é s z l e t e s e b b e n is fog­
l a l k o z t u n k a 11. fejezetben) v a l ó s z í n ű l e g nagy­ I Fekete-Afrika
I 494
részt a z o k o n a t e r ü l e t e k e n fog k o n c e n t r á l ó d n i ,
Dél-Ázsia teljes
amelyeken máris érzékelhetők a vízhiánnyal
földterülete
összefüggő problémák. E növekedés nagy része a
v á r o s o k b a n fog v é g b e m e n n i , a h o l a z infrastruk­
Ázsia
t ú r a n e h e z e n fogja t u d n i k i e l é g í t e n i a g y a r a p o d ó 747
lakosság vízellátási és higiéniai igényeit.
A v í z e l l á t á s i források k i m e r í t é s é r e p o t e n c i á ­
l i s a n h a t á s s a l l e h e t a g l o b á l i s f e l m e l e g e d é s is. Forrás: UNDP 1998, 74. o.
KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK

t o z á s o k n a k . Á z s i a é s Afrika gyors n é p e s s é g n ö ­ rülbelül egyszázalékos ü t e m b e n zsugorodnak,


v e k e d é s t m u t a t ó t e r ü l e t e i n a talaj l e r o m l á s á n a k és e n n e k a s z á z a d n a k a v é g é r e a k á r t e l j e s e n el
problémája e m b e r e k millióit fenyegeti elsze­ is tűnhetnek, ha a jelenlegi trendet n e m állítjuk
g é n y e d é s s e l és é h e z é s s e l . A talaj leromlása az a m e g . D é l - A m e r i k a s z á m o s t e r ü l e t é n , a h o l a leg­
folyamat, m e l y n e k s o r á n a t e r m ő f ö l d m i n ő s é g e nagyobb kiterjedésű trópusi esőerdők találhatók,
romlik, és a b e n n e r e j l ő é r t é k e s e l e m e k a t ú l s á g o s e z e k e t g y a k r a n felégetik, h o g y h e l y e t b i z t o s í t ­
k i h a s z n á l á s , a s z á r a z s á g vagy a n e m m e g f e l e l ő s a n a k a l e g e l t e t ő m a r h a t e n y é s z t é s h e z . A világ
művelés következtében megfogyatkoznak. m á s t é r s é g e i b e n , p é l d á u l N y u g a t - A f r i k á b a n és a
A talaj l e r o m l á s á n a k h o s s z ú t á v ú h a t á s a i r e n d ­ d é l i c s e n d e s - ó c e á n i s z i g e t e k e n a z e g z o t i k u s ke­
kívül s ú l y o s a k l e h e t n e k , és e z e k e t igen n e h é z visz- ményfák iránti n e m z e t k ö z i kereslet táplálja az
szafordítani. Az o l y a n t e r ü l e t e k e n , a h o l a talaj m á r e s ő e r d ő k l e r o m b o l á s á t . A n ö v e k v ő fogyasztás
leromlott, h a n y a t l i k a m e z ő g a z d a s á g i t e r m e l é s ha­ i r á n y á b a n h a t ó t r e n d e k arra ö s z t ö n z i k a f e j l ő d ő
tásfoka, és egy főre vetítve egyre k e v e s e b b meg­ országokat, h o g y a t e r m é s z e t t ő l adott á r u c i k k e i ­
m ű v e l h e t ő föld áll r e n d e l k e z é s r e . A t a k a r m á n y ­ k e t e x p o r t á l j á k , ez a gyakorlat v i s z o n t a k ö r n y e ­
hiány k ö v e t k e z t é b e n n e h e z e d i k vagy l e h e t e t l e n ­ zet l e r o m b o l á s á h o z v e z e t és j e l e n t ő s e n r o n t j a a
n é válik a z á l l a t t a r t á s . A z e m b e r e k s o k e s e t b e n biodiverzitást.
kénytelenek elvándorolni ezekről a területekről, Az erdők kiirtása súlyos következményekkel
t e r m é k e n y e b b f ö l d e k e t k e r e s v e . A z elsivatago- jár az e m b e r e k életére és a környezetre nézve
sodás a F ö l d f e l s z í n é n e k i n t e n z í v l e p u s z t u l á s á t e g y a r á n t . E g y e s s z e g é n y országok, a m e l y e k a z
jelenti, a m i a s i v a t a g o k r a e m l é k e z t e t ő k ö r ü l m é ­ erdők révén korábban képesek voltak biztosíta­
nyeket t e r e m t h a t a l m a s t e r ü l e t e k e n . Ez a j e l e n s é g n i vagy k i e g é s z í t e n i m e g é l h e t é s i forrásaikat, t ö b ­
v i l á g v i s z o n y l a t b a n m á r i s a k k o r a t e r ü l e t e t érint, b é n e m k é p e s e k ezt m e g t e n n i . A z e r d ő k k i i r t á s a
mint O r o s z o r s z á g é s I n d o n é z i a e g y ü t t v é v e (lásd még jobban súlyosbítja azoknak a marginalizáló­
a 22.3. ábrát), és t ö b b m i n t 1 1 0 országot fenyeget. dott n é p e s s é g c s o p o r t o k n a k a z e l s z e g é n y e d é s é t ,
a m e l y e k r i t k á n r é s z e s ü l n e k a f a k i t e r m e l é s i kon­
cessziókból és az értékes faanyagok eladásából
Az erdők kiirtása s z á r m a z ó ó r i á s i j ö v e d e l m e k b ő l . A z e r d ő i r t á s ál­
tal o k o z o t t k ö r n y e z e t i k á r o k k ö z é t a r t o z i k a talaj
Az e r d ő k az ö k o l ó g i a i r e n d s z e r a l a p v e t ő e l e m e i : e r ó z i ó j a és a n ö v e k v ő á r v í z v e s z é l y : a h e g y i erdő­
segítenek a v í z e l l á t á s s z a b á l y o z á s á b a n , o x i g é n t ségek érintetlen állapotukban k é p e s e k az esőzé­
b o c s á t a n a k ki a l é g k ö r b e és m e g a k a d á l y o z z á k a ta­ s e k b ő l s z á r m a z ó víz n a g y r é s z é n e k f e l s z í v á s á r a
laj erózióját. H o z z á j á r u l n a k t o v á b b á i g e n s o k e m ­ és a l é g k ö r b e v a l ó v i s s z a j u t t a t á s á r a , az e r d ő k el­
ber m e g é l h e t é s é h e z , t ö b b e k k ö z ö t t t ü z e l ő a n y a g , tűnését követően a z o n b a n az esővíz akadálytala­
élelem, fa, olajos a n y a g o k , festékek, gyógyfüvek n u l l e r o h a n a l e j t ő k ö n , á r v i z e k e t és s z á r a z s á g o t
és egyéb o r v o s s á g o k f o r r á s a k é n t . M á r a a z o n b a n a okozva.
Föld e r e d e t i e r d e i n e k - kritikus f o n t o s s á g u k da­
cára is - t ö b b m i n t e g y h a r m a d r é s z e e l t ű n t . Az
erdők kiirtása, a m i t r e n d s z e r i n t k e r e s k e d e l m i TECHNOLÓGIAI EREDETŰ
célú f a k i t e r m e l é s ú t j á n v i s z n e k végbe, a z e r d ő v e l
KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK
borított f ö l d t e r ü l e t e k m e g f o g y a t k o z á s á h o z vezet.
Ez a f o l y a m a t az 1 9 8 0 - a s é v e k b e n 15 m i l l i ó h e k ­ „ E m b e r i s é g , b o r u l j t é r d r e és i m á d k o z z ! " - h i r d e ­
tárnyi e r d ő s é g e l p u s z t í t á s á t j e l e n t e t t e , m e l y n e k tik n a g y b e t ű k k e l a p l a k á t o k o n o l v a s h a t ó h i r d e ­
nagy r é s z e ( 7 , 4 m i l l i ó h e k t á r ) L a t i n - A m e r i k á b a n t é s e k , a m e l y e k a Jurassic Park és m á s b e s t s e l l e ­
és a K a r i b - t é r s é g b e n , v a l a m i n t F e k e t e - A f r i k á b a n r e k szerzője, v a l a m i n t a Vészhelyzet (ER) c í m ű
(4,1 m i l l i ó h e k t á r ) m e n t v é g b e . n é p s z e r ű t é v é s o r o z a t alkotója, M i c h a e l C r i c h t o n
N o h a a z e r d ő k k i i r t á s a sokféle e r d ő t í p u s t érint, 2 0 0 2 - b e n m e g j e l e n t Préda (Prey) c í m ű r e g é n y é t
a legnagyobb f i g y e l m e t a t r ó p u s i e s ő e r d ő k s o r s a r e k l á m o z z a [The Economist, 2 0 0 0 . d e c e m b e r 5.).
váltja ki. A t r ó p u s i e s ő e r d ő k , a m e l y e k a F ö l d fel­ A r e g é n y b e n C r i c h t o n egy o l y a n világot r a j z o l
színének k ö r ü l b e l ü l 7 s z á z a l é k á t borítják, r e n d ­ fel, a m e l y b e n egy t u d o m á n y o s k í s é r l e t a k a r a t l a n
kívül s o k n ö v é n y - és állatfaj s z á m á r a n y ú j t a n a k következményei katasztrófához vezetnek. Egy
otthont, és j e l e n t ő s m é r t é k b e n h o z z á j á r u l n a k a nanorészecskékből - milliárdnyi, a porszemnél
biodiverzitáshoz, vagyis a k ü l ö n f é l e é l e t f o r m á k is k i s e b b p a r á n y i r o b o t b ó l - á l l ó f e l h ő k i s z a b a ­
és fajok v á l t o z a t o s s á g á h o z . T ö b b e k k ö z ö t t olaj­ d u l egy l a b o r a t ó r i u m b ó l . A f e l h ő ö n f e n n t a r t ó és
tartalmú a n y a g o k forrásai é s s o k o l y a n n ö v é n y ö n r e p r o d u k á l ó k é p e s s é g e k k e l r e n d e l k e z i k , é s ta­
lelőhelyei, a m e l y e k b ő l f o n t o s g y ó g y s z e r e k ké­ nulni tud tapasztalataiból. Úgy programozták be,
szülnek. A t r ó p u s i e s ő e r d ő k j e l e n l e g é v e n t e kö- hogy ragadozóként viselkedjen, és ahogy növek-
22. FEJEZET

szik, p e r c r ő l - p e r c r e h a l á l o s a b b v e s z é l y t j e l e n t . gálják, h o g y a n a n o r é s z e c s k é k felhasználhatók-e


A p a r á n y i l é n y e k b e f o g á s á r a vagy e l p u s z t í t á s á r a p é l d á u l r á k e l l e n e s g y ó g y s z e r e k n e k a megfelelő
i r á n y u l ó m i n d e n k í s é r l e t k u d a r c o t vall, é s a m i h e l y r e v a l ó e l j u t t a t á s á r a az e m b e r i t e s t b e n , vagy
még rosszabb, zsákmányuk n e m más, mint az a n a n o m é r e t ű s z é n s z e m c s é k felhasználhatók-e a
emberi lények. s z á m í t ó g é p e s á r a m k ö r ö k m ű k ö d é s i sebességének
A miniatűr robotokról szóló regény a tudo­ é s t e l j e s í t m é n y é n e k f o k o z á s á r a . R i c h a r d Smalley
m á n y o s - f a n t a s z t i k u s i r o d a l o m k ö r é b e tartozik. N o b e l - d í j a s v e g y é s z odáig megy, h o g y azt állítja:
M a g a a nanotechnológia a z o n b a n a t u d o m á n y a n a n o t e c h n o l ó g i á v a l e l ő á l l í t o t t n a p e l e m e k e t egy
és a t e c h n o l ó g i a i z g a l m a s új t e r ü l e t e . E g y n a n o ­ n a p o n a világ e n e r g i a p r o b l é m á i n a k megoldására
m é t e r a m i l l i m é t e r e g y m i l l i o m o d r é s z e , és a na­ lehet majd felhasználni.
notechnológia tágan értelmezett definíciójába A n a n o t e c h n o l ó g i á v a l és m á s tudományos­
beletartozik b á r m i n e k a nagy precizitással való t e c h n o l ó g i a i i n n o v á c i ó k k a l k a p c s o l a t o s viták
előállítása, ami a száz n a n o m é t e r n é l kisebb mé­ f o n t o s k é r d é s e k e t v e t n e k fel a szociológusok
rettartományba esik (összehasonlításul: az em­ s z á m á r a . M i n t f e n t e b b láttuk, a t u d o m á n y és a
b e r i h a j s z á l a k átlagos v a s t a g s á g a k ö r ü l b e l ü l 8 0 t e c h n o l ó g i a f e j l ő d é s e egyre t ö b b é s t ö b b kocká­
e z e r n a n o m é t e r ) . A n a n o t e c h n o l ó g i a fejlődésé­ zattal j á r h a t , i l l e t v e b i z o n y t a l a n k i m e n e t ű válto­
nek érzékelhető hatásai egyelőre még szerénynek z á s o k h o z v e z e t h e t , a m e l y e k r o s s z a k , j ó k vagy e
mondhatók. Nanotechnológiai módszereket je­ k é t p ó l u s k ö z ö t t b á r m i l y e n e k l e h e t n e k , a „szürke
lenleg többek között átlátszóbb bőrápoló krémek r a g a c s t ó l " a k o r l á t l a n és b i z t o n s á g o s energiaellá­
és sítalpak még csúszósabb felületi bevonatának tásig.
előállítására használnak. Az e m b e r i s é g n e k m i n d i g is s z e m b e kellett néz­
Egyes s z e r z ő k e t a g g o d a l o m m a l t ö l t e n e k el a n i e i l y e n vagy a m o l y a n k o c k á z a t o k k a l é s fenye­
n a n o t e c h n o l ó g i á v a l összefüggő k o c k á z a t o k . A M i ­ g e t é s e k k e l , a m a i k o c k á z a t o k a z o n b a n minőségi­
chael Crichtonéhoz hasonló tudományos-fantasz­ leg k ü l ö n b ö z n e k a z o k t ó l , a m e l y e k a korábbi kor­
tikus r e g é n y e k s z e r z ő i által m e g k o n g a t o t t v é s z h a ­ s z a k o k b a n j e l e n t k e z t e k . A z e m b e r i társadalmakat
r a n g o k m e l l e t t egyes t u d ó s o k a t t ó l félnek, h o g y e g é s z e n a l e g u t ó b b i i d ő k i g e l s ő s o r b a n olyan kül­
ha sikerül a n a n o m é r e t ű részecskék önreproduk­ ső eredetű kockázatok (external risks) fenyeget­
cióra alkalmas technológiáját kifejleszteni, akkor ték, m i n t p é l d á u l az aszály, a földrengések, az éh­
ezek a részecskék mindenhová behatolhatnak. ínség, vagy a v i h a r o k , a m e l y e k m i n d a természeti
„Úgy t e r j e d h e t n e k el m i n d e n ü t t , m i n t a virágpor, v i l á g b ó l a d ó d n a k és n e m függenek ö s s z e az em­
g y o r s a n s z a p o r o d h a t n a k és a b i o s z f é r á t n a p o k o n b e r i t e v é k e n y s é g g e l . M a a z o n b a n egyre többféle
b e l ü l p o r r á v á l t o z t a t h a t j á k . E z e k a v e s z é l y e s rep- mesterséges eredetű kockázattal (manufactured
l i k á t o r o k a n n y i r a e l l e n á l l ó v á v á l h a t n a k é s ugyan­ risks) n é z ü n k s z e m b e , a m e l y e k e t a saját tudá­
akkor olyan kicsinyek és olyan gyorsan szapo­ s u n k és t e c h n o l ó g i á n k á l t a l a t e r m é s z e t i világra
r o d h a t n a k , h o g y n e m i g e n l e h e t m e g á l l í t a n i őket, g y a k o r o l t h a t á s o k h o z n a k l é t r e . M i n t l á t n i fogjuk,
l e g a l á b b i s akkor, h a n e m k é s z ü l ü n k fel e r r e " . E z a m a i t á r s a d a l m a k e l ő t t á l l ó s z á m o s környezeti és
a f e n y e g e t é s a „szürke r a g a c s " p r o b l é m á j a k é n t e g é s z s é g i k o c k á z a t e z u t ó b b i c s o p o r t h o z tartozik,
(grey goo problem) vált i s m e r t t é ( D r e x l e r 1 9 9 2 ) . vagyis a t e r m é s z e t b e v a l ó b e a v a t k o z á s a i n k ered­
M á s o k attól tartanak, hogy a nanotechnológiát m é n y e k é n t j ö n l é t r e . A n a n o t e c h n o l ó g i a megjele­
k a t o n a i c é l o k r a h a s z n á l h a t j á k fel vagy t e r r o r i s t á k n é s e , a m i t a f e n t i e k b e n v á z o l t u n k , c s a k egy példa
kezébe kerülhet. Egy n a p o n talán olyan, nano- a m e s t e r s é g e s e r e d e t ű k o c k á z a t o k szaporodására.
technológiára épülő eszközöket leszünk képesek Az a l á b b i a k b a n k é t m á s i k j e l e n s é g g e l , a globális
e l ő á l l í t a n i , a m e l y e k s z e l e k t í v e n , vagyis c s a k bi­ f e l m e l e g e d é s s e l és a g e n e t i k a i l a g m ó d o s í t o t t élel­
z o n y o s földrajzi t e r ü l e t e k vagy b i z o n y o s g e n e t i ­ m i s z e r e k k ö r ü l folyó v i t á k k a l foglalkozunk.
kai a d o t t s á g o k k a l b í r ó e m b e r c s o p o r t o k e l l e n vet­
h e t ő k b e (Joy 2 0 0 0 ) . E g y m á s i k k ö z k e l e t ű aggály
a z z a l k a p c s o l a t b a n m e r ü l fel, h o g y a n a n o m é r e t ű
Globális felmelegedés
r é s z e c s k é k b e l é l e g e z h e t ő k és a s z e r v e z e t e t - idő­
v e l e s e t l e g úgy f e l h a l m o z ó d v a , m i n t a z a z b e s z t
Az é s z a k i f é l t e k é n a m e t e o r o l ó g i a i a d a t o k feljegy­
- súlyosan károsíthatják.
z é s é n e k k e z d e t e i ó t a a 2 0 0 3 . év augusztusa volt
H a a z i l y e n k a t a s z t r ó f á k b e k ö v e t k e z é s é t való­ a l e g f o r r ó b b a u g u s z t u s i h ó n a p . A forróság sokak
s z í n ű n e k í t é l n é n k meg, a k k o r arra a k ö v e t k e z ­ s z e r i n t p é l d a é r t é k ű j e l z é s v o l t arra n é z v e , hogy a
tetésre kellene jutnunk, hogy a nanotechnoló­ g l o b á l i s f e l m e l e g e d é s h o g y a n befolyásolja a Föld
gia t o v á b b i f e j l ő d é s é v e l j á r ó k o c k á z a t o k m e s s z e éghajlatát. K ö v e t k e z m é n y e i katasztrofálisak vol­
meghaladják a várható előnyöket. A nanotech­ tak. E g y k ö r n y e z e t v é d e l m i agytröszt (Earth Poli­
n o l ó g i a l e l k e s m ű v e l ő i a z o n b a n j e l e n l e g azt vizs­ cy Institute) b e c s l é s e s z e r i n t a h ő s é g következte-
KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK

ben 35 ezer ember halt meg Európában. Francia­ tító k ö r n y e z e t i k ö v e t k e z m é n y e k s o r o z a t á v a l jár­


ország s z e n v e d t e el a l e g n a g y o b b v e s z t e s é g e k e t . hat, a m e l y e k a z e g é s z v i l á g o n é r e z h e t ő k l e s z n e k .
Úgy b e c s ü l t é k , h o g y itt m a j d n e m 1 5 e z e r e m b e r A g l o b á l i s f e l m e l e g e d é s a F ö l d átlagos h ő m é r s é k ­
halt m e g a m a g a s h ő m é r s é k l e t e k n e k tulajdonít­ l e t é n e k fokozatos e m e l k e d é s é t j e l e n t i , és a l é g k ö r
ható okok miatt: k ü l ö n ö s e n az idősebbek voltak kémiai összetételének változása miatt következik
kitéve k o m o l y v e s z é l y n e k [New Scientist, 2 0 0 3 . b e . F e l t é t e l e z i k , h o g y ezt n a g y r é s z t a z e m b e r e k
október 10.). A tudósok újabb becslései szerint o k o z z á k , m i v e l a l é g k ö r b e n f e l h a l m o z ó d ó és an­
a globális felmelegedés évente körülbelül 1 6 0 n a k ö s s z e t é t e l é t m e g v á l t o z t a t ó g á z o k j e l e n t ő s ré­
ezer e m b e r h a l á l á t okozza, és l e g i n k á b b a f e j l ő d ő s z é t a z e m b e r i t e v é k e n y s é g t e r m e l i ki.
országokban élő gyermekek vannak veszélyben. A g l o b á l i s f e l m e l e g e d é s f o l y a m a t a s z o r o s ösz-
Úgy b e c s ü l i k t o v á b b á , h o g y a z é g h a j l a t v á l t o z á s s z e f ü g g é s b e n á l l a z ú g y n e v e z e t t üvegházhatás­
„ m e l l é k h a t á s a i " , p é l d á u l a m a l á r i a terjedése és az sal, a h ő t c s a p d á b a e j t ő ü v e g h á z h a t á s ú g á z o k
alultápláltság m i a t t b e k ö v e t k e z ő h a l á l e s e t e k szá­ felhalmozódásával a Föld légkörében. A jelenség
ma 2020-ig m a j d n e m a kétszeresére emelkedhet m ű k ö d é s i elve egyszerű. A Nap energiája áthatol
(New Scientist, 2 0 0 3 . o k t ó b e r 1.). A brit m i n i s z ­ a l é g k ö r ö n és f e l m e l e g í t i a F ö l d f e l s z í n é t . A n a p ­
terelnök, T o n y B l a i r a Climatech Group m e g a l a ­ sugárzás legnagyobb részét közvetlenül elnyeli a
pításakor, 2 0 0 4 . április 2 7 - é n tartott b e s z é d é b e n F ö l d , egy r é s z e a z o n b a n v i s s z a v e r ő d i k . A z üveg­
kijelentette, h o g y a k l í m a v á l t o z á s „ h o s s z ú t á v o n h á z h a t á s ú g á z o k m i n t e g y gátat k é p e z n e k e n n e k
a l e g f o n t o s a b b k é r d é s , a m i v e l a g l o b á l i s közös­ a v i s s z a v e r ő d ö t t e n e r g i á n a k a k i á r a m l á s a előtt,
ségnek s z e m b e kell n é z n i e " . A k ö v e t k e z ő k b e n a c s a p d á b a ejtve a h ő t a F ö l d l é g k ö r é b e n , n a g y o n
globális f e l m e l e g e d é s m ö g ö t t m e g h ú z ó d ó o k o k k a l h a s o n l ó a n ahhoz, ahogyan a melegházak tetejét
foglalkozunk, és k i s s é r é s z l e t e s e b b e n megvizsgál­ a l k o t ó ü v e g l a p o k t e s z i k (lásd a 22.4. ábrát). Ez a
juk a j e l e n s é g v a l ó s z í n ű k ö v e t k e z m é n y e i t . t e r m é s z e t e s ü v e g h á z h a t á s az, a m i a F ö l d átlag­
hőmérsékletét meglehetősen kellemes hőmér­
s é k l e t - t a r t o m á n y b a n - 1 5 , 5 °C fok k ö r ü l - tartja.
Mi a globális felmelegedés? Ha az üvegházhatású gázok n e m tartanák vissza
a hő k i s u g á r z á s á t , a F ö l d s o k k a l h i d e g e b b h e l y
A globális felmelegedést s o k a n k o r u n k l e g k o m o ­ l e n n e , é s átlagos h ő m é r s é k l e t e n e m h a l a d n á m e g
a - 1 7 , 8 ° C fokot.
lyabb k ö r n y e z e t i v e s z é l y f o r r á s á n a k t e k i n t i k . H a
a tudományos előrejelzések igaznak bizonyul­ Amikor azonban a légkörben lévő üvegházha­
nak, a f e l m e l e g e d é s k é p e s v i s s z a f o r d í t h a t a t l a n u l t á s ú g á z o k k o n c e n t r á c i ó j a e m e l k e d i k , felerősö­
m e g v á l t o z t a t n i a F ö l d éghajlatát és o l y a n pusz- dik a z ü v e g h á z h a t á s é s j ó v a l m a g a s a b b h ő m é r -
22. FEJEZET

M k
•I ^ üvegházhatású gazok?

Egyes üvegházhatású g á z o k t e r m é s z e t e s erede­ Nitrogéntartalmú oxidok kibocsátása mező­


tűek a légkörben, míg m á s o k az emberi tevékeny­ gazdasági és ipari tevékenységek során, valamint
ségből származnak. A t e r m é s z e t e s eredetű üveg­ a szilárd hulladékok és a fosszilis tüzelőanyagok
házhatású gázok közé a következők sorolhatók: e l é g e t é s e k o r történik.
a vízpára, a szén-dioxid, a m e t á n , a nitrogén-oxi­ A t e r m é s z e t e s úton n e m k é p z ő d ő üvegház­
dok és az ó z o n . Bizonyos emberi tevékenységek hatású g á z o k közé t a r t o z n a k a habosítottmű-
a z o n b a n növelik ezeknek a t e r m é s z e t e s eredetű anyag-termékek előállítása, valamint a hűtő és
gázoknak a koncentrációját is. légkondicionáló b e r e n d e z é s e k m ű k ö d t e t é s e so­
Szén-dioxid akkor kerül a légkörbe, amikor szi­ rán melléktermékként keletkező széntartalmú ha­
lárd hulladékokat, fosszilis eredetű tüzelőanya­ logénszármazékok (CFC) és hidrofluoridok (HFC),
g o k a t (olajat, földgázt és szenet), valamint fát és valamint az ipari folyamatokban képződő per-
fából készült t e r m é k e k e t é g e t ü n k el. fluoridok (PFC).
Metán a szén, a földgáz és az olaj kitermelése,
valamint szállítása során képződik. M e t á n k i b o ­ Forrás: Environmental Protection Agency (EPA)
csátás származhat a szilárd hulladékok lerakására honlapja: http://www.epa.gov/
szolgáló helyeken a szerves hulladékok lebomlá­ globalwarming/climate/index.htm
sából, valamint az állattenyésztésből is.

s é k l e t e k a l a k u l n a k ki. A z ü v e g h á z h a t á s ú g á z o k m e g v á l t o z n a k a globális időjárási m i n t á k . A világ­


k i b o c s á t á s a a z i p a r o s o d á s k e z d e t e óta j e l e n t ő ­ v i s z o n y l a t b a n is p o t e n c i á l i s a n káros hatások töb­
s e n m e g n ő t t . A l e g n a g y o b b m é r t é k b e n a legfőbb b e k között a z a l á b b i a k l e h e t n e k :
ü v e g h á z h a t á s ú gáz, a s z é n - d i o x i d k o n c e n t r á c i ó ­ 1. A tengerszint emelkedése: A globális fel­
ja növekszik: ez az érték 1 8 8 0 óta körülbelül 30 m e l e g e d é s h a t á s á r a a s a r k i j é g s a p k á k megolvad­
százalékkal emelkedett. A metán koncentrációja n a k , a z ó c e á n o k f e l m e l e g e d n e k é s kiterjednek.
m e g k é t s z e r e z ő d ö t t , a n i t r o g é n - o x i d o k é p e d i g 15 A g l e c c s e r e k és á l t a l á b a n a s z á r a z f ö l d i jégtakaró
s z á z a l é k k a l n ő t t , é s a z i p a r i fejlődés k ö v e t k e z ­ o l v a d á s a m e g e m e l i a t e n g e r e k szintjét. A partvi­
tében olyan üvegházhatású gázok is képződ­ d é k e k e n vagy a l a c s o n y a n f e k v ő t e r ü l e t e k e n elhe­
nek, amelyek a természetben n e m fordulnak elő l y e z k e d ő v á r o s o k víz a l á k e r ü l n e k é s lakhatatlan­
(lásd a fenti k e r e t e s í r á s u n k a t ) . A l e g t ö b b t u d ó s ná v á l n a k . A t e n g e r s z i n t e g y m é t e r e s emelkedése
egyetért a b b a n , h o g y a s z é n - d i o x i d m e n n y i s é g é ­ e s e t é n p é l d á u l B a n g l a d e s a t e l j e s földterületének
n e k j e l e n t ő s n ö v e k e d é s é t a l é g k ö r b e n a fosszilis 1 7 s z á z a l é k á t , E g y i p t o m 1 2 s z á z a l é k á t , Hollan­
t ü z e l ő a n y a g o k e l é g e t é s e é s sokfajta e m b e r i tevé­ d i a p e d i g 6 s z á z a l é k á t e l v e s z í t e n é ( U N D P 1998).
k e n y s é g , k ö z t ü k az i p a r i t e r m e l é s , a n a g y ü z e m i A z I n d i a i - ó c e á n t é r s é g é b e n egy o l y a n cunami,
m e z ő g a z d a s á g i t e r m e l é s , az erdőirtás, a b á n y á ­ m i n t a m i v e l e n n e k a f e j e z e t n e k a bevezetésében
szat, a h u l l a d é k t e r m e l é s és a k ö z l e k e d é s o k o z z a . f o g l a l k o z t u n k , m a g a s a b b t e n g e r s z i n t e s e t é n még
A 22.5. ábra a Föld felszíni h ő m é r s é k l e t é n e k sokkal nagyobb pusztítást okozna.
változási trendjét mutatja be a 1 9 . század máso­ 2. Elsivatagosodás: A globális felmelegedés
dik fele ó t a K ö z é p - A n g l i á b a n é s g l o b á l i s szin­ h o z z á j á r u l h a t a h h o z , h o g y a m a i t e r m é k e n y föld­
ten, összevetve az átlagos h ő m é r s é k l e t e k 1 9 6 1 t e r ü l e t e k j e l e n t ő s h á n y a d a sivataggá váljon. Az
és 1 9 9 0 k ö z ö t t i a l a k u l á s á v a l . A n y i l v á n t a r t á s o k e l s i v a t a g o s o d á s és az i n t e n z í v t a l a j e r ó z i ó a feke­
s z e r i n t a 2 0 . s z á z a d e g é s z é t t e k i n t v e a tíz legfor­ te-országokat, a K ö z e l - K e l e t e t és Dél-Ázsiát fogja
r ó b b év k ö z ü l h é t az 1 9 9 0 - e s é v e k r e e s e t t : a vala­ a leginkább érinteni.
ha mért legmagasabb átlaghőmérséklet 1998-ban 3. Betegségek terjedése: A globális felmelege­
fordult e l ő . d é s k i t e r j e s z t h e t i az o l y a n o r g a n i z m u s o k földraj­
zi és s z e z o n á l i s e l t e r j e d é s i k ö r é t , m i n t például a
s z ú n y o g o k , a m e l y e k r a g á l y o s betegségeket, töb­
A globális felmelegedés b e k k ö z ö t t m a l á r i á t és sárgalázt terjesztenek. Ha
potenciális következményei a h ő m é r s é k l e t h á r o m - ö t C e l s i u s - f o k k a l emelke­
dik, a malarias m e g b e t e g e d é s e k s z á m a évente 50-
H a v a l ó b a n globális f e l m e l e g e d é s m e g y végbe, en­ 80 millióval növekedhet.
n e k v a l ó s z í n ű l e g p u s z t í t ó k ö v e t k e z m é n y e i lesz­ 4. Gyenge termések: A mezőgazdasági termés­
n e k . A h e l y i h a t á s o k a t - p é l d á u l az Egyesült Ki­ h o z a m a világ s z á m o s l e g s z e g é n y e b b térségében
rályságban - igen n e h é z lesz e l ő r e j e l e z n i , m i v e l c s ö k k e n h e t , ha a g l o b á l i s f e l m e l e g e d é s folytató-
dik. E z v a l ó s z í n ű l e g f ő k é n t D é l k e l e t - Á z s i a , Afri­
ka és Latin-Amerika lakosságát érintheti.
5. Az éghajlati viszonyok megváltozása: Az év­
ezredek óta viszonylag stabil éghajlati m i n t á k
gyors változásokon m e h e t n e k keresztül a glo­
bális felmelegedés következtében. Jelenleg 46
m i l l i ó e m b e r é l o l y a n t e r ü l e t e k e n , a m e l y e k e t el­
p u s z t í t h a t n a k a t e n g e r i v i h a r o k , és az á r v i z e k és
hurrikánok következtében sokan m á s o k is súlyos
károkat s z e n v e d h e t n e k .
6. Geopolitikai instabilitás: Az USA védelmi
m i n i s z t é r i u m á n a k megbízásából készített egyik
j e l e n t é s arra f i g y e l m e z t e t , h o g y a k l í m a v á l t o z á s
fent e m l í t e t t h a t á s a i a l e g r o s s z a b b e s e t b e n ko­ a j e l e n s é g oka, ú g y t ű n i k , h o g y a jég r e n d k í v ü l i
m o l y k o n f l i k t u s o k h o z , sőt h á b o r ú k h o z v e z e t h e t ­ sebességgel olvad. A m é r é s e k szerint az Északi­
nek azon országok között, a m e l y e k megkísérlik s a r k v i d é k e n a t e n g e r j é g t a k a r ó j a az u t ó b b i évti­
v é d e n i egyre i n k á b b k o r l á t o z o t t m e z ő g a z d a s á g i , z e d e k b e n a n y á r i é s ő s z i i d ő s z a k o k b a n 4 0 száza­
ivóvíz- és e n e r g i a f o r r á s a i k a t . A j e l e n t é s s z e r i n t lékkal vékonyodott, kiterjedése pedig az 1950-es
tömeges népvándorlás indulhat meg, ha az em­ évek óta tavasszal és nyáron 10-15 százalékkal
berek megkísérelnek olyan régiókba átköltöz­ c s ö k k e n t . A h ó t a k a r ó a z 1 9 6 0 - a s é v e k ó t a globá­
ni, amelyek rendelkeznek a klímaváltozáshoz lisan 10 százalékkal zsugorodott: a hegyvidéki
való alkalmazkodáshoz szükséges forrásokkal g l e c c s e r e k gyors ü t e m b e n r ö v i d ü l n e k .
(Schwartz-Randall 2003).
Úgy tűnik, hogy a globális felmelegedéssel ösz-
szefüggő e g y e s t r e n d e k j ó v a l g y o r s a b b a n é r e z t e ­ Mit tehetünk
tik h a t á s u k a t , m i n t a h o g y a t u d ó s o k e r e d e t i l e g
a globális felmelegedés ellen?
megjósolták. 1999 decemberében például egy
műholdas felmérés azt mutatta, hogy az Északi­ A g l o b á l i s f e l m e l e g e d é s t é n y é t h o s s z ú i d ő n ke­
sarkvidék jégsapkája sokkal gyorsabban zsugo­ resztül kétségbe vonták. Egyes tudósok vitatták
rodik, m i n t a t u d ó s o k g o n d o l t á k : ez a f o l y a m a t a nyilvánosságra került adatok hitelességét, míg
drámai hatásokkal járhat a világ éghajlatára néz­ m á s o k a z o n a z á l l á s p o n t o n v o l t a k , h o g y a világ
ve a k ö v e t k e z ő é v e k b e n . A 2 0 0 2 e l e j é n az A n - éghajlatában megfigyelt változások n e m az em­
t a r k t i s z o n k é t g i g a n t i k u s j é g t ö m e g - a L a r s e n B és beri beavatkozás, hanem természetes trendek
a T h w a i t e s g l e c c s e r e k n y e l v e - l e v á l t és n a p o k o n eredményei. Mára azonban széles körű konszen­
belül jéghegyek ezreire töredezett szét. Lehetsé­ z u s a l a k u l t ki a b b a n a t e k i n t e t b e n , h o g y a glo­
ges, h o g y a j é g t a k a r ó m e g f o g y a t k o z á s a t e r m é s z e ­ bális felmelegedés valóban folyamatban van, és
tes v á l t o z á s i f o l y a m a t o k e r e d m é n y e , á m b á r m i i s ezért az üvegházhatás felelős. 2 0 0 0 januárjában

22.5. ábra Az átlagos felszíni hőmérséklet változásai 1861-től 2002-ig:


az 1961 és 1990 közötti közép-angliai és a globális átlaghő­
mérsékletek összehasonlítása (Celsius-fokban)

1,0-1 p

-0,5

1862 1882 1902 1922 1942 1962 1982 2002


Forrás: ONS.
742 22. FEJEZET

22.6. ábra Szén-dioxid-kibocsátás a világ iparosodott ki a l é g k ö r b e , m i n t b á r m e l y m á s ország. Az üveg­


és kevésbé fejlett térségeiben h á z h a t á s ú g á z o k k i b o c s á t á s a a z o n b a n n e m kor­
Egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás, 1995 l á t o z ó d i k a fejlett o r s z á g o k r a . A f e j l ő d ő világból
s z á r m a z ó k i b o c s á t á s s z i n t é n g y o r s a n növekszik,
Egyesült Államok k ü l ö n ö s e n a z o k b a n a z á l l a m o k b a n , a h o l gyors
Kanada i p a r o s í t á s folyik, é s 2 0 3 5 - r a v á r h a t ó a n egyenlő
mértékű lesz az iparosodott országokéval.
Németország
A z 1 9 9 7 - b e n tartott k i o t ó i ö k o l ó g i a i csúcsta­
Japán lálkozón egyetértés született abban, hogy 2010-
ig jelentősen c s ö k k e n t e n i kell az üvegházhatású
Dél-Afrika
g á z o k k i b o c s á t á s á t . A c s ú c s t a l á l k o z ó jegyzőköny­
Mexikó v é b e n r ö g z í t e t t e k s z e r i n t a z i p a r o s o d o t t országok
Kína k ö t e l e z e t t s é g e t v á l l a l t a k arra, h o g y az alapként
v á l a s z t o t t 1 9 9 0 . évi s z i n t h e z k é p e s t 2 0 1 0 - i g - kü­
Brazília I
l ö n b ö z ő t e r ü l e t e k e n m á s - m á s m é r t é k b e n - csök­
0 7 14 k e n t e n i fogják a g á z k i b o c s á t á s t . A k i t ű z ö t t célok
É v e s kibocsátás (metrikus tonna) á t l a g o s a n 8 s z á z a l é k o s c s ö k k e n t é s t irányoznak
e l ő E u r ó p a l e g n a g y o b b r é s z é n , m í g I z l a n d ese­
Globális szén-dioxid-kibocsátás t é b e n m a x i m u m 1 0 , A u s z t r á l i á b a n pedig 8 szá­
25- z a l é k o s n ö v e k e d é s t e n g e d é l y e z n e k . (Az USA
e r e d e t i l e g 7 s z á z a l é k o s c s ö k k e n t é s r e vállalt kö­
t e l e z e t t s é g e t . ) S o k t u d ó s ú g y véli, h o g y ezek a
c é l é r t é k e k t ú l s á g o s a n s z e r é n y e k : s z e r i n t ü k a ko­
m o l y éghajlati k ö v e t k e z m é n y e k elkerüléséhez a
k i b o c s á t á s o k n a k a k á r 7 0 - 8 0 s z á z a l é k o s csökken­
t é s é r e v a n s z ü k s é g . B á r m i t t e s z n e k is a z o n b a n a
k o r m á n y z a t o k a k i b o c s á t á s c s ö k k e n t é s é r e , bizo­
n y o s i d ő n e k el k e l l t e l n i e , a m í g a g l o b á l i s felme­
l e g e d é s h a t á s a i m e g v á l t o z h a t n a k . A h h o z , hogy
a f e l h a l m o z ó d o t t s z é n - d i o x i d t e r m é s z e t e s folya­
m a t o k ú t j á n t á v o z z o n a l é g k ö r b ő l , t ö b b m i n t egy
évszázadra van szükség.

2 0 0 1 - b e n a z U S A ú j e l n ö k e , G e o r g e W . Bush
v i s s z a u t a s í t o t t a a k i o t ó i e g y e z m é n y ratifikálását,
arra h i v a t k o z v a , h o g y ez v e s z é l y e z t e t n é az USA
g a z d a s á g á t . N é m i v i t a u t á n a világ legtöbb más
o r s z á g a e g y e t é r t e t t a b b a n , h o g y a z egyezmény­
h e z t a r t j á k m a g u k a t a z E g y e s ü l t Á l l a m o k nélkül
1950 1960 1970 1980 is, d a c á r a a n n a k , h o g y az ü v e g h á z h a t á s ú gázok
Forrás: UNDP (1998), 3. o. l e g n a g y o b b k i b o c s á t ó j a a v i l á g o n az U S A . A 2001.
év f o l y a m á n k é s ő b b a n é m e t o r s z á g i B o n n b a n és a
egy k ü l ö n b ö z ő t u d o m á n y á g a k a t k é p v i s e l ő k l í m a ­ m a r o k k ó i M a r r a k e s h b e n tartott t o v á b b i tanácsko­
s z a k é r t ő k b ő l álló t e s t ü l e t k ö z z é t e t t e a t é m á b a n z á s o k s o r á n v é g ü l m e g e g y e z é s s z ü l e t e t t az egyez­
eddig m e g j e l e n t e g y i k l e g r é s z l e t e s e b b j e l e n t é s t , m é n y egyre b o n y o l u l t a b b á v á l ó a p r ó b e t ű s szöve­
m e l y n e k s z e r z ő i m i n d a n n y i a n e g y e t é r t e t t e k ab­ gét i l l e t ő e n is, és a c s a t l a k o z ó országokat sürget­
ban, hogy a globális felmelegedés valóságos je­ ték, h o g y a n e m z e t i t ö r v é n y h o z á s o k 2 0 0 2 végéig
l e n s é g . Arra a k ö v e t k e z t e t é s r e j u t o t t a k , h o g y a ratifikálják a z e g y e z m é n y t . A z u t ó b b i években
Föld felszíni hőmérséklete az utóbbi évszázad az ü v e g h á z h a t á s ú g á z o k legfőbb k i b o c s á t ó i kö­
s o r á n 0 , 4 - 0 , 8 °C k ö z ö t t i é r t é k k e l e m e l k e d e t t . A z ü l t ö b b ország - k ö z t ü k az E g y e s ü l t Királyság,
hőmérséklet emelkedése különösen nagymértékű N é m e t o r s z á g , K í n a és O r o s z o r s z á g - sikeresen
volt a z u t ó b b i 2 0 é v s o r á n . c s ö k k e n t e t t e a k i b o c s á t á s s z i n t j é t (bár Oroszor­
szág e s e t é b e n a c s ö k k e n é s t n a g y r é s z t a gazdaság
A s z é n d i o x i d - k i b o c s á t á s - m i n t a 22.6. ábra
visszaesése magyarázza).
m u t a t j a - g l o b á l i s s z i n t e n r i a s z t ó m é r t é k b e n foko­
z ó d i k . A z ipari o r s z á g o k j e l e n l e g j ó v a l t ö b b üveg­ A g l o b á l i s f e l m e l e g e d é s l e h e t s é g e s hatásait
h á z h a t á s ú gázt t e r m e l n e k , m i n t a f e j l ő d ő világ, i l l e t ő e n - csakúgy, m i n t a m e s t e r s é g e s eredetű
s az Egyesült Á l l a m o k több szén-dioxidot bocsát k o c k á z a t o k s z á m o s m á s új f o r m á j á n á l is - sen-
KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK

ki s e m lehet biztos abban, hogy valójában mi­ n á l n a g y o b b v i t a m i n t a r t a l m ú G M O - k a t , m á s ge­


lyen hatásokkal kell számolnunk. A jelenség okai netikailag módosított termények ellenállóak a
olyan összetettek, hogy a következményeket ne­ mezőgazdasági termelés során a termőföldeken
héz pontosan kiszámítani. Kérdés, hogy a „magas á l t a l á n o s a n h a s z n á l t g y o m i r t ó s z e r e k k e l , a rovar­
szintű kibocsátás" forgatókönyvének megvalósu­ k á r t e v ő k k e l , v a l a m i n t a g o m b á s és v í r u s o s fertő­
lása c s a k u g y a n s z é l e s k ö r ű t e r m é s z e t i k a t a s z t r ó ­ z é s e k k e l s z e m b e n is. A g e n e t i k a i l a g m ó d o s í t o t t
f á k h o z fog-e v e z e t n i . A s z é n - d i o x i d - k i b o c s á t á s o r g a n i z m u s o k b ó l k é s z ü l t vagy i l y e n e k n y o m a i t
s z i n t j é n e k s t a b i l i z á l á s a v a j o n m e g v é d i - e a leg­ tartalmazó élelmiszereket GM-élelmiszereknek
t ö b b e m b e r t a v i l á g o n az é g h a j l a t v á l t o z á s k á r o s nevezik.
hatásaitól? Lehetséges-e, hogy a globális felmele­ A G M - t e r m é n y e k e l t é r n e k m i n d e n t ő l , a m i ko­
gedés j e l e n l e g i f o l y a m a t a i m á r i s m e g i n d í t o t t á k a r á b b a n létezett, mivel k ü l ö n b ö z ő organizmusok­
t o v á b b i éghajlati z a v a r o k egész s o r o z a t á t ? E z e k r e ból származó, átültetett géneket tartalmaznak.
a kérdésekre bizonyossággal n e m tudunk választ Ez s o k k a l r a d i k á l i s a b b b e a v a t k o z á s a t e r m é s z e t ­
adni. A F ö l d é g h a j l a t a r e n d k í v ü l k o m p l e x r e n d ­ be, m i n t a keresztezés és n e m e s í t é s régebbi, sok
szer: i g e n s o k f é l e t é n y e z ő e g y ü t t e s e n h o z l é t r e éve h a s z n á l a t b a n levő módszerei. A GMO-kat
különböző következményeket a Föld különböző g é n s e b é s z e t i m ó d s z e r e k k e l állítják elő, a m e l y e k
pontjain elhelyezkedő országokban. alkalmasak a gének átültetésére n e m c s a k növé­
n y e k , h a n e m á l l a t o k e s e t é b e n is. A z ú j a b b kísér­
letekben emberi géneket ültettek be tenyésztett
Genetikailag módosított élelmiszerek állatokba, például disznókba, azzal a céllal, hogy
szervátültetések esetén az emberi szerveket he­
M i n t a l l . fejezetben ( a 3 3 5 . o l d a l o n ) láttuk, boly­ lyettesíteni képes állati szervek jöjjenek létre.
gónkon m i n d e n n a p 8 3 0 millió e m b e r marad éhes. Sőt, emberi géneket beültettek már növényekbe
A globális felmelegedés folyamata hozzájárulhat is, b á r a p i a c r a k e r ü l ő G M - t e r m é n y e k e s e t é b e n
a fokozódó e l s i v a t a g o s o d á s h o z és a g y e n g é b b ilyen radikális génsebészeti eljárások alkalmazá­
t e r m é s h e z , ezért t a r t h a t u n k attól, h o g y a z élel­ s á r a e d d i g m é g n e m k e r ü l t sor.
miszerhiány még nagyobb mértékűvé is válhat. E g y e s k u t a t ó k á l l í t á s a s z e r i n t egy b i z o n y o s faj­
A világ l e g s ű r ű b b e n lakott t e r ü l e t e i n a l a k o s s á g t a G M O , a „ s z u p e r r i z s " t e r m é s h o z a m a 3 5 száza­
é l e l m e z é s e n a g y m é r t é k b e n függ az o l y a n alapve­ l é k k a l is m e g h a l a d h a t j a a s z o k á s o s értéket. E g y
tő t e r m é n y e k t ő l , m i n t p é l d á u l a rizs, a m e l y n e k m á s i k fajta, a n a g y o b b m e n n y i s é g ű „ A " v i t a m i n t
a t e r m ő t e r ü l e t e egyre z s u g o r o d i k . S o k a n aggód­ tartalmazó „aranyrizs" termesztése világviszony­
nak, h o g y a j e l e n l e g a l k a l m a z o t t f ö l d m ű v e l é s i latban több mint 1 2 0 millió gyermeknél csök­
módszerek n e m lesznek alkalmasak a növekvő kentheti az „A" v i t a m i n hiányával összefüggő
lakosság e l t a r t á s á h o z e l e g e n d ő r i z s t e r m é s b i z t o ­ megbetegedéseket. Azt gondolhatnánk, hogy a
sítására. Az é h í n s é g f e n y e g e t é s e - h a s o n l ó a n s o k b i o t e c h n o l ó g i a i l y e n h a t a l m a s e r e d m é n y e i t lel­
más k ö r n y e z e t i k i h í v á s h o z - n e m e g y e n l e t e s e n kesen üdvözlik az e m b e r e k m i n d e n ü t t a világon.
oszlik m e g a v i l á g o n . Az i p a r o s o d o t t o r s z á g o k A genetikai beavatkozás a z o n b a n korunk egyik
j e l e n t ő s g a b o n a f ö l ö s l e g g e l r e n d e l k e z n e k . A ga­ l e g v i t a t o t t a b b t é m á j á v á vált, é s s o k a k f i g y e l m é t
bonahiány éppen a legszegényebb országokban r á i r á n y í t j a a r r a a f i n o m h a t á r v o n a l r a , a m i az
lesz v á r h a t ó a n k r ó n i k u s p r o b l é m a , a h o l a z előre­ egyik o l d a l o n a t u d o m á n y o s és t e c h n o l ó g i a i in­
jelzések szerint a legnagyobb mértékű a népesség nováció jótéteményei, a másik oldalon pedig a
növekedése. környezeti kockázatok között húzódik.
Egyesek szerint a potenciális élelmiszerválság
e l k e r ü l é s é n e k k u l c s a a t u d o m á n y és a b i o t e c h ­
nológia t e r é n ú j a b b a n e l é r t h a l a d á s b a n rejlik. A GM-élelmiszerekkel kapcsolatos viták
Az olyan alapvető t e r m é n y e k genetikai össze­
t é t e l é n e k m a n i p u l á l á s á v a l , m i n t p é l d á u l a rizs, A GM-élelmiszerek „családregénye" mindössze
ma m á r l e h e t s é g e s j e l e n t ő s e n f o k o z n i a fotoszin­ n é h á n y é v v e l e z e l ő t t k e z d ő d ö t t , a m i k o r a világ
tézis ü t e m é t a n ö v é n y e k b e n , és e n n e k segítségé­ n é h á n y vezető vegyipari és mezőgazdasági cége
vel m a g a s a b b t e r m é s h o z a m o t l e h e t e l é r n i . A z i l y felismerte, hogy a gének működésére vonatkozó
m ó d o n l é t r e h o z o t t n ö v é n y e k e t genetikailag mó­ új i s m e r e t e k á t a l a k í t h a t j á k a világ é l e l m i s z e r - e l ­
dosított organizmusoknak (genetically modified látását. E z e k a v á l l a l a t o k r o v a r ö l ő és g y o m i r t ó
organisms, GMOs) n e v e z i k . G e n e t i k a i m ó d o s í t á s t s z e r e k e t gyártottak, d e t o v á b b a k a r t a k l é p n i egy
nem c s u p á n a t e r m é s h o z a m növelése érdeké­ olyan területre, a m e l y b e n a j ö v ő fő piacát látták.
ben, h a n e m s o k f é l e m á s c é l b ó l i s l e h e t v é g e z n i . Az új technológia nagy részének kifejlesztésében
A tudósok létrehoztak már például a normális­ a z a m e r i k a i M o n s a n t o c é g j á t s z o t t v e z e t ő szere-
Az utóbbi években a Greenpeace vezetésével számos tiltakozó akcióra került sor a GM-termények ellen: a kép egy
genetikailag módosított kukoricaültetvény ellen Norfolkban végrehajtott akció alkalmából készült.

pet. A M o n s a n t o felvásárolt s z á m o s v e t ő m a g v á l - g y o m á n y o s m ű v e l é s e s e t é b e n . A biotechnológia


lalatot, e l a d t a v e g y i p a r i részlegeit, és energiájá­ - h i r d e t t e a M o n s a n t o - l e h e t ő v é fogja t e n n i szá­
nak jelentős részét új termények piacra dobására m u n k r a , h o g y j o b b m i n ő s é g ű é s n a g y o b b termés-
fordította. A k k o r i ü g y v e z e t ő igazgatója, R o b e r t h o z a m ú g a b o n á t t e r m e s s z ü n k , a k ö r n y e z e t i érté­
S h a p i r o v e z e t é s é v e l gigantikus r e k l á m k a m p á n y t kek megőrzése és védelme mellett.
indított a GM-termények j ó t é t e m é n y e i n e k hirde­ M i v e l a z o n b a n a G M - t e r m é n y e k lényegében
t é s é r e a g a z d á l k o d ó k és a fogyasztók k ö r é b e n . Az t e l j e s e n újak, s e n k i s e m t u d h a t j a , h o g y tömeges
e l s ő r e a k c i ó k p o n t o s a n o l y a n o k voltak, a m i l y e ­ b e v e z e t é s ü k t é n y l e g e s e n m i l y e n h a t á s s a l fog jár­
nekre a vállalat magabiztosan számított. Az 1 9 9 9 ni a k ö r n y e z e t r e n é z v e . S o k k ö r n y e z e t v é d ő és fo­
elején az Egyesült Államokban termelt szójabab g y a s z t ó i c s o p o r t aggódik a n a g y r é s z t kipróbálat-
55 s z á z a l é k a és a k u k o r i c a 35 s z á z a l é k a t a r t a l m a ­ l a n t e c h n o l ó g i a i e l j á r á s o k s z é l e s k ö r ű alkalmazá­
zott g e n e t i k a i l a g m ó d o s í t o t t e l e m e k e t . A G M - t e r - sával p o t e n c i á l i s a n együtt j á r ó k o c k á z a t o k miatt.
m é n y e k e t e k k o r m á r 3 5 m i l l i ó h e k t á r n y i földte­ A G M - é l e l m i s z e r e k k e l k a p c s o l a t o s fenntartások
rületen, Nagy-Britannia területének körülbelül k ü l ö n ö s e n a z e u r ó p a i k ö z v é l e m é n y b e n jutottak
m á s f é l s z e r e s é n t e r m e s z t e t t é k s z e r t e a világon, é r v é n y r e . N a g y - B r i t a n n i á b a n a GM-termények
É s z a k - A m e r i k á n k í v ü l K í n á b a n é s m á s országok­ n a g y ü z e m i t e r m e s z t é s é v e l s z e m b e n i tiltakozást
b a n is. dr. P u s z t a i Árpád, egy n e m z e t k ö z i l e g elismert
A M o n s a n t o cég reklámkampánya a GM-élel- g e n e t i k u s k u t a t á s i e r e d m é n y e i ö s z t ö n ö z t é k , aki
miszerek számos pozitív erényére helyezte a egy á l l a m i l a b o r a t ó r i u m b a n dolgozott Skóciá­
hangsúlyt. A vállalat azt hirdette, hogy a G M - b a n . K u t a t á s a i s o r á n dr. P u s z t a i egy olyan bur­
t e r m é n y e k s e g í t h e t i k a világ s z e g é n y e i n e k élel­ gonyafajtát t e s z t e l t , a m e l y b e egyfajta természetes
m e z é s é t és h o z z á j á r u l h a t n a k a s z e n n y e z ő vegyi r o v a r ö l ő s z e r k é n t m ű k ö d ő g é n t v i t t e k b e : ezt a
a n y a g o k , e l s ő s o r b a n a r o v a r ö l ő és g y o m i r t ó sze­ l e k t i n e k c s o p o r t j á b a t a r t o z ó fehérjét virágokból
r e k b e n l é v ő v e g y s z e r e k által o k o z o t t k ö r n y e z e t ­ v o n t á k ki. E r e d m é n y e i azt j e l e z t é k , h o g y a GM-
szennyezés csökkentéséhez. A kampány során burgonyával táplált patkányok immunrendszere
hangoztatott állítások szerint például a GM-bur- j e l e n t ő s m é r t é k b e n k á r o s o d o t t és szerveik növe­
gonya termesztéséhez 40 százalékkal kevesebb k e d é s e c s ö k k e n t . Dr. P u s z t a i m e g á l l a p í t á s a i t más
k é m i a i r o v a r ö l ő s z e r r e v a n szükség, m i n t a ha­ v e z e t ő k u t a t ó k k r i t i k á v a l fogadták, és miután a
KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK

m a g y a r s z á r m a z á s ú t u d ó s a t e l e v í z i ó b a n is nyi­ a v á l l a l a t m e g p r ó b á l t a a g a z d á l k o d ó k a t egyfajta
latkozott a G M - é l e l m i s z e r e k k e l k a p c s o l a t o s aggá­ „biorabszolgaságba" dönteni.
lyairól, e l b o c s á t o t t á k a z á l l a m i l a b o r a t ó r i u m b a n A genetikailag módosított élelmiszerek tovább­
betöltött állásából. r a i s vitákat v á l t a n a k k i E u r ó p á b a n é s Afrika j e ­
Ekkorra a GM-élelmiszerek kérdése már szinte lentős részében. Az Európai U n i ó 1 9 9 8 és 2 0 0 4
m i n d e n n a p a h í r l a p o k c í m o l d a l á r a került, és meg­ k ö z ö t t m e g t a g a d t a s z á m o s ú j G M - t e r m é n y r e vo­
vitatására s z á m o s televíziós és rádiós vitát, be­ n a t k o z ó s z a b a d a l o m b e j e g y z é s é t . A teljes m o r a ­
szélgető és b e t e l e f o n á l ó m ű s o r t szerveztek. A brit tóriumot 2 0 0 4 - b e n szüntették meg, amikor jóvá­
t á r s a d a l o m sok tagja a G M - t e r m é n y e k e l l e n foglalt hagyták további GM-kukoricafajták importját, de
állást, s ő t e g y e s e k „ k ö z v e t l e n a k c i ó b a " l é p t e k , ezzel egyidejűleg szigorú c í m k é z é s i előírásokat
gyökerestől kitépve a GM-terményeket a földből vezettek be a GM-termékeket tartalmazó élelmi­
a k í s é r l e t i ü l t e t v é n y e k e n s z e r t e az o r s z á g b a n . Ha­ szerek forgalmazásában. Az EU lépései azonban
s o n l ó r e a k c i ó k r a k e r ü l t s o r s o k m á s e u r ó p a i or­ túlságosan lassúak voltak a nagy GM-termelők
s z á g o k b a n . E z e k v é g ü l á t t e r j e d t e k a z U S A - r a is, i g é n y e i h e z k é p e s t , k ü l ö n ö s e n a z E g y e s ü l t Álla­
a h o l k o r á b b a n alig folyt v i t a e r r ő l a k é r d é s r ő l . Az m o k b a n , a h o l 2 0 0 3 m á j u s á b a n - azt állítva, h o g y
Egyesült Királyságban a nyolc nagy szupermar­ az európai álláspontnak n i n c s bizonyított tudo­
ketlánc közül hét megváltoztatta a GM-élelmi­ m á n y o s a l a p j a és e l l e n t é t b e n áll a s z a b a d keres­
szerekkel kapcsolatos üzletpolitikáját. Öt közü­ k e d e l e m törvényeivel - panaszt nyújtottak be az
lük t e l j e s e n b e t i l t o t t a a G M - ö s s z e t e v ő k j e l e n l é t é t ellen, hogy az EU n e m egyeztette a GM-termékek
az á l t a l u k f o r g a l m a z o t t t e r m é k e k b e n (ez a t i l a l o m kereskedelmének szabályozását a Világkereske­
még m a i s é r v é n y b e n v a n ) , é s v a l a m e n n y i e n ra­ d e l m i S z e r v e z e t t e l (Toké 2 0 0 4 ) .
gaszkodtak a h h o z , h o g y a z ü z l e t e i k b e n á r u s í t o t t A G M - é l e l m i s z e r e k A f r i k á b a n is b a j b a kerül­
termékek csomagolásán hangsúlyozottan tüntes­ tek. 2 0 0 2 - b e n Z a m b i a v i s s z a u t a s í t o t t a a kukori­
sék fel a z o k t a r t a l m i ö s s z e t e v ő i t . K é t nagyvál­ c á t é s szóját t a r t a l m a z ó a m e r i k a i é l e l m i s z e r a - d o -
lalat, az U n i l e v e r és a N e s t l é b e j e l e n t e t t e , h o g y m á n y o k elfogadását, m e r t a z o k j e l e n t ő s r é s z e ge­
visszavonja a g e n e t i k a i l a g m ó d o s í t o t t é l e l m i s z e ­ n e t i k a i l a g m ó d o s í t o t t t e r m é n y e k b ő l állt. Z a m b i a
rek e l f o g a d á s á r a v o n a t k o z ó k o r á b b i d ö n t é s é t . A z elnöke, Levy Mwanawasa „méregnek" minősítet­
U S A - b a n egyes g a z d á l k o d ó k , a k i k b e k a p c s o l ó d ­ te az amerikai importot. 2004-ben csatlakoztak
tak a G M - t e r m é n y e k n a g y l é p t é k ű t e r m e s z t é s é b e , Z a m b i á h o z Zimbabwe, Malawi, M o z a m b i k , Le­
visszatértek a h a g y o m á n y o s fajtákhoz. 2 0 0 3 - b a n s o t h o é s A n g o l a k o r m á n y a i is, a m e l y e k s z i n t é n
egy f e l m é r é s azt m u t a t t a ki, h o g y a z E g y e s ü l t K i ­ visszautasították a genetikailag módosított élel­
rályság l a k o s s á g á n a k 5 9 s z á z a l é k a e r ő s e n t á m o ­ miszereket tartalmazó segélyeket.
gatná a g e n e t i k a i l a g m ó d o s í t o t t é l e l m i s z e r e k b e ­
tiltását ( H M S O 2 0 0 5 ) .

A k ö r n y e z e t v é d ő k és a fogyasztói c s o p o r t o k A GM-élelmiszerek kockázatainak


tiltakozásai n a g y h a t á s t g y a k o r o l t a k a M o n s a n t o értékelése
cég s o r s á n a k a l a k u l á s á r a , é s k o m o l y v i s s z a e s é s t
okoztak a c é g r é s z v é n y e i n e k á r f o l y a m á b a n . R o ­ Jelenleg - a GM-termelők állításainak dacára -
bert S h a p i r o fellépett a t e l e v í z i ó b a n és b e v a l l o t t a , senki s e m tudja b i z o n y o s a n m e g m o n d a n i , hogy
hogy v á l l a l a t a j e l e n t ő s h i b á k a t k ö v e t e t t e l : „Való­ a genetikailag módosított termények előállítá­
színűleg t ö b b e m b e r t f o r d í t o t t u n k m a g u n k e l l e n , sa, i l l e t v e f o g y a s z t á s a m i l y e n k o c k á z a t o k k a l jár.
mint a h á n y a t m e g g y ő z t ü n k - m o n d t a . - A z t hi­ A genetikai kód rendkívül bonyolult: új gének
szem, h o g y a g é n t e c h n o l ó g i á b a v e t e t t b i z a l m u n k b e v i t e l e a n ö v é n y e k b e vagy m á s o r g a n i z m u s o k ­
és az iránta való lelkesedésünk sokak s z e m é b e n ba soha n e m tapasztalt betegségek fellépésével
- érthető m ó d o n - túlzott magabiztosságnak, vagy m á s k á r o s k ö v e t k e z m é n y e k k e l i s j á r h a t . M i ­
vagy a k á r a r r o g a n c i á n a k t ű n h e t e t t . " E z r e n d k í ­ vel a t e c h n o l ó g i a még ennyire ismeretlen, megle­
vüli f o r d u l a t o t j e l e n t e t t a h h o z a v i l á g h ó d í t ó ö n ­ p ő gyakorisággal k e r ü l n e k n y i l v á n o s s á g r a ú j a b b
bizalomhoz képest, amivel még c s u p á n n é h á n y és újabb kutatási e r e d m é n y e k és felfedezések.
h ó n a p p a l a z e l ő t t is b e s z é l t . A M o n s a n t o f e l a d n i 2 0 0 0 m á j u s á b a n a brit k o r m á n y b e v a l l o t t a , h o g y
k é n y s z e r ü l t e g y i k l e g v i t a t o t t a b b tervét, a „termi- a gazdálkodók több ezer hektárnyi hagyományos
nátor" e l n e v e z é s ű g é n f e l h a s z n á l á s á t . Ez a g é n r e p c e f ö l d j e „ s z e n n y e z e t t é " vált a k ö z e l ü k b e n te­
biztosította v o l n a , h o g y a M o n s a n t o által a ter­ lepített GM-ültetvények beporzása következté­
m e l ő k n e k e l a d o t t v e t ő m a g o k egy g e n e r á c i ó u t á n ben. Csupán n é h á n y héttel később publikált né­
sterillé v á l j a n a k . A g a z d á l k o d ó k n a k így m i n d e n m e t k u t a t á s i e r e d m é n y e k feltárták, h o g y a z olaj-
évben új v e t ő m a g o t k e l l e t t v o l n a v á s á r o l n i u k a repce módosításához általánosan használt gén
cégtől. A M o n s a n t o b í r á l ó i azt állították, h o g y „átugrotta" a faji k o r l á t o k a t és b e j u t o t t a m é h e k
746 22. F E J E Z E T

s z e r v e z e t é b e . A fenti k é t m e g d ö b b e n t ő felfedezés állapítja, h o g y a b i o t e c h n o l ó g i a i i p a r a kezdeti


között eltelt rövid időszakban maga a M o n s a n t o i d ő s z a k b a n k é t h i b á t k ö v e t e t t e l : e l ő s z ö r i s meg­
is e l i s m e r t e , h o g y m ó d o s í t o t t s z ó j a t e r m é n y e - az próbálta figyelmen kívül hagyni a közvélemény
a GMO, amit a legszélesebb körben termesztettek aggályait, m a j d m e g k í s é r e l t e a z o k a t t i s z t á n ra­
kereskedelmi célokra - olyan váratlanul megje­ cionális érvekkel eloszlatni. Szerinte a nanotech­
l e n ő g é n t ö r e d é k e k e t t a r t a l m a z , a m e l y e k e t koráb­ n o l ó g i a i iparág j e l e n l e g h a s o n l ó ú t o n jár. A na­
b a n n e m m u t a t t a k ki. n o t e c h n o l ó g i a h í v e i n e k e h e l y e t t - állítja - agresz-
A kutatási e r e d m é n y e k megerősítik mindazt, s z í v r e k l á m k a m p á n y t k e l l e n e i n d í t a n i u k , mind
a m i r e s o k k ö r n y e z e t v é d ő a k t i v i s t a m á r egy i d e j e r a c i o n á l i s , m i n d a z é r z e l m e k r e h a t ó érvekkel a
f i g y e l m e z t e t n i p r ó b á l j a a világot. N o h a a geneti­ támogatás elnyerése érdekében. A nanotechnoló­
kai m ó d o s í t á s n a k óriási potenciális h a s z n a lehet, gia e l ő b b r e v i t e l é h e z a z o n n a l i a k c i ó r a v a n szük­
a vele járó kockázatok n e h e z e n kiszámíthatók ség, h o g y e l k e r ü l j é k a z o l y a n t í p u s ú visszahatást
és gyakorlatilag m e g j ó s o l h a t a t l a n o k . A G M O - k a közvéleményben, a m i gátolhatja a technológia
a természeti környezetbe kikerülve a dominóef­ fejlődését és jelentős gazdasági veszteségekhez
f e k t u s h o z h a s o n l ó e s e m é n y e k l á n c o l a t á t válthat­ v e z e t h e t . M a t s u u r a g o n d o l a t m e n e t e a z o n b a n el­
j á k ki, a m i t i g e n n e h é z m o n i t o r o z n i é s e l l e n ő r z é s h a n y a g o l j a az új t e c h n o l ó g i á k b e v e z e t é s é v e l járó
alatt t a r t a n i . E z z e l a d i l e m m á v a l s z e m b e k e r ü l v e k o c k á z a t o k a t , é s c s u p á n a z o k n a g y r é s z t gazdasá­
s o k k ö r n y e z e t v é d ő az „elővigyázatosság elve" g i t e r m é s z e t ű p o t e n c i á l i s h a s z n á r a összpontosít.
(precautionary principle) mellett tör lándzsát. A k ö v e t k e z ő k b e n U l r i c h B e c k n é m e t szociológus
E z a z elv azt m o n d j a ki, h o g y a h o l e l e g e n d ő két­ n y o m á n á l t a l á n o s a b b m e g k ö z e l í t é s s e l vesszük
ség m e r ü l fel az új k e z d e m é n y e z é s e k l e h e t s é g e s s z e m ü g y r e a k o c k á z a t fogalmát.
kockázatait illetően, jobb ragaszkodni a meglé­
vő gyakorlatokhoz, m i n t megváltoztatni azokat.
T é n y azonban, hogy a GM-termények termeszté­ A globális kockázattársadalom
s é r e h a s z n á l t f ö l d t e r ü l e t e k m e n n y i s é g e - a kör­
nyezetvédők aggályainak dacára - folyamatosan
A n a n o t e c h n o l ó g i a a genetikailag m ó d o s í t o t t élel­
t o v á b b n ö v e k s z i k a z u t ó b b i é v e k b e n is, k ü l ö n ö ­
m i s z e r e k k ö r ü l i viták, a g l o b á l i s felmelegedés és
sen a fejlődő világban, ahol a környezetvédelmi
m á s , az e m b e r által m e s t e r s é g e s e n létrehozott koc­
m o z g a l o m m é g n e m v e t e t t e m e g elég e r ő s e n a
k á z a t o k új v á l a s z t á s i l e h e t ő s é g e k és új kihívások
lábát, és a G M - t e r m é n y e k t e r m e s z t é s é t k o r l á t o ­
e l é állítják az e m b e r e k e t m i n d e n n a p i életük során.
zó t ö r v é n y e k á l t a l á b a n k e v é s b é s z i g o r ú a k (lásd a
M i v e l az új v e s z é l y f o r r á s o k m é g n i n c s e n e k alapo­
22.7. és a 22.8. ábrát).
s a n feltérképezve, az e m b e r e k n e k , az országoknak
E g y e s s z e r z ő k r á m u t a t t a k a G M - t e r m é k e k és és a t r a n s z n a c i o n á l i s s z e r v e z e t e k n e k m e g kell al­
a n a n o t e c h n o l ó g i a (lásd f e n t e b b ) k o c k á z a t a i kö­ k u d n i u k a k o c k á z a t o k k a l , a m i k o r arról döntenek,
zött f e n n á l l ó h a s o n l ó s á g o k r a . Egy a m e r i k a i tu­ h o g y h o g y a n éljenek, illetve h o g y a n működjenek.
dós, Jeffrey M a t s u u r a s z e r i n t a n a n o t e c h n o l ó g i a i M i v e l az i l y e n k o c k á z a t o k kiváltó okai és lehet­
i p a r á g a k n a k le kell v o n n i u k a t a n u l s á g o k a t a G M - séges k ö v e t k e z m é n y e i t e k i n t e t é b e n nincsenek
é l e l m i s z e r e k k ö r ü l a k i a l a k u l t v i t á k b ó l és a köz­ p o n t o s i s m e r e t e i n k , m i n d e n k i egyénileg kényte­
v é l e m é n y állásfoglalásából. A GM-élelmiszerek- l e n d ö n t e n i arról, h o g y m e l y k o c k á z a t o k vállalá­
r ő l folyó vitákat é r t é k e l v e M a t s u u r a ( 2 0 0 4 ) meg­ sára v a n felkészülve. E z k o m o l y megpróbáltatás

22.7. ábra A genetikailag módosított termények globális elterjedése


70 i

60
—A— Összesen
—•- Iparosodott országok
50 - Fejlődő országok

1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003

2002 és 2003 között 15 százalékos növekedés (9 millió hektár vagy 22,2 millió angol hold)
Forrás: ISAAA 2003.
KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK 747

22.8. ábra G M - t e r m é n y e k e t termelő országok, 2003

11. 17. 9. 15.


Spanyolország Németország Románia Bulgária
< 0,05 millió hektár < 0,05 millió hektár < 0,05 millió hektár < 0,05 millió hektár
Kukorica Kukorica Szója Kukorica
1 5.
Kanada Kína
4,4 millió hektár 2,8 millió hektár
Repce, kukorica, Gyapot
szója

1. 13.
Egyesült Államok Fülöp-szigetek
42,8 millió hektár < 0,05 millió hektár
Szója, kukorica, Kukorica
gyapot, repce

12. 18.
Mexikó Indonézia
<0,05 millió hektár < 0,05 millió hektár
Gyapot, szója Gyapot

16.
Honduras Ausztrália
<0,05 millió hektár 0,1 millió hektár
Kukorica Gyapot

14. 8.
Kolumbia India
<0,05 millió hektár 0,1 millió hektár
Gyapot Gyapot
2. 10. 4.
Argentína Uruguay Brazília Dél-Afrika
13,9 millió hektár < 0.05 millió hektár 3,0 millió hektár 0,4 millió hektár
Szója, kukorica, gyapot Szója, kukorica Szója Kukorica, szója, gyapot

J2 Ez a tíz ország legalább 50 000 hektáron termeszt génmódosított terményeket.

Forrás: IS AAA 2003.

lehet. F e l h a s z n á l h a t u n k - e o l y a n é l e l m i s z e r e k e t é s a s z e m é l y e s k a p c s o l a t o k d e m o k r a t i z á l ó d á s a is.
nyersanyagokat, a m e l y e k n e k az e l ő á l l í t á s a vagy a Mivel az egyén személyes jövője jóval kevésbé
fogyasztása k á r o s h a t á s s a l j á r h a t a z e g é s z s é g ü n k r e látható előre, m i n t a h a g y o m á n y o s társadalmak­
és a k ö r n y e z e t ü n k r e ? M é g az o l y a n , látszólag egy­ ban, mindenféle döntés kockázattal jár az egyén
szerű d ö n t é s e k e t is, h o g y m i t együnk, m a e l l e n t ­ számára. A házasságkötés például sokkal kevésbé
m o n d ó i n f o r m á c i ó k é s a z adott t e r m é k viszonyla­ k o c k á z a t o s v á l l a l k o z á s m a , m i n t a r é g e b b i korok­
gos e l ő n y e i t é s h á t r á n y a i t m é r l e g e l ő v é l e m é n y e k ban, amikor a házasság intézménye élethosszig
figyelembevételével h o z z u k meg. tartó p á r k a p c s o l a t o t j e l e n t e t t . A z o k t a t á s ú t j á n el­
U l r i c h B e c k ( 2 0 0 3 ) részletesen foglalkozik a é r h e t ő s z a k k é p e s í t é s e k m e g s z e r z é s é r e é s a z élet­
kockázatok és a globalizáció összefüggéseivel, útra vonatkozó döntések szintén kockázatosnak
és úgy látja, hogy ezeknek a t é n y e z ő k n e k az t ű n h e t n e k : n e h é z megjósolni, hogy m i l y e n kész­
e g y ü t t e s e n kifejtett h a t á s á r a g l o b á l i s kockázat­ s é g e k l e s z n e k é r t é k e s e k egy o l y a n g a z d a s á g b a n ,
társadalom (risk society) alakul ki. A technoló­ a m i oly gyorsan változik, m i n t a m i é n k .
giai fejlődés e g y r e g y o r s a b b e l ő r e h a l a d á s á v a l és B e c k ( 1 9 9 5 ) szerint a kockázattársadalom egyik
a k o c k á z a t új formáinak létrejöttével bekövet­ fontos aspektusa, hogy veszélyei n e m korlátozot­
kező v á l t o z á s o k r a á l l a n d ó a n r e a g á l n u n k k e l l é s t a k s e m t é r b e n , s e m i d ő b e n , sőt t á r s a d a l m i érte­
alkalmazkodnunk kell hozzájuk. A kockázattár­ l e m b e n sem. A m a i kockázatok m i n d e n országot
s a d a l o m b a n f e n n á l l ó b i z o n y t a l a n s á g o k B e c k sze­ és m i n d e n társadalmi osztályt érintenek, és n e m
rint n e m k o r l á t o z ó d n a k c s u p á n a k ö r n y e z e t i é s csupán személyes, h a n e m globális következmé­
egészségi k o c k á z a t o k r a , h a n e m k ö z é j ü k s o r o l h a ­ nyekkel járnak. M i n t fentebb láttuk, a mestersé­
tó a m a i t á r s a d a l m i é l e t b e n j e l e n t k e z ő , e g y m á s s a l ges e r e d e t ű k o c k á z a t o k - p é l d á u l az e g é s z s é g e t
szorosan összefüggő változások egész sorozata: a és a k ö r n y e z e t e t f e n y e g e t ő v e s z é l y e k - s z á m o s
foglalkoztatási m i n t á k á t a l a k u l á s a , a m u n k a h e l y i megnyilvánulása átlépi a n e m z e t i határokat. Ezt
bizonytalanság növekedése, a tradíciók c s ö k k e n ő a megállapítást ékesszólóan alátámasztja például
szerepe az egyéni identitások meghatározásában, az, a m i 1 9 8 6 - b a n U k r a j n á b a n a c s e r n o b i l i a t o m ­
a hagyományos családi minták eróziója, valamint e r ő m ű felrobbanásakor történt. C s e r n o b i l közvet-
748 22. FEJEZET

esterséges kockázatok és az emberiség fennmaradása

M a r t i n R e e s brit királyi csillagász 2 0 0 3 - b a n a d t a i d é z h e t ő t o t á l i s h o l o k a u s z t , h a n e m az új betegsé­


közre a p r o v o k a t í v Ütött az utolsó óránk (Our Fi­ geket létrehozó laboratóriumi hibák beláthatat­
nal Century) c í m a l a t t m e g j e l e n t k ö n y v é t , mely­ lan k ö v e t k e z m é n y e i n e k sora is.
n e k a l c í m é t ez a kérdés a l k o t t a : „ T ú l f o g j a - e élni R e e s m e g k ü l ö n b ö z t e t i a hosszú t á v o n és a rö­
az e m b e r i faj a 2 1 . s z á z a d o t ? " . R e e s azt állítja, vid t á v o n j e l e n t k e z ő k o c k á z a t o k a t , é s kijózanító
h o g y a t u d o m á n y és a t e c h n o l ó g i a t e r é n t e t t k ö v e t k e z t e t é s e k r e jut. R ö v i d t á v o n , a m i t ő a kö­
r o b b a n á s s z e r ű h a l a d á s , a m i jól l á t h a t ó p é l d á u l v e t k e z ő húsz é v b e n h a t á r o z m e g , t ö b b m i n t egy­
a bio-, a kiber- és a n a n o t e c h n o l ó g i á b a n , v a l a ­ millió e m b e r k ü l ö n b ö z ő k a t a s z t r ó f á k következté­
m i n t a z ű r k u t a t á s b a n , e g y r é s z t f a n t a s z t i k u s kilá­ b e n t ö r t é n ő h a l á l á r a s z á m í t ( b á r b u z g ó n reméli,
tásokat t e r e m t a jövőre nézve, másrészt a z o n b a n h o g y e b b e n t é v e d ) . K ö n y v é n e k a l c í m é h e z vissza­
m e g v a n a s ö t é t oldala is. t é r v e , szerinte a k ö v e t k e z ő száz év s o r á n , vagyis
A tudományos haladásnak nem várt követ­ hosszú t á v o n a z e m b e r i s é g n e k ö t v e n százalékos
k e z m é n y e i is lehetnek, m i n t láttuk: R e e s k ö n y v e esélye v a n a 2 1 . század túlélésére.
olyan katasztrófa-forgatókönyvek valóra válásá­ Ez a prognózis elkeserítően pesszimistának
n a k a v a l ó s z í n ű s é g é t vizsgálja, a m e l y e k szerint t ű n h e t , de R e e s kifejti, h o g y k ö n y v e a saját remé­
az e m b e r i civilizáció kihal. Leír n é h á n y a t az a p o ­ nyei szerint „ ö s z t ö n ö z n i f o g j a a v i t á k a t arról, ho­
kaliptikus k o c k á z a t o k közül, a m e l y e k a 2 1 . szá­ g y a n v é d e k e z z ü n k ( a m e n n y i r e csak telik tőlünk)
zad új t u d o m á n y o s eredményeinek felhasználása a l e g s ú l y o s a b b veszélyek e l l e n , ú j o n n a n szerzett
következtében felléphetnek: ezek közé t a r t o z i k tudásvagyonunk optimális felhasználásával az
n e m c s a k a t e r r o r i s t á k v a g y e g y e s n e m z e t e k által emberek javára".
nukleáris é s b i o l ó g i a i f e g y v e r e k b e v e t é s é v e l elő­

l e n k ö r n y e z e t é b e n m i n d e n k i - korától, osztályá­ Vállalhatjuk-e az elkeseredés attitűdjét? Bi­


tól, n e m é t ő l vagy t á r s a d a l m i s t á t u s á t ó l függetle­ z o n y á r a n e m . H a v a n e g y á l t a l á n v a l a m i , amit a
n ü l - veszélyes szintű sugárzásnak volt kitéve. s z o c i o l ó g i a n y ú j t h a t s z á m u n k r a , a k k o r a z annak
Ugyanakkor a baleset közvetett hatásai messze a t é n y n e k m é l y r e h a t ó t u d a t o s í t á s a , h o g y a társa­
túlnyúltak magán Csernobilon: egész Európá­ d a l m i i n t é z m é n y e k e m b e r i a l k o t á s o k . Látjuk a le­
b a n , sőt a z o n t ú l is a m e g e n g e d e t t n é l s o k k a l m a ­ h e t ő s é g e t s o r s u n k i r á n y í t á s á r a é s é l e t ü n k jobbá
gasabb sugárzási szinteket mutattak ki még jóval t é t e l é r e , o l y a n s z i n t e n , a m i a z e l ő z ő generációk
a r o b b a n á s u t á n is. s z á m á r a e l k é p z e l h e t e t l e n volt.
A f e n n t a r t h a t ó fejlődés igénye, a m i t fentebb
tárgyaltunk, elősegítette néhány fontos belátás
ELŐRETEKINTÉS m e g s z ü l e t é s é t a k ö r n y e z e t t e k i n t e t é b e n Ezek kö­
zött k ü l ö n ö s e n f o n t o s a k az ö k o h a t é k o n y s á g és az
J e l e n l e g i h e l y z e t ü n k b ő l a z ú j é v s z á z a d e l s ő év­ ö k o l ó g i a i m o d e r n i z á c i ó e s z m é i . A z ökohatékony­
tizedében n e m láthatjuk előre, hogy a következő ság o l y a n t e c h n o l ó g i á k k i f e j l e s z t é s é t j e l e n t i , ame­
száz évet vajon a b é k é s társadalmi és gazdasági l y e k h a t é k o n y a n h o z z á j á r u l n a k a gazdasági növe­
fejlődés, vagy a g l o b á l i s p r o b l é m á k m e g s o k s z o ­ k e d é s h e z , de ezt m i n i m á l i s k ö r n y e z e t i károk árán
r o z ó d á s a fogja-e j e l l e m e z n i , a k á r o l y a n v á l s á g o t é r i k el. M é g a B r u n d t l a n d - j e l e n t é s nyilvánosságra
e l ő i d é z v e , a m i t a z e m b e r i s é g m á r n e m k é p e s meg­ k e r ü l é s e i d e j é n , az 1 9 8 0 - a s é v e k b e n is széles kör­
oldani. A kétszáz évvel ezelőtt m ű k ö d ö t t szocio­ b e n f e l t é t e l e z t é k , h o g y a z i p a r i fejlődés legtöbb
l ó g u s o k t ó l e l t é r ő e n m i v i l á g o s a n látjuk, h o g y a f o r m á j a n e m e g y e z t e t h e t ő ö s s z e a környezet vé­
m o d e r n ipar, a t e c h n o l ó g i a és a t u d o m á n y s e m m i d e l m é v e l . A z ö k o l ó g i a i m o d e r n i z á c i ó központi
e s e t r e s e m k i z á r ó l a g j ó t é k o n y t e r m é s z e t ű követ­ t é z i s e s z e r i n t a z o n b a n ez a f e l t é t e l e z é s h a m i s . Az
kezményekkel járhat. Ahogy Martin R e e s n e k a „ ö k o h a t é k o n y " t e c h n o l ó g i á k h a s z n á l a t a a gazda­
2 1 . századra vonatkozó pesszimista előrejelzései sági fejlődés o l y a n f o r m á i h o z vezet, amelyekben
is m u t a t j á k (lásd k e r e t e s í r á s u n k a t ) , a t u d o m á n y a g a z d a s á g i n ö v e k e d é s k o m b i n á l ó d h a t a környe­
és a t e c h n o l ó g i a f e j l ő d é s e o l y a n v i l á g o t t e r e m t e t t , zet s z e m p o n t j á b ó l h a s z n o s p o l i t i k á v a l .
a m e l y n e k a kockázatai egyaránt eredményezhet­ Az ökológiai modernizálódás által nyújtott
n e k ó r i á s i n y e r e s é g e k e t és v e s z t e s é g e k e t . A lakos­ l e h e t ő s é g e k e t j ó l i l l u s z t r á l h a t j a a h a t a l m a s hul­
ság - k ü l ö n ö s e n a fejlett v i l á g b a n - g a z d a g a b b , l a d é k f e l d o l g o z á s i iparág, a m i m e g s z a b a d í t ben­
m i n t v a l a h a , á m a z e g é s z világ k ö z e l k e r ü l t a z n ü n k e t az i p a r i l é t e s í t m é n y e k és a fogyasztók
ökológiai katasztrófához. á l t a l m i n d e n n a p l é t r e h o z o t t h u l l a d é k tonnáitól.
KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK

Ennek a hulladéknak a túlnyomó részét egészen sok régebbi ágazatától - környezeti s z e m p o n t b ó l


a l e g u t ó b b i időkig - m i n t f e n t e b b l á t t u k - egysze­ „tisztának" tekinthető. M i n é l nagyobb szerepet
rűen kezelték és eltemették. Ma a z o n b a n az egész j á t s z i k a z ipari t e r m e l é s b e n , a n n á l v a l ó s z í n ű b b ,
iparág á t a l a k u l á s o n m e g y át. A t e c h n o l ó g i a fejlő­ hogy a káros környezeti hatások c s ö k k e n n e k . Ez
dése r é v é n p é l d á u l a z ú j s á g p a p í r e l ő á l l í t á s a sok­ a m e g f o n t o l á s k ö z r e j á t s z h a t a világ s z e g é n y e b b
kal o l c s ó b b lett a z ú j r a f e l h a s z n á l t p a p í r h u l l a d é k t á r s a d a l m a i n a k j ö v ő b e n i f e j l ő d é s é b e n is. Leg­
feldolgozásával, m i n t f a z ú z a l é k b ó l t ö r t é n ő papír­ a l á b b n é h á n y i p a r á g b a n e l é r h e t ő v é v á l i k a gyors
gyártás, a m i a m ú l t b a n v o l t s z o k á s o s . E b b ő l adó­ gazdasági fejlődés a r é g e b b i ipari g a z d a s á g o k b a n
dóan t e h á t a k ö r n y e z e t v é d e l m i m e g f o n t o l á s o k létrehozott szennyezés nélkül, mivel az informá­
m e l l e t t n y o m ó s g a z d a s á g i o k o k is s z ó l n a k a p a p í r c i ó s t e c h n o l ó g i a egyre n a g y o b b s z e r e p e t fog ját­
ú j r a f e l h a s z n á l á s a m e l l e t t a h e l y e t t , h o g y a végte­ szani m i n d e n ágazatban.
lenségig f o l y t a t n á n k a fák kivágását. N e m c s a k A z ö k o l ó g i a i m o d e r n i z á c i ó l e g e l s z á n t a b b szó­
egyes v á l l a l a t o k , h a n e m egész i p a r á g a k k ö v e t i k s z ó l ó i is k é n y t e l e n e k b e v a l l a n i , h o g y a g l o b á l i s
aktívan a „zéró h u l l a d é k " elvét, vagyis m i n d e n környezet megmentése valószínűleg változáso­
h u l l a d é k t o v á b b i ipari c é l o k r a v a l ó teljes m é r t é ­ kat k ö v e t e l a v i l á g o n m a l é t e z ő e g y e n l ő t l e n s é g e k
kű ú j r a h a s z n o s í t á s á t t ű z i k ki c é l u l . A T o y o t a és a t e k i n t e t é b e n is. M i n t láttuk, a z i p a r i o r s z á g o k je­
H o n d a a u t ó g y á r a z á l t a l u k gyártott a u t ó a l k a t r é ­ l e n l e g k ö r ü l b e l ü l e g y ö t ö d r é s z é t t e s z i k ki a világ
szeknél máris elérték a 85 százalékos újrahaszno­ népességének. Ám ezek az országok felelősek a
sítási s z i n t e t . E b b e n a z ö s s z e f ü g g é s r e n d s z e r b e n légkört s z e n n y e z ő g á z o k k i b o c s á t á s á n a k 7 5 szá­
a hulladékképződés többé n e m csupán bizonyos zalékáért, a m i sietteti a globális felmelegedést.
anyagok káros hatásokkal járó felhalmozódását A fejlett v i l á g b a n e g y á t l a g o s s z e m é l y t í z s z e r
jelenti, h a n e m ipari nyersanyagforrást, és bizo­ t ö b b t e r m é s z e t i erőforrást fogyaszt el, m i n t a ke­
nyos mértékig a további technológiai innováció­ v é s b é fejlett o r s z á g o k átlagos l a k o s a i . A s z e g é n y
kat ö s z t ö n z ő e s z k ö z k é n t i s f u n k c i o n á l . o r s z á g o k b a n m a g a a s z e g é n y s é g az e g y i k legfon­
J e l e n t ő s tény, h o g y a z ú j r a h a s z n o s í t á s t é s eb­ t o s a b b k i v á l t ó o k a a k ö r n y e z e t e t k á r o s í t ó gyakor­
ből k ö v e t k e z ő e n a f e n n t a r t h a t ó fejlődést elősegí­ l a t o k k i a l a k u l á s á n a k . A z á l l a n d ó n é l k ü l ö z é s kö­
tő főbb h o z z á j á r u l á s o k j e l e n t ő s r é s z e a z o k r ó l a zepette élő e m b e r e k n e k n i n c s más választásuk,
területekről érkezik, ahol erősen koncentrálód­ mint maximálisan kihasználni a rendelkezésük­
nak az információs technológiai iparágak: ilyen re á l l ó h e l y i forrásokat. A f e n n t a r t h a t ó fejlődés
p é l d á u l a k a l i f o r n i a i S z i l í c i u m - v ö l g y . Az infor­ é p p e n ezért n e m v á l a s z t h a t ó e l a g l o b á l i s egyen­
m á c i ó s t e c h n o l ó g i a - e l t é r ő e n az ipari t e r m e l é s lőtlenségek kérdésétől.

ÖSSZEFOGLALÁS

1. A t e r m é s z e t i v i l á g n a k i g e n k e v é s o l y a n ö s s z e ­ jóval nagyobb mértékű a nyugati országokban,


t e v ő j e van, a m i t a z e m b e r i t e v é k e n y s é g ed­ m i n t a világ m á s t é r s é g e i b e n . U g y a n a k k o r a n ö ­
dig m é g n e m é r i n t e t t . M a m i n d e n t á r s a d a l o m v e k v ő fogyasztás által o k o z o t t k ö r n y e z e t i k á r o k
környezetvédelmi és ökológiai gondokkal n é z a szegényekre vannak a legsúlyosabb hatással.
s z e m b e : H o g y a n l e h e t a m o d e r n ipar é s t e c h ­ 3. A k ö r n y e z e t e t f e n y e g e t ő v e s z é l y e k t ö b b f é l e
n o l ó g i a h a t á s a i n a k d a c á r a is m e g k ü z d e n i a forrásból e r e d n e k . E z e k n a g y r é s z e a k ö r n y e ­
környezet leromlásával és megállítani további z e t s z e n n y e z é s s e l és a h u l l a d é k o k k a l áll kap­
k á r o s o d á s á t ? „ A n ö v e k e d é s h a t á r a i n a k " esz­ csolatban: ide tartozik a levegőszennyezés, a
m é j e , a m e l y a z 1 9 7 0 - e s é v e k é v e k b e n vált n é p ­ savas eső, a v i z e k e l s z e n n y e z ő d é s e és az újra
szerűvé, azt fejezi ki, h o g y az ipari fejlődés és a felhasználhatatlan szilárd hulladék felhalmo­
gazdasági n ö v e k e d é s n e m e g y e z t e t h e t ő ö s s z e a zódása. M á s környezeti kockázatok a megúju­
F ö l d f o r r á s a i n a k v é g e s t e r m é s z e t é v e l . A fenn­ ló t e r m é s z e t i források, t ö b b e k k ö z ö t t a víz, a
t a r t h a t ó fejlődés e l v e e z z e l s z e m b e n azt juttat­ talaj és az e r d ő k m e g f o g y a t k o z á s á v a l függnek
ja kifejezésre, h o g y a n ö v e k e d é s folytatódhat, ö s s z e , és c s ö k k e n t i k a b i o d i v e r z i t á s t , az élet­
d e n e m a források k i m e r í t é s é v e l , h a n e m a z o k f o r m á k v á l t o z a t o s gazdagságát.
újrahasznosításával. 4. Az ökohatékonyság olyan technológiák hasz­
2. A fogyasztás v i l á g s z e r t e e m e l k e d ő szintje a nálatát jelenti, amelyek minimális környezeti
gazdasági n ö v e k e d é s t ő l t a n ú s k o d i k , á m e z z e l károk mellett teszik lehetővé a gazdasági nö­
együtt j á r a k ö r n y e z e t i f o r r á s o k k á r o s í t á s a és vekedést. Az ökológiai m o d e r n i z á c i ó eszméje
a g l o b á l i s e g y e n l ő t l e n s é g e k f o k o z ó d á s a is. Az s z e r i n t az ipari fejlődés és a k ö r n y e z e t védel­
e n e r g i a f e l h a s z n á l á s és a n y e r s a n y a g f o g y a s z t á s me n e m összeegyeztethetetlen egymással.
A l e g t ö b b k ö r n y e z e t i k é r d é s s z o r o s a n összefügg n e i r á n y u l ó e r ő f e s z í t é s e k e t n e h é z megszervez­
a k o c k á z a t o k k a l , m i v e l a z o k a t u d o m á n y és a ni, mivel okai és lehetséges-következményei
t e c h n o l ó g i a f e j l ő d é s é n e k e r e d m é n y e i . A geneti­ egyaránt igen szerteágazóak.
kailag m ó d o s í t o t t t e r m é n y e k e t a n ö v é n y e k gén­ 6. A G M - é l e l m i s z e r e k k ö r ü l h e v e s v i t á k foly­
struktúrájának m a n i p u l á c i ó j á v a l állítják e l ő . A n a k : a t e r m é n y e k g e n e t i k a i m ó d o s í t á s a óriási
globális felmelegedés a F ö l d h ő m é r s é k l e t é n e k j ó t é t e m é n y e k k e l j á r h a t az é h s é g és a rosszul
f o k o z a t o s e m e l k e d é s é t j e l e n t i , a m i t a szén-di­ t á p l á l t s á g l e k ü z d é s e t e r é n , de az e h h e z fel­
oxid és más gázok e m e l k e d ő szintje okoz a h a s z n á l t t e c h n o l ó g i a m é g új, é s s z i n t é n koc­
légkörben. A globális felmelegedés lehetséges k á z a t o k a t h o r d o z h a t m a g á b a n az e m b e r és a
következményei igen súlyosak, ideértve az t e r m é s z e t i k ö r n y e z e t s z e m p o n t j á b ó l egyaránt.
á r a d á s o k a t , a b e t e g s é g e k terjedését, a s z é l s ő s é ­ Az e l ő v i g y á z a t o s s á g e l v e azt m o n d j a ki, hogy
ges időjárást és a t e n g e r s z i n t e m e l k e d é s é t is. A a h o l m e g a l a p o z o t t g y a n ú m e r ü l fel a z újítások
vele járó klímaváltozás potenciális kockázatot e s e t l e g e s k á r o s h a t á s a i t i l l e t ő e n , ott j o b b ra­
jelent az emberiség egészére nézve, de az elle­ gaszkodni a meglévő gyakorlatokhoz.

1. Felelős-e a tudomány vagy a társadalom a környezeti károkért?


2. Tehet-e az egyén valamit a globális kockázatok ellen?
3. Igazságos-e „a növekedés határait" előírni a fejlődő országok számára, amikor a Nyugat már jórészt
befejezte az iparosítást?
4. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében ésszerű kockázatvállalást jelent-e a
nukleáris energia felhasználása?

AJÁNLOTT OLVASMÁ NYC

Devall, Bili (1990): Simple in Means, Rich in Ends. London, Green Print.
Dobson, Andrew (2000): Green Political Thought. 3. kiadás. New York, Routledge.
Hinchliffe, Steve - Woodward, Kath (szerk.) (2000): The Natural and the Social: Uncertainty, Risk,
Change. New York, Routledge.
Pearce, David - Barbier, Edward (2000): Rlueprintfor a Sustainable Economy. London, Earthscan.
Porritt, Jonathon (1984): Seeing Green: The Politics of Ecology Explained. Oxford, Blackwell.
Smith, Mark J. (1998): Ecologism: Towards Ecological Citizenship. Buckingham, Open University
Press.
Miller, G. Tyler Jr. (2000): Living in the Environment: Principles, Connections and Solutions. London,
Brooks/Cole.
Yearley, Steven (1991): The Green Case: A Sociology of Environmental Issues, Arguments and Politics.
London, Unwin Hyman.

Az Egyesült Királyság környezetvédelemmel foglalkozó minisztériuma


http://www.defra.gov.uk/environment/index.htm
Környezetvédelmi szervezetek honlapjai
http://www.webdirectory.com
Föld Barátai
http://www.foe.co.uk
Greenpeace
http ://www. greenpeace.org.uk
ENSZ fejlesztési programja
http://www.undp.org
Irodalom

Abbott, D. ( 2 0 0 1 ) : T h e Death of Class? Sociology Re- Rise of Corporate Global Power. Institute for Poli-
view II (November). cy Studies, 4 December.
Abeles, R. P. - Riley, M. W. ( 1 9 8 7 ) : Longevity, S o - Anheier, H. - Glasius M. - Kaldor, M. (szerk.)
cial Structure, and Cognitive Aging. In Schooler, ( 2 0 0 2 ) : Global Civil Society 2002. Oxford, Oxford
C. - S c h a i e , K. W. (szerk.): Cognitive Functioning University Press.
and Social Structure Over the Life Course. Nor- Annenberg Center ( 2 0 0 3 ) : Parents' Use of the V-Chip
wood, Ablex. to Supervise Children's Television Use. University
Abel-Smith, B. - Townsend, P. ( 1 9 6 5 ) : The Poor and of Pennsylvania.
the Poorest: A New Analysis of the Ministry of La- Appadurai, A. ( 1 9 8 6 ) : Introduction: Commodi-
bour's Family Expenditure Survey of 1953-54 and ties and the Politics of Value. In Appadurai, A.
1960. London, B e l l . (szerk.): The Social Life of Things. Cambridge,
Ahmed, A. S. - Donnán, H. ( 1 9 9 4 ) : Islam in the Age Cambridge University Press.
of Postmodernity. In A h m e d , A. S. - Hastings, D. Appelbaum, R. P. - Christerson, B. ( 1 9 9 7 ) : Cheap
(szerk.): Islam, Globalization and Postmodernity. Labor Strategies and Export-Oriented Industriali-
London, Routledge. zation: S o m e Lessons from the East Asia/Los An-
Akintoye, S. ( 1 9 7 6 ) : Emergent African States: Top- geles Apparel Connection. International Journal
ics in Twentieth Century African History. London, of Urban and Regional Research, 21 (2).
Longman. Appelbaum, R. P. - Henderson, J. (szerk.) ( 1 9 9 2 ) :
Albrow, M. ( 1 9 9 7 ) : The Global Age: State and Soci- States and Development in the Asian Pacific Rim.
ety Beyond Modernity. Stanford, Stanford Univer- Newbury Park, Sage.
sity Press. Apter, T. ( 1 9 9 4 ) : Working Women Don't Have Wives:
Aldrich, H. E. - Marsden, P. V. ( 1 9 8 8 ) : Environments Professional Success in the 1990s. New York, St
and Organizations. In Smelser, N. J. (szerk.): Martin's Press.
Handbook of Sociology. Newbury Park, Sage. Arber, S. - Davidson, K. - Ginn, J. (szerk.) ( 2 0 0 3 ) :
Alexander, Z. ( 1 9 9 9 ) : The Department of Health Gender and Ageing: Changing Roles and Relation-
Study of Black, Asian and Ethnic Minority Issues. ships. B u c k i n g h a m , Open University Press.
London, DoH. Arber, S. - Ginn, J. ( 2 0 0 4 ) : Ageing and Gender: Di-
Allen, M. P. ( 1 9 8 1 ) : Managerial Power and Tenure versity and Change. Social Trends, 3 4 . London,
in the Large Corporation. Social Forces, 6 0 . HMSO.
Amnesty International ( 2 0 0 2 ) : State Control of the Aries, P. ( 1 9 6 5 ) : Centuries of Childhood. New York,
Internet in China, 27 February. R a n d o m House.
Amnesty International ( 2 0 0 4 ) : People's Republic ARIS ( 2 0 0 1 ) : American Religious Identification Sur-
of China Controls Tighten as Internet Activism vey 2001. T h e Graduate Center of the City Uni-
Grows, 28 January. versity of New York.
Amsden, A. H. ( 1 9 8 9 ) : Asia's Next Giant: South Ko- Arrighi, G. ( 1 9 9 4 ) : The Long Twentieth Century:
rea and Late Industrialization. New York, Oxford Money, Power, and the Origin of Our Times. New
University Press. York, Verso.
Amsden, A. H. - K o c h a n o w i c z , J. - Taylor, L. ( 1 9 9 4 ) : Ashton, D. N. ( 1 9 8 6 ) : Unemployment Under Capi-
The Market Meets Its Match: Restructuring the talism: The Sociology of British and American La-
Economies of Eastern Europe. Cambridge, Har- bour Markets. London, Wheatsheaf.
vard University Press. Ashworth, A. E. ( 1 9 8 0 ) : Trench Warfare, 1914-1918.
Anderson, E. ( 1 9 9 0 ) : Streetwise: Race, Class, and London, M a c m i l l a n .
Change in an Urban Community. Chicago, Uni- Askwith, R. ( 2 0 0 3 ) : Contender. Observer, 6 April.
versity of Chicago Press. Atchley, R. C. ( 2 0 0 0 ) : S o d a / Forces and Aging: An
Anderson, F. S. ( 1 9 7 7 ) : TV V i o l e n c e and Viewer Ag- Introduction to Social Gerontology. Belmont,
gression: A c c u m u l a t i o n o f Study Results 1 9 5 6 - Wadsworth.
1 9 7 6 . Public Opinion Quarterly, 4 1 . Back, L. ( 1 9 9 5 ) : Ethnicities, Multiple Racism. Lon-
Anderson, S. - Cavanagh, J. ( 2 0 0 0 ) : Top 200: The don, UCL Press.
IRODALOM

Bahrami, H. - Evans, S. ( 1 9 9 5 ) : Flexible Recycling B B C ( 2 0 0 1 ) : Murdoch Heads Media Power List, 16


and High-Technology Entrepreneurship. Califor- July. Az interneten: http://news.bbc.co.Uk/l/hi/
nia Management Review, 22. entertainment/1441094.stm.
Bailey, J. M, ( 1 9 9 3 ) : Heritable Factors Influence B B C ( 2 0 0 2 ) : Falwell 'Sorry' for Mohammed Remark,
S e x u a l Orientation in Women. Archives of Gen- 13 October. Az interneten: http://news.bbc.
eral Psychiatry, 50. co .uk/2/hi/americas/2323897.stm.
Bailey, J. M. - Pillard, R. C. ( 1 9 9 1 ) : A Genetic Study BBC (2004a): Official Downloads Chart Launches,
of Male S e x u a l Orientation'. Archives of General 28 June. Az interneten: http://news.bbc.co.uk/1/
Psychiatry, 48. hi/entertainment/music/3 8 4 6 4 5 5 .stm.
Baker, D. - Weisbrot, M. ( 1 9 9 9 ) : Social Security: B B C ( 2 0 0 4 b ) : Q&A: Will I Be Sued for Music-Swap-
The Phony Crisis. Chicago, University of Chicago ping?, 7 October. Az interneten: http://news.bbc.
Press. co .uk/l/hi/entertainment/music/3 7 2 2 6 2 2 . stm.
Balmer, R. ( 1 9 8 9 ) : Mine Eyes Have Seen the Glo- B B C ( 2 0 0 4 c ) : UK Music to Sue Online Pirates', 7
ry: A Journey into the Evangelical Subculture in October. Az interneten: http://news.bbc.co.uk/1/
America. New York, Oxford University Press. hi/ entertainment/mus i c / 3 7 2 2 4 2 8 . s t m .
Balswick, J. O. (1983): Male Inexpressiveness. In Solo- B B C ( 2 0 0 5 ) : Violent Crime 'Rise' Sparks Row, 21
man, K. - Levy, N. B. (szerk.): Men in Transition: April. Az interneten: http://news.bbc.co.uk/l/hi/
Theory and Therapy. New York, Plenum Press. uk_politics/vote_2005/frontpage/4467569. stm.
Baltes, P. B. - S c h a i e , K. W. ( 1 9 7 7 ) : T h e Myth of Beall, J. ( 1 9 9 8 ) : W h y Gender Matters. Habitat De-
the Twilight Years. In Zarit, S. (szerk.): Readings bate, 4 (4).
in Aging and Death: Contemporary Perspectives. Beasley, C. ( 1 9 9 9 ) : What Is Feminism? Thousand
New York, Harper and Row. Oaks - London.
Bamforth, A. ( 1 9 9 9 ) : T h e Restive Season. Guardian, Beauvoir, S. de ( 1 9 6 9 ) : A második nem. Rövidített
15 December. kiadás. Fordította Görög Lívia, S o m l ó Vera. Bu-
Barash, D. ( 1 9 7 9 ) : The Whisperings Within. New dapest, Gondolat.
York, Harper and Row. Beck, U. ( 1 9 9 5 ) : Ecological Politics in an Age of Risk.
Barker, M. ( 1 9 8 1 ) : The New Racism: Conservatives Cambridge, Polity.
and the Ideology of the Tribe. Frederick, Univer- Beck, U. ( 2 0 0 3 ) : A kockázat-társadalom. Út egy
sity Publications of America. másik modernitásba. Budapest, Andorka Rudolf
Barker, R. ( 1 9 9 7 ) : Political Ideas in Modern Britain. Társadalomtudományi Társaság - Századvég.
London - New York, Routledge. Beck, U. - Beck-Gernsheim E. ( 1 9 9 5 ) : The Normal
Barnes, C. ( 1 9 9 1 ) : Disabled People in Britain and Chaos of Love. Cambridge, Polity.
Discrimination. London, Hurst and Co. Becker, H. ( 1 9 5 0 ) : Through Values to Social Interpre-
Barnes, C. ( 2 0 0 2 ) : Disability Studies. Cambridge, tation. Durham, Duke University Press.
Polity. Becker, H. S. ( 1 9 6 3 ) : Outsiders: Studies in the Socio-
Barnes, C. ( 2 0 0 3 ) : Disability Studies: What's the logy of Deviance. New York, Free Press.
Point? University of Lancaster. B e l l , A. - Weinberg, M. - H a m m e r s m i t h , S. (1981):
Barnet, R. J. - Cavanagh, J. ( 1 9 9 4 ) : Global Dreams: Sexual Preference: Its Development in Men
Imperial Corporations and the New World Order. and Women. B l o o m i n g t o n , I n d i a n a University
New York, S i m o n and Schuster. Press.
Barret-Ducrocq, F. ( 1 9 9 2 ) : Love in the Time of Vic- Bell, D. ( 1 9 9 7 ) : T h e World and the United States in
toria: Sexuality and Desire Among Working-Class 2 0 1 3 . Daedelus, 1 1 5 (Summer).
Men and Women in Nineteenth-Century London. Beresford, P. - Wallcraft, J. ( 1 9 9 7 ) : Psychiatric Sys-
Harmondsworth, Penguin. tem Survivors and Emancipatory Research: Is-
Barth, F. ( 1 9 6 9 ) : Ethnic Groups and Boundaries. sues, Overlaps and Differences. In Barnes, C. -
London, Allen and Unwin. Mercer, G. (szerk.): In Doing Disability Research.
Basu, A. (szerk.) ( 1 9 9 5 ) : The Challenge of Local Leeds, T h e Disability Press.
Feminisms: Women's Movements in Global Per- Berger, P. L. ( 1 9 6 3 ) : Invitation to Sociology. Garden
spective. Boulder, Westview. City, A n c h o r Books.
Baudrillard, J. ( 1 9 8 8 ) : Selected Writings. Cambridge, Berger, P. L. ( 1 9 6 7 ) : The Sacred Canopy: Elements
Polity. of a Sociological Theory of Religion. Garden City,
Bauman, Z. ( 2 0 0 1 ) : A modernitás és a holokauszt. A n c h o r Books.
Fordította Greskovits Endre. Budapest, Új Man- Berger, P. L. ( 1 9 9 2 ) : A kapitalista forradalom. Fordí-
dátum. totta Jászay Gabriella. Budapest, Gondolat.
Bauman, Z. ( 2 0 0 3 ) : Liquid Love: On the Frailty of Berger, P. L. - Luckmann, T. ( 1 9 9 8 ) : A valóság tár-
Human Bonds. Cambridge, Polity. sadalmi felépítése: tudásszociológiai értekezés.
IRODALOM 753

Fordította Tomka Miklós. Budapest, Jószöveg Mű­ Born, G. ( 2 0 0 4 ) : Uncertain Vision: Bin, Dyke and the
hely Kiadó. Reinvention of the BRC. London, S e e k e r & War­
Berle, A. - Means, G. C. ( 1 9 9 7 ) : The Modern Corpo­ burg.
ration and Private Property. Buffalo, Heim. Boswell, J. ( 1 9 9 5 ) : The Marriage of Likeness: Same-
Bernstein, B. ( 1 9 7 5 ) : Class, Codes and Control. Lon­ Sex Unions in Pre-Modern Europe. London, Fon-
don, Routledge. tana.
Bertelson, D. ( 1 9 8 6 ) : Snowflakes and Snowdrifts: In­ Bourdieu, P. ( 1 9 8 6 ) : Distinction: A Social Critique of
dividualism and Sexuality in America. Lanham, Judgements of Taste. London: Routledge and Ke-
University Press of America. gan Paul.
Berthoud, R. ( 1 9 9 8 ) : The Incomes of Ethnic Minori­ Bourdieu, P. ( 1 9 8 8 ) : Language and Symbolic Power.
ties. Colchester, University of Essex, Institute for Cambridge, Polity.
S o c i a l and E c o n o m i c Research. Bourdieu, P. ( 1 9 9 2 ) : An Invitation to Reflexive Socio­
Birren, J. E. - S c h a i e , K. W. (szerk.) ( 2 0 0 1 ) : Hand­ logy. Chicago, University of Chicago Press.
book of the Psychology of Aging. 5. kiadás. S a n Die­ Bourdieu, P. ( 2 0 0 2 ) : A gyakorlati észjárás: a tár­
go - London, A c a d e m i c Press. sadalmi cselekvés elméletéről. Fordította Berko-
Blackburn, R. ( 2 0 0 2 ) : Banking on Death. London, vits Balázs. Budapest, Napvilág.
Verso. Bourdieu, P. - Passeron, J.-C. ( 1 9 7 7 ) : Reproduc­
Blair, T. ( 2 0 0 4 ) : S p e e c h by the Prime Minister at the tion in Education, Society and Culture. London,
L a u n c h of the Climate Group, 1 August 2 0 0 5 . Az Sage.
interneten: http ://www.number 10 .gov.uk/output/ Bowlby, J. ( 1 9 5 3 ) : Child Care and the Growth of
page5716.asp. Love. Harmondsworth, Penguin.
Blanden, }. - Goodman, A. - Gregg, R, et al. (2002): Boyer, R. - Drache, D. ( 1 9 9 6 ) : Stares against Markets:
Changes in Intergenerational Mobility in Britain. The Limits of Globalization. London, Routledge.
London, Centre for the Economics of Education, Brannen, J. ( 2 0 0 3 ) : T h e Age of B e a n p o l e F a m i l i e s .
London School of Economics and Political Science. Sociology Review, 13 (1).
Blankenhorn, D. ( 1 9 9 5 ) : Fatherless America. New Brass, D. J. ( 1 9 8 5 ) : Men's and Women's Networks:
York, B a s i c B o o k s . A S t u d y of Interaction Patterns and Influence in
Blau, P. M. ( 1 9 6 3 ) : The Dynamics of Bureaucracy. an Organization. Academy of Management jour­
Chicago, University of Chicago. nal, 2 8 .
Blau, P. M. - D u n c a n , O. D. ( 1 9 6 7 ) : The American Braverman, H. ( 1 9 7 4 ) : Labour and Monopoly Capi­
Occupational Structure. New York,Wiley. tal: The Degradation of Work in the Twentieth
Blauner, R. ( 1 9 6 4 ) : Alienation and Freedom. Chi­ Century. New York, M o n t h l y Review Press.
cago, University of Chicago Press. Bread for the World Institute ( 2 0 0 5 ) : Hunger Basics.
Block, F. ( 1 9 9 0 ) : Postindustrial Possibilities: A Cri­ Az interneten: http://www.bread.org/hungerba-
tique of Economic Discourse. Berkeley, University sics/.
of California Press. Breen, R. - Goldthorpe, J. H. ( 1 9 9 9 ) : Class Inequal­
Blondet, C. ( 1 9 9 5 ) : Out of the K i t c h e n and O n t o the ity and Meritocracy: A Critique of S a u n d e r s and
Streets: Women's Activism in Peru. In Basu, A. an Alternative Analysis. British Journal of Socio­
(szerk.): The Challenge of Local Feminisms. Boul­ logy, 5 0 .
der, Westview. B r e n n a n , T. ( 1 9 8 8 ) : Controversial Discussions and
Bobak, L. ( 1 9 9 6 ) : India's T i n y Slaves. Ottawa Sun, F e m i n i s t Debate. In Segal, N. - T i m m s , E. (szerk.):
23 October. The Origins and Evolution of Psychoanalysis New
Boden, D. - M o l o t c h , H. ( 1 9 9 4 ) : T h e Compulsion of Haven. New Haven, Yale University Press.
Proximity. In Boden, D. - Friedland, R. (szerk.): Brewer, R. M. ( 1 9 9 3 ) : Theorizing R a c e , Class and
Nowhere Space, Time, and Modernity. Berkeley, Gender: T h e New S c h o l a r s h i p o f B l a c k F e m i n i s t
University of California Press. Intellectuals and B l a c k Women's Labor. In James,
Bonacich, E. - Appelbaum, R. P. ( 2 0 0 0 ) : Behind the S. M. - Busia, A. P. A. (szerk.): Theorizing Black
Label: Inequality in the Los Angeles Garment In­ Feminisms: The Visionary Pragmatism of Black
dustry. Berkeley, University of California Press. Women. New York, Routledge.
Bonney, N. ( 1 9 9 2 ) : T h e o r i e s of S o c i a l Class and B r i s e n d e n , S. ( 2 0 0 5 ) : Poems for Perfect People.
Gender. Sociology Review, 1. Az interneten: http://www.leeds.ac.uk/disability-
Booth, A. ( 1 9 7 7 ) : F o o d Riots in the North-West of studies/archiveuk/brisenden/Poems.pdf.
England, 1 7 7 0 - 1 8 0 1 . Past and Present, 1 1 . Brown, C. - Jasper, K. (szerk.) ( 1 9 9 3 ) : Consuming
Borja, J. - Castells, M. ( 1 9 9 7 ) : Local and Global: Passions: Feminist Approaches to Eating Disor­
The Management of Cities in the Information Age. ders and Weight Preoccupations. Toronto, S e c o n d
London, Earthscan. Story Press.
• • • • • • M l

Browne, K. ( 2 0 0 5 ) : An Introduction to Sociology. 3. Patriotism, and Politics. Columbia, University of


kiadás. Cambridge, Polity. S o u t h Carolina Press.
Browne, K. - Bottrill, I. ( 1 9 9 9 ) : Our Unequal, Un- Cardoso, F. H. - Faletto, E. ( 1 9 7 9 ) : Dependency and
healthy Nation, Sociology Review, 9. Development in Latin America. Berkeley, Univer-
Brownmiller, S. ( 1 9 7 5 ) : Against Our Will: Men, sity of California Press.
Women and Rape. London, Seeker and Warburg. Carlen, P. ( 1 9 8 3 ) : Women's Imprisonment: A Study
Brubaker, R. ( 1 9 9 8 ) : Migrations of E t h n i c U n m i x - in Social Control. London - Boston, Routledge &
ing in the „New Europe". International Migration Kegan Paul.
Review, 3 2 . Carrington, K. ( 1 9 9 5 ) : Postmodernism and Feminist
Bruce, S. ( 1 9 9 0 ) : PrayTV: Televangelism in America. Criminologies: Disconnecting Discourses. Inter-
New York, Routledge. national Journal of the Sociology of Law, 22.
Bruce, S. ( 1 9 9 6 ) : Religion in the Modern World from Carrington, K. ( 1 9 9 8 ) : Postmodernism and Crimi-
Cathedrals to Cults. Oxford, Oxford University nologies: Fragmenting the Criminological Sub-
Press. ject. In Walton, P. - Young, J. (szerk.): The New
Brumberg, J. J. ( 1 9 9 7 ) : The Body Project. New York, Criminology Revisited. London, Macmillan.
Vintage. Castells, M. ( 1 9 7 7 ) : The Urban Question: A Marxist
Brundtland, C. ( 1 9 8 7 ) : Our Common Future. New Approach. London, Edward Arnold.
York, E N S Z . Castells, M. ( 1 9 8 3 ) : The City and the Grass Roots:
Bryson, V. ( 1 9 9 3 ) : F e m i n i s m . I n E a t w e l l , R. - Wright, A Cross-Cultural Theory of Urban Social Move-
A. (szerk.): Contemporary Political Ideology. Lon- ments. London, Edward Arnold.
don, Pinter. Castells, M. ( 1 9 9 2 ) : F o u r Asian Tigers with a Drag-
Bull, P. ( 1 9 8 3 ) : Body Movement and Interpersonal on Head: A Comparative Analysis of the State,
Communication. New York, Wiley. Economy, and S o c i e t y in the Asian Pacific Rim.
Burchell, B. et al. ( 1 9 9 9 ) : Job Insecurity and Work In Appelbaum, R. P. - Henderson, J. (szerk.):
Intensification: Flexibility and the Changing States and Development in the Asian Pacific Rim.
Boundaries of Work. York, Y P S . Newbury Park, Sage.
Burgoon, J. et al. ( 1 9 9 6 ) : Nonverbal Communica- Castells, M. ( 2 0 0 0 ) : Information Technology and
tion: The Unspoken Dialogue. 2. kiadás. New Global Capitalism. In Hutton, W. - Giddens, A.
York, McGraw-Hill. (szerk.): On the Edge: Living with Global Capital-
Burleigh, M. ( 1 9 9 4 ) : Death and Deliverance. Cam- ism. London, Cape.
bridge, Cambridge University Press. Castells, M. ( 2 0 0 1 ) : The Internet Galaxy: Reflections
Burns, T. - Stalker, G. M. ( 1 9 6 6 ) : The Management on the Internet, Business, and Society. Oxford,
of Innovation. London, Tavistock. Oxford University Press.
Butler J. ( 2 0 0 4 ) '.Undoing Gender. London, Routledge. Castells, M. ( 2 0 0 5 ) : A hálózati társadalom kiala-
Butler, J. ( 2 0 0 7 ) : Problémás nem. Feminizmus és az kulása. Fordította Rohonyi András. Budapest,
identitás felforgatása. Budapest, Balassi. Gondolat.
Butler, T. - Savage, M. ( 1 9 9 5 ) : Social Change and Castells, M. ( 2 0 0 6 ) : Az identitás hatalma. Fordította
the Middle Classes. London, U C L Press. Rohonyi András. Budapest, Gondolat.
Bytheway, B. ( 1 9 9 5 ) : Ageism. B u c k i n g h a m - Bristol, Castells, M. ( 2 0 0 7 ) : Az évezred vége. Fordította Ro-
Open University Press. honyi András. Budapest, Gondolat.
Cabinet Office ( 1 9 9 9 ) : Sharing the Nation's Prosper- Castles, S. - Miller, M. J. ( 1 9 9 3 ) : The Age of Migra-
ity. Variation in Economic and Social Conditions tion: International Population Movements in the
across the UK. London, H M S O . Modern World. London, M a c m i l l a n .
Cabinet Office ( 2 0 0 3 ) : Ethnic Minorities and the Chamberlain, M. ( 1 9 9 9 ) : Brothers and Sisters, Un-
Labour Market: Final Report, March. London, cles and Aunts: A Lateral Perspective on Carib-
HMSO. b e a n Families. In Silva, E. B. - Smart, C. (szerk.):
Cahill, S. ( 2 0 0 4 ) : T h e Interaction Order of Public The New Family? London, Sage.
Bathrooms. In Cahill, S. (szerk.): Inside Social Chambliss, W. J. ( 1 9 7 3 ) : T h e Saints and the Rough-
Life: Readings in Sociological Psychology and n e c k s . Society, November.
Microsociology. 4. kiadás. Los Angeles, Roxbury Chambliss, W. J. ( 1 9 7 8 ) : On the Take: From Petty
Publishing Company. Crooks to Presidents. Bloomington, Indiana Uni-
Cantle, T. ( 2 0 0 3 ) : Independent Report of the Com- versity Press.
munity Cohesion Review Team. London, Home Charlton, J. I. ( 1 9 9 8 ) : Nothing About Us Without Us:
Office. Disability Oppression and Empowerment. Berke-
Capps, W. H. ( 1 9 9 0 ) : The New Religious Right: Piety, ley, University of California Press.
IRODALOM

Chase-Dunn, C. ( 1 9 8 9 ) : Global Formation: Struc- Collins, J. ( 2 0 0 0 ) : Quality by Other Means. Unpub-


tures of the World Economy. Oxford, Blackwell. lished manuscript, Department of Sociology,
Cherlin, A. ( 1 9 9 9 ) : Public and Private Families: An University of Wisconsin-Madison.
Introduction. New York, McGrawHill. Collins, J. - Porras, J. ( 1 9 9 4 ) : Built to Last. New York,
Chodorow, N. ( 1 9 7 8 ) : The Reproduction of Mother- Century.
ing. Berkeley, University of California Press. Connell, R. W. ( 1 9 8 7 ) : Gender and Power: Society,
Chodorow, N. ( 2 0 0 0 ) : A feminizmus és a pszicho- the Person and Sexual Politics. Cambridge, Pol-
analitikus elmélet. Budapest, Új Mandátum ity.
Könyvkiadó. Connell, R. W. ( 2 0 0 1 ) : The Men and the Roys. Ber-
Chomsky, N. ( 1 9 9 1 ) : Media Control: The Spectacu- keley - Los Angeles, A l i e n and U n w i n .
lar Achievements of Propaganda. New York, Sev- Connell, R. W. ( 2 0 0 5 ) : Masculinities. Cambridge,
en Stories Press. Polity.
Chua, A. ( 2 0 0 3 ) : World on Fire: How Exporting Free Cook, R. ( 2 0 0 1 ) : Robin Cook's 'Chicken Tikka Ma-
Market Democracy Rreeds Ethnic Hatred and Glo- sala S p e e c h ' . Extracts from a S p e e c h by the For-
bal Instability. New York, Doubleday. eign Secretary to the S o c i a l Market Foundation
Church of England ( 1 9 8 5 ) : Faith in the City: The Re- in London. Guardian, 19 April.
port of the Archbishop of Canterbury's Commis- Coontz, S. ( 1 9 9 2 ) : The Way We Never Were: Ameri-
sion on Urban Priority Areas. London, Christian can Families and the Nostalgia Trap. New York,
Action. Basic Books.
CIA ( 2 0 0 0 / 4 ) : The World Factbook. Az interneten: Corbin, J. - Strauss, A. ( 1 9 8 5 ) : Managing Chronic
www. cia. gov/cia/publications/factbook. Illness at Home: T h r e e Lines of Work. Qualitative
Cicourel, A. V. ( 1 9 6 8 ) : The Social Organization of Sociology, 8.
Juvenile Justice. New York, Wiley. Corsaro, W. ( 1 9 9 7 ) : The Sociology of Childhood.
Cisneros, H. G. ( 1 9 9 3 ) : Interwoven Destinies: Cities T h o u s a n d Oaks, Pine Forge Press.
and the Nation. New York, Norton. Coward, R. ( 1 9 8 4 ) : Female Desire: Women's Sexual-
Clark, K. - Drinkwater, S. ( 1 9 9 8 ) : Self-Employment ity Today. London, Paladin.
and Occupational Choice. In Leslie, D. (szerk.): Cox, O. C. ( 1 9 5 9 ) : Class, Caste and Race: A Study
An Investigation of Racial Disadvantage. Man- in Social Dynamics. New York, M o n t h l y Review
chester, M a n c h e s t e r University Press. Press.
Clark, T. N. - Hoffman-Martinot, V. ( 1 9 9 8 ) : The New Crick, B. ( 2 0 0 4 ) : Is Rritain Too Diverse? The Respons-
Political Culture Boulder. Boulder, Westview. es. Az interneten: http://www.prospect-magazine.
Clegg, M. - Finney, A. - Thorpe, K. ( 2 0 0 5 ) : Crime in co.uk/HtmlPages/replies.asp.
England and Wales: Quarterly Update to Decem- Crompton, R. ( 1 9 9 7 ) : Women and Work in Modern
ber 2004. London, Home Office. Britain. Oxford, Oxford University Press.
Clegg, S. (1990): Modern Organizations: Organization Crompton, R. ( 1 9 9 8 ) : C/ass and Stratification: An
Studies in the Postmodern World. London, Sage. Introduction to Current Debates. 2. kiadás. Cam-
Cloward, R. - Ohlin, L. ( 1 9 6 0 ) : Delinquency and bridge, Polity.
Opportunity. New York, Free Press. Crow, G. - Hardey, M. ( 1 9 9 2 ) : Diversity and A m b i -
CNN ( 2 0 0 1 ) : Falwell Apologizes to Gays, Feminists, guity A m o n g Lone-Parent Households in Modern
Lesbians, 14 September. Az interneten: http://ar- Britain. In Marsh, C. - Arber, S. (szerk.): Families
chives.cnn.eom/2001/US/09/14/Falwell.apology/. and Households: Divisions and Change. London,
Cohen, A. ( 1 9 5 5 ) : Delinquent Boys. London, Free Macmillan.
Press. Cumings, B . ( 1 9 8 7 ) : T h e Origins and Development
Cohen, L. E. - B r o s c h a k J. P. - Haveman, H. A. of the Northeast Asian Political E c o n o m y : Indus-
( 1 9 9 8 ) : A n d T h e n T h e r e Were More? T h e Effect trial Sectors, Product Cycles, and Political Con-
of Organizational S e x Composition on the Hiring sequences. In Deyo, F. C. (szerk.): The Political
and Promotion of Managers. American Sociologi- Economy of the New Asian Industrialism. Ithaca,
cal Review, 63 (5). Cornell University Press.
Cohen, R. ( 1 9 9 7 ) : Global Diasporas: An Introduc- Cumings, B. ( 1 9 9 7 ) : Korea's Place in the Sun: A
tion. London, U C L Press. Modern History. New York, Norton.
Cohen, S. ( 1 9 8 0 ) : Folk Devils and Moral Panics: The Cumming, E. - Henry, W. E. ( 1 9 6 1 ) : Growing Old:
Creation of the Mods and Rockers. Oxford, Martin The Process of Disengagement. New York, B a s i c
Robertson. Books.
Cole, T. R. ( 1 9 9 2 ) : The Journey of Life: A Cultural Curran, J. - Seaton, J. ( 2 0 0 3 ) : Power Without Re-
History of Aging in America. Cambridge, Cam- sponsibility: The Press, Broadcasting and New
bridge University Press. Media in Britain. London, Routledge.
756 IRODALOM

Currie, D. - Siner, M. ( 1 9 9 9 ) : T h e B B C B a l a n c i n g cial Organization of Caring as Gendered Work.


Public and C o m m e r c i a l Purpose. In Public Pur­ Chicago, University of Chicago Press.
pose in Broadcasting Funding the BBC. Luton, Deyo, F. C. ( 1 9 8 9 ) : Beneath the Miracle: Labor Sub­
University of Luton Press. ordination in the New Asian Industrialism. Berke­
Currie, E. ( 1 9 9 8 ) : Crime and Market S o c i e t y Lessons ley, University of California Press.
from the U n i t e d States. In Walton, P. - Young, J. DHSS (1980): Inequalities in Health. London,
(szerk.): The New Criminology Revisited. London, DHSS.
Macmillan. Dicken, P. ( 1 9 9 2 ) : Global Shift: The Internationaliza­
Cylke, F. K. ( 1 9 9 3 ) : The Environment. N e w York, tion of Economic Activity. London, Chapman.
Harper Collins. Disability Rights C o m m i s s i o n ( 2 0 0 2 ) : Briefing. Oc­
Dahlburg, J.-T. ( 1 9 9 5 ) : S w e a t s h o p Case Dismays tober.
F e w in T h a i l a n d . Los Angeles Times, 27 August. Dobash, R. E. - Dobash, R. P. ( 1 9 9 2 ) : Women, Vio­
Dahrendorf, R. ( 1 9 5 7 ) : Soziale Klassen und Klas- lence and Social Change. London, Routledge.
senkonflikt in der Industriegesellschaft. Stuttgart, DoH ( 2 0 0 3 ) : Smoking, Drinking and Drug Misuse
F e r d i n a n d Enke Verlag. among Young People in England. London, Depart­
Davie, G. ( 1 9 9 4 ) : Religion in Rritain Since 1945: Re­ m e n t of Health. Az interneten: http://www.pubh-
lieving without Belonging. Oxford, Blackwell. cations.doh.gov.uk/public/sddsurvey2003.pdf.
Davie, G. ( 2 0 0 0 ) : Religion in Modern Europe: AMem- Dore, R. ( 1 9 7 3 ) : British Factory, Japanese Factory:
ory Mutates. Oxford, Oxford University Press. The Origins of National Diversity in Industrial Re­
Davies, B. ( 1 9 9 1 ) : Frogs and Snails and Feminist lations. London, Allen and U n w i n .
Tales. Sydney, Allen and Unwin. Doyal, L. ( 1 9 9 5 ) : What Makes Women Sick: Gender
Davis, M. ( 1 9 9 0 ) : City of Quartz: Excavating the Fu­ and the Political Economy of Health. London,
ture in Los Angeles. London, Vintage. Macmillan.
Davis, S. M. ( 1 9 8 7 ) : Future Perfect. Reading, Addi- Drentea, P. ( 1 9 9 8 ) : C o n s e q u e n c e s of Women's For­
son-Wesley. mal and Informal J o b S e a r c h M e t h o d s for Em­
Davis, S. M. ( 1 9 8 8 ) : 2001 Management: Managing ployment in F e m a l e - D o m i n a t e d Jobs. Gender
the Future Now. London, S i m o n and Schuster. and Society, 1 2 .
De Witt, K. ( 1 9 9 4 ) : Wave of Suburban Growth Is Being Drexler, K. E. ( 1 9 9 2 ) : Engines of Creation. Oxford,
Fed by Minorities. New York Times, 15 August. Oxford University Press.
D'Emilio, J. ( 1 9 8 3 ) : Sexual Politics, Sexual Commu­ D T I ( 2 0 0 0 ) : Just Around the Corner. London, Depart­
nities: The Making of a Homosexual Minority in m e n t of Trade and Industry.
the United States, 1940-1970. Chicago, Univer­ Du Gay, P. ( 2 0 0 0 ) : In Praise of Bureaucracy: Weber,
sity of Chicago Press. Organization, Ethics. London, Sage.
Denney, D. ( 1 9 9 8 ) : Anti-Racism and the Limits of D u n c o m b e , J. - Marsden, D. ( 1 9 9 3 ) : Love and In­
Equal Opportunities Policy in the Criminal Jus­ timacy. T h e Gender Division of Emotion and
tice S y s t e m . In Finer, C. J. - Nellis, M. (szerk.): „Emotion Work": A Neglected Aspect of Socio­
Crime and Social Exclusion. Oxford, Blackwell. logical Discussion of Heterosexual Relationships.
Dennis, N. - Erdős, G. ( 1 9 9 2 ) : Families without Fa­ Sociology, 27.
therhood. London, IEA Health and Welfare Unit. Duneier, M. ( 1 9 9 9 ) : Sidewalk. N e w York, Farrar,
Department for E d u c a t i o n and Skills ( 2 0 0 3 ) : Survey Straus and Giroux.
of Information and Communications Technology Duneier, M. - M o l o t c h , H. ( 1 9 9 9 ) : Talking City Trou­
in School. London, H M S O . ble: Interactional Vandalism, S o c i a l Inequality,
Department for Work and Pensions ( 2 0 0 2 ) : Disabled and the „Úrban Interaction Problem". American
for Life? Attitudes Towards, and Experiences of Journal of Sociology, 104.
Disability in Britain. London, H M S O . Durkheim, E. ( 1 9 6 1 ) : L'Education morale. Paris, Al-
Department of E c o n o m i c and S o c i a l Affairs ( 2 0 0 2 ) : can.
International Migration Report 2002. N e w York, Durkheim, E. ( 1 9 7 8 ) : A szociológia módszertani
U n i t e d Nations. szabályai. Fordította Á d á m Péter. In A társadalmi
Department of S o c i a l S e c u r i t y ( 1 9 9 8 ) : New Ambi­ tények magyarázatához. Budapest, Közgazdasági
tions for Our Country: A New Contract for Wel­ és Jogi Könyvkiadó, 2 1 - 1 6 0 . o.
fare. London, H M S O . Durkheim, E. ( 2 0 0 1 ) : A társadalmi munkamegosz­
Derrida, J. ( 1 9 7 8 ) : Writing and Difference. London, tásról. Fordította Csákó Mihály. Budapest, Osiris
Routledge & Kegan Paul. Kiadó.
Derrida, J. (1981): Positions. London, Athlone Durkheim, E. ( 2 0 0 3 a ) : Az öngyilkosság. Fordította
Press. Józsa Péter. Budapest, Osiris Kiadó.
Devault, M. L. ( 1 9 9 1 ) : Feeding the Family: The So­ Durkheim, E. ( 2 0 0 3 b ) : A vallási élet elemi formái.
Fordította Vargyas Zoltán. Budapest, L'Harmat- Beyond the Charter: The BBC after 2006. London,
tan. T h e Conservative Party.
Duster, T. ( 1 9 9 0 ) : Backdoor to Eugenics. New York, Emmanuel, A. (1972): Unequal Exchange: A Study
Routledge. of the Imperialism of Trade. N e w York, Monthly
Dutt, M . ( 1 9 9 6 ) : S o m e Reflections o n U S W o m e n o f Review Press.
Color and the U n i t e d Nations Fourth World Con­ Employers' F o r u m on Disability ( 2 0 0 3 ) : Briefing for
ference on W o m e n and NGO F o r u m in Beijing, CSR Practitioners. Az interneten: http://www.em-
C h i n a . Feminist Studies 22. ployers-forum.co.uk/www/csr/sttn/labstandards/
Dworkin, R. M. ( 1 9 9 3 ) : Life's Dominion: An Argu­ labstandl.htmx
ment About Abortion, Euthanasia, and Individual Epstein, D. ( 1 9 9 8 ) : Failing Roys Issues in Gender
Freedom. New York, Knopf. and Achievement. Buckingham, O p e n University
Dyer, C. ( 1 9 9 9 ) : Let's S t a y Together. Guardian, 25 Press.
October. / Epstein, S. ( 2 0 0 2 ) : A Queer E n c o u n t e r : S o c i o l o g y
Eating Disorders Association ( 2 0 0 0 ) : Eating Disor­ and the S t u d y of Sexuality. In Williams, C. L. -
ders in the United Kingdom: Review of the Provi­ Stein, A. (szerk.): Sexuality and Gender. Oxford,
sion of Health Care Services for Men with Eating Blackwell.
Disorders. Az interneten: http://www.edauk.com/ Erikson, K. (1966): Wayward Puritans: A Study in
sub_some_statistics.htm. the Sociology of Deviance. N e w York, Wiley.
The Economist ( 2 0 0 0 a ) : All-Clear? 13 April. Erikson, R. - Goldthorpe, J. ( 1 9 9 3 ) : The Constant
The Economist ( 2 0 0 0 b ) : Paradise Regained. 21 De­ Flux: A Study of Class Mobility in Industrial Socie­
cember. ties. Oxford, Clarendon Press.
The Economist ( 2 0 0 2 ) : Trouble in Nanoland. 5 De­ Esping-Andersen, G. ( 1 9 9 0 ) : The Three Worlds of
cember. Welfare Capitalism. Cambridge, Polity.
The Economist ( 2 0 0 4 ) : T h e Kindness of Strangers? ESRC (1997): Twenty-Something in the 1990s: Get­
26 February. ting on, Getting by, Getting Nowhere. Research
The Economist ( 2 0 0 5 a ) : Backgrounder: T h e EU Con­ briefing. Swindon, Economic and Social Re­
stitution. 3 J u n e . search C o u n c i l .
The Economist ( 2 0 0 5 b ) : Backgrounder: EU Enlarge­ Estes, C. - Biggs, S. - Phillipson, C. ( 2 0 0 3 ) : Social
ment. 23 J u n e . Theory, Social Policy and Ageing. Buckingham,
The Economist (2005c): Backgrounder: The Iraq Open University Press.
Dossier Row. 5 April. Estes, C. L. - Binney, E. A. - Culbertson, R. A. ( 1 9 9 2 ) :
Efron, S. ( 1 9 9 7 ) : Eating Disorders Go Global. Los T h e Gerontological Imagination: Social Influences
Angeles Times, 18 October. on the Development of Gerontology, 1 9 4 5 - P r e s e n t .
Ehrenreich, B. - E h r e n r e i c h , J. ( 1 9 7 9 ) : T h e Profes­ Aging and Human Development, 35.
sional-Managerial Class. In Walker, P. (szerk.): Estes, C. L. - Minkler, M. (szerk.) ( 1 9 9 1 ) : Critical
Retween Labour and Capital. Hassocks, Harvest­ Perspectives on Aging: The Political and Moral
er Press. Economy of Growing Old. Amityville, Baywood.
Eibl-Eibesfeldt, I. ( 1 9 7 3 ) : T h e Expressive B e h a v i o u r EU ( 2 0 0 5 ) : The EU at a glance. Az interneten: http://
of the Deaf-and-Blind Born. In Cranach, M. von europa.eu.int/abc/index_en.htm.
- Vine, I. (szerk.): Social Communication and Evans, D. J. ( 1 9 9 2 ) : Left R e a l i s m and the Spatial
Movement. N e w York, A c a d e m i c Press. Study of Crime. In Crime, Policing and Place:
Ekman, P. - Friesen, W. V. ( 1 9 7 8 ) : Facial Action Essays in Environment Criminology. London,
Coding System. N e w York, Consulting Psycholo­ Routledge.
gists Press. Evans, M. ( 2 0 0 0 ) : Poor Show. Guardian, 6 M a r c h .
Elder, G. H. J. ( 1 9 7 4 ) : Children of the Great Depres­ Evans, P. (1979): Dependent Development. Princ­
sion: Social Change in Life Experience. Chicago eton, P r i n c e t o n University Press.
- London, University of Chicago Press. Evans-Pritchard, E. E. ( 1 9 5 6 ) : Nuer Religion. Ox­
Electoral Reform S o c i e t y ( 2 0 0 5 ) : UK General Elec­ ford, Oxford University Press.
tions: Electorates and Turnout 1945-2005. 1 Au­ Eysenck, H. ( 1 9 6 4 ) : Crime and Personality. London,
gust. Routledge & Kegan Paul.
Ell, K. ( 1 9 9 6 ) : S o c i a l Networks, S o c i a l Support and Faludi, S. ( 1 9 9 9 ) : Stiffed: The Betrayal of the Modern
Coping with Serious Illness: T h e F a m i l y C o n n e c ­ Man. London, Chatto and Windus.
tion. Social Science and Medicine, 42. Featherstone, M. - Renwick, A. (szerk.) ( 1 9 9 5 ) : Im­
Elshtain, J. B. ( 1 9 8 7 ) : Women and War. N e w York, ages of Aging: Cultural Representations of Later
Basic Books. Life. London - N e w York, Routledge.
Elstein, D. - Cox, D. - Donoghue, B. et al. ( 2 0 0 4 ) : Felsőn, M. ( 1 9 9 4 ) : Crime and Everyday Life: Insights
IRODALOM

and Implications for Society. Thousand Oaks, Foucault, M. ( 1 9 9 6 - 2 0 0 1 ) : A szexualitás története.


Pine Forge Press. Fordította Á d á m Péter, Albert Sándor, Somlyó
Ferguson, K. E. ( 1 9 8 4 ) : The Feminist Case against Bálint, Sújtó László, S z á n t ó István. Budapest, At­
Bureaucracy. Philadelphia, Temple University lantisz.
Press. Foucault, M. ( 2 0 0 0 a ) : Elmebetegség és pszichológia.
Ferguson, N. ( 2 0 0 4 ) : Colossus: The Rise and Fall of A klinikai orvoslás születése. Fordította Romhányi
the American Empire. London, Allen L a n e . T ö r ö k Gábor. Budapest, Corvina.
Feuerbach, L. ( 1 9 7 8 ) : A kereszténység lényege. For­ Foucault, M. ( 2 0 0 0 b ) : A szavak és a dolgok. A tár­
dította Timár Ilona. Budapest, Akadémiai Kiadó. sadalomtudományok archeológiája. Fordította
Fielder, H. G. ( 1 9 4 6 ) : Textual Studies of Goethe's R o m h á n y i T ö r ö k Gábor. Budapest, Osiris.
Faust. Oxford, Blackwell. Foucault, M. ( 2 0 0 4 ) : A bolondság története. Fordí­
Finke, R. - Stark, R. ( 1 9 8 8 ) : Religious E c o n o m i e s totta Sújtó László. Budapest, Atlantisz.
and S a c r e d Canopies: Religious Mobilization in F o x , O. C. ( 1 9 6 4 ) : T h e Pre-Industrial City Reconsid­
A m e r i c a n Cities, 1 9 0 6 . American Sociological Re­ ered. Sociological Quarterly, 5.
view, 5 3 . F r a n c i s , B. ( 2 0 0 0 ) : Boys, Girls and Achievement:
Finke, R. - Stark, R. ( 1 9 9 2 ) : The Churching of Amer­ Addressing the Classroom Issues. London, Rout­
ica, 1776-1990: Winners and Losers in Our Reli­ ledge.
gious Economy. New Brunswick, Rutgers Univer­ Frank, A. G. ( 1 9 6 6 ) : T h e D e v e l o p m e n t of Underde­
sity Press. velopment. Monthly Beview, 1 8 .
Finkelstein, V. ( 1 9 8 0 ) : Attitudes and Disabled Peo­ Frank, A. G. ( 1 9 6 9 ) : Capitalism and Underdevelop­
ple. New York, World Rehabilitation F u n d . ment in Latin America: Historical Studies of Chile
Finkelstein, V. ( 1 9 8 1 ) : To Deny or Not to Deny and Brazil. New York, M o n t h l y Review Press.
Disability. In B r e c h i n , A. et al. (szerk.): Handi­ Frank, D. J. - McEneaney, E. H. ( 1 9 9 9 ) : T h e Indi­
cap in a Social World. Sevenoaks, Hodder and vidualization of S o c i e t y and the Liberalization
Stoughton. of State Policies on S a m e - S e x S e x u a l Relations,
Firestone, S. ( 1 9 7 1 ) : The Dialectic of Sex: The Case 1 9 8 4 - 1 9 9 5 . Social Forces, 1 (3).
for Feminist Revolution. London, Cape. Fraser, N. ( 1 9 8 9 ) : Unruly Practices: Discourse and
Fischer, C. S. ( 1 9 8 4 ) : The Urban Experience. 2. ki­ Gender in Contemporary Social Theory. Cam­
adás. New York, Harcourt. bridge, Polity.
Fischer, S. ( 2 0 0 4 ) : Penn World Tables. Economist, Fraser, S. ( 1 9 9 5 ) : The Bell Curve Wars: Race, Intelli­
11 March. gence and the Future of America. New York, Basic
Fiske, J. ( 1 9 8 9 ) : Reading the Popular. London, Un­ Books.
win Hyman. Free the Children ( 1 9 9 8 ) : Az interneten: http://www.
Fitzgerald, M. ( 2 0 0 1 ) : E t h n i c Minorities and Com­ freethechildren.org/aboutus/history_ftc.htm.
m u n i t y Safety. In Matthews, R. - Pitts, J. (szerk.): F r e e d m a n , C. (szerk.) ( 2 0 0 1 ) : Economic Reform in
Crime, Disorder and Community Safety: A New Japan: Can the Japanese Change? Cheltenham,
Agenda. London, Routledge. Edward Elgar.
Flaherty, J. - Veit-Wilson, J. - Dornan, P. ( 2 0 0 4 ) : Pov­ Freidson, E. ( 1 9 7 0 ) : Profession of Medicine: A Study
erty: The Facts. 5. kiadás. London, Child Poverty of the Sociology of Applied Knowledge. New York,
A c t i o n Group. Dodd, Mead.
Flour Advisory Bureau ( 1 9 9 8 ) : Pressure to Re Per­ Fremlin, J. H. ( 1 9 6 4 ) : How M a n y People Can The
fect Report: Bread for Life Campaign. London, World Support? New Scientist.
Flour Advisory Bureau. Friedan, B. ( 1 9 6 3 ) : The Feminine Mystique. London,
Forbes ( 2 0 0 0 ) : The World's Richest People. 29 J u n e . Victor G o l l a n c z .
Forbes ( 2 0 0 4 ) : The World's Billionaires. Az inter­ Friedlander, D. - Burtless, G. ( 1 9 9 4 ) : Five Years Af­
neten: http://www.forbes.com/billionaires/. ter: The Long-Term Effects of Welfare-to-Work Pro­
Ford, C. S. - B e a c h , F. A. ( 1 9 5 1 ) : Patterns of Sexual grams. New York, Russell Sage.
Rehaviour. New York, Harper and Row. Fries, J. F. ( 1 9 8 0 ) : Aging, Natural Death, and the
Foucault, M. ( 1 9 8 8 ) : Technologies of the Self. Compression of Morbidity. New England Journal
In Martin, L. H. - Gutman, H. - Hutton, P. H. of Medicine, 3 0 3 .
(szerk.): Technologies of the Self: A Seminar with Frobel, E. - H e i n r i c h s J. - Kreye, O. ( 1 9 7 9 ) : The New
Michel Foucault. Amherst, University of Massa­ International Division of Labor. New York, Cam­
chusetts Press. bridge University Press.
Foucault, M. ( 1 9 9 0 ) : Felügyelet és büntetés. A börtön Fukuyama, F. ( 1 9 8 9 ) : T h e E n d of History? National
története. Fordította Csűrös Klára, Fázsy Anikó. Interest, 1 6 .
Budapest, Gondolat. Gagnon, J. H. - S i m o n , W. ( 1 9 7 3 ) : Sexual Conduct:
IRODALOM

The Social Sources of Human Sexuality. Chicago, Gewirtz, S. - Ball, S. - Bowe, R. ( 1 9 9 5 ) : Markets,
Aldine. Choice, and Equity in Education. Buckingham,
Gallie, D. ( 1 9 9 4 ) : Are the U n e m p l o y e d an Under- Open University Press.
class? S o m e Evidence from the S o c i a l Change Gibbons, J. H. ( 1 9 9 0 ) : Trading around the Clock Glo-
and E c o n o m i c Life Initiative. Sociology, 2 8 . bal Securities Markets and Information Technol-
Gallup ( 2 0 0 4 ) : Poll Topics and Trends: Religion, 1 ogy. Washington, US Congress.
August. Giddens, A. ( 1 9 8 4 ) : The Constitution of Society.
Gamble, A. (1999): Marxism after Communism: Cambridge, Polity.
The Interregnum. Controversies in World Politics Giddens, A. ( 1 9 9 3 ) : The Transformation of Intimacy:
1989-1999. Cambridge, Cambridge University Love, Sexuality and Eroticism in Modern Socie-
Press. ties. Cambridge, Polity.
Gans, H. J. ( 1 9 6 2 ) : The Urban Villagers: Group and Giddens, A. ( 1 9 9 9 ) : A harmadik út: a szociál-
Class in the Life of Italian-Americans. 2. kiadás. demokrácia megújulása. Fordította Battyán Kata-
New York, Free Press. lin. Agóra Marketing.
Gardner, C. B. ( 1 9 9 5 ) : Passing by Gender and Public Giddens, A. (szerk.) ( 2 0 0 1 ) : The Global Third Way
Harassment. Berkeley, University of California Debate. Cambridge, Polity.
Press. Giddens, A. (2005): Elszabadult világ: hogyan
Garfinkel, H. ( 1 9 6 3 ) : A Conception of, and Experi- alakítja át életünket a globalizáció? Fordította
ments with, „Trust" as a Condition of Stable Con- Gárdos János. Budapest, Napvilág.
certed Actions. In Harvey, O. J. (szerk.): Motiva- Gillan, A. ( 1 9 9 9 ) : Shelter B a c k s Rethink on Home-
tion and Social Interaction. New York, Ronald less. Guardian, 15 November.
Press. Gillborn, D. - Youdell, D. ( 2 0 0 1 ) : T h e New IQism:
Geary, D. ( 1 9 8 1 ) : European Labor Protest, 1848- Intelligence, „Ability" and the Rationing of Edu-
1939. New York, St. Martin's Press. cation. In Demaine, J. (szerk.): Sociology of Edu-
Geertz, C. ( 1 9 7 3 ) : The Interpretation of Cultures. cation Today. London, Palgrave.
New York, B a s i c B o o k s . Gilleard, C. - Higgs, P. ( 2 0 0 5 ) : Contexts of Ageing:
Gelder, L. van ( 1 9 9 6 ) : T h e Strange Case of the Elec- Class, Cohort and Community. Cambridge, Polity.
tronic Lover. In Kling, R. (szerk.): Computerization Gilligan, C. ( 1 9 8 2 ) : In a Different Voice: Psycho-
and Controversy. S a n Diego, Academic Press. logical Theory and Women's Development. Cam-
Gelles, R. - Cornell, C. P. ( 1 9 9 0 ) : Intimate Violence bridge, Harvard University Press.
in Families. Newbury Park, Sage. Ginn, J. - Arber, S. ( 2 0 0 0 ) : Ethnic Inequality in Lat-
Gellner, E. ( 1 9 8 3 ) : Nations and Nationalism. Ox- er Life: Variation in F i n a n c i a l C i r c u m s t a n c e s by
ford, Blackwell. Gender and Ethnic Group. Education and Ageing,
Gerbner, G. ( 1 9 7 9 ) : T h e Demonstration of Power: 15 (1).
Violence Profile No. 10. Journal of Communica- Ginzburg, C. ( 1 9 9 1 ) : A sajt és a kukacok. Egy XVI.
tion, 29 (3). századi molnár világképe. Budapest, Európa
Gerbner, G. ( 1 9 8 0 ) : T h e „Mainstreaming" of Ameri- Könyvkiadó.
ca: Violence Profile No. 1 1 . Journal of Communi- Gittings, D. ( 1 9 9 9 ) : M i c k e y M o u s e Invasion. Guard-
cation, 30 (3). ian, 3 November.
Gereffi, G. ( 1 9 9 5 ) : Contending Paradigms for Cross- Gittins, D. ( 1 9 9 3 ) : The Family in Question: Chang-
Regional Comparison: Development Strategies ing Households and Familiar Ideologies. Basing-
and Commodity Chains in East Asia and Latin stoke, M a c m i l l a n .
America. In S m i t h , P. H. (szerk.): Latin America Glasgow Media Group ( 1 9 7 6 ) : Bad News. London,
in Comparative Perspective: New Approaches to Routledge.
Methods and Analysis. Boulder, Westview Press. Glasius, M. - Kaldor, M. - Anheier, H. (szerk.)
Gershuny, J. ( 1 9 9 4 ) : T h e Domestic Labour Revolu- ( 2 0 0 2 ) : Global Civil Society 2002. Oxford, Oxford
tion: A Process of Lagged Adaptation. In Ander- University Press.
son, M. - Bechofer, F. - Gershuny, J. (szerk.): The Glass, D. ( 1 9 5 4 ) : Social Mobility in Britain. London,
Social and Political Economy of the Household. Routledge & Kegan Paul.
Oxford, Oxford University Press. Goffman, E. ( 1 9 6 3 ) : Stigma. Englewood Cliffs, Pren-
Gershuny, J. I. - Miles, I. D. ( 1 9 8 3 ) : The New Service tice-Hall.
Economy: The Transformation of Employment in Goffman, E. ( 1 9 6 7 ) : Interaction Ritual. New York,
Industrial Societies. London, Frances Pinter. Doubleday/Anchor.
Gerth, H. H . - M i l l s , C. W. (szerk.) ( 1 9 4 8 ) : From Max Goffman, E. ( 1 9 6 8 ) : Asylums. Essays on the Social
Weber: Essays in Sociology. London, Routledge & Situation of Mental Patients and Other Inmates.
Kegan Paul. Harmondsworth, Penguin.
IRODALOM

Goffman, E. ( 1 9 7 1 ) : Relations in Public: Microstud- sions of S m o k i n g Behaviour in Britain: Insights


ies of the Public Order. London, Allen Lane. from a Survey of Mothers. Social Science and
Goffman, E. ( 1 9 8 1 ) : Forms of Talk. Philadelphia, Medicine, 38.
University of Pennsylvania Press. Graham, L. ( 1 9 9 5 ) : On the Line at Suburu-Isuzu.
Goffman, E. ( 2 0 0 0 ) : Az én bemutatása a minden- Ithaca, Cornell University Press.
napi életben. Fordította Berényi Gábor. Budapest, Granovetter, M. ( 1 9 7 3 ) : T h e Strength of Weak Ties.
T h a l a s s a Alapítvány - Pólya Kiadó. American Journal of Sociology, 78.
Gold, T. ( 1 9 8 6 ) : State and Society in the Taiwan Mir- Gray, J. ( 2 0 0 3 ) : Al Qaeda and What It Means to Be
acle. Armonk, M. E. Sharpé. Modern. Chatham, Faber and Faber.
Golding, P. - Murdock, G. (szerk.) ( 1 9 9 7 ) : The Politi- Greed, C. ( 1 9 9 4 ) : Women and Planning: Creating
cal Economy of the Media. Cheltenham, Edward Gendered Bealities. London, Routledge.
Elgar. Green, F. - Felstead, A. - B u r c h e l l , B. ( 2 0 0 0 ) : Job In-
Goldscheider, F. K. - Waite, L. J. ( 1 9 9 1 ) : New Fami- security and the Difficulty of Regaining Employ-
lies, No Families? The Transformation of the ment: An Empirical Study of Unemployment
American Home. Berkeley, University of Califor- Expectations. Oxford Bulletin of Economics and
nia Press. Statistics, 62 (különszám).
Goldthorpe, J. H. ( 1 9 6 8 - 1 9 6 9 ) : The Affluent Worker Gregg, P. - Wadsworth, J. ( 1 9 9 9 ) : Job Tenure, 1 9 7 5 -
in the Class Structure. 3 kötet. Cambridge, Cam- 9 8 . In Gregg, P. - Wadsworth, J. (szerk.): The State
bridge University Press. of Working Britain. Manchester, Manchester Uni-
Goldthorpe, J. H. ( 1 9 8 3 ) : Women and Class Analy- versity Press.
sis in Defence of the Conventional View. Sociol- Grint, K. ( 2 0 0 5 ) : The Sociology of Work. 3. kiadás.
ogy, 17. Cambridge, Polity.
Goldthorpe, J. H. - Llewellyn, C. - Payne, C. ( 1 9 8 0 ) : Grossberg, L. - Wartella, E. - Whitney, D. C. (1998):
Social Mobility and Class Structure in Modern Rrit- Mediamaking. T h o u s a n d Oaks, Sage Publica-
ain. Oxford, Clarendon Press. 2. kiadás: 1 9 8 7 . tions.
Goldthorpe, J. H. - Marshall, G. ( 1 9 9 2 ) : T h e Promis- Grusky, D. B. - Hauser, R. M. ( 1 9 8 4 ) : Comparative
ing Future of Class Analysis. Sociology, 2 6 . S o c i a l Mobility Revisited: Models of Conver-
Goldthorpe, J. H. - Payne, C. ( 1 9 8 6 ) : Trends in Inter- gence and Divergence in 16 Countries. American
generational Class Mobility in England and Wales Sociological Review, 49.
1 9 7 2 - 1 9 8 3 . Sociology, 2 0 . Guardian ( 2 0 0 4 ) : Refugees in Britain. 9 October. Az
Goleman, D. ( 2 0 0 3 ) : Érzelmi intelligencia. Fordítot- interneten: http://www.guardian.co.uk/Refugees_
ta Kiss Zsuzsa. Budapest, Háttér. in_Britain/Story/0,2763,1323311,00.html.
Goode, W. J. ( 1 9 6 3 ) : World Revolution in Family Pat- Gubrium, J. ( 1 9 8 6 ) : Oldtimers and Alzheimer's: The
terns. New York, Free Press. Descriptive Organization of Senility. Greenwich
Goode, W. J. ( 1 9 7 1 ) : F o r c e and Violence in the Fam- - London, Jai.
ily. Journal of Marriage and the Family, 3 3 . Guibernau, M. ( 1 9 9 9 ) : Nations without States: Po-
Goodhart, D. ( 2 0 0 4 ) : Too Diverse? Is Britain B e - litical Communities in a Global Age. Cambridge,
coming Too Diverse to Sustain the Mutual Ob- Polity.
ligations B e h i n d a Good S o c i e t y and the Welfare Gunter, B. ( 1 9 8 5 ) : Dimensions of Television Violence.
State? Prospect Magazine, February. London, Gower.
Gordon, D. - Levitas, R. - Pantazis, C. et al. ( 2 0 0 0 ) : Habermas, J. ( 1 9 8 1 ) : Theorie des kommunikativen
Poverty and Social Exclusion in Britain. York, Handelns. 2 kötet. Frankfurt, S u h r k a m p .
Joseph Rowntree Foundation. Hadden, J. ( 1 9 9 7 ) : New Beligious Movements Mis-
Gorz, A. ( 1 9 8 2 ) : Farewell to the Working Class. Lon- sion Statement. Az interneten: http ^/religious-
don, Pluto Press. movements.lib. Virginia.edu/welcome/mission.
Gottfredson, M. R. - Hirschi, T. ( 1 9 9 0 ) : A General htm.
Theory of Crime. Stanford, Stanford University Hadden, J. - S h u p e , A. ( 1 9 8 7 ) : Televangelism in
Press. America. Social Compass, 34 (1).
Grabosky, P. N. - Smith, R. G. ( 1 9 9 8 ) : Crime in the Hakim, C. ( 1 9 9 6 ) : Key Issues in Women's Work: Fe-
Digital Age: Controlling Telecommunications and male Heterogeneity and the Polarisation of Wom-
Cyberspace Illegalities. New Brunswick, Transac- en's Employment. London, Athlone Press.
tion. Hall, E. T. ( 1 9 7 3 ) : The Silent Language. New York,
Graef, R. ( 1 9 8 9 ) : Talking Blues. London, Collins. Doubleday.
Graham, H. ( 1 9 8 7 ) : Women's Smoking and F a m i l y Hall, E. T. ( 1 9 9 6 ) : Bejtett dimenziók. Fordította Fal-
Health. Social Science and Medicine, 2 5 . vay Mihály. Budapest, Háttér.
Graham, H. ( 1 9 9 4 ) : Gender and Class as Dimen- Hall, R., S. James - Kertész, J. ( 1 9 8 4 ) : The Rapist
IRODALOM

Who Pays the Rent. 2. kiadás. Bristol, Falling Wall Experience: Studies in the History and Theory of
Press. Capitalist Urbanization. Oxford, Blackwell.
Hall, S. ( 1 9 8 0 ) : Culture, Media, Language: Work- Harvey, D. ( 1 9 8 9 ) : The Condition of Post-modernity.
ing Papers in Cultural Studies, 1972-79. London, Oxford, B l a c k w e l l .
Hutchinson. In association with the Centre for Hasler, F. ( 1 9 9 3 ) : Developments in the Disabled Peo-
Contemporary Cultural Studies, University of ple's Movement. In Swain, J. (szerk.): Disabling
Birmingham. Barriers, Enabling Environments. London, Sage.
Hall, S. - Jacques, M. ( 1 9 8 8 ) : New Times. Marxism Hatch, N. ( 1 9 8 9 ) : The Democratization of American
Today. Christianity. New Haven, Yale University Press.
Hall, S. et al. ( 1 9 7 8 ) : Policing the Crisis: Mugging, Hawley, A. H. ( 1 9 5 0 ) : Human Ecology: A Theory of
the State, and Law and Order. London, M a c m i l - Community Structure. New York, Ronald Press.
lan. Hawley, A. H. ( 1 9 6 8 ) : Human Ecology. Glencoe,
Hall, S. et al. ( 1 9 8 2 ) : The Empire Strikes Back. Lon- Free Press.
don, Hutchinson. Healy, M. ( 2 0 0 1 ) : Pieces of the Puzzle. Los Angeles
Halliday, F. ( 2 0 0 2 ) : Two Hours That Shook the World. Times, 21 May.
September 11, 2001: Causes and Consequences. Heaphy, B. - Donovan, C. - Weeks, J. ( 1 9 9 9 ) : S e x ,
London, Saqi Books. M o n e y and the Kitchen S i n k : Power in S a m e - S e x
Halloran, J. D. (szerk.) ( 1 9 7 0 ) : The Effects of Televi- Couple Relationships. In Seymour, J. - Bagguley,
sion. London, Panther. P. (szerk.): Relating Intimacies: Power and Resist-
Halpern, C. T. ( 2 0 0 0 ) : Smart Teens Don't Have ance. Basingstoke, Macmillan.
S e x (or Kiss M u c h Either). Journal of Adolescent Heath, A. ( 1 9 8 1 ) : Social Mobility. London, Fontana.
Health, 26 (3). Hebdige, D. ( 1 9 9 7 ) : Cut rí Mix: Culture, Identity,
Halpern, D. ( 2 0 0 5 ) : Social Capital. Cambridge, and Caribbean Music. London, Methuen.
Polity. Heidensohn, F. ( 1 9 8 5 ) : Women and Crime. London,
Halsey, A. H. (szerk.) ( 1 9 9 7 ) : Education: Culture, Macmillan.
Economy, and Society. Oxford, Oxford University Heise, D. R. ( 1 9 8 7 ) : Sociocultural Determination
Press. of Mental Aging. In Schooler, C. - S c h a i e , K. W.
Halsey, A. H. - Webb, J. (szerk.) ( 2 0 0 0 ) : Twentieth- (szerk.): Cognitive Functioning and Social Struc-
Century Rritish Social Trends. New York, Macmil- ture over the Life-Course. Norwood, Ablex.
lan. Held, D. ( 1 9 9 6 ) : Models of Democracy. 2. kiadás.
Hammond, P. E. ( 1 9 9 2 ) : Religion and Personal Au- Cambridge, Polity.
tonomy: The Third Disestablishment in America. Held, D. ( 2 0 0 4 ) : Global Covenant: The Social Demo-
Columbia, University of South Carolina Press. cratic Alternative to the Washington Consensus.
Handy, C. ( 1 9 9 4 ) : The Empty Raincoat: Making Cambridge, Polity.
Sense of the Future. London, Hutchinson. Held, D. et al. ( 1 9 9 9 ) : Global Transformations: Poli-
Harkin, J. - Skidmore, P. ( 2 0 0 3 ) : Grown up Trust. tics, Economics and Culture. Cambridge, Polity.
London, Demos. Henderson, J. - Appelbaum, R. P. ( 1 9 9 2 ) : Situating
Harris, J. R. ( 1 9 9 8 ) : The Nurture Assumption: Why the State in the Asian Development Process. In
Children Turn out the Way They Do. New York, Appelbaum, R. P. - Henderson, J. (szerk.): States
Free Press. and Development in the Asian Pacific Rim. New-
Harris, M. ( 1 9 7 8 ) : Cannibals and Kings: The Origins bury Park, Sage.
of Cultures. New York, R a n d o m House. Hendricks, J. ( 1 9 9 2 ) : Generation and the Genera-
Harrison, M. ( 1 9 8 5 ) : TV News: Whose Bias? Hermit- tion of T h e o r y in S o c i a l Gerontology. Aging and
age, Policy Journals. Human Development, 35.
Harrison, P. ( 1 9 8 3 ) : Inside the Inner City: Life under Henslin, J. M. - Biggs, M. A. ( 1 9 7 1 ) : Dramaturgi-
the Cutting Edge. Harmondsworth, Penguin. cal Desexualization: T h e Sociology of the Vaginal
Hartley-Brewer, J. ( 1 9 9 9 ) : Gay Couple Will Be Legal Examination. In Henslin, J. M. (szerk.): Studies
Parents. Guardian, 28 October. in the Sociology of Sex. New York, Appleton-Cen-
Harvard Magazine ( 2 0 0 0 ) : T h e World's Poor: A Har- tury-Crofts.
vard Magazine Roundtable. Harvard Magazine, Henslin, J. M. - Biggs, M. A. ( 1 9 9 7 ) : Behaviour in
103 (2). Public Places: T h e Sociology of the Vaginal E x -
Harvey, D. ( 1 9 7 3 ) : Social Justice and the City. Ox- amination. In Henslin, J. M. (szerk.): Down to
ford, Blackwell. Earth Sociology: Introductory Readings. 9. kiadás.
Harvey, D. ( 1 9 8 2 ) : The Limits to Capital. Oxford, New York, Free Press.
Blackwell. Hepworth, M. ( 2 0 0 0 ) : Stories of Ageing. B u c k i n g -
Harvey, D. ( 1 9 8 5 ) : Consciousness and the Urban ham, Open University Press.
762 IRODALOM

Heritage, J. (1985): Garfinkel and Ethnomethodol- Holton, R. J. ( 1 9 7 8 ) : T h e Crowds in History: Some


ogy. New York, Basil Blackwell. Problems of T h e o r y and Method. Social History, 3.
Herman, E. ( 1 9 9 8 ) : Privatising Public S p a c e . In Homans, H. ( 1 9 8 7 ) : M a n - M a d e Myth: T h e Reality
Thussu, D. K. (szerk.): Electronic Empires Global of Being a Woman Scientist in the NHS. In Spen-
Media and Local Resistance. London, Arnold. cer, A. - Podmore, D. (szerk.): A Man's World: Es-
Herman, E. S. - McChesney, R. W. ( 1 9 9 7 ) : The Glo- says on Women in Male-Dominated Professions.
bal Media the New Missionaries of Global Capi- London, Tavistock.
talism. London, Cassell. Home Office ( 2 0 0 2 ) : Secure Rorders, Safe Haven:
Herrnstein, R. J. - Murray, C. ( 1 9 9 4 ) : The Rell Curve Integration with Diversity in Modern Britain. Lon-
Intelligence and Class Structure in American Life. don, Home Office.
New York, Free Press. Home Office ( 2 0 0 3 ) : World Prison Population List.
HESA ( 2 0 0 4 ) : Increase in Female Academics, High- 4. kiadás. London, Home Office.
er Education Statistics Agency. Az interneten: Home Office (2004): Criminal Statistics: England
http://www.hesa.ac.uk/press/pr76/pr76.htm. and Wales 2003. London, Home Office.
Hexham, I. - Poewe, K. ( 1 9 9 7 ) : New Religions as hooks, b. ( 1 9 9 7 ) : Bone Black: Memories of Girlhood.
Global Cultures. Boulder, Westview Press. London, Women's Press.
Hills, J. ( 1 9 9 8 ) : Does I n c o m e Mobility M e a n That Hopkins, T. H. - Wallerstein, I. ( 1 9 9 6 ) : The Age of
We Do Not Need to Worry About Poverty? In At- Transition: Trajectory of the World-System, 1945-
kinson, A. B. - Hills, J. (szerk.): Exclusion, Em- 2025. London, Zed Books.
ployment and Opportunity. London, Centre for Horkheimer, M. - A d o r n o T. W. ( 1 9 9 0 ) : A felvilá-
the Analysis of S o c i a l Exclusion. gosodás dialektikája. Filozófiai töredékek. For-
Hirschi, T. ( 1 9 6 9 ) : Causes of Delinquency. Berkeley, dította B a y e r József, G e r é b y György, Glavina
University of California Press. Zsuzsa, V ö r ö s T. Károly. B u d a p e s t , Gondolat
Hirst, P. ( 1 9 9 7 ) : T h e Global E c o n o m y : Myths and - Atlantisz.
Realities. International Affairs, 73. Hotz, R. L. ( 1 9 9 8 ) : B o o m e r s Firing Magic Bullets at
Hirst, P. - T h o m p s o n , G. ( 1 9 9 2 ) : T h e Problem of Signs of Aging. Los Angeles Times.
„Globalization": International E c o n o m i c Rela- Howard, J. H. ( 1 9 8 6 ) : Change in „Type A" Behav-
tions, National E c o n o m i c Management, and the iour a Year after Retirement. Gerontologist, 26.
Formation of Trading B l o c s . Economy and So- Howard League for Penal Reform ( 2 0 0 4 ) : Az inter-
ciety, 2 4 . neten: http://www. howardleague.org/press/2004/
Hirst, P. - T h o m p s o n , G. ( 1 9 9 9 ) : Globalization in 060104a.htm.
Question: The International Economy and the Hughes, E. C. ( 1 9 4 5 ) : D i l e m m a s and Contradictions
Possibilities of Governance. Javított kiadás. Cam- of Status. American Journal of Sociology, 50.
bridge, Polity. Hughes, G. ( 1 9 9 1 ) : Taking Crime Seriously? A Criti-
Hite, S. ( 1 9 9 4 ) : The Hite Report on the Family: Grow- cal Analysis of New Left Realism. Sociology Re-
ing up under Patriarchy. London, Bloomsbury. view, 1.
H M S O ( 1 9 9 2 ) : Social Trends, 2 2 . London, H M S O . Humphreys, L. ( 1 9 7 0 ) : Tearoom Trade: A Study of
H M S O ( 1 9 9 9 ) : Social Trends, 2 9 . London, H M S O . Homosexual Encounters in Public Places. Lon-
H M S O ( 2 0 0 0 ) : Social Trends, 30. London, HMSO. don, Duckworth.
H M S O ( 2 0 0 4 ) : Social Trends, 34. London, HMSO. Hunt, P. (szerk.) ( 1 9 6 6 ) : Stigma: The Experience of
H M S O ( 2 0 0 5 ) : Social Trends, 3 5 . London, HMSO. Disability. London, Geoffrey Chapman.
Ho, S. Y. ( 1 9 9 0 ) : Taiwan: After a Long Silence. Hong- Huntington, S. P. ( 2 0 0 6 ) : A civilizációk összecsapá-
kong, Asia Monitor Resource Center. sa és a világrend átalakulása. Fordította Puszta
Hobson, D. ( 2 0 0 2 ) : Soap Opera. Cambridge, Polity. Dóra, Gázsity Mila, G e c s é n y i Györgyi. Budapest,
Hochschild, A. ( 1 9 8 3 ) : The Managed Heart: Com- Európa.
mercialization of Human Feeling. Berkeley, Uni- Huston, A. C. - Donnerstein, E. - Fairchild, H. et al.
versity of California Press. ( 1 9 9 2 ) : Big World, Small Screen: The Role of Tel-
Hochschild, A. ( 1 9 8 9 ) : The Second Shift: Working evision in American Society. Lincoln, University
Parents and the Revolution at Home. New York, of Nebraska Press.
Viking. Hutton, W. ( 1 9 9 5 ) : The State We're in. London, Jo-
Hodge, R. - Tripp, D. ( 1 9 8 6 ) : Children and Televi- nathan Cape.
sion: A Semiotic Approach. Cambridge, Polity. Hyman, R. ( 1 9 8 4 ) : Strikes. 2. kiadás. London, Fon-
Hogge, B. ( 2 0 0 5 ) : Great Firewall of China. Az inter- tana.
neten: www.opendemocracy.net/media-edemoc- ICBL ( 2 0 0 1 ) : International Campaign to Ban Land
racy/china_internet_2 5 2 4 . jsp. Mines. Az interneten: www.icbl.org.
IRODALOM

Iganski, P. - Payne, G. ( 1 9 9 9 ) : S o c i o - E c o n o m i c Re- Jensen, A. ( 1 9 7 9 ) : Bias in Mental Testing. New York,


structuring and Employment: T h e Case of Minor- Free Press.
ity Ethnic Groups. British Journal of Sociology, 5 0 . Jobling, R. ( 1 9 8 8 ) : T h e E x p e r i e n c e of Psoriasis
Illich, I. D. ( 1 9 7 3 ) : Deschooling Society. Harmonds- Under Treatment. In Bury, M. - Anderson, R.
worth, Penguin. (szerk.): Living with Chronic Illness: The Experi-
Illich, I. D. ( 1 9 7 5 ) : Medical Nemesis: The Expropria- ence of Patients and their Families. London, Un-
tion of Health. London, Calder and Boyars. win Hyman.
ILO ( 1 9 9 9 ) : C182 Worst Forms of Child Labour John, M. T. ( 1 9 8 8 ) : Geragogy: A Theory for Teaching
Convention. International Labour Organization. the Elderly. New York, Haworth.
Az interneten: www.ilo.org/public/English/stand- J o h n s o n , M. P. ( 1 9 9 5 ) : Patriarchal Terrorism and
ards/ipec/ratification/convention/text.htm. C o m m o n Couple V i o l e n c e : Two Forms of Vio-
ILO ( 2 0 0 0 ) : Statistical Information and Monitoring l e n c e against W o m e n in US Families. Journal of
Programme on Child Labour [SIMPOQ: Over- Marriage and the Family, 57.
view and Strategic Plan 2000-2002. International Johnston, C. ( 2 0 0 4 ) : W o m e n Suffer £ 5 k Pay Gap.
Programme on the Elimination of Child Labour Times Higher Education Supplement, 3 Septem-
(IPEC) and Bureau of Statistics ( S T A T ) . ber.
ILO ( 2 0 0 4 ) : Global Employment Trends for Women. Jones, D. E. - Doty, S. - G r a m m i c h , C. et al. ( 2 0 0 2 ) :
International Labour Office, March. Az inter- Religious Congregations & Membership in the
neten: http://www.ilo.org/public/english/employ- United States 2000: An Enumeration by Region,
ment/strat/download/trendsw.pdf. State and the County Based on Data Reported for
Inglehart, R. ( 1 9 9 7 ) : Modernization and Postmod- 149 Religious Rodies. Nashville, Glenmary Re-
ernization: Cultural, Economic and Political search Centre.
Change in 43 Societies. Princeton, Princeton Uni- Jones, T. ( 1 9 9 3 ) : Britain's Ethnic Minorities. London,
versity Press. Policy Studies Institute.
Innis, H. A. ( 1 9 5 1 ) : The Bias of Communication. To- Joy, B. ( 2 0 0 0 ) : W h y the Future Doesn't Need Us.
ronto, Toronto University Press. Wired, 8 (4).
Inquest ( 2 0 0 4 ) : Why Are Children Dying in Custody? Judge, K. ( 1 9 9 5 ) : I n c o m e Distribution and Life E x -
Call for a Public Inquiry into the Death of Joseph pectancy: A Critical Appraisal. British Medical
Scholes. Az interneten: http://inquest.gn.apc.org/ Journal, 311.
pdf/Joseph%20Scholes%20inquiry%20briefing Kamin, L. J. ( 1 9 7 7 ) : The Science and Politics of IQ.
%2004.pdf. Harmondsworth, Penguin.
IPPR ( 1 9 9 9 ) : L7nsa/e Streets: Street Home-lessness Kanter, R. M. ( 1 9 7 7 ) : Men and Women of the Corpo-
and Crime. London, Institute for Public Policy ration. New York, Basic Books.
Research. Kasarda, J. D. - Janowitz, M. ( 1 9 7 4 ) : C o m m u n i t y
ISSA (2003): Global Status of Commercialized Attachment in Mass Society. American Sociologi-
Transgenic Crops: 2003. International Service for cal Review, 3 9 .
the Acquisition of Agri-Biotech Applications. Az Katz, E. ( 1 9 5 9 ) : T h e F u n c t i o n a l Approach to the
interneten: http://www.isaaa.org/kc/CBTNews/ Study of Attitudes. Public Opinion Quarterly, 2 4 .
press_release/briefs30/es_b30.pdf. Katz, E. - Lazarsfeld, P. ( 1 9 5 5 ) : Personal Influence.
Jacoby, S. ( 1 9 9 7 ) : Modern Manors: Welfare Capi- New York, T h e Free Press.
talism Since the New Deal. Princeton, Princeton Katz, S. ( 1 9 9 6 ) : Disciplining Old Age: The Formation
University Press. of Gerontological Knowledge. Charlottesville/Lon-
Jahoda, M. -Lazarsfeld, P. F . - Z e i s e l , H. ( 1 9 9 9 ) : M a r i - don, University Press of Virginia.
enthal: szociográfiai kísérlet a tartós munkanél- Kautsky, J. ( 1 9 8 2 ) : The Politics of Aristocratic Em-
küliség hatásairól. Budapest, Új Mandátum. pires. Chapel Hill, University of North Carolina
James, C. ( 2 0 0 3 ) : Global Status of Commercialized Press.
Transgenic Crops. International Service for the Keith, M. ( 1 9 9 3 ) : Race, Riots, and Policing: Lore and
Acquisition of Agri-Biotech Applications. Disorder in a Multi-Racist Society. London, UCL
Jencks, C. ( 1 9 9 4 ) : The Homeless Cambridge. Har- Press.
vard, Harvard University Press. Kelly, M. P. ( 1 9 9 2 ) : Colitis. London, Tavistock.
Jenkins, C. - Sherman, B. ( 1 9 7 9 ) : The Collapse of Kemp, A. et al. ( 1 9 9 5 ) : T h e Dawn of a New Day:
Work. London, Eyre Methuen. Redefining S o u t h African F e m i n i s m . In Basu, A.
Jensen, A. ( 1 9 6 7 ) : How M u c h Can We Boost IQ and (szerk.): The Challenge of Local Feminisms. Boul-
Scholastic Achievement? Harvard Educational der, Westview.
Review, 2 9 . Kepei, G. ( 1 9 9 4 ) : The Revenge of God: The Resur-
v.

764 IRODALOM

gence of Islam, Christianity and Judaism in the Laslett, P. ( 1 9 9 6 ) : A Fresh Map of Life: The Emer-
Modern World. Cambridge, Polity. gence of the Third Age. Basingstoke, Macmillan.
Kerr, A. - Shakespeare, T. ( 2 0 0 2 ) : Genetic Politics: Laswell, H. ( 1 9 4 8 ) : The Structure and Function of
From Eugenics to Genome. Cheltenham, New Communication and Society. New York, Harper &
Clarion. Brothers.
Kiecolt, K. J. - Nelson, H. M. ( 1 9 9 1 ) : Evangelicals Laumann, E. O. ( 1 9 9 4 ) : The Social Organization of
and Party Realignment, 1 9 7 6 - 1 9 8 8 . Social Sci- Sexuality: Sexual Practices in the United States.
ence Quarterly, 72. Chicago, University of Chicago Press.
Kinsey, A. C. ( 1 9 4 8 ) : Sexual Behaviour in the Hu- Lavalette, M i c h a e l - Mooney, Gerry (szerk.) (2000):
man Male. Philadelphia, W. B. Saunders. Class Struggle and Social Welfare. New York,
Kinsey, A. C. ( 1 9 5 3 ) : Sexual Behaviour in the Hu- Routledge.
man Female. Philadelphia, W. B. Saunders. Lazarsfeld, P. F. - Berelson, B. - Gaudet, H. (1948):
Kirkwood, T. ( 2 0 0 1 ) : Ageing Vulnerability: Causes The People's Choice. New York, Columbia Uni-
and Interventions. Chichester, Wiley. versity Press.
Knoke, D. ( 1 9 9 0 ) : Political Networks: The Structural Lea, J. - Young, J. ( 1 9 8 4 ) : What Is To Be Done about
Perspective. New York, Cambridge University Law and Order? London, Penguin.
Press. Leadbeater, C. ( 1 9 9 9 ) : Living on Thin Air: The New
Knorr-Cetina, K. - Cicourel, A. V. ( 1 9 8 1 ) : Advances Economy. London, Viking.
in Social Theory and Methodology: Towards an Lee, R. B. ( 1 9 6 8 ) : W h a t Hunters Do for a Living, or
Interpretation of Micro- and Macro-Sociologies. How to Make out on S c a r c e Resources. In Lee, R.
London, Routledge & Kegan Paul. B. - De Vore, I. (szerk.): Man the Hunter. Chicago,
Kohn, M. ( 1 9 7 7 ) : Class and Conformity. Homewood, Aldine Press.
Dorsey Press. Lee, R. B. ( 1 9 6 9 ) : IKung B u s h m a n Subsistence: An
Kollock, P. ( 1 9 9 9 ) : T h e Production of Trust in On- Input-Output Analysis. In Vayda, A. P. (szerk.):
line Markets. Advances in Group Processes, 1 6 . Environment and Cultural Behavior. New York,
Koser, K. - Lutz, H. ( 1 9 9 8 ) : T h e New Migration in Natural History Press.
Europe: Contexts, Constructions and Realities. Lee, R. B. - De Vore, I. (szerk.) ( 1 9 6 8 ) : Man the
In Koser, K. - Lutz, H. (szerk.): The New Migra- Hunter. Chicago, Aldine Press.
tion in Europe: Social Constructions and Social Leisering, L. - Leibfried, S. ( 1 9 9 9 ) : Time and Poverty
Realities. Basingstoke, M a c m i l l a n . in Western Welfare States. Cambridge, Cambridge
Koss, S. E. ( 1 9 7 3 ) : Fleet Street Radical: A. G. Gar- University Press.
diner and the Daily News. London, Allen Lane. Lemert, E. ( 1 9 7 2 ) : Human Deviance, Social Prob-
Krupat, E. ( 1 9 8 5 ) : People in Cities: The Urban En- lems and Social Control. Englewood Cliffs, Pren-
vironment and Its Effects. Cambridge, Cambridge tice Hall.
University Press. Levin, W. C. ( 1 9 8 8 ) : Age Stereotyping: College Stu-
Kulkarni, V. G. ( 1 9 9 3 ) : T h e Productivity Paradox: dent Evaluations. Research on Aging, 10.
Rising Output, Stagnant Living Standards. Busi- Liebert, R. M. - Sprafkin, J. N. - Davidson, M. A. S.
ness Week, 8 February. ( 1 9 8 2 ) : The Early Window Effects of Television on
Kuznets, S. ( 1 9 5 5 ) : E c o n o m i c Growth and I n c o m e Children and Youth. London, Pergamon Press.
Inequality. Economic Review, X L V (1). Lim, L. L. ( 1 9 9 8 ) : The Sex Sector: The Economic and
Lacan, J. ( 1 9 9 5 ) : Lacan's Four Fundamental Con- Social Eases of Prostitution in Southeast Asia. Ge-
cepts of Psychoanalysis. N e w York: State Univer- neva, International Labour Organization.
sity of New York Press. Lipset, S. M. ( 1 9 9 1 ) : C o m m e n t s on Luckmann. In
Laming (Lord) ( 2 0 0 3 ) : The Victoria Climbie Inquiry, Bourdieu, P. - Coleman, J. S. (szerk.): Social The-
January. ory in a Changing Society. Boulder, Westview.
Land, K. C. - Deane, G. - Blau, J. R. ( 1 9 9 1 ) : Reli- Lipset, S. M. - B e n d i x , R. ( 1 9 5 9 ) : Social Mobility in
gious Pluralism and Church Membership. Ameri- Industrial Society. Berkeley, University of Califor-
can Sociological Review, 56. nia Press.
Landes, D. S. ( 1 9 6 9 ) : The Unbound Prometheus. Lister, R. (szerk.) ( 1 9 9 6 ) : Charles Murray and the
New York, Cambridge University Press. Underclass: The Developing Debate. London, IEA
Lappe, F. M. ( 1 9 9 8 ) : World Hunger: 12 Myths. New Health and Welfare Unit, in association with The
York, Grove Press. Sunday Times.
Laqueur, W. ( 2 0 0 3 ) : No End to War: Terrorism in the Lloyd-Sherlock, P. ( 2 0 0 4 ) : Living Longer. London,
Twenty-First Century Terrorism in the 21st Cen- Zed Books.
tury New York, Continuum. Locke, J. - Pascoe, E. ( 2 0 0 0 ) : Can a Sense of Commu-
nity Flourish in Cyberspace? Guardian, 11 March.
IRODALOM

Logan, J. R. - Molotch, H. L. ( 1 9 8 7 ) : Urban Fortunes: Western and Non-Western Countries. Medscape


The Political Economy of Place. Berkeley, Univer- General Medicine, 6 (3).
sity of California Press. Malthus, T. ( 1 9 7 6 ) : Essay on the Principle of Popula-
T h e London Plan ( 2 0 0 4 ) : Spatial Development Strat- tion. New York, Norton.
egy. London, Mayor of London. Marcuse, H. ( 1 9 9 0 ) : Az egydimenziós ember. Fordí-
Lorber, J. ( 1 9 9 4 ) : Paradoxes of Gender. New Haven, totta Józsa Péter. Budapest, Kossuth.
Yale University Press. Marsden, P. ( 1 9 8 7 ) : Core Discussion Networks of
Lukes, S. ( 1 9 7 4 ) : Power: A Radical View. London, Americans. American Sociological Review, 52.
Macmillan. Marsden, P. - Lin, N. ( 1 9 8 2 ) : Social Structure and
Lull, J. ( 1 9 9 7 ) : China Turned on Revisited Televi- Network Analysis. Beverly Hills, Sage.
sion, Reform and Resistance. In Sreberny-Mo- Marshall, G. ( 1 9 8 8 ) : Social Class in Modern Britain.
hammadi, A. (szerk.): Media in Global Context: London, Hutchinson.
A Reader. London, Arnold. Marshall, G. - Firth, D. ( 1 9 9 9 ) : S o c i a l Mobility and
Lull, J. ( 1 9 8 0 ) : Inside Family Viewing: Ethnograph- Personal Satisfaction Evi dence from Ten Coun-
ic Research on Television's Audiences. London, tries. British Journal of Sociology, 5 0 .
Routledge. Marshall, T. H. ( 1 9 7 3 ) : Class, Citizenship and Social
Lyon, C. - Cruz, P. de ( 1 9 9 3 ) : Child Abuse. London, Development. Westport, Greenwood.
F a m i l y Law. Martin, D. ( 1 9 9 0 ) : Tongues of Fire: The Explosion of
Lyon, D. ( 1 9 9 4 ) : The Electronic Eye: The Rise of Sur- Protestantism in Latin America. Oxford, Black-
veillance Society. Cambridge, Polity. well.
Lyotard, J.-F. ( 1 9 9 3 ) : A posztmodern állapot: Jürgen Martineau, H. ( 1 9 6 2 ) : Society in America Garden
Habermas, Jean-Francois Lyotard, Richard Rorty City. New York, Doubleday.
tanulmányai. Budapest, Századvég. Marx, K. - Engels, F. ( 1 9 9 8 ) : Kommunista kiáltvány.
Mac an Ghaill, M. ( 1 9 9 4 ) : The Making of Men: Mas- Fordította Nagy György. Budapest, Scolar.
culinities, Sexualities and Schooling. Bucking- Mason, A. - Palmer, A. ( 1 9 9 6 ) : Queer Bashing: A
ham, Open University Press. National Survey of Hate Crimes against Lesbian
Macgregor, S. - Pimlott, B. ( 1 9 9 1 ) : Action and Inac- and Gay Men. London, Stonewall.
tion in the Cities. In Tackling the Inner Cities: The Mason, D. ( 1 9 9 5 ) : Race and Ethnicity in Modern
1980s Reviewed. Prospects for the 1990s. Oxford, Britain. Oxford, Oxford University Press.
Clarendon Press. Matsuura, J. H. ( 2 0 0 4 ) : C o m m e r c i a l Tools, Processes
Mack, J. - Lansley, S. ( 1 9 8 5 ) : Poor Britain. London, and Materials Anticipating the Public B a c k l a s h :
George Allen and U n w in . Public Relations Lessons for Nanotechnology
Mack, J. - Lansley, S. ( 1 9 9 2 ) : Breadline Britain from the Biotechnology E x p e r i e n c e . Nanotech,
1990s: The Findings of the Television Series. Lon- 2 0 0 4 (3).
don, London Weekend Television. Matthews, R. - Young, J. ( 1 9 8 6 ) : Confronting Crime.
McKeown, T. ( 1 9 7 9 ) : The Role of Medicine Dream, London, Sage.
Mirage or Nemesis? Oxford, Blackwell. Maugh, T. H. - Zamichow, N. ( 1 9 9 1 ) : M e d i c i n e :
McKnight, A. ( 2 0 0 0 ) : Earnings Inequality and Earn- S a n Diego's Researcher's Findings Offer First Evi-
ings Mobility, 1 9 7 7 - 1 9 9 7 : T h e Impact of Mobil- dence of a Biological Cause for Homosexuality.
ity on Long Term Inequality. Employment Rela- Los Angeles Times, 30 August.
tions Research Series No. 8. London, Department McFadden, D. - Champlin, C. A. ( 2 0 0 0 ) : Compari-
of Trade and Industry. son of Auditory Evoked Potentials in Hetero-
McLuhan, M. ( 1 9 6 4 ) : Understanding Media. Lon- sexual, Homosexual, and B i s e x u a l Males and F e -
don, Routledge & Kegan Paul. males. Journal of the Association for Research in
McMichael, P. (1996): Development and Social Otolaryngology, 1.
Change: A Global Perspective. Thousand Oaks, Mead, G. H. ( 1 9 7 3 ) : A pszichikum, az én és a társa-
Pine Forge. dalom. F é l i x Pál fordítása. Budapest, Gondolat.
McNeely, C. L. ( 1 9 9 5 ) : Constructing the Nation- Meadows, D. H. ( 1 9 7 2 ) : The Limits to Growth. New
State: International Organization and Prescriptive York, Universe Books.
Action. Westport, Greenwood. Meadows, P. ( 1 9 9 6 ) : The Future of Work: Contribu-
Macpherson, S. W. ( 1 9 9 9 ) : The Stephen Lawrence tions to the Debate. York, Y P S .
Inquiry. London, H M S O . Mellows-Facer, A. - Young, R. - Cracknell, R. ( 2 0 0 5 ) :
McQuail, D. ( 2 0 0 3 ) : A tömegkommunikáció elmélete. General Election 2005, 17 May. London, House of
Fordította Szálai Éva. Budapest, Osiris. C o m m o n s Library.
Makino, M. - Tsuboi, K. - Dennerstein, L. ( 2 0 0 4 ) : Melton, J. G. ( 1 9 8 9 ) : The Encyclopedia of American
Prevalence of Eating Disorders: A Comparison of Religions. Detroit, Gale Research.
766 IRODALOM

Merton, R. K. ( 2 0 0 2 ) : Társadalomelmélet és tár- M O R I ( 2 0 0 2 ) : Attitudes Towards Asylum Seekers for


sadalmi struktúra. Fordította Berényi Gábor, B a - 'Refugee Week'. 17 J u n e . Az interneten: http://
logh Zoltán. Budapest, Osiris. www.mori.com/ polls/2002/refugee.shtml.
Metropolitan Police Authority ( 2 0 0 4 ) : Report of the MORI ( 2 0 0 4 ) : Can We Have Trust and Diversity? 19
MPA Scrutiny on MPS Stop and Search Practice, January. Az interneten: http://www.mori.com/
May. London, MPA. polls/2003/community. shtml.
Meyer, J. W. - Rowan, B. ( 1 9 7 7 ) : Institutionalized Morris, L. ( 1 9 9 3 ) : Dangerous Classes: The Under-
Organizations: Formal Structure as Myth and class and Social Citizenship. London, Routledge.
Ceremony. American Journal of Sociology, 83. Mullan, P. ( 2 0 0 2 ) : The Imaginary Time Bomb: Why
Michels, R. ( 1 9 6 7 ) : Political Parties. New York, Free an Ageing Population Is Not a Social Problem.
Press. London, I. B. Tauris.
Miles, R. ( 1 9 9 3 ) : Racism after 'Race Relations'. Lon- Mumford, L. ( 1 9 7 3 ) : Interpretations and Forecasts.
don, Routledge. London, S e e k e r and Warburg.
Mills, C. W. ( 1 9 7 0 ) : The Sociological Imagination. M u n c i e , J. ( 1 9 9 9 ) : Youth and Crime: A Critical Intro-
Harmondsworth, Penguin. duction. London, Sage.
Milne, A. E. H. - Harding, T. ( 1 9 9 9 ) : Later Lifestyles: Munt, Sally R. (szerk.) ( 2 0 0 0 ) : Cultural Studies and
A Survey by Help the Aged and Yours Magazine. the Working Class. London: Cassel.
London, Help the Aged. Murdoch, R. ( 1 9 9 4 ) : T h e Century of Networking.
Mirza, H. ( 1 9 8 6 ) : Multinationals and the Growth of Eleventh A n n u a l J o h n B o n y t h o n Lecture. Aus-
the Singapore Economy. New York, St. Martin's tralia, Centre for Independent Studies.
Press. Murray, C. ( 1 9 9 0 ) : The Emerging British Underclass.
Mission Frontiers ( 2 0 0 0 ) : An Overview of the World London, Institute of E c o n o m i c Affairs.
by Religious Adherents. Az interneten: http://www. Murray, C. A. ( 1 9 8 4 ) : Losing Ground: American So-
mission frontiers.org/2000/03/overview.htm. cial Policy 1950-1980. New York, Basic Books.
Mitchell, J. ( 1 9 6 6 ) : Women: The Longest Revolution. Murray, Charles et al. ( 1 9 9 6 ) : Charles Murray and
Essays in Feminism and Psychoanalysis. London, the Underclass: The Developing Debate. London,
Virago. IEA Health and Welfare Unit in association with
Mitchell, J. ( 1 9 7 5 ) : Psychoanalysis and Feminism. T h e S u n d a y Times.
New York, R a n d o m House. Narayan, D. ( 1 9 9 9 ) : Can Anyone Hear Us? Voices
Modood, T. ( 1 9 9 1 ) : T h e Indian E c o n o m i c S u c c e s s . from 47 Countries, December. Washington, World
Policy and Politics, 19. B a n k Poverty Group, P R E M .
Modood, T. ( 1 9 9 4 ) : Political B l a c k n e s s and British National Statistics Online ( 2 0 0 4 ) : Internet Access.
Asians. Sociology, 2 8 . Az interneten: http://www.statistics.gov.uk/cci/
Modood, T. et al. ( 1 9 9 7 ) : Ethnic Minorities in Brit- nugget.asp?id=8.
ain: Diversity and Disadvantage. London, Policy National Survey of Family Growth ( 1 9 9 5 ) : Centers
Studies Institute. for Disease Control and Prevention. National
M o h a m m a d i , A. ( 1 9 9 8 ) : Electronic Empires an Is- Center for Health Statistics. Washington, Govern-
lamic Perspective. In T h u s s u , D. K. (szerk.): Elec- ment Printing Office.
tronic Empires Global Media and Local Resist- Nature ( 2 0 0 0 ) : Atlas of a Thirsty Planet: Percentage
ance. London, Arnold. of Population with Access to Safe Water by Coun-
Moore, B. ( 1 9 6 6 ) : Social Origins of Dictatorship and try 2000. Az interneten: http://www.nature.com/
Democracy: Lord and Peasant in the Making of nature/focus/water/map.html.
the Modern World. Boston, B e a c o n Press. Negroponte, N. ( 2 0 0 2 ) : Digitális létezés. Fordította
Moore, G. ( 1 9 9 0 ) : Structural Determinants of Men's Csaba F e r e n c . Budapest, T y p o t e x - Infonia Ala-
and Women's Personal Networks. American So- pítvány.
ciological Review, 55. Neighbourhood Renewal Unit ( 2 0 0 4 ) : Az inter-
Moore, L. R. ( 1 9 9 4 ) : Selling God: American Religion neten: http://www.neighbourhood.gov.uk/our-
in the Marketplace of Culture. New York, Oxford progs.asp?pageid=4.
University Press. Nettleton, S. ( 2 0 0 6 ) : The Sociology of Health and Ill-
Moore, R. ( 1 9 9 5 ) : Ethnic Statistics and the 1991 ness. 2. kiadás. Cambridge, Polity.
Census. London, R u n n y m e d e Trust. New Internationalist ( 2 0 0 0 ) : Love, Hate and the
Morgan, R. ( 1 9 9 4 ) : The Word of a Woman: Feminist Law. New Internationalist, 328.
Dispatches. New York, Norton. Newman, K. S. ( 2 0 0 0 ) : No Shame in My Game: The
M O R I ( 2 0 0 0 ) : Britain Today: Are We An Intolerant Working Poor in the Inner City. New York, Vin-
Nation? 23 October. Az interneten: http://www. tage.
mori.com/polls/2002/refugee.shtml. Nicholas, S. - Povey, D. - Walker, A. et al. (2005):
IRODALOM

Crime in England and Wales 2004/2005. London, ONS ( 2 0 0 3 a ) : Ethnicity: Population Size: 7.9% from
Home Office. a Minority Ethnic Group. London,'Office of Na-
Niebuhr, H. Richard ( 1 9 2 9 ) : The Social Sources of tional Statistics. Az interneten: http ^/www.sta-
Denominationalism. New York, Henry Holt and tistics.gov.uk/ c c i / n u g g e t . a s p ? i d = 2 7 3 .
Co. ONS ( 2 0 0 3 b ) : Focus on London. London, Office of
Nielsen, F. ( 1 9 9 4 ) : I n c o m e Inequality and Industrial National Statistics.
Development: Dualism Revisited. American So- ONS ( 2 0 0 3 c ) : A Century of Labour Market Change.
ciological Review, 59 (October). Office of National Statistics. Az interneten: http://
Nolan, P. ( 2 0 0 0 ) : Labouring Under an Illusion. THES www.nationalstatistics.org.uk/articles/labour_
Millennium Magazine, 22 (29), December. market_trends/century_labour_market_change_
Oakley, A. ( 1 9 7 4 ) : The Sociology of Housework. Ox- mar2003.pdf.
ford, Martin Robertson. ONS ( 2 0 0 4 a ) : Focus on the Labour Market 2002.
Oakley, A. et al. ( 1 9 9 4 ) : Life Stress, Support and London, Office of National Statistics. Az inter-
Class Inequality: Explaining the Health of Wom- neten: http ://www. statistics .gov.uk/CCI/nugget.
en and Children. European Journal of Public asp?ID=697&Pos=2&ColRank=l&Rank = 3 1 0 .
Health, 4. ONS ( 2 0 0 4 b ) : Travel Trends. 17 December. London,
O F C O M ( 2 0 0 3 ) : Hours Viewed Per Household Per Office of National Statistics.
Day by Age, Social Class and Platform. Az in- ONS ( 2 0 0 4 c ) : Focus on Gender. London, Office of
terneten: http://www.ofcorn.org.uk/research/in- National Statistics.
dustry_market_research/m_i_index/tv_radio_re- ONS ( 2 0 0 4 d ) : Social Focus in Brief: Ethnicity 2002.
gion/itc_market_info/tv_overview/industry_info_ London, Office of National Statistics. Az inter-
june03.pdf. neten: http ://www. statistics .gov.uk/downloads/
Ohmae, K. ( 1 9 9 0 ) : The Borderless World: Power and theme_social/social_focus_in_brief/ethnicity/
Strategy in the Industrial Economy. London, Col- ethnicity.pdf.
lins. ONS ( 2 0 0 5 ) : Focus on Ethnicity and Identity. March.
Ohmae, K. ( 1 9 9 5 ) : The End of the Nation State: The London, Office of National Statistics.
Rise of Regional Economies. London, Free Press. Pahl, J. ( 1 9 8 9 ) : Money and Marriage. Basingstoke,
Oliver, M. ( 1 9 8 3 ) : Social Work with Disabled People. Macmillan.
Basingstoke, M a c m i l l a n . Pakulski, J. - Waters, M. ( 1 9 9 6 ) : The Death of Class.
Oliver, M. ( 1 9 9 0 ) : The Politics of Disablement. Bas- London, Sage.
ingstoke, Macmillan. Palmore, E. B. ( 1 9 8 5 ) : Retirement: Causes and Con-
Oliver, M. ( 1 9 9 6 ) : Understanding Disability: From sequences. New York, Springer.
Theory to Practice. Basingstoke, Macmillan. Panyarachun, A. ( 2 0 0 4 ) : A More Secure World: Our
Oliver, M. - Zarb, G. ( 1 9 8 9 ) : T h e Politics of Dis- Shared Responsibility. Report of the High-Level
ability: A New Approach. Disability, Handicap & Panel on Threats, Challenges and Change. New
Society, 4. York, United Nations.
Omi, M. - Winant, H. ( 1 9 9 4 ) : Racial Formation in Parekh, B. ( 2 0 0 4 ) : Is Britain Too Diverse? The Re-
the United States from the 1960s to the 1990s. 2. sponses. Az interneten: http ://www.prospect-
kiadás. New York, Routledge. magazine.co.uk/HtmlPages/replies.asp.
O'Neil, O. ( 2 0 0 2 ) : The Reith Lectures: A Question Park, R. E. ( 1 9 5 2 ) : Human Communities: The City
of Trust. Az interneten: http://www.bbc.co.uk/ra- and Human Ecology. New York, Free Press.
dio4/reith2002/. Parker, H. - Aldridge, J. - Measham, F. ( 1 9 9 8 ) : Illegal
O'Neil, R. ( 2 0 0 2 ) : Experiments in Living: The Father- Leisure: The Normalization of Adolescent Recrea-
less Family, September. London, Civitas. tional Drug Use. London/New York, Routledge.
ONS ( 2 0 0 1 ) : Geographic Variations in Health - De- Parry, N. - Parry, J. ( 1 9 7 6 ) : The Rise of the Medical
cennial Supplement. London, Office of National Profession. London, Groom Helm.
Statistics. Az interneten: http://www.statistics. Parsons, T. ( 1 9 5 2 ) : The Social System. London,
gov.uk/downloads/theme_health/DS 1 6 / D S 1 6 _ Tavistock.
capl2.pdf. Parsons, T. ( 1 9 6 0 ) : Towards a Healthy Maturity.
ONS ( 2 0 0 2 a ) : Labour Force Survey Spring. London, Journal of Health and Social Behavior, 1.
Office of National Statistics. Az interneten: http:// Parsons, T. - Bales, R. F. ( 1 9 5 6 ) : Family Socializa-
www.statistics.gov.uk/cci/nugget.asp?id=ll. tion and Interaction Process. London, Routledge
ONS ( 2 0 0 2 b ) : Focus on Ethnicity and Identity. Lon- & Kegan Paul.
don, Office of National Statistics. Az interneten: Pearce, F. ( 1 9 7 6 ) : Crimes of the Powerful: Marxism,
http://www.statistics.gov.uk/downloads/theme_ Crime and Deviance. London, Pluto Press.
compendia/foe2004/E thnicity.pdf. Perimutter, H. V. ( 1 9 7 2 ) : Towards Research on and
IRODALOM

Development of Nations, Unions, and Firms as Radway, J. A. ( 1 9 8 4 ) : Reading the Romance. Chapel
Worldwide Institutions. In Gunter, H. (szerk.): Hill, University of North Carolina Press.
Transnational Industrial Relations. New York, St. Rake, K. (szerk.) ( 2 0 0 0 ) : Women's Incomes over the
Martin's Press. Lifetime. London, H M S O .
Peterson, P. G. ( 1 9 9 9 ) : Gray Dawn: How the Com- Ranis, G. ( 1 9 9 6 ) : Will Latin America Now Put a Stop
ing Age Wave will Transform America - and the to 'Stop-and-Go?'. New Haven, Yale University,
World. New York, R a n d o m House. E c o n o m i c Growth Center.
Pew F o r u m on Religion and Public Life ( 2 0 0 2 ) : Rapoport, R. N. - Fogarty, M. P. - Rapoport, R.
Americans Struggle with Religion's Role at Home (szerk.) ( 1 9 8 2 ) : Families in Rritain. London,
and Abroad. 20 March. Washington, T h e Pew Re- Routledge & Kegan Paul.
search Center. Ratcliffe, P. ( 1 9 9 9 ) : Housing Inequality and „Race":
Philo, G. - Berry, M. ( 2 0 0 4 ) : Rad News From Israel. S o m e Critical Reflections on the Concept of „So-
London, Pluto Press. cial Exclusion". Ethnic and Racial Studies, 22.
Phizacklea, A. - Wolkowitz, C. ( 1 9 9 5 ) : Homework- Rawstorne, S. ( 2 0 0 2 ) : England and Wales. In Sum-
ing Women: Gender, Racism and Class at Work. mers, R. W. - Hoffman, A. M. (szerk.): Domestic
London, Sage. Violence: A Global View. Westport, Greenwood
Piachaud, D. ( 1 9 8 7 ) : Problems in the Definition and Press.
M e a s u r e m e n t of Poverty. Journal of Social Policy, Reay, D. ( 2 0 0 2 ) : Shauris Story: Troubling Discours-
16 (2). es of W h i t e Working-Class Masculinities. Gender
Piachaud, D. - Sutherland, H. ( 2 0 0 2 ) : Changing & Education, 1 4 .
Poverty Post-1997. London, Centre for Analysis of Redman, P. ( 1 9 9 6 ) : Empowering M e n to Disempoy-
S o c i a l Exclusion, London S c h o o l o f E c o n o m i c s . er T h e m s e l v e s : Heterosexual Masculinities, HIV
Pierson, C. ( 1 9 9 4 ) : Dismantling the Welfare State? and the Contradictions of Anti-Oppressive Edu-
Reagan, Thatcher and the Politics of Retrench- cation. In M a c an Ghaill, M. (szerk.): Understand-
ment. Cambridge, Cambridge University Press. ing Masculinities. B u c k i n g h a m , Open University
Pilkington, A. ( 2 0 0 2 ) : Cultural Representations and Press.
Changing E t h n i c Identities in a Global Age. In Rees, M. ( 2 0 0 3 ) : Our Final Century: Will the Human
Holborn, M. (szerk.): Developments in Sociology. Race Survive the Twenty-First Century? London,
Ormskirk, Causeway Press. William H e i n e m a n n .
PISA ( 2 0 0 0 ) : Student Achievement in England: Re- Regional Trends 38 ( 2 0 0 3 ) : Unemployment: By
sults in Reading, Mathematical and Scientific Lit- Highest Qualification. Az interneten: http://www.
eracy among 15-Year-Olds. London, Programme statistics.gov.uk/StatBase/ssdataset.asp?vlnk=
for International Student Assessment, OECD. 7705&More=Y.
Pollak, O. ( 1 9 5 0 ) : The Criminality of Women. Phila- Reich, R. ( 1 9 9 1 ) : The Work of Nations: Preparing
delphia, University of Pennsylvania Press. Ourselves for 21st-century Capitalism. New York,
Pollert, A. ( 1 9 8 8 ) : Dismantling Flexibility. Capital Knopf.
and Class, 3 4 . Reid, I. ( 1 9 9 1 ) : T h e Education of the Elite. In Wal-
Postman, N. ( 1 9 8 6 ) : Amusing Ourselves to Death: ford, G. (szerk.): Private Schooling Tradition,
Public Discourse in the Age of Show Business. Lon- Change and Diversity. Oxford, Chapman.
don, Heinemann. Reskin, B. - Roos, P. A. ( 1 9 9 0 ) : Job Queues, Gender
President's C o m m i s s i o n on Organized Crime ( 1 9 8 6 ) : Queues: Explaining Women's Inroads into Male
Records of Hearings, June 24-26, 1985. Washing- Occupations. Philadelphia, Temple University
ton, US Government Printing Office. Press.
Putnam, R. ( 1 9 9 3 ) : T h e Prosperous Community: Rex, J. - Moore, R. ( 1 9 6 7 ) : Race, Community and
S o c i a l Capital and Public Life. American Pros- Conflict: A Study of Sparkbrook. Oxford, Oxford
pect, 1 3 . University Press.
Putnam, R. ( 1 9 9 5 ) : Bowling Alone: America's De- Rich, A. ( 1 9 8 1 ) : Compulsory Heterosexuality and
clining S o c i a l Capital. Journal of Democracy, 6. Lesbian Existence. London, O n l y w o m e n Press.
Putnam, R. ( 1 9 9 6 ) : T h e Strange Disappearance of Richardson, D. - May, H. ( 1 9 9 9 ) : Deserving Vic-
Civic America. American Prospect, 7 ( 2 4 ) . tims? S e x u a l Status and the S o c i a l Construction
Putnam, R. ( 2 0 0 0 ) : Bowling Alone: The Collapse and of Violence. Sociological Review, 4 7 .
Revival of American Community. New York, S i - Riesman, D. ( 1 9 9 6 ) : A magányos tömeg. Fordította
m o n and Schuster. S z e l é n y i Iván. Budapest, Polgár.
Quah, D. ( 1 9 9 9 ) : The Weightless Economy in Eco- Riley, M. W. - Foner, A. - Waring, J. ( 1 9 8 8 ) : Sociol-
nomic Development. London, Centre for E c o n o m - ogy of Age. In Smelser, N. J. (szerk.): Handbook of
ic Performance. Sociology. Newbury Park, Sage.
IRODALOM

Riley, M. W. - Kahn, R. L. - Foner, A. ( 1 9 9 4 ) : Age Saks, M. ( 1 9 9 2 ) : Alternative Medicine in Britain.


and Structural Lag: Changes in Work, Family, and Oxford, Clarendon Press.
Retirement. Chichester, J. Wiley. Salter, H. ( 1 9 9 8 ) : Making a World of Difference:
Ritzer, G. ( 1 9 8 3 ) : T h e McDonaldization of Society. Celebrating 30 Years of Development Progress. 25
Journal of American Culture, 6 (1). June, US AID Press Release.
Ritzer, G. ( 1 9 9 3 ) : The McDonaldization of Society. Sassen, S. ( 1 9 9 1 ) : The Global City: New York, Lon-
Newbury Park, Pine Forge Press. don, Tokyo. Princeton, Princeton University
Ritzer, G. ( 1 9 9 8 ) : The McDonaldization Thesis: Ex- Press.
plorations and Extensions. London, Sage. Sassen, S. ( 1 9 9 8 ) : Globalization and Its Discontents:
Roberts, R. ( 1 9 7 1 ) : The Classic Slum: Salford Life Essays on the Mobility of People and Money. New
in the First Quarter of the Century. Manchester, York, New Press.
M a n c h e s t e r University Press. Sassen, S. ( 2 0 0 1 ) : The Global City: New York, Lon-
Roof, W. C. ( 1 9 9 3 ) : A Generation of Seekers: The don, Tokyo. Princeton, Princeton University
Spiritual Journeys of the Baby Boom Generation. Press.
S a n Francisco, Harper S a n F r a n c i s c o . Sassen, S. ( 2 0 0 4 ) : Is Britain Too Diverse? The Re-
Roof, W. C. - McKinney, W. ( 1 9 9 0 ) : American Main- sponses. 23 November. Az interneten: http://www.
line Religion: Its Changing Shape and Future Pros- prospect-magazine .co .uk/HtmlPages/replies .asp.
pects. New Brunswick, Rutgers University Press. Saunders, P. ( 1 9 9 0 ) : Social Class and Stratification.
Rose, S. - Kamin, L. - Lewontin, R. C. ( 1 9 8 4 ) : Not in London, Routledge.
Our Genes: Riology, Ideology and Human Nature. Saunders, P. ( 1 9 9 6 ) : Unequal But Fair? A Study of
Harmondsworth, Penguin. Class Barriers in Britain. London, IEA Health and
Rosenau, J. N. ( 1 9 9 7 ) : Along the Domestic-Foreign Welfare Unit.
Frontier: Exploring Governance in a Turbulent Savage, M. et al. ( 1 9 9 2 ) : Property, Bureaucracy and
World. Cambridge, Cambridge University Press. Culture: Middle Class Formation in Contemporary
Ross, P. - Reskin, B. ( 1 9 9 2 ) : Occupational Desegre- Britain. London, Routledge.
gation in the 1 9 7 0 s : Integration and E c o n o m i c Sayers, J. ( 1 9 8 6 ) : Sexual Contradiction: Psychology,
Equity. Sociological Perspectives, 35. Psychoanalysis and Feminism. London, Tavis-
Rossi, A. ( 1 9 7 3 ) : T h e First Woman Sociologist: Har- tock.
riet Martineau. In The Feminist Papers: From Ad- Scarman, L. G. ( 1 9 8 2 ) : The Scarman Report. Har-
ams to De Beauvoir. New York, Columbia Univer- mondsworth, Penguin.
sity Press. S c h a i e , K. W. ( 1 9 7 9 ) : T h e Primary Mental Abilities
Rostow, W. W. ( 1 9 6 1 ) : The Stages of Economic in Adulthood: An Exploration in the Develop-
Growth. Cambridge, Cambridge University Press. m e n t of Psychometric Intelligence. In Baltes, P. B.
Rowling, J. K. ( 1 9 9 9 ) : Harry Potter és a bölcsek köve. - Brim, O. G. (szerk.): Lifespan Development and
Fordította Tóth Tamás Boldizsár. Budapest, Ani- Behavior. 2. kötet. New York, A c a d e m i c Press.
mus. S c h a i e , K. W. ( 1 9 9 0 ) : Handbook of the Psychology
Rubin, L. ( 1 9 9 0 ) : The Erotic Wars: What Happened of Aging. In Birren, J. E. - S c h a i e , K. W. (szerk.):
to the Sexual Revolution ? New York, Farrar. Handbook of the Psychology of Aging. 5. kiadás.
Rubin, L. B. ( 1 9 9 4 ) : Families on the Fault Line. New S a n Diego/London, A c a d e m i c Press, 2 0 0 1 .
York, Harper Collins. Schumacher, E. F. ( 1 9 9 1 ) : A kicsi szép. Tanulmányok
Rudé, G. ( 1 9 6 4 ) : The Crowd in History: A Study of egy emberközpontú közgazdaságtanról. Budapest,
Popular Disturbances in France and England, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
1730-1848. New York, Wiley. Schwartz, G. ( 1 9 7 0 ) : Sect Ideologies and Social Sta-
Ruspini, E. ( 2 0 0 0 ) : Longitudinal Research in the tus. Chicago, University of Chicago Press.
Social S c i e n c e s . Social Research Update, 2 8 . Schwartz, P. - Randall, D. ( 2 0 0 3 ) : An Abrupt Climate
Rusting, R. L. ( 1 9 9 2 ) : W h y Do We Age? Scientific Change Scenario and Its Implications for United
American, 267. States National Security. October. New York, Pen-
Rutherford, J. - Chapman, R. ( 1 9 8 8 ) : T h e Forward tagon.
M a r c h of M e n Halted. In R. Chapman - Ruther- Schwarz, J. - Volgy, T. ( 1 9 9 2 ) : The Forgotten Ameri-
ford, J. (szerk.): Ma7e Order: Unwrapping Mascu- cans. New York, Norton.
linity. London, Lawrence and Wishart. Scott, J. ( 1 9 9 1 ) : Who Rules Britain? Cambridge,
Sabel, C. F. ( 1 9 8 2 ) : Work and Politics: The Division Polity.
of Labour in Industry. Cambridge, Cambridge Scott, S. - Morgan, D. ( 1 9 9 3 ) : Bodies in a S o c i a l
University Press. Landscape. In Scott, S. - Morgan, D. (szerk.):
Sachs, J. ( 2 0 0 0 ) : A New Map of the World. Econo- Body Matters: Essays on the Sociology of the Body.
mist, 22 June. London, Palmer Press.
J

770 IRODALOM

Scott, W. R. - Meyer, J. W. ( 1 9 9 4 ) : Institutional En- Sinclair, P. ( 1 9 8 7 ) : Unemployment: Economic Theo-


vironments and Organizations: Structural Com- ry and Evidence. Oxford, B l a c k w e l l .
plexity and Individualism. T h o u s a n d Oaks, Sage. Sjoberg, G. ( 1 9 6 0 ) : The Pre-Industrial City: Past and
Sedlak, A. - Broadhurst, D. ( 1 9 9 6 ) : Third Nation- Present. New York, Free Press.
al Incidence Study of Child Abuse and Neglect. Sjoberg, G. ( 1 9 6 3 ) : T h e Rise and Fall of Cities: A
Washington, US Department of Health and Hu- Theoretical Perspective. International Journal of
man Services. Comparative Sociology, 4.
Segura, D. A. - Pierce, J. L. ( 1 9 9 3 ) : Chicana/o Fam- Skeggs, B. ( 1 9 9 7 ) : Formations of Class and Gender:
ily Structure and Gender Personality: Chodorow, Eecoming Respectable. London, Sage.
Familism, and Psychoanalytic Sociology Revis- Skocpol, T. ( 1 9 7 9 ) : States and Social Revolutions:
ited. Signs, 1 9 . A Comparative Analysis of France, Russia and
Seidman, S. ( 1 9 9 7 ) : Difference Troubles: Queering China. Cambridge, Cambridge University Press.
Social Theory and Sexual Politics. Cambridge, Slapper, G. - Tombs, S. ( 1 9 9 9 ) : Corporate Crime. Es-
Cambridge University Press. sex, Longman.
Sennett, R. ( 1 9 9 3 ) : The Conscience of the Eye: The Smart, C. - Neale, B. ( 1 9 9 9 ) : Family Fragments?
Design and Social Life of Cities. London, Faber Cambridge, Polity.
and Faber. Smith, A. ( 1 9 9 2 ) : Nemzetek gazdagsága. Fordítot-
Sennett, R. ( 1 9 9 8 ) : The Corrosion of Character: The ta B i l e k Rudolf. Budapest, Közgazdasági és Jogi
Personal Consequences of Work in the New Capi- Könyvkiadó.
talism. London, Norton. Smith, A. D. ( 1 9 8 6 ) : The Ethnic Origins of Nations.
Seymour-Ure, C. ( 1 9 9 8 ) : Leaders and Leading Ar- Oxford, B l a c k w e l l .
ticles Characterization of J o h n Major and Tony S m i t h , D. ( 1 9 9 0 ) : Stepmothering. London, Har-
Blair in the Editorials of the National Daily Press. vester.
In Crewe, I. - Gosschalk, B. - Bartle, J. (szerk.): Smith, D. ( 1 9 9 7 ) : Job Insecurity and Other Myths.
Political Communications: Why Labour Won the Management Today.
General Election of 1997. London, Frank Cass. So, A. ( 1 9 9 0 ) : Social Change and Development:
Shakespeare, T. - Watson, N. ( 2 0 0 2 ) : T h e S o c i a l Modernization, Dependency, and World-Systems
Model of Disability: An Outdated Ideology? Re- Theories. Newbury Park, Sage.
search in Social Science and Disability, 2. S o c i a l E x c l u s i o n Unit ( 1 9 9 8 ) : Rough Sleeping. Lon-
Sharma, U. ( 1 9 9 2 ) : Complementary Medicine Today: don, H M S O .
Practitioners and Patients. London, Routledge. Sokolovsky, J. ( 1 9 9 0 ) : The Cultural Context of Aging:
Shaw, W. ( 2 0 0 1 ) : In Helsinki: Virtual Village. Wired, Worldwide Perspectives. New York, Bergin and
March. Garvey.
Sheldon, W. A. ( 1 9 4 9 ) : Varieties of Delinquent Spenner, K. ( 1 9 8 3 ) : Deciphering Prometheus: Tem-
Youth. New York, Harper. poral Change in the S k i l l Level of Work. Ameri-
Shelton, B. A. ( 1 9 9 2 ) : Women, Men, and Time: Gen- can Sociological Review, 48.
der Differences in Paid Work, Housework, and Lei- Stanton, E. C. ( 1 9 8 5 ) : The Woman's Bible: The Origi-
sure. Westport, Greenwood. nal Feminist Attack on the Bible. Edinburgh, Poly-
Shelton, B. A. - John, D. ( 1 9 9 3 ) : Does Marital Sta- gon B o o k s .
tus Make a Difference?: Housework among Mar- Stanworth, M. ( 1 9 8 4 ) : W o m e n and Class Analysis:
ried and Cohabiting M e n and Women, fournal of A Reply to J o h n Goldthorpe. Sociology, 1 8 .
Family Issues, 14 (3). Stark, R. - Bainbridge, W. S. ( 1 9 8 0 ) : Towards a
Signorielli, N . ( 2 0 0 3 ) : Prime-Time V i o l e n c e 1 9 9 3 - T h e o r y of Religious Commitment. Journal for the
2 0 0 1 : Has the Picture Really Changed? Journal of Scientific Study of Religion, 19.
Broadcasting & Electronic Media 47. Stark, R. - Bainbridge, W. S. ( 1 9 8 5 ) : The Future of
S i m m e l , G. ( 1 9 7 3 ) : A nagyváros és a szellemi élet. Religion: Secularism, Revival, and Cult Forma-
In Válogatott társadalomelméleti tanulmányok, tion. Berkeley, University of California Press.
5 4 3 - 5 6 0 . o. Fordította Berényi Gábor. Budapest, Stark, R. - Bainbridge, W. S. ( 1 9 8 7 ) : A Theory of
Gondolat. Religion. New Brunswick, Rutgers University
Simpson, G. E. - Yinger, J. M. ( 1 9 8 6 ) : Racial and Press.
Cultural Minorities: An Analysis of Prejudice Statham, J. ( 1 9 8 6 ) : Daughters and Sons: Experiences
and Discrimination. N e w York, P l e n u m Press. of Non-Sexist Childraising. Oxford, Blackwell.
Simpson, J. H. ( 1 9 8 5 ) : Socio-Moral Issues and Re- Stead, W. E. - Stead, J. G. ( 1 9 9 6 ) : Management for a
cent Presidential Elections. Review of Religious Small Planet: Strategic Decision Making and the
Research, 27. Environment. T h o u s a n d Oaks - London.
3

IRODALOM 771

Stern, V. ( 1 9 8 9 ) : Bricks of Shame: Britain's Prisons. Workplace. In Sayer, A. - Ray, L. (szerk.): Culture
London, Penguin Books. and Economy after the Cultural Turn. London,
Stiglitz, J. E. ( 2 0 0 2 ) : Globalization and Its Discon­ Sage.
tents. London, Allen Lane. Thompson, W. S. (1929): Population. American
Stone, L. ( 1 9 8 0 ) : The Family, Sex, and Marriage Journal of Sociology, 34.
in England, 1500-1800. N e w York, Harper and Thorne, B. ( 1 9 9 3 ) : Gender Play: Girls and Boys in
Row. School. New Brunswick, Rutgers University Press.
Strategy U n i t ( 2 0 0 3 ) : Ethnic Minorities and the La­ Tilly, C. ( 1 9 9 5 ) : Globalization T h r e a t e n s Labor's
bour Market. Az interneten: www.numberl0.gov. Rights. International Labor and Working Class
uk/su/ethnic%20minorities/report/downloads/ History, 47.
ethnic_minorities. pdf. Tizard, B. - Hughes, M. (1984): Young Children
Straus, M. A. - Gelles, R. J. ( 1 9 8 6 ) : Societal Change Learning, Talking and Thinking at Home and at
and Change in F a m i l y Violence from 1 9 7 5 to School. London, F o n t a n a .
1 9 8 5 as Revealed by Two National Surveys, főúr­ Toke, D. ( 2 0 0 4 ) : The Politics of GM Food: A Com­
nál of Marriage and the Family, 4 8 . parative Study of the UK, USA, and EU. N e w York,
Sullivan, A. ( 1 9 9 5 ) : Virtually Normal: An Argument Routledge.
About Homosexuality. London, Picador. T ö n n i e s , F. ( 1 9 8 3 ) : Közösség és társadalom [Gemein-
Sullivan, O. ( 1 9 9 7 ) : T i m e Waits for No Woman: An schaft und Gesellschaft]. Budapest, Gondolat.
Investigation of the Gendered E x p e r i e n c e of Do­ Tough, J. ( 1 9 7 6 ) : Listening to Children Talking. Lon­
mestic T i m e . Sociology, 3 1 . don, Ward L o c k Educational.
Sutherland, E. H. ( 1 9 4 9 ) : Principles of Criminology. Townsend, I. ( 2 0 0 2 ) : The Burden of Taxation. 9 July.
Chicago, Lippincott. London, House of C o m m o n s Library. Research
S w a n n C o m m i t t e e ( 1 9 8 5 ) : Education for All: Report Paper 0 2 / 4 3 .
of the Committee into the Education of Ethnic Mi­ Townsend, P. ( 1 9 7 9 ) : Poverty in the United Kingdom.
nority Children. London, H M S O . Harmondsworth, Penguin.
Tan, A. - Ramakrishna, K. (szerk.) ( 2 0 0 2 ) : The New Toynbee, P. ( 2 0 0 3 ) : Hard Work: Life in Low Pay Brit­
Terrorism. Singapore, Eastern Universities Press. ain. London, Bloomsbury.
Taylor, I. - Evans, K. - Eraser, P. ( 1 9 9 6 ) : A Tale of Treas, J. ( 1 9 9 5 ) : Older A m e r i c a n s in the 1 9 9 0 s and
Two Cities. Global Change, Local Feeling and Beyond. Population Bulletin, 5.
Everyday Life in the North of England: A Study in Troeltsch, E. (1981): The Social Teaching of the
Manchester and Sheffield. London, Routledge. Christian Churches. 2 kötet. Chicago, University
Taylor, I. - Walton, P - Young, J. ( 1 9 7 3 ) : The New of Chicago Press.
Criminology for a Social Theory of Deviance. Lon­ UK Christian Handbook ( 2 0 0 4 ) : Religious Trends,
don, Routledge & Kegan Paul. No. 4. Christian Research.
Tempest, R. ( 1 9 9 6 ) : Barbie and the World Economy. UK F i l m Council (2003): Statistical Yearbook 2003.
Los Angeles Times, 22 September. UN (2003a): World Population Prospects: The 2002
T h o m a s , C. ( 1 9 9 9 ) : Female Forms: Experiencing and Revision Highlights. New York, UN Department
Understanding Disability. Buckingham, Open of E c o n o m i c and S o c i a l Affairs Population Divi­
University Press. sion.
T h o m a s , C. ( 2 0 0 2 ) : Disability T h e o r y : K e y Ideas, UN (2003b): World Urbanisation Prospects: The
Issues and Thinkers. In Barnes, C. - Barton, L. 2001 Revision Highlights. N e w York, UN Depart­
- Oliver, M. (szerk.): Disability Studies Today. m e n t of E c o n o m i c and S o c i a l Affairs Population
Cambridge, Polity. Division.
T h o m a s , G. M. ( 1 9 8 7 ) : Institutional Structure: Con­ UNDP (1998): Human Development Report. New
stituting State, Society and the Individual. New­ York, United Nations Development Programme.
bury Park, Sage. UNDP (1999): Human Development Report. New
T h o m a s W. I. - Znaniecki, F. ( 2 0 0 2 - 2 0 0 4 ) : A lengyel York, U n i t e d Nations Development Programme.
paraszt Európában és Amerikában. I-VI. köt. UNDP (2002): Are the Millennium Development
Fordította Andor Mihály, Horváth Ágota. Buda­ Goals Feasible ? U n i t e d Nations D e v e l o p m e n t Pro­
pest, Új M a n d á t u m . gramme. Az i n t e r n e t e n : http ://www. undp.org/dpa/
T h o m p s o n , J. B. ( 1 9 9 0 ) : Ideology and Modern Cul­ choices/2002/september/Choices0902p7.pdf.
ture. Cambridge, Polity. UNDP (2003): Human Development Report. New
T h o m p s o n , J. B. ( 1 9 9 5 ) : The Media and Modernity: York, U n i t e d Nations D e v e l o p m e n t Programme.
A Social Theory of the Media. Cambridge, Polity. UNDP (2004): Human Development Report: Cul­
T h o m p s o n , P. - Findlay, P. ( 1 9 9 9 ) : Changing the tural Liberty in Today's Diverse World. N e w York,
People: S o c i a l Engineering in the Contemporary U n i t e d Nations Development Programme.
IRODALOM

U N F A O ( 2 0 0 1 ) : The Impact of HIV/AIDS on Food Se­ gations/cfaith/documents/rc_con_cfaith_doc_


curity. U n i t e d Nations F o o d and Agricultural Or­ 20040731_collaboration_en.html.
ganization, Conference on World F o o d Security. Vaughan, D. (1990): Uncoupling: Turning Points in
UNFPA ( 2 0 0 4 ) : State of the World Population 2004. Intimate Relationships. N e w York, Vintage.
Az interneten: http://www.unfpa.org/swp/2004/ Vidal, J. ( 2 0 0 3 ) : 10 M i l l i o n J o i n World Protest Ral­
pdf/en_swp04.pdf. lies. Guardian, 13 February.
U N I C E F ( 2 0 0 0 ) : The State of the World's Children, Vincent, J. (1999): Politics, Power, and Old Age.
2000. N e w York, U n i t e d Nations Children's F u n d . B u c k i n g h a m , O p e n University Press.
U n i o n of International Associations ( 1 9 9 6 - 7 ) : In­ Vincent, J. ( 2 0 0 3 ) : Old Age. London, Routledge.
ternational Organizations by Year and by Type, Viorst, J. ( 1 9 8 6 ) : A n d the P r i n c e Knelt Down and
1909-1996, Yearbook of International Organiza­ Tried to Put the Glass S l i p p e r on Cinderella's
tions, 1996-97. Foot'. In Zipes, J. (szerk.): Don't Ret on the Prince:
Union, T. E. ( 2 0 0 5 ) : The European Union at a Contemporary Feminist Fairy Tales in North
Glance. Az interneten: http://europa.eu.int/abc/ America and England. N e w York, Methuen.
index_en.htm. Vogler, C. - Pahl, J. ( 1 9 9 4 ) : Money, Power and In­
U N W F P ( 2 0 0 1 ) : News Release: WFP Head Releases equality in Marriage. Sociological Review, 42.
World Hunger Map and Warns of Hunger 'Hot Void, G. B. - Bernard, T. J. - S n i p e s , J. B. (2002):
Spots' in 2001. January 8. N e w York, U n i t e d Na­ Theoretical Criminology. N e w York, Oxford Uni­
tions World F o o d Programme. versity Press.
U P I A S ( 1 9 7 6 ) : Fundamental Principles of Disability. Wagar, W. ( 1 9 9 2 ) : A Short History of the Future. Chi­
London, U n i o n of Physically Impaired Against cago, University of Chicago Press.
Segregation. Walby, S. (1990): Theorizing Patriarchy. Oxford,
Urban Task F o r c e ( 1 9 9 9 ) : Towards an Urban Ren­ Blackwell.
aissance. F i n a l Report of the Urban Task F o r c e , Walby, S. A. ( 1 9 8 6 ) : Gender, Class and Stratifica­
Chaired by Lord Rogers of Riverside. London, tion toward a N e w Approach. In Crompton, R.
Department of the Environment, Transport and - Mann, M. (szerk.): Gender and Stratification.
the Regions. Oxford, Blackwell.
Urry, J. ( 1 9 9 0 ) : The Tourist Gaze: Leisure and Travel Walker, C. ( 1 9 9 4 ) : Managing Poverty. Sociology Re­
in Contemporary Societies. London, Sage. 2. ki­ view, April.
adás: 2 0 0 1 . Wallerstein, I. (1983): A modern világgazdasági
US Bureau of Justice ( 1 9 9 8 ) : Capital Punishment rendszer kialakulása. Budapest, Gondolat
1997, Statistics Bulletin. Washington, US Govern­ Wallis, R. ( 1 9 8 4 ) : The Elementary Forms of New Re­
m e n t Printing Office. ligious Life. London: Routledge and Kegan Paul.
US Bureau of Justice ( 2 0 0 4 ) : Capital Punishment Warde, A. - Heatherington, K. ( 1 9 9 3 ) : A Changing
2003. Washington, Office of Justice Programs, D o m e s t i c Division of Labour? Issues of Measure­
B u r e a u of Justice Statistics. Az interneten: http:// m e n t and Interpretation. Work, Employment and
www.ojp.usdoj.gov/bjs/glance.dr.htm. Society, 1.
US Department of Health and H u m a n Services Warner, S. ( 1 9 9 3 ) : Work in Progress toward a New
(2000): Child Maltreatment 1998: Reports from Paradigm for the S o c i o l o g i c a l S t u d y of Religion
the States to the National Child Abuse and Ne­ in the U n i t e d States. American Journal of Sociol­
glect Data System. Washington, US G o v e r n m e n t ogy, 9 8 .
Printing Office. Warren, B. ( 1 9 8 0 ) : Imperialism: Pioneer of Capital­
Usher, R. - Edwards, R. ( 1 9 9 4 ) : Postmodernism and ism. London, Verso.
Education. N e w York, Routledge. Watson, J. ( 2 0 0 3 ) : Media Communication: An Intro­
Vállas, S. - B e c k , J. ( 1 9 9 6 ) : ' T h e Transformation of duction to Theory and Process. Basingstoke, Pal-
Work Revisited: T h e Limits of Flexibility in Amer­ grave M a c m i l l a n .
ican Manufacturing. Social Problems, 43 (3). Weaver, M. ( 2 0 0 1 ) : U r b a n Regeneration - the Issue
Van der Veer, P. ( 1 9 9 4 ) : Religious Nationalism: Hin­ Explained. Guardian, 19 M a r c h .
dus and Muslims in India. Berkeley, University of Weber, M. ( 1 9 5 8 a [ 1 9 2 1 ] ) : The City. Glencoe, IL,
California Press. Free Press.
Van G e n n e p , A. ( 1 9 7 7 ) : The Rites of Passage. Lon­ Weber, M. ( 1 9 5 8 b ) : The Religion of India. New York,
don, Routledge & Kegan Paul. Free Press.
Vatican ( 2 0 0 4 ) : Letter to the Rishops of the Catholic Weber, M. (1992-1999): Gazdaság és társadalom.
Church on the Collaboration of Men and Women A megértő szociológia alapvonalai. 5 köt. Fordí­
in the Church and in the World. Az interneten: totta Erdélyi Ágnes. Budapest, Közgazdasági és
http://www.vatican.va/roman_curia/congre- Jogi Könyvkiadó.
IRODALOM 773

Weber, M. ( 1 9 9 5 ) : A protestáns etika és a kapitaliz­ ing-Class Kids Get Working-Class Jobs. London,
mus szelleme. Fordította Józsa Péter, Lissauer Zol­ S a x o n House.
tán, S o m l a i Péter. Budapest, Cserépfalvi. Wilson, B. ( 1 9 8 2 ) : Religion in Sociological Perspec­
Weber, M. (2005): Vallásszociológia. A vallási tive. Oxford, Oxford University Press.
közösségek típusai. Fordította Erdélyi Ágnes. Bu­ Wilson, E. ( 2 0 0 2 ) : T h e S p h i n x in the City: Ur­
dapest, Helikon. ban Life, the Control of Disorder. In Bridge, G.
Weeks, J. ( 1 9 7 7 ) : Coming Out: Homosexual Politics - Watson, S. (szerk.): The Rlackwell City Reader.
in Britain, from the Nineteenth Century to the Oxford, Blackwell.
Present. N e w York, Quartet. Wilson, E. O. ( 1 9 7 5 ) : Sociobiology: The New Synthe­
Weeks, J. ( 1 9 8 6 ) : Sexuality. London, M e t h u e n . sis. Cambridge, Harvard University Press.
Weitzman, L. ( 1 9 7 2 ) : S e x u a l S o c i a l i z a t i o n in Picture Wilson, W. J. ( 1 9 8 7 ) : The Truly Disadvantaged: The
Books for P r e s c h o o l Children. American Journal Inner City, the Underclass, and Public Policy. Chi­
of Sociology, 77. cago, University of Chicago Press.
Wellman, B. S. - Carrington, P. J. - Hall, A. ( 1 9 8 8 ) : Wilson, W. J. ( 1 9 9 6 ) : When Work Disappears: The
Networks as Personal C o m m u n i t i e s . In Wellman, World of the New Urban Poor. New York, Knopf.
B. - Berkowitz, S. D. (szerk.): Social Structures: Wirth, L. ( 1 9 3 8 ) : U r b a n i s m as a Way of Life. Ameri­
A Network Approach. N e w York, Cambridge Uni­ can Journal of Sociology 4 4 .
versity Press. Wood, S. ( 1 9 8 9 ) : The Transformation of Work? Skills,
Westergaard, J. ( 1 9 9 5 ) : Who Gets What? The Hard­ Flexibility and the Labour Process. London, Un-
ening of Class Inequality in the Late Twentieth w i n Hyman.
Century. Cambridge, Polity. Woodrum, E. ( 1 9 8 8 ) : Moral Conservatism and the
Western, B. ( 1 9 9 7 ) : Between Class and Market: Post­ 1 9 8 4 Presidential E l e c t i o n . Journal for the Scien­
war Unionization in the Capitalist Democracies. tific Study of Religion, 2 7 .
Princeton, P r i n c e t o n University Press. Woolgar, S. - Pawluch, D. ( 1 9 8 5 ) : Ontological Ger­
Wheatley, P. ( 1 9 7 1 ) : The Pivot of the Four Quarters. rymandering the A n a t o m y of S o c i a l Problems
Edinburgh, Edinburgh University Press. Explanations. Social Problems, 3 2 .
Wheeler, D. L. ( 1 9 9 8 ) : Global Culture or Culture World B a n k ( 1 9 9 5 ) : Workers in an Integrating World.
Clash: N e w Information Technologies in the Is­ N e w York, Oxford University Press.
l a m i c World - a View from Kuwait. Communica­ World B a n k ( 1 9 9 6 ) : Poverty Reduction: The Most Ur­
tion Research, 25 (4). gent Task. Washington, World B a n k .
White, M. - Trevor, M. ( 1 9 8 3 ) : finder Japanese World B a n k ( 1 9 9 7 ) : World Development Report
Management: The Experience of British Workers. 1997: The State in a Changing World. N e w York,
London, H e i n e m a n n . Oxford University Press.
WHO ( 2 0 0 1 ) : Rethinking Care from the Perspective World B a n k ( 2 0 0 0 - 2 0 0 1 ) : World D e v e l o p m e n t Indi­
of Disabled People. World Health Organization cators. In World Development Report 2000-2001:
Conference Report and R e c o m m e n d a t i o n s , Au­ Attacking Poverty. N e w York, Oxford University
gust. Press.
Wilde, O. ( 1 9 8 7 ) : Dorian Gray arcképe. Fordította World B a n k ( 2 0 0 1 ) : Povertynet: Topics Relevant
Kosztolányi Dezső. Budapest, Európa Könyvki­ to Social Capital. N e w York, Oxford University
adó. Press.
Wilkins, L. T. ( 1 9 6 4 ) : Social Deviance: Social Policy World B a n k ( 2 0 0 3 ) : World Development Indicators.
Action and Research. London, Tavistock. New York, Oxford University Press.
Wilkinson, H. ( 1 9 9 4 ) : No Turning Back. London, World B a n k ( 2 0 0 4 ) : World Development Report:
Demos. Making Services Work for Poor People. New York,
Wilkinson, H. - Mulgan, G. ( 1 9 9 5 ) : Freedom's Chil­ Oxford University Press.
dren Work, Relationships and Politics for 18-34 World B a n k Atlas ( 2 0 0 3 ) : World Rank Atlas 2003.
Year Olds in Britain Today. London, Demos. Washington, World B a n k .
Wilkinson, R. ( 1 9 9 6 ) : Unhealthy Societies: The Af­ World B a n k Group ( 2 0 0 2 ) : Disability in Developing
flictions of Inequality. London, Routledge. Countries. World B a n k Conference marks the In­
Will, J. - Self, P. - Datan, N. ( 1 9 7 6 ) : Maternal Behav­ ternational Day of Disabled.
ior and Perceived S e x of Infant. American Journal WorldWatch Institute ( 2 0 0 4 ) : Sfafe of the World
of Orthopsychiatry, 4 6 . 2004: Consumption by the Numbers. Az inter­
Williams, S. J. ( 1 9 9 3 ) : Chronic Respiratory Illness. neten: http://www.worldwatch.org/press/news/
London, Routledge. 2004/01/07/.
Willis, P. ( 1 9 7 7 ) : Learning to Labour: How Work­ Worrall, A. ( 1 9 9 0 ) : Offending Women: Female Law-
______| IRODALOM

Breakers and the Criminal Justice System. Lon- Zammuner, V. L. ( 1 9 8 7 ) : Children's Sex-Role Stereo-
don, Routledge. types: A Cross-Cultural Analysis. In Hendrick,
Wright, C. R. ( 1 9 4 0 ) : Functional Analysis and Mass P. S. C. (szerk.): Sex and Gender. London, Sage.
Communication. Public Opinion Quarterly, 2 4 . Zeitlin, I. ( 1 9 8 4 ) : Ancient Judaism: Biblical Criti-
Wright, E. O. ( 1 9 7 8 ) : Class, Crisis and the State. cism from Max Weber to the Present. Cambridge,
London, New Left Books. Polity.
Wright, E. O. ( 1 9 8 5 ) : Classes. London, Verso. Zeitlin, I. ( 1 9 8 8 ) : The Historical Jesus. Cambridge,
Wright, E. O. ( 1 9 9 7 ) : Class Counts Comparative Polity.
Studies in Class Analysis. Cambridge, Cambridge Zerubavel, E. ( 1 9 7 9 ) : Patterns of Time in Hospital
University Press. Life. Chicago, University of Chicago Press.
Wright, E. O. ( 2 0 0 0 ) : Class Counts: Student Edition. Zerubavel, E. ( 1 9 8 2 ) : T h e Standardization of Time a
New York, Cambridge University Press. Sociohistorical Perspective. American Journal of
Wrigley, E. A. ( 1 9 6 8 ) : Population and History. New Sociology, 88.
York, McGraw-Hill. Zhang, N. - X u , W. ( 1 9 9 5 ) : Discovering the Positive
Wuthnow, R. ( 1 9 8 8 ) : Sociology of Religion. In S m e l - within the Negative: T h e Women's Movement in
ser, N. J. (szerk.): Handbook of Sociology. New- a Changing China. In Basu, A. (szerk.): The Chal-
bury Park, Sage. lenge of Local Feminisms. Boulder, Westview.
Young, I. M. ( 1 9 9 0 ) : Throwing Like a Girl and Other Zimbardo, P. G. ( 1 9 6 9 ) : T h e H u m a n Choice: Indi-
Essays in Feminist Philosophy and Social Theory. viduation, Reason, and Order Versus Deindividu-
Bloomington, Indiana University Press. ation, Impulse, and Chaos. In Arnold, W. J. - Lev-
Young, J. ( 1 9 9 8 ) : Breaking Windows: Situating ine, D. (szerk.): Nebraska Symposium on Motiva-
the New Criminology. In Walton, P. - Young, J. tion. Lincoln, University of Nebraska Press.
(szerk.): The New Criminology Revisited. London, Zimbardo, P. G. ( 1 9 7 2 ) : Pathology of Imprisonment.
Macmillan. Society 9.
Young, J. ( 1 9 9 9 ) : The Exclusive Society: Social Ex- Zmroczek, Christine - Mahony, Pat (szerk.) (1999):
clusion, Crime and Difference in Late Modernity. Women and Social Class: International Feminist
London, Sage. Perspectives. London, U C L Press.
Young, M. - Willmott, P. ( 1 9 7 3 ) : The Symmetrical Zubaida, S. ( 1 9 9 6 ) : How Successful is the Islamic
Family: A Study of Work and Leisure in the Lon- Republic in Islamizing Iran? In B e i n e n , J. - Stork,
don Region. London, Routledge and Kegan Paul. J. (szerk.): Political Islam Essays from the Middle
Zammuner, V. L. ( 1 9 8 6 ) : Children's Sex-Role Stere- East Report. Berkeley, University of California
otypes: A Cross-Cultural Analysis. In Shaver, P. Press.
- Hendrick, C. (szerk.): Sex and Gender. Beverly Zuboff, S. ( 1 9 8 8 ) : In the Age of the Smart Machine:
Hills, Sage. The Future of Work and Power. New York, Basic
Books.
Alapfogalmak

abszolút szegénység (absolute poverty) Az egészsé­ antímia (anomie) A szociológiában széles körben
ges létezéshez m i n i m á l i s a n szükséges javak meg­ használt, elsőként D u r k h e i m által meghonosított
léte alapján meghatározott szegénység. fogalom olyan helyzetekre utal, a m e l y b e n a tár­
agrártársadalmak (agrarian societies) Olyan társa­ sadalmi normák elveszítik befolyásukat az egyé­
dalmak, amelyek m e g é l h e t é s e a mezőgazdasági nek viselkedésére.
t e r m e l é s e n alapul. anyamegvonás (maternal deprivation) Olyan hely­
a l a c s o n y bizalmi szintű rendszerek (low-trust sys­ zet, a m e l y b e n a gyermeket életének korai szaka­
tems) Szervezeti vagy munkakörnyezetek, ame­ szában n e m fűzi stabil, szoros érzelmi kapcso­
lyekben az egyéneknek kicsi a felelősségük és az lat az anyjához. J o h n B o w l y úgy vélte, hogy az
irányítási lehetőségük a saját munkafeladataik anyamegvonás miatt a k é s ő b b i életszakaszokban
tekintetében. p s z i c h é s megbetegedés vagy deviáns viselkedés
á l l a m (state) Politikai apparátus (kormányzati in­ alakulhat ki.
t é z m é n y e k és köztisztviselők), a m e l y egy adott a p a h i á n y (absent father) Olyan helyzet, amikor az
terület felett uralkodik, és uralmát a kényszer al­ apának válás vagy egyéb ok miatt alig van vagy
kalmazásának képessége támasztja alá. N e m min­ egyáltalán n i n c s kapcsolata a gyermekeivel.
den társadalomban található állam. A vadászó- apartheid (apartheid) A hivatalos faji szegregáció
gyűjtögető kultúráknak, valamint a kisebb agrár­ Dél-Afrikában kialakult rendszere ( 1 9 4 8 - 1 9 9 4 ) ,
társadalmaknak n i n c s e n e k állami intézményeik. a m e l y mára nagyrészt megszűnt.
Az állam kialakulása meghatározó mozzanat az asszimiláció (assimilation) Egy kisebbségi csoport
emberi történelemben, mivel a politikai hatalom befogadása a népesség többsége által, amelynek
központosítása az államalakulatban új lendületet során a kisebbségi csoport magáévá teszi az ural­
adott a társadalmi változásoknak. kodó kultúra n o r m á i t és értékeit.
állam nélküli nemzetek (nations without states) Az autoritárius államok (authoritarian states) Olyan
a helyzet, amikor egy n e m z e t tagjai n e m rendel­ politikai rendszer, a m e l y b e n az állam szükség­
keznek politikai szuverenitással, amelyet saját­ letei és érdekei előbbre valóak átlagpolgárainak
j u k n a k tulajdonítanak. szükségleteinél és érdekeinél, ezért e r ő s e n korlá­
államközpontú elméletek (state-centred theories) tozza vagy tiltja a széles körű részvételt a politi­
Azok a fejlődési elméletek, m e l y e k szerint a he­ kai ügyekben.
lyes állami politika n e m avatkozik be a gazdasági autoritás (authority) Legitim hatalom, amellyel egy
fejlődésbe, de kulcsszerepet játszhat a n n a k elő­ s z e m é l y vagy csoport m á s o k fölött rendelkezik.
segítésében. A legitimáció e l e m e az autoritás fogalmának nél­
állampolgár (citizen) Egy politikai közösség tagja, külözhetetlen része, és a legfőbb eszköz, amellyel
akinek a tagsághoz kötődően jogai és kötelességei az autoritás m e g k ü l ö n b ö z t e t h e t ő a hatalom álta­
egyaránt vannak. lános fogalmától. A h a t a l o m gyakorolható kény­
általános m á s i k (generalized other) George Herbert szer, erőszak alkalmazásával, ezzel s z e m b e n az
M e a d elméletében használatos fogalom: a szocia­ autoritás alapja az, hogy az alárendeltek elisme­
lizációs folyamat során az egyén átveszi egy adott rik a felettük állók rendelkezési, utasítási jogát.
csoport vagy társadalom általánosan elfogadott baloldali realizmus (Left Realism) A kriminológia
értékeit. egyik irányzata, amelyet az 1980-as években J o c k
alternatív gyógyítás (alternative medicine) Komple­ Young m u n k á s s á g a tett közismertté. Elsősorban
menter medicinának (complementary medicine) a b ű n c s e l e k m é n y e k áldozataival foglalkozott, és
is nevezik. E szemlélet szerint a betegségek keze­ szorgalmazta, hogy a kriminológia a gyakorlatban
lése és megelőzése a gyógyító eljárások széles kö­ is vegyen részt a b ű n ö z é s megfékezésében és a
rét öleli fel, amelyek a hagyományos orvosi eljá­ szociálpolitikában.
rásokat helyettesítik vagy kiegészítik. Holisztikus benyomáskeltés (impression management) Az Er-
m ó d o n közelít az egészséghez: az egyén j ó l é t é n e k ving Goffman amerikai szociológustól származó
testi és lelki elemeivel egyaránt foglalkozik. elképzelés szerint az e m b e r e k úgy igyekeznek
animizmus (animism) Hit abban, hogy a világ törté­ „kezelni", irányítani, hogy m á s o k m i l y e n képet
néseit a szellemek irányítják. alakítanak ki róluk, hogy meghatározzák, mit kell
776 I ALAPFOGALMAK
j a H a a M H a a B a a a a a a a H H H H a H a H I H a a H
i l

elrejteniük és feltárniuk, amikor másokkal talál­ bürokrácia (bureaucracy) Hierarchikus felépítésű,


koznak. hatalmi piramisként formát öltő szervezet. A szó
betegszerep (sick role) Talcott Parsons amerikai Weber n y o m á n vált széles körben ismertté, aki
funkcionalista ezzel a kifejezéssel írta le azokat szerint a bürokrácia h a t é k o n y eszköz nagyszámú
a viselkedésmintákat, amelyeket egy beteg alkal­ e m b e r munkájának megszervezésére. Azt állítot­
maz, hogy betegsége m i n é l kisebb zavaró hatást ta, hogy m i n é l nagyobbra nő a szervezet, annál
gyakoroljon másokra. i n k á b b elkerülhetetlenül bürokratizálttá válik.
betört ablakok elmélete (theory of broken windows) célpontvédelem (target hardening) Bűnmegelőzési
Az az elképzelés, hogy kapcsolat van a rendbon­ t e c h n i k a , a m e l y e k célja, hogy a lehetséges el­
tás jele (például egy betört ablak) vagy a vanda­ követési helyzetekbe közvetlenül beavatkozva,
lizmus és a tényleges b ű n ö z é s között. m e g n e h e z í t s e a b ű n c s e l e k m é n y e k bekövetkezé­
bevándorlás (immigration) E m b e r e k vándorlása az sét. Egyes országokban például megkövetelik a
egyik országból a másikba letelepedés céljából. kormányzár felszerelését, hogy az autók ne szol­
binukleáris család (binuclearfamily) Olyan család­ gáljanak kecsegtető c é l p o n t u l a tolvajoknak.
szerkezet, a m e l y b e n a gyermek szülei szétköltöz­ centrális tendencia (central tendency) lásd közép­
tek és két külön háztartásban élnek, de mindket­ érték
ten részt vesznek a gyermek felnevelésében. címkézéselmélet (labelling theory) A devianciael­
biológiai nem (sex) Az anatómiai különbségek, méletek egyik irányzata, m e l y szerint az emberek
amelyek megkülönböztetik egymástól a férfiakat más s z e m é l y e k és a hatóságok által viselkedésük
és a nőket. A szociológusok gyakran szembeál­ megbélyegzése céljából rájuk ragasztott címkék
lítják a társadalmi nemmel (gender). A biológiai miatt válnak „deviánssá".
n e m a test fizikai j e l l e m z ő i t jelenti, a társadalmi civil t á r s a d a l o m (civil society) A tevékenységnek az
n e m pedig a társadalmi életben tanult viselkedés­ állam és a piac között fekvő területe: a család, az
formákhoz kapcsolódik. A kétféle n e m szerinti iskola, a közösségi társulások és a n e m gazdasági
megkülönböztetés n e m azonos. A transzvesztita i n t é z m é n y e k . A civil társadalom vagy civil kul­
például olyasvalaki, aki fizikailag férfi, de n é h a a túra az életrevaló demokratikus társadalom alap­
nő társadalmi n e m é t ölti magára. feltétele.
biomedicinális egészségmodell (biomedical model c s a l á d (family) Gazdasági egységet alkotó egyének
of health) A nyugati orvosi rendszereket és eljá­ csoportja, akik vérségi kapcsolatok, házasság
rásokat megalapozó elvek halmaza. Ez a modell a vagy örökbefogadás révén k ö t ő d n e k egymáshoz.
betegséget objektív módon, az ismert tünetek je­ A család felnőtt tagjai felelősek a gyermekek fel­
lenléte szerint határozza meg, és feltételezi, hogy neveléséért. Bár minden ismert társadalomban
a test egészséges állapota a t u d o m á n y r a é p ü l ő or­ találunk valamilyen családrendszert, a családi
vosi kezeléssel helyreállítható. A m o d e l l b e n az kapcsolatok jellege igen nagy változatosságot mu­
emberi test gép, a m e l y a megfelelő javítás követ­ tat. A m o d e r n társadalmakban a család uralkodó
keztében visszatér rendes m ű k ö d é s i állapotába. formája a nukleáris család, de gyakran megtalál­
biszexuális (bisexuals) Mindkét nemhez vonzódó hatjuk a kiterjedt család v a l a m i l y e n típusát is.
vagy m i n d k é t n e m tagjaival szexuális érintkezést családi kapitalizmus (family capitalism) Vállalko­
folytató ember. zó családok tulajdonában l é v ő és általuk vezetett
bruttó h a z a i termék (Gross Domestic Product, GDP) kapitalista vállalkozások.
M i n d a z o k n a k a javaknak és szolgáltatásoknak az csecsemőhalandósági ráta (infant mortality rate)
értéke, amelyeket valamely ország gazdaságában Az e l s ő életévük során meghalt c s e c s e m ő k szá­
egy adott évben előállítanak, függetlenül a terme­ ma, ezer élveszületésre vetítve.
lőeszközök tulajdonviszonyaitól. c s o p o r t h a t á r o k kijelölése (group closure) A csoport
bruttó nemzeti jövedelem (Gross National Income, a kijelölés révén egyértelműen meghatározza ha­
GNI) A bruttó hazai t e r m é k és az adott ország la­ tárait, ezáltal e l k ü l ö n ü l más csoportoktól.
kosainak és vállalatainak tulajdonában levő for­ csoportos termelés (group production) Nem egyé­
rásokból külföldről származó nettó j ö v e d e l e m nekre, h a n e m kis csoportokra támaszkodva meg­
(kamat, bér, osztalék és profit formájában) ösz- szervezett termelés.
szege. Ma inkább a GNI terminus használatos a dekommodifikáció (a jólét árujellegének fellazulási
hasonló j e l e n t é s ű „bruttó n e m z e t i t e r m é k " (Gross szintje) (decommodification) Az a mérték, ameny-
National Product, GNP) kifejezés helyett. nyire a jóléti szolgáltatások függetlenek a piactól.
bűnbakképzés (scapegoating) Egy személy vagy Egy túlnyomórészt dekommodifikált rendszerben
csoport hibáztatása olyan kedvezőtlen esemé­ a jóléti-segélyező rendszerekből, m i n t az oktatás,
nyek miatt, amelyekről az adott személy vagy az egészségügy m i n d e n k i részesülhet, mert azok
csoport n e m tehet. n e m kötődnek a piaci folyamatokhoz. A piaco-
ALAPFOGALMAK 777

sított (kommodifikált) rendszerben a jóléti szol­ diskurzus (discourse) Gondolkodási keret a társa­
gáltatásokat árunak tekintik, amelyet ugyanúgy a dalmi élet egy meghatározott területén. Például
p i a c o n kell értékesíteni, m i n t a többi javakat, a kriminalitás diskurzusa az, ahogyan egy adott
demográfia (demography) Az emberi populációk társadalomban élők gondolkodnak és beszélnek
j e l l e m z ő i n e k (méret, összetétel, dinamika) vizs­ a bűnözésről.
gálata. diszfunkció (dysfunction) A társadalmi élet olyan
demográfiai átmenet (demographic transition) A né­ vonása, a m e l y n e m illeszkedik az adott társadal­
pesség változásának elmélete, amely azt állítja, mi rendszer keretei közé vagy e r e n d s z e r e n belül
hogy a gazdasági növekedés egy bizonyos szint­ feszültségeket kelt.
j é n e k elérésével a társadalomban a születések és diszkrimináció (discrimination) Olyan cseleke­
a halálozások arányszáma állandósul. E z e n értel­ detek, amelyek révén egy adott csoport tagjait
mezés szerint a preindusztriális társadalmakban megfosztják a más csoportok által m e g s z e r e z h e t ő
a születések és a halálozások nagyjából egyensúly­ anyagi erőforrásoktól és előnyöktől. A diszkrimi­
ban voltak, mivel a népességnövekedést a megsze­ nációt meg kell k ü l ö n b ö z t e t n ü n k az előítélettől,
rezhető élelem hiánya, a betegségek és a háborúk n o h a a kettő általában szorosan összefügg. Elő­
korlátozták. Ezzel szemben a modern társadalmak fordulhat, hogy a másokkal s z e m b e n előítéleteket
a n é p e s e d é s egyensúlyát oly m ó d o n biztosítják, tápláló s z e m é l y n e m vesz részt a velük szembe­
hogy a c s a l á d o k gazdasági megfontolásokból kor­ ni diszkrimináció gyakorlatában, vagy fordítva,
látozzák gyermekeik számát. olyan e m b e r e k viselkednek diszkriminatív mó­
d e m o k r á c i a (democracy) Olyan politikai rendszer, don, akiknek n i n c s e n e k előítéleteik a diszkrimi­
a m e l y l e h e t ő v é teszi az állampolgárok számára, n á c i ó áldozataival szemben.
hogy részt vegyenek a politikai döntéshozatal egész é l e t e n át t a r t ó t a n u l á s (lifelong learning) Az
folyamatában, illetve képviselőket választhassa­ az elképzelés, hogy a tanulás és a készségek el­
n a k a p a r l a m e n t e k b e és az önkormányzati testü­ sajátítása végigkíséri az egyén é l e t é n e k m i n d e n
letekbe. szakaszát, n e m korlátozódik a fiatalkori formális
deviancia (deviance) Olyan cselekvésforma, a m e l y oktatásra. A felnőttképzési programok, a munka­
n e m felel meg egy adott társadalom vagy csoport helyi továbbképzés, az internetre alapozott tanu­
többsége által vallott normáknak és értékeknek. lási lehetőségek és a közösségi „tanulásbankok"
Az, hogy mit t e k i n t e n e k „deviánsnak", legalább m i n d azt a célt szolgálják, hogy az egyén egész
olyan nagy változatosságot mutat, m i n t a kü­ életében tanulhasson.
l ö n b ö z ő kultúrákat és szubkultúrákat egymástól egocentrikus (egocentric) Piaget elmélete szerint
m e g k ü l ö n b ö z t e t ő n o r m á k és értékek. S o k olyan alapvetően ez j e l l e m z i a gyermeket e l s ő életévei­
viselkedésformát, amelyet egy adott összefüggés­ ben. Az egocentrikus gondolkodás során a gyer­
b e n vagy csoportban pozitívan értékelnek, m á s o k m e k kizárólag saját nézőpontjából értelmezi kör­
negatívan ítélnek meg. nyezete tárgyait és eseményeit.
deviancia szociológiája (sociology of deviance) A e g y h á z (church) Bevett vallási szervezethez tartozó
szociológia egyik ága, a m e l y a deviáns viselke­ e m b e r e k nagyobb csoportja. Az egyház rendsze­
dés vizsgálatával és a n n a k értelmezésével foglal­ rint formális struktúrájú és vallási tisztségviselők
kozik, miért m i n ő s ü l n e k egyes viselkedésformák hierarchiájából áll. Az angol n y e l v b e n a kifejezés
deviánsnak. arra a helyre is utal, ahol vallási szertartásokat
devianciagerjesztés (deviance amplification) Aka­ végeznek.
ratlan következmény, a m e l y akkor alakulhat ki, egymásra találók szerelme (confluent love) Aktív
amikor egy e l l e n ő r z ő szerv valamilyen viselke­ és feltételes szerelem, amelyet a „mindörökké"
dést deviánsnak c í m k é z v e épphogy fokozza a hűséget ígérő romantikus szerelemmel szokás
s z ó b a n forgó viselkedést. P é l d á u l a rendőrség, szembeállítani.
a m é d i a és a nyilvánosság reagálása a deviáns­ együttélés (cohabitation) Két ember huzamosabb
n a k tekintett c s e l e k m é n y e k r e „devianciaspirált" ideig él együtt szexuális közösségben anélkül,
létrehozva erősítheti a devianciát. hogy összeházasodnának.
deviáns szubkultúra (deviant subculture) Olyan é l e t k o r i d i s z k r i m i n á c i ó (ageism) Az életkoron ala­
szubkultúra, a m e l y n e k tagjai a társadalom több­ puló megkülönböztetés vagy előítélet egyénekkel
sége által elfogadottól alapvetően eltérő értékeket szemben.
vallanak. é l e t k o r i osztály (age-grade) Az életkori osztályok
diaszpóra (diaspora) Egy etnikai populáció szétszó­ rendszere a kisebb, tradicionális kultúrákra jel­
ródása eredeti lakóhelyéről idegen területekre, l e m z ő : a h a s o n l ó korcsoportba tartozó embereket
gyakran kényszer hatására vagy megrázó körül­ összetartozónak tekintik, és h a s o n l ó jogokat, kö­
m é n y e k között. telezettségeket tulajdonítanak nekik.
életstílus-választások (lifestyle choices) Az egyén­ elővigyázatosság elve (precautionary principle) Az
nek az áruk, szolgáltatások és kulturális termékek a feltevés, hogy ha új m ó d s z e r e k bevezetése túl
fogyasztásával kapcsolatos döntései, amelyeket kockázatosnak látszik, akkor j o b b megmaradni a
sok szociológus az oszíáiyhelyzet fontos mutató­ már alkalmazott eljárásoknál, m i n t megváltoztat­
jának tekint. ni azokat.
é l e t t a r t a m (life span) Az a m a x i m á l i s időtartam, elpolgárosodási tézis (embourgeoisement thesis)
ameddig egy adott faj tagjai biológiailag életben Az a folyamat, a m e l y n e k révén a polgári ambí­
maradhatnak. ciók, a polgári életszínvonal és é l e t m ó d intézmé­
élettörténet (life history) Egyének teljes életének nyesül a munkásosztály soraiban. A marxisták
gyakran ö n v a l l o m á s o n és d o k u m e n t u m o k o n (pél­ úgy érvelnek, hogy ez a jelenség aláássa a mun­
dául leveleken) alapuló vizsgálata. kásosztály öntudatát és megzavarja a munkás­
életút (life-course) K ü l ö n b ö z ő átmenetek sora, ame­ osztály társadalmi változás kivívása érdekében
lyeket az e m b e r élete során megtapasztal. folytatott harcát.
elidegenedés (alienation) A n n a k az érzete, hogy em­ elsivatagosodás (desertification) F ö l d e k termékeny­
beri mivoltunkkal összekapcsolódó képességeink­ ségének nagymértékű c s ö k k e n é s e , a m e l y n e k so­
kel másvalaki rendelkezik. A kifejezést eredetileg rán nagy területek válnak sivatagossá.
M a r x alkalmazta az emberi képességek istenekre első világ (First World) A fejlett, kapitalista termelé­
való kivetítésére utalva. Később a m u n k á s n a k a s e n alapuló ipari gazdasággal r e n d e l k e z ő nemzet­
munkafeladat jellege, illetve a munkája révén államok csoportja.
megszülető termék feletti hatalom elvesztésével elsődleges deviancia (primary deviance) A devian­
kapcsolatban használta. F e u e r b a c h elidegenedés­ cia szociológiájában így n e v e z i k az e l s ő bűncse­
nek nevezte azt, amikor az emberek által létreho­ lekményt, a deviancia e l s ő megnyilvánulását.
zott értékeket rajtuk kívül álló tényezőknek, iste­ E d w i n L e m e r t szerint az elsődleges deviancia
n e k n e k vagy vallási erőknek tulajdonítják. szintjén zajló c s e l e k m é n y e k az egyén önazonos­
e l l e n á l l ó nőiesség (resistant femininity) R. W. Con- sága szempontjából periferikusak maradnak. Ál­
n e l l n e k a társadalom n e m i hierarchiájával fog­ talában olyan folyamat zajlik le, a m e l y n e k során
lalkozó írásaiból eredő kifejezés. Az ellenálló a deviáns c s e l e k m é n y normalizálódik.
nőiességet hirdető nők elutasítják a nőiesség kon­ elsődleges szocializáció (primary socialization) Az
vencionális normáit (a hangsúlyozott nőiességet) a folyamat, a m e l y n e k során a gyerekek megtanul­
a társadalomban, és szabados életmódot folytat­ ják a n n a k a társadalomnak a kulturális normáit,
nak, illetve ilyen identitást vallanak. A feminiz­ amelybe beleszülettek. Nagyrészt a családban
mus és a leszbikusság például az ellenálló nőies­ zajlik.
ség olyan formái, amelyek n e m fogadják el a he­ eltartottak aránya (dependency ratio) Az eltartott
gemón maszkulinitás domináns szerepét. korúak (gyerekek és idősek) gazdaságilag aktív
e l l e n ő r z ő v á l t o z ó k (controls) Az ellenőrző változók korúakhoz mért aránya,
bevezetése olyan statisztikai vagy kísérleti esz­ eltolás (displacement) Gondolatok vagy érzelmek
köz, a m e l y bizonyos változókat rögzít más válto­ áthelyezése azok tényleges forrásáról egy másik
zók oksági hatásának mérése érdekében. tárgyra.
e l m é l e t (theory) Kísérlet olyan általános j e l l e m z ő k empirikus vizsgálat (empirical investigation) A szo­
megragadására, amelyek magyarázzák a rendsze­ ciológiai kutatás b á r m e l y adott területén végre­
resen megfigyelhető eseményeket. Az elméletek hajtott tényfeltáró vizsgálat.
lényegi részét képezik m i n d e n n e m ű szociológiai endogám házasság (endogámia) (endogamy) Sa­
m u n k á n a k . B á r általában tágabb elméleti megkö­ ját társadalmi csoporton kívül kötött házasságok
zelítésekhez kötődnek, erősen visszahatnak rájuk vagy szexuális kapcsolatok tilalma.
azok a kutatási eredmények, a m e l y e k h e z épp az epidemiológia (epidemiology) A betegségek és jár­
elméletekre építve jut a kutató. ványok népességbeli megoszlásának és előfordu­
elméleti kérdések (theoretical questions) A szocio­ lásának vizsgálata.
lógusok által a megfigyelt e s e m é n y e k egy adott erdők kiirtása (deforestation) Az erdős területek
körének magyarázata k a p c s á n felvetett kérdések. pusztítása, gyakran nagyipari fakitermeléssel.
Az elméleti kérdések megfogalmazása kulcsfon­ érintkezés (encounter) Két vagy több egyén találko­
tosságú a társadalmi élet általános j e l l e m z ő i n e k zása közvetlen interakció helyzetében. Minden­
megragadása szempontjából. napi életünk különböző, a nap folyamán bekö­
előítélet (prejudice) Egy személlyel vagy csoporttal vetkező érintkezések sorozataként is felfogható.
kapcsolatos, előzetesen kialakult elképzelések, A m o d e r n társadalmakban több ilyen találkozás­
amelyek új információk hatására sem változnak ra kerül sor ismeretlen, m i n t egymást közelebb­
meg. Az előítélet lehet pozitív vagy negatív. ről i s m e r ő e m b e r e k között.
ALAPFOGALMAK

erőforrások elosztása (resource allocation) Az a faj (race) A társas kapcsolatok egy csoportja, a m e l y
mód, ahogyan a k ü l ö n b ö z ő szociális és anyagi erő­ lehetőséget ad arra, hogy egyének és csoportok
forrásokat a társadalmi csoportok vagy a társada­ biológiai gyökerű j e l l e m z ő k alapján b e s o r o l h a t ó k
lom más elemei között elosztják és felhasználják. és különféle tulajdonságokkal vagy képességek­
értékek (values) Egyének vagy csoportok által val­ kel társíthatok legyenek.
lott e s z m é k arról, hogy mi a kívánatos, a megfele­ fehérgalléros bűnözés (white-collar crime) Fehér­
lő, a jó vagy a rossz. Az eltérő értékek az emberi galléros állásban lévők által elkövetett tipikus
kultúra változatosságának kulcsfontosságú as­ b ű n c s e l e k m é n y e k (például adócsalás, sikkasztás,
pektusai. Az egyének által vallott értékeket erő­ illegális környezetszennyezés).
sen befolyásolja az a speciális kulturális közeg, fejlődési kérdések (developmental questions) A szo­
a m e l y b e n élnek. ciológusok által valamely társadalmi i n t é z m é n y
érzelmi individualizmus (affective individualism) eredetének és a múltból a j e l e n b e vezető fejlődési
Az a vélekedés, a m e l y szerint a házastársi köte­ ívének vizsgálatakor feltett kérdések.
lékek kialakításának alapja a romantikus érzelmi fekete feministák (black feminists) A feminista gon­
kötődés. dolkodás egyik irányzata, a m e l y a n e m fehér n ő k
etikai vallások (ethical religions) N e m természetfe­ tapasztalatait formáló, h a l m o z o t t nemi, osztály-
letti lényekben való hiten, h a n e m egy „nagy ta­ és faji hátrányokra hívja fel a figyelmet. T á m o ­
n í t ó " (például B u d d h a vagy Konfucius) erkölcsi gatói elvetik azt a gondolatot, hogy m i n d e n nő
vonzerején alapuló vallások. ugyanolyan elnyomást é l n e meg, és azt állítják,
etnicitás (ethnicity) Egy adott csoport tagjait más hogy a korai feminista e l e m z é s e k fehér, közép­
csoportoktól elválasztó kulturális értékek és nor­ osztálybeli n ő k sajátos megfontolásait tükrözték.
mák. Etnikai csoportnak tekintjük az olyan közös­ felekezet (denomination) Vallási szekta, amely el­
séget, a m e l y n e k tagjai egy olyan közös kulturális vesztette megújító dinamizmusát, és jelentős
identitástudattal rendelkeznek, amely megkü­ s z á m ú e m b e r hitéletét irányító i n t é z m é n y e s tes­
lönbözteti őket a körülöttük élő más csoportok­ tületté vált.
tól. Az etnikai különbségek gyakorlatilag m i n d e n felmérés (survey) Szociológiai kutatási módszer,
társadalomban összekapcsolódnak a hatalmi és a m e l y a vizsgálni kívánt népesség kérdőíves vizs­
vagyoni egyenlőtlenségekkel. Ahol az etnikai kü­ gálatára épül, majd a válaszok statisztikai elem­
lönbségek egyben faji jellegűek is, az elkülönülés zése során minták, szabályszerűségek feltárására
k ü l ö n ö s e n éles. törekszik.
etnikai kisebbségek (ethnic minorities) lásd kisebb­ félperiferiális országok (semi-peripheral count­
ségi csoport ries) Azok az országok, a m e l y e k a m u n k a e r ő és a
etnikai közösségek (ethnie) A n t h o n y S m i t h így ne­ nyersanyagok forrásait szolgáltatják a magorszá­
vezte az olyan csoportot, a m e l y n e k tagjai közös gok ipari termelése és a világgazdaság számára,
származásúak, közös a kulturális identitásuk és de maguk még n e m teljesen iparosodottak.
m i n d a n n y i a n kötődnek szülőföldjükhöz. felső osztály (upper class) Társadalmi osztály,
etnikai tisztogatás (ethnic cleansing) Etnikailag ho­ a m e l y a társadalom legtehetősebb tagjaiból áll.
mogén területek létrehozása a más e t n i k u m h o z Tagjai elsősorban azokból kerülnek ki, akik örö­
tartozók tömeges elüldözése révén. költ vagyonnal, saját nagyvállalkozással vagy
etnocentrizmus (ethnocentrism) Más kultúráknak az nagy m e n n y i s é g ű részvénnyel, értékpapírral ren­
egyén saját kultúrájának szempontjából való ér­ delkeznek.
telmezése. Az etnocentrikus ítélet n e m ismeri fel felsőoktatás (higher education) Az alsó- vagy kö­
más kultúrák valódi jellemzőit. Etnocentrikusnak zépfokú iskolát követő oktatási forma főiskolákon
azt nevezzük, aki más kultúrákat n e m tud vagy vagy egyetemeken.
n e m akar azok sajátosságai szerint szemlélni. felújítás (gentrification) A városrendezés folyama­
etnometodológia (ethnometodology) Annak tanul­ ta, a m e l y n e k során a régebbi, romos házakat fel­
mányozása, hogy hogyan tulajdonítanak az em­ újítják a területre költöző módosabb emberek.
berek értelmet m á s o k szavainak és tetteinek a felügyelet (surveillance) Egyének vagy csoportok
m i n d e n n a p i élet társas érintkezései során. Az tevékenységének ellenőrzése és az engedelmes­
etnometodológia azokkal az „etnomódszerekkel" ség kikényszerítése m á s o k részéről.
foglalkozik, amelyek segítségével az emberek felügyeleti társadalom (surveillance society) Olyan
fenntartják az egymás közötti értelmes kommu­ társadalom, a m e l y b e n az egyéneket r e n d s z e r e s e n
nikációt. megfigyelik, tevékenységüket dokumentálják. Az
evangéliumi hit (evangelicalism) A protestantiz­ autópályáknál, utcákon és bevásárlóközpontok­
m u s n a k a spirituális újjászületésbe vetett hittel ban, egyre több h e l y e n m ű k ö d ő térfelügyeleti
j e l l e m e z h e t ő formája. rendszerek is a felügyelet terjeszkedését mutatják.
ALAPFOGALMAK

feminista elméletek (feminist theories) Szociológiai áruk (Ford e s e t é b e n főként a közkedvelt T-mo-
szemléletmód, amely a társadalmi világ elemzé­ dell) t ö m e g p i a c á n a k kialakításával.
sében a társadalmi n e m középponti szerepét, és formális kapcsolatok (formal relations) Csoporto­
főként azt hangsúlyozza, hogy a n ő k tapasztalatai kon és szervezeteken belüli kapcsolatok, amelye­
sajátosak. A feminista elméletalkotásnak számos ket a „hivatalos" u r a l m i rendszer által lefektetett
irányzata van, de m i n d arra törekszik, hogy ma­ normák vagy szabályok határoznak meg.
gyarázza a társadalom nemi egyenlőtlenségeit és formális műveletek szakasza (formal operational
elősegítse azok megszűnését. stage) Piaget elméletében a kognitív fejlődésnek
fenntartható fejlődés (sustainable development) Az az a szakasza, a m e l y b e n a c s e p e r e d ő gyermek ké­
az elképzelés, hogy a gazdasági növekedés csak pes lesz elvont fogalmakban és hipotetikus hely­
akkor folytatódhat, ha a természeti erőforrásokat zetekben gondolkodni.
felélésük helyett újrahasznosítjuk, fenntartjuk az forradalom (revolution) A politikai változás folya­
élővilág változatosságát és védelmezzük a levegő, m a t á n a k részeként olyan tömegeket mozgósító
a víz és a föld tisztaságát. társadalmi mozgalom létrejövetele, amely erőszak
férfi kenyérkereső (male breadwinner) Egészen a alkalmazásával sikeresen megdönti a fennálló
legutóbbi időkig sok iparosodott társadalomban rendszert, és új kormányzatot hoz létre. A forrada­
az a férfinak tulajdonított szerep, hogy az ottho­ lom n e m azonos az államcsínnyel, mivel a forra­
nán kívül végzett munkája révén gondoskodik d a l o m tömeges részvételt és a politikai rendszer
családjáról. A csa/ddminták megváltoztak, és egy­ egészét érintő, alapvető változásokat feltételez.
re több nő került a munkaerőpiacra, ezzel a n n a k Az á l l a m c s í n y egyének fegyveres hatalomátvé­
a m o d e l l n e k a jelentősége is csökkent, amelyben a telét jelenti, akik anélkül váltják fel az uralmon
férfi a fő kenyérkereső, a családfenntartó. l e v ő politikai vezetőket, hogy alapvető változta­
férfi kifejezőképtelenség (male inexpressiveness) tásokat hajtanának végre a kormányzati rendszer­
A férfiakban meglévő gátlás azzal kapcsolatban, ben. A forradalmat meg lehet különböztetni a lá­
hogy érzéseiket m á s o k előtt kifejezzék vagy azok­ zadástól is, a m e l y u g y a n c s a k a fennálló politikai
ról beszéljenek. hatóságok e l l e n i küzdelem, de a célja inkább bi­
fogamzóképesség (fecundity) Azoknak a gyerme­ zonyos s z e m é l y e k eltávolítása, és n e m a politikai
keknek a száma, akiket egy nő élete során bioló­ rendszer átalakítása.
giailag kihordani képes. főstátus (master status) Egy vagy több státus, amely
foglalkozás (occupation) A fizetett foglalkoztatás fontosabb a társadalmi helyzet más mutatóinál,
bármely formája, a m e l y b e n az egyén rendszeres és meghatározza a s z e m é l y általános értelemben
munkát végez. vett pozícióját a társadalomban.
fogyatékosság egyéni modellje (individual model fundamentalizmus (fundamentalism) Hit a szent
of disability) Elmélet, a m e l y szerint a fogyatékos szövegek szó szerinti j e l e n t é s é h e z való visszaté­
e m b e r e k é l e t é b e n j e l e n t k e z ő p r o b l é m á k fő oka résben. Kialakulhat válaszul a modernizálásra és
az egyéni hiányosságaikban keresendő: a testi racionalizálásra. A fundamentalizmus ragaszko­
„rendellenesség" bizonyos mértékű „fogyatékos­ dik a hitre alapozott válaszokhoz és tradicionális
ságot" vagy funkcionális korlátozottságot okoz. E alapokra építve v é d e l m e z i a hagyományt.
korlátozottság alapján sorolják az egyént az át­ funkcionalizmus (functionalism) Elméleti irányzat,
fogó „rokkant" osztályba. Az egyéni modellt a a m e l y szerint a társadalmi eseményekre az álta­
fogyatékosság társadalmi modelljének hívei bí­ luk betöltött funkciók alapján lehet a legterméke­
rálták. nyebb magyarázatot adni - más szóval az alapján,
fogyatékosság t á r s a d a l m i modellje (social model of hogy az adott e s e m é n y e k miként járulnak hozzá a
disability) Ez az elmélet a fogyatékosság okát n e m társadalmi élet folyamatosságához. A társadalmat
az egyénben, hanem a társadalomban keresi. komplex rendszernek tekinti, a m e l y n e k különbö­
Eszerint a fogyatékosságot n e m egyéni hiányos­ ző részei egymáshoz kapcsolódva működnek.
ságok okozzák, h a n e m azok az akadályok, ame­ független változó (independent variable) Olyan vál­
lyeket a társadalom állít a fogyatékkal élők teljes tozó vagy tényező, a m e l y okként hat egy másik
körű társadalmi részvétele elé. - a függő- változóra.
fókuszos interakció (focused interaction) Közös te­ függő változó (dependent variable) Olyan változó
vékenységet végző vagy egymással közvetlen be­ vagy tényező, amelyre okként hat egy másik - a
szélgetést folytató személyek interakciója. független - változó.
fordizmus (fordism) A Henry Ford által elsőként függőség kultúrája (dependency culture) Charles
alkalmazott futószalagos termelési rendszer, Murray n y o m á n ismertté vált kifejezés azoknak
a m e l y n e k meghatározó vonása, hogy a tömegter­ az e m b e r e k n e k az azonosítására, akik inkább se­
melési módszerek összekapcsolódnak a termelt gélyekből élnek, m i n t s e m b e l é p n é n e k a munka-
ALAPFOGALMAK 781

erőpiacra. A függőség kultúráját a gondoskodó globális v á r o s (global city) Olyan város, a m e l y a


állam k é p z ő d m é n y é n e k tartják, a m e l y aláássa az kialakuló új világgazdasági rendszer egyik köz­
egyéni ambíciókat és e m b e r e k képességét, hogy a pontjává válik, m i n t például London, New York
maguk erejéből boldoguljanak, vagy Tokió.
függőség teoretikusai (dependency theorists) A gaz­ globalizáció (globalization) A világ k ü l ö n b ö z ő né­
dasági fejlődés marxista alapokon kidolgozott el­ peinek, régióinak és országainak a világot átfogó
mélete, miszerint az a l a c s o n y j ö v e d e l m ű orszá­ társadalmi és gazdasági kapcsolatok kialakulásá­
gok szegénysége közvetlenül abból fakad, hogy a val egyre növekvő k ö l c s ö n ö s függősége.
gazdag országok és a gazdag országokban létrejött g y a r m a t o s í t á s (colonialism) Az a folyamat, amely­
transznacionális nagyvállalatok kizsákmányolják nek során a nyugati országok a világ saját terüle­
őket. teiktől távol e s ő részein alakították ki uralmukat.
gazdaság (economy) Egy adott társadalomban élő hajléktalanok (homeless) Olyan emberek, akiknek
egyének anyagi szükségleteinek kielégítését szol­ n i n c s h o l aludniuk, ezért vagy ingyenes m e n e ­
gáló termelés és csere rendszere. A gazdasági dékhelyeken maradnak, vagy n e m l a k ó h e l y n e k
intézmények minden társadalmi rendszerben szánt közterületeken alszanak.
kulcsfontosságúak. A gazdasági folyamatok ál­ hálózatok (networks) Az embereket egymással ösz-
talában kihatnak a társadalmi élet számos más szekapcsoló informális és formális társadalmi kö­
területére is. A m o d e r n gazdaságok alapvetően telékek rendszerei.
k ü l ö n b ö z n e k a tradicionális rendszerektől, mivel hangsúlyozott nőiesség (emphasized femininity)
a népesség többsége már n e m vesz részt a mező­ A kifejezés R. W. C o n n e l l n e k a n e m e k társadal­
gazdasági termelésben. mi hierarchiájáról szóló írásaiból ered. A hang­
generációk közti mobilitás (intergenerational mo­ súlyozott nőiesség a hegemón maszkulitás fon­
bility) A társadalmi rétegeződési h i e r a r c h i á b a n tos kiegészítője, mert célja a férfiérdekekhez és
egyik nemzedékről a másik n e m z e d é k r e történő -szükségletekhez való alkalmazkodás. A médiá­
felfelé vagy lefelé történő elmozdulás. b a n és a reklámokban a nők ábrázolása sokszor
g e n e r á c i ó n belüli mobilitás (intragenerational mo­ ezt a hangsúlyozott nőiességet testesíti meg.
bility) A társadalmi rétegződési h i e r a r c h i á b a n egy h a r m a d i k utas politika (third way politics) Politikai
személy életpályája során megtett, felfelé vagy le­ filozófia, amelyet a brit Új Munkáspárt alakított
felé irányuló mozgás. ki, de más demokratikus vezetők is pártoltak.
genetikailag módosított organizmusok (genetically Elkötelezett a szocializmus értékeinek megőrzé­
modified organisms) Növények vagy termények, se mellett, ugyanakkor piaci elveket alkalmazva
amelyeket alkotó génjeik manipulálásával állítot­ törekszik a jólét megteremtésére és a gazdasági
tak elő. egyenlőtlenségek felszámolására.
globális árutermelési láncok (global commodity h a r m a d i k világ (Third World) Azok a kevésbé fej­
chains) A kész terméket e r e d m é n y e z ő munka- és lett társadalmak, a m e l y e k b e n szinte n i n c s ipari
termelési folyamatok egész világot átfogó háló­ termelés, vagy csak egy bizonyos fokig fejlődött
zata. ki. A világ népességének többsége a h a r m a d i k vi­
globális falu (global village) Marshall M c L u h a n ka­ lág országaiban él.
nadai szerzőnek tulajdonított fogalom, aki úgy háromszögelés (tríangulation) Többféle kutatási
vélte, hogy az elektronikus kommunikáció elter­ módszer együttes alkalmazása, amelynek célja,
jedése a világot egyetlen kis közösséggé fogja ösz- hogy megbízhatóbb empirikus adatokhoz jus­
sze, amelyben például a világ k ü l ö n b ö z ő részein sunk, m i n t ha c s a k egyetlen kutatási módszerre
élő emberek ugyanazokról a hírekről értesülhet­ támaszkodnánk.
nek a televízió-műsorokból. h a t a l o m (power) E g y é n e k n e k vagy egy csoport tag­
globális felmelegedés (global warming) A F ö l d lég­ j a i n a k az a képessége, hogy bizonyos célokat el­
körének fokozatos hőmérséklet-emelkedése. A érjenek vagy érdekeiket érvényesítsék. A h a t a l o m
globális felmelegedést, illetve az üvegházhatást m i n d e n e m b e r i kapcsolatrendszert áthat. Szá­
az okozza, hogy a felhalmozódott szén-dioxid el­ m o s társadalmi konfliktus hatalmi harc, mivel az
zárja a visszaverődő napsugarak útját, ezáltal fel­ egyének vagy csoportok által birtokolt h a t a l o m
melegíti a F ö l d légkörét. A globális felmelegedés mértéke meghatározza, m e n n y i b e n k é p e s e k el­
hatásai (áradás, aszály és a világ más klímaválto­ képzeléseiket m á s o k e l l e n é b e n a gyakorlatba át­
zásai) pusztítóak lehetnek. ültetni.
globális kormányzás (global governance) A globá­ hátsó terület (back region) Goffman meghatározá­
lis problémák kezelésére hivatott i n t é z m é n y e k sa szerint a homlokzati terület történéseitől távol
rendszere, beleértve a nemzetközi kormányzati e s ő régió, ahol az egyének p i h e n h e t n e k és forma­
szervezeteket és a n e m z e t i kormányokat is. litásoktól m e n t e s e n viselkedhetnek.
ALAPFOGALMAK

házasság (marriage) Társadalmilag jóváhagyott homofóbia (homophobia) A homoszexuálisokkal


szexuális viszony két egyén között. A házasság s z e m b e n érzett irracionális félelem vagy meg­
szinte mindig két ellenkező n e m ű s z e m é l y kap­ vetés.
csolatát jelenti, de bizonyos kultúrákban a ho­ homoszexuális maszkulinitás (homosexual mascu­
moszexuális házasságot is elismerik. A házasság linity) R. W. C o n n e l l társadalmi n e m i viszonyok­
általában a n e m z ő család alapját teremti meg ról alkotott modellje szerint a homoszexuális
- vagyis a házaspártól elvárják, hogy gyermeke­ férfiasságot stigmatizálják, ezért a férfiak nemi
ket h o z z a n a k a világra és neveljenek fel. S z á m o s hierarchiájának alján helyezkedik el. A fennálló
társadalom engedélyezi a poligámiát, más szóval n e m i r e n d b e n a h o m o s z e x u á l i s férfit a hegemón
azt, hogy egy s z e m é l y n e k egyszerre több házas­ maszkulinitást megtestesítő „igazi férfi" ellenté­
társa is legyen. tének tekintik.
házimunka (housework, domestic labour) Olyan homoszexualitás (homosexuality) Az azonos nem
munka, amelyet a család otthonában fizetés nél­ tagjaira vonatkozó szexuális tevékenység vagy
kül általában nők végeznek. A háztartás szokásos érzés.
teendői tartoznak ide, például a főzés, a takarítás h o z z á r e n d e l t státus (ascribed status) Biológiai té­
és a bevásárlás. nyezőkre (faj, nem, életkor) é p ü l ő társadalmi
hegemón maszkulinitás (hegemonic masculinity) R. státus.
W. Connelltől származó kifejezés, a férfiasságnak humánerőforrás-gazdálkodás (human resource ma­
a n e m i hierarchiában megjelenő domináns formá­ nagement, HRM) A menedzsmentelmélet egyik
jára utal. Bár a hegemón maszkulinitás fölérendelt ága, a m e l y a gazdasági versenyképesség szem­
más maszkulinitásoknak és feminitásoknak, azok pontjából fontosnak tartja a munkavállalói buz­
megingathatják a pozícióját. Ma a nyugati társa­ galmat és elhivatottságot. E szemlélet szerint azt
dalmak többségében a h e g e m ó n maszkulinitást a kell elérni, hogy a dolgozók munkájukat a válla­
fehér férfiakkal, a heteroszexualitással, a házas­ lati termékekbe és magába a munkafolyamatba
sággal, a tekintéllyel és a testi erővel társítják. történő befektetésnek tekintsék.
helyreállító igazságszolgáltatás (restorative justice) ideáltípus (ideal type) Egy adott társadalmi jelenség
A b ü n t e t ő igazságszolgáltatás egyik ága, a m e l y bizonyos jellegzetességeinek hangsúlyozásával
büntetőintézkedések helyett inkább olyan közös­ kialakított „tiszta típus", a m e l y a valóságban nem
ségi alapú ítéleteket hoz, amelyekkel tudatosítja a szükségszerűen létezik. A jellegzetességek meg­
b ű n e l k ö v e t ő k b e n tetteik következményeit. határozó jegyek, de n e m feltétlenül kívánatosak.
helyreállított vagy mostohacsalád (reconstituted Példa erre M a x Weber ideáltípusa a bürokratikus
family) Olyan család, a m e l y b e n legalább az egyik szervezetről.
felnőtt egy korábbi házasságból gyerekeket hoz ideológia (ideology) Uralkodó csoportok érdekeinek
magával, akik vagy a háztartásban, vagy a köze­ igazolására szolgáló közös e s z m é k és meggyőző­
l é b e n laknak. „Mostohacsaládnak" (stepfamily) is dések. Ideológia minden olyan társadalomban
nevezik. kialakul, a m e l y b e n az egyes csoportok között
heteroszexualitás (heterosexuality) Az ellenkező szisztematikus és állandósult egyenlőtlenség ala­
nem tagjaira vonatkozó szexuális tevékenység kul ki. Az ideológia fogalma szorosan összekap­
vagy érzés. csolódik a hatalom fogalmával, mivel az ideoló­
hiperrealitás (hyperreality) J e a n Baudrillard fran­ giai rendszerek a csoportok által birtokolt, eltérő
c i a s z e r z ő n e k tulajdonított fogalom. B a u d r i l l a r d mértékű h a t a l o m legitimációját szolgálják.
úgy véli, hogy a távközlés terjedése következ­ információs technológia (information technology)
t é b e n n i n c s t ö b b é k ü l ö n „valóság", a m e l y r e a Az információfeldolgozáson alapuló és mikro­
t é v é m ű s o r o k vagy kulturális t e r m é k e k u t a l n a k : elektronikai áramkörök felhasználására épülő
amit „valóságnak" t e k i n t ü n k , azt épp a kommu­ technológiák gyűjtőneve.
nikáció strukturálja. Vagyis a h í r e k n e m c s a k tu­ informális gazdaság (informal economy) A hagyo­
dósítanak egy-egy e s e m é n y s o r r ó l , h a n e m a szó­ m á n y o s fizetett foglalkozások területén kívül eső
b a n forgó e s e m é n y e k e t m a g u k is definiálják és gazdasági tranzakciók.
konstruálják. informális kapcsolatok (informal relations) Cso­
hipotézis (hypothesis) A dolgok adott állapotával portokon és szervezeteken belül, személyes kon­
kapcsolatos gondolat vagy feltételezés, amelyet taktusok révén kialakuló kapcsolatok; az ügyek
empirikus ellenőrzésnek vetnek alá. olyan intézése, a m e l y eltér a formálisan elfoga­
homlokzati terület (front region) A társadalmi tevé­ dott eljárásmódoktól.
kenységnek az a színhelye, ahol az egyének meg­ intelligencia (intelligence) Az értelmi képességek
határozott „alakítást" kívánnak nyújtani m á s o k szintje, amelyet főként az intelligenciahányados­
előtt. sal, IQ-tesztek alapján m é r n e k .
ALAPFOGALMAK

intelligenciahányados (Intelligence Quotiens) lásd jólét árujellegének fellazulási szintje (decommo-


IQ dification) lásd dekommodifikáció
interakciós vandalizmus (interactional vanda­ jóléti á l l a m (welfare state) Olyan politikai rendszer,
lism) A beszélgetés hallgatólagosan elfogadott a m e l y a jóléti juttatások széles körét biztosítja ál­
szabályainak szándékos felrúgása. lampolgárai számára.
internet Számítógépek közötti kapcsolatok globális jóléti függőség (welfare dependency) Olyan hely­
rendszere, a m e l y n e k révén az e m b e r e k képeken, zet, amelyet a segélyekből élők - m i n t például a
hangokon, szövegeken keresztül érintkezésbe lép­ munkanélküli-segélyt élvezők - „életformának"
h e t n e k egymással a tér-, idő-, költség- ós távolsági tekintenek, és n e m kísérelnek meg fizetett mun­
korlátoktól függetlenül, és e b b e n a kormányzatok kát keresni.
ellenőrzése s e m gátolja őket. jóléti kapitalizmus (welfare capitalism) Az a gya­
intézményes rasszizmus (institutional racism) Az korlat, amikor a nagyvállatok védik alkalmazot­
etnikai hovatartozásra épülő diszkriminációs taikat a piaci változásokból adódó veszélyektől.
minták, amelyek beépültek a fennálló társadalmi kapitalizmus (capitalism) A gazdasági vállalkozás
intézményekbe. piaci cserére é p ü l ő rendszere. „Tőke" lehet bár­
intézményi kapitalizmus (institutional capitalism) m i l y e n eszköz (pénz, ingatlan vagy gép), amely-
Az intézmények részvénytulajdonának alapján lyel a p i a c o n eladásra vagy befektetésre szánt
szerveződő kapitalista vállalkozás. árucikkek m e g t e r m e l h e t ő k profitszerzés céljából.
ipari forradalom (Industrial Revolution) Az ipar Ma már szinte m i n d e n ipari társadalom kapita­
újkori formáinak kifejlődését körülvevő társa­ lista orientációjú: gazdasági rendszerük alapja a
dalmi-gazdasági átalakulások széles spektruma, szabad vállalkozás és a gazdasági verseny.
a m e l y elindította az iparosítás folyamatát. kasztrendszer (caste) Rétegződési forma, amelyben
ipari vagy iparosodott t á r s a d a l m a k (industrial so­ az egyén társadalmi helyét a születés egyszer s
cieties) Olyan társadalmak, amelyekben a mun­ mindenkorra kijelöli. A k ü l ö n b ö z ő kasztok kö­
kaerő t ú l n y o m ó része az ipari t e r m e l é s b e n dol­ zött gyakorlatilag n i n c s vegyes házasság.
gozik. kauzalitás (causation) Egy oksági t é n y e z ő hatása
iparosítás, iparosítás (industrialization) Az a folya­ egy m á s i k tényezőre. A szociológiában oksági té­
mat, a m e l y n e k során kialakultak az ipar újkori n y e z ő k ö n a cselekvés egyéni indítékait, valamint
formái: a gyárak, a gépek és a tömegtermelési el­ az egyéni viselkedést befolyásoló k ü l s ő tényező­
járások. Az iparosítás az egyik legfőbb folyamat, ket értjük.
a m e l y az elmúlt két évszázadban hatást gyakorolt képviseleti demokrácia (representative democracy)
a társadalomra. A már iparosodott társadalmak Olyan politikai rendszer, a m e l y b e n a közösséget
j e l l e m z ő i jelentős mértékben eltérnek a kevésbé érintő döntéseket n e m a n n a k összes tagja, h a n e m
fejlett országok sajátosságaitól. Például az iparo­ az e célra választott képviselők hozzák.
sítás következtében ma már csak a népesség kis kiberbűnözés (cybercrime) Elektronikus hálózato­
része dolgozik a mezőgazdaságban - ez az egyik kon, illetve az új információs technológiák fel­
fő különbség a preindusztriális társadalmakkal használásával folytatott bűnöző tevékenység.
szemben. Kialakulófélben l é v ő formái az elektronikus pénz­
iparosodott t á r s a d a l m a k lásd ipari társadalmak mosás, a személyi adatok illetéktelen megszerzé­
IQ, intelligenciahányados (Intelligence Quotient) se, az elektronikus v a n d a l i z m u s és az elektroni­
A fogalomalkotási és számítási problémák meg­ kus levelezés megfigyelése.
oldását vizsgáló teszten elért eredmény, kibertér (cyberspace) A különböző számítógépes
jobboldali realizmus (right realism) A kontrollelmé- termináloknál ülő egyének közötti interakció
let és a politikai konzervativizmus talaján kiala­ elektronikus hálózatai, a m e l y e k olyan dimenzió­
kult kriminológiai irányzat. A b ű n ö z é s terjedését b a n létesítenek kapcsolatot, amelyet n e m korlá­
a jobboldali realisták kapcsolatba hozzák többek toznak a területi határok vagy a fizikai jelenlét.
között a társadalom erkölcsi degenerálódásával kisebbségi csoport (minority group) Egy adott tár­
és az egyéni felelősség csökkenésével. Számuk­ sadalomban kisebbségben é l ő emberek csoport­
ra a b ű n ö z é s és a deviancia egy individuális pa­ ja, akik sajátos fizikai vagy kulturális j e l l e m z ő i k
tológiás tünet - destruktív jogsértő viselkedések miatt társadalmi hátrányokat k é n y t e l e n e k elszen­
sora, amelyet az elkövetők tudatosan választanak vedni. Ilyen csoport az etnikai kisebbség (ethnic
az önzés, valamint az önkontroll és a moralitás minority) is.
hiánya miatt. A jobboldali realizmus hívei elve­ kísérlet (experiment) Kutatási módszer, amely le­
tik az elméleti megközelítéseket a b ű n ö z é s elem­ hetőséget nyújt egy hipotézis kontrollált és szisz­
zésekor. tematikus tesztelésére a kutató által létrehozott
784 ALAPFOGALMAK

mesterséges környezetben vagy a természetes elő­ t u s e l m é l e t e k megalkotói közül sokakra hatottak


fordulás helyén. M a r x írásai.
kiterjesztett család (extended family) Olyan csa­ konkrét műveletek szakasza (concrete operational
ládi csoport, a m e l y b e n a rokonok több m i n t két stage) Piaget elméletében a kognitív fejlődésnek
n e m z e d é k e él együtt közös háztartásban vagy az a szakasza, a m e l y b e n a gyermek gondolko­
egymáshoz nagyon közeli helyen. Ide tartozik a dása elsősorban a világ fizikai észlelésére épül.
külön családmagot n e m alkotó rokonokkal kiegé­ E b b e n a szakaszban a gyermek még n e m tud
szített nukleáris család, a nagycsalád, valamint a m e g b i r k ó z n i elvont fogalmakkal és hipotetikus
bonyolult családháztartás. helyzetekkel.
kivándorlás (emigration) E m b e r e k elvándorlása az kontrollelmélet (control theory) A kontrollelmé-
egyik országból egy másikba, letelepedés céljából. let szerint a b ű n ö z é s a b ű n ö z é s i késztetés és a
kivonuláselmélet (disengagement theory) Az örege­ b ű n c s e l e k m é n y e k elkövetésétől visszatartó fékek
dés funkcionalista elmélete, amely szerint a ídr- egyensúlyának m e g b o m l á s á b ó l ered. Az elmélet
sadalom m ű k ö d é s é n e k része, hogy megöregedett támogató szerint a b ű n ö z ő k racionális lények,
tagjait eltávolítja hagyományos szerepükből, így akik a l e h e t ő legnagyobb személyes haszonra tö­
helyüket m á s o k vehetik át. rekszenek, a m e l y b e n c s a k társadalmi vagy fizikai
kockázattársadalom (risk society) U l r i c h Beck né­ fékek akadályozhatják meg őket.
met szociológusnak tulajdonított fogalom. B e c k k o n u r b á c i ó (conurbation) Nagy- és kisvárosok agg­
szerint az ipari társadalom sok új kockázatforrást lomerációja, a m e l y összefüggő városi övezetet
hozott létre, amelyeket az előző korokban n e m alkot.
ismertek. Ilyenek például a globális felmelegedés korlátozott kód (restricted code) Kifinomult kulturá­
kockázatai. lis hivatkozásokon alapuló beszédmód, amelyben
k o g n í c i ó (cognition) Az emberi gondolkodás folya­ sok gondolatot n e m szükséges szavakba önteni.
matai: az észlelés, az értelmezés és az emlékezés. kormányzat, kormányzás (government) Politikai
kollektív fogyasztás (collective consumption) Ma­ irányelvek és határozatok jogi formába öntése
nuel Castells fogalma, amellyel a város nyújtotta (enactment) tisztviselők részéről egy politikai ap­
közjavak (közlekedési szolgáltatások, szórakozási parátus keretén belül. A kormányzás folyamat, a
lehetőségek) fogyasztásának folyamatait jelölte. kormányzat pedig azoknak a politikai hatóságok­
kommunikáció (communication) Az információ át­ nak az összessége, a m e l y e k irányítási eszközeik
adása egyének vagy csoportok között. A kommu­ segítségével biztosítják, hogy alárendelt hivatal­
nikáció minden társadalmi interakció szükség­ nokaik a kormányzati döntéseket végrehajtsák.
szerű alapja. A személyes k o m m u n i k á c i ó a nyelv Míg a m ú l t b a n gyakorlatilag m i n d e n kormányza­
segítségével történik, de számos testnyelvi kód tot m o n a r c h á k vagy császárok irányítottak, a mo­
is használatos, amelyek segítségével az egyének dern társadalmak többségében a politikai hatósá­
értelmezik m á s o k mondanivalóját vagy cselekvé­ gokat (a képviseleti szerveket) választják, tisztvi­
sét. Az írás és az elektronikus m é d i u m o k (példá­ selőiket pedig szakértelmük vagy rátermettségük
ul a rádió, a televízió, a számítógépes adatátviteli alapján nevezik ki. (A kormányzat fogalmába te­
rendszerek) kialakulásával a k o m m u n i k á c i ó rész­ hát az angolszász értelmezés szerint a végrehajtó
b e n elszakadt a közvetlen, személyes társadalmi h a t a l o m mellett beletartozik a törvényhozás is.)
érintkezésektől. korreláció (correlation) Két d i m e n z i ó vagy válto­
k o m m u n i z m u s (communism) Marx nevéhez fűződő, zó közötti rendszeres kapcsolat, amelyet sokszor
Lenin által továbbfejlesztett politikai eszmerend­ statisztikai formában fejeznek ki. A korreláció le­
szer, amely Kínában, Kubában és - 1990-ig - a het pozitív vagy negatív. Két változó között akkor
Szovjetunióban, illetve Kelet-Európában intézmé­ áll fenn pozitív korreláció, ha az egyik változó
nyesült. magas értéke egy m á s i k változó magas értékével
konfliktuselmélet (conflict theory) Szociológiai kapcsolódik össze. Negatív korrelációról akkor
szemléletmód, a m e l y b e n az emberi társadalmak­ beszélünk, ha az egyik változó magas értékei a
ra j e l l e m z ő feszültségekre, választóvonalakra és m á s i k változó a l a c s o n y értékeivel járnak együtt.
egymással versengő érdekekre irányul a figye­ korrelációs együttható (correlation coefficient) A
lem. A konfliktuselméletek szerzői úgy vélik, változók közötti korreláció mértéke.
hogy ha a társadalomban n i n c s elegendő az ér­ kortárscsoport (peer group) Hasonló életkorú és
tékesnek tartott erőforrásokból, akkor konfliktus társadalmi státusú egyénekből álló baráti kör.
robbanhat ki, mert k ü l ö n b ö z ő csoportok igyekez­ kölcsönös gazdasági függőség (economic interde­
nek megszerezni e forrásokat és megakadályozni, pendence) A kifejezés arra a tényre utal, hogy a
hogy azokhoz m á s o k is hozzáférjenek. A konflik­ munkamegosztás során az egyének a megélhetés-
ALAPFOGALMAK

h e z szükséges javak tekintetében nagyobbrészt a m e l y n e k n i n c s állandó szerkezete. Gyakran kö­


másokra v a n n a k utalva. rülrajongott vezető körül alakul ki.
környezeti ökológia (environmental ecology) A ki­ kutatási módszerek (research methods) Empirikus
fejezés arra a törekvésre utal, hogy megőrizzék a (tény)anyag összegyűjtésére alkalmazott külön­
fizikai környezet épségét a m o d e r n ipar és tech­ b ö z ő vizsgálati módszerek. A szociológiában szá­
nológia hatásaival szemben. m o s különféle kutatási módszer létezik, de való­
közelség kényszere (compulsion of proximity) Az színűleg a leggyakrabban használt a terepmunka
egyén késztetése, hogy m á s o k k ö z e l é b e n közvet­ (ezen belül az interjú és a részt vevő megfigyelés),
len interakcióba lépjen. valamint a felmérés. S z á m o s ok miatt célravezető
középérték vagy centrális tendencia (central ten­ két vagy több kutatási módszert együttesen alkal­
dency) Mutatói a k ü l ö n b ö z ő átlagszámítási mód­ m a z n i egy adott kutatáson belül.
szerek. Kuznets-görbe (Kuznets Curve) A S i m o n Kuznets
középosztály (middle class) S o k különböző mun­ Nobel-díjas közgazdász által kidolgozott képlet
kakörben dolgozó e m b e r széles tábora, a szol­ - illetve a n n a k egy görbén való ábrázolása - azt
gáltatási szektor alkalmazottaitól kezdve iskolai mutatja, hogy a kapitalista fejlődés korai szaka­
tanárokig és diplomás egészségügyiekig. A fejlett szaiban az egyenlőtlenség növekszik, később
társadalmakban kibővült a szakmai, vezetői és csökken, majd egy viszonylag alacsony szinten
adminisztratív foglalkozások köre, ezért a közép­ stabilizálódik.
osztály például Nagy-Britanniában felölelheti a külső eredetű k o c k á z a t (external risk) A természeti
népesség nagy részét. világból eredő, az emberi tevékenységtől függet­
központi vagy magországok (core countries) A vi­ len veszélyek, például az aszály, a földrengés, az
lágrendszer-elmélet szerint a legfejlettebb ipari éhínség vagy az ítéletidő.
országok, amelyek a világgazdaságban megter­ latens funkció (latent function) Egy társadalmi cse­
melt profitok oroszlánrészét kapják. lekvés funkcionális következménye, a m e l y a cse­
közszféra (public sphere) Jürgen Habermas német lekvés teréül szolgáló társadalmi rendszer tagjai­
szociológustól eredő fogalom. A közszféra a nyil­ n a k n e m állt szándékában és n e m is tudnak róla.
vános vita és e s z m e c s e r e színtere a m o d e r n tár­ laterális mobilitás (lateral mobility) Egyéneknek
sadalmakban. egy ország egyik régiójából a m á s i k régiójába
kriminológia (criminology) Olyan viselkedésfor­ vagy külföldre való elvándorlása.
m á k vizsgálata, amelyeket a büntetőtörvények legitimáció (legitimacy) Egy meghatározott politikai
szankcionálnak. rend akkor nyer legitimációt, ha az általa kormány­
kronometrikus idő (clock time) Az óra segítségével zottak igazságosnak és érvényesnek ismerik el.
mért idő - vagyis az órák, a percek ós a másod­ leszbikusság (lesbianism), leszbikus (lesbian)
percek alapján m e g b e c s ü l t idő. Az óra feltalálása nők egymás közötti szexuális érintkezése vagy
előtt az időérzékelés a természeti világ esemé­ vonzódása.
nyeinek, például a napkeltének vagy a napnyug­ liberális d e m o k r á c i a (liberal democracy) Parlamen­
tának a segítségével történt. ti i n t é z m é n y e k e n alapuló demokratikus rendszer,
kulturális pluralizmus (cultural pluralism) Több a m e l y a gazdasági termelés területén szabadpiaci
szubkultúra együttélése egy adott társadalomban rendszerrel egészül ki.
az egyenrangúság elve alapján. liberális feminizmus (liberal feminism) A feminista
kulturális újratermelés (cultural reproduction) elméletek egyik irányzata, a m e l y szerint a nemi
A kulturális értékek és n o r m á k átadása n e m z e ­ egyenlőtlenség oka az, hogy a n ő k és lányok csak
dékről nemzedékre. A kulturális újratermelés korlátozott m é r t é k b e n j u t h a t n a k állampolgári jo­
azokra a m e c h a n i z m u s o k r a utal, a m e l y e k segít­ gokhoz és bizonyos társadalmi forrásokhoz, pél­
ségével a kulturális tapasztalatrendszer folya­ dául oktatáshoz és munkahelyhez. Az irányzat
matosságát az idők során fenntartják. B á r a mo­ követői az egyéni jogok védelmét biztosító jog­
dern társadalmakban a kulturális újratermelés alkotási változtatások kivívásával próbálják meg­
legfontosabb m e c h a n i z m u s a i közé tartoznak az oldani ezt a problémát.
iskoláztatás folyamatai, a kulturális reprodukció m a g a s bizalmi szintű rendszerek (high-trust sys­
n e m c s u p á n a formális képzés nyújtotta kerete­ tems) Szervezetek vagy m u n k a h e l y e k , ahol az
ken belül zajlik. A kulturális újratermelés sokkal egyének a saját munkájukban széles körű autonó­
e g y é r t e l m ű b b e n j e l e n i k meg a rejtett tantervben: miával és irányítási lehetőséggel rendelkeznek.
a viselkedés azon formáiban, amelyeket az egyén magországok (core countries) lásd központi vagy
informális utakon sajátít el az iskolában. magországok
kultusz (cult) Olyan laza vallási csoportosulás, makroszociológia (macrosociology) Nagyobb cso-
ALAPFOGALMAK

portok, szervezetek vagy társadalmi rendszerek m e g a p o l i s z o k (megacities) M a n u e l Castells így ne­


vizsgálata. vezte a nagy, erősen koncentrált városi tereket,
mait husi an izmus (malthusianism) T h o m a s Mal- a m e l y e k a globális gazdaság kapcsolódási pont­
thus ( 1 7 7 6 - 1 8 4 3 ) elképzelése szerint a népesség­ jaiként szolgálnak. Előrejelzések szerint 2015-re
növekedésnek n e m szab gátat az, hogy m e n n y i 3 6 o l y a n m e g a p o l i s z lesz, a m e l y n e k lakossága
forrás áll rendelkezésre a fenntartásához, ezért az 8 m i l l i ó n á l több.
e m b e r e k n e k korlátozniuk kell a n e m i közösülé­ m e g k e t t ő z ő d é s i i d ő (doubling time) A népesség
sek gyakoriságát, hogy megelőzzék a túlzott né­ adott szintjének megduplázódásához szükséges
pességnövekedést, ezáltal a jövőbeni nyomort és időszak.
éhínséget. m e n e d é k k é r ő (asylum-seeker) Olyan személy, aki
manifeszt funkció (manifest function) A társadalmi származási országában vallási vagy politikai ül-
cselekvés olyan funkciója, amelyet az adott cse­ dözetéstől tartva menedékjogot kért egy másik
lekvés résztvevői i s m e r n e k és célul tűznek ki. országban.
m a r g i n á l i s osztály (underclass) Az osztály- (társa­ menedzserkapitalizmus (managerial capitalism)
dalmi) h i e r a r c h i a legalján található egyének osz­ Az olyan kapitalista vállalkozások, amelyeket
tálya, m e l y gyakran etnikai kisebbségi háttérből n e m a tulajdonosaik, h a n e m fizetett menedzse­
származó emberekből áll. rek irányítanak.
m á s o d i k világ (Second World) A Szovjetunió és Ke­ m e r i t o k r á c i a (meritocracy) O l y a n rendszer, amely­
let-Európa iparosodott, volt k o m m u n i s t a országai. b e n a társadalmi pozíciókat n e m tulajdonított kri­
m á s o d l a g o s d e v i a n c i a (secondary deviance) Edwin t é r i u m o k (örökölt vagyon, nem vagy társadalmi
Lemert amerikai kriminológusnak tulajdonított háttér), h a n e m az egyéni é r d e m és teljesítmény
fogalom. Az elsődleges deviancia kezdeti norma- szerint töltik be.
szegő vagy törvénysértő cselekedetre (például mesterséges eredetű kockázat (manufactured
bolti lopásra) utal. Másodlagos deviancia az, ami­ risk) Olyan veszélyek, amelyeket az e m b e r i tudás
kor egy c í m k e a c s e l e k m é n y t végrehajtó egyén­ és technológia szabadít a természeti világra. Ilyen
hez tapad (például amikor a boltban lopáson ka­ kockázatot jelent a globális felmelegedés és a ge­
pott személyt bolti tolvajnak bélyegzik). netikailag módosított organizmusok.
materialista történelemfelfogás (materialist con­ m e s t e r s é g e s k ö r n y e z e t (created environment) A fizi­
ception of history) M a r x által kidolgozott nézet, kai világ azon részei, a m e l y e k az e m b e r készítette
amely szerint a „materiális" vagyis gazdasági té­ technológia használata következtében alakultak
n y e z ő k n e k meghatározó szerepe van a történelmi ki. A mesterséges környezet az e m b e r n e k saját
fordulatokban. szükségletei kielégítése céljából létrehozott alko­
m a t r i l i n e á r i s (matrilineal) Az anyai ágon levezetett tásaira - például utakra, vasutakra, gyárakra, iro­
származáshoz kapcsolódó, arra épülő. dákra, lakóházakra és más építményekre - utal.
m a t r i l o k á l i s (matrilocal) Olyan családrendszer jel­ m e t a n a r r a t í v á k (metanarratives) Altalános, átfogó
zője, amelyben a férjtől elvárják, hogy felesége elméletek vagy elképzelések a társadalom műkö­
szüleihez közel lakjon. déséről és a társadalmi változás természetéről.
médiaimperializmus (media imperialism) Az im­ A m a r x i z m u s és a funkcionalizmus olyan meta­
perializmus azon fajtája, amelyet a kommuniká­ narratívák, amelyeket a szociológusok is felhasz­
ciótechnológia tesz lehetővé, és amelyről egyesek náltak a világ m ű k ö d é s é n e k magyarázatában. A
azt tartják, hogy olyan kulturális birodalmat te­ posztmodernizmus elutasítja az ilyen „nagy el­
remtett, ahol az iparosodott országokból származó méleteket", mondván, hogy n e m lehet az embe­
médiatartalmat a kulturális függetlenségük meg­ ri társadalmat alátámasztó alapvető igazságokat
őrzéséhez szükséges forrásokkal n e m rendelkező, megfogalmazni.
kevésbé fejlett nemzetekre kényszerítik. m i k r o s z o c i o l ó g i a (microsociology) Az emberi visel­
m e d i a n (median) Egy számtartomány középső érté­ kedés t a n u l m á n y o z á s a a személyes interakciók
ke; a középérték (centrális tendencia) számításá­ összefüggéseiben.
n a k egyik módja, amely bizonyos esetekben hasz­ m i n ő s é g i k ö r ö k (quality circles) Olyan csoportos
nosabb, mint a számtani átlag meghatározása. termelési módszerek az iparban, amelyeknek az
m é d i a s z a b á l y o z á s (media regulation) Jogi eszkö­ alkalmazásakor a dolgozók saját szakértelmük
zök felhasználása a médiatulajdon és a médiatar­ felhasználásával aktívan részt vesznek a döntés­
talom szabályozására. hozatalban.
megalopolis/ (megalopolis) Az ókori Görögország­ m i n t a v é t e l (sampling) Egyének vagy esetek olyan
b a n a „városok városa", amelyet m i n d e n más ci­ kisebb csoportjainak a k i e m e l é s e egy nagyobb
vilizáció megirigyelhet; a m o d e r n korban a hatal­ halmazból, a m e l y e k a vizsgálat szempontjából a
mas, összefüggő városhalmazokra utal. teljes sokaságot reprezentálják.
ALAPFOGALMAK 787

modernizációs elmélet (modernization theory) A lett, m i n t b á r m e l y korábbi termelési rendszerben.


piacorientált fejlődési elméletek egyik változata, A m o d e r n világban n e m z e t k ö z i jellegűvé vált.
amely szerint a szegény társadalmak csak akkor munkanélküliség (unemployment) A munkanélkü­
képesek a gazdasági fejlődésre, ha feladják ha­ liségi arány a n n a k m é r ő s z á m a , hogy a „gazdasá­
gyományaikat és átveszik a m o d e r n gazdasági gilag aktív" népességben h á n y a n v a n n a k olyanok,
intézményeket, technológiákat és kulturális érté­ akik munkaképesek, m é g s e m j u t n a k álláshoz,
keket, amelyek a megtakarításokra és a produktív a h o l rendszeres fizetést k a p n á n a k . A „munkából
befektetésekre helyezik a hangsúlyt. k i e s ő " s z e m é l y n e m feltétlenül a b b a n az érte­
módusz (mode) Egy adott értéksorban a leggyakrab­ l e m b e n m u n k a n é l k ü l i , hogy n i n c s s e m m i dolga.
ban szereplő érték. A középérték (centrális ten­ A háztartásbeli n ő k például n e m k a p n a k fizetést,
dencia) számításának egyik módja. mégis rengeteget dolgoznak általában.
monogámia (monogamy) Olyan nózasságforma, munkásnyúzó műhely (sweatshop) Az olyan üze­
a m e l y b e n egy időben m i n d k é t félnek c s a k egy m e k vagy m ű h e l y e k elítélő megnevezése, ame­
házastársa lehet. lyekben az alkalmazottakat rossz munkafeltéte­
monopólium (monopoly) Az a helyzet, amikor vala­ lek között, a l a c s o n y fizetésért és h o s s z ú munka­
m e l y iparágban egyetlen vállalat dominál. időben dolgoztatják.
monoteizmus (monotheism) Egyetlen istenben való munkásosztály (working class) T ö b b n y i r e kékgallé­
hit. ros munkát vagy fizikai foglalkozásokat ű z ő em­
m o r á l i s pánik (moral panic) S t a n l e y C o h e n nyo­ berekből álló társadalmi osztály.
m á n ismertté vált kifejezés. E z z e l j e l l e m e z t e azt műveletek előtti szakasz (pre-operational stage)
a helyzetet, amikor egy adott c s o p o r t vagy vi­ Piaget elméletében a kognitív fejlődésnek az a
s e l k e d é s t í p u s m é d i a b e l i ábrázolását túlreagálva szakasza, a m e l y b e n a gyermek m á r eleget tanult
a z á l t a l á n o s t á r s a d a l m i zűrzavar j e l é n e k m i n ő ­ ahhoz, hogy alkalmazza a logikus gondolkodás
sítik. A m o r á l i s p á n i k gyakran o l y a n e s e m é n y e k alapvető módszereit.
körül alakul ki, a m e l y e k a c s e l e k m é n y jellegét nacionalizmus (nationalism) Egy adott n e m z e t i kö­
és az é r i n t e t t e k s z á m á t tekintve valójában triviá­ zösséggel való azonosulást kifejező meggyőződé­
lisak. sek vagy szimbólumok rendszere.
mortalitás (mortality) Az elhalálozások/halálesetek nanotechnológia (nanotechnology) Olyan elektroni­
száma valamely populációban. kus áramkörök és készülékek é p í t é s é n e k tudomá­
mulli kultúrai izmus (multiculturalism) Az etni­ nya és technológiája, a m e l y e k n e k a méretei n e m
kai csoportok e l k ü l ö n ü l n e k egymástól, egyenlő haladják meg a 1 0 0 n a n o m é t e r t (egy n a n o m é t e r a
felekként vesznek részt a gazdasági és politikai m i l l i m é t e r egymilliomod része).
életben. nem fókuszos interakció (unfocused interaction)
m u n k a (work) Az a tevékenység, a m e l y n e k során Egy adott h e l y e n egy időben j e l e n lévő, de egy­
az e m b e r a természeti világból termékeket állít mással személyes kommunikációba nem kerülő
elő saját megélhetése érdekében. A m u n k a n e m e m b e r e k interakciója.
kizárólagosan a fizetett foglalkoztatást j e l e n t i . nem verbális kommunikáció (non-verbal commun-
A tradicionális kultúrákban csak kezdetleges cation) Egyének közötti kommunikáció, amely a
p é n z r e n d s z e r létezett, és a társadalomnak c s a k nyelv helyett inkább az arckifejezésre vagy gesz­
egy töredéke dolgozott pénzért. Még a m o d e r n tusokra épül.
társadalmakban is számos olyan m u n k a t í p u s lé­ nemi egyenlőtlenség (gender inequality) A csopor­
tezik, amelyért n e m jár közvetlenül bér vagy fize­ tokban, közösségekben és társadalmakban nők
tés (így például a h á z i m u n k a ) . és férfiak között fennálló státus-, hatalom- és
munkahelyi bizonytalanság (job insecurity) A mun­ presztízsbeli különbségek.
kavállalók m u n k a h e l y i pozíciójuk stabilitásával nemi foglalkoztatási szegregáció (occupational
és a m u n k a h e l y e n betöltött szerepükkel kapcso­ gender segragation) Az, ahogyan a férfiak és a
latos aggodalma. nők k ü l ö n b ö z ő állástípusokban k o n c e n t r á l ó d n a k
munkamegosztás (division of labour) A termelési aszerint, hogy az adott társadalomban mit tarta­
rendszer felosztása specializálódott munkafel- nak „férfi"-, illetve „női" munkának.
adatokra vagy foglalkozásokra, a m e l y n e k ered­ nemi rend (gender order) R. W. C o n n e l l írásaiból is­
m é n y e k é p p k ö l c s ö n ö s gazdasági függőség alakul mert kifejezés: a n e m i rend a társadalomban szé­
ki. M i n d e n társadalomban megtaláljuk a munka­ les körben elfogadott férfi- és n ő s z e r e p e k h a t a l m i
megosztásnak legalább bizonyos kezdetleges for­ viszonyának mintázata.
máit: elsősorban a férfiak és a n ő k tevékenységi nemi rendszer (gender regime) A nemi viszonyok
körének megosztását. Az ipari rendszerek kiala­ összessége meghatározott környezetben, például
kulásával a munkamegosztás sokkal összetettebb az iskolában, a családban vagy a lakóhelyen.
ALAPFOGALMAK

n e m i s z e r e p e k (gender roles) A két n e m h e z kap­ határozott viselkedéstípust. A normákat mindig


csolt és „férfiasnak" vagy „nőiesnek" tartott tár­ szankciók támasztják alá az informális helytele­
sadalmi szerepek. nítéstől a testi fenyítésig vagy a kivégzésig.
nemi szocializáció (gender socialization) Az a fo­ nukleáris család (nuclear family) Az anyából és
lyamat, ahogyan a szocializációs folyamatok so­ apából (vagy egyikükből), illetve az eltartott gyer­
rán kialakulnak az egyének k ü l ö n b ö z ő n e m i jel­ mekekből álló családi csoport.
lemzői. n y e r s h a l á l o z á s i r á t a (crude death rates) Az a sta­
n e m i viszonyok (gender relations) Nők és férfiak tár­ tisztikai mutatószám, a m e l y egy adott populáció­
sadalmilag meghatározott mintázatú interakciói. ban évente bekövetkező elhalálozások számát
nemzetállamok (nation states) Az államnak a mo­ mutatja, általában ezer főre vetítve. A nyers halá­
dern világra j e l l e m z ő egyik típusa, a m e l y b e n egy lozási ráta általános j e l z ő s z á m n a k tekinthető va­
kormányzat egy meghatározott területen belül lamely közösség vagy társadalom mortalitására
szuverenitással bír, és a néptömegek állampolgá­ nézve, de c s a k korlátozottan használható, mivel
rok, akik egy egységes n e m z e t tagjainak vallják n e m tartalmazza az életkor szerinti megoszlást.
magukat. A n e m z e t á l l a m o k léte szorosan kapcso­ n y e r s születési r á t a (crude birth rates) Az a statisz­
lódik a nacionalizmus kialakulásához, bár a na­ tikai mutatószám, a m e l y egy adott populációban
cionalista kötődés n e m mindig esik egybe a ma a születések számát mutatja évente, rendszerint
létező államok határaival. A n e m z e t á l l a m o k a ezer főre vetítve. N o h a a nyers születési ráta
n e m z e t á l l a m i rendszer keretén belül jöttek létre, h a s z n o s mutatószám, c s u p á n általános tájékozó­
a m e l y Európából származik, de ma m á r az egész dásra alkalmas, mivel n e m tartalmazza a születé­
világra kiterjed. sek szülői korcsoportok szerinti megoszlását.
nemzetközi kormányzati szervezetek (internatio­ oksági kapcsolat (causal relationship) Olyan kap­
nal governmental organizations, IGOs) Kormány­ csolat, a m e l y b e n egy állapotot vagy eseményt (az
zatok által kötött egyezmények útján az országok okozatot) egy m á s i k állapot vagy e s e m é n y (az ok)
közötti gazdasági kapcsolatok ápolása céljából idéz elő.
megalapított n e m z e t k ö z i szervezetek. o k t a t á s (education) A tudás nemzedékről nemzedék­
n e m z e t k ö z i n e m k o r m á n y z a t i s z e r v e z e t e k (inter­ re történő átadása közvetlen képzés útján. Oktatás
national non-governmental organizations, NGOs) m i n d e n társadalomban létezik, de a szélesebb tár­
Egyének vagy magánszervezetek közötti egyez­ sadalmi rétegek oktatása csak a modern korszak­
m é n y e k útján létrehozott n e m z e t k ö z i szervezetek. b a n zajlik iskolai keretek között - azaz szakoso­
n e o l i b e r a l i z m u s (neo-liberalism) Az a gazdasági el­ dott oktatási intézményeken belül, amelyekben az
mélet, miszerint a szabadpiaci erők jelentik az egyének életük egy fontos részét töltik.
egyetlen járható utat a gazdasági fejlődéshez, oligarchia vastörvénye (iron law of oligarchy) A
az üzleti életbe való állami beavatkozások mini­ Weber-tanítvány R o b e r t o M i c h e l s alkotta kife­
m u m r a csökkentése mellett. j e z é s azt j e l e n t i , hogy a nagy szervezetek igye­
neolokális lakóhelyválasztás (neo-local residence) k e z n e k k e v e s e k k e z é b e n k o n c e n t r á l n i minden
így nevezik azt, amikor új háztartás kialakítására hatalmat, megnehezítve demokrácia fennmara­
kerül sor, például a gyermek megházasodik vagy dását.
gazdaságilag aktívvá, keresővé válik, és családjá­ o l i g o p ó l i u m (oligopoly) A vállalatok egy kisebb cso­
tól külön, saját lakóhelyre költözik. portjának d o m i n a n c i á j a v a l a m e l y iparágban.
népesség (népességet r e p r e z e n t á l ó m i n t a ) , popu­ olvasztótégely (melting pot) Az elképzelés szerint a
láció (population) A társadalomtudományi ku­ k ü l ö n b ö z ő etnikai sajátosságok összekapcsolód­
tatásokban így nevezik azt az embercsoportot, va, az eltérő kultúrákra é p ü l ő viselkedésminták
amelyre a vizsgálat vagy felmérés irányul. alapjaivá válhatnak.
n é p i r t á s (genocide) Egy faji, politikai vagy kulturá­ o r a l h i s t o r y lásd szóbeli t ö r t é n e l e m
lis csoport módszeres, tervezett elpusztítása. osztály (class) B á r a szociológia egyik leggyakrabban
New Age m o z g a l o m (New Age movement) Altalános használt fogalma, világos megegyezés nincs arról,
kifejezés a b e l s ő spiritualitásra irányuló nézetek hogyan lehetne legjobban meghatározni jelenté­
és eljárások sokszínű skálára. A N e w Age körébe sét. M a r x értelmezésében az osztály a termelőesz­
tartozik például a pogány hitvilág, a keleti misz­ közök,szempontjából azonos helyzetben lévő em­
ticizmus, a sámánizmus, az alternatív gyógyítási berek csoportja. Weber is gazdasági kategóriának
formák és az asztrológia. tartotta az osztályt, de annak a renddel (státusszal)
NGO lásd nemzetközi nem kormányzati szervezetek való interakcióját és a pártokhoz való kötődését
n o r m á k (norms) Viselkedési szabályok, amelyek tük­ hangsúlyozta. Az utóbbi időkben egyes társada­
rözik vagy megtestesítik egy kultúra értékeit azál­ lomtudósok nagyrészt a foglalkozást tartják az osz­
tal, hogy vagy előírnak, vagy tiltanak egy meg­ tályhelyzet mutatójának, mások a vagyontárgyak
ALAPFOGALMAK 789

birtoklását hangsúlyozzák, megint mások pedig az a világgazdaságban, és így gazdasági kapcsolataik­


életstílus-lehetőségekre fordítanak figyelmet. ban a központi vagy magországoktól függenek.
öntudat (self-consciousness) Sajátos társadalmi piacorientált elméletek (market-oriented theories)
identitásunk tudata: felismerjük, hogy másoktól A gazdasági fejlődés olyan elméletei, amelyek
k ü l ö n b ö z ő s z e m é l y e k vagyunk. Az e m b e r n e m szerint a legjobb gazdasági e r e d m é n y e k akkor ér­
születik öntudattal, h a n e m csak életének korai hetők el, ha az e m b e r e k szabadon, állami korláto­
szakaszában, a szocializáció során válik öntuda­ zások nélkül hozzák meg gazdasági döntéseiket.
tossá. A nyelvtanulás d ö n t ő fontosságú azokban plasztikus szexualitás (plastic sexuality) A szexuali­
a folyamatokban, amelyek során a gyermek meg­ tásnak az a formája, amelyet n e m a reprodukciós
tanul öntudatos l é n n y é válni. szükségletek alakítanak, h a n e m maga az egyén,
öregedés (ageing) Az i d ő s ö d ő emberekre ható bio­ tetszése szerint.
lógiai, lelki és társadalmi folyamatok együttese. poliandria, többférjűség (polyandry) A házasság
összehasonlító kérdések (comparative questions) egyik formája, a m e l y b e n a n ő n e k egyszerre több
Egyazon társadalom k ü l ö n b ö z ő kontextusai, il­ férje is lehet.
letve k ü l ö n b ö z ő társadalmak összehasonlításával poligámia (polygamy) A házasság olyan formája,
kapcsolatos kérdések, amelyek a szociológiai el­ a m e l y b e n egy egyénnek egyszerre két vagy több
méletalkotást vagy kutatást szolgálják. házastársa lehet.
„őszülés" (greying) Ez a szó érzékelteti, hogy a tár­ poligínia, többnejűség (polygyny) A házasság egyik
sadalom népességének egyre nagyobb részét al­ formája, a m e l y b e n a férfinak egyszerre több fele­
kotják az idősebbek. sége is lehet.
p á r t (party) Olyan egyének csoportja, akik közös politeista (polytheist) Két vagy több i s t e n b e n hívő.
hátterük, céljaik vagy érdekeik miatt együtt politika (politics) A kormányzati tevékenységek jel­
dolgoznak. Célja a kormányzati h a t a l o m válasz­ legének és tartalmának befolyásolását szolgáló
tási eszközökkel való megszerzése és felhaszná­ h a t a l m i eszközök összessége. A „politikum" szfé­
lása saját programjának végrehajtásához. Weber rája n e m c s a k a kormányzat tagjainak tevékeny­
szerint az osztály és a státus (rend) mellett a párt az ségét foglalja magában, h a n e m sok m á s személy
egyik olyan tényező, amely formálja a társadalmi és csoport cselekedeteit és egymással versengő
rétegződés mintáit. érdekeit is.
pásztortársadalmak (pastoral societies) Olyan tár­ populáció (population) lásd népesség (népességet
sadalmak, a m e l y e k megélhetését háziasított ál­ reprezentáló minta)
latok tenyésztése biztosítja. Gyakran az évszak­ portfolios dolgozó (portfolio worker) Olyan munka­
változás miatt vagy új legelők felkutatása céljából vállaló, aki többféle készséggel és képzettséggel
más-más területre kell vándorolniuk. bír, ezért k ö n n y e n válthat m u n k a h e l y e t .
patológia (pathology) A betegségek természetének, posztfordizmus (post-Fordism) A n n a k az átalakulás­
okainak, lefolyásának és k ö v e t k e z m é n y e i n e k tu­ nak az általánosan elfogadott fogalma, a m e l y n e k
dományos vizsgálata. során a fordista módszerekkel j e l l e m e z h e t ő ipa­
p a t r i a r c h á t u s (patriarchy) A férfiak u r a l m a a nők ri tömegtermelés helyett az i n n o v á c i ó t pártoló,
felett. Minden ismert társadalom patriarchális a vevői igényekhez szabott termékek iránti piaci
jellegű, de a férfiak hatalmának mértéke és jel­ keresletnek megfelelni igyekvő, rugalmasabb ter­
lege a n ő k é h e z viszonyítva igen nagy eltéréseket m e l é s i formákat kezdett alkalmazni az ipar.
mutat. A m o d e r n társadalmakban a feminista posztmodern feminizmus (postmodern feminism)
mozgalmak egyik elsődleges célja a meglévő pat­ A posztmodern feminizmus a posztmodernizmus
riarchális i n t é z m é n y e k elleni küzdelem. általános vonásait tükrözi annyiban, hogy elveti
patrilineáris (patrilineal) Az apai ágon levezetett az egyedül helyes magyarázatok vagy filozófiák
származáshoz kapcsolódó, arra épülő. eszméjét. A feminista posztmodernizmus magá­
patrilokális (patrilocal) Olyan csatádrendszer jel­ ban foglalja például a szembehelyezkedést az esz-
zője, a m e l y b e n a feleségtől elvárják, hogy férje szencializmussal (azzal az elmélettel, miszerint a
szüleihez közel lakjon. férfiak és nők közötti különbségek n e m társadal­
p a u p e r i z á c i ó (pauperization) S z ó szerinti értelem­ mi-tapasztalati úton alakulnak ki, h a n e m veleszü­
b e n az e m b e r e k koldussá tétele, elszegényítése. letettek), és a tudás plurálisabb fajtáiban hisz.
M a r x a fogalmat arra használta, hogy leírja azt posztmodernizmus (postmodernism) Az a meggyő­
a folyamatot, a m e l y során a munkásosztály a tő­ ződés, hogy a társadalmat már n e m a t ö r t é n e l e m
késosztályhoz képest egyre inkább szegénnyé vagy a haladás vezérli. A p o s z t m o d e r n társada­
válik. l o m erősen pluralisztikus és változatos, n i n c s a
perifériális országok (peripheral countries) Azok az fejlődési útját kijelölő „nagy narratíva".
országok, amelyek marginális szerepet játszanak pozitivizmus (positivism) Szociológiai vonatkozás-
ALAPFOGALMAK

b a n az a nézet, hogy a társadalmi világ vizsgálatát södtek fel, de úgy tűnik, hogy egyben az előítélet
természettudományi elvek szerint kell végezni. és a diszkrimináció általánosabb m e c h a n i z m u s a ­
A szociológia pozitivista szemlélete szerint kö­ in is nyugszanak, a m e l y e k az e m b e r i társadalmak
rültekintő megfigyeléssel, összehasonlítással és nagyon sok kontextusában megtalálhatók.
kísérletezéssel objektív i s m e r e t e k h e z juthatunk. r a s s z o s í t á s (racialization) Az a folyamat, amelynek
próbafelvétel (pilot study) A felmérések során alkal­ során egyéneket vagy embercsoportokat faji ala­
mazott előkészítő módszer. pon osztályoznak. A faji megkülönböztetés nem
profán (profane) A közönséges, m i n d e n n a p i világ­ pusztán emberi különbségek leírása: fontos té­
hoz tartozó. n y e z ő a h a t a l m i és egyenlőtlenségi m i n t á k rep­
próféták (prophets) Olyan vallási vezetők, akik rodukálásában is.
szent szövegek értelmezése révén mozgósítják r e a k t í v k i á l t á s o k (response cries) Az egyén látszó­
híveiket. lag akaratlan érzelemnyilvánítása, amikor pél­
prokreatív technológia (procreative technology) Az dául valami meglepetés, ö r ö m éri vagy valamit
emberi szaporodási folyamatok befolyásolására leejt. A kiáltás is része ugyanakkor azoknak a
alkalmas t e c h n i k á k . készségeinknek, amelyekkel társadalmi életünk
p r o l e t a r i á t u s (proletariat) M a r x i kategória: a mun­ m i n d e n részletét kontrolláljuk. Ezt jelenséget
kásosztály neve a kapitalizmusban. tanulmányozzák az etnometodológusok és a
prostitúció (prostitution) Szexuális szolgáltatások társalgáselemzők.
áruba bocsátása. reflexivitás (reflexivity) A tudás és a társadalmi élet
pszichopata (psychopathic) Az antiszociális sze­ összefüggéseit írja le. A társadalomról szerzett
mélyiségnek is nevezett egyén jellemzője, hogy tudásunk befolyásolhatja az ottani viselkedésün­
hiányzik belőle a legtöbb e m b e r b e n meglévő mo­ ket. Például ha valaki egy felmérésből megtudja,
rális érzék és a másokkal való törődés. hogy egy politikai pártnak m i l y e n nagy a támo­
queer-elmélet (queer theory) Az az elmélet, misze­ gatottsága, akkor hajlik a szóban forgó párt támo­
rint a szociológia és más t u d o m á n y o k részrehaj­ gatására.
lást m u t a t n a k a heteroszexuálisak iránt, és a n e m regionalizáció (regionalization) Tér- és időbeli
heteroszexuális n é z e t e k n e k előtérbe kell kerülni­ felosztás, a m e l l y e l a tevékenységek egy nagyon
ük, hogy megkérdőjelezzék a kortárs gondolkodás szűk, h e l y i szinten sorolhatók zónákba; illetve a
alapját k é p e z ő heteroszexuális feltételezéseket. társadalmi és gazdasági élet k ü l ö n b ö z ő régiókra
rabszolgaság (slavery) Olyan társadalmi rétegző­ osztása a nemzetállaminál a l a c s o n y a b b vagy ma­
dés! forma, a m e l y b e n a társadalom egyes tagjai gasabb szinten.
a szó legszorosabb é r t e l m é b e n m á s o k tulajdoná­ reinkarnáció (reincarnation) A lélek újjászületése
b a n vannak. más testben vagy más formában: ez a hit legin­
r a c i o n a l i z á l ó d á s (rationalization) Weber által hasz­ kább a h i n d u k és a buddhisták k ö r é b e n gyakori.
nált fogalom a n n a k a folyamatnak a leírására, rejtett tanterv (hidden curriculum) Az iskolában
a m e l y n e k során a pontos kalkuláció és szervezés elsajátított olyan viselkedésmódok és attitűdök,
módjai, beleértve az absztrakt szabályok és eljá­ a m e l y e k n e m szerepelnek a formális tantervben.
rások használatát, meghódítják a társadalmat. A rejtett tanterv az iskolai oktatás „ki n e m mon­
radikális feminizmus (radical feminism) A feminis­ dott célja", m i n t például a n e m e k közötti különb­
ta elméletek egyik formája, a m e l y szerint a n e m e k ségek tudatosítása.
közötti egyenlőtlenség a társadalmi és gazdasági r e l a t í v szegénység (relatíve poverty) Egy adott tár­
élet m i n d e n vonatkozásában fennálló férfiuralom sadalom általános életszínvonalához képest meg­
következménye. határozott szegénység.
rászorultsági alapon járó segélyek (means-tested rend, státus (status) A társadalom más tagjai által
benefits) Olyan jóléti rendszer, a m e l y b e n csak a egy adott csoportnak tulajdonított társadalmi
- n e m kizárólag szükségletek, h a n e m a jövede­ megbecsültség vagy presztízs. Weber szerint a
l e m és megtakarítások szerint - meghatározott rendi csoportok általában eltérő életvitellel - azaz
kritériumoknak megfelelő állampolgárok számá­ a csoport tagjai által követett sajátos viselkedés­
ra járnak a segélyek és más szociális juttatások. mintával - j e l l e m e z h e t ő e k . A rendi privilégium
r a s s z i z m u s (racism) Olyan gondolkodásmód, a m e l y lehet pozitív vagy negatív. A „páriacsoportokat" a
alsóbb- vagy felsőbbrendűnek tekint egy sajátos, népesség többsége lenézi vagy kiközösíti.
fizikailag örökölt jellegzetességekkel r e n d e l k e z ő r e n d i tagolódás (estate) Olyan rétegeződési forma,
népcsoportot. A rasszizmus az előítélet egyik spe­ a m e l y b e n az egyének közti egyenlőtlenségeket
ciális formája, a m e l y az emberek közötti fizikai jogilag szabályozták, azaz szokásjogi vagy írott
különbségeket helyezi előtérbe. A rasszista atti­ törvényekbe foglalták. (Megkülönböztetendő a
tűdök ugyan a nyugati gyarmatosítás során erő­ rend, státus kifejezéstől, ugyanis a megbecsült-
ALAPFOGALMAK

ségbeli különbségek n e m szükségszerűen jelen­ számtani átlag (mean) Középértéket (centrális ten­
nek meg jogi formában.) denciát) vagy átlagot meghatározó statisztikai mé­
reprezentatív minta (representative sample) Egy rőszám, amelyet úgy kapunk meg, hogy az értékek
nagyobb populációból vett minta, a m e l y statisz­ összegét elosztjuk az egyes esetek számával.
tikai értelemben j e l l e m z i a szóban forgó népes­ szankció (sanction) Társadalmilag elvárt viselkedés­
séget. formákat megerősítő jutalmazás vagy büntetés.
részt vevő megfigyelés (participant observation) A szegénységi küszöb (létminimum) (poverty line)
szociológiában és az antropológiában széles kör­ K o r m á n y o k által meghatározott hivatalos jövede­
b e n használt kutatási módszer, a m e l y alapján a lemhatár, a m e l y alatt élőket szegénynek tekintik.
kutató részt vesz a t a n u l m á n y o z n i kívánt csoport szekta (sect) Az ortodoxiával szakító vallási moz­
vagy közösség tevékenységében. galom.,
részvételi demokrácia (participatory democracy) szekularizáció (secularization) Folyamat, amely­
A közvetlen d e m o k r á c i a rendszere, amelyben nek során a vallás befolyása egyre csökken. B á r
egy csoport vagy közösség m i n d e n tagja kollektív a m o d e r n társadalmak egyre nagyobb mértékben
m ó d o n vesz részt a fontosabb döntések megho­ szekularizálódtak, a szekularizáció m é r t é k é n e k
zatalában. a megállapítása igen összetett feladat. A szeku­
rituálé (ritual) Formalizált és egy csoport vagy kö­ larizáció utalhat a vallási szervezetekkel való
zösség tagjai körében rendszeresen előforduló vi­ azonosulás szintjére (például a t e m p l o m b a járók
selkedésmódok. A rituálékat elsősorban vallással arányára), a vallási szervezetek társadalmi és gaz­
kapcsolatos tevékenységek részeként gyakorol­ dasági befolyására, valamint arra, hogy az embe­
ják, de a rituális cselekvések köre e n n é l jóval szé­ r e k n e k m e n n y i r e erős a vallásos meggyőződése.
lesebb. A csoportok többségénél megfigyelhető személyes tér (personal space) Fizikai távolság,
valamilyen rituális tevékenység. amelyet egyének egymás között tartanak. S z o ­
rokonság (kinship) Egyének között vérségi kötelék, rosabb kapcsolat esetén lehet bizalmas, formális
házasság vagy örökbefogadás révén kialakuló érintkezésben pedig társasági távolságról, előadó
kapcsolat. A házasság vagy a család meghatáro­ és közönsége között nyilvános távolságról beszél­
zása alapján feltételez rokoni kapcsolatokat, de a hetünk.
rokoni kapcsolatok köre jóval szélesebb ezeknél személyiségstabilizáció (personality stabilization)
az intézményeknél. Míg a modern társadalmak A funkcionalisták szerint a család lényeges sze­
többségében a szűkebb családon túlmutató roko­ repet játszik a felnőtt tagjainak érzelmi támoga­
ni kapcsolat csak kevés társadalmi kötelezettség­ tásában. A felnőtt férfi és nő házassága olyan
gel jár, sok más kultúrában a rokonság a társadal­ rendszer, a m e l y n e k révén a felnőtt személyiség
mi élet számos területén alapvető fontosságú. támogatást nyerhet és megőrizheti egészségét.
romantikus szerelem (romantic love) A szenvedé­ szent (sacred) Valami, a m i félelmet és tiszteletet éb­
lyes szerelemtől eltérően a romantikus szerelem reszt egy adott vallásos e s z m e k ö r h í v e i n e k a kö­
ideája a 1 8 . században alakult ki, és azt hangsú­ rében.
lyozza, hogy a házasság inkább romantikus von­ szenzomotoros vagy érzékszervi-mozgásos s z a k a s z
zódáson, mintsem gazdasági megfontolásokon (sensorimotor stage) Piaget elméletében a kognitív
alapul. R é s z b e n e l ő z m é n y e a tiszta viszonynak, fejlődésnek az a szakasza, amelyben a gyermek
de részben el is tér tőle. nagyrészt észleléssel, tárgyak megérintésével fe­
rugalmas termelés (flexible production) Tömeges dezi fel környezetét.
piacokra szánt, számítógépes tervezéssel testre szervezet (organization) Emberek olyan nagyobb
szabott termékek előállítása. csoportja, a m e l y e n belül meghatározott uralmi
s á m á n (shaman) Olyan egyén, akinek különleges, viszonyok érvényesülnek. Az ipari társadalmak­
mágikus hatalmat tulajdonítanak, varázsló vagy ban a szervezeteknek számos típusa létezik, ame­
boszorkánydoktor. lyek befolyásolják társadalmi életünk legtöbb
standard deviáció (standard deviation) lásd szórás területét. N o h a n e m m i n d e n szervezet bürok­
státus (status) lásd rend ratikus a szó formális értelmében, szoros össze­
státuskészlet (status set) Az egyén társadalmi státu­ függés figyelhető meg a szervezetek fejlődése ós a
sainak összessége. bürokratizálódás között.
stigma (stigma) B á r m e l y elítélőnek tartott fizikai szerzett státus (achieved status) Társadalmi státus,
vagy társadalmi jellemző. amelyre az egyén n e m a biológiai tényezőkből fa­
strukturálódás (structuration) Az a kétirányú fo­ kadó tulajdonságai, h a n e m törekvései révén tett
lyamat, a m e l y n e k során egyéni cselekvéseinkkel szert.
formáljuk társadalmi világunkat, illetve a társa­ szexturizmus (sex tourism) Ezzel a kifejezéssel je­
dalom formál minket. lölik az olyan külföldi utazásokat, amelyek célja
792 ALAPFOGALMAK

a prostitúció. A távol-keleti országokba például nak. A család, a kortárscsoport, az iskola, a média


férfiakból álló csoportok érkeznek külföldről, és a m u n k a h e l y m i n d a kulturális tanulás szín­
mert itt olcsón szexuális kapcsolatba kerülhetnek terei lehetnek.
nőkkel és kisgyerekekkel. s z o c i o l ó g i a (sociology) E m b e r i csoportokat és tár­
s z e x u á l i s o r i e n t á c i ó (sexual orientation) Az embe­ sadalmakat vizsgáló tudomány, a m e l y különös
rek szexuális vagy érzelmi vonzódásának iránya. hangsúlyt fektet az iparosodott világ vizsgálatára.
s z e x u a l i t á s (sexuality) Altalános kifejezés, amely az A szociológia a t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k családjá­
emberek szexuális jellemzőire és szexuális visel­ ba tartozik, a m e l y magában foglalja az antropoló­
kedésére utal. giát, a közgazdaságtant, a politikatudományt és
s z i m b o l i k u s i n t e r a k c i o n i z m u s (symbolic interac- a társadalomföldrajzot is. A k ü l ö n b ö z ő társada­
tionism) A szociológiában George Herbert M e a d l o m t u d o m á n y o k a t elválasztó határok n e m egyér­
által kidolgozott elméleti irányzat, amely nagy telműek, bizonyos átfedések figyelhetők meg az
hangsúlyt helyez a szimbólumokra és a nyelvre érdeklődési területet, a kialakított fogalmakat és
mint az emberi interakció alapelemeire. a választott módszereket illetően.
s z i m b ó l u m (symbol) Olyan dolog, amely valami más s z o c i o l ó g i a i k é p z e l ő e r ő (sociological imagination)
helyett szerepel, vagy valami mást képvisel - pél­ Képzeletgazdag gondolkodásmód használata szo­
dául a zászló, amely a nemzetet jelképezi. ciológiai p r o b l é m á k felvetésében és megválaszo­
s z i m u l a k r u m o k (simulacra) J e a n Baudrillard fran­ lásában. A szociológiai k é p z e l ő e r ő feltételezi,
cia szerző hiperrealitásának világában a szimu­ hogy az egyén „el tud vonatkoztatni" mindennapi
lakrumok olyan e l e m e k másolatai, a m e l y e k n e k életünk megszokott rutincselekvéseitől.
n i n c s eredetije. Például a „Tudor-utánzatú" ház szolgáltató osztály (service class) J o h n H. Gold-
egy csöppet s e m hasonlít az eredeti Tudor stílusú thorpe által bevezetett fogalom azok leírására,
épületekre. akiknek az állása/m unkája inkább egy szolgál­
szóbeli t ö r t é n e l e m (oral history) E m b e r e k kikérde­ tatási megállapodáson (code of service) vagy
zése olyan eseményekről, a m e l y e k n e k életük so­ magyar terminológiával határozott idejű szerző­
rán tanúi voltak vagy megéltek. désen, m i n t s e m határozatlan idejű munkaszer­
s z o c i á l g e r o n t o l ó g i a (social gerontology) Az örege­ ződésen (labour contract) alapul. A szolgáltató
dési folyamat és az idősebbek vizsgálata. osztály tagjai Goldthorpe szerint a diplomások, a
s z o c i á l i s é l e t k o r (social age) Azok a normák, érté­ m e n e d z s e r e k és a vezető tisztviselők, tehát nem
kek és szerepek, amelyeket az adott kultúrában azok az alkalmazottak, akik a szolgáltató szektor­
egy meghatározott, években m é r h e t ő életkorhoz b a n dolgoznak.
rendelnek. szórás, s t a n d a r d d e v i á c i ó (standard deviation) Mé­
s z o c i a l i s t a f e m i n i z m u s (socialist feminism) F e m i ­ rőszám az adatok egy csoportjának szóródására.
nista irányzat, miszerint a nőket a patriarchális s z ó r ó d á s (degree of dispersal) Egy s z á m h a l m a z tar­
kapitalista társadalmakban másodosztályú ál­ t o m á n y a vagy eloszlása.
lampolgárokként kezelik. Ezért m i n d a termelé­ s z t e r e o t í p i a (stereotype) Egy embercsoport megrög­
si eszközök tulajdonviszonyait, m i n d a n ő k tár­ zött, n e h e z e n változtatható j e l l e m z é s e .
sadalmi helyzetét át kell alakítani, h i s z e n a nők sztrájk (strike) Időszakos m u n k a b e s z ü n t e t é s az al­
elnyomása a kapitalizmus egész gazdasági rend­ kalmazottak részéről, s é r e l m e k kifejezése vagy
szerébe beágyazódik. A szocialista feministák bí­ követelések kikényszerítése céljából.
rálják, hogy egyes szocialisták a társadalmi osztá­ s z u b k u l t ú r a (subculture) A népesség bármely szeg­
lyokat n e m e k r e érzéketlen m ó d o n értelmezik. m e n s e , amely kulturális mintája révén megkü­
s z o c i a l i z á c i ó (socialization) Azok a társadalmi fo­ l ö n b ö z t e t h e t ő a szélesebb társadalomtól.
lyamatok, amelyek révén a gyermekben tudato­ szuburbanizáció (suburbanization) A belvároson
sulnak a társadalmi n o r m á k és értékek, illetve kívüli területek, kertvárosok kialakulása.
amelyek e r e d m é n y e k é p p kialakul sajátos énképe. s z u v e r e n i t á s (sovereignity) Egy m o n a r c h a , vezető
B á r a szocializáció folyamatai különösen a cse­ vagy kormányzat jogosultsága a legfelsőbb hata­
c s e m ő - és gyermekkorban jelentősek, bizonyos lomra egy p o n t o s a n körülhatárolt terület felett.
mértékig végigkövethetők az emberi élet egészén. születéskor v á r h a t ó é l e t k o r (life expectancy) A szü­
S e n k i sem maradhat k ö z ö m b ö s a környezetében letéskor várható átlagos életkori kilátás. Ez a mu­
élők reakcióival szemben, amelyek befolyásolják tató az újszülöttek várható életéveinek számát fe­
és módosítják viselkedésünket az életciklus min­ jezi ki, feltételezve, hogy a születésük idején fenn­
den szakaszában. álló mortalitási arányok azonosak maradnak élete
s z o c i a l i z á c i ó s közegek (agencies of socialization) során, tekintet nélkül a n e m i hovatartozásra.
Olyan csoportok vagy társadalmi kontextusok, talaj l e r o m l á s a (soil degradation) Az a folyamat,
amelyekben a szocializációs folyamatok zajla­ m e l y n e k során a talaj m i n ő s é g e romlik, és termé-
ALAPFOGALMAK

szettől adott értékes e l e m e i a túlzott kihasználás, társadalmi mobilitás (social mobility) Egyének
szárazság vagy n e m megfelelő trágyázás követ­ vagy csoportok k ü l ö n b ö z ő társadalmi-gazdasági
keztében kifogynak, pozíciók közti mozgása. A vertikális mobilitás
tálibok (Taliban) Afganisztáni iszlám fundamen­ egy rétegződési rendszer hierarchiájában való
talista m i l í c i a . 1 9 9 6 - b a n a tálibok kerültek ha­ fel- vagy lefelé történő elmozdulásra vonatkozik.
talomra Afganisztánban és iszlám kormányzatot A laterális mobilitás az egyének vagy csoportok
állítottak fel, a m e l y szigorú vallási törvényeket egyik régióból a másikba való fizikai elköltözését
léptetett hatályba a lakosság viselkedésének sza­ jelenti. Amikor a szociológusok a vertikális
bályozására. A tálibok uralmát - miután kapcso­ mobilitást elemzik, különbséget tesznek aközött,
latba hozták őket a New York-i és washingtoni hogy m e n n y i r e m o b i l az egyén a saját életpályáján,
c é l p o n t o k ellen 2 0 0 1 s z e p t e m b e r é b e n végrehaj­ az indulástól számítva, illetve hogy az általa elért
tott támadásokért felelős csoportokkal - az ameri­ helyzet m e n n y i r e különbözik a szülei által elfog­
kaiak vezette n e m z e t k ö z i koalíció 2 0 0 1 - b e n meg­ lalt pozíciótól.
buktatta. társadalmi mozgalom (social movement) Emberek
t á r s a d a l m i csoport (social group) Egymással rend­ olyan nagyobb csoportosulása, a m e l y n e k cél­
szeres interakcióban álló egyének összessége. A ja a társadalmi változás valamely folyamatának
csoportok a legszűkebb társulásoktól a nagymé­ végigvitele vagy megakadályozása. Általában
retű szervezetekig vagy társadalmakig terjedhet­ konfliktusok j e l l e m z i k a társadalmi mozgalmak
nek. Méretétől függetlenül a csoport meghatározó kapcsolatát a szervezetekkel, a m e l y e k céljait és
jellegzetessége, hogy tagjai közös identitástudat­ szemléletét gyakran elutasítják. Ugyanakkor a
tal rendelkeznek. E l e t ü n k nagy része csoportkap­ hatalomért eredményesen küzdő mozgalmak
csolatokban zajlik, és a m o d e r n társadalmakban - a m i n t i n t é z m é n y e s ü l n e k - szervezetekké ala­
az e m b e r e k többsége több eltérő típusú csoport­ kulhatnak.
hoz tartozik. t á r s a d a l m i n e m (gender) A férfiak és a n ő k eseté­
t á r s a d a l m i én (social self) George Herbert M e a d el­ b e n m e g f e l e l ő n e k tartott v i s e l k e d é s s e l kapcsola­
mélete szerint ez az e m b e r i egyedek öntudatának tos társadalmi elvárások. A n e m fogalma itt n e m
alapja. A társadalmi én az az identitás, a m e l y az a férfiakat és a n ő k e t m e g k ü l ö n b ö z t e t ő fizikai
egyénben a n n a k alapján alakul ki, hogyan viszo­ tulajdonságokra (a biológiai nemre), hanem a
n y u l n a k hozzá mások. A személy akkor ébred ön­ férfiasság és a n ő i e s s é g társadalmilag kialakított
tudatára, amikor tudatosul b e n n e ez a társadalmi j e l l e m z ő i r e (a t á r s a d a l m i n e m r e ) utal. A n e m e k
identitás. közötti v i s z o n y t a n u l m á n y o z á s a - n o h a koráb­
társadalmi interakció (social interaction) Az egyé­ b a n h á t t é r b e szorult - az u t ó b b i é v e k b e n a szo­
nek közötti társadalmi érintkezés bármely formá­ c i o l ó g i a i kutatás egyik legfontosabb területévé
ja. E l e t ü n k nagy része k ü l ö n b ö z ő típusú társa­ vált.
dalmi interakciókból áll. A társadalmi interakció társadalmi pozíció (social position) Társadalmi
keretébe tartoznak formális és informális helyze­ identitás, amellyel az egyén egy adott csoportban
tek egyaránt, a m e l y e k b e n e m b e r e k találkoznak vagy társadalomban rendelkezik. A társadalmi
egymással. F o r m á l i s helyzetben kialakuló társa­ pozíció lehet általános jellegű (ilyenek például a
dalmi interakció zajlik például az iskolai osztály­ n e m i szerepekhez k ö t ő d ő pozíciók) vagy konkré­
teremben, informális interakciós helyzet pedig tabb (például a foglalkozási h i e r a r c h i á b a n betöl­
az, amikor két e m b e r összefut az u t c á n vagy egy tött pozíció).
társasági összejövetelen. társadalmi rétegződés (social stratification) A tár­
t á r s a d a l m i kényszer (social constraint) A kifejezés sadalom csoportjai között fennálló strukturált
arra a tényre utal, hogy a csoportok vagy társa­ egyenlőtlenségek a társadalomban, amelyek az
dalmak, a m e l y e k n e k tagjai vagyunk, korlátozzák anyagi vagy a szimbolikus javakhoz való hozzá­
viselkedésünket. D u r k h e i m szerint a társadalmi j u t á s b a n j e l e n n e k meg. N o h a m i n d e n társadalom­
kényszer a társadalmi tények sajátos vonása. b a n van valamiféle rétegződés, c s u p á n az állami­
társadalmi kirekesztés, kirekesztettség (social lag szervezett társadalmak létrejöttével alakultak
exclusion) Többszörös depriváció eredménye, ki széles körű vagyoni és hatalmi különbségek.
a m e l y meggátolja, hogy egyének vagy csoportok A m o d e r n társadalmakban a rétegződés legfonto­
teljes mértékben részt vegyenek társadalmuk gaz­ sabb formája az oszíáTytagozódás.
dasági, szociális és politikai életében. t á r s a d a l m i struktúra (social structure) Az egyének
társadalmi konstrukcionizmus (social construc­ vagy csoportok közötti interakció mintái. A tár­
tionism) Az az elmélet, a m e l y szerint a társadalmi sadalmi élet n e m véletlenek sorozata, tevékeny­
valóság az egyének és csoportok interakciójának ségeink többsége strukturált: szabályos rendbe
eredménye. szerveződnek és ismétlődnek. B á r az összehason-
794 ALAPFOGALMAK

lítás félrevezető lehet, a társadalom struktúráját F r e d r i c k W i n s l o w Taylor dolgozott ki. Eszerint a


egy épületet alátámasztó és összetartó gerendák termelékenység óriási m é r t é k b e n növelhető, ha
csoportjaként képzelhetjük el. az ipari feladatokat egyszerű m ű v e l e t e k soroza­
társadalmi szerep (social role) Egy adott társadal­ tára bontják fel, a m e l y e k p o n t o s a n időzíthetők és
mi pozíciót elfoglaló egyéntől elvárt viselkedés. optimálisan koordinálhatok.
A társadalmi szerep gondolata eredetileg a szín­ technológia (technology) A tudás alkalmazása az
ház világából származik, és a színészek által ala­ anyagi világban zajló t e r m e l é s b e n . A technoló­
kított szerepekre utal egy színpadi előadásban. gia együtt jár az e m b e r és a természet interakció­
Az egyének tevékenységeik eltérő kontextusaitól jában használt anyagi eszközök (például gépek)
függően minden társadalomban több különböző létrehozásával.
társadalmi szerepet játszanak el. t e i z m u s (theism) I s t e n b e n vagy i s t e n e k b e n való hit.
társadalmi tények (social facts) Emilé Durkheim t é n y k é r d é s e k (factual questions) T é n y e k k e l (és nem
szerint a társadalmi élet azon aspektusai, ame­ elméleti vagy morális problémákkal) kapcsolatos
lyek formálják az egyén cselekedeteit. D u r k h e i m kérdések.
úgy vélte, hogy a társadalmi tények tudományo­ t e r e p m u n k a (ethnography) E m b e r e k közvetlen vizs­
san vizsgálhatók. gálata a részt vevő megfigyelés vagy interjú mód­
t á r s a d a l m i tőke (social capital) Azok a társadalmi szerével.
ismeretségek és összeköttetések, amelyek segítik termékenység (fertility) A t e r m é k e n y korban lévő
az embereket céljaik e l é r é s é b e n és befolyásuk ki­ nőktől élve született gyermekek átlagos száma
terjesztésében. valamely társadalomban.
társadalmi változás (social change) Egy társadal­ t e r m e l é s i e s z k ö z ö k (means of production) Az anya­
mi csoport vagy társadalom alapstruktúráinak gi javak termelésére szolgáló eszközök egy társa­
megváltozása. A társadalmi változás a társadalmi dalomban, a m e l y kategóriába n e m c s u p á n a tech­
élet állandóan zajló folyamata, a m e l y a z o n b a n nológia, h a n e m a termelők közötti társadalmi vi­
a m o d e r n korban k ü l ö n ö s e n felgyorsult. A m o ­ szonyok is beletartoznak.
dern szociológia kezdetei azokkal a kísérletekkel természet társadalmasítása (socialization of nature)
kapcsolhatók össze, a m e l y e k során a tradicioná­ Az a folyamat, a m e l y n e k során „természetesnek"
lis világ drámai átalakulásának megértésére és a tekintett jelenségeket (például a reprodukciót)
társadalmi rend új formáinak elősegítésére töre­ igyekszünk kontrollálni.
kedtek. t e s t s z o c i o l ó g i a (sociology of the body) A szociológia
t á r s a d a l o m (society) A társadalom az egyik legfon­ egyik ága, a m e l y azt vizsgálja, hogyan alakítják
tosabb fogalom a szociológiában. A társadalom a társadalmi h a t á s o k az e m b e r i testet. Az egész­
strukturált társas kapcsolatok rendszere, ame­ séget és a betegséget például társadalmi és kultu­
lyek a közös kultúra révén összeköti a b e n n e élő­ rális h a t á s o k határozzák meg.
ket. Egyes társadalmak, m i n t például a vadászó t h a t c h e r i z m u s (thatcherísm) A korábbi brit minisz­
és gyűjtögető közösségek, nagyon kicsik, csak né­ terelnöknek, Margaret T h a t c h e r n e k tulajdonított
h á n y tucatnyi emberből állnak. M á s társadalmak doktrínák összessége, amelyek hangsúlyozzák a
rendkívül nagyok, népességük sok millióra tehe­ gazdasági vállalkozás jelentőségét, ezzel párhu­
tő - a m o d e r n kínai társadalomban például az z a m o s a n számos állami feladatot megszüntetnek,
össznépesség meghaladja az 1 milliárd főt. m i k ö z b e n fenntartják az erős n e m z e t i kormány­
t á r s a l g á s (talk) Beszélgetések vagy szóbeli érint­ zat központi szerepét.
kezések folytatása a m i n d e n n a p i társas életben. tiszta viszony (pure relationship) A felek szexuális
A szociológusok (főként az etnometodológusok) és érzelmi egyenlőségére é p ü l ő kapcsolat.
egyre inkább a vizsgálat tárgyának tekintik. toló-húzó t é n y e z ő k (push and pull factors) A glo­
társalgáselemzés (conversation analysis) Beszélge­ bális migrációval foglalkozó korai vizsgálatokban
tések empirikus vizsgálata az etnometodológiá- ezek a tényezők olyan b e l s ő és k ü l s ő erők voltak,
b a n használatos t e c h n i k á k segítségével. A termé­ amelyekről úgy vélték, hogy befolyásolják a mig­
szetesen előforduló beszélgetéseket vizsgálva fel­ rációs mintákat. A „toló t é n y e z ő k " a származási
tárja a társalgásszerveződés elveit és a társalgás ország dinamikájára [munkanélküliség, háború,
szerepét a társadalmi rend m e g t e r e m t é s é b e n és éhínség, politikai üldöztetés), a „húzó tényezők"
reprodukciójában. pedig a célország jellemzőire (élénk munkaerő­
távközlés (telekommunications) Információk, han­ piac, a l a c s o n y a b b népsűrűség, magas életszínvo­
gok vagy képek továbbítása távolabbi helyre tech­ nal) utalnak.
nológiai eszközök segítségével. torzulás (bias) Általában valamilyen preferencia
taylorizmus (taylorism) „Tudományos üzemve­ vagy részrehajlás, amelyik gátolja az elfogulatlan
zetésként" is ismert gondolatrendszer, amelyet ítélet kialakítását. A statisztikai mintavétel vagy
ALAPFOGALMAK 795

tesztelés során keletkező hiba, amelyet az okoz, ben Nagy-Britanniában vált jelentőssé, és a de­
hogy rendre bizonyos eredményeket fogadnak el vianciát tudatosan választottnak, gyakran politi­
m á s eredményekkel s z e m b e n . kai jellegűnek tekintette. Az „új k r i m i n o l ó g u s o k "
totemizmus (totemism) Vallási hitrendszer, amely szerint a bűnözést és a devianciát c s a k a hatalom
isteni képességekkel ruház fel valamilyen állatot és a társadalmi egyenlőtlenség k o n t e x t u s á b a n le­
vagy növényt. het megérteni.
tőkések (capitalists) Társaságok, földek vagy érték­ új migráció (new migration) Az európai migrációs
papírok, részvények birtokosai, akik vagyonukat m i n t á k 1 9 8 9 után bekövetkezett változásaira uta­
gazdasági haszonszerzésre használják. ló kifejezés. Az „új migrációra" egyaránt hatott a
tömeges testre szabás (mass customization) Bizo­ hidegháború befejeződése, a berlini fal lebontása,
nyos fogyasztók számára tervezett termékek új a korábbi Jugoszláviában kialakult tartós etnikai
technológiák /elhasználásával történő nagytöme­ konfliktusok és az európai integráció folyamata,
gű előállítása. megváltoztatva a hagyományos „származási or­
tömegkommunikációs eszközök (mass media) Szé­ szágok" és „célországok" közötti dinamikát.
lesebb közönség elérését lehetővé tevő eszközök Új M u n k á s p á r t (New Labor) A brit M u n k á s p á r t ve­
a médiában, például a hírlapok, képeslapok, a rá­ zetését átvevő Tony Blair által bevezetett refor­
dió vagy a televízió. mok, amelyekkel igyekezett új irányba fordítani a
tömegtermelés (mass production) Aruk nagy meny- pártot, főként hivatalba kerülésekor, amikor kam­
nyiségben történő előállítása gépi erővel. Az ipari pányt folytatott az alapszabályzat 4. c i k k é n e k el­
forradalom egyik eredménye. törléséért, a m e l y a pártot az iparpolitikában a nagy
transznacionális t á r s a s á g o k vagy vállalatok (trans­ mértékű állami tulajdon fenntartására kötelezte.
national corporations) Két vagy több országban új rasszizmus (new racism) Olyan, kulturális rasz-
részvénytársasági formában m ű k ö d ő üzleti vál­ s z i z m u s n a k is nevezett rasszista nézetrendszer,
lalkozások. B á r van egyértelmű n e m z e t i bázisuk, a m e l y n e m biológiai, h a n e m kulturális vagy val­
a globális p i a c o k felé, globális nyereségszerzésre lási különbségekre épül.
törekszenek. új társadalmi mozgalmak (new social movements)
tudásgazdaság (knowledge economy) Olyan társa­ Olyan társadalmi mozgalmak csoportja, amelyek
dalom, a m e l y már n e m elsősorban az anyagi ja­ az 1960-as évek óta alakultak ki a nyugati társa­
vak termelésére, h a n e m a tudás előállítására épül. dalmakban, válaszul az e m b e r i c i v i l i z á c i ó b a n je­
Kialakulását összefüggésbe hozzák az új techno­ lentkező kockázatokra. Az ide tartozó m o z g a l m a k
lógiákban jártas, életük számítógéppel, szórako­ - például a feminizmus, a környezetvédelem, az
zással és távközléssel kapcsolatos területein az új atomenergia, genetikailag módosított organizmu­
vívmányokat alkalmazó fogyasztók széles bázisá­ sok és a globalizációt ellenzők - a b b a n különböz­
nak kialakulásával. nek a korábbi társadalmi mozgalmaktól, hogy
tudomány (science) A fizikai világ szisztematikus egyetlen kiemelt kérdéssel foglalkoznak, n e m ha­
vizsgálata. A t u d o m á n y (és így a szociológia m i n t szonszerzés őket, és támogatói bázisuk n e m kötő­
t u d o m á n y o s kísérlet) magában foglalja empirikus dik egy osztályhoz.
adatok szigorú rendszerezését, ezzel párhuzamo­ új vallási mozgalmak (new religious movements)
san elméleti megközelítések és teóriák megalkotá­ A vallási és spirituális csoportok, kultuszok és
sát, amelyek a szóban forgó adatokat érthetőbbé szekták széles köre, a m e l y e k a „ m a i n s t r e a m " val­
teszik vagy magyarázzák. A t u d o m á n y o s tevé­ lások mellett alakultak ki. E b b e a körbe tartoz­
kenység egyesíti merész új gondolkodásmódok nak a New Age mozgalmon belüli spirituális és
létrehozását és a hipotézisek, feltevések körül­ önsegítő csoportok éppúgy, m i n t a zárt szekták,
tekintő tesztelését. Az egyik legfőbb jellemző, például a Krisna-hívők.
a m e l y a tudományt segít megkülönböztetni más­ újonnan iparosodó országok (newly industrializing
fajta eszmerendszerektől (például a vallásétól), countries, NIC) A h a r m a d i k világ azon gazdasá­
az a feltevés, hogy a tudományos közösség tagjai gai, amelyek az e l m ú l t két-három évtizedben
minden t u d o m á n y o s elképzelést bírálhatnak és erős ipart kezdtek kiépíteni, például Brazília és
helyesbíthetnek. Szingapúr.
udvarias figyelmetlenség (civil inattention) Az a fo­ underclass 7ásd marginális osztály
lyamat, a m e l y n e k során az azonos fizikai környe­ urbanizáció (urbanization) A nagy- és kisvárosok
zetben interakcióban lévő személyek n e m fenye­ kialakulása, fejlődése.
getően, de n e m is túl barátságosan érzékeltetik urbanizmus (urbanism) Louis Wirth által használt
egymással, hogy tudnak a m á s i k jelenlétéről. kifejezés a városi társadalmi élet olyan jellegze­
új kriminológia (new criminology) A kriminológiai tességeinek leírására, m i n t például a személyte­
gondolkodás egyik ága, a m e l y az 1970-es évek­ lenség.
6 ALAPFOGALMAK

üvegházhatás (greenhouse effect) Üvegházhatást v á r o s ö k o l ó g i a (urban ecology) A városi élet tanul­


létrehozó gázok felhalmozódása a F ö l d légköré­ m á n y o z á s á n a k egyik irányzata, a m e l y a növé­
ben. B á r a „természetes" üvegházhatás hozzájá­ nyek és organizmusok fizikai k ö r n y e z e t h e z való
rul az e m b e r számára kedvező földi hőmérsék­ alkalmazkodásának analógiájára épít. Az ökoló­
let szinten tartásához, az üvegházgázok magas giai elmélet képviselői szerint a városokon belüli
koncentrációjának az e m b e r i tevékenység miatti különféle negyedek ós területek azon természetes
kialakulása összefüggésbe h o z h a t ó a globális fel­ alkalmazkodási folyamatoknak az eredménye­
melegedéssel. ként j ö n n e k létre, amelyeket a városi csoportok
vadászó-gyűjtögető t á r s a d a l m a k (hunting and gat­ anyagi erőforrásokért való versengése okoz.
hering societies) Olyan társadalmak, amelyek va­ véletlen mintavétel (random sampling) Mintavételi
dászatból, halászatból és e h e t ő n ö v é n y e k gyűjtö­ módszer: a m i n t a e l e m e i t úgy választják ki, hogy
getéséből tartják fenn magukat. a populáció m i n d e n tagja ugyanolyan valószínű­
v á l l a l a t i b ű n ö z é s (corporate crime) Nagyobb gazda­ séggel kerülhessen b e l e .
sági társaságok társadalomban elkövetett vétsé­ vérfertőzés (incest) Közeli rokonok közötti szexuá­
gei. Példái a környezetszennyezés, a megtévesztő lis kapcsolat.
reklám, valamint az egészségügyi és biztonsági vertikális mobilitás (vertical mobility) Fel- vagy
szabályok megsértése. lefelé irányuló pozícióváltozás a társadalmi
vállalati kultúra (corporate culture) A menedzs­ rétegződés hierarchikus rendszerében.
m e n t e l m é l e t egyik ága, a m e l y a termelékenységet viktimizációs vizsgálatok (victimization studies)
és a versenyképességet egy sajátos, a cég m i n d e n F e l m é r é s e k , a m e l y e k célja, hogy egy adott idő­
tagját b e v o n ó szervezeti kultúra létrehozásával szakban a népesség mekkora része esett valami­
igyekszik növelni. Feltételezése szerint a dina­ lyen b ű n c s e l e k m é n y áldozatául. Ezekkel a fel­
mikus vállalati kultúra (vállalati rendezvények, mérésekkel igyekeznek ellensúlyozni a latens
rituálék és hagyományok) segíti a munkavállalói b ű n c s e l e k m é n y e k „sötét számát" azáltal, hogy
lojalitás és a csoportszolidaritás erősödését. közvetlenül azt vizsgálják, hogyan tapasztalják
v a l l á s (religion) Egy közösség tagjainak hitrendsze­ meg az e m b e r e k a bűnözést.
re, beleértve a félelmet és csodálatot keltő szim- világ felé forduló mozgalmak (world-affirming
bólumok használatát, illetve a közösség tagjai ál­ movements) O l y a n vallási mozgalom, a m e l y ké­
tal elvégzett rituálékat. A vallás n e m feltételezi pességeik kibontakoztatásával igyekszik követőit
szükségszerűen a természetfeletti l é n y e k b e n való felkészíteni, hogy m i n é l j o b b a n boldoguljanak a
hitet. B á r a vallást és a mágiát elválasztó határ­ külvilágban.
vonalakat n e h é z meghúzni, széles körben osztják világrendszer-elmélet (world-systems theory) Im­
azt a véleményt, hogy a mágia n e m a közösségi mánuel Wallerstein által kidolgozott elmélet,
rituálé központi eleme, h a n e m elsősorban egyé­ a m e l y az országok között a kapitalista világgaz­
nek tevékenysége. daság terjeszkedése alapján létrejövő kölcsönös
vallási közgazdaságtan (religious economy) A val­ kapcsolatokat hangsúlyozza. Az így felfogott vi­
lásszociológia egyik elméleti rendszere, miszerint lággazdaság az úgynevezett központi, félperiferiá-
a vallások a követőikért egymással versengő szer­ lis és perifériális országokból tevődik össze.
vezetekként foghatók fel. világtagadó mozgalmak (world-rejecting move­
változó (variable) Egy d i m e n z i ó (például a jöve­ ments) Olyan vallási mozgalom, a m e l y kirekesz­
delem vagy a testmagasság), a m e l y m e n t é n egy tő jellegű, e r ő s e n bírálja a külvilágot és tagjaival
tárgy, személy, illetve csoport más változókhoz s z e m b e n is szigorú k ö v e t e l m é n y e k e t támaszt.
hasonlítva, vagy időbeli változásai szerint beso­ világtól elforduló mozgalmak (world-accommoda­
rolható. ting movements) Olyan vallási mozgalom, amely
városi t e r e k ú j r a h a s z n o s í t á s a (urban recycling) Az a vallásos lelki élet és szellemi tisztaság fontossá­
a folyamat, a m e l y n e k során lepusztult városré­ gát hangsúlyozza a világi hívságokkal szemben.
szeket próbálnak felújítani úgy, hogy a régi épüle­ visszaesés (recidivism) K o r á b b a n már bűncselek­
teket rendbe hozzák és újakat is ezen a területen m é n y miatt elítélt egyén ismételt bűnelkövetése.
építenek, ahelyett hogy új telkeket j e l ö l n é n e k ki. zéró tolerancia politikája (zero tolerance policing)
városmegújítás (urban renewal) Pusztuló városré­ A b ű n m e g e l ő z é s b e n és a b ű n ö z é s megfékezésé­
szek megújítása a telkek és meglévő épületek új­ b e n alkalmazott szemlélet, a m e l y hangsúlyozza,
rahasznosításával, a városi környezet javításával, hogy a súlyosabb b ű n c s e l e k m é n y e k száma főként
a helyi területek jobb kezelésével és az ott lakók a folyamatos rendfenntartás eszközével csökkent­
részvételével, a m e l y n e k során a közpénzekből hető. A betört ablak elméletét megalapozó elveket
helyreállítják a területet és ezzel magánbefekte­ tükrözi annyiban, hogy a k i s e b b kihágásokat és
téseket is vonzanak. rendbontásokat veszi célba.
Mutató

Abbott, David 2 4 7 általános másik 1 4 2 , 1 6 7 , 7 7 5


Abeles, R. R 153 alternatív gyógyítás 2 0 7 , 2 0 8 , 2 1 3
Abel-Smith, B . 2 7 2 Alwaleed herceg 3 0 3
abortusz 3 4 4 , 4 2 7 , 4 3 7 , 4 4 3 , 6 7 0 Alzheimer-kór 1 5 5
Abramovics, R o m a n 2 4 9 , 2 5 0 , 3 0 2 , 3 0 3 Amerikai Egyesült Á l l a m o k lásd U S A
abszolút szegénység 2 7 1 , 2 8 8 , 2 9 8 , 7 7 5 amerikai őslakók 4 6
Abu Nidal csoport 6 8 3 A m n e s t y International 6 3 , 5 0 3 , 6 5 9 , 6 6 6
Abu Szajjaf csoport 6 8 4 Amsden, A. H. 3 1 3 , 3 2 3
A c h e s o n , Donald 2 2 1 Anderson, Elijah 1 2 3 , 1 2 4 , 7 0 7 , 7 5 1
ADHD 2 1 2 Anderson, E S. 4 6 9 , 7 5 1
Adorno, T h e o d o r e 4 6 0 Anderson, S . 5 0 4 , 5 0 6 , 7 5 1
Aetherius Társaság 4 2 5 Anglia lásd Nagy-Britannia
Afganisztán anglikán egyház 4 2 3 , 4 2 7 , 4 3 3 , 4 3 4 , 7 0 3
al-Kaida 6 7 9 , 6 8 3 , 6 8 4 Angola 3 1 9 , 7 4 5
Egyesült Államok - b a n 6 5 7 , 6 7 9 , 6 8 3 , 6 8 4 animizmus 4 2 0
éhínség 3 1 0 A n n a n , Kofi 6 6 6
iszlám fundamentalizmus 4 4 0 , 4 4 2 a n ó m i a 3 1 , 32, 5 7 3 , 6 1 5 , 6 1 6 , 6 2 1 , 6 4 7 , 7 7 5
n ő i jogok 1 7 6 anorexia 2 0 4 - 2 0 6 , 2 0 8 , 2 0 9 , 2 1 5
Szovjetunió —ban 6 5 7 antiszociális viselkedés 6 2 8 , 6 3 6
tálibok 4 4 2 , 6 5 7 , 6 5 8 , 6 7 9 , 6 8 3 antropológia 2 0 , 6 5 , 2 0 1 , 3 4 1 , 3 5 7 , 7 9 0 , 7 9 2
agrártársadalmak 4 6 , 4 8 , 4 9 , 70, 2 3 8 , 2 4 2 , 7 7 5 anyamegvonás 8 1 , 3 6 4 , 7 7 5
Ahmadinedzsád, M a h m u d 4 4 2 , 6 5 8 AOL 475, 478, 479, 481, 482
A h m e d , A. S. 4 4 2 apahiány 1 8 6 , 2 0 1 , 7 7 5
AIDS apartheid 5 4 , 2 3 9 , 2 4 0 , 3 3 6 , 3 7 0 , 3 7 4 - 3 7 7 , 3 8 1 ,
életszínvonal 3 0 8 , 3 1 0 , 3 1 8 3 8 3 , 6 7 7 , 775
hatása a szexuális viselkedésre 3 4 9 Apollo C o m m u n i c a t i o n s 5 6 4
melegek 75, 1 9 3 , 3 5 4 Appadurai, A. 66
prostitúció 3 4 8 Appelbaum, R i c h a r d 6 1 , 3 1 6 , 3 2 3 , 5 9 0
stigmatizálása 2 1 6 Apter, Terri 1 8 0
terjedése 3 0 9 , 3 4 8 Arabsát 4 8 3
Akintoye, S. 6 7 6 Arber, S. 1 5 9 , 1 6 0 , 1 6 3
akupunktúra 2 0 7 , 2 1 3 arc 1 1 6 - 1 1 8 , 1 2 2 , 1 2 4 , 1 3 3 , 1 3 6 , 137, 2 2 9
alacsony bizalmi szintű rendszerek 5 7 5 , 6 0 8 , 7 7 5 Arcadia 3 0 2
Albánia 4 0 4 , 4 1 4 arckifejezés-kódoló rendszer (FACS) 1 1 6 , 1 1 7
Albrow, M. 64 Argentína 3 2 3 , 3 2 4 , 3 3 4 , 6 5 6
Aldrich, H. E. 4 8 9 Ariés, P h i l i p p e 1 4 9
al-Dzsazíra televízió 4 8 3 aromaterápia 2 0 7
Algéria 5 0 , 5 1 , 2 5 3 , 2 5 4 , 3 1 9 , 4 0 3 , 4 4 0 , 4 4 2 , 6 8 4 ARPANET 4 5 5 , 4 5 6
Ali i m á m 4 4 1 Asahara, S h o k o 4 2 6
al-Kaida 4 4 2 , 6 7 9 , 6 8 0 , 6 8 3 - 6 8 5 Ashley, S i m o n 7 1 9
alkohol 24 Ashton, D. N. 6 0 6
állam lásd nemzetállamok Ashworth, A n t h o n y 8 6
állam nélküli n e m z e t e k 6 7 5 , 6 7 8 , 6 8 2 , 6 8 3 , 6 8 7 , Askwith, R. 1 5 2
775 asszimiláció 3 8 6 , 4 0 9 , 7 7 5
államközpontú elméletek 3 1 7 , 3 2 3 , 3 2 4 , 3 3 5 , 7 7 5 Atchley, R. C. 1 5 3 , 1 5 4
állampolgárság 6 5 1 , 7 0 5 A u m Sinrikjo csoport 4 2 6 , 6 7 2
állatok 3 4 0 , 3 4 1 , 3 5 0 , 3 5 7 Auschwitz 4 9 5
Allávi, Ijád 6 6 5 Ausztrália 4 5 , 4 8 , 5 0 - 5 2 , 5 4 , 6 9 , 3 0 2 , 3 9 1 , 4 0 5 , 4 0 6 ,
Allen, M i c h a e l 5 0 5 459, 468, 480, 521, 540, 5 4 1 , 656, 679, 730, 742
798 MUTATÓ

szubpolitika 1 0 8
Ausztria 9 0 , 4 0 4 , 4 3 2 , 5 4 1 , 6 0 6 , 6 6 2
The Normal Chaos of Love 198
automatizálás 4 8 8 , 5 8 8 , 5 9 2 , 5 9 3
Becker, Howard 4 2 3 , 6 1 9
autoritárius kormányzat 4 7 3 , 6 5 2 , 6 5 3 , 6 5 9 , 6 7 7
Beck-Gernsheim, E. 197, 198
autoritás 6 5 3 , 6 5 4 , 7 7 5
befektetők 6 1 , 4 4 2 , 4 7 9 , 5 0 2 , 6 6 5 , 6 6 7 , 6 9 5 , 717
puha ~ 6 5 4
Belgium 90, 338, 403, 406, 4 3 0 - 4 3 2 , 5 4 1 , 662, 675
aztékok 4 6 , 4 9
Bell, A. 3 5 1
Babilon 6 9 8 Bell, Charlie 5 0 2 , 5 0 3
Back, L. 3 8 4 Bell, Daniel 6 6 3
Bahrami, H. 5 9 8 Bell-görbe 5 5 7 - 5 6 0
Bahrein 483 bélyegadó 4 5 0
Bailey, J. M. 3 5 1 Bendix, Reinhard 262
Bainbridge, W . S . 4 1 6 , 4 3 6 Benetton 517, 518
Baker, Dean 1 6 4 Benin 319, 656
Bales, E . 1 9 5 , 3 6 3 , 5 2 8 Bentham, Jeremy 499, 5 0 0
Balmer, R. 4 3 8 b e n y o m á s k e l t é s 8, 1 1 3 , 1 2 5 , 1 2 6 , 1 3 7 , 7 7 5
baloldali realizmus 6 2 1 - 6 2 3 bérek
Balswick, J. O. 1 4 9 minimálbér 288, 297, 304, 321, 584, 585
Baltes, R B. 1 5 4 n e m i egyenlőtlenség 1 8 0 , 5 8 4 , 5 8 5
balti államok, politikai változások 6 1 , 6 5 8 Beresford, R 2 2 7
Balzac, Honoré de 4 9 1 Berger, Peter 8 9 , 1 3 2 , 1 3 7 , 2 4 1 , 2 6 0 , 3 1 6 , 4 1 5 , 4 1 6
Bamforth, A. 2 8 7 Berle, Adolf 5 0 4
Banglades 4 8 , 5 8 , 1 6 0 , 1 7 8 , 2 7 8 , 3 0 7 , 3 9 0 , 3 9 4 , 3 9 7 - berlini fal 5 8 , 4 0 3 , 6 5 6 , 7 9 7
400, 604, 650, 727, 740 B e r l u s c o n i , Silvio 3 0 3 , 4 8 2
baptisták 4 3 3 , 4 3 5 , 4 3 7 , 4 4 4 Bernstein, B a s i l 5 4 2 , 5 4 4 , 5 4 6 , 5 4 7 , 5 6 6
Barash, David 3 4 0 Berry, M . 4 6 5 , 4 6 6
Barbie baba 6 1 - 6 3 , 1 4 7 , 5 0 9 , 5 9 0 Bertelsmann 479, 482
Barker, M 3 8 3 Bertelson, D. 3 5 4
Barker, R. 3 6 5 Besara, M o n i c a 4 1 4
barlangrajz 4 5 , 4 1 4 betegszerep 2 1 5 , 2 1 6 , 2 3 2
Barnes, Colin 2 2 6 , 2 2 8 Betjeman, J o h n 7 0 2
Barnet, R i c h a r d 5 0 7 betört ablakok elmélete 6 2 5 , 6 2 6 , 7 9 5
Barret-Ducrocq, F. 3 4 5 bevándorlás 4 3 1 , 4 3 4 , 4 3 6 , 6 0 3 , 6 4 6 , 6 6 3 , 6 9 0 , 700,
Barth, F. 3 8 5 706, 722, 727, 776
Basu, A. 3 7 0 bevándorlók
Baszkföld 5 9 , 6 7 4 , 6 7 5 , 6 8 2 bevándorlás a kontinentális E u r ó p á b a n 4 0 3
batakok 3 5 0 b ü n t e t ő igazságszolgáltatás rendszere 3 9 9
Baudrillard, J e a n 1 0 4 etnikai kisebbségek helyzete a munkaerőpiacon
hiperrealitás 4 6 1 , 783 396-399
média 104, 106, 4 6 1 , 4 8 5 etnikai sokféleség 3 9 3 - 3 9 6
posztmodern 1 0 4 lakáskörülmények 3 9 9
és Thompson 462 Nagy-Britannia bevándorlási politikája az 1960-
B a u m a n , Zygmunt 1 9 9 , 4 9 5 as évek óta 3 9 1 - 3 9 3
B B C 67, 7 1 , 1 7 1 , 3 9 2 , 4 5 2 , 4 6 5 , 4 7 0 - 4 7 2 , 4 7 4 , 4 8 0 , rendőrségi rasszizmus 4 0 2
483, 563 Beveridge-jelentés 2 9 2
Beach, Frank 341 Biafra 6 7 6
Beáll, Jo 7 0 2 Big M a c i n d e x 3 0 6
Beasley, C. 3 6 9 Biggs, M a e 1 2 6
Beauvoir, S i m o n é de 3 6 9 b i n Laden, O s z a m a 4 4 2 , 4 4 8 , 4 4 9 , 6 8 3 , 6 8 4
Beaverbrook, Lord 4 5 0 binukleáris család 1 9 1 , 7 7 6
B e c k , U l r i c h 1 0 5 , 107, 2 4 7 biológia
globális kockázattársadalom 1 0 6 - 1 0 8 , 1 1 0 , 7 4 6 , biológiai egyenlőtlenség 3 6 6
747 biológiai r e d u k c i o n i z m u s 3 6 7
és Habermas 1 0 7 és társadalmi n e m 3 5 7
második modernitás 1 0 6 és szexuális viselkedés 3 4 0
MUTATÓ 799

biológiai n e m 3 5 6 - 3 5 9 , 3 6 1 , 3 7 1 , 7 7 6 , 7 9 3 Brass, D. J. 5 1 6
b i o m e d i c i n á l i s egészségmodell 2 0 7 - 2 1 1 , 2 3 2 , 7 7 6 Braverman, Harry 5 1 4 , 5 7 4 , 5 9 2 - 5 9 4
biotechnológia 327, 494, 743, 744, 746 Brazília
Birmingham 278, 386, 391, 547, 548, 6 2 1 , 646, „erődmentalitás" 6 2 5
720 fejlődő világ 5 0 , 3 2 2 - 3 2 4 , 3 2 7
Birren, J . E . 1 5 4 félperiferiális országok 3 2 3
Birt, J o h n 4 7 1 függetlensége 51
biszexuális 3 4 1 , 3 5 0 , 3 5 4 , 7 7 7 külföldi befektetések 5 0 6
bizalom 109, 135, 171, 198, 380, 4 5 3 , 493, 519, 520, páncélozott társadalom 6 2 5
601, 608 S a o Paulo 7 1 0 , 7 1 1 , 7 1 3 , 7 2 2 6 2 5 - 6 2 7
bizalomvesztés 6 6 1 ú j o n n a n iparosodó országok 5 1 , 7 9 5
Giddens 1 0 9 vadászó-gyűjtögető társadalmak 46
házasságban 1 7 1 vallás 4 3 8
kibertér 1 3 5 Breen, R i c h a r d 2 6 4 , 2 6 5
melegeknél 1 9 3 B r e n n a n , T. 1 4 8
B l a c k Power csoport 6 2 1 Brent Spar 732, 733
Blackburn, R o b i n 1 6 4 , 1 6 8 Brewer, J . 1 9 4
Black-jelentés 2 1 8 - 2 2 0 Brewer, R. M. 3 6 9
Blair, Tony 2 5 7 , 4 7 2 , 5 2 1 , 5 3 3 , 6 6 7 , 6 6 8 , 6 8 6 , 7 3 9 , Brisenden, S i m o n 2 2 5
797 Brit N e m z e t i Párt 4 0 4
Blanden, J o 2 6 4 British Crime Survey 2 8 7 , 4 0 1 , 6 2 7
B l a n k e n h o r n , David 1 8 6 British H o u s e h o l d Panel Survey ( B H P S ) 2 8 1
Blau, Peter 2 6 1 , 2 6 2 , 4 9 2 British S o c i o l o g i c a l Association 8 8
Blauner, Robert 5 9 2 , 5 9 3 britség 6 7 8
Block, E. 5 9 3 Brown, C. 2 0 5
Blondet, C. 3 7 0 Brown, Gordon 2 7 9 , 2 9 1
Blunkett, David 3 9 5 Browne, K e n 2 1 9 , 2 2 2
Bobak, L. 3 1 5 Brownmiller, S u s a n 6 3 4
B o d e n , Deirdre 1 3 6 Brubaker, R. 4 0 3
Bolívia 6 3 9 , 6 5 6 , 6 7 2 B r u c e , Steve 4 3 8
B o n a c i c h , Edna 5 9 0 Brueghel, Pieter 28
Bonney, N. 2 6 1 Brumberg, J o a n J a c o b s 2 0 8
Booth, A . 5 7 6 Brundtland-jelentés 7 2 9 , 7 4 8
Booth, Bill 7 1 9
bruttó hazai t e r m é k (GDP) 6 0 , 6 3 , 1 6 3 , 2 8 9 , 3 0 2 ,
Booth, J o h n Wilkes 4 4 8
305, 312, 313, 316, 320, 504, 595, 710, 776
Borja, Jordi 7 1 7 , 7 2 0
bruttó n e m z e t i j ö v e d e l e m (GNI) 6 0 , 3 0 5 , 3 1 8 - 3 2 0 ,
Born, G. 4 7 1
776
Boswell, J o h n 1 7 0 , 1 7 4
buddhizmus 416, 419, 4 2 2 , 425, 675
B o s z n i a 58, 3 8 8 , 4 1 6 , 4 4 2 , 5 0 1
Bulgária 2 6 2 , 4 3 0 , 4 3 2 , 4 4 1 , 6 5 7 , 6 6 2
Botswana 48, 1 3 1 , 318, 319
Bulger, J a m e s 6 3 5
Bottrill, I. 2 1 9
bulimia 205, 208
Bourdieu, Pierre 1 4 7 , 2 5 6 - 2 5 8 , 3 5 9 , 5 1 8 , 5 2 5 , 5 4 2 , Burchell, B. 6 0 1 , 602
546, 547 Burgess, Ernest 6 9 1 , 6 9 3
Bowlby, J o h n 3 6 4 Burgoon, J . 1 1 8
Boyer, R. 64 Burma 51, 654, 659
börtönök 6 4 2 - 6 4 6 Burns, Tom 4 9 3 , 4 9 4 , 5 1 1
az Egyesült Királyságban 6 4 2 burru 6 6
felügyelet 4 9 7 - 4 9 9 Burtless, Garry 2 9 6
öngyilkosság a —ben 6 4 5 , 6 4 6 B u s h , George H . 2 9 7 , 4 4 3 , 4 6 1
az USA-ban 6 4 3 Bush, George W . 2 9 7 , 4 3 7 , 4 3 8 , 4 4 3 , 4 7 2 , 5 2 0 , 6 2 3 ,
visszaesés 6 4 4 , 7 9 6 664, 669, 679, 742
Bradford 4 3 4 , 7 0 4 , 7 0 5 busmanok 48, 131
Brannen, Julia 191 Butler, Judith 1 0 1 , 1 1 1 , 3 5 6 , 3 5 9
Branson, R i c h a r d 2 5 0 , 3 0 2 , 3 0 4 Butler, Lord 4 7 2
Braschi, R o m u l o A n t o n i o 4 2 7 Butler, T. 2 5 1
800 MUTATÓ

bűnbakképzés 3 8 1 , 776 bürokrácia 4 6 0 , 522, 776


bűnözés bürokratikus ritualizmus 4 9 3
baloldali realizmus 6 2 1 , 6 2 2 bürokratikus szervezetek 4 9 0
betört ablakok elmélete 6 2 5 - 6 2 7 demokrácia 494, 4 9 6
British Crime Survey 2 8 7 , 4 0 1 , 6 2 7 erkölcsi megítélése 4 9 5
börtönök 6 4 2 - 6 4 4 és a jóléti á l l a m 2 9 3
célpontvédelem 6 2 4 és a középosztály 2 5 1
címkézéselmélet 618 formális kapcsolatok 4 9 2 , 7 8 0
Cloward 6 1 7 , 6 1 8 , 6 2 2 holokauszt 4 9 5
Cohen 616, 617 informális kapcsolatok 4 9 2 , 7 8 2
deviancia 6 1 3 , 6 1 4 , 6 1 7 , 6 1 8 m ű k ö d é s i zavarai 4 9 3
deviancia felerősödése 6 2 0 oligarchia vastörvénye 4 9 6 , 7 8 8
deviancia szociológiája 6 1 4 változásai 5 1 1 - 5 1 8
deviáns szubkultúrák 6 1 4 Weber 3 5 , 1 0 2 , 1 0 8 , 4 9 0 - 4 9 4 , 5 0 9 , 5 1 1
Durkheim 615, 616 bürománia 491
Egyesült Királyságban 6 2 7 , 6 2 8 Bytheway, B i l i 1 6 5
elsődleges deviancia 6 1 9
fehérgalléros b ű n ö z é s 6 3 6 , 6 3 7 Cahill, S p e n c e r 1 2 5 , 1 2 8
Foucault 498, 4 9 9 Calment, J e a n n e 1 5 4
funkcionalista e l m é l e t e k 6 1 5 , 6 1 6 Campbell, Alistair 4 7 2
helyreállító igazságszolgáltatás 6 4 4 , 6 8 2 Camrose, Lord 4 5 0
h o m o s z e x u á l i s o k ellen elkövetett b ű n c s e l e k m é ­ Cantalupo, J i m 5 0 2 , 5 0 3
nyek 6 3 4 Cantle, Ted 7 0 5
ifjúság 6 3 5 , 6 3 6 Capps, W. H. 4 4 3
interakcionista elméletek 6 1 8 Cardoso, E n r i q u e F e r n a n d o 3 2 2
jobboldali realizmus 6 2 3 Carlen, P. 6 3 2
kábítószer forgalmazás 6 3 9 Carrington, K. 3 6 9
kiberbűnözés 6 4 1 , 6 4 2 Carter, Patrick 7 1 8
konfliktuselméletek 6 2 1 - 6 2 3 Casey, Louise 2 8 7
1

kontrollelméletek 6 2 3 - 6 2 7 Castells, M a n u e l 5 9 , 1 0 5 , 1 0 8 , 3 1 6 , 4 5 8
kriminológia 6 1 4 hálózatgazdaság 8, 1 0 8
Lemert 6 1 9 hálózatok 5 1 6 - 5 1 7 , 6 8 5
magyarázata: szociológiai e l m é l e t e k 6 1 4 - 6 2 7 Marx 108, 6 9 5
másodlagos deviancia 6 1 9 média 108
Merton 616 nagyvárosok 7 0 9 , 7 1 0 , 7 1 3 , 7 1 7 , 7 2 0
morális pánik 6 2 0 , 6 3 5 , 6 4 8 , 7 8 8 szervezett b ű n ö z é s 6 4 0
nemek 6 3 0 - 6 3 4 u r b a n i z m u s é s társadalmi m o z g a l m a k 6 7 2 , 6 9 5 -
nők ellen elkövetett b ű n ö k 6 3 3 , 6 3 4 697, 709, 713, 717, 720
Ohlin 617, 618, 622 városszociológia 1 0 8
statisztikák 6 2 8 - 6 3 0 Castles, S t e p h e n 4 0 6 - 4 0 8
„ S z e n t e k és Vagányok" 6 2 6 Cavanagh, J o h n 5 0 4 , 5 0 6 , 5 0 7
szervezett b ű n ö z é s 4 0 5 , 6 3 9 - 6 4 1 , 6 4 8 CCTV 624
szubkulturális magyarázatok 6 1 6 , 6 1 7 Chamberlain, M . 1 7 9
új kriminológia 6 2 1 Chambliss, William 6 2 1 , 6 2 6
vállalati b ű n ö z é s 6 3 7 , 6 3 9 C h a m p l i n , C. A. 3 5 1
viktimizációs vizsgálatok 6 2 9 , 6 3 0 , 6 4 7 , 7 9 6 Charlton, J. I. 2 3 2
visszaesés 6 4 4 Charterhouse 5 3 1
zéró tolerancia 5 5 6 , 6 2 4 - 6 2 6 , 9 6 Chase-Dunn, C. 3 2 2
b ü n t e t ő igazságszolgáltatás Chaudhary, Vivek 7 1 9
börtönök 6 4 2 Cherlin, A. 1 8 3
az Egyesült Államokban 6 4 3 Chicagói Iskola 6 9 1 , 6 9 7 , 7 2 2 , 7 2 3
helyreállító igazságszolgáltatás 6 4 4 , 6 8 2 Chile 322, 323, 4 3 8 , 6 5 6
nők 6 3 1 - 6 3 3 Chodorow, N a n c y 1 4 8 , 1 4 9
rasszizmus 3 8 3 , 3 8 4 Chomsky, N o a m 4 5 9 , 4 7 2
reformelképzelések 6 4 4 , 6 4 5 Christerson, B . 6 1
rendszere 3 9 9 - 4 0 2 Chua, A m y 6 7 7
Churchill, Winston 6 6 2 családminták 175
Cicourel, Aaron 4 0 , 1 1 8 , 1 3 2 , 1 3 3 dél-ázsiai —177
címkézéselmélet 6 1 8 - 6 2 0 , 627, 647, 7 7 6 családon belüli erőszak 1 8 1 - 1 8 3
Ciprus 4 3 0 egy ágú - 1 9 1
Cisneros, Henry 7 0 4 egyenlőtlenség 1 7 9
civil társadalom 6 0 , 5 1 9 , 5 2 0 , 6 6 2 , 6 6 9 , 6 7 1 , 672 egyszülős háztartások 1 8 5
677, 776 együttélés 1 9 2
civilizációk h a r c a 4 4 2 elméleti n é z ő p o n t o k 1 9 4 - 1 9 6
Clark, K. 3 9 8 fekete - 1 7 8
Clegg, M. 6 2 7 , 6 2 8 felbomló-összetartó családok 1 8 8
Clegg, Stuart 5 1 7 , 5 1 8 , 5 2 3 feminista megközelítések 1 9 5
Climbié, Victoria 1 8 2 férfi kenyérkereső modell 1 9 6
Cloward, R i c h a r d 6 1 7 , 6 1 8 , 6 2 2 funkcionalizmus 1 9 5
CNN 4 4 3 , 4 6 1 , 4 7 8 , 4 7 9 házimunka 180
Cobbett, William 4 5 0 m a i trendek 1 7 5
Coca-Cola 6 0 , 507, 5 0 8 matrilineáris — 1 7 6
Cohen, Albert 6 1 6 - 6 1 8 m e s é k a hagyományos családról 1 7 4
Cohen, L. E. 5 1 6 mostohacsalád 190
Cohen, R o b i n 4 0 8 , 4 0 9
Nagy-Britanniában 1 7 6 , 177
Cohen, S t a n l e y 6 2 0
neolokális — 1 7 6
Cole, T. R. 1 6 2
nukleáris - 1 7 2 - 1 7 6
Collins, J a m e s 5 9 0 , 5 9 8
patrilineáris — 1 7 6
C o m m u n i t y C o h e s i o n Review Team 7 0 6
személyiségstabilizáció 1 9 5
CompuServe 134, 4 7 9
szocializációs közeg 1 4 3 , 1 4 4
Comte, Auguste 2 9 , 3 0 , 3 2 , 36, 37, 4 2 , 6 1 3
társadalmi osztály 183
Connell, R . W . 3 5 7 , 3 5 8 , 3 6 0 - 3 6 3 , 6 3 3
The Normal Chaos of Love (Beck-Beck) 198
Cook, R o b i p 3 8 7
a történelemben 173
Coontz, S t e p h a n i e 1 7 4
újraházasodás 1 8 8
Corbin, J . 2 1 8
válás és különélés 1 8 3 - 1 8 5
Cornell, C. P. 183
változó c s a l á d m i n t á k 1 7 7 , 1 7 8
Corsaro, W . 1 4 4
viktoriánus — 1 7 5 , 1 7 6
Coward, R. 1 4 8
vita a családi értékekről 1 9 9
Cox, O. C. 3 8 5
családi kapitalizmus 5 0 4 , 5 0 5 , 7 7 6
cölibátus 3 4 1
családon belüli erőszak 1 8 1 - 1 8 3
Crichton, M i c h a e l 737, 7 3 8 Climbié-ügy 1 8 2
Crick, B e r n h a r d 3 9 5 gyermekek ellen elkövetett 1 8 1 , 1 8 2
Crompton, R o s e m a r y 2 4 5 , 2 4 7 , 2 5 6 , 2 5 8 , 2 6 7 , 582- i n t i m erőszak 1 8 1
584 nők ellen elkövetett b ű n ö k 6 3 3 , 6 3 4
Crow, G. 1 8 6 , 2 0 2 , 5 3 0 n ő k elleni erőszak 1 8 2
Crowther-jelentés 5 3 0 radikális f e m i n i z m u s 3 6 6
Cruz, P. de 1 8 1 társadalmi osztály 1 8 3
Cumings, B . 3 1 5 , 3 1 6 típusai 1 8 1 , 1 8 2
Cumming, E. 1 5 6 viták 1 8 2
cunami 726-728, 740 c s e c s e m ő h a l a n d ó s á g i ráta 3 3 0 , 7 7 6
Curran, J a m e s 4 5 0 , 4 5 2 , 4 6 0 C s e h Köztársaság 6 1 , 2 6 2 , 4 0 4 , 4 3 2 , 5 4 1 , 6 5 1 , 6 5 8
Currie, D. 4 7 1 Csehszlovákia 5 1 , 4 3 2 , 6 5 6 , 6 5 7
Currie, E . 2 8 7 , 2 8 9 , 6 4 6 csempészet 639, 6 4 0
Cylke, F. K. 727 Csernobil 1 0 7 , 7 4 7 , 7 4 8
csoda 4 1 4
család 1 7 2 , 7 7 6 csomagolóanyagok 7 3 5
alternatív formák 1 9 2 - 1 9 4 csoporthatárok kijelölése 3 8 5 , 7 7 6
apahiány 1 8 6 , 2 0 1 , 7 7 5 csoportos termelés 5 8 7 , 5 8 8 , 7 7 6
átalakuló intimitás (Giddens) 1 9 6 , 197
binukleáris család 1 9 1 Dahlburg, J . - T 3 0 4
családi élet fejlődése 1 7 3 Dahrendorf, R a l f 38
családi élettel kapcsolatos attitűdök változása 187 Dánia 262, 339, 395, 404, 4 3 0 - 4 3 2 , 514, 540, 5 4 1 , 662
802 MUTATÓ

davidiánusok 4 2 3 , 4 2 4 , 4 2 6 új társadalmi mozgalmak 6 7 0


Davie, Grace 4 3 1 - 4 3 3 , 4 3 9 , 4 4 5 versus b ü r o k r á c i a 4 9 4 , 4 9 6
Davies, B . 1 4 6 , 3 5 8 Denney, D. 4 0 1
Davis, Mike 7 1 6 D e n n i s , N. 1 8 6
Davis, S. M. 3 2 1 , 5 8 9 Derrida, J a c q u e s 3 6 9
dekommodifikáció (a jólét árujellegének fellazulási Devault, Marjorie 1 8 0
szintje) 2 9 0 , 7 7 6 , 7 8 3 deviancia szociológiája 6 1 4 , 6 1 5 , 777, 7 7 8
dekonstrukció 3 6 9 devianciagerjesztés 6 2 0 , 7 7 7
Dél-Afrika 5 0 , 5 4 , 2 3 5 , 2 3 8 - 2 4 1 , 3 3 9 , 3 5 6 , 3 7 0 , deviáns szubkultúra 6 1 4 , 6 1 7 , 777
374-377, 381, 383, 409, 625, 656, 677, 681, Deyo, E. C. 3 1 7
775 Diana hercegnő 104
Délkelet-Ázsia 5 2 , 6 3 , 3 0 7 , 3 4 7 , 5 5 5 , 6 4 0 , 7 4 1 diaszpórák 4 0 8 , 4 0 9
Dél-Korea 5 1 , 5 2 , 3 1 3 , 3 1 5 , 3 1 6 , 3 2 3 , 3 2 6 , 3 3 5 , 4 7 7 , Dicken, P. 5 0 6
506, 575 diskurzus, F o u c a u l t 1 0 4
Dell Computer 5 9 0 Disney
Dell, M i c h a e l 3 0 3 ABC 481, 482
D'Emilio, J . 3 5 4 d i s z k r i m i n á c i ó 3 8 1 , 3 8 2 , lásd még rasszizmus
demográfia 3 2 9 bűnbakképzés 381
c s e c s e m ő h a l a n d ó s á g i ráta 3 3 0 , 7 7 6 életkori 1 6 3 , 1 6 5
demográfiai átalakulás 3 3 3 , 3 3 4 előítélet 3 8 0 , 3 8 1
élettartam 3 3 0 , 7 7 8 fogyatékosság 2 3 0
e x p o n e n c i á l i s növekedés 3 2 9 projekció 3 8 1
fejlődő országok 3 3 3 , 3 3 4 , 6 9 9 , 7 0 0 sztereotípiák 3 8 1
fogamzóképesség 3 3 0 , 7 8 0 Dobash, R. E. 6 3 4
malthusianizmus 331 Dobash, R. P. 6 3 4
megkettőződési idő 3 2 9 , 7 8 6 Dobson, J a m e s 3 3 8
népesség változásának dinamikája 3 2 9 Dockley, Anita 6 4 6
nyers halálozási ráta 3 3 0 , 7 8 8 dohányzás 8 1 , 8 2 , 2 2 1 , 223,' 2 9 5 , 4 3 8 , 6 5 4
nyers születési ráta 3 3 0 , 7 8 8 dokumentumkutatás 82
születéskor várható életkor 3 3 0 , 7 9 2 Donnán, H. 4 4 2
termékenység 3 3 0 , 7 9 4 Dőre, Ronald 5 1 2
változás kilátásai 3 3 4 Doyal, Lesley 2 2 2 , 2 3 3
várható életkor globális perspektívában 3 3 2 Drache, D. 64
várható népességnövekedés 3 2 8 Drentea, P. 5 1 6
világ népességének növekedése 3 2 8 - 3 3 5 Drexler, K. E. 7 3 8
demográfiai átmenet 3 3 3 , 3 3 4 , 3 3 6 , 777 Drinkwater, S. 3 9 8
demokrácia drogok 2 4 , 2 8 6 , 3 4 8 , 6 2 6 , 6 3 6 , 6 3 9
bizalmi válság 6 6 1 Drury, Margaret 3 3 8
eredete 6 5 4 , 6 5 5 Du Gay, Paul 4 9 5 , 4 9 6 , 6 0 2
etnikai konfliktusok 6 7 7 D u n c a n , O. D. 2 6 1 , 2 6 2
formái 6 5 5 Duncombe, J. 196
gender 106 Duneier, M . 1 2 1 , 2 5 6
Giddens109, 110 Durkheim, E m i l é 3 0
globális kormányzás 6 6 3 - 6 6 6 anómia 32
globális média 4 7 3 és Blauner 592
globális terjedése 6 5 6 bűnözés 615, 616
globalizáció 6 5 9 e m b e r i cselekvés és társadalmi struktúra 96
Habermas 1 0 6 , 4 6 0 m i n t korai teoretikus 3 0 - 3 2
internet 6 5 9 korreláció 8 0
képviseleti ~ 6 5 5 média 462
k o m m u n i z m u s bukása 6 5 6 , 6 5 7 munkamegosztás 3 2 , 5 7 3
népszerűsége 6 5 8 - 6 6 0 nacionalizmus 673
nyilvánosság 1 0 6 n e m e k problémája 1 0 0
piacon domináns szerepet játszó kisebbségek oktatás 5 2 7 , 5 2 8
677 organikus analógia 37
részvételi ~ 6 5 5 öngyilkosság 3 1 , 3 2 , 3 9 , 8 0 , 1 0 0 , 2 2 4 , 6 1 5
MUTATÓ 803

szociológia m i n t t u d o m á n y 3 0 a globális városokban 7 1 6


társadalmi kényszer 97 az idősebbek k ö r é b e n 1 5 7
társadalmi tények 3 0 , 3 2 , 9 8 , 9 9 Marx: vallás és ~ 4 1 7
vallás 37, 4 1 5 - 4 2 0 , 4 2 8 n e m e k közötti m u n k a h e l y i — 5 8 2
Duster, T. 2 1 4 nemi - 363
Dutt, Mallika 3 7 0 n e m z e t k ö z i szervezetek szerepe és a globális —
Dworkin, Ronald 3 4 4 324-326
Dyson 6 6 3 és oktatás 5 5 0
Egyesült Királyság lásd Nagy-Britannia
e B a y 1 3 3 , 135 Egyesült N e m z e t e k É l e l m e z é s i és Mezőgazdasági
Edwards, R i c h a r d 5 4 2 , 5 4 9 , 5 5 0 Szervezete (FAO) 3 1 0 , 3 3 5
Efron, S. 2 0 5 egyház 4 2 3 - 4 4 0 , 4 4 4 , 4 4 5 , 7 0 3 , 7 7 7
egész életen át tartó tanulás 5 2 7 , 5 3 6 , 5 3 7 , 5 5 0 , 5 6 5 , Egyiptom 3 1 9 , 4 2 1 , 4 4 0 , 4 4 2 , 4 8 3 , 6 8 4 , 6 9 8 , 7 4 0
566,777 egymásra találók szerelme 1 9 7 , 777
egészség egyszülős család 1 7 3 , 177, 1 9 1 , 2 9 6 , 3 9 9 , 5 5 2
alternatív gyógyítás 2 0 7 , 2 0 8 együttélés 1 8 4 , 1 9 2 , 1 9 6 , 2 0 0 , 2 0 1 , 7 7 7 , 7 8 5
a betegség definíciója 2 1 1 éhezés 1 0 7 , 2 0 4 , 3 0 7 , 3 0 9 - 3 1 1 , 3 1 4 , 3 2 2 , 3 3 1 , 3 3 6 ,
a betegség szociológiája 2 0 6 5 0 1 , 576, 737
betegszerep 2 1 5 - 2 1 7 Ehrenreich, B. 2 5 1
biomedicinális modell 209, 2 1 1 - 2 1 4 Ehrenreich, J. 251
életviteli döntések 2 1 5 E h r l i c h , Paul 3 2 8 , 3 2 9
e l m e és test szétválasztása 2 1 1 éhség 3 1 0 , 3 1 2 , 3 3 4 , 7 5 0
embrióválasztás 2 1 4 Eibl-Eibesfeldt, I. 117
epidemiológia 2 1 8 Eisner, M i c h a e l 4 8 1
é s etnikum 2 2 3 , 2 2 4 E k m a n , Paul 1 1 6 , 117
eugenetika 2 1 3 , 2 1 4 eladósodott országok 3 1 8 , 3 2 5 , 7 2 7
fogyatékosság 2 2 5 - 2 3 0 elbutítás 5 1 4 , 5 9 2
fogyatékosság az Egyesült Királyságban és világ­ Elder, Glen 1 5 7
szerte 2 3 0 Eldridge, J o h n 4 6 6
funkcionalista nézetek 2 1 6 , 2 1 7 elektronikus gazdaság 61
géntechnológia 2 1 4 életkori diszkrimináció 1 6 3 , 1 6 5 , 7 7 7
Goffmann 2 1 6 életkori osztály 1 4 4 , 1 5 1 , 777
a gyermekszülés medikalizálódása 2 1 3 életstílus-választások 2 5 6 , 2 5 8 , 2 6 6 , 7 7 8
hiperaktivitás 2 1 2 élettársi kapcsolat 1 7 1 , 177, 1 9 3 , 3 3 9
iatrogenezis 2 1 2 élettartam 1 5 3 , 1 5 6 , 1 5 8 , 1 6 0 , 1 6 2 , 1 6 3 , 1 6 5 , 1 6 6 ,
közegészségügy 2 0 9 191, 210, 218, 221, 232, 330, 778
és a n e m 2 2 1 - 2 2 3 élettörténet 8 5 , 8 6 , 9 1 , 2 3 7 , 2 6 1 , 2 6 5 , 3 4 6 , 5 7 1 , 7 7 8
orvostudomány a változó világban 2 1 4 életút 1 7 7 , 1 9 4 , 2 1 6 , 2 3 7 , 2 4 9 , 2 7 8 , 2 9 3 , 3 3 4 , 3 5 9 ,
és az osztály 2 1 8 - 2 2 1 528, 607, 747, 778
Parsons 2 1 5 , 2 1 6 elidegenedés 15, 1 3 3 , 1 8 8 , 4 1 7 , 4 2 5 , 5 7 3 , 5 9 2 , 5 9 4 ,
patológia 2 1 0 , 2 7 9 , 7 8 3 , 7 8 9 778
stigma 2 1 6 ellenálló nőiesség 3 6 2 , 7 7 8
szimbolikus interakcionista nézetek 2 1 7 , 2 1 8 e l l e n ő r z ő változók 8 0 , 8 1 , 7 7 8
szociológiai n é z ő p o n t o k 2 0 9 , 2 1 5 - 2 1 8 elméletek 27, 7 7 8
táplálkozási zavar 2 0 4 - 2 0 6 , 2 0 8 , 2 0 9 bűnözés- 615-627
társadalmi alapja 2 1 8 család- 195-199
társadalmi kohézió 2 2 4 a gyermekfejlődésről 1 4 1 - 1 4 8
test szociológiája 2 0 4 elméletalkotás a szociológiában 27, 3 9 , 4 0 , 76,
egocentrikus 1 4 2 , 1 4 3 , 777 94
egyágú család 1 9 1 elméleti gondolkodás 27, 2 8 , 79
egyenlőtlenség elméleti kérdések 77
iskoláztatás és a társadalmi egyenlőtlenségek ösz- elméleti megközelítések 27
szefüggésének e l m é l e t e i 5 4 1 e l s ő teoretikusok 2 8 , 2 9
a családban 179 fejlődés- 317-324
globális ~ 3 0 1 - 3 3 6 feminista - 3 6 4 , 7 7 9 , 7 8 5 , 7 9 0
globális gazdasági 3 2 6 ~ hálózatok elméletei 5 1 5 - 5 1 8
8 04 MUTATÓ

jóléti állam 289, 290 385, 458, 485, 516, 518, 519, 564, 606, 633, 693,
kortárs szociológusok 105-110 694, 722, 776, 778, 779, 782, 784, 785, 791, 793,
középszintű ~ 39, 94 794
mai ~ 103-105 erőforrások elosztása 385, 779
média- 458-464 erőszak
nacionalizmus 673-679 családon belüli - 181; 183
osztály- és rétegződés— 241-244 intim - 1 8 1
öregedés— 155-157 megjelenése a médiában 468
szegénység- 279, 280 női bűnözés 632
szexualitás 348, 349 nők ellen elkövetett - 366, 368
társadalmi egyenlőtlenség az oktatásban 5 4 1 - pszichopaták 613
550 rajzfilmekben 145
urbanizmus- 690-698 vállalati bűnözés 638
vallás- 416-420 értékek 32-37, 42, 779
elméleti kérdések 76, 778 családi - 199-201, 531
elővigyázatosság elve 746, 750, 778 kulturális - 542, 547
elpirulás 117 érzelmi individualizmus 174, 176, 779
elpolgárosodási tézis 252, 253, 778 érzelmi munka 39, 125, 193, 196
Elshtain, J. B. 357 esőerdő 728, 729, 737
elsivatagosodás 737 esőtánc 37
első világ 50-52, 61, 246, 247, 482, 779 Esping-Andersen, G. 289, 290
első világháború 86, 159, 291, 156, 175, 186, 260, Estes, Carroll 156, 157
262, 291, 299, 581 Észak-Írország 183, 243, 430, 431, 433-435, 550,
elsődleges deviancia 619, 620, 778, 786 634, 642, 682, 683
elsődleges szocializáció 143, 168, 195, 364, 778 Észak-Korea 55, 304, 654
Elstein, David 471 Észtország 262, 432
eltartottak aránya 160, 778 etikai irányelvek 88
eltolás 381 etikai vallások 422, 779
e-mail 40, 440, 456, 475, 514, 593, 607, 659 Etiópia 48, 66, 310, 318, 319, 330
embercsempészet 393, 404, 405 etnicitás 379, 380, 392, 403, 409, 779
emberi jogok 25, 58, 68, 108, 238, 348, 354, 375, alapfogalmak 376
376, 388, 473, 483, 500, 634, 657, 665 asszimiláció 386
emberiség ellen elkövetett bűncselekmények 665 bevándorlás 389, 403
embriológiai hatóság 214 büntető igazságszolgáltatás rendszere 399
EMI 476 egészség 223
Emin Alapítvány 425 életkor és etnikai hovatartozás 160
Emmanuel, A. 322 előítélet és diszkrimináció 380
empirikus vizsgálat 34, 76, 86, 196, 244, 630, 631, etnikai integráció és konfliktus 386
778, 794 etnikai integráció modelljei 386
endogám házasság (endogámia) 380, 778 etnikai kisebbségek helyzete a munkaerőpiacon
Engels, Friedrich 33, 365 396, 397
Enron (energiavállalat) 636, 637 etnikai konfliktusok 387
ENSZ 61, 67, 69, 165, 208, 231, 308, 314, 325, 334, etnikai sokféleség 393
354, 362, 374, 388, 391, 457, 477, 500, 501, 522, etnikai változatosság az Egyesült Királyságban
650, 652, 660, 662-666, 709, 721, 726, 729, 733, 389
736 faj 376
ENSZ Egészségügyi Világszervezete (World Health kisebbségi csoportok 380
Organisation, WHO) 208, 226, 231, 325 kulturális pluralizmus 386, 387
epidemiológia 218, 778 lakáskörülmények 399
Epstein, D. 356, 554 migráció 403-408
Erdős, G. 186 multikulturalizmus 387
erdők kiirtása 729, 731, 737, 778 Nagy-Britannia bevándorlási politikája 391
Ericsson 715 népirtás 388
Erikson, Kai 617 oktatás 555
Erikson, R. 245 olvasztótégely 386
érintkezés 118, 119, 124-127, 130, 132, 137, 377, rasszizmus 382-385, 402

1
etnikai kisebbségek lásd kisebbségi csoportok Fehéroroszország 430
etnikai közösség 664-676, 694, 695, 705, 779 „fejadó" 606, 703
etnikai tisztogatás 388, 389, 410, 779 fejlődési kérdések 76, 77, 779
etnocentrikus transznacionális vállalatok 507 fejlődő országok
etnocentrizmus 385, 779 adósság 318, 319, 325
etnográfia 82 demográfia 333, 334, 699, 700
etnometodológia 119, 137, 138, 779 etnikai gyűlölködés 677
Eton 516, 518, 531 HIPC 318, 325
eugenetika 213 hulladék 735
Európai Unió humanitárius segélyek 318
alkotmányos szerződés 663 jellemzőik 50-52
demokrácia 660 kereskedelem 318
egyenlőtlenség az idősebbek körében 157, 158 környezeti kockázatok 710
globalizáció 69 külföldi befektetések 506
GM-termények 745 nacionalizmus 676, 677
integráció 662 nagyvárosok 710, 721
intézményei 662 szegénység 277
közös kereskedelem 63, 64 szociológia 65
közös politikai fórum 61, 69 technológiai lemaradás 326, 327
létrejötte 662, 663 transznacionális társaságok 61
médiaszabályozás 473, 480 újonnan iparosodó országok 313
migráció 403, 404, 410 WTO 318
nemzeti kisebbségek 675, 676 fekete feministák 367, 369, 371, 779
nemzetközi kormányzati szervezetek 500 fekete identitás 378, 379
népszavazás az alkotmányos szerződésről 655 felekezet 237, 344, 419, 423, 425, 427, 429, 430,
evangéliumi hit 437, 779 432-437, 445, 519, 531, 779
evangéliumi keresztények 437-439 félperiferiális országok 323, 335, 779
Evans, D. J. 622 Felsőn, M. 626
Evans, M. 296 felső osztály 235, 237, 248, 250, 251, 266, 779
Evans, P. 322 felsőoktatás 244, 251, 258, 264, 265, 513, 516, 525,
Evans, S. 598 535, 537-540, 543, 551, 554, 555, 563, 564, 566,
Evans-Prithard, E. E. 420 567,779
exponenciális növekedés 329, 331 felújítás 707, 708, 779
Eysenck, Hans 613 felügyelet 62, 104, 105, 132, 193, 210, 238, 361,
444, 450, 494, 497-499, 505, 507, 513, 514, 522,
faj 376, 779 529, 531-533, 535, 542, 548, 555, 575, 579,585,
apartheid 54, 239, 240, 336, 370, 374-377, 381, 588, 594, 623, 624, 643, 706, 758, 779
383, 677, 775 felügyeleti társadalom 499, 779
diszkrimináció 380-386 feminista elméletek 364, 780, 785, 790
fekete családok 178, 179 feminizmus
fekete feministák 367, 369, 371, 779 család 177, 182, 195, 196
fekete identitás 378, 379 fekete - 3 6 7
kategorizálás 376 feminista elméletek 364-370, 795
elméletek 376, 377 feminitás 359
rasszosítás 377 Freud 147, 148
Faletto, E. 322 Habermas 106
Faludi, S. 101 leszbikus ~ 352, 353
Falwell, Jerry 443, 444 liberális ~ 365, 785
FAO lásd Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mező­ nemek egyenlőtlensége 100, 362, 364, 553, 702
gazdasági Szervezete nemi szocializáció 146-148, 358
fasizmus 658 posztmodern ~ 369, 789
fatalizmus 317 radikális ~ 366, 790
Faust 161 szocialista és marxista ~ 365, 792
Featherstone, M. 162 szociológia feminista megközelítése 75, 100, 101,
Feedback Forum 135 106, 110
fehérgalléros bűnözés 636, 637, 648, 779 szülés 213
MUTATÓ

fenntartható fejlődés 323, 727, 729, 748, 749, 780 fókuszos interakció 124, 127, 137, 780, 787
férfi kenyérkereső 196, 201, 260, 295, 780 Forbes 302
férfi kifejezőképtelenség 149, 780 Ford, Clellan 341
Ferguson, Kathy 510 Ford, Henry 5 0 5 , 5 7 4 , 589
Ferguson, N. 679 Ford, William Clay 505
feudalizmus 240, 658 fordizmus 573-575, 608, 609
Feuerbach, Ludwig 417 formális kapcsolatok 255, 492, 493, 497, 780, 782
fiatalkorú bűnözők 181, 285, 555, 620, 622, 635, formális műveletek szakasza 143, 780
636 Formosa Plastics 62
fiatalkorú fogva tartottak 646 forradalom 29, 32, 86, 108, 180, 200, 226, 307, 365,
fiatalkorúak börtöne 645 389, 425, 441, 442, 445, 449, 504, 521, 530, 561,
Field, Frank 291, 296 592, 594, 599, 641, 646, 660, 670, 673, 680, 692,
Fielder, H. G. 161 752, 783, 795, 780
Findlay, P. 514 Foucault, Michael 105
Finke, Roger 436, 437 állami ellenőrzés a test felett 210
Finkelstein, Vic 226 „archeológiája" 105
Finnország 109, 430-432, 540, 541, 662, 714 börtön 498, 499
Firestone, Shulamith 366 diskurzus 104
Firth, Dávid 262 elmélete a szervezetekről 496-499, 511
Fischer, Claude 694 felügyelet 497-499
Fischer, Stanley 308 hatalom 104, 105, 653
Fiske, T. 467 homoszexualitás 350
Fitzgerald, M. 402 ideológia 104
Flaherty, Jan 273, 277-279, 297 négy kortárs szociológus 105
Flandria 675 orvosi tekintet 130
fogamzásgátlás „társadalmi technika" 206
fejlődő világ 334 Fox Broadcasting Company 480
és katolikus egyház 427, 437 Fox, O. C. 698
és osztály 222 Föld Barátai 684, 728
prokreatív technológia 342, 343 Föld-csúcsértekezlet (Rio de Janeiro) 729
fogamzóképesség 330, 780 földrengés 28, 58, 726, 727, 738, 785
foglalkozás 780 főstátus 125, 780
differenciálódás 692 francia forradalom 29, 680
etnikai kisebbségek 396, 397 Franciaország 205, 238, 253, 254, 262, 290, 303,
osztály 244, 245 384, 478, 501, 521, 576, 595, 644, 655, 674, 678,
szegregáció 582 739
változási trendek a foglalkozási struktúrában Európai Unió 662
591 globális kormányzás 663-665
fogyatékosság 226 migráció 403-406
biomedicinális modell 225 oktatás 535, 537, 540, 541
diszkrimináció 230 vallás 430-432
egészségkárosodás 226 Francis, Becky 551
egyéni modellje 225 Franco, Francisco 431
Egyesült Királyságban 230, 231 Frank, A. G. 322
fogyatékkutatás 225 Frankfurti Iskola 460, 462, 466
megnevezés kérdései 228 Fraser, Nancy 106
paralimpikon 228 Fraser, S. 558
stigma 225 Freidson, E. 216
társadalmi modellje 225 Fremlin, J. H. 328
UPIAS 226 Freud, Sigmund 147, 148, 369
világszerte 231, 232 Friedan, Betty 175
fogyatékosság egyéni modellje 10, 203, 225, 226, Friedlander, Dániel 296
230, 233, 780 Fries, J. E. 154
fogyatékosság társadalmi modellje 10, 203, 225, Friesen, W. V. 116, 117
226, 230, 233, 780 Fröbel, F. 507
fogyókúra 204-206, 359, 520 Fukuyama, Francis 658
MUTATÓ

fundamentalizmus 24, 413, 420, 438, 440-445, 678, Gerth, H. H. 652


780 gettó 239, 253, 254, 280, 385
funkcionalizmus 10, 36, 37, 40, 42, 96, 155, 156, Gewirtz, S. 532
169, 195, 215, 245, 363, 417, 447, 459, 493, 780, Ghána 50, 319, 656
786 Ghosh, Probir 414
független változók 80, 81 Gibbons, J. H. 455
Függetlenségi Párt (Nagy-Britannia) 405 Gibson, William 654
függő változók 80, 81 Giddens, Athony 109
függőség kultúrája 279, 280, 293, 298, 780 átalakuló intimitás 196, 197
függőség teoretikusai 321, 322, 327, 781 harmadik út 668, 669
Fülöp-szigetek 205, 314, 347, 684 házasság 171
mikro- és makroszociológia 40, 118
G8 országok 318-320 strukturálódás 98
Gabon 310, 318, 319 társadalmi reflexivitás 109, 110
Gagnon, John 348, 349, 356 Gillborn, Dávid 559, 560
Galilei, Galileo 29 Gilleard, Chris 195
Gallie, Duncan 255 Gilligan, Carol 149
Galloway, George 668 Gilroy, Paul 386
Gamble, A. 102, 103 Ginn, J. 160, 163
Gandhi, Mahátmá 53, 54 Ginzburg, C. 430
Gans, Herbert 694 Giscard d'Estaing, Valéry 663
Gardner, Carol Brooks 118, 124 Gittings, D. 482
Gardner, Howard 558, 560 Gittins, Diana 173
Garfinkel, Harold 119, 120, 129, 137 Giuliani, Rudolph 621, 721
Gates, Bili 302-304, 484 gízai piramisok 44
gazdaság 781 Glasgow 287, 390, 720, 732
elektronikus — 61 Glasgow-i Médiacsoport 447, 459, 464, 467
globalizáció 56-69 Glasius, M. 685
hálózat—108 Glass, Dávid 263, 264
informális —571 globális árutermelési láncok 61, 62, 781
kölcsönös gazdasági függőség 573 globális bevásárlóközpont 507
média politikai gazdaságtani irányzata 459, 460 globális egyenlőtlenség 301-336
megapoliszok kialakulása 709 alacsony jövedelmű országok 307
növekedés határai 728, 729 egészség 309
súlytalan —59 éhség, alultápláltság és éhínség 310
társadalmi változások 52, 53 gazdasági egyenlőtlenség 305
tudás- - 591 közepes jövedelmű országok 307
új - 3 9 7 , 591, 592 magas jövedelmű országok 306
vallási közgazdaságtan 436 nemzetközi szervezetek szerepe 324
városok mint gazdasági tényezők 717 oktatás és írni-olvasni tudás 312
Geary, D. 576 trendek 326-335
Geertz, C. 415 globális falu 448, 781
Gelder, Rudolf van 134 globális felmelegedés 69, 107, 725, 727, 728, 730,
Gelles, R. J. 182, 183 736, 738-743, 746, 749, 750, 784, 786, 796, 781
Gellner, Ernest 673 globális kormányzás 7, 43, 64, 69-71, 649, 663, 669,
generációk közti mobilitás 261, 264, 266, 781 686, 689, 721, 722, 781
generáción belüli mobilitás 261, 264, 266, 781 globális kulturális bazár 507
General Motors 60, 508, 590 globális pénzügyi rendszer 508
genetikailag módosított organizmusok 743, 781, globális társadalmi demokrácia 665
786,795 globális város 698, 690, 712, 713, 716, 717, 722, 781
Gennep, A. van 420 globalizáció 56, 781
Genova, tömegtüntetés 672 Barbie baba 61-63, 509
géntechnológia 213, 214, 344, 745 globális diaszpórák 408
Gerbner, George 145, 468, 469 globális jelenségek kezelése 717
Gereffi, G. 61 globális városok 713
Gershuny, J. 196, 571, 586 globalizációs vita 63
808 MUTATÓ

globalizációt segítő tényezők 56 Grokster 477


hatása 65 Grossberg, L. E. 469
hiperglobalizálók 64 Grönland 39, 51
média a globalizáció korában 473 Grusky, D. B. 262
migráció 407 Grúzia 307, 430
nacionalizmus 677 Guatemala 66, 322
nemzetállam, nemzeti identitás 678 Gubrium, Jabber 162
társadalmi mozgalmak 670 Guibernau, M. 873
társadalmi nem 370 Guinea, éhínség 310
változó világ 43 Gunter, B. 469
városok 712
Gobineau, Joseph Arthur de 376, 377 gyarmatosítás 50, 66, 69, 321, 385, 483, 543, 781
Goffman, Erving 98 gyermekek
érintkezések 124 családon belüli erőszak 181-183
homlokzati és hátsó területek 125-126 csecsemő- és gyermekhalandóság 211, 219, 308-
nem fókuszos interakció 124 310, 330, 776
reaktív kiáltás 122 házasságon kívül született — 255
stigma 216, 225 jogok 176
a „struktúra dualitása" 99 gondozás 179, 180, 195, 196
szerepjáték 125-127, 349 történetek 140, 146
szociális interakció 98, 127, 128, 136 szegénység 277, 297
társadalmi szerep 123 „megtervezett babák" 214
udvarias figyelmetlenség 114 Millennium Cohort Study 155
Gold, T. 315 szexuális bántalmazás 150, 181
Goldscheider, E. K. 150 testi fenyítés 183
Goldthorpe, John a történelemben 173
meritokrácia 264 válás 188
a munkásság „elpolgárosodása" 252, 253 gyermekfejlődés
nemek és osztály 259-261 általános másik 142
osztály és foglalkozás 244-248, 251-253 anya 364
Oxford Mobility Study 263-264 család 143, 144
Goleman, Dániel 560 egocentrikusság 142
Goode, William J. 175, 183 elméletek 141, 142
Goodhart, Dávid 507 formális műveletek szakasza 143
Goodman, Alissá 264 gyermektörténetek 140, 146
Gorbacsov, Mihail 657, 658 iskola 144
Gordon, Dávid 202, 261, 262, 275-277, 279, 282, kogníció 141
283, 291 konkrét műveletek szakasza 142
Gorz, André 599 kortárskapcsolatok 144
Gould, Stephen 558 műveletek előtti szakasz 142
Gournay, Monsieur de 490, 491 National Child Development Study 264
Görögország 90, 403, 421, 430, 432, 441, 541, 662, nemi szocializáció 145
698 lásd még ókori Görögország öntudat 142
Grabosky, P. N. 641 szenzomotoros vagy érzékszervi-mozgásos sza­
Graef, Roger 402 kasz 142,791
Graham, Heather 222, 223 szimbolikus interakcionizmus 141
Graham, Laurie 588, 589 szocializáció 140-145
Granovetter, Marcus 515 szocializációs közegek 143-145, 792
Greed, C. 702 tömegkommunikációs eszközök 145
Green, Dávid 720 gyermekgondozás
Green, F. 603 feminista megközelítés 196
Green, Philip 250, 302 nemi egyenlőtlenség 179, 180, 195, 196
Green, Tom 172 gyermekkor 149, 150
Greenpeace 63, 501, 503, 728, 732, 744 gyermekmunka 314, 315
Gregg, Paul 264, 603 ILO-egyezmény 315
Grint, Keith 499, 603 kölcsön ellenében végzett munka 314
MUTATÓ 809

a történelemben 173 hagyományos 652


a viktoriánus korban 175 karizmatikus 652
gyermekszületés racionális-jogi 652
feminizmus 213 Weber 652
medikalizáció 213, 342 hatalom 652, 781
„megtervezett babák" 214 család 196
technológiai változás 342 diskurzus 104
gyűlöletbűnözés 634 egyenlőtlenség 305
felhatalmazáson alapuló ~ 652
Habermas, Jürgen 106 Foucault 104, 653
és Beck 106-108 ideológia 99
demokrácia 106, 460 katonai erő 55, 56, 70
közszféra 106, 109, 110, 460, 471 kényszerítő jellegű ~ 652
média 461, 485 konfliktuselméletek 37, 38
nemek 106 közegészségügy 209
és Thompson 461-463 lehetőségek korlátozása 652
Hadden, Jeffrey 423, 424, 438 Lukes, 652, 653
Hailé Szelasszié 66 Marx 100
Haiti 51, 307 média 464-466
hajléktalanok 253, 256, 285-287, 294, 297, 299, nagyváros 702
329, 388, 614, 617, 626, 630, 711, 712, 716, 781 nemek 360
Hakim, C. 584 nők ellen elkövetett bűnök 633, 634
halálbüntetés 350, 643 politikai - 6 5 3
Hale, Sir Matthew 633 szervezetek 511
Hall, Edward 127 törvény 621
Hall, Stuart 386, 467, 621, 633 vágyak manipulációja 652
Halliday, Fred 685, 687 vállalati - 5 0 4
Halloran, J. D. 467 Weber 242, 243, 652
hálózati háborúk 672 Hatch, N. 437
hálózatok 515-517, 685, 781 hátsó terület 125, 129, 132, 137, 781
Castell 8, 108, 516, 517, 685 Hauser, R. M. 262
elektronikus hálózatok 672 Hawley, Amos 692, 693
hálózatgazdaság 8, 108 házasság 782
információs technológia 516, 671-673 átalakuló intimitás (Giddens) 196, 197
társadalmi ~ 515, 516 átlagos házasodási kor 194
társadalmi tőke 518, 519 Beck 107
Halpern, Dávid 520, 521 definíciója 172
Halsey, A. H. 529, 537 endogámia 380, 778
Hammond, P. E. 416 házasságon belüli erőszakos közösülés 633
Handy, C. 598 homoszexuálisok házassága 338-340, 437
hangsúlyozott nőiesség 361, 362, 778, 781 kockázata 747
Hanza-szövetség 500 megegyezésen alapuló házasság 170
Hardey, M. 186 monogámia 172
Harding, T. 158 öngyilkosság 31
Hare Krisna 425, 614, 797 poligámia 172
harmadik utas politika 668, 669, 687, 781 romantikus szerelem 146, 170, 171, 174-176,
harmadik világ 50-52, 102, 639, 672, 693, 782 197, 341, 777, 791
háromszögelés 87, 91, 782 tiszta viszony 197, 791, 794
HarperCollins 460, 480 a történelemben 173-175
Harris, J. R. 144 újraházasodás 188
Harris, Marvin 46 házasságtörés 170, 183, 344
Harrison, Martin 465 házimunka 180, 193, 196, 222, 264, 278, 283, 363,
Harrison, Paul 703, 704 365, 366, 368, 571-573, 585, 586, 608, 782, 787
Harvey, Dávid 574, 695-697, 722 Heath, A. 262
Hasler, E. 227 Heatherington, K. 586
hatalom Hebdige, D. 66
MUTATÓ

hegemón maszkulinitás 360, 561, 362, 778, 782 az állam gazdasági szerepe 323, 324
Heidensohn, Frances 632 Barbie baba 62, 63
Heinrichs, J. 507 Disney-park 482
Heise, D. R. 154 filmipar 448
Held, Dávid 19, 56, 60, 62-64, 475-477, 655, 656, magas jövedelmű országok 306
665, 666 megapoliszok 709, 710, 713, 722
Helsinki virtuális falu 597, 712, 714, 715 milliárdosok 302, 303
„helyreállított" vagy mostohacsalád 190, 782 növekedés 324, 326
helyreállító igazságszolgáltatás 644, 782 tengeren túli brit állampolgárság 391
Henderson, J. 316, 323 újonnan iparosodó ország 51, 62, 313, 315
Hendricks, J. 156 hooks, bell 367
Henry, W. E. 156 hopi törzs 37
Henslin, J. M. 126 Hopkins, T. H. 61
Hepworth, Mike 161 Horvátország 388
Hérakleitosz 52 Hotz, R. L. 155
Heritage, J. 119 Howard Liga 645, 646
Hermán, Edward 473, 476, 480, 481 Howard, J. H. 156
Herrnstein, Richárd 255, 557, 558, 560 hozzárendelt státus 125, 782
Hetednapi Adventista Egyház 444 Hubbard, Ron 426
heteroszexualitás 198, 340, 350, 351, 353, 354, 358, Hughes, E. C. 125
360, 361, 362, 368, 634, 782 Hughes, Martin 546
hidegháború 51, 61, 69, 70, 316, 410, 442, 455, 459, humánerőforrás-gazdálkodás 512, 514, 782
797 humanitárius segítségnyújtás 58, 63, 672
Higgs, Paul 163 Humphreys, Laud 74-76, 78, 79, 82, 87, 88
Hills, John 281, 282 Hung Wei Lo 475
hinduizmus 416, 419, 422, 425 Hunt, Paul 216, 225, 226
HIPC program 318-320, 325 Huntington, Sámuel 442
hiperaktivitás 212, 213 hurrikán 741
hiperrealitás 461, 466, 783, 793 Huston, A. C. 470
hipnoterápia 207 Hutton, W. 512
hipotézis 78, 84, 85 Hutton-vizsgálat 471
Hirschi, Travis 623 Hyman, R. 576
Hirst, P. 63, 64, 326
Hitachi 512 iatrogenezis 212
Hite, S. 200 IBM 508, 509, 715
Hitler, Adolf 53, 376, 652 ideáltípus 35, 360, 386, 491-493, 512, 652, 782
Ho, S. Y. 317 identitás
Hobson, Dorothy 468 fekete ~ 378, 379
Hochschild, Arlie 38, 39, 125, 180, 196 hálózatgazdaság 108
Hodge, Róbert 145 lopás 642
Hogge, Becky 475 internet 672-674
Hollandia 146, 303, 338, 339, 403, 404, 430-432, kettős - 3 9 5
521, 528, 646, 662, 663, 740 kulturális - 483, 674
holokauszt 86, 388, 431, 495, 603, 748 nacionalizmus 677-679
Holton, R. J. 576 nemek 100-103, 141, 146-148, 356-359, 362
Homans, H. 179 363, 367-369
homeopátia 207, 213 nemzeti — 678
homlokzati terület 125, 129, 137, 781, 782 perszonalizált — 642
homofóbia 353, 354, 783 személyes — 68, 155, 157
homoszexuális maszkulinitás 361, 782 identitáslopás 642
homoszexualitás 177, 193, 201, 210, 211, 337, 3 3 9 - ideológia 32, 34, 61, 102, 164, 176, 259, 354, 360
341,350-354, 356, 371, 427, 443, 444, 634, 782 375-377, 632, 658, 667, 672, 782
Honda 749 Foucault 104
Hongkong konfliktus 99
1997-es válság 317 média 450, 463-467
anorexia 205 vallás 417, 419, 427, 444
MUTATÓ 8

idő kialakulása 155, 457


fogalma 418 kiberbűnözés 641
kronometrikus idő 129 kibertér 457
társadalmi élet 129 nagyvállalatok hatalma 479
zónák 127 oktatási egyenlőtlenségek 564
Iganski, Paul 397 szerverek száma 677
Illich, Ivan 211-213, 542-544, 547, 550 társadalmi interakciók 133
IMF 320, 324 társadalmi mozgalmak 672
India társas elszigetelődés 136
alacsony jövedelmű országok 306, 307 tér-idő rend átalakulása 129
Benetton 517, 518 világháló 456
bhopali katasztrófa 638 zeneipar 476, 477
cunami 726 intézmények
demográfia 334 intézményesülés krízise 362
egészség 231 patriarchális kulturális intézmények 368
egyenlőtlenség 309, 326, 327 intézményes rasszizmus 224, 382-384, 783
fejlődő világ 45, 50-54, 656, 676 intézményi kapitalizmus 505, 506, 783
Gandhi 53 intimitás 171, 182, 193, 196, 197, 695, 715
Kasmír 675, 684 inuitok 39
kasztrendszer 238-241 ipari forradalom 29, 32, 226, 307, 389, 504, 521,
kisebbségek, bevándorlás 380-408 673,692, 783
Kalkutta 710 ipari társadalmak 783
környezetszennyezés 638 és az egészségügyi ellátás 208
média 473, 477, 478, 480, 481 és az egészségügyi problémák 208
nyers halálozási ráta 330 első világ 51
oktatás 544 globális fejlődés 50-52
öregedés 151, 160 katonai túlerő 50
shták 441 nagyvárosok 49
Teréz anya 414, 415 politikai rendszerek 51
tradicionális társadalom 46, 49 sajátosságai 49
vallás 35, 416-419, 422, 424, 439 társadalmi rétegződés 238, 265
individualizmus 68, 188, 473, 474, 484 újonnan iparosodó országok 51, 52
Indonézia 62, 307, 310, 313, 326, 403, 442, 444, iparosítás 783
657, 677, 679, 683, 726, 729, 737 Comte 29
információs társadalom 108 környezet 733, 742
információs technológia 243, 327, 473, 500, 511, Marx 34
513, 514, 516-518, 521, 522, 561, 565, 566, 579, megalopolisz 710
591-594, 598, 599, 640, 641, 648, 670-672, 714, nagyvárosok 699
721, 749, 782 és a szociológia kialakulása 27
informális gazdaság 571, 710, 782 iparosodott társadalmak lásd ipari társadalmak
informális kapcsolatok 255, 492, 493, 497, 782 iPod 477
inkák 46, 49 IQ, intelligenciahányados 557, 783
intelligencia 154, 376, 409, 527, 557-561, 566, 782 Bell-görbe 558
intelligenciahányados lásd IQ érzelmi és interperszonális ~ 560, 561
interakciós vandalizmus 120-122, 783 genetikai tényezők 557, 558
internet 455, 783 Hernstein és Murray 557
bizalom 135 és az oktatás 556
demokratizálódás 659 új IQ-izmus 559, 560
eBay 135 ír Köztársasági Hadsereg (IRA) 682
globalizáció 56, 57, 67, 68 Irak 404, 441, 501, 654, 664, 675, 698
hatásai 457, 458 iraki háború 442
információs forradalom 521 angol Parlament 667, 668
internetcenzúra Kínában 474, 475 BBC 472
internetfelhasználók 457 ENSZ Biztonsági Tanács 663-665
internetgalaxis 516 globális tiltakozás 650, 652, 672
internetkávézó 58, 68 a háborút megelőző időszak 664
MUTATÓ

a háború utáni időszak 665 Jasper, K. 205


terrorizmus 684, 686 jedik 433
Irán 658, 659, 675 jégtömeg 741
írni-olvasni tudás 309, 312, 313, 335, 528, 543, 544 Jehova Tanúi 433
Írország 379, 390, 430, 431, 435, 540, 541, 662, 682, Jemen 683
683 Jencks, Christopher 287
Isten Gyülekezetei 444 Jenkins, C. 603
iszlám 421, 422 Jensen, Arthur 557
civilizációk harca 442 Jézus Krisztus 53, 419, 421, 422, 424, 425, 427, 438,
az Egyesült Királyságban 433 652
fundamentalizmus 440 jobboldali realizmus 623, 624
és a homoszexuálisok 441 Jobling, R. 218
és a Nyugat 441, 442 John, Jeffrey 427
saría 411, 442 John, M. T. 154
siíták 441 jóléti állam 289-297, 783
szunniták 441 állampolgári jogok 289
újjáéledése 442 elméletei 289
USA-ban 435 Esping-Andersen elmélete 290
Iszlám Dzsihád csoport 684 Finnországban 109
Izland 430 függőség kultúrája 279
Izrael 421, 431, 465, 674, 681 gondoskodó állam 293
intézményes forma 291
Jacoby, Sanford 505 kialakulása Angliában 291-293
Jahoda, Marié 606 konzervatív-korporativista modell 290
jakuza bandák 640 konzervatív „visszakozás"293-295
Jamaica 66, 406 liberális modell 290
János Pál pápa, II. 427 maradványelv 291
Janowitz, M. 694 marginális osztály 255
Japán Marshall elmélete 289
agrárszektor 48 Nagy-Britanniában 290
állami szerepvállalás a gazdaságban 323 öregedés 164
Aum Sinrikjo csoport 426, 672 rászorultság elve 290
autóipar 575 segély az álláshoz jutáshoz 296
Barbie baba 62 szegénytörvény 291
buddhizmus 422 szociáldemokrata modell 290
egészség 224 új munkáspárti kormány és a jóléti reform 295
első világ 50, 52 univerzális jóléti szolgáltatás 290
globális verseny 51 a változó világban 297, 298
globalizáció 64, 66 jóléti függőség 279, 294, 783
gyarmatosítás 321 jóléti kapitalizmus 505, 783
iparosodás az 1950-es években 313-317 Jones, D. E. 437
japán modell 511, 512 Jones, Trevor 555
kamikaze pilóták 31 Jordánia 60, 483
képviseleti demokrácia 656 Joy, B. 738
központi vagy magországok 322 Judge, K. 224
magas jövedelmű országok 306 Jugoszlávia
média 478, 480, 482 demokrácia 658
oktatás 540, 541 etnikai konfliktusok 387, 389, 403, 677
öregkor 166 iszlám 442
táplálkozási zavarok 205 Koszovó 5 8 , 3 8 8 , 4 4 2 , 501
társadalmi mobilitás 262 menekültek 403
társadalmi tőke 521 nacionalizmus 387, 673
tradicionális birodalmak 240 új migráció 403, 410, 797
transznacionális vállalatok 60, 506 vallási konfliktusok 416
tudásgazdaság 595 Július Caesar 53
újjáépítés 56
\ MUTATÓ 813

Kadish, Marcia 338 öngyilkosság 31


Kafka, Franz 491 USA-ban 436
Kaldor, Mary 684, 685 katonai erő 55, 56, 70, 103, 209, 322, 334, 501, 654,
Kálvin János 95 665, 676
kálvinizmus (kálvinista) 95, 96, 419, 423 Katz, J. E. 133, 136, 162, 466
Kambodzsa 307, 327, 501 Kautsky, J. 49
kamikaze pilóták 31 kauzalitás 79, 783
Kamin, L. J. 558 ellenőrző változók 81, 778
Kanada korreláció 79, 80
agrártársadalmak 48 okok meghatározása 81, 82
azonos neműek házassága 339 ok-okozati összefüggések 79-82
bevándorlás klasszikus modellje 406 oksági kapcsolat 79, 788
első világ 51 oksági mechanizmusok 80
Kanadai Egyesült Egyház 427 kávé 24-27
magas jövedelmű országok 306 Kazahsztán 403
oktatás 540, 541 Keith, M. 402
Québec 655, 675 Kelet-Ázsia 45, 49, 51, 52, 307, 312, 326, 335, 381,
savas eső 733 457,519,565,730
társadalmi egyenlőtlenség 260 1997-es gazdasági válság 317
Kanter, R. Moss 510 az állam szerepe 323, 324
kapitalizmus emberi jogok 323
családi ~ 504, 776 félperiferiális országok 323
Habermas 106 növekedés 3 1 3 , 3 1 5 - 3 1 7
intézményi ~ 505, 783 Kelet-Németország 51, 657
patriarchátus 364, 365, 368 Kelly, Dávid 472
kereszténység 95 Kemp, A. 370
kialakulása 33 Kemsley, Lord 450
Marx 33,101-103 Kennedy, J. F. 317
média 473 Kenya 51,319, 377
menedzser— 505, 786 Kepei, G. 443, 444
modern társadalmi változások 70 képviseleti demokrácia 655, 686, 783
nagyvállalati ~ típusai 504-506 kereszténység 421
osztályharc 33 BBC 452
„ősz" - 1 6 4 , 503 Egyesült Királyságban 433
vállalati jóléti kapitalizmus 505, 796 Európában 430, 431
világ- 321, 322, 328 Feuerbach 417
Weber 34, 94-96, 102, 103, 301, 419, 691 ideológiai vonatkozás 419
karizmatikus vezető 53, 423, 425, 652 keresztény fundamentalizmus 438, 440, 443,
Károly herceg 190, 236 445
Karzai, Hamid 657 keresztény hit 417
Kasarda, J. D. 694 nem és szexualitás 427
Kasmír 675, 684 reformáció 430
kaszt, -rendszer 177, 235, 238-241, 265, 328, 417, és szexualitás 344
422,784 társadalmi szerveződés 416
Katalónia 675 templomba járás 433
Katar 483 trinitárius egyházak 433
katexis 360 USA-ban 436-439
katolikus vallás kerubizmus 229
csoda 414 Keynes, John Maynard 602
Egyesült Királyságban 433 kézművesek 492, 571-574
Európában 430-435 Khamenei, Ali ajatollah 441, 442
fogamzásgátlás 334, 437 Khatami, Mohamed 442, 658
homoszexualitás 427 Khomeini ajatollah 441, 442
kapitalizmus 96 kiberbűnözés 641, 642
nők 427 kibertér 133-135, 457, 458, 536, 641, 659, 712, 783
osztály 434 kiborg 162
814 MUTATÓ

Kiecolt, K. J. 443 Kollock, Péter 136


Kim Dzsongil 55, 654 Kolumbia 639
Kim Ir Szen 55 kommunikáció 448, 784
Kína digitalizáció 454
átlagjövedelem 590 elektronikus kommunikáció 136
Barbie baba 61-63, 509 globalizáció 56-59
bevándorlók 389, 405, 408 műholdas kommunikáció 455
birodalom 46, 49, 240 nem verbális kommunikáció 116-119
bruttó nemzeti jövedelem 306, 307 távközlés 455, 794
buddhizmus 422 kommunizmus
bűnügyi hálózatok 640 bukása 61, 70, 71, 102, 103, 307, 656-660
bürokrácia 491 Marx 34
elöregedés 155, 166 második világ 51
ENSZ Biztonsági Tanács 501, 663 a történelem vége 658
etnikai kisebbség 677 konfliktuselméletek 37, 38, 167, 385, 386, 653, 784
1949-es kínai forradalom 86 Berstein 544
fejlődő világ 50-52 bűnözés 621, 6 2 2 , 6 4 7
gazdasági növekedés 313-317, 326, 710 Dahrendorf 38
globális felmelegedés 742 Marx 38, 40
GM-élelmiszerek 744 média 459, 460
hagyományos családminta 200 oktatás 549
internetcenzúra 474, 475 új kriminológia 621, 795
kommunista rezsim 657, 784 konfucianizmus 316, 419, 422, 445
konfucianizmus 422 konkrét műveletek szakasza 142, 784
közepes jövedelmű országok 306, 307 Konstantin császár 421
média cenzúrája 474 konszenzus 32, 96, 99, 105, 110, 195, 215, 363, 512,
népességnövekedés szabályozása 175, 334 616
nők jogai 370 kontrollelmélet 623, 624, 647, 783, 784
növekedés 61 konurbáció 698, 784
oktatás 555 Kopernikusz, Nikolausz 29
táplálkozási zavar 205 Kopomaa, Timo 715
Tibet 675 Koresh, Dávid 423, 424 lásd még demokrácia
Tienanmen téri erőszak 58, 657 korlátozott kód 544, 546, 566, 784
újonnan iparosodó országok 313 kormányzat, kormányzás 784
válás 200 autoritárius kormányzat 652, 654
vallás 422, 425 kormányzati szféra 651
Kinsey, Alfréd 349, 352 korreláció 79, 80, 784
kiotói egyezmény 742 Durkheim 80
Kirgizisztán 333 kauzalitás 79, 80
Kirkwood, T. 154, 155 korrelációs együtthatók 88, 784
kiropraktika 207 média 459
kisebbségi csoportok 380, 783 változók 79-81, 796
kísérlet 8, 28, 29, 82, 85, 88, 91, 119, 120, 127, 134, kortárscsoport 143, 144, 148, 167, 358, 549, 784
145.783 Kóser, K. 403, 405
kiterjesztett család 172, 173, 175-177, 190, 195, Koss, S. E. 450
201.784 Koszovó 58, 388, 442, 501
kivándorlás 406-408, 700, 784 Kouao, M. T. 182
kivonuláselmélet 156, 784 kozmopolitizmus 67, 69, 107, 409, 698, 700, 717
klán 175, 420, 694 kölcsön ellenében végzett munka 314
Klerk, F. W. de 374 kölcsönös gazdasági függőség 32, 63, 573, 608, 784
klímaváltozás lásd globális felmelegedés könyvek 484
Knoke, D. 516 környezet
Knorr-Cetina, K. 40, 118 Brent Spar 732,733
kockázattársadalom 106, 107, 110, 746, 747, 784 Brundtland-jelentés 729, 748
kogníció 141, 784 elsivatagosodás 736, 737, 740, 743, 778
kollektív fogyasztás 696, 784 erdők kiirtása 729, 731, 737, 778
MUTATÓ 815

esőerdők 728, 729, 737 Ku-Klux-Klan 377


fenntartható fejlődés 323, 727, 729, 748, 749, Kulkarni, V. G. 326
780 kultúra
fogyasztás 729, 730 családminták 177, 178
források kimerülése 735 egészség 209
genetikailag módosított élelmiszerek 738, 7 4 3 - Frankfurti Iskola 460
746, 750, 781, 786, 795 globális kulturális bazár 507
globális „kockázattársadalom" 106, 746-748 globalizáció 57-59, 65-70
globális felmelegedés 69, 107, 727-730, 736, homoszexualitás 352
738-750, 781, 784, 786, 796 imperialista kulturális birodalom 481, 482
Greenpeace 501, 503, 728, 732, 744 kelet-ázsiai fejlődés 316, 317
harmadik utas politika 669 kozmopolita kultúra 698
jövő 748, 749 kultúrák versengése 442
környezeti ökológia 728, 784 kulturális pluralizmus 386, 550, 785
levegőszennyezés 711, 731, 733, 749 kulturális tőke 256, 257
növekedés határai 728 kulturális újratermelés 546-549, 785
Rio de Janeiro, Föld-csúcsértekezlet 729 kultúripar 460
Római Klub 728, 729 multikulturalizmus 386, 787
savas eső 733, 749 szervezeti kultúra 517
szegénység 730, 731 szexuális orientáció 350
szilárd hulladékok 735 szocializáció 141-151
talaj leromlása 736 társadalmi változások 35, 46, 53-56
technológiai eredetű környezeti kockázatok 737 vallás mint a kultúra egy formája 415, 418
veszélyforrások 731-746 kultusz 423-426, 445, 785
víz 736 kurdok 665, 675
vízszennyezés 733-735 kutatási módszerek 76, 78, 82, 85, 86, 785
környezeti ökológia 728, 785 Kuvait 67, 68, 303, 483, 654
környezetszennyezés Kuznets-görbe 260, 785
levegőszennyezés 731-733 Kuznets, Simon 260, 785
vízszennyezés 733-735 külső eredetű kockázat 738, 785
közelség kényszere 136, 458, 785
közép- és kelet-európai országok Lacan, Jacques 369
demokrácia 656-658 lakáskörülmények 210, 221, 231, 273, 292, 701,
EU-tagság 662 704-706, 716, 727
közepes jövedelmű országok 307 etnikai kisebbségek 399, 410
migráció 403 Land, K. C. 436
növekedés 328 Landes, Dávid 44
páncélozott társadalom 625 Lansley, Stuart 274, 275
szervezett bűnözés 640 Lao-ce 422
technológia 327 Laosz 327
vallás 439 Lappé, F. M. 310
vízszennyezés 735 Laqueur, W. 680
középosztály 251, 252, 785 Larkin, Jim 719
központi vagy magországok 322, 779, 785, 789 Larsen B 741
közvécé 74, 75 Laswell, H. 459
közszféra latens funkció 37, 40, 785
Habermas 109, 110, 460, 461, 463, 473, 481, 485, laterális mobilitás 261, 785
786 Laumann, E. O. 349, 352
homoszexuálisok 634 Lawrence, Stephen 383, 384, 402
és magánszféra 634 Lay, Kenneth 636, 637
kriminológia 612-614, 616, 619, 621-623, 630, 633, Lazarsfeld, Paul 84, 460, 466
775, 783, 785, 795 Lea, J. 622
Kroc, Ray 488, 503 Leadbeater, Charles 595
kronometrikus idő 129, 785 Ledér, Drew 162
Krupat, Edward 694 Lee, R. B. 47, 131
Kuba 307, 660, 669 legitimáció 354, 362, 775, 785
816 MUTATÓ

Leibfíied, S. 281 magas bizalmi szintű rendszerek 579, 608, 785


Leisering, L. 281 magországok lásd központi vagy magországok
Lemert, Edwin 619, 626 Magyarország 51, 61, 432, 541, 657, 658, 660
Lengyelország 51, 61, 262, 404, 432, 541, 656-658, maják 49
660, 733 Major, John 297, 666
leprások 216 makroszociológia 40, 116, 118, 124, 157, 626, 785
Lesotho 319, 745 Malajzia
leszbikusság 779, 786 autoritárius állam 657
levegőszennyezés 731-733 Barbie baba 62
Levin, W. C. 165 brit termelés áthelyezése 663
Li Ka-shing 302, 303 függetlenség 51
Libanon 440, 444, 508 gyermekmunka 314
liberális demokrácia 656-658, 686, 785 internet ellenőrzése 659
liberális feminizmus 365, 785 iszlám fundamentalizmus 442
Líbia 319, 405, 682, 685 műholdas televízió betiltása 483
Liebert, R. M. 469 növekedés 3 2 6 , 5 0 6
Lin, N. 516 tengeren túli brit állampolgárság 391
Lincoln, Ábrahám 448, 682 újonnan iparosodó országok 313
Lipset, Seymour Martin 262, 435 Malawi 745
Lister, Ruth 253 Maldív-szigetek 726
Litvánia 432 Malthus, Thomas 331, 333, 336, 786
Livingstone, Ken 721 malthusianizmus 330, 331, 336, 786
Lloyd-Sherlock, R 152 Manchester 162, 254, 570, 586, 645, 701, 708, 718-
Locke, J. 133 721
Logan, John 697 Mandela, Nelson 240, 374, 375, 681
Lombroso, Cesare 612 manifeszt funkció 37, 40, 786
London 57, 66, 151, 236, 254, 302, 326, 354, 379, Manning, Carl 182
380, 383, 384, 391, 394, 401, 402, 433-435, 448, Mao Ce-tung 425
450, 451, 460, 488, 502, 532, 537, 559, 564, 614, maorik 558
640, 650, 675, 680, 683, 690, 695, 699, 702, 703, Marcuse, H. 466
706-708, 713, 720-722 marginális osztály 253, 786
Lorber, Judith 341, 359 Angliában 255, 256
Lönnqvist, Kurt 715 biológiailag alsó réteg 344
Lucas, Vicky 229 Európai Unió 254
Luce, Henry 478 jóléti állam 255
Luckmann, Thomas 132 Marx 253
Lukes, Stephen 652, 653 migráció 254
Lull, James 466, 474 számítógépes alsóbb osztály 565
Lumiére fivérek 451 underclass-vita 253, 254
lutheránusok 424 marihuána 24, 613, 619, 639
Lutz, H. 403, 405 Marley, Bob 66
Luxemburg 541, 662 Marokkó 314, 320, 742
Lyon 720 Marsden, D. 196
Lyon, C. 181 Marsden, R V. 489, 516
Lyon, D. 499 Marshall, Gordon 245, 261, 262, 263
Lyotard, J.-E. 103 Marshall, T. H. 289, 290
Martin, D. 438
Mac an Ghaill, Máirtín 361, 363, 548, 549, 552, Martineau, Harriet 36, 97
553 Marx, Kari 32, 33, 35, 42, 103, 110, 226, 365
Macgregor, S. 706 alapító teoretikus 36, 42, 103
Machin, Stephen 264 Castells 108
Mack, Joanna 274, 275 elidegenedés 573, 592
Macpherson, S. W. 383 Habermas 106
Macpherson-jelentés 384 hatalom 104
maffia 640 kapitalizmus 33, 102, 242, 504, 658
magánszféra 68, 368, 463, 631, 634, 715 kommunizmus 34, 657
MUTATÓ 817

konfliktuselmélet 38-40, 99, 365 McNeely, C. L. 500


média 460, 462, 464 McQuail, Denis 459
modern társadalom 101, 102 Mead, G. H. 141, 142, 167
munkamegosztás 573, 599 Meadows, D. H. 329, 596, 728
nacionalizmus 673 Means, Gardiner 504
nemek problémája 100 média lásd tömegkommunikációs eszközök
osztály 33, 99, 241-244, 252, 253, 265 médiaimperializmus 476, 481, 484, 786
szociológia mint tudomány 76 médiaszabályozás 472, 473, 786
társadalmi változások 42, 97, 103 Medscape 205
történelmi materializmus 33 megalopolisz 698, 699, 787
urbanizmus 695 megapolisz 709, 710, 723, 787
vallás 417-419, 428, 436, 444 megkettőződési idő 329, 786
Weber 34, 35, 102, 103, 242, 265, 462 „megtervezett babák" 214
marxista feminizmus 365 megváltást hirdető vallás 419
marxizmus 38, 39, 42, 97, 101, 102, 104, 106, 108, Mekka 421, 422, 685
241-245, 252, 289, 321, 322, 364, 365, 385, 459, Melanézia 51
514, 573, 621, 652, 653, 695 Mellows-Facer, A. 668
Masih, Iqbal 315 Melton, J. G. 436
második világ 50-52, 61, 787 menedékkérők 391-393
második világháború 41, 51, 53, 56, 60, 62, 80, 156, 1951-es ENSZ-egyezmény 391
175, 186, 260, 262, 291, 322, 324, 346, 377, 390, ellenőrzés 405
403, 406, 410, 421, 425, 431, 436, 495, 528, 529, menedzserkapitalizmus 505, 786
566, 570, 574, 577, 581, 601, 602, 662, 666, 674, menedzsment 564, 588, 594, 598, 601, 669, 782,
676, 681, 695, 727 796
másodlagos deviancia 619, 620, 626, 786 meritokrácia 257, 264, 528, 532, 786
Mason, A. 634 Merton, Róbert 94
Mason, Dávid 393 bűnözés 615, 616, 618
Mason, Jan 207 bürokrácia 493
maszáj 49 „A feszültség 289, 616
maszkulinitás 354, 356, 357, 359-363, 371, 782 funkcionalizmusa 37, 39, 40, 647
materialista —felfogás 33, 34 középszintű elméletek 39, 94
a mindennapi élet kulturális és történelmi szem­ lelki kizsákmányolás 460
lélete 129 mesterséges eredetű kockázat 746, 786
posztmodern felfogás 103 mesterséges környezet 695, 696, 783, 786
a történelem vége 658 metafizikai stádium 29
materialista történelemfelfogás 33, 34, 786 metanarratívák 103, 549, 787
matrilineáris 176, 786 metodizmus 423, 434
matrilokális 176, 786 Mexikó 37, 49, 51, 52, 148, 302, 303, 307, 323, 324,
Matshushita 715 326, 406, 436, 506, 541, 672, 673, 703
Matsuura, Jeffrey 746 Mexikóváros 66, 378, 711
Mattel 62, 63 Meyer, J. W. 492, 492, 500
Matthews, R. 622 Mianmar 422, 654, 657
Maugh, T. H. 351 Michels, Róbert 496, 522
May, Hazel 634 Microsoft 302, 303, 508
McChesney, Róbert 473, 477, 480, 481 Mielonen, Jari 714
McCloskey, Tanya 338 migráció
McDonald, Ronald 503 alapfogalmak 376
McDonald's 64, 131, 502, 503 csoporthatárok kijelölése 385
a társadalom „mcdonaldizálódása" 488, 489, 492, diszkrimináció 380
511,518 Egyesült Királyságban 389-403
McFadden, D. 351 előítélet 380-382
McKeown, T. 211 etnicitás 379
McKinney, W. 435, 437, 438 etnikai integráció és konfliktus 386
McKnight, Abigail 281 etnikai integráció modelljei 386
McLuhan, Marshall 448, 453, 458, 461, 485 etnikai konfliktusok 387
McMichael, P. 507 etnocentrizmus 385
MUTATÓ

Európai Unió 403-405 mormonok 173, 433, 436, 437


faj 376 Morpheus 477
globális diaszpórák 408 Morris, Lydia 247, 255, 256
globális migráció 405, 406 mortalitás 173, 218, 330, 787
globalizáció és migráció 407 mostohacsalád 190
intézményes rasszizmus 224, 382-384, 783 Moszkva 517, 713, 722
kisebbségi csoportok 380 Motorola 715
konfliktuselméletek 385 Moynihan, D. P. 617, 618
marginális osztály, az EU és a ~ 254 Mozambik 58, 320, 656, 745
migrációs minták és modellek 406 mozi 80, 283, 447, 449-451, 477, 478, 484, 507
rasszizmus 382 mp3 477
rasszizmus szociológiai értelmezései 385 Mulgan, Geoff 187, 188
„régi rasszizmustól" az „új rasszizmusig"383 Mullan, Phil 164
mikroszociológia 40, 118, 124, 626, 787 multikulturalizmus 386, 387, 787
Miles, I. D. 571 Mumford, L. 129
Miles, R. 377 Muncie, John 635, 636
Mill, John Stuart 365 munka 569-609, 787
milleniumi fejlesztési célok 325 alkalmazottakról vezetett nyilvántartások 498
Miller, Mark 406, 408 etnikai kisebbségek 396-399
milliárdosok 302 fizetett és nem fizetett munka 571
Mills, C. Wright 24, 26, 40, 652 foglalkozási szegregáció 582-584
Milne, A. E. H. 158 fontossága 599
minimálbér 288, 297, 304, 321, 584, 585 globális munkaerőpiac 507
Minkler, M. 157 és gondoskodás 179, 180
minőségi körök 588, 786 házimunka 180, 264, 278, 283, 363, 365, 366,
mintavétel 84, 786 368, 571-573, 585, 586, 608, 782, 787
Mirza, H. 316 humánerőforrás-gazdálkodás 512
Mitchell, J. 148, 365 informális gazdaság 571
Mitsubishi 60, 506, 507 ipari konfliktusok 576
mobilizáció 58 a jövőben 599
mobiltelefon 57, 59, 199, 250, 302, 327, 449, 475, második műszak 180, 196
484, 639, 645, 672, 714, 715 munkaerő elbutítása 514, 592
modernitás 55, 105, 106, 197, 208, 329, 440, 684 munkaerő-piaci kirekesztettség 282
modernizációs elmélet 317, 321, 335, 787 munkahelyi bizonytalanság 598-602
Modood, Tariq 178, 378, 379, 398, 399, 402 munkanélküliség 602-607
módusz 88, 787 nemek közötti munkahelyi egyenlőtlenségek 582
Mohamed próféta 421, 422, 425, 441, 442, 444 és a nők 261, 579-582
Mohammadi, Ali 483 és az osztály 245
Moi, Dániel arap 377 otthoni munkamegosztás 585
Molotch, Harvey 12, 136, 697 önkéntes — 571
Mondadori kiadóvállalat 482 portfoliós dolgozók 597
monogámia 172, 176, 201, 340, 787 részmunkaidő 584
monopólium 240, 436, 452, 470-472, 481, 504, segély az álláshoz jutáshoz programok 296, 297
787 tanulás és a fizikai munka (Willis) 547-549
monoteizmus 420, 787 társadalmi jelentősége 598-600
Monroe, Marilyn 362 távmunka 594, 596
Monsanto 743-746 továbbképzés 596
Moore, Barrington 660 tudásgazdaság 591-594
Moore, G. 516 új munkáspárti kormány politikája 295-297
Moore, L. R. 436 változó természete 579
Moore, R. 393, 399 munkahely
morális konszenzus 30, 37 automatizálás 592, 593
morális közösség 416 számítógépesítés 513, 514, 592, 593
morális pánik 402, 620, 635, 648, 704, 787 munkahelyi bizonytalanság 598-603, 608, 609,
Morgan, D. 359 633, 747, 787
Morgan, Robin 469 munkahelyi továbbképzés 596
MUTATÓ 819

munkamegosztás 571 Nagy-Britannia


Adam Smith 573, 574 bevándorlási politika 391-393
alacsony bizalmi szintű rendszerek 575 bűnözés 6 2 3 , 6 2 7
automatizálás 592 családok és intim kapcsolatok 176
Durkheim 573 fogyatékosság 230
fordizmus 573-575, 589 jóléti állam 290-296
házimunka 572 létminimum 274
kézművesek 571-574 marginális osztály 255, 256, 266
magas bizalmi szintű rendszerek 579 meritokrácia 264
Marx 573 migráció és etnikai változatosság 389
minőségi körök 588 munkanélküliség 604
nemzetközi munkamegosztás 506, 507 oktatás 528
nők 579-582 öregedés 157
posztfordizmus 587-589, 595, 608 pártpolitika 666
taylorizmus 573-575, 579, 588, 589, 592, 599, társadalmi mobilitás 262, 263
608 urbanizációs trendek 701
változások az otthoni munkamegosztásban 5 8 5 - vallás 432-435
587 nagyszülők 141, 155, 166, 172, 177, 191, 391
munkanélküliség 602-607, 787 nagyvárosok
arányai 602 belvárosok hanyatlása 702-704
és a családon belüli erőszak 181-183 bevándorlók 710
az Egyesült Királyságban 604, 605 Castells 709, 710, 713, 717, 720
és az etnikai kisebbségek 604 Dockland 707
és a fiatalok 604 fejlődő országok 710, 721
megtapasztalása 606 felújítás 707
nemek szerint megoszlása 605 mint gazdasági és társadalmi tényező 717, 719
„nem osztály" (Gorz) 599 globális város 713
és az osztály-hovatartozás 605 kifejlődésük 698
statisztikák értelmezése 602, 603, 605 környezeti kockázatok 710-712
munkásnyúzó műhely (sweatshop) 590, 787 közigazgatás 716-721
munkásosztály 787 közösségi kohéziós programok 705, 706
bűnözés 6 1 7 , 6 2 1 , 635 megalopolisz 698, 699, 786
család 187, 287 megapolisz 709, 710, 423, 786
egészség 219, 222 megújulás 706-708
elpolgárosodási tézis 252 mesterséges környezet 695, 696
Marx 33, 34, 108, 599 modern nagyváros 700
oktatás 527, 538, 544, 548, 549, 559, 560 nemek szerepe 702
osztályelméletek 241-244 nyomornegyed 710
változó jellege 252, 253, 266 polgármesterek 720, 721
Murdoch, Rupert 459, 460, 471, 480-482 szuburbanizáció 701, 792
Murdock, George 172, 363, 459 új trendek Nagy-Britanniában és az USA-ban
Murray, Charles 253-255, 279, 282, 557, 558, 560 701-708
műveletek előtti szakasz 142, 787 urbanizáció 699, 795
Mwanawasa, Levy 745 urbanizmus 696, 795
urbanizmus elméletei 690-698
nacionalizmus 651, 787 városállam 698
állam nélküli nemzetek 675 Városi és Helyi Önkormányzatok Világszövetsége
britség 678 (World Assembly of Cities and Local Authori-
elméletei 673 ties) 721
etnikai közösségek 674 városi terek újrahasznosítása 707
a fejlődő országokban 676 városökológia 691, 692
és globalizáció 677-679 Weber 690, 691
és a modern társadalom 673 zavargások 704, 705
nemzeti kisebbségek és az Európai Unió 675 nanotechnológia 107, 738, 746, 748, 787
NAFTA (Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Meg­ Napster 477
állapodás) 60, 673 Narayan, D. 310
MUTATÓ

narkotikumok 640 mesekönyvek, televízió 146


NATO (Észak-atlanti Szerződés Szervezete, North nemsemleges nevelés 146, 147
Atlantic Treaty Organization) 388, 501 a nem tanulása 146
Neale, Bren 184, 188, 189, 197, 198 szankciók 357
Negroponte, Nicholas 454 szociológiai viták 147-149
Nelson, H. M. 443 szülők, felnőttek reakciói 145
nem fókuszos interakció 124, 137, 787 nemi viszonyok 359, 788
nem verbális kommunikáció 116-118, 124, 127, nemzetállamok 49, 788
366, 787 állam nélküli nemzetek 675, 678, 682, 683, 687,
nemek közötti szerződés 632 775
Németország 34, 48, 53, 54, 56, 66, 90, 213, 253, Beck szerint 107
254, 262, 290, 303, 330, 347, 382, 403, 404, 406, civilizációk harca 442
407, 430-432, 521, 540, 541, 595, 642, 662, 680, és a globalizáció 51, 61, 68, 663, 669, 678, 679
681, 691, 703, 742 identitás 678, 679
agrártársadalom 48 és a közegészségügy 209
antiszemitizmus 382 nacionalizmus 673-675
Drezda lerombolása 681 nagyvárosok 712, 717, 722
eugenetika 213 posztmodernizmus 103
Európai Unió 662 sajátosságai 651
globális felmelegedés 742 társadalmi rétegződés 247
Hamburg gazdagság és szegénység 254 és a technológia 672, 673
Hitler 53 és a terrorizmus 679-686
holokauszt 86, 388, 431, 495, 603, 748 Nemzetközi Büntető Bíróság 665
jóléti modell 290 nemzetközi kormányzati szervezetek (IGO) 61, 500,
kommunizmus összeomlása 51, 657 501,522, 663, 787
második világháború 56, 681 Nemzetközi Leszbikus és Meleg Szövetség (Interna­
migráció 404, 406, 407 tional Lesbian and Gay Association, ILGA) 356
nácizmus 54, 213, 680 Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 314, 315,
nyers születési ráta 330 347, 603
oktatás 540, 541 nemzetközi nem kormányzati szervezetek (NGO)
társadalmi mobilitás 262 61, 62, 500, 501, 522, 684, 787
társadalmi tőke 621 Nemzetközi Nőtanács (International Council of Wo-
török bevándorlók 253, 254, 407 men) 501
tudásgazdaság 595 nemzetközi szervezetek 324-326
vallás 430-432 Nemzetközi Szociológiai Társaság (International
nemi egyenlőtlenség 363, 787 Sociological Association) 501
bérek 180, 584, 585 Nemzetközi Távírdai Uniót (International Teleg-
családban 179-181 raph Union) 62
elméletek 363-369 neofordizmus 591
felsőoktatásban 554, 555 neoliberalizmus 321, 788
feminista megközelítések 364-369 neolokális lakóhelyválasztás 176, 787
funkcionalista megközelítések 363, 364 Nepál 48, 307, 422
gondoskodás 179, 180 népességet reprezentáló minta 83, 787
nemi foglalkoztatási szegregáció 582, 583, 787 népirtás 213, 388, 389, 408, 410, 495, 665, 674,
nemi rend 360-363, 787 787
nemi rendszer 460, 787 Népszövetség 500
nemi szerepek 68, 118, 134, 145-147, 180, 193, Nestlé 745
356-359, 371, 509, 583, 585, 702, 788 Netscape 479
nemi szocializáció 145-147, 357-359, 788 Névtelen Alkoholisták 41
bűnözés 630-634 New Age mozgalom 425, 426, 440, 788
Chodorow 148, 149 New Deal 505
Freud 147, 148 News Corporation 460, 480, 481
funkcionalizmus 195, 357 Newton, Isaac 29, 53
Gender Play (Thorne) 144 NGO lásd nemzetközi nem kormányzati szerveze­
Ghaill 360, 361, 363, 548, 549 tek
. Gilligan 149 Nicaragua 307, 322
MUTATÓ

Nicholson, Jack 157 osztályhelyzetének meghatározása 259


Niebuhr, Richárd 423 osztálytagolódás és a nők munkavállalása 261
Nielsen, F. 260 öregkor 157-159
Niger 320, 358 péniszirigység 147
Nigéria 50, 51, 320, 440, 442, 660, 676, 677 premodern társadalom 150
nirvána 422 részmunkaidő 584
Nissan 511 részmunkaidőben végzett munka 584
Nokia 715 szappanopera 466, 468
Nolan, P. 603 szépség 205, 342, 366
Noon, Gulam 236, 237, 249, 261, 265 szervezetek és a ~ 509
normák 31, 67-69, 86, 116, 143, 144, 153, 155, 176, szexuális szabadság 346
182, 187, 193, 194, 198, 208, 210, 215, 362, 6 1 5 - szociológus 36
617, 620, 646, 647, 787 sztereotípia 631
Norvégia 213, 430-432, 541, 732 táplálkozási zavar 204-206, 208, 209
Notting Hill 66, 379, 391, 401 társadalmi mobilitás 264
nőgyógyászati vizsgálatok 127 változások az otthoni munkamegosztásban 585
nők várható élettartam 271
Afganisztán, nők jogai 176 viktoriánus család 175
alkalmazás zaklatás 118, 633, 634, 647
bérkülönbség 180, 584, 585 nuerek 420
büntető igazságszolgáltatás és a ~ 631-633 nukleáris család
dohányzás 223 binukleáris család 191
egészség 221-223 biológiai egyenlőtlenség 366
egyedülálló szülő 185 funkcionalizmus 195
ellen elkövetett bűnök 633, 634 jelentése 172, 201
ellenálló nőiesség 362 Nagy-Britanniában 176
elleni erőszak 182 a történelemben 173-175
1950-es évek 175
fejlődés 317 nyelv
fizetések közötti szakadék 584 arc, a test és a beszéd 122, 124
foglalkozási szegregáció 582 funkciója 38
gazdasági aktivitásának fokozódása 581 Garfinkel kísérletei 119
gyermekszülés 213, 342 globalizáció 65
hajlott kor elnőiesedése 158 interakció társadalmi szabályai 119
hangsúlyozott nőiesség 361 interakciós vandalizmus 120
házimunka 180, 193, 196, 571-573, 782, 787 közös jelentések 119
iszlám törvények 441 reaktív kiáltások 122
jogok 176 strukturálódása 98
katolikus vallás 427 társalgáselemzés 120
kibertér 134 nyers halálozási ráta 330, 788
Kína, nők jogai 370 nyers születési ráta 330, 788
kisebbségi csoportok 380 Nyugat-Németország 262, 432
körülmetélés 232
Martineau 36 Oakes, Péter 503
második műszak 180, 196 Oakley, Anne 196, 213, 223, 572, 573
megjelenése a munkahelyeken 579 OECD 89, 90, 231, 271, 319, 320, 457, 539, 540,
migráció, feminizálódás 406 541,595
munka 261, 579-582 Ohlin, Lloyd 617, 618, 622
munkahelyi egyenlőtlenségek 582 Ohmae, Kenichi 64, 678
munkamegosztás 579-582 ókor 347, 425, 518, 680, 694, 698
a nagyvállalatoknál 509 ókori Görögország 238, 341, 655, 698, 787
női bűnözés 632 ókori Róma 95, 238
női munkavállalók aránya világviszonylatban oksági kapcsolat, kauzalitás 79-82, 91, 787
580 oktatás 525-566, 787
női szegénység 271 Bernstein 544-546
nőiesség, nemi viszonyok 359 Bourdieu 546, 547
MUTATÓ

brit rendszer 537-540 Moszkva 517, 713, 722


Crowther-jelentés 530 női munkavállalás 579
Durkheim 527, 528 nőmozgalom 370
Edwards 542 nyers születési ráta 330
e-egyetemek kora 563 pénzügyi válság 61
egész életen át tartó tanulás 527, 536, 537, 550, széndioxid-kibocsátás 742
565,566,777 társadalmi mobilitás 262
egyenlőtlenség 550, 551 új migráció 403
az Egyesült Királyságban 528, 529 vallás 430
etnikai kisebbségek 555 világméretű szervezetek 501, 503
fejlődése 528-530 ortodox kereszténység 421, 430, 435, 439, 442
felsőoktatás 535 Orwell, George 494, 514
fontossága 527 oszakai nyilatkozat 60
funkcionalista megközelítés 528 Oszmán Birodalom 95
Illich 542-544 osztály
IQ 556-561 Bourdieu 256, 257
írni-olvasni tudás 312 definíciója 240
jövője 564 egyenlőtlenség csökkenése 260
konzervatív kormány oktatáspolitikája 530-533 és életstílus 256-258
középfokú oktatás 530 -elméletek 241-245
kulturális újratermelés 546 felső osztály 248-251
magániskolák 531 foglalkozási szerkezet 244, 245
meritokrácia 528 Goldthorpe 244, 245, 248, 265
munkáspárti kormány oktatáspolitikája 533 hovatartozás mérése 244-248
nemek közti különbségek 551-555 jelentősége 265
nemsemleges nevelés 146, 147 és a kasztrendszer 238, 239
nyelvi kódok 544-546 középosztály 251, 252
osztály és felsőfokú tanulmányok 538 marginális osztály 253-256
Parsons 528 Marx 241, 242
posztmodern megközelítései 549, 550 meritokrácia 264, 265
társadalmi egyenlőtlenségek 541 munkásosztály 252, 253
társadalmi kirekesztés 555 a munkásosztály elpolgárosodása 252
új kommunikációs technológiák 561-564 és a nemek 259
Usher 542 operacionalizálás 244
Willis 547-549 az „osztály halála" 246, 247
Olaszország 117, 146, 254, 262, 303, 330, 403, 404, osztálytagozódás a mai nyugati társadalmakban
429-432, 478, 5 1 7 , 5 1 8 , 5 4 1 , 6 6 2 , 6 8 3 , 7 0 8 248-261
oligarchia vastörvénye 496, 788 és a rabszolgaság 238
oligopólium 504, 507, 522, 788 társadalmi mobilitás 261-265
olimpiai játékok 378, 720, 721 társadalmi rétegződés rendszerei 237-244
Olivér, Mike 226, 227 társadalmi változás 246
olvasztótégely 386, 387, 409, 410, 439, 788 tulajdon birtoklása 248-251
Omi, M. 382 Weber 242, 243
O'Neil, Onora 661 Wright 243
O'Neill, R. 199 otthoni munka 196, 516
Open University 563 Oxbridge 246
oral history lásd szóbeli történelem Oxfam 320, 666, 684
orális szex 344, 346
Oroszország öbölháború 58, 461, 483, 501, 664
bűnözés 640 ökológia
demokrácia 656, 658, 661 környezeti ~ 728, 784
etnikai közösségek 6^5~ város- 691, 692, 796
globalizáció 304, 663 öngyilkos merénylők 31
közepes jövedelmű országok 307 öngyilkosság
létező szocializmus 102 börtönben elkövetett ~ 645, 646
milliárdosok 302, 303 Durkheim 31, 32, 39, 80, 100, 224, 615
MUTATÓ

szándékos — 77 betegszerep 215, 216, 232


és szegénység 277 családszemlélete 195, 363
szezonalitása 80 funkcionalizmus 37, 195
önsegítő csoport 198, 425, 426, 445, 544, 795 nemi egyenlőtlenség 363, 364
öntudat 38, 76, 83, 140-142, 149, 167, 287, 348, oktatás 528, 532
362, 367, 789 öregedés 156
öregedés 141, 151-168, 789 párt (Weber) 242, 789
biológiai öregedés 153, 154 Pascoe, E. 136
brit társadalom „őszülése" 152 Passeron, J.-C. 546
egyenlőtlenség 157 pásztortársadalmak 46, 48, 53, 69, 789
életkori diszkrimináció 164 patológia 210, 279, 783, 789
életútelmélet 156 patriarchátus 368, 369, 371, 789
elnőiesedés 158 patrilineáris 176, 789
eltartottak aránya 160 patrilokális 176, 789
etnikai hovatartozás 160 Paul, Sean 66
funkcionalizmus 156 pauperizáció 242, 789
globális öregedési válság 160-164 Pawluch, Dorothy 133
harmadik életszakasz 157 Payne, C. 263
jóléti állam 164 Payne, Geoff 397
kivonuláselmélet 156 Pearce, F. 621
kulturális eltérések 151 Pearson, Allison 147
Nagy-Britanniában 157 péniszirigység 147
negyedik életszakasz 157 pénzmosás 640, 641, 783
öregedéspolitika 160 Pepsi Cola 507, 508
öregkor 151 perifériális országok 61, 322, 335, 789
örök ifjúság 155 Perimutter, H. V. 507
politikai gazdaságtani elmélet 157 Peru 49, 50, 370, 639
pszichológiai öregedés 154 Peterson, P. G. 152
strukturális lemaradás 156 Philo, G. 465, 466
szociálgerontológia 153 Piachaud, Dávid 273, 274, 297
szociális öregedés 155 piacorientált elméletek 317, 321-324, 335, 789
szociológiai magyarázatok 155-157 Piaget, Jean 141-143, 167, 778, 781, 785, 788, 793
Pickford, Mary 451
világnépesség „őszülése" 165
Pierce, J. L. 148
Örményország 58
Pierson, Christopher 295
összehasonlító kérdések 76, 789
Pilkington, Andrew 677, 678
összehasonlító kutatás 86
Pillard, R. C. 351
„őszülés" 152, 156, 165, 789
Pimlott, B. 706
Piore, Michael 587
Pahl, Jan 196, 587
plasztikai műtét 155, 359
Pahl, Ray 246
plasztikus szexualitás 197, 789
Pakisztán 49, 178, 205, 278, 307, 390, 422, 441,
Plummer, Kenneth 352
698
polgármester 720, 721
Pakulski, Jan 246, 247
poliandria (többférjűség) 173, 789
palesztinok 465, 466, 674, 675
policentrikus transznacionális vállalatok 507
Palmer, A. 634
poligámia 172, 173, 201, 783, 789
Palmore, F. B. 156
poligínia, többnejűség 173, 789
Panasonic 511 O
politeista 421, 42, 789
„páncélozott társadalom" 625 politeizmus 445
Parekh, Bhikhu 395 politika 649-679, 789
Park, Róbert 691, 693 autoritás 653
Parker, H. 635
Parker-Bowles, Camilla 190 demokrácia 654-656, 658-663
Parley, John 474 forradalmak 670
Parry, J. 252 globális kormányzás 663
Parry, N. 252 globalizáció 670, 677-679
Parsons, Talcott harmadik utas politika 668, 669
MUTATÓ

hatalom 652, 653 rabszolgaság 66, 238, 240, 265, 314, 315, 365, 367,
kommunizmus bukása 656 377, 385, 408, 419, 420, 790
kormányzás és az állam 651 racionalizálódás 35, 102, 103, 209, 492, 790
média politikai ellenőrzése 470 radikális feminizmus 364, 366, 790
nacionalizmus 673-678 rádió 451, 452
oktatás- 530-534 Radway, J. A. 171
öregedéspolitika 160 Rafszandzsáni, Hashemi 441
pártpolitika az Egyesült Királyságban 666-669 Rake, K. 584-586
politikai és társadalmi változások 669 Ramakrishna, K. 683
politikai hatások 55 RAND Corporation 672
politikai szerveződés 54 Ranis, G. 317
politikai szociológia alapfogalmai 651 Rapoport, R. 176
politikai változások 61 rászorultsági alapon járó segélyek 273, 290-292,
technológia 671 297, 299, 790
új társadalmi mozgalmak 670 rasszizmus 164, 213, 224, 369, 376, 378-380, 3 8 2 -
politikai gazdaságtan elmélet 157 386, 390, 391, 401, 402, 404, 409, 678, 790
Pollak, Ottó 631, 632 rasszosítás 377, 790
Pollert, Anna 591 rasztafariánusok 66
pornográfia 366, 443, 467, 469 Rawstone, S. 182
Porras, Jerry 598 Reagan, Nancy 155
portfoliós dolgozó 597, 598, 608, 789 Reagan, Ronald 155, 293, 295, 297, 443, 623
Portugália 90, 314, 430-432, 541, 662 reaktív kiáltások 122, 137, 790
Postman, Neil 453 Reay, Diane 527, 548
posztfordizmus 587, 588, 595, 608 Rees, Martin 748
posztindusztriális társadalom 59, 238, 241, 260, reflexivitás 90, 109, 110, 197, 790
280, 489, 591 reflexológia 207
posztmodern feminizmus 365, 369, 789 reggae zene 66
posztmodernizmus 103, 104, 106, 110, 369, 549, regionalizáció 129, 790
789 Reich, Róbert 508, 509, 514
Powell, Colin 377 Reid, Ivan 531
Powell, Enoch 391 ^ reinkarnáció 422, 790
Powell, Veronica 719 Reith, John 452
pozitivizmus 29, 613, 789 rejtett tanterv 542, 546, 550, 566, 785, 790
Prabhupada, Sril 614 reklám 61-63, 146, 181, 256, 366, 437, 449, 450,
premodern társadalmak 45, 46, 68, 197, 204, 215 452, 461, 470, 473-475, 503, 507, 508, 532, 587,
presbiteriánus egyház 433, 435, 437, 675 594, 595, 597, 626, 638, 781, 796
próbafelvétel 84, 790 birodalom 481
profán 125, 417, 418, 790 idő 470, 473
próféták 421, 422, 790 ipar 713
progresszív dilemma 395 kampány 362, 514, 744, 746
projekció (rávetítés) 381 relatív szegénység 271, 272, 274, 298, 790
prokreatív technológia 340, 342, 790 rend (Weber) 38, 242, 243, 265, 790 lásd még stá­
proletariátus 33, 241, 790 tus
prostitúció 345, 347-349, 632, 639, 790 rendi tagolódás 238, 240, 790
Prozac 213 rendőrség
Psion 715 baloldali realizmus 621-623
pszichopata 364, 613, 791 jobboldali realizmus 623
pubertás 148, 150, 330, 350, 352 rasszizmus 384, 402, 403
Pusztai Árpád 744 terrorizmus ellenes törvény 402
Putnam, Róbert 257, 400, 453, 5 1 ^ 5 2 1 visszaélések 626, 627
pünkösdizmus 427, 437, 438 záró tolerancia 624-627
reneszánsz 29
Quah, D. 59 reprezentatív minta 84, 346, 629, 791
Quarterman, John 67 reprodukció 109, 140, 195, 197, 210, 213, 222, 247,
Québec 655, 675 310, 366, 368, 738
queer-elmélet 356 Reskin, B. 516, 593
MUTATÓ

részmunkaidő 584 saría 441, 442


részt vevő megfigyelés 82, 91, 180, 785, 791, 794 Sassen, Saskia 395, 690, 713, 716
részvételi demokrácia 474, 655, 791 Satum 515
Reuter, P. J. 589 Saunders, Péter 264
Rex, J. 399 Savage, M. 251, 257
Rich, A. 353 savas eső 733
Richardson, Diane 634 Sayers, Janet 148
Riesman, Dávid 458 Scarman-jelentés 706
Riley, M. W. 153, 155, 156 Schale, K. W. 154, 155
Rispens, Jan 732 schengeni egyezmény 403, 404
Ritalin 212 schengeni zóna 403, 404
rituálé 24, 25, 98, 131, 414-418, 420, 422, 425-427, Schiavo, Terri 443
429, 436, 440, 452, 791 Scholes, Joseph 644, 645
például kávéivás 24, 25 Schuller, Róbert 438
vallásos 131, 414-418, 420, 422, 425-427, 429, Schumacher, Ernst F 727
436, 440 Schuman, Róbert 662
Ritzer, George 488, 489, 492, 511, 518, 592 Schwartz, G. 416
Roberts, Róbert 570 Schwartzenegger, Arnold 360
Robinson, B. G. 427 Schwarz, J. 263
robotok 108, 489, 592, 737, 738 Scott, John 247, 250
Rockefellerek 504 Scott, S. 359
rokonság 89, 172, 173, 175, 179, 191, 195, 201, 515, Scott, W. R. 500
694,791 Seaton, Jean 450, 452, 460
Római Klub 728, 729 seattle-i tiltakozás 671
Románia 386, 430, 432, 441, 657, 662 Segura, D. A. 148
romantikus szerelem 146, 170, 171, 174-176, 197, Seidman, S. 353
341, 777, 791 Sennett, Richárd 592, 593, 607, 608, 708
romantikus szerelem 197, 791 Shaggy 66
Roof, W. C. 4 3 5 ^ 3 8 Shakespeare, T. 214, 227, 228
Roos, P. A. 593 Shakespeare, William 543
Roosevelt, F. D. 505 Shapiro, Róbert 744, 745
Rose, Stephen 340 Sharma, U. 207
Rosenau, J. N. 65 3 ^ Shaw, William 715
Ross, P. 516 Sheldon, W. A. 612
Rostow, W. W. 317, 321 Shell 732
Rothermere, Lord 450 Shelton, B. A. 180
rovarirtó szerek 735 Sherman, B. 603
Rowan, Brian 492, 493 Shupe, A. 438
Rowling, J. K. 140 Sierra Leone 310, 320, 330
Ruanda 48, 320, 389, 501, 676, 677 Signorielli, N. 469
Rubens, P. P. 205 síita mozgalom 441, 442, 665
Rubin, Lilian 187, 346, 348 Silk Cut 461
Rudé, George 576 Simmel, Georg 132, 691, 691, 692, 698
rugalmas termelés 588, 589, 720, 791 Simon, William 348, 349, 356
Rugby (magániskola) 531 Simpson, G. E. 381
Rusting, R. L. 154 Simpson, J. H. 443
Simpson, O. J. 461
Sabel, Charles 499, 587 Sinclair, Péter 605
Sachs, Jeffrey 326, 327 Siner, M. 471
Sainsbury's 237 Singh, Fauja 151, 152
sajtó 449-451 Sjoberg, G. 698
sajtóbárók 450 Skeggs, Beverley 258
sajtóreklám 450 Skócia 59, 430, 433, 528, 540, 550, 634, 642, 675,
Saks, M. 207 685, 744
Saller, H. 310 Skocpol, Theda 86
sámán, sámánizmus 420, 426, 789, 792 Sky 455, 459, 460, 480
826 MUTATÓ

Slapper, Gary 638 Svédország 54, 213, 224, 262, 289, 303, 395, 403,
Slashdot 475 430-432, 514, 521, 540, 541, 595, 662, 733
Smalley, Richárd 738 Swann Bizottság 555
Smart, Carol 184, 188, 189, 197, 198 Symbian Alliance 715 i
Smith, Adam 573
Smith, Anthony 674 szado-mazochizmus 341
Smith, Donna 191, 603 szakszervezetek 253, 258, 295, 315, 322, 323, 464,
Smith, Graeme 732 465, 504, 505, 514, 521, 533, 570, 574, 576-579,
Smith, John 667 588, 607, 608, 666, 717, 720
Smith, Russel 641 számtani átlag 88, 786, 791
So, A. 321 szankció 357, 374, 615, 647, 664, 670, 788, 791
Sokolovsky, J. 166 szappanopera 466, 468
Sonera 714, 715 Szaúd-Arábia 303
Sony 476, 482 szcientológia 426
Spanyolország 246, 303, 339, 403, 430-432, 441, szegénység
541, 662, 674, 675, 678, 682, 684 British Household Panel Survey (BHPS) 281
Spencer, Christopher 592 és bűnözés 287
Spenner, K. 593 definíció 271
Sri Lanka 422, 726 egyszülós háztartások 178, 185, 188, 201
Stalker, G. M. 493 globális szegénység 51, 309, 312, 324, 327, 328,
standard deviáció 88, 791 335
Stanton, E. C. 427 Gordon PSE-vizsgálat 275
Stanworth, M. 260 gyermekszegénység 277, 297, 299
STAR TV 302 hajléktalanság 285
Stark, Rodney 416, 436, 437 kirekesztettség a szolgáltatásokból 283
Statham, June 146, 147, 358 lakás és lakóhelyi környék 284
státus 100, 122-125, 238, 240, 790 lásd még rend létminimum Nagy-Britanniában 274
főstátus 125, 780 Mack-Lansley 274
hozzárendelt státus 125, 782 magyarázata 279
osztály 242-247 \ mérése 272, 273
státuskészlet 125, 791 munkaerő-piaci kirekesztettség 282
státuskonvencionalizmus 246 nők 277
szerzett státus 125, 791 öregkor 278, 279
társadalmi szerep 125 pauperizáció 242
státuskészlet 125, 791 relatív depriváció 39, 94, 273, 288, 616
Stead, J. G. 727 relatív szegénység 271, 272, 274, 298, 790
Stead, W. E. 727 és segélyezés egy változó világban 297
Stern, V. 644 szegények 275
stigma, stigmatizáció 126, 216, 225, 290, 304, 3 5 2 - társadalmi kapcsolatokból való kirekesztettség
3 5 4 , 3 6 1 , 6 1 9 , 6 3 4 , 791 284
Stone, Lawrence 173 társadalmi kirekesztettség 282-289
Straus, M. A. 182 társadalmi mobilitás 280
Strauss, A. 218 Townsend 273
Straw, Jack 384 vidéki területek 285
stressz 207, 208, 212, 222-224, 284, 288, 363, 602 szegénységi küszöb (létminimum) 271, 272, 279,
strukturálódás 27, 98, 99, 697, 791 296,298, 791
Subaru-Isuzu 588 szegénytörvény (1601) 291, 292
Suharto, Thojib 677 szekta 423-426, 440, 445, 779, 791
Sulii van, Andrew 339 szekularizáció 420, 425, 428-430, 436-440, 445,
Suliivan, O. 196 791
Sun Microsystem 479 ^j" személyes tér 127
Sun Myung Moon 425 személyiségstabilizáció 195, 791
Sutherland, Edwin 297, 636 szeniangok 342
Svájc 66, 262, 303, 387, 403, 404, 406, 432, 528, szent 204, 414, 417, 418, 440, 683, 685, 780, 789,
541 791
MUTATÓ

szenzomotoros vagy érzékszervi-mozgásos szakasz elmélete 348


142, 791 emberi szexualitás 340
szépség 205, 342, 366 Foucault 104, 105, 350
szeptember 11-i események 11, 58, 60, 679 globális szexturizmus 347, 348
és Beck 107 és a kereszténység 427
élő közvetítés 448, 452 kettős mérce 175, 197, 345, 346, 348, 368, 371
Szerbia 430 krízistendenciák 362
szerelem nőgyógyászati vizsgálatok 126, 127
egymásra találók szerelme 197, 777 női szépség 342
Liquid Love (Bauman) 199 nyugati kultúrában 344
The Normál Chaos ofLove (Beck-Beck) 198 patriarchális viszonyok 368
romantikus regény 171 plasztikus ~ 197
romantikus szerelem 146, 170, 171, 174-176, prokreatív technológia 342
197, 341, 777, 791 prostitúció 347, 348
szerepjáték 125-127, 349 személyes tér 127
szervezetek 487-515, 791 szexuális orientáció 350-352
bürokrácia működési zavarai 493 szexuális sokszínűség 176
bürokratikus ~ 490-496 szexuális viselkedés: Kinsey munkássága 345
alulról felfelé irányuló döntéshozatal 511 szexuális viselkedés Kinsey után 346
csoportmunkára orientált termelés 511 szodómia 350
definíció 489 szülés 342
demokrácia 494 társadalmi konstruktivista megközelítés 349
felügyelet 497-500 és a társadalmi nem 356
fizikai környezetük 496 a társadalom hatása a szexuális viselkedésre 340
formális és informális kapcsolatok 492 új hűség 349
Foucault elmélete 496-500 vonzerő 342
gazdasági ~ 503-511 szikhek 416, 432, 434, 435, 739
~ vállalati hatalom 504 szilárd hulladékok 735
~ családi kapitalizmus 504 szimbolikus interakcionizmus 36, 38-40, 42, 96,
~ részvénytársaságok 504, 505 141, 180, 792
~ típusai 504-506 szimbólum 38, 40, 141, 147, 242, 256, 387, 414,
humánerőforrás-gazdálkodás 512 417, 420, 425, 442, 444, 509, 651, 687, 719, 792
japán modell 511, 512 vallási ~ 414, 417, 420, 442, 444
mint mechanikus vagy organikus rendszerek 493 szimulakrum 461, 792
munka és a magánélet összefonódása 512 Szingapúr
munkahelyi biztonság 511 alacsony munkabérköltség 703
nemzetközi kormányzati szervezetek 500 állami szerepvállalás a gazdaságban 323, 324,
nemzetközi lásd nemzetközi szervezetek 335
nemzetközi nem kormányzati szervezetek 501 autoritárius kormányzat 652, 654
nők 509 függetlenség 51
specializálódás 511 globális város 713, 717
transznacionális nagyvállalatok 506, 507 magas jövedelmű ország 390
vállalati kultúra 514 növekedés 313, 315, 335, 506
vallási szervezetek 423 tengeren túli brit állampolgárság 391
vezetés átalakulása 512 újonnan iparosodó ország 52, 313, 335, 703, 797
világméretű tervezés 507, 508 Szíria 440, 675, 682
világméretű ~ 500 Szlovákia 262, 432
Weber 489-494, 496-499, 511, 512, 516, 518, Szlovénia 262
522 szóbeli történelem 86, 793
szervezett bűnözés 405, 639-641, 648 szociálgerontológia 153, 792
szerzett státus 125, 791 szociális életkor 155, 792
szexturizmus 347, 348 szocialista feminizmus 365, 792
szexuális orientáció 339-354, 375, 792 szocializáció 139-151, 792
szexualitás 337-356, 792 család 143
állami ellenőrzés 210 definíció 140
biológia és szexuális viselkedés 340 gyermek szocializációja 141-150
828'1 MUTATÓ

iskola 144 Tan, A. 683


kortárskapcsolatok 144 Tanzánia 49, 51, 314, 320
nemi ~ 145-149 taoizmus 419, 422
nemzedékek összekapcsolása 141 táplálkozási zavar 204-206, 208, 209 lásd még ano-
szocializációs közegek 143 rexia
teljes életútra kiterjedő szocializáció 149-151 taposóakna 501, 503, 672
tömegkommunikációs eszközök 145 Tarantino, Quentin 131
szocializációs közegek 143-145, 167, 357, 358, 792 társadalmi csoport 31, 32, 37, 66, 150, 186, 218,
szociológia 792 242, 399, 400, 515, 538, 621, 634, 647, 651, 778,
definíció 24 793
elméleti megközelítések 27, 28, 35-40 társadalmi én 142, 793
haszna 40, 41 társadalmi interakció 40, 41, 98, 115-137, 143, 205,
hatása 90 215, 217, 349, 357, 457, 466, 485, 521, 653, 784,
kifejezés eredete (Comte) 29 793
mint tudomány 76 társadalmi kényszer 97, 793
nyilvánvaló újrafogalmazása 89 társadalmi kirekesztés, kirekesztettség 253, 254,
szociológiai szemlélet 24-26 271-299, 555, 556, 707, 793
szociológiai tanulmányok 26, 27 társadalmi konstrukcionizmus 132, 165, 793
története 28-35 társadalmi mobilitás 237, 240, 262-266, 280-282,
szociológiai képzelőerő 24, 26, 40, 45, 128, 134, 397,793
161, 207, 229, 792 társadalmi mozgalom 670, 672, 780, 793
szodómia 350 társadalmi nem 356-371, 793
szolgáltató osztály 245, 248, 251, 792 nemi rend (Connell) 360-363
Szomália 204, 320, 501, 683 biológia 357
szórás, standard deviáció 88, 792 a biológiai nem társadalmi konstrukciója 359
Szovjetunió és a bűnözés 630-634
és Afganisztán 683 és az egészség 221
mint birodalom 679 elméleti megközelítések 100, 101
bűnözés 625, 640 feminista megközelítések 364-369
felbomlása 61, 102, 302, 325, 403, 459, 657, 667, funkcionalista megközelítések 363, 364
678 globalizáció 370
és Marx 34 gondoskodás 179, 180
második világ 51, 52, 787 hegemón maszkulinitás 360-362, 782
sztálini terror 680 írástudatlanság 543
vallás 432, 439 és a kereszténység 427
víz- és levegőszennyezés 733, 735 kockázattársadalom 107
sztereotípia 123, 134, 146, 154, 156, 164, 165, 216, krízistendenciák 362
347, 350, 354, 381, 385, 402, 550, 553, 566, 583, Marx 100
586, 631, 792 munkamegosztás 363, 364
sztrájk 323, 464, 465, 467, 532, 576-579, 608, 670, munkanélküliség 605
794 nemek harca 198
szubkultúra 143, 178, 279, 352, 476, 614, 616, 617, nemi egyenlőtlenség 363
619, 620, 622, 633, 636, 647, 694, 777, 785, 792 nemi hierarchia 360
szubpolitika 108 nemi szocializáció 357
szuburbanizáció 701, 702, 794 nemi viszonyok 359
Szudán 310, 320, 381, 389, 420, 430, 442, 676, 683 és az oktatás 551-555
szuverenitás 59, 61, 65, 651, 659, 662, 687, 775, és az osztály 258-261
792 és a rétegződés 259
születéskor várható életkor 310, 330, 792 szocializáció lásd nemi szocializáció
természetes különbségek 357
táblázatok értelmezése 89 és a vallás 427
Tádzsikisztán 310 társadalmi pozíció 125, 143, 279, 467, 633, 786, 793
Tajvan 51, 62, 205, 306, 313, 315, 323, 326, 335, társadalmi rétegződés 156, 237-266, 363, 781, 789,
347, 506, 703 790, 793
talaj leromlása 731, 736, 737,792 társadalmi struktúra 27, 34, 38, 96-98, 110, 155-
tálibok 176, 442, 657, 658, 679, 683, 793 157, 219, 224, 248, 368, 527, 606, 793
MUTATÓ 829
NMWNaHMMIIMMKMIHM •••••••••••••••••••MaMi
B BaBMHl
i

társadalmi szerep 125, 144, 155, 156, 167, 356, 363, és társadalmi élet 453
417, 571, 787, 794 televíziós hírműsorok 464-466
társadalmi tények 30-32, 98, 99, 793, 794 televíziós prédikátorok 736
társadalmi tőke 256, 257, 266, 400, 407, 453, 5 1 8 - temetési rituálé 418
523, 794 terepmunka 74, 82-84, 91, 287, 785, 794
társadalmi változás 29, 32, 33-35, 41, 45, 52-56, 69, Teréz anya 414, 415
86, 95, 96, 103, 171, 184, 200, 206, 211, 228, 246, termékenység 307, 330, 333, 334, 336, 543, 638,
247, 371, 386, 419, 420, 425, 440, 669, 700, 775, 709,794
778, 786, 793, 794 termelési eszközök 241-243, 256, 504, 792, 794
társadalom 794 természet társadalmasítása 209, 794
definíció 97 terrorizmus
Durkheim 97 al-Kaida 683, 684
Marx 99 háború 685
modern ipari ~ 49-52 londoni merénylet 680
premodern ~ 45-49 nemzetállamok 679-686
típusok 45-52 régi típusú terrorizmus 682
társalgás 119-121, 137, 794 repülőgép felrobbantása Lockerbie-nél 685
társalgáselemzés 120, 121, 794 szeptember 11-e 448, 657, 679
Tasago, Wirat 304 terror és a terrorizmus eredete 680
Tasmania 51 terrorizmusellenes törvény 402
távközlés 455, 794 új típusú terrorizmus 684
kiberbűnözés 641 test
távközlési technológiák integrációja 455 beszéd 116, 117
és a transznacionális nagyvállalatok 506 elme és test elkülönítése 211
Taylor, A. J. P. 452 interakcióban 122-127
Taylor, Barbara 719 kulturális nézőpont 342
Taylor, F. W. 574 plasztikai műtét 155, 359
Taylor, I. 621, 720 szociológia 205, 794
taylorizmus 573-575, 579, 588, 589, 592, 599, 608 táplálkozási zavarok 205, 209
technológia 206, 794 testi fenyítés 183
biotechnológia 327, 494, 743, 744, 746 Thaiföld
és a fejlődő országok 326, 327 Bangkok 304, 717
és gazdasági fejlődés 321 buddhizmus 422
kockázattársadalom 106, 107, 110 cunami 726, 727
Marx 101 munkásnyúzó műhely 304
munka és ~ 592, 593 növekedés 326
nanotechnológia 107, 738, 746, 748, 787 szexturizmus, szexrabszolgák 238, 347
orvos— 213 újonnan iparosodó országok 313
és öregedés 161, 162 Thatcher, Margaret 220, 265, 293, 295, 297, 299,
prokreatív ~ 340, 342, 790 3 6 1 , 5 3 0 , 5 3 1 , 578, 623, 666-668, 686, 703, 721
társadalmi technika 206 thatcherizmus 650, 666, 667, 686, 794
technológiai alkalmazók 326 Thomas, Carol 230
technológiai újítók 326 Thomas, G. M. 500
technológiailag „süketek" 326 Thomas, W. I. 86
Weber102 Thompson, G. 64, 326
teizmus 416, 796 Thompson, John B. 19, 461-464, 485
televízió Thompson, P. 514
általában 451, 452 Thompson, Warren S. 333
Baudrillard 103, 104 Thorne, Barrie 144
digitális ~ 449, 454, 455, 715 Tibet 675
erőszak 468, 469 Tilly, Charles 130
gyerekek 146 Time Warner 475, 476, 478, 479, 481, 482
ITN 465 tinédzserek 150, 204, 540, 541, 548, 590, 604, 628
nemi szocializáció és a ~ 146 tiszta viszony 197, 791, 794
reklámok 470 Tizard, Barbara 546
szappanopera 466, 468 "0 toló-húzó tényezők 407, 794
830 MUTATÓ

Tombs, Steve 638 Thompson 461


Tóra 421 új média 449, 454
torzulás 78, 79 tömegtermelés 103, 572, 574, 589, 591, 608, 780,
interjú— 79 783,789, 795
megfigyelői torzítás 79 Tönnies, Ferdinánd 691, 692, 698
terepmunka során 82 Törökország 90, 386, 403, 404, 407, 431, 432, 441,
válaszhiányból fakadó — 79 442, 480, 662, 675
totemizmus 417, 420, 444, 795 történelem
Tough, Joan 544 materialista koncepciók 33, 34
Townsend, I. 289 és posztmodernizmus 103, 789
Townsend, John 678 történelem vége 658
Townsend, Péter 272-275 történeti kutatás
Toynbee, Polly 275, 277 kérdések 75, 76
Toyota 749 összehasonlító és a történeti kutatás egyesítése
többférjűség (poliandria) 173, 790 86
többirányú készségek 595, 596 Tracy, Destutt de 464
tőkések 33, 34, 95, 99, 101, 241, 243, 246, 322, 795 tradicionális kultúra 32, 67, 150, 151, 321, 777,
tömeges testre szabás 588-590, 795 787
tömegkommunikációs eszközök (média) 795 transznacionális társaságok vagy vállalatok 60, 70,
Baudrillard 461, 466 71, 506, 507, 509, 513, 522, 781, 789, 795
ellenőrzése 470 transzszexualitás 341
elméletek 458, 460-463 transzvesztiták 341, 350, 777
erőszak 468 Treas, J. 154
film 451 Trevor, M. 555
funkcionalizmus 459 triádok 640
Glasgow-i Egyetemi Kutatócsoport 464-466 Tripp, Dávid 145
globális média és a demokrácia 473 Troeltsch, Ernst 423
globalizáció 473 Trump, Donald 360
gratifikációs modell 466 tudásgazdaság 247, 527, 536, 561, 565, 566, 591,
gyermek szocializációja és a — 145 595,795
Habermas 460 tudomány 76, 795
hagyományos média 449 és egészségügyi ellátás 211-215
hatásai 467 Foucault 104, 105
hipodermikus modell 466, 467 és az öregedés 161, 162
hiperrealitás 461 és a szociológiai gondolkodás kialakulása 27-30
ideológia 463, 464 és társadalmi változások 55
internet 455-458 tudományos szemlélet 76, 77
interpretációs modell 467 és a vallás 414, 418
iszlám média 483 Weber 35, 102
konfliktuselméletek 459 Tunézia 320, 483
közönség 466 / Turabi, Hasszán al- 442
közvetett interakció 463 turizmus
kultúripar 460 nemzetközi idegenforgalom 130, 131
médiaimperializmus 481 Saga utazási iroda 157
médiaszabályozás 472 szexturizmus 347
médiavállalatok összeolvadása 478-481 turistatekintet 130
monopóliumok 470 Tutu, Desmond 376
narkotizálás 466 tündérmese 146
politikai ellenőrzés 470-473 Türkmén Köztársaság 669
politikai gazdaságtani irányzat 459 Twentieth Century Fox 460, 480
pornográfia 469
rádió 451 udvarias figyelmetlenség 114, 116, 124, 128, 131,
televízió 451-454 795
recepcióelmélet 467 Uganda 48, 320
sajtó 449 új baloldal 621
„szupervállalatok" 478 új gazdaság 397
MUTATÓ

Uj-Guinea 46, 116, 117 vadászó-gyűjtögető társadalmak 46-48, 50, 53, 54,
új kriminológia 621, 622, 795 69, 100, 259, 417, 775, 794, 796
új migráció 403, 410, 795 válás 183, 184
Új Munkáspárt 277, 295-297, 299, 392, 533, 535, aránya 183, 184
539, 540, 560, 579, 650, 667, 668, 686, 687, 781, egymásra találók szerelme 197
795 felbomló-összetartó családok 188
újonnan iparosodó országok 51, 52, 313, 795 a szakítás megélése 184
új rasszizmus 383, 409, 795 választások 521, 661
új társadalmi mozgalmak 666, 670, 671, 687, 795 Valentino, Rudolf 451
új vallási mozgalmak 420, 423, 425, 426, 428, 429, vállalati bűnözés 637, 639, 796
439, 440, 445, 795 vállalati kultúra 512, 514, 515, 796
Új-Zéland 50-52, 69, 540, 541, 558, 656, 730 vállalkozó 504
Ukrajna 61, 107, 307, 403, 430, 747 vállalkozói kultúra 361
underclass lásd marginális osztály vallás 415, 796
UNDP 57, 63, 221, 308, 325, 457, 487, 545, 565, animizmus 420
730, 733, 735, 736, 740, 742 buddhizmus 422
UNESCO 477, 567 csoda 414
UNICEF 267, 314, 315, 325 Durkheim 417
Unilever 745 az Egyesült Államokban 435
Universal 476 az Egyesült Királyságban 432
UNWFP 310, 311 egyházak 423
UPIAS 226 elméletek 416-420
urbanizáció 698, 699, 701, 709, 712, 795 etikai vallások 422
urbanizmus 690-696, 722, 795 Európában 430
Urry, John 130 felekezet 423
USA fundamentalizmus 440
al-Kaida 683, 684 funkcionalizmus 417
azonos neműek házassága 338, 339 hinduizmus 422
Barbie baba 62 iszlám 421
bűnözés 623, 641, 643 iszlám fundamentalizmus 440-443
családi kapitalizmus 504 karizmatikus vezetők 423, 425
demokrácia 656, 661, 677 keresztény fundamentalizmus 443
ENSZ 663 kereszténység 421
globális termelés 590 konfucianizmus 422
hálózati háború 672 kultusz 423
iraki háború 442, 650, 667, 686 Marx 417
jóléti állam 293, 295, 296 megváltást hirdető — 4 1 9
2001. szeptember 11-e 448, 657, 679 a modern társadalomban 413
Los Angeles-i zavargások 704 és osztály 434
marginális osztály 255, 256, 266 rituálék 417, 418
média 450, 452, 453, 461, 469, 470, 472, 4 7 6 ^ 8 2 sámán 420
milliárdosok 303 szekták 423
nagyvállalatok 508 szekularizáció 428-430
oktatás 537, 540, 557, 563, 565 szent és profán 417
társadalmi mobilitás 262, 263 és szexualitás 427
társadalmi tőke 519-523 szociológiai elméletek 415
urbanizációs trendek 701 szociológiai vizsgálatok 415, 416
vallás 435-439 taoizmus 422
Usher, Robin 542, 549, 550 társadalmi szolidaritás 416
utca, interakciók 123, 124 társadalmi változások 419
utcai igazoltatás 402 teizmus 416
utcai rablótámadások 621 totemizmus 420
és tudomány 414, 418
ügyfélszolgálat 39, 497, 498, 515, 594, 595 új vallási mozgalmak 425
üvegházhatás 739-742, 781, 796 vallási kisebbségek 431
Üzbegisztán 684 vallási közgazdaságtan 436, 437, 796
832 MUTATÓ

vallási szervezetek 423 Wal-Mart 303, 590


világ felé forduló mozgalmak 426 Walton, Paul 621, 623
a világ vallásai 420 Warde, A. 586
világtagadó mozgalmak 426 Warner, S. 435
világtól elforduló mozgalmak 426 Warren, B. 317
Weber 419 Waters, Malcolm 246, 247
zsidó vallás 421 Watson, James 467
vallási közgazdaságtan 436, 437, 796 Watson, N. 227, 228
változó 79-82, 88, 91, 796 Weber, Max 34
Valutaalap (IMF) 319, 324, 325 alapító teoretikus 36, 42, 103
Városi és Helyi Önkormányzatok Világszövetsége bürokrácia 490-499, 509, 511, 512, 516, 518,
(World Assembly of Cities and Local Authorities) 522
721 emberi cselekvés és társadalmi struktúra 96
városi terek újrahasznosítása 707, 708, 796 Habermas 106, 108
városmegújítás 706, 708, 718, 720-722, 796 hatalom 104, 652, 686
városökológia 691, 692, 796 ideáltípus 35, 512
Vaughan, Diane 184 kapitalizmus 34, 35, 95, 96, 102, 316
Velence 239, 323 Marx 34, 35, 102, 103, 242, 265, 462
véletlen mintavétel 84, 796 Mead 38
vendégmunkás 253, 254, 403, 406, 407, 431, 475 média 462
Venezuela 50 modern társadalom kialakulása 35, 102
vérfertőzés 181, 196, 796 nacionalizmus 673
vertikális mobilitás 261^262, 793, 796 nagyvárosok 690, 691
Viacom 481, 482 osztály és rétegződés 241-244, 265
Viagra 155 A protestáns etika 34, 94-96
Vietnam 307, 309, 326, 347 racionalizálódás 35, 102, 209
viktimizációs vizsgálatok 629, 630, 647, 796 szervezetek 488
világ felé forduló mozgalmak 426, 445, 796 társadalmi változások 110, 419
Világbank 164, 302, 305-307, 310, 316-319, 3 2 3 - vallás 35, 53, 416, 419-428, 436, 440, 444
325, 327, 328, 518, 663 Weeks, J. 193, 350, 354
világrendszer-elmélet 321-324, 335, 785, 796 Weisbrot, Mark 164
világtagadó mozgalmak 426, 445, 796 Weitzman, Leonore 146, 358
világtól elforduló mozgalmak 426, 427, 445, 796 Wellman, B. S. 516
Village People 353, 354 Westergaard, John 248
Vincent, John 149, 158 Western Electric Company 85
Viorst, J. 146 Western, Bruce 578
Virgin cégcsoport 302 Westminster hercege 250
visszaesés 644, 796 Wheatley, P. 698
vízellátási források kimerítése 736 Wheeler, Deborah 68
vízszennyezés 733-735 1 White, M. 512
Vogler, C. 587 Wilde, Oscar 161
Vold, G. B. 623 Wilkins, L. 620
Völgy T. 263 Wilkinson, Helen 187, 188
Vore, L. de 47 Wilkinson, Richárd 224, 225
Vöröskereszt 63, 520, 726 Williams, Jody 501
Williams, S. J. 218
Wadsworth, J. 603 Willis, Paul 542, 547-549, 553
Wagar, W. 326 Willmott, P. 246, 247
Waite, L. J. 150 Wilson, B. 423, 425, 625
Walby, Sylvia 260, 367, 368 Wilson, Edward 623
Wilson, Elizabeth 702
Wales 194, 219, 401, 402, 433, 434, 528, 550, 6 2 7 -
Wilson, W. J. 253, 254, 280
629, 631, 633, 634, 642, 644, 645, 675, 735
Winant, H. 125, 382
Walker, Carol 294
Wirth, Louis 691, 693, 694, 695, 722
Wallcraft, J. 227
Witt, K. de 702
Wallerstein, Immánuel 55, 61, 322
wodaabe törzs 358
Wallis, R. 425
MUTATÓ 833

Women's Institute 521 Zaire 51, 320, 388, 676


Wood, S. 591 Zambia 320, 745
Woodrum, E. 443 Zamichow, N. 351
Woolgar, Steve 133 Zammuner, Vanda L. 146, 358
Worrall, A. 632 zapatisták 672, 673
Wright, Charles 459 Zarb, G. 227
Wright, E. O. 89, 241, 243, 244 Zavahiri Ajman al- 684
Wrigley, E. A. 331 Zeitlin, I. 421
WTO 64, 318 zéró tolerancia 556, 624-626, 796
Wu-Tang Clan 66 Zerubavel, Eviater 129
Wuthnow, R. 415, 416, 437 Zhang, N. 370
Zimbardo, Philip 85, 625
Xu, W. 370 Znaniecki, Flórian 86
Zubaida, S. 442
Yinger, J. M. 381 Zuboff, S. 593, 594
Youndell, Deborah 533, 559, 560
Young, J. 287, 621-623 zsidó vallás 416, 419, 421, 434-436, 439, 445
Young, M. 196, 246, 247 zsidók 213, 238, 239, 381, 388, 389, 408, 416, 431,
432, 434, 674

You might also like