P. 1
Anthony Giddens - Szociológia

Anthony Giddens - Szociológia

|Views: 17,505|Likes:
Published by Monika Szepesi

More info:

Published by: Monika Szepesi on Mar 22, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

03/15/2015

pdf

text

original

Anthony Giddens

SZOCIOLÓGIA
Második kiadás

Osiris Kiadó • Budapest, 2008

Tartalom

Előszó az ötödik kiadáshoz Köszönetnyilvánítás A kötet tartalmáról A kötet felépítéséről Mi a szociológia? A globalizáció és a változó világ Szociológiai kérdések felvetése és megválaszolása A szociológiai elméletalkotás Társadalmi interakció és mindennapi élet Szocializáció, életút, öregedés Családok és intim kapcsolatok Egészség, betegség és fogyatékosság Társadalmi rétegződés és osztály Szegénység, társadalmi kirekesztettség és jólét Globális egyenlőtlenség Szexualitás és társadalmi nem Faj, etnikum és migráció A vallás a modern társadalomban A média Szervezetek és hálózatok Oktatás Munka és gazdasági élet Bűnözés és deviancia Politika, kormányzat és terrorizmus Városok és városi terek Környezeti kockázatok Irodalom Alapfogalmak Mutató

18 19 20 22 23 43 73 93 113 139 169 203 233 269 301 337 373 413 447 487 525 569 611 649 689 725

751 775 797

FV

Részletes tartalom

ELŐSZÓ AZ ÖTÖDIK KIADÁSHOZ KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A KÖTET TARTALMÁRÓL FŐBB TÉMAKÖRÖK A KÖTET FELÉPÍTÉSÉRŐL

18 19 20 20 22

1. fejezet • Ml A SZOCIOLÓGIA?
A SZOCIOLÓGIAI SZEMLÉLET Szociológiai tanulmányok A SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS KIALAKULÁSA Elméletek, elméleti megközelítések Az első teoretikusok Újabb szociológiai szemléletmódok Elméletalkotás a szociológiában Elemzési szintek: mikro- és makroszociológia MIRE JÓ A SZOCIOLÓGIA? Összefoglalás Internetes források 24 26 27 27 28 35 39 40 40 42 42

2. fejezet • A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG
TÁRSADALOMTÍPUSOK Eltűnő világ: a premodern társadalmak és sorsuk A modern világ ipari társadalmai Globális fejlődés TÁRSADALMI VÁLTOZÁS A változásra ható tényezők Változások a modern időszakban GLOBALIZÁCIÓ A globalizációt segítő tényezők A globalizációs vita A globalizáció hatása KÖVETKEZTETÉS: GLOBÁLIS KORMÁNYZÁS KELL Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 45 45 49 50 52 53 55 56 56 63 65 69 70 71 71 71

TARTALOM

3. fejezet « SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA
SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK A tudományos szemlélet A kutatási folyamat AZ OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK F E L I S M E R É S E Kauzalitás és korreláció KUTATÁSI MÓDSZEREK Terepmunka (etnográfia) Felmérés (survey) Kísérlet ' Élettörténet Összehasonlító kutatás Történeti elemzés Az összehasonlító és a történeti kutatás egyesítése KUTATÁS A VALÓ VILÁGBAN: MÓDSZEREK, PROBLÉMÁK ÉS BUKTATÓK Az ember mint vizsgálati alany és az ebből fakadó etikai problémák Tud-e újat mondani a szociológia? A szociológia hatása Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források . 75 76 77 79 79 82 82 83 85 85 86 86 86 87 87 89 90 90 91 91 91

4. fejezet • A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS
MAX WEBER: A PROTESTÁNS ETIKA NÉGY ELMÉLETI PROBLÉMA Struktúra és cselekvés Értékelés Konszenzus és konfliktus A nemek problémája A modern világ kialakulása ÚJABB SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK Posztmodernizmus Michel Foucault NÉGY KORTÁRS SZOCIOLÓGUS Jürgen Habermas: demokrácia és nyilvánosság Ulrich Beck: a globális kockázattársadalom Manuel Castells: a hálózatgazdaság Anthony Giddens: társadalmi reflexi vitás KÖVETKEZTETÉS Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 95 96 97 98 99 100 101 103 103 104 105 106 106 108 109 110 110 110 111 111

TARTALOM

5. fejezet • TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET
A MINDENNAPI ÉLET VIZSGÁLATA NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Az „arc", a gesztusokés az érzelemkifejezés A nem verbális kommunikáció nemi vonatkozásai AZ INTERAKCIÓ TÁRSADALMI SZABÁLYAI Közös jelentések Garfinkel kísérletei „Interakciós vandalizmus" Reaktív kiáltások AZ ARC, A T E S T ÉS A BESZÉD AZ INTERAKCIÓBAN Érintkezések Benyomáskeltés A személyes tér INTERAKCIÓ IDŐBEN ÉS TÉRBEN Kronometrikus idő A társadalmi élet és a tér-idő rend átalakulása A mindennapi élet kulturális és történelmi szemlélete Szociológiai vita a valóság társadalmi felépítéséről Társadalmi interakció a kibertérben KÖVETKEZTETÉS: GYŐZ A KÖZELSÉG KÉNYSZERE Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok In 115 116 116 117 119 119 119 120 122 122 124 125 127 127 129 129 129 132 133 136 136 137 137 138

tern

etes

források

6. fejezet • SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS
KULTÚRA, TÁRSADALOM ÉS A GYERMEK SZOCIALIZÁCIÓJA Elméletek a gyermekfejlődésről Szocializációs közegek NEMI SZOCIALIZÁCIÓ Szülők, felnőttek reakciói A nem tanulása Mesekönyvek, televízió A nemsemleges nevelés nehézségei A szociológiai vita A TELJES ÉLETÚTRA KITERJEDŐ SZOCIALIZÁCIÓ Gyermekkor Serdülőkor Fiatal felnőttkor Érett felnőttkor Öregkor ÖREGEDÉS A brit társadalom „őszülése" Hogyan öregszik az ember? Az öregedés folyamata: versengő szociológiai magyarázatok 141 141 143 145 145 146 146 146 147 149 149 150 150 151 151 151 152 153 155

TARTALOM

Az öregedés jellemzőiNagy-Britanniában Öregedéspolitika A világnépesség őszülése Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

157 160 165 167 168 168 168

7. fejezet * CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK
ALAPFOGALMAK A CSALÁD A TÖRTÉNELEMBEN A családi élet fejlődése Hol volt, hol nem volt: mesék a hagyományos családról Világszerte változó családminták CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK NAGY-BRITANNIÁBAN Altalános jellemzők A családminták változása és változatossága Egyenlőtlenség a családban Intim erőszak Családon belüli erőszak Válás és különélés A családi élettel kapcsolatos attitűdök változása Új partnerkapcsolatok és mostohacsaládok A házasság és a családi élethagyományos formáinak alternatívái A CSALÁD ÉS AZ INTIM KAPCSOLATOK ELMÉLETI NÉZŐPONTJAI Funkcionalizmus Feminista megközelítések Új nézőpontok KÖVETKEZTETÉS: VITA A CSALÁDI ÉRTÉKEKRŐL Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 172 173 173 174 175 176 176 176 179 181 181 183 187 188 192 194 195 195 196 199 201 201 202 202

8. fejezet • EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG
A TEST SZOCIOLÓGIÁJA '204 206 209 214 215 218 218 221 223 224

AZ EGÉSZSÉG ÉS A BETEGSÉG SZOCIOLÓGIÁJA Az orvostudománnyal kapcsolatos szociológiai nézőpontok Orvostudomány és egészség a változó világban Az egészséggel és a betegséggel kapcsolatos szociológiai nézőpontok AZ EGÉSZSÉG TÁRSADALMI ALAPJA Osztály és egészség Nem és egészség Etnikum és egészség Egészség és társadalmi kohézió

I TARTALOM

A FOGYATÉKOSSÁG SZOCIOLÓGIÁJA A fogyatékosság egyéni modellje A fogyatékosság társadalmi modellje Fogyatékosság az Egyesült Királyságban és világszerte Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok In . tern etes források

225 225 225 230 232 233 233 233

9. fejezet • TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS ÉS OSZTÁLY
A TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS RENDSZEREI A rabszolgaság A kasztrendszer Indiában és Dél-Afrikában A rendi tagolódás Az osztály • OSZTÁLY- ÉS RÉTEGZŐDÉSELMÉLETEK Kari Marx elmélete Max Weber elmélete Erik Olin Wright osztályelmélete AZ OSZTÁLY-HOVATARTOZÁS M É R É S E John Goldthorpe: osztály és foglalkozás Goldthorpe osztályszerkezetének értékelése OSZTÁLYTAGOZÓDÁS A MAI NYUGATI TÁRSADALOMBAN A felső osztály kérdése A középosztály A munkásosztály változó jellege A marginális osztály kérdése Osztály és életstílus Nemek és rétegződés TÁRSADALMI MOBILITÁS Összehasonlító mobilitásvizsgálatok A lefelé irányuló mobilitás Társadalmi mobilitás Nagy-Britanniában Anglia meritokrácia lenne? KÖVETKEZTETÉS: AZ OSZTÁLY JELENTŐSÉGE Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 237 238 238 240 240 241 241 242 243 244 244 245 248 248 251 252 253 256 259 261 261 262 263 264 265 265 267 267 267

10. fejezet I SZEGÉNYSÉG, TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ÉS JÓLÉT
SZEGÉNYSÉG Mi a szegénység? A szegénység mérése Kik a szegények? A szegénység magyarázata Szegénység és társadalmi mobilitás '

/
271 271 272 275 279 280

TARTALOM
••MitniiiiiiniiiiffliiiiiiíiM

TÁRSADALMI K I R E K E S Z T E T T S É G Mi a társadalmi kirekesztettség? Társadalmi kirekesztettség példái Bűnözés és társadalmi kirekesztettség A JÓLÉTI ÁLLAM A jóléti állam elméletei Jóléti állam Nagy-Britanniában KÖVETKEZTETÉS: SZEGÉNYSÉG ÉS SEGÉLYEZÉS EGY VÁLTOZÓ VILÁGBAN Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

282 282 284 287 289 289 290 297 298 299 299 300

11. fejezet • GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG
GLOBÁLIS GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉG Magas jövedelmű országok Közepes jövedelmű országok Alacsony jövedelmű országok Növekszik-e a globális egyenlőtlenség? . 305 306 307 307 307 309 309 310 312 312 317 324 324 325 328 329 329 329 333 333 335 336 336 336

ÉLET A GAZDAG ÉS A SZEGÉNY ORSZÁGOKBAN Egészség Éhség, alultápláltság és éhínség Oktatás és írni-olvasni tudás MEGGAZDAGODHATNAK-E A SZEGÉNY ORSZÁGOK? Fejló'déselméletek A fejlődéselméletek értékelése A nemzetközi szervezetek szerepe és a globális egyenlőtlenség Globális gazdasági egyenlőtlenség egy változó világban A VILÁG NÉPESSÉGÉNEK NÖVEKEDÉSE Népességelemzés: demográfia A népesség változásának dinamikája Malthusianizmus A demográfiai átmenet A változás kilátásai Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

12. fejezet • SZEXUALITÁS ÉS TÁRSADALMI NEM
AZ EMBERI SZEXUALITÁS Biológia és szexuális viselkedés A társadalom hatása a szexuális viselkedésre Szexualitás és prokreatív technológia Szexualitás a nyugati kultúrában • / / 340 340 340 342 344

TARTALOM

SZEXUÁLIS ORIENTÁCIÓ Szexuális orientáció - velünk születik vagy tanuljuk? Homoszexualitás a nyugati kultúrában Attitűdök a homoszexualitással kapcsolatban Mozgalmak a melegek és leszbikusok polgárjogaiért TÁRSADALMI NEM Társadalmi nem és biológia: természetes különbségek? Nemi szocializáció A társadalmi nem és a biológiai nem társadalmi konstrukciója Feminitás, maszkulinitás és nemi viszonyok A NEMI EGYENLŐTLENSÉG Funkcionalista megközelítések Feminista megközelítések KÖVETKEZTETÉS: TÁRSADALMI NEM ÉS GLOBALIZÁCIÓ Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

350 351 352 353 354 356 357 357 359 359 363 363 364 370 370 371 372 372

13. fejezet - FAJ, ETNIKUM ÉS MIGRÁCIÓ
ALAPFOGALMAK Faj Etnicitás Kisebbségi csoportok ELŐÍTÉLET ÉS DISZKRIMINÁCIÓ Rasszizmus A rasszizmus szociológiai értelmezései ETNIKAI INTEGRÁCIÓ ÉS KONFLIKTUS Az etnikai integráció modelljei Etnikai konfliktusok MIGRÁCIÓ ÉS ETNIKAI VÁLTOZATOSSÁG AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN Bevándorlás Etnikai sokféleség Az etnikai kisebbségek helyzete a munkaerőpiacon Lakáskörülmények A büntető igazságszolgáltatás rendszere BEVÁNDORLÁS ÉS ETNIKAI VISZONYOK A KONTINENTÁLIS EURÓPÁBAN Migráció és az Európai Unió GLOBÁLIS MIGRÁCIÓ Migrációs minták és modellek Globalizáció és migráció Globális diaszpórák KÖVETKEZTETÉSEK 376 376 379 380 380 382 385 386 386 387 389 389 393 396 399 399 403 403 405 406 407 408 409

\

TARTALOM

Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

409 410 410 411

14. fejezet « VALLÁS A MODERN TÁRSADALOMBAN
SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK ÉS ELKÉPZELÉSEK A vallás szociológiai vizsgálata ' Valláselméletek A VILÁG VALLÁSAI Totemizmus és animizmus A zsidó vallás, a kereszténység és az iszlám A Távol-Kelet vallásai Vallási szervezetek Kereszténység, nem és szexualitás A SZEKULARIZÁCIÓ ÉS A VALLÁSI MEGÚJULÁS A szekularizáció Vallás Európában Vallás az Egyesült Királyságban Vallás az Egyesült Államokban A szekularizáció elméletének értékelése A vallási fundamentalizmus Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 415 415 416 420 420 421 422 423 427 428 428 430 432 435 439 440 444 445 445 446

15. fejezet « MÉDIA
HAGYOMÁNYOS ÉS ÚJ MÉDIA Hagyományos médiumok Új média MÉDIAELMÉLETEK Funkcionalizmus Konfliktuselméletek Újabb elméletek A MÉDIA ELFOGULTSÁGA: A GLASGOW-I EGYETEMI KUTATÓCSOPORT Televíziós hírműsorok A KÖZÖNSÉG ÉS A MÉDIA Közönségvizsgálatok A média hatásai A MÉDIA ELLENŐRZÉSE Politikai ellenőrzés A globális média és a demokrácia \ 449 449 454 458 459 459 460 464 464 466 466 467 470 470 473

TARTALOM

A MÉDIA A GLOBALIZÁCIÓ KORÁBAN Zene Mozi „Szupervállalatok" Médiaimperializmus? Ellenállás a globális médiával szemben és más utak keresése KÖVETKEZTETÉSEK Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

473 476 477 478 481 483 483 484 485 485 485

16. fejezet • SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK
SZERVEZETEK Bürokratikus szervezetek A szervezetek fizikai környezete Világméretű szervezetek Gazdasági szervezetek T Ú L A BÜROKRÁCIÁN? Szervezeti változások: a japán modell A vezetés átalakulása A hálózatok elméletei HOGYAN BEFOLYÁSOLJÁK ÉLETÜNKET A SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK? Társadalmi tőke: erős és gyenge kötődések Egyedül tekézni: példa a társadalmi tőke hanyatlására? KÖVETKEZTETÉSEK Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok In 489 490 496 500 503 511 511 512 515 518 518 519 521 522 523 523 523

'

tern

etes

források

17. fejezet • OKTATÁS
AZ OKTATÁS FONTOSSÁGA AZ OKTATÁS AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN Kezdetek és fejlődés A középfokú oktatás és a politika Felsőoktatás A brit oktatási rendszer összehasonlítása más rendszerekkel AZ ISKOLÁZTATÁS ÉS A TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉGEK ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK ELMÉLETEI Ivan Illich: a rejtett tanterv Basil Bernstein: a nyelvi kódok Pierre Bourdieu: az oktatás és a kulturális újratermelés A tanulás és a fizikai munka: Paul Willis elemzése a kulturális újratermelésről Az oktatás posztmodern megközelítései 527 528 528 530 535 540 541 542 544 546 547 549

jt

/

TARTALOM

EGYENLŐTLENSÉG ÉS OKTATÁS Az iskolai teljesítmények megoszlása nemek szerint Az etnikai kisebbségek az oktatásban Az IQ és az oktatás AZ OKTATÁS ÉS AZ ÚJ KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK Technológia az osztálytermekben Eljött-e máris az e-egyetemek kora? . KÖVETKEZTETÉS: AZ OKTATÁS'jÖVŐJE Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

550 551 555 556 561 561 563 564 565 567 567 567

18. fejezet • MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET
MI A MUNKA? F I Z E T E T T ÉS NEM F I Z E T E T T MUNKA A MUNKA TÁRSADALMI SZERVEZŐDÉSE Taylorizmus és fordizmus A taylorizmusés a fordizmus korlátai A MUNKA VÁLTOZÓ T E R M É S Z E T E A nők és a munka Posztfordizmus Változási trendek a foglalkozási struktúrában MUNKAHELYI BIZONYTALANSÁG, MUNKANÉLKÜLISÉG ÉS A MUNKA TÁRSADALMI JELENTŐSÉGE A munka társadalmi jelentősége A munkahelyi bizonytalanság növekedése Munkanélküliség KÖVETKEZTETÉS: „A JELLEM KORRÓZIÓJA"? Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 571 571 573 575 579 579 587 591 598 600 600 602 607 608 609 609 609

19. fejezet • BŰNÖZÉS ÉS DEVIANCIA
ALAPFOGALMAK A BŰNÖZÉS ÉS A DEVIANCIA MAGYARÁZATA: SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK , Funkcionalista elméletek Interakcionista elméletek Konfliktuselméletek: „Az új kriminológia" Kontrollelméletek Elméleti következtetések A BŰNÖZÉS ALAKULÁSA AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN A bűnözés és a bűnözési statisztikák \ 615 615 618 621 623 627 627 628 613

/

TARTALOM

ÁLDOZATOK ÉS BŰNELKÖVETŐK A nemek és a bűnözés Ifjúság és bűnözés Fehérgalléros bűnözés Szervezett bűnözés Kiberbűnözés BÖRTÖNÖK: MEGFELELŐ VÁLASZA BŰNÖZÉSRE? KÖVETKEZTETÉS: BŰNÖZÉS, DEVIANCIA ÉS TÁRSADALMI REND Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

630 630 635 636 639 641 642 646 647 648 648 648

20. fejezet » POLITIKA,KORMÁNYZÁS ÉS TERRORIZMUS
A POLITIKAI SZOCIOLÓGIA ALAPFOGALMAIVAL KAPCSOLATOS VITÁK Politika, kormányzás és az állam Hatalom " Autoritás és demokrácia A DEMOKRÁCIA GLOBÁLIS TERJEDÉSE A kommunizmus bukása A demokrácia népszerűségének magyarázata Bajban van-e a demokrácia? Globális kormányzás PÁRTPOLITIKA AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN Új Munkáspárt POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK Globalizáció és társadalmi mozgalmak Technológia és társadalmi mozgalmak A NACIONALIZMUS ÉS A NEMZET ELMÉLETEI A nacionalizmusés a modern társadalom Állam nélküli nemzetek Nemzeti kisebbségek és az Európai Unió Nemzetek és nacionalizmus a fejlődő országokban Nacionalizmus és globalizáció A nemzetállam, a nemzeti identitás és a globalizáció A TERRORIZMUS A terror és a terrorizmus eredete Régi és új típusú terrorizmus Terrorizmus és háború Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források , \ \

651 651 652 653 656 656 658 661 663 666 667 669 670 671 673 673 675 675 676 677 678 679 680 682 685 686 687 687 688

TARTALOM

j^^l

21. fejezet • VÁROSOK ÉS VÁROSI TEREK
AZ URBANIZMUS ELMÉLETEI A Chicagói Iskola Az urbanizmus és a mesterséges környezet Értékelés A VÁROSOK KIFEJLŐDÉSE A hagyományos társadalmak városai Iparosodás és urbanizáció . A modern nagyváros kialakulása Ujabb urbanizációs trendek Nagy-Britanniában és USA-ban Urbanizáció a fejlődő világban A VÁROSOK ÉS A GLOBALIZÁCIÓ Globális városok Egyenlőtlenség a globális városokban Városi közigazgatás a globalizáció korában KÖVETKEZTETÉS: A NAGYVÁROSOK SZEREPE A GLOBÁLIS KORMÁNYZÁSBAN Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 690 691 695 696 698 698 698 700 701 709 712 713 716 716 721 722 723 723 723

.

22. fejezet • KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK
A KÖRNYEZET MINT SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉS KÖZÖS KÖRNYEZETÜNK A növekedés határai Fenntartható fejlődés Fogyasztás, szegénység és a környezet Veszélyforrások TECHNOLÓGIAI EREDETŰ KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK Globális felmelegedés Genetikailag módosított élelmiszerek A globális „kockázattársadalom" ELŐRETEKINTÉS Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott Internetes források IRODALOM ALAPFOGALMAK MUTATÓ 727 728 728 729 729 731 737 738 743 746 748 749 750 750 750 751 775 797

olvasm

ányok

Előszó az ötödik kiadáshoz

^

Könyvem negyedik kiadása a 2 0 0 1 . szeptember 11-i eseményeket megelő­ zően jelent meg. Az ötödik kiadásban igyekeztem lépést tartani társadalmi világunk jelentős változásaival, taglalva az említett eseményeket követő éve­ ket is, ezért a szöveget egyrészt alaposan átdolgoztam, aktualizáltam, más­ részt jócskán belefoglaltam új anyagokat is. Akárcsak a korábbi kiadásokban, ezúttal is arra törekedtem, hogy könyvem olvasmányos, érdekfeszítő legyen, ugyanakkor tartalmazza a tudományág legújabb eredményeit. A kötetben most először részletesen foglalkozom a globális egyenlőtlenséggel, a terro­ rizmussal, az egyéni életúttal, az öregedéssel, a fogyatékossággal és más új, időszerű témákkal. Ezeket az új részeket úgy próbáltam összeilleszteni a ko­ rábbi kiadásokból megtartásra érdemesnek bizonyult szövegrészekkel, hogy a könyv ezután is méltó legyen az elismerésre, és a szociológiatanítás napra­ kész alapművének tekintsék.

Köszönetnyilvánítás

Itt mondok köszönetet mindenkinek, aki segített könyvem elkészítésében. Hálás vagyok az előző kiadás sok olvasójának hasznos észrevételeikért. Az ötödik kiadás nem készülhetett volna el Simon Griffiths tevékeny részvétele nélkül, aki hónapokat szentelt a kötet gondozásának. Ha e könyv bármilyen beccsel bír, az éppúgy az ő érdeme, mint az enyém. Sokkal tartozom neki ezért. Szeretnék köszönetet mondani azoknak a társadalomtudósoknak, akik könyvem készülőfélben lévő fejezeteit véleményezték. Oly sokan voltak, hogy nehéz volna felsorolni őket, de észrevételeik rengeteget segítettek. Ki­ adóm, a Polity Press munkatársai közül főként John Thompsont, David Heldet, Gill Motley-t, Neil de Cortot és Breffni O'Connort illeti köszönet. Emma Longstaff alapvető szerepet játszott a könyvkészítés teljes folyamatában. Nagyszerű volt vele dolgozni. Sarah Dancy a szöveggondozásban remekelt, nagyon hálás vagyok, hogy semmi nem kerülte el a figyelmét, és mindig megtalálta a legjobb megoldást. Végül köszönettel tartozom Alena Ledenevának a fáradhatatlan támogatá­ sért és biztatásért.

1989-es kiadásában újdonságnak számított. hogy foglalkoztam a globalizáció hatásával. amely amellett. hogy egy-egy társadalom intéz­ ményeinek a bemutatására szorítkozunk. mert ma igen fontos az iparosodott és a fejlődő világ kölcsönös függősége. amelyek kiszakították a Nyugat ipa­ rosodó társadalmi rendjét a korábbi társadalmakra jellemző életformákból. és a szükséges szelekció ellenére ismertetni tudom az összes fontos szociológiai nézőpontot. amely maga is sokat fejlődött. mert vizsgálódási körük jelentős mértékben megegyezik. Az egyik fő téma a változó világ. A múltban sem léteztek egymástól elszigetelt társadalmak. ugyanakkor a különböző fejezetekben kitérek a tudományág legújabb elképzeléseire. Azóta jóval több vitát kavar a globalizáció. napjainkban pedig egyértelműen az egész világra kiterjedő in­ tegráció folyamatainak felgyorsulását tapasztalhatjuk. A szociológia azok­ nak az átalakulásoknak köszönheti létét. a témák tárgyalását más kultúrákból merített sokszínű anyag teszi kiegyensúlyozottá. Könyvem első. A szociológiá­ ban túl sokáig uralkodott az a nézet. ezek mind sajátos jelleget köl­ csönöznek munkámnak. A kötet második fő témája a globalizálódó társadalmi élet. Az így létrejött világ a szociológiai elemzés legfőbb tárgya. Remélem. század végén és a 19. külön lehet tanulmányozni. Ebbe főként más nyugati országokban végzett ku­ tatások tartoznak. Olyan könyvet igyekeztem írni. Bár elsősorban Nagy-Britanniával foglalkozom. akárcsak a hozzá kapcsolódó egyes információtechnológiai változások. mint amelyek a 18. A globalizációt azért is lényegesnek tartom. ku­ tatási eredményeire. hogy eljárásom semmiféleképpen nem elfo­ gult. hogy minden társadalmat önmagában. mint a koráb­ ban megjelent szociológiai alapművek. Ez világosan megmu­ tatkozik például az egész világot átfogó nemzetközi kereskedelemben. A szociológia legfontosabb feladatai közé tartozik mind a múlt­ ban történt átalakulások feltérképezése. hogy több vo­ natkozásban eredeti. A társadalmi vál­ tozások üteme azóta is szakadatlanul nő. mind pedig a ma zajló változások fő irányainak megragadása. az efféle vizsgálódás akkoriban még a tudományág technikai jellegűbb területein is gyerekcipőben járt. hogy olyan alapvető változások előtt állunk. Ezenfelül nagy hangsúlyt fektetek a szociológia és az antropológia kapcsolatára. hogy a szociológia kulcsszerepet játszik a modern szellemi életben és központi helyet foglal el a társadalomtudomá­ nyok között. és lehetséges. amelyekben lényeges változások zajlanak. FŐBB TÉMAKÖRÖK A könyvet egy sor alaptéma köré rendeztem. de gyakran hivatkozom Oroszországra és a kelet-európai társadalmakra is. Kerültem a túl bonytmiltrfogalmak bevezetését. Mivel ma a világ különböző társadalmai szoros kö­ telékekkel kapcsolódnak egymáshoz. A könyv lénye­ gesen több anyagot tartalmaz a világ szegényebb országairól. és szinte teljesen eltűntek a tradicio- . században zajlottak le. taglalja a kortárs szociológusokat érdeklő legfontosabb problémákat is.A kötet tartalmáról Ez a könyv abban a hitben íródott. A szociológiát nem lehet úgy tanítani. Harmadszor: a könyvben erősen érvényesül az összehasonlító szemlélet­ mód.

új nézőpontokból mutatja meg viselkedésünk mozgatórugóit.A KÖTET TARTALMÁRÓL nális társadalmi rendszerek. Mindig felhívom az olvasók figyelmét arra. \ / A hatodik téma a mikro. hogy nem utalhatók egyszerűen a tudományág egyik alosztályába. Az utóbbi években a szociológia egyik legfontosabb fejleménye.és makroszintek összefüggése. és a makroszintű folyamatok is befolyásolják mindennapi éle­ tünket. Ötödször: a szövegben végig megkülönböztetett figyelmet szenteltem a társadalmi nemmel kapcsolatos kérdéseknek. és segít megismerni a miénkétől különböző kulturális környezeteket. ha mikro.és makroszinten is elemezzük. A szociológiatanulás felszabadító élmény lehet: általa átláthatjuk mások helyzetét. A kötetben sokszor rámutatok. hogy egyre hangsúlyosabbá válik a történeti elemzés. hogy jobban megérthe­ tünk egy-egy társadalmi szituációt. fejezet). hogy vázoljuk egy-egy esemény történeti kontextusát. a szociológia és az antropológia is egyre inkább összeolvad.e kötetben is egy teljes fejezetet szántam a témához kapcsolódó elméleti munka és kutatás fel­ térképezésére (12. Az utolsó téma a társadalmi és a személyes kapcsolata. hogy nem ki­ zárólag a múltat vetjük alá szociológiai vizsgálatnak. Az így születő szociológiai elképzelések megkérdőjelezik a dogmákat. Ezért több fejezet is tartalmaz a társadalmi nemmel foglalkozó részt. Könyvemben mindenütt kitérek a történeti szociológia újabb eredményeire. Ez n e m pusztán azt jelenti. fejleszthetjük képzelőerőnket. ezáltal a szociológia gyakorlata az emberi szabadság lehe­ tőségeit javítja. A társadalmi nem vizsgálata ma már a szociológia egyik önálló területének számít . Ez úgy értendő. a kulturális sokszí­ nűség megbecsülésére tanítanak és segítik megérteni a társadalmi intézmé­ nyek működését. hanem jelenlegi in­ tézményeinket is megpróbáljuk érthetőbbé tenni a történeti megközelítés segítségével. A szociológiai gon­ dolkodás nagy segítség önmagunk megértéséhez. A negyedik téma a szociológia szükségképp történeti szemlélete. a legtöbb fejezetben ez adja az értelmezési keretet. . Ugyanakkor a nemek viszonyának kérdései anynyira lényegesek a szociológiai elemzésben. hogy a mikroszinten zajló interakció hat a szélesebb társadalmi folyamatokra. az önismeret révén pedig jobban megérthetjük a társadalmi világot.

de gyakran merítettem szemléltető anyagot más forrásokból is (például újságcikkekből).co. amelyet a világháló kínál. A kötet szö­ vegében vastag betűs kiemelés jelöli az Alapfogalmakban szereplő terminu­ sokat. Végig arra törekedtem. miközben a megfelelő helyeken más fejezetekhez is kapcsolódik. akik e tudományágat tanítják.polity. hogy az olvasó konkrét példáim révén könynyebben megértse az ismertetett gondolatokat. akik most ismer­ kednek vele. amely kritikai gondolkodásra ösztönöz és segíti az elmé­ lyülést könyvem egy-egy témájában. ugyanakkor megpróbáltam minél érdekesebb. uk/giddens5 címen). A fejezetek végén felsorolt internetes források kiindulópontul szolgálnak az emberekkel és a szociológiával kapcsolatos információk gazdag tárházá­ hoz. minél inkább „meglepetések­ kel teli" könyvet írni. Különösebb veszteség nélkül lehet egy-egy fejezetet kihagyni vagy más sorrendbe állítani. mi­ közben arra is ügyeltem. amelyben az olvasó haszonnal tallózhat. amely bőséggel tartalmaz további anyagokat (elérhető a http://www. hogy az olvasó fokozatosan mind mélyebb ismereteket szerezzen a szociológia különböző területeiről. és azoknak is. átfogó fogalomtárba. amely szándékaim szerint egyaránt hasznára válik azoknak. E példák rendszerint szociológiai kutatásokból származnak. A fejezetek sorrendjét is úgy alakítottam.A kötet felépítéséről Kötetem nem az alapvető szociológiai fogalmak elvont fejtegetésével kezdő­ dik. Itt az oktatók és a diákok egyaránt számtalan olyan for­ rást találhatnak. . egy helyen találhatja meg a korábbi fejezetekben említett fontosabb_azoeielégiai szakkifejezéseket. Emellett a kötet külön honlappal is kiegészül. így fontos új dimenzióval egészül ki a Szociológia ötödik kiadása. Mindegyik fejezet többé-kevésbé önálló egységet alkot. elképzeléseket és elmélete­ ket. az egyes kurzusok igényeihez igazítható legyen. Ezeket inkább a könyv végén foglaltam egy bővebb. Igyekeztem a lehető legegyszerűbb és legközvetlenebb stílusban fogalmazni. hogy a könyv többféleképp is forgatható.

elméleti megközelítések Az első teoretikusok Újabb szociológiai szemléletmódok Elméletalkotás a szociológiában Elemzési szintek: mikro.Ml A SZOCIOLÓGIA? A SZOCIOLÓGIAI SZEMLELET Szociológiai tanulmányok A SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS KIALAKULÁSA Elméletek.és makroszociológia MIRE JÓ A SZOCIOLÓGIA? Összefoglalás Internetes források .

Vegyük azt az egyszerű példát. Az alkoholhoz hasonlóan a kávé is társa­ dalmilag elfogadott kábítószer. hogy a kávé nem csupán ital. Először is rámutathatunk. ahogyan cselekszünk. amellyel a napjuk indul. a kokainfogyasztást is. A szociológiai szem­ lélet alapfeltétele. mint maga az ital. a 2 1 . A szocio­ lógiatanulás nem lehet csupán az ismeretek meg­ . ami a korábbi nemzedékek számára teljesen el­ képzelhetetlen volt. Lenyűgöző. hogy nem szakadunk ki életünk megszokott keretéből. hogy megiszunk egy csésze ká­ vét! Szociológiai szemszögből mit mondhatnánk viselkedésünk e látszólag érdektelen mozzanatá­ ról? Rengeteget. Sokan azért isznak kávét. akkor va­ lószínűleg a találkozás és a beszélgetés fontosabb számukra. Ha két em­ ber megbeszéli. miért vannak ilyen különbségek. A szociológusokat az ér­ dekli. A legtöbben úgy szemléljük a világot. Wright Mills találóan szociológiai képzelőerőnek nevezett (Mills 1970). amely ebből adódóan alapvető szerepet játszik a modern szellemi életben. mint a globális társadalmi folyamatoknak. de nem helyeslik a kávé. hogy amit természetesnek. Ugyanakkor irányíthat­ juk a sorsunkat és jobbá tehetjük az életünket. az a tudományág. sok minden­ ben . hogyan . mégis sokféleképp. és hogy életünk „adottságait" a történelmi és társadalmi erők jócskán befolyásolják. rabul ejtő vállalkozás. amilyenek vagyunk. Arra tanít minket. C.ezek bőven adnak vizsgái­ nivalót a szociológiai elemzésnek. Ezt sokszor a nap későbbi részében másokkal közös kávézás követi. A szociológia megmutatja. mély konfliktusok. éppúgy beletartozik az egyé­ nek közötti futó utcai találkozások elemzése. A kávé olyan A SZOCIOLÓGIAI SZEMLÉLET A szociológiai gondolkodásmód elsajátítása (más szóval látóterünk szélesítése) azt jelenti. hogy ki kell bontakoztatnunk a képzelőerőnket. az talán nem az. A szociológiai vizsgálódás köre rendkívül tág. amit egy amerikai szerző. század elején olyan világban élünk. hanem a naponta ismétlődő társadal­ mi rítusok részeként szimbolikus értékkel is bír. Ugyanakkor vannak olyan kul­ túrák is. hogy sokkal tágabb keretben kell látnunk. hogy együtt kávéznak. hogy megértsük. mert „feldobja" őket. amelyek tolerálják a marihuána-. a cso­ portokkal és a társadalmakkal foglalkozó tudo­ mány. hogy hogyan viselke­ dünk társas lényként. mint magának az italnak az elfo­ gyasztása. A szocio­ lógiai munka alapja az. amely koffeintartalmá­ nál fogva serkenti az agyműködést. A kávé szokásformáló anyag. ami körülveszi. és tágabb kontextusba tudja helyezni a dolgokat. miközben a modern tech­ nológia egyre pusztítóbb támadásokat intéz a ter­ mészeti környezet ellen. ugyanakkor fényes jövőt ígérf Ez a világ az állandó változások korát éli. A szocioló­ gus olyasvalaki. pél­ dául az iszlám fundamentalizmus erősödésének a boncolgatása. Sok nyugati számára a reggeli kávézás köré szerveződik egy személyes szokás: fontos első lépés. a rituális cselekvésre . sojt. hiszen magunkat vizsgáljuk: azt. pró­ báljuk új módon szemlélni őket. A szociológiai képzelőerő mindenekelőtt /azt követeli tőlünk. A szociológia az ember társas életével.tükröződnek társadalmi tapasztalataink kontextusai egyéni életünkben. hogy elvonatkoztassunk min­ dennapi életünk szokványos cselekvéseitől. attól. amely a társas rituálé alapja. és miért cselekszünk úgy. miért vagyunk olyanok. szerzésének rutinszerű folyamata. Másodszor: a kávé drog. amely igencsak nyugtalanító. rendkívül bonyolult rendszerébe. feszültségelfés társadalmi szakadékok jellemzik. szemben például a marihuánával. nagyszüleink éle­ tétől? Vajon mit hoznak majd az eljövendő vál­ tozások? Leginkább ezekre a kérdésekre próbál választ találni a szociológia. szükségszerűnek. a nyugati kultúrák­ ban azonban az emberek többsége a szenvedélyes kávéfogyasztókat nem tekinti „kábítószeresek­ nek". A kávéiváshoz kapcsolódó rituálé gyakran sok­ kal fontosabb. Harmadszor: a kávéivó bekerül a társadalmi és gazdasági kapcsolatok egész világra kiterjedő. jónak vagy igaznak tekintünk.és az alkoholfogyasztást. Hogyan keletkezett ez a világ? Miért különbö­ zik ennyire az életünk szüleink. Az evés-ivás min­ den társadalomban alkalom a társas interakcióra. A kávészüne­ tek elviselhetőbbé teszik a hivatalban eltöltött hosszú napot vagy az éjszakába nyúló tanulást.alig észrevehetően. aki képes elszakadni személyes körülményeitől.Ma.

hogy nem vesznek olyan országból kávét. A kávé népszerűségének növeke­ désével márkanevekkel differenciált és politiká­ val átitatott termékké vált: ma már a fogyasztó életstílusát határozza meg. Ötödször: a kávé a mai globalizációról. A gyarmati örökség óriási hatást gyakorolt a globális kávékereskedelem fejlődésére. „nagyüzemi" üzletlán­ cokkal szemben a „független" kávéházakat pár­ tolja. Az olaj mellett a kávé a legértékesebb árucikk a nem­ zetközi kereskedelemben. aki a Starbuckshoz hasonló. Van.a kávét is csak az 1800-as évek vége óta fogyasztják széles körben (az elit körében már korábban divatossá vált a kávézás). milyen kávét választ és hol veszi meg. szállítása és elosztása szükségessé teszi számta­ lan. koffeinmen­ tes. hogy csak olyan kávét iszik. amely nem tart-1) ja tiszteletben az emberi jogokat és nem törek­ szik a környezet védelmére. A nyugati étrend számos egyéb is­ mert összetevőjével együtt . mivel manapság életünket je­ lentős mértékben befolyásolják az egész világra kiterjedő társadalmi hatások és kommunikációs hálózatok. a burgonya és a cukor . Van. Az ilyen globális tranzakciók tanulmányozása a szocioló­ gia fontos feladata. amely organikus.mint a tea. vagy amelyet a „méltányos kereskedelem" keretei közt értékesítenek (olyan rendszereken keresztül. vagyis semmiféle értelem­ ben nem „természetes" része a nyugati étrend­ nek. hogyan szerezhetnek tu­ domást az emberek a globalizáció révén a föld- . amelyeket annak ide­ jén európai országok gyarmatosítottak (Dél-Ame­ rikából és Afrikából). amely bolygónk leggazdagabb részeit kö­ ti össze a legszegényebbekkel: a gazdag orszá­ gokban nagy mennyiségben fogyasztják.Ml A SZOCIOLÓGIA? Az is egy társas rituálé része. A kávékedvelők elhatározhatják. a banán. Negyedszer: amikor kávénkat kortyolgatjuk. tömeges fogyasztása mintegy két évszázaddal ezelőtt. Bár a kávé a Közel-Keletről származik. nem­ zetközi kereskedelemről. ha kávézni megyünk a barátainkkal. a kávéivótól sok ezer mérföldnyire élő em­ ber folyamatos egymás közötti ügyletét. aki úgy dönt. mégis főként szegény országokban termesztik. nem is gondolunk arra. A szociológusok azt igyekeznek megérteni. a Nyugat gyarmati terjeszkedésével kezdődött. amelyekben a fejlődő országok kis­ termelői a teljes piaci árat megkapják). emberi jogokról és kör­ nyezetpusztításról folyó viták középpontjában álló termék. Ma gyakorlatilag minden Nyugaton fogyasztott kávé olyan térségekből érkezik. termék. sok ország számára a legnagyobb bevételi forrás. A kávé termesztése. milyen múltbeli társa­ dalmi és gazdasági fejlődési folyamatok eredmé­ nye ez az ital.

ugyanakkor rámutat. Próbálja most olvasóm ilyen szemmel nézni a saját életét! Nem kell feltétlenül aggasztó ese­ ményekre gondolnia. ha egy társadalomban milliók kerül­ nek ugyanilyen helyzetbe: közüggyé válik. hogy szociológiát tanul! Lehet. hogy a válás egy. mint egy-egy ember kétség­ beeséséről. milyen döntéseket tartunk elfogadha­ tónak. hogy egy kisebbség tagja vagy szegénységben él. olvasómnak . Pél­ dául a válást nehezen dolgozza fel az. Vagy lehet lelkes olvasó. hogy megszerezze a diplomáját.A méltányos kereskedelemben részt vevő dél-amerikai szövetkezet kávészemeket válogató munkásainak a kávé biztosít megélhetést. hogy fanyalgó egyetemi hallgató. Vegyük például azt. amely látszó­ lag csak az egyént foglalkoztatja. hogy miért lapozgatja a könyvemet. miért döntött úgy. hogy sok olyan esemény. akinek azért kell szociológiát tanulnia. Az egyetemi hallgatók nem a népesség átlagos tagjai.Ezekre a kérdésekre álta­ lában olvasóim több mint háromnegyede igennel válaszol. századi Nagy-Britannia elitje számára a kávéház szol­ gált a társalgás és a politikai szervezkedés legfőbb szín­ tereként.sok közös jellemzője lehet másokkal. illenek-e az olvasóra a következő jel­ lemzők! Fiatal? Fehér? Értelmiségi vagy szellemi foglalkozású? Végzett vagy most is végez rész­ idős munkát. Szociológiai tanulmányok A szociológiai képzelőerő segítségével felismer­ hetjük. hogy valamiképp összefügg azzal. hogy az olvasó a fenti kérdések^ egyikére-másikára nemmel válaszol! Lehet. Nézzük.bár talán nem is tud róla . de nem lelkesedik a tanulásért? Nem tudja igazán. és nem tud másikat találni. Társadalmi hátterünk igen nagy mértékben meg­ határozza. hanem többnyire jobb helyzetű családokból származnak. Attitűdjeik rendszerint hasonlóak barátaik és ismerőseik attitűdjeihez. aki megéli . kerekség távoli tájain zajló fontos eseményekről. a mai Nagy-Britanniához hasonló társadalom­ ban közösségi ügy (public issue) is: a házasságok több mint harmada tíz éven belül felbomlik. valójában szé­ lesebb körben érvényes kérdéseket vet fel. amely sokakat foglalkoztató társadalmi trendeket jelenít meg. hogy kiegészítse jövedelmét? Ha befejezi az iskolát. Talán már középkorú vagy idősebb. aki szeretne elmélyedni a tárgyban. A 18. mi a szociológia. akik érdeklődnek a szociológia iránt. Ve­ hetjük példának a munkanélküliséget is. Mégis jó­ val többről van szó. szeretne jó álláshoz jutni. akit kitesznek az állásából. de úgy véli. hogy aztán új ismereteiket hasznosítva éljenek és cselekedjenek. De tegyük fel.Mills ezt hívja személyes gondnak (personal trouble) -. Épp ebből követ- . hogyan viselkednek az emberek egy-egy csoportban? . Bármi is az indítéka. amely személyes tragédia lehet annak. Egyéni döntése a tágabb társadalomban elfoglalt helyzetét tükrözi.

talán szembe kellett néznie barátai és mások ellenérzéseivel. amelyekkel a megfigyelt szituációk széles köre magyarázható. milyen feltételek között indult meg maga az iparosodás? Miért ta­ lálhatunk eltéréseket különböző társadalmak iparosodási folyamatai közt? Miért tulajdonítunk szerepet az iparosodásnak a büntetési módszerek vagy a család. A szociológia tudomány­ területén sosem alakult ki egységes törzsanyag a mindenki számára elfogadható elképzelésekből. amelyeket szociológiai tanulmányaik kezde­ tén megismerhetnek. hogy az iparoso­ dás nagy hatást gyakorolt a modern társadalmak kialakulására. a mi viselkedésünkkel foglalkozik. hogyan történnek a dolgok. Amikor . hatunk a kávétermelők éle­ tére. miként kell tanulmányozni az emberi viselkedést. A tények feltárása megmutatja. hogy minden gyakorlati döntés alapja legalább részben valamilyen el- A SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS KIALAKULÁSA Sokan meghökkennek a többféle megközelítés­ től.mégis elmondhatjuk. Bár mindannyiunkat befolyásol a társadalmi környezetünk. aligha tudnak magyarázatot találni a modern társadal­ mak sokrétűségére. A szociológusok gyakran körömszakadtáig vi­ tatkoznak arról. hogy a tények magukért beszélnek. Térjünk vissza a kávé példájához! Az a csésze kávé nem magától kerül az asztalunkra. hogy tejes. A „gyakorlatias emberek" általában gyanak­ vók az elméletalkotókkal szemben. Azt is tudni akarjuk. A tények értelmezéséhez elméletekre van szükségünk. vagy lehet. és megpróbálnánk rá­ mutatni. akik tőlünk óriási távolságra. de ha ezt nem vala­ milyen elméleti tudásra alapozva teszik.Ml A SZOCIOLÓGIA? keztethetünk azonban más jellemzőire. mennyire fontos az elméletalkotás a szocio­ lógiában. „épí­ tőköveik": a magunkfajta emberek. Mi dön­ tünk például arról. sajátos módon meghatározott mintába rendeződnek. a világ másik felén is élhetnek. ezért nem kell foglalkozniuk elvontabb gondolatokkal . Tevékenységünk egyszerre struk­ turálja . minden pilla­ natban átalakítják őket elemi alkotórészeik. hogy e jegyek közül melyek a legfonto­ sabbak a szóban forgó fejlődés magyarázatában. Persze a tényfeltárást és az elméletalkotást sosem lehet teljesen szétválasztani. Vajon ők miért nem tudnak megegyezni egymással úgy. elméleti megközelítések Például amikor egy olyan összetett dolgot igyek­ szünk megérteni. hogy idáig jus­ son. Az emberi társadalmakban sosem szűnik meg a strukturálódás folyamata. ha a kutatást szigorúan gyakorlati céllal végzik. és hogyan lehet a legjobban értelmezni a kutatási eredményeket. A szocioló­ gia azt az összefüggést hivatott vizsgálni. hogy egyetemre készül. Például tudjuk. és nincs könnyű dolgunk. Vi­ selkedésünkben és az egymással kialakított kap­ csolatainkban vannak ugyan szabályszerűségek. Sok szociológus dolgozik elsősorban tényfeltárással. ehhez viszont magyarázó elméleteket kell kidolgoznunk. hogyan formál minket a társadalom és hogyan formáljuk önmagunkat. a tudományág természetében keresendő: a szo­ ciológia a mi életünkkel.alakítja . A társadalmi struktúra fogalma fontos szere­ pet játszik a szociológiában. Ez akkor is igaz. Csak akkor alakít­ hatunk ki helytálló elméleti megközelítéseket.meghozzuk ezeket a döntéseket. érdekesek (tény az. amikor megmondta nekik. mint az iparosodásnak a társa­ dalomra gyakorolt hatása. Arra utal. ha önma­ gunkat próbáljuk tanulmányozni. akkor for­ máljuk a kávé piacát. hogy „talpraesettek". hanem strukturáltak. mint a természettudományok művelői? A válasz .a körülöttünk lévő társadalmi világot és ugyanakkor strukturálódik is e társa­ dalmi világ hatására. viselkedésün­ ket nem egyszerűen ez a környezet határozza meg. amelyben mozgunk. a szociológia azonban nem szorítkozhat a tények gyűjtésére. és szeretik azt hinni magukról. hogy éle­ tünk társadalmi kontextusai nemcsak véletlen­ szerűen kialakuló esemény.vagy presszókávét iszunk-e. Elméletek. bármennyire fontosak.vagy cselekvéshal­ mazokból állnak. hogy felsőfokú ta­ nulmányait főfoglalkozású szülőként folytatja. amely az emberi cselekvéstől függetlenül létezik.több millió embertársunkhoz hason­ lóan . hogy melyik kávézóba me­ gyünk. hogy bizonyos összeget fizettem érte. de honnan ered. Az elméletalkotás során elvont értelmezéseket alakítunk ki. például egy épü­ lethez. miért történnek a dolgok. hogy ma reggel ká­ vét vettem. hogy a kávébabot Közép-Amerikában termesztet­ ték stb.és házassági rendszerek változá­ saiban? Az efféle kérdések megválaszolásához nélkülözhetetlen az elméleti gondolkodás. ha a tényfeltárás eszközeivel igazolhatók. rögtön megmutatko­ zik. Valószí­ nűleg meg kellett küzdenie azért. Például az iparosodás­ ról alkotott elmélet kidolgozásakor igyekeznénk megragadni az ipari fejlődés különböző folyama­ tainak főbb közös jegyeit. Közkeletű tévedés. de a társadalmi struktúra nem hasonlítható va­ lamilyen fizikai struktúrához. Egyéniségünket mi alakítjuk ki.).

I 1. a társadalom szisztematikus vizsgálata viszonylag) . például a földrengést istenek vagy szellemek idézik elő. hogy egy üzleti vállalkozás vezetője ügyet sem vet az „el­ méletre". Nem kínálkozik egyszerű megoldás. Az önmagunk meg­ ismerésére tett kísérletek azonban évszázadokon keresztül olyan gondolkodásmódokra épültek. Mondjuk feltéte­ lezi. (A modern tudomány megszületése előtt sokan hitték. és gyakran vallási formát öltöttek. amikor meg­ próbáljuk eldönteni. a Flamand közmondások segít megérteni.) Bár a korábbi idők szerzői is megvilágították az emberi viselkedés és társadalom természetét. miről van szó. milyen mértékben követhe­ ti a szociológia a természettudományokat. Az elméleti gondolkodásnak megoldást kell találnia az ember társadalmi életének vizsgálatá­ ban felmerülő általános problémákra. a 16.a nekik juttatott bér . Például elképzelhető. mit keressünk. és még a filozófiai jellegű kérdésekre is választ kell adnia. vagy hogyan foglalhatjuk a legjobban fogalmi keretbe az emberi tudatot. A címe azonban. Az első teoretikusok Mi. Ehhez hasonlóan értelmezheti megfigyeléseit a szociológus elméletek keretében. FEJEZET Brueghel fenti képén számos ember foglalatoskodik különös tevékenységekkel. hogy téves.ösztönzi szorgos munkára. mert segítségével meg­ világítható a kutatás során gyűjtött tények értel­ me. Az elmélet azonban nem csak azért foglal el fontos helyet a szociológiában. De bárhogyan is gondolkodik az üzleti tevékenységről. A tudományunkban kibontakozott különféle el­ méleti megközelítések más-más módon láttak neki e kérdések megválaszolásának. A kép valójában több mint száz olyan szólást ábrázol. vannak elméleti feltevései. hogy a természeti eseményeket. még ha gyakran kimondatlanok is. amelyek nemzedékről nemzedékre hagyomá­ nyozódtak. amelyek a festésekor. rá­ adásul az iparszociológiai kutatásokból kiderül. Ez az emberi viselkedés egyik elméleti értelmezése. hogy alkalmazottait főként a pénz . században közkeletűek voltak. emberek mindig is kíváncsiak voltunk visel­ kedésünk mozgatórugóira. Elméleti megközelítés nélkül azt se tudnánk. amikor vizsgálódni kezdünk vagy értelmezni próbáljuk egy kutatás eredményeit. méleti feltevés. cselekvést és intézményeket. Első pillantásra a festménynek nincs sok értelme.

hogy a szociológiában a társadalom tanulmányozása során ugyanazokat a szigorú tudományos módszereket kell alkalmazni. mint ahogyan a természettudomány magyarázza a fizi­ kai világ működését. milyen a világ most. A fordulópontot az jelentette. hanem természeti keretek között kezdték vizs­ gálni. Ezek a változások lerombolták a hagyo­ mányos életformákat. A teológiai stádiumban a gondolkodást vallási eszmék vezé­ relték. így a korai szociológiai gon­ dolkodás kialakulásához is sokan hozzájárultak. ezért alkotta meg a „szociológia" szót. szerette volna megkülönböztetni saját nézeteit. amelynek megalapítására készült: Comte gondolkodása tükrözte kora kavargó eseményeit. A pozitivizmus feltevése. századi gondolkodók ugyan­ olyan kérdéseket tettek fel. úgy vélte. A legnagyobb szerepet közülük általában Au­ guste Comte-nak (1798-1857) tulajdonítják. ame­ lyekkel a fizikában vagy a kémiában vizsgálják a világot. amelyek a megfigyelt jelenségek közötti összefüg­ gést magyarázzák. ezért a gondolkodóknak is új módon kellett értelmezniük a társadalom és a természet világát. Comte szerint a tár­ sadalom . amelyet Koperni­ kusz. közvetlen tapasz­ talással megragadható dolgokkal foglalkozhat. hogy mindegyik tudományágnak megvan a maga tár­ gya. Éppen úgy. mint a mai szocioló­ gusok: Milyen az emberi természet? Miért szerve­ ződik így a társadalom? Hogyan és miért változ­ nak a társadalmak? Modern világunk gyökeresen eltér a múlt világától. Comte olyan társadalomtudomány megteremtésére törekedett. amellyel éppúgy ma­ gyarázhatók a társadalmi világ törvényei. A szociológia pozitivista megközelítése arra a meggyőződésre épül. összehasonlításból és kísérletezésből szár­ mazó empirikus eredmények alapján ismereteket szerezhetünk a társadalomról. Comte a szociológiát pozitív tudománynak lát* ta: úgy vélte. az erősödő iparosodás pedíg megváltoztatta a francia népesség tradicio­ nális életét. A pozitív stádiumban. az emberi társadalmat vezér­ lő törvények kipuhatolásával sorsunkat is irá­ nyíthatjuk és közelebb juthatunk az emberiség jólétének megteremtéséhez. Eszerint gondos. valamint az a hit. Comte megalkotta a három stádium törvényét. amely kimondja. hogy ne­ vet adjon a tárgynak. érzékeléssel történő megfigye­ lésekből olyan törvényekre következtethetünk. a szociológia feladata. A metafizikai stá­ diumban. Comte eredetileg a „társadalmi fizika" meg­ nevezést alkalmazta. ha másért nem.állandó tör­ vényeknek engedelmeskedik. hogyan fognak bekövetkezni a jövőbeli ese­ mények. hogy a vallás he­ lyett a tudományt állították a világ megértésének szolgálatába. az 1800-as évek elejére tehető. Galilei és Newton felfedezései és eredmér Auguste Comte Egyedül nyilván senki nem alapíthat meg egy tel­ jes tudományágat. A francia forradalom jelentős társa­ dalmi változásokat hozott. azért. hogy mind egy közös logikára és az egyetemes törvények feltárására irányuló tu­ dományos módszerre épül. Bár Comte felismerte. amelyeket Európában az 1789-es francia forradalom és az ipari forradalom kezdete indí­ tottak el. hogy a megfigyelés­ ből. miután azonban a vele vi­ tatkozók is elkezdték használni ezt a kifejezést. Auguste Comte (1798-1857) . kezdete az 1700-as évek végére. hogy a tu­ domány csak megfigyelhető. mert tőle ered a „szociológia" szó. a társadalmat már nem természetfeletti. metafizikai és pozitív szakaszokon haladnak át. és mit tartogathat a jövő. amely nagyjából a reneszánsz idejére tehető. A 19. A szociológia szüle­ tésének hátteréül egy sor viharos erejű változás szolgált. hogy segítsen megérteni. ahogyan a természeti világ törvényeinek fölfedezése révén irányíthatjuk és előre láthatjuk az eseményeket környezetünkben. Az események közötti ok-oko­ zati kapcsolat megértésével a tudós előre láthat­ ja.Ml A SZOCIOLÓGIA? új fejlemény. hogy a világ megismerésére irá­ nyuló emberi törekvések teológiai.akárcsak a fizikai világ . hogy a társadalom Isten akaratának megnyilvánulása.

például a gazdasági helyzettel vagy a vallás hatásával. a tudományos módszereket igyekeztek alkalmazni a társadalmi világra is. látta. de általánosságban minden emberi társadalmat is. Korlátozó jellegüket azon­ ban az emberek gyakran nem látják kényszerí- Émile Durkheim Egy másik francia szerző. a vallás. aggasztották az iparo­ sodás okozta egyenlőtlenségek. mint Comte elképzelé­ sei. hogy a társadalmi életet ugyan­ olyan pontosan lehet vizsgálni.nyei nyitottak meg. a kémiát és a biológiát követően kifejlődött tudomány. A társadalmi tények egy másik jellemzője az. illetve a munka és a gazdasági élet tár­ gyalásakor is találkozhat az olvasó Durkheim el­ képzeléseivel. Durkheim a szociológiát új tudománynak tekin­ tette. hogy morális kon­ szenzust kell teremteni. ködösnek tartotta. ha ezeket empirikus módon vizsgálja. amely elképzelése szerint a hitet és dogmát mellőzve tudományos alapokra. hogy a szociológia az utolsóként. hogy ezek a társadalom egységét veszélyeztetik. Pályája későbbi szakaszában Comte nagysza­ bású terveket vázolt fel arról. hogy Comte-nak nem sikerült végrehajtania tervét. hozzájárulása a társadalom tudományának rendszerbe foglalásához és egy­ ségesítéséhez lehetővé tette. A szociológusnak a szociológiai módszereket nem annyira az egyén. vagyis a társadalom nem pusztán az egyes tagjai tetteinek és érdekeinek összessége. amely az új egyenlőt­ lenségi minták ellenében segít szabályozni vagy összetartani a társadalmat. hogy a szociológia később magas szakmai színvonalú. a deviancia és "a: bűnözés. Noha Durkheim számos vonatkozásban tá­ maszkodott Comte munkájának egy-egy elemére. Durkheim számára a szociológia fő feladata a társadalmi tények vizsgálata. valamint az er­ kölcsi tekintély forrásaival és jellegével. Comte nagyon is jól ismerte társadalmának állapotát. Durkheim írásai a témák széles körét ölelik fel. Három fő témával foglalkozott: a szocioló- . amely segíthet tisztázni a hagyományos fi­ lozófiai kérdéseket. Émile Durkheim ( 1 8 5 8 1917) írásai maradandóbb hatást gyakoroltak a modern szociológiára. amelyek for­ málják az egyén cselekvését. Durkheim úgy vélte. A kötet későbbi fejezeteiben. E szemléletet követve Comte megállapította. elismert tu­ dománnyá váljon. mégis minden tudomány közül a legjelentősebb és leg­ összetettebb. elődje elképzeléseit többnyire túlságosan speku­ latívnak. a szociológia tudományos alapokra helyezését. külső tényezők. A hosszú távú megoldást úgy képzelte. és úgy vélte. hogyan lehetne. hogy a társadalomnak megvan a maga sa­ ját valósága. mint inkább a társadalmi tények vizsgálatában kell alkalmaznia: a társadalmi életnek azokkal az aspektusaival kell foglalkoznia.realitása. a fizikát. mint a természet tu­ dományos vizsgálata során. Szerinte a társadalmi tények olyan cselekvési. és megvan a maguk . szociológiai nézőpontjának megfelelően^újjászervezni különösen a francia társadalmat. Bár Comte-nak a tár­ sadalom újjászervezéséről kialakított elképzelése sosem valósult meg. Émile Durkheim (1858-1917) gia mint empirikus tudomány jelentőségével. hogy a társadalmi élet elemzésében ugyanolyan objektivitásra kell törekedni.az egyes emberek életén és látásmódján túli . hogy kényszerítő erővel bírnak az egyénekkel szemben. Durkheimnek a szo­ ciológiára vonatkozó híres első alaptétele: „A tár­ sadalmi tényeket dolgoknak kell tekintenünk!" Ezt úgy értette. gondolkodási vagy érzelmi módozatok. főként a szocio­ lógiára épült volna. az egyén szerepének felértékelődésével és egy új társadalmi rend kialakulásával. Comte-hoz hasonlóan úgy gondolta. mint a természet tárgyait vagy eseményeit. amelyek az egyénen kívüli. Sürgette az „emberiség vallásának" megalapítá­ sát.

mint az öngyilkosság. több a protestáns. de szabályos mintázatokat mutatnak. hogy ez a típus a tradicionális társadalmakra jel­ lemző. amely csak más társadalmi tényekkel magyarázható. Az utolsó típus a fatalista öngyilkosság. Ebben az esetben az öngyilkosság a „nagyobb jóért" hozott áldozat. Az öngyilkosság megjelenése óta sokat vitat­ ták a tanulmányt. Az öngyilkossági arányok vizsgálata feltárja.például a gazdasági rend megbomlása vagy személyes összezördülések. A japán kamika­ ze pilóták vagy az iszlám „öngyilkos merénylők" ilyen altruista öngyilkosok. Durkheim ezt bizonyítéknak tekintette arra. hogy az egyént stabil társas kapcsolatba foglalja. hogyan ismerhetünk fel általá­ nos társadalmi mintákat az egyéni tettekben. mondjuk válás idején . akik erősen kötődnek társadalmi csoportokhoz. amikor az egyén „túlintegrált" (túl erősek a társa­ dalmi kötelékei). Bár Durkheim ezt a típust a maga korában kisebb je­ lentőségűnek tekintette. de az egyén hajlamát az öngyilkosságra a faji hovatartozással. az egyénen kívüli társadalmi erők. hogy bizonyos emberek másoknál hajlamosabbak öngyilkosságot elkövetni. hogy vannak olyan. és a társadalmat többre értékeli önmagánál. A normák és vágyak állandó vonatkoztatási pontjának elve­ szítése . hogy az öngyilkosságok aránya háború idején általában alacsonyabb. hogy az öngyilkosok között több a fér­ fi. Például a katolikusok alacsonyabb öngyilkossági aránya erős társadalmi közösségükkel magyarázható. és akiknek a vágyait. Az öngyilkossági arányok társadalmanként kü­ lönböznek. mint a nő. . gazdasági változás vagy bizonyta­ lanság idején pedig magasabb. ha hosszabb időtartamot vizsgálunk. A házasság úgy véd az öngyilkosságtól. Az anómiás öngyilkosságot a társadalmi szabá­ lyozás hiánya okozza. és mindenképp egyetlen osztályozási rendszerbe akarta foglalni az öngyilkosság összes típusát.Ml A SZOCIOLÓGIA? Durkheim tanulmánya az öngyilkosságról Az egyén és a társadalom viszonyát feltáró klaszszikus szociológiai tanulmányok egyike Durk­ heim 1897-es elemzése az öngyilkosságról (Durkheim 2003a). Úgy vélte. főként azt kifogásolva. hogy akkor kö­ vetkezik be. Nem pusztán egyéni tet­ tek végeredménye. Dui-Jdretm szerint a háború idején tapasztal­ ható alacsonyabb öngyilkossági arányt a fokozot­ tabb társadalmi integráció jelének tekinthetjük. Azt is megfigyelte. elsőként ő adott rá szociológiai magyarázatot. míg a protestánsok személyes és erkölcsi szabad­ sága azt jelenti. míg az egyedülállók elszigeteltebbek a társadalmon be­ lül. mint a szegény. ha az egyén elszigetelődik. Az egyén elnyomása azt eredményezi. hanem olyan jelenség. hogy kevésbé hajlamosak öngyilkosságot elkövetni azok. és alapve­ tő megállapítása helytálló: még az öngyilkosság látszólag személyes aktusa is szociológiai magya­ rázatot követel. A korábbi írások is elis­ merték a társadalmi tényezők hatását. mint a házas. Az 3/fm/'sfa~öflgyjlkosság akkor következik be. hogy a társadalmi világ még egy olyan igencsak személyes cselekményre is hat. mint a katolikus. hogy „egyedül állnak" Isten színe előtt. illetve csoportkö­ telékei gyengülnek vagy megszakadnak. úgy vélte. hogy vannak az öngyilkossági arányt befolyásoló. egységesen ható társadalmi erők.felboríthatja az emberek lehetőségei és vágyai közötti egyensúlyt. amikor a társadalom gyors változása vagy instabilitása miatt az em­ berek „normák nélkül" maradnak. Durkheim szerint azonban az öngyilkos­ ság társadalmi tény. Ezekből a vizsgálati eredményekből Durkheim megállapította. Az integráció és a szabályozás relatív megléte vagy hiánya szerint az öngyilkosság következő négy típusát külön­ böztette meg: Az egoista öngyilkosságot alacsony fokú tár­ sadalmi integráció jellemzi. nem vette figyelembe az öngyilkosságot befolyáso­ ló nem társadalmi hatásokat. amely mintákba rendeződő jellemzőket hordoz. és több az egye­ dülálló. Ennek ellenére a tanulmány ma is klasszikusnak számít. Durkheim tanulmánya rámutatott. az éghajlattal vagy az elmezavarral próbálták in­ dokolni. Durkheim ezzel az anómia társadalmi feltételeire utalt. Durkheim úgy látta. amelyekben fennmaradt a mechanikus szolidaritás. Bár Durkheim vizsgálata előtt is végeztek ku­ tatásokat az öngyilkosságról. A hivatalos franciaországi öngyilkossági adatok magyarázata során Durkheim arra a következte­ tésre jutott. amelyek meghatározzák az öngyilkosságok arányát. és akkor következik be. több a jómódú. Magyarázatát a társadal­ mi szolidaritás fogalmára és a társadalmat össze­ tartó tényezők két típusára építette: a társadalmi integrációra és a társadalmi szabályozásra. hogy Durkheim hivatalos statisztikákat használt. amikor a társadalom túlszabályozza az egyént. Bár az emberek szabad aka­ rattal és választási lehetőségekkel bíró egyénnek tekintik magukat. hogy a sorssal vagy a társadalommal szemben te­ hetetlennek érzi magát. viselkedésüket gyakran társa­ dalmi minták és elvárások formálják. törekvéseit társadalmi normák szabályozzák. Például felfedezte.

mechanikus és organikus . nem lehet őket közvetlenül megfi­ gyelni. A társadalmi munka­ megosztásról című művében (1893) Durkheim a társadalmi változás olyan elemzését adta. Az öngyilkossági arányszámok évről évre visszatérő mintákat követnek. Durkheim úgy vélte. amelyet Durkheim szerint organikus szolidaritás jellemez.tőnek. A szociológia többi alapítójához hasonlóan Durkheim is mindenekelőtt a társadalmakat át­ alakító változásokkal foglalkozott. a társadalmi elutasításig (elfogadha­ tatlan viselkedés esetén) vagy (a nyelvi szabályok megsértésekor) az egyszerű félreértésig. A közös nézetek gátló erejűek: a közösség azon­ nal megbüntet mindenkit. hogy komoly társadalmi nehézségeket okoznak. teljes egészében a rendkí­ vüli személyes boldogtalanság következményé­ nek tűnik. jellemzőiket inkább közvetve kell feltárni: hatásaik elemzésével. Durkheim szerint mechanikus szolidaritás jel­ lemzi a tradicionális kultúrákat. szokások révén sza­ bályozzák. amelyekben a munkamegosztás kis mértékű. vagy annak vizsgálatával. A modern társadalom fejlődés lerombolta a tradicionális erkölcsi ko látok és minták nagy részét. más szóval az. vallási hiedelmeket és a mindennapi élet min­ táit. amely­ nek értelmében az ipari kor kezdetén egy újfajta szolidaritás jelent meg (Durkheim 2001). A fej­ tegetés során Durkheim szembeállította a szoli­ daritás két . Első jelentős. aki szembefordul a konvencionális életmóddal. mert általában szabad akaratukból enge­ delmeskednek a társadalmi tényeknek. hogy tudományos koncep­ ciók csak a tudományos gyakorlatból születhet­ nek. Durkheim hangsúlyozta. miközben nem adnak egyértelmű új értéke­ ket. mert mindenkinek olyan árukra és szolgáltatásokra van szüksége. Durkheim elismerte. Durkheim egyik legismertebb tanulmányában az öngyilkosságot elemzi (lásd a keretes részt az előző oldalon). hogy mi tartja össze a társadalmat és akadályozza meg annak káoszba süllyedését. vallási szövegekben vagy írott illemszabályok­ ban. összekötik őket a közös tapasztalatok és nézetek. A tudományos szemlélet az érzékelés útján sze­ rezhető bizonyítékokra nyitott. Szolidaritás akkor áll fenn. amelyet a mo­ dern társadalmi élet kelt.és városfejlődés erői azonban fokozták a munka­ megosztást. és ezeket összekapcsolta a munkamegosztással. amelyek a társadalmi dolgok igazi természetét tükrözik. hogy a társadalmi tények vizsgálata során az előítéletek és ideoló­ giák figyelmen kívül hagyására kell törekedni. Arra biztatta a szociológusokat. hogy az emberek gyakran nem is tesznek mást. Durkheim kifejti. hogy a társadalmi ténye­ ket nehéz vizsgálni: mivel láthatatlanok és megfoghatatlanok. ütemük annyira gyors. ha az egyéneket si­ kerrel integrálják társadalmi csoportokba és tevé­ kenységüket közös értékek. amelyet más foglalkozásúak bizto­ sítanak. az egyénre kiszabott büntetéstől (például ha bűncselekmény­ ről van szó). Főként a tár­ sadalmi és morális szolidaritás érdekelte. De a modern világban a változások annyira in­ tenzívek. amelyeket szociológiai módszerekkel kell megmagyarázni. amelyeket korábban a vallás biztosított. Tehát a mechanikus szolidaritás alapját a konszenzus és a hasonló meggyőződés képezik. hogy a dol­ gokat a maguk valóságában vizsgálják és olyan új koncepciókat alkossanak. de hozzá­ juk hasonlóan azokat a változásokat igyekezett magyarázni.típusát. erkölcsöket. A társadalmi konszenzus megteremtésé­ ben a közös nézeteket a gazdasági reciprocitás és a kölcsönös függőség viszonyai váltják fel. a kívülről készen kapott elképzelésektől mentes elmét követel. hogyan próbálták őket kifejezni törvényekben. a különböző foglalkozások egyre fokozódó elkü­ lönülésével. A társadalmi tények sokféleképpen korlátozhatják az emberi cselekvést. Durkheim ezeket a bomlasztó feltételeket az andmia fogalmával kapcsolta össze: a céltalanság vagy reménytelenség érzésével. csak társadalmuk általános min­ táit követik. amelyek az ipari forradalom idején következtek be a társadalomban. Bomlaszthat­ ják a tradicionális életstílusokat. hogy az öngyilkos viselkedésére nagy hatást gyakorolnak a társadalmi tényezők . A feladatok specializálódása és az egyre erősebb társadalmi differenciálódás a fejlett társadalmakban új rend kialakulását ered­ ményezte. Durkheim viszont kimutatta.ezek közül az egyik az anómia. hogy nincs más választásuk. Az öngyilkosság látszólag tisztán személyes cselekedet. és ez a modern társadalmak sok tagjában olyan érzést kelt. hiszen meggyőződésük. Mivel a társada­ lom tagjainak többsége hasonló foglalkozást űz. ezért nincs sok tere az eltérő egyéni vélemények kifejezésének. A munkamegosztás fokozódásával az emberek egyre inkább egymásra utaltak. Fiatalkorában összetűzésbe került a német hatóságokkal poli- . Az organikus szolidaritású társadalmakat az emberek kölcsönös gazdasá­ gi függősége és mások szerepének a felismerése tartja össze. Az ipar. ami hozzájárult e szolidaritásforma felbomlásához. hogy nincs értel­ me az életének. Kari Marx Kari Marx (1818-1883) nézetei éles ellentétben állnak Comte és Durkheim eszméivel.

Az osz­ tályok közötti kapcsolat kizsákmányoló jellegű. amit a materialista tör-l ténelemfelfogásnak nevez. néha forradalmi . Marx szerint a kapitalizmus eredendően osz­ tályok rendszere. ezért „a tör­ ténelem motorjának" nevezhetők.néha fokozatos. amely éles ellentétben áll a történelem minden korábbi gazdasági rendjével. Karl Marx (1818-1883) tikai tevékenysége miatt. Marx úgy vélte. mint az annak hatására kialakuló egyenlőtlenségeket. hanem elsősorban a gazdasági tényezők szolgálnak. A tőkefelhalmozás szorosan összefügg a második elemmel. a munkásosztályhoz tartozik. a tőkések uralkodó osztályt alkotnak. majd rövid franciaor­ szági tartózkodás után végleg Nagy-Britanniában telepedett le emigránsként. hogy a tőke birtokosai. Még legszigorúbb kritikusai is fontosnak tartják mun­ kásságát a szociológia fejlődése szempontjából. Marx figyelmét elsősorban mégis a modern korban bekövetkező változások kötötték le. nagy számban költöztek a növekvő városokba. Többnyire gazdasági kérdésekkel foglalkozott.át­ menet következett be az egyik termelési módról a másikra. amelyben az osztályok közötti viszonyokat konfliktus jellemzi. Társadalmi változás: történelmi materializmus Marx kiindulópontja az. de mivel mindig igyekezett össze­ függésbe hozni a gazdasági problémákat a tár­ sadalmi intézmények működésével. amelynek felhasználásával vagy be­ fektetésével új vagyontárgyakat tudnak majd lét­ rehozni. Marx a kapitalista vál­ lalkozások két fő elemét határozta meg. Az osztályok közötti ellentétek a történelmi fejlődés legfontosabb hajtóerejét képezik. Az első a . Az iparosodás ter­ jedésével a parasztok. akik nem rendelkeznek a saját megélhetésükhöz szükséges eszközökkel. Szerinte a modern korszak legfonto­ sabb változásai a kapitalizmus kialakulásához kapcsolódnak. Bár a tőke bir­ tokosai és a munkások egymásra utaltak (a tő­ késnek munka. jellegzetes­ sége a fogyasztók széles körének eladott javak és szolgáltatások termelése. és akik a tőketulajdono­ sok által biztosított munkalehetőséggel élhet­ nek csak. műveiben rengeteg szociológiai felismerés található. Szerinte a tár­ sadalmi rendszerekben gazdaságuk ellentmondá­ sai miatt . hogy a gazdasági források­ hoz kapcsolódó osztálykonfliktus az idő múlásá­ val egyre inkább kiéleződik. amelyek számos különböző tudományterü­ letet fognak át. a munkásnak pedig bér kell). Láthatta a gyárak és az ipari termelés térhódítását éppúgy. Ez azt jelen­ ti. Vázolta az egymást követő történelmi Kapitalizmus és osztályharc Bár írásaiban a történelem különböző szaka­ szaival foglalkozott.Ml A SZOCIOLÓGIA? tőke: bármely vagyontárgy (pénz. ez a függőségi viszony nem kiegyenlített. Marx úgy vélte. Bár Marx főként a 7 ^ kapitalizmusra és a modern társadalomra fordí­ totta figyelmét. hogy létrejön azoknak a munkásoknak a köre. E szerint a társadal-' mi változások legfontosabb forrásául nem az emberek által vallott eszmék és értékek. Marx írja az 1848-as Kommunista Kiáltvány elején: „Minden eddigi társadalom története az osztályharcok tör­ ténete" (Marx-Engels 1998). gép vagy akár egész gyár). Marx a munkásosztályt proletariátusnak is nevezi. azt is vizsgálta. Az európai munkásmozgalom és a szocialista eszmék iránti érdeklődése tükröződött írásai­ ban. vagy az csak csekély mér­ tékű. a munkaadók viszont a dolgozók munkájá­ nak eredményét kisajátítva nyereségre tehetnek szert. a bérmunkával. hogyan fejlődtek a társadalmak a történelem során. mivel a munkásoknak nincs ellenőrzési lehetősé­ gük a munkájuk felett. míg a né­ pesség nagy tömege a bérmunkások osztályába. A kapitalizmus olyan termelési rendszer. akik korábban a föld mű­ veléséből tartották fenn magukat. így hozzájárultak a városokban élő ipari munkásosztály kialakulá­ sához.

hanem a társadalmi cselekvéssel kell foglalkoz­ nia. és minden korábbinál humánusabb társadalmi rendszer jön létre. de néhány marxi alaptételt erősen bírált. A gazdasági rendszer kö­ zösségi irányítás alá kerül. A kereskedők és az iparosok megjelenése a kereskedő vagy tőkés osztály ki­ alakulását jelezte. században.főként a puritanizmussal társí­ tott értékek . és a szociológia feladata. Marx munkássága jelentős szerepet játszott a 20. így megszűnnek a gazdagokat és szegényeket elválasztó szakadékok. mint a szocioló­ giát. mint a gazdasági feltételeké. . Még alig két évtizede is a Föld népességének több mint harmada élt olyan tár­ sadalmakban (például a Szovjetunióban vagy ke­ let-európai országokban). hogy az emberek közötti valamennyi egyenlőtlenség el fog tűnni. akik alig részesülnek az általuk megtermelt javakból. és Marxnál sokkal kevésbé tartotta fontosnak az osztálykonfliktuso­ kat. Weber szerint az eszmék és értékek szerepe legalább annyira fontos a társadalmi változások­ ban. és ehhez az országhoz kötődik egyetemi pályafutása is. a jog. valamint azzal. tőlük független struktúrák. Egy sor empirikus vizsgálattal meghatározta a modern ipari társadalmak néhány alapvető jellemzőjét és kijelölte a legfontosabb ideológiai vitapontokat. Korának más gondolkodóihoz hasonlóan We­ ber is igyekezett megérteni a társadalmi változás természetét és okait. hogy megfejtse e tettek értelmét. mint a kapitalista rendszerben. osztályok nélküli tár­ sadalmat teremt. Max Weber Marxhoz hasonlóan Max Weber (1864-1920) sem nevezhető egyszerűen „szociológusnak".1 9 0 5 ) kifejti.meghatározó szerepet játszottak a kapitalista szemlélet kialakulásában. ezután következtek a rabszolgatartó társadalmak. hogy elkerülhetetlen a mun­ kásosztály forradalma. őket is kiszorítják majd. Durkheimtől és Marxtól eltérően nem hitte. Szerinte a változást mozgató erők az embe­ ri motiváció és gondolkodás: az eszmék. FEJEZET szakaszokat. Sokat méltatott és vitatott művében. amelyek kormányzatai büszkén hirdették. hanem úgy vélte. Marx úgy vélte. a gazdasági-politikai hatalmat monopolizá­ ló kisebb osztályra és azoknak az embereknek a nagy tömegére. Marx hitt abban.1. hogy miben különbözik a modern társadalom a tár­ sadalmi szerveződés korábbi formáitól. hogy Marx eszméiből merítet­ tek politikájuk kialakítása során. Németországban szü­ letett. hogy a vallási értékek . majd a földbirtokosokat és jobbágyokat élesen elválasztó feudális rendszerek. amely a földbirtokos nemessé­ get váltotta fel. hogy a társadalmi struktúrákat a tettek bonyolult összjátéka alakítja. hogy létezhetnek az egyéneken kívü­ li. Rendkívüli ismeretanyaggal ren­ delkező ember volt. hogy a társadalmak nem szakadnak majd szét egy. hogy éppúgy. hogy a jövő társadalmában a termelés fejlettebb és hatékonyabb lesz. amely megbuktatja a kapi­ talista rendszert és egy új. mivel ér­ deklődési köre és munkássága ugyancsak számos tudományterületre kiterjed. ahogyan a tőkések összefogva megbuktatták a feudális rendet. Elutasította a ma­ terialista történelemfelfogást. és új rend jön létre: a kommunizmus. amelyek sorában az első a vadászok és gyűjtögetők ősközösségi társadalma. Max Weber (1864-1920) amelyek a mai szociológusok számára is megha­ tározó jelentőségűek. a filozófia és az összehasonlító törté­ nettudomány területét csakúgy. Hatott rá Marx. A protestáns etika és a kapi­ talizmus szellemében ( 1 9 0 4 . E történelemképnek megfelelően Marx arra a következtetésre jutott. hogy a szociológiának nem struktúrákkal. értékek és meggyőződések átalakulást indíthatnak el) Az egyének képesek szabadon cselekedni és for­ málni a jövőt. A szocioló­ giai gondolkodás többi alapítójától eltérően úgy vélte. Műveinek többsége a modern kapitalizmus fejlődésével foglalkozik. Ez nem azt jelenti. sokkal inkább azt. írásai felölelik a közgazda­ ság.

hogy Durkheim. A bürokrácia . más jelentős civilizációkkal összehason­ lítva. Kína és India. Az előző részekből viszont ki­ derül. hogy leírják és ér­ telmezzék koruk jelentős eseményeit. amelyikben éltek.4 9 6 . hanem inkább azt.kialakulása (a bürokráciáról lásd még a 4 9 0 . mint egyéni cselekede­ teinket. Tanulmányozta Kína. Marxtól eltérően úgy vélte. t Újabb szociológiai szemléletmódok Racionalizálódás Weber szerint a modern társadalom kialakulása a társadalmi cselekvés mintáinak jelentős módo­ sulásaival járt. hogy a kapita­ lizmusban nem az osztálykonfliktusok dominál­ nak. hogy a szokást és a babonát elutasítva a tudományt és a technoló­ giát pártolják . Ma sem rit­ ka. gyakran csak egyes jellemzői vannak je­ len. hogy a társadalmi világ vizsgálata so­ rán olyan módszerek kidolgozására törekedtek. a várható következményeket. Weber varázstalanításnak nevezte azt. tikától a vallásig és a gazdasági tevékenységig az élet egyre több területe racionalizálódott. hogy egy bizonyos jelenség „tiszta" formája. gyakran eltérő elméleti nézőpontból végzik az elemzést. mert a való világ bármely helyzete megérthető. Sokkal fontosabb. De ne feledjük: Weber az ideál­ típuson nem azt értette. mert nemzedékek óta úgy szokás. amelyekkel általánosan magyarázható. ahogyan nagyszámú ember tevékenysége hatéko­ nyan megszervezhető .megteremtette a maga veszélyeit. A való világban nemigen létezik ide­ áltípus. és a tőkésre jellemző beállított­ ság Marx nézeteivel szemben nem kizárólag gaz­ dasági változások hatására alakult ki. századi felvilágosodás programja . Úgy vélte. amely segít megérteni a világot. Weber a Nyugat egyik legsajátosabb jellemzőjének a tudományos jelle­ get tekintette.a nagy szervezetek . Marx és Weber nagyon el­ térő megközelítéseket alkalmaztak a társadalmak vizsgálatában. A 18. hogy a modern társadalom mint rend­ szer elpusztítja az emberi szellemet. hogy csak azért tegyenek valamit. a technikai tudásra építve történik. De nem elégedtek meg azzal. India. mert meg­ próbálja szabályozni a társadalmi élet minden szféráját. hogy a keresztény hit egyes vonat­ kozásai fontos szerepet játszottak a kapitalizmus kialakulásában. instrumentális számításokat végeznek. Az ideáltípus fogal­ mi vagy elemzési modell. és kutatásaival jelentős mértékben hoz­ zájárult a vallásszociológia fejlődéséhez. ahogyan a modern világ tu­ dományos gondolkodása elsöpörte az érzelmes­ ség múltból maradt erőit. hanem a tudomány és a bürokrácia . hogy a poliKezdetben a szociológusok azt a változó társa­ dalmat igyekeztek megérteni. ha az ideáltípushoz hason­ lítjuk. illetve a Nyugat főbb vallási rendszerei­ nek összehasonlításakor Weber arra a következ­ tetésre jutott. Weber a tényezők sokkal szélesebb körét tekinti fontos­ nak. A tudomány.a haladás. A racionalizálódás végeredményét illetően azonban Weber nem volt egészen derűlátó. Ha a tradicionális társadalmakban több­ nyire a vallás és a régóta élő szokások határozták meg az emberek attitűdjeit és értékeit. Tar­ tott attól. Például míg Durkheim és Marx az egyénre ható külső erőket állítja középpontba. ame­ lyekben figyelembe veszik az eredményességet. mi­ lyen fontos volt számára a társadalmi cselekvés a nyugati társadalom sajátos jegyeinek elemzése során. hogy miközben a szociológusok az elemzés tárgyában egyetértenek. Weber úgy véli. Az efféle hipotetikus konstrukció azonban nagyon hasznos lehet. vallásban. Weber az ipari forradalmat és a kapitalizmus kialakulását bizonyítéknak tekintette arra. Az ipari társada­ lomban nem volt sok helye az érzelgésnek vagy annak. a mo­ dern technológia és a bürokrácia kialakulását Weber együtt rációnálizálddásként jellemezte: a társadalmi és gazdasági élet megszervezése a ha­ tékonyság elve szerint. oldalt). dehumanizáló hatásai aggasztották.Ml A SZOCIOLÓGIA? Weber néhány nagyhatású írása is mutatja. hogyan működnek a társadalmak és milyen jellegű a tár­ sadalmi változás. a jólét és a boldogság előmozdítása azáltal. hogy a kulturális eszmék és értékek éppúgy formálják a társadalmat.a gazdasági és politikai növekedéssel együtt bővül. hogyan alakíthatja a demokrácia sorsát. Ide­ áltípusra épít például a bürokráciáról és a piacról szóló írásaiban. Ezáltal az ideáltípus állandó viszonyítási pontként szolgál. Weber szociológiai szemléletében fontos elem volt az ideáltípus gondolata. hogy az emberek foko­ zatosan feladják a babonában. és egyre inkább racioná­ lis. hogy az egyén maga is formálhatja a külvilágot. hogy ez a gondolati kép a tökéletes vagy elérendő cél. . Ezek a szemléleti különbségek a szociológia egész története során fennmaradtak. Míg Marx a gazdasági kérdések meghatározó szerepére mutat rá. Különösen a bürokrácia fojtó. Weber kiindulópontja az.az egyetlen mód. valamint az. hogy a fejlődés iránya az általános racionalizálódás felé mutat. szokás­ ban és régóta folytatott gyakorlatban gyökerező tradicionális nézeteiket. a Közel-Kelet vallásait. akkor a modern társadalmat az jellemezte.

Könyvemben többször is felbukkan­ nak olyan fejtegetések és elképzelések.nem nevezhető csupán szociológusnak. hanem mindent meg kell tennie. Harmadszor: elsőként ő vizsgált szociológiai nézőpontból korábban mellőzött témákat (a há­ zasságot. kai. hogy ha valaki a társadalmat tanulmányozza. hogy a társadalom egyes részeinek egymáshoz és a társadalom egészéhez való viszonyát vizsgálja. hogy a társadalom elem­ zésében a nők életének megértésére is törekedni kell. Durkheim. Ezenkívül Martineau maga is módszeresen vizsgálta az amerikai társadalmat az 1830-as években. vallási és társadalmi intézményekre egyaránt. akkor annak min­ den vonatkozására figyelnie kell. hogy feltárjuk. A 19. 1837) című könyvében foglalta össze. akik figyelemre méltó eredményekkel gazdagították a tudományt. a legfőbb politi­ Harriet Martineau (1802-1876) Funkcionalizmus A funkcionalizmus a társadalmat összetett rend­ szernek tekinti. . Elemezhetjük egy tár­ sadalom vallási hiedelmeit és szokásait például úgy. FEJEZET elfeledett alapító Bár Comte. Marx és Weber kétségtele­ nül meghatározó alakok a szociológiában. Marxhoz és Weberhez. HARRIET MARTINEAU Harriet Martineau-t (1802-1876) „az első szo­ ciológusnőként" szokták emlegetni. fejezetben bővebben is szó lesz a szocio­ lógia főbb elméleti megközelítéseiről. miként viszonyulnak más in­ tézményekhez. / A 4. amelynek különböző részei együttműködve stabilitást és szolidaritást ered­ ményeznek. E kevesek közé tartozik Harriet Martineau. aki ma is méltó a szociológusok figyelmére. aki gazdagította valamivel. század eleji „klasszikus" időszak­ ban a nők és a faji kisebbségek köréből nagyon kevesen kaptak lehetőséget.Marx­ hoz és Weberhez hasonlóan . hogy Comte Pozitív filozófia tan­ folyama című alapvető értekezésének fordítása révén megismertette Nagy-Britanniát a szocioló­ giával (Rossi 1973). hogy a társadalom hasznára legyen. Angliában született és végezte tanulmányait. és meg­ vizsgáljuk a szociológiai gondolkodás néhány újabb elméleti eredményét. ugyan­ ebben az időszakban voltak más fontos gondol­ kodók is. amely­ ben megismerhetjük egy nép erkölcsét és visel­ kedési szokásait" (Martineau 1962). A szociológia. amelyek ezeket az elméleti megközelítéseket veszik ala­ pul és szemléltetik. nem mindig tudta méltóképp elismerni minden olyan gondolkodó érdemeit. a családi és vallási életet és a faji kapcsolatokat). a konfliktuselméleti megkö­ zelítés és a szimbolikus interakcionizmus . és megfigyelé­ seit Az amerikai társadalom (Society in America. mivel egy társadalom különböző részei szoros kölcsönhatásban fejlődnek. Másodszor: leszögezte. Fenti művében ezt így fogalmazta meg: „Az óvoda.köz­ vetlenül kapcsolódik Durkheimhez. Az újabb elméleti megközelítések közül három . Ezenkívül gyakran mellőzte a tudomány azokat is. a budoár és a konyha mind remek iskolául szolgálnak. Ma már Martineau érdemé­ nek tekintik. Először is bizonyította. amikor útjai során az Egye­ sült Államok sok vidékére eljutott. Végül meg­ állapította: a szociológus feladata nem csupán a megfigyelés. szá­ zad végi és 20. mint bármely más tudományterület. akiknek nagy ritkán módjuk nyílt jelentősebb szociológiai kutatásra. több mint ötven könyvet és számos esszét írt.a funkcionalizmus. Ezért Marti­ neau maga is a női jogok és a rabszolga-felszaba­ dítás szószólójaként lépett fel. E megközelítés szerint a szociológia tudománya arra hivatott. a gyerekek helyzetét. hogy hivatásos szo­ ciológussá váljanak.1. de . Martineau több szempontból is jelentős a mai szociológusok számára.

főként az Egyesült Államokban. Két kiemel­ kedő képviselője Talcott Parsons ( 1 9 0 2 . megbonthatja a fennálló társadalmi rendet. akik mindketten sokat merítettek Durkheim munkásságából. az egyenlőtlenség és a küzdelem kérdései­ vel foglalkoznak. hogy a társadalom egészének a javát szolgálják. . Ezért szer­ vezik. hogy a vallás mindig funkcionális. jól elkülöníthető csopor­ tok halmazának tekintik. hogyan keletkeznek és állandó­ sulnak az uralmi viszonyok. Az sem kap elegendő figyelmet. miközben ezek a fogalmak csak az egyes emberre alkalmazhatók. Épp ezért főként a hata­ lom. akkor ez társadalmi konfliktusba torkollhat. hogy az adott szokás vagy intézmény milyen szerepet játszik a társadalom életében. A funkcionalisták gyakran úgy írtak.Ml A SZOCIOLÓGIA? Egy társadalmi szokás vagy intézmény funk­ ciójának vizsgálata során elemezzük. Az utóbbi években megmutatkoztak a funkcio­ nalizmus korlátai. amellyel magya­ rázható a társadalom működése. egy társadalmi egység funkciójának elemzé­ se azt tisztázza. A funkcionalizmus hangsúlyozza. hogy a tár­ sadalom rendjének és stabilitásának megőrzésé­ ben fontos a morális konszenzus. hogy mindig csak a társadalmi ko­ héziót erősíti.köztük Comte és Durkheim . Egy szerv . Merton ( 1 9 1 0 . a latens funkció pedig e cselekvés olyan eredménye. de sok funk­ cionalista gondolkodó (például Talcott Parsons) a kelleténél jobban hangsúlyozza a társadalmi ko­ héziót megteremtő tényezőket a megosztottságot és konfliktust eredményező tényezőkkel szem­ ben. az eső pedig jó termést (manifeszt funkció). Manifeszt funkció az. hogy vért pumpál a többi szervbe. a társada­ lom elemeinek is együtt kell működniük. Merton Durk­ heim valláselméletét követve feltételezi. Egy átfogó „modellt" is javasolnak. hogy az adott elem milyen szere­ pet játszik a társadalom fennmaradásában. Merton sze­ rint a szociológiai értelmezés nagyrészt abból áll. vagyis hogy a társadalom legtöbb tagjának közös értékei legye­ nek. amelyek nem illeszkednek a fennálló rendbe. mintha a társadalomnak volnának „szük­ ségletei" és „céljai". Ha a társadalmi viselkedés diszfunkcionális vonatkozásait keressük. faji vagy nemi alapú) választóvonalakat és egyenlőtlenségeket aligha lehet észrevenni. Merton különbséget tett funkciók és diszfunkciók között is. Merton ezt a megkü­ lönböztetést az Arizona és Új-Mexikó államban élő hopi törzs esőtáncával szemléltette. és azt igyekez­ nek megérteni.Európa történelmében példa erre a protestán­ sok és a katolikusok összecsapása. A társadalmat az érdekeiknek megfelelően cselekvő. A funkcionalisták a rendet és az egyensúlyt tekintik a társadalom normális állapotának . Hasonlókép­ pen. Például tévedés azt hinni. akkor a tár­ sadalmi élet olyan jellemzői után kell kutatnunk. Bár Mertonról nem állíthatjuk. hogy feltárjuk a társadalmi cselekvések és intéz­ mények latens funkcióit. Például Durkheim úgy vélte. ezért veszített népszerűségé­ ből. A funkcionalisták . amelyről a résztvevők nem tudnak. A há­ borúkat máig gyakran vallási közösségek vívják . Konfliktuselméleti szemléletmódok A funkcionalistákhoz hasonlóan a konfliktusel­ méletet követő szociológusok is hangsúlyozzák a társadalom struktúráinak fontos szerepét. Ha két csoport más-más vallások vagy akár ugyanazon vallás különböző ágainak a híve. ame­ lyet egy bizonyos társadalmi cselekvés résztve­ vői ismernek és célul tűznek ki. Merton megkülönböztette a manifeszt és a latens funkciókat. hogy az miként viszonyul a test más szerveihez. ezért vesznek részt benne. A funkcionalista gondolkodás az 1960-as éve­ kig a szociológia vezető elméleti hagyománya ma­ radt. és hogy bizonyos csoportok előnyösebb helyzetben vannak másoknál. hogy az esőtáncnak más hatása is van: erősíti a hopi tár­ sadalom egységét (latens funkció). A szív létfontosságú szerepet ját­ szik az organizmus életének megőrzésében azzal.tanulmányozásakor be kell mutatnunk. A konfliktuselméletek hívei azonban a funkcionalizmustól eltérően nem a konszenzust hangsúlyozzák. A különérdekek meg­ léte azt jelenti.2 0 0 3 ) .1 9 7 9 ) és Robert K. Fő­ ként Merton funkcionalizmusa gyakorolt nagy hatást. akkor a társadalomban létező (osz­ tály-. hogy a szertartás esőt hoz.e társadalmi egyensúly a társadalom tagjai közöt­ ti morális konszenzus meglétére épül. milyen szerepet ját­ szik a kreatív társadalmi cselekvés a társadalom­ ban. hogy mindig fennáll a konfliktus lehetősége. Ha a figyelem középpontjában a stabilitás és a rend áll.organikus analó­ giával gyakran hasonlították a társadalom műkö­ dését az élő szervezetek működéséhez: akárcsak az emberi test különböző részeinek. hogy a vallás megerősíti az emberekben a legfontosabb társadalmi értékek elfogadását. hogy a funkcio­ nális elemzés nem létező jellemzőket tulajdonít a társadalmaknak. A konflik­ tuselmélet követői a domináns és hátrányosabb helyzetben lévő társadalmi csoportok között ki­ alakuló feszültségeket vizsgálják. Sok kritikus úgy ítélte meg. így hozzájárul a társadalmi egység fenntartásához.például a szív . ha­ nem a társadalmi választóvonalak jelentőségére hívják fel a figyelmet. A hopik hisznek benne.

Mead szerint a nyelv teszi lehetővé. A „kanál" szó az a szimbólum. 1983) felidézi. pél­ dául azzal. amelyek megjelenítik. vagyis a kormányzók és a kormányzottak között. 1957) című művében kifejti. Minden társadalomban választóvonal húzódik a hatalom birtokosai és a hatalomból kiszorulók. A szimbolikus interakcionizmus a személyek közötti érintkezés apró részleteire irányítja a fi­ gyelmünket. a mindennapi társadalmi élet során végzett cselekvésünk. hogy . pártok. hogy létez­ nek társadalmi struktúrák (osztályok. Pél­ dául a szavak. amellyel a levesevéshez használt eszközt nevezzük meg. milyen érzelmi stílust alkalmazva végezzük a munkánkat. főként az úgynevezett szimbolikus interakcionizmus szemléletmódjával. hogy milyen szerepet tölt be a hata­ lom és a struktúra a társadalomban és hogyan korlátozzák az egyéni cselekvést. Ralf Dahrendorf ( 1 9 2 9 . mert bár elismerte. hogy szerzői a szociológiai elemzés és a politikai re­ form ötvözetének tekintik irányzatukat. amikor érintkeznek egymással. mire gondolunk.. / Bár a szimbolikus interakcionizmus szemléle­ tével sokszor felismerhetjük. aki a Delta Airlines att lantai oktatóközpontjában amerikai légiutas-kí­ sérők képzését tanulmányozta. amelyekben harmónia és egyetértés uralkodik.Kari Marx munkásságában kiemelt szerepet töltött be az osztályharc kategóriája. és a marxista gondolkodás mai iskolái nagyon eltérő elméleti álláspontokat foglalnak el. ahogyan mások látnak minket. szinte minden közöttük zajló inter­ akció szimbólumcserét foglal magában. Vannak azonban ennek az irányzatnak olyan követői. lányok. Hangsúlyozzák az efféle interakciók szerepét a társadalom és intézményei megteremtésében. FEJEZET A konfliktuselméleten belül erős a marxizmus pozíciója .tu­ datára ébredjünk egyéniségünknek. Pedig épp ennyire fontosak. a University of Calir fornia szociológiatanára. Közéjük tartozik Arlie Hochschild. Mead sze­ rint az emberek közös szimbólumokra és jelen­ tésekre építenek. sokat bírálták azért. hogy öntudatos lényekké váljunk . A szimbolikus interakcionizmus módszerét kö­ vető szociológusok gyakran foglalkoznak a hét­ köznapi életben zajló személyközi interakciók­ kal. tulajdonképpen szimbólumok. és mosolyogjatok ám! .1 9 3 1 ) mun­ kássága nagy hatást gyakorolt a szociológiai gon­ dolkodásra.. De nem minden konfliktuselmélet marxista megközelítésű. hogy ezeket a struktúrákat az egyének társadalmi cselekvései hozzák létre. Ebben a folyamatban a szimbólum a legfontosabb elem. úgy vélte. A szimbo­ likus interakcionizmus a nyelv és a jelentés vizs­ gálatából született. Marx elsősorban az osztályok felől szemlélte az érdekkülönbségeket. akire Weber hatott. Mivel az emberi lények világa bővelkedik a szim­ bólumokban. Jó pél­ da erre a kortárs német szociológus.egyéb készségeik fejlesztése mellett . hogy mivel a nyugati gazdasá­ gok egyre inkább a szolgáltatásra épülnek.1. amikor. A mar­ xizmustól a radikális politikai változás program­ ját várják. amelyekkel bizonyos tárgyakat je­ lölünk. Hochschild beszámoló- Szimbolikus interakáonizmus G. a konfliktuselméletek kidolgozói között akad olyan is. valamint arra. Közvetve Max Weber is hatott erre az elméleti megközelítésre. H. milyen természetű valójában egy-egy. aki ma már klasszikusnak számító. meg kell értenünk. amelyeket konfliktus és megosztottság jellemez. Társadalmi osztály és osztálykonfliktus az ipari társadalomban [Soziale Klassen und Klassenkonflikt in der Industriegesellschaft. hogy ezeket a részle­ teket miképpen hasznosítjuk mások mondaniva­ lójának és cselekedeteinek az értelmezésében. és interjúkat ké­ szített a képzés résztvevőivel. most menjetek (az utastérbe). amely valami mást helyettesít. Mead amerikai filozófus ( 1 8 6 3 . Dahrendorf viszont tágabb értelemben az autori­ táshoz és a hatalomhoz kapcsolja őket. vagy talán még fontosabbak azok a területek. Menjetek és dobjátok be magatokat! Mosolyt kérek! De na­ gyot! Mindent bele!" Hochschild megfigyeléseiből és az interjúkból arra következtet.hogyan készítik fel az utaskísérőket érzelmeik féken tar­ tására. Marx főbb gondolatait sokféleképpen lehet ma­ gyarázni. De a marxizmus minden változata különbözik a többi szociológiai hagyománytól abban. Dahrendorf megálla­ pítja. mert nem foglalkozik nagyobb kérdésekkel. A nem verbális gesztusok . Hochschild a kutatás eredményeit összeg­ ző kötetében [The Managed Heart: Commerciali­ zation of Human Feeling.) az oktató pilóta ezzel az utasítással fordul a kép­ zésben részt vevő utaskísérőkhöz: „Na. vagy kommunikációs formák szintén szimbólu­ mok.).A mosolyotok ér a legtöbbet. A szimbólum olyan dolog. hogy a funkcionalista gondolko­ dók egyoldalúan szemlélik a társadalmat: csak a társadalmi élet olyan aspektusaival számolnak. Megfigyelte. akiket igenis foglalkoztatnak társadal­ munk hatalmi és strukturális viszonyai. hiszen szimbolikus értéke van annak is. ha integetünk vagy „beintünk" valakinek. rendi és más csoportok). hogy a konfliktus főként az egyének és cso­ portok eltérő érdekeiből ered. és ugyanúgy kívülről tudjuk szemlélni magunkat.

Hochschild kutatása ablakot nyitott az élet egy olyan szeletére. étteremben vagy bárban. A különböző elmé- Elméletalkotás a szociológiában Eddig elméleti megközelítésekkel foglalkoztunk. annál nehezebb empirikusan igazolni. Hochschild ezt nevezi az „érzelmi munka" terén folytatott képzésnek . amelyen a szociológusok munkálkod­ nak. amely hasonló házban él. mint egy olyan csa­ lád. mert ha belegondolunk. A fent tárgyalt elméleti megközelítésektől azonban megkülönböztethetjük az elméleteket. a szolgáltatóiparban dolgozók is gyakran arról számoltak be Hochschildnek. Néha az elméletek nagyon pontosan fogal­ mazódnak meg. de átfogó . még a mosolyunk is a cégé. Más szóval ezek a dolgozók eltávolodtak saját érzelmeiktől. hogy úgy ér­ zik: a mosolyt mintha rájuk ragasztották volna. Sokféleképpen véleke­ dünk arról.bár ez gyakoribb más társadalomtudo­ mányokban (főként a közgazdaságtanban). amelyet épp ebben a fejezetben ismertettünk. hogy miért kellene a szocioló­ giai elméletalkotásnak megmaradnia a „közép­ szinten". A szol­ gáltatóipari állások száma rohamosan növekszik a világ minden országában. A szociológiában az elméletek vagy még in­ kább az elméleti megközelítések értékelése nehéz. ahol nincs olyan hagyománya a nyil­ vános mosolygásnak.ezek nem is állnak nagyon távol attól a képzéstől. hanem szerényebb elméletek kidolgozására törekedjen. egyre több embernek kell „érzelmi munkát" is végeznie munkahelyén. mint a szociológiában.Ml A SZOCIOLÓGIA? ja az utaskísérők „ügyfélszolgálati" képzésével kapcsolatos vizsgálatról ismerős lehet bárkinek. Bár Hochschild a világ egyik legfej­ lettebb „szolgáltatógazdaságában". az érzelmeket általában legbensőbb. Hochschild szerint a minket alkalmazó vállalat nemcsak mozdulatainkat. így alakítson ki nyilvánosan felismerhető (és elfogadható) arcki­ fejezést. amelyben a Delta Airlines utaskísérőinek kellett részt venniük. Ezekben az országokban a szolgáltatóipari alkalmazottak­ tól néha megkövetelik. amelyek különböző nézőpontokból. hogy a szociológus nagyívű elméleti vállalkozásba kezdjen. Az elméleti viták ereden­ dően elvontabbak. aki már dolgozott a szolgáltatóiparban. Ha a család szűkösen. hogy nélkülözniük kell. szemlélettel közelítik meg a szociológia tárgyát. szegény környéken él. Számtalan elmélet született az ezerféle kutatási területen. hogy „mosolygási tanfo­ lyamokon" vegyenek részt . Ugyanakkor van olyan elmélet. például a grönlandi inuitok körében. az Egyesült Államokban végezte kutatatásait.ez a gyengeség jelének tűnhet. hogy a szol­ gáltatóiparban dolgozók (a kétkezi munkások­ hoz hasonlóan) gyakran eltávolodnak önmaguk azon részétől. hogy a karja szinte már gép. amelynek értelmé­ ben az emberek attól függően értékelik körülmé­ nyeiket. A kétkezi munkás például gyakran úgy érzi. megállapításai sok jelenkori társadalomra érvényesek. akkor kevésbé érzik úgy. hogy minél átfogóbb az elmélet. konkrét társadal­ mi feltételeket vagy eseményfajtákat igyekeznek magyarázni. és olyan problémákat vetnek fel. Ez azért érdekes. hogy a szociológus úgynevezett középszintű elméleteknek szentelje figyelmét. amelyről a legtöbb ember úgy gondolja. hogy érti. de olyan környé­ ken. lakóik pedig tehetősebbek. minél nagyobb a célja. Tulajdonképpen igaz. nem volt könnyű ér­ zelmi munkára képezni az embereket. Ha épp dolgozunk. mégis jobban meg kell értenünk. A szociológiában nincs egyetlen uralkodó elméleti megközelítés . ahol mindenkinek többé-kevésbé hasonlóak a körülményei. Hochschild könyvében meggyőzően alkalmaz­ ta a szimbolikus interakcionizmust. Mégsem tudjuk egyértel­ műen indokolni. sőt olykor matematikai formát is öltenek . ame­ lyekre további kutatások során lehet választ adni. vajon kívánatos vagy hasznos-e. mint az empirikusabb jellegű nézeteltérések. hogy az ember kontrollálja érzelmeit. Az elméle­ tek érvényességi köre szűkebb. ahol az otthonok többsége sokkal nagyobb. Merton (2002) amel­ lett kardoskodik. Például Robert K. amelyet megtapasztalnak. mint Nyugat-Európában vagy Észak-Amerikában. hogy empirikus kutatással közvetlenül teszteljék. Vagyis a depriváció érzését nem közvetlenül az anya­ gi szegénység mértéke határozza meg. és csak néha válik újra annak részévé. hogy különböző jelenségek egész körére alkalmazható legyen. amely jóval át­ fogóbb más elméleteknél. Ne próbáljon nagy elméleti rendszereket alkotni (ahogyan például Marx tette). de nem az. hogy kihez hasonlítják magukat. aki mozgatja. személyes részünknek tekintjük. és a kötet megjelenése óta sok más kutató épített a gon­ dolataira. Hochschild megállapítja. mégis elég általános. testképet. amelyet munkájuk során fel kell adniuk. Általában egy kutatás folyamatában születnek. ha­ nem érzelmeinket is igyekszik birtokba venni.az efféle munka megköveteli. már nem a sajátjuk. Ilyen például a relatív depríváció elmélete. például üzletben. A középszintű elmélet elég konkrét ahhoz. Egyes kultúrákban. Hasonló­ képpen. emberpróbáló feladat. vagyis különböző elméleti irányultságokkal. Erre példa Durkheim elmélete az öngyilkosságról.

A makroszociológia a nagy társadalmi rendszerek. hangsúlyozva. hogyan viselkednek tagjai a közvetlen interakciók során. ha meg akarjuk érteni a mindennapi élet intézményi hátterét.). kiemelte. funkciók. Sok társadalomelmélet-alkotóra ma is hat Marx. Az elméleti gondolkodásban a változatosság gazdag gondolatforrást biztosít.tanulmányozása során az elméle­ ti sokszínűség ment meg a dogmáktól. hogy milyen szintre irányul az elemzés. hogy megnézzük. hogy a manifeszt funkciók. Mondjuk megvizsgálunk egy nagyvállalatot. hogyan élik az emberek hétköz­ napi életüket . A mikroszociológia a mindennapi viselkedés vizsgálata közvetlen interakciókban. Wright Mills. Az em­ beri viselkedés bonyolult. amelyeket a társadalmi cselekvés résztvevői célul tűznek ki. o. A mikroszintű vizsgálatok viszont épp a kiter­ jedt intézményi minták értelmezéséhez szüksé­ gesek. A marxi elmélet lényege.önmagunk . Elemzési szintek: mikro. hogy a mik­ ro. A kettő szorosan kapcsolódik egymáshoz. leve­ lek. hogy az egyenlőtlensé­ get az osztály fogalmára építve vizsgálja. ők dolgozzák ki a konfliktuselméleteket. Te­ vékenységének nagy részét megérthetjük egysze­ rűen úgy. A modern társadalmakban folyton idegenekkel kerülünk MIRE JO A SZOCIOLÓGIA? A szociológia több szempontból is gyakorlati je­ lentőséggel bír életünkben. csak hogy a hét­ végét a barátunkkal töltsük. hogy e-mail üzenetet küldünk egy ismerősnek.és makroszociológia Az itt tárgyalt különböző elméleti nézőpontokat aszerint is szétválaszthatjuk. Giddens 1984). sokoldalú. hogyan hat a mikrokontextusban zajló in­ terakció a nagyobb társadalmi folyamatokra.1. amelyből a kutatás meríthet. A makroszociológia a nagy társadalmi rendszerek elemzése.ez világossá válik. Ez a kapcsolat lehet közvetett és személytelen. Elemezhet­ jük például az interakciókat az igazgatók között a tanácsteremben. A szociológiában alkalmazott elméleti megkö­ zelítéseket elemzési szintek szerint is szemlélhet­ jük. A funkcionalizmus a társadalom egészét vizs­ gálja. FEJEZET A szimbolikus interakcionizmus azt hangsú­ lyozza. közvetlen interakció helyzetében vizsgáljuk a mindennapi viselkedést. mások jelenléte még a legösszetettebb társadalmakban is kulcsfontosságú. hogy feltárjuk a társadalmi cselek­ vések és intézmények latens funkcióit. és aligha lehet minden részletét egyetlen elméleti pers­ pektívába foglalni. kapcsolatba. amikor megalkotta a már említett szociológiai képzelőerő fogalmát (24. A szo- . hogy megértsük. telefon és számítógép közvetítésével zajlik. Más elméletektől eltérően ez az irányzat nem az egész társadalom vizsgálatát. Merton.és makroszintű elemzés jól elkülönülnek egy­ mástól. Ebbe tartozik a hosszú távú változási folyamatok. hogy a társadalmi interakció során az egyének szimbólumokat alkalmazva érintkeznek. pedig a kettő szorosan összekapcsolódik (Knorr-Cetina-Cicourel 1981. Merton szerint a szociológiai értelmezés nagy ré­ sze abból áll. A későbbi fejezetekben még említek példát arra. pél­ dául az indusztrializmus kialakulásának az elem­ zése is. közvetlen interakcióra épül. Ilyen módon nem kaphatnánk képet az egész vállalatról. Első pillantásra úgy tűnhet. hogy óriási utat teszünk meg. milyen fontos a társadalmi cselekvés a társadalom életében. e cselekvés akaratlan következményei. a különböző irodákban vagy az üzemben dolgozók körében. es fordítva. De mindegy. A makroszintű elemzés nélkülözhetetlen. Dönthetünk úgy. hogy a társadalmi szervező­ dés mindenféle formája nagyságától függetlenül a szemtől szembeni. amikor a szemtől szembeni. hogyan befolyásolják a makrorendszerek a társadalmi élet szűkebb tereit. Mégis sokat segítene. mint a latens leti megközelítések és elméletek vetélkedése épp a vállalkozás vitalitásának a jele. Az ember . például a politikai rendszer vagy a gazdasági rend elemzése. de úgy is. néha kevésbé fontosak. hanem az egyének szűkebb körű interakcióinak az elemzését tartja fontosnak. A tágabb intézményi keretek nagyban meghatározzák. mert a te­ vékenységek egy része nyomtatott anyagok. Általában mikroszociohígiá­ nak nevezzük azt. hány közvetett vagy elektronikus kapcsolatot teremtünk ma. hogyan működik a szervezet. ha összehason­ lítjuk a középkori kultúra napi cselekvéskörét az iparosodott városi környezet életével. ezt hangsúlyozta C. Egyértelmű. és amely serkenti a szociológiai munkában nélkülözhetetlen képzelőerőnket. aki kü­ lönösen nagy hatást gyakorolt a maga funkciona­ lizmusával.

Másodszor: a szociológiai kutatás gyakorlati segítséget nyújthat a politikai kezdeményezések eredményeinek értékelésében is. Végül meg kell említenünk. Vajon a szociológusnak kell-e tevé­ kenyen támogatnia. Úgy gondolták. aki egy dél-londoni. Ugyanakkor a szociológusok a társadalmi inter­ akció és általában az emberi társadalmak termé­ szetére vonatkozó sok más kérdéssel is foglal­ koznak. akik nem bo­ csátkoznak az aktuális vitákba. A társadalom megértése annak is hasznos lehet. Ezt leginkább úgy kerülheti el. Minél jobban ismerjük cselekvésünk mozgatóru­ góit és a társadalom működését általában. Harmadszor (és bizonyos szempontból ez a legfontosabb): a szociológia lehetőséget ad. kellemetlen következménnyel járhat. Ha valaki szociológusnak készül. akkor jobban megérthetjük a gondjaikat is. hogy hasznosítsák a szaktudásukat. Szociológiában jártas le­ het az ipari tanácsadó. vagy egy sor akaratlan.több-kevesebb sikerrel . egyéb szolgáltatásokat is kapcsoltak. A helyzetü­ ket felismerő csoportok a szociológiai kutatások eredményeit felhasználva gyakran hatékonyan reagálhatnak a kormányzati politikára. és a lakótelepekhez üzleteket. eredményeket saját élet­ helyzeteihez köti. amely nem az érintett emberek életmódjának beható ismeretén alapul. hogy formálni tudjuk a jövőnket. A szociológia gyakorlati haszna korántsem me­ rül ki abban. boldogtalannak érzik magukat. így például az a fehér szociális munkás. és maguk is kialakíthatnak politikai programokat. hogy segít a politikai vezetőknek . hogy a szociológia csak akkor őrizheti meg szel­ lemi függetlenségét. Aligha számíthat sikerre az olyan gyakorlati politika. újságíró­ nak. ha a szociológusok nem fog­ lalhatnának állást politikai kérdésekben. intellektuá­ lis tudományterület. Gyakran azért tanuljuk vagy műveljük a szo­ ciológiát. és ma is elsődleges feladata e társadalmak vizsgálata. nem kell unal­ mas egyetemi tanulmányokat végigkínlódnia. nem nyerheti el a közösség tagjainak bizalmát. aki figyelmen kívül hagyhatná a mai világban létező egyenlőtlensé­ geket. és értel­ metlen is megtiltani nekik. hogy megismerjük.vagyis a hatalommal bíró csoportoknak . a személyzeti vezető és még számos más poszton dolgozó ember. ösztönöznie a reformokat vagy a társadalmi változást? Van.meg­ felelő ismeretekre alapozott döntéseket hozni. aki azt mondja. A szo­ ciológia önálló szellemi törekvésként a modern társadalmak kialakulásakor jelent meg. a szociális munkás. hogy sok szocio­ lógus „hivatásszerűen". annál valószínűbb. Az ön­ segélyező csoportok (például a Névtelen Alkoholisták) és a társadalmi (például környezetvédő) mozgalmak olyan csoportok. a fosztogatások és egyéb erőszakos bűncselekmé­ nyek melegágyaivá váltak. hogy a hatalmon lévők mindig szem előtt tartják a kevesebb hatalommal bíró vagy hátrányos helyzetű csoportok érde­ keit a politikai döntéshozatal során. ha a szociológusok a vitatott morális és politikai kérdésekben semlegesek ma­ radnak. hogy így biztosítható a nyo­ mornegyedek alacsony jövedelmű rétegeinek színvonalas lakásellátása. nagyrészt latin-amerikaiak­ ból álló közösségben dolgozik. Furcsa volna. és a szo­ ciológiai elképzeléseket. aki jogásznak. hanem jelentős gyakorlati következményekkel is jár az emberek életében. A második világhábo­ rút követő években például számos országban nagy lakótelepeket építettek a városközpontok­ ban. Nem feltételezhetjük. Ebben a fejezetben kiderült. De vajon azok a tudósok. . mindenképp ke­ vésbé elfogultak másoknál. hogy a szocioló­ gia olyan tudomány. amelyek maguk is törekednek . Kutatások azonban rámutattak. Egy gyakorla­ ti reformprogram esetleg nem biztosítja a várt eredményt. üzletembernek vagy orvosnak készül. hogy képzeletét szabadjára engedve közelít a tárgyhoz. mert megszólal a „társadalmi lelkiis­ meretünk". mások hogyan élnek. amikor állást foglalnak. jobban megértsük önmagunkat. sokféle nézőpontból szemléljük. a várostervező. amelynek művelése során gyakran személyes világnézetünket félretéve pró­ báljuk alaposabban megvizsgálni az életünket. A sokemeletes lakóházak és az üzletsorok számos helyen pusztulni kezdtek. hogy a társas világot a magunkétól eltérő. Gyakran előfordul. hogy ha meg tud­ juk érteni.Ml A SZOCIOLÓGIA? ciológia először is lehetővé teszi. amikor egy-egy szo­ ciológiai kérdésben állást foglalnak? Nincs olyan szociológiában jártas ember. illetve a mások életét formáló hatásokat. A szociológia nem csupán elvont. ha nincs tisztában a Nagy-Britanniában élő különféle csoportok tag­ jait elválasztó kulturális különbségekkel.gyakorlati reformok elérésére. közvetlenül foglalkozik gyakorlati kérdésekkel. hogy a korábbi lakóhelyükről nagy bérházakba költözött embe­ rek közül sokan magányosnak.

polity.uk/sociology The Social Science Information Gateway from Sociology http://www. Itt nemcsak át­ fogó változásokról van szó.1. Alapkérdés például. amelyeket később Durkheim és Weber fejtett ki. század közepén tevékenykedő Comte és Marx meg­ határozták a szociológia egyes alapvető kér­ déseit. INTERNETES FORRÁSOK A kötethez kapcsolódó kiegészítő anyagok és információk lelőhelye http://www. Gyakorlatilag megvizsgálhat­ juk. amelyekre nagy hatást gyakorolt a tárgy hábo­ rú utáni fejlődése. 3.sosig. ha saját viselkedésünket vetjük vizsgálat alá. Végül. hogy értelmezze a mélyreható változásokat. a szociológia révén jobban megismerhetjük önmagunkat. Az elméleti vitákat a ter­ mészettudományokban is nehéz eldönteni. ami talán a legfontosabb. FEJEZET MMMMMMMÜ ÖSSZEFOGLALÁS 1.co. milyen eredménye lehet egy-egy politikai programnak. Emilé Durkheim és Max Weber. hogy azokat alakítani is tudjuk. hanem az emberek életének legtitkosabb. iparosodott rendsze­ rek felé. hogy képzeletünket szabadjára engedve gondolkod­ junk és megszabaduljunk a társadalmi élettel kapcsolatos előítéleteinktől. A 19. Többféleképpen is se­ gítségünkre lehet a társadalomkritikában és a gyakorlati szociális reformokban. 4. hogy megváltoztassák életfel­ tételeiket.uk r . ami esélyt teremt csoportoknak és egyéneknek.uk/giddens5/ A Polity Press új szociológiai témájú könyvei http://www.polity. legszemélyesebb jellem­ zőiben bekövetkezett változásokról is. 6.uk/sociology The British Sociological Association http://www. 5.co.britsoc. amelyek az elmúlt két-három évszázadban következtek be az emberi társadalmakban. Kari Marx. 7. amely megkülönböztetett figye­ lemmel fordul a modern. így az eltérő kulturális értékeket figyelembe véve hozhatunk politi­ kai döntéseket. Ezeket olyan alapvető különbségek választják el egymástól. Először is ha jobban megértjük a társadalmi körülmények egy adott együttesét. A szociológiában sokféle elméleti megköze­ lítést találhatunk. akkor nagyobb lesz az esélye. A szociológia eredetileg arra törekedett. A szociológia fő elméleti irányzatai a funkcio­ nalizmus. a szociológiában pedig ez még nagyobb nehéz­ ségekbe ütközik.ac. a konfliktuselméleti megközelítés és a szimbolikus interakcionizmus. mert semmiképp sincs könynyű dolgunk. Ugyan­ akkor a szociológia révén növelhetjük kulturá­ lis érzékenységünket. 2. A szociológiának több szempontból is van gyakorlati jelentősége. hogy mi a szo­ ciológia és hogyan hatnak a modernizációval járó változások a társadalmi világra. A szociológia gyakorlata megköveteli.co. A szociológia az emberi társadalmak módsze­ res vizsgálata. A szociológia kezdeti fejlődésének fontos alak­ jai közé tartozik Auguste Comte.

A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG TÁRSADALOMTÍPUSOK Eltűnő világ: a premodern társadalmak és sorsuk A m o d e r n világ ipari társadalmai Globális fejlődés TÁRSADALMI VÁLTOZÁS A változásra ható tényezők Változások a modern időszakban GLOBALIZÁCIÓ A globalizációt segítő tényezők A globalizációs vita A globalizáció hatása KÖVETKEZTETÉS: GLOBÁLIS KORMÁNYZÁS KELL Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források .

1 7 5 0 . hogy anyagi környezete inkább h a s o n l í t a r ó m a i k a t o n á k é h o z . századi élettel.. m i n t a f o n ó g é p . a m e l y e k e t a m ú l t k é z m ű v e s m ó d s z e r e i v e l semmiképp n e m lehetett volna elkészíteni. Egy mind- A gizai piramisok látképe egy Pizza Hut é t t e r e m ablakából . . A z újkori t á r s a d a l m a k c s a k a z u t o l s ó 3 0 m á s o d ­ p e r c b e n léteztek. a földműve­ lés m i n d ö s s z e t i z e n k é t e z e r é v e s . a c i ­ vilizációk pedig 23 óra 57 perckor keletkeztek. mégis legalább annyi változás történt az emberi nap e rövid szakaszában. a m i ö n m a g á b a n s o k k a l i n k á b b m e g v á l t o z ­ t a t t a a z e m b e r é l e t m ó d j á t . A legjobb indiai takács s e m tudna olyan finom és s z a b á l y o s f o n a l a t s o d o r n i . a m e l y e k e t alig­ ha tudtak volna elképzelni a preindusztriális k o r b a n : i l y e n a k a m e r a . állapítja: A m o d e r n t e c h n o l ó g i a n e m c s a k t ö b b e t é s gyor­ s a b b a n t e r m e l . m i n t a m o d e r n henger­ mű. s i m a é s e g y e n l e t e s acéllemezt készíteni. mint az összes megelőzőben együttvéve. hogy a modern technoló­ gia o l y a n d o l g o k a t h o z o t t l é t r e . a r e p ü l ő g é p és az e l e k t r o n i k u s e s z k ö z ö k e g é s z sora. a D a v i d L a n d e s g a z d a s á g t ö r t é n é s z meg­ 1 8 . az a u t ó . A c i v i l i z á c i ó k alig h a t e z e r é v e s z ü l e t t e k . és m é g sorolhatnánk. a k k o r a f ö l d m ű v e l é s 23 ó r a 56 perckor. m i n t u n o k á i vi­ lágához (Landes 1 9 6 9 ) . s z á z a d k e r e s z t é n y v i l á g á b a n egy k o v á c s m ű ­ h e l y s e m t u d o t t o l y a n nagy..b e n egy angol e l m o n d h a t t a volna magáról. Még fontosabb. h a n e m o l y a n tárgyakat h o z lét­ re. A z újkori v á l t o z á s ü t e m é t j ó l m u t a t j a . H a a z e m b e r i lét t e l j e s időtartamát egyetlen napnak. A z újkor v i l á g á r a j e l l e m z ő é l e t m ó d o k é s társadal­ mi i n t é z m é n y e k még a közelmúlt életformáitól és intézményeitől is nagyon eltérnek. Az állandó települések alapja.az egyik legősibb civilizáció találkozik itt a 2 1 . m i l y e n r o h a m o s v o l t a t e c h n i k a i f e j l ő d é s e b b e n a kor­ szakban. az a t o m ­ [. m i n t b á r m i a t ű z fel­ fedezése óta. a r á d i ó t ó l a nagy teljesítményű számítógépig.Az e m b e r nagyjából félmillió éve létezik a Föl­ dön.] A z ered­ m é n y : óriási mértékben növekedett a termelt áruk és szolgáltatások m e n n y i s é g e és választé­ ka. 24 órának tekint­ j ü k . erőműig.

b i r o d a l m a k r a l e l t e k . ha segítségül h í v j u k a szo­ ciológiai k é p z e l ő e r ő t ö r t é n e t i d i m e n z i ó j á t . amelyekben a n é p e s s é g t ú l n y o m ó r é s z e v á r o s l a k ó .A m e r i k a é s Afrika d é l i c s ú c s a . m e g k e l l s z e l í d í t e ­ nünk azokat a t á r s a d a l m i erőket.a m i csak aprócska s z a k a s z a z e m b e r i t ö r t é n e l e m k o n ­ textusában . E fejezetben e l e m e z z ü k a fent v á z o l t h a t a l m a s társadalmi átalakulás okait és k i t é r ü n k arra a vitá­ ra is. B á r a m a i i p a r i t á r s a d a l m a k a t n e m fenyegeti p e s t i s vagy é h í n s é g .ki­ sebb népességet találtak. N a p j a i n k a t o l y a n társadal­ mak jellemzik. s z i n t e k i z á r ó ­ lag á l l a t o k r a v a d á s z v a . a m e l y e k m á i g ú g y él­ n e k . k e r e s k e d ő k é s h i t t é r í t ő k .a m e r i k a i és k e l e t . m i n t a z e u r ó p a i a k rég e l f e l e d e t t kőkorszaki ősei: nagy területen. a m e l y e k e t mi magunk s z a b a d í t o t t u n k e l . d e a fegyverek és régi e s z k ö z ö k m á r itt is c s a k a történelem előtti idők emlékei voltak.g y ű j t ö g e t ő k m i n t h a egy ritka.a t á r s a d a l m i é l e t k i s z a k a d t a z o k b ó l a társadalmi r e n d e k b ő l . sokan városokban ö s s z e z s ú f o l ó d v a . m i n t e l ő d e i .g y ű j t ö g e t ő k é l e t é b ő l .Észak-Amerika keleti erdeiben. a d é l . az É s z a k i sark. A mi n e m z e d é k ü n k b i z o n y t a l a n j ö v ő előtt áll. Másutt p e r s z e a f e l f e d e z ő k t e l j e s e n kifejlett á l l a m o k ­ ra. De az e m b e r i történelem nagy r é s z é b e n a F ö l d n é p s ű r ű s é g e sok­ kal kisebb volt a m a i n á l . össze k é t . E g y e s r é g i ó k b a n . amely az egyik l e g n a g y o b b j e l e n k o r i társadal­ mi változás. és c s a k az e l m ú l t száz­ egynéhány é v b e n a l a k u l t a k ki o l y a n t á r s a d a l m a k . a m e l y e k b e n az e m b e r e k évszázadokig é l t e k . sok k ü l ö n b ö z ő néppel találkoztak. f ö l d m ű v e l ő f a l v a k b a n élt.. k ö z ö s é p í t m é n y t e m e l t e k . sokkal i n k á b b . a m e l y e k é l é n d e s p o t a . M á s ré­ giókban . Marvin Harris antropológus and Kings): így ír erről könyvében (Cannibals sújtotta őket.. a h o l legfel­ j e b b egy-két nagy.o l y a n c s o p o r t o k r a b u k k a n t a k . amelyek m á r a m ú l t b a n léteztek.A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG Az őskori barlangrajzok is m e g m u t a t n a k valamit a l e g k o r á b b i v a d á s z o k . folyton vándorló. de a m a i világ­ ban is megtalálhatók.á z s i a i ő s e r d ő k b e n . P e r s z e a k o r á b b i n e m ­ zedékek é l e t f e l t é t e l e i természeti is bizonytalanok voltak: járványok és éhínség katasztrófák. D é l . a m e l y e k b e n t ö b b m i l l i ó a n é l n e k . h ú s z . A modern iparosodás előtti t á r s a d a l o m f o r m á k a t csak úgy érthetjük meg. a g l o b a l i z á c i ó k ö r ü l l á n g o l t fel. v a d n ö v é n y e k e t gyűjtve.h a r m i n c fős c s a p a t o k b a n . akik a nagy felfedezések korában útnak indultak. E l ő b b azonban áttekintjük a fő társadalomtípusokat.i l y e n A u s z t r á l i a . E z e k a v a d á s z o k . a m e l y többé-kevésbé á l l a n d ó .h á r o m é v s z á z a d o s i d ő s z a k b a n . TARSADALOMTIPUSOK Eltűnő világ: a premodern társadalmak és sorsuk A z e u r ó p a i felfedezők. v e s z é l y e z t e t e t t faj tagjai l e t t e k v o l n a .

fejlett á l l a m . a h o l t i s z t e l ­ t é k a t e h e n e k e t . századig (mára már nyoma sincs) Tradicionális társadalom vagy civilizáció v a g y u r a l k o d ó o s z t á l y állt. amelynek élén a király vagy császár áll Agrártársadalom I. s i v a t a g o k o n k e l j e n e k át. örökké újabb áldozatot köve­ t e l ő i s t e n e i k k e l (Harris 1 9 7 8 ) . halászatból és vadon t e r m ő e h e t ő növé­ nyek gyűjtögetéséből tartották fenn magukat. a m e l y e k eddig fennmaradtak. m i n d a m a g a sajátos művészeteivel és vallásaival: az inkák n a g y k ő e r ő d e i k k e l . városokba nem szerveződő mezőgazdasági közösségek A termést gyakran vadászattal. megélhetésüket vadászat. Jelenleg az egész világon kevesebb m i n t negyedmillió em­ ber. palotáik. R e n d s z e r i n t i n k á b b Vallási é r t é k e k e t é s szer­ tartásos-rituális t e v é k e n y s é g e k e t t a r t a n a k f o n t o s ­ nak. a m e l y n e k v e z e t ő i m e g v e t e t t é k a „ v ö r ö s k é p ű b a r b á r o k a t " . városaik. n a g y o b b ag­ rár. a c i v i l i z á l t világ h a t á ­ r á n t ú l l é v ő g y e n g é c s k e k i r á l y s á g o k e s d e k l ő kö­ v e t e i t . FEJEZET 2. besorolhatjuk kategóriába.2.vagy p á s z t o r t á r s a d a l m a k ( f ö l d m ű v e l ő k és ál­ l a t t a r t ó k ) . csak vadászfegyverekre. olykor t ö b b milliós lélekszámú (bár a nagyobb iparosodott társadalmakhoz hasonlítva kicsi) Van néhány városa. A legősibb társadalmak: vadászok és gyűjtögetők F ö l d i l é t e z é s ü k s o r á n a z e m b e r e k egy e g é s z e n kis időt leszámítva mindig vadászó-gyűjtögető t á r s a d a l m a k b a n é l t e k . e. M a r c o P ó l ó t é s K o l u m b u s z t is. táblázat A p r e m o d e r n e m b e r i t á r s a d a l m a k t í p u s a i Típus Vadászó-gyűjtögető társadalom Fennállásának időszaka I. ami alapvető s z ü k s é g l e t e i k k i e l é g í t é s é h e z k e l l . p é l d á u l Afrika e g y e s si­ vár területein és Brazília. e. 12 000-től máig (ma már többnyire nagyobb politikai képződmény része. ábrát).az a föld. emberi szívekkel táplált. hogy m i l y e n érdemeket szerzett előző megtestesülésében. n e m i p a r i c i v i l i z á c i ó k vagy t r a d i c i o n á ­ lis á l l a m o k .a világ l e g n a g y o b b b i r o d a l m a . E z é r t a tár­ s a d a l o m tagjai k ö z ö t t n e m a l a k u l k i s z á m o t t e v ő k ü l ö n b s é g az a n y a g i helyzet t e k i n t e t é b e n . A n a g y o b b . é s a m e l y e k e t á l l a n ­ dó hadsereg védett. m i n d k ü l ö n világ. elveszíti sajátos identitását) Pásztortársadalom I. Új-Guinea őserdőiben. . e. é s va­ lószínűleg n e m maradhatnak sokáig érintetlenül azok sem.f ő k é n t a m o d e r n . t ö b b s é g ü k e t a z o n b a n a t e r j e s z k e d ő n y u g a t i kul­ t ú r a e l p u s z t í t o t t a v a g y m a g á b a o l v a s z t o t t a . E z e k a c s o p o r t o k vadá­ szatból. 6000-től a 19. O t t v o l t K í n a . O t t v o l t I n d i a is . 50 000-től máig (ma már szinte alig akad) Jellemzői Kis lélekszámú. amelyek m i n d előfordulnak Harris l e í r á s á b a n : v a d á s z o k é s g y ű j t ö g e t ő k . táblázatot). 0 0 1 száza­ léka él elsősorban vadászatból és gyűjtögetésből (lásd a 2. 12 000-től máig (ma már többnyire nagyobb állam része. síremlékeik. á l l a m i i r á n y í t á s ú gaz­ daságukkal és az aztékok vérszomjas. p é l d á u l b r i t és a m e r i k a i . templomaik és kincseik csábították az összes felfedezőt. és az é l e t e g y e n l ő t l e n t e r h e i b ő l m i n d e n lélek aszerint részesült. m i n t a vadászó-gyűjtögető társadalomban Főnökök irányítják Lélekszáma néhány száztól sok ezer f ő i g terjedhet Háziasított állatok tartásából biztosítják megélhetésüket Éles egyenlőtlenségek jellemzik Főnökök vagy hadurak irányítják Nagyon nagy.1. Vadászó-gyűjtögető kultúrák még ma is léteznek a világ e g y e s r é s z e i n . E l s ő s o r b a n ezek a nagy birodalmak. A k ö v e t k e z ő k b e n e z e k f ő b b j e l l e m ­ z ő i t t e k i n t j ü k át (lásd a 2. ásóés építőszerszámokra. felbomlik a tradicio­ nális életmód) I. a F ö l d l a k o s s á g á n a k m i n d ö s s z e 0 . t á r s a d a l m a k tagjai A látszólag végtelenül sadalmat mégis sokféle p r e m o d e r n tár­ három nagyobb n e m i g y e k e z n e k anyagi j a v a k a t felhalmozni azon túl. függőhídjaikkal.1.a c s o ­ port n e m válik szét gazdagokra és szegényekre. h o g y ó c e á n o k o n . e. amelyekben a kereskedelem és a kézmű­ ipar koncentrálódik Többnyire földművelésre épül Nagy egyenlőtlenségek a különböző osztályok között Elkülönült kormányzati apparátus. N i n c s szükségük m á s anyagi javakra. c s o r d u l t i g m e g r a k o t t m a g t á r a i k k a l . halászat és ehető növények gyűjtése révén előteremtő csoportok Kis mértékű egyenlőtlenség Csak életkor és nem szerinti rangsorolás Kicsi. A z t á n ott v o l t a k a z a m e r i k a i ő s l a k ó k á l l a m a i é s b i r o d a l m a i .1. ó r i á s i .t á r s a d a l m a k k a l ö s s z e h a s o n l í t v a a va­ dászó-gyűjtögető csoportokban E egyenlőtlenség nemigen figyelhető meg. i l l e t v e c s a p d á k r a és f ő z ő e d é n y e k r e . gyűjtögetéssel egészítik ki megélhetésükhöz Nagyobb egyenlőtlenségek.

m í g a n ő k gyűj­ tögetik a v a d o n t e r m ő n ö v é n y e k e t . K u l t ú r á j u k ta­ n u l m á n y o z á s a r á v i l á g í t h a t arra. sz. akiknek az életmódja ma m á r k e v é s s é é r d e k e s s z á m u n k r a . 10 000 A világ népessége: 10 millió Ebből vadászó-gyűjtögető: 100% I. ők f ő z n e k és ők nevelik a g y e r e k e k e t .A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG 2. h o g y e g y e s in- . 2000 A világ népessége: 6 milliárd Ebből vadászó-gyűjtögető: 0.De Vore 1 9 6 8 . sz. 1500 A világ népessége: 350 millió Ebből vadászó-gyűjtögető: 1% I.001% Forrás: Lee .1. A vadászó-gyűjtögető társadalmak nem csu­ pán „primitív" népek.e. A rangok vagy p o z í c i ó k á l t a l á b a n k o r c s o p o r t o k és nemek s z e r i n t k ü l ö n ü l n e k e l . G y a k o r l a t i l a g mindenütt a férfiak a v a d á s z o k . ábra A vadászó-gyűjtögető társadalmak hanyatlása I. Ez a férfiak és n ő k kö­ zötti m u n k a m e g o s z t á s a z o n b a n n a g y o n f o n t o s : a k ö z ö s s é g i v e z e t ő p o z í c i ó k b a n és a s z e r t a r t á s o k s o r á n a férfiak j á t s z a n a k d o m i n á n s s z e r e p e t .

akár a vadászó-gyűjtögető közös­ ségek.8 3 0. n e m feltétlenül jelent „haladást".és agrártársadalmak M i n t e g y húszezer évvel ezelőtt egyes vadászó és gyűjtögető csoportok áttértek a háziasított állatok tenyésztésére és állandó földterületek megműve­ lésére. A z efféle területek n e m k e d v e z n e k a földművelésnek. h o g y a k o r á b b i a k n á l jóval n a g y o b b é s a z o k t ó l a l a p v e t ő e n k ü l ö n b ö z ő társa­ d a l m a k j ö t t e k l é t r e ( l á s d a 2. FEJEZET g e l t e t n e k . M é g m a i s s o k p á s z t o r t á r s a d a l o m lé­ tezik. táblázat Máig fennmaradt agrártársadalmak A mezőgazdaságban dolgozók aránya (%)" 90 82 81 80 63 társadalmakhoz hasonlítva tézményeink korántsem tekinthetők az emberi élet „természetes" elemeinek. anyagi vagyontár­ g y a k a t i n k á b b fel t u d n a k h a l m o z n i . m i n t a v a d á s z a t és a gyűjtögetés. a K ö z e l . Nem ipari vagy tradicionális civilizációk Nagyjából időszámításunk előtt 6 0 0 0 . például a b o t s w a n a i l k u n g szánoké (busmanoké). tevét v a g y lovat. bár n o m á d életmódjuk az a n y a g i a k t e k i n t e t é b e n g a z d a g a b b . hogy ezekből biztosítsák megélhetésüket. ábrát).t ő l kezdve t a l á l u n k a d a t o k a t arra. de a l k a l m a s a k k ü l ö n f é l e á l l a t o k t a r t á s á r a . Persze n e m szabad idealizálnunk a vadászó-gyűjtögető közösségek é l e t k ö r ü l m é n y e i t . Ilyen társadalmak rendsze­ r i n t a d ú s fűvel b o r í t o t t t e r ü l e t e k e n . A pásztortársadalmak elsősorban állattartásból élnek. vala­ m i n t a v e r s e n y h e l y e t t a k o o p e r á c i ó k ö z p o n t i sze­ r e p e m i n d . e l s ő s o r b a n Afrika. ezért sokkal n a g y o b b közösségeknek. m i n t a vadá­ szó-gyűjtögető csoportoké. ezért tagjaik r e n d s z e r i n t n e m h a l m o z n a k fel v a g y o n t á r g y a k a t . k e c s k é t . a m e l y e t a m o d e r n i p a r i c i v i l i z á c i ó teremtett. az agrártársadalmak pedig növényter­ mesztésből (mezőgazdaságból).g y ű j t ö g e t ő c s o p o r t o k i d ő v e l rájöt­ tek. i l l e t v e siva­ t a g o k b a n é s h e g y v i d é k e k e n t a l á l h a t ó k . Ország Ruanda Uganda Pásztor. S o k társadalom­ n a k vegyes pásztor.2.2. v a g y i s k i s f ö l d d a r a b o k a t m ű v e l t e k meg kezdetleges kapák és ásószerszámok segítségé­ vel. b á r a h á b o r ú és a s z á m o t t e v ő a n y a g i é s h a t a l m i e g y e n l ő t l e n s é g e k h i á n y a .s z a r v a s m a r h á t . m i n t a k á r a pásztorkodó. A p á s z t o r k o d ó c s o p o r t o k az a d o t t k ö r n y e z e t t ő l függően k ü l ö n b ö z ő á l l a t o k a t t e n y é s z t e n e k é s le­ Nepál Etiópia Banglades Az ipari Japán Ausztrália Németország Kanada Egyesült Államok Nagy-Britannia 5 5 2. Ez a g y a k o r l a t e l e i n t e „ k e r t m ű v e l é s " f o r m á j á b a n ala­ k u l t ki. Mivel a kertművelésből élő csoportok n e m vándorolnak. j u h o t .és agrárgazdasága van. biztosít megélhetést. h o g y a világ.2. hogy a vadon nőtt t e r m é s e k összegyűjtése h e l y e t t ők m a g u k is e l v e t h e t i k a m a g v a k a t .7 1 .m i n d arra f i g y e l m e z t e t n e k b e n n ü n k e t . A pásztorkodáshoz h a s o n l ó a n a kertművelés is b i z t o s a b b é l e l e m f o r r á s . E z e k a tár­ s a d a l m a k n a g y o b b v á r o s o k k i f e j l ő d é s é v e l kelet2. A v a d á s z ó . A pász­ tortársadalmak rendszerint az évszakok válto­ zásait követve vándorolnák k ü l ö n b ö z ő területek között.K e l e t és K ö z é p Ázsia egyes vidékein. A vadászó-gyűjtögető t á r s a d a l m a k b ó l csak néhány m a r a d t f e n n .

e g é s z e n a 20. és ahol folyamatosan új mun­ Ezek a tanzániai maszáj harcosok is a világ alig n é h á n y f e n n m a r a d t p á s z t o r k o d ó népéhez t a r t o z n a k . a m i l e h e t ő v é t e t t e a z egysé­ gesebb „nemzeti" közösség kialakulását. p é l d á u l a n a g y v á l l a l a t o k és a kormányzati szervek. „A v á r o s o k és a globalizáció" c í m ű r é s z b e n lesz szó ( 7 1 2 kahelyek keletkeznek. A nagyvárosokban a társadalmi élet a korábbinál személytelenebb. A t r a d i c i o n á l i s c i v i l i z á c i ó k b a n a p o l i t i k a i v e z e t ő k (a k i r á l y o k és császárok) csekély közvetlen befolyással bírtak alattvalóik többségének szokásaira és életmódjá­ ra. A t e c h n o l ó g i a i fejlettség v i s z o n y l a g csak kevesek számára tette lehetővé. A t ö b b m i n t k é t é v e z r e d e n át. h i s z e n a z o k t ö b b é .e u r ó ­ pai Britanniától a K ö z e l . . Az emberek több mint 90 száza­ l é k a k i s e b b . A legkorábbi t r a d i c i o n á l i s á l l a m o k a K ö z e l . táblázatban). fejezetben. szá­ zadban a R ó m a i B i r o d a l o m az é s z a k n y u g a t . t ö b b n y i r e t e r m é k e n y folyó­ völgyekben.k e v é s b é ö n e l l á t ó f a l v a k b a n éltek. 7 2 1 . 2000-ben s z ü l e t e t t m e g . h a n e m idegenek között történik. keztek. Az iparosodott társadalmak egy m á s i k jellegzetes­ sége a politikai rendszerükkel kapcsolatos.sok t e k i n t e t b e n egyértel­ m ű e n eltér a társadalmi r e n d b á r m e l y korábbi típusától.A GLOBALIZÁCIÓ ES A VÁLTOZÓ VILAG A modern világ ipari társadalmai Mi okozhatta azoknak a társadalomtípusoknak a pusztulását. Gya­ korlatilag m i n d e n e m b e r életét befolyásolják a k i t e r j e d t s z e r v e z e t e k . F é n y k o r á b a n . a m e l y e k t ö r t é n e l m ü n k e t formál­ ták mintegy két évszázaddal ezelőttig? A válasz e g y e t l e n s z ó v a l az 1. m i n t a tradicioná­ lis á l l a m o k k o r m á n y z a t i f o r m á i . tagjaik k ö z t i g e n é l e s v a g y o n i é s h a t a l m i egyenlőtlenségek a l a k u l t a k ki. A z e m b e r e k t ö b b s é g e m é g a l e g f e j l e t t e b b tra­ dicionális kezdetleges államokban is szintje mezőgazdasági mun­ k á t v é g z e t t . és bár E u r ó p á b ó l ered.n a g y o b b v á r o s o k b a n él.a m e l y e t n é h a „ m o d e r n " v a g y „fejlett" t á r s a d a ­ l o m n a k is n e v e z n e k . vagyis olyan politikai közösségek. A főbb városok sokkal na­ gyobbak. S z á m o s n a g y t r a d i c i o n á l i s á l l a m l é t e z e t t Mexikóban é s L a t i n . Az iparosodás révén gyorsult a közlekedés é s a k o m m u n i k á c i ó . a m e l y e n a m a i K í n a t e r ü l el.á z s i a i t é r s é g nagy részét. h a n e m g y á r a k b a n . m i n t a tradicionális civilizációk legné­ pesebb városi települései. p é l d á u l a z az­ tékoké a m a i M e x i k ó t e r ü l e t é n . e. k i r á l y v a g y c s á ­ szár uralkodott f e l e t t ü k . hogy megszabaduljanak a földművelés fárasztó n a p i f e l a d a t a i t ó l . hogy a foglalkoztatott népesség t ú l n y o m ó része n e m a m e z ő g a z d a s á g b a n . század elejéig f e n n m a r a d t K í n a i B i r o d a l o m magában foglalta a h a t a l m a s k e l e t . fejezetben is e m l í t e t t i p a r o ­ sodás: kialakult a n e m állati erőforrások (például a gőz vagy az elektromosság) felhasználására épülő gépi termelés. o. a m a j á k é a Yucatán-félszigeten é s a z i n k á k é P e r u b a n . a h o l t ö b b a munkalehetőség. e b b e n a k o r b a n e r ő s ál­ lamok jöttek l é t r e a m a i I n d i a és P a k i s z t á n terü­ letén is. a m ű v é s z e t .K e l e t e n t ú l i t e r ü l e t e k i g terjedt. a m e l y sokkal fejlettebb és erősebb. E z jellemezte p é l d á u l a t r a d i c i o n á l i s K í n á t és R ó ­ mát. E z z e l s z e m b e n a z ipa­ r o s o d o t t t á r s a d a l m a k e l s ő d l e g e s s a j á t o s s á g a az. a n a p i t a l á l k o z á s o k j ó r é s z e n e m s z e m é l y e s is­ merősök. az i d ő s z á m í t á s s z e r i n t i 1.K e ­ leten alakultak ki. amelyeket n e m a tradicionális államokra jellem/ A n a g y v á r o s o k n a k az új g l o b á l i s r e n d b e n b e ­ t ö l t ö t t s z e r e p é r ő l a 21.A m e r i k á b a n . iro­ d á k b a n és ü z l e t e k b e n d o l g o z i k (ez l á t h a t ó a 2. M i v e l i s m e r t é k a z írást és virágzásnak i n d u l t a t u d o m á n y .). Az iparosodott t á r s a d a l o m .2. ezeket a t á r s a d a l m a k a t g y a k r a n n e v e z i k civilizá­ cióknak. hatása m e s s z e túlterjedt e z e n a földrészen. A legtöbb t r a d i c i o n á l i s á l l a m e g y ú t t a l b i r o d a ­ lom is volt: m á s n é p e k l e i g á z á s a és b e o l v a s z t á s a révén nőtt j e l e n t ő s m é r e t ű v é ( K a u t s k y 1 9 8 2 ) . Az iparosodott társadalmak voltak az e l s ő nem­ zetállamok. A K í n a i B i r o d a l o m k ö r ü l b e l ü l i.

a gyarmatosítás f o l y a m a t a átrajzolta a F ö l d t á r s a d a l m i és kultu­ rális t é r k é p é t . G h á n a vagy A l g é r i a ) é s s o k d é l . a h o l c s a k k i s l é t s z á m ú va­ dászó-gyűjtögető k ö z ö s s é g e k éltek. m i l y e n s z e r e p e t j á t s z o t t a gyarma­ .) m á r é r z é k e l t e t t e m . C s a k n e m v a l a m e n n y i ide sorolt társadalom többpárti.A m e r i k á b a n . M i v e l e t á r s a d a l m a k j ó r é s z e a z E g y e s ü l t Á l l a m o k t ó l é s E u r ó p á t ó l dél­ re h e l y e z k e d i k el. I l y e n t á r s a d a l o m K í n a . A z e l ő z ő f e j e z e t b e n ( 2 5 . hogy a fejlődő országókat a h a r m a d i k v i l á g r é s z e k é n t e m l e g e t i k . s z á z a d t ó l k e z d v e a 2 0 . k a t o n a i t ú l e r e j ü k fel­ használásával . Egyes t e r ü l e t e k e n . a p o l i t i k a i k o h é z i ó és a k a t o n a i f ö l é n y együtt v e z e t t e k oda. továb­ b á Dél-Afrika é s J a p á n t a r t o z t a k (és t a r t o z n a k m a is). T a s m a n i a é s M e l a n é z i a ) . a m e l y e k s o k k a l f e j l e t t e b b e k voltak. A modern gyártási módszereket már az iparosodás kezdeti szakaszától kezdve t o s í t á s a k á v é k e r e s k e d e l e m f e j l ő d é s é b e n .Z é l a n d . amelyek a határokon be­ lül élő v a l a m e n n y i emberre kötelező érvényűek. I n d i a . A nemzetállam kormányzata jelentős hatalom­ m a l b í r a z á l l a m p o l g á r o k é l e t e fölött. a z E g y e s ü l t Ál­ l a m o k .Z é l a n d o n . olyan fegyvereket é s k a t o n a i s z e r v e z e t t í p u s o k a t h o z o t t létre. a z e u r ó p a i a k k e r ü l t e k t ö b b s é g b e . Ú j . A u s z t r á l á z s i a (Auszt­ rália. Gyakran hallhatjuk.ha kellett. Globális fejlődés A 1 7 . A g a z d a s á g i erő. Az ipari t e c h n o l ó g i a alkalmazása természete­ s e n n e m k o r l á t o z ó d o t t a g a z d a s á g i fejlődés b é k é s folyamataira. h á r o m fő társadalom­ t í p u s s z e m b e á l l í t á s á b ó l . az afrikai o r s z á g o k t ö b b s é g e ( p é l d á u l N i g é r i a . a h á r m a s tagolás születésekor még f e l h a s z n á l t á k k a t o n a i c é l o k r a is.a m e r i k a i ország ( p é l d á u l Bra­ zília. a m i gyökere­ sen megváltoztatta a hadviselés módjait. h o g y az e l m ú l t k é t é v s z á z a d b a n a n y u g a t i élet­ m ó d l á t s z ó l a g e l l e n á l l á s n é l k ü l terjedt e l a z e g é s z világon. a m e l y e t a z e l ő t t t r a d i c i o n á l i s társadal­ m a k u r a l t a k . a k á r c s a k a m a i világ s z i n t e ö s s z e s t ö b b i t á r s a d a l m a . század elején született. Ausztrá­ l i á b a n é s Ú j . így Ázsia. o.ző bizonytalan határvidékek. parlamentáris kormányzati rendszerű. i p a r o s o d o t t É s z a k k a l s z e m b e á l l í t v a c s o p o r t j u k a t összefogla­ lóan Délnek nevezik. I l y e n n e m z e t á l l a m N a g y . m i n t a n e m i p a r i k u l t ú r á k é . n é h a a g a z d a g a b b . A z e l s ő c s o p o r t b a t a r t o z ó t á r s a d a l m a k (pél­ dául az Egyesült Államok) gyorsan iparosodtak. m i v e l o l y a n jogszabályokat alkothat. e z e k e t a f e j l e t l e n e b b országo­ kat g y a k r a n n e v e z i k ö s s z e f o g l a l ó a n a fejlődő vi­ lágnak. Afrika és Dél-Amerika nagy részén a helyi népesség maradt többségben.gyarmatokat alapítottak sok olyan t e r ü l e t e n . A „har­ m a d i k v i l á g " (Third World) k i f e j e z é s e r e d e t i l e g a 2 0 . P e r u v a g y V e n e z u e l a ) . A m á s o d i k világ társadalmai a korábbi kommu­ nista országok.B r i t a n n i a is. M á s h o l . G r ö n l a n d . s z á z a d elejéig a n y u ­ gati o r s z á g o k . p é l d á u l É s z a k . A z e l s ő világ országai k ö z é E u r ó p a i p a r o s o d o t t á l l a m a i . B á r m á r a gyakorlatilag v a l a m e n n y i g y a r m a t kivívta függetlenségét. h a n e m pontosan megvont határvonalak választanak el egymástól. A második többnyire kategóriába az ipari sorolható jóval társadalmak alacsonyabb fejlődés s z i n t j é n á l l n a k . K a n a d a .

T a n z á n i a és A l g é r i a ) . h o g y az első. U g y a n a k k o r e z e k e t az országokat e g y p á r t r e n d s z e r j e l l e m e z t e : a k o m ­ munista párt u r a l t a m i n d a p o l i t i k a i . M i n t e g y h e t v e n é v e n át a világ történelmét m e g h a t á r o z t a az a g l o b á l i s v e r s e n y . n é m e l y i k n e k s i k e r ü l t e l i n d í t a n i a a z i p a r o ­ sodás folyamatát. és a k i v é t e l e k . m á s f e l ő l a n y u g a t i k a p i t a l i s t a társadal­ mak és J a p á n k ö z ö t t a l a k u l t ki. m i n t a m e n n y i t a kormányzatok az e g é s z s é g ü g y r e . a fekete-afrikai n e m z e t e k k ö r é b e n vi­ szont növekedett az elmúlt évtizedben: az 1990es évek során e régió lakosai k ö r é b e n 2 4 1 millió­ ról 3 1 5 millióra nőtt azoknak a száma. a m e l y alá­ ásta a korábbi. K e l e t . k ö z é j ü k t a r t o z i k a latin­ amerikai Brazília és M e x i k ó .e u r ó p a i országok. fordítanak. A legszegényebb társadalmak némelyikében a körülmények n e m h o g y javultak volna.A m e r i k a és a k a r i b i t é r s é g egyes r é s z e i n is. 1 9 6 8 b a n m é g e g y e t l e n f e j l ő d ő ország s e m s z e r e p e l t a világ e l s ő h a r m i n c e x p o r t ő r e k ö z ö t t . d e a t e r m é s t m a m á r g y a k r a n n e m h e l y i fogyasz­ tásra szánják. B á r e t á r s a d a l m a k b a n a l a k o s s á g nagy része m é g m i n d i g falusias t e r ü l e t e k e n él.a m e r i k a i s p a n y o l gyarmatok 1 8 1 0 .K o r e a .t a n k ö n y v e k b e n ma is talál­ kozhatunk n é h a a h á r o m világ s z é t v á l a s z t á s á v a l . A világ l e g s z e g é n y e b b o r s z á g a i k ö z ü l s o k a t s ú l y o s a d ó s s á g v á l s á g is sújt. M i u t á n b e f e j e z ő d ö t t a h i d e g h á b o r ú . P é l ­ dául n e m l é t e z i k m á r a s z o c i a l i s t a és k o m m u n i s ­ ta országok m á s o d i k világa. Néhány gyarmati terület k o r á n f ü g g e t l e n n é vált. Bár a fejlődő o r s z á g o k k ö z é t a r t o z h a t n a k tradi­ cionális é l e t m ó d o t folytató n é p e k . és ö s s z e o m l o t t a k o m m u n i z m u s a v o l t S z o v j e t ­ unióban és a k e l e t . t é k e D é l .A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG fennálló S z o v j e t u n i ó és a k e l e t . A fejlődő világ A harmadik világ t á r s a d a l m a i n a k t ö b b s é g e a gyar­ mati uralom alól f e l s z a b a d u l t t e r ü l e t e k e n talál­ ható . a m e l y e k k e v é s teret e n g e d t e k a m a g á n t u l a j d o n n a k és a v e r s e n g ő gazdasági v á l l a l k o z á s o k n a k . M á r a ez a v e r s e n ­ gés véget ért. v a l a m i n t s o k afrikai ország is (köztük Kenya. ( A f e j l ő d ő világ v á r o s a i n a k gyarapodásáról a 21. m á s o d i k és h a r m a d i k világ r a n g s o r o l á s a ér­ tékítéletet tükröz. P o l i t i k a i r e n d s z e r ü k m o d e l l j é ü l olyan rendszerek s z o l g á l n a k .vagyis a nemzetállamok. h u s z o n ö t .h a v o l t v a l a h a egy­ általán . A fejlődő országok n e m pusztán olyan társadal­ mak. például 1 8 0 4 j a n u á r j á b a n H a i t i lett a z e l s ő auto­ nóm fekete köztársaság.ó c e á n i t é r s é g b e n c s ö k k e n t . Kö­ zel e g y m i l l i á r d e m b e r n a p i 1 d o l l á r n á l k e v e s e b b p é n z b ő l él.b e n s z a k a d t ki a p o r t u g á l b i r o ­ dalomból. semmi h a s z n a n e m m a r a d t . amelyek „elmaradtak" az iparosodottabb területektől. P é l d a k é n t h o z h a t ó fel I n d i a .a világ o r s z á g a i n a k j e l l e m z é s é b e n . Nigéria.á z s i a i á l l a m o k gazdasá­ gának növekedési üteme sokszorosa a Nyugat iparosodott országaiban megfigyelhetőnek. amely egyfelől a S z o v j e t u n i ó és a k e l e t . bár e régiók között azért lényeges különbségek vannak. / A g l o b á l i s s z e g é n y s é g r e m é g v i s s z a t é r e k a 11. illetve a kelet-ázsiai H o n g k o n g . a m e l y b e n a z „ e l s ő " azt j e l e n ­ ti: „a legjobb". fejezetben lesz szó.A m e r i k á b a n kon­ centrálódnak. „Globális egyenlőtlenség" című fejezetben.. L a t i n . Például a szegénység mér­ t é k e D é l .Ázsiában. A z ú j o n n a n iparosodó országok közül a legsikere­ s e b b e k .Á z s i á b a n .e u r ó p a i o r s z á g o k b a n . J e l e n t ő s e n növekedett a szegénység mér­ s o k h e l y e n m o s t zajlik a n a g y v á r o s o k gyors kiala­ k u l á s á n a k f o l y a m a t a .Á z s i a . hagyományosabb rendszereket. D é l . akik napi 1 dollárnál kevesebb p é n z b ő l é l n e k (World B a n k 2 0 0 4 ) . e z e k n a g y o n különböznek a h a g y o m á n y o s t á r s a d a l m a k ko­ rábbi formáitól. köztük C s e h s z l o v á k i a . h a n e m a világpiacokon értékesítik. M a l a j z i a és Szingapúr). h a n e m többnyire a nyugati indusztr i a l i z m u s s a l é r i n t k e z v e a l a k u l t a k ki. m i n d a gaz­ dasági r e n d s z e r t . A f r i k á b a n és D é l . A világ s z e g é n y e i f ő k é n t D é l . A ka­ matok. L e n g y e l o r s z á g . A m á s o d i k világ tár­ sadalmai t e r v g a z d a s á g o k voltak. a j ó l é t i e l l á t á s o k r a és az o k t a t á s r a Újonnan iparosodó országok B á r a h a r m a d i k világ o r s z á g a i n a k t ö b b s é g e m e s z sze elmarad fejlettségben a nyugati társadalmak­ tól. k ö z ­ tük Kína is egyre i n k á b b elfogadják a k a p i t a l i s t a gazdaságot. p é l d á u l a k e l e t . Zaire.A m e r i k á b a n .b e n n y e r t é k el szabadságukat. a m e l y e k e l ő s z ö r a nyugati t á r s a d a l m a k b a n a l a k u l t a k ki . Bár a s z o c i o l ó g i a .e u r ó p a i á l l a m o k . S z i n t é n e t a g o l á s e l l e n szól. v a l a m i n t A f r i k á b a n é s L a t i n . h a n e m inkább romlottak az elmúlt n é h á n y évben. míg Brazília 1 8 2 2 . amelyeket külföldi hitelezőktől felvett k ö l c s ö n ö k után kell fizetniük. A fejlődő világ l e g t ö b b n e m z e t e azon­ ban csak a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú u t á n vált füg­ getlenné. gyakran nagyobb összegűek.és K e l e t . gyakor­ latilag e l t ű n t a m á s o d i k világ.Á z s i á b a n és a c s e n d e s . S z i n g a p ú r é s Tajvan. A d é l . gyakran v é r e s a n t i k o l o n i a l i s t a h a r c o k eredményeként.) A fő gazdasági tevékenység a mezőgazdaság marad. Ezeket újonnan iparosodó o r s z á g o k n a k is n e v e z i k .N é ­ metország és M a g y a r o r s z á g . egy sor más ázsiai ország ( p é l d á u l B u r m a . a h a r m a d i k p e d i g azt: „a legroszszabb".

é s m i n d e n pil­ l a n a t a z i d ő e g y ú j v i l l a n á s a . de a gazdasági rendszer tervutasításos A népesség kis része dolgozik á mezőgazdaságban. bár kevésbé hangsúlyo­ sak. Tajvan. dönthessük. a k k o r h o g y a n ma­ g y a r á z h a t n á a s z o c i o l ó g u s a z e m b e r i é l e t e t átfor­ máló változási folyamatokat? az elektronikában tölt be fontos szerepet. de a társadalmi és politikai változások hatására az első világbeli társadalmak modellje szerint elkezdtek átalakulni szabad vállalkozásra épülő gazdasági rendszerekké A népesség nagy része a mezőgazdaságban dolgozik. Dél-Korea előre­ tört a z a c é l t e r m e l é s b e n .2. Brazília és Mexikó Második világbeli társadalom • A 20. Elég f o l y t o n o s s á g f e d e z h e t ő fel a f o l y ó a l a k j á b a n vagy f o r m á j á b a n é s a l á b á t b e n e d v e s í t ő e m b e r fizikai f e l é p í t é s é b e n . N e h é z meghatározni.3. mint az első világbeli társadalmakban Ide tartozik Hongkong. táblázat A modern világ társadalmai Típus Első világbeli társadalom Fennállásának időszaka A 18. az afrikai és dél-amerikai nemzetek többsége Korábbi fejlődő társadalom. ) TÁRSADALMI VÁLTOZÁS A fejezet e l e j é n e l m o n d t a m . B á r e z a meg­ figyelés bizonyos értelemben helytálló. h o g y a m o d e r n vi­ lágot m é g a k ö z e l m ú l t é t ó l is j e l e n t ő s e n e l t é r ő életmódok és társadalmi intézmények jellemzik. M i n d e n n a p e g y ú j n a p . mások tervgazdaságok Elkülönült politikai közösség vagy nemzetállam: ide tartozik például Kína. m i a j e l e n t ő s vál­ tozás. h a j ó é p í t ő é s e l e k t r o n i k a i iparágai a világ é l v o n a l á b a tartoznak. h a n e m a külföldi befektetést is ösztönzik. századtól (harmadik világbeli (többnyire gyarmatosított társadalom) területként) máig Újonnan iparosodó ország Az 1970-es évektől máig évvel később viszont Dél-Korea bekerült az első tizenöt közé. H a m e g a k a r j u k h a t á r o z n i . H é r a k l e i t o s z görög filozófus r á m u t a t o t t . i l l e t v e s z e m é l y i s é g é b e n . N e m c s a k a belföldi növekedést. el­ módosult tárgy v a g y egy helyzet időszakban. a legtöbben ki­ sebb-nagyobb városokban élnek Fennmaradnak a jelentős osztályok közötti különbségek Elkülönült politikai közösség vac)y nemzetállam 1989-ig ide t a r t o z o t t a Szovjetunió és Kelet-Európa. Ausztrália és Új-Zéland Alapja az ipar. mint a tradicionális társadalmakban Elkülönült politikai közösség vagy nemzetállam: ide tartoznak például a nyugati országok. M i n d ­ ezek a változások közvetlenül hatottak az olyan országokra. és hogy u g y a n a z az e m b e r lép b e l e kétszer. m e n n y i r e és m i b e n változott meg a . A kelet-ázsiai újonnan iparosodó országok­ b a n máig a legstabilabb a gazdasági növekedés üteme. a m e l y n e k részesedése a globális acélgyártásból jelentősen c s ö k k e n t az elmúlt h a r m i n c évben. kevesen dolgoznak falusi gazdaságokban Nagyok az osztályok közötti egyenlőtlenségek. (A m a i világ t á r s a d a l o m t í p u s a i t a 2. amely ma már az ipari termelésre és általá­ ban a szabad vállalkozásra épül Az emberek többsége kisebb-nagyobb városokban él. Dél-Korea. táblázat ö s s z e g z i . század elejétől (az 1917-es orosz forradalmat követően) az 1990-es évek elejéig Fejlődő társadalom A 18. h o g y azt m o n d h a s s u k : m i n d k e t t ő „ u g y a n a z " m a r a d a vál­ t o z á s o k s o r á n . az első világbeli társadalmakban kialakultaknál élesebb osztá­ lyok közötti egyenlőtlenségek Az átlagos egy főre j u t ó jövedelem jóval kisebb. pénzügyi és kereskedelmi köz­ T a j v a n p e d i g a g é p g y á r t á s b a n és mert bizonyos értelemben m i n d e n szakadatlanul v á l t o z i k . túrája akkor meg kell egy egy adott a mutatnunk. h o g y a folyó u g y a n a z . vizsgált Tisztáznunk hogy m i l y e n mértékig változtak az adott társadalom alapintézményei időszakban. Japán. kevesen dolgoz­ nak a mezőgazdaságban Jelentős.3. Szingapúr. rend-^ s z e r i n t azt m o n d h a t n á n k . h o g y a z e m b e r n e m l é p h e t k é t s z e r u g y a n a b b a a f o l y ó b a : m á s o d s z o r r a a fo­ lyó más. hagyományos termelési módszerekkel / Egyes mezőgazdasági termékeket a világpiacokon értékesítenek Néhány országban kialakult a szabad vállalkozás rendszere. századtól máig Jellemzői Alapja az ipari termelés és általában a szabad vállalkozás A legtöbb ember kisebb-nagyobb városokban él. m i n t az Egyesült Államok. és m a g a az e m b e r i s m e g v á l t o z o t t é s z r e v é t l e n . mennyiben alapstruk­ kell. S z i n g a p ú r Délkelet-Ázsia p o n t j á v á vált. h i s z e n a víz továbbfolyt. H a e z így v a n . FEJEZET 2. mi a társadalmi változás. India.

A vallás konzervatív vagy m e g ú j í t ó e r ő e g y a r á n t lehet a t á r s a d a l m i é l e t b e n ( l á s d a 14. m i n t a sokkal e n y h é b b mediter­ rán éghajlatú országok lakóié. m i n t N e w t o n . Az írás felfedezé­ se például s o k f é l e k é p p e n b e f o l y á s o l t a a t á r s a d a l ­ mi változásokat. A változások j e l l e g é t és ü t e m é t is b e f o l y á s o l ó . a kommunikációs r e n d s z e r e k és a v e z e t ő k h a t á s a i . aki később. hogy társadalmuk bizonyos fejlődési utat jár be. . A szociológia klasszikusa. D e n i n c s o l y a n e g y t é n y e z ő s elmélet. E n n e k ellenére a m o d e r n t á r s a d a l m a k i n t é z m é n y e i ál­ talában s o k k a l g y o r s a b b a n v á l t o z n a k . a k k o r n y i l v á n egy c s e k é l y j e l e n t ő s é g ű poli­ Kulturális tényezők A társadalmi v á l t o z á s t i n d í t ó h a t ó e r ő k k ö z ü l az elsőt a kulturális t é n y e z ő k alkotják: a v a l l á s . Egy-egy s z e m é l y óriá­ si h a t á s t g y a k o r o l t a v i l á g t ö r t é n e l e m b i z o n y o s . A fizikai környezet M á s o d s z o r : a f i z i k a i k ö r n y e z e t is h a t a t á r s a d a l ­ mi szerveződés alakulására. a m e l y m a g y a r á z a t o t a d h a t n a a z e m b e r társadalmi f e j l ő d é s é n e k s o k f é l e s z a k a s z á r a a va­ dászó-gyűjtögető és p á s z t o r t á r s a d a l m a k t ó l a tra­ dicionális c i v i l i z á c i ó k o n át a m a i i g e n ö s s z e t e t t társadalmi r e n d s z e r e k i g . modern társadalomban" című fejezetet). m i n t J u l i u s C a e ­ sar. G a n d h i azért tudta biztosítani hazájának a Nagy-Britan­ niától való függetlenséget. időjárási szükségképp k ö r ü l m é n y e k n e k megfelelően szervezik az éle­ tüket. ezáltal fejlődését ők maguk is aktívan elősegít­ hetik. R á m u t a t h a t u n k azon­ ban három fő t é n y e z ő r e . o . Ugyanezt m o n d h a t j u k M a h á t m á Gandhiról. így t u d a t o s u l b e n n ü k . ) . M a x W e b e r is vizsgálta a karizmatikus v e z e t ő szerepét a társadalmi változásban. Az í r á s t u d ó t á r s a d a l m a k r e n d e l k e z ­ nek a múlt k r ó n i k á i v a l .. Itt g o n d o l h a t u n k olyan vallási vezetőkre. m i n t a szubtrópusi területek lakói. U g y a n a k k o r azt i s fel k e l l t á r n u n k . kiterjedt s z e r v e z e t e k j ö h e t ­ tek létre. e z é r t a z itt é l ő k t á r s a s é l e t e e l t é r ő mintákat követ. A nagy v a l l á s i r e n d s z e r e k ( p é l d á u l a k e r e s z t é n y ­ ség é s a z i s z l á m ) m i n t e g y k é t e z e r é v v e l e z e l ő t t született e s z m é k e t é s r í t u s o k a t ő r i z n e k . hogy van t ö r t é n e l m ü k . különösen fontos k u l t u r á l i s t é n y e z ő a k o m m u n i ­ kációs rendszerek m i l y e n s é g e .A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG rendszer. a m e l y m a g y a r á z z a a t á r s a d a l m i változás t e r m é s z e t é t . aki töme­ A változásra ható tényezők A t á r s a d a l o m e l m é l e t b e n az e l m ú l t k é t é v s z á z a d során i g y e k e z t e k k i d o l g o z n i egy á l t a l á n o s érvé­ nyű e l m é l e t e t . h o g y a v a l l á s o s meg­ győződés gyakran a t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k e l ő ­ mozdítója. Egyes vallások hit. olyan jelen­ tős p o l i t i k a i é s k a t o n a i v e z e t ő k r e . hiszen barátságtalan környe­ . ha e h h e z kedvezőek a társadalmi feltételek.és s z o k á s r e n d s z e r e a t r a d i c i o n á l i s értékekhez és r í t u s o k h o z v a l ó r a g a s z k o d á s t hir­ detve fékezi a v á l t o z á s o k a t . Felboríthatja a korábban k i a l a k í t o t t r e n d e t az a vezető. E z e n k í v ü l az í r á s n a k k ö s z ö n h e t ő e n az emberek ú j m ó d o n é r z é k e l t é k m ú l t . a m á s o d i k világháborút k ö v e t ő időszak­ b a n volt India híres pacifista vezetője. a fizikai k ö r n y e z e t és a p o l i t i k a i szer­ veződés. A d o l f Hitler például az 1930-as évek Németországában részben azért ragadhatta m a g á h o z a hatalmat. • Webernek a vezető szerepéről kialakított elkép­ z e l é s é t a 14. Ez leginkább szél­ sőséges amikor környezeti az emberek feltételek között az látható. geket tud nagyszabású politikai céljainak meg­ nyerni vagy gyökeresen megváltoztatja a fennálló szemléletmódot. m e r t a h á b o r ú és m á s e s e m é n y e k megingatták a n n a k Indiában kialakí­ tott g y a r m a t i i n t é z m é n y e i t . zetben élnek. Alaszkában hideg és h o s s z ú a t é l . v a g y a t u d o m á n y és a filozófia o l y a n m e g ­ határozó alakjaira. mert az ország súlyos feszültségeket és válságo­ kat é l t át. h o g y mi maradt változatlan. M é g n a p j a i n k g y o r s a n v á l t o z ó vilá­ gában is f e l f e d e z h e t ő f o l y t o n o s s á g a r é g m ú l t t a l . a m e l y e k m i n d v é g i g h a ­ tottak a t á r s a d a l m i v á l t o z á s r a : e z e k a k u l t u r á l i s tényezők. U g y a n a k k o r egy s z e m é l y c s a k a k k o r v á l h a t ve­ zetővé. így p o n t o s a b b a n l e h e t e t t e l l e n ő r i z n i az anyagi forrásokat.Yallás a tikai csoport j e l e n t é k t e l e n vezetője maradt volna. fejezetben i s m e r t e t e m ( 4 2 5 .^ k o r s z a k a i r a é s v o n a t k o z á s a i r a . akkor valósíthatja m e g elképzeléseit. m i n t Jézus. m e r t e h h e z m é r h e t j ü k a változásokat. A t ö r t é n e l e m m e g é r t é s e révén kialakulhat a z e m b e r e k b e n a n n a k t u d a t a . A sarkvidékeken élők nyilvánvalóan m á s szokások és h a g y o m á n y o k szerint élnek. A kulturális tényezők sorában meg kell említe­ n ü n k a vezetők s z e r e p é t i s . H a e z e k a f e l t é t e l e k n e m á l l t a k v o l n a f e n n . j e l e n é s j ö v ő kapcsolatát. L e h e t ő v é t e t t e n y i l v á n t a r t á s o k bevezetését. Az alaszkaiak a rövid nyári időszakot kivéve több időt töltenek fedél alatt és k ö r ü l t e k i n t ő e n tervezik szabadtéri tevékenységeiket. m i n t a régi tradicionális t á r s a d a l m a k é . M a x W e b e r a z o n b a n arra is felhívja a figyelmet.

Egy uralkodó például akkor is az erős hadsereg k i a l a k í t á s a m e l l e t t d ö n t h e t . A u s z t r á l i a b e n n ­ szülött lakossága például azért maradt meg a A társadalmi változásokat A jelentős mértékben v a d á s z a t és a gyűjtögetés m e l l e t t . m e g h a t á r o z ó h a r m a d i k t é n y e z ő a p o l i t i k a i szer­ veződés típusa. F o n ­ tos s z e r e p e t j á t s z a n a k az ú t v i s z o n y o k vagy a t e n ­ ger k ö z e l s é g e is: a z o k a t á r s a d a l m a k . kormányzatok.g y ű j t ö g e t ő társadal­ makban e n n e k csekély a szerepe. A világ l e g k o r á b b i c i v i l i z á c i ó i j o b b á r a o l y a n t e r ü l e t e k e n s z ü l e t t e k . aki itt egy indiai bankjegyen l á t h a t ó . jelei ős szerepet j á t s z o t t a b b a n .G a n d h i . j á r h a t a t l a n d z s u n g e l e k vagy sivata­ gok miatt elszigetelődnek.é s é r c ­ forrásokat. hiszen nincs a k ö z ö s s é g m o z g ó s í t á s á r a k é p e s e l k ü l ö n ü l t po­ litikai szervezet. m e r t az e g é s z k o n t i n e n s e n alig v o l t r e n d s z e r e s m ű v e l é s r e fog­ ható földterület vagy olyan háziasítható állat. E z z e l s z e m b e n a v a d á s z ó . é s meg­ határozta fennmaradásukat vagy terjeszkedésü­ ket is. például folyók torkolatvidékén. királyok. De a t e r m e l é s s z i n t j e és a k a t o n a i e r ő között megint csak meglehetősen közvetett a kapcsolat. gyakran hosszú időn keresztül viszonylag változatlanok maradnak. M a r x nézeteivel e l l e n t é t b e n a p o l i t i k a i s z e r v e z e t e k b e n n e m egy­ szerűen a gazdasági alap tükröződik: hasonló t e r m e l é s i r e n d s z e r ű t á r s a d a l m a k p o l i t i k a i rend-' s z e r e e g é s z e n e l t é r ő l e h e t . a m e l y alapját képezhette volna a pásztorkodásn a k . akik a k e m é n y környeze­ t i f e l t é t e l e k e l l e n é r e fel t u d t a k t á r n i olaj. Nagy-Britanniáé vagy S v é d o r s z á g é ) d e m o k r a t i k u s a b b . Minden más társadalomtípus f e j l ő d é s i útját a z o n b a n e r ő t e l j e s e n b e f o l y á s o l j á k e l k ü l ö n ü l t p o l i t i k a i c s e l e k v ő k : f ő n ö k ö k . K e v é s b é s z é l s ő s é g e s fizikai f e l t é t e l e k i s h a t á s ­ sal l e h e t n e k a t á r s a d a l m a k r a . a m e l y e k h e g y l á n c o k .g y ű j t ö g e t ő kultúrák gyakran roppant termékeny területeken a l a k u l t a k ki. Vi­ szonylag barátságtalan vidékek lakói is jelentős t e r m e l é s i b á z i s t a l a k í t h a t n a k ki. m á s o k é (például az Egyesült Államoké. E z igaz p é l d á u l az Alaszkában élőkre. v a d á s z ó . h o g y India f e l s z a b a d u l t a b r i t u i l o m alól. a h o l k i v é t e l e s e n jó volt a termőföld. földes­ urak. A k a t o n a i e r ő a l e g t ö b b t r a d i c i o n á l i s á l l a m ki­ a l a k u l á s á b a n a l a p v e t ő s z e r e p e t j á t s z o t t . m é g s e m t é r t e k át a p á s z t o r k o d á s r a vagy a m e z ő g a z d a s á g i t e r m e l é s r e . a z a p a r t h e i d i d e j é n Dél-Afrika). Ugyanakkor a környezet n e m gyakorol jelentős k ö z v e t l e n h a t á s t a t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k r a . P é l d á u l a z i p a r i ka­ pitalizmusra é p ü l ő egyes társadalmak politikai rendszere autoritárius (ilyen volt a n á c i Német­ ország. h a e z z e l a lakosság Politikai szerveződés .

M o n d j u k az állam élén az egyik arisztokratacsa­ Gazdasági hatások Ezek közül a l e g n a g y o b b h a t á s ú az i p a r i kapita­ lizmus. / A gazdasági tényezők társadalmi változásra gyakorolt h a t á s á r a m é g v i s s z a t é r e k a.e l m é l e t é n e k tárgyalásakor ( 3 2 2 . a t é v é és m á s elektronikus m é d i u m o k ma már gondolkodásun­ kat. mivel a terme­ l é s s z a k a d a t l a n b ő v í t é s e és a v a g y o n á l l a n d ó a n növekvő fölhalmozása jellemzi.). m a egy ha­ s o n l ó t u d á s ú gép n e m c s a k s o k k a l k i s e b b . hogy az é p ü l e t m i n é l j o b b a n szolgálja a céljait. korábbi termelési rendszerekről. K i m Dzsongil v e z e t é s e alatt. A k a p i t a l i s t a fejlő­ d é s v i s z o n t a t e r m e l é s i t e c h n o l ó g i a á l l a n d ó meg­ ú j í t á s á r a sarkall. a h o l a p o l i t i k a i v e z e t ő k és k o r m á n y t i s z t v i s e l ő k . a sza­ badság. v i l á g n é z e t ü n k e t is f o r m á l j á k . A k a p i t a l i z m u s a l a p v e t ő e n k ü l ö n b ö z i k a l á d o t felváltotta egy m á s i k . A modern iparban a technológiai innováció ü t e m e jóval gyorsabb. h i s z e n a tradicionális. M á r n e m tekintjük a s z o k á s o k a t és h a g y o m á n y o k a t k ö v e ­ tendőnek c s a k azért. s z ü k s é g l e t e k e l l á t á s á r a é p ü l t . P é l d á u l a t u d o m á n y o s . és e b b e n a f o l y a m a t b a n egyre nagyobb szerepet játszik a tudomány. 11. h a n e m azt a törekvést.koránt­ sem m e g l e p ő m ó d o n . így e l ő s e g í t i k a vál­ tozást a világ l e g t ö b b t á j é k á n .u g y a n ú g y k a t e g o r i z á l h a ­ tók. az e g y e n l ő s é g és a d e m o k r a t i k u s rész­ vétel. m e r t m ö g ö t t ü k áll a t r a d í c i ó tekintélye. h o g y itt a fizikai k ö r n y e z e t h a t á s a i t b e l e ­ foglalhatjuk a g a z d a s á g i t é n y e z ő k k i e m e l k e d ő e n fontos c s o p o r t j á b a .e s z m é i n k tartalma is m e g v á l t o z o t t . vagyis a b e t e g e k h a t é k o n y á p o l á s á t . A t u d o m á n y és a t e c h n o l ó g i a is k ö l c s ö n h a t á s b a n áll a p o l i t i k a i és k u l t u r á l i s t é n y e z ő k k e l . Más a helyzet a modern politikai rendszerekben. h a n e m egy m a r o k n y i e l e m e t m a g á b a n foglaló i n t e g r á l t áramkör is elegendő hozzá. a z z a l a k ü l ö n b ­ séggel. szokásos Változások a modern időszakban Mivel m a g y a r á z h a t ó . s o k k a l i n k á b b arra ö s z t ö n ö z n e k . A r á d i ó . a m o d e r n t á r s a d a l m a k ­ ban az é l e t m ó d egyre i n k á b b „ r a c i o n á l i s " meg­ alapozottságú kell h o g y l e g y e n . m i n t az ö n m e g v a l ó s í t á s . Az elmúlt két-három évszázad során a v á l t o z á s o k e g y i k m o t o r j a a n e m z e t e k e g y m á s el­ l e n i k ü z d e l m e volt. m i n t a m á s t ö r t é n e l m i k o r s z a k o k t á r s a d a l m i változásait m a g y a r á z ó t é n y e z ő k . fejezet­ ben. A k o m m u n i k á c i ó efféle elekt­ ronikus formái politikai változásokat is eredmé­ n y e z t e k az u t ó b b i é v e k b e n . mégis k ö n n y ű rámu­ tatni n é h á n y f o n t o s t é n y e z ő r e . B á r N y u g a t r ó l e r e d n e k . a m o d e r n i t á s k o r á b a n a t á r s a d a l m i változások h i h e t e t l e n m é r t é k b e n f e l g y o r s u l t a k ? Ez nagyon összetett kérdés. v a g y o n u k n ö v e l é s é r e és a v e r s e n y ­ t á r s a k felett aratott k a t o n a i g y ő z e l e m r e t ö r e k e d ­ tek. főként I m m á n u e l Wallerstein világrend­ s z e r .h á r o m é v s z á z a d t e r m é k e i az olyan e s z m é n y e k . k é s ő b b p e d i g fia. m i n t a gazdasági rendszerek bármely korábbi típusában. Nagy­ részt az e l m ú l t k é t .A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG nagy r é s z é t n y o m o r b a d ö n t i . lődését! Az utóbbi évtizedekben a számítógépek teljesítménye több ezerszeresére növekedett. A m o d e r n v i l á g b a n l e j á t s z ó d ó v á l t o z á s i folya­ matokra nemcsak a gondolkodásmód átalakulása hat .3 2 3 . E z e k a z e s z m é k n e m k ö t h e t ő k a hagyományhoz. hogy jobb sorsra t ö r e k e d v e ö r ö k k é v á l t o z t a s s u n k életmódunkon. h o g y a z e l m ú l t k é t évszá­ zad során. m a m á r az egész világon elfogadottak. a m e l y e k . mégis túlterjed a gazdasági szférán. N é z z ü k c s a k a z i n f o r m á c i ó t e c h n o l ó g i a m a i fej­ Kulturális hatások A modern korban a társadalmi változás folyama­ taira ható k u l t u r á l i s t é n y e z ő k k ö z ü l a t u d o m á n y fejlődése és a gondolkodás szekularizálódása egyaránt h o z z á j á r u l t a m o d e r n s z e m l é l e t kritikai é s innovatív j e l l e g é n e k k i a l a k u l á s á h o z . A tradicionális társadalmakban a politikai változások rendszerint csak az eliteket érintették. Az 1960-as évek nagyszámítógépe ezernyi egyen­ k é n t ö s s z e k ö t ö t t c s a t l a k o z ó b ó l állt. a m e l y e k a t á r s a d a l m i és p o l i t i k a i v á l t o ­ zás folyamatait i n d í t o t t á k el. így p é l d á u l egy kórház tervrajza e l s ő s o r b a n n e m v a l a m i f é l e tra­ dicionális ízlést fejez ki.ez t ö r t é n t É s z a k K o r e á b a n K i m I r S z e n . m i k ö z b e n a n é p e s s é g t ö b b s é g e s z á m á r a a z élet n e m s o k a t v á l t o z o t t . A t u d o m á n y és t e c h n o l ó g i a é l e t m ó d u n k r a gya­ korolt hatását többnyire gazdasági t é n y e z ő k ha­ tározták meg. E l l e n k e z ő l e g . és f o r r a d a l m a k a t is eredményeztek. A tradicionális termelési rendszerekben a termelés szintje nem­ igen változott. a m e l y n e k s o r á n h a t a l m u k ki­ t e r j e s z t é s é r e . Politikai hatások Az újkori változásokat meghatározó harmadik a l a p v e t ő t é n y e z ő a p o l i t i k a i f e j l e m é n y e k b e n ke­ resendő. o.t e c h n o l ó g i a i fejlődés r é v é n j ö h e t ­ tek létre a m o d e r n k o m m u n i k á c i ó s eszközök: a r á d i ó és a t e l e v í z i ó .

ma m á r vi­ szont nap m i n t nap emlegetjük. a k i n a g y s z e r e p e t tulajdonít a transznacionális vállalatoknak. A globalizáció azt j e l e n t i . a t e c h n o l ó g i a t e r é n és a világ távköz­ GLOBALIZÁCIÓ A globalizáció fogalmát az elmúlt n é h á n y évben s o k a n és s o k s z o r h a s z n á l t a k a p o l i t i k á b a n . h o g y egyre i n k á b b egy k ö z ö s v i l á g b a n é l ü n k . A hagyományos telefonos kommuni­ kációt.min­ den iparosodott társadalomban nagymértékben beavatkozik a termelésbe. k u l t u r á l i s é s gazdasági tényezők eredőjeként j ö n létre. 1 9 9 9 ) . M í g a z 1 9 5 0 . a m e l y e k b e n digitális mód­ szerrel ó r i á s i m e n n y i s é g ű i n f o r m á c i ó t tömörí­ t e t t e k és t o v á b b í t o t t a k . M á s o k rámutatnak a globális pénzügyi piacok elektro­ n i k u s i n t e g r á c i ó j á r a és a g l o b á l i s t ő k e m o z g á s o k ó r i á s i t ö m e g é r e . FEJEZET tevékenysége állandóan kihat a tömegek életé­ re.jelentős intézményi á t a l a k í t á s o k k a l járt együtt. m i n t koráb­ b a n bármikor. A kormányzatok napjainkban fontos szerepet játszanak a gazdasági növekedés serken­ t é s é b e n (vagy o l y k o r a f é k e z é s é b e n ) .k ö z t ü k N a g y .főként Né­ metországban és J a p á n b a n . A m á s o d i k v i l á g h á b o r ú t k ö v e t ő i d ő s z a k b a n gyö­ k e r e s e n á t a l a k u l t a t á v k ö z l é s i f o r g a l o m k ö r e és intenzitása. a c s o p o r t o k és a n e m ­ zetek között is egyre inkább kölcsönös függőség alakul ki. i n t e g r á l t rend­ s z e r e k v á l t o t t á k fel. V e g y ü n k egy e g y s z e r ű p é l d á t ! A leg­ u t ó b b i l a b d a r ú g ó v i l á g b a j n o k s á g i d e j é n a globá­ lis t é v é h á l ó z a t o k n a k k ö s z ö n h e t ő e n egy-egy mér­ k ő z é s t t ö b b m i l l i á r d e m b e r l á t h a t o t t világszerte. Mivel magyarázható a globalizáció erősödése? Korábban már megállapítottam. B á r a g a z d a s á g i e r ő k a g l o b a l i z á c i ó s z e r v e s ré­ szét alkotják. h i b a v o l n a e b b ő l arra k ö v e t k e z t e t ­ l é s i i n f r a s t r u k t ú r á j á b a n e l é r t e r e d m é n y segítette. A 2 0 .B r i t a n n i a . A globalizációt gyakran kizárólag gazdasági je­ l e n s é g k é n t m u t a t j á k b e . A k á b e l t e c h n o l ó g i a haté­ k o n y a b b á és o l c s ó b b á vált. A h í r k ö z l é s i m ű h o l d a k e l t e r j e d é s e a z 1 9 6 0 .2. és az á l l a m . ame­ lyek elősegítik a globalizáció erősödését a mai t á r s a d a l o m b a n : i l y e n e k a z i n f o r m á c i ó s é s kom­ m u n i k á c i ó s t e c h n o l ó g i á k f e j l ő d é s e és a gazdasá­ gi-politikai t é n y e z ő k . mint a megelőző korokban. h o g y a j e l e n s é g e g y e d ü l i o k o z ó i .a s é v e k t ő l k e z d v e s z i n t é n je­ lentős m o z z a n a t volt a n e m z e t k ö z i kommuniká­ c i ó b ő v ü l é s é b e n . a m e l y a drótokon és vezetékeken mecha­ nikus (crossbar) kapcsolószerkezet segítségével t o v á b b í t o t t a n a l ó g j e l e k r e é p ü l t . b e f o l y á s o l j a a g l o b á l i s t e r m e l é s i f o l y a m a ­ tokat és a n e m z e t k ö z i m u n k a m e g o s z t á s t . E k o m m u n i k á c i ó s r e n d s z e r e k ó r i á s i h a t á s t gya­ k o r o l t a k . A globalizá­ c i ó p o l i t i k a i . n i . Mindenekelőtt azoknak az információs és k o m m u n i k á c i ó s tech­ nológiáknak a fejlődése hajtotta előre.b e n m á r egyetlen ó c e á n t átszelő v e z e t é k i s m i n t e g y 6 0 0 0 0 0 i l y e n h a n g u t a t hor­ d o z o t t ( H e l d e t al. ez biztosította a nyugati életstílusok elterjedését szerte a világon. M e g i n t m á s o k arra h í v j á k fel a figyelmet. e z é r t az e g y é n e k .h á r o m év­ s z á z a d s o r á n l e g a l á b b a n n y i r a h a t o t t a k a gazda­ sági v á l t o z á s o k r a . A 17.e s é v e k b e n lefek­ tetett e l s ő t r a n s z a t l a n t i v e z e t é k e k c s a k k e v e s e b b mint száz hangtovábbítási útvonalat foglaltak magukban. századtól kezdve a nyugati nemzetek katonai erejük révén a Föld m i n d e n táján érvényesíthették befolyásukat. m i l y e n p é l d á t l a n m é r e t e k e t öltött a vi­ l á g k e r e s k e d e l e m : m a m á r a z á r u k é s szolgáltatá­ s o k s o k k a l s z é l e s e b b k ö r é t ö l e l i fel. Egy évtizede még v i s z o n y l a g i s m e r e t l e n v o l t ez a szó. m i n d nemzetközi szinten sokkal nagyobb mértékű változásokat idéznek elő a társadalom­ ban. t á r s a d a l m i . m i n t a g a z d a s á g i v á l t o z á s o k a politikára. De a h á b o r ú gazdaság­ ra gyakorolt h a t á s a m i a t t m é g a g y ő z t e s o r s z á g o k is . A p o l i t i k a i d ö n t é s e k m i n d egy-egy o r s z á g o n belül. A p o l i t i k a i e s e m é n y e k az e l m ú l t k é t . A globalizációt segítő tényezők Az információs és kommunikációs technológiák fejlődése A g l o b á l i s k o m m u n i k á c i ó r o b b a n á s s z e r ű fejlődé­ s é t s z á m o s . A k a t o n a i e r ő és a h á b o r ú s z i n t é n r e n d k í v ü l fontos szerepet játszanak. és a m á s o d i k világ­ háború utáni újjáépítés több helyen .miután messze a legnagyobb munkáltató . A l e g f e j l e t t e b b t á v k ö z l é s i infrastruktú­ rával b í r ó o r s z á g o k b a n a z o t t h o n o k a t é s a z iro- . M a egy t ö b b m i n t 2 0 0 m ű h o l d ­ b ó l á l l ó h á l ó z a t segíti az i n f o r m á c i ó k á t v i t e l é t a F ö l d k ü l ö n b ö z ő pontjai között. az üzleti életben és a m é d i á b a n . amelyek r é v é n m a m á r a világ k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n é l ő k gyorsabban és szélesebb körben érintkezhetnek e g y m á s s a l . században a két világhábo­ r ú h a t á s a volt r e n d k í v ü l m é l y r e h a t ó : s o k ország s z i n t e t e l j e s e n r o m b a dőlt. hogy minden­ féle t á r s a d a l m i v á l t o z á s m a g y a r á z a t a b o n y o l u l t . ame­ l y e k kiterjedt t e v é k e n y s é g e áttöri a n e m z e t i h a t á ­ rokat.j e l e n t ő s b e l s ő válto­ zásokon m e n t e k keresztül. 1 9 9 7 . Van. m é g s e m n e h é z k i e m e l n i n é h á n y t é n y e z ő t . a s z á l o p t i k á s k á b e l e k k i f e j l e s z t é s e n a g y m é r t é k b e n b ő v í t e t t e a z átviteli c s a t o r n á k s z á m á t .

hanem szöveges doku­ mentumokat és k é p e k e t is k ü l d h e t e g y m á s n a k a műholdas t e c h n o l ó g i a s e g í t s é g é v e l .b e n a z i n t e r n e t e z ő k s z á m a e l é r t e a z egymilliárdot (lásd a 2.és k o m m u n i k á c i ó t e c h n o l ó g i a f e j l ő d é s e A telefon elterjedtsége Magas jövedelmű OECD-tagok Latin-Amerika. E z e k k ö z ü l az i n t e r n e t a leggyor­ sabban t e r j e d ő k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z . ábrát). A technológia e formái segítenek „össze­ nyomni" az időt és a t e r e t : két. a t e l e f a x . a digitális és k á b e l t é v é . a m e l y e t eddig k i f e j l e s z t e t t e k . ahogyan korábban n e m volt erre lehetőségük. ábrát). egyre több információhoz.UNDP 2 0 0 1 .3. karibi térség Kelet-Ázsia. 1994 1996 1998 2000 1994 1996 1998 2000 1 9 9 4 1 9 9 6 1 9 9 8 2 0 0 0 forrás: ENSZ Fejlesztési Program . ábra Az i n f o r m á c i ó .. h a n e m elősegítette a távoli helyek- . B á r a t á v k ö z l é s i inf­ r a s t r u k t ú r a n e m a z o n o s m é r t é k b e n f e j l ő d ö t t a vi­ lág m i n d e n p o n t j á n . és 4 1 . A z i n t e r n e t és a m o b i l t e l e f o n s z é l e s k ö r ű h a s z n á l a t a e l m é l y í ­ ti és felgyorsítja a g l o b a l i z á c i ó s f o l y a m a t o k a t .A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG 2. csendes-óceáni térség Arab államok Dél-Ázsia 1990 1999 Egyre többen hozzájuthatnak.1 9 9 8 k ö z e p é n v i l á g s z e r t e mintegy 1 4 0 m i l l i ó a n h a s z n á l t á k . az e l e k t r o n i k u s l e v e l e z é s és az i n t e r n e t .) t e l e f o n .. o. e g y m á s h o z ké­ pest „a világ m á s i k f e l é n " ( p é l d á u l T o k i ó b a n és Londonban) l é v ő e g y é n n e m c s a k „valós i d e j ű " beszélgetést folytathat. 3 2 .3. kommunikációs mert a hagyományos szolgáltatások n e m jutottak el h o z z á j u k ( l á s d a 2. Információáramlás Az információtechnológia terjedése n e m c s a k bő­ v í t e t t e a világ k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n é l ő k é r i n t k e z é s i lehetőségeit. a m e l y e k korábban elszigetelődtek.3. e t e c h n o l ó g i á k h a s z n á l a t á v a l e g y r e t ö b b e m b e r ke­ r ü l ö s s z e k ö t t e t é s b e o l y a n h e l y e k e n is. dákat ma t ö b b f é l e ö s s z e k ö t t e t é s is a k ü l v i l á g h o z fűzi: a ( v e z e t é k e s és m o b i l . e 9yre olcsóbban. é s b e c s l é s e k szerint 2 0 0 5 . e g y r e t ö b b o r s z á g f é r h e t a nemzetközi kommunikációs hálózatokhoz úgy...

e s öböl­ h á b o r ú b a n és a volt J u g o s z l á v i a t e r ü l e t é n (Bosz­ n i á b a n és K o s z o v ó b a n ) k i a l a k u l t e r ő s z a k o s konf­ l i k t u s o k b a n s o k a n i n d o k o l t n a k l á t t á k a katonai i n t e r v e n c i ó t . b á r ilyen­ kor t ö b b p r o b l é m á t vet fel a m o b i l i z á c i ó . A világ m á s i k f e l é n é l ő k e t é r ő c s a p á s o k vagy igaz­ ságtalanságok n e m pusztán szerencsétlenségek. a m o z a m b i k i és b a n g l a d e s i áradások. a z ott é l ő k k e l k a p c s o l a t o s i n f o r m á c i ó k á r a m ­ l á s á t is. h o g y a n e m z e t k ö z i k ö z ö s s é g válsághelyzetben köteles megvédeni o l y a n em­ b e r e k t e s t i é p s é g é t v a g y e m b e r i jogait. M á s o d s z o r : a g l o b á l i s s z e m l é l e t azt j e l e n t i .a m é ­ d i á b a n b o n t a k o z o t t k i egy v a l ó b a n g l o b á l i s kö­ z ö n s é g előtt. h a n e m megteremtik a c s e l e k v é s és a b e a v a t k o z á s alapját. Ez a j e l e n s é g e g y s z e r r e e r e d m é n y e és . FEJEZET A v á r o s k ö z p o n t o k i n t e r n e t k á v é z ó i b a n az is a világhálóra k a p c s o l ó d h a t . A z efféle e s e m é n y e k (és m é g e z e r n y i kevésbé drámai esemény) hatására az embereket m a m á r n e m n e m z e t i . az afrikai é h í n s é g és a k ö z é p . H a s o n l ó k é p p e n sürgetővé vált a b e a v a t k o z á s az utóbbi időkben háborúk.a m e r i k a i í t é l e t i d ő elszenvedőin. h a n e m a z o n t ú l is. m i n t ha t e r m é s z e t i c s a p á s r ó l l e n n e szó. A g l o b á l i s m é d i a n a p m i n t n a p h í r e k e t . Az egyén sokkal inkább tudatában van annak. E globális szemléletre való átállásnak két jelen­ tős k ö v e t k e z m é n y e v a n . E l ő s z ö r i s egy g l o b á l i s k ö z ö s s é g t a g j a i k é n t a z e m b e r e k egyre i n k á b b fel­ ismerik.2. Az u t ó b b i é v e k b e n globális összefogással s e g í t e t t e k az ö r m é n y o r s z á g i és t ö r ö k o r s z á g i föld­ r e n g é s e k . vagy é p p t á v o l van o t t h o n á t ó l . képeket és információkat visz az e m b e r e k ottho­ n á b a . amelyeket át kell vészelni. etnikai konfliktusok és a z e m b e r i j o g o k m e g s é r t é s e e s e t é b e n is.például a berli­ ni fal l e o m l á s a . hogy az e m b e r e k a n e m z e t á l l a m helyett egyre inkább m á s f o r r á s o k b ó l m e r í t v e a l a k í t j á k k i azonosság­ t u d a t u k a t . E g y r e i n k á b b terjed az a n é z e t . hogy a társadalmi felelősség n e m c s a k a h a z á j u k h a t á r á i g terjed. s z e p t e m b e r 11-i t e r r o r t á m a d á s o k . a d e m o k r a t i k u s t i l t a k o z ó k e l l e n i erőszakos fellépés a kínai T i e n a n m e n téren vagy a 2 0 0 1 . hogy ezer szállal k a p c s o l ó d i k m á s o k h o z . h a n e m e g y r e i n k á b b glo­ b á l i s k é r d é s e k foglalkoztatják. m i n t a z elmúlt korokban élők. m e r t úgy vélték. így k ö z v e t l e n ü l é s á l l a n d ó a n ö s s z e k ö t i ő k e t a külvilággal. e z é r t é r d e k l ő d i k a globá­ lis k é r d é s e k é s f o l y a m a t o k i r á n t j o b b a n . a k i k n e k v e s z é l y b e n forog a z é l e t e . A z 1 9 9 1 . r kel. Az e l m ú l t t i z e n ö t év l e g i z g a l m a ­ sabb e s e m é n y e i közül n é h á n y . aki ezt o t t h o n n e m t e h e t i . T e r m é s z e t i c s a p á s ese­ t é n ez a b e a v a t k o z á s m e g j e l e n h e t a h u m a n i t á r i u s s e g í t s é g n y ú j t á s és a t e c h n i k a i t á m o g a t á s formá­ jában. h o g y m e g kell vé­ d e n i az e m b e r i jogokat és a n e m z e t i szuverenitást.

Például E u r ó p á b a n S k ó c i a é s B a s z k f ö l d l a k ó i inkább skótnak és b a s z k n a k (vagy e g y s z e r ű e n európainak) vallják m a g u k a t . a média.és s z ó r a k o z t a t ó i p a r i t e r m é k és az internet alapú s z o l g á l t a t á s ) . a m e l y e t s o k f é l e k é p p e n n e v e z t e k már. A t e r m e l é s i eljárások és szervezeti m i n t á k r u g a l m a s a b b a k . Gazdasági tényezők A globalizációt a világgazdaság i n t e g r á l ó d á s a is előre hajtja. fejezetben Ugrásszerűen növekedett a m o b i l t e l e f o n . ami m é g i n k á b b „ z s u g o r í t j a " az i d ő t és a teret. amelyben é l n e k . az között információ posztindusztriális korának és új társadalom­ gazdaságnak is ( 5 9 1 . a m e l y e k az i n f o r m á c i ó s korszakban következtek be. h a n e m egyre i n k á b b „súlytalan" jellemzik daságban és megfoghatatlan 1999). (weightless ja az információ (ilyen p é l d á u l a s z á m í t ó g é p e s program. m i n t b r i t n e k vagy spanyolnak. A 18.5 9 5 . A k o r á b b i i d ő s z a k o k k a l e l l e n t é t b e n a globális gazdaság m á r n e m e l s ő s o r b a n m e z ő ­ gazdasági vagy ipari a l a p ú . A tudástársadalom kialakulása ö s s z e k a p c s o l ó d o t t egy s z é l e s fogyasztói b á z i s ki­ a l a k u l á s á v a l . a m e l y n e k tagjai j á r t a s a k a z ú j t e c h ­ nológiákban és mindennapi életükben azonnal felhasználják a számítástechnika. a m i k o r a n e m z e t á l l a m h a g y o m á n y o s támasza gyökeres á t a l a k u l á s o n m e g y k e r e s z t ü l . o.A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG gyorsítója a g l o b a l i z á c i ó s f o l y a m a t o k n a k . és e l e n g e d h e t e t l e n n é vált a r é s z v é t e l a világ­ m é r e t ű k e r e s k e d e l m i h á l ó z a t o k b a n . amelyek n e m állnak meg az országhatároknál. b ő v e b b e n is t á r g y a l o m e z t az új g a z d a s á g i kör­ n y e z e t e t . szervezetátalakítás­ sal a feltételekhez gyorsabban alkalmazkodóbbá. k e v é s b é h i e r a r c h i k u s j e l l e g ű v é váltak. Ebben a economy) tevékenységek a súlytalan gaz­ alap­ termékek (Quah h a n e m á t í v e l n e k a z o k o n ( C a s t e l l s 2 0 0 5 ) . a szórakoztató­ ipar és a t á v k ö z l é s új v í v m á n y a i t . a m á s c é g e k k e l kötött s z ö v e t s é g e k g y a k o r i b b a k let­ tek. A vi­ lág k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n k i a l a k u l t h e l y i k u l t u r á l i s identitások újult e r ő v e l t á m a d n a k fel egy o l y a n időszakban. A glo­ b a l i z á l ó d ó f e l t é t e l e k k ö z ö t t a v á l l a l k o z á s o k és gazdasági társaságok csak hogy úgy őrizhették meg versenyképességüket. A g l o b á l i s g a z d a s á g m ű k ö d é s e m a g a is tükrö­ zi a z o k a t a v á l t o z á s o k a t .t u l a j d o n o s o k száma.). h o g y a gyor­ s a n v á l t o z ó g l o b á l i s p i a c o n t e v é k e n y k e d n i tud­ janak. Ma a gazdaság sok része olyan hálózatokba illeszkedve működik. . A n e m z e t á l l a m s o k t e r ü l e t e n m á r kevésbé szolgál i d e n t i t á s f o r r á s u l . többek nak. m i v e l a regio­ nális és globális s z i n t e n zajló p o l i t i k a i v á l t o z á s o k gyengítik a z e m b e r e k k ö t ő d é s é t a h h o z a z á l l a m ­ hoz.

m e r t kialakult h á r o m h a t a l m a s r e g i o n á l i s p i a c : egy E u r ó p á b a n (az e g y s é g e s e u r ó p a i p i a c ) . m i k ö z b e n e k k o r m i n d ö s s z e h e t v e n ö t ország di­ csekedhetett ezt elérő bruttó n e m z e t i jövedelem- 2. a világ ö t s z á z l e g n a g y o b b t r a n s z n a c i o n á l i s vállala­ t á n a k á r b e v é t e l e e g y ü t t 1 4 . A 2 1 . A képen a kalóriaszegény kóla közelkeleti változata egy j o r d á n i a i ü z l e t b e n . A Coca-Cola „ t r a n s z g l o b á l i s " vállalkozás: az egész v i l á g o n értékesíti t e r m é k e i t . a globális piacokat veszik célba.i g s z a b a d é s n y i t o t t k e r e s k e d e l e m jön l é t r e ) . de az 1970-es években m á r európai és j a p á n vállalatok i s b e r u h á z t a k k ü l f ö l d ö n . amelyek több országban is gyártanak termékeket vagy nyújtanak szolgáltatásokat. B á r s z é k h e l y ü k e g y é r t e l m ű e n egy-egy o r s z á g h o z köthető. s z e p t e m b e r 1 1 . ábrát). m e l . ilyen a CocaCola. e l ő s e g í t i k a t e c h n o l ó g i a i ú j í t á s o k el­ t e r j e d é s é t a f ö l d k e r e k s é g e n . 1 9 9 9 ) . A dik transznacionális világháborút társasági forma vált a máso­ globális követő években j e l e n s é g g é . amelybe n e m jutottak el a t r a n s z n a c i o n á l i s társaságok.a s é v e k végén és az 1 9 9 0 . Az e l m ú l t é v t i z e d b e n az iparosodott gazdaságra é p ü l ő t á r s a s á g o k k ü l ö n ö s e n a f e j l ő d ő országok­ ra. FEJEZET Transznacionális gazdasági társaságok A globalizációt hajtó sok gazdasági t é n y e z ő kö­ zül k ü l ö n ö s e n fontos a transznacionális t á r s a s á ­ gok s z e r e p e .e s é v e k e l e j e ó t a a világ m á s területein l é v ő országok is liberalizálták a k ü l f ö l d i b e f e k t e t é s f e l t é t e l e i t . vagy h a t a l m a s nemzetközi vállalkozások. amelyek tevékenysége k i t e r j e d az e g é s z f ö l d k e r e k s é g r e . rö­ v i d e n N A F T A ) . A h á b o r ú u t á n i e l s ő é v e k b e n ameri­ kai székhelyű cégek kezdtek terjeszkedni. a M i t s u b i s h i és még sok m á s óriáscég.ez k ö z e l fele az e g é s z v i l á g o n t e r m e l t á r u k és szolgáltatások értékének. s z á z a d for­ dulóján kevés olyan gazdaság akadt. h o g y e z e k a társa­ ságok „a m a i világgazdaság mozgatórugói" (Held e t al.4. a General Motors. I g a z a v o l t a z e l e m z ő n e k . A gazdasági globalizáció középpontjában a t r a n s z n a c i o n á l i s t á r s a s á g o k á l l n a k : a t e l j e s világ­ kereskedelem kétharmad része ezek tevékenysé­ g é b ő l e r e d . Lehetnek vi­ szonylag kis cégek.b e n k ö z e l ö t s z á z i l y e n t á r s a s á g é v e s á r b e v é t e l e h a l a d t a m e g a 1 0 m i l l i á r d dollárt. A l e g n a g y o b b a k közül n é h á n y világszerte ismert. a Kodak. globális profitra t ö r e k s z e n e k .E u r ó p a . 2 0 0 1 .2. Kína Portugália Írország Wal Mart Exxon Mobil General Motors Ford Motors General Electric Chevron Texaco Conaco Philips Citigroup IBM American International Group Forrás: Economist. A z 1 9 8 0 .A m e r i k á b a n (az Északa m e r i k a i S z a b a d k e r e s k e d e l m i M e g á l l a p o d á s .ó c e á n á z s i a i r é s z é n (itt a z o s z a k a i n y i l a t k o z a t é r t e l m é ­ b e n 2 0 1 0 . M á s s z ó v a l a világ v e z e t ő t r a n s z n a c i o n á l i s t á r s a s á g a i g a z d a s á g i é r t e l e m b e n n a g y o b b a k a vi­ lág l e g t ö b b o r s z á g á n á l ( l á s d a 2. S ő t . a Colgate-Palmolive. A z 1 9 9 0 .4. ábra A v i l á g l e g n a g y o b b v á l l a l a t a i n a k á r b e v é t e ­ l e e g y e s o r s z á g o k b r u t t ó hazai t e r m é k é h e z (GDP) v i s z o n y í t v a ( m i l l i á r d d o l l á r ) J 50 100 150 200 250 300 350 Svájc Belgium Svédország Törökország Norvégia Lengyelország Szaúd-Arábia Finnország Dél-Afrika Hongkong. 2 0 0 3 . egy p e d i g É s z a k . 1 b i l l i ó d o l l á r r a rúgott . a m e l y e k n e k anyaországukon k í v ü l c s a k egy-két ü z e m ü k v a n . v a l a m i n t a v o l t S z o v j e t u n i ó és K e l e t . és m e g h a t á r o z ó sze­ r e p l ő i a n e m z e t k ö z i p é n z p i a c o k n a k is. egy a C s e n d e s . a k i r á m u t a t o t t . E z e k a t á r s a s á g o k o l y a n v á l l a l a t o k .e s é v e k b e n a t á r s a s á g o k t e v é k e n y s é ­ g i k ö r e ó r i á s i m é r t é k b e n b ő v ü l t .

gazdasági. K í n a a l a c s o n y jövedelmű o r s z á g b ó l k ö z e p e s j ö v e d e l m ű v é vált. részvénytársaságok. E z a fejlődés v é g e t v e t e t t a z o k n a k a rendszereknek.C h r i s t e r s o n 1 9 9 7 ) .r e n d s z e r i n t a k ö z p o n t i országok­ ban. n y o l c é v v e l ké­ sőbb viszont m á r 7 1 s z á z a l é k b a n . Lengyelország.1 9 9 8 .b e n magának a Szovjetunió­ n a k a s z é t e s é s é v e l é r t e el t e t ő f o k á t . A k o m m u ­ n i z m u s b u k á s a ó t a a v o l t szovjet „ t ö m b " tagjai . a m e l y e k a z u t ó b b i é v e k b e n a g l o b a l i z á c i ó v a l kapcsolatban megfogalmazódtak. n e m z e t k ö z i p é n z ü g y i v á l s á g o k a t indít­ hat el. H o p k i n s . M í g ezt a z E N S Z önálló n e m z e t á l l a m o k egyesüléseként teszi. Az egyes EU-állam o k kormányzatát kötik a közös EU-testületek irányelvei. B á r o l v a s ó i m s z á m á r a ú j a k l e h e t n e k e z e k az elnevezések. főként a gyártott á r u k e x p o r t ő r e k é n t b e t ö l t ö t t szerepe révén. A fent i s m e r t e t e t t p o l i t i k a i . E z e k a hálózatok m a g u k b a n f o g l a l n a k m i n d e n fon­ tos termelési t e v é k e n y s é g e t . az E U a t r a n s z n a c i o n á l i s k o r m á n y z á s ú j í t ó b b for­ m á j a . amelyek a hidegháború idején léteztek. A k o r m á n y k ö z i s z e r v e z e t (inter­ national testület.Oroszország. társa­ dalmi é s t e c h n o l ó g i a i t é n y e z ő k együtt e r e d m é ­ nyezik azt a j e l e n s é g e t . A k o m m u n i s t a t e r v g a z d a s á g és a k o m m u n i s t a p o l i t i k a i h a t ó s á g i d e o l ó g i a i é s kul­ turális uralma végül n e m tudott fennmaradni a g l o b á l i s m é d i a é s a z e l e k t r o n i k u s a n i n t e g r á l t vi­ lággazdaság korában. a n n á l i n k á b b igaz. A b a n k o k . a kaukázusi és közép-ázsiai n e m z e t e k és sok más o r s z á g . egyéni befektetők befektetésialap-kezelők egyetlen egérkattintással és át­ A globalizációt fokozó m á s o d i k fontos t é n y e z ő a n e m z e t k ö z i és regionális kormányzati m e c h a ­ nizmusok kiterjedése. amely az 1989-ben Kelet-Európát megrázó forradalmak sorozatával indult. a m e l y i n t e n z i t á s á t és hatókörét t e k i n t v e e l e d d i g p é l d á t l a n . Az E N S Z és az Európai U n i ó az olyan n e m z e t k ö z i szervezetek két jeles példája. T ö b b é n e m szige­ t e l ő d n e k e l a g l o b á l i s k ö z ö s s é g t ő l . E n n e k számos vonat­ k o z á s a k ö z ü l e l s ő k é n t a szovjet t í p u s ú k o m r r H i nizmus bukását említhetjük. a b a l t i á l l a m o k .és t e r m e l é s i f o l y a m a t o k e g é s z világra ki­ terjedő h á l ó z a t a i b a n látják a n n a k b i z o n y í t é k á t . A z „elektronikus p é n z " m o z g a t á s á n a k e z a z ú j l e h e ­ tősége a z o n b a n n a g y k o c k á z a t t a l is jár. E l ő b b a z o n b a n s z ó l n o m kell a főbb n é z e t e k ­ ről. míg a l e g k e v é s b é profitábilis t e v é k e n y s é g e k . de gazdasági. hogy a gyártás egyre i n k á b b g l o b a l i z á l ó d i k . A legnagyobb mérté­ kű növekedés a k ö z e p e s j ö v e d e l m ű o r s z á g o k b a n következett b e : e z e k e x p o r t j á b ó l a g y á r t ó k 1 9 9 0 ben 54 s z á z a l é k b a n r é s z e s ü l t e k . A p p e l b a u m . feladata valamely transznacionális tevékenysé- . majd 1 9 9 1 . Magyar­ ország. a m e l y b e n a t a g á l l a m o k r é s z b e n feladják nemzeti szuverenitásukat. h o g y a világ egyik r é s z é n b e k ö v e t k e z ő p é n z ü g y i ö s s z e ­ omlás távoli g a z d a s á g o k r a is ó r i á s i h a t á s t gyako­ rolhat. Sokszor a globális á r u t e r m e l é s i l á n c o k b a n . amikor az „első világ" országai álltak s z e m b e n a „második világ" országaival. M i n é l i n k á b b i n t e g r á l t t á vá­ lik a globális gazdaság. az „elektronikus g a z d a s á g " is t á m o g a t j a . a m e l y e k a n e m z e t á l l a m o k a t egy közös p o l i t i k a i f ó r u m b a n e g y e s í t i k .a t e r m é k f e j l e s z t é s . ahogyan p é l d á u l a „ t i g r i s g a z d a s á g o k b a n " 1998-ban kialakult válság átterjedt O r o s z o r s z á g ­ ra. A globalizáció sok és m e s s z e h a t ó k ö v e t k e z m é n n y e l jár.A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG társadalmaira i g y e k e z t e k k i t e r j e s z t e n i t e v é k e n y ­ ségüket.W a l lerstein 1 9 9 6 . de egyben a globalizáció e r e d m é n y é n e k is t e k i n t h e t ő . kormányzatok IGO) olyan és alapítanak. helyezhetik p é n z ü k e t k ü l ö n b ö z ő o r s z á g o k b a . a C s e h K ö z t á r s a s á g . A h a t a l ­ mas tőkeösszegek á t u t a l á s a g a z d a s á g o k a t r e n d í t ­ het meg. és r é s z b e n e t r e n d e l i n d í t ó j a .a s i d ő s z a k b a n a g y á r t ó k a világ teljes gazdasági n ö v e k e d é s é n e k h á r o m n e g y e d é t mondhatták m a g u k é n a k .) ezt é r z é k e l t e t e m m a j d a fejezet k é s ő b b i r é s z é b e n is. Az árutermelési l á n c l e g t ö b b n y e r e s é g e t h o z ó tevé­ kenységei .a n y u g a t i t í p u s ú p o l i t i k a i és g a z d a s á g i r e n d s z e r e k i r á n y á b a f e j l ő d n e k . V é g ü l a g l o b a l i z á c i ó t a k o r m á n y k ö z i és n e m ­ zetközi n e m kormányzati szervezetek is előmoz­ dítják. amelyek szorosan egymáshoz k a p c s o l ó d v a a t e r m é k e l ő á l l í t á s á h o z szükséges n y e r s a n y a g o k t ó l a fogyasztóig t e r j e d ő „láncot" alkotnak (Gereffi 1 9 9 5 . a f o r m a t e r v e z é s és a reklám . Az elektronikus gazdaság A gazdasági g l o b a l i z á c i ó t egy m á s i k t é n y e z ő . h o g y a n m ű ­ ködnek a globális á r u t e r m e l é s i l á n c o k a B a r b i e babák gyártásakor. a munka. Az 1 9 9 0 . szabályzatai és bírósági határozatai. (A k ö v e t k e z ő o l d a l o n levő keretes r é s z b e n m e g m u t a t o m . például az ü z e m i t e r m e l é s á l t a l á b a n a perifériá­ lis országokban z a j l a n a k . társadalmi és politikai h a s z n u k is származik a regionális u n i ó b a n való részvétel­ ből. Ukrajna. h a n e m integ­ r á l ó d n a k a b b a . governmental amelyet organization. Politikai változások A m a i g l o b a l i z á c i ó h a r m a d i k h a j t ó e r e j e a poli­ tikai változáshoz kötődik. majd a z o n túl is. A kom­ m u n i z m u s b u k á s a s i e t t e t t e a g l o b a l i z á c i ó s folya­ matokat. valószínűleg ismerős elképzelé­ s e k e t t a k a r n a k .

h o g y a kérdések széles. Szinte az összes anyag. egy pedig Malajziában működik. A Formosa Plastics az etilént szemcsés m ű a n y a g g á alakítja át. a m e l y e t a gyártásban használnak. Barbie-t az Egyesült Államokban tervezik.b e n . meg némi festék és olaj. amelyről e l m o n d h a t ­ juk. Európában és J a p á n b a n fogy. amelyikbe csomagolják. a t e s t készül. 1909-ben 37 ilyen szervezet szabályozta a t r a n s z n a c i o n á l i s ü g y e k e t . a Chinese Pet­ roleum megveszi az etilént.b a n p e d i g már a 2 6 0 . Az elsőt J a p á n b a n gyártották 1 9 5 9 . amelyből majd kiöntik Barbie t e s t é t . Ez a b a b a n e m c s a k az eladások t e k i n t e t é b e n globális. amelyeken a Bar- bie-gyártás l e g k ö l t s é g e s e b b része. Talá­ ló megállapítás. innen szállítják az ü z e m e k b e . a m e l y a kormányzati testületek . a test Kí­ n á b a n . ahol a l e g t ö b b Barbie-t állítják elő. (international non-governmental NGO) n e v e is u t a l rá. egy Indonéziában.ez az egyetlen nyersanyag. amikor az ország még nem heverte ki a második világhábo­ rút. a haj J a p á n b a n . Bár a l e g t ö b b b a b a az Egyesült Államokban.a t is e l é r t e a s z á m u k ( H e l d et al. A z ó t a s o k h a s o n l ó s z e r v e z e t alakult. Az első ilyen testületet. Élete Szaúd-Arábiában kezdődik. A f r ö c c s ö n t ő g é p e k e t . amely a j á t é k g y á r t á s b a n használt polivinil-klorid (PVC) m ű a n y a g o k legna­ g y o b b gyártója a világon. h o g y m i b e n k ü l ö n b ö z i k a n e m z e t k ö z i k o r m á n y z a t i s z e r v e z e t t ő l : n e m kö­ t ő d i k k o r m á n y z a t i i n t é z m é n y e k h e z . a m ű ­ a n y a g o k a t Tajvanon gyártják. az Egyesült Államokban gyártják. 5. FEJEZET A globális árutermelési láncok m ű k ö d é s é r e példa az is. alacsony bérekkel d o l g o z ó ázsiai o r s z á g o k b a . a t ö r t é n e l e m leg­ n a g y o b b h a s z n o t h o z ó j á t é k s z e r e készül. Pamutruháját Kíná­ ban gyártják. Ma már részei t ö b b helyen készülnek. a vi­ lág 1 4 0 m á s o r s z á g á b a n is m e g v á s á r o l h a t ó . hogy „Globál-Barbie": az olaj Szaúd-Arábiából származik. amellyel díszítik. az a k a r t o n d o b o z . és ide folyik be a l e g t ö b b nyereség. 2. ami sokat el­ árul a globális árutermelési láncok működéséről. 1 9 9 6 . a b b ó l p e d i g szövetet a r u h á h o z . 4 . itt dolgozzák ki a marketing. helyben t e r m e l t g y a p o t b ó l . a Nemzetközi Távírdai U n i ó t (International Telegraph Union) 1865-ben alapí­ t o t t á k . gi terület szabályozása vagy felügyelete.és reklámstratégiákat is. ide .a világ egyik l e g n a g y o b b kikötőjébe . Ezt az a n y a g o t a négy Barbie-gyártó ázsiai üzem egyikébe szállítják: ezek közül kettő Dél-Kí­ nában. Ebből a közel negyvenéves t i n i b a b á b ó l m á s o d p e r c e n k é n t kettőt vesznek. Kína g y a p o t o t t e r m e l . hogy „ m a d e in t h e USA". A nemzetközi nem kormányzati szervezet organization. ez é v e n t e jóval t ö b b . majd eladja a tajvani Formosa Plastics c é g n e k . De Bar­ bie egyetlen fizikai részlete. Barbie t e s t é n e k és ruhatárának összeállításá­ ban viszont részt vesz az egész világ: 1. a nyersanyagokat H o n g k o n g b a n i m p o r t á l j á k . Tajvan állami olajimportőre. I n k á b b füg­ getlen szervezet. a polgári repüléstől a műsor­ s z ó r á s i g vagy a v e s z é l y e s h u l l a d é k o k k e z e l é s é i g t e r j e d ő k ö r é b e n s z a b á l y o z ó t e v é k e n y s é g e t foly­ tasson. I n d o n é z i á b a n és M a l a j z i á b a n . J a p á n b a n készült nejlonhaj kerül rá.2. Hongkong f o n t o s szerepet játszik a kfnajj Barbie-k gyártási f o l y a m a t á b a n . mint egymil­ liárd dolláros bevételt hoz a Los Angeles-i székhe­ lyű Mattel c é g n e k .érkezik. amelyből a műanyag t e s t gyártásához szükséges etilén készül. h a n e m szülőhelye szerint is: s o s e m csak az Egyesült Államokban készült. és alacsonyak voltak a bérek. hogy Barbie már globális polgár (Tempest 1 9 9 6 ) . a h o g y a n a Barbie b a b a . amely a b b ó l az országból származik. ahol kiter­ melik és finomítják az olajat. a f r ö c c s ö n t ő g é p s o r az Egyesült Á l l a m o k b a n készül. Amikor itt növe­ kedni kezdtek a fizetések. Barbie á t k ö l t ö z ö t t más. Miután Barbie t e s t é t kiöntötték. 3. 1 9 9 9 ) .

A globalizációs vita Az utóbbi é v e k b e n a g l o b a l i z á c i ó h e v e s e n vita­ tott témává vált. A g l o b a l i z á c i ó s v i t á b a n részt vevő s z k e p t i k u s o k ú g y vélik. e b b ő l Kína csak 35 c e n t e t kap. h o g y i n t e n z í v e b b é vált a nemzetek közötti érintkezés. hogy ma m á r több kapcsolat lehet az országok között. A 1 9 . E n n e k a z a z oka. h o g y fontos átalakulások z a j l a n a k k ö r ü l ö t t ü n k . a reklámra és az értékesítésre. h o g y m e n n y i b e n l e h e t e z e k e t a „globalizációval" m a g y a r á z n i .k ö r n y e z e t ­ védelmi és h u m a n i t á r i u s s e g í t s é g n y ú j t ó a k c i ó k ­ ban vesz részt. 9 9 dollá­ rért eladják? A gyártáshoz használt műanyagokra. hogy a gyártásában használt anyagok közül szinte egy sem Kínából származik. a d é l k e l e t . de az ő s z e m ü k b e n a mai világgazdaság n e m eléggé integrált ahhoz. h o g y a k e r e s k e d e l e m n a g y ré­ sze h á r o m regionális csoporton belül . a t e r m é k e t árusító üzletekre fordítják .4.99 dollár. megállapítják: a m o d e r n globalizáció csak abban k ü l ö n b ö z i k a m ú l t b é l i t ő l .5.de az e l ő b b kiderült. z a v a r o s folyamatot. 2. ha Barbie-t 9 . D e t ö b b e z e r m á s . A szkeptikusok egyetértenek azzal. akik a két gyárban összeállítják.5. táblázat ö s s z e g z i . k e v é s b é i s m e r t csoport t e v é k e n y s é g e is o r s z á g o k a t és k ö z ö s s é g e ­ ket köt össze (lásd a 2. fő­ ként hogy bért fizessen a 11 0 0 0 parasztasszony­ mellett m ű k ö d i k a p o l i t i k a i d ö n t é s e k m e g h o z a t a ­ lában és a n e m z e t k ö z i k é r d é s e k m e g o l d á s á b a n .1 9 9 3 A szkeptikusok Egyes gondolkodók s z e r i n t a g l o b a l i z á c i ó n a k „túl nagy jelentőséget t u l a j d o n í t a n a k " . A kész babák nak. P é l d á u l a z E u r ó p a i U n i ó o r s z á ­ gai e l s ő s o r b a n e g y m á s s a l k e r e s k e d n e k . A pénz nagy részét a g é p e k r e és berendezésekre.zajlik. A l e g t ö b b e n elfogadják. a Természetvédelmi Világszerve­ zet (WWF). s z á z a d világke­ reskedelmi és b e r u h á z á s i s t a t i s z t i k á i r a r á m u t a t v a 1909 1964 1993 Forrás: ENSZ Fejlesztési P r o g r a m . ábra A nemzetközi nem kormányzati szervezetek számának növekedése.á z s i a i t é r s é g b e n és É s z a k . S o k szkeptikus a figyelmét a világgazdaságban zajló regionalizálódási folyamatokra például a n a g y o b b p é n z ü g y i é s k e r e s k e d e l m i t ö m b ö k ki­ alakulására . . A g l o b a l i z á c i ó s v i t a h á r o m irány­ zatának j e l l e m z ő i t a 2. a G l o b á l i s K ö r n y e z e t v é d e l m i H á l ó z a t (Global rok Environment Network). ami n e m is ú j d o n s á g . h o g y n i n c s e g y e t l e n g l o b á l i s g a z d a s á g (Hirst 1 9 9 7 ) . de azt már vitatják.vagyis a globalizációról folytatott v i t a s z ó c s é p l é s v a l a m i r ő l . E z n e m i s m e g l e p ő . a tengeri szállításra és a belföldi fuvarozásra. Szóval honnan is ered Barbie? Az „elsőzsúros" Barbie c s o m a g o l á s á n ezt olvashatjuk: „ M a d e in China" .A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG teherautókkal szállítsák t o v á b b . a hiperglobalizálók és az át­ alakuláshívők. A legismertebb i l y e n s z e r v e z e t e k k ö z ü l n é h á n y . A szkeptikusok számára a kereszt és az A m n e s t y I n t e r n a t i o n a l . Sans az Orvosok a Hatá­ Vörös­ Nélkül (Médecins Frontiéres).UNDP 1999. ugyanezen az úton hagyják el Kínát. Mi lesz a t ö b b i pénzzel. Ugyanekkor Amerikában közel 1 dollár nyereséget hoz a Mattelnek. és résztvevőit h á r o m g o n d o l a t i i r á n y z a t b a s o r o l t á k : ezek a szkeptikusok. A b a b a ára az Egyesült Államokban 9. m i n t a g l o b a l i z á c i ó .a Greenpeace.A m e r i ­ k á b a n .Európá­ b a n .és persze a l e g n a g y o b b já­ tékbolt-hálózatoknak és más kiskereskedőknek is csurran-cseppen belőle. m i n t a m e g e l ő z ő k o r o k b a n . szövetre. h o g y a k ö l c s ö ­ nös gazdasági függőség n e m e l ő s z ö r ér el a m a i ­ hoz hasonló m a g a s s z i n t e t . hogy valóban globalizált gazdaságot alkothatna. h i ­ szen az e l e m z ő k n a g y o n k ü l ö n b ö z ő e n l á t n a k és értelmeznek egy o l y a n k i s z á m í t h a t a t l a n . Hongkong és a dél-kínai játékgyárak között n a p o n t a 23 0 0 0 teherautó jön-megy. 1 9 0 9 . nejlonra és más anyagokra elég 65 c e n t . ábrát).irányítja. U g y a n e z igaz a t ö b b i r e g i o n á l i s c s o p o r t r a is. D a v i d H e l d és munkatársai ( 1 9 9 9 ) m e g v i z s g á l t á k e z t a vitát. a m i b i z o n y í ­ t é k arra.

Kenichi O h m a e j a p á n író ú g y látja. Az emberi cselekvés kereteinek átrendeződése Globális civilizáció Vége a nemzetállamnak Meghatározó jellemzők A nemzeti kormányzatok hatalma A globalizáció hajtóerői Rétegződési minta Vezérmotívum A globalizációról alkotott kép A történelmi fejlődés várható eredménye Következtetés Forrás: Held et al. M e g á l l a p í t j a . globális rendet ered­ z e t i k o r m á n y z a t o k h a t a l m á t „ f e l ü l r ő l " i s fenye­ getik: m é g p e d i g a z ú j r e g i o n á l i s é s n e m z e t k ö z i i n t é z m é n y e k . hogy a globalizáció l é n y e g é b e n a l á á s s a a n e m z e t i k o r m á n y z a t o k sze­ repét és olyan világrendet teremt. A hiperglobalizálók A hiperglobalizálók a szkeptikusokkal ellentétes álláspontot foglalnak el: szerintük a globalizáció nagyon is valós jelenség. 10. Ö s s z e s s é g ü k b e n e z e k a v á l t o z á s o k a hiperglo­ b a l i z á l ó k s z á m á r a egy „ g l o b á l i s k o r " h a j n a l á t jel­ zik (Albrow 1 9 9 7 ) . nyomán. amelyben a piaci erők felülkerekednek a nemzeti kormányzatokon (Ohmae 1990.T h o m p s o n 1 9 9 9 ) . Ú j . pél­ dául a következőkben ismertetett hipergloba­ lizálók által vallott nézetet. h o g y a g l o b a l i z á c i ó „ h a t á r t a l a n v i l á g h o z " v e z e t : e g y o l y a n világhoz. i n k á b b egy-egy t e v é k e n y s é g g ó c b a n k o n ­ centrálódik. h o g y a vi­ lágkereskedelem nagymértékű bővülése miatt a z e g y e s o r s z á g o k m á r n e m k o n t r o l l á l h a t j á k gaz­ d a s á g u k a t . H i r s t . a m e l y e t a z o r s z á g o k k ö z ö t t i kereskede­ l e m é s t e r m e l é s e r ő s á r a m l a t a i h o z n a k magukkal. A s z k e p t i k u s o k e l u t a s í t j á k azt az e g y e s e k . m i n t n ö v e k e d e t t ( B o y e r . regionalizálódás erősödése arra bizonyíték. a m e l y n e k következmé­ nyei szinte mindenütt érezhetők. h o g y a p o l i t i k u s o k n e m mindig t u d j á k o r v o s o l n i e z e k e t a b a j o k a t . a Keres­ kedelmi Világszervezet ( W T O ) és mások. globális a világ különböző részei között. 1995). S z e r i n t ü k a száz éve jel­ l e m z ő k e r e s k e d e l m i m i n t á k h o z h a s o n l í t v a föld­ rajzi k i t e r j e d é s e s z e r i n t a v i l á g g a z d a s á g k e v é s b é g l o b á l i s . hogy a világgazdaság integráltságának foka inkább csökkent. kormányzás. A szkep­ tikusok szerint a n e m z e t i kormányzatok tovább­ ra is kulcsfontosságú szereplők. mert szabályoz­ z á k és Például koordinálják a gazdasági tevékenységet.2.D r a c h e 1 9 9 6 . globális civil tár­ mint az 1890-es években sadalom Megmarad vagy erősödik A kormányzatok és a piacok A Dél egyre inkább marginali­ zálódik A nemzeti érdek Internacionalizálódás és regionalizálódás Regionális tömbök/civilizációk összeütközése Az internacionalizálódás a kor­ mányzati elfogadástól és támo­ gatástól f ü g g Gyengül vagy felbomlik A kapitalizmus és a technológia A régi hierarchiák felbomlása McDonald's. E g y e s h i p e r g l o b a l i z á l ó k ú g y v é l i k . Madonna stb. mint a ko­ rábbi időszakokban A kölcsönös függőség ma kisebb Globális kapitalizmus. FEJEZET 2. A globalizációt olyan folyamatnak tekintik. gyengébb Globális kor helyi kormányzatok. E s z e r i n t a n e m z e t i k o r m á n y z a t o k és politikusaik egyre kevésbé tudnak ellenőrzést gyakorolni az ország határait áttörő problémák felett . a m e l y b e n c s ö k k e n a nemzeti kormányzatok jelentősége és befolyása. táblázat A globalizációszemlélet három irányzata Szkeptikusok Mi az újdonság? Hiperglobalizálók Átalakuláshívők A történelem során még nem volt példa ilyen mértékű glo­ bális összekapcsoltságra „ M é l y " (egyszerre intenzív és extenzív) globalizáció Újjászerveződik. amelyben ezek m á r n e m játszanak központi szerepet. amely n i n c s tekintet­ tel az országhatárokra. e z é r t elveszítik a f e n n á l l ó k o r m á n y z a t i r e n d s z e r b e v e t e t t hitüket. átstruktu­ rálódik A modern kor egyesült erői A világrend új szerkezete A politikai közösség átala­ kulása A régiók közötti kapcsolatok átrendeződése és távolságot áthidaló cselekvés Bizonytalan: globális integrá­ ció és fragmentáció is lehet A globalizáció átalakítja a kormányzati hatalmat és a világpolitikát Kereskedelmi t ö m b ö k . sokszor kormányzatoknak köszönhető m é n y e z . A z állampol­ g á r o k f e l i s m e r i k . o. A hiperglobalizálóktól származó globalizác i ó e l e m z é s n a g y r é s z e f ő k é n t a n e m z e t változó s z e r e p é v e l f o g l a l k o z i k . . h o g y a nem­ egy-egy k e r e s k e d e l m i e g y e z m é n y és a g a z d a s á g i liberalizáció politikája. 1999.4. Az egyik legismertebb hiperglobalizáló. p é l d á u l a z E u r ó p a i U n i ó .p é l d á u l n e m f é k e z h e t i k m e g a pénzügyi p i a c o k o n v é g i g s ö p r ő z a v a r o k a t és a t e r m é s z e t i k ö r n y e z e t e t f e n y e g e t ő v e s z é l y e k e t .

Az á t a l a k u l á s h í v ő k a h i p e r g l o b a l i z á l ó k k a l vi­ tatkozva azt m o n d j á k . j ó l n é z z é k m e g . a l e g t ö b b f e j l ő d ő á l l a m g a z d a s á g a o l y a n k e r e s k e d e l m i h á l ó z a t o k t ó l függ. Az iparosodott és a fejlődő országok egymással összekapcsolódva fejlődtek.A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG Az átalakuláshívők A v i t á b a n k ö z t e s h e l y e t f o g l a l n a k el az átalaku­ láshívők. Ezeket az alkotórészeket rendszeresen át kell szállítani a világ e g y i k f e l é b ő l a m á s i k b a . A z i p a r o s o d o t t társadal­ m a k b a n élők rászorulnak a fejlődő országokból származó alapanyagokra és késztermékekre.egyébként az u t ó b b i a k b a n é l a világ n é p e s s é g é n e k t ú l n y o m ó része. in­ tézmények és egyének megpróbálnak alkalmaz­ kodni e h h e z az új rendhez. i n f o r m á c i ó k é s h a t á s o k k é t i r á n y ú á r a m l á ­ sa. N é h á n y n y e l v u r a l k o d ó v á válik. A z i p a r o s o d o t t t á r s a d a l m a k r e n d j é t c s a k a f e j l ő d ő világ társadal­ m a i h o z hasonlítva érthetjük meg . h o g y e z e k k i s z o r í t j á k a z e z e r n y i k ü l ö n b ö z ő nyelvet. akkor olyan környe­ zetben kell eligazodniuk. H a l e g k ö z e l e b b b e m e n n e k egy ü z l e t b e v a g y b e v á s á r l ó k ö z p o n t b a . irányult. és fordítva. S z e r i n t ü k á t a l a k u l a globá­ lis r e n d . a z e g é s z világra k i t e r j e d ő g a z d a s á g i k a p c s o l a t o k t ó l függ. akik a globalizációt a m a i társadalma­ kat f o r m á l ó sokféle v á l t o z á s h á t t e r é b e n álló köz­ p o n t i e r ő n e k t e k i n t i k . m i l y e n sok­ féle t e r m é k e t k í n á l n a k ott! A n y u g a t i a k s z á m á r a t e r m é s z e t e s . A világ m i n d e n mozgalmas „globális nagyvárosa" mult i k u l t u r á l i s . amelyeket hajdan bolygónk lakói beszéltek. a m e l y b e f o l y á s o l h a t ó . A s z k e p ­ tikusok azért t é v e d n e k . m i n t korábban bármikor. E z e k a z á t a l a k u l á s o k n e m k o r l á t o z ó d n a k a gazdaságra. egy­ s é g e s g a z d a s á g felé. Mivel a globalizáció számtalan összefonódó globális hálózat terméke. testületeknek) társaságok­ társadalmi mozgalmaknak és nemzetközi szerkezetátalakításba korát v á l t o z h a t a világ . m e r t a l á b e c s ü l i k . E z é r t v á l t o z i k a világ k u l t u r á l i s t é r k é p e : az e m b e r e k k a p c s o l a t h á l ó i a n e m z e t i h a t á r o k o n v a g y a k á r k o n t i n e n s e k e n i s át­ í v e l n e k . egymás mellett élnek. p é n z é r t b á r m i k o r k a p h a t ó á r u k vá­ l a s z t é k a h i h e t e t l e n ü l ö s s z e t e t t . hogy koordinálni tudják a n a p i több millió ügyletet. M e l y i k n é z e t j á r a l e g k ö z e l e b b az i g a z s á g h o z ? S z i n t e b i z t o s . h o g y egy-egy kultú­ ra szigetként létezzen. e z é r t f o l y t o n o s információáramlás szükséges. A hiperglobal i z á l ó k v i s z o n t t ú l z o t t a n c s a k a g l o b a l i z á c i ó gaz­ dasági o l d a l á t látják. De mi.e a z a n t r o p o l ó g i a b i r o d a l m á b a tar­ tozónak? S e m m i k é p p . h o g y a v i l á g e g y m e g h a t á r o z o t t ré­ sze v e z é r l i . a m e l y e k a z ipa­ r o s o d o t t o r s z á g o k h o z k ö t i k őket. m i n t e l e d d i g b á r m i k o r . m e k - . t e k i n t h e t j ü k . h a n e m a ké­ pek. reflexív folyamat. v á l t o z t a t ­ ható. a g l o b a l i z á c i ó k o m p l e x f e l t é t e l e i kö­ zött a k o r m á n y z a t o k k é n y t e l e n e k n a g y o b b aktivi­ tást é s n y i t o t t s á g o t k ö v e t e l ő f e l a d a t n a k t e k i n t e n i a kormányzást (Rosenau 1997). Valójában a globalizáció sokkal összetettebb. e z z e l p á r h u z a m o s a n a vál­ l a l k o z á s o k é s a z e m b e r e k k ö z ü l i s egyre t ö b b e n j á r j á k be a F ö l d e t . a k u l t ú r a és a s z e m é l y e s élet te­ rén sem. A h i p e r g l o b a l i z á l ó k t ó l e l t é r ő e n az á t a l a k u l á s ­ h í v ő k a g l o b a l i z á c i ó t d i n a m i k u s és n y i t o t t folya­ m a t n a k látják. A m i k o r a t á r s a d a l m a k . ahol megbolydultak a korábbi struktúrák. Vagyis m á r n e m á l l a m k ö z p o n t ú világ­ b a n é l ü n k . Kevés olyan távoli h e l y k e z d e n e k . A világ r o h a m o s a n s z á g u l d e g y e t l e n nagy. A globalizáció hatása Az 1. Az átalakuláshívők megállapítják. e t n i k a i c s o p o r t j a i é s k u l t ú r á i egy­ mással keverednek. sőt e l ő f o r d u l h a t . a h o g y a n e g y e s e k á l l í t j á k . hogy történe­ szociológusok t i l e g a s z o c i o l ó g i a i v i z s g á l ó d á s f ő k é n t az i p a r i társadalmakra figyelmen kívül hagyhatjuk-e a f e j l ő d ő világot. A g l o b a l i z á c i ó n e m e g y i r á n y ú fo­ l y a m a t . h o g y új p i a c o k a t és gazdasá­ gi l e h e t ő s é g e k e t t a l á l j a n a k . n e m t e r ü l e t i a l a p ú g a z d a s á g i é s t á r s a d a l m i szerveződésnek nak. de a régi m i n t á k k ö z ü l s o k f e n n m a r a d . hogy a globalizáció jelenlegi szintje áttöri a „belső" és a „ k ü l s ő " . és ma sokkal szorosabban kötődnek egymáshoz. n e m je­ l e n t h e t j ü k ki. (például megfelelő gazdasági hanem az új. amelyet kapcsolódá­ sok é s t ö b b i r á n y b a h a t ó k u l t u r á l i s á r a m l a t o k jellemeznek. o l y a n t e n d e n ­ c i á k a t foglal m a g á b a n . n e m k e v é s b é fonto­ sak a p o l i t i k a . t ú l s á g o s a n e g y i r á n y ú folya­ matnak tekintik. A b o l ­ tok polcain látható árukat vagy összetevőiket. h o g y az á t a l a k u l á s h í v ő k é . a k o r m á n y z a t o k m é g i s m e g ő r ­ zik h a t a l m u k j ó r é s z é t . h o g y a z o r s z á g o k n e m ­ hogy elveszítenék szuverenitásukat. E l l e n t m o n d á s o s a n fejlődik. fejezetben megállapítottam. m é d i a é s t á v k ö z l é s m i n d segítik a k u l t u r á l i s h a t á s o k t e r j e d é s é t . alkatrészeiket sok-sok országban készítik. A g l o b á l i s m i g r á c i ó . a „ n e m z e t k ö z i " és a „ h a z a i " k ö z ö t t i s z o k v á n y o s h a t á r o k a t . E g y r e k e v é s b é l e h e t s é g e s .a világ p é n z ü g y i p i a c a i például sokkal inkább globális s z i n t e n szerve­ ződnek. a m e l y e k g y a k r a n e g y m á s e l l e n h a t n a k . P é l d á u l j e l l e m z ő v é v á l n a k u g y a n a g l o b á l i s füg­ gőségi v i s z o n y o k . Az átalakuláshívők szerint a globalizáció központ nélküli. így k u l t u r á l i s k a p c s o l a t o k a t t e r e m t e n e k szülőhelyük és befogadó országuk között (App a d u r a i 1 9 8 6 ) .

hogy az elkövetkező években a globalizációs folyamat ki­ bontakozásával egyre-másra j e l e n n e k m e g az új stílusok. Az 1 9 8 0 . Ha a zenei fejlődés ü t e m é n e k f o n t o s m e g h a t á r o z ó j a a c s o p o r t o k közötti kap­ csolatok száma. FEJEZET Globalizáció a hétköznapi életb sen.a s és 1 9 9 0 . Ezekből a kombinációkból alakult ki vé­ gül a „ska" zene. amelynek során a társadalmi c s o p o r t o k közötti kapcsolatok új zenei formákat eredményeznek. J a m a i c á b a n az egyik rabszolgacsoport. milyen stílushatások érték azt a születésekor. a reggae z ene Amikor a populáris z e n é t jól ismerők egy dalt hallgatnak. m a r a d t a F ö l d ö n . amikor sok burru férfi a mezőgazdasági terüle­ tekről Kingston n y o m o r n e g y e d e i b e vándorolt. de a burru d o b o l á s hagyománya folytatódott m é g akkor is.e s években a r e g g a e és a hiph o p (vagy rap) stílus keveredéséből új hangzás született (Hebdige 1 9 9 7 ) . hogy a londoni Notting Hill pincéiben összegyűlő férfiak és nők zenéjét hallgatja. a har­ mónia és a dalszöveg sajátos egysége. amely d ö n t ő sze­ repet j á t s z o t t a r e g g a e m e g s z ü l e t é s é b e n . és a globális k u l t ú r a e l é r i . hogy Afrika e l n y o m o t t a i t a s z a b a d s á g b a vezesse.vagy a számítógép előtt. hogy megkülönböztes­ sük egymástól például a rockot. de a karibi t é r s é g b e n élők közül sokan istennek t e k i n t e t t é k a császárt. mert segített meg­ adni a munka ü t e m é t . spirituális és személyes) j e l e n t é s e k n e k a t ö r t é n e t e . A m ű h o l d a s t e l e v í z i ó z á s é s a z i n t e r n e t segítségével a d n a k h í r t m a g u k r ó l a világ t ö b b i l a k ó j á n a k .e s években a karibi zenészek keverni kezdték a rasztafari ritmusokat és dalszövegeket az amerikai dzsessz és a f e k e t e rhythm and blues elemeivel. akiket aztán hajón a karibi szigetvi­ lágba szállítottak. Egy emberöltővel ezelőtt még voltak olyan törzsek. mondjuk a mexi­ kóvárosi gitárvirtuóz. a m e l y b e z á r h a t n á h a t á r a i t a rá­ dió. é s N é m e t o r s z á g b a n vagy S v á j c b a n e l ő á l l í t o t t g y ó g y s z e r e k k e l p r ó b á l j á k le­ k ü z d e n i az i d e g e n e k t ő l k a p o t t b e t e g s é g e k e t . illetve a z o k n a k a (po­ litikai. amelyet gyakran a rabszolgatartók által rájuk kényszerített európai stílusokkal ötvöztek. M a e z e k a z e m b e r e k a z E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n vagy J a p á n b a n gyártott b o z ó t v á g ó k a t é s m á s szer­ számokat használnak. a Dominikai Köztársaság vagy G u a t e m a l a r u h a g y á r a i b a n k é s z ü l t p ó l ó k a t é s n a d r á g o k a t v i s e l n e k . Az európai gyarmatosítás ellenzői vi­ lágszerte üdvözölték Szelasszié trónra kerülését. Például ma már egy fiatal skandi­ náv zenész felnőhet úgy. köztük B o b Marley keres­ kedelmi sikert is a r a t o t t .b e n J a m a i c á ­ ban m e g s z ü n t e t t é k a rabszolgaságot. . században brit gyarma­ tosítók r e n g e t e g nyugat-afrikait f o g d o s t a k össze rabszolgának. a városi szegénységről és a kollektív társadalmi t u d a t erejéről szóló zenei stí­ lus. a maríachi m ű h o l d o n át közvetített j á t é k a . amelyek elemeit sokszor nehéz szétválasztani.e s években már világszerte hallgatták a reggae-t az emberek. a t e l e v í z i ó .2. T ö b b e k között „Ras Tafari h e r c e g n e k " is hívták. és az 1 9 7 0 . hogy ezzel lázadásra buzdítanának. és a rasztafari z e n é b e n elkezdték a burru dobolási stílust vegyí­ teni az e l n y o m á s és a szabadulás bibliai témái­ val. A r e g g a e t ö r t é n e t e t e h á t különböző társadalmi c s o p o r t o k kapcsolatának. erős basszuskíséretű. á t a l a k í t j a a világ ö s s z e s v a l a h a el­ s z i g e t e l t kultúráját.a s évek végén a reggae. k é s ő b b pedig. a zenészek gyakran t ö b b ­ féle stílust ötvöznek a dalok k o m p o n á l á s a során. ha megpróbálkozik vele. amelyeket ezek a c s o p o r t o k zenéjükkel kifejeztek. A rasztafari kultusz hamaro­ san ö s s z e k a p c s o l ó d o t t a burrukkal. ezért az őt istenítő karibiak m a g u k a t „rasztafariánusoknak" nevezték. ezt szólaltatja m e g pél­ dául a Wu-Tang Clan. a légi k ö z l e k e d é s . e m e l l e t t erősen hat rá. Bár nem kell lángésznek lennünk. hogy a rabszolgák hagyományos afrikai z e n é t játsszanak. A r e g g a e gyökerei Nyugat-Afri­ kába nyúlnak vissza: a 1 7 . a szolgasorban élőknek sikerült életben tartani az afrikai d o b o l á s hagyo­ mányát. 1 9 3 0 keveredésének tanulmányozásával feltérképezhetjük a c s o p o r t o k közötti kulturális ban az afrikai Etiópia császárává koronázták Hailé Szelassziét. h i á b a p r ó b á l j á k f e n n t a r t a n i ősi életmódjukat.és a v e l e ér­ kező turistasereg . akit azért küldtek a Földre. mert féltek. S h a g g y vagy Sean Paul. ez a viszonylag lassú ritmusú. akkor s z á m í t h a t u n k rá. A globalizáció fokozta e kapcsolatok intenzitását. A kultúra szociológiájával foglalkozók közül né­ hányan azért fordultak a r e g g a e felé. az 1 9 6 0 . Bár a britek igyekeztek meg­ akadályozni. Az 1 9 5 0 . Ezekben a n y o m o r n e g y e d e k b e n kezdett kibon­ takozni egy új vallási kultusz. mert jó pél­ da arra a folyamatra. a rhythm and bluest vagy a népzenét. hogy a cukornádültetvényeken dolgoztassák őket. Végül 1 8 3 4 . a dallam. és a stílusok össze­ olvadásának. a m e l y e k é l e t m ó d j á r a e g y á l t a l á n n e m h a t o t t a vi­ lág. A külön­ b ö z ő zenei stílusok általában más-más társadalmi c s o p o r t o k b a n alakulnak ki. a burruk d o b o l á s á t gazdáik eltűrték. kapcsolatokat. Sok reggae-zenész. Végül is mindegyik zenei stílus a ritmus. gyakran meg tudják mondani. Még egy v a g y l e g f e l j e b b k é t e m b e r ö l t ő . A kultúrával foglalkozó szociológus számára mégis hasznos lehet.

bár az adásokat rendszeresen megszakítják a tradicionális z u l m á n imádkozás idejére. é s inkább egy globális. irányítási 2. Az e l e k t r o n i k u s k o m m u n i k á c i ó (a t e l e f o n . 3. r e g i o n á l i s k e r e s k e d e l m i é s kölcsönös v é d e l m i t á r s u l á s o k . a k ö z e l . A k u v a i t i ú j s á g o k g y a k r a n k ö z ö l n e k c i k k e t az i n t e r n e t r ő l és a v i l á g h á l ó r ó l . a m e l y (a t é v é h á l ó z a t o k o n és pél­ dául a B B C . a l á t s z ó l a g kor­ látlan (és c e n z ú r á z a t l a n ) i n f o r m á c i ó t ö m e g .a páros játék m i n d e n mozzanatára és rezdülésére. amely csak arcukat és kezüket engedi látni. az i n t e r n e t és a vi­ lágháló). Vegyük például a közel-keleti Kuvaitot. a s z ó l á s s z a b a d s á g . h o g y a világot b e h á l ó z ó inter­ net gyors n ö v e k e d é s e s i e t t e t i egy g l o b á l i s k u l t ú r a elterjedését. a k i n e m a házastársuk vagy a rokonuk. v a l a m i n t g l o b á l i s v á m . az M T V m ű s o r a i n v a g y a Jó bará­ tokhoz h a s o n l ó s o r o z a t o k o n k e r e s z t ü l ) a brit. Az inter­ neten keresztül az e g é s z világ m á r i s m e g i s m e r ­ heti és elfogadhatja az o l y a n értékeket. 4. u g y a n a k k o r h o l l a n d vagy s v é d kulturális t e r m é k e k e t a d a p t á l n a k a brit és a m e r i ­ kai közönség s z á m á r a (a Big Brothert és az Expe­ dition: Robinsont. a későbbi Survivort). A televízió. R á a d á s u l m i n t h a m a g a a z in­ ternetes t e c h n o l ó g i a is e z e k e t az é r t é k e k e t t á m o ­ gatná: a globális k o m m u n i k á c i ó . v i l á g b a n e l ő s z ö r a K u v a i t i E g y e t e m diákjai csat­ lakozhattak az internethez.m i n d k e t ­ t ő i g e n c s a k e l l e n t é t e s a h a g y o m á n y o s i s z l á m kul­ t ú r a n o r m á i v a l . a férfiakra és a n ő k r e v o n a t k o z ó k u l t u r á l i s n o r m á k nagymértékben különböznek. akik t ö b b i d ő t t ö l t e n e k a világot ke­ resztül-kasul b e j á r v a u t a z á s s a l . Az e g y s é g e s g l o b á l i s g a z d a s á g k i a l a k u l á s a . W h e e l e r arról számol be. Kuvait közel kétmil­ l i ó s n é p e s s é g é n e k fele 2 5 é v e s n é l f i a t a l a b b . terjednek. h o g y férfiak é s n ő k b e s z é l g e s s e ­ n e k e g y m á s s a l egy o l y a n t á r s a d a l o m b a n . és h e l y ü k b e g y ö k e r e s e n új é r t é k e k e t h e l y e z . hogy az i n t e r n e t f é l r e s ö p r i a t r a d i c i o n á l i s kultúrá­ kat. 5. a m e l y a F ö l d s z i n t e b á r m e l y i k r é s z é v e l kialakítható a z o n n a l i k o m m u n i k á c i ó s k a p c s o l a ­ tot az üzleti világ m i n d e n n a p i é l e t é n e k s z e r v e s részévé teszi. ahol legtöbbször csevegéssel vagy pornográf hon­ l a p o k n é z e g e t é s é v e l t ö l t i k az i d e j ü k e t . „Globális p o l g á r o k " . k ö z t ü k az ENSZ-ügynökségek. a m e l y h a s o n l í t m a j d a m a i i n t e r n e t ­ használók k ö z e l h á r o m n e g y e d é n e k o t t h o n t a d ó Európa és É s z a k . m i n t a férfiak és a n ő k e g y e n l ő s é g e . egy főre j u t ó á t l a g j ö v e d e l m e az e g y i k l e g m a g a s a b b a világon. információkat és fogyasztási cikkeket keresve. a m e l y e k a k ö v e t k e z ő k : 1. j o g i é s katonai k e r e t e k e t t e r e m t e n e k . amelyben egy-egy v á l l a l k o z á s gyárai. az azonnali s z ü k s é g l e t k i e l é g í t é s m i n d a z ú j t e c h n o ­ lógia j e l l e m z ő i . a m e l y e t a z u t ó b b i időben erős amerikai és európai hatások értek. Mégis. hogy hagyományos viseletet öltsenek. megerősítésük Segítheti-e az internet egy globális kultúra kialakulását? Sokan úgy vélik. h o g y s o k f é l e k é p p e n ö s s z e e g y e z t e t h e t ő a k á r tradicionális eszköze lehet. a demokratikus r é s z v é t e l a k o r m á n y z á s b a n és a fogyasztóvédelem. este n e m hagyhatják el az otthonukat. e z é r t a férfiak és a n ő k k ö r é b e n is n a g y az í r á s t u d ó k és a m a g a s iskolai végzettségűek aránya. p é l d á u l a n a g y v á l l a l a ­ tok vezetői. struktúrái és p i a c a i g y a k r a n t ö b b o r s z á g r a is ki­ A z i n t e r n e t világ k ö r ü l i t e r j e d é s é v e l b i z o n y o s s á vált. a m e l y ­ b e n a z efféle. k o z m o p o l i t a k u l t ú r á t fogad­ nak el n e m z e t ü k k u l t ú r á j a k é n t . K u v a i t a P e r z s a . nemzetközi m u n k a ü g y i é s e g é s z s é g ü g y i szerve­ zetek. é s a z európai vagy észak-amerikai fiatalokhoz hason­ lóan sokan szörföznek az interneten új eszméket. h á z a s s á g o n k í v ü l i k o m m u n i k á c i ó . a fax.ö b ö l o l a j b a n gazdag országa.és k e r e s k e d e l m i egyezmények. A nőktől általában elvárják. A kormányzat ingyenes közoktatást biz­ t o s í t e g é s z e n az e g y e t e m i szintig. B á r K u v a i t s o k s z e m p o n t b ó l m o d e r n ország. s az a r a b értékekkel is. W h e e l e r ezt írja: S o k fiatal e m l í t e t t e . amely az u d v a r l á s t i z g a l m a s s á é s e b b e n a z e s e t b e n biz­ tonságossá is teszi (Wheeler 1 9 8 8 ) . de főként az a m e r i k a i k u l t ú r á t v i s z i n a p m i n t n a p a világ o t t h o n a i b a . t a l á n k o r a i azt a k ö v e t k e z t e t é s t l e v o n n i . multinacionális bankok é s m á s g l o b á l i s p é n z ü g y i i n t é z m é n y e k . egy t r a d i c i o n á l i s i s z l á m kultúrát. a m e l y e k g l o b á l i s p o l i t i k a i . Az új kommunikációs technológiák egyértelműen l e h e t ő v é teszik. és n e m mutat­ k o z h a t n a k n y i l v á n o s a n o l y a n férfival. m i n t o t t h o n . h o g y e l l e n k e z ő n e m ű e k k e l t a l á l k o z g a t a k i b e r t é r b e n . h o g y a n h a t az i n t e r n e t a k u v a i t i k u l t ú r á r a . sőt.k e l e ­ t i arab o r s z á g o k a t t e k i n t v e itt é l a z i n t e r n e t h a s z ­ n á l ó k fele.A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG K ö n y v e m b e n t ö b b s z ö r is s z ó l e s z a g l o b á l i s kultúrát t e r e m t ő e r ő k r ő l . D e b o r a h W h e e l e r ( 1 9 9 8 ) egy é v e n á t vizsgálta. az e l e k t r o n i k u s l e v e l e z é s . Egy sor n e m z e t k ö z i szervezet. hogy a kuvaiti kama­ szok csapatostul járnak az internetkávézókba.A m e r i k a k u l t ú r á j á r a . K a r a k t e r j e l e k e t talál­ t a k ki a p u s z i r a ( * ) . a s z á j o n c s ó k o l á s r a (:*) és a szégyenlős kuncogásra (LOL) . Az in­ t e r n e t egyre n é p s z e r ű b b K u v a i t b a n . A kuvaiti televízió gyakran sugároz például amerikaifutball-közve­ mu­ títéseket az Egyesült Államokból.

[. e z á l t a l s z e m é l y e s é l e t ü n k el­ kerülhetetlenül megváltozott. h o g y a férfiak és a n ő k az i n t e r n e t ­ kávézókban is elkülönülnek. a nemi szerepek. h o g y a kuvaiti k u l t ú r a befogadja az a m e ­ r i k a i a k s z e x u á l i s attitűdjeit. a z egyé­ n i ü g y e k t ő l független s í k o n zajlik. a z alkal­ m a z k o d á s útja-módja vagy a m i n d e n n a p i élet s z a b á l y a i n a k m e g e r ő s í t é s e . Az interneten minden­ k i s z á m á r a h o z z á f é r h e t ő k o n z e r v a t í v i s z l á m val­ l á s i t a n o k m e g v i t a t á s á n k í v ü l a k u v a i t i a k igen­ c s a k g á t l á s o s a k a h á l ó z a t i v i l á g b a n . a személyes identitás. a m e l y b e n m i n d e n k i m a g a é p í t h e t i fel ö n m a g á t . hogy szabadon és nyíltan beszélhetnek (Whee­ ler 1 9 8 8 ) . h o g y a k u v a i t i a k n a g y o n v o n a k o d n a k határozott véleményt vagy politikai nézeteket hangoztatni a hálózaton. amelyek korábban a z e m b e r e k v á l a s z t á s a i t é s t e v é k e n y s é g é t szabá­ l y o z t á k . A s z e m é l y t e l e n é r t é k e k s ú l y a egyre k i s e b b . m i n t a m ú l t b a n .] E z e k a s z e m ­ p o n t o k . m i n t a t á r s a d a l m i osztály. életstílusok é s e r k ö l c s i n o r m á k v i s z o n y l a g á l l a n d ó vezérelve­ ket biztosítottak.] Kuvaitban illemszabály.. s z i l á r d n a k l á t s z ó i n t é z m é n y e k e l v e s z í t e t t é k jelentőségüket. A g l o b a l i z á c i ó arra k é n y s z e ­ ríti a z e m b e r e k e t . Az adott közösségben uralkodó értékek. amelybe született. a k k o r való­ s z í n ű l e g k i t a n u l t a a p j a m e s t e r s é g é t é s e g é s z élete s o r á n ezt a s z a k m á t ű z t e . h o g y v é l e m é n y é t leírják v a g y i d é z z é k . a m e l y azelőtt i r á n y t s z a b o t t a z e m b e r e k é l e t é n e k . hatásai éppen annyira é r e z h e t ő k a m a g á n s z f é r á b a n is. az e t n i k a i h o v a t a r t o z á s . M a p é l d á u l egy s z a b ó l e g i d ő s e b b fia bár­ m i l y e n u t a t v á l a s z t h a t j ö v ő j e a l a k í t á s á h o z . d e e z n e m j e ­ l e n t i azt.á t é r t e l m e z é s é r e k é n y s z e r í t m i n k e t . k u l t ú r á k b a n é l ő k k e l kiala­ kított s z e m é l y e s k a p c s o l a t a i n k o n k e r e s z t ü l a globalizáló erők elérték lakóhelyünket. W h e e l e r ugyanakkor rámutat: a sors iróniája. p o p u l á r i s kultúra) és a m á s o r s z á g o k b a n . r e f l e x í v élet- . n y u g t a l a n í t . szemé­ lyes vonatkozásainak . a h o g y a n m a g u n k r ó l és a m á s o k k a l k i a l a k í t o t t k a p c s o l a ­ tainkról gondolkodunk. éle­ t é t és i d e n t i t á s á t n a g y r é s z t férje v a g y a p j a élete ós i d e n t i t á s a h a t á r o z t a m e g . ha túl sokat elárulnak ma­ gukról: Kuvaitban az információ inkább veszélyforrás. hogy veszélyes lehet. a n e m ... hogy egy olyan új individualizmus felé t a r t u n k . A z ú j t e c h n o l ó g i á k h a t á s á r a végül n e m a z a m e ­ rikaival a z o n o s . A g l o b á l i s c s e v e g ő t e ­ r e k e t látogatja u g y a n egy p á r fiatal. h a a z i n t e r n e t e n k e r e s z t ü l m á s n é z e t e k k e l é s érté­ k e k k e l is l e h e t t a l á l k o z n i . a nők l e h e t ő s é g e i s e m k o r l á t o z ó d n a k a z o t t h o n i szfé­ rára.t á r s a d a l m i hatást. é s e l t ű n t s o k m á s ú t j e l z ő is. e z é r t a k o r á b b a n p i l l é r ü k k é n t szol­ gáló. A társadalmak. a m e l y s o k f é l e k é p p e n h a t é l e t ü n k leg­ s z e m é l y e s e b b m o z z a n a t a i r a is. otthonunkat é s k ö z ö s s é g e i n k e t . A m ú l t b a n az egyén s z e m é l y e s i d e n t i t á s a a n n a k a k ö z ö s s é g n e k a kon­ textusában formálódott. n e m v a l a h o l távol. [. m i n t az egyéni lehetőségek bővítésének eszkö­ ze. E z é r t n e m g y a k o r o l h a t a z i n t e r n e t j e l e n t ő s p o l i t i k a i . h o g y a t ö b b s z á z é v e s ku­ v a i t i k u l t ú r á t n e m k ö n n y e n f o r m á l h a t j a á t az. Vizsgálata során az is k i d e r ü l t . a t á v k ö z l é s ) vál­ tozásaihoz kapcsolják. h o g y n y i t o t t a b b . A z identitás h a g y o m á n y o s k e r e t e i f e l b o m l a n a k . s ő t a v a l l á s i k ö t ő d é s is el­ zárhattak bizonyos utakat az egyén e l ő l / m á s o ­ kat p e d i g m e g n y i t h a t t a k e l ő t t e . m i n d ö s s z e a kuvaiti iszlamisták e s z m e c s e r é i gyakoribbak az interneten. a t e r m e l é s és a k e r e s k e d e l e m . A h a g y o m á n y szerint egy n ő t e r m é s z e t e s szférája a z o t t h o n volt. A g l o b a l i z á c i ó f e l t é t e l e i k ö z t a z o n b a n azt ta­ pasztaljuk. hogy n e m lehet politikai véleményt nyilváno­ s a n m e g f o g a l m a z n i és/vagy h a n g o z t a t n i . H a j d a n a h a g y o m á n y és a s z o k á s o k n a g y o n erő­ sen megszabták az e m b e r e k életútját. a szexualitás. és az e m b e r e k ezeket követve élték az életüket. W h e e l e r m e g á l l a p í t j a . C s a k a z e l i t h e z t a r t o z ó k é r z i k úgy. A globalizáció alapvetően átalakítja minden­ napi tapasztalataink jellegét. J e l e n t ő s e n fellazultak azok a „társadalmi kódexek". h a n e m „ b e l s ő " j e l e n s é g . S e n ­ k i n e m akarja.például a család. ú j identitás­ m i n t á k a l a k u l n a k ki. gyökeres átalakuláson men­ n e k k e r e s z t ü l . a m á s o k k a l v a l ó é r i n t k e z é s és a m u n k á h o z v a l ó vi­ s z o n y . amelyekben élünk. W h e e l e r ezt a n n a k a kulturális meggyőződésnek tulajdonítja. v a l a m i n t a t i s z t e s s é g m e g ő r z é s é n e k vá­ gya h a t á r o z z á k m e g K u v a i t á t m e n e t é t a z infor­ m á c i ó korába. F e g y v e r a z e l l e n s é g g e l s z e m b e n . K o r u n k b a n az egyénnek sokkal több lehető­ sége v a n é l e t é n e k a l a k í t á s á r a .erősen korlátozott. A g l o b a l i z á c i ó n e m „ k ü l s ő " v a l a m i . a l a k í t h a t j a ki i d e n t i t á s á t . H a p é l d á u l valaki egy s z a b ó l e g i d ő s e b b f i á n a k s z ü l e t e t t . Az olyan t é n y e z ő k . A glo­ b a l i z á c i ó g y ö k e r e s e n m e g v á l t o z t a t t a azt. A h e l y i kö­ z ö s s é g e k egyre t ö b b s z ö r k e r ü l n e k é r i n t k e z é s b e a z új g l o b á l i s r e n d d e l . i n t e r n e t . h a n e m s a j á t o s a n kuvaiti k u l t ú r a alakul ki. vagy a k á r a n y u g a t i férfiak é s n ő k h é t k ö z n a p i v i s z o n y á n a k formáját.. M i n d e z életünk legbelső. f o r r á s o k o n ( m é d i a . így a t r a d í c i ó és az elfogadott Az individualizmus erősödése Bár a globalizációt gyakran a nagy rendszerek ( p é l d á u l a z e g é s z világra k i t e r j e d ő p é n z p i a c o k .ez a g o n d o l a t m i n d e n k i t m e g r i a s z t .

h o g y a l é t e z ő p o l i t i k a i struktú­ rák és m o d e l l e k t e h e t e t l e n e k a n e m z e t i h a t á r o ­ kat áttörő k o c k á z a t o k k a l . B á r van. mert a globalizáló erőket a nagyobb e g y e n l ő s é g . N e m h a l a d j a m e g a k é p e s s é g e i n k e t . kormányzat és terrorizmus" KÖVETKEZTETÉS: GLOBÁLIS KORMÁNYZÁS KELL Minél tovább terjed a g l o b a l i z á c i ó . részét k é p e z i k a n n a k a s z a k a d a t l a n f o l y a m a t n a k . h o g y ez a feladat a l e g n a g y o b b k é n y s z e r és a l e g n a g y o b b k i h í v á s . és a v á l t o z á s ü t e m e t o v á b b gyorsul. m i n t korábban bármikor. A n é p e s ­ ség n a g y r é s z e a m e z ő g a z d a s á g b a n dolgozik. l é p é s egy g l o b á l i s d e m o k r a t i k u s s t r u k t ú r a létre­ h o z á s a felé: p é l d á u l a z E N S Z é s a z E u r ó p a i U n i ó m e g a l a p í t á s a . a m e l y b e n a n e m z e t k ö z i l e g elvárt vi­ selkedésre (például az emberi jogok védelmére) vonatkozó átlátható szabályokat és követelmé­ n y e k e t m i n d e n k i elfogadja é s t i s z t e l e t b e n tartja. e g y e n l ő t l e n s é g e k k e l és kihívásokkal s z e m b e n . Az i p a r o s o d o t t t á r s a d a l m a k b a n a g a z d a s á g leg­ főbb a l a p j á v á a z i p a r i t e r m e l é s v á l i k ( a m e l y ­ nek technikáit az élelmiszer-termelésben is alkalmazzák). amely részben a világpiacra termel. Ez azt j e l e n t i . A na­ gyobb. gyors é s j e l e n t ő s v á l t o z á s o k z a j l o t t a k le. a m e l y n e k s o r á n m e g t e r e m t j ü k é s újra m e g újra átalakítjuk ö n a z o n o s s á g u n k a t . h o g y a z egyes országokon túlnövő kérdések transznacionális érvényű válaszokat k ö v e t e l n e k . fejlettebb. a m e l y az embe­ r i t ö r t é n e l e m n e k v i s z o n y l a g k i s r é s z e . s z i n t e kizá­ rólag v o l t g y a r m a t i t e r ü l e t e k b ő l áll. A társadalmi változás egy adott t á r s a d a l o m in­ t é z m é n y e i n e k és kultúrájának átalakulása az idők során. Auszt­ Új-Zéland. A g l o b á l i s k o r m á n y z á s és az ered­ m é n y e s e b b s z a b á l y o z ó i n t é z m é n y e k felé v a l ó el­ mozdulás s e m m i k é p p n e m n e v e z h e t ő időszerűt­ l e n n e k akkor.m i t vi­ seljünk. „Politika. A m o d e r n korban. A g l o b á l i s k o r m á n y z á s új f o r m á i s e g í t h e t n e k m e g t e r e m t e n i egy o l y a n k o z m o p o l i t a v i l á g r e n d e t . Bár irreálisnak t ű n h e t a n e m z e t á l l a m o k felet­ t i kormányzásról b e s z é l n i . A h i d e g h á b o r ú vége ó t a e l t e l t é v t i z e d e t a világ s o k r é s z é n e r ő s z a k . század elején. a m e l y e ­ ket m i n d e n n a p i é l e t ü n k s o r á n h o z u n k .t t e k i n t h e t j ü k a glob a l i z á c i ó r a adott újító v á l a s z n a k . az A vadászó-gyűjtögető növények a tár­ emberek azokat gyűjtö­ 3. Ő k ú g y vélik. h o g y f o l y t o n a körülöttünk lévő változó környezetre reagálunk. Az iparosodott t á r s a d a l m a k f e j l ő d é s e és a Nyu­ gat terjeszkedése k ö v e t k e z t é b e n a világ s o k ré­ szét meghódították. Pásztortársadalmaknak közösségeket tekintjük. amelyben a t a r t o z n a k a n y u g a t i n e m z e t e k és J a p á n . A gyarmatosítás folyama­ ta radikálisan m e g v á l t o z t a t t a a r é g ó t a f e n n á l l ó társadalmi r e n d s z e r e k e t és k u l t ú r á k a t . h o g y újra a k a r a t u n k s z e r i n t a l a k í t s u k a t á r s a d a l m i világot. ahhoz alkalmazkodunk.. n e m t u d fellépni a globális f e l m e l e g e d é s h a t á s a i v a l s z e m ­ ben és n e m tudja s z a b á l y o z n i a g y o r s a n v á l t o z ó pénzügyi p i a c o k a t . a n n á l i n k á b b megmutatkozik. fejezetben. a z o n belül fejlődik. m á r t ö r t é n t n é h á n y ÖSSZEFOGLALÁS 1. a m e l l y e l az emberi társadalmaknak meg kell birkózniuk a 2 1 . 2. 4. b e l s ő k o n f l i k t u s o k é s zűrza­ v a r o s á t a l a k u l á s j e l l e m e z t é k . A p r e m o d e r n t á r s a d a l m a k t ö b b t í p u s á t k ü l ö n ­ böztethetjük sadalmakban meg. S ő t . E g y e t l e n k o r m á n y z a t s e m tudja m e g f é k e z n i a z A I D S terjedését. h o g y a g l o b a l i z á c i ó c s a k f o k o z z a a v á l s á g o t és a k á o s z t . a m i k o r a g l o b á l i s e g y m á s r a u t a l t s á g és a gyors ü t e m ű v á l t o z á s m i n d a n n y i u n k a t sok­ kal i n k á b b összeköt. / A g l o b á l i s k o r m á n y z á s r ó l b ő v e b b e n is l e s z s z ó a című 20. világ n é p e s s é g é n e k n a g y r é s z e él. F ő k é n t az E U . . ú g y látszik. M é g a k i s e b b d ö n t é s e k is. d e m o k r á c i a é s j ó l é t s z o l g á l a t á b a le­ h e t á l l í t a n i . getésével és v a d á s z a t t a l tartják f e n n m a g u k a t . v á r o s i a s t á r s a d a l m a k tradi­ cionális c i v i l i z á c i ó k a t a l k o t n a k . Az agrártár­ sadalmak m e g é l h e t é s i alapja a folyamatosan hasznosított t e r m ő f ö l d e k m e g m ű v e l é s e . egyéniségünk az életünk teréül szolgáló t á g a b b k ö r n y e z e t t e l együtt. a m e l y e k ­ kel a globális g o n d o k r a g l o b á l i s m ó d o n l e h e t n e megoldást találni. Az iparosodott országok közé A fejlődő világ. h o g y a n t ö l t s ü k a s z a b a d i d ő n k e t . a h o l e r ő s e k a regio­ n á l i s k ö t e l é k e k . a k i b o r ú l á ­ t ó a n azt j ó s o l j a .A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG módot f o l y t a s s a n a k . é s a k á r m o d e l l ­ ként is szolgálhat h a s o n l ó szervezetek kialakítá­ s á h o z a világ m á s r é s z e i n . A világ k ü l ö n b ö z ő társadal­ mait é r i n t ő f o l y a m a t o k k ö z ü l s o k k i s i k l i k a j e l e n ­ legi k o r m á n y z á s i m e c h a n i z m u s o k h a t ó k ö r é b ő l . m á s o k n a g y l e h e t ő s é g n e k tekintik. rália. E kormányzati „deficit" m i a t t e g y e s e k a g l o b á l i s kormányzás új formáit s z o r g a l m a z z á k . a m e l y e k b e n a fő m e g é l h e t é s i forrás a háziasított á l l a t o k t e n y é s z t é s e . h o g y a n őrizzük meg e g é s z s é g ü n k e t és ápoljuk t e s t ü n k e t -.

é s a z ö s s z e k a p c s o l t s á g j e l e n ­ legi m é r t é k e n e m p é l d á t l a n . k ü l ö n ö s e n azért. vagy csak több lehetőség közül választhatunk? 5. a p o l i t i k á t és a t á r s a d a l m i v i s z o n y o k a t ) á t a l a k í t j a . h o g y a n t u d j u k újra é r v é n y e s í t e n i akara­ t u n k a t a g y o r s a n v á l t o z ó t á r s a d a l m i világban. A g l o b a l i z á c i ó p o l i t i k a i . a globális kormányzás új formáira van szükség. legyen az tradicio­ n á l i s vagy m o d e r n . E g y e s szkeptiku­ sokat inkább a regionalizálódási folyamatok f o g l a l k o z t a t n a k . H a r m a d ­ szor: a t r a n s z n a c i o n á l i s gazdasági társaságok m é r e t e é s b e f o l y á s a i s n ö v e k e d e t t . gazdasági. h o g y n e m m a g y a r á z h a t ó a társadalmi változás „egytényezős" elméletével. h o g y a g l o b a l i z á c i ó a j e l e n l e g i v i l á g r e n d s o k a s p e k t u s á t (a g a z d a s á g o t . 1. Mennyire fontosak a „kiemelkedő vezetők" a társadalmi változás folyamataiban? 2. A globalizációnak is része volt a kommunizmus bukásában? 4. Másodszor: a z i n f o r m á c i ó t e c h n o l ó g i a t e r j e d é s e elősegí­ t e t t e a z i n f o r m á c i ó k á r a m l á s á t a z e g é s z vilá­ gon. de a régi m i n t á k is f e n n m a r a d n a k . m i n t az éghajlat vagy a k ö z l e k e d é s i ú t v o n a l a k (folyók. A m o d e r n t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k r a h a t ó gaz­ d a s á g i t é n y e z ő k k ö z ü l a l e g f o n t o s a b b az i p a r i kapitalizmus. A kulturális h a t á s o k k ö z é t a r t o z i k a t u d o m á n y és a t e c h n o ­ l ó g i a egy m á s i k h a t á s a : a m o d e r n g o n d o l k o d á s kritikai. s z á z a d l e g n a g y o b b k i h í v á s a az l e h e t .és a m o d e r n i p a r i t á r s a d a l m a ­ kig o l y a n v á l t o z a t o s . 7. Mivel az egyes kormányzatok nincsenek berendezkedve e transznacionális kérdések kezelésére. Mindenekelőtt az információs és k o m m u n i k á c i ó s t e c h n o l ó g i á k f e j l ő d é s e hajtja. o l y a n ter­ m e l é s i és fogyasztási hálózatokat alakítanak ki. Ez utóbbiak közül a legfontosabb a viszonylag hatékony kormányzási formákat hozó m o d e r n állam kialakulása. 6. a s z o v j e t t í p u s ú k o m m u n i z m u s ö s s z e ­ omlása. amelyek gyorsabbá és szélesebb körűvé tették a világ k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n é l ő k é r i n t k e z é s é t . L e g a l á b b h á r o m n a g y o b b h a t á s k a t e g ó r i á t kü­ l ö n b ö z t e t h e t ü n k m e g . h o g y v é g ü l alá­ á s s a a n e m z e t i k o r m á n y z a t o k s z e r e p é t . nagy hatású jelen­ ség. A g l o b a l i z á c i ó t g y a k r a n g a z d a s á g i j e l e n s é g k é n t á b r á z o l j á k . A globalizáció olyan kihívásokat eredmé­ nyez. 10. A g l o b a l i z á c i ó s o k a t v i t a t o t t t é m á v á vált. A z egyre f o k o z ó d ó g l o b a l i z á c i ó b a n t ö b b t é n y e ­ ző is s z e r e p e t j á t s z i k . é s arra ö s z t ö n ö z t e a z e m b e r e k e t . a m e l y e k áttörik a n e m z e t i határokat és k i s i k l a n a k a m e g l é v ő p o l i t i k a i s t r u k t ú r á k hatóköréből. a z á t a l a k u l á s h í v ő k ú g y vé­ lik. innovatív jellege. hogy a globalizáció valódi. a m e l y e k átfogják a f ö l d k e r e k s é g e t és öszszekötik a gazdasági piacokat. de ez a n é z e t t ú l s á g o s a n l e e g y s z e ­ r ű s í t ő . A „hiperglobalizál ó k " á l l á s p o n t j a e z z e l e l l e n t é t e s : azt m o n d j á k . a m e l y n e k az a v e s z é l y e . A „szkeptikusok" szerint a globalizáció jelentő­ ségét t ú l b e c s ü l i k . FEJEZET mmummmmtmmmmmmmm maim mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm 5. amelyek képesek g l o b á l i s m ó d o n m e g o l d a n i a g l o b á l i s problé­ m á k a t . 8 . ezekkel is s z á m o l n i kell. valamint a kormányzás nemzetközi és regionális formáinak kialakulása közelítet­ ték e g y m á s h o z a világ országait. a m e l y megkívánja és elősegíti a termelési technológia állandó megújítását és f e j l e s z t é s é t . h á g ó k ) megléte. a m e l y e k a f ő b b p é n z ü g y i és kereskedelmi csoportokon belül egyre jelen­ tősebb szerepet játszanak. 9. A p o l i t i k a i s z e r v e z ő d é s (főként a k a t o n a i erő) a vadászó-gyűjtögető társadalmakat kivéve m i n d e n társadalomra hat. m e r t h a t n a k a k o r a i g a z d a s á g f e j l ő d é s r e . A transznacionális nagyvállalatok hatalma valóban nagyobb a kormányzatokénál? 6. A fizikai k ö r n y e z e t h e z tartoznak az olyan tényezők. Egy h a r m a d i k c s o p o r t .2. amely a n é h a e g y m á s s a l e l l e n t é t e s h a t á s o k sokirá­ n y ú á r a m l á s á t foglalja m a g á b a n . Hogyan lehet a globalizáció egyszersmind helyi jelenség? 3. A k u l t u r á l i s t é n y e z ő k k ö z é tartozik a vallás (amely fékezheti a változást). E n é z e t s z e r i n t a globalizáció e l l e n t m o n d á s o s folyamat. A t u d o m á n y és a t e c h n o l ó g i a is hat a politikai tényezőkre (amelyek visszahat­ n a k rájuk). Hová vezet az individualizmus tudatának erősödése: bárkivé válhatunk. E l ő s z ö r is a h i d e g h á b o r ú vége. kul­ turális és társadalmi tényezők együttesének az eredménye. a m e l y folyamatosan m e g k é r d ő j e l e z i a h a g y o m á n y t és a k u l t u r á l i s szokásokat. A 2 1 . A t á r s a d a l m i s z e r v e z ő d é s és i n t é z m é n y r e n d ­ szer fejlődése a vadászó-gyűjtögető társadal­ m a k t ó l az agrár. h o g y g l o b á l i s s z e m l é l e t e t f o g a d j a n a k el. Teremthet-e a globalizáció globális kultúrát? . de szerepüket n e m szabad túlhangsúlyozni. a k o m m u n i k á c i ó s r e n d s z e r e k ( p é l d á u l a z írás k i a l a k u l á s a ) é s egy-egy s z e m é l y v e z e t ő i k é p e s ­ ségei.

tradewatch.bbc. Blackwell. Frank J.Hite. David . Oxford. Anthony (szerk. Macmillan. Cohen.org Tradewatch http://www. Polity. London. Second Edition.org/economicpolicy/globalization Anthony Giddens 1999-es. Lechner. Amy (szerk. R.Kennedy. INTERNETES FORRÁSOD Globalization Resource http://www. New York.co.) (1999): From Modernization to Globalization: Perspectives on Development and Social Change. Granta Books. Ulrich (1999): What is Globalization? Cambridge. Allen Lane. Guilford Press. Macmillan. London. Joseph (2002): Globalization and its Discontents. Timmons .polity.Yerso.A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK Beck. P.co. Polity.uk/global International Forum on Globalization http://www. J. Paris (szerk. Owen Vandersluis. Peter (1998): Global Shift: Transforming the World Economy. .org A Világbank globalizációs oldalai http://www. Oxford. Dicken.) (2000): The Globalization Reader. John (szerk.McGrew. London. Roberts.) (1999): Poverty in World Politics: Whose Global Era? Basingstoke. Cambridge. Held. Gray.) (2003): The Global Transformations Reader.Boli. . a BBC rádióműsoraiban elhangzott előadássorozata http://news. Stiglitz. Blackwell. Sarah .uk/hi/english/static/events/reith_99/default.htm . John (1998): False Dawn: The Delusions of Global Capitalism.ifg.worldbank. (2000): Global Sociology.

PROBLÉMÁK ÉS BUKTATÓK Az ember mint vizsgálati alany és az ebből fakadó etikai problémák Tud-e újat mondani a szociológia? A szociológia hatása Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források .SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK A tudományos szemlélet A kutatási folyamat AZ OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK FELISMERÉSE Kauzalitás és korreláció KUTATÁSI MÓDSZEREK Terepmunka (etnográfia) Felmérés (survey) Kísérlet Élettörténet Összehasonlító kutatás Történeti elemzés Az összehasonlító és a történeti kutatás egyesítése KUTATÁS A VALÓ VILÁGBAN: MÓDSZEREK.

amiért az hivatalosan épült: a „villámszex" (instant sex) a céljuk . hogy kutatásokat végezzen a résztvevők körében. hogy titokban tartsák sze­ xuális hajlamaikat. ahol ilyen találkozók létrejöhetnek. a „budiszex" (cottaging).vagy ahogy Nagy-Britanniában mond­ ják. Mi lehet az oka annak. akár nem. de nem akarnak kötődni senkihez. hogy nehezen megvá­ laszolható kérdéseket vetett fel. hogy mégis mind ezt a vécét választják? Egyikük sem azért megy az illemhelyre. rövid nadrágot és pólót visel. s később róluk írta Teaházi ténykedés (Tearoom Trade.) De Humphreys épp a teaházakban folytatott kutatása révén tudta új megvilágításba helyezni. (A Humphreys-kutatás etikai vonatkozásait lásd még a 8 7 .akár nős. Humphreys ku­ tatási módszereit sokan bírálták. hogy sok férfi. nem kérte a vizsgáltak beleegye­ zését. aki baseballsapkát. autószerelő­ ruhában. és ma is sokan úgy vélik. Az amerikai melegek „tea­ háznak" (tearoom) nevezik azokat az illemhe­ lyeket. Laud Humphreys szociológus felkereste ezeket a köz­ vécéket. Mit keresnek itt ezek a férfiak? Biztos találhatnának a munkahelyükhöz közelebb is illemhelyet. Világszerte találhatunk efféle példákat az egy­ más számára ismeretlen férfiak között zajló vil­ lámszexre. mint amilyen ezen a nyilvános illemhelyen létrejön. micsoda erőfeszítéseket követelt e férfiaktól az.8 9 . az 1960-as évek végéig mégis csak rit­ kán foglalkoztak az emberi interakció e sokfelé előforduló formájával. Szexuális élményre vágynak. A könyv persze széles körű vitát kavart a megjelenésekor. aki egész nap kocsikat javított. Sok férfi . edzőcipőt. később egy harma­ dik. ha közvécékben időzünk? .Az amerikai Missouri állam St. Louis városában a munkanapok végefelé hirtelen szokatlanul meg­ növekszik egy adott park nyilvános illemhelyé­ nek forgalma. Nem akarnak többet vállalni egy olyan találkozásnál. mert például terepmunkája során nem fedte föl magát. majd egy másik. akár hetero. Mit tudhatunk meg.is­ meretlenekkel igyekszik szexuális kapcsolatot kialakítani. mondván. 1970) című könyvét. hogy etikátlan. akár meleg identitású . Rámutatott. Bemegy egy szürke öltönyös férfi. oldalon.

Humphreys azt állította. amit rendsze­ rint feltételeznek. A könyv megjelenését követően Humphreys egy politikai mozgalom . hogy másképp értelmezzük társadalmi életünket. A kö­ vetkező fejezetben visszatérünk az említett elmé­ leti megközelítések némelyikére. amely . Munkája módszeres kutatásra épült. eközben a társadalom türelmesebb és megértőbb lett a melegekre jellemző identitá­ sokkal és szexuális szokásokkal kapcsolatosan. De készített survey interjúkat is. Egy interakcionista ezt kér­ dezhetné: hogyan zajlik ez a viselkedés az inter­ akciós folyamatokban? Miféle interakciókra kerül sor? Humphreys megfigyelte: a teaházat felkere­ sők a többiektől tanulják meg. Humphreys több mint három évti­ zede végezte kutatását. és gyakran sodródnak veszélybe.átlagember -. Az is érdekes. A szociológiai kutatásnak általában az a dol­ ga. hogy továbbjusson a hétköznapi élet felszínes megértésénél . hogy a meleg szubkultúra iránti tolerancia olyan helyzetbe juttatná a me­ legeket. hogy továbbra is „normális" emberként éljék mindennapi életüket. Megállapította. amelynek létezése is sokakat megrázna. ami lehetővé tette számára. amely ma sokkal gazdagabb.például a feleségekét. Vizsgálati eredményeivel meggyőzte a bíróságo­ kat és a rendőrséget. és a rendőrség is szigorúan lecsapott az ilyen vi­ selkedésre. amit természetesnek veszünk .a nyilvános illemhely. hogy több információt szerezzen. támoga­ tást és a zaklatással szemben nyugalmat adhat­ nának. Vizsgálata még az AIDS széles körű elterjedése előtt készült. mint amennyit az egyszerű megfigyelés nyújtott.ezt tette Humphreys is. Más­ részt azt is megállapította. amikor még sokkal inkább megbélyegezték a meleg vagy leszbikus identitást. mert a társadalmi folyamatok megértésé­ nek egyik legjobb módja a részvétel. Milyen körülmények között élnek a faji vagy nemi kisebbségek? Hogy lehet.ha titokban folytatják . Végül feminista megközelítéssel megkérdezhetnénk: hogyan le­ het a nők életét belefoglalni egy ilyen „csupa férfi csoport" vizsgálatába? S bár ez a szemlélet Humphreys kutatása idején még nem nyert teret. hogy az nem veszélyezteti karrierjét vagy családi életét. és hogyan lesz (a használatá­ nak módjától függően) valójában társadalmilag konstruált az. akkor ezt kérdezte: miképp tér el a társadalom működése attól. hogy nem közelednek . de ma egy feminista feltehetné a kérdést. hogy csöndben kell maradniuk. Humphreys hosszabb időt töltött ilyen közvé­ cékben. A két félnek együtt kell működnie ahhoz. A szocio­ lógusokat (az elméletalkotás és a kutatás során egyaránt) foglalkoztató kérdések gyakran hason­ lóak az átlagembert nyugtalanító kérdésekhez. Például amikor a szerző a közvécékben zajló meglepő tevékeny­ ségeket vizsgálta. hogy tömegek éheznek egy olyan világban. mint korábban bármikor? Hogyan hat majd életünkre. amelyekkel Humphreys a vizsgálat során foglalkozott. Funkcionalista meg­ közelítéssel ezt kérdezhetnénk: milyen szerepet játszik a teaház a társadalom egészének a műkö­ désében? A válasz: „szelep" a nemi tevékenység számára. hogy egyre többen és többször használják az internetet? Szétesik-e végül a csa- SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK A Humphreys-könyvben vizsgált illemhelyek tö­ kéletes példaként szolgálnak arra. a megfigye­ lés.részese lett. Ezeken a helyeken minden­ féle osztály és faj tagjai összegyűlhetnek szexuá­ lis kapcsolatteremtés céljából. hogy a modern elméleti megkö­ zelítések egyes elemei révén megérthetjük azokat a kérdéseket. akik a vécébe betérve nem reagálnak az első szexuális kezdeményezésekre. hogy létrejöjjön a nemi kapcsolat. akik semmit nem tudnak párjuk ilyetén viselkedéséről. azokhoz a férfiakhoz.a melegjogok mozgalmának . Meglepő. A jó kuta­ tás segít. amelyben titkolózniuk kell.lehető­ vé teszi résztvevőinek és a társadalom többi tagjá­ nak. amely lehetővé tette e változást. De az efféle kutatások eredményei sokszor nem egyeznek a közvélekedéssel. Humphreys kutatása az élet egy olyan részletét tárta fel. miféle kérdé­ seket vethet fel egy szociológus. hogy ha elnézőbbek a meleg szexbe bocsátkozókkal szemben. mert szokatlan kérdéseket vet fel és szokatlan eredményeket hoz. hogyan érinti ez a teaházakban zajló titkos ténykedés a nők életét . s így nem veszélyeztetik az elfogadott rendet. Marxista megközelítéssel így szólna a kérdés: megmutatkoznak-e az osztály­ viszonyok a teaházakban? Humphreys szerint a teaházakban zajló személytelen szex demokrati­ kusnak is nevezhető. akkor enyhíthe­ tik a rejtőzködő nemi élet káros mellékhatásait.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA aki egyébként „normális" életet él . úgy tud hódolni ennek a megütközést keltő szo­ kásnak. hogy a meleg életstí­ lus elleni fellépés miatt ezek a férfiak gyötrelmes létre kényszerülnek. A törvény szigorú alkalmazása sok életet tett tönkre. ma már sokkal veszélyesebb volna az efféle viselke­ dés. de nem nélkülözte a szenvedélyt sem. A Teaházi ténykedés első kiadása óta közel negy­ ven év telt el. hogy nem kí­ vánnak szorosabb kapcsolatot kialakítani. és amelyet mindenképp jobban meg kellett érte­ ni. Ez annak a jele. hogy egymásnak megbecsülést.

így például megvizsgálhatjuk. Vizsgála­ taik nem adnak egyértelmű választ. hogy milyen irányba tartanak a változási folyamatok. hogy eredményezhet-e a kutatás objektív ismereteket. Ugyanakkor a szociológusok igyekeznek kerül­ ni a meddő elméletieskedést. Például ha valaki halálát öngyilkosságnak nevezzük. milyen kép­ zetek irányítják az emberek cselekvését. a társadalom­ kutatásnak a való világ problémái szempontjá­ ból relevánsnak kell lennie. és a szociológiát sem tekinthetjük úgy. Ilyenkor a szocioló­ gusok fejlődési kérdéseket tesznek fel.3. hogy gyakran jelentős a különbség a kutatás ideális módja és a valóságos vizsgálatok között. A jó szociológiai munka feltétele. hogyan jöttek lét­ re az első börtönök és milyenek a mai fegyházak. Az általános nézet szerint nem szabad megengedni. hogy hány bűncse­ lekményt követtek el. hogy a komolyabb bűncselekményeknek csak mintegy a felét jelen­ tik be a rendőrségen. Elsőként a szocio­ lógia tudományos jellegéről lesz szó. hogyan zajlik a vizsgált jelenség. Kutatásaik során a szociológusok gyakran em­ pirikus. Kiderül majd. Jellemző összehasonlító kérdés lehetne ez: mennyire tér­ nek el a két ország bűnözési és bűnüldözési min­ tázatai? A szociológiában nemcsak az éppen létező tár­ sadalmakat. táblázatot). FEJEZET Iád intézménye? A szociológusok ezekre és még sok más kérdésre próbálnak válaszolni. elméleti gondolkodás és az érvek logikai értékelése. hogy mit je­ lentenek ezek a tények. amelyek egy tár­ sadalom két különböző kontextusát kapcsolják össze vagy különböző társadalmak jellemzőit ál­ lítják szembe egymással. Sok szociológus dolgozik elsősorban empirikus kérdéseken. mielőtt következtetéseket vonnánk le. De a szociológiai munka nem csak a tények gyűj­ tése. hanem egy-egy társadalom múltját és jelenét is össze kell vetnünk.a Humphreys vizsgálatában szereplők is . Mi a tudomány? A tudomány az empirikus vizsgálat szisztema­ tikus módszereinek használata. A természeti tárgyaktól eltérően az emberek öntudatos lények. hiszen megtalálhatjuk benne az empirikus vizs­ gálat szisztematikus módszereit. mintha valamiféle természettudomány lenne. Pél­ dául a szexuális viselkedés sok vonatkozása . Marx és a szociológia más alapítói tu­ dománynak tekintették a szociológiát. az adatok elem­ zése. ak­ kor tisztában vagyunk azzal. amelyek révén egy bizonyos kérdés­ ről ismeretanyagot alakíthatunk ki.1. A modern világ természetét úgy érthetjük meg.közvet­ len. A tudományos szemlélet Durkheim. ha értjük. tényszerű kérdéseket vetnek fel. Nem is írhatjuk le pontosan a társadalmi életet. amikor azt vizsgáljuk. akkor eredmé­ nyeik aligha lesznek megvilágító erejűek (lásd a 3. amíg nem értjük. mit jelent ez a szó. A teaházakról nem készülnek hivatalos statisztikák. De még a bűnözési statisztikákból sem tudhatjuk meg igazán. mint a fizikai világ eseményeinek a megfi­ gyelése. hogy az érté­ kek torzítsák a következtetéseket. A bűnözés mértékét vizs­ gáló kutatók megállapították. hogy szándékosan .célja annak feltárása. és tényeket gyűjtsünk. akik értelmet és célt adnak cselekvésüknek. Ebben az ér­ telemben a szociológia tudományos vállalkozás. hogy ne spekulatív módon szemlélje ezeket a kérdéseket. hogy csak egy szokatlan esettel van dolgunk vagy általános ha­ tásokkal. de tanul­ mányozhatjuk-e az ember társadalmi életét tu­ dományos módon? Valóban tudományosak Laud Humphreys „teaházi ténykedésre" vonatkozó megfigyelései? Erre csak akkor adhatunk választ. A szociológusok ezért gyakran összeha­ sonlító kérdéseket vetnek fel. ahogyan a szocio­ lógusok emlegetik. az adatelemzést. de ha a kutatás során nem vezérli őket valamiféle elméleti tudás. ha ismerjük az adott vizsgálatban leghasznosabb kutatási mód­ szereket és az eredmények elemzésének legjobb módját. a többi rejtve marad. A tények vizsgálata . ha megnéz­ zük a korábbi társadalomformákat és azt is. Mindig értelmezni is kell. Az emberi lények vizsgálata azonban mégis más. módszeres szociológiai vizsgálódást követel. és az elméleteket is a bizonyítékok és a logikus okfejtés alapján értékelik. az empirikus vizsgálat . mégis min­ dig az a szociológiai elméletalkotás és kutatás célja. ahogyan az átlagember általában. hogy a lehető leg­ jobban körülhatároljuk e kérdéseket. majd ismer­ tetem a szociológiai kutatás szakaszait. Tehát megkérdezhetnénk: milyen foglalkozás és családi állapot jellemzi leginkább a teaházak lá­ togatóit? Hányan kerülnek közülük rendőrkézre? Az ilyen ténykérdésekre gyakran nehéz vála­ szolni.vagy. ehhez viszont meg kell tanulnunk elméleti kérdéseket megfogalmazni. Ebben a fejezetben közelebbről is megnézzük az efféle kérdéseket. Jelentős eltérések van­ nak például az Egyesült Államok és Nagy-Britan­ nia társadalmi és jogrendszere között. E célokat csak akkor érhetjük el. legyenek azok bármennyire fontosak és ér­ dekesek. Persze az adott társadalomra vonatkozó tény­ adatokból nem mindig derül ki. Ezután konkrét vizsgálatokat bemutatva összehasonlí­ tom a leggyakrabban alkalmazott kutatási mód­ szereket.

folyóiratokban közzé- A kutatási folyamat Nézzük először. hogy ezt a változást magyarázzuk? vetett véget az életének. amikor más kutatók könyvekben. ame­ lyeket a kutató előzőleg nem vett figyelembe. hogy nem értünk valamit. mint a fiúké Globális jelenségről van szó. ami eltér szokásos attitűdjeitől. mint például: a népesség mekkora részének van erős vallási meggyőződése? Valóban kiábrándul­ tak volna az emberek a „gondoskodó államból"? A nők gazdasági helyzete mennyivel rosszabb. mint a férfiaké? A legjobb szociológiai kutatások viszont olyan problémákból indulnak ki.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA 3. Ha véletlenül egy autó elé lép. amelyek egyben „rejt- „Én társadalomtudománnyal foglalkozom. így például fel­ tehetjük a kérdést. vagy csak Nagy-Britanniában. A probléma nem csupán információ­ hiány. hogy az eredmények közölhetők. ha az egyén komolyan önpusztítást forgat a fejében. Ez olykor lehet a ténybeli ismeretek hiánya egy területen. Mi az oka annak. Tudatosan vagy nem tudatosan. hogy közvetle­ nül azokhoz intézhetik kérdéseiket. amelyekbe természettudós nem ütközhet. A szocioló­ gia területén kutatóknak hasznos. A kutatási problémák az éppen folyó munka során merül­ nek fel. mivel olyan kérdéseket vethet fel. hogy mi történik éppen. miért történnek az események úgy. mint szokott. kérdezz bátran!' . mi az elektromosság. egymástól elválasztható lépésre bontható. írásba foglalhatók. A problémamegoldó kutatás nem egyszerűen arra a kérdésre keresi a választ. azaz egyszerűen csak növelni sze­ retnénk ismereteinket bizonyos intézmények­ ről. fiacskám. hogy figyelik. amilyeneket szerinte az vár tőle. akiket tanul­ mányoznak: más emberekhez. Sőt. Fogalmam sincs. sokszor nem úgy viselkedik. de olyannak próbál mutatkozni. az egyik kutatás könnyen egy másikhoz vezethet. mint a természet tárgyait. Másrészt viszont a szociológiában olyan nehézségekkel kell számol­ ni. milyen szakaszokból áll a ku­ tatómunka általában! A kutatási folyamat több. társadalmi folyamatokról vagy kultúrákról. vények" is. hanem az. A valamirevaló szociológiai kutatáshoz leginkább az kell. illetve annak csak egy részén fordult elő? Az idők során hogyan alakult a lányok tanulmányi eredmé­ nyeinek a mintázata? Miért teljesítenek ma jobban a lányok az iskolában? Milyen tényezőket kell vizsgálni. De valamiképp előnyös is a szociológiának. táblázat A szociológusi kérdések fajtái Ténykérdések Összehasonlító kérdések Fejlődési kérdések Elméleti kérdés Mi történt? Másutt is megtörtént? Korábban is megtörtént? Mi lehet e jelenség hátterében? Az 1980-as évek óta a lányok tanulmányi eredményei jobbak. de ha az emberekről akarsz tudni valamit. A kutató olyan kérdésekre keresheti a választ. hogy az utóbbi években egyre kevesebben mentek el szavazni a választásokon? Miért kerül olyan ke­ vés nő magas posztra? Nincs magában álló kutatási feladat. és elgázolják.1. Öngyilkosság csak akkor történhet. hogy ön­ gyilkos lett. Ha az ember tudja. A kutatási probléma meghatározása Minden kutatás egy kutatási problémából indul ki. akkor nem lehet ráfogni. hogy olyan válaszo­ kat ad neki. hogy nem vizsgálhatjuk az emberi lényeket ugyanúgy. ahogy történnek. ame­ lyek során a vizsgálódás megkezdésétől eljutunk addig. A szociológus rejtvénybe ütközhet akkor is. hanem segít megérteni. esetenként úgy akar „segíteni" a kutatónak. hogy felismerjük: itt egy rejtvénnyel van dolgunk. miért változnak meg a vallá­ sos meggyőződés mintái.

Bi­ zonyos célokra (az általában kérdőívekre épülő) felmérés a leginkább megfelelő. és a megfelelő kivá­ lasztása függ a kutatás általános céljától. amelyben élnek. mennyiben használhatók azok saját célja érdekében. Ha már létezik vonatko­ zó szakirodalom. ROLÓM A „BIZONYTALANOK*KÖZÉ.megfogalmazásához vezet­ hetnek. akkor a kutató úgy távozhat a könyvtárból. H O G Y BEFOLYÁSOLJÁK AZ EMBEREK VÉLEMÉNYÉT. így téves következtetéshez vezethetnek. Ha még nem. A különféle ku­ tatási módszereket a fejezet későbbi részében is­ mertetem. hogy nem érjük el azokat. SOK VAN BELŐLÜK. hogyan kívánjuk összegyűjteni a kutatási anyagokat. nem szakítják ki a közös­ ségből. Például ha a kutató azt vizsgálja.ismeretekre alapozott feltevés . SZERINTEM TU1.. HOGY TÉVEDEK. NEM C S O DA. hanem inkább ott pró­ bálják kezelni őket. hogy át­ tekintjük az adott terület hozzáférhető kutatási eredményeit. hogy lássa. vagy akikkel interjút készítenénk. akkor a szabályokat megkerülő cégek igyekeznek kitérni a vizsgálat elől. hogy az össze­ gyűjtött tényanyag lehetővé tegye annak ellenőr­ zését.ezt alkalmazta Laud Humphreys is. akkor a leendő kutatónak minden kapcsolódó kutatást meg kell ismernie ahhoz. Más esetben az interjú vagy a megfigyelés lehet célravezető .tett kutatási eredményeit tanulmányozza vagy felismer bizonyos társadalmi trendeket. Például ha egy kutatás inter- A kutatási probléma pontos körülhatárolása A kutatás harmadik szakasza a kutatási probléma pontos megfogalmazása. hogy nagyjából tudja már. Máskor egy üzleti vállalko­ zás vagy egy kormányzati szerv akadályozhatja a kutatót a tervezett munka elvégzésében. Ezek után el kell döntenünk. mennyire tartják be a nagyvállalatok a nők esélyegyenlőségére vonat­ kozó előírásokat. illetve a vizsgálni kívánt viselkedés aspektusaitól. TÉVEDÉS! EGY ÚJABB K Ö Z ^ L E MÉ NYKUTATÁS S O R Á N A VÁ­ LASZADÓK 9 3 9 t A M O N D T A H O G Y A KÖZVÉLEMÉNY-KUTA­ TÁSOK N E M BEFOLYASOqÁKAVÉLEMHSlYÉT Garry Trudeau AKKOR ATSOLEHET. Torzulás többféleképpen keletkezhet a kutatá­ si folyamat során. A szociológusok feltehetik a kérdést: mitől változott meg az ilyen betegekkel kapcsolatos attitűd? Milyen következmények­ kel járhat ez a betegekre és a közösség többi tagjára nézve? szakaszban már konkrét hipotézis . A prob­ léma jellegével kapcsolatos megérzések ebben a DOONESBURY A Z U T O t S Ó KÉRDÉS: . ÉS SOK AZ ÓNBETELJE S f r ő JÓSLAT KÖZTÜK. A korábbi kutatók is beleütköz­ tek ebbe a problémába? Miként próbálták megol­ dani? Milyen vonatkozásaival nem foglalkoztak kutatásaik során? Mások ötleteit felhasználva a szociológus tisztázhatja a kutatás során felvethe­ tő kérdéseket és kiválaszthatja az alkalmazható módszereket. ezért a kutatás torz eredményekkel zárulhat.Ml A VÉLEMÉNYE A KÖZVÉLEMÉNY KUTATÁSOKRÓLr HAT. miként kell a kutatási problémát megközelíteni. A kutatási terv kidolgozása A korábbi kutatási eredmények áttekintése A probléma megfogalmazása után a kutatási fo­ lyamat következő lépése általában az. Például az utóbbi években egyre több olyan program in­ dult. / . akiknek a kérdőívet el szerettük volna küldeni. Különféle ku­ tatási módszerek léteznek. Az efféle nehézségek torzíthatják a kutatási eredményeket. hogy egy korábbi kutatás már kielégítően tisztázta a problémát. Elképzelhető.. A kutatás hatékonysága érdekében a hi­ potézist úgy kell megfogalmazni. Elő­ fordulhat. amelyben a pszichés betegeket nem zárják elmegyógyintézetbe. A kutatás elvégzése A tényleges kutatás megkezdésekor előre nem lá­ tott gyakorlati nehézségek merülhetnek fel.

leírja a kutatás jellegét és megpróbálja igazolni a levont következtetéseket. Rögzített szövegű kérdőívek használatával csökkenteni le­ het az interjútorzulás (interview bias) mértékét. amelyet általában folyóirat­ cikk vagy könyv formájában adnak közre. egyre nagyobb sebességgel. A gyakorlott szakácsnak sokszor nem kell recept. ha a felmérés önkéntes válasz­ adásra épül. a korreláció alapján nem lehet mindjárt az oksági összefüggés. Az eredmények értelmezése Az elemzendő anyag összegyűjtésével persze nem érnek véget a kutató gondjai . mint az itt közölt Doonesbury karikatúrán). sőt talán lehe­ tetlen kiküszöbölni. A fejezet későbbi részében (87-89. a legjobb szo­ ciológiai kutatások többnyire nem illeszthetők az ismertetett kutatási sémába. a bűnözési arány vagy a társadalmi osztálykülönbségek. annál való­ színűbb. a választ sugalló segítő kérdéseket tesz fel. Minden egyes kutatás a szocio­ lógusok közösségén belül zajló állandó kutatási folyamat része.sőt. hogy az egyik esemény vagy helyzet hozza létre a másikat. akik a szakácskönyvet bújják. melyek a szocioló­ giai kutatás buktatói. hogy amennyiben két változó között szo­ ros korreláció van. Vé­ gül hiába tesz meg mindent a szociológus. A két esemény vagy helyzet közötti oksá­ gi kapcsolat azt jelenti. Sokszor azonban nem ez a helyzet. hogy ezt a fék kiengedése okozta. és bizonyos mértékig szinte min­ dig egymásba csúsznak. de a je­ lentések többségében maradnak nyitott kérdések és kirajzolódnak a termékenynek tűnő lehetséges kutatási irányok. . A valódi szociológiai kutatásokban a fenti szakaszok csak ritkán követik egymást ilyen rendben. hogy a kutatás végül egy­ értelmű választ ad az eredetileg feltett kérdések­ re. a kau­ zalitás meglétére következtetni. Ez csak a szóban for­ gó kutatási projekt záró szakaszát jelenti. A sémák követése lehet akadály is. A szociológiai kutatás egyik fő feladata. amelyikre valamilyen okból nem akar válaszolni. A szociológusok sokféle változót vizsgálnak. hogy a változók között oksági kapcsolat lenne. hiába tartalmazzák a lépések többségét. A korreláció két eseménysor vagy változó közötti rendszeres kapcsolatként határozható meg. A természet­ tudományokhoz hasonlóan a szociológia is arra a feltevésre épül. hogy vizsgálat torz eredményt hoz. ilyen például az életkor. Torzulás eredhet abból is. hogy minél nagyobb a mintában a nem válaszolók aránya. Vagy az interjú­ alany térhet ki egy olyan kérdés elől. most kez­ dődnek csak igazán! Ritkán könnyű feladat az összegyűjtött adatokból adódó következtetéseket levonni és azokat az eredeti kutatási problémára vonatkoztatni. de nem lehet teljesen kiküszöbölni. akkor az gu­ rulni kezd. Változó minden olyan dimenzió. Humphreys említett vizsgála­ tát könyvben foglalta össze. A valóság közbeszól Az előzőekben vázolt lépéssor a tényleges ku­ tatási folyamat egyszerűsített változata (lásd a 3. AZ OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK FELISMERÉSE A kutatás módszerek kiválasztásában döntő szempont az ok-okozati összefüggések elemzé­ se. de sok vizsgálat nem eredményez határozott megoldást. Úgy tűnhet.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA I júkkal akarja feltérképezni az érintettek nézeteit. A fizikai törvények ismeretében könnyen megérthetjük. hogy minden eseménynek oka van.1. hogy minél kisebb legyen a torzulás. akkor a kutató könnyen egy bizonyos irányba te­ relheti a beszélgetést (mondjuk olyan. mégis job­ ban főz azoknál. Lehet. hogy az elméleti gondolkodás segítségével azonosítsa az okokat és okozatokat. és hogyan lehet ezeket elkerülni. Az eltérések a szakács­ könyvekben leírt eljárások és a tényleges főzés közötti különbségre emlékeztetnek. és általános szabály. a kutatás során végzett megfigyeléseit valószínűleg befolyásolni fogják kulturális előfeltevései. Ezt a megfigyelői torzítást (observer bias) nehéz. Ha egy lej­ tőn álló autó kézifékjét kiengedjük. és sokan megtagadják a választ. Kauzalitás és korreláció Az együttes előfordulás. nehézségei. o. a jövedelem. A társadalmi élet nem minden ok nélkül be­ következő események véletlenszerű láncolata. amelyekben saját előítéletei fogalmazódnak meg. ábrát).) arról is szó lesz. amelynek mentén egyének vagy csoportok között különbségek figyelhetők meg. Korreláció fennállhat anélkül is. Például a második A kutatási eredmények összegzése A kutatási jelentés. akkor az egyik szükségképp a másik oka. Humphreys kutatási eredményei­ re más kutatók is építettek. Ez a válaszhiányból fakadó torzulás (non-response bias).

A tehető­ sebb családok gyermekei. amikor arról döntünk. forrófejű lesz? Nem. akiknek a környezetéből ezek a feltételek hiányoznak. ábra A kutatási f o l y a m a t lépései A probléma meghatározása A kutatási t é m a kiválasztása A s z a k i r o d a l o m áttekintése Tájékozódás a témával kapcsolatos korábbi kutatásokról t Hipotézis m e g f o g a l m a z á s a Mit akarunk bizonyítani? Milyen kapcsolat van a változók között? • A kutatási terv k i d o l g o z á s a Egy vagy t ö b b m ó d s z e r (kísérlet. Vilá­ gos. valószínűleg az iskolában és a munkahelyen is jobban boldogul­ nak. majd fokozatosan csök­ kent az év végéig. amely a gyermek otthoni ta­ nulását segíti vagy gátolja. Mindig figyelnünk kell arra. Emilé Durkheim Az öngyilkosság című klasszikus művében (lásd a 3 1 . amikor a társadalmi élet üteme lassul. amelyből érkezik. az öngyilkos­ ságok számának a változása nem függ közvetle­ nül a hőmérséklettől vagy a klímától. hogy a hőmérséklet vagy a klíma változá­ sa oksági kapcsolatban áll az egyéneknek azzal a késztetésével. oldalon) korrelációt talált az öngyil­ kossági arányszámok és az évszakok között. Az általa vizsgált társadalmakban az öngyilkosságok száma fokozatosan emelkedett januártól körülbe­ A korrelációk mögött meghúzódó oksági kapcso­ latok kimutatása gyakran nehéz feladat. hogy egyik változás sem oka a másiknak. i A kutatás e l v é g z é s e Adatgyűjtés. Ellenőrző változók A korreláció okának vagy okainak vizsgálatakor különbséget kell tennünk független változók és függő változók között. mint télen. akiknek a szülei erő­ sen érdeklődnek tanulmányi eredményeik iránt és sok könyvet tartanak otthon. információk rögzítése Oksági mechanizmusok Az eredmények elemzése Következtetések levonása a gyűjtött adatokból t • Az eredmények összegzése Mi a j e l e n t ő s é g ü k ? Hogyan viszonyulnak a korábbi e r e d m é n y e k h e z ? a Az eredmények megvitatása tágabb tudományos közösségben. Sokszor mégsem ilyen nyilvánvaló. és vigyáznunk kell akkor is. Független változó az. hogy a korreláció vajon tényleges oksági összefüggést jelent-e. valószínűleg annál jobban fizető állásra van esélye. Ennek alapján feltételezhető lenne. Ezért tavasszal és nyáron sokkal gyak­ rabban szánhatják el magukat öngyilkosságra. Az oksági kapcsolatokat a szociológiában nem szabad túlzottan mechanikus módon értelmezni. megfigyelés. hogy véget vessenek életüknek. felmérés. Az ilyen korreláció csapda az óvatlanok számára. ame- / .I 3. A modern társadalmakban például erős az összefüggés az iskolai teljesítmény szintje és a munkahelyi elő­ rejutás között. és könnyen megkérdőjelezhető vagy ha­ mis következtetésekre adhat alapot. mint ősszel vagy télen. ami az iskolában történik. hogy a megfigyelt összefüggés nem jelent oksági kap­ csolatot. forráskutatás) kiválasztása y lül júniusig vagy júliusig. FEJEZET 3. hogy ez milyen irányban áll fenn. és a többiek aktivi­ tási szintjének emelkedésével a magányos vagy boldogtalan emberekben megerősödnek a fenti érzések.1. mint azok. és igen nehéz volna bármilyen távoli oksági kapcso­ latot kimutatni a kettő között. Tavasszal és nyáron az emberek többsége intenzívebb tár­ sadalmi életet él. A hőmérséklet emelkedésével talán az ember is nyugtalanabb. ami újabb kutatásokat indíthat el 4 I talán világháború óta Angliában erős korreláció figyel­ hető meg a pipázás csökkenése és a rendszeresen moziba járók számának visszaesése között. hogy nem első­ sorban az. Mi magyarázza ezt a korrelá­ ciót? A kutatások azt mutatják. Minél jobb jegyeket kap az egyén az iskolában. Az emberek attitűdjei és cselekvéseik szubjektív indokai oksági tényezők a társadalmi élet válto­ zói közötti viszonyokban. Az oksági mechanizmus itt a szülők gyermekeikkel kapcsolatos attitűdje és a feltételrendszer. a gyermek iskolai eredményeit sokkal jobban befolyásolja az az otthoni háttér.

Ha a munkahelyi jövedelmek kü­ lönbségeinek az életstílusra gyakorolt hatását vizsgáljuk.hónapokig vagy tovább is . A változók közötti korrelációról kideríthetjük. és eredményeit sem értelmezhetnénk ki­ elégítő módon.' t-n lyik hatással van egy másik változóra. BIZONYÍTSD BE! NE MONDJ OLYAT. Az utóbbi változót hívjuk függő változónak. de szeretetet és gondoskodást kapott valaki mástól. IGY MAR JOBB. Nem tudhatjuk.nem feltétlenül az anya . mint a nem dohányzók körében. hogy a gyermeket első életéveiben hosszabb ideig . így válogathatunk a megfigyelt kor­ relációk magyarázatai közül. Az imént em­ lített példában az iskolai teljesítmény a függet­ len változó. stabil kapcsolatban van azzal. A dohányzás és a tüdőrák közötti kapcsolat vizsgálatának hosszú története jól mutatja. hogy a gyermek hosszabb időt tölt kórház­ ban úgy. ha ellenőrző változókat vezetünk be: egyes változókat rögzí­ tünk annak érdekében. akik kevesebb cigarettával is beérik. mint azoké. De valóban az számít. hogy valaki . A különbség a vizsgált oksági reláció irányával kapcsolatos. a munkahelyi jövedelem pedig a füg­ gő változó. akkor később stabil személyiséggé válhat. hogy oksági kapcsolat van a csecsemőkori anya­ megvonás és a felnőttkori súlyos személyiségza­ varok között. Ezeket a lehetséges oksági kapcsolatokat vizsgálva össze kell hasonlítanunk azokat az eseteket. A vizsgált oksági folyamat jellege szerint ugyanaz a tényező lehet az egyik esetben független változó. AMIT NEM TUDSZ BIZONYÍTANI! MINDEN VALÓSZÍNŰSÉG SZERINT MÉG SOHA SENKI NEM JÁTSZOTTA NÁLAD ROSSZABBUL EZT A JÁTÉKOT. A ku­ tatások a kettő között állandóan erős korrelációt mutattak: a dohányosok esetében sokkal na­ gyobb valószínűséggel alakul ki tüdőrák. hogy elválasztják szüleitől. „kiszűrni" a többi lehetséges hatást. A gyermekek fejlődését vizsgáló kutatók például azt állították.) Az okok meghatározása Bármely korreláció magyarázatára sok lehetsé­ ges okot hozhatunk fel. a tényleges . amikor elválasztották ugyan az anyjá­ tól. aki gondosko­ dik róla . (Valóban ez a helyzet: a gyermek normálisan fejlődik addig. Ezt a korrelációt olyan sok vizsgálat erősítette meg.) Hogyan ellenőrizhetnénk. akkor a munkahelyi jövedelem függő változó helyett független változó lesz. vagy korábban hosszabb ideig dohányzott. A korreláció fordítva is kimutatható: a tüdőrákban szenvedők nagy része dohányos. hogy mit kell ellen­ őriznünk. hogy mennyire kötődik a gyermek az anyjához? Talán ha első életéveiben szeretetet és figyelmet kap másoktól. ha ellenőriznünk kellene minden olyan oksági tényező lehetséges hatását. Az anyamegvonás egyik lehetséges oka az le­ het. Ha az első csoport tagjai később súlyos sze­ mélyiségzavarokkal küszködtek. meny­ nyire nehéz meghatározni a korreláció mögött meghúzódó tényleges oksági kapcsolatot. Soha nem végezhetnénk úgy szociológiai kuta­ tást.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA LUCY. amíg szere­ tő. amikor a gyermek semmiféle rendszeres gondoskodásban nem részesült. hogy valóban oksági kapcsolat áll-e fenn az anya­ megvonás és a későbbi személyiségzavarok kö­ zött? Megkísérelhetjük kontrollálni. hogy minddel számoltunk? Semmiképpen. hogy az oksági kapcso­ lat fennállása általánosan elfogadott. amelyik valamilyen szempontból relevánsnak tűnik.törődjön velük gyermekkorukban. amelyekkel magyarázha­ tó a korreláció. de a másodikhoz tartozók nem.el­ választják az anyjától.és aki nem csak az édesanyja lehet. hogy oksági kapcsolatot takar-e. akkor alighanem igen nehéz dolgunk lesz a tényleges oksági kapcsolatok fel­ derítésekor. Biztosak lehetünk-e ab­ ban. hogy mérjük a többi vál­ tozó hatását. (Az „anyamegvonás" ebben az eset­ ben azt jelenti. akkor gyaníthatjuk: csak az számít. más esetekkel. elkülönítve az ok­ sági és a nem oksági kapcsolatokat. egy másikban pedig függő változó. MEG SOHA SENKI NEM JÁTSZOTTA NÁLAD ROSSZABBUL EZT A JÁTÉKOT. az igen erős dohányo­ sok esélyei pedig sokkal rosszabbak. Ha nem áll rendelkezésünkre ésszerűnek tűnő feltételezés egy korreláció valószínű oksági mechanizmusairól. Az oksági viszonyok meghatározását általában az adott területen korábban elvégzett kutatások se­ gítik.

amit szerinte várnak tőle A társadalmi élet sok részlete nem vizsgálható labo­ ratóriumban A vizsgáltak válaszait befolyásolhatja a kísérleti helyzet Más módszereknél általában bővebb és mé­ lyebb információkat ad Az etnográfia átfogóbb képet adhat a társa­ dalmi folyamatokról Nagy számú egyénről lehet hatékonyan ada­ tokat gyűjteni A megkérdezettek válaszai pontosan össze­ vethetők A kutató kontrollálhatja egy-egy változó ha­ tását Általában könnyen megismételhetik később más kutatók Felmérés Kísérlet Dokumentumkutatás A vizsgált dokumentumfajtáktól függően leA kutató csak az elérhető forrásokra hagyatkozhat.ez a baj sokszor a hivatalos statisztikák­ egészében történeti vagy van történeti kal is dimenziója is . FEJEZET oksági mechanizmusról viszont még mindig csak keveset tudunk.2. közösségre érvényesek. táblázatot)] Terepmunka (etnográfia) Humphreys kutatási módszere a terepmunka volt (az emberek közvetlen vizsgálata részt vevő megfigyelés vagy interjú keretében). máshol viszont ugyanettől távolságtartóvá válhatnak. A kutató esetleg folyamatos frusztrációnak van kitéve. milyennek látszanak a dolgok egy adott csoport számára. de lehet nagy területre Nehéz értelmezni a forrásokat olyan szempontból. nehéz beilleszkedni egy olyan közösségbe. mivel úgy vélték. akkor nemcsak a szóban 3. hanem mindkettő valamiféle velünk született biológiai hajlam kér­ dése. de a feljegyzéseikben és a naplóikban mostanában már jóval nyíltabban beszélnek ezekről a kérdésekről a terepmunkát végző kutatók. A terepmunka bizonyos fajtái akár a kutató testi épségét is veszélyeztethetik . hogy a terepmunkát végző kutató objektív képet adhat vizsgálata tárgyáról. Ha megértjük. osztály. A hagyományos terepmunka során készült beszámolók nem sokat árultak el a megfigyelő­ ről. talán még tevékenységeikben is részt vesz.I 3. A részt vevő megfigyelésen alapuló kutatások esetében sokáig kerülték a leküzdendő veszélyek vagy problémák ecsetelését. Ennek során a vizsgálódó hosszabb időt tölt vagy együtt él egy csoporttal. hogy ők maguk hogyan értelmezik a viselkedésüket. a korrelációk ugyanis különböző módon értelmezhetők.2. E nézet szerint nem a dohányzás okozza a tüdőrákot. KUTATÁSI MÓDSZEREK Most nézzük a különféle kutatási módszereket. Korlátai Csak viszonylag kis csoportok. illetve nemi hovatartozásuk. ha a kérdőív erősen standardizált. vagy akaratlanul is belekeveredhet a rivális bandák közötti konflik­ tusokba. rendőr­ ségi informátornak nézhetik. hogy megpró­ bálják meghatározni.ha pél­ dául egy fiatalokból álló bandát vizsgál. akik fogékonyak a tüdőrákra. közösségek vizsgála­ tára alkalmazható Lehet. hogy az eredmények csak a vizsgált csoportra. hanem a vizsgált helyzeten túlmutató társadalmi folya­ matokat is. akkor elsikkadhatnak fontos kü­ lönbségek a válaszadók álláspontjai között A megkérdezett talán nem a véleményét mondja. het korlátozott körű. hajla­ mosak a dohányzásra is. Az ered­ ményes terepmunka információkat ad a vizsgált csoport tagjainak viselkedéséről és arról. kiterjedő tömeges adatgyűjtés is hogy mennyire reprezentálnak valóságos tenden­ Gyakran nélkülözhetetlen. egyetlen terepmunka-vizs­ gálat alapján nehéz általánosítani A gyűjtött anyag felszínes lehet. hanem azt. Néha például azért. mennyire hat munkájukra faji. Gyakran kell megbirkózni a magá­ nyosság érzésével. Felvetődött például. a kér­ dezősködést bizonyos kultúrákban szívesen ve­ szik. mert a csoport vagy közösség tagjai nem akarnak őszintén beszélni magukról. amelyeket munkájuk során a szociológusok leg­ többször alkalmaznak (lásd a 3. szervezettel vagy közösséggel. de intenzív adatgyűj­ amelyek talán csak részleges képet adnak tés („mélyfúrás"). Bármilyen sok korrelációs elemzésre kerül sor egy adott probléma kapcsán. Újabban a kutatók magukról és a vizsgált emberekkebkialakított kapcsolatukról is egyre többet beszélnek. ahová az ember valójában nem tar­ tozik. vagy hogy hogyan torzítják megfigyelő és megfigyelt párbeszédét a köztük kialakuló hatalmi viszo­ nyok. hogy azok az emberek. táblázat A szociológiai kutatás négy fő módszere Kutatási módszer Terepmunka Előnyei forgó csoportot ismerhetjük meg jobban. mindig maradnak kétségek a lehetséges oksági kapcsolatok tekin­ tetében. ha a vizsgálat teljes ciákat .

például megzavarodik. hogy „Mi a családi állapota?". az más helyzetekre is alkalmazható. ha vizsgálatunk tárgya öntudattal bír. nem lehetünk biztosak abban. A kötött válaszokra épülő kérdőívek­ nek megvan az az előnyük. Ez általában kevésbé okoz problémát a felmérésre épülő kutatások esetében. A nyitott kérdéseket tartalmazó kérdőív több részlettel szolgál. Enélkül a kutatás valószínűleg el sem indulhat. vagy közvetlenül.csoportjának. de az eredmények általában szélesebb területen érvényesek. házas vagy el­ vált?". hogy „bennfentessé" válik. mivel csak ke­ vés kategóriával dolgoznak. ame­ lyeknél meghatározzák a lehetséges válaszokat. A terepmunkának vannak más fontos korlátai is: csak viszonylag kisebb csoportok vagy közös­ ségek tanulmányozására alkalmas. és nagyon sok múlik azon.akár több ezer fős . hogy mennyire tudja a kutató elnyer­ ni a vizsgálatban részt vevők bizalmát. Ugyanak­ kor a standardizálás hiánya igen nehézzé teszi a válaszok statisztikai összehasonlítását. A kérdőívek egységei általában úgy vannak ki­ dolgozva. amikor a kutató anynyira azonosul a csoporttal. sőt félrevezető is lehet. A felmérés során a kérdőíveket elküldik az emberek egy ki­ választott . milyen buktatói lehetnek annak. a kérdő­ ívnek ez a fajtája nem korlátozódik előre meg­ adott válaszokra. Sokkal jobb azt kérdezni tőle. A kormányzati szervek és kutatóintézetek által rendszeresen végzett nagy országos felmérések esetében a lekérdezést nagyszámú kérdezőbiztos végzi országszerte nagyjából egy időben. hogy egyazon csoport vizsgálatával két különböző kutató azonos következtetések­ re jutna. mint a zárt kérdé­ seket alkalmazó. A kérdőívek másik típusa nyitott kérdésekből áll. interjú keretében teszik fel ne­ kik a kérdéseket. A szociológusok ezt a csoportot nevezik népességnek (népességet reprezentáld . Mivel ke­ vés embert vizsgálunk. Felismerik-e majd. hogy a kérdezőbiztosok előre meghatá­ rozott sorrendben teszik fel a kérdéseket és rög­ zítik a válaszokat. hogy „Egyedülálló. hogy nézeteit saját szavaival fogalmazza meg. hogy amit egy adott összefüggésben fel­ tárunk. Másrészt viszont nem adnak lehetőséget a véleményekben vagy a meg­ nyilatkozásokban mutatkozó árnyalatnyi különb­ ségek feltárására. A kérdőív készítésekor figyelembe kell venni a válaszadók sajátosságait. ha örökké egyeztetniük kellene. A legtöbb kutatást próbafelvétel (pilot stu- „Antropológus! Antropológus!" Ez a karikatúra jól mutatja. hogyan értendő egy-egy kétértelmű kér­ dés vagy válasz. Az egyik zárt (standardizált) kérdésekből áll. A kutató itt sokkal mélyebben képes feltárni a válaszadó véleményét. hogy a válaszokat könnyű összevetni és osztályozni. ha azt kérdezik tőle. hogy érdemleges választ adjanak? Válaszolnak-e egyáltalán? A kérdőív megfogalmazása idegen lehet a válaszadó számá­ ra. nem tudja többé kívülálló megfigyelőként szemlélni. amely a válaszadónak lehetőséget ad. Az in­ terjúk készítői és elemzői nem végezhetnék ha­ tékonyan a munkájukat. sőt abban sem. hogy mi célból tesz fel a kutató egy bizonyos kérdést? Tudnak-e eleget ahhoz.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA I • A M Á S I K OLDAL GARY LARSON populációnak). A terepmunka a társadalmi élet kisebb szeleteinek mélyebb elemzésére alkal­ mas. míg a felmérés kevésbé részletes informá­ ciókat ad. így a kapott információk köre valószínűleg korlátozott. De elkép­ zelhető a fordított eset is. A kérdező és a megkérdezett számára minden kérdésnek azonnal érthetőnek kell lennie. Felmérés (survey) A terepmunka eredményeinek értelmezésekor többnyire gondot okoz az általánosítás. például „Igen/Nem/Nem tudom" vagy „Nagyon valószínű/Valószínű/Valószínűtlen/Nagyon való­ színűtlen". Zárt és nyitott kérdések A felmérésekhez kétféle kérdőív használatos.

A ku­ tatók mélyebb elemzésre törekedtek. hogy már ne tudja a kívülálló szemével látni. hanem egy kétlépcsős folyamatban: az első lépésben a véleményirányí­ tók reagálnak a politikai eseményekre. de munkájuk jelentős elméleti e r edményeket is hozott. ma is használatos technikáját dolgozták ki.például a brit népesség po­ litikai attitűdjeire.a véleményirányí­ tók . hogy a szóban forgó népesség minden tagja azonos eséllyel ke­ rülhet a vizsgálatba. A véleményirányítók által megfogalmazott né­ zetek a személyes kapcsolatokon átszűrődve to­ vábbterjednek és befolyásolják más embereknek a napi politikáról alkotott véleményét. akkor eredményei általánosíthatók a teljes népességre. és megértsék annak okait. és a számítógép vélet­ lenszerűen választja ki a minta alapjául szolgáló számokat . hogy a vizsgálatban szereplők jól jel­ . amelylyel az 1940-es elnökválasztási kampány idején az Ohio állambeli Erie megye lakóinak szavazási szándékait tárták fel. hogy a közösség választóihoz közeli viszonyok és események job­ ban befolyásolják a szavazási szándékokat. és a statisztikusok különféle szabályokat dolgoztak ki a megfelelő nagyságú és összetételű minta kivá­ lasztásához. Az összes személy közvetlen vizsgálata lehetetlen lenne. A vizsgálat rámuta­ tott. amelynek során a kérdőívekre csupán néhány személy válaszol. amelyet Paul Lazarsfeld és munkatársai végeztek több mint fél évszázaddal ezelőtt {The People's Choice.alakítják a környezetükben élők politikai elképzeléseit. amellyel feltárhatják az előre nem látott problémákat. A cél az volt. a felmérés számos fontos. a mintát vizsgálják. A véletlen mintavétel legfej­ lettebb módja az. barátokra és munkatársakra).3. A kutatók kifinomult mé­ rési technikákat dolgoztak ki a politikai attitűdök elemzésére. a második lépésben ezek az irányítók hatnak a körülöttük élőkre (rokonokra. A felvetődő problémák így a tényleges kutatás előtt kiküszöbölhetők. A próbafelvétel olyan előzetes vizsgálat. hogy nyomon kövessék a választási attitűdök módosu­ lását. mint amit egy egyszerű kérdőívvel elérhettek volna. A reprezentatív minta kialakításakor különö­ sen fontos eljárás a véletlen mintavétel. de nem annyira. Az egyik az volt. és ezt a kutatási eredmé­ nyek is megerősítették. A kutatás során több lehetséges hipotézist is megvizsgáltak. Általában biztosak lehetünk abban. ezért ilyen helyze­ tekben a kutatók mintavételhez folyamodnak: a nagy csoportnak csak egy kis részét. amely­ nek során úgy választunk mintát. hogy ha a kutatást megfelelően választott mintán végezzük. ezért hét különböző alkalommal készítettek interjút a minta minden egyes tagjával. hogy bizonyos egyének . A mintavétel sok­ kal bonyolultabb. A mintavétel A szociológusok gyakran kíváncsiak nagyszámú egyén jellemzőire . mint amilyennek látszik. Az emberek nézetei nem közvet­ len módon alakulnak ki. FEJEZET lemezzék a népesség egészét. 1948). dy) előzi meg. A vizsgálat során. Ők vezették be többek között a „véleményirányító" (opinion leader) és a „kom­ munikáció kétlépcsős folyamata" (two-step flow of communication) fogalmát. Mindössze két-háromezer brit választó vizsgálata például nagyon pontosan je­ lezheti a teljes népesség attitűdjeit és szavazói szándékait.például minden tizediket. A terepmunkát végző szociológusnak közel kell kerülnie a vizsgált közösséghez. Lazarsfeld választási felmérése A felmérések egyik híres korai példája az a ku­ tatás. vagyis arra. amikor a lakosság minden tag­ jának egy számot adnak. Ennek a pontosságnak az elérésé­ hez viszont reprezentatív mintára van szükség. mint a távoli világ történései.

méretét stb. A kísérlet mégis fontos eredményeket hozott. hogy csak kevés más szociológiai kutatási módszer ve­ heti fel vele a versenyt. korabeli tudósításokat.leveleket. Az élettörténet egy-egy személyről . főként ha a kérdőívet postán küldik el. hiszen a felmérés során vi­ szonylag felszínes válaszokat kap a kutató. Egyik korai ünne­ pelt tanulmány W. hogy figye­ lik őket. Nem ritka az olyan eset. új­ ságcikkeket .SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA I A felmérés módszerének előnyei és hátrányai A felmérés módszerét számos ok miatt széles körben alkalmazzák a szociológiai kutatásokban. bár a kutatók általában megkísérelnek újra kapcsolatot teremteni a nem válaszolókkal vagy másokat találni helyettük. aki egy valódinak tűnő börtönt hozott lét­ re.ez a reakció az igazi börtönlakók körében is gyakran megfigyelhető. és annyira megnőtt a feszültség. gúnyolódni. A kísérleti helyzetben a kutató közvetlenül ellenőrzi a lényeges feltételeket.is felhasználnak a kapott informá­ ciók kiegészítésére. Keveset tudunk azokról. diák önkéntesekre osztva a börtönőrök és a / rabok szerepét (Zimbardo 1972). Ez a fajta kutatás a (természet)tudomány módszerét tekinti mintának. Oly­ kor igen magas a nem válaszolók aránya. mint a más módszerekkel szerzett információk. mások ezzel szem­ ben azt vallják. hogy az élettörténet olyan mély betekintést enged bizonyos jelenségekbe. nem szolgáltat használható információkat. Az élettörténeti vizsgálatok azonban csak ritkán hagyatkoznak teljesen az érintettek emlékeire. zsarnokoskodni kezdtek. hogy a felméréseket gyakran zaklatásnak és időpocsékolásnak tartják. és meglepődve tapasztalták. a munkacsoport . Élettörténet A kísérlettel ellentétben az élettörténet egyértel­ műen a szociológiához és más társadalomtudo­ mányokhoz köthető módszer. mert csupán kisebb csoporto­ kat lehet laboratóriumi környezetben tanulmá­ nyozni. Jó példa erre Philip Zimbardo páratlan kísér­ lete. nagyszámú emberre terjedhet ki a vizsgálat. és a rabok iránt valódi ellenérzéseket táplál­ va parancsolgatni. de annyi biztos. A szociológusok eltérően ítélik meg az élettörté­ neti anyagok értékét: néhányan úgy érzik. milyen módon változtatják meg a kísérleti feltételeket (a világítást. ezért viselkedésük eltérhet a szokásostól. a munkaszünet idejét. hogy pontosnak tüntet fel olyan eredményeket. A természettudományok körében a kí­ sérletek általánosan elterjedtek. Az eredmények még a kutatókat is megdöbbentették. ezért fokozták a munkatempót. amelyek megbízhatósága legalábbis kétséges. milyen mértékű attitűd. akik nem töltik ki a kérdőívet vagy nem hajlandók az interjúra.és/ viselkedésváltozásokhoz vezet az eltérő szerepek eljátszása. hol lázongtak . Ez a vizsgá­ lati alany viselkedésében bekövetkező változás a „Hawthorne-hatás". A szociológiá­ ban viszont igen korlátozott a kísérletezés alkal­ mazási területe. Más kutatási módszerek általában nem adnak ennyi információt az emberek nézeteinek és at­ titűdjeinek időbeli fejlődéséről. Az élettörténeti módszert sikerrel alkalmazták igen jelentős vizsgálatokban. Sok szociológus mégis bírálja a felmérés mód­ szerét. A lengyel paraszt Kísérlet A kísérlet során a kutató megkísérel szigorúan ellenőrzött körülmények között tesztelni egy hi­ potézist. hogy tanulmányozzák őket. / hogy megvizsgálja. Célja az volt. és a vizsgálatba vont emberek tisztában vannak azzal. hiszen a felmérés statisztikai­ lag mérhetővé teszi a kutatás tárgyát. Zimbardo megál­ lapította. mert úgy vélik. A börtönőr szerepet játszó diá­ kok gyorsan autoriter viselkedésjegyeket vettek fel. érvényességük ellenőrzésére. a munkások termelékenysége min­ den esetben nő.összegyűjtött életrajzi adatokból áll. Annyire erő­ teljes volt a helyzet hatása. hogy a börtönlakók viselkedését sok­ kal inkább meghatározza maga a börtönhelyzet. I. A rabok viszont hol magukba roskadtak. amikor a közzétett tanulmányok csupán a min­ tának alig több mint a felétől kapott válaszokra épülnek. mivel a többi kutatási módszernél több előnnyel rendelkez­ nek.). A kérdőívekre adott válaszok sokkal könnyeb­ ben kvantifikálhatók és elemezhetők. hogy ez a módszer megbízhatatlan. Az 1930-as években kutatók a Western Electric Chicagóhoz közeli. hogy a megkér­ dezett maga töltse ki. Általában más forrásokat . hawthorne-i üzemében vizsgálták a termelékenységet. Thomas és Flórian Znaniecki hatkötetes munkája. hogy mindegy. Mindazonáltal a kísérleti módszerek néha eredményesen alkalmazhatók a szociológiában is. hogy a kísérletet viszonylag korai stá­ diumában abba kellett hagyni. megfelelő anyagi háttér birtokában a kutatók a kérdőíves adatfelvé­ telre szakosodott kutatási ügynökségeket bízhat­ nak meg a szükséges adatok összegyűjtésével. A munkások tudták.általában az érintett elbeszélése alapján . a természettudo­ mányokban nincs helye. mint egyéni jellemzőik.

Az összecsapások és konfrontációk sora olyan radi­ kális társadalmi átalakulást indított el. Az orosz forrada­ lom előtt például különféle politikai csoportok próbálták megbuktatni a fennálló rendszert. amelyet senki nem láthatott előre. az 1917-es orosz forradalom és az 1949-es kínai forradalom.7 0 évvel nyúlhat vissza az időben.3. Skocpol a dokumentumok széles körét elemez­ ve a forradalmi változásnak egy olyan meggyőző magyarázatát dolgozta ki. amely nem lett volna lehetséges az interjúk és az összegyűjtött levelek. mert az összevetésekkel tisztáz­ hatjuk. hogy részletes empirikus vizsgálatra építve alkotott el­ méletet a forradalom eredetéről és természetéről. 1979). hogy a társadalmi forradal­ mak nagyrészt nem szándékolt következmények eredményeként robbannak ki. Kiderítette például. Skocpol nagy feladatot vállalt magára: elhatározta. E sokféle forrásból Ashworth a lövészárokbelj élet információgazdag. Karácsonykor például mindkét oldal . A történeti dokumentumok felhasználásának . Egyes történe­ ti időszakokat lehet közvetlenül tanulmányoz­ ni. A szerzőt az állandóan tűz alatt lévő. FEJEZET Európában és Amerikában. A szociológusok gyakran közvetlenül akarnak vizsgálni múltbeli eseményeket. az 1980-as évek elejére vi­ szont számuk majdnem elérte a 160 000-t. Az ennél korábbi időszakok esetében a szociológus csak dokumentumokra és korabeli feljegyzé­ sekre hagyatkozhat. amely a társadalmi változás egyik legismertebb vizsgálata. illetve más memoárokból. akik végül hatalomra kerültek. amelyek gyakran speciális könyvtári gyűjteményekben vagy levéltárakban találhatók. ahol még rögtönzött futballmeccset is játszottak egymással. Három különböző történeti kontextusban vizs­ gálta a forradalmi folyamatokat. az Államok és társadalmi forradalmak (States and Social Revolutions. Történeti elemzés Az 1. amely először 1918 és 1920 között jelent meg (Thomas-Znaniecki 2 0 0 2 . Az ennél sokkal hosszabb időszakot felölelő történeti kontextusban folytatott össze­ hasonlító kutatásra példa Theda Skocpol köny­ ve. Nyilvánvaló. érzékletes. Összehasonlító kutatás Az eddig ismertetett kutatási módszereket gyak­ ran összehasonlító kontextusban alkalmazzák. Vegyük például a brit válási arányt. A vizsgálat során sokféle do­ kumentumforrásból merített: a hivatalos hadtör­ ténetből . de egyik sem számított a forradalomra . egy-egy katona személyes feljegyzéseiből és visszaemlékezéseiből. fejezetben már említettem. amely nagy szerepet tulajdonít a mélyen fekvő strukturális feltéte­ leknek. Az összehason­ lításkor kiderül. hogy az efféle kutatómunka leg­ feljebb 6 0 . hogy a ka­ tonák egyes csoportjai saját normákat alakítottak ki azzal kapcsolatban.például a különböző katonai egységek írott anyagaiból -. Az összehasonlító és a történeti kutatás egyesítése Ashworth kutatása egy viszonylag rövid időszak­ ra irányult. és volt olyan hely. hogy hasonló általános trendek figyelhetők meg a nyugati társadalmak többsé­ gében. egyik érdekes példája Anthony Ashworth szocio­ lógus kutatása az első világháború lövészárokhar­ cairól (Ashworth 1980). ha a brit számarányt összevetjük más országok hasonló adataival. amelyeknek azok tanúi voltak életük egy korábbi szakaszában. Az összehasonlító kutatás kiemelt jelentőségű a szociológiában. korabeli hivatalos kiadványok­ ból.még a bol­ sevikok sem. hogy a szocio­ lógiai kutatásban gyakran elengedhetetlen a tör­ téneti szemlélet. hogy milyen gyakran kell összecsapniuk az ellenséggel. újságcik­ kek nélkül. hiszen sokszor csak valamilyen időperspektívából értelmezhetjük az adott prob­ lémáról gyűjtött anyagot. A szerzők olyan érzékeny és apró­ lékos elemzést adtak a migrációval kapcsolatos tapasztalatokról. mi történik az adott kutatási területen.a németeké és a szövet­ ségeseké egyaránt . Szinte minden nyugati országban folya­ matosan nőtt a válások aránya az elmúlt ötven évben. Vajon ez a változás csak a brit társadalomra jellemző? Megtudhatjuk. részletes leírá­ sát állította össze.felfüggesztette az ellenséges­ kedést. Rámutatott. A szóbeli történelem vagy a nálunk is használatos angol kifejezéssel oral history kutatói az interjúalanyokkal olyan ese­ ményekről beszélgetnek.például a holokauszt esetében. vagyis három forradalmat hasonlított össze: ezek az 1789-es francia forradalom. ha még élnek az akkori szereplők . hetekig egymással összezárt embe­ rek élete érdekelte.2 0 0 4 ) . az évente kimondott válások számát! Az 1960-as évek ele­ jén Nagy-Britanniában egy évre kevesebb mint 30 000 válás jutott. és gyakran sem­ mibe vették a tisztek parancsait.

a rendőrség követelhette vol­ na. hogy egy kevésbé járatos kérdező elszólja magát.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA KUTATÁS A VALÓ VILÁGBAN: MÓDSZEREK. buktatóit is szemügyre vehetjük. hogy adja ki a vizsgálati alanyainak személy­ azonosságára vonatkozó információkat. akivel a ku­ tatás során csak találkoznak. és valaki más megtalálja azokat. a kutatók nem tekintik legitimnek az efféle eljárásokat.hivatalosan csak azért. hogy többet megtudjon a társadalmi hátterükről és az életük­ ről. valójában viszont azért. a Washington University kutatói házról házra járva felmérést végeztek a szexuális szokásokról. akik a meleg férfiak életét tanulmányozták. és mindent megtett. mint Az ember mint vizsgálati alany és az ebből fakadó etikai problémák Minden emberekkel foglalkozó kutatás felvethet etikai dilemmákat. Humphreys teaházi megfigyeléseivel nem szerzett olyan informá­ ciókat. Mivel törvénytelen tevékeny­ séget dokumentált. hogy interjút készítsen velük . és egyébként teljesen szokványos életet él. így jelenléte nem járt nagyobb kockázattal számukra. ha személyes kérdéseket szegez olyanoknak. Bár Humphreys nem árult el sem­ mit a férfiak családjának arról. akkor kutatása nem jutott volna ilyen messzire. Az oda betérők feltételezték. amelyek kiegészítik egymást. Etikusan viselkedett-e? Mindent összevetve azt válaszolhatjuk. akik igyekeznek megőrizni névtelenségüket. házat figyelte. Humphreys gyak­ ran készített interjút a feleségükkel és más csa­ ládtagjaikkal is. Humánus beszámolója jóval többet tárt fel. A teaház íratlan csendsza­ bálya miatt nem kérdezősködhetett. amit megtudott. aki kikereste a hozzájuk tartozó lakcímeket. de nem is vallotta be. Louisban. vagy Humphreys elveszíti a jegyze­ teit. Nem árulta el. ha előbb mindenkinek. hogy feltegye a felmérés kérdéseit. mert csupán annyit tehetett. hogy többségük nős. Ha ismét felidézzük Laud Humph­ reys vizsgálatát. Ami azt illeti. így ellenőrizhetők a háromszögelés fo­ lyamatában. Valójában az keltett igazán nagy megütközést. Megtör­ ténhetett volna. hogy titokban tartsa. Ugyanakkor ha Humphreys minden szakaszban színt vallott volna. A szociológusok szerint a dön­ tő kérdés az. hogy más oka van az ottlétének. illetve a szo­ ciológusok szakmai szervezetei. amelyek alapján azonosíthatta volna a résztvevőket. mintha csak általános felmé­ rést végezne. hogy vizsgálata ebből a szempontból nem jelentett kockázatot egyik alany számára sem. Nagyjából annyit tudott meg róluk. ami a teaházban történt. akkor láthatjuk. hogy miféle férfiak jár­ nak a teaházakba. hogy vegyék fel az ő teaházi mintájába tartozók nevét és címét is a felmérésbe. Megállt a vécé bejáratánál. miért van ott. majd kér­ dezőbiztosnak álcázva felkereste otthonukban ezeket a férfiakat. ahol Humph­ reys is dolgozott. például a British Sociological Association ma már sokkal szigo­ rúbb etikai irányelveket írnak elő a szociológiai kísérleteket folytató kutatók számára. A szociológiai kutatások világszerte finanszírozó kormányzati szervezetek. sőt meg se szólalhatott. amikor az érintettek családjával beszélget. mint mások. hogy meg­ figyelte az illemhelyet. hogy nagyobb kockázattal jár-e a ku­ tatás az alany számára. Aztán a rendszámokat odaadta a közleke­ désrendészeten dolgozó barátjának. majd felkereste őket otthonukban. Ezért egy-egy kutatás során gyakran több módszert is alkalmaznak. Humphreys ezért megpróbált a felmérés mód­ szerével többet megtudni ezekről a férfiakról. mint amekkorával egyéb­ ként is szembe kell néznie mindennapi életében. mint amennyit amúgy is vállalniuk kellett min­ dennapi életükben. mi az előnye több módszer kombinálásának . Ez azonban roppant nehéznek bizonyult. el kellett volna ma­ gyarázni a kutatási projektet. Hónapokkal később St. A kutatás során Humphreys arra a kérdésre is igyekezett választ találni. Kiderült.és általánosab­ ban a valódi szociológiai kutatás problémáit. Ám ha ez volna az egyetlen dilemma Humph­ reys kutatásával kapcsolatban. hogy Humph­ reys felírta a teaházba betérők autójának a rend­ számát. akiket vizsgált. a szociológusok által begyűjtött érté­ kes adatok egy jó részét soha nem lehetett volna megszerezni. PROBLÉMÁK ÉS BUKTATÓK Korábban is hangsúlyoztam. nem is sejtették. Figyelembe véve. hogy szociológus. Humphreys megkérte a vizsgálat vezetőit. és felírta a kocsik rend­ számát. hogy mennyi hiba csúszhat a számításokba a kutatási folyamatban. Humphreys egyike volt az első szociológusok­ nak. amikor a tea­ . hogy ő is hasonló céllal jött. Humphreys elmondta. hogy könyve írásakor korántsem volt őszinte azokhoz. hogy minden kuta­ tási módszernek megvannak az előnyei és a kor­ látai. Ezenkívül igencsak furcsa lett volna. akkor nem len­ ne ilyen kitüntetett helye a társadalomkutatás etikájával foglalkozó irodalomban. megszerezte a lakcímüket a közlekedés­ rendészeten dolgozó barátjától. például Nagy-Britanniában az Eco­ nomic and Social Research Council. A megfigyelés közben nem kellett ugyan hazudoznia. a birtokába került adatokkal kárt is okozhatott volna. akik megfordultak a teaházban.

ezt a z e g y ü t t h a t ó . m o n d j u k 13 helyett 12. 10 000 000 f o n t o s érték következtetésre juthat­ képet. T ö k é l e t e s k o r r e l á c i ó a t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k b a n sosem fordul elő. 9. az a u t ó t . Arra a nánk. 4. 11. Inkább a teaházban gyűj­ tött adatokra építve megpróbálná jobban megis­ merni a résztvevők egy kisebb csoportját. hogy megfelelő kiszámítja a z Bizonyos e s e t e k b e n a kutató a középérték-szá­ mítás t ö b b módszerével képet adjon az átlagról. A f e n t i p é l d á b a n ez az é r t é k a 40 0 0 0 f o n t . amely e s e t ü n k b e n 0-tól 1 0 0 0 0 0 0 0 f o n t i g t e r j e d .1 . amennyit akkoriban tudni lehetett a szexuális közösségekről. m e r t a r e n d e l ­ kezésre álló összes a d a t o t f e l h a s z n á l j u k . lunk statisztikai e l j á r á s o k a t a z e r e d m é n y e k e l e m ­ zésekor. beleértve m i n d e n v a g y o n t á r g y a t : a há­ zat. hogy az e m b e r e k t ö b b s é g e a ténylegesnél j ó v a l n a g y o b b v a g y o n n a l rendelkezik. Tökéletes nega­ tív k o r r e l á c i ó r ó l a k k o r b e s z é l ü n k . 12. A 0. a z a z a 6. akkor az együttható értéke 0. A f e n t i p é l d á ­ b a n a 4 0 0 0 0 f o n t túl közel v a n a l e g a l a c s o n y a b b értékekhez. de a l e g g y a k r a b b a n használt módszerek k ö n n y e n é r t h e t ő k . 8 5 2 6 9 2 f o n t o t k a p u n k . A fenti p é l d á b a n a számtani átlag n e m tűnik megfelelő középérték-mutatónak. miután egy kiugróan torzítja a magas. később maga Humphreys is egyetértett bírálóival. A h a r m a d i k m é r ő s z á m a m é d i á n . 0 é r t é k e jelzi. é s ú g y s z á m í t h a t ó ki. Ezzel megállapíthatja az értékek s z ó r ó d á s á n a k mér­ tékét vagy az adott értékek tartományát. 10. h o g y nem veszi f i g y e l e m b e az azaz az a d a t o k összességének A leg­ f\ eloszlását. akkor a m e d i á n t ú g y l e h e t n e k i s z á m í t a n i . 8. h a ö s s z e a d j u k a 13 e m b e r s z e m é l y e s v a g y o n á t . Ilyen m ó d s z e r a k ö z é p é r t é k v a g y c e n t ­ r á l i s t e n d e n c i a kiszámítása . a b a n k s z á m l á t és a k ü l ö n b ö z ő b e ­ fektetéseket.az á t l a g s z á m í t á s k ü ­ l ö n b ö z ő f o r m á i . akkor tökéletes pozitív korrelációról beszélünk. Az átlagszámításnak h á r o m módszere ismere­ tes. D e l e h e t f é l r e v e z e t ő is. 2. a m e l y szintén 40 000 font. és mindegyiknek m e g v a n a m a g a előnye és hátránya. A fenti p é l d á b a n ez a 7. hogy mennyire erős a 1 3 . 5. és 7. a m e l y bár­ mely értéksor középső értéke. A korrelációs együtthatók hasznos mutató­ számok a n n a k jelzésére. érték. Gyakran a d a t o k s z ó r á s á t ( s t a n d a r d d e v i á c i ó j á t ) is. h a két v á l t o z ó é p p e n f o r d í t o t t a r á n y b a n v a n e g y m á s s a l . hogy a . Tulajdonuk angol f o n t b a n : 1.6 v a g y a n n á l m a g a s a b b é r t é k e s e t é n . A m ó d u s z a z a z é r t é k . a m e l y a l e g g y a k r a b b a n fordul elő az értékek a d o t t hal­ m a z á b a n . Ezek e g y része i g e n b o n y o l u l t é s ö s s z e t e t t . á l t a l á b a n s z o r o s n a k tartják az elemzett változók közötti kapcsolatot. Vegyük például 13 e m b e r személyes v a g y o n á t . értékek tartományát. I l y e n szintű pozitív k o r r e l á c i ó t f i g y e l h e t ü n k m e g p é l d á u l az o s z t á l y h e l y z e t és a v á l a s z t ó i m a g a t a r ­ tás között.és a k o r r e l á c i ó s e g y ü t t h a t ó k m e g h a t á r o z á s a (azaz a n n a k m é r é s e . 0 5 000 10 0 0 0 20 000 40 000 40 000 40 000 80 0 0 0 100 000 1 50 0 0 0 200 000 400 000 g y a k r a b b a n előforduló érték n e m feltétlenül m u ­ tatja a z a d a t o k ö s s z e s s é g é n e k e l o s z l á s á t . akkor nem próbálna a rendszámokon keresztül eljutni a vizsgáltak otthonába. 7. A teljes összeg ha elosztunk 13-mal. is él.m a l . a m i t akkor számtani átlagként k a p c s o l a t két ( v a g y t ö b b ) v á l t o z ó k ö z ö t t . Az együttható é r t é k e e b b e n a z e s e t b e n 1. a z a z 1 3 . 10 0 0 0 0 0 0 A s z á m t a n i á t l a g a s z o k á s o s é r t e l e m b e n fejezi ki a z á t l a g o t . 11 0 8 5 000 font. H a két változó teljesen együtt m o z o g . h o g y m e n y ­ nyire e r ő s a k a p c s o l a t két v á l t o z ó k ö z ö t t ) . 3. Kijelentette. A s z á m t a n i á t l a g kiszá­ m í t á s a g y a k r a n h a s z n o s módszer. A m ó d u s z e s e t é b e n az a p r o b l é m a .3. 6. é r t é k á t l a g á t v e n n é n k . h o g y a két k ö z é p s ő . Ha ez a s z á m p á r o s lenne. m a j d a k a p o t t e r e d m é n y t elosztjuk a z e m b e r e k s z á m á v a l . ha e g y e t l e n é r t é k v a g y a m e g a d o t t é r t é k e k e g y k i s e b b része j e l e n t ő s e n eltér a t ö b b i a d a t t ó l . e z é r t n e m t e k i n t h e t ő igazi „ á t l a g n a k " . FEJEZET A szociológiai kutatások során gyakran haszná­ A z ilyen e s e t e k b e n a m á s i k két m é r ő s z á m e g y i ­ két h a s z n á l h a t j u k . Bár könyve megjelenése egyik vizsgálati alanyának sem ártott. A m ó d u s z h o z h a s o n l ó a n a m é d i á n s e m m u t a t j a m e g a m é r t ér­ tékek tényleges tartományát. H a nincs ö s s z e f ü g ­ g é s a két v á l t o z ó k ö z ö t t ( a z a z e g y s z e r ű e n n e m m u t a t h a t ó ki s e m m i f é l e konzisztens kapcsolat). l e g y e n a z a k á r pozitív. hogy ha megismételhetné a vizsgálatot. a k á r n e g a t í v .0. hogy eti­ kai szempontból túl messzire ment. P é l d á n k b a n az é r t é k e k s z á m a p á r a t l a n .

olvasása közben gyak­ megjelölik. P é l d á u l a 7. Igaz-e.e m a g y a ­ rázó megjegyzéseket az adatokhoz! A megjegy­ zése u t a l h a t a r r a . mint ha ugyanezeket az összefüggéseket szavakba ö n t ö t t é k v o l n a . hogy jobban megértsük a nyil­ vánvalót (Berger 1963). mire vonatkozik a fejlécek egy-egy cso­ portja. A t á b l á z a t é r t e l m e z é s e s o r á n f e j b e n kell tartani. átlag v a g y m á s mérő­ szám. irodalom tűnnek. Tulajdonképpen a jó szociológia vagy hozzásegít. A p é l d á m b a n sze­ replő táblázat forrással kapcsolatos m e g j e g y z é s e utal a r r a . Ebben a könyvben is sokszor azzal kezdem majd egyegy új téma tárgyalását. táblázatot). mi a szerepe az életükben annak. 3. De amikor pél­ dául a családot olyan emberek csoportjaként ha­ tározzuk meg. A 3. h o g y hol találhatóak m e g a t á b ­ lázat a l a p j á u l s z o l g á l ó a d a t o k . A forrás alapján esetleg megítélhet­ jük.érthetetlen szaknyelven . é s s z e m p o n t j a i t t e r m é ­ s z e t e s e n s z e m e l ő t t kell t a r t a n i a t á b l á z a t b a n sze­ r e p l ő a d a t o k é r t é k e l é s e s o r á n . h o g y a szerző f ű z ö t t . o. Minden tudományágnak tisztáznia kell az alapfogalmait.újra megfogalmazza azt. V e g y ü k sorra a t á b l á z a t a d a t a i b ó l l e v o n h a ­ tó k ö v e t k e z t e t é s e k e t ! A t á b l á z a t o k t ö b b s é g é t a szerző m a g a i s t á r g y a l j a . amiről nekünk is van személyes tapaszta­ latunk. h a n e m a z aljára kerül. Ha a t á b l á z a t b a n s z e r e p l ő a d a t o ­ kat n e m a k u t a t ó g y ű j t ö t t e ö s s z e . amit már amúgy is tudunk? Pusztán szőrszálhasoga­ tó körülírása lenne olyan társadalmi jelenségek­ nek. h a n e m m á s h o l közölt e r e d m é n y e k r e é p ü l n e k . m e r t a t á b ­ lázat k o n c e n t r á l t f o r m á b a n t a r t a l m a z o l y a n formációkat. kutatás célját fölfedve megkérje őket: beszéljenek arról. a m e l y e k s e g í t e n e k megérteni. Tud-e újat mondani a szociológia? Mivel a szociológusok gyakran olyasmit vizsgál­ nak. hogy a szociológia nem tesz mást. hogy mennyire megbízható az információ. N é h a j o b b . m í g 1. de hát soha nem ítélhetünk meg egy tudományt annak alapján. 4. h o g y c s a k b i z o n y o s orszá­ gokról g y ű j t ö t t e k a d a t o t . a k k o r azt is e l l e n ­ őrizhetjük. h o g y a t á b l á z a t célja az ö s s z e h a s o n l í t á s . akkor ezzel nem lezárunk valamit.2. d e n e m e n g e d h e t ü n k neki.3. Ezek sokszor i g e n pedig könnyen megfejtáttekintésükkor bizonyos alapelveket n é m i g y a k o r l á s s a l ezek a u t o m a t i k u s ­ p é l d á u l a 3. Példánk­ b a n bal o l d a l o n l á t h a t ó k a vizsgált o r s z á g o k . amelyeket már amúgy is ismerünk? A leg­ rosszabb fajta szociológiáról csakugyan el lehet mindezt mondani. 5 . m i f é l e i n f o r m á c i ó ­ kat közöl. nem is a nyilvánvaló ismételgetése más szavakkal. a k k o r a f o r r á s t is A táblázat adataiból t ö b b érdekes trend olvasha­ tó ki. h a r m a d ­ szor p e d i g azt a t é n y t . Nézzük m e g . 2 . mint „a nyilvánvaló fárad­ ságos fejtegetése" (Wright 2000). h o g y a n g y ű j t ö t t é k v a g y m i é r t az adott f o r m á b a n mutatják be az anyagot. ha a táblázat számait átváltjuk egy hasznosabb mértékegységre: ha nem adnak m e g százalékokat. Gyakran csak úgy juthatunk a meg- . akiket rokonság fűz össze. H a j á r t a s s á g o t szerzünk a t á b l á z a t o k é r t e l m e z é s é b e n . táblázathoz ( 1 8 5 . O l v a s s u k el a t á b l á z a t felső részén v a g y b a l o l d a l á n t a l á l h a t ó fejlécet! ( B i z o n y o s e s e t e k b e n a „ f e j l é c " n e m a t á b l á z a t t e t e j é r e . amit a teaházban tesznek. ran t a l á l k o z u n k t á b l á z a t o k k a l . h o g y m i l y e n t í p u s ú in­ f o r m á c i ó k a t t a r t a l m a z n a k a z e g y e s s o r o k é s osz­ l o p o k . E l ő s z ö r is az a u t ó b i r t o k o s o k a r á n y a j e l e n ­ az oszlopok az autóbirtokosok arányát mutatják a z e g y e s vizsgálati é v e k b e n . m e r t a k u t a t ó igyek­ szik p o n t o s a n m e g h a t á r o z n i . amikor az a d a t o k a t áttekintjük. Tisztázni kell a h a s z n á l t m é r t é k e g y s é g e k e t . h o g y a z a d a t o k e g y O E C D .3. amelyeket gyorsabban „leolvasha­ tunk". Nagy hogy olvasás közben „átugorjuk" a in­ sá v á l n a k ( l á s d t á b l á z a t o t . ha követünk: a kísértés. m e n n y i r e t á m a s z t j á k alá a szerző kö­ vetkeztetéseit. h o g y a n k a p t a m a t á b l á z a t b a n szerep­ lő s z á m o k a t . akkor esetleg é r d e m e s azokat kiszámítani. hogy vajon nem más-e a szociológia. O l v a s s u k el a teljes c í m e t ! A t á b l á z a t c í m e g y a k r a n v i s z o n y l a g h o s s z ú . vagy teljesen átalakít­ ja köznapi gondolkodásunkat. A jó szociológia egyik esetben sem szőrszálhasogatás.) A f e j l é c b ő l k i d e r ü l .) t ö b b m e g j e g y z é s i s tartozik. százalékos arány. csak . h o g y m i l y e n t o v á b b i p r o b l é m á k é s k é r d é s e k v e t h e t ő k fel a z a d a t o k a l a p j á n .SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA j A táblázatok értelmezése A szociológiai bonyolultnak hetők. másrészt kiderül. hanem éppenséggel elindítunk. eltöprenghetünk azon. táblázat e l ő s z ö r m e g a d j a a t á b ­ l á z a t b a n s z e r e p l ő a d a t o k tárgyát.k i a d v á n y b ó l származnak.a táblázat tartalmi részébe foglalt szám lehet esetszám. m á s o d s z o r azt. amit a kon­ tárjai csinálnak. V é g i g kell a z o n b a n g o n d o l n i azt is. hogy talán már ismert fogalmakat definiálok. Köny­ v e m sok t á b l á z a t á h o z f ű z t e m m a g y a r á z ó m e g ­ jegyzéseket.

a jó szociológiában sosem öncélú a terminusok magyarázata. Harmadszor: a felsorolt országok szinte m i n d ­ egyikében nőtt az autóbirtokosok száma 1990 és 2002 között. erről még lesz szó a 4. hogy a szociológiai kutatás eredményei gyakran igen közel állnak a közvélekedéshez. A kutatási problémákat a szakiroda­ lomban meglévő hiányosságok. A szociológus úgy vizsgálja a társadalmi éle­ tet. és a 12. A szociológia hatása Ritka az olyan eset. Hangsúlyozni kell.3. gyakran nehezen megfog­ ható módon befolyásolják gondolkodásunkat és viselkedésünket. hanem maga is fontos tényezőjévé vált ezen tár­ sadalmak teljes életfolyamatának. FEJEZET tősen eltérhet a különböző országokban: 2002ben az 1000 főre jutó autók száma t ö b b mint ötször annyi volt az Egyesült Á l l a m o k b a n . amikor a szociológiai kuta­ tásnak csupán a szociológusok szűk intellektuá­ lis csoportja számára van jelentősége. 2. 3. táblázat Az 1000 lakosra j u t ó közúti g é p j á r m ű v e k száma az e g y e s vizsgált o r s z á g o k b a n 1990 Ausztria Belgium Kanada Németország Görögország Portugália Törökország Nagy-Britannia Egyesült Államok 462 432 600 527 248 310 57 443 842 1991 463 442 619 527 246 370 47 433 718 1992 503 441 627 427 257 407 53 453 779 1993 515 454 595 478 271 439 61 441 725 1994 528 464 569 523 283 438 64 439 719 1995 543 487 565 540 298 501 68 428 771 1996 495 494 565 547 313 533 97 448 783 1997 509 482 564 551 328 569 105 458 784 1998 529 490 580 556 351 610 111 474 792 1999 544 500 566 564 378 654 116 486 798 2000 555 511 569 570 406 698 124 493 810 2001 565 517 572 582 428 711 148 516 816 2002 537 520 581 589 450 756 148 533 807 Forrás: OECD Factbook 2005. . melyik szó mit jelent .bár ezeket csak ritkán követik pontosan a tényleges kutatás során. elméleti viták vagy a társas világ gyakorlati kérdései egy­ aránt felvethetik. A szociológiai ismeretek összetett. Kérdése lehet ténykérdés. A reflexivi­ tás a szociológiai kutatás és az emberi viselkedés kölcsönhatása. aki semmit ne tudna ezekről a változásokról. Minden kutatás olyan kutatási problémából in­ dul ki. E jelenség a szociológiai szaknyelvet használva úgy magyarázható. akiknek a viselkedését vizsgálja. hogy a szociológia reflexív viszonyban áll az emberek­ kel. mert a szociológia nem mond számunkra újat. megváltoztatva ezáltal a szocio­ lógiai kutatás terepét is. ezért egy modern társa­ dalomban igen kevés az olyan ember. Ez elsősorban nem azért van. amelyeken ma NagyBritanniában a házasság. fejezetben ( 1 0 9 . ÖSSZEFOGLALÁS 1. hogy célirányos kérdéseket vet fel és ezek­ re módszeres kutatással megkísérel válaszolni. hogy a szociológia nem csupán a modern társadalmak vizsgálata. m i n t m á s u t t . Nem meglepő. a szexualitás és a család keresztülmegy (ezekről a 7. fejezetben lesz szó). A kutatási stratégia kidolgo­ zásában számos lépés világosan elkülöníthe­ tő . hogy az a u t ó b i r t o k l á s és a j ó l é t szintje ö s s z e f ü g g . Másodszor: egyértelmű. amely foglalkoztatja vagy zavarba ejti a kutatót. o. értés magasabb szintjére. összehasonlító. mint Törökországban.). A kutatási eredményeket gyakran az egész társadalom meg­ ismeri. illetve m e n n y i r e t u d t a k a t ö b b i e k h e z f e l z á r k ó z n i . bár egyes o r s z á g o k b a n a növekedés m é r t é k e n a g y o b b v o l t . sokkal inkább azért. mert a szociológiai kutatás folyamatosan hat a társadalomról kialakult köz­ vélekedésre.3. T u ­ l a j d o n k é p p e n az a u t ó b i r t o k o s o k a r á n y á t a j ó l é t i különbségek durva m u t a t ó j á n a k is tekinthetjük. fejlő­ dési vagy elméleti kérdés. Vegyük csak azokat az átalakulásokat.1 1 0 . ha tisztázzuk. a m i valószí­ n ű l e g azt a k ü l ö n b s é g e t m u t a t j a . h o g y a z e g y e s országok mekkora gazdasági növekedést értek el. A kutatási eredmények ma már szélesebb körben megismerhetők.

ac. hogy a kutató félrevezeti a vizsgált sze­ mélyeket. Emiatt a kutatók mun­ kájuk során gyakran két vagy több módszert alkalmaznak egyszerre. London. Alan (2001): Social Research Methods. and Activists.gov. Egy másik módszerrel. A dokumentumkutatás levéltári vagy más­ honnan származó. Hogyan csökkentheti a kutató a hiba és/vagy torzulás lehetőségét? 5. Ez bonyolultabb. Igaz-e.ac.MacDonald. London. Ezt az eljárást ne­ vezzük ndromszöge7ásnek. Harvey.Atkinson. a bűnözési arány stb. hogy két változó rendszeresen összefügg. amelyek bizonyíthatók vagy cáfolhatók? 3. akkor ki határozza meg ezt a problémát? 2. Levitas. Anne (1992): Doing Sociology. szerint mutatko­ zó különbség. Berkeley. London. Open University Press (3. amelyek mindegyike a többi módszerrel kapott adatok ellenőrzését vagy kiegészítését szolgálja. Routledge. Buckingham. Ezek származhatnak abból. vagy hátrányosan befolyásolja életüket. de abból is. hogy egyes módszerek tudományosabbak a többinél? 6. További módszerek a kísérlet.statistics. Hammersley. Miért elengedhetetlen megkülönböztetni a korrelációt az oksági kapcsolattól? AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK Bryman. May. kiadás). A szociológiai kutatás gyakran állítja a kuta­ tót etikai dilemmák elé. amelyik egy másik (a függő) változóra hat. Ha a legtöbb kutatás egy kutatási problémából indul ki. Miért van az. a történeti elemzés és az összehasonlító kutatás. a jövede­ lem. Martin . Miért fontos konkrét hipotéziseket megfogalmazni. A szociológusok gyakran ellenőrző változókat al­ kalmazva győződnek meg arról. hogy a kutatás eredmé­ nyeinek közreadása sérti a résztvevők érzéseit. A terepmunka vagy részt vevő megfigyelés esetében a kutató hosszabb időszakokat tölt a vizsgált csoportban vagy közösségben. 5. hogy az oksági kapcsolat fennáll-e. mint amilyennek látszik. Oxford/New York. University of California Press. a felmérés során kérdőíve­ ket töltetnek ki vagy interjút készítenek egy nagyobb népességet reprezentáló minta tagjai­ val.uk/sociology Office of National Statistics http://www. Oxford University Press. INTERN ETES F O R R Á S O K Market and Opinion Research International (MORI) http ://www. Politicians. Routledge. 4.uk .Devany. Független változó az a változó. Tim (2001): Social Research: Issues. E kér­ dések kezelésének nincs teljes egészében ki­ elégítő módja.sosig. hogy a kutatási folyamat ritkán halad terv szerint? 4. Lee . Ruth . Methods and Process. információforrásként szol­ gáló nyomtatott anyagok vizsgálatát jelenti. Paul (1995): Ethnography: Principles in Practice. Joel (2001): Damned Lies and Statistics: Untangling Numbers from the Media. Will (1996): Interpreting Official Statistics. Változó lehet az életkor.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA I 3. com Social Science Information Gateway http://www. Morag . Best.uk UK Data Archive http ://www. ha az egyik esemény vagy helyzet váltja ki a másikat. MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK 1. Macmillan. 6. Minden egyes kutatási módszernek megvan­ nak a maga korlátai. mori. az élettörténet. de minden kutatónak érzékeny­ nek kell lennie a felmerülő dilemmákra. A kauzalitást meg kell különböztetni a korrelációtól: az utób­ bi azt jelenti. data-archive .Guy. Két esemény vagy helyzet között akkor áll fenn oksági kapcsolat.

A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS MAX WEBER: A PROTESTÁNS ETIKA N É G Y ELMÉLETI P R O B L É M A Struktúra és cselekvés Konszenzus és konfliktus A n e m e k problémája A m o d e r n világ kialakulása Ú J A B B SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK Posztmodernizmus Michel Foucault N É G Y KORTÁRS SZOCIOLÓGUS J ü r g e n H a b e r m a s : demokrácia és nyilvánosság Ulrich Beck: a globális k o c k á z a t t á r s a d a l o m M a n u e l Castells: a hálózatgazdaság A n t h o n y G i d d e n s : társadalmi reflexivitás KÖVETKEZTETÉS Összefoglalás Megfontolandó Ajánlott Internetes kérdések olvasmányok források .

ezért aligha lehet egyetlen elméleti nézőpontból megítélni minden részletét. Az elméletek bizonyos típusai sokkal többet akarnak magyarázni.tanulmányo­ zásakor az elméleti sokféleség segít leküzdeni a dogmákat.bár ez a fajta elmélet sokkal gyakoribb más társadalomtudományokban (főleg a közgaz­ daságtanban). Az emberi viselkedés bonyolult és sokoldalú. amelyet A protestáns etika és a kapitalizmus szel­ leme című munkájában fejtett ki (Weber 1995). Ennek igazolása ér­ dekében vegyük példaként Max Weber elméletét. o. oldalon). ahol az em­ berek többsége hasonló körülményeket mond­ hat a magáénak. „A vallás a modern társadalomban" című fejezetben ismét szóba kerül majd A protestáns etika ( 4 1 9 . Az elméleti viták eredendően sokkal elvontabbak. A szociológiai munka során a különböző kuta­ tási területeken számtalan elmélet született. valószínűleg kevésbé érzi ma­ gát szegénynek. / Weber gondolatát először az 1. Valóban igaz. illetve minél nagyobb igények­ kel lép fel. amely egy szegényebb kerületben él. Ugyanakkor nehezen látható be. fejezetben emlí­ tettem (34-35. amely teljes egészében uralná a szociológiát. és a 14. Éppen ellenkezőleg.vagyis önmagunk . hogy minél szélesebb területet fog át egy elmélet. hogy miért kellene a szociológiai elméletalkotásnak a „középszintre" korlátozódnia. hogy empirikus kutatás révén közvetlenül ellenőrizhetők legyenek. Nincs olyan elméleti álláspont. ugyanak­ kor elég általánosak ahhoz. amelyik ugyanilyen házban nagyobb épületek és gazda­ gabb szomszédok között lakik. Ezért a depriváció ér­ zete nincs egyenes arányban az egyénileg meg­ élt anyagi szegénység szintjével (lásd a 272-275. Egy kisebb házzal rendelkező család. Robert K. hogy a szo­ ciológusoknak az úgynevezett középszintű el­ méletekre (theories of the middle range) kellene figyelmet fordítaniuk. Pedig nem az.. mint mások. amely oly fontos a szociológiai munka fejlődése szempontjából. mint egy olyan család.). Az emberek . mint a szociológiában.Az elméleti irányzatok értékelése a szociológiá­ ban nehéz és komoly feladat. az egymás­ sal versengő elméleti megközelítések és elméle­ tek küzdelme a szociológia életképességét jelzi. Nagy elméleti modellek kidolgozása helyett vállalkozzanak inkább szeré­ nyebb feladatokra. Merton . hogy kik­ hez hasonlítják magukat. Ilyen például a relatív depriváció elmélete: az emberek saját körülményeiket aszerint ítélik meg.). és növeli a kép­ zelőerőt. Robert Merton (2002) például határozottan amellett érvel. mint az empi­ rikusabb jellegű nézetkülönbségek. annál nehezebb az empirikus ellen­ őrzése. és ez a gyengeség jelének tűnhet. o. hogy a jelenségek viszonylag széles körét fogják át. Van­ nak közöttük egészen precízen kidolgozottak. A szo­ ciológiai gondolkodásban tapasztalható elméleti sokszínűség gazdag tárházát nyújtja a kutatásban felhasználható elképzeléseknek. A középszintű elméletek kellőképpen körül­ határoltak ahhoz. hogy mennyire kell vagy érdemes a szociológusoknak nagy. átfogó elméletek ki­ dolgozására törekedniük. némelyikük olykor akár matematikai formában is leírható . és nincs egyet­ értés abban.4 2 0 .

foglalkozá­ sukban . [. de az igazi hajtóerő a protestantizmusból. hogy hivatásukban . Az egyik ezek közül az a gondolat. Számos különböző civilizációban megfi­ gyelhető a javak felhalmozására való törekvés. hogy felépüljön a mechanikus-gépi termelés technikai és gazdasági előfeltételeihez kötött modern gazdasági rend hatalmas kozmosza. amely a történelemben sehol másutt nem figyelhető meg. amely sze­ rint csak egyes. [. Ugyanakkor a hívek fontosnak tartották. A puritánok a fényűzést ördögi dolognak tartot­ ták.illetve. Weber megfogalma­ zása szerint: A puritánok a hivatás emberei akartak lenni nekünk azoknak kell lennünk. Az első tőkések többsége puritán volt. hogy személyes vagyont halmozzanak fel. Mi indíthatta el a 17. hogy az adott egyén valóban egyike a kiválasztottaknak...munkálkodjanak Isten nagyobb dicső­ ségére. Weber sze- rint a kapitalizmus szellemének közvetlen fort rásai bizonyos kálvinista hittételek voltak. századi Európában a gazdasági fellendülés folyamatát? Weber szerint e kérdés megválaszolásához fel kell tárnunk. Kálvin eredeti doktrínájában az ember evilági cselekedetei sem­ milyen formában nem befolyásolják kiválasztott­ ságát. s végül is annyira meghatározó hatalomra jutottak az emberek felett. szerény életvezetéssel. Elsősorban a hivatásszerű munka anyagi jólét­ ben megmutatkozó sikeressége jelezte. eleve elhivatott személyek tar­ toznak a „kiválasztottak" közé. így a felhalmozásra való törekvés együtt járt a szigorú.] a „hiva­ tásszerű kötelesség" gondolata mint egy valaha volt vallásos hittartalom kísértetének árnya él csupán. és a fel­ halmozott javakat jólétükre fordítják. India és a közel-ke­ leti Oszmán Birodalom vezető hatalmaknak szá­ mítottak. akik haláluk után bebocsáttatnak a mennyországba. Weber elméletének a lényege az.. Életmódjuk va­ lójában igénytelen és mértékletes volt.] Miután az aszkézis átépítette a világot.. hanem újból befektették az általuk vezetett vállalkozás további terjeszkedése érdekében. értékeinek a rendsze­ rét. A kálvinizmus második fontos eleme a pre­ desztináció. mint még a történelemben soha korábban. és a Mindenható meg­ követeli tőlük. az eleve elrendelés elve. Ezt az attitűdöt nevezi Weber „a kapitalizmus szellemének": az első kapitalista kereskedők és gyáriparosok nézeteinek. hogy a hívek a kiválasztottság egyes jeleit felismerjék. Az első vállalkozók nem is sejtették. őket mindenekelőtt vallási motívumok vezérel­ ték. A kereszténység általában is sze­ repet játszott e szemléletmód kialakításában.A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS MAX W E B E R : A PROTESTÁNS ETIKA Weber ebben a tanulmányában egy alapvető probléma elemzésére vállalkozik: miért Nyuga­ ton. A korábbi korsza­ kok és más kultúrák gazdagjaitól eltérően ezek a csoportok nem pazarolták el vagyonukat. hogy a jellemzőknek ez az igen szokatlan kom­ binációja létfontosságú volt a Nyugat gazdasági fejlődésének megindulásához. józanul és csendesen éltek. Főleg a kínaiak jártak messze a Nyugat előtt technológiai és gazdasági fejlettség tekinte­ tében. annak is elsősorban egyik válfajából. Ugyan­ akkor a világ más tájain élő gazdagoktól eltérően ezt a felhalmozott gazdagságot nem arra fordítot­ ták. Hiszen mióta az aszkézis a szerzetesi cellákból áttevődött a hi­ vatás világába és az evilági erkölcsösséget ural­ ni kezdte. A puritánok aszkéta . az ellenkező póluson. egyúttal abban is közreműködött. Ha egy pillantást vetünk a Nyugat gazdasági fejlődésére . hogy Kálvinnak módosítania kel­ lett: megengedte.vagyis önmegtartózta­ tó . Ezek az emberek erős késztetést éreztek arra. hatalom és élvezet miatt értékelték. sorsát Isten eleve meghatározta. hogy mi különbözteti meg a mo­ dern ipart a gazdasági tevékenység korábbi for­ máitól. valami teljesen el­ térő dolgot találunk: itt a javak felhalmozásával kapcsolatban olyan attitűd alakult ki. s miután munkálkodott e világban. hogy az emberek Isten eszközei a földön. hogy a ka­ pitalizmus szellemében megmutatkozó attitűd vallási eredetű. A fenti eszmék hatása alá került csoportokban hihetetlenül erős késztetés alakult ki gazdasági sikerek elérésére. nem a Nyugat. miközben Kína. kerülték a jómód szokásos megnyilvánulásait. hogy fényűző életet éljenek.életmódja ezt követően a modern civilizáció egyik alapvető elemévé vált. és csakis ott alakult ki a kapitalizmus? Az ókori Róma bukását követő mintegy tizenhárom évszázadban inkább más civilizációk álltak a vi­ lágtörténelem középpontjában. ahol nem érzik szubjektíven is gazda- . biz­ tonság. Weber arra próbált rámutat­ ni. és erre a jelenségre könnyű magyarázatot találni: az emberek a gazdagságot a vele járó kényelem. a puritanizmusból eredt. és sokan vallottak kálvinista nézeteket. e világi javak olyan növekvő. Ez a hit­ tétel viszont olyan nagy nyugtalanságot keltett a hívek körében. hogy ha­ talmas társadalmi változásokat indítanak el. Európa valójában eléggé jelentéktelen terület volt a földgolyón. hogy józan és mértéktartó életet éljenek.mondja Weber -. Nem akarnak szükséget szenvedni semmiben. Ahol manapság a „hivatás elvégzése" közvetlenül nem hozható kapcsolatba a legma­ gasabb kultúrértékekkel .

Az alábbiakban négy ilyen dilemmáról lesz szó. ahogyan Weber munkásságának más részei is foglalkoztatják még a szociológusokat. hogy a puritaniz­ mus által képviselt értékekhez hasonló értékek szerepet játszhattak a sikeres kapitalista fejlődés más helyzeteiben is. fejezetből kiderül. Weber elem­ zésének lényeges pontjait azonban még mindig sokan elfogadják. bármekkora is legyen a társadalmi változás az idők folyamán.a társadalmi hatások cselekvésünket korlátozó jellegét emelik ki. akkor is fennmaradnak azok a mély érdekellentétek. 2.4. amit különben nehéz volna kibogozni: miért akarnak az emberek önmegtartóztató módon élni akkor. amelyekre a nézőpontok ilyen ütközései hívják fel a figyelmünket. Az 1. de ma már nem hagyható figyelmen kívül. fejezetben ismertetett.állan­ dó vitára okot adó probléma . hogy képzetét a puszta verseny­ szenvedéllyel társítsuk (Weber 1995). Weber elmélete ebben az értelemben egészen biz­ tosan sikeres volt.például a durkheimi . Emlí­ tettem már. Mások azt állították. ott az emberek egyáltalán nem törődnek értelmezésével. Az egyik dilemma az emberi cselekvéssel és a társadalmi struktúrával kapcsolatos. kreatív elemeit hangsúlyozzák. 2. akkor a modern gazdasági és társa­ dalmi fejlődést meghatározó módon befolyásolta valami olyasmi.az emberi társa­ dalmak eredendő rendjét és harmóniáját hang­ súlyozzák. A kérdés az. A harmadik alapvető elméleti probléma alig jelenik meg a szociológia ortodox hagyományai­ ban. Más szociológusok viszont azt emelik ki. amelyek fontosak a szociológiai elméletalkotásban: 1. E nézet támogatói a társadalom leg­ inkább nyilvánvaló tulajdonságának a folyama­ tosságot és a konszenzust tartják. Ha Weber té­ zise helytálló. amelyet Weber a protestantizmussal hoz összefüggésbe. és az általa kidolgozott elmélet ma is olyannyira távolba mutató és megvilágító erejű. hogy a szociológiai fejlődés legfontosabb szereplői a múltban kizá­ rólag férfiak voltak. Ez annak a kérdése. Más megközelíté­ sek . akár­ csak az 1. mert még ha nem kerül sor nyílt konfrontációra. mint első közlése idején volt. FEJEZET sági kényszernek -. NÉGY ELMÉLETI PROBLÉMA A protestáns etika körül kialakult vita máig tart. Az elmélet így új megvilágításba helyezi a vizsgált kérdéseket. akik műveikben gyakorlati- . A teória olyan körülményeket is segít meg­ világítani. amelyek kívül esnek az eredetileg megmagyarázni kívánt jelenségeken. A kontraintuitív gondolkodás példája . a 12. Weber elméletét sok szempontból bírálták. Egye­ sek szerint a „kapitalizmus szellemének" neve­ zett életfelfogás megtalálható már jóval a kálvi­ nizmus előtt. E vallásos-etikai jelentésétől megfosztott szerzési vágy ma arra késztet legkorlátlanabb honában. már ko­ rábban is létezett a katolikus hitben.köztük a funkcionalizmusé . hogy egyes szociológiai álláspontok . Több olyan alapvető elméleti dilemma . éppúgy.vagy­ is olyan értelmezést ad. későbbi elméleti szemléletmódok ma is nézeteltéréseket robbant­ hatnak ki. amely szakít a közfelfo­ gással. hogy a saját életfeltételeinket aktívan meg­ határozni képes. Ez a kérdés mind a mai napig megosztja a szociológusokat. amennyiben új gondolatok megfogal­ mazására és további kutatómunkára ösztönöz. hogy csak a modern kapitalizmus eredetét szerette volna megérteni. amelyek felett nincs hatal­ munk. Szerintük illúzió azt feltételezni. amikor nagy erőfeszítéseket tesznek a javak fel­ halmozására? 3. 1. Ok a társadalmat szükségképp megosztottnak. hanem ter­ mékeny is. Ugyanakkor ésszerűnek tűnik a feltételezés. A második elméleti probléma a társadalmi konszenzus és konfliktus kérdéseit érinti. hogy miképpen adhatunk ki­ elégítő magyarázatot a társadalmi nem (gender) problémájára a szociológiai elemzés keretein be­ lül. századi olasz kereskedőváro­ sokban. az Egyesült Államokban. Weber hangsúlyozta. az jobbára olyan társadalmi erők következménye. hogy az embe­ rek általában egymás felebarátaiként élnek. feszültségekkel és küzdelmekkel telinek látják. A klasszikus gondolkodók elképzelései. amelyek bizonyos pontokon nyílt konfliktusba torkollhatnak. hogy vallási eszmék alapvető szerepet játszhat­ tak a kapitalizmus kialakulásában. Weber elmélete eleget tesz számos olyan kö­ vetelménynek. Az elmélet értelmet ad olyasvalaminek. vagy amit teszünk.fogalmazható meg. Weber és a szimbolikus interakcionizmus például az emberi viselkedés aktív. hogy a társadalmi konfliktusok mindenütt megjelennek. A Weber előtti szerzők több­ sége nemigen foglalkozott azzal a lehetőséggel. 3. 4. kreatív cselekvők vagyunk-e. mivel kiindulópontként szol­ gált igen sok későbbi kutatás és elméleti elemzés számára. A jó elmélet nemcsak érvényes. ami első pillantásra teljesen tá­ vol áll tőle: a vallási ideálok egy csoportja. hogy a „hivatásként végzett munka" kulcsfogalma. Ezek közül néhány az emberi tevékenységek és a társadalmi intézmények értel­ mezésének rendkívül általános kérdéseit érinti.

hanem azoknak a szimbolikus jelenté­ seknek a függvényei. A „társadalom" nem más. Durkheim ezt az álláspontot az alábbi közis­ mert megállapításban fejti ki: Amikor testvéri. elsősorban a tőkés gazdasági vállalkozás mechanizmusainak? Mennyire érvényesültek más (társadalmi. attól függetlenül funkcionálnak. ha nem az egyéni cselekedetek összessége? Ha egy csoportot vizs­ gálunk. mint olyan egyének halmaza. A nemek viszonyával kapcsolatos legfonto­ sabb elméleti dilemmák egyike a következő. mint pél­ dánkban a falak. mint az egyéni cselekvések összessége. A társadalomnak nem teremtményei. [. Mi a társa­ dalom . házastársi vagy állampolgári feladatainkat végezzük. hogy az em­ beriség nemek szerint tagolt. o.] Ugyanúgy. a hitellehetőségek. hogy mi­ képpen élünk velük (Durkheim 1978). / Durkheim gondolatát az 1. oldalon) emberként csak valamilyen indokkal cselekszünk. hogy egy-egy szűkebb területen. olyan köteles­ ségeket teljesítünk. Sze­ rintük a társadalmi jelenségek éppen hogy nem „dolgok". Struktúra és cselekvés Durkheim egyik fő témája. amelyekkel tetteinket fel­ ruházzuk. A jelrendszer. hogy a marxisták és a nem marxisták különbözőképpen közelítenek a kérdéshez. másként határozzák meg a modern társadalmak eredetét ós jellegét befolyásoló erő­ ket.3 9 .A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS lag nem fordítottak figyelmet arra. amikor vállalt kötele­ zettségeinknek teszünk eleget. A falak és az ajtók elhelyezkedése például meg­ szabja a ki. . s amelyeket a jog és az erkölcs határoz meg. Durkheim szerint a társadalmi struktúra hasonlóan korlá­ tozza cselekvéseinket. amelyeket kereskedel­ mi ügyleteinkben igénybe veszünk. Durkheim szerint a társadalom elsődleges az egyénnel szemben. amelyek az identitás és a társadalmi viselkedés tekintetében minden kultúrában meg­ különböztetik a férfiakat és a nőket? Vagy a ne­ mek közötti különbségeket mindig a társadalmat megosztó egyéb (például osztály-) különbségek alapján kellene magyaráznunk? 4. mint elkülönült nők vagy férfiak. amellyel gondolatainkat megfogalmazzuk. akik a szociológia területén tevékenykedtek (lásd pél­ dául a Harriet Martineau-ról szóló keretes részt a 36. korlátokat állít az egyének elé. És ha ezek őelőtte is meg­ voltak. gyakran élesen kritizálják is. és társadalmi világunkat átszövik a különböző kulturális jelentések. Képzeljünk el egy embert. A kritikusok sze­ rint (akik közül sokan az 1. Ez a probléma abból ered. in­ kább a modern társadalomfejlődés jellemzőivel. A társadalom jóval több.). akkor kívüle léteznek. ma valószínűleg a négy közül ez a legsürgetőbb és legnehezebb probléma.kérdezik a bírálók -. Bár e durkheimi megközelítésnek sok követője akad. Mivel nemigen építhetünk a ne­ mek problémájával kapcsolatban a szociológiai gondolkodás bevett elméleteire. politikai. egyenként vizsgáljuk a férfiak és nők viselke­ dését különféle összefüggésekben meghatározó hatásokat? Más szóval: vannak-e olyan jellegze­ tességek. A korai férfi szociológusok írásai­ ban az egyének „semleges neműként" jelennek meg: inkább elvont „aktorok". hogy részletesebben is érdemes áttekintenünk a róluk kialakult elkép­ zeléseket. Be kell-e építenünk a szociológiai gondolkodásba a „társadalmi nem" fogalmát mint alapvető kategó­ riát? Vagy inkább úgy kell elemeznünk a nemi problémákat. a hívő születésekor készen találta vallásának hiedel­ meit és gyakorlatait. A negyedik probléma nem annyira az embe­ ri viselkedés vagy a társadalom mint egész alap­ vető jellegzetességeivel van összefüggésben. a pénzrendszer. oldalon). csak egy­ mással különböző módokon interakcióban lévő személyeket... aki egy többajtós szobában áll! A szoba szerkezete meghatározza lehetséges cselekvéseinek körét. nem találunk kollektív entitást. a foglal­ kozásokban alkalmazott gyakorlati műveletek stb. fejezetben ismerte­ tett szimbolikus interakcionizmus hívei. amelyek függetlenek tő­ lünk és cselekedeteinktől.és bemeneti lehetőségeket. lásd a 3 8 . hanem teremtői vagyunk. A dilemma központi kérdése a következő: mekkora szerepük volt a modern világ kialaku­ lásában a Marx által megjelölt gazdasági ténye­ zőknek. amellyel tartozásainkat kifizet­ jük. kulturális) hatások a modern kor társadalomfejlődésében? Ezek a szociológiai elmélet szempontjából anynyira lényeges kérdések. hogy a társadalom kénysze­ rítő erővel korlátozza tagjai cselevését: ez a társa­ dalmi kényszer. és később aztán sok más szociológusé is. Ezek ugyanúgy „külsődlegesek". fejezetben ismertet­ tem (30-32. akik rendszeres kap­ csolatban állnak egymással. „sűrűsé­ ge" vagy „tömörsége" az anyagi világ struktúrái­ hoz hasonlítható. Egészen a legutóbbi időkig nem sokan gondoltak azokra a nőkre.

hogy a mindennapi élet során a társadalmi struktúrát cselekvő módon hozzuk létre és teremtjük újra. a társadalom esetében ez nyilvánvalóan nem igaz. Például amit valaki bármilyen adott kontextus­ ban mond. de nem határozzák meg azokat. hogy a fenti vita végére valaha is pont kerül. ha a nyelvet vesszük példá­ nak. a társadalmi interak­ cióval foglalkozó szerzők (akikről az 5. az egyének összessége számára azonban ele­ ve nem lehet az. Ezt a legjobban úgy magyarázhatjuk meg. hogy egy összetett konvenciógyűjtemény szerint cselek­ szünk . ha­ nem a társadalomtudományok minden terüle­ tén foglalkoztatja a tudósokat. hogy használom a pénz­ ügyi rendszert. ha az egyes beszélők a gyakorlatban is alkalmazzák ezeket a szabályokat. Ugyanakkor nyilván tévedés azt feltételezni. A társadalmaknak. Erving Goffman . mivel azóta folyik. E könyv olvasója szintén eldönti majd. hogy kívánom-e használni vagy sem. ha társadalmi­ lag strukturált . ha ez igen komoly ne­ hézségeket okoz a mindennapi életben.használatának bizonyos jellem­ zőit minden beszélőnek tiszteletben kell tartania. Továbbá a durkheimi „társadalmi tények" kor­ látozhatják ugyan tetteinket. akik vagyunk. apró. melyik álláspontot tartja helyesebbnek. fejezetben már említettem (27. és arról sem dönthetek. Erving Goffman és más. amennyiben hozzá szeret­ nék jutni a pénzért vásárolható javakhoz és szol­ gáltatásokhoz. Ha egyszer csak mindenki vagy az emberek többsége úgy dönte­ ne. Dönthetek úgy is. Mivel egyik sem lehet teljes egészé­ ben igaz. A társadalom az egyes egyén számára külsődle­ ges. Másfelől a „cse­ lekvés" is csak azért lehetséges. könnyen észrevehetjük a kettő közötti kapcsolatokat. hogy a társadalmi struktúra szakadatlan építési és újjáépítési folyamatának elemzése során hasz­ nos kifejezés a strukturálódás. A társadalmi intézmények léte megelőzi bármely adott egyén létezését. o. hanem döntéseket is hozunk. mert az emberek szabályszerűen. ha bizonyos nyelvtani szabályokat követ. A „struktúra" és a „cselekvés" szükség­ szerűen összefüggenek. Ember­ ként nemcsak reagálunk a külvilág eseményeire. és az is nyilvánvaló. és korlátozza az egyének cselekvéseit. hogy minden emberi cse­ lekvő óriási tudáskészlettel bír. Ráadásul ez a vita nem korlátozódik a szociológiára. Ezt a fogalmat én magam vezettem be a szociológiába az utóbbi években. A nyelv strukturális jellemzői azonban mégis csak akkor léteznek. hogy pénz nélkül is boldogul. Durkheim álláspontja bizonyos értelemben kétségkívül helytálló. Míg a természeti kör­ nyezet az emberektől függetlenül is fennmarad. fejezetben lesz szó) joggal vetik fel. de szükséges hozzájárulás a rendszer fennmaradásához. hogy ezek az in­ tézmények kényszert gyakorolnak felettünk.Értékelés > Nem valószínű. A pénzrendszer más létező intéz­ ményekhez hasonlóan a társadalom egyes tagjai­ tól függetlenül létezik. Mégsem kell azért eltúlozni a két nézőpont kö­ zötti eltérést. és szilárdan tarthatom magam ehhez az el­ határozáshoz még akkor is. így például nem én találtam ki a brit pénzügyi rend­ szert. mióta a modern gondolkodók szisztematikus magyarázatot pró­ bálnak adni az emberi viselkedésre.). Az 1. az csak akkor érthető. hogy a társadalom a fizikai környezethez hason­ lóan „külsődleges" valami. kö­ zösségeknek vagy csoportoknak csak azért van „struktúrájuk". hogy pénz nélkül élek. kiszámíthatóan viselkednek. mert egyénként mindannyian rengeteg társadalmilag strukturált ismeret birtokában vagyunk. A „strukturális" és a „cselekvéselméleti" megközelítések közötti szakadék azzal a felismeréssel hidalható át. A nyelv állandóan a struk­ turálódás folyamatában van. A nyelv csak akkor létezhet. így például az a tény.például ide tartoznak azok a rituálék is. Emberként nagy­ részt attól vagyunk azok. akkor a rend­ szer felbomlana.

éppen úgy. máskor viszont fordított a helyzet. Az ideo­ lógia olyan értékek és meggyőződések rend­ szere. amely az erősebb csoportok helyzetének megszilárdítását célozza a gyengébbek rovására. mert ha nem. A tár­ sadalom folyamatos fennmaradása érdekében a specializálódott intézményeknek (politikai rend­ szer. amit Goffman „a struktúra dualitásának" nevez. Ez igencsak egybecseng Durkheimnek a „társadalmi tények" korlátozó. hogy mindig meg kell vizsgálnunk a konszenzus és a konfliktus közötti kapcsolatokat a társadalmi rendszerekben. mint amilyen valójában. Hatalom. E nézőpont hívei közül nem mindenki he- . Konszenzus és konfliktus kapcsolatának elem­ zésében hasznos fogalom az ideológia. hogy minden társadalmi cselekvés feltételez valamilyen struktúrát. Az éles egyenlőtlenségek következtében a társadalmi rendszerben „beépített" érdekellentétek alakul­ nak ki. o. a szervezet léte veszélybe kerül. lyez akkora hangsúlyt az osztályokra.). Ezeknek harmonikusan kell illeszkedniük egymáshoz. A két felfogás közötti ellentét semmi­ képp sem kibékíthetetlen. Legfőbb felte­ véseiket Marxnak az osztálykonfliktusokról val­ lott nézeteivel világíthatjuk meg. Például még az osztálykonf­ liktusok marxi elemzésében is egyaránt találunk közös és ellentétes osztályérdekeket. a társada­ lom alapvetően feszültségekkel teli. hogy a társadalom kölcsönösen összefüggő részekből áll. amelyek mindegyike részt vesz az élet­ folyamat fenntartásában. hogy tagjai körében általános konszenzus alakult ki az alapértékekről. A feudális rendszerben például az arisztokraták hatalmát alátámasztotta az az elképzelés. tüdő. Valószínűleg minden társadalomban van valamiféle általános egyetér­ tés az értékeket illetően. A strukturálódás mindig feltételezi azt. / Marx osztálykonfliktussal kapcsolatos álláspont­ ját az 1. A test különféle feladatok ellátására speciali­ zálódott részekből (például agy. bár szükség esetén erőszakot is alkalmazhatnak. olykor mindkét félnek az az érdeke. ezért még a legszilárdabb társadalmi rendszer is az egymás­ sal szemben álló csoportok kényes egyensúlyára épül. Ugyanez a helyzet Durkheim szerint a társadalom esetében. vallás. A társadalom foly­ tonossága ezért az együttműködésen múlik. hogy az embe­ rek egy kis csoportja „uralkodásra született". hogy túllépjen az ellentéte­ ken. ami viszont feltételezi. Ilyen körülmények között a nyílt konfliktus nem állandósul. mint Marx. „külsődleges" jellegéről vallott nézetével.A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS amelyeket az utcán egymás mellett elhaladó ide­ genek végrehajtanak. az arisztokraták mégis gyakran erőszakhoz folya­ modtak azok ellen. A legtöbb funkcionalista gondolkodó számára a társada­ lom egymáshoz szorosan kapcsolódó struktúrák­ ból álló. máj stb. Ráadásul a szociológiai kutatás egyik általános szabálya. Durkheim úgy vélte. Ők a konfliktusok kialakulásában más tényező­ ket is fontosnak tartanak. mert az em­ beri viselkedés szabályszerűségeire épül. amelyekhez iga­ zodunk. oktatási rendszer) harmoni­ kusan kell együttműködniük. egységes egész. Másrészt amikor ezt a tu­ dást cselekvésünkben alkalmazzuk. Ez azt jelenti. Ugyanakkor a konszenzus és a konfliktus híveinek álláspontjai közti távol­ ság megint csak nagyobbnak tűnik. A különféle csopor­ tok által vallott értékek és a tagjaik által elérni kí­ vánt célok gyakran egyszerre tükröznek közös és ellentétes érdekeket. Itt vi­ szont az analógia alapját nem egy építmény falai képezik. Függetlenül attól. szív. A konfliktust középpontba helyezők ettől alap­ vetően eltérő álláspontot vallanak. mint a munkások a tőkésektől. az azzal járó előnyök miatt alakul ki. Értékelés A struktúra és cselekvés problémájához hason­ lóan ennek az elméleti vitának a megnyugtató le­ zárása sem valószínű. akik a hatalmukat meg mer­ ték kérdőjelezni. és természetesen mind­ egyikben találunk konfliktust is.) áll. így a tőké­ sek függnek a gyáraikban dolgozó munkaerőtől. például a faji csoportok vagy a politikai frakciók ellentéteit. család. hogy melyik csoport az erősebb. Sok konfliktus a hatalom. Konszenzus és konfliktus A konszenzust és konfliktust hangsúlyozó állás­ pontok összevetését ismét hasznos Durkheimmel kezdeni. Marx szerint a társadalmak egyenlőtlen erőforrá­ sokkal rendelkező osztályokra bomlanak. ideológia és konfliktus mindig szoro­ san kapcsolódik egymáshoz. akik­ től a bérüket kapják. Ezek az érdekellentétek bizonyos ponton kirobbannak és radikális változásokhoz vezet­ nek. fejezetben ismertettem (32-34. akkor meg­ erősítjük és tartalommal töltjük meg épp azokat a szabályokat és konvenciókat. de ugyanakkor a struktúra is feltételezi a cselekvést. A hatalmon lévők uralmának megtartása nagy­ részt az ideológiai befolyástól függ. hanem a test fiziológiája.

. annyit megállapíthatunk. A férfi nő feletti hatal­ ma az osztálykülönbségekkel együtt jelent meg. Ez az álláspont nem feltétlenül je­ lenti annak elfogadását. Ezt az észrevételt kifejtve a férfiról így ír: „hajlamai. A nők eb­ ből a kötött helyzetből szabadulnak fel. hogy a nemek közötti különbségek lényegében a fér­ fi és nő közötti. hogy a nemek közötti különbségek velünk született jellegzetességek. Más szóval a nő és a férfi eltérő identitás­ sal. Ily módon a férfi szük­ ségletei egészen mások. ha az általánosítás egy magasabb szintjére emeljük. Ilyen körülmények között a nemtől függő tudás kulcs­ fontosságú erővé válik a fennálló társadalmi be­ rendezkedés állandósításában és a férfiuralom legitimálásában. hogy fenntartsák kiváltságos helyzetüket. ezért az az érdekük. Manapság ezt az elemzést sem fogadnák el sokan. mondták. míg a nő „sokkal nagyobb mértékben a természet műve". és különböző né­ zőpontokból szemlélik a világot. A kérdést a legjobban úgy mutathat­ juk be. és „közelebb áll a természethez". Marx nézete alapvetően eltér a fenti álláspont­ tól. biológiailag adott eltéréseken alapulnak. míg a férfiak aktivitása a politika. hanem az egész tudomány át­ fogó rekonstrukciójának igénye is felmerült. magában a szociológia tárgyában is felfedezni vélt férfipár­ tiságra. Ha­ gyományosan a férfiak töltötték be a társadalom hatalmi és vezető pozícióit. Vagy esetleg azt találjuk. sőt. mint a többséghez tartozó (fehér) nőkkel. ízléssel és hajlamokkal bír. a munka és a háborúzás „nyilvános" szféráira összpontosul. Hasonló tényezők az etnikai hovatartozás és a kulturális háttér is. hogy a hagyományos szo­ ciológiai elméletalkotás tagadta vagy figyelmen kívül hagyta a tudás „nemi" (gendered) jellegét. hogy a nők képesek a gyermek megszülésére. nem egyforma értelmezéseket alakítanak ki róla. Ma már Durkheim megállapítását ebben a formában aligha fogadná el bárki. A fe­ minizmus nyomán össztűz zúdult a szociológia elméletében és módszertanában.4. A feministák gyakran sérelmezik. Úgy véli. hogy egy kisebbségi csoporthoz tartozó nőknek (például az Egyesült Államokban élő feketéknek) sokkal több közös vonásuk van az adott kisebb­ ségi csoport férfi tagjaival. hogy a férfi „majdnem mindenestől a társadalom terméke". és a társadalmi világról kialakított koncepciók­ ban a férfiak jutottak uralkodó szerephez. Az a néhány bekezdés azonban. élettársa viszont mindezekben a vonatkozásokban közvetlenebbül a saját orga­ nizmusa hatása alatt áll. FEJEZET A nemek problémája A nemek problémája csak ritkán kerül közpon­ ti helyre a modern szociológia megalapítóinak a munkáiban. Újra kell gondolni az alapkérdéseket. Mivel a férfiak és a nők tapasztalatai eltérők. mert a nő kevés­ bé szocializált. mint a nőé" (Durkheim 2003a). és elsősorban ők gondoskodnak róla. Szerinte a nemek közötti különbségek a hata­ lom és a státus vonatkozásában lényegében más . Például mondhatnánk. hogy egy meghatározott (például egy kisebb vadászó-gyűjtögető) kultúrából származó nő ka­ rakterében sokkal közelebb áll az adott kultúra férfi tagjaihoz.megosztottságot tükröznek. Durkheim állítása azonban némi­ leg módosítva a társadalmi nem kialakulásának és természetének egyik lehetséges nézőpontját fogalmazza meg. mint a férfiét. ha meg­ szűnnek az osztálykülönbségek. ami a szociológiában és más tudomá­ nyokban is gyökeres változásokat indított el. A feminista szociológiai megközelítésekben hangsúlyozzák.bár megoldásához alig-alig találunk támpontot műveikben. lehetővé teszi egy alapvető elméleti dilemma körvonalazását . és az ezekkel kapcsolatos vitákat is másként kell prezentálni. összevetjük a Marx írásai­ ban előforduló kérdéssel. mint az ipari társadalmakban élő nőkhöz. amely a nő és a férfi viselke­ dését meghatározó társadalmi különbségeket ala­ kítja. amelyet alkalmanként Durkheim feszeget. hogy az emberi társadalom legkorábbi formáiban nem volt különbség ne­ mek és osztályok között.elsősorban osztályjellegű . Durkheim az öngyil­ kosságról írva egy ízben megjegyzi. törekvései és hangulatai nagyrészt kol­ lektív eredetűek. Bár a feminista nézőpontok sokfélesége miatt nehéz általánosságokban beszélni. hogy a nő társa­ dalmi helyzetét és identitását reproduktív-gyer­ meknevelési szerepe alakítja. hogy a társadalmi világ elem­ zésekor a társadalmi nemet kell a középpontba állítani. hogy a feministák többsége szerint a tudás szervesen kapcsolódik a biológiai és társadalmi nem kérdéseihez. amelyben érintették ezt a kérdést. mint a férfi. Nem az osztály az egyetlen tényező. Ez pedig úgy írható le. A nő a férfi „magántulajdonának" egyik formája lett a házasság intézményén keresztül. A nő és a férfi hatalmi helyzeté­ nek különbségei azt a tényt tükrözik. A női iden­ titást ugyanúgy a szocializáció határozza meg. Az utóbbi évtizedekben megerősödött a nő­ mozgalom. Sokkal inkább azt feltételezi. Amennyiben ez az álláspont helytálló. Nemcsak a szociológiában fennálló férfi­ uralmat támadták. ha azt a problémát. de sokkal hi­ hetőbb nézetté tehetjük. akkor a nemek közötti különbségek mélyen gyökereznek minden tár­ sadalomban.

amit „csiná­ lunk". hogy a fér­ fiak birtokolják és irányítják. o. de éppígy szerepet játszanak a munka jellegében bekövetkezett változások is. ezért önbecsülésük is oda. Kortársaitól a mai szocio­ lógusokig sokan vitatták a modern társadalom­ fejlődéssel kapcsolatos nézeteit. és nem abban nyilvánul meg. mert a társadalmi nem a nők és a férfiak identitása és viselkedése közötti össze­ függésekkel kapcsolatos. Pillanatnyilag kénytele­ nek vagyunk nyitva hagyni azt a kérdést. Butler szerint a társadalmi nem korántsem állandó kategória.. o. Épp ellenkezőleg. hogy mit csinál. A szociológiai elméletalkotás legfontosabb jövőbeli feladatai egyértelműen annak fényében határoz­ hatók meg. és a válla­ latok csak akkor maradhatnak versenyben. amelyről később lesz szó (lásd a 103-105. hogy a háttérbe szorultak. A modern világ kialakulása A marxista megközelítés Értékelés A harmadik dilemmával kapcsolatos problémák igen fontosak. akár a „nők" olyan csoportot alkotnak. És bár végeztek új szociológiai vizsgá­ latokat a nőkről az utóbbi húsz évben.). „Szexualitás és társadalmi nem" című feje­ zetet (364-369. hogy akár a „férfiak". mivel az adott termelési . sokan mások úgy látják. mely szerint minden szférában a férfiak uralkodnak. fejezetben (356. hogy eladják termékeiket a vevőknek.). hogy a múltbeli szociológiai elemzések nagy része vagy figyelmen kívül hagyta a nőket. akkor arra kell törekednünk. Hasonló gondolatokat fejtegetett Susan Faludi is. hogy ők vannak nyeregben. vagy fordítva: a más területeken jelentkező tár­ sadalmi megosztottságok milyen mértékben ma­ gyarázhatók a nemek közti különbségekkel.5 4 9 . köz­ tük Judith Butlerre (1999) is hatott a posztmo­ dern gondolkodás. kulturális háttér stb. o. számos olyan terület van még. amellyel a szocioló­ giának szembe kell néznie. ha az egyik csoport a másik csoport feletti hatalmának megerősítésére használja. hogy a nemek közötti különbségeket mennyiben lehet megvilágítani más szociológiai fogalmakkal (osz­ tály. Már említettem. és közvetlenül kapcsolódnak ah­ hoz a feminista kihíváshoz. hogy légből kapott az a gondolat. vagy rosszul értelmezte a női identitást és visel­ kedést. hanem inkább abban. A kapitaliz­ mus minden korábbinál dinamikusabb gazdasá­ gi rendszer. úgy érzik. hogy „vissza­ csináljuk". ha a lehető legolcsóbban és leghatékonyabban állítják elő a termékeiket./ A feminista megközelítésekről bővebben lásd a 12. hogy sikerül-e hatékony megoldást találni e dilemmára. Ju­ dith Butler munkásságáról és a queer-elméletre gyakorolt hatásáról lesz még szó a 12. hanem folyton változik. amely a tőkés termelés szerves része. hogy a társadalmi nem valami olyasmi. Több ilyen szerzőre. Mindez újabb és újabb techno­ lógiai újításokhoz vezet. A férfiak egy-egy csoportja még mindig bizakodó. Egyes feminista szerzők szerint tévedés azt felté­ telezni. ahol a jellegzetesen női tevékenységeket és gondokat nem elemezték még Marx írásai komoly kihívást jelentettek a szocio­ lógiai elemzés számára. Például az információtechnológia fejlődésével sok kevésbé képzett férfi fölöslegessé vált a tár­ sadalmi szükségletek szempontjából. / A „férfiasság válsága" az oktatás tárgyalásakor is szóba kerül ( 5 4 8 . hogy Marx a modern társadalmakat kapitalista társadalmaknak tekinti. etnikai hovatartozás. Ugyanakkor önmagában még kevés. A modern korban a válto­ zások hajtóereje az állandó gazdasági átalakulás. hogy ki az ember. A tőkések versenyeznek egymással. amely sajátos érdekekkel vagy jellemzőkkel bír. Judith Butler kielégítő módon. amelyet nem lehetett fi­ gyelmen kívül hagyni. Ennek részben az lehet az oka. ma a férfiasság válságát éli ab­ ban a világban.). 1999) rámutat. amelyről azt hiszik. hogy a nők sikereket értek el. Senki sem vitathatja igazán. hogy „a nők tanulmányozását beemelik a szociológiába". oldalon). Ha Butlernek (2004) igazat adva elfogadjuk.). A férfiképről szóló könyvében [Stiffed.

E szemléletmód kialakulása . Nem csupán az iparosodott társadalmak vizsgálatának módszerét határozza meg. és ol­ csón jussanak nyersanyagokhoz. Ugyanakkor arra is törekszenek. tékeinek . A bürokrácia a sok embert magukban foglaló csoportok megszervezésének egyetlen hatékony módja. Weber írásai tulajdonképpen „Marx kísérteté­ vel".csupán egy a modern korszak társadalomfejlődését meghatározó fon­ tos tényezők közül. hogy a változás mintái mennyire felelnek meg az egyik vagy a másik modellnek. így kétségkívül együtt nő majd a gazda­ sági és politikai terjeszkedéssel. Marxnak a kapitalizmus jelentőségéről kidol­ gozott értelmezése számos követőre talált. Amikor 1989 után a Szovjetunióban és KeletEurópában összeomlott a kommunizmus.Marx feltételezésével ellentétben . o. E szerzők többsége kétkedve fo­ gadta Marx meggyőződését. Értékelés Vajon a modern társadalmak értelmezésének me­ lyik változata helyes: az. A kapitalista gazdaság me­ chanizmusainál meghatározóbbak a tudomány és a bürokrácia fejlődésének a következményei. „Mi a szociológia?" című fejezetben ismertettem (34-35. Számos más szerző viszont bírálta Marx nézeteit. a liberálisok és a konzervatívok a második oszlop nézeteit teszik magukévá. amely az egész világot meghó­ dítja . amelyik Marxtól szár­ mazik.a gazdasági vállalkozás megszervezésé­ nek egyik sajátos módja .ezzel magyarázható a nyugati ipar globális elterjedése. munkaerőhöz. A vallási értékeknek . amit Oroszor­ szág és más államok „létező szocializmusaként" emlegettek. és ez feltehetőleg nem lesz másképp bár­ milyen jövőbeli szocialista társadalomban sem. Weber álláspontja Marx egyik legelső és legszigorúbb kritikusa Max Weber volt. FEJEZET folyamatban használt technológia hatékonyságá­ nak növelése az egyik módja annak. ami igazolni látszott a marxizmus kritikusainak kétkedését (Gamble 1999). ami számukra azt bi­ zonyította. másrészt pedig a kapi­ talizmus szerepe kevésbé volt meghatározó a modern társadalomfejlődésben. amelyik Webertől? A kutatók ebben a kérdésben is megosztottak. Weber szerint a kapita­ lizmus .). akik közül sokan jelentős mértékben finomították a marxi gondolatokat. a haté­ konyság elvei szerint szerveződik. hogy Marx egyrészt túlbecsülte a tisztán gazdasági tényezők jelen­ tőségét a változásokban. hogy a kapitalizmus valóban komoly szerepet játszott mai világunk létrejöt­ tében. Webernek a modern társadalmak természeté­ ről és a nyugati életformák világméretű elterje­ désének okairól vallott nézetei élesen szemben állnak Marx felfogásával. A racionalizálódás azt jelenti. A Weber által kimunkált alternatív álláspont a mai napig megőrizte jelentőségét. vagy az. Az ezzel a di­ lemmával kapcsolatos tényezők azonban sokkal inkább empirikus jellegűek. A kapcso­ lódó keretes rész a kétféle gondolkodás néhány különbségét foglalja össze.főként a puritanizmus ér­ . hogy előnyt szerezzenek a vetélytársakkal szemben. hogy termé­ keik számára új piacokat hódítsanak meg. / Weber munkásságát az 1. Bár a nyugati marxis­ ták többsége már rég elvetette azt. A tudomány. hogy vannak még a kapitalizmusnak alternatívái. hanem a kevésbé fej­ lett világ társadalmairól kialakított nézeteket is.. hogy mindkét táboron belül vannak eltérések. a világ nagy részén hivatalos ideoló­ gia maradt a marxizmus.4. hogy a társadalmi­ gazdasági élet a technikai tudás alapján. tehát nem minden teoretikus értene egyet mindegyik megállapítással. Éppen ez az állítás A protestáns etika egyik fontos tétele. a marxi szellemi örökséggel folytatott. mint ahogy azt Marx gondolta. A tudomány határozta meg a modern technoló­ giát. Szerinte a nem gazdasági jellegű tényezők kulcsszerepet játszot­ tak a modern társadalom fejlődésében. mint a többi dilem­ ma tényezői. élet­ hosszig tartó küzdelemként jellemezhetők. A modern társadalmak és a harma­ dik világ országainak fejlődési útját tényszerűen tanulmányozva feltárhatjuk. hogy a kapitalizmust végül a szocialista rendszer fogja felváltani. Ezenkívül a két nézetrendszer eltérő politikai ál­ láspontokhoz is kötődik: a baloldali szerzők az első.nem vezethető vissza kifejezetten gazdasági változásokra. és másképp elemezték a modern világot formáló tényezőket. a modern technológia és a bürokrácia fejlődését Weber együttesen „racionalizálódásnak" nevezi. (Meg kell azonban je­ gyeznünk. sokan a marxista gondolkodás „válságáról" beszéltek. Szinte min­ denki elismeri azt.alapvető szerepük volt a kapitalista szemléletmód kialakulásában. Marx szerint ezért a kapitalizmus állandóan ter­ jeszkedő rendszer.) A marxista és a weberiánus nézetek közötti kü­ lönbség a szociológia sok területére kihat. De sokan úgy vélik.

A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS 1 03 arx és W e b e r összehasonlítása MARXISTA GONDOLATOK NAGY VONALAKBAN 1. Egy szerzőcsoport így jellemezte ezt az állapotot: Világunk az átalakítás folyamatát éli. A mai modern (kapitalista) társadalmak át­ meneti típusok. Minden modern társadalom a társadalmi és gazdasági szer­ veződésnek ugyanazon alapvető módjaitól függ.végső soron a gazdasági egyenlőtlenségekből származnak.4 6 1 . Mivel 1989-ben összeomlott a kelet-európai kommunizmus. a nagyváros.ez az elképzelés azonban ma már tarthatatlan. Marx reményeivel el­ lentétben nem törvényszerű. és haladás az eredménye . hogy az elektronikus médiumok szétzúzták a jelenünk és Posztmodernizmus A posztmodernizmus gondolatának hívei szerint a társadalomelmélet klasszikus gondolkodói ab­ ból indultak ki. például a férfiak és nők közötti egyenlőtlenségekkel is.. a modern világ kialaku­ lásával kapcsolatos dilemmák ma is fontosak. hogy a jövőben gyöke­ resen átalakulnak. UJABB SZOCIOLÓGIAI ELMELETEK Az előbbiekben felvetett. 4. Más szociológusok .mára teljesen leírták Marxot. a megállíthatatlanul terjesz­ kedő lakótelepek. A legfontosabb hatalmi különbségek . a kü­ lönbözőség. a marxi gondolatok a mai világban már kevésbé látszanak helytálló­ nak. Számtalan film. hogy a szociológusoknak fel kell hagyniuk az olyan elméletekkel. de ezeknek nem sok közük van a lakóhelyünk történetéhez. énképünk. 3. amelyek meghatározzák jellegüket. a nemzetállam mind lejtőre kerültek. 2. hogy általános történelmi mintákra leljen. 5.). Baudrillard úgy véli. 3. hogy a történelemnek van valami iránya: „tart valahová".így például azok. Az osztálykülönbségek csak az egyenlőtlen­ ségek egyik típusát képezik a modern társadal­ makban. amelyeket Marx és Weber is igye­ kezett kidolgozni: a társadalmi változás átfogó értelmezéseivel. 4. hogy a posztmo­ dern világ csak szocialista lehet. „A média" című fejezetben lesz szó. szubjekti­ vitásunk is átalakul. a történelemről vagy a társada­ lomról kialakított átfogó koncepciók. sokrétű. a nagytestvér-állam. ráadásul már a történelem sem létezik. Szerintük eleve bukásra ítéltetett Marx kísérlete. Ezek a posztmoder­ nizmushoz köthető gondolkodók úgy vélik. o. amely „kiszakít" minket a múltból. A posztmodernitás fontos elméletalkotói közé tartozik a francia Jean Baudrillard is (munkás­ ságáról a 15. videofel­ vétel. A Nyugat globális befolyása az ipari erőforrá­ sok birtoklásából és katonai erejéből származik. 5. A posztmodern társadalom nagyon pluralisztikus. A gazdasági hatalom elkülöníthető a más forrásból származóktól. A férfi és a nő közötti egyenlőtlenség például nem magyarázható gaz­ dasági alapon. míg a rugalmasság. 2. a tömegfogyasztó. sőt személyes történeteinkhez sem kapcsolódnak. 4 6 0 . amelyek meghatározzák a nők és a férfiak eltérő helyzetét . a sokféleség.köztük korábbi marxisták is . amelyeket . Ebben a folyamatban tulajdon identitásunk. W E B E R I A N U S GONDOLATOK NAGY VONALAKBAN 1. A kapitalizmust a szocializmus valamilyen formája váltja majd fel. A nyugati befolyás növekedése a világon fő­ ként a kapitalista gazdasági rendszer terjeszkedő jellegéből fakad. A tömeg­ termelés. értelmesnek tarthatnánk (Lyotard 1993). Ez átmenet egy új korba (Hall-Jacques 1988). valamint a mobilitás. A modern társadalmakat osztálykülönbségek tagolják. tévéműsor és a világháló képei járják be a világot. Nincsenek többé olyan nagy narratívak vagy metanarratívák. Sok eszmével és értékkel találkozhatunk. Nincs többé védhető haladásfogalmunk. Várható. amely kiegészül más. Ezt a világot in­ kább az új média uralja. A modern fejlődés legfontosabb mozgató­ rugója a termelés racionalizálódása. Minden a változás folyamatában lévőnek látszik. A modern fejlődés legfontosabb mozgató­ rugója a tőkés gazdasági mechanizmusok elter­ jedése. a kommuni­ káció. bár számos tudós továbbra is alkalmaz nagy vonalakban marxista megközelítéseket a modern világ előtt álló szociológiai kérdések boncolgatá­ sakor (Gamble 1999). de a mai elméletalkotók igyekeznek túllépni Mar­ xon és Weberen. A jövő fejlődését a társadalmi élet minden te­ rületén a racionalizálódás határozza meg. a decentralizálás és az internacionalizálódás pályája felfelé ível.

1 9 8 4 ) sokat merített a posztmodernizmus gondolatköréből. Például Michel Foucault Bár tiltakozott. az emberek nem valóságos eseményként élték meg . során megkísérelt rávilágítani azokra a jelentés­ módosulásokra. Szerinte azonban az elektronikus kommunikáció és a média terjesz­ kedése megcáfolta azt a marxista tételt. üres vilá­ got teremtettek. az ideológia és a dis­ kurzus közötti kapcsolatról a modern szervezeti rendszerek vonatkozásában. Foucault fontos gondo­ latokat vetett fel a hatalom. amelyek az idők során egyre nagyobb szerepet játszottak a társadalom ellenőrzésében. hogy a felvilágosodás egyéni szabadsággal kapcsolatos eszméinek van egy másik oldala.4. De vajon a valódi személyt siratták-e az emberek? Baudril­ lard erre nemmel válaszolna.erre mondja Baudrillard. Michel Foucault ( 1 9 2 6 . Foucault például rámutatott. Halála inkább egy szappanoperába illett. A szociológiában alapvetően fontos a hatalom vizsgálata: hogyan érik el céljaikat egyének és csoportok mások céljainak a rovására? A klaszszikus alapítók közül Marx és Weber különö­ sen nagy súlyt helyezett a hatalom kérdésére. Munkája . hogy a társadalmat gazdasági erők formálják. A társadal­ mi életet sokkal inkább jelek és képek befolyá­ solják. az egész világ gyászolta. A társadalom feletti hatalomra és ellen­ őrzésre vonatkozó gondolataiban központi helyet foglal el a diskurzus: egy konkrét témával kap­ csolatos beszéd. Például amikor 1997-ben meghalt Diana walesi hercegnő. hanem médiaképekkel. milyen óriási vál­ tozáson ment keresztül az őrültséggel kapcsola­ tos diskurzus a középkortól napjainkig. Világunk nagy része ma már afféle látszatuniverzum. hogy „az élet feloldódik a tévében". amelyeket közös feltevések egyesítenek. mint pél­ dául a tévéműsorokban. a kórháznak. amelyik a fegyelmezést és a felügyele­ tet állítja a középpontba. Diana hercegnő a legtöbb ember számára csak a média közvetítése által létezett. amelyben nem való­ ságos személyekkel vagy helyekkel érintkezünk. megfigyelésében. Foucault pedig részben folytatta a gondolatme­ netüket.és gondolkodásmódok összes­ sége. amelyek a modern világ gon­ dolkodását elválasztják a megelőző korokétól. Baudrillard-ra fiatalabb éveiben erősen hatott a marxizmus. az őrültségről és a szexualitás­ ról szóló írásaiban elemezte azoknak a modern intézményeknek (a börtönnek. nem csak Nagy-Britannia. Meg akarta mu­ tatni. és kaotikus. az iskolának) a kialakulását. a testről. FEJEZET Jean Baudrillard múltunk közti kapcsolatot. A bűnről. ha posztmodernistának nevez­ ték. Baudrillard szerint a médiauralom korában a jelentés képek áramlásával jön létre. „fo­ nákja" is.

amely főként korai munkáira jellemző. hogy viselkedésük irányítható legyen . Michel Foucault .nem feledve.mindannyiunk számára jelentős társadalmi átalakulásokat eredményez­ nek. mert ismertek. A hatalom vagy autoritás birtokosainak szakértői diskurzusaival gyakran csak más „versenyképes" szakértői diskurzusok vehetik fel a versenyt. hogy az információtechnológia és az új kommunikációs rendszerek . amely szerint eleve kudarcra ítélt minden kísér­ let. A tudás az ellenőrzés szolgálatába állítható. „Egészség. Foucault épp az ellenkezőjét tűzte ki célul: a múltban kutakodva igyekezett értelmezni az ismertet. gondos­ kodás a gyengékről és az elesettekről .még ma is nagyon eleven. így a diskurzus a másféle gondolkodás. / Foucault munkásságáról bővebben lesz szó a 8. Más társadalomtudósoktól el­ térően. Még ha el is fogadjuk. hogy a „szexualitás" fogalma nem min­ dig létezett. és ezekre alapozva tehetünk is valamit azért. o. Foucault írásait átszövő. Foucault radikálisan új társadalomelméleti megközelítése szemben áll a tudományos isme­ retek természetéről kialakult általános konszen­ zussal. aki szerint az eszelős különleges észlelési „adottsággal" bírhat. Jürgen Habermas. Hasonló megállapításokat lehet megfogalmazni a normális és deviáns tevé­ kenység. nézeteket és struktúrákat. Manuel Castells. egyenlőség. ame­ lyet a tömegkommunikáció erősödése jellemez.információk gyűjtése másokról. sőt akadt. Ulrich Beck és jóma­ gam is mind azt mondjuk. hogy a szociális világ általános folyamatait megértsük.más technológiai változásokkal együtt . amely a betegséget és kezelését hangsúlyozza. fontos téma. Ez a megközelítés. a társa­ dalmi fejlődésről vagy a modernitásról. analógiákkal pró­ bálják értelmezni az ismeretlent. A kortárs társadalomelmélet-alkotók többsége el­ fogadja.vagy beszédmódok korlátozásának hatékony eszköze lehet. amelyek nagyrészt épp azért láthatatlanok.társadalmi közösség. betegség és fogyatékosság" című fejezetben (210. mai fogalmairól. A modern társadalmakban viszont az „őrültség" fogalmát az orvostudományi diskurzus alakítot­ ta. szakmai szervezetek és orvostudományi folyóira­ tok igen fejlett. kórházak. orvosszakértők. A felügyelet .minde­ nütt megjelenik egy olyan társadalomban. hogy épp az ellenke­ zőjéről van szó: ma még inkább szükség van álta­ lános társadalomelméletekre. Foucault megkísérelte feltárni a mai észjárások és gyakorlatok mögött meghúzódó fel­ tevéseket és a múlt felől közelítve „láthatóvá" tenni a jelent . csak ezek töredékeit érthetjük meg. hogy pozitív irányba befolyásoljuk a világot. hanem a társadalmi fejlődés folya­ matai során jött létre. hogy nem alkotha­ tunk általános elméletet a társadalomról. az épelméjűség és az őrültség stb. hogy szertefoszlottak a marxi álmok a kapitaliz­ must felváltó szocialista alternatíváról.. az őrültséggel vagy a szexualitással) kapcsolatos attitűdjeit. akik az ismertre utalva. NÉGY KORTÁRS SZOCIOLÓGUS Michel Foucault sok más gondolkodóra is hatott.A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS 105 a középkorban az elmebetegeket mindenki ár­ talmatlannak tartotta. hogyan kapcsolódik a hatalom és a tudás a felügyeleti. Foucault heve­ sen támadta a jelent: azokat a „bevett" fogalma­ kat. Ezt az orvostudományi diskurzust támogatja és fenntartja az orvosok. ma már Foucault „archeoló­ giájaként" ismert. Foucault szerint a hatalom a diskurzuson keresz­ tül formálja az emberek különböző jelenségekkel (a bűnnel.). hogy jobbá tegyük a világot. a szocia­ lista elképzelés alapját alkotó értékek közül né­ hány . kényszerítési és fegyelmezési technológiákhoz. Például feltárta. Többségük azonban nem ért egyet a poszt­ modernista és foucault-i gondolatok magvával. befolyásos hálózata.

mint a nőknek. amit ő „nyilvánosságnak" nevez. mint mi azokat. amelyet ő „a második modernitás korának" nevez: a modern intézmé­ nyek globálissá válnak. parlamentre és pártokra épülő demokratikus eljárások nem adnak megfe­ lelő alapot a kollektív döntéshez. amelyekre Marx mutatott rá . A bírálók rámutatnak. mert már sokkal inkább azok irányítanak minket. e médiumoknak alapvető szere­ pük lehet a demokrácia továbbfejlesztésében. sok lehetőséget kínál a nyílt pár­ beszéd és vita kialakítására. Feminista szerzők bírálták Habermast. rendezetlenségnek látnak. Mégis. Amit a posztmodernisták káosznak. mint a megelőző korok. és Weberhez fordul alternatív gondolatokért. A közszolgálati televízió és rádió azonban. FEJEZET Jürgen Habermas: demokrácia és nyilvánosság Jürgen Habermas német szociológus felismeri. Habermas főmű­ vében. hanem inkább saját tár­ sadalmi fejlődésünk. hogy egyes marxi alapelvekhez továbbra is ragaszkodni kell.mondja Habermas -. A nők számára fontos kérdések sokszor nem buk­ kannak fel a politikai vitákban.4. hogy a demokráciát gyakran férfiterepnek tekinti. Szerinte a megszokott. A globális rend legfőbb jellemzője a kockázatkezelés. A demokratikus eljárások reformjával és a közösségi szervezetek és más helyi csoportok következetes bevonásá­ val megújíthatjuk a nyilvánosságot. akkor ezek nem lehetnek a demokratikus vita fórumai. helyébe egy „kockázattársadalom" lép. Jürgen Habermas A tudomány és a technológia fejlődése új koc- .például az. A kapitalizmusnak nincs alternatívája. Helyre kell állítani a gaz­ dasági folyamatok feletti ellenőrzést. ha újra élet­ re keltjük azt. Szerinte nem „a modernen túli" világban élünk. Ennek ellenére a kapitalista gazdaságban megmaradt néhány alapvető prob­ léma. Ezt a nagyobb mértékű kontrollt leginkább úgy érhetjük el . Ha például a televízió és a hírlapok működését kereskedelmi érdekek határozzák meg. hogy a mai világ több kockázatot hordoz. Tehát a családi életben tapasztalt egyenlőtlenség a nyilvánosságban mű­ ködő demokráciát is csorbítja. hogy óriási gazdagság lét­ rehozására képes. Ma a kockázat nem annyira természeti veszély. Nancy Fraser (1989) rámutat. Sze­ rintük Habermasnak azt is látnia kellene. A nyilvánosság lényegében a demokrácia kerete. A modern kommunikációs médiumoknak valóban vannak olyan hatásaik.vagy bizonyta­ lanságforrásokból ered. a mindennapi élet pedig kiszabadul a hagyomány és a szokás szorításá­ ból. hogy Habermas a demokráciáról szólva úgy bánik az állampolgárisággal. Ulrich Beck: a globális kockázattársadalom Egy másik német szociológus. A kommunikatív cselekvés elméletében (1981) meg sem említi a nemeket. akár­ csak az internet. A legtöbb parlamentben például a képviselők között kisebbségben vannak a nők. mintha az nemileg semleges volna. hogy sok marxi gondolat ma már idejétmúlt. Pedig az állampolgá­ riság fejlődése tipikusan úgy alakult. hogy az sok­ kal inkább kedvezett a férfiaknak. valamint a tudomány és technika fejlődése által okozott bizonytalansá­ gokból. mert nem fordít elég figyelmet a gender és a demok­ rácia összefüggésére. Beck nem azt mondja. In­ kább a kockázatok jellege változik. A régi ipari társadalom eltűnőfélben van. Ulrich Beck is elutasítja a posztmodernizmust. és nem is kell ilyet keresni: bebizonyosodott róla. Ugyan­ akkor azt is felveti. hogy időről időre gazdasági visszaesés vagy vál­ ság következhet be. bizonytalanság­ nak tekinti. hanem egy olyan szakaszba lépünk. hogy a demokrácia hajlamos kizárni a nők teljes jogú részvételét. amelyekre Baudrillard és mások utaltak. A nők a családban például még mindig nagyrészt alárendeltek a férfiaknak. azt Beck kockázatnak.

például a terrorizmus és a környezetszennyezés . főként a szeptember 11-ét követő hónapokban..az ember nem házasból házas lett -. és ezt mindenki állandó helyzetnek tekintette. mennyire számíthat boldogságra. mint amilyen például a genetikai módosítás vagy a nanotechnológia. hogy viszonyt kezd vala­ kivel. vagyis fel kell mérnie a kockázatokat. Ideálja egy kozmopolita. sőt messzebb még jóval a robbanás után is szokatla­ nul magas sugárzási szintet mértek. A férfinak vagy nőnek e bizonytalan háttér ismeretében el kell döntenie. a kul­ turális sokféleség elismerésére és elfogadására épülő rendszer. A kozmopolita államok nemcsak a terrorizmus ellen küzdenek. Például szoros kap­ csolat van a kockázat és a nemek viszonya között: kapcsolataikban sok új bizonytalanság bukkant fel (amiről a 7. Beck úgy véli. A mai kockázatok minden országot és minden társadalmi osztályt érintenek. A nemzetállam korlátolt néző­ pontja akadállyá válik. Bár­ kinek. A ter­ rorista támadások nyomán az államok átértékel­ ték a polgáraik szabadsága és biztonsága között teremtendő egyensúlyt is. hogy ezek ve­ szélyt jelenthetnek. biz­ tonságra. időben és társa­ dalmilag nem korlátozottak. A génkezelt termények pártolói például azt állít­ ják. A szkeptikusok viszont azt mondják. Ulrich Beck A társadalmunkban megjelenő kockázat másik példája a terrorizmus veszélye. hogy veszélyei térben. „Környezeti kockáza­ tok" című fejezetben lesz szó bővebben ( 7 4 6 748. nem várt egészségkárosító hatásuk is lehet. ugyanakkor nehezen mérhe­ tő kockázatokat is teremt. A mindennapi élet szintjén is sok döntésben megjelenik ma a kockázat.veszélyes mértékű sugárzás­ nak voltak kitéve. hogy a nemzetközi terrorizmus elleni harc csak akkor kezdődhet. nemükre vagy státusukra . nem csupán személyes. A tudomány és a technológia nyilvánvalóan sok haszonnal jár. Inkább transznacionális együttműködést kell kialakítani az államok között. társadalmi osztályukra. Ugyanakkor a baleset hatásai sokkal távolabb is jelentkeztek: Európában. A fejlett társadalmakban a házasság még egy emberöltővel ezelőtt is a sze­ mélyes életben bekövetkezett változás meglehe­ tősen egyszerű folyamata volt . A terrorizmus félelme világszerte megbéní­ totta a gazdaságokat. Beck szerint a kockázattársadalom fontos as­ pektusa. / Beck gondolatairól a 22.tekintet nélkül életkorukra.. hogy kedvező esetben ezek véget vethetnek az éhezésnek a világ legszegényebb országaiban. pél­ dául a globális felmelegedéssel kell szembenéz­ ni.áttöri az országhatárokat. ha új kockázatokkal. o. olcsó élelmiszert biztosítanak mindenkinek. Ma sok pár él együtt há­ zasságon kívül. aki fontolgatja.A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS kázati szituációkat hoz létre. szep­ tember 11-én New York és Washington ellen in­ tézett támadások után megváltozott az emberek véleménye arról. amelyek nagyon különböznek a megelőző korok kockázataitól. hanem a terroriz­ musnak a világon fellelhető okai ellen is. számolnia kell ezekkel a tényekkel. ha eldöntöttük. Beck szerint a nemzetállam már nem tartha­ tó fenn a globális kockázat világában. miért harcolunk. hogy a tár­ sadalomban az utóbbi évtizedekben bekövetke- . Jó példa erre az 1986-ban az ukrajnai Csernobil atomerőművében történt robbanás: az erőmű közvetlen közelében élők mind . A mesterséges kockázat sok formája . Beck egyetért Habermasszal abban. de együttműködéssel kezelhető glo­ bális problémákat. milyen kockázattal jár az olyan új tech­ nológiák kifejlesztése. így például senki nem tudhatja. A 2 0 0 1 . mennyire tudhatják biztonság­ ban közösségüket a terrorista akciókkal szem­ ben. hanem globá­ lis következményekkel is járnak. „Családok és intim kapcsolatok" című fejezetben lesz szó). Erre példa a szerelem és a házasság területe.). és magas a válások aránya. Beck szerint az ilyen államok tudnák a legjobban meg­ oldani az egyes államok szintjén legyűrhetetlen­ nek látszó. mert a vállalkozások nem kockáztattak meg nagyobb beruházásokat.

amely a globális kommunikáció révén kialakítható kapcsolatok­ ra épül. A nő „helye" valaha otthon volt. Ez a választóvonal mára el­ tűnt. FEJEZET zett változások nem jelentik a társadalmi-politi­ kai reformkísérletek kudarcát. Sokat mond azonban a személyes identitásra és a min­ dennapi életre gyakorolt hatásukról. mint Baudrillard-t. o.).. Az utóbbi években azonban Castells eltávolodott a marxizmustól. o. A termelés inkább a távközlésre és a számítógépekre épül.yárosok és városi terek" című fejezetben lesz szó ( 6 9 6 698. hogy a gé­ pek átveszik az uralmat világunk felett. a férfié pedig a „munkában". / Castells városszociológiájáról a 21. hogy az új gazdaság. hogy már nem irányíthatjuk teljes egészében azt a világot. fogyasztóvédő vagy emberi jogi csoportok tevé­ kenységére. A városszociológia szakértő­ jeként a városok vizsgálatában igyekezett alkal­ mazni a marxi gondolatokat. amelyet mi teremtettünk. amely korábban az ökoaktivisták felségterületének számított. amelyet Beck „szubpolitikának" nevez. hanem a nemzetközi szervezetek és a nemzetközi kapitalizmus megfékezésében érde- . Castells nem sokat árul el arról. általánosabban pedig a férfi. Castells az új globális gazdaságot „önműködő­ nek" nevezi: Habermashoz hasonlóan úgy véli. 56. Épp ellenkezőleg: az aktivizmus új formái jelennek meg. Castells szerint az információs tár­ sadalom ismertető jegye a hálózatok és a hálózat­ gazdaság (network economy) kialakulása. Ezzel utal a demokratikus politika formális mechanizmusain kívül műkö­ dő csoportok és szervezetek. „Szervezetek és há­ lózatok" című fejezetben lesz szó (516-518. o. A férfiak és a nők már nem hagyományos szerepekből veszik identitá­ sukat. hogy vissza lehet nyer­ ni a globális piac feletti hatékonyabb ellenőrzést. hogyan hatnak ezek a változások a nemek viszonyára. A mai kapitalista gazdaság és társadalom azonban már egészen más. Például a környezetvédelem feladata.). / Castells „hálózattársadalomra" vonatkozó gon­ dolatairól átfogóbban a 16. Ez nem valamiféle forradalom révén fog bekö­ vetkezni. Ez közvetlenül hat a csalá­ di szférára.és női identitások felépítésére. Manuel Castells: a hálózatgazdaság Manuel Castells marxistaként kezdte tudomá­ nyos pályafutását.4. Nem a múltból merítjük Manuel Castells az identitásunkat. A hálózat­ társadalomban a személyes identitás sokkal nyi­ tottabb kérdéssé válik. Sem­ mi kétség. mint a múltban. mint ahogyan Marx gondolta. Castells így fogalmaz: „az emberiség rémálma. hanem a pénzügyi tranzakciók elektronikus rendszereként" (2000. mára beépült a konvencionális politikai keretbe. Castells azonban nem szakadt el teljesen mar­ xi gyökereitől. A média és a kommunikációs technológiák hatása kezdte foglalkoztatni. például ökológiai. hanem másokkal érintkezve magunk alakítjuk ki. kapitalista.. A szubpolitika szintjén kialakuló csoportok és mozgalmak ugyanakkor nagy hatást gyakorolhatnak a szok­ ványos politikai mechanizmusokra. mintha a megvalósulás küszöbére ért volna: nem a mun­ kahelyeket megszüntető robotok vagy az életünk minden percét megfigyelő kormányzati számító­ gépek képében. . A kockázatkezelés felelősségét nem lehet csak a politikusokra és a tudósokra hagyni: más csoportokat is be kell vonni. Láthatjuk egy új terület kialakulását. hogy a bürokrácia növekedése „vasketrecbe" zár minket.). Úgy véli. aki úgy vélte. Castells meg­ állapításai Weber száz évvel korábbi megállapítá­ saira rímelnek. A kapitalizmus terjedésének alap­ ja többé nem elsősorban a munkásosztály vagy az anyagi javak előállítása.

Ilyen csoportot alkot­ hatnak azok. amelyekben a férfiak és a nők egyenlően vesznek részt. hány gyereket akarnak. A két nem egyre nagyobb egyenlősége nem korlátozódhat a szavazati jog- Anthony Giddens .A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS 1 09 kelt országok közös törekvései révén. De a kockázat fogalmát ki kell egészí­ tenünk a bizalom fogalmával: az egyénekbe vagy intézményekbe vetett bizaloméval. A csoportoknak.fontos szerepük lehet. A hagyomá­ nyos családnak szinte minden formája a férfiak nők feletti uralmára épült. ami körülvesz minket életünk során. az emberek a bevált cselekvési módokat kö­ vethették. haté­ kony jóléti állama van. A globális kor­ ban a nemzetek kétségtelenül veszítenek haj­ dani hatalmukból. Castells következtetése. Például az országok kevésbé hatnak a gazdaságpolitikára. Nézetem szerint azzal. amellyel hatékonyan korlátozhatták volna családjukban a gyermek­ áldást. A demokrácia nem korlátozódhat a habermasi közszférára. Amikor a társadalmak még jobban igazodtak a szokáshoz és a hagyomány­ hoz. mert csak így nézhetünk szembe az előttünk álló kockázatokkal. hogy az információtechnológia gyakran lehet a helyi csoportok erősítésének. A demokrácia még mindig nélkülözhe­ tetlen. Azért nem kell attól félnünk. mint régen. A bizalom azt jelenti. hogy szüntelenül gondolkodnunk kell azon. csak így háríthat­ juk el őket. mert a „szubpolitika" területén működő csoportok eltérő igényeket fogalmazhatnak meg és eltérő érdekeik lehetnek. Ezek az új lehetőségek persze új etikai dilemmákat is ma­ guk után vonnak. A demokratikus kormányzatoknak ezeket a változatos igényeket és szempontokat figyelembe véve kell cseleked­ niük. Mi már magunk dönthetünk egy sor dologról. Ha a nemzetek összefognak. akkor ismét megzabolázhatják az elszabadult világot. amely a világ legfejlet­ tebb információs társadalma. de azok is. Bíznunk kell az efféle hatóságokban. Az ország minden iskolája az internetre kapcsolódik. de nem helyettesítik a megszokott demokratikus politikát. nem kellett ezen töprengeniük. A gyors átalakulás világában a bizalom hagyo­ mányos formái rendre felbomlanak. Például az emberek évszázadokig nem ismertek olyan módszert. hanem még gyermekük nemét is kiválaszthatják. A kor­ mányzatoknak azonban még így is jelentős ha­ talma marad. amelyet a Beck diagnózisában szereplő új kockázatok és bizonytalanságok jel­ lemeznek. a víztisztítást ellenőrző ál­ lami szervezetekben vagy a bankrendszer haté­ konyságában. A fogamzásgátlás modern módszerei és a reprodukció szabályozásának más technoló­ giai formái révén a szülők ma már nemcsak arról dönthetnek. és akik talán a világ tőlünk távoli részén élnek. hogy „elvont rendszerekben" bízunk: például az élelmiszer-minőséget. A bizalom és a kockázat szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Ugyanakkor Finnországnak jól felépített. növekszik a társadalmi reflexivitás: ez azt jelenti. amelyeken az előző nemzedékek meg se próbáltak gondol­ kodni. A másokba vetett bizalom alapját a helyi közösség képezte. A globalizáltabb társadalomban azonban éle­ tünkre olyan emberek hatnak. és a népes­ ség nagy része jártas a számítógép-használatban.a politi­ ka hivatalos keretein kívül működő szervezetek­ nek és mozgalmaknak . a közösségek megújításának eszköze. A mindennapi életben kialakulhat „az érzelmek demokráciája": létrejöhetnek a csa­ ládi életnek azok a formái. Ma afféle „elszabadult világban" élünk: egy olyan világban. reflektálnunk kell arra. amely alkalmazkodott az új gazdaság támasztotta szükségletekhez. hogy az információ ko­ rában élünk. akik az abortusz kedvezőbb meg­ ítéléséért folytatnak kampányt. amelyekre Beck utal . ezt általában törvé­ nyek szentesítették. akik épp az ellenkezőjében hisznek. Anthony Giddens: társadalmi reflexivitás írásaimban magam is kifejtem a mai világban zaj­ ló változások egy lehetséges elméleti megközelí­ tését. Példának Finnországot hozza fel. akikkel soha éle­ tünkben nem találkoztunk. hogy semmiképp nem befolyásolhatjuk a jövőnket.

A szociológiában (és más társadalomtudo­ mányokban) az elméleti megközelítések sok­ féleségével találkozhatunk. amelyek ma átformálják társadalmunkat. hogy a különböző szociológu­ soknak milyen a politikai meggyőződése. Más teoretikusok bírálják a posztmoderniz­ must. Vajon a modern világ változási folyamatait a kapitalista gazda­ sági fejlődés alakítja-e elsősorban. Beck. hogy a történelemről vagy a társadalomról lehet még bármilyen nagy. Új elméleteket kell kidolgoz­ nunk. hogy mi a kap­ csolat az emberi cselekvés és a társadalmi struktúra között. hogy miként függ össze a konszenzus és a konfliktus. Mi alakítjuk a társadalmat. Az újabb teoretikusok a társadalmi fejlődés kérdéseit boncolgatva igyekeztek meghaladni a marxi és weberi gondolatokat egyaránt. Castells. A személyes élet demokratizálódása olyan mértéket ér el. A globális átalakulás időszakát éljük. és azt kell vizsgálnunk.és világszerte. A szociológiai nézőpontok ütközése számos alapvető elméleti dilemmára mutat rá. hanem abban is. a „közszféra". mint amilyennek látszanak? 6.ra. Durkheim és Weber .köztük nem gazdasági jellegű . még­ hozzá úgy. vagy a társadalom alakít bennünket? Az al­ ternatívák közötti ellentét nem annyira éles. hogy a szociológusok ma már foglalkoznak ezzel a kérdéssel. 1. hogy megértsük azokat az új fejleménye­ ket. A második dilemma azzal kapcsolatos.gondolatai nagy társadalmi és gazdasági átalakulások idején születtek. Mennyire kapcsolhatók össze a szociológiai elmélet újabb fejleményei Marx. 4. a társadalmi refle­ xivitás fogalmának megalkotói. általános elméletet alkotni. vagy pedig az állandó konf­ liktust kell hangsúlyoznunk. hogy be kell-e épülnie általános kategóriaként a szo­ ciológiai gondolkodásba. hogy a társadalmakat harmonikusnak és rendezettnek kell-e felfognunk. 6. hanem ki kell terjednie a személyes és családi szférára is. poli­ tikai beállítottsága. Mit tudhatunk meg a nyelv vizsgálata révén a társadalom vizsgálatáról? 4. A két nézőpont ebben az esetben sem zárja ki teljes egészében egymást. A harmadik dilemma a társadalmi nem kér­ déséhez kapcsolódik. 3. hogy a társadalmi élet e két vonatkozását miképpen köthetjük egymáshoz.Marx. A szociológiai elmélet különféle „dilemmái" valóban olyan fogósak. széles körben ható -. 2. hogy a saját viselkedésünket próbáljuk tanulmányozni. és az igazi probléma az. KÖVETKEZTETÉS Mára talán elérkeztünk a szociológiai elmélet­ alkotás egy jelentős új szakaszához. A klasszi- kusok . főként ahhoz. hogy még kidolgozhatunk átfogó elméleteket a társadalmi világról. a „kockázattársadalom". A szociológián belüli állandó viták negyedik csomópontja a modern társadalmak fejlődésé­ nek elemzésével kapcsolatos. 5. a „há­ lózatgazdaság" és Giddens. Weber és Durkheim megállapításaival? . Ennek okát nem nehéz megfejteni: az elméleti vitákat még a természettudományokban is nehéz eldönteni. vagy más . hogy a kapcsolatok alapja a kölcsönös tisztelet. amely valószínűleg éppen olyan mélyreható . ÖSSZEFOGLALÁS 1. Webernek a protestáns etikáról szóló műve egyetlen elmélet vagy több középszintű elmélet? 3. Közéjük tartozik Habermas. Miért fontos az elméleti gondolkodás a szociológiában? 2. hogy ezekre építve jobbá is tehet­ jük. mondván. 7. és a szociológiában sajátos nehézségekkel kell megküzdenünk. A nemek problémája valóban beilleszthető a meglévő elméleti nézőpontok közé? 5. mint a koráb­ bi idők változásai.tényezőkre kell helyeznünk a hangsúlyt? Az ebben a vitá­ ban elfoglalt álláspontokat bizonyos mértékig meghatározza. A feminista teoreti­ kusok nemcsak abban értek el változást. Az előbbiekben elemzett elméletek a legfontosabb erre irányuló törekvések közé tartoznak. mint amilyennek látszik. hogyan gondol­ kodnak róla. Az egyik főbb elméleti kérdés az. A posztmodern gondolkodók tagadják. párbeszéd és tolerancia lesz. hiszen komplex problémák adódnak abból.

Butler. Dews. Butler. Harvey. Judith (2007): Problémás nem.theory.info Judith Butler http://www. Balassi. Napvilág.edu/faculty/castells/ Anthony Giddens http://old.lse.org. Blackwell. I INTERNETES FORRÁSOK Michel Foucault http ://foucault. Cambridge. London.lse. Castells. Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság . Átdolgozott kiadás. Peter (szerk. Cambridge University Press. Manuel (2007): Az évezred vége.uk/collections/sociology/whoswho/beck. Ulrich (2003): A kockázat-társadalom. Anthony (1992): Capitalism and Modern Social Theory. Gondolat. Feminizmus és az identitás felforgatása. Routledge. Giddens.ac.uk/collections/meetthedirector/ . Judith (2004): Undoing Gender.Századvég. Út egy másik modernitásba.htm Manuel Castells http://sociology. Budapest.uk/ctr-butl. Cambridge. Polity.habermasonline. Callinicos.berkeley. Oxford.A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS 111 VASMANYO Beck. Budapest. Blackwell.) (2000): Habermas: A Critical Reader. Anthony (2005): Elszabadult világ: hogyan alakítja át életünket a globalizáció? Budapest. Budapest. David (1989): The Condition of Postmodernity.ac. Alex (1989): Against Post-Modernism: A Marxist Critique.htm Jürgen Habermas http ://www. org Ulrich Beck http://www. Oxford. Giddens.

a gesztusok és az érzelemkifejezés A nem verbális kommunikáció nemi vonatkozásai AZ INTERAKCIÓ TÁRSADALMI SZABÁLYAI Közös jelentések Garfinkel kísérletei „Interakciós vandalizmus" Reaktív kiáltások AZ ARC.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET A MINDENNAPI ÉLET VIZSGÁLATA NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Az „arc". A TEST ÉS A BESZÉD AZ INTERAKCIÓBAN Érintkezések Benyomáskeltés A személyes tér INTERAKCIÓ IDŐBEN ÉS TÉRBEN Kronometrikus idő A társadalmi élet és a tér-idő rend átalakulása A mindennapi élet kulturális és történelmi szemlélete Szociológiai vita a valóság társadalmi felépítéséről Társadalmi interakció a kibertérben KÖVETKEZTETÉS: GYŐZ A KÖZELSÉG KÉNYSZERE Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források .

hogy ész­ lelte a jelenlétét. néha vadidegenek között is félelem nélkül kell zajla­ nia. hogy szemkontaktust teremt valakivel. Az udvarias figyelmetlen­ ség korántsem jelenti azt. amely túlzottan tolakodónak minősülhetne. Ha először találkoznak aznap. Az edzőteremben korlátozott a személyes tér. és folyton keresztezik egymás útját. Mi • JHH A konditeremben edzők viselkedése gyakran jó példa az udvarias figyelmetlenségre. Amikor az utcán két ember elhalad egymás mellett.udvarias figyel­ metlenségnek nevez. mintha többé tudomást sem venne a másikról. Ezalatt több száz emberrel ismerkedett meg. először távolabbról gyors pillantást vet­ nek egymásra. de elkerül minden olyan gesz­ tust. de aztán mindenki teszi a dolgát. hogy levegőnek nézzük a másikat. hogyan használhatják a gépeket. . amit Erving Goffman (1967. amikor megmutatta ne­ kik. Pél­ dául a súlyzózás egyik szakasza olyan gépekre épül. Ennek jelentőségét leginkább akkor láthatjuk. aki­ vel már legalább egyszer találkozott.ft Eric már évek óta fitneszoktatóként dolgozik egy drága belvárosi egészségközpontban. 1 9 7 1 ) .a sok helyzetben kölcsönösen elvárt . Az edzésben részt vevők közvetlenül egymás mellett dolgoznak. akkor általában köszönti az illetőt. Ebben a fizikai térben Eric csak úgy mozog­ hat. Az udvarias figyelmetlenség többé-kevésbé öntu­ datlan cselekvés. Ez jó példa arra. de alapvető jelentősége van tár­ sadalmi életünkben. Megint másokat alkalmi kap­ csolatok révén ismert meg. amelynek hatékonyan. akik az edzőte­ remben megfordultak. majd másfelé néznek. az egyikük (a férfi) jelzi a másiknak (a nőnek). amelyeket nagyon közel raknak egymáshoz. mert a gépeket egymáshoz közel helyezik el. mivel a hét megha­ tározott napjain általában ugyanazok edzenek a központban. Az ember jelzi a másiknak. Amikor az udvarias figyelmetlenség egymás mellett elhaladó idegenek között jelentkezik. amikor átmennek egy másik géphez. Másokkal többször is találkozott „spinning" (csoportos ke­ rékpározás) óráin. hogy nem kell tolakodónak vélnie. ellenségeskednie vagy bármi okból kerülnie. Néhányukkal csak az első edzésükön foglalkozott.

Természetesen nem ugyanazt a napi rutint követjük mindannyian. Életünk vázát a hasonló viselkedésminták nap­ ról napra. hogy nem hisz­ nek a másiknak. Ha meregetnék a sze­ müket. amit mond. akkor azt a benyomást keltik. Viszonylag korán elment otthonról. ha olyan példát veszünk. amelyek során többé-kevésbé folyamatosan in­ terakcióba kerülünk másokkal. az annak a jele lehetne. Ha viszont mindketten kerülik egymás tekintetét. a munkában vagy egy tár­ sas összejövetelen találkozó idegenek vagy futó ismerősök szinte soha nem néznek ilyen hoszszan a másik szemébe. hazament. megjárod! . Ha egy nő mereven bámul egy férfit. Amikor egy ember életében alapvető változás tör­ ténik . Ezek tanulmányozásából sokat megtudhatunk önmagunkról mint társadal­ mi lényekről és magáról a társadalmi életről is. Ennek három oka van. mint a hétköznapokat. este még esetleg kiruc­ cant más barátaival. mert az például ellenséges szándékot jelezhet: köztudott. szót válthatunk a barátainkkal vagy szinte gondolko­ . de mindenképp furcsán viselkednek. délután pedig újabb órákra ment vagy egyedül tanult. mintha takargatnának valamit. hogyan tekintenek egymás­ ra. amikor szokott (ami önmagában is fontos rutincselekvés). Az utcán. hogy figyelnek. Mindketten rendszeresen. for­ málják cselekvésünket. nem máshol jár az eszük. Gondolja csak végig olvasóm. dás nélkül tehetünk valami jelentéktelen dolgot. hónapról hónapra. sőt a szociológiai kutatás egyik legérde­ kesebb területe. sőt év­ ről évre történő ismételgetése alkotja. ha egy másik etnikai csoport tagja halad el mellette. Később ugyanazon az úton. és a hétvégét általában egészen másképp töltjük. hogy a fajgyűlölő „gyűlöletbámulással" (hate stare) reagál.a buszon utazók mindent elkövetnek. családtagja vagy kö­ zeli barátja. hogy érzelmei tükröződjenek az arcán. Alighanem ba­ rátaival ebédelt. hétről hétre. Még a beszélgetésbe elegyedett barátoknak is vigyázniuk kell.Ha mellém ülsz. távolról sem ér­ dektelen. amelyben nem érvénye­ sül. amire gyakorla­ tilag minden hétköznap sor kerül. Először is a mindennapos rutincselekvések. és hagy­ ja. akkor a másik rendszerint a kedvese. de sose hosszan a másik szemébe nézve mutatják. amelyiken jött. bement az egyetemre. hogy megvédjék személyes terüket. strukturálják. vagy legalábbis nem értik.például befejezi az egyetemet és munkába A MINDENNAPI ÉLET VIZSGÁLATA Miért foglalkoztatnának minket a társas viselke­ dés efféle banális mozzanatai? Egy nap ezerszer is elhaladhatunk mások mellett az utcán. mit csinált például tegnap és tegnapelőtt! Hétköznap bizonyára nagyjából akkor kelt fel. Pedig a társadalmi interakció látszólag teljesen jelentéktelen formáinak vizsgálata a szociológiá­ ban rendkívüli jelentőséggel bír.

hogyan közölhetjük a nyelv révén mondaniva­ lónkat másokkal úgy. félelem. Ekman szerint mindez alátámasztja azt a né­ zetet. mert az érzelmeket a lehető legkülönfélébb módokon azonosítják és osztá­ lyozzák. Bár ezt egyesek vitatták. Ezt nem nehéz bizonyítani. hanem emberi interakciók során keletkezik. hogy jelentése ne csorbul­ jon. gesztusokkal vagy testmozdulatokkal közölhetünk. fejezetben is­ mertetett szimbolikus interakcionista szemlélet középpontjában épp a valóság társadalmi fel­ építésének ez az elképzelése áll. így próbáltak valamivel pontosabb szabályokat al­ kotni egy olyan területen. / A 4. hogyan alakíthatja az ember kreatív módon a valóságot. Az 1. o.amelyek során egészen különböző kulturális hátterű em­ berek érzelmi reakcióit vizsgálta . tanult kulturális tapasztalatok. A nem verbális kommunikációt néha „testbeszédnek" is nevezik. nem válnak el a könyvem későbbi fejezeteiben tárgyalt átfogó kérdésektől. érdekeiktől és motivációiktól függően különbözőképpen látják a valóságot. hogy az apró-cseprő. és az új-guineaiak felismerték. Az „arc". akiket szemé­ lyesen nem ismer. hiszen elképzelhető. a normák és a közös elvárások. szomorúság. a maga állandóan nyüzsgő tömegével és személytelen kapcsolataival. a gesztusok és az érzelemkifejezés A nem verbális kommunikáció egyik legfonto­ sabb része az érzelmek arcjátékkal való kifeje­ zése. és folyamatosan kap­ csolatba kerül olyan emberekkel. mint a szerepek.). mindennapos gyakorlatok. ame­ lyeket a társadalmi interakcióval foglalkozó szo­ ciológusok vizsgálnak. Ugyanakkor elismeri. például a nemek vagy a társadalmi osztályok problémájától. az evolúcióelmélet aty­ ja megállapította. Ekman .1 2 4 . hogy minden emberben meg­ vannak az érzelemkifejezés alapvető módjai. a gesztusokról). amelyek megadják a városi élet jellegét. rendszerint gyökeresen meg kell változtat­ nia a napi rutinját is. Mivel az egyén képes a kreatív cselekvésre. Ekman és Friesen egy elszigetelt új-guineai közösségben végzett megfigyeléseket.és makroszociológia összefüggését (lásd a keretes részeket a 118. vagyis megnézzük. FEJEZET áll -. Az udvarias figyelmetlenség is egyike a mechanizmusoknak. jelentést arckifejezésekkel. Ezután rátérünk a min­ dennapi beszéd elemzésére. Charles Darwin. Ha azonban az ilyen interakciók sokaságát együtt vizsgáljuk. hogy az érzelmek mimikával való kifejezé­ se és annak értelmezése az ember veleszületett képessége. amely mindig is nyi­ tott volt a következetlen vagy ellentmondásos értelmezések előtt. „A szociológiai elméletalkotás" című feje­ zetben elméleti szempontból vizsgáltam a min­ dennapi társadalmi interakciók és a nagyobb társadalmi struktúrák kapcsolatát (109-110. amikor két járókelő elhalad egymás mellett az utcán! Ha ezt az eseményt önmagá­ ban nézzük. Ekman kutatásai . A modern társadalmakban az em­ berek többsége városlakó. ám ez félrevezető.. amelyre később ( 1 3 2 . ol­ dalon). A közös­ ség tagjainak képeket mutattak. de azután kialakul egy új és igen stabil szokásrendszer. Ebben a fejezetben rámutatok arra is. FACS). Más szóval a valóság nem állandó. az egyének hát­ terüktől. NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ A társadalmi interakcióhoz a nem verbális kom­ munikáció számos formája szükséges: informá­ ciót. Másodszor: a mindennapi élet vizsgálata fel­ tárja. akkor közvetlenül nyilván nem so­ kat árul el a társadalmi szerveződés nagyobb és időben állandóbb formáiról. meglepetés). amelyekkel mindannyian élünk a másokkal foly­ tatott interakciókban. amit szavakban megfogalmaztunk. hogy vizsgála­ tai nem szolgálnak cáfolhatatlan bizonyítékkal. hogy hiteltelenítsük vagy éppen kiegészítsük azt. döntései és tet­ tei révén folyton alakítja a valóságot. amelynek addig szinte semmi­ lyen kapcsolata nem volt a külvilággal. Valójában minden kiterjedt társa­ dalmi rendszer a társadalmi interakció minden­ napi életünkben megfigyelhető mintáira épül.. hogy milyen érzel­ mek kifejezése volt a cél. undor.1 3 3 . o. Bár a társas viselkedést bizonyos mértékig olyan erők vezérlik.mintha alá­ támasztanák Darwin állítását. illetve a 1 2 3 . hogy ezek széles körben elterjedt. Ebben a fejezetben szó lesz a nem verbális jel­ zésekről (az arckifejezésekről. mert jellemzően azért használjuk az ilyen nem verbális jeleket. sőt szorosan kapcsolódnak ezek­ hez.) visszatérünk. Vizsgáljuk meg újból azt az esetet. amelyek hatféle érzelmet tükröző arckifejezést ábrázoltak (öröm. Két konkrét példával érzékeltetem majd a mikro.5. Paul Ekman és kollégái kifejlesztették az úgynevezett arckifejezés-kódoló rendszert (Fa­ cial Action Coding System. amellyel le­ írható az arcizmoknak az egyes kifejezéseket létrehozó mozgása (Ekman-Friesen 1978). egészen más a helyzet. Harmadszor: a mindennapok társadalmi inter­ akciójának tanulmányozása az átfogóbb társa­ dalmi rendszerek és intézmények működését is megvilágítja. statikus. düh.

Ugyan­ így Olaszország egyes részein például dicséret­ képpen a kiegyenesített mutatóujjukat az arc közepéhez illesztik és megforgatják. eredményeit azonban más típusú kutatások is alátámasztják. amely a felnőttek érzelemkifejezésében is megfigyelhető. Pél­ dául a különböző kultúrákban az emberek más­ ként mosolyognak: eltér az ajkak és más arcizmok mozgása. Eibl-Eibesfeldt (1973) hat. amely hason­ ló a felnőttek undorodó arckifejezéséhez (csücsö­ rítenek és összevonják a szemöldöküket). ha többször is megpróbáltak valamilyen nem tetsző tárgyat a kezükbe adni. d) meglátna egy döglött disznót. míg az angol-amerikai kultúrában éppen az ellenkező­ jét. Bizonyos gesztusokat. valamint a mosoly időtartama is. Alighanem az elpirulás a leg­ nyilvánvalóbb példa a szavakban megfogalma­ zott jelentésnek ellentmondó fizikai jelekre. amelyeket mások érzékelhetnek. valamint azt. milyen mértékben azonos az arckifejezésük bizonyos érzelmi helyzetekben a halló-látó gyerekekével. A csecsemők például a savanyú ízekre olyan arcjátékkal reagálnak. amikor nyilvánvalóan örömüket lelték abban. vagy ezek segítségével szavak nélkül kommunikálunk. hogy az alapvető érzelemkifejezési módok minden népnél azonosak. hiszen gyakran azt jelzik. Az FACS-rendszer haszná­ latával Ekman és Friesen azonosítottak egy sor olyan finom arcizommozgást az újszülött csecse­ mőnél. milyen volna az arckifejezése. a merev tekintet vagy az oldal­ pillantások. hogy milyen helyzetekben tartjuk azokat megfelelőnek. A gyerekek mosolyogtak. hogy meghalt a gyermeke. Az arckifejezések­ hez hasonlóan gesztusokkal és testtartásunkkal is folyamatosan árnyaljuk mondandónkat. c) dühödten harcra készülődne. amikor megszagoltak egy szokatlan illatú tárgyat. szü­ letésétől fogva siket és vak gyermekkel végzett vizsgálata során azt próbálta megfigyelni. Például a gyakorlott meg­ figyelő gyakran a nem verbális jelekből is követ­ keztetni tud a félrevezetési szándékra. b) megtudná. amely már jó ideje ott hever. gúnyolód­ hatunk vagy kifejezhetjük kételkedésünket. Mivel ezt a viselkedést másoktól nem leshettek el. Nincsenek olyan gesztusok vagy testtartások.J TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET E fényképek segítségével. amelyek az összes vagy akár a legtöbb kultúrában azonos jelentést hordoznának. amivel éppen foglalkoz­ tak. Bár az érzelmek mimikával való kifejezése a je­ lek szerint részben belülről meghatározott. egyes népek mintha egyáltalán nem ismernének (Bull 1 9 8 3 ) . A nem verbális úton akaratlanul keltett benyo­ mások árulkodóak lehetnek. válaszaik csak belülről megha­ tározottak lehettek. a hosszan az arcra erőltetett kifejezés (az őszinte általában négy-öt másodperc múltán eltűnik) azt mutathatják. Ekman ezt a férfit arra kérte. a kutatók bizonyíthatták azt a feltevést. de számos egyéb finom jelzés is létezik. ha egy történet szereplőjeként a) meg­ örülne most érkezett barátjának. Mindhárom módon tréfálkozhatunk. amit gondolunk. Az izza­ dás. hogy a szóban forgó sze­ mély megpróbál félrevezetni minket. felvonták a szemöldöküket meglepetésük­ ben. a fészkelődés. hogy a szavaink nem pontosan azt fejezik ki. ez a gesztus azonban másutt ismeretlen. amelyeken Paul Ekman örökítette meg egy világtól elzárt új-guineai törzs tagjának az arcki­ fejezéseit. Tehát má­ sok mimikájából és gesztusaiból kitalálhatjuk azt is. A nem verbális kommunikáció nemi vonatkozásai Vajon van a mindennapi társadalmi interakció­ nak nemi vetülete? Joggal hihetjük. és homlokukat ráncolták. hogy igen. Mivel az interakciókat a tágabb társadalmi kör- . hogy mutassa meg. Egyes társadal­ makban például a bólintás tagadást jelent. indivi­ duális és kulturális tényezők alakítják az arcmoz­ gások pontos formáját. amit szavakban nem közölnek: hogy mennyire őszinték hozzánk és hogy bízhatunk-e bennük. amelyeket az európai­ ak vagy az amerikaiak nagyon gyakran használ­ nak (például a rámutatást).

hogy a nők nyilvánvalóbban (arcjátékkal) feje­ zik ki érzelmeiket. hogy szoros kapcso­ lat van a mikroszoáológia. mint a nők: lábukat terpesztve hátra­ dőlnek.és makroelemzés. a szemkontaktust! Ezt az egyének sokféleképpen használják: gyakran ezzel keltik fel valaki figyelmét vagy kezdeményeznek társas interakciót. hogy férfiak nőket zaklatnak. mintha az efféle interakciók elszigetelt esetek volnának. a bámulás megvilágítja.amelyek közül legismer­ tebb az építési terület környéke . ha a nőt ez feszélyezi. hogy a férfiak általában fesztelenebbül ülnek. hogy jó modorra tanítjuk az embereket.a makroszociológia tárgyát alkotó nagyobb kérdésekhez.úgy fordul elő. kezüket az ölükbe teszik. amelyekből az efféle inter­ akciók erednek. ha egy férfi szemkontaktust kezdeményez egy nővel. hogy a nők gyakran sértőnek találják. hogy a köztereken a fér­ fiak vannak előnyben. egyenesen ül­ nek. A mikro. Vegyük például az egyik leggyakoribb nem verbális ki­ fejezésmódot. ha nem kötjük össze ekképp a mikro.és közéletben egyaránt. A férfiak a nőknél nagyobb te­ ret foglalnak el. és mert irányító szere­ püket a gyakoribb fizikai érintkezéssel mutatják. E gondolatmenet szerint a nők a szemkontaktus­ sal és az arcjátékkal jóváhagyást keresnek. egyetlen interakció vizs­ gálatával. amelyet az jelenít meg leginkább. akivel beszélnek. és hogy gyakrabban keresik a másik tekintetét. fejezetben már írtam. makroszinten kialakult egyenlőtlenséget. mint a férfiak. és csak akkor lehet megérteni. vagy mint­ ha megelőzhetnénk őket azzal. milyen „jelentésbeli" ellentmondá­ sok lehetnek a nem verbális kommunikáció azo­ nos formái között. összessé­ gükben erősítik a nemek közötti egyenlőtlenség mintáit (Burgoon et al. 1996). Ebben a keretes részben arra hozok példát. ha a kérdést ennyi­ re egyszerűsítve szemléljük. amikor állnak vagy ülnek. a férfiak valószínűleg bátrabban kezdeményeznek szemkontaktust idegenekkel. hogy a kéretlen interakció e típusa különböző színtereken . Ezek az összefüggések napi életünk szokványos inter­ akcióiban is világosan megmutatkoznak. Ha egy férfi bámul egy nőt. A nem verbális kommunikációban más nemi különbségeket is megfigyelhetünk. Vizsgálatok igazolják. hogy a probléma végleges megoldásához a nemek kö­ zötti egyenlőtlenség olyan formáinak megszünte­ tésére kell törekedni. Gardner például azt a jelenséget.és makroszint közötti kapcsolat megértésével beláthatjuk. például az osztály. Az efféle interakció az egymás számára idegen férfiak és nők között zajló utcai beszédre jellemző (Gardner 1995). szexuális kezdeményezésnek tekintik. lábukat keresztbe rakják.és makroszociológiát. hogy a férfiak és a nők eltérően láthatják és fejezhetik ki a verbá­ lis és a nem verbális kommunikációt egyaránt. hogyan kapcsolódik össze a mikro. hogyan kapcsolódik egy lát­ szólag a mikroszociológia felségterületéhez tar­ tozó esemény . hogy ezek a látszólag jelentékte­ len mikroszintű interakciók erősítik a társadal­ munkban általánosabb. ahol ál­ talában a férfiak töltenek be domináns szerepet a nőkkel szemben a magán. mint for­ dítva (a nőktől pedig elvárják. akihez beszélnek. Ha viszont egy nő bámul egy férfit. Úgy tűnhet. és mindenütt megjelenik a nemi erőszak veszélye. A szociológu­ sok azt állítják.férfiak egy csoportja verbálisan zaklat egy utcán sétáló nőt . A szemkontaktus egyik formája. a nemek közötti egyenlőtlen­ ség nagyobb rendszeréhez kapcsolta. akkor ezt „természetesnek" vagy „ártatlannak" tekinthetik.vagy nemi hierarchia vizsgálata között (Knorr-Cetina-Cicourel 1981. Sosem érthetjük meg teljesen ezeket az inter­ akciókat. Giddens 1984). a nők testileg kiszolgálta­ tottak. nem meglepő. Ez megmutatja. akkor ezt gyakran kihívónak. és általában összefüggenek a társadalomban meg­ szerzett hatalom és helyzet kérdésével is. nyezet formálja. nem sok haszna. ha azt is figyelembe vesszük. a közvetlen interak­ ciókban megfigyelhető mindennapi viselkedés vizsgálata és makroszociológia. ak­ kor a nő általában hamarabb elfordul. Bár az ilyen esetek önmagukban látszólag lényegtelenek. mert általában távolabb állnak attól. mert terpeszkedve ülnek. Carol Brooks Gardner egy 1995-ös tanulmányá­ ban (Passing By: Gender and Public Harassment) megállapítja. A nők általában közelebb állnak ahhoz. Bár egy-egy nő zaklatása elemezhető mikroszociológiai szinten. míg a nők tartása zártabb. a társadalom álta­ lánosabb jegyeinek. mint a nők. kerülheti a férfi tekintetét úgy. Azokban a társadalmakban. mint egy . de gyakrabban meg is szakítják a szemkontaktust. a férfiak beszélgetés közben sokkal gyakrabban érintik meg a nőket. A társadalmi nem és a nemi szerepek értelmezését nagyban befolyásolják társadalmi tényezők. Vizsgálatok mutatták meg azt is. hogy ezt rendjén valónak vegyék). hogy másfelé néz vagy meg­ szakítja az interakciót.•J FEJEZET Nők és férfiak a köztereken Az 7. hogyan alakul a nemek hierarchiája az adott társadalomban.

akkor meg kellett kérdezni: „Hogy érted azt. Mindannyian használunk ilyen értel­ mezési módszereket interakcióinkban. a fürdő­ szobába mentem és elkezdtem mosni a fogamat. tudjuk. hogy vagy! Miért zavarja meg az embereket.. legfelszínesebb csevegés is annyira összetett. Hét tizenkilenckor megnyitottam a zuhanyt. akkor nem tudnánk értelmes kommunikációt folytatni. és törekedjenek arra. akinek munkájáról az alábbiakban lesz szó. általában anélkül. Az etnometodológia az „etnomódszerek" kuta­ tása. Újabban viszont kialakult egy olyan megközelítés. mint az a kérdés szavaiból következne. A hétköznapi társalgásban hasz­ nált szavaknak nincs pontos jelentésük. hogy minden véletlenszerű vagy általános kijelentésnek kide­ rüljön a pontos jelentése. B: Az nem okoz gondot. milyen tevékenységeket szoktunk együtt végez­ ni. a tanulmányi eredményem. az anyagi helyzetem. hogy egy albérlőjelölt és a háziúr között folyik: van olyan tulajdonos. Tulajdonképpen még a .. hogy mit miért mondunk. hogy az illető rendszerint mit csinál a hét egy adott napján. Ha valaki azt kérdezi a másiktól: „Mit csináltál tegnap?". részben pe­ dig a beszélgetés társadalmi kontextusa hordozza. miképpen használják az emberek a nyelvet a mindennapi élet szokásos helyzeteiben. vagyis az olyan népi vagy laikus eljárások vizsgálata. és mon­ dandónkat a szavakat alátámasztó kimondatlan feltevésekkel pontosítjuk. hogy a beszélgetők sokrétű. társalgás (alkalmi verbális érintkezés) for­ májában zajlik. ha ismerjük a társadal­ mi kontextusát. Ha ezeket nem tekinthetnénk telje­ sen kézenfekvőnek. Gyak­ ran csak úgy tudunk értelmezni valamilyen köz­ lést egy beszélgetésben. hogy a tár­ sadalom egészében a férfiak hatalommal bírnak a nők felett (Young 1990). a válasz nem annyira egyértelmű. B: Jaj..TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET férfi tenné. hogy szép?". Garfinkel kísérletei Az „alapkövetelményeket". AZ INTERAKCIÓ TÁRSADALMI SZABÁLYAI Bár viselkedésünkben. hogy tudatosan figyelnénk rájuk. hogy vannak közös kimondatlan kulturális feltevéseink arra vonatkozóan. interakcióink jó része a másokkal folytatott informális beszélgetések során. S: (Elvörösödik és hirtelen kikel magából. akinek semmi gondja a gyerekkel. Minden kérdést vagy megjegyzést elkerülhetetlenül olyan hosszadal- Közös jelentések A mindennapi társalgás legjelentéktelenebb for­ mái is feltételezik.) Ide figyelj! Én csak udvarias akartam lenni! Iga­ zából egy csöppet sem érdekel. de nem engedi. „A napnak melyik részére gondolsz?" és így tovább. Az így létrejött beszél­ getések egyike a következőképpen zajlott le („E" a kísérletben részt vevő diák. illetve mások magatartá­ sának értelmezésekor rutinszerűen használunk nem verbális eszközöket. Hét tizennyolckor felkeltem az ágyból. Harold Garfinkel (1963) önként jelentkező egye­ temistákkal végzett kísérletei világították meg.. Vagyis a kommunikáció nem verbális formáinak mikroszintű vizsgálata olyan rejtett je­ leket tárhat fel. hogy a nyelv a társadalmi élet alapvető tényezője. A kifejezés Harold Garfinkeltől ered. A szociológusok mindig úgy tar­ tották. az már baj! Vajon mi történik itt? Milyen kapcsolat van a két beszélő között? A beszélgetés rögtön érthetővé vá­ lik. amint megtudjuk. Ám a társadalmi kontextus ismerete nélkül „B" válaszai látszólag nincsenek összefüggésben „A" közléseivel. Nézzük a következő beszélgetést (Heritage 1985)! A: Van egy tizennégy éves fiam. Ha valaki azt mondta: „Szép napot!". mert min­ dennapi társas életünk stabilitása és értelme arra épül. Egy nap hosszú idő. amelyekkel az emberek mások tetteit és szavait értelmezik. hogy a lakói kutyát-macskát tartsanak. amelyek azt mutatják. amely a szavakban nem jelenik meg. hogy beszélgessenek valamelyik barátjukkal vagy ro­ konukkal. amelyek segítségé­ vel mindennapi beszélgetéseinket szervezzük. Vagyis a jelentést részben szavak közvetítik. hogy ismerjük a kérdezőt. Garfinkel a kísérlet résztvevőit arra kérte. hogy még a legkifinomultabb számítógépet sem sikerült mind ez idáig beprogramozni az emberi beszélgetésre. a lelki nyugalmam vagy a. illetve azt is." A kérdésre adandó választ többek között az segít meghatározni. és logikus lenne azt válaszolni: „Hét óra tizenhatkor felébredtem. amelynek középpontjában az áll. ha valaki nem tart be egy ilyen jelentéktelennek látszó beszél­ getési konvenciót? Egyszerűen azért. A: Van egy kutyám is. „S" pedig a barátja): S: Hogy vagy? E: Mármint milyen szempontból? Az egész­ ségem. közös tudásra építenek.

A beszélők kölcsönösen figyelnek egymásra." mas „pontosítási műveletnek" kellene követnie. mintha nem ismernék azt a szavakban nem kifejezett kontextust. A társal­ gáselemzésnek nevezett technikát alkalmazva összehasonlították a kiválasztott utcai szóváltá­ sokat a mindennapi társalgás mintáival. ha az egyik fél „nem hajlandó együtt­ működni". az valójában a társadalmi élet szövetének alapvető része.5. amíg az interakció résztvevői tisztában vannak vele. hogy finom lesz az étel.például ez az éttermi vendég. Meg kell jegyeznünk. A mindennapi társalgás általá­ ban úgy zajlik. ezért jár súlyos következményekkel a felrúgása. amikor ezt normális esetben nem tennénk. A társal­ gáselemzés olyan módszer. akkor veszélyben érezhetjük magunkat. borlap nem kell. Jeff vagyok. ha valaki megszegi . a vál­ takozó megszólalásban. amilyet Garfinkel kísérleti személyeinek kel­ lett kezdeményezniük a lehető leghétköznapibb megjegyzésekre válaszolva. A gyerek tehát éppen ellentétes módon válaszol a szülő kérdéseire. . hogy a félreér­ tés célja a másik megnevettetése. Épp ezért feszültségeket okozhat. ha ezeket a szokásokat megtörik. Nézzük például az alábbi jellemző beszélgetést a szülő és tizenéves gyere­ ke között! Szülő: Hova mész? Gyerek: El.a legkisebb töltelékszavaktól (például „hmmm" és „á!") a szóváltás pontos időbeli menetéig (szüne­ tek.. Nincs eb­ ben semmi rossz mindaddig. FEJEZET hanem megtagadja az értelmes választ. megszakítások és átfedések). az egyik leg­ főbb módja annak. a mai vendége! Először is mindketten kérünk ásványvizet és ét­ lapot. miért tekintik a járókelők gyakran prob­ lematikusnak az efféle interakciókat. hogy a beszélgetést szeretnénk elhárítani. amikor ezt mondja: „Üdv. a rövid szünetekhez vagy a gesztusokhoz -. amely szükséges lenne egy kijelentés. vagyis vé­ gül is ezt mondja: „Törődj a magad dolgával!" A fenti első kérdésre egy másik ember más helyzetben egészen más választ adhat. A szellemeskedés. zavartakká vagy bizonyta­ lanokká válunk. A mindennapi beszélgetés sok „szabálya" csak akkor válik nyilvánvalóvá. Ami tehát első látásra jelen­ téktelen beszélgetési konvenció.. mint az egyetemisták Garfinkel kísérleteiben: nem kérdezősködik olyan helyzet­ ben. a beszélgetőtársat megpró­ báljuk megtréfálni. amellyel egy beszélge­ tés jelentése minden szempontból vizsgálható . mint már említettem. Ha bármire szükségünk lenne. megjegyzés vagy kérdés értelmezésé­ hez. „Interakciós vandalizmus" A beszélgetés. amelyekben az emberek beszélgetési módsze­ reikkel „kevernek bajt"? Egy amerikai vizsgálat során a New York-i járókelők és az „utca népe" közötti szóváltásokat elemezve próbálták meg­ érteni. hogy egy szociológiai kísérlet ke­ retében szándékosan megszegték a beszélgetés szabályait. hogy igyekszünk felhívni a figyelmet egy köz­ lés kétértelműségére. a tréfa éppen a beszédhez kapcsolódó kimondatlan feltevések szándékos félreértéséből táplálkozik. ha mindenki megmarad a cseve­ gés hallgatólagosan elfogadott konvencióinál. hogy segítsék a zökke­ nőmentes beszélgetést.igazodnak a hanglejtésbeli váltásokhoz. például: A: Hova mész? B: Tönkre. zavarba hozni. Ennek a célja lehet az. Nagyon reméljük. Garfinkel egyetemistái úgy alakítottak ki fe­ szült helyzetet. feltétlenül tudatjuk Önnel. vagy esetleg az. hogy napi életünk stabilitását és egységét megőrizzük. hogy az emberek a min­ dennapi életben olykor szándékosan úgy tesz­ nek. hogy a beszélgetők gondosan rá­ hangolódnak mások „végszavaira" . Akkor vagyunk a legnyugodtabbak. és az interakció ilyen esetben megakadna. hogy válaszul ironikusan kifejezhesse aggodalmát vagy rosszkedvét. Szülő: Mit fogsz csinálni? Gyerek: Semmit. „B" szándékosan „félreérti" „A" kérdését. Az én specialitásom a coq au vin. így „együttműködnek" az interakciók kezdésében és befejezésében. De mi van a való világ helyzeteivel.

akkor az egyéneket erős. megmagyaráz­ hatatlan bizonytalanságérzet keríti hatalmába. hogy rájuk kiáltottak.többnyire hajléktalan. de gyakran nem vette a lapot. A beszélgetésekben nagyon pontos mutató az időzítés: ha akár csak egy másodperc töredé­ kével is késik a válasz. hogy nem kívánja folytatni: 1. de amikor a magnófelvételen végzünk társalgáselemzést. hogy a beszélő té­ mát akar váltani. tovább próbálko­ zott. hogyan próbált Mudrick. Az interakciós vandalizmussal kapcsolatos vizsgálat még egy példával szolgál a mikroszintű . Mudrick viszont azonnal válaszol. amikor a nő je­ lét adta.fekete férfiak és az utcán mellettük elhaladó fehér nők közötti interakciókat vizsgáltak. A szerzők az efféle eseteket. 5. a rokonokkal és az ismerősökkel folytatott interakcióik során. tudod-e?! A nő rá se hederít. Az alábbiakban azt idézem. A szociabilitás hallgatólagosan elfogadott szabályainak megsértésével Mudrick olyan módon folytatja a beszélgetést. Mudrick: Hahó. ahogyan egy normális interakcióban tennék. amely „bár­ dolatlannak" számít. mint a durva fizikai vagy verbális támadás áldozatai. mert a nők ritkán válaszolnak úgy. babám! A nő összefonja a karját és meggyorsítja lép­ teit. Mudrick: Nézzenek oda! Szemrevaló vagy. amikor úgy tesz. Aztán egy fiatal fekete nő közeleg. továbbhalad (Duneier-Molotch 1999). alko­ holista vagy kábítószerfüggő . Nő: Van. 6. Nő: Van! 9. mintha észre se venné Mudrick ismételt próbálkozásait. hogy így feltűzöd a hajad. mi történt velük. Ebben az esetben Mudrick az interakciót alkotó tizennégy megszólalás közül kilencben beszél­ getést kezdeményez és további válaszokat pró­ bál kicsikarni a nőből. Mudrick: Legyél a feleségem! A következő alkalommal két. mert azok „bárdolatlan" jellegűek. 1. a ma­ gasabb rangúak által tiszteletben tartott rendjét. megjegyzéseivel gyakran a nő szavába vág. az ötvenes évei vége felé járó fekete férfi nőkkel beszélgetés­ be elegyedni (Duneier-Molotch 1999): Mudrick akkor kezdi ezt az interakciót. De ha kedvük tartja. Ennek megfelelően a nő is „bárdolatlan". hallod-e! Tet­ szik. amikor egy nagyjából 25 éves fehér nő közeleg egyen­ letes tempóban. úgy boríthatják fel a minden­ napi beszélgetés konvencióit. a helyi üzlet­ tulajdonosokkal. Vagy a férfinak sikerült beszélgetést kezde­ ni. hogy másokkal folytatott beszélgetéseinknek megfele­ lő „kezdete" és „vége" legyen. A férfiak gyakran úgy próbáltak beszélgetést kezdeményezni a nőkkel. Nő: Otthon tartom. mintha nem is hallotta volna. 4. 11.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET A kutatás során . interakciós vandalizmusnak nevezik. Mudrick: Figyelj! Figyelj csak! Tudom. hogy hallod! Aztán egy harmincas éveiben járó fehér nőt szólít meg. De ezekben a beszélgetésekben valami „elromlik". 3. A járókelők épp azért tudják nehezen kezelni az utcai szóváltá­ sokat. Mudrick: Nagyon csinos vagy. Mudrick: Az enyém Mudrick. Ha hiá­ nyoznak a beszélgetéskezdés és -befejezés szoká­ sos jelei. Mudrick: Szépségem! Szépségem! A nő továbbhalad. hogy elbizonytala­ nítják a járókelőket. Az utcán élők gyakran igenis alkalmazkodnak a mindenna­ pi beszédformákhoz az egymással.késlelteti a válaszait. hogy a nő nem kíván társalogni. Ha csak az átiratot néz­ zük. Bár a férfiak megjegyzései ritkán ellenséges hangvételűek. hogy beszélgetésbe elegyedjen vele. Mudrick: Ne mondd már! 12. amelyekben a rang­ létra alacsonyabb fokán álló személy felborítja az interakció hallgatólagosan elfogadott. Mudrick: Tetszel. Amikor a nő ellen­ állt a férfi beszélgetésindító próbálkozásainak. a rendőrséggel. Mudrick: Férjed van? 6. A nő . a nők rendszerint megszaporázzák lép­ teiket és mereven előre néznek. a férfi ezt nem vette tudomásul. szépségem! 2. akkor is eléggé egyértelmű. Mudrick: Hol a gyűrűd? 10. Az interakciós vandalizmus áldozatai még kevésbé tudják megfogalmazni. Mudrick: Na! 8. A beszélgetés e két meghatározó részlete a férfiak és nők viszonyá­ ban igencsak problematikus. 5. ügyet sem vetve a megjegyzésre. És a tiéd? A n ő n e m válaszol. Mudrick: Jól vagy? 4. bókoltak vagy kérdéseket tettek fel nekik. 2. Mudrick: Hahó. Mudrick: Megtudhatom a neved? 14. még világosabbá vá­ lik a vonakodása. húszas éveiben járó fehér nő jön. Nő: Jó napot! Hogy s mint? 3. A városi jó modor alapvető követelménye. az a hétköznapi beszél­ getések többségében azt jelzi. 7. Nő: De! 13.ha egyáltalán válaszol . lányok! Milyen csinosak vagy­ tok ma! Van pénzetek? Vegyetek rajta könyvet! Rá se hederítenek.

hogy az ember általában nem kiált fel így akkor. Bizonyos helyzetekben elnyújtva is mondhatják. AZ ARC. amelyben a gyermek elveszettnek érezheti magát: a szülő megnyugtatja. A nő viszont gyakran annak bizonyítékát látja a férfi viselkedésében. ugyanakkor valószínűleg megta­ nítja neki. Sőt. hogy csak jelentéktelen és pilla­ natnyi ügyetlenségről van szó. Emberi lé­ tünk alapvető része. hogy magunktól és má­ soktól is természetes módon elvárjuk. cselekedeteinket. Például ha felborítunk egy pohár vizet. hogy „hoppá" vagy „hoppla-hopp". olyasmi. ridegnek és rész­ vétlennek tűnik . Az interakciós helyzetekben sohasem a puszta jelenlétet várják el tőlünk. gesztu­ sai segítségével kiegészítjük azt. vagy épp figyelmeztetni akarta. mint a hunyorítás. hogy ez a felkiáltás is része azon készségeinknek. A hang kitölti azt a rövid szakaszt. miközben mindennapi interakciókba kerü­ lünk másokkal. hogy nem az kiált fel. mint aho­ gyan azt a fenti példa sugallja? Tudatosan nem is. hogy az illető esetleg nem ura a csele­ kedeteinek. Pél­ dául a gyermekét játékosan fel-feldobó szülő is mondhatja. A MÁSIK OLDAL GARY LARSON Reaktív kiáltások Az emberi hangképzés bizonyos típusai nem beszédnek. . Az interakciós vandalizmus szorosan kapcsolódik az általános osztály-. A lényeg azonban az. távolságtartónak. nem kell arra gon­ dolniuk. Mások arckifejezése. Ez a felkiáltás azt hivatott közölni a jelenlévőkkel. státus. Mi értelme ilyen részletesen elemezni egy ennyire jelentéktelen felkiáltást? Valóban nem fordítunk nagy figyel- Hétköznapi életünk összeomlana. testünk jelzései és szavaink között állnak fenn. kitöltheti egy feladat elvégzésének kritikus pillanatait. a testtartásunkat és a mozdulatain­ kat. mit jelent e reaktív kiáltás. hogy sza­ kadatlanul és hallatlanul bonyolult módon kont­ rolláljuk a megjelenésünket. ame­ lyekkel társadalmi életünk minden részletét sza­ bályozzuk.interakciók és a makroszinten ható erők közötti kétirányú kapcsolatokra. Mások elvárják tőlünk (ahogyan mi is másoktól) a goffmani „szabályo­ zott éberséget" (controlled alertness). Mindez okoskodásnak tűnhet. hanem csak kisebb balesetek al­ kalmával használatos. hogy folyton megmutatjuk másoknak: meg tudunk birkózni a mindennapi élet rutinfeladataival. elképzelhető. Az utca embere számá­ ra a fehér nő. ha valaki hirtelen az arcunk felé lendíti a kezét.és faji struktúrákhoz. Az efféle mindennapi interakciók során keletke­ ző félelem és szorongás olyan külső státusokat és erőket hoz létre.de többnyire öntudatlanul . hanem az. hanem többé-kevésbé artikulálatlan felkiáltásoknak tekinthetők. hogy őszinték-e. met a szavainkra és cselekedeteinkre. hogy valóban veszélyes. Pedig itt korántsem akarat­ lan reakcióról van szó. Ez a „hoppá" látszólag csak jelentéktelen reflexválasz valamilyen ügyetlenségre. A „hoppá" rendszerint más jelen­ lévőknek szól. A „hoppá" nem komoly szerencsétlenségek vagy csapások. ami abból is látszik. aki ügyet sem vet beszélgetési pró­ bálkozásaira. amelyeket Goffman (1981) reaktív kiáltásoknak nevezett. ha minden szokásos lé­ pésünket meg kellene fontolnunk. azt mondjuk: „Hop­ pá!". amelyek azután visszahatnak magukra az interakciókra.vagyis joggal tekinti az efféle interakciók „célpontjának". ami szintén arra vall. aki a tanúja volt. Mindannyian szigorúan és folyamatosan . amit szóban kö­ zölnek. óvakodnia kell tőle. aki előidézte a bajt.kontrolláljuk az arcki­ fejezésünket. Az interakciós vanda­ lizmus része a kölcsönös gyanakvás és modorta­ lanság önmagát erősítő rendszerének. A TEST ÉS A BESZÉD AZ INTERAKCIÓBAN Összegezve az eddigieket: a mindennapi inter­ akció azokra a bonyolult kapcsolatokra épül. és következtetünk arra. amelyek az arcunk. ha egyedül van.

Anderson rámutatott. Más tényezők. a nem. hogy átment az utca túloldalára. Könyvében {Streetwise: Race. Ander­ son elsőként két. hogy a „bevizsgáláson" a legvalószínűbben azok mennek át. nagyban összefügg a faji sztereotípiák struktúrájával. Class. nem minősül „biztonságosnak". akik nem so­ rolhatók a veszélyes személyek általánosan elfoga­ dott sztereotípiáiba: „A gyerekek azonnal átmen- . Ha az idegen nem megy át a vizsgálaton. Meg­ állapítja: A bőrszín. és előfordulhat.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET 1. azok rendszerint megpróbálnak információt szerez­ ni róla vagy felidézni már meglévő információi­ kat. hogyan keletkeznek a társadal­ mi szabályok és státusok meghatározott kontex­ tusokban és helyszíneken: Amikor az egyén más emberek közé kerül. miféle viselkedési utalások és jelek alkot­ ják a nyilvános interakció kifejezéskészletét. az ékszer és a viselt tárgyak alapján az emberek azonosíthatók. Az egyes (gyors vagy lassú. hogy a mindennapi élet tanulmányozása rávilágíthat arra. Ekképp feltárta a mikroszinten zajló interakciók és a társadalom makrostruktúrái közötti kapcsolatot. tartania kell valakitől.] Az egyénre vonatkozó információ elő­ segíti a helyzetmeghatározást. érthető vagy érthetetlen) mozdulatok tovább finomít­ ják a nyilvános kommunikációt. a társak. amely viszont kapcsolódik a társa­ dalom gazdasági struktúrájához... az életkor. 1990) megállapította. Goffman gondolatát követve Anderson felteszi a kérdést. mit vár tőlük az illető és mit várhatnak ők tőle. aki követi vagy szemből közeleg? Elijah Anderson azon szociológusok egyike. akik értelmezni pró­ bálták az efféle egyszerű interakciókat. Anderson könyve elején Erving Goffmant (2000) idézi arról. és létrejöhet kommunikáció. ahogyan az Egyesült Államok egy észa­ ki városának utcáin sok fekete és fehér érintkezik egymással. [. hogyan és milyen gyorsan semlegesítődik ez az „idegen"-kép. Anderson megmutatta. mert úgy érezte. Az utca törvényei Előfordult már olvasómmal. hogy az a mód. például a napszak és a személy jelenlétét „ma­ gyarázó" tevékenység is meghatározhatják. and Change in Urban Community. feltevések alakulhatnak ki. megtévesztő vagy őszinte. mivel a többiek ennek révén már előre tudhatják. akkor rablónak nézhetik. Főként az olyan interakciókat igyekezett megérte­ ni. amelyekben legalább az egyik szereplőt fenye­ getőnek tekintették. az öltöz­ ködés. hogyan épül fel a társadalmi rend a végtelen sok mikroszintű interakció egyes építőköveiből. egymással szomszédos ameri­ kai lakókörnyezet utcáin zajló interakciókat írt le. hogy a többi járókelő is megpróbál az e képnek meg­ felelő távolságot tartani tőle.

hogy az interakciós feszült­ ségek külső. így kapcsolja össze a mikroszintű interakciókat és a makroszintű folyamatokat. Kizárólag ezekből a vizsgálatokból nem tudnánk teljes képet adni társadalmunk nemi vagy faji viszonyairól. ami­ kor az emberek közvetlenül figyelnek egymás szavaira és cselekedeteire. legyen bármennyire kiterjedt. mint a tényleges beszéddel. Amikor az ember mások társaságában van. hogy mennyit hagytak meg. osztály. hogy csupán a mikrointerakciók vizsgálatával nem érthetjük meg egé­ szen a helyzetet. akik a szol­ gáltatóiparban dolgoznak.megállapítja. Ezért lehet bi­ zonytalan és habozó először a szemek találkozá­ sa. hogy a társa­ dalmi szerveződés minden formájának. o. hogy vajon látszott-e az élvezet az arcukon evés közben. A fókuszos interakcióban mindenki ugyanolyan mértékben kommunikál az arckifejezésével és a gesztusai­ val. az udvarias figyelmetlenség szabályainak felfüg­ gesztése mindig kockázatos pillanat. Goffman megkü­ lönbözteti a szándékos és az árulkodó közléseket. legfőbb alapja a szemtől szembeni.5. Goffman a fókuszos in­ terakció egy-egy előfordulását érintkezésnek ne­ vezi. hogy lerázzanak egy „gyanús" alakot. testünk és beszédünk arra szol­ gál. Nem fókuszos interakcióra kerül sor minden olyan esetben.például egy forgalmas utcán. a szemi­ náriumi viták. ha például az „óvakodás művé­ szetét" elsajátítva megbirkóznak azzal a gondo­ lattal. amely azt jelzi. mintha nem is állt volna szándékában kapcsolatot létesíteni. a fekete férfiak és a fekete kamaszok pedig mindenkinél lassabban". a színházban vagy a házibulin . hogyan segíthet a mikroszociológia megvilágí­ tani a makroszociológia tárgyát képező átfogó intézményi mintákat. hogyan be­ folyásolják a makrorendszerek társadalmi életünk szűkebb környezeteit. Most ezt fogjuk megvizsgálni. például faji. má­ sokat pedig elrejtsünk. Könyvem későbbi fejezeteiben arra is sorolok majd példákat. amelyek segítségével ellenőrizhetjük valakinek az őszinteségét vagy igazmondását. hogyan hatnak a mikrokontextusban zajló interakciók a nagyobb társadalmi folyamatokra. A társadalmi interak­ ció gyakran magában foglal mind fókuszos. hogy az utca törvényeiben nem jártas fehérek nem tudnak kü­ lönbséget tenni a fekete férfiak (például a közép­ osztálybeli fiatal és a bandatag) között.rámutatva. ugyanakkor azon töpreng­ het.sok ember gyűlik össze. amikor az emberek egy bizonyos kör­ nyezetben jelzik. Az Andersonéhoz és Carol Brooks Gardneréhez (118. az illető úgy viselkedhet.és nemi státusok­ ból erednek . és hogy milyen hangon fejezik ki az elégedettségüket.) mind-mind az érintkezés példái. hogy mi a kezdeményezett érintkezés célja (Goffman 1971). hogy bizonyos jelentéseket sugalljunk. Érintkezések Sok társadalmi helyzetben Goffman kifejezése szerint nem fókuszos interakciót végzünk. FEJEZET nek a vizsgálaton. A futó beszélgetések. hogy tudatában vannak egymás jelenlétének. amelyekkel az emberek igyekez­ nek bizonyos benyomásokat kelteni másokban. Tevékenységeinket a tár­ sadalmi élet kontextusaiban is szervezzük egyegy közös cél elérése érdekében. hogyan kell tempót váltaniuk. hogy kiszolgáltatottak az erőszaknak és a bűnözésnek. mivel könynyen félreérthető. akkor is folyamatos nem verbális kommunikációt folytat velük testtartása. mimikája és gesztusai révén.családtagokkal. Anderson . a fekete nők. Néha azt sem tudják.például egy házibulin -. Vagyis arcunk.) hasonló vizsgálatok jól mutatják. boltosokkal stb. ha valahol . mind nem fókuszos elemeket. Az első kategóriába tartoznak azok a szavak és arckifejezések. Mindennapi életünk során folyamatosan érintkezésbe lépünk másokkal . Amikor idegenek találkoznak és beszélgetni kezdenek . Persze a pincérnek és másoknak. mégis jelentős mértékben hozzájárulhatnak e kérdések magyarázatához. Anderson azt állítja. Rendszerint ilyen interakcióra ke­ rül sor. még ha közvetlenül nem is beszélget. munkatársakkal -. Ha a kezdeményezésre elutasító a válasz. Az érintkezések esetében mindig sor kerül va­ lamilyen „nyitó lépésre". a játékok és a rutinszerű szemtől szembeni kontaktusok (jegyszedőkkel. közvetlen interakció. A második kategória pedig azokat a kulcsokat tar­ talmazza. miközben a hát­ térben nem fókuszos interakcióra is sor kerül a többi jelenlévővel. pincérek­ kel. és fordítva. így például egy étteremtulajdonos udvarias mosolylyal hallgatja a vendégeit. amikor azok a felszol­ gált ételeket dicsérik. munkaköri kötelessé- . Egyértelmű. vagy hogyan ha­ ladjanak át a „rossz környéken" különböző nap­ szakokban. Fókuszos interakcióról akkor beszélünk. Anderson szerint az emberek akkor „ismerik az utca törvényeit". a fehér nők és a fehér férfiak va­ lamivel lassabban. barátokkal. hogy nem az udvarias figyelmetlenség szabályai sze­ rint járunk el.

amelyet Arlie Hochschild ír le ismert tanulmányában a légiutas-kísérők képzéséről. Ez az „érzelmi munka" (emotional labour). oldal keretes részében ismertetem. amelyekben az emberek formális vagy stilizált szerepeket játszanak. Olvasóm szer­ zett státusa lehet a „diplomás". Becker 1963). mint­ ha színészek játszanák egy színpadon . Például ha olvasóm „hallgató". o. amint a gye­ rekek elalszanak. (A 128. Ha az emberek biztosak abban. este pedig farmerbe-pólóba bújik és viccelődik. hogy egy érintkezés során a nem és a faj is az első jegyek közé tartoznak. A szo­ ciológusok ezt nevezik főstátusnak (Hughes. akiknek megmagya­ rázzák. / Hochschild tanulmányát az 1. amikor a barátaival kikapcsolódásképpen elmegy egy foci­ meccsre. A szerepek társadalmilag meghatározott elvárások. Ilyen például a társadalmi szerep. C. Nyil­ vánvaló.). A szociológiában a státusoknak ezt a csoportját nevezik státuskészletnek. Ez a társadalmi státus a társadalmi kon­ textustól függően más és más lehet. A homlokzati területen való szereplés hát­ terében gyakran csapatmunka folyik. Bár ezt néha előre eltervezzük. „Mi a szocioló­ gia?" című fejezetben ismertettem (38-39. Az emberek érzékenyek arra. A leggyakoribb főstátusok a nemi és faji alapú státusok. . amikor nyilvános illemhelyekben vizs­ gálta a hátsó régiókban zajló társadalmi inter­ akciókat. Épp az imént írtam. amelyeket egy meghatározott időpontban játszunk.] egyszerű. amelyeknek egy bizonyos státusban vagy társa­ dalmi pozícióban lévő személy igyekszik megfe­ lelni.. amelyet az egyén a maga erejéből ér el. nem vagy életkor szerint nekünk „tulaj­ donítanak". ezek „színpadi alakítá­ sok". hogy ne törjön ki veszekedés. Goffman úgy szemléli a társadalmi életet. akkor meghatározott státusa van és meghatározott viselkedést várnak tőle az egyetemen. hogy a „színfalak mögé" kerültek. akkor lazíthatnak és szabadjára engedhetik azokat az érzéseiket. A feleség és a férj a gyerekek előtt talán vigyáznak arra. hogy társadalmi státusunk erősen meghatározza. A szociológusok rá­ mutattak. Minden tár­ sadalomban akadnak státusok.. a „nő" és a „kamasz". 1945. „Gyerek"-státusa különbözik ettől. hogy mások éppen a kívánt módon viszonyuljanak hozzájuk. mert alakításunk azoktól a szerepektől függ. amelyeket az emberek megfigyelnek egymáson (Omi-Winant 1994). és a személy általános társadalmi pozícióját ezek határozzák meg. hogyan kell viselkedniük az utasokkal. A hátsó terület a színház „kulisszáira" vagy a filmezés fel nem vett jeleneteire hasonlít. Hamarosan szó lesz arról is. amelyet biológiai tényezők. hogy a faj és a nem mennyire meghatározzák társadalmi inter­ akcióinkat. Ez a benyomáskeltés művészete. a benyomáskeltés rend­ szerint egyike a tudatos figyelem nélküli cseleke­ deteinknek. pél- dául faj. milyen szerepeket ját­ szunk. nyílt szexuális megjegyzéseket tesznek. E. amelyeket többre tartanak más státusoknál. Homlokzati és hátsó területek Goffman szerint a társadalmi élet nagy részét fel lehet osztani homlokzati és hátsó. és a társadalom (főként a szülei) szerepelvárásai is mások. Ilyen hozzárendelt státus a „fehér". Benyomáskeltés Goffman és a társas interakciók más kutatói is gyakran használnak a színházi életből vett fo­ galmakat. A szerzett státus az. hogy mások milyennek látják őket. a tár­ sadalom ezt másképp ítélheti meg. A hátsó területen az emberek összeszedik a kellékeket és felkészülnek a formálisabb hely­ zetekben történő interakciókra.. de egymásnak esnek. hogy szerzett státusaink a legfontosabbak. amelyeket „ref­ lektorfényben" kontrollálniuk kellett. amikor egy üzleti megbeszélésen vesz részt. hogy egy személynek egyszerre sok stá­ tusa lehet.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET gük mosolyogni és udvariasnak lenni a vendég­ gel folytatott társadalmi interakció során. folyton panaszkodnak [. holott szívből utálják egymást. magatartásformáikat. így például a tanár meghatározott pozíciót tölt be. Bár szeretnénk azt hinni. A homlokzati területhez tartoz­ nak az olyan társas történések vagy érintkezések. A szociológusok sokszor megkülönböztetik a hozzárendelt és a szerzett státust is. a tanári szerep pedig a diákokkal szem­ beni viselkedés meghatározott formáiból áll.vagy in­ kább sok színpadon. „Barátként" megint csak egészen más pozíciót foglal el a társadalmi rendben. Egy fiatalember öltönyt-nyakkendőt vesz és az alkalomhoz illően viselkedik. megőrizve a béke és nyuga­ lom látszatát. színfalak mö­ götti területre. így például ugyanannak a pártnak két kiemelkedő politikusa a tévékamerák előtt gondosan eljátssza. hogyan alkal­ mazta Goffman dramaturgiai elemzését Spencer Cahill. a „sportember" vagy a „munkavállaló". A hozzáren­ delt státus az. és ezzel együtt változnak a betöltendő szerepek is. mintha a legtökéletesebb egység és barátság lenne közöt­ tük. és a be­ nyomáskeltés (impression management) többfé­ le formájához folyamodnak.) A hátsó régiókban „profán beszédmó­ dot használnak.

és hogy a nemi szervek feltárása. büfögnek. mintha a pá­ ciens személyisége nem lenne jelen . ha gya­ nítják. hogy veszélyben az egészségük. és kollaboránsként a nem­ sokára lezajló eseményekben. Hmmm. Elveszi tőle és összehajtogatja a ruháját. majszolnak. Az ápolónő nemcsak felügyeli a páciens vetkőzését. „milyen dolgokat kell egy nőnek elviselnie". amikor egy nő elmegy a nőgyógyász­ hoz (Henslin-Biggs 1971. A vizsgálat úgy folyik le. de nem az egész embert. A stigmáról és a tönkretett iden­ titásról szóló írásait a 8. és elkezdő­ dik az első jelenet. hogy szükség van a vizsgálatra. bejön az ápolónő. ezt közli a pácienssel.a lepedő elválasztja a nemi szervét testének többi részétől. így például egy pincér maga lehet a megtestesült nyugalom és udvariasság. Felveszi vele a szem­ kontaktust és udvariasan meghallgatja. hogy csak az alteste maradjon fedetlenül. FEJEZET tett (néha még ma is az). de potenciálisan szimbolikus cse­ lekedetekkel kapcsolatban nincsenek tekintettel a másikra. aki tudja. A kutatás anyagát nőgyógyászati vizsgálatok so­ kaságából Mae Biggs ápolónő gyűjtötte. illetve érintése rendszerint a szexuális kapcsolat része. Amikor az orvos kimegy. szellentenek" (Goffman 2000). A kutatás idején a nőgyógyászati vizsgálatokat többnyire férfi or­ vosok végezték. hogy az orvos és a páciens közötti interakció mentes le­ gyen a szexuális felhangoktól. különböző testi megnyilvánulásokat produkálnak: krákognak.„jelenetek­ nek" nevezték. morognak és kiabálnak. betakarja egy lepedővel úgy.eljátssza a páciens szerepét. ha látná. fütyörésznek. Henslin és Biggs az összegyűjtött adatokat megvizsgálva úgy találta. Ezeket a szakaszokat . Alig­ hanem nagyon kevés olyan étterem van. A legfontosabb mégis az. hogy a nemi szervek a test legintimebb részei. játékosan agresszívek és »tréfálkozóak«. ha az nagyon izgul. magára ölti a „páciens"-szerepet. másrészt tanú le­ het. amikor kiszolgálja a vendégeket. Ezzel elkezdődik a központi jelenet. Ha úgy dönt. James Henslin és Mae Biggs az érintkezések egy különös. és kimegy. »hanyagul« ülnek és állnak. o. nyelvjárásokat és nem szabványos be­ szédmódot használnak. Amikor behívják a vizsgáló­ ba. rágógu­ mit rágnak. Az orvos hivatalos és szak­ mai magatartásformát vesz fel. fejezetben ismertetem (216. Szerepjáték intim vizsgálatok során A színházi eszközöket is alkalmazó benyomás­ keltés együttműködéses formájára példa az a vizsgálat.megint színházi metaforával élve . és még mielőtt az orvos visszajön. valódi. mi folyik a konyhában. 0 fontos kellékes a hamarosan következő közpon­ ti jelenetben. akinek mindjárt közelről és alaposan meg fogják szemlélni teste egy részét. csekély jelentőségű. ezért a vizsgálati helyzet mind­ két fél számára kétértelmű és kellemetlen lehe­ . de amint be­ lép a konyhába.. akár férfi). amelyet az alábbiakban részletezek. és egyszerre viselkedik bizalmas barátnőként.5. 1997). Néhány nőt annyira nyugtalanít ez a gondolat. melyiket is vegyem fel ma? informális öltözéket viselnek. hogy a nőgyógyászati érintkezés jel­ legzetes szakaszokból áll. ezenkívül a páciens olyan helyzetben fekszik.egy időre félretéve a külvilágban érvényesülő identitását . hogy még akkor sem mennek el orvoshoz (akár nő. tiszteletre méltó személyként kezeli. / Goffman sokat tett a társadalmi interakció vizsgálatáért. hanem egyúttal bizonyos dolgokat el is végez helyette. ahol a vendégnek ne venné el az étvágyát.. Az ápolónő a jelenlétével egyrészt biztosítja. kényes fajtáját vizsgálták: megnézték. amely­ ben az ápolónő és az orvos egyaránt szerepel. elkezd gorombán kiabálni. Ezzel véget ér az első jelenet. A „prológusban" a nő belép a vá­ róba és felkészül rá. hogy az ápolónő segít személyből nem személyként észlelt személlyé (non-personj vál­ toztatni a pácienst. mi történik. Megnyugtatja a pácienst. A nyugati férfiak és nők a szocializáció során megtanulják. ha az orvost a helyzetével való visszaéléssel vádolnák. amelyek során a színészek által alakított szerepek az epizód kibontakozásával módosulnak. hogy .). Aztán odaveze­ ti a pácienst a vizsgálóasztalhoz.

1973. még ha nem is ugyanabban az érintkezésben vesznek részt. aki behatóan vizsgálta a nem verbális kommunikációt. aki séta közben karon vezet egy nőt. Az odalátogató nyugatiakat rendszerint zavarba hozza a váratlan fizikai közelség. egy „zónát" . és nem látja pácien­ se arcát .szokásos zónája. Bizonyos mértékű bizalmasság megengedett. A páciens együttműködik vele saját ideiglenes „személytelenítésében": nem kezdeményez be­ szélgetést. hogy taná­ csos odébb állnia. ideértve azt is. hogyan formálja tes­ tünket a társadalom. aki volt. hogy túl van a vizsgálaton. és igyekszik meg se moccanni.amikor egy nő lép egy férfi személyes terébe .mind a férfiak. Ugyanolyan hivatalosan ud­ varias modorban beszél. amely a nézőközönség előtti szereplésre jellemző. A fordí­ tott jelenséget azonban .gyakran kacérkodásnak vagy szexuális közeledésnek tekintik. mint a nem verbális kommuni­ káció más formáiban. Az orvos távozása után kialakulhat közöttük egy rövid beszélgetés.bizonyos. mint ami Nyugaton illendőnek számít. Edward T. Itt a nemi kérdések is szerepet játszanak. hogy a testé­ vel való iménti intim kapcsolat a legcsekélyebb mértékben sem változtatta meg a kettejük közti vi­ szonyt. Amikor egymás mellett állnak. A bizalmas távolság. különben az illető könyékkel fogja távolabb tessékelni a betolakodót. ame­ lyekben megengedett a rendszeres testi érintke­ zés. A páciens és az orvos tehát együttműködnek az interakció és az egymásról kialakuló benyomá­ suk irányítása érdekében. • Ebben a fejezetben sok olyan kérdés szerepel. amelyben élünk.aki egy alacsony széken ül. A nap során végzett cselekvéseink többnyire időbeli és térbeli „zónákra" oszlanak. Az orvos visszajön és elmondja a vizsgálat eredményét. INTERAKCIÓ IDŐBEN ÉS TÉRBEN Az érintkezések elemzésében és általában a társa­ dalmi élet megértésében alapvetően fontos. amikor a páciens kilép a rendelőből. kifejezetten orvosi kérdések­ től eltekintve egyáltalán nem törődik a beteggel. betegség és fogyatékosság" című fejezetben lesz szó. A páciens felöltözik és rendbe szedi magát. amely legfeljebb fél méter lehet. A Közel-Keleten az emberek általában közelebb áll­ nak egymáshoz. valamiféle fizikai határvonalat is meghatározhat­ nak. ezután kész az utolsó jele­ netre. amikor az emberek kényszerűségből a kívánatosnál közelebb kerülnek egymáshoz.például az in­ terjúk . A személyes tér A személyes tér nagysága kultúránként különbö­ zik. akik eljárnak dol­ gozni. A társasági távolság (egy és negyed métertől négy méterig) a formális interakciók . udvariasságának adhatja tanújelét. Hall. mind a nők . vagy megérinti a nő derekát. ami­ kor az ajtóban előre engedi. ezzel figyelmességé­ nek. mint a szülők és gyerekek vagy a szerelmesek között. Minden interakció szituáció­ hoz kötött: egy bizonyos helyen történik és bizo­ nyos ideig tart. Végül jön az „epilógus". például az olvasó egy zsúfolt könyvtári asz­ talnál könyvekkel jelölheti ki a személyes terét (Hall.a munkahelyükön tölte­ nek. amelyben a páciens kifejezi megkönnyebbülését. azt is a páciens tudtára adva ezzel. a távolság ennél kisebb lehet. hogy beléphetnek olyan nők személyes terébe. az ember igyekszik visszaverni a támadást. nagyon kevés társadalmi kontaktusra jellemző.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET hogy ne láthassa magát a vizsgálatot. így például azok az emberek. A mindennapi interakcióban az intim és a sze­ mélyes távolság zónái a „legkényesebbek". hogy áttekintsük.. újból „egész" és felelős személyként kezelve a pácienst. Az orvos . mint az első jelenetben. A nyugati kultúrában az emberek többnyire legalább egy méterre állnak egymástól a fókuszos interakció során. Ha ezeket a tereket mások kívülről „megszállják".mondjuk a reggel kilenctől délután ötig terjedőt . és visszaváltozik azzá. E. Olyan esetekben. Az utolsó jelenet előtt az ápolónő ismét a kel­ lékes szerepét játssza. akik nem feltétlenül tartoznak bizalmas barátaik vagy akár csak köze­ li ismerőseik közé. A negyedik zóna a nyil­ vános távolság (négy méternél nagyobb). Egy szú­ rós pillantás azt jelezheti a másiknak. de csak szigorú korlátok között. jó­ részt ugyanúgy. A férfi. Sok nyu­ gati országban a szexuális zaklatásra vonatkozó új törvények és előírások hivatottak védeni az emberek .szemé­ lyes terét mások kéretlen érintéseitől vagy köze­ ledési kísérleteitől. a személyes tér négy zónáját különbözteti meg. A szo­ ciológia és a test kapcsolatáról a 8. „Egészség. 1996). A személyes távolság (fél métertől egy és negyed méterig) a barátokkal vagy a viszonylag közeli ismerősökkel folytatott érintkezések nor­ mális távolsága. amely azzal kapcsolatos. T. hogyan oszlanak meg a cselekvések térben és időben. A férfiak a nőknél tradi­ cionálisan nagyobb szabadságot élveznek a tér­ használatban. Heti idejük szintén zónákra oszlik: valószí- . segít a páciensnek újra „felöltem" a személyiségét. Ezen a zónán belül csak olyan kapcsolatok működnek.

. egy-egy tagja hogyan közeledhet párnak kiszemelt cél­ pontjához. B: . egyetemek. FEJEZET Példa a szociológiai képzelőerő bevetésére: a „kulisszák mögötti" viselkedés vizsgálata nyilvános illemhelyeken A Spencer Cahill amerikai szociológus vezette kutatócsoport bevásárlóközpontok. hogy amit Goffman (2000) egész „szerepjátszó csapatnak" (perfor­ mance team) nevez. Segítheti a szerepjátszás. Goffman (2000) figyelte meg. az udvarias figyel­ metlenség és a személyes tér fogalma a bárok és éttermek mosdóiban zajló társadalmi inter­ akció vizsgálatát? 3. Miért hasznos Goffman dramaturgiai modellje a nyilvános mosdóban zajló társadalmi inter­ akciók elemzésében? 2. Ezért a társadalmi interakciók kontextusának elemzésekor gyakran hasznos megvizsgálni az emberek időbeli-térbeli mozgását. hogyan alkalmazza Cahill Goffman homlokzati és hátsó régiók fogalmát vizsgála­ ta során. A: Húúú. hogy. Cahill megfigyelte. Forrás: Cahill et al. és te annyira bele­ merültél a dumálásba. hogy a szerep­ játszó csapatok a kulisszák mögött szedik össze magukat és beszélik meg a kollektív alakítás szín­ padi megvalósításával kapcsolatos problémákat: „A csapat végigpróbálhatja a szerepjátékot. hogy elrejtsék a félresikerült kollektív alakítás miatti zavarodott­ ságukat. A következő. akkor elkerülhette volna ezt a zavarba ejtő eseményt. bárok és éttermek illemhelyein (mosdóiban) vizs­ gálta a társadalmi interakciót.. hogyan közeledtek a tagokhoz.. hogy megelőző intézkedéseket tegyenek. Bár a be­ szélgetéshez vezető kínos eseményt nem láthat­ tuk. Milyen „kulisszák mögötti" területekkel talál­ kozik rendszeresen a saját életében? ba utaznunk. mint a hétköznapokat. hogy az efféle védekező stra­ tégiákkal az egyén vagy a szerepjátszó csapat nemcsak a pillanatnyi kizökkenést palástolja. hogy eljussunk a munkahelyünk­ re. mint a rongy. elpróbálhatják a tervezett előadást és megoszthatják egymással a legfontosabb tudni­ valókat. Példánk is mutatja. hanem azért is. csak az okozhatott ilyen tehetetlen zavart. A következőkben megnézzük.kapcsolódnak egy tag vagy az egész csoport kedélyéhez. a csapat kifejezési szempontból alkal­ nűleg a hétköznapokon dolgoznak. A: Ezt nem hiszem el! Hogy én mekkora segg­ fej vagyok! B: Ne izgulj már emiatt! Most már legalább tudja.. A regionalizáció fogalma révén megérthetjük. másrészt győzködik. A csapat nemcsak a kollektív alakítás kudarca miatt vonul vissza a mosdóba.. gyengébb tagjait itt lehet betanítani vagy kivenni a játékból. hogy keresztülhúzzák a számításait. hogy összeszedje magát. hogy ha jobban figyelt volna a töb­ bi csoporttag útmutató jeleire. A nap időzónái közötti mozgás gyakran térbeli mozgással jár együtt: na­ ponta busszal kell a város egyik részéből a másik­ matlan. Például I a fenti. a hétvégét pe­ dig otthon töltik. Mi lesz. hogy közönség jelenléte nélkül szűrje ki a sértő kife­ jezéseket. de ciki volt! El se hiszem. Megegyezhetnek titkos jelekben. hanem „ B " okítja is „A"-t." A fent leírt beszélgetésben például „ B " és „ C " nemcsak igyekeznek enyhíteni „A" korábbi tettei­ nek kínos következményeit. ha­ nem időt is nyer. hogy meg­ történt. A: Talán nem kellett volna akkorát sikítanom. mi­ lyen módszerekkel lehet próbálkozni. ahogyan a csoport arról beszél. hogyan vehet részt a közös alakításban. dehogy! Szerintem nem is hallotta. hogy „újra a színpadon a helye".. ki vagy. hogy egy rakás balek­ kal volt dolga. sőt célja eléréséhez megszerezheti a támogatásukat. 1985. A bárok mosdójában például néha hall­ hattuk. Ráadásul néha a mosdó-háttérben zajló meg­ beszélések . hogy mindenki hallja. és ez többé ne történjen meg.legalábbis részben .akkor még nem láttuk. annak tagjai gyakran ilyen illemhelyekre vonulnak vissza. (mindannyian nevetnek) B: Biztos azt hiszi a srác. C: Á. hogy egyrészt kisebbítik korábbi tettei kínos következményeit. mielőtt ismét kilép a közönség elé. akkor elejét veheti. KÉRDÉSEK 1. ha még itt van? B: Nem kerülgetheted örökké. El­ mondja neki. három fiatal nő között zajló beszélgetés­ ben „ B " és „ C " úgy próbálnak lelket önteni „A"ba. három fiatal nő közötti beszélgetést egy egyetemi mosdóban rögzítettük. Mehetünk? A: Égek.5. és milyen reakciók várhatók. egészen más napirend szerint.. Ha az egyén megosztja a cso­ port többi tagjával az efféle stratégiai információ­ kat.

akik a világ bármely szegle­ tében élhetnek. vagy hogy a szerepjátszók próbáljanak. hogy mennyire tudjuk tágítani tér. De amit Goffman ír az ... folyosókra és (ha többemeletes) szin­ tekre osztható. nagy kórház időbeli struktúrá­ jának elemzésén keresztül mutatta be. kronometrikus idő.. megfordulnak a kór­ ház különböző osztályain. mennyire szorosan kö­ tődnek a társadalmi élet különböző formái ahhoz. va­ lamint a munkájukhoz szükséges erőforrásokat időben és térben integrálni kell.minél több emberről és erőforrásról van szó. helyreállítsák és átrendezzék az állandó dísz­ leteket. A 14. Annyira megszoktuk.vagyis egyúttal tér­ beli koordinálása . minden szerepjátszás előtt és után természete­ sen gyakran hátsó területként funkcionál. Ekkor osztották fel a Földet . hogy bárkivel érintkezzünk. ame­ lyeket Goffman. minden egyes dolgozót. Időnként az egész ház hátsó régióvá változhat. Vegyük egy családi ház példáját! Egy modern ház szobákra. akikkel so­ sem találkoztunk. de vilá­ gunkban mindennapossá vált az azonnali kom­ munikáció. A különböző „régiók­ ban" zajló interakciókat tér. hanem különböző idő­ zónákhoz is köthetők. az orvosokat.nélkül nem létezhetnének iparosodott társadalmak (Mumford 1973). Az egységes világidőt csak 1884-ben vezették be egy washing­ toni nemzetközi konferencián. Ma gyakorla­ tilag nincs olyan csoport vagy szervezet.huszonnégy időzónára. Egy kór­ háznak napi huszonnégy órában kell működnie. Ezek a terek nemcsak fizikailag különülnek el egymástól. klumpában és minimálisan kikészítve tolják a babakocsikat [. hogy bekapcsolhat­ juk a tévét és megnézhetjük a híradót. milyen volna az élet e lehetőségek híján. Persze az emberek ma is írnak levelet. hogy elrejtse az öltözködésükben és civilizáltságukban mu­ tatkozó slamposságot: valamennyi szobára ki­ terjesztik azt az informális viselkedést. Az internet és más új technológiai formák lehetővé tették. hogy olyan emberekkel érintkezzünk. Garfinkel és mások elemeztek. ami lehe­ tővé teszi a napjainkban már nélkülözhetetlen. A mindennapi élet kulturális és történelmi szemlélete A társas interakciók egyes mechanizmusai.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET hogyan tagolódik időben-térben a társadalmi élet. A társadalmi élet és a tér-idő rend átalakulása Az internet is arra példa. hogy nehéz el­ képzelni. ráadásul még a nap­ pali és éjszakai műszakot is váltogatják. amelyik ne ezt tenné . A ház bizonyos helyiségei hátsó régióknak minősülnek. Eviatar Zerubavel (1979. beletelt némi időbe. Amerikai középosztálybeli környé­ keken továbbá a gyermekek játszótere és a ház közötti választóvonalat az anyák kulisszaként határozhatják meg. Ha levelet küldtünk külföldre. Ehhez elegendő néhány perccel a nyitás előtt benézni egy étterembe. mert ilyenkor nyílik arra lehetőség. Eletünk szinte elképzelhetetlen volna nélküle. valamint az anyagi erő­ források összehangolása igencsak bonyolult fel­ adat. mert az elektro­ nikus szupersztrádán zajló kommunikáció szin­ te azonnali. Az idő mérése ma az egész világon egységes. A nappaliban és a kony­ hában többnyire napközben tartózkodunk. elektronikus levelet küldhetünk egy másik országban élő barátunknak. amely rendszerint a konyhára és a hálószobákra kor­ látozódik. a há­ lószobában pedig éjszaka. Kronometrikus idő A modern társadalmakban tevékenységeink zó­ nákra oszlását erőteljesen befolyásolja az órával mérhető. A nővé­ reket. így például az ápolónők meghatározott idő után új kórtermeket kapnak. farmerben. 1982) ezt egy modern. akiket sosem láttunk. Ezt megint Goffman (2000) ecseteli a legszebben: [. Az óra és a tevé­ kenységek pontos időzítése . boltba vagy otthonba. Ez a technológiai változás „át­ rendezi" a teret: a székünkből sem kell kimoz­ dulnunk ahhoz. vagy tele­ fonálhatunk.és időbeli le­ hetőségeinket. amelyet az adott gyakor­ lat szabályszerű előadása számára teljes mér­ tékben homlokzati területként hoztak létre. Úgy ötven évvel ezelőttig a térbeli kommunikációhoz jelentős idő kellett. és meghatá­ rozták a nap kezdetének egyetemes viszonyítási pontját.a nap huszonnégy órájának meg­ felelően . századi kolostorok voltak az első olyan szervezetek. bonyolult nemzetközi közlekedési és kommuni­ kációs rendszereknek a működését.] egy olyan terület. hogy kijavítsák.. amíg a levél földön-vízen eljutott a címzetthez.és időbeli határok is elválasztják egymástól. Időészlelésünket is átalakítja. az „előadások"-ra más helyiségekben kerül sor. amelyek megpróbálták pontosan be­ osztani lakóik napi és heti teendőit.] vasárnap délelőtt egy egész család arra használhatja a házat övező falat. és a kórházi személyzet. annál pontosabban kell összehangolni a tevékenységeket. egyetemesnek látszanak.

John Urry (1990. .közvetle­ nül vagy közvetve .más országok lakóira. 1982 és 2002 között a tengerentúlról Nagy-Britanniába érkezők szá­ ma kétszeresére. Más szóval: a globalizáció révén interakcióink egyre nagyobb része hat . alkalmazását tekintve szisztematikus. i. csak ebben az esetben az „egzoti­ kus" élmények keresése hajtja. ez a viszonylag új jelenség meg­ változtatta a különböző nemzetekhez tarto­ zók közötti interakciók gyakoriságát és jellegét egyaránt. hogy külföldi útja során „egzotikus" tapasztala­ tokat szerezhet. A történeti szociológiával foglalkozó Charles Tilly épp e változásokra alapozza a glo­ balizáció meghatározását. . SI * Ám ni p i w n Hím•inin . hogy a glo­ balizáció nagymértékben bővítette a nemzetközi utazás lehetőségeit. Az élénk nemzetközi turizmus persze növeli a különböző országok népei közötti közvetlen inter­ akciók számát is. Szerinte „a globalizá­ ció azt jelenti. Az efféle tapaszta­ latok ellentétesek mindennapi várakozásainkkal. mint a hamburger sült krumplival vagy a bőséges reggeli. aki egy másik országból származik? Vagy böngészett már olyan honlapokat. Mi jellemzi azokat a társadalmi interakciókat. „ fJ^H mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm\ I n lm Külföldön az angolok keresik az olyan otthonira emlékeztető élvezeteket. akkor már tapasztalhatta. Urry a turistatekintetet Foucault I orvosi tekintet fogalmához hasonlítja (erről a 8.5. milyen hatást gyakorol a globalizáció a társadalmi interakcióra. amelyek távoli országok­ ban készültek? Utazott-e valaha a világ másik részére? Ha e kérdések bármelyikére igennel vá­ laszol. hogy a helyi társadalmi interakciók földrajzilag szélesebb körben éreztetik hatásu­ kat" (Tilly 1995). akik megfigyelték. távolságtartó. A britek is minden eddiginél többen utaznak a világ különböző tájaira (Office of National Statistics 2004b). hogyan kellene zajla­ nia a társadalmi interakciónak és a fizikai környe­ zettel való érintkezésnek. amelyek arra vonatkoznak. FEJEZET Globalizácíó a mindennapi életb Beszélgetett már szemtől szembe valakivel. az általuk itt költött pénzösszeg pedig háromszorosára növekedett. mint az orvosi tekintet. a 210-211. Az ide látoga­ tók évente majdnem 12 milliárd fontot nyomnak a brit gazdaságba. 2001) szerint sok ilyen interakciót a kíváncsi „turistatekintet" (tourist gaze) formál: az utazónak az az elvárása. mert fokozta az érdeklődést más országok iránt és megkönnyítette a turisták mzetközi idegenforgalor országok közötti mozgását. amelyek a különböző nemzetek tagjai között zaj­ lanak? E kérdéskör vizsgálatához fontos adalékok­ kal szolgáltak az idegenforgalom szociológiájával foglalkozó kutatók. A globalizáció. oldalon lesz szó). [ fejezetben. mert szerinte a turistatekintet éppúgy hivatásos szak­ értők által társadalmilag szervezett.

A lkungok harminc-negyven fős csoportok­ ban élnek. Más helybéliek azonban neheztelhetnek a pénzükért cserébe valamit elváró turistákra.fiatalok legnép­ szerűbb gyülekezőhelyei közé tartoznak a McDo­ nald's gyorséttermek. hogy ne csak az Em­ pire State Buildinget és az Eiffel-tornyot. és késő este térnek vissza a táborba enni. a vízlelőhelyek közelében kialakított ideiglenes településeken. de nem nehéz belátni. a Kalahári sivatagban élő !kungokat (a szó ele­ ji felkiáltójel csettintő hangot jelöl). Egy átlagos nap nagy részét az ilyen célú vándorlás tölti ki. A lkungok mindennapi élete ilyenkor mindenféle rituálék és ünnepségek körül forog. ezért nagy területeket kell bejárniuk. más néven busmanokat (Lee 1968. Az élelem ritka ezen a környéken. hogy ismerős környezetben ismerős ételeket ehetnek. Van azonban az évnek egy olyan része. tradicionális társadalmakkal. Képzelje el. A közösség tagjai néha száz négyzetmérföld- gyakran megnyugtató. hogy meg tudják határozni (többek között) azt is. már-már egzotikusnak hat. Bizonyos érte­ lemben épp azért fizettünk. hogy az amerikaiak az út jobb olda­ lán autóznak. amelyek nem érintkeznek idege­ nekkel. Az asszonyok és gyerekek gyakran a táborban maradnak. De turistaként kedvünket is leljük ebben az idegenségben. aki épp azért megy oda. amelyekben az idegenekkel való kapcsolat mindennapos. mert gazdasági hasznot hoznak a helységeknek. I I I I I I 1 I I 1 I I I I I I I I I I I I I I I nyi területet is átfésülnek egy nap alatt. A turisták faggathatják a helybélieket mindennapi életük különböző résziéteiről. de sok­ szor az egész csoport felkerekedik élelmet keres­ ni. nem is volt szavuk az „idegen" leírásá­ ra. akit ne ismernének vi­ szonylag közelről. A turistatekintet lényege. akik különböznek tőlük. Van. hogy tucatnyinál több ember gyűlik össze? A modern és a tradicionális társadalmakban megfigyelhető társadalmi interakciók éles kü­ lönbségei jól láthatók. A legtöbb lkung-csoport tagjai sohasem talál­ koznak olyan emberrel. hogy hozzájussanak. aludni. ezért a szociológusoknak nagyon kell figyelniük arra. vajon ezek az interakciók barátságosak-e vagy inkább kibékíthetetlen ellentétekkel jellémezhetők. ezek előkészítése és lebonyolítása ugyanis na­ gyon sok időt vesz igénybe. hanem ezt is láthassuk. akik miatt a népszerű úti célokat gyakran a kelléténél jobban fejlesztik. 1969). miközben a hasonló viselkedésen a brit vezetők megütköznének. mert tudni szeretné. furcsá­ nak. Bár külső hatások miatt már változófélben van az életmódjuk.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET 131 M M M a n H M M M n n M M M a a H a M M H N M n a M M M M H I Az Egyesült Államokba utazó britek például de­ rülnek azon. ha e szabályok felrúgását tapasztaljuk. ha egy másik országba érkezve rádöbbenne. A fér­ fiak a nap nagy részét gyakran egyedül vagy ket­ tes-hármas csoportokban töltik. amelyek ellentétesek egymással. Például a lkungoknak nem sok . hogy jobban megértsenek más kultúrákat. és élelmet is sokkal könnyebb találni. hogy az éppen olyan. A turistatekintet feszültségeket kelthet a turistákés a „helybéliek" közötti közvetlen interakciókban. és gyakorlatilag minden tevékenység látható kívülről. mint a szülővárosa! A turisták többsége azonban nem akar túl eg­ zotikus tapasztalatokat szerezni. amelyekbe ellátogatnak.gyakran a nap nagy részében egyedül vannak. még mindig felismerhetők társadalmi életük tradicio­ nális mintái. hogy igaz-e a Quentin Tarantino Ponyvaregény című filmjében elhangzó megállapítás: a franciák metrikus mértékegysé­ geket használnak. hogy negatív ítéleteket alkossanak azokról. az elsősorban olyan társadalmakra érvé­ nyes. Például a Párizs­ ba látogató-főként az amerikai . Mi a helyzet a kicsi. milyen csalódott vol­ na. például az ételeikről.különösen a férfiak . hogy angolos-íres kocsmákba és vendég­ lőkbe is be ne térjenek. a munkájukról és a kikapcsolódási szokásaikról . hogy idegenül. A külföldre utazó britek nem bírják meg­ állni. A globalizáció terjeszkedésével erősödik a turizmus. Néha az efféle kitérők kí­ váncsiságból fakadnak. és ritkán vagy sohasem fordul elő. hogy e megállapítások egy része csak korlátozottan érvényes a lkungok tár­ sadalmi életére. ezért a McDonald's „negyed­ fontos sajtos" hamburgerét „sajtos royale"-nak hívják. ha például vesszük a ma technikai értelemben legkevésbé fejlett társa­ dalmak egyikét: a Botswanában és Namíbiában. hogy egyszerre vágyunk az egzotikusra és az ismerősre. A közlekedés szabá­ lyai annyira bevésődnek. Az idegenforgalomból élő helybéliek becsülhetik a tengeren túlról érkezőket. ami­ kor bőven van víz. Mielőtt az utóbbi években gyakoribbá nem váltak az idegenekkel való talál­ kozásaik. magában a közösségben szinte egyáltalán nincs lehetőség a félrevonulásra. vagy azért. Míg a lkungok . Senki nem próbál­ ta Goffmannak a mindennapi életről tett megál­ lapításai szerint tanulmányozni a lkungokat.ezt kétféleképpen tehetik: vagy azért. milyen domináns minták alakulnak ki a turisták és a helybéliek közötti interakciókban. A családok szinte átlátszó. de az emberek számára udvarias figyelmetlenségről és másfajta interak­ ciókról. amikor a napi tevékenysé­ gek rutinja megváltozik: a téli esős évszak. nyi­ tott sátrakban alszanak.

hogy homlokzati és hátsó területeket alakítsanak ki. hogy amit az egyének és a társadalom valóságként észlelnek és értelmeznek. A lkungok társadalmi interakcióinak formája nagyon különbözik attól. az maga is konstruált. egyének és csoportok társadalmi interakciója révén kelet­ kezik. mégis van ben­ nük egy közös feltevés: a társadalmi valóság attól függetlenül létezik. ezért a szociológusok erre a megfi­ gyelt összefüggésre dolgoznak ki magyarázatokat . szinte állandóan idege­ nekkel érintkezünk. „A szociológiai elméletalkotás" című fejezetet (103-105. amelyek során ezt a va­ lóságot megformáljuk. hogy a szociológusoknak ezeket a folyamatokat kell leírniuk és elemezniük.. a szülők felügyeletére bízták. különféle épületekkel. Aaron Cicourel munkája (1968) a fiatalkori bű­ nözés területén végzett társadalmi konstrukciós kutatásokra példa. FEJEZET lehetőségük van arra..talán az egyszülős otthonokból származó gye­ rekekre kevésbé ügyelnek. vá­ rosövezetekkel „elhatárolják" a különböző társas eseményeket és érintkezéseket. hogyan keletkeznek a fiatalkori bűnözésre vonatkozó „hivatalos" adatok. mert a rendőrök és a szülők is úgy vélték. / A posztmodernizmusról bővebben lásd a 4. Ezzel szemben Cicourel a kihágással gyanú­ sított fiatalok letartóztatásának és osztályozásá­ nak folyamatait figyelte meg. és olyan elméleteket alkot. hogy a társadalmi valóság e „nyilvánva­ ló" tényei a különböző kultúrákban élők. mint a kétszülős otthonokból származók. pá­ rosok és városi terek" című fejezetben lesz szó (692. A társa­ dalmi konstrukcionizmust máig a posztmodern szociológiai gondolkodás egyik irányadó megkö­ zelítésének tekintik. Pél­ dául a letartóztatásokra és bírósági tárgyalásokra vonatkozó adatok első ránézésre azt mutatják. hogy gyakrabban süssék hivatalosan a „fiatalkorú bű­ nöző" bélyeget az alacsonyabb osztálybeli család­ ból származókra. sőt. tenek gondolkodás nélkül valóságosnak. A szociológusok többsége a fiatalkori bűnözés arányaira és eseteire vonatko­ zó adatokat adottnak (vagyis valóságosnak) te­ kinti. Ezek az elméletek ugyan különbözőképpen értel­ mezik a társadalmi jelenségeket. többek közt a bűnözés „problémájával" foglalkoztak. Ha a társadalmi valóságot „magyarázni" próbáljuk. Az irányzat követői úgy vélik. vagy nincs megfelelő szerepmodelljük. Ezt a feltevést megkér­ dőjelezi a szociológiai gondolkodás egy jelentős irányzata. akkor a rendőrök gyakrabban tulajdonították a kihágáso­ kat a megfelelő szerepmodell hiányának. Ezért az irányzat követői azt mondják. az egyazon kultúrában élők körében is eltérhetnek. Ezért azokat a folyamatokat kell elemezni. A nagyvárosi élet során elkerülhetetlenül. ame­ lyek révén az egyének azt kezdik valóságosnak tekinteni. ahogyan a modern vá­ rosokban zajlik az interakció. o. hogy az emberek beszélnek róla vagy élnek benne. akkor nem vesszük figyelembe.). munkásságáról a 21. A társadalmi konstruktivisták Berger és Luck­ mann elképzeléseit felhasználva vizsgálják a társadalmi jelenségeket és igyekeznek feltárni. Bár az irányzathoz tar­ tozók sokféle témában vizsgálódtak . illet­ ve tárgyiasítjuk (magától értetődőnek tekintjük) azokat a folyamatokat. hogyan ismerik meg és egyszersmind teremtik meg azt.). A felsőbb osztály­ beli otthonokból származó elkövetőket viszont inkább elengedték. amelyet ők maguk alkottak a társadalmi valóságról. / A városok társadalmi interakcióiról a szocio­ lógia egyik alapítója. ami számukra „valóságosnak" látszik. amelyek az ada­ tokban megfigyelt mintákat magyarázzák. mint a felsőbb osztálybeliekre Szociológiai vita a valóság társadalmi felépítéséről A szociológián belül többféle elméleti keretet al­ kalmaznak a társadalmi valóság magyarázatában. hogy a csonka családból származó fiatalok álta­ lában nagyobb arányban követnek el normasértő cselekményeket. a társadalmi konstrukcionizmus. ezért őrizetben tartották a fiatalokat. Peter Berger és Thomas Luckmann 1966-ban megjelent klasszikus. Georg Simmel írt nagy­ hatású összefoglalót. A valóság társadalmi fel­ építése című könyvükben (1998) a „közfelfogást" vizsgálják: vagyis azt. Például amikor alacsonyabb osztályból szárma­ zó fiatalkorú elkövetőket tartóztattak le.az orvos­ tudománytól és az orvosi kezeléstől a nemek közötti kapcsolatokon át az érzelmekig főként társadalmi problémákkal. vagyis azt. Hangsú­ lyozzák. hogy a fiatalkorú bűnözőkkel szemben alkalmazott rendőrségi el­ járások azokra a köznapi feltételezésekre épül­ nek. ami a modern társadalmakra jellemző. ami valóságos. Tevékenységüktől tá­ vol áll az. hogy az emberek mit tekin­ . Tehát a rendőrségi gyakorlat arra szolgál. Felfedezte. o. hogy szobafalakkal. nem vizsgálhatják csupán azt a képet. hogy „milyenek valójában" a fiatalkorú bű­ nözők.5. hogy így a fiatalok kellőképpen megfegyelmezhetők.

hogy a hálózati (online) kommunikációnak ere- . az online közösségek és a csevegőszo­ bák az iparosodott országokban sokak számára a mindennapi élet részét képezik. a manipuláció. hogy a címkézési folyamat szub­ jektív (Woolgar-Pawluch 1985). a kibertér­ ben elvész a valóságos. ugyan­ akkor azt állítja. mire gondolhatott. amelyekben azt vizsgálták. akik talán tőlünk több ezer mérföldre élnek. hogy a társadalmi valóság objektíven létezik. hogy az interakció révén a valóságról alkotott köznapi elképzelések megteremtik érvényességük önálló. pedig testekben valósul meg: az arcjátékban. akikkel sosem találkozhatunk . A befogadó kevés jelből követ­ keztethet a másik személyiségére és hangula­ tára. nem akadályozhatja meg. Más szociológusok azért bírálták az irányzatot. a bizalmat megteremteni. „objektív" bi­ zonyítékát. hogy a szélesebb körben ható társadalmi erők igencsak befolyásol­ ják a megfigyelhető társadalmi következménye­ ket. oldalon). Elménk termékének véljük. a modern társadal­ makban állandóan olyanokkal folytatunk inter­ akciót. így csökkenthe­ tő a hálózati kommunikáció kockázata. amit a lkungokról meg­ állapítottunk ( 1 3 1 . például hogy a szegény családból származó fiatalok gyakrabban keveredhetnek normaszegő cselekményekbe. és csak találgathat.ezt fogom kifejteni a kö­ vetkező fejezetekben is. kezünk gesztu­ saiban. Kockázatos ügy ez (Locke 2000). milyen fiatalokat bé­ lyegeztek bűnözőnek. de magukat a vélekedéseket létező társa­ dalmi tényezők.. Az egyik legismertebb . mert nem hajlandó elfogadni. hogy az elektronikus levelezés és üze­ netváltás.és legtöbbet emlegetett . Majdnem minden hét­ köznapi ügyködésünk. Az irányzat követői nem azt feltételezik. Most. mi lehetett az üzenet­ küldő szándéka.de csak közvetett kapcsolat­ ba -.: A gond az emberi kommunikáció természeté­ ből fakad.még akkor is. Ez a megbélyegzés hozza létre azokat az adatokat. amely az eBay aukciós oldalain működik (lásd a keretes részt a 1 3 5 . majd a kapott konstrukció hivatott igazolni. Ahogyan Katz és szerzőtársai (2001) írják: „A gépelésben elvész az emberi.1 3 2 .. a test rezdüléseiben. [. Továbbá az internet lelkes hívei azzal érvelnek.1 3 6 . Végső soron a társadalmi konstrukciós irány­ zat olyan elméleti megközelítést kínál a társa­ dalmi valóság megértéséhez. A bírá­ lók szerint az irányzat nem következetes. tehát a bűnösnek bélyegzett fiatalok és az ettől megmenekülő fiatalok közötti különbség a „bűnös" címke kialakításából fakadhat. A társadalmi konstrukciós irányzatnak is meg­ vannak a bírálói. és milyen új bonyodalmakat okozhatnak? A kétkedők azt mondják. de eltűnik a test. Cicourel tanulmánya rámutat. hogy a felhasználók hamis identitás mögé rejtőzzenek (lásd az erre vonatko­ zó keretes részt a következő oldalon). kérdésként merül fel. akiket talán sosem láthatunk. a játszadozás a másik érzelmeivel stb. amelyek során a társadal­ mi valóságot az emberek megformálják. amelyek azután alátámasztják a köz­ vélekedésbe foglalt összefüggést. Steve Woolgar és Dorothy Pawluch szociológusok azt mondják. hanem azokat a folyamatokat igyekeznek doku­ mentálni és elemezni.bizalmi rendszer az a virtuális közösség. a hang­ lejtésben. másokat viszont konstruáltnak tekintenek. amely gyökeresen különbözik a legtöbb más szociológiai szemlélet­ módtól. de épp ezáltal egyes vonásokat objektívnek. és milyen választ adhatna. hogy a számítógépre épülő kommunikációs technológia túl korlátozott. ha a fiatalok hasonló vétségeket követtek el. hogy milyen jellegűek ezek az interak­ ciók. hogy az irányzat követői igyekeznek rámutatni a társadalmi való­ ság szubjektív megteremtésére. a disznólkodás. az igazi silány pótléka. hogy maga a társadalmi valóság. közvetett kommunikáció számos olyan problémát vet fel. Például egyes bírálók szerint a valóság ugyan lehet a köznapi vélekedések konstruált megörö­ kítése. Társadalmi interakció a kibertérben Szöges ellentétben azzal. A bizalom szinte teljesen el­ párolgott. például a kapitalizmus vagy a patriarchátus hozzák létre. így lehető­ vé válik a csalás.] Az interneten jelen van az elme. o. minden színlelés és el­ idegenedés." Főként e né­ zet támogatói állítják.. / A bűnözési „probléma" konstruálásáról a 19. amikor a kezdeti viselkedést objektívnek mutatja. hogy van mód jó vagy rossz reputációt kiala­ kítani. hogy az elektronikus leveleken és az interneten át folytatott. például a bevásárlás vagy a banki ügyletek során olyan emberekkel kerü­ lünk kapcsolatba . gyakran megállapították. Az új technológia védelmezői mégis azt mond­ ják.). „Bűnözés és deviancia" című fejezetben bőveb­ ben is szó lesz. hogy kezdetben minden ilyen fiatallal egyformán bánnak. Például a társadal­ mi konstruktivisták azokban az elemzésekben. amely nem jelent meg a szemtől szembeni inter­ akcióban.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET .

de Alex kísérlete mindannyiunk számára bizonyította. de ha ketten magántermészetűbb beszélgetésbe kezdenek. mondjuk a telefonálás vagy a szemtől szembeni találkozó esetén nem beszélhetünk. Például az emberi hang sokkal többet érhet. aki nem tudta kontroll alatt tarta­ ni a kísérletet. egyre vadabb kísérletbe kezdett. Melyek a hálózati interakció előnyei és hátrá­ nyai a szemtől szembeni találkozókkal össze­ hasonlítva? dendően számos olyan előnye van. Aztán mentora. amely beszédét és járását is károsította. Vannak lényeges különbségek a kibertérben zajló társadalmi interakciók és a szemtől szem­ beni találkozások között? 2. amely az intemetkor hajnalán született.olyan információkkal. becsapottnak érezték magukat. kerekes székbe kénysze­ rült. jeles. agysérüléssel kezelték. modemmel és egyéves CompuServe előfizetéssel ajándékozta meg (ez volt az első internetes cég.") Akárhogy is. amelyben a fizikai megjelenés nem számít. gyakran többet is elárulnak magukról egymásnak. és szellemes. Rámutatnak. a Johns Hopkins Egyetem egy­ kori tanára számítógéppel. hanem kísérletezőnek. ön­ zetlen személyisége kibontakozhatott egy olyan médiumban. többen próbálták kinyomozni. bár ilyesmire még nem volt példa. ez sajátosan mai történet egy férfiról. ahogy e nők egyike fogalmaz: „a lélek a lényeg. hogy Joan nem is fogyatékos. A médium szoká­ sainak megfelelően az emberek ilyen (általában játékos) becenévvel jelennek meg a sokfelhaszná­ lós „nyitott" csatornákon. aki a legújabb technikai lehetőségeket kihasználva a legrégebbi nemi szerepekkel kapcsolatos feltevéseinket for­ gatta ki. gyakran hát.a kísérletet egészen egyszerűen „szellemi erőszaknak" tart­ ják. okos. Ha­ marosan megtudtam. amelyet egy részeg vezető okozott. ötvenes évei elején járó. de a beszélő életkorára. Alex megtévesztő játéka miatt még azok is sér­ tettnek. A következő két évben a hálózati élet nél­ külözhetetlen résztvevője lett.] A „fedő­ neve" ez volt: Beszédes Hölgy. és új | beceneve. Mi. Még jó. hogy szó szerint élni se volt kedve. Ezért aztán mindenkit szörnyen megrázott. mert. mi­ után Joan révén megismerkedtek . Alex áldozatai közül néhányan . hogy . akinek viszonya volt a hús-vér Alexszel. egy bensőséges női barátság részesének lenni. Barátja a balesetben halt meg. etnikai hovatartozására vagy társadalmi helyzetére vonatkozó információkkal is szolgál . FEJEZET Példa a szociológiai képzelőerő társadalmi interakció problémái Ezt a részt egy olyan cikkből vettem. hálózati szereplők sokan sze­ retnénk azt hinni. amelyek fel­ használhatók a beszélő ellen. A néma. KÉRDÉSEK 1. Forrás: Gelder 1996. hogyan lehetne Alexet pszichiáterként bíróság elé állítani. Maga Joan is egy évig volt kórházban. Ráadásul nem is nő. hogy először kötöttem a számító­ gépemhez egy modemet és beléptem a hálózati kommunikáció különös új világába. New Yorkban élő pszichiáter. aki hajmeresz­ tő. (Közülük többen is próbálják fenn­ tartani barátságukat Alexszel.például az a nő. mégis máig érvé­ nyes kérdéseket vet fel. Joannel 1983 késő tavaszán „találkoztam". aki maradandó sérüléseket szerzett egy autóbalesetben. nemére. amelyről az interakció hagyományosabb formáiban. hogy a technika nem védhet meg a félrevezetéstől.végül is mindenki így „beszél" a számítógépen keresztül -. nem sokkal azután. Valójában férfi . ha csak a jóhiszeműsé­ günk veszett oda. amelynek szolgáltatá­ sai közt a valós idejű csevegés is szerepelt) .) Más áldozatok Alexet nem aljas színlelőnek tekintették. ha az érzelmek és a jelen­ tésárnyalatok kifejezéséről van szó.nevezzük Alexnek -. De gépelni tudott . és nem a hitünk. hogy meg­ tapasztalja: milyen nőnek. amikor most.. A lélek ugyanaz maradt. a Beszédes Hölgy ezt az új énképet tük­ rözte. Számos szoros hálózati barátsága és (olykor-olykor) romantikus kapcsola­ ta révén sok-sok nő életét változtatta meg.és lábfájástól gyötört Joan elő­ ször annyira elkeseredett fogyatékosságai miatt. New Yorkban élő neuropszichológus. fogyatékkal élő nőket és példa­ mutatóan pusztította az épkézláb emberekben kialakult sztereotípiákat. Joant nagyon sokan megkedvelték.Joannak épp ez kellett.5. hogy húszas évei végén járó. nem az illető neme. [. akik alig ismerték Joant. hogy a hálózaton keresztül tud­ jon barátokat szerezni. hogy a jövő idilli közösségét al­ kotjuk.. (Sőt. Némasága miatt először a Csöndes Hölgy hálózati nevet választotta. egyszerre segítette a hozzá hasonló. hogy valójában Joan Sue Greene a neve. az év elején egy sor bonyodalmas eseményt követően kiderült.

. A re­ gisztrált felhasználók pozitív. [. amelynek révén többet adhat el. Jellegze­ tes pozitív megjegyzés lehet például: „Gondos csomagolás. hogy szívesebben köt üzletet magas pontszámúakkal.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET Bizalomépítés a kibertérben: az eBay visszajelzési rendszere Az eBay ma a legnagyobb és az egyik legrégebbi (1995 szeptemberében indított).] Né- . garanciát a gazdát váltó áru­ kért: a tranzakció minden kockázatát az eladók és a vevők vállalják. Az eBay működ­ tetői és piaci résztvevői is az intézményesített értékelési rendszernek. az eBay afféle katalógusként szolgál. hanem értékelő megbecsültségét is láthatjuk). hogy mennyire becsülik az illetőt az eBay-piacon. akkor megjelenik teljes értékelési profilja.. Ez a profil tartalmazza a megjegyzések összesített listáját. hogy az eBay nem vállal jótállást. Úgy tűnhet. Minden pozitív megjegyzés +1 pontot ér. Ebben az értelemben egy-egy üzletkötő olyan rangot szerez. hogy ezen a piacon bármikor elkö­ vethetnek sokakat érintő csalást. de az eBay-en keresztül zajló csereberék mégis ritkán végződnek rosszul.." [. akikkel már üzleteltek. akik az eBay oldalain adnak-vesz­ nek termékeket. a semleges megjegyzések pedig egyik irányba sem változtatják a felhaszná­ ló pontszámát. Sok résztvevő mondta. Jeles. negatív és semleges megjegyzéseket is felrakhatnak az oldalra azokról a felhasználókról. sőt inkább csak ilyen fel­ használókkal üzletelnek. a Feedback Forumnak (a visszajelzések fórumának) tulajdonítják a sikeres üzletek igen nagy arányát. Ajánlom mindenki­ nek. gyakran többért is. hogy összesítve hány pozitív értékelést kaptak. gyors szállítás. [. amelyben szerepel minden értékelő levélcíme és rangjelző száma (így nemcsak az értékelt. ha a neve utáni számra kattintunk.] A felhasználó nevére kattintva levelet írhatunk neki. személyek kö­ zött közvetítő aukciós ház. amely mutatja. Minden eladó vagy licitáló neve után zárójel­ ben egy szám látható...] A kiemelkedően jó rangsorolás aranyat ér. A bizonyos szintet elérő felhasz­ nálókat egy színes csillaggal is díjazzák. 2005-re az eBay-hez több mint százmillióan csatlakoztak a világ min­ den részéről.. Figyelemre méltó. A szám összesített mutatója annak. Az eladó esetében ez az információ a következőképpen jelenik meg: az el­ adó neve (265). minden negatív megjegyzés -1 pont. sokan becsap­ hatók.

mint másutt tehetnék. de ez óriási hátrány egy olyan piacon. A gyakori résztvevők jól tudják. ünnepi összejöveteleket rendezhetnének az elektronikus „valós idejű" kommunikáció felhasználásával. Erre példa a tekin­ tet: az. Ez nagy előnyt jelenthet a nők és más. hálózati kommunikáció elszigetelődést eredményezhet. ÖSSZEFOGLALÁS 1. az elektronikus kommunikáció elfedi ezeket az azonosító jegyeket. az interakcióban együtt jelen lévő felek folyamatosan figyelik e kifinomult testrész legkisebb rezdüléseit is" (Boden-Molotch 1994). hogy az internethasz­ nálat távolról sem a társas elszigetelődés irányába hat. mert az emberek létre­ hozhatják hálózati identitásukat és szabadabban beszélhetnek. ezért a gyakran üzletelők igyekeznek pontszámukat növelni azzal. amely­ ben fontos az együttes jelenlét. hogy valódi barátságok alakuljanak ki . mennyire őszinték. mi zajlik körülöttünk. mint a nem internetezők (Katz et al. Egy 1995 és 2 0 0 0 között internetezők körében végzett felmérés eredményei azt mutatják.a szerelem jelének tekintheti. Al­ talános vélemény szerint a legfontosabb ér- . az emberek mintha még mindig ér­ tékelnék a közvetlen kapcsolatot. lehetőség­ teremtőként mutatják be. 2. akkor kiderül. ahogyan másokra nézünk. »a lélek tükre«. hogy „az együttes jelenlét révén olyan testrész mutatkozik meg előttünk. [. Boden és Molotch szerint az emberek azért vállalják a részvételt a talál­ kozókon. mekkora kárt okozhat egy negatív ítélet. Ha hosszan a másik szemébe bá­ mulunk. Forrás: Kollock 1999. megakadályozza. A felmérés szerint az internetezők általá­ ban más médiumokon (főként telefonon) keresz­ tül is többet kommunikálnak. 2001). hogy csak akkor érthetjük meg.az elektronikus kommunikáció bármely for­ májánál sokkal több információt ad arról. hogy olcsóbb és hatékonyabb volna megkötni az üzletet telefonos konferencia­ hívás vagy videokapcsolat révén. pedig úgy tűnhet. hogy a figye­ lem kizárólag az üzenet tartalmára irányuljon. Úgy érezzük. de azt el kell ismernünk.bizo­ nyos esetekben .. A családtagok „virtuális" találkozókat.5. hanem jelentős és egyre nagyobb hálózati és hálózaton kívüli társas interakció elindítójának tartják. hogyan gondolkodnak és éreznek az emberek.a Goffman interakciós vizsgálataiban igazolt okok­ ból . E jelenség egyik magyarázata Deirdre Bodentől és Harvey Molotchtól ered. amely »sosem hazudik«: a szem. hogy olyan helyzetben kell találkozniuk egymással. A szemkontaktus maga bizonyos mértékű köz­ vetlenséget és bizalmat jelez.. amely a résztvevők körében kivívott meg­ becsültségre épül. A szer­ zőpáros megállapítja. ha azoknak a jelen­ létében vagyunk. Az emberi arc sokféle érzelmet fejezhet ki.] A felhasználó letilthatja visszajelzési pro­ filja megjelenítését. mert így lehetünk biztosak abban. KÖVETKEZTETÉS: GYŐZ A KÖZELSÉG KÉNYSZERE Bár ma már egyre gyakoribb a közvetett kom­ munikáció. és biztosítja. hogy azok a társadalmi interakció összetett és fontos részei. A legtöbb interakcióban a szemkontaktus igen rövid időtartamú. és oda a becsület. Az elektronikus interakciót sokszor felszabadítóként. hagyomá­ nyosan hátrányos helyzetű csoportok számára. vagyis a szemtől szembeni interakció. hogy tiszta üzleteket ütnek nyélbe villámgyorsan. akik minket lényegesen érintő döntéseket hoznak. Ha jobban megnézzük mindennapi viselke­ désünk sok triviálisnak látszó elemét. amely megvilágítja a tár­ sadalmi élet számos vonatkozását. hogy érvényre juttathatjuk nézeteinket és meggyőzhetjük őket őszinteségünkről.de mint­ ha valójában nem ez történne. meghitt­ ségét. akik ezt nevez­ ték a közelség kényszerének (compulsion of proximity): az egyének úgy érzik. hogy a közvetett. mert az együttes jelenléti helyzet . FEJEZET hány negatív ítélet elég. A társadalmi interakciók vizsgálata a szocioló­ gia alapvető területe. ezért gondosan kerü­ lik. Az internetben kétkedők máig azzal is érvel­ nek. akiknek véleményére más környezetben gyakran nem sokat adnak (Pascoe 2000). szemtől szemben is többször találkoznak és érintkeznek másokkal. Az üzleti élet szereplői például továbbra is eljárnak megbe­ szélésekre. hogy így nélkülözniük kellene a sze­ mélyes családi ünnepek jó hangulatát. azt az ellenséges szándék vagy . néha ezért átutaznak a fél világon.

hogyan próbáljuk cselekvően . azt a tendenciát.és tér­ beli helyzetbe ágyazódik. ha a társadalom tagjainak nem volnának közös alapfeltevései? 2. amikor két vagy több ember közvetlenül ar­ ra figyel. Peter . s könnyebb a be­ nyomáskeltés. 5. Goffman. Cambridge. 8. Helyettesítheti-e az elektronikus kommunikáció a szemtől szembeni interakciót? AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK Berger. A modern társadalmakat többnyire közve­ tett személyközi érintkezések (például banki ügyletek) jellemzik.Pólya Kiadó.Luckmann.akkor kerül sor. London. Manning. Jószöveg Műhely. hogy kedvező képet alakítsanak ki másokban magukról. Lehetne-e társadalmi élet. hogy amikor csak lehet. Nehéz volna „interakciós vandalizmust" folytatni a tanítási órán? 4. amelyekből hiányzik az együttes jelenlét. Stanley . hogyan gondol­ kodnak és éreznek mások. 6.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET zelmeket tükröző arckifejezések velünk szü­ letnek. Cohen. Goffman. I . a felek igyekeznek szemé­ lyesen találkozni. Polity. Ez eredményezi az úgyneve­ zett közelségkényszert. A társadalmi interakciónak lehetnek ugyan egyetemes mechanizmusai. Fókuszos interakcióra . vándorló csoportokban élnek. Budapest. Milyen stratégiát alkalmazhat a bárha vagy kávézóba egyedül betérő nő. Budapest. ahol a színészek felkészülnek az előadásra és lazítanak a fellé­ pés után.amely egyes érintkezésekre vagy interakcióepizódokra osztható . Az etnometodológia azt vizsgálja. díszletek és kellékek között játszanak. New York. akik színpadon. a társa­ dalmi élet számos területén is világosan el­ különül egymástól a homlokzati terület (maga a színpad) és a hátsó terület. amikor közvetlen párbeszédre nem kerül sor. hogy nem vágyik társaságra? 6. ha jelezni akarja. Erving (2000): Az én bemutatása a mindennapi életben. tevékenységeink hogyan köve­ tik egymást időben. Thalassa Alapítvány . Megvizsgálhatjuk mindennapi életünk tér-idő „zónáit". Minden társadalmi interakció adott idő. Free Press. amit mások mondanak vagy tesznek.Taylor. 9. Vajon mennyiben láthatja másnak egy turista a városunkat? 3. amelyeken belül nincs „magánélet". A reaktív kiáltások (indulatszavak) vizsgálatá­ val sok mindent megtudhatunk a társalgás jel­ legéről. Tomka Miklós fordítása. vagyis megnézhetjük. A társadalmi interakció gyakran jól megvilá­ gítható a dramaturgiai modell alkalmazásával: az interakció résztvevőit színészeknek tekint­ hetjük. Phil (1992): Erving Goffman and Modern Sociology. Thomas (1998): A valóság társadalmi felépítése: tudásszociológiai értekezés. Különböző kultúrák összehasonlító vizsgálata igen sok egyezést mutat mind az arckifejezések. mind az arcon megjelenő ér­ zelmek értelmezése terén. A nem fókuszos interakció egymás kölcsönös tudomásulvétele nagy társaságokban. Hogyan mutatkozhat az ember „magabiztosnak"? 5. Mint a színházban. de sok közülük kultúránként különbözik. Például az afrikai lkungok kicsi. kiadás).megérteni mások szavainak és cselekedeteinek igazi je­ lentését. A mindennapi társalgás és beszélgetés tanul­ mányozását Harold Garfinkel nyomán etnometodológiának nevezzük. Routledge (2. talán mert így könnyebb információkat gyűjteni arról. 7. 4. így kevés alkalom adódik homlokzati és hátsó területek kialakítására. Erving (1963): Behaviour in Public Places. Laurie (1995): Escape Attempts: The Theory and Practice of Resistance to Everyday Life. 3. ugyanakkor milyen hely­ változtatásokkal járnak együtt.bár általában bevált módszerrel . MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK 1. Berényi Gábor fordítása.

org/ctronline/nonverb.A nem verbális kommunikációról http://www.htm A szimbolikus interakcionizmusról http://web.nl/emca/ Erving Goffmanról http://people.html Ethno/CA News (az etnometodológia és a társalgáselemzés hálózati forrása) http://www2.brandeis.uva.edu/courses/soc/sOO/soclll-01/IntroTheories/Symbolic.grinnell.html -• .fmg.edu/~teuber/goffmanbio.natcom.

ÖREGEDÉS KULTÚRA. TÁRSADALOM ÉS A GYERMEK SZOCIALIZÁCIÓJA Elméletek a gyermekfejlődésről Szocializációs közegek NEMI SZOCIALIZÁCIÓ Szülők. felnőttek reakciói A nem tanulása Mesekönyvek.SZOCIALIZÁCIÓ. televízió A nemsemleges nevelés nehézségei A szociológiai vita A TELJES ÉLETÚTRA KITERJEDŐ SZOCIALIZÁCIÓ Gyermekkor Serdülőkor Fiatal felnőttkor Érett felnőttkor Öregkor ÖREGEDÉS A brit társadalom „őszülése" Hogyan öregszik az ember? Az öregedés folyamata: versengő szociológiai magyarázatok Az öregedés jellemzői Nagy-Britanniában Öregedéspolitika A világnépesség őszülése Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források . ÉLETÚT.

s z ö v e v é n y e s világot.v a g y a k á r m i n d k e t t ő b e . a m e l y n e k során a tehetetlen c s e c s e m ő fokozatosan öntudattal b í r ó é s é r t e l m e s s z e m é l y i s é g g é válik.m i é r t v o l n a ez k ü l ö n ö s e b b . a k i ezt é p é s s z e l k i b í r n á . h a c s a k ak­ kor s z e r e z t u d o m á s t erről. a Harry Potter és a bölcsek köve így k e z d ő d i k : a furfangos v a r á z s l ó . A H a r r y Potter r e g é n y e k . H a r r y m á r j e l é t a d t a pá­ r a t l a n e r e j é n e k .arra az e l v r e é p ü l n e k . M é g j á r n i s e tud. H a r r y is ű z i a v a r á z s l ó k sportját. c s a k segítséggel tudja elsajátí­ tani a megfelelő értékeket. m e r t h i á b a b í r m é g egy ifjú v a r á z s l ó i s h a t á r t a l a n erővel. a m i t t e l j e s e n szokvá­ n y o s zavarral fogad. R o w l i n g világsikert aratott k ö n y v s o r o z a t á ­ n a k e l s ő darabja. n e m c s e p e r e d ­ h e t fel e g é s z s é g e s e n . h o g y é r t h e t ő b b é t e g y e a f e l n ő t t é v á l á s folyamatát.MHMHMnMMHMMMMMMHHMMMMMMHM J . amelybe beleszüle­ tett. a k á r m e s e v i l á g b a . a k i feltalál­ ja magát a b b a n a kultúrában. a m i r e n e m i s fog e m l é k e z n i ! [. h o g y n i n c s n a g y o b b k a l a n d a felnőt­ té v á l á s n á l . a k v i d d i c s e t . R o w l i n g g y a k r a n a p a r a n o r m á l i s se­ g í t s é g é v e l m u t a t j a m e g a m i n d e n n a p i é l e t alap­ j a i m ö g ö t t r e j l ő c s o d á l a t o s .] j o b b l e s z n e k i . a h o l m e g i s m e r h e t i az ö s s z e t a r t á s t és az á l l h a t a t o s s á g o t . h o g y ha a fiú a v a r á z s l ó v i l á g b a n m a r a d .. K . m a j d t o v á b b a f e l n ő t t k o r b a .a m e l y e k m i n d Har­ ry egy-egy i s k o l a é v é t ö l e l i k fel . „ N i n c s az a gyerek. M i n d a n n y i a n fontos é l e t s z a k a s z o k o n h a l a d u n k át: a g y e r m e k k o r b ó l a .és Varázslóképző Szakiskolába jár. m i n t a p o s t a i r e n d s z e r v a g y az e l e k t r o n i k u s le­ v e l e z é s ? A k l a s s z i k u s g y e r m e k i r o d a l o m fő célja. A f i a t a l o k s z o c i a l i z á c i ó j a a t á r s a d a l m i repro­ d u k c i ó á l t a l á n o s a b b j e l e n s é g é t is e r ő s í t i . azt a fo- iskola. A s z o c i a l i z á c i ó az a f o l y a m a t . a m i k o r m á r m e g t u d j a emészteni" (Rowling 1 9 9 9 ) . A Har­ ry Potter-sorozat k é s ő b b i d a r a b j a i b a n H a r r y b e n is n e m i v o n z a l m a k t á m a d n a k . d e m á r i s h í r e s e m b e r ! Ü n n e p l i k ő t egy h ő s t e t t é r t .. a k á r l é t e z ő v i l á g u n k b a helye­ zi a c s e l e k m é n y t . B á r H a r r y a R o x f o r t B o s z o r k á n y . M i v e l a sport s o k g y e r e k n e k az a terep. az mégiscsak s e r d ü l ő k o r b a . H á n y t leteszi n e m varázsló („mugli") nagybátyja é s n a g y n é n j e ajtaja e l é . D u m b l e d o r e m é g i s aggódik. a m i a Harry Potter-sorozat újítása. U n i v e r z u m á b a n t é v e d h e t e t l e n b a g o l y v i s z i a le­ v e l e t a c í m z e t t n e k . A l b u s D u m b l e dore a n e m sokkal korábban elárvult c s e c s e m ő t .

így fedezi fel „felépített é n j é t " . M e a d szerint akkor alakul ki b e n n ü n k az éntudat. a m i k o r m á r n a g y s z ü l ő k k é váltak. h o g y a n é s miért f e j l ő d n e k a g y e r e k e k úgy. A z i d ő s e m b e r e k akkor i s m e g m a r a d n a k s z ü l ő k n e k . az ö n á l l ó a n cselekvő lényt. a v e l e s z ü ­ letett-öröklött t u l a j d o n s á g o k vagy a n e v e l é s ? E l ő ­ ször m e g n é z z ü k . M e a d szerint a c s e c s e m ő k és kisgyermekek elsősorban a körülöttük lévők cselekedeteinek utánzása révén válnak társadalmi lényekké. fejeze­ tet). E g y g y e r m e k s z ü l e t é s e m e g v á l t o z t a t j a azok életét. a m á s o k h o z v i s z o n y í t o t t „ é n j e " és a „ m á s i k " k ö z ö t t . t u d a t a é s szük­ ségletei vannak. így á t ö r ö k l ő d n e k a z e l ő d ö k értékei. és ez a n e m z e d é k e k e t egy­ máshoz kötő újabb kapcsolatrendszert jelent. a h o g y a n tapasz­ taljuk. a t a n u l á s és az a l k a l m a z k o d á s vé­ gigkíséri a teljes é l e t c i k l u s t . m i k ö z b e n a b e n n ü k élők e g y m á s u t á n s z ü l e t n e k és m e g h a l n a k . A brit t á r s a d a l o m n a k p é l d á u l s o k o l y a n sajátos társa­ dalmi-kulturális j e g y e van. a m e l y b e n a négy-öt é v e s g y e r e k m á r egy f e l n ő t t s z e r e p é t j á t s s z a .a g y e r e k e k az idő­ s e b b e k t ő l t a n u l n a k . A z é n k i a l a k u l á s á n a k p r o b l é m á j a s o k vitát ka­ var. n i n c s é n t u d a t a . vagy a k e r t é s z k e d é s t i m i t á l v a kanállal ásni kezdenek. ezért ők m a g u k is új i s m e r e t e k k e l és t a p a s z t a l a t o k k a l gazdagodnak. h o g y a g y e r m e k e k m i k é p p e n t a n u l ­ n a k m e g gondolkodni ö n m a g u k r ó l . A f e l n ő t t e k sütését-főzését l á t v a h o m o k s ü t e m é ­ n y e k e t k é s z í t e n e k . h o g y a leggyakrab­ ban beszélt nyelv az angol. és a kisgyere­ kek játékaikban gyakran a felnőtteket utánozzák.f ő k é n t az e l s ő é l e t é v e k b e n . é s . Bár a kulturális t a n u l á s f o l y a m a t a a c s e c s e m ő k o r b a n és a korai g y e r m e k k o r b a n s o k k a l i n t e n z í v e b b . A k ö v e t k e z ő r é s z e k b e n egy gyakori s z o c i o l ó g i a i vitát j á r o k k ö r ü l : mi a m e g h a t á r o z ó b b . a g y e r m e k k o r t ó l a későbbi időszakokig terjedő életszakaszaiban hatnak a s z o c i a l i z á c i ó r a . h o g y öntudatos. k ü l ö n ö s t e k i n t e t t e l a z é n t u d a t kialakulására. a m i k o r m e g t a n u l j u k m e g k ü l ö n b ö z t e t n i a „reaktív é n t " (I) a „felépített é n t ő l " (me). m á s o k s z e m é v e l t u d l á t n i . A g y e r m e k k é t é v e s kora előtt n e m tudja. ÖREGEDÉS lyamatot. amelyek az e g y é n k ü l ö n b ö z ő . M e a d ezt n e v e z i „ s z e r e p á t v é t e l ­ nek": a gyermek megtanulja. h o g y a s z o c i a ­ lizáció egymáshoz kapcsolja a k ü l ö n b ö z ő nem­ zedékeket. K í v ü l r ő l . a m e l y n e m z e d é k e k óta v á l t o z a t l a n . M a j d i s m e r t e t e m a főbb c s o p o r t o k a t és t á r s a d a l m i k o n t e x t u s o k a t . a t ö b b i e ­ kétől k ü l ö n b ö z ő i d e n t i t á s a v a n ? E l e t é n e k e l s ő néhány hónapjában a c s e c s e m ő szinte egyál­ talán n e m é r z é k e l k ü l ö n b s é g e t az e m b e r e k és a k ö r n y e z e t é b e n l é v ő é l e t t e l e n tárgyak között.i l y e n az is. En­ n e k e g y i k m ó d j a a s z e r e p j á t é k (play). Az egyszerű utánzásból a l a k u l ki a b o n y o l u l t a b b s z a b á l y z ó j á t é k (game). i l l e t v e a kör­ vagyis a z z a l . Csak e b b e n a szakaszban alakul ki ben­ n e fejlett é n t u d a t . hogy az e m b e r e k közötti interakció j e l e n t é s h o r d o z ó s z i m b ó l u m o k o n és a j e l e n t é s e k é r t e l m e z é s é n k e r e s z t ü l zajlik (lásd az 1. mint k é s ő b b . é s a z e g y m á s s a l v e r s e n g ő e l m é l e t e k e l t é r ő szemlélettel közelítenek e kérdéshez. A s z o c i a l i z á c i ó s o r á n .azt. Az a l á b b i a k b a n arról is szó lesz. h o g y a n ala­ kul ki a k i s g y e r m e k k é t f é l e é n f o g a l m a : a „reak­ tív é n " és a „felépített é n " . hogy az e g y é n t u d a t á b a n v a n : ö n á l l ó . A s v á j c i J e a n P i a g e t a g y e r m e k i fejlődés s z á m o s o l d a l á t vizsgálta. mivel az elmé­ leti gondolkodás egyik h a g y o m á n y o s irányzatá­ nak. de legismertebb írásai a kognícidval foglalkoznak. Az előbbi a még szocializálatlan kisgyermek. G e o r g e H e r b e r t M e a d a m e r i k a i filozófus é s s z o c i o l ó g u s f ő k é n t azt vizsgálta. M i n d e n t á r s a d a l o m o l y a n j e l l e m z ő k k e l bír. C s a k f o k o z a t o s a n érti meg. a k i k f e l e l ő s e k a f e l n e v e l é s é é r t . m i l y e n e l m é l e t i m a g y a r á z a t o k a t dolgoztak k i k ü l ö n b ö z ő s z e r z ő k arról. A s z ü l ő i g o n d o s k o d á s r e n d s z e r i n t a gyermekekhez kapcsolja a felnőttek tevékeny­ ségét egész h á t r a l é v ő é l e t ü k r e . spon- KULTÚRA. Mikép­ pen érthetjük m e g az é n t u d a t k i a l a k u l á s á t . a m e l y e k sok­ sok é v e n át f e n n m a r a d n a k . M e a d u g y a n a k k o r a g y e r m e k f e j l ő d é s fő sza­ k a s z a i t i s leírja. A s z i m b o l i k u s i n t e r a k c i o n i z m u s h a n g ­ súlyozza. TÁRSADALOM ÉS A GYERMEK SZOCIALIZÁCIÓJA Elméletek a gyermekfejlődésről Az ember egyik legsajátosabb jegye m á s élőlé­ nyekhez h a s o n l í t v a az. a szimbolikus interakcionizmusnak alapját alkotják. n o r m á i é s t á r s a d a l m i gyakorlata. m i a k ü l ö n b s é g a z ö n m a g á r ó l alkotott k é p . t ö b b e k k ö z ö t t a n e m i i d e n t i t á s kialakulá­ sára v o n a t k o z ó e l m é l e t e k e t is. a m e l y b e n l é t r e j ö n a t á r s a d a l o m i d ő b e l i strukturális f o l y t o n o s s á g a . Mead és az énfejlődés George Herbert M e a d eszméi a szociológiában rendkívül széles körben hatottak. nyezetükről. ÉLETÚT. milyen más „bőrébe bújni". h o g y a gyer­ mekfejlődésről kidolgozott legfontosabb elmé­ l e t e k a s z o c i a l i z á c i ó k ü l ö n b ö z ő o l d a l a i t állítják e l ő t é r b e . Bizonyos m é r t é k i g ez a n n a k t u l a j d o n í t h a t ó .SZOCIALIZÁCIÓ. h o g y m á s o k ­ n a k a z ö v é t ő l e l t é r ő i d e n t i t á s a . V é g ü l á t t e k i n t j ü k az öregedéssel k a p c s o l a t o s l e g f o n t o s a b b s z o c i o l ó ­ giai k é r d é s e k e t .

a m i t M e a d á l t a l á n o s m á s i k n a k (generalized oth­ er) n e v e z . A l e g f o n t o s a b b e r e d m é n y e b b e n a s z a k a s z b a n az. hogy k e v e s e b b a víz. E b b e n a k o r b a n k e z d e n e k a g y e r e k e k szerve­ zett s z a b á l y o z ó j á t é k o k b a n r é s z t v e n n i a k o r á b b i . a m i t l á t n a k . A művelet előtti szakaszban a gyerekek nem k é p e s e k összefüggő b e s z é l g e t é s t folytatni mások­ kal. meglehetősen szervezetlen szerepjátékok helyett. N e m érti p é l d á u l azt. A z ö n t u d a t k i a l a k u l á s á h o z t e h á t az kell. P i a g e t a z é r t n e v e z i ezt a s z a k a s z t „művele­ t e k e l ő t t i n e k " . h o g y a gyer­ m e k úgy l á t h a s s a ö n m a g á t . a m e l y e k a f e l n ő t t e k s z á m á r a t e r m é s z e t e s e k : a z okságról. m i n t a h o s s z ú k á s . E g y n é g y é v e s g y e r m e k p é l d á u l széttárja a kezét. Az e g o c e n t r i k u s b e s z é l g e t é s b e n az. és a s z a v a k a t m á r k é p e s ú g y h a s z n á l n i . szélesebb e d é n y b e . Csak e b b e n a szakaszban kezdik megérteni azo­ kat az á l t a l á n o s é r t é k e k e t és erkölcsi szabályokat. P é l d á u l n e m fogja fel. m e r t m é g n e m t u d j a a n ő v é r e n é z ő p o n t j á b ó l lát­ ni ö n m a g á t . Piaget ezen n e m azt érti. M o s t m á r k é p e s e k k ü l ö n ö s e b b nehézség nélkül alkalmazni olyan gondolkodási s z a b á l y o k a t . f i g y e l m e n kívül h a g y v a azt. A tárgyak n e m k ü l ö n ü l n e k el a s z e m é l y e k t ő l . valamint a z igazságosság é s a z e g y e n l ő r é s z v é t e l fogalmait. A g y e r m e k f e j l ő d é s é n e k ú j a b b s z a k a s z a M e a d szerint nyolc-kilenc éves kor táján következik b e .t ö b b . ta­ p i n t á s s a l é r z é k e l i a tárgyakat és fizikailag felfe­ d e z i k ö r n y e z e t é t . Piaget és a kognitív fejlődés szakaszai J e a n Piaget n a g y h a n g s ú l y t fektetett a g y e r m e k e k a z o n k é p e s s é g é r e . m e r t a g y e r e k e k m é g n e m tudják s z i s z t e m a t i k u s a n a l k a l m a z n i b ő v ü l ő é r t e l m i ké­ p e s s é g e i k e t . E b b e n a szakaszban m á r sokkal kevésbé egocentrikus. k ö z b e n f e l i s m e r i . h o g y m e g t a n u l j a a m a t e m a t i k a i m ű v e l e t e ­ ket: a szorzást. Piaget a k o g n i t í v f e j l ő d é s n e k . h o g y a víz menyn y i s é g e v á l t o z a t l a n m a r a d t . akkor v a l ó s z í n ű l e g azt fogja v á l a s z o l n i : „ S e m e n n y i " . K ö r ü l b e l ü l n é g y h ó n a p o s koráig a c s e c s e m ő n e m tudja m e g k ü l ö n b ö z t e t n i m a g á t a k ö r n y e z e t é t ő l . A gyere­ k e k e b b e n a z i d ő s z a k b a n sajátítják e l a z e l v o n t lo­ gikai f o g a l m a k a t . h o g y á l t a l á b a n k i z á r ó l a g a saját n é z ő p o n t j á b ó l i n t e r p r e t á l j a a világot. Szerve­ zett s z a b á l y o z ó j á t é k o t c s a k ú g y l e h e t j á t s z a n i . h a l l a n a k é s érez­ n e k az ő k e t k ö r ü l v e v ő v i l á g b ó l . h o g y a v e l e s z e m b e ü l ő c s a k a könyv borítóját láthatja.azt gondolja. h o g y egy m a g a s . hogy m á s o k az ö v é t ő l e l t é r ő n é z ő p o n t b ó l látják a tár­ gyakat. g y e r m e k m a g a s s z i n t e n elsajátítja a nyelvet. E b b e n az i d ő s z a k b a n a g y e r e k e k vi­ s e l k e d é s e j e l l e m z ő e n e g o c e n t r i k u s . é s k é r d e z ő s k ö d n i k e z d a z a b b a n t a l á l t k é p e k r ő l . h o g y v é g ü l a g y e r m e k a k ö r n y e z e t é t m i n t j ó l elkü­ löníthető és állandó tulajdonságokkal rendelkező tárgyak és s z e m é l y e k ö s s z e s s é g é t fogja fel. FEJEZET tán kívánságok és vágyak kusza halmaza. a m e l y k e t t ő t ő l h é t é v e s korig tart. A g y e r e k e k együtt b e s z é l g e t n e k . a m ű v e l e t e k előtti s z a k a s z állt. m i n t p é l d á u l az okság. a h o g y a n a g y e r m e k m e g t a n u l ö n m a g á r ó l és a k ö r n y e z e t é r ő l g o n d o l ­ k o d n i . a s ú l y r ó l vagy a s z á m o k r ó l . Piaget az e l s ő szakaszt. E b b e n a s z a k a s z b a n . U g y a n e k k o r v á l i k képessé arra. és a c s e c s e m ő s z á m á r a c s a k a z létezik. M i n d e n s z a k a s z ú j k é p e s s é g e k elsajá­ títását j e l e n t i ." D e h a azt k é r d e z i k tőle: „ H á n y l á n y t e s t v é r e v a n a n ő v é r e d n e k ? " . akkor h e l y e s e n azt feleli: „Egy.6. m e r t a l a c s o n y a b b lett a szintje. a s e b e s s é g r ő l . a \ . A g y e r e k e k n e m p a s s z í v a n fogadják be a hozzájuk érkező információkat. s z e n z o m o t o r o s v a g y érzékszervi-mozgásos szakasznak nevezte. a k k o r n e m érti meg. m e r t alacso­ n y a b b a v í z s z i n t j e . Ha a g y e r m e k látja. t o v á b b á f e l t é t e l e a z e l ő z ő s z a k a s z sikeres befejezése. A h a r m a d i k periódus. amit a gyerekek mondanak. A g y e r e k e b b e n a s z a k a s z b a n k e z d i felfogni azt. a h o g y a n m á s o k látják őt. E z e n a fejlő­ d é s i s z i n t e n a g y e r m e k f e l i s m e r i a h i b á t abban az é r v e l é s b e n . h o g y a z o k a k ö z v e t l e n é r z é k e l é s t ő l függetlenül l é t e z n e k .vagyis a n n a k . h a n e m szelektál­ j á k é s é r t e l m e z i k . h o g y a b ö l c s ő az ő m o z d u l a t a i m i a t t k e z d el m o z o g n i . A g y e r e k e k n e k e b b e n a fejlődési s z a k a s z b a n n i n c s á l t a l á n o s e l k é p z e l é s ü k o l y a n g o n d o l k o d á s b e l i kategóriákról. h a a gyerekek megértik a játékszabályokat. E g y k ö n y v e t n é z e g e t . az o s z t á s t és a k i v o n á s t . h o g y a g y e r m e k ö n z ő . h o g y m a g u k é r t e l m e z z é k a vi­ lágot. h o g y megfogja. többnyire n e m kapcsolódik szorosan az előtte megszólaló mondandójához.az őt k ö r ü l v e v ő k u l t ú r a á l t a l á n o s ér­ tékeit é s e r k ö l c s i s z a b á l y a i t . Ha a m ű v e l e t e k e l ő t t i s z a k a s z b a n egy kislánytól m e g k é r d e z i k : „ H á n y l á n y t e s t v é r e d v a n ? " . P i a g e t k u t a t á s a i n a k a k ö z é p p o n t j á b a n a követ­ k e z ő fázis. de n e m egymás­ sal. a m e l y e k a társadalmi életet irányítják. a konkrét műveletek s z a k a s z a h é t t ő l t i z e n e g y é v e s korig tart. h o s s z ú k á s üveg­ b ő l á t t ö l t i k a v i z e t egy a l a c s o n y a b b . F o k o z a ­ tosan tanul meg különbséget tenni az emberek és a tárgyak között. h o g y a s z é l e s e b b e d é n y k e v e s e b b v i z e t t a r t a l m a z . a m i t é p p e n lát. mert a c s e c s e m ő főként úgy t a n u l . h a n e m azt. e g y m á s t ó l j ó l e l k ü l ö n í t h e t ő szaka­ szát írta le. ha a „ r e p ü l ő g é p " f o g a l m á t akarja kifejez­ n i . a h o g y a n a f e l n ő t t e k . a m e l y a s z ü l e t é s t ő l nagyjából k é t é v e s korig tart. A k o n k r é t m ű v e l e t i s z a k a s z b a n lévő g y e r e k k ö n n y e d é n ad h e l y e s f e l e l e t e t e r r e a kér­ désre. míg az u t ó b b i M e a d é r t e l m e z é s é b e n a t á r s a d a l m i én. h o g y azok s z i m b o l i k u s m ó d o n f e j e z z e n e k ki tárgyakat és ké­ p e k e t .

a s z e r v e z e t e k . A család Mivel a c s a l á d r e n d s z e r e k n a g y o n v á l t o z a t o s a k . Az iskola. „Családok és intim kapcsolatok" című fejezetben lesz szó. E s o k f é l e s é g el­ l e n é r e ma is r e n d s z e r i n t a c s a l á d a s z o c i a l i z á c i ó folyamatának legfontosabb közege a csecsemő­ kortól a serdülőkorig. n a g y b á c s i k és u n o k á k is u g y a n a n n a k a h á z t a r t á s ­ n a k a tagjai. A m o d e r n társadalmakban a társadalmi p o z í c i ó t n e m j e l ö l i k i ily m ó d o n a s z ü l e t é s . h o g y a n v i s z o n y u l n a k a társadalom más csoportjaihoz. E b b e n a s z a k a s z b a n a c s a l á d e g y e s feladatait más s z o c i a l i z á c i ó s k ö z e g e k v e s z i k át.és kisgyer­ mekkorban zajlik. A g y e r m e k e k k o r sajátítja el a nyelvet és azokat az a l a p v e t ő v i s e l k e d é s m i n t á ­ kat. S o k g y e r e k e t e g y e t l e n s z ü l ő n e v e l . E n ­ n e k e l l e n é r e itt i s j e l e n t ő s m é r t é k b e n b e f o l y á ­ solja a s z o c i a l i z á c i ó s m i n t á k a t az. hogy milyen lehet a z é l e t e m o n d j u k egy l e r o b b a n t v á r o s r é s z b e n n e - Szocializációs közegek A szociológusok gyakran két nagyobb szakaszra bontva tárgyalják a k ü l ö n b ö z ő k ö z e g e k b e n zajló szocializációt. A l e g t ö b b t r a d i c i o n á l i s t á r s a d a l o m b a n az a c s a l á d . akkor is m e g é r t i . a csecsemő családban megtapasztalt kapcsolatai korántsem a z o n o s a k m i n d e n k u l t ú r á b a n . és é r t é k e l i a tréfát. E z t p e d i g m e g h a t á r o z z a a c s a l á d i i n t é z m é n y e k j e l l e g e é s az. ÉLETÚT. Piaget s z e r i n t a z e l s ő h á r o m fejlődési s z a k a s z univerzális. amely összekapcsolja a nem­ zedékeket. Ezzel szemben sok más kultúrában a nagynénik. A formális m ű v e l e t i s z a k a s z b a n a s e r d ü l ő m á r képes m e g é r t e n i . de a n y a és gyer­ meke v i s z o n y á t b e f o l y á s o l j a k a p c s o l a t u k f o r m á j a . sőt a z o n túl is . E z r é s z b e n a z i s k o l a i oktatástól függ. Ha n e m is t u d v á l a s z t a d n i arra a kérdésre. U g y a n a k k o r a b r i t t á r s a d a l m o n b e l ü l i s s o k f é l e c s a l á d i k ö r n y e z e t lé­ tezik. A s e r d ü l ő k o r i d e j é n a f e j l ő d ő gye­ rek k é p e s s é v á l i k r e n d k í v ü l e l v o n t é s h i p o t e t i k u s eszmék m e g é r t é s é r e . a m e l y e k b e n a szocializáció alapvető folyamatai v é g b e m e n n e k . m á s o k a t k é t f e l n ő t t p á r (az e l v á l t s z ü l ő k és a m o s t o h a s z ü ­ l ő k ) . h o g y „ M e l y i k á l l a t e g y s z e r r e k u t y a é s puli?". A g y e r e k e k e b b e n a sza­ kaszban egy p r o b l é m á v a l s z e m b e s ü l v e k é p e s e k az összes m e g o l d á s i l e h e t ő s é g e t f e l s o r a k o z t a t n i . A m á s o d l a g o s s z o c i a l i z á c i ó r a a g y e r m e k ­ kor k é s ő b b i r é s z é b e n . h o g y b i z o n y o s k é r d é s e k m i é r t „csalafinták". E b b e n a s z a k a s z b a n a c s a l á d a fő s z o c i a l i z á c i ó s közeg. A m o d e r n társadalmakban a korai szocializá­ ció többnyire szűk családi körben történik.. K ö n n y e n megért­ hetjük. az érett korig k e r ü l sor. h o g y m i é r t „a p u l i " vá­ lasz a h e l y e s . és sok m i n d e n t m e g ő r i z n e k az e g o c e n t r i k u s gon­ dolkodásból.a b b a n a fej­ lődési láncolatban. ez a k u l t u r á l i s t a n u l á s legin­ tenzívebb i d ő s z a k a . A családok a különböző kultúrákban más-más „ h e l y e t " f o g l a l n a k el a t á r s a d a l o m i n t é z m é n y e i k ö z ö t t . de a f o r m á l i s m ű v e l e t i s z i n t r e n e m jut e l v a l a m e n n y i felnőtt. M a a c s a l á d o s n ő k j e l e n t ő s r é s z e a háztar­ t á s o n k í v ü l is v á l l a l m u n k á t . „Társadalmi rétegződés és osztály" című fejezetben. n o r m á k a t é s n é z e t e k e t . és a d ö n t é s előtt g o n d o l a t b a n m é r l e g e l n i a z o k a t . a m e l y b e az e g y é n „ b e l e s z ü l e t e t t " . Az e z e k b e n a kon­ textusokban zajló t á r s a d a l m i i n t e r a k c i ó k r é v é n az e m b e r e k m e g t a n u l h a t j á k a k u l t ú r á j u k sajátos mintáit alkotó é r t é k e k e t . egy átlagos b r i t g y e r e k é l e t e e l s ő é v e i t o l y a n c s a l á d b a n tölti. a kortárscsoport. a m e l y e k a k é s ő b b i t a n u l á s a l a p j á t alkotják. és e z e k b e n a s z o c i a l i z á c i ó s f o l y a m a t o k i s k ü l ö n b ö z n e k . a m e l y P i a g e t s z a v a i v a l a f o r m á l i s m ű v e l e ­ tek s z a k a s z a . A nagyobb társadalmak különböző rétegeiben a g y e r m e k n e v e l é s és a f e g y e l m e z é s s o k f é l e t í p u s á ­ val é s e g y s z e r s m i n d e g é s z e n e l t é r ő é r t é k e k k e l é s e l v á r á s o k k a l t a l á l k o z h a t u n k . és gyakorisága. nagy­ részt meghatározta a társadalmi helyzetét egész életére. Az elsődleges s z o c i a l i z á c i ó c s e c s e m ő . Bár a b r i t t á r s a d a l o m b a n k ü l ö n f é l e s z u b k u l t ú r á k ta­ l á l h a t ó a k . ÖREGEDÉS T i z e n e g y t ő l t i z e n ö t é v e s korig tart az a sza­ kasz.SZOCIALIZÁCIÓ. h o g y a c s a l á d m i l y e n k ö r n y é k e n é l é s m i l y e n t á r s a d a l m i osz­ t á l y h o z tartozik. hogy m i l y e n nagy szerepe van a családi háttérnek. a t ö m e g k o m m u ­ nikációs e s z k ö z ö k és v é g ü l a m u n k a h e l y v á l n a k az egyént s z o c i a l i z á l ó e r ő v é . R e n d ­ szerint m i n d e n h o l az a n y a a l e g f o n t o s a b b sze­ mély a g y e r m e k e l s ő é l e t é v e i b e n . • Az o s z t á l y k é r d é s e k e t k ö z e l e b b r ő l is m e g v i z s ­ gáljuk a 9. és r é s z t v e s z n e k m é g a l e g f i a t a l a b b c s e c s e m ő k g o n d o z á s á b a n is. ha belegondolunk. / A családokkal kapcsolatos kérdésekről részle­ t e s e b b e n a 7. S z o c i a l i z á c i ó s k ö z e g e k a z o k a c s o ­ portok vagy t á r s a d a l m i h e l y z e t e k . a m e l y e t c s a k a szü­ l ő k é s rajta k í v ü l m é g e g y vagy k é t g y e r e k alkot. A k e v é s b é i s k o l á z o t t e m b e r e k ál­ talában k o n k r é t a b b f o g a l m a k b a n g o n d o l k o d n a k .. és s o k a n a g y e r m e k születése után viszonylag hamar visszamennek a m u n k a h e l y ü k r e p é n z t k e r e s n i . A g y e r e k e k a s z ü l e i k r e vagy az ő k e t k ö r ü l v e v ő k ö z ö s s é g tagjaira j e l l e m z ő visel­ k e d é s f o r m á k a t v e s z i k át.

m i t t e s z n e k a z o s z t á l y t e r m e n kívül. b a r á t i k a p c s o l a t b a n m a ­ radnak. hanem m e g n é z t e . M i v e l m a n a p s á g a n ő k egy jelentős része munkát vállal. Az egymást követő életkori osztályok p é l d á u l a k ö v e t k e z ő k l e h e t n e k : gyerek. P e r s z e a l i g h a a k a d o l y a n gyerek.ö t ö ­ d i k e s g y e r e k e k e t egy m i c h i g a n i é s egy kaliforniai iskolában: beült az órákra és azt is figyelemmel k í s é r t e .. betartani az iskola fegyelmi előírásait. h o g y a n j á t s s z á k a „kapj el. főként a kisebb tradicionális társadalmakban a kortárscsoportok f o r m á l i s a n is l é t e z n e k ( á l t a l á b a n c s a k a fiúk kö­ r é b e n ) m i n t életkori o s z t á l y o k . m i n t r é g e b b e n ( C o r s a r o 1 9 9 7 . e t n i k a i k i s e b b s é g h e z t a r t o z ó g y e r e k n e k . h o g y a c s o p o r t egy-egy tagja testi át­ a l a k u l á s á t z a v a r t a n fogadta vagy b ü s z k é n vállal­ ta. h i s z e n a gyerekek v e l k e d ő . M i n t k o r á b b a n m á s o k . B á r ná­ l u n k n i n c s e n e k i n t é z m é n y e s ü l t é l e t k o r i osztá­ lyok. 1 9 9 3 ) i l y e n n é z ő p o n t b ó l v i z s g á l t a a szo­ c i a l i z á c i ó t . öreg h a r c o s . a k k o r is) melltar­ tót h o r d a n i . T h o r n e megállapította. h a n e m csoportosan haladnak végig e z e k e n a f o k o z a t o k o n . De ha a k e d v e n c e k n e m vettek fel m e l l t a r t ó t é s [. hogy a kortárscsoport n a g y h a t á s t g y a k o r o l a n e m i s z o c i a l i z á c i ó r a . h o g y a m o ­ d e r n t á r s a d a l m a k b a n t ö b b f é l e s z o c i a l i z á c i ó s kö­ zeg l é t e z i k . a m e l y h a s o n l ó korú gyerekek közössége. „Oktatás" című fejezetben. ifjú v é n és öreg v é n . h o g y a gyerekek t á r s a d a l m i s z e r e p l ő k . és ennek megfelelően viszonyuljanak hozzájuk.. ho­ g y a n a l a k í t j á k ki és t a p a s z t a l j á k m e g a g y e r e k e k a n e m i j e l e n t é s e k e t az o s z t á l y b a n és a j á t s z ó t é r e n . A kortárskapcsolatok A s z o c i a l i z á c i ó s f o l y a m a t egy m á s i k k ö z e g e a kortárscsoport. e l k e r ü l h e t e t l e n ü l a gyerekek. Néz­ te. szegény. a m e l y e k h a t á s á t fokozza a z i s k o l a i o s z t á l y o k é l e t k o r sze­ rinti szerveződése. A z iskolai oktatás szabályozott folyamat: meghatá­ rozott tantárgyakat meghatározott tanterv szerint k e l l t a n u l n i . a k i kritikát­ l a n u l elfogadja s z ü l e i s z e m l é l e t é t . oldalon a n e m i szocializáció h á r o m k l a s s z i k u s e l m é l e t é t i s m e r t e t e m ) . T h o r n e ( 1 9 9 3 ) erről így ír: Ha a l e g k e d v e l t e b b „ n ő k " e l k e z d t e k m e n s t r u á l n i vagy ( h a n e m k e l l e t t v o l n a . E m e l l e t t p u s z t á n az a tény. h o g y a n t e r e m t i k a k t í v a n újra m e g újra a n e m j e l e n t é s é t az e g y m á s s a l folytatott interak­ c i ó i k s o r á n . ifjú har­ c o s . E z e k a nor­ m á k pedig a k é s ő b b i e k b e n kihatnak a munká­ val k a p c s o l a t o s t a p a s z t a l a t a i k r a is. A z i s k o l á b a n gyakran j ö n n e k létre kortárscsoportok. m i n t más szocializációs közegeik. N e m fo­ gadta el. A férfiak n e m egyénenként. a k i k n e k r é s z ü k v a n társas v i l á g u k m e g t e r e m t é s é b e n és f o r m á l j á k saját szo­ c i a l i z á c i ó j u k a t . mi­ l y e n férfinak é s n ő n e k l e n n i ( e fejezet k é s ő b b i ré­ szében. U g y a n a k k o r a z i s k o l a m á s . Nyilvánvaló. A g y e r e k e k n e k m e g kell t a n u l n i u k c s ö n d ­ b e n m a r a d n i . / Az i s k o l a i s z o c i a l i z á c i ó v a l r é s z l e t e s e b b e n fog­ lalkozom a 17. ő is azt akarta m e g é r t e n i . h o g y a g y e r e k e k m i t v á r n a k el m a g u k t ó l . p u s z i t k a p s z ! " já­ tékot vagy „ p u s z i f o g ó c s k á t " . A k i s i s k o l á s o k társas. hogy a család fontos szerepet tölt be a s z o c i a l i z á c i ó b a n . Az iskola S z i n t é n f o n t o s s z o c i a l i z á c i ó s k ö z e g a z iskola.k ü l ö n ö s e n a n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n -. T h o r n e k é t é v e n á t figyelt m e g n e g y e d i k e s . a k o r t á r s k a p c s o l a t o k m é g font o s a b b a k . i l l e t v e a s z ü l ő k n e m z e d é k é n e k s z e m l é l e t e k ö z ö t t i j e l e n t ő s e l t é r é s e k h e z vezet. A t a n á r o k r e a k c i ó i s z i n t é n b e f o l y á s o l j á k azt. a m i k o r a v á l t o z á s o k m i n d e n t á t h a t n a k . e g y ü t t e s tevé­ k e n y s é g e i é p p o l y a n f o n t o s a k l e h e t n e k . a k i egy kertvárosi. fő­ k é n t azáltal. s z ü l e i k t ő l és tanáraiktól tanulják meg a n e m mivoltát. T h o r n e k u t a t á s a j ó l m u t a t j a . a g y e r e k e k négy-öt é v e s k o r fölött i d e j ü k jó r é s z é t a z o n o s k o r ú b a r á t a i k t á r s a s á g á b a n töltik. A g y e r e k e k által így t e r e m t e t t t á r s a s k o n t e x t u s ha­ t á r o z t a m e g .] m é g n á l u k s e m jelentke­ zett a h a v i v é r z é s . m i v e l a c s e c s e m ő és a .1 4 9 . illetve a n n a k . h o g y a fiatal férfi m a g a s a b b é l e t k o r i o s z t á l y b a l é p .. Harris 1998). napköziben együtt j á t s z a n a k . h o g y megtudja. Egyes kultúrákban. e n n é l rej­ tettebb formában is szocializációs közegként mű­ k ö d i k . B a r r i e T h o r n e s z o c i o l ó g u s k ö n y v é b e n (Gender Play. G y a k r a n sajátos s z e r t a r t á s o k k a l vagy r í t u s o k k a l ü n n e p l i k meg. A z egyes é l e t k o r i o s z t á l y o k tagjai á l t a l á b a n egész é l e t ü k b e n s z o r o s . p o n t o s a n e l v é g e z n i a feladataikat. hogy m e n n y i r e f o n t o s a k a k o r t á r s c s o p o r t o k . E n n e k e l l e n é r e a társadalmi-kul­ t u r á l i s h a t á s o k ó r i á s i e r e j ű e k . h o g y elfogadják a t a n á r o k t e k i n t é l y é t . FEJEZET k i s g y e r m e k j ó i d e i g s z i n t e k i z á r ó l a g c s a l á d i kör­ ben szerez tapasztalatokat. fehér családba születik (Kohn 1 9 7 7 ) . a 1 4 7 . a k k o r a t ö b b i l á n y is a k a r t a ezeket a v á l t o z á s o k a t . és gyermekeik az óvodában. h o g y a g y e r e k e k p a s s z í v a n . h o n n a n t u d j á k m e g a g y e r e k e k . a ser­ dülők. jó­ módú. E z k ü l ö n ö s e n igaz a m a i v i l á g b a n . h o g y a g y e r e k e k b e s z é l n e k formá­ l ó d ó t e s t ü k r ő l : ez i g e n c s a k k e d v e l t t é m á j u k .144 6. a k k o r k e v é s b é t e t s z e t t e k ne­ kik az ilyen fejlemények. Kevésbé egyértelmű . Elvárják tőlük.

t ő l kezdve é v e n t e e l e m e z t é k a legfőbb a m e r i k a i or­ szágos h á l ó z a t o k e s t i c s ú c s i d ő s z a k á b ó l és hét­ végi n a p k ö z i m ű s o r a i b ó l v á l a s z t o t t m i n t á k a t . E r ő s z a k n a k t e k i n t e t t é k azt a fizikai erőt. B á r újságok. és fizikai s é r ü l é s t vagy h a l á l t okoz. h a n e m é r t e l m e z i k is. h o g y b i z o n y o s t é v é m ű s o r o k m i l y e n hatást g y a k o r o l n a k k ö z ö n s é g ü k r e . A g y e r m e k m ű s o r o k b a n m é g t ö b b s z ö r b u k k a n fel erőszak.5 j e l e n e t b e n é r h e t ő t e t t e n a z e r ő s z a k . h o g y a n f o r d u l n a k egy hat h ó n a p o s lánykához. p é l d á u l a c s a l á d és a m é d i a közvetítésével történik! Szülők. A tévéműsor ö s s z e s fajtája k ö z ü l a r a j z f i l m e k b e n mutatják a l e g t ö b b e r ő s z a k o s c s e l e k m é n y t és je­ lenetet ( G e r b n e r 1 9 7 9 ) . A leggyakoribb k u t a t á s i t é m a t a l á n az. ÖREGEDÉS tevékenységeit. f ő k é n t a gye­ rekekre.SZOCIALIZÁCIÓ. i g e n c s a k e l t é r ő r e a k c i ó ­ kat figyeltek m e g . hogy reakcióik azonosak. a m e l y i k egy a z o n o s k o r ú fiúcsk á v a l i s m e r k e d e t t meg. h o g y a n lát­ juk a világot. a t e l e v í z i ó . h e t i l a p o k .. a média. hogy a sajtótermékek hozzátartozzanak a z e m b e r e k m i l l i ó i n a k m i n d e n n a p i é l e t é h e z . inkább az attitűdök általános kerete. o. A m i k o r f e l n ő t t e k e t k é r n e k arra. ala­ kítva attitűdjeiket és v é l e m é n y ü k e t . Hodge és Tripp szerint n e m maga az erőszak hat a viselkedésre. b á r a gyilkolást r i t k á b b a n á b r á z o l j á k . A t ö m e g ­ tájékoztatás. Á t l a g o s a n a m ű s o r o k 80 s z á z a l é k á b a n . és összegezték a z e r ő s z a k o s c s e l e k m é n y e k . h o g y n e m c s a k p a s s z í v a n rea­ g á l n a k a m ű s o r t a r t a l m á r a .4 7 0 . a h a n g l e ­ m e z e k . E g y k í s é r l e t b e n ö t fiatal a n y á t figyeltek meg. a m e l y a c s e l e k v ő r e m a g á r a vagy m á s o k r a irányul. m i n t a család és A tömegkommunikációs eszközök tevékenység. 1 7 órát t ö l t e n e k t é v é z é s s e l é s ( V H S kazettáról vagy D V D l e m e z r ő l ) v i d e ó z á s s a l (Of­ fice for N a t i o n a l S t a t i s t i c s 2 0 0 5 ) . f o l y ó i r a t o k a 1 9 . és mindig ugyanúgy r e a g á l n á n a k a l á t o t t a k r a . m e r t m e g h a t á r o z z a . a k k o r k ü l ö n b ö z ő v á l a s z o k a t a d n a k attól függően.).és a l á n y g y e r m e k k e l . b á r t a l á n úgy h i s z i k . NEMI SZOCIALIZÁCIÓ A szocializációs közegek fontos szerepet játsza­ nak abban.és s e r d ü l ő k o r u t á n . óránként 7. s z á z a d elejétől k e z d v e n a g y s z á m b a n j e l e n t e k m e g Nyu­ gaton. h o g y a m i n d e n n a p i é l e t é b e n m e g l é v ő m á s jelentésrendszerhez kapcsolja. E g y n e m r é g i b e n k é s z ü l t f e l m é r é s s z e r i n t a Nagy-Bri­ t a n n i á b a n é l ő férfiak á t l a g o s a n n a p o n t a 2 . m a j d a v i d e o f e l v é t e l e k és -lejátszók. A dra­ matizált j á t é k f i l m e k i g e n c s a k e r ő s z a k o s n a k b i z o ­ nyultak. a t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z ö k első. A z t m o n d t á k róla. A tévézés. A legátfogóbb vizsgálatokat George Gerbner é s m u n k a t á r s a i v é g e z t é k . és a m e l y b e n azt a gyer­ mek értelmezi. Rengeteg v i z s g á l a t o t v é g e z t e k m á r e l arra vo­ natkozóan. é l e t ü n k végéig f o n t o s a k m a r a d ­ nak. Nézzük meg most a nemi szocializá­ ciót. A s z e r z ő p á r o s felvetette. 4 1 . amelyben az e r ő s z a k o t á b r á z o l j á k . . „A média" című fejezetben foglalkozom ( 4 6 6 . a k i t e g y s z e r ű e n át­ ö l t ö z t e t t e k (Will e t al. E g y m á s i k a n y a c s o p o r t b a n . a n ő k pedig 2 . N e k i i n k á b b v o n a t o t vagy m á s „fiús j á t é k o t " n y ú j t o t t a k . R o b e r t H o d g e és D a v i d T r i p p ( 1 9 8 6 ) h a n g s ú l y o z t á k : a g y e r e k e k igenis ú g y n é z i k a tévét. a gyerek úgy tudja megérteni a mű­ sort. 1 9 7 6 ) . akár a legbugyutább műsorok nézé­ se n e m eredendően alacsony szintű intellektuális olyan tényezők határozzák meg. A k é t c s o p o r t v a l ó j á b a n u g y a n a z t a g y e r m e k e t látta. E g y e g é s z é v s z á z a d n a k k e l l e t t eltelnie. A z a n y a . A k o r t á r s k a p c s o l a t o k g y a k r a n a g y e r m e k . m e n n y i r e ö s s z e t e t t e k a g y e r e k e k m e n t á l i s folya­ matai. A m é d i a ó r i á s i szerepet játszik. A h a s o n l ó korú e m b e r e k i n f o r m á l i s c s o p o r t ­ jai a m u n k a h e l y e n és e g y é b h e l y z e t e k b e n is tar­ tósan b e f o l y á s o l j á k a z e g y e s tagok a t t i t ű d j e i n e k és v i s e l k e d é s é n e k a l a k u l á s á t . T ö b b n y i r e rámosolyog­ t a k és j á t é k b a b á t a d t a k a k e z é b e . n y o m t a t o t t t e r m é k e i n e k a z e l t e r j e d é s e u t á n hamarosan megjelentek az elektronikus kommu­ n i k á c i ó e s z k ö z e i is: a r á d i ó . h o g y é r t é k e l j é k egy k i s g y e r m e k s z e m é l y i s é g é t . h o g y a g y e r m e ­ k e t l á n y n a k vagy f i ú n a k v é l i k . hogy a szülők másként bánnak a fiú. j e l e n e ­ tek számát. hogy a kutatások többsége n e m veszi figyelembe. ÉLETÚT. m e n n y i b e n tár­ sadalmi hatások eredményei a n e m i különbsé­ gek. / A m é d i u m o k közönségre gyakorolt hatásával a 25. a k i k 1 9 6 7 . hogyan tanulja meg a gyermek a nemi szerepeket. h o g y „ é d e s " é s „ h a l k a n s í r d o g á l " . az általuk elfogadott értékeket m i n t h a passzívak lennének.c s e c s e m ő i n t e r a k c i ó k v i z s g á l a t a megmutatja. hogyan h a t a t e l e v í z i ó a b ű n ö z é s i és e r ő s z a k r a való hajlamra. A televízió k ö z ö n s é g r e gyakorolt h a t á s á t vizs­ gáló kutatások á l t a l á b a n úgy k e z e l i k a gyerekeket. a m e l y n e k s o r á n a n e m i s z e r e p e k t a n u l á s a t á r s a d a l m i t é n y e z ő k . a m i t l á t n a k . sokáig c s a k v i s z o n y l a g s z ű k o l v a s ó k ö z ö n ­ séghez szóltak. „felfogják". felnőttek reakciói S o k v i z s g á l a t foglalkozott a z z a l .

t ö r e k v é s e k e t v á r n a k el a l á n y o k t ó l és a fi­ ú k t ó l . Ha az e l e m z é s b e vontak n e m i i d e n t i t á s s a l b í r ó állatokat is. vagy a z o k h a z a t é r t é r e vártak. a televíziós gyermekműsorok elemzése nagyrészt hasonló e r e d m é n y e k k e l zárult. A vizsgált k ö n y v e k e g y i k é b e n s e m a k a d t o l y a n nő.1 0 é v e s gye­ rekek játékpreferenciáit vizsgálta Olaszországban és Hollandiában. „Egy n a p e l j ö n é r t e m a h e r c e g e m " . A j á t é k o k . m i n t a n ő a l a k o k . h o g y m o n d j á k meg. Néhány feminista megpróbálta átírni a legünnepeltebb t ü n d é r m e s é k e t . I n k á b b úgy t e s z e k . A férfi. A férfi­ a l a k o k n a g y o b b r é s z t k a p t a k a t ö r t é n e t e k b e n és a k é p e k e n is. hogy n e m azok. amelyek közt e g y a r á n t v o l t a k s z t e r e o t i p i k u s a n fiús é s l á n y o s j á t é k o k . FEJEZET A nem tanulása A k i s g y e r m e k e k n e m t a n u l á s a s z i n t e t e l j e s e n tu­ d a t t a l a n . M a m á r a j e l e n t é s e s z o r o s a b b a n kötődik a romantikus szerelem eszményeihez. Ha­ s o n l ó k é p e k t a l á l h a t ó k a m ű s o r f o l y a m b a n fel-fel­ b u k k a n ó r e k l á m o k b a n is. Hatéves koráig a z o n b a n n i n c s t i s z t á b a n azzal. h o g y i l y e n fura az orra. a r e n d őre­ k é n t . mint a holland társadalom. M i e l ő t t a g y e r m e k p o n t o s a n a fiúk vagy a l á n y o k k ö z é s o r o l n á magát. N a g y r é s z t u g y a n e z igaz a m e s e k ö n y v e k b e n ábrá­ zolt f e l n ő t t férfiakra és n ő k r e is. A gyermek kétéves korára részben m e g é r t i . h o g y a f ő s z e r e p l ő k t ö b b s é g e férfi. A férfiakat k a l a n d o s foglalatosságok. h o g y v a l a m e l y e s t v á l t o z o t t a h e l y z e t . hogyan viszonyulnak a gyerekek a különféle játékokhoz. h o g y a z e m b e r n e m e n e m változik. m i n t a h á n y s z o r a fiúk választa­ nak lányjátékokat. j e l e n t e k m e g . Mesekönyvek. k ü l ö n b ö z ő preverb á l i s j e l e k e t kap. A l e g n é z e t t e b b r a j z f i l m e k vizsgálatai m u t a t j á k .és n ő j e l l e m z ő k e l t é r é s e i t h a n g s ú ­ l y o z z á k . Például a j á t é k c i c á t é s -nyuszit l á n y o k n a k . A j á t é k b o l t o k és a j á t é k k a t a l ó g u s o k ál­ talában n e m szerint csoportosítják a termékeket. ame­ l y e k e t a g y e r m e k m e g t a n u l a férfiakkal t á r s í t a n i . amelyekkel a kisgyermek találkozik. A n ő a l a k vagy feleség és a n y a . és e s z e r e p e k k ö z t t ö b b A nemsemleges nevelés nehézségei J u n e S t a t h a m ( 1 9 8 6 ) o l y a n s z ü l ő k tapasztalatait vizsgálta.ez az e r e d m é n y a v á r a k o z á s o k n a k m e g f e l e l ő e n alakult. vagy b o s z o r k a . itt i s a z d e r ü l t ki.6. a k k o r p a s s z í v n a k . é s n i n c s s o k k ö z ü k a számta­ l a n g y e r m e k k ö n y v b e n leírt m e s é k h e z . Az olasz gyerekek általában gyakrabban választottak nemspecifikus játékokat. b í r ó k é n t . a g y e r m e k i r o d a l o m mégis n a g y r é s z t u g y a n a z m a r a d t ( D a v i e s 1 9 9 1 ) . televízió T ö b b m i n t h a r m i n c éve Lenore Weitzman és m u n k a t á r s a i ( 1 9 7 2 ) a z ó v o d á s k o r ú g y e r e k e k leg­ g y a k r a b b a n forgatott k ö n y v e i b e n m e g j e l e n ő n e m i s z e r e p e k e t e l e m e z t é k .a több száz éves t ü n d é r m e s é k k ü l ö n b ö z ő változataiban e z á l t a l á b a n azt j e l e n t e t t e . m e g f o r d í t v a a s z o k á s o s hangsú­ l y o k a t : „ N e m is v e t t e m é s z r e . akkor ez az a r á n y k i l e n c v e n ö t s z ö r ö s r e n ő t t . E z z e l s z e m b e n a férfiak h a r c o s k é n t . v a l a m i n t o l y a n o k is. a k é p e s k ö n y v e k és a t é v é m ű s o r o k . Ha a l á n y o k fel-felbukkantak. Az ö l t ö z e t b e n .v á l t o z a t h o z h a s o n l ó át­ i r a t o k f ő k é n t a f e l n ő t t k ö z ö n s é g n e k s z ó l ó köny­ v e k b e n t a l á l h a t ó k . m i v e l a z o l a s z k u l t ú r a á l t a l á n o s s á g b a n hagyományosabb nemképeket hordoz. a k i k i g y e k e z t e k a n e m i sztereotípiákat . m i n t a g y e r m e k k ö n y v k u t a t á s o k . A z ú j a b b k u t a t á s o k felvetik. hogy csak az egyik n e m h e z tartozhat. m i n t h a egy kicsit s z o r í t a n a e z a z ü v e g t o p á n " (Viorst 1 9 8 6 ) . Elemezte. és az aktív s z e r e p e k b e n a férfiak az u r a l k o d ó k . így m á r n e m i s t e t s z i k a n n y i r a . és általában másokat is pontosan besorol. B á r a k a d n é h á n y j e l e n t ő s k i v é t e l . a k i n e k a z o t t h o n á n k í v ü l i f o g l a l k o z á s a lett volna. a h a j v i s e l e t b e n és h a s o n l ó k b a n megfigyelt s z o k á s o s e l t é r é s e k v i z u á l i s t á m p o n t ­ k é n t s z o l g á l n a k a g y e r m e k s z á m á r a a t a n u l á s i fo­ lyamat során.és nőtevék e n y s é g e k k ö z ö t t is k ü l ö n b s é g e k e t figyeltek meg. h o g y m i n k é t t á r s a d a l o m lány­ gyermekei többször választanak nemsemleges vagy fiújátékot. m i n t a h o l l a n d gyerekek . Persze az e h h e z a H a m u p i p ő k e . a m e l y e k önállóságot és erőt k ö v e t e l t e k . h o g y m i l y e n cé­ lokat. A női kozmetikumok illata különbözik azoktól. Na p e r s z e j o b b a n festett a z o k b a n a cifra ru­ h á k b a n . h á z i a s n a k á b r á z o l t á k őket: főzt e k . h o g y fiú vagy lány. többnyire m i n d a férfi. Pél­ dául a tündérmesék konzerválják a nemekkel k a p c s o l a t o s a t t i t ű d ö k e t é s azt. m e l y j á t é k o k v a l ó k f i ú k n a k és m e l y e k l á n y o k n a k . k i r á l y k é n t stb. M é g a n e m i l e g s e m l e g e s n e k l á t s z ó j á t é k o k r ó l is kiderül a gyakorlatban. mi a n e m . Tudja. A f e l n ő t t e k és a g y e r e k e k v é l e m é n y e i g e n c s a k h a s o n l í t o t t . a m e l y e k v é l h e t ő e n n e m kötődnek n e m h e z . h o g y egy s z e g é n y csa­ l á d b ó l s z á r m a z ó l á n y j ó l é t r ő l . gazdagságról ál­ m o d h a t . szabadtéri t e v é k e n y s é g e k j e l l e m e z t é k . M i n t m á s vizsgálatok során. P é l d á u l a felnőtt n ő k és férfiak általában eltérően b á n n a k a kisgyerekekkel. és h o g y a fiúk és l á n y o k kö­ zötti k ü l ö n b s é g e k a n a t ó m i a i a l a p o k r a é p ü l n e k . e g y é r t e l m ű n e m i k ü l ö n b s é g e t találtak. V a n d a L u c i a Z a m m u n e r ( 1 9 8 6 ) 7 . m i n t a m ú l t éjjel. s z á m u k tizenegy­ s z e r e s e v o l t a n ő k é n e k . a z o r o s z l á n t é s a tigrist f i ú k n a k ajánlják. A gyerekeket és szüleiket i s m e g k é r t é k . t ü n d é r a n y ó .m o s t a k a fiúkra.

F r e u d ó v a t o s a n h o z z á t e ­ szi. Lober 1994). h o g y nem írnak eleget a l á n y o k r ó l ( S t a t h a m 1 9 8 6 ) . ha a fiúk é r z é k e n y e b b e k mások é r z e l m e i r e és a m a g u k g y e n g é d é r z e l m e i t is képesek kifejezni. A kislány s z e m é b e n az anya leértékelődik. azt k é p z e l i . A n n y i r a d ü h í t . c s a k az a baj. A z e g y i k a n y a így érzékeltette a h e l y z e t e t a k u t a t ó n a k : Ha b e m e g y e k egy j á t é k b o l t b a . m e r t n e k i k h i á n y z i k az a l á t h a t ó szervük. a m e l y i k ú g y festett. Azt szerették v o l n a . c s a k a lányokat". h o g y n e c s a k fiús vagy c s a k l á n y o s játékokkal j á t s z a n a k . h o g y véget v e t e k a m é ­ regáradatnak. Ha e g y s z e r a t á r s a d a l o m v a l a k i ­ r e n e m e t „osztott". M i n d e n s z ü l ő úgy v é l t e . és hazavittem egy skandináv b a b á t . „Ez f i ú ! " . a m e l y i k b e n egy-egy fiú és l á n y nagyon h a g y o m á n y o s s z e r e p b e n j e l e n i k meg. Allison P e a r s o n ( 2 0 0 2 ) író és kritikus is meg­ tapasztalta. a p é n i s z vagy a n n a k h i á n y a a férfiasság és nőiesség szimbóluma. A l á n y o k v i s z o n t „péniszirigys é g " . R é s z b e n t u d a t o s a n . a m e l y a fiúkat m e g k ü l ö n b ö z t e t i tőlük.el­ m é l e t e S i g m u n d F r e u d n e v é h e z fűződik. Gyakorlatilag a z ö s s z e s g y e r e k n e k v o l t n e m h e z kötött játéka. milyen a t á r s a d a l o m . h o g y „lány vagyok". a l á n y o k a t p e d i g arra ösztö­ nözték. a m i s z e r i n t e m s z ö r n y ű . és ját­ szott is vele. a k k o r elvárja t ő l e .j a i : E g y n a p e l h a t á r o z t a m . h o g y a p j a f e g y e l m e z e t t s é g e t . aki a fejlődő országokban próbál v a l a m i h a s z n o s a t t e n n i . azt m o n d t a : „a fiúkat n e m szereted. h o g y úgy v i s e l k e d j e n . A k u t a t á s b a n 30 f e l n ő t t vett részt 18 o l y a n családból. m i n t egy „férfi" vagy „ n ő " . h o g y férfi. a m e l y i k b e n a főszereplők erős. a m i k o r o l y a n k ö n y v b ő l olvastam neki. mi t ö r t é n t .ez j ó l m u t a t j a azt is. hogy n e h é z s z e m b e s z á l l n i a n e m i t a n u l á s léte­ z ő mintáival. a m e l y e t a r o k o n o k t ó l kapott. láthatóan olyasvalaki. Az anya iránti erotikus érzések elfojtása és az apa e l s ő b b s é g é n e k e l i s m e r é s e r é v é n a fiú a z o n o s u l a p j á v a l . és t u d a t á r a é b r e d . ÖREGEDÉS kerülve.k e v é s b é s i k e r ü l t m e g g y ő z n i gyerekeiket. E z e k a z elvárások a m i n d e n n a p i élet gyakorlatában be­ teljesülnek és újratermelődnek (Bourdieu 1 9 9 0 . k ö r ö s . így s z o c i a l i z á l ó d n a k a gyerekek: az a r e n d j é n való.e g y b e n t a l á n l e g e l l e n t m o n d á s o s a b b . n e m egyennő.b e n s z e n v e d n e k . m i n t s o k a n k ö z ü l ü k várták. A kasztrá­ c i ó t ó l v a l ó t u d a t t a l a n f é l e l m é b e n föladja a z a n y a i r á n t i v o n z a l m á t . h o g y a p j a e l akarja távolí­ t a n i a p é n i s z é t . m a j d b e l e p o t t y a n t o t t á a liberá­ lis k o m p r o m i s s z u m o t a v ö d ö r b e . Amikor a l á n y a z a n y á v a l a z o n o s u l . . Kár.c s a p a t h o z .SZOCIALIZÁCIÓ. a m i k o r gyer­ mekének egy m e s é t o l v a s v a f ö l c s e r é l t e a s z e r e p ­ lők n e m é t : Kicsit összezavarodott. Ma m á r akad o l y a n m e s e k ö n y v . a m e l y k e v é s b é volt a n a t ó m i a i l a g „lehetet­ len". kekiruhás. h o g y igyek­ szem e l k e r ü l n i a j á t é k b o l t o k a t . h o g y ez a sze­ gény szociáldemokrata n e m csatlakozhatott a B a r b i e . A szociológiai vita Freud elmélete A n e m i i d e n t i t á s k i a l a k u l á s á n a k l e g n a g y o b b ha­ t á s ú . E g y öt­ éves fiú anyja e l m o n d t a . hogy ragadják m e g a l e h e t ő s é g e t a t a n u ­ lásra és a t o v á b b l é p é s r e . ha a fiúkat ö l n i és bántani tanítják. A „van k u k i m " azt j e l e n t i . d e m é g e z i s n e h e z e b b e n ment. A m i k o r e z z e l először próbálkoztam. h o g y a n e m i s z o c i a l i z á c i ó n a g y o n n a g y h a t á s ú . n e m „ s z e x i s t a " m ó d o n n e v e l n i g y e r m e i ket. S t a t h a m m e g á l l a p í t o t t a . m i l y e n e r ő s a n e m i s z o c i a l i z á c i ó . é s n y u g t a l a n í t ó m i n d e n k í s é r l e t a meg­ k é r d ő j e l e z é s é r e . a m e l y i k b e n a k i s ö c c s e szokta kioltani a csigák életét. M e g kellett magyaráz­ nom. h o g y n e m c s a k a z a n a t ó m i a i k ü l ö n b s é g e k szá­ m í t a n a k .k i á l t o t t a l á n y o m e l s z ö r n y e d v e . a „ n i n c s k u k i m " pedig azt. S z e r i n t e a n e m e k közti különbség megtanulása csecsemőés k i s g y e r m e k k o r b a n a p é n i s z m e g l é t é n e k vagy h i á n y á n a k k é r d é s e k ö r ü l forog. h i s z e n t u d a t o s u l benne. m i n t egy f e m i n i s t a b i z o t t s á g t e r v e i a l a p j á n k é s z ü l t B a r b i e : edzett. T ö b b é . h o g y a szülők többsége n e m c s a k úgy p r ó b á l t a m ó d o s í ­ tani a h a g y o m á n y o s n e m i s z e r e p e k e t . de főleg a t u d a t t a l a n s z i n t j é n a fiú r á d ö b b e n . de végig felcseréltem a két szereplőt. többségük a z oktatás k ü l ö n b ö z ő s z i n t j e i n dolgo­ zott tanárként. A szülőket k ö z é p o s z t á l y b e l i e k k ö z ü l válogatták. h o g y „fiúsította" a lányokat. a k k o r e g y b e n a z alá­ v e t e t t s é g a t t i t ű d j é t i s átveszi. m i n t k e d v e n c B a r b i e .k ö r ü l fiúk­ nak való k a t o n á s j á t é k o k a t é s l á n y o k n a k v a l ó házias játékokat l á t o k . h o g y „fiú vagyok". mert n i n c s és n e m is lehet pénisze. amikor o l y a n b a b á v a l p r ó b á l t a m e g a j á n d é k o z n i lányát. ö n á l l ó s á g o t v á r t ő l e . ÉLETÚT. hogy ő csak örök második lehet. h a n e m a n ő i e s és a férfias vi­ selkedés új ö t v ö z e t e i t is i g y e k e z t e k m e g t e r e m t e ­ ni. roszszul vagyok t ő l e . a m e l y b e n v o l t a k h a t h ó n a p o s t ó l t i z e n ­ két évesig terjedő k o r c s o p o r t b a t a r t o z ó g y e r e k e k . kismellű.ö t é v e s fiú s z o r o n g attól. Az e l m é l e t s z e r i n t a n é g y . Világos. h o g y az a p a riválisa az anya érzelmeinek elnyerésében. hogy ez n e m így van. ö n á l l ó l á n y o k . de a fiúkat r i t k á n ábrázolják n e m h a g y o m á n y o s s z e r e p b e n .

E l ő s z ö r i s azért. f ü g g e t l e n s é g r e való t ö r e k v é s é t . C o w a r d 1 9 8 4 ) . p u s z i l g a t j á k é s u t á n o z z á k . m i n t a vagina. a m e l y b e n az elért eredményeket e m e l i k ki. Férfiasságukat a nőiességgel s z e m b e n értelmezik. a m e l y e t p u s z t á n a férfi n e m i s z e r v hiányának tekint. Megtanulják. „anyámaszszony katonájaként" viselkedniük.E s z a k a s z t k ö v e t ő e n a g y e r e k m e g t a n u l j a el­ fojtani e r o t i k u s é r z e l m e i t . h o g y identi­ tásuk veszélybe kerül. mivel inkább az anya befolyása lehet meghatározó életük első s z a k a s z á b a n . Sa­ y e r s s z e r i n t a n ő i e s s é g m a g á b a n r e j t h e t agresszív é s ö n é r v é n y e s í t ő e l e m e k e t is. F r e u d s z e r i n t ö t é v e s kortól a p u b e r t á s k o r i g a l a p p a n g á s i d ő s z a k a kö­ v e t k e z i k . nő másokkal szembeni éntudata folytonosabb. A l a p p a n g á s i i d ő s z a k n a g y j á b ó l a k i s i s k o l á s k o r n a k felel m e g . e g é s z e n addig. m i k ö z b e n elfojtják k é p e s s é g ü k e t ön­ m a g u k vagy m á s o k é r z e l m e i n e k m e g é r t é s é r e . M á s o d s z o r : a freudi e l m é l e t arra a feltevésre épül. általában jelentős m ó d o s í t á s o k a t i s v é g r e h a j t o t t a k rajta. E z e k a m i n t á k nemze­ dékről nemzedékre öröklődnek. m e r t F r e u d t ú l s z o r o s k a p c s o l a t o t t é t e l e z fel a n e m i i d e n t i t á s és a n e m i s z e r v e k b i r t o k l á s á n a k t u d a t o s u l á s a kö­ zött. A fiúkkal e l l e n t é t b e n a l á n y o k k a p c s o l a t a az a n y á v a l s z o r o ­ sabb marad. N e g y e d s z e r : F r e u d s z e r i n t a n e m i i d e n t i t á s el­ sajátítása elsősorban a negyedik-ötödik életévre t e h e t ő . A k é s ő b b i s z e r z ő k t ö b b s é g e a s o k k a l ko­ rábban. a m e l y e k c s a k bi­ zonyos helyzetekben m u t a t k o z n a k meg a maguk teljességében ( B r e n n a n 1 9 8 8 ) . h o g y l a z í t s o n az e r ő s s z á l a k o n . a csecsemőkorral kezdődő tanulás jelen­ tőségét hangsúlyozza. m i n t a z é r z é k e n y s é g é s a z oda­ adás. a lány. r e j t e t t e b b öszszefüggéseket. a m i k o r az a z o n o s n e m ű e k b ő l á l l ó k o r t á r s c s o p o r t j á t s z i k d ö n t ő sze­ repet. m e r t c s a l á d f o g a l m a t ú l szűk: fehér. m e r t c s a k így a l a k u l h a t ki a g y e r e k k ü l ö n é n t u d a t a . a világot s o k k a l e l e m z ő b b m ó d o n tudják szemlélni. a m e l y e k a n y j á h o z fűzik. e z é r t a férfiak é l e t ü k k é s ő b b i s z a k a s z á b a n t u d a t t a l a n u l ú g y érzik. é s n e m v e s z f i g y e l e m b e m á s . hogy n e m szabad „puhány alakként". Bizonyos értelemben C h o d o r o w F r e u d elméle­ tét a l k a l m a z t a fordított e l ő j e l l e l . A z a n y á h o z v a l ó r a g a s z k o d á s egy p o n t o n m e g k e l l h o g y s z a k a d j o n . s o k m á s s z e r z ő m e l l e t t e l s ő s o r ­ ban néhány feminista részéről (Mitchell 1 9 7 5 . A gyerekek érzelmileg elsősorban az anyához kötődnek. E z z e l s z e m b e n a n ő k önér­ t é k e l é s é t a m á s o k h o z f ű z ő d ő s z o r o s é r z e l m i kap­ csolat hiánya fenyegeti. és manipulatívabb a t t i t ű d d e l f o r d u l n a k a világ felé. A fiúk öntudatának kialakulása az anyához v a l ó k ö z e l s é g r a d i k á l i s a b b m ó d o n t ö r t é n ő meg­ szakításával van összefüggésben. A férfiak h á t t é r b e szorítják ezeket az igényeiket. M i n d e z C h o d o r o w s z e r i n t azt eredményezi. mint C h o d o r o w elméletében. a m i k o r a s z e x u á l i s t e v é k e n y s é g e k hát­ t é r b e s z o r u l n a k . S a j á t é l e t ü k r ő l m i n d i g aktív képet alkotnak. ha érzelmileg túl szorosan k ö t ő d n e k m á s o k h o z . C h o d o r o w elméle­ tét a z é r t i s b í r á l t á k . Chodorow szerint az elszakadási m á s k é n t zajlik a f i ú k n á l és a l á n y o k n á l . a k i s z e r i n t a n e m i i d e n t i t á s t a n u l á s i fo­ l y a m a t a n a g y o n k o r á n e l k e z d ő d i k . A nők leginkább kapcsolataikkal h a t á r o z z á k m e g ö n m a g u k a t . A f é r f i i d e n t i t á s az e l s z a k a d á s m o z z a n a t á n k e r e s z t ü l a l a k u l ki. S o k k a l i n k á b b a férfiasságot. a m i t t e s z . és pszichológiai jellem­ z ő i k e l l e n t é t e s e l e m e k e t i s t a r t a l m a z h a t n a k . De miért ne tarthatnánk a női genitáliákat magasabb rendűnek? Harmadszor: F r e u d az a p á t a f e g y e l m e z é s e l s ő d l e g e s á g e n s é ­ n e k tartja. hogy a pénisz felsőbbrendű. hiszen sokban hozzájárul a nőiesség B á r a n e m i fejlődés v i z s g á l a t á b a n s z á m o s s z e r z ő felhasználta Freud elméletét. é s összefügg a c s e c s e m ő szülők iránt érzett ragaszkodásával. Freud nézeteivel szemben komoly ellenveté­ s e k m e r ü l t e k fel. Közéjük tartozik a szociológus N a n c y Chodorow ( 1 9 7 8 . 2 0 0 0 ) . m a j d k é s ő b b f e l n ő t t . E z e n k í v ü l r á m u t a t arra. J a n e t S a y e r s ( 1 9 8 6 ) p é l d á u l ú g y véli. a k i a fegyelemre szoktatásban döntő szerepet játszik. Identitása nagy valószínűséggel egybeolvad má­ s o k é v a l vagy m á s o k t ó l függ: e l e i n t e a z a n y á t ó l . m i n t a n ő i e s s é g e t é r t e l m e z i vesz­ teségként: az a n y á h o z való közelség elvesztése­ k é n t . E k k o r r a m e g k ö v e t e l i k a g y e r e k t ő l . k ö z é p o s z t á l y b e l i m o d e l l r e é p ü l . F r e u d h o z k é p e s t s o k k a l n a g y o b b h a n g s ú l y t fek­ tet az anya szerepére. m a j d egy férfitól. C h o d o r o w e l m é l e t é t k ü l ö n f é l e k r i t i k á k érték. például továbbra is odabújnak hoz­ zá. h o g y a férfiak és a nők n e m k ü l ö n ü l n e k el annyira élesen. h o l o t t s o k k u l t ú r á b a n a z a n y a az. D e m i a folyamat h e l y z e t p é l d á u l a c s o n k a c s a l á d o k b a n vagy az o l y a n ( p é l d á u l a m e x i k ó i ) k ö z ö s s é g e k b e n . mert a gyermek k o r a i s z o c i a l i z á c i ó j á b a n a z a n y a j á t s z i k elsődle­ Chodorow elmélete ges s z e r e p e t . E n n e k eredmé­ n y e k é p p e n a fiúk k e v é s b é o d a a d ó a n k a p c s o l ó d ­ n a k m á s o k h o z . ahol a g y e r e k e k r ő l t ö b b f e l n ő t t is g o n d o s k o d i k (Segura-Pierce 1993)? H i á n y o s s á g a i e l l e n é r e C h o d o r o w e l m é l e t e nagy jelentőségű. a m í g a s e r d ü l ő ­ kori b i o l ó g i a i v á l t o z á s o k újra f e l é l e s z t i k a z e r o ­ tikus vágyakat. hogy a nőkben kialakulnak olyan j e l l e m v o n á s o k . M i u t á n n i n c s é l e s e l s z a k a d á s . h o g y C h o ­ d o r o w f i g y e l m e n k í v ü l h a g y egy v i s z o n y l a g ú j je­ l e n s é g e t : a n ő k ö n á l l ó s á g r a .

a g y e r m e k k o r b ó l e l j u t u n k a felnőttkor­ ba. Gilligan e b b e n a k é r d é s k ö r b e n k é s z í t e t t inter­ júkat mintegy kétszáz. h i s z e n a leg­ t ö b b e m b e r h e t v e n évig vagy m é g t o v á b b i s é l . h o g y olyan tulajdonságokkal bírnak. h o g y é r z e l m e i k e t mások előtt feltárják ( B a l s w i c k 1 9 8 3 ) .SZOCIALIZÁCIÓ. s z á m u k r a az a „siker" e g y e t l e n formája. " (Gil­ ligan 1 9 8 2 ) . látszólag biológiailag meghatáro­ z o t t a k . az igazságosság és az e g y é n i s z a b a d s á g elvont e s z m é i t e m l í t e t t é k . De az e feladatok e l l á t á s a s o r á n k i a l a k u l ó tulajdon­ ságokat a férfiak g y a k r a n a l á b e c s ü l i k . De az e m b e r i életút s z a k a s z a i e g y s z e r r e t á r s a d a l m i é s b i o l ó g i a i ter­ m é s z e t ű e k ( V i n c e n t 2 0 0 3 ) . l e g f ő k é p p az értékekkel. m i n t a felnőttek. G i l l i g a n felveti. ÉLETÚT. h o g y valami erkölcsileg h e l y e s vagy h e l y t e l e n ? " M í g a férfiak erre a k é r d é s r e v á l a s z u l á l t a l á b a n a kö­ telesség. Ö n m a g u k r ó l a s z e r i n t Gilligan elmélete Carol Gilligan ( 1 9 8 2 ) t o v á b b f e j l e s z t e t t e C h o d o row elemzését: e l s ő s o r b a n az foglalkoztatta. A m ú l t b a n a n ő k t i s z t e l e t b e n tar­ t o t t á k a férfiak ítéleteit. hogy m á s o k o n kell s e g í t e n i . h o g y a nő s z á m á r a f o n t o s a b b a k a kapcsolatok. ÖREGEDÉS m i b e n l é t é n e k m a g y a r á z a t á h o z . A nő h a g y o m á n y o s a n a g o n d o s k o ­ dó segítőtárs s z e r e p é t tölti be a férfi é l e t é b e n . A g y e r e k k o r a c s e c s e m ő k o r és a s e r d ü l ő ­ kor közötti éveket jelenti. h o g y a n ő k ö n m e g h a t á r o z á s a személyes k a p c s o l a t a i k r a é p ü l .. tükrözi. m e r t s z e r i n t ü k n e m mindig ö s s z e e g y e z t e t h e t ő az. h o g y milyen képet a l k o t n a k a f e l n ő t t n ő k és férfiak önmagukról é s e r e d m é n y e i k r ő l . A „gye­ r e k " m á r n e m „ c s e c s e m ő " vagy k ú s z ó . A k ö z é p k o r i E u r ó p á b a n ké­ s z ü l t f e s t m é n y e k e n a g y e r e k e t „kis f e l n ő t t k é n t " á b r á z o l t á k . P é l d á u l m i n ­ denkitől m e g k é r d e z t é k : „ M i t é r t ü n k a z o n . A gye­ rekek ugyanolyan m u n k á t végeztek és ugyanúgy játszottak. a m e l y e k alapja a m á s i k és ö n m a g u n k tisz­ telete. és v é g ü l a h a l á l vár r á n k . m e r t ők az egyéni t e l j e s í t m é n y t tartják f o n t o s n a k . m i n t ahá­ n y a n m e g é r t é k a z öregkort. a m e l y e k n é l k ü l m a e l s e m tudjuk k é p z e l n i őket. . jellegzetes n é z e t e i b o n t a k o z t a k ki. Gyermekkor A m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n é l ő k s z á m á r a a gyer­ m e k k o r v i l á g o s a n e l k ü l ö n ü l ő é l e t s z a k a s z . a m e l y e k k ö z ö t t a z e m b e r e k a z adott t á r s a d a l o m t í p u s b a n é l n e k . így p é l d á u l a m o d e r n n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n a h a l á l az ö r e g k o r h o z k a p c s o l ó d i k a g o n d o l k o d á s u n k b a n . m i n t a férfiak. h o n n a n ered az ú g y n e v e z e t t férfi kifejezőképtelenség (male inexpressiveness). hasonlóan mai társadalmi életünk sok más összetevőjéhez. alkotnak képet. A tradicionális társadalmakban ezzel szemben t ö b b e n haltak meg fiatalabb korban. Egészen a 2 0 . és n e m voltak külön gyerekjátékaik. E g y e t é r t C h o dorow-val a b b a n . m i k ö z b e n tudták. I n ­ terjúalanyainak e r k ö l c s i e l v e i k k e l é s ö n m a g u k megítélésével k a p c s o l a t b a n tett fel k é r d é s e k e t . hogy mennyire a m e l y e k a leg­ tudják mások t ö b b férfiból h i á n y o z n a k . m i n t a m i l y e t a f e l n ő t t e k v i s e l t e k . Philippe Ariés ( 1 9 8 7 ) francia történész szerint a középkorban n e m l é t e z e t t a „ g y e r m e k k o r " m i n t a fejlődés el­ k ü l ö n ü l ő s z a k a s z a . n e m egyéni teljesítmé­ nyükre büszkék (Gilligan 1 9 8 2 ) . a kö­ telezettségekkel és az é r t é k e k k e l . ö n t u d a t u k . a n ő k s o s e m f e l e j t e t t é k ki azt. a m e l y inkább a gondoskodó kapcsola­ t o k b a n g y ö k e r e z i k .Az én é l e t h e l y z e t e m b e n az erkölcs a s z e m é l y k ö z i k a p c s o l a t o k h o z kötő­ dik. A t r a d i c i o n á l i s társa­ d a l m a k b a n a fiatalok a h o s s z ú c s e c s e m ő k o r b ó l m i n d e n á t m e n e t n é l k ü l l é p t e k á t a m u n k a vilá­ gába az adott közösségen belül. E g y egyete­ mista lány p é l d á u l a k ö v e t k e z ő k é p p e n v á l a s z o l t : „[Az erkölcs] összefügg a felelősséggel. k ü l ö n b ö z ő k o r ú és tár­ sadalmi hátterű a m e r i k a i n ő v e l és férfival. u g y a n a k k o r igyek­ szünk n e m á r t a n i m á s o k n a k . csak az utóbbi két-három é v s z á z a d b a n k e l e t k e z e t t . A gyermekkor fogalma azonban. A férfi a g y e n g e s é g jelének tekinti. vagyis miért okoz n e h é z s é g e t a férfiaknak. hogy ez a s z e m l é l e t a n ő k t r a d i c i o n á l i s h e l y z e t é t szükségleteit kielégíteni. és segít megér­ teni. amelyeket az egyén élete során megtapasztal. m i n t a férfiak „kifelé f o r d u l ó " a t t i t ű d j e i b e n . é s e r e d m é n y e i k e t ahhoz mérik. H a t á s s a l v a n n a k rá­ j u k a k u l t u r á l i s k ü l ö n b s é g e k és az a n y a g i körül­ m é n y e k is. A TELJES ÉLETÚTRA KITERJEDŐ SZOCIALIZÁCIÓ Az átmenetek.érett t e k i n t e t t e l és u g y a n o l y a n öltö­ z é k b e n . A nők k e v é s b é m a g a b i z t o s a n m o n d t a k e r k ö l c s i ítéleteket. a m e l y e k e t meg­ sérthetünk. század kezdetéig Nagy-Britanniá­ b a n és a n y u g a t i o r s z á g o k t ö b b s é g é b e n a gye- . A kapott v á l a s z o k b ó l a férfiak és a n ő k e l t é r ő ." E k k o r a z i n t e r j ú k é s z í t ő m e g k é r d e z t e : „Miért t i s z t e l n é n k m á s o k a t ? " A v á l a s z : „ M e r t van ö n é r z e t ü k vagy é r z é s e i k .m á s z ó „kis­ b a b a " .. pedig é p p e n ez a nő e r ő s s é g e . h o g y s z i g o r ú er­ kölcsi szabályokat k ö v e t ü n k . h o g y m e n n y i r e t u d n a k m á s o k r ó l gondoskodni. a m e l y s e b e z h e t ő .

n e m azt j e l e n t i .W a i t e 1 9 9 1 ) . A m e g h o s s z a b b o d o t t g y e r m e k k o r m i a t t a m a i tár­ sadalmak bizonyos tekintetben „gyerekközpontúbbak".. g y e r e k e i n k t ő l . H a úgy g o n d o l j u k . S z e r e t n é n e k i n k á b b dolgoz­ n i . A nyu­ gati t i n é d z s e r e k a gyerek. A t r a d i c i o n á l i s k u l t ú r á k b a n . se nem felnőttek. A tradi­ cionális társadalmakban a serdülőnek n e m kell a n n y i m i n d e n t „ ú j r a t a n u l n i a " . M i n t ko­ r á b b a n e m l í t e t t e m . . de a jog gyere­ k e k n e k t e k i n t i őket. mint amilyenek a tradicionális közös­ ségek voltak. A n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n a s e r d ü l ő k se ilyen. a k k o r á l t a l á b a n a p s z i c h o s z e x u á l i s érés fo­ l y a m a t a is k ö n n y e b b e n f e l d o l g o z h a t ó . „Globális foglalkozom.6. A mai nyugati társadalmakban a serdülők „két kor közé esnek": se nem gyerekek.ezt s e m árt h a n g s ú l y o z n u n k . hogy m i n d e n gyerek sok szeretetet és gondosko­ dást kap a s z ü l e i t ő l és m á s f e l n ő t t e k t ő l . így a k o r á b b i n e m z e d é k e k h e z k é p e s t h a m a r a b b meg­ i s m e r i k a f e l n ő t t e k világát. M a i s v a n m é g j ó n é h á n y o l y a n ország. F ő k é n t a gazdagabb társadalmi csoportok­ ra j e l l e m z ő . m i n t a m o d e r n t á r s a d a l m a k fiataljaiban. h o g y m e n n y i r e gyakori. e g y á l l a n d ó a n v á l t o z ó . A nyugati társadalmakban v i s z o n t v a n egy i d ő s z a k . A m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n a fiatal f e l n ő t t k o r egy­ re i n k á b b a s z e m é l y i s é g f e j l ő d é s és a s z e x u á l i s é r é s sajátos s z a k a s z á v á válik ( G o l d s c h e i d e r . E g y e s k u t a t ó k s z e r i n t a g y e r e k e k ma o l y a n g y o r s a n f e l n ő n e k . k ö z t e s h e l y z e t ű e k : g y a k r a n próbálják k ö v e t n i a f e l n ő t t e k v i s e l k e d é s é t . h o g y t ö b b é n e l e g y e n e k gyerekek: t e g y é k el a j á t é k a i k a t és h a g y j a n a k fel gyerekes á b r á n d j a i k k a l . A társadalom gyerekközpontúsága . /A gyermekmunka kérdésével egyenlőtlenség" című fejezetben a 11. hogy a modern társadalmakban j e l e n l e g zajló f o l y a m a t o k e r e d m é n y e k é n t a gyer­ m e k k o r l a s s a n k é n t ú j b ó l e l v e s z í t i sajátos státu­ sát. e z a z ú j r a t a n u l á s i f o l y a m a t r e n d s z e r i n t sokkal k e v é s b é felkavaró. és h o g y a gyer­ m e k m u n k a erkölcsileg elítélendő. ahol a g y e r e k e k m á r együtt d o l g o z n a k a f e l n ő t t e k k e l . a k k o r azt is l á t n u n k kell. a g y e r e k e k fizikai és s z e x u á ­ lis b á n t a l m a z á s a g y a k r a n e l ő f o r d u l a m a i társa­ dalmak családjaiban. h o g y a h ú s z a s é v e i k e l e j é n j á r ó fiata­ l o k n e m k e v é s időt f o r d í t a n a k s z e x u á l i s . de az i s k o l a p a d b a k é n y s z e r í t i k őket. m e r t m a s o k a n egyre t o v á b b i d ő z n e k az oktatásban. N e m sietik el. m i v e l a változá­ sok ritmusa lassúbb.és a f e l n ő t t k o r között é l n e k . bár csak a legutóbbi időben derült f é n y i g a z á n arra. h o g y a p r e m o d e r n E u r ó p á b a n g y a k r a n b á n t a l m a z t á k a gyerekeket. g y a k r a n n a g y fizikai m e g t e r h e l é s t j e l e n t ő m u n ­ kakörökben (például szénbányában) foglalkoz­ t a t n a k . h o g y a g y e r e k e k n e k saját j o g a i k v a n n a k . h o g y m a s e m r i t k a a g y e r m e k e k el­ leni erőszak. i Serdülőkor A „ t i n é d z s e r " m a i s m e r ő s f o g a l m a s z i n t é n újkeletű. m e r t például az egészen kicsi gyerekek is ugyanazokat a t é v é m ű s o r o k a t n é z h e t i k . a h o l k i s g y e r e k e k e t teljes m u n k a i d ő b e n . s e o l y a n .á t a l a k u l ó társada­ l o m b a n kell felnőniük (Elkind 1 9 8 4 ) . Elképzelhető. Ha például létezik valamilyen korcsoportrendszer. a m e l y b e n a f e l n ő t t é v á l á s t b i z o n y o s r í t u s o k jel­ zik. h o g y „ f e l e l ő s " f e l n ő t t é v á l j a n a k . m i n t a f e l n ő t t e k . a m i k o r azt v á r j u k el a Fiatal felnőttkor /-. p o l i t i k a i é s v a l l á s i l e h e t ő s é g e i k f e l f e d e z é s é r e . E g é s z e n új k e l e t ű az a g o n d o l a t . U g y a n a k k o r s o k k u l t ú r á b a n e z e k n e m o k o z n a k o l y a n zavart é s b i z o n y t a l a n s á ­ got. M i n d e n társadalomban megfigyelhetők a p u b e r t á s k o r i b i o l ó g i a i v á l t o z á s o k ( a m i k o r az egyén képessé válik a szexuális tevékenységre és a s z a p o r o d á s r a ) . FEJEZET rekeket mai s z e m m e l nézve rendkívül fiatalon m u n k á r a fogták. h o g y m á r alig-alig t e k i n t h e t j ü k a g y e r m e k k o r t k ü l ö n fejlődési s z a k a s z n a k . a m i azért le­ h e t f o n t o s .

egy o l y a n t á r s a d a l o m b a n . A „középkorúak v á l s á g á t " s o k e b b e n a k o r b a n j á r ó ember megtapasztalja. Az é l e t k o r i osztályok s z e r i n t s z e r v e z ő d ő k u l t ú r á k b a n a „vé­ neknek" r e n d s z e r i n t komoly. 6 ó r a 5 4 p e r c k e l l e t t n e k i h o z z á . E g y n e m z e d é k n y i i d ő v e l k é s ő b b a k e l e t . gyakorta szegényebbek. a k i k m e g t u d n a k b i r k ó z n i a z öregkor g o n d j a i v a l .e r r ő l a k ö v e t k e z ő rész­ jár. ú g y n e v e ­ zett „ h a r m a d i k é l e t k o r b a n " . M i r e I n d i a 1 9 4 7 . e k k o r k e z d e t t új k i h í v á s o k a t k e r e s n i . m e g e l ő z ­ v e 4 0 7 futót. Ez n a g y o b b s z a b a d s á g o t b i z t o s í t az egyénnek.5 3 7 . el­ szalasztottá a z é l e t által k í n á l t l e h e t ő s é g e k e t . Miután munkájuktól visszavonultak. megnövekedett b e n lesz szó. és k ü l ö n ö s e n a nők élete volt v e s z é l y b e n . ÖREGEDÉS Érett felnőttkor Nyugaton a l e g t ö b b fiatal s z á m í t h a t rá. é s sohasem fogja e l é r n i a g y e r m e k k o r a óta dédel­ getett álmait. E z a z o n b a n n e m v e z e t f e l t é t l e n ü l l e m o n d á s h o z vagy k é t s é g b e e s é s h e z . m i n t a régiek. de f e l e l ő s s é g e f e s z ü l t s é g e k e t és konf­ liktusokat okozhat. A c s a l á d o n b e l ü l m i n d a férfiak. h a n e m e g y é n i k e z d e m é n y e ­ zéstől függ. A m i k o r 2 0 0 1 . A n ő k . Az iparo­ sodott sokszor társadalmakban éppen a nyugalomba vonulás ellenkező következményekkel m i n t addig b á r m i k o r a z é l e t ü k a hatvanöt évesnél idősebbek során. a m i k o r az öregek életkori osztályába lépett. 89 é v e s e n futotta. N a p i s é t á i b a r ö v i d k o c o g á s o k a t iktatott. a 5 3 6 .b e n m a j d n e m u g y a n e n n y i i d ő alatt t e t t e m e g ezt a távot. B á r ez kétségtelenül s o k e s e t b e n igaz l e h e t . n e m elégíti ki. A z e m b e r e k r e n d s z e r i n t közelebbi k a p c s o l a t b a n v o l t a k a s z ü l e i k k e l és egyéb rokonaikkal. hogy k ö z é p k o r ú k é n t is m e g k e l l ő r i z n i a „jövő­ orientáltságot". h o g y h á r o m kon­ tinensen négy gyermeke. é s p o n t o s a n u g y a n o l y a n m u n k á v a l teltek a napjaik. M a n a p s á g a há­ zasságban. U t o l j á r a 5 3 é v v e l k o r á b b a n futott k o m o l y a b b a n . M i u t á n a g y e r e k e i k m á r n e m é l n e k v e l ü k .l o n d o n i I l f o r d b a n élő.b e n e l n y e r t e független­ ségét. A 2002-es londoni maratoni futáson még h a m a r a b b . A z e m b e r ú g y é r e z h e t i .SZOCIALIZÁCIÓ. m i n t a m a i m o b i l a b b társa­ dalmakban. A m o d e r n k o r e l ő t t k e v e s e n bízhattak e b b e n igazán. m i n d a n ő k te­ kintélye a korral együtt n ö v e k e d e t t . sőt g y a k r a n d ö n t ő szavuk volt a k ö z ö s s é g e g é s z é t é r i n t ő ü g y e k b e n . rájött. é s k e v é s b é é r d e k l i őket a társadalmi érvényesülés. oldalon).és felnőttkort k ö v e t ő . tizenhárom unokája és öt d é d u n o k á j a v a n . 6 ó r a 4 5 p e r c alatt ért c é l b a . S o k k a l i n k á b b m a g u n k „ a l a k í t j u k " a z éle­ tünket. P é l d á u l a s z e x u á l i s p a r t n e r é s a házastárs k e r e s é s e é s k i v á l a s z t á s a m a n e m a szülők d ö n t é s é t ő l . h i s z e n a gyermekkori á l m o k k a l v a l ó végleges l e s z á m o l á s felszabadító é l m é n y i s l e h e t . Az öregek szinte újjászülethet­ n e k a g y e r m e k . K o r á b b a n azt g o n d o l t á k . L á b a i h a m a r v i s s z a n y e r t é k régi e r e j ü k e t . t o v á b b i l e h e ­ tőségek pedig n e m n y í l n a k e l ő t t e . a gazdasági életből kikerülve az idős e m b e r e k ne­ h e z e n tudják életük utolsó szakaszát hasznossá t e n n i . ahol sokan még öregkorukban is egészségesek. A modern társadalmakban k ü l ö n ö s e n fontos. ÉLETÚT. m i n t m a . 3 6 é v e s e n szögre a k a s z t o t t a futócipőjét. a m i t elért. h o g y megéri az öregkort. míg a t r a d i c i o n á l i s k u l t ú r á k b a n m a j d n e m m i n d e n k i így k é p z e l t e el az é l e t é t . h o g y m a j d n e m egy órát lefaragott a k i l e n c v e n é v e n f e l ü l i e k v i l á g c s ú ­ csából. Másfelől v i s z o n t a k o r á b b i i d ő k b e n r i t k á b b a n fordultak e l ő b i z o n y o s feszültségek. hogy az. Ezzel párhuzamosan jelentős mértékben a r á n y a a n é p e s s é g b e n . a l i g h a n e m egyre f o n t o s a b b á v á l i k a „világra nyi­ tott" szemlélet. a k i k felnőttségük e l s ő é v e i b e n a g y e r e k e i k e t n e v e l t é k . b e l s ő t a r t a l é k a i k a t m o z g ó s í t j á k . S i n g h ilyen idős korában tájfutó v e r s e n y e k e n vett r é s z t s z ü l ő h a z á j á b a n . S i n g h f o n t o s a b b c é l o k a t talált. A z e m b e r e k t ö b b s é g e n e m gon­ dolja. A b e t e g s é g vagy s é r ü l é s miatt b e k ö v e t k e z ő h a l á l m i n d e n k o r c s o p o r t b a n sokkal gyakoribb volt. s e m a széle­ sebb társadalmi közösségben n i n c s tekintélyük. feleslegesnek é r e z h e t i k m a g u k a t a t á r s a d a l o m ­ ban gyerekeik o t t h o n r ó l v a l ó e l k e r ü l é s e u t á n . b e n az iparosodott társadalmakban az idős embe­ r e k n e k r e n d s z e r i n t s e m a c s a l á d b a n . a c s a l á d i é l e t b e n és e g y é b t á r s a d a l m i közegekben k o m o l y b i z o n y t a l a n s á g o k a t k e l l fel­ oldani. A z t á n Öregkor A tradicionális t á r s a d a l m a k b a n az i d ő s e m b e r e ­ ket általában n a g y t i s z t e l e t ö v e z t e . h o g y azok. fejezetben. In­ d i á b a n . A k a r r i e r é n e k élő férfi vagy nő é l e t e d e r e k á n e s e t l e g úgy látja. A tradicionális kultúrákban az egyén gyak­ r a n a k k o r érte e l l e g m a g a s a b b s t á t u s á t . meg­ özvegyült S i n g h e l m o n d h a t t a . a m e l y e k m a jellemzik a z é l e t ü n k e t . E z z e l s z e m - . m e r t s o k a n b e l e h a l t a k a szülésbe. m i n t az e l ő d ö k é . A következőkben részleteseb­ b e n foglalkozunk az öregedést övező szociológiai kérdésekkel. hogy egész é l e t é b e n u g y a n a z t fogja c s i ­ nálni. a k i k k ö z ü l s o k a n m é g c s a k h a r m i n ­ cas éveiket „taposták". a m e l y b e n egy ú j a b b t a n u l á s i i d ő s z a k k e z d ő d i k (lásd a z egész é l e t e n át tartó t a n u l á s r ó l s z ó l ó r é s z t a 17. ÖREGEDÉS Fauja Singh első londoni maratonját 2000-ben.

ábra Az idősek aránya a brit népességben. E z e k a v á l t o z á s o k sok t é n y e z ő n e k t u l a j d o n í t h a t ó k . s z á z a d b a n is ( L l o y d . egészségesebb és t e r m é k e n y e b b életet élnek. Az e m b e r e k ma . Közli a Sociology Review 1998. E g y e s s z o c i o l ó g u s o k és g e r o n t o l ó g u s o k a vál­ t o z ó d e m o g r á f i a i s t a t i s z t i k á k b ó l azt o l v a s s á k ki. S i n g h látott egy t é v é m ű s o r t a m a r a t o n r ó l . a m e l y e k egyre f o n t o s a b b á v á l n a k . m a j d a 2 0 . ö r ö m t e l i él­ m é n y l e h e t .1. N a g y . és ez a folyamat foly­ t a t ó d i k a 2 1 . h o g y a n é p e s s é g „ ő s z ü l " ( P e t e r s o n 1 9 9 9 ) . idézi Kingshill R e s e a r c h Centre 2 0 0 2 ) . Ez az „őszülés" az ipari társadalmakban tapasztalható 6.S h e r l o c k 2 0 0 4 ) . de testi g y ö t r e l m e k k e l . h o g y ma világszerte c s ö k k e n a h a l a n d ó s á g . A F ö l d né­ p e s s é g é n b e l ü l egyre n a g y o b b a h a t v a n a s o k .m i n d szerepet j á t s z a n a k a b b a n .1 52 6. E b b e n a részben megnézzük. Ezután megnézzük. és u t á n a j á r u n k a n n a k . Először röviden vázo­ l o m .B r i t a n n i a l a k o s s á g a s e m kivétel. FEJEZET hez. mi az öregedés. h o g y a 65 é v e s n é l i d ő s e b b britek aránya az 1 8 5 1 és 1 9 1 1 közötti népszámlálásokon 5 s z á z a l é k k ö r ü l mozgott. Ma ez a szám évente több mint 3 0 0 0 (Cayton. a h o g y a n ezt a f e n t i e k b e n l á t h a t t u k . A brit társadalom „őszülése" A t á r s a d a l m a k világszerte ö r e g s z e n e k . j á r v á n y m e g e l ő z ő i n t é z k e d é s e k é s egészségügy m i n d . novemberi száma a hátoldalon.h e t ­ v e n e s e k és i d ő s e b b e k aránya. köztisztasági r e n d s z e r e k . S z ó b a k e r ü l n e k a b r i t népes­ ség ö r e g e d é s é v e l k a p c s o l a t o s p o l i t i k a i k é r d é s e k is.1. h o g y a n ö r e g s z i k a b r i t n é p e s s é g . p s z i c h o l ó g i a i é s szociális vonatkozásait. 1952-ben a királynő 2 7 3 ü d v ö z l ő táviratot k ü l d ö t t a 1 0 0 . A z i d ő s k o r e l é r é s e f e l e m e l ő .hosszabb. h i s z e n fo­ l y a m a t o s a n n ö v e k s z i k a z ö r e g e k s z á m a . é l e t é v ü k e t betöltötteknek. A z ó t a a világ m i n d e n t á j á n futott m a r a t o n i v e r s e n y e k e n é s s o k e z e r fontot gyűjtött j ó t é k o n y c é l o k r a ( A s k w i t h 2 0 0 3 ) . legalábbis a szociológusok szemszögéből.f ő k é n t a g a z d a g a b b országok­ b a n . . e l m a g á n y o s o d á s s a l is jár­ hat. ho­ g y a n a l k a l m a z k o d n a k a z e m b e r e k a z öregedés­ 0 2 4 6 millió fő 8 10 12 Forrás: OPCS. Végül körbejárjuk a világnépesség „őszülését". áb­ rán is l á t h a t ó . m a j d meg­ vizsgáljuk a z ö r e g e d é s b i o l ó g i a i . A m o d e r n mezőgaz­ daság. s z á z a d folya­ m á n m e g h á r o m s z o r o z ó d o t t . mint valaha. m i t j e l e n t m e g ö r e g e d n i egy gyorsan változó világban. I n n e n újra a b r i t e k ö r e g e d é s é h e z t é r ü n k vissza. 19012051 Fauja Singh még kilencvenes éveiben is maratoni versenyeken futott. h o g y a z idősebbek miféle kihívásokkal és problémákkal k e r ü l n e k s z e m b e . A 6. A legtöbb t á r s a d a l o m b a n kevesebb c s e c s e m ő h a l m e g é s t ö b b felnőtt éri m e g a z öreg­ kort. Az idősebb e m b e r e k többsége valahol a kettő k ö z ö t t éli m e g a z ö r e g e d é s t . e z ú t t a l azt v i z s g á l j u k m e g k ö z e l e b b r ő l . és k e d v e t á m a d t h o z z á .

l e l k i é s t á r s a d a l m i f o l y a m a t o k e r e d ő j e k é n t h a t á r o z h a t ó meg. a k k o r is c s a k számos fogyatékkal. ÖREGEDÉS 6. erre a z a l á b b i a k b a n k i t é r e k . két h o s s z ú távú t r e n d b ő l fakad: e g y r é s z t a c s a l á ­ dok egyre k e v e s e b b g y e r e k e t v á l l a l n a k (erre a 7. és n a g y ré­ szük n e m is s z á m í t h a t o t t arra. a m e l y e k a z örege­ dőket é r i n t i k ( A b e l e s . a m e n n y i r ő l n e m i s álmodtak. E t r e n d e k ó r i á s i jelentőséggel b í r n a k a brit t á r s a d a l o m j ö v ő j e te­ kintetében. h o g y e z e k p o n ­ tosan melyik életévben jelentkeznek. • r á n c o k k e l e t k e z n e k . h o g y ö t v e n .SZOCIALIZÁCIÓ. míg 2 0 0 2 . A v á r h a t ó é l e t t a r t a m 2 0 0 3 . A t c h l e y 2 0 0 0 ) . 5 évet ( H M S O 2 0 0 5 ) . A 2 0 .vagy ha igen.statistics. ÉLETÚT. egyrészt m e r t a z u t ó b b i i d ő k k u t a t á s a i s o k örege­ déssel kapcsolatos mítoszt megcáfoltak. n a g y r é s z t azért.r ó l 8 0 é v r e (lásd a 6.uk/STATBASE/sssdataset. M i t j e l e n t ö r e g e d n i ? A z ö r e g e d é s gerontológiailag o l y a n b i o l ó g i a i . Hogyan öregszik az ember? Az öregedés m i b e n l é t é n e k v i z s g á l a t a k o r a szociálgerontológia. s sokan viszonylag e g é s z s é g e s e k . az öröklött j e g y e k t ő l é s a z é l e t s t í l u s t ó l függ. fejezetben t é r e k k i ) . A biológiai ö r e g e d é s j e l e i a férfiak és a n ő k e s e t é b e n is álta­ lában a következők: • g y e n g ü l a látás.b e n 1 0 0 0 é l v e s z ü l e t e t t r e 4 . t á r s a s é l e t ü k e t . a t á r s a d a l m i ó r a p e d i g az egy-egy életkorhoz kötődő kulturális normák. újra a n n y i a t a n u l n i v a l ó j u k . n e m s z í v e s e n a d n á k fel munkájukat.2. s z á z a d e l s ő n e g y e d é b e n s z ü l e ­ tett britek k ö r é b e n a k ö z é p f o k ú végzettség b ő v e n elég volt a l e g t ö b b á l l á s b e t ö l t é s é h e z .b a n s z ü l e t e t t e k átlagosan 45 évet éltek. ábra Várható élettartam Nagy-Britanniában 1001 1 53 1901 Forrás: 1921 1941 1961 1981 2001 2021 http://www. é s r á j ö n n e k . a b i o l ó g i a i ó r a t e s t ü n k r e v o n a t k o z i k . bár egyénenként nagyon változó. Az u g r á s s z e r ű n ö v e k e d é s j a v a a 2 0 . emberek sével p á r h u z a m o s a n m a g a a t á r s a d a l o m is vál­ tozik.asp?vlnk=7420. a ma s z ü l e t e t t e k átlaga viszont m á r 76 év.e g y n é ­ hány é v n é l t o v á b b él . m e r t a s z e m l e n c s e e l v e s z í t i ru­ g a l m a s s á g á t ( a k i s b e t ű s s z ö v e g g y a k r a n meg­ keseríti az ötven éven felüliek életét). m i n t h a m o z g ó c é l p o n t o t próbálnánk m e g r a g a d n i . A brit férfiak s z ü l e t é s k o r v á r h a t ó átlagos élettartama n ö v e k e d e t t : a z 1 9 0 0 .2. 3. század e l s ő f e l é b e n t ö r t é n t .R i l e y 1 9 8 7 . értékek és s z e r e p e l v á r á s o k k é p e . másrészt m e r t a j o b b t á p l á l k o z á s n a k és e g é s z s é g ü g y i ellá­ tásnak köszönhetően az emberek sokkal hosszabb és egészségesebb életet élnek. 1 9 8 8 ) .B r i t a n n i á b a n 1 9 2 1 . U g y a n e b b e n az i d ő s z a k b a n a brit nők v á r h a t ó é l e t t a r t a m a i s n ő t t . mert a fiatalok k ö r é b e n j a v u l t a k az é l e t b e n m a ­ radás esélyei. m e r t a h á m s z ö v e t e k struk­ túrája egyre t ö r e d e z e t t e b b l e s z ( h i á b a ö l n e k sok-sok p é n z t a b ő r f e s z e s í t ő s z e r e k b e és az tanulmányokra Biológiai öregedés vizsgálata k i c s i t o l y a n .b e n 1 0 0 0 újszülöttből 8 4 n e m érte m e g e l s ő é l e t é v é t s e m . a k á r c s a k az „öreg" szó j e l e n t é s e ( R i l e y et al.gov. 2. • r o m l i k a h a l l á s : e l ő s z ö r a m a g a s a b b . E z e k b ő l a f o l y a m a t o k b ó l h á r o m k ü l ö n b ö z ő . M a u g y a n e z e k a z e m b e r e k hetvenes-nyolcvanas éveikben járnak. M i n d h á r o m f o l y a m a t erő­ s e n v á l t o z ó l e h e t . h o g y . m i n t valaha. 4 8 . még­ is ö s s z e t a r t o z ó fejlődési „ ó r a " m e t a f o r á j a rajzoló­ dik ki: 1. A z életkorról alkotott f o g a l m a i n k g y o r s a n v á l t o z n a k . ábrát). N a g y . a l e l k i ó r a e l m é n k . Az Az keretében öregedés öregedé­ A z ö r e g e d é s n e k j ó l k ö r ü l h a t á r o l h a t ó h a t á s a i van­ nak. m á s r é s z t az e m b e r e k t o v á b b élnek. s z e l l e m i k é p e s s é g e i n k meg­ j e l e n í t ő j e . a z ö r e g e d é s t á r s a d a l m i v o n a t ­ kozásaival készült foglalkozó tudományág építünk.r a elérte a 8 0 . m a j d az alacsonyabb frekvenciájú hangok tartományá­ ban. 8 h a l á l j u ­ tott ( H M S O 2 0 0 4 ) .

Az életmód m i n d e n életkorban meghatározza az egészségi állapotot. amiből tévesen mentális leépülésre következtethetnek. Atchley 2000). b á r e g y e s e k azt állítják. A t c h l e y 2 0 0 0 ) . Az öregedés szokásos folyamatai elkerülhetetle­ nek. a k i k e g é s z é l e t ü k b e n futottak. amelyben u r a l k o d ó a fiatalosság.és é r r e n d s z e r h a t é k o n y s á g a . m i n t i n k á b b a t á r s a d a l m i jelenté­ séhez tapadnak a nyugati kultúrában. FEJEZET egyre gyakoribb plasztikai műtétekbe. B á r sokan feltételezik. • c s ö k k e n a szív. h o g y m é g n y o l c v a n a s é v e i k b e n i s aktív. m e n n y i b e n k a p c s o l ó d i k az emlékezet­ v e s z t é s m á s v á l t o z ó k h o z . ak­ kor mikor kell m e g h a l n i a (Kirkwood 2 0 0 1 ) .1 0 0 év látszik a genetikailag meghatározott életkor legmagasabb é r t é k é n e k . és e z z e l együtt zsír ra­ k ó d i k le. B e s z á m o l t a k i d ő s e b b e m b e r e k r ő l is. é s c s a k h a l á l u k e l ő t t b e t e g e s k e d n e k egy rövid i d e i g ( F r i e s 1 9 8 0 ) . megfelelő táplálkozással és elegendő mozgással (John 1 9 8 8 ) . hogy az ö r e g e d é s s e l g y e n g ü l n e k az e m l é k e z e t . h a r m i n c é v e s e n egy m é r f ö l d e t h a t p e r c alatt. bár valamelyest lassulhat az információk felidézése vagy elemzése. B á r a brit ö r e g e k t ö b b s é g e n e m s z e n v e d jelentő­ s e b b t e s t i g y e n g e s é g t ő l é s fizikailag aktív marad. é s i g y e k e z n e k kidolgoz- A biológiai öregedés hatásai végső soron kivédhetetlenek. hogy megfelelő életmóddal. Schaie 1979. gazdag é l e t e t él. S o k a n vannak. f ő k é n t a t e s t k ö z e p e t á j á n ( ö t v e n é v e ­ sen is szeretnénk annyit enni. c s a k é l e t e l e g v é g é n v e s z í t j e l e n t ő s e b b e n az o l y a n m e n t á l i s k é p e s s é g e i b ő l . m e r t a t e s t e d z é s s o r á n k e v e s e b b o x i g é n t tu­ d u n k b e l é l e g e z n i é s h a s z n o s í t a n i (azok. Treas 1995. . Rusting 1 9 9 2 . m i n t a testi h a t á s o k . mint huszonöt é v e s e n . ám az ő életkoruk n e m nyert bizonyítást. Vitatott. Az e m b e r e k t ö b b s é g e e s e t é b e n a 9 0 . h o g y h a egyáltalán g e n e t i k a i l a g p r o g r a m o z o t t az e m b e r h a l á l a . é s g y e r e k k é n t t a l á l k o z o t t V i n c e n t v a n Goghgal. 1 0 0 é v e s koráig kerékpáro­ zott. • c s ö k k e n az i z o m t ö m e g . a tanulási k é p e s s é g . ezért megtehettük). a h a t v a n a t e l h a g y v a ö r ü l n e k . a k i m o z g a l m a s . n o h a egyre inkább t e r e t n y e r a z ö r e g e d é s p s z i c h o l ó g i a i folyama­ tainak kutatása. a t i s z t a g o n d o l k o d á s és a probléma­ megoldó képesség (Baltes-Schaie 1977. az i n t e l l i g e n c i a . m i n t a tanulási m o t i v á c i ó . akiket az öregedéssel j á r ó fizikai v á l t o z á s o k n e m g á t o l n a k a b b a n . h a n y o l c p e r c e n b e l ü l m e g t e s z i k ezt a távot). Az e m l é k e z e t és a t a n u l á s i k é p e s s é g például a l e g t ö b b e m b e r e s e t é b e n c s a k é l e t e vége felé romlik jelentősen. E z e k a s z t e r e o t í p i á k a z ö r e g e d é s n e k n e m annyi­ ra a b i o l ó g i a i . a francia Jeanne Calment 1997-ben.k e v é s b é m e n t e s életet. az orvostechnológia Pszichológiai öregedés A z ö r e g e d é s l e l k i h a t á s a i j ó v a l k e v é s b é meghatá­ r o z o t t a k . a s z e m é l y i s é g h e z és a t á r s a d a l m i struktú­ r á k h o z . N é h á n y t u d ó s m é g azt i s felvetette. a halál f é l e l m e is. ö n á l l ó éle­ tet é l j e n e k . A jelenlegi kutatások főként azt igyekeznek feltárni. késleltetik az elkerülhetetlent). h o g y elérheti a 1 2 0 évet (Fries 1 9 8 0 .1 54 I 6. de részben ellensúlyozhatok. p é l d á u l a z egészség­ h e z . hogy az intellektuális hanyatlás nem f e l t é t l e n ü l v é g é r v é n y e s . a m i k o r j ó v a l t ö b b e t m o z o g t u n k . a l e l k i v o n a t k o z á s a i v a l k a p c s o l a t o s kutatá­ s o k b ó l s o k k a l ö s s z e t e t t e b b f o l y a m a t r a következ­ tethetünk (Birren-Schaie 2001). enyhíthetők egészséges életmóddal. csak v í v m á n y a i t f e l h a s z n á l v a egyre t ö b b e m b e r élhet m a j d b e t e g s é g e k t ő l t ö b b é . A t u d ó s o k és a p s z i c h o l ó g u s o k azt mondják. A l e g t ö b b i d ő s e m b e r . 1 2 2 é v e s e n h a l t m e g . a k é s z s é g e k és a moti­ v á c i ó . e z é r t az ö r e g e d é s . t o v á b b é l n e k a „gyenge és e s e n d ő ö r e g e k k e l " kap­ csolatos szerencsétlen sztereotípiák (Heise 1987). A v i l á g h i v a t a l o s a n legöregebb asszonya.

a m e l y e k k e l k i s z ű r h e t ő k a veszélyeztetetett i d ő s e m b e r e k . s z e r e t ő nagy­ szülő. Vagyonokat k ö l t e n e k g y ó g y s z e r r e . N a n c y R e a g a n n y i l v á n o s a n t á m o g a t t a a z őssejt­ kutatást. Azt hang­ s ú l y o z t á k . V a l ó j á b a n az i d ő s e b b e k . h a n e m aktívan formálják é s á t é r t e l m e z i k a z o k a t ( R i l e y e t al. A szabadidőnket nagyrészt a szexnek szenteljük. a z a g y s e j t e k f o l y a m a ­ tos p u s z t u l á s a . A s z o c i á l i s é l e t k o r r a l kapcsolatos f o g a l m a k t á r s a d a l m a n k é n t és . A z u t ó b b i i d ő k k u t a t á s a i (főként a s o k a t v i t a t o t t ő s s e j t k u t a t á s o k ) a z z a l a r e m é n n y e l k e c s e g t e t n e k . A b r i t kultúrá­ ban e r ő s e n m e g b é l y e g z ő s z t e r e o t i p i k u s s z e r e p e ­ ket k ö t n e k az i d ő s e b b e k h e z .k ó r . h o g y a n v e s z fel a z e g y é n ö r e g e d é s e Az elméletek első generációja: funkcionalizmus . Még a z A l z h e i m e r .b e n h a l t m e g . h o g y egy n a p k e z e l h e t ő lesz az A l z h e i m e r . a z i d ő s k o r i d e m e n c i a l e g f ő b b o k a is v i s z o n y l a g r i t k a a 75 é v e s n é l f i a t a l a b b c s e ­ lekvőképes e m b e r e k k ö r é b e n . plaszti­ kai m ű t é t e k r e é s h á z i p r a k t i k á k r a . években mérhető Ritkán tévézünk.e g y r é s z t azért. A legújabb e l m é ­ l e t e k s o k f é l e k é r d é s t v e t n e k fel. a k i 2 0 0 4 . amely az 1 9 5 0 .1 6 5 . M á s s z e r e p e k károsak l e h e t n e k .i d ő b e n is változnak.leg­ alábbis a m o d e r n i p a r i t á r s a d a l m a k b a n . b ö l c s t a n í t ó . o. életkorral k u l t u r á l i s a n t á r s í t o t t n o r m á k b ó l ." ber/vénasszony" kifejezésekre (Kirkwood 2 0 0 1 ) . Az első e l m é l e t e k n é m e l y i k e azt h a n g s ú l y o z t a . Ronald R e a g a n .ni olyan m ó d s z e r e k e t . h o g y h a s z o n t a l a ­ nok é s g y á m o l t a l a n o k . rendkívül f o n t o s forrásai. 1 9 8 8 ) . így a z o r v o s i b e ­ avatkozás l e h e t ő v é teszi. Szociális öregedés A szociális é l e t k o r a z adott. g o n d o l j u n k c s a k a „zsémbes-agyalágyult-fárasztó-mocskos vénemAz ö r e g e d é s e l s ő e l m é l e t e i azt a f u n k c i o n a l i s t a szemléletet tükrözték. v e z e t ő t a n á c s o s . v a l l á s i v e z e t ő . A z öre­ gekkel s z e m b e n i diszkriminációról az alábbiak­ b a n l e s z s z ó ( 1 6 4 .k ó r . A későb­ bi elméletek középpontjában az életút elképzelé­ se. m e r t a z ö n b e c s ü l é s t r o m b o l j á k és e l m a g á n y o s o d á s h o z v e z e t n e k . m i n t a fiata­ lok. h o g y a n t e r e m t i k m e g életüket aktívan. érté­ kekből és s z e r e p e k b ő l áll. M á s t á r s a d a l m a k .). F e l e s é g e . például N a g y .m i n t m i n d e n e m b e r n e m c s u p á n passzívan eljátsszák a rájuk osztott társadalmi szerepeket. E z e k k ö z é t a r t o z i k a z s í r l e s z í ­ vás és a r á n c f e l v a r r á s . n e m t u d n a k l é p é s t t a r t a n i az idővel . b á r a 8 5 é v e s n é l i d ő s e b b e k felét é r i n t i .é s k o n c e n t r á ­ ciós képesség. no m e g a z o k a p i r u l á k . m e r t k e v é s b é t u d n a k bánni az új t e c h n i k a i e s z k ö z ö k k e l . A b r i t t á r s a d a l o m b a n társított szerepek pozitívak: lord. h a g y o m á n y o s a n t i s z t e l t é k az i d ő s e b ­ beket. A egyes szerepelvárások öregedéssel személyes identitásunk általában Az öregedés folyamata: versengő szociológiai magyarázatok A s z o c i á l g e r o n t o l ó g u s o k s z á m o s e l m é l e t b e n pró­ bálták leírni a brit társadalom öregedését. A k ó r á l d o z a t a i k ö z ü l ta­ lán az u t ó b b i i d ő k l e g h í r e s e b b j e a k o r á b b i e l n ö k .a s években uralkodott a szociológiában. 1 9 9 8 . h o g y t o v á b b m e g m a r a d ­ janak a z é r t e l m i k é p e s s é g e k v á l t o z a t l a n u l m a g a s szinten ( S c h a i e 1 9 9 0 ) . a m e l y e k ö r ö k ifjúságot í g é r n e k . c s e l e k v ő e n az i d ő s e b b e k a sajátos intéz­ ményi környezetben. m á s r é s z t ez a k u l t ú r a c s a k a f i a t a l o s s á g o t ér­ tékeli. m o n d v á n . m i n t a j a p á n vagy a kínai. a k o p a s z o d á s e l l e n i tab­ letták és b a l z s a m o k . h o g y a z öregedés során egyénileg próbálunk alkalmaz­ kodni a változó társadalmi szerepekhez.1 9 6 0 . é s f ő k é n t a r r a keresik a választ. a m e ­ lyektől állítólag j a v u l a z e m l é k e z ő . m e r t a t ö r t é n e l m i e m l é k e z e t és a b ö l c s e s ­ ség forrásának t e k i n t e t t é k ő k e t .B r i t a n n i a é s a z E g y e s ü l t Á l l a m o k inkább leírják őket. h o g y a n a l a k í t j á k a t á r s a d a l m i struktúrák az i d ő s e b b e k életét. v a l a m i n t az állt. Az o l y a n t á r s a d a l m a k .b a n m á r h á r o m h é t t e l p i a c r a kerülése u t á n a z i m p o t e n c i a e l l e n i V i a g r a a d t a a z összes r e c e p t r e k a p h a t ó g y ó g y s z e r b ő l s z á r m a z ó árbevétel 9 4 s z á z a l é k á t ( H o t z 1 9 9 8 ) .

6. Pél­ dául amikor a második világháború után nem sokkal Nagy-Britanniában 65 évben határozták m e g a n y u g d í j k o r h a t á r t . h o g y a z ö r e g k o r s z ü k s é g k é p p gyengeséggel. h o g y j a v u l a k ö z é r z e t ü k . a m e l y e t a z é l e t ú t r a k o r á b b a n h a t ó történeti. h o g y a l e l k i á l l a p o t o k . hogyan h a t n a k az egyéni ö r e g e d é s i f o l y a m a t r a é s t á g a b b a n a z i d ő s e k tár­ s a d a l m i r é t e g z ő d é s é r e . 1 9 9 2 ) . amelyekben hasz­ nosulhatna idősebb polgárainak bölcsessége. h o g y m é l t á n y o s a k . Az e l m é l e t ö s s z e k ö t i a m i k r o . b o l d o ­ gabbak (Palmore 1 9 8 5 . v o n u l j a ­ nak vissza a közélettől és végső soron m i n d e n m á s t e v é k e n y s é g t ő l is. a m á r akkoriban i s t a p a s z t a l h a t ó „ t á r s a d a l o m ő s z ü l é s " l á t t á n kije­ lentette: ez a mulasztás k ö n n y e n oda vezethet. h o g y a z i d ő s e b b e k lehető­ leg t e l j e s e n s z a k a d j a n a k el a n a g y o b b t á r s a d a l o m ­ tól. FEJEZET folyamán változó társadalmi szerepeket. t á r s a d a l m i . mert koruk előrehaladtával.e l k é p z e l é s t k o r á b b a n . A z e l m é l e t e g y i k fontos vonatkozása a strukturális lemaradás fogalma ( R i l e y e t al. h a a z ö r e g e k l e l k i l e g a l k a l m a z k o d n a k v á l t o z ó kö­ r ü l m é n y e i k h e z . o l d a l o n i s m e r t e t t e m . l é n y e g é b e n arra a k ö z k e l e t ű s z t e r e o t í p i á r a é p ü l . h o g y f ő k é n t a fiatalságot m i n d e n e k fölé h e l y e z ő és a h a l á l t k e r ü l ő E g y e s ü l t Á l l a m o k m u l a s z t o t t el olyan szerepeket kialakítani. az 1 9 5 0 es évek egyik legbefolyásosabb funkcionalista e l m é l e t a l k o t ó j a felvetette. Az életkor szerinti rétegződés szemléletéhez h a s o n l ó a n az életút szemléletmódja is továbblép a z ö r e g e d é s n e k a z e g y é n i é l e t m ó d változására k o r l á t o z ó d ó v i z s g á l a t á n . B á r n y i l v á n v a n n é m i igazság a k i v o n u l á s e l m é ­ l e t b e n . A régi s z e r e p e k t ő l ( p é l d á u l a m u n k a h e l y t ő l ) m e g k e l l v á l n i . A f u n k c i o n a l i s t a ö r e g e d é s e l m é ­ l e t e k b í r á l ó i azt m o n d j á k . érettsége. E r r e p r ó b á l t v á l a s z o l n i a t e o r e t i k u s o k egy m á s i k . 2 0 0 3 ) . Parsons továbbment.H e n r y 1 9 6 1 .és makroszoc i o l ó g i á t azáltal. E n é z e t s z e r i n t az i d ő s e k . meg­ n y í l n a k a f i a t a l a b b a k előtt. és e l i d e g e n e d n e k a t á r s a d a l o m t ó l . ábrát a 153. mert n e m tudják ellátni az azokhoz t a r t o z ó feladatokat. mert a szerepek. ame­ l y e k e t k o r á b b a n a z i d ő s e b b e k t ö l t ö t t e k b e . D e az e l m é l e t s z e r i n t a k i v o n u l á s az i d ő s e b b e k n e k is kedvez. Howard 1 9 8 6 ) . a l a p g o n d o l a t a . ) E szem­ l é l e t m ó d s z e r i n t a z ö r e g e d é s a z é l e t egy szaka­ sza. A l e g e l s ő e l m é l e t e k g y a k r a n feltételezték.e a z o k a körül­ mények. A z e l m é l e t k ö v e t ő i fel­ t é t e l e z i k . hogy az időseknek a mindenkori feltételekhez kell igazodniuk. és miért hasznosak ezek a szerepek a társadalomnak. h o g y ez a k i v o n u l á s a z é r t h a s z n o s a nagyobb társadalomnak. a m e l y e k a z i d ő s e k e t k ü l ö n c s o p o r t k é n t vizsgál­ j á k . h o g y a n a g y t ö b b s é g j ó l éli m e g a v i s s z a v o n u l á s t .2. m i a szerepe a társadalmi struktúráknak (például a nyugdíjpolitikának). a k i k v a l ó s z í n ű l e g új e r ő v e l é s k é s z s é g e k k e l t e l j e s í t i k m a j d azokat. oldalon). ha a z i d ő s ö d ő e m b e r e k m e g v á l n a k h a g y o m á n y o s sze­ r e p e i k t ő l . h o g y a t á r s a d a l o m m ű k ö d é s é t segíti.m i n d kevésbé alkalmasak a hagyományos társadalmi szerepek betöltésére. a társadalmikonfliktus-hagyományt követő cso­ portja ( H e n d r i c k s 1 9 9 2 ) . A második generáció: az életkor szerinti rétegződés elmélete és az életútelmélet Az 1 9 7 0 . h o g y a z ö r e g e d é s testi-lelki h a n y a t l á s s a l jár. A l e g f o n t o s a b b a k k ö z ü l k e t t ő az életkor szerinti rétegződés elmélete és az életútmodell. . P a r s o n s e l k é p z e l é s e i m e g e l ő l e g e z t é k a kivonu­ l á s e l m é l e t e t (disengagement theory): azt a gon­ dolatot. h o g y m e n j e n e k n y u g d í j b a .m i v e l e g y r e gyen­ g é b b e k . E s t e s e t al. h o g y a z i d ő s e b b e k úgy érzik. (Az é l e t ú t . egészségük g y e n g ü l é s é v e l k e v é s b é m e g t e r h e l ő s z e r e p e t vál­ lalhatnak. E z é r t a k o r o s o d ó e m b e r e k t ő l azt várják. h o g y a t á r s a d a l o m n a k a z e l ő r e h a l a d o t t k o r h o z i l l ő s z e r e p e k e t k e l l talál­ ni az idősebbek számára. Az idősödő felnőttekkel kapcsolatos j ó n é h á n y vizsgálat a z z a l a z e r e d m é n n y e l zárult. a társadal­ mi s t r u k t ú r á k és a t á r s a d a l m i f o l y a m a t o k közötti ö s s z e f ü g g é s e k e t vizsgálja ( E l d e r 1 9 7 4 ) . és h o g y a vál­ tozó társadalmi szerepek kialakításánál számolni kell e z z e l a h a n y a t l á s s a l ( H e n d r i c k s 1 9 9 2 ) . u g y a n a k k o r a pro­ duktív tevékenység új formáit (például az önkén­ tes s z o l g á l a t o t ) m e g k e l l h a t á r o z n i . g a z d a s á g i é s k ö r n y e z e t i t é n y e z ő k ala­ k í t a n a k . így a z o k s z a b a d d á v á l n a k m á s o k szá­ m á r a ( C u m m i n g . m i l y e n s z e r e p j u t h a t b e n n e az i d ő s e b b e k n e k . nem v i z s g á l j á k meg. a 1 4 9 . egyre t ö b b e t b e t e g e s k e d n e k é s egyre inkább másokra vannak utalva . m í g a t á r s a d a l o m n a k újra m e g kell f o g a l m a z n i a . Vagyis az é l e t ú t m o d e l l b e n az öregedés a s z ü l e t é s t ő l a h a l á l i g tartó f o l y a m a t k é n t j e l e n i k meg. függőséggel jár. E n n y i b e n ellentétes a korábbi elméletekkel. P a r s o n s ( 1 9 6 0 ) s z e r i n t „ e g é s z s é g e s é r e t t s é g " c s a k úgy é r h e t ő el. E s z e r i n t a s t r u k t ú r á k n e m t u d n a k l é p é s t t a r t a n i a n é p e s s é g b e n és az egyé­ n e k é l e t é b e n b e k ö v e t k e z ő v á l t o z á s o k k a l . f ö l ö s l e g e s s é váltak. Az élet­ k o r s z e r i n t i r é t e g z ő d é s e l m é l e t e azt vizsgálja. Kifejezte aggodalmát. 1 9 9 4 ) .e s évek közepétől a gerontológiában egy s o r ú j e l m é l e t j e l e n t m e g ( E s t e s e t al. amelyek közé az idősek kényszerülnek. a k k o r m é g a z időseb­ b e k v á r h a t ó é l e t t a r t a m a é s é l e t m i n ő s é g e jóval a l a c s o n y a b b v o l t a m a i n á l ( l á s d a 6. m e r t úgy vélik. Talcott Parsons amerikai szociológus. h o g y m i k ö z b e n ezek az elméletek hangsúlyozzák.

Az öregedés jellemzői Nagy-Britanniában Bár az öregedés o l y a n folyamat. e g y s z e r r e k e l l s z e m b e n é z n i e testi. L e g t ö b b ü n k n e k a m u n k a n e m p u s z t á n azért kell.7 5 é v e s kort f e l ö l e l ő s z a k a s z . a m e l y új l e h e ­ tőségeket k í n á l . G y a k r a n vá­ l a s z t ó v o n a l a t h ú z n a k a h a r m a d i k és a n e g y e d i k életszakasz közé. U g y a n a k k o r azt i s f e l m é r i k . az e g é s z s é g ü g y i el­ látást vagy a t á r s a d a l o m b i z t o s í t á s t f o r m á l j a .3. h o g y k i f i z e s s ü k a s z á m l á i n k a t . A Schmidt törté­ nete ( 2 0 0 2 ) c í m ű h o l l y w o o d i f i l m b e n a főszerep­ lő Jack N i c h o l s o n egy o l y a n férfit alakít. Az i d ő s e b b n é p e s s é g b e n is m e g j e l e n i k a b r i t társadalom s o k s z í n ű s é g e . ö n á l l ó é l e t e t é l n e k . A s z o c i á l p o l i t i k á t . ö n m a g u k r ó l g o n d o s k o d n i . E z e k az eltéré­ sek meghatározhatják. a k i addig az e g y ü t t l é t és támogatás legfőbb forrása volt. m e n n y i r e tudják az idősö­ dő emberek megőrizni önállóságukat és általános jóllétüket. a m e l y e t s o k a n nehezen v i s e l n e k el. a m e l y r e s o k s z o r kité­ rek k ö n y v e m b e n . k o n f l i k t u s o k és a m i n d e n ­ kori u r a l k o d ó h a t a l m i v i s z o n y o k e r e d m é n y e k é n t fogja fel. a n e m i és etnikai hovatartozás szempontjából. a k i meg­ békél az é l e t é b e n b e k ö v e t k e z ő v á l t o z á s o k k a l .tár­ sadalmi k ü z d e l m e k . a m e l y kizárólag az ötvenen felüliek alkotta p i a c o n kínálja utazási program­ jait és más termékeit. egy h a l o m i s m e r e t l e n k i h í v á s s a l is jár. h o g y NagyB r i t a n n i á b a n a z i d ő s e b b e k a n y a g i h e l y z e t e roszszabb.a m e l y p é l d á u l a j ö v e d e l m e t . faj é s n e m s z e r i n t i e g y e n l ő t l e n s é ­ gek g y a k r a n n ö v e k e d n e k . a m e l y e k b e n már sokkal n e h e z e b b az embereknek önállóságu­ kat m e g ő r i z n i . T o v á b b á éppúgy. Összemér­ h e t i k m a g u k a t a t á r s a d a l o m e g é s z é n e k átlagos é l e t s z í n v o n a l á v a l vagy m á s n y u g d í j a s o k k a l . Egyenlőtlenség az idősebbek körében Á l t a l á n o s s á g b a n a z t m o n d h a t j u k . a m e l y e k e t n e h é z f e l d o l g o z n i . a h á z a s . A z ö s s z e h a s o n l í t á s a l a p j a l e h e t a z is. 2 0 0 3 ) . E csoport sok tagjának van a n n y i ideje és pénze. s z e g é n y e k r e és a k e t t ő k ö z ö t t i e k re. h a n e m mert része s z e m é l y e s i d e n t i t á s u n k n a k . politikai értékeik és preferenciáik különbözőek. h o g y a j e l e n l e g i n é l a n y a g i l a g j o b b h e l y z e t b e n voltak. h a n e m a t t ó l is.. A harmadik periódus az 5 0 . a m e ­ l y e k e t a 6. a m i k o r a z e m b e r abba- . marginális h e l y z e t b e szo­ rítják. é l h e t n e k m a g á n y o s a n vagy s o k f é l e c s a l á d b a n . E b b e n a részben megnézzük. ÉLETÚT. mielőtt elhagyták a munkaerőpiacot. A z „ősz p é n z " egyre n a g y o b b s ú l y á r a jó példa a brit Saga. Az i d ő s e b b e k is f e l o s z t h a t ó k gazdagokra. ők is különböz­ n e k egészségi állapotuk szerint. E s t e s e t al. A h o g y a n az e m b e r öregszik. és n e m c s a k heteroszexuálisok. E k k é p p az ö r e g e d é s és az öregkor j e l e n ­ sége k ö z v e t l e n ü l k a p c s o l ó d i k a h h o z a n a g y o b b t á r s a d a l o m h o z . ha­ nem s t á t u s v e s z t é s h e z i s v e z e t h e t . ábrán h a s o n l í t h a t u n k ö s s z e . Ugyanez l á t h a t ó a z E u r ó p a i U n i ó m á s o r s z á g a i b a n is. Az e l m é l e t k ö z p o n t i k é r d é s e a g a z d a s á g i és a politikai r e n d s z e r s z e r e p e a t á r s a d a l o m b a n fenn­ álló h a t a l m i v i s z o n y o k é s e g y e n l ő t l e n s é g e k ala­ kításában és f e n n t a r t á s á b a n . mint Nagy-Britannia más lakói. A z e g y i k ilyen. j e l e n t ő s á t m e n e t e t j e l e n t ő k i h í v á s a m u n k a feladása. Az i d ő s e b b e k e t é r i n t ő s z a k p o l i t i k a a tár­ sadalom n e m . mint más népességcsoportoké.M i n k l e r 1 9 9 1 . a m e l y e k a z idő­ sebbeket alárendelt. a m e l y b e n a m i n d e n ­ napi szülői és m u n k a p i a c i feladatoktól megsza­ b a d u l t e m b e r e k m é g aktív. E g y m á s i k j e l e n t ő s v á l t o z á s . amelyet sok i d ő s ö d ő e m b e r m e g é l . m i n d e n e t n i k a i c s o p o r t b a n m e g t a l á l h a t ó k .t á r s a d a l m i m e g b e c s ü l t s é g ü k le­ h e t n e j o b b i s ) . ezért n e m vizsgálható m á s t á r s a d a l m i e r ő k t ő l e l k ü l ö n í t v e ( E s t e s . h o ­ g y a n e m l é k e z n e k k o r á b b i é l e t ü k r e : á l t a l á b a n úgy érzik. h o g y a z i d ő s e k m i l y e n r e f e r e n c i a c s o p o r t h o z m é r i k hely­ z e t ü k e t . a m e l y b e á g y a z ó d i k . h o g y egyre n a g y o b b fogyasztói p i a c o t é s k u l t ú r á t j e l e n t e n e k . E b b e n a z esetben a v i s s z a v o n u l á s n e m c s a k j ö v e d e l e m .SZOCIALIZÁCIÓ. Ezzel s z e m b e n a negyedik életszakasz azokat az éveket jelenti. h a n e m melegek. A m e g ö z v e g y ü l é s egy negy­ ven-ötvenéves k a p c s o l a t m e g s z ű n é s é t j e l e n t h e t i : olyan társ e l v e s z t é s é t . A po­ litikai g a z d a s á g t a n i e l m é l e t s z e r i n t a z á l l a m n a k és a k a p i t a l i z m u s n a k is v a n s z e r e p e a z o k n a k a r e n d s z e r e k n e k a m ű k ö d é s é b e n . A z osztály.vagy élettárs e l v e s z t é s e . E z é r t n e m mondhatjuk. N e m csak az időskorú népességet mondhatjuk v á l t o z a t o s n a k : m a g a az „öregkor" is s z é l e s és egy­ r e n ö v e k v ő é l e t k o r t a r t o m á n y t j e l e n t . Az élet­ színvonal szubjektív megélése azonban n e m c s a k a n y a g i t é n y e z ő k t ő l függ. faj és o s z t á l y s z e r i n t i r é t e g z ő d é s é t tükrözi. ÖREGEDÉS A harmadik generáció: a politikai gazdaságtan elmélete Az utóbbi években az öregedésvizsgálatok egyik legfontosabb i r á n y z a t a a C a r r o l l E s t e s m u n k á j á ­ val i n d u l t politikai gazdaságtani szemlélet. é r z e l m i é s a n y a g i p r o b l é ­ mákkal. l e s z b i k u s o k i s a k a d n a k k ö z t ü k . hogyan élik meg az emberek az öregedést Nagy-Britanniában az egyenlőtlenségek. hogy minden idősebb ember szubjektíve megtapasztalná az egyenlőtlenséget (Vincent 1999). h o g y m a n e m s z e n v e d n e k h i á n y t s e m m i ­ b e n (bár e r k ö l c s i .

A n ő k e s z á m s z e r ű „fölény­ b e " k e r ü l é s é t n e v e z i k „ a h a j l o t t k o r elnőiesedésé­ nek" (feminization of later life]. A munkaerőpiac elhagyása jövede­ l e m v e s z t é s h e z vezet. m é l y s z e g é n y s é g s ú j t h a t j a . h o g y az i d ő s e b b n ő k . 7. a m i k o r arról k é r d e z t é k őket. N a g y . m i n t a férfiak. így a z öregkori h a l m o z o t t e g y e n l ő t l e n s é g azt je­ l e n t i . közös háztartás­ b a n élő. m i t ő l t a r t a n a k leg­ inkább.2 7 9 . a k i k á l t a l á b a n n y o l c v a n é v e n felü­ li. 1998 3 11 Írország Görögország Portugália Dánia Ausztria M Belgium "öj N Nagy-Britannia N Franciaország Finnország Spanyolország Olaszország Németország Svédország Luxemburg Hollandia EU-átlag 1 a 1 1 1 1 1 1 I 1 1 100 A szegénységi küszöb alatt élők (a teljes népességre számított ekvivalens jövedelem mediánjának 60 száza­ lékánál kisebb jövedelműek) százalékos aránya.6. 2004. társadalmi kirekesztettség és jólét" című fe­ jezetben f o g l a l k o z u n k ( 2 7 8 . o.B r i t a n n i á b a n m á r a 2 0 .. a m e l y b e n k é t kü­ l ö n „világ" l é t e z é s é t tárták fel. a m e l y b ő l k e r e s e t e s z á r m a z o t t . h o g y tudtak-e s z o l g á l a t i vagy magánnyugdíjat felhalmozni. 6 0 szá­ z a l é k ( H M S O 2 0 0 4 ) . A z e g y i k világot a nemrégiben nyugdíjba vonult. NagyB r i t a n n i á b a n 2 0 0 3 . Forrás: Social Trends. mint a férfiaké ( N a t i o n a l Office of S t a t i s t i c s 2 0 0 4 a ) .3. m i n t k ö z é p k o r ú megfelelőik. Következésképp életük későbbi szakaszában azoknak az idősebb férfiaknak l e h e t a l e g m a g a s a b b b r u t t ó j ö v e d e l ­ m ü k . FEJEZET 6. életévüket betöltöttek ekvivalens jövedelem mediánja a 0-64 éves népességhez viszonyított százalékos arányban. m a g á n n y u g d í j b a n i s r é s z e s ü l ő c s o p o r t alkotja. B á r N a g y . 34. é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t t n ő k k ö z e l fele. a n y o l c v a n a s éveik e l e j é n j á r ó k k ö r é b e n e z a z a r á n y k e v e s e b b . a v i s z o n y l a g jó m ó d b a n é l ő k . „Szegény­ ség.H a r d i n g 1 9 9 9 ) . ábra Szegénységi ráta és relatív jövedelem a 65. a m e l y j e l e n t ő s e n c s ö k k e n t ­ h e t i az i d ő s e b b s z e m é l y é l e t s z í n v o n a l á t . é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t t n ő k n e k pedig négyötöd r é s z e özvegy. b A 65. c s e k é l y m e g t a k a r í t á s s a l r e n d e l k e z ő i d ő s e b b e k . A 6 5 . o. / Az i d ő s e b b e k s z e g é n y s é g é v e l a 10. A hajlott kor elnőiesedése A n ő k á l t a l á b a n t o v á b b é l n e k . m a g á n y o s . a k i k k o r á b b a n é r t e l m i s é g i k é n t vagy veze­ tőként dolgoztak.). s z á z a d má­ s o d i k fele ó t a j e l l e m z ő a n ő k n a g y a r á n y a az . A nyug­ díjasok k ö z ö t t i j ö v e d e l e m e g y e n l ő t l e n s é g e g y i k fő m e g h a t á r o z ó j a . A felmérés v á l a s z a d ó i a r o m l ó e g é s z s é g i á l l a p o t u t á n a pénz­ telenséget említették mindjárt a m á s o d i k helyen. k i s e b b s é g i e k és fi­ zikai d o l g o z ó k s z e g é n y e b b e k . E z z e l s z e m b e n a 6 5 . A m á s i k vi­ l á g b a n é l ő k e t . E m i a t t az özvegység gyakori az i d ő s e b b n ő k kö­ r é b e n . életévüket betöltöttek körében az Európai Unió tagországaiban.6 9 éves férfiak t ö b b m i n t h á r o m n e g y e d e n ő s .B r i t a n n i á b a n a K e n t i E g y e t e m 1 3 1 7 fős m i n t á n f e l m é r é s t végzett a z i d ő s e b b e k é l e t m ó d ­ j á r ó l ( M i l n e . hagyja a m u n k á t . a 8 5 .b a n a n ő k s z ü l e t é s k o r várható é l e t t a r t a m a m a j d n e m ö t évvel v o l t h o s s z a b b .

A 6.4. é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t t férfiak é s n ő k m i l y e n a r á n y b a n k a p n a k m a g á n ­ nyugdíjat. I d ő s e b b k o r u k b a n a n ő k e t j o b b a n sújtják a fo­ g y a t é k o s s á g o k . A 6. de 2021-ben várhatóan már csak kétszer annyian lesznek. Az e l ő b b e l m o n d t a m . m í g a férfiaknak c s a k m i n t ­ egy ö t ö d e . m í g a férfiaknál ez az a r á n y 66 százalék. m í g a férfiak k ö r é b e n ez az a r á n y 71 s z á z a l é k ( H M S O 2 0 0 4 ) . Az a r á n y t a ­ lanság m a i c s ö k k e n é s e a b b ó l is fakad. a z a u t ó h i á n y igen­ csak korlátozhatja a nők mozgáslehetőségeit: ne­ h e z e b b e n j u t n a k e l o r v o s h o z vagy v á s á r o l n i . a férfiakhoz v i s z o n y í t o t t a r á n y u k mindig ingadozott. h o g y k ö z ü l ü k t ö b b e n s z o r u l n a k segítségre. A z i d ő s e b b brit n ő k k ö z e l fele él e g y e d ü l . h o g y a 2 0 .e s n é p s z á m l á l á s s o r á n érte el a nyugdíjkorhatárt. Ez azt j e l e n t i . Az idősebb n ő k közül t ö b b e n szegények. t á m o ­ g a t á s r a a m i n d e n n a p i f e l a d a t o k b a n és ö n e l l á t á s ­ ban. h a n e m m á s f o r r á s o k b ó l is kevesebb jut nekik. például kevesebb n ő n e k v a n a u t ó j a . é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t ­ tek k ö r é b e n a férfiaknál g y o r s a b b a n c s ö k k e n a halandóság. m i n t a férfiakat.1. A 7 5 . ÖREGEDÉS idősek között. A z idősebb n ő k m i n d ö s s z e 4 3 s z á z a l é k á n a k szár­ mazik v a l a m i l y e n j ö v e d e l m e m a g á n n y u g d í j b ó l 1 59 ( b e l e é r t v e a n é h a i férjük n y u g d í j á b ó l s z á m í t o t t ö z v e g y i n y u g d í j a s o k a t i s ) . E z é r t a z i d ő s g o n d o z á s b a n i s s z á m o l n i k e l l a n e m e k k ö z ö t t i k ü l ö n b s é g e k k e l (Arber et al. a m i f e l b o r í t o t t a a n e m e k egyensúlyát e b b e n a k o r c s o p o r t b a n . század m á s o d i k f e l é b e n a 6 5 . m i n t férfi kortársaik. h o g y az idősebbek k ö r b e n t a p a s z t a l h a t ó v a g y o n i egyen­ lőtlenségek egyik fő o k a a m a g á n n y u g d í j . depressziót és magányt jelent. például m á r n e m tudnak egyedül fürödni vagy l e f e k ü d n i é s f ö l k e l n i . m e r t a z e l s ő világ­ háború sok fiatal férfi é l e t é t k ö v e t e l t e .e l ő t e ­ remtés k é p e s s é g é n e k k ü l ö n b s é g e . táb­ lázat azt m u t a t j a . hogyan változott 1 9 5 1 óta a n e m e k a r á n y a az idő­ sek k ö r é b e n . é s á t l a g o s a n m e k k o r a ö s s z e g j u t a z ilyen jövedelemforrással rendelkezőknek. Van. h o g y a 6 5 . R é s z b e n azért c s ö k k e n h e t a n ő k fér­ fiakéhoz v i s z o n y í t o t t s z á m a . Bár az autóbirtoklásban mutatkozó e l t é r é s n e m l á t s z i k f o n t o s n a k . . m i n t a férfiak. m i n t a férfiak. ELETUT. A k e r e s e t e k terén a n e m e k k ö z ö t t m e g f i g y e l h e t ő s z a k a d é k és a szülés-gyermeknevelés i d e j é n k i e s ő j ö v e d e l e m miatt a n ő k k ö z ü l s o k k a l k e v e s e b b e n r e n d e l k e z ­ nek olyan nyugdíjjogosultsággal. ábrán l á t h a t ó . akinek az öregkor folytonos nélkülözést. 2003). A 90. é s m a v a l a m e l y e s t c s ö k k e n . hogy az idősebb nők nemcsak a személyes jövedelem tekintetében m a r a d n a k e l a férfiaktól. betegeskedést.t i t i SZOCIALIZÁCIÓ. életévüket betöltött britek között jelenleg h á r o m s z o r a n n y i a n v a n n a k a n ő k . é s ritkábban találkozhatnak másokkal.8 4 é v e s n ő k m i n d ö s s z e 4 2 szá­ z a l é k á n a k v a n a u t ó j a . A n ő k e n e m z e d é k e a z 1 9 6 l . m i n t a n ő k n é l . Vizsgálatok bizonyítják.

h o g y a nyugdíjakat a m a i n á l h o s s z a b b i d e i g k e l l f i z e t n i ( l á s d a 6. Nemrégiben p é l d á u l n é h á n y ö n k é n t e s n y u g d í j p é n z t á r figyel- 6. aki azt mondja. 34. a s z o c i á l i s s z o l g á l t a t á s o k é s a z e g é s z s é g ü g y i e l l á t á s o k iránti i g é n y e k is n ö v e k e d n e k m a j d . 1 9 5 1 . m e n n y i a z e l t a r t o t t a k a r á n y a . E z e k az idős em­ berek más vagyoni mértékek szerint.2 0 0 1 a Anglia és Wales 100 férfira jutó nők száma 3501 100 50 o-i 1951 a 1 1 1 1 1 1961 1971 1981 1991 2001 Az évközi népességbecslések alapján. a m u n k a e r ő p i a c o n d i s z k r i m i n á c i ó éri őket. Nagy-Britanniában más csoportokhoz h a s o n l í t v a á l t a l á b a n a p a k i s z t á n i a k és a b a n g l a ­ desiek között a legnagyobb a szegénységben élők a r á n y a . 2004. A d e m o g r á f i a i előrejel­ z é s e k e t l á t v a a k o r m á n y z a t o k . például az a u t ó .b e n a 6 5 . és gyakran még az angol nyelvet s e m be­ s z é l i k eléggé. E g y e s k i s e b b s é g i c s o p o r t o k b a n a n ő k r o s s z a b b g a z d a s á g i h e l y z e t e a b b ó l i s fakad. h a arra g o n d o l u n k . m i n t f e h é r kor­ t á r s a i k é . Öregedéspolitika „Globális öregedési válság"? 1 8 5 0 . 7. . h o g y a n l e h e t a v á l t o z ó né­ pesség szükségleteiről gondoskodni. hogy kulturális n o r m á i k é r t e l m é b e n n e m állhat­ tak m u n k á b a korábban. hogy az öregkorú eltartottak arányának n ö v e k e d é s e e g y r e n a g y o b b t e r h e t ró m a j d a fel­ h a s z n á l h a t ó f o r r á s o k r a .6. és továbbra is növekszik.B r i t a n n i á b a n é s s o k m á s iparosodott o r s z á g b a n . lakó­ helyükön n e m válogathatnak az álláslehetőségek között. Az i d ő s e k e t t á m o g a t ó p r o g r a m o k a t a z o n b a n a m u n k a v é g z ő n é p e s s é g f i n a n s z í r o z z a . E n n e k o k á t ú g y é r t h e t j ü k m e g . Meg­ á l l a p í t o t t á k .6.) Mivel az idősebb populáció várhatóan a k ö v e t k e z ő s z á z a d i g n ö v e k e d n i fog. hogyan n ö v e k e d e t t a z e l t a r t o t t a k a r á n y a Nagy-Britan­ niában. FEJEZET Életkor és etnikai hovatartozás Az etnikai kisebbséghez tartozó idősebb britek j ö v e d e l m e i s á l t a l á b a n k i s e b b .4. vagyis ö s s z e v e t j ü k egyfelől a fiatal g y e r e k e k és a nyug­ d í j a s o k s z á m á t . é r d e k c s o p o r t o k és d ö n t é s h o z ó k k é n y t e l e n e k e l ő r e g o n d o l k o d n i é s ja­ v a s l a t o k a t k i d o l g o z n i . é s e z e g é s z e n h a j l o t t k o r u k i g így m a r a d . h o g y Nagy-Bri­ tanniában a nagyrészt bevándorolt idősebb etni­ kai n é p e s s é g h i v a t a l o s s z o l g á l a t i i d e j e k e v e s e b b . Van. A m a g á n n y u g d í j h i á n y a m u t a t j a . A n é p e s s é g é l e t k o r s z e r i n t i m e g o s z l á s á b a n be­ következő jelentős változás k ü l ö n ö s gondokat o k o z N a g y . és k ö r ü k b e n n a g y o b b a s e g é l y e k r e szo­ rulók aránya (Berthoud 1 9 9 8 ) . o. h o g y a l e g r o s s z a b b h e l y z e t ű e k álta­ lában az idősebb ázsiai nők. A m u n k a e r ő p i a c o t elhagyó etnikai kisebbségek gyakran n e m tudják kiegészíteni kötelező állami nyugdíjukat önkén­ tes s z o l g á l a t i vagy s z e m é l y e s m a g á n n y u g d í j j a l . m á s f e l ő l a z aktív. m i n t a fehé­ reknél). m u n k a v é g z ő korúak számát.vagy l a k á s t u l a j d o n t e k i n t e t é b e n i s r o s s z a b b h e l y z e t ű e k (bár b i z o n y o s c s o p o r t o k b a n . ábrán látható. A v á r h a t ó élettar­ t a m n ö v e k e d é s e azt j e l e n t i . é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t t b r i t e k a né­ p e s s é g n e k m i n t e g y 5 s z á z a l é k á t t e t t é k ki. Forrás: Social Trends.5. (A 6. Ginn és Arber (2000) az idősebb népességben az etnikai hovatartozás és n e m szerinti különb­ ségeket vizsgálták az egyéni jövedelemben. ábra A nemek aránya az idősek körében életkor szerint. ma az arányuk 15 százalék. p é l d á u l a z i n d i a i a k vagy a k í n a i a k k ö r é b e n m a j d n e m anyn y i i d ő s e b b e m b e r n e k v a n l a k á s a . ábrát).

ezért a t e s t ö r e g e d é s e az ideiglenes világban a másvilá­ gi örök spirituális lét próbája. o. mint áldás. erényes öregedésnél és n e m igyekszik alkut kötni az ördöggel. Lásd Appendix. mert széttéphetetlen kötelék fűzi a képhez. Súlyozás nélküli adatok. ÖREGEDÉS képzelőerő bevetésére: kortalc Mike Hepworth a könyvében (Stories of Ageing. például a vándorló zsidó vagy a boly­ gó hollandi legendájában. ráncos. Ráadásul ha az e m b e r megtapasz­ talhatta az örök életet. 34. I De gyorsan változnak az idők. a brit központi statisztikai hivatal társadalmi-gazdasági osztályozása (NS-SeC) szerint. . és a modern or. 11. 2000) igyekszik rávezetni olvasóit. mennyire sokféle jelentéssel bírhat az öregedés tapaszta­ lata a társadalomban". az arca för­ t e l m e s " (Wilde 1 9 8 7 . akinek arcát-testét erkölcstelen tobzódásai rej­ télyes módon nem csúfítják el. A mennyország a n n a k j u t a l m a . mint fiatalkorában. Igaz.0. 2004. hogy t o v á b b r a is olyan aktív életet élhessen. aki egyezséget köt az ördöggel.I vostudomány és technika új reményt ad. de egészen a leg­ utóbbi időkig ez a kutatás inkább csak álom volt.7. hogy gá­ tat vessenek a testi ö r e g e d é s szokásos folyama­ tainak. ifjú képmása . a halálról és az utána a m e n n y b e n vagy pokol­ ban következő életről a l k o t o t t keresztény elkép­ zelések. Az alábbi szövegben Hep­ worth kifejti. Forrás: Social Trends. 1 9 0 . Part 1: NS-SeC. az erkölcsi romlást feszegető Dorian Gray arcképé­ ben.). féktelenségének minden külső jele (amelyek t ö r t é n e t é b e n a korai ö r e g e d é s formáját öltik) titokzatos m ó d o n csak arcképén látható. már ha valaki m e g é r t e az öregkort: ezt m u t a t t á k meg az emberi t e s t végső enyészetéről. nem valóság. aki m e g m a r a d a tisztes. A legenda és a romantikus képzelet birodal­ mán kívül e g é s z e n a legutóbbi időkig csak egy­ féle jövője lehetett az ö r e g e d é s n e k a nyugati kul­ túrában. amelyből az embert csak természetfeletti erők szabadíthatják meg. é p p e n ö n m a g á t pusztítja el. Amikor végül késsel nekiesik a festménynek. míg belőle csak egy v é n e m b e r hullája marad. akkor is inkább á t o k volt. hogy eltüntesse múltja bizonyíté­ kát. milyen gyökeresen módosíthatná a tudomány és a technika. mely „fonnyadt volt. 6 2 0 0 1 / 2 0 0 2 Ellátottak aránya Férfiak Családi állapot Házastárs/élettárs Egyedülálló Özvegy Elvált/külön él Társadalmi-gazdasági csoport Értelmiségi/vezető Középszintű Alsóbb szintű alkalmazott és fizikai dolgozó Összesen a b Magánnyugdíjasok átlagos juttatása (font/hét) Férfiak Nők Nők A nők és a férfiak magánnyugdíj-jövedelmének aránya (%) -S 74 52 70 57 90 60 62 71 28 61 56 36 64 51 34 43 92 65 61 78 172 84 50 83 34 70 46 48 95 43 28 44 37 108 75 62 55 51 56 53 Szolgálati vagy személyes (saját jogú és hozzátartozói) nyugdíj. vagy Oscar Wilde regényében.I 6. hogy „felfe­ dezzék: a szépirodalom kiapadhatatlan forrás. hogy miként értelmez­ zük az öregedést: A nyugati kultúrában az ö r e g e d é s t évszázado­ kon át olyan létállapotnak képzelték.SZOCIALIZÁCIÓ. Dorian Gray lenyűgözően jóképű esztéta. ha. ez történik például Faust e s e t é b e n (Fielder 1 9 4 6 ) . ÉLETÚT. A keresztény g o n d o l k o d á s dualisztikus m ó d o n szétválasztja a t e s t e t és a lelket. hogy mindig igyekeztünk meghoszszabbítani a cselekvő életet. hogy I az ö r e g e d é s nyűgeitől n e m c s a k a következő. Foglalkozás alapján. amelynek segítségével megérthetjük. táblázat Magánnyugdíjak 3 a 6 5 . Az irodalomban néha a természetfeletti erők valóban beavatkoztak a dolgok látszólag t e r m é s z e t e s rendjébe. A hús pusztulása felszabadítja a lelket vagy az igaz é n t az időtlen másvilági létre. életévüket betöltöttek körében: családi állapot és társadalmi-gazdasági cso­ port szerint. és eladja neki a lelkét. Halála pillanatában a festményre visszatér régi.„ra­ g y o g ó fiatalságának és szépségének minden pom­ pájában" -.

hogy a nyugdíjkorhatárt mind a n ő k (ez é p p m o s t e m e l k e d i k 6 0 é v r ő l 6 5 . Ha m e g s z ü n t e t h e t n é n k az ö r e g e d é s testi hatá­ sait. vagy félig bioló­ giai. E fejlemény egyik érdekes jele. h o g y a z i d ő s e b b e k „eltartott n é p e s s é g e t " a l k o t n á n a k . . 17. FEJEZET nem m é g e b b e n az életben m e g s z a b a d u l h a t u n k (Katz 1 9 9 6 ) . o. 6. ábra A brit eltartott népesség életkor szerinti megoszlása. mint inkább biológiai jellegűek (Cole 1 9 9 2 ) . életévét betöltötte Előrejelzések" 1971 1981 1991 2001 2011 2021 A 2001. J a b b e r F. hogyan próbál megbirkózni. hogy az öre­ g e d é s folyamatának megfékezője. 1 2 4 . megbékélni az egyén korlátaival. h o g y a j e l e n l e g i n y u g d í j f i z e t é s i rendszert n e m lehet a végtelenségig fenntartani. rosszul m ű k ö d ő testrészek cserélhe­ tők lesznek.r e ) . mennyire vonakodik a mai társadalom beismerni. A testből g é p lesz. A t e s t belső részeit. hogy kortalan j ö v ő n e k nézhetünk e l é b e ? h a t á s a i t . Sokan hisznek a t u d o m á n y határtalan l e h e t ő s é g e i b e n . ame­ lyek a hajlott korban g o n d o t okoznak. Az öregedési folyamat leküzdésének egyik mód­ m e z t e t e t t arra. Már nem kell sok idő.5. 2004. évre vonatkozó népességbecslések a manchesteri adat­ egyeztetési gyakorlat időközi eredményeit is tartalmazzák. Gubrium ( 1 9 8 6 ) tekintélyes szociálgerontológus m u t a t rá. hogy az e m b e r b ő l kiborg lesz. a b e t e g s é g és a gyengélkedés révén mutatja meg. és az ö r e g e d é s t ö b b é szót sem érdemel. Napjainkban az az uralkodó nézet. mert az öregedéssel j á r ó b e t e g s é g e k r e gyógyírt találnak. 1971—2021 e 15 16 évesnél fiatalabb 10 65. m i n d a férfiak ( j e l e n l e g 6 5 év) e s e t é b e n n ö v e l j é k 70 évre. hogy a biológiailag kor­ látozott élettartam „normális".1 2 5 .) U j a b b a n b í r á l j á k azt a z e l k é p z e l é s t . és 2002. így k o m p e n z á l j á k a h o s s z a b b é l e t t a r t a m j a . a fiatalos élet m e g h o s s z a b b í t ó j a nem az örök immateriális lélek vallása. eltávolítják és egy genetikai úton előállított vagy egy átülte­ t e t t szervvel helyettesítik. hi­ s z e n h a e g y c s o p o r t o t „ e l t a r t o t t k é n t " í r n a k le. (Az ö r e g e d ő n é p e s s é g g e l és a j ó l é t i ki­ a d á s o k k a l k a p c s o l a t o s vitát a k e r e t e s r é s z b e n is­ mertetem. és az emberi élet hossza jóval meghaladja majd a száz év feletti matuzsálemi kort. Szorgalmazzák. h a n e m egy tudományos-fantasztikus regény válik valóra. ezért várják remény­ kedve az orvostudománytól. Igaz-e. hogy a kortalan jövő mai modelljei nem annyira spiritu­ ális. és a gyenge. félig technikai lényként „ p o s z t h u m á n " t e s t e t ölt (Featherstone 1 9 9 5 ) . b 2001-re alapozott előrejelzések a Forrás: Social Trends. Az örök ifjúság vágya vajon az ö r e g e k e t lenéző társadalom t e r m é k e ? 2. hogy létezik) e b b e n a j ö v ő k é p b e n a t e s t szó szerint eltűnik. (Drew Ledér [ 1 9 9 0 ] el­ képzelésétől eltérően. hogy az ö r e g e d é s t az életút t e r m é s z e t e s befejeződéséből gyógyítha­ tó b e t e g s é g g é változtatja. amit egyes szociológusok állítanak. hogy meg­ oldhatja minden gondunkat. 34. o. volna é r t e l m e egyáltalán öregedésről be­ szélni? 3. Az ö r e g e d ő t e s t törté­ n e t e t e h á t n e m arról szól majd. és az ö r e g e d é s n e m okoz t ö b b é g o n d o t . Az ö r e g e d é s jövőjének e derűlátó elképzelése szerint a hajlott korral j á r ó biológiai kockázatok gyógyíthatók lesznek. Forrás: Hepworth 2 0 0 0 . aki szerint az „eltűnő t e s t " a fájdalom. h a n e m a biológiai t e s t t u d o m á n y a lesz. KÉRDÉSEK 1.6.

főként a n e h é z időkben. s e g í t e n e k lakás­ h o z j u t n i .a s é v e k b e n n ő t t fel. például amikor éppen válnak. Economist. h o g y a z i d ő s e b b d o l g o z ó k s z a k m a i l a g k e v e s e b b e t t u d n a k a f i a t a l o k n á l . E z e k m i n d t é v h i t e k . h o g y a t á r s a d a l o m e g é s z é b e n és az é l e t ú t teljes h o s s z á b a n is újfaj­ ta jólét t a p a s z t a l h a t ó . informálisan segítenek ellátni r á s z o r u l t a b b társaikat. h o g y a z i d ő s ö d ő e m b e r e k f e l n ő t t g y e r m e k e i k anyagi támogatásában is fontos forrásnak számít­ h a t n a k : p é l d á u l p é n z t a d n a k n e k i k k ö l c s ö n vagy a j á n d é k b a . ÖREGEDÉS akkor azt sugallják. Az i d ő s e b b e k gyakran ingyen. Az i d ő s e b b e k a c i v i l s z e r v e z e t e k b e n i s a k t í v s z e r e p e t j á t s z a n a k . M á s o d s z o r . K u t a t á s o k igazolják. szeptember 27. Ugyanakkor m i n d e n korábbi­ nál több n ő d o l g o z i k f o g l a l k o z t a t o t t k é n t . a m i j e l e n t ő s m é r t é k b e n c s ö k k e n t i a z á l l a m e g é s z s é g ü g y i é s á p o l á s i költ­ ségeit. B á r a s z e r z ő k e l i s m e r i k . m i t j e l e n t az „eltar­ tott". és a l e g t ö b b dol­ gozó é v e k k e l 6 5 . A r b e r é s G i n n felve­ tik. Az a f e l n ő t t n e m ­ zedék. Arber é s G i n n ( H M S O 2 0 0 4 ) s z i n t é n azt m o n d ­ ják. 2003.SZOCIALIZÁCIÓ. h o g y a z v a l a m i k é p p g o n d o t okoz a t á r s a d a l o m n a k . hogy pozitív kép alakuljon ki az öregkorról és az idős emberekről. Ma k e v e s e b b fiatal l é p a munkaerőpiacra 16 évesen. C h r i s G i l l e a r d és Paul Higgs ( 2 0 0 5 ) úgy é r v e l n e k . 2 0 0 0 és 2030 | 2000 lg Előrejelzés 2030-ra Üdv! New Age-nyugdíjasok vagyunk. h o g y a z i d ő s ö d ő e m b e r e k nemhogy t e r h e t j e l e n t e n é n e k . ábra Nyugdíj-finanszírozás a vizsgált országok GDP-jének százalékos arányában. hogy n e m n e v e z h e t ü n k m i n d e n i d ő s e b b e m b e r t m a k k e g é s z s é g e s n e k é s b i z t o n s á g o s a n y a g i hely­ zetűnek. P é l d á u l gyakori h i e d e l e m . A z u n o k á k g o n d o z á s á b ó l i s n a g y r é s z t vál­ l a l n a k . é s h o g y n a g y ré­ s z ü k s z e n i l i s . a m i el­ lensúlyozza a férfiaknál t a p a s z t a l h a t ó r ö v i d e b b szolgálati időt. t e r é n . m i n t a sze­ x i z m u s vagy a r a s s z i z m u s . Spanyolo. Forrás: The Crumbling Pillars of Old Age. m e n y e i k is a m u n k a e r ő p i a c r a j u t h a t n a k . é l e t é v e b e t ö l t é s e e l ő t t e l h a g y j a a munkaerőpiacot. a m e l y korábban a h a j l o t t k o r ú a k h e l y z e t é t j e l l e m e z t e : például h o g y e l v e s z í t i k t á r s a d a l m i k ö t e l é k e i k e t és á l l a m i e l l á t á s o k r a s z o r u l n a k . Az életkor alapján történő d i s z k r i m i n á c i ó u g y a n o l y a n i d e o l ó g i a . M a n a p s á g m á r n e m áll­ ja meg a h e l y é t s z á m o s o l y a n e l k é p z e l é s . ÉLETÚT.6.f o l y t a t ó d i k A r b e r és G i n n érve­ lése . fizetik a t a n d í j u k a t .1 9 6 0 . A 6 0 é v feletti dolgozók termelékenysége és munkabíró-képes- . Franciao. mert tovább marad­ nak az i n t é z m é n y e s o k t a t á s b a n .p i a c i r é s z v é t e l ­ re. h a n e m s o k a t a d n a k 6. a háborút k ö v e t ő 1 9 5 0 . E l ő s z ö r is az e l t a r t o t t a k m e g h a t á r o z á s a k o r alkalmazott k o r c s o p o r t o k ( a 1 6 é v a l a t t i a k é s 6 4 év felettiek) m á r n e m f e l e l n e k m e g a brit foglal­ koztatási m i n t á k n a k . a n y u g d í j a z á s előtt á l l ó k k ö z ü l s o k a n jobb é l e t r e s z á m í t h a t n a k . vagy h o g y 6 5 é v felett a z e m b e r e k t ö b b s é g e k o r a m i a t t k e r ü l k ó r h á z b a vagy o t t h o n b a .a g a z d a s á g n a k h a s z n o s t e v é k e n y s é g n e m korlátozódik az aktív m u n k a e r ő . E z e k az e m b e r e k idősebben is megőrzik fiatalkorukban kialakult szokásaikat. h o g y a z idősebb szülők továbbra is érzelmi támogatást nyújtanak felnőtt gyermeiknek. S o k v i z s g á l a t a z t i s feltárta. h o g y át k e l l g o n d o l n u n k . a m e l y i k m o s t éri el a n y u g d í j k o r h a t á r t . Németo. a g a z d a s á g n a k és a t á r s a d a l o m n a k . és független é l e t s t í l u s n a k h ó d o l n a k . Olaszo. így l á n y a i k . a z e n e stb. így t o v á b b r a is f o n t o s fogyasztók. Életkori diszkrimináció Nagy-Br. amikor az ifjúsági k u l t ú r á t „kiugró fogyasztás" uralta a divat. M á r a k t i v i s t a c s o p o r t o k i s f e l l é p t e k a z életko­ ri d i s z k r i m i n á c i ó (ageism) e l l e n a z z a l a c é l l a l . A z e l ő í t é l e t e s s é g m á s területeihez h a s o n l ó a n sok h a m i s sztereotípia él a z i d ő s e b b e m b e r e k k e l k a p c s o l a t b a n is.

és ha ez a javulás folytatódik . de a g a z d a g országok h a m a r a b b kerülhetnek baj­ ba. az előléptetés­ re.6. mind a fejlődő világra érvényes.a nyugdíjazásra. Ezt a n é z e t e t m o s t a n á b a n t ö b b szerző is vi­ t a t t a . csak így tudják t á m o g a t n i az egyre n a g y o b b számú nyugdíjigénylőt. a 132-133. Az a z ó t a eltelt években könyvek. a m e l y e k k i t e r j e d h e t n e k a d o l g o z ó k f e l v é t e l é r e . hogy a n é p e s s é g nyugdíj­ válságba torkolló elöregedésével kapcsolatos fé­ sége n a g y o b b . akkor Amerika pénzügyi s z o l g á l t a t á s o k a t nyújtó iparága 1 3 0 millió dollár nyereségre szá­ m í t h a t n a az új befektetési számlákból. miatt hogy a lan szerint ilyen tévhit például az egészségügyi népesség hatványozottan növekszik a m e g b e t e g e d é s e k és az ellátásra szorulók aránya. oldalon i s m e r t e t t e m ) . k é p z é s é r e (a f e l s ő f o k ú ta­ nulási lehetőségek biztosítására). h o g y ö r e g e b b . akkor sem valószínű. a b é r e z é s r e . Az emberek részben é p p azért élnek t o v á b b . Ez mind a fejlett. 2002) megállapítja. mert az elmúlt évszázadban javultak az életkörülmények. e l ő h í v o t t egy n e g a t í v sztereotípiát. ezért nincs szükség ef­ féle reformra. mert ha a t á r s a d a l o m b i z t o s í t á s államilag finanszírozott rendszerét magánnyugdíjak válta­ nák fel. amelyek az állami nyugdíjak­ kal s z e m b e n a szabadpiaci alternatívákat igyekez­ nek erősíteni. A szociológus ezt azzal cáfolja. A p u s z t a tény.mondja Mullan -. hogy teljesülnek a társada­ lombiztosítási rendszer csődjére v o n a t k o z ó előre­ jelzések. amelyek bántóak az idősebbek számára. Phil Mullan brit szociológus könyvében (The Imaginary Time Bomb. FEJEZET Az öregedés és a jóléti állam: időzített bor Mit j e l e n t az ö r e g e d ő népesség a jóléti állam s z e m p o n t j á b ó l ? A Világbank egyik kiadványában (Averting the Old Age Crisis. hogy az ö r e g e d é s nem b e t e g s é g . hogy az e m b e r e k m á r n e m bíznak a nyugdíjazás utáni anyagi b i z t o n s á g u k b a n . különféle nyugellátási rendszereiről írott történeti áttekintő munkájában (Banking on 2 0 0 2 ) felveti. 5 2 é s éves korában) készült fényképeit mutatták. Robin Blackburn brit szocioló­ gus a világ Death. hogy tévhitek rabja az. A brit kormányzat az é l e t k o r i d i s z k r i m i n á c i ó t i l t á s á r a v o n a t k o z ó javas­ l a t o k a t terjesztett e l ő . Levin 73 (1988) vizsgálata során egyetemisták­ n a k egy férfi k ü l ö n b ö z ő é l e t é v e k b e n ( 2 5 . a 6 5 é v f e l e t t i e k 9 5 s z á z a l é k a saját l a k á s á b a n é l . aki az idősödő n é p e s s é g e t idő­ zített b o m b á n a k tekinti. B i l i B y t h e w a y ( 1 9 5 5 ) s z o c i o l ó g u s a társadalmi k o n s t r u k c i o n i z m u s felől k ö z e l í t v e a d o t t elméle­ ti ö s s z e g z é s t az é l e t k o r i d i s z k r i m i n á c i ó r ó l (ezt a s z e m l é l e t e t az 5. Dean Baker és Mark W e i s b r o t az amerikai nyugdíjrendszerről cial Security: sel szóló tanulmányukban 1999) (So­ The Phony Crisis.e g é s z s é g e s e b b e k lesznek elődeiknél. Blackburn bírálja azt is.r a fe­ leződik. m i n t a f i a t a l a b b k o r c s o p o r t o k é . az a tévhit. mint a m a g á n r e n d s z e r e k . é s arra k é r t é k őket. ezért olyan reformot kell végrehajtani. amely ma négy az egyhez. rámutattak.épp eze­ ket a tévhiteket igyekszik szertefoszlatni. 1994) felvetette. B y t h e w a y e l ő s z ö r i s k é t s é g b e von- . Mullan rámutat. Az aktív korúakra óriási a d ó t e h e r nehezedik majd. lelmek terjesztői a pénzügyi é r d e k c s o p o r t o k és a politikai j o b b o l d a l . konferenciák mára és szakpolitikai kezdeményezések á r a d a t a próbált m e g o l d á s t találni erre a problé­ (Economist 2 0 0 0 ) . és az idősödő e m b e r e k t ö b b s é ­ ge nem b e t e g . p e d i g az ég­ v i l á g o n s e m m i t n e m t u d t a k r ó l a . hogy az e l ö r e g e d ő népes­ ség c s ő d b e viszi az állami nyugdíjrendszert.az ő szavaival az „ősz kapitalizmust" -. hogy m é g ha elfogadjuk a gazdasági növekedés­ kapcsolatos legkonzervatívabb feltevéseket. ak­ kor az idősek e r ő s e b b e k . h o g y egy sor s z e m é l y i s é g j e l ­ l e m z ő s z e r i n t é r t é k e l j é k a z o k a t . hogy leginkább a Wall Street igyekszik elérni a rendszer privati­ zálását.8 0 éveseknek pedig csak 7 százaléka mutat szenilitásra utaló tüneteket. amelynek során a kötelező állami rendszereket magánrendszerek váltják fel. Hasonlóképpen. A 73 éves fér­ fit á b r á z o l ó k é p r ő l j ó v a l t ö b b n e g a t í v v é l e m é n y s z ü l e t e t t . a m u n k a h e l y m e g t a r t á s á r a és . fejezetben. Ennek az lett az e r e d m é n y e . ellátásokkal elöregedése k a p c s o l a t b a n az. A szerzők azt mondják. ahogyan a m a g á n c é g e k működtetik a nyugdíj­ alapokat . h o g y az állami nyug­ ellátás általában sokkal h a t é k o n y a b b a n működik. már csak kettő az egyhez lesz. A második „ h i e d e l e m " . A m i k o r ö r e g e b b n e k l á t s z o t t a képen. becslések szerint 2 0 3 0 . nem m a g a t e h e t e t l e n . mert a nyugdíjalapok vezetői a munkavállalói m e g t a k a r í t á s o k b e f e k t e t é s é n é l nem a nyugdíja­ sok hosszú távú b i z t o n s á g á t . az e g y e t e m i s t á k n a k k e v é s b é t e t s z e t t . A „ z s é m b e s v é n e m b e r " k ö z k e l e t ű k u l t u r á l i s szte­ reotípiái olyan m a g á n v é l e m é n y e k e t szülhetnek. hogy az i d ő s e b b e k arányának óriási n ö v e k e d é s e miatt a nyugdíjakra és orvosi ellátásra fordított j ó ­ léti kiadásokat egyre n e h e z e b b lesz finanszírozni.ez fontos . mert ezekben az aktív korúak és a 65 évesnél i d ő s e b b e k e g y m á s h o z viszonyított aránya. amely leküzdhetetlen Mul­ társadalmi p r o b l é m á k a t okoz majd . a 6 5 . h a n e m a m a g u k le­ h e t ő l e g n a g y o b b rövidtávú hasznát nézik. amelyet Mul­ lan t á m a d .

é l e t s z a k a s z t .b e c s l é s e k s z e r i n t ( U N F P A 1 9 9 8 ) a világ átlagos várha­ tó élettartama az 1 9 5 0 . a m e l y n e m lé­ tezik.m a g u k is az é l e t k o r i d i s z k r i m i n á c i ó részei. Azt m o n d j a . i l l e t v e h a l á l u k után hozzátartozóiknak. amelyeket a népesség elöregedése okoz Kínában. A k k o r m á r m i n t e g y 8 0 0 m i l l i ó e m b e r l e s z 6 5 é v feletti.SZOCIALIZÁCIÓ. 2000-ben felvett és 2050-re előrejelzett adatok | 2000 g 2050 30 Az idősebbek gyakran értékes segítséget nyújtanak közösségüknek például azzal.A m e r i k á b a n vár­ hatóan másfélszeresére. 5 m i l l i ó t . ábra A 65 év feletti népesség aránya különböző régiókban. az a l u l t á p l á l t s á g és a j á r v á n y o k m i a t t (lásd a 11. ábrát). b á r a szegényebb országokban még mindig rövidebb az é l e t t a r t a m a s z e g é n y s é g . hogy l e h e t „ ö r e g k o r r ó l " és „ i d ő s e k r ő l " b e s z é l ­ ni. l e g i t i m á l j á k b i z o n y o s emberek é l e t k o r i a l a p o n t ö r t é n ő h á t r á n y o s meg­ különböztetését és kezelését. A l e g n a g y o b b egész­ ségügyi-ellátási i g é n y e k e t t á m a s z t ó aggkorúak ( 8 5 é v felettiek) s z á m a É s z a k . ÉLETÚT. amit ö r e g k o r n a k h í v h a t u n k ? H a van. h o g y l é t e z i k vala­ mi. és b e c s l é s e k s z e r i n t 2 0 5 0 . hogy gondoskodnak az unokákról. a m e l y e k nyerhetnek valamit az életkori diszkriminációval járó e g y e n l ő t l e n s é g e k b ő l .e s 45 évről 1985-re 50 évre nőtt. Különösen az idősebbek 6. g o n d o l k o d á s m ó d o t vagy m i t ? " Van-e b á r m i l y e n t u d o m á n y o s b i z o n y í t é k arra. Ez a k o r c s o p o r t a világ i p a r o s o d o t t országai­ b a n n ő m a j d a l e g g y o r s a b b a n . és az a ren­ deltetésük. M a t ö b b m i n t 1 5 0 ország n y ú j t k ö z e l l á t á s t idő­ s e b b e k n e k é s fogyatékkal é l ő k n e k . és 2 0 2 5 . ÖREGEDÉS nőtt 1998-ban. h o g y a n l e s z i d ő s ? Bytheway s z á m á r a a kategóriák. T á r s a d a l m i l a g k o n s t r u á l t a k . a m e l y e k m á r m a i s szegé­ n y e b b e k annál. (A keretes részben foglalkozunk azokkal a gondokkal.7. m i n t a s z e g é n y e b b o r s z á g o k b a n . 1 9 9 8 . vagyis 1 9 9 0 . Az iparo­ sodott országokban az idősebb népesség aránya 1 9 5 0 . h o g y e z e k n e k a s z a v a k n a k o l y a n egyetemes j e l e n t é s t t u l a j d o n í t u n k .) Ez a nö­ v e k e d é s egyre n a g y o b b r é s z t k ö v e t e l s o k o l y a n ország e r ő f o r r á s a i b ó l . 2010-re e csoport gyarapodásának ü t e m e e l é r i a 1 4 . fejezetet).r e p e d i g a 21 mil­ liót. A világ l e g t ö b b t á r s a d a l m á n a k n é p e s s é g é r ő l el­ m o n d h a t ó . mit é r t ü n k „öregkoron": „Állapotot. semhogy megfelelő életet bizto­ síthatnának lakosságuknak.r e v á r h a t ó a n e l é r i a 71 évet.p é l d á u l az „ i d ő s e k " vagy „öregek" . a m e l y e k k e l ma leírjuk az ö r e g e d é s t . 2 0 5 0 .h e z h a s o n l í t v a h á r o m s z o r o s á r a n ő a s z á m u k (lásd a 6.b e n 8 s z á z a l é k volt. A világnépesség őszülése Ma az „ i d ő s r o b b a n á s " v é g i g s ö p ö r a v i l á g o n . Kínában kétszeresére. h o g y a 65 é v e s vagy idősebb n é p e s s é g v i l á g s z e r t e m i n t e g y 9 m i l l i ó v a l Forrás: UNFPA 2004 . Az ENSZ Népesedési Alapjának 1998-as jelentése (UNFPA 1 9 9 8 ) m e g á l l a p í t j a . h o g y m e g k é r d e z i .7. E N S Z . Ezt azzal t á m a s z t j a alá.r e e l é r i a 25 száza­ lékot. ja.r a 1 4 s z á z a l é k r a nőtt. Nyugat-Afrikában pedig közel két és félszeresére nő majd (Sokolovsky 1 9 9 0 ) . h o g y a s z ü l e t é s e k és h a l á l o z á s o k szá­ m á n a k e g y i d e j ű c s ö k k e n é s e m i a t t öregszik. A s z á z a d k ö z e p é t ő l a f e j l ő d ő o r s z á g o k b a n is hasonló „idősrobbanást" tapasztalunk majd. a k k o r hogyan k e r ü l b e l e a z e m b e r . a h o l egy-egy csa­ ládra kevesebb gyerek jut és az emberek tovább é l n e k . h o g y a d o m i n á n s c s o p o r t o k . Ez a r o b b a n á s m e g r e n g e t h e t i a s z o c i á l p o l i t i k á t is.

és m e r t gyakran az üzletpolitika is arra ösztönzi az em­ b e r e k e t . Kínában h a g y o m á n y o s a n tisztelték az időseket.14 milliárd 1. akkor az őszülő népesség ellátásának t e r h e nagy h a t á s t gyakorol­ hat az e g é s z ország fejlődésének ü t e m é r e is. a m e ­ lyet 1 9 7 9 . életveszélyes abortuszok és b ü n t e t é s e k gyakran nemzetközi tiltakozást váltottak ki. erről az „egyágú c s a l á d " ismertetésekor. ahol a törvényszegő házas­ párokat sújtó kényszersterilizálások. h o g y N a g y .26 milliárd visszaütött. a h o l az i d ő s e b b e k n e k nyújtott egészségügyi ellátások költsége Különböző bálják országok az szétfeszítheti a pró­ kormányzati költségvetés kereteit. SERTETT IDŐSEK Egyre t ö b b egyedülálló fiatal kerül s z e m b e az­ zal a lesújtó kilátással.r a v o n a t k o z ó hivatalos becslések sze­ rint mintegy 3 0 0 millió idős e m b e r ellátására a nemzeti j ö v e d e l e m 10 százalékát kell majd fordí­ tani. Forrás: US Census Bureau. A c s a l á d i gondoskodás hagyományos mintái meginognak. hogy gondoskodjon az idősebbek anyagi és egészségügyi szükségle­ teiről. g y á r a i b a n v é g z e t t m u n k a váltja fel. a m e l y n e k korábban dolgoztak. kivéve ha az egyik vagy mindkét fél etnikai kisebbségből származik. h o g y a t á r s a d a l o m az idősebbeket ne elszigetelje. 2 0 0 0 . a 1 9 1 .e s család j e l e n s é g é n e k . L é t s z á m u k gyors n ö v e k e d é s e a z e g é s z s é g ü g y i el­ látórendszert nagymértékben megterhelheti sok ipari országban. d o l g o z ó k f o g l a l k o z t a t á s á t és k é p z é s é t . a 7. és a ma­ gánvállalkozások is jelentős erőket fordítanak az átképzésre. E h h e z m e g k e l l h a t á r o z n i a g a z d a s á g i támoga­ tás ú j e s z k ö z e i t . J a p á n b a n egy s o r t ö r v é n y t á m o g a t j a a z i d ő s e b b . (Nyu­ g a t o n m á r i s v á l t o z n a k a c s a l á d m i n t á k . hogy ha nem tesz­ nek további lépéseket ez ellen. A fiata­ lok és az ö r e g e k e g y m á s h o z viszonyított aránya a z o n b a n változik.6. J a p á n b a n p é l d á u l a fér­ fiak é s n ő k e g é s z e n i d ő s k o r u k i g a k t í v a k m a r a d ­ n a k . hogy két szülőről és négy nagyszülőről kell majd g o n d o s k o d n i a : ezt neve­ zik a 4 . h a n e m jelentős tapasztalatukra és tehetségükre számítva inkább szorosabbra vonja velük kötelékeit. A 2 0 3 0 . A törvény különösen a városok te­ kintetében szigorú. Az ö r e g e d é s és a g l o b a l i z á c i ó ö s s z e k a p c s o l ó ­ d á s a v i l á g s z e r t e k i h a t m a j d a z i d ő s e b b e k életé­ re. akik mind­ össze a népesség 10 százalékát teszik ki. fejezetben. Ez a z o n b a n n e m változtat azon. o l d a l o n l e s z szó.1 . De ez a politika csúnyán szorulhatnak költséges egészségügyi ellátásra. Mindez a szigorú egykepolitika hatása. Forrás: BBC. mert a családi alapú gazdaságokat fokozatosan g l o b á l i s v á l l a l k o z á s o k a g r á r g a z d a s á g a i b a n és iro­ d á b a n . mert a d o l g o z ó népesség csak nehe­ zen tud gondoskodni a visszavonultakról.b e n vezettek be.B r i t a n n i a e l s ő s o r b a n a z á l l a m i nyug­ d í j r e n d s z e r r e és a N e m z e t i E g é s z s é g ü g y i S z o l ­ gálatra (National Health Service) építve próbál kialakítani egy v é d ő h á l ó t .2 . ma már inkább igyekszik m a g á n k é z b e n lévő i d ő s o t t h o n o k r a ruházni a ro­ konok házi g o n d o z á s á n a k tradicionális feladatait . M á s ipari országok a szolgáltatások sokkal s z é l e s e b b k ö r é t k í n á l j á k . s z á z a d e l e j i ipari országokhoz h a s o n l ó a n ma m i n d e n társadalom­ b a n szerepet kell találni az idősödő polgároknak. ezért ez a szám az előrejelzések szerint 2 0 5 0 . hogy megpróbálják féken tartani az ország robbanásszerű népesség­ növekedését. Törvény mondja ki. hogy g o n d o s k o d j a n a k róluk. v á r h a t ó a n e s z á z a d n a g y r é s z é b e n . ezért a mai i d ő s e b b e k is elvárják. FEJEZET Kínában 1 3 0 millió idősebb e m b e r él. különféleképpen orvosolni idősek növekvő számából eredő gondokat. h o g y n y u g d í j a z á s u k u t á n is a n n á l a cég­ n é l maradjanak. m e r t e z t a j a p á n k u l t ú r a t á m o g a t j a .b e n már t ö b b mint 31 százalék le­ het.ez a törekvés sok i d ő s e b b e m b e r t bánt. hogy a gazdasági reformok hatására gyorsan szétesik a k o m m u n i s t a jóléti rendszer. szeptember 1. a m e l y e k e t g y a k r a n k o r m á n y z a ­ t i p r o g r a m o k b ó l f i n a n s z í r o z n a k . hogy minden városi családnak csak egy gyermeke lehet. így sokan egyre n e h e z e b b e n tudnak gondoskodni i d ő s e b b családtagjaikról. vagy mindkettőjük egyetlen gyermek. E z e n k í v ü l meg k e l l t a l á l n i a n n a k m ó d j á t is. Kína 1950 1960 1970 1980 1990 2000 népességnövekedése 5 6 3 millió 6 5 0 millió 8 2 0 millió 9 8 5 millió 1. Az előzőekben már láthattuk. Néhányan attól sem riadtak vissza. hogy bepereljék családjukat g o n d a t l a n s á g miatt. Aki meg­ e n g e d h e t i m a g á n a k . A szakértők azt mondják. A falusias területek t ö b b s é g é b e n a házaspárok jó néhány éves szünet után második gyermeket is vállalhatnak.) A 2 0 .

t e v é k e n y k e d i k . 8. 3. t á r s a d a l m i l a g é s p o l i t i k a i l a g rendkívül változatos. a m e l y e k b e n a s z o c i a l i z á ­ ció fontosabb f o l y a m a t a i l e z a j l a n a k . é s b i z o n y o s válságo­ kat kell l e k ü z d e n ü n k . A z i d ő s e b b n é p e s s é g nagy. a g y e r m e k m e g é r t i az „általános másikat": az á l t a l á n o s é r t é k e k e t és kulturális s z a b á l y o k a t . A s z o c i a l i z á c i ó az e m b e r e g é s z é l e t é t végig­ kíséri. C s e c s e ­ mőkorban m i n d e n k u l t ú r á b a n a c s a l á d a leg­ fontosabb s z o c i a l i z á c i ó s k ö z e g . 2.SZOCIALIZÁCIÓ. a m i k o r már szervezett j á t é k o k b a n v e s z részt. p s z i c h o l ó g i a i és s z o c i á l i s örege­ dés n e m a z o n o s a k . A fizikai ö r e g e d é s e l k e r ü l h e t e t l e n . 9. 6. ét­ r e n d d e l é s m o z g á s s a l i g e n c s a k m a g a s kort ér­ het meg jó egészségben. és egy k u l t ú r á n b e l ü l vagy kultúráról k u l t ú r á r a i s j e l e n t ő s e n e l t é r h e t n e k . hogy ne keverjük össze a személy szociális korát az é v e k b e n m é r h e t ő életkorá­ val. A z örege­ d é s r ő l alkotott k o n f l i k t u s e l m é l e t s z e r z ő i t fő­ k é n t a z foglalkoztatta. a z adott k u l t ú r á b a n eligazodni k é p e s e m b e r r é v á l i k . E z h e v e s v i t á k a t váltott ki az i d ő s e b b e k n e k n y ú j t o t t s z o l g á l t a t á s o k fi­ nanszírozásáról. a m e l y világszerte gyorsan változik. A kivonuláselmélet szerint az i d ő s e b b e k n e k fel k e l l a d n i u k h a g y o m á n y o s t á r s a d a l m i s z e r e p e i k e t . akik i g y e k e z n e k e g y e n l ő e n b á n n i g y e r m e k e i k ­ kel. és u g y a n e z el­ mondható. Az idősebbek anyagilag általában rosszabb helyzetűek más csoportoknál. de a l e g t ö b b e m b e r m e g f e l e l ő t á p l á l k o z á s s a l . Az alacsony halálozási és születési arányok m i a t t a n y u g a t i t á r s a d a l m a k g y o r s a n „őszül­ n e k " vagy ö r e g s z e n e k . A z ö r e g e d é s r e v o n a t k o z ó f u n k c i o n a l i s t a el­ m é l e t e k e r e d e t i l e g a z t fejtegették. a m e l y n e k s o r á n a g y e r m e k m e g é r t i a világot. Emellett az i d ő s e b b n ő k e t a s z e g é n y s é g is i n k á b b sújt­ hatja. r e n d s z e r e s e n eljut a k ü l ö n f é l e korú e m b e r e k h e z . egyre n ö v e k v ő c s o p o r t o t alkot. 4. Az idősek között számottevően több a n ő . h o g y fizi­ kai l é t ü n k véget ér. 12. A t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z ö k m e g j e l e n é ­ se k i s z é l e s í t e t t e a s z o c i a l i z á c i ó s k ö z e g e k k ö r é t . a m e l y e k e t a fiata­ l a b b a k v e s z n e k át. a m e l y gazdaságilag. P i a g e t s z e r i n t a kog­ nitív f e j l ő d é s n e k e z e k a s z a k a s z a i a s z o c i a l i z á ­ ció u n i v e r z á l i s v o n á s a i . a m e l y n e k s o r á n a t e h e t e t l e n c s e c s e m ő m á s e m b e r e k k e l érint­ kezve ö n t u d a t o s . E g y k é s ő b b i s z a k a s z b a n . E b b e b e l e t a r t o z i k az is. az i s k o l a és a tömegkommunikációs eszközök is. ha az etnikai kisebbségek idősebb tagjait é s a z i d ő s e b b f e h é r e k e t h a s o n l í t j u k össze. V a l a m e n n y i s z a k a s z új k o g n i t í v k é p e s ­ ségek elsajátítását j e l e n t i . é s meg­ tanulja a j á t é k s z a b á l y o k a t . é s a z e l ő z ő s z a k a s z sikeres b e f e j e z é s é t ő l függ. ÉLETÚT. Jean Piaget t ö b b s z a k a s z r a osztja a k o r a i fej­ lődést. A z egyre s z é l e s e b b k ö r b e n e l é r h e t ő n y o m t a t o t t sajtó k é s ő b b k i e g é s z ü l t az e l e k t r o n i k u s k o m ­ munikáció eszközeivel. A z é l e t m i n d e n s z a k a s z á b a n változá­ sokkal kell s z á m o l n u n k . 7. h i s z e n m i n d e n n a p . é r t e l m e s . h o g y m e n n y i r e f o n t o s vitalitásforrás. 5. A z ezt h a m a r k ö v e t ő ak­ tivitáselmélet v i s z o n t azt h a n g s ú l y o z t a . A globalizáció sok társadalomban fenyegeti az idősebbek hagyományos szerepét. A televízió különösen nagy hatást gyakorol a g o n d o l k o d á s r a . m i n t férfi kortársaikat. 1 3 . H a t ó e r ő k é n t m ű k ö d i k m é g a kortárscsoport. Választóvonalat vonha­ tunk a z o n b a n a h a r m a d i k és negyedik életko­ ri s z a k a s z . hogy m e g b é k é l ü n k a h a l á l l a l : azzal. h o g y kívá­ n a t o s az i d ő s e b b e m b e r e k k i v o n u l á s a a tár­ sadalomból. M é g a z o k a s z ü l ő k is m á s k é p p f o r d u l n a k a f i ú h o z és a l á n y h o z . A szocializációs közegek strukturált csoportok vagy k ö r n y e z e t e k . b á r t ú l s ú l y u k v a l a m e l y e s t csökkent. h o g y k é p e s e k saját é l e t ü k e t i r á n y í t a n i és aktív s z e r e p e t j á t s z a n i a p o l i t i k á b a n és a gazdaságban. 1 1 . A l e g ú j a b b e l m é l e t e k az i d ő s e b b e k r ő l feltéte­ lezik. Fontos. h o g y a n s z ü l k ü l ö n f é l e e g y e n l ő t l e n s é g e k e t az i d ő s e b b e k k ö z ö t t a tár­ sadalmi intézmények szokványos működése. George H e r b e r t M e a d s z e r i n t a g y e r m e k m á ­ sok feléje i r á n y u l ó v i s e l k e d é s é n e k s z a b á l y s z e ­ rűségei r é v é n k é p e s ö n m a g á t ö n á l l ó l é n y k é n t megérteni. Ezeket a k ü l ö n b s é g e k e t s o k m á s k u l t u r á l i s hatás is erősíti. m i n t a férfi. ÖREGEDÉS ÖSSZEFOGLALÁS 1. h a a z e m b e r elfoglalja magát. A szocializáció az a folyamat. A népesség öregedése miatt növekedett az „ e l t a r t o t t a k a r á n y a " . A biológiai. vagyis a „fiatal ö r e g e k " és az „öreg öregek" között. 1 0 . A nemi szocializáció s z i n t e m á r a g y e r m e k születésekor m e g k e z d ő d i k . .

Laslett. Mondhatjuk-e. (1999): Gray Dawn: How the Coming Age Wave Will Transform America . who .Higgs. Random House. Taurus.org/topic/0.(2002): Banking on Death. (1999): Ageism. Verso. Van „globális elöregedési válság"? 7. Miben különbözik a szocializáció a sulykolástól vagy az agymosástól? 2.uk/ageinfo/ageinfo. Mi a kapcsolat az éntudatunk és szociális identitásunk között? 3. Gilleard.html Az ENSZ öregedéssel kapcsolatos programja http://www. P.and the World. B. or Investing in Life.org/esa/socdev/ageing/ Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) az öregedésről és az életútról http ://www. Paul (2005): Contexts of Ageing: Class. John (2003): Old Age.en_2649_37435_l_l_l_l_37457. Peterson. London.168 6.int/ageing/en/ .html Az OECD öregedésre vonatkozó nemzetközi adatai http://www.un. (1989): The Third Age. Cambridge. London. Cohort and Community. A. Vincent. London. New York.cpa.org. B. London. Phil (2000): The Imaginary Time Bomb: Why an Ageing Population is Not a Social Problem.00. Tapasztalta-e olvasóm az életkori diszkriminációt mindennapi életében? Biggs. Bytheway. hanem „természetük­ ből adódóan" is különböznek? 6. T h e Centre for Policy on Ageing http://www. Routledge. Hogyan formálják a társadalmi tényezők az öregedéssel kapcsolatos egyéni tapasztalatokat? 5. R.oecd. Mennyire jelentős az elsődleges szocializáció a komplex és gyorsan változó társadalmakban? 4. Peter G. Open University Press. Buckingham. FEJEZET 1. Buckingham. Simon (1993): Understanding Ageing. Polity. Weidenfeld and Nicolson. hogy a fiúk és a lányok nemcsak fizikai jellemzőiket tekintve. Blackburn.2686. Mullan. Open University Press. <. Chris .

CSALÁDOK ÉS INTIIN/ KAPCSOLATOK ALAPFOGALMAK A CSALÁD A TÖRTÉNELEMBEN A családi élet fejlődése Hol volt. hol nem volt: mesék a hagyományos családról Világszerte változó családminták CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK NAGY-BRITANNIÁBAN Általános jellemzők A családminták változása és változatossága Egyenlőtlenség a családban Intim erőszak Családon belüli erőszak Válás és különélés A családi élettel kapcsolatos attitűdök változása Új partnerkapcsolatok és mostohacsaládok A házasság és a családi élet hagyományos formáinak alternatívái A CSALÁD ÉS AZ INTIM KAPCSOLATOK ELMÉLETI NÉZŐPONTJAI Funkcionalizmus Feminista megközelítések Új nézőpontok KÖVETKEZTETÉS: VITA A CSALÁDI ÉRTÉKEKRŐL Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források .

amelyet megkülönböztetünk a szenve- . hogy nőt szeressen. akkor kapcsolatuktól személyes és szexuális vágyaik megvalósulását remélik. Manapság kételkedhetünk abban. amelyet világszerte sokan átélhetnek. Mai attitűdjeink szinte homlokegyenest ellenkezőek. Miért lesz szerelmes az ember? Első látásra nyilvánvaló a válasz: a sze­ relem a kölcsönös fizikai kapcsolat kifejeződése. Természetesnek látszik.és még évszázadokon át . Például bizonyos Nagy-Britanniában élő ázsiai közösségekben ma is szokás az „elrendezett"..] Igen kevés olyan premodern vagy kortárs nem ipari kultúra lehet.Nyugaton kétségbe­ vonhatatlan . hogy „a férfi célja. aminek egyik útja-módja az lehet. hogy a szerelem „örök". hogy férfit". vagy hogy gyerekeket neveljenek. hogy beleszeretni valaki­ be olyan élmény. Sokunknak a szerelem és a ro­ mantika az egyik legfelemelőbb érzelmi állapot. Bár ez a helyzet ma „természetesnek" tűnik. A hosszú távú kapcsolat ki­ alakítása vagy a családalapítás valakivel. házasságtörő vagy. A romantikus szerelem gondolata csak a 18. Ezt bizony a legtöbb ember a legtöbb időben és he­ lyen az emberi érték igencsak gyöngécske mér­ tékének találná! (Boswell 1995. az nem kételkedik benne." Akko­ riban . A ro­ mantikus szerelmet legjobb esetben is gyenge­ ségnek. a rokonok közötti meg­ egyezésen alapuló házasság (arranged marriage). amelyet valaha átélhetünk. mennyire szokatlanok a romantikus szerelemmel kapcsolatos modern elképzeléseink. és a legtöbb más kultúrában soha nem is létezett. amelyet ma a szerelemmel társítunk. amely egyetemes emberi érzel­ mekből ered. a középkori Európa kutatója is rámutat. XIX. Az iparosodott nyugati társadalmakban csak a modern időkben kezdték szorosan összekötni a szerelmet és a szexualitást. Az emberek néha folytattak házasságon kívüli viszonyt. hogy ha ketten egymásba szeretnek. akik majd dolgoznak a családi gazdaságban. Ezekben az esetekben a szerelmet ritkán tekin­ tik a házasság vagy családalapítás velejárójának. [. nem olyan tapasztalat. amelyet két egyén érez egymás iránt.Voltak már szerelmesek? Minden bizonnyal igen. A romantikus szerelem . A középkori Európában szinte senki nem szerelemből háza­ sodott. a nőé pedig az. nagyon is szokatlan. A házas­ életben elválaszthatatlan társakká válhattak. mint előtte. A középkorból ered ez a szólás: „Ha fele­ séged szívből szereted. Boswell találóan mondja. A romantikus szerelemre épülő hosszú távú kap­ csolat csak az utóbbi időkben vált széles körben elfogadottá társadalmunkban. hogy összeházasodnak és/vagy családot alapítanak. mégis úgy gondoljuk. hogy a vagyon a családban ma­ radjon.férfi és nő azért házasodtak össze. John Boswell tör­ ténész.. szá­ zad végén kezdte éreztetni hatását. A legtöbb ember már tizenéves korában megis­ meri a szerelmet. ez azonban kevés olyan érzelmet szült. amely elfogadná azt a . de erre inkább a házasságkötés után került sor.).érvet. a legrosszabb esetben pedig valami nya­ valyának tartották. hogy „a mo­ dern ipari kultúra szinte megszállottja" a roman­ tikus szerelemnek: Aki a „szerelem tengerébe" merül. akibe beleszerettünk.

el kell fogadnunk. mint a magán. . hogy ez a világ egyszerre teremt kedvező alkalmakat és kockázatokat. Az intimitás gondolata . Végül a jó kap­ csolat jellemzője még. hogy a jó kapcsolat alapja az érzelmi kommunikáció vagy az intimitás. A fenti. A kommunikáció a jó kapcsolat kialakításának legfőbb eszköze. A romantikus sze­ relem főként a nők számára azt jelentette. hogyan vezethet egy kapcsolat személyes megelégedettséghez.és érzelmi életünkben. és a házassági kötelékek kialakítása ma a szere­ lemre. A biza­ lomért pedig meg kell dolgozni. vagyis a párbeszéd a jó kapcsolat fenntartásának alapja. Akár tetszik. hogy a múltban a házasság sosem intimitás­ ra és érzelmi kommunikációra épült. A beszéd. mert tágabb társadalmi-történeti hatások alakítják.vagy élettársi kapcsolatot tekinti a család alapjának.mint még sok más ismerős fogalom. Gondolata nagyjá­ ból a regény irodalmi műfajának a kialakulásával egy időben jelent meg. amelyekről köny­ vemben szólok . hogy ez az észrevétel sehol nem annyira helytálló. és a romantikus regények népszerűsége döntő szerepet játszott e gondolat elterjedésében (Radway 1984). kényszertől vagy erőszaktól (Giddens 1993). a Büszkeség és balítélet a minden akadályon felülkerekedő romantikus szerelem klasszikus története (kép a mű BBC-adaptációjából). illetve a szerelemre és a nemi vonzalomra épül (bár e fejezet későbbi részében kiderül majd. A kapcsola­ tok akkor működnek a legjobban. hogy meséket találtak ki maguknak. Társadalmunkban a legtöbben úgy vélik. A romantikus szerelmet tehát nem tekinthetjük az emberi élet természetes részének. mint a mai párok esetében. ugyanakkor mindig rejteget buktató­ kat. bővelkedik új lehető­ ségekben. de nem képezték a házasság alapját. délyes szerelem többé-kevésbé egyetemes kész­ tetéseitől .szintén új keletű. akár nem. Már említet­ tem. és annak fennmaradásában is jelentős szerepe van. Könyvem jórészt a társadalmi változásról szól. Nagy-Bri­ tanniában ma az emberek többsége a házas. ha a feleknek nincs sok rejtegetnivalójuk egymás elől: kölcsö­ nös bizalommal vannak egymás iránt. Egy ilyen kapcso­ latban a felek tisztelik egymást és a legjobbat akarják egymásnak.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK 171 Á I f Jane Austen regénye. hogy a „család" nem csak egy heteroszexuális párt és a gyermekeiket jelentheti). ro­ mantikus szerelemről szóló fejtegetésem is azt mutatja. A világ. A jó kapcsolat két egyenlő fél kapcsolata: egyenlő jogokkal bírnak és egyen­ lő kötelezettségeket vállalnak. Persze a jó házassághoz ezek is kellettek. A család gazdasági szerepének gyengülésével ez a kapcsolat került a családi élet középpontjába.idealizálta tárgyát. amelyben élünk. meglepetéseket. hogy mentes mindenféle önkényeskedéstől.

a sógorok és a sógornők. A nyugati társadalmakban a házasságra. hogyan éltek az embe­ rek a múltban és hogyan élnek ma más társadal­ makban. sodik.7. A fejezet végén ismertetek néhány elméleti szem­ léletmódot. unokák stb. század derekán végzett vizsgálata során több száz társadalmat összehasonlítva azt találta. állandó kapcsolatban. máig tartó vitára is. a testvérek. apa. így a családra is a monogámia jellemző. Ezért ebben a fejezetben áttekintjük a házasság és a család történelmi fejlődését. például a család. a testvérek és más vér­ rokonok a házasság révén a házastárs rokonaivá is válnak. A család olyan emberek csoportja. A családi kapcsolatok mindig szélesebb rokoni csoportokon belül jelennek meg. amelyek házasság vagy leszár­ mazás révén jönnek létre (az anya. amit a szocio­ lógusok és az antropológusok nukleáris család­ nak neveznek: két felnőtt él együtt. amelyekkel magyarázni próbálják a családfajtákat és az intim kapcsolatokat. gyere­ kek. hogy ezek 80 százalékában megengedett a poligámia. ha tudunk valamit arról. . öt felesége és huszonkilenc gyermekének többsége. és felnőtt tagjai vállalják a gyermekek gondozá­ sát. A kiterjesztett családhoz tartozhatnak a nagyszülők. A szülők. A rokonság egyének közötti kapcsolatokat foglal magában. közös ház­ tartásban. A legtöbb tradicionális társadalomban a nukleáris család mindig beágyazódik valami­ lyen tágabb rokoni hálózatba. vagyis a férjnek vagy a feleségnek több ALAPFOGALMAK Először is meg kell határoznunk néhány alapfo­ galmat. közeli rokonok is él­ nek ugyanabban a háztartásban vagy egymással szoros. A törvény tilt­ ja. Szinte minden társadalomban megtalálhatjuk azt. ugyanakkor a há­ zassági kötelék szélesebb rokonsági csoportokat is összekapcsol. hogy egy férfinak vagy nőnek egyszerre több házastársa legyen. a rokonság és a házas­ ság fogalmát. majd zá­ rásként kitérek a „családi értékekkel" kapcsola­ tos. Ez azonban nem igaz a világ minden táján. milyenek a különböző családok és az intim kapcsolatok a mai Nagy-Britanniában. akiket közvetlen rokonsági kapcsolat fűz össze. mi zajlik ma intim kapcsolatainkban és a családban mint társadalmi intézményben. ahol saját vagy fogadott gyermekeiket nevelik. FEJEZET Hogyan érthetjük meg e változások lényegét és életünkre gyakorolt hatását? Csak akkor fog­ hatjuk fel. egymás rokonai lesznek. a nagybácsik és az unokatestvérek. a 20. George Murdock (1949) közismert. a nagynénik. majd megvizsgáljuk. között). Amikor két ember összeháza­ Szokatlan családi fénykép: a utahi többnejű Tom Green. A házasság két felnőtt ember társadalmilag elismert és jóváhagyott sze­ xuális egyesülése. Ha a házaspáron és a gyerekeken kívül más. akkor kiterjesztett családról beszélünk.

ebben az államban is törvénytelen a többnejűség. 3. Akik közülük nem ma­ radtak a családi vállalkozásban. század ele­ jétől a 18. nem feledkezhetünk meg arról. A kora újkori .vagy nagyobb része nem élt egy évnél tovább (ezzel szemben ma a csecsemőhalálozás jóval 1 százalék alatti). Stone szerint (bár néhány történész ezt kétségbe vonja) akkoriban a családtagok között nem volt erős ér­ zelmi kötődés. hogy az akkori családi csoportok még a gyakran válással végződő maiaknál is változékonyabbak voltak. hogy van a családi életnek egy többé-kevésbé egyetemes modellje. században végig 4. a történeti szociológia művelője megrajzolta. A családon belüli szex nem élvezetforrásnak számított. Egyre fontosabb lett a házastársi és szülői szere­ tet. nem is keres­ ték azokat a bensőséges kapcsolatokat. A premodern háztartás mérete nagyobb volt a mainál. ame- A CSALÁD A TÖRTÉNELEMBEN Valaha a szociológusok úgy vélték. amely az apából. hogy nem beszélhe­ tünk „a családról". A házasságban és a családi élet más területén az egyén választási szabadsága aláren­ delődött a szülők. egyszülős család stb. ha meghalt a férj vagy a fele­ ség. mintha már jó ideje megelőzné a többi családfajtát. milyen változások során alakultak át Európában a családi élet premodern formái mo­ dernekké. hogy másoknál cselédkedjenek vagy inasnak szegődjenek. Az időszak kezdetén a fő családforma egyfaj­ ta nukleáris család. Ezt a családfajtát átmeneti. de a különbség nem dön­ tő. Mivel a korábbi szám a cselédeket is magában foglalta. mert Utah csak így csatlakozha­ tott az Egyesült Államokhoz.CSALADOK ES INTIM KAPCSOLATOK házastársa is lehet. amelyek azóta szinte egyetemessé váltak.75 fő volt az átlagos háztartásméret. kicsi a két családméret közötti különbség. az anyából és az eltartott gyerekekből áll. vagy ha meghaltak. más rokonok vagy a közösség érdekeinek.1 9 . A mortalitás (a bármely évben ezer lakos­ ra jutó halálozások száma) sokkal nagyobb ará­ nyú volt minden korcsoportban. A más házakhoz került gyerekek ritkán látták viszont szüleiket. hogy a mo­ dern időszak előtt Nyugat-Európában a kiterjesz­ tett család volt az uralkodó forma. érzelemmentes. A családi élet fejlődése Lawrence Stone. Diana Gittins (1993) szociológus szerint helyesebb különböző családokról. A poligámiának két fajtája van: a poligínia (többnejűség) esetében a férj­ nek lehet több felesége. hogy sokfé­ le családforma van: kétszülős. hanem szükségnek: utódokat kellett nemzeni. „csa­ ládfajtákról" beszélni. Ez a család olyan csoport. és a nők gyakran nem élték túl a szülést. Kutatások bi­ zonyították. A gyer­ mek vagy (akár mindkét) szülő halála sokszor szétzilálta a családi kapcsolatokat. A nukleáris család. mert ez feltételezné. benne a rokonsággal. század elejéig élő forma váltotta fel. tekintélyelvű in­ tézmény volt. rideg. amelyeket ma a családi élet részének tartunk. A nukleáris család el­ különültebb egység lett. különbözött a más roko­ nokhoz és a helyi közösséghez fűző kötelékektől. milyen változatosságot takar ez a szó. [. mert így hangsúlyozhat­ juk a sokféleséget.] Nem is tartott sokáig. A harmadik szakaszban fokozatosan kiala­ kult az a családrendszer. Bár a rövidség kedvéért gyak­ ran azt mondom: „a család". a 17. a jóval ritkább poliand­ ria (többférjűség) esetében pedig a feleségnek lehet egyszerre két vagy több férje. Az emberek nem tapasztalták meg. Becslések szerint ma 30 0 0 0 utahi mormon többnejű. A premodern Európában a gyerekek gyakran már 7-8 éves koruktól dolgoztak. Az erotikus vagy romantikus szerel­ met a moralisták és a teológusok betegségnek tartották (nem úgy az arisztokrata körök. szüleiknek se­ gítettek a gazdaságban. Angliában például a 1 7 . amely meglehetősen kis ház­ tartásban él.4 (HMSO 2004). ame­ lyekben néha kifejezetten szorgalmazták). a nagyrészt az amerikai Utah területén élő fundamentalista mormonoké. bár ugyanekkor megnőtt az apa tekintélyelvű hatalma is." 2. mert ebben gyökereznek azok az attitűdök. amelyben még él a poligámia.. mégis nagyon fontos. Ebben a fejezetben kiderül. Stone az 1500-as évektől az 1800-as évekig vizsgált családfejlődést három szakaszra osztja: 1. de ritkán állíta­ nak bíróság elé bárkit emiatt. A többnejűséggel egyébként a mormonok többsége már egy évszá­ zada felhagyott. sokszor egészen korán elhagyták a szülői házat. mostoha-. korán elmentek a háztól a gyerekek. és nem is számítottak egymásra. amely nagyrészt a társadalom felső rétegeire korlátozódott. amely ma a legismer­ tebb Nyugaton. de szoros kapcsolatban áll a közös­ séggel. A csa­ lád ebben az időszakban Stone (1980) szavaival „nyitott. hogy ez a nézet téves. Ez a családszerkezet nem vált el egyértelműen a közösségtől. A mai át­ lag Nagy-Britanniában 2. hiszen gyakran felbomlott. Európában a csecsemők negyed. Nyugaton a legismertebb csoport. Egyéb tényezők is szerepet játszottak abban. Sok szociológus úgy véli..

a férfi pedig kenyérke­ reső. (Ezeket a változásokat később még megvizsgáljuk. De mivel akkortájt a családban igen magas volt a halálozási arány. szintén mesébe illő képeit .gyakran . Ezzel szemben a modern Nyugat nagy részén a házasság szerelemmel kezdődik. ezért a család a termelés helyett egyre inkább a fogyasztáshoz igazodik. hogy nyoma sem marad a szerelemnek. kifelé meglehetősen zárt. Tulajdonképpen kevés pár kötött há­ zasságot „szerelemből". Hol volt. oldalon ismertetem). hogy a férfi a kenyérkereső „családfő". stabilitását. X X L ) . megjegyzi: A premodern Európában a házasság általában vagyonegyesítésnek indult. hogy .mint az arany­ kor más. és fő feladata a gyermekne­ velés. amelyet nemi vonzalom vagy romantikus szerelem vezérel.általában a konzervatívabb szerzők . nevelték utódaikat. és közösen él­ tek át jót-rosszat. a 1 9 9 . vagy csak a képzelet szépíti meg? Stephanie Coontz megállapítja könyvében {The Way We Never Were. hol nem volt: mesék a hagyományos családról Sokan . vagy már csak távo­ li emlék (1995. Jellemzője az érzelmi individualizmus ki­ alakulása: a házastársi kapcsolatok személyes vá­ lasztás során születnek. és a gyerekeknek több mint fele temette el legalább egyik szülőjét. De valóban olyan békés és harmonikus volt a múltbéli család. 1992). ha megnézzük. akit e fejezet elején idéztem.a „hagyo­ mányos családot" sem látjuk majd rózsaszínben. hogy mély érzelmek kötötték öszsze a házastársakat. A szerelem nemi vonatkozásait már nemcsak a házasságon kívüli viszonyban. A nő háztartásbeli lesz. ami kezdi aláásni azt az elképzelést. máig lezá­ ratlan vitát a fejezet végén. miközben együtt vezették a háztartást. A családi élet hagyományosabb formáival állítják szembe azt. . A munkahely egyre gyakrabban elszakad az otthontól.Volt-e valaha is „norma" a nukleáris család? lyet szoros érzelmi kötelékek fognak össze. és . amilyennek sokan látják. Sokan csodálják a viktoriánus család rendjét. félúton nagyrészt a gyermeknevelés­ ről szól (ha van gyermekük). hogy a családi élet vészesen meggyen­ gült (a családi értékekről folytatott. Szinte minden sírvers arról tanúskodik. hanem a házaséletben is fon­ tosnak tartják. amit a család ha­ nyatlásának vélnek.azt mondják. félúton nagyrészt a gyermeknevelésről szólt.va­ gyonfelosztással végződik úgy. és még sokszínűbbé válik a családszerkezet. Az utóbbi évtizedekben egyre több nő áll munkába.2 0 1 . és szerelemmel vég­ ződött.) John Boswell történész. a házasság átlagos időtartama alig érte el a 12 évet. milyen volt a múlt valójában. de sokan idővel egy­ másba szerettek.

Például a romantikus szere­ lem nyugati ideáljai olyan társadalmakat is elér­ tek. Ha megnézzük az 1850-es évek viktoriánus családját. Afrika és a csendes-óceáni térség peremvidékein a hagyományos családrendszerek kevéssé változ­ . amelyeken eddig kisebb autonóm társadalmak éltek. Emlékeinkben az 1950-es évek az ideális csa­ lád időben legközelebbi aranykoraként juthatnak eszünkbe. például Ázsia. 5. 2. amelyről a 1 9 9 . inkább olyan szervezetekhez kötődnek. Végül . még mindig nem kezd derengeni az ideális család képe.ahol van ilyen . Sok nőnek kellett elviselnie ezt az elnyomó ott­ honi életet. Ebben a korban a nők csak otthon dol­ goztak. életévét. A gyors népes­ ségnövekedés miatt . ame­ lyek rendkívül fontosak. hogy a jövendőbelit a rokon­ ság választja.olyan módszerek­ kel. mint a kormányzati bürokrácia. Goode írt könyvében {World Revolution in Fa­ mily Patterns. hogy bekerültek az orszá­ gos politikai rendszerbe. a nehéz házi munkáról és a férjről. és megállapításait azóta ku­ tatások is igazolták. gyakran férjnek és feleségnek nem sok köze volt egymáshoz. Ezeket az állásokat elveszítették. Frie­ dan sok ezer nő nevében emelt szót.ta­ lán ez a legfontosabb . vagy az egész nukleáris család a városba költö­ zik. amikor be­ szélt a „megnevezhetetlen probléma"-ról: a gye­ rekek gondozásától elválaszthatatlan családi élet elnyomó természetéről. Sőt. a bánya. A férfiak és nők szexuális szabadsága nö­ vekszik olyan társadalmakban. amelyek szorgal­ mazzák a kisebb családot. hogy megváltoztassák a hagyományos viselkedésformákat. Általános trenddé válik a szabad párvá­ lasztás. de több tényezőt is kiemelhetünk.a foglalkoztatási lehető­ ségek elszakadnak a termőföldtől. Erről először William J. Ezek a változások általában világszerte a ki­ terjesztett családok és másféle rokonsági csopor­ tok szétesését indítják el. tak. Egyes területeken. A férfiak gyakran bejárnak dolgozni a kisebb-nagyobb vá­ rosokba. Ebben a korban a feleség több-kevesebb kényszer hatására otthon maradt. oldalon lesz szó . A klánok és más rokonsági csoportok ereje gyengül.például Kínában. Újabb fejlemények A ma világszerte zajló legfontosabb változások a következők: 1. E változások oka öszszetett. A második világháború ide­ jén sok nő állt munkába. amikor a férfiak hazatértek. Az is változásokat indít el. de felesé­ güktől feltétlen hűséget követeltek. Betty Friedan amerikai író nagysikerű könyve (The Feminine Mystique) 1963-ban jelent meg. Egy másik tényező a központosított kormányzat kialakulása olyan területeken. A viktoriánus erkölcs szerint a nő az erény min­ taképe. A viktoriánus család csodált rendje abból eredt.2 0 0 . Mindkét esetben gyengülhetnek a hagyomá­ nyos családi és rokonsági rendszerek. amelyekben ezeket korábban nem ismerték.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK mire betöltötte 2 1 . nem sok idejük maradt családi életre. mert mindenkire szük­ ség volt a haditermelésben. ráadásul a kormányza­ tok mindent megtesznek. bár kutatásait az 1950-es években végezte. De rengeteg nő nem akart megmaradni csupán házi szerepben. ami rendszerint szétzilálja a korábban a helyi közösségben vég­ zett földművelésre épülő családformákat. 3. hogy sokan költöz­ nek a falusias területekről a városokba. A nők jogait világszerte kezdik elismerni a házasságkötéssel kapcsolatos és a családon belül hozott döntések tekintetében egyaránt. míg a férfiak teremtették elő a család be­ tevőjét. gyerekeikkel üzengettek egymásnak. de még ennél is súlyosabb teher volt a nem kevés családot sújtó alkoholizmus és erő­ szak. míg a férfi szabadon kedvét töltheti: so­ kan örömlányokhoz vagy bordélyba jártak. szeretett volna kitörni belőle.az ipari nagyvállalat. A legtöbb fejlődő országban azonban széles körű átalakulások zajlanak. 1963). aki csak hébe-hóba bukkan fel. Ezekben a csoportokban volt a leggyakoribb a gyermekmunka is. 4. Ráadá­ sul a férfiak érzelmileg elszakadtak feleségüktől. Világszerte változó családminták A mai világ különböző társadalmaiban sokféle családforma él. hogy a szülők vaskéz­ zel irányították gyermekeiket . Ráadásul a szegényebb csoportoknak nem ada­ tott meg az otthon kényelme: a család tagjai lá­ tástól vakulásig dolgoztak a gyárban vagy a mű­ helyben. ráadásul egy olyan korban. az óriásgazdaság és .az államok gyakran indítanak olyan programokat. és a nemi életben gyakran kettős mércével mér­ tek: keresték a szexuális kalandokat. míg családjuk szülőfalujukban marad. többre vágyott. amelyek azt ko­ rábban szigorúan korlátozták. és aki­ vel lehetetlen bármiféle érzelmi kommunikáció. Egyre ritkább. a fogamzásgátlást stb. Ezek egyike a nyugati kultúra elterjedése. amelyeket ma rendkívül durvának tartanánk. hogy szembenézzen ezekkel a gondokkal. Az emberek életét megváltoztatta. amikor a társa­ dalom még nem készült fel.

Először azonban ismertetek néhány alapvető jellemzőt. CSALADOK ES INTIM KAPCSOLATOK NAGY-BRITANNIÁBAN Mivel Nagy-Britannia ma kulturális szempontból nagyon sokszínű. valamint osztály.néhol sokat még mindig kétségbeesetten próbálnak kivívni. hogy egy-egy em­ bernek számos házastársa lehet egymás után. aminek szintén része lehet abban. A partnerekről feltétele­ zik. és az érzelmi individualizmus vált a legfontosabb tényezővé. amelyet legitimnek.) 4. Ez azonban nem jellemző minden brit családra. Más nyugati családokhoz hasonlóan a brit család is monogám. hogy a házaspár mindkettőjük családjától külön. és a vagyon régebben fiúágon öröklődött. hogy azért házasodnak össze. 2. hogy ma egyre több a válás. mint a mo­ dern kultúra sajátos jegyének. (Az egyik példa arra. A brit házasság a romantikus szerelem esz­ méjére épül. FEJEZET 6. Sok család . kulturális. akkor patrilokális családról beszélünk. mert megtorpanhat. fejezetben. de senkinek nem lehet egyszerre egynél több fele­ sége vagy férje. amelyek szinte minden brit családban megfigyelhetők. Úgy is mondhatjuk. visszafordulhat. A mai tár­ sadalmak többségében még mindig a kiterjesztett család a norma. hogy a britek nagy része a házastársán kívül másokkal is létesít szexuális kapcsolatot. mint amikor ezeket több mint húsz éve leírták.különösen ha szegény. ahogyan a tálibok a nők jogait megnyirbálták Afganisztán­ ban 1996 és 2001 között . néhány megfigyelő szerint helyesebb volna a brit családmintát sorozatmonogámiának nevezni. Általános trenddé válik a gyermekjogok ki­ terjesztése. Persze a valóság nem vág egybe az ideológiával. A brit családot gyakran nukleáris családnak tartják. Egyre inkább elfogadják az azonos neműek párkapcsolatát.matrilokális: a friss házasok a feleség szüleinek lakóhelye köze­ lében maradnak.) De ugyanígy tévedés volna azt hinni. hogy e trendek nem váltak általánossá. hogy a világ minden részében megjelentek . a 657. Ezek közül a legélesebbek a fehérek és nem fehérek családmintái közötti különbségek. hogy milyen gyorsan történik a változás.) A neoloká­ lis lakóhelyválasztás azt jelenti. bár nem mondhatjuk. Mivel azonban ma Nagy-Britanniában renge­ teg a válás. A családminták változása és változatossága Rapoport és szerzőtársai szerint „Nagy-Britanniá­ ban ma a családok jelentős átalakuláson ennek keresztül: korábban a családi életet egy mindent átfogó társadalmi norma szabályozta. ma viszont kezd elfogadottá válni a normák pluralitása.erről a 20.7. saját lakóhelyre költözik. elfogadható társnak találták. hogy a nukleáris család lassanként elveszí­ ti vezető szerepét. mert egymást vonzónak. A patrilineáris öröklés szerint a gyerekek az apa ve­ zetéknevét viselik. mert egy vagy két szülőből és a vele. Ma már világo­ sabban látszik a Rapoporték által meghatározott családformák sokfélesége. az lehet. 7. a monogámiát törvény írja elő. . hogy a nukleáris család teljesen el­ szigetelt más rokonoktól. hogy a ki­ terjesztett család mindenütt gyengül. (A világ számos társadalma matrilineáris: a vezetéknév és gyak­ ran a vagyon is leányágon öröklődik. az országon belül jelentős el­ téréseket figyelhetünk meg a család és a házas­ ság terén. Nyilvánvaló. Ezután a családi élet jelenlegi mintáival kapcso­ latban kitérünk a válás és az újraházasodás kér­ désére is. A házasság részét alkotó romantikus szerelem a mai NagyBritanniában már „természetes": inkább az em­ beri lét szokványos részének látszik. és kölcsö­ nös szeretet-tisztelet köti őket össze. vagy ellenté­ tes trendek lassíthatják. oldalon lesz szó. Megállapításukat igazolandó a vál­ tozatosság öt típusát határozzák meg: szervezeti. A sort kiegészíthet­ nénk a szexuális sokszínűséggel. munkásosztálybeli vagy ázsiai . Tévedés volna túlhangsúlyozni ezeket a tren­ deket vagy azt feltételezni. bár ez ma már ritkább. sőt kívánatosnak tekintünk" (1982. Ugyanakkor félrevezető összeke­ verni a monogámia jogi fogalmát a szexuális gya­ korlattal. életút és kohorsz sze­ rinti sokféleségről beszélnek. A házasságban elérendő személyes megelégedettség hangsúlyo­ zása néha teljesíthetetlen elvárásokat támaszt. Az alábbiakban kiderül majd. 4 7 6 ) . Ráadásul abban is eltéréseket lát­ hatunk. és tovább él a hagyományos csa­ ládi gyakorlat. 3. aminek az okát a következőkben megvizsgáljuk. vagy épp he­ vesen elleneznek. A brit család patrilineáris és neolokális. Általános jellemzők Nagy-Britanniában az ép család jellemzői a kö­ vetkezők: 1. (Ha a férj szüleihez közel vagy velük együtt élnek. ve­ lük egy háztartásban élő gyerekekből áll.

). mégpedig a dél­ ázsiai csoportoké. o. szüleik és a nagyszülők. de amint jobb környé­ kekre költöztek. A lepusztult negyedekben nagy.amelyben az asszony a „háztartásbeli".. Ezt a változatos­ ságot mutatja. A családok sokféleképpen szervezik a tagjaikra jutó feladatokat és a tágabb társadalmi környe­ zettel kialakított kapcsolataikat. a kaszt és főként a rokoni kapcsolatok alapján szervezték meg közösségeiket. ő viszont megházasodik. Nagy-Britanniában a bevándorlók a vallás. régi házakhoz juthattak. öregedés" című fejezetben is foglalkoztunk (149-151. többször házasodik. hogy az „ortodox" család mellett . életút. Igyekeztek fenntartani a csa­ ládok egységét.vagy felsőbb osztályokhoz tartozó különféle csoportosulások között állandósult osztóTykülönbségek szintén igen eltérő családstruktúrákat eredményeznek. A sze­ gények. Az etnikai kisebbségek megjelenésével (ide értendők az Ázsiából vagy a karibi térségből szár­ mazó családok is. hanem homoszexuális párok kapcsola­ tára is épülhet. ezért a „folytonos" család három nemzedéke élhet egy­ mással szoros kapcsolatban: a házas unokák. ami a kiterjesztett család felbomlásához vezetett. Másfelől ma többen érik meg az öregkort. a férj pedig a „kenyérkereső" . amelyben a szülők együtt maradtak.vannak kétkeresős vagy egyszülős családok is. A kohorsz szó a család egy-egy nemzedékét je­ lenti. Gudzsarátból és Bengáliából. Dél-ázsiai családok A brit családmodellek között van egy. A bevándorlás az 1950-es években kezdődött az indiai szubkon­ tinens három nagy körzetéből: Pandzsábból. ezért az élettársi kapcsolat vagy a család nemcsak hetero­ szexuális. rendszerint csak kisebb házak megvásárlását engedhették meg maguknak.). például a feminizmus hatására kiala­ kult a családformák kulturális sokfélesége. majd elválik. mint valaha. Másvalaki viszont egyszülős családban nevelkedhet. mint régen. szakmunkások és a közép..CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK / Az életúttal a 6. A családszervezetben szexuális értelemben is nagyobb a változatosság. „Szocializáció. Sok nyugati társadalomban egyre inkább elfogadott a homoszexualitás. o. mint ré­ gen. csakhogy lakáshelyzetük ebben korlátozta őket. Sokan közülük úgy találták. „Szexualitás és társadalmi nem" című fejezetben lesz szó (338-340. Például a szülők és a nagyszülők kapcso­ lata ma már valószínűleg gyengébb. a származási hely. amelyekről még lesz szó) és a mozgalmak. és mindegyik házasságban lesznek gyerekei. Nagy-Britanniában több mint egymilliós dél-ázsiai népesség él. Nyilvánvaló az is. hogy az életút során különböző tapasztalatokat szerezhetünk a családról. amely szembeötlően eltér a többitől. A Nagy-Britanniában született dél-ázsiai gye- Az ázsiai nagycsaládokat gyakran erős kötelékek fűzik össze. hogy a tisztességről és családi hűségről vallott eszméik szinte teljesen hiányoznak az őshonos brit népességből. / A melegek házasságáról a 12. Például valaki lehet olyan család tagja. Kulturális értelemben ma a család előnyei és értékei sokszínűbbek. .

Otthon a szüleik elvárják vagy megkövetelik. . A válási és szétköltözési arányok magasabbak a karibi feketék kö­ rében. hogy eleget tegyenek az együttműködés. vagy hogy kissé növekedett a válások és az egyszülős ház­ tartások aránya -.1. Ám a brit kultúra állan­ dó hatása bizonyos változásokat idéz elő e téren. o. hogy a házasságot a család „intézi". hogy őket is megkérdezzék. Fekete családok A Nagy-Britanniában élő karibi fekete családok szerkezete megint más.például az.7. Forrás: Social Trends. 2001 (száza­ lékban) Egycsaládos háztartások Házaspár Fehér Vegyes Ázsiai vagy ázsiai brit Indiai Pakisztáni Bangladesi Egyéb ázsiai Összesen Fekete vagy fekete brit Fekete karibi Fekete afrikai Egyéb fekete Összesen Kínai Egyéb etnikai csoport Minden etnikai csoport a Együtt élnek 12 11 2 2 2 3 2 11 7 9 9 3 3 11 Egyszülős 22 39 10 13 12 12 11 48 36 52 43 15 18 22 Egyéb gyermekes háztartás 6 12 21 24 23 19 22 12 19 15 15 13 12 7 Mind 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 60 38 68 61 63 66 65 29 38 24 32 69 67 60 Az a csoport. mint bármely más etnikai csoportban.4 4 éves fekete nők közül a hasonló korú fehér nőknél sokkal keve­ sebben élnek házasságban. amelyhez a háztartásból választott referenciaszemély tartozik. mindent összevetve ezek a dél­ ázsiai etnikai csoportok figyelemre méltóan erős családi kötelékekkel bírnak. A Policy Studies Institute etnikai kisebbségek körében végzett negyedik országos felmérésének statisztikai adatai szerint (Modood et al. FEJEZET 7. a bangladesiek és az afroázsiaiak etnikai csoportjában a legvalószínűbb a házasodás. A „szerelemből" házasodás nyugati kulturális ha­ gyománya gyakran ütközik az ázsiai közösségek azon gyakorlatával. A szülők és a családtagok megegyezé­ sével létrejövő frigy arra a meggyőződésre épül. mivel fontosak számukra a tradicionális családi élettel járó szoros kapcsolatok. 2004. ugyanakkor más csoportok­ tól eltérően az egyedülálló karibi fekete anyák között nagyobb a foglalkoztatottak aránya (Mo­ dood et al. A fekete vagy fekete brit né­ pességben gyakori egyszülős háztartásokat (ame­ lyekben többnyire az anya a „családfő") a 7. Az iskolában ugyan­ akkor azt várják el tőlük. Az egyszülős háztartások is gyakoribbak a karibi fekete népességben. hogy állják meg a he­ lyüket a versenyszellemmel átitatott. 1 9 9 7 ) . táblázatot). A 2 0 . hogy a szerelem a házasságon belül születik. individualisztikus társadalmi környezetben. a pakisztániak. táblázat Az eltartott gyermekeket nevelő brit családok etnikai csoport3 szerinti megoszlása. rekekre két teljesen eltérő kultúra hat. A gyerekeket nevelő ázsiai párok között kevesebben voltak az együtt élők is (lásd a 7 . 1997) az indiaiak. 28. 2 .1. mint Nagy-Britannia más etnikai csoport­ jaiban. Bár a Nagy-Britanniában élő dél-ázsiai családokban is mutatkoznak a vál­ tozás jelei . a tiszteletadás és a családi hűség normáinak. 2001-ben az összes gyerekeket neve­ lő szülő közül az egycsaládos ázsiai vagy ázsiai­ brit háztartások 65 százaléka volt házas. míg a fehérek és a karibi feketék körében ez az arány valamivel kisebb volt. A legtöbben igyekeznek az etnikai szubkultúra értékei szerint berendezni családi és személyes életüket. Ma már mindkét nem fiataljai igyekeznek elérni. 34. amikor a házassá­ gukról döntenek. hogy a fiatalok nagyobb beleszólást követelnek házasságukba.

Az attitűdjeikben tapasztalható részrehajlás nem annyira a munkahely jellegéből. Bár a férfi biológiai okokból nem szülhet gyereket. vállalhatja az ezzel össze­ függő feladatokat. Egyes vezetők úgy vélték.nincs esélyegyenlőség. hogy rossz helyre került a hangsúly. támogató rokoni kapcsolathálót alakít ki.a házastársi kötelékekhez mérve sokkal fontosabbak. A karibi csoportokban fonto­ sak a kiterjedt rokonsági hálózatok . inkább csak a gyerme­ kükkel és az otthonukkal törődnének. hogy gondoskodja­ nak kisebb gyermekükről. amelyet NagyBritanniában végeztek az 1980-as évek közepén (Homans 1987). mint a férfiak. Többségük azonban elfogadta azt az elvet. A vizsgálatban részt vevő kevés vezető beosztású nő egyikének sem volt gyereke. mint más csopor­ tok családjaibari. De többségük feladatának tekintette. és többen azok közül. A kutatók megállapították: a beszélgetésvezetők mindig megkérdezték ezektől a nőktől. és talán később átképzéssel más pozícióra pályáznak. . amelyre támaszkodhat. A csonka családot vezető anya általában szoros. Államokban is). „ilyenformán nem lehet családja". hogy miért teszik ezt. hogy kérdéseik épp azt mutatták: „törődnek" a náluk dolgozó nőkkel. Úgy gondolták. Amikor megkérdezték tőlük. mint inkább az otthoni szülői feladatokból fakad.általában megszakítják pályafutásukat. hogy a szülői feladatokat nem lehet egyenlően elosztani férfi és nő között. Úgy tűnik. hogy a nők . hogy van­ nak-e gyerekeik. Sok karibi fekete családban a gyerekek is fontos szerepet játszanak. A házastársi kapcsolat nem feltétlenül formálja úgy a fekete család szerkezetét. hogy ezzel is szá­ molni kell. mint a szülők közös dolga. mert csak ezek ré­ vén határozhatta meg. akkor két fő vélekedés bontako­ zott ki a válaszokból: a gyermekes nőknek több szabadidő kell az iskolaszünetek vagy a gyerek betegeskedése miatt. bizonyos értelemben ez nem tisz­ tességes . Az egyik vezető fogalmazott úgy. A fekete csalá­ dokról szólva gyakran kiemelik a hivatalos há­ zasságok alacsony arányát. ha a gyerme­ kes nők nem dolgoznának. azt mondták. Ugyanilyen attitűdöt alakítottak ki a nők előmenetelével kap­ csolatban. Egy vizsgálat során. a gyermekne­ velésben részt vehet. hogy majd otthagy­ ják az állásukat. hiszen a fér­ finak ilyenformán nem lehet családja (Homans 1987). hogy ez eléggé személyeskedő kérdés. mint a legtöbb fehér közösségben. hogy ilyen célzott kérdéseket tegyen fel. elismerem. hogy a nőknek ugyanolyan karrierlehetőségeket kell biztosítani.akármi­ lyen vezető pozícióba kerülhetnének . Ez el­ lentmond annak az elképzelésnek. Hogyan értelmezhetjük ezeket az eredmé­ nyeket? A nők álláslehetőségeit főként a férfiak előítéletei korlátozzák? Néhány vezető azt is el­ mondta. hogy szerinte jobb volna. mert segítenek gondoskodni fiatalabb testvéreikről (Chamberlain 1 9 9 9 ) . de úgy gondolom. a férfi jelentkezőktől viszont szinte soha. Egyenlőtlenség a családban A munka és a gondoskodás összeegyeztetése A nők pályafutását meghatározó főbb tényezők egyike az. de azt hiszem. de egyes megfigyelők úgy vélik. mennyire lenne megbíz­ ható munkatárs az állásra pályázó nő. Az egyik vezető ezt így fogalmazta meg: Jó. amíg a népesség nagy része természe­ tesnek veszi. a gyermekgondozás inkább az anya. hogy a férfiak úgy látják: a munka­ vállaló nő számára a gyermekvállalás fontosabb a munkánál. Ezzel a lehetőséggel egyetlen megkérdezett vezető sem számolt. azt igyekeztek feltárni. mint a férfiaknak. hogy az egye­ dülálló fekete szülők és gyermekeik szükségkép­ pen könnyen felbomló családot alkotnak. vagy akarnak-e gyereket (ez ma törvénysértés Nagy-Britanniában és az Egyesült Nagy-Britannia karibi fekete népességében nagy a gyer­ meküket egyedül nevelő szülők aránya. hogyan látják az egészségügy szakszolgálati pozícióiba jelentkező nőket az őket meghallgató vezetők.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK táblázatban hasonlíthatjuk össze más etnikai cso­ portokkal. akik szerettek volna gyereket. hogy ugyanezek a tényezők hatnak a London és más brit városok szegényebb környé­ kein élő fekete családok körében. hogy ilyen az élet: a kar­ rierlehetőségek tekintetében a nők mindig is roszszabb helyzetben lesznek. A munkavállaló nők problémái nem szűnhetnek meg addig. Egy férfival nem történhet meg.

hogy gazdaságilag független legyen. Például Hochschild vizs­ gálatában a feleségüknél kevesebbet kereső férjek egyike sem vett részt a házimunkában. A fele­ ség végzi a szokványos napi teendőket. A szociológusok azt mondják. Shelton 1992). Más szociológusok a szimbolikus interakcionizmus szemléletével közelítik meg a problémát. Hochschild felveti. azután a „második műszak­ ban" megint. A férfiak és a nők újraterme- Házimunka Bár a brit nők helyzetében az utóbbi évtizedek­ ben forradalmi változások történtek. addig a nő ezt nem teheti meg. Terri Apter könyvében [Working Women Don't Have Wives. hogy megváltozzanak a férfiak attitűdjei. például a nők előtt megnyíltak korábban a férfiak uralta szakmák. Miért marad a há­ zimunka női munka? Az utóbbi években erre a kérdésre jó néhány kutatás keresett választ. Az anya sokkal több időt tölt gyermekgondozási feladatokkal. amikor a feleség többet keres a férjénél. Nemrégiben Nagy-Britanniában végzett vizsgálatok mutatják. Még azokban a családokban is. Szerinte azért a nők végzik a háztartási munka javát. például füvet nyír vagy megjavít valamit. hogy a háztartási feladatok kiosztása egyértel­ műen nemi szempontok szerint történik. 1994) kifejti. Összességében nem ez a helyzet. Az efféle elvárások a gyermekko­ ri szocializáció során tanult. megnehezíti e munka házastársak kö­ zötti egyenlő megosztását. nem al­ kalmazható olyan helyzetekben. hogyan függ össze a házimun­ ka végzése vagy nem végzése a társadalmilag ki­ alakított nemi szerepekkel. külön­ böző területekért felelősek. és töb­ bé-kevésbé akkor. még mindig nem egyenlő az állás. hogy mikor kell róluk gondoskodni. egy területen még mindig óriási a lema­ radás: ez a házimunka. hogy gondoskodjon a családról: még akkor is. általában anyagilag inkább függenek férjüktől. ezért státusuk is javult. és azt vizsgálják. átlagosan napi 4 óra 3 percet fordítanak erre. hogy a férfiak ezentúl inkább kive­ szik a részüket a házimunkából. például főz és rendszeresen takarít. hogy a nőnek két ellen­ tétes erőt kell nagy nehezen összebékítenie: akar­ ja és szükségét érzi. a nők pedig valamivel kevesebbet. hogy a szolgálat hozzátartozik a nő lényegéhez. A főzési feladatok megosztásáról szólva Devault megjegyzi. A kétféle feladatcsoport között az a fő különbség.erre már láthattunk példát . ha vannak gyerekeik: a gyerekekre mindig figyelni kell. hogy ha a nőnek van fizetett munkája. Mindkét cél érthető. Más szociológusok szerint ez a jelenség legin­ kább gazdasági erők eredőjeként magyarázható: a háztartásban végzett munkáért cserébe gazda­ sági támogatás jár. hogy a házimunka és a gyermekgondozás nagy részét még mindig a nők végzik. férfiak kétszeresen elnyomják a nőket: először az „első műszakban". míg a férfi általában nem rendszeresen végzi háztartási feladatait. Mivel a nők kevesebbet ke­ resnek a férfiaknál. hogyan hatá­ rozza meg a társadalom női munkaként a háztar­ táson belüli gondoskodást. hogy mennyire szab­ hatja meg az egyén. ugyanakkor szeretne anyja lenni a gye­ rekének. így a házimunka javát ők vég­ zik. A nő otthoni feladatai általában meghatározott idő­ pontokhoz kötöttek. Részmegoldás lehet.a fog­ lalkoztatott nők átlagbére jóval alacsonyabb a férfiak átlagbérénél. hagyományos nemi szerepeket erősítik. mert felesége magára vállalja az otthoni fel­ adatok többségét. A nők ebben a kiszolgáltatott helyzetben ma­ radnak mindaddig. annak elfogadása pedig alapvetően hozzátartozik a férfi lényegéhez". mikor végzi a munkát. amikor ő akarja. mert a család­ ban „erősen és viszonylag tartósan összekapcso­ lódik a gondoskodás a nő háztartásban betöltött pozíciójával". hogy ezáltal a . Az 1980-as évek végi hasonló vizsgálati eredmények láttán Arlie Hochschild a nő-férfi viszony állapotát „megre­ kedt forradalomnak" nevezte. hanem kenyérkereső is. ha nemcsak anya.180 7. bár az elmúlt harminc évben valamelyest csökkent a különbség. Bár e függőségi modell segít meg­ érteni a házimunka nemi vonatkozásait. és gyakran kiszá­ míthatatlan. 1991) azt vizsgálta. Néhány szociológus azt mondja. Marjorie Devault szociológus könyvében [Feed­ ing the Family. hogy a férfiak és a nők különböző szférákban tevékenykednek. F E J E Z E T Ráadásul . akkor ez a több­ letmunka kitesz egy „második műszakot" (Hochschild 1989. hogy a táplálás és az evés nemi jellegű viszonyának „az az üzenete. hogy az egyen­ lőtlen feladatmegosztás mögött az a kimondatlan vélekedés húzódik meg. Sokkal nehezebb lesz elérni. A nők általá­ ban még azonos munkakörben is kevesebbet ke­ resnek a férfiaknál. míg a férj általában alkalmi feladatokat végez. míg a nőé az. feltételezték. Mivel a munkaerőpiacon egyre több a férjezett nő. hogy rugalmasabbá váltak a munkavégzési lehetőségek. Például Hochschild interjúkkal és részt vevő megfigyeléssel feltárta. amíg nem közelít keresetük a férfiakéhoz. A férfi dolga a csa­ ládfenntartás. Bár ma a férfiak több házimun­ kát végeznek. míg a férfiak csak 2 óra 17 percet (HMSO 2005). mint házastársa (Shelton 1992). de míg a nős férfi lehet egyszerre sikeres a munkájában és jó szü­ lő. mint három évtizede. amelyekben a férfi kiveszi a részét a háztartási munkából.

de nem tisztázza. sem a bíróságokon nem ala­ kult ki egyezményes meghatározása általában a gyermekbántalmazásnak és szűkebb értelemben a gyerekek szexuális bántalmazásának. amely szakadatlanul árad a tévéreklámok­ ból és a populáris média más területeiről. illetve az erőszakkal való fenyegetés. hogy a gyerekek szexuális bántalmazása aggasztóan mindennapos jelenség. A családi kapcsolatok . akik korábban szexuális bántalmazás ál­ dozataivá váltak.például a családi konfliktusok. amelyek azt mutatják. szülők és gyerekek vagy akár távoli rokonok között . A szegényebb családokban alighanem gyakoribb. A két leginkább nyugtalanító jelenség a gyermekbán­ talmazás és a családon belüli erőszak. szégyenletes vagy megrázó. ser­ dülő csavargók és kábítószeresek körében végzett vizsgálatok szerint nagy arányban vannak köztük olyanok. így „nemet csinálnak" és gondoskodnak róla. hogy ennek elsődleges áldozatai gyere­ kek. Ez azonban nem így van: ki­ derült. hogy vannak ilyen szexuális kapcsolatok. A nyilvánosság fi- .és lánytestvér közötti nemi kapcsolat például vér­ fertőző. amikor egy felnőtt egy csecsemőt vagy gyermeket szexuális célokra „használ fel". a gyermekek­ kel szemben elkövetett nemi erőszak elterjedt­ ségét nehéz.de Cruz 1993). a „fizikai bántalmazás". Persze a korreláció önmagában nem jelent ok-okozati összefüggést. formáinak megítélése egyértelmű. hiszen sokféle formában jelentkezhet. meghazudtolva azt az idilli család­ képet. a csalá­ di élet felöleli az érzelmek szinte teljes skáláját. Persze a gyerekeknek is van neme. Ma már jelentős mennyiségű adat áll rendelkezésünk­ re. Gyermekek szexuális bántalmazása A gyerekek szexuális bántalmazását a legegy­ szerűbben olyan nemi aktusként definiálhatjuk. A vérfertőzésnek és általában a gyerekek sze­ xuális bántalmazásának a jelenségét csak az el­ múlt néhány évtizedben „fedezték fel". röviden NSPCC) a bántal­ mazás négy kategóriáját határozza meg: ezek az „elhanyagolás". hogy a fenti kategóriákba tartozó emberek gyerekkorukban szexuális bántalmazás áldozatai­ vá váltak. A gye­ rekek bizonyos esetekben többé-kevésbé önként vesznek részt a kapcsolatban. Bár a szexuális bántalmazás legnyilvánvalóbb Családon belüli erőszak Családon belüli erőszaknak azt nevezzük. hogy az efféle cselekedet az erős tabuk miatt nagyon ritka. a szülői hanyagság és a fizikai erő­ szak .CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK lik ezeket a szerepeket a mindennapi életben. Sem a kutatók körében. de ezzel még nem bizonyítottuk. amelyet felnőtt kezdeményez a beleegyezési kor­ határnál fiatalabb (Nagy-Britanniában tizenhat év alatti) gyerekkel szemben. A prostituáltak. Az 1989es brit gyermekvédelmi törvény egyik szabálya a megfelelő gondoskodás hiánya okozta „jelentős károsodásról" szól . A Nemzeti Gyermekvédelmi Társaság (National Society for the Protection of Cruelty to Children. A vérfertőzés leggyakoribb formája. A vérfertőző kapcsolatokban gyakori a kény­ szer. A sze­ xuális bántalmazás definíciója: „egy gyermek és egy felnőtt nemi érintkezése a felnőtt szexuális kielégülése céljából" (Lyon . ami­ kor valamelyik családtag fizikailag bántalmaz egy másik vagy több családtagot. mi szá­ mít „jelentősnek". a „lelki bántalmazás" és a „szexuális bántalmazás". sőt alighanem lehetetlen felmérni.erre még kité­ rek a későbbiekben. és viszonylag gyakran kerül sor közöttük ártalmatlan szexuális játékokra. Persze régóta ismeretes. nevezetesen az apa és gyereklánya közötti szexuális kapcsolat azonban egyben bántalmazásnak is tekinthető. A fiú. ez az esemény visszataszító. Ezzel szemben a gyerekek túlnyo­ mó többsége számára. A család igen gyakran mutatja meg „árnyoldalát". hogy a gyermekekben maradandó sérüléseket okoz a szexuális bántal­ mazás. fiatalkorú bűnözők. de a társadalomkutatók többsége fel­ tételezte. Vizsgálatok azt mutatják. akiket egy felnőtt családtag nemi kontaktusra kényszerített. Valószínűleg számos tényező . bár ez meglehető­ sen ritkán fordul elő. Intim erőszak Mivel a családi és rokoni kapcsolatok minden egyes ember életében szerepet játszanak. hogy a bántalmazás hatott későbbi viselkedésükre. A vérfertőzés kö­ zeli rokonok közötti szexuális kapcsolatot jelent. egymás testének felfedezésére. örömteli viszonyok.együttes hatásáról van szó. mint különféle intézményekben . amelyek kétségbeesésbe kergetik az embereket. Éppúgy lehetnek azonban komoly feszültségek forrásai. de nem tekinthető bántalmazásnak. különösen a kisgyerekek. vagy éppen erős szorongással és bűntudattal töl­ tik el őket. Nem minden vérfertőző kapcsolat sorolható a szexuális bántalmazás kategóriájába.férj és feleség.le­ hetnek bensőséges. hogy a társadalmilag konstruált nem a férfi és a nő meg­ különböztetésének eszköze maradjon. de előfordul a társadalmi hierarchia minden szintjén éppúgy. Rámutatha­ tunk. Bán­ talmazás az.

Megkérdőjelezik azt a kutatási eredményt. hogy a családi erőszak a nők feletti férfiuralom fő formája. hogy egy nőt a családbeli férfiak vagy közeli ismerősei. A kormányzat Lord La­ ming vezetésével vizsgálóbizottságot állított fel. sokkal kevesebb eset ismert. amely feltárta. hogy a csa­ ládon belül előforduló erőszakos cselekmények közül nem kevés elfogadott. Az efféle állításokat erősen bírálták a feminis­ ták és más kutatók. és ritkábban okoznak maradandó fizikai sérülést. A családtagok közti kapcsolatokban általában erős érzelmek halmozódnak fel. A családon belüli erőszak a leggyakoribb bűncselekmény. A per idején a rendőrséget. amelyben a nő alkalmazott fizikai erőszakot férjével szemben. Ugyanakkor fontos tényező az is. . A feministák ezekkel a statisztikákkal támasztották alá azt az állításukat. pedig lett volna rá lehetőségük. Miért olyan mindennapos jelenség a családon belüli erőszak? Számos tényező játszik ebben szerepet. dühbe jöhet attól. az egészségügyi és szociális szolgálatokat is sok vád érte. Egy olyan férfi. és javaslatokat ter­ jesztett a kormányzat elé. Az egyik az. aki csak megmosolyogja más nők viselkedésének furcsa­ ságait. akik szerint a nők által elkö­ vetett erőszakos cselekmények mindig szűkebb körűek és szórványosabbak. amikor a férfi már jó ideje. hanem fontos. ami­ kor inkább védekezik. nem úgy. mint hogy ide­ genek bántalmaznak (Rawstone 2002). Marie Therese Kouao és annak élettársa. még ha az nem is volt több „meglegyintésnél". milyen szerepet játszottak az ügy­ ben a szakmai szervezetek. mennyire gyakori és súlyos a házon belül a nők ellen irányuló erőszak.a fele­ ség rendszeres brutális bántalmazásának . Ebben mások legtöbbször nem találnak semmi kivetni­ valót. hogy a családi életre jel­ lemző az erős érzelmek és az intimitás összekap­ csolódása. A nők 10 százaléka kény­ telen együttélni a családi erőszakkal. fejezet „Radikális feminizmus" című részében (366-367. Egy jelentéktelennek látszó ügy valóságos háborút robbanthat ki férj és feleség. FEJEZET gyeimé akkor irányult a gyermekeket sújtó csalá­ di erőszak szélsőséges formáira.nincs „férjverés" párja. ame­ lyekben gyakran szeretet és gyűlölet keveredik. Carl Manning hónapokig kínozta és elhanyagolta. hogy a családon belüli erőszak nem a férfiak patriarchális hatalmáról szól. / A patriarchátussal és a férfiuralommal kapcso­ latos nézőpontokat lásd a 12. hogy a nő gyakran olyankor bántalmazza a férfit. sőt valószínűleg nem is tekintik „erőszak­ nak" . amelyet nők ellen követnek el. hogy nem mentették meg a lányt. mert szerintük a férfiak vonakodnak fel­ jelentést tenni bántalmazó feleségük ellen. hogy a feleség ritkán támad férjére. például a gyermekbántalmazás fölött mindenki tapintato­ san szemet hunyt. illetve szü­ lők és gyerekek között. ahogyan azt a feministák állítják. A Nyugat-Af­ rikából származó Victoria szó szerint kilehelte a lelkét: teljesen kihűlt. amikor 2000 feb­ ruárjában napvilágra került egy nyolcéves lány. mint a feleségbán­ talmazó férfiak esetében. hanem „diszfunkcionális családokról". vagy olyan inti­ mitásokat fecseg ki. hogyan lehetne elejét venni az ilyen tragédiáknak (Laming 2003).). mégis bár­ mikor könnyedén átcsaphat súlyos brutalitásba. akit a szülei nem pofoztak vagy ütöttek meg. A családon belüli erőszak második leggyako­ ribb típusa az. hogy megvizs­ gáljuk az erőszak célját. és általában csak akkor folyamodik erőszakhoz. Az utóbbi években konzervatív elemzők azt bi­ zonygatták. amelyeket más társadalmi környezetben a családtagok másképpen értékel­ nének. A családon belüli erőszaknak csak bizonyos formáit szankcionálja a társadalom. Bántalma­ zóit 2 0 0 0 novemberében életfogytiglani börtön­ büntetésre ítélték. kontextusát és hatását is. amikor a férj bántalmazza a felesé­ gét. hogy nem elég „megszámolni" a családon belüli erőszakos cselekményeket. A családon belüli erőszak kérdése az 1970-es években keltette fel az emberek és a kutatók fi­ gyelmét. Victoria Climbié rettenetes halála. mint támad. A rendőrsé­ gen bejelentett házastársak közötti összetűzések többségében a férj bántalmazta a feleséget. amelyeket ő szívesen tartott volna titokban. Kifejtik. maradandó sé­ rüléseket okozó férfiak általában rendszereseb­ ben alkalmaznak fizikai erőszakot. o. Az „asszonyverésnek" (wife battering) . Ezt megelőzően a családon belüli erőszak. ha a felesége egy esti összejövetelen túl sokat beszél. nagyobb a valószínűsége. mint a nők. amikor feminista csoportok „kékre-zöldre vert" nőknek menedékházakat nyitottak. Kutatások igazolják. A nők elleni erőszak a család egyre súlyosbodó válságának és az erkölcsi nor­ mák gyengülésének a jele. és harmadnegyedrészük megtapasztalja valamikor élete során. Az otthoni környezetben kipattanó vita olyan ellentéteket vált ki. A gyerekeiket bántalmazó. Nagy-Britanniában minden héten két nő esik áldozatul partnerének.bár egyes csoportok igyekeznek elérni.7. mint a bántalmazott feleségek (Straus-Gelles 1986). sőt helyeslésre ta­ lál. ismételten bántalmazta (Rawstone 2002). Nagy-Britanniában kevés olyan gyerek van. A családon belüli erőszakkal kapcsolatos feminista vizsgálatok hívták fel a fi­ gyelmet arra. miután nagynénje.

c Az egyik vagy mindkét fél számára.1. A válást csak ki­ vételes esetekben engedélyezték. A 7. Az érvénytelenített házasságokat is magában foglalja. 1972-re ismét a duplájára nőtt. amely valójában már régen tönkrement. A válások arányszámával nyilvánvalóan nem mérhető közvetlenül a házasságok sikertelensége. mert ez lehetővé tette sok olyan házasság felbontását. A legtöbb ország na­ gyon gyorsan megkönnyítette a válást. Az 1950-1970-es adatok Észak-Írország nélkül értendők. a válásoké pedig nőtt. 34. hogy a munkanélküli férfiak általában kétszer annyiszor támadnak feleségükre. például akkor. például nincs magas jövedelmük vagy iskolai végzettségük. amelyek törvénybe foglalták a gyermekek testi fenyítésének tilalmát.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK hogy Nagy-Britannia kövesse számos más euró­ pai ország példáját. Társadalmi osztály Bár minden társadalmi osztályban előfordul. Az első „vétkesség" nélküli válási törvényeket az 1960-as évek közepén vezették be néhány országban. hogy az alacsony jövedelmű férfiak talán azért hajlamosabbak az erőszakra. E feltevé­ seket vizsgálva Gelles és Cornell (1990) feltárták. Az 1996-ban el­ fogadott új törvényben tovább erősödött a vétkes­ ség figyelmen kívül hagyásának elve. Ma is van még egy-két ilyen iparosodott ország. Több mint három évtizede William Goode (1971) fel­ vetette. . Válás és különélés Egyre gyakoribb a válás Nyugaton sok évszázadon át gyakorlatilag fel­ bonthatatlan volt a házasság. ha valamelyik házastárs vádakkal illette a másikat (például kegyetlenség. hogy házastársak bántalmazzák egymást. 1 9 6 0 és 1970 között a válások száma NagyBritanniában évente tartósan 9 százalékkal nőtt. bár a részletek erősen el­ térnek. vagyis a válást csak akkor mondták ki. mert kevés más eszközzel tudnak uralkodni feleségükön. mint a foglal­ koztatott férfiak. Korábban gyakorlatilag az összes ipari országra a kontradiktórius rendszer (adversarial system) volt jel­ lemző. 2004. ha a házastársak között egyáltalán nem jött lét­ 0 H 1950 a b 1 : 1 1 1 1 200' 1960 1970 1980 1990 Mindkét fél számára. 1 9 8 0 óta a válások aránya bi­ zonyos fokig stabilizálódott. Ezenkívül a szegénység. elköltözés. Nagy-Britanniában ma a házasságok kétötöd ré­ sze végződik válással. hogy a házasságok száma minden évben csökkent. bár minden koráb­ bi időszakhoz képest rendkívül magas szinten. részben az 1969-es tör­ vény eredményeként. a munka­ nélküliség miatt kialakuló feszültségek a csalá­ don belül is több erőszakot szülhetnek. ezek azonban elszigetelt esetek. hogy ez gyakoribb az alacsony jö­ vedelmű párok esetében (Cherlin 1 9 9 9 ) . Nagy-Britanniában a válást megkönnyítő törvényt (Divorce Reform Act) 1969-ben fogadták el és 1971-ben vált hatályossá. Azóta sok nyugati állam követte a példájukat. így egy évtizeden belül megduplázódott. házasságtö­ rés vádjával). ábrán látható. 31. Forrás: Social Trends. több vizsgálat is azt mutatja. re nemi kapcsolat (elmaradt az elhalás). o.

Végiggondolva eze­ ket és más problémákat. A nők anyagilag mindinkább függetlenné válnak. Vaughan szerint ez a folyamat ép­ pen ellentétes azzal. barátok? Megviseli-e a gyere­ keket? Lesz-e elég pénzem? . és vagy egyiküknek. 1990) azt elemezte. mint a másik. rendszerint másokkal is meghányja-veti a válságos viszonyt. akik jogilag még nem váltak el. és a kapcsolat menthetetlen. ha az új barátok egyike egy­ ben a szeretője is. hogy az emberek egyre inkább annak alapján értékelik házasságukat. hogy megerősí­ tést nyerjen. amelynek során felbomlik egy hosszan tartó intim kapcsolat. és rendkívül nehéz megvonni a mérlegét. Vaughan megfigyelte. míg az eredeti kezdeményező már inkább fenntartaná. Ezt megelőzően a kez­ 1 deményező talán egy ideig sikertelenül igyekezett megváltoztatni. mint régebben. Eközben mérlegeli a válás előnyeit és hátrányait: Boldogulok majd egyedül is? Mit szól­ nak hozzá a szülők. oldalon Carol Smart és Bren Neale kutatását ismertetem. aki már komolyan fon­ tolgatja a válást. hogy a szerepek hirtelen föl­ cserélődnek: aki korábban meg akarta menteni a kapcsolatot. vagy mindkettőjüknek anyagi nehézségekkel kell szembenézniük. hanem sokkal inkább azt. amelyek öszszefüggnek a szélesebb társadalmi változások­ kal. a házasságnak ma már nem sok köze van ahhoz a törekvéshez. félnek a válás anyagi és érzelmi következményeitől. ahogyan a kapcsolat kezde­ tén kialakul a szerelem. Másfelől a házasság felbomlása szinte mindig megviseli mind a párt. hogy az emberek egyre inkább az örömöt és a kielégülést keresik a házastársi kapcsolatban. Ez általában azt jelenti. hogy emiatt kiközösítik őket. ahol a párja nincs jelen. ami részben a fentebb vázolt válto­ zások eredménye. hogy személyes céljainak megvalósítása fontosabb. egyszer csak eltökéli. Az elszakadás (uncoupling) az a folyamat.kevésbé elégedett a kapcsolattal. Ettől kezdve már csak az érdekli. hogy sok esetben a fizikai válást megelőzi a szociális elkülönülés: legalább a partnerek egyike új élet­ stílust alakít ki.) Diane Vaughan könyvében (Uncoupling: The Turning Points in Intimate Relationships. hogy még egyszer megpróbálja rendbe hozni a házasságát. mind gyermekeiket. hogyan próbálják a párok a szakítás után is közösen felnevelni a gyerekeket. Ma már a váláshoz alig kapcsolódnak negatív társadalmi értékítéletek. ezért a házasság már kevésbé tekinthető szükségszerű gazdasági szövetségnek. hogy erőfeszítései kudarcot vallottak. rövid ideje különélő vagy elvált (nagyrészt középosztálybeli) emberrel készített interjút.akit Vaughan kezdeményezőnek nevez . Az egyik fél . A gazdag emberek szűk rétegét leszámítva. részben pedig maga is hozzá­ járul ezekhez a társadalmi folyamatokhoz.1 8 9 . Több mint száz. hogy az milyen fokú személyes megelégedést hoz szá­ mukra. mint a másik iránti elkötelezettsége. hogyan alakul a partnerek viszonya a szétköltözés vagy válás folyamán. és külön.főként akkor. Fon­ tos tényező az is. A kezdeményező fél. Az életszínvonal általános emelkedése azt is jelenti.7. észre sem veszi annak kisebb-nagyobb hibáit. Először is a válások arányszáma nem tartalmaz­ za a különélőket. Aki vállalja a szétköltözést. Vaughan kutatása azt is megmutatta. hogy milyen hiba fedezhető fel társa vi­ selkedésében. hogy titkolóznia kell a másik előtt . hogy együtt maradnak. a pár közös tevékenységeitől független világot teremt magának. FEJEZET akadásról": hogyan élik me A válások magas arányának van számos társadal­ mi előnye. mert meggyőzik arról. A kezdeményezők több­ sége ilyenkor már biztos abban. hogy véget vet neki. A válások arányának emelkedése nem anynyira a házasság intézményével szemben kiala­ kult elégedetlenséget jelzi. Toleránsabb attitűdök alakultak ki: a pár megszakíthatja örömtelen kapcsolatát. az ezekből a beszélgetésekből és tanakodásokból merít erőt a szakításhoz. néhány kezdeményező úgy dönt. A kezdeményező egy bizonyos ponton úgy érzi. (A következő keretes részben. hogy az elszakadás eleinte gyakran nem szándékos. hiszen akkor a szerelmes éppen a másik vonzó tulajdonságaira figyel. a 1 8 8 . hogy helyesen cselekszik. hogy feltérképezze az átmenetet az együttélés­ től a különélésig. mert például hisznek a házasság szentségében. mint korábban. hogy egy há­ zasság megromlása esetén könnyebb különálló háztartást létrehozni. nem kell attól félniük. A partner közben szintén úgy dönthet. de ára is. új célok izgatják. Persze az elszakadás folyamatát nem mindig csak az egyik személy irányítja. Emellett a sikertelen házasságban élők dönthetnek úgy. Előfordulhat. hogy a vagyont és a rangot nem­ zedékről nemzedékre örökítsék. Miért nagyobb a válások gyakorisága? Több tényező is szerepet játszik ebben. . amelynek során azt vizsgálták. vagy szeretnének „családi" otthont biztosítani a gyerekeiknek. elfogadhatóbb viselkedésre kész­ tetni partnerét. közös érdeklődési kört kialakítani stb. hogy kapcsolatuk menthe­ tetlen. új barátokat ta­ lál olyan közegekben.

CSALADOK ES INTIM KAPCSOLATOK Egyszülős háztartások Az utóbbi évtizedekben egyre gyakoribbá váltak az egyszülős háztartások.3. amelyben a 2 1 .8 56. Az elvált és hajadon anyák többségére az is jellemző.2. táblázat Brit háztartások a háztartás és a család típusa szerint. miért magas a karibi térségből származó brit családok körében az egyszülős háztartások ará­ nya.függetlenül attól. elítélő véleményt tükröző kifejezések . A brit csonka családok között a leggyorsabban növekvő kategória a hajadon és soha meg nem há­ zasodó anyáké. hogy egyedül nevelik fel gyermekeiket. míg a házasságon kívül gyereket vállaló. házában él.9 0. Van azonban egy növekvő kisebbség. annál valószínűbb. egycsaládos háztartásban élők aránya 1971-ben még 4 százalék. hogy az egyedülál­ ló anyák 85 százaléka akaratlanul esett teherbe.6 Tavaszi adatok. hogy éle­ te során valamikor megházasodott-e . 31. és minél ma­ gasabb iskolai végzettségűek. illetve a szegénység és a hátrányos társadalmi helyzet mutatói között igen nagy a korreláció. Forrás: Social Trends. A korábbi­ akban is említettem.4 57. Rendszerint olyan anyák döntenek így. A becslések kiigazítása nem történt meg évszakonként.például „elhagyott feleség". feltárta. Egy özvegy esetében a változás gyors. évi népszámlálás eredmé­ nyeinek megfelelő számokat tartalmaznak.2. akik általában a tár­ sadalom legszegényebb rétegeihez tartoznak. hogy házasságon belül szülik meg gyermeküket. és a hatá­ rai meglehetősen bizonytalanok: többféle útonmódon válhat valaki egyedülálló szülővé.4 Csak önálló gyerekek Gyermekét egyedül nevelő Egyéb háztartás Az összes saját háztartásban élő (= 100%) (millió főben) Nem saját háztartásban élők (millió főben) Teljes népesség (millió főben)c a 57. . Nagy-Britanniában az egyszülős. hogy az illető már egy ideje magára utalva él. hogy ezek a hatások nagyon fontos szerepet játszanak annak magyarázatá­ ban. 2004.4 0. 1 9 7 1 . hogy egyszülős háztartásban is bol­ doguljanak. táblázatot). Az 1990-es évek végén már ők al­ kották az összes eltartott gyerekes család 9 száza­ lékát (lásd a 7. hogy a gyermeküket egyedül nevelő szülők túlnyomórészt nők.2 2001 a 12 25 39 8 12 4 2003 a 13 25 38 8 12 5 V 6 19 52 10 4 9 53. b Önálló gyereke is lehet. c Az 1971-1991-es adatok népszámlálásból származnak. 2003-ban viszont már 12 százalék volt (lásd a 7.9 54.8 54. Például a megözvegyült anyák több mint fele a saját lakásában. Ma azonban az egyszülős háztartások mintegy 60 százaléka szétköltözés vagy válás következtében jön létre. hogy házastárs vagy partner nélkül neveljenek fel egy vagy több gyereket.4 0.még ma is meg kell küzdenie a társadalmi környezet rosszal­ lásával és az anyagi bizonytalansággal. Ez a szülői állapot rendszerint ideiglenes. Egy most zajló vizsgá­ lat. amely­ nek tagjai éppen arra törekednek. egyedülálló anyák nagy többsége bérelt lakásban lakik. Sok egyedülálló szülőnek . 7. a 2001-2002-es adatok évközi becslések. A kutatás azt is megmutatta.8 1991 11 23 41 11 10 4 55. hogy a fiatalabb nők gyak­ rabban lesznek egyedülálló anyák. 34. illet­ ve kerülhet ki ebből a kategóriából. hányan választották tudatosan azt. őket jól jellemzi az „önkéntes egyedül­ álló anya" megnevezés. század első éveiben született gyerekek életét követik nyomon (Millennium Co­ hort Study). ezért nem a 2001. a fér­ jezett nőknél pedig csak 18 százalék. bár nem ritka. ha a tár­ sa a halála előtt hosszabb időt töltött kórházban.2 0 0 3 1971 Egycsaládos háztartás Egyedül él Pár Gyermektelen Eltartott gyerekek 6 1981 8 20 47 10 6 9 53. Meg kell jegyezni. o. A korábbi. Az egyszülős háztartás kategóriája sok típust foglal magában. hogy a házasságon kívüli születések arányszáma. „apátlan család" és „tönk­ rement otthon" . Nehéz megmondani.azonban kezdenek kikopni a használatból. akiknek megfelelő anyagi hátterük van ahhoz. míg ez az arány az együtt élő pároknál 58. táblázatot).

családi állapot szerint 1971 Egyedülálló anya Hajadon Özvegy Elvált Külön élő Összesen Egyedülálló apa Házas/együtt élő párb Eltartott gyereket nevelő családok összesen a 1976 2 2 3 2 9 2 89 100 1981 2 2 4 2 11 2 87 100 1986 3 1 6 3 13 1 86 100 1991-1992 6 1 6 4 18 1 81 100 1996-1997 7 1 6 5 20 2 79 100 1998-1999 9 1 8 5 22 2 75 100 1 2 2 2 7 1 92 100 b Eltartott gyermek: 16 évesnél fiatalabb gyerek vagy 16-18 éves nappali tagozatos tanuló. Egyesek azt mondták. a növek­ vő bűnözési aránytól a gyerektámogatásra fordí­ tott. Kezdték olyan apákra vonatkoztatni. hogy mi követke- „Apahiány" Az 1930-as évek végétől az 1970-es évekig tartó időszakot gyakran nevezik az „apahiány" korá­ nak. aki már nem is apahiányról. . aki nem is létezik" (Economist 1995). A válások arányának és az egyszülős háztar­ tások számának a növekedésével más jelentést nyert az apahiány témája. Ahogy Blankenhorn könyvének egyik méltatója fogalmazta meg: „jobb egy olyan apa. A vita kiemelkedő amerikai szerzői nagy ha­ tást gyakoroltak a kérdéssel kapcsolatos brit vitá­ ra. gomba módra szaporodó jóléti költségekig. amellyel kordában tarthatták a férfiak szexuális és agresszív energiáit: nélkülük ezek az energiák valószínűleg bűnözésben. ezért az egész napot a munkahelyén töltötte . A második világháború idején sok apa ka­ tonai szolgálata miatt csak ritkán láthatta gyer­ mekeit. A háborút követő időszakban igen nagy volt azon családok aránya. mint már em­ lítettem. Volt. hanem otthon ma­ radtak. 1995) című könyvében kifejti. FEJEZET 7. Az apa volt a fő kenyérkereső. 37. hiszen sok gyerek ma úgy nő fel. hogy nincs senki.itt pedig. amelyekben a nők nem vállaltak fizetett munkát. vagy végleg elszakadtak tőlük. hogy a csonka családokban megfigyel­ hetünk közös anyagi és szociális hátrányokat. mint egy olyan. hogy azokban a társadalmakban. Crow és Hardey (1992) szerint a csonka család­ ba és abból kifelé vezető „utak" változatossága azt mutatja. o. Nagy-Bri­ tanniában és az Egyesült Államokban (ahol a vá­ lások aránya majdnem a legnagyobb a világon) ez a helyzet heves vitát kavart. akiknek férje nincs bejelentve a háztartásba. hogy gondoskodjanak a gyerekekről. 30.186 7. nemcsak az apák elvesztése okoz gondot. akire felnézhetne. E gondolatmenet szerint az apa nélkül felnövő fiúk csak nagy nehézségek árán válhatnak sikeres szülővé. De igaz-e ez? Az apahiány kérdése összekap­ csolódik azzal az általánosabb kérdéssel.csak esténként és hétvé­ geken láthatta gyermekeit. akik szétköltözés vagy válás miatt csak olykor-olykor kerültek kapcsolatba gyerme­ keikkel. ha a közvetlen környezetükben élő felnőttek állandóan a megegyezés. hogy a gyerekek csak ak­ kor lehetnek egy társadalmi csoport hasznos tag­ jai. aki a család tagja és a ház­ tartásban él. Az egymással vitatkozó szociológusok és elem­ zők főként az apátlan családok növekvő arányát okolták egy sor társadalmi problémáért. akitől a bajban segítséget kérhetne. hogy a gyermekeiket egyedül nevelő szülők nem alkotnak egységes. hanem az apaság fogalmának felbomlása ennek pedig végzetes társadalmi következís menyei lehetnek. az együttműködés és a kompromisszumkészség példáit állítják eléjük (Dennis-Erdos 1992). hogyan hat a válás a gyerekekre . Ide tartozik minden olyan férjes asszony is. amelyekben magas a válások aránya. ami azt jelenti. erőszakban nyilvánul­ tak volna meg. Az egyedülálló szülő státusba és onnan ki sokfé­ le út vezet. hogy szociálpolitikai szempontból nehéz definiálni a határait és meg­ határozni az ellátandó szükségleteket. egynemű csopor­ tot. Lehet. aki hazatérve leül a tévé elé sörözni.3. A házasság és az apa­ ság minden korábbi társadalomban eszköz volt. táblázat A brit csonka családok aránya 3 az összes eltartott gyereket nevelő családon belül. 2000. Forrás: Social Trends. közel sem egyértelmű. hanem „apahalálról" beszélt. mégsem beszélhetünk erős kollektív identitásról. David Blankenhorn Apátlan Amerika [Father­ less America.

CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK zik a rendelkezésre álló vizsgálati eredmények­ ből. hogy milyen gondoskodást. hogy mennyire vesz részt a csa­ ládi életben és a gyereknevelésben. majd szeptemberben Batman-jelmezben felkapaszkodtak a Buckingham Palace homlokzatára. hogy van olyan apa. mint az. Más szóval a háztartás összetétele talán kevésbé fontos. Lillian Rubin könyvében [Families on the Fault Line. De ragasz­ kodnak ahhoz. hanem értékrendjük különbözik az idősebb nem­ zedékétől. de megállapításai igen hasonlóak a brit és más európai országokban dolgozó kutatók ered­ ményeihez. hanem az. Helen Wilkinson és Geoff Mulgan két átfogó vizsgálatot végzett 1 8 . Az apátlanság kérdésével az utóbbi időben so­ kat foglalkozott a brit média. hogy az apa kapcsolat­ ban maradjon gyermekével.például a házas­ ság előtti szexuális kapcsolat nyílt vállalását . így megnehezíti. Rubin eredményei szerint a válaszadó fiatal nők már korántsem becsülik annyira a házassá­ got.3 4 éves brit A családi élettel kapcsolatos attitűdök változása Úgy tűnik. hogy az apák úgy érzik: nem tudják érdekeit érvényesíteni a családban. hogy ez nem puszta élvhajhászat. mindig az anyának kedvez. hogy a váló párok esetében a brit jog. amelye­ ket 32 munkáscsalád tagjaival készített. A fenti recenzens írta ezt is: „Léhűtő apa nem léhűtő fiakat nemz? Nem lehet. mert a Fathers 4 Jus­ tice nyomásgyakorló csoport látványos akciókat hajtott végre. . 1994) olyan mélyinterjúkat közölt. A sok középosztálybeli családban elfogadott normákat . hogy jelen van-e az apa. nyitottabb életet élni. a bíróságon és a kormányzati politikában.fathers-4-justice. aki nélkül jobb a családnak?" Egyes kutatók szerint a fő kérdés nem az.a munkásosztálybeliek szélesebb köre helyteleníti. A csoport kijelentette. ha nem különösebben vallásosak. A Rubin vizsgálatában szereplő fiatalok egyet­ értettek azzal. jelentős osztálykülönbségek befolyá­ solják. amely a gyermek „javát" hivatott szolgálni. hogyan vélekednek az emberek a családi élet változásairól és a válások magas arányáról. A munkásháztartásokban ezért többször alakul ki konfliktus a nemzedékek között. SÜPÍR DADS OF FATHERS 4 JUSTH FIGHTING FOR YOUR RIGHT TO SEE YOUR Kits www. mint szüleik nemzedéke. hogy a középosztálybeli családokhoz hasonlítva a munkásosztálybeli szülők általában hagyománykövetőbbek. még akkor is. A csoport tagjai többek között lila liszttel töltött óvszer-bombákkal dobálták meg a miniszterelnököt a brit parlament alsóházi ülé­ sén 2004 májusában. Megál­ lapította. A férfiak attitűdjeiben nem lehetett megfi­ gyelni ilyen nagy nemzedéki változást. figyelmet és tá­ mogatást kapnak a gyerekek annak tagjaitól. Nagyon is felisme­ rik a férfiak hibáit.org Az efféle látványos akciók arra hívják fel a figyelmet. hogy a szexuális viselkedéssel. igyekeznek felmérni a lehető­ ségeiket és anyjuknál teljesebb. a házassággal és a nemi megosztottsággal kapcso­ latos attitűdjeik eltérnek a szüleikétől. Rubin az Egyesült Államokban végezte kuta­ tását.

hogy kötelesek megküzdeni a gyerekekért. mint a család ré­ vén". hogy job­ ban figyeljenek a gyerekek véleményére. és egyik sem visz gyereket az új házasságba. amelyeket a szülők a szétköltözéskor alakítottak ki. hogy főként a fiatal nők körében jelentős szemléleti változá­ sok zajlanak. Ezért néhányan meg­ próbálták szorosan magukhoz kötni. Visszatekintve gyakran úgy gondolták. amelyek többnyi­ re elérhetetlenek voltak a korábbi nemzedékek számára: a nők szabadsága. hogy a válás sokat árthat gyermekeiknek. hogy a fiatalabb generáció értékeit azok az örökölt szabadságok formálják. és „értékelik a kockázatot. Wilkinson és Mulgan fel­ vetik.2 4 éves nők 75 százaléka úgy vélte. A vizsgálat rámutatott. vala­ mint szabadságuk. hogyan alakulnak a gyermeknevelési minták közvetlenül a válás után és hogyan változnak a későbbiekben. Mások esetében a bizonytalankodás elidegenedéshez. Smart és Neale megállapították. vagy épp ellenkezőleg. a másokkal szembeni bizalmatlansághoz is ve­ zethetnek. A 1 6 . sokan tudták felidézni az egyedüli gyereknevelés kez­ deti szakaszait és értékelni az ezzel kapcsolatban hozott döntéseiket. önmegvalósításra törekszenek a munkában legalább annyira. Ezek a szabadságok nagyobb nyitottsá­ got. ahogyan kedvük tartja). amelyre a szülők nem számítottak és nem készültek fel. hogy továbbra is közösen neveljék a gyerekeket. mint kettő. és megkövetelte a bírótól és másoktól.él az a feltevés. hogy „füg­ getlenségre. a férfiak 51 százaléka akarta „addig halogatni a gyerekvállalást. amelybe a szülők és a gyerekek kerültek a válás során: megszüntette a korábbi „gondnok­ ság" és „láthatás" fogalmakat. a kompromisszumkészség és az ér- férfiak és nők körében (Wilkinson 1994. önzőén cselekszenek. az egy év­ vel későbbi körülményeik „realitásával". de nem tudták biztosan. A vizsgálati mintában szereplők kö­ zül a nők 29. hogy ebben a kor­ csoportban a nők és a férfiak számára is kevésbé vonzó a házasság. Előfordul. Megállapították. eltávolodni korábbi társuktól. A kétszülős felállásban bevált gye­ reknevelési jártasság nem feltétlenül hozott sikert az egyszülős háztartásban. arra ösztönözte a szülőket. Új partnerkapcsolatok és mostohacsaládok Újraházasodás Az újabb házasság megkötésére különféle kö­ rülmények között kerülhet sor. Smart és Neale azt akarták megtudni. hogyan akar­ nak élni. FEJEZET Carol Smart és Bren Neale vizsgálata a felbomló. és a vizsgált korosztály értékei ál­ talában ellentétesek az idősebb britek értékeivel. A törvény változtatott azon a hely­ zeten. csak a maguk érdekeit nézik. Wilkinson-Mulgan 1995). hanem a gyereknevelés mindennapi vonatkozásait illetően is. hogy a gyerekeket közösen nevelhessék. A válást követően a szülőknek két ellentétes igényt kellett összebékíteniük: egyrészt szerettek volna elszakadni. Hirtelen elillan a rugalmasság. Amikor a szétköltözés után egy évvel beszélgettek a szülőkkel. Vizsgálatuk során összehasonlították a válás utáni gyerekne­ veléssel kapcsolatos várakozásokat. A fiatal nők körében megfigyelték. mint az idősebbek körében. hogy mindkét fél a húszas évei elején jár. „felnőtt" bizalmasukként kezelni a gyerekeket. a kapcsolatok kiüresedéséhez vezetett. Smart és Neale azt találták. Például akkori­ ban jó néhányan aggódtak. az izgalmat és a változást". hogy egy szülő éppúgy felnevelheti a gyereket. mindkét nem mozgásszabadsága. ameddig csak lehet". A szülők kénytelenek voltak folyton átértékelni gyereknevelési szemlé­ letüket .7. önzetlenséget és toleranciát eredményeznek. és idővel változik. A törvény értelmé­ ben a válás nem változtatott a gyerekek és szü­ leik jogviszonyán. A szerzők szerint a médiában és bizonyos poli­ tikai körökben burkoltan . amely im­ már nem egy. akik az 1989-es gyermek­ védelmi törvény elfogadása után költöztek szét vagy váltak el. hogyan válthatnák félelmeiket és bűntudatukat konstruktív cselekvésre.néha kifejezetten . mégis összetartó családokról 1994 és 1996 között Carol Smart és Bren Neale két ízben készítettek interjút hatvan olyan Nyugat-Yorkshire-i szülővel. Azok. de szűkkeblűséghez. hogy a válás utáni gyereknevelés az állandó egyeztetés folyamatá­ ból állt. hogy azóta szerzett tapasztalataik bir­ tokában másként cselekednének. önző individualizmushoz. ezért a szülőknek nem kellett többé úgy érezniük. hogy munkát vállal­ janak és gyereket (akkor és úgy. hogy eldöntsék. eltávolodáshoz. az önzetlenség.nemcsak a gyermekeiket érintő „nagy döntések" tekintetében. hanem két háztartásban történt. más­ részt igyekeztek kapcsolatban maradni vele. Ilyen tekintetben egyre inkább köze­ lednek egymáshoz a férfiak tradicionális értékei és a nők újabb értékei. akik a hú- . hogy a válás után a felnőttek gát­ lástalanul. hogy a válás utáni gyereknevelés tapasztalata rendkívül kép­ lékeny.

Nézzük. Talán furcsán hangzik. később aztán valamivel hosszabb időre. mondjuk egy hétre. haladta a 40 százalékot (ez látható a 7. ame­ lyek között korábban a családdal és az annak jól­ létével kapcsolatos döntéseket hozták. A sikeres válás utáni gyereknevelés S állandó egyeztetést és kommunikációt követel. 1900-ban Nagy-Britanniában az összes házas­ ság körülbelül kilenctizede első házasság volt. akkor a gyerekek már valószínűleg felnőttek. Ha pedig az új házasság idősebb kor­ ban köttetik. mint az újak. ha nin­ csenek megelégedve vele. Születhetnek gyerekek az új házasságban is. Szerintük a szülők a gyermeknevelést nem morális keretek között folytatják. hogy csak rövid időre akarom rásózni a gyerekeket. vagyis a válási arány az első esetben ki­ sebb. a 183. I amit személyes fejlődésében elért. mint azok. mert a fejébe szas éveik végén. döntéseket kell hozniuk arról. mint mások. bár néhány ál­ talános megjegyzést azért érdemes tennünk. oldalon). mert már három éve nem töltőttél hosszabb időt együtt a gyerekekkel. milyen. főzz. de a házasodás való­ színűsége mindkét nem esetében akkor a leg­ nagyobb. mégis meg. hiába kellett védenie. Az elvált emberek valószínűleg többet várnak a házasságtól. E döntéseket nagyban meghatározza a környezet: a szülőknek számos szempontot kell mérlegelniük. Statisztikai­ lag nézve az első házasságok sikeresebbek. ami összesen nyolc kombinációt tesz le­ hetővé. I Az 1989-es gyerekvédelmi törvény rugalmasab. akik csak egyszer házasodtak meg. hogy a gyermek jól lé. míg minden 6 elvált férfiből 5 házasodik meg újra. Smart és Neale az elvált szülőkkel készített interjúik alapján elutasították ezt a gondolatot. hogy a tar­ tós második házasságok általában sikeresebbek. ápold őket. hogy éjjel-nappal gondoskodni tudsz a gyerekekről. és miféle káros következmé­ nyei lehetnek a közös gyereknevelés viszonyaira. és nem fognak a szülők által alapított új otthonban élni. mint az el­ vált nők: minden 4 elvált nőből 3. hanem viselkedésük alapjának talán inkább a gondoskodás erkölcse tekinthető. Ez nem jelenti azt.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK zékenység. és egyre nagyobb százalékban kötöttek újból házasságot már elvált emberek. Szerintem előbb végig kellene csinálnod velük. amelyeket ritkán lehet egyszer s mindenkorra I „helyrehozni". meghatározott elvekre vagy meggyőződésre épülő morális érvelés.I tét hangsúlyozza. akinek volt férje keresetet indított. A válási arányszám emel­ kedésével a nem első házasságok aránya is nö­ vekedni kezdett. mint az első házasságban. ha előtte már élt házasságban! Az el­ vált emberek újraházasodására nagyobb az esély. hogy kipróbáld. de igazán biztos vagy benne. mint az utóbbiban. hogy milyen ha­ tást gyakorol döntésük a gyerekekre. Hiába romlott meg vi­ szonya volt házastársával. hogy lásd. hogyan boldo­ gulsz velük?" Ettől aztán kiborult. Smart és Neale végső következtetése az. leomlanak az erkölcsi keretek. hogy ha biztos. akkor előbb egy hétvégére kel­ lene magadhoz venned őket. 2001-ben ez az arány már meg­ vette. hogy a gyerekeket neki ítéljék! Megkérdeztem a volt férjemtől: „Nem gon­ dolod.1. 1971-ben a házasságokon belül 20 százalék volt az újraházasodások aránya (legalább az egyik partner számára). hogy kiestél a gyakorlatból.J rekek érdekében. takaríts. i I I I I | I I I I I Itt az anya több tényezőt mérlegre téve próbálta eldönteni. Az új partnerek egyike előzőleg lehetett hajadon vagy nőtlen. mint arra. hogy egy ugyanolyan korú. milyen I fontos szerepet játszik az elvált szülők közötti vi. többnyire egy vagy több gyereket visznek az előző házasságukból vagy házasságaikból az új családi otthonba. A legtöbb nem első házasságban legalább az egyik fél özvegy volt. mi a teendő. többek között azt. moss és vasalj rajuk. Gyanítom. ezért nemet mondott. a harmincas éveikben vagy a negyvenes éveik elején kötnek új házasságot.I bá tette ugyan a mai válás utáni gyereknevelési I megoldásokat. ábrán is. mik a szándékaid" (Smart-Neale 1999).I szony minősége. Kifejtik.I ben.I próbált konstruktívan együttműködni vele a gye. hogy a második házasság eleve kudarcra van ítélve. de azáltal. mint valami egyértelmű. segíts megoldani a házi feladatot. Lehetséges. mi a „helyes". megfeledkezhet arról. ezért könnyebben föl is bontják. mi „helyes". amit mindennap szoktunk: vidd őket iskolába. alkalmas-e az idő a cselekvésre. Az elvált férfiak minden korcsoportban nagyobb valószínűséggel kötnek új házasságot. hogy amikor a szülők gondoskodnak gyermekeik­ ről. hogy I a válás olyan változásokat indít el a körülmények. Ezért csak kellő óvatossággal általánosít­ hatunk az újraházasodás kapcsán. mint az elsők. illetve elvált vagy özvegy. milyen nehéz. mit gondol erről egy gyermekeit egyedül nevelő anya. Erre én: „Akkor nincs miről beszélnünk. addig haja­ don nő vagy nőtlen férfi megköti első házasságát. hozd őket haza. ha betegek! Aztán majd újra leülhetünk megbeszelni. Szerintem fogalmad sincs. . A válások aránya is ma­ gasabb a második.

Például lehetetlenné válik. de bi­ zonyos nehézségekkel is jár. és ha fegyelmezni próbáltam a Károly herceg és Camilla Parker-Bowles frigye azt bizonyítja. miután a szá­ mára megoldhatatlannak bizonyult problémák szétköltözéshez vezettek: Folyton bűntudata van az embernek. hogy mások az elvárásaik a családon belüli megfelelő viselkedést illetően. akinek továbbra is komoly befolyása van a gyerekre vagy gyerekekre. A mai Nagy-Britanniában talán ők a legismertebb mostohaszülők. amikor egyikük vagy mindkettőjük újra megházasodik. Először: többnyire él valahol egy másik vér szerinti szülő. . hogy igazságtalan. de ha normálisan reagál és dühös lesz. hogyan írta le tapasztalatait egy mostohaanya. és előfordul­ hat. Nézzük meg. akkor rossz érzései vannak amiatt is. Mivel a legtöbb mostohagyerek két háztartáshoz „tartozik". Vegyük annak a kétgyermekes nőnek az esetét. A [mostohalány] apja és én nem értettünk egyet. Mindig attól fél. Másodszor: a volt házasfelek közötti együtt­ működés gyakran feszültté válik. Harmadszor: a mostohacsaládokban különbö­ ző hátterű gyerekek kerülnek össze. hogy különböző szoká­ sok és szemléletmódok ütköznek össze éppen az ő személyén keresztül. hogy az új család bármikor is együtt töltse a hétvégét.19fjJ^^EJEZET Mostohacsaládok Ha egy új házasságba a felnőttek közül legalább az egyik magával viszi korábbi házasságából vagy kapcsolatából származó gyermekeit. Ha a „kül­ ső" szülők ragaszkodnak hozzá. A mostohacsalád létrejötte és a kiterjesztett család ebből eredő növekedése egyértelműen örömöket és előnyöket hoz. aki fele­ ségül megy egy férfihoz. ez to­ vább fokozhatja az új család összekovácsolásával egyébként is együtt járó feszültségeket. akinek szintén van két gyereke. ezért furdalja a lelkiismeret. Nem te­ heti azt. nagy a valószínűsége annak. hogy a gyerekek ugyanakkor látogassák őket. és mindannyian együtt élnek. amit normális esetben megtenne a sa­ ját gyerekével. mint addig. „helyreállí­ tott" vagy mostohacsaládról (reconstituted/'stepfamily) beszélünk. hogy a brit társadalomban ma is fontos a házasság.

vékony. „horizontális" kap­ csolatok gyengülnek. Az intergenerációs támogatás igénye különö­ sen az egyszülős családokban nagy. annál inkább úgy látszott. és a válás utáni újraházasodással kapcsolatos gondok is újak.. amelyet egyre inkább több nemzedék alkot. gyerme­ keiről. 13/1. hogy ma a britek a szerkezetében inkább karóra. például válás idején. gyereket. miképpen alkal­ mazkodnak azokhoz a viszonylag ismeretlen kö­ rülményekhez. mindig azt mondta. amelyekben vannak dédunokák is.. Az ilyen családok tagjai maguk döntik el. ott a vá­ lás után a két érintett család továbbra is egységes családrendszert alkot. hogy a mai családok hosszú. hogy rend­ re szoktassa. ábrát). ábra Családfa és családkaró CSALÁDFA CSALÁDKARÓ George és felesége. „egyágú család" (bean-pole family) korát élik. il­ letve „anyának"? Fegyelmezheti-e a mostohaszü­ lő a gyereket ugyanúgy. hogy örökké szekálom. szerettem volna pótolni. hogy szekálom. de talán nem vagyok elég rugalmas (Smith 1990). esetleg még unokáiról is. Minél inkább nem csinált semmit. és az emberek ke­ vesebb gyereket vállalnak. Ennek az az oka. mert nő a válások aránya. amely meghatározza a mostohaszülő és mostohagye­ rek közti viszonyt. 2003. amelyek korábban nem léteztek a nyugati társadalmakban. Brannen azt is megfigyelte. Kevés olyan elfogadott norma létezik. Növekszik a négynemzedékes családok aránya. hogy az emberek tovább élnek. 7. hogy az ötvenéves britek háromötödének legalább az egyik szülője él még. „karószerű struktúrák" (lásd a 7. A nevén szólítsa-e a gyerek az új mostohaszülőjét. mint fára emlékez­ tető. vagyis ahol gyerekek is vannak. Ugyanakkor az idősebb és fiatalabb nemzedékek közé ékelt. John és felesége. Brannen szerint a családi háztartás csak egy része a rokoni kapcsolatok hálózatának.2. Ann Paul ( Chris és Sarah (élettársak) Stephanie Forrás: Sociology Review. . fő­ ként unokáik gondozásában vállalnak nagy szere­ pet. ami hiányzik az életéből. szeptember. Brannen rá­ mutat. vagy inkább „apának". Én adni akartam neki va­ lamit. Egyes szerzők újabban binukleáris családokról írnak. hogy a nagyszülők egyre többet segítenek a többi nemzedéknek. a nemzedéken belüli. és valamivel több mint harmadrészük nagyszülő.2. Brannen ezért mondja. amelyekben az idősebb generáció gyakran érzelmi támogatást is nyújt a válságos időkben.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK Egyágú csalá dok Julia Brannen (2003) kifejti. „összekötő generáció" gyakran egy­ szerre gondoskodik (idősödő) szüleiről. Helen csökken a termékenységi ráta. amelyek között találják magukat. Míg a család nemzedékei közti „vertikális" kap­ csolatok a várható élettartam növekedésével erő­ södnek. amikor el­ megy a gyerekekért? A mostohacsaládokban olyan rokonságtípusok jelennek meg. mint a természetes apja vagy anyja? Hogyan viselkedjen a mostohaszülő korábbi partnerének új házastársával.

különösen ott. A brit háztartás­ mintákra vonatkozó adatok fő forrása. tartós kapcsolatban élő pár dönt úgy. az 1960-as években született nőknek azonban majdnem a fele él így. a hasonló férfiak aránya 25 százalék volt (HMSO 2 0 0 4 ) . ez már nem mondható el róla: ma inkább párkapcsolat kialakításáról és felbontásáról beszélhetünk. Bár az együttélés egyre népszerűbb. akik 11 éves vagy fiatalabb gye- 7. Forrás: Social Trends. hogy „Nincs azzal semmi gond. Az újraházasodás révén megszülető családi kapcso­ latrendszer ellenére is számos kapcsolat fennma­ rad. míg végül valamelyikük végleg elhagyja otthonát. de nem feltétlenül a jelenle­ gi partnerükkel. Nagy-Britanniában egészen a legutóbbi időkig az emberek szemében némileg botrányos viselke­ désnek minősült az együttélés. és egyre több pár választja a házas­ ság alternatívájaként. 2004. o. A Nottinghami Egyetem 1999-es vizsgálata so­ rán szociológusok két minta tagjaival készítettek interjúkat: az egyikbe olyan házas és együtt élő párok tartoztak.192 7. Az együtt élő fiatalok szinte mindannyian úgy tervezik. Míg korábban a házasság volt két ember közös életé­ nek meghatározó alapja. az 1940-es években születettek 19 százaléka. Az együttélés ma Nagy-Britanniában általá­ ban a házasságkötés előtti próbaidőnek számít. Az ilyen párok rendszerint nem adják össze a pénzüket. hogy egy pár együtt él. ábrát). Az elmúlt évtizedekben ugrásszerűen növekedett a közös háztartásban élő. szexuális kapcsolatban. F E J E Z E T E sokrétű és zavarba ejtő átalakulások ellené­ re talán az a leginkább helytálló következtetés. Beletartoznak azok a válaszadók is. hogy még mindig a házasság a szilár­ dabb. ahol gyerekek is vannak. hanem együtt laknak és együtt nevelik a gyerekeket. Egy vizsgálat során a 1 8 . mint a házasok között.3. 33. Az együtt­ élés leginkább a 2 5 . és nem akar­ nak összeházasodni" (HMSO 2004). ábra A házasságon kívül együtt élő britek nem és életkor szerinti aránya. a kutatások azt mutatják. nem házas nők aránya elérte a 28 százalékot. 2001/2002-re a 60 évesnél fiatalabb együtt élő. .2 9 éves nőket és a 30-34 éves férfiakat jellemezte (lásd a 7. A házasság és a családi élet hagyományos formáinak alternatívái Együttélés A nyugati társadalmak többségében egyre inkább elterjed az együttélés: amikor egy pár házassá­ gon kívül él együtt. az országos háztartásvizsgálat (General Household Survey) csak 1979-től kezdve tartalmaz az együttélésre vonatkozó kérdést. A brit és más európai fiatalok körében azonban változnak az együttéléssel kap­ csolatos attitűdök. A fiatal párok esetében az összeköltözés többnyire nem tervezett. bár a házasság előtti együttélés időtartama egy­ re hosszabb. a 65. 2001/2002 (százalékban) 50 • 40 Férfiak | Nők 3 30 1r 16-19 • 20 T 40-44 10 J 11 20-24 rn 45-49 50-54 55-59 25-29 30-34 35-39 a 16-59 éves férfiak és nők. a családok azonban mindent összevetve nem. Az együtt élő nem házas párok körében há­ rom-négyszer nagyobb a szakítás valószínűsége.2 4 éves válaszadók 88 százaléka. 34. hogy valamikor majd házasságot kötnek. hogy a válással a házasság ugyan felbomlik. hogy nem kötnek házasságot.3. de házasságot nem kötő férfiak és nők száma. Az 1920-as években született nők­ nek csak 4. A szexuális viszonyban élő pár egyre több időt tölt együtt. hanem egyszerűen belesodródnak egy ilyen kapcsolat­ ba. életévüket be­ töltött válaszadóknak viszont csak 40 százaléka értett egyet azzal az állítással. Egyre több elkötele­ zett. akik kü­ lönélőnek vallották magukat.

amely mindennemű intézményi támo­ gatást nélkülöz. a homoszexuális partnerkapcsolatokat a sok heteroszexuális fri­ gyet vezérlő normákon és irányelveken kívül kell kialakítani és megegyezéses alapon fenntartani. amelyek megszabják. alkotó formáit. A me­ leg és leszbikus párok tudatosan formálhatják kapcsolataikat. az ifjabb nemzedék az önként vállalt elkötelezettsé­ get hangsúlyozta. meny­ nyire különbözik az idősebb házasok és a fiata­ labb nemzedékhez tartozók elkötelezettsége. hogy a homoszexuális partnerek körében sajátos gondoskodási és elkötelezettségi kultúra alakult ki.3 4 0 . és a tradicionális nemi szerepeket nem könnyű rá­ húzni az azonos nemű párokra. hogy a partnerek között egyen­ lőség alakuljon ki. hogy a fiatalabb házas és együtt élő párok tagjai jobban hasonlítanak egymáshoz. hogy a bíróságok is gyakrabban ítélik oda a szülői felügyeletet leszbikus kapcsolatban élő anyák­ nak. Egyesek szerint az AIDS terjedése fontos ténye­ ző volt abban. a meleg férfiak és a leszbikusok kapcsolatainak alapja inkább a személyes elkötelezettség és a kölcsönös bizalom. A mesterséges megtermékenyítési módsze­ rek révén leszbikusok is szülhetnek gyereket. „Szexualitás és társadal­ mi nem" című fejezetben (338-340. korábban intoleráns attitűdök enyhülése együtt járt azzal. 1999). hogy elkerüljék azokat az egyen­ lőtlenségfajtákat és kiegyensúlyozatlan hatalmi viszonyokat. Az utóbbi időkben számos esetben arattak jogi győzelmet homoszexuális párok. A fiatalabb válaszadók között az volt a fő különbség.például a köl­ csönös támogatás. o. ami a feladatok egyenlőbb megosztását eredményezheti. A szo­ ciológusok úgy vélték. feladatainak átvállalása. Ez­ zel a gyakorlattal azonban felhagytak. de mivel a legtöbb ország ma sem ismeri el a homoszexuálisok házasságát.. A heteroszexuális párkap­ csolat sok hagyományos formája . amelyek igencsak különböznek a heteroszexuális pároknál gyako­ ri formáktól. azt az életet. kinek mi a dolga a kapcso­ latban. . hogy egy részük jobbnak látta. mert nem azok a kulturális és társadalmi feltevések vezérlik őket. a homoszexuális párkapcsolatokat az jellemzi. amelyek sok heteroszexuális párra jellemzőek. Másodszor: a homoszexuális part­ nerek megegyeznek kapcsolatuk feltételeiről és belső működéséről. Például míg a heteroszexuális házassá­ gokban általában a nők végzik a házimunka és a gyermekgondozás javát. / A homoszexuális párok törvénybe foglalt új jo­ gairól a 12. ami azt jelezhe­ ti. a beteg ellátása. Azt találták. a közös kassza stb. Bár Nagy-Britanniában szinte minden gyerekes homo­ szexuális család két nőből áll. ho­ moszexuális szülőként alapíthatnak családot.). / A homoszexualitásról és a melegek házasságá­ ról szó lesz még a 12. „Szexualitás és társadalmi nem" című fejezetben lesz szó ( 3 3 8 . a homoszexuális part­ nerkapcsolatokban nincsenek ilyen elvárások. Har­ madszor: a meleg és leszbikus partnerkapcsola­ tokban megmutatkozik az elkötelezettség sajátos formája. és mindenféle heteroszexuális kapcsolat nélkül. A homoszexualitással kapcsolatos. hogy a homoszexuális kapcsolatokban az intimitás és az egyenlőség olyan formái jelennek meg. a másikba pedig szintén házas szüleik. Míg az idősebb nemzedék a házasságot a kötelezettségek és feladatok felől szemlélte.). Nagy-Britanniában egy döntő jelentőségű 1999-es bírósági határozat kimondta. hogy a partnerek megbíznak egymásban. az azonos nemű pároknak kevésbé kell törődniük azokkal az elvárásokkal. Az 1980-as évek óta nő a kutatók érdeklődése a meleg és leszbikus párkapcsolatok iránt.. többnyire azért. hogy jogaikat lassanként törvénybe foglalják. Minden megegyezés kérdése. Weeks és szerzőtársai (1999) a meleg és lesz­ bikus partnerkapcsolatokon belül három jelentős mintát különböztetnek meg. leszbikusok élettársi kapcsolata Manapság sok homoszexuális nő és férfi él tar­ tós párkapcsolatban. Néha a mele­ gek közötti párkapcsolatot „választott családnak" (family of choice) nevezik. készek szembeszállni a nehézségekkel és közös feladatuknak tekintik az „érzelmi munkát" (Weeks et al. ahogyan eddig elképzelhetetlen lett volna. amelyet a homoszexuális párok ma már egyre in­ kább együtt élhetnek. mint szü­ leikhez. melyeken a heteroszexuális kapcsolatok nyugszanak. az 1960-as évek vé­ gén és az 1970-es évek elején egy ideig több ame­ rikai város szociális jóléti szervezete hajléktalan meleg fiúkat meleg párok felügyeletére bízott. mert az emberek nem nézték jó szemmel.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK rekeket nevelnek. Mivel a melegeket és a leszbikuso­ kat kirekesztették a házasság intézményéből. há­ zasság révén is megpecsételik (Dyer 1999). hogy a stabil kap- . A kutatók azt próbálták kideríteni. Míg a heteroszexuális párok viselkedését társadalmilag beágyazott nemi sze­ repek határozzák meg. Úgy tűnik. ez tükrözi a minden­ napi élet pozitív. ha ezt az elkötelezettséget nyilvánosan. o. mint a törvény. Melegek.egyre inkább megjelenik a meleg és leszbikus családokban is úgy. Először is több le­ hetőség van arra.

öregedés" című fejezetben volt szó ( 1 4 9 . A pert indító egyik férfi kijelentette: „Jogi győzel­ met ünneplünk: igazi család született. táblázat Átlagos házasodási kor Angliában és Walesben. A pártalanság az életút különböző szakaszai­ ban mást-mást jelent. és éppen „két házasság között" van.4. hanem hogy szerető. mint a letelepedési engedély. Ma a húszas éveikben já­ rók nagyobb része nem házas. gondoskodó szülők alkotják . az adózás.4. a fiatalok egysze­ rűen azért költöznek el a szüleiktől. A harmincas éveik közepén járó férfiak és nők között azonban már kevesen vannak.. fejezetben. hogy az emberek később házasodnak . 2003-ban már 29 százalék volt (HMSO 2 0 0 4 ) .2001-ben a britek átlagosan hat évvel később kötöttek házasságot.5 28. Az egyfős brit háztartások majdnem felében magányos nyugdíjas él.sára növekedett az egyedül élők száma. A 3 0 . Az ötvenévesnél idősebb egyedülállók több­ sége özvegy.6 25. Ma sokkal inkább.1 5 9 . „Szocializáció. táblázatban). nem azért. . Megint másik az. / Az életút fogalmáról a 6. hogy a „választott pártalanság". mint valaha. o. az öröklés és a gyermeknevelési támogatás.4 27. mint az 1970-es évek elején (ez látható a 7. A csak néhány évtizede elfogadott nézőpontok között 7. hogy a népességen be­ lül növekszik a megözvegyült idősebbek aránya (erről a 6. mint korábban említettem. A CSALÁD ÉS AZ INTIM KAPCSOLATOK ELMÉLETI NÉZŐPONTJAI A család és a családi élet vizsgálatához az egy­ mással ellentétes meggyőződésű szociológu­ sok máig különbözőképpen közelítenek. életút. 1999-ben egy amerikai bíróság megerősítette egy meleg pár szülői jogait. A homoszexuális partnerek „családtag­ ként" való elismerése olyan jogi kategóriákban éreztetheti hatását. o. 34. mint régebben.1 25.4 1971 1981 1991 2001 24. hogy önálló életet kezdjenek.akár egyedülálló anyáról. hogy elkerüljenek otthonról). az embe­ rek többsége végül ma is megházasodik. hogy kezdjük többre értékelni a függetlenséget a családi életnél. Ebből arra lehet következtetni. Bár a független­ ség vagy a „választott pártalanság" egyre gyako­ ribb útja a szülői otthon elhagyásának. a másik tényező. 32. hogy megházasod­ janak (a múltban ez volt az egyik leggyakoribb útja-módja annak. Az egyik az a trend. a társtalan élet annak a társadalmi trendnek a része. csolatban élő homoszexuális pár családnak te­ kinthető.5 30.6 Választott pártalanság A háztartás-összetétel alakulásának jelenlegi trendjei felvetik a kérdést: egyedülállók nemze­ tévé válunk? Nagy-Britanniában az egyfős ház­ tartások aránya 1971-ben még 18. oldalon volt szó). kimondva. a 1 5 8 . 1971-2001 Első házasság Férfiak Nők 22. amelynek nem az a legfőbb ismérve. hogy pót­ anyától született gyermekük születési anyaköny­ vi kivonatában kettőjük nevét kell feltüntetni. a válások növekvő aránya. akár elkötelezett kapcsolatban élő meleg párról van szó" (Hartley-Brewer 1999). akik sosem kötöttek házasságot. A társadalmi normák változnak: egyes országokban ma már azonos nemű párok is szabadon felnevelhetik gyer­ meküket.5 0 éves egyedülállók többsége elvált.). hogy egy apából és egy anyából áll. 2004.1 5 1 .6 23. A modern nyu­ gati társadalmakban több tényező együttes hatá­ Forrás: Social Trends. a társadalombiztosítás.

CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK is számos akad. például a kormányzat. mielőtt a családvizsgálatban ma érvé­ nyesülő szemléletek felé fordulnánk. hogy a családmag gyakran eltávolodik a tágabb rokonságtól és nem tud a kiterjedtebb rokoni kötelékekre támaszkod­ ni. középosztálybeli „ideál­ tól" eltérő családok deviánsnak minősülnek. Az elsődleges szocializáció az a folyamat. A fe­ minizmus nagy hatást gyakorolt a szociológiára azzal. A feministák körében megoszlanak a vélemények . Ennek az az oka. hogy a család együttműködő. A funkciona­ lista családelméleteket éles bírálatok érték. A funkcionalista csa­ ládszemléletet azonban más alapon is bírálhat­ juk. a ma­ gány és az óriási egyenlőtlenség terepe is. amely ma már sokkal kevés­ bé látszik helytállónak. A személyiségstabilizáció azt a sze­ repet jelenti. a feleség pedig az otthon keretei között „affektív". amelyet a család betölt azáltal. Az iparosítás megindulá­ sával a család a gazdasági termelés egységeként veszített jelentőségéből. hogy a családon belüli egyenlőtlen hatalmi viszonyok miatt bizonyos családtagok előnyösebb helyzetbe kerülnek a többieknél. inkább reprodukciós. hogy a férj kenyérkeresőként „instrumentális" szerepet kapott. mert a férfiak és a nők közötti házi munkamegosztást úgy láttatják. Mégis hasznos. a közös érdekekre és a kölcsönös támogatásra épülő egység. ha figyelembe vesszük az újabb kutatások eredményeit és a társadalmi világban zajló változásokat. A „konvencionális családban" a felnőttek egyike otthonán kívül dolgozhat. érzelmi szerepet töltött be. Talcott Parsons amerikai szociológus szerint a család két fő funkciója az elsődleges szocializá­ ció és a személyiségstabilizáció (Parsons-Bales 1956). fejezetben térünk ki részleteseb­ ben. A feminista írások a témák széles skálájával foglalkoztak. Az egyik fő érdeklődési terület. Igyekeztek megmutatni. kertvárosi. amit az iparosítás előtt még megtehettek a családok. ezért nem veszi figyelembe azt a szerepet. idejétmúltnak számít. hogy az egyfajta speciális szerepet tölt be a mo­ dern társadalmakban. a házi munkamegosztás: hogyan osztják el a feladatokat a háztartás tagjai egymás között. Parsons úgy vélte. a szeretet és az összetartás legfőbb for­ rása. mintha az természetes és prob­ lémamentes volna. E szemlélet szerint a család fontos feladatokat végez. amelybe születtek. hogy kétségbe vonta a családról mint béke szigetéről. amelyek nem felelnek meg a nukleáris család modelljé­ nek: a fehér. A háborút követő évek­ ben a nők visszatértek hagyományos házi szere­ pükhöz. hogy a nők házi szférában szerzett tapasztalatait vizsgálják. a nukleáris és ki­ terjesztett család történeti fejlődésével és a ro­ konsági kapcsolatok jelentőségével foglalkozott. a feminizmusnak sikerült a családon belülre irá­ nyítani a figyelmet. amelyek hozzá­ járulnak a társadalom alapvető szükségleteinek ellátásához és segítenek fenntartani a társadalmi rendet. Mivel ez a gyermekkor első éveiben történik. A funkcionalista hagyományt követő szo­ ciológusok úgy tekintettek a nukleáris családra. a média és az iskola játszik a gyerekek szocializá­ ciójában. a tagjainak egyenlőséget biztosító szféráról kialakult képet. hogy érzelmi támogatást nyújt felnőtt tagjainak. Sok feminista szerző megkérdőjelezte azt az elképzelést. amelyek meg­ határozott funkciókat ellátva biztosítják a folyto­ nosságot és a konszenzust. amelynek során a gyerekek megtanulják annak a társadalomnak a kulturális normáit. Míg korábban a családszociológia főként a családstruktúrákkal. akkor valamivel érthetőbbek. Feminista megközelítések Sok ember számára a család a vigasz és a meg­ nyugvás. A szerzőpáros a család bizonyos funkciók el­ látásából fakadó jelentőségét hangsúlyozza. Ugyanakkor lehet a kizsákmányolás. ezek közül azonban három külö­ nösen fontos. amelyre a 18. hogy az ipari társadalom igényeinek kezelésére legalkalmasabb egység a nukleáris család. Funkcionalizmus Funkcionalista nézőpontból a társadalom olyan társadalmi intézmények csoportja. míg a másik felnőtt gondoskodik az otthonról és a gyerekekről. a személyiségfejlődés legfontosabb tere­ pe a család. a férfiak pedig újra elfoglalták egyedüli kenyérkereső pozíciójukat. ha röviden áttekintjük a szociológiai gondolkodás fejlődését. Az 1970-es és 1980-as években a családdal kapcsolatos viták és kutatá­ sok többségében a feminista nézőpontok váltak uralkodóvá. Parsons családszemlélete napjainkban már in­ adekvátnak. De ha az elméleteket saját történeti kontextusukban vizsgáljuk meg. Ezek az elméletek nem számolnak a családformák azon változataival sem. Az ipari társadalomban sokak szerint meghatá­ rozó a család szerepe a felnőtt személyiség stabi­ lizálásában. A fel­ nőtt férfi és nő házassága révén a felnőtt szemé­ lyiség támogatásra talál és megőrizheti épségét. Ez a nukleáris családon belüli szerepspecializáció gyakorlatilag azt jelentette. gyermekgondozási és szocializációs szerepe ma­ radt hangsúlyos. amelyet más társadalmi intézmények.

Míg egyes feministák az ipa­ ri kapitalizmus eredményének látják. A gondoskodás néha csak annyiból áll. valamint az együtt­ élés népszerűsége mind érdeklődésre számot tar­ tó témák. Ez a folyamat a „férfiszféra" és a „női szféra" elkülönülését eredményezte. hogy az iparosítás előtt is létezett valami­ féle házi munkamegosztás. nem mindig tükrözik az otthon keretein kí­ vül kialakuló nagyobb trendeket és hatásokat. Ennek ered­ ményeként nagyobb figyelmet kapott a családon belüli erőszak jelensége. mint a gyermekgondozás és a házimunka. sőt a fizikai bántalmazás terepéül. hogy több nő végez fizetett munkát az otthonán kívül. árnyoldalait mintha jó ideje nem lát­ nák sem a kutatók. hogy ki hogyan férhet a háztartási pénzekhez és mennyire rendelkezhet azokkal (Páhl 1989). a sok családban létező egyen­ lőtlen hatalmi viszonyok tartoznak. Egészen a legutóbbi időkig az iparosodott társa­ dalmak többségében sokan elfogadták a férfi ke­ nyérkereső modelljét. Anthony Giddens: átalakuló intimitás Munkám során magam is megvizsgáltam. oldalon). hogy idővel a családokban egyenlőbb viszonyok alakulnak ki a szerepek és a feladatok megoszlása tekintetében. ho­ gyan változnak az intim kapcsolatok a modern társadalomban. sem a jogi-politikai körök (lásd a 181-183. továb­ bá máig jellemző hatalmi viszonyokat teremtett. mint valaha (Hochschild 1989. Gershuny et al.annak ellenére. ezért korábbi keletű az iparosításnál. ezért kevesebb a szabadidejük. a vérfertőzés és a gye­ rekek szexuális bántalmazása mind azért keltet­ tek nagyobb figyelmet a nyilvánosságban. hanem igen sok érzelmi munkát is vállalnak. A nők általában nemcsak konk­ rét feladatokat (például a takarítást és a gyermek­ gondozást) vesznek a vállukra. hogy oda­ figyelünk más lelki jóllétére . munkahelyi és otthoni felada­ tai) megjelentek a mindennapi szóhasználatban. egyben a munka egy formája is. a „mostoha-" és homoszexuális család­ formák elterjedtebbé válása. sőt globális szinten bekövetkező módosulásokra. Figyelmet kell fordítani a társadalmi. hogyan oszlanak meg a források a családtagok között. Ez különféle folyamatokat ölel fel a beteg családtag ápolásától az idős ro­ konról való. Hasonló gondolatme­ netet követve néhány szociológus megvizsgálta a fizetett és nem fizetett munka ütköző területeit. hogy a kapitalista termelés sokkal határo­ zottabb választóvonalat vont az otthon és a mun­ ka világa közé. hogy fenntartsák a személyes kapcsolatokat (Duncombe-Marsden 1993). 1994. hogy a patriarchátushoz kötődik. a megegyezés és a rögtönzés képes­ ségét. amelyet a feministák fontos szempon­ tokkal egészítettek ki. mint a „második műszak" (a nők kettős szerepe. De mivel a feminista családvizsgálatok gyakran az otthoni szféra konkrét kérdéseivel foglalkoz­ nak. Van okunk azt hinni. megerőszakolása. amely feminista nézőpontokra épít. hosszabb ideig tartó gondoskodásig. hogy mennyire érvényes például a „szim­ metrikus családra" vonatkozó állítás (Young-Wilmott 1973): az a nézet. a felismerés. amelyre a feministák hív­ ták fel a figyelmet. főként azt. Bár a gondozási tevékenység a szeretetre és a mély érzelmekre épül. A feminista szociológusok vizsgálatokat végez­ tek azzal kapcsolatban. miképp szolgál a család a nemi elnyomás. A második témakörbe. hogy továbbra is elsősorban a nők­ re hárulnak az otthoni feladatok. de ezek nem válnak benne kizárólagossá. amely megköveteli az odafigyelés. mert a feministák megállapították. Mások azt firtatták. Az érdeklődés középpontjába a családformákban zajló nagyobb átalakulások kerültek: a családok és háztartások kialakulása és felbomlása. A válások és a csonka családok arányának növe­ kedése. A feminista szociológusok igyekeztek megérteni. A gondozási tevékenységek vizsgálata a harma­ dik terület. hogyan oszlanak meg a férfiak és a nők között az olyan otthoni feladatok. hogyan alakult ki a történelem során ez a munkamegosztás. mint a férfiaknak . hogy a családi élet erőszakos. ha meg akarjuk ra­ gadni a személyes átalakulások és a nagyobb vál­ tozásminták közötti összefüggést. Ezeket az átalakulásokat azonban nem lehet megérteni a késő modern korunkban zajló általánosabb változásoktól elszakítva. hogy mennyivel gazdagítja a nők nem fizetett otthoni munkája a gazdaság egészét (Oak­ ley 1974). FEJEZET arról. Meg­ nézték. valamint az egyének személyes kapcsolataiban kibontakozó elvárások. mások azt állítják. Az olyan kifejezések. és milyen minták alakulnak ki abban. de az egyértelműnek látszik. A feleség „kékre-zöldre verése". Az elmúlt évtizedben a családra vonatkozó szociológiai szakirodalom fontos törzse alakult ki. Új nézőpontok Az elmúlt néhány évtizedben a feminista néző­ pontból végzett elméleti és empirikus vizsgálatok nagyobb érdeklődést keltettek a család iránt a ku­ tatók körében és az emberek többségében is. Eredményeik azt mutatták. Suliivan 1997).számos feminista szerzőt foglalkoztat a kapcsolatokon belüli „ér­ zelmi munka".7. és megállapításaimat külön kö- .

A paraszti élet. hogy szűz maradjon. amely nem téveszten­ dő össze a szenvedélyes szerelem többé-kevés­ bé egyetemes késztetéseivel. mint a heteroszexuá­ lis kapcsolatok. nyilván nem serken­ tette a nemi vágyat . Úgy vélem. Úgy vélem. a 109-110. amely naphosszat ínszakasztó munkával telt. és hiányoznak belőle azok a különböző tapasztalatok. A szerelem intimitásra épül. A kapcsolatban részt vevő felek folyama­ tosan mérlegelik. Ket­ tős mércével mértek: a nőtől elvárták. hanem egyre inkább a tiszta viszony (pure relationship) eszméjére alapozzák kapcso­ latukat. Kialakult a plasztikus szexualitás (plastic sexuality). A tiszta viszonyt az tartja össze. Ez a folyamat a társadalmi reflexivitás kibonta­ kozásaként írható le. akkor egymáshoz van­ nak kötve. Ma már több lehetőség közül választhatnak: régeb­ ben nehéz vagy lehetetlen volt válni. század végén alakult ki (erről már volt szó a 1 7 0 . Megha­ tározza a szerelem további alakulását. amelyben csalá­ dot akartak alapítani vagy a vagyont igyekeztek átörökíteni. A szexualitás képlékennyé vált. hogy a roman­ tikus szerelem eszméi széttöredeznek. mennyire valósulhatnak meg a céljaik. hogy a modernitás legutóbbi sza­ kaszában újra átalakult az intim kapcsolatok jel­ lege. .. amelyek nagyrészt megsza­ badították a nőket a sorozatos (és életveszélyes) terhességtől és szüléstől. A romantikus szerelemtől eltérően nem tart örökké és nem köt­ hető egyetlen személyhez. „Szexualitás és tár­ sadalmi nem" című fejezetben is). mennyire szolgál megelégedésükre a kapcsolat. A plasztikus szexuali­ tás létrejöttét azonban nemcsak technikai vívmá­ nyok segítették. hogy mindkét fél elfo­ gadja: „hallgatólagosan" mindketten élvezik a kapcsolat előnyeit. Ez részben a jobb fogamzásgátlási módsze­ reknek köszönhető. amelyet a 4. hogy mikor. fejezetben. így elválasztható a reprodukci­ ótól. gyakorlati­ lag a romantikus szerelem vezetett a nők feletti férfiuralomhoz. amely bizalmat teremt. Az egymásra találók közötti szerelem kialakulása részben magyaráz­ hatja a különélési és válási arányok növekedé­ sét. főként az egyéni választás lehetőségének el­ terjedése óriási átalakuláshoz vezetett intim kap­ csolatainkban. A plasztikus szexualitás kialakulásával meg­ változik a szerelem is. mege­ gyezéses jellegükből fakadóan közelebb jutottak a tiszta viszony ideáljához. Ók is azt mondják. nem a viszony kialakulását segíti.1 7 2 . olda­ lon). hogy a premodern társadalomban nem volt szokás a nemi vonzalomra vagy a romantikus szerelemre ala­ pozni a házasságot. és annál inkább igyekez­ nek megtalálni a megfelelő viszonyt. oldalon fejtek ki részletesebben. hogy a tisz­ ta viszony felnőttek közötti kapcsolatokra szűkí­ tett gondolata azt tükrözi. Minél inkább választható lehetőséggé vá­ lik az egymásra találók közötti szerelem. amelyet a felek szabad akaratukból vál­ lalnak. hanem döntő szerepe volt benne a magunk alakította éntudat kialakulásának is. akárhogyan alakul a kapcsolatuk. A könyvemben foglalt gondolatok közül szá­ mos előfordul a Beck-Beck-Gernsheim házaspár írásaiban is. hogy házasságon kívüli viszonyt folytassanak. amíg érte nem jön a megfelelő férfi. Hiába ígért azonban kölcsönös vonzalomra épülő egyenlőséget a kapcsolatban. hogy szétválasztotta a feleség. E gondolat bírálói szerint a felnőttek kapcso­ latának tekintett tiszta viszony instabilitása el­ lentétben áll a gyerekekről is gondoskodó család sokrétű gyakorlatával. és helyü­ ket az egymásra találók szerelme (confluent love) veszi át. amely aktív és feltételes. amíg csak lehet. A tiszta viszonynak sokféle formája lehet. hogy a modern élet. Ezek egyike a házasság. bár általában (főként az együtt élő párok számának növekedésével) csak a már meglévő viszony keretéül szolgál. A modern társadalmakban élők még sosem válogathattak ennyi lehetőség közül. annál inkább háttérbe szorul az a gondolat. Az alábbiakban részletesebben is­ mertetem gondolatmenetüket. amelyről a fejezet korábbi részében volt szó. A kritikusok azt is felvetik. Az azonos ne­ műek kapcsolatának egyes formái nyitott. sőt a heteroszexuális párokra sem. ma viszont a házasoknak nem kell együtt maradniuk. 1993).bár a férfiaknak bőven volt lehetőségük. milyen gyakran és kivel akarnak szeret­ kezni (ez derül ki majd a 12. az otthon kényel­ mét és a szerető vagy örömlány nemiségét. Az emberek ma már nem a romantikus szen­ vedélyre. a 18. ami sebezhetővé teszi őket. mennyi­ re tudják a partnerek felfedni egymás előtt cél­ jaikat és szükségleteiket. hanem gyakrabban kapcso­ lódott az anyagi környezethez. hogy meg kell találni „az igazit". érdemes-e folytatni. A tiszta kapcsolatok azonban semmiképp nem korlátozódnak a házasságra. Sok férfi úgy próbálta oldani a romantikus szerelem erkölcsi normái és a szen­ vedélyes szerelem vágyai közötti feszültségeket.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK tétbe foglaltam [The Transformation of Intima­ cy. A romantikus szerelem azt jelentette. hogy a gyerekek és a gyermekkor kiszorul a szociológiai gondolkodás­ ból (Smart-Neale 1999). hogy ha ketten összeházasodnak. A romantikus szerelem. amelyeket a (hete­ roszexuális) kapcsolat felbomlásakor férfi és nő szerezhet. a férfinak viszont nem írtak elő ilyen normát. ha kapcsolatuk kiüresedik. E fejezetet azzal kezdtem.

amelyben az embe­ rek igazán önmagukra találhatnak és kapcsolatot teremthetnek másokkal. Beck és Beck-Gernsheim úgy látják. Lehet. hogy ko­ runk tele van a család. hogy a „nemek harca [. javítják vagy felbontják. Bizonytalan. a házasság és az otthoni teendők képezik megegyezés tárgyát. 1995) a személyes kapcsola­ tok. hogy felneveljék gyermekeiket. amikor önmagunkat keressük. Az emberek szerelemből háza­ sodnak és szerelemből válnak. jelentős erőfeszítéseket követelnek. de óriá­ si az igény a meddőség elleni kezelések iránt. A szerzők arra a következtetésre jutnak. nem anyagi érdekből vagy családi ösztökélés hatására köttetnek. hogy kevesebben kötnek házasságot. hogy kizárólag a heteroszexualitással foglalkoznak: azt mondják. kockázatos világunkban a szerelem nyújt kapaszkodót: A szerelem az. amíg azok egy csapásra rémálmokká nem vál­ toznak (1995. a szex. bánkódás és újabb próbálkozások szakadatlan körforgásában élnek. ezt bizonyítja a házassági tanácsadó ipar. ami volt és ami van. Ezek után talán nem meglepő. megosztjuk testünket és gondola­ tainkat. meg­ értjük. hogy ez épp azért van. ma a férfiak és a nők számára is fon­ tosak a szakmai és személyes szükségleteik. A szerzők ezen azt értik. hogy a korábban a személyes kapcso­ latokban irányadó tradíciók. a családjogi bíróságok és a házassági önsegítő cso­ portok számának. akkor az emberek a szerelem hiú ábrándjait kergetik. Meg­ állapítják. De Beck és Beck-Gernsheim azt mondják. amelyek köre az apró-cseprőtől a legkomolyabbig terjedhet. Mivel magyarázhatók ezek az ellentétes tendenciák? A szerzők szerint egyszerű a válasz: a szere­ lemmel. Kiszámíthatatlan világunk­ ban a szerelem lett a hit új forrása. Le­ het. bizalomra. hogy igaz szerelemre és be­ teljesülésre lelhetnek.1 7 6 .] korunk legfőbb drámá­ ja". sóvárgunk. A szerzőpáros megállapítja. Ezek a minták kevésbé állandóak. módo­ sítják. de afe­ lől semmi kétség. F E J E Z E T Ulrich Beck és Elizabeth Beck-Gernsheim: a szerelem zűrrel jár A szerzőpáros-házaspár könyvében [The Nor­ mal Chaos of Love. hogy csökken a születések aránya. személytelen.• 198 7. hogy utat találjunk magunkhoz és máshoz. hogy a férfiak mellett egyre több nő is igyekszik szakmai pályafutását egyengetni éle­ te során. Azt gondolhatnánk. Bár a férfiak és a nők közöt­ ti feszültségek nagyok. Ha semmi nem látszik biztosnak vagy biztonságosnak. vagyis a homoszexuális kapcsolatokra ügyet sem vetnek (Smart-Neale 1999). Kritikusaik azt vetették a szerzők szemére.). hanem a kapcsolatok már a munkáról. hogy férfiak és a nők között egyre több kibékíthetetlen ellentét alakul ki. amely csak saját sza­ bályainak engedelmeskedik. hogy a két nem harca „korunk legfőbb drámája". 1 7 5 . hogy legyűrjük a modern élet szülte kétségeket és félelmeket. ami egyszerre eredményez szabadságot és újabb ter­ heket. igazoljuk és alátámasztjuk. Bár a házasság és a családi élet „la­ zábbnak" látszik. de magasak az újraházasodási ráták is. főként akkor. hogy a szerelem egyre fontosabbá válik. a politikáról. otthonra vágyunk. hogy még mindig nem gyengül a párban élés vágya. o. a gazdaságról. A modern pároknak ma sokféle problémával kell szembenézniük. a munka. vallomást teszünk és megbocsáttatunk. Megállapítják. elvont és gyorsan változó. Korábban a nők többnyire csak rész­ munkaidőben dolgoztak otthonukon kívül. ha egy szennyezett vi­ lágban még levegőt venni is kockázatos. még mindig na­ gyon fontosak az emberek számára. hogy ezek az új fejlemények megfeszített mun­ kát. hogy a mai „nemek har­ ca" a lehető legvilágosabb jele az emberek „sze­ releméhségének". Ma a házasságok a felek szabad akaratából. hogy modern korunk­ ban a kapcsolatok úgymond jóval túlmutatnak önmagukon: nemcsak a szerelem. Beck és Beck-Gernsheim azt mondják. Szerintük a szerelem egyszerre kétségbeejtő és elandalító: „hatalmas erő. A szerzők sze­ rint a szerelem az egyetlen. semmit nem takargatunk a másik elől.. mint valaha. valamint a válások arányának a növekedése. A válás egyre gyakoribb. mert világunk annyira lehengerlő. ha egy helyett két „munkaerő-piaci élet­ rajzzal" kell zsonglőrködni. normák és elvek érvényüket vesztették. a reménykedés. aggodalmaiba és vi­ selkedésmintáiba". vagy jó időre otthagyták pályájukat. és ma már végtelenül sok választási lehetőség áll az egyének előtt. mégis megmarad az erős remény és hit abban. házasságok és családminták zavaros jellegét vizsgálja a gyorsan változó világra vetítve. Ez az ütközés igen jól érezhető a személyes kapcsolatokban. és bevési üzeneteit az emberek várakozásaiba.. a gye­ rekek. amikor másokkal tartós kapcsolataikat kialakítják. a szeretet és az egyéni érdekek érvényesítésének szabadsá­ ga közti érdekütközésekkel. a szak­ mai ügyekről és az egyenlőtlenségről is szólnak. hogy a „szerelem" túl egy­ szerű válasz korunk bonyolult kérdéseire. . mint egykor.

A személyes. így aztán . nagyon liberális­ nak nevezhetők. ha már nem kell. a „far­ zseb-kapcsolat" (top pocket relationship) valami olyasmit jelent. Bauman hősének kötései inkább csak lazán csomózottak.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK Zygmunt Bauman: cseppfolyós szerelem Zygmunt Bauman szociológus könyvében (Li­ quid Love. Az összeköttetés virtuális. ha akarunk. Bauman azt írja.oda-vissza ingázunk a két véglet. Egyrészt vágyunk a szabad­ ságra: szeretnénk laza kötelékeket. akinek a legjobb esetben sincsenek állandó. hiszen az állandó változás és a tartós kö­ telékek hiánya jellemzi. és az emberek többségét a családi kötelesség fogalmainak rová­ sára csak saját boldogsága érdekli. Bauman megjegyzi. Nem maga az üzenet a fontos. amelyeket az 1960-as években fogadtak el. mert ha tömény. Bau­ man számára a cseppfolyós modern viszony iga­ zi jelképe a számítógépes társkeresés. az ebből fakadó bizonytalanságról és a vele kapcsolatos reakcióinkról szól. nem valós kapcsolat. Az eredmény az egymással „farzseb-kapcsolat"-ot kialakító. Könyvében idézi. hogy túl sö­ tét képet fest intim kapcsolataink átalakulásáról. A kapcsolat kölcsönös bekapcsolódást feltételez. nyíltabb lett a szexualitás megítélése. KÖVETKEZTETÉS: VITA A CSALÁDI ÉRTÉKEKRŐL „Oda a család!" . Másrészt vágyunk a biztonságra: szeretnénk feszesebbre vonni a partnerünkkel kialakított kötelékeket. Könyve „az emberi kötelékek gyenge­ ségéről". hogy az emberek ma már nem kapcsolatról.fordu­ lunk tanácsért. Ezeket az érveket nem csak Európában és az Egyesült Államokban hallhatjuk. hanem inkább összeköttetésről. Már nem az a fontos. amelyekből könnyen szabadulhatunk. hogy mi­ lyen mélyek a kapcsolataink. Gyakran szakemberekhez . egy 28 éves férfi mondott az elektronikus viszony legfőbb előnyé­ ről: „Mindig kéznél van a Delete gomb. amikor végigtekintenek az elmúlt néhány évtizedben bekövetkezett változásokon: liberáli­ sabb. vallási vagy házassági) „kötelékek nél­ küli ember". Vajon jól értékeli a helyzetet? Az utóbbi idők egy-egy nagy társadalmi-politikai kérdését is érinti. Bauman szerint nem akarjuk tudomásul venni. hogy mielőbb elküld- hessük). Bauman kifejti. Szinte mindenütt felvetődnek ugyanezek a kérdések. hogy olyan sokat beszélünk és üzen­ getünk egymásnak mobiltelefonon (sőt. eltéphetetlen kötései. de a keserűségek­ től szabadulnánk. aztán jó mélyre visszagyömöszölhetjük.kiáltják a családi értékek pár­ tolói. „ha férj és feleség is úgy kívánja". hogy a csomókat könnyű legyen oldani minél előbb. amit gyorsan előránthatunk. Kínában például az állam azt fon­ tolgatja. mert az sokkal szilárdabb és ren­ dezettebb volt a kusza kapcsolatoknál." Baumant gyakran vádolják azzal. hogy megnehezíti a válást. egymáshoz „félig-meddig kötő­ dő párok" társadalma. az SMS-t csonka mondatokban írjuk. rosszul lesznek tőle. különböző irányokba vivő vá­ gyakkal vannak tele. hanem az állandó üzenetforgalom. 2003) kifejti. A válást akkor . hogy a modern társadalom „csepp­ folyós". szabadon felépíthetjük vagy bonthatjuk. hogy manapság a nemi kapcsolat „a legizgalmasabb beszédtéma és lát­ hatóan az egyetlen jó játék. biztonság és szabadság közt. amelyek­ be mára a legtöbben belegabalyodtunk (O'Neill 2002). érzelmi szférát érintő változások messze túlnőt­ tek bármely ország határain.például terapeutához . hogy „nincsen rózsa tövis nélkül": élvez­ nénk a kapcsolat édes örömeit. amit egyik interjúalanya. A házasságot gyakorlatilag szer­ ződésnek tekintik. hogy a féktelen „individualizá­ ció" világában a kapcsolatok felemás természe­ tűek: ellentétes. hiába hírhedten koc­ kázatos". hanem hogy hány van belőlük. ha a körülmények úgy alakulnának. és szeret­ nénk egyéni céljainkat megvalósítani. hogyan próbálunk képet alkotni ezekről a változásokról. csak súlyuk vagy fogadtatásuk lehet más az eltérő kulturális környezetben. hogy a körülmények gyakran változnak ezért mondja. A hálózatban a technikai összeköttetést kedvünk­ re. amely bármikor felbontható. A házasság­ ra vonatkozó hatályos törvények. amely a családi értékeket féltők és a kérdést másként látók között alakult ki. Bauman kifejezése.folytatja Bauman . Az „emberi kapcsolatok gyengesége" láttán kap­ csolatainkban minőség helyett mennyiségre kez­ dünk törekedni. a hálózat viszont csak néhány pillanatnyi összeköttetést. amely az utóbbi időkben ment végbe. Bauman szerint részben ezzel ma­ gyarázható. A szerző addig megy. Az aggodal­ maskodók szerint helyre kell állítani a családi élet erkölcsiségét: fel kell támasztani a tradicio­ nális családot. hogyan lehet összeegyeztetni a kettőt. ug­ rásszerűen nőtt a válások aránya. osztály-. A szerző úgy véli. összeköttetési hálózatról beszélnek. mert a nélkül kirekesz­ tettnek éreznénk magunkat. ha kell. hogy könyve hőse a (családi. hogy a „cseppfolyós modem" társadalomban élők kap­ csolati attitűdjeit a szederszörphöz hasonlítja: ezt leginkább hígítva isszák. Az alábbiakban ezért ismertetem azt a máig tartó vitát.

ahogyan mások­ kal alakítunk ki kötelékeket. Korábban is említettem. és néhol jelentős ellenállásba üt­ közik. akár rosszabb. csak változatosabbá válik. vagy azért. hogy minél több formá­ ja legyen a családnak és a szexuális életnek (Hite 1994).mindennél fontosabb lett életünk­ ben.1 7 5 . Hová vezethet mindez? Lehet. hogy a válás nem min­ dig a boldogtalanság megnyilvánulása. de gyorsan növekszik . hogy válaszúthoz érkeztünk. Mit hoz a jövő? Tovább gyengülnek a tartós házas­ ságok és életközösségek? Egyre inkább keserűség és erőszak tarkítja majd az érzelmi és szexuális színteret? . miközben mások számára megteremtik a beteljesülés és az önmeg­ valósítás új lehetőségeit. ahogyan ma­ gunkról gondolkodunk. de azért nem kezdett csökkenni. akkor azt megsínyli a csa­ lád. mert a házasság és a család korábbi formáit átalakító társadalmi változások többsé­ ge visszafordíthatatlan. mint ahogyan a múltban tették volna. A ma zajló változások között nincs fontosabb azoknál. A kínai válások aránya a nyugati országokhoz hasonlítva még mindig alacsony. mond­ ván. a 1 7 4 . mint korábban. Egy kínai szólás sze­ rint: „Menj el hozzá. Ha valóban most van szétesőfélben. amelyből korábban csak keservesen szaba­ dulhattak. a személyes és a családi szférában egyaránt. amelyek a társada­ lom egészét érintik: a nemek egyenlőbbé válása. hogy ma modell lehetne. nem kell tartania a társadalom roszszallásától. csalá­ dunkban. amelynek során minden megváltozik: az is. Szerintük a csa­ lád nem szétesik. ame­ lyek személyes életünkben következnek be: nemi és érzelmi életünkben. mint az érintettek kötnek.akárcsak más fejlődő ázsiai országokban. Melyik félnek van igaza? Valószínűleg mind­ két nézetet kétkedve kell fogadnunk. hogy a házasságból kihunyt a „kölcsönös ragaszkodás". hogy meg kell vé­ deni a „hagyományos" családmintákat. és nem csak azért (mint korábban. „Tévedés!" .7. E kritiku­ sok közül ma sokan a család széteséséről beszél­ nek. FEJEZET is jóváhagyhatják. Nemrégiben felmérést végeztek a gazdasági fej­ lődésben elmaradó Kanszu tartományban. éppenséggel szorgalmaznunk kellene. A kínai városokban nemcsak a vá­ lás. hogy a ma kötött házassá­ gok mintegy 60 százaléka tíz éven belül válással végződik. hiszen megszabadíta­ nak minket a múlt béklyóitól és gyötrelmeitől. hogy a szexualitást. ha úgy tartja kedve. A kéthetes várakozási idő letelte és egy kisebb illeték megfizetése után a pár útjai szétválhatnak. hogy a válások aránya már nem növekszik olyan meredeken. a nők nagyarányú munkaerőpiacra jutása. megosztó vita alakult ki ebben a kérdésben. Az elmondottakból könnyen arra a következte­ tésre juthatunk. hanem az együttélés is gyakoribbá vált. akik szerint örülnünk kell a családformák mai nagy változatosságának. A családban találkozik össze egy sor trend. amely sokszor az agglegényeket. házasodj!" Mégis furcsa fordulat következett be a modernizálódó Kína történetében: a városközpontokban ma vá­ lók közül sokan vidéken keltek egybe a hagyomá­ nyos módon. Meleg párok is összeköltözhetnek és gye­ rekeket nevelhetnek. De nem kétséges. nem fogadják őket olyan ellenérzésekkel. biccents. mint régen . mert régen túl sok elnyomó oldala volt a családnak ahhoz. Vagy­ is ahelyett. Kínában sok szó esik arról. hol büntetéssel korlátozni a gyer­ mekáldást. otthon és munka módosuló viszonya.akár jobb. oldalon fejtegettem). a társadalom alapvető intézménye. Ma újra­ kezdhetik azok. Az együtt élő párokat már nem érheti társadalmi elutasítás „tiszteletreméltóbb" házas barátaik ré­ széről. a nő is egyedülálló maradhat. vagy még inkább a férj nélkül maradt nőket sújtotta. akik a korábbi időkben kénysze­ redetten megmaradtak a szerencsétlen házassá­ gokban. és az is. Globális forradalom zajlik. A válásra vonatkozó számadatok bizonyos mér­ tékig mind becslések. Az érzelmi kommunikáció . Számos nyugati országban még hevesebb. ha az egyik fél ellenzi. mert a tradicionális család úgy. aho­ gyan általában elképzelik. a sze­ xuális viselkedésformák és elvárások változása. de a régebbi trendek alap­ ján arra számíthatunk.mondják mások. amely szerint a házasságok 60 százaléka még mindig a szülők megegyezésére épül. a házasságot és családot érintő trendek egyesekben erős aggodalmakat keltenek. hogy ha csak a viszony fontos. Azért is lehetetlen. A mai szexuális életközösség és házas­ ság már nem lehet olyan. Mindenképp van némi igazságuk azoknak. házasságunkban.hiába próbálják az állami szervek hol ösztönzőkkel. De a . ame­ lyet inkább a szülők. A férfi is. kapcsolatokat.pon­ tosabban a kapcsolatok cselekvő kialakítása és fenntartása . A házasság és a család sokkal tradicio­ nálisabb . A hagyo­ mányos családhoz nem térhetünk vissza. Ez a forradalom a világ különböző részein különböző ütemben zajlik. akkor az nagyon nagy jelentőséggel bír. A nők nem fogják nagy számban újra vállalni az otthonukhoz kötöttsé­ get.Senki nem tudja megjósolni. A hagyományos családforma védelmezői azt mondják. hogy mindenkit igyekeznénk ugya­ nabba a skatulyába gyömöszölni. A házasság két család egyezsége. sosem létezett. Kína óriási vidéki területein viszont egészen más a helyzet.

A gyerekek szexuális bántalmazói. A családi életre korántsem mindig a boldog­ ság és a harmónia a jellemző. Elég-e a szerelem ahhoz. vagy azzal szoros és folyamatos kapcsolatban állnak. Az „apahiány" azt jelenti. Az etnikai kisebbségi csoportokban is igencsak sokféle családformát találhatunk. Most. Hanyatlanak-e a családi értékek? Ha igen. A melegeknek és a leszbiku­ soknak szintén egyre több lehetőségük van párként együtt élni. ÖSSZEFOGLALÁS 1. amikor a házaspáron és a gyerekeiken kívül más rokonok is élnek a csa­ láddal együtt. amelyek kulcsfon­ tosságúak mind a szociológia. ugyanakkor csökkent az első há­ zasságok száma. a család és a házasság szorosan összekapcsolódó fogalmak. Nagy-Britan­ niában a dél-ázsiai és a karibi fekete származá­ sú családok különböznek az ország jellemző családfajtáitól. 4. 9. Nyilvánvalónak látszik. 2. hanem még erősödött is? 3. hogy az apának a szétköltözést vagy válást követően csak szór­ ványos kapcsolata van gyermekeivel (ha van egyáltalán). Minden családforma egyformán elfogadható a mai társadalmakban? 2. ennélfog­ va a család is a monogámiára épül (amely kul­ turálisan elfogadott szexuális viszony egy nő és egy férfi között). A rokonság vagy genetikai. Az együttélés (ami­ kor egy pár házasságon kívül él együtt sze­ xuális kapcsolatban) egyre gyakoribb számos ipari országban. Ma már nagyon sokféle családforma létezik. vagy házasság révén létrejött kapcsolatot je­ lent. milyen új szerepe lehet a családban? 4. hogy másokkal szilárd és tartós kapcsolatokat kell kialakítanunk. számít ez valamit? . keretein belül előfordulhat szexuális bántalmazás és erő­ szak is. összebékítsük azzal a szükséglettel. amely­ nek feladata a gyerekek felnevelése. hogy fennmaradjon a család intézménye? 5. A háborút követő években növekedett a válá­ sok aránya. Kiterjesztett családról akkor beszélünk. A házasság és a család igen nagy teherés próbatételeknek van kitéve. Ennek eredményeként a né­ pesség egyre nagyobb része él egyszülős ház­ tartásokban.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK házasság és a család fentiekben is végzett szo­ ciológiai elemzése egyértelműen abba az irány­ ba mutat. amelyeket többségünk ma nagyra értékel személyes életében. A házas­ ság két. A nyugati társadalmakban a házasság. Arra kell törekednünk. Két ember kapcsolatának meghatározó alapja ma már nem a házasság. ami valószínűleg összefügg azzal. A család olyan rokonsági csoport. hogy a társadalmi és a szexuális kap­ csolatok a jövőben is igen sokféle formát öl­ tenek. vagyis hogy vala­ kinek egyszerre két vagy több házastársa lehet. társadalmilag jóváhagyott szexuális kapcsolatban együtt élő ember viszonya. és ugyanígy nem tekinthető a gazdasági tevékenység alapjának sem. A 20. mert az emberek ma már kevésbé ítélik el a homoszexualitást. Hogyan jelezheti a válások növekvő aránya. Egy-egy homoszexuális párnak sikerült kivívni azt a jogot is. század folyamán az iparosodott társadal­ mak többségében megingott a hagyományos nukleáris család uralkodó helyzete. A házasság ma már egyik nem esetében sem számít a rendszeres szexuális élet feltételé­ nek. mégis szilárd társadalmi intézmény marad. hogy a házastársi kapcsolat jelentősége nemhogy csökkent volna. hogy családnak tekintsék őket. a családon belüli erőszakos cselekmények el­ követői rendszerint férfiak. mind az antro­ pológia számára. 10. 8. 6. hogy az egyéni szabadságokat. hogy a férfiak másfajta erő­ szakos cselekedetektől sem riadnak vissza. Az újraházasodás mostohacsalád kialakulásához vezethet: ebben a családfajtában legalább a felnőttek egyikének előző házasságból vagy kapcsolatból származó gyermekei vannak. A nukleáris családban egy házaspár (vagy egy egyedülálló szülő) él együtt vér szerinti vagy fogadott gyerekeivel. A rokonság. hogy gyengül a férfi kenyérkereső szerepe. 5. Igen magasak az újraházasodási arányok. 3. 7. Sok más kultúrában elfogadják vagy ösztönzik a poligámiát. MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK 1. hogy gondjainkat nem oldhatjuk meg a múltba révedve.

.Lohkamp-Himminghofen. Domini R. L.Grauerholz.Kidd. amelynek célja a család.uk Civitas http ://www. Ross (szerk. frc. (2001): Families. Centre for Policy Studies (tanácsadó testület.uk Clearinghouse on International Developments in Child. G. New York.org Demos (a társadalmi kirekesztéssel.) (1999): Adolescents and Their Families: Structure. . Newman. Demos. London. (szerk. (2001): The Family. Loughborough. W. Routledge. London. (szerk. E. European Research Centre. .demos. Helen (szerk. kiadás). (2002): Sociology of Families.Smart. G.org.Ferguson. B. Hughes. Garland. E. Hantrais. Loughborough University.civitas . . az individualiz­ mus és a szabadság erősítése) http://www. Suva. London. London/New York.Castellino. New York.) (1999): The 'New'Family. E.) (2000): Family Business.és tanácsadó csoport) http://www.childpolicyintl.) (1999): Changing Family Forms. Jane (2001): End of Marriage: Individualism and Intimate Relations. Palgrave.co. C. Households and Society. a vállalkozás. . org . Lerner. Wilkinson. Cheltenham. Palgrave.Crow.uk Family Research Council http ://w w w. Sage (2. D. Sage. Law and Policy. Youth and Family Policies http://www. Linda . Steel. Function and Parent-Youth Relationship. Marlene (szerk. Elgar. Gordon . Richard M. London. Work and Welfare.cps.7.org. a családdal és a szegénységgel foglalkozó kutató. Lewis. Cross-National Research Group.) (2000): Ordering Lives: Family. FEJEZET AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK Allan.

EGÉSZSÉG. BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG A TEST SZOCIOLÓGIÁJA AZ EGÉSZSÉG ÉS A BETEGSÉG SZOCIOLÓGIÁJA Az orvostudománnyal kapcsolatos szociológiai nézőpontok Orvostudomány és egészség a változó világban Az egészséggel és a betegséggel kapcsolatos szociológiai nézőpontok AZ EGÉSZSÉG TÁRSADALMI ALAPJA Osztály és egészség Nem és egészség Etnikum és egészség Egészség és társadalmi kohézió A FOGYATÉKOSSÁG SZOCIOLÓGIÁJA A fogyatékosság egyéni modellje A fogyatékosság társadalmi modellje Fogyatékosság az Egyesült Királyságban és világszerte Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források .

h o g y b i o l ó ­ giai v a g y fizikai t é n y e z ő k k e l m a g y a r á z h a t ó . D e a k á r c s a k e k ö n y v m á s t é m á i r ó l . é s e l s ő s o r b a n n ő k n é l fordul e l ő . így a z t á n n e m e s z i k egy falatot s e m . főként a női testről kialakult nézetekhez. akit az v i s z a sírba. a k k o r azt g o n d o l h a t n á n k . M á s f e l ő l a z a n o r e x i a kü­ lönösebben n e m is kötődik vallási hiedelmek­ h e z .i s m e r e t l e n e k az é l e l m i s z e r b e n szűkölködő fejlődő országokban. és i l y e n h e l y z e t b e c s a k a l e g s z e g é n y e b b e k ke­ r ü l h e t n e k .m á r k ö v e t e l m é n y . h a n e m a tehetősebbekre . m e r t azt m u t a t t a . csontig soványodott t e s t e t l á t h a t n a k . A TEST SZOCIOLÓGIÁJA A z e m b e r i s é g t ö r t é n e t e s o r á n c s a k k e v e s e n . vagy c s a k o l y a n k e v e s e t .éheztették magukat h a l á l r a v a l l á s i o k o k b ó l .i l y e n pél­ d á u l az.pél­ dául szentek. E két esetben élesen eltérő társadalmi dinami­ káról van szó. é s n e m t u d u n k róla. E u r ó p á b a n m é g a z 1 6 0 0 . h o g y t á r s a d a l m i . Az élelmiszerhiány miatti éhezést okozó tényezőkkel szemben az e m b e r tehetetlen. misztikusok . H a testi b e t e g s é g . h o g y a z m á r s z i n t e a z é l e t b e n m a r a d á s h o z s e m elég. a m e l y fizikai t ü n e t e k b e n m u t a t k o z i k m e g . például Szomá­ liában. A j o b b o l d a l o n l é v ő fiatal n ő b r i t t i n é ­ dzser. h o g y e n n e k a b e t e g s é g n e k v o l n a fizikai oka. az e g é s z s é g r ő l és a b e t e g s é g r ő l is e l m o n d h a t j u k . a k i a világ e g y i k leg­ g a z d a g a b b o r s z á g á b a n él. s z o r o s a n összefügg a f o g y ó k ú r a g o n d o l a t á v a l . a soványságot pedig egyenesen helytelenítették. k u l t u r á l i s h a t á s o k b e f o l y á s o l j á k ő k e t . az v i s z o n t k a p c s o l ó d i k a vonzó külsőről. ő m é g s e m eszik. a n o r e x i á b a n s z e n v e d .N é z z é k a z a l á b b i k é t f é n y k é p e t ! M i n d k e t t ő n szin­ te ugyanolyan beesett arcot. h o g y e g y s z e r ű e n n i n c s m i t e n n i e . vagyis szegény. M e g s z á l l o t t a n egy i d e a l i z á l t k a r c s ú t e s t r e s z e r e t n e szert t e n n i . h o g y a z i l l e t ő n e m e s z i k ele­ get. A b a l o l d a l i k é p e n l é v ő fiatal af­ rikai l á n y t a z e m é s z t i el. A z a n o r e x i a é s m á s táplál­ kozási zavarok n e m azokra jellemzők. h o g y b á r t á r s a d a l m a már n e m tud mit kezdeni a sok élelmiszerrel. A p r e m o d e r n társadal­ m a k t ö b b s é g é b e n a telt n ő i a l a k o t i d e a l i z á l t á k . A b r i t t i n é d z s e r . akiknek csak kevés é l e l e m jut vagy s e m e n n y i .a s é v e k b e n i s azt t e k i n t e t t é k i d e á l i s nő- .a s é s 1 7 0 0 . h o g y a k a r c s ú s á g m á r . amelyek a modern társadalomban alaposan megváltoztak. B á r a z a n o r e x i a i s o l y a n b e t e g s é g .

ez nagyjából megegyezik az amerikai aránnyal. amikor valaki e l ő b b d e g e s z r e z a b á l j a m a g á t . a m e l y e k e t a k k o r i b a n festettek. h o g y a k a r c s ú n ő a l a k a kívánatos. h o g y a test egyre i n k á b b e l v á l i k a „ t e r m é s z e t t ő l " : a m i n k e t körül­ v e v ő k ö r n y e z e t t ő l é s saját b i o r i t m u s u n k t ó l . a m e l y a v á l t o z á s o n ment keresztül k o r u n k m o d e r n t á r s a d a l m a i b a n . A z ó t a egyre g y a k o r i b b á vált a fiatal n ő k k ö r é b e n . m i n t a z o n c s o p o r t o k n o r m á i és é r t é k e i . é s örökké elégedetlen a külsejével -. 2 szá­ i s m e r t t e r ü l e t k u t a t ó i azt vizsgálják. hogy telt i d o m ú (sőt.15 m i l l i ó l e h e t a z o k n a k a f é r f i a k n a k és n ő k n e k a s z á m a . nyilván van testünk.a z i l l e t ő n e m tudja.és n e m c s a k az E g y e s ü l t K i r á l y s á g ­ ban. a szerelem és szépség istennőjét ábrázolja. L e h e t . akinek „megvolt m i n d e n e " . sokakat foglalkoztató kérdés. p é l d á u l Rubens k é p e i t (lásd f e n t ) . zalék között mozog (ANFED 2 0 0 5 ) . t ö b b n y i r e g a z d a g n ő k i l y e n p r o b ­ l é m á k k a l k ü s z k ö d n e k (Efron 1 9 9 7 ) . h o g y v a l a m i . a m e l y e k n e k a tagjai v a g y u n k . de ez a test n e m c s a k úgy m i n d e n t ő l függetlenül van. a F ü l ö p ­ s z i g e t e k . és akik vagy e l m e n n e k emiatt orvoshoz. A z a n o r e x i a é s a bulimia g y a k r a n együtt jár. a k i k e t ilyen zavarok gyötörnek. M a a z a n o r e x i a a fia­ tal j a p á n n ő k k ö z e l 1 s z á z a l é k á r a j e l l e m z ő . vagy n e m . Az 1980-as és 1990-es években Hongkongban és S z i n g a p ú r b a n . 2004) fel­ tárta. A testszociológiaként míg a n e m n y u g a t i o r s z á g o k b a n a r á n y u k 0 . A táplálkozási zavarok elképesztő sebességgel terjednek. P é l d á u l J a p á n b a n e l ő s z ö r a z 1 9 6 0 . a m i e l s ő p i l l a n t á s r a c s u p á n s z e m é l y e s g o n d n a k lát­ s z i k . hogy ma m á r több millió e m b e r küzd táplálkozá­ si z a v a r o k k a l . akkor be kell látnunk. Ha az a n o r e x i a é l e t v e s z é l y e s f o r m á i n k í v ü l a z z a l i s szá­ molunk. v a l a m i n t Tajvan.és velük együtt a hozzájuk k a p c s o l ó d ó betegségek is. m a j d szándékosan k i h á n y j a a z e g é s z e t . m i t . A női szépség n y u g a t i k é p e i e l t e r j e d t e k az e g é s z v i l á g o n . Franciaországban ismerték fel ezt a r e n d e l l e n e s s é g e t . 39 s z á z a l é k u k azt m o n d t a . A M e d s c a p e egyik vizsgálata [General Medicine. Rubens 1613 táján készült festménye Vénuszt. t e s t e s ) n ő k e t á b r á z o l t a fes­ tő. K í n a . Tehát az a n o r e x i a g y ö k e r e i t a n ő i t e s t r ő l ki­ alakított k é p b e n k e l l k e r e s n i . m á r c s a k c s o n t é s bőr. az valójában közös gond. a z t á n e l k e z d r e n ­ geteget e n n i é s p r ó b á l j a h á n y t a t n i m a g á t . a m i jól mutatja a társadalmi tényezők egészségünkre. H a v a l a k i i s m e r i a képeket. h o g y h o g y a fiatal. T e s t ü n k r e t á r s a d a l m i t a p a s z t a l a t a i n k é p p ­ úgy e r ő s e n h a t n a k .a k á r c s a k a b u l i m i a . 3 s z á z a l é k á n á l fordul e l ő a bulimia nervosa. M e g i n t c s a k a r r ó l v a n szó.3 . s z á z a d végi k ö z é p o s z t á l y e g y e s c s o p o r t ­ jaitól ered az az e l k é p z e l é s . h o g y a válaszadóknak m i n d ö s s z e e g y n e g y e d e v o l t elége­ dett a súlyával. A hasonló zavarokban szenvedőket segítő Eating Disorders Association becslése szerint az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n ö s s z e s e n 1. h o g y a n hat­ nak ezek a társadalmi tényezők testünkre. 3 .n e m c s a k az euró­ pai és amerikai nőkre jellemzők.2 4 é v e s nők k ö r é b e n végzett f e l m é r é s r á m u t a t o t t . b i z o n y á r a é s z r e v e t t e . társadalmi interakciós képessé­ günkre gyakorolt hatását. A z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n 1 8 . de c s a k m o s t a n á b a n v á l t á l t a l á n o s ideállá a n ő k k ö r é b e n . Tes- . E fejezet e g y i k fő t é m á j a az. I n d i a é s P a k i s z t á n v á r o s a i b a n d e r ü l t ki. h o g y megtartsa n o r m á l i s s ú l y á t . e g y a z o n s z e m é l y ­ ben m e g t a l á l h a t ó k . Em­ berek vagyunk. t á r s a d a l m o n k í v ü l l é t e z ő dolog.a s é v e k b e n számoltak be táplálkozási zavarokról. így h a m a r o s a n m e g i n t lesoványodik.EGÉSZSÉG. A k ó r o s k a r c s ú s á g r a t ö r e k v é s . m é g i s c s a k az e l m ú l t harminc-negyven é v b e n s i k e r ü l t f e l t á r n i a z o k a i t (Brown-Jasper 1993). nek. amikor az o r s z á g gyors gazdasági fejlődésnek indult és a v i l á g g a z d a s á g r é s z é v é vált. é s t í z b ő l egy m e g k é r d e z e t t b e v a l l o t t a . h a n e m m i n d e n iparosodott országban. Az anorexia és más táplálkozási zavarok m á r igencsak i s m e r t b e t e g s é g f a j t á k a m o d e r n társa­ dalmakban. 4 6 . h o g y a n y u g a t i o r s z á g o k b a n a n ő k 0 .m e n n y i t e h e t . BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG m i n d e n n a p e s z é b e j u t a fogyókúra. h o g y r e n d s z e r e s e n meg­ tagadja m a g á t ó l a z é t e l t ( F l o u r A d v i s o r y B u r e a u 1 9 9 8 ) . h o g y a z i l l e t ő s o k á i g koplal. Először 1874-ben. n e m p u s z t á n v a l a m i fizikai. hogy egyesek már csak a fogyókúrának és a „testépítésnek" élnek. A 1 9 .7 .és az a b b ó l e r e d ő táplálkozási zavarok .

A z 1 9 5 0 . a v i l á g e g y i k fe­ l é r ő l a m á s i k r a s z á l l í t a n i . a k i k n e k t e l i k r á Az Egyesült Királyság és más gazdag országok szinte minden nagyobb élelmiszerüzletében ma már elképesztően sok­ féle. A következő részekben először elemezzük majd a ma m á r oly gyakori táplálkozási zavaro­ kat. a m i ú j k é r d é ­ s e k e t v e t fel. akár alakformáló gépekről.e a p l a s z t i k a i s e b é s z e t az a r c t o r z u l á s m i a t t a „nor­ málisoktól" különböző embereken. Tu­ lajdonképpen az anorexia is bizonyos társadalmi változásokat tükröz. így az élel­ m i s z e r t s o k á i g l e h e t e t t t á r o l n i .például a z u l t r a h a n g o s vizsgálat. akár f o g y ó k ú r á s m ó d s z e r e k r ő l v a n szó. a m i t n e m e l f o g a d u n k . a m i t M i c h e l F o u c a u l t ( 1 9 8 8 ) a testre ható „társadalmi tech­ n o l ó g i á k n a k " n e v e z . többek között a globalizáció hatását. a m e l y a n o r e x i á h o z v e z e t h e t .8. a m e l y a r r ó l folyik. V e g y ü k p é l d á u l a z egyre elfogadot­ tabb plasztikai sebészetet: új lehetőségeket kínál. h o g y s e g í t h e t . é s f ő k é n t a fogyatékosság fogalmának társadalmi-kulturá­ lis k i a l a k í t á s á v a l f o g l a l k o z u n k . ha visszagondo­ lunk a kötet korábbi részeiben elemzett társadal­ mi változásokra. Alapvetően olyan materiá­ lis t e c h n i k á k a t j e l e n t . A fejezet k é s ő b b i r é s z é b e n egy i l y e n vitát vizs­ g á l u n k m e g . T á r s a d a l m i t e c h n o l ó g i a bár­ mely rendszeres beavatkozás. FEJEZET t ü n k n e m szabadulhat a t u d o m á n y és a techno­ lógia hatásától. h a n e m „ k r e á l u n k " . Ezért e fejezet m á s i k fő témája a t á r s a d a l m i v á l t o z á s t e s t r e g y a k o r o l t h a t á s a . Ú j h ű t é s i m ó d o k a t t a l á l t a k fel é s m e g k e z d ő d ö t t a k o n t é n e r e s s z á l l í t á s . különböző világtájakról származó élelmiszert kaphatunk.e s é v e k óta a b e v á s á r l ó k ö z p o n t o k b a n m i n d e n v i l á g r é s z éte­ leit m e g v e h e t j ü k ( m á r m i n t a z o k . a m e l l y e l a z o r v o s figye­ l e m m e l kísérheti a magzat fejlődését a születés előtt. h o g y a t e s t egyre i n k á b b o l y a s v a l a m i . u g y a n a k k o r h e v e s t á r s a d a l m i v i t á k a t i s gerjeszt. amellyel testünk működését irányítjuk. D e a z z a l i s s z á m o l n u n k kell. A „ t e c h n o l ó g i a " szót itt n e m a l e g s z ű k e b b ér­ telmében használom. . AZ EGÉSZSÉG ES A BETEGSÉG SZOCIOLÓGIÁJA Csak akkor érthetjük meg. Azután megvizsgáljuk az egészség tágabb t á r s a d a l m i d i m e n z i ó i t . E r r e p é l d a a fogyókú­ ra. E z e n azt érti. A nyugati társadalmakban zavarok és az között előtérbe kerülő táplálkozási élelmiszer-termelés összefüggés globalizálódása közvetlen m u t a t h a t ó ki. m i n t a m i l y e n e k e t a m o ­ dern orvostudományban alkalmaznak . miért oly gyakoriak a táplálkozási zavarok manapság. M a j d f i g y e l m ü n k e t a fo­ g y a t é k o s s á g s z o c i o l ó g i á j a felé fordítjuk. hogy testünket meghatá­ r o z o t t m ó d o n á t a l a k í t s u k .

Úgy érzik.m i n d k e t t ő gyakran előfordul a m o d e r n egészségügyi rendszerekben. M á s o k azzal e l é g e d e t l e n e k . és azt javasolta neki. majd e g é s z e n kis anyagmennyisé­ gekkel. amelynek tagjai n e m konvencionális gyógymódokkal igyekeznek megőrizni egészsé­ güket. és az szakorvostól szakorvosig megszorítások sebészi járulnak m é g az orvosságok káros mellékhatásai indokolatlan beavatkozás ti a g g o d a l m a k is . Becslések szerint minden negyedik brit j á r t m á r ilyen alternatív módszere­ ket alkalmazó orvosnál. Jan keresett egy rokonszenves gondolkodású t e r m é s z e t g y ó g y á s z t . mi lehet e z . mint az a r o m a t e r á p i a vagy a h i p n o t e r á p i a ? Először is hangsúlyoznunk kell. bár elismerte: az bizony „stresszeli". és antibio­ tikumot írt fel. forrásokban bővelkedő egészség­ ügyi létesítményeit. Ehhez miat­ hosszú várólisták.g y ó g y í t ó eljárások a gyógynö­ vénykúrától az akupunktúráig. a h o g y a n a modern egészségügyi pénzügyi rendszerek működnek: kül­ stb. akik maguk szeretnék megtalálni a legjobb gyógymódot és megkér­ dőjelezik a biomedicinális egészségmodellt. Van. hogy közülük n e m mindenki fordít h á t a t telje­ sen a konvencionális g y ó g y á s z a t n a k az alternatív gyógyító eljárások kedvéért (bár egyes alternatív szemléletek. hogy a nyugtatók n e m használnának. Egyesek főként azért fordulnak az alternatív gyógyászat Az akupunktúra is egyike a komplementer gyógyászat sok ágának. aki szerint a konvencionális gyógyászat hagy m a g a után kívánnivalót vagy n e m tudja enyhíteni a stressz és a s z o r o n g á s tartós. hogy a b e t e g s é g tünetei a t e s t öngyógyító f o l y a m a t á n a k részét al­ kotják. . aki alternatív. amitől szörnyű szájpenész tört ki rajtam. A m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n g o m b a ségügyi rendszert kiegészítő. például a h o m e o p á t i a mindenestül elutasítja az o r v o s t u d o m á n y t ) . ho­ meopátiás s z e m l é l e t e t követve felméri az e g é s z test állapotát. hogy n e m tudják diagnosztizálni a baját. és n e m is c s a l ó d o t t a kezelésben (Sharma 1 9 9 2 ) . a reflexológiától a kiropraktikai kezelésig. A házi­ orvosom mirigylázra g y a n a k o d o t t . o. De amikor kezdte holtfáradtnak. szűnni n e m aka­ ró kínjait. Egy-egy e m b e r t ö b b okból is igénybe veheti va­ lamelyik alternatív gyógyító szolgálatait. Tovább b e t e g e s ­ kedtem. Már nagyon rossz bőr­ ben voltam. amelyeket azok választanak. Minden l e h e t s é g e s vizsgálatot elvégeztek. Az alternatív m ó d s z e r e k e t alkalmazó orvosok s z á m a egyre nő. és m é g mindig n e m t u d t á k m e g m o n ­ dani. . Ezért egyes t u d ó s o k n e m alternatív. Az i p a r o s o d o t t o r s z á g o k é p í t e t t é k fel a világ legfejlettebb. BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG Példa a szociológiai képzelőerő bevetésére: alternatív gyógyítá Jan M a s o n fiatalabb korában majd kicsattant az e g é s z s é g t ő l . középosztálybeli nők fordulnak az al­ ternatív g y ó g y m ó d o k felé. hogy e l e s e t t s é g e valamilyen vírus­ fertőzés u t ó h a t á s a lehet. Ma már J a n is a b b a az egyre n é p e s e b b csoport­ ba tartozik. hogy egyre t ö b b e m b e r választ az egész­ ségügyi rendszer helyett olyan „tudományta­ lan" g y ó g y m ó d o k a t . f u t o t t a m . (Idézi Sharma 1 9 9 2 . el­ e s e t t n e k érezni m a g á t . Az elmúlt évtizedben sok i p a r o s o d o t t tár­ s a d a l o m b a n f e l t á m a d t az érdeklődés az alter­ natív g y ó g y í t á s l e h e t ő s é g e iránt.a „hivatalos" egész­ átfedő e g é s z s é g m e g ő r z ő . Sokan a két meg­ közelítés k ü l ö n b ö z ő e l e m e i t ötvözik. hogy ő s e m tudja. hogy próbálkozzon antidepresszánsokkal. Azután elkezdte m o n d o g a t n i .m o s t pedig mindez egy­ szerre elillant. J á r t a m t ö b b orvosnál is. mert n e m tetszik nekik az orvos és a b e t e g kiegyenlítetlen hatalmi viszonya.e gyógymód arra a feltevésre épül. „ h a s o n l ó t a hasonlóval" elven kezeli . Általában a fiatal vagy középkorú.) Jan orvosa m e g á l l a p í t o t t a . fal­ labdáztam. rájött. Ez m e n t fél évig. felé. de senki nem tudta m e g m o n d a n i . hogy háziorvosa nem nyújthat számára enyhülést: Azelőtt nagyon jó e r ő b e n voltam: úsztam. Akkor mégis mi lehet az oka annak. hogy a „passzív p á c i e n s " szerepe n e m biztosít számuk- . Egy rádióműsor hallatán sejteni kezdte.EGÉSZSÉG. Egy barátja t a n á c s á r a természetgyógyászhoz fordult. mi b a j o m . dözgetés. h a n e m inkább komple­ menter gyógyászatnak nevezik a nem konvencio­ nális eljárásokat (Saks 1 9 9 2 ) . 3 7 . miért. akárcsak az a l k a l m a z h a t ó gyógyító eljárások szá­ ma. hogy p á c i e n s e a stressz hatásaitól szenved. Ő a z o n b a n tudta. részben módra s z a p o r o d n a k az alternatív .

amely.s o k k a l i n k á b b . amely rendszerint kü­ lön kezeli az e l m é t és a t e s t e t .j res megoldást. B r u m b e r g s z e r i n t e n n i . h a n e m igyekszünk bele­ szólni a nekünk nyújtott ellátásba és kezelésbe is. Ez n e m azt j e l e n t i . mit akarunk enni. a h o l az „ é t r e n d " a r e n d s z e r e s e n fogyasztott éte­ leket jelenti. Bár ezek az állapotok r é g e b b e n I is léteztek. Ez alól az egészségügyi ellátás sem kivétel: az egyén egyre inkább „egészségvevővé" válik. Mindenekelőtt lenyűgözően hű képet ad a modern társadalmakban zajló átalaku­ lásokról. milyen orvosokat keresünk fel. h o g y é p p a m o d e r n i t á s e követ. A szociológus érdeklődésére az a kérdés is szá­ m o t tarthat. h o g y h a élelmiszer többé-kevésbé m i n d i g kap­ a k k o r választanunk kell. jó- .egyre t ö b b információhoz juthatunk.I szervezetének (WHO) előrejelzése szerint húsz I éven belül a depresszió lesz az e m b e r cselekvő. hogy szerepe t o v á b b nő. úgy tűnik. nem kell kizárólag m á s o k utasításai­ ra vagy véleményére hagyatkozniuk. f ő k é n t a fiatal n ő k e t sújtják l e g i n k á b b a t á p l á l k o z á s i z a v a r o k ? E l ő s z ö r i s r á k e l l m u t a t n u n k . Étrendünk összeállításához el kell döntenünk. r é s z b e n p e d i g azért. m i n t a n ő k . M a n a p s á g már . Az alternatív gyógyászat térnyerése számos érdekes. hogy a konvencionális gyógyászat gyakorlatában sok­ szor nem veszik figyelembe az egészség és a be­ t e g s é g szellemi-lelki dimenzióit. t KÉRDÉSEK 1.tevékenyen alakíthatják.) az alternatív gyógyászat gondol. Egy élelmiszerekben bővelkedő t á r s a d a l o m b a n l e h e t ő s é g ü n k n y í l i k t e s t ü n k meg­ tervezésére: egészséges életet é l h e t ü n k (például k o c o g h a t u n k .részben azért.I méke. s z á m o s jel m u t a t arra. m e g f o n t o l a n d ó kérdést vet fel a szocio­ lógus számára. hogy ma már a l e g t ö b b e n I n e m a nátha.I cionális gyógyászat. h o g y m i t a k a r u n k re egy-egy e m b e r az alternatív gyógyításban ke. aki vallási vagy filozófiai okokból ellenzi a kon­ vencionális gyógyászatot. az em. h a n e m a stressz miatt hiányoznak I a munkahelyükről. h o g y m i n d e n k i él-hal azért. kezményeivel n e m tud mit kezdeni a konven­ I I I A sors iróniája.vagyis ma m á r a n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n é l ő k többsége). amelyek alapján meghozhatjuk életünk f o n t o s a b b dönté­ seit. hogy ma t ö b b bajt. hogyan változik az egészség és a b e t e g s é g jellege a késő modern korszakban. Nemrégiben készült fel. akkor a v á l a s z . Bár n e m valószínű.különféle forrásokból . Az álmatlanság. Ők úgy vélik. De v a j o n m i é r t a n ő k e t .1 ségmodell alapjául szolgáló feltevések (lásd a 1 2 1 1 . m e r t a z i d e á l i s testről m á s k é p a l a k u l t ki a férfiak. a fáradtság és a krónikus fájdalom I (amelyet ízületi gyulladás. FEJEZET •MMHHMHMMMMnMHMMMMMIHMMHIMI^ ra megfelelő kezelést és gyógyítást. h o g y a koleszterinszintnek szerepe lehet a szívbetegség kialakulásában. m i n t s z á z é v v e l ezelőtt . Úgy tűnik.2 1 4 . a depresszió. h a n e m t ö b b n y i r e á l l a n d ó a n el­ érhetők. A z e l m ú l t n a g y j á b ó l egy é v t i z e d b e n a z E g y e ­ sült K i r á l y s á g é s m á s fejlett o r s z á g o k l a k ó i el­ kezdtek többet törődni az étrendjükkel. hogy v é k o n y l e g y e n .I mérésekből kiderült. D e a férfiak n e m k ü s z k ö d n e k a n o r e x i á v a l vagy bulimiával olyan gyakran. ak­ tív szerepet vállal e g é s z s é g e és jólléte megőrzé­ s é b e n . I mint k o r á b b a n bármikor. de közrejátszanak b e n n ü k a h e l y z e t o k o z t a s t r e s s z é s f e s z ü l t s é g e k is. m e r t a s z é l e s k ö r b e n elfogadott t á r s a d a l m i n o r m á k szerint inkább a n ő k n é l fontos a vonzó k ü l s ő . hogy „Ki v a g y o k é n ? " é s „Ki s z e r e t n é k l e n n i ? " . m i n t a n ő k eseté­ b e n .I berek e g é s z s é g é b e n n a g y o b b t ö r é s e k e t okoznak.p é l d á u l azt. Végül van. gyógymódjai az I utóbbi években? 2. a szorongás. mint korábban bármikor . hogy sok olyan állapot és b e t e g s é g . A táplálkozási zavarok részben ezekből a lehe­ tőségekből erednek. amelynek részei a t á m o g a t ó csoportok. Ma már az e m b e r e k j o b b a n tudják irányítani életüket. m i n t régen. minden ható. J o a n J a c o b s B r u m b e r g ( 1 9 9 7 ) a z e l m ú l t két é v s z á z a d b a n írt l á n y n a p l ó k a t v i z s g á l v a megálla­ pította. o.m á s szóval étrendet kell összeállítanunk. hogy az I alternatív gyógyítás teljesen felváltaná a „hivatalos" egészségügyi ellátást. Ekképp az alternatív gyógyászat e r ő s ö d é s e össze­ függ az öngyógyító mozgalom térhódításával. figyelembe véve a sokféle új e g é s z s é g ü g y i i n f o r m á c i ó t . Miben különböznek a biomedicinális egész. m a g á n a k a m o d e r n kornak a ter.I kodásmódjától? gázhatunk) és megválogathatjuk az ételeinket.á l t a l á b a n a t e s t k ö r ü l forog. Az ENSZ Egészségügyi Világ. k e r é k p á r o z h a t u n k . rák vagy más b e t e g s é g I okozhat) mind egyre gyakoribbak az iparosodott I t á r s a d a l m a k b a n .I k é p e s s é g é t leginkább r o n t ó b e t e g s é g a világon. a m e l y e ­ ket a t u d o m á n y z ú d í t r á n k . Ezek n e m c s a k „szezonálisan" kapha­ tók.208 8. I n k á b b a r r ó l v a n szó. Miért e r ő s ö d t e k m e g ennyire az alternatív gyó­ gyászat különböző formái. ú s z h a t u n k . h o g y t á p l á l k o z á s i zavarok­ b a n s z e n v e d ő k n e m m i n d n ő k : n a g y j á b ó l 1 0 szá­ z a l é k u k férfi ( E a t i n g D i s o r d e r s A s s o c i a t i o n 2 0 0 0 ) . hogy amikor az amerikai serdülő lányok m a n a p s á g f e l t e s z i k m a g u k n a k a k é r d é s e k e t . a tanu­ lóköröket és az önálló tájékozódást segítő köny­ vek. Nemcsak arról hozhatunk döntést. a stressz.

d e m é g m i n d i g i n k á b b k ü l s e j ü k . E k k o r m á r m e g s z á l l o t t a n törek­ szik az i d e á l i s k a r c s ú s á g r a . A z a n o r e x i a é s m á s t á p l á l k o z á s i z a v a r o k i s azt a helyzetet t ü k r ö z i k . az n a g y r é s z t a n y u g a t i t á r s a d a l o m el­ múlt h á r o m s z á z é v e s f e j l ő d é s e s o r á n a l a k u l t ki. M a sokkal n a g y o b b a u t o n ó m i á v a l b í r u n k a t e s t ü n k felett. k a t o n a i erejét és növekedési ütemét. A különböző k u l t ú r á k m á s t . o l d a l o n ) . A t á p l á l k o z á s i zavarok a testtel kapcsolatos szégyenérzetben gyökereznek. a 3 5 . h o g y a n ő k s o k k a l n a g y o b b szerepet k a p n a k a t á g a b b t á r s a d a l o m b a n . h o g y a test ma olyan fontos s z e r e p e t t ö l t b e a z a m e r i k a i l á n y o k énképében. amelyet folyamatosan figyelni és s z a b á l y o z n i k e l l . Az orvostudományról kialakult. m i n t a m a i á l l a m o k és egészségügyi rendszerek. Ez a k i f e j e z é s arra utal. Az orvostudománnyal kapcsolatos szociológiai nézőpontok A biomedicinális egészségmodell előtérbe kerülése Mint oly sok. A nemzetállam kialakulása és az iparosítás nemzet­ Közegészségügy A p r e m o d e m k u l t ú r á k b a n a c s a l á d volt a fő in­ tézmény. m i n t ered­ m é n y e i k s z e r i n t í t é l i k m e g őket. De a t e c h n o l ó g i a hatása m i n d i g t á r s a d a l m i t é n y e z ő k t ő l függ. m i n t ré­ gen. hogy a tradicionális társadal­ m a k tagjai n a g y r é s z t o l y a n n é p i o r v o s s á g o k h o z . uralkodó nyu­ gati e l k é p z e l é s e k k ö z e l k é t s z á z é v e a b i o l ó g i a i orvosi vagy biomedicinális egészségmodellben f e j e z ő d n e k ki. h o g y m i l y e n ­ nek látják m á s o k . n e m t ö k é l e t e s . értelmű Minden kifejezés. BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG a „kereskedelmi érdekcsoportok" egyre i n k á b b kihasználják a fiatal l á n y o k t e s t t e l k a p c s o l a t o s szorongását. vagy k i h á n y j a . az „egészség" és a „ b e t e g s é g " is k u l t u r á l i s a n és tár­ sadalmilag m e g h a t á r o z o t t ségesnek és normálisnak. m i l y e n t á r s a d a l ­ m i . a k ö t e t e m b e n k ö r ü l j á r t f o g a l o m . a m i e g y a r á n t te­ remt új. d e a m i t m i o r v o s t u d o m á n y k é n t ismerünk. kezelési és gyógyító eljárásokhoz folyamodtak. hogy a k o r á b b a n „ t e r m é s z e t e s n e k " . sőt e t á r s a d a l m a k e g y i k fő jellemzőjének tekinthető. A p a r a s z t o k és az á t l a g o s v á r o s l a k ó k szá­ mára n e m létezett olyan külső hatalom. Nagyobb jelentőséget nyert . hogy a t u d o m á n y és a t e c h n o l ó g i a ma m á r é l e t m ó ­ dunkra h a t : a k a l ó r i a s z á m l á l á s c s a k a t e c h n o l ó ­ gia fejlődésével v á l t l e h e t ő v é .m á s t t e k i n t e n e k egész­ kultúrának megvannak a m a g a f o g a l m a i a t e s t i e g é s z s é g r ő l é s betegségről. Kialakulása szorosan összekapcsolódott a t u d o m á n y és az ész tradicio­ n á l i s v a g y v a l l á s i a l a p ú v i l á g m a g y a r á z a t o k felett aratott diadalával (lásd a w e b e r i racionalizálód á s r ó l s z ó l ó r é s z t az 1. fizikai é s m á g i k u s g y ó g y m ó d o k a t e g y a r á n t a l k a l m a z ó gyógyítók. Az á l l a m n a k i m m á r jelentős érdeke fűződött ahhoz. a m i t a s z o c i o l ó g u s o k a t e r m é s z e t t á r s a d a l ­ m a s í t á s á n a k n e v e z n e k . azonban óriási változásokat idézett e l ő e b b e n a helyzetben. amelyek nemzedékről nemzedékre hagyomá­ nyozódtak. A n ő úgy érzi. p o z i t í v l e h e t ő s é g e k e t és új f é l e l m e k e t . h a n e m m a ­ gánügynek számított. h o g y n e m e l f o g a d h a ­ tó.t ö r t é n e t i k o n t e x t u s b a n a l a k u l t ki ez a m o d e l l . hogy népessége egészsé­ ges l e g y e n .a t e s t s ú l y „ l e a d á s a " lesz a k u l c s t ö k é l e t e s v i l á g a m e g t e r e m t é s é h e z . A betegségeket gyakran mágikus vagy vallási keretek között é r t e l m e z t é k és a gonosz szellemek vagy a „bűn" j e l e n l é t é n e k tulajdoní­ t o t t á k . é s l a s s a n m á r c s a k a t e s t é v e l tud foglalkozni. Ha egyszer k é n y s z e r e s s é v á l i k a k o p l a l á s és a testmozgás. E z e k a j e l e n s é g e k is b e l e t a r t o z n a k abba. f e l v á z o l o m . m e r t a n e m z e t i va­ gyon és hatalom lehető legnagyobbra növelésé­ n e k egyik eszköze. V é g ü l m e g á l l a p í t j a . a m i t m e g e v e t t . h o g y vagy e g y á l t a l á n n e m eszik. hogy szinte c s a k ezzel foglalkoznak. h o g y a beteg végül h a l á l r a é h e z t e t i m a g á t . H a e z t a szokás n e m töri m e g s e m m i ( p é l d á u l h a t á s o s lehet a p s z i c h o t e r á p i a v a g y az o r v o s i k e z e l é s egyegy formája). t e r m é s z e t t ő l fogva a d o t t n a k s z á m í t ó j e l e n s é g e k m á r a t á r s a d a l ­ m i jellegűvé v á l t a k : saját t á r s a d a l m i d ö n t é s e i n k ­ től függenek. Az e g é s z s é g és a b e t e g s é g e felfo­ g á s a a m o d e r n t á r s a d a l m a k k i a l a k u l á s á v a l pár­ h u z a m o s a n s z ü l e t e t t . a m e l y szembeszállt a betegséggel vagy g o n d o s k o d o t t g y e n g é l k e d ő v é n e i r ő l . Ettől kezdve az emberi populációt erőforrásnak tekintették. r á s z o k h a t arra. a m e l y m á r n e m p u s z t á n a z a d o t t föld n é p é n e k . h a n e m egy k ö z ­ ponti h a t a l o m kormányzása alá tartozó népesség­ nek számított. s z o r o n g a m i a t t . Az egész­ ség m e g ő r z é s e n e m k ö z f e l a d a t n a k . h i s z e n l a k o s a i j ó l l é t e m e g h a t á r o z t a a n e m z e t t e r m e l é k e n y s é g é t . a k k o r m é g az is m e g t ö r t é n h e t . Mielőtt alaposabban ismertetném a biomediciná­ lis e g é s z s é g m o d e l l t . amely úgy foglalkozott v o l n a egészségükkel. j ó l é t é t . A meghatározott területű államok születése megváltoztatta a helyi népes­ séggel k a p c s o l a t o s a t t i t ű d ö k e t . problémákat. M i n d i g vol­ t a k s z a k o s o d o t t . fejezetben. m i n t k o r á b b a n b á r m i k o r .EGÉSZSÉG. A táplálkozási zavarok terjedése mutatja. M á r említettem. és e h a g y o m á n y o s kezelési rendszerek közül sok ma is tovább él a világ k ü l ö n b ö z ő n e m n y u g a t i k u l t ú r á i b a n : i g e n n a g y s z á m b a n a f e n t e m l í t e t t a l t e r n a t í v gyógyá­ szat kategóriájába tartoznak.

az öngyilkosságok arányát.a „társadalom testéből" . h o g y a n ala­ kult ki a m o d e r n o r v o s t u d o m á n y . h o g y a n é p e s ­ ség s z a p o r o d j o n . Az á l l a m kezdett felelősséget vállalni a népes­ ség é l e t f e l t é t e l e i n e k j a v í t á s á é r t .a patológia vizsgálati körébe tartozó „kóros jelenségeket". FEJEZET a demográfia tudománya: nagyságának. a népességcsoportok és dinamikájának ságról. A n e m i é r i n t k e z é s l e h e t ő s é g e t a d o t t arra.h á l ó z a t o t .. A t e m e t k e z é s i e l j á r á s o k a t is e l l e n ő r i z t é k . B e v e z e t t é k a n é p s z á m l á l á s t . például a homoszexualitást. és a l a k á s k ö r ü l m é n y e k r e is figyelmet fordítottak.és v í z v e z e t é k .8. a táplálkozási szokásokat. A n e m r e p r o d u k c i ó t s z o l g á l ó s z e x u a l i t á s t elfojtand ó n a k . Minden­ féle s t a t i s z t i k a i a d a t o t g y ű j t ö t t e k é s s z á m í t o t t a k : a s z ü l e t é s e k és a h a l á l o z á s o k a r á n y á t . h o g y a d a t o k a t gyűjtött a h á z a s ­ A közegészségügy fogalma bontakozni. u g y a n a k k o r n é h a f e n y e g e t t e is e n é p e s s é g e g é s z s é g é t és j ó l l é t é t . k i k ö v e z t é k az u t a k a t . M e g b é l y e g e z t é k é s el­ ítélték a n e m i perverzió.f e l h í v t a a fi­ g y e l m e t arra. . A n é p f o k o z a t o s a n ki- A biomedicinális egészségmodellben a páciens csak egy „beteg test" az orvos számára. a m a s z t u r b á c i ó t és a házasságon kívüli szexuális kapcsolatokat dalmi (1926-1984) s o k a t kö­ nem" (lásd című a 12.r é s z b e n azáltal. A b e t e g s é g e k el­ leni védekezés során kiépítették a csatorna. az á t l a g o s h á z a s s á g k ö t é s i é s g y e r m e k v á l l a l á s i életkort. h o g y fel­ j e g y e z z é k és f o l y a m a t o s a n n y i l v á n t a r t s á k a n é ­ pességben bekövetkező változásokat. F o ­ kozatosan bevezettek vágóhidakra és élelmiszer­ feldolgozó létesítményekre vonatkozó szabályza­ tokat. „eltévelyedés" külön­ b ö z ő változatait. h o g y a z á l l a m e l l e n ő r z é s e a l á v o n j a : s z a b á l y o z z a é s felügyeli a t e s t e t ( 2 0 0 0 ) . hogy meggyőződjenek róla: ezek s e m veszélyez­ t e t i k a l a k o s s á g e g é s z s é g é t . a fogamzásgátlásról és az a b o r t u s z o k r ó l . „Szexualitás akkor és társa­ fejezetet). Ez a m e g f i g y e l é s e g y ü t t járt azzal. amikor megkísérelték kiirtani a né­ pességből . S z e r i n t e a s z e x u a l i t á s és a s z e x u á l i s v i s e l k e d é s k ö z p o n t i jelentőséggel bírt e b b e n a folyamatban. a t ö r v é n y e s és törvénytelen kapcsolatokról. A z á l l a m folya­ m a t o s a n f e l ü g y e l e t e t g y a k o r o l t a s z e x u a l i t á s felett . m e r t s e g í t e t t m e g é r t e n i . hogy erős közösségi n o r m á k a t igyekeztek kialakítani a n e m i erkölcsről és az elfogadható s z e x u á l i s t e v é k e n y s é g r ő l . a s z e x u á l i s v i s e l k e d é s r ő l . a várható élettartamot. f é k e z e n d ő n e k t e k i n t e t t é k . Michel Foucault-nak s z ö n h e t ü n k . k e z d e t t ki­ összetételének v i z s g á l a t a . n ö v e k e d j e n . a gyakori betegségeket és halálokokat stb.

t á r g y i l a g o s a n s z e m l é l i é s k e z e l i a beteget. h a ­ nem a b e t e g s é g g y ó g y í t á s á n v a n .a s é v e k v é g é n s z ü l e t e t t a betegség k ó r o k o z ó . A m o ­ dern e g é s z s é g ü g y i r e n d s z e r e k k i a l a k u l á s á n a k f ő jellemzője.1. A z 1 8 0 0 . d o l o g h á z . A baktériumfer­ tőzések kezelésében csak az 1930-as és 1940-es évektől kezdve alkalmaznak antibiotikumokat. A b i o m e d i c i n á l i s m o d e l l e l kapcsolatos főbb f e l t e v é s e k e t és b í r á l a t o k a t a 8. amellyel kiküszöbölhetők a „deviánsnak" vélt viselkedésformák és á l l a p o t o k . A beteg aktív. A biomedicinális modell bírálatai Az elmúlt évtizedekben a betegség b i o m e d i c i ­ nális modelljét egyre több kritika érte. h o g y a t u d o m á n y t a l k a l m a z t á k az or­ vosi d i a g n ó z i s b a n és a g y ó g y í t á s b a n . hanem társadalmilag kialakított fogalom. A harmadik feltevés szerint a szakorvos az e g y e t l e n . a gyógyszerezés vagy a s e b é s z e t v a l a m e l y k o m b i n á c i ó j á b ó l áll­ nak. Nem a kórház az egyetlen gyógyításra alkalmas hely. a sebészet fejlődése és az antibiotikumok n e m csökkentették jelentősen a halálozási arányokat egészen a 2 0 . hanem i n k á b b c s a k egy k ó r o s á l l a p o t b a került. Az e l s ő az. h o g y e l s z i g e t e l i k és ke­ zelik a b e t e g s é g o k á t . N i n c s b e n n e helye autodidakta gyógyítónak vagy „ n e m t u d o m á n y o s " eljárások­ nak. a magasabb színvonalú csatornázás és a higiénia sokkal nagyobb szerepet játszott. A b i o m e d i c i n á l i s e g é s z s é g m o d e l l h á r o m fő fel­ tevésen n y u g s z i k . A páciens véleménye és tapasztalatai mindennél fontosabbak a kezelés során. A h a n g s ú l y n e m az e g y é n j ó l l é t é n . a k i a b e t e g s é g e t k e z e l n i h i v a t o t t . század derekáig. teljesedő á l l a m i m e g f i g y e l é s é n e k . A t e s t e g é s z s é g e s á l l a p o t á t úgy l e h e t h e l y r e á l l í t a n i . táblázatban öszszegeztem. kell végrehajtani a p á c i e n s hivatalos irataiban ö s s z e g y ű j t ö t t és a k l i n i k a i g y a k o r l a t n a k m e g f e l e ­ lően rendezett információk alapján. e l m e g y ó g y i n t é z e t . A s z a k e m b e r „orvosi s z e m m e l " látja. és nem feltétlenül különbek a technológiát. a m e l y k i b i l l e n t i azt „ n o r m á l i s " lét­ állapotából. v i z s g á l h a t ó é s k e z e l h e t ő . a védőoltások (például a gyermekbénulás elleni) p e d i g m é g k é s ő b b t e r j e d t e k el.e l m é l e t e .EGÉSZSÉG. főként a cse­ c s e m ő h a l a n d ó s á g és a g y e r m e k h a l á l o z á s i a r á n y leszorításában ( M c K e o w n 1 9 7 9 ) . h o g y á l t a l á b a n „túl­ értékelt" a tudományos gyógyítás eredményes­ sége. A kórház képviseli a megfelelő környezetet. Bírálatok 21 A betegség nem „tudományos oknyomozással" feltárható valami. a k i k s i k e r r e l e l v é g e z t é k a sokéves képzést. A t e s t i és l e l k i b e t e g s é g e k kezelésének elfogadott módja a k é p z e t t „szak­ emberek" v é g e z t e f o r m á l i s o r v o s i e l l á t á s l e t t . a m e l y s z e r i n t m i n ­ den betegség h á t t e r é b e n egy m e g h a t á r o z o t t . „egész" lény: nemcsak a testi egészsége. A b e t e g s é g e t objektív m ó d o n .a b ű n ö z é s t ő l a homoszexualitáson át az elmebetegségig. A m á s o d i k f e l t e v é s s z e r i n t az e l m e és a t e s t külön k e z e l h e t ő k . hanem általános jólléte a cél. BETEGSÉG ES FOGYATÉKOSSÁG 8. amelyben a súlyos betegségek kezelhetők. a z e m b e r e k j o b b e g é s z s é g i álla­ p o t a s o k k a l i n k á b b t á r s a d a l m i é s k ö r n y e z e t i vál­ t o z á s o k n a k t u l a j d o n í t h a t ó . A kezelés megfelelő helyszíne a kórház. ezek a kezelések gyakran a technológia. A z or­ A biomedicinális modell Az orvosi e l j á r á s o k s z o r o s a n ö s s z e f o n ó d t a k az e l ő b b i e k b e n leírt t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k k a l . Nem a szakorvos az egészséggel és betegséggel kapcsolatos ismeretek egyetlen forrása: az alternatív tudásformák egyenértékűek vele. isko­ la és k ó r h á z ) s z ü l e t e t t . táblázat A biomedicinális modellhez kapcsolódó feltevések és bírálatok Feltevések A betegség az emberi test „meghibásodása". é s h i v a t a l o s a n el­ i s m e r t e g y é n e k b ő l áll. A z orvostudomány ettől kezdve a reform eszköze. A gyógyszerek. Először is e g y e s t u d ó s o k azt á l l í t o t t á k . amelyet egy konkrét biológiai ágens okoz. é r t é k m e n t e s e n vosi s z a k m a m i n t testület á l t a l á n o s a n elfogadott e t i k a i k ó d e x s z e r i n t m ű k ö d i k . H i á b a tett s z e r t n a g y p r e s z t í z s r e a m o d e r n o r v o s t u d o m á n y . e l l e n ő r z é s é n e k é s m e g r e f o r m á l á s á n a k k e r e t é b e n egy s o r i n t é z ­ m é n y (börtön. gyógyszereket és se­ bészetet hasznosító kezelési eljárások sem. n e m k e l l m á s té­ nyezőket f i g y e l e m b e v e n n i . h o g y a b e t e g s é g e t az emberi testen belül kialakult rendellenesség­ nek tekintik. A k e z e l é s t s e m l e g e s e n . a z o n o s í t h a t ó „ t ü n e t e k " s z e r i n t kezdték m e g h a t á r o z n i . A p á c i e n s n e m e g é s z s z e m é l y . a z o ­ nosítható á g e n s áll. A „szaktudás" birtokosa a szakorvos. m i n t a z o r v o s o k szak­ értelmének. I v a n I l l i c h ( 1 9 7 5 ) . A köztisztaság. csak ő nyújthat hatásos kezelést a betegséggel szemben. a j o b b táplálkozás. beteg test. A b i o m e d i c i n á ­ lis modell s z e r i n t a b e t e g t e s t i z o l á l t a n s z e m l é l ­ hető. ahol az orvosi tech­ nológia koncentrálódik és a legeredményesebben alkal­ mazható.1. A páciens passzív lény: „beteg teste" elméjétől elválasztva kezelhető.

1 8 évesek közel három százaléka szed rendszere­ sen Ritalint.b a n t ö b b mint 1 2 5 0 0 0 Ritalin-receptet a d t a k ki az or­ vosok . Az Egyesült Államokban az 5 . mint amilyennek gyakran lefestik. Szakértői b e c s l é s e k szerint 2 0 0 7 . k o n c e n t r á c i ó s nehézségekkel küszködnek. az ő k e t érő stressz . Mi a Ritalin. Társadalmi iatrogenezésr ő l a k k o r b e s z é l ü n k . h a a z o r v o s t u d o m á n y egyre t ö b b t e r ü l e t r e t e r j e d ki.sok orvos és pszichiáter szerint ez a pszicholó­ giai r e n d e l l e n e s s é g o k o l h a t ó azért.az egyre g y o r s a b b életritmus. s e k k o r m á r a m i n d e n n a p i é l e t kihí­ v á s a i v a l i s egyre n e h e z e b b e n b i r k ó z n a k m e g a z . hogy hosszú távon milyen h a t á s t gyakorolhat a gyerekek agyára és t e s t é r e . Egyes t a n á r o k b e s z á m o l ó j a szerint az egykor az osztály rossz­ c s o n t j á n a k . 2 0 0 3 . FEJEZET Az elmúlt évtizedben exponenciálisan növe­ rekek „ a n g y a l i " t a n u l ó k k á váltak. megnyugtatja őket. a m i n t elkezd­ t é k szedni a Ritalint. é s m e s t e r s é g e s k e r e s l e t e t teremt szolgáltatásai iránt. ami tulajdonképpen n e m is testi rend­ ellenesség. hogy a Ritalin kényelmes „ m e g o l d á s a " lett annak. ADHD) írnak fel és serdülőknek Hyperactive .b e n m á r minden h e t e ­ dik g y e r m e k szedi majd ezt a gyógyszert (Ob­ server. A Ritalin bírálói a z o n b a n azt mondják. Nagy-Britanniában 1 9 9 8 .1 9 9 3 . hogy a társadalmi iatrogenezis kulturális iatrogenezish e z v e z e t . május).8. így e r e d m é n y e s e b b e n t a n u l n a k . A Ritalint hívei „ c s o d a p i r u l á n a k " nevezik: segít a gyerekeknek koncentrálni. I l l i c h sze­ r i n t e j e l e n s é g n e k h á r o m válfajáról b e s z é l h e t ü n k : klinikai. a m a g a s cukortartalmú é t e l e k és a s z é t e s ő családi élet . a min­ denhová betüremkedő információtechnológia. A Ritalin ellenzői szerint a hiperaktivitás „ t ü n e t e i " n e m mások. hogy ráirányította volna a figyelmet a t ü n e t e k társadalmi okaira. m i n t a m e n n y i t h a s z n á l t : a z iatrogenezis r é v é n m a g a is „ k ó r o k o z ó " . és n e m t u d n a k tanulni az iskolában. a m e l y e t a (Attention mutató Deficit gyerekeknek hi peraktív t ü n e t e g y ü t t e s t Disorder. a m i k o r a z o r v o s i k e z e l é s h a t á s á r a a b e t e g á l l a p o t a r o s s z a b b o d i k vagy új feltételek j ö n n e k létre. hogy a gyógyszer k o r á n t s e m olyan ártalmatlan „csoda­ pirula". Talán a g g a s z t ó b b az az állítás. A vádak szerint a Ritalin alkalmazásával az orvosi s z a k m á n a k sikerült „medikalizálni" a gyerekek hiperaktivitását és figye­ lemzavarát . Bár az u t ó b b i é v e k b e n egyre t ö b b e t írtak fel belő­ le az Egyesült Államokban és az Egyesült Király­ s á g b a n . n e h e z e n k e z e l h e t ő n e k s z á m í t ó gye­ m é g azt i s f e l v e t e t t e . mint a mai gyerekekre n e h e z e d ő egyre n a g y o b b nyomás. k e d e t t a Ritalin nevű gyógyszerről kiállított re­ c e p t e k s z á m a .következményei. h o g y a gyere­ k e k f i g y e l m e t l e n e k . társadalmi és kulturális iatrogenezisről. h o g y a m o d e m o r v o s t u d o ­ m á n y t ö b b e t ártott. I l l i c h úgy vélte. K l i n i k a i i a t r o g e n e z i s az.b a n m é g csak 3 5 0 0 .a t . m é g nem készült á t f o g ó kutatás arról.ahelyett. és miért kéne vele foglalkozniuk a s z o c i o l ó g u s o k n a k ? A Ritalin gyógyszer.

h o z z á é r t ő l é n y n e k t e k i n t i k . A b i o m e d i c i n á l i s m o ­ dell alapjául szolgáló f e l t e v é s e k k ö z ü l s o k a t egyre i n k á b b m e g k é r d ő j e l e z n e k . erre p é l d a fő­ k é n t a z eugenetika. amely lehetővé teszi. Másodszor: a m o d e r n orvostudományt azzal vádolták. Ötödször: a bírálók szerint a biomediciná­ lis m o d e l l a l a p j á t k é p e z ő f e l t e v é s e k e t a p o l i t i k a m i n d i g i s i g y e k e z e t t m a n i p u l á l n i . BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG emberek. másfelől a támo­ gatók. mert aggód­ tak. M a a z o r v o s t e c h n o l ó g i a gyors f e j l ő d é s e új. hogy az orvosi s z a k m a ó r i á s i h a t a l o m r a tett szert annak m e g h a t á r o z á s á b a n . a k i k s z e r i n t a gén­ t e c h n o l ó g i á r a v é s z j ó s l ó a n r á v e t ü l a fent tárgyalt 2 0 . Negyedszer: egyes szociológusok kifejtették. t u d o m á n y o s é r t e l m e z é s é r e é p ü l . M i n ­ den egyes p á c i e n s „beteg test". ezt a gyakori és t e r m é s z e ­ tes jelenséget k o c k á z a t o k k a l és v e s z é l y e k k e l t e l i „betegségként" k e z e l i k . a m e l y „ n e m e s í t é s s e l " k í s é r l i m e g g e n e t i k a i l a g „ j a v í t a n i " az e m b e r i fajt. m e r t e z e k r e i s a z o r v o s t u d o m á n y a d magyarázatot és m e g o l d á s t . h a n e m k ó r h á z ­ ban. m i n t h a a z orvos­ lás é s gyógyítás m i n d e n m á s f o r m á j á n á l e l ő b b r e való volna. a k i k s z e r i n t a m o d e r n orvostudomány k i s a j á t í t o t t a é s „ m e d i k a l i z á l t a " a terhesség és a s z ü l é s f o l y a m a t á t . jelesül a fogyatékosok ellen. A r a s s z i z ­ m u s oda vezetett. A jóval kisebb Norvégiában ugyanebben az időszakban 48 0 0 0 embert sterilizáltak. h o g y a m o d e r n orvos­ tudomány v a l a h o g y h i t e l e s e b b tudásfajta. E programok legtöbbször a „gyengeelméjű" nők k é n y s z e r s t e r i l i z á l á s á t t ű z t é k ki c é l u l . a k i k s z e r i n t a g é n t e c h n o l ó g i á n a k s e m m i . h o g y m e g h a l l g a s s á k . p é l d á u l P r o z a c k e l s z a b á l y o z o t t ) levert­ séggel vagy az e n y h e d e p r e s s z i ó v a l és a ( s o k s z o r krónikus k i m e r ü l t s é g s z i n d r ó m á n a k c í m k é z e t t ) fáradtsággal k a p c s o l a t b a n . Az ebből a g o n d o l a t m e n e t b ő l e r e d ő l e g é l e s e b b kriti­ káknak n ő k adtak h a n g o t . a k i k b á b á t h í v h a t ­ nának segítségül a z o t t h o n u k b a . M á i g f e n n m a r a d t az a v é l e k e d é s . így b e f o l y á s o l h a t j á k k é s ő b b i fejlődését. hogy az Egyesült Á l l a m o k b a n 1 9 0 7 é s 1 9 6 0 között kényszersterilizált 6 0 0 0 0 ember között aránytalanul nagy s z á m b a n voltak fekete n ő k . században az e u g e n e t i k á t . a h o g y a n v á l t o z i k a világ. a „ n o r m á ­ lis" állapotok m e d i k a l i z á l á s a m i a t t i a g g o d a l m a k vetődtek fel a g y e r e k e k h i p e r a k t i v i t á s á v a l ( l á s d a keretes részt az e l ő z ő o l d a l o n ) . é s i n k á b b in­ t é z e t e k b e zárták. A b í r á l ó k s z e r i n t a z o n b a n a kezelés c s a k a k k o r l e h e t e r e d m é n y e s . századi eugenetika árnya. A géntechnológiával kapcsolatos vitában gyakran homlokegyenest ellentétes véleményeket han­ g o z t a t n a k egyfelől a b í r á l ó k . aki­ nek m e g v a n n a k a m a g a h e l y t á l l ó m e g l á t á s a i és magyarázatai. Pedig a f e n t i e k b ő l k i d e r ü l . h o g y egy fajilag f e l s ő b b r e n d ű . h o g y m e g v á l t o z t a s s á k a m a g z a t g e n e t i k a i „össze­ t é t e l é t " . a m e l y b e n ez a m o d e l l k i a l a k u l t . hogy a k o n k r é t t e s t i b a j o k o k a i n a k és e l l e n s z e ­ rének objektív. hogy a 2 0 . de módszeresen kiirtottak több m i n t negyedmil­ l i ó fogyatékos e m b e r t i s ( B u r l e i g h 1 9 9 4 ) . v i l á g o s b ő r ű „árja" fajt s i k e r ü l t a z o n o s í t a n i u k . az s z ü k s é g k é p p al­ sóbbrendű is. A s k a n d i n á v o r s z á g o k b a n a politi­ k a i v e z e t ő k és a g e n e t i k u s o k a z é r t v e z e t t é k be a kényszersterilizálási programokat. m i b e t e g s é g é s m i n e m az. n e ­ h é z k é r d é s e k e t v e t fel a b i o m e d i c i n á l i s m o d e l l bírálói számára. például zsidók vagy cigányok voltak. amelyeket a n á c i k biológiailag alsóbbrendűnek tekintettek. M i v e l a z o r v o s t u d o m á n y r ó l f e l t é t e l e z i k . például a h o m e o p á t i a és az a k u p u n k t ú r a m e g i n ­ gatják azt a m e g g y ő z ő d é s t . a m i r o n t h a t j a a „nemzeti génállomány" minőségét.több m á s európai országban és az E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n is f e l h a s z n á l t á k a n é p e s s é g bizonyos csoportjai. A n á c i N é m e t o r s z á g t u d o m á n y o s és o r v o s i „ s z a k é r t ő i " a v é g s ő k i g e l m e n t e k e t e r v e k m e g v a l ó s í t á s á b a n : azt á l l í t o t t á k . Csak Svéd­ országban 63 0 0 0 embert (90 százalékban nőket) sterilizáltak 1 9 3 4 és 1 9 7 5 között. e l k ü l ö n í t e t t é k a „ g y e n g e e l m é jűeket". h o g y a gyógyítás egyre n é p s z e r ű b b a l t e r n a t í v formái. Ezzel s z e m b e n a brit és hol­ land orvosszakértők és politikai döntéshozók az ö n k é n t e s s t e r i l i z á l á s t t á m o g a t t á k . Harmadszor: a b í r á l ó k azt m o n d j á k . A t e r h e s s é g e t . E u g e n e t i ­ kái programjaik népirtáshoz vezettek: több mil­ l i ó á l d o z a t u k a z o k h o z a c s o p o r t o k h o z tartozott. h i ­ szen v é l e m é n y ü k e t és t u d á s u k a t a r e p r o d u k c i ó s folyamatot f e l ü g y e l ő „ s z a k e m b e r e k " n e m tartják lényegesnek ( O a k l e y 1 9 8 4 ) . Helyzetét k i h a s z n á l v a a „ t u d o m á n y o s igaz­ ság" uraként l é p h e t fel. I l l i c h és a h o z z á ha­ sonló b í r á l ó k s z e r i n t e r ő s e n s z ű k í t e n i k e l l a m o ­ dern o r v o s t u d o m á n y h a t ó k ö r é t . h o ­ gyan é r t e l m e z i m a g a a b e t e g saját á l l a p o t á t . h o g y a k i a l a k u l ó j ó l é t i á l l a m r e p r o d u k c i ó ­ ra ö s z t ö n z i a „ s i l á n y a b b a k a t " is. h o g y az e m b e r i é l e t egy­ re több területét v o n j a o r v o s i e l l e n ő r z é s a l á . a ( g y a k r a n gyógy­ szerekkel. H a s o n l ó . B á r a n á c i N é m e t o r s z á g v e t e t t e be m e s s z e a leg­ p u s z t í t ó b b e u g e n e t i k á i p r o g r a m o k a t . h o g y é p p a p á c i e n s v é l e m é n y é t és ta­ pasztalatait n e m v e s z i f i g y e l e m b e . a m i „ t u d o m á n y t a l a n " . A f e m i n i s t á k s z e r i n t e folyamat i r á n y í t á s a k i c s ú s z o t t a n ő k k e z é b ő l . h o g y bármi. A tudományos m u n k a igen nagy és e g y r e n a g y o b b r é s z é t alkotja a g é n t e c h n o l ó ­ gia (genetic engineering). akit k e z e l n i próbál. n e m látják s z ü k s é g é t . főként férfi s z a k o r v o s o k i r á n y í t á s á v a l k e r ü l rá sor. n e m feled­ k e z h e t ü n k meg arról sem.EGÉSZSÉG. a m e l y k e z e l é s r e és gyógyításra s z o r u l . h o g y az or­ v o s t u d o m á n y ú g y j e l e n i k m e g . A s z ü l é s ma már n e m a n ő k k e z é b e n v a n .e u f e m i s z t i k u s n e v é n a „ n é p e s ­ ségpolitikát" . ha a b e t e ­ get gondolkodó.

é s egy-egy ország egész népességét fenyegették. A szembeni. a t e s t s ú l y t és így t o v á b b . hogy elejét vegyék a nemi. h o g y o l y a n e m b r i ó k a t v á l a s s z a n a k ki.214 8. géntechnológia nyújtotta b ő l n e m r é s z e s ü l ő k e t a s z ó b a n forgó e l ő n y ö k e t élvezők előítéletei és m e g k ü l ö n b ö z t e t é s e sújthat­ j á k . P é l d á u l m a m á r tu­ d o m á n y o s a n l e h e t s é g e s az is. A s z o c i o l ó g u s o k b a n az új or­ v o s i t e c h n o l ó g i á k g y o r s e l ő r e t ö r é s e l á t t á n egyre t ö b b ú j . a hajat és s z e m e t . M i n d a n n y i a n olyan helyzetben vagyunk. . n é h á - t e b b tárgyalt b í r á l a t o k k ö z ü l j ó n é h á n y é r v é n y e s géntechnológiai az vitára biomedicinális sokan akik e az modellt helytelenítők között bizonyára szerepét. p é l d á u l a t ü d ő v é s z . E z e n k í v ü l m a ­ gyarázatot adnak a fentebb ismertetett alternatív vagy k o m p l e m e n t e r g y ó g y á s z a t e r ő s ö d é s é r e is.). h o g y a ( h a g y o m á n y o s a n férfi) s z a k o r v o s o k megkérdőjelezhetetlen orvosi tanácsokat adnak a (nyilvánvalóan nő) leendő anyáknak? Milyen biztosítékok kellenek. ábra Szemléletváltozása mai egészség­ ügyben és orvostudományban Betegség Kórház Akut Gyógyítás Beavatkozás Kezelés Páciens ^> ^> ^> ^> ^> ^> Egészség Közösség Krónikus Megelőzés Odafigyelés Gondozás J> Személy Forrás: Nettleton 2006.é s egészségbiztosításhoz is nehezebben juthatnak m a j d ( D u s t e r 1 9 9 0 ) . A korábbi időszakokat fertőző b e t e g s é g e k j e l l e m e z t é k . hogy n e m ­ c s a k a s z a k o r v o s o k b í r n a k az e g é s z s é g r e és a b e ­ tegségre vonatkozó ismeretekkel és hogy értelmezhetjük ha és magyaráza­ saját tokkal. 2 0 0 4 . FEJEZET lógia elérhetőségében A mutatkozó különbségek előnyök­ köze az eugenetikához (Kerr-Shakespeare 2 0 0 2 ) . Lesz-e orvosok várt technológiában is igyekeznek latba vetni tekin­ nem következménye orvosi beavatkozásnak? M i l y e n szerepet játsza­ nak majd a l e e n d ő szülők az embrióválasztással k a p c s o l a t o s d ö n t é s e k b e n ? Itt m e g i n t a r r ó l v a n szó. E z e k az egészséggel kapcsolatos közgon­ dolkodásban megfigyelhető új fejlődési irányok . ábrát). Ugyanakkor az említett hatóság határozata tovább mélyíti a „megtervezett babák­ kal" kapcsolatos nézeteltérést. h o g y a z a n y a m é h b e c s a k olyan embriót ültetnek majd. E z v a j o n azt j e l e n t i .k ó r ) e s e t é n e n g e d é l y e z t é k a z e m b r i ó v á l a s z t á s t [Times. A s z ű r é s i eljá­ rás n é l k ü l a s z ü l e t e n d ő g y e r e k 5 0 s z á z a l é k o s va­ lószínűséggel vagy örökölhetné a betegséget (Times. n o v e m b e r 1. A t á m o g a t ó k azt m o n d j á k . a c i s z t á s fibrózis vagy a H u n t i n g t o n . befolyásolhatjuk a jóllétünket. Ma az iparosodott országokban m á r n e m k é p e z n e k j e l e n t ő s halál­ o k o t a z efféle h e v e n y f e r t ő z ő b e t e g s é g e k . megkérdőjelezik télyüket.1. a m e l y e k ­ b e n n i n c s e n e k a s z ó b a n forgó b e t e g s é g e t a z el­ jövendő nemzedékekre esetleg átörökítő gének.s z i n t é n j e l e n t ő s á t a l a k u l á s o k a t in­ dítanak el a m o d e r n társadalmak egészségügyi r e n d s z e r é b e n ( l á s d a 8. megismerkedünk testünkkel és m i n d e n n a p i életünk során megfelelő dönté­ seket h o z u n k a táplálkozásról. h o g y a z o k . fogós k é r d é s v e t ő d i k fel. a f o g y a s z t á s i s z o k á s o k r ó l és az á l t a l á n o s é l e t v i ­ telről. E z e k g y a k r a n j á r v á n y o s m é r e t e k e t ö l t ö t t e k . h o g y a g é n t e c h o l ó g i a óriási lehetőségeket teremt. amelyből hiányoz­ n a k az e s e t l e g r á k o t o k o z ó g é n e k . n o v e m b e r 6. Például lehetőséget a d a z egyes e m b e r e k e t b i z o n y o s b e t e g s é g r e haj­ lamossá tevő genetikai tényezők azonosítására. a m a l á r i a és a g y e r m e k b é n u l á s . 2 0 0 4 . a ko­ lera. A a biomedicinális modellel is. faji vagy fogyatékosokkal szembeni diszkrimi­ nációnak az embrióválasztás során? Egyáltalán hogyan lehet megfogalmazni ezeket a szempon­ tokat? A géntechnológia valószínűleg n e m olcsó. „ k i i k t a t h a t j á k " a g y e r e k ü k b ő l az ö s s z e s társadalmilag n e m szerencsés tulajdonságot? Mi lesz a hátrányosabb helyzetű csoportok gyerekei­ vel. A l e s z a k a d ó k t a l á n m é g m u n k á h o z . Más tényezőkkel is s z á m o l n u n k kell azonban: m a g á n a k a b e t e g s é g n e k a j e l l e g e és h a t ó k ö r e is változófélben van. h o g y a s z ü l e t é s e l ő t t „megtervezzék" a testet: m e g h a t á r o z z á k a bőr­ színt. a k i k n e k v a n r á pénze. K o r á b b a n c s a k g y e r m e k k o r i gyógyíthatatlan rendellenességek (például 2004. hogy ezek a betegségek többé n e m öröklődnek nemzedék­ ről n e m z e d é k r e . élet. E z a d ö n t é s azt j e l e n t i . a testmozgásról. fen­ m i a t t k i a l a k u l h a t egy „ b i o l ó g i a i l a g s z á m k i v e t e t t osztály".). Precedenst teremt.b e n a z E g y e s ü l t Király­ ságban az állami fertilizációs és embriológiai ha­ tóság lehetővé tette az öröklött bélrák b i z o n y o s f o r m á j á b a n s z e n v e d ő b e t e g e k egy c s o p o r t j á n a k .1.a m o d e r n o r v o s t u d o m á n y t ért m á s b í r á l a t o k k a l együtt. Orvostudomány és egészség a változó világban Az e m b e r e k egyre i n k á b b felismerik. a k i k t o v á b b r a i s „ t e r m é s z e t e s e n " s z ü l e t n e k majd? Egyes szociológusok szerint a géntechno­ 8. A genetikai átprogramozás biztosítja. amelyre hivatkozva az orvosok a j e l l e m z ő k mos­ taninál sokkal szélesebb skálája szerint „kima­ z s o l á z h a t j á k " a z e m b r i ó k a t . a m e l y e k e t a k o r á b b i a k b a n v á z l a t o s a n is­ m e r t e t t e m .

hogy a be­ teg e g y é n n e m t u d j a e l l á t n i s z o k á s o s feladatait. h a ­ nem m á s o k a t is é r i n t . t á m o g a t ó a n fordulnak felénk. H a ol­ vasóm volt m á r beteg. Míg a p r e m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n a l e g n a g y o b b halálozási a r á n y t a c s e c s e m ő k és a g y e r e k e k köré­ ben mérték. a m e l y a funk­ cionálisra iskolához köthető. á t f o g ó b b a n k e l l f e l t á r n i a b e t e g s é g ­ h e z k a p c s o l ó d ó é r t e l m e z é s e k e t é s azt. tegségünkre. k e v e s e t m o z o g é s e g é s z s é g t e l e n ü l táp­ lálkozik). a s z í v b e t e g s é g . A f u n k c i o n a l i s t a g o n d o l a t m e n e t s z e r i n t a társa­ dalom általában zavartalan. a k k o r az nemcsak n e k ü n k o k o z fájdalmat. a k á r c s a k r ö v i d e b b ideig. például a fent tárgyalt a n o r e x i á t m a g a a b e t e g és azok. é s e z t m e g p r ó b á l ­ ják b e i l l e s z t e n i saját é l e t ü k r e n d j é b e . A z e l s ő . „Mi a szociológia?" című fejezetet (36-37. a c u k o r b e t e g s é g és a keringési zavarok) o k o z n a k h a l á l t . Előfordulhat például.az e g é s z s é g ü g y i e l l á t á s m o s t zajló v á l t o z á s a i h a t á s á r a felváltja-e a b i o m e d i c i ­ nális m o d e l l t egy új „ e g é s z s é g p a r a d i g m a " . r o s s z k ö z é r z e ­ tet. Talán igyekeznek tudomásul venni.a m i n t e r r e n é h á n y tudós k ö v e t k e z t e t . krónikus új degeneratív kell betegségekben kialakítani az szemléletet egészségügyben é s a z e l l á t á s b a n . M i v e l a beteg n e m tudja b e t ö l t e n i szo­ kásos szerepét. A m i k o r m e g b e t e g s z ü n k . á t a l a k u l n a k a m á s o k k a l folytatott i n t e r a k c i ó i n k . a m e l y e k r é v é n m e g é r t h e t j ü k a b e t e g s é g g e l kap­ c s o l a t o s t a p a s z t a l a t o k a t . A s z o c i o l ó g i a i g o n d o l k o d á s b a n f ő k é n t k é t ér­ telmezési módszer bizonyult nagy hatásúnak. o. h o g y a modern o r v o s t u d o m á n y é s a z e m b e r e k e z z e l kap­ csolatos attitűdjei é p p e n egy j e l e n t ő s és gyors át­ alakuláson m e n n e k k e r e s z t ü l . interakcionisták hogyan „Egy kis csúszásban vagyunk. d e gyakran é s z r e v é t l e n r é s z e . h o g y a n é l i m e g a b e t e g s é g e t . E z é r t te­ szik fel a kérdést. h a n e m segíti t á r s a d a l m i i n t e r ­ akcióinkat é s m i n d e n n a p i t e v é k e n y s é g e i n k e t . Az i p a r o s o d o t t o r s z á g o k b a n m a n a p s á g a leggyak­ rabban a n e m f e r t ő z ő k r ó n i k u s b e t e g s é g e k (pél­ dául a rák. M i v e l a z e m b e r e k t o v á b b é l n e k é s elsősorban szenvednek. r e a g á l h a t n a k a b e - amelyet főként a szimbolikus fogadtak el. . hatnak ezek az elképzelések az e m b e r e k tetteire A betegszerep A k i e m e l k e d ő funkcionalista gondolkodó. e z z e l meg­ n e h e z í t i m u n k a t á r s a i dolgát. elesettséget és m á s k e l l e m e t l e n s é g e k e t . A m á s o d i k nézet szerint. a z énképünk is arra a f e l t é t e l e z é s r e é p ü l . azokat a viselkedési n o r m á k a t írja le. Még n e m t u d h a t j u k . hogy megvizsgálják a betegséggel kapcsolatos s z e m é l y e s t a p a s z t a l a t o k a t .). g o n d o s k o d v a . n e m t u d j a e l l á t n i o t t h o n i f e l a d a t a i t s e m . hogy m e g b e t e g e d t ü n k . illetve kevésbé megbízható és eredményes. akkor tudja. amelyekhez igazodva a beteg személy a lehető legkisebbre csökkenti a betegség zavaró hatását. De egy valami b i z t o s : m a a n n a k l e h e t ü n k t a n ú i . A v e l ü n k s z o r o s k a p c s o l a t ­ ban állók r é s z v é t t e l . konszenzusos mó­ don működik. ezért szeretném. a m e l y e k h e z a b e t e g e g y é n n e k alkalmazkodnia kell. Talcott Parsons ( 1 9 5 2 ) vezette be a betegszerep fogalmát: ezzel jellemezte azokat a viselkedésmintákat. h o g y a m i n d e n n a p i é l e t r e n d j e i l y e n ­ kor i d e i g l e n e s e n f e l b o r u l . E z t a v á l t o z á s t nevezik „egészségváltásnak" (health transition). akikkel e k ö z b e n é r i n t k e z é s b e k e r ü l . h o g y a test „ n o r m á l i s " m ű k ö d é s e é l e t ü n k l é t f o n t o s s á g ú . és viselkedésére. vagy csak a doktor úr drága idejét fecsérlem?«" Az egészséggel és a betegséggel kapcsolatos szociológiai nézőpontok A s z o c i o l ó g u s o k e z e n a t é r e n e g y i k fő feladatuk­ nak tekintik. a m e l y megzavarhatja e n o r m á l i s létálla­ pot folyamatát. hogy t e s t ü n k „ r e n d e l t e t é s s z e r ű e n " m ű k ö d i k . H a n g s ú l y o s a b ­ bak az „életviteli d ö n t é s e k " is ( p é l d á u l ha v a l a k i dohányzik. m i n t általában. a m e l y e k e t s z i n t é n s o k k r ó n i k u s beteg­ ség közvetett k i v á l t ó o k á n a k t e k i n t e n e k . felborul az őt körül vevők élete is: n e m v é g z i e l m u n k a h e l y i f e l a d a t a i t . akikkel k a p c s o l a t b a k e r ü l ü n k . h o g y tes­ tünk n e m gátolja. reakcióik azután segítenek kialakí­ t a n i a m a g u n k é r t e l m e z é s e i t é s é n k é p ü n k átfor­ málására késztethetnek minket.. A b e t e g s é g n e k s z e m é l y e s és n y i l v á n o s d i m e n ­ ziója is van. E n n e k az az oka. / A f u n k c i o n a l i z m u s r ó l b ő v e b b e n l á s d az 1.nyat k ö z ü l ü k l é n y e g é b e n s i k e r ü l t m e g s z ü n t e t n i . é s így t o v á b b . A b b ó l i n d u l u n k ki. M á s o k is. h o g y . ezért a betegséget diszfunkciónak tekintik. ha felten­ nék maguknak a kérdést: »Valóban ennyire beteg va­ gyok. m a e z a z a r á n y a z é l e t k o r r a l e g y e n e s arányban n ő .

2 2 6 . E r v i n g G o f f m a n ( 1 9 6 3 ) s z e r i n t a s t i g m a „lefo­ visszanyer­ és el ide­ k o z á s " : az e g y é n t m e g f o s z t j á k attól. h o g y „ r e n d b e j ö j j ö n " . m i n t azt. életúthoz kapcsolódó (például a bünte­ tett e l ő é l e t ) vagy k ö r n y e z e t i ( p é l d á u l „ r o s s z tár­ s a s á g b a k e v e r e d e t t " ) . (Ez történt a középkori leprásokkal. Az u t o l s ó az ille­ gitim b e t e g s z e r e p .k ó r o s ( e z e k f o n t o s k i v á l t s á g o k k a l kiváltságokkal kell részt bír. akiket kiközösí­ t e t t e k é s arra k é n y s z e r í t e t t e k . de elismerik. h o g y a b e t e g s o k vagy a l e g t ö b b feladat a l ó l m e n t e s ü l ) . G o f f m a n r á m u t a t o t t . a k i igazolja a s z ó b a n forgó s z e m é l y ­ n e k azt az állítását. A b e t e g s é g szak­ értői v é l e m é n n y e l v a l ó i g a z o l á s a l e h e t ő v é t e s z i a beteget körülvevők számára. h o g y a z e g y é n v a l a m i k é p p felelős a b e t e g s é g é é r t . Nincs összefüggés a b e t e g s é g k i a l a k u l á s a és az e g y é n viselkedése vagy tettei között. H a a b e t e g n e m h a j l a n d ó o r v o s h o z f o r d u l n i vagy n e m h a l l g a t a s z a k t e k i n t é l y t a n á c s a i r a . a m e l y m e g f o s z t h a t j a el­ szenvedőjét a betegszerep b e t ö l t é s é n e k jogától. A b e t e g s z e r e p b e t ö l t é s é h e z a beteg­ n e k m e g k e l l k a p n i a egy e g é s z s é g ü g y i s z a k e m b e r j ó v á h a g y á s á t . Ugyanez elmondható a m a i A I D S . h o g y a n válik a b e t e g egy t á g a b b t á r s a d a l m i k ö r n y e z e t s z e r v e s ré- . M á s s z o c i o l ó g u s o k e l t é r ő e n é r t e l m e z i k a Parsons-féle b e t e g s z e r e p e t : felvetik. o l d a l o n ) . i g l e n e s és „ f e l t é t e l e s " s z e r e p : a h h o z a f e l t é t e l h e z kötött. a k i c s a k n á t h á s . a k i g y ó g y í t h a t a t l a n b e t e g s é g b e n s z e n v e d . és a k k o r v a l ó s í t j á k m e g (a többiek közreműködésével). M i v e l a b e t e g s e m m i t n e m t u d „ t e n n i " gyógyu­ l á s a é r d e k é b e n . h o g y a stigmatizác i ó s f o l y a m a t n a k e l e v e r é s z e a t á r s a d a l m i kont­ roll. E l n é z h e t i k n e k i . a m e l y b ő l f e l é p ü l h e t n e k . mivel az e m b e r e k n e k a b e t e g g e l k a p c s o l a t o s r e a k c i ó i t az h a t á r o z z a meg. h o g y a beteg­ s z e r e p s z e m p o n t j á b ó l a b e t e g s é g e k „ n e m egy­ f o r m á k " . i l l e t v e rákos vagy P a r k i n s o n . A s t i g m a r i t k á n é p ü l a sze­ mély ismeretére. A társadalom a csoport megbélyegzése révén s z a b á l y o z h a t j a a c s o p o r t v i s e l k e d é s é t . hogy higgyenek a b e t e g n e k . vagy c s a k r é s z b e n igazak. a m e l y e k v a g y h a m i s a k . vennie és a z z a l a joggal j á r n a k . T e h á t a b e t e g s z e r e p p e l j á r ó j o g o k h o z és k i v á l t s á g o k h o z különböző tapasztalatok fűződhetnek. A beteg nem felelős betegeskedéséért. E n n e k az az eredménye. n e m tudakozódhat a kezeléséről. a m e l y e k k ü l ö n b e n rá v o n a t k o z n á n a k . Freidson ( 1 9 7 0 ) a betegszerep h á r o m változatát határozta meg. FEJEZET r e illik. a u t o m a t i k u s a n j o g o s u l t a beteg­ szerep betöltésére. h a v i s e l k e d é s e n e m o l y a n udva­ rias vagy tapintatos. m e r t ú g y érzik. A s t i g m a s o k f é l e formát ölthet: például lehet testi (lásd Paul Hunt fejtegetését a fogyatékosságról később.216 8. h o g y p é l d á u l á g y b a n m a r a d j o n vagy szabadságot kérjen a m u n k a h e l y é n . h o g y „az orvos uta­ sításait" követve közreműködjön felépülésében. P a r s o n s s z e r i n t az e m b e r e k a s z o c i a l i z á c i ó r é v é n t a n u l j á k a b e t e g s z e r e p e t . h o g y a társa­ d a l o m teljes j o g ú tagja l e g y e n .b e t e g e k r ő l is. hogy n e m felelős a betegségért). A betegszerep h á r o m pilléren nyugszik: 1. P é l d á u l a beteget „ f e l m e n t h e ­ t i k " a s z o k á s o s o t t h o n i feladatok e l v é g z é s e alól. E r r ő l a k k o r b e s z é l h e t ü n k . Mivel és tartozik hogy nem szokásos feladatokban. h o g y b e t e g . az érintett s z e m é l y t s o s e m fogadja v i s s z a a t á r s a d a l o m . A stigma­ tizált b e t e g ( p é l d á u l a k á b í t ó s z e r f ü g g ő ) gyakran n e m kérdezhet. aki alopecias (mindenféle szőrzetét e l v e s z t i ) v a g y e r ő s e n p a t t a n á s o s (egyik e s e t b e n s e m bír különleges kiváltságokkal. a m e l y e t m á s o k m e g b é l y e g e z n e k . így n e m f e l t é t l e n ü l k a p h a t k ü l ö n jogokat és kiváltságokat. a 2 2 5 . A b e t e g jogot n y e r arra. h a az egyén olyan betegségben szenved vagy olyan á l l a p o t b a kerül. kiváltsága­ it a s z e r i n t s z a b j á k m e g . A feltételes betegszerep a z o k n a k jut. h o g y a b e t e g m i n d e n t m e g t e s z g y ó g y u l á s a é r d e k é b e n . E nézet s z e r i n t a b e t e g s é g o l y a n fizikai o k o k e r e d m é n y e . a m e l y e k a b e t e g s é g k ü l ö n b ö z ő fajtáinak és fokainak felelnek meg. a k k o r ve­ szélybe kerül betegstátusa. h o g y m e n n y i r e s ú l y o s a betegsége. A je betegnek tennie kell azért. oldalon). fordulnia. ho­ g y a n v i s z o n y u l a s z a k o r v o s a b e t e g h e z . amikor megbeteg­ szenek. m i n t m á s k ü l ö n b e n . h o g y m e n n y i r e tartják s ú l y o s n a k az á l l a p o t á t és h o g y a n látják a b e t e g s é g é t . A b e t e g t ő l elvárják.) A z e g é s z s é g ü g y i intéz­ m é n y e k falai k ö z t a s t i g m a m e g h a t á r o z h a t j a . a k i k i d e i g l e n e s e n k e r ü l n e k r o s s z a b b á l l a p o t b a . A feltétel nélkül legitim betegszerep olyan egyén­ A „betegszerep" bírálatai A b e t e g s z e r e p m o d e l l n a g y h a t á s ú e l m é l e t n e k bi­ z o n y u l t . akkor t ö b b j u t t a t á s i l l e t i meg. Például az alkoholizmus i s s t i g m a t i z á l t b e t e g s é g . h o g y e l k ü l ö n í t e t t lepratelepeken éljenek. betegszerep kell fogadnia. é s jogait. S z e r i n t ü k a b e t e g s z e r e p b e n s z e r z e t t ta­ pasztalatok betegségfajtánként változnak. a m e l y v i l á g o s a n feltárja. szere­ p e k é s v i s e l k e d é s f o r m á k alól. A s t i g m a t i z á l á s g y a k r a n ta­ p a s z t a l h a t ó a z e g é s z s é g ü g y b e n ( l á s d a z arctor­ zuláshoz kapcsolódó esettanulmányt a 2 2 9 . kell A hogy egészségét: szakorvoshoz hogy „páciens". inkább olyan sztereotípiákból é s n é z e t e k b ő l e r e d . m e n t e s ü l b i z o n y o s feladatok.2 3 0 . amelyekkel szemben az egyén tehetetlen. 3. a beteg n e m felelős a betegségért. hogy az orvosok és más egészségügyi dolgozók szakmailag „élet-halál urai" a beteggel szemben. Feltétel nélkül legitim szerep juthat annak. E g y e s ese­ t e k b e n a stigmát s o s e m vonják vissza. Például ha valaki hörghurutos. A b e t e g t ő l el­ várják. A ezek közé a beteg bizonyos az jogokkal is. 2.

bizonytalanná válnak. m i l y e n j e l e n t é s e k e t f ű z n e k h o z z á . E g y e s s z e r z ő k s z e r i n t a betegszerep-„képlettel" n e m lehet megragadni a betegség megtapasztalását. m i s z e r i n t a z e g y é n nem h i b á z t a t h a t ó b e t e g s é g é é r t . R á a d á s u l a beteg­ szerep v e s z í t e t t v a l a m e n n y i t é r v é n y é b ő l a z z a l a modern t á r s a d a l m a k b a n b e k ö v e t k e z e t t v á l t o z á s ­ sal is. de n e m biztos abban. H o g y a n fogadják és d o l g o z z á k fel az e m b e r e k egy s ú l y o s betegség h í r é t ? H o g y a n f o r m á l j a a b e t e g s é g az interakciókat megalapozó közös fogalmak n e m m i n d i g é r v é n y e s ü l n e k . a k k o r m e n n y i ideig k e l l v á r n i a rá. T ő l ü k megtagadják a b e t e g s z e r e p e t . Például a betegszerep-elmélettel n e m magyaráz­ h a t ó k az o l y a n e s e t e k . Ugyanakkor a betegség megélése kikezdheti az emberek énképét.s o k f é l e k é p p e n é l i k m e g és értel­ mezik. m e g b o l y g a t h a t j á k a z é l e t menetét. 217 e g y é n m i n d e n n a p i é l e t é t ? H o g y a n h a t a z e g y é n ön­ a z o n o s s á g á r a .EGÉSZSÉG. p é l d á u l a faj. A b e t e g e k . BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG szévé. és a m i n d e n ­ napi helyzetek értelmezése lényegesen Más eltérő lehet. hogy a betegséghez igazítsa napirendjét. hogy a m o d e l l n e m a l k a l m a z h a t ó á l t a l á n o s a n . m i n t a (bizalmas és szokványos) személyközi kapcsola­ tok kezelésének készségei.m ű k ö d é s b e n zavart. a k i n é l b e t e g s é g e t d i a g n o s z ­ tizáltak. de életük későbbi szakaszában krónikus betegségektől szenvednek.például hogy ismeretlen helyen mindig megnézi. h o g y a n é l i k m e g a z e m b e r e k b e t e g s é g ü k e t . Az orvostudomány képes e n y h í t e n i a fájdalmat és a r o s s z k ö z é r z e t e t . fejezet) m á r szóba került. akik évekig szenvednek krónikus fájdal­ m a k t ó l v a g y o l y a n t ü n e t e k t ő l . A szokásos hétköznapi A betegség mint „megélt tapasztalat" A szimbolikus i n t e r a k c i o n i s t á k azt igyekeznek feltárni. h o g y b e t ö l t h e t i .a k á r c s a k a k ö r n y e z e t ü k . m i n t ­ sem a b e t e g s z e r e p a l a p j á n g o n d o l n á n k . i d ü l t b e t e g s é g e s e t é n k e v é s b é használható: a t a r t ó s a n b e t e g e k vagy a r o k k a n t a k számára n i n c s b e v á l t r e c e p t . a m í g á l l a p o t u k r ó l egyértelmű diagnózis n e m születik. a m e l y e k e t újra é s újra r o s s z u l d i a g n o s z t i z á l n a k a z o r v o s o k . h o g y a n v á l i k ilyen e s e t e k b e n a betegség az egyén s z e m é l y e s „életrajzának" részévé. h o g y m e g é r t ­ hesse. abban változásokat indíthat el. A s z o c i o l ó g u s o k a t az foglalkoztatja. a m e l y e k k e l a s z i m b o l i k u s i n t e r a k c i o nista i s k o l á h o z t a r t o z ó s z o c i o l ó g u s o k p r ó b á l t á k értelmezni a b e t e g s é g g e l k a p c s o l a t o s t a p a s z t a l a ­ tokat. Sok s z o c i o l ó g u s az e g é s z s é g és a b e t e g s é g terü­ letén a l k a l m a z t a e z t a s z e m l é l e t e t .v a g y h ú g y h ó l y a g . illetve h o g y a n látják m á s o k b e t e g s é g é t . vagy e l l e n t é t e s e k a z érdekeik. hogy beszélhet-e v e l e a b e t e g s é g r ő l . h a k r ó n i k u s betegséggel k e l l é l n i e f K o r á b b a n . és ha igen. h o g y a z e g y é n egyre in­ kább felelős t u l a j d o n j ó l l é t é é r t . M á s esetek­ b e n t á r s a d a l m i t é n y e z ő k . A m á s o k s z á m á r a szokványos társadalmi interakciók a tartósan be­ tegek vagy fogyatékosok számára kockázatossá. illet­ v e e r ő s h á n y i n g e r t o k o z h a t n a k . A z efféle á l l a p o t ­ tól s z e n v e d ő egyén gyakran stratégiákat dolgoz ki. a m e l y e k az e m b e r e k s z o k á s o s n a p i t e v é k e n y s é g é r e is h a t h a t n a k . B á r a betegség tünetei l e h e t n e k z a v a r b a ejtők. A s z o c i o l ó g u s o k á l t a l feltárt k é r d é s k ö r ö k egyi­ k e az. h o g y m i t j e l e n t b e t e g s é g g e l é l n i . hol a mellékhelyiség -. A következőkben ismertetek néhány olyan módszert. d e e g y r e t ö b b e n k é n y t e l e n e k s z e m b e n é z n i azzal. h o g y a n t a n u l m e g a t a r t ó s a n b e t e g e g y é n m e g b i r k ó z n i betegsége gyakorlati és é r z e l m i kö­ vetkezményeivel. az e m b e r e k megbirkózási stratégiákat kifejlesztve igyekeznek a l e h e t ő legnormálisabban élni az életüket (Kelly 1 9 9 2 ) . az osz­ tály és a n e m b e f o l y á s o l h a t j a . k u l t u r á l i s és gazdasági h a t á s a i t ó l . A t á r s a d a l m i i n t e r a k c i ó k meg­ változott kontextusa változásokat idézhet e l ő az önazonosságban. A dia­ lízis. hogy talán sokáig betegséggel kell élniük. Bizonyos betegségek rendsze­ res kezelést vagy az egészséges állapotot fenn­ tartó életvitelt követelnek. M o d e r n korunkban egyre h a n g s ú l y o s a b b a z é l e t v i t e l é s a z egészség. részvétet é r e z h e t v a l a k i iránt. E z e k e t a z á t a l a k u l á s o k a t o k o z h a t j á k m á s o k ­ nak a betegséggel kapcsolatos valódi reakciói és k é p z e l t v a g y v é l t r e a k c i ó k is. h o g y a n é r t e l m e z i k az e m b e r e k a társa­ dalmi világot.e valaki a b e t e g s z e r e p e t . . ha a b e t e g s é g v a g y a fo­ gyatékosság m e g h a t á r o z ó tényező. az ö r e g e d é s k a p c s á n (6. a m e l y e k b e n az orvos és a beteg e l t é r ő d i a g n ó z i s t alkot. a z i n z u l i n i n j e k c i ó z á s v a g y s o k f é l e gyógy­ szer rendszeres szedése megköveteli az egyéntől. p é l d á u l a b é l . T o v á b b á a b e t e g s z e r e p „ f e l ö l t é s e " n e m m i n d i g z ö k k e n ő m e n t e s f o l y a m a t . a m e l y az efféle á l l a p o t o k k a l jár. M á s be­ t e g s é g e k n e m várt m ó d o n h a t n a k a t e s t r e . Ez e l l e n t m o n d a betegszerep e l s ő a l a p t é t e l é n e k . A b e t e g s z e r e p e t n e m l e h e t e l s z a k í t a n i a k ö r n y e z e t t á r s a d a l m i . Az élet és a b e t e g s é g j ó v a l b o n y o l u l t a b b . h o g y az akut f e r t ő z ő b e t e g s é g e k h e l y e t t a krónikus b e t e g s é g e k v á l t a k u r a l k o d ó v á . Mások rámutatnak. A m o d e l l e l s z e m b e n a z o n b a n s z á m o s bí­ rálat f o g a l m a z ó d o t t m e g . a m e l y e k k e l a m i n d e n n a p i é l e t b e n f é k e n tart­ h a t j a b e t e g s é g é t : e z e k é p p ú g y l e h e t n e k gyakorla­ ti s z e m p o n t o k . hogy az iparosodott t á r s a d a l m a k b a n az emberek ma tovább élnek. a m i azt j e l e n t i . M í g a h e ­ veny betegség m e g é r t é s é b e n h a s z n o s l e h e t a b e ­ tegszerep fogalma. de n e m akar kiszolgáltatottnak látszani. V a n n a k egyé­ nek. Például a beteg segítségre szorul.

i l l e t v e 8 0 év. a m e l y e k e t a b e t e g s z e m é l y e s n a r r a t í v á j á n a k fel­ é p í t é s e v a g y á t a l a k í t á s a s o r á n végez. A világ m á s r é s z e i h e z h a s o n l í t v a az e g é s z s é g i á l l a p o t és a j ó l l é t m é r t é k e v i s z o n y l a g magas. az é l e t k o r és a l a k ó h e l y . A s z o c i o l ó g u s o k és az e p i d e m i o l ó g i a (járvány­ t a n ) s z a k é r t ő i . próbál megbirkózni a tartósan beteg egyén be­ tegségével a z élet k ü l ö n f é l e t e r ü l e t e i n ( J o b l i n g 1 9 8 8 .m o s t m e g n é z z ü k a b e t e g s é g és az egész­ ség t á r s a d a l o m b a n k i a l a k u l ó m i n t á z a t a i t .b e n m é g a férfiaknál 4 5 . amelyek az egészségmutatók széles skáláján jelentkeznek. a h á z t a r t á s v e z e t é s e és s z a k m a i vagy s z e m é l y e s é r d e k e k é r v é n y e s í t é s e . munka a napi t e s z t e k e l v é g z é s é t és a t e r á p i á s k e z e l é s r e j á r á s t . m i l y e n f o n t o s s z e r e p e t j á t s z a n a k a t á r s a d a l m i és k ö r n y e ­ z e t i t é n y e z ő k a z egészség. a m e l y e k e t a t a r t ó s a n b e t e g e k a l a k í t a n a k ki. hogyan m é g s e m találja e g é s z e n h e l y t á l l ó n a k . a n e m . E f o l y a m a t s o r á n újra é r t e l m e t a d h a t é l e t é n e k . m a j d át­ t e k i n t j ü k a z e z e k á l l a n d ó s á g á r a v o n a t k o z ó . h o g y e s z e m l é l e t n e m s z á m o l azzal. n e m . M á s s z ó v a l az a folyamat. E n n e k a z az. mert a jelentés megállapí­ totta. a B l a c k j e l e n t é s ( D H S S 1 9 8 0 ) h í v t a fel a n y i l v á n o s s á g f i g y e l m é t a z o s z t á l y a l a p ú e g é s z s é g b e l i egyen­ lőtlenségekre. a k ü l ö n b ö z ő osztályok között jelentős eltérések vannak. A b e t e g s é g r e n g e t e g e t föl­ e m é s z t h e t a z e m b e r e k i d e j é b ő l . Úgy tűnik. a n ő k ­ n é l 4 9 é v volt. h o g y az e g é s z s é g és a b e ­ tegség n e m o s z l i k m e g e g y e n l e t e s e n a n é p e s s é g ­ b e n . 2 0 0 3 . K u t a t á s o k igazolták. faj é s l a k ó h e l y s z e r i n t m e g k ü l ö n b ö z t e t h e t ő v á l t o z a t a i t . Corbin és Strauss ( 1 9 8 5 ) a z o k a t az „ e g é s z s é g r e n d e k e t " (regimes of health) vizsgálták. A m i n d e n n a p i stratégiákban háromféle „mun­ kát" figyeltek meg.és a j ö v ő b e n is ez v á r h a t ó . AZ EGÉSZSÉG TÁRSADALMI ALAPJA A 2 0 . A hetegségmunka az álla­ pot kezelésével kapcsolatos például A teendőket jelenti: diagnosztikai kap­ a fájdalom csillapítását. h o g y v a n összefüg­ gés az e g é s z s é g és a t á r s a d a l m i e g y e n l ő t l e n s é g e k között. és öszszefoglaljuk. hogy krónikus betegségben szenved. h o g y a n m a g y a r á z h a t j a m e g m á s o k n a k . folyama­ tos javulására számíthatunk.é s b e t e g s é g m i n t á k ala­ k u l á s á b a n . a s z o c i o l ó g u s Osztály és egészség A z e g é s z s é g é s a z o s z t á l y h e l y z e t k a p c s o l a t á t vizs­ gáló k u t a t á s o k feltárták.megkísérel­ t e k m a g y a r á z a t o t t a l á l n i arra. h o g y a z o r v o s i k u t a t á s eddig s i k e r r e l t á r t a fel a b e t e g s é g b i o l ó g i a i o k a i t és dol­ gozott k i e l l e n e e r e d m é n y e s k e z e l é s i e l j á r á s o k a t . A közegészségügy sok ilyen eredményét máig a m o d e r n orvostudománynak tulajdonítják. oka. v a g y h o g y a n kelle­ ne felszámolni az egészségbeli egyenlőtlensége­ ket. a t á p l á l k o z á s i s z o k á s o k és a k u l t u r á l i s m i n ­ ták) r e l a t í v j e l e n t ő s é g é t . h o g y b i z o n y o s e m b e r ­ csoportok sokkal j o b b egészségnek örvendenek másoknál.f o l y t a t ó d i k az é r v e l é s .Egyes szociológusok azt vizsgálták. W i l l i a m s 1 9 9 3 ) . B á r a k u t a t ó k t ö b b s é g e e l i s m e r i . Nagy-Britan­ n i á b a n egy o r s z á g o s e g é s z s é g f e l m é r é s . K ö z k e l e t ű feltevés. r e n d e t t e r e m t h e t b e n n e . E b b e n a r é s z b e n m e g v i z s g á l j u k a b r i t egészség­ m i n t á k t á r s a d a l m i osztály. Az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n a s z ü l e t é s k o r v á r h a t ó é l e t t a r t a m 1 9 0 1 . a skarlát és a t ü d ő v é s z .b a n pedig m á r 7 5 . mindennapi életvitelhez csolódik: ilyen a másokkal kialakított kapcsola­ t o k f e n n t a r t á s a .az o r v o s i i s m e r e t a n y a g és s z a k t u d á s gyarapodásával a közegészség állandó. h o g y a n függ ö s s z e az egészség olyan változókkal. hogy ezek az egészségbeli egyenlőtlenségek átfogóbb társadalmi-gazdasági mintákhoz kötődnek. h o g y a n h a t a b e t e g s é g az e g y é n r e . energiájából. A k ö z e g é s z s é g t e r é n az e l m ú l t évszá­ zadban bekövetkezett pozitív fejlemények n e m l e p l e z h e t i k a z t a t é n y t . B á r az e g é s z s é g és a b e t e g s é g efféle s z e m l é l e ­ te r e n d k í v ü l n a g y h a t á s t gyakorolt. Eddig arról volt szó. a m e l y n e k r é v é n az e g y é n b e i l l e s z t i a b e t e g s é g e t az é l e t é b e : m e g p r ó b á l j a é r t e l m e z ­ n i azt é s k i m ó d o l n i . A v i t a e g y i k fő t e r ü l e t é n a s z e m b e n á l l ó felek az egyes v á l t o z ó k ( p é l d á u l az é l e t m ó d . E z é r t . h o g y e g y é r t e l m ű össze­ függés v a n a m o r t a l i t á s (a h a l á l o z á s i a r á n y ) .a k ü l ö n b ö z ő e g é s z s é g z a v a r o k és b e t e g s é g e k n é p e s s é g b e l i m e g o s z l á s á t é s előfordu­ lási gyakoriságát vizsgáló kutatók . S z i n t e t e l j e s e n s i k e r ü l t m e g s z ü n t e t n i a z o l y a n b e t e g s é g e k e t . m i u t á n meg­ emésztette. m i n t a társadalmi osztály. h o g y b á r á l t a l á n o s s á g b a n j a v u l a t á r s a d a l o m egészsége. h o g y m e g s z e r v e z z é k n a p i é l e t ü k e t . S o k a n megdöbbentek a felmérési e r e d m é n y e k hallatán. a v i s e l k e ­ dés. ere­ jéből és érzelmi tartalékaiból. a faj. egy­ mással vitázó magyarázatokat. m i n t a g y e r m e k b é n u l á s . s z á z a d b a n j e l e n t ő s e n n ö v e k e d e t t a z ipa­ rosodott országok lakóinak várható élettartama. hogy e z a k a p c s o l a t m i l y e n j e l l e g ű . A magasabb társadalmi-gazdasági . abban m á r n e m t u d n a k megegyezni. i l l e t v e a k ö r n y e z e t i vagy strukturális tényezőket (például a jövedelem­ megoszlást vagy a szegénységet) hangsúlyozzák. a születéskor mért t e s t s ú l y t ó l a v é r n y o m á s o n át a k r ó n i k u s b e t e g s é g kockázatáig. m i b e n k ü l ö n b ö z n e k az egy-egy tár­ s a d a l m i c s o p o r t j a j e l l e m z ő egészségi á l l a p o t o k . illet­ ve a m o r b i d i t á s (a m e g b e t e g e d é s e k a r á n y a ) és az e g y é n t á r s a d a l m i o s z t á l y a k ö z ö t t . Az élet­ rajzi munkához t a r t o z n a k a z o k a tevékenységek.

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG pozíciókat betöltők átlagosan egészségesebbek, magasabbak, j o b b e r ő b e n v a n n a k é s t o v á b b él­ nek, mint a társadalmi ranglétra alacsonyabb fokain e l h e l y e z k e d ő k . A k ü l ö n b s é g e k a c s e c s e ­ m ő h a l a n d ó s á g (az e l s ő é l e t é v ü k e t m e g n e m é r ő gyerekek a r á n y a ) és a g y e r m e k h a l á l o z á s i a r á n y tekintetében a legnagyobbak, de a s z e g é n y e b b embereknél m i n d e n életkorban nagyobb az elha­ lálozás k o c k á z a t a , m i n t a t e h e t ő s e b b e k k ö r é b e n . A főbb o s z t á l y a l a p ú e g é s z s é g b e l i e g y e n l ő t l e n ­ ségek k ö z ü l n é h á n y a t B r o w n e é s B o t t r i l l ( 1 9 9 9 ) foglaltak ö s s z e , e z e k a k ö v e t k e z ő k : 1. A l e g a l s ó t á r s a d a l m i - f o g l a l k o z á s i o s z t á l y b a tartozó fizikai s e g é d m u n k á s o k k ö r é b e n k é t s z e r nagyobb a v a l ó s z í n ű s é g e a n n a k , h o g y a n y u g d í j ­ korhatár e l é r é s e e l ő t t m e g h a l n a k , m i n t a l e g f e l s ő társadalmi-foglalkozási o s z t á l y b a t a r t o z ó s z e l l e ­ mi munkát végzők körében. 2. A s z a k k é p z e t l e n c s a l á d o k g y e r m e k e i k ö z ö t t kétszer a n n y i a h a l v a s z ü l e t e t t e k vagy e g y h é t i g sem élők s z á m a , m i n t a s z a k k é p z e t t e k c s a l á d j a i ­ ban (lásd a 8.2. táblázatot). 3. A legfelső f o g l a l k o z á s i o s z t á l y b a ( s z a k k é p ­ zett é r t e l m i s é g i n e k ) s z ü l e t e t t e g y é n á t l a g o s a n h é t évvel tovább él, m i n t az, a k i a l e g a l s ó foglalkozá­ si osztályba ( s e g é d m u n k á s n a k ) s z ü l e t i k . 4. A főbb halálokok mintegy 90 százaléka gyakoribb a k é t l e g a l s ó f o g l a l k o z á s i o s z t á l y b a n , mint a h á r o m m a g a s a b b o s z t á l y b a n ( l á s d a 8.2. ábrát). 5. A m u n k á s o s z t á l y h o z tartozók gyakrabban é s többféle b e t e g s é g g e l f o r d u l n a k o r v o s h o z , m i n t az értelmiségiek; a t a r t ó s b e t e g s é g e k a r á n y a 50 százalékkal magasabb a szakképzetlen fizikai munkások, m i n t a s z a k k é p z e t t s z e l l e m i foglalko­ zásúak k ö r é b e n . 6. Az o s z t á l y a l a p ú e g é s z s é g b e l i e g y e n l ő t l e n ­ ségek még s z e m b e ö t l ő b b e k a t a r t ó s m u n k a n é l k ü ­ liek k ö r é b e n : azok, a k i k n e k van állása, általában tovább élnek azoknál, akiknek nincs. Más latok is i p a r o s o d o t t o r s z á g o k b a n v é g z e t t vizsgá­ alátámasztották, hogy az egészségnek

e g y é r t e l m ű e n van osztálygradiense. Egyes tudó­ sok úgy vélik, hogy a t á r s a d a l o m leggazdagabb é s l e g s z e g é n y e b b tagjai k ö z ö t t k i a l a k u l t r e l a t í v egészségbeli egyenlőtlenség fokozódik. És bár egyre t ö b b k u t a t á s c é l j a a z e g é s z s é g b e l i e g y e n ­ lőtlenség és a társadalmi osztály közötti kapcso­ lat f e l t á r á s a , a k u t a t ó k n e m t u d t á k m e g h a t á r o z ­ ni, m i l y e n m e c h a n i z m u s o k kötik össze a kettőt. T ö b b e n többféle kiváltó okkal próbálták magya­ rázni a korrelációt. A Black-jelentés, amelynek elkészítésére a kormány adott megbízást, hogy áttekinthesse az e g é s z s é g b e l i e g y e n l ő t l e n s é g e k r e v o n a t k o z ó ada­ t o k a t és a t e e n d ő k r e , i l l e t v e a t o v á b b i k u t a t á s r a vonatkozó inkább ajánlásokat fogalmazzon meg, leg­ az egészségbeli egyenlőtlenségek mate­

rialista magyarázataira alapozott. A materialista vagy k ö r n y e z e t i m a g y a r á z a t o k a t á g a b b t á r s a d a l ­ mi s t r u k t ú r á k b a n , p é l d á u l a s z e g é n y s é g b e n , a va­ gyon- és j ö v e d e l e m m e g o s z l á s b a n , a m u n k a n é l ­ küliségben, a lakáshelyzetben, a környezetszenynyezésben és a rossz munkakörülményekben látják az egészségbeli egyenlőtlenségek okait. Az osztályok közötti egészségbeli egyenlőtlenségek m i n t á i t a z a n y a g i d e p r i v á c i ó e r e d m é n y é n e k te­ kintik. Eszerint az egészségbeli egyenlőtlenségek c s a k úgy c s ö k k e n t h e t ő k , ha általában a társadal­ mi egyenlőtlenségek legalapvetőbb okait próbál­ j á k f e l s z á m o l n i . B á r a j e l e n t é s n e m z á r t a ki, h o g y m á s é r v e k i s h e l y t á l l ó a k l e h e t n e k , azt h a n g s ú ­ l y o z t a , h o g y a s z e g é n y s é g f e l s z á m o l á s á r a átfogó s t r a t é g i á t k e l l k i d o l g o z n i é s j a v í t a n i k e l l a z ok­ t a t á s s z í n v o n a l á t , m e r t c s a k így l e h e t f e l l é p n i a z egészségbeli egyenlőtlenségek ellen.

8.2. táblázat Csecsemőhalandóság Angliában és Walesben társadalmi osztályok szerint ( 1 0 0 0 élveszületettre számított arány) 3 Házasságon belül születettek 1991 Értelmiségi Gazdasági és műszaki vezető Szakképzett szellemi Szakképzett fizikai Betanított Szakképzetlen Egyéb Összesen
a

Házasságon kívül születettek 1991 4,2 6,6 8,5 7,7 9,6 11,0 21,2 8,8 2001 4,5 4,0 5,3 5,8 6,7 7,5 10,8 6,1

2001 3,6 3,6 4,5 5,0 6,2 7,2 6,7 4,6

5,1 5,3 6,1 6,2 7,1 8,2 11,6 6,3

A csecsemőhalandóság meghatározásánál azt veszik figyelembe, hány gyermek nem éri meg első életévét; a társadalmi osztály meghatározásának alapja az apa foglalkozása.

Forrás: Social Trends, 34. 2004.

8. FEJEZET 8.2. ábra Halálozási arány az Egyesült Királyságban élő 2 0 - 6 4 éves férfiak körében a halál oka és társadalmi osztály szerint, 1 9 9 1 - 1 9 9 3 ( 1 0 0 0 0 0 főhöz mért arány)
e
1600
500 400 300
N 0)

< 1200 u

o II. III. (sz) lll.(f) IV.

> 'N

c o
Társadalmi osztály
120 100

200 100

I.

II. III. (sz) lll.(f)

1111

IV.

V.

Társadalmi osztály

'B
CO
N

80 60 40 20
0

III. (sz) lll.(f)

IV.

II. III. (sz) lll.(f)

IV.

Társadalmi osztály
160 120
T3

Társadalmi osztály

Ml. (sz) lll.(f)

IV. I. II. III. (sz) lll.(f) IV. Társadalmi osztály

Társadalmi osztály

II. III. (sz) lll.(f)

IV.

V.

Társadalmi osztály Forrás: ONS 2 0 0 1 . A T h a t c h e r a s s z o n y v e z e t t e k o n z e r v a t í v kor­ m á n y n e m v e t t e f i g y e l e m b e a B l a c k - j e l e n t é s meg­ á l l a p í t á s a i t , k i j e l e n t v e , h o g y a j e l e n t é s b e n szük­ s é g e s n e k látott k ö z k i a d á s o k e g y s z e r r e i r r e á l i s a k és b i z o n y t a l a n h a t á s ú a k . A Thatcher-kormány ( 1 9 7 9 - 1 9 9 0 ) inkább az egészségbeli egyenlőtlen­ s é g e k k u l t u r á l i s é s v i s e l k e d é s i m a g y a r á z a t a i t fo­ g a d t a el. A k u l t u r á l i s és v i s e l k e d é s i m a g y a r á z a t o k azt h a n g s ú l y o z z á k , m i l y e n f o n t o s a z e g y é n i élet­ m ó d a z e g é s z s é g s z e m p o n t j á b ó l . A z a l s ó b b társa­ dalmi osztályok általában több olyan szokásnak is h ó d o l n a k - például d o h á n y o z n a k , szegényesen étkeznek, több alkoholt fogyasztanak -, rint elsősorban az egyén tehet rossz állapotáról, amely k á r o s í t h a t j a e g é s z s é g ü k e t . E g o n d o l a t m e n e t sze­ egészségi hiszen sok életmóddal kapcsolatos

d ö n t é s t s z a b a d o n h o z h a t u n k . A s z e m l é l e t egyes t á m o g a t ó i azt m o n d j á k , h o g y a z efféle viselkedés­ f o r m á k n e m a z e g y é n k i z á r ó l a g o s e l l e n ő r z é s e alá t a r t o z n a k , h a n e m a t á r s a d a l m i o s z t á l y b a ágya-

Az egészségtelen táplálkozás csak egy a tényezők közül, amelyeknek a leghátrányosabb helyzetű britek rossz egészségi állapotát tulajdonítják. zottak. E n n e k e l l e n é r e ő k i s a z é l e t v i t e l i é s fo­ gyasztási m i n t á k a t j e l ö l i k m e g a g y e n g e e g é s z s é g fő o k á n a k . A k é s ő b b i k o r m á n y o k t o v á b b r a is azt hangsúlyozták, döntéseit. hogy az közegészségügyi kampá­ nyokkal l e h e t b e f o l y á s o l n i a z e g y é n e k é l e t v i t e l i Például emberek viselkedésének a dohányzásellenes befolyásolására irányulnak berében közzétett Acheson-jelentés megerősítet­ te, h o g y a z e l m ú l t é v t i z e d e k b e n - k ü l ö n ö s e n a z 1 9 8 0 - a s é v e k b e n é s a z 1 9 9 0 - e s é v e k e l e j é n - ál­ talánosságban tovább növekedett az egyenlőtlen­ ség a z e g é s z s é g s o k v o n a t k o z á s á b a n . 1 9 9 9 j ú l i u ­ sában a kormányzat az A c h e s o n - j e l e n t é s eredmé­ nyeit felhasználva hivatalos állásfoglalást adott ki (Our Healthier Nation), amely hangsúlyozta, m i l y e n sokféle - társadalmi, gazdasági, környe­ z e t i és k u l t u r á l i s - h a t á s e r e d ő j e a r o s s z e g é s z s é g i á l l a p o t ( e z e k k ö z ü l n é h á n y a t a 8.3. ábra s z e m l é l ­ t e t ) . J a v a s o l t egy s o r k o r m á n y z a t i i n t é z k e d é s t is, amelyek keretében n e m c s a k a gyenge egészség tüneteit kezelhetnék, h a n e m okai - a munkanél­ k ü l i s é g , a r o s s z l a k á s k ö r ü l m é n y e k és az a l a c s o n y színvonalú oktatás - ellen is p r ó b á l n á n a k tenni.

kezdeményezések és az „egészséges táplálkozás" programok. A z efféle k a m p á n y o k a r r a ö s z t ö k é l i k az egyéneket, h o g y v á l l a l j a n a k f e l e l ő s s é g e t tulaj­ don j ó l l é t ü k é r t ; kevesebb figyelmet fordítanak arra, h o g y a n k o r l á t o z h a t j a a t á r s a d a l m i h e l y z e t az emberek döntéseit és választási lehetőségeit. Például a jó é t r e n d b e n l é n y e g e s friss z ö l d s é g e k és gyümölcsök sokkal drágábbak, m i n t sok ma­ gas zsír- és k o l e s z t e r i n t a r t a l m ú é t e l . V i z s g á l a t o k mutatják, h o g y a m a g a s j ö v e d e l m ű c s o p o r t o k b a n a legnagyobb a r á n y ú az e g é s z s é g e s é l e l m i s z e r e k fogyasztása. A z 1 9 9 7 - b e n m e g v á l a s z t o t t m u n k á s p á r t i kor­ mány átfogóbb s z e m l é l e t t e l k ö z e l í t e t t a z egész­ ségbeli e g y e n l ő t l e n s é g e k h e z , f e l i s m e r v e , h o g y a kulturális é s a z a n y a g i t é n y e z ő k e g y a r á n t f o n t o s szerepet j á t s z a n a k az e m b e r e k e g é s z s é g é b e n . A Sir D o n a l d A c h e s o n v e z e t t e b i z o t t s á g o t független vizsgálat e l v é g z é s é r e k é r t é k fel. A z 1 9 9 8 n o v e m ­

Nem és egészség
A k u t a t á s o k r á m u t a t n a k a r r a is, h o g y a férfiak és a n ő k egészségében is k ü l ö n b s é g e k figyelhetők m e g . A világ s z i n t e ö s s z e s o r s z á g á b a n h o s s z a b b a n ő k v á r h a t ó é l e t t a r t a m a , m i n t a férfiaké ( U N D P 2 0 0 4 ) . Az Egyesült Királyságban a halálokok és a betegségminták vizsgálata szintén mutat bizo-

8. FEJEZET 8.3. ábra Az egészséget befolyásoló kulturális és anyagi hatások

Forrás: Browne 2005, 410. o. n y o s e l t é r é s e k e t a férfiak és a n ő k k ö z ö t t ( l á s d a 8.4. ábrát). B á r a s z í v b e t e g s é g a férfiaknál gya­ koribb, m i n t a nőknél, még mindig ez követeli a l e g t ö b b é l e t e t a 65 év a l a t t i a k k ö r é b e n , férfia­ k é t és n ő k é t e g y a r á n t . A férfiak v i s z o n t n a g y o b b arányban h a l n a k meg b a l e s e t b e n vagy erőszakos cselekményben, és gyakrabban válhatnak kábító­ szer- és a l k o h o l f ü g g ő v é . A n ő k e g é s z s é g i á l l a p o t á t l á t s z ó l a g a n y a g i kö­ r ü l m é n y e k befolyásolják, de ezt a tényezőt m i n ­ dig is n e h é z v o l t m é r n i . S o k t a n u l m á n y b a n a férj társadalmi osztálya szerint sorolták valamelyik k a t e g ó r i á b a az a s s z o n y t , így t o r z k é p e t a d t a k a n ő k e g é s z s é g i á l l a p o t á r ó l (lásd a 9., „Társadalmi rétegződés és osztály" című fejezetben). Azt azon­ b a n tudjuk, h o g y a n ő k á l t a l á b a n g y a k r a b b a n for­ dulnak orvoshoz és nagyobb arányban számol­ n a k be a b e t e g s é g e i k r ő l , m i n t a férfiak. Az iparosodott országokban élő nők kétszer annyit panaszkodnak szorongásra vagy depreszszióra, m i n t a férfiak. E g y e s m e g f i g y e l ő k s z e r i n t a n ő k sokrétű szerepköre - házimunka, gyermek­ g o n d o z á s , s z a k m a i f e l a d a t o k - n ö v e l h e t i az ő k e t érő stressz mértékét és hozzájárulhat nagyobb megbetegedési arányukhoz. Lesley Doyal (1995) felvetette, h o g y a n ő k e g é s z s é g é n e k és b e t e g s é ­ g é n e k m i n t á z a t a i a n ő i é l e t e t a l k o t ó fő t e v é k e n y ­ ségterületekkel összefüggésben magyarázhatók. A n ő i lét e r e d e n d ő e n k ü l ö n b ö z i k a férfiléttől a g y a k r a n b e t ö l t ö t t s z e r e p e k é s v é g z e t t feladatok - házimunka, szexuális reprodukció, gyermek­ szülés és anyai gondoskodás, termékenységsza­ bályozás fogamzásgátlással stb. - tekintetében. ( B á r e z e l l e n szól, h o g y e g y r e t ö b b n ő l é p a m u n ­ k a e r ő p i a c r a . ) D o y a l s z e r i n t „ a n ő k e g é s z s é g i álla­ p o t á n a k l e g f ő b b m e g h a t á r o z ó j a e k ü l ö n f é l e teen­ d ő k h a l m o z o t t h a t á s a " . T e h á t a n ő i egészséggel kapcsolatos vizsgálatokban mindig a társadalmi, pszichológiai és biológiai hatások összességét kell mérlegelni. H e a t h e r G r a h a m azt v i z s g á l t a , h o g y a n h a t a s t r e s s z a f e h é r m u n k á s o s z t á l y b e l i n ő k egészségé­ r e . R á m u t a t o t t , h o g y a t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i rang­ l é t r a a l s ó b b f o k a i n e l h e l y e z k e d ő n ő k , h a baj éri őket, k e v é s b é t u d n a k f e l h a s z n á l n i t á m o g a t ó kap­ c s o l a t h á l ó z a t o k a t , m i n t a k ö z é p o s z t á l y b e l i nők. G r a h a m megállapítja, hogy a munkásosztálybe­ l i e k á l t a l á b a n g y a k r a b b a n k e r ü l n e k n e h é z hely­ z e t b e ( e l v e s z t i k a z á l l á s u k a t , e l v á l n a k , kilakoltat­ j á k ő k e t v a g y m e g h a l a g y e r m e k ü k ) , m i n t m á s cso­ p o r t o k , u g y a n a k k o r á l t a l á b a n n e h e z e b b e n tudnak m e g b i r k ó z n i a z z a l é s k e v e s e b b l e h e t ő s é g ü k van

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG a lelki válság e n y h í t é s é r e . N e m elég, h o g y a ki­ alakuló stressz t e s t i l e g - l e l k i l e g k á r o s , n é h a o l y a n megbirkózási s t r a t é g i á h o z f o l y a m o d n a k e z e k a nők, a m e l y c s a k t o v á b b r o n t a h e l y z e t ü k ö n (pél­ dául r á s z o k n a k a d o h á n y z á s r a ) . G r a h a m s z e r i n t a dohányzás a feszültségenyhítés módja, amikor már végsőkig k i m e r ü l t e k a s z e m é l y e s és a n y a g i tartalékok. így e l l e n t m o n d á s o s h e l y e t foglal el a nők é l e t é b e n : k á r o s l e h e t m i n d a n ő , m i n d gyer­ meke egészségére, u g y a n a k k o r segít t a l p o n m a ­ radnia a n e h é z h e l y z e t b e n ( G r a h a m 1 9 8 7 , 1 9 9 4 ) . Ann Oakley és szerzőtársai ( 1 9 9 4 ) négy angol városban azt v i z s g á l t á k , m i l y e n s z e r e p e t t ö l t be a társadalmi t á m o g a t á s a h á t r á n y o s h e l y z e t ű n ő k és gyerekek egészségének alakulásában. Oak­ ley szerint a s t r e s s z és az e g é s z s é g ö s s z e f ü g g é s e a nagyobb, e g é s z é l e t r e h a t ó v á l s á g o k és k i s e b b gondok e s e t é n i s é r v é n y e s ü l , a m i k ü l ö n ö s e n a munkásosztálybeliek életében mutatkozik meg. Oakley m e g á l l a p í t j a , h o g y a t á r s a d a l m i t á m o g a ­ tás (például a t a n á c s a d ó s z o l g á l a t , a s e g é l y v o n a l vagy a c s a l á d l á t o g a t á s ) „ c s i l l a p í t h a t j a " a r e n d s z e ­ rint nőket sújtó s t r e s s z e g é s z s é g k á r o s í t ó h a t á s a i t . Más vizsgálatok feltárták, h o g y a t á r s a d a l m i tá­ mogatás fontos t é n y e z ő , a m e l y s e g í t h e t a z e m b e ­ reknek m e g b i r k ó z n i a b e t e g s é g g e l és a b e t e g e s k e déssel (Ell 1 9 9 6 ) . és

223

érthető meg az etnikum és az egészség közötti összefüggés. Egyre több ezzel k a p c s o l a t o s szo­ ciológiai vizsgálatot végeznek, de az e r e d m é n y e k továbbra s e m meggyőzőek. Egyes korábbi kutatá­ sok során az etnikai csoporttagságnak tulajdoní­ tott t r e n d e k v i z s g á l a t a k o r f i g y e l m e n k í v ü l hagy­ hatták más tényezők, például az osztály vagy a n e m hatását, pedig e z e k n e k is jelentős szerepük lehet. Mégis elmondható, gek gyakrabban hogy bizonyos betegsé­ elő a karibi fekete Az Egyesült e fordulnak

ázsiai származásúak körében.

K i r á l y s á g b a n a m á j r á k , a t ü d ő v é s z és a c u k o r ­ betegség okozta halálesetek aránya nagyobb népességcsoportokban, mint a fehérek körében. A karibi feketék k ö r é b e n az átlagosnál gyakoribb a magas v é r n y o m á s és sokkal nagyobb arányban t a l á l h a t ó e g y v ö r ö s v é r s e j t e k h e z k a p c s o l ó d ó örök­ letes rendellenesség, a sarlósejtes vérszegénység, mint más meg csoportokban. Az indiai szubkontinensről származók a brit átlagnál t ö b b e n halnak szívbetegségben. tudósok kulturális és Az viselkedésbeli osztály alapú Egyes

o k o k k a l p r ó b á l t á k m a g y a r á z n i a z e t n i k u m o k sze­ rint eltérő egészségmintákat. egészségbeli egyenlőtlenségek kulturális magya­ r á z a t a i h o z h a s o n l ó a n itt is az e g y é n és a c s o p o r t é l e t v i t e l é n v a n a h a n g s ú l y , ezt t e k i n t i k az egész­ ség g y e n g í t ő j é n e k , é s g y a k r a n ö s s z e f ü g g é s b e h o z ­

Etnikum és egészség
Bár az i p a r o s o d o t t t á r s a d a l m a k b a n az e g é s z s é g etnikai h o v a t a r t o z á s s z e r i n t i s k ü l ö n b ö z ő m i n t á ­ kat követ, m é g a l e g j o b b e s e t b e n is c s a k r é s z b e n

zák vallási vagy kulturális képzetekkel, például az é t k e z é s i és f ő z é s i s z o k á s o k k a l vagy a r o k o n házassággal (azzal a gyakorlattal, hogy a házassá­ gok c s a l á d o n belül, m á s o d u n o k a t e s t v é r e k között k ö t t e t n e k ) . E n é z e t b í r á l ó i azt m o n d j á k , h o g y a

8.4. ábra A betegségükkel orvoshoz fordulók megoszlása nem és életkor sze­ rint, 2 0 0 3 - 2 0 0 4
70

• Tartós betegség Korlátozó tartós betegség

Forrás: Social Trends, 35. 2005.

224 kulturális magyarázatok épp a probléma lényegét n e m t u d j á k m e g h a t á r o z n i : a s t r u k t u r á l i s egyen­ lőtlenségeket, amelyek az etnikai csoportokat é r i n t i k , v a l a m i n t a r a s s z i z m u s t és a d i s z k r i m i ­ n á c i ó t , a m e l l y e l s z e m b e t a l á l k o z n a k a z egészség­ ügyi r e n d s z e r b e n . A z e t n i k u m o k r a j e l l e m z ő e g é s z s é g m i n t á k tár­ sadalmi-strukturális magyarázatai a társadalmi k o n t e x t u s t e m e l i k ki, a m e l y b e n a k a r i b i f e k e t é k és az ázsiaiak élnek az Egyesült Királyságban. E k é t c s o p o r t tagjai gyakorta k e r ü l n e k t ö b b s z ö ­ r ö s e n h á t r á n y o s h e l y z e t b e , a m e l y f o k o z o t t a n ve­ szélyezteti egészségüket: szegényes körülmények között, összezsúfolódva laknak, sok közöttük a munkanélküli, vagy többnyire veszélyes, rosszul fizetett m u n k á t v é g e z n e k . E z e k a z a n y a g i t é n y e ­ zők azután kiegészülnek a rasszizmus hatásaival, a m e l y m e g j e l e n h e t k ö z v e t l e n ü l - e r ő s z a k , fenye­ getés vagy d i s z k r i m i n á c i ó f o r m á j á b a n - , vagy „in­ tézményesülve". A z i n t é z m é n y e s r a s s z i z m u s t m á r a z egészség­ ügyi e l l á t á s b a n i s m e g f i g y e l t é k . A z e t n i k a i c s o ­ p o r t o k n e m e g y e n l ő f e l t é t e l e k k e l , n e h e z e n jut­ hatnak egészségügyi szolgáltatásokhoz. A nyelvi gátak is nehézségeket okozhatnak, mert akadozik az információközlés; az egészségügyi szolgálatnál dolgozó szakemberek gyakran n e m s z á m o l n a k a b e t e g s é g és a k e z e l é s egy-egy k u l t ú r á r a j e l l e m z ő sajátos é r t e l m e z é s e i v e l . A b r i t N e m z e t i Egészség­ ügyi Szolgálatot (National Health Service, NHS) azért b í r á l t á k , m e r t d o l g o z ó i t ó l n e m k ö v e t e l i m e g a k u l t u r á l i s és v a l l á s i k é p z e t e k j o b b i s m e r e t é t , és k e v e s e b b f i g y e l m e t s z e n t e l a z o k n a k a beteg­ ségeknek, amelyek főként a n e m fehér népesség­ ben fordulnak elő. / Az i n t é z m é n y e s r a s s z i z m u s s a l r é s z l e t e s e b b e n is ció" foglalkozunk a című fejezetben 13., „Faj, etnikum o.). és migrá­ (382-384. h é z i ó j ó e g é s z s é g e t e l ő s e g í t ő s z e r e p é r e fordítja. Olvasóim emlékezhetnek, Durkheim munkásságának h o g y az 1. fejezetben, el­ ismertetésekor

m o n d t a m : a társadalmi összetartás, szolidaritás a s z o c i o l ó g i a e g y i k l e g f o n t o s a b b f o g a l m a . Durk­ h e i m az adott kultúra egyik sarkalatos jellemzőjé­ n e k t e k i n t e t t e a k e r e t e i k ö z t m e g n y i l v á n u l ó szo­ lidaritás mértékét és típusát. Az öngyilkossággal k a p c s o l a t o s v i z s g á l a t a s o r á n p é l d á u l fölfedezte, h o g y a t á r s a d a l o m b a j ó l i l l e s z k e d ő e g y é n e k , illet­ v e c s o p o r t o k tagjai k e v é s b é h a j l a m o s a k ö n k e z ü k kel véget vetni az életüknek, m i n t mások. Richard Wilkinson több cikkében és később könyvében is (Unhealthy Societies: The Afflic­ tions of Inequality, 1 9 9 6 ) kifejti, h o g y a világ leg­

egészségesebb társadalmai n e m a leggazdagabb o r s z á g o k , h a n e m azok, a m e l y e k b e n a j ö v e d e l m e k m e g o s z l á s a a l e g e g y e n l e t e s e b b és a l e g m a g a s a b b szintű a társadalmi integráció. Wilkinson szerint a n e m z e t i v a g y o n n e m f e l t é t l e n ü l b i z t o s í t j a a la­ kosság j o b b e g é s z s é g i á l l a p o t á t . A világ k ü l ö n b ö ­ ző országaiból származó adatok alapján megálla­ pítja, h o g y e g y é r t e l m ű az ö s s z e f ü g g é s a h a l á l o z á s i a r á n y o k és a j ö v e d e l e m m e g o s z l á s i m i n t á k k ö z ö t t . A világ l e g i n k á b b e g a l i t á r i u s n a k t e k i n t e t t orszá­ g a i n a k , p é l d á u l J a p á n n a k és S v é d o r s z á g n a k a la­ kói átlagosan jobb egészségnek örvendenek, mint a z o k n a k az o r s z á g o k n a k a p o l g á r a i , a m e l y e k b e n n a g y o b b a g a z d a g o k és a s z e g é n y e k k ö z ö t t i sza­ kadék, például az Egyesült Á l l a m o k lakói. Wilkinson nézete szerint a jövedelemmegoszlásbeli növekvő szakadék aláássa a társadalmi e g y s é g e t é s m e g n e h e z í t i , h o g y a z e m b e r e k meg­ b i r k ó z z a n a k a k o c k á z a t o k k a l és a k i h í v á s o k k a l . A fokozott t á r s a d a l m i e l s z i g e t e l ő d é s és a stresszo l d á s k u d a r c a a z e g é s z s é g m u t a t ó k b a n i s megje­ l e n i k . W i l k i n s o n erre m o n d j a , h o g y a t á r s a d a l o m relatív egészségének fő meghatározói társadalmi t é n y e z ő k : a t á r s a s k a p c s o l a t o k ereje, a k ö z ö s s é ­ geken belüli kötelékek, a társadalmi támogatás e l é r h e t ő s é g e és a b i z t o n s á g é r z e t . W i l k i n s o n t é z i s e h e v e s r e a k c i ó k a t váltott ki. Van, a k i azt állítja, h o g y W i l k i n s o n m ű v é t köte­ lező olvasmánnyá k é n e tenni a döntéshozók és a politikusok számára. Egyetértenek Wilkinsonnal abban, hogy korábban túlhangsúlyozták a p i a c i k a p c s o l a t o k a t és a m e g g a z d a g o d á s vágyát. S z e r i n t ü k ez a s z e m l é l e t k i z á r t a a t á r s a d a l o m s o k tagját, e z é r t i d e j e h u m á n u s a b b é s társadal­ milag felelős döntésekkel támogatni a hátrányos h e l y z e t ű e k e t . M á s o k m ó d s z e r t a n i a l a p o n bírál­

Az etnikai hovatartozás és az egészségbeli egyen­ lőtlenségek összefüggéséről még n e m született k o n s z e n z u s . S ő t , m é g i g e n s o k k u t a t á s áll előt­ t ü n k . Az m é g i s e g y é r t e l m ű , h o g y a faj és az e g é s z s é g b e l i e g y e n l ő t l e n s é g e k k é r d é s é t o l y a n át­ fogóbb t á r s a d a l m i , g a z d a s á g i é s p o l i t i k a i t é n y e ­ zőkre vonatkoztatva kell megvizsgálni, amelyek meghatározzák a Nagy-Britanniában élő etnikai kisebbségek tapasztalatait.

Egészség és társadalmi kohézió
E g y r e t ö b b s z o c i o l ó g u s p r ó b á l j a f e l t á r n i a z egész­ s é g b e l i e g y e n l ő t l e n s é g e k o k a i t úgy, h o g y figyel­ m é t a t á r s a d a l m i t á m o g a t á s és a t á r s a d a l m i ko­

ják Wilkinson tanulmányát, mondván, hogy nem tudott egyértelmű oksági kapcsolatot kimutatni a j ö v e d e l m i e g y e n l ő t l e n s é g és a g y e n g e egész­ ség k ö z ö t t (Judge 1 9 9 5 ) . A b í r á l ó k megállapítják, hogy tetszőleges számú m á s közvetítő tényező

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG is betegséget o k o z h a t . S z e r i n t ü k W i l k i n s o n állí­ tásait o l y a n e m p i r i k u s b i z o n y í t é k o k k a l p r ó b á l j a alátámasztani, a m e l y e k a l e g j o b b e s e t b e n is c s a k közvetettek. E fejezet k o r á b b i r é s z é b e n m e g v i z s g á l t u n k egyegy olyan feltevést, a m e l y t ö r t é n e t i l e g az e g é s z s é g konzervatív, b i o m e d i c i n á l i s m o d e l l j é n e k a l a p j á u l szolgált. E f e l t e v é s e k k ö z ü l s o k f e l b u k k a n t a b b a n is, a h o g y a n a fogyatékosságot k o n v e n c i o n á l i s a n értelmezik a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n é s m á s fej­ lett országokban. H a s o n l ó k é p p e n , a fent e m l í t e t t újabb, a b i o m e d i c i n á l i s m o d e l l e l e l l e n t é t e s tren­ dek - p é l d á u l h o g y a s z a k o r v o s n e m m i n d e n t u d ó , és j o b b a n f i g y e l e m b e kell v e n n i a b e t e g v é l e m é ­ nyét és t a p a s z t a l a t a i t - ma m á r m e g m u t a t k o z n a k a fogyatékosság k o n v e n c i o n á l i s é r t e l m e z é s é n e k az e l u t a s í t á s á b a n is. E z é r t v i z s g á l u n k a k ö v e t k e ­ zőkben o l y a n v i t a t o t t k é r d é s e k e t , a m e l y e k a fo­ gyatékosság t é m a k ö r é b e n a l a k u l t a k k i .

22

kinek a koldulás jut róla eszébe. Más, eredetileg csökkent képességeket j e l ö l ő kifejezéseket azért u t a s í t a n a k el, m e r t e z e k m a m á r s é r t ő n e k s z á m í ­ t a n a k - erre p é l d a az „ i d e g b e t e g " v a g y a „ n y o m o ­ r é k " . M é g egy-egy m a i s h a s z n á l a t o s s z ó f o r d u l a ­ tot i s kifogásoltak, m o n d v á n , h o g y a z k i r e k e s z ­ t é s r e u t a l („még a v a k is l á t j a " v a g y „süket, m i n t az á g y ú " ) . A k ö v e t k e z ő k b e n k i d e r ü l m a j d , h o g y m é g a z i s s o k vitát vált ki, h o g y a n k e l l é r t e n i m a ­ gát a „fogyatékosság" (disability) szót.

A fogyatékosság egyéni modellje
A n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n , p é l d á u l Nagy-Britan­ niában történetileg többnyire a fogyatékosság egyéni modellje érvényesült. E m o d e l l szerint a f o g y a t é k o s o k p r o b l é m á i n a k fő o k a e g y é n i hiá­ n y o s s á g a i k b a n k e r e s e n d ő . A fogyatékosság egyé­ ni m o d e l l j é b e n a testi „rendellenesség" bizonyos mértékű „fogyatékosságot" vagy funkcionális

A FOGYATÉKOSSÁG SZOCIOLÓGIÁJA
Simon Brisenden költő szépen összegzi, ho­ gyan éli m e g sok fogyatékkal é l ő e m b e r , a m i k o r a konzervatív o r v o s t u d o m á n y m ű v e l ő i , az orvosi szakma gyakorlói n e m v e s z i k e m b e r s z á m b a . K ö ­ tetében (Poems for the Perfect People) felteszi a kérdést: „Az ember, ki b ő r ö d b e vágott, / b e n n e d mindent látott, / őt v a j o n c s ú f í t j á k s e b h e l y e k ? " Brisenden volt az egyike a s o k f o g y a t é k o s n a k , akik m u n k á j u k k a l kivívták, h o g y az E g y e s ü l t Ki­ rályságban és m á s fejlett o r s z á g o k b a n felülvizs­ gálják a fogyatékosság k o n v e n c i o n á l i s é r t e l m e ­ zését. E k é r d é s t t ö b b n y i r e egy új k u t a t á s i terü­ leten, a fogyatékosságkutatás (disability studies) keretében b o n c o l g a t j á k . E b b e n a r é s z b e n az úgy­ nevezett e g y é n i m o d e l l t i s m e r t e t v e b e m u t a t o m a fogyatékosság u r a l k o d ó é r t e l m e z é s é t , m a j d meg­ nézzük, h o g y a n i n g a t t á k m e g e m o d e l l t e k i n t é ­ lyét jórészt m a g u k a fogyatékos e m b e r e k és a fo­ gyatékosság t á r s a d a l m i m o d e l l j e , és r ö v i d e n ér­ tékeljük, m i k ö v e t k e z i k e b b ő l . V é g ü l i g y e k s z e m képet adni arról, m i l y e n m é r t é k ű és h á t t e r ű a fogyatékosság az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n és világ­ szerte. E l ő b b a z o n b a n a f o g y a t é k o s s á g n y e l v é r ő l kell szólnom. A s z o c i o l ó g u s o k azt m o n d j á k , h o g y a szavak, amelyeket használunk, meghatározzák leg­ alábbis r é s z b e n - , m e n n y i r e i s m e r j ü k é s értjük a társadalmi k é r d é s e k e t . A fogyatékosság szak­ irodalmában egyre f o n t o s a b b á vált, h o g y m a m á r nem b e s z é l h e t ü n k a fogyatékosságról a z o k k a l a kifejezésekkel, amelyeket korábban használtak ezen a téren. A „ r o k k a n t " s z ó p é l d á u l azért k o p o t t ki a használatból, m e r t úgy vélték, h o g y m i n d e n ­

korlátozottságot okoz - például a tetraplegiában „ s z e n v e d ő " e m b e r ( a k i n e k m i n d a n é g y végtagja béna) n e m tud járni. E n n e k alapján sorolják az e g y é n t a z átfogó „ r o k k a n t " o s z t á l y b a . A z e g y é n i m o d e l l arra a s z e m l é l e t r e é p ü l , h o g y a fogyaté­ kosság „ s z e m é l y e s t r a g é d i a " . A fogyatékos e g y é n t egy v é l e t l e n s z e r ű e s e m é n y s z e r e n c s é t l e n á l d o z a ­ tának tekintik. Az orvosi specialisták központi szerepet játszanak az egyéni modellben, mert az ő dolguk, h o g y a d i a g n ó z i s s a l gyógyírt, r e h a b i ­ litációt kínáljanak a „problémákra", amelytől a fogyatékos e g y é n s z e n v e d . E z é r t a z e g y é n i m o ­ dellt g y a k r a n „orvosi m o d e l l n e k " i s n e v e z i k . S i ­ m o n Brisenden versében, amelyből e rész elején i d é z t e m , é p p a s z a k o r v o s n a k a fogyatékos feletti h a t a l m á t t á m a d t a . A z a l á b b i a k b a n arról l e s z szó, h o g y a z u t ó b b i é v t i z e d e k b e n egyre i n k á b b meg­ k é r d ő j e l e z t é k a f o g y a t é k o s s á g n a k ezt az e g y é n i modelljét.

A fogyatékosság társadalmi modellje
A fogyatékosság e g y é n i jelent meg (Stigma: modelljét Experience elsők között of Disability, vitató, f o n t o s m u n k a P a u l H u n t s z e r k e s z t é s é b e n The 1 9 6 6 - G o f f m a n s t i g m á v a l k a p c s o l a t o s fejtegeté­ sét a 2 1 6 . o l d a l o n i s m e r t e t t e m ) . H u n t s z e r i n t „ a fogyatékosság problémája nemcsak valamilyen funkció korlátozottsága és e n n e k ránk, egyénekre gyakorolt h a t á s a , h a n e m m é g i n k á b b a z is, h o g y a n alakul a k a p c s o l a t u n k a »normális« emberekkel". H u n t k e z d e t t ő l a b r i t f o g y a t é k o s m o z g a l o m veze­ tő aktivistája, a t e s t i f o g y a t é k o s o k j o g a i t képvise­ lő U P I A S ( U n i o n of Physically Impaired Against

226

8. FEJEZET kos e m b e r n e k m e g k e l l k ü z d e n i e , h a m a r a d é k t a ­ lanul részt akar v e n n i a társadalomban. A 2 2 7 . oldalon lévő keretes részből megtud­ h a t j u k , h o g y a n á l l í t j a f e j t e t ő r e M i k e O l i v e r a fo­ részle­ g y a t é k o s s á g e g y é n i m o d e l l j é t m e g a l a p o z ó felte­ v é s e k e t , p e d i g n e m t e s z m á s t , c s a k átírja a z o k a t a kérdéseket, a m e l y e k k e l az 1 9 8 0 - a s é v e k b e n az E g y e s ü l t K i r á l y s á g n é p e s s é g - n y i l v á n t a r t ó hivata­ la tett fel a f o g y a t é k o s s á g g a l k a p c s o l a t o s f e l m é ­ rése során. Oliver ( 1 9 8 3 ) egyike volt azoknak az e l m é l e t a l k o t ó k n a k , a k i k r á v i l á g í t o t t a k a fogyaté­ kosság t á r s a d a l m i modellje és egyéni modellje k ö z t i k ü l ö n b s é g e k r e ( e z e k ö s s z e f o g l a l v a j ó l lát­ hatók a 8.3. táblázatban). A társadalmi modell Vic elfogadását tudományos munkák, köztük

Az egészségkárosodás és a fogyatékosság meghatározása a (UPIAS)
„Valamely végtag

Egészségkárosodás:

ges vagy teljes hiánya, illetve végtag, szerv vagy testi folyamat elégtelen m ű k ö d é s e . " Fogyatékosság: társadalmi „Csökkent vagy korlátozott cse­ egyáltalán nem vagy

lekvőképesség, amely a b b ó l ered, hogy a mai szerveződés csak kevéssé veszi figyelembe a testi fogyaték­ kal élő e m b e r e k e t , így megfosztja ő k e t a t ö b b ­ ségi t á r s a d a l o m tevékenységeiben való részvé­ tel l e h e t ő s é g é t ő l . "

Finkelstein (1980, 1981), Colin Barnes (1991) és Oliver ( 1 9 9 0 , 1 9 9 6 ) írásai is segítették. A társadalmi modellt támogató elméletalkotók­ n a k m a g y a r á z a t o t k e l l a d n i u k arra, m i é r t alakul­ t a k ki a fogyatékos e m b e r e k k e l s z e m b e n társadal­ m i , k u l t u r á l i s és t ö r t é n e t i a k a d á l y o k . A t á r s a d a l m i m o d e l l egyes h í v e i , a k i k r e M a r x h a t o t t , azt m o n d ­ ták, h o g y a fogyatékosság m a t e r i a l i s t a é r t e l m e z é ­ sére van szükség (a materializmusról bővebben l á s d a 3 2 - 3 4 . o l d a l t ) . P é l d á u l O l i v e r ( 1 9 9 6 ) sze­ rint történeti s z e m p o n t b ó l az ipari forradalom hogy i d e j é n a k a d á l y o k a t á l l í t o t t a k a f o g y a t é k o s o k tel­ jes körű társadalmi részvétele elé, mert kirekesz­ t e t t é k ő k e t a m u n k a e r ő p i a c r ó l , a m i n t a z e l s ő ka­ pitalista gyárak elkezdték az egyéni bérmunkára a l a p o z n i a f o g l a l k o z t a t á s t . O l i v e r így folytatja az érvelést: e történelmi folyamat kibontakozásával a f o g y a t é k k a l é l ő k k ö z ü l „ o l y a n s o k a n n e m tud­ ták megtartani az állásukat, hogy m á r társadalmi p r o b l é m á t jelentettek a kapitalista á l l a m számá­ ra, a m e l y e l ő s z ö r m i n d e n t á r s a d a l m i p r o b l é m á t

S e g r e g a t i o n ) a l a p í t ó tagja volt. A s z e r v e z e t m e g ­ alapításakor kiadott kiáltványban 1976) [Fundamental Principles of Disability, az e g y é n i m o d e l l e l

s z e m b e n gyökeresen új alternatívát fogalmaztak m e g : azt m o n d t á k , h o g y l é n y e g e s k ü l ö n b s é g v a n a károsodás (impairment), p o n t o s a b b a n egészség­ k á r o s o d á s és a f o g y a t é k o s s á g (disability) k ö z ö t t (e fogalmak pontos, a W H O által is elfogadott meg­ határozása a keretes részben látható). A szervezet általánosságban elfogadta, a t e s t i „ k á r o s o d á s " az egyén b i o m e d i c i n á l i s j e l ­ l e m z ő j e k é n t h a t á r o z h a t ó m e g (bár k é s ő b b kiter­ jesztették a fogyatékosság n e m testi: érzékszervi és s z e l l e m i f o r m á i r a i s ) . A f o g y a t é k o s s á g fogal­ m á t a z o n b a n társadalmi s z e m p o n t b ó l h a t á r o z t á k meg. Ezzel megkérdőjelezték a szó konvencioná­ lis j e l e n t é s é t . A f o g y a t é k o s s á g o t n e m a z e g y é n problémájaként, h a n e m a társadalmi akadályok felől k e z d t é k é r t e l m e z n i , a m e l y e k k e l a fogyaté­

8.3. táblázat A fogyatékosság két modellje Egyéni modell Személyes tragédia modell Egyéni probléma Egyéni kezelés Medikalizálás Orvosi tekintélyuralom Szaktudás Egyéni identitás Előítélet Ellátás Ellenőrzés Szakpolitika Egyéni alkalmazkodás Forrás: Oliver 1996, 34. o. nyomán. Társadalmi modell Társadalmi elnyomás elmélete Társadalmi probléma Társadalmi cselekvés Önálló élet Egyéni és kollektív felelősség Tapasztalat Kollektív identitás Diszkrimináció Jogok Választás Közpolitika Társadalmi változás

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG

A brit népesség-nyilvántartó hivatal (OPCS) feltevéseit megfordító társadalmi model A HIVATAL KÉRDÉSE
„Meg tudná mondani, mi a baj m a g á v a l ? " „Milyen testi baja okozza, hogy nem tud megtar­ tani, megfogni vagy elforgatni d o l g o k a t ? " „Azért érti nehezen az e m b e r e k e t , mert rosszul hall?" „Van feltűnő sebhelye vagy torzulása, amely kor­ látozza a napi t e v é k e n y s é g é t ? " „Tartós betegsége vagy fogyatékossága miatt

OLIVER KÉRDÉSE
„ M e g t u d n á m o n d a n i , mi a baj a társadalom­ mal?" „Mi a baj a mindennapi eszközök, a kancsók, pa­ lackok és konzervdobozok kialakításával, amiért n e m tudja m e g f o g n i ő k e t ? " „Azért érti n e h e z e n az e m b e r e k e t , mert képtele­ nek m á s k é p p beszélni m a g á v a l ? " „Korlátozza-e a napi t e v é k e n y s é g é t az, a h o g y a n az e m b e r e k reagálnak a sebhelye vagy torzulása láttán?" „Azért járt speciális iskolába, mert az illetékes oktatásügyi h a t ó s á g n á l az a gyakorlat, hogy az ilyen betegséggel/fogyatékossággal élőket oda küldik?"

járt speciális i s k o l á b a ? "

„Betegsége/fogyatékossága meggátolja-e a b b a n , hogy elmenjen o t t h o n r ó l , amikor csak a k a r ? " „Betegsége/fogyatékossága buszon u t a z z o n ? " „Betegsége/fogyatékossága munkájára j e l e n l e g ? " „Betegsége/fogyatékossága miatt arra kénysze­ rül, hogy rokonokkal vagy olyan személlyel éljen, aki segítheti vagy á p o l h a t j a ? " A jelenlegi lakását át kellett alakítani a b e t e g s é ­ ge/fogyatékossága Forrás: Oliver 1990. miatt?" kihat-e valahogy a megnehezíti, hogy

„A lakóhelyén mi gátolja a b b a n , hogy o d a men­ j e n , ahova a k a r ? " „Van-e bármilyen közlekedési vagy anyagi g o n d , amelyik m e g g á t o l j a a b b a n , hogy elmenjen ott­ honról, amikor csak a k a r ? " „Vannak-e gondjai a munkahelyén a fizikai kör­ nyezet vagy m á s o k viselkedése m i a t t ? " „Olyan rosszak a kommunális szolgáltatások, kell tá­ hogy rokonokra vagy olyan séget?" „Rossz volt a lakása kialakítása, ezért kellett az igényei szerint á t a l a k í t t a t n i a ? " személyre

maszkodnia, akitől megkapja a megfelelő segít­

igyekezett e l h á r í t a n i v a g y i n t é z m é n y e k b e z á r n i " . Még ma is v i s z o n y l a g a l a c s o n y a f o g y a t é k o s e m ­ berek aránya a m u n k a e r ő p i a c o n (ez k i d e r ü l m a j d a 230-232. oldalon).

a társadalmi modellt, amely az egyéni m o d e l l b e n m e g h a t á r o z o t t , a z e g y é n i „ a l k a l m a t l a n s á g b ó l " fa­ k a d ó é r t e l m e z é s t a z e l n y o m á s b ó l f a k a d ó fogya­ t é k o s s á g g a l v á l t j a fel ( B e r e s f o r d - W a l l c r a f t 1 9 9 7 ) . Az 1980-as évek óta a z o n b a n több szempont­ b ó l is b í r á l t á k a t á r s a d a l m i m o d e l l t . E l ő s z ö r is azt v e t e t t é k e l l e n e , h o g y n e m s z á m o l a fogyatékos­ ság g y a k r a n f á j d a l m a s vagy k e l l e m e t l e n t a p a s z ­ talataival, amelyek lényeges szerepet játszanak

A társadalmi modell értékelése
A társadalmi m o d e l l n a g y b a n m e g h a t á r o z z a , h o ­ gyan g o n d o l k o d u n k ma a f o g y a t é k o s s á g r ó l . B á r ez a modell az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n s z ü l e t e t t , világszerte egyre inkább elfogadják. A b r i t fo­ gyatékosmozgalom „ n a g y ö t l e t é n e k " i s n e v e z t é k (Hasler 1 9 9 3 ) . A m o d e l l l e g f ő b b c é l j a a t e l j e s k ö r ű részvétel t á r s a d a l m i a k a d á l y a i n a k m e g s z ü n t e t é ­ se, így l e h e t ő v é t e s z i a f o g y a t é k k a l é l ő k s z á m á ­ ra, hogy m e g a l k o s s a n a k és m e g v a l ó s í t s a n a k egy politikai stratégiát. E b b ő l e g y e s e k arra k ö v e t k e z ­ tettek, hogy a t á r s a d a l m i m o d e l l e l f o g a d á s á v a l a fogyatékosok egy „új t á r s a d a l m i m o z g a l m a t " ala­ pítottak ( O l i v e r - Z a r b 1 9 8 9 ) . V a n n a k fogyatékos emberek, akik e g y e n e s e n „ f e l s z a b a d í t ó n a k " l á t j á k

sok fogyatékos e m b e r é l e t é b e n . S h a k e s p e a r e és W a t s o n ( 2 0 0 2 ) így é r v e l n e k : „ N e m c s a k l e h e t ő s é ­ geinkben korlátozott e m b e r e k vagyunk, hanem f o g y a t é k o s e m b e r e k is, é s h a e z t t a g a d n á n k , ak­ kor t i t k o l n u n k k e l l e n e é l e t ü n k j e l e n t ő s r é s z é t . " E váddal s z e m b e n a társadalmi modell védelmezői azt h o z t á k fel, h o g y a t á r s a d a l m i m o d e l l n e m ta­ gadja a f o g y a t é k o s s á g m i n d e n n a p i t a p a s z t a l a t a i t , h a n e m c s a k r á i r á n y í t j a a f i g y e l m e t a z o k r a a tár­ sadalmi akadályokra, amelyeket a fogyatékosok teljes körű társadalmi részvétele elé állítanak. M á s o d s z o r : s o k a n elfogadják, h o g y v a n n a k fo­ g y a t é k o s s á g a i k , d e r o s s z n é v e n v e s z i k , h a „rok-

228 J

8. FEJEZET szerint a egészségkárosodás-fogyatékosság szét­

k a n t n a k " t i t u l á l j á k őket. N e m r é g i b e n f e l m é r é s t végeztek olyan e m b e r e k körében, akik valamil y e n r o k k a n t e l l á t á s i t á m o g a t á s t i g é n y e l t e k az álI á m t ó l , é s a v á l a s z a d ó k k e v e s e b b m i n t fele vallótt a m a g á t r o k k a n t n a k . S o k a n k ö z ü l ü k a z é r t utasít o t t á k v i s s z a ezt a m e g j e l ö l é s t , m e r t e g é s z s é g ü k megrendülését inkább betegségnek, m i n t tartós f o g y a t é k o s s á g n a k t u l a j d o n í t o t t á k , vagy m e r t ú g y vélték: n e m elég betegek ahhoz, hogy rokkantnak m i n ő s í t s é k ő k e t ( D e p a r t m e n t for W o r k a n d P e n sions 2 0 0 2 ) . Barnes ( 2 0 0 3 ) azonban rámutatott, h o g y egy t á r s a d a l o m b a n , a h o l a f o g y a t é k o s s á g o t gyakran még ma is összekötik az abnormalitással, n e m m e g l e p ő , h o g y v a n o l y a n fogyatékos e m b e r , aki visszautasítja, hogy „rokkantnak" nevezzék. Végül főként az orvosi szociológia m ű v e l ő i utasítják el a társadalmi modellt, mondván, nem hogy az a n n a k alapjául szolgáló egészségkárosodás-fogyatékosság megkülönböztetés h e l y t á l l ó . E b í r á l ó k a z z a l é r v e l n e k , h o g y a társadalmi modell elválasztja a b i o m e d i c i n á l i s a n meghatározott károsodást a társadalmilag meghatározott fogyatékosságtól. Az orvosi szociológiával f o g l a l k o z ó k á l t a l á b a n azt m o n d j á k , h o g y m i n d a e g é s z s é g k á r o s o d á s , m i n d a fogyatékosság t á r s a d a l m i l a g s t r u k t u r á l t , és e g y m á s h o z is s z o r o s a n k a p c s o l ó d n a k . S h a k e s p e a r e és W a t s o n

választás azonnal csődöt mond, amint feltesszük a k é r d é s t : „Hol ér véget a e g é s z s é g k á r o s o d á s , és hol kezdődik a fogyatékosság?" Egyes esetekben e z a m e g k ü l ö n b ö z t e t é s h e l y t á l l ó - h a n e m tudn a k egy é p ü l e t e t ú g y m e g t e r v e z n i , h o g y k e r e k e s székkel is be lehessen jutni, akkor egyértelműen társadalmilag kialakított korlátozó akadályt e m e l n e k a kerekes székesek elé. S o k más esetben is előfordulhat, hogy n e m lehet megszüntetni a f o g y a t é k o s s á g ö s s z e s forrását, m e r t a z o k n e m a társadalomban fennálló e l n y o m ó feltételek miatt k e l e t k e z t e k . A t á r s a d a l m i m o d e l l t b í r á l ó orvos i s z o c i o l ó g u s o k azt m o n d h a t j á k , h o g y p é l d á u l az egyént az állandó fájdalmak vagy a jelentős értelmi korlátok is megfoszthatják a teljes körű társadalmi részvétel lehetőségétől, amelyeket s e m m i f é l e t á r s a d a l m i v á l t o z á s n e m k é p e s megszüntetni. E z e k a bírálók úgy érvelnének, hogy ha a f o g y a t é k o s s á g o t t e l j e s é r t e l m é b e n t e k i n t j ü k , akkor a társadalom okozta fogyatékosság mellett az egészségkárosodásból eredő fogyatékosságot s e m hagyhatjuk figyelmen kívül, A társadalmi m o d e l l támogatói szerint az utóbbi állítás arra épül, hogy igyekeznek tompítani a f o g y a t é k o s s á g és az e g é s z s é g k á r o s o d á s k ö z ö t t i k ü l ö n b s é g t é t e l t , a m e l y - m o n d j á k - a fogyatékos-

Rokkantnak nevezhetjük-e ezt a paralimpikon úszót?

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG

A szociológiai képzelőerő bevetése: miért akarom, hogy lássák az arcor
m a g a m , m a g a b i z t o s a b b lettem és kezdtem úgy érezni, hogy n e m v e s z t e g e t h e t e m el az é l e t e m , csak mert így viselkednek velem s z e m b e n mások. Tizenhat éves koromtól főiskolára j á r t a m , fil­ mes, média-, és fotográfiai t a n u l m á n y o k a t foly­ t a t t a m . Kutatni kezdtem, hogyan ábrázolja a torz e m b e r e k e t a média. Láttam, hogyan jelenítik m e g a torz a r c ú a k a t a filmekben - hát, nem c s o d a , h o g y az e m b e r e k nem tudják, hogyan álljanak h o z z á n k ! A „Rém­ álom az Elm u t c á b a n " Freddy Krugere, a „Batm a n " J o k e r é , vagy a gengszterfilmek sebhelyes arcú gazfickói... és m é g s o r o l h a t n á m .

ROSSZAT SEJTENEK
Az ilyen sztereotípiák i s m e r e t é b e n n e m m e g l e p ő , hogy az e m b e r e k úgy vélik, ha más az arcod, ak­ kor belül is valahogy „ m á s " , „ r o s s z " vagy. Vicky Lucas szeretné, nának nem ezt hatatlan el tőle tőle, ha az emberek nem fordul­ ha­ Ez nekem f o n t o s f o r d u l ó p o n t o t j e l e n t e t t , mert rájöttem, hogy az arctorzulás n e m c s a k orvosi, ha­ nem társadalmi kérdés is. M e g é r t e t t e m , hogy nem az a r c o m t e s z boldog­ t a l a n n á , h a n e m az, a h o g y a n egyesek reagálnak rá. Elhatároztam, hogy nem az a r c o m a t , h a n e m Az arcom egy ritka genetikai rendellenességtől ilyen: kerubizmusnak hívják. Négyéves l e h e t t e m , amikor az orvosok felismerték. Olyan kicsi voltam, hogy már nem is emlékszem, mi t ö r t é n t , de rend­ szeresen kórházakba kellett j á r n o m . Bár csak nagyjából hatéves k o r o m b a n kezdett átalakulni az a r c o m , szinte már úgy tűnik, hogy mindig is ilyen volt. Nem volt könnyű torz arccal felnőni. Amikor serdülni kezdtem, ugyanolyan változásokon men­ tem keresztül, mint mások, egy kis extrával: ha­ talmas lett az a r c o m , és a s z e m e m is alaposan megváltozott. a társadalmi hozzáállást f o g o m megváltoztatni. Semmi bajom a plasztikai s e b é s z e t t e l . Csak úgy d ö n t ö t t e m , h o g y n e k e m nem kell. Most, h u s z o n n é g y évesen o t t tartok, hogy tü­ körbe t u d o k nézni, e l f o g a d t a m az a r c o m ilyen­ nek. Persze a fejfájásoktól, a k e t t ő s látástól örö­ m e s t m e g s z a b a d u l n é k . Az s e m tetszik, hogy nem t u d o k kacsintani, de ezt a kis h i á n y o s s á g o t e g é s z jól t u d o m pótolni azzal, r e b e g t e t e m a szempillám és pislogok. Az a r c o m t e t t azzá, aki ma vagyok. Ez a sze­ mély, akivé lettem, attól alakult így, a h o g y a n az e m b e r e k b á n t a k velem é s a h o g y a n n e k e m m e g kellett t a n u l n o m vele élni. hüledezve és a ilyennek vagy szörnyülködve, szereti, amilyen

tudomásul vennék, magyarázza

hogy ez az arc elválaszt­ - épp

következőkben.

I NEM HISZNEK A SZEMÜKNEK
I Nehezen teltek a serdülőéveim. Az e m b e r e k n é h a I megbámultak vagy az látszott rajtuk, hogy nem I hisznek a szemüknek. Akadt olyan is, aki nagyon undok volt és g ú n y o l ó d o t t rajtam. Még az is b á n t o t t , ha az e m b e r e k azt m o n d ­ ták: „Jaj, te s z e g é n y ! " - b á n t o t t a szánakozásuk, és ettől az érzéstől sokáig nem t u d t a m szabadul­ ni. Nagyon zárkózott lettem, mert féltem, hogyan fogadnának, ha e m b e r e k közé m e n n é k . De idővel, f o k o z a t o s a n m e g t a n u l t a m becsülni

KÉPZELETSZEGÉNYEK
S z e r e t e m az igaz b a r á t o k a t , akiket az a r c o m n a k köszönhetek, és azért is b e c s ü l ö m az a r c o m , mert arra késztetett, hogy j o b b e m b e r r é váljak. Még udvarlóm is van, aki szerint olyan vagyok, mint egy macska. Nem biztos, hogy e g y e t é r t e k vele, de annyi szent, hogy n e m tiltakozom e l l e n e ! Ha pedig valaki azt mondja, visszataszító va­ gyok, csak sajnálni t u d o m , mert nincs képzelőereje. Ha valaki t o k á s n a k csúfol, csak legyintek:

230

8. FEJEZET

„Áh! Csak azért, mert neked nincs ekkora? Irigy­ kedsz, m i ? " Minden leplezetlenül kíváncsi tekintetre barát­ s á g o s mosollyal felelek. És ha az én 10 másod­ perces i d ő h a t á r o m o n belül nem mosolyog vissza az illető, akkor nagyon h a t á s o s vasvillaszemeket meresztek rá. A múlt héten é p p az utcán sétáltunk a kedve­ semmel, amikor egy férfi közeledett felénk, és hö­ rögve fejezte ki a n e m t e t s z é s é t .

t a m neki, majd e l m e s é l t e m , mi t ö r t é n t az i m é n t i Egy pillanatig hallgatott, aztán e l m o s o l y o d o t t és azt m o n d t a : „ R e m é l e m , fájt n e k i ! " M i n d h á r m a n nevettünk. Furcsa, hogyan lehet egy-egy idegen ennyire ke­ gyetlen és durva, mások pedig - azok, akiktől a leg­ kevésbé várnánk, akiken általában átnézünk - enynyire melegszívűek, kedvesek. Ez elég jól összefoglalja az é l e t e m : megta­ pasztalom az e m b e r e k b ő l a l e g r o s s z a b b a t és a l e g j o b b a t is, gyakran mindezt öt percen belül! N e h e z e b b é , ugyanakkor é r d e k e s e b b é is teszi az

HELYBENHAGYTAM
Nem m o n d o t t semmit, elég volt az a furcsa t o ­ rokhang: az a fajta, aminek a j e l e n t é s é t csak a különös külsejű e m b e r e k érthetik. Annyira boszszantott, hogy szembefordultam vele. Nem részletezem, mit t e t t e m ezután, legyen elég annyi, hogy valószínűleg soha t ö b b é n e m lesz kedve úgy hörögni, ha egy nem mindennapi nőt lát az utcán. Két perccel k é s ő b b , a h o g y hazafelé tartottunk, o d a j ö t t hozzám egy hajléktalan férfi aprót kérni. Megkérdezte, hogy vagyok. „ P o m p á s a n " - mond­ ság e g y é n i m o d e l l j é t m e g a l a p o z ó b i o m e d i c i n á l i s gondolkodási m o d e l l b e n gyökerezik. Erre azzal válaszolnak, hogy a társadalmi modell kétségte­ l e n ü l n e m tagadja, h o g y v a l a m e l y e g é s z s é g k á r o ­ s o d á s l e h e t a f á j d a l o m oka, vagy h o g y v a n olyas­ m i , a m i t a z e g y é n m a g a n e m t u d m e g o l d a n i egy adott egészségkárosodás miatt. S ő t Carol T h o m a s ( 1 9 9 9 , 2 0 0 2 ) , a t á r s a d a l m i m o d e l l h í v e a „egész­ ségkárosodás-hatások" (impairment effects) ki­ f e j e z é s s e l é r z é k e l t e t i e n n e k az á l l a p o t n a k a lel­ k i - é r z e l m i k ö v e t k e z m é n y e i t a fogyatékkal é l ő k esetében. M i v e l a fogyatékosság v i t a t o t t m e g j e l ö l é s , és hozzá számos különféle egészségkárosodásból n e h é z meg­ e r e d ő fogyatékosság k a p c s o l ó d h a t ,

é l e t e m . A világ minden kincséért s e m m o n d a n é k le erről. Forrás: BBC News Magazine, 2 0 0 3 . augusztus 6 . KÉRDÉSEK 1. Fogyatékos-e az arctorzulásos e m b e r ? 2. M o n d valamit ez a t ö r t é n e t az e g é s z s é g k á r o s o ­ dás és a fogyatékosság közötti különbségről? 3. M o n d valamit ez a t ö r t é n e t a fogyatékosság társadalmi modelljéről?

áruk, s z o l g á l t a t á s o k e l é r h e t ő s é g é b e n is. 1 9 9 9 - b e n újabb jogszabályt vezettek be, a m e l y n e k eredmé­ n y e k é n t m e g a l a k u l t a f o g y a t é k o s o k j o g a i t v é d ő bi­ zottság (Disability Plights Commission), amelynek c é l j a „ a fogyatékos e m b e r e k k e l s z e m b e n i diszkri­ m i n á c i ó felszámolása". A törvény meghatározá­ s a s z e r i n t fogyatékos „bárki, a k i n e k o l y a n fizikai vagy m e n t á l i s k á r o s o d á s a v a n , a m e l y l é n y e g e s e n és tartósan hátráltatja szokásos n a p i tevékeny­ s é g e i e l v é g z é s é t " . A f o g y a t é k o s s á g n a k ez a meg­ h a t á r o z á s a é p p ú g y m a g á b a n foglalja a s z e l l e m i e g é s z s é g z a v a r o k k a l k ü s z k ö d ő k e t , m i n t a z arctor­ z u l á s o s e m b e r e k e t , és m e g k e r ü l i azt a k ö z k e l e t ű t é v e d é s t , h o g y a fogyatékos c s a k m o z g á s s é r ü l t le­ het, illetve a fogyatékosság többnyire veleszüle­ tett. V a l ó j á b a n a fogyatékos e m b e r e k 77 százaléka t i z e n h a t é v e s kora u t á n lett fogyatékos (Employ­ ers' F o r u m o n D i s a b i l i t y 2 0 0 3 ) , é s a n é p e s s é g e n b e l ü l az é l e t k o r r a l e g y e n e s a r á n y b a n n ö v e k s z i k a fogyatékosok a r á n y a (lásd a 8.5. ábrát). A t ö r v é n y m e g h a t á r o z á s a s z e r i n t az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n l e g a l á b b 8,5 m i l l i ó e m b e r (közel a n é p e s s é g 1 0 s z á z a l é k a ) fogyatékos, k ö z ü l ü k 6,8 m i l l i ó a n a k t í v k o r ú a k (Office o f N a t i o n a l Statis­ tics 2 0 0 2 ) . Az utóbbi csoportból csak mintegy 3 m i l l i ó e m b e r t f o g l a l k o z t a t n a k ( D i s a b i l i t y Rights C o m m i s s i o n 2 0 0 2 ) . Egy újabb felmérés azonban azt m u t a t j a , h o g y a t ö r v é n y fogyatékosságmeg­ határozásának megfelelő e m b e r e k 93 százaléka

h a t á r o z n i , h á n y fogyatékos e m b e r é l a z E g y e s ü l t Királyságban és világszerte. É p p erről lesz szó az alábbiakban.

Fogyatékosság az Egyesült Királyságban és világszerte
Az Egyesült Királyságban biztosító a fogyatékkal törvényt élők esélyegyenlőségét Discrimination Act) (Disability Ez bi­

1 9 9 5 - b e n fogadták el.

z o n y o s fokú jogi v é d e l m e t a d o t t a f o g y a t é k o s embereknek a diszkriminációval szemben több t e r ü l e t e n is, p é l d á u l a f o g l a l k o z t a t á s b a n és az

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG 8.5. ábra Az Egyesült Királyságban élő f o g y a t é k o ­ sok életkor szerinti megoszlása (a korcso­ port százalékában) 40

231

gyatékos munkavállaló 2 1 2 fontot (NOP 1 9 9 8 ) . A kormányzatok m á s területek kiadásaihoz mér­ ten mégis sokat k ö l t e n e k a fogyatékosügyre - a b r i t k o r m á n y é v e n t e t ö b b m i n t 1 9 m i l l i á r d fon­ t o t fordít a c s ö k k e n t m u n k a k é p e s s é g ű e k és fo­ gyatékosok támogatására ( B B C , 2 0 0 2 . április 9.). 1 9 9 9 - b e n a leggazdagabb országok már legalább k é t s z e r a n n y i t k ö l t ö t t e k a f o g y a t é k o s s á g h o z kap­ csolódó programokra, mint a munkanélküliség enyhítésére (OECD 2 0 0 3 ) . B e c s l é s e k szerint közel 5 0 0 millió „fogyatékos" e m b e r él a v i l á g o n , 80 s z á z a l é k u k a f e j l ő d ő orszá­ gokban, például I n d i á b a n vagy K í n á b a n (World B a n k G r o u p 2 0 0 2 ) . A z E N S Z E g é s z s é g ü g y i Világ­ s z e r v e z e t e ( W H O ) m e g á l l a p í t o t t a , h o g y a fejlő­ dő országokban a „krónikus betegségek és tartós károsodások" legfőbb okai a szegénység, a rossz köztisztasági állapotok, a n e m megfelelő táplál­ k o z á s és az e g é s z s é g t e l e n l a k á s k ö r ü l m é n y e k . Itt a sérülés, például a csonttörés gyakran maradandó károsodást okoz, a m i n e m t ö r t é n h e t n e meg, h a r e n d e l k e z é s r e á l l n á n a k a k e z e l é s h e z és a r e h a ­ b i l i t á c i ó h o z szükséges l é t e s í t m é n y e k ugyanúgy, m i n t N y u g a t o n . S o k f e j l ő d ő o r s z á g b a n a fogya­ tékossághoz vezető egészségkárosodások legfőbb o k a a n ő k k ö r é b e n t ö b b n y i r e a v a s h i á n y , az „ a n é ­ m i a " és a krónikus m e d e n c e g y u l l a d á s (amelyet

16-24
a

25-34

35-44

45-54

55-59/64-

Életkor A törvényben előírt nyugdíjkorhatár.

Forrás: From Exclusion to Inclusion. Final Report of the Disability Rights Task Force 1999. fontosnak tartja, h o g y l e g y e n á l l á s a . A z E g y e s ü l t Királyságban máig azok az e m b e r e k alkotják az egyik l e g h á t r á n y o s a b b h e l y z e t b e n l é v ő c s o p o r ­ tot, a k i k n e k e g é s z s é g k á r o s o d á s o k o z t a fogyaté­ kossága v a n . K ö z t ü k t ö b b a m u n k a n é l k ü l i , m i n t az „épek" k ö r é b e n , és a k i k i l y e n , fogyatékosság­ nak tartott e g é s z s é g k á r o s o d á s s a l m é g i s k a p n a k munkát, á l t a l á b a n k e v e s e b b e t k e r e s n e k . 1998ban a c s ö k k e n t m u n k a k é p e s s é g ű d o l g o z ó e g y h é ­ ten átlagban 1 9 6 f o n t o t k e r e s e t t , m í g a n e m fo-

Jogaik elismerését követelő fogyatékos tüntetők.

2321

8.

FEJEZET láthatjuk, hogy a szegénység a fejlődő világban o l y a n k á r o s o d á s o k a t o k o z , ú g y f o r m á l j a a fogya­ t é k o s s á g o t , h o g y a z itt é l ő e m b e r e k n a g y o n m á s ­ ként élik meg, m i n t a nyugatiak. Az e g é s z s é g k á r o s o d á s n a k és a fogyatékosság­ n a k ezek a világ k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n n a g y o n eltérő t a p a s z t a l a t a i r á v i l á g í t a n a k egy á t f o g ó b b g o n d o l a t ­ ra, a m e l y e f e j e z e t b e n is m e g j e l e n i k : a saját tes­ t ü n k r ő l s z e r z e t t t a p a s z t a l a t a i n k a t és a m á s o k k a l folytatott i n t e r a k c i ó i n k a t - a k á r é p e k , a k á r fogya­ t é k o s o k , a k á r b e t e g e k , a k á r e g é s z s é g e s e k - az a változó társadalmi környezet alakítja, a m e l y b e n é l ü n k . S z o c i o l ó g i a i s z e m p o n t b ó l c s a k a k k o r al­ k o t h a t u n k f o g a l m a t a b e t e g s é g r ő l , az e g é s z s é g r ő l és fogyatékosságról, ha megvizsgáljuk azokat a társadalmi és technológiai változásokat, amelyek meghatározzák, hogyan értelmezzük az emberi létnek ezeket az oldalait.

néha a nők „körülmetélése" okoz). Becslések szerint évente körülbelül 2 5 0 0 0 0 gyerek veszíti el a s z e m e világát, m e r t a t á p l á l é k u k b ó l h i á n y ­ zik az A-vitamin, a m e l y e t például a zöld s z í n ű z ö l d s é g e k t a r t a l m a z n a k . F e l v e t ő d ö t t , h o g y a vi­ lágon előforduló összes ilyen megbetegedésnek a k á r a felét i s m e g l e h e t n e e l ő z n i , h a j o b b prog­ r a m o k a t i n d í t a n á n a k a s z e g é n y s é g és az a l u l t á p ­ láltság f e l s z á m o l á s á r a , a k ö z t i s z t a s á g és az ivó­ víz biztosítására, feltételek balesetmegelőző munkahelyi (Charlton 1998). Az megteremtésére

e g é s z s é g k á r o s o d á s m á s i k f ő o k a a h á b o r ú é s an­ nak utóhatása (például a földben hagyott aknák). E z e n k í v ü l a s z e g é n y e b b o r s z á g o k b a n a fogyaté­ kos g y e r e k e k k ö z ü l s o k k a l k e v e s e b b e n k a p n a k u g y a n o l y a n s z i n t ű o k t a t á s t , m i n t a t ö b b i gyerek, ami életük későbbi szakaszában még tovább mé­ lyíti szegénységüket. A kutatási e r e d m é n y e k b ő l

ÖSSZEFOGLALÁS
1. A nyugati orvostudomány a biomedicinális járnak, például n e m kell elvégeznie szokásos feladatait, d e c s e r é b e m i n d e n t m e g k e l l ten­ n i e azért, h o g y a z o r v o s t a n á c s a i t m e g f o g a d v a visszanyerje egészségét. 4. A s z i m b o l i k u s i n t e r a k c i o n i s t á k azt v i z s g á l t á k , hogyan birkóznak meg az e m b e r e k a rövidebbh o s s z a b b ideig tartó betegséggel m i n d e n n a p i életükben. A betegség tapasztalata változáso­ kat i d é z h e t e l ő a z e g y é n ö n a z o n o s s á g á b a n é s s z o k á s o s n a p i r e n d j é b e n . A t e s t n e k ez a s z o c i o ­ lógiai d i m e n z i ó j a egyre fontosabbá válik sok társadalomban: az e m b e r e k ma tovább élnek, mint eleddig bármikor, és inkább krónikus m e g g y e n g ü l t á l l a p o t t ó l , m i n t akut b e t e g s é g e k ­ től s z e n v e d n e k . 5. A s z o c i o l ó g i a i k u t a t á s feltárja a b e t e g s é g és az egyenlőtlenség közötti szoros kapcsolato­ kat. Az i p a r i o r s z á g o k b a n a s z e g é n y e b b c s o ­ portok átlagos várható élettartama rövidebb, és k i s z o l g á l t a t o t t a b b a k a b e t e g s é g n e k , m i n t a t e h e t ő s e b b r é t e g e k . U g y a n a k k o r a g a z d a g or­ s z á g o k b a n m a g a s a b b a z á t l a g o s v á r h a t ó élet­ t a r t a m , m i n t a s z e g é n y e b b o r s z á g o k b a n . Van, a k i ú g y véli, h o g y a z o s z t á l y a l a p ú egészség­ beli egyenlőtlenségek kulturális és viselkedési t é n y e z ő k k e l , p é l d á u l a z é t r e n d d e l é s a z élet­ vitellel magyarázhatók. M á s o k a strukturális hatásokat hangsúlyozzák: rülmények. 6. A b e t e g s é g és egészségmintáknak n e m i és élnek a faji d i m e n z i ó j a is v a n . S z i n t e a világ m i n d e n országában a nők általában tovább férfiaknál, m é g i s g y a k o r i b b k ö r ü k b e n a megilyenek például a m u n k a n é l k ü l i s é g , a rossz lakás- és m u n k a k ö ­ egészségmodellre épül: arra a meggyőződésre, hogy a betegség objektív m ó d o n meghatároz­ h a t ó , és a b e t e g t e s t e g é s z s é g e t u d o m á n y o s a n megalapozott orvosi kezeléssel helyreállítha­ tó. A b i o m e d i c i n á l i s e g é s z s é g m o d e l l a m o d e r n t á r s a d a l m a k k a l együtt a l a k u l t ki. U g y a n e k k o r b o n t a k o z o t t ki a d e m o g r á f i a - az e m b e r i p o p u ­ lációk nagyságának, összetételének és dinami­ k á j á n a k v i z s g á l a t a - , é s a z á l l a m o k n a k egyre e r ő s e b b é r d e k e i k f ű z ő d t e k a h h o z , h o g y segít­ sék megőrizni az e m b e r e k egészségét. Nagy hatást gyakorolt a m o d e r n egészségügyi rend­ s z e r e k r e , h o g y a t u d o m á n y t az o r v o s i diag­ n o s z t i z á l á s b a n és a g y ó g y í t á s b a n is a l k a l m a z ­ ni kezdték. 2. A b i o m e d i c i n á l i s e g é s z s é g m o d e l l t e g y r e t ö b b kritika éri. Azt vetik ellene, hogy a t u d o m á n y o s gyógyászat n e m olyan e r e d m é n y e s , m i n t ami­ lyennek mondják, és az orvosok n e m értékelik az általuk kezelt betegek véleményét, továbbá azt, h o g y a z o r v o s i s z a k m a f e l s ő b b r e n d ű n e k t e k i n t i m a g á t m i n d e n a l t e r n a t í v g y ó g y í t á s i for­ m á n á l , a m e l y n e m fogadja e l a k o n v e n c i o n á l i s szemléletet. 3. A s z o c i o l ó g u s o k a t a b e t e g s é g t a p a s z t a l a t a ér­ dekli: h o g y a n éli meg a beteg és környezete, ha ledönti lábáról a betegség, h o s s z a b b ideig betegeskedik vagy végleg fogyatékossá válik. T a l c o t t P a r s o n s b e t e g s z e r e p - f o g a l m a arra utal, h o g y a b e t e g b i z o n y o s v i s e l k e d é s f o r m á k a t felöltve próbálja a l e h e t ő legkisebbre c s ö k k e n t e n i betegségének a szokásos rendet megzavaró ha­ tását. A beteg egyénnek b i z o n y o s kiváltságok

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG b e t e g e d é s , m i n t a férfiak e s e t é b e n . B i z o n y o s betegségek gyakrabban fordulnak elő etnikai kisebbségi csoportokban, m i n t a fehér népes­ ségben. A z e g é s z s é g b e n n e m é s faj s z e r i n t m u ­ tatkozó k ü l ö n b s é g e k e t g e n e t i k a i o k o k r a pró­ bálták v i s s z a v e z e t n i , p u s z t á n e z e k k e l a z o n ­ ban n e m magyarázhatók az egyenlőtlenségek. Bár talán van n é m i biológiai alapja bizonyos egészségi á l l a p o t o k n a k , a z á l t a l á n o s egészség­ es b e t e g s é g m i n t á k v i z s g á l a t a k o r f i g y e l e m b e kell v e n n i a t á r s a d a l m i t é n y e z ő k e t , v a l a m i n t a csoportok között az anyagi feltételek tekinteté­ b e n m e g f i g y e l h e t ő k ü l ö n b s é g e k e t is. 7. A fogyatékosság e g y é n i m o d e l l j é b e n a fogya­ tékos e m b e r t sújtó b a j o k a k o r l á t o z o t t e g y é n i képességekből erednek. E b b e n a m o d e l l b e n a testi „ a b n o r m a l i t á s " b i z o n y o s m é r t é k ű fogya­ tékosságot v a g y f u n k c i o n á l i s k o r l á t o z o t t s á g o t okoz. E f u n k c i o n á l i s k o r l á t o z o t t s á g a l a p j á n az e g y é n t egy t á g a b b k a t e g