Anthony Giddens

SZOCIOLÓGIA
Második kiadás

Osiris Kiadó • Budapest, 2008

Tartalom

Előszó az ötödik kiadáshoz Köszönetnyilvánítás A kötet tartalmáról A kötet felépítéséről Mi a szociológia? A globalizáció és a változó világ Szociológiai kérdések felvetése és megválaszolása A szociológiai elméletalkotás Társadalmi interakció és mindennapi élet Szocializáció, életút, öregedés Családok és intim kapcsolatok Egészség, betegség és fogyatékosság Társadalmi rétegződés és osztály Szegénység, társadalmi kirekesztettség és jólét Globális egyenlőtlenség Szexualitás és társadalmi nem Faj, etnikum és migráció A vallás a modern társadalomban A média Szervezetek és hálózatok Oktatás Munka és gazdasági élet Bűnözés és deviancia Politika, kormányzat és terrorizmus Városok és városi terek Környezeti kockázatok Irodalom Alapfogalmak Mutató

18 19 20 22 23 43 73 93 113 139 169 203 233 269 301 337 373 413 447 487 525 569 611 649 689 725

751 775 797

FV

Részletes tartalom

ELŐSZÓ AZ ÖTÖDIK KIADÁSHOZ KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A KÖTET TARTALMÁRÓL FŐBB TÉMAKÖRÖK A KÖTET FELÉPÍTÉSÉRŐL

18 19 20 20 22

1. fejezet • Ml A SZOCIOLÓGIA?
A SZOCIOLÓGIAI SZEMLÉLET Szociológiai tanulmányok A SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS KIALAKULÁSA Elméletek, elméleti megközelítések Az első teoretikusok Újabb szociológiai szemléletmódok Elméletalkotás a szociológiában Elemzési szintek: mikro- és makroszociológia MIRE JÓ A SZOCIOLÓGIA? Összefoglalás Internetes források 24 26 27 27 28 35 39 40 40 42 42

2. fejezet • A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG
TÁRSADALOMTÍPUSOK Eltűnő világ: a premodern társadalmak és sorsuk A modern világ ipari társadalmai Globális fejlődés TÁRSADALMI VÁLTOZÁS A változásra ható tényezők Változások a modern időszakban GLOBALIZÁCIÓ A globalizációt segítő tényezők A globalizációs vita A globalizáció hatása KÖVETKEZTETÉS: GLOBÁLIS KORMÁNYZÁS KELL Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 45 45 49 50 52 53 55 56 56 63 65 69 70 71 71 71

TARTALOM

3. fejezet « SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA
SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK A tudományos szemlélet A kutatási folyamat AZ OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK F E L I S M E R É S E Kauzalitás és korreláció KUTATÁSI MÓDSZEREK Terepmunka (etnográfia) Felmérés (survey) Kísérlet ' Élettörténet Összehasonlító kutatás Történeti elemzés Az összehasonlító és a történeti kutatás egyesítése KUTATÁS A VALÓ VILÁGBAN: MÓDSZEREK, PROBLÉMÁK ÉS BUKTATÓK Az ember mint vizsgálati alany és az ebből fakadó etikai problémák Tud-e újat mondani a szociológia? A szociológia hatása Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források . 75 76 77 79 79 82 82 83 85 85 86 86 86 87 87 89 90 90 91 91 91

4. fejezet • A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS
MAX WEBER: A PROTESTÁNS ETIKA NÉGY ELMÉLETI PROBLÉMA Struktúra és cselekvés Értékelés Konszenzus és konfliktus A nemek problémája A modern világ kialakulása ÚJABB SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK Posztmodernizmus Michel Foucault NÉGY KORTÁRS SZOCIOLÓGUS Jürgen Habermas: demokrácia és nyilvánosság Ulrich Beck: a globális kockázattársadalom Manuel Castells: a hálózatgazdaság Anthony Giddens: társadalmi reflexi vitás KÖVETKEZTETÉS Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 95 96 97 98 99 100 101 103 103 104 105 106 106 108 109 110 110 110 111 111

TARTALOM

5. fejezet • TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET
A MINDENNAPI ÉLET VIZSGÁLATA NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Az „arc", a gesztusokés az érzelemkifejezés A nem verbális kommunikáció nemi vonatkozásai AZ INTERAKCIÓ TÁRSADALMI SZABÁLYAI Közös jelentések Garfinkel kísérletei „Interakciós vandalizmus" Reaktív kiáltások AZ ARC, A T E S T ÉS A BESZÉD AZ INTERAKCIÓBAN Érintkezések Benyomáskeltés A személyes tér INTERAKCIÓ IDŐBEN ÉS TÉRBEN Kronometrikus idő A társadalmi élet és a tér-idő rend átalakulása A mindennapi élet kulturális és történelmi szemlélete Szociológiai vita a valóság társadalmi felépítéséről Társadalmi interakció a kibertérben KÖVETKEZTETÉS: GYŐZ A KÖZELSÉG KÉNYSZERE Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok In 115 116 116 117 119 119 119 120 122 122 124 125 127 127 129 129 129 132 133 136 136 137 137 138

tern

etes

források

6. fejezet • SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS
KULTÚRA, TÁRSADALOM ÉS A GYERMEK SZOCIALIZÁCIÓJA Elméletek a gyermekfejlődésről Szocializációs közegek NEMI SZOCIALIZÁCIÓ Szülők, felnőttek reakciói A nem tanulása Mesekönyvek, televízió A nemsemleges nevelés nehézségei A szociológiai vita A TELJES ÉLETÚTRA KITERJEDŐ SZOCIALIZÁCIÓ Gyermekkor Serdülőkor Fiatal felnőttkor Érett felnőttkor Öregkor ÖREGEDÉS A brit társadalom „őszülése" Hogyan öregszik az ember? Az öregedés folyamata: versengő szociológiai magyarázatok 141 141 143 145 145 146 146 146 147 149 149 150 150 151 151 151 152 153 155

TARTALOM

Az öregedés jellemzőiNagy-Britanniában Öregedéspolitika A világnépesség őszülése Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

157 160 165 167 168 168 168

7. fejezet * CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK
ALAPFOGALMAK A CSALÁD A TÖRTÉNELEMBEN A családi élet fejlődése Hol volt, hol nem volt: mesék a hagyományos családról Világszerte változó családminták CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK NAGY-BRITANNIÁBAN Altalános jellemzők A családminták változása és változatossága Egyenlőtlenség a családban Intim erőszak Családon belüli erőszak Válás és különélés A családi élettel kapcsolatos attitűdök változása Új partnerkapcsolatok és mostohacsaládok A házasság és a családi élethagyományos formáinak alternatívái A CSALÁD ÉS AZ INTIM KAPCSOLATOK ELMÉLETI NÉZŐPONTJAI Funkcionalizmus Feminista megközelítések Új nézőpontok KÖVETKEZTETÉS: VITA A CSALÁDI ÉRTÉKEKRŐL Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 172 173 173 174 175 176 176 176 179 181 181 183 187 188 192 194 195 195 196 199 201 201 202 202

8. fejezet • EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG
A TEST SZOCIOLÓGIÁJA '204 206 209 214 215 218 218 221 223 224

AZ EGÉSZSÉG ÉS A BETEGSÉG SZOCIOLÓGIÁJA Az orvostudománnyal kapcsolatos szociológiai nézőpontok Orvostudomány és egészség a változó világban Az egészséggel és a betegséggel kapcsolatos szociológiai nézőpontok AZ EGÉSZSÉG TÁRSADALMI ALAPJA Osztály és egészség Nem és egészség Etnikum és egészség Egészség és társadalmi kohézió

I TARTALOM

A FOGYATÉKOSSÁG SZOCIOLÓGIÁJA A fogyatékosság egyéni modellje A fogyatékosság társadalmi modellje Fogyatékosság az Egyesült Királyságban és világszerte Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok In . tern etes források

225 225 225 230 232 233 233 233

9. fejezet • TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS ÉS OSZTÁLY
A TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS RENDSZEREI A rabszolgaság A kasztrendszer Indiában és Dél-Afrikában A rendi tagolódás Az osztály • OSZTÁLY- ÉS RÉTEGZŐDÉSELMÉLETEK Kari Marx elmélete Max Weber elmélete Erik Olin Wright osztályelmélete AZ OSZTÁLY-HOVATARTOZÁS M É R É S E John Goldthorpe: osztály és foglalkozás Goldthorpe osztályszerkezetének értékelése OSZTÁLYTAGOZÓDÁS A MAI NYUGATI TÁRSADALOMBAN A felső osztály kérdése A középosztály A munkásosztály változó jellege A marginális osztály kérdése Osztály és életstílus Nemek és rétegződés TÁRSADALMI MOBILITÁS Összehasonlító mobilitásvizsgálatok A lefelé irányuló mobilitás Társadalmi mobilitás Nagy-Britanniában Anglia meritokrácia lenne? KÖVETKEZTETÉS: AZ OSZTÁLY JELENTŐSÉGE Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 237 238 238 240 240 241 241 242 243 244 244 245 248 248 251 252 253 256 259 261 261 262 263 264 265 265 267 267 267

10. fejezet I SZEGÉNYSÉG, TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ÉS JÓLÉT
SZEGÉNYSÉG Mi a szegénység? A szegénység mérése Kik a szegények? A szegénység magyarázata Szegénység és társadalmi mobilitás '

/
271 271 272 275 279 280

TARTALOM
••MitniiiiiiniiiiffliiiiiiíiM

TÁRSADALMI K I R E K E S Z T E T T S É G Mi a társadalmi kirekesztettség? Társadalmi kirekesztettség példái Bűnözés és társadalmi kirekesztettség A JÓLÉTI ÁLLAM A jóléti állam elméletei Jóléti állam Nagy-Britanniában KÖVETKEZTETÉS: SZEGÉNYSÉG ÉS SEGÉLYEZÉS EGY VÁLTOZÓ VILÁGBAN Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

282 282 284 287 289 289 290 297 298 299 299 300

11. fejezet • GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG
GLOBÁLIS GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉG Magas jövedelmű országok Közepes jövedelmű országok Alacsony jövedelmű országok Növekszik-e a globális egyenlőtlenség? . 305 306 307 307 307 309 309 310 312 312 317 324 324 325 328 329 329 329 333 333 335 336 336 336

ÉLET A GAZDAG ÉS A SZEGÉNY ORSZÁGOKBAN Egészség Éhség, alultápláltság és éhínség Oktatás és írni-olvasni tudás MEGGAZDAGODHATNAK-E A SZEGÉNY ORSZÁGOK? Fejló'déselméletek A fejlődéselméletek értékelése A nemzetközi szervezetek szerepe és a globális egyenlőtlenség Globális gazdasági egyenlőtlenség egy változó világban A VILÁG NÉPESSÉGÉNEK NÖVEKEDÉSE Népességelemzés: demográfia A népesség változásának dinamikája Malthusianizmus A demográfiai átmenet A változás kilátásai Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

12. fejezet • SZEXUALITÁS ÉS TÁRSADALMI NEM
AZ EMBERI SZEXUALITÁS Biológia és szexuális viselkedés A társadalom hatása a szexuális viselkedésre Szexualitás és prokreatív technológia Szexualitás a nyugati kultúrában • / / 340 340 340 342 344

TARTALOM

SZEXUÁLIS ORIENTÁCIÓ Szexuális orientáció - velünk születik vagy tanuljuk? Homoszexualitás a nyugati kultúrában Attitűdök a homoszexualitással kapcsolatban Mozgalmak a melegek és leszbikusok polgárjogaiért TÁRSADALMI NEM Társadalmi nem és biológia: természetes különbségek? Nemi szocializáció A társadalmi nem és a biológiai nem társadalmi konstrukciója Feminitás, maszkulinitás és nemi viszonyok A NEMI EGYENLŐTLENSÉG Funkcionalista megközelítések Feminista megközelítések KÖVETKEZTETÉS: TÁRSADALMI NEM ÉS GLOBALIZÁCIÓ Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

350 351 352 353 354 356 357 357 359 359 363 363 364 370 370 371 372 372

13. fejezet - FAJ, ETNIKUM ÉS MIGRÁCIÓ
ALAPFOGALMAK Faj Etnicitás Kisebbségi csoportok ELŐÍTÉLET ÉS DISZKRIMINÁCIÓ Rasszizmus A rasszizmus szociológiai értelmezései ETNIKAI INTEGRÁCIÓ ÉS KONFLIKTUS Az etnikai integráció modelljei Etnikai konfliktusok MIGRÁCIÓ ÉS ETNIKAI VÁLTOZATOSSÁG AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN Bevándorlás Etnikai sokféleség Az etnikai kisebbségek helyzete a munkaerőpiacon Lakáskörülmények A büntető igazságszolgáltatás rendszere BEVÁNDORLÁS ÉS ETNIKAI VISZONYOK A KONTINENTÁLIS EURÓPÁBAN Migráció és az Európai Unió GLOBÁLIS MIGRÁCIÓ Migrációs minták és modellek Globalizáció és migráció Globális diaszpórák KÖVETKEZTETÉSEK 376 376 379 380 380 382 385 386 386 387 389 389 393 396 399 399 403 403 405 406 407 408 409

\

TARTALOM

Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

409 410 410 411

14. fejezet « VALLÁS A MODERN TÁRSADALOMBAN
SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK ÉS ELKÉPZELÉSEK A vallás szociológiai vizsgálata ' Valláselméletek A VILÁG VALLÁSAI Totemizmus és animizmus A zsidó vallás, a kereszténység és az iszlám A Távol-Kelet vallásai Vallási szervezetek Kereszténység, nem és szexualitás A SZEKULARIZÁCIÓ ÉS A VALLÁSI MEGÚJULÁS A szekularizáció Vallás Európában Vallás az Egyesült Királyságban Vallás az Egyesült Államokban A szekularizáció elméletének értékelése A vallási fundamentalizmus Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 415 415 416 420 420 421 422 423 427 428 428 430 432 435 439 440 444 445 445 446

15. fejezet « MÉDIA
HAGYOMÁNYOS ÉS ÚJ MÉDIA Hagyományos médiumok Új média MÉDIAELMÉLETEK Funkcionalizmus Konfliktuselméletek Újabb elméletek A MÉDIA ELFOGULTSÁGA: A GLASGOW-I EGYETEMI KUTATÓCSOPORT Televíziós hírműsorok A KÖZÖNSÉG ÉS A MÉDIA Közönségvizsgálatok A média hatásai A MÉDIA ELLENŐRZÉSE Politikai ellenőrzés A globális média és a demokrácia \ 449 449 454 458 459 459 460 464 464 466 466 467 470 470 473

TARTALOM

A MÉDIA A GLOBALIZÁCIÓ KORÁBAN Zene Mozi „Szupervállalatok" Médiaimperializmus? Ellenállás a globális médiával szemben és más utak keresése KÖVETKEZTETÉSEK Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

473 476 477 478 481 483 483 484 485 485 485

16. fejezet • SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK
SZERVEZETEK Bürokratikus szervezetek A szervezetek fizikai környezete Világméretű szervezetek Gazdasági szervezetek T Ú L A BÜROKRÁCIÁN? Szervezeti változások: a japán modell A vezetés átalakulása A hálózatok elméletei HOGYAN BEFOLYÁSOLJÁK ÉLETÜNKET A SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK? Társadalmi tőke: erős és gyenge kötődések Egyedül tekézni: példa a társadalmi tőke hanyatlására? KÖVETKEZTETÉSEK Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok In 489 490 496 500 503 511 511 512 515 518 518 519 521 522 523 523 523

'

tern

etes

források

17. fejezet • OKTATÁS
AZ OKTATÁS FONTOSSÁGA AZ OKTATÁS AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN Kezdetek és fejlődés A középfokú oktatás és a politika Felsőoktatás A brit oktatási rendszer összehasonlítása más rendszerekkel AZ ISKOLÁZTATÁS ÉS A TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉGEK ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK ELMÉLETEI Ivan Illich: a rejtett tanterv Basil Bernstein: a nyelvi kódok Pierre Bourdieu: az oktatás és a kulturális újratermelés A tanulás és a fizikai munka: Paul Willis elemzése a kulturális újratermelésről Az oktatás posztmodern megközelítései 527 528 528 530 535 540 541 542 544 546 547 549

jt

/

TARTALOM

EGYENLŐTLENSÉG ÉS OKTATÁS Az iskolai teljesítmények megoszlása nemek szerint Az etnikai kisebbségek az oktatásban Az IQ és az oktatás AZ OKTATÁS ÉS AZ ÚJ KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK Technológia az osztálytermekben Eljött-e máris az e-egyetemek kora? . KÖVETKEZTETÉS: AZ OKTATÁS'jÖVŐJE Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

550 551 555 556 561 561 563 564 565 567 567 567

18. fejezet • MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET
MI A MUNKA? F I Z E T E T T ÉS NEM F I Z E T E T T MUNKA A MUNKA TÁRSADALMI SZERVEZŐDÉSE Taylorizmus és fordizmus A taylorizmusés a fordizmus korlátai A MUNKA VÁLTOZÓ T E R M É S Z E T E A nők és a munka Posztfordizmus Változási trendek a foglalkozási struktúrában MUNKAHELYI BIZONYTALANSÁG, MUNKANÉLKÜLISÉG ÉS A MUNKA TÁRSADALMI JELENTŐSÉGE A munka társadalmi jelentősége A munkahelyi bizonytalanság növekedése Munkanélküliség KÖVETKEZTETÉS: „A JELLEM KORRÓZIÓJA"? Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 571 571 573 575 579 579 587 591 598 600 600 602 607 608 609 609 609

19. fejezet • BŰNÖZÉS ÉS DEVIANCIA
ALAPFOGALMAK A BŰNÖZÉS ÉS A DEVIANCIA MAGYARÁZATA: SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK , Funkcionalista elméletek Interakcionista elméletek Konfliktuselméletek: „Az új kriminológia" Kontrollelméletek Elméleti következtetések A BŰNÖZÉS ALAKULÁSA AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN A bűnözés és a bűnözési statisztikák \ 615 615 618 621 623 627 627 628 613

/

TARTALOM

ÁLDOZATOK ÉS BŰNELKÖVETŐK A nemek és a bűnözés Ifjúság és bűnözés Fehérgalléros bűnözés Szervezett bűnözés Kiberbűnözés BÖRTÖNÖK: MEGFELELŐ VÁLASZA BŰNÖZÉSRE? KÖVETKEZTETÉS: BŰNÖZÉS, DEVIANCIA ÉS TÁRSADALMI REND Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

630 630 635 636 639 641 642 646 647 648 648 648

20. fejezet » POLITIKA,KORMÁNYZÁS ÉS TERRORIZMUS
A POLITIKAI SZOCIOLÓGIA ALAPFOGALMAIVAL KAPCSOLATOS VITÁK Politika, kormányzás és az állam Hatalom " Autoritás és demokrácia A DEMOKRÁCIA GLOBÁLIS TERJEDÉSE A kommunizmus bukása A demokrácia népszerűségének magyarázata Bajban van-e a demokrácia? Globális kormányzás PÁRTPOLITIKA AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN Új Munkáspárt POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK Globalizáció és társadalmi mozgalmak Technológia és társadalmi mozgalmak A NACIONALIZMUS ÉS A NEMZET ELMÉLETEI A nacionalizmusés a modern társadalom Állam nélküli nemzetek Nemzeti kisebbségek és az Európai Unió Nemzetek és nacionalizmus a fejlődő országokban Nacionalizmus és globalizáció A nemzetállam, a nemzeti identitás és a globalizáció A TERRORIZMUS A terror és a terrorizmus eredete Régi és új típusú terrorizmus Terrorizmus és háború Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források , \ \

651 651 652 653 656 656 658 661 663 666 667 669 670 671 673 673 675 675 676 677 678 679 680 682 685 686 687 687 688

TARTALOM

j^^l

21. fejezet • VÁROSOK ÉS VÁROSI TEREK
AZ URBANIZMUS ELMÉLETEI A Chicagói Iskola Az urbanizmus és a mesterséges környezet Értékelés A VÁROSOK KIFEJLŐDÉSE A hagyományos társadalmak városai Iparosodás és urbanizáció . A modern nagyváros kialakulása Ujabb urbanizációs trendek Nagy-Britanniában és USA-ban Urbanizáció a fejlődő világban A VÁROSOK ÉS A GLOBALIZÁCIÓ Globális városok Egyenlőtlenség a globális városokban Városi közigazgatás a globalizáció korában KÖVETKEZTETÉS: A NAGYVÁROSOK SZEREPE A GLOBÁLIS KORMÁNYZÁSBAN Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 690 691 695 696 698 698 698 700 701 709 712 713 716 716 721 722 723 723 723

.

22. fejezet • KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK
A KÖRNYEZET MINT SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉS KÖZÖS KÖRNYEZETÜNK A növekedés határai Fenntartható fejlődés Fogyasztás, szegénység és a környezet Veszélyforrások TECHNOLÓGIAI EREDETŰ KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK Globális felmelegedés Genetikailag módosított élelmiszerek A globális „kockázattársadalom" ELŐRETEKINTÉS Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott Internetes források IRODALOM ALAPFOGALMAK MUTATÓ 727 728 728 729 729 731 737 738 743 746 748 749 750 750 750 751 775 797

olvasm

ányok

Előszó az ötödik kiadáshoz

^

Könyvem negyedik kiadása a 2 0 0 1 . szeptember 11-i eseményeket megelő­ zően jelent meg. Az ötödik kiadásban igyekeztem lépést tartani társadalmi világunk jelentős változásaival, taglalva az említett eseményeket követő éve­ ket is, ezért a szöveget egyrészt alaposan átdolgoztam, aktualizáltam, más­ részt jócskán belefoglaltam új anyagokat is. Akárcsak a korábbi kiadásokban, ezúttal is arra törekedtem, hogy könyvem olvasmányos, érdekfeszítő legyen, ugyanakkor tartalmazza a tudományág legújabb eredményeit. A kötetben most először részletesen foglalkozom a globális egyenlőtlenséggel, a terro­ rizmussal, az egyéni életúttal, az öregedéssel, a fogyatékossággal és más új, időszerű témákkal. Ezeket az új részeket úgy próbáltam összeilleszteni a ko­ rábbi kiadásokból megtartásra érdemesnek bizonyult szövegrészekkel, hogy a könyv ezután is méltó legyen az elismerésre, és a szociológiatanítás napra­ kész alapművének tekintsék.

Köszönetnyilvánítás

Itt mondok köszönetet mindenkinek, aki segített könyvem elkészítésében. Hálás vagyok az előző kiadás sok olvasójának hasznos észrevételeikért. Az ötödik kiadás nem készülhetett volna el Simon Griffiths tevékeny részvétele nélkül, aki hónapokat szentelt a kötet gondozásának. Ha e könyv bármilyen beccsel bír, az éppúgy az ő érdeme, mint az enyém. Sokkal tartozom neki ezért. Szeretnék köszönetet mondani azoknak a társadalomtudósoknak, akik könyvem készülőfélben lévő fejezeteit véleményezték. Oly sokan voltak, hogy nehéz volna felsorolni őket, de észrevételeik rengeteget segítettek. Ki­ adóm, a Polity Press munkatársai közül főként John Thompsont, David Heldet, Gill Motley-t, Neil de Cortot és Breffni O'Connort illeti köszönet. Emma Longstaff alapvető szerepet játszott a könyvkészítés teljes folyamatában. Nagyszerű volt vele dolgozni. Sarah Dancy a szöveggondozásban remekelt, nagyon hálás vagyok, hogy semmi nem kerülte el a figyelmét, és mindig megtalálta a legjobb megoldást. Végül köszönettel tartozom Alena Ledenevának a fáradhatatlan támogatá­ sért és biztatásért.

hogy foglalkoztam a globalizáció hatásával. ugyanakkor a különböző fejezetekben kitérek a tudományág legújabb elképzeléseire. ku­ tatási eredményeire. A múltban sem léteztek egymástól elszigetelt társadalmak. FŐBB TÉMAKÖRÖK A könyvet egy sor alaptéma köré rendeztem. akárcsak a hozzá kapcsolódó egyes információtechnológiai változások. amelyekben lényeges változások zajlanak. Az egyik fő téma a változó világ. külön lehet tanulmányozni. század végén és a 19. amely amellett.A kötet tartalmáról Ez a könyv abban a hitben íródott. amelyek kiszakították a Nyugat ipa­ rosodó társadalmi rendjét a korábbi társadalmakra jellemző életformákból. A szociológiá­ ban túl sokáig uralkodott az a nézet. mint amelyek a 18. hogy minden társadalmat önmagában. A könyv lénye­ gesen több anyagot tartalmaz a világ szegényebb országairól. mint a koráb­ ban megjelent szociológiai alapművek. Remélem. A társadalmi vál­ tozások üteme azóta is szakadatlanul nő. Az így létrejött világ a szociológiai elemzés legfőbb tárgya. hogy több vo­ natkozásban eredeti. hogy eljárásom semmiféleképpen nem elfo­ gult. Azóta jóval több vitát kavar a globalizáció. A szociológia azok­ nak az átalakulásoknak köszönheti létét. A szociológiát nem lehet úgy tanítani. Olyan könyvet igyekeztem írni. napjainkban pedig egyértelműen az egész világra kiterjedő in­ tegráció folyamatainak felgyorsulását tapasztalhatjuk. 1989-es kiadásában újdonságnak számított. mert vizsgálódási körük jelentős mértékben megegyezik. Könyvem első. Ebbe főként más nyugati országokban végzett ku­ tatások tartoznak. A kötet második fő témája a globalizálódó társadalmi élet. A globalizációt azért is lényegesnek tartom. Bár elsősorban Nagy-Britanniával foglalkozom. hogy a szociológia kulcsszerepet játszik a modern szellemi életben és központi helyet foglal el a társadalomtudomá­ nyok között. és lehetséges. században zajlottak le. és szinte teljesen eltűntek a tradicio- . de gyakran hivatkozom Oroszországra és a kelet-európai társadalmakra is. amely maga is sokat fejlődött. és a szükséges szelekció ellenére ismertetni tudom az összes fontos szociológiai nézőpontot. hogy egy-egy társadalom intéz­ ményeinek a bemutatására szorítkozunk. A szociológia legfontosabb feladatai közé tartozik mind a múlt­ ban történt átalakulások feltérképezése. a témák tárgyalását más kultúrákból merített sokszínű anyag teszi kiegyensúlyozottá. mert ma igen fontos az iparosodott és a fejlődő világ kölcsönös függősége. Kerültem a túl bonytmiltrfogalmak bevezetését. hogy olyan alapvető változások előtt állunk. az efféle vizsgálódás akkoriban még a tudományág technikai jellegűbb területein is gyerekcipőben járt. Ez világosan megmu­ tatkozik például az egész világot átfogó nemzetközi kereskedelemben. ezek mind sajátos jelleget köl­ csönöznek munkámnak. Harmadszor: a könyvben erősen érvényesül az összehasonlító szemlélet­ mód. Ezenfelül nagy hangsúlyt fektetek a szociológia és az antropológia kapcsolatára. mind pedig a ma zajló változások fő irányainak megragadása. taglalja a kortárs szociológusokat érdeklő legfontosabb problémákat is. Mivel ma a világ különböző társadalmai szoros kö­ telékekkel kapcsolódnak egymáshoz.

az önismeret révén pedig jobban megérthetjük a társadalmi világot. és a makroszintű folyamatok is befolyásolják mindennapi éle­ tünket.A KÖTET TARTALMÁRÓL nális társadalmi rendszerek. Ez n e m pusztán azt jelenti. Az így születő szociológiai elképzelések megkérdőjelezik a dogmákat. hanem jelenlegi in­ tézményeinket is megpróbáljuk érthetőbbé tenni a történeti megközelítés segítségével. hogy egyre hangsúlyosabbá válik a történeti elemzés. hogy vázoljuk egy-egy esemény történeti kontextusát.és makroszintek összefüggése. hogy nem utalhatók egyszerűen a tudományág egyik alosztályába. ezáltal a szociológia gyakorlata az emberi szabadság lehe­ tőségeit javítja. Ötödször: a szövegben végig megkülönböztetett figyelmet szenteltem a társadalmi nemmel kapcsolatos kérdéseknek. . hogy jobban megérthe­ tünk egy-egy társadalmi szituációt. Mindig felhívom az olvasók figyelmét arra. Ugyanakkor a nemek viszonyának kérdései anynyira lényegesek a szociológiai elemzésben. és segít megismerni a miénkétől különböző kulturális környezeteket. fejleszthetjük képzelőerőnket. a szociológia és az antropológia is egyre inkább összeolvad. Az utóbbi években a szociológia egyik legfontosabb fejleménye. új nézőpontokból mutatja meg viselkedésünk mozgatórugóit. A negyedik téma a szociológia szükségképp történeti szemlélete. a kulturális sokszí­ nűség megbecsülésére tanítanak és segítik megérteni a társadalmi intézmé­ nyek működését. Ez úgy értendő. Ezért több fejezet is tartalmaz a társadalmi nemmel foglalkozó részt. a legtöbb fejezetben ez adja az értelmezési keretet. ha mikro. A szociológiai gon­ dolkodás nagy segítség önmagunk megértéséhez. Könyvemben mindenütt kitérek a történeti szociológia újabb eredményeire. A szociológiatanulás felszabadító élmény lehet: általa átláthatjuk mások helyzetét.és makroszinten is elemezzük. Az utolsó téma a társadalmi és a személyes kapcsolata. hogy nem ki­ zárólag a múltat vetjük alá szociológiai vizsgálatnak.e kötetben is egy teljes fejezetet szántam a témához kapcsolódó elméleti munka és kutatás fel­ térképezésére (12. fejezet). A társadalmi nem vizsgálata ma már a szociológia egyik önálló területének számít . \ / A hatodik téma a mikro. hogy a mikroszinten zajló interakció hat a szélesebb társadalmi folyamatokra. A kötetben sokszor rámutatok.

mi­ közben arra is ügyeltem. akik most ismer­ kednek vele. Végig arra törekedtem.A kötet felépítéséről Kötetem nem az alapvető szociológiai fogalmak elvont fejtegetésével kezdő­ dik. ugyanakkor megpróbáltam minél érdekesebb. átfogó fogalomtárba. de gyakran merítettem szemléltető anyagot más forrásokból is (például újságcikkekből). miközben a megfelelő helyeken más fejezetekhez is kapcsolódik. egy helyen találhatja meg a korábbi fejezetekben említett fontosabb_azoeielégiai szakkifejezéseket. Igyekeztem a lehető legegyszerűbb és legközvetlenebb stílusban fogalmazni. Mindegyik fejezet többé-kevésbé önálló egységet alkot. amelyben az olvasó haszonnal tallózhat. amelyet a világháló kínál. hogy a könyv többféleképp is forgatható. hogy az olvasó fokozatosan mind mélyebb ismereteket szerezzen a szociológia különböző területeiről. A fejezetek sorrendjét is úgy alakítottam. az egyes kurzusok igényeihez igazítható legyen. elképzeléseket és elmélete­ ket. Ezeket inkább a könyv végén foglaltam egy bővebb. és azoknak is. E példák rendszerint szociológiai kutatásokból származnak. amely szándékaim szerint egyaránt hasznára válik azoknak. hogy az olvasó konkrét példáim révén könynyebben megértse az ismertetett gondolatokat.polity. uk/giddens5 címen). Különösebb veszteség nélkül lehet egy-egy fejezetet kihagyni vagy más sorrendbe állítani. így fontos új dimenzióval egészül ki a Szociológia ötödik kiadása. akik e tudományágat tanítják. Emellett a kötet külön honlappal is kiegészül. amely kritikai gondolkodásra ösztönöz és segíti az elmé­ lyülést könyvem egy-egy témájában. A kötet szö­ vegében vastag betűs kiemelés jelöli az Alapfogalmakban szereplő terminu­ sokat. minél inkább „meglepetések­ kel teli" könyvet írni. .co. amely bőséggel tartalmaz további anyagokat (elérhető a http://www. Itt az oktatók és a diákok egyaránt számtalan olyan for­ rást találhatnak. A fejezetek végén felsorolt internetes források kiindulópontul szolgálnak az emberekkel és a szociológiával kapcsolatos információk gazdag tárházá­ hoz.

Ml A SZOCIOLÓGIA? A SZOCIOLÓGIAI SZEMLELET Szociológiai tanulmányok A SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS KIALAKULÁSA Elméletek.és makroszociológia MIRE JÓ A SZOCIOLÓGIA? Összefoglalás Internetes források . elméleti megközelítések Az első teoretikusok Újabb szociológiai szemléletmódok Elméletalkotás a szociológiában Elemzési szintek: mikro.

és miért cselekszünk úgy. mint maga az ital. szerzésének rutinszerű folyamata. hogy nem szakadunk ki életünk megszokott keretéből. Ugyanakkor irányíthat­ juk a sorsunkat és jobbá tehetjük az életünket. nagyszüleink éle­ tétől? Vajon mit hoznak majd az eljövendő vál­ tozások? Leginkább ezekre a kérdésekre próbál választ találni a szociológia. A szociológiai szem­ lélet alapfeltétele. az a tudományág. Ugyanakkor vannak olyan kul­ túrák is. hogy hogyan viselke­ dünk társas lényként. rabul ejtő vállalkozás. A szociológiai vizsgálódás köre rendkívül tág. miért vagyunk olyanok. aki képes elszakadni személyes körülményeitől. a nyugati kultúrák­ ban azonban az emberek többsége a szenvedélyes kávéfogyasztókat nem tekinti „kábítószeresek­ nek". hogy sokkal tágabb keretben kell látnunk. pró­ báljuk új módon szemlélni őket. éppúgy beletartozik az egyé­ nek közötti futó utcai találkozások elemzése. Másodszor: a kávé drog. miért vannak ilyen különbségek. ami a korábbi nemzedékek számára teljesen el­ képzelhetetlen volt. A szocio­ lógiai munka alapja az. század elején olyan világban élünk. hogy megiszunk egy csésze ká­ vét! Szociológiai szemszögből mit mondhatnánk viselkedésünk e látszólag érdektelen mozzanatá­ ról? Rengeteget.és az alkoholfogyasztást. Lenyűgöző.alig észrevehetően. hogy amit természetesnek. A kávé szokásformáló anyag. ami körülveszi. amely koffeintartalmá­ nál fogva serkenti az agyműködést. szemben például a marihuánával. mély konfliktusok. mint magának az italnak az elfo­ gyasztása. hogy megértsük. C. attól.Ma. amely igencsak nyugtalanító. A legtöbben úgy szemléljük a világot. pél­ dául az iszlám fundamentalizmus erősödésének a boncolgatása. a rituális cselekvésre . mint a globális társadalmi folyamatoknak. A szocioló­ gus olyasvalaki. szükségszerűnek. sojt. amelyek tolerálják a marihuána-. A szociológiai képzelőerő mindenekelőtt /azt követeli tőlünk. ugyanakkor fényes jövőt ígérf Ez a világ az állandó változások korát éli. az talán nem az. mégis sokféleképp.ezek bőven adnak vizsgái­ nivalót a szociológiai elemzésnek. hiszen magunkat vizsgáljuk: azt. rendkívül bonyolult rendszerébe. a 2 1 . Sok nyugati számára a reggeli kávézás köré szerveződik egy személyes szokás: fontos első lépés. amilyenek vagyunk. Hogyan keletkezett ez a világ? Miért különbö­ zik ennyire az életünk szüleink. A szociológia az ember társas életével. Arra tanít minket. Sokan azért isznak kávét. sok minden­ ben . Vegyük azt az egyszerű példát. Először is rámutathatunk. hogy együtt kávéznak. A szocio­ lógiatanulás nem lehet csupán az ismeretek meg­ . A szociológia megmutatja. ahogyan cselekszünk. a kokainfogyasztást is. hogy elvonatkoztassunk min­ dennapi életünk szokványos cselekvéseitől. Wright Mills találóan szociológiai képzelőerőnek nevezett (Mills 1970). Harmadszor: a kávéivó bekerül a társadalmi és gazdasági kapcsolatok egész világra kiterjedő. hanem a naponta ismétlődő társadal­ mi rítusok részeként szimbolikus értékkel is bír. Ha két em­ ber megbeszéli. Az evés-ivás min­ den társadalomban alkalom a társas interakcióra. Ezt sokszor a nap későbbi részében másokkal közös kávézás követi. hogy ki kell bontakoztatnunk a képzelőerőnket. feszültségelfés társadalmi szakadékok jellemzik. de nem helyeslik a kávé. jónak vagy igaznak tekintünk.tükröződnek társadalmi tapasztalataink kontextusai egyéni életünkben. hogy a kávé nem csupán ital. mert „feldobja" őket. hogyan . amit egy amerikai szerző. A kávészüne­ tek elviselhetőbbé teszik a hivatalban eltöltött hosszú napot vagy az éjszakába nyúló tanulást. amely ebből adódóan alapvető szerepet játszik a modern szellemi életben. a cso­ portokkal és a társadalmakkal foglalkozó tudo­ mány. és hogy életünk „adottságait" a történelmi és társadalmi erők jócskán befolyásolják. és tágabb kontextusba tudja helyezni a dolgokat. A szociológusokat az ér­ dekli. A kávéiváshoz kapcsolódó rituálé gyakran sok­ kal fontosabb. A kávé olyan A SZOCIOLÓGIAI SZEMLÉLET A szociológiai gondolkodásmód elsajátítása (más szóval látóterünk szélesítése) azt jelenti. amellyel a napjuk indul. Az alkoholhoz hasonlóan a kávé is társa­ dalmilag elfogadott kábítószer. miközben a modern tech­ nológia egyre pusztítóbb támadásokat intéz a ter­ mészeti környezet ellen. amely a társas rituálé alapja. akkor va­ lószínűleg a találkozás és a beszélgetés fontosabb számukra.

A kávé termesztése. A kávékedvelők elhatározhatják. Ma gyakorlatilag minden Nyugaton fogyasztott kávé olyan térségekből érkezik. termék. milyen kávét választ és hol veszi meg. hogy nem vesznek olyan országból kávét. amelyekben a fejlődő országok kis­ termelői a teljes piaci árat megkapják). milyen múltbeli társa­ dalmi és gazdasági fejlődési folyamatok eredmé­ nye ez az ital. a kávéivótól sok ezer mérföldnyire élő em­ ber folyamatos egymás közötti ügyletét. hogyan szerezhetnek tu­ domást az emberek a globalizáció révén a föld- . a burgonya és a cukor . A gyarmati örökség óriási hatást gyakorolt a globális kávékereskedelem fejlődésére. amely nem tart-1) ja tiszteletben az emberi jogokat és nem törek­ szik a környezet védelmére. Az ilyen globális tranzakciók tanulmányozása a szocioló­ gia fontos feladata. mivel manapság életünket je­ lentős mértékben befolyásolják az egész világra kiterjedő társadalmi hatások és kommunikációs hálózatok. hogy csak olyan kávét iszik. nem is gondolunk arra. amely bolygónk leggazdagabb részeit kö­ ti össze a legszegényebbekkel: a gazdag orszá­ gokban nagy mennyiségben fogyasztják. Negyedszer: amikor kávénkat kortyolgatjuk. aki a Starbuckshoz hasonló. szállítása és elosztása szükségessé teszi számta­ lan. A szociológusok azt igyekeznek megérteni. Van. tömeges fogyasztása mintegy két évszázaddal ezelőtt. mégis főként szegény országokban termesztik. amelyeket annak ide­ jén európai országok gyarmatosítottak (Dél-Ame­ rikából és Afrikából). „nagyüzemi" üzletlán­ cokkal szemben a „független" kávéházakat pár­ tolja. vagy amelyet a „méltányos kereskedelem" keretei közt értékesítenek (olyan rendszereken keresztül. Van. Bár a kávé a Közel-Keletről származik. sok ország számára a legnagyobb bevételi forrás.a kávét is csak az 1800-as évek vége óta fogyasztják széles körben (az elit körében már korábban divatossá vált a kávézás). vagyis semmiféle értelem­ ben nem „természetes" része a nyugati étrend­ nek. Ötödször: a kávé a mai globalizációról. emberi jogokról és kör­ nyezetpusztításról folyó viták középpontjában álló termék. nem­ zetközi kereskedelemről. koffeinmen­ tes. a Nyugat gyarmati terjeszkedésével kezdődött.mint a tea. Az olaj mellett a kávé a legértékesebb árucikk a nem­ zetközi kereskedelemben. ha kávézni megyünk a barátainkkal. a banán. aki úgy dönt. A nyugati étrend számos egyéb is­ mert összetevőjével együtt .Ml A SZOCIOLÓGIA? Az is egy társas rituálé része. amely organikus. A kávé népszerűségének növeke­ désével márkanevekkel differenciált és politiká­ val átitatott termékké vált: ma már a fogyasztó életstílusát határozza meg.

olvasómnak . Ve­ hetjük példának a munkanélküliséget is. hogy fanyalgó egyetemi hallgató. illenek-e az olvasóra a következő jel­ lemzők! Fiatal? Fehér? Értelmiségi vagy szellemi foglalkozású? Végzett vagy most is végez rész­ idős munkát. aki megéli . de úgy véli. hogy kiegészítse jövedelmét? Ha befejezi az iskolát. hogy egy kisebbség tagja vagy szegénységben él. Attitűdjeik rendszerint hasonlóak barátaik és ismerőseik attitűdjeihez.sok közös jellemzője lehet másokkal. Vegyük például azt. Bármi is az indítéka. hogy a válás egy. hogy sok olyan esemény. Próbálja most olvasóm ilyen szemmel nézni a saját életét! Nem kell feltétlenül aggasztó ese­ ményekre gondolnia. kerekség távoli tájain zajló fontos eseményekről. hogy aztán új ismereteiket hasznosítva éljenek és cselekedjenek.bár talán nem is tud róla . De tegyük fel. ugyanakkor rámutat. Épp ebből követ- . Az egyetemi hallgatók nem a népesség átlagos tagjai. és nem tud másikat találni. hogy miért lapozgatja a könyvemet. milyen döntéseket tartunk elfogadha­ tónak. akik érdeklődnek a szociológia iránt. akit kitesznek az állásából.Mills ezt hívja személyes gondnak (personal trouble) -. A 18. Nézzük. Szociológiai tanulmányok A szociológiai képzelőerő segítségével felismer­ hetjük. amely személyes tragédia lehet annak. valójában szé­ lesebb körben érvényes kérdéseket vet fel. hogy megszerezze a diplomáját. Talán már középkorú vagy idősebb. hanem többnyire jobb helyzetű családokból származnak. hogy valamiképp összefügg azzal. Vagy lehet lelkes olvasó. ha egy társadalomban milliók kerül­ nek ugyanilyen helyzetbe: közüggyé válik. Társadalmi hátterünk igen nagy mértékben meg­ határozza.Ezekre a kérdésekre álta­ lában olvasóim több mint háromnegyede igennel válaszol. miért döntött úgy. hogyan viselkednek az emberek egy-egy csoportban? . Pél­ dául a válást nehezen dolgozza fel az. amely látszó­ lag csak az egyént foglalkoztatja.A méltányos kereskedelemben részt vevő dél-amerikai szövetkezet kávészemeket válogató munkásainak a kávé biztosít megélhetést. Egyéni döntése a tágabb társadalomban elfoglalt helyzetét tükrözi. hogy az olvasó a fenti kérdések^ egyikére-másikára nemmel válaszol! Lehet. mint egy-egy ember kétség­ beeséséről. mi a szociológia. szeretne jó álláshoz jutni. de nem lelkesedik a tanulásért? Nem tudja igazán. századi Nagy-Britannia elitje számára a kávéház szol­ gált a társalgás és a politikai szervezkedés legfőbb szín­ tereként. amely sokakat foglalkoztató társadalmi trendeket jelenít meg. akinek azért kell szociológiát tanulnia. hogy szociológiát tanul! Lehet. Mégis jó­ val többről van szó. a mai Nagy-Britanniához hasonló társadalom­ ban közösségi ügy (public issue) is: a házasságok több mint harmada tíz éven belül felbomlik. aki szeretne elmélyedni a tárgyban.

talán szembe kellett néznie barátai és mások ellenérzéseivel.vagy presszókávét iszunk-e. A szocioló­ gia azt az összefüggést hivatott vizsgálni. miért történnek a dolgok. Tevékenységünk egyszerre struk­ turálja . Az elméletalkotás során elvont értelmezéseket alakítunk ki. a tudományág természetében keresendő: a szo­ ciológia a mi életünkkel. A tények feltárása megmutatja. Amikor .mégis elmondhatjuk. A „gyakorlatias emberek" általában gyanak­ vók az elméletalkotókkal szemben. akkor for­ máljuk a kávé piacát. hogy e jegyek közül melyek a legfonto­ sabbak a szóban forgó fejlődés magyarázatában.Ml A SZOCIOLÓGIA? keztethetünk azonban más jellemzőire. hogy tejes. viselkedésün­ ket nem egyszerűen ez a környezet határozza meg. hogy éle­ tünk társadalmi kontextusai nemcsak véletlen­ szerűen kialakuló esemény. a világ másik felén is élhetnek. elméleti megközelítések Például amikor egy olyan összetett dolgot igyek­ szünk megérteni. vagy lehet. de a társadalmi struktúra nem hasonlítható va­ lamilyen fizikai struktúrához. hogy bizonyos összeget fizettem érte. mint a természettudományok művelői? A válasz . és nincs könnyű dolgunk.alakítja . ha önma­ gunkat próbáljuk tanulmányozni. mint az iparosodásnak a társa­ dalomra gyakorolt hatása. aligha tudnak magyarázatot találni a modern társadal­ mak sokrétűségére. A tények értelmezéséhez elméletekre van szükségünk. hogy a kávébabot Közép-Amerikában termesztet­ ték stb. Elméletek. és szeretik azt hinni magukról. Térjünk vissza a kávé példájához! Az a csésze kávé nem magától kerül az asztalunkra. Vi­ selkedésünkben és az egymással kialakított kap­ csolatainkban vannak ugyan szabályszerűségek. Az emberi társadalmakban sosem szűnik meg a strukturálódás folyamata.több millió embertársunkhoz hason­ lóan . amelyben mozgunk.a körülöttünk lévő társadalmi világot és ugyanakkor strukturálódik is e társa­ dalmi világ hatására. hogy az iparoso­ dás nagy hatást gyakorolt a modern társadalmak kialakulására. hogy ma reggel ká­ vét vettem.meghozzuk ezeket a döntéseket. amely az emberi cselekvéstől függetlenül létezik. és hogyan lehet a legjobban értelmezni a kutatási eredményeket. Vajon ők miért nem tudnak megegyezni egymással úgy. Azt is tudni akarjuk. ha a kutatást szigorúan gyakorlati céllal végzik. hogyan történnek a dolgok. Egyéniségünket mi alakítjuk ki. A szociológusok gyakran körömszakadtáig vi­ tatkoznak arról. hogy melyik kávézóba me­ gyünk. a mi viselkedésünkkel foglalkozik. Közkeletű tévedés. A társadalmi struktúra fogalma fontos szere­ pet játszik a szociológiában. Például az iparosodás­ ról alkotott elmélet kidolgozásakor igyekeznénk megragadni az ipari fejlődés különböző folyama­ tainak főbb közös jegyeit. Arra utal. rögtön megmutatko­ zik.vagy cselekvéshal­ mazokból állnak. hogy a tények magukért beszélnek. minden pilla­ natban átalakítják őket elemi alkotórészeik. hogy minden gyakorlati döntés alapja legalább részben valamilyen el- A SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS KIALAKULÁSA Sokan meghökkennek a többféle megközelítés­ től. „épí­ tőköveik": a magunkfajta emberek.és házassági rendszerek változá­ saiban? Az efféle kérdések megválaszolásához nélkülözhetetlen az elméleti gondolkodás.). Mi dön­ tünk például arról. Bár mindannyiunkat befolyásol a társadalmi környezetünk. de honnan ered. amelyeket szociológiai tanulmányaik kezde­ tén megismerhetnek. hatunk a kávétermelők éle­ tére. Persze a tényfeltárást és az elméletalkotást sosem lehet teljesen szétválasztani. de ha ezt nem vala­ milyen elméleti tudásra alapozva teszik. a szociológia azonban nem szorítkozhat a tények gyűjtésére. és megpróbálnánk rá­ mutatni. mennyire fontos az elméletalkotás a szocio­ lógiában. Sok szociológus dolgozik elsősorban tényfeltárással. hogy „talpraesettek". Valószí­ nűleg meg kellett küzdenie azért. miként kell tanulmányozni az emberi viselkedést. Például tudjuk. milyen feltételek között indult meg maga az iparosodás? Miért ta­ lálhatunk eltéréseket különböző társadalmak iparosodási folyamatai közt? Miért tulajdonítunk szerepet az iparosodásnak a büntetési módszerek vagy a család. hanem strukturáltak. például egy épü­ lethez. A szociológia tudomány­ területén sosem alakult ki egységes törzsanyag a mindenki számára elfogadható elképzelésekből. sajátos módon meghatározott mintába rendeződnek. hogyan formál minket a társadalom és hogyan formáljuk önmagunkat. Ez akkor is igaz. amelyekkel a megfigyelt szituációk széles köre magyarázható. ha a tényfeltárás eszközeivel igazolhatók. hogy idáig jus­ son. hogy felsőfokú ta­ nulmányait főfoglalkozású szülőként folytatja. akik tőlünk óriási távolságra. érdekesek (tény az. bármennyire fontosak. amikor megmondta nekik. ezért nem kell foglalkozniuk elvontabb gondolatokkal . hogy egyetemre készül. Csak akkor alakít­ hatunk ki helytálló elméleti megközelítéseket. ehhez viszont magyarázó elméleteket kell kidolgoznunk.

FEJEZET Brueghel fenti képén számos ember foglalatoskodik különös tevékenységekkel. A kép valójában több mint száz olyan szólást ábrázol. a Flamand közmondások segít megérteni. mert segítségével meg­ világítható a kutatás során gyűjtött tények értel­ me. De bárhogyan is gondolkodik az üzleti tevékenységről. miről van szó. amikor meg­ próbáljuk eldönteni. Az önmagunk meg­ ismerésére tett kísérletek azonban évszázadokon keresztül olyan gondolkodásmódokra épültek. Mondjuk feltéte­ lezi. még ha gyakran kimondatlanok is. Például elképzelhető. Elméleti megközelítés nélkül azt se tudnánk. rá­ adásul az iparszociológiai kutatásokból kiderül. emberek mindig is kíváncsiak voltunk visel­ kedésünk mozgatórugóira.) Bár a korábbi idők szerzői is megvilágították az emberi viselkedés és társadalom természetét.a nekik juttatott bér . hogy a természeti eseményeket. A tudományunkban kibontakozott különféle el­ méleti megközelítések más-más módon láttak neki e kérdések megválaszolásának. Első pillantásra a festménynek nincs sok értelme. mit keressünk. Ehhez hasonlóan értelmezheti megfigyeléseit a szociológus elméletek keretében. vannak elméleti feltevései. méleti feltevés. amikor vizsgálódni kezdünk vagy értelmezni próbáljuk egy kutatás eredményeit. a társadalom szisztematikus vizsgálata viszonylag) .I 1. Az első teoretikusok Mi. Az elmélet azonban nem csak azért foglal el fontos helyet a szociológiában. Ez az emberi viselkedés egyik elméleti értelmezése. hogy alkalmazottait főként a pénz . például a földrengést istenek vagy szellemek idézik elő. amelyek nemzedékről nemzedékre hagyomá­ nyozódtak. A címe azonban. hogy téves. és gyakran vallási formát öltöttek. és még a filozófiai jellegű kérdésekre is választ kell adnia. milyen mértékben követhe­ ti a szociológia a természettudományokat. amelyek a festésekor. Az elméleti gondolkodásnak megoldást kell találnia az ember társadalmi életének vizsgálatá­ ban felmerülő általános problémákra. (A modern tudomány megszületése előtt sokan hitték. vagy hogyan foglalhatjuk a legjobban fogalmi keretbe az emberi tudatot. cselekvést és intézményeket. században közkeletűek voltak. Nem kínálkozik egyszerű megoldás.ösztönzi szorgos munkára. a 16. hogy egy üzleti vállalkozás vezetője ügyet sem vet az „el­ méletre".

hogy a tu­ domány csak megfigyelhető. amelyet Koperni­ kusz. A francia forradalom jelentős társa­ dalmi változásokat hozott. összehasonlításból és kísérletezésből szár­ mazó empirikus eredmények alapján ismereteket szerezhetünk a társadalomról. amelynek megalapítására készült: Comte gondolkodása tükrözte kora kavargó eseményeit. Az események közötti ok-oko­ zati kapcsolat megértésével a tudós előre láthat­ ja. az 1800-as évek elejére tehető. A pozitív stádiumban. Comte eredetileg a „társadalmi fizika" meg­ nevezést alkalmazta. Comte megalkotta a három stádium törvényét. A fordulópontot az jelentette. A szociológia szüle­ tésének hátteréül egy sor viharos erejű változás szolgált. Bár Comte felismerte. hogy mindegyik tudományágnak megvan a maga tár­ gya. a társadalmat már nem természetfeletti. ezért a gondolkodóknak is új módon kellett értelmezniük a társadalom és a természet világát. mint a mai szocioló­ gusok: Milyen az emberi természet? Miért szerve­ ződik így a társadalom? Hogyan és miért változ­ nak a társadalmak? Modern világunk gyökeresen eltér a múlt világától. hogy a szociológiában a társadalom tanulmányozása során ugyanazokat a szigorú tudományos módszereket kell alkalmazni. így a korai szociológiai gon­ dolkodás kialakulásához is sokan hozzájárultak. és mit tartogathat a jövő. századi gondolkodók ugyan­ olyan kérdéseket tettek fel. A legnagyobb szerepet közülük általában Au­ guste Comte-nak (1798-1857) tulajdonítják. mert tőle ered a „szociológia" szó. A metafizikai stá­ diumban. szerette volna megkülönböztetni saját nézeteit. amelyeket Európában az 1789-es francia forradalom és az ipari forradalom kezdete indí­ tottak el. az erősödő iparosodás pedíg megváltoztatta a francia népesség tradicio­ nális életét. A teológiai stádiumban a gondolkodást vallási eszmék vezé­ relték. mint ahogyan a természettudomány magyarázza a fizi­ kai világ működését. ahogyan a természeti világ törvényeinek fölfedezése révén irányíthatjuk és előre láthatjuk az eseményeket környezetünkben. hogy ne­ vet adjon a tárgynak. Galilei és Newton felfedezései és eredmér Auguste Comte Egyedül nyilván senki nem alapíthat meg egy tel­ jes tudományágat. A szociológia pozitivista megközelítése arra a meggyőződésre épül. Éppen úgy. A pozitivizmus feltevése. ame­ lyekkel a fizikában vagy a kémiában vizsgálják a világot. miután azonban a vele vi­ tatkozók is elkezdték használni ezt a kifejezést. ha másért nem. valamint az a hit. a szociológia feladata. Comte szerint a tár­ sadalom . hogy mind egy közös logikára és az egyetemes törvények feltárására irányuló tu­ dományos módszerre épül. A 19. Auguste Comte (1798-1857) .akárcsak a fizikai világ . hogy a társadalom Isten akaratának megnyilvánulása. hogy segítsen megérteni.állandó tör­ vényeknek engedelmeskedik. ezért alkotta meg a „szociológia" szót. amellyel éppúgy ma­ gyarázhatók a társadalmi világ törvényei. úgy vélte. Comte olyan társadalomtudomány megteremtésére törekedett. hogy a megfigyelés­ ből. Eszerint gondos. hanem természeti keretek között kezdték vizs­ gálni. amelyek a megfigyelt jelenségek közötti összefüg­ gést magyarázzák. Comte a szociológiát pozitív tudománynak lát* ta: úgy vélte. amely kimondja. érzékeléssel történő megfigye­ lésekből olyan törvényekre következtethetünk. kezdete az 1700-as évek végére. amely nagyjából a reneszánsz idejére tehető. közvetlen tapasz­ talással megragadható dolgokkal foglalkozhat. azért. hogyan fognak bekövetkezni a jövőbeli ese­ mények. metafizikai és pozitív szakaszokon haladnak át. az emberi társadalmat vezér­ lő törvények kipuhatolásával sorsunkat is irá­ nyíthatjuk és közelebb juthatunk az emberiség jólétének megteremtéséhez. hogy a vallás he­ lyett a tudományt állították a világ megértésének szolgálatába. Ezek a változások lerombolták a hagyo­ mányos életformákat. milyen a világ most.Ml A SZOCIOLÓGIA? új fejlemény. hogy a világ megismerésére irá­ nyuló emberi törekvések teológiai.

Noha Durkheim számos vonatkozásban tá­ maszkodott Comte munkájának egy-egy elemére. E szemléletet követve Comte megállapította. Bár Comte-nak a tár­ sadalom újjászervezéséről kialakított elképzelése sosem valósult meg. hogy a társadalmi élet elemzésében ugyanolyan objektivitásra kell törekedni. a szociológia tudományos alapokra helyezését. Sürgette az „emberiség vallásának" megalapítá­ sát. Szerinte a társadalmi tények olyan cselekvési. a fizikát. mégis minden tudomány közül a legjelentősebb és leg­ összetettebb. hogy a társadalomnak megvan a maga sa­ ját valósága. amely az új egyenlőt­ lenségi minták ellenében segít szabályozni vagy összetartani a társadalmat. hozzájárulása a társadalom tudományának rendszerbe foglalásához és egy­ ségesítéséhez lehetővé tette. Durkheim a szociológiát új tudománynak tekin­ tette. Émile Durkheim ( 1 8 5 8 1917) írásai maradandóbb hatást gyakoroltak a modern szociológiára. Comte-hoz hasonlóan úgy gondolta.nyei nyitottak meg. szociológiai nézőpontjának megfelelően^újjászervezni különösen a francia társadalmat. hogy a szociológia később magas szakmai színvonalú. Durkheim számára a szociológia fő feladata a társadalmi tények vizsgálata. Durkheim írásai a témák széles körét ölelik fel.realitása. amely elképzelése szerint a hitet és dogmát mellőzve tudományos alapokra. hogyan lehetne. mint a természet tu­ dományos vizsgálata során. a vallás. hogy kényszerítő erővel bírnak az egyénekkel szemben. Durkheimnek a szo­ ciológiára vonatkozó híres első alaptétele: „A tár­ sadalmi tényeket dolgoknak kell tekintenünk!" Ezt úgy értette. Korlátozó jellegüket azon­ ban az emberek gyakran nem látják kényszerí- Émile Durkheim Egy másik francia szerző. a tudományos módszereket igyekeztek alkalmazni a társadalmi világra is. amelyek az egyénen kívüli. A társadalmi tények egy másik jellemzője az. látta. gondolkodási vagy érzelmi módozatok. aggasztották az iparo­ sodás okozta egyenlőtlenségek. illetve a munka és a gazdasági élet tár­ gyalásakor is találkozhat az olvasó Durkheim el­ képzeléseivel. A kötet későbbi fejezeteiben. külső tényezők. főként a szocio­ lógiára épült volna. az egyén szerepének felértékelődésével és egy új társadalmi rend kialakulásával. és úgy vélte. amelyek for­ málják az egyén cselekvését. hogy Comte-nak nem sikerült végrehajtania tervét. valamint az er­ kölcsi tekintély forrásaival és jellegével. mint a természet tárgyait vagy eseményeit. Émile Durkheim (1858-1917) gia mint empirikus tudomány jelentőségével. amely segíthet tisztázni a hagyományos fi­ lozófiai kérdéseket. de általánosságban minden emberi társadalmat is.az egyes emberek életén és látásmódján túli . hogy a szociológia az utolsóként. elődje elképzeléseit többnyire túlságosan speku­ latívnak. A szociológusnak a szociológiai módszereket nem annyira az egyén. vagyis a társadalom nem pusztán az egyes tagjai tetteinek és érdekeinek összessége. Durkheim úgy vélte. ködösnek tartotta. ha ezeket empirikus módon vizsgálja. például a gazdasági helyzettel vagy a vallás hatásával. A hosszú távú megoldást úgy képzelte. hogy ezek a társadalom egységét veszélyeztetik. és megvan a maguk . a kémiát és a biológiát követően kifejlődött tudomány. hogy morális kon­ szenzust kell teremteni. mint Comte elképzelé­ sei. elismert tu­ dománnyá váljon. Három fő témával foglalkozott: a szocioló- . hogy a társadalmi életet ugyan­ olyan pontosan lehet vizsgálni. Pályája későbbi szakaszában Comte nagysza­ bású terveket vázolt fel arról. Comte nagyon is jól ismerte társadalmának állapotát. mint inkább a társadalmi tények vizsgálatában kell alkalmaznia: a társadalmi életnek azokkal az aspektusaival kell foglalkoznia. a deviancia és "a: bűnözés.

ha az egyén elszigetelődik. úgy vélte. viselkedésüket gyakran társa­ dalmi minták és elvárások formálják. Ebben az esetben az öngyilkosság a „nagyobb jóért" hozott áldozat. ha hosszabb időtartamot vizsgálunk. Például felfedezte. A korábbi írások is elis­ merték a társadalmi tényezők hatását. mondjuk válás idején . mint az öngyilkosság. de szabályos mintázatokat mutatnak. Azt is megfigyelte. hogy az öngyilkosok között több a fér­ fi. A hivatalos franciaországi öngyilkossági adatok magyarázata során Durkheim arra a következte­ tésre jutott. és a társadalmat többre értékeli önmagánál. Bár Durkheim ezt a típust a maga korában kisebb je­ lentőségűnek tekintette. és alapve­ tő megállapítása helytálló: még az öngyilkosság látszólag személyes aktusa is szociológiai magya­ rázatot követel. amikor az egyén „túlintegrált" (túl erősek a társa­ dalmi kötelékei). és akkor következik be. A normák és vágyak állandó vonatkoztatási pontjának elve­ szítése . törekvéseit társadalmi normák szabályozzák. és mindenképp egyetlen osztályozási rendszerbe akarta foglalni az öngyilkosság összes típusát. az egyénen kívüli társadalmi erők. több a protestáns. több a jómódú. illetve csoportkö­ telékei gyengülnek vagy megszakadnak. az éghajlattal vagy az elmezavarral próbálták in­ dokolni. Az 3/fm/'sfa~öflgyjlkosság akkor következik be. Az integráció és a szabályozás relatív megléte vagy hiánya szerint az öngyilkosság következő négy típusát külön­ böztette meg: Az egoista öngyilkosságot alacsony fokú tár­ sadalmi integráció jellemzi. . Durkheim szerint azonban az öngyilkos­ ság társadalmi tény. Magyarázatát a társadal­ mi szolidaritás fogalmára és a társadalmat össze­ tartó tényezők két típusára építette: a társadalmi integrációra és a társadalmi szabályozásra. míg az egyedülállók elszigeteltebbek a társadalmon be­ lül. hogy kevésbé hajlamosak öngyilkosságot elkövetni azok. hogy az egyént stabil társas kapcsolatba foglalja. amely mintákba rendeződő jellemzőket hordoz. Durkheim tanulmánya rámutatott. Bár az emberek szabad aka­ rattal és választási lehetőségekkel bíró egyénnek tekintik magukat. hogy Durkheim hivatalos statisztikákat használt. Nem pusztán egyéni tet­ tek végeredménye. amikor a társadalom túlszabályozza az egyént. Az öngyilkosság megjelenése óta sokat vitat­ ták a tanulmányt. de az egyén hajlamát az öngyilkosságra a faji hovatartozással. Durkheim ezt bizonyítéknak tekintette arra. mint a szegény. Dui-Jdretm szerint a háború idején tapasztal­ ható alacsonyabb öngyilkossági arányt a fokozot­ tabb társadalmi integráció jelének tekinthetjük. Az anómiás öngyilkosságot a társadalmi szabá­ lyozás hiánya okozza.felboríthatja az emberek lehetőségei és vágyai közötti egyensúlyt. Bár Durkheim vizsgálata előtt is végeztek ku­ tatásokat az öngyilkosságról. Az utolsó típus a fatalista öngyilkosság. mint a nő.Ml A SZOCIOLÓGIA? Durkheim tanulmánya az öngyilkosságról Az egyén és a társadalom viszonyát feltáró klaszszikus szociológiai tanulmányok egyike Durk­ heim 1897-es elemzése az öngyilkosságról (Durkheim 2003a). egységesen ható társadalmi erők. Úgy vélte. Durkheim ezzel az anómia társadalmi feltételeire utalt. akik erősen kötődnek társadalmi csoportokhoz. főként azt kifogásolva. amelyek meghatározzák az öngyilkosságok arányát. mint a házas. amely csak más társadalmi tényekkel magyarázható.például a gazdasági rend megbomlása vagy személyes összezördülések. Az öngyilkossági arányok vizsgálata feltárja. Durkheim úgy látta. Az egyén elnyomása azt eredményezi. hogy vannak az öngyilkossági arányt befolyásoló. hogy bizonyos emberek másoknál hajlamosabbak öngyilkosságot elkövetni. elsőként ő adott rá szociológiai magyarázatot. hogy ez a típus a tradicionális társadalmakra jel­ lemző. A japán kamika­ ze pilóták vagy az iszlám „öngyilkos merénylők" ilyen altruista öngyilkosok. hogy „egyedül állnak" Isten színe előtt. és több az egye­ dülálló. Ezekből a vizsgálati eredményekből Durkheim megállapította. Ennek ellenére a tanulmány ma is klasszikusnak számít. mint a katolikus. hogy a társadalmi világ még egy olyan igencsak személyes cselekményre is hat. gazdasági változás vagy bizonyta­ lanság idején pedig magasabb. hogy a sorssal vagy a társadalommal szemben te­ hetetlennek érzi magát. hanem olyan jelenség. nem vette figyelembe az öngyilkosságot befolyáso­ ló nem társadalmi hatásokat. Az öngyilkossági arányok társadalmanként kü­ lönböznek. Például a katolikusok alacsonyabb öngyilkossági aránya erős társadalmi közösségükkel magyarázható. míg a protestánsok személyes és erkölcsi szabad­ sága azt jelenti. amikor a társadalom gyors változása vagy instabilitása miatt az em­ berek „normák nélkül" maradnak. hogy vannak olyan. hogy akkor kö­ vetkezik be. hogyan ismerhetünk fel általá­ nos társadalmi mintákat az egyéni tettekben. amelyekben fennmaradt a mechanikus szolidaritás. hogy az öngyilkosságok aránya háború idején általában alacsonyabb. és akiknek a vágyait. A házasság úgy véd az öngyilkosságtól.

miközben nem adnak egyértelmű új értéke­ ket. amelyet Durkheim szerint organikus szolidaritás jellemez. de hozzá­ juk hasonlóan azokat a változásokat igyekezett magyarázni. amelyet más foglalkozásúak bizto­ sítanak. Főként a tár­ sadalmi és morális szolidaritás érdekelte. A fej­ tegetés során Durkheim szembeállította a szoli­ daritás két . hogy az öngyilkos viselkedésére nagy hatást gyakorolnak a társadalmi tényezők . hogy a társadalmi tények vizsgálata során az előítéletek és ideoló­ giák figyelmen kívül hagyására kell törekedni. hogy tudományos koncep­ ciók csak a tudományos gyakorlatból születhet­ nek.tőnek. Kari Marx Kari Marx (1818-1883) nézetei éles ellentétben állnak Comte és Durkheim eszméivel. Durkheim ezeket a bomlasztó feltételeket az andmia fogalmával kapcsolta össze: a céltalanság vagy reménytelenség érzésével. amelyek a társadalmi dolgok igazi természetét tükrözik. hiszen meggyőződésük. amelyeket szociológiai módszerekkel kell megmagyarázni. hogyan próbálták őket kifejezni törvényekben. erkölcsöket. A társadalmi konszenzus megteremtésé­ ben a közös nézeteket a gazdasági reciprocitás és a kölcsönös függőség viszonyai váltják fel. Durkheim hangsúlyozta. Mivel a társada­ lom tagjainak többsége hasonló foglalkozást űz. és ez a modern társadalmak sok tagjában olyan érzést kelt. teljes egészében a rendkí­ vüli személyes boldogtalanság következményé­ nek tűnik. és ezeket összekapcsolta a munkamegosztással. csak társadalmuk általános min­ táit követik. mert általában szabad akaratukból enge­ delmeskednek a társadalmi tényeknek. a különböző foglalkozások egyre fokozódó elkü­ lönülésével. Az öngyilkossági arányszámok évről évre visszatérő mintákat követnek. hogy komoly társadalmi nehézségeket okoznak. ezért nincs sok tere az eltérő egyéni vélemények kifejezésének. hogy az emberek gyakran nem is tesznek mást. A munkamegosztás fokozódásával az emberek egyre inkább egymásra utaltak. Durkheim úgy vélte. Az organikus szolidaritású társadalmakat az emberek kölcsönös gazdasá­ gi függősége és mások szerepének a felismerése tartja össze. hogy a társadalmi ténye­ ket nehéz vizsgálni: mivel láthatatlanok és megfoghatatlanok. Fiatalkorában összetűzésbe került a német hatóságokkal poli- . A társadalmi tények sokféleképpen korlátozhatják az emberi cselekvést. Bomlaszthat­ ják a tradicionális életstílusokat.és városfejlődés erői azonban fokozták a munka­ megosztást. A szociológia többi alapítójához hasonlóan Durkheim is mindenekelőtt a társadalmakat át­ alakító változásokkal foglalkozott. Durkheim szerint mechanikus szolidaritás jel­ lemzi a tradicionális kultúrákat.ezek közül az egyik az anómia. amely­ nek értelmében az ipari kor kezdetén egy újfajta szolidaritás jelent meg (Durkheim 2001). ütemük annyira gyors. Durkheim kifejti. A tudományos szemlélet az érzékelés útján sze­ rezhető bizonyítékokra nyitott. vagy annak vizsgálatával. amelyek az ipari forradalom idején következtek be a társadalomban. amelyekben a munkamegosztás kis mértékű. hogy mi tartja össze a társadalmat és akadályozza meg annak káoszba süllyedését. hogy nincs más választásuk. Az öngyilkosság látszólag tisztán személyes cselekedet. szokások révén sza­ bályozzák. hogy nincs értel­ me az életének. Durkheim egyik legismertebb tanulmányában az öngyilkosságot elemzi (lásd a keretes részt az előző oldalon). mert mindenkinek olyan árukra és szolgáltatásokra van szüksége. vallási hiedelmeket és a mindennapi élet min­ táit. Arra biztatta a szociológusokat. más szóval az. hogy a dol­ gokat a maguk valóságában vizsgálják és olyan új koncepciókat alkossanak. nem lehet őket közvetlenül megfi­ gyelni. amelyeket korábban a vallás biztosított. A társadalmi munka­ megosztásról című művében (1893) Durkheim a társadalmi változás olyan elemzését adta. Az ipar. összekötik őket a közös tapasztalatok és nézetek. Durkheim viszont kimutatta. jellemzőiket inkább közvetve kell feltárni: hatásaik elemzésével. a társadalmi elutasításig (elfogadha­ tatlan viselkedés esetén) vagy (a nyelvi szabályok megsértésekor) az egyszerű félreértésig. A közös nézetek gátló erejűek: a közösség azon­ nal megbüntet mindenkit. Első jelentős. A feladatok specializálódása és az egyre erősebb társadalmi differenciálódás a fejlett társadalmakban új rend kialakulását ered­ ményezte. Durkheim elismerte. a kívülről készen kapott elképzelésektől mentes elmét követel.típusát. Tehát a mechanikus szolidaritás alapját a konszenzus és a hasonló meggyőződés képezik. az egyénre kiszabott büntetéstől (például ha bűncselekmény­ ről van szó). vallási szövegekben vagy írott illemszabályok­ ban. A modern társadalom fejlődés lerombolta a tradicionális erkölcsi ko látok és minták nagy részét. ami hozzájárult e szolidaritásforma felbomlásához. amelyet a mo­ dern társadalmi élet kelt.mechanikus és organikus . De a modern világban a változások annyira in­ tenzívek. aki szembefordul a konvencionális életmóddal. ha az egyéneket si­ kerrel integrálják társadalmi csoportokba és tevé­ kenységüket közös értékek. Szolidaritás akkor áll fenn.

a bérmunkával. Marx írja az 1848-as Kommunista Kiáltvány elején: „Minden eddigi társadalom története az osztályharcok tör­ ténete" (Marx-Engels 1998). Az európai munkásmozgalom és a szocialista eszmék iránti érdeklődése tükröződött írásai­ ban. a tőkések uralkodó osztályt alkotnak. a munkásosztályhoz tartozik. A tőkefelhalmozás szorosan összefügg a második elemmel. ez a függőségi viszony nem kiegyenlített. míg a né­ pesség nagy tömege a bérmunkások osztályába. Marx szerint a kapitalizmus eredendően osz­ tályok rendszere. néha forradalmi . hogy a tőke birtokosai. Bár Marx főként a 7 ^ kapitalizmusra és a modern társadalomra fordí­ totta figyelmét. Szerinte a tár­ sadalmi rendszerekben gazdaságuk ellentmondá­ sai miatt . Társadalmi változás: történelmi materializmus Marx kiindulópontja az. akik nem rendelkeznek a saját megélhetésükhöz szükséges eszközökkel. Vázolta az egymást követő történelmi Kapitalizmus és osztályharc Bár írásaiban a történelem különböző szaka­ szaival foglalkozott. és akik a tőketulajdono­ sok által biztosított munkalehetőséggel élhet­ nek csak. mint az annak hatására kialakuló egyenlőtlenségeket. Marx úgy vélte. így hozzájárultak a városokban élő ipari munkásosztály kialakulá­ sához. amelynek felhasználásával vagy be­ fektetésével új vagyontárgyakat tudnak majd lét­ rehozni. Az iparosodás ter­ jedésével a parasztok. Marx a kapitalista vál­ lalkozások két fő elemét határozta meg. Karl Marx (1818-1883) tikai tevékenysége miatt. amelyben az osztályok közötti viszonyokat konfliktus jellemzi. a munkaadók viszont a dolgozók munkájá­ nak eredményét kisajátítva nyereségre tehetnek szert. gép vagy akár egész gyár). A kapitalizmus olyan termelési rendszer. E szerint a társadal-' mi változások legfontosabb forrásául nem az emberek által vallott eszmék és értékek. jellegzetes­ sége a fogyasztók széles körének eladott javak és szolgáltatások termelése. a munkásnak pedig bér kell). hogy létrejön azoknak a munkásoknak a köre. Többnyire gazdasági kérdésekkel foglalkozott. mivel a munkásoknak nincs ellenőrzési lehetősé­ gük a munkájuk felett. azt is vizsgálta. Ez azt jelen­ ti. Marx figyelmét elsősorban mégis a modern korban bekövetkező változások kötötték le. majd rövid franciaor­ szági tartózkodás után végleg Nagy-Britanniában telepedett le emigránsként. amit a materialista tör-l ténelemfelfogásnak nevez. hogy a gazdasági források­ hoz kapcsolódó osztálykonfliktus az idő múlásá­ val egyre inkább kiéleződik. Még legszigorúbb kritikusai is fontosnak tartják mun­ kásságát a szociológia fejlődése szempontjából.néha fokozatos. műveiben rengeteg szociológiai felismerés található. de mivel mindig igyekezett össze­ függésbe hozni a gazdasági problémákat a tár­ sadalmi intézmények működésével.Ml A SZOCIOLÓGIA? tőke: bármely vagyontárgy (pénz. amely éles ellentétben áll a történelem minden korábbi gazdasági rendjével. Bár a tőke bir­ tokosai és a munkások egymásra utaltak (a tő­ késnek munka. amelyek számos különböző tudományterü­ letet fognak át. hanem elsősorban a gazdasági tényezők szolgálnak. ezért „a tör­ ténelem motorjának" nevezhetők. akik korábban a föld mű­ veléséből tartották fenn magukat. Marx a munkásosztályt proletariátusnak is nevezi. Marx úgy vélte. Láthatta a gyárak és az ipari termelés térhódítását éppúgy. Az osztályok közötti ellentétek a történelmi fejlődés legfontosabb hajtóerejét képezik. nagy számban költöztek a növekvő városokba.át­ menet következett be az egyik termelési módról a másikra. Szerinte a modern korszak legfonto­ sabb változásai a kapitalizmus kialakulásához kapcsolódnak. Az első a . Az osz­ tályok közötti kapcsolat kizsákmányoló jellegű. vagy az csak csekély mér­ tékű. hogyan fejlődtek a társadalmak a történelem során.

így megszűnnek a gazdagokat és szegényeket elválasztó szakadékok. hogy megfejtse e tettek értelmét. Marx munkássága jelentős szerepet játszott a 20. A protestáns etika és a kapi­ talizmus szellemében ( 1 9 0 4 . és minden korábbinál humánusabb társadalmi rendszer jön létre. amely a földbirtokos nemessé­ get váltotta fel.meghatározó szerepet játszottak a kapitalista szemlélet kialakulásában. Elutasította a ma­ terialista történelemfelfogást. a gazdasági-politikai hatalmat monopolizá­ ló kisebb osztályra és azoknak az embereknek a nagy tömegére. Még alig két évtizede is a Föld népességének több mint harmada élt olyan tár­ sadalmakban (például a Szovjetunióban vagy ke­ let-európai országokban). majd a földbirtokosokat és jobbágyokat élesen elválasztó feudális rendszerek. hogy a szociológiának nem struktúrákkal. Weber szerint az eszmék és értékek szerepe legalább annyira fontos a társadalmi változások­ ban. hanem a társadalmi cselekvéssel kell foglalkoz­ nia. században. mint a szocioló­ giát. Hatott rá Marx. . mint a gazdasági feltételeké. írásai felölelik a közgazda­ ság. Szerinte a változást mozgató erők az embe­ ri motiváció és gondolkodás: az eszmék. hogy a társadalmi struktúrákat a tettek bonyolult összjátéka alakítja. Max Weber (1864-1920) amelyek a mai szociológusok számára is megha­ tározó jelentőségűek. és ehhez az országhoz kötődik egyetemi pályafutása is. és új rend jön létre: a kommunizmus. őket is kiszorítják majd. A kereskedők és az iparosok megjelenése a kereskedő vagy tőkés osztály ki­ alakulását jelezte. hogy a vallási értékek . Ez nem azt jelenti. hogy éppúgy. akik alig részesülnek az általuk megtermelt javakból. amely megbuktatja a kapi­ talista rendszert és egy új. Marx úgy vélte. hogy miben különbözik a modern társadalom a tár­ sadalmi szerveződés korábbi formáitól. hogy a társadalmak nem szakadnak majd szét egy. hogy elkerülhetetlen a mun­ kásosztály forradalma. hogy Marx eszméiből merítet­ tek politikájuk kialakítása során. osztályok nélküli tár­ sadalmat teremt. valamint azzal. de néhány marxi alaptételt erősen bírált. a filozófia és az összehasonlító törté­ nettudomány területét csakúgy. hogy a jövő társadalmában a termelés fejlettebb és hatékonyabb lesz. és a szociológia feladata. hanem úgy vélte. A szocioló­ giai gondolkodás többi alapítójától eltérően úgy vélte. a jog. és Marxnál sokkal kevésbé tartotta fontosnak az osztálykonfliktuso­ kat. mivel ér­ deklődési köre és munkássága ugyancsak számos tudományterületre kiterjed. Korának más gondolkodóihoz hasonlóan We­ ber is igyekezett megérteni a társadalmi változás természetét és okait. FEJEZET szakaszokat. hogy létezhetnek az egyéneken kívü­ li. Max Weber Marxhoz hasonlóan Max Weber (1864-1920) sem nevezhető egyszerűen „szociológusnak". Marx hitt abban. amelyek kormányzatai büszkén hirdették. értékek és meggyőződések átalakulást indíthatnak el) Az egyének képesek szabadon cselekedni és for­ málni a jövőt. Durkheimtől és Marxtól eltérően nem hitte.1 9 0 5 ) kifejti. sokkal inkább azt.1. mint a kapitalista rendszerben. A gazdasági rendszer kö­ zösségi irányítás alá kerül.főként a puritanizmussal társí­ tott értékek . Rendkívüli ismeretanyaggal ren­ delkező ember volt. hogy az emberek közötti valamennyi egyenlőtlenség el fog tűnni. Sokat méltatott és vitatott művében. Műveinek többsége a modern kapitalizmus fejlődésével foglalkozik. ahogyan a tőkések összefogva megbuktatták a feudális rendet. amelyek sorában az első a vadászok és gyűjtögetők ősközösségi társadalma. tőlük független struktúrák. ezután következtek a rabszolgatartó társadalmak. Németországban szü­ letett. E történelemképnek megfelelően Marx arra a következtetésre jutott. Egy sor empirikus vizsgálattal meghatározta a modern ipari társadalmak néhány alapvető jellemzőjét és kijelölte a legfontosabb ideológiai vitapontokat.

hanem inkább azt. hogyan működnek a társadalmak és milyen jellegű a tár­ sadalmi változás. Míg Marx a gazdasági kérdések meghatározó szerepére mutat rá.a nagy szervezetek . amelyekkel általánosan magyarázható. Különösen a bürokrácia fojtó. hogy a fejlődés iránya az általános racionalizálódás felé mutat. Weber szociológiai szemléletében fontos elem volt az ideáltípus gondolata. Sokkal fontosabb. Az ipari társada­ lomban nem volt sok helye az érzelgésnek vagy annak. Az efféle hipotetikus konstrukció azonban nagyon hasznos lehet. Tanulmányozta Kína. a jólét és a boldogság előmozdítása azáltal. hogy a kapita­ lizmusban nem az osztálykonfliktusok dominál­ nak. vallásban. Ezek a szemléleti különbségek a szociológia egész története során fennmaradtak. a Közel-Kelet vallásait. mert nemzedékek óta úgy szokás. hogy a kulturális eszmék és értékek éppúgy formálják a társadalmat. India. hogy Durkheim. mi­ lyen fontos volt számára a társadalmi cselekvés a nyugati társadalom sajátos jegyeinek elemzése során. amely segít megérteni a világot. hogy a szokást és a babonát elutasítva a tudományt és a technoló­ giát pártolják . Weber varázstalanításnak nevezte azt. dehumanizáló hatásai aggasztották. hogy a keresztény hit egyes vonat­ kozásai fontos szerepet játszottak a kapitalizmus kialakulásában. instrumentális számításokat végeznek. Például míg Durkheim és Marx az egyénre ható külső erőket állítja középpontba. más jelentős civilizációkkal összehason­ lítva. hogy ez a gondolati kép a tökéletes vagy elérendő cél. hogy a társadalmi világ vizsgálata so­ rán olyan módszerek kidolgozására törekedtek. mert meg­ próbálja szabályozni a társadalmi élet minden szféráját. ahogyan a modern világ tu­ dományos gondolkodása elsöpörte az érzelmes­ ség múltból maradt erőit. hogy leírják és ér­ telmezzék koruk jelentős eseményeit. Tar­ tott attól. szokás­ ban és régóta folytatott gyakorlatban gyökerező tradicionális nézeteiket. A tudomány. és a tőkésre jellemző beállított­ ság Marx nézeteivel szemben nem kizárólag gaz­ dasági változások hatására alakult ki. tikától a vallásig és a gazdasági tevékenységig az élet egyre több területe racionalizálódott. A racionalizálódás végeredményét illetően azonban Weber nem volt egészen derűlátó.kialakulása (a bürokráciáról lásd még a 4 9 0 . gyakran csak egyes jellemzői vannak je­ len. Ezáltal az ideáltípus állandó viszonyítási pontként szolgál. ame­ lyekben figyelembe veszik az eredményességet. gyakran eltérő elméleti nézőpontból végzik az elemzést. Az ideáltípus fogal­ mi vagy elemzési modell. . Marxtól eltérően úgy vélte. hogy csak azért tegyenek valamit. mert a való világ bármely helyzete megérthető. Marx és Weber nagyon el­ térő megközelítéseket alkalmaztak a társadalmak vizsgálatában. A 18. amelyikben éltek. Ma sem rit­ ka. oldalt). Az előző részekből viszont ki­ derül.a haladás. illetve a Nyugat főbb vallási rendszerei­ nek összehasonlításakor Weber arra a következ­ tetésre jutott. t Újabb szociológiai szemléletmódok Racionalizálódás Weber szerint a modern társadalom kialakulása a társadalmi cselekvés mintáinak jelentős módo­ sulásaival járt. Ide­ áltípusra épít például a bürokráciáról és a piacról szóló írásaiban. ha az ideáltípushoz hason­ lítjuk. De nem elégedtek meg azzal. Weber kiindulópontja az. Ha a tradicionális társadalmakban több­ nyire a vallás és a régóta élő szokások határozták meg az emberek attitűdjeit és értékeit. a mo­ dern technológia és a bürokrácia kialakulását Weber együtt rációnálizálddásként jellemezte: a társadalmi és gazdasági élet megszervezése a ha­ tékonyság elve szerint. De ne feledjük: Weber az ideál­ típuson nem azt értette.Ml A SZOCIOLÓGIA? Weber néhány nagyhatású írása is mutatja. akkor a modern társadalmat az jellemezte. és kutatásaival jelentős mértékben hoz­ zájárult a vallásszociológia fejlődéséhez. hogy az egyén maga is formálhatja a külvilágot. hogyan alakíthatja a demokrácia sorsát. hogy miközben a szociológusok az elemzés tárgyában egyetértenek.a gazdasági és politikai növekedéssel együtt bővül. hogy a modern társadalom mint rend­ szer elpusztítja az emberi szellemet. hogy az emberek foko­ zatosan feladják a babonában. Weber a tényezők sokkal szélesebb körét tekinti fontos­ nak. hogy a poliKezdetben a szociológusok azt a változó társa­ dalmat igyekeztek megérteni.4 9 6 . századi felvilágosodás programja . Kína és India. Weber úgy véli. A bürokrácia .megteremtette a maga veszélyeit. a várható következményeket. valamint az. hanem a tudomány és a bürokrácia . hogy egy bizonyos jelenség „tiszta" formája. és egyre inkább racioná­ lis. Weber az ipari forradalmat és a kapitalizmus kialakulását bizonyítéknak tekintette arra. ahogyan nagyszámú ember tevékenysége hatéko­ nyan megszervezhető . Weber a Nyugat egyik legsajátosabb jellemzőjének a tudományos jelle­ get tekintette. Úgy vélte.az egyetlen mód. a technikai tudásra építve történik. mint egyéni cselekede­ teinket. A való világban nemigen létezik ide­ áltípus.

köz­ vetlenül kapcsolódik Durkheimhez. Elemezhetjük egy tár­ sadalom vallási hiedelmeit és szokásait például úgy. hogy hivatásos szo­ ciológussá váljanak. E kevesek közé tartozik Harriet Martineau. amelyek ezeket az elméleti megközelítéseket veszik ala­ pul és szemléltetik. akik figyelemre méltó eredményekkel gazdagították a tudományt. a családi és vallási életet és a faji kapcsolatokat). hogy Comte Pozitív filozófia tan­ folyama című alapvető értekezésének fordítása révén megismertette Nagy-Britanniát a szocioló­ giával (Rossi 1973). amelynek különböző részei együttműködve stabilitást és szolidaritást ered­ ményeznek.a funkcionalizmus. Ma már Martineau érdemé­ nek tekintik. a legfőbb politi­ Harriet Martineau (1802-1876) Funkcionalizmus A funkcionalizmus a társadalmat összetett rend­ szernek tekinti. hogy a társadalom egyes részeinek egymáshoz és a társadalom egészéhez való viszonyát vizsgálja. Könyvemben többször is felbukkan­ nak olyan fejtegetések és elképzelések. több mint ötven könyvet és számos esszét írt. Ezenkívül gyakran mellőzte a tudomány azokat is. aki gazdagította valamivel. Angliában született és végezte tanulmányait. ugyan­ ebben az időszakban voltak más fontos gondol­ kodók is. Ezenkívül Martineau maga is módszeresen vizsgálta az amerikai társadalmat az 1830-as években. Durkheim. A 19. a budoár és a konyha mind remek iskolául szolgálnak. akiknek nagy ritkán módjuk nyílt jelentősebb szociológiai kutatásra. hogy a társadalom elem­ zésében a nők életének megértésére is törekedni kell. amikor útjai során az Egye­ sült Államok sok vidékére eljutott. fejezetben bővebben is szó lesz a szocio­ lógia főbb elméleti megközelítéseiről. amely­ ben megismerhetjük egy nép erkölcsét és visel­ kedési szokásait" (Martineau 1962). Először is bizonyította.nem nevezhető csupán szociológusnak. akkor annak min­ den vonatkozására figyelnie kell. hogy feltárjuk. Marxhoz és Weberhez. és meg­ vizsgáljuk a szociológiai gondolkodás néhány újabb elméleti eredményét. Végül meg­ állapította: a szociológus feladata nem csupán a megfigyelés. kai. . de . hanem mindent meg kell tennie. hogy a társadalom hasznára legyen. a gyerekek helyzetét. Martineau több szempontból is jelentős a mai szociológusok számára. HARRIET MARTINEAU Harriet Martineau-t (1802-1876) „az első szo­ ciológusnőként" szokták emlegetni. Az újabb elméleti megközelítések közül három . a konfliktuselméleti megkö­ zelítés és a szimbolikus interakcionizmus . és megfigyelé­ seit Az amerikai társadalom (Society in America. nem mindig tudta méltóképp elismerni minden olyan gondolkodó érdemeit. / A 4. E megközelítés szerint a szociológia tudománya arra hivatott. század eleji „klasszikus" időszak­ ban a nők és a faji kisebbségek köréből nagyon kevesen kaptak lehetőséget. Ezért Marti­ neau maga is a női jogok és a rabszolga-felszaba­ dítás szószólójaként lépett fel. Fenti művében ezt így fogalmazta meg: „Az óvoda. mint bármely más tudományterület. FEJEZET elfeledett alapító Bár Comte.Marx­ hoz és Weberhez hasonlóan . Másodszor: leszögezte.1. szá­ zad végi és 20. A szociológia. Harmadszor: elsőként ő vizsgált szociológiai nézőpontból korábban mellőzött témákat (a há­ zasságot. mivel egy társadalom különböző részei szoros kölcsönhatásban fejlődnek. vallási és társadalmi intézményekre egyaránt. Marx és Weber kétségtele­ nül meghatározó alakok a szociológiában. miként viszonyulnak más in­ tézményekhez. 1837) című könyvében foglalta össze. hogy ha valaki a társadalmat tanulmányozza. aki ma is méltó a szociológusok figyelmére.

akkor a tár­ sadalmi élet olyan jellemzői után kell kutatnunk. A funkcionalista gondolkodás az 1960-as éve­ kig a szociológia vezető elméleti hagyománya ma­ radt. és hogy bizonyos csoportok előnyösebb helyzetben vannak másoknál. hogy a tár­ sadalom rendjének és stabilitásának megőrzésé­ ben fontos a morális konszenzus. Például tévedés azt hinni. hogy mindig csak a társadalmi ko­ héziót erősíti. A hopik hisznek benne. A há­ borúkat máig gyakran vallási közösségek vívják . Merton különbséget tett funkciók és diszfunkciók között is. jól elkülöníthető csopor­ tok halmazának tekintik.e társadalmi egyensúly a társadalom tagjai közöt­ ti morális konszenzus meglétére épül. miközben ezek a fogalmak csak az egyes emberre alkalmazhatók. és azt igyekez­ nek megérteni. főként az Egyesült Államokban. A különérdekek meg­ léte azt jelenti. Ezért szer­ vezik. ezért veszített népszerűségé­ ből.organikus analó­ giával gyakran hasonlították a társadalom műkö­ dését az élő szervezetek működéséhez: akárcsak az emberi test különböző részeinek. Az sem kap elegendő figyelmet. vagyis hogy a társadalom legtöbb tagjának közös értékei legye­ nek. Egy szerv . megbonthatja a fennálló társadalmi rendet. ame­ lyet egy bizonyos társadalmi cselekvés résztve­ vői ismernek és célul tűznek ki.2 0 0 3 ) .például a szív . hogy feltárjuk a társadalmi cselekvések és intéz­ mények latens funkcióit. hogy az miként viszonyul a test más szerveihez. Sok kritikus úgy ítélte meg. amelyek nem illeszkednek a fennálló rendbe. Fő­ ként Merton funkcionalizmusa gyakorolt nagy hatást. A társadalmat az érdekeiknek megfelelően cselekvő. akkor a társadalomban létező (osz­ tály-. amellyel magya­ rázható a társadalom működése. Merton sze­ rint a szociológiai értelmezés nagyrészt abból áll.1 9 7 9 ) és Robert K. hogyan keletkeznek és állandó­ sulnak az uralmi viszonyok. egy társadalmi egység funkciójának elemzé­ se azt tisztázza. a társada­ lom elemeinek is együtt kell működniük. A funkcionalisták a rendet és az egyensúlyt tekintik a társadalom normális állapotának . hogy a vallás mindig funkcionális. hogy a funkcio­ nális elemzés nem létező jellemzőket tulajdonít a társadalmaknak.Ml A SZOCIOLÓGIA? Egy társadalmi szokás vagy intézmény funk­ ciójának vizsgálata során elemezzük. így hozzájárul a társadalmi egység fenntartásához. A funkcionalizmus hangsúlyozza. A konflik­ tuselmélet követői a domináns és hátrányosabb helyzetben lévő társadalmi csoportok között ki­ alakuló feszültségeket vizsgálják. A funkcionalisták gyakran úgy írtak. A szív létfontosságú szerepet ját­ szik az organizmus életének megőrzésében azzal. Egy átfogó „modellt" is javasolnak. Konfliktuselméleti szemléletmódok A funkcionalistákhoz hasonlóan a konfliktusel­ méletet követő szociológusok is hangsúlyozzák a társadalom struktúráinak fontos szerepét.Európa történelmében példa erre a protestán­ sok és a katolikusok összecsapása. hogy a vallás megerősíti az emberekben a legfontosabb társadalmi értékek elfogadását. Két kiemel­ kedő képviselője Talcott Parsons ( 1 9 0 2 . Ha a társadalmi viselkedés diszfunkcionális vonatkozásait keressük. akkor ez társadalmi konfliktusba torkollhat. Hasonlókép­ pen. Merton megkülönböztette a manifeszt és a latens funkciókat. hogy a szertartás esőt hoz. . amelyről a résztvevők nem tudnak. Az utóbbi években megmutatkoztak a funkcio­ nalizmus korlátai. akik mindketten sokat merítettek Durkheim munkásságából. A funkcionalisták . ezért vesznek részt benne. hogy az esőtáncnak más hatása is van: erősíti a hopi tár­ sadalom egységét (latens funkció). milyen szerepet ját­ szik a kreatív társadalmi cselekvés a társadalom­ ban.köztük Comte és Durkheim . mintha a társadalomnak volnának „szük­ ségletei" és „céljai". Manifeszt funkció az. Épp ezért főként a hata­ lom. Bár Mertonról nem állíthatjuk. Például Durkheim úgy vélte. az egyenlőtlenség és a küzdelem kérdései­ vel foglalkoznak. hogy az adott elem milyen szere­ pet játszik a társadalom fennmaradásában. Merton ( 1 9 1 0 . hogy az adott szokás vagy intézmény milyen szerepet játszik a társadalom életében. Ha a figyelem középpontjában a stabilitás és a rend áll. Merton ezt a megkü­ lönböztetést az Arizona és Új-Mexikó államban élő hopi törzs esőtáncával szemléltette. az eső pedig jó termést (manifeszt funkció). hogy mindig fennáll a konfliktus lehetősége. de sok funk­ cionalista gondolkodó (például Talcott Parsons) a kelleténél jobban hangsúlyozza a társadalmi ko­ héziót megteremtő tényezőket a megosztottságot és konfliktust eredményező tényezőkkel szem­ ben. a latens funkció pedig e cselekvés olyan eredménye. Ha két csoport más-más vallások vagy akár ugyanazon vallás különböző ágainak a híve. hogy a társadalom egészének a javát szolgálják.tanulmányozásakor be kell mutatnunk. hogy vért pumpál a többi szervbe. ha­ nem a társadalmi választóvonalak jelentőségére hívják fel a figyelmet. faji vagy nemi alapú) választóvonalakat és egyenlőtlenségeket aligha lehet észrevenni. A konfliktuselméletek hívei azonban a funkcionalizmustól eltérően nem a konszenzust hangsúlyozzák. Merton Durk­ heim valláselméletét követve feltételezi.

lányok. hogy . a University of Calir fornia szociológiatanára.). Ebben a folyamatban a szimbólum a legfontosabb elem. Mead szerint a nyelv teszi lehetővé. Ralf Dahrendorf ( 1 9 2 9 . H. amellyel a levesevéshez használt eszközt nevezzük meg. amelyekkel bizonyos tárgyakat je­ lölünk. hogy mivel a nyugati gazdasá­ gok egyre inkább a szolgáltatásra épülnek.. és interjúkat ké­ szített a képzés résztvevőivel. A „kanál" szó az a szimbólum. / Bár a szimbolikus interakcionizmus szemléle­ tével sokszor felismerhetjük. Menjetek és dobjátok be magatokat! Mosolyt kérek! De na­ gyot! Mindent bele!" Hochschild megfigyeléseiből és az interjúkból arra következtet.hogyan készítik fel az utaskísérőket érzelmeik féken tar­ tására. meg kell értenünk. hogy milyen szerepet tölt be a hata­ lom és a struktúra a társadalomban és hogyan korlátozzák az egyéni cselekvést. hogy létez­ nek társadalmi struktúrák (osztályok. amikor érintkeznek egymással. a mindennapi társadalmi élet során végzett cselekvésünk. Hochschild a kutatás eredményeit összeg­ ző kötetében [The Managed Heart: Commerciali­ zation of Human Feeling. akiket igenis foglalkoztatnak társadal­ munk hatalmi és strukturális viszonyai.tu­ datára ébredjünk egyéniségünknek. milyen természetű valójában egy-egy. amelyek megjelenítik.egyéb készségeik fejlesztése mellett . milyen érzelmi stílust alkalmazva végezzük a munkánkat. vagy talán még fontosabbak azok a területek. FEJEZET A konfliktuselméleten belül erős a marxizmus pozíciója . szinte minden közöttük zajló inter­ akció szimbólumcserét foglal magában. Jó pél­ da erre a kortárs német szociológus. és a marxista gondolkodás mai iskolái nagyon eltérő elméleti álláspontokat foglalnak el. Mivel az emberi lények világa bővelkedik a szim­ bólumokban.1. 1957) című művében kifejti. Pél­ dául a szavak. hiszen szimbolikus értéke van annak is. A szimbólum olyan dolog. mire gondolunk. pártok. Minden társadalomban választóvonal húzódik a hatalom birtokosai és a hatalomból kiszorulók. Hochschild beszámoló- Szimbolikus interakáonizmus G. mert nem foglalkozik nagyobb kérdésekkel. A szimbo­ likus interakcionizmus a nyelv és a jelentés vizs­ gálatából született. Marx főbb gondolatait sokféleképpen lehet ma­ gyarázni. amely valami mást helyettesít.Kari Marx munkásságában kiemelt szerepet töltött be az osztályharc kategóriája. valamint arra. Mead amerikai filozófus ( 1 8 6 3 .) az oktató pilóta ezzel az utasítással fordul a kép­ zésben részt vevő utaskísérőkhöz: „Na. sokat bírálták azért. Dahrendorf megálla­ pítja. Közéjük tartozik Arlie Hochschild. hogy ezeket a struktúrákat az egyének társadalmi cselekvései hozzák létre. aki ma már klasszikusnak számító. Dahrendorf viszont tágabb értelemben az autori­ táshoz és a hatalomhoz kapcsolja őket. hogy a konfliktus főként az egyének és cso­ portok eltérő érdekeiből ered. amelyekben harmónia és egyetértés uralkodik. A nem verbális gesztusok . tulajdonképpen szimbólumok. és ugyanúgy kívülről tudjuk szemlélni magunkat. 1983) felidézi. A mar­ xizmustól a radikális politikai változás program­ ját várják. Mead sze­ rint az emberek közös szimbólumokra és jelen­ tésekre építenek. hogy öntudatos lényekké váljunk .. a konfliktuselméletek kidolgozói között akad olyan is. De a marxizmus minden változata különbözik a többi szociológiai hagyománytól abban. hogy szerzői a szociológiai elemzés és a politikai re­ form ötvözetének tekintik irányzatukat. rendi és más csoportok). vagy kommunikációs formák szintén szimbólu­ mok. és mosolyogjatok ám! . most menjetek (az utastérbe). A szimbolikus interakcionizmus a személyek közötti érintkezés apró részleteire irányítja a fi­ gyelmünket. A szimbolikus interakcionizmus módszerét kö­ vető szociológusok gyakran foglalkoznak a hét­ köznapi életben zajló személyközi interakciók­ kal. ha integetünk vagy „beintünk" valakinek. Hangsúlyozzák az efféle interakciók szerepét a társadalom és intézményei megteremtésében. amikor. hogy a funkcionalista gondolko­ dók egyoldalúan szemlélik a társadalmat: csak a társadalmi élet olyan aspektusaival számolnak. úgy vélte. hogy ezeket a részle­ teket miképpen hasznosítjuk mások mondaniva­ lójának és cselekedeteinek az értelmezésében. aki a Delta Airlines att lantai oktatóközpontjában amerikai légiutas-kí­ sérők képzését tanulmányozta. mert bár elismerte. Közvetve Max Weber is hatott erre az elméleti megközelítésre. De nem minden konfliktuselmélet marxista megközelítésű.1 9 3 1 ) mun­ kássága nagy hatást gyakorolt a szociológiai gon­ dolkodásra. amelyeket konfliktus és megosztottság jellemez. Társadalmi osztály és osztálykonfliktus az ipari társadalomban [Soziale Klassen und Klassenkonflikt in der Industriegesellschaft. ahogyan mások látnak minket. akire Weber hatott. főként az úgynevezett szimbolikus interakcionizmus szemléletmódjával. Pedig épp ennyire fontosak. Megfigyelte.A mosolyotok ér a legtöbbet. vagyis a kormányzók és a kormányzottak között. Vannak azonban ennek az irányzatnak olyan követői. Marx elsősorban az osztályok felől szemlélte az érdekkülönbségeket. pél­ dául azzal.

lakóik pedig tehetősebbek. Egyes kultúrákban. nem volt könnyű ér­ zelmi munkára képezni az embereket. Ha a család szűkösen. Például Robert K. konkrét társadal­ mi feltételeket vagy eseményfajtákat igyekeznek magyarázni. de nem az. Ha épp dolgozunk. hogy a szol­ gáltatóiparban dolgozók (a kétkezi munkások­ hoz hasonlóan) gyakran eltávolodnak önmaguk azon részétől. hogy „mosolygási tanfo­ lyamokon" vegyenek részt . Az elméle­ tek érvényességi köre szűkebb.ezek nem is állnak nagyon távol attól a képzéstől. mégis elég általános. mert ha belegondolunk. Ne próbáljon nagy elméleti rendszereket alkotni (ahogyan például Marx tette). vagyis különböző elméleti irányultságokkal. A szociológiában az elméletek vagy még in­ kább az elméleti megközelítések értékelése nehéz. mint a szociológiában. hogy miért kellene a szocioló­ giai elméletalkotásnak megmaradnia a „közép­ szinten".Ml A SZOCIOLÓGIA? ja az utaskísérők „ügyfélszolgálati" képzésével kapcsolatos vizsgálatról ismerős lehet bárkinek. Hochschild szerint a minket alkalmazó vállalat nemcsak mozdulatainkat. Merton (2002) amel­ lett kardoskodik. Vagyis a depriváció érzését nem közvetlenül az anya­ gi szegénység mértéke határozza meg. az Egyesült Államokban végezte kutatatásait. A szol­ gáltatóipari állások száma rohamosan növekszik a világ minden országában. Erre példa Durkheim elmélete az öngyilkosságról. ahol mindenkinek többé-kevésbé hasonlóak a körülményei. ahol az otthonok többsége sokkal nagyobb. amelyet épp ebben a fejezetben ismertettünk. amely jóval át­ fogóbb más elméleteknél. A fent tárgyalt elméleti megközelítésektől azonban megkülönböztethetjük az elméleteket. amelyet munkájuk során fel kell adniuk. de átfogó . mint az empirikusabb jellegű nézeteltérések. amelynek értelmé­ ben az emberek attól függően értékelik körülmé­ nyeiket. mint Nyugat-Európában vagy Észak-Amerikában. hogy minél átfogóbb az elmélet. testképet. emberpróbáló feladat. Tulajdonképpen igaz. hogy az ember kontrollálja érzelmeit. ame­ lyekre további kutatások során lehet választ adni. hogy a karja szinte már gép. Általában egy kutatás folyamatában születnek. így alakítson ki nyilvánosan felismerhető (és elfogadható) arcki­ fejezést.bár ez gyakoribb más társadalomtudo­ mányokban (főként a közgazdaságtanban). és a kötet megjelenése óta sok más kutató épített a gon­ dolataira. aki már dolgozott a szolgáltatóiparban. megállapításai sok jelenkori társadalomra érvényesek. egyre több embernek kell „érzelmi munkát" is végeznie munkahelyén. Hochschild kutatása ablakot nyitott az élet egy olyan szeletére. Az elméleti viták ereden­ dően elvontabbak. amelyek különböző nézőpontokból. de olyan környé­ ken. és olyan problémákat vetnek fel. Ezekben az országokban a szolgáltatóipari alkalmazottak­ tól néha megkövetelik. például üzletben. szegény környéken él. már nem a sajátjuk. hanem szerényebb elméletek kidolgozására törekedjen. például a grönlandi inuitok körében. amelyről a legtöbb ember úgy gondolja. hogy úgy ér­ zik: a mosolyt mintha rájuk ragasztották volna. szemlélettel közelítik meg a szociológia tárgyát. amelyet megtapasztalnak. Hochschild megállapítja. amely hasonló házban él. hogy kihez hasonlítják magukat. Ilyen például a relatív depríváció elmélete. A középszintű elmélet elég konkrét ahhoz. Hochschild ezt nevezi az „érzelmi munka" terén folytatott képzésnek . még a mosolyunk is a cégé. az érzelmeket általában legbensőbb. vajon kívánatos vagy hasznos-e. A különböző elmé- Elméletalkotás a szociológiában Eddig elméleti megközelítésekkel foglalkoztunk. hogy különböző jelenségek egész körére alkalmazható legyen. amelyen a szociológusok munkálkod­ nak. ha­ nem érzelmeinket is igyekszik birtokba venni. akkor kevésbé érzik úgy. Sokféleképpen véleke­ dünk arról. Ugyanakkor van olyan elmélet. hogy empirikus kutatással közvetlenül teszteljék. és csak néha válik újra annak részévé. személyes részünknek tekintjük. annál nehezebb empirikusan igazolni. hogy a szociológus nagyívű elméleti vállalkozásba kezdjen. hogy a szociológus úgynevezett középszintű elméleteknek szentelje figyelmét. Bár Hochschild a világ egyik legfej­ lettebb „szolgáltatógazdaságában". étteremben vagy bárban. Számtalan elmélet született az ezerféle kutatási területen. hogy nélkülözniük kell. Hochschild könyvében meggyőzően alkalmaz­ ta a szimbolikus interakcionizmust.az efféle munka megköveteli. Hasonló­ képpen. Mégsem tudjuk egyértel­ műen indokolni. sőt olykor matematikai formát is öltenek . minél nagyobb a célja. A szociológiában nincs egyetlen uralkodó elméleti megközelítés . a szolgáltatóiparban dolgozók is gyakran arról számoltak be Hochschildnek. mint egy olyan csa­ lád. A kétkezi munkás például gyakran úgy érzi. amelyben a Delta Airlines utaskísérőinek kellett részt venniük. hogy érti. Más szóval ezek a dolgozók eltávolodtak saját érzelmeiktől. aki mozgatja. mégis jobban meg kell értenünk. ahol nincs olyan hagyománya a nyil­ vános mosolygásnak.ez a gyengeség jelének tűnhet. Néha az elméletek nagyon pontosan fogal­ mazódnak meg. Ez azért érdekes.

Más elméletektől eltérően ez az irányzat nem az egész társadalom vizsgálatát. telefon és számítógép közvetítésével zajlik. Egyértelmű. kapcsolatba.1. ők dolgozzák ki a konfliktuselméleteket. A modern társadalmakban folyton idegenekkel kerülünk MIRE JO A SZOCIOLÓGIA? A szociológia több szempontból is gyakorlati je­ lentőséggel bír életünkben. hanem az egyének szűkebb körű interakcióinak az elemzését tartja fontosnak. Az elméleti gondolkodásban a változatosság gazdag gondolatforrást biztosít. hogyan élik az emberek hétköz­ napi életüket . hogy óriási utat teszünk meg. amikor a szemtől szembeni. csak hogy a hét­ végét a barátunkkal töltsük. De mindegy. és amely serkenti a szociológiai munkában nélkülözhetetlen képzelőerőnket. hogyan működik a szervezet. sokoldalú. A szociológiában alkalmazott elméleti megkö­ zelítéseket elemzési szintek szerint is szemlélhet­ jük. A későbbi fejezetekben még említek példát arra. közvetlen interakció helyzetében vizsgáljuk a mindennapi viselkedést. néha kevésbé fontosak. ezt hangsúlyozta C. hogy a társadalmi interakció során az egyének szimbólumokat alkalmazva érintkeznek. mert a te­ vékenységek egy része nyomtatott anyagok. e cselekvés akaratlan következményei. és aligha lehet minden részletét egyetlen elméleti pers­ pektívába foglalni. kiemelte. A mikroszintű vizsgálatok viszont épp a kiter­ jedt intézményi minták értelmezéséhez szüksé­ gesek. hogy megértsük.). hogyan hat a mikrokontextusban zajló in­ terakció a nagyobb társadalmi folyamatokra. hogy az egyenlőtlensé­ get az osztály fogalmára építve vizsgálja. de úgy is. Első pillantásra úgy tűnhet. A kettő szorosan kapcsolódik egymáshoz. hogy e-mail üzenetet küldünk egy ismerősnek. Te­ vékenységének nagy részét megérthetjük egysze­ rűen úgy. A makroszociológia a nagy társadalmi rendszerek.önmagunk . hogyan befolyásolják a makrorendszerek a társadalmi élet szűkebb tereit. Merton. amikor megalkotta a már említett szociológiai képzelőerő fogalmát (24. A makroszintű elemzés nélkülözhetetlen. mint a latens leti megközelítések és elméletek vetélkedése épp a vállalkozás vitalitásának a jele.ez világossá válik. A mikroszociológia a mindennapi viselkedés vizsgálata közvetlen interakciókban. hogy megnézzük. hogyan viselkednek tagjai a közvetlen interakciók során. Mondjuk megvizsgálunk egy nagyvállalatot. Sok társadalomelmélet-alkotóra ma is hat Marx. es fordítva. funkciók. A makroszociológia a nagy társadalmi rendszerek elemzése. Mégis sokat segítene. A szo- . ha összehason­ lítjuk a középkori kultúra napi cselekvéskörét az iparosodott városi környezet életével. mások jelenléte még a legösszetettebb társadalmakban is kulcsfontosságú. Ebbe tartozik a hosszú távú változási folyamatok. hogy a manifeszt funkciók. Az ember . A marxi elmélet lényege. Elemzési szintek: mikro. hogy a mik­ ro. hogy milyen szintre irányul az elemzés. ha meg akarjuk érteni a mindennapi élet intézményi hátterét. hangsúlyozva. FEJEZET A szimbolikus interakcionizmus azt hangsú­ lyozza. amelyből a kutatás meríthet.és makroszociológia Az itt tárgyalt különböző elméleti nézőpontokat aszerint is szétválaszthatjuk. Az em­ beri viselkedés bonyolult. Giddens 1984). Wright Mills. milyen fontos a társadalmi cselekvés a társadalom életében. hogy a társadalmi szervező­ dés mindenféle formája nagyságától függetlenül a szemtől szembeni. A funkcionalizmus a társadalom egészét vizs­ gálja. Ilyen módon nem kaphatnánk képet az egész vállalatról. a különböző irodákban vagy az üzemben dolgozók körében. pél­ dául az indusztrializmus kialakulásának az elem­ zése is. aki kü­ lönösen nagy hatást gyakorolt a maga funkciona­ lizmusával. közvetlen interakcióra épül. Általában mikroszociohígiá­ nak nevezzük azt. Merton szerint a szociológiai értelmezés nagy ré­ sze abból áll.és makroszintű elemzés jól elkülönülnek egy­ mástól. Dönthetünk úgy. például a politikai rendszer vagy a gazdasági rend elemzése. Elemezhet­ jük például az interakciókat az igazgatók között a tanácsteremben. A tágabb intézményi keretek nagyban meghatározzák. o. pedig a kettő szorosan összekapcsolódik (Knorr-Cetina-Cicourel 1981. hogy feltárjuk a társadalmi cselek­ vések és intézmények latens funkcióit. Ez a kapcsolat lehet közvetett és személytelen. leve­ lek.tanulmányozása során az elméle­ ti sokszínűség ment meg a dogmáktól. hány közvetett vagy elektronikus kapcsolatot teremtünk ma. amelyeket a társadalmi cselekvés résztvevői célul tűznek ki.

A második világhábo­ rút követő években például számos országban nagy lakótelepeket építettek a városközpontok­ ban. hogy hasznosítsák a szaktudásukat. Ebben a fejezetben kiderült. a személyzeti vezető és még számos más poszton dolgozó ember. ösztönöznie a reformokat vagy a társadalmi változást? Van. és a szo­ ciológiai elképzeléseket. nem kell unal­ mas egyetemi tanulmányokat végigkínlódnia. akkor jobban megérthetjük a gondjaikat is.gyakorlati reformok elérésére. hogy ha meg tud­ juk érteni. ha nincs tisztában a Nagy-Britanniában élő különféle csoportok tag­ jait elválasztó kulturális különbségekkel.meg­ felelő ismeretekre alapozott döntéseket hozni. Kutatások azonban rámutattak. és ma is elsődleges feladata e társadalmak vizsgálata. nagyrészt latin-amerikaiak­ ból álló közösségben dolgozik. hogy megismerjük. Furcsa volna. Egy gyakorla­ ti reformprogram esetleg nem biztosítja a várt eredményt. Aligha számíthat sikerre az olyan gyakorlati politika. egyéb szolgáltatásokat is kapcsoltak. aki jogásznak. és maguk is kialakíthatnak politikai programokat. Nem feltételezhetjük. eredményeket saját élet­ helyzeteihez köti. Végül meg kell említenünk. A szo­ ciológia önálló szellemi törekvésként a modern társadalmak kialakulásakor jelent meg. mert megszólal a „társadalmi lelkiis­ meretünk". A helyzetü­ ket felismerő csoportok a szociológiai kutatások eredményeit felhasználva gyakran hatékonyan reagálhatnak a kormányzati politikára. a várostervező. Ezt leginkább úgy kerülheti el. üzletembernek vagy orvosnak készül. annál valószínűbb. hogy a hatalmon lévők mindig szem előtt tartják a kevesebb hatalommal bíró vagy hátrányos helyzetű csoportok érde­ keit a politikai döntéshozatal során. Minél jobban ismerjük cselekvésünk mozgatóru­ góit és a társadalom működését általában. akik nem bo­ csátkoznak az aktuális vitákba. hogy sok szocio­ lógus „hivatásszerűen". hogy segít a politikai vezetőknek . és a lakótelepekhez üzleteket. hogy a szociológia csak akkor őrizheti meg szel­ lemi függetlenségét. A sokemeletes lakóházak és az üzletsorok számos helyen pusztulni kezdtek. A szociológia gyakorlati haszna korántsem me­ rül ki abban. Úgy gondolták. mások hogyan élnek. aki azt mondja. hogy így biztosítható a nyo­ mornegyedek alacsony jövedelmű rétegeinek színvonalas lakásellátása. amikor egy-egy szo­ ciológiai kérdésben állást foglalnak? Nincs olyan szociológiában jártas ember. hogy képzeletét szabadjára engedve közelít a tárgyhoz. boldogtalannak érzik magukat. Vajon a szociológusnak kell-e tevé­ kenyen támogatnia. amely nem az érintett emberek életmódjának beható ismeretén alapul. Ha valaki szociológusnak készül. Másodszor: a szociológiai kutatás gyakorlati segítséget nyújthat a politikai kezdeményezések eredményeinek értékelésében is. Szociológiában jártas le­ het az ipari tanácsadó. . aki egy dél-londoni. A szociológia nem csupán elvont. újságíró­ nak. amikor állást foglalnak. hogy a szocioló­ gia olyan tudomány. mindenképp ke­ vésbé elfogultak másoknál. sokféle nézőpontból szemléljük. Az ön­ segélyező csoportok (például a Névtelen Alkoholisták) és a társadalmi (például környezetvédő) mozgalmak olyan csoportok. a fosztogatások és egyéb erőszakos bűncselekmé­ nyek melegágyaivá váltak.Ml A SZOCIOLÓGIA? ciológia először is lehetővé teszi. kellemetlen következménnyel járhat. Ugyanakkor a szociológusok a társadalmi inter­ akció és általában az emberi társadalmak termé­ szetére vonatkozó sok más kérdéssel is foglal­ koznak. hanem jelentős gyakorlati következményekkel is jár az emberek életében.több-kevesebb sikerrel . intellektuá­ lis tudományterület. aki figyelmen kívül hagyhatná a mai világban létező egyenlőtlensé­ geket. Harmadszor (és bizonyos szempontból ez a legfontosabb): a szociológia lehetőséget ad. hogy formálni tudjuk a jövőnket. nem nyerheti el a közösség tagjainak bizalmát. ha a szociológusok a vitatott morális és politikai kérdésekben semlegesek ma­ radnak. A társadalom megértése annak is hasznos lehet. vagy egy sor akaratlan. De vajon azok a tudósok. Gyakran előfordul. így például az a fehér szociális munkás. a szociális munkás. ha a szociológusok nem fog­ lalhatnának állást politikai kérdésekben. hogy a társas világot a magunkétól eltérő. és értel­ metlen is megtiltani nekik. amelyek maguk is törekednek . illetve a mások életét formáló hatásokat. amelynek művelése során gyakran személyes világnézetünket félretéve pró­ báljuk alaposabban megvizsgálni az életünket.vagyis a hatalommal bíró csoportoknak . hogy a korábbi lakóhelyükről nagy bérházakba költözött embe­ rek közül sokan magányosnak. Gyakran azért tanuljuk vagy műveljük a szo­ ciológiát. jobban megértsük önmagunkat. közvetlenül foglalkozik gyakorlati kérdésekkel.

A szociológia fő elméleti irányzatai a funkcio­ nalizmus. iparosodott rendsze­ rek felé. 6. A szociológiának több szempontból is van gyakorlati jelentősége. Itt nemcsak át­ fogó változásokról van szó.sosig. Először is ha jobban megértjük a társadalmi körülmények egy adott együttesét.britsoc. Emilé Durkheim és Max Weber. amelyeket később Durkheim és Weber fejtett ki.uk/sociology The British Sociological Association http://www. INTERNETES FORRÁSOK A kötethez kapcsolódó kiegészítő anyagok és információk lelőhelye http://www. hogy értelmezze a mélyreható változásokat. Az elméleti vitákat a ter­ mészettudományokban is nehéz eldönteni.1. Ugyan­ akkor a szociológia révén növelhetjük kulturá­ lis érzékenységünket. Alapkérdés például. mert semmiképp sincs könynyű dolgunk. a szociológia révén jobban megismerhetjük önmagunkat. 5. Többféleképpen is se­ gítségünkre lehet a társadalomkritikában és a gyakorlati szociális reformokban.co. ami talán a legfontosabb. A szociológia kezdeti fejlődésének fontos alak­ jai közé tartozik Auguste Comte. A szociológia az emberi társadalmak módsze­ res vizsgálata. Végül. hogy képzeletünket szabadjára engedve gondolkod­ junk és megszabaduljunk a társadalmi élettel kapcsolatos előítéleteinktől. 2. hogy megváltoztassák életfel­ tételeiket. a szociológiában pedig ez még nagyobb nehéz­ ségekbe ütközik. hanem az emberek életének legtitkosabb. FEJEZET MMMMMMMÜ ÖSSZEFOGLALÁS 1. amely megkülönböztetett figye­ lemmel fordul a modern. 3. akkor nagyobb lesz az esélye.uk/sociology The Social Science Information Gateway from Sociology http://www.polity. amelyek az elmúlt két-három évszázadban következtek be az emberi társadalmakban. hogy azokat alakítani is tudjuk.uk/giddens5/ A Polity Press új szociológiai témájú könyvei http://www. a konfliktuselméleti megközelítés és a szimbolikus interakcionizmus. A szociológia gyakorlata megköveteli.co. hogy mi a szo­ ciológia és hogyan hatnak a modernizációval járó változások a társadalmi világra. legszemélyesebb jellem­ zőiben bekövetkezett változásokról is. ami esélyt teremt csoportoknak és egyéneknek. A szociológia eredetileg arra törekedett. Ezeket olyan alapvető különbségek választják el egymástól. így az eltérő kulturális értékeket figyelembe véve hozhatunk politi­ kai döntéseket. ha saját viselkedésünket vetjük vizsgálat alá.ac. Kari Marx. A szociológiában sokféle elméleti megköze­ lítést találhatunk. 4. 7.polity. milyen eredménye lehet egy-egy politikai programnak.uk r . A 19. amelyekre nagy hatást gyakorolt a tárgy hábo­ rú utáni fejlődése.co. Gyakorlatilag megvizsgálhat­ juk. század közepén tevékenykedő Comte és Marx meg­ határozták a szociológia egyes alapvető kér­ déseit.

A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG TÁRSADALOMTÍPUSOK Eltűnő világ: a premodern társadalmak és sorsuk A m o d e r n világ ipari társadalmai Globális fejlődés TÁRSADALMI VÁLTOZÁS A változásra ható tényezők Változások a modern időszakban GLOBALIZÁCIÓ A globalizációt segítő tényezők A globalizációs vita A globalizáció hatása KÖVETKEZTETÉS: GLOBÁLIS KORMÁNYZÁS KELL Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források .

.. a m i ö n m a g á b a n s o k k a l i n k á b b m e g v á l t o z ­ t a t t a a z e m b e r é l e t m ó d j á t . A legjobb indiai takács s e m tudna olyan finom és s z a b á l y o s f o n a l a t s o d o r n i . A z újkori t á r s a d a l m a k c s a k a z u t o l s ó 3 0 m á s o d ­ p e r c b e n léteztek. a r á d i ó t ó l a nagy teljesítményű számítógépig.b e n egy angol e l m o n d h a t t a volna magáról. H a a z e m b e r i lét t e l j e s időtartamát egyetlen napnak. a r e p ü l ő g é p és az e l e k t r o n i k u s e s z k ö z ö k e g é s z sora. erőműig. a c i ­ vilizációk pedig 23 óra 57 perckor keletkeztek. és m é g sorolhatnánk. a k k o r a f ö l d m ű v e l é s 23 ó r a 56 perckor. a m e l y e k e t a m ú l t k é z m ű v e s m ó d s z e r e i v e l semmiképp n e m lehetett volna elkészíteni. hogy a modern technoló­ gia o l y a n d o l g o k a t h o z o t t l é t r e . m i n t a m o d e r n henger­ mű. az a t o m ­ [. az a u t ó . a D a v i d L a n d e s g a z d a s á g t ö r t é n é s z meg­ 1 8 . s z á z a d k e r e s z t é n y v i l á g á b a n egy k o v á c s m ű ­ h e l y s e m t u d o t t o l y a n nagy.] A z ered­ m é n y : óriási mértékben növekedett a termelt áruk és szolgáltatások m e n n y i s é g e és választé­ ka. századi élettel. a földműve­ lés m i n d ö s s z e t i z e n k é t e z e r é v e s . m i n t u n o k á i vi­ lágához (Landes 1 9 6 9 ) . m i n t a f o n ó g é p . h a n e m o l y a n tárgyakat h o z lét­ re. állapítja: A m o d e r n t e c h n o l ó g i a n e m c s a k t ö b b e t é s gyor­ s a b b a n t e r m e l . hogy anyagi környezete inkább h a s o n l í t a r ó m a i k a t o n á k é h o z . mégis legalább annyi változás történt az emberi nap e rövid szakaszában. a m e l y e k e t alig­ ha tudtak volna elképzelni a preindusztriális k o r b a n : i l y e n a k a m e r a . A z újkor v i l á g á r a j e l l e m z ő é l e t m ó d o k é s társadal­ mi i n t é z m é n y e k még a közelmúlt életformáitól és intézményeitől is nagyon eltérnek. Még fontosabb. s i m a é s e g y e n l e t e s acéllemezt készíteni. m i l y e n r o h a m o s v o l t a t e c h n i k a i f e j l ő d é s e b b e n a kor­ szakban.. 1 7 5 0 . 24 órának tekint­ j ü k .az egyik legősibb civilizáció találkozik itt a 2 1 . A z újkori v á l t o z á s ü t e m é t j ó l m u t a t j a .Az e m b e r nagyjából félmillió éve létezik a Föl­ dön. Egy mind- A gizai piramisok látképe egy Pizza Hut é t t e r e m ablakából . m i n t b á r m i a t ű z fel­ fedezése óta. Az állandó települések alapja. A c i v i l i z á c i ó k alig h a t e z e r é v e s z ü l e t t e k . mint az összes megelőzőben együttvéve.

d e a fegyverek és régi e s z k ö z ö k m á r itt is c s a k a történelem előtti idők emlékei voltak.á z s i a i ő s e r d ő k b e n . a g l o b a l i z á c i ó k ö r ü l l á n g o l t fel.. akik a nagy felfedezések korában útnak indultak.a t á r s a d a l m i é l e t k i s z a k a d t a z o k b ó l a társadalmi r e n d e k b ő l . D é l . az É s z a k i sark. A modern iparosodás előtti t á r s a d a l o m f o r m á k a t csak úgy érthetjük meg. b i r o d a l m a k r a l e l t e k . M á s ré­ giókban . De az e m b e r i történelem nagy r é s z é b e n a F ö l d n é p s ű r ű s é g e sok­ kal kisebb volt a m a i n á l . sokkal i n k á b b . folyton vándorló.o l y a n c s o p o r t o k r a b u k k a n t a k . v e s z é l y e z t e t e t t faj tagjai l e t t e k v o l n a . m i n t a z e u r ó p a i a k rég e l f e l e d e t t kőkorszaki ősei: nagy területen.A m e r i k a é s Afrika d é l i c s ú c s a . v a d n ö v é n y e k e t gyűjtve.A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG Az őskori barlangrajzok is m e g m u t a t n a k valamit a l e g k o r á b b i v a d á s z o k . h ú s z . E g y e s r é g i ó k b a n . a m e l y e k b e n t ö b b m i l l i ó a n é l n e k . a m e l y e k e t mi magunk s z a b a d í t o t t u n k e l . s z i n t e k i z á r ó ­ lag á l l a t o k r a v a d á s z v a . E l ő b b azonban áttekintjük a fő társadalomtípusokat. a m e l y e k b e n az e m b e r e k évszázadokig é l t e k . E fejezetben e l e m e z z ü k a fent v á z o l t h a t a l m a s társadalmi átalakulás okait és k i t é r ü n k arra a vitá­ ra is. a h o l legfel­ j e b b egy-két nagy..ki­ sebb népességet találtak. amely az egyik l e g n a g y o b b j e l e n k o r i társadal­ mi változás. A mi n e m z e d é k ü n k b i z o n y t a l a n j ö v ő előtt áll. a m e l y többé-kevésbé á l l a n d ó .g y ű j t ö g e t ő k m i n t h a egy ritka. Másutt p e r s z e a f e l f e d e z ő k t e l j e s e n kifejlett á l l a m o k ­ ra. de a m a i világ­ ban is megtalálhatók. és c s a k az e l m ú l t száz­ egynéhány é v b e n a l a k u l t a k ki o l y a n t á r s a d a l m a k .a m e r i k a i és k e l e t . a m e l y e k m á i g ú g y él­ n e k . ha segítségül h í v j u k a szo­ ciológiai k é p z e l ő e r ő t ö r t é n e t i d i m e n z i ó j á t . Marvin Harris antropológus and Kings): így ír erről könyvében (Cannibals sújtotta őket. amelyekben a n é p e s s é g t ú l n y o m ó r é s z e v á r o s l a k ó . f ö l d m ű v e l ő f a l v a k b a n élt.g y ű j t ö g e t ő k é l e t é b ő l . B á r a m a i i p a r i t á r s a d a l m a k a t n e m fenyegeti p e s t i s vagy é h í n s é g . P e r s z e a k o r á b b i n e m ­ zedékek é l e t f e l t é t e l e i természeti is bizonytalanok voltak: járványok és éhínség katasztrófák. össze k é t . sokan városokban ö s s z e z s ú f o l ó d v a . m i n t e l ő d e i . sok k ü l ö n b ö z ő néppel találkoztak. k e r e s k e d ő k é s h i t t é r í t ő k . a d é l .h a r m i n c fős c s a p a t o k b a n .Észak-Amerika keleti erdeiben.i l y e n A u s z t r á l i a . E z e k a v a d á s z o k . k ö z ö s é p í t m é n y t e m e l t e k .h á r o m é v s z á z a d o s i d ő s z a k b a n . a m e l y e k é l é n d e s p o t a . TARSADALOMTIPUSOK Eltűnő világ: a premodern társadalmak és sorsuk A z e u r ó p a i felfedezők. m e g k e l l s z e l í d í t e ­ nünk azokat a t á r s a d a l m i erőket. N a p j a i n k a t o l y a n társadal­ mak jellemzik. amelyek m á r a m ú l t b a n léteztek.a m i csak aprócska s z a k a s z a z e m b e r i t ö r t é n e l e m k o n ­ textusában .

örökké újabb áldozatot köve­ t e l ő i s t e n e i k k e l (Harris 1 9 7 8 ) . ábrát). halászatból és vadon t e r m ő e h e t ő növé­ nyek gyűjtögetéséből tartották fenn magukat. 0 0 1 száza­ léka él elsősorban vadászatból és gyűjtögetésből (lásd a 2. hogy m i l y e n érdemeket szerzett előző megtestesülésében.1.1. e. és az é l e t e g y e n l ő t l e n t e r h e i b ő l m i n d e n lélek aszerint részesült. 50 000-től máig (ma már szinte alig akad) Jellemzői Kis lélekszámú. amelyekben a kereskedelem és a kézmű­ ipar koncentrálódik Többnyire földművelésre épül Nagy egyenlőtlenségek a különböző osztályok között Elkülönült kormányzati apparátus. m i n d a m a g a sajátos művészeteivel és vallásaival: az inkák n a g y k ő e r ő d e i k k e l . m i n d k ü l ö n világ.2. ásóés építőszerszámokra. 6000-től a 19. halászat és ehető növények gyűjtése révén előteremtő csoportok Kis mértékű egyenlőtlenség Csak életkor és nem szerinti rangsorolás Kicsi. olykor t ö b b milliós lélekszámú (bár a nagyobb iparosodott társadalmakhoz hasonlítva kicsi) Van néhány városa. N i n c s szükségük m á s anyagi javakra. a h o l t i s z t e l ­ t é k a t e h e n e k e t . A z t á n ott v o l t a k a z a m e r i k a i ő s l a k ó k á l l a m a i é s b i r o d a l m a i . a c i v i l i z á l t világ h a t á ­ r á n t ú l l é v ő g y e n g é c s k e k i r á l y s á g o k e s d e k l ő kö­ v e t e i t . csak vadászfegyverekre.a világ l e g n a g y o b b b i r o d a l m a .f ő k é n t a m o d e r n . fejlett á l l a m . FEJEZET 2. E l s ő s o r b a n ezek a nagy birodalmak. függőhídjaikkal. á l l a m i i r á n y í t á s ú gaz­ daságukkal és az aztékok vérszomjas. A n a g y o b b . h o g y ó c e á n o k o n . városaik. c s o r d u l t i g m e g r a k o t t m a g t á r a i k k a l . e. E z é r t a tár­ s a d a l o m tagjai k ö z ö t t n e m a l a k u l k i s z á m o t t e v ő k ü l ö n b s é g az a n y a g i helyzet t e k i n t e t é b e n . gyűjtögetéssel egészítik ki megélhetésükhöz Nagyobb egyenlőtlenségek. n a g y o b b ag­ rár. amelyek m i n d előfordulnak Harris l e í r á s á b a n : v a d á s z o k é s g y ű j t ö g e t ő k . ó r i á s i . A k ö v e t k e z ő k b e n e z e k f ő b b j e l l e m ­ z ő i t t e k i n t j ü k át (lásd a 2. táblázatot). Jelenleg az egész világon kevesebb m i n t negyedmillió em­ ber. 12 000-től máig (ma már többnyire nagyobb állam része. t ö b b s é g ü k e t a z o n b a n a t e r j e s z k e d ő n y u g a t i kul­ t ú r a e l p u s z t í t o t t a v a g y m a g á b a o l v a s z t o t t a .vagy p á s z t o r t á r s a d a l m a k ( f ö l d m ű v e l ő k és ál­ l a t t a r t ó k ) . Új-Guinea őserdőiben. 12 000-től máig (ma már többnyire nagyobb politikai képződmény része. R e n d s z e r i n t i n k á b b Vallási é r t é k e k e t é s szer­ tartásos-rituális t e v é k e n y s é g e k e t t a r t a n a k f o n t o s ­ nak. . M a r c o P ó l ó t é s K o l u m b u s z t is. besorolhatjuk kategóriába. palotáik. t á r s a d a l m a k tagjai A látszólag végtelenül sadalmat mégis sokféle p r e m o d e r n tár­ három nagyobb n e m i g y e k e z n e k anyagi j a v a k a t felhalmozni azon túl. O t t v o l t I n d i a is . Vadászó-gyűjtögető kultúrák még ma is léteznek a világ e g y e s r é s z e i n . n e m i p a r i c i v i l i z á c i ó k vagy t r a d i c i o n á ­ lis á l l a m o k . a m e l y e k eddig fennmaradtak. városokba nem szerveződő mezőgazdasági közösségek A termést gyakran vadászattal. p é l d á u l Afrika e g y e s si­ vár területein és Brazília. O t t v o l t K í n a . századig (mára már nyoma sincs) Tradicionális társadalom vagy civilizáció v a g y u r a l k o d ó o s z t á l y állt. amelynek élén a király vagy császár áll Agrártársadalom I.t á r s a d a l m a k k a l ö s s z e h a s o n l í t v a a va­ dászó-gyűjtögető csoportokban E egyenlőtlenség nemigen figyelhető meg. felbomlik a tradicio­ nális életmód) I. i l l e t v e c s a p d á k r a és f ő z ő e d é n y e k r e . p é l d á u l b r i t és a m e r i k a i . a m e l y n e k v e z e t ő i m e g v e t e t t é k a „ v ö r ö s k é p ű b a r b á r o k a t " . ami alapvető s z ü k s é g l e t e i k k i e l é g í t é s é h e z k e l l . é s a m e l y e k e t á l l a n ­ dó hadsereg védett.az a föld. elveszíti sajátos identitását) Pásztortársadalom I.a c s o ­ port n e m válik szét gazdagokra és szegényekre. emberi szívekkel táplált. E z e k a c s o p o r t o k vadá­ szatból. A legősibb társadalmak: vadászok és gyűjtögetők F ö l d i l é t e z é s ü k s o r á n a z e m b e r e k egy e g é s z e n kis időt leszámítva mindig vadászó-gyűjtögető t á r s a d a l m a k b a n é l t e k . m i n t a vadászó-gyűjtögető társadalomban Főnökök irányítják Lélekszáma néhány száztól sok ezer f ő i g terjedhet Háziasított állatok tartásából biztosítják megélhetésüket Éles egyenlőtlenségek jellemzik Főnökök vagy hadurak irányítják Nagyon nagy. s i v a t a g o k o n k e l j e n e k át. a F ö l d l a k o s s á g á n a k m i n d ö s s z e 0 . megélhetésüket vadászat. templomaik és kincseik csábították az összes felfedezőt.1. síremlékeik. é s va­ lószínűleg n e m maradhatnak sokáig érintetlenül azok sem. e. táblázat A p r e m o d e r n e m b e r i t á r s a d a l m a k t í p u s a i Típus Vadászó-gyűjtögető társadalom Fennállásának időszaka I. e.

10 000 A világ népessége: 10 millió Ebből vadászó-gyűjtögető: 100% I.e.1. sz. 1500 A világ népessége: 350 millió Ebből vadászó-gyűjtögető: 1% I. ők f ő z n e k és ők nevelik a g y e r e k e k e t . A rangok vagy p o z í c i ó k á l t a l á b a n k o r c s o p o r t o k és nemek s z e r i n t k ü l ö n ü l n e k e l . h o g y e g y e s in- .De Vore 1 9 6 8 . A vadászó-gyűjtögető társadalmak nem csu­ pán „primitív" népek. G y a k o r l a t i l a g mindenütt a férfiak a v a d á s z o k .A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG 2. K u l t ú r á j u k ta­ n u l m á n y o z á s a r á v i l á g í t h a t arra. Ez a férfiak és n ő k kö­ zötti m u n k a m e g o s z t á s a z o n b a n n a g y o n f o n t o s : a k ö z ö s s é g i v e z e t ő p o z í c i ó k b a n és a s z e r t a r t á s o k s o r á n a férfiak j á t s z a n a k d o m i n á n s s z e r e p e t . 2000 A világ népessége: 6 milliárd Ebből vadászó-gyűjtögető: 0. m í g a n ő k gyűj­ tögetik a v a d o n t e r m ő n ö v é n y e k e t . akiknek az életmódja ma m á r k e v é s s é é r d e k e s s z á m u n k r a . sz.001% Forrás: Lee . ábra A vadászó-gyűjtögető társadalmak hanyatlása I.

biztosít megélhetést.8 3 0. M é g m a i s s o k p á s z t o r t á r s a d a l o m lé­ tezik. S o k társadalom­ n a k vegyes pásztor.2. tevét v a g y lovat. Ország Ruanda Uganda Pásztor. Ilyen társadalmak rendsze­ r i n t a d ú s fűvel b o r í t o t t t e r ü l e t e k e n . b á r a h á b o r ú és a s z á m o t t e v ő a n y a g i é s h a t a l m i e g y e n l ő t l e n s é g e k h i á n y a . v a g y i s k i s f ö l d d a r a b o k a t m ű v e l t e k meg kezdetleges kapák és ásószerszámok segítségé­ vel.t ő l kezdve t a l á l u n k a d a t o k a t arra. ezért tagjaik r e n d s z e r i n t n e m h a l m o z n a k fel v a g y o n t á r g y a k a t .s z a r v a s m a r h á t . Ez a g y a k o r l a t e l e i n t e „ k e r t m ű v e l é s " f o r m á j á b a n ala­ k u l t ki.g y ű j t ö g e t ő c s o p o r t o k i d ő v e l rájöt­ tek. i l l e t v e siva­ t a g o k b a n é s h e g y v i d é k e k e n t a l á l h a t ó k . A pásztortársadalmak elsősorban állattartásból élnek. a K ö z e l . a m e l y e t a m o d e r n i p a r i c i v i l i z á c i ó teremtett. akár a vadászó-gyűjtögető közös­ ségek.m i n d arra f i g y e l m e z t e t n e k b e n n ü n k e t . A v a d á s z ó . ábrát). de a l k a l m a s a k k ü l ö n f é l e á l l a t o k t a r t á s á r a .és agrártársadalmak M i n t e g y húszezer évvel ezelőtt egyes vadászó és gyűjtögető csoportok áttértek a háziasított állatok tenyésztésére és állandó földterületek megműve­ lésére. A pász­ tortársadalmak rendszerint az évszakok válto­ zásait követve vándorolnák k ü l ö n b ö z ő területek között. m i n t a vadá­ szó-gyűjtögető csoportoké. h o g y a világ. j u h o t . E z e k a tár­ s a d a l m a k n a g y o b b v á r o s o k k i f e j l ő d é s é v e l kelet2.K e l e t és K ö z é p Ázsia egyes vidékein. Nem ipari vagy tradicionális civilizációk Nagyjából időszámításunk előtt 6 0 0 0 . A p á s z t o r k o d ó c s o p o r t o k az a d o t t k ö r n y e z e t t ő l függően k ü l ö n b ö z ő á l l a t o k a t t e n y é s z t e n e k é s le­ Nepál Etiópia Banglades Az ipari Japán Ausztrália Németország Kanada Egyesült Államok Nagy-Britannia 5 5 2. az agrártársadalmak pedig növényter­ mesztésből (mezőgazdaságból). Mivel a kertművelésből élő csoportok n e m vándorolnak. A vadászó-gyűjtögető t á r s a d a l m a k b ó l csak néhány m a r a d t f e n n . k e c s k é t . ezért sokkal n a g y o b b közösségeknek.2. táblázat Máig fennmaradt agrártársadalmak A mezőgazdaságban dolgozók aránya (%)" 90 82 81 80 63 társadalmakhoz hasonlítva tézményeink korántsem tekinthetők az emberi élet „természetes" elemeinek. e l s ő s o r b a n Afrika. hogy a vadon nőtt t e r m é s e k összegyűjtése h e l y e t t ők m a g u k is e l v e t h e t i k a m a g v a k a t . n e m feltétlenül jelent „haladást". hogy ezekből biztosítsák megélhetésüket. FEJEZET g e l t e t n e k . vala­ m i n t a v e r s e n y h e l y e t t a k o o p e r á c i ó k ö z p o n t i sze­ r e p e m i n d . A z efféle területek n e m k e d v e z n e k a földművelésnek. Persze n e m szabad idealizálnunk a vadászó-gyűjtögető közösségek é l e t k ö r ü l m é n y e i t .és agrárgazdasága van. anyagi vagyontár­ g y a k a t i n k á b b fel t u d n a k h a l m o z n i . bár n o m á d életmódjuk az a n y a g i a k t e k i n t e t é b e n g a z d a g a b b . A pásztorkodáshoz h a s o n l ó a n a kertművelés is b i z t o s a b b é l e l e m f o r r á s .2.7 1 . m i n t a v a d á s z a t és a gyűjtögetés. például a b o t s w a n a i l k u n g szánoké (busmanoké). m i n t a k á r a pásztorkodó. h o g y a k o r á b b i a k n á l jóval n a g y o b b é s a z o k t ó l a l a p v e t ő e n k ü l ö n b ö z ő társa­ d a l m a k j ö t t e k l é t r e ( l á s d a 2.

század elejéig f e n n m a r a d t K í n a i B i r o d a l o m magában foglalta a h a t a l m a s k e l e t . A t ö b b m i n t k é t é v e z r e d e n át. p é l d á u l a z az­ tékoké a m a i M e x i k ó t e r ü l e t é n .A GLOBALIZÁCIÓ ES A VÁLTOZÓ VILAG A modern világ ipari társadalmai Mi okozhatta azoknak a társadalomtípusoknak a pusztulását. o.).K e ­ leten alakultak ki.e u r ó ­ pai Britanniától a K ö z e l . a m a j á k é a Yucatán-félszigeten é s a z i n k á k é P e r u b a n . h a n e m idegenek között történik. keztek. A K í n a i B i r o d a l o m k ö r ü l b e l ü l i. A t r a d i c i o n á l i s c i v i l i z á c i ó k b a n a p o l i t i k a i v e z e t ő k (a k i r á l y o k és császárok) csekély közvetlen befolyással bírtak alattvalóik többségének szokásaira és életmódjá­ ra. hogy a foglalkoztatott népesség t ú l n y o m ó része n e m a m e z ő g a z d a s á g b a n . h i s z e n a z o k t ö b b é . táblázatban). az i d ő s z á m í t á s s z e r i n t i 1. F é n y k o r á b a n . A főbb városok sokkal na­ gyobbak. S z á m o s n a g y t r a d i c i o n á l i s á l l a m l é t e z e t t Mexikóban é s L a t i n . m i n t a tradicioná­ lis á l l a m o k k o r m á n y z a t i f o r m á i . a n a p i t a l á l k o z á s o k j ó r é s z e n e m s z e m é l y e s is­ merősök. vagyis olyan politikai közösségek.n a g y o b b v á r o s o k b a n él. hatása m e s s z e túlterjedt e z e n a földrészen. fejezetben is e m l í t e t t i p a r o ­ sodás: kialakult a n e m állati erőforrások (például a gőz vagy az elektromosság) felhasználására épülő gépi termelés. A legtöbb t r a d i c i o n á l i s á l l a m e g y ú t t a l b i r o d a ­ lom is volt: m á s n é p e k l e i g á z á s a és b e o l v a s z t á s a révén nőtt j e l e n t ő s m é r e t ű v é ( K a u t s k y 1 9 8 2 ) . E z jellemezte p é l d á u l a t r a d i c i o n á l i s K í n á t és R ó ­ mát. a m e l y e n a m a i K í n a t e r ü l el. és bár E u r ó p á b ó l ered. Az iparosodott társadalmak voltak az e l s ő nem­ zetállamok. E z z e l s z e m b e n a z ipa­ r o s o d o t t t á r s a d a l m a k e l s ő d l e g e s s a j á t o s s á g a az.a m e l y e t n é h a „ m o d e r n " v a g y „fejlett" t á r s a d a ­ l o m n a k is n e v e z n e k . „A v á r o s o k és a globalizáció" c í m ű r é s z b e n lesz szó ( 7 1 2 kahelyek keletkeznek. tagjaik k ö z t i g e n é l e s v a g y o n i é s h a t a l m i egyenlőtlenségek a l a k u l t a k ki. A legkorábbi t r a d i c i o n á l i s á l l a m o k a K ö z e l .K e l e t e n t ú l i t e r ü l e t e k i g terjedt. p é l d á u l a n a g y v á l l a l a t o k és a kormányzati szervek.á z s i a i t é r s é g nagy részét. 7 2 1 . e b b e n a k o r b a n e r ő s ál­ lamok jöttek l é t r e a m a i I n d i a és P a k i s z t á n terü­ letén is. Gya­ korlatilag m i n d e n e m b e r életét befolyásolják a k i t e r j e d t s z e r v e z e t e k . iro­ d á k b a n és ü z l e t e k b e n d o l g o z i k (ez l á t h a t ó a 2. Az iparosodott t á r s a d a l o m . t ö b b n y i r e t e r m é k e n y folyó­ völgyekben. A nagyvárosokban a társadalmi élet a korábbinál személytelenebb.A m e r i k á b a n .k e v é s b é ö n e l l á t ó f a l v a k b a n éltek. amelyeket n e m a tradicionális államokra jellem/ A n a g y v á r o s o k n a k az új g l o b á l i s r e n d b e n b e ­ t ö l t ö t t s z e r e p é r ő l a 21. hogy megszabaduljanak a földművelés fárasztó n a p i f e l a d a t a i t ó l . k i r á l y v a g y c s á ­ szár uralkodott f e l e t t ü k . A t e c h n o l ó g i a i fejlettség v i s z o n y l a g csak kevesek számára tette lehetővé. m i n t a tradicionális civilizációk legné­ pesebb városi települései. Az iparosodás révén gyorsult a közlekedés é s a k o m m u n i k á c i ó . e. fejezetben. A z e m b e r e k t ö b b s é g e m é g a l e g f e j l e t t e b b tra­ dicionális kezdetleges államokban is szintje mezőgazdasági mun­ k á t v é g z e t t . a m e l y e k t ö r t é n e l m ü n k e t formál­ ták mintegy két évszázaddal ezelőttig? A válasz e g y e t l e n s z ó v a l az 1. Az emberek több mint 90 száza­ l é k a k i s e b b . szá­ zadban a R ó m a i B i r o d a l o m az é s z a k n y u g a t . a h o l t ö b b a munkalehetőség. ezeket a t á r s a d a l m a k a t g y a k r a n n e v e z i k civilizá­ cióknak. a m e l y sokkal fejlettebb és erősebb. . e g é s z e n a 20.sok t e k i n t e t b e n egyértel­ m ű e n eltér a társadalmi r e n d b á r m e l y korábbi típusától. h a n e m g y á r a k b a n . 2000-ben s z ü l e t e t t m e g . a m i l e h e t ő v é t e t t e a z egysé­ gesebb „nemzeti" közösség kialakulását. M i v e l i s m e r t é k a z írást és virágzásnak i n d u l t a t u d o m á n y . és ahol folyamatosan új mun­ Ezek a tanzániai maszáj harcosok is a világ alig n é h á n y f e n n m a r a d t p á s z t o r k o d ó népéhez t a r t o z n a k . a m ű v é s z e t . Az iparosodott társadalmak egy m á s i k jellegzetes­ sége a politikai rendszerükkel kapcsolatos.2.

s z á z a d elejéig a n y u ­ gati o r s z á g o k . M i v e l e t á r s a d a l m a k j ó r é s z e a z E g y e s ü l t Á l l a m o k t ó l é s E u r ó p á t ó l dél­ re h e l y e z k e d i k el. A u s z t r á l á z s i a (Auszt­ rália. a z E g y e s ü l t Ál­ l a m o k . k a t o n a i t ú l e r e j ü k fel­ használásával . m i v e l o l y a n jogszabályokat alkothat.a m e r i k a i ország ( p é l d á u l Bra­ zília. a m e l y e t a z e l ő t t t r a d i c i o n á l i s társadal­ m a k u r a l t a k . n é h a a g a z d a g a b b . Ausztrá­ l i á b a n é s Ú j .Z é l a n d o n . T a s m a n i a é s M e l a n é z i a ) . A z e l s ő c s o p o r t b a t a r t o z ó t á r s a d a l m a k (pél­ dául az Egyesült Államok) gyorsan iparosodtak. I l y e n t á r s a d a l o m K í n a . a k á r c s a k a m a i világ s z i n t e ö s s z e s t ö b b i t á r s a d a l m a . az afrikai o r s z á g o k t ö b b s é g e ( p é l d á u l N i g é r i a . a gyarmatosítás f o l y a m a t a átrajzolta a F ö l d t á r s a d a l m i és kultu­ rális t é r k é p é t . a h á r m a s tagolás születésekor még f e l h a s z n á l t á k k a t o n a i c é l o k r a is. olyan fegyvereket é s k a t o n a i s z e r v e z e t t í p u s o k a t h o z o t t létre. h á r o m fő társadalom­ t í p u s s z e m b e á l l í t á s á b ó l . A g a z d a s á g i erő. I l y e n n e m z e t á l l a m N a g y . A második többnyire kategóriába az ipari sorolható jóval társadalmak alacsonyabb fejlődés s z i n t j é n á l l n a k . század elején született. e z e k e t a f e j l e t l e n e b b országo­ kat g y a k r a n n e v e z i k ö s s z e f o g l a l ó a n a fejlődő vi­ lágnak. p é l d á u l É s z a k . I n d i a . továb­ b á Dél-Afrika é s J a p á n t a r t o z t a k (és t a r t o z n a k m a is). G h á n a vagy A l g é r i a ) é s s o k d é l . a m e l y e k s o k k a l f e j l e t t e b b e k voltak. így Ázsia. Az ipari t e c h n o l ó g i a alkalmazása természete­ s e n n e m k o r l á t o z ó d o t t a g a z d a s á g i fejlődés b é k é s folyamataira. A „har­ m a d i k v i l á g " (Third World) k i f e j e z é s e r e d e t i l e g a 2 0 . Egyes t e r ü l e t e k e n .gyarmatokat alapítottak sok olyan t e r ü l e t e n . Globális fejlődés A 1 7 . A modern gyártási módszereket már az iparosodás kezdeti szakaszától kezdve t o s í t á s a k á v é k e r e s k e d e l e m f e j l ő d é s é b e n . A nemzetállam kormányzata jelentős hatalom­ m a l b í r a z á l l a m p o l g á r o k é l e t e fölött. A m á s o d i k világ társadalmai a korábbi kommu­ nista országok.Z é l a n d . Afrika és Dél-Amerika nagy részén a helyi népesség maradt többségben. parlamentáris kormányzati rendszerű. amelyek a határokon be­ lül élő v a l a m e n n y i emberre kötelező érvényűek.ha kellett. s z á z a d t ó l k e z d v e a 2 0 .) m á r é r z é k e l t e t t e m . h a n e m pontosan megvont határvonalak választanak el egymástól. a z e u r ó p a i a k k e r ü l t e k t ö b b s é g b e . A z e l ő z ő f e j e z e t b e n ( 2 5 . Ú j . Gyakran hallhatjuk. m i n t a n e m i p a r i k u l t ú r á k é . C s a k n e m v a l a m e n n y i ide sorolt társadalom többpárti. h o g y az e l m ú l t k é t é v s z á z a d b a n a n y u g a t i élet­ m ó d l á t s z ó l a g e l l e n á l l á s n é l k ü l terjedt e l a z e g é s z világon. hogy a fejlődő országókat a h a r m a d i k v i l á g r é s z e k é n t e m l e g e t i k .ző bizonytalan határvidékek. i p a r o s o d o t t É s z a k k a l s z e m b e á l l í t v a c s o p o r t j u k a t összefogla­ lóan Délnek nevezik. B á r m á r a gyakorlatilag v a l a m e n n y i g y a r m a t kivívta függetlenségét.B r i t a n n i a is. m i l y e n s z e r e p e t j á t s z o t t a gyarma­ . A z e l s ő világ országai k ö z é E u r ó p a i p a r o s o d o t t á l l a m a i . P e r u v a g y V e n e z u e l a ) . G r ö n l a n d .A m e r i k á b a n . M á s h o l . a p o l i t i k a i k o h é z i ó és a k a t o n a i f ö l é n y együtt v e z e t t e k oda. a m i gyökere­ sen megváltoztatta a hadviselés módjait. K a n a d a . a h o l c s a k k i s l é t s z á m ú va­ dászó-gyűjtögető k ö z ö s s é g e k éltek. o.

a fekete-afrikai n e m z e t e k k ö r é b e n vi­ szont növekedett az elmúlt évtizedben: az 1990es évek során e régió lakosai k ö r é b e n 2 4 1 millió­ ról 3 1 5 millióra nőtt azoknak a száma. M a l a j z i a és Szingapúr). M á r a ez a v e r s e n ­ gés véget ért. T a n z á n i a és A l g é r i a ) . D é l . gyakor­ latilag e l t ű n t a m á s o d i k világ. fejezetben lesz szó. S z i n t é n e t a g o l á s e l l e n szól. P é l ­ dául n e m l é t e z i k m á r a s z o c i a l i s t a és k o m m u n i s ­ ta országok m á s o d i k világa. m á s o d i k és h a r m a d i k világ r a n g s o r o l á s a ér­ tékítéletet tükröz. például 1 8 0 4 j a n u á r j á b a n H a i t i lett a z e l s ő auto­ nóm fekete köztársaság.A m e r i k á b a n kon­ centrálódnak. „Globális egyenlőtlenség" című fejezetben. amelyeket külföldi hitelezőktől felvett k ö l c s ö n ö k után kell fizetniük. h o g y az első. h a n e m inkább romlottak az elmúlt n é h á n y évben. köztük C s e h s z l o v á k i a . Ezeket újonnan iparosodó o r s z á g o k n a k is n e v e z i k . Bár a s z o c i o l ó g i a . ( A f e j l ő d ő világ v á r o s a i n a k gyarapodásáról a 21. A fejlődő világ l e g t ö b b n e m z e t e azon­ ban csak a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú u t á n vált füg­ getlenné.) A fő gazdasági tevékenység a mezőgazdaság marad. t é k e D é l .b e n n y e r t é k el szabadságukat. amelyek „elmaradtak" az iparosodottabb területektől. A z ú j o n n a n iparosodó országok közül a legsikere­ s e b b e k . M i u t á n b e f e j e z ő d ö t t a h i d e g h á b o r ú . gyakran v é r e s a n t i k o l o n i a l i s t a h a r c o k eredményeként.a világ o r s z á g a i n a k j e l l e m z é s é b e n .Ázsiában. L a t i n . bár e régiók között azért lényeges különbségek vannak. k ö z é j ü k t a r t o z i k a latin­ amerikai Brazília és M e x i k ó .b e n s z a k a d t ki a p o r t u g á l b i r o ­ dalomból. J e l e n t ő s e n növekedett a szegénység mér­ s o k h e l y e n m o s t zajlik a n a g y v á r o s o k gyors kiala­ k u l á s á n a k f o l y a m a t a . n é m e l y i k n e k s i k e r ü l t e l i n d í t a n i a a z i p a r o ­ sodás folyamatát. k ö z ­ tük Kína is egyre i n k á b b elfogadják a k a p i t a l i s t a gazdaságot. A f r i k á b a n és D é l .K o r e a . U g y a n a k k o r e z e k e t az országokat e g y p á r t r e n d s z e r j e l l e m e z t e : a k o m ­ munista párt u r a l t a m i n d a p o l i t i k a i . A világ s z e g é n y e i f ő k é n t D é l . 1 9 6 8 b a n m é g e g y e t l e n f e j l ő d ő ország s e m s z e r e p e l t a világ e l s ő h a r m i n c e x p o r t ő r e k ö z ö t t . egy sor más ázsiai ország ( p é l d á u l B u r m a .. Kö­ zel e g y m i l l i á r d e m b e r n a p i 1 d o l l á r n á l k e v e s e b b p é n z b ő l él. e z e k n a g y o n különböznek a h a g y o m á n y o s t á r s a d a l m a k ko­ rábbi formáitól. P o l i t i k a i r e n d s z e r ü k m o d e l l j é ü l olyan rendszerek s z o l g á l n a k . a j ó l é t i e l l á t á s o k r a és az o k t a t á s r a Újonnan iparosodó országok B á r a h a r m a d i k világ o r s z á g a i n a k t ö b b s é g e m e s z sze elmarad fejlettségben a nyugati társadalmak­ tól.A m e r i k á b a n . A d é l . gyakran nagyobb összegűek.t a n k ö n y v e k b e n ma is talál­ kozhatunk n é h a a h á r o m világ s z é t v á l a s z t á s á v a l . / A g l o b á l i s s z e g é n y s é g r e m é g v i s s z a t é r e k a 11.A m e r i k a és a k a r i b i t é r s é g egyes r é s z e i n is. a m e l y e k e l ő s z ö r a nyugati t á r s a d a l m a k b a n a l a k u l t a k ki . h a n e m többnyire a nyugati indusztr i a l i z m u s s a l é r i n t k e z v e a l a k u l t a k ki. és ö s s z e o m l o t t a k o m m u n i z m u s a v o l t S z o v j e t ­ unióban és a k e l e t . fordítanak. A legszegényebb társadalmak némelyikében a körülmények n e m h o g y javultak volna. a h a r m a d i k p e d i g azt: „a legroszszabb". p é l d á u l a k e l e t . A fejlődő országok n e m pusztán olyan társadal­ mak.e u r ó p a i országok. d e a t e r m é s t m a m á r g y a k r a n n e m h e l y i fogyasz­ tásra szánják.vagyis a nemzetállamok. a m e l y b e n a z „ e l s ő " azt j e l e n ­ ti: „a legjobb". m á s f e l ő l a n y u g a t i k a p i t a l i s t a társadal­ mak és J a p á n k ö z ö t t a l a k u l t ki. és a k i v é t e l e k . Például a szegénység mér­ t é k e D é l . B á r e t á r s a d a l m a k b a n a l a k o s s á g nagy része m é g m i n d i g falusias t e r ü l e t e k e n él.Á z s i á b a n és a c s e n d e s . Zaire. A ka­ matok. Néhány gyarmati terület k o r á n f ü g g e t l e n n é vált. h a n e m a világpiacokon értékesítik. A m á s o d i k világ tár­ sadalmai t e r v g a z d a s á g o k voltak. L e n g y e l o r s z á g . illetve a kelet-ázsiai H o n g k o n g . Bár a fejlődő o r s z á g o k k ö z é t a r t o z h a t n a k tradi­ cionális é l e t m ó d o t folytató n é p e k . S z i n g a p ú r é s Tajvan. semmi h a s z n a n e m m a r a d t .e u r ó p a i á l l a m o k . h u s z o n ö t .N é ­ metország és M a g y a r o r s z á g . hagyományosabb rendszereket. akik napi 1 dollárnál kevesebb p é n z b ő l é l n e k (World B a n k 2 0 0 4 ) . A fejlődő világ A harmadik világ t á r s a d a l m a i n a k t ö b b s é g e a gyar­ mati uralom alól f e l s z a b a d u l t t e r ü l e t e k e n talál­ ható .a m e r i k a i s p a n y o l gyarmatok 1 8 1 0 . míg Brazília 1 8 2 2 . v a l a m i n t A f r i k á b a n é s L a t i n . Nigéria. K e l e t . m i n t a m e n n y i t a kormányzatok az e g é s z s é g ü g y r e . a m e l y e k k e v é s teret e n g e d t e k a m a g á n t u l a j d o n n a k és a v e r s e n g ő gazdasági v á l l a l k o z á s o k n a k . P é l d a k é n t h o z h a t ó fel I n d i a .ó c e á n i t é r s é g b e n c s ö k k e n t .A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG fennálló S z o v j e t u n i ó és a k e l e t . A világ l e g s z e g é n y e b b o r s z á g a i k ö z ü l s o k a t s ú l y o s a d ó s s á g v á l s á g is sújt.Á z s i á b a n . amely egyfelől a S z o v j e t u n i ó és a k e l e t .e u r ó p a i o r s z á g o k b a n . v a l a m i n t s o k afrikai ország is (köztük Kenya. M i n t e g y h e t v e n é v e n át a világ történelmét m e g h a t á r o z t a az a g l o b á l i s v e r s e n y . a m e l y alá­ ásta a korábbi.h a v o l t v a l a h a egy­ általán . m i n d a gaz­ dasági r e n d s z e r t .á z s i a i á l l a m o k gazdasá­ gának növekedési üteme sokszorosa a Nyugat iparosodott országaiban megfigyelhetőnek.Á z s i a .és K e l e t .

N e m c s a k a belföldi növekedést. amely ma már az ipari termelésre és általá­ ban a szabad vállalkozásra épül Az emberek többsége kisebb-nagyobb városokban él. Brazília és Mexikó Második világbeli társadalom • A 20. Elég f o l y t o n o s s á g f e d e z h e t ő fel a f o l y ó a l a k j á b a n vagy f o r m á j á b a n é s a l á b á t b e n e d v e s í t ő e m b e r fizikai f e l é p í t é s é b e n . az afrikai és dél-amerikai nemzetek többsége Korábbi fejlődő társadalom. h o g y azt m o n d h a s s u k : m i n d k e t t ő „ u g y a n a z " m a r a d a vál­ t o z á s o k s o r á n . és hogy u g y a n a z az e m b e r lép b e l e kétszer. h o g y a m o d e r n vi­ lágot m é g a k ö z e l m ú l t é t ó l is j e l e n t ő s e n e l t é r ő életmódok és társadalmi intézmények jellemzik. H é r a k l e i t o s z görög filozófus r á m u t a t o t t . Dél-Korea előre­ tört a z a c é l t e r m e l é s b e n . H a e z így v a n . dönthessük. H a m e g a k a r j u k h a t á r o z n i . az első világbeli társadalmakban kialakultaknál élesebb osztá­ lyok közötti egyenlőtlenségek Az átlagos egy főre j u t ó jövedelem jóval kisebb. m i n t az Egyesült Államok. h a j ó é p í t ő é s e l e k t r o n i k a i iparágai a világ é l v o n a l á b a tartoznak. N e h é z meghatározni. Japán. a legtöbben ki­ sebb-nagyobb városokban élnek Fennmaradnak a jelentős osztályok közötti különbségek Elkülönült politikai közösség vac)y nemzetállam 1989-ig ide t a r t o z o t t a Szovjetunió és Kelet-Európa. mint az első világbeli társadalmakban Ide tartozik Hongkong. h o g y a folyó u g y a n a z . túrája akkor meg kell egy egy adott a mutatnunk. mint a tradicionális társadalmakban Elkülönült politikai közösség vagy nemzetállam: ide tartoznak például a nyugati országok. M i n d e n n a p e g y ú j n a p . S z i n g a p ú r Délkelet-Ázsia p o n t j á v á vált. de a társadalmi és politikai változások hatására az első világbeli társadalmak modellje szerint elkezdtek átalakulni szabad vállalkozásra épülő gazdasági rendszerekké A népesség nagy része a mezőgazdaságban dolgozik. Dél-Korea. bár kevésbé hangsúlyo­ sak. Ausztrália és Új-Zéland Alapja az ipar. ) TÁRSADALMI VÁLTOZÁS A fejezet e l e j é n e l m o n d t a m . mások tervgazdaságok Elkülönült politikai közösség vagy nemzetállam: ide tartozik például Kína. h a n e m a külföldi befektetést is ösztönzik. de a gazdasági rendszer tervutasításos A népesség kis része dolgozik á mezőgazdaságban. századtól (harmadik világbeli (többnyire gyarmatosított társadalom) területként) máig Újonnan iparosodó ország Az 1970-es évektől máig évvel később viszont Dél-Korea bekerült az első tizenöt közé. é s m i n d e n pil­ l a n a t a z i d ő e g y ú j v i l l a n á s a . h o g y a z e m b e r n e m l é p h e t k é t s z e r u g y a n a b b a a f o l y ó b a : m á s o d s z o r r a a fo­ lyó más. a m e l y n e k részesedése a globális acélgyártásból jelentősen c s ö k k e n t az elmúlt h a r m i n c évben. mennyiben alapstruk­ kell. század elejétől (az 1917-es orosz forradalmat követően) az 1990-es évek elejéig Fejlődő társadalom A 18. hagyományos termelési módszerekkel / Egyes mezőgazdasági termékeket a világpiacokon értékesítenek Néhány országban kialakult a szabad vállalkozás rendszere. Tajvan.2. h i s z e n a víz továbbfolyt. a k k o r h o g y a n ma­ g y a r á z h a t n á a s z o c i o l ó g u s a z e m b e r i é l e t e t átfor­ máló változási folyamatokat? az elektronikában tölt be fontos szerepet. el­ módosult tárgy v a g y egy helyzet időszakban. m i a j e l e n t ő s vál­ tozás. rend-^ s z e r i n t azt m o n d h a t n á n k . m e n n y i r e és m i b e n változott meg a . Szingapúr. M i n d ­ ezek a változások közvetlenül hatottak az olyan országokra. pénzügyi és kereskedelmi köz­ T a j v a n p e d i g a g é p g y á r t á s b a n és mert bizonyos értelemben m i n d e n szakadatlanul v á l t o z i k . és m a g a az e m b e r i s m e g v á l t o z o t t é s z r e v é t l e n .3. századtól máig Jellemzői Alapja az ipari termelés és általában a szabad vállalkozás A legtöbb ember kisebb-nagyobb városokban él. kevesen dolgoznak falusi gazdaságokban Nagyok az osztályok közötti egyenlőtlenségek. A kelet-ázsiai újonnan iparosodó országok­ b a n máig a legstabilabb a gazdasági növekedés üteme. vizsgált Tisztáznunk hogy m i l y e n mértékig változtak az adott társadalom alapintézményei időszakban. i l l e t v e s z e m é l y i s é g é b e n .3. India. táblázat ö s s z e g z i . kevesen dolgoz­ nak a mezőgazdaságban Jelentős. (A m a i világ t á r s a d a l o m t í p u s a i t a 2. FEJEZET 2. mi a társadalmi változás. B á r e z a meg­ figyelés bizonyos értelemben helytálló. táblázat A modern világ társadalmai Típus Első világbeli társadalom Fennállásának időszaka A 18.

m i n t Jézus. geket tud nagyszabású politikai céljainak meg­ nyerni vagy gyökeresen megváltoztatja a fennálló szemléletmódot. a m e l y m a g y a r á z a t o t a d h a t n a a z e m b e r társadalmi f e j l ő d é s é n e k s o k f é l e s z a k a s z á r a a va­ dászó-gyűjtögető és p á s z t o r t á r s a d a l m a k t ó l a tra­ dicionális c i v i l i z á c i ó k o n át a m a i i g e n ö s s z e t e t t társadalmi r e n d s z e r e k i g . Itt g o n d o l h a t u n k olyan vallási vezetőkre. hogy van t ö r t é n e l m ü k . ) . modern társadalomban" című fejezetet). D e n i n c s o l y a n e g y t é n y e z ő s elmélet. h o g y mi maradt változatlan. Az írás felfedezé­ se például s o k f é l e k é p p e n b e f o l y á s o l t a a t á r s a d a l ­ mi változásokat. a kommunikációs r e n d s z e r e k és a v e z e t ő k h a t á s a i . L e h e t ő v é t e t t e n y i l v á n t a r t á s o k bevezetését. A sarkvidékeken élők nyilvánvalóan m á s szokások és h a g y o m á n y o k szerint élnek. m i n t N e w t o n . m e r t e h h e z m é r h e t j ü k a változásokat. akkor valósíthatja m e g elképzeléseit. H a e z e k a f e l t é t e l e k n e m á l l t a k v o l n a f e n n . G a n d h i azért tudta biztosítani hazájának a Nagy-Britan­ niától való függetlenséget. m e r t a h á b o r ú és m á s e s e m é n y e k megingatták a n n a k Indiában kialakí­ tott g y a r m a t i i n t é z m é n y e i t . A változások j e l l e g é t és ü t e m é t is b e f o l y á s o l ó .és s z o k á s r e n d s z e r e a t r a d i c i o n á l i s értékekhez és r í t u s o k h o z v a l ó r a g a s z k o d á s t hir­ detve fékezi a v á l t o z á s o k a t . m i n t J u l i u s C a e ­ sar. A kulturális tényezők sorában meg kell említe­ n ü n k a vezetők s z e r e p é t i s . különösen fontos k u l t u r á l i s t é n y e z ő a k o m m u n i ­ kációs rendszerek m i l y e n s é g e . • Webernek a vezető szerepéről kialakított elkép­ z e l é s é t a 14. A t ö r t é n e l e m m e g é r t é s e révén kialakulhat a z e m b e r e k b e n a n n a k t u d a t a . aki később. ha e h h e z kedvezőek a társadalmi feltételek. U g y a n a k k o r egy s z e m é l y c s a k a k k o r v á l h a t ve­ zetővé. mert az ország súlyos feszültségeket és válságo­ kat é l t át. e z é r t a z itt é l ő k t á r s a s é l e t e e l t é r ő mintákat követ. A szociológia klasszikusa. kiterjedt s z e r v e z e t e k j ö h e t ­ tek létre. v a g y a t u d o m á n y és a filozófia o l y a n m e g ­ határozó alakjaira. m i n t a szubtrópusi területek lakói. olyan jelen­ tős p o l i t i k a i é s k a t o n a i v e z e t ő k r e . M a x W e b e r a z o n b a n arra is felhívja a figyelmet. a m e l y e k m i n d v é g i g h a ­ tottak a t á r s a d a l m i v á l t o z á s r a : e z e k a k u l t u r á l i s tényezők. A d o l f Hitler például az 1930-as évek Németországában részben azért ragadhatta m a g á h o z a hatalmat. m i n t a régi tradicionális t á r s a d a l m a k é . így p o n t o s a b b a n l e h e t e t t e l l e n ő r i z n i az anyagi forrásokat. Egy-egy s z e m é l y óriá­ si h a t á s t g y a k o r o l t a v i l á g t ö r t é n e l e m b i z o n y o s . E n n e k ellenére a m o d e r n t á r s a d a l m a k i n t é z m é n y e i ál­ talában s o k k a l g y o r s a b b a n v á l t o z n a k . j e l e n é s j ö v ő kapcsolatát. A fizikai környezet M á s o d s z o r : a f i z i k a i k ö r n y e z e t is h a t a t á r s a d a l ­ mi szerveződés alakulására. Az alaszkaiak a rövid nyári időszakot kivéve több időt töltenek fedél alatt és k ö r ü l t e k i n t ő e n tervezik szabadtéri tevékenységeiket. a k k o r n y i l v á n egy c s e k é l y j e l e n t ő s é g ű poli­ Kulturális tényezők A társadalmi v á l t o z á s t i n d í t ó h a t ó e r ő k k ö z ü l az elsőt a kulturális t é n y e z ő k alkotják: a v a l l á s . Alaszkában hideg és h o s s z ú a t é l . Felboríthatja a korábban k i a l a k í t o t t r e n d e t az a vezető.. a m á s o d i k világháborút k ö v e t ő időszak­ b a n volt India híres pacifista vezetője. Az í r á s t u d ó t á r s a d a l m a k r e n d e l k e z ­ nek a múlt k r ó n i k á i v a l . Ez leginkább szél­ sőséges amikor környezeti az emberek feltételek között az látható. Egyes vallások hit. o . M a x W e b e r is vizsgálta a karizmatikus v e z e t ő szerepét a társadalmi változásban. . fejezetben i s m e r t e t e m ( 4 2 5 . Ugyanezt m o n d h a t j u k M a h á t m á Gandhiról. zetben élnek. ezáltal fejlődését ők maguk is aktívan elősegít­ hetik. aki töme­ A változásra ható tényezők A t á r s a d a l o m e l m é l e t b e n az e l m ú l t k é t é v s z á z a d során i g y e k e z t e k k i d o l g o z n i egy á l t a l á n o s érvé­ nyű e l m é l e t e t . m i n t a sokkal e n y h é b b mediter­ rán éghajlatú országok lakóié. E z e n k í v ü l az í r á s n a k k ö s z ö n h e t ő e n az emberek ú j m ó d o n é r z é k e l t é k m ú l t . U g y a n a k k o r azt i s fel k e l l t á r n u n k . így t u d a t o s u l b e n n ü k . hogy társadalmuk bizonyos fejlődési utat jár be. R á m u t a t h a t u n k azon­ ban három fő t é n y e z ő r e .Yallás a tikai csoport j e l e n t é k t e l e n vezetője maradt volna.A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG rendszer.^ k o r s z a k a i r a é s v o n a t k o z á s a i r a . A vallás konzervatív vagy m e g ú j í t ó e r ő e g y a r á n t lehet a t á r s a d a l m i é l e t b e n ( l á s d a 14. A nagy v a l l á s i r e n d s z e r e k ( p é l d á u l a k e r e s z t é n y ­ ség é s a z i s z l á m ) m i n t e g y k é t e z e r é v v e l e z e l ő t t született e s z m é k e t é s r í t u s o k a t ő r i z n e k . h o g y a v a l l á s o s meg­ győződés gyakran a t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k e l ő ­ mozdítója. a m e l y m a g y a r á z z a a t á r s a d a l m i változás t e r m é s z e t é t . M é g n a p j a i n k g y o r s a n v á l t o z ó vilá­ gában is f e l f e d e z h e t ő f o l y t o n o s s á g a r é g m ú l t t a l . hiszen barátságtalan környe­ . a fizikai k ö r n y e z e t és a p o l i t i k a i szer­ veződés. időjárási szükségképp k ö r ü l m é n y e k n e k megfelelően szervezik az éle­ tüket.

Minden más társadalomtípus f e j l ő d é s i útját a z o n b a n e r ő t e l j e s e n b e f o l y á s o l j á k e l k ü l ö n ü l t p o l i t i k a i c s e l e k v ő k : f ő n ö k ö k . a h o l k i v é t e l e s e n jó volt a termőföld. hiszen nincs a k ö z ö s s é g m o z g ó s í t á s á r a k é p e s e l k ü l ö n ü l t po­ litikai szervezet. kormányzatok. A u s z t r á l i a b e n n ­ szülött lakossága például azért maradt meg a A társadalmi változásokat A jelentős mértékben v a d á s z a t és a gyűjtögetés m e l l e t t . királyok.é s é r c ­ forrásokat. De a t e r m e l é s s z i n t j e és a k a t o n a i e r ő között megint csak meglehetősen közvetett a kapcsolat. v a d á s z ó . m e g h a t á r o z ó h a r m a d i k t é n y e z ő a p o l i t i k a i szer­ veződés típusa.g y ű j t ö g e t ő társadal­ makban e n n e k csekély a szerepe. h a e z z e l a lakosság Politikai szerveződés . j á r h a t a t l a n d z s u n g e l e k vagy sivata­ gok miatt elszigetelődnek. é s meg­ határozta fennmaradásukat vagy terjeszkedésü­ ket is. P é l d á u l a z i p a r i ka­ pitalizmusra é p ü l ő egyes társadalmak politikai rendszere autoritárius (ilyen volt a n á c i Német­ ország. gyakran hosszú időn keresztül viszonylag változatlanok maradnak. h o g y India f e l s z a b a d u l t a b r i t u i l o m alól. A k a t o n a i e r ő a l e g t ö b b t r a d i c i o n á l i s á l l a m ki­ a l a k u l á s á b a n a l a p v e t ő s z e r e p e t j á t s z o t t . Ugyanakkor a környezet n e m gyakorol jelentős k ö z v e t l e n h a t á s t a t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k r a . aki itt egy indiai bankjegyen l á t h a t ó . K e v é s b é s z é l s ő s é g e s fizikai f e l t é t e l e k i s h a t á s ­ sal l e h e t n e k a t á r s a d a l m a k r a . a z a p a r t h e i d i d e j é n Dél-Afrika). földes­ urak. F o n ­ tos s z e r e p e t j á t s z a n a k az ú t v i s z o n y o k vagy a t e n ­ ger k ö z e l s é g e is: a z o k a t á r s a d a l m a k . akik a k e m é n y környeze­ t i f e l t é t e l e k e l l e n é r e fel t u d t a k t á r n i olaj. m é g s e m t é r t e k át a p á s z t o r k o d á s r a vagy a m e z ő g a z d a s á g i t e r m e l é s r e . m e r t az e g é s z k o n t i n e n s e n alig v o l t r e n d s z e r e s m ű v e l é s r e fog­ ható földterület vagy olyan háziasítható állat. Egy uralkodó például akkor is az erős hadsereg k i a l a k í t á s a m e l l e t t d ö n t h e t .g y ű j t ö g e t ő kultúrák gyakran roppant termékeny területeken a l a k u l t a k ki. például folyók torkolatvidékén. M a r x nézeteivel e l l e n t é t b e n a p o l i t i k a i s z e r v e z e t e k b e n n e m egy­ szerűen a gazdasági alap tükröződik: hasonló t e r m e l é s i r e n d s z e r ű t á r s a d a l m a k p o l i t i k a i rend-' s z e r e e g é s z e n e l t é r ő l e h e t .G a n d h i . E z igaz p é l d á u l az Alaszkában élőkre. m á s o k é (például az Egyesült Államoké. a m e l y e k h e g y l á n c o k . a m e l y alapját képezhette volna a pásztorkodásn a k . Nagy-Britanniáé vagy S v é d o r s z á g é ) d e m o k r a t i k u s a b b . Vi­ szonylag barátságtalan vidékek lakói is jelentős t e r m e l é s i b á z i s t a l a k í t h a t n a k ki. jelei ős szerepet j á t s z o t t a b b a n . A világ l e g k o r á b b i c i v i l i z á c i ó i j o b b á r a o l y a n t e r ü l e t e k e n s z ü l e t t e k . E z z e l s z e m b e n a v a d á s z ó .

m i n t a gazdasági rendszerek bármely korábbi típusában.h á r o m é v s z á z a d t e r m é k e i az olyan e s z m é n y e k .u g y a n ú g y k a t e g o r i z á l h a ­ tók. h o g y a z e l m ú l t k é t évszá­ zad során. K i m Dzsongil v e z e t é s e alatt. s z ü k s é g l e t e k e l l á t á s á r a é p ü l t . v i l á g n é z e t ü n k e t is f o r m á l j á k . a m e l y e k a t á r s a d a l m i és p o l i t i k a i v á l t o ­ zás folyamatait i n d í t o t t á k el. A t u d o m á n y és a t e c h n o l ó g i a is k ö l c s ö n h a t á s b a n áll a p o l i t i k a i és k u l t u r á l i s t é n y e z ő k k e l . E z e k a z e s z m é k n e m k ö t h e t ő k a hagyományhoz. o. így p é l d á u l egy kórház tervrajza e l s ő s o r b a n n e m v a l a m i f é l e tra­ dicionális ízlést fejez ki. így e l ő s e g í t i k a vál­ tozást a világ l e g t ö b b t á j é k á n . A tradicionális társadalmakban a politikai változások rendszerint csak az eliteket érintették. 11. Más a helyzet a modern politikai rendszerekben. m e r t m ö g ö t t ü k áll a t r a d í c i ó tekintélye.ez t ö r t é n t É s z a k K o r e á b a n K i m I r S z e n . mivel a terme­ l é s s z a k a d a t l a n b ő v í t é s e és a v a g y o n á l l a n d ó a n növekvő fölhalmozása jellemzi. fejezet­ ben.t e c h n o l ó g i a i fejlődés r é v é n j ö h e t ­ tek létre a m o d e r n k o m m u n i k á c i ó s eszközök: a r á d i ó és a t e l e v í z i ó . Az 1960-as évek nagyszámítógépe ezernyi egyen­ k é n t ö s s z e k ö t ö t t c s a t l a k o z ó b ó l állt. / A gazdasági tényezők társadalmi változásra gyakorolt h a t á s á r a m é g v i s s z a t é r e k a. a m o d e r n i t á s k o r á b a n a t á r s a d a l m i változások h i h e t e t l e n m é r t é k b e n f e l g y o r s u l t a k ? Ez nagyon összetett kérdés. m i n t a m á s t ö r t é n e l m i k o r s z a k o k t á r s a d a l m i változásait m a g y a r á z ó t é n y e z ő k . korábbi termelési rendszerekről. h o g y itt a fizikai k ö r n y e z e t h a t á s a i t b e l e ­ foglalhatjuk a g a z d a s á g i t é n y e z ő k k i e m e l k e d ő e n fontos c s o p o r t j á b a . h a n e m azt a törekvést. Nagy­ részt az e l m ú l t k é t . szokásos Változások a modern időszakban Mivel m a g y a r á z h a t ó . m i k ö z b e n a n é p e s s é g t ö b b s é g e s z á m á r a a z élet n e m s o k a t v á l t o z o t t . A m o d e r n v i l á g b a n l e j á t s z ó d ó v á l t o z á s i folya­ matokra nemcsak a gondolkodásmód átalakulása hat . A tradicionális termelési rendszerekben a termelés szintje nem­ igen változott.). és e b b e n a f o l y a m a t b a n egyre nagyobb szerepet játszik a tudomány. k é s ő b b p e d i g fia. A r á d i ó . a h o l a p o l i t i k a i v e z e t ő k és k o r m á n y t i s z t v i s e l ő k . a m e l y e k . hogy jobb sorsra t ö r e k e d v e ö r ö k k é v á l t o z t a s s u n k életmódunkon. és f o r r a d a l m a k a t is eredményeztek. v a g y o n u k n ö v e l é s é r e és a v e r s e n y ­ t á r s a k felett aratott k a t o n a i g y ő z e l e m r e t ö r e k e d ­ tek. a t é v é és m á s elektronikus m é d i u m o k ma már gondolkodásun­ kat. m a egy ha­ s o n l ó t u d á s ú gép n e m c s a k s o k k a l k i s e b b . E l l e n k e z ő l e g . főként I m m á n u e l Wallerstein világrend­ s z e r . A k a p i t a l i z m u s a l a p v e t ő e n k ü l ö n b ö z i k a l á d o t felváltotta egy m á s i k . A modern iparban a technológiai innováció ü t e m e jóval gyorsabb. m i n t az ö n m e g v a l ó s í t á s .e l m é l e t é n e k tárgyalásakor ( 3 2 2 . mégis k ö n n y ű rámu­ tatni n é h á n y f o n t o s t é n y e z ő r e . B á r N y u g a t r ó l e r e d n e k .3 2 3 . lődését! Az utóbbi évtizedekben a számítógépek teljesítménye több ezerszeresére növekedett. N é z z ü k c s a k a z i n f o r m á c i ó t e c h n o l ó g i a m a i fej­ Kulturális hatások A modern korban a társadalmi változás folyama­ taira ható k u l t u r á l i s t é n y e z ő k k ö z ü l a t u d o m á n y fejlődése és a gondolkodás szekularizálódása egyaránt h o z z á j á r u l t a m o d e r n s z e m l é l e t kritikai é s innovatív j e l l e g é n e k k i a l a k u l á s á h o z . M á r n e m tekintjük a s z o k á s o k a t és h a g y o m á n y o k a t k ö v e ­ tendőnek c s a k azért.koránt­ sem m e g l e p ő m ó d o n . h a n e m egy m a r o k n y i e l e m e t m a g á b a n foglaló i n t e g r á l t áramkör is elegendő hozzá. Az elmúlt két-három évszázad során a v á l t o z á s o k e g y i k m o t o r j a a n e m z e t e k e g y m á s el­ l e n i k ü z d e l m e volt.e s z m é i n k tartalma is m e g v á l t o z o t t . A k a p i t a l i s t a fejlő­ d é s v i s z o n t a t e r m e l é s i t e c h n o l ó g i a á l l a n d ó meg­ ú j í t á s á r a sarkall. Politikai hatások Az újkori változásokat meghatározó harmadik a l a p v e t ő t é n y e z ő a p o l i t i k a i f e j l e m é n y e k b e n ke­ resendő. s o k k a l i n k á b b arra ö s z t ö n ö z n e k . a z z a l a k ü l ö n b ­ séggel. a m o d e r n t á r s a d a l m a k ­ ban az é l e t m ó d egyre i n k á b b „ r a c i o n á l i s " meg­ alapozottságú kell h o g y l e g y e n . az e g y e n l ő s é g és a d e m o k r a t i k u s rész­ vétel. vagyis a b e t e g e k h a t é k o n y á p o l á s á t . a m e l y n e k s o r á n h a t a l m u k ki­ t e r j e s z t é s é r e . m a m á r az egész világon elfogadottak.A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG nagy r é s z é t n y o m o r b a d ö n t i . A k o m m u n i k á c i ó efféle elekt­ ronikus formái politikai változásokat is eredmé­ n y e z t e k az u t ó b b i é v e k b e n . h i s z e n a tradicionális. M o n d j u k az állam élén az egyik arisztokratacsa­ Gazdasági hatások Ezek közül a l e g n a g y o b b h a t á s ú az i p a r i kapita­ lizmus. a sza­ badság. hogy az é p ü l e t m i n é l j o b b a n szolgálja a céljait. mégis túlterjed a gazdasági szférán. P é l d á u l a t u d o m á n y o s . A t u d o m á n y és t e c h n o l ó g i a é l e t m ó d u n k r a gya­ korolt hatását többnyire gazdasági t é n y e z ő k ha­ tározták meg.

az üzleti életben és a m é d i á b a n . A p o l i t i k a i e s e m é n y e k az e l m ú l t k é t . m é g s e m n e h é z k i e m e l n i n é h á n y t é n y e z ő t . A globalizációt segítő tényezők Az információs és kommunikációs technológiák fejlődése A g l o b á l i s k o m m u n i k á c i ó r o b b a n á s s z e r ű fejlődé­ s é t s z á m o s . a t e c h n o l ó g i a t e r é n és a világ távköz­ GLOBALIZÁCIÓ A globalizáció fogalmát az elmúlt n é h á n y évben s o k a n és s o k s z o r h a s z n á l t a k a p o l i t i k á b a n . k u l t u r á l i s é s gazdasági tényezők eredőjeként j ö n létre. Van. mint a megelőző korokban. és az á l l a m .j e l e n t ő s b e l s ő válto­ zásokon m e n t e k keresztül. h i b a v o l n a e b b ő l arra k ö v e t k e z t e t ­ l é s i i n f r a s t r u k t ú r á j á b a n e l é r t e r e d m é n y segítette. h o g y a j e l e n s é g e g y e d ü l i o k o z ó i . A k á b e l t e c h n o l ó g i a haté­ k o n y a b b á és o l c s ó b b á vált. t á r s a d a l m i . A k a t o n a i e r ő és a h á b o r ú s z i n t é n r e n d k í v ü l fontos szerepet játszanak.b e n m á r egyetlen ó c e á n t átszelő v e z e t é k i s m i n t e g y 6 0 0 0 0 0 i l y e n h a n g u t a t hor­ d o z o t t ( H e l d e t al. i n t e g r á l t rend­ s z e r e k v á l t o t t á k fel. 1 9 9 9 ) . a m e l y e k b e n digitális mód­ szerrel ó r i á s i m e n n y i s é g ű i n f o r m á c i ó t tömörí­ t e t t e k és t o v á b b í t o t t a k . A m á s o d i k v i l á g h á b o r ú t k ö v e t ő i d ő s z a k b a n gyö­ k e r e s e n á t a l a k u l t a t á v k ö z l é s i f o r g a l o m k ö r e és intenzitása. A l e g f e j l e t t e b b t á v k ö z l é s i infrastruktú­ rával b í r ó o r s z á g o k b a n a z o t t h o n o k a t é s a z iro- . b e f o l y á s o l j a a g l o b á l i s t e r m e l é s i f o l y a m a ­ tokat és a n e m z e t k ö z i m u n k a m e g o s z t á s t . ame­ l y e k kiterjedt t e v é k e n y s é g e áttöri a n e m z e t i h a t á ­ rokat. A hagyományos telefonos kommuni­ kációt.k ö z t ü k N a g y . a c s o p o r t o k és a n e m ­ zetek között is egyre inkább kölcsönös függőség alakul ki. amelyek r é v é n m a m á r a világ k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n é l ő k gyorsabban és szélesebb körben érintkezhetnek e g y m á s s a l .jelentős intézményi á t a l a k í t á s o k k a l járt együtt. A globalizációt gyakran kizárólag gazdasági je­ l e n s é g k é n t m u t a t j á k b e . ez biztosította a nyugati életstílusok elterjedését szerte a világon. E k o m m u n i k á c i ó s r e n d s z e r e k ó r i á s i h a t á s t gya­ k o r o l t a k . a s z á l o p t i k á s k á b e l e k k i f e j l e s z t é s e n a g y m é r t é k b e n b ő v í t e t t e a z átviteli c s a t o r n á k s z á m á t . De a h á b o r ú gazdaság­ ra gyakorolt h a t á s a m i a t t m é g a g y ő z t e s o r s z á g o k is . században a két világhábo­ r ú h a t á s a volt r e n d k í v ü l m é l y r e h a t ó : s o k ország s z i n t e t e l j e s e n r o m b a dőlt. V e g y ü n k egy e g y s z e r ű p é l d á t ! A leg­ u t ó b b i l a b d a r ú g ó v i l á g b a j n o k s á g i d e j é n a globá­ lis t é v é h á l ó z a t o k n a k k ö s z ö n h e t ő e n egy-egy mér­ k ő z é s t t ö b b m i l l i á r d e m b e r l á t h a t o t t világszerte. e z é r t az e g y é n e k . 1 9 9 7 . m i n t koráb­ b a n bármikor. A globalizá­ c i ó p o l i t i k a i .2. ma m á r vi­ szont nap m i n t nap emlegetjük. Mivel magyarázható a globalizáció erősödése? Korábban már megállapítottam. M á s o k rámutatnak a globális pénzügyi piacok elektro­ n i k u s i n t e g r á c i ó j á r a és a g l o b á l i s t ő k e m o z g á s o k ó r i á s i t ö m e g é r e . M í g a z 1 9 5 0 . A p o l i t i k a i d ö n t é s e k m i n d egy-egy o r s z á g o n belül. A h í r k ö z l é s i m ű h o l d a k e l t e r j e d é s e a z 1 9 6 0 . n i . ame­ lyek elősegítik a globalizáció erősödését a mai t á r s a d a l o m b a n : i l y e n e k a z i n f o r m á c i ó s é s kom­ m u n i k á c i ó s t e c h n o l ó g i á k f e j l ő d é s e és a gazdasá­ gi-politikai t é n y e z ő k .B r i t a n n i a . M e g i n t m á s o k arra h í v j á k fel a figyelmet. A globalizáció azt j e l e n t i .e s é v e k b e n lefek­ tetett e l s ő t r a n s z a t l a n t i v e z e t é k e k c s a k k e v e s e b b mint száz hangtovábbítási útvonalat foglaltak magukban. a k i n a g y s z e r e p e t tulajdonít a transznacionális vállalatoknak. A 17. a m e l y a drótokon és vezetékeken mecha­ nikus (crossbar) kapcsolószerkezet segítségével t o v á b b í t o t t a n a l ó g j e l e k r e é p ü l t . hogy minden­ féle t á r s a d a l m i v á l t o z á s m a g y a r á z a t a b o n y o l u l t . Mindenekelőtt azoknak az információs és k o m m u n i k á c i ó s tech­ nológiáknak a fejlődése hajtotta előre. m i n t a g a z d a s á g i v á l t o z á s o k a politikára.főként Né­ metországban és J a p á n b a n . és a m á s o d i k világ­ háború utáni újjáépítés több helyen . századtól kezdve a nyugati nemzetek katonai erejük révén a Föld m i n d e n táján érvényesíthették befolyásukat. B á r a g a z d a s á g i e r ő k a g l o b a l i z á c i ó s z e r v e s ré­ szét alkotják.min­ den iparosodott társadalomban nagymértékben beavatkozik a termelésbe. FEJEZET tevékenysége állandóan kihat a tömegek életé­ re. h o g y egyre i n k á b b egy k ö z ö s v i l á g b a n é l ü n k . m i n d nemzetközi szinten sokkal nagyobb mértékű változásokat idéznek elő a társadalom­ ban. A 2 0 .a s é v e k t ő l k e z d v e s z i n t é n je­ lentős m o z z a n a t volt a n e m z e t k ö z i kommuniká­ c i ó b ő v ü l é s é b e n .miután messze a legnagyobb munkáltató . m i l y e n p é l d á t l a n m é r e t e k e t öltött a vi­ l á g k e r e s k e d e l e m : m a m á r a z á r u k é s szolgáltatá­ s o k s o k k a l s z é l e s e b b k ö r é t ö l e l i fel. A kormányzatok napjainkban fontos szerepet játszanak a gazdasági növekedés serken­ t é s é b e n (vagy o l y k o r a f é k e z é s é b e n ) .h á r o m év­ s z á z a d s o r á n l e g a l á b b a n n y i r a h a t o t t a k a gazda­ sági v á l t o z á s o k r a . M a egy t ö b b m i n t 2 0 0 m ű h o l d ­ b ó l á l l ó h á l ó z a t segíti az i n f o r m á c i ó k á t v i t e l é t a F ö l d k ü l ö n b ö z ő pontjai között. Egy évtizede még v i s z o n y l a g i s m e r e t l e n v o l t ez a szó.

UNDP 2 0 0 1 . egyre több információhoz. e g y r e t ö b b o r s z á g f é r h e t a nemzetközi kommunikációs hálózatokhoz úgy. a m e l y e k korábban elszigetelődtek. o. e t e c h n o l ó g i á k h a s z n á l a t á v a l e g y r e t ö b b e m b e r ke­ r ü l ö s s z e k ö t t e t é s b e o l y a n h e l y e k e n is.) t e l e f o n . dákat ma t ö b b f é l e ö s s z e k ö t t e t é s is a k ü l v i l á g h o z fűzi: a ( v e z e t é k e s és m o b i l . ábra Az i n f o r m á c i ó . csendes-óceáni térség Arab államok Dél-Ázsia 1990 1999 Egyre többen hozzájuthatnak. e 9yre olcsóbban. é s b e c s l é s e k szerint 2 0 0 5 .. hanem szöveges doku­ mentumokat és k é p e k e t is k ü l d h e t e g y m á s n a k a műholdas t e c h n o l ó g i a s e g í t s é g é v e l . B á r a t á v k ö z l é s i inf­ r a s t r u k t ú r a n e m a z o n o s m é r t é k b e n f e j l ő d ö t t a vi­ lág m i n d e n p o n t j á n . 1994 1996 1998 2000 1994 1996 1998 2000 1 9 9 4 1 9 9 6 1 9 9 8 2 0 0 0 forrás: ENSZ Fejlesztési Program .. a t e l e f a x . az e l e k t r o n i k u s l e v e l e z é s és az i n t e r n e t .b e n a z i n t e r n e t e z ő k s z á m a e l é r t e a z egymilliárdot (lásd a 2.3. ábrát). a m e l y e t eddig k i f e j l e s z t e t t e k . A z i n t e r n e t és a m o b i l t e l e f o n s z é l e s k ö r ű h a s z n á l a t a e l m é l y í ­ ti és felgyorsítja a g l o b a l i z á c i ó s f o l y a m a t o k a t . kommunikációs mert a hagyományos szolgáltatások n e m jutottak el h o z z á j u k ( l á s d a 2. h a n e m elősegítette a távoli helyek- .. e g y m á s h o z ké­ pest „a világ m á s i k f e l é n " ( p é l d á u l T o k i ó b a n és Londonban) l é v ő e g y é n n e m c s a k „valós i d e j ű " beszélgetést folytathat. Információáramlás Az információtechnológia terjedése n e m c s a k bő­ v í t e t t e a világ k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n é l ő k é r i n t k e z é s i lehetőségeit.. A technológia e formái segítenek „össze­ nyomni" az időt és a t e r e t : két.3.3. karibi térség Kelet-Ázsia.és k o m m u n i k á c i ó t e c h n o l ó g i a f e j l ő d é s e A telefon elterjedtsége Magas jövedelmű OECD-tagok Latin-Amerika. E z e k k ö z ü l az i n t e r n e t a leggyor­ sabban t e r j e d ő k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z .1 9 9 8 k ö z e p é n v i l á g s z e r t e mintegy 1 4 0 m i l l i ó a n h a s z n á l t á k . és 4 1 . a digitális és k á b e l t é v é .A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG 2. ábrát). 3 2 . ahogyan korábban n e m volt erre lehetőségük.

h a n e m megteremtik a c s e l e k v é s és a b e a v a t k o z á s alapját. az afrikai é h í n s é g és a k ö z é p . m e r t úgy vélték. s z e p t e m b e r 11-i t e r r o r t á m a d á s o k . etnikai konfliktusok és a z e m b e r i j o g o k m e g s é r t é s e e s e t é b e n is. b á r ilyen­ kor t ö b b p r o b l é m á t vet fel a m o b i l i z á c i ó . a z ott é l ő k k e l k a p c s o l a t o s i n f o r m á c i ó k á r a m ­ l á s á t is. A világ m á s i k f e l é n é l ő k e t é r ő c s a p á s o k vagy igaz­ ságtalanságok n e m pusztán szerencsétlenségek. a m o z a m b i k i és b a n g l a d e s i áradások.2. H a s o n l ó k é p p e n sürgetővé vált a b e a v a t k o z á s az utóbbi időkben háborúk. aki ezt o t t h o n n e m t e h e t i . h o g y m e g kell vé­ d e n i az e m b e r i jogokat és a n e m z e t i szuverenitást. e z é r t é r d e k l ő d i k a globá­ lis k é r d é s e k é s f o l y a m a t o k i r á n t j o b b a n . A z efféle e s e m é n y e k (és m é g e z e r n y i kevésbé drámai esemény) hatására az embereket m a m á r n e m n e m z e t i . M á s o d s z o r : a g l o b á l i s s z e m l é l e t azt j e l e n t i .például a berli­ ni fal l e o m l á s a . a d e m o k r a t i k u s t i l t a k o z ó k e l l e n i erőszakos fellépés a kínai T i e n a n m e n téren vagy a 2 0 0 1 . hogy ezer szállal k a p c s o l ó d i k m á s o k h o z . m i n t ha t e r m é s z e t i c s a p á s r ó l l e n n e szó. T e r m é s z e t i c s a p á s ese­ t é n ez a b e a v a t k o z á s m e g j e l e n h e t a h u m a n i t á r i u s s e g í t s é g n y ú j t á s és a t e c h n i k a i t á m o g a t á s formá­ jában. A z 1 9 9 1 . Ez a j e l e n s é g e g y s z e r r e e r e d m é n y e és . így k ö z v e t l e n ü l é s á l l a n d ó a n ö s s z e k ö t i ő k e t a külvilággal. FEJEZET A v á r o s k ö z p o n t o k i n t e r n e t k á v é z ó i b a n az is a világhálóra k a p c s o l ó d h a t . m i n t a z elmúlt korokban élők. képeket és információkat visz az e m b e r e k ottho­ n á b a . hogy az e m b e r e k a n e m z e t á l l a m helyett egyre inkább m á s f o r r á s o k b ó l m e r í t v e a l a k í t j á k k i azonosság­ t u d a t u k a t . hogy a társadalmi felelősség n e m c s a k a h a z á j u k h a t á r á i g terjed. h a n e m e g y r e i n k á b b glo­ b á l i s k é r d é s e k foglalkoztatják. A g l o b á l i s m é d i a n a p m i n t n a p h í r e k e t .a m e r i k a i í t é l e t i d ő elszenvedőin. E g y r e i n k á b b terjed az a n é z e t . a k i k n e k v e s z é l y b e n forog a z é l e t e . h o g y a n e m z e t k ö z i k ö z ö s s é g válsághelyzetben köteles megvédeni o l y a n em­ b e r e k t e s t i é p s é g é t v a g y e m b e r i jogait.e s öböl­ h á b o r ú b a n és a volt J u g o s z l á v i a t e r ü l e t é n (Bosz­ n i á b a n és K o s z o v ó b a n ) k i a l a k u l t e r ő s z a k o s konf­ l i k t u s o k b a n s o k a n i n d o k o l t n a k l á t t á k a katonai i n t e r v e n c i ó t . E globális szemléletre való átállásnak két jelen­ tős k ö v e t k e z m é n y e v a n . Az egyén sokkal inkább tudatában van annak. r kel.a m é ­ d i á b a n b o n t a k o z o t t k i egy v a l ó b a n g l o b á l i s kö­ z ö n s é g előtt. vagy é p p t á v o l van o t t h o n á t ó l . Az e l m ú l t t i z e n ö t év l e g i z g a l m a ­ sabb e s e m é n y e i közül n é h á n y . Az u t ó b b i é v e k b e n globális összefogással s e g í t e t t e k az ö r m é n y o r s z á g i és t ö r ö k o r s z á g i föld­ r e n g é s e k . E l ő s z ö r i s egy g l o b á l i s k ö z ö s s é g t a g j a i k é n t a z e m b e r e k egyre i n k á b b fel­ ismerik. h a n e m a z o n t ú l is. amelyeket át kell vészelni.

az között információ posztindusztriális korának és új társadalom­ gazdaságnak is ( 5 9 1 . Ma a gazdaság sok része olyan hálózatokba illeszkedve működik. a m i k o r a n e m z e t á l l a m h a g y o m á n y o s támasza gyökeres á t a l a k u l á s o n m e g y k e r e s z t ü l . és e l e n g e d h e t e t l e n n é vált a r é s z v é t e l a világ­ m é r e t ű k e r e s k e d e l m i h á l ó z a t o k b a n . a szórakoztató­ ipar és a t á v k ö z l é s új v í v m á n y a i t . ami m é g i n k á b b „ z s u g o r í t j a " az i d ő t és a teret. A k o r á b b i i d ő s z a k o k k a l e l l e n t é t b e n a globális gazdaság m á r n e m e l s ő s o r b a n m e z ő ­ gazdasági vagy ipari a l a p ú . k e v é s b é h i e r a r c h i k u s j e l l e g ű v é váltak. A tudástársadalom kialakulása ö s s z e k a p c s o l ó d o t t egy s z é l e s fogyasztói b á z i s ki­ a l a k u l á s á v a l .5 9 5 . A g l o b á l i s g a z d a s á g m ű k ö d é s e m a g a is tükrö­ zi a z o k a t a v á l t o z á s o k a t . a média. A n e m z e t á l l a m s o k t e r ü l e t e n m á r kevésbé szolgál i d e n t i t á s f o r r á s u l .és s z ó r a k o z t a t ó i p a r i t e r m é k és az internet alapú s z o l g á l t a t á s ) . amelyben é l n e k . h o g y a gyor­ s a n v á l t o z ó g l o b á l i s p i a c o n t e v é k e n y k e d n i tud­ janak. A 18. A vi­ lág k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n k i a l a k u l t h e l y i k u l t u r á l i s identitások újult e r ő v e l t á m a d n a k fel egy o l y a n időszakban. o. A glo­ b a l i z á l ó d ó f e l t é t e l e k k ö z ö t t a v á l l a l k o z á s o k és gazdasági társaságok csak hogy úgy őrizhették meg versenyképességüket.). A t e r m e l é s i eljárások és szervezeti m i n t á k r u g a l m a s a b b a k . a m e l y n e k tagjai j á r t a s a k a z ú j t e c h ­ nológiákban és mindennapi életükben azonnal felhasználják a számítástechnika. (weightless ja az információ (ilyen p é l d á u l a s z á m í t ó g é p e s program. a m e l y e k az i n f o r m á c i ó s korszakban következtek be. Például E u r ó p á b a n S k ó c i a é s B a s z k f ö l d l a k ó i inkább skótnak és b a s z k n a k (vagy e g y s z e r ű e n európainak) vallják m a g u k a t . szervezetátalakítás­ sal a feltételekhez gyorsabban alkalmazkodóbbá. amelyek n e m állnak meg az országhatároknál.t u l a j d o n o s o k száma.A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG gyorsítója a g l o b a l i z á c i ó s f o l y a m a t o k n a k . a m e l y e t s o k f é l e k é p p e n n e v e z t e k már. b ő v e b b e n is t á r g y a l o m e z t az új g a z d a s á g i kör­ n y e z e t e t . többek nak. h a n e m egyre i n k á b b „súlytalan" jellemzik daságban és megfoghatatlan 1999). Ebben a economy) tevékenységek a súlytalan gaz­ alap­ termékek (Quah h a n e m á t í v e l n e k a z o k o n ( C a s t e l l s 2 0 0 5 ) . a m á s c é g e k k e l kötött s z ö v e t s é g e k g y a k o r i b b a k let­ tek. m i v e l a regio­ nális és globális s z i n t e n zajló p o l i t i k a i v á l t o z á s o k gyengítik a z e m b e r e k k ö t ő d é s é t a h h o z a z á l l a m ­ hoz. m i n t b r i t n e k vagy spanyolnak. Gazdasági tényezők A globalizációt a világgazdaság i n t e g r á l ó d á s a is előre hajtja. . fejezetben Ugrásszerűen növekedett a m o b i l t e l e f o n .

h o g y e z e k a társa­ ságok „a m a i világgazdaság mozgatórugói" (Held e t al. A z 1 9 8 0 . a Kodak.4.e s é v e k b e n a t á r s a s á g o k t e v é k e n y s é ­ g i k ö r e ó r i á s i m é r t é k b e n b ő v ü l t . A Coca-Cola „ t r a n s z g l o b á l i s " vállalkozás: az egész v i l á g o n értékesíti t e r m é k e i t . globális profitra t ö r e k s z e n e k . A gazdasági globalizáció középpontjában a t r a n s z n a c i o n á l i s t á r s a s á g o k á l l n a k : a t e l j e s világ­ kereskedelem kétharmad része ezek tevékenysé­ g é b ő l e r e d . rö­ v i d e n N A F T A ) . amelybe n e m jutottak el a t r a n s z n a c i o n á l i s társaságok. a M i t s u b i s h i és még sok m á s óriáscég. 1 b i l l i ó d o l l á r r a rúgott .ez k ö z e l fele az e g é s z v i l á g o n t e r m e l t á r u k és szolgáltatások értékének. a General Motors. vagy h a t a l m a s nemzetközi vállalkozások. m e l .E u r ó p a . a globális piacokat veszik célba. amelyek tevékenysége k i t e r j e d az e g é s z f ö l d k e r e k s é g r e . A dik transznacionális világháborút társasági forma vált a máso­ globális követő években j e l e n s é g g é . Lehetnek vi­ szonylag kis cégek. s z á z a d for­ dulóján kevés olyan gazdaság akadt.A m e r i k á b a n (az Északa m e r i k a i S z a b a d k e r e s k e d e l m i M e g á l l a p o d á s . I g a z a v o l t a z e l e m z ő n e k . a k i r á m u t a t o t t . A képen a kalóriaszegény kóla közelkeleti változata egy j o r d á n i a i ü z l e t b e n . 2 0 0 1 .b e n k ö z e l ö t s z á z i l y e n t á r s a s á g é v e s á r b e v é t e l e h a l a d t a m e g a 1 0 m i l l i á r d dollárt. a m e l y e k n e k anyaországukon k í v ü l c s a k egy-két ü z e m ü k v a n .e s é v e k e l e j e ó t a a világ m á s területein l é v ő országok is liberalizálták a k ü l f ö l d i b e f e k t e t é s f e l t é t e l e i t .ó c e á n á z s i a i r é s z é n (itt a z o s z a k a i n y i l a t k o z a t é r t e l m é ­ b e n 2 0 1 0 . S ő t . A l e g n a g y o b b a k közül n é h á n y világszerte ismert. E z e k a t á r s a s á g o k o l y a n v á l l a l a t o k . Kína Portugália Írország Wal Mart Exxon Mobil General Motors Ford Motors General Electric Chevron Texaco Conaco Philips Citigroup IBM American International Group Forrás: Economist.i g s z a b a d é s n y i t o t t k e r e s k e d e l e m jön l é t r e ) . B á r s z é k h e l y ü k e g y é r t e l m ű e n egy-egy o r s z á g h o z köthető. a világ ö t s z á z l e g n a g y o b b t r a n s z n a c i o n á l i s vállala­ t á n a k á r b e v é t e l e e g y ü t t 1 4 .2.a s é v e k végén és az 1 9 9 0 . és m e g h a t á r o z ó sze­ r e p l ő i a n e m z e t k ö z i p é n z p i a c o k n a k is. de az 1970-es években m á r európai és j a p á n vállalatok i s b e r u h á z t a k k ü l f ö l d ö n . 1 9 9 9 ) . ilyen a CocaCola. egy a C s e n d e s . A 2 1 . 2 0 0 3 . FEJEZET Transznacionális gazdasági társaságok A globalizációt hajtó sok gazdasági t é n y e z ő kö­ zül k ü l ö n ö s e n fontos a transznacionális t á r s a s á ­ gok s z e r e p e . m e r t kialakult h á r o m h a t a l m a s r e g i o n á l i s p i a c : egy E u r ó p á b a n (az e g y s é g e s e u r ó p a i p i a c ) .4. M á s s z ó v a l a világ v e z e t ő t r a n s z n a c i o n á l i s t á r s a s á g a i g a z d a s á g i é r t e l e m b e n n a g y o b b a k a vi­ lág l e g t ö b b o r s z á g á n á l ( l á s d a 2. s z e p t e m b e r 1 1 . ábra A v i l á g l e g n a g y o b b v á l l a l a t a i n a k á r b e v é t e ­ l e e g y e s o r s z á g o k b r u t t ó hazai t e r m é k é h e z (GDP) v i s z o n y í t v a ( m i l l i á r d d o l l á r ) J 50 100 150 200 250 300 350 Svájc Belgium Svédország Törökország Norvégia Lengyelország Szaúd-Arábia Finnország Dél-Afrika Hongkong. egy p e d i g É s z a k . e l ő s e g í t i k a t e c h n o l ó g i a i ú j í t á s o k el­ t e r j e d é s é t a f ö l d k e r e k s é g e n . Az e l m ú l t é v t i z e d b e n az iparosodott gazdaságra é p ü l ő t á r s a s á g o k k ü l ö n ö s e n a f e j l ő d ő országok­ ra. A z 1 9 9 0 . amelyek több országban is gyártanak termékeket vagy nyújtanak szolgáltatásokat. m i k ö z b e n e k k o r m i n d ö s s z e h e t v e n ö t ország di­ csekedhetett ezt elérő bruttó n e m z e t i jövedelem- 2. v a l a m i n t a v o l t S z o v j e t u n i ó és K e l e t . a Colgate-Palmolive. ábrát). A h á b o r ú u t á n i e l s ő é v e k b e n ameri­ kai székhelyű cégek kezdtek terjeszkedni.

a n y u g a t i t í p u s ú p o l i t i k a i és g a z d a s á g i r e n d s z e r e k i r á n y á b a f e j l ő d n e k . a C s e h K ö z t á r s a s á g . a munka. Ukrajna. a kaukázusi és közép-ázsiai n e m z e t e k és sok más o r s z á g . Magyar­ ország. majd 1 9 9 1 . társadalmi és politikai h a s z n u k is származik a regionális u n i ó b a n való részvétel­ ből.r e n d s z e r i n t a k ö z p o n t i országok­ ban.a t e r m é k f e j l e s z t é s . helyezhetik p é n z ü k e t k ü l ö n b ö z ő o r s z á g o k b a . majd a z o n túl is. míg a l e g k e v é s b é profitábilis t e v é k e n y s é g e k .C h r i s t e r s o n 1 9 9 7 ) . A fent i s m e r t e t e t t p o l i t i k a i . Az elektronikus gazdaság A gazdasági g l o b a l i z á c i ó t egy m á s i k t é n y e z ő .1 9 9 8 . E n n e k számos vonat­ k o z á s a k ö z ü l e l s ő k é n t a szovjet t í p u s ú k o m r r H i nizmus bukását említhetjük. A b a n k o k . Az E N S Z és az Európai U n i ó az olyan n e m z e t k ö z i szervezetek két jeles példája. Az árutermelési l á n c l e g t ö b b n y e r e s é g e t h o z ó tevé­ kenységei . E z e k a hálózatok m a g u k b a n f o g l a l n a k m i n d e n fon­ tos termelési t e v é k e n y s é g e t .W a l lerstein 1 9 9 6 . például az ü z e m i t e r m e l é s á l t a l á b a n a perifériá­ lis országokban z a j l a n a k . V é g ü l a g l o b a l i z á c i ó t a k o r m á n y k ö z i és n e m ­ zetközi n e m kormányzati szervezetek is előmoz­ dítják. T ö b b é n e m szige­ t e l ő d n e k e l a g l o b á l i s k ö z ö s s é g t ő l . az „elektronikus g a z d a s á g " is t á m o g a t j a .a s i d ő s z a k b a n a g y á r t ó k a világ teljes gazdasági n ö v e k e d é s é n e k h á r o m n e g y e d é t mondhatták m a g u k é n a k . gazdasági. A k o m m u ­ n i z m u s b u k á s a ó t a a v o l t szovjet „ t ö m b " tagjai . Az 1 9 9 0 . A p p e l b a u m . A k o m m u n i s t a t e r v g a z d a s á g és a k o m m u n i s t a p o l i t i k a i h a t ó s á g i d e o l ó g i a i é s kul­ turális uralma végül n e m tudott fennmaradni a g l o b á l i s m é d i a é s a z e l e k t r o n i k u s a n i n t e g r á l t vi­ lággazdaság korában. a m e l y b e n a t a g á l l a m o k r é s z b e n feladják nemzeti szuverenitásukat.) ezt é r z é k e l t e t e m m a j d a fejezet k é s ő b b i r é s z é b e n is. valószínűleg ismerős elképzelé­ s e k e t t a k a r n a k . a n n á l i n k á b b igaz. Politikai változások A m a i g l o b a l i z á c i ó h a r m a d i k h a j t ó e r e j e a poli­ tikai változáshoz kötődik. a f o r m a t e r v e z é s és a reklám . n e m z e t k ö z i p é n z ü g y i v á l s á g o k a t indít­ hat el. A legnagyobb mérté­ kű növekedés a k ö z e p e s j ö v e d e l m ű o r s z á g o k b a n következett b e : e z e k e x p o r t j á b ó l a g y á r t ó k 1 9 9 0 ben 54 s z á z a l é k b a n r é s z e s ü l t e k . n y o l c é v v e l ké­ sőbb viszont m á r 7 1 s z á z a l é k b a n . feladata valamely transznacionális tevékenysé- . szabályzatai és bírósági határozatai. governmental amelyet organization. de egyben a globalizáció e r e d m é n y é n e k is t e k i n t h e t ő .Oroszország. (A k ö v e t k e z ő o l d a l o n levő keretes r é s z b e n m e g m u t a t o m . h o g y a n m ű ­ ködnek a globális á r u t e r m e l é s i l á n c o k a B a r b i e babák gyártásakor. M í g ezt a z E N S Z önálló n e m z e t á l l a m o k egyesüléseként teszi. főként a gyártott á r u k e x p o r t ő r e k é n t b e t ö l t ö t t szerepe révén. Az egyes EU-állam o k kormányzatát kötik a közös EU-testületek irányelvei. a m e l y i n t e n z i t á s á t és hatókörét t e k i n t v e e l e d d i g p é l d á t l a n . B á r o l v a s ó i m s z á m á r a ú j a k l e h e t n e k e z e k az elnevezések. részvénytársaságok. a m e l y e k a z u t ó b b i é v e k b e n a g l o b a l i z á c i ó v a l kapcsolatban megfogalmazódtak. amikor az „első világ" országai álltak s z e m b e n a „második világ" országaival.A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG társadalmaira i g y e k e z t e k k i t e r j e s z t e n i t e v é k e n y ­ ségüket. társa­ dalmi é s t e c h n o l ó g i a i t é n y e z ő k együtt e r e d m é ­ nyezik azt a j e l e n s é g e t . A k o r m á n y k ö z i s z e r v e z e t (inter­ national testület. M i n é l i n k á b b i n t e g r á l t t á vá­ lik a globális gazdaság. A z „elektronikus p é n z " m o z g a t á s á n a k e z a z ú j l e h e ­ tősége a z o n b a n n a g y k o c k á z a t t a l is jár. A kom­ m u n i z m u s b u k á s a s i e t t e t t e a g l o b a l i z á c i ó s folya­ matokat. hogy a gyártás egyre i n k á b b g l o b a l i z á l ó d i k . A h a t a l ­ mas tőkeösszegek á t u t a l á s a g a z d a s á g o k a t r e n d í t ­ het meg. és r é s z b e n e t r e n d e l i n d í t ó j a . az E U a t r a n s z n a c i o n á l i s k o r m á n y z á s ú j í t ó b b for­ m á j a . egyéni befektetők befektetésialap-kezelők egyetlen egérkattintással és át­ A globalizációt fokozó m á s o d i k fontos t é n y e z ő a n e m z e t k ö z i és regionális kormányzati m e c h a ­ nizmusok kiterjedése. E l ő b b a z o n b a n s z ó l n o m kell a főbb n é z e t e k ­ ről. h o g y a világ egyik r é s z é n b e k ö v e t k e z ő p é n z ü g y i ö s s z e ­ omlás távoli g a z d a s á g o k r a is ó r i á s i h a t á s t gyako­ rolhat. amelyek a hidegháború idején léteztek. Lengyelország. E z a fejlődés v é g e t v e t e t t a z o k n a k a rendszereknek. a m e l y e k a n e m z e t á l l a m o k a t egy közös p o l i t i k a i f ó r u m b a n e g y e s í t i k .és t e r m e l é s i f o l y a m a t o k e g é s z világra ki­ terjedő h á l ó z a t a i b a n látják a n n a k b i z o n y í t é k á t . H o p k i n s . amelyek szorosan egymáshoz k a p c s o l ó d v a a t e r m é k e l ő á l l í t á s á h o z szükséges n y e r s a n y a g o k t ó l a fogyasztóig t e r j e d ő „láncot" alkotnak (Gereffi 1 9 9 5 . de gazdasági. Sokszor a globális á r u t e r m e l é s i l á n c o k b a n . a b a l t i á l l a m o k .b e n magának a Szovjetunió­ n a k a s z é t e s é s é v e l é r t e el t e t ő f o k á t . h a n e m integ­ r á l ó d n a k a b b a . K í n a a l a c s o n y jövedelmű o r s z á g b ó l k ö z e p e s j ö v e d e l m ű v é vált. A globalizáció sok és m e s s z e h a t ó k ö v e t k e z m é n n y e l jár. ahogyan p é l d á u l a „ t i g r i s g a z d a s á g o k b a n " 1998-ban kialakult válság átterjedt O r o s z o r s z á g ­ ra. kormányzatok IGO) olyan és alapítanak. amely az 1989-ben Kelet-Európát megrázó forradalmak sorozatával indult.

Bár a l e g t ö b b b a b a az Egyesült Államokban. amelyről e l m o n d h a t ­ juk. ami sokat el­ árul a globális árutermelési láncok működéséről. Barbie-t az Egyesült Államokban tervezik. a nyersanyagokat H o n g k o n g b a n i m p o r t á l j á k . innen szállítják az ü z e m e k b e . a m e l y a kormányzati testületek . egy pedig Malajziában működik.a t is e l é r t e a s z á m u k ( H e l d et al. 3. De Bar­ bie egyetlen fizikai részlete. 2. és ide folyik be a l e g t ö b b nyereség. amikor az ország még nem heverte ki a második világhábo­ rút. gi terület szabályozása vagy felügyelete. amellyel díszítik.ez az egyetlen nyersanyag. a h o g y a n a Barbie b a b a . A f r ö c c s ö n t ő g é p e k e t . Élete Szaúd-Arábiában kezdődik. a m ű ­ a n y a g o k a t Tajvanon gyártják. Barbie á t k ö l t ö z ö t t más. itt dolgozzák ki a marketing. hogy Barbie már globális polgár (Tempest 1 9 9 6 ) .a világ egyik l e g n a g y o b b kikötőjébe . Ebből a közel negyvenéves t i n i b a b á b ó l m á s o d p e r c e n k é n t kettőt vesznek. A nemzetközi nem kormányzati szervezet organization. Hongkong f o n t o s szerepet játszik a kfnajj Barbie-k gyártási f o l y a m a t á b a n . és alacsonyak voltak a bérek. Kína g y a p o t o t t e r m e l . a m e l y e t a gyártásban használnak.b a n p e d i g már a 2 6 0 .b e n .érkezik. Az első ilyen testületet. ahol a l e g t ö b b Barbie-t állítják elő. FEJEZET A globális árutermelési láncok m ű k ö d é s é r e példa az is. 1 9 9 6 . Európában és J a p á n b a n fogy. ide . ahol kiter­ melik és finomítják az olajat. I n k á b b füg­ getlen szervezet. Szinte az összes anyag. Talá­ ló megállapítás. 4 . a f r ö c c s ö n t ő g é p s o r az Egyesült Á l l a m o k b a n készül. Ezt az a n y a g o t a négy Barbie-gyártó ázsiai üzem egyikébe szállítják: ezek közül kettő Dél-Kí­ nában. 1909-ben 37 ilyen szervezet szabályozta a t r a n s z n a c i o n á l i s ü g y e k e t . 1 9 9 9 ) . ez é v e n t e jóval t ö b b . a b b ó l p e d i g szövetet a r u h á h o z . meg némi festék és olaj. Pamutruháját Kíná­ ban gyártják. h a n e m szülőhelye szerint is: s o s e m csak az Egyesült Államokban készült. Tajvan állami olajimportőre. egy Indonéziában. Az elsőt J a p á n b a n gyártották 1 9 5 9 . (international non-governmental NGO) n e v e is u t a l rá. h o g y a kérdések széles. amelyeken a Bar- bie-gyártás l e g k ö l t s é g e s e b b része. a polgári repüléstől a műsor­ s z ó r á s i g vagy a v e s z é l y e s h u l l a d é k o k k e z e l é s é i g t e r j e d ő k ö r é b e n s z a b á l y o z ó t e v é k e n y s é g e t foly­ tasson. helyben t e r m e l t g y a p o t b ó l . mint egymil­ liárd dolláros bevételt hoz a Los Angeles-i székhe­ lyű Mattel c é g n e k . amelyből majd kiöntik Barbie t e s t é t . a vi­ lág 1 4 0 m á s o r s z á g á b a n is m e g v á s á r o l h a t ó . J a p á n b a n készült nejlonhaj kerül rá.és reklámstratégiákat is. amelyből a műanyag t e s t gyártásához szükséges etilén készül. a Chinese Pet­ roleum megveszi az etilént. az Egyesült Államokban gyártják. amely a b b ó l az országból származik. h o g y m i b e n k ü l ö n b ö z i k a n e m z e t k ö z i k o r m á n y z a t i s z e r v e z e t t ő l : n e m kö­ t ő d i k k o r m á n y z a t i i n t é z m é n y e k h e z . az a k a r t o n d o b o z . a Nemzetközi Távírdai U n i ó t (International Telegraph Union) 1865-ben alapí­ t o t t á k . A z ó t a s o k h a s o n l ó s z e r v e z e t alakult. majd eladja a tajvani Formosa Plastics c é g n e k . 5. a t e s t készül. a t ö r t é n e l e m leg­ n a g y o b b h a s z n o t h o z ó j á t é k s z e r e készül. Amikor itt növe­ kedni kezdtek a fizetések. A Formosa Plastics az etilént szemcsés m ű a n y a g g á alakítja át. a test Kí­ n á b a n . I n d o n é z i á b a n és M a l a j z i á b a n . hogy „ m a d e in t h e USA". amelyikbe csomagolják. amely a j á t é k g y á r t á s b a n használt polivinil-klorid (PVC) m ű a n y a g o k legna­ g y o b b gyártója a világon. Ez a b a b a n e m c s a k az eladások t e k i n t e t é b e n globális. alacsony bérekkel d o l g o z ó ázsiai o r s z á g o k b a . Miután Barbie t e s t é t kiöntötték. hogy „Globál-Barbie": az olaj Szaúd-Arábiából származik. a haj J a p á n b a n . Ma már részei t ö b b helyen készülnek.2. Barbie t e s t é n e k és ruhatárának összeállításá­ ban viszont részt vesz az egész világ: 1.

a Greenpeace.k ö r n y e z e t ­ védelmi és h u m a n i t á r i u s s e g í t s é g n y ú j t ó a k c i ó k ­ ban vesz részt. szövetre. A szkeptikusok számára a kereszt és az A m n e s t y I n t e r n a t i o n a l . de az ő s z e m ü k b e n a mai világgazdaság n e m eléggé integrált ahhoz. s z á z a d világke­ reskedelmi és b e r u h á z á s i s t a t i s z t i k á i r a r á m u t a t v a 1909 1964 1993 Forrás: ENSZ Fejlesztési P r o g r a m . D a v i d H e l d és munkatársai ( 1 9 9 9 ) m e g v i z s g á l t á k e z t a vitát. hogy valóban globalizált gazdaságot alkothatna. E z n e m i s m e g l e p ő . S o k szkeptikus a figyelmét a világgazdaságban zajló regionalizálódási folyamatokra például a n a g y o b b p é n z ü g y i é s k e r e s k e d e l m i t ö m b ö k ki­ alakulására . ha Barbie-t 9 . A kész babák nak. a m i b i z o n y í ­ t é k arra. h o g y fontos átalakulások z a j l a n a k k ö r ü l ö t t ü n k . A g l o b a l i z á c i ó s v i t á b a n részt vevő s z k e p t i k u s o k ú g y vélik.de az e l ő b b kiderült.UNDP 1999. ábrát). h o g y a k ö l c s ö ­ nös gazdasági függőség n e m e l ő s z ö r ér el a m a i ­ hoz hasonló m a g a s s z i n t e t . A legismertebb i l y e n s z e r v e z e t e k k ö z ü l n é h á n y . a hiperglobalizálók és az át­ alakuláshívők. a G l o b á l i s K ö r n y e z e t v é d e l m i H á l ó z a t (Global rok Environment Network). A g l o b a l i z á c i ó s v i t a h á r o m irány­ zatának j e l l e m z ő i t a 2. e b b ő l Kína csak 35 c e n t e t kap.zajlik. A b a b a ára az Egyesült Államokban 9. Ugyanekkor Amerikában közel 1 dollár nyereséget hoz a Mattelnek. A pénz nagy részét a g é p e k r e és berendezésekre. ábra A nemzetközi nem kormányzati szervezetek számának növekedése. a tengeri szállításra és a belföldi fuvarozásra. h i ­ szen az e l e m z ő k n a g y o n k ü l ö n b ö z ő e n l á t n a k és értelmeznek egy o l y a n k i s z á m í t h a t a t l a n . fő­ ként hogy bért fizessen a 11 0 0 0 parasztasszony­ mellett m ű k ö d i k a p o l i t i k a i d ö n t é s e k m e g h o z a t a ­ lában és a n e m z e t k ö z i k é r d é s e k m e g o l d á s á b a n . m i n t a m e g e l ő z ő k o r o k b a n . 9 9 dollá­ rért eladják? A gyártáshoz használt műanyagokra. és résztvevőit h á r o m g o n d o l a t i i r á n y z a t b a s o r o l t á k : ezek a szkeptikusok. a d é l k e l e t . 1 9 0 9 . Sans az Orvosok a Hatá­ Vörös­ Nélkül (Médecins Frontiéres). a Természetvédelmi Világszerve­ zet (WWF).Európá­ b a n . A l e g t ö b b e n elfogadják.5. ami n e m is ú j d o n s á g . h o g y n i n c s e g y e t l e n g l o b á l i s g a z d a s á g (Hirst 1 9 9 7 ) . 2. Szóval honnan is ered Barbie? Az „elsőzsúros" Barbie c s o m a g o l á s á n ezt olvashatjuk: „ M a d e in China" . Mi lesz a t ö b b i pénzzel. m i n t a g l o b a l i z á c i ó .99 dollár. A 1 9 .4.A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG teherautókkal szállítsák t o v á b b .irányítja.1 9 9 3 A szkeptikusok Egyes gondolkodók s z e r i n t a g l o b a l i z á c i ó n a k „túl nagy jelentőséget t u l a j d o n í t a n a k " . h o g y m e n n y i b e n l e h e t e z e k e t a „globalizációval" m a g y a r á z n i .és persze a l e g n a g y o b b já­ tékbolt-hálózatoknak és más kiskereskedőknek is csurran-cseppen belőle. k e v é s b é i s m e r t csoport t e v é k e n y s é g e is o r s z á g o k a t és k ö z ö s s é g e ­ ket köt össze (lásd a 2. P é l d á u l a z E u r ó p a i U n i ó o r s z á ­ gai e l s ő s o r b a n e g y m á s s a l k e r e s k e d n e k . z a v a r o s folyamatot. akik a két gyárban összeállítják. nejlonra és más anyagokra elég 65 c e n t . ugyanezen az úton hagyják el Kínát. hogy a gyártásában használt anyagok közül szinte egy sem Kínából származik. megállapítják: a m o d e r n globalizáció csak abban k ü l ö n b ö z i k a m ú l t b é l i t ő l . h o g y i n t e n z í v e b b é vált a nemzetek közötti érintkezés. A globalizációs vita Az utóbbi é v e k b e n a g l o b a l i z á c i ó h e v e s e n vita­ tott témává vált.vagyis a globalizációról folytatott v i t a s z ó c s é p l é s v a l a m i r ő l . E n n e k a z a z oka. de azt már vitatják. .5. h o g y a k e r e s k e d e l e m n a g y ré­ sze h á r o m regionális csoporton belül .A m e r i ­ k á b a n . a reklámra és az értékesítésre. hogy ma m á r több kapcsolat lehet az országok között. a t e r m é k e t árusító üzletekre fordítják . táblázat ö s s z e g z i . U g y a n e z igaz a t ö b b i r e g i o n á l i s c s o p o r t r a is. Hongkong és a dél-kínai játékgyárak között n a p o n t a 23 0 0 0 teherautó jön-megy. A szkeptikusok egyetértenek azzal.á z s i a i t é r s é g b e n és É s z a k . D e t ö b b e z e r m á s .

1995). A z állampol­ g á r o k f e l i s m e r i k . E g y e s h i p e r g l o b a l i z á l ó k ú g y v é l i k . o. Kenichi O h m a e j a p á n író ú g y látja. . Az emberi cselekvés kereteinek átrendeződése Globális civilizáció Vége a nemzetállamnak Meghatározó jellemzők A nemzeti kormányzatok hatalma A globalizáció hajtóerői Rétegződési minta Vezérmotívum A globalizációról alkotott kép A történelmi fejlődés várható eredménye Következtetés Forrás: Held et al. e z é r t elveszítik a f e n n á l l ó k o r m á n y z a t i r e n d s z e r b e v e t e t t hitüket. amely n i n c s tekintet­ tel az országhatárokra. globális rendet ered­ z e t i k o r m á n y z a t o k h a t a l m á t „ f e l ü l r ő l " i s fenye­ getik: m é g p e d i g a z ú j r e g i o n á l i s é s n e m z e t k ö z i i n t é z m é n y e k . globális a világ különböző részei között. hogy a világgazdaság integráltságának foka inkább csökkent. H i r s t .2. Az egyik legismertebb hiperglobalizáló. táblázat A globalizációszemlélet három irányzata Szkeptikusok Mi az újdonság? Hiperglobalizálók Átalakuláshívők A történelem során még nem volt példa ilyen mértékű glo­ bális összekapcsoltságra „ M é l y " (egyszerre intenzív és extenzív) globalizáció Újjászerveződik. h o g y a p o l i t i k u s o k n e m mindig t u d j á k o r v o s o l n i e z e k e t a b a j o k a t . FEJEZET 2. Ö s s z e s s é g ü k b e n e z e k a v á l t o z á s o k a hiperglo­ b a l i z á l ó k s z á m á r a egy „ g l o b á l i s k o r " h a j n a l á t jel­ zik (Albrow 1 9 9 7 ) . h o g y a nem­ egy-egy k e r e s k e d e l m i e g y e z m é n y és a g a z d a s á g i liberalizáció politikája. globális civil tár­ mint az 1890-es években sadalom Megmarad vagy erősödik A kormányzatok és a piacok A Dél egyre inkább marginali­ zálódik A nemzeti érdek Internacionalizálódás és regionalizálódás Regionális tömbök/civilizációk összeütközése Az internacionalizálódás a kor­ mányzati elfogadástól és támo­ gatástól f ü g g Gyengül vagy felbomlik A kapitalizmus és a technológia A régi hierarchiák felbomlása McDonald's. amelyben ezek m á r n e m játszanak központi szerepet.p é l d á u l n e m f é k e z h e t i k m e g a pénzügyi p i a c o k o n v é g i g s ö p r ő z a v a r o k a t és a t e r m é s z e t i k ö r n y e z e t e t f e n y e g e t ő v e s z é l y e k e t . h o g y a vi­ lágkereskedelem nagymértékű bővülése miatt a z e g y e s o r s z á g o k m á r n e m k o n t r o l l á l h a t j á k gaz­ d a s á g u k a t . sokszor kormányzatoknak köszönhető m é n y e z . a m e l y n e k következmé­ nyei szinte mindenütt érezhetők. 10. E s z e r i n t a n e m z e t i k o r m á n y z a t o k és politikusaik egyre kevésbé tudnak ellenőrzést gyakorolni az ország határait áttörő problémák felett . S z e r i n t ü k a száz éve jel­ l e m z ő k e r e s k e d e l m i m i n t á k h o z h a s o n l í t v a föld­ rajzi k i t e r j e d é s e s z e r i n t a v i l á g g a z d a s á g k e v é s b é g l o b á l i s . nyomán. a Keres­ kedelmi Világszervezet ( W T O ) és mások. amelyben a piaci erők felülkerekednek a nemzeti kormányzatokon (Ohmae 1990. mert szabályoz­ z á k és Például koordinálják a gazdasági tevékenységet. p é l d á u l a z E u r ó p a i U n i ó .D r a c h e 1 9 9 6 . A hiperglobalizálók A hiperglobalizálók a szkeptikusokkal ellentétes álláspontot foglalnak el: szerintük a globalizáció nagyon is valós jelenség.T h o m p s o n 1 9 9 9 ) . a m e l y e t a z o r s z á g o k k ö z ö t t i kereskede­ l e m é s t e r m e l é s e r ő s á r a m l a t a i h o z n a k magukkal. 1999. kormányzás. hogy a globalizáció l é n y e g é b e n a l á á s s a a n e m z e t i k o r m á n y z a t o k sze­ repét és olyan világrendet teremt. m i n t n ö v e k e d e t t ( B o y e r . pél­ dául a következőkben ismertetett hipergloba­ lizálók által vallott nézetet. h o g y a g l o b a l i z á c i ó „ h a t á r t a l a n v i l á g h o z " v e z e t : e g y o l y a n világhoz. Madonna stb. A globalizációt olyan folyamatnak tekintik. átstruktu­ rálódik A modern kor egyesült erői A világrend új szerkezete A politikai közösség átala­ kulása A régiók közötti kapcsolatok átrendeződése és távolságot áthidaló cselekvés Bizonytalan: globális integrá­ ció és fragmentáció is lehet A globalizáció átalakítja a kormányzati hatalmat és a világpolitikát Kereskedelmi t ö m b ö k . gyengébb Globális kor helyi kormányzatok. Ú j . A s z k e p t i k u s o k e l u t a s í t j á k azt az e g y e s e k . regionalizálódás erősödése arra bizonyíték. mint a ko­ rábbi időszakokban A kölcsönös függőség ma kisebb Globális kapitalizmus. a m e l y b e n c s ö k k e n a nemzeti kormányzatok jelentősége és befolyása. i n k á b b egy-egy t e v é k e n y s é g g ó c b a n k o n ­ centrálódik. M e g á l l a p í t j a .4. A hiperglobalizálóktól származó globalizác i ó e l e m z é s n a g y r é s z e f ő k é n t a n e m z e t változó s z e r e p é v e l f o g l a l k o z i k . A szkep­ tikusok szerint a n e m z e t i kormányzatok tovább­ ra is kulcsfontosságú szereplők.

N é h á n y n y e l v u r a l k o d ó v á válik. amelyeket hajdan bolygónk lakói beszéltek. v á l t o z t a t ­ ható. E z é r t v á l t o z i k a világ k u l t u r á l i s t é r k é p e : az e m b e r e k k a p c s o l a t h á l ó i a n e m z e t i h a t á r o k o n v a g y a k á r k o n t i n e n s e k e n i s át­ í v e l n e k . A z i p a r o s o d o t t társadal­ m a k b a n élők rászorulnak a fejlődő országokból származó alapanyagokra és késztermékekre. Az átalakuláshívők megállapítják. i n f o r m á c i ó k é s h a t á s o k k é t i r á n y ú á r a m l á ­ sa. a z e g é s z világra k i t e r j e d ő g a z d a s á g i k a p c s o l a t o k t ó l függ. alkatrészeiket sok-sok országban készítik. A z i p a r o s o d o t t t á r s a d a l m a k r e n d j é t c s a k a f e j l ő d ő világ társadal­ m a i h o z hasonlítva érthetjük meg . h o g y egy-egy kultú­ ra szigetként létezzen. A s z k e p ­ tikusok azért t é v e d n e k . A globalizáció hatása Az 1. hogy történe­ szociológusok t i l e g a s z o c i o l ó g i a i v i z s g á l ó d á s f ő k é n t az i p a r i társadalmakra figyelmen kívül hagyhatjuk-e a f e j l ő d ő világot.a világ p é n z ü g y i p i a c a i például sokkal inkább globális s z i n t e n szerve­ ződnek. ahol megbolydultak a korábbi struktúrák. m é d i a é s t á v k ö z l é s m i n d segítik a k u l t u r á l i s h a t á s o k t e r j e d é s é t . h o g y a z o r s z á g o k n e m ­ hogy elveszítenék szuverenitásukat. A világ m i n d e n mozgalmas „globális nagyvárosa" mult i k u l t u r á l i s . n e m k e v é s b é fonto­ sak a p o l i t i k a . E l l e n t m o n d á s o s a n fejlődik. a m e l y b e f o l y á s o l h a t ó . Vagyis m á r n e m á l l a m k ö z p o n t ú világ­ b a n é l ü n k . amelyet kapcsolódá­ sok é s t ö b b i r á n y b a h a t ó k u l t u r á l i s á r a m l a t o k jellemeznek. h o g y a v i l á g e g y m e g h a t á r o z o t t ré­ sze v e z é r l i . testületeknek) társaságok­ társadalmi mozgalmaknak és nemzetközi szerkezetátalakításba korát v á l t o z h a t a világ . A b o l ­ tok polcain látható árukat vagy összetevőiket. a h o g y a n e g y e s e k á l l í t j á k . M e l y i k n é z e t j á r a l e g k ö z e l e b b az i g a z s á g h o z ? S z i n t e b i z t o s . A hiperglobal i z á l ó k v i s z o n t t ú l z o t t a n c s a k a g l o b a l i z á c i ó gaz­ dasági o l d a l á t látják. Mivel a globalizáció számtalan összefonódó globális hálózat terméke. és ma sokkal szorosabban kötődnek egymáshoz. P é l d á u l j e l l e m z ő v é v á l n a k u g y a n a g l o b á l i s füg­ gőségi v i s z o n y o k .egyébként az u t ó b b i a k b a n é l a világ n é p e s s é g é n e k t ú l n y o m ó része. hogy a globalizáció jelenlegi szintje áttöri a „belső" és a „ k ü l s ő " . m i n t korábban bármikor. e z é r t f o l y t o n o s információáramlás szükséges. Az iparosodott és a fejlődő országok egymással összekapcsolódva fejlődtek. H a l e g k ö z e l e b b b e m e n n e k egy ü z l e t b e v a g y b e v á s á r l ó k ö z p o n t b a . a k o r m á n y z a t o k m é g i s m e g ő r ­ zik h a t a l m u k j ó r é s z é t . p é n z é r t b á r m i k o r k a p h a t ó á r u k vá­ l a s z t é k a h i h e t e t l e n ü l ö s s z e t e t t . a m e l y e k a z ipa­ r o s o d o t t o r s z á g o k h o z k ö t i k őket. A g l o b a l i z á c i ó n e m e g y i r á n y ú fo­ l y a m a t . m e r t a l á b e c s ü l i k . m e k - . akik a globalizációt a m a i társadalma­ kat f o r m á l ó sokféle v á l t o z á s h á t t e r é b e n álló köz­ p o n t i e r ő n e k t e k i n t i k . De mi. A h i p e r g l o b a l i z á l ó k t ó l e l t é r ő e n az á t a l a k u l á s ­ h í v ő k a g l o b a l i z á c i ó t d i n a m i k u s és n y i t o t t folya­ m a t n a k látják. Kevés olyan távoli h e l y k e z d e n e k . h o g y e z e k k i s z o r í t j á k a z e z e r n y i k ü l ö n b ö z ő nyelvet.e a z a n t r o p o l ó g i a b i r o d a l m á b a tar­ tozónak? S e m m i k é p p . m i n t e l e d d i g b á r m i k o r . m i l y e n sok­ féle t e r m é k e t k í n á l n a k ott! A n y u g a t i a k s z á m á r a t e r m é s z e t e s . a k u l t ú r a és a s z e m é l y e s élet te­ rén sem. o l y a n t e n d e n ­ c i á k a t foglal m a g á b a n . j ó l n é z z é k m e g . egy­ s é g e s g a z d a s á g felé. Az átalakuláshívők szerint a globalizáció központ nélküli. a g l o b a l i z á c i ó k o m p l e x f e l t é t e l e i kö­ zött a k o r m á n y z a t o k k é n y t e l e n e k n a g y o b b aktivi­ tást é s n y i t o t t s á g o t k ö v e t e l ő f e l a d a t n a k t e k i n t e n i a kormányzást (Rosenau 1997). Az á t a l a k u l á s h í v ő k a h i p e r g l o b a l i z á l ó k k a l vi­ tatkozva azt m o n d j á k . a l e g t ö b b f e j l ő d ő á l l a m g a z d a s á g a o l y a n k e r e s k e d e l m i h á l ó z a t o k t ó l függ. a „ n e m z e t k ö z i " és a „ h a z a i " k ö z ö t t i s z o k v á n y o s h a t á r o k a t . h o g y az á t a l a k u l á s h í v ő k é . n e m je­ l e n t h e t j ü k ki. n e m t e r ü l e t i a l a p ú g a z d a s á g i é s t á r s a d a l m i szerveződésnek nak. h a n e m a ké­ pek. a m e l y e k g y a k r a n e g y m á s e l l e n h a t n a k . E z e k a z á t a l a k u l á s o k n e m k o r l á t o z ó d n a k a gazdaságra. de a régi m i n t á k k ö z ü l s o k f e n n m a r a d . e z z e l p á r h u z a m o s a n a vál­ l a l k o z á s o k é s a z e m b e r e k k ö z ü l i s egyre t ö b b e n j á r j á k be a F ö l d e t . t e k i n t h e t j ü k . e t n i k a i c s o p o r t j a i é s k u l t ú r á i egy­ mással keverednek. akkor olyan környe­ zetben kell eligazodniuk. S z e r i n t ü k á t a l a k u l a globá­ lis r e n d . (például megfelelő gazdasági hanem az új. in­ tézmények és egyének megpróbálnak alkalmaz­ kodni e h h e z az új rendhez. A g l o b á l i s m i g r á c i ó . t ú l s á g o s a n e g y i r á n y ú folya­ matnak tekintik. irányult. A m i k o r a t á r s a d a l m a k . A világ r o h a m o s a n s z á g u l d e g y e t l e n nagy. reflexív folyamat. Ezeket az alkotórészeket rendszeresen át kell szállítani a világ e g y i k f e l é b ő l a m á s i k b a . h o g y új p i a c o k a t és gazdasá­ gi l e h e t ő s é g e k e t t a l á l j a n a k . E g y r e k e v é s b é l e h e t s é g e s . Valójában a globalizáció sokkal összetettebb. egymás mellett élnek. fejezetben megállapítottam. sőt e l ő f o r d u l h a t . hogy koordinálni tudják a n a p i több millió ügyletet. így k u l t u r á l i s k a p c s o l a t o k a t t e r e m t e n e k szülőhelyük és befogadó országuk között (App a d u r a i 1 9 8 6 ) . és fordítva.A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG Az átalakuláshívők A v i t á b a n k ö z t e s h e l y e t f o g l a l n a k el az átalaku­ láshívők.

mert segített meg­ adni a munka ü t e m é t . e m e l l e t t erősen hat rá. spirituális és személyes) j e l e n t é s e k n e k a t ö r t é n e t e . ez a viszonylag lassú ritmusú. Az 1 9 5 0 . hogy Afrika e l n y o m o t t a i t a s z a b a d s á g b a vezesse. A kultúrával foglalkozó szociológus számára mégis hasznos lehet. A külön­ b ö z ő zenei stílusok általában más-más társadalmi c s o p o r t o k b a n alakulnak ki. gyakran meg tudják mondani. Például ma már egy fiatal skandi­ náv zenész felnőhet úgy. hogy a cukornádültetvényeken dolgoztassák őket. a maríachi m ű h o l d o n át közvetített j á t é k a . á t a l a k í t j a a világ ö s s z e s v a l a h a el­ s z i g e t e l t kultúráját. és a stílusok össze­ olvadásának. amelynek során a társadalmi c s o p o r t o k közötti kapcsolatok új zenei formákat eredményeznek. kapcsolatokat. a Dominikai Köztársaság vagy G u a t e m a l a r u h a g y á r a i b a n k é s z ü l t p ó l ó k a t é s n a d r á g o k a t v i s e l n e k . Végül 1 8 3 4 . h i á b a p r ó b á l j á k f e n n t a r t a n i ősi életmódjukat. Az európai gyarmatosítás ellenzői vi­ lágszerte üdvözölték Szelasszié trónra kerülését. M a e z e k a z e m b e r e k a z E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n vagy J a p á n b a n gyártott b o z ó t v á g ó k a t é s m á s szer­ számokat használnak. a rhythm and bluest vagy a népzenét. Sok reggae-zenész. amelyet gyakran a rabszolgatartók által rájuk kényszerített európai stílusokkal ötvöztek. és az 1 9 7 0 . akkor s z á m í t h a t u n k rá. amikor sok burru férfi a mezőgazdasági terüle­ tekről Kingston n y o m o r n e g y e d e i b e vándorolt. a zenészek gyakran t ö b b ­ féle stílust ötvöznek a dalok k o m p o n á l á s a során. a városi szegénységről és a kollektív társadalmi t u d a t erejéről szóló zenei stí­ lus. ezt szólaltatja m e g pél­ dául a Wu-Tang Clan. Ezekből a kombinációkból alakult ki vé­ gül a „ska" zene.vagy a számítógép előtt. mert féltek. . é s N é m e t o r s z á g b a n vagy S v á j c b a n e l ő á l l í t o t t g y ó g y s z e r e k k e l p r ó b á l j á k le­ k ü z d e n i az i d e g e n e k t ő l k a p o t t b e t e g s é g e k e t . amely d ö n t ő sze­ repet j á t s z o t t a r e g g a e m e g s z ü l e t é s é b e n .a s évek végén a reggae. A r e g g a e t ö r t é n e t e t e h á t különböző társadalmi c s o p o r t o k kapcsolatának. Végül is mindegyik zenei stílus a ritmus.b e n J a m a i c á ­ ban m e g s z ü n t e t t é k a rabszolgaságot. mert jó pél­ da arra a folyamatra.e s években a karibi zenészek keverni kezdték a rasztafari ritmusokat és dalszövegeket az amerikai dzsessz és a f e k e t e rhythm and blues elemeivel. hogy a rabszolgák hagyományos afrikai z e n é t játsszanak. mondjuk a mexi­ kóvárosi gitárvirtuóz. az 1 9 6 0 . a szolgasorban élőknek sikerült életben tartani az afrikai d o b o l á s hagyo­ mányát. században brit gyarma­ tosítók r e n g e t e g nyugat-afrikait f o g d o s t a k össze rabszolgának. S h a g g y vagy Sean Paul. A kultúra szociológiájával foglalkozók közül né­ hányan azért fordultak a r e g g a e felé. A m ű h o l d a s t e l e v í z i ó z á s é s a z i n t e r n e t segítségével a d n a k h í r t m a g u k r ó l a világ t ö b b i l a k ó j á n a k . illetve a z o k n a k a (po­ litikai. hogy megkülönböztes­ sük egymástól például a rockot. A rasztafari kultusz hamaro­ san ö s s z e k a p c s o l ó d o t t a burrukkal. a t e l e v í z i ó . Még egy v a g y l e g f e l j e b b k é t e m b e r ö l t ő . a reggae z ene Amikor a populáris z e n é t jól ismerők egy dalt hallgatnak. a har­ mónia és a dalszöveg sajátos egysége.2. Ezekben a n y o m o r n e g y e d e k b e n kezdett kibon­ takozni egy új vallási kultusz. a dallam. amelyeket ezek a c s o p o r t o k zenéjükkel kifejeztek. a légi k ö z l e k e d é s . Bár nem kell lángésznek lennünk. FEJEZET Globalizáció a hétköznapi életb sen.és a v e l e ér­ kező turistasereg . A globalizáció fokozta e kapcsolatok intenzitását. köztük B o b Marley keres­ kedelmi sikert is a r a t o t t .e s években a r e g g a e és a hiph o p (vagy rap) stílus keveredéséből új hangzás született (Hebdige 1 9 9 7 ) . hogy a londoni Notting Hill pincéiben összegyűlő férfiak és nők zenéjét hallgatja. ha megpróbálkozik vele. hogy ezzel lázadásra buzdítanának. Egy emberöltővel ezelőtt még voltak olyan törzsek. erős basszuskíséretű. a burruk d o b o l á s á t gazdáik eltűrték. Bár a britek igyekeztek meg­ akadályozni. amelyek elemeit sokszor nehéz szétválasztani. de a burru d o b o l á s hagyománya folytatódott m é g akkor is. akiket aztán hajón a karibi szigetvi­ lágba szállítottak. és a rasztafari z e n é b e n elkezdték a burru dobolási stílust vegyí­ teni az e l n y o m á s és a szabadulás bibliai témái­ val.a s és 1 9 9 0 . Ha a zenei fejlődés ü t e m é n e k f o n t o s m e g h a t á r o z ó j a a c s o p o r t o k közötti kap­ csolatok száma. J a m a i c á b a n az egyik rabszolgacsoport.e s években már világszerte hallgatták a reggae-t az emberek. akit azért küldtek a Földre. m a r a d t a F ö l d ö n . A r e g g a e gyökerei Nyugat-Afri­ kába nyúlnak vissza: a 1 7 . Az 1 9 8 0 . és a globális k u l t ú r a e l é r i . a m e l y e k é l e t m ó d j á r a e g y á l t a l á n n e m h a t o t t a vi­ lág. k é s ő b b pedig. hogy az elkövetkező években a globalizációs folyamat ki­ bontakozásával egyre-másra j e l e n n e k m e g az új stílusok. 1 9 3 0 keveredésének tanulmányozásával feltérképezhetjük a c s o p o r t o k közötti kulturális ban az afrikai Etiópia császárává koronázták Hailé Szelassziét. a m e l y b e z á r h a t n á h a t á r a i t a rá­ dió. ezért az őt istenítő karibiak m a g u k a t „rasztafariánusoknak" nevezték. de a karibi t é r s é g b e n élők közül sokan istennek t e k i n t e t t é k a császárt. T ö b b e k között „Ras Tafari h e r c e g n e k " is hívták. milyen stílushatások érték azt a születésekor.

a m e l y e k g l o b á l i s p o l i t i k a i . a m e l y e k a k ö v e t k e z ő k : 1. a k ö z e l . é s inkább egy globális. K a r a k t e r j e l e k e t talál­ t a k ki a p u s z i r a ( * ) . h á z a s s á g o n k í v ü l i k o m m u n i k á c i ó .k e l e ­ t i arab o r s z á g o k a t t e k i n t v e itt é l a z i n t e r n e t h a s z ­ n á l ó k fele. a s z á j o n c s ó k o l á s r a (:*) és a szégyenlős kuncogásra (LOL) . A televízió. K u v a i t a P e r z s a . „Globális p o l g á r o k " . W h e e l e r arról számol be. A nőktől általában elvárják.A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG K ö n y v e m b e n t ö b b s z ö r is s z ó l e s z a g l o b á l i s kultúrát t e r e m t ő e r ő k r ő l . a l á t s z ó l a g kor­ látlan (és c e n z ú r á z a t l a n ) i n f o r m á c i ó t ö m e g . h o g y s o k f é l e k é p p e n ö s s z e e g y e z t e t h e t ő a k á r tradicionális eszköze lehet. h o g y a világot b e h á l ó z ó inter­ net gyors n ö v e k e d é s e s i e t t e t i egy g l o b á l i s k u l t ú r a elterjedését. 3. este n e m hagyhatják el az otthonukat. a m e l y a F ö l d s z i n t e b á r m e l y i k r é s z é v e l kialakítható a z o n n a l i k o m m u n i k á c i ó s k a p c s o l a ­ tot az üzleti világ m i n d e n n a p i é l e t é n e k s z e r v e s részévé teszi. Egy sor n e m z e t k ö z i szervezet.a páros játék m i n d e n mozzanatára és rezdülésére. a férfiakra és a n ő k r e v o n a t k o z ó k u l t u r á l i s n o r m á k nagymértékben különböznek. u g y a n a k k o r h o l l a n d vagy s v é d kulturális t e r m é k e k e t a d a p t á l n a k a brit és a m e r i ­ kai közönség s z á m á r a (a Big Brothert és az Expe­ dition: Robinsont. a későbbi Survivort). k o z m o p o l i t a k u l t ú r á t fogad­ nak el n e m z e t ü k k u l t ú r á j a k é n t . t a l á n k o r a i azt a k ö v e t k e z t e t é s t l e v o n n i . a k i n e m a házastársuk vagy a rokonuk. h o g y e l l e n k e z ő n e m ű e k k e l t a l á l k o z g a t a k i b e r t é r b e n . amely csak arcukat és kezüket engedi látni. Az új kommunikációs technológiák egyértelműen l e h e t ő v é teszik. Az e g y s é g e s g l o b á l i s g a z d a s á g k i a l a k u l á s a . információkat és fogyasztási cikkeket keresve. A k u v a i t i ú j s á g o k g y a k r a n k ö z ö l n e k c i k k e t az i n t e r n e t r ő l és a v i l á g h á l ó r ó l . s az a r a b értékekkel is. a s z ó l á s s z a b a d s á g . egy főre j u t ó á t l a g j ö v e d e l m e az e g y i k l e g m a g a s a b b a világon.m i n d k e t ­ t ő i g e n c s a k e l l e n t é t e s a h a g y o m á n y o s i s z l á m kul­ t ú r a n o r m á i v a l . h o g y férfiak é s n ő k b e s z é l g e s s e ­ n e k e g y m á s s a l egy o l y a n t á r s a d a l o m b a n . nemzetközi m u n k a ü g y i é s e g é s z s é g ü g y i szerve­ zetek. a m e l y (a t é v é h á l ó z a t o k o n és pél­ dául a B B C . a m e l y e t a z u t ó b b i időben erős amerikai és európai hatások értek. Az inter­ neten keresztül az e g é s z világ m á r i s m e g i s m e r ­ heti és elfogadhatja az o l y a n értékeket. az M T V m ű s o r a i n v a g y a Jó bará­ tokhoz h a s o n l ó s o r o z a t o k o n k e r e s z t ü l ) a brit. 4. ahol legtöbbször csevegéssel vagy pornográf hon­ l a p o k n é z e g e t é s é v e l t ö l t i k az i d e j ü k e t . de főként az a m e r i k a i k u l t ú r á t v i s z i n a p m i n t n a p a világ o t t h o n a i b a . Vegyük például a közel-keleti Kuvaitot. v a l a m i n t g l o b á l i s v á m . é s a z európai vagy észak-amerikai fiatalokhoz hason­ lóan sokan szörföznek az interneten új eszméket. j o g i é s katonai k e r e t e k e t t e r e m t e n e k . Kuvait közel kétmil­ l i ó s n é p e s s é g é n e k fele 2 5 é v e s n é l f i a t a l a b b . a demokratikus r é s z v é t e l a k o r m á n y z á s b a n és a fogyasztóvédelem. W h e e l e r ezt írja: S o k fiatal e m l í t e t t e . hogy hagyományos viseletet öltsenek. 5. a m e l y ­ b e n a z efféle. akik t ö b b i d ő t t ö l t e n e k a világot ke­ resztül-kasul b e j á r v a u t a z á s s a l . hogy az i n t e r n e t f é l r e s ö p r i a t r a d i c i o n á l i s kultúrá­ kat.és k e r e s k e d e l m i egyezmények. irányítási 2. terjednek.ö b ö l o l a j b a n gazdag országa. struktúrái és p i a c a i g y a k r a n t ö b b o r s z á g r a is ki­ A z i n t e r n e t világ k ö r ü l i t e r j e d é s é v e l b i z o n y o s s á vált. multinacionális bankok é s m á s g l o b á l i s p é n z ü g y i i n t é z m é n y e k . a m e l y h a s o n l í t m a j d a m a i i n t e r n e t ­ használók k ö z e l h á r o m n e g y e d é n e k o t t h o n t a d ó Európa és É s z a k . k ö z t ü k az ENSZ-ügynökségek. A kuvaiti televízió gyakran sugároz például amerikaifutball-közve­ mu­ títéseket az Egyesült Államokból. az e l e k t r o n i k u s l e v e l e z é s . amelyben egy-egy v á l l a l k o z á s gyárai. a fax. Az in­ t e r n e t egyre n é p s z e r ű b b K u v a i t b a n . A kormányzat ingyenes közoktatást biz­ t o s í t e g é s z e n az e g y e t e m i szintig. hogy a kuvaiti kama­ szok csapatostul járnak az internetkávézókba. az i n t e r n e t és a vi­ lágháló). e z é r t a férfiak és a n ő k k ö r é b e n is n a g y az í r á s t u d ó k és a m a g a s iskolai végzettségűek aránya. Mégis. bár az adásokat rendszeresen megszakítják a tradicionális z u l m á n imádkozás idejére. p é l d á u l a n a g y v á l l a l a ­ tok vezetői. h o g y a n h a t az i n t e r n e t a k u v a i t i k u l t ú r á r a . m i n t a férfiak és a n ő k e g y e n l ő s é g e . amely az u d v a r l á s t i z g a l m a s s á é s e b b e n a z e s e t b e n biz­ tonságossá is teszi (Wheeler 1 9 8 8 ) . R á a d á s u l m i n t h a m a g a a z in­ ternetes t e c h n o l ó g i a is e z e k e t az é r t é k e k e t t á m o ­ gatná: a globális k o m m u n i k á c i ó . r e g i o n á l i s k e r e s k e d e l m i é s kölcsönös v é d e l m i t á r s u l á s o k . m i n t o t t h o n . az azonnali s z ü k s é g l e t k i e l é g í t é s m i n d a z ú j t e c h n o ­ lógia j e l l e m z ő i . B á r K u v a i t s o k s z e m p o n t b ó l m o d e r n ország.A m e r i k a k u l t ú r á j á r a . megerősítésük Segítheti-e az internet egy globális kultúra kialakulását? Sokan úgy vélik. v i l á g b a n e l ő s z ö r a K u v a i t i E g y e t e m diákjai csat­ lakozhattak az internethez. egy t r a d i c i o n á l i s i s z l á m kultúrát. és n e m mutat­ k o z h a t n a k n y i l v á n o s a n o l y a n férfival. D e b o r a h W h e e l e r ( 1 9 9 8 ) egy é v e n á t vizsgálta. Az e l e k t r o n i k u s k o m m u n i k á c i ó (a t e l e f o n . és h e l y ü k b e g y ö k e r e s e n új é r t é k e k e t h e l y e z . sőt.

m i n t a m ú l t b a n . h o g y a k u v a i t i a k n a g y o n v o n a k o d n a k határozott véleményt vagy politikai nézeteket hangoztatni a hálózaton.ez a g o n d o l a t m i n d e n k i t m e g r i a s z t . a személyes identitás.] Kuvaitban illemszabály. é s e l t ű n t s o k m á s ú t j e l z ő is. hogy veszélyes lehet. hogy n e m lehet politikai véleményt nyilváno­ s a n m e g f o g a l m a z n i és/vagy h a n g o z t a t n i . a m á s o k k a l v a l ó é r i n t k e z é s és a m u n k á h o z v a l ó vi­ s z o n y . s z i l á r d n a k l á t s z ó i n t é z m é n y e k e l v e s z í t e t t é k jelentőségüket. n y u g t a l a n í t ..] E z e k a s z e m ­ p o n t o k . h a a z i n t e r n e t e n k e r e s z t ü l m á s n é z e t e k k e l é s érté­ k e k k e l is l e h e t t a l á l k o z n i . A g l o b a l i z á c i ó n e m „ k ü l s ő " v a l a m i . v a l a m i n t a t i s z t e s s é g m e g ő r z é s é n e k vá­ gya h a t á r o z z á k m e g K u v a i t á t m e n e t é t a z infor­ m á c i ó korába. h o g y a férfiak és a n ő k az i n t e r n e t ­ kávézókban is elkülönülnek. Vizsgálata során az is k i d e r ü l t . h a n e m s a j á t o s a n kuvaiti k u l t ú r a alakul ki. A társadalmak. a m e l y s o k f é l e k é p p e n h a t é l e t ü n k leg­ s z e m é l y e s e b b m o z z a n a t a i r a is. A g l o b a l i z á c i ó arra k é n y s z e ­ ríti a z e m b e r e k e t . h a n e m „ b e l s ő " j e l e n s é g . h o g y n y i t o t t a b b . m i n t a t á r s a d a l m i osztály. J e l e n t ő s e n fellazultak azok a „társadalmi kódexek".erősen korlátozott. A s z e m é l y t e l e n é r t é k e k s ú l y a egyre k i s e b b . a k k o r való­ s z í n ű l e g k i t a n u l t a a p j a m e s t e r s é g é t é s e g é s z élete s o r á n ezt a s z a k m á t ű z t e . a l a k í t h a t j a ki i d e n t i t á s á t . amelybe született. ha túl sokat elárulnak ma­ gukról: Kuvaitban az információ inkább veszélyforrás. h o g y a kuvaiti k u l t ú r a befogadja az a m e ­ r i k a i a k s z e x u á l i s attitűdjeit. így a t r a d í c i ó és az elfogadott Az individualizmus erősödése Bár a globalizációt gyakran a nagy rendszerek ( p é l d á u l a z e g é s z világra k i t e r j e d ő p é n z p i a c o k . a z egyé­ n i ü g y e k t ő l független s í k o n zajlik. ú j identitás­ m i n t á k a l a k u l n a k ki. a t á v k ö z l é s ) vál­ tozásaihoz kapcsolják. H a p é l d á u l valaki egy s z a b ó l e g i d ő s e b b f i á n a k s z ü l e t e t t . K o r u n k b a n az egyénnek sokkal több lehető­ sége v a n é l e t é n e k a l a k í t á s á r a . i n t e r n e t . M a p é l d á u l egy s z a b ó l e g i d ő s e b b fia bár­ m i l y e n u t a t v á l a s z t h a t j ö v ő j e a l a k í t á s á h o z .t á r s a d a l m i hatást. [. d e e z n e m j e ­ l e n t i azt. és az e m b e r e k ezeket követve élték az életüket. C s a k a z e l i t h e z t a r t o z ó k é r z i k úgy. A globalizáció alapvetően átalakítja minden­ napi tapasztalataink jellegét. a n e m . A h e l y i kö­ z ö s s é g e k egyre t ö b b s z ö r k e r ü l n e k é r i n t k e z é s b e a z új g l o b á l i s r e n d d e l . A m ú l t b a n az egyén s z e m é l y e s i d e n t i t á s a a n n a k a k ö z ö s s é g n e k a kon­ textusában formálódott. a szexualitás. az e t n i k a i h o v a t a r t o z á s . S e n ­ k i n e m akarja. szemé­ lyes vonatkozásainak . otthonunkat é s k ö z ö s s é g e i n k e t . a z alkal­ m a z k o d á s útja-módja vagy a m i n d e n n a p i élet s z a b á l y a i n a k m e g e r ő s í t é s e . A z ú j t e c h n o l ó g i á k h a t á s á r a végül n e m a z a m e ­ rikaival a z o n o s . életstílusok é s e r k ö l c s i n o r m á k v i s z o n y l a g á l l a n d ó vezérelve­ ket biztosítottak. m i n t az egyéni lehetőségek bővítésének eszkö­ ze. m i n d ö s s z e a kuvaiti iszlamisták e s z m e c s e r é i gyakoribbak az interneten.. r e f l e x í v élet- . hatásai éppen annyira é r e z h e t ő k a m a g á n s z f é r á b a n is. e z á l t a l s z e m é l y e s é l e t ü n k el­ kerülhetetlenül megváltozott. s ő t a v a l l á s i k ö t ő d é s is el­ zárhattak bizonyos utakat az egyén e l ő l / m á s o ­ kat p e d i g m e g n y i t h a t t a k e l ő t t e . éle­ t é t és i d e n t i t á s á t n a g y r é s z t férje v a g y a p j a élete ós i d e n t i t á s a h a t á r o z t a m e g . Az adott közösségben uralkodó értékek. [. a m e l y b e n m i n d e n k i m a g a é p í t h e t i fel ö n m a g á t . gyökeres átalakuláson men­ n e k k e r e s z t ü l . W h e e l e r ugyanakkor rámutat: a sors iróniája. Az olyan t é n y e z ő k . a m e l y azelőtt i r á n y t s z a b o t t a z e m b e r e k é l e t é n e k . F e g y v e r a z e l l e n s é g g e l s z e m b e n . hogy szabadon és nyíltan beszélhetnek (Whee­ ler 1 9 8 8 ) . W h e e l e r ezt a n n a k a kulturális meggyőződésnek tulajdonítja. A z identitás h a g y o m á n y o s k e r e t e i f e l b o m l a n a k . n e m v a l a h o l távol. h o g y v é l e m é n y é t leírják v a g y i d é z z é k . p o p u l á r i s kultúra) és a m á s o r s z á g o k b a n . hogy egy olyan új individualizmus felé t a r t u n k . M i n d e z életünk legbelső. e z é r t a k o r á b b a n p i l l é r ü k k é n t szol­ gáló.á t é r t e l m e z é s é r e k é n y s z e r í t m i n k e t . a h o g y a n m a g u n k r ó l és a m á s o k k a l k i a l a k í t o t t k a p c s o l a ­ tainkról gondolkodunk. vagy a k á r a n y u g a t i férfiak é s n ő k h é t k ö z n a p i v i s z o n y á n a k formáját. A h a g y o m á n y szerint egy n ő t e r m é s z e t e s szférája a z o t t h o n volt.. a nők l e h e t ő s é g e i s e m k o r l á t o z ó d n a k a z o t t h o n i szfé­ rára. E z é r t n e m g y a k o r o l h a t a z i n t e r n e t j e l e n t ő s p o l i t i k a i . A g l o b a l i z á c i ó f e l t é t e l e i k ö z t a z o n b a n azt ta­ pasztaljuk. f o r r á s o k o n ( m é d i a . h o g y a t ö b b s z á z é v e s ku­ v a i t i k u l t ú r á t n e m k ö n n y e n f o r m á l h a t j a á t az. H a j d a n a h a g y o m á n y és a s z o k á s o k n a g y o n erő­ sen megszabták az e m b e r e k életútját. a nemi szerepek. amelyek korábban a z e m b e r e k v á l a s z t á s a i t é s t e v é k e n y s é g é t szabá­ l y o z t á k . A glo­ b a l i z á c i ó g y ö k e r e s e n m e g v á l t o z t a t t a azt. a t e r m e l é s és a k e r e s k e d e l e m . W h e e l e r m e g á l l a p í t j a . A g l o b á l i s c s e v e g ő t e ­ r e k e t látogatja u g y a n egy p á r fiatal. amelyekben élünk. k u l t ú r á k b a n é l ő k k e l kiala­ kított s z e m é l y e s k a p c s o l a t a i n k o n k e r e s z t ü l a globalizáló erők elérték lakóhelyünket.például a család.. Az interneten minden­ k i s z á m á r a h o z z á f é r h e t ő k o n z e r v a t í v i s z l á m val­ l á s i t a n o k m e g v i t a t á s á n k í v ü l a k u v a i t i a k igen­ c s a k g á t l á s o s a k a h á l ó z a t i v i l á g b a n .

E g y e t l e n k o r m á n y z a t s e m tudja m e g f é k e z n i a z A I D S terjedését.m i t vi­ seljünk. a z o n belül fejlődik. részét k é p e z i k a n n a k a s z a k a d a t l a n f o l y a m a t n a k . 4. d e m o k r á c i a é s j ó l é t s z o l g á l a t á b a le­ h e t á l l í t a n i .A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG módot f o l y t a s s a n a k . és a v á l t o z á s ü t e m e t o v á b b gyorsul. a m e l l y e l az emberi társadalmaknak meg kell birkózniuk a 2 1 . a h o l e r ő s e k a regio­ n á l i s k ö t e l é k e k . h o g y a n t ö l t s ü k a s z a b a d i d ő n k e t . m i n t korábban bármikor. Ez azt j e l e n t i . ú g y látszik. a m e l y e k b e n a fő m e g é l h e t é s i forrás a háziasított á l l a t o k t e n y é s z t é s e . E kormányzati „deficit" m i a t t e g y e s e k a g l o b á l i s kormányzás új formáit s z o r g a l m a z z á k . Auszt­ Új-Zéland. A h i d e g h á b o r ú vége ó t a e l t e l t é v t i z e d e t a világ s o k r é s z é n e r ő s z a k . getésével és v a d á s z a t t a l tartják f e n n m a g u k a t . h o g y a z egyes országokon túlnövő kérdések transznacionális érvényű válaszokat k ö v e t e l n e k . a m i k o r a g l o b á l i s e g y m á s r a u t a l t s á g és a gyors ü t e m ű v á l t o z á s m i n d a n n y i u n k a t sok­ kal i n k á b b összeköt. fejezetben. B á r van. h o g y f o l y t o n a körülöttünk lévő változó környezetre reagálunk. a m e l y b e n a n e m z e t k ö z i l e g elvárt vi­ selkedésre (például az emberi jogok védelmére) vonatkozó átlátható szabályokat és követelmé­ n y e k e t m i n d e n k i elfogadja é s t i s z t e l e t b e n tartja. amelyben a t a r t o z n a k a n y u g a t i n e m z e t e k és J a p á n . b e l s ő k o n f l i k t u s o k é s zűrza­ v a r o s á t a l a k u l á s j e l l e m e z t é k .. Az iparosodott országok közé A fejlődő világ. mert a globalizáló erőket a nagyobb e g y e n l ő s é g . a n n á l i n k á b b megmutatkozik. A gyarmatosítás folyama­ ta radikálisan m e g v á l t o z t a t t a a r é g ó t a f e n n á l l ó társadalmi r e n d s z e r e k e t és k u l t ú r á k a t . az A vadászó-gyűjtögető növények a tár­ emberek azokat gyűjtö­ 3. / A g l o b á l i s k o r m á n y z á s r ó l b ő v e b b e n is l e s z s z ó a című 20. m á s o k n a g y l e h e t ő s é g n e k tekintik. gyors é s j e l e n t ő s v á l t o z á s o k z a j l o t t a k le. Ő k ú g y vélik. M é g a k i s e b b d ö n t é s e k is. 2. N e m h a l a d j a m e g a k é p e s s é g e i n k e t . A m o d e r n korban. egyéniségünk az életünk teréül szolgáló t á g a b b k ö r n y e z e t t e l együtt. s z i n t e kizá­ rólag v o l t g y a r m a t i t e r ü l e t e k b ő l áll. világ n é p e s s é g é n e k n a g y r é s z e él. Pásztortársadalmaknak közösségeket tekintjük. Az agrártár­ sadalmak m e g é l h e t é s i alapja a folyamatosan hasznosított t e r m ő f ö l d e k m e g m ű v e l é s e . amely részben a világpiacra termel. h o g y a l é t e z ő p o l i t i k a i struktú­ rák és m o d e l l e k t e h e t e t l e n e k a n e m z e t i h a t á r o ­ kat áttörő k o c k á z a t o k k a l . A világ k ü l ö n b ö z ő társadal­ mait é r i n t ő f o l y a m a t o k k ö z ü l s o k k i s i k l i k a j e l e n ­ legi k o r m á n y z á s i m e c h a n i z m u s o k h a t ó k ö r é b ő l . A g l o b á l i s k o r m á n y z á s új f o r m á i s e g í t h e t n e k m e g t e r e m t e n i egy o l y a n k o z m o p o l i t a v i l á g r e n d e t . a m e l y e k ­ kel a globális g o n d o k r a g l o b á l i s m ó d o n l e h e t n e megoldást találni. A g l o b á l i s k o r m á n y z á s és az ered­ m é n y e s e b b s z a b á l y o z ó i n t é z m é n y e k felé v a l ó el­ mozdulás s e m m i k é p p n e m n e v e z h e t ő időszerűt­ l e n n e k akkor. h o g y ez a feladat a l e g n a g y o b b k é n y s z e r és a l e g n a g y o b b k i h í v á s . század elején. A p r e m o d e r n t á r s a d a l m a k t ö b b t í p u s á t k ü l ö n ­ böztethetjük sadalmakban meg. h o g y a n őrizzük meg e g é s z s é g ü n k e t és ápoljuk t e s t ü n k e t -. v á r o s i a s t á r s a d a l m a k tradi­ cionális c i v i l i z á c i ó k a t a l k o t n a k . A társadalmi változás egy adott t á r s a d a l o m in­ t é z m é n y e i n e k és kultúrájának átalakulása az idők során. h o g y a g l o b a l i z á c i ó c s a k f o k o z z a a v á l s á g o t és a k á o s z t . Bár irreálisnak t ű n h e t a n e m z e t á l l a m o k felet­ t i kormányzásról b e s z é l n i . h o g y újra a k a r a t u n k s z e r i n t a l a k í t s u k a t á r s a d a l m i világot. a m e l y n e k s o r á n m e g t e r e m t j ü k é s újra m e g újra átalakítjuk ö n a z o n o s s á g u n k a t . Az i p a r o s o d o t t t á r s a d a l m a k b a n a g a z d a s á g leg­ főbb a l a p j á v á a z i p a r i t e r m e l é s v á l i k ( a m e l y ­ nek technikáit az élelmiszer-termelésben is alkalmazzák). e g y e n l ő t l e n s é g e k k e l és kihívásokkal s z e m b e n . kormányzat és terrorizmus" KÖVETKEZTETÉS: GLOBÁLIS KORMÁNYZÁS KELL Minél tovább terjed a g l o b a l i z á c i ó . A na­ gyobb. S ő t . é s a k á r m o d e l l ­ ként is szolgálhat h a s o n l ó szervezetek kialakítá­ s á h o z a világ m á s r é s z e i n . ahhoz alkalmazkodunk. „Politika. a m e l y e ­ ket m i n d e n n a p i é l e t ü n k s o r á n h o z u n k . Az iparosodott t á r s a d a l m a k f e j l ő d é s e és a Nyu­ gat terjeszkedése k ö v e t k e z t é b e n a világ s o k ré­ szét meghódították. a k i b o r ú l á ­ t ó a n azt j ó s o l j a . n e m t u d fellépni a globális f e l m e l e g e d é s h a t á s a i v a l s z e m ­ ben és n e m tudja s z a b á l y o z n i a g y o r s a n v á l t o z ó pénzügyi p i a c o k a t . F ő k é n t az E U . m á r t ö r t é n t n é h á n y ÖSSZEFOGLALÁS 1. . A n é p e s ­ ség n a g y r é s z e a m e z ő g a z d a s á g b a n dolgozik. rália. l é p é s egy g l o b á l i s d e m o k r a t i k u s s t r u k t ú r a létre­ h o z á s a felé: p é l d á u l a z E N S Z é s a z E u r ó p a i U n i ó m e g a l a p í t á s a . fejlettebb.t t e k i n t h e t j ü k a glob a l i z á c i ó r a adott újító v á l a s z n a k . a m e l y az embe­ r i t ö r t é n e l e m n e k v i s z o n y l a g k i s r é s z e .

h o g y n e m m a g y a r á z h a t ó a társadalmi változás „egytényezős" elméletével. A m o d e r n t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k r a h a t ó gaz­ d a s á g i t é n y e z ő k k ö z ü l a l e g f o n t o s a b b az i p a r i kapitalizmus.és a m o d e r n i p a r i t á r s a d a l m a ­ kig o l y a n v á l t o z a t o s . a m e l y e k áttörik a n e m z e t i határokat és k i s i k l a n a k a m e g l é v ő p o l i t i k a i s t r u k t ú r á k hatóköréből. E n é z e t s z e r i n t a globalizáció e l l e n t m o n d á s o s folyamat. a m e l y e k a f ő b b p é n z ü g y i és kereskedelmi csoportokon belül egyre jelen­ tősebb szerepet játszanak. 9. m i n t az éghajlat vagy a k ö z l e k e d é s i ú t v o n a l a k (folyók. Teremthet-e a globalizáció globális kultúrát? . innovatív jellege. vagy csak több lehetőség közül választhatunk? 5. amelyek képesek g l o b á l i s m ó d o n m e g o l d a n i a g l o b á l i s problé­ m á k a t . Mivel az egyes kormányzatok nincsenek berendezkedve e transznacionális kérdések kezelésére. a m e l y folyamatosan m e g k é r d ő j e l e z i a h a g y o m á n y t és a k u l t u r á l i s szokásokat. kul­ turális és társadalmi tényezők együttesének az eredménye. k ü l ö n ö s e n azért. A transznacionális nagyvállalatok hatalma valóban nagyobb a kormányzatokénál? 6. E g y e s szkeptiku­ sokat inkább a regionalizálódási folyamatok f o g l a l k o z t a t n a k . a s z o v j e t t í p u s ú k o m m u n i z m u s ö s s z e ­ omlása. Hová vezet az individualizmus tudatának erősödése: bárkivé válhatunk. h á g ó k ) megléte. E l ő s z ö r is a h i d e g h á b o r ú vége. a m e l y megkívánja és elősegíti a termelési technológia állandó megújítását és f e j l e s z t é s é t . é s arra ö s z t ö n ö z t e a z e m b e r e k e t . amelyek gyorsabbá és szélesebb körűvé tették a világ k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n é l ő k é r i n t k e z é s é t . A fizikai k ö r n y e z e t h e z tartoznak az olyan tényezők. A kulturális h a t á s o k k ö z é t a r t o z i k a t u d o m á n y és a t e c h n o ­ l ó g i a egy m á s i k h a t á s a : a m o d e r n g o n d o l k o d á s kritikai. nagy hatású jelen­ ség. hogy a globalizáció valódi. 6. A „szkeptikusok" szerint a globalizáció jelentő­ ségét t ú l b e c s ü l i k . A z egyre f o k o z ó d ó g l o b a l i z á c i ó b a n t ö b b t é n y e ­ ző is s z e r e p e t j á t s z i k . a z á t a l a k u l á s h í v ő k ú g y vé­ lik. gazdasági. 8 . ezekkel is s z á m o l n i kell. H a r m a d ­ szor: a t r a n s z n a c i o n á l i s gazdasági társaságok m é r e t e é s b e f o l y á s a i s n ö v e k e d e t t . h o g y v é g ü l alá­ á s s a a n e m z e t i k o r m á n y z a t o k s z e r e p é t . L e g a l á b b h á r o m n a g y o b b h a t á s k a t e g ó r i á t kü­ l ö n b ö z t e t h e t ü n k m e g .2. amely a n é h a e g y m á s s a l e l l e n t é t e s h a t á s o k sokirá­ n y ú á r a m l á s á t foglalja m a g á b a n . 1. a globális kormányzás új formáira van szükség. a k o m m u n i k á c i ó s r e n d s z e r e k ( p é l d á u l a z írás k i a l a k u l á s a ) é s egy-egy s z e m é l y v e z e t ő i k é p e s ­ ségei. A t u d o m á n y és a t e c h n o l ó g i a is hat a politikai tényezőkre (amelyek visszahat­ n a k rájuk). de ez a n é z e t t ú l s á g o s a n l e e g y s z e ­ r ű s í t ő . é s a z ö s s z e k a p c s o l t s á g j e l e n ­ legi m é r t é k e n e m p é l d á t l a n . h o g y a g l o b a l i z á c i ó a j e l e n l e g i v i l á g r e n d s o k a s p e k t u s á t (a g a z d a s á g o t . h o g y a n t u d j u k újra é r v é n y e s í t e n i akara­ t u n k a t a g y o r s a n v á l t o z ó t á r s a d a l m i világban. m e r t h a t n a k a k o r a i g a z d a s á g f e j l ő d é s r e . A 2 1 . Másodszor: a z i n f o r m á c i ó t e c h n o l ó g i a t e r j e d é s e elősegí­ t e t t e a z i n f o r m á c i ó k á r a m l á s á t a z e g é s z vilá­ gon. A globalizáció olyan kihívásokat eredmé­ nyez. a m e l y e k átfogják a f ö l d k e r e k s é g e t és öszszekötik a gazdasági piacokat. A g l o b a l i z á c i ó s o k a t v i t a t o t t t é m á v á vált. A k u l t u r á l i s t é n y e z ő k k ö z é tartozik a vallás (amely fékezheti a változást). A globalizációnak is része volt a kommunizmus bukásában? 4. FEJEZET mmummmmtmmmmmmmm maim mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm 5. de a régi m i n t á k is f e n n m a r a d n a k . s z á z a d l e g n a g y o b b k i h í v á s a az l e h e t . A „hiperglobalizál ó k " á l l á s p o n t j a e z z e l e l l e n t é t e s : azt m o n d j á k . Egy h a r m a d i k c s o p o r t . 7. A t á r s a d a l m i s z e r v e z ő d é s és i n t é z m é n y r e n d ­ szer fejlődése a vadászó-gyűjtögető társadal­ m a k t ó l az agrár. a p o l i t i k á t és a t á r s a d a l m i v i s z o n y o k a t ) á t a l a k í t j a . de szerepüket n e m szabad túlhangsúlyozni. A g l o b a l i z á c i ó p o l i t i k a i . a m e l y n e k az a v e s z é l y e . h o g y g l o b á l i s s z e m l é l e t e t f o g a d j a n a k el. Mennyire fontosak a „kiemelkedő vezetők" a társadalmi változás folyamataiban? 2. Mindenekelőtt az információs és k o m m u n i k á c i ó s t e c h n o l ó g i á k f e j l ő d é s e hajtja. valamint a kormányzás nemzetközi és regionális formáinak kialakulása közelítet­ ték e g y m á s h o z a világ országait. Hogyan lehet a globalizáció egyszersmind helyi jelenség? 3. A g l o b a l i z á c i ó t g y a k r a n g a z d a s á g i j e l e n s é g k é n t á b r á z o l j á k . 10. Ez utóbbiak közül a legfontosabb a viszonylag hatékony kormányzási formákat hozó m o d e r n állam kialakulása. legyen az tradicio­ n á l i s vagy m o d e r n . o l y a n ter­ m e l é s i és fogyasztási hálózatokat alakítanak ki. A p o l i t i k a i s z e r v e z ő d é s (főként a k a t o n a i erő) a vadászó-gyűjtögető társadalmakat kivéve m i n d e n társadalomra hat.

Granta Books. (2000): Global Sociology. Oxford. Second Edition.ifg.bbc. Polity.org/economicpolicy/globalization Anthony Giddens 1999-es.Hite. Held.uk/global International Forum on Globalization http://www. David . New York.) (2000): The Globalization Reader. Anthony (szerk. Paris (szerk. R. London. Ulrich (1999): What is Globalization? Cambridge. Dicken.org Tradewatch http://www. London.tradewatch. Gray.co. . Blackwell. Sarah . J.) (2003): The Global Transformations Reader.) (1999): From Modernization to Globalization: Perspectives on Development and Social Change.worldbank. Amy (szerk.uk/hi/english/static/events/reith_99/default.Yerso. Owen Vandersluis. Cambridge. Peter (1998): Global Shift: Transforming the World Economy.polity. Macmillan.) (1999): Poverty in World Politics: Whose Global Era? Basingstoke. Joseph (2002): Globalization and its Discontents. Frank J. . Timmons . London. Polity. a BBC rádióműsoraiban elhangzott előadássorozata http://news. John (szerk.htm .Kennedy.org A Világbank globalizációs oldalai http://www. Macmillan.A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK Beck. Blackwell. INTERNETES FORRÁSOD Globalization Resource http://www.Boli. Cohen. Allen Lane. John (1998): False Dawn: The Delusions of Global Capitalism. Guilford Press. Oxford. Stiglitz.McGrew.co. Roberts. P. Lechner.

SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK A tudományos szemlélet A kutatási folyamat AZ OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK FELISMERÉSE Kauzalitás és korreláció KUTATÁSI MÓDSZEREK Terepmunka (etnográfia) Felmérés (survey) Kísérlet Élettörténet Összehasonlító kutatás Történeti elemzés Az összehasonlító és a történeti kutatás egyesítése KUTATÁS A VALÓ VILÁGBAN: MÓDSZEREK. PROBLÉMÁK ÉS BUKTATÓK Az ember mint vizsgálati alany és az ebből fakadó etikai problémák Tud-e újat mondani a szociológia? A szociológia hatása Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források .

akár nem. Szexuális élményre vágynak. hogy nehezen megvá­ laszolható kérdéseket vetett fel. hogy etikátlan. és ma is sokan úgy vélik. hogy titokban tartsák sze­ xuális hajlamaikat. Humphreys ku­ tatási módszereit sokan bírálták. 1970) című könyvét. mert például terepmunkája során nem fedte föl magát. később egy harma­ dik. rövid nadrágot és pólót visel. ha közvécékben időzünk? . Az amerikai melegek „tea­ háznak" (tearoom) nevezik azokat az illemhe­ lyeket. az 1960-as évek végéig mégis csak rit­ kán foglalkoztak az emberi interakció e sokfelé előforduló formájával.8 9 . Mit tudhatunk meg. Bemegy egy szürke öltönyös férfi. autószerelő­ ruhában. Rámutatott. a „budiszex" (cottaging). hogy sok férfi. de nem akarnak kötődni senkihez.vagy ahogy Nagy-Britanniában mond­ ják. Mi lehet az oka annak. aki egész nap kocsikat javított.akár nős. aki baseballsapkát. hogy mégis mind ezt a vécét választják? Egyikük sem azért megy az illemhelyre. mint amilyen ezen a nyilvános illemhelyen létrejön. A könyv persze széles körű vitát kavart a megjelenésekor. Louis városában a munkanapok végefelé hirtelen szokatlanul meg­ növekszik egy adott park nyilvános illemhelyé­ nek forgalma. majd egy másik.is­ meretlenekkel igyekszik szexuális kapcsolatot kialakítani. Világszerte találhatunk efféle példákat az egy­ más számára ismeretlen férfiak között zajló vil­ lámszexre. akár hetero. amiért az hivatalosan épült: a „villámszex" (instant sex) a céljuk . Nem akarnak többet vállalni egy olyan találkozásnál. hogy kutatásokat végezzen a résztvevők körében. mondván. ahol ilyen találkozók létrejöhetnek. akár meleg identitású .) De Humphreys épp a teaházakban folytatott kutatása révén tudta új megvilágításba helyezni.Az amerikai Missouri állam St. nem kérte a vizsgáltak beleegye­ zését. edzőcipőt. (A Humphreys-kutatás etikai vonatkozásait lásd még a 8 7 . Mit keresnek itt ezek a férfiak? Biztos találhatnának a munkahelyükhöz közelebb is illemhelyet. oldalon. micsoda erőfeszítéseket követelt e férfiaktól az. s később róluk írta Teaházi ténykedés (Tearoom Trade. Sok férfi . Laud Humphreys szociológus felkereste ezeket a köz­ vécéket.

és a rendőrség is szigorúan lecsapott az ilyen vi­ selkedésre. amit természetesnek veszünk . Meglepő. és amelyet mindenképp jobban meg kellett érte­ ni. Végül feminista megközelítéssel megkérdezhetnénk: hogyan le­ het a nők életét belefoglalni egy ilyen „csupa férfi csoport" vizsgálatába? S bár ez a szemlélet Humphreys kutatása idején még nem nyert teret. hogy tömegek éheznek egy olyan világban. hogy a meleg szubkultúra iránti tolerancia olyan helyzetbe juttatná a me­ legeket. s így nem veszélyeztetik az elfogadott rendet. eközben a társadalom türelmesebb és megértőbb lett a melegekre jellemző identitá­ sokkal és szexuális szokásokkal kapcsolatosan. Humphreys hosszabb időt töltött ilyen közvé­ cékben. A kö­ vetkező fejezetben visszatérünk az említett elmé­ leti megközelítések némelyikére. hogy csöndben kell maradniuk. Humphreys kutatása az élet egy olyan részletét tárta fel. A könyv megjelenését követően Humphreys egy politikai mozgalom . hogy több információt szerezzen.átlagember -. A jó kuta­ tás segít. A két félnek együtt kell működnie ahhoz. és hogyan lesz (a használatá­ nak módjától függően) valójában társadalmilag konstruált az. Milyen körülmények között élnek a faji vagy nemi kisebbségek? Hogy lehet. De készített survey interjúkat is. amit rendsze­ rint feltételeznek. Humphreys több mint három évti­ zede végezte kutatását. Más­ részt azt is megállapította. hogyan érinti ez a teaházakban zajló titkos ténykedés a nők életét . akik a vécébe betérve nem reagálnak az első szexuális kezdeményezésekre. hogy ha elnézőbbek a meleg szexbe bocsátkozókkal szemben. amikor még sokkal inkább megbélyegezték a meleg vagy leszbikus identitást. hogy másképp értelmezzük társadalmi életünket. ma már sokkal veszélyesebb volna az efféle viselke­ dés. mert a társadalmi folyamatok megértésé­ nek egyik legjobb módja a részvétel. Funkcionalista meg­ közelítéssel ezt kérdezhetnénk: milyen szerepet játszik a teaház a társadalom egészének a műkö­ désében? A válasz: „szelep" a nemi tevékenység számára. Marxista megközelítéssel így szólna a kérdés: megmutatkoznak-e az osztály­ viszonyok a teaházakban? Humphreys szerint a teaházakban zajló személytelen szex demokrati­ kusnak is nevezhető. Humphreys azt állította. Az is érdekes. hogy a meleg életstí­ lus elleni fellépés miatt ezek a férfiak gyötrelmes létre kényszerülnek. amelyekkel Humphreys a vizsgálat során foglalkozott. A szocio­ lógusokat (az elméletalkotás és a kutatás során egyaránt) foglalkoztató kérdések gyakran hason­ lóak az átlagembert nyugtalanító kérdésekhez. Vizsgálati eredményeivel meggyőzte a bíróságo­ kat és a rendőrséget. úgy tud hódolni ennek a megütközést keltő szo­ kásnak. amely ma sokkal gazdagabb. akkor enyhíthe­ tik a rejtőzködő nemi élet káros mellékhatásait.például a feleségekét. De az efféle kutatások eredményei sokszor nem egyeznek a közvélekedéssel. hogy egyre többen és többször használják az internetet? Szétesik-e végül a csa- SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK A Humphreys-könyvben vizsgált illemhelyek tö­ kéletes példaként szolgálnak arra. Ez annak a jele. akik semmit nem tudnak párjuk ilyetén viselkedéséről. A törvény szigorú alkalmazása sok életet tett tönkre.a melegjogok mozgalmának . de ma egy feminista feltehetné a kérdést.lehető­ vé teszi résztvevőinek és a társadalom többi tagjá­ nak.részese lett. de nem nélkülözte a szenvedélyt sem. hogy a modern elméleti megkö­ zelítések egyes elemei révén megérthetjük azokat a kérdéseket. Egy interakcionista ezt kér­ dezhetné: hogyan zajlik ez a viselkedés az inter­ akciós folyamatokban? Miféle interakciókra kerül sor? Humphreys megfigyelte: a teaházat felkere­ sők a többiektől tanulják meg.ha titokban folytatják . hogy létrejöjjön a nemi kapcsolat. a megfigye­ lés. támoga­ tást és a zaklatással szemben nyugalmat adhat­ nának. Vizsgálata még az AIDS széles körű elterjedése előtt készült. amely . hogy továbbra is „normális" emberként éljék mindennapi életüket. akkor ezt kérdezte: miképp tér el a társadalom működése attól. amelyben titkolózniuk kell. mert szokatlan kérdéseket vet fel és szokatlan eredményeket hoz. hogy továbbjusson a hétköznapi élet felszínes megértésénél . Például amikor a szerző a közvécékben zajló meglepő tevékeny­ ségeket vizsgálta. Megállapította. hogy egymásnak megbecsülést. amely lehetővé tette e változást. amelynek létezése is sokakat megrázna. mint amennyit az egyszerű megfigyelés nyújtott. ami lehetővé tette számára. Ezeken a helyeken minden­ féle osztály és faj tagjai összegyűlhetnek szexuá­ lis kapcsolatteremtés céljából. mint korábban bármikor? Hogyan hat majd életünkre. azokhoz a férfiakhoz.a nyilvános illemhely. A Teaházi ténykedés első kiadása óta közel negy­ ven év telt el. miféle kérdé­ seket vethet fel egy szociológus. Munkája módszeres kutatásra épült. A szociológiai kutatásnak általában az a dol­ ga.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA aki egyébként „normális" életet él . és gyakran sodródnak veszélybe. hogy nem közelednek . hogy az nem veszélyezteti karrierjét vagy családi életét. hogy nem kí­ vánnak szorosabb kapcsolatot kialakítani.ezt tette Humphreys is.

ahogyan a szocio­ lógusok emlegetik. E célokat csak akkor érhetjük el. Marx és a szociológia más alapítói tu­ dománynak tekintették a szociológiát. A tények vizsgálata . hiszen megtalálhatjuk benne az empirikus vizs­ gálat szisztematikus módszereit. ha megnéz­ zük a korábbi társadalomformákat és azt is. Persze az adott társadalomra vonatkozó tény­ adatokból nem mindig derül ki. Jelentős eltérések van­ nak például az Egyesült Államok és Nagy-Britan­ nia társadalmi és jogrendszere között. A természeti tárgyaktól eltérően az emberek öntudatos lények. hogy eredményezhet-e a kutatás objektív ismereteket. Jellemző összehasonlító kérdés lehetne ez: mennyire tér­ nek el a két ország bűnözési és bűnüldözési min­ tázatai? A szociológiában nemcsak az éppen létező tár­ sadalmakat. hogy ne spekulatív módon szemlélje ezeket a kérdéseket. Sok szociológus dolgozik elsősorban empirikus kérdéseken. Elsőként a szocio­ lógia tudományos jellegéről lesz szó. De még a bűnözési statisztikákból sem tudhatjuk meg igazán. akkor eredmé­ nyeik aligha lesznek megvilágító erejűek (lásd a 3. és tényeket gyűjtsünk. módszeres szociológiai vizsgálódást követel. elméleti gondolkodás és az érvek logikai értékelése. az adatok elem­ zése.a Humphreys vizsgálatában szereplők is . Ebben a fejezetben közelebbről is megnézzük az efféle kérdéseket. mint a fizikai világ eseményeinek a megfi­ gyelése. Kiderül majd. amelyek révén egy bizonyos kérdés­ ről ismeretanyagot alakíthatunk ki. hogy mit je­ lentenek ezek a tények. ha ismerjük az adott vizsgálatban leghasznosabb kutatási mód­ szereket és az eredmények elemzésének legjobb módját. akik értelmet és célt adnak cselekvésüknek. De a szociológiai munka nem csak a tények gyűj­ tése. az adatelemzést. a többi rejtve marad. Az általános nézet szerint nem szabad megengedni. hogy az érté­ kek torzítsák a következtetéseket. hogy milyen irányba tartanak a változási folyamatok. hogyan jöttek lét­ re az első börtönök és milyenek a mai fegyházak. de tanul­ mányozhatjuk-e az ember társadalmi életét tu­ dományos módon? Valóban tudományosak Laud Humphreys „teaházi ténykedésre" vonatkozó megfigyelései? Erre csak akkor adhatunk választ.1. A szociológusok ezért gyakran összeha­ sonlító kérdéseket vetnek fel. tényszerű kérdéseket vetnek fel. hogy a komolyabb bűncselekményeknek csak mintegy a felét jelen­ tik be a rendőrségen. mintha valamiféle természettudomány lenne.célja annak feltárása.közvet­ len. Például ha valaki halálát öngyilkosságnak nevezzük. Az emberi lények vizsgálata azonban mégis más. mit jelent ez a szó. ha értjük. hogy gyakran jelentős a különbség a kutatás ideális módja és a valóságos vizsgálatok között. Tehát megkérdezhetnénk: milyen foglalkozás és családi állapot jellemzi leginkább a teaházak lá­ togatóit? Hányan kerülnek közülük rendőrkézre? Az ilyen ténykérdésekre gyakran nehéz vála­ szolni. de ha a kutatás során nem vezérli őket valamiféle elméleti tudás. Ezután konkrét vizsgálatokat bemutatva összehasonlí­ tom a leggyakrabban alkalmazott kutatási mód­ szereket. hogy szándékosan . A bűnözés mértékét vizs­ gáló kutatók megállapították. amelyek egy tár­ sadalom két különböző kontextusát kapcsolják össze vagy különböző társadalmak jellemzőit ál­ lítják szembe egymással. ehhez viszont meg kell tanulnunk elméleti kérdéseket megfogalmazni. majd ismer­ tetem a szociológiai kutatás szakaszait. amíg nem értjük. legyenek azok bármennyire fontosak és ér­ dekesek. FEJEZET Iád intézménye? A szociológusok ezekre és még sok más kérdésre próbálnak válaszolni. ak­ kor tisztában vagyunk azzal. Vizsgála­ taik nem adnak egyértelmű választ.vagy. mielőtt következtetéseket vonnánk le. hogy a lehető leg­ jobban körülhatároljuk e kérdéseket. Ebben az ér­ telemben a szociológia tudományos vállalkozás. Mindig értelmezni is kell. és az elméleteket is a bizonyítékok és a logikus okfejtés alapján értékelik. hogy hány bűncse­ lekményt követtek el. A tudományos szemlélet Durkheim. mégis min­ dig az a szociológiai elméletalkotás és kutatás célja. hogy csak egy szokatlan esettel van dolgunk vagy általános ha­ tásokkal. az empirikus vizsgálat . Ugyanakkor a szociológusok igyekeznek kerül­ ni a meddő elméletieskedést.3. Kutatásaik során a szociológusok gyakran em­ pirikus. ahogyan az átlagember általában. Mi a tudomány? A tudomány az empirikus vizsgálat szisztema­ tikus módszereinek használata. és a szociológiát sem tekinthetjük úgy. A teaházakról nem készülnek hivatalos statisztikák. A jó szociológiai munka feltétele. hanem egy-egy társadalom múltját és jelenét is össze kell vetnünk. A modern világ természetét úgy érthetjük meg. hogyan zajlik a vizsgált jelenség. Ilyenkor a szocioló­ gusok fejlődési kérdéseket tesznek fel. Pél­ dául a szexuális viselkedés sok vonatkozása . a társadalom­ kutatásnak a való világ problémái szempontjá­ ból relevánsnak kell lennie. így például megvizsgálhatjuk. táblázatot). Nem is írhatjuk le pontosan a társadalmi életet. milyen kép­ zetek irányítják az emberek cselekvését. amikor azt vizsgáljuk.

amelyekbe természettudós nem ütközhet. hogy felismerjük: itt egy rejtvénnyel van dolgunk. vagy csak Nagy-Britanniában. illetve annak csak egy részén fordult elő? Az idők során hogyan alakult a lányok tanulmányi eredmé­ nyeinek a mintázata? Miért teljesítenek ma jobban a lányok az iskolában? Milyen tényezőket kell vizsgálni. Mi az oka annak. társadalmi folyamatokról vagy kultúrákról. hogy az utóbbi években egyre kevesebben mentek el szavazni a választásokon? Miért kerül olyan ke­ vés nő magas posztra? Nincs magában álló kutatási feladat. ahogy történnek. amikor más kutatók könyvekben. írásba foglalhatók. A szocioló­ gia területén kutatóknak hasznos. hanem az. mi az elektromosság. az egyik kutatás könnyen egy másikhoz vezethet. miért történnek az események úgy.1. de olyannak próbál mutatkozni. Másrészt viszont a szociológiában olyan nehézségekkel kell számol­ ni.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA 3. hogy figyelik. de ha az emberekről akarsz tudni valamit. ha az egyén komolyan önpusztítást forgat a fejében. egymástól elválasztható lépésre bontható. hogy nem értünk valamit. milyen szakaszokból áll a ku­ tatómunka általában! A kutatási folyamat több. folyóiratokban közzé- A kutatási folyamat Nézzük először. A kutató olyan kérdésekre keresheti a választ. amilyeneket szerinte az vár tőle. Ha az ember tudja. mint szokott. sokszor nem úgy viselkedik. hogy mi történik éppen. Ez olykor lehet a ténybeli ismeretek hiánya egy területen. Ha véletlenül egy autó elé lép. Tudatosan vagy nem tudatosan. ame­ lyeket a kutató előzőleg nem vett figyelembe. hanem segít megérteni. mint például: a népesség mekkora részének van erős vallási meggyőződése? Valóban kiábrándul­ tak volna az emberek a „gondoskodó államból"? A nők gazdasági helyzete mennyivel rosszabb. A probléma nem csupán információ­ hiány. A valamirevaló szociológiai kutatáshoz leginkább az kell. miért változnak meg a vallá­ sos meggyőződés mintái. ame­ lyek során a vizsgálódás megkezdésétől eljutunk addig. fiacskám. kérdezz bátran!' . A kutatási problémák az éppen folyó munka során merül­ nek fel. Sőt. és elgázolják. A szociológus rejtvénybe ütközhet akkor is. vények" is. esetenként úgy akar „segíteni" a kutatónak. Öngyilkosság csak akkor történhet. Fogalmam sincs. ami eltér szokásos attitűdjeitől. hogy ön­ gyilkos lett. akkor nem lehet ráfogni. hogy az eredmények közölhetők. így például fel­ tehetjük a kérdést. hogy olyan válaszo­ kat ad neki. mint a természet tárgyait. mivel olyan kérdéseket vethet fel. A problémamegoldó kutatás nem egyszerűen arra a kérdésre keresi a választ. amelyek egyben „rejt- „Én társadalomtudománnyal foglalkozom. hogy ezt a változást magyarázzuk? vetett véget az életének. mint a fiúké Globális jelenségről van szó. azaz egyszerűen csak növelni sze­ retnénk ismereteinket bizonyos intézmények­ ről. akiket tanul­ mányoznak: más emberekhez. hogy közvetle­ nül azokhoz intézhetik kérdéseiket. A kutatási probléma meghatározása Minden kutatás egy kutatási problémából indul ki. De valamiképp előnyös is a szociológiának. mint a férfiaké? A legjobb szociológiai kutatások viszont olyan problémákból indulnak ki. táblázat A szociológusi kérdések fajtái Ténykérdések Összehasonlító kérdések Fejlődési kérdések Elméleti kérdés Mi történt? Másutt is megtörtént? Korábban is megtörtént? Mi lehet e jelenség hátterében? Az 1980-as évek óta a lányok tanulmányi eredményei jobbak. hogy nem vizsgálhatjuk az emberi lényeket ugyanúgy.

Elő­ fordulhat. A kutatás hatékonysága érdekében a hi­ potézist úgy kell megfogalmazni. Elképzelhető. A kutatás elvégzése A tényleges kutatás megkezdésekor előre nem lá­ tott gyakorlati nehézségek merülhetnek fel. Más esetben az interjú vagy a megfigyelés lehet célravezető . nem szakítják ki a közös­ ségből. Például az utóbbi években egyre több olyan program in­ dult.megfogalmazásához vezet­ hetnek. Például ha egy kutatás inter- A kutatási probléma pontos körülhatárolása A kutatás harmadik szakasza a kutatási probléma pontos megfogalmazása. ROLÓM A „BIZONYTALANOK*KÖZÉ. hogyan kívánjuk összegyűjteni a kutatási anyagokat. mennyiben használhatók azok saját célja érdekében. SZERINTEM TU1. H O G Y BEFOLYÁSOLJÁK AZ EMBEREK VÉLEMÉNYÉT. Ha már létezik vonatko­ zó szakirodalom. akiknek a kérdőívet el szerettük volna küldeni. A különféle ku­ tatási módszereket a fejezet későbbi részében is­ mertetem. TÉVEDÉS! EGY ÚJABB K Ö Z ^ L E MÉ NYKUTATÁS S O R Á N A VÁ­ LASZADÓK 9 3 9 t A M O N D T A H O G Y A KÖZVÉLEMÉNY-KUTA­ TÁSOK N E M BEFOLYASOqÁKAVÉLEMHSlYÉT Garry Trudeau AKKOR ATSOLEHET.. Például ha a kutató azt vizsgálja. Bi­ zonyos célokra (az általában kérdőívekre épülő) felmérés a leginkább megfelelő. SOK VAN BELŐLÜK. hogy egy korábbi kutatás már kielégítően tisztázta a problémát.tett kutatási eredményeit tanulmányozza vagy felismer bizonyos társadalmi trendeket. akkor a szabályokat megkerülő cégek igyekeznek kitérni a vizsgálat elől. A kutatási terv kidolgozása A korábbi kutatási eredmények áttekintése A probléma megfogalmazása után a kutatási fo­ lyamat következő lépése általában az.Ml A VÉLEMÉNYE A KÖZVÉLEMÉNY KUTATÁSOKRÓLr HAT. ÉS SOK AZ ÓNBETELJE S f r ő JÓSLAT KÖZTÜK. miként kell a kutatási problémát megközelíteni. amelyben a pszichés betegeket nem zárják elmegyógyintézetbe.ismeretekre alapozott feltevés . / . A szociológusok feltehetik a kérdést: mitől változott meg az ilyen betegekkel kapcsolatos attitűd? Milyen következmények­ kel járhat ez a betegekre és a közösség többi tagjára nézve? szakaszban már konkrét hipotézis .. hanem inkább ott pró­ bálják kezelni őket. Máskor egy üzleti vállalko­ zás vagy egy kormányzati szerv akadályozhatja a kutatót a tervezett munka elvégzésében. hogy nem érjük el azokat. Ezek után el kell döntenünk. vagy akikkel interjút készítenénk. A korábbi kutatók is beleütköz­ tek ebbe a problémába? Miként próbálták megol­ dani? Milyen vonatkozásaival nem foglalkoztak kutatásaik során? Mások ötleteit felhasználva a szociológus tisztázhatja a kutatás során felvethe­ tő kérdéseket és kiválaszthatja az alkalmazható módszereket. és a megfelelő kivá­ lasztása függ a kutatás általános céljától. mennyire tartják be a nagyvállalatok a nők esélyegyenlőségére vonat­ kozó előírásokat. illetve a vizsgálni kívánt viselkedés aspektusaitól. hogy át­ tekintjük az adott terület hozzáférhető kutatási eredményeit. Torzulás többféleképpen keletkezhet a kutatá­ si folyamat során. A prob­ léma jellegével kapcsolatos megérzések ebben a DOONESBURY A Z U T O t S Ó KÉRDÉS: . hogy az össze­ gyűjtött tényanyag lehetővé tegye annak ellenőr­ zését. amelyben élnek. akkor a leendő kutatónak minden kapcsolódó kutatást meg kell ismernie ahhoz. így téves következtetéshez vezethetnek. Különféle ku­ tatási módszerek léteznek. NEM C S O DA. akkor a kutató úgy távozhat a könyvtárból. Ha még nem. ezért a kutatás torz eredményekkel zárulhat. hogy lássa.ezt alkalmazta Laud Humphreys is. HOGY TÉVEDEK. Az efféle nehézségek torzíthatják a kutatási eredményeket. hogy nagyjából tudja már.

sőt talán lehe­ tetlen kiküszöbölni. hogy minél kisebb legyen a torzulás. A korreláció két eseménysor vagy változó közötti rendszeres kapcsolatként határozható meg. hogy ezt a fék kiengedése okozta. . A sémák követése lehet akadály is. ilyen például az életkor. A két esemény vagy helyzet közötti oksá­ gi kapcsolat azt jelenti. amelyekben saját előítéletei fogalmazódnak meg. Ezt a megfigyelői torzítást (observer bias) nehéz. A társadalmi élet nem minden ok nélkül be­ következő események véletlenszerű láncolata. a kau­ zalitás meglétére következtetni. Ha egy lej­ tőn álló autó kézifékjét kiengedjük. hogy minden eseménynek oka van. Sokszor azonban nem ez a helyzet. melyek a szocioló­ giai kutatás buktatói. ha a felmérés önkéntes válasz­ adásra épül. amelynek mentén egyének vagy csoportok között különbségek figyelhetők meg. A szociológiai kutatás egyik fő feladata. de a je­ lentések többségében maradnak nyitott kérdések és kirajzolódnak a termékenynek tűnő lehetséges kutatási irányok. akik a szakácskönyvet bújják. o. AZ OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK FELISMERÉSE A kutatás módszerek kiválasztásában döntő szempont az ok-okozati összefüggések elemzé­ se. hogy amennyiben két változó között szo­ ros korreláció van. leírja a kutatás jellegét és megpróbálja igazolni a levont következtetéseket. a kutatás során végzett megfigyeléseit valószínűleg befolyásolni fogják kulturális előfeltevései. hogy minél nagyobb a mintában a nem válaszolók aránya. a legjobb szo­ ciológiai kutatások többnyire nem illeszthetők az ismertetett kutatási sémába.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA I júkkal akarja feltérképezni az érintettek nézeteit. Ez a válaszhiányból fakadó torzulás (non-response bias). hogy az elméleti gondolkodás segítségével azonosítsa az okokat és okozatokat. A természet­ tudományokhoz hasonlóan a szociológia is arra a feltevésre épül. és bizonyos mértékig szinte min­ dig egymásba csúsznak. hogy a kutatás végül egy­ értelmű választ ad az eredetileg feltett kérdések­ re. Minden egyes kutatás a szocio­ lógusok közösségén belül zajló állandó kutatási folyamat része. ábrát).) arról is szó lesz. akkor a kutató könnyen egy bizonyos irányba te­ relheti a beszélgetést (mondjuk olyan. akkor az gu­ rulni kezd. de sok vizsgálat nem eredményez határozott megoldást. egyre nagyobb sebességgel. Humphreys kutatási eredményei­ re más kutatók is építettek. a választ sugalló segítő kérdéseket tesz fel. nehézségei.sőt. Rögzített szövegű kérdőívek használatával csökkenteni le­ het az interjútorzulás (interview bias) mértékét. A szociológusok sokféle változót vizsgálnak. Változó minden olyan dimenzió. és sokan megtagadják a választ. hogy az egyik esemény vagy helyzet hozza létre a másikat. Kauzalitás és korreláció Az együttes előfordulás. Lehet. hogy a változók között oksági kapcsolat lenne. A valóság közbeszól Az előzőekben vázolt lépéssor a tényleges ku­ tatási folyamat egyszerűsített változata (lásd a 3. Ez csak a szóban for­ gó kutatási projekt záró szakaszát jelenti. A fejezet későbbi részében (87-89. a korreláció alapján nem lehet mindjárt az oksági összefüggés. és hogyan lehet ezeket elkerülni. amelyikre valamilyen okból nem akar válaszolni. Korreláció fennállhat anélkül is. a bűnözési arány vagy a társadalmi osztálykülönbségek.1. Torzulás eredhet abból is. Vé­ gül hiába tesz meg mindent a szociológus. Az eredmények értelmezése Az elemzendő anyag összegyűjtésével persze nem érnek véget a kutató gondjai . A valódi szociológiai kutatásokban a fenti szakaszok csak ritkán követik egymást ilyen rendben. amelyet általában folyóirat­ cikk vagy könyv formájában adnak közre. mint az itt közölt Doonesbury karikatúrán). a jövedelem. Úgy tűnhet. és általános szabály. Például a második A kutatási eredmények összegzése A kutatási jelentés. hogy vizsgálat torz eredményt hoz. mégis job­ ban főz azoknál. Vagy az interjú­ alany térhet ki egy olyan kérdés elől. de nem lehet teljesen kiküszöbölni. most kez­ dődnek csak igazán! Ritkán könnyű feladat az összegyűjtött adatokból adódó következtetéseket levonni és azokat az eredeti kutatási problémára vonatkoztatni. A gyakorlott szakácsnak sokszor nem kell recept. Humphreys említett vizsgála­ tát könyvben foglalta össze. A fizikai törvények ismeretében könnyen megérthetjük. Az eltérések a szakács­ könyvekben leírt eljárások és a tényleges főzés közötti különbségre emlékeztetnek. hiába tartalmazzák a lépések többségét. annál való­ színűbb. akkor az egyik szükségképp a másik oka.

amely a gyermek otthoni ta­ nulását segíti vagy gátolja. a gyermek iskolai eredményeit sokkal jobban befolyásolja az az otthoni háttér. Tavasszal és nyáron az emberek többsége intenzívebb tár­ sadalmi életet él. majd fokozatosan csök­ kent az év végéig. Az ilyen korreláció csapda az óvatlanok számára. és igen nehéz volna bármilyen távoli oksági kapcso­ latot kimutatni a kettő között. Mindig figyelnünk kell arra. Minél jobb jegyeket kap az egyén az iskolában. felmérés. FEJEZET 3. forráskutatás) kiválasztása y lül júniusig vagy júliusig.1. hogy véget vessenek életüknek. Vilá­ gos. ábra A kutatási f o l y a m a t lépései A probléma meghatározása A kutatási t é m a kiválasztása A s z a k i r o d a l o m áttekintése Tájékozódás a témával kapcsolatos korábbi kutatásokról t Hipotézis m e g f o g a l m a z á s a Mit akarunk bizonyítani? Milyen kapcsolat van a változók között? • A kutatási terv k i d o l g o z á s a Egy vagy t ö b b m ó d s z e r (kísérlet. i A kutatás e l v é g z é s e Adatgyűjtés. ami újabb kutatásokat indíthat el 4 I talán világháború óta Angliában erős korreláció figyel­ hető meg a pipázás csökkenése és a rendszeresen moziba járók számának visszaesése között. A hőmérséklet emelkedésével talán az ember is nyugtalanabb. valószínűleg annál jobban fizető állásra van esélye. az öngyilkos­ ságok számának a változása nem függ közvetle­ nül a hőmérséklettől vagy a klímától. Az oksági kapcsolatokat a szociológiában nem szabad túlzottan mechanikus módon értelmezni. hogy a hőmérséklet vagy a klíma változá­ sa oksági kapcsolatban áll az egyéneknek azzal a késztetésével. hogy a korreláció vajon tényleges oksági összefüggést jelent-e. akiknek a környezetéből ezek a feltételek hiányoznak. mint ősszel vagy télen. amikor a társadalmi élet üteme lassul. valószínűleg az iskolában és a munkahelyen is jobban boldogul­ nak. Mi magyarázza ezt a korrelá­ ciót? A kutatások azt mutatják. Független változó az. amikor arról döntünk. Ezért tavasszal és nyáron sokkal gyak­ rabban szánhatják el magukat öngyilkosságra. mint azok. ami az iskolában történik. forrófejű lesz? Nem. Sokszor mégsem ilyen nyilvánvaló.I 3. Ellenőrző változók A korreláció okának vagy okainak vizsgálatakor különbséget kell tennünk független változók és függő változók között. és vigyáznunk kell akkor is. Az általa vizsgált társadalmakban az öngyilkosságok száma fokozatosan emelkedett januártól körülbe­ A korrelációk mögött meghúzódó oksági kapcso­ latok kimutatása gyakran nehéz feladat. hogy ez milyen irányban áll fenn. akiknek a szülei erő­ sen érdeklődnek tanulmányi eredményeik iránt és sok könyvet tartanak otthon. Az oksági mechanizmus itt a szülők gyermekeikkel kapcsolatos attitűdje és a feltételrendszer. amelyből érkezik. és a többiek aktivi­ tási szintjének emelkedésével a magányos vagy boldogtalan emberekben megerősödnek a fenti érzések. hogy egyik változás sem oka a másiknak. hogy nem első­ sorban az. Az emberek attitűdjei és cselekvéseik szubjektív indokai oksági tényezők a társadalmi élet válto­ zói közötti viszonyokban. oldalon) korrelációt talált az öngyil­ kossági arányszámok és az évszakok között. és könnyen megkérdőjelezhető vagy ha­ mis következtetésekre adhat alapot. mint télen. megfigyelés. Emilé Durkheim Az öngyilkosság című klasszikus művében (lásd a 3 1 . Ennek alapján feltételezhető lenne. hogy a megfigyelt összefüggés nem jelent oksági kap­ csolatot. A modern társadalmakban például erős az összefüggés az iskolai teljesítmény szintje és a munkahelyi elő­ rejutás között. információk rögzítése Oksági mechanizmusok Az eredmények elemzése Következtetések levonása a gyűjtött adatokból t • Az eredmények összegzése Mi a j e l e n t ő s é g ü k ? Hogyan viszonyulnak a korábbi e r e d m é n y e k h e z ? a Az eredmények megvitatása tágabb tudományos közösségben. ame- / . A tehető­ sebb családok gyermekei.

hogy a gyermek hosszabb időt tölt kórház­ ban úgy. akkor a munkahelyi jövedelem függő változó helyett független változó lesz. amíg szere­ tő. hogy oksági kapcsolatot takar-e. A ku­ tatások a kettő között állandóan erős korrelációt mutattak: a dohányosok esetében sokkal na­ gyobb valószínűséggel alakul ki tüdőrák. (Az „anyamegvonás" ebben az eset­ ben azt jelenti.hónapokig vagy tovább is . De valóban az számít. (Valóban ez a helyzet: a gyermek normálisan fejlődik addig. így válogathatunk a megfigyelt kor­ relációk magyarázatai közül. A gyermekek fejlődését vizsgáló kutatók például azt állították. akkor gyaníthatjuk: csak az számít. a tényleges . akkor később stabil személyiséggé válhat. vagy korábban hosszabb ideig dohányzott.' t-n lyik hatással van egy másik változóra. amelyik valamilyen szempontból relevánsnak tűnik. Ha nem áll rendelkezésünkre ésszerűnek tűnő feltételezés egy korreláció valószínű oksági mechanizmusairól. hogy elválasztják szüleitől. és eredményeit sem értelmezhetnénk ki­ elégítő módon. A korreláció fordítva is kimutatható: a tüdőrákban szenvedők nagy része dohányos. hogy a gyermeket első életéveiben hosszabb ideig . meny­ nyire nehéz meghatározni a korreláció mögött meghúzódó tényleges oksági kapcsolatot. mint azoké.) Hogyan ellenőrizhetnénk. A vizsgált oksági folyamat jellege szerint ugyanaz a tényező lehet az egyik esetben független változó. amikor elválasztották ugyan az anyjá­ tól. de szeretetet és gondoskodást kapott valaki mástól. Az utóbbi változót hívjuk függő változónak. hogy mérjük a többi vál­ tozó hatását. más esetekkel. a munkahelyi jövedelem pedig a füg­ gő változó. aki gondosko­ dik róla . Ha a munkahelyi jövedelmek kü­ lönbségeinek az életstílusra gyakorolt hatását vizsgáljuk. A különbség a vizsgált oksági reláció irányával kapcsolatos.és aki nem csak az édesanyja lehet. de a másodikhoz tartozók nem. Az imént em­ lített példában az iskolai teljesítmény a függet­ len változó. Nem tudhatjuk.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA LUCY. amikor a gyermek semmiféle rendszeres gondoskodásban nem részesült. MEG SOHA SENKI NEM JÁTSZOTTA NÁLAD ROSSZABBUL EZT A JÁTÉKOT. IGY MAR JOBB. hogy valaki . hogy az oksági kapcso­ lat fennállása általánosan elfogadott. ha ellenőrző változókat vezetünk be: egyes változókat rögzí­ tünk annak érdekében. stabil kapcsolatban van azzal. A dohányzás és a tüdőrák közötti kapcsolat vizsgálatának hosszú története jól mutatja. Biztosak lehetünk-e ab­ ban. hogy minddel számoltunk? Semmiképpen. akkor alighanem igen nehéz dolgunk lesz a tényleges oksági kapcsolatok fel­ derítésekor. BIZONYÍTSD BE! NE MONDJ OLYAT.törődjön velük gyermekkorukban. Ha az első csoport tagjai később súlyos sze­ mélyiségzavarokkal küszködtek.el­ választják az anyjától. az igen erős dohányo­ sok esélyei pedig sokkal rosszabbak. hogy oksági kapcsolat van a csecsemőkori anya­ megvonás és a felnőttkori súlyos személyiségza­ varok között.nem feltétlenül az anya . hogy mit kell ellen­ őriznünk. Az anyamegvonás egyik lehetséges oka az le­ het. A változók közötti korrelációról kideríthetjük. ha ellenőriznünk kellene minden olyan oksági tényező lehetséges hatását. Ezeket a lehetséges oksági kapcsolatokat vizsgálva össze kell hasonlítanunk azokat az eseteket. mint a nem dohányzók körében. amelyekkel magyarázha­ tó a korreláció.) Az okok meghatározása Bármely korreláció magyarázatára sok lehetsé­ ges okot hozhatunk fel. Az oksági viszonyok meghatározását általában az adott területen korábban elvégzett kutatások se­ gítik. egy másikban pedig függő változó. hogy valóban oksági kapcsolat áll-e fenn az anya­ megvonás és a későbbi személyiségzavarok kö­ zött? Megkísérelhetjük kontrollálni. AMIT NEM TUDSZ BIZONYÍTANI! MINDEN VALÓSZÍNŰSÉG SZERINT MÉG SOHA SENKI NEM JÁTSZOTTA NÁLAD ROSSZABBUL EZT A JÁTÉKOT. akik kevesebb cigarettával is beérik. hogy mennyire kötődik a gyermek az anyjához? Talán ha első életéveiben szeretetet és figyelmet kap másoktól. Soha nem végezhetnénk úgy szociológiai kuta­ tást. „kiszűrni" a többi lehetséges hatást. Ezt a korrelációt olyan sok vizsgálat erősítette meg. elkülönítve az ok­ sági és a nem oksági kapcsolatokat.

Felvetődött például. mivel úgy vélték. hogy ők maguk hogyan értelmezik a viselkedésüket. illetve nemi hovatartozásuk. vagy akaratlanul is belekeveredhet a rivális bandák közötti konflik­ tusokba. akkor elsikkadhatnak fontos kü­ lönbségek a válaszadók álláspontjai között A megkérdezett talán nem a véleményét mondja.ha pél­ dául egy fiatalokból álló bandát vizsgál. A hagyományos terepmunka során készült beszámolók nem sokat árultak el a megfigyelő­ ről. Néha például azért. egyetlen terepmunka-vizs­ gálat alapján nehéz általánosítani A gyűjtött anyag felszínes lehet. Az ered­ ményes terepmunka információkat ad a vizsgált csoport tagjainak viselkedéséről és arról. KUTATÁSI MÓDSZEREK Most nézzük a különféle kutatási módszereket. hogy a terepmunkát végző kutató objektív képet adhat vizsgálata tárgyáról. hogy azok az emberek. Gyakran kell megbirkózni a magá­ nyosság érzésével. közösségek vizsgála­ tára alkalmazható Lehet. rendőr­ ségi informátornak nézhetik.2. mennyire hat munkájukra faji. kiterjedő tömeges adatgyűjtés is hogy mennyire reprezentálnak valóságos tenden­ Gyakran nélkülözhetetlen. het korlátozott körű. táblázat A szociológiai kutatás négy fő módszere Kutatási módszer Terepmunka Előnyei forgó csoportot ismerhetjük meg jobban. hajla­ mosak a dohányzásra is. de a feljegyzéseikben és a naplóikban mostanában már jóval nyíltabban beszélnek ezekről a kérdésekről a terepmunkát végző kutatók. a korrelációk ugyanis különböző módon értelmezhetők. Ennek során a vizsgálódó hosszabb időt tölt vagy együtt él egy csoporttal. ahová az ember valójában nem tar­ tozik. közösségre érvényesek. milyennek látszanak a dolgok egy adott csoport számára. vagy hogy hogyan torzítják megfigyelő és megfigyelt párbeszédét a köztük kialakuló hatalmi viszo­ nyok. hogy megpró­ bálják meghatározni. mindig maradnak kétségek a lehetséges oksági kapcsolatok tekin­ tetében. máshol viszont ugyanettől távolságtartóvá válhatnak. amit szerinte várnak tőle A társadalmi élet sok részlete nem vizsgálható labo­ ratóriumban A vizsgáltak válaszait befolyásolhatja a kísérleti helyzet Más módszereknél általában bővebb és mé­ lyebb információkat ad Az etnográfia átfogóbb képet adhat a társa­ dalmi folyamatokról Nagy számú egyénről lehet hatékonyan ada­ tokat gyűjteni A megkérdezettek válaszai pontosan össze­ vethetők A kutató kontrollálhatja egy-egy változó ha­ tását Általában könnyen megismételhetik később más kutatók Felmérés Kísérlet Dokumentumkutatás A vizsgált dokumentumfajtáktól függően leA kutató csak az elérhető forrásokra hagyatkozhat. hanem azt. ha a vizsgálat teljes ciákat . szervezettel vagy közösséggel. E nézet szerint nem a dohányzás okozza a tüdőrákot. hogy az eredmények csak a vizsgált csoportra. de lehet nagy területre Nehéz értelmezni a forrásokat olyan szempontból. FEJEZET oksági mechanizmusról viszont még mindig csak keveset tudunk. mert a csoport vagy közösség tagjai nem akarnak őszintén beszélni magukról. osztály. a kér­ dezősködést bizonyos kultúrákban szívesen ve­ szik. talán még tevékenységeikben is részt vesz. Ha megértjük.I 3. de intenzív adatgyűj­ amelyek talán csak részleges képet adnak tés („mélyfúrás"). amelyeket munkájuk során a szociológusok leg­ többször alkalmaznak (lásd a 3. ha a kérdőív erősen standardizált. akkor nemcsak a szóban 3. Bármilyen sok korrelációs elemzésre kerül sor egy adott probléma kapcsán. A terepmunka bizonyos fajtái akár a kutató testi épségét is veszélyeztethetik . nehéz beilleszkedni egy olyan közösségbe.ez a baj sokszor a hivatalos statisztikák­ egészében történeti vagy van történeti kal is dimenziója is .2. Újabban a kutatók magukról és a vizsgált emberekkebkialakított kapcsolatukról is egyre többet beszélnek. A részt vevő megfigyelésen alapuló kutatások esetében sokáig kerülték a leküzdendő veszélyek vagy problémák ecsetelését. Korlátai Csak viszonylag kis csoportok. hanem mindkettő valamiféle velünk született biológiai hajlam kér­ dése. akik fogékonyak a tüdőrákra. táblázatot)] Terepmunka (etnográfia) Humphreys kutatási módszere a terepmunka volt (az emberek közvetlen vizsgálata részt vevő megfigyelés vagy interjú keretében). hanem a vizsgált helyzeten túlmutató társadalmi folya­ matokat is. A kutató esetleg folyamatos frusztrációnak van kitéve.

vagy közvetlenül. milyen buktatói lehetnek annak. amikor a kutató anynyira azonosul a csoporttal. hogy a kérdezőbiztosok előre meghatá­ rozott sorrendben teszik fel a kérdéseket és rög­ zítik a válaszokat. sőt félrevezető is lehet. hogy egyazon csoport vizsgálatával két különböző kutató azonos következtetések­ re jutna. Felismerik-e majd. hogy „bennfentessé" válik. Ugyanak­ kor a standardizálás hiánya igen nehézzé teszi a válaszok statisztikai összehasonlítását. interjú keretében teszik fel ne­ kik a kérdéseket. hogyan értendő egy-egy kétértelmű kér­ dés vagy válasz. amely a válaszadónak lehetőséget ad. A felmérés során a kérdőíveket elküldik az emberek egy ki­ választott . Az in­ terjúk készítői és elemzői nem végezhetnék ha­ tékonyan a munkájukat. a kérdő­ ívnek ez a fajtája nem korlátozódik előre meg­ adott válaszokra. A kötött válaszokra épülő kérdőívek­ nek megvan az az előnyük. A kutató itt sokkal mélyebben képes feltárni a válaszadó véleményét. hogy a válaszokat könnyű összevetni és osztályozni. hogy érdemleges választ adjanak? Válaszolnak-e egyáltalán? A kérdőív megfogalmazása idegen lehet a válaszadó számá­ ra. így a kapott információk köre valószínűleg korlátozott.csoportjának. és nagyon sok múlik azon. például „Igen/Nem/Nem tudom" vagy „Nagyon valószínű/Valószínű/Valószínűtlen/Nagyon való­ színűtlen". Zárt és nyitott kérdések A felmérésekhez kétféle kérdőív használatos. házas vagy el­ vált?". Másrészt viszont nem adnak lehetőséget a véleményekben vagy a meg­ nyilatkozásokban mutatkozó árnyalatnyi különb­ ségek feltárására.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA I • A M Á S I K OLDAL GARY LARSON populációnak). A nyitott kérdéseket tartalmazó kérdőív több részlettel szolgál. mivel csak ke­ vés kategóriával dolgoznak. A kérdező és a megkérdezett számára minden kérdésnek azonnal érthetőnek kell lennie. A kérdőívek másik típusa nyitott kérdésekből áll. hogy mi célból tesz fel a kutató egy bizonyos kérdést? Tudnak-e eleget ahhoz. A terepmunkának vannak más fontos korlátai is: csak viszonylag kisebb csoportok vagy közös­ ségek tanulmányozására alkalmas. ha azt kérdezik tőle. Enélkül a kutatás valószínűleg el sem indulhat. A kormányzati szervek és kutatóintézetek által rendszeresen végzett nagy országos felmérések esetében a lekérdezést nagyszámú kérdezőbiztos végzi országszerte nagyjából egy időben. hogy „Mi a családi állapota?". hogy mennyire tudja a kutató elnyer­ ni a vizsgálatban részt vevők bizalmát. hogy nézeteit saját szavaival fogalmazza meg. hogy „Egyedülálló. Felmérés (survey) A terepmunka eredményeinek értelmezésekor többnyire gondot okoz az általánosítás. A szociológusok ezt a csoportot nevezik népességnek (népességet reprezentáld . Ez általában kevésbé okoz problémát a felmérésre épülő kutatások esetében. az más helyzetekre is alkalmazható. Mivel ke­ vés embert vizsgálunk. hogy amit egy adott összefüggésben fel­ tárunk. A kérdőívek egységei általában úgy vannak ki­ dolgozva. A terepmunka a társadalmi élet kisebb szeleteinek mélyebb elemzésére alkal­ mas. például megzavarodik. De elkép­ zelhető a fordított eset is. ha vizsgálatunk tárgya öntudattal bír. mint a zárt kérdé­ seket alkalmazó. sőt abban sem. Az egyik zárt (standardizált) kérdésekből áll. A legtöbb kutatást próbafelvétel (pilot stu- „Antropológus! Antropológus!" Ez a karikatúra jól mutatja. Sokkal jobb azt kérdezni tőle. ha örökké egyeztetniük kellene. nem tudja többé kívülálló megfigyelőként szemlélni. nem lehetünk biztosak abban. A kérdőív készítésekor figyelembe kell venni a válaszadók sajátosságait. ame­ lyeknél meghatározzák a lehetséges válaszokat. míg a felmérés kevésbé részletes informá­ ciókat ad. de az eredmények általában szélesebb területen érvényesek.akár több ezer fős .

mint amit egy egyszerű kérdőívvel elérhettek volna. de nem annyira. Ennek a pontosságnak az elérésé­ hez viszont reprezentatív mintára van szükség. Általában biztosak lehetünk abban. hogy a vizsgálatban szereplők jól jel­ . 1948). A vizsgálat során. amelyet Paul Lazarsfeld és munkatársai végeztek több mint fél évszázaddal ezelőtt {The People's Choice. A véletlen mintavétel legfej­ lettebb módja az. és a statisztikusok különféle szabályokat dolgoztak ki a megfelelő nagyságú és összetételű minta kivá­ lasztásához. hogy a szóban forgó népesség minden tagja azonos eséllyel ke­ rülhet a vizsgálatba. hogy már ne tudja a kívülálló szemével látni. a mintát vizsgálják. A próbafelvétel olyan előzetes vizsgálat. A véleményirányítók által megfogalmazott né­ zetek a személyes kapcsolatokon átszűrődve to­ vábbterjednek és befolyásolják más embereknek a napi politikáról alkotott véleményét. hanem egy kétlépcsős folyamatban: az első lépésben a véleményirányí­ tók reagálnak a politikai eseményekre. hogy nyomon kövessék a választási attitűdök módosu­ lását. A ku­ tatók mélyebb elemzésre törekedtek. Az emberek nézetei nem közvet­ len módon alakulnak ki. vagyis arra. Mindössze két-háromezer brit választó vizsgálata például nagyon pontosan je­ lezheti a teljes népesség attitűdjeit és szavazói szándékait.például minden tizediket. mint a távoli világ történései. hogy bizonyos egyének . de munkájuk jelentős elméleti e r edményeket is hozott. A kutatás során több lehetséges hipotézist is megvizsgáltak. amikor a lakosság minden tag­ jának egy számot adnak. A felvetődő problémák így a tényleges kutatás előtt kiküszöbölhetők. mint amilyennek látszik.3. amellyel feltárhatják az előre nem látott problémákat. Az összes személy közvetlen vizsgálata lehetetlen lenne. Lazarsfeld választási felmérése A felmérések egyik híres korai példája az a ku­ tatás. ezért ilyen helyze­ tekben a kutatók mintavételhez folyamodnak: a nagy csoportnak csak egy kis részét. Az egyik az volt. A mintavétel A szociológusok gyakran kíváncsiak nagyszámú egyén jellemzőire . A mintavétel sok­ kal bonyolultabb. a második lépésben ezek az irányítók hatnak a körülöttük élőkre (rokonokra. amely­ nek során úgy választunk mintát. barátokra és munkatársakra). ma is használatos technikáját dolgozták ki. dy) előzi meg. és a számítógép vélet­ lenszerűen választja ki a minta alapjául szolgáló számokat . A reprezentatív minta kialakításakor különö­ sen fontos eljárás a véletlen mintavétel. Ők vezették be többek között a „véleményirányító" (opinion leader) és a „kom­ munikáció kétlépcsős folyamata" (two-step flow of communication) fogalmát. akkor eredményei általánosíthatók a teljes népességre.például a brit népesség po­ litikai attitűdjeire. A vizsgálat rámuta­ tott. FEJEZET lemezzék a népesség egészét.alakítják a környezetükben élők politikai elképzeléseit. hogy a közösség választóihoz közeli viszonyok és események job­ ban befolyásolják a szavazási szándékokat. és ezt a kutatási eredmé­ nyek is megerősítették. A cél az volt. és megértsék annak okait. A terepmunkát végző szociológusnak közel kell kerülnie a vizsgált közösséghez. ezért hét különböző alkalommal készítettek interjút a minta minden egyes tagjával. hogy ha a kutatást megfelelően választott mintán végezzük. a felmérés számos fontos. amelynek során a kérdőívekre csupán néhány személy válaszol. A kutatók kifinomult mé­ rési technikákat dolgoztak ki a politikai attitűdök elemzésére. amelylyel az 1940-es elnökválasztási kampány idején az Ohio állambeli Erie megye lakóinak szavazási szándékait tárták fel.a véleményirányí­ tók .

hogy mindegy. hogy figye­ lik őket. mások ezzel szem­ ben azt vallják. főként ha a kérdőívet postán küldik el.ez a reakció az igazi börtönlakók körében is gyakran megfigyelhető. A szociológiá­ ban viszont igen korlátozott a kísérletezés alkal­ mazási területe. mint egyéni jellemzőik. Az eredmények még a kutatókat is megdöbbentették. nem szolgáltat használható információkat. a munkaszünet idejét. megfelelő anyagi háttér birtokában a kutatók a kérdőíves adatfelvé­ telre szakosodott kutatási ügynökségeket bízhat­ nak meg a szükséges adatok összegyűjtésével.leveleket. Más kutatási módszerek általában nem adnak ennyi információt az emberek nézeteinek és at­ titűdjeinek időbeli fejlődéséről. mert csupán kisebb csoporto­ kat lehet laboratóriumi környezetben tanulmá­ nyozni. amelyek megbízhatósága legalábbis kétséges. Thomas és Flórian Znaniecki hatkötetes munkája. A kérdőívekre adott válaszok sokkal könnyeb­ ben kvantifikálhatók és elemezhetők. / hogy megvizsgálja. nagyszámú emberre terjedhet ki a vizsgálat. hogy pontosnak tüntet fel olyan eredményeket. Jó példa erre Philip Zimbardo páratlan kísér­ lete. a munkások termelékenysége min­ den esetben nő. Zimbardo megál­ lapította. A lengyel paraszt Kísérlet A kísérlet során a kutató megkísérel szigorúan ellenőrzött körülmények között tesztelni egy hi­ potézist. és meglepődve tapasztalták. ezért fokozták a munkatempót.és/ viselkedésváltozásokhoz vezet az eltérő szerepek eljátszása. hogy az élettörténet olyan mély betekintést enged bizonyos jelenségekbe.). Egyik korai ünne­ pelt tanulmány W. korabeli tudósításokat. Annyire erő­ teljes volt a helyzet hatása. ezért viselkedésük eltérhet a szokásostól. hogy a kísérletet viszonylag korai stá­ diumában abba kellett hagyni. Az 1930-as években kutatók a Western Electric Chicagóhoz közeli. hiszen a felmérés során vi­ szonylag felszínes válaszokat kap a kutató. hogy tanulmányozzák őket. hiszen a felmérés statisztikai­ lag mérhetővé teszi a kutatás tárgyát. amikor a közzétett tanulmányok csupán a min­ tának alig több mint a felétől kapott válaszokra épülnek. Nem ritka az olyan eset. hogy a felméréseket gyakran zaklatásnak és időpocsékolásnak tartják.általában az érintett elbeszélése alapján . Oly­ kor igen magas a nem válaszolók aránya. milyen módon változtatják meg a kísérleti feltételeket (a világítást. Az élettörténeti vizsgálatok azonban csak ritkán hagyatkoznak teljesen az érintettek emlékeire. A kísérlet mégis fontos eredményeket hozott. és annyira megnőtt a feszültség. A természettudományok körében a kí­ sérletek általánosan elterjedtek. A munkások tudták. új­ ságcikkeket . a munkacsoport . mint a más módszerekkel szerzett információk. hol lázongtak . akik nem töltik ki a kérdőívet vagy nem hajlandók az interjúra. Mindazonáltal a kísérleti módszerek néha eredményesen alkalmazhatók a szociológiában is.is felhasználnak a kapott informá­ ciók kiegészítésére.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA I A felmérés módszerének előnyei és hátrányai A felmérés módszerét számos ok miatt széles körben alkalmazzák a szociológiai kutatásokban. A börtönőr szerepet játszó diá­ kok gyorsan autoriter viselkedésjegyeket vettek fel. zsarnokoskodni kezdtek. hogy a megkér­ dezett maga töltse ki. Az élettörténet egy-egy személyről . hogy a börtönlakók viselkedését sok­ kal inkább meghatározza maga a börtönhelyzet. és a rabok iránt valódi ellenérzéseket táplál­ va parancsolgatni. Ez a vizsgá­ lati alany viselkedésében bekövetkező változás a „Hawthorne-hatás". Célja az volt. gúnyolódni. Sok szociológus mégis bírálja a felmérés mód­ szerét. Ez a fajta kutatás a (természet)tudomány módszerét tekinti mintának. A kísérleti helyzetben a kutató közvetlenül ellenőrzi a lényeges feltételeket. méretét stb. a természettudo­ mányokban nincs helye. Élettörténet A kísérlettel ellentétben az élettörténet egyértel­ műen a szociológiához és más társadalomtudo­ mányokhoz köthető módszer. A rabok viszont hol magukba roskadtak. hawthorne-i üzemében vizsgálták a termelékenységet. Általában más forrásokat . I. mert úgy vélik.összegyűjtött életrajzi adatokból áll. érvényességük ellenőrzésére. diák önkéntesekre osztva a börtönőrök és a / rabok szerepét (Zimbardo 1972). de annyi biztos. aki egy valódinak tűnő börtönt hozott lét­ re. és a vizsgálatba vont emberek tisztában vannak azzal. hogy csak kevés más szociológiai kutatási módszer ve­ heti fel vele a versenyt. Az élettörténeti módszert sikerrel alkalmazták igen jelentős vizsgálatokban. mivel a többi kutatási módszernél több előnnyel rendelkez­ nek. bár a kutatók általában megkísérelnek újra kapcsolatot teremteni a nem válaszolókkal vagy másokat találni helyettük. Keveset tudunk azokról. A szociológusok eltérően ítélik meg az élettörté­ neti anyagok értékét: néhányan úgy érzik. milyen mértékű attitűd. hogy ez a módszer megbízhatatlan.

Vegyük például a brit válási arányt. de egyik sem számított a forradalomra . Az összehason­ lításkor kiderül. mi történik az adott kutatási területen. amely először 1918 és 1920 között jelent meg (Thomas-Znaniecki 2 0 0 2 . Skocpol a dokumentumok széles körét elemez­ ve a forradalmi változásnak egy olyan meggyőző magyarázatát dolgozta ki. hiszen sokszor csak valamilyen időperspektívából értelmezhetjük az adott prob­ lémáról gyűjtött anyagot. részletes leírá­ sát állította össze. Összehasonlító kutatás Az eddig ismertetett kutatási módszereket gyak­ ran összehasonlító kontextusban alkalmazzák. az 1917-es orosz forradalom és az 1949-es kínai forradalom. fejezetben már említettem.például a holokauszt esetében. Az ennél korábbi időszakok esetében a szociológus csak dokumentumokra és korabeli feljegyzé­ sekre hagyatkozhat. korabeli hivatalos kiadványok­ ból. Egyes történe­ ti időszakokat lehet közvetlenül tanulmányoz­ ni.a németeké és a szövet­ ségeseké egyaránt . hogy a szocio­ lógiai kutatásban gyakran elengedhetetlen a tör­ téneti szemlélet. vagyis három forradalmat hasonlított össze: ezek az 1789-es francia forradalom. Az összecsapások és konfrontációk sora olyan radi­ kális társadalmi átalakulást indított el. Kiderítette például. egyik érdekes példája Anthony Ashworth szocio­ lógus kutatása az első világháború lövészárokhar­ cairól (Ashworth 1980). E sokféle forrásból Ashworth a lövészárokbelj élet információgazdag. Rámutatott. akik végül hatalomra kerültek. amelyek gyakran speciális könyvtári gyűjteményekben vagy levéltárakban találhatók. Történeti elemzés Az 1. A szóbeli történelem vagy a nálunk is használatos angol kifejezéssel oral history kutatói az interjúalanyokkal olyan ese­ ményekről beszélgetnek. Szinte minden nyugati országban folya­ matosan nőtt a válások aránya az elmúlt ötven évben. 1979). Három különböző történeti kontextusban vizs­ gálta a forradalmi folyamatokat. az Államok és társadalmi forradalmak (States and Social Revolutions. újságcik­ kek nélkül. amely a társadalmi változás egyik legismertebb vizsgálata. Az ennél sokkal hosszabb időszakot felölelő történeti kontextusban folytatott össze­ hasonlító kutatásra példa Theda Skocpol köny­ ve. hetekig egymással összezárt embe­ rek élete érdekelte.2 0 0 4 ) . hogy a ka­ tonák egyes csoportjai saját normákat alakítottak ki azzal kapcsolatban.felfüggesztette az ellenséges­ kedést. A vizsgálat során sokféle do­ kumentumforrásból merített: a hivatalos hadtör­ ténetből . érzékletes.még a bol­ sevikok sem.3. és gyakran sem­ mibe vették a tisztek parancsait. ha a brit számarányt összevetjük más országok hasonló adataival. hogy milyen gyakran kell összecsapniuk az ellenséggel. mert az összevetésekkel tisztáz­ hatjuk. hogy a társadalmi forradal­ mak nagyrészt nem szándékolt következmények eredményeként robbannak ki. amely nagy szerepet tulajdonít a mélyen fekvő strukturális feltéte­ leknek. Skocpol nagy feladatot vállalt magára: elhatározta. illetve más memoárokból. egy-egy katona személyes feljegyzéseiből és visszaemlékezéseiből.például a különböző katonai egységek írott anyagaiból -. A szociológusok gyakran közvetlenül akarnak vizsgálni múltbeli eseményeket. Az orosz forrada­ lom előtt például különféle politikai csoportok próbálták megbuktatni a fennálló rendszert. A szerzők olyan érzékeny és apró­ lékos elemzést adtak a migrációval kapcsolatos tapasztalatokról. Az összehasonlító és a történeti kutatás egyesítése Ashworth kutatása egy viszonylag rövid időszak­ ra irányult. Vajon ez a változás csak a brit társadalomra jellemző? Megtudhatjuk. A szerzőt az állandóan tűz alatt lévő. amelyet senki nem láthatott előre. ha még élnek az akkori szereplők . Az összehasonlító kutatás kiemelt jelentőségű a szociológiában. az 1980-as évek elejére vi­ szont számuk majdnem elérte a 160 000-t. az évente kimondott válások számát! Az 1960-as évek ele­ jén Nagy-Britanniában egy évre kevesebb mint 30 000 válás jutott. hogy részletes empirikus vizsgálatra építve alkotott el­ méletet a forradalom eredetéről és természetéről. hogy az efféle kutatómunka leg­ feljebb 6 0 . amely nem lett volna lehetséges az interjúk és az összegyűjtött levelek. A történeti dokumentumok felhasználásának . amelyeknek azok tanúi voltak életük egy korábbi szakaszában. hogy hasonló általános trendek figyelhetők meg a nyugati társadalmak többsé­ gében. Nyilvánvaló. ahol még rögtönzött futballmeccset is játszottak egymással.7 0 évvel nyúlhat vissza az időben. és volt olyan hely. Karácsonykor például mindkét oldal . FEJEZET Európában és Amerikában.

ha személyes kérdéseket szegez olyanoknak. hogy mennyi hiba csúszhat a számításokba a kutatási folyamatban. hogy nagyobb kockázattal jár-e a ku­ tatás az alany számára. mint amennyit amúgy is vállalniuk kellett min­ dennapi életükben. mint mások. és felírta a kocsik rend­ számát. és valaki más megtalálja azokat. és egyébként teljesen szokványos életet él. mintha csak általános felmé­ rést végezne. hogy más oka van az ottlétének. de nem is vallotta be. hogy titokban tartsa. hogy adja ki a vizsgálati alanyainak személy­ azonosságára vonatkozó információkat. és mindent megtett. Aztán a rendszámokat odaadta a közleke­ désrendészeten dolgozó barátjának. Nagyjából annyit tudott meg róluk. a rendőrség követelhette vol­ na. hogy Humph­ reys felírta a teaházba betérők autójának a rend­ számát. Nem árulta el. Humphreys elmondta. Kiderült. Ezért egy-egy kutatás során gyakran több módszert is alkalmaznak. akivel a ku­ tatás során csak találkoznak. aki kikereste a hozzájuk tartozó lakcímeket. hogy egy kevésbé járatos kérdező elszólja magát. akik igyekeznek megőrizni névtelenségüket. hogy könyve írásakor korántsem volt őszinte azokhoz. például a British Sociological Association ma már sokkal szigo­ rúbb etikai irányelveket írnak elő a szociológiai kísérleteket folytató kutatók számára. akkor láthatjuk. ahol Humph­ reys is dolgozott. nem is sejtették. Louisban. hogy többségük nős. Bár Humphreys nem árult el sem­ mit a férfiak családjának arról. Valójában az keltett igazán nagy megütközést. mi az előnye több módszer kombinálásának . a birtokába került adatokkal kárt is okozhatott volna. például Nagy-Britanniában az Eco­ nomic and Social Research Council. amikor a tea­ . Mivel törvénytelen tevékeny­ séget dokumentált. akkor nem len­ ne ilyen kitüntetett helye a társadalomkutatás etikájával foglalkozó irodalomban. Humphreys megkérte a vizsgálat vezetőit. így jelenléte nem járt nagyobb kockázattal számukra. akiket vizsgált. ami a teaházban történt. Megtör­ ténhetett volna. mint Az ember mint vizsgálati alany és az ebből fakadó etikai problémák Minden emberekkel foglalkozó kutatás felvethet etikai dilemmákat. A megfigyelés közben nem kellett ugyan hazudoznia. PROBLÉMÁK ÉS BUKTATÓK Korábban is hangsúlyoztam. amelyek alapján azonosíthatta volna a résztvevőket. majd kér­ dezőbiztosnak álcázva felkereste otthonukban ezeket a férfiakat. buktatóit is szemügyre vehetjük. így ellenőrizhetők a háromszögelés fo­ lyamatában. hogy vizsgálata ebből a szempontból nem jelentett kockázatot egyik alany számára sem. a kutatók nem tekintik legitimnek az efféle eljárásokat. amikor az érintettek családjával beszélget.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA KUTATÁS A VALÓ VILÁGBAN: MÓDSZEREK. miért van ott.és általánosab­ ban a valódi szociológiai kutatás problémáit. ha előbb mindenkinek. Ha ismét felidézzük Laud Humph­ reys vizsgálatát. hogy szociológus. el kellett volna ma­ gyarázni a kutatási projektet. Ugyanakkor ha Humphreys minden szakaszban színt vallott volna. hogy többet megtudjon a társadalmi hátterükről és az életük­ ről. Ez azonban roppant nehéznek bizonyult. Humánus beszámolója jóval többet tárt fel. valójában viszont azért. akik megfordultak a teaházban. A szociológusok szerint a dön­ tő kérdés az. A teaház íratlan csendsza­ bálya miatt nem kérdezősködhetett. hogy interjút készítsen velük . mint amekkorával egyéb­ ként is szembe kell néznie mindennapi életében. a szociológusok által begyűjtött érté­ kes adatok egy jó részét soha nem lehetett volna megszerezni. Hónapokkal később St. mert csupán annyit tehetett. megszerezte a lakcímüket a közlekedés­ rendészeten dolgozó barátjától. Figyelembe véve. A szociológiai kutatások világszerte finanszírozó kormányzati szervezetek. Humphreys gyak­ ran készített interjút a feleségükkel és más csa­ ládtagjaikkal is. hogy minden kuta­ tási módszernek megvannak az előnyei és a kor­ látai. amelyek kiegészítik egymást. amit megtudott. Ezenkívül igencsak furcsa lett volna. hogy miféle férfiak jár­ nak a teaházakba. Humphreys ezért megpróbált a felmérés mód­ szerével többet megtudni ezekről a férfiakról. a Washington University kutatói házról házra járva felmérést végeztek a szexuális szokásokról. Humphreys egyike volt az első szociológusok­ nak. A kutatás során Humphreys arra a kérdésre is igyekezett választ találni. hogy meg­ figyelte az illemhelyet. Ám ha ez volna az egyetlen dilemma Humph­ reys kutatásával kapcsolatban. majd felkereste őket otthonukban. Az oda betérők feltételezték. Megállt a vécé bejáratánál.hivatalosan csak azért. hogy vegyék fel az ő teaházi mintájába tartozók nevét és címét is a felmérésbe. akik a meleg férfiak életét tanulmányozták. hogy ő is hasonló céllal jött. sőt meg se szólalhatott. illetve a szo­ ciológusok szakmai szervezetei. Humphreys teaházi megfigyeléseivel nem szerzett olyan informá­ ciókat. Etikusan viselkedett-e? Mindent összevetve azt válaszolhatjuk. akkor kutatása nem jutott volna ilyen messzire. házat figyelte. vagy Humphreys elveszíti a jegyze­ teit. Ami azt illeti. hogy feltegye a felmérés kérdéseit.

akkor a m e d i á n t ú g y l e h e t n e k i s z á m í t a n i . akkor az együttható értéke 0. hogy az e m b e r e k t ö b b s é g e a ténylegesnél j ó v a l n a g y o b b v a g y o n n a l rendelkezik. A s z á m t a n i á t l a g kiszá­ m í t á s a g y a k r a n h a s z n o s módszer. akkor tökéletes pozitív korrelációról beszélünk. a b a n k s z á m l á t és a k ü l ö n b ö z ő b e ­ fektetéseket.az á t l a g s z á m í t á s k ü ­ l ö n b ö z ő f o r m á i . 3. a m e l y bár­ mely értéksor középső értéke. P é l d á n k b a n az é r t é k e k s z á m a p á r a t l a n . A f e n t i p é l d á ­ b a n a 4 0 0 0 0 f o n t túl közel v a n a l e g a l a c s o n y a b b értékekhez. Ezek e g y része i g e n b o n y o l u l t é s ö s s z e t e t t . A m ó d u s z e s e t é b e n az a p r o b l é m a . 5. 4. é s ú g y s z á m í t h a t ó ki. Ezzel megállapíthatja az értékek s z ó r ó d á s á n a k mér­ tékét vagy az adott értékek tartományát.6 v a g y a n n á l m a g a s a b b é r t é k e s e t é n . h a ö s s z e a d j u k a 13 e m b e r s z e m é l y e s v a g y o n á t . a z a z 1 3 . érték. m e r t a r e n d e l ­ kezésre álló összes a d a t o t f e l h a s z n á l j u k . A 0. ezt a z e g y ü t t h a t ó . hogy a . értékek tartományát. A m ó d u s z h o z h a s o n l ó a n a m é d i á n s e m m u t a t j a m e g a m é r t ér­ tékek tényleges tartományát.3. 6. Ha ez a s z á m p á r o s lenne. A korrelációs együtthatók hasznos mutató­ számok a n n a k jelzésére. 2. e z é r t n e m t e k i n t h e t ő igazi „ á t l a g n a k " . hogy megfelelő kiszámítja a z Bizonyos e s e t e k b e n a kutató a középérték-szá­ mítás t ö b b módszerével képet adjon az átlagról. FEJEZET A szociológiai kutatások során gyakran haszná­ A z ilyen e s e t e k b e n a m á s i k két m é r ő s z á m e g y i ­ két h a s z n á l h a t j u k . h o g y a két k ö z é p s ő . 8 5 2 6 9 2 f o n t o t k a p u n k . 12. de a l e g g y a k r a b b a n használt módszerek k ö n n y e n é r t h e t ő k . 10 000 000 f o n t o s érték következtetésre juthat­ képet. Ilyen m ó d s z e r a k ö z é p é r t é k v a g y c e n t ­ r á l i s t e n d e n c i a kiszámítása . D e l e h e t f é l r e v e z e t ő is. a m e l y a l e g g y a k r a b b a n fordul elő az értékek a d o t t hal­ m a z á b a n . 7. hogy eti­ kai szempontból túl messzire ment. hogy ha megismételhetné a vizsgálatot. Az együttható é r t é k e e b b e n a z e s e t b e n 1.0. h a két v á l t o z ó é p p e n f o r d í t o t t a r á n y b a n v a n e g y m á s s a l . beleértve m i n d e n v a g y o n t á r g y a t : a há­ zat. 9. Vegyük például 13 e m b e r személyes v a g y o n á t . Kijelentette. A teljes összeg ha elosztunk 13-mal. A h a r m a d i k m é r ő s z á m a m é d i á n . H a két változó teljesen együtt m o z o g .és a k o r r e l á c i ó s e g y ü t t h a t ó k m e g h a t á r o z á s a (azaz a n n a k m é r é s e . a m i t akkor számtani átlagként k a p c s o l a t két ( v a g y t ö b b ) v á l t o z ó k ö z ö t t . és mindegyiknek m e g v a n a m a g a előnye és hátránya. 11 0 8 5 000 font. A f e n t i p é l d á b a n ez az é r t é k a 40 0 0 0 f o n t . hogy mennyire erős a 1 3 . h o g y m e n y ­ nyire e r ő s a k a p c s o l a t két v á l t o z ó k ö z ö t t ) .1 . amennyit akkoriban tudni lehetett a szexuális közösségekről. 10. h o g y nem veszi f i g y e l e m b e az azaz az a d a t o k összességének A leg­ f\ eloszlását. a m e l y szintén 40 000 font. is él. A m ó d u s z a z a z é r t é k . Bár könyve megjelenése egyik vizsgálati alanyának sem ártott. I l y e n szintű pozitív k o r r e l á c i ó t f i g y e l h e t ü n k m e g p é l d á u l az o s z t á l y h e l y z e t és a v á l a s z t ó i m a g a t a r ­ tás között. 11. ha e g y e t l e n é r t é k v a g y a m e g a d o t t é r t é k e k e g y k i s e b b része j e l e n t ő s e n eltér a t ö b b i a d a t t ó l . Gyakran a d a t o k s z ó r á s á t ( s t a n d a r d d e v i á c i ó j á t ) is. 0 é r t é k e jelzi. A fenti p é l d á b a n a számtani átlag n e m tűnik megfelelő középérték-mutatónak. a z a z a 6. később maga Humphreys is egyetértett bírálóival. 8. T ö k é l e t e s k o r r e l á c i ó a t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k b a n sosem fordul elő. az a u t ó t . a k á r n e g a t í v . akkor nem próbálna a rendszámokon keresztül eljutni a vizsgáltak otthonába. Arra a nánk. é r t é k á t l a g á t v e n n é n k . m a j d a k a p o t t e r e d m é n y t elosztjuk a z e m b e r e k s z á m á v a l . amely e s e t ü n k b e n 0-tól 1 0 0 0 0 0 0 0 f o n t i g t e r j e d . H a nincs ö s s z e f ü g ­ g é s a két v á l t o z ó k ö z ö t t ( a z a z e g y s z e r ű e n n e m m u t a t h a t ó ki s e m m i f é l e konzisztens kapcsolat). á l t a l á b a n s z o r o s n a k tartják az elemzett változók közötti kapcsolatot. Tulajdonuk angol f o n t b a n : 1. l e g y e n a z a k á r pozitív. és 7. Inkább a teaházban gyűj­ tött adatokra építve megpróbálná jobban megis­ merni a résztvevők egy kisebb csoportját. A fenti p é l d á b a n ez a 7. 0 5 000 10 0 0 0 20 000 40 000 40 000 40 000 80 0 0 0 100 000 1 50 0 0 0 200 000 400 000 g y a k r a b b a n előforduló érték n e m feltétlenül m u ­ tatja a z a d a t o k ö s s z e s s é g é n e k e l o s z l á s á t . Tökéletes nega­ tív k o r r e l á c i ó r ó l a k k o r b e s z é l ü n k . 10 0 0 0 0 0 0 A s z á m t a n i á t l a g a s z o k á s o s é r t e l e m b e n fejezi ki a z á t l a g o t . m o n d j u k 13 helyett 12. lunk statisztikai e l j á r á s o k a t a z e r e d m é n y e k e l e m ­ zésekor. Az átlagszámításnak h á r o m módszere ismere­ tes. miután egy kiugróan torzítja a magas.m a l .

h o g y a szerző f ű z ö t t . amit a kon­ tárjai csinálnak. h o g y a t á b l á z a t célja az ö s s z e h a s o n l í t á s . h o g y a z a d a t o k e g y O E C D .érthetetlen szaknyelven . átlag v a g y m á s mérő­ szám.újra megfogalmazza azt. h o g y c s a k b i z o n y o s orszá­ gokról g y ű j t ö t t e k a d a t o t . 4. Tud-e újat mondani a szociológia? Mivel a szociológusok gyakran olyasmit vizsgál­ nak. V e g y ü k sorra a t á b l á z a t a d a t a i b ó l l e v o n h a ­ tó k ö v e t k e z t e t é s e k e t ! A t á b l á z a t o k t ö b b s é g é t a szerző m a g a i s t á r g y a l j a . akkor ezzel nem lezárunk valamit. ha a táblázat számait átváltjuk egy hasznosabb mértékegységre: ha nem adnak m e g százalékokat. Gyakran csak úgy juthatunk a meg- . m i f é l e i n f o r m á c i ó ­ kat közöl. m e n n y i r e t á m a s z t j á k alá a szerző kö­ vetkeztetéseit. mi a szerepe az életükben annak. H a j á r t a s s á g o t szerzünk a t á b l á z a t o k é r t e l m e z é s é b e n . h a n e m a z aljára kerül. amikor az a d a t o k a t áttekintjük. amelyeket gyorsabban „leolvasha­ tunk". másrészt kiderül. h o g y a n g y ű j t ö t t é k v a g y m i é r t az adott f o r m á b a n mutatják be az anyagot. irodalom tűnnek. eltöprenghetünk azon. h o g y m i l y e n t o v á b b i p r o b l é m á k é s k é r d é s e k v e t h e t ő k fel a z a d a t o k a l a p j á n . Köny­ v e m sok t á b l á z a t á h o z f ű z t e m m a g y a r á z ó m e g ­ jegyzéseket. százalékos arány. Ha a t á b l á z a t b a n s z e r e p l ő a d a t o ­ kat n e m a k u t a t ó g y ű j t ö t t e ö s s z e . Ebben a könyvben is sokszor azzal kezdem majd egyegy új téma tárgyalását. Igaz-e. m e r t a k u t a t ó igyek­ szik p o n t o s a n m e g h a t á r o z n i . Tisztázni kell a h a s z n á l t m é r t é k e g y s é g e k e t . é s s z e m p o n t j a i t t e r m é ­ s z e t e s e n s z e m e l ő t t kell t a r t a n i a t á b l á z a t b a n sze­ r e p l ő a d a t o k é r t é k e l é s e s o r á n . A 3. kutatás célját fölfedve megkérje őket: beszéljenek arról. ran t a l á l k o z u n k t á b l á z a t o k k a l .) A f e j l é c b ő l k i d e r ü l .2.k i a d v á n y b ó l származnak. táblázat e l ő s z ö r m e g a d j a a t á b ­ l á z a t b a n s z e r e p l ő a d a t o k tárgyát.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA j A táblázatok értelmezése A szociológiai bonyolultnak hetők. 5 . P é l d á u l a 7. h a n e m m á s h o l közölt e r e d m é n y e k r e é p ü l n e k . hogy talán már ismert fogalmakat definiálok. o.3. h o g y m i l y e n t í p u s ú in­ f o r m á c i ó k a t t a r t a l m a z n a k a z e g y e s s o r o k é s osz­ l o p o k . hogy mennyire megbízható az információ. A forrás alapján esetleg megítélhet­ jük.a táblázat tartalmi részébe foglalt szám lehet esetszám. De amikor pél­ dául a családot olyan emberek csoportjaként ha­ tározzuk meg.e m a g y a ­ rázó megjegyzéseket az adatokhoz! A megjegy­ zése u t a l h a t a r r a . nem is a nyilvánvaló ismételgetése más szavakkal. ha követünk: a kísértés. hanem éppenséggel elindítunk. vagy teljesen átalakít­ ja köznapi gondolkodásunkat. Ezek sokszor i g e n pedig könnyen megfejtáttekintésükkor bizonyos alapelveket n é m i g y a k o r l á s s a l ezek a u t o m a t i k u s ­ p é l d á u l a 3. táblázatot). O l v a s s u k el a teljes c í m e t ! A t á b l á z a t c í m e g y a k r a n v i s z o n y l a g h o s s z ú . V é g i g kell a z o n b a n g o n d o l n i azt is. mire vonatkozik a fejlécek egy-egy cso­ portja. m á s o d s z o r azt. Nézzük m e g . Minden tudományágnak tisztáznia kell az alapfogalmait. A jó szociológia egyik esetben sem szőrszálhasogatás. de hát soha nem ítélhetünk meg egy tudományt annak alapján. amelyeket már amúgy is ismerünk? A leg­ rosszabb fajta szociológiáról csakugyan el lehet mindezt mondani. amit a teaházban tesznek. A p é l d á m b a n sze­ replő táblázat forrással kapcsolatos m e g j e g y z é s e utal a r r a . a k k o r azt is e l l e n ­ őrizhetjük.) t ö b b m e g j e g y z é s i s tartozik. A t á b l á z a t é r t e l m e z é s e s o r á n f e j b e n kell tartani. Tulajdonképpen a jó szociológia vagy hozzásegít. d e n e m e n g e d h e t ü n k neki. amit már amúgy is tudunk? Pusztán szőrszálhasoga­ tó körülírása lenne olyan társadalmi jelenségek­ nek. h o g y hol találhatóak m e g a t á b ­ lázat a l a p j á u l s z o l g á l ó a d a t o k . m í g 1. mint „a nyilvánvaló fárad­ ságos fejtegetése" (Wright 2000). h o g y a n k a p t a m a t á b l á z a t b a n szerep­ lő s z á m o k a t . E l ő s z ö r is az a u t ó b i r t o k o s o k a r á n y a j e l e n ­ az oszlopok az autóbirtokosok arányát mutatják a z e g y e s vizsgálati é v e k b e n . N é h a j o b b . h a r m a d ­ szor p e d i g azt a t é n y t . 2 . csak .3. m e r t a t á b ­ lázat k o n c e n t r á l t f o r m á b a n t a r t a l m a z o l y a n formációkat. Nagy hogy olvasás közben „átugorjuk" a in­ sá v á l n a k ( l á s d t á b l á z a t o t . amiről nekünk is van személyes tapaszta­ latunk. O l v a s s u k el a t á b l á z a t felső részén v a g y b a l o l d a l á n t a l á l h a t ó fejlécet! ( B i z o n y o s e s e t e k b e n a „ f e j l é c " n e m a t á b l á z a t t e t e j é r e . olvasása közben gyak­ megjelölik. a k k o r a f o r r á s t is A táblázat adataiból t ö b b érdekes trend olvasha­ tó ki. a m e l y e k s e g í t e n e k megérteni. táblázathoz ( 1 8 5 . akkor esetleg é r d e m e s azokat kiszámítani. mint ha ugyanezeket az összefüggéseket szavakba ö n t ö t t é k v o l n a . 3. hogy jobban megértsük a nyil­ vánvalót (Berger 1963). Példánk­ b a n bal o l d a l o n l á t h a t ó k a vizsgált o r s z á g o k . hogy vajon nem más-e a szociológia. akiket rokonság fűz össze. hogy a szociológia nem tesz mást.

Hangsúlyozni kell. Vegyük csak azokat az átalakulásokat. hogy a szociológia nem csupán a modern társadalmak vizsgálata. értés magasabb szintjére. fejlő­ dési vagy elméleti kérdés. sokkal inkább azért.3. ezért egy modern társa­ dalomban igen kevés az olyan ember. hogy az a u t ó b i r t o k l á s és a j ó l é t szintje ö s s z e f ü g g . erről még lesz szó a 4. ÖSSZEFOGLALÁS 1. mert a szociológiai kutatás folyamatosan hat a társadalomról kialakult köz­ vélekedésre. összehasonlító. a szexualitás és a család keresztülmegy (ezekről a 7. a m i valószí­ n ű l e g azt a k ü l ö n b s é g e t m u t a t j a . megváltoztatva ezáltal a szocio­ lógiai kutatás terepét is. . táblázat Az 1000 lakosra j u t ó közúti g é p j á r m ű v e k száma az e g y e s vizsgált o r s z á g o k b a n 1990 Ausztria Belgium Kanada Németország Görögország Portugália Törökország Nagy-Britannia Egyesült Államok 462 432 600 527 248 310 57 443 842 1991 463 442 619 527 246 370 47 433 718 1992 503 441 627 427 257 407 53 453 779 1993 515 454 595 478 271 439 61 441 725 1994 528 464 569 523 283 438 64 439 719 1995 543 487 565 540 298 501 68 428 771 1996 495 494 565 547 313 533 97 448 783 1997 509 482 564 551 328 569 105 458 784 1998 529 490 580 556 351 610 111 474 792 1999 544 500 566 564 378 654 116 486 798 2000 555 511 569 570 406 698 124 493 810 2001 565 517 572 582 428 711 148 516 816 2002 537 520 581 589 450 756 148 533 807 Forrás: OECD Factbook 2005. A kutatási problémákat a szakiroda­ lomban meglévő hiányosságok. fejezetben lesz szó). A kutatási stratégia kidolgo­ zásában számos lépés világosan elkülöníthe­ tő . hanem maga is fontos tényezőjévé vált ezen tár­ sadalmak teljes életfolyamatának. Harmadszor: a felsorolt országok szinte m i n d ­ egyikében nőtt az autóbirtokosok száma 1990 és 2002 között. A kutatási eredményeket gyakran az egész társadalom meg­ ismeri. A szociológus úgy vizsgálja a társadalmi éle­ tet. 3. A szociológia hatása Ritka az olyan eset. hogy célirányos kérdéseket vet fel és ezek­ re módszeres kutatással megkísérel válaszolni. amelyeken ma NagyBritanniában a házasság. Nem meglepő. hogy a szociológiai kutatás eredményei gyakran igen közel állnak a közvélekedéshez.). melyik szó mit jelent . amikor a szociológiai kuta­ tásnak csupán a szociológusok szűk intellektuá­ lis csoportja számára van jelentősége. E jelenség a szociológiai szaknyelvet használva úgy magyarázható. T u ­ l a j d o n k é p p e n az a u t ó b i r t o k o s o k a r á n y á t a j ó l é t i különbségek durva m u t a t ó j á n a k is tekinthetjük. mert a szociológia nem mond számunkra újat. ha tisztázzuk. Másodszor: egyértelmű. bár egyes o r s z á g o k b a n a növekedés m é r t é k e n a g y o b b v o l t . A kutatási eredmények ma már szélesebb körben megismerhetők. Ez elsősorban nem azért van. amely foglalkoztatja vagy zavarba ejti a kutatót. Minden kutatás olyan kutatási problémából in­ dul ki. Kérdése lehet ténykérdés. aki semmit ne tudna ezekről a változásokról. mint Törökországban. hogy a szociológia reflexív viszonyban áll az emberek­ kel. A szociológiai ismeretek összetett.bár ezeket csak ritkán követik pontosan a tényleges kutatás során. FEJEZET tősen eltérhet a különböző országokban: 2002ben az 1000 főre jutó autók száma t ö b b mint ötször annyi volt az Egyesült Á l l a m o k b a n . 2. elméleti viták vagy a társas világ gyakorlati kérdései egy­ aránt felvethetik. és a 12.3.a jó szociológiában sosem öncélú a terminusok magyarázata. akiknek a viselkedését vizsgálja. fejezetben ( 1 0 9 . gyakran nehezen megfog­ ható módon befolyásolják gondolkodásunkat és viselkedésünket. m i n t m á s u t t . illetve m e n n y i r e t u d t a k a t ö b b i e k h e z f e l z á r k ó z n i . h o g y a z e g y e s országok mekkora gazdasági növekedést értek el. o. A reflexivi­ tás a szociológiai kutatás és az emberi viselkedés kölcsönhatása.1 1 0 .

Joel (2001): Damned Lies and Statistics: Untangling Numbers from the Media.Guy. Anne (1992): Doing Sociology.ac. hogy a kutatási folyamat ritkán halad terv szerint? 4. Független változó az a változó.Devany. Hogyan csökkentheti a kutató a hiba és/vagy torzulás lehetőségét? 5. Lee . mint amilyennek látszik. May. data-archive . akkor ki határozza meg ezt a problémát? 2. hogy két változó rendszeresen összefügg. Macmillan. a bűnözési arány stb. Levitas. A dokumentumkutatás levéltári vagy más­ honnan származó.uk/sociology Office of National Statistics http://www. a történeti elemzés és az összehasonlító kutatás. Emiatt a kutatók mun­ kájuk során gyakran két vagy több módszert alkalmaznak egyszerre. Martin . vagy hátrányosan befolyásolja életüket. Open University Press (3. információforrásként szol­ gáló nyomtatott anyagok vizsgálatát jelenti. amelyek bizonyíthatók vagy cáfolhatók? 3. de abból is. Ez bonyolultabb. Alan (2001): Social Research Methods. az élettörténet.MacDonald.sosig.uk UK Data Archive http ://www. hogy az oksági kapcsolat fennáll-e. A terepmunka vagy részt vevő megfigyelés esetében a kutató hosszabb időszakokat tölt a vizsgált csoportban vagy közösségben. hogy egyes módszerek tudományosabbak a többinél? 6. Két esemény vagy helyzet között akkor áll fenn oksági kapcsolat. Politicians. Harvey. Will (1996): Interpreting Official Statistics. Igaz-e. London.uk . Hammersley. Ezt az eljárást ne­ vezzük ndromszöge7ásnek. a felmérés során kérdőíve­ ket töltetnek ki vagy interjút készítenek egy nagyobb népességet reprezentáló minta tagjai­ val. London. de minden kutatónak érzékeny­ nek kell lennie a felmerülő dilemmákra. Ruth . Miért fontos konkrét hipotéziseket megfogalmazni. A szociológusok gyakran ellenőrző változókat al­ kalmazva győződnek meg arról. Morag .statistics. University of California Press. Oxford/New York. Buckingham. Miért van az. amelyek mindegyike a többi módszerrel kapott adatok ellenőrzését vagy kiegészítését szolgálja. Változó lehet az életkor. com Social Science Information Gateway http://www. Routledge. Methods and Process. A szociológiai kutatás gyakran állítja a kuta­ tót etikai dilemmák elé.Atkinson. kiadás). Minden egyes kutatási módszernek megvan­ nak a maga korlátai. Ezek származhatnak abból. Berkeley. 4. and Activists. MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK 1. A kauzalitást meg kell különböztetni a korrelációtól: az utób­ bi azt jelenti. ha az egyik esemény vagy helyzet váltja ki a másikat.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA I 3. szerint mutatko­ zó különbség. INTERN ETES F O R R Á S O K Market and Opinion Research International (MORI) http ://www. mori. Routledge. Oxford University Press. Best.ac. London. Miért elengedhetetlen megkülönböztetni a korrelációt az oksági kapcsolattól? AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK Bryman. 5. hogy a kutatás eredmé­ nyeinek közreadása sérti a résztvevők érzéseit. Paul (1995): Ethnography: Principles in Practice. További módszerek a kísérlet.gov. hogy a kutató félrevezeti a vizsgált sze­ mélyeket. a jövede­ lem. Egy másik módszerrel. Ha a legtöbb kutatás egy kutatási problémából indul ki. E kér­ dések kezelésének nincs teljes egészében ki­ elégítő módja. 6. Tim (2001): Social Research: Issues. amelyik egy másik (a függő) változóra hat.

A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS MAX WEBER: A PROTESTÁNS ETIKA N É G Y ELMÉLETI P R O B L É M A Struktúra és cselekvés Konszenzus és konfliktus A n e m e k problémája A m o d e r n világ kialakulása Ú J A B B SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK Posztmodernizmus Michel Foucault N É G Y KORTÁRS SZOCIOLÓGUS J ü r g e n H a b e r m a s : demokrácia és nyilvánosság Ulrich Beck: a globális k o c k á z a t t á r s a d a l o m M a n u e l Castells: a hálózatgazdaság A n t h o n y G i d d e n s : társadalmi reflexivitás KÖVETKEZTETÉS Összefoglalás Megfontolandó Ajánlott Internetes kérdések olvasmányok források .

az egymás­ sal versengő elméleti megközelítések és elméle­ tek küzdelme a szociológia életképességét jelzi. Nagy elméleti modellek kidolgozása helyett vállalkozzanak inkább szeré­ nyebb feladatokra. A szo­ ciológiai gondolkodásban tapasztalható elméleti sokszínűség gazdag tárházát nyújtja a kutatásban felhasználható elképzeléseknek.). és növeli a kép­ zelőerőt. hogy empirikus kutatás révén közvetlenül ellenőrizhetők legyenek. Ezért a depriváció ér­ zete nincs egyenes arányban az egyénileg meg­ élt anyagi szegénység szintjével (lásd a 272-275. amely teljes egészében uralná a szociológiát. mint a szociológiában. Ilyen például a relatív depriváció elmélete: az emberek saját körülményeiket aszerint ítélik meg. amelyet A protestáns etika és a kapitalizmus szel­ leme című munkájában fejtett ki (Weber 1995). / Weber gondolatát először az 1. hogy minél szélesebb területet fog át egy elmélet. Éppen ellenkezőleg. némelyikük olykor akár matematikai formában is leírható . annál nehezebb az empirikus ellen­ őrzése. ezért aligha lehet egyetlen elméleti nézőpontból megítélni minden részletét. Robert Merton (2002) például határozottan amellett érvel. Az emberek . Ennek igazolása ér­ dekében vegyük példaként Max Weber elméletét. Merton . o. illetve minél nagyobb igények­ kel lép fel. Nincs olyan elméleti álláspont. A középszintű elméletek kellőképpen körül­ határoltak ahhoz.. Robert K. ahol az em­ berek többsége hasonló körülményeket mond­ hat a magáénak. amely oly fontos a szociológiai munka fejlődése szempontjából. hogy kik­ hez hasonlítják magukat. Valóban igaz. „A vallás a modern társadalomban" című fejezetben ismét szóba kerül majd A protestáns etika ( 4 1 9 .tanulmányo­ zásakor az elméleti sokféleség segít leküzdeni a dogmákat.vagyis önmagunk . hogy miért kellene a szociológiai elméletalkotásnak a „középszintre" korlátozódnia. Ugyanakkor nehezen látható be. amelyik ugyanilyen házban nagyobb épületek és gazda­ gabb szomszédok között lakik. valószínűleg kevésbé érzi ma­ gát szegénynek. hogy a szo­ ciológusoknak az úgynevezett középszintű el­ méletekre (theories of the middle range) kellene figyelmet fordítaniuk. és a 14.). A szociológiai munka során a különböző kuta­ tási területeken számtalan elmélet született. mint egy olyan család. Az elméletek bizonyos típusai sokkal többet akarnak magyarázni. Egy kisebb házzal rendelkező család. Pedig nem az. és ez a gyengeség jelének tűnhet. mint mások. Az emberi viselkedés bonyolult és sokoldalú. o.4 2 0 .Az elméleti irányzatok értékelése a szociológiá­ ban nehéz és komoly feladat. oldalon). Van­ nak közöttük egészen precízen kidolgozottak. hogy mennyire kell vagy érdemes a szociológusoknak nagy. mint az empi­ rikusabb jellegű nézetkülönbségek. ugyanak­ kor elég általánosak ahhoz. amely egy szegényebb kerületben él. Az elméleti viták eredendően sokkal elvontabbak. fejezetben emlí­ tettem (34-35.bár ez a fajta elmélet sokkal gyakoribb más társadalomtudományokban (főleg a közgaz­ daságtanban). hogy a jelenségek viszonylag széles körét fogják át. átfogó elméletek ki­ dolgozására törekedniük. és nincs egyet­ értés abban.

Weber megfogalma­ zása szerint: A puritánok a hivatás emberei akartak lenni nekünk azoknak kell lennünk.. hogy az adott egyén valóban egyike a kiválasztottaknak. Ez a hit­ tétel viszont olyan nagy nyugtalanságot keltett a hívek körében. amely sze­ rint csak egyes. [. józanul és csendesen éltek. valami teljesen el­ térő dolgot találunk: itt a javak felhalmozásával kapcsolatban olyan attitűd alakult ki. eleve elhivatott személyek tar­ toznak a „kiválasztottak" közé. hogy a hívek a kiválasztottság egyes jeleit felismerjék. hogy a ka­ pitalizmus szellemében megmutatkozó attitűd vallási eredetű. és erre a jelenségre könnyű magyarázatot találni: az emberek a gazdagságot a vele járó kényelem. Mi indíthatta el a 17.. de az igazi hajtóerő a protestantizmusból. e világi javak olyan növekvő.] a „hiva­ tásszerű kötelesség" gondolata mint egy valaha volt vallásos hittartalom kísértetének árnya él csupán.. hatalom és élvezet miatt értékelték. Weber elméletének a lényege az. Ezek az emberek erős késztetést éreztek arra. Weber arra próbált rámutat­ ni. Ha egy pillantást vetünk a Nyugat gazdasági fejlődésére . hogy személyes vagyont halmozzanak fel. A kereszténység általában is sze­ repet játszott e szemléletmód kialakításában.foglalkozá­ sukban . A fenti eszmék hatása alá került csoportokban hihetetlenül erős késztetés alakult ki gazdasági sikerek elérésére. Főleg a kínaiak jártak messze a Nyugat előtt technológiai és gazdasági fejlettség tekinte­ tében.munkálkodjanak Isten nagyobb dicső­ ségére. nem a Nyugat. Ahol manapság a „hivatás elvégzése" közvetlenül nem hozható kapcsolatba a legma­ gasabb kultúrértékekkel . A puritánok a fényűzést ördögi dolognak tartot­ ták. őket mindenekelőtt vallási motívumok vezérel­ ték. Kálvin eredeti doktrínájában az ember evilági cselekedetei sem­ milyen formában nem befolyásolják kiválasztott­ ságát. és csakis ott alakult ki a kapitalizmus? Az ókori Róma bukását követő mintegy tizenhárom évszázadban inkább más civilizációk álltak a vi­ lágtörténelem középpontjában. hogy Kálvinnak módosítania kel­ lett: megengedte. s végül is annyira meghatározó hatalomra jutottak az emberek felett. egyúttal abban is közreműködött. Az egyik ezek közül az a gondolat. hogy fényűző életet éljenek. Ezt az attitűdöt nevezi Weber „a kapitalizmus szellemének": az első kapitalista kereskedők és gyáriparosok nézeteinek. hanem újból befektették az általuk vezetett vállalkozás további terjeszkedése érdekében. annak is elsősorban egyik válfajából. amely a történelemben sehol másutt nem figyelhető meg. biz­ tonság.vagyis önmegtartózta­ tó .A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS MAX W E B E R : A PROTESTÁNS ETIKA Weber ebben a tanulmányában egy alapvető probléma elemzésére vállalkozik: miért Nyuga­ ton. Weber sze- rint a kapitalizmus szellemének közvetlen fort rásai bizonyos kálvinista hittételek voltak. szerény életvezetéssel. Ugyanakkor a hívek fontosnak tartották. hogy a jellemzőknek ez az igen szokatlan kom­ binációja létfontosságú volt a Nyugat gazdasági fejlődésének megindulásához. hogy ha­ talmas társadalmi változásokat indítanak el. Ugyan­ akkor a világ más tájain élő gazdagoktól eltérően ezt a felhalmozott gazdagságot nem arra fordítot­ ták. Hiszen mióta az aszkézis a szerzetesi cellákból áttevődött a hi­ vatás világába és az evilági erkölcsösséget ural­ ni kezdte. századi Európában a gazdasági fellendülés folyamatát? Weber szerint e kérdés megválaszolásához fel kell tárnunk. akik haláluk után bebocsáttatnak a mennyországba.illetve.mondja Weber -. a puritanizmusból eredt.] Miután az aszkézis átépítette a világot. mint még a történelemben soha korábban. így a felhalmozásra való törekvés együtt járt a szigorú. Életmódjuk va­ lójában igénytelen és mértékletes volt. A korábbi korsza­ kok és más kultúrák gazdagjaitól eltérően ezek a csoportok nem pazarolták el vagyonukat. értékeinek a rendsze­ rét. sorsát Isten eleve meghatározta. kerülték a jómód szokásos megnyilvánulásait. miközben Kína. az eleve elrendelés elve. Európa valójában eléggé jelentéktelen terület volt a földgolyón. A kálvinizmus második fontos eleme a pre­ desztináció. hogy felépüljön a mechanikus-gépi termelés technikai és gazdasági előfeltételeihez kötött modern gazdasági rend hatalmas kozmosza. s miután munkálkodott e világban. és a Mindenható meg­ követeli tőlük. A puritánok aszkéta . ahol nem érzik szubjektíven is gazda- . Elsősorban a hivatásszerű munka anyagi jólét­ ben megmutatkozó sikeressége jelezte.életmódja ezt követően a modern civilizáció egyik alapvető elemévé vált. hogy hivatásukban . és sokan vallottak kálvinista nézeteket. Az első tőkések többsége puritán volt. hogy az emberek Isten eszközei a földön. Nem akarnak szükséget szenvedni semmiben. hogy mi különbözteti meg a mo­ dern ipart a gazdasági tevékenység korábbi for­ máitól. Számos különböző civilizációban megfi­ gyelhető a javak felhalmozására való törekvés. Az első vállalkozók nem is sejtették. [. az ellenkező póluson. India és a közel-ke­ leti Oszmán Birodalom vezető hatalmaknak szá­ mítottak. hogy józan és mértéktartó életet éljenek. és a fel­ halmozott javakat jólétükre fordítják..

E vallásos-etikai jelentésétől megfosztott szerzési vágy ma arra késztet legkorlátlanabb honában. A Weber előtti szerzők több­ sége nemigen foglalkozott azzal a lehetőséggel. századi olasz kereskedőváro­ sokban. vagy amit teszünk. a 12. FEJEZET sági kényszernek -. hogy csak a modern kapitalizmus eredetét szerette volna megérteni. kreatív cselekvők vagyunk-e. Weber elméletét sok szempontból bírálták.köztük a funkcionalizmusé . amikor nagy erőfeszítéseket tesznek a javak fel­ halmozására? 3. Az 1. feszültségekkel és küzdelmekkel telinek látják. Szerintük illúzió azt feltételezni. Emlí­ tettem már. amelyet Weber a protestantizmussal hoz összefüggésbe. hogy a „hivatásként végzett munka" kulcsfogalma. Az elmélet értelmet ad olyasvalaminek. Az egyik dilemma az emberi cselekvéssel és a társadalmi struktúrával kapcsolatos. amit különben nehéz volna kibogozni: miért akarnak az emberek önmegtartóztató módon élni akkor. az Egyesült Államokban. 3. hogy a társadalmi konfliktusok mindenütt megjelennek. Mások azt állították. mert még ha nem kerül sor nyílt konfrontációra.a társadalmi hatások cselekvésünket korlátozó jellegét emelik ki. A klasszikus gondolkodók elképzelései.például a durkheimi . Ez annak a kérdése. Egye­ sek szerint a „kapitalizmus szellemének" neve­ zett életfelfogás megtalálható már jóval a kálvi­ nizmus előtt. Ugyanakkor ésszerűnek tűnik a feltételezés.fogalmazható meg. az jobbára olyan társadalmi erők következménye. amely szakít a közfelfo­ gással. bármekkora is legyen a társadalmi változás az idők folyamán. amelyek fontosak a szociológiai elméletalkotásban: 1. E nézet támogatói a társadalom leg­ inkább nyilvánvaló tulajdonságának a folyama­ tosságot és a konszenzust tartják. akár­ csak az 1. Weber hangsúlyozta. Az elmélet így új megvilágításba helyezi a vizsgált kérdéseket. Más szociológusok viszont azt emelik ki. kreatív elemeit hangsúlyozzák. Az alábbiakban négy ilyen dilemmáról lesz szó. és az általa kidolgozott elmélet ma is olyannyira távolba mutató és megvilágító erejű. amelyek felett nincs hatal­ munk. amelyekre a nézőpontok ilyen ütközései hívják fel a figyelmünket. NÉGY ELMÉLETI PROBLÉMA A protestáns etika körül kialakult vita máig tart. amennyiben új gondolatok megfogal­ mazására és további kutatómunkára ösztönöz.az emberi társa­ dalmak eredendő rendjét és harmóniáját hang­ súlyozzák. mint első közlése idején volt. A jó elmélet nemcsak érvényes. Weber elmélete ebben az értelemben egészen biz­ tosan sikeres volt. amelyek kívül esnek az eredetileg megmagyarázni kívánt jelenségeken. Ha Weber té­ zise helytálló. ott az emberek egyáltalán nem törődnek értelmezésével. 1. 4. Ezek közül néhány az emberi tevékenységek és a társadalmi intézmények értel­ mezésének rendkívül általános kérdéseit érinti. hanem ter­ mékeny is. hogy miképpen adhatunk ki­ elégítő magyarázatot a társadalmi nem (gender) problémájára a szociológiai elemzés keretein be­ lül. hogy a puritaniz­ mus által képviselt értékekhez hasonló értékek szerepet játszhattak a sikeres kapitalista fejlődés más helyzeteiben is. A teória olyan körülményeket is segít meg­ világítani. Más megközelíté­ sek . hogy a szociológiai fejlődés legfontosabb szereplői a múltban kizá­ rólag férfiak voltak. későbbi elméleti szemléletmódok ma is nézeteltéréseket robbant­ hatnak ki. hogy az embe­ rek általában egymás felebarátaiként élnek. mivel kiindulópontként szol­ gált igen sok későbbi kutatás és elméleti elemzés számára. Weber elmélete eleget tesz számos olyan kö­ vetelménynek. ami első pillantásra teljesen tá­ vol áll tőle: a vallási ideálok egy csoportja. de ma már nem hagyható figyelmen kívül. Weber és a szimbolikus interakcionizmus például az emberi viselkedés aktív. A kérdés az. Több olyan alapvető elméleti dilemma .állan­ dó vitára okot adó probléma . fejezetből kiderül. A harmadik alapvető elméleti probléma alig jelenik meg a szociológia ortodox hagyományai­ ban. már ko­ rábban is létezett a katolikus hitben. hogy képzetét a puszta verseny­ szenvedéllyel társítsuk (Weber 1995). hogy vallási eszmék alapvető szerepet játszhat­ tak a kapitalizmus kialakulásában. A második elméleti probléma a társadalmi konszenzus és konfliktus kérdéseit érinti. akik műveikben gyakorlati- . 2.4.vagy­ is olyan értelmezést ad. 2. Ez a kérdés mind a mai napig megosztja a szociológusokat. amelyek bizonyos pontokon nyílt konfliktusba torkollhatnak. hogy a saját életfeltételeinket aktívan meg­ határozni képes. Ok a társadalmat szükségképp megosztottnak. A kontraintuitív gondolkodás példája . Weber elem­ zésének lényeges pontjait azonban még mindig sokan elfogadják. akkor a modern gazdasági és társa­ dalmi fejlődést meghatározó módon befolyásolta valami olyasmi. ahogyan Weber munkásságának más részei is foglalkoztatják még a szociológusokat. fejezetben ismertetett. hogy egyes szociológiai álláspontok . éppúgy. akkor is fennmaradnak azok a mély érdekellentétek.

amelyek az identitás és a társadalmi viselkedés tekintetében minden kultúrában meg­ különböztetik a férfiakat és a nőket? Vagy a ne­ mek közötti különbségeket mindig a társadalmat megosztó egyéb (például osztály-) különbségek alapján kellene magyaráznunk? 4. házastársi vagy állampolgári feladatainkat végezzük. Mi a társa­ dalom . s amelyeket a jog és az erkölcs határoz meg. mint elkülönült nők vagy férfiak. oldalon). A falak és az ajtók elhelyezkedése például meg­ szabja a ki. A kritikusok sze­ rint (akik közül sokan az 1. hogy az em­ beriség nemek szerint tagolt. mint olyan egyének halmaza. hanem azoknak a szimbolikus jelenté­ seknek a függvényei. egyenként vizsgáljuk a férfiak és nők viselke­ dését különféle összefüggésekben meghatározó hatásokat? Más szóval: vannak-e olyan jellegze­ tességek.és bemeneti lehetőségeket. lásd a 3 8 . [. és társadalmi világunkat átszövik a különböző kulturális jelentések. o.3 9 . akik rendszeres kap­ csolatban állnak egymással. hogy részletesebben is érdemes áttekintenünk a róluk kialakult elkép­ zeléseket. a hitellehetőségek. A „társadalom" nem más. hogy egy-egy szűkebb területen. Struktúra és cselekvés Durkheim egyik fő témája. amellyel gondolatainkat megfogalmazzuk.. hogy a marxisták és a nem marxisták különbözőképpen közelítenek a kérdéshez. Képzeljünk el egy embert. Durkheim szerint a társadalmi struktúra hasonlóan korlá­ tozza cselekvéseinket. mint az egyéni cselekvések összessége. Durkheim ezt az álláspontot az alábbi közis­ mert megállapításban fejti ki: Amikor testvéri. akkor kívüle léteznek. olyan köteles­ ségeket teljesítünk. Mivel nemigen építhetünk a ne­ mek problémájával kapcsolatban a szociológiai gondolkodás bevett elméleteire. Durkheim szerint a társadalom elsődleges az egyénnel szemben. a foglal­ kozásokban alkalmazott gyakorlati műveletek stb. Egészen a legutóbbi időkig nem sokan gondoltak azokra a nőkre. attól függetlenül funkcionálnak.). A korai férfi szociológusok írásai­ ban az egyének „semleges neműként" jelennek meg: inkább elvont „aktorok". korlátokat állít az egyének elé. amelyek függetlenek tő­ lünk és cselekedeteinktől. Ez a probléma abból ered. A nemek viszonyával kapcsolatos legfonto­ sabb elméleti dilemmák egyike a következő. a pénzrendszer. nem találunk kollektív entitást. mint pél­ dánkban a falak. A jelrendszer. a hívő születésekor készen találta vallásának hiedel­ meit és gyakorlatait. ma valószínűleg a négy közül ez a legsürgetőbb és legnehezebb probléma. . aki egy többajtós szobában áll! A szoba szerkezete meghatározza lehetséges cselekvéseinek körét. A dilemma központi kérdése a következő: mekkora szerepük volt a modern világ kialaku­ lásában a Marx által megjelölt gazdasági ténye­ zőknek. hogy a társadalom kénysze­ rítő erővel korlátozza tagjai cselevését: ez a társa­ dalmi kényszer. amelyeket kereskedel­ mi ügyleteinkben igénybe veszünk. akik a szociológia területén tevékenykedtek (lásd pél­ dául a Harriet Martineau-ról szóló keretes részt a 36. A társadalom jóval több. A negyedik probléma nem annyira az embe­ ri viselkedés vagy a társadalom mint egész alap­ vető jellegzetességeivel van összefüggésben. amikor vállalt kötele­ zettségeinknek teszünk eleget. és később aztán sok más szociológusé is. ha nem az egyéni cselekedetek összessége? Ha egy csoportot vizs­ gálunk. másként határozzák meg a modern társadalmak eredetét ós jellegét befolyásoló erő­ ket. csak egy­ mással különböző módokon interakcióban lévő személyeket. elsősorban a tőkés gazdasági vállalkozás mechanizmusainak? Mennyire érvényesültek más (társadalmi. Be kell-e építenünk a szociológiai gondolkodásba a „társadalmi nem" fogalmát mint alapvető kategó­ riát? Vagy inkább úgy kell elemeznünk a nemi problémákat. Sze­ rintük a társadalmi jelenségek éppen hogy nem „dolgok". És ha ezek őelőtte is meg­ voltak. oldalon) emberként csak valamilyen indokkal cselekszünk. A társadalomnak nem teremtményei. gyakran élesen kritizálják is. „sűrűsé­ ge" vagy „tömörsége" az anyagi világ struktúrái­ hoz hasonlítható. amellyel tartozásainkat kifizet­ jük. hanem teremtői vagyunk. Ezek ugyanúgy „külsődlegesek".kérdezik a bírálók -. fejezetben ismertet­ tem (30-32. amelyekkel tetteinket fel­ ruházzuk. politikai. in­ kább a modern társadalomfejlődés jellemzőivel.A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS lag nem fordítottak figyelmet arra.] Ugyanúgy.. Bár e durkheimi megközelítésnek sok követője akad. kulturális) hatások a modern kor társadalomfejlődésében? Ezek a szociológiai elmélet szempontjából anynyira lényeges kérdések. / Durkheim gondolatát az 1. hogy mi­ képpen élünk velük (Durkheim 1978). fejezetben ismerte­ tett szimbolikus interakcionizmus hívei.

Ezt a legjobban úgy magyarázhatjuk meg. mióta a modern gondolkodók szisztematikus magyarázatot pró­ bálnak adni az emberi viselkedésre. A nyelv állandóan a struk­ turálódás folyamatában van. akkor a rend­ szer felbomlana. Az 1. A „strukturális" és a „cselekvéselméleti" megközelítések közötti szakadék azzal a felismeréssel hidalható át. Másfelől a „cse­ lekvés" is csak azért lehetséges.Értékelés > Nem valószínű. mert az emberek szabályszerűen. hogy pénz nélkül élek. és arról sem dönthetek. Ezt a fogalmat én magam vezettem be a szociológiába az utóbbi években. A társadalmi intézmények léte megelőzi bármely adott egyén létezését. fejezetben lesz szó) joggal vetik fel. ha társadalmi­ lag strukturált . mert egyénként mindannyian rengeteg társadalmilag strukturált ismeret birtokában vagyunk. hogy a fenti vita végére valaha is pont kerül. hogy pénz nélkül is boldogul.például ide tartoznak azok a rituálék is. Dönthetek úgy is. hogy a mindennapi élet során a társadalmi struktúrát cselekvő módon hozzuk létre és teremtjük újra. a társadalmi interak­ cióval foglalkozó szerzők (akikről az 5. Ugyanakkor nyilván tévedés azt feltételezni. és szilárdan tarthatom magam ehhez az el­ határozáshoz még akkor is. melyik álláspontot tartja helyesebbnek. de szükséges hozzájárulás a rendszer fennmaradásához. A „struktúra" és a „cselekvés" szükség­ szerűen összefüggenek. hogy ezek az in­ tézmények kényszert gyakorolnak felettünk. hogy a társadalom a fizikai környezethez hason­ lóan „külsődleges" valami. Ráadásul ez a vita nem korlátozódik a szociológiára. és korlátozza az egyének cselekvéseit. hogy használom a pénz­ ügyi rendszert. így például nem én találtam ki a brit pénzügyi rend­ szert. apró. Ember­ ként nemcsak reagálunk a külvilág eseményeire. így például az a tény. ha a nyelvet vesszük példá­ nak. Durkheim álláspontja bizonyos értelemben kétségkívül helytálló. amennyiben hozzá szeret­ nék jutni a pénzért vásárolható javakhoz és szol­ gáltatásokhoz. Például amit valaki bármilyen adott kontextus­ ban mond. Ha egyszer csak mindenki vagy az emberek többsége úgy dönte­ ne. és az is nyilvánvaló. akik vagyunk. o. kiszámíthatóan viselkednek. mivel azóta folyik. A pénzrendszer más létező intéz­ ményekhez hasonlóan a társadalom egyes tagjai­ tól függetlenül létezik. könnyen észrevehetjük a kettő közötti kapcsolatokat. Mivel egyik sem lehet teljes egészé­ ben igaz. az egyének összessége számára azonban ele­ ve nem lehet az. de nem határozzák meg azokat. Mégsem kell azért eltúlozni a két nézőpont kö­ zötti eltérést. az csak akkor érthető. hanem döntéseket is hozunk. E könyv olvasója szintén eldönti majd. ha bizonyos nyelvtani szabályokat követ. Erving Goffman . kö­ zösségeknek vagy csoportoknak csak azért van „struktúrájuk". ha ez igen komoly ne­ hézségeket okoz a mindennapi életben.).használatának bizonyos jellem­ zőit minden beszélőnek tiszteletben kell tartania. hogy minden emberi cse­ lekvő óriási tudáskészlettel bír. Míg a természeti kör­ nyezet az emberektől függetlenül is fennmarad. A nyelv csak akkor létezhet. fejezetben már említettem (27. A társadalom az egyes egyén számára külsődle­ ges. hogy kívánom-e használni vagy sem. Emberként nagy­ részt attól vagyunk azok. hogy a társadalmi struktúra szakadatlan építési és újjáépítési folyamatának elemzése során hasz­ nos kifejezés a strukturálódás. ha az egyes beszélők a gyakorlatban is alkalmazzák ezeket a szabályokat. Továbbá a durkheimi „társadalmi tények" kor­ látozhatják ugyan tetteinket. hogy egy összetett konvenciógyűjtemény szerint cselek­ szünk . A nyelv strukturális jellemzői azonban mégis csak akkor léteznek. ha­ nem a társadalomtudományok minden terüle­ tén foglalkoztatja a tudósokat. a társadalom esetében ez nyilvánvalóan nem igaz. Erving Goffman és más. A társadalmaknak.

például a faji csoportok vagy a politikai frakciók ellentéteit. Az ideo­ lógia olyan értékek és meggyőződések rend­ szere. de ugyanakkor a struktúra is feltételezi a cselekvést. A legtöbb funkcionalista gondolkodó számára a társada­ lom egymáshoz szorosan kapcsolódó struktúrák­ ból álló. Itt vi­ szont az analógia alapját nem egy építmény falai képezik. az azzal járó előnyök miatt alakul ki. A feudális rendszerben például az arisztokraták hatalmát alátámasztotta az az elképzelés. hogy túllépjen az ellentéte­ ken. mint Marx.A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS amelyeket az utcán egymás mellett elhaladó ide­ genek végrehajtanak. hanem a test fiziológiája. Sok konfliktus a hatalom. amelyek mindegyike részt vesz az élet­ folyamat fenntartásában. ezért még a legszilárdabb társadalmi rendszer is az egymás­ sal szemben álló csoportok kényes egyensúlyára épül.) áll. amelyekhez iga­ zodunk. máj stb. mint amilyen valójában. E nézőpont hívei közül nem mindenki he- . Ilyen körülmények között a nyílt konfliktus nem állandósul. ideológia és konfliktus mindig szoro­ san kapcsolódik egymáshoz. Marx szerint a társadalmak egyenlőtlen erőforrá­ sokkal rendelkező osztályokra bomlanak. és természetesen mind­ egyikben találunk konfliktust is. A társadalom foly­ tonossága ezért az együttműködésen múlik. „külsődleges" jellegéről vallott nézetével. Értékelés A struktúra és cselekvés problémájához hason­ lóan ennek az elméleti vitának a megnyugtató le­ zárása sem valószínű. amely az erősebb csoportok helyzetének megszilárdítását célozza a gyengébbek rovására. máskor viszont fordított a helyzet.). a társada­ lom alapvetően feszültségekkel teli. A hatalmon lévők uralmának megtartása nagy­ részt az ideológiai befolyástól függ. hogy a társadalom kölcsönösen összefüggő részekből áll. A különféle csopor­ tok által vallott értékek és a tagjaik által elérni kí­ vánt célok gyakran egyszerre tükröznek közös és ellentétes érdekeket. o. akkor meg­ erősítjük és tartalommal töltjük meg épp azokat a szabályokat és konvenciókat. mert ha nem. szív. család. Ez azt jelenti. / Marx osztálykonfliktussal kapcsolatos álláspont­ ját az 1. Ezek az érdekellentétek bizonyos ponton kirobbannak és radikális változásokhoz vezet­ nek. Valószínűleg minden társadalomban van valamiféle általános egyetér­ tés az értékeket illetően. Ez igencsak egybecseng Durkheimnek a „társadalmi tények" korlátozó. amit Goffman „a struktúra dualitásának" nevez. hogy minden társadalmi cselekvés feltételez valamilyen struktúrát. A tár­ sadalom folyamatos fennmaradása érdekében a specializálódott intézményeknek (politikai rend­ szer. mint a munkások a tőkésektől. olykor mindkét félnek az az érdeke. oktatási rendszer) harmoni­ kusan kell együttműködniük. Legfőbb felte­ véseiket Marxnak az osztálykonfliktusokról val­ lott nézeteivel világíthatjuk meg. hogy mindig meg kell vizsgálnunk a konszenzus és a konfliktus közötti kapcsolatokat a társadalmi rendszerekben. fejezetben ismertettem (32-34. A konfliktust középpontba helyezők ettől alap­ vetően eltérő álláspontot vallanak. bár szükség esetén erőszakot is alkalmazhatnak. Ezeknek harmonikusan kell illeszkedniük egymáshoz. Konszenzus és konfliktus A konszenzust és konfliktust hangsúlyozó állás­ pontok összevetését ismét hasznos Durkheimmel kezdeni. ami viszont feltételezi. Ráadásul a szociológiai kutatás egyik általános szabálya. A két felfogás közötti ellentét semmi­ képp sem kibékíthetetlen. Durkheim úgy vélte. Hatalom. Másrészt amikor ezt a tu­ dást cselekvésünkben alkalmazzuk. akik a hatalmukat meg mer­ ték kérdőjelezni. Ők a konfliktusok kialakulásában más tényező­ ket is fontosnak tartanak. Az éles egyenlőtlenségek következtében a társadalmi rendszerben „beépített" érdekellentétek alakul­ nak ki. Konszenzus és konfliktus kapcsolatának elem­ zésében hasznos fogalom az ideológia. Ugyanez a helyzet Durkheim szerint a társadalom esetében. hogy melyik csoport az erősebb. vallás. Például még az osztálykonf­ liktusok marxi elemzésében is egyaránt találunk közös és ellentétes osztályérdekeket. akik­ től a bérüket kapják. Függetlenül attól. mert az em­ beri viselkedés szabályszerűségeire épül. A test különféle feladatok ellátására speciali­ zálódott részekből (például agy. éppen úgy. A strukturálódás mindig feltételezi azt. lyez akkora hangsúlyt az osztályokra. hogy az embe­ rek egy kis csoportja „uralkodásra született". tüdő. így a tőké­ sek függnek a gyáraikban dolgozó munkaerőtől. egységes egész. hogy tagjai körében általános konszenzus alakult ki az alapértékekről. a szervezet léte veszélybe kerül. Ugyanakkor a konszenzus és a konfliktus híveinek álláspontjai közti távol­ ság megint csak nagyobbnak tűnik. az arisztokraták mégis gyakran erőszakhoz folya­ modtak azok ellen.

és a társadalmi világról kialakított koncepciók­ ban a férfiak jutottak uralkodó szerephez. A fe­ minizmus nyomán össztűz zúdult a szociológia elméletében és módszertanában. hogy a nemek közötti különbségek velünk született jellegzetességek. lehetővé teszi egy alapvető elméleti dilemma körvonalazását . A kérdést a legjobban úgy mutathat­ juk be.bár megoldásához alig-alig találunk támpontot műveikben. hogy a feministák többsége szerint a tudás szervesen kapcsolódik a biológiai és társadalmi nem kérdéseihez. nem egyforma értelmezéseket alakítanak ki róla. Úgy véli. Nem az osztály az egyetlen tényező. ízléssel és hajlamokkal bír. hogy a nemek közötti különbségek lényegében a fér­ fi és nő közötti. amely a nő és a férfi viselke­ dését meghatározó társadalmi különbségeket ala­ kítja. Ma már Durkheim megállapítását ebben a formában aligha fogadná el bárki. biológiailag adott eltéréseken alapulnak. törekvései és hangulatai nagyrészt kol­ lektív eredetűek. míg a nő „sokkal nagyobb mértékben a természet műve". hanem az egész tudomány át­ fogó rekonstrukciójának igénye is felmerült. mint a férfi. a munka és a háborúzás „nyilvános" szféráira összpontosul. Például mondhatnánk. mint az ipari társadalmakban élő nőkhöz. és „közelebb áll a természethez". Ez az álláspont nem feltétlenül je­ lenti annak elfogadását. Ha­ gyományosan a férfiak töltötték be a társadalom hatalmi és vezető pozícióit. A nő és a férfi hatalmi helyzeté­ nek különbségei azt a tényt tükrözik. mint a nőé" (Durkheim 2003a). mert a nő kevés­ bé szocializált. Szerinte a nemek közötti különbségek a hata­ lom és a státus vonatkozásában lényegében más . összevetjük a Marx írásai­ ban előforduló kérdéssel. ha azt a problémát. Mivel a férfiak és a nők tapasztalatai eltérők. ha meg­ szűnnek az osztálykülönbségek. amelyet alkalmanként Durkheim feszeget. FEJEZET A nemek problémája A nemek problémája csak ritkán kerül közpon­ ti helyre a modern szociológia megalapítóinak a munkáiban. Az utóbbi évtizedekben megerősödött a nő­ mozgalom. A nők eb­ ből a kötött helyzetből szabadulnak fel. hogy a férfi „majdnem mindenestől a társadalom terméke". Marx nézete alapvetően eltér a fenti álláspont­ tól. mondták. és az ezekkel kapcsolatos vitákat is másként kell prezentálni. A feministák gyakran sérelmezik. Durkheim állítása azonban némi­ leg módosítva a társadalmi nem kialakulásának és természetének egyik lehetséges nézőpontját fogalmazza meg. amelyben érintették ezt a kérdést. Hasonló tényezők az etnikai hovatartozás és a kulturális háttér is. ha az általánosítás egy magasabb szintjére emeljük. de sokkal hi­ hetőbb nézetté tehetjük. élettársa viszont mindezekben a vonatkozásokban közvetlenebbül a saját orga­ nizmusa hatása alatt áll. hogy a társadalmi világ elem­ zésekor a társadalmi nemet kell a középpontba állítani. és különböző né­ zőpontokból szemlélik a világot. Ez pedig úgy írható le. Ezt az észrevételt kifejtve a férfiról így ír: „hajlamai. Durkheim az öngyil­ kosságról írva egy ízben megjegyzi. ami a szociológiában és más tudomá­ nyokban is gyökeres változásokat indított el. Az a néhány bekezdés azonban. hogy a nők képesek a gyermek megszülésére. . Ily módon a férfi szük­ ségletei egészen mások. mint a férfiét.megosztottságot tükröznek.elsősorban osztályjellegű . A női iden­ titást ugyanúgy a szocializáció határozza meg. Vagy esetleg azt találjuk. A férfi nő feletti hatal­ ma az osztálykülönbségekkel együtt jelent meg. akkor a nemek közötti különbségek mélyen gyökereznek minden tár­ sadalomban. A feminista szociológiai megközelítésekben hangsúlyozzák. A nő a férfi „magántulajdonának" egyik formája lett a házasság intézményén keresztül. hogy az emberi társadalom legkorábbi formáiban nem volt különbség ne­ mek és osztályok között. Bár a feminista nézőpontok sokfélesége miatt nehéz általánosságokban beszélni. Újra kell gondolni az alapkérdéseket. Sokkal inkább azt feltételezi. Amennyiben ez az álláspont helytálló. Manapság ezt az elemzést sem fogadnák el sokan. Ilyen körülmények között a nemtől függő tudás kulcs­ fontosságú erővé válik a fennálló társadalmi be­ rendezkedés állandósításában és a férfiuralom legitimálásában. sőt. ezért az az érdekük. hogy a nő társa­ dalmi helyzetét és identitását reproduktív-gyer­ meknevelési szerepe alakítja. hogy fenntartsák kiváltságos helyzetüket. mint a többséghez tartozó (fehér) nőkkel. Nemcsak a szociológiában fennálló férfi­ uralmat támadták. annyit megállapíthatunk.4. hogy a hagyományos szo­ ciológiai elméletalkotás tagadta vagy figyelmen kívül hagyta a tudás „nemi" (gendered) jellegét. hogy egy kisebbségi csoporthoz tartozó nőknek (például az Egyesült Államokban élő feketéknek) sokkal több közös vonásuk van az adott kisebb­ ségi csoport férfi tagjaival. magában a szociológia tárgyában is felfedezni vélt férfipár­ tiságra. Más szóval a nő és a férfi eltérő identitás­ sal. és elsősorban ők gondoskodnak róla. míg a férfiak aktivitása a politika. hogy egy meghatározott (például egy kisebb vadászó-gyűjtögető) kultúrából származó nő ka­ rakterében sokkal közelebb áll az adott kultúra férfi tagjaihoz.

ma a férfiasság válságát éli ab­ ban a világban.). Több ilyen szerzőre. hanem inkább abban. hogy a háttérbe szorultak. Például az információtechnológia fejlődésével sok kevésbé képzett férfi fölöslegessé vált a tár­ sadalmi szükségletek szempontjából. hogy a társadalmi nem valami olyasmi. és nem abban nyilvánul meg. de éppígy szerepet játszanak a munka jellegében bekövetkezett változások is. Butler szerint a társadalmi nem korántsem állandó kategória. Ugyanakkor önmagában még kevés. A tőkések versenyeznek egymással. ha az egyik csoport a másik csoport feletti hatalmának megerősítésére használja. és a válla­ latok csak akkor maradhatnak versenyben. mert a társadalmi nem a nők és a férfiak identitása és viselkedése közötti össze­ függésekkel kapcsolatos. és közvetlenül kapcsolódnak ah­ hoz a feminista kihíváshoz. A modern világ kialakulása A marxista megközelítés Értékelés A harmadik dilemmával kapcsolatos problémák igen fontosak. hogy „a nők tanulmányozását beemelik a szociológiába". amit „csiná­ lunk". Ju­ dith Butler munkásságáról és a queer-elméletre gyakorolt hatásáról lesz még szó a 12. / A „férfiasság válsága" az oktatás tárgyalásakor is szóba kerül ( 5 4 8 . ezért önbecsülésük is oda. Kortársaitól a mai szocio­ lógusokig sokan vitatták a modern társadalom­ fejlődéssel kapcsolatos nézeteit. ha a lehető legolcsóbban és leghatékonyabban állítják elő a termékeiket. Már említettem. etnikai hovatartozás. Épp ellenkezőleg. o. A férfiak egy-egy csoportja még mindig bizakodó. fejezetben (356. hogy ki az ember. hogy eladják termékeiket a vevőknek. A modern korban a válto­ zások hajtóereje az állandó gazdasági átalakulás. vagy rosszul értelmezte a női identitást és visel­ kedést. Pillanatnyilag kénytele­ nek vagyunk nyitva hagyni azt a kérdést. számos olyan terület van még. Egyes feminista szerzők szerint tévedés azt felté­ telezni. hogy mit csinál. Ennek részben az lehet az oka. o. Mindez újabb és újabb techno­ lógiai újításokhoz vezet. Ha Butlernek (2004) igazat adva elfogadjuk. hanem folyton változik. amely sajátos érdekekkel vagy jellemzőkkel bír. hogy a fér­ fiak birtokolják és irányítják. oldalon). A kapitaliz­ mus minden korábbinál dinamikusabb gazdasá­ gi rendszer. A férfiképről szóló könyvében [Stiffed. A szociológiai elméletalkotás legfontosabb jövőbeli feladatai egyértelműen annak fényében határoz­ hatók meg.). o.. köz­ tük Judith Butlerre (1999) is hatott a posztmo­ dern gondolkodás. mivel az adott termelési . kulturális háttér stb. hogy a múltbeli szociológiai elemzések nagy része vagy figyelmen kívül hagyta a nőket.). vagy fordítva: a más területeken jelentkező tár­ sadalmi megosztottságok milyen mértékben ma­ gyarázhatók a nemek közti különbségekkel./ A feminista megközelítésekről bővebben lásd a 12. hogy a nők sikereket értek el. hogy légből kapott az a gondolat. „Szexualitás és társadalmi nem" című feje­ zetet (364-369. úgy érzik. akár a „nők" olyan csoportot alkotnak. amelyet nem lehetett fi­ gyelmen kívül hagyni. amelyről később lesz szó (lásd a 103-105. Senki sem vitathatja igazán. amely a tőkés termelés szerves része.5 4 9 . hogy a nemek közötti különbségeket mennyiben lehet megvilágítani más szociológiai fogalmakkal (osz­ tály. Judith Butler kielégítő módon. amelyről azt hiszik. akkor arra kell törekednünk. És bár végeztek új szociológiai vizsgá­ latokat a nőkről az utóbbi húsz évben. hogy sikerül-e hatékony megoldást találni e dilemmára. hogy „vissza­ csináljuk". hogy ők vannak nyeregben. mely szerint minden szférában a férfiak uralkodnak. hogy Marx a modern társadalmakat kapitalista társadalmaknak tekinti. sokan mások úgy látják. amellyel a szocioló­ giának szembe kell néznie. hogy akár a „férfiak". Hasonló gondolatokat fejtegetett Susan Faludi is. 1999) rámutat. ahol a jellegzetesen női tevékenységeket és gondokat nem elemezték még Marx írásai komoly kihívást jelentettek a szocio­ lógiai elemzés számára.).

. amit Oroszor­ szág és más államok „létező szocializmusaként" emlegettek. a marxi szellemi örökséggel folytatott. ami igazolni látszott a marxizmus kritikusainak kétkedését (Gamble 1999). a modern technológia és a bürokrácia fejlődését Weber együttesen „racionalizálódásnak" nevezi. A kapitalista gazdaság me­ chanizmusainál meghatározóbbak a tudomány és a bürokrácia fejlődésének a következményei.a gazdasági vállalkozás megszervezésé­ nek egyik sajátos módja .) A marxista és a weberiánus nézetek közötti kü­ lönbség a szociológia sok területére kihat. E szerzők többsége kétkedve fo­ gadta Marx meggyőződését. „Mi a szociológia?" című fejezetben ismertettem (34-35. hogy előnyt szerezzenek a vetélytársakkal szemben. (Meg kell azonban je­ gyeznünk. a világ nagy részén hivatalos ideoló­ gia maradt a marxizmus. Értékelés Vajon a modern társadalmak értelmezésének me­ lyik változata helyes: az. Ugyanakkor arra is törekszenek. élet­ hosszig tartó küzdelemként jellemezhetők. Amikor 1989 után a Szovjetunióban és KeletEurópában összeomlott a kommunizmus. a liberálisok és a konzervatívok a második oszlop nézeteit teszik magukévá. Weber írásai tulajdonképpen „Marx kísérteté­ vel". másrészt pedig a kapi­ talizmus szerepe kevésbé volt meghatározó a modern társadalomfejlődésben. hogy Marx egyrészt túlbecsülte a tisztán gazdasági tényezők jelen­ tőségét a változásokban. és ol­ csón jussanak nyersanyagokhoz. így kétségkívül együtt nő majd a gazda­ sági és politikai terjeszkedéssel. Szerinte a nem gazdasági jellegű tényezők kulcsszerepet játszot­ tak a modern társadalom fejlődésében.nem vezethető vissza kifejezetten gazdasági változásokra. tékeinek . De sokan úgy vélik. Ezenkívül a két nézetrendszer eltérő politikai ál­ láspontokhoz is kötődik: a baloldali szerzők az első. Az ezzel a di­ lemmával kapcsolatos tényezők azonban sokkal inkább empirikus jellegűek. A vallási értékeknek . A Weber által kimunkált alternatív álláspont a mai napig megőrizte jelentőségét. E szemléletmód kialakulása .csupán egy a modern korszak társadalomfejlődését meghatározó fon­ tos tényezők közül. hanem a kevésbé fej­ lett világ társadalmairól kialakított nézeteket is. hogy a társadalmi­ gazdasági élet a technikai tudás alapján. o. Éppen ez az állítás A protestáns etika egyik fontos tétele. és ez feltehetőleg nem lesz másképp bár­ milyen jövőbeli szocialista társadalomban sem.ezzel magyarázható a nyugati ipar globális elterjedése. és másképp elemezték a modern világot formáló tényezőket. A tudomány. Marx szerint ezért a kapitalizmus állandóan ter­ jeszkedő rendszer. mint a többi dilem­ ma tényezői. FEJEZET folyamatban használt technológia hatékonyságá­ nak növelése az egyik módja annak. ami számukra azt bi­ zonyította. A tudomány határozta meg a modern technoló­ giát. Weber álláspontja Marx egyik legelső és legszigorúbb kritikusa Max Weber volt. hogy vannak még a kapitalizmusnak alternatívái. vagy az. akik közül sokan jelentős mértékben finomították a marxi gondolatokat. A bürokrácia a sok embert magukban foglaló csoportok megszervezésének egyetlen hatékony módja. Bár a nyugati marxis­ ták többsége már rég elvetette azt.). mint ahogy azt Marx gondolta.Marx feltételezésével ellentétben . amely az egész világot meghó­ dítja . hogy a változás mintái mennyire felelnek meg az egyik vagy a másik modellnek. munkaerőhöz. / Weber munkásságát az 1. Marxnak a kapitalizmus jelentőségéről kidol­ gozott értelmezése számos követőre talált. hogy mindkét táboron belül vannak eltérések.4. hogy a kapitalizmust végül a szocialista rendszer fogja felváltani. A modern társadalmak és a harma­ dik világ országainak fejlődési útját tényszerűen tanulmányozva feltárhatjuk. A racionalizálódás azt jelenti. sokan a marxista gondolkodás „válságáról" beszéltek. A kapcso­ lódó keretes rész a kétféle gondolkodás néhány különbségét foglalja össze. a haté­ konyság elvei szerint szerveződik. Webernek a modern társadalmak természeté­ ről és a nyugati életformák világméretű elterje­ désének okairól vallott nézetei élesen szemben állnak Marx felfogásával. Nem csupán az iparosodott társadalmak vizsgálatának módszerét határozza meg. hogy termé­ keik számára új piacokat hódítsanak meg. amelyik Webertől? A kutatók ebben a kérdésben is megosztottak. Számos más szerző viszont bírálta Marx nézeteit.alapvető szerepük volt a kapitalista szemléletmód kialakulásában. Weber szerint a kapita­ lizmus . hogy a kapitalizmus valóban komoly szerepet játszott mai világunk létrejöt­ tében. tehát nem minden teoretikus értene egyet mindegyik megállapítással. Szinte min­ denki elismeri azt. amelyik Marxtól szár­ mazik.főként a puritanizmus ér­ .

amely kiegészül más. 2. amelyek meghatározzák a nők és a férfiak eltérő helyzetét . a decentralizálás és az internacionalizálódás pályája felfelé ível. 4 6 0 .A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS 1 03 arx és W e b e r összehasonlítása MARXISTA GONDOLATOK NAGY VONALAKBAN 1. hogy a jövőben gyöke­ resen átalakulnak. sőt személyes történeteinkhez sem kapcsolódnak. szubjekti­ vitásunk is átalakul. a tömegfogyasztó. de ezeknek nem sok közük van a lakóhelyünk történetéhez.mára teljesen leírták Marxot. tévéműsor és a világháló képei járják be a világot. 5. 4. Mivel 1989-ben összeomlott a kelet-európai kommunizmus. Minden modern társadalom a társadalmi és gazdasági szer­ veződésnek ugyanazon alapvető módjaitól függ. o.köztük korábbi marxisták is . 3. A gazdasági hatalom elkülöníthető a más forrásból származóktól. Marx reményeivel el­ lentétben nem törvényszerű. sokrétű. és haladás az eredménye . míg a rugalmasság. UJABB SZOCIOLÓGIAI ELMELETEK Az előbbiekben felvetett. hogy a szociológusoknak fel kell hagyniuk az olyan elméletekkel. a kommuni­ káció. amelyek meghatározzák jellegüket.).végső soron a gazdasági egyenlőtlenségekből származnak. A modern társadalmakat osztálykülönbségek tagolják. de a mai elméletalkotók igyekeznek túllépni Mar­ xon és Weberen. A kapitalizmust a szocializmus valamilyen formája váltja majd fel. 5. Ezek a posztmoder­ nizmushoz köthető gondolkodók úgy vélik. 3. A nyugati befolyás növekedése a világon fő­ ként a kapitalista gazdasági rendszer terjeszkedő jellegéből fakad. A modern fejlődés legfontosabb mozgató­ rugója a termelés racionalizálódása. A mai modern (kapitalista) társadalmak át­ meneti típusok. Várható. a modern világ kialaku­ lásával kapcsolatos dilemmák ma is fontosak. amelyeket . például a férfiak és nők közötti egyenlőtlenségekkel is. A posztmodernitás fontos elméletalkotói közé tartozik a francia Jean Baudrillard is (munkás­ ságáról a 15. a sokféleség. bár számos tudós továbbra is alkalmaz nagy vonalakban marxista megközelítéseket a modern világ előtt álló szociológiai kérdések boncolgatá­ sakor (Gamble 1999). Más szociológusok . „A média" című fejezetben lesz szó. Szerintük eleve bukásra ítéltetett Marx kísérlete. Számtalan film. A legfontosabb hatalmi különbségek . a nemzetállam mind lejtőre kerültek. a nagyváros. hogy az elektronikus médiumok szétzúzták a jelenünk és Posztmodernizmus A posztmodernizmus gondolatának hívei szerint a társadalomelmélet klasszikus gondolkodói ab­ ból indultak ki. Baudrillard úgy véli. Nincs többé védhető haladásfogalmunk. A jövő fejlődését a társadalmi élet minden te­ rületén a racionalizálódás határozza meg. énképünk. A tömeg­ termelés. A modern fejlődés legfontosabb mozgató­ rugója a tőkés gazdasági mechanizmusok elter­ jedése. A posztmodern társadalom nagyon pluralisztikus. a nagytestvér-állam.4 6 1 . a történelemről vagy a társada­ lomról kialakított átfogó koncepciók. Minden a változás folyamatában lévőnek látszik. Ezt a világot in­ kább az új média uralja. Ebben a folyamatban tulajdon identitásunk.. a kü­ lönbözőség. Egy szerzőcsoport így jellemezte ezt az állapotot: Világunk az átalakítás folyamatát éli. valamint a mobilitás. értelmesnek tarthatnánk (Lyotard 1993). videofel­ vétel. A Nyugat globális befolyása az ipari erőforrá­ sok birtoklásából és katonai erejéből származik. 2. Sok eszmével és értékkel találkozhatunk. hogy általános történelmi mintákra leljen. Ez átmenet egy új korba (Hall-Jacques 1988). hogy a posztmo­ dern világ csak szocialista lehet. Az osztálykülönbségek csak az egyenlőtlen­ ségek egyik típusát képezik a modern társadal­ makban. Nincsenek többé olyan nagy narratívak vagy metanarratívák. A férfi és a nő közötti egyenlőtlenség például nem magyarázható gaz­ dasági alapon. ráadásul már a történelem sem létezik. hogy a történelemnek van valami iránya: „tart valahová".így például azok. amelyeket Marx és Weber is igye­ kezett kidolgozni: a társadalmi változás átfogó értelmezéseivel. a megállíthatatlanul terjesz­ kedő lakótelepek. a marxi gondolatok a mai világban már kevésbé látszanak helytálló­ nak. W E B E R I A N U S GONDOLATOK NAGY VONALAKBAN 1.ez az elképzelés azonban ma már tarthatatlan. 4. amely „kiszakít" minket a múltból.

hogy a társadalmat gazdasági erők formálják. és kaotikus. Foucault például rámutatott.erre mondja Baudrillard. során megkísérelt rávilágítani azokra a jelentés­ módosulásokra. milyen óriási vál­ tozáson ment keresztül az őrültséggel kapcsola­ tos diskurzus a középkortól napjainkig. az iskolának) a kialakulását. az egész világ gyászolta. nem csak Nagy-Britannia. Diana hercegnő a legtöbb ember számára csak a média közvetítése által létezett. Baudrillard szerint a médiauralom korában a jelentés képek áramlásával jön létre. Foucault fontos gondo­ latokat vetett fel a hatalom. üres vilá­ got teremtettek. a kórháznak. FEJEZET Jean Baudrillard múltunk közti kapcsolatot. A társadalom feletti hatalomra és ellen­ őrzésre vonatkozó gondolataiban központi helyet foglal el a diskurzus: egy konkrét témával kap­ csolatos beszéd. Baudrillard-ra fiatalabb éveiben erősen hatott a marxizmus.és gondolkodásmódok összes­ sége. Munkája . a testről. Meg akarta mu­ tatni.1 9 8 4 ) sokat merített a posztmodernizmus gondolatköréből. amelyek az idők során egyre nagyobb szerepet játszottak a társadalom ellenőrzésében. A társadal­ mi életet sokkal inkább jelek és képek befolyá­ solják. Például Michel Foucault Bár tiltakozott. az emberek nem valóságos eseményként élték meg . De vajon a valódi személyt siratták-e az emberek? Baudril­ lard erre nemmel válaszolna. „fo­ nákja" is.4. megfigyelésében. hogy „az élet feloldódik a tévében". Foucault pedig részben folytatta a gondolatme­ netüket. Például amikor 1997-ben meghalt Diana walesi hercegnő. az ideológia és a dis­ kurzus közötti kapcsolatról a modern szervezeti rendszerek vonatkozásában. amelyeket közös feltevések egyesítenek. mint pél­ dául a tévéműsorokban. Világunk nagy része ma már afféle látszatuniverzum. amelyben nem való­ ságos személyekkel vagy helyekkel érintkezünk. hogy a felvilágosodás egyéni szabadsággal kapcsolatos eszméinek van egy másik oldala. Halála inkább egy szappanoperába illett. amelyik a fegyelmezést és a felügyele­ tet állítja a középpontba. amelyek a modern világ gon­ dolkodását elválasztják a megelőző korokétól. ha posztmodernistának nevez­ ték. az őrültségről és a szexualitás­ ról szóló írásaiban elemezte azoknak a modern intézményeknek (a börtönnek. hanem médiaképekkel. A szociológiában alapvetően fontos a hatalom vizsgálata: hogyan érik el céljaikat egyének és csoportok mások céljainak a rovására? A klaszszikus alapítók közül Marx és Weber különö­ sen nagy súlyt helyezett a hatalom kérdésére. Szerinte azonban az elektronikus kommunikáció és a média terjesz­ kedése megcáfolta azt a marxista tételt. Michel Foucault ( 1 9 2 6 . A bűnről.

akik az ismertre utalva. Foucault épp az ellenkezőjét tűzte ki célul: a múltban kutakodva igyekezett értelmezni az ismertet.A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS 105 a középkorban az elmebetegeket mindenki ár­ talmatlannak tartotta. o. szakmai szervezetek és orvostudományi folyóira­ tok igen fejlett. amely főként korai munkáira jellemző. hogy a „szexualitás" fogalma nem min­ dig létezett. mert ismertek. Ulrich Beck és jóma­ gam is mind azt mondjuk. a társa­ dalmi fejlődésről vagy a modernitásról. fontos téma. „Egészség. amely a betegséget és kezelését hangsúlyozza.vagy beszédmódok korlátozásának hatékony eszköze lehet. az épelméjűség és az őrültség stb.más technológiai változásokkal együtt . hogy a szociális világ általános folyamatait megértsük. kórházak. és ezekre alapozva tehetünk is valamit azért. Többségük azonban nem ért egyet a poszt­ modernista és foucault-i gondolatok magvával. Foucault szerint a hatalom a diskurzuson keresz­ tül formálja az emberek különböző jelenségekkel (a bűnnel. Manuel Castells. aki szerint az eszelős különleges észlelési „adottsággal" bírhat. csak ezek töredékeit érthetjük meg. befolyásos hálózata. hogy jobbá tegyük a világot. hogy az információtechnológia és az új kommunikációs rendszerek . kényszerítési és fegyelmezési technológiákhoz. a szocia­ lista elképzelés alapját alkotó értékek közül né­ hány . betegség és fogyatékosság" című fejezetben (210.információk gyűjtése másokról. Foucault megkísérelte feltárni a mai észjárások és gyakorlatok mögött meghúzódó fel­ tevéseket és a múlt felől közelítve „láthatóvá" tenni a jelent . Még ha el is fogadjuk. gondos­ kodás a gyengékről és az elesettekről . egyenlőség.). Ezt az orvostudományi diskurzust támogatja és fenntartja az orvosok. amely szerint eleve kudarcra ítélt minden kísér­ let.nem feledve. hogyan kapcsolódik a hatalom és a tudás a felügyeleti. hogy viselkedésük irányítható legyen . hogy épp az ellenke­ zőjéről van szó: ma még inkább szükség van álta­ lános társadalomelméletekre.még ma is nagyon eleven.társadalmi közösség. ma már Foucault „archeoló­ giájaként" ismert. Foucault írásait átszövő. A kortárs társadalomelmélet-alkotók többsége el­ fogadja. Michel Foucault . A felügyelet . Ez a megközelítés. orvosszakértők. A tudás az ellenőrzés szolgálatába állítható. Jürgen Habermas. mai fogalmairól. Foucault heve­ sen támadta a jelent: azokat a „bevett" fogalma­ kat. Más társadalomtudósoktól el­ térően. amelyek nagyrészt épp azért láthatatlanok. A modern társadalmakban viszont az „őrültség" fogalmát az orvostudományi diskurzus alakítot­ ta. sőt akadt. nézeteket és struktúrákat. hanem a társadalmi fejlődés folya­ matai során jött létre. hogy nem alkotha­ tunk általános elméletet a társadalomról. ame­ lyet a tömegkommunikáció erősödése jellemez.mindannyiunk számára jelentős társadalmi átalakulásokat eredményez­ nek.minde­ nütt megjelenik egy olyan társadalomban. Hasonló megállapításokat lehet megfogalmazni a normális és deviáns tevé­ kenység. / Foucault munkásságáról bővebben lesz szó a 8. analógiákkal pró­ bálják értelmezni az ismeretlent. A hatalom vagy autoritás birtokosainak szakértői diskurzusaival gyakran csak más „versenyképes" szakértői diskurzusok vehetik fel a versenyt. hogy pozitív irányba befolyásoljuk a világot. így a diskurzus a másféle gondolkodás.. Foucault radikálisan új társadalomelméleti megközelítése szemben áll a tudományos isme­ retek természetéről kialakult általános konszen­ zussal. NÉGY KORTÁRS SZOCIOLÓGUS Michel Foucault sok más gondolkodóra is hatott. az őrültséggel vagy a szexualitással) kapcsolatos attitűdjeit. Például feltárta. hogy szertefoszlottak a marxi álmok a kapitaliz­ must felváltó szocialista alternatíváról.

mint a nőknek. Tehát a családi életben tapasztalt egyenlőtlenség a nyilvánosságban mű­ ködő demokráciát is csorbítja. Ha például a televízió és a hírlapok működését kereskedelmi érdekek határozzák meg. A globális rend legfőbb jellemzője a kockázatkezelés. Beck nem azt mondja. A régi ipari társadalom eltűnőfélben van. amelyekre Marx mutatott rá . A demokratikus eljárások reformjával és a közösségi szervezetek és más helyi csoportok következetes bevonásá­ val megújíthatjuk a nyilvánosságot. hanem egy olyan szakaszba lépünk. parlamentre és pártokra épülő demokratikus eljárások nem adnak megfe­ lelő alapot a kollektív döntéshez. Szerinte nem „a modernen túli" világban élünk. FEJEZET Jürgen Habermas: demokrácia és nyilvánosság Jürgen Habermas német szociológus felismeri. Sze­ rintük Habermasnak azt is látnia kellene. akár­ csak az internet. A kommunikatív cselekvés elméletében (1981) meg sem említi a nemeket. ha újra élet­ re keltjük azt. Habermas főmű­ vében. Helyre kell állítani a gaz­ dasági folyamatok feletti ellenőrzést. bizonytalanság­ nak tekinti.4. rendezetlenségnek látnak.mondja Habermas -. In­ kább a kockázatok jellege változik. A kapitalizmusnak nincs alternatívája. hogy Habermas a demokráciáról szólva úgy bánik az állampolgárisággal. mint mi azokat. helyébe egy „kockázattársadalom" lép. mert már sokkal inkább azok irányítanak minket. Ulrich Beck: a globális kockázattársadalom Egy másik német szociológus. A bírálók rámutatnak. hogy a mai világ több kockázatot hordoz. e médiumoknak alapvető szere­ pük lehet a demokrácia továbbfejlesztésében. Ulrich Beck is elutasítja a posztmodernizmust. mert nem fordít elég figyelmet a gender és a demok­ rácia összefüggésére. Pedig az állampolgá­ riság fejlődése tipikusan úgy alakult. A legtöbb parlamentben például a képviselők között kisebbségben vannak a nők. Jürgen Habermas A tudomány és a technológia fejlődése új koc- . és Weberhez fordul alternatív gondolatokért.például az. Ma a kockázat nem annyira természeti veszély. mintha az nemileg semleges volna. valamint a tudomány és technika fejlődése által okozott bizonytalansá­ gokból. hogy a demokrácia hajlamos kizárni a nők teljes jogú részvételét. hogy sok marxi gondolat ma már idejétmúlt. hogy a demokráciát gyakran férfiterepnek tekinti. és nem is kell ilyet keresni: bebizonyosodott róla. hogy időről időre gazdasági visszaesés vagy vál­ ság következhet be. A nők a családban például még mindig nagyrészt alárendeltek a férfiaknak. akkor ezek nem lehetnek a demokratikus vita fórumai. hogy az sok­ kal inkább kedvezett a férfiaknak. Ezt a nagyobb mértékű kontrollt leginkább úgy érhetjük el . hanem inkább saját tár­ sadalmi fejlődésünk. Mégis. azt Beck kockázatnak. amelyet ő „a második modernitás korának" nevez: a modern intézmé­ nyek globálissá válnak. Nancy Fraser (1989) rámutat. Ennek ellenére a kapitalista gazdaságban megmaradt néhány alapvető prob­ léma. A modern kommunikációs médiumoknak valóban vannak olyan hatásaik. Ugyan­ akkor azt is felveti. A nők számára fontos kérdések sokszor nem buk­ kannak fel a politikai vitákban. hogy óriási gazdagság lét­ rehozására képes. sok lehetőséget kínál a nyílt pár­ beszéd és vita kialakítására. A nyilvánosság lényegében a demokrácia kerete. a mindennapi élet pedig kiszabadul a hagyomány és a szokás szorításá­ ból.vagy bizonyta­ lanságforrásokból ered. Szerinte a megszokott. mint a megelőző korok. A közszolgálati televízió és rádió azonban. amelyekre Baudrillard és mások utaltak. amit ő „nyilvánosságnak" nevez. hogy egyes marxi alapelvekhez továbbra is ragaszkodni kell. Amit a posztmodernisták káosznak. Feminista szerzők bírálták Habermast.

A férfinak vagy nőnek e bizonytalan háttér ismeretében el kell döntenie. aki fontolgatja. Bár­ kinek.tekintet nélkül életkorukra. vagyis fel kell mérnie a kockázatokat. pél­ dául a globális felmelegedéssel kell szembenéz­ ni. A ter­ rorista támadások nyomán az államok átértékel­ ték a polgáraik szabadsága és biztonsága között teremtendő egyensúlyt is. mennyire tudhatják biztonság­ ban közösségüket a terrorista akciókkal szem­ ben. A mesterséges kockázat sok formája . hanem a terroriz­ musnak a világon fellelhető okai ellen is. Inkább transznacionális együttműködést kell kialakítani az államok között. nem csupán személyes.. Például szoros kap­ csolat van a kockázat és a nemek viszonya között: kapcsolataikban sok új bizonytalanság bukkant fel (amiről a 7. A kozmopolita államok nemcsak a terrorizmus ellen küzdenek.veszélyes mértékű sugárzás­ nak voltak kitéve. hogy a tár­ sadalomban az utóbbi évtizedekben bekövetke- . főként a szeptember 11-ét követő hónapokban. hogy a nemzetközi terrorizmus elleni harc csak akkor kezdődhet. hogy veszélyei térben. Ugyanakkor a baleset hatásai sokkal távolabb is jelentkeztek: Európában. időben és társa­ dalmilag nem korlátozottak. de együttműködéssel kezelhető glo­ bális problémákat. A mai kockázatok minden országot és minden társadalmi osztályt érintenek. A mindennapi élet szintjén is sok döntésben megjelenik ma a kockázat. biz­ tonságra. „Környezeti kockáza­ tok" című fejezetben lesz szó bővebben ( 7 4 6 748. ha új kockázatokkal. Beck szerint a kockázattársadalom fontos as­ pektusa. o. és magas a válások aránya. hogy kedvező esetben ezek véget vethetnek az éhezésnek a világ legszegényebb országaiban. olcsó élelmiszert biztosítanak mindenkinek. „Családok és intim kapcsolatok" című fejezetben lesz szó). Beck úgy véli.). nemükre vagy státusukra . miért harcolunk. A nemzetállam korlátolt néző­ pontja akadállyá válik. hogy ezek ve­ szélyt jelenthetnek. Beck egyetért Habermasszal abban. A terrorizmus félelme világszerte megbéní­ totta a gazdaságokat. ha eldöntöttük. Erre példa a szerelem és a házasság területe. mint amilyen például a genetikai módosítás vagy a nanotechnológia. Ideálja egy kozmopolita.az ember nem házasból házas lett -. hogy viszonyt kezd vala­ kivel. amelyek nagyon különböznek a megelőző korok kockázataitól. A fejlett társadalmakban a házasság még egy emberöltővel ezelőtt is a sze­ mélyes életben bekövetkezett változás meglehe­ tősen egyszerű folyamata volt . Ulrich Beck A társadalmunkban megjelenő kockázat másik példája a terrorizmus veszélye. milyen kockázattal jár az olyan új tech­ nológiák kifejlesztése. A szkeptikusok viszont azt mondják. mennyire számíthat boldogságra. Beck szerint a nemzetállam már nem tartha­ tó fenn a globális kockázat világában. és ezt mindenki állandó helyzetnek tekintette. Ma sok pár él együtt há­ zasságon kívül. szep­ tember 11-én New York és Washington ellen in­ tézett támadások után megváltozott az emberek véleménye arról. nem várt egészségkárosító hatásuk is lehet. így például senki nem tudhatja. a kul­ turális sokféleség elismerésére és elfogadására épülő rendszer. A tudomány és a technológia nyilvánvalóan sok haszonnal jár.A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS kázati szituációkat hoz létre. / Beck gondolatairól a 22. A 2 0 0 1 ..például a terrorizmus és a környezetszennyezés . társadalmi osztályukra. Jó példa erre az 1986-ban az ukrajnai Csernobil atomerőművében történt robbanás: az erőmű közvetlen közelében élők mind . számolnia kell ezekkel a tényekkel. ugyanakkor nehezen mérhe­ tő kockázatokat is teremt. sőt messzebb még jóval a robbanás után is szokatla­ nul magas sugárzási szintet mértek. mert a vállalkozások nem kockáztattak meg nagyobb beruházásokat. Beck szerint az ilyen államok tudnák a legjobban meg­ oldani az egyes államok szintjén legyűrhetetlen­ nek látszó. A génkezelt termények pártolói például azt állít­ ják.áttöri az országhatárokat. hanem globá­ lis következményekkel is járnak.

amely a globális kommunikáció révén kialakítható kapcsolatok­ ra épül. hogy vissza lehet nyer­ ni a globális piac feletti hatékonyabb ellenőrzést. mintha a megvalósulás küszöbére ért volna: nem a mun­ kahelyeket megszüntető robotok vagy az életünk minden percét megfigyelő kormányzati számító­ gépek képében. általánosabban pedig a férfi. Ez nem valamiféle forradalom révén fog bekö­ vetkezni. mint Baudrillard-t. hogyan hatnak ezek a változások a nemek viszonyára. Ez közvetlenül hat a csalá­ di szférára.).. amelyet mi teremtettünk.. Manuel Castells: a hálózatgazdaság Manuel Castells marxistaként kezdte tudomá­ nyos pályafutását. A mai kapitalista gazdaság és társadalom azonban már egészen más. kapitalista. hogy a gé­ pek átveszik az uralmat világunk felett.yárosok és városi terek" című fejezetben lesz szó ( 6 9 6 698. Nem a múltból merítjük Manuel Castells az identitásunkat. Épp ellenkezőleg: az aktivizmus új formái jelennek meg.4. A férfiak és a nők már nem hagyományos szerepekből veszik identitá­ sukat. Castells az új globális gazdaságot „önműködő­ nek" nevezi: Habermashoz hasonlóan úgy véli. mint a múltban. A hálózat­ társadalomban a személyes identitás sokkal nyi­ tottabb kérdéssé válik. hanem a pénzügyi tranzakciók elektronikus rendszereként" (2000. A szubpolitika szintjén kialakuló csoportok és mozgalmak ugyanakkor nagy hatást gyakorolhatnak a szok­ ványos politikai mechanizmusokra. „Szervezetek és há­ lózatok" című fejezetben lesz szó (516-518. o. Ez a választóvonal mára el­ tűnt. amely korábban az ökoaktivisták felségterületének számított. fogyasztóvédő vagy emberi jogi csoportok tevé­ kenységére. Láthatjuk egy új terület kialakulását. A kapitalizmus terjedésének alap­ ja többé nem elsősorban a munkásosztály vagy az anyagi javak előállítása. hogy a bürokrácia növekedése „vasketrecbe" zár minket. Például a környezetvédelem feladata. A média és a kommunikációs technológiák hatása kezdte foglalkoztatni. hogy az új gazdaság. Castells nem sokat árul el arról. a férfié pedig a „munkában". Castells azonban nem szakadt el teljesen mar­ xi gyökereitől. A termelés inkább a távközlésre és a számítógépekre épül. o.). . FEJEZET zett változások nem jelentik a társadalmi-politi­ kai reformkísérletek kudarcát. például ökológiai. A városszociológia szakértő­ jeként a városok vizsgálatában igyekezett alkal­ mazni a marxi gondolatokat. / Castells „hálózattársadalomra" vonatkozó gon­ dolatairól átfogóbban a 16. o. hanem a nemzetközi szervezetek és a nemzetközi kapitalizmus megfékezésében érde- . / Castells városszociológiájáról a 21.és női identitások felépítésére.). Castells szerint az információs tár­ sadalom ismertető jegye a hálózatok és a hálózat­ gazdaság (network economy) kialakulása. Az utóbbi években azonban Castells eltávolodott a marxizmustól. Sem­ mi kétség. hogy már nem irányíthatjuk teljes egészében azt a világot. 56. Sokat mond azonban a személyes identitásra és a min­ dennapi életre gyakorolt hatásukról. A kockázatkezelés felelősségét nem lehet csak a politikusokra és a tudósokra hagyni: más csoportokat is be kell vonni. amelyet Beck „szubpolitikának" nevez. Ezzel utal a demokratikus politika formális mechanizmusain kívül műkö­ dő csoportok és szervezetek. mára beépült a konvencionális politikai keretbe. hanem másokkal érintkezve magunk alakítjuk ki. mint ahogyan Marx gondolta. Castells így fogalmaz: „az emberiség rémálma. Úgy véli. aki úgy vélte. A nő „helye" valaha otthon volt. Castells meg­ állapításai Weber száz évvel korábbi megállapítá­ saira rímelnek.

hány gyereket akarnak. amelyeken az előző nemzedékek meg se próbáltak gondol­ kodni. ami körülvesz minket életünk során. reflektálnunk kell arra. A demokrácia nem korlátozódhat a habermasi közszférára. és a népes­ ség nagy része jártas a számítógép-használatban. A globális kor­ ban a nemzetek kétségtelenül veszítenek haj­ dani hatalmukból. de azok is. és akik talán a világ tőlünk távoli részén élnek. amelyekre Beck utal . A kor­ mányzatoknak azonban még így is jelentős ha­ talma marad. Amikor a társadalmak még jobban igazodtak a szokáshoz és a hagyomány­ hoz. mint régen. de nem helyettesítik a megszokott demokratikus politikát. A fogamzásgátlás modern módszerei és a reprodukció szabályozásának más technoló­ giai formái révén a szülők ma már nemcsak arról dönthetnek. az emberek a bevált cselekvési módokat kö­ vethették. Castells következtetése. a közösségek megújításának eszköze. A hagyomá­ nyos családnak szinte minden formája a férfiak nők feletti uralmára épült. Nézetem szerint azzal. Például az országok kevésbé hatnak a gazdaságpolitikára. A mindennapi életben kialakulhat „az érzelmek demokráciája": létrejöhetnek a csa­ ládi életnek azok a formái. A másokba vetett bizalom alapját a helyi közösség képezte. Ezek az új lehetőségek persze új etikai dilemmákat is ma­ guk után vonnak.fontos szerepük lehet. amely a világ legfejlet­ tebb információs társadalma. Példának Finnországot hozza fel. De a kockázat fogalmát ki kell egészí­ tenünk a bizalom fogalmával: az egyénekbe vagy intézményekbe vetett bizaloméval.A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS 1 09 kelt országok közös törekvései révén. Ilyen csoportot alkot­ hatnak azok. hogy „elvont rendszerekben" bízunk: például az élelmiszer-minőséget. Mi már magunk dönthetünk egy sor dologról. nem kellett ezen töprengeniük. A bizalom és a kockázat szorosan kapcsolódnak egymáshoz. a víztisztítást ellenőrző ál­ lami szervezetekben vagy a bankrendszer haté­ konyságában. növekszik a társadalmi reflexivitás: ez azt jelenti. hogy az információtechnológia gyakran lehet a helyi csoportok erősítésének. haté­ kony jóléti állama van. amely alkalmazkodott az új gazdaság támasztotta szükségletekhez. A csoportoknak. A bizalom azt jelenti. hanem még gyermekük nemét is kiválaszthatják. A globalizáltabb társadalomban azonban éle­ tünkre olyan emberek hatnak. hogy az információ ko­ rában élünk. csak így háríthat­ juk el őket. akik az abortusz kedvezőbb meg­ ítéléséért folytatnak kampányt. hogy semmiképp nem befolyásolhatjuk a jövőnket. Az ország minden iskolája az internetre kapcsolódik. A demokrácia még mindig nélkülözhe­ tetlen. ezt általában törvé­ nyek szentesítették. Anthony Giddens: társadalmi reflexivitás írásaimban magam is kifejtem a mai világban zaj­ ló változások egy lehetséges elméleti megközelí­ tését. amelyet a Beck diagnózisában szereplő új kockázatok és bizonytalanságok jel­ lemeznek.a politi­ ka hivatalos keretein kívül működő szervezetek­ nek és mozgalmaknak . Ma afféle „elszabadult világban" élünk: egy olyan világban. Ugyanakkor Finnországnak jól felépített. hogy szüntelenül gondolkodnunk kell azon. akik épp az ellenkezőjében hisznek. A gyors átalakulás világában a bizalom hagyo­ mányos formái rendre felbomlanak. mert csak így nézhetünk szembe az előttünk álló kockázatokkal. mert a „szubpolitika" területén működő csoportok eltérő igényeket fogalmazhatnak meg és eltérő érdekeik lehetnek. Ha a nemzetek összefognak. amellyel hatékonyan korlátozhatták volna családjukban a gyermek­ áldást. A demokratikus kormányzatoknak ezeket a változatos igényeket és szempontokat figyelembe véve kell cseleked­ niük. amelyekben a férfiak és a nők egyenlően vesznek részt. Azért nem kell attól félnünk. akkor ismét megzabolázhatják az elszabadult világot. Például az emberek évszázadokig nem ismertek olyan módszert. akikkel soha éle­ tünkben nem találkoztunk. A két nem egyre nagyobb egyenlősége nem korlátozódhat a szavazati jog- Anthony Giddens . Bíznunk kell az efféle hatóságokban.

6. A személyes élet demokratizálódása olyan mértéket ér el. párbeszéd és tolerancia lesz. még­ hozzá úgy. Mi alakítjuk a társadalmat. A feminista teoreti­ kusok nemcsak abban értek el változást. 1. 2. a „há­ lózatgazdaság" és Giddens. A két nézőpont ebben az esetben sem zárja ki teljes egészében egymást. Durkheim és Weber . Közéjük tartozik Habermas. hogy a szociológusok ma már foglalkoznak ezzel a kérdéssel. hogy a társadalmi élet e két vonatkozását miképpen köthetjük egymáshoz. Miért fontos az elméleti gondolkodás a szociológiában? 2. Weber és Durkheim megállapításaival? . 7.Marx. A nemek problémája valóban beilleszthető a meglévő elméleti nézőpontok közé? 5. hogy a különböző szociológu­ soknak milyen a politikai meggyőződése. főként ahhoz. és azt kell vizsgálnunk. 5. a „kockázattársadalom". Új elméleteket kell kidolgoz­ nunk. poli­ tikai beállítottsága. hogy be kell-e épülnie általános kategóriaként a szo­ ciológiai gondolkodásba. vagy pedig az állandó konf­ liktust kell hangsúlyoznunk. Ennek okát nem nehéz megfejteni: az elméleti vitákat még a természettudományokban is nehéz eldönteni. hanem abban is.köztük nem gazdasági jellegű . amely valószínűleg éppen olyan mélyreható . hogy a társadalmakat harmonikusnak és rendezettnek kell-e felfognunk. Mit tudhatunk meg a nyelv vizsgálata révén a társadalom vizsgálatáról? 4. hogy miként függ össze a konszenzus és a konfliktus. ÖSSZEFOGLALÁS 1. hogy mi a kap­ csolat az emberi cselekvés és a társadalmi struktúra között. Más teoretikusok bírálják a posztmoderniz­ must. Castells. Az előbbiekben elemzett elméletek a legfontosabb erre irányuló törekvések közé tartoznak. Az újabb teoretikusok a társadalmi fejlődés kérdéseit boncolgatva igyekeztek meghaladni a marxi és weberi gondolatokat egyaránt. mint amilyennek látszanak? 6. széles körben ható -. vagy más . hogyan gondol­ kodnak róla.és világszerte. A szociológiai nézőpontok ütközése számos alapvető elméleti dilemmára mutat rá. A posztmodern gondolkodók tagadják. Webernek a protestáns etikáról szóló műve egyetlen elmélet vagy több középszintű elmélet? 3. Beck. hogy a kapcsolatok alapja a kölcsönös tisztelet.ra. mondván. vagy a társadalom alakít bennünket? Az al­ ternatívák közötti ellentét nem annyira éles. hogy még kidolgozhatunk átfogó elméleteket a társadalmi világról. amelyek ma átformálják társadalmunkat. a „közszféra". mint amilyennek látszik. a társadalmi refle­ xivitás fogalmának megalkotói. hogy a történelemről vagy a társadalomról lehet még bármilyen nagy. 4. és a szociológiában sajátos nehézségekkel kell megküzdenünk. hogy a saját viselkedésünket próbáljuk tanulmányozni. 3. hanem ki kell terjednie a személyes és családi szférára is. A szociológiai elmélet különféle „dilemmái" valóban olyan fogósak. KÖVETKEZTETÉS Mára talán elérkeztünk a szociológiai elmélet­ alkotás egy jelentős új szakaszához. hogy megértsük azokat az új fejleménye­ ket. A klasszi- kusok . hiszen komplex problémák adódnak abból. A második dilemma azzal kapcsolatos. A szociológián belüli állandó viták negyedik csomópontja a modern társadalmak fejlődésé­ nek elemzésével kapcsolatos. Vajon a modern világ változási folyamatait a kapitalista gazda­ sági fejlődés alakítja-e elsősorban.tényezőkre kell helyeznünk a hangsúlyt? Az ebben a vitá­ ban elfoglalt álláspontokat bizonyos mértékig meghatározza. hogy ezekre építve jobbá is tehet­ jük. A szociológiában (és más társadalomtudo­ mányokban) az elméleti megközelítések sok­ féleségével találkozhatunk. mint a koráb­ bi idők változásai.gondolatai nagy társadalmi és gazdasági átalakulások idején születtek. és az igazi probléma az. Az egyik főbb elméleti kérdés az. Mennyire kapcsolhatók össze a szociológiai elmélet újabb fejleményei Marx. A harmadik dilemma a társadalmi nem kér­ déséhez kapcsolódik. általános elméletet alkotni. A globális átalakulás időszakát éljük.

Budapest.edu/faculty/castells/ Anthony Giddens http://old. Napvilág. Blackwell. Oxford.ac.htm Manuel Castells http://sociology. Giddens. David (1989): The Condition of Postmodernity.uk/collections/sociology/whoswho/beck.lse.ac. Callinicos.A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS 111 VASMANYO Beck.) (2000): Habermas: A Critical Reader. Anthony (1992): Capitalism and Modern Social Theory. Polity. Átdolgozott kiadás. Judith (2007): Problémás nem. Judith (2004): Undoing Gender. Harvey.berkeley. Butler. Castells. Gondolat.uk/ctr-butl.org. Blackwell. Ulrich (2003): A kockázat-társadalom.info Judith Butler http://www. Oxford. Út egy másik modernitásba.habermasonline. Balassi. Giddens. Anthony (2005): Elszabadult világ: hogyan alakítja át életünket a globalizáció? Budapest. Budapest.Századvég. London. Cambridge University Press. Alex (1989): Against Post-Modernism: A Marxist Critique. I INTERNETES FORRÁSOK Michel Foucault http ://foucault. Butler. Manuel (2007): Az évezred vége.uk/collections/meetthedirector/ .htm Jürgen Habermas http ://www. Cambridge. Budapest. Dews. Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság . org Ulrich Beck http://www. Feminizmus és az identitás felforgatása. Peter (szerk. Cambridge.lse. Routledge.theory.

a gesztusok és az érzelemkifejezés A nem verbális kommunikáció nemi vonatkozásai AZ INTERAKCIÓ TÁRSADALMI SZABÁLYAI Közös jelentések Garfinkel kísérletei „Interakciós vandalizmus" Reaktív kiáltások AZ ARC.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET A MINDENNAPI ÉLET VIZSGÁLATA NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Az „arc". A TEST ÉS A BESZÉD AZ INTERAKCIÓBAN Érintkezések Benyomáskeltés A személyes tér INTERAKCIÓ IDŐBEN ÉS TÉRBEN Kronometrikus idő A társadalmi élet és a tér-idő rend átalakulása A mindennapi élet kulturális és történelmi szemlélete Szociológiai vita a valóság társadalmi felépítéséről Társadalmi interakció a kibertérben KÖVETKEZTETÉS: GYŐZ A KÖZELSÉG KÉNYSZERE Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források .

. amelynek hatékonyan. Ebben a fizikai térben Eric csak úgy mozog­ hat. akkor általában köszönti az illetőt. de elkerül minden olyan gesz­ tust. amit Erving Goffman (1967. Amikor az udvarias figyelmetlenség egymás mellett elhaladó idegenek között jelentkezik. néha vadidegenek között is félelem nélkül kell zajla­ nia. hogy ész­ lelte a jelenlétét. de aztán mindenki teszi a dolgát. hogy levegőnek nézzük a másikat. mintha többé tudomást sem venne a másikról. az egyikük (a férfi) jelzi a másiknak (a nőnek). 1 9 7 1 ) . Néhányukkal csak az első edzésükön foglalkozott. Amikor az utcán két ember elhalad egymás mellett. Mi • JHH A konditeremben edzők viselkedése gyakran jó példa az udvarias figyelmetlenségre. amikor átmennek egy másik géphez. és folyton keresztezik egymás útját.a sok helyzetben kölcsönösen elvárt . Másokkal többször is találkozott „spinning" (csoportos ke­ rékpározás) óráin. Ezalatt több száz emberrel ismerkedett meg. Az ember jelzi a másiknak. ellenségeskednie vagy bármi okból kerülnie.udvarias figyel­ metlenségnek nevez. mivel a hét megha­ tározott napjain általában ugyanazok edzenek a központban. hogy szemkontaktust teremt valakivel. akik az edzőte­ remben megfordultak. Ennek jelentőségét leginkább akkor láthatjuk. Ez jó példa arra. aki­ vel már legalább egyszer találkozott. Megint másokat alkalmi kap­ csolatok révén ismert meg. amelyeket nagyon közel raknak egymáshoz. először távolabbról gyors pillantást vet­ nek egymásra. Az edzésben részt vevők közvetlenül egymás mellett dolgoznak. majd másfelé néznek. Ha először találkoznak aznap.ft Eric már évek óta fitneszoktatóként dolgozik egy drága belvárosi egészségközpontban. hogyan használhatják a gépeket. Az udvarias figyelmetlen­ ség korántsem jelenti azt. Az udvarias figyelmetlenség többé-kevésbé öntu­ datlan cselekvés. de alapvető jelentősége van tár­ sadalmi életünkben. amely túlzottan tolakodónak minősülhetne. amikor megmutatta ne­ kik. mert a gépeket egymáshoz közel helyezik el. Az edzőteremben korlátozott a személyes tér. Pél­ dául a súlyzózás egyik szakasza olyan gépekre épül. hogy nem kell tolakodónak vélnie.

hazament. Természetesen nem ugyanazt a napi rutint követjük mindannyian. hogyan tekintenek egymás­ ra. Később ugyanazon az úton.a buszon utazók mindent elkövetnek. Amikor egy ember életében alapvető változás tör­ ténik . amikor szokott (ami önmagában is fontos rutincselekvés). for­ málják cselekvésünket. hónapról hónapra. Életünk vázát a hasonló viselkedésminták nap­ ról napra. ha olyan példát veszünk. és a hétvégét általában egészen másképp töltjük. Mindketten rendszeresen. Először is a mindennapos rutincselekvések. Alighanem ba­ rátaival ebédelt. Még a beszélgetésbe elegyedett barátoknak is vigyázniuk kell. vagy legalábbis nem értik. Ezek tanulmányozásából sokat megtudhatunk önmagunkról mint társadal­ mi lényekről és magáról a társadalmi életről is. Viszonylag korán elment otthonról. Ha meregetnék a sze­ müket. szót válthatunk a barátainkkal vagy szinte gondolko­ . sőt a szociológiai kutatás egyik legérde­ kesebb területe. hogy a fajgyűlölő „gyűlöletbámulással" (hate stare) reagál. akkor a másik rendszerint a kedvese. de mindenképp furcsán viselkednek. délután pedig újabb órákra ment vagy egyedül tanult. megjárod! . dás nélkül tehetünk valami jelentéktelen dolgot. Ha viszont mindketten kerülik egymás tekintetét. mint a hétköznapokat. strukturálják. Ennek három oka van. és hagy­ ja. mit csinált például tegnap és tegnapelőtt! Hétköznap bizonyára nagyjából akkor kelt fel. hogy érzelmei tükröződjenek az arcán. hogy megvédjék személyes terüket. bement az egyetemre. sőt év­ ről évre történő ismételgetése alkotja. ha egy másik etnikai csoport tagja halad el mellette. nem máshol jár az eszük. Az utcán. akkor azt a benyomást keltik. amelyek során többé-kevésbé folyamatosan in­ terakcióba kerülünk másokkal. amire gyakorla­ tilag minden hétköznap sor kerül. mintha takargatnának valamit. amelyben nem érvénye­ sül. hogy nem hisz­ nek a másiknak. mert az például ellenséges szándékot jelezhet: köztudott. Pedig a társadalmi interakció látszólag teljesen jelentéktelen formáinak vizsgálata a szociológiá­ ban rendkívüli jelentőséggel bír. Ha egy nő mereven bámul egy férfit. Gondolja csak végig olvasóm. az annak a jele lehetne. a munkában vagy egy tár­ sas összejövetelen találkozó idegenek vagy futó ismerősök szinte soha nem néznek ilyen hoszszan a másik szemébe. de sose hosszan a másik szemébe nézve mutatják. hogy figyelnek. hétről hétre. családtagja vagy kö­ zeli barátja. amelyiken jött. távolról sem ér­ dektelen.Ha mellém ülsz. amit mond. este még esetleg kiruc­ cant más barátaival.például befejezi az egyetemet és munkába A MINDENNAPI ÉLET VIZSGÁLATA Miért foglalkoztatnának minket a társas viselke­ dés efféle banális mozzanatai? Egy nap ezerszer is elhaladhatunk mások mellett az utcán.

döntései és tet­ tei révén folyton alakítja a valóságot. NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ A társadalmi interakcióhoz a nem verbális kom­ munikáció számos formája szükséges: informá­ ciót. ol­ dalon). Ekman és Friesen egy elszigetelt új-guineai közösségben végzett megfigyeléseket. hogyan alakíthatja az ember kreatív módon a valóságot. nem válnak el a könyvem későbbi fejezeteiben tárgyalt átfogó kérdésektől. a gesztusok és az érzelemkifejezés A nem verbális kommunikáció egyik legfonto­ sabb része az érzelmek arcjátékkal való kifeje­ zése. o.mintha alá­ támasztanák Darwin állítását.és makroszociológia összefüggését (lásd a keretes részeket a 118. ame­ lyeket a társadalmi interakcióval foglalkozó szo­ ciológusok vizsgálnak. Ezt nem nehéz bizonyítani. és folyamatosan kap­ csolatba kerül olyan emberekkel. amellyel le­ írható az arcizmoknak az egyes kifejezéseket létrehozó mozgása (Ekman-Friesen 1978). hogy jelentése ne csorbul­ jon. Ugyanakkor elismeri. amely mindig is nyi­ tott volt a következetlen vagy ellentmondásos értelmezések előtt. o. A közös­ ség tagjainak képeket mutattak. illetve a 1 2 3 . A modern társadalmakban az em­ berek többsége városlakó.amelyek során egészen különböző kulturális hátterű em­ berek érzelmi reakcióit vizsgálta .) visszatérünk. meglepetés). a gesztusokról). hogyan közölhetjük a nyelv révén mondaniva­ lónkat másokkal úgy. hogy az apró-cseprő. Ekman szerint mindez alátámasztja azt a né­ zetet. amelyekkel mindannyian élünk a másokkal foly­ tatott interakciókban. félelem. Más szóval a valóság nem állandó. hogy minden emberben meg­ vannak az érzelemkifejezés alapvető módjai. Ebben a fejezetben szó lesz a nem verbális jel­ zésekről (az arckifejezésekről. Ekman kutatásai . „A szociológiai elméletalkotás" című feje­ zetben elméleti szempontból vizsgáltam a min­ dennapi társadalmi interakciók és a nagyobb társadalmi struktúrák kapcsolatát (109-110. egészen más a helyzet. FACS).. fejezetben is­ mertetett szimbolikus interakcionista szemlélet középpontjában épp a valóság társadalmi fel­ építésének ez az elképzelése áll. Másodszor: a mindennapi élet vizsgálata fel­ tárja. mert jellemzően azért használjuk az ilyen nem verbális jeleket. mint a szerepek. Harmadszor: a mindennapok társadalmi inter­ akciójának tanulmányozása az átfogóbb társa­ dalmi rendszerek és intézmények működését is megvilágítja. például a nemek vagy a társadalmi osztályok problémájától. szomorúság. amit szavakban megfogalmaztunk. rendszerint gyökeresen meg kell változtat­ nia a napi rutinját is. / A 4. Ha azonban az ilyen interakciók sokaságát együtt vizsgáljuk. sőt szorosan kapcsolódnak ezek­ hez. Charles Darwin. jelentést arckifejezésekkel. és az új-guineaiak felismerték. Az udvarias figyelmetlenség is egyike a mechanizmusoknak.5. Valójában minden kiterjedt társa­ dalmi rendszer a társadalmi interakció minden­ napi életünkben megfigyelhető mintáira épül. düh. Mivel az egyén képes a kreatív cselekvésre. Ebben a fejezetben rámutatok arra is.. Két konkrét példával érzékeltetem majd a mikro.1 2 4 . FEJEZET áll -. mindennapos gyakorlatok. hogy az érzelmek mimikával való kifejezé­ se és annak értelmezése az ember veleszületett képessége. hiszen elképzelhető. amikor két járókelő elhalad egymás mellett az utcán! Ha ezt az eseményt önmagá­ ban nézzük. gesztusokkal vagy testmozdulatokkal közölhetünk. Paul Ekman és kollégái kifejlesztették az úgynevezett arckifejezés-kódoló rendszert (Fa­ cial Action Coding System. az evolúcióelmélet aty­ ja megállapította. Ekman . Az „arc". akkor közvetlenül nyilván nem so­ kat árul el a társadalmi szerveződés nagyobb és időben állandóbb formáiról. így próbáltak valamivel pontosabb szabályokat al­ kotni egy olyan területen. amelynek addig szinte semmi­ lyen kapcsolata nem volt a külvilággal. hanem emberi interakciók során keletkezik. Bár ezt egyesek vitatták. amelyek megadják a városi élet jellegét. undor. hogy ezek széles körben elterjedt. tanult kulturális tapasztalatok. akiket szemé­ lyesen nem ismer. statikus. az egyének hát­ terüktől. Vizsgáljuk meg újból azt az esetet. Az 1. hogy hiteltelenítsük vagy éppen kiegészítsük azt.). amelyre később ( 1 3 2 . Ezután rátérünk a min­ dennapi beszéd elemzésére. érdekeiktől és motivációiktól függően különbözőképpen látják a valóságot.1 3 3 . hogy vizsgála­ tai nem szolgálnak cáfolhatatlan bizonyítékkal. ám ez félrevezető. vagyis megnézzük. a maga állandóan nyüzsgő tömegével és személytelen kapcsolataival. Bár a társas viselkedést bizonyos mértékig olyan erők vezérlik. hogy milyen érzel­ mek kifejezése volt a cél. mert az érzelmeket a lehető legkülönfélébb módokon azonosítják és osztá­ lyozzák. A nem verbális kommunikációt néha „testbeszédnek" is nevezik. a normák és a közös elvárások. de azután kialakul egy új és igen stabil szokásrendszer. amelyek hatféle érzelmet tükröző arckifejezést ábrázoltak (öröm.

amikor megszagoltak egy szokatlan illatú tárgyat. Bizonyos gesztusokat. vagy ezek segítségével szavak nélkül kommunikálunk. A nem verbális úton akaratlanul keltett benyo­ mások árulkodóak lehetnek. hogy a szavaink nem pontosan azt fejezik ki. milyen volna az arckifejezése. Az FACS-rendszer haszná­ latával Ekman és Friesen azonosítottak egy sor olyan finom arcizommozgást az újszülött csecse­ mőnél. míg az angol-amerikai kultúrában éppen az ellenkező­ jét. Nincsenek olyan gesztusok vagy testtartások. d) meglátna egy döglött disznót. Ugyan­ így Olaszország egyes részein például dicséret­ képpen a kiegyenesített mutatóujjukat az arc közepéhez illesztik és megforgatják. amivel éppen foglalkoz­ tak. amit szavakban nem közölnek: hogy mennyire őszinték hozzánk és hogy bízhatunk-e bennük. b) megtudná. ez a gesztus azonban másutt ismeretlen. c) dühödten harcra készülődne. amely a felnőttek érzelemkifejezésében is megfigyelhető.J TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET E fényképek segítségével. A nem verbális kommunikáció nemi vonatkozásai Vajon van a mindennapi társadalmi interakció­ nak nemi vetülete? Joggal hihetjük. hogy mutassa meg. Ekman ezt a férfit arra kérte. Mindhárom módon tréfálkozhatunk. és homlokukat ráncolták. egyes népek mintha egyáltalán nem ismernének (Bull 1 9 8 3 ) . hogy az alapvető érzelemkifejezési módok minden népnél azonosak. amely hason­ ló a felnőttek undorodó arckifejezéséhez (csücsö­ rítenek és összevonják a szemöldöküket). amelyek az összes vagy akár a legtöbb kultúrában azonos jelentést hordoznának. de számos egyéb finom jelzés is létezik. a fészkelődés. Például a gyakorlott meg­ figyelő gyakran a nem verbális jelekből is követ­ keztetni tud a félrevezetési szándékra. Egyes társadal­ makban például a bólintás tagadást jelent. a kutatók bizonyíthatták azt a feltevést. válaszaik csak belülről megha­ tározottak lehettek. amely már jó ideje ott hever. Az arckifejezések­ hez hasonlóan gesztusokkal és testtartásunkkal is folyamatosan árnyaljuk mondandónkat. szü­ letésétől fogva siket és vak gyermekkel végzett vizsgálata során azt próbálta megfigyelni. felvonták a szemöldöküket meglepetésük­ ben. A gyerekek mosolyogtak. Eibl-Eibesfeldt (1973) hat. milyen mértékben azonos az arckifejezésük bizonyos érzelmi helyzetekben a halló-látó gyerekekével. indivi­ duális és kulturális tényezők alakítják az arcmoz­ gások pontos formáját. amit gondolunk. Az izza­ dás. ha többször is megpróbáltak valamilyen nem tetsző tárgyat a kezükbe adni. hogy a szóban forgó sze­ mély megpróbál félrevezetni minket. A csecsemők például a savanyú ízekre olyan arcjátékkal reagálnak. Tehát má­ sok mimikájából és gesztusaiból kitalálhatjuk azt is. a hosszan az arcra erőltetett kifejezés (az őszinte általában négy-öt másodperc múltán eltűnik) azt mutathatják. a merev tekintet vagy az oldal­ pillantások. gúnyolód­ hatunk vagy kifejezhetjük kételkedésünket. Mivel az interakciókat a tágabb társadalmi kör- . ha egy történet szereplőjeként a) meg­ örülne most érkezett barátjának. Bár az érzelmek mimikával való kifejezése a je­ lek szerint részben belülről meghatározott. hogy milyen helyzetekben tartjuk azokat megfelelőnek. hiszen gyakran azt jelzik. valamint azt. eredményeit azonban más típusú kutatások is alátámasztják. amelyeket mások érzékelhetnek. amelyeken Paul Ekman örökítette meg egy világtól elzárt új-guineai törzs tagjának az arcki­ fejezéseit. hogy meghalt a gyermeke. hogy igen. amikor nyilvánvalóan örömüket lelték abban. amelyeket az európai­ ak vagy az amerikaiak nagyon gyakran használ­ nak (például a rámutatást). Mivel ezt a viselkedést másoktól nem leshettek el. Alighanem az elpirulás a leg­ nyilvánvalóbb példa a szavakban megfogalma­ zott jelentésnek ellentmondó fizikai jelekre. Pél­ dául a különböző kultúrákban az emberek más­ ként mosolyognak: eltér az ajkak és más arcizmok mozgása. valamint a mosoly időtartama is.

Ebben a keretes részben arra hozok példát. a közvetlen interak­ ciókban megfigyelhető mindennapi viselkedés vizsgálata és makroszociológia. hogy ezt rendjén valónak vegyék). és mindenütt megjelenik a nemi erőszak veszélye. lábukat keresztbe rakják.és makroszint közötti kapcsolat megértésével beláthatjuk. A nők általában közelebb állnak ahhoz. akivel beszélnek. hogy ezek a látszólag jelentékte­ len mikroszintű interakciók erősítik a társadal­ munkban általánosabb. hogy a férfiak általában fesztelenebbül ülnek. ha a nőt ez feszélyezi. mint egy .•J FEJEZET Nők és férfiak a köztereken Az 7. a férfiak beszélgetés közben sokkal gyakrabban érintik meg a nőket. hogy a köztereken a fér­ fiak vannak előnyben. ahol ál­ talában a férfiak töltenek be domináns szerepet a nőkkel szemben a magán. amelyekből az efféle inter­ akciók erednek.és közéletben egyaránt. Giddens 1984). E gondolatmenet szerint a nők a szemkontaktus­ sal és az arcjátékkal jóváhagyást keresnek. Úgy tűnhet. hogy másfelé néz vagy meg­ szakítja az interakciót. hogyan kapcsolódik össze a mikro. akkor ezt gyakran kihívónak. és általában összefüggenek a társadalomban meg­ szerzett hatalom és helyzet kérdésével is. nem meglepő. Ezek az összefüggések napi életünk szokványos inter­ akcióiban is világosan megmutatkoznak. egyetlen interakció vizs­ gálatával. míg a nők tartása zártabb. ha nem kötjük össze ekképp a mikro. mert terpeszkedve ülnek. mint for­ dítva (a nőktől pedig elvárják. hogy a kéretlen interakció e típusa különböző színtereken . egyenesen ül­ nek. és csak akkor lehet megérteni. a társadalom álta­ lánosabb jegyeinek.és makroszociológiát. hogy a férfiak és a nők eltérően láthatják és fejezhetik ki a verbá­ lis és a nem verbális kommunikációt egyaránt. ha a kérdést ennyi­ re egyszerűsítve szemléljük. Sosem érthetjük meg teljesen ezeket az inter­ akciókat. a nemek közötti egyenlőtlen­ ség nagyobb rendszeréhez kapcsolta. 1996). hogy a probléma végleges megoldásához a nemek kö­ zötti egyenlőtlenség olyan formáinak megszünte­ tésére kell törekedni. vagy mint­ ha megelőzhetnénk őket azzal. makroszinten kialakult egyenlőtlenséget. Gardner például azt a jelenséget. de gyakrabban meg is szakítják a szemkontaktust. A nem verbális kommunikációban más nemi különbségeket is megfigyelhetünk. hogy szoros kapcso­ lat van a mikroszoáológia. kerülheti a férfi tekintetét úgy. Vizsgálatok mutatták meg azt is. ak­ kor a nő általában hamarabb elfordul.és makroelemzés. Ha egy férfi bámul egy nőt. a szemkontaktust! Ezt az egyének sokféleképpen használják: gyakran ezzel keltik fel valaki figyelmét vagy kezdeményeznek társas interakciót. hogy jó modorra tanítjuk az embereket.vagy nemi hierarchia vizsgálata között (Knorr-Cetina-Cicourel 1981. például az osztály. A mikro. ha azt is figyelembe vesszük. akkor ezt „természetesnek" vagy „ártatlannak" tekinthetik. nyezet formálja.férfiak egy csoportja verbálisan zaklat egy utcán sétáló nőt . Az efféle interakció az egymás számára idegen férfiak és nők között zajló utcai beszédre jellemző (Gardner 1995). Vegyük például az egyik leggyakoribb nem verbális ki­ fejezésmódot. hogy a nők nyilvánvalóbban (arcjátékkal) feje­ zik ki érzelmeiket. A férfiak a nőknél nagyobb te­ ret foglalnak el. mert általában távolabb állnak attól. mint a nők. amelyet az jelenít meg leginkább. fejezetben már írtam. akihez beszélnek. Ez megmutatja. kezüket az ölükbe teszik. mint a férfiak. ha egy férfi szemkontaktust kezdeményez egy nővel. a bámulás megvilágítja. amikor állnak vagy ülnek. A szociológu­ sok azt állítják. Vizsgálatok igazolják. Bár az ilyen esetek önmagukban látszólag lényegtelenek. szexuális kezdeményezésnek tekintik. hogyan alakul a nemek hierarchiája az adott társadalomban. és hogy gyakrabban keresik a másik tekintetét. összessé­ gükben erősítik a nemek közötti egyenlőtlenség mintáit (Burgoon et al. Azokban a társadalmakban. a férfiak valószínűleg bátrabban kezdeményeznek szemkontaktust idegenekkel. hogy a nők gyakran sértőnek találják. mint a nők: lábukat terpesztve hátra­ dőlnek. Carol Brooks Gardner egy 1995-ös tanulmányá­ ban (Passing By: Gender and Public Harassment) megállapítja. milyen „jelentésbeli" ellentmondá­ sok lehetnek a nem verbális kommunikáció azo­ nos formái között. A társadalmi nem és a nemi szerepek értelmezését nagyban befolyásolják társadalmi tényezők. a nők testileg kiszolgálta­ tottak. Ha viszont egy nő bámul egy férfit. mintha az efféle interakciók elszigetelt esetek volnának. hogyan kapcsolódik egy lát­ szólag a mikroszociológia felségterületéhez tar­ tozó esemény .úgy fordul elő.a makroszociológia tárgyát alkotó nagyobb kérdésekhez. nem sok haszna. A szemkontaktus egyik formája. és mert irányító szere­ püket a gyakoribb fizikai érintkezéssel mutatják. hogy férfiak nőket zaklatnak. Bár egy-egy nő zaklatása elemezhető mikroszociológiai szinten.amelyek közül legismer­ tebb az építési terület környéke .

hogy egy albérlőjelölt és a háziúr között folyik: van olyan tulajdonos. hogy a beszélgetők sokrétű. vagyis az olyan népi vagy laikus eljárások vizsgálata. akkor meg kellett kérdezni: „Hogy érted azt. hogy beszélgessenek valamelyik barátjukkal vagy ro­ konukkal. Vagyis a jelentést részben szavak közvetítik. Az etnometodológia az „etnomódszerek" kuta­ tása. Ha valaki azt mondta: „Szép napot!". Egy nap hosszú idő. A szociológusok mindig úgy tar­ tották..TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET férfi tenné. AZ INTERAKCIÓ TÁRSADALMI SZABÁLYAI Bár viselkedésünkben.. amelynek középpontjában az áll. hogy a tár­ sadalom egészében a férfiak hatalommal bírnak a nők felett (Young 1990). hogy minden véletlenszerű vagy általános kijelentésnek kide­ rüljön a pontos jelentése. A hétköznapi társalgásban hasz­ nált szavaknak nincs pontos jelentésük. hogy az illető rendszerint mit csinál a hét egy adott napján. akkor nem tudnánk értelmes kommunikációt folytatni. a fürdő­ szobába mentem és elkezdtem mosni a fogamat. S: (Elvörösödik és hirtelen kikel magából. általában anélkül. hogy vannak közös kimondatlan kulturális feltevéseink arra vonatkozóan. interakcióink jó része a másokkal folytatott informális beszélgetések során. Vagyis a kommunikáció nem verbális formáinak mikroszintű vizsgálata olyan rejtett je­ leket tárhat fel. akinek semmi gondja a gyerekkel. hogy a nyelv a társadalmi élet alapvető tényezője. amely a szavakban nem jelenik meg. hogy ismerjük a kérdezőt. Minden kérdést vagy megjegyzést elkerülhetetlenül olyan hosszadal- Közös jelentések A mindennapi társalgás legjelentéktelenebb for­ mái is feltételezik. Nézzük a következő beszélgetést (Heritage 1985)! A: Van egy tizennégy éves fiam. hogy szép?". amint megtudjuk. részben pe­ dig a beszélgetés társadalmi kontextusa hordozza. közös tudásra építenek. milyen tevékenységeket szoktunk együtt végez­ ni. és logikus lenne azt válaszolni: „Hét óra tizenhatkor felébredtem. illetve azt is. Az így létrejött beszél­ getések egyike a következőképpen zajlott le („E" a kísérletben részt vevő diák. tudjuk. Ám a társadalmi kontextus ismerete nélkül „B" válaszai látszólag nincsenek összefüggésben „A" közléseivel. Ha ezeket nem tekinthetnénk telje­ sen kézenfekvőnek. miképpen használják az emberek a nyelvet a mindennapi élet szokásos helyzeteiben. B: Jaj. Újabban viszont kialakult egy olyan megközelítés. de nem engedi. A: Van egy kutyám is. hogy vagy! Miért zavarja meg az embereket. Garfinkel kísérletei Az „alapkövetelményeket". amelyekkel az emberek mások tetteit és szavait értelmezik. illetve mások magatartá­ sának értelmezésekor rutinszerűen használunk nem verbális eszközöket. és törekedjenek arra. a tanulmányi eredményem. B: Az nem okoz gondot.. az már baj! Vajon mi történik itt? Milyen kapcsolat van a két beszélő között? A beszélgetés rögtön érthetővé vá­ lik. hogy mit miért mondunk. Ha valaki azt kérdezi a másiktól: „Mit csináltál tegnap?". hogy a lakói kutyát-macskát tartsanak. a válasz nem annyira egyértelmű. Tulajdonképpen még a ." A kérdésre adandó választ többek között az segít meghatározni. mint az a kérdés szavaiból következne. Hét tizenkilenckor megnyitottam a zuhanyt. hogy tudatosan figyelnénk rájuk.. „A napnak melyik részére gondolsz?" és így tovább. „S" pedig a barátja): S: Hogy vagy? E: Mármint milyen szempontból? Az egész­ ségem. társalgás (alkalmi verbális érintkezés) for­ májában zajlik. Hét tizennyolckor felkeltem az ágyból. Harold Garfinkel (1963) önként jelentkező egye­ temistákkal végzett kísérletei világították meg. amelyek azt mutatják. amelyek segítségé­ vel mindennapi beszélgetéseinket szervezzük. A kifejezés Harold Garfinkeltől ered. és mon­ dandónkat a szavakat alátámasztó kimondatlan feltevésekkel pontosítjuk. Garfinkel a kísérlet résztvevőit arra kérte. legfelszínesebb csevegés is annyira összetett. ha valaki nem tart be egy ilyen jelentéktelennek látszó beszél­ getési konvenciót? Egyszerűen azért. Mindannyian használunk ilyen értel­ mezési módszereket interakcióinkban. ha ismerjük a társadal­ mi kontextusát. hogy még a legkifinomultabb számítógépet sem sikerült mind ez idáig beprogramozni az emberi beszélgetésre.) Ide figyelj! Én csak udvarias akartam lenni! Iga­ zából egy csöppet sem érdekel. akinek munkájáról az alábbiakban lesz szó. az anyagi helyzetem. Gyak­ ran csak úgy tudunk értelmezni valamilyen köz­ lést egy beszélgetésben. a lelki nyugalmam vagy a. mert min­ dennapi társas életünk stabilitása és értelme arra épül.

amelyekben az emberek beszélgetési módsze­ reikkel „kevernek bajt"? Egy amerikai vizsgálat során a New York-i járókelők és az „utca népe" közötti szóváltásokat elemezve próbálták meg­ érteni. miért tekintik a járókelők gyakran prob­ lematikusnak az efféle interakciókat. Akkor vagyunk a legnyugodtabbak. amellyel egy beszélge­ tés jelentése minden szempontból vizsgálható . „B" szándékosan „félreérti" „A" kérdését.például ez az éttermi vendég. az egyik leg­ főbb módja annak. vagy esetleg az. FEJEZET hanem megtagadja az értelmes választ. amely szükséges lenne egy kijelentés. a vál­ takozó megszólalásban. hogy a beszélgetést szeretnénk elhárítani. a beszélgetőtársat megpró­ báljuk megtréfálni. borlap nem kell. De mi van a való világ helyzeteivel. hogy segítsék a zökke­ nőmentes beszélgetést. A beszélők kölcsönösen figyelnek egymásra. Garfinkel egyetemistái úgy alakítottak ki fe­ szült helyzetet.5. amikor ezt mondja: „Üdv. zavarba hozni. Nincs eb­ ben semmi rossz mindaddig. ha az egyik fél „nem hajlandó együtt­ működni". hogy egy szociológiai kísérlet ke­ retében szándékosan megszegték a beszélgetés szabályait. megszakítások és átfedések). megjegyzés vagy kérdés értelmezésé­ hez. feltétlenül tudatjuk Önnel.. A társal­ gáselemzésnek nevezett technikát alkalmazva összehasonlították a kiválasztott utcai szóváltá­ sokat a mindennapi társalgás mintáival. például: A: Hova mész? B: Tönkre. mint az egyetemisták Garfinkel kísérleteiben: nem kérdezősködik olyan helyzet­ ben. A mindennapi társalgás általá­ ban úgy zajlik. ha ezeket a szokásokat megtörik. amilyet Garfinkel kísérleti személyeinek kel­ lett kezdeményezniük a lehető leghétköznapibb megjegyzésekre válaszolva. Ami tehát első látásra jelen­ téktelen beszélgetési konvenció. ezért jár súlyos következményekkel a felrúgása. Szülő: Mit fogsz csinálni? Gyerek: Semmit. Nagyon reméljük. hogy válaszul ironikusan kifejezhesse aggodalmát vagy rosszkedvét." mas „pontosítási műveletnek" kellene követnie. Jeff vagyok.igazodnak a hanglejtésbeli váltásokhoz. ha valaki megszegi . akkor veszélyben érezhetjük magunkat. Ennek a célja lehet az. a mai vendége! Először is mindketten kérünk ásványvizet és ét­ lapot. amikor ezt normális esetben nem tennénk. mint már említettem. ha mindenki megmarad a cseve­ gés hallgatólagosan elfogadott konvencióinál. így „együttműködnek" az interakciók kezdésében és befejezésében. Nézzük például az alábbi jellemző beszélgetést a szülő és tizenéves gyere­ ke között! Szülő: Hova mész? Gyerek: El.. hogy a beszélgetők gondosan rá­ hangolódnak mások „végszavaira" . A társal­ gáselemzés olyan módszer. amíg az interakció résztvevői tisztában vannak vele. az valójában a társadalmi élet szövetének alapvető része. Az én specialitásom a coq au vin. hogy finom lesz az étel. a rövid szünetekhez vagy a gesztusokhoz -. Meg kell jegyeznünk. hogy az emberek a min­ dennapi életben olykor szándékosan úgy tesz­ nek. Épp ezért feszültségeket okozhat.a legkisebb töltelékszavaktól (például „hmmm" és „á!") a szóváltás pontos időbeli menetéig (szüne­ tek. zavartakká vagy bizonyta­ lanokká válunk. . Ha bármire szükségünk lenne. hogy napi életünk stabilitását és egységét megőrizzük. hogy igyekszünk felhívni a figyelmet egy köz­ lés kétértelműségére. A gyerek tehát éppen ellentétes módon válaszol a szülő kérdéseire. „Interakciós vandalizmus" A beszélgetés. vagyis vé­ gül is ezt mondja: „Törődj a magad dolgával!" A fenti első kérdésre egy másik ember más helyzetben egészen más választ adhat. A szellemeskedés. hogy a félreér­ tés célja a másik megnevettetése. mintha nem ismernék azt a szavakban nem kifejezett kontextust. és az interakció ilyen esetben megakadna. a tréfa éppen a beszédhez kapcsolódó kimondatlan feltevések szándékos félreértéséből táplálkozik. A mindennapi beszélgetés sok „szabálya" csak akkor válik nyilvánvalóvá.

4. tudod-e?! A nő rá se hederít. a rendőrséggel. babám! A nő összefonja a karját és meggyorsítja lép­ teit. továbbhalad (Duneier-Molotch 1999). húszas éveiben járó fehér nő jön. A beszélgetésekben nagyon pontos mutató az időzítés: ha akár csak egy másodperc töredé­ kével is késik a válasz. mintha észre se venné Mudrick ismételt próbálkozásait. lányok! Milyen csinosak vagy­ tok ma! Van pénzetek? Vegyetek rajta könyvet! Rá se hederítenek. hogy másokkal folytatott beszélgetéseinknek megfele­ lő „kezdete" és „vége" legyen. szépségem! 2.ha egyáltalán válaszol . az a hétköznapi beszél­ getések többségében azt jelzi. Ennek megfelelően a nő is „bárdolatlan". interakciós vandalizmusnak nevezik. hogy elbizonytala­ nítják a járókelőket.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET A kutatás során .többnyire hajléktalan. És a tiéd? A n ő n e m válaszol. mi történt velük. De ha kedvük tartja. Mudrick viszont azonnal válaszol. mert azok „bárdolatlan" jellegűek. Ha csak az átiratot néz­ zük. tovább próbálko­ zott. Mudrick: Legyél a feleségem! A következő alkalommal két. ahogyan egy normális interakcióban tennék. Bár a férfiak megjegyzései ritkán ellenséges hangvételűek. Aztán egy fiatal fekete nő közeleg. hogy nem kívánja folytatni: 1. hogy a nő nem kíván társalogni. Nő: Van! 9. Mudrick: Ne mondd már! 12. De ezekben a beszélgetésekben valami „elromlik". megmagyaráz­ hatatlan bizonytalanságérzet keríti hatalmába. alko­ holista vagy kábítószerfüggő . A járókelők épp azért tudják nehezen kezelni az utcai szóváltá­ sokat. mint a durva fizikai vagy verbális támadás áldozatai. Vagy a férfinak sikerült beszélgetést kezde­ ni. amikor úgy tesz.fekete férfiak és az utcán mellettük elhaladó fehér nők közötti interakciókat vizsgáltak. Az utcán élők gyakran igenis alkalmazkodnak a mindenna­ pi beszédformákhoz az egymással. 11. hogy így feltűzöd a hajad. hogy hallod! Aztán egy harmincas éveiben járó fehér nőt szólít meg. A beszélgetés e két meghatározó részlete a férfiak és nők viszonyá­ ban igencsak problematikus. Mudrick: Na! 8. bókoltak vagy kérdéseket tettek fel nekik. A férfiak gyakran úgy próbáltak beszélgetést kezdeményezni a nőkkel. Az interakciós vandalizmus áldozatai még kevésbé tudják megfogalmazni. Mudrick: Hol a gyűrűd? 10. 6. A szerzők az efféle eseteket. de gyakran nem vette a lapot. a nők rendszerint megszaporázzák lép­ teiket és mereven előre néznek. ügyet sem vetve a megjegyzésre. 5. megjegyzéseivel gyakran a nő szavába vág. Amikor a nő ellen­ állt a férfi beszélgetésindító próbálkozásainak. a helyi üzlet­ tulajdonosokkal.késlelteti a válaszait. akkor is eléggé egyértelmű. hogy a beszélő té­ mát akar váltani. 7. hallod-e! Tet­ szik. amelyekben a rang­ létra alacsonyabb fokán álló személy felborítja az interakció hallgatólagosan elfogadott. Az interakciós vandalizmussal kapcsolatos vizsgálat még egy példával szolgál a mikroszintű . Nő: Van. az ötvenes évei vége felé járó fekete férfi nőkkel beszélgetés­ be elegyedni (Duneier-Molotch 1999): Mudrick akkor kezdi ezt az interakciót. Mudrick: Hahó. de amikor a magnófelvételen végzünk társalgáselemzést. a férfi ezt nem vette tudomásul. úgy boríthatják fel a minden­ napi beszélgetés konvencióit. Mudrick: Hahó. amikor a nő je­ lét adta. Ha hiá­ nyoznak a beszélgetéskezdés és -befejezés szoká­ sos jelei. Mudrick: Megtudhatom a neved? 14. Mudrick: Jól vagy? 4. 2. Mudrick: Szépségem! Szépségem! A nő továbbhalad. még világosabbá vá­ lik a vonakodása. Mudrick: Figyelj! Figyelj csak! Tudom. Ebben az esetben Mudrick az interakciót alkotó tizennégy megszólalás közül kilencben beszél­ getést kezdeményez és további válaszokat pró­ bál kicsikarni a nőből. mert a nők ritkán válaszolnak úgy. Mudrick: Az enyém Mudrick. hogy beszélgetésbe elegyedjen vele. 5. Mudrick: Nézzenek oda! Szemrevaló vagy. Nő: Otthon tartom. Nő: De! 13. Mudrick: Nagyon csinos vagy. Nő: Jó napot! Hogy s mint? 3. Mudrick: Tetszel. akkor az egyéneket erős. 1. hogyan próbált Mudrick. Az alábbiakban azt idézem. A városi jó modor alapvető követelménye. A szociabilitás hallgatólagosan elfogadott szabályainak megsértésével Mudrick olyan módon folytatja a beszélgetést. amely „bár­ dolatlannak" számít. a rokonokkal és az ismerősökkel folytatott interakcióik során. hogy rájuk kiáltottak. 3. a ma­ gasabb rangúak által tiszteletben tartott rendjét. mintha nem is hallotta volna. A nő . Mudrick: Férjed van? 6. amikor egy nagyjából 25 éves fehér nő közeleg egyen­ letes tempóban.

ha minden szokásos lé­ pésünket meg kellene fontolnunk. Mások elvárják tőlünk (ahogyan mi is másoktól) a goffmani „szabályo­ zott éberséget" (controlled alertness). Az interakciós vandalizmus szorosan kapcsolódik az általános osztály-. A hang kitölti azt a rövid szakaszt. Az interakciós helyzetekben sohasem a puszta jelenlétet várják el tőlünk. miközben mindennapi interakciókba kerü­ lünk másokkal. testünk jelzései és szavaink között állnak fenn. hogy valóban veszélyes. távolságtartónak. ame­ lyekkel társadalmi életünk minden részletét sza­ bályozzuk. a testtartásunkat és a mozdulatain­ kat. hogy sza­ kadatlanul és hallatlanul bonyolult módon kont­ rolláljuk a megjelenésünket. hogy ez a felkiáltás is része azon készségeinknek. mint aho­ gyan azt a fenti példa sugallja? Tudatosan nem is. óvakodnia kell tőle. . hogy őszinték-e.de többnyire öntudatlanul . amit szóban kö­ zölnek. mit jelent e reaktív kiáltás. hogy az ember általában nem kiált fel így akkor. azt mondjuk: „Hop­ pá!". ugyanakkor valószínűleg megta­ nítja neki. cselekedeteinket. hogy csak jelentéktelen és pilla­ natnyi ügyetlenségről van szó.és faji struktúrákhoz. amelyeket Goffman (1981) reaktív kiáltásoknak nevezett. met a szavainkra és cselekedeteinkre. olyasmi. aki ügyet sem vet beszélgetési pró­ bálkozásaira. ha egyedül van. hogy az illető esetleg nem ura a csele­ kedeteinek. Mások arckifejezése. hanem többé-kevésbé artikulálatlan felkiáltásoknak tekinthetők. ami szintén arra vall. kitöltheti egy feladat elvégzésének kritikus pillanatait. ha valaki hirtelen az arcunk felé lendíti a kezét. gesztu­ sai segítségével kiegészítjük azt. státus. Emberi lé­ tünk alapvető része. ridegnek és rész­ vétlennek tűnik . A „hoppá" nem komoly szerencsétlenségek vagy csapások. ami abból is látszik. hogy nem az kiált fel. hanem az. Pedig itt korántsem akarat­ lan reakcióról van szó. Mindez okoskodásnak tűnhet. Az efféle mindennapi interakciók során keletke­ ző félelem és szorongás olyan külső státusokat és erőket hoz létre. elképzelhető.interakciók és a makroszinten ható erők közötti kétirányú kapcsolatokra. aki előidézte a bajt. A MÁSIK OLDAL GARY LARSON Reaktív kiáltások Az emberi hangképzés bizonyos típusai nem beszédnek. Ez a felkiáltás azt hivatott közölni a jelenlévőkkel. A nő viszont gyakran annak bizonyítékát látja a férfi viselkedésében. A TEST ÉS A BESZÉD AZ INTERAKCIÓBAN Összegezve az eddigieket: a mindennapi inter­ akció azokra a bonyolult kapcsolatokra épül. hanem csak kisebb balesetek al­ kalmával használatos.kontrolláljuk az arcki­ fejezésünket. Mi értelme ilyen részletesen elemezni egy ennyire jelentéktelen felkiáltást? Valóban nem fordítunk nagy figyel- Hétköznapi életünk összeomlana. aki a tanúja volt. amelyek azután visszahatnak magukra az interakciókra. hogy „hoppá" vagy „hoppla-hopp". Ez a „hoppá" látszólag csak jelentéktelen reflexválasz valamilyen ügyetlenségre. Az interakciós vanda­ lizmus része a kölcsönös gyanakvás és modorta­ lanság önmagát erősítő rendszerének. Az utca embere számá­ ra a fehér nő. A „hoppá" rendszerint más jelen­ lévőknek szól. hogy magunktól és má­ soktól is természetes módon elvárjuk. Mindannyian szigorúan és folyamatosan . A lényeg azonban az. és következtetünk arra. Bizonyos helyzetekben elnyújtva is mondhatják.vagyis joggal tekinti az efféle interakciók „célpontjának". Sőt. amelyben a gyermek elveszettnek érezheti magát: a szülő megnyugtatja. nem kell arra gon­ dolniuk. amelyek az arcunk. mint a hunyorítás. hogy folyton megmutatjuk másoknak: meg tudunk birkózni a mindennapi élet rutinfeladataival. AZ ARC. vagy épp figyelmeztetni akarta. Például ha felborítunk egy pohár vizet. Pél­ dául a gyermekét játékosan fel-feldobó szülő is mondhatja.

hogyan és milyen gyorsan semlegesítődik ez az „idegen"-kép. Class. Meg­ állapítja: A bőrszín. Más tényezők. Ha az idegen nem megy át a vizsgálaton. Anderson könyve elején Erving Goffmant (2000) idézi arról. hogyan épül fel a társadalmi rend a végtelen sok mikroszintű interakció egyes építőköveiből.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET 1. amelyekben legalább az egyik szereplőt fenye­ getőnek tekintették. 1990) megállapította. Az utca törvényei Előfordult már olvasómmal. amely viszont kapcsolódik a társa­ dalom gazdasági struktúrájához. Ander­ son elsőként két. mert úgy érezte.. hogy a többi járókelő is megpróbál az e képnek meg­ felelő távolságot tartani tőle. hogy a mindennapi élet tanulmányozása rávilágíthat arra. [. és előfordulhat. megtévesztő vagy őszinte. egymással szomszédos ameri­ kai lakókörnyezet utcáin zajló interakciókat írt le. tartania kell valakitől. hogy az a mód. akik nem so­ rolhatók a veszélyes személyek általánosan elfoga­ dott sztereotípiáiba: „A gyerekek azonnal átmen- . ahogyan az Egyesült Államok egy észa­ ki városának utcáin sok fekete és fehér érintkezik egymással. aki követi vagy szemből közeleg? Elijah Anderson azon szociológusok egyike. akik értelmezni pró­ bálták az efféle egyszerű interakciókat. and Change in Urban Community. hogy átment az utca túloldalára. Ekképp feltárta a mikroszinten zajló interakciók és a társadalom makrostruktúrái közötti kapcsolatot. mivel a többiek ennek révén már előre tudhatják. miféle viselkedési utalások és jelek alkot­ ják a nyilvános interakció kifejezéskészletét. Goffman gondolatát követve Anderson felteszi a kérdést. az öltöz­ ködés. mit vár tőlük az illető és mit várhatnak ők tőle.. nagyban összefügg a faji sztereotípiák struktúrájával. Az egyes (gyors vagy lassú. hogyan keletkeznek a társadal­ mi szabályok és státusok meghatározott kontex­ tusokban és helyszíneken: Amikor az egyén más emberek közé kerül. például a napszak és a személy jelenlétét „ma­ gyarázó" tevékenység is meghatározhatják. a nem. feltevések alakulhatnak ki. Könyvében {Streetwise: Race. akkor rablónak nézhetik. a társak. az életkor. az ékszer és a viselt tárgyak alapján az emberek azonosíthatók. nem minősül „biztonságosnak". Anderson rámutatott. hogy a „bevizsgáláson" a legvalószínűbben azok mennek át. Anderson megmutatta.] Az egyénre vonatkozó információ elő­ segíti a helyzetmeghatározást. Főként az olyan interakciókat igyekezett megérte­ ni. érthető vagy érthetetlen) mozdulatok tovább finomít­ ják a nyilvános kommunikációt. azok rendszerint megpróbálnak információt szerez­ ni róla vagy felidézni már meglévő információi­ kat. és létrejöhet kommunikáció.

akik a szol­ gáltatóiparban dolgoznak. munkaköri kötelessé- . amikor az emberek egy bizonyos kör­ nyezetben jelzik. Egyértelmű.családtagokkal. hogyan segíthet a mikroszociológia megvilágí­ tani a makroszociológia tárgyát képező átfogó intézményi mintákat.) hasonló vizsgálatok jól mutatják. például faji. a fekete férfiak és a fekete kamaszok pedig mindenkinél lassabban". közvetlen interakció. Érintkezések Sok társadalmi helyzetben Goffman kifejezése szerint nem fókuszos interakciót végzünk. hogy az interakciós feszült­ ségek külső. hogyan kell tempót váltaniuk.) mind-mind az érintkezés példái. ami­ kor az emberek közvetlenül figyelnek egymás szavaira és cselekedeteire.és nemi státusok­ ból erednek . hogy bizonyos jelentéseket sugalljunk.5. Persze a pincérnek és másoknak. legfőbb alapja a szemtől szembeni. Az érintkezések esetében mindig sor kerül va­ lamilyen „nyitó lépésre". hogyan hatnak a mikrokontextusban zajló interakciók a nagyobb társadalmi folyamatokra. az illető úgy viselkedhet. amelyekkel az emberek igyekez­ nek bizonyos benyomásokat kelteni másokban. testünk és beszédünk arra szol­ gál. Mindennapi életünk során folyamatosan érintkezésbe lépünk másokkal . ha valahol . mint a tényleges beszéddel. Most ezt fogjuk megvizsgálni. hogy lerázzanak egy „gyanús" alakot.megállapítja. Az első kategóriába tartoznak azok a szavak és arckifejezések. má­ sokat pedig elrejtsünk. hogy tudatában vannak egymás jelenlétének. Goffman a fókuszos in­ terakció egy-egy előfordulását érintkezésnek ne­ vezi. Anderson . Ha a kezdeményezésre elutasító a válasz. hogy vajon látszott-e az élvezet az arcukon evés közben. Anderson szerint az emberek akkor „ismerik az utca törvényeit". Rendszerint ilyen interakcióra ke­ rül sor. hogy az utca törvényeiben nem jártas fehérek nem tudnak kü­ lönbséget tenni a fekete férfiak (például a közép­ osztálybeli fiatal és a bandatag) között. Anderson azt állítja. osztály. Kizárólag ezekből a vizsgálatokból nem tudnánk teljes képet adni társadalmunk nemi vagy faji viszonyairól. miközben a hát­ térben nem fókuszos interakcióra is sor kerül a többi jelenlévővel. mégis jelentős mértékben hozzájárulhatnak e kérdések magyarázatához. az udvarias figyelmetlenség szabályainak felfüg­ gesztése mindig kockázatos pillanat. amikor azok a felszol­ gált ételeket dicsérik. Nem fókuszos interakcióra kerül sor minden olyan esetben. ha például az „óvakodás művé­ szetét" elsajátítva megbirkóznak azzal a gondo­ lattal. még ha közvetlenül nem is beszélget. pincérek­ kel. ugyanakkor azon töpreng­ het. mivel könynyen félreérthető. mintha nem is állt volna szándékában kapcsolatot létesíteni. mimikája és gesztusai révén. hogy nem az udvarias figyelmetlenség szabályai sze­ rint járunk el.például egy házibulin -. Amikor az ember mások társaságában van. így például egy étteremtulajdonos udvarias mosolylyal hallgatja a vendégeit. Goffman megkü­ lönbözteti a szándékos és az árulkodó közléseket. így kapcsolja össze a mikroszintű interakciókat és a makroszintű folyamatokat. hogy kiszolgáltatottak az erőszaknak és a bűnözésnek. munkatársakkal -. Az Andersonéhoz és Carol Brooks Gardneréhez (118. a játékok és a rutinszerű szemtől szembeni kontaktusok (jegyszedőkkel. o. hogy csupán a mikrointerakciók vizsgálatával nem érthetjük meg egé­ szen a helyzetet. hogy mennyit hagytak meg. a fehér nők és a fehér férfiak va­ lamivel lassabban. Vagyis arcunk. A futó beszélgetések. hogy a társa­ dalmi szerveződés minden formájának.sok ember gyűlik össze. akkor is folyamatos nem verbális kommunikációt folytat velük testtartása. a fekete nők.rámutatva. A fókuszos interakcióban mindenki ugyanolyan mértékben kommunikál az arckifejezésével és a gesztusai­ val. a szemi­ náriumi viták. Ezért lehet bi­ zonytalan és habozó először a szemek találkozá­ sa. a színházban vagy a házibulin . boltosokkal stb. Néha azt sem tudják. Tevékenységeinket a tár­ sadalmi élet kontextusaiban is szervezzük egyegy közös cél elérése érdekében. amelyek segítségével ellenőrizhetjük valakinek az őszinteségét vagy igazmondását. és fordítva. legyen bármennyire kiterjedt.például egy forgalmas utcán. hogyan be­ folyásolják a makrorendszerek társadalmi életünk szűkebb környezeteit. Fókuszos interakcióról akkor beszélünk. barátokkal. A második kategória pedig azokat a kulcsokat tar­ talmazza. hogy mi a kezdeményezett érintkezés célja (Goffman 1971). FEJEZET nek a vizsgálaton. és hogy milyen hangon fejezik ki az elégedettségüket. mind nem fókuszos elemeket. vagy hogyan ha­ ladjanak át a „rossz környéken" különböző nap­ szakokban. Könyvem későbbi fejezeteiben arra is sorolok majd példákat. amely azt jelzi. Amikor idegenek találkoznak és beszélgetni kezdenek . A társadalmi interak­ ció gyakran magában foglal mind fókuszos.

akkor lazíthatnak és szabadjára engedhetik azokat az érzéseiket. Minden tár­ sadalomban akadnak státusok. Például ha olvasóm „hallgató". A szerepek társadalmilag meghatározott elvárások. a tár­ sadalom ezt másképp ítélheti meg. Ilyen hozzárendelt státus a „fehér". amikor nyilvános illemhelyekben vizs­ gálta a hátsó régiókban zajló társadalmi inter­ akciókat. . Olvasóm szer­ zett státusa lehet a „diplomás". hogyan alkal­ mazta Goffman dramaturgiai elemzését Spencer Cahill. A szerzett státus az.) A hátsó régiókban „profán beszédmó­ dot használnak. hogy mások milyennek látják őket.vagy in­ kább sok színpadon. nyílt szexuális megjegyzéseket tesznek. mintha a legtökéletesebb egység és barátság lenne közöt­ tük. folyton panaszkodnak [. hogy mások éppen a kívánt módon viszonyuljanak hozzájuk. o. A feleség és a férj a gyerekek előtt talán vigyáznak arra. holott szívből utálják egymást. amelyeket többre tartanak más státusoknál. / Hochschild tanulmányát az 1. színfalak mö­ götti területre. Hamarosan szó lesz arról is. Ez az „érzelmi munka" (emotional labour). A szociológusok sokszor megkülönböztetik a hozzárendelt és a szerzett státust is. megőrizve a béke és nyuga­ lom látszatát. amikor a barátaival kikapcsolódásképpen elmegy egy foci­ meccsre. a benyomáskeltés rend­ szerint egyike a tudatos figyelem nélküli cseleke­ deteinknek. A hátsó terület a színház „kulisszáira" vagy a filmezés fel nem vett jeleneteire hasonlít. Ez a társadalmi státus a társadalmi kon­ textustól függően más és más lehet. „Gyerek"-státusa különbözik ettől. Becker 1963). hogy egy érintkezés során a nem és a faj is az első jegyek közé tartoznak. amelyeket az emberek megfigyelnek egymáson (Omi-Winant 1994). amelyet Arlie Hochschild ír le ismert tanulmányában a légiutas-kísérők képzéséről. „Mi a szocioló­ gia?" című fejezetben ismertettem (38-39. hogyan kell viselkedniük az utasokkal. C. Bár ezt néha előre eltervezzük. hogy a „színfalak mögé" kerültek. Ilyen például a társadalmi szerep. és ezzel együtt változnak a betöltendő szerepek is. A homlokzati területen való szereplés hát­ terében gyakran csapatmunka folyik. Az emberek érzékenyek arra. hogy szerzett státusaink a legfontosabbak. és a társadalom (főként a szülei) szerepelvárásai is mások. ezek „színpadi alakítá­ sok". Nyil­ vánvaló. Goffman úgy szemléli a társadalmi életet. Ez a benyomáskeltés művészete. amikor egy üzleti megbeszélésen vesz részt. akkor meghatározott státusa van és meghatározott viselkedést várnak tőle az egyetemen.] egyszerű. Egy fiatalember öltönyt-nyakkendőt vesz és az alkalomhoz illően viselkedik. hogy ne törjön ki veszekedés. amelyet az egyén a maga erejéből ér el. akiknek megmagya­ rázzák. amelyeket „ref­ lektorfényben" kontrollálniuk kellett. A leggyakoribb főstátusok a nemi és faji alapú státusok.). nem vagy életkor szerint nekünk „tulaj­ donítanak". oldal keretes részében ismertetem. hogy egy személynek egyszerre sok stá­ tusa lehet. A szo­ ciológusok ezt nevezik főstátusnak (Hughes. amelyeknek egy bizonyos státusban vagy társa­ dalmi pozícióban lévő személy igyekszik megfe­ lelni. amelyet biológiai tényezők. A homlokzati területhez tartoz­ nak az olyan társas történések vagy érintkezések. és a személy általános társadalmi pozícióját ezek határozzák meg. Ha az emberek biztosak abban. Bár szeretnénk azt hinni. este pedig farmerbe-pólóba bújik és viccelődik. A hozzáren­ delt státus az.. a „nő" és a „kamasz". milyen szerepeket ját­ szunk. Benyomáskeltés Goffman és a társas interakciók más kutatói is gyakran használnak a színházi életből vett fo­ galmakat. és a be­ nyomáskeltés (impression management) többfé­ le formájához folyamodnak. Épp az imént írtam. hogy társadalmi státusunk erősen meghatározza. 1945. amelyeket egy meghatározott időpontban játszunk. amint a gye­ rekek elalszanak. mert alakításunk azoktól a szerepektől függ. mint­ ha színészek játszanák egy színpadon . A hátsó területen az emberek összeszedik a kellékeket és felkészülnek a formálisabb hely­ zetekben történő interakciókra.. E. a tanári szerep pedig a diákokkal szem­ beni viselkedés meghatározott formáiból áll. a „sportember" vagy a „munkavállaló". A szociológiában a státusoknak ezt a csoportját nevezik státuskészletnek. (A 128. amelyekben az emberek formális vagy stilizált szerepeket játszanak. így például ugyanannak a pártnak két kiemelkedő politikusa a tévékamerák előtt gondosan eljátssza. „Barátként" megint csak egészen más pozíciót foglal el a társadalmi rendben. pél- dául faj. Homlokzati és hátsó területek Goffman szerint a társadalmi élet nagy részét fel lehet osztani homlokzati és hátsó.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET gük mosolyogni és udvariasnak lenni a vendég­ gel folytatott társadalmi interakció során. hogy a faj és a nem mennyire meghatározzák társadalmi inter­ akcióinkat.. de egymásnak esnek. A szociológusok rá­ mutattak. így például a tanár meghatározott pozíciót tölt be. magatartásformáikat.

5. / Goffman sokat tett a társadalmi interakció vizsgálatáért. de potenciálisan szimbolikus cse­ lekedetekkel kapcsolatban nincsenek tekintettel a másikra. amelyet az alábbiakban részletezek. Az orvos hivatalos és szak­ mai magatartásformát vesz fel. Alig­ hanem nagyon kevés olyan étterem van. de nem az egész embert. A vizsgálat úgy folyik le. fejezetben ismertetem (216. ezenkívül a páciens olyan helyzetben fekszik. bejön az ápolónő. „milyen dolgokat kell egy nőnek elviselnie". Megnyugtatja a pácienst. mintha a pá­ ciens személyisége nem lenne jelen . és kimegy. kényes fajtáját vizsgálták: megnézték. akár férfi). majszolnak. és egyszerre viselkedik bizalmas barátnőként. A nyugati férfiak és nők a szocializáció során megtanulják. Aztán odaveze­ ti a pácienst a vizsgálóasztalhoz. szellentenek" (Goffman 2000). különböző testi megnyilvánulásokat produkálnak: krákognak. melyiket is vegyem fel ma? informális öltözéket viselnek. Hmmm. aki tudja. hanem egyúttal bizonyos dolgokat el is végez helyette. 1997). elkezd gorombán kiabálni. ezt közli a pácienssel. ahol a vendégnek ne venné el az étvágyát.a lepedő elválasztja a nemi szervét testének többi részétől. amelyek során a színészek által alakított szerepek az epizód kibontakozásával módosulnak. Ezzel véget ér az első jelenet. de amint be­ lép a konyhába. csekély jelentőségű. mi történik. A „prológusban" a nő belép a vá­ róba és felkészül rá. Henslin és Biggs az összegyűjtött adatokat megvizsgálva úgy találta. ha az orvost a helyzetével való visszaéléssel vádolnák. hogy még akkor sem mennek el orvoshoz (akár nő. A kutatás anyagát nőgyógyászati vizsgálatok so­ kaságából Mae Biggs ápolónő gyűjtötte. másrészt tanú le­ het. Az ápolónő nemcsak felügyeli a páciens vetkőzését. illetve érintése rendszerint a szexuális kapcsolat része. hogy a nőgyógyászati érintkezés jel­ legzetes szakaszokból áll. Elveszi tőle és összehajtogatja a ruháját. ha az nagyon izgul. A stigmáról és a tönkretett iden­ titásról szóló írásait a 8. Amikor behívják a vizsgáló­ ba.„jelenetek­ nek" nevezték. ha látná.eljátssza a páciens szerepét. James Henslin és Mae Biggs az érintkezések egy különös.. hogy szükség van a vizsgálatra. A legfontosabb mégis az. és hogy a nemi szervek feltárása. amikor kiszolgálja a vendégeket. akinek mindjárt közelről és alaposan meg fogják szemlélni teste egy részét. FEJEZET tett (néha még ma is az). hogy csak az alteste maradjon fedetlenül. hogy az orvos és a páciens közötti interakció mentes le­ gyen a szexuális felhangoktól. »hanyagul« ülnek és állnak. nyelvjárásokat és nem szabványos be­ szédmódot használnak. Felveszi vele a szem­ kontaktust és udvariasan meghallgatja. betakarja egy lepedővel úgy. hogy veszélyben az egészségük. tiszteletre méltó személyként kezeli. Ha úgy dönt. ezért a vizsgálati helyzet mind­ két fél számára kétértelmű és kellemetlen lehe­ . amely­ ben az ápolónő és az orvos egyaránt szerepel. A kutatás idején a nőgyógyászati vizsgálatokat többnyire férfi or­ vosok végezték. és elkezdő­ dik az első jelenet. morognak és kiabálnak. játékosan agresszívek és »tréfálkozóak«. büfögnek. Ezzel elkezdődik a központi jelenet. hogy az ápolónő segít személyből nem személyként észlelt személlyé (non-personj vál­ toztatni a pácienst. magára ölti a „páciens"-szerepet. fütyörésznek. ha gya­ nítják.). valódi.megint színházi metaforával élve . hogy a nemi szervek a test legintimebb részei. és kollaboránsként a nem­ sokára lezajló eseményekben. o.egy időre félretéve a külvilágban érvényesülő identitását .. amikor egy nő elmegy a nőgyógyász­ hoz (Henslin-Biggs 1971. Néhány nőt annyira nyugtalanít ez a gondolat. mi folyik a konyhában. és még mielőtt az orvos visszajön. hogy . így például egy pincér maga lehet a megtestesült nyugalom és udvariasság. Szerepjáték intim vizsgálatok során A színházi eszközöket is alkalmazó benyomás­ keltés együttműködéses formájára példa az a vizsgálat. Ezeket a szakaszokat . Az ápolónő a jelenlétével egyrészt biztosítja. 0 fontos kellékes a hamarosan következő közpon­ ti jelenetben. Amikor az orvos kimegy. rágógu­ mit rágnak.

amelyben a páciens kifejezi megkönnyebbülését. Az orvos távozása után kialakulhat közöttük egy rövid beszélgetés.például az in­ terjúk . mint ami Nyugaton illendőnek számít. különben az illető könyékkel fogja távolabb tessékelni a betolakodót. Az odalátogató nyugatiakat rendszerint zavarba hozza a váratlan fizikai közelség. aki volt. hogy túl van a vizsgálaton. Heti idejük szintén zónákra oszlik: valószí- ..gyakran kacérkodásnak vagy szexuális közeledésnek tekintik.a munkahelyükön tölte­ nek. hogy beléphetnek olyan nők személyes terébe. Ha ezeket a tereket mások kívülről „megszállják". Végül jön az „epilógus".mondjuk a reggel kilenctől délután ötig terjedőt . amelyben élünk. A nap során végzett cselekvéseink többnyire időbeli és térbeli „zónákra" oszlanak. „Egészség. és igyekszik meg se moccanni.szemé­ lyes terét mások kéretlen érintéseitől vagy köze­ ledési kísérleteitől. nagyon kevés társadalmi kontaktusra jellemző. A mindennapi interakcióban az intim és a sze­ mélyes távolság zónái a „legkényesebbek". így például azok az emberek. ame­ lyekben megengedett a rendszeres testi érintke­ zés. amikor az emberek kényszerűségből a kívánatosnál közelebb kerülnek egymáshoz. A Közel-Keleten az emberek általában közelebb áll­ nak egymáshoz. és nem látja pácien­ se arcát . A személyes távolság (fél métertől egy és negyed méterig) a barátokkal vagy a viszonylag közeli ismerősökkel folytatott érintkezések nor­ mális távolsága. a távolság ennél kisebb lehet. A férfiak a nőknél tradi­ cionálisan nagyobb szabadságot élveznek a tér­ használatban.bizonyos. A társasági távolság (egy és negyed métertől négy méterig) a formális interakciók . hogy a testé­ vel való iménti intim kapcsolat a legcsekélyebb mértékben sem változtatta meg a kettejük közti vi­ szonyt. ideértve azt is. Sok nyu­ gati országban a szexuális zaklatásra vonatkozó új törvények és előírások hivatottak védeni az emberek . egy „zónát" .aki egy alacsony széken ül. a személyes tér négy zónáját különbözteti meg. A férfi. A személyes tér A személyes tér nagysága kultúránként különbö­ zik. és visszaváltozik azzá. A páciens és az orvos tehát együttműködnek az interakció és az egymásról kialakuló benyomá­ suk irányítása érdekében. E. A nyugati kultúrában az emberek többnyire legalább egy méterre állnak egymástól a fókuszos interakció során.amikor egy nő lép egy férfi személyes terébe . 1996). mint az első jelenetben. amikor a páciens kilép a rendelőből. amely a nézőközönség előtti szereplésre jellemző.mind a férfiak. A fordí­ tott jelenséget azonban . udvariasságának adhatja tanújelét. A bizalmas távolság. akik eljárnak dol­ gozni. 1973. például az olvasó egy zsúfolt könyvtári asz­ talnál könyvekkel jelölheti ki a személyes terét (Hall. A szo­ ciológia és a test kapcsolatáról a 8. Hall. Az utolsó jelenet előtt az ápolónő ismét a kel­ lékes szerepét játssza. valamiféle fizikai határvonalat is meghatározhat­ nak. INTERAKCIÓ IDŐBEN ÉS TÉRBEN Az érintkezések elemzésében és általában a társa­ dalmi élet megértésében alapvetően fontos. Edward T. mint a nem verbális kommuni­ káció más formáiban. kifejezetten orvosi kérdések­ től eltekintve egyáltalán nem törődik a beteggel. A negyedik zóna a nyil­ vános távolság (négy méternél nagyobb). hogy áttekintsük. hogy taná­ csos odébb állnia. ami­ kor az ajtóban előre engedi. A páciens együttműködik vele saját ideiglenes „személytelenítésében": nem kezdeményez be­ szélgetést. aki séta közben karon vezet egy nőt. ezzel figyelmességé­ nek. mint a szülők és gyerekek vagy a szerelmesek között. hogyan formálja tes­ tünket a társadalom. Ugyanolyan hivatalosan ud­ varias modorban beszél. akik nem feltétlenül tartoznak bizalmas barátaik vagy akár csak köze­ li ismerőseik közé. segít a páciensnek újra „felöltem" a személyiségét. A páciens felöltözik és rendbe szedi magát. T. Az orvos visszajön és elmondja a vizsgálat eredményét. vagy megérinti a nő derekát.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET hogy ne láthassa magát a vizsgálatot. betegség és fogyatékosság" című fejezetben lesz szó. Minden interakció szituáció­ hoz kötött: egy bizonyos helyen történik és bizo­ nyos ideig tart. hogyan oszlanak meg a cselekvések térben és időben. az ember igyekszik visszaverni a támadást. Itt a nemi kérdések is szerepet játszanak. de csak szigorú korlátok között.szokásos zónája. mind a nők . amely azzal kapcsolatos. Bizonyos mértékű bizalmasság megengedett. jó­ részt ugyanúgy. még ha nem is ugyanabban az érintkezésben vesznek részt. • Ebben a fejezetben sok olyan kérdés szerepel. Ezen a zónán belül csak olyan kapcsolatok működnek. ezután kész az utolsó jele­ netre. Egy szú­ rós pillantás azt jelezheti a másiknak. aki behatóan vizsgálta a nem verbális kommunikációt. Az orvos . Amikor egymás mellett állnak. Olyan esetekben. amely legfeljebb fél méter lehet. újból „egész" és felelős személyként kezelve a pácienst. azt is a páciens tudtára adva ezzel.

hogy összeszedje magát. hogy az efféle védekező stra­ tégiákkal az egyén vagy a szerepjátszó csapat nemcsak a pillanatnyi kizökkenést palástolja. Milyen „kulisszák mögötti" területekkel talál­ kozik rendszeresen a saját életében? ba utaznunk. hogy „újra a színpadon a helye". három fiatal nő közötti beszélgetést egy egyetemi mosdóban rögzítettük. Ráadásul néha a mosdó-háttérben zajló meg­ beszélések . Ha az egyén megosztja a cso­ port többi tagjával az efféle stratégiai információ­ kat. az udvarias figyel­ metlenség és a személyes tér fogalma a bárok és éttermek mosdóiban zajló társadalmi inter­ akció vizsgálatát? 3. egyetemek. hogy egy rakás balek­ kal volt dolga. de ciki volt! El se hiszem. mint a rongy. ha még itt van? B: Nem kerülgetheted örökké. akkor elkerülhette volna ezt a zavarba ejtő eseményt. és milyen reakciók várhatók. hogy elrejtsék a félresikerült kollektív alakítás miatti zavarodott­ ságukat. . bárok és éttermek illemhelyein (mosdóiban) vizs­ gálta a társadalmi interakciót. KÉRDÉSEK 1. Például I a fenti. egy-egy tagja hogyan közeledhet párnak kiszemelt cél­ pontjához.. A bárok mosdójában például néha hall­ hattuk. Miért hasznos Goffman dramaturgiai modellje a nyilvános mosdóban zajló társadalmi inter­ akciók elemzésében? 2.5. hogyan vehet részt a közös alakításban. A csapat nemcsak a kollektív alakítás kudarca miatt vonul vissza a mosdóba. hogy. ki vagy. sőt célja eléréséhez megszerezheti a támogatásukat. A: Húúú." A fent leírt beszélgetésben például „ B " és „ C " nemcsak igyekeznek enyhíteni „A" korábbi tettei­ nek kínos következményeit. dehogy! Szerintem nem is hallotta. mielőtt ismét kilép a közönség elé. Megegyezhetnek titkos jelekben. Forrás: Cahill et al.legalábbis részben .akkor még nem láttuk. ha­ nem időt is nyer. Ezért a társadalmi interakciók kontextusának elemzésekor gyakran hasznos megvizsgálni az emberek időbeli-térbeli mozgását. annak tagjai gyakran ilyen illemhelyekre vonulnak vissza. hogy keresztülhúzzák a számításait. hogy egyrészt kisebbítik korábbi tettei kínos következményeit. A következőkben megnézzük. a hétvégét pe­ dig otthon töltik. egészen más napirend szerint. Mehetünk? A: Égek. hogy mindenki hallja. Példánk is mutatja. a csapat kifejezési szempontból alkal­ nűleg a hétköznapokon dolgoznak. hogyan alkalmazza Cahill Goffman homlokzati és hátsó régiók fogalmát vizsgála­ ta során. 1985. A regionalizáció fogalma révén megérthetjük. C: Á.. Bár a be­ szélgetéshez vezető kínos eseményt nem láthat­ tuk. hogy amit Goffman (2000) egész „szerepjátszó csapatnak" (perfor­ mance team) nevez.. akkor elejét veheti. A: Talán nem kellett volna akkorát sikítanom.. Goffman (2000) figyelte meg. hogy közönség jelenléte nélkül szűrje ki a sértő kife­ jezéseket. A következő. hogy meg­ történt. hogy eljussunk a munkahelyünk­ re. (mindannyian nevetnek) B: Biztos azt hiszi a srác. A nap időzónái közötti mozgás gyakran térbeli mozgással jár együtt: na­ ponta busszal kell a város egyik részéből a másik­ matlan. Segítheti a szerepjátszás.kapcsolódnak egy tag vagy az egész csoport kedélyéhez.. mi­ lyen módszerekkel lehet próbálkozni. és ez többé ne történjen meg. gyengébb tagjait itt lehet betanítani vagy kivenni a játékból. és te annyira bele­ merültél a dumálásba. hogy megelőző intézkedéseket tegyenek. hogy a szerep­ játszó csapatok a kulisszák mögött szedik össze magukat és beszélik meg a kollektív alakítás szín­ padi megvalósításával kapcsolatos problémákat: „A csapat végigpróbálhatja a szerepjátékot. elpróbálhatják a tervezett előadást és megoszthatják egymással a legfontosabb tudni­ valókat. El­ mondja neki. három fiatal nő között zajló beszélgetés­ ben „ B " és „ C " úgy próbálnak lelket önteni „A"ba. mint a hétköznapokat. Cahill megfigyelte. másrészt győzködik. FEJEZET Példa a szociológiai képzelőerő bevetésére: a „kulisszák mögötti" viselkedés vizsgálata nyilvános illemhelyeken A Spencer Cahill amerikai szociológus vezette kutatócsoport bevásárlóközpontok. hogyan közeledtek a tagokhoz. hanem azért is.. A: Ezt nem hiszem el! Hogy én mekkora segg­ fej vagyok! B: Ne izgulj már emiatt! Most már legalább tudja. ahogyan a csoport arról beszél. hogy ha jobban figyelt volna a töb­ bi csoporttag útmutató jeleire. Mi lesz. hanem „ B " okítja is „A"-t. csak az okozhatott ilyen tehetetlen zavart. B: .

ame­ lyeket Goffman. amelyik ne ezt tenné . hogy kijavítsák. helyreállítsák és átrendezzék az állandó dísz­ leteket. milyen volna az élet e lehetőségek híján.huszonnégy időzónára. akiket sosem láttunk. amelyet az adott gyakor­ lat szabályszerű előadása számára teljes mér­ tékben homlokzati területként hoztak létre. az orvosokat. Ezek a terek nemcsak fizikailag különülnek el egymástól. Egy kór­ háznak napi huszonnégy órában kell működnie. századi kolostorok voltak az első olyan szervezetek. így például az ápolónők meghatározott idő után új kórtermeket kapnak.és időbeli le­ hetőségeinket. hogy elrejtse az öltözködésükben és civilizáltságukban mu­ tatkozó slamposságot: valamennyi szobára ki­ terjesztik azt az informális viselkedést. ráadásul még a nap­ pali és éjszakai műszakot is váltogatják. de vilá­ gunkban mindennapossá vált az azonnali kom­ munikáció. Ma gyakorla­ tilag nincs olyan csoport vagy szervezet. az „előadások"-ra más helyiségekben kerül sor..a nap huszonnégy órájának meg­ felelően . A nővé­ reket. Garfinkel és mások elemeztek. amelyek megpróbálták pontosan be­ osztani lakóik napi és heti teendőit. Időnként az egész ház hátsó régióvá változhat. hogy olyan emberekkel érintkezzünk..minél több emberről és erőforrásról van szó. hogy bárkivel érintkezzünk. vagy hogy a szerepjátszók próbáljanak. va­ lamint a munkájukhoz szükséges erőforrásokat időben és térben integrálni kell. egyetemesnek látszanak. elektronikus levelet küldhetünk egy másik országban élő barátunknak. Ezt megint Goffman (2000) ecseteli a legszebben: [. Eletünk szinte elképzelhetetlen volna nélküle. mennyire szorosan kö­ tődnek a társadalmi élet különböző formái ahhoz. ami lehe­ tővé teszi a napjainkban már nélkülözhetetlen. valamint az anyagi erő­ források összehangolása igencsak bonyolult fel­ adat. farmerben. Amerikai középosztálybeli környé­ keken továbbá a gyermekek játszótere és a ház közötti választóvonalat az anyák kulisszaként határozhatják meg. Kronometrikus idő A modern társadalmakban tevékenységeink zó­ nákra oszlását erőteljesen befolyásolja az órával mérhető. Az idő mérése ma az egész világon egységes. hanem különböző idő­ zónákhoz is köthetők. klumpában és minimálisan kikészítve tolják a babakocsikat [. De amit Goffman ír az . és meghatá­ rozták a nap kezdetének egyetemes viszonyítási pontját. a há­ lószobában pedig éjszaka. folyosókra és (ha többemeletes) szin­ tekre osztható. Ekkor osztották fel a Földet . akikkel so­ sem találkoztunk. hogy bekapcsolhat­ juk a tévét és megnézhetjük a híradót. Az internet és más új technológiai formák lehetővé tették. vagy tele­ fonálhatunk. nagy kórház időbeli struktúrá­ jának elemzésén keresztül mutatta be. A mindennapi élet kulturális és történelmi szemlélete A társas interakciók egyes mechanizmusai. Időészlelésünket is átalakítja. amíg a levél földön-vízen eljutott a címzetthez.. beletelt némi időbe. akik a világ bármely szegle­ tében élhetnek.] egy olyan terület. Az óra és a tevé­ kenységek pontos időzítése . Persze az emberek ma is írnak levelet. kronometrikus idő. 1982) ezt egy modern. Eviatar Zerubavel (1979.vagyis egyúttal tér­ beli koordinálása . Ez a technológiai változás „át­ rendezi" a teret: a székünkből sem kell kimoz­ dulnunk ahhoz. bonyolult nemzetközi közlekedési és kommuni­ kációs rendszereknek a működését. Az egységes világidőt csak 1884-ben vezették be egy washing­ toni nemzetközi konferencián. mert ilyenkor nyílik arra lehetőség. Úgy ötven évvel ezelőttig a térbeli kommunikációhoz jelentős idő kellett. boltba vagy otthonba.] vasárnap délelőtt egy egész család arra használhatja a házat övező falat. megfordulnak a kór­ ház különböző osztályain.. annál pontosabban kell összehangolni a tevékenységeket. hogy nehéz el­ képzelni. hogy mennyire tudjuk tágítani tér. A különböző „régiók­ ban" zajló interakciókat tér. minden szerepjátszás előtt és után természete­ sen gyakran hátsó területként funkcionál. Annyira megszoktuk.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET hogyan tagolódik időben-térben a társadalmi élet.nélkül nem létezhetnének iparosodott társadalmak (Mumford 1973). mert az elektro­ nikus szupersztrádán zajló kommunikáció szin­ te azonnali. A ház bizonyos helyiségei hátsó régióknak minősülnek. A nappaliban és a kony­ hában többnyire napközben tartózkodunk. amely rendszerint a konyhára és a hálószobákra kor­ látozódik. Ehhez elegendő néhány perccel a nyitás előtt benézni egy étterembe. Ha levelet küldtünk külföldre. A 14. minden egyes dolgozót.és időbeli határok is elválasztják egymástól. A társadalmi élet és a tér-idő rend átalakulása Az internet is arra példa. Vegyük egy családi ház példáját! Egy modern ház szobákra. és a kórházi személyzet.

Más szóval: a globalizáció révén interakcióink egyre nagyobb része hat . i. FEJEZET Globalizácíó a mindennapi életb Beszélgetett már szemtől szembe valakivel. csak ebben az esetben az „egzoti­ kus" élmények keresése hajtja. milyen hatást gyakorol a globalizáció a társadalmi interakcióra. távolságtartó. hogyan kellene zajla­ nia a társadalmi interakciónak és a fizikai környe­ zettel való érintkezésnek. Mi jellemzi azokat a társadalmi interakciókat. .közvetle­ nül vagy közvetve . aki egy másik országból származik? Vagy böngészett már olyan honlapokat. A globalizáció. akik megfigyelték. „ fJ^H mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm\ I n lm Külföldön az angolok keresik az olyan otthonira emlékeztető élvezeteket. a 210-211. Az efféle tapaszta­ latok ellentétesek mindennapi várakozásainkkal. SI * Ám ni p i w n Hím•inin . mert fokozta az érdeklődést más országok iránt és megkönnyítette a turisták mzetközi idegenforgalor országok közötti mozgását. mert szerinte a turistatekintet éppúgy hivatásos szak­ értők által társadalmilag szervezett. mint a hamburger sült krumplival vagy a bőséges reggeli. amelyek arra vonatkoznak. hogy a glo­ balizáció nagymértékben bővítette a nemzetközi utazás lehetőségeit. Az élénk nemzetközi turizmus persze növeli a különböző országok népei közötti közvetlen inter­ akciók számát is.5. amelyek a különböző nemzetek tagjai között zaj­ lanak? E kérdéskör vizsgálatához fontos adalékok­ kal szolgáltak az idegenforgalom szociológiájával foglalkozó kutatók. hogy külföldi útja során „egzotikus" tapasztala­ tokat szerezhet. Az ide látoga­ tók évente majdnem 12 milliárd fontot nyomnak a brit gazdaságba. mint az orvosi tekintet. Szerinte „a globalizá­ ció azt jelenti. Urry a turistatekintetet Foucault I orvosi tekintet fogalmához hasonlítja (erről a 8. [ fejezetben. alkalmazását tekintve szisztematikus.más országok lakóira. amelyek távoli országok­ ban készültek? Utazott-e valaha a világ másik részére? Ha e kérdések bármelyikére igennel vá­ laszol. 2001) szerint sok ilyen interakciót a kíváncsi „turistatekintet" (tourist gaze) formál: az utazónak az az elvárása. ez a viszonylag új jelenség meg­ változtatta a különböző nemzetekhez tarto­ zók közötti interakciók gyakoriságát és jellegét egyaránt. 1982 és 2002 között a tengerentúlról Nagy-Britanniába érkezők szá­ ma kétszeresére. . A britek is minden eddiginél többen utaznak a világ különböző tájaira (Office of National Statistics 2004b). A történeti szociológiával foglalkozó Charles Tilly épp e változásokra alapozza a glo­ balizáció meghatározását. az általuk itt költött pénzösszeg pedig háromszorosára növekedett. oldalon lesz szó). John Urry (1990. hogy a helyi társadalmi interakciók földrajzilag szélesebb körben éreztetik hatásu­ kat" (Tilly 1995). akkor már tapasztalhatta.

1969). nem is volt szavuk az „idegen" leírásá­ ra. Van. aludni. az elsősorban olyan társadalmakra érvé­ nyes. már-már egzotikusnak hat. Az élelem ritka ezen a környéken.ezt kétféleképpen tehetik: vagy azért. ezek előkészítése és lebonyolítása ugyanis na­ gyon sok időt vesz igénybe. de nem nehéz belátni. Az idegenforgalomból élő helybéliek becsülhetik a tengeren túlról érkezőket. I I I I I I 1 I I 1 I I I I I I I I I I I I I I I nyi területet is átfésülnek egy nap alatt. Mielőtt az utóbbi években gyakoribbá nem váltak az idegenekkel való talál­ kozásaik. hogy jobban megértsenek más kultúrákat. vagy azért. A globalizáció terjeszkedésével erősödik a turizmus. ezért a szociológusoknak nagyon kell figyelniük arra. a Kalahári sivatagban élő !kungokat (a szó ele­ ji felkiáltójel csettintő hangot jelöl). hogy negatív ítéleteket alkossanak azokról. De turistaként kedvünket is leljük ebben az idegenségben. hogy igaz-e a Quentin Tarantino Ponyvaregény című filmjében elhangzó megállapítás: a franciák metrikus mértékegysé­ geket használnak. hogy ne csak az Em­ pire State Buildinget és az Eiffel-tornyot. hogy az éppen olyan. A közlekedés szabá­ lyai annyira bevésődnek. ami­ kor bőven van víz. Senki nem próbál­ ta Goffmannak a mindennapi életről tett megál­ lapításai szerint tanulmányozni a lkungokat. A turistatekintet feszültségeket kelthet a turistákés a „helybéliek" közötti közvetlen interakciókban. Egy átlagos nap nagy részét az ilyen célú vándorlás tölti ki. magában a közösségben szinte egyáltalán nincs lehetőség a félrevonulásra. és élelmet is sokkal könnyebb találni. Például a Párizs­ ba látogató-főként az amerikai . aki épp azért megy oda.gyakran a nap nagy részében egyedül vannak. A lkungok mindennapi élete ilyenkor mindenféle rituálék és ünnepségek körül forog. még mindig felismerhetők társadalmi életük tradicio­ nális mintái. tradicionális társadalmakkal. más néven busmanokat (Lee 1968. akik különböznek tőlük. Képzelje el. hogy ismerős környezetben ismerős ételeket ehetnek. amikor a napi tevékenysé­ gek rutinja megváltozik: a téli esős évszak. amelyekben az idegenekkel való kapcsolat mindennapos. Az asszonyok és gyerekek gyakran a táborban maradnak. a munkájukról és a kikapcsolódási szokásaikról . ha például vesszük a ma technikai értelemben legkevésbé fejlett társa­ dalmak egyikét: a Botswanában és Namíbiában. és gyakorlatilag minden tevékenység látható kívülről. A külföldre utazó britek nem bírják meg­ állni. milyen domináns minták alakulnak ki a turisták és a helybéliek közötti interakciókban. például az ételeikről. mert tudni szeretné. Bizonyos érte­ lemben épp azért fizettünk. A turisták faggathatják a helybélieket mindennapi életük különböző résziéteiről. ezért a McDonald's „negyed­ fontos sajtos" hamburgerét „sajtos royale"-nak hívják. mert gazdasági hasznot hoznak a helységeknek. hanem ezt is láthassuk. A közösség tagjai néha száz négyzetmérföld- gyakran megnyugtató. hogy e megállapítások egy része csak korlátozottan érvényes a lkungok tár­ sadalmi életére. Míg a lkungok . nyi­ tott sátrakban alszanak. ha egy másik országba érkezve rádöbbenne. A fér­ fiak a nap nagy részét gyakran egyedül vagy ket­ tes-hármas csoportokban töltik. hogy angolos-íres kocsmákba és vendég­ lőkbe is be ne térjenek. ha e szabályok felrúgását tapasztaljuk. a vízlelőhelyek közelében kialakított ideiglenes településeken. hogy meg tudják határozni (többek között) azt is. Van azonban az évnek egy olyan része. de sok­ szor az egész csoport felkerekedik élelmet keres­ ni.különösen a férfiak . de az emberek számára udvarias figyelmetlenségről és másfajta interak­ ciókról. Például a lkungoknak nem sok . Néha az efféle kitérők kí­ váncsiságból fakadnak. A lkungok harminc-negyven fős csoportok­ ban élnek. és ritkán vagy sohasem fordul elő. Más helybéliek azonban neheztelhetnek a pénzükért cserébe valamit elváró turistákra. akik miatt a népszerű úti célokat gyakran a kelléténél jobban fejlesztik. miközben a hasonló viselkedésen a brit vezetők megütköznének. hogy idegenül. akit ne ismernének vi­ szonylag közelről. Bár külső hatások miatt már változófélben van az életmódjuk. és késő este térnek vissza a táborba enni. amelyek ellentétesek egymással. A legtöbb lkung-csoport tagjai sohasem talál­ koznak olyan emberrel. hogy egyszerre vágyunk az egzotikusra és az ismerősre.fiatalok legnép­ szerűbb gyülekezőhelyei közé tartoznak a McDo­ nald's gyorséttermek. mint a szülővárosa! A turisták többsége azonban nem akar túl eg­ zotikus tapasztalatokat szerezni. hogy hozzájussanak. amelyek nem érintkeznek idege­ nekkel. A családok szinte átlátszó. milyen csalódott vol­ na. A turistatekintet lényege. vajon ezek az interakciók barátságosak-e vagy inkább kibékíthetetlen ellentétekkel jellémezhetők. amelyekbe ellátogatnak. hogy az amerikaiak az út jobb olda­ lán autóznak. Mi a helyzet a kicsi.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET 131 M M M a n H M M M n n M M M a a H a M M H N M n a M M M M H I Az Egyesült Államokba utazó britek például de­ rülnek azon. hogy tucatnyinál több ember gyűlik össze? A modern és a tradicionális társadalmakban megfigyelhető társadalmi interakciók éles kü­ lönbségei jól láthatók. ezért nagy területeket kell bejárniuk. furcsá­ nak.

hogy az emberek mit tekin­ . vagy nincs megfelelő szerepmodelljük. szinte állandóan idege­ nekkel érintkezünk. hogyan keletkeznek a fiatalkori bűnözésre vonatkozó „hivatalos" adatok. Ha a társadalmi valóságot „magyarázni" próbáljuk. Tehát a rendőrségi gyakorlat arra szolgál. Georg Simmel írt nagy­ hatású összefoglalót. / A posztmodernizmusról bővebben lásd a 4. ahogyan a modern vá­ rosokban zajlik az interakció. A nagyvárosi élet során elkerülhetetlenül. a társadalmi konstrukcionizmus. A társadalmi konstruktivisták Berger és Luck­ mann elképzeléseit felhasználva vizsgálják a társadalmi jelenségeket és igyekeznek feltárni. Peter Berger és Thomas Luckmann 1966-ban megjelent klasszikus. hogy „milyenek valójában" a fiatalkorú bű­ nözők. hogyan ismerik meg és egyszersmind teremtik meg azt.). nem vizsgálhatják csupán azt a képet. o. ami valóságos. Ezért az irányzat követői azt mondják. hogy az emberek beszélnek róla vagy élnek benne. A valóság társadalmi fel­ építése című könyvükben (1998) a „közfelfogást" vizsgálják: vagyis azt.talán az egyszülős otthonokból származó gye­ rekekre kevésbé ügyelnek. Tevékenységüktől tá­ vol áll az. mégis van ben­ nük egy közös feltevés: a társadalmi valóság attól függetlenül létezik.). hogy szobafalakkal. Az irányzat követői úgy vélik. hogy a társadalmi valóság e „nyilvánva­ ló" tényei a különböző kultúrákban élők. vagyis azt. o. Ezt a feltevést megkér­ dőjelezi a szociológiai gondolkodás egy jelentős irányzata. sőt. ami a modern társadalmakra jellemző.. többek közt a bűnözés „problémájával" foglalkoztak. pá­ rosok és városi terek" című fejezetben lesz szó (692. ame­ lyek révén az egyének azt kezdik valóságosnak tekinteni. A szociológusok többsége a fiatalkori bűnözés arányaira és eseteire vonatko­ zó adatokat adottnak (vagyis valóságosnak) te­ kinti. ezért őrizetben tartották a fiatalokat. amelyek során ezt a va­ lóságot megformáljuk. és olyan elméleteket alkot. Aaron Cicourel munkája (1968) a fiatalkori bű­ nözés területén végzett társadalmi konstrukciós kutatásokra példa. az maga is konstruált. hogy amit az egyének és a társadalom valóságként észlelnek és értelmeznek. Hangsú­ lyozzák. munkásságáról a 21. hogy a fiatalkorú bűnözőkkel szemben alkalmazott rendőrségi el­ járások azokra a köznapi feltételezésekre épül­ nek. A társa­ dalmi konstrukcionizmust máig a posztmodern szociológiai gondolkodás egyik irányadó megkö­ zelítésének tekintik. akkor nem vesszük figyelembe. hogy a szociológusoknak ezeket a folyamatokat kell leírniuk és elemezniük. Például amikor alacsonyabb osztályból szárma­ zó fiatalkorú elkövetőket tartóztattak le. hogy homlokzati és hátsó területeket alakítsanak ki. különféle épületekkel. Ezért azokat a folyamatokat kell elemezni. Ezek az elméletek ugyan különbözőképpen értel­ mezik a társadalmi jelenségeket. egyének és csoportok társadalmi interakciója révén kelet­ kezik. amelyet ők maguk alkottak a társadalmi valóságról. mint a kétszülős otthonokból származók. / A városok társadalmi interakcióiról a szocio­ lógia egyik alapítója. az egyazon kultúrában élők körében is eltérhetnek. ami számukra „valóságosnak" látszik. amelyek az ada­ tokban megfigyelt mintákat magyarázzák. Pél­ dául a letartóztatásokra és bírósági tárgyalásokra vonatkozó adatok első ránézésre azt mutatják. Bár az irányzathoz tar­ tozók sokféle témában vizsgálódtak . hogy így a fiatalok kellőképpen megfegyelmezhetők.. a szülők felügyeletére bízták. illet­ ve tárgyiasítjuk (magától értetődőnek tekintjük) azokat a folyamatokat. mint a felsőbb osztálybeliekre Szociológiai vita a valóság társadalmi felépítéséről A szociológián belül többféle elméleti keretet al­ kalmaznak a társadalmi valóság magyarázatában.5.az orvos­ tudománytól és az orvosi kezeléstől a nemek közötti kapcsolatokon át az érzelmekig főként társadalmi problémákkal. A felsőbb osztály­ beli otthonokból származó elkövetőket viszont inkább elengedték. Felfedezte. akkor a rendőrök gyakrabban tulajdonították a kihágáso­ kat a megfelelő szerepmodell hiányának. A lkungok társadalmi interakcióinak formája nagyon különbözik attól. Ezzel szemben Cicourel a kihágással gyanú­ sított fiatalok letartóztatásának és osztályozásá­ nak folyamatait figyelte meg. „A szociológiai elméletalkotás" című fejezetet (103-105. hogy gyakrabban süssék hivatalosan a „fiatalkorú bű­ nöző" bélyeget az alacsonyabb osztálybeli család­ ból származókra. mert a rendőrök és a szülők is úgy vélték. hogy a csonka családból származó fiatalok álta­ lában nagyobb arányban követnek el normasértő cselekményeket. tenek gondolkodás nélkül valóságosnak. ezért a szociológusok erre a megfi­ gyelt összefüggésre dolgoznak ki magyarázatokat . vá­ rosövezetekkel „elhatárolják" a különböző társas eseményeket és érintkezéseket. FEJEZET lehetőségük van arra.

kérdésként merül fel. hogy a társadalmi valóság objektíven létezik.. amely nem jelent meg a szemtől szembeni inter­ akcióban. ugyan­ akkor azt állítja. a játszadozás a másik érzelmeivel stb. a test rezdüléseiben. Végső soron a társadalmi konstrukciós irány­ zat olyan elméleti megközelítést kínál a társa­ dalmi valóság megértéséhez. Most. így csökkenthe­ tő a hálózati kommunikáció kockázata. az online közösségek és a csevegőszo­ bák az iparosodott országokban sokak számára a mindennapi élet részét képezik. minden színlelés és el­ idegenedés.még akkor is. a manipuláció. és milyen új bonyodalmakat okozhatnak? A kétkedők azt mondják. a hang­ lejtésben. A bírá­ lók szerint az irányzat nem következetes. hogy a címkézési folyamat szub­ jektív (Woolgar-Pawluch 1985). így lehető­ vé válik a csalás. Az irányzat követői nem azt feltételezik. hogy a felhasználók hamis identitás mögé rejtőzzenek (lásd az erre vonatko­ zó keretes részt a következő oldalon). hogy a szélesebb körben ható társadalmi erők igencsak befolyásol­ ják a megfigyelhető társadalmi következménye­ ket. az igazi silány pótléka. a disznólkodás. Cicourel tanulmánya rámutat.: A gond az emberi kommunikáció természeté­ ből fakad. akiket talán sosem láthatunk. akikkel sosem találkozhatunk . / A bűnözési „probléma" konstruálásáról a 19.. hogy az irányzat követői igyekeznek rámutatni a társadalmi való­ ság szubjektív megteremtésére. amit a lkungokról meg­ állapítottunk ( 1 3 1 .. o. amikor a kezdeti viselkedést objektívnek mutatja. gyakran megállapították. hogy a számítógépre épülő kommunikációs technológia túl korlátozott. hogy az elektronikus leveleken és az interneten át folytatott. például hogy a szegény családból származó fiatalok gyakrabban keveredhetnek normaszegő cselekményekbe. hogy az elektronikus levelezés és üze­ netváltás. Más szociológusok azért bírálták az irányzatot. majd a kapott konstrukció hivatott igazolni. Például egyes bírálók szerint a valóság ugyan lehet a köznapi vélekedések konstruált megörö­ kítése." Főként e né­ zet támogatói állítják. a modern társadal­ makban állandóan olyanokkal folytatunk inter­ akciót. amelyekben azt vizsgálták. hogy milyen jellegűek ezek az interak­ ciók. mire gondolhatott. Elménk termékének véljük.] Az interneten jelen van az elme.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET . Kockázatos ügy ez (Locke 2000). Steve Woolgar és Dorothy Pawluch szociológusok azt mondják. [. kezünk gesztu­ saiban. és csak találgathat. mi lehetett az üzenet­ küldő szándéka. mert nem hajlandó elfogadni. a kibertér­ ben elvész a valóságos. A befogadó kevés jelből követ­ keztethet a másik személyiségére és hangula­ tára. amely gyökeresen különbözik a legtöbb más szociológiai szemlélet­ módtól. Társadalmi interakció a kibertérben Szöges ellentétben azzal. akik talán tőlünk több ezer mérföldre élnek. Az új technológia védelmezői mégis azt mond­ ják. közvetett kommunikáció számos olyan problémát vet fel. oldalon). hogy van mód jó vagy rossz reputációt kiala­ kítani.és legtöbbet emlegetett . Az egyik legismertebb . Ez a megbélyegzés hozza létre azokat az adatokat. Majdnem minden hét­ köznapi ügyködésünk. a bizalmat megteremteni. Továbbá az internet lelkes hívei azzal érvelnek. de eltűnik a test.). tehát a bűnösnek bélyegzett fiatalok és az ettől megmenekülő fiatalok közötti különbség a „bűnös" címke kialakításából fakadhat. például a kapitalizmus vagy a patriarchátus hozzák létre. A bizalom szinte teljesen el­ párolgott. hogy kezdetben minden ilyen fiatallal egyformán bánnak. például a bevásárlás vagy a banki ügyletek során olyan emberekkel kerü­ lünk kapcsolatba . ha a fiatalok hasonló vétségeket követtek el. hogy a hálózati (online) kommunikációnak ere- . hogy maga a társadalmi valóság.bizalmi rendszer az a virtuális közösség. „objektív" bi­ zonyítékát. amelyek azután alátámasztják a köz­ vélekedésbe foglalt összefüggést. hanem azokat a folyamatokat igyekeznek doku­ mentálni és elemezni. nem akadályozhatja meg. másokat viszont konstruáltnak tekintenek. Ahogyan Katz és szerzőtársai (2001) írják: „A gépelésben elvész az emberi.1 3 2 .1 3 6 . milyen fiatalokat bé­ lyegeztek bűnözőnek. de magukat a vélekedéseket létező társa­ dalmi tényezők. és milyen választ adhatna. „Bűnözés és deviancia" című fejezetben bőveb­ ben is szó lesz. amely az eBay aukciós oldalain működik (lásd a keretes részt a 1 3 5 . pedig testekben valósul meg: az arcjátékban. hogy az interakció révén a valóságról alkotott köznapi elképzelések megteremtik érvényességük önálló. amelyek során a társadal­ mi valóságot az emberek megformálják. Például a társadal­ mi konstruktivisták azokban az elemzésekben.ezt fogom kifejteni a kö­ vetkező fejezetekben is.de csak közvetett kapcsolat­ ba -. A társadalmi konstrukciós irányzatnak is meg­ vannak a bírálói. de épp ezáltal egyes vonásokat objektívnek.

") Akárhogy is. amelynek szolgáltatá­ sai közt a valós idejű csevegés is szerepelt) . gyakran többet is elárulnak magukról egymásnak. Melyek a hálózati interakció előnyei és hátrá­ nyai a szemtől szembeni találkozókkal össze­ hasonlítva? dendően számos olyan előnye van. hogy a technika nem védhet meg a félrevezetéstől. A médium szoká­ sainak megfelelően az emberek ilyen (általában játékos) becenévvel jelennek meg a sokfelhaszná­ lós „nyitott" csatornákon.5. mégis máig érvé­ nyes kérdéseket vet fel. és nem a hitünk. ötvenes évei elején járó. etnikai hovatartozására vagy társadalmi helyzetére vonatkozó információkkal is szolgál . (Közülük többen is próbálják fenn­ tartani barátságukat Alexszel. ahogy e nők egyike fogalmaz: „a lélek a lényeg. hogy szó szerint élni se volt kedve. Joannel 1983 késő tavaszán „találkoztam". Alex áldozatai közül néhányan . Aztán mentora. nemére. Rámutatnak. hogy a hálózaton keresztül tud­ jon barátokat szerezni. Barátja a balesetben halt meg. hanem kísérletezőnek. akinek viszonya volt a hús-vér Alexszel. a Beszédes Hölgy ezt az új énképet tük­ rözte. amely az intemetkor hajnalán született. Joant nagyon sokan megkedvelték. Számos szoros hálózati barátsága és (olykor-olykor) romantikus kapcsola­ ta révén sok-sok nő életét változtatta meg. Vannak lényeges különbségek a kibertérben zajló társadalmi interakciók és a szemtől szem­ beni találkozások között? 2. Még jó. hogyan lehetne Alexet pszichiáterként bíróság elé állítani. Maga Joan is egy évig volt kórházban. ha csak a jóhiszeműsé­ günk veszett oda.a kísérletet egészen egyszerűen „szellemi erőszaknak" tart­ ják. aki a legújabb technikai lehetőségeket kihasználva a legrégebbi nemi szerepekkel kapcsolatos feltevéseinket for­ gatta ki. egyre vadabb kísérletbe kezdett. hogy Joan nem is fogyatékos. amelyek fel­ használhatók a beszélő ellen. Ha­ marosan megtudtam. Ráadásul nem is nő. ha az érzelmek és a jelen­ tésárnyalatok kifejezéséről van szó. A néma. Ezért aztán mindenkit szörnyen megrázott.például az a nő. aki hajmeresz­ tő. KÉRDÉSEK 1. ez sajátosan mai történet egy férfiról. bár ilyesmire még nem volt példa. A következő két évben a hálózati élet nél­ külözhetetlen résztvevője lett. gyakran hát. de a beszélő életkorára. egyszerre segítette a hozzá hasonló. okos. fogyatékkal élő nőket és példa­ mutatóan pusztította az épkézláb emberekben kialakult sztereotípiákat. és új | beceneve. mondjuk a telefonálás vagy a szemtől szembeni találkozó esetén nem beszélhetünk. De gépelni tudott . Mi. mert. nem sokkal azután. (Sőt.és lábfájástól gyötört Joan elő­ ször annyira elkeseredett fogyatékosságai miatt. hogy először kötöttem a számító­ gépemhez egy modemet és beléptem a hálózati kommunikáció különös új világába. de ha ketten magántermészetűbb beszélgetésbe kezdenek. hogy meg­ tapasztalja: milyen nőnek.Joannak épp ez kellett. [. modemmel és egyéves CompuServe előfizetéssel ajándékozta meg (ez volt az első internetes cég. akik alig ismerték Joant. kerekes székbe kénysze­ rült. aki nem tudta kontroll alatt tarta­ ni a kísérletet..nevezzük Alexnek -. Valójában férfi . a Johns Hopkins Egyetem egy­ kori tanára számítógéppel.] A „fedő­ neve" ez volt: Beszédes Hölgy. hálózati szereplők sokan sze­ retnénk azt hinni. FEJEZET Példa a szociológiai képzelőerő társadalmi interakció problémái Ezt a részt egy olyan cikkből vettem. amelyet egy részeg vezető okozott. az év elején egy sor bonyodalmas eseményt követően kiderült. New Yorkban élő pszichiáter. amelyről az interakció hagyományosabb formáiban. nem az illető neme. Például az emberi hang sokkal többet érhet. hogy húszas évei végén járó. mi­ után Joan révén megismerkedtek . többen próbálták kinyomozni.végül is mindenki így „beszél" a számítógépen keresztül -. amelyben a fizikai megjelenés nem számít. New Yorkban élő neuropszichológus. Némasága miatt először a Csöndes Hölgy hálózati nevet választotta. amely beszédét és járását is károsította. hogy valójában Joan Sue Greene a neve.) Más áldozatok Alexet nem aljas színlelőnek tekintették. amikor most. agysérüléssel kezelték. jeles. és szellemes. hogy a jövő idilli közösségét al­ kotjuk.. aki maradandó sérüléseket szerzett egy autóbalesetben. hogy . Alex megtévesztő játéka miatt még azok is sér­ tettnek. egy bensőséges női barátság részesének lenni. ön­ zetlen személyisége kibontakozhatott egy olyan médiumban. Forrás: Gelder 1996. becsapottnak érezték magukat. A lélek ugyanaz maradt.olyan információkkal. de Alex kísérlete mindannyiunk számára bizonyította.

" [. Jeles.. Figyelemre méltó. negatív és semleges megjegyzéseket is felrakhatnak az oldalra azokról a felhasználókról. A szám összesített mutatója annak. amelyben szerepel minden értékelő levélcíme és rangjelző száma (így nemcsak az értékelt. a Feedback Forumnak (a visszajelzések fórumának) tulajdonítják a sikeres üzletek igen nagy arányát. garanciát a gazdát váltó áru­ kért: a tranzakció minden kockázatát az eladók és a vevők vállalják.. hogy összesítve hány pozitív értékelést kaptak. személyek kö­ zött közvetítő aukciós ház.] Né- . gyors szállítás. az eBay afféle katalógusként szolgál. a semleges megjegyzések pedig egyik irányba sem változtatják a felhaszná­ ló pontszámát. Ez a profil tartalmazza a megjegyzések összesített listáját. akikkel már üzleteltek... Minden eladó vagy licitáló neve után zárójel­ ben egy szám látható. sokan becsap­ hatók. 2005-re az eBay-hez több mint százmillióan csatlakoztak a világ min­ den részéről. Az eBay működ­ tetői és piaci résztvevői is az intézményesített értékelési rendszernek. Ebben az értelemben egy-egy üzletkötő olyan rangot szerez. Jellegze­ tes pozitív megjegyzés lehet például: „Gondos csomagolás. Minden pozitív megjegyzés +1 pontot ér. [. gyakran többért is. hogy szívesebben köt üzletet magas pontszámúakkal.] A felhasználó nevére kattintva levelet írhatunk neki. Ajánlom mindenki­ nek.. ha a neve utáni számra kattintunk. hogy az eBay nem vállal jótállást. hogy ezen a piacon bármikor elkö­ vethetnek sokakat érintő csalást. akkor megjelenik teljes értékelési profilja. minden negatív megjegyzés -1 pont. hanem értékelő megbecsültségét is láthatjuk). A re­ gisztrált felhasználók pozitív.. sőt inkább csak ilyen fel­ használókkal üzletelnek. de az eBay-en keresztül zajló csereberék mégis ritkán végződnek rosszul. A bizonyos szintet elérő felhasz­ nálókat egy színes csillaggal is díjazzák. amelynek révén többet adhat el. amely mutatja. Sok résztvevő mondta.] A kiemelkedően jó rangsorolás aranyat ér. [. hogy mennyire becsülik az illetőt az eBay-piacon. Az eladó esetében ez az információ a következőképpen jelenik meg: az el­ adó neve (265). Úgy tűnhet.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET Bizalomépítés a kibertérben: az eBay visszajelzési rendszere Az eBay ma a legnagyobb és az egyik legrégebbi (1995 szeptemberében indított). akik az eBay oldalain adnak-vesz­ nek termékeket.

mekkora kárt okozhat egy negatív ítélet. az emberek mintha még mindig ér­ tékelnék a közvetlen kapcsolatot.. mert így lehetünk biztosak abban. hanem jelentős és egyre nagyobb hálózati és hálózaton kívüli társas interakció elindítójának tartják. mint a nem internetezők (Katz et al. Az internetben kétkedők máig azzal is érvel­ nek. és oda a becsület. »a lélek tükre«. Az elektronikus interakciót sokszor felszabadítóként. E jelenség egyik magyarázata Deirdre Bodentől és Harvey Molotchtól ered. Ha jobban megnézzük mindennapi viselke­ désünk sok triviálisnak látszó elemét. az elektronikus kommunikáció elfedi ezeket az azonosító jegyeket.] A felhasználó letilthatja visszajelzési pro­ filja megjelenítését. ünnepi összejöveteleket rendezhetnének az elektronikus „valós idejű" kommunikáció felhasználásával. ahogyan másokra nézünk. vagyis a szemtől szembeni interakció. megakadályozza. hogy olyan helyzetben kell találkozniuk egymással.a szerelem jelének tekintheti. A legtöbb interakcióban a szemkontaktus igen rövid időtartamú. hogy így nélkülözniük kellene a sze­ mélyes családi ünnepek jó hangulatát.a Goffman interakciós vizsgálataiban igazolt okok­ ból . A gyakori résztvevők jól tudják. de azt el kell ismernünk. hogy „az együttes jelenlét révén olyan testrész mutatkozik meg előttünk. hálózati kommunikáció elszigetelődést eredményezhet. Úgy érezzük. azt az ellenséges szándék vagy .az elektronikus kommunikáció bármely for­ májánál sokkal több információt ad arról. Egy 1995 és 2 0 0 0 között internetezők körében végzett felmérés eredményei azt mutatják. amely a résztvevők körében kivívott meg­ becsültségre épül. A társadalmi interakciók vizsgálata a szocioló­ gia alapvető területe. mert az együttes jelenléti helyzet . Boden és Molotch szerint az emberek azért vállalják a részvételt a talál­ kozókon. Al­ talános vélemény szerint a legfontosabb ér- . FEJEZET hány negatív ítélet elég. 2001). hogy csak akkor érthetjük meg. Az üzleti élet szereplői például továbbra is eljárnak megbe­ szélésekre. hagyomá­ nyosan hátrányos helyzetű csoportok számára. amely­ ben fontos az együttes jelenlét.. hogyan gondolkodnak és éreznek az emberek. 2. Erre példa a tekin­ tet: az. mint másutt tehetnék. az interakcióban együtt jelen lévő felek folyamatosan figyelik e kifinomult testrész legkisebb rezdüléseit is" (Boden-Molotch 1994). szemtől szemben is többször találkoznak és érintkeznek másokkal. hogy a közvetett. hogy valódi barátságok alakuljanak ki . néha ezért átutaznak a fél világon. ÖSSZEFOGLALÁS 1.de mint­ ha valójában nem ez történne. hogy azok a társadalmi interakció összetett és fontos részei. meghitt­ ségét. Ez nagy előnyt jelenthet a nők és más. mert az emberek létre­ hozhatják hálózati identitásukat és szabadabban beszélhetnek. amely »sosem hazudik«: a szem. akiknek véleményére más környezetben gyakran nem sokat adnak (Pascoe 2000). hogy a figye­ lem kizárólag az üzenet tartalmára irányuljon. ezért gondosan kerü­ lik. de ez óriási hátrány egy olyan piacon. ha azoknak a jelen­ létében vagyunk.bizo­ nyos esetekben . Ha hosszan a másik szemébe bá­ mulunk. amely megvilágítja a tár­ sadalmi élet számos vonatkozását. akkor kiderül. A szer­ zőpáros megállapítja. mennyire őszinték. pedig úgy tűnhet. A felmérés szerint az internetezők általá­ ban más médiumokon (főként telefonon) keresz­ tül is többet kommunikálnak. [. ezért a gyakran üzletelők igyekeznek pontszámukat növelni azzal. A szemkontaktus maga bizonyos mértékű köz­ vetlenséget és bizalmat jelez. A családtagok „virtuális" találkozókat. hogy tiszta üzleteket ütnek nyélbe villámgyorsan. Forrás: Kollock 1999. mi zajlik körülöttünk. akik minket lényegesen érintő döntéseket hoznak. lehetőség­ teremtőként mutatják be. akik ezt nevez­ ték a közelség kényszerének (compulsion of proximity): az egyének úgy érzik. és biztosítja. hogy az internethasz­ nálat távolról sem a társas elszigetelődés irányába hat.5. hogy érvényre juttathatjuk nézeteinket és meggyőzhetjük őket őszinteségünkről. hogy olcsóbb és hatékonyabb volna megkötni az üzletet telefonos konferencia­ hívás vagy videokapcsolat révén. KÖVETKEZTETÉS: GYŐZ A KÖZELSÉG KÉNYSZERE Bár ma már egyre gyakoribb a közvetett kom­ munikáció. Az emberi arc sokféle érzelmet fejezhet ki.

amikor közvetlen párbeszédre nem kerül sor. Goffman. Erving (2000): Az én bemutatása a mindennapi életben. Peter . Különböző kultúrák összehasonlító vizsgálata igen sok egyezést mutat mind az arckifejezések. hogyan gondol­ kodnak és éreznek mások. Például az afrikai lkungok kicsi. Tomka Miklós fordítása. Thalassa Alapítvány . A reaktív kiáltások (indulatszavak) vizsgálatá­ val sok mindent megtudhatunk a társalgás jel­ legéről. Nehéz volna „interakciós vandalizmust" folytatni a tanítási órán? 4. Erving (1963): Behaviour in Public Places. Vajon mennyiben láthatja másnak egy turista a városunkat? 3. Berényi Gábor fordítása. Ez eredményezi az úgyneve­ zett közelségkényszert. Milyen stratégiát alkalmazhat a bárha vagy kávézóba egyedül betérő nő. talán mert így könnyebb információkat gyűjteni arról. díszletek és kellékek között játszanak. Free Press. 3. Mint a színházban. ahol a színészek felkészülnek az előadásra és lazítanak a fellé­ pés után. Cambridge. de sok közülük kultúránként különbözik. a társa­ dalmi élet számos területén is világosan el­ különül egymástól a homlokzati terület (maga a színpad) és a hátsó terület. 6.Pólya Kiadó.akkor kerül sor.megérteni mások szavainak és cselekedeteinek igazi je­ lentését. Jószöveg Műhely. vagyis megnézhetjük. Thomas (1998): A valóság társadalmi felépítése: tudásszociológiai értekezés.és tér­ beli helyzetbe ágyazódik. 5. vándorló csoportokban élnek. A társadalmi interakció gyakran jól megvilá­ gítható a dramaturgiai modell alkalmazásával: az interakció résztvevőit színészeknek tekint­ hetjük. ha jelezni akarja. 8. Hogyan mutatkozhat az ember „magabiztosnak"? 5. Az etnometodológia azt vizsgálja. Laurie (1995): Escape Attempts: The Theory and Practice of Resistance to Everyday Life. amelyekből hiányzik az együttes jelenlét. a felek igyekeznek szemé­ lyesen találkozni. hogy kedvező képet alakítsanak ki másokban magukról. 9. Lehetne-e társadalmi élet. amikor két vagy több ember közvetlenül ar­ ra figyel. mind az arcon megjelenő ér­ zelmek értelmezése terén. hogy nem vágyik társaságra? 6. Routledge (2.amely egyes érintkezésekre vagy interakcióepizódokra osztható . Polity. Cohen. Goffman. Budapest. Manning. 4. Megvizsgálhatjuk mindennapi életünk tér-idő „zónáit". A mindennapi társalgás és beszélgetés tanul­ mányozását Harold Garfinkel nyomán etnometodológiának nevezzük. A nem fókuszos interakció egymás kölcsönös tudomásulvétele nagy társaságokban. A modern társadalmakat többnyire közve­ tett személyközi érintkezések (például banki ügyletek) jellemzik.Taylor. Minden társadalmi interakció adott idő. Helyettesítheti-e az elektronikus kommunikáció a szemtől szembeni interakciót? AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK Berger. azt a tendenciát.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET zelmeket tükröző arckifejezések velünk szü­ letnek. amit mások mondanak vagy tesznek. kiadás).Luckmann. ugyanakkor milyen hely­ változtatásokkal járnak együtt. A társadalmi interakciónak lehetnek ugyan egyetemes mechanizmusai. 7. akik színpadon. Fókuszos interakcióra . London. így kevés alkalom adódik homlokzati és hátsó területek kialakítására. tevékenységeink hogyan köve­ tik egymást időben. ha a társadalom tagjainak nem volnának közös alapfeltevései? 2. hogy amikor csak lehet. s könnyebb a be­ nyomáskeltés. Budapest. amelyeken belül nincs „magánélet". MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK 1. hogyan próbáljuk cselekvően .bár általában bevált módszerrel . Phil (1992): Erving Goffman and Modern Sociology. New York. I . Stanley .

fmg.edu/courses/soc/sOO/soclll-01/IntroTheories/Symbolic.html -• .natcom.brandeis.html Ethno/CA News (az etnometodológia és a társalgáselemzés hálózati forrása) http://www2.A nem verbális kommunikációról http://www.htm A szimbolikus interakcionizmusról http://web.org/ctronline/nonverb.nl/emca/ Erving Goffmanról http://people.edu/~teuber/goffmanbio.uva.grinnell.

TÁRSADALOM ÉS A GYERMEK SZOCIALIZÁCIÓJA Elméletek a gyermekfejlődésről Szocializációs közegek NEMI SZOCIALIZÁCIÓ Szülők. ÉLETÚT. televízió A nemsemleges nevelés nehézségei A szociológiai vita A TELJES ÉLETÚTRA KITERJEDŐ SZOCIALIZÁCIÓ Gyermekkor Serdülőkor Fiatal felnőttkor Érett felnőttkor Öregkor ÖREGEDÉS A brit társadalom „őszülése" Hogyan öregszik az ember? Az öregedés folyamata: versengő szociológiai magyarázatok Az öregedés jellemzői Nagy-Britanniában Öregedéspolitika A világnépesség őszülése Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források . felnőttek reakciói A nem tanulása Mesekönyvek. ÖREGEDÉS KULTÚRA.SZOCIALIZÁCIÓ.

m e r t h i á b a b í r m é g egy ifjú v a r á z s l ó i s h a t á r t a l a n erővel. h o g y n i n c s n a g y o b b k a l a n d a felnőt­ té v á l á s n á l . H a r r y m á r j e l é t a d t a pá­ r a t l a n e r e j é n e k . a m i t t e l j e s e n szokvá­ n y o s zavarral fogad. a m i a Harry Potter-sorozat újítása. h o g y é r t h e t ő b b é t e g y e a f e l n ő t t é v á l á s folyamatát. M i n d a n n y i a n fontos é l e t s z a k a s z o k o n h a l a d u n k át: a g y e r m e k k o r b ó l a . d e m á r i s h í r e s e m b e r ! Ü n n e p l i k ő t egy h ő s t e t t é r t . A f i a t a l o k s z o c i a l i z á c i ó j a a t á r s a d a l m i repro­ d u k c i ó á l t a l á n o s a b b j e l e n s é g é t is e r ő s í t i . A Har­ ry Potter-sorozat k é s ő b b i d a r a b j a i b a n H a r r y b e n is n e m i v o n z a l m a k t á m a d n a k . a m e l y n e k során a tehetetlen c s e c s e m ő fokozatosan öntudattal b í r ó é s é r t e l m e s s z e m é l y i s é g g é válik. a k á r m e s e v i l á g b a .v a g y a k á r m i n d k e t t ő b e .s z ö v e v é n y e s világot. A s z o c i a l i z á c i ó az a f o l y a m a t . a k á r l é t e z ő v i l á g u n k b a helye­ zi a c s e l e k m é n y t . R o w l i n g világsikert aratott k ö n y v s o r o z a t á ­ n a k e l s ő darabja. a h o l m e g i s m e r h e t i az ö s s z e t a r t á s t és az á l l h a t a t o s s á g o t . „ N i n c s az a gyerek.arra az e l v r e é p ü l n e k . a k v i d d i c s e t . m i n t a p o s t a i r e n d s z e r v a g y az e l e k t r o n i k u s le­ v e l e z é s ? A k l a s s z i k u s g y e r m e k i r o d a l o m fő célja.. n e m c s e p e r e d ­ h e t fel e g é s z s é g e s e n . c s a k segítséggel tudja elsajátí­ tani a megfelelő értékeket. M é g j á r n i s e tud.MHMHMnMMHMMMMMMHHMMMMMMHM J . D u m b l e d o r e m é g i s aggódik. R o w l i n g g y a k r a n a p a r a n o r m á l i s se­ g í t s é g é v e l m u t a t j a m e g a m i n d e n n a p i é l e t alap­ j a i m ö g ö t t r e j l ő c s o d á l a t o s . h a c s a k ak­ kor s z e r e z t u d o m á s t erről.m i é r t v o l n a ez k ü l ö n ö s e b b . amelybe beleszüle­ tett. A l b u s D u m b l e dore a n e m sokkal korábban elárvult c s e c s e m ő t . azt a fo- iskola. h o g y ha a fiú a v a r á z s l ó v i l á g b a n m a r a d .és Varázslóképző Szakiskolába jár. M i v e l a sport s o k g y e r e k n e k az a terep. a k i feltalál­ ja magát a b b a n a kultúrában. U n i v e r z u m á b a n t é v e d h e t e t l e n b a g o l y v i s z i a le­ v e l e t a c í m z e t t n e k . a m i r e n e m i s fog e m l é k e z n i ! [. a m i k o r m á r m e g t u d j a emészteni" (Rowling 1 9 9 9 ) .. A H a r r y Potter r e g é n y e k .] j o b b l e s z n e k i . H a r r y is ű z i a v a r á z s l ó k sportját. K .a m e l y e k m i n d Har­ ry egy-egy i s k o l a é v é t ö l e l i k fel . a k i ezt é p é s s z e l k i b í r n á . m a j d t o v á b b a f e l n ő t t k o r b a . a Harry Potter és a bölcsek köve így k e z d ő d i k : a furfangos v a r á z s l ó . B á r H a r r y a R o x f o r t B o s z o r k á n y . H á n y t leteszi n e m varázsló („mugli") nagybátyja é s n a g y n é n j e ajtaja e l é . az mégiscsak s e r d ü l ő k o r b a .

h o g y m á s o k ­ n a k a z ö v é t ő l e l t é r ő i d e n t i t á s a . A f e l n ő t t e k sütését-főzését l á t v a h o m o k s ü t e m é ­ n y e k e t k é s z í t e n e k . ÉLETÚT. fejeze­ tet). M e a d szerint akkor alakul ki b e n n ü n k az éntudat.a g y e r e k e k az idő­ s e b b e k t ő l t a n u l n a k . A z é n k i a l a k u l á s á n a k p r o b l é m á j a s o k vitát ka­ var. A s z ü l ő i g o n d o s k o d á s r e n d s z e r i n t a gyermekekhez kapcsolja a felnőttek tevékeny­ ségét egész h á t r a l é v ő é l e t ü k r e . Bizonyos m é r t é k i g ez a n n a k t u l a j d o n í t h a t ó . M a j d i s m e r t e t e m a főbb c s o p o r t o k a t és t á r s a d a l m i k o n t e x t u s o k a t . h o g y öntudatos. a m i k o r m e g t a n u l j u k m e g k ü l ö n b ö z t e t n i a „reaktív é n t " (I) a „felépített é n t ő l " (me). Bár a kulturális t a n u l á s f o l y a m a t a a c s e c s e m ő k o r b a n és a korai g y e r m e k k o r b a n s o k k a l i n t e n z í v e b b . K í v ü l r ő l . vagy a k e r t é s z k e d é s t i m i t á l v a kanállal ásni kezdenek. milyen más „bőrébe bújni". ezért ők m a g u k is új i s m e r e t e k k e l és t a p a s z t a l a t o k k a l gazdagodnak. h o g y a gyer­ mekfejlődésről kidolgozott legfontosabb elmé­ l e t e k a s z o c i a l i z á c i ó k ü l ö n b ö z ő o l d a l a i t állítják e l ő t é r b e . a m e l y n e m z e d é k e k óta v á l t o z a t l a n . hogy az e g y é n t u d a t á b a n v a n : ö n á l l ó . i l l e t v e a kör­ vagyis a z z a l . M i n d e n t á r s a d a l o m o l y a n j e l l e m z ő k k e l bír. a h o g y a n tapasz­ taljuk. és a kisgyere­ kek játékaikban gyakran a felnőtteket utánozzák. Mead és az énfejlődés George Herbert M e a d eszméi a szociológiában rendkívül széles körben hatottak. a m i k o r m á r n a g y s z ü l ő k k é váltak. A s z i m b o l i k u s i n t e r a k c i o n i z m u s h a n g ­ súlyozza. a v e l e s z ü ­ letett-öröklött t u l a j d o n s á g o k vagy a n e v e l é s ? E l ő ­ ször m e g n é z z ü k . Az előbbi a még szocializálatlan kisgyermek. a szimbolikus interakcionizmusnak alapját alkotják. A s v á j c i J e a n P i a g e t a g y e r m e k i fejlődés s z á m o s o l d a l á t vizsgálta. A brit t á r s a d a l o m n a k p é l d á u l s o k o l y a n sajátos társa­ dalmi-kulturális j e g y e van. így á t ö r ö k l ő d n e k a z e l ő d ö k értékei. é s . m á s o k s z e m é v e l t u d l á t n i .SZOCIALIZÁCIÓ. de legismertebb írásai a kognícidval foglalkoznak. é s a z e g y m á s s a l v e r s e n g ő e l m é l e t e k e l t é r ő szemlélettel közelítenek e kérdéshez. TÁRSADALOM ÉS A GYERMEK SZOCIALIZÁCIÓJA Elméletek a gyermekfejlődésről Az ember egyik legsajátosabb jegye m á s élőlé­ nyekhez h a s o n l í t v a az. A s z o c i a l i z á c i ó s o r á n . G e o r g e H e r b e r t M e a d a m e r i k a i filozófus é s s z o c i o l ó g u s f ő k é n t azt vizsgálta. ÖREGEDÉS lyamatot. m i l y e n e l m é l e t i m a g y a r á z a t o k a t dolgoztak k i k ü l ö n b ö z ő s z e r z ő k arról. A g y e r m e k k é t é v e s kora előtt n e m tudja. h o g y a n ala­ kul ki a k i s g y e r m e k k é t f é l e é n f o g a l m a : a „reak­ tív é n " és a „felépített é n " . a t ö b b i e ­ kétől k ü l ö n b ö z ő i d e n t i t á s a v a n ? E l e t é n e k e l s ő néhány hónapjában a c s e c s e m ő szinte egyál­ talán n e m é r z é k e l k ü l ö n b s é g e t az e m b e r e k és a k ö r n y e z e t é b e n l é v ő é l e t t e l e n tárgyak között. En­ n e k e g y i k m ó d j a a s z e r e p j á t é k (play). mint k é s ő b b .f ő k é n t az e l s ő é l e t é v e k b e n . Az egyszerű utánzásból a l a k u l ki a b o n y o l u l t a b b s z a b á l y z ó j á t é k (game). M e a d u g y a n a k k o r a g y e r m e k f e j l ő d é s fő sza­ k a s z a i t i s leírja. h o g y a g y e r m e k e k m i k é p p e n t a n u l ­ n a k m e g gondolkodni ö n m a g u k r ó l . M e a d ezt n e v e z i „ s z e r e p á t v é t e l ­ nek": a gyermek megtanulja. Mikép­ pen érthetjük m e g az é n t u d a t k i a l a k u l á s á t . A k ö v e t k e z ő r é s z e k b e n egy gyakori s z o c i o l ó g i a i vitát j á r o k k ö r ü l : mi a m e g h a t á r o z ó b b . h o g y a s z o c i a ­ lizáció egymáshoz kapcsolja a k ü l ö n b ö z ő nem­ zedékeket. a m e l y b e n l é t r e j ö n a t á r s a d a l o m i d ő b e l i strukturális f o l y t o n o s s á g a . az ö n á l l ó a n cselekvő lényt. a m á s o k h o z v i s z o n y í t o t t „ é n j e " és a „ m á s i k " k ö z ö t t .i l y e n az is. n o r m á i é s t á r s a d a l m i gyakorlata. k ü l ö n ö s t e k i n t e t t e l a z é n t u d a t kialakulására. spon- KULTÚRA. Csak e b b e n a szakaszban alakul ki ben­ n e fejlett é n t u d a t . a g y e r m e k k o r t ó l a későbbi időszakokig terjedő életszakaszaiban hatnak a s z o c i a l i z á c i ó r a . n i n c s é n t u d a t a . a m e l y b e n a négy-öt é v e s g y e r e k m á r egy f e l n ő t t s z e r e p é t j á t s s z a . a k i k f e l e l ő s e k a f e l n e v e l é s é é r t . t ö b b e k k ö z ö t t a n e m i i d e n t i t á s kialakulá­ sára v o n a t k o z ó e l m é l e t e k e t is. Az a l á b b i a k b a n arról is szó lesz.azt. m i a k ü l ö n b s é g a z ö n m a g á r ó l alkotott k é p . a m e l y e k sok­ sok é v e n át f e n n m a r a d n a k . t u d a t a é s szük­ ségletei vannak. E g y g y e r m e k s z ü l e t é s e m e g v á l t o z t a t j a azok életét. C s a k f o k o z a t o s a n érti meg. így fedezi fel „felépített é n j é t " . hogy az e m b e r e k közötti interakció j e l e n t é s h o r d o z ó s z i m b ó l u m o k o n és a j e l e n t é s e k é r t e l m e z é s é n k e r e s z t ü l zajlik (lásd az 1. a t a n u l á s és az a l k a l m a z k o d á s vé­ gigkíséri a teljes é l e t c i k l u s t . nyezetükről. és ez a n e m z e d é k e k e t egy­ máshoz kötő újabb kapcsolatrendszert jelent. M e a d szerint a c s e c s e m ő k és kisgyermekek elsősorban a körülöttük lévők cselekedeteinek utánzása révén válnak társadalmi lényekké. h o g y a n é s miért f e j l ő d n e k a g y e r e k e k úgy. mivel az elmé­ leti gondolkodás egyik h a g y o m á n y o s irányzatá­ nak. amelyek az e g y é n k ü l ö n b ö z ő . h o g y a leggyakrab­ ban beszélt nyelv az angol. V é g ü l á t t e k i n t j ü k az öregedéssel k a p c s o l a t o s l e g f o n t o s a b b s z o c i o l ó ­ giai k é r d é s e k e t . m i k ö z b e n a b e n n ü k élők e g y m á s u t á n s z ü l e t n e k és m e g h a l n a k . A z i d ő s e m b e r e k akkor i s m e g m a r a d n a k s z ü l ő k n e k .

h o s s z ú k á s üveg­ b ő l á t t ö l t i k a v i z e t egy a l a c s o n y a b b . meglehetősen szervezetlen szerepjátékok helyett. h o g y a v e l e s z e m b e ü l ő c s a k a könyv borítóját láthatja. hogy k e v e s e b b a víz. h a l l a n a k é s érez­ n e k az ő k e t k ö r ü l v e v ő v i l á g b ó l . a m e l y e k a f e l n ő t t e k s z á m á r a t e r m é s z e t e s e k : a z okságról. g y e r m e k m a g a s s z i n t e n elsajátítja a nyelvet. szélesebb e d é n y b e . A l e g f o n t o s a b b e r e d m é n y e b b e n a s z a k a s z b a n az. P i a g e t k u t a t á s a i n a k a k ö z é p p o n t j á b a n a követ­ k e z ő fázis. h o g y m e g t a n u l j a a m a t e m a t i k a i m ű v e l e t e ­ ket: a szorzást. a m ű v e l e t e k előtti s z a k a s z állt. A gyere­ k e k e b b e n a z i d ő s z a k b a n sajátítják e l a z e l v o n t lo­ gikai f o g a l m a k a t . P i a g e t a z é r t n e v e z i ezt a s z a k a s z t „művele­ t e k e l ő t t i n e k " . h o g y a víz menyn y i s é g e v á l t o z a t l a n m a r a d t . az o s z t á s t és a k i v o n á s t . és a c s e c s e m ő s z á m á r a c s a k a z létezik. a h o g y a n a f e l n ő t t e k . a m e l y a s z ü l e t é s t ő l nagyjából k é t é v e s korig tart. valamint a z igazságosság é s a z e g y e n l ő r é s z v é t e l fogalmait. P é l d á u l n e m fogja fel. Ha a m ű v e l e t e k e l ő t t i s z a k a s z b a n egy kislánytól m e g k é r d e z i k : „ H á n y l á n y t e s t v é r e d v a n ? " . E z e n a fejlő­ d é s i s z i n t e n a g y e r m e k f e l i s m e r i a h i b á t abban az é r v e l é s b e n . Csak e b b e n a szakaszban kezdik megérteni azo­ kat az á l t a l á n o s é r t é k e k e t és erkölcsi szabályokat. m i n t p é l d á u l az okság. a h o g y a n a g y e r m e k m e g t a n u l ö n m a g á r ó l és a k ö r n y e z e t é r ő l g o n d o l ­ k o d n i . a \ . E b b e n a szakaszban m á r sokkal kevésbé egocentrikus. U g y a n e k k o r v á l i k képessé arra. m e r t a l a c s o n y a b b lett a szintje. h a n e m azt. mert a c s e c s e m ő főként úgy t a n u l . amit a gyerekek mondanak. h o g y a g y e r m e k ö n z ő . h a a gyerekek megértik a játékszabályokat. a m e l y k e t t ő t ő l h é t é v e s korig tart. é s k é r d e z ő s k ö d n i k e z d a z a b b a n t a l á l t k é p e k r ő l . h o g y a z o k a k ö z v e t l e n é r z é k e l é s t ő l függetlenül l é t e z n e k . a s e b e s s é g r ő l . többnyire n e m kapcsolódik szorosan az előtte megszólaló mondandójához. E b b e n a k o r b a n k e z d e n e k a g y e r e k e k szerve­ zett s z a b á l y o z ó j á t é k o k b a n r é s z t v e n n i a k o r á b b i .az őt k ö r ü l v e v ő k u l t ú r a á l t a l á n o s ér­ tékeit é s e r k ö l c s i s z a b á l y a i t . A tárgyak n e m k ü l ö n ü l n e k el a s z e m é l y e k t ő l . h o g y egy m a g a s . FEJEZET tán kívánságok és vágyak kusza halmaza. ha a „ r e p ü l ő g é p " f o g a l m á t akarja kifejez­ n i . A g y e r e k e k együtt b e s z é l g e t n e k . h o g y á l t a l á b a n k i z á r ó l a g a saját n é z ő p o n t j á b ó l i n t e r p r e t á l j a a világot. hogy m á s o k az ö v é t ő l e l t é r ő n é z ő p o n t b ó l látják a tár­ gyakat. m e r t m é g n e m t u d j a a n ő v é r e n é z ő p o n t j á b ó l lát­ ni ö n m a g á t . Szerve­ zett s z a b á l y o z ó j á t é k o t c s a k ú g y l e h e t j á t s z a n i . m i n t a h o s s z ú k á s .6. A k o n k r é t m ű v e l e t i s z a k a s z b a n lévő g y e r e k k ö n n y e d é n ad h e l y e s f e l e l e t e t e r r e a kér­ désre. E b b e n a s z a k a s z b a n . N e m érti p é l d á u l azt. a k k o r n e m érti meg. f i g y e l m e n kívül h a g y v a azt. E b b e n az i d ő s z a k b a n a g y e r e k e k vi­ s e l k e d é s e j e l l e m z ő e n e g o c e n t r i k u s .vagyis a n n a k . m e r t alacso­ n y a b b a v í z s z i n t j e . E g y k ö n y v e t n é z e g e t . A művelet előtti szakaszban a gyerekek nem k é p e s e k összefüggő b e s z é l g e t é s t folytatni mások­ kal. a m i t é p p e n lát. a m e l y e k a társadalmi életet irányítják. Piaget és a kognitív fejlődés szakaszai J e a n Piaget n a g y h a n g s ú l y t fektetett a g y e r m e k e k a z o n k é p e s s é g é r e . A g y e r m e k f e j l ő d é s é n e k ú j a b b s z a k a s z a M e a d szerint nyolc-kilenc éves kor táján következik b e . E g y n é g y é v e s g y e r m e k p é l d á u l széttárja a kezét. és a s z a v a k a t m á r k é p e s ú g y h a s z n á l n i . a m i t M e a d á l t a l á n o s m á s i k n a k (generalized oth­ er) n e v e z . m e r t a g y e r e k e k m é g n e m tudják s z i s z t e m a t i k u s a n a l k a l m a z n i b ő v ü l ő é r t e l m i ké­ p e s s é g e i k e t . Az e g o c e n t r i k u s b e s z é l g e t é s b e n az. ta­ p i n t á s s a l é r z é k e l i a tárgyakat és fizikailag felfe­ d e z i k ö r n y e z e t é t . t o v á b b á f e l t é t e l e a z e l ő z ő s z a k a s z sikeres befejezése.azt gondolja.t ö b b . h a n e m szelektál­ j á k é s é r t e l m e z i k . e g y m á s t ó l j ó l e l k ü l ö n í t h e t ő szaka­ szát írta le. h o g y megfogja. Ha a g y e r m e k látja. A g y e r e k e k n e m p a s s z í v a n fogadják be a hozzájuk érkező információkat. h o g y a b ö l c s ő az ő m o z d u l a t a i m i a t t k e z d el m o z o g n i . akkor v a l ó s z í n ű l e g azt fogja v á l a s z o l n i : „ S e m e n n y i " . míg az u t ó b b i M e a d é r t e l m e z é s é b e n a t á r s a d a l m i én. A g y e r e k e b b e n a s z a k a s z b a n k e z d i felfogni azt. s z e n z o m o t o r o s v a g y érzékszervi-mozgásos szakasznak nevezte." D e h a azt k é r d e z i k tőle: „ H á n y l á n y t e s t v é r e v a n a n ő v é r e d n e k ? " . A h a r m a d i k periódus. K ö r ü l b e l ü l n é g y h ó n a p o s koráig a c s e c s e m ő n e m tudja m e g k ü l ö n b ö z t e t n i m a g á t a k ö r n y e z e t é t ő l . Piaget a k o g n i t í v f e j l ő d é s n e k . h o g y a gyer­ m e k úgy l á t h a s s a ö n m a g á t . h o g y azok s z i m b o l i k u s m ó d o n f e j e z z e n e k ki tárgyakat és ké­ p e k e t . h o g y a s z é l e s e b b e d é n y k e v e s e b b v i z e t t a r t a l m a z . M o s t m á r k é p e s e k k ü l ö n ö s e b b nehézség nélkül alkalmazni olyan gondolkodási s z a b á l y o k a t . F o k o z a ­ tosan tanul meg különbséget tenni az emberek és a tárgyak között. de n e m egymás­ sal. h o g y v é g ü l a g y e r m e k a k ö r n y e z e t é t m i n t j ó l elkü­ löníthető és állandó tulajdonságokkal rendelkező tárgyak és s z e m é l y e k ö s s z e s s é g é t fogja fel. akkor h e l y e s e n azt feleli: „Egy. h o g y m a g u k é r t e l m e z z é k a vi­ lágot. Piaget az e l s ő szakaszt. a m i t l á t n a k . A g y e r e k e k n e k e b b e n a fejlődési s z a k a s z b a n n i n c s á l t a l á n o s e l k é p z e l é s ü k o l y a n g o n d o l k o d á s b e l i kategóriákról. a s ú l y r ó l vagy a s z á m o k r ó l . A z ö n t u d a t k i a l a k u l á s á h o z t e h á t az kell. a konkrét műveletek s z a k a s z a h é t t ő l t i z e n e g y é v e s korig tart. a h o g y a n m á s o k látják őt. M i n d e n s z a k a s z ú j k é p e s s é g e k elsajá­ títását j e l e n t i . k ö z b e n f e l i s m e r i . Piaget ezen n e m azt érti.

a b b a n a fej­ lődési láncolatban. A formális m ű v e l e t i s z a k a s z b a n a s e r d ü l ő m á r képes m e g é r t e n i . M a a c s a l á d o s n ő k j e l e n t ő s r é s z e a háztar­ t á s o n k í v ü l is v á l l a l m u n k á t . Ha n e m is t u d v á l a s z t a d n i arra a kérdésre. Ezzel szemben sok más kultúrában a nagynénik. és sok m i n d e n t m e g ő r i z n e k az e g o c e n t r i k u s gon­ dolkodásból. A g y e r e k e k e b b e n a sza­ kaszban egy p r o b l é m á v a l s z e m b e s ü l v e k é p e s e k az összes m e g o l d á s i l e h e t ő s é g e t f e l s o r a k o z t a t n i . m á s o k a t k é t f e l n ő t t p á r (az e l v á l t s z ü l ő k és a m o s t o h a s z ü ­ l ő k ) . a csecsemő családban megtapasztalt kapcsolatai korántsem a z o n o s a k m i n d e n k u l t ú r á b a n . ez a k u l t u r á l i s t a n u l á s legin­ tenzívebb i d ő s z a k a . egy átlagos b r i t g y e r e k é l e t e e l s ő é v e i t o l y a n c s a l á d b a n tölti. és gyakorisága. akkor is m e g é r t i . h o g y a n v i s z o n y u l n a k a társadalom más csoportjaihoz. hogy m i l y e n nagy szerepe van a családi háttérnek. E z r é s z b e n a z i s k o l a i oktatástól függ. E n ­ n e k e l l e n é r e itt i s j e l e n t ő s m é r t é k b e n b e f o l y á ­ solja a s z o c i a l i z á c i ó s m i n t á k a t az.. A g y e r e k e k a s z ü l e i k r e vagy az ő k e t k ö r ü l v e v ő k ö z ö s s é g tagjaira j e l l e m z ő visel­ k e d é s f o r m á k a t v e s z i k át. de a n y a és gyer­ meke v i s z o n y á t b e f o l y á s o l j a k a p c s o l a t u k f o r m á j a . a m e l y e k b e n a szocializáció alapvető folyamatai v é g b e m e n n e k . A család Mivel a c s a l á d r e n d s z e r e k n a g y o n v á l t o z a t o s a k . E z t p e d i g m e g h a t á r o z z a a c s a l á d i i n t é z m é n y e k j e l l e g e é s az. Az elsődleges s z o c i a l i z á c i ó c s e c s e m ő .. hogy milyen lehet a z é l e t e m o n d j u k egy l e r o b b a n t v á r o s r é s z b e n n e - Szocializációs közegek A szociológusok gyakran két nagyobb szakaszra bontva tárgyalják a k ü l ö n b ö z ő k ö z e g e k b e n zajló szocializációt. A m á s o d l a g o s s z o c i a l i z á c i ó r a a g y e r m e k ­ kor k é s ő b b i r é s z é b e n . sőt a z o n túl is . Piaget s z e r i n t a z e l s ő h á r o m fejlődési s z a k a s z univerzális. A k e v é s b é i s k o l á z o t t e m b e r e k ál­ talában k o n k r é t a b b f o g a l m a k b a n g o n d o l k o d n a k . A családok a különböző kultúrákban más-más „ h e l y e t " f o g l a l n a k el a t á r s a d a l o m i n t é z m é n y e i k ö z ö t t . a kortárscsoport. és e z e k b e n a s z o c i a l i z á c i ó s f o l y a m a t o k i s k ü l ö n b ö z n e k . Az e z e k b e n a kon­ textusokban zajló t á r s a d a l m i i n t e r a k c i ó k r é v é n az e m b e r e k m e g t a n u l h a t j á k a k u l t ú r á j u k sajátos mintáit alkotó é r t é k e k e t . h o g y b i z o n y o s k é r d é s e k m i é r t „csalafinták". A m o d e r n társadalmakban a korai szocializá­ ció többnyire szűk családi körben történik. és r é s z t v e s z n e k m é g a l e g f i a t a l a b b c s e c s e m ő k g o n d o z á s á b a n is. h o g y a c s a l á d m i l y e n k ö r n y é k e n é l é s m i l y e n t á r s a d a l m i osz­ t á l y h o z tartozik. n o r m á k a t é s n é z e t e k e t . E s o k f é l e s é g el­ l e n é r e ma is r e n d s z e r i n t a c s a l á d a s z o c i a l i z á c i ó folyamatának legfontosabb közege a csecsemő­ kortól a serdülőkorig. n a g y b á c s i k és u n o k á k is u g y a n a n n a k a h á z t a r t á s ­ n a k a tagjai. Bár a b r i t t á r s a d a l o m b a n k ü l ö n f é l e s z u b k u l t ú r á k ta­ l á l h a t ó a k . S o k g y e r e k e t e g y e t l e n s z ü l ő n e v e l . • Az o s z t á l y k é r d é s e k e t k ö z e l e b b r ő l is m e g v i z s ­ gáljuk a 9. A s e r d ü l ő k o r i d e j é n a f e j l ő d ő gye­ rek k é p e s s é v á l i k r e n d k í v ü l e l v o n t é s h i p o t e t i k u s eszmék m e g é r t é s é r e . „Családok és intim kapcsolatok" című fejezetben lesz szó.és kisgyer­ mekkorban zajlik. a m e l y e t c s a k a szü­ l ő k é s rajta k í v ü l m é g e g y vagy k é t g y e r e k alkot. / A családokkal kapcsolatos kérdésekről részle­ t e s e b b e n a 7. A l e g t ö b b t r a d i c i o n á l i s t á r s a d a l o m b a n az a c s a l á d . R e n d ­ szerint m i n d e n h o l az a n y a a l e g f o n t o s a b b sze­ mély a g y e r m e k e l s ő é l e t é v e i b e n . A g y e r m e k e k k o r sajátítja el a nyelvet és azokat az a l a p v e t ő v i s e l k e d é s m i n t á ­ kat. E b b e n a s z a k a s z b a n a c s a l á d a fő s z o c i a l i z á c i ó s közeg. az érett korig k e r ü l sor. ha belegondolunk. „Társadalmi rétegződés és osztály" című fejezetben. A nagyobb társadalmak különböző rétegeiben a g y e r m e k n e v e l é s és a f e g y e l m e z é s s o k f é l e t í p u s á ­ val é s e g y s z e r s m i n d e g é s z e n e l t é r ő é r t é k e k k e l é s e l v á r á s o k k a l t a l á l k o z h a t u n k . h o g y „ M e l y i k á l l a t e g y s z e r r e k u t y a é s puli?". de a f o r m á l i s m ű v e l e t i s z i n t r e n e m jut e l v a l a m e n n y i felnőtt. és a d ö n t é s előtt g o n d o l a t b a n m é r l e g e l n i a z o k a t . A m o d e r n társadalmakban a társadalmi p o z í c i ó t n e m j e l ö l i k i ily m ó d o n a s z ü l e t é s . ÉLETÚT. K ö n n y e n megért­ hetjük. a m e l y P i a g e t s z a v a i v a l a f o r m á l i s m ű v e l e ­ tek s z a k a s z a . E b b e n a s z a k a s z b a n a c s a l á d e g y e s feladatait más s z o c i a l i z á c i ó s k ö z e g e k v e s z i k át. a m e l y b e az e g y é n „ b e l e s z ü l e t e t t " . a m e l y e k a k é s ő b b i t a n u l á s a l a p j á t alkotják. ÖREGEDÉS T i z e n e g y t ő l t i z e n ö t é v e s korig tart az a sza­ kasz. a s z e r v e z e t e k . Az iskola. és é r t é k e l i a tréfát. S z o c i a l i z á c i ó s k ö z e g e k a z o k a c s o ­ portok vagy t á r s a d a l m i h e l y z e t e k .SZOCIALIZÁCIÓ. U g y a n a k k o r a b r i t t á r s a d a l m o n b e l ü l i s s o k f é l e c s a l á d i k ö r n y e z e t lé­ tezik. és s o k a n a g y e r m e k születése után viszonylag hamar visszamennek a m u n k a h e l y ü k r e p é n z t k e r e s n i . a t ö m e g k o m m u ­ nikációs e s z k ö z ö k és v é g ü l a m u n k a h e l y v á l n a k az egyént s z o c i a l i z á l ó e r ő v é . h o g y m i é r t „a p u l i " vá­ lasz a h e l y e s . nagy­ részt meghatározta a társadalmi helyzetét egész életére. amely összekapcsolja a nem­ zedékeket.

e l k e r ü l h e t e t l e n ü l a gyerekek. b a r á t i k a p c s o l a t b a n m a ­ radnak. h o g y a c s o p o r t egy-egy tagja testi át­ a l a k u l á s á t z a v a r t a n fogadta vagy b ü s z k é n vállal­ ta. és ennek megfelelően viszonyuljanak hozzájuk. A kortárskapcsolatok A s z o c i a l i z á c i ó s f o l y a m a t egy m á s i k k ö z e g e a kortárscsoport. a 1 4 7 . ifjú v é n és öreg v é n . U g y a n a k k o r a z i s k o l a m á s ..144 6. Az egymást követő életkori osztályok p é l d á u l a k ö v e t k e z ő k l e h e t n e k : gyerek. 1 9 9 3 ) i l y e n n é z ő p o n t b ó l v i z s g á l t a a szo­ c i a l i z á c i ó t . Elvárják tőlük.] m é g n á l u k s e m jelentke­ zett a h a v i v é r z é s . h o g y elfogadják a t a n á r o k t e k i n t é l y é t . M i v e l m a n a p s á g a n ő k egy jelentős része munkát vállal.ö t ö ­ d i k e s g y e r e k e k e t egy m i c h i g a n i é s egy kaliforniai iskolában: beült az órákra és azt is figyelemmel k í s é r t e . A k i s i s k o l á s o k társas.1 4 9 . m i v e l a c s e c s e m ő és a . A z i s k o l á b a n gyakran j ö n n e k létre kortárscsoportok. hogy a kortárscsoport n a g y h a t á s t g y a k o r o l a n e m i s z o c i a l i z á c i ó r a . A t a n á r o k r e a k c i ó i s z i n t é n b e f o l y á s o l j á k azt. Egyes kultúrákban. öreg h a r c o s . E m e l l e t t p u s z t á n az a tény. De ha a k e d v e n c e k n e m vettek fel m e l l t a r t ó t é s [. / Az i s k o l a i s z o c i a l i z á c i ó v a l r é s z l e t e s e b b e n fog­ lalkozom a 17. A z egyes é l e t k o r i o s z t á l y o k tagjai á l t a l á b a n egész é l e t ü k b e n s z o r o s . hogy a család fontos szerepet tölt be a s z o c i a l i z á c i ó b a n . p o n t o s a n e l v é g e z n i a feladataikat. m i t t e s z n e k a z o s z t á l y t e r m e n kívül.. fő­ k é n t azáltal. E z e k a nor­ m á k pedig a k é s ő b b i e k b e n kihatnak a munká­ val k a p c s o l a t o s t a p a s z t a l a t a i k r a is. M i n t k o r á b b a n m á s o k . T h o r n e k é t é v e n á t figyelt m e g n e g y e d i k e s . a k i egy kertvárosi. a m e l y h a s o n l ó korú gyerekek közössége. a k k o r is) melltar­ tót h o r d a n i .. h a n e m csoportosan haladnak végig e z e k e n a f o k o z a t o k o n . T h o r n e k u t a t á s a j ó l m u t a t j a .k ü l ö n ö s e n a n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n -. „Oktatás" című fejezetben. ő is azt akarta m e g é r t e n i . illetve a n n a k . betartani az iskola fegyelmi előírásait. E z k ü l ö n ö s e n igaz a m a i v i l á g b a n . h o g y a g y e r e k e k p a s s z í v a n . e g y ü t t e s tevé­ k e n y s é g e i é p p o l y a n f o n t o s a k l e h e t n e k . B a r r i e T h o r n e s z o c i o l ó g u s k ö n y v é b e n (Gender Play. a m i k o r a v á l t o z á s o k m i n d e n t á t h a t n a k . h i s z e n a gyerekek v e l k e d ő . E n n e k e l l e n é r e a társadalmi-kul­ t u r á l i s h a t á s o k ó r i á s i e r e j ű e k . a ser­ dülők. jó­ módú. G y a k r a n sajátos s z e r t a r t á s o k k a l vagy r í t u s o k k a l ü n n e p l i k meg. h o g y a m o ­ d e r n t á r s a d a l m a k b a n t ö b b f é l e s z o c i a l i z á c i ó s kö­ zeg l é t e z i k . P e r s z e a l i g h a a k a d o l y a n gyerek. e n n é l rej­ tettebb formában is szocializációs közegként mű­ k ö d i k . A g y e r e k e k n e k m e g kell t a n u l n i u k c s ö n d ­ b e n m a r a d n i . a k o r t á r s k a p c s o l a t o k m é g font o s a b b a k . oldalon a n e m i szocializáció h á r o m k l a s s z i k u s e l m é l e t é t i s m e r t e t e m ) . mi­ l y e n férfinak é s n ő n e k l e n n i ( e fejezet k é s ő b b i ré­ szében. a k k o r a t ö b b i l á n y is a k a r t a ezeket a v á l t o z á s o k a t . és gyermekeik az óvodában. i l l e t v e a s z ü l ő k n e m z e d é k é n e k s z e m l é l e t e k ö z ö t t i j e l e n t ő s e l t é r é s e k h e z vezet. Az iskola S z i n t é n f o n t o s s z o c i a l i z á c i ó s k ö z e g a z iskola. h o g y megtudja. Nyilvánvaló. h o g y a n t e r e m t i k a k t í v a n újra m e g újra a n e m j e l e n t é s é t az e g y m á s s a l folytatott interak­ c i ó i k s o r á n . B á r ná­ l u n k n i n c s e n e k i n t é z m é n y e s ü l t é l e t k o r i osztá­ lyok. e t n i k a i k i s e b b s é g h e z t a r t o z ó g y e r e k n e k . h o g y a fiatal férfi m a g a s a b b é l e t k o r i o s z t á l y b a l é p . A férfiak n e m egyénenként. hanem m e g n é z t e . N e m fo­ gadta el. főként a kisebb tradicionális társadalmakban a kortárscsoportok f o r m á l i s a n is l é t e z n e k ( á l t a l á b a n c s a k a fiúk kö­ r é b e n ) m i n t életkori o s z t á l y o k . h o g y a gyerekek t á r s a d a l m i s z e r e p l ő k . h o g y a n j á t s s z á k a „kapj el. A g y e r e k e k által így t e r e m t e t t t á r s a s k o n t e x t u s ha­ t á r o z t a m e g . ifjú har­ c o s . h o g y a g y e r e k e k b e s z é l n e k formá­ l ó d ó t e s t ü k r ő l : ez i g e n c s a k k e d v e l t t é m á j u k . Kevésbé egyértelmű . h o n n a n t u d j á k m e g a g y e r e k e k . szegény. h o g y a g y e r e k e k m i t v á r n a k el m a g u k t ó l . a k k o r k e v é s b é t e t s z e t t e k ne­ kik az ilyen fejlemények. Harris 1998). Néz­ te. napköziben együtt j á t s z a n a k . a k i k n e k r é s z ü k v a n társas v i l á g u k m e g t e r e m t é s é b e n és f o r m á l j á k saját szo­ c i a l i z á c i ó j u k a t . m i n t más szocializációs közegeik. s z ü l e i k t ő l és tanáraiktól tanulják meg a n e m mivoltát. hogy m e n n y i r e f o n t o s a k a k o r t á r s c s o p o r t o k . a k i kritikát­ l a n u l elfogadja s z ü l e i s z e m l é l e t é t . FEJEZET k i s g y e r m e k j ó i d e i g s z i n t e k i z á r ó l a g c s a l á d i kör­ ben szerez tapasztalatokat. A z iskolai oktatás szabályozott folyamat: meghatá­ rozott tantárgyakat meghatározott tanterv szerint k e l l t a n u l n i . p u s z i t k a p s z ! " já­ tékot vagy „ p u s z i f o g ó c s k á t " . a m e l y e k h a t á s á t fokozza a z i s k o l a i o s z t á l y o k é l e t k o r sze­ rinti szerveződése. T h o r n e megállapította. m i n t r é g e b b e n ( C o r s a r o 1 9 9 7 . T h o r n e ( 1 9 9 3 ) erről így ír: Ha a l e g k e d v e l t e b b „ n ő k " e l k e z d t e k m e n s t r u á l n i vagy ( h a n e m k e l l e t t v o l n a . a g y e r e k e k négy-öt é v e s k o r fölött i d e j ü k jó r é s z é t a z o n o s k o r ú b a r á t a i k t á r s a s á g á b a n töltik. fehér családba születik (Kohn 1 9 7 7 ) . ho­ g y a n a l a k í t j á k ki és t a p a s z t a l j á k m e g a g y e r e k e k a n e m i j e l e n t é s e k e t az o s z t á l y b a n és a j á t s z ó t é r e n .

h o g y a n lát­ juk a világot. 1 7 órát t ö l t e n e k t é v é z é s s e l é s ( V H S kazettáról vagy D V D l e m e z r ő l ) v i d e ó z á s s a l (Of­ fice for N a t i o n a l S t a t i s t i c s 2 0 0 5 ) . A k é t c s o p o r t v a l ó j á b a n u g y a n a z t a g y e r m e k e t látta. a k k o r k ü l ö n b ö z ő v á l a s z o k a t a d n a k attól függően. é l e t ü n k végéig f o n t o s a k m a r a d ­ nak. A tévézés. A z a n y a . a m e l y i k egy a z o n o s k o r ú fiúcsk á v a l i s m e r k e d e t t meg. a h a n g l e ­ m e z e k . hogy a sajtótermékek hozzátartozzanak a z e m b e r e k m i l l i ó i n a k m i n d e n n a p i é l e t é h e z . óránként 7. j e l e n e ­ tek számát. h o g y a n f o r d u l n a k egy hat h ó n a p o s lánykához. h o g y „ é d e s " é s „ h a l k a n s í r d o g á l " . a gyerek úgy tudja megérteni a mű­ sort. B á r újságok. hogy a kutatások többsége n e m veszi figyelembe. inkább az attitűdök általános kerete. / A m é d i u m o k közönségre gyakorolt hatásával a 25. hogyan tanulja meg a gyermek a nemi szerepeket. i g e n c s a k e l t é r ő r e a k c i ó ­ kat figyeltek m e g . E r ő s z a k n a k t e k i n t e t t é k azt a fizikai erőt.. E g y m á s i k a n y a c s o p o r t b a n .és s e r d ü l ő k o r u t á n . p é l d á u l a c s a l á d és a m é d i a közvetítésével történik! Szülők. az általuk elfogadott értékeket m i n t h a passzívak lennének. A s z e r z ő p á r o s felvetette. h e t i l a p o k . s z á z a d elejétől k e z d v e n a g y s z á m b a n j e l e n t e k m e g Nyu­ gaton.c s e c s e m ő i n t e r a k c i ó k v i z s g á l a t a megmutatja. T ö b b n y i r e rámosolyog­ t a k és j á t é k b a b á t a d t a k a k e z é b e . m i n t a család és A tömegkommunikációs eszközök tevékenység. Á t l a g o s a n a m ű s o r o k 80 s z á z a l é k á b a n .4 7 0 .5 j e l e n e t b e n é r h e t ő t e t t e n a z e r ő s z a k . m e n n y i r e ö s s z e t e t t e k a g y e r e k e k m e n t á l i s folya­ matai. és mindig ugyanúgy r e a g á l n á n a k a l á t o t t a k r a . A t ö m e g ­ tájékoztatás. sokáig c s a k v i s z o n y l a g s z ű k o l v a s ó k ö z ö n ­ séghez szóltak. ÖREGEDÉS tevékenységeit. „A média" című fejezetben foglalkozom ( 4 6 6 . m e r t m e g h a t á r o z z a . 4 1 . „felfogják". Rengeteg v i z s g á l a t o t v é g e z t e k m á r e l arra vo­ natkozóan. NEMI SZOCIALIZÁCIÓ A szocializációs közegek fontos szerepet játsza­ nak abban. N e k i i n k á b b v o n a t o t vagy m á s „fiús j á t é k o t " n y ú j t o t t a k . h o g y a g y e r m e ­ k e t l á n y n a k vagy f i ú n a k v é l i k . hogy reakcióik azonosak. A leggyakoribb k u t a t á s i t é m a t a l á n az. E g y k í s é r l e t b e n ö t fiatal a n y á t figyeltek meg. m e n n y i b e n tár­ sadalmi hatások eredményei a n e m i különbsé­ gek. hogyan h a t a t e l e v í z i ó a b ű n ö z é s i és e r ő s z a k r a való hajlamra. a m e l y n e k s o r á n a n e m i s z e r e p e k t a n u l á s a t á r s a d a l m i t é n y e z ő k . E g y e g é s z é v s z á z a d n a k k e l l e t t eltelnie. n y o m t a t o t t t e r m é k e i n e k a z e l t e r j e d é s e u t á n hamarosan megjelentek az elektronikus kommu­ n i k á c i ó e s z k ö z e i is: a r á d i ó . Nézzük meg most a nemi szocializá­ ciót. 1 9 7 6 ) . a t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z ö k első. felnőttek reakciói S o k v i z s g á l a t foglalkozott a z z a l . A m é d i a ó r i á s i szerepet játszik. és fizikai s é r ü l é s t vagy h a l á l t okoz. A g y e r m e k m ű s o r o k b a n m é g t ö b b s z ö r b u k k a n fel erőszak. a m e l y a c s e l e k v ő r e m a g á r a vagy m á s o k r a irányul.t ő l kezdve é v e n t e e l e m e z t é k a legfőbb a m e r i k a i or­ szágos h á l ó z a t o k e s t i c s ú c s i d ő s z a k á b ó l és hét­ végi n a p k ö z i m ű s o r a i b ó l v á l a s z t o t t m i n t á k a t . ÉLETÚT. A televízió k ö z ö n s é g r e gyakorolt h a t á s á t vizs­ gáló kutatások á l t a l á b a n úgy k e z e l i k a gyerekeket. és összegezték a z e r ő s z a k o s c s e l e k m é n y e k . h o g y n e m c s a k p a s s z í v a n rea­ g á l n a k a m ű s o r t a r t a l m á r a . f ő k é n t a gye­ rekekre.SZOCIALIZÁCIÓ. o. h o g y b i z o n y o s t é v é m ű s o r o k m i l y e n hatást g y a k o r o l n a k k ö z ö n s é g ü k r e . h o g y é r t é k e l j é k egy k i s g y e r m e k s z e m é l y i s é g é t . a k i k 1 9 6 7 . R o b e r t H o d g e és D a v i d T r i p p ( 1 9 8 6 ) h a n g s ú l y o z t á k : a g y e r e k e k igenis ú g y n é z i k a tévét. a k i t e g y s z e r ű e n át­ ö l t ö z t e t t e k (Will e t al. b á r a gyilkolást r i t k á b b a n á b r á z o l j á k . m a j d a v i d e o f e l v é t e l e k és -lejátszók. h a n e m é r t e l m e z i k is. A z t m o n d t á k róla. a m i t l á t n a k . A legátfogóbb vizsgálatokat George Gerbner é s m u n k a t á r s a i v é g e z t é k . A dra­ matizált j á t é k f i l m e k i g e n c s a k e r ő s z a k o s n a k b i z o ­ nyultak. a t e l e v í z i ó . hogy a szülők másként bánnak a fiú.és a l á n y g y e r m e k k e l . f o l y ó i r a t o k a 1 9 . h o g y a m i n d e n n a p i é l e t é b e n m e g l é v ő m á s jelentésrendszerhez kapcsolja. ala­ kítva attitűdjeiket és v é l e m é n y ü k e t .). a n ő k pedig 2 . Hodge és Tripp szerint n e m maga az erőszak hat a viselkedésre. A tévéműsor ö s s z e s fajtája k ö z ü l a r a j z f i l m e k b e n mutatják a l e g t ö b b e r ő s z a k o s c s e l e k m é n y t és je­ lenetet ( G e r b n e r 1 9 7 9 ) . b á r t a l á n úgy h i s z i k . E g y n e m r é g i b e n k é s z ü l t f e l m é r é s s z e r i n t a Nagy-Bri­ t a n n i á b a n é l ő férfiak á t l a g o s a n n a p o n t a 2 . . akár a legbugyutább műsorok nézé­ se n e m eredendően alacsony szintű intellektuális olyan tényezők határozzák meg. A m i k o r f e l n ő t t e k e t k é r n e k arra. A k o r t á r s k a p c s o l a t o k g y a k r a n a g y e r m e k . a média. A h a s o n l ó korú e m b e r e k i n f o r m á l i s c s o p o r t ­ jai a m u n k a h e l y e n és e g y é b h e l y z e t e k b e n is tar­ tósan b e f o l y á s o l j á k a z e g y e s tagok a t t i t ű d j e i n e k és v i s e l k e d é s é n e k a l a k u l á s á t . amelyben az e r ő s z a k o t á b r á z o l j á k . és a m e l y b e n azt a gyer­ mek értelmezi.

m i v e l a z o l a s z k u l t ú r a á l t a l á n o s s á g b a n hagyományosabb nemképeket hordoz. és h o g y a fiúk és l á n y o k kö­ zötti k ü l ö n b s é g e k a n a t ó m i a i a l a p o k r a é p ü l n e k . mi a n e m .a több száz éves t ü n d é r m e s é k k ü l ö n b ö z ő változataiban e z á l t a l á b a n azt j e l e n t e t t e . m i n t a h o l l a n d gyerekek . Az ö l t ö z e t b e n . I n k á b b úgy t e s z e k . A n ő a l a k vagy feleség és a n y a . Ha­ s o n l ó k é p e k t a l á l h a t ó k a m ű s o r f o l y a m b a n fel-fel­ b u k k a n ó r e k l á m o k b a n is. A f e l n ő t t e k és a g y e r e k e k v é l e m é n y e i g e n c s a k h a s o n l í t o t t . h o g y m i n k é t t á r s a d a l o m lány­ gyermekei többször választanak nemsemleges vagy fiújátékot. M i n t m á s vizsgálatok során. m i n t a m ú l t éjjel. A férfiakat k a l a n d o s foglalatosságok. e g y é r t e l m ű n e m i k ü l ö n b s é g e t találtak. k ü l ö n b ö z ő preverb á l i s j e l e k e t kap. Az olasz gyerekek általában gyakrabban választottak nemspecifikus játékokat. mint a holland társadalom. A férfi. ame­ l y e k e t a g y e r m e k m e g t a n u l a férfiakkal t á r s í t a n i . m i n t a h á n y s z o r a fiúk választa­ nak lányjátékokat. Hatéves koráig a z o n b a n n i n c s t i s z t á b a n azzal. a m e l y e k önállóságot és erőt k ö v e t e l t e k . Néhány feminista megpróbálta átírni a legünnepeltebb t ü n d é r m e s é k e t . és általában másokat is pontosan besorol. k i r á l y k é n t stb.és nőtevék e n y s é g e k k ö z ö t t is k ü l ö n b s é g e k e t figyeltek meg. N a g y r é s z t u g y a n e z igaz a m e s e k ö n y v e k b e n ábrá­ zolt f e l n ő t t férfiakra és n ő k r e is. a k k o r p a s s z í v n a k . és az aktív s z e r e p e k b e n a férfiak az u r a l k o d ó k . t ü n d é r a n y ó . akkor ez az a r á n y k i l e n c v e n ö t s z ö r ö s r e n ő t t . Ha a l á n y o k fel-felbukkantak.m o s t a k a fiúkra. A z ú j a b b k u t a t á s o k felvetik. Mesekönyvek. j e l e n t e k m e g . A vizsgált k ö n y v e k e g y i k é b e n s e m a k a d t o l y a n nő. m e g f o r d í t v a a s z o k á s o s hangsú­ l y o k a t : „ N e m is v e t t e m é s z r e . vagy a z o k h a z a t é r t é r e vártak. A gyerekeket és szüleiket i s m e g k é r t é k . h o g y v a l a m e l y e s t v á l t o z o t t a h e l y z e t . szabadtéri t e v é k e n y s é g e k j e l l e m e z t é k .6. A női kozmetikumok illata különbözik azoktól. Tudja. h á z i a s n a k á b r á z o l t á k őket: főzt e k . M i e l ő t t a g y e r m e k p o n t o s a n a fiúk vagy a l á n y o k k ö z é s o r o l n á magát. h o g y i l y e n fura az orra. televízió T ö b b m i n t h a r m i n c éve Lenore Weitzman és m u n k a t á r s a i ( 1 9 7 2 ) a z ó v o d á s k o r ú g y e r e k e k leg­ g y a k r a b b a n forgatott k ö n y v e i b e n m e g j e l e n ő n e m i s z e r e p e k e t e l e m e z t é k . M é g a n e m i l e g s e m l e g e s n e k l á t s z ó j á t é k o k r ó l is kiderül a gyakorlatban. A j á t é k b o l t o k és a j á t é k k a t a l ó g u s o k ál­ talában n e m szerint csoportosítják a termékeket. Ha az e l e m z é s b e vontak n e m i i d e n t i t á s s a l b í r ó állatokat is. m i n t a n ő a l a k o k . v a l a m i n t o l y a n o k is. é s n i n c s s o k k ö z ü k a számta­ l a n g y e r m e k k ö n y v b e n leírt m e s é k h e z . P é l d á u l a felnőtt n ő k és férfiak általában eltérően b á n n a k a kisgyerekekkel. m i n t a g y e r m e k k ö n y v k u t a t á s o k .1 0 é v e s gye­ rekek játékpreferenciáit vizsgálta Olaszországban és Hollandiában. a r e n d őre­ k é n t . h o g y m o n d j á k meg. M a m á r a j e l e n t é s e s z o r o s a b b a n kötődik a romantikus szerelem eszményeihez. így m á r n e m i s t e t s z i k a n n y i r a . a televíziós gyermekműsorok elemzése nagyrészt hasonló e r e d m é n y e k k e l zárult. h o g y fiú vagy lány. vagy b o s z o r k a . A gyermek kétéves korára részben m e g é r t i . Pél­ dául a tündérmesék konzerválják a nemekkel k a p c s o l a t o s a t t i t ű d ö k e t é s azt. a g y e r m e k i r o d a l o m mégis n a g y r é s z t u g y a n a z m a r a d t ( D a v i e s 1 9 9 1 ) . hogy csak az egyik n e m h e z tartozhat. és e s z e r e p e k k ö z t t ö b b A nemsemleges nevelés nehézségei J u n e S t a t h a m ( 1 9 8 6 ) o l y a n s z ü l ő k tapasztalatait vizsgálta. A l e g n é z e t t e b b r a j z f i l m e k vizsgálatai m u t a t j á k . a m e l y e k v é l h e t ő e n n e m kötődnek n e m h e z . A férfi­ a l a k o k n a g y o b b r é s z t k a p t a k a t ö r t é n e t e k b e n és a k é p e k e n is. hogyan viszonyulnak a gyerekek a különféle játékokhoz. a z o r o s z l á n t é s a tigrist f i ú k n a k ajánlják.és n ő j e l l e m z ő k e l t é r é s e i t h a n g s ú ­ l y o z z á k . t ö r e k v é s e k e t v á r n a k el a l á n y o k t ó l és a fi­ ú k t ó l . h o g y m i l y e n cé­ lokat. amelyekkel a kisgyermek találkozik. V a n d a L u c i a Z a m m u n e r ( 1 9 8 6 ) 7 . FEJEZET A nem tanulása A k i s g y e r m e k e k n e m t a n u l á s a s z i n t e t e l j e s e n tu­ d a t t a l a n .ez az e r e d m é n y a v á r a k o z á s o k n a k m e g f e l e l ő e n alakult. h o g y a z e m b e r n e m e n e m változik. s z á m u k tizenegy­ s z e r e s e v o l t a n ő k é n e k . a k é p e s k ö n y v e k és a t é v é m ű s o r o k . a h a j v i s e l e t b e n és h a s o n l ó k b a n megfigyelt s z o k á s o s e l t é r é s e k v i z u á l i s t á m p o n t ­ k é n t s z o l g á l n a k a g y e r m e k s z á m á r a a t a n u l á s i fo­ lyamat során. m e l y j á t é k o k v a l ó k f i ú k n a k és m e l y e k l á n y o k n a k . gazdagságról ál­ m o d h a t . A j á t é k o k . amelyek közt e g y a r á n t v o l t a k s z t e r e o t i p i k u s a n fiús é s l á n y o s j á t é k o k . h o g y egy s z e g é n y csa­ l á d b ó l s z á r m a z ó l á n y j ó l é t r ő l . „Egy n a p e l j ö n é r t e m a h e r c e g e m " . Elemezte. többnyire m i n d a férfi. a k i n e k a z o t t h o n á n k í v ü l i f o g l a l k o z á s a lett volna. Na p e r s z e j o b b a n festett a z o k b a n a cifra ru­ h á k b a n . m i n t h a egy kicsit s z o r í t a n a e z a z ü v e g t o p á n " (Viorst 1 9 8 6 ) . B á r a k a d n é h á n y j e l e n t ő s k i v é t e l . itt i s a z d e r ü l t ki. E z z e l s z e m b e n a férfiak h a r c o s k é n t . Persze az e h h e z a H a m u p i p ő k e . a k i k i g y e k e z t e k a n e m i sztereotípiákat .v á l t o z a t h o z h a s o n l ó át­ i r a t o k f ő k é n t a f e l n ő t t k ö z ö n s é g n e k s z ó l ó köny­ v e k b e n t a l á l h a t ó k . hogy n e m azok. Például a j á t é k c i c á t é s -nyuszit l á n y o k n a k . h o g y a f ő s z e r e p l ő k t ö b b s é g e férfi. b í r ó k é n t .

c s a p a t h o z . Gyakorlatilag a z ö s s z e s g y e r e k n e k v o l t n e m h e z kötött játéka. a m e l y i k b e n a k i s ö c c s e szokta kioltani a csigák életét. A szülőket k ö z é p o s z t á l y b e l i e k k ö z ü l válogatták. a m e l y i k b e n egy-egy fiú és l á n y nagyon h a g y o m á n y o s s z e r e p b e n j e l e n i k meg. és ját­ szott is vele. amikor o l y a n b a b á v a l p r ó b á l t a m e g a j á n d é k o z n i lányát. m a j d b e l e p o t t y a n t o t t á a liberá­ lis k o m p r o m i s s z u m o t a v ö d ö r b e . a p é n i s z vagy a n n a k h i á n y a a férfiasság és nőiesség szimbóluma. a l á n y o k a t p e d i g arra ösztö­ nözték. aki a fejlődő országokban próbál v a l a m i h a s z n o s a t t e n n i . n e m „ s z e x i s t a " m ó d o n n e v e l n i g y e r m e i ket. m i n t s o k a n k ö z ü l ü k várták. h o g y „lány vagyok". h o g y a n e m i s z o c i a l i z á c i ó n a g y o n n a g y h a t á s ú . k ö r ö s . ÉLETÚT. Allison P e a r s o n ( 2 0 0 2 ) író és kritikus is meg­ tapasztalta. S z e r i n t e a n e m e k közti különbség megtanulása csecsemőés k i s g y e r m e k k o r b a n a p é n i s z m e g l é t é n e k vagy h i á n y á n a k k é r d é s e k ö r ü l forog.ö t é v e s fiú s z o r o n g attól. de a fiúkat r i t k á n ábrázolják n e m h a g y o m á n y o s s z e r e p b e n . ö n á l l ó l á n y o k . m e r t n e k i k h i á n y z i k az a l á t h a t ó szervük. h o g y n e c s a k fiús vagy c s a k l á n y o s játékokkal j á t s z a n a k . de végig felcseréltem a két szereplőt. F r e u d ó v a t o s a n h o z z á t e ­ szi. A n n y i r a d ü h í t . ö n á l l ó s á g o t v á r t ő l e . Amikor a l á n y a z a n y á v a l a z o n o s u l . mi t ö r t é n t . m i n t egy „férfi" vagy „ n ő " . Az anya iránti erotikus érzések elfojtása és az apa e l s ő b b s é g é n e k e l i s m e r é s e r é v é n a fiú a z o n o s u l a p j á v a l . h o g y a szülők többsége n e m c s a k úgy p r ó b á l t a m ó d o s í ­ tani a h a g y o m á n y o s n e m i s z e r e p e k e t .ez j ó l m u t a t j a azt is. mert n i n c s és n e m is lehet pénisze. a k k o r elvárja t ő l e . a m e l y i k ú g y festett. n e m egyennő. a m e l y a fiúkat m e g k ü l ö n b ö z t e t i tőlük. a k k o r e g y b e n a z alá­ v e t e t t s é g a t t i t ű d j é t i s átveszi. M i n d e n s z ü l ő úgy v é l t e . h a n e m a n ő i e s és a férfias vi­ selkedés új ö t v ö z e t e i t is i g y e k e z t e k m e g t e r e m t e ­ ni. kismellű.el­ m é l e t e S i g m u n d F r e u d n e v é h e z fűződik. m i l y e n e r ő s a n e m i s z o c i a l i z á c i ó . hogy n e h é z s z e m b e s z á l l n i a n e m i t a n u l á s léte­ z ő mintáival.k ö r ü l fiúk­ nak való k a t o n á s j á t é k o k a t é s l á n y o k n a k v a l ó házias játékokat l á t o k . m i n t k e d v e n c B a r b i e . Lober 1994). E z e k a z elvárások a m i n d e n n a p i élet gyakorlatában be­ teljesülnek és újratermelődnek (Bourdieu 1 9 9 0 . h o g y férfi. Az e l m é l e t s z e r i n t a n é g y . A z e g y i k a n y a így érzékeltette a h e l y z e t e t a k u t a t ó n a k : Ha b e m e g y e k egy j á t é k b o l t b a . h i s z e n t u d a t o s u l benne. A m i k o r e z z e l először próbálkoztam.e g y b e n t a l á n l e g e l l e n t m o n d á s o s a b b . h o g y igyek­ szem e l k e r ü l n i a j á t é k b o l t o k a t . ha a fiúk é r z é k e n y e b b e k mások é r z e l m e i r e és a m a g u k g y e n g é d é r z e l m e i t is képesek kifejezni. a m e l y i k b e n a főszereplők erős. hogy ragadják m e g a l e h e t ő s é g e t a t a n u ­ lásra és a t o v á b b l é p é s r e . de főleg a t u d a t t a l a n s z i n t j é n a fiú r á d ö b b e n . a m i k o r gyer­ mekének egy m e s é t o l v a s v a f ö l c s e r é l t e a s z e r e p ­ lők n e m é t : Kicsit összezavarodott. a m e l y b e n v o l t a k h a t h ó n a p o s t ó l t i z e n ­ két évesig terjedő k o r c s o p o r t b a t a r t o z ó g y e r e k e k . R é s z b e n t u d a t o s a n . h o g y ez a sze­ gény szociáldemokrata n e m csatlakozhatott a B a r b i e . így s z o c i a l i z á l ó d n a k a gyerekek: az a r e n d j é n való. h o g y n e m c s a k a z a n a t ó m i a i k ü l ö n b s é g e k szá­ m í t a n a k . c s a k az a baj. és hazavittem egy skandináv b a b á t .k i á l t o t t a l á n y o m e l s z ö r n y e d v e . Világos. Kár. T ö b b é . ÖREGEDÉS kerülve.b e n s z e n v e d n e k . milyen a t á r s a d a l o m . h o g y „fiúsította" a lányokat. A k u t a t á s b a n 30 f e l n ő t t vett részt 18 o l y a n családból. A kasztrá­ c i ó t ó l v a l ó t u d a t t a l a n f é l e l m é b e n föladja a z a n y a i r á n t i v o n z a l m á t . azt k é p z e l i . h o g y úgy v i s e l k e d j e n . m i n t egy f e m i n i s t a b i z o t t s á g t e r v e i a l a p j á n k é s z ü l t B a r b i e : edzett. a m e l y e t a r o k o n o k t ó l kapott. a „ n i n c s k u k i m " pedig azt. Ha e g y s z e r a t á r s a d a l o m v a l a k i ­ r e n e m e t „osztott". Ma m á r akad o l y a n m e s e k ö n y v . A l á n y o k v i s z o n t „péniszirigys é g " . láthatóan olyasvalaki. a m i k o r o l y a n k ö n y v b ő l olvastam neki. h o g y „fiú vagyok". többségük a z oktatás k ü l ö n b ö z ő s z i n t j e i n dolgo­ zott tanárként. és t u d a t á r a é b r e d . M e g kellett magyaráz­ nom. ha a fiúkat ö l n i és bántani tanítják. hogy ez n e m így van. . a m e l y k e v é s b é volt a n a t ó m i a i l a g „lehetet­ len". h o g y nem írnak eleget a l á n y o k r ó l ( S t a t h a m 1 9 8 6 ) . Azt szerették v o l n a . S t a t h a m m e g á l l a p í t o t t a .k e v é s b é s i k e r ü l t m e g g y ő z n i gyerekeiket. roszszul vagyok t ő l e . a m i s z e r i n t e m s z ö r n y ű .SZOCIALIZÁCIÓ. A kislány s z e m é b e n az anya leértékelődik. h o g y a p j a e l akarja távolí­ t a n i a p é n i s z é t . h o g y véget v e t e k a m é ­ regáradatnak. E g y öt­ éves fiú anyja e l m o n d t a . é s n y u g t a l a n í t ó m i n d e n k í s é r l e t a meg­ k é r d ő j e l e z é s é r e . azt m o n d t a : „a fiúkat n e m szereted. h o g y az a p a riválisa az anya érzelmeinek elnyerésében. „Ez f i ú ! " .j a i : E g y n a p e l h a t á r o z t a m . c s a k a lányokat". d e m é g e z i s n e h e z e b b e n ment. hogy ő csak örök második lehet. h o g y a p j a f e g y e l m e z e t t s é g e t . A szociológiai vita Freud elmélete A n e m i i d e n t i t á s k i a l a k u l á s á n a k l e g n a g y o b b ha­ t á s ú . kekiruhás. A „van k u k i m " azt j e l e n t i .

A férfiak h á t t é r b e szorítják ezeket az igényeiket. a m í g a s e r d ü l ő ­ kori b i o l ó g i a i v á l t o z á s o k újra f e l é l e s z t i k a z e r o ­ tikus vágyakat. E k k o r r a m e g k ö v e t e l i k a g y e r e k t ő l . a m i k o r a s z e x u á l i s t e v é k e n y s é g e k hát­ t é r b e s z o r u l n a k . A l a p p a n g á s i i d ő s z a k n a g y j á b ó l a k i s i s k o l á s k o r n a k felel m e g . A fiúk öntudatának kialakulása az anyához v a l ó k ö z e l s é g r a d i k á l i s a b b m ó d o n t ö r t é n ő meg­ szakításával van összefüggésben. mint C h o d o r o w elméletében. m e r t F r e u d t ú l s z o r o s k a p c s o l a t o t t é t e l e z fel a n e m i i d e n t i t á s és a n e m i s z e r v e k b i r t o k l á s á n a k t u d a t o s u l á s a kö­ zött. C h o d o r o w elméle­ tét a z é r t i s b í r á l t á k . A gyerekek érzelmileg elsősorban az anyához kötődnek. e g é s z e n addig. e z é r t a férfiak é l e t ü k k é s ő b b i s z a k a s z á b a n t u d a t t a l a n u l ú g y érzik. Közéjük tartozik a szociológus N a n c y Chodorow ( 1 9 7 8 . a m e l y e k c s a k bi­ zonyos helyzetekben m u t a t k o z n a k meg a maguk teljességében ( B r e n n a n 1 9 8 8 ) . Megtanulják. a m i k o r az a z o n o s n e m ű e k b ő l á l l ó k o r t á r s c s o p o r t j á t s z i k d ö n t ő sze­ repet. M i u t á n n i n c s é l e s e l s z a k a d á s . E z e n k í v ü l r á m u t a t arra. E z z e l s z e m b e n a n ő k önér­ t é k e l é s é t a m á s o k h o z f ű z ő d ő s z o r o s é r z e l m i kap­ csolat hiánya fenyegeti. hogy a pénisz felsőbbrendű. a k i s z e r i n t a n e m i i d e n t i t á s t a n u l á s i fo­ l y a m a t a n a g y o n k o r á n e l k e z d ő d i k . m i n t a n ő i e s s é g e t é r t e l m e z i vesz­ teségként: az a n y á h o z való közelség elvesztése­ k é n t . De miért ne tarthatnánk a női genitáliákat magasabb rendűnek? Harmadszor: F r e u d az a p á t a f e g y e l m e z é s e l s ő d l e g e s á g e n s é ­ n e k tartja. a m i t t e s z . m a j d k é s ő b b f e l n ő t t . S o k k a l i n k á b b a férfiasságot. é s összefügg a c s e c s e m ő szülők iránt érzett ragaszkodásával.E s z a k a s z t k ö v e t ő e n a g y e r e k m e g t a n u l j a el­ fojtani e r o t i k u s é r z e l m e i t . m e r t c s a k így a l a k u l h a t ki a g y e r e k k ü l ö n é n t u d a t a . m i k ö z b e n elfojtják k é p e s s é g ü k e t ön­ m a g u k vagy m á s o k é r z e l m e i n e k m e g é r t é s é r e . a m e l y e t p u s z t á n a férfi n e m i s z e r v hiányának tekint. nő másokkal szembeni éntudata folytonosabb. C h o d o r o w e l m é l e t é t k ü l ö n f é l e k r i t i k á k érték. C o w a r d 1 9 8 4 ) . M i n d e z C h o d o r o w s z e r i n t azt eredményezi. J a n e t S a y e r s ( 1 9 8 6 ) p é l d á u l ú g y véli. f ü g g e t l e n s é g r e való t ö r e k v é s é t . h o g y C h o ­ d o r o w f i g y e l m e n k í v ü l h a g y egy v i s z o n y l a g ú j je­ l e n s é g e t : a n ő k ö n á l l ó s á g r a . ahol a g y e r e k e k r ő l t ö b b f e l n ő t t is g o n d o s k o d i k (Segura-Pierce 1993)? H i á n y o s s á g a i e l l e n é r e C h o d o r o w e l m é l e t e nagy jelentőségű. E z e k a m i n t á k nemze­ dékről nemzedékre öröklődnek. mert a gyermek k o r a i s z o c i a l i z á c i ó j á b a n a z a n y a j á t s z i k elsődle­ Chodorow elmélete ges s z e r e p e t . a m e l y e k a n y j á h o z fűzik. hogy n e m szabad „puhány alakként". például továbbra is odabújnak hoz­ zá. F r e u d s z e r i n t ö t é v e s kortól a p u b e r t á s k o r i g a l a p p a n g á s i d ő s z a k a kö­ v e t k e z i k . s o k m á s s z e r z ő m e l l e t t e l s ő s o r ­ ban néhány feminista részéről (Mitchell 1 9 7 5 . m i n t a z é r z é k e n y s é g é s a z oda­ adás. Bizonyos értelemben C h o d o r o w F r e u d elméle­ tét a l k a l m a z t a fordított e l ő j e l l e l . A nők leginkább kapcsolataikkal h a t á r o z z á k m e g ö n m a g u k a t . 2 0 0 0 ) . m a j d egy férfitól. mivel inkább az anya befolyása lehet meghatározó életük első s z a k a s z á b a n . A z a n y á h o z v a l ó r a g a s z k o d á s egy p o n t o n m e g k e l l h o g y s z a k a d j o n . és manipulatívabb a t t i t ű d d e l f o r d u l n a k a világ felé. hogy a nőkben kialakulnak olyan j e l l e m v o n á s o k . p u s z i l g a t j á k é s u t á n o z z á k . A fiúkkal e l l e n t é t b e n a l á n y o k k a p c s o l a t a az a n y á v a l s z o r o ­ sabb marad. a m e l y b e n az elért eredményeket e m e l i k ki. m i n t a vagina. Sa­ y e r s s z e r i n t a n ő i e s s é g m a g á b a n r e j t h e t agresszív é s ö n é r v é n y e s í t ő e l e m e k e t is. é s n e m v e s z f i g y e l e m b e m á s . S a j á t é l e t ü k r ő l m i n d i g aktív képet alkotnak. a világot s o k k a l e l e m z ő b b m ó d o n tudják szemlélni. A f é r f i i d e n t i t á s az e l s z a k a d á s m o z z a n a t á n k e r e s z t ü l a l a k u l ki. a k i a fegyelemre szoktatásban döntő szerepet játszik. és pszichológiai jellem­ z ő i k e l l e n t é t e s e l e m e k e t i s t a r t a l m a z h a t n a k . m e r t c s a l á d f o g a l m a t ú l szűk: fehér. k ö z é p o s z t á l y b e l i m o d e l l r e é p ü l . ha érzelmileg túl szorosan k ö t ő d n e k m á s o k h o z . E l ő s z ö r i s azért. hiszen sokban hozzájárul a nőiesség B á r a n e m i fejlődés v i z s g á l a t á b a n s z á m o s s z e r z ő felhasználta Freud elméletét. M á s o d s z o r : a freudi e l m é l e t arra a feltevésre épül. F r e u d h o z k é p e s t s o k k a l n a g y o b b h a n g s ú l y t fek­ tet az anya szerepére. általában jelentős m ó d o s í t á s o k a t i s v é g r e h a j t o t t a k rajta. a lány. Freud nézeteivel szemben komoly ellenveté­ s e k m e r ü l t e k fel. r e j t e t t e b b öszszefüggéseket. Identitása nagy valószínűséggel egybeolvad má­ s o k é v a l vagy m á s o k t ó l függ: e l e i n t e a z a n y á t ó l . N e g y e d s z e r : F r e u d s z e r i n t a n e m i i d e n t i t á s el­ sajátítása elsősorban a negyedik-ötödik életévre t e h e t ő . h o g y a férfiak és a nők n e m k ü l ö n ü l n e k el annyira élesen. h o l o t t s o k k u l t ú r á b a n a z a n y a az. Chodorow szerint az elszakadási m á s k é n t zajlik a f i ú k n á l és a l á n y o k n á l . A k é s ő b b i s z e r z ő k t ö b b s é g e a s o k k a l ko­ rábban. Férfiasságukat a nőiességgel s z e m b e n értelmezik. a csecsemőkorral kezdődő tanulás jelen­ tőségét hangsúlyozza. E n n e k eredmé­ n y e k é p p e n a fiúk k e v é s b é o d a a d ó a n k a p c s o l ó d ­ n a k m á s o k h o z . h o g y identi­ tásuk veszélybe kerül. D e m i a folyamat h e l y z e t p é l d á u l a c s o n k a c s a l á d o k b a n vagy az o l y a n ( p é l d á u l a m e x i k ó i ) k ö z ö s s é g e k b e n . h o g y l a z í t s o n az e r ő s s z á l a k o n . „anyámaszszony katonájaként" viselkedniük.

. jellegzetes n é z e t e i b o n t a k o z t a k ki. A tradicionális társadalmakban ezzel szemben t ö b b e n haltak meg fiatalabb korban. A nők k e v é s b é m a g a b i z t o s a n m o n d t a k e r k ö l c s i ítéleteket. h o g y m e n n y i r e t u d n a k m á s o k r ó l gondoskodni. m i n t a férfiak „kifelé f o r d u l ó " a t t i t ű d j e i b e n . a m e l y e k n é l k ü l m a e l s e m tudjuk k é p z e l n i őket. a n ő k s o s e m f e l e j t e t t é k ki azt. I n ­ terjúalanyainak e r k ö l c s i e l v e i k k e l é s ö n m a g u k megítélésével k a p c s o l a t b a n tett fel k é r d é s e k e t . a m e l y inkább a gondoskodó kapcsola­ t o k b a n g y ö k e r e z i k . G i l l i g a n felveti. A gye­ rekek ugyanolyan m u n k á t végeztek és ugyanúgy játszottak. A nő h a g y o m á n y o s a n a g o n d o s k o ­ dó segítőtárs s z e r e p é t tölti be a férfi é l e t é b e n .SZOCIALIZÁCIÓ.. m i n t a férfiak. hogy mennyire a m e l y e k a leg­ tudják mások t ö b b férfiból h i á n y o z n a k . H a t á s s a l v a n n a k rá­ j u k a k u l t u r á l i s k ü l ö n b s é g e k és az a n y a g i körül­ m é n y e k is. De az e m b e r i életút s z a k a s z a i e g y s z e r r e t á r s a d a l m i é s b i o l ó g i a i ter­ m é s z e t ű e k ( V i n c e n t 2 0 0 3 ) . Gilligan e b b e n a k é r d é s k ö r b e n k é s z í t e t t inter­ júkat mintegy kétszáz. h o g y a n ő k ö n m e g h a t á r o z á s a személyes k a p c s o l a t a i k r a é p ü l . l e g f ő k é p p az értékekkel. E g y e t é r t C h o dorow-val a b b a n . h o g y s z i g o r ú er­ kölcsi szabályokat k ö v e t ü n k . k ü l ö n b ö z ő k o r ú és tár­ sadalmi hátterű a m e r i k a i n ő v e l és férfival. hogy m á s o k o n kell s e g í t e n i . a m e l y e k alapja a m á s i k és ö n m a g u n k tisz­ telete. csak az utóbbi két-három é v s z á z a d b a n k e l e t k e z e t t . m i n t a felnőttek. pedig é p p e n ez a nő e r ő s s é g e . h o g y é r z e l m e i k e t mások előtt feltárják ( B a l s w i c k 1 9 8 3 ) . Gyermekkor A m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n é l ő k s z á m á r a a gyer­ m e k k o r v i l á g o s a n e l k ü l ö n ü l ő é l e t s z a k a s z .. és v é g ü l a h a l á l vár r á n k . h o g y olyan tulajdonságokkal bírnak. A gyermekkor fogalma azonban. A m ú l t b a n a n ő k t i s z t e l e t b e n tar­ t o t t á k a férfiak ítéleteit. m e r t s z e r i n t ü k n e m mindig ö s s z e e g y e z t e t h e t ő az. Philippe Ariés ( 1 9 8 7 ) francia történész szerint a középkorban n e m l é t e z e t t a „ g y e r m e k k o r " m i n t a fejlődés el­ k ü l ö n ü l ő s z a k a s z a . s z á m u k r a az a „siker" e g y e t l e n formája. h i s z e n a leg­ t ö b b e m b e r h e t v e n évig vagy m é g t o v á b b i s é l . A kapott v á l a s z o k b ó l a férfiak és a n ő k e l t é r ő . század kezdetéig Nagy-Britanniá­ b a n és a n y u g a t i o r s z á g o k t ö b b s é g é b e n a gye- . és n e m voltak külön gyerekjátékaik.a g y e r m e k k o r b ó l e l j u t u n k a felnőttkor­ ba. amelyeket az egyén élete során megtapasztal. m i n t a m i l y e t a f e l n ő t t e k v i s e l t e k ." E k k o r a z i n t e r j ú k é s z í t ő m e g k é r d e z t e : „Miért t i s z t e l n é n k m á s o k a t ? " A v á l a s z : „ M e r t van ö n é r z e t ü k vagy é r z é s e i k . h o g y milyen képet a l k o t n a k a f e l n ő t t n ő k és férfiak önmagukról é s e r e d m é n y e i k r ő l . A „gye­ r e k " m á r n e m „ c s e c s e m ő " vagy k ú s z ó . a m e l y e k e t meg­ sérthetünk. a kö­ telezettségekkel és az é r t é k e k k e l . m i n t ahá­ n y a n m e g é r t é k a z öregkort. Ö n m a g u k r ó l a s z e r i n t Gilligan elmélete Carol Gilligan ( 1 9 8 2 ) t o v á b b f e j l e s z t e t t e C h o d o row elemzését: e l s ő s o r b a n az foglalkoztatta. tükrözi. az igazságosság és az e g y é n i s z a b a d s á g elvont e s z m é i t e m l í t e t t é k . n e m egyéni teljesítmé­ nyükre büszkék (Gilligan 1 9 8 2 ) . ö n t u d a t u k .m á s z ó „kis­ b a b a " . ÉLETÚT. h o g y a nő s z á m á r a f o n t o s a b b a k a kapcsolatok. A t r a d i c i o n á l i s társa­ d a l m a k b a n a fiatalok a h o s s z ú c s e c s e m ő k o r b ó l m i n d e n á t m e n e t n é l k ü l l é p t e k á t a m u n k a vilá­ gába az adott közösségen belül. E g y egyete­ mista lány p é l d á u l a k ö v e t k e z ő k é p p e n v á l a s z o l t : „[Az erkölcs] összefügg a felelősséggel. Egészen a 2 0 .érett t e k i n t e t t e l és u g y a n o l y a n öltö­ z é k b e n . u g y a n a k k o r igyek­ szünk n e m á r t a n i m á s o k n a k . A férfi a g y e n g e s é g jelének tekinti. hasonlóan mai társadalmi életünk sok más összetevőjéhez. m e r t ők az egyéni t e l j e s í t m é n y t tartják f o n t o s n a k . a m e l y s e b e z h e t ő .Az én é l e t h e l y z e t e m b e n az erkölcs a s z e m é l y k ö z i k a p c s o l a t o k h o z kötő­ dik. alkotnak képet. m i k ö z b e n tudták. h o n n a n ered az ú g y n e v e z e t t férfi kifejezőképtelenség (male inexpressiveness). vagyis miért okoz n e h é z s é g e t a férfiaknak. A g y e r e k k o r a c s e c s e m ő k o r és a s e r d ü l ő ­ kor közötti éveket jelenti. h o g y valami erkölcsileg h e l y e s vagy h e l y t e l e n ? " M í g a férfiak erre a k é r d é s r e v á l a s z u l á l t a l á b a n a kö­ telesség. a m e l y e k k ö z ö t t a z e m b e r e k a z adott t á r s a d a l o m t í p u s b a n é l n e k . " (Gil­ ligan 1 9 8 2 ) . hogy ez a s z e m l é l e t a n ő k t r a d i c i o n á l i s h e l y z e t é t szükségleteit kielégíteni. A TELJES ÉLETÚTRA KITERJEDŐ SZOCIALIZÁCIÓ Az átmenetek. P é l d á u l m i n ­ denkitől m e g k é r d e z t é k : „ M i t é r t ü n k a z o n . é s e r e d m é n y e i k e t ahhoz mérik. De az e feladatok e l l á t á s a s o r á n k i a l a k u l ó tulajdon­ ságokat a férfiak g y a k r a n a l á b e c s ü l i k . így p é l d á u l a m o d e r n n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n a h a l á l az ö r e g k o r h o z k a p c s o l ó d i k a g o n d o l k o d á s u n k b a n . és segít megér­ teni. ÖREGEDÉS m i b e n l é t é n e k m a g y a r á z a t á h o z . A k ö z é p k o r i E u r ó p á b a n ké­ s z ü l t f e s t m é n y e k e n a g y e r e k e t „kis f e l n ő t t k é n t " á b r á z o l t á k . látszólag biológiailag meghatáro­ z o t t a k .

g y a k r a n n a g y fizikai m e g t e r h e l é s t j e l e n t ő m u n ­ kakörökben (például szénbányában) foglalkoz­ t a t n a k .és a f e l n ő t t k o r között é l n e k . s e o l y a n . i Serdülőkor A „ t i n é d z s e r " m a i s m e r ő s f o g a l m a s z i n t é n újkeletű. hogy m i n d e n gyerek sok szeretetet és gondosko­ dást kap a s z ü l e i t ő l és m á s f e l n ő t t e k t ő l . F ő k é n t a gazdagabb társadalmi csoportok­ ra j e l l e m z ő . a k k o r á l t a l á b a n a p s z i c h o s z e x u á l i s érés fo­ l y a m a t a is k ö n n y e b b e n f e l d o l g o z h a t ó . k ö z t e s h e l y z e t ű e k : g y a k r a n próbálják k ö v e t n i a f e l n ő t t e k v i s e l k e d é s é t . így a k o r á b b i n e m z e d é k e k h e z k é p e s t h a m a r a b b meg­ i s m e r i k a f e l n ő t t e k világát. E g y e s k u t a t ó k s z e r i n t a g y e r e k e k ma o l y a n g y o r s a n f e l n ő n e k . a h o l k i s g y e r e k e k e t teljes m u n k a i d ő b e n . h o g y „ f e l e l ő s " f e l n ő t t é v á l j a n a k . E g é s z e n új k e l e t ű az a g o n d o l a t . h o g y m a s e m r i t k a a g y e r m e k e k el­ leni erőszak. a m e l y b e n a f e l n ő t t é v á l á s t b i z o n y o s r í t u s o k jel­ zik. A mai nyugati társadalmakban a serdülők „két kor közé esnek": se nem gyerekek.W a i t e 1 9 9 1 ) . h o g y m á r alig-alig t e k i n t h e t j ü k a g y e r m e k k o r t k ü l ö n fejlődési s z a k a s z n a k . se nem felnőttek. A m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n a fiatal f e l n ő t t k o r egy­ re i n k á b b a s z e m é l y i s é g f e j l ő d é s és a s z e x u á l i s é r é s sajátos s z a k a s z á v á válik ( G o l d s c h e i d e r . U g y a n a k k o r s o k k u l t ú r á b a n e z e k n e m o k o z n a k o l y a n zavart é s b i z o n y t a l a n s á ­ got. A m e g h o s s z a b b o d o t t g y e r m e k k o r m i a t t a m a i tár­ sadalmak bizonyos tekintetben „gyerekközpontúbbak". h o g y a h ú s z a s é v e i k e l e j é n j á r ó fiata­ l o k n e m k e v é s időt f o r d í t a n a k s z e x u á l i s . S z e r e t n é n e k i n k á b b dolgoz­ n i . de a jog gyere­ k e k n e k t e k i n t i őket. Elképzelhető. A nyugati társadalmakban v i s z o n t v a n egy i d ő s z a k . bár csak a legutóbbi időben derült f é n y i g a z á n arra. a k k o r azt is l á t n u n k kell. A társadalom gyerekközpontúsága .á t a l a k u l ó társada­ l o m b a n kell felnőniük (Elkind 1 9 8 4 ) . A nyu­ gati t i n é d z s e r e k a gyerek. és h o g y a gyer­ m e k m u n k a erkölcsileg elítélendő. m i n t a m o d e r n t á r s a d a l m a k fiataljaiban. N e m sietik el. M a i s v a n m é g j ó n é h á n y o l y a n ország. /A gyermekmunka kérdésével egyenlőtlenség" című fejezetben a 11. hogy a modern társadalmakban j e l e n l e g zajló f o l y a m a t o k e r e d m é n y e k é n t a gyer­ m e k k o r l a s s a n k é n t ú j b ó l e l v e s z í t i sajátos státu­ sát. h o g y m e n n y i r e gyakori. A t r a d i c i o n á l i s k u l t ú r á k b a n . m i n t a f e l n ő t t e k . „Globális foglalkozom. a m i k o r azt v á r j u k el a Fiatal felnőttkor /-. m i v e l a változá­ sok ritmusa lassúbb.n e m azt j e l e n t i . m e r t m a s o k a n egyre t o v á b b i d ő z n e k az oktatásban. A n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n a s e r d ü l ő k se ilyen. ahol a g y e r e k e k m á r együtt d o l g o z n a k a f e l n ő t t e k k e l . a m i azért le­ h e t f o n t o s . g y e r e k e i n k t ő l . mint amilyenek a tradicionális közös­ ségek voltak. M i n t ko­ r á b b a n e m l í t e t t e m . e g y á l l a n d ó a n v á l t o z ó .ezt s e m árt h a n g s ú l y o z n u n k . p o l i t i k a i é s v a l l á s i l e h e t ő s é g e i k f e l f e d e z é s é r e . H a úgy g o n d o l j u k . m e r t például az egészen kicsi gyerekek is ugyanazokat a t é v é m ű s o r o k a t n é z h e t i k . e z a z ú j r a t a n u l á s i f o l y a m a t r e n d s z e r i n t sokkal k e v é s b é felkavaró. A tradi­ cionális társadalmakban a serdülőnek n e m kell a n n y i m i n d e n t „ ú j r a t a n u l n i a " . Ha például létezik valamilyen korcsoportrendszer. M i n d e n társadalomban megfigyelhetők a p u b e r t á s k o r i b i o l ó g i a i v á l t o z á s o k ( a m i k o r az egyén képessé válik a szexuális tevékenységre és a s z a p o r o d á s r a ) . . FEJEZET rekeket mai s z e m m e l nézve rendkívül fiatalon m u n k á r a fogták. de az i s k o l a p a d b a k é n y s z e r í t i k őket. h o g y t ö b b é n e l e g y e n e k gyerekek: t e g y é k el a j á t é k a i k a t és h a g y j a n a k fel gyerekes á b r á n d j a i k k a l . h o g y a p r e m o d e r n E u r ó p á b a n g y a k r a n b á n t a l m a z t á k a gyerekeket.6. a g y e r e k e k fizikai és s z e x u á ­ lis b á n t a l m a z á s a g y a k r a n e l ő f o r d u l a m a i társa­ dalmak családjaiban. h o g y a g y e r e k e k n e k saját j o g a i k v a n n a k ..

A k a r r i e r é n e k élő férfi vagy nő é l e t e d e r e k á n e s e t l e g úgy látja. P é l d á u l a s z e x u á l i s p a r t n e r é s a házastárs k e r e s é s e é s k i v á l a s z t á s a m a n e m a szülők d ö n t é s é t ő l . E g y n e m z e d é k n y i i d ő v e l k é s ő b b a k e l e t . S o k k a l i n k á b b m a g u n k „ a l a k í t j u k " a z éle­ tünket. a m e l y e k m a jellemzik a z é l e t ü n k e t . A m i k o r 2 0 0 1 . a k i k felnőttségük e l s ő é v e i b e n a g y e r e k e i k e t n e v e l t é k . A következőkben részleteseb­ b e n foglalkozunk az öregedést övező szociológiai kérdésekkel. A z e m b e r ú g y é r e z h e t i .SZOCIALIZÁCIÓ. hogy az. ÉLETÚT. h i s z e n a gyermekkori á l m o k k a l v a l ó végleges l e s z á m o l á s felszabadító é l m é n y i s l e h e t . A 2002-es londoni maratoni futáson még h a m a r a b b . m e g e l ő z ­ v e 4 0 7 futót. meg­ özvegyült S i n g h e l m o n d h a t t a . gyakorta szegényebbek. Az é l e t k o r i osztályok s z e r i n t s z e r v e z ő d ő k u l t ú r á k b a n a „vé­ neknek" r e n d s z e r i n t komoly. A n ő k . Másfelől v i s z o n t a k o r á b b i i d ő k b e n r i t k á b b a n fordultak e l ő b i z o n y o s feszültségek. a m i t elért. míg a t r a d i c i o n á l i s k u l t ú r á k b a n m a j d n e m m i n d e n k i így k é p z e l t e el az é l e t é t . a m e l y b e n egy ú j a b b t a n u l á s i i d ő s z a k k e z d ő d i k (lásd a z egész é l e t e n át tartó t a n u l á s r ó l s z ó l ó r é s z t a 17.b e n e l n y e r t e független­ ségét. a k i k m e g t u d n a k b i r k ó z n i a z öregkor g o n d j a i v a l .és felnőttkort k ö v e t ő . s e m a széle­ sebb társadalmi közösségben n i n c s tekintélyük. megnövekedett b e n lesz szó. a 5 3 6 . L á b a i h a m a r v i s s z a n y e r t é k régi e r e j ü k e t . m i n t a régiek. m i n t m a . el­ szalasztottá a z é l e t által k í n á l t l e h e t ő s é g e k e t . h o g y m a j d n e m egy órát lefaragott a k i l e n c v e n é v e n f e l ü l i e k v i l á g c s ú ­ csából. S i n g h f o n t o s a b b c é l o k a t talált. n e m elégíti ki. a gazdasági életből kikerülve az idős e m b e r e k ne­ h e z e n tudják életük utolsó szakaszát hasznossá t e n n i . h o g y azok. M i r e I n d i a 1 9 4 7 . m i n d a n ő k te­ kintélye a korral együtt n ö v e k e d e t t . M i u t á n a g y e r e k e i k m á r n e m é l n e k v e l ü k . E z z e l s z e m - . Az öregek szinte újjászülethet­ n e k a g y e r m e k . A z t á n Öregkor A tradicionális t á r s a d a l m a k b a n az i d ő s e m b e r e ­ ket általában n a g y t i s z t e l e t ö v e z t e . sőt g y a k r a n d ö n t ő szavuk volt a k ö z ö s s é g e g é s z é t é r i n t ő ü g y e k b e n . m i n t az e l ő d ö k é .5 3 7 . b e n az iparosodott társadalmakban az idős embe­ r e k n e k r e n d s z e r i n t s e m a c s a l á d b a n . é s p o n t o s a n u g y a n o l y a n m u n k á v a l teltek a napjaik. a k i k k ö z ü l s o k a n m é g c s a k h a r m i n ­ cas éveiket „taposták". a c s a l á d i é l e t b e n és e g y é b t á r s a d a l m i közegekben k o m o l y b i z o n y t a l a n s á g o k a t k e l l fel­ oldani. ÖREGEDÉS Fauja Singh első londoni maratonját 2000-ben.e r r ő l a k ö v e t k e z ő rész­ jár. S i n g h ilyen idős korában tájfutó v e r s e n y e k e n vett r é s z t s z ü l ő h a z á j á b a n . h o g y megéri az öregkort. U t o l j á r a 5 3 é v v e l k o r á b b a n futott k o m o l y a b b a n . ÖREGEDÉS Érett felnőttkor Nyugaton a l e g t ö b b fiatal s z á m í t h a t rá. A c s a l á d o n b e l ü l m i n d a férfiak. In­ d i á b a n . 89 é v e s e n futotta. fejezetben. A z e m b e r e k t ö b b s é g e n e m gon­ dolja. oldalon). hogy egész é l e t é b e n u g y a n a z t fogja c s i ­ nálni.l o n d o n i I l f o r d b a n élő. 6 ó r a 4 5 p e r c alatt ért c é l b a . e k k o r k e z d e t t új k i h í v á s o k a t k e r e s n i . ahol sokan még öregkorukban is egészségesek. t o v á b b i l e h e ­ tőségek pedig n e m n y í l n a k e l ő t t e . Ez n a g y o b b s z a b a d s á g o t b i z t o s í t az egyénnek. Miután munkájuktól visszavonultak. M a n a p s á g a há­ zasságban. tizenhárom unokája és öt d é d u n o k á j a v a n . Ezzel párhuzamosan jelentős mértékben a r á n y a a n é p e s s é g b e n . és k ü l ö n ö s e n a nők élete volt v e s z é l y b e n . de f e l e l ő s s é g e f e s z ü l t s é g e k e t és konf­ liktusokat okozhat. A m o d e r n k o r e l ő t t k e v e s e n bízhattak e b b e n igazán. rájött.b e n m a j d n e m u g y a n e n n y i i d ő alatt t e t t e m e g ezt a távot. A „középkorúak v á l s á g á t " s o k e b b e n a k o r b a n j á r ó ember megtapasztalja. 3 6 é v e s e n szögre a k a s z t o t t a futócipőjét. N a p i s é t á i b a r ö v i d k o c o g á s o k a t iktatott. h a n e m e g y é n i k e z d e m é n y e ­ zéstől függ. é s k e v é s b é é r d e k l i őket a társadalmi érvényesülés. m e r t s o k a n b e l e h a l t a k a szülésbe. Az iparo­ sodott sokszor társadalmakban éppen a nyugalomba vonulás ellenkező következményekkel m i n t addig b á r m i k o r a z é l e t ü k a hatvanöt évesnél idősebbek során. A modern társadalmakban k ü l ö n ö s e n fontos. a l i g h a n e m egyre f o n t o s a b b á v á l i k a „világra nyi­ tott" szemlélet. h o g y h á r o m kon­ tinensen négy gyermeke. 6 ó r a 5 4 p e r c k e l l e t t n e k i h o z z á . hogy k ö z é p k o r ú k é n t is m e g k e l l ő r i z n i a „jövő­ orientáltságot". feleslegesnek é r e z h e t i k m a g u k a t a t á r s a d a l o m ­ ban gyerekeik o t t h o n r ó l v a l ó e l k e r ü l é s e u t á n . A z e m b e r e k r e n d s z e r i n t közelebbi k a p c s o l a t b a n v o l t a k a s z ü l e i k k e l és egyéb rokonaikkal. a m i k o r az öregek életkori osztályába lépett. A tradicionális kultúrákban az egyén gyak­ r a n a k k o r érte e l l e g m a g a s a b b s t á t u s á t . A b e t e g s é g vagy s é r ü l é s miatt b e k ö v e t k e z ő h a l á l m i n d e n k o r c s o p o r t b a n sokkal gyakoribb volt. egy o l y a n t á r s a d a l o m b a n . B á r ez kétségtelenül s o k e s e t b e n igaz l e h e t . E z a z o n b a n n e m v e z e t f e l t é t l e n ü l l e m o n d á s h o z vagy k é t s é g b e e s é s h e z . K o r á b b a n azt g o n d o l t á k . b e l s ő t a r t a l é k a i k a t m o z g ó s í t j á k . é s sohasem fogja e l é r n i a g y e r m e k k o r a óta dédel­ getett álmait. m i n t a m a i m o b i l a b b társa­ dalmakban. ú g y n e v e ­ zett „ h a r m a d i k é l e t k o r b a n " .

j á r v á n y m e g e l ő z ő i n t é z k e d é s e k é s egészségügy m i n d . s z á z a d b a n is ( L l o y d . és u t á n a j á r u n k a n n a k . e z ú t t a l azt v i z s g á l j u k m e g k ö z e l e b b r ő l . 1952-ben a királynő 2 7 3 ü d v ö z l ő táviratot k ü l d ö t t a 1 0 0 .1. Ez az „őszülés" az ipari társadalmakban tapasztalható 6. Ezután megnézzük.h e t ­ v e n e s e k és i d ő s e b b e k aránya. a h o g y a n ezt a f e n t i e k b e n l á t h a t t u k . Először röviden vázo­ l o m . S z ó b a k e r ü l n e k a b r i t népes­ ség ö r e g e d é s é v e l k a p c s o l a t o s p o l i t i k a i k é r d é s e k is. Ma ez a szám évente több mint 3 0 0 0 (Cayton. s z á z a d folya­ m á n m e g h á r o m s z o r o z ó d o t t . és ez a folyamat foly­ t a t ó d i k a 2 1 . A m o d e r n mezőgaz­ daság. A z i d ő s k o r e l é r é s e f e l e m e l ő . m a j d meg­ vizsgáljuk a z ö r e g e d é s b i o l ó g i a i . Végül körbejárjuk a világnépesség „őszülését". novemberi száma a hátoldalon. p s z i c h o l ó g i a i é s szociális vonatkozásait. A legtöbb t á r s a d a l o m b a n kevesebb c s e c s e m ő h a l m e g é s t ö b b felnőtt éri m e g a z öreg­ kort. A 6. a m e l y e k egyre f o n t o s a b b á v á l n a k .S h e r l o c k 2 0 0 4 ) . A brit társadalom „őszülése" A t á r s a d a l m a k világszerte ö r e g s z e n e k . h o g y a n ö r e g s z i k a b r i t n é p e s s é g . é l e t é v ü k e t betöltötteknek. legalábbis a szociológusok szemszögéből. és k e d v e t á m a d t h o z z á . köztisztasági r e n d s z e r e k .B r i t a n n i a l a k o s s á g a s e m kivétel. ho­ g y a n a l k a l m a z k o d n a k a z e m b e r e k a z öregedés­ 0 2 4 6 millió fő 8 10 12 Forrás: OPCS. A z ó t a a világ m i n d e n t á j á n futott m a r a t o n i v e r s e n y e k e n é s s o k e z e r fontot gyűjtött j ó t é k o n y c é l o k r a ( A s k w i t h 2 0 0 3 ) . FEJEZET hez. Közli a Sociology Review 1998. h o g y ma világszerte c s ö k k e n a h a l a n d ó s á g . . N a g y . E z e k a v á l t o z á s o k sok t é n y e z ő n e k t u l a j d o n í t h a t ó k . mint valaha. Az idősebb e m b e r e k többsége valahol a kettő k ö z ö t t éli m e g a z ö r e g e d é s t .1. de testi g y ö t r e l m e k k e l . m a j d a 2 0 .hosszabb. h o g y a z idősebbek miféle kihívásokkal és problémákkal k e r ü l n e k s z e m b e . I n n e n újra a b r i t e k ö r e g e d é s é h e z t é r ü n k vissza. h o g y a n é p e s s é g „ ő s z ü l " ( P e t e r s o n 1 9 9 9 ) . E b b e n a részben megnézzük. h o g y a 65 é v e s n é l i d ő s e b b britek aránya az 1 8 5 1 és 1 9 1 1 közötti népszámlálásokon 5 s z á z a l é k k ö r ü l mozgott. áb­ rán is l á t h a t ó .f ő k é n t a g a z d a g a b b országok­ b a n . S i n g h látott egy t é v é m ű s o r t a m a r a t o n r ó l .m i n d szerepet j á t s z a n a k a b b a n . h i s z e n fo­ l y a m a t o s a n n ö v e k s z i k a z ö r e g e k s z á m a . Az e m b e r e k ma . m i t j e l e n t m e g ö r e g e d n i egy gyorsan változó világban. egészségesebb és t e r m é k e n y e b b életet élnek. A F ö l d né­ p e s s é g é n b e l ü l egyre n a g y o b b a h a t v a n a s o k . mi az öregedés. E g y e s s z o c i o l ó g u s o k és g e r o n t o l ó g u s o k a vál­ t o z ó d e m o g r á f i a i s t a t i s z t i k á k b ó l azt o l v a s s á k ki. ábra Az idősek aránya a brit népességben. ö r ö m t e l i él­ m é n y l e h e t . idézi Kingshill R e s e a r c h Centre 2 0 0 2 ) . e l m a g á n y o s o d á s s a l is jár­ hat. 19012051 Fauja Singh még kilencvenes éveiben is maratoni versenyeken futott.1 52 6.

h o g y . a k k o r is c s a k számos fogyatékkal. s z á z a d e l s ő n e g y e d é b e n s z ü l e ­ tett britek k ö r é b e n a k ö z é p f o k ú végzettség b ő v e n elég volt a l e g t ö b b á l l á s b e t ö l t é s é h e z .b e n 1 0 0 0 é l v e s z ü l e t e t t r e 4 . h o g y e z e k p o n ­ tosan melyik életévben jelentkeznek. s z e l l e m i k é p e s s é g e i n k meg­ j e l e n í t ő j e . U g y a n e b b e n az i d ő s z a k b a n a brit nők v á r h a t ó é l e t t a r t a m a i s n ő t t . N a g y . még­ is ö s s z e t a r t o z ó fejlődési „ ó r a " m e t a f o r á j a rajzoló­ dik ki: 1. m e r t a s z e m l e n c s e e l v e s z í t i ru­ g a l m a s s á g á t ( a k i s b e t ű s s z ö v e g g y a k r a n meg­ keseríti az ötven éven felüliek életét). ÉLETÚT. m e r t a h á m s z ö v e t e k struk­ túrája egyre t ö r e d e z e t t e b b l e s z ( h i á b a ö l n e k sok-sok p é n z t a b ő r f e s z e s í t ő s z e r e k b e és az tanulmányokra Biológiai öregedés vizsgálata k i c s i t o l y a n . m i n t valaha. bár egyénenként nagyon változó. A brit férfiak s z ü l e t é s k o r v á r h a t ó átlagos élettartama n ö v e k e d e t t : a z 1 9 0 0 . t á r s a s é l e t ü k e t .r ó l 8 0 é v r e (lásd a 6. n e m s z í v e s e n a d n á k fel munkájukat. a t á r s a d a l m i ó r a p e d i g az egy-egy életkorhoz kötődő kulturális normák. 3. m á s r é s z t az e m b e r e k t o v á b b élnek. M i n d h á r o m f o l y a m a t erő­ s e n v á l t o z ó l e h e t . A v á r h a t ó é l e t t a r t a m 2 0 0 3 . M a u g y a n e z e k a z e m b e r e k hetvenes-nyolcvanas éveikben járnak. M i t j e l e n t ö r e g e d n i ? A z ö r e g e d é s gerontológiailag o l y a n b i o l ó g i a i .asp?vlnk=7420. a k á r c s a k az „öreg" szó j e l e n t é s e ( R i l e y et al. a l e l k i ó r a e l m é n k . ÖREGEDÉS 6. m a j d az alacsonyabb frekvenciájú hangok tartományá­ ban.uk/STATBASE/sssdataset. 1 9 8 8 ) .b e n 1 0 0 0 újszülöttből 8 4 n e m érte m e g e l s ő é l e t é v é t s e m . s sokan viszonylag e g é s z s é g e s e k . míg 2 0 0 2 . a m e l y e k a z örege­ dőket é r i n t i k ( A b e l e s . A biológiai ö r e g e d é s j e l e i a férfiak és a n ő k e s e t é b e n is álta­ lában a következők: • g y e n g ü l a látás. Az Az keretében öregedés öregedé­ A z ö r e g e d é s n e k j ó l k ö r ü l h a t á r o l h a t ó h a t á s a i van­ nak. fejezetben t é r e k k i ) .2. két h o s s z ú távú t r e n d b ő l fakad: e g y r é s z t a c s a l á ­ dok egyre k e v e s e b b g y e r e k e t v á l l a l n a k (erre a 7. é s r á j ö n n e k .b a n s z ü l e t e t t e k átlagosan 45 évet éltek. a z ö r e g e d é s t á r s a d a l m i v o n a t ­ kozásaival készült foglalkozó tudományág építünk. A z életkorról alkotott f o g a l m a i n k g y o r s a n v á l t o z n a k .vagy ha igen.B r i t a n n i á b a n 1 9 2 1 . ábra Várható élettartam Nagy-Britanniában 1001 1 53 1901 Forrás: 1921 1941 1961 1981 2001 2021 http://www.2. 2. • r o m l i k a h a l l á s : e l ő s z ö r a m a g a s a b b . E z e k b ő l a f o l y a m a t o k b ó l h á r o m k ü l ö n b ö z ő . erre a z a l á b b i a k b a n k i t é r e k . E t r e n d e k ó r i á s i jelentőséggel b í r n a k a brit t á r s a d a l o m j ö v ő j e te­ kintetében. az öröklött j e g y e k t ő l é s a z é l e t s t í l u s t ó l függ. 4 8 . Hogyan öregszik az ember? Az öregedés m i b e n l é t é n e k v i z s g á l a t a k o r a szociálgerontológia. A 2 0 . és n a g y ré­ szük n e m is s z á m í t h a t o t t arra. század e l s ő f e l é b e n t ö r t é n t . a m e n n y i r ő l n e m i s álmodtak. másrészt m e r t a j o b b t á p l á l k o z á s n a k és e g é s z s é g ü g y i ellá­ tásnak köszönhetően az emberek sokkal hosszabb és egészségesebb életet élnek.gov. Az u g r á s s z e r ű n ö v e k e d é s j a v a a 2 0 . m i n t h a m o z g ó c é l p o n t o t próbálnánk m e g r a g a d n i .e g y n é ­ hány é v n é l t o v á b b él . egyrészt m e r t a z u t ó b b i i d ő k k u t a t á s a i s o k örege­ déssel kapcsolatos mítoszt megcáfoltak. 8 h a l á l j u ­ tott ( H M S O 2 0 0 4 ) . értékek és s z e r e p e l v á r á s o k k é p e .SZOCIALIZÁCIÓ.R i l e y 1 9 8 7 . n a g y r é s z t azért. újra a n n y i a t a n u l n i v a l ó j u k . • r á n c o k k e l e t k e z n e k . l e l k i é s t á r s a d a l m i f o l y a m a t o k e r e d ő j e k é n t h a t á r o z h a t ó meg. mert a fiatalok k ö r é b e n j a v u l t a k az é l e t b e n m a ­ radás esélyei. a ma s z ü l e t e t t e k átlaga viszont m á r 76 év.r a elérte a 8 0 . 5 évet ( H M S O 2 0 0 5 ) .statistics. h o g y ö t v e n . A t c h l e y 2 0 0 0 ) . a b i o l ó g i a i ó r a t e s t ü n k r e v o n a t k o z i k . emberek sével p á r h u z a m o s a n m a g a a t á r s a d a l o m is vál­ tozik. ábrát).

N é h á n y t u d ó s m é g azt i s felvetette. h o g y h a egyáltalán g e n e t i k a i l a g p r o g r a m o z o t t az e m b e r h a l á l a . 1 0 0 é v e s koráig kerékpáro­ zott. mint huszonöt é v e s e n . S o k a n vannak. f ő k é n t a t e s t k ö z e p e t á j á n ( ö t v e n é v e ­ sen is szeretnénk annyit enni. hogy megfelelő életmóddal. m e n n y i b e n k a p c s o l ó d i k az emlékezet­ v e s z t é s m á s v á l t o z ó k h o z . bár valamelyest lassulhat az információk felidézése vagy elemzése. hogy az intellektuális hanyatlás nem f e l t é t l e n ü l v é g é r v é n y e s . Vitatott. de részben ellensúlyozhatok. gazdag é l e t e t él. B á r a brit ö r e g e k t ö b b s é g e n e m s z e n v e d jelentő­ s e b b t e s t i g y e n g e s é g t ő l é s fizikailag aktív marad. Az öregedés szokásos folyamatai elkerülhetetle­ nek. enyhíthetők egészséges életmóddal. é s g y e r e k k é n t t a l á l k o z o t t V i n c e n t v a n Goghgal. é s i g y e k e z n e k kidolgoz- A biológiai öregedés hatásai végső soron kivédhetetlenek. a k i m o z g a l m a s .k e v é s b é m e n t e s életet. A jelenlegi kutatások főként azt igyekeznek feltárni. . a t i s z t a g o n d o l k o d á s és a probléma­ megoldó képesség (Baltes-Schaie 1977. b á r e g y e s e k azt állítják. m i n t a tanulási m o t i v á c i ó . ak­ kor mikor kell m e g h a l n i a (Kirkwood 2 0 0 1 ) . a h a t v a n a t e l h a g y v a ö r ü l n e k . c s a k é l e t e l e g v é g é n v e s z í t j e l e n t ő s e b b e n az o l y a n m e n t á l i s k é p e s s é g e i b ő l . t o v á b b é l n e k a „gyenge és e s e n d ő ö r e g e k k e l " kap­ csolatos szerencsétlen sztereotípiák (Heise 1987). amiből tévesen mentális leépülésre következtethetnek. m i n t i n k á b b a t á r s a d a l m i jelenté­ séhez tapadnak a nyugati kultúrában. 1 2 2 é v e s e n h a l t m e g . az i n t e l l i g e n c i a . az orvostechnológia Pszichológiai öregedés A z ö r e g e d é s l e l k i h a t á s a i j ó v a l k e v é s b é meghatá­ r o z o t t a k . m i n t a testi h a t á s o k . a halál f é l e l m e is. B e s z á m o l t a k i d ő s e b b e m b e r e k r ő l is. n o h a egyre inkább t e r e t n y e r a z ö r e g e d é s p s z i c h o l ó g i a i folyama­ tainak kutatása. h o g y elérheti a 1 2 0 évet (Fries 1 9 8 0 . amelyben u r a l k o d ó a fiatalosság. csak v í v m á n y a i t f e l h a s z n á l v a egyre t ö b b e m b e r élhet m a j d b e t e g s é g e k t ő l t ö b b é . késleltetik az elkerülhetetlent). • c s ö k k e n az i z o m t ö m e g . a s z e m é l y i s é g h e z és a t á r s a d a l m i struktú­ r á k h o z .és é r r e n d s z e r h a t é k o n y s á g a . A t c h l e y 2 0 0 0 ) . Treas 1995. Az e m b e r e k t ö b b s é g e e s e t é b e n a 9 0 . Schaie 1979. m e r t a t e s t e d z é s s o r á n k e v e s e b b o x i g é n t tu­ d u n k b e l é l e g e z n i é s h a s z n o s í t a n i (azok. akiket az öregedéssel j á r ó fizikai v á l t o z á s o k n e m g á t o l n a k a b b a n . hogy az ö r e g e d é s s e l g y e n g ü l n e k az e m l é k e z e t . ezért megtehettük). Az e m l é k e z e t és a t a n u l á s i k é p e s s é g például a l e g t ö b b e m b e r e s e t é b e n c s a k é l e t e vége felé romlik jelentősen. a k é s z s é g e k és a moti­ v á c i ó .1 0 0 év látszik a genetikailag meghatározott életkor legmagasabb é r t é k é n e k . a m i k o r j ó v a l t ö b b e t m o z o g t u n k . A l e g t ö b b i d ő s e m b e r . h a r m i n c é v e s e n egy m é r f ö l d e t h a t p e r c alatt. Rusting 1 9 9 2 . A t u d ó s o k és a p s z i c h o l ó g u s o k azt mondják. Atchley 2000). h o g y m é g n y o l c v a n a s é v e i k b e n i s aktív. a francia Jeanne Calment 1997-ben. B á r sokan feltételezik. ám az ő életkoruk n e m nyert bizonyítást. FEJEZET egyre gyakoribb plasztikai műtétekbe. h a n y o l c p e r c e n b e l ü l m e g t e s z i k ezt a távot). a tanulási k é p e s s é g . A v i l á g h i v a t a l o s a n legöregebb asszonya. Az életmód m i n d e n életkorban meghatározza az egészségi állapotot. E z e k a s z t e r e o t í p i á k a z ö r e g e d é s n e k n e m annyi­ ra a b i o l ó g i a i . és e z z e l együtt zsír ra­ k ó d i k le. a l e l k i v o n a t k o z á s a i v a l k a p c s o l a t o s kutatá­ s o k b ó l s o k k a l ö s s z e t e t t e b b f o l y a m a t r a következ­ tethetünk (Birren-Schaie 2001). e z é r t az ö r e g e d é s .1 54 I 6. megfelelő táplálkozással és elegendő mozgással (John 1 9 8 8 ) . ö n á l l ó éle­ tet é l j e n e k . a k i k e g é s z é l e t ü k b e n futottak. é s c s a k h a l á l u k e l ő t t b e t e g e s k e d n e k egy rövid i d e i g ( F r i e s 1 9 8 0 ) . p é l d á u l a z egészség­ h e z . • c s ö k k e n a szív.

k ó r . m e r t a z ö n b e c s ü l é s t r o m b o l j á k és e l m a g á n y o s o d á s h o z v e z e t n e k . a z a g y s e j t e k f o l y a m a ­ tos p u s z t u l á s a . h o g y a n t e r e m t i k m e g életüket aktívan. a m e l y e k k e l k i s z ű r h e t ő k a veszélyeztetetett i d ő s e m b e r e k .B r i t a n n i a é s a z E g y e s ü l t Á l l a m o k inkább leírják őket. h o g y t o v á b b m e g m a r a d ­ janak a z é r t e l m i k é p e s s é g e k v á l t o z a t l a n u l m a g a s szinten ( S c h a i e 1 9 9 0 ) . b á r a 8 5 é v e s n é l i d ő s e b b e k felét é r i n t i .e g y r é s z t azért. A szabadidőnket nagyrészt a szexnek szenteljük.b a n m á r h á r o m h é t t e l p i a c r a kerülése u t á n a z i m p o t e n c i a e l l e n i V i a g r a a d t a a z összes r e c e p t r e k a p h a t ó g y ó g y s z e r b ő l s z á r m a z ó árbevétel 9 4 s z á z a l é k á t ( H o t z 1 9 9 8 ) . a k i 2 0 0 4 ." ber/vénasszony" kifejezésekre (Kirkwood 2 0 0 1 ) . v a l l á s i v e z e t ő . a m e ­ lyektől állítólag j a v u l a z e m l é k e z ő . A legújabb e l m é ­ l e t e k s o k f é l e k é r d é s t v e t n e k fel. h o g y a n v e s z fel a z e g y é n ö r e g e d é s e Az elméletek első generációja: funkcionalizmus . A k ó r á l d o z a t a i k ö z ü l ta­ lán az u t ó b b i i d ő k l e g h í r e s e b b j e a k o r á b b i e l n ö k . A későb­ bi elméletek középpontjában az életút elképzelé­ se. Még a z A l z h e i m e r . M á s t á r s a d a l m a k . v e z e t ő t a n á c s o s . A s z o c i á l i s é l e t k o r r a l kapcsolatos f o g a l m a k t á r s a d a l m a n k é n t és . h a g y o m á n y o s a n t i s z t e l t é k az i d ő s e b ­ beket. b ö l c s t a n í t ó . 1 9 9 8 . plaszti­ kai m ű t é t e k r e é s h á z i p r a k t i k á k r a . F e l e s é g e .1 9 6 0 . így a z o r v o s i b e ­ avatkozás l e h e t ő v é teszi. Az első e l m é l e t e k n é m e l y i k e azt h a n g s ú l y o z t a . például N a g y . m i n t a fiata­ lok. c s e l e k v ő e n az i d ő s e b b e k a sajátos intéz­ ményi környezetben. Az o l y a n t á r s a d a l m a k . h a n e m aktívan formálják é s á t é r t e l m e z i k a z o k a t ( R i l e y e t al. a z i d ő s k o r i d e m e n c i a l e g f ő b b o k a is v i s z o n y l a g r i t k a a 75 é v e s n é l f i a t a l a b b c s e ­ lekvőképes e m b e r e k k ö r é b e n . g o n d o l j u n k c s a k a „zsémbes-agyalágyult-fárasztó-mocskos vénemAz ö r e g e d é s e l s ő e l m é l e t e i azt a f u n k c i o n a l i s t a szemléletet tükrözték.m i n t m i n d e n e m b e r n e m c s u p á n passzívan eljátsszák a rájuk osztott társadalmi szerepeket.ni olyan m ó d s z e r e k e t . n e m t u d n a k l é p é s t t a r t a n i az idővel . A b r i t t á r s a d a l o m b a n társított szerepek pozitívak: lord.b e n h a l t m e g . rendkívül f o n t o s forrásai. no m e g a z o k a p i r u l á k . érté­ kekből és s z e r e p e k b ő l áll. h o g y a z öregedés során egyénileg próbálunk alkalmaz­ kodni a változó társadalmi szerepekhez. m á s r é s z t ez a k u l t ú r a c s a k a f i a t a l o s s á g o t ér­ tékeli. A z öre­ gekkel s z e m b e n i diszkriminációról az alábbiak­ b a n l e s z s z ó ( 1 6 4 . m o n d v á n . é s f ő k é n t a r r a keresik a választ. M á s s z e r e p e k károsak l e h e t n e k . a k o p a s z o d á s e l l e n i tab­ letták és b a l z s a m o k . A egyes szerepelvárások öregedéssel személyes identitásunk általában Az öregedés folyamata: versengő szociológiai magyarázatok A s z o c i á l g e r o n t o l ó g u s o k s z á m o s e l m é l e t b e n pró­ bálták leírni a brit társadalom öregedését. m i n t a j a p á n vagy a kínai. s z e r e t ő nagy­ szülő. V a l ó j á b a n az i d ő s e b b e k . v a l a m i n t az állt. Ronald R e a g a n .1 6 5 .i d ő b e n is változnak.). m e r t a t ö r t é n e l m i e m l é k e z e t és a b ö l c s e s ­ ség forrásának t e k i n t e t t é k ő k e t .k ó r . m e r t k e v é s b é t u d n a k bánni az új t e c h n i k a i e s z k ö z ö k k e l . E z e k k ö z é t a r t o z i k a z s í r l e s z í ­ vás és a r á n c f e l v a r r á s .é s k o n c e n t r á ­ ciós képesség. h o g y a n a l a k í t j á k a t á r s a d a l m i struktúrák az i d ő s e b b e k életét. a m e l y e k ö r ö k ifjúságot í g é r n e k .leg­ alábbis a m o d e r n i p a r i t á r s a d a l m a k b a n . A b r i t kultúrá­ ban e r ő s e n m e g b é l y e g z ő s z t e r e o t i p i k u s s z e r e p e ­ ket k ö t n e k az i d ő s e b b e k h e z . N a n c y R e a g a n n y i l v á n o s a n t á m o g a t t a a z őssejt­ kutatást. Szociális öregedés A szociális é l e t k o r a z adott. A z u t ó b b i i d ő k k u t a t á s a i (főként a s o k a t v i t a t o t t ő s s e j t k u t a t á s o k ) a z z a l a r e m é n n y e l k e c s e g t e t n e k . h o g y h a s z o n t a l a ­ nok é s g y á m o l t a l a n o k .a s években uralkodott a szociológiában. o. Vagyonokat k ö l t e n e k g y ó g y s z e r r e . életkorral k u l t u r á l i s a n t á r s í t o t t n o r m á k b ó l . h o g y egy n a p k e z e l h e t ő lesz az A l z h e i m e r . Azt hang­ s ú l y o z t á k . években mérhető Ritkán tévézünk. amely az 1 9 5 0 . 1 9 8 8 ) .

E z é r t a k o r o s o d ó e m b e r e k t ő l azt várják. és e l i d e g e n e d n e k a t á r s a d a l o m t ó l . h o g y m é l t á n y o s a k . ha a z i d ő s ö d ő e m b e r e k m e g v á l n a k h a g y o m á n y o s sze­ r e p e i k t ő l . függőséggel jár. B á r n y i l v á n v a n n é m i igazság a k i v o n u l á s e l m é ­ l e t b e n . a 1 4 9 . E n n y i b e n ellentétes a korábbi elméletekkel. hogyan h a t n a k az egyéni ö r e g e d é s i f o l y a m a t r a é s t á g a b b a n a z i d ő s e k tár­ s a d a l m i r é t e g z ő d é s é r e . h o g y f ő k é n t a fiatalságot m i n d e n e k fölé h e l y e z ő és a h a l á l t k e r ü l ő E g y e s ü l t Á l l a m o k m u l a s z t o t t el olyan szerepeket kialakítani. és h o g y a vál­ tozó társadalmi szerepek kialakításánál számolni kell e z z e l a h a n y a t l á s s a l ( H e n d r i c k s 1 9 9 2 ) .e s évek közepétől a gerontológiában egy s o r ú j e l m é l e t j e l e n t m e g ( E s t e s e t al. és miért hasznosak ezek a szerepek a társadalomnak. Az e l m é l e t ö s s z e k ö t i a m i k r o . A régi s z e r e p e k t ő l ( p é l d á u l a m u n k a h e l y t ő l ) m e g k e l l v á l n i . Kifejezte aggodalmát. mert koruk előrehaladtával. g a z d a s á g i é s k ö r n y e z e t i t é n y e z ő k ala­ k í t a n a k . A f u n k c i o n a l i s t a ö r e g e d é s e l m é ­ l e t e k b í r á l ó i azt m o n d j á k . h o g y a z i d ő s e b b e k lehető­ leg t e l j e s e n s z a k a d j a n a k el a n a g y o b b t á r s a d a l o m ­ tól. h o g y a n a g y t ö b b s é g j ó l éli m e g a v i s s z a v o n u l á s t . A z e l m é l e t e g y i k fontos vonatkozása a strukturális lemaradás fogalma ( R i l e y e t al. m e r t úgy vélik.6. h a a z ö r e g e k l e l k i l e g a l k a l m a z k o d n a k v á l t o z ó kö­ r ü l m é n y e i k h e z .e l k é p z e l é s t k o r á b b a n . a társadal­ mi s t r u k t ú r á k és a t á r s a d a l m i f o l y a m a t o k közötti ö s s z e f ü g g é s e k e t vizsgálja ( E l d e r 1 9 7 4 ) . Talcott Parsons amerikai szociológus.m i v e l e g y r e gyen­ g é b b e k . ábrát a 153. Howard 1 9 8 6 ) . h o g y m i k ö z b e n ezek az elméletek hangsúlyozzák. h o g y a z ö r e g k o r s z ü k s é g k é p p gyengeséggel. Az élet­ k o r s z e r i n t i r é t e g z ő d é s e l m é l e t e azt vizsgálja. hogy az időseknek a mindenkori feltételekhez kell igazodniuk. ame­ l y e k e t k o r á b b a n a z i d ő s e b b e k t ö l t ö t t e k b e . 1 9 9 2 ) . m i l y e n s z e r e p j u t h a t b e n n e az i d ő s e b b e k n e k . oldalon). E n é z e t s z e r i n t az i d ő s e k . (Az é l e t ú t . nem v i z s g á l j á k meg. A l e g e l s ő e l m é l e t e k g y a k r a n feltételezték. egyre t ö b b e t b e t e g e s k e d n e k é s egyre inkább másokra vannak utalva . Parsons továbbment. E r r e p r ó b á l t v á l a s z o l n i a t e o r e t i k u s o k egy m á s i k . a társadalmikonfliktus-hagyományt követő cso­ portja ( H e n d r i c k s 1 9 9 2 ) . o l d a l o n i s m e r t e t t e m . P a r s o n s ( 1 9 6 0 ) s z e r i n t „ e g é s z s é g e s é r e t t s é g " c s a k úgy é r h e t ő el. a l a p g o n d o l a t a . mert n e m tudják ellátni az azokhoz t a r t o z ó feladatokat. h o g y a z i d ő s e b b e k úgy érzik. a m e l y e k a z i d ő s e k e t k ü l ö n c s o p o r t k é n t vizsgál­ j á k . m i a szerepe a társadalmi struktúráknak (például a nyugdíjpolitikának). t á r s a d a l m i . az 1 9 5 0 es évek egyik legbefolyásosabb funkcionalista e l m é l e t a l k o t ó j a felvetette.e a z o k a körül­ mények. v o n u l j a ­ nak vissza a közélettől és végső soron m i n d e n m á s t e v é k e n y s é g t ő l is. a m e l y e t a z é l e t ú t r a k o r á b b a n h a t ó történeti.2. h o g y ez a k i v o n u l á s a z é r t h a s z n o s a nagyobb társadalomnak. m í g a t á r s a d a l o m n a k újra m e g kell f o g a l m a z n i a . Az életkor szerinti rétegződés szemléletéhez h a s o n l ó a n az életút szemléletmódja is továbblép a z ö r e g e d é s n e k a z e g y é n i é l e t m ó d változására k o r l á t o z ó d ó v i z s g á l a t á n .H e n r y 1 9 6 1 . A második generáció: az életkor szerinti rétegződés elmélete és az életútelmélet Az 1 9 7 0 . h o g y a l e l k i á l l a p o t o k . E s t e s e t al. FEJEZET folyamán változó társadalmi szerepeket.m i n d kevésbé alkalmasak a hagyományos társadalmi szerepek betöltésére. A l e g f o n t o s a b b a k k ö z ü l k e t t ő az életkor szerinti rétegződés elmélete és az életútmodell. meg­ n y í l n a k a f i a t a l a b b a k előtt. A z e l m é l e t k ö v e t ő i fel­ t é t e l e z i k . a k i k v a l ó s z í n ű l e g új e r ő v e l é s k é s z s é g e k k e l t e l j e s í t i k m a j d azokat. E s z e r i n t a s t r u k t ú r á k n e m t u d n a k l é p é s t t a r t a n i a n é p e s s é g b e n és az egyé­ n e k é l e t é b e n b e k ö v e t k e z ő v á l t o z á s o k k a l . 2 0 0 3 ) . l é n y e g é b e n arra a k ö z k e l e t ű s z t e r e o t í p i á r a é p ü l .és makroszoc i o l ó g i á t azáltal. 1 9 9 4 ) . b o l d o ­ gabbak (Palmore 1 9 8 5 . amelyekben hasz­ nosulhatna idősebb polgárainak bölcsessége. h o g y j a v u l a k ö z é r z e t ü k . a k k o r m é g a z időseb­ b e k v á r h a t ó é l e t t a r t a m a é s é l e t m i n ő s é g e jóval a l a c s o n y a b b v o l t a m a i n á l ( l á s d a 6. h o g y a t á r s a d a l o m n a k a z e l ő r e h a l a d o t t k o r h o z i l l ő s z e r e p e k e t k e l l talál­ ni az idősebbek számára. P a r s o n s e l k é p z e l é s e i m e g e l ő l e g e z t é k a kivonu­ l á s e l m é l e t e t (disengagement theory): azt a gon­ dolatot. amelyek közé az idősek kényszerülnek. így a z o k s z a b a d d á v á l n a k m á s o k szá­ m á r a ( C u m m i n g . D e az e l m é l e t s z e r i n t a k i v o n u l á s az i d ő s e b b e k n e k is kedvez. a m á r akkoriban i s t a p a s z t a l h a t ó „ t á r s a d a l o m ő s z ü l é s " l á t t á n kije­ lentette: ez a mulasztás k ö n n y e n oda vezethet. ) E szem­ l é l e t m ó d s z e r i n t a z ö r e g e d é s a z é l e t egy szaka­ sza. érettsége. f ö l ö s l e g e s s é váltak. h o g y a z ö r e g e d é s testi-lelki h a n y a t l á s s a l jár. egészségük g y e n g ü l é s é v e l k e v é s b é m e g t e r h e l ő s z e r e p e t vál­ lalhatnak. mert a szerepek. Pél­ dául amikor a második világháború után nem sokkal Nagy-Britanniában 65 évben határozták m e g a n y u g d í j k o r h a t á r t . Az idősödő felnőttekkel kapcsolatos j ó n é h á n y vizsgálat a z z a l a z e r e d m é n n y e l zárult. h o g y a t á r s a d a l o m m ű k ö d é s é t segíti. u g y a n a k k o r a pro­ duktív tevékenység új formáit (például az önkén­ tes s z o l g á l a t o t ) m e g k e l l h a t á r o z n i . h o g y m e n j e n e k n y u g d í j b a . Vagyis az é l e t ú t m o d e l l b e n az öregedés a s z ü l e t é s t ő l a h a l á l i g tartó f o l y a m a t k é n t j e l e n i k meg. .

M i n k l e r 1 9 9 1 . h a n e m a t t ó l is. mint más népességcsoportoké. h o ­ g y a n e m l é k e z n e k k o r á b b i é l e t ü k r e : á l t a l á b a n úgy érzik. Az i d ő s e b b n é p e s s é g b e n is m e g j e l e n i k a b r i t társadalom s o k s z í n ű s é g e . Az öregedés jellemzői Nagy-Britanniában Bár az öregedés o l y a n folyamat. h o g y a j e l e n l e g i n é l a n y a g i l a g j o b b h e l y z e t b e n voltak.3. a m e l y kizárólag az ötvenen felüliek alkotta p i a c o n kínálja utazási program­ jait és más termékeit. a m e l y r e s o k s z o r kité­ rek k ö n y v e m b e n . a m e l y b e á g y a z ó d i k . m i n d e n e t n i k a i c s o p o r t b a n m e g t a l á l h a t ó k . Egyenlőtlenség az idősebbek körében Á l t a l á n o s s á g b a n a z t m o n d h a t j u k . 2 0 0 3 ) . E csoport sok tagjának van a n n y i ideje és pénze. az e g é s z s é g ü g y i el­ látást vagy a t á r s a d a l o m b i z t o s í t á s t f o r m á l j a . hogyan élik meg az emberek az öregedést Nagy-Britanniában az egyenlőtlenségek. hogy minden idősebb ember szubjektíve megtapasztalná az egyenlőtlenséget (Vincent 1999). A h o g y a n az e m b e r öregszik. E g y m á s i k j e l e n t ő s v á l t o z á s . a m e l y e k b e n már sokkal n e h e z e b b az embereknek önállóságu­ kat m e g ő r i z n i .a m e l y p é l d á u l a j ö v e d e l m e t . Az élet­ színvonal szubjektív megélése azonban n e m c s a k a n y a g i t é n y e z ő k t ő l függ. ha­ nem s t á t u s v e s z t é s h e z i s v e z e t h e t . faj é s n e m s z e r i n t i e g y e n l ő t l e n s é ­ gek g y a k r a n n ö v e k e d n e k .SZOCIALIZÁCIÓ. e g y s z e r r e k e l l s z e m b e n é z n i e testi. a m i k o r a z e m b e r abba- . A z osztály. h a n e m melegek. A z „ősz p é n z " egyre n a g y o b b s ú l y á r a jó példa a brit Saga. és n e m c s a k heteroszexuálisok. h o g y NagyB r i t a n n i á b a n a z i d ő s e b b e k a n y a g i h e l y z e t e roszszabb. mielőtt elhagyták a munkaerőpiacot. l e s z b i k u s o k i s a k a d n a k k ö z t ü k . a m e l y e k e t n e h é z f e l d o l g o z n i . Ezzel s z e m b e n a negyedik életszakasz azokat az éveket jelenti. a k i meg­ békél az é l e t é b e n b e k ö v e t k e z ő v á l t o z á s o k k a l . E z é r t n e m mondhatjuk. ezért n e m vizsgálható m á s t á r s a d a l m i e r ő k t ő l e l k ü l ö n í t v e ( E s t e s . A z ö s s z e h a s o n l í t á s a l a p j a l e h e t a z is. a m e l y e t s o k a n nehezen v i s e l n e k el. a m e l y b e n a m i n d e n ­ napi szülői és m u n k a p i a c i feladatoktól megsza­ b a d u l t e m b e r e k m é g aktív.vagy élettárs e l v e s z t é s e . h o g y a z i d ő s e k m i l y e n r e f e r e n c i a c s o p o r t h o z m é r i k hely­ z e t ü k e t .7 5 é v e s kort f e l ö l e l ő s z a k a s z . a m e l y új l e h e ­ tőségeket k í n á l . A m e g ö z v e g y ü l é s egy negy­ ven-ötvenéves k a p c s o l a t m e g s z ű n é s é t j e l e n t h e t i : olyan társ e l v e s z t é s é t . E b b e n a részben megnézzük. ö n m a g u k r ó l g o n d o s k o d n i . U g y a n a k k o r azt i s f e l m é r i k . L e g t ö b b ü n k n e k a m u n k a n e m p u s z t á n azért kell. Összemér­ h e t i k m a g u k a t a t á r s a d a l o m e g é s z é n e k átlagos é l e t s z í n v o n a l á v a l vagy m á s n y u g d í j a s o k k a l . ö n á l l ó é l e t e t é l n e k . m e n n y i r e tudják az idősö­ dő emberek megőrizni önállóságukat és általános jóllétüket. j e l e n t ő s á t m e n e t e t j e l e n t ő k i h í v á s a m u n k a feladása. A harmadik periódus az 5 0 . é r z e l m i é s a n y a g i p r o b l é ­ mákkal. ábrán h a s o n l í t h a t u n k ö s s z e . politikai értékeik és preferenciáik különbözőek. Az i d ő s e b b e k e t é r i n t ő s z a k p o l i t i k a a tár­ sadalom n e m . T o v á b b á éppúgy. Az e l m é l e t k ö z p o n t i k é r d é s e a g a z d a s á g i és a politikai r e n d s z e r s z e r e p e a t á r s a d a l o m b a n fenn­ álló h a t a l m i v i s z o n y o k é s e g y e n l ő t l e n s é g e k ala­ kításában és f e n n t a r t á s á b a n . A po­ litikai g a z d a s á g t a n i e l m é l e t s z e r i n t a z á l l a m n a k és a k a p i t a l i z m u s n a k is v a n s z e r e p e a z o k n a k a r e n d s z e r e k n e k a m ű k ö d é s é b e n . a n e m i és etnikai hovatartozás szempontjából. marginális h e l y z e t b e szo­ rítják.t á r s a d a l m i m e g b e c s ü l t s é g ü k le­ h e t n e j o b b i s ) . faj és o s z t á l y s z e r i n t i r é t e g z ő d é s é t tükrözi. a h á z a s . mint Nagy-Britannia más lakói. E z e k az eltéré­ sek meghatározhatják. h o g y m a n e m s z e n v e d n e k h i á n y t s e m m i ­ b e n (bár e r k ö l c s i . k o n f l i k t u s o k és a m i n d e n ­ kori u r a l k o d ó h a t a l m i v i s z o n y o k e r e d m é n y e k é n t fogja fel. ÖREGEDÉS A harmadik generáció: a politikai gazdaságtan elmélete Az utóbbi években az öregedésvizsgálatok egyik legfontosabb i r á n y z a t a a C a r r o l l E s t e s m u n k á j á ­ val i n d u l t politikai gazdaságtani szemlélet. A Schmidt törté­ nete ( 2 0 0 2 ) c í m ű h o l l y w o o d i f i l m b e n a főszerep­ lő Jack N i c h o l s o n egy o l y a n férfit alakít. egy h a l o m i s m e r e t l e n k i h í v á s s a l is jár. a m e l y e k a z idő­ sebbeket alárendelt. Az i d ő s e b b e k is f e l o s z t h a t ó k gazdagokra. h o g y egyre n a g y o b b fogyasztói p i a c o t é s k u l t ú r á t j e l e n t e n e k . é l h e t n e k m a g á n y o s a n vagy s o k f é l e c s a l á d b a n . E b b e n a z esetben a v i s s z a v o n u l á s n e m c s a k j ö v e d e l e m . N e m csak az időskorú népességet mondhatjuk v á l t o z a t o s n a k : m a g a az „öregkor" is s z é l e s és egy­ r e n ö v e k v ő é l e t k o r t a r t o m á n y t j e l e n t .. a m e ­ l y e k e t a 6. A z e g y i k ilyen. h a n e m mert része s z e m é l y e s i d e n t i t á s u n k n a k . a k i addig az e g y ü t t l é t és támogatás legfőbb forrása volt. amelyet sok i d ő s ö d ő e m b e r m e g é l . h o g y k i f i z e s s ü k a s z á m l á i n k a t . ÉLETÚT. G y a k r a n vá­ l a s z t ó v o n a l a t h ú z n a k a h a r m a d i k és a n e g y e d i k életszakasz közé. s z e g é n y e k r e és a k e t t ő k ö z ö t t i e k re.tár­ sadalmi k ü z d e l m e k . ők is különböz­ n e k egészségi állapotuk szerint. E k k é p p az ö r e g e d é s és az öregkor j e l e n ­ sége k ö z v e t l e n ü l k a p c s o l ó d i k a h h o z a n a g y o b b t á r s a d a l o m h o z . A s z o c i á l p o l i t i k á t . Ugyanez l á t h a t ó a z E u r ó p a i U n i ó m á s o r s z á g a i b a n is. E s t e s e t al.

N a g y . m a g á n n y u g d í j b a n i s r é s z e s ü l ő c s o p o r t alkotja.6 9 éves férfiak t ö b b m i n t h á r o m n e g y e d e n ő s . m a g á n y o s . h o g y az i d ő s e b b n ő k . k i s e b b s é g i e k és fi­ zikai d o l g o z ó k s z e g é n y e b b e k . A m á s i k vi­ l á g b a n é l ő k e t . a m e l y b ő l k e r e s e t e s z á r m a z o t t . m i t ő l t a r t a n a k leg­ inkább. életévüket betöltöttek ekvivalens jövedelem mediánja a 0-64 éves népességhez viszonyított százalékos arányban. a m i k o r arról k é r d e z t é k őket. a n y o l c v a n a s éveik e l e j é n j á r ó k k ö r é b e n e z a z a r á n y k e v e s e b b . m é l y s z e g é n y s é g s ú j t h a t j a . a k i k á l t a l á b a n n y o l c v a n é v e n felü­ li. ábra Szegénységi ráta és relatív jövedelem a 65. A felmérés v á l a s z a d ó i a r o m l ó e g é s z s é g i á l l a p o t u t á n a pénz­ telenséget említették mindjárt a m á s o d i k helyen. A munkaerőpiac elhagyása jövede­ l e m v e s z t é s h e z vezet. é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t t n ő k k ö z e l fele. A n ő k e s z á m s z e r ű „fölény­ b e " k e r ü l é s é t n e v e z i k „ a h a j l o t t k o r elnőiesedésé­ nek" (feminization of later life]. „Szegény­ ség. NagyB r i t a n n i á b a n 2 0 0 3 . FEJEZET 6.. közös háztartás­ b a n élő. E m i a t t az özvegység gyakori az i d ő s e b b n ő k kö­ r é b e n . így a z öregkori h a l m o z o t t e g y e n l ő t l e n s é g azt je­ l e n t i . B á r N a g y . b A 65. Forrás: Social Trends. 34.3. Következésképp életük későbbi szakaszában azoknak az idősebb férfiaknak l e h e t a l e g m a g a s a b b b r u t t ó j ö v e d e l ­ m ü k .H a r d i n g 1 9 9 9 ) . A z e g y i k világot a nemrégiben nyugdíjba vonult. társadalmi kirekesztettség és jólét" című fe­ jezetben f o g l a l k o z u n k ( 2 7 8 .). életévüket betöltöttek körében az Európai Unió tagországaiban. hagyja a m u n k á t . m i n t a férfiak. h o g y tudtak-e s z o l g á l a t i vagy magánnyugdíjat felhalmozni. a 8 5 . 1998 3 11 Írország Görögország Portugália Dánia Ausztria M Belgium "öj N Nagy-Britannia N Franciaország Finnország Spanyolország Olaszország Németország Svédország Luxemburg Hollandia EU-átlag 1 a 1 1 1 1 1 1 I 1 1 100 A szegénységi küszöb alatt élők (a teljes népességre számított ekvivalens jövedelem mediánjának 60 száza­ lékánál kisebb jövedelműek) százalékos aránya. 2004.2 7 9 . A 6 5 . 6 0 szá­ z a l é k ( H M S O 2 0 0 4 ) .b a n a n ő k s z ü l e t é s k o r várható é l e t t a r t a m a m a j d n e m ö t évvel v o l t h o s s z a b b . A hajlott kor elnőiesedése A n ő k á l t a l á b a n t o v á b b é l n e k . a m e l y b e n k é t kü­ l ö n „világ" l é t e z é s é t tárták fel. o. m i n t k ö z é p k o r ú megfelelőik. mint a férfiaké ( N a t i o n a l Office of S t a t i s t i c s 2 0 0 4 a ) . E z z e l s z e m b e n a 6 5 .B r i t a n n i á b a n m á r a 2 0 .B r i t a n n i á b a n a K e n t i E g y e t e m 1 3 1 7 fős m i n t á n f e l m é r é s t végzett a z i d ő s e b b e k é l e t m ó d ­ j á r ó l ( M i l n e . a v i s z o n y l a g jó m ó d b a n é l ő k . A nyug­ díjasok k ö z ö t t i j ö v e d e l e m e g y e n l ő t l e n s é g e g y i k fő m e g h a t á r o z ó j a . a m e l y j e l e n t ő s e n c s ö k k e n t ­ h e t i az i d ő s e b b s z e m é l y é l e t s z í n v o n a l á t . / Az i d ő s e b b e k s z e g é n y s é g é v e l a 10. 7. a k i k k o r á b b a n é r t e l m i s é g i k é n t vagy veze­ tőként dolgoztak. o. é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t t n ő k n e k pedig négyötöd r é s z e özvegy.6. c s e k é l y m e g t a k a r í t á s s a l r e n d e l k e z ő i d ő s e b b e k . s z á z a d má­ s o d i k fele ó t a j e l l e m z ő a n ő k n a g y a r á n y a az .

h o g y k ö z ü l ü k t ö b b e n s z o r u l n a k segítségre. t á m o ­ g a t á s r a a m i n d e n n a p i f e l a d a t o k b a n és ö n e l l á t á s ­ ban. 2003). m e r t a z e l s ő világ­ háború sok fiatal férfi é l e t é t k ö v e t e l t e . h o g y a 6 5 .4. hogyan változott 1 9 5 1 óta a n e m e k a r á n y a az idő­ sek k ö r é b e n .1. Az a r á n y t a ­ lanság m a i c s ö k k e n é s e a b b ó l is fakad. m i n t a férfiak. A k e r e s e t e k terén a n e m e k k ö z ö t t m e g f i g y e l h e t ő s z a k a d é k és a szülés-gyermeknevelés i d e j é n k i e s ő j ö v e d e l e m miatt a n ő k k ö z ü l s o k k a l k e v e s e b b e n r e n d e l k e z ­ nek olyan nyugdíjjogosultsággal. A z i d ő s e b b brit n ő k k ö z e l fele él e g y e d ü l . például kevesebb n ő n e k v a n a u t ó j a . Az e l ő b b e l m o n d t a m . m i n t a férfiakat. depressziót és magányt jelent. m i n t férfi kortársaik. Vizsgálatok bizonyítják. A z idősebb n ő k m i n d ö s s z e 4 3 s z á z a l é k á n a k szár­ mazik v a l a m i l y e n j ö v e d e l m e m a g á n n y u g d í j b ó l 1 59 ( b e l e é r t v e a n é h a i férjük n y u g d í j á b ó l s z á m í t o t t ö z v e g y i n y u g d í j a s o k a t i s ) . ELETUT. A n ő k e n e m z e d é k e a z 1 9 6 l . ÖREGEDÉS idősek között. A 6. Van. a z a u t ó h i á n y igen­ csak korlátozhatja a nők mozgáslehetőségeit: ne­ h e z e b b e n j u t n a k e l o r v o s h o z vagy v á s á r o l n i . Bár az autóbirtoklásban mutatkozó e l t é r é s n e m l á t s z i k f o n t o s n a k . h o g y a 2 0 . é s á t l a g o s a n m e k k o r a ö s s z e g j u t a z ilyen jövedelemforrással rendelkezőknek. század m á s o d i k f e l é b e n a 6 5 . életévüket betöltött britek között jelenleg h á r o m s z o r a n n y i a n v a n n a k a n ő k . E z é r t a z i d ő s g o n d o z á s b a n i s s z á m o l n i k e l l a n e m e k k ö z ö t t i k ü l ö n b s é g e k k e l (Arber et al.e s n é p s z á m l á l á s s o r á n érte el a nyugdíjkorhatárt. é s ritkábban találkozhatnak másokkal. ábrán l á t h a t ó . de 2021-ben várhatóan már csak kétszer annyian lesznek. m í g a férfiaknak c s a k m i n t ­ egy ö t ö d e . h a n e m m á s f o r r á s o k b ó l is kevesebb jut nekik.t i t i SZOCIALIZÁCIÓ. h o g y az idősebbek k ö r b e n t a p a s z t a l h a t ó v a g y o n i egyen­ lőtlenségek egyik fő o k a a m a g á n n y u g d í j . m i n t a n ő k n é l . táb­ lázat azt m u t a t j a . Az idősebb n ő k közül t ö b b e n szegények. m í g a férfiak k ö r é b e n ez az a r á n y 71 s z á z a l é k ( H M S O 2 0 0 4 ) . Ez azt j e l e n t i . hogy az idősebb nők nemcsak a személyes jövedelem tekintetében m a r a d n a k e l a férfiaktól. é s m a v a l a m e l y e s t c s ö k k e n . például m á r n e m tudnak egyedül fürödni vagy l e f e k ü d n i é s f ö l k e l n i . . A 6. akinek az öregkor folytonos nélkülözést. m í g a férfiaknál ez az a r á n y 66 százalék. A 7 5 . é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t t férfiak é s n ő k m i l y e n a r á n y b a n k a p n a k m a g á n ­ nyugdíjat. I d ő s e b b k o r u k b a n a n ő k e t j o b b a n sújtják a fo­ g y a t é k o s s á g o k . é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t ­ tek k ö r é b e n a férfiaknál g y o r s a b b a n c s ö k k e n a halandóság.8 4 é v e s n ő k m i n d ö s s z e 4 2 szá­ z a l é k á n a k v a n a u t ó j a . a m i f e l b o r í t o t t a a n e m e k egyensúlyát e b b e n a k o r c s o p o r t b a n . A 90. m i n t a férfiak. a férfiakhoz v i s z o n y í t o t t a r á n y u k mindig ingadozott. R é s z b e n azért c s ö k k e n h e t a n ő k fér­ fiakéhoz v i s z o n y í t o t t s z á m a .e l ő t e ­ remtés k é p e s s é g é n e k k ü l ö n b s é g e . betegeskedést.

b e n a 6 5 . é r d e k c s o p o r t o k és d ö n t é s h o z ó k k é n y t e l e n e k e l ő r e g o n d o l k o d n i é s ja­ v a s l a t o k a t k i d o l g o z n i . Nagy-Britanniában más csoportokhoz h a s o n l í t v a á l t a l á b a n a p a k i s z t á n i a k és a b a n g l a ­ desiek között a legnagyobb a szegénységben élők a r á n y a . Nemrégiben p é l d á u l n é h á n y ö n k é n t e s n y u g d í j p é n z t á r figyel- 6. FEJEZET Életkor és etnikai hovatartozás Az etnikai kisebbséghez tartozó idősebb britek j ö v e d e l m e i s á l t a l á b a n k i s e b b . Ginn és Arber (2000) az idősebb népességben az etnikai hovatartozás és n e m szerinti különb­ ségeket vizsgálták az egyéni jövedelemben. h o g y a nyugdíjakat a m a i n á l h o s s z a b b i d e i g k e l l f i z e t n i ( l á s d a 6. 7. h o g y a n l e h e t a v á l t o z ó né­ pesség szükségleteiről gondoskodni. és továbbra is növekszik. és k ö r ü k b e n n a g y o b b a s e g é l y e k r e szo­ rulók aránya (Berthoud 1 9 9 8 ) . A d e m o g r á f i a i előrejel­ z é s e k e t l á t v a a k o r m á n y z a t o k . ábra A nemek aránya az idősek körében életkor szerint. aki azt mondja. m á s f e l ő l a z aktív. Az i d ő s e k e t t á m o g a t ó p r o g r a m o k a t a z o n b a n a m u n k a v é g z ő n é p e s s é g f i n a n s z í r o z z a .2 0 0 1 a Anglia és Wales 100 férfira jutó nők száma 3501 100 50 o-i 1951 a 1 1 1 1 1 1961 1971 1981 1991 2001 Az évközi népességbecslések alapján. é s e z e g é s z e n h a j l o t t k o r u k i g így m a r a d . vagyis ö s s z e v e t j ü k egyfelől a fiatal g y e r e k e k és a nyug­ d í j a s o k s z á m á t . E g y e s k i s e b b s é g i c s o p o r t o k b a n a n ő k r o s s z a b b g a z d a s á g i h e l y z e t e a b b ó l i s fakad. a m u n k a e r ő p i a c o n d i s z k r i m i n á c i ó éri őket. A n é p e s s é g é l e t k o r s z e r i n t i m e g o s z l á s á b a n be­ következő jelentős változás k ü l ö n ö s gondokat o k o z N a g y .5. E n n e k o k á t ú g y é r t h e t j ü k m e g .) Mivel az idősebb populáció várhatóan a k ö v e t k e z ő s z á z a d i g n ö v e k e d n i fog. m u n k a v é g z ő korúak számát. Van. p é l d á u l a z i n d i a i a k vagy a k í n a i a k k ö r é b e n m a j d n e m anyn y i i d ő s e b b e m b e r n e k v a n l a k á s a . lakó­ helyükön n e m válogathatnak az álláslehetőségek között. hogy kulturális n o r m á i k é r t e l m é b e n n e m állhat­ tak m u n k á b a korábban. o. . Forrás: Social Trends. hogy az öregkorú eltartottak arányának n ö v e k e d é s e e g y r e n a g y o b b t e r h e t ró m a j d a fel­ h a s z n á l h a t ó f o r r á s o k r a .4.vagy l a k á s t u l a j d o n t e k i n t e t é b e n i s r o s s z a b b h e l y z e t ű e k (bár b i z o n y o s c s o p o r t o k b a n . m i n t a fehé­ reknél). m i n t f e h é r kor­ t á r s a i k é . ábrán látható. A m u n k a e r ő p i a c o t elhagyó etnikai kisebbségek gyakran n e m tudják kiegészíteni kötelező állami nyugdíjukat önkén­ tes s z o l g á l a t i vagy s z e m é l y e s m a g á n n y u g d í j j a l . a s z o c i á l i s s z o l g á l t a t á s o k é s a z e g é s z s é g ü g y i e l l á t á s o k iránti i g é n y e k is n ö v e k e d n e k m a j d . h o g y a l e g r o s s z a b b h e l y z e t ű e k álta­ lában az idősebb ázsiai nők. E z e k az idős em­ berek más vagyoni mértékek szerint. 1 9 5 1 . Meg­ á l l a p í t o t t á k . ábrát). h o g y Nagy-Bri­ tanniában a nagyrészt bevándorolt idősebb etni­ kai n é p e s s é g h i v a t a l o s s z o l g á l a t i i d e j e k e v e s e b b . é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t t b r i t e k a né­ p e s s é g n e k m i n t e g y 5 s z á z a l é k á t t e t t é k ki. például az a u t ó . A v á r h a t ó élettar­ t a m n ö v e k e d é s e azt j e l e n t i .6. 2004.6. ma az arányuk 15 százalék. Öregedéspolitika „Globális öregedési válság"? 1 8 5 0 . hogyan n ö v e k e d e t t a z e l t a r t o t t a k a r á n y a Nagy-Britan­ niában. és gyakran még az angol nyelvet s e m be­ s z é l i k eléggé. 34. h a arra g o n d o l u n k . (A 6. m e n n y i a z e l t a r t o t t a k a r á n y a . A m a g á n n y u g d í j h i á n y a m u t a t j a .B r i t a n n i á b a n é s s o k m á s iparosodott o r s z á g b a n .

). 11. nem valóság. mely „fonnyadt volt. már ha valaki m e g é r t e az öregkort: ezt m u t a t t á k meg az emberi t e s t végső enyészetéről. Lásd Appendix. 2000) igyekszik rávezetni olvasóit. az arca för­ t e l m e s " (Wilde 1 9 8 7 . ÉLETÚT. hogy gá­ tat vessenek a testi ö r e g e d é s szokásos folyama­ tainak. I De gyorsan változnak az idők. milyen gyökeresen módosíthatná a tudomány és a technika. míg belőle csak egy v é n e m b e r hullája marad. hogy mindig igyekeztünk meghoszszabbítani a cselekvő életet. ifjú képmása . Foglalkozás alapján. Igaz. hogy I az ö r e g e d é s nyűgeitől n e m c s a k a következő. mert széttéphetetlen kötelék fűzi a képhez. hogy „felfe­ dezzék: a szépirodalom kiapadhatatlan forrás. Halála pillanatában a festményre visszatér régi. é p p e n ö n m a g á t pusztítja el. aki egyezséget köt az ördöggel. ÖREGEDÉS képzelőerő bevetésére: kortalc Mike Hepworth a könyvében (Stories of Ageing. hogy miként értelmez­ zük az öregedést: A nyugati kultúrában az ö r e g e d é s t évszázado­ kon át olyan létállapotnak képzelték. életévüket betöltöttek körében: családi állapot és társadalmi-gazdasági cso­ port szerint. táblázat Magánnyugdíjak 3 a 6 5 . Ráadásul ha az e m b e r megtapasz­ talhatta az örök életet. akinek arcát-testét erkölcstelen tobzódásai rej­ télyes módon nem csúfítják el. hogy t o v á b b r a is olyan aktív életet élhessen. o. Part 1: NS-SeC.I 6.7. A mennyország a n n a k j u t a l m a . mint fiatalkorában. A keresztény g o n d o l k o d á s dualisztikus m ó d o n szétválasztja a t e s t e t és a lelket. hogy eltüntesse múltja bizonyíté­ kát. Az irodalomban néha a természetfeletti erők valóban beavatkoztak a dolgok látszólag t e r m é s z e t e s rendjébe. és eladja neki a lelkét. ezért a t e s t ö r e g e d é s e az ideiglenes világban a másvilá­ gi örök spirituális lét próbája. 6 2 0 0 1 / 2 0 0 2 Ellátottak aránya Férfiak Családi állapot Házastárs/élettárs Egyedülálló Özvegy Elvált/külön él Társadalmi-gazdasági csoport Értelmiségi/vezető Középszintű Alsóbb szintű alkalmazott és fizikai dolgozó Összesen a b Magánnyugdíjasok átlagos juttatása (font/hét) Férfiak Nők Nők A nők és a férfiak magánnyugdíj-jövedelmének aránya (%) -S 74 52 70 57 90 60 62 71 28 61 56 36 64 51 34 43 92 65 61 78 172 84 50 83 34 70 46 48 95 43 28 44 37 108 75 62 55 51 56 53 Szolgálati vagy személyes (saját jogú és hozzátartozói) nyugdíj. Dorian Gray lenyűgözően jóképű esztéta. Súlyozás nélküli adatok. ha. akkor is inkább á t o k volt. . ez történik például Faust e s e t é b e n (Fielder 1 9 4 6 ) . a brit központi statisztikai hivatal társadalmi-gazdasági osztályozása (NS-SeC) szerint. Forrás: Social Trends. Az alábbi szövegben Hep­ worth kifejti. de egészen a leg­ utóbbi időkig ez a kutatás inkább csak álom volt. 2004. mennyire sokféle jelentéssel bírhat az öregedés tapaszta­ lata a társadalomban". 1 9 0 . A hús pusztulása felszabadítja a lelket vagy az igaz é n t az időtlen másvilági létre. A legenda és a romantikus képzelet birodal­ mán kívül e g é s z e n a legutóbbi időkig csak egy­ féle jövője lehetett az ö r e g e d é s n e k a nyugati kul­ túrában. erényes öregedésnél és n e m igyekszik alkut kötni az ördöggel.SZOCIALIZÁCIÓ. ráncos. mint áldás. Amikor végül késsel nekiesik a festménynek. 34. az erkölcsi romlást feszegető Dorian Gray arcképé­ ben. és a modern or. például a vándorló zsidó vagy a boly­ gó hollandi legendájában. amelynek segítségével megérthetjük.„ra­ g y o g ó fiatalságának és szépségének minden pom­ pájában" -. féktelenségének minden külső jele (amelyek t ö r t é n e t é b e n a korai ö r e g e d é s formáját öltik) titokzatos m ó d o n csak arcképén látható.I vostudomány és technika új reményt ad. vagy Oscar Wilde regényében. a halálról és az utána a m e n n y b e n vagy pokol­ ban következő életről a l k o t o t t keresztény elkép­ zelések.0. aki m e g m a r a d a tisztes. amelyből az embert csak természetfeletti erők szabadíthatják meg.

és az ö r e g e d é s n e m okoz t ö b b é g o n d o t . KÉRDÉSEK 1. mint inkább biológiai jellegűek (Cole 1 9 9 2 ) . ame­ lyek a hajlott korban g o n d o t okoznak. aki szerint az „eltűnő t e s t " a fájdalom.) U j a b b a n b í r á l j á k azt a z e l k é p z e l é s t . (Drew Ledér [ 1 9 9 0 ] el­ képzelésétől eltérően. eltávolítják és egy genetikai úton előállított vagy egy átülte­ t e t t szervvel helyettesítik. ezért várják remény­ kedve az orvostudománytól. hogyan próbál megbirkózni. h o g y a z i d ő s e b b e k „eltartott n é p e s s é g e t " a l k o t n á n a k . vagy félig bioló­ giai. hogy kortalan j ö v ő n e k nézhetünk e l é b e ? h a t á s a i t . Sokan hisznek a t u d o m á n y határtalan l e h e t ő s é g e i b e n . 1971—2021 e 15 16 évesnél fiatalabb 10 65. m i n d a férfiak ( j e l e n l e g 6 5 év) e s e t é b e n n ö v e l j é k 70 évre. o. (Az ö r e g e d ő n é p e s s é g g e l és a j ó l é t i ki­ a d á s o k k a l k a p c s o l a t o s vitát a k e r e t e s r é s z b e n is­ mertetem.r e ) . és a gyenge. hogy meg­ oldhatja minden gondunkat. évre vonatkozó népességbecslések a manchesteri adat­ egyeztetési gyakorlat időközi eredményeit is tartalmazzák. Az örök ifjúság vágya vajon az ö r e g e k e t lenéző társadalom t e r m é k e ? 2. Az ö r e g e d ő t e s t törté­ n e t e t e h á t n e m arról szól majd. 1 2 4 . FEJEZET nem m é g e b b e n az életben m e g s z a b a d u l h a t u n k (Katz 1 9 9 6 ) . így k o m p e n z á l j á k a h o s s z a b b é l e t t a r t a m j a . 2004. hogy a biológiailag kor­ látozott élettartam „normális". félig technikai lényként „ p o s z t h u m á n " t e s t e t ölt (Featherstone 1 9 9 5 ) . h o g y a j e l e n l e g i n y u g d í j f i z e t é s i rendszert n e m lehet a végtelenségig fenntartani. . volna é r t e l m e egyáltalán öregedésről be­ szélni? 3. a fiatalos élet m e g h o s s z a b b í t ó j a nem az örök immateriális lélek vallása. A t e s t belső részeit. hogy az öre­ g e d é s folyamatának megfékezője. Igaz-e. Ha m e g s z ü n t e t h e t n é n k az ö r e g e d é s testi hatá­ sait. és az ö r e g e d é s t ö b b é szót sem érdemel. b 2001-re alapozott előrejelzések a Forrás: Social Trends. 34. életévét betöltötte Előrejelzések" 1971 1981 1991 2001 2011 2021 A 2001. E fejlemény egyik érdekes jele. h a n e m a biológiai t e s t t u d o m á n y a lesz. Forrás: Hepworth 2 0 0 0 . amit egyes szociológusok állítanak.1 2 5 . hi­ s z e n h a e g y c s o p o r t o t „ e l t a r t o t t k é n t " í r n a k le. Az öregedési folyamat leküzdésének egyik mód­ m e z t e t e t t arra.5. ábra A brit eltartott népesség életkor szerinti megoszlása. hogy létezik) e b b e n a j ö v ő k é p b e n a t e s t szó szerint eltűnik. Napjainkban az az uralkodó nézet. mennyire vonakodik a mai társadalom beismerni. hogy a nyugdíjkorhatárt mind a n ő k (ez é p p m o s t e m e l k e d i k 6 0 é v r ő l 6 5 . 17. A testből g é p lesz. a b e t e g s é g és a gyengélkedés révén mutatja meg. megbékélni az egyén korlátaival. J a b b e r F. Gubrium ( 1 9 8 6 ) tekintélyes szociálgerontológus m u t a t rá. hogy a kortalan jövő mai modelljei nem annyira spiritu­ ális. mert az öregedéssel j á r ó b e t e g s é g e k r e gyógyírt találnak. Már nem kell sok idő. és 2002. Szorgalmazzák. h a n e m egy tudományos-fantasztikus regény válik valóra. o. hogy az e m b e r b ő l kiborg lesz.6. Az ö r e g e d é s jövőjének e derűlátó elképzelése szerint a hajlott korral j á r ó biológiai kockázatok gyógyíthatók lesznek. rosszul m ű k ö d ő testrészek cserélhe­ tők lesznek. 6. és az emberi élet hossza jóval meghaladja majd a száz év feletti matuzsálemi kort. hogy az ö r e g e d é s t az életút t e r m é s z e t e s befejeződéséből gyógyítha­ tó b e t e g s é g g é változtatja.

főként a n e h é z időkben. h o g y a z i d ő s ö d ő e m b e r e k nemhogy t e r h e t j e l e n t e n é n e k . C h r i s G i l l e a r d és Paul Higgs ( 2 0 0 5 ) úgy é r v e l n e k . Életkori diszkrimináció Nagy-Br. ábra Nyugdíj-finanszírozás a vizsgált országok GDP-jének százalékos arányában. a g a z d a s á g n a k és a t á r s a d a l o m n a k . m i n t a sze­ x i z m u s vagy a r a s s z i z m u s . így l á n y a i k . ÉLETÚT. t e r é n . informálisan segítenek ellátni r á s z o r u l t a b b társaikat. é l e t é v e b e t ö l t é s e e l ő t t e l h a g y j a a munkaerőpiacot. és a l e g t ö b b dol­ gozó é v e k k e l 6 5 . a m i j e l e n t ő s m é r t é k b e n c s ö k k e n t i a z á l l a m e g é s z s é g ü g y i é s á p o l á s i költ­ ségeit. S o k v i z s g á l a t a z t i s feltárta. M á r a k t i v i s t a c s o p o r t o k i s f e l l é p t e k a z életko­ ri d i s z k r i m i n á c i ó (ageism) e l l e n a z z a l a c é l l a l . mert tovább marad­ nak az i n t é z m é n y e s o k t a t á s b a n . Az életkor alapján történő d i s z k r i m i n á c i ó u g y a n o l y a n i d e o l ó g i a . vagy h o g y 6 5 é v felett a z e m b e r e k t ö b b s é g e k o r a m i a t t k e r ü l k ó r h á z b a vagy o t t h o n b a . Spanyolo. amikor az ifjúsági k u l t ú r á t „kiugró fogyasztás" uralta a divat.f o l y t a t ó d i k A r b e r és G i n n érve­ lése . a háborút k ö v e t ő 1 9 5 0 . E z e k m i n d t é v h i t e k . m e n y e i k is a m u n k a e r ő p i a c r a j u t h a t n a k . é s h o g y n a g y ré­ s z ü k s z e n i l i s . A r b e r é s G i n n felve­ tik. hogy pozitív kép alakuljon ki az öregkorról és az idős emberekről. Németo. ÖREGEDÉS akkor azt sugallják. P é l d á u l gyakori h i e d e l e m . 2003.6. K u t a t á s o k igazolják. M á s o d s z o r . A z e l ő í t é l e t e s s é g m á s területeihez h a s o n l ó a n sok h a m i s sztereotípia él a z i d ő s e b b e m b e r e k k e l k a p c s o l a t b a n is. a n y u g d í j a z á s előtt á l l ó k k ö z ü l s o k a n jobb é l e t r e s z á m í t h a t n a k . fizetik a t a n d í j u k a t . Franciao. Forrás: The Crumbling Pillars of Old Age.p i a c i r é s z v é t e l ­ re. E z e k az e m b e r e k idősebben is megőrzik fiatalkorukban kialakult szokásaikat. A z u n o k á k g o n d o z á s á b ó l i s n a g y r é s z t vál­ l a l n a k . s e g í t e n e k lakás­ h o z j u t n i . h o g y a z i d ő s ö d ő e m b e r e k f e l n ő t t g y e r m e k e i k anyagi támogatásában is fontos forrásnak számít­ h a t n a k : p é l d á u l p é n z t a d n a k n e k i k k ö l c s ö n vagy a j á n d é k b a . hogy n e m n e v e z h e t ü n k m i n d e n i d ő s e b b e m b e r t m a k k e g é s z s é g e s n e k é s b i z t o n s á g o s a n y a g i hely­ zetűnek.SZOCIALIZÁCIÓ. a m e l y korábban a h a j l o t t k o r ú a k h e l y z e t é t j e l l e m e z t e : például h o g y e l v e s z í t i k t á r s a d a l m i k ö t e l é k e i k e t és á l l a m i e l l á t á s o k r a s z o r u l n a k . a m i el­ lensúlyozza a férfiaknál t a p a s z t a l h a t ó r ö v i d e b b szolgálati időt. például amikor éppen válnak.1 9 6 0 . Arber é s G i n n ( H M S O 2 0 0 4 ) s z i n t é n azt m o n d ­ ják. B á r a s z e r z ő k e l i s m e r i k . m i t j e l e n t az „eltar­ tott". h o g y át k e l l g o n d o l n u n k . A 6 0 é v feletti dolgozók termelékenysége és munkabíró-képes- . Az a f e l n ő t t n e m ­ zedék. a m e l y i k m o s t éri el a n y u g d í j k o r h a t á r t . a z e n e stb. Economist. M a n a p s á g m á r n e m áll­ ja meg a h e l y é t s z á m o s o l y a n e l k é p z e l é s . szeptember 27. E l ő s z ö r is az e l t a r t o t t a k m e g h a t á r o z á s a k o r alkalmazott k o r c s o p o r t o k ( a 1 6 é v a l a t t i a k é s 6 4 év felettiek) m á r n e m f e l e l n e k m e g a brit foglal­ koztatási m i n t á k n a k . h o g y a t á r s a d a l o m e g é s z é b e n és az é l e t ú t teljes h o s s z á b a n is újfaj­ ta jólét t a p a s z t a l h a t ó . Az i d ő s e b b e k a c i v i l s z e r v e z e t e k b e n i s a k t í v s z e r e p e t j á t s z a n a k . Olaszo. h o g y a z v a l a m i k é p p g o n d o t okoz a t á r s a d a l o m n a k . h o g y a z idősebb szülők továbbra is érzelmi támogatást nyújtanak felnőtt gyermeiknek. 2 0 0 0 és 2030 | 2000 lg Előrejelzés 2030-ra Üdv! New Age-nyugdíjasok vagyunk. és független é l e t s t í l u s n a k h ó d o l n a k .a s é v e k b e n n ő t t fel. Ma k e v e s e b b fiatal l é p a munkaerőpiacra 16 évesen. h a n e m s o k a t a d n a k 6. Az i d ő s e b b e k gyakran ingyen. így t o v á b b r a is f o n t o s fogyasztók.a g a z d a s á g n a k h a s z n o s t e v é k e n y s é g n e m korlátozódik az aktív m u n k a e r ő . Ugyanakkor m i n d e n korábbi­ nál több n ő d o l g o z i k f o g l a l k o z t a t o t t k é n t . h o g y a z i d ő s e b b d o l g o z ó k s z a k m a i l a g k e v e s e b b e t t u d n a k a f i a t a l o k n á l .

oldalon i s m e r t e t t e m ) . A szerzők azt mondják. a 6 5 é v f e l e t t i e k 9 5 s z á z a l é k a saját l a k á s á b a n é l . konferenciák mára és szakpolitikai kezdeményezések á r a d a t a próbált m e g o l d á s t találni erre a problé­ (Economist 2 0 0 0 ) . B i l i B y t h e w a y ( 1 9 5 5 ) s z o c i o l ó g u s a társadalmi k o n s t r u k c i o n i z m u s felől k ö z e l í t v e a d o t t elméle­ ti ö s s z e g z é s t az é l e t k o r i d i s z k r i m i n á c i ó r ó l (ezt a s z e m l é l e t e t az 5. mint a m a g á n r e n d s z e r e k .r a fe­ leződik. h o g y az állami nyug­ ellátás általában sokkal h a t é k o n y a b b a n működik. ellátásokkal elöregedése k a p c s o l a t b a n az.e g é s z s é g e s e b b e k lesznek elődeiknél.az ő szavaival az „ősz kapitalizmust" -. csak így tudják t á m o g a t n i az egyre n a g y o b b számú nyugdíjigénylőt. A brit kormányzat az é l e t k o r i d i s z k r i m i n á c i ó t i l t á s á r a v o n a t k o z ó javas­ l a t o k a t terjesztett e l ő . A p u s z t a tény. rámutattak.épp eze­ ket a tévhiteket igyekszik szertefoszlatni. már csak kettő az egyhez lesz. 2002) megállapítja. Az a z ó t a eltelt években könyvek. becslések szerint 2 0 3 0 . akkor sem valószínű. az a tévhit. amely leküzdhetetlen Mul­ társadalmi p r o b l é m á k a t okoz majd . Mullan rámutat. a b é r e z é s r e . aki az idősödő n é p e s s é g e t idő­ zített b o m b á n a k tekinti. Ez mind a fejlett. Ezt a n é z e t e t m o s t a n á b a n t ö b b szerző is vi­ t a t t a . hogy a n é p e s s é g nyugdíj­ válságba torkolló elöregedésével kapcsolatos fé­ sége n a g y o b b . Ennek az lett az e r e d m é n y e . az e g y e t e m i s t á k n a k k e v é s b é t e t s z e t t . a m u n k a h e l y m e g t a r t á s á r a és . a 6 5 . h o g y egy sor s z e m é l y i s é g j e l ­ l e m z ő s z e r i n t é r t é k e l j é k a z o k a t . hogy az ö r e g e d é s nem b e t e g s é g .8 0 éveseknek pedig csak 7 százaléka mutat szenilitásra utaló tüneteket. A m i k o r ö r e g e b b n e k l á t s z o t t a képen. ak­ kor az idősek e r ő s e b b e k . de a g a z d a g országok h a m a r a b b kerülhetnek baj­ ba. Dean Baker és Mark W e i s b r o t az amerikai nyugdíjrendszerről cial Security: sel szóló tanulmányukban 1999) (So­ The Phony Crisis. lelmek terjesztői a pénzügyi é r d e k c s o p o r t o k és a politikai j o b b o l d a l . hogy az e l ö r e g e d ő népes­ ség c s ő d b e viszi az állami nyugdíjrendszert. p e d i g az ég­ v i l á g o n s e m m i t n e m t u d t a k r ó l a . Phil Mullan brit szociológus könyvében (The Imaginary Time Bomb. A szociológus ezt azzal cáfolja. hogy teljesülnek a társada­ lombiztosítási rendszer csődjére v o n a t k o z ó előre­ jelzések. é s arra k é r t é k őket. amely ma négy az egyhez. B y t h e w a y e l ő s z ö r i s k é t s é g b e von- . mert ezekben az aktív korúak és a 65 évesnél i d ő s e b b e k e g y m á s h o z viszonyított aránya. ezért olyan reformot kell végrehajtani. és az idősödő e m b e r e k t ö b b s é ­ ge nem b e t e g .ez fontos . k é p z é s é r e (a f e l s ő f o k ú ta­ nulási lehetőségek biztosítására). mert az elmúlt évszázadban javultak az életkörülmények. A 73 éves fér­ fit á b r á z o l ó k é p r ő l j ó v a l t ö b b n e g a t í v v é l e m é n y s z ü l e t e t t . m i n t a f i a t a l a b b k o r c s o p o r t o k é . hogy az e m b e r e k m á r n e m bíznak a nyugdíjazás utáni anyagi b i z t o n s á g u k b a n . Hasonlóképpen. hogy az i d ő s e b b e k arányának óriási n ö v e k e d é s e miatt a nyugdíjakra és orvosi ellátásra fordított j ó ­ léti kiadásokat egyre n e h e z e b b lesz finanszírozni. mert ha a t á r s a d a l o m b i z t o s í t á s államilag finanszírozott rendszerét magánnyugdíjak válta­ nák fel. akkor Amerika pénzügyi s z o l g á l t a t á s o k a t nyújtó iparága 1 3 0 millió dollár nyereségre szá­ m í t h a t n a az új befektetési számlákból. e l ő h í v o t t egy n e g a t í v sztereotípiát. fejezetben. Levin 73 (1988) vizsgálata során egyetemisták­ n a k egy férfi k ü l ö n b ö z ő é l e t é v e k b e n ( 2 5 . Blackburn bírálja azt is. amelyek bántóak az idősebbek számára. h a n e m a m a g u k le­ h e t ő l e g n a g y o b b rövidtávú hasznát nézik. hogy tévhitek rabja az. ezért nincs szükség ef­ féle reformra.mondja Mullan -. Az emberek részben é p p azért élnek t o v á b b . FEJEZET Az öregedés és a jóléti állam: időzített bor Mit j e l e n t az ö r e g e d ő népesség a jóléti állam s z e m p o n t j á b ó l ? A Világbank egyik kiadványában (Averting the Old Age Crisis.a nyugdíjazásra. különféle nyugellátási rendszereiről írott történeti áttekintő munkájában (Banking on 2 0 0 2 ) felveti. amelynek során a kötelező állami rendszereket magánrendszerek váltják fel. mert a nyugdíjalapok vezetői a munkavállalói m e g t a k a r í t á s o k b e f e k t e t é s é n é l nem a nyugdíja­ sok hosszú távú b i z t o n s á g á t . a m e l y e k k i t e r j e d h e t n e k a d o l g o z ó k f e l v é t e l é r e . hogy leginkább a Wall Street igyekszik elérni a rendszer privati­ zálását. 5 2 é s éves korában) készült fényképeit mutatták. A második „ h i e d e l e m " . 1994) felvetette. mind a fejlődő világra érvényes. amelyek az állami nyugdíjak­ kal s z e m b e n a szabadpiaci alternatívákat igyekez­ nek erősíteni. Robin Blackburn brit szocioló­ gus a világ Death. Az aktív korúakra óriási a d ó t e h e r nehezedik majd. miatt hogy a lan szerint ilyen tévhit például az egészségügyi népesség hatványozottan növekszik a m e g b e t e g e d é s e k és az ellátásra szorulók aránya.6. amelyet Mul­ lan t á m a d . ahogyan a m a g á n c é g e k működtetik a nyugdíj­ alapokat . hogy m é g ha elfogadjuk a gazdasági növekedés­ kapcsolatos legkonzervatívabb feltevéseket. nem m a g a t e h e t e t l e n . és ha ez a javulás folytatódik . a 132-133. h o g y ö r e g e b b . A „ z s é m b e s v é n e m b e r " k ö z k e l e t ű k u l t u r á l i s szte­ reotípiái olyan m a g á n v é l e m é n y e k e t szülhetnek. az előléptetés­ re.

és 2 0 2 5 . é l e t s z a k a s z t . a m e l y e k m á r m a i s szegé­ n y e b b e k annál. Ez a r o b b a n á s m e g r e n g e t h e t i a s z o c i á l p o l i t i k á t is. Különösen az idősebbek 6. 2010-re e csoport gyarapodásának ü t e m e e l é r i a 1 4 .) Ez a nö­ v e k e d é s egyre n a g y o b b r é s z t k ö v e t e l s o k o l y a n ország e r ő f o r r á s a i b ó l . ÖREGEDÉS nőtt 1998-ban. Az ENSZ Népesedési Alapjának 1998-as jelentése (UNFPA 1 9 9 8 ) m e g á l l a p í t j a . Nyugat-Afrikában pedig közel két és félszeresére nő majd (Sokolovsky 1 9 9 0 ) . (A keretes részben foglalkozunk azokkal a gondokkal. Az iparo­ sodott országokban az idősebb népesség aránya 1 9 5 0 . semhogy megfelelő életet bizto­ síthatnának lakosságuknak. A k k o r m á r m i n t e g y 8 0 0 m i l l i ó e m b e r l e s z 6 5 é v feletti. ja.b e n 8 s z á z a l é k volt. h o g y e z e k n e k a s z a v a k n a k o l y a n egyetemes j e l e n t é s t t u l a j d o n í t u n k . A világnépesség őszülése Ma az „ i d ő s r o b b a n á s " v é g i g s ö p ö r a v i l á g o n .r e v á r h a t ó a n e l é r i a 71 évet. A világ l e g t ö b b t á r s a d a l m á n a k n é p e s s é g é r ő l el­ m o n d h a t ó . T á r s a d a l m i l a g k o n s t r u á l t a k . a h o l egy-egy csa­ ládra kevesebb gyerek jut és az emberek tovább é l n e k . h o g y a n l e s z i d ő s ? Bytheway s z á m á r a a kategóriák. a m e l y e k k e l ma leírjuk az ö r e g e d é s t . h o g y a d o m i n á n s c s o p o r t o k . Ezt azzal t á m a s z t j a alá.r a 1 4 s z á z a l é k r a nőtt.SZOCIALIZÁCIÓ. amelyeket a népesség elöregedése okoz Kínában. h o g y l é t e z i k vala­ mi. h o g y a s z ü l e t é s e k és h a l á l o z á s o k szá­ m á n a k e g y i d e j ű c s ö k k e n é s e m i a t t öregszik. h o g y a 65 é v e s vagy idősebb n é p e s s é g v i l á g s z e r t e m i n t e g y 9 m i l l i ó v a l Forrás: UNFPA 2004 .7. g o n d o l k o d á s m ó d o t vagy m i t ? " Van-e b á r m i l y e n t u d o m á n y o s b i z o n y í t é k arra. mit é r t ü n k „öregkoron": „Állapotot. l e g i t i m á l j á k b i z o n y o s emberek é l e t k o r i a l a p o n t ö r t é n ő h á t r á n y o s meg­ különböztetését és kezelését. és az a ren­ deltetésük. A s z á z a d k ö z e p é t ő l a f e j l ő d ő o r s z á g o k b a n is hasonló „idősrobbanást" tapasztalunk majd. E N S Z . és b e c s l é s e k s z e r i n t 2 0 5 0 . M a t ö b b m i n t 1 5 0 ország n y ú j t k ö z e l l á t á s t idő­ s e b b e k n e k é s fogyatékkal é l ő k n e k . A l e g n a g y o b b egész­ ségügyi-ellátási i g é n y e k e t t á m a s z t ó aggkorúak ( 8 5 é v felettiek) s z á m a É s z a k . 1 9 9 8 . a m e l y e k nyerhetnek valamit az életkori diszkriminációval járó e g y e n l ő t l e n s é g e k b ő l .r e p e d i g a 21 mil­ liót. hogy gondoskodnak az unokákról. i l l e t v e h a l á l u k után hozzátartozóiknak. amit ö r e g k o r n a k h í v h a t u n k ? H a van.A m e r i k á b a n vár­ hatóan másfélszeresére. 5 m i l l i ó t . 2000-ben felvett és 2050-re előrejelzett adatok | 2000 g 2050 30 Az idősebbek gyakran értékes segítséget nyújtanak közösségüknek például azzal.e s 45 évről 1985-re 50 évre nőtt. fejezetet). b á r a szegényebb országokban még mindig rövidebb az é l e t t a r t a m a s z e g é n y s é g . 2 0 5 0 .b e c s l é s e k s z e r i n t ( U N F P A 1 9 9 8 ) a világ átlagos várha­ tó élettartama az 1 9 5 0 . ÉLETÚT. vagyis 1 9 9 0 .p é l d á u l az „ i d ő s e k " vagy „öregek" . ábra A 65 év feletti népesség aránya különböző régiókban.h e z h a s o n l í t v a h á r o m s z o r o s á r a n ő a s z á m u k (lásd a 6. Azt m o n d j a . hogy l e h e t „ ö r e g k o r r ó l " és „ i d ő s e k r ő l " b e s z é l ­ ni. a k k o r hogyan k e r ü l b e l e a z e m b e r . Kínában kétszeresére. h o g y m e g k é r d e z i . ábrát). az a l u l t á p l á l t s á g és a j á r v á n y o k m i a t t (lásd a 11. a m e l y n e m lé­ tezik.r e e l é r i a 25 száza­ lékot.m a g u k is az é l e t k o r i d i s z k r i m i n á c i ó részei. m i n t a s z e g é n y e b b o r s z á g o k b a n . Ez a k o r c s o p o r t a világ i p a r o s o d o t t országai­ b a n n ő m a j d a l e g g y o r s a b b a n .7.

o l d a l o n l e s z szó.e s család j e l e n s é g é n e k .26 milliárd visszaütött. SERTETT IDŐSEK Egyre t ö b b egyedülálló fiatal kerül s z e m b e az­ zal a lesújtó kilátással. h o g y n y u g d í j a z á s u k u t á n is a n n á l a cég­ n é l maradjanak. hogy g o n d o s k o d j a n a k róluk. fejezetben. A c s a l á d i gondoskodás hagyományos mintái meginognak. A törvény különösen a városok te­ kintetében szigorú.r a v o n a t k o z ó hivatalos becslések sze­ rint mintegy 3 0 0 millió idős e m b e r ellátására a nemzeti j ö v e d e l e m 10 százalékát kell majd fordí­ tani. Az előzőekben már láthattuk. különféleképpen orvosolni idősek növekvő számából eredő gondokat. mert a d o l g o z ó népesség csak nehe­ zen tud gondoskodni a visszavonultakról. hogy ha nem tesz­ nek további lépéseket ez ellen. hogy minden városi családnak csak egy gyermeke lehet. ezért a mai i d ő s e b b e k is elvárják. Kínában h a g y o m á n y o s a n tisztelték az időseket. Aki meg­ e n g e d h e t i m a g á n a k . mert a családi alapú gazdaságokat fokozatosan g l o b á l i s v á l l a l k o z á s o k a g r á r g a z d a s á g a i b a n és iro­ d á b a n . E h h e z m e g k e l l h a t á r o z n i a g a z d a s á g i támoga­ tás ú j e s z k ö z e i t . m e r t e z t a j a p á n k u l t ú r a t á m o g a t j a . akkor az őszülő népesség ellátásának t e r h e nagy h a t á s t gyakorol­ hat az e g é s z ország fejlődésének ü t e m é r e is.B r i t a n n i a e l s ő s o r b a n a z á l l a m i nyug­ d í j r e n d s z e r r e és a N e m z e t i E g é s z s é g ü g y i S z o l ­ gálatra (National Health Service) építve próbál kialakítani egy v é d ő h á l ó t . h o g y N a g y . hogy két szülőről és négy nagyszülőről kell majd g o n d o s k o d n i a : ezt neve­ zik a 4 . Néhányan attól sem riadtak vissza. így sokan egyre n e h e z e b b e n tudnak gondoskodni i d ő s e b b családtagjaikról. kivéve ha az egyik vagy mindkét fél etnikai kisebbségből származik. J a p á n b a n egy s o r t ö r v é n y t á m o g a t j a a z i d ő s e b b . Az ö r e g e d é s és a g l o b a l i z á c i ó ö s s z e k a p c s o l ó ­ d á s a v i l á g s z e r t e k i h a t m a j d a z i d ő s e b b e k életé­ re. De ez a politika csúnyán szorulhatnak költséges egészségügyi ellátásra.b e n már t ö b b mint 31 százalék le­ het. a m e l y e k e t g y a k r a n k o r m á n y z a ­ t i p r o g r a m o k b ó l f i n a n s z í r o z n a k . vagy mindkettőjük egyetlen gyermek. FEJEZET Kínában 1 3 0 millió idősebb e m b e r él. J a p á n b a n p é l d á u l a fér­ fiak é s n ő k e g é s z e n i d ő s k o r u k i g a k t í v a k m a r a d ­ n a k .2 . Ez a z o n b a n n e m változtat azon. A 2 0 3 0 . és a ma­ gánvállalkozások is jelentős erőket fordítanak az átképzésre. hogy gondoskodjon az idősebbek anyagi és egészségügyi szükségle­ teiről. a m e ­ lyet 1 9 7 9 . M á s ipari országok a szolgáltatások sokkal s z é l e s e b b k ö r é t k í n á l j á k . a m e l y n e k korábban dolgoztak. d o l g o z ó k f o g l a l k o z t a t á s á t és k é p z é s é t . Forrás: US Census Bureau. ma már inkább igyekszik m a g á n k é z b e n lévő i d ő s o t t h o n o k r a ruházni a ro­ konok házi g o n d o z á s á n a k tradicionális feladatait . 2 0 0 0 . h a n e m jelentős tapasztalatukra és tehetségükre számítva inkább szorosabbra vonja velük kötelékeit. Kína 1950 1960 1970 1980 1990 2000 népességnövekedése 5 6 3 millió 6 5 0 millió 8 2 0 millió 9 8 5 millió 1. Forrás: BBC.ez a törekvés sok i d ő s e b b e m b e r t bánt. L é t s z á m u k gyors n ö v e k e d é s e a z e g é s z s é g ü g y i el­ látórendszert nagymértékben megterhelheti sok ipari országban. v á r h a t ó a n e s z á z a d n a g y r é s z é b e n . s z á z a d e l e j i ipari országokhoz h a s o n l ó a n ma m i n d e n társadalom­ b a n szerepet kell találni az idősödő polgároknak.14 milliárd 1.6. hogy a gazdasági reformok hatására gyorsan szétesik a k o m m u n i s t a jóléti rendszer.1 . (Nyu­ g a t o n m á r i s v á l t o z n a k a c s a l á d m i n t á k . E z e n k í v ü l meg k e l l t a l á l n i a n n a k m ó d j á t is. ezért ez a szám az előrejelzések szerint 2 0 5 0 . a 1 9 1 . A falusias területek t ö b b s é g é b e n a házaspárok jó néhány éves szünet után második gyermeket is vállalhatnak. erről az „egyágú c s a l á d " ismertetésekor. szeptember 1. és m e r t gyakran az üzletpolitika is arra ösztönzi az em­ b e r e k e t . A szakértők azt mondják. A fiata­ lok és az ö r e g e k e g y m á s h o z viszonyított aránya a z o n b a n változik. ahol a törvényszegő házas­ párokat sújtó kényszersterilizálások. Mindez a szigorú egykepolitika hatása. h o g y a t á r s a d a l o m az idősebbeket ne elszigetelje. Törvény mondja ki. a 7. g y á r a i b a n v é g z e t t m u n k a váltja fel. a h o l az i d ő s e b b e k n e k nyújtott egészségügyi ellátások költsége Különböző bálják országok az szétfeszítheti a pró­ kormányzati költségvetés kereteit.b e n vezettek be. hogy megpróbálják féken tartani az ország robbanásszerű népesség­ növekedését. akik mind­ össze a népesség 10 százalékát teszik ki. életveszélyes abortuszok és b ü n t e t é s e k gyakran nemzetközi tiltakozást váltottak ki. hogy bepereljék családjukat g o n d a t l a n s á g miatt.) A 2 0 .

A t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z ö k m e g j e l e n é ­ se k i s z é l e s í t e t t e a s z o c i a l i z á c i ó s k ö z e g e k k ö r é t . ha az etnikai kisebbségek idősebb tagjait é s a z i d ő s e b b f e h é r e k e t h a s o n l í t j u k össze. a m e l y gazdaságilag. A z é l e t m i n d e n s z a k a s z á b a n változá­ sokkal kell s z á m o l n u n k . 1 1 . A s z o c i a l i z á c i ó az e m b e r e g é s z é l e t é t végig­ kíséri. Az idősek között számottevően több a n ő . a m e l y n e k s o r á n a g y e r m e k m e g é r t i a világot. A z örege­ d é s r ő l alkotott k o n f l i k t u s e l m é l e t s z e r z ő i t fő­ k é n t a z foglalkoztatta. A l e g ú j a b b e l m é l e t e k az i d ő s e b b e k r ő l feltéte­ lezik. é s a z e l ő z ő s z a k a s z sikeres b e f e j e z é s é t ő l függ. ét­ r e n d d e l é s m o z g á s s a l i g e n c s a k m a g a s kort ér­ het meg jó egészségben. vagyis a „fiatal ö r e g e k " és az „öreg öregek" között. a m i k o r már szervezett j á t é k o k b a n v e s z részt. a m e l y e k b e n a s z o c i a l i z á ­ ció fontosabb f o l y a m a t a i l e z a j l a n a k . A globalizáció sok társadalomban fenyegeti az idősebbek hagyományos szerepét. de a l e g t ö b b e m b e r m e g f e l e l ő t á p l á l k o z á s s a l . Ezeket a k ü l ö n b s é g e k e t s o k m á s k u l t u r á l i s hatás is erősíti. a m e l y n e k s o r á n a t e h e t e t l e n c s e c s e m ő m á s e m b e r e k k e l érint­ kezve ö n t u d a t o s . A z egyre s z é l e s e b b k ö r b e n e l é r h e t ő n y o m t a t o t t sajtó k é s ő b b k i e g é s z ü l t az e l e k t r o n i k u s k o m ­ munikáció eszközeivel. a m e l y világszerte gyorsan változik. h o g y kívá­ n a t o s az i d ő s e b b e m b e r e k k i v o n u l á s a a tár­ sadalomból. P i a g e t s z e r i n t a kog­ nitív f e j l ő d é s n e k e z e k a s z a k a s z a i a s z o c i a l i z á ­ ció u n i v e r z á l i s v o n á s a i . m i n t férfi kortársaikat. V a l a m e n n y i s z a k a s z új k o g n i t í v k é p e s ­ ségek elsajátítását j e l e n t i . r e n d s z e r e s e n eljut a k ü l ö n f é l e korú e m b e r e k h e z . 8. b á r t ú l s ú l y u k v a l a m e l y e s t csökkent. A z i d ő s e b b n é p e s s é g nagy. A z ö r e g e d é s r e v o n a t k o z ó f u n k c i o n a l i s t a el­ m é l e t e k e r e d e t i l e g a z t fejtegették. h o g y fizi­ kai l é t ü n k véget ér. egyre n ö v e k v ő c s o p o r t o t alkot. t e v é k e n y k e d i k . E b b e b e l e t a r t o z i k az is. és egy k u l t ú r á n b e l ü l vagy kultúráról k u l t ú r á r a i s j e l e n t ő s e n e l t é r h e t n e k . h o g y k é p e s e k saját é l e t ü k e t i r á n y í t a n i és aktív s z e r e p e t j á t s z a n i a p o l i t i k á b a n és a gazdaságban. H a t ó e r ő k é n t m ű k ö d i k m é g a kortárscsoport. Emellett az i d ő s e b b n ő k e t a s z e g é n y s é g is i n k á b b sújt­ hatja. Az alacsony halálozási és születési arányok m i a t t a n y u g a t i t á r s a d a l m a k g y o r s a n „őszül­ n e k " vagy ö r e g s z e n e k . 7. E g y k é s ő b b i s z a k a s z b a n . M é g a z o k a s z ü l ő k is m á s k é p p f o r d u l n a k a f i ú h o z és a l á n y h o z . h a a z e m b e r elfoglalja magát. p s z i c h o l ó g i a i és s z o c i á l i s örege­ dés n e m a z o n o s a k . ÉLETÚT. A fizikai ö r e g e d é s e l k e r ü l h e t e t l e n . A szocializáció az a folyamat. 1 3 . . 3. A kivonuláselmélet szerint az i d ő s e b b e k n e k fel k e l l a d n i u k h a g y o m á n y o s t á r s a d a l m i s z e r e p e i k e t .SZOCIALIZÁCIÓ. 4. m i n t a férfi. E z h e v e s v i t á k a t váltott ki az i d ő s e b b e k n e k n y ú j t o t t s z o l g á l t a t á s o k fi­ nanszírozásáról. A szocializációs közegek strukturált csoportok vagy k ö r n y e z e t e k . 2. Fontos. Az idősebbek anyagilag általában rosszabb helyzetűek más csoportoknál. A z ezt h a m a r k ö v e t ő ak­ tivitáselmélet v i s z o n t azt h a n g s ú l y o z t a . 1 0 . Jean Piaget t ö b b s z a k a s z r a osztja a k o r a i fej­ lődést. t á r s a d a l m i l a g é s p o l i t i k a i l a g rendkívül változatos. a g y e r m e k m e g é r t i az „általános másikat": az á l t a l á n o s é r t é k e k e t és kulturális s z a b á l y o k a t . A biológiai. h o g y a n s z ü l k ü l ö n f é l e e g y e n l ő t l e n s é g e k e t az i d ő s e b b e k k ö z ö t t a tár­ sadalmi intézmények szokványos működése. 9. akik i g y e k e z n e k e g y e n l ő e n b á n n i g y e r m e k e i k ­ kel. George H e r b e r t M e a d s z e r i n t a g y e r m e k m á ­ sok feléje i r á n y u l ó v i s e l k e d é s é n e k s z a b á l y s z e ­ rűségei r é v é n k é p e s ö n m a g á t ö n á l l ó l é n y k é n t megérteni. A televízió különösen nagy hatást gyakorol a g o n d o l k o d á s r a . A népesség öregedése miatt növekedett az „ e l t a r t o t t a k a r á n y a " . a m e l y e k e t a fiata­ l a b b a k v e s z n e k át. az i s k o l a és a tömegkommunikációs eszközök is. é s b i z o n y o s válságo­ kat kell l e k ü z d e n ü n k . 6. a z adott k u l t ú r á b a n eligazodni k é p e s e m b e r r é v á l i k . hogy m e g b é k é l ü n k a h a l á l l a l : azzal. ÖREGEDÉS ÖSSZEFOGLALÁS 1. Választóvonalat vonha­ tunk a z o n b a n a h a r m a d i k és negyedik életko­ ri s z a k a s z . C s e c s e ­ mőkorban m i n d e n k u l t ú r á b a n a c s a l á d a leg­ fontosabb s z o c i a l i z á c i ó s k ö z e g . h o g y m e n n y i r e f o n t o s vitalitásforrás. h i s z e n m i n d e n n a p . 12. é s meg­ tanulja a j á t é k s z a b á l y o k a t . 5. hogy ne keverjük össze a személy szociális korát az é v e k b e n m é r h e t ő életkorá­ val. A nemi szocializáció s z i n t e m á r a g y e r m e k születésekor m e g k e z d ő d i k . és u g y a n e z el­ mondható. é r t e l m e s .

Verso. London. Taurus. T h e Centre for Policy on Ageing http://www. Cohort and Community. <.00. Vincent. P. Paul (2005): Contexts of Ageing: Class. B. or Investing in Life. hanem „természetük­ ből adódóan" is különböznek? 6. Phil (2000): The Imaginary Time Bomb: Why an Ageing Population is Not a Social Problem. (1999): Ageism. Miben különbözik a szocializáció a sulykolástól vagy az agymosástól? 2. New York.and the World. Open University Press. Peterson. Cambridge. Buckingham. A. Mondhatjuk-e.html Az OECD öregedésre vonatkozó nemzetközi adatai http://www. Mi a kapcsolat az éntudatunk és szociális identitásunk között? 3. Weidenfeld and Nicolson.oecd.org/esa/socdev/ageing/ Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) az öregedésről és az életútról http ://www. who . Mennyire jelentős az elsődleges szocializáció a komplex és gyorsan változó társadalmakban? 4. Peter G. Tapasztalta-e olvasóm az életkori diszkriminációt mindennapi életében? Biggs. B. Mullan. London. Open University Press.en_2649_37435_l_l_l_l_37457.168 6. Polity.Higgs. hogy a fiúk és a lányok nemcsak fizikai jellemzőiket tekintve. Hogyan formálják a társadalmi tényezők az öregedéssel kapcsolatos egyéni tapasztalatokat? 5.2686. (1989): The Third Age. Buckingham.un. FEJEZET 1. Van „globális elöregedési válság"? 7. Laslett. London.cpa. London. Gilleard. Blackburn. John (2003): Old Age. Routledge.org.(2002): Banking on Death. Chris .uk/ageinfo/ageinfo.org/topic/0. Simon (1993): Understanding Ageing. Random House. (1999): Gray Dawn: How the Coming Age Wave Will Transform America . Bytheway.int/ageing/en/ .html Az ENSZ öregedéssel kapcsolatos programja http://www. R.

hol nem volt: mesék a hagyományos családról Világszerte változó családminták CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK NAGY-BRITANNIÁBAN Általános jellemzők A családminták változása és változatossága Egyenlőtlenség a családban Intim erőszak Családon belüli erőszak Válás és különélés A családi élettel kapcsolatos attitűdök változása Új partnerkapcsolatok és mostohacsaládok A házasság és a családi élet hagyományos formáinak alternatívái A CSALÁD ÉS AZ INTIM KAPCSOLATOK ELMÉLETI NÉZŐPONTJAI Funkcionalizmus Feminista megközelítések Új nézőpontok KÖVETKEZTETÉS: VITA A CSALÁDI ÉRTÉKEKRŐL Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források .CSALÁDOK ÉS INTIIN/ KAPCSOLATOK ALAPFOGALMAK A CSALÁD A TÖRTÉNELEMBEN A családi élet fejlődése Hol volt.

akibe beleszerettünk.] Igen kevés olyan premodern vagy kortárs nem ipari kultúra lehet." Akko­ riban . John Boswell tör­ ténész. hogy összeházasodnak és/vagy családot alapítanak. a nőé pedig az. A házas­ életben elválaszthatatlan társakká válhattak. Bár ez a helyzet ma „természetesnek" tűnik. akkor kapcsolatuktól személyes és szexuális vágyaik megvalósulását remélik. A romantikus szerelemre épülő hosszú távú kap­ csolat csak az utóbbi időkben vált széles körben elfogadottá társadalmunkban. A ro­ mantikus szerelmet legjobb esetben is gyenge­ ségnek.férfi és nő azért házasodtak össze. aminek egyik útja-módja az lehet. hogy a szerelem „örök". a középkori Európa kutatója is rámutat. Ezt bizony a legtöbb ember a legtöbb időben és he­ lyen az emberi érték igencsak gyöngécske mér­ tékének találná! (Boswell 1995. hogy „a férfi célja. szá­ zad végén kezdte éreztetni hatását. az nem kételkedik benne. házasságtörő vagy. amely elfogadná azt a . vagy hogy gyerekeket neveljenek. de erre inkább a házasságkötés után került sor. Manapság kételkedhetünk abban. A legtöbb ember már tizenéves korában megis­ meri a szerelmet. Ezekben az esetekben a szerelmet ritkán tekin­ tik a házasság vagy családalapítás velejárójának. Az emberek néha folytattak házasságon kívüli viszonyt.). a rokonok közötti meg­ egyezésen alapuló házasság (arranged marriage). A romantikus szerelem gondolata csak a 18. mint előtte. hogy férfit". amelyet valaha átélhetünk. A középkori Európában szinte senki nem szerelemből háza­ sodott. A romantikus szerelem . Boswell találóan mondja.Voltak már szerelmesek? Minden bizonnyal igen. amelyet ma a szerelemmel társítunk. és a legtöbb más kultúrában soha nem is létezett. hogy ha ketten egymásba szeretnek. Mai attitűdjeink szinte homlokegyenest ellenkezőek. hogy nőt szeressen. a legrosszabb esetben pedig valami nya­ valyának tartották.Nyugaton kétségbe­ vonhatatlan . mégis úgy gondoljuk. amely egyetemes emberi érzel­ mekből ered. XIX. Természetesnek látszik.. [. amelyet két egyén érez egymás iránt. hogy beleszeretni valaki­ be olyan élmény. akik majd dolgoznak a családi gazdaságban. nem olyan tapasztalat. A középkorból ered ez a szólás: „Ha fele­ séged szívből szereted. nagyon is szokatlan. mennyire szokatlanok a romantikus szerelemmel kapcsolatos modern elképzeléseink. Sokunknak a szerelem és a ro­ mantika az egyik legfelemelőbb érzelmi állapot. Miért lesz szerelmes az ember? Első látásra nyilvánvaló a válasz: a sze­ relem a kölcsönös fizikai kapcsolat kifejeződése.. amelyet világszerte sokan átélhetnek.és még évszázadokon át . hogy „a mo­ dern ipari kultúra szinte megszállottja" a roman­ tikus szerelemnek: Aki a „szerelem tengerébe" merül. A hosszú távú kapcsolat ki­ alakítása vagy a családalapítás valakivel.amelyet megkülönböztetünk a szenve- . ez azonban kevés olyan érzelmet szült. Az iparosodott nyugati társadalmakban csak a modern időkben kezdték szorosan összekötni a szerelmet és a szexualitást.érvet. hogy a vagyon a családban ma­ radjon. Például bizonyos Nagy-Britanniában élő ázsiai közösségekben ma is szokás az „elrendezett".

Nagy-Bri­ tanniában ma az emberek többsége a házas. Az intimitás gondolata . akár nem. A beszéd. hogy mentes mindenféle önkényeskedéstől. A család gazdasági szerepének gyengülésével ez a kapcsolat került a családi élet középpontjába. A biza­ lomért pedig meg kell dolgozni.mint még sok más ismerős fogalom. ha a feleknek nincs sok rejtegetnivalójuk egymás elől: kölcsö­ nös bizalommal vannak egymás iránt. hogy a múltban a házasság sosem intimitás­ ra és érzelmi kommunikációra épült.vagy élettársi kapcsolatot tekinti a család alapjának. Persze a jó házassághoz ezek is kellettek.és érzelmi életünkben. Végül a jó kap­ csolat jellemzője még. Már említet­ tem. és annak fennmaradásában is jelentős szerepe van. és a romantikus regények népszerűsége döntő szerepet játszott e gondolat elterjedésében (Radway 1984). Könyvem jórészt a társadalmi változásról szól. el kell fogadnunk. hogy a jó kapcsolat alapja az érzelmi kommunikáció vagy az intimitás. . délyes szerelem többé-kevésbé egyetemes kész­ tetéseitől . kényszertől vagy erőszaktól (Giddens 1993). A kapcsola­ tok akkor működnek a legjobban. amelyben élünk. hogyan vezethet egy kapcsolat személyes megelégedettséghez. A világ. A kommunikáció a jó kapcsolat kialakításának legfőbb eszköze.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK 171 Á I f Jane Austen regénye. hogy a „család" nem csak egy heteroszexuális párt és a gyermekeiket jelentheti). és a házassági kötelékek kialakítása ma a szere­ lemre. A romantikus szerelmet tehát nem tekinthetjük az emberi élet természetes részének. mert tágabb társadalmi-történeti hatások alakítják.szintén új keletű. Akár tetszik. illetve a szerelemre és a nemi vonzalomra épül (bár e fejezet későbbi részében kiderül majd. A fenti. hogy ez az észrevétel sehol nem annyira helytálló. ugyanakkor mindig rejteget buktató­ kat. A romantikus sze­ relem főként a nők számára azt jelentette. Gondolata nagyjá­ ból a regény irodalmi műfajának a kialakulásával egy időben jelent meg. mint a mai párok esetében. A jó kapcsolat két egyenlő fél kapcsolata: egyenlő jogokkal bírnak és egyen­ lő kötelezettségeket vállalnak. a Büszkeség és balítélet a minden akadályon felülkerekedő romantikus szerelem klasszikus története (kép a mű BBC-adaptációjából). bővelkedik új lehető­ ségekben. hogy meséket találtak ki maguknak. mint a magán. vagyis a párbeszéd a jó kapcsolat fenntartásának alapja. Társadalmunkban a legtöbben úgy vélik. amelyekről köny­ vemben szólok . de nem képezték a házasság alapját. ro­ mantikus szerelemről szóló fejtegetésem is azt mutatja.idealizálta tárgyát. meglepetéseket. Egy ilyen kapcso­ latban a felek tisztelik egymást és a legjobbat akarják egymásnak. hogy ez a világ egyszerre teremt kedvező alkalmakat és kockázatokat.

A rokonság egyének közötti kapcsolatokat foglal magában. Ezért ebben a fejezetben áttekintjük a házasság és a család történelmi fejlődését. így a családra is a monogámia jellemző. amelyekkel magyarázni próbálják a családfajtákat és az intim kapcsolatokat. sodik. majd zá­ rásként kitérek a „családi értékekkel" kapcsola­ tos. a sógorok és a sógornők. mi zajlik ma intim kapcsolatainkban és a családban mint társadalmi intézményben. a nagybácsik és az unokatestvérek. A szülők. gyere­ kek. a testvérek és más vér­ rokonok a házasság révén a házastárs rokonaivá is válnak. egymás rokonai lesznek. . akkor kiterjesztett családról beszélünk. máig tartó vitára is. közös ház­ tartásban. a 20. között). majd megvizsgáljuk. század derekán végzett vizsgálata során több száz társadalmat összehasonlítva azt találta. George Murdock (1949) közismert. öt felesége és huszonkilenc gyermekének többsége. A családi kapcsolatok mindig szélesebb rokoni csoportokon belül jelennek meg.7. állandó kapcsolatban. FEJEZET Hogyan érthetjük meg e változások lényegét és életünkre gyakorolt hatását? Csak akkor fog­ hatjuk fel. Amikor két ember összeháza­ Szokatlan családi fénykép: a utahi többnejű Tom Green. amit a szocio­ lógusok és az antropológusok nukleáris család­ nak neveznek: két felnőtt él együtt. A kiterjesztett családhoz tartozhatnak a nagyszülők. A házasság két felnőtt ember társadalmilag elismert és jóváhagyott sze­ xuális egyesülése. amelyek házasság vagy leszár­ mazás révén jönnek létre (az anya. hogyan éltek az embe­ rek a múltban és hogyan élnek ma más társadal­ makban. a rokonság és a házas­ ság fogalmát. vagyis a férjnek vagy a feleségnek több ALAPFOGALMAK Először is meg kell határoznunk néhány alapfo­ galmat. milyenek a különböző családok és az intim kapcsolatok a mai Nagy-Britanniában. apa. ugyanakkor a há­ zassági kötelék szélesebb rokonsági csoportokat is összekapcsol. és felnőtt tagjai vállalják a gyermekek gondozá­ sát. A fejezet végén ismertetek néhány elméleti szem­ léletmódot. hogy ezek 80 százalékában megengedett a poligámia. közeli rokonok is él­ nek ugyanabban a háztartásban vagy egymással szoros. ha tudunk valamit arról. a nagynénik. Ez azonban nem igaz a világ minden táján. Ha a házaspáron és a gyerekeken kívül más. A nyugati társadalmakban a házasságra. A család olyan emberek csoportja. akiket közvetlen rokonsági kapcsolat fűz össze. Szinte minden társadalomban megtalálhatjuk azt. A legtöbb tradicionális társadalomban a nukleáris család mindig beágyazódik valami­ lyen tágabb rokoni hálózatba. a testvérek. hogy egy férfinak vagy nőnek egyszerre több házastársa legyen. ahol saját vagy fogadott gyermekeiket nevelik. például a család. unokák stb. A törvény tilt­ ja.

A házasságban és a családi élet más területén az egyén választási szabadsága aláren­ delődött a szülők. de szoros kapcsolatban áll a közös­ séggel. Ez a család olyan csoport. ebben az államban is törvénytelen a többnejűség. hanem szükségnek: utódokat kellett nemzeni. szüleiknek se­ gítettek a gazdaságban. század elejéig élő forma váltotta fel. A premodern Európában a gyerekek gyakran már 7-8 éves koruktól dolgoztak. ha meghalt a férj vagy a fele­ ség. Ez a családszerkezet nem vált el egyértelműen a közösségtől. és nem is számítottak egymásra. „csa­ ládfajtákról" beszélni. hogy nem beszélhe­ tünk „a családról". amelyeket ma a családi élet részének tartunk. mégis nagyon fontos.CSALADOK ES INTIM KAPCSOLATOK házastársa is lehet. A gyer­ mek vagy (akár mindkét) szülő halála sokszor szétzilálta a családi kapcsolatokat. mert így hangsúlyozhat­ juk a sokféleséget. Ezt a családfajtát átmeneti. Az erotikus vagy romantikus szerel­ met a moralisták és a teológusok betegségnek tartották (nem úgy az arisztokrata körök. rideg. Az emberek nem tapasztalták meg. amely ma a legismer­ tebb Nyugaton. mert Utah csak így csatlakozha­ tott az Egyesült Államokhoz. században végig 4. ame­ lyekben néha kifejezetten szorgalmazták). a 17. benne a rokonsággal. A poligámiának két fajtája van: a poligínia (többnejűség) esetében a férj­ nek lehet több felesége. A mortalitás (a bármely évben ezer lakos­ ra jutó halálozások száma) sokkal nagyobb ará­ nyú volt minden korcsoportban. hogy másoknál cselédkedjenek vagy inasnak szegődjenek." 2. Az időszak kezdetén a fő családforma egyfaj­ ta nukleáris család. A más házakhoz került gyerekek ritkán látták viszont szüleiket. Egyéb tényezők is szerepet játszottak abban. század ele­ jétől a 18. Becslések szerint ma 30 0 0 0 utahi mormon többnejű. Akik közülük nem ma­ radtak a családi vállalkozásban. amelyek azóta szinte egyetemessé váltak. Sok szociológus úgy véli.] Nem is tartott sokáig. hogy a mo­ dern időszak előtt Nyugat-Európában a kiterjesz­ tett család volt az uralkodó forma. érzelemmentes.75 fő volt az átlagos háztartásméret. az anyából és az eltartott gyerekekből áll. A csa­ lád ebben az időszakban Stone (1980) szavaival „nyitott. amely az apából. mert ebben gyökereznek azok az attitűdök. A harmadik szakaszban fokozatosan kiala­ kult az a családrendszer. mostoha-. bár ugyanekkor megnőtt az apa tekintélyelvű hatalma is. A kora újkori . Nyugaton a legismertebb csoport. nem feledkezhetünk meg arról. Egyre fontosabb lett a házastársi és szülői szere­ tet. sokszor egészen korán elhagyták a szülői házat. Stone szerint (bár néhány történész ezt kétségbe vonja) akkoriban a családtagok között nem volt erős ér­ zelmi kötődés. 3. A többnejűséggel egyébként a mormonok többsége már egy évszá­ zada felhagyott.. A nukleáris család el­ különültebb egység lett. milyen változások során alakultak át Európában a családi élet premodern formái mo­ dernekké. [. de ritkán állíta­ nak bíróság elé bárkit emiatt. korán elmentek a háztól a gyerekek. a nagyrészt az amerikai Utah területén élő fundamentalista mormonoké. kicsi a két családméret közötti különbség. Mivel a korábbi szám a cselédeket is magában foglalta. Stone az 1500-as évektől az 1800-as évekig vizsgált családfejlődést három szakaszra osztja: 1. A családi élet fejlődése Lawrence Stone. más rokonok vagy a közösség érdekeinek. nem is keres­ ték azokat a bensőséges kapcsolatokat. A családon belüli szex nem élvezetforrásnak számított. a jóval ritkább poliand­ ria (többférjűség) esetében pedig a feleségnek lehet egyszerre két vagy több férje. A mai át­ lag Nagy-Britanniában 2. Angliában például a 1 7 . A premodern háztartás mérete nagyobb volt a mainál. hogy van a családi életnek egy többé-kevésbé egyetemes modellje. hiszen gyakran felbomlott. a történeti szociológia művelője megrajzolta. egyszülős család stb. milyen változatosságot takar ez a szó. ame- A CSALÁD A TÖRTÉNELEMBEN Valaha a szociológusok úgy vélték. mert ez feltételezné. Európában a csecsemők negyed. különbözött a más roko­ nokhoz és a helyi közösséghez fűző kötelékektől. amelyben még él a poligámia. tekintélyelvű in­ tézmény volt. Bár a rövidség kedvéért gyak­ ran azt mondom: „a család". amely meglehetősen kis ház­ tartásban él. és a nők gyakran nem élték túl a szülést. Diana Gittins (1993) szociológus szerint helyesebb különböző családokról..1 9 . mintha már jó ideje megelőzné a többi családfajtát. de a különbség nem dön­ tő. Kutatások bi­ zonyították. hogy sokfé­ le családforma van: kétszülős. A nukleáris család.vagy nagyobb része nem élt egy évnél tovább (ezzel szemben ma a csecsemőhalálozás jóval 1 százalék alatti). vagy ha meghaltak. Ebben a fejezetben kiderül.4 (HMSO 2004). amely nagyrészt a társadalom felső rétegeire korlátozódott. hogy ez a nézet téves. hogy az akkori családi csoportok még a gyakran válással végződő maiaknál is változékonyabbak voltak.

a házasság átlagos időtartama alig érte el a 12 évet.Volt-e valaha is „norma" a nukleáris család? lyet szoros érzelmi kötelékek fognak össze. hogy a családi élet vészesen meggyen­ gült (a családi értékekről folytatott. De mivel akkortájt a családban igen magas volt a halálozási arány.va­ gyonfelosztással végződik úgy. Az utóbbi évtizedekben egyre több nő áll munkába. félúton nagyrészt a gyermeknevelés­ ről szól (ha van gyermekük). és szerelemmel vég­ ződött. De valóban olyan békés és harmonikus volt a múltbéli család. hogy a férfi a kenyérkereső „családfő". Sokan csodálják a viktoriánus család rendjét. és még sokszínűbbé válik a családszerkezet. miközben együtt vezették a háztartást. . szintén mesébe illő képeit . félúton nagyrészt a gyermeknevelésről szólt. de sokan idővel egy­ másba szerettek. Ezzel szemben a modern Nyugat nagy részén a házasság szerelemmel kezdődik. máig lezá­ ratlan vitát a fejezet végén. X X L ) . Tulajdonképpen kevés pár kötött há­ zasságot „szerelemből". ha megnézzük. A munkahely egyre gyakrabban elszakad az otthontól. vagy csak a képzelet szépíti meg? Stephanie Coontz megállapítja könyvében {The Way We Never Were. amelyet nemi vonzalom vagy romantikus szerelem vezérel. A nő háztartásbeli lesz. hogy mély érzelmek kötötték öszsze a házastársakat. ami kezdi aláásni azt az elképzelést. hanem a házaséletben is fon­ tosnak tartják. kifelé meglehetősen zárt. a 1 9 9 .mint az arany­ kor más.) John Boswell történész. megjegyzi: A premodern Európában a házasság általában vagyonegyesítésnek indult. (Ezeket a változásokat később még megvizsgáljuk.azt mondják. oldalon ismertetem). nevelték utódaikat.általában a konzervatívabb szerzők . és . 1992). vagy már csak távo­ li emlék (1995. A szerelem nemi vonatkozásait már nemcsak a házasságon kívüli viszonyban. A családi élet hagyományosabb formáival állítják szembe azt. milyen volt a múlt valójában. hol nem volt: mesék a hagyományos családról Sokan . Hol volt. amilyennek sokan látják. hogy nyoma sem marad a szerelemnek. hogy . amit a család ha­ nyatlásának vélnek. és közösen él­ tek át jót-rosszat. és fő feladata a gyermekne­ velés. Jellemzője az érzelmi individualizmus ki­ alakulása: a házastársi kapcsolatok személyes vá­ lasztás során születnek. ezért a család a termelés helyett egyre inkább a fogyasztáshoz igazodik. stabilitását.a „hagyo­ mányos családot" sem látjuk majd rózsaszínben. a férfi pedig kenyérke­ reső. és a gyerekeknek több mint fele temette el legalább egyik szülőjét. akit e fejezet elején idéztem.2 0 1 . Szinte minden sírvers arról tanúskodik.gyakran .

Emlékeinkben az 1950-es évek az ideális csa­ lád időben legközelebbi aranykoraként juthatnak eszünkbe. Ezek a változások általában világszerte a ki­ terjesztett családok és másféle rokonsági csopor­ tok szétesését indítják el. Frie­ dan sok ezer nő nevében emelt szót. mert mindenkire szük­ ség volt a haditermelésben.ahol van ilyen . nem sok idejük maradt családi életre. a fogamzásgátlást stb. amelyek szorgal­ mazzák a kisebb családot. Az emberek életét megváltoztatta.az államok gyakran indítanak olyan programokat. Betty Friedan amerikai író nagysikerű könyve (The Feminine Mystique) 1963-ban jelent meg. hogy sokan költöz­ nek a falusias területekről a városokba. de több tényezőt is kiemelhetünk. és aki­ vel lehetetlen bármiféle érzelmi kommunikáció. többre vágyott. tak. Sőt. hogy bekerültek az orszá­ gos politikai rendszerbe. míg családjuk szülőfalujukban marad. Ezekben a csoportokban volt a leggyakoribb a gyermekmunka is.olyan módszerek­ kel. oldalon lesz szó . ráadásul egy olyan korban. szeretett volna kitörni belőle. De rengeteg nő nem akart megmaradni csupán házi szerepben. amelyek azt ko­ rábban szigorúan korlátozták. Ezek egyike a nyugati kultúra elterjedése. Goode írt könyvében {World Revolution in Fa­ mily Patterns. hogy a szülők vaskéz­ zel irányították gyermekeiket . amikor a férfiak hazatértek. de felesé­ güktől feltétlen hűséget követeltek. Újabb fejlemények A ma világszerte zajló legfontosabb változások a következők: 1.2 0 0 . ami rendszerint szétzilálja a korábban a helyi közösségben vég­ zett földművelésre épülő családformákat. és a nemi életben gyakran kettős mércével mér­ tek: keresték a szexuális kalandokat.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK mire betöltötte 2 1 . A férfiak és nők szexuális szabadsága nö­ vekszik olyan társadalmakban. amelyekben ezeket korábban nem ismerték. hogy a jövendőbelit a rokon­ ság választja. Például a romantikus szere­ lem nyugati ideáljai olyan társadalmakat is elér­ tek. amelyeket ma rendkívül durvának tartanánk. A klánok és más rokonsági csoportok ereje gyengül. 1963). még mindig nem kezd derengeni az ideális család képe. Világszerte változó családminták A mai világ különböző társadalmaiban sokféle családforma él. A legtöbb fejlődő országban azonban széles körű átalakulások zajlanak. de még ennél is súlyosabb teher volt a nem kevés családot sújtó alkoholizmus és erő­ szak. 4. hogy megváltoztassák a hagyományos viselkedésformákat. a nehéz házi munkáról és a férjről. A viktoriánus család csodált rendje abból eredt. Erről először William J. mint a kormányzati bürokrácia. A második világháború ide­ jén sok nő állt munkába. Ebben a korban a nők csak otthon dol­ goztak. Sok nőnek kellett elviselnie ezt az elnyomó ott­ honi életet. az óriásgazdaság és . Egyes területeken. ráadásul a kormányza­ tok mindent megtesznek. Ha megnézzük az 1850-es évek viktoriánus családját. Ráadásul a szegényebb csoportoknak nem ada­ tott meg az otthon kényelme: a család tagjai lá­ tástól vakulásig dolgoztak a gyárban vagy a mű­ helyben. bár kutatásait az 1950-es években végezte.ta­ lán ez a legfontosabb . vagy az egész nukleáris család a városba költö­ zik. inkább olyan szervezetekhez kötődnek. 3. Egyre ritkább. hogy szembenézzen ezekkel a gondokkal. A gyors népes­ ségnövekedés miatt . míg a férfiak teremtették elő a család be­ tevőjét. és megállapításait azóta ku­ tatások is igazolták. például Ázsia. Az is változásokat indít el. 2. Afrika és a csendes-óceáni térség peremvidékein a hagyományos családrendszerek kevéssé változ­ . Egy másik tényező a központosított kormányzat kialakulása olyan területeken. gyerekeikkel üzengettek egymásnak. a bánya. amelyeken eddig kisebb autonóm társadalmak éltek. A férfiak gyakran bejárnak dolgozni a kisebb-nagyobb vá­ rosokba. Végül . 5. E változások oka öszszetett. gyakran férjnek és feleségnek nem sok köze volt egymáshoz. amelyről a 1 9 9 . amikor be­ szélt a „megnevezhetetlen probléma"-ról: a gye­ rekek gondozásától elválaszthatatlan családi élet elnyomó természetéről.az ipari nagyvállalat. A viktoriánus erkölcs szerint a nő az erény min­ taképe. aki csak hébe-hóba bukkan fel. míg a férfi szabadon kedvét töltheti: so­ kan örömlányokhoz vagy bordélyba jártak. Általános trenddé válik a szabad párvá­ lasztás. Ráadá­ sul a férfiak érzelmileg elszakadtak feleségüktől. A nők jogait világszerte kezdik elismerni a házasságkötéssel kapcsolatos és a családon belül hozott döntések tekintetében egyaránt.például Kínában.a foglalkoztatási lehető­ ségek elszakadnak a termőföldtől. életévét. Ezeket az állásokat elveszítették. amikor a társa­ dalom még nem készült fel. Mindkét esetben gyengülhetnek a hagyomá­ nyos családi és rokonsági rendszerek. ame­ lyek rendkívül fontosak. Ebben a korban a feleség több-kevesebb kényszer hatására otthon maradt.

valamint osztály. Ráadásul abban is eltéréseket lát­ hatunk. hogy a házaspár mindkettőjük családjától külön. Ez azonban nem jellemző minden brit családra. és az érzelmi individualizmus vált a legfontosabb tényezővé. A patrilineáris öröklés szerint a gyerekek az apa ve­ zetéknevét viselik. és tovább él a hagyományos csa­ ládi gyakorlat. bár nem mondhatjuk. hogy egy-egy em­ bernek számos házastársa lehet egymás után. Sok család . Az alábbiakban kiderül majd. A brit család patrilineáris és neolokális. hogy a nukleáris család teljesen el­ szigetelt más rokonoktól. Ezek közül a legélesebbek a fehérek és nem fehérek családmintái közötti különbségek. A partnerekről feltétele­ zik. mert megtorpanhat. hogy azért házasodnak össze. hogy a világ minden részében megjelentek . hogy milyen gyorsan történik a változás. mint a mo­ dern kultúra sajátos jegyének. A családminták változása és változatossága Rapoport és szerzőtársai szerint „Nagy-Britanniá­ ban ma a családok jelentős átalakuláson ennek keresztül: korábban a családi életet egy mindent átfogó társadalmi norma szabályozta. CSALADOK ES INTIM KAPCSOLATOK NAGY-BRITANNIÁBAN Mivel Nagy-Britannia ma kulturális szempontból nagyon sokszínű. Más nyugati családokhoz hasonlóan a brit család is monogám.különösen ha szegény. Ezután a családi élet jelenlegi mintáival kapcso­ latban kitérünk a válás és az újraházasodás kér­ désére is. (Ha a férj szüleihez közel vagy velük együtt élnek. amelyek szinte minden brit családban megfigyelhetők. elfogadható társnak találták. Ma már világo­ sabban látszik a Rapoporték által meghatározott családformák sokfélesége. néhány megfigyelő szerint helyesebb volna a brit családmintát sorozatmonogámiának nevezni. hogy a ki­ terjesztett család mindenütt gyengül. az lehet. A mai tár­ sadalmak többségében még mindig a kiterjesztett család a norma. . oldalon lesz szó. Először azonban ismertetek néhány alapvető jellemzőt. Mivel azonban ma Nagy-Britanniában renge­ teg a válás. ma viszont kezd elfogadottá válni a normák pluralitása. aminek szintén része lehet abban. sőt kívánatosnak tekintünk" (1982. A brit családot gyakran nukleáris családnak tartják.) A neoloká­ lis lakóhelyválasztás azt jelenti. visszafordulhat. hogy ma egyre több a válás. bár ez ma már ritkább. (A világ számos társadalma matrilineáris: a vezetéknév és gyak­ ran a vagyon is leányágon öröklődik. Nyilvánvaló. A sort kiegészíthet­ nénk a szexuális sokszínűséggel. hogy a nukleáris család lassanként elveszí­ ti vezető szerepét.néhol sokat még mindig kétségbeesetten próbálnak kivívni. fejezetben. amelyet legitimnek. Tévedés volna túlhangsúlyozni ezeket a tren­ deket vagy azt feltételezni. kulturális. A házasságban elérendő személyes megelégedettség hangsúlyo­ zása néha teljesíthetetlen elvárásokat támaszt. ve­ lük egy háztartásban élő gyerekekből áll. a 657. Persze a valóság nem vág egybe az ideológiával. (Az egyik példa arra. FEJEZET 6. vagy épp he­ vesen elleneznek. Úgy is mondhatjuk. életút és kohorsz sze­ rinti sokféleségről beszélnek. és kölcsö­ nös szeretet-tisztelet köti őket össze. 3. a monogámiát törvény írja elő. mert egy vagy két szülőből és a vele. ahogyan a tálibok a nők jogait megnyirbálták Afganisztán­ ban 1996 és 2001 között . saját lakóhelyre költözik. A brit házasság a romantikus szerelem esz­ méjére épül. és a vagyon régebben fiúágon öröklődött. munkásosztálybeli vagy ázsiai . Megállapításukat igazolandó a vál­ tozatosság öt típusát határozzák meg: szervezeti. mert egymást vonzónak. A házasság részét alkotó romantikus szerelem a mai NagyBritanniában már „természetes": inkább az em­ beri lét szokványos részének látszik. Ugyanakkor félrevezető összeke­ verni a monogámia jogi fogalmát a szexuális gya­ korlattal. 7. 4 7 6 ) . Általános jellemzők Nagy-Britanniában az ép család jellemzői a kö­ vetkezők: 1. vagy ellenté­ tes trendek lassíthatják. 2.) De ugyanígy tévedés volna azt hinni.erről a 20.7. aminek az okát a következőkben megvizsgáljuk. Általános trenddé válik a gyermekjogok ki­ terjesztése. Egyre inkább elfogadják az azonos neműek párkapcsolatát. akkor patrilokális családról beszélünk. hogy e trendek nem váltak általánossá.matrilokális: a friss házasok a feleség szüleinek lakóhelye köze­ lében maradnak. hogy a britek nagy része a házastársán kívül másokkal is létesít szexuális kapcsolatot. az országon belül jelentős el­ téréseket figyelhetünk meg a család és a házas­ ság terén. mint amikor ezeket több mint húsz éve leírták.) 4. de senkinek nem lehet egyszerre egynél több fele­ sége vagy férje.

a származási hely. Másvalaki viszont egyszülős családban nevelkedhet. szakmunkások és a közép. csakhogy lakáshelyzetük ebben korlátozta őket. Gudzsarátból és Bengáliából. hogy a tisztességről és családi hűségről vallott eszméik szinte teljesen hiányoznak az őshonos brit népességből. ő viszont megházasodik. A Nagy-Britanniában született dél-ázsiai gye- Az ázsiai nagycsaládokat gyakran erős kötelékek fűzik össze. A sze­ gények.vagy felsőbb osztályokhoz tartozó különféle csoportosulások között állandósult osztóTykülönbségek szintén igen eltérő családstruktúrákat eredményeznek. rendszerint csak kisebb házak megvásárlását engedhették meg maguknak. A családszervezetben szexuális értelemben is nagyobb a változatosság. mint valaha. hogy az életút során különböző tapasztalatokat szerezhetünk a családról. például a feminizmus hatására kiala­ kult a családformák kulturális sokfélesége. Sok nyugati társadalomban egyre inkább elfogadott a homoszexualitás. „Szocializáció. régi házakhoz juthattak. majd elválik. hogy az „ortodox" család mellett .. amelyben a szülők együtt maradtak. a kaszt és főként a rokoni kapcsolatok alapján szervezték meg közösségeiket. Például a szülők és a nagyszülők kapcso­ lata ma már valószínűleg gyengébb.vannak kétkeresős vagy egyszülős családok is. hanem homoszexuális párok kapcsola­ tára is épülhet. o. Például valaki lehet olyan család tagja. . Sokan közülük úgy találták.). Az etnikai kisebbségek megjelenésével (ide értendők az Ázsiából vagy a karibi térségből szár­ mazó családok is. „Szexualitás és társadalmi nem" című fejezetben lesz szó (338-340. életút. Nagy-Britanniában több mint egymilliós dél-ázsiai népesség él. Dél-ázsiai családok A brit családmodellek között van egy. többször házasodik. Igyekeztek fenntartani a csa­ ládok egységét. ezért a „folytonos" család három nemzedéke élhet egy­ mással szoros kapcsolatban: a házas unokák. ezért az élettársi kapcsolat vagy a család nemcsak hetero­ szexuális. / A melegek házasságáról a 12. a férj pedig a „kenyérkereső" . Ezt a változatos­ ságot mutatja. amelyekről még lesz szó) és a mozgalmak. ami a kiterjesztett család felbomlásához vezetett. és mindegyik házasságban lesznek gyerekei. A lepusztult negyedekben nagy. mégpedig a dél­ ázsiai csoportoké.amelyben az asszony a „háztartásbeli". szüleik és a nagyszülők.). Nyilvánvaló az is. mint régen. A kohorsz szó a család egy-egy nemzedékét je­ lenti. Nagy-Britanniában a bevándorlók a vallás. o. Kulturális értelemben ma a család előnyei és értékei sokszínűbbek. amely szembeötlően eltér a többitől.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK / Az életúttal a 6. A bevándorlás az 1950-es években kezdődött az indiai szubkon­ tinens három nagy körzetéből: Pandzsábból. Másfelől ma többen érik meg az öregkort. A családok sokféleképpen szervezik a tagjaikra jutó feladatokat és a tágabb társadalmi környe­ zettel kialakított kapcsolataikat. de amint jobb környé­ kekre költöztek.. mint ré­ gen. öregedés" című fejezetben is foglalkoztunk (149-151.

individualisztikus társadalmi környezetben. hogy őket is megkérdezzék. 34. . A szülők és a családtagok megegyezé­ sével létrejövő frigy arra a meggyőződésre épül. a tiszteletadás és a családi hűség normáinak. A fekete vagy fekete brit né­ pességben gyakori egyszülős háztartásokat (ame­ lyekben többnyire az anya a „családfő") a 7.4 4 éves fekete nők közül a hasonló korú fehér nőknél sokkal keve­ sebben élnek házasságban. amelyhez a háztartásból választott referenciaszemély tartozik. táblázatot). hogy a fiatalok nagyobb beleszólást követelnek házasságukba. Bár a Nagy-Britanniában élő dél-ázsiai családokban is mutatkoznak a vál­ tozás jelei . A 2 0 . Ma már mindkét nem fiataljai igyekeznek elérni. míg a fehérek és a karibi feketék körében ez az arány valamivel kisebb volt. 2001 (száza­ lékban) Egycsaládos háztartások Házaspár Fehér Vegyes Ázsiai vagy ázsiai brit Indiai Pakisztáni Bangladesi Egyéb ázsiai Összesen Fekete vagy fekete brit Fekete karibi Fekete afrikai Egyéb fekete Összesen Kínai Egyéb etnikai csoport Minden etnikai csoport a Együtt élnek 12 11 2 2 2 3 2 11 7 9 9 3 3 11 Egyszülős 22 39 10 13 12 12 11 48 36 52 43 15 18 22 Egyéb gyermekes háztartás 6 12 21 24 23 19 22 12 19 15 15 13 12 7 Mind 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 60 38 68 61 63 66 65 29 38 24 32 69 67 60 Az a csoport. A válási és szétköltözési arányok magasabbak a karibi feketék kö­ rében. A legtöbben igyekeznek az etnikai szubkultúra értékei szerint berendezni családi és személyes életüket. Ám a brit kultúra állan­ dó hatása bizonyos változásokat idéz elő e téren. o. rekekre két teljesen eltérő kultúra hat. mint bármely más etnikai csoportban. 1997) az indiaiak. Az egyszülős háztartások is gyakoribbak a karibi fekete népességben. a pakisztániak. 2004. hogy a házasságot a család „intézi". A gyerekeket nevelő ázsiai párok között kevesebben voltak az együtt élők is (lásd a 7 . mivel fontosak számukra a tradicionális családi élettel járó szoros kapcsolatok.1.7. a bangladesiek és az afroázsiaiak etnikai csoportjában a legvalószínűbb a házasodás.például az. A „szerelemből" házasodás nyugati kulturális ha­ gyománya gyakran ütközik az ázsiai közösségek azon gyakorlatával. vagy hogy kissé növekedett a válások és az egyszülős ház­ tartások aránya -. 28. hogy állják meg a he­ lyüket a versenyszellemmel átitatott. mindent összevetve ezek a dél­ ázsiai etnikai csoportok figyelemre méltóan erős családi kötelékekkel bírnak. hogy a szerelem a házasságon belül születik. táblázat Az eltartott gyermekeket nevelő brit családok etnikai csoport3 szerinti megoszlása. Az iskolában ugyan­ akkor azt várják el tőlük. A Policy Studies Institute etnikai kisebbségek körében végzett negyedik országos felmérésének statisztikai adatai szerint (Modood et al. 2 . hogy eleget tegyenek az együttműködés. Fekete családok A Nagy-Britanniában élő karibi fekete családok szerkezete megint más.1. 2001-ben az összes gyerekeket neve­ lő szülő közül az egycsaládos ázsiai vagy ázsiai­ brit háztartások 65 százaléka volt házas. 1 9 9 7 ) . amikor a házassá­ gukról döntenek. mint Nagy-Britannia más etnikai csoport­ jaiban. Forrás: Social Trends. ugyanakkor más csoportok­ tól eltérően az egyedülálló karibi fekete anyák között nagyobb a foglalkoztatottak aránya (Mo­ dood et al. FEJEZET 7. Otthon a szüleik elvárják vagy megkövetelik.

hogyan látják az egészségügy szakszolgálati pozícióiba jelentkező nőket az őket meghallgató vezetők. inkább csak a gyerme­ kükkel és az otthonukkal törődnének. hogy ilyen az élet: a kar­ rierlehetőségek tekintetében a nők mindig is roszszabb helyzetben lesznek. A munkavállaló nők problémái nem szűnhetnek meg addig. de azt hiszem. ha a gyerme­ kes nők nem dolgoznának. amelyet NagyBritanniában végeztek az 1980-as évek közepén (Homans 1987). mint a szülők közös dolga. hogy a szülői feladatokat nem lehet egyenlően elosztani férfi és nő között. hogy miért teszik ezt. Az egyik vezető ezt így fogalmazta meg: Jó. mert segítenek gondoskodni fiatalabb testvéreikről (Chamberlain 1 9 9 9 ) . elismerem. A vizsgálatban részt vevő kevés vezető beosztású nő egyikének sem volt gyereke. De többségük feladatának tekintette. Hogyan értelmezhetjük ezeket az eredmé­ nyeket? A nők álláslehetőségeit főként a férfiak előítéletei korlátozzák? Néhány vezető azt is el­ mondta.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK táblázatban hasonlíthatjuk össze más etnikai cso­ portokkal. vagy akarnak-e gyereket (ez ma törvénysértés Nagy-Britanniában és az Egyesült Nagy-Britannia karibi fekete népességében nagy a gyer­ meküket egyedül nevelő szülők aránya. hogy a nőknek ugyanolyan karrierlehetőségeket kell biztosítani. azt igyekeztek feltárni. hiszen a fér­ finak ilyenformán nem lehet családja (Homans 1987). hogy van­ nak-e gyerekeik. „ilyenformán nem lehet családja". azt mondták. mennyire lenne megbíz­ ható munkatárs az állásra pályázó nő. a gyermekgondozás inkább az anya. és többen azok közül.nincs esélyegyenlőség. hogy majd otthagy­ ják az állásukat.a házastársi kötelékekhez mérve sokkal fontosabbak. hogy ezzel is szá­ molni kell.általában megszakítják pályafutásukat. A kutatók megállapították: a beszélgetésvezetők mindig megkérdezték ezektől a nőktől. a férfi jelentkezőktől viszont szinte soha. hogy ugyanezek a tényezők hatnak a London és más brit városok szegényebb környé­ kein élő fekete családok körében. de úgy gondolom. amelyre támaszkodhat. Úgy gondolták. amíg a népesség nagy része természe­ tesnek veszi. hogy szerinte jobb volna. hogy ez eléggé személyeskedő kérdés. hogy az egye­ dülálló fekete szülők és gyermekeik szükségkép­ pen könnyen felbomló családot alkotnak. Ezzel a lehetőséggel egyetlen megkérdezett vezető sem számolt. mint a férfiaknak. de egyes megfigyelők úgy vélik. támogató rokoni kapcsolathálót alakít ki. A házastársi kapcsolat nem feltétlenül formálja úgy a fekete család szerkezetét. akkor két fő vélekedés bontako­ zott ki a válaszokból: a gyermekes nőknek több szabadidő kell az iskolaszünetek vagy a gyerek betegeskedése miatt. hogy gondoskodja­ nak kisebb gyermekükről. hogy a nők . Amikor megkérdezték tőlük. Az egyik vezető fogalmazott úgy. Úgy tűnik.akármi­ lyen vezető pozícióba kerülhetnének . bizonyos értelemben ez nem tisz­ tességes . mint a férfiak. Az attitűdjeikben tapasztalható részrehajlás nem annyira a munkahely jellegéből. mert csak ezek ré­ vén határozhatta meg. Ez el­ lentmond annak az elképzelésnek. mint inkább az otthoni szülői feladatokból fakad. A fekete csalá­ dokról szólva gyakran kiemelik a hivatalos há­ zasságok alacsony arányát. Bár a férfi biológiai okokból nem szülhet gyereket. hogy a férfiak úgy látják: a munka­ vállaló nő számára a gyermekvállalás fontosabb a munkánál. hogy kérdéseik épp azt mutatták: „törődnek" a náluk dolgozó nőkkel. hogy rossz helyre került a hangsúly. Sok karibi fekete családban a gyerekek is fontos szerepet játszanak. Többségük azonban elfogadta azt az elvet. Ugyanilyen attitűdöt alakítottak ki a nők előmenetelével kap­ csolatban. Egy férfival nem történhet meg. vállalhatja az ezzel össze­ függő feladatokat. mint a legtöbb fehér közösségben. és talán később átképzéssel más pozícióra pályáznak. hogy ilyen célzott kérdéseket tegyen fel. a gyermekne­ velésben részt vehet. A csonka családot vezető anya általában szoros. mint más csopor­ tok családjaibari. Egyes vezetők úgy vélték. . A karibi csoportokban fonto­ sak a kiterjedt rokonsági hálózatok . Egy vizsgálat során. Államokban is). akik szerettek volna gyereket. Egyenlőtlenség a családban A munka és a gondoskodás összeegyeztetése A nők pályafutását meghatározó főbb tényezők egyike az.

míg a férfi általában nem rendszeresen végzi háztartási feladatait. Összességében nem ez a helyzet. hogy a szolgálat hozzátartozik a nő lényegéhez. Bár ma a férfiak több házimun­ kát végeznek. A férfiak és a nők újraterme- Házimunka Bár a brit nők helyzetében az utóbbi évtizedek­ ben forradalmi változások történtek. A fele­ ség végzi a szokványos napi teendőket. hogy a házimunka és a gyermekgondozás nagy részét még mindig a nők végzik. Szerinte azért a nők végzik a háztartási munka javát. átlagosan napi 4 óra 3 percet fordítanak erre. hogy a férfiak ezentúl inkább kive­ szik a részüket a házimunkából. például főz és rendszeresen takarít. és gyakran kiszá­ míthatatlan.180 7. akkor ez a több­ letmunka kitesz egy „második műszakot" (Hochschild 1989. míg a férj általában alkalmi feladatokat végez. Az anya sokkal több időt tölt gyermekgondozási feladatokkal. mert a család­ ban „erősen és viszonylag tartósan összekapcso­ lódik a gondoskodás a nő háztartásban betöltött pozíciójával". mert felesége magára vállalja az otthoni fel­ adatok többségét. egy területen még mindig óriási a lema­ radás: ez a házimunka. például a nők előtt megnyíltak korábban a férfiak uralta szakmák. azután a „második műszak­ ban" megint. hogy a nőnek két ellen­ tétes erőt kell nagy nehezen összebékítenie: akar­ ja és szükségét érzi. és azt vizsgálják.erre már láthattunk példát . A nő otthoni feladatai általában meghatározott idő­ pontokhoz kötöttek. ugyanakkor szeretne anyja lenni a gye­ rekének. míg a férfiak csak 2 óra 17 percet (HMSO 2005). hogy mennyire szab­ hatja meg az egyén. mint házastársa (Shelton 1992). még mindig nem egyenlő az állás. hogy a háztartási feladatok kiosztása egyértel­ műen nemi szempontok szerint történik. hogyan függ össze a házimun­ ka végzése vagy nem végzése a társadalmilag ki­ alakított nemi szerepekkel. A férfi dolga a csa­ ládfenntartás. Az efféle elvárások a gyermekko­ ri szocializáció során tanult. Részmegoldás lehet. A nők ebben a kiszolgáltatott helyzetben ma­ radnak mindaddig. általában anyagilag inkább függenek férjüktől. addig a nő ezt nem teheti meg. de míg a nős férfi lehet egyszerre sikeres a munkájában és jó szü­ lő. hogy ezáltal a . a nők pedig valamivel kevesebbet. hogy az egyen­ lőtlen feladatmegosztás mögött az a kimondatlan vélekedés húzódik meg. Nemrégiben Nagy-Britanniában végzett vizsgálatok mutatják. Például Hochschild vizs­ gálatában a feleségüknél kevesebbet kereső férjek egyike sem vett részt a házimunkában. férfiak kétszeresen elnyomják a nőket: először az „első műszakban". Miért marad a há­ zimunka női munka? Az utóbbi években erre a kérdésre jó néhány kutatás keresett választ. Shelton 1992). Mindkét cél érthető. amikor ő akarja. mint három évtizede. A főzési feladatok megosztásáról szólva Devault megjegyzi. mikor végzi a munkát. hogy ha a nőnek van fizetett munkája. megnehezíti e munka házastársak kö­ zötti egyenlő megosztását. A kétféle feladatcsoport között az a fő különbség. Sokkal nehezebb lesz elérni. 1991) azt vizsgálta. feltételezték. például füvet nyír vagy megjavít valamit. Még azokban a családokban is. Például Hochschild interjúkkal és részt vevő megfigyeléssel feltárta. annak elfogadása pedig alapvetően hozzátartozik a férfi lényegéhez". 1994) kifejti. amelyekben a férfi kiveszi a részét a háztartási munkából. külön­ böző területekért felelősek. hogy mikor kell róluk gondoskodni. hogy gazdaságilag független legyen. Néhány szociológus azt mondja. hogy gondoskodjon a családról: még akkor is.a fog­ lalkoztatott nők átlagbére jóval alacsonyabb a férfiak átlagbérénél. hogy a férfiak és a nők különböző szférákban tevékenykednek. Hochschild felveti. Terri Apter könyvében [Working Women Don't Have Wives. ha vannak gyerekeik: a gyerekekre mindig figyelni kell. Bár e függőségi modell segít meg­ érteni a házimunka nemi vonatkozásait. Az 1980-as évek végi hasonló vizsgálati eredmények láttán Arlie Hochschild a nő-férfi viszony állapotát „megre­ kedt forradalomnak" nevezte. hanem kenyérkereső is. amikor a feleség többet keres a férjénél. hogy a táplálás és az evés nemi jellegű viszonyának „az az üzenete. így a házimunka javát ők vég­ zik. amíg nem közelít keresetük a férfiakéhoz. Mivel a nők kevesebbet ke­ resnek a férfiaknál. bár az elmúlt harminc évben valamelyest csökkent a különbség. hogy megváltozzanak a férfiak attitűdjei. A szociológusok azt mondják. Marjorie Devault szociológus könyvében [Feed­ ing the Family. ezért státusuk is javult. A nők általá­ ban még azonos munkakörben is kevesebbet ke­ resnek a férfiaknál. hogy rugalmasabbá váltak a munkavégzési lehetőségek. hagyományos nemi szerepeket erősítik. ha nemcsak anya. nem al­ kalmazható olyan helyzetekben. hogyan hatá­ rozza meg a társadalom női munkaként a háztar­ táson belüli gondoskodást. Más szociológusok a szimbolikus interakcionizmus szemléletével közelítik meg a problémát. Más szociológusok szerint ez a jelenség legin­ kább gazdasági erők eredőjeként magyarázható: a háztartásban végzett munkáért cserébe gazda­ sági támogatás jár. F E J E Z E T Ráadásul . és töb­ bé-kevésbé akkor. Mivel a munkaerőpiacon egyre több a férjezett nő. míg a nőé az.

Valószínűleg számos tényező . A két leginkább nyugtalanító jelenség a gyermekbán­ talmazás és a családon belüli erőszak. Sem a kutatók körében. a szülői hanyagság és a fizikai erő­ szak . hogy vannak ilyen szexuális kapcsolatok. Persze a gyerekeknek is van neme. nevezetesen az apa és gyereklánya közötti szexuális kapcsolat azonban egyben bántalmazásnak is tekinthető. egymás testének felfedezésére. A sze­ xuális bántalmazás definíciója: „egy gyermek és egy felnőtt nemi érintkezése a felnőtt szexuális kielégülése céljából" (Lyon . sem a bíróságokon nem ala­ kult ki egyezményes meghatározása általában a gyermekbántalmazásnak és szűkebb értelemben a gyerekek szexuális bántalmazásának. Éppúgy lehetnek azonban komoly feszültségek forrásai. Nem minden vérfertőző kapcsolat sorolható a szexuális bántalmazás kategóriájába.de nem tisztázza. szülők és gyerekek vagy akár távoli rokonok között .férj és feleség. amely szakadatlanul árad a tévéreklámok­ ból és a populáris média más területeiről. Bán­ talmazás az. szégyenletes vagy megrázó.de Cruz 1993). bár ez meglehető­ sen ritkán fordul elő. hogy a gyerekek szexuális bántalmazása aggasztóan mindennapos jelenség. de előfordul a társadalmi hierarchia minden szintjén éppúgy. A gye­ rekek bizonyos esetekben többé-kevésbé önként vesznek részt a kapcsolatban.le­ hetnek bensőséges. a „fizikai bántalmazás". de a társadalomkutatók többsége fel­ tételezte. Az 1989es brit gyermekvédelmi törvény egyik szabálya a megfelelő gondoskodás hiánya okozta „jelentős károsodásról" szól . amikor egy felnőtt egy csecsemőt vagy gyermeket szexuális célokra „használ fel". A prostituáltak.erre még kité­ rek a későbbiekben. Intim erőszak Mivel a családi és rokoni kapcsolatok minden egyes ember életében szerepet játszanak. vagy éppen erős szorongással és bűntudattal töl­ tik el őket. A család igen gyakran mutatja meg „árnyoldalát". hogy a fenti kategóriákba tartozó emberek gyerekkorukban szexuális bántalmazás áldozatai­ vá váltak. Gyermekek szexuális bántalmazása A gyerekek szexuális bántalmazását a legegy­ szerűbben olyan nemi aktusként definiálhatjuk. Persze régóta ismeretes. Rámutatha­ tunk. különösen a kisgyerekek. de ezzel még nem bizonyítottuk. és viszonylag gyakran kerül sor közöttük ártalmatlan szexuális játékokra. hogy ennek elsődleges áldozatai gyere­ kek.együttes hatásáról van szó. hogy a gyermekekben maradandó sérüléseket okoz a szexuális bántal­ mazás. A vérfertőző kapcsolatokban gyakori a kény­ szer. hogy az efféle cselekedet az erős tabuk miatt nagyon ritka. a csalá­ di élet felöleli az érzelmek szinte teljes skáláját. formáinak megítélése egyértelmű. amelyet felnőtt kezdeményez a beleegyezési kor­ határnál fiatalabb (Nagy-Britanniában tizenhat év alatti) gyerekkel szemben. a gyermekek­ kel szemben elkövetett nemi erőszak elterjedt­ ségét nehéz. hogy a társadalmilag konstruált nem a férfi és a nő meg­ különböztetésének eszköze maradjon. amelyek kétségbeesésbe kergetik az embereket. A vérfertőzésnek és általában a gyerekek sze­ xuális bántalmazásának a jelenségét csak az el­ múlt néhány évtizedben „fedezték fel". A nyilvánosság fi- . A vérfertőzés leggyakoribb formája. mint különféle intézményekben . hogy a bántalmazás hatott későbbi viselkedésükre. akiket egy felnőtt családtag nemi kontaktusra kényszerített. A Nemzeti Gyermekvédelmi Társaság (National Society for the Protection of Cruelty to Children. amelyek azt mutatják. mi szá­ mít „jelentősnek". illetve az erőszakkal való fenyegetés. ez az esemény visszataszító. de nem tekinthető bántalmazásnak.és lánytestvér közötti nemi kapcsolat például vér­ fertőző. A családi kapcsolatok . ser­ dülő csavargók és kábítószeresek körében végzett vizsgálatok szerint nagy arányban vannak köztük olyanok. A szegényebb családokban alighanem gyakoribb. Bár a szexuális bántalmazás legnyilvánvalóbb Családon belüli erőszak Családon belüli erőszaknak azt nevezzük. ami­ kor valamelyik családtag fizikailag bántalmaz egy másik vagy több családtagot.például a családi konfliktusok. a „lelki bántalmazás" és a „szexuális bántalmazás". röviden NSPCC) a bántal­ mazás négy kategóriáját határozza meg: ezek az „elhanyagolás". meghazudtolva azt az idilli család­ képet. Ma már jelentős mennyiségű adat áll rendelkezésünk­ re. Ezzel szemben a gyerekek túlnyo­ mó többsége számára. fiatalkorú bűnözők. akik korábban szexuális bántalmazás ál­ dozataivá váltak. A fiú. így „nemet csinálnak" és gondoskodnak róla. örömteli viszonyok. hiszen sokféle formában jelentkezhet.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK lik ezeket a szerepeket a mindennapi életben. Ez azonban nem így van: ki­ derült. A vérfertőzés kö­ zeli rokonok közötti szexuális kapcsolatot jelent. Persze a korreláció önmagában nem jelent ok-okozati összefüggést. sőt alighanem lehetetlen felmérni. Vizsgálatok azt mutatják.

miután nagynénje. A per idején a rendőrséget. Egy jelentéktelennek látszó ügy valóságos háborút robbanthat ki férj és feleség. hogy a nő gyakran olyankor bántalmazza a férfit. hogy egy nőt a családbeli férfiak vagy közeli ismerősei. hogy a családon belüli erőszak nem a férfiak patriarchális hatalmáról szól. sőt helyeslésre ta­ lál. hogyan lehetne elejét venni az ilyen tragédiáknak (Laming 2003). A családon belüli erőszak a leggyakoribb bűncselekmény. mint a bántalmazott feleségek (Straus-Gelles 1986). az egészségügyi és szociális szolgálatokat is sok vád érte. amely feltárta.bár egyes csoportok igyekeznek elérni. Ugyanakkor fontos tényező az is. amelyet nők ellen követnek el. Nagy-Britanniában minden héten két nő esik áldozatul partnerének. Ezt megelőzően a családon belüli erőszak. o. hogy megvizs­ gáljuk az erőszak célját. Nagy-Britanniában kevés olyan gyerek van. és ritkábban okoznak maradandó fizikai sérülést. A nők elleni erőszak a család egyre súlyosbodó válságának és az erkölcsi nor­ mák gyengülésének a jele. milyen szerepet játszottak az ügy­ ben a szakmai szervezetek. és általában csak akkor folyamodik erőszakhoz. mégis bár­ mikor könnyedén átcsaphat súlyos brutalitásba. fejezet „Radikális feminizmus" című részében (366-367. mint a feleségbán­ talmazó férfiak esetében. amelyeket más társadalmi környezetben a családtagok másképpen értékel­ nének.a fele­ ség rendszeres brutális bántalmazásának . amelyben a nő alkalmazott fizikai erőszakot férjével szemben. Az efféle állításokat erősen bírálták a feminis­ ták és más kutatók. pedig lett volna rá lehetőségük. ahogyan azt a feministák állítják. dühbe jöhet attól. Az egyik az. ismételten bántalmazta (Rawstone 2002). Miért olyan mindennapos jelenség a családon belüli erőszak? Számos tényező játszik ebben szerepet. sokkal kevesebb eset ismert.7. Megkérdőjelezik azt a kutatási eredményt. hogy nem elég „megszámolni" a családon belüli erőszakos cselekményeket. hogy a feleség ritkán támad férjére. / A patriarchátussal és a férfiuralommal kapcso­ latos nézőpontokat lásd a 12. Az otthoni környezetben kipattanó vita olyan ellentéteket vált ki. aki csak megmosolyogja más nők viselkedésének furcsa­ ságait. A kormányzat Lord La­ ming vezetésével vizsgálóbizottságot állított fel. és harmadnegyedrészük megtapasztalja valamikor élete során. akik szerint a nők által elkö­ vetett erőszakos cselekmények mindig szűkebb körűek és szórványosabbak. Az „asszonyverésnek" (wife battering) . Carl Manning hónapokig kínozta és elhanyagolta. hogy a családi életre jel­ lemző az erős érzelmek és az intimitás összekap­ csolódása. kontextusát és hatását is. mint támad. amikor feminista csoportok „kékre-zöldre vert" nőknek menedékházakat nyitottak. FEJEZET gyeimé akkor irányult a gyermekeket sújtó csalá­ di erőszak szélsőséges formáira. például a gyermekbántalmazás fölött mindenki tapintato­ san szemet hunyt. Bántalma­ zóit 2 0 0 0 novemberében életfogytiglani börtön­ büntetésre ítélték. mint hogy ide­ genek bántalmaznak (Rawstone 2002). A családon belüli erőszak második leggyako­ ribb típusa az. nem úgy. amelyeket ő szívesen tartott volna titokban. A Nyugat-Af­ rikából származó Victoria szó szerint kilehelte a lelkét: teljesen kihűlt. ha a felesége egy esti összejövetelen túl sokat beszél. A családon belüli erőszak kérdése az 1970-es években keltette fel az emberek és a kutatók fi­ gyelmét. hogy a családi erőszak a nők feletti férfiuralom fő formája. Ebben mások legtöbbször nem találnak semmi kivetni­ valót. Kutatások igazolják. ame­ lyekben gyakran szeretet és gyűlölet keveredik. és javaslatokat ter­ jesztett a kormányzat elé. hanem „diszfunkcionális családokról". A rendőrsé­ gen bejelentett házastársak közötti összetűzések többségében a férj bántalmazta a feleséget. A családon belüli erőszakkal kapcsolatos feminista vizsgálatok hívták fel a fi­ gyelmet arra. amikor a férfi már jó ideje. A nők 10 százaléka kény­ telen együttélni a családi erőszakkal. mennyire gyakori és súlyos a házon belül a nők ellen irányuló erőszak. vagy olyan inti­ mitásokat fecseg ki. A családtagok közti kapcsolatokban általában erős érzelmek halmozódnak fel. hanem fontos. nagyobb a valószínűsége. Victoria Climbié rettenetes halála. . még ha az nem is volt több „meglegyintésnél". A családon belüli erőszaknak csak bizonyos formáit szankcionálja a társadalom.nincs „férjverés" párja.). amikor 2000 feb­ ruárjában napvilágra került egy nyolcéves lány. illetve szü­ lők és gyerekek között. mint a nők. maradandó sé­ rüléseket okozó férfiak általában rendszereseb­ ben alkalmaznak fizikai erőszakot. Egy olyan férfi. A gyerekeiket bántalmazó. hogy nem mentették meg a lányt. Kifejtik. hogy a csa­ ládon belül előforduló erőszakos cselekmények közül nem kevés elfogadott. Az utóbbi években konzervatív elemzők azt bi­ zonygatták. sőt valószínűleg nem is tekintik „erőszak­ nak" . ami­ kor inkább védekezik. akit a szülei nem pofoztak vagy ütöttek meg. mert szerintük a férfiak vonakodnak fel­ jelentést tenni bántalmazó feleségük ellen. Marie Therese Kouao és annak élettársa. amikor a férj bántalmazza a felesé­ gét. A feministák ezekkel a statisztikákkal támasztották alá azt az állításukat.

elköltözés. Több mint három évtizede William Goode (1971) fel­ vetette. bár a részletek erősen el­ térnek. mert ez lehetővé tette sok olyan házasság felbontását. ezek azonban elszigetelt esetek. Nagy-Britanniában ma a házasságok kétötöd ré­ sze végződik válással. hogy ez gyakoribb az alacsony jö­ vedelmű párok esetében (Cherlin 1 9 9 9 ) . például nincs magas jövedelmük vagy iskolai végzettségük.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK hogy Nagy-Britannia kövesse számos más euró­ pai ország példáját. Az első „vétkesség" nélküli válási törvényeket az 1960-as évek közepén vezették be néhány országban. A válások arányszámával nyilvánvalóan nem mérhető közvetlenül a házasságok sikertelensége. a válásoké pedig nőtt. A legtöbb ország na­ gyon gyorsan megkönnyítette a válást. . Ma is van még egy-két ilyen iparosodott ország. Az érvénytelenített házasságokat is magában foglalja. több vizsgálat is azt mutatja. Korábban gyakorlatilag az összes ipari országra a kontradiktórius rendszer (adversarial system) volt jel­ lemző. 2004. részben az 1969-es tör­ vény eredményeként. Forrás: Social Trends. A 7. 34. 1 9 8 0 óta a válások aránya bi­ zonyos fokig stabilizálódott.1. ábrán látható. amelyek törvénybe foglalták a gyermekek testi fenyítésének tilalmát. 31. c Az egyik vagy mindkét fél számára. 1 9 6 0 és 1970 között a válások száma NagyBritanniában évente tartósan 9 százalékkal nőtt. hogy a munkanélküli férfiak általában kétszer annyiszor támadnak feleségükre. ha a házastársak között egyáltalán nem jött lét­ 0 H 1950 a b 1 : 1 1 1 1 200' 1960 1970 1980 1990 Mindkét fél számára. házasságtö­ rés vádjával). így egy évtizeden belül megduplázódott. például akkor. 1972-re ismét a duplájára nőtt. hogy házastársak bántalmazzák egymást. hogy az alacsony jövedelmű férfiak talán azért hajlamosabbak az erőszakra. amely valójában már régen tönkrement. Ezenkívül a szegénység. Az 1996-ban el­ fogadott új törvényben tovább erősödött a vétkes­ ség figyelmen kívül hagyásának elve. Társadalmi osztály Bár minden társadalmi osztályban előfordul. a munka­ nélküliség miatt kialakuló feszültségek a csalá­ don belül is több erőszakot szülhetnek. Válás és különélés Egyre gyakoribb a válás Nyugaton sok évszázadon át gyakorlatilag fel­ bonthatatlan volt a házasság. E feltevé­ seket vizsgálva Gelles és Cornell (1990) feltárták. bár minden koráb­ bi időszakhoz képest rendkívül magas szinten. mert kevés más eszközzel tudnak uralkodni feleségükön. re nemi kapcsolat (elmaradt az elhalás). Nagy-Britanniában a válást megkönnyítő törvényt (Divorce Reform Act) 1969-ben fogadták el és 1971-ben vált hatályossá. mint a foglal­ koztatott férfiak. ha valamelyik házastárs vádakkal illette a másikat (például kegyetlenség. A válást csak ki­ vételes esetekben engedélyezték. vagyis a válást csak akkor mondták ki. o. hogy a házasságok száma minden évben csökkent. Az 1950-1970-es adatok Észak-Írország nélkül értendők. Azóta sok nyugati állam követte a példájukat.

és külön. mert például hisznek a házasság szentségében.7. Ezt megelőzően a kez­ 1 deményező talán egy ideig sikertelenül igyekezett megváltoztatni. Előfordulhat. hogy feltérképezze az átmenetet az együttélés­ től a különélésig. Aki vállalja a szétköltözést. mint a másik. A nők anyagilag mindinkább függetlenné válnak. de ára is. mind gyermekeiket. vagy mindkettőjüknek anyagi nehézségekkel kell szembenézniük.Végiggondolva eze­ ket és más problémákat.akit Vaughan kezdeményezőnek nevez . A partner közben szintén úgy dönthet. Az egyik fél .főként akkor. Ez általában azt jelenti. FEJEZET akadásról": hogyan élik me A válások magas arányának van számos társadal­ mi előnye. akik jogilag még nem váltak el. hogyan alakul a partnerek viszonya a szétköltözés vagy válás folyamán. mint korábban.kevésbé elégedett a kapcsolattal. Az elszakadás (uncoupling) az a folyamat. Emellett a sikertelen házasságban élők dönthetnek úgy. Ettől kezdve már csak az érdekli. rövid ideje különélő vagy elvált (nagyrészt középosztálybeli) emberrel készített interjút. ahol a párja nincs jelen. Másfelől a házasság felbomlása szinte mindig megviseli mind a párt. (A következő keretes részben.) Diane Vaughan könyvében (Uncoupling: The Turning Points in Intimate Relationships. hogy egy há­ zasság megromlása esetén könnyebb különálló háztartást létrehozni. Vaughan kutatása azt is megmutatta. hogy a vagyont és a rangot nem­ zedékről nemzedékre örökítsék. ahogyan a kapcsolat kezde­ tén kialakul a szerelem. észre sem veszi annak kisebb-nagyobb hibáit. amelyek öszszefüggnek a szélesebb társadalmi változások­ kal. hogy helyesen cselekszik. új barátokat ta­ lál olyan közegekben. Toleránsabb attitűdök alakultak ki: a pár megszakíthatja örömtelen kapcsolatát. hanem sokkal inkább azt. Eközben mérlegeli a válás előnyeit és hátrányait: Boldogulok majd egyedül is? Mit szól­ nak hozzá a szülők. egyszer csak eltökéli. ezért a házasság már kevésbé tekinthető szükségszerű gazdasági szövetségnek. A kezdeményező egy bizonyos ponton úgy érzi. hogy titkolóznia kell a másik előtt . aki már komolyan fon­ tolgatja a válást. új célok izgatják. néhány kezdeményező úgy dönt. mint régebben. míg az eredeti kezdeményező már inkább fenntartaná. és rendkívül nehéz megvonni a mérlegét. barátok? Megviseli-e a gyere­ keket? Lesz-e elég pénzem? . hogy a szerepek hirtelen föl­ cserélődnek: aki korábban meg akarta menteni a kapcsolatot. mint a másik iránti elkötelezettsége. közös érdeklődési kört kialakítani stb. A gazdag emberek szűk rétegét leszámítva. és a kapcsolat menthetetlen. és vagy egyiküknek. Az életszínvonal általános emelkedése azt is jelenti. hogy együtt maradnak. mert meggyőzik arról. amelynek során azt vizsgálták. A kezdeményező fél. hogy emiatt kiközösítik őket. hogy megerősí­ tést nyerjen. hogy az emberek egyre inkább annak alapján értékelik házasságukat. nem kell attól félniük. elfogadhatóbb viselkedésre kész­ tetni partnerét. Vaughan megfigyelte. oldalon Carol Smart és Bren Neale kutatását ismertetem. hogy erőfeszítései kudarcot vallottak. hogy az milyen fokú személyes megelégedést hoz szá­ mukra. ami részben a fentebb vázolt válto­ zások eredménye. hiszen akkor a szerelmes éppen a másik vonzó tulajdonságaira figyel. Fon­ tos tényező az is. az ezekből a beszélgetésekből és tanakodásokból merít erőt a szakításhoz. félnek a válás anyagi és érzelmi következményeitől. amelynek során felbomlik egy hosszan tartó intim kapcsolat. a 1 8 8 . 1990) azt elemezte. A válások arányának emelkedése nem anynyira a házasság intézményével szemben kiala­ kult elégedetlenséget jelzi. a házasságnak ma már nem sok köze van ahhoz a törekvéshez. hogy kapcsolatuk menthe­ tetlen. hogy véget vet neki. részben pedig maga is hozzá­ járul ezekhez a társadalmi folyamatokhoz. hogy az emberek egyre inkább az örömöt és a kielégülést keresik a házastársi kapcsolatban. Vaughan szerint ez a folyamat ép­ pen ellentétes azzal. Miért nagyobb a válások gyakorisága? Több tényező is szerepet játszik ebben. hogy személyes céljainak megvalósítása fontosabb. hogy az elszakadás eleinte gyakran nem szándékos. vagy szeretnének „családi" otthont biztosítani a gyerekeiknek. a pár közös tevékenységeitől független világot teremt magának. hogyan próbálják a párok a szakítás után is közösen felnevelni a gyerekeket. A kezdeményezők több­ sége ilyenkor már biztos abban. hogy még egyszer megpróbálja rendbe hozni a házasságát. Persze az elszakadás folyamatát nem mindig csak az egyik személy irányítja. Először is a válások arányszáma nem tartalmaz­ za a különélőket. rendszerint másokkal is meghányja-veti a válságos viszonyt.1 8 9 . ha az új barátok egyike egy­ ben a szeretője is. Ma már a váláshoz alig kapcsolódnak negatív társadalmi értékítéletek. hogy sok esetben a fizikai válást megelőzi a szociális elkülönülés: legalább a partnerek egyike új élet­ stílust alakít ki. Több mint száz. . hogy milyen hiba fedezhető fel társa vi­ selkedésében.

Rendszerint olyan anyák döntenek így. hogy egyedül nevelik fel gyermekeiket. Meg kell jegyezni. akiknek megfelelő anyagi hátterük van ahhoz. feltárta. bár nem ritka. Nehéz megmondani.8 56.4 57. Nagy-Britanniában az egyszülős. annál valószínűbb.2 0 0 3 1971 Egycsaládos háztartás Egyedül él Pár Gyermektelen Eltartott gyerekek 6 1981 8 20 47 10 6 9 53. és minél ma­ gasabb iskolai végzettségűek. Az egyszülős háztartás kategóriája sok típust foglal magában. Egy most zajló vizsgá­ lat. évi népszámlálás eredmé­ nyeinek megfelelő számokat tartalmaznak. 2003-ban viszont már 12 százalék volt (lásd a 7. Sok egyedülálló szülőnek . hogy ezek a hatások nagyon fontos szerepet játszanak annak magyarázatá­ ban.8 1991 11 23 41 11 10 4 55.azonban kezdenek kikopni a használatból. 2004. Az 1990-es évek végén már ők al­ kották az összes eltartott gyerekes család 9 száza­ lékát (lásd a 7. Például a megözvegyült anyák több mint fele a saját lakásában. Ez a szülői állapot rendszerint ideiglenes.CSALADOK ES INTIM KAPCSOLATOK Egyszülős háztartások Az utóbbi évtizedekben egyre gyakoribbá váltak az egyszülős háztartások. o. a fér­ jezett nőknél pedig csak 18 százalék. Forrás: Social Trends. „apátlan család" és „tönk­ rement otthon" .4 0. amely­ nek tagjai éppen arra törekednek. A korábbi. míg a házasságon kívül gyereket vállaló. hányan választották tudatosan azt. 34. A korábbi­ akban is említettem. ezért nem a 2001.még ma is meg kell küzdenie a társadalmi környezet rosszal­ lásával és az anyagi bizonytalansággal. hogy a fiatalabb nők gyak­ rabban lesznek egyedülálló anyák. illet­ ve kerülhet ki ebből a kategóriából. a 2001-2002-es adatok évközi becslések. miért magas a karibi térségből származó brit családok körében az egyszülős háztartások ará­ nya. Ma azonban az egyszülős háztartások mintegy 60 százaléka szétköltözés vagy válás következtében jön létre. míg ez az arány az együtt élő pároknál 58.4 Csak önálló gyerekek Gyermekét egyedül nevelő Egyéb háztartás Az összes saját háztartásban élő (= 100%) (millió főben) Nem saját háztartásban élők (millió főben) Teljes népesség (millió főben)c a 57. és a hatá­ rai meglehetősen bizonytalanok: többféle útonmódon válhat valaki egyedülálló szülővé. hogy egyszülős háztartásban is bol­ doguljanak. házában él. c Az 1971-1991-es adatok népszámlálásból származnak. 7. 31. Egy özvegy esetében a változás gyors.függetlenül attól.3. A kutatás azt is megmutatta. táblázatot).8 54. hogy házastárs vagy partner nélkül neveljenek fel egy vagy több gyereket. b Önálló gyereke is lehet. . illetve a szegénység és a hátrányos társadalmi helyzet mutatói között igen nagy a korreláció. akik általában a tár­ sadalom legszegényebb rétegeihez tartoznak.4 0. A brit csonka családok között a leggyorsabban növekvő kategória a hajadon és soha meg nem há­ zasodó anyáké. század első éveiben született gyerekek életét követik nyomon (Millennium Co­ hort Study). Az elvált és hajadon anyák többségére az is jellemző. 1 9 7 1 . hogy éle­ te során valamikor megházasodott-e . Van azonban egy növekvő kisebbség. táblázat Brit háztartások a háztartás és a család típusa szerint. elítélő véleményt tükröző kifejezések . hogy házasságon belül szülik meg gyermeküket. hogy az egyedülál­ ló anyák 85 százaléka akaratlanul esett teherbe.2. hogy a házasságon kívüli születések arányszáma.2 2001 a 12 25 39 8 12 4 2003 a 13 25 38 8 12 5 V 6 19 52 10 4 9 53. egyedülálló anyák nagy többsége bérelt lakásban lakik. hogy az illető már egy ideje magára utalva él.6 Tavaszi adatok. táblázatot). A becslések kiigazítása nem történt meg évszakonként.például „elhagyott feleség". egycsaládos háztartásban élők aránya 1971-ben még 4 százalék. hogy a gyermeküket egyedül nevelő szülők túlnyomórészt nők. ha a tár­ sa a halála előtt hosszabb időt töltött kórházban.9 54. őket jól jellemzi az „önkéntes egyedül­ álló anya" megnevezés.9 0. amelyben a 2 1 .2.

Egyesek azt mondták. Volt. hanem az apaság fogalmának felbomlása ennek pedig végzetes társadalmi következís menyei lehetnek. erőszakban nyilvánul­ tak volna meg. hogyan hat a válás a gyerekekre . mégsem beszélhetünk erős kollektív identitásról. egynemű csopor­ tot. vagy végleg elszakadtak tőlük. A házasság és az apa­ ság minden korábbi társadalomban eszköz volt. amelyekben a nők nem vállaltak fizetett munkát. akire felnézhetne. Nagy-Bri­ tanniában és az Egyesült Államokban (ahol a vá­ lások aránya majdnem a legnagyobb a világon) ez a helyzet heves vitát kavart. Az egyedülálló szülő státusba és onnan ki sokfé­ le út vezet. Crow és Hardey (1992) szerint a csonka család­ ba és abból kifelé vezető „utak" változatossága azt mutatja. hogy gondoskodjanak a gyerekekről. közel sem egyértelmű. Ide tartozik minden olyan férjes asszony is. E gondolatmenet szerint az apa nélkül felnövő fiúk csak nagy nehézségek árán válhatnak sikeres szülővé. hanem otthon ma­ radtak. táblázat A brit csonka családok aránya 3 az összes eltartott gyereket nevelő családon belül. amelyekben magas a válások aránya. amellyel kordában tarthatták a férfiak szexuális és agresszív energiáit: nélkülük ezek az energiák valószínűleg bűnözésben. hogy a gyermekeiket egyedül nevelő szülők nem alkotnak egységes. hogy azokban a társadalmakban. hiszen sok gyerek ma úgy nő fel. o. A válások arányának és az egyszülős háztar­ tások számának a növekedésével más jelentést nyert az apahiány témája. Az egymással vitatkozó szociológusok és elem­ zők főként az apátlan családok növekvő arányát okolták egy sor társadalmi problémáért. Ahogy Blankenhorn könyvének egyik méltatója fogalmazta meg: „jobb egy olyan apa. ezért az egész napot a munkahelyén töltötte . akitől a bajban segítséget kérhetne. David Blankenhorn Apátlan Amerika [Father­ less America. aki hazatérve leül a tévé elé sörözni. családi állapot szerint 1971 Egyedülálló anya Hajadon Özvegy Elvált Külön élő Összesen Egyedülálló apa Házas/együtt élő párb Eltartott gyereket nevelő családok összesen a 1976 2 2 3 2 9 2 89 100 1981 2 2 4 2 11 2 87 100 1986 3 1 6 3 13 1 86 100 1991-1992 6 1 6 4 18 1 81 100 1996-1997 7 1 6 5 20 2 79 100 1998-1999 9 1 8 5 22 2 75 100 1 2 2 2 7 1 92 100 b Eltartott gyermek: 16 évesnél fiatalabb gyerek vagy 16-18 éves nappali tagozatos tanuló. ami azt jelenti. FEJEZET 7. hogy nincs senki. 1995) című könyvében kifejti. a növek­ vő bűnözési aránytól a gyerektámogatásra fordí­ tott.186 7. 2000. aki már nem is apahiányról. akiknek férje nincs bejelentve a háztartásba. Kezdték olyan apákra vonatkoztatni. mint egy olyan.3. ha a közvetlen környezetükben élő felnőttek állandóan a megegyezés. hogy szociálpolitikai szempontból nehéz definiálni a határait és meg­ határozni az ellátandó szükségleteket. hanem „apahalálról" beszélt. De igaz-e ez? Az apahiány kérdése összekap­ csolódik azzal az általánosabb kérdéssel. Forrás: Social Trends. Lehet. aki a család tagja és a ház­ tartásban él. Az apa volt a fő kenyérkereső.itt pedig. . az együttműködés és a kompromisszumkészség példáit állítják eléjük (Dennis-Erdos 1992). aki nem is létezik" (Economist 1995). 37. 30. gomba módra szaporodó jóléti költségekig. A vita kiemelkedő amerikai szerzői nagy ha­ tást gyakoroltak a kérdéssel kapcsolatos brit vitá­ ra. hogy a gyerekek csak ak­ kor lehetnek egy társadalmi csoport hasznos tag­ jai. akik szétköltözés vagy válás miatt csak olykor-olykor kerültek kapcsolatba gyerme­ keikkel. A második világháború idején sok apa ka­ tonai szolgálata miatt csak ritkán láthatta gyer­ mekeit.csak esténként és hétvé­ geken láthatta gyermekeit. nemcsak az apák elvesztése okoz gondot. A háborút követő időszakban igen nagy volt azon családok aránya. hogy mi követke- „Apahiány" Az 1930-as évek végétől az 1970-es évekig tartó időszakot gyakran nevezik az „apahiány" korá­ nak. hogy a csonka családokban megfigyel­ hetünk közös anyagi és szociális hátrányokat. mint már em­ lítettem.

hogy ez nem puszta élvhajhászat.org Az efféle látványos akciók arra hívják fel a figyelmet. figyelmet és tá­ mogatást kapnak a gyerekek annak tagjaitól. A csoport tagjai többek között lila liszttel töltött óvszer-bombákkal dobálták meg a miniszterelnököt a brit parlament alsóházi ülé­ sén 2004 májusában. Helen Wilkinson és Geoff Mulgan két átfogó vizsgálatot végzett 1 8 . A munkásháztartásokban ezért többször alakul ki konfliktus a nemzedékek között.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK zik a rendelkezésre álló vizsgálati eredmények­ ből. hogy milyen gondoskodást. hogy az apák úgy érzik: nem tudják érdekeit érvényesíteni a családban. hogy a váló párok esetében a brit jog. majd szeptemberben Batman-jelmezben felkapaszkodtak a Buckingham Palace homlokzatára. mindig az anyának kedvez. jelentős osztálykülönbségek befolyá­ solják.például a házas­ ság előtti szexuális kapcsolat nyílt vállalását . Rubin az Egyesült Államokban végezte kuta­ tását. még akkor is. amelye­ ket 32 munkáscsalád tagjaival készített. hogy jelen van-e az apa. A sok középosztálybeli családban elfogadott normákat . A férfiak attitűdjeiben nem lehetett megfi­ gyelni ilyen nagy nemzedéki változást.fathers-4-justice.3 4 éves brit A családi élettel kapcsolatos attitűdök változása Úgy tűnik. hogy a középosztálybeli családokhoz hasonlítva a munkásosztálybeli szülők általában hagyománykövetőbbek. A fenti recenzens írta ezt is: „Léhűtő apa nem léhűtő fiakat nemz? Nem lehet. Más szóval a háztartás összetétele talán kevésbé fontos. Rubin eredményei szerint a válaszadó fiatal nők már korántsem becsülik annyira a házassá­ got. mint szüleik nemzedéke. nyitottabb életet élni. hogy a szexuális viselkedéssel. . ha nem különösebben vallásosak. mert a Fathers 4 Jus­ tice nyomásgyakorló csoport látványos akciókat hajtott végre. hogyan vélekednek az emberek a családi élet változásairól és a válások magas arányáról. de megállapításai igen hasonlóak a brit és más európai országokban dolgozó kutatók ered­ ményeihez. mint az. a házassággal és a nemi megosztottsággal kapcso­ latos attitűdjeik eltérnek a szüleikétől. A Rubin vizsgálatában szereplő fiatalok egyet­ értettek azzal. SÜPÍR DADS OF FATHERS 4 JUSTH FIGHTING FOR YOUR RIGHT TO SEE YOUR Kits www. Az apátlanság kérdésével az utóbbi időben so­ kat foglalkozott a brit média. igyekeznek felmérni a lehető­ ségeiket és anyjuknál teljesebb. A csoport kijelentette.a munkásosztálybeliek szélesebb köre helyteleníti. így megnehezíti. hogy mennyire vesz részt a csa­ ládi életben és a gyereknevelésben. hanem értékrendjük különbözik az idősebb nem­ zedékétől. a bíróságon és a kormányzati politikában. hogy van olyan apa. amely a gyermek „javát" hivatott szolgálni. hogy az apa kapcsolat­ ban maradjon gyermekével. Lillian Rubin könyvében [Families on the Fault Line. aki nélkül jobb a családnak?" Egyes kutatók szerint a fő kérdés nem az. Nagyon is felisme­ rik a férfiak hibáit. Megál­ lapította. De ragasz­ kodnak ahhoz. 1994) olyan mélyinterjúkat közölt. hanem az.

A válást követően a szülőknek két ellentétes igényt kellett összebékíteniük: egyrészt szerettek volna elszakadni. ezért a szülőknek nem kellett többé úgy érezniük. de szűkkeblűséghez. önző individualizmushoz. hogy job­ ban figyeljenek a gyerekek véleményére. hogy azóta szerzett tapasztalataik bir­ tokában másként cselekednének.nemcsak a gyermekeiket érintő „nagy döntések" tekintetében. Mások esetében a bizonytalankodás elidegenedéshez. vagy épp ellenkezőleg. Wilkinson és Mulgan fel­ vetik. a kapcsolatok kiüresedéséhez vezetett. amelyre a szülők nem számítottak és nem készültek fel. akik a hú- . amelyek többnyi­ re elérhetetlenek voltak a korábbi nemzedékek számára: a nők szabadsága.2 4 éves nők 75 százaléka úgy vélte. hogy ebben a kor­ csoportban a nők és a férfiak számára is kevésbé vonzó a házasság. az izgalmat és a változást". ahogyan kedvük tartja). amely im­ már nem egy. mint a család ré­ vén". hogyan akar­ nak élni. Ilyen tekintetben egyre inkább köze­ lednek egymáshoz a férfiak tradicionális értékei és a nők újabb értékei. FEJEZET Carol Smart és Bren Neale vizsgálata a felbomló. hogy „füg­ getlenségre. arra ösztönözte a szülőket. hanem a gyereknevelés mindennapi vonatkozásait illetően is. vala­ mint szabadságuk. amelybe a szülők és a gyerekek kerültek a válás során: megszüntette a korábbi „gondnok­ ság" és „láthatás" fogalmakat. az önzetlenség.7. Ezért néhányan meg­ próbálták szorosan magukhoz kötni. Azok. A törvény értelmé­ ben a válás nem változtatott a gyerekek és szü­ leik jogviszonyán. az egy év­ vel későbbi körülményeik „realitásával". sokan tudták felidézni az egyedüli gyereknevelés kez­ deti szakaszait és értékelni az ezzel kapcsolatban hozott döntéseiket. önzetlenséget és toleranciát eredményeznek. Visszatekintve gyakran úgy gondolták. A kétszülős felállásban bevált gye­ reknevelési jártasság nem feltétlenül hozott sikert az egyszülős háztartásban. A fiatal nők körében megfigyelték. mint az idősebbek körében. hanem két háztartásban történt. és megkövetelte a bírótól és másoktól. önmegvalósításra törekszenek a munkában legalább annyira. és egyik sem visz gyereket az új házasságba. hogy a gyerekeket közösen nevelhessék. hogyan válthatnák félelmeiket és bűntudatukat konstruktív cselekvésre. a kompromisszumkészség és az ér- férfiak és nők körében (Wilkinson 1994. Előfordul. mégis összetartó családokról 1994 és 1996 között Carol Smart és Bren Neale két ízben készítettek interjút hatvan olyan Nyugat-Yorkshire-i szülővel. A törvény változtatott azon a hely­ zeten. Új partnerkapcsolatok és mostohacsaládok Újraházasodás Az újabb házasság megkötésére különféle kö­ rülmények között kerülhet sor. „felnőtt" bizalmasukként kezelni a gyerekeket. hogy munkát vállal­ janak és gyereket (akkor és úgy. hogy továbbra is közösen neveljék a gyerekeket. mint kettő. hogyan alakulnak a gyermeknevelési minták közvetlenül a válás után és hogyan változnak a későbbiekben. hogy főként a fiatal nők körében jelentős szemléleti változá­ sok zajlanak. de nem tudták biztosan. Megállapították.él az a feltevés. A vizsgálati mintában szereplők kö­ zül a nők 29. mindkét nem mozgásszabadsága. hogy egy szülő éppúgy felnevelheti a gyereket. hogy a fiatalabb generáció értékeit azok az örökölt szabadságok formálják. csak a maguk érdekeit nézik. hogy kötelesek megküzdeni a gyerekekért. Amikor a szétköltözés után egy évvel beszélgettek a szülőkkel. Hirtelen elillan a rugalmasság. hogy eldöntsék. Például akkori­ ban jó néhányan aggódtak. a férfiak 51 százaléka akarta „addig halogatni a gyerekvállalást. amelyeket a szülők a szétköltözéskor alakítottak ki. hogy a válás sokat árthat gyermekeiknek. hogy a válás után a felnőttek gát­ lástalanul. és a vizsgált korosztály értékei ál­ talában ellentétesek az idősebb britek értékeivel. A szülők kénytelenek voltak folyton átértékelni gyereknevelési szemlé­ letüket . és „értékelik a kockázatot.néha kifejezetten . hogy a válás utáni gyereknevelés az állandó egyeztetés folyamatá­ ból állt. A 1 6 . eltávolodni korábbi társuktól. ameddig csak lehet". Smart és Neale azt találták. Vizsgálatuk során összehasonlították a válás utáni gyerekne­ veléssel kapcsolatos várakozásokat. hogy a válás utáni gyereknevelés tapasztalata rendkívül kép­ lékeny. Wilkinson-Mulgan 1995). A vizsgálat rámutatott. Smart és Neale megállapították. Smart és Neale azt akarták megtudni. A szerzők szerint a médiában és bizonyos poli­ tikai körökben burkoltan . Ezek a szabadságok nagyobb nyitottsá­ got. más­ részt igyekeztek kapcsolatban maradni vele. a másokkal szembeni bizalmatlansághoz is ve­ zethetnek. eltávolodáshoz. hogy mindkét fél a húszas évei elején jár. önzőén cselekszenek. és idővel változik. akik az 1989-es gyermek­ védelmi törvény elfogadása után költöztek szét vagy váltak el.

akinek volt férje keresetet indított. mint az elsők. mint mások.I ben. meghatározott elvekre vagy meggyőződésre épülő morális érvelés. többek között azt. akik csak egyszer házasodtak meg. mégis meg. hogy kiestél a gyakorlatból. I Az 1989-es gyerekvédelmi törvény rugalmasab. Szerintem előbb végig kellene csinálnod velük. többnyire egy vagy több gyereket visznek az előző házasságukból vagy házasságaikból az új családi otthonba. mint az el­ vált nők: minden 4 elvált nőből 3. mint valami egyértelmű. ábrán is. 1900-ban Nagy-Britanniában az összes házas­ ság körülbelül kilenctizede első házasság volt. hogy milyen ha­ tást gyakorol döntésük a gyerekekre. a 183. hogy ha biztos.J rekek érdekében. hiába kellett védenie. ha előtte már élt házasságban! Az el­ vált emberek újraházasodására nagyobb az esély. bár néhány ál­ talános megjegyzést azért érdemes tennünk. mint arra. ápold őket. Smart és Neale végső következtetése az. hozd őket haza. Kifejtik. később aztán valamivel hosszabb időre. ame­ lyek között korábban a családdal és az annak jól­ létével kapcsolatos döntéseket hozták. mi a „helyes". A válások aránya is ma­ gasabb a második. Az új partnerek egyike előzőleg lehetett hajadon vagy nőtlen. ezért nemet mondott. oldalon). a harmincas éveikben vagy a negyvenes éveik elején kötnek új házasságot. hogyan boldo­ gulsz velük?" Ettől aztán kiborult. és egyre nagyobb százalékban kötöttek újból házasságot már elvált emberek.1.I tét hangsúlyozza. leomlanak az erkölcsi keretek. hogy a gyermek jól lé. mert már három éve nem töltőttél hosszabb időt együtt a gyerekekkel. Erre én: „Akkor nincs miről beszélnünk. Nézzük. ha nin­ csenek megelégedve vele. mi „helyes". addig haja­ don nő vagy nőtlen férfi megköti első házasságát. alkalmas-e az idő a cselekvésre. illetve elvált vagy özvegy. de a házasodás való­ színűsége mindkét nem esetében akkor a leg­ nagyobb. .I próbált konstruktívan együttműködni vele a gye. hogy csak rövid időre akarom rásózni a gyerekeket. Szerintem fogalmad sincs. mondjuk egy hétre. míg minden 6 elvált férfiből 5 házasodik meg újra. hogy egy ugyanolyan korú. mi a teendő. mint az utóbbiban. haladta a 40 százalékot (ez látható a 7. Az elvált emberek valószínűleg többet várnak a házasságtól. hogy a második házasság eleve kudarcra van ítélve. hogy amikor a szülők gondoskodnak gyermekeik­ ről. Szerintük a szülők a gyermeknevelést nem morális keretek között folytatják. amelyeket ritkán lehet egyszer s mindenkorra I „helyrehozni". mik a szándékaid" (Smart-Neale 1999). megfeledkezhet arról. ezért könnyebben föl is bontják. I amit személyes fejlődésében elért.I szony minősége. akkor a gyerekek már valószínűleg felnőttek. Talán furcsán hangzik. mert a fejébe szas éveik végén.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK zékenység. Ez nem jelenti azt. Hiába romlott meg vi­ szonya volt házastársával. Ha pedig az új házasság idősebb kor­ ban köttetik. amit mindennap szoktunk: vidd őket iskolába. főzz. hogy kipróbáld. A sikeres válás utáni gyereknevelés S állandó egyeztetést és kommunikációt követel. és nem fognak a szülők által alapított új otthonban élni. hogy I a válás olyan változásokat indít el a körülmények. hogy a tar­ tós második házasságok általában sikeresebbek. és miféle káros következmé­ nyei lehetnek a közös gyereknevelés viszonyaira. milyen. hanem viselkedésük alapjának talán inkább a gondoskodás erkölcse tekinthető. ami összesen nyolc kombinációt tesz le­ hetővé. takaríts. Lehetséges. A válási arányszám emel­ kedésével a nem első házasságok aránya is nö­ vekedni kezdett. akkor előbb egy hétvégére kel­ lene magadhoz venned őket. mit gondol erről egy gyermekeit egyedül nevelő anya. mint az első házasságban.I bá tette ugyan a mai válás utáni gyereknevelési I megoldásokat. hogy lásd. de azáltal. segíts megoldani a házi feladatot. vagyis a válási arány az első esetben ki­ sebb. ha betegek! Aztán majd újra leülhetünk megbeszelni. 2001-ben ez az arány már meg­ vette. Az elvált férfiak minden korcsoportban nagyobb valószínűséggel kötnek új házasságot. i I I I I | I I I I I Itt az anya több tényezőt mérlegre téve próbálta eldönteni. Statisztikai­ lag nézve az első házasságok sikeresebbek. hogy éjjel-nappal gondoskodni tudsz a gyerekekről. mint az újak. E döntéseket nagyban meghatározza a környezet: a szülőknek számos szempontot kell mérlegelniük. Gyanítom. de igazán biztos vagy benne. Születhetnek gyerekek az új házasságban is. Ezért csak kellő óvatossággal általánosít­ hatunk az újraházasodás kapcsán. 1971-ben a házasságokon belül 20 százalék volt az újraházasodások aránya (legalább az egyik partner számára). Smart és Neale az elvált szülőkkel készített interjúik alapján elutasították ezt a gondolatot. A legtöbb nem első házasságban legalább az egyik fél özvegy volt. moss és vasalj rajuk. milyen I fontos szerepet játszik az elvált szülők közötti vi. mint azok. döntéseket kell hozniuk arról. hogy a gyerekeket neki ítéljék! Megkérdeztem a volt férjemtől: „Nem gon­ dolod. milyen nehéz.

akinek továbbra is komoly befolyása van a gyerekre vagy gyerekekre. hogy a brit társadalomban ma is fontos a házasság. hogy az új család bármikor is együtt töltse a hétvégét. . akinek szintén van két gyereke. Nézzük meg. mint addig. A mai Nagy-Britanniában talán ők a legismertebb mostohaszülők. ezért furdalja a lelkiismeret. „helyreállí­ tott" vagy mostohacsaládról (reconstituted/'stepfamily) beszélünk. Másodszor: a volt házasfelek közötti együtt­ működés gyakran feszültté válik. hogy a gyerekek ugyanakkor látogassák őket. Ha a „kül­ ső" szülők ragaszkodnak hozzá. Először: többnyire él valahol egy másik vér szerinti szülő. amit normális esetben megtenne a sa­ ját gyerekével. Vegyük annak a kétgyermekes nőnek az esetét. amikor egyikük vagy mindkettőjük újra megházasodik. Mindig attól fél. nagy a valószínűsége annak. Mivel a legtöbb mostohagyerek két háztartáshoz „tartozik". Nem te­ heti azt. hogy igazságtalan. hogy különböző szoká­ sok és szemléletmódok ütköznek össze éppen az ő személyén keresztül. A mostohacsalád létrejötte és a kiterjesztett család ebből eredő növekedése egyértelműen örömöket és előnyöket hoz. és ha fegyelmezni próbáltam a Károly herceg és Camilla Parker-Bowles frigye azt bizonyítja. akkor rossz érzései vannak amiatt is. Például lehetetlenné válik. és mindannyian együtt élnek.19fjJ^^EJEZET Mostohacsaládok Ha egy új házasságba a felnőttek közül legalább az egyik magával viszi korábbi házasságából vagy kapcsolatából származó gyermekeit. és előfordul­ hat. de ha normálisan reagál és dühös lesz. miután a szá­ mára megoldhatatlannak bizonyult problémák szétköltözéshez vezettek: Folyton bűntudata van az embernek. de bi­ zonyos nehézségekkel is jár. A [mostohalány] apja és én nem értettünk egyet. aki fele­ ségül megy egy férfihoz. Harmadszor: a mostohacsaládokban különbö­ ző hátterű gyerekek kerülnek össze. hogy mások az elvárásaik a családon belüli megfelelő viselkedést illetően. ez to­ vább fokozhatja az új család összekovácsolásával egyébként is együtt járó feszültségeket. hogyan írta le tapasztalatait egy mostohaanya.

hogy örökké szekálom. szerettem volna pótolni. Brannen azt is megfigyelte. Brannen szerint a családi háztartás csak egy része a rokoni kapcsolatok hálózatának. Egyes szerzők újabban binukleáris családokról írnak. amely meghatározza a mostohaszülő és mostohagye­ rek közti viszonyt. és az emberek ke­ vesebb gyereket vállalnak. amelyekben vannak dédunokák is. esetleg még unokáiról is. mert nő a válások aránya. vagyis ahol gyerekek is vannak. Ann Paul ( Chris és Sarah (élettársak) Stephanie Forrás: Sociology Review.2. mint a természetes apja vagy anyja? Hogyan viselkedjen a mostohaszülő korábbi partnerének új házastársával.2. hogy az ötvenéves britek háromötödének legalább az egyik szülője él még. és valamivel több mint harmadrészük nagyszülő.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK Egyágú csalá dok Julia Brannen (2003) kifejti. Az ilyen családok tagjai maguk döntik el. vékony. Növekszik a négynemzedékes családok aránya. John és felesége. amelyet egyre inkább több nemzedék alkot. Az intergenerációs támogatás igénye különö­ sen az egyszülős családokban nagy. „karószerű struktúrák" (lásd a 7. Ennek az az oka. hogy rend­ re szoktassa. mindig azt mondta. gyereket. 2003. ábrát). amelyekben az idősebb generáció gyakran érzelmi támogatást is nyújt a válságos időkben. hogy szekálom. Brannen rá­ mutat. szeptember. ábra Családfa és családkaró CSALÁDFA CSALÁDKARÓ George és felesége. A nevén szólítsa-e a gyerek az új mostohaszülőjét. 13/1. ami hiányzik az életéből. Helen csökken a termékenységi ráta. Ugyanakkor az idősebb és fiatalabb nemzedékek közé ékelt. hogy a nagyszülők egyre többet segítenek a többi nemzedéknek. il­ letve „anyának"? Fegyelmezheti-e a mostohaszü­ lő a gyereket ugyanúgy. annál inkább úgy látszott. Kevés olyan elfogadott norma létezik. hogy a mai családok hosszú. a nemzedéken belüli. 7. fő­ ként unokáik gondozásában vállalnak nagy szere­ pet. amelyek korábban nem léteztek a nyugati társadalmakban.. „összekötő generáció" gyakran egy­ szerre gondoskodik (idősödő) szüleiről. amikor el­ megy a gyerekekért? A mostohacsaládokban olyan rokonságtípusok jelennek meg. Brannen ezért mondja. miképpen alkal­ mazkodnak azokhoz a viszonylag ismeretlen kö­ rülményekhez. Én adni akartam neki va­ lamit. amelyek között találják magukat. mint fára emlékez­ tető. és a válás utáni újraházasodással kapcsolatos gondok is újak. vagy inkább „apának". de talán nem vagyok elég rugalmas (Smith 1990). például válás idején. hogy ma a britek a szerkezetében inkább karóra. „egyágú család" (bean-pole family) korát élik. Minél inkább nem csinált semmit. gyerme­ keiről. ott a vá­ lás után a két érintett család továbbra is egységes családrendszert alkot. „horizontális" kap­ csolatok gyengülnek. Míg a család nemzedékei közti „vertikális" kap­ csolatok a várható élettartam növekedésével erő­ södnek.. . hogy az emberek tovább élnek.

akik kü­ lönélőnek vallották magukat. az országos háztartásvizsgálat (General Household Survey) csak 1979-től kezdve tartalmaz az együttélésre vonatkozó kérdést. Az ilyen párok rendszerint nem adják össze a pénzüket. hogy nem kötnek házasságot. hanem együtt laknak és együtt nevelik a gyerekeket. 2001/2002-re a 60 évesnél fiatalabb együtt élő. bár a házasság előtti együttélés időtartama egy­ re hosszabb. és nem akar­ nak összeházasodni" (HMSO 2004). Nagy-Britanniában egészen a legutóbbi időkig az emberek szemében némileg botrányos viselke­ désnek minősült az együttélés.3. hogy „Nincs azzal semmi gond. o. míg végül valamelyikük végleg elhagyja otthonát. Beletartoznak azok a válaszadók is. Az együtt­ élés leginkább a 2 5 . hogy a válással a házasság ugyan felbomlik. Egyre több elkötele­ zett. ábra A házasságon kívül együtt élő britek nem és életkor szerinti aránya. ahol gyerekek is vannak. Az együtt élő nem házas párok körében há­ rom-négyszer nagyobb a szakítás valószínűsége. A házasság és a családi élet hagyományos formáinak alternatívái Együttélés A nyugati társadalmak többségében egyre inkább elterjed az együttélés: amikor egy pár házassá­ gon kívül él együtt. Az együtt élő fiatalok szinte mindannyian úgy tervezik. az 1940-es években születettek 19 százaléka. Bár az együttélés egyre népszerűbb. . a családok azonban mindent összevetve nem. ábrát). hogy egy pár együtt él. Az 1920-as években született nők­ nek csak 4. életévüket be­ töltött válaszadóknak viszont csak 40 százaléka értett egyet azzal az állítással. Míg korábban a házasság volt két ember közös életé­ nek meghatározó alapja. de házasságot nem kötő férfiak és nők száma. A szexuális viszonyban élő pár egyre több időt tölt együtt. 34. F E J E Z E T E sokrétű és zavarba ejtő átalakulások ellené­ re talán az a leginkább helytálló következtetés. az 1960-as években született nőknek azonban majdnem a fele él így. különösen ott. 2001/2002 (százalékban) 50 • 40 Férfiak | Nők 3 30 1r 16-19 • 20 T 40-44 10 J 11 20-24 rn 45-49 50-54 55-59 25-29 30-34 35-39 a 16-59 éves férfiak és nők.3. 2004. hanem egyszerűen belesodródnak egy ilyen kapcsolat­ ba. mint a házasok között. nem házas nők aránya elérte a 28 százalékot. hogy még mindig a házasság a szilár­ dabb. A brit háztartás­ mintákra vonatkozó adatok fő forrása. ez már nem mondható el róla: ma inkább párkapcsolat kialakításáról és felbontásáról beszélhetünk. Forrás: Social Trends. a hasonló férfiak aránya 25 százalék volt (HMSO 2 0 0 4 ) . Az együttélés ma Nagy-Britanniában általá­ ban a házasságkötés előtti próbaidőnek számít. A brit és más európai fiatalok körében azonban változnak az együttéléssel kap­ csolatos attitűdök. akik 11 éves vagy fiatalabb gye- 7. és egyre több pár választja a házas­ ság alternatívájaként. szexuális kapcsolatban. a 65. de nem feltétlenül a jelenle­ gi partnerükkel. Az újraházasodás révén megszülető családi kapcso­ latrendszer ellenére is számos kapcsolat fennma­ rad. Az elmúlt évtizedekben ugrásszerűen növekedett a közös háztartásban élő. A Nottinghami Egyetem 1999-es vizsgálata so­ rán szociológusok két minta tagjaival készítettek interjúkat: az egyikbe olyan házas és együtt élő párok tartoztak. a kutatások azt mutatják. Egy vizsgálat során a 1 8 . 33. A fiatal párok esetében az összeköltözés többnyire nem tervezett.2 9 éves nőket és a 30-34 éves férfiakat jellemezte (lásd a 7. tartós kapcsolatban élő pár dönt úgy.2 4 éves válaszadók 88 százaléka. hogy valamikor majd házasságot kötnek.192 7.

„Szexualitás és társadal­ mi nem" című fejezetben (338-340. hogy egy részük jobbnak látta. és a tradicionális nemi szerepeket nem könnyű rá­ húzni az azonos nemű párokra. alkotó formáit. a beteg ellátása. a homoszexuális part­ nerkapcsolatokban nincsenek ilyen elvárások. hogy a stabil kap- . Azt találták. és mindenféle heteroszexuális kapcsolat nélkül. ami azt jelezhe­ ti. melyeken a heteroszexuális kapcsolatok nyugszanak. A heteroszexuális párkap­ csolat sok hagyományos formája . korábban intoleráns attitűdök enyhülése együtt járt azzal. Az utóbbi időkben számos esetben arattak jogi győzelmet homoszexuális párok. ahogyan eddig elképzelhetetlen lett volna. hogy a bíróságok is gyakrabban ítélik oda a szülői felügyeletet leszbikus kapcsolatban élő anyák­ nak.. Ez­ zel a gyakorlattal azonban felhagytak. a homoszexuális partnerkapcsolatokat a sok heteroszexuális fri­ gyet vezérlő normákon és irányelveken kívül kell kialakítani és megegyezéses alapon fenntartani. a meleg férfiak és a leszbikusok kapcsolatainak alapja inkább a személyes elkötelezettség és a kölcsönös bizalom. hogy elkerüljék azokat az egyen­ lőtlenségfajtákat és kiegyensúlyozatlan hatalmi viszonyokat. Mivel a melegeket és a leszbikuso­ kat kirekesztették a házasság intézményéből. Melegek. Néha a mele­ gek közötti párkapcsolatot „választott családnak" (family of choice) nevezik. Bár Nagy-Britanniában szinte minden gyerekes homo­ szexuális család két nőből áll. mint a törvény. Először is több le­ hetőség van arra.3 4 0 . Míg az idősebb nemzedék a házasságot a kötelezettségek és feladatok felől szemlélte. o. hogy a partnerek megbíznak egymásban. mert az emberek nem nézték jó szemmel. készek szembeszállni a nehézségekkel és közös feladatuknak tekintik az „érzelmi munkát" (Weeks et al. mert nem azok a kulturális és társadalmi feltevések vezérlik őket. Például míg a heteroszexuális házassá­ gokban általában a nők végzik a házimunka és a gyermekgondozás javát. A homoszexualitással kapcsolatos. „Szexualitás és társadalmi nem" című fejezetben lesz szó ( 3 3 8 . többnyire azért. amelyek igencsak különböznek a heteroszexuális pároknál gyako­ ri formáktól. Másodszor: a homoszexuális part­ nerek megegyeznek kapcsolatuk feltételeiről és belső működéséről.egyre inkább megjelenik a meleg és leszbikus családokban is úgy. az 1960-as évek vé­ gén és az 1970-es évek elején egy ideig több ame­ rikai város szociális jóléti szervezete hajléktalan meleg fiúkat meleg párok felügyeletére bízott. meny­ nyire különbözik az idősebb házasok és a fiata­ labb nemzedékhez tartozók elkötelezettsége. leszbikusok élettársi kapcsolata Manapság sok homoszexuális nő és férfi él tar­ tós párkapcsolatban. az azonos nemű pároknak kevésbé kell törődniük azokkal az elvárásokkal. A szo­ ciológusok úgy vélték. amely mindennemű intézményi támo­ gatást nélkülöz. ami a feladatok egyenlőbb megosztását eredményezheti. amelyek megszabják. há­ zasság révén is megpecsételik (Dyer 1999).). Az 1980-as évek óta nő a kutatók érdeklődése a meleg és leszbikus párkapcsolatok iránt. Úgy tűnik. de mivel a legtöbb ország ma sem ismeri el a homoszexuálisok házasságát. hogy jogaikat lassanként törvénybe foglalják. Míg a heteroszexuális párok viselkedését társadalmilag beágyazott nemi sze­ repek határozzák meg. / A homoszexuális párok törvénybe foglalt új jo­ gairól a 12. / A homoszexualitásról és a melegek házasságá­ ról szó lesz még a 12. hogy a homoszexuális partnerek körében sajátos gondoskodási és elkötelezettségi kultúra alakult ki. Nagy-Britanniában egy döntő jelentőségű 1999-es bírósági határozat kimondta. 1999).. ez tükrözi a minden­ napi élet pozitív. azt az életet. kinek mi a dolga a kapcso­ latban. amelyek sok heteroszexuális párra jellemzőek. ha ezt az elkötelezettséget nyilvánosan. o. Har­ madszor: a meleg és leszbikus partnerkapcsola­ tokban megmutatkozik az elkötelezettség sajátos formája.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK rekeket nevelnek.például a köl­ csönös támogatás. az ifjabb nemzedék az önként vállalt elkötelezettsé­ get hangsúlyozta. a másikba pedig szintén házas szüleik. A mesterséges megtermékenyítési módsze­ rek révén leszbikusok is szülhetnek gyereket.). A kutatók azt próbálták kideríteni. hogy a partnerek között egyen­ lőség alakuljon ki. A fiatalabb válaszadók között az volt a fő különbség. ho­ moszexuális szülőként alapíthatnak családot. feladatainak átvállalása. a homoszexuális párkapcsolatokat az jellemzi. mint szü­ leikhez. Weeks és szerzőtársai (1999) a meleg és lesz­ bikus partnerkapcsolatokon belül három jelentős mintát különböztetnek meg. Egyesek szerint az AIDS terjedése fontos ténye­ ző volt abban. amelyet a homoszexuális párok ma már egyre in­ kább együtt élhetnek. . Minden megegyezés kérdése. hogy a homoszexuális kapcsolatokban az intimitás és az egyenlőség olyan formái jelennek meg. A me­ leg és leszbikus párok tudatosan formálhatják kapcsolataikat. a közös kassza stb. hogy a fiatalabb házas és együtt élő párok tagjai jobban hasonlítanak egymáshoz.

mint az 1970-es évek elején (ez látható a 7.5 30. Ma sokkal inkább. gondoskodó szülők alkotják . mint korábban említettem.5 28. A modern nyu­ gati társadalmakban több tényező együttes hatá­ Forrás: Social Trends. életút. hogy megházasod­ janak (a múltban ez volt az egyik leggyakoribb útja-módja annak. Ma a húszas éveikben já­ rók nagyobb része nem házas. „Szocializáció. 2003-ban már 29 százalék volt (HMSO 2 0 0 4 ) . A társadalmi normák változnak: egyes országokban ma már azonos nemű párok is szabadon felnevelhetik gyer­ meküket. hogy elkerüljenek otthonról). a 1 5 8 . hogy kezdjük többre értékelni a függetlenséget a családi életnél. kimondva.4 1971 1981 1991 2001 24. 32. hogy pót­ anyától született gyermekük születési anyaköny­ vi kivonatában kettőjük nevét kell feltüntetni. a másik tényező. a társtalan élet annak a társadalmi trendnek a része. Bár a független­ ség vagy a „választott pártalanság" egyre gyako­ ribb útja a szülői otthon elhagyásának.6 Választott pártalanság A háztartás-összetétel alakulásának jelenlegi trendjei felvetik a kérdést: egyedülállók nemze­ tévé válunk? Nagy-Britanniában az egyfős ház­ tartások aránya 1971-ben még 18. hogy a „választott pártalanság". hogy az emberek később házasodnak .5 0 éves egyedülállók többsége elvált. / Az életút fogalmáról a 6. akik sosem kötöttek házasságot. a válások növekvő aránya. A pert indító egyik férfi kijelentette: „Jogi győzel­ met ünneplünk: igazi család született. hogy a népességen be­ lül növekszik a megözvegyült idősebbek aránya (erről a 6. A 3 0 .6 25.. hanem hogy szerető. mint valaha. o. A harmincas éveik közepén járó férfiak és nők között azonban már kevesen vannak. Ebből arra lehet következtetni. A csak néhány évtizede elfogadott nézőpontok között 7. 1971-2001 Első házasság Férfiak Nők 22. A pártalanság az életút különböző szakaszai­ ban mást-mást jelent. oldalon volt szó). Az ötvenévesnél idősebb egyedülállók több­ sége özvegy. és éppen „két házasság között" van. táblázat Átlagos házasodási kor Angliában és Walesben.6 23.1 5 1 . az embe­ rek többsége végül ma is megházasodik. 34.1 5 9 . 1999-ben egy amerikai bíróság megerősítette egy meleg pár szülői jogait. o. a fiatalok egysze­ rűen azért költöznek el a szüleiktől. hogy egy apából és egy anyából áll. 2004. amelynek nem az a legfőbb ismérve. A homoszexuális partnerek „családtag­ ként" való elismerése olyan jogi kategóriákban éreztetheti hatását.4. nem azért. öregedés" című fejezetben volt szó ( 1 4 9 .2001-ben a britek átlagosan hat évvel később kötöttek házasságot. csolatban élő homoszexuális pár családnak te­ kinthető. akár elkötelezett kapcsolatban élő meleg párról van szó" (Hartley-Brewer 1999). a társadalombiztosítás.1 25. az adózás. Az egyik az a trend. hogy önálló életet kezdjenek. A CSALÁD ÉS AZ INTIM KAPCSOLATOK ELMÉLETI NÉZŐPONTJAI A család és a családi élet vizsgálatához az egy­ mással ellentétes meggyőződésű szociológu­ sok máig különbözőképpen közelítenek. mint régebben.).akár egyedülálló anyáról.4 27.sára növekedett az egyedül élők száma.4. Megint másik az. az öröklés és a gyermeknevelési támogatás. Az egyfős brit háztartások majdnem felében magányos nyugdíjas él. mint a letelepedési engedély. táblázatban). . fejezetben.

A funkciona­ lista családelméleteket éles bírálatok érték. például a kormányzat. A személyiségstabilizáció azt a sze­ repet jelenti. Mégis hasznos. Míg korábban a családszociológia főként a családstruktúrákkal. hogy az ipari társadalom igényeinek kezelésére legalkalmasabb egység a nukleáris család. Az elsődleges szocializáció az a folyamat. amit az iparosítás előtt még megtehettek a családok. hogy kétségbe vonta a családról mint béke szigetéről. E szemlélet szerint a család fontos feladatokat végez. amelyek nem felelnek meg a nukleáris család modelljé­ nek: a fehér. A feminista írások a témák széles skálájával foglalkoztak. amelyek meg­ határozott funkciókat ellátva biztosítják a folyto­ nosságot és a konszenzust. mielőtt a családvizsgálatban ma érvé­ nyesülő szemléletek felé fordulnánk. Az ipari társadalomban sokak szerint meghatá­ rozó a család szerepe a felnőtt személyiség stabi­ lizálásában. érzelmi szerepet töltött be. amelynek során a gyerekek megtanulják annak a társadalomnak a kulturális normáit. Parsons úgy vélte. A háborút követő évek­ ben a nők visszatértek hagyományos házi szere­ pükhöz. gyermekgondozási és szocializációs szerepe ma­ radt hangsúlyos. hogy az egyfajta speciális szerepet tölt be a mo­ dern társadalmakban. ezek közül azonban három külö­ nösen fontos. fejezetben térünk ki részleteseb­ ben. hogy a családmag gyakran eltávolodik a tágabb rokonságtól és nem tud a kiterjedtebb rokoni kötelékekre támaszkod­ ni. hogy a családon belüli egyenlőtlen hatalmi viszonyok miatt bizonyos családtagok előnyösebb helyzetbe kerülnek a többieknél. hogy a férj kenyérkeresőként „instrumentális" szerepet kapott. ezért nem veszi figyelembe azt a szerepet.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK is számos akad. A fel­ nőtt férfi és nő házassága révén a felnőtt szemé­ lyiség támogatásra talál és megőrizheti épségét. Feminista megközelítések Sok ember számára a család a vigasz és a meg­ nyugvás. A „konvencionális családban" a felnőttek egyike otthonán kívül dolgozhat. akkor valamivel érthetőbbek. De ha az elméleteket saját történeti kontextusukban vizsgáljuk meg. a házi munkamegosztás: hogyan osztják el a feladatokat a háztartás tagjai egymás között. mert a férfiak és a nők közötti házi munkamegosztást úgy láttatják. amely ma már sokkal kevés­ bé látszik helytállónak. idejétmúltnak számít. amelyet más társadalmi intézmények. kertvárosi. inkább reprodukciós. Parsons családszemlélete napjainkban már in­ adekvátnak. hogy érzelmi támogatást nyújt felnőtt tagjainak. A szerzőpáros a család bizonyos funkciók el­ látásából fakadó jelentőségét hangsúlyozza. a személyiségfejlődés legfontosabb tere­ pe a család. a férfiak pedig újra elfoglalták egyedüli kenyérkereső pozíciójukat. a feminizmusnak sikerült a családon belülre irá­ nyítani a figyelmet. a média és az iskola játszik a gyerekek szocializá­ ciójában. a közös érdekekre és a kölcsönös támogatásra épülő egység. Funkcionalizmus Funkcionalista nézőpontból a társadalom olyan társadalmi intézmények csoportja. amelyek hozzá­ járulnak a társadalom alapvető szükségleteinek ellátásához és segítenek fenntartani a társadalmi rendet. amelybe születtek. A feministák körében megoszlanak a vélemények . A fe­ minizmus nagy hatást gyakorolt a szociológiára azzal. a feleség pedig az otthon keretei között „affektív". amelyre a 18. ha figyelembe vesszük az újabb kutatások eredményeit és a társadalmi világban zajló változásokat. a szeretet és az összetartás legfőbb for­ rása. Talcott Parsons amerikai szociológus szerint a család két fő funkciója az elsődleges szocializá­ ció és a személyiségstabilizáció (Parsons-Bales 1956). A funkcionalista csa­ ládszemléletet azonban más alapon is bírálhat­ juk. amelyet a család betölt azáltal. Ez a nukleáris családon belüli szerepspecializáció gyakorlatilag azt jelentette. ha röviden áttekintjük a szociológiai gondolkodás fejlődését. Igyekeztek megmutatni. hogy a nők házi szférában szerzett tapasztalatait vizsgálják. középosztálybeli „ideál­ tól" eltérő családok deviánsnak minősülnek. míg a másik felnőtt gondoskodik az otthonról és a gyerekekről. a ma­ gány és az óriási egyenlőtlenség terepe is. a tagjainak egyenlőséget biztosító szféráról kialakult képet. Az iparosítás megindulá­ sával a család a gazdasági termelés egységeként veszített jelentőségéből. hogy a család együttműködő. mintha az természetes és prob­ lémamentes volna. Ezek az elméletek nem számolnak a családformák azon változataival sem. a nukleáris és ki­ terjesztett család történeti fejlődésével és a ro­ konsági kapcsolatok jelentőségével foglalkozott. A funkcionalista hagyományt követő szo­ ciológusok úgy tekintettek a nukleáris családra. Az egyik fő érdeklődési terület. Mivel ez a gyermekkor első éveiben történik. Sok feminista szerző megkérdőjelezte azt az elképzelést. Az 1970-es és 1980-as években a családdal kapcsolatos viták és kutatá­ sok többségében a feminista nézőpontok váltak uralkodóvá. Ennek az az oka. Ugyanakkor lehet a kizsákmányolás.

Ez a folyamat a „férfiszféra" és a „női szféra" elkülönülését eredményezte. Míg egyes feministák az ipa­ ri kapitalizmus eredményének látják. hogy a családi élet erőszakos. ezért kevesebb a szabadidejük. és milyen minták alakulnak ki abban. sem a jogi-politikai körök (lásd a 181-183. Figyelmet kell fordítani a társadalmi. sőt a fizikai bántalmazás terepéül. hogy ki hogyan férhet a háztartási pénzekhez és mennyire rendelkezhet azokkal (Páhl 1989). hanem igen sok érzelmi munkát is vállalnak. Ez különféle folyamatokat ölel fel a beteg családtag ápolásától az idős ro­ konról való. miképp szolgál a család a nemi elnyomás. hogy a patriarchátushoz kötődik. Ezeket az átalakulásokat azonban nem lehet megérteni a késő modern korunkban zajló általánosabb változásoktól elszakítva. Hasonló gondolatme­ netet követve néhány szociológus megvizsgálta a fizetett és nem fizetett munka ütköző területeit. Suliivan 1997). sőt globális szinten bekövetkező módosulásokra. Anthony Giddens: átalakuló intimitás Munkám során magam is megvizsgáltam. A második témakörbe. FEJEZET arról. mint a gyermekgondozás és a házimunka. amelyet a feministák fontos szempon­ tokkal egészítettek ki. a megegyezés és a rögtönzés képes­ ségét. ho­ gyan változnak az intim kapcsolatok a modern társadalomban. De mivel a feminista családvizsgálatok gyakran az otthoni szféra konkrét kérdéseivel foglalkoz­ nak. A nők általában nemcsak konk­ rét feladatokat (például a takarítást és a gyermek­ gondozást) vesznek a vállukra. Az elmúlt évtizedben a családra vonatkozó szociológiai szakirodalom fontos törzse alakult ki. mint valaha (Hochschild 1989. A válások és a csonka családok arányának növe­ kedése. egyben a munka egy formája is. hogy idővel a családokban egyenlőbb viszonyok alakulnak ki a szerepek és a feladatok megoszlása tekintetében. Meg­ nézték. hogy a kapitalista termelés sokkal határo­ zottabb választóvonalat vont az otthon és a mun­ ka világa közé. megerőszakolása. Egészen a legutóbbi időkig az iparosodott társa­ dalmak többségében sokan elfogadták a férfi ke­ nyérkereső modelljét. hogyan alakult ki a történelem során ez a munkamegosztás. A gondoskodás néha csak annyiból áll. Bár a gondozási tevékenység a szeretetre és a mély érzelmekre épül. a „mostoha-" és homoszexuális család­ formák elterjedtebbé válása. A gondozási tevékenységek vizsgálata a harma­ dik terület. hogyan oszlanak meg a férfiak és a nők között az olyan otthoni feladatok. de az egyértelműnek látszik. ezért korábbi keletű az iparosításnál. A feminista szociológusok igyekeztek megérteni.számos feminista szerzőt foglalkoztat a kapcsolatokon belüli „ér­ zelmi munka". Új nézőpontok Az elmúlt néhány évtizedben a feminista néző­ pontból végzett elméleti és empirikus vizsgálatok nagyobb érdeklődést keltettek a család iránt a ku­ tatók körében és az emberek többségében is. nem mindig tükrözik az otthon keretein kí­ vül kialakuló nagyobb trendeket és hatásokat. de ezek nem válnak benne kizárólagossá. munkahelyi és otthoni felada­ tai) megjelentek a mindennapi szóhasználatban. főként azt. Az olyan kifejezések. ha meg akarjuk ra­ gadni a személyes átalakulások és a nagyobb vál­ tozásminták közötti összefüggést. valamint az egyének személyes kapcsolataiban kibontakozó elvárások. Gershuny et al. a felismerés. a sok családban létező egyen­ lőtlen hatalmi viszonyok tartoznak. Eredményeik azt mutatták. oldalon). hogy mennyire érvényes például a „szim­ metrikus családra" vonatkozó állítás (Young-Wilmott 1973): az a nézet. A feminista szociológusok vizsgálatokat végez­ tek azzal kapcsolatban. mert a feministák megállapították. Ennek ered­ ményeként nagyobb figyelmet kapott a családon belüli erőszak jelensége. továb­ bá máig jellemző hatalmi viszonyokat teremtett. hogy több nő végez fizetett munkát az otthonán kívül. hogy oda­ figyelünk más lelki jóllétére . A feleség „kékre-zöldre verése". árnyoldalait mintha jó ideje nem lát­ nák sem a kutatók. 1994. valamint az együtt­ élés népszerűsége mind érdeklődésre számot tar­ tó témák. Mások azt firtatták. amelyre a feministák hív­ ták fel a figyelmet. a vérfertőzés és a gye­ rekek szexuális bántalmazása mind azért keltet­ tek nagyobb figyelmet a nyilvánosságban. Az érdeklődés középpontjába a családformákban zajló nagyobb átalakulások kerültek: a családok és háztartások kialakulása és felbomlása. hogyan oszlanak meg a források a családtagok között. mások azt állítják. hogy fenntartsák a személyes kapcsolatokat (Duncombe-Marsden 1993).7. hosszabb ideig tartó gondoskodásig. hogy továbbra is elsősorban a nők­ re hárulnak az otthoni feladatok. hogy az iparosítás előtt is létezett valami­ féle házi munkamegosztás. Van okunk azt hinni. és megállapításaimat külön kö- . mint a „második műszak" (a nők kettős szerepe.annak ellenére. hogy mennyivel gazdagítja a nők nem fizetett otthoni munkája a gazdaság egészét (Oak­ ley 1974). mint a férfiaknak . amely megköveteli az odafigyelés. amely feminista nézőpontokra épít.

oldalon fejtek ki részletesebben. amíg csak lehet. és annál inkább igyekez­ nek megtalálni a megfelelő viszonyt. hogy szűz maradjon. főként az egyéni választás lehetőségének el­ terjedése óriási átalakuláshoz vezetett intim kap­ csolatainkban. század végén alakult ki (erről már volt szó a 1 7 0 . ami sebezhetővé teszi őket. hogy a premodern társadalomban nem volt szokás a nemi vonzalomra vagy a romantikus szerelemre ala­ pozni a házasságot. hogy mikor. A kapcsolatban részt vevő felek folyama­ tosan mérlegelik. A tiszta viszonynak sokféle formája lehet. A paraszti élet. olda­ lon). milyen gyakran és kivel akarnak szeret­ kezni (ez derül ki majd a 12. amely naphosszat ínszakasztó munkával telt. nyilván nem serken­ tette a nemi vágyat . . hanem egyre inkább a tiszta viszony (pure relationship) eszméjére alapozzák kapcso­ latukat. Ez részben a jobb fogamzásgátlási módsze­ reknek köszönhető. Hiába ígért azonban kölcsönös vonzalomra épülő egyenlőséget a kapcsolatban. a férfinak viszont nem írtak elő ilyen normát. hogy mindkét fél elfo­ gadja: „hallgatólagosan" mindketten élvezik a kapcsolat előnyeit. mennyi­ re tudják a partnerek felfedni egymás előtt cél­ jaikat és szükségleteiket. A romantikus szerelemtől eltérően nem tart örökké és nem köt­ hető egyetlen személyhez.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK tétbe foglaltam [The Transformation of Intima­ cy. Az egymásra találók közötti szerelem kialakulása részben magyaráz­ hatja a különélési és válási arányok növekedé­ sét. amelyet a 4. hanem gyakrabban kapcso­ lódott az anyagi környezethez. amely bizalmat teremt. hogy a tisz­ ta viszony felnőttek közötti kapcsolatokra szűkí­ tett gondolata azt tükrözi. amely nem téveszten­ dő össze a szenvedélyes szerelem többé-kevés­ bé egyetemes késztetéseivel. Az alábbiakban részletesebben is­ mertetem gondolatmenetüket. A tiszta viszonyt az tartja össze. A modern társadalmakban élők még sosem válogathattak ennyi lehetőség közül. Ók is azt mondják. 1993). gyakorlati­ lag a romantikus szerelem vezetett a nők feletti férfiuralomhoz. sőt a heteroszexuális párokra sem. E fejezetet azzal kezdtem. hogy a gyerekek és a gyermekkor kiszorul a szociológiai gondolkodás­ ból (Smart-Neale 1999). amelyek nagyrészt megsza­ badították a nőket a sorozatos (és életveszélyes) terhességtől és szüléstől. Minél inkább választható lehetőséggé vá­ lik az egymásra találók közötti szerelem. bár általában (főként az együtt élő párok számának növekedésével) csak a már meglévő viszony keretéül szolgál. Ezek egyike a házasság.1 7 2 . akárhogyan alakul a kapcsolatuk. „Szexualitás és tár­ sadalmi nem" című fejezetben is). mege­ gyezéses jellegükből fakadóan közelebb jutottak a tiszta viszony ideáljához. mennyire szolgál megelégedésükre a kapcsolat. A romantikus szerelem azt jelentette. a 109-110. ha kapcsolatuk kiüresedik. E gondolat bírálói szerint a felnőttek kapcso­ latának tekintett tiszta viszony instabilitása el­ lentétben áll a gyerekekről is gondoskodó család sokrétű gyakorlatával. A romantikus szerelem. hogy meg kell találni „az igazit".bár a férfiaknak bőven volt lehetőségük. hanem döntő szerepe volt benne a magunk alakította éntudat kialakulásának is. amelyet a felek szabad akaratukból vál­ lalnak. Ez a folyamat a társadalmi reflexivitás kibonta­ kozásaként írható le. így elválasztható a reprodukci­ ótól. az otthon kényel­ mét és a szerető vagy örömlány nemiségét.. Ket­ tős mércével mértek: a nőtől elvárták. nem a viszony kialakulását segíti. Az azonos ne­ műek kapcsolatának egyes formái nyitott. annál inkább háttérbe szorul az a gondolat. ma viszont a házasoknak nem kell együtt maradniuk. Úgy vélem. hogy a modernitás legutóbbi sza­ kaszában újra átalakult az intim kapcsolatok jel­ lege. hogy a roman­ tikus szerelem eszméi széttöredeznek. Az emberek ma már nem a romantikus szen­ vedélyre. hogy a modern élet. amely aktív és feltételes. Kialakult a plasztikus szexualitás (plastic sexuality). mint a heteroszexuá­ lis kapcsolatok. és hiányoznak belőle azok a különböző tapasztalatok. mennyire valósulhatnak meg a céljaik. A könyvemben foglalt gondolatok közül szá­ mos előfordul a Beck-Beck-Gernsheim házaspár írásaiban is. A kritikusok azt is felvetik. amíg érte nem jön a megfelelő férfi. A tiszta kapcsolatok azonban semmiképp nem korlátozódnak a házasságra. hogy ha ketten összeházasodnak. A plasztikus szexualitás kialakulásával meg­ változik a szerelem is. Úgy vélem. hogy házasságon kívüli viszonyt folytassanak. érdemes-e folytatni. akkor egymáshoz van­ nak kötve. hogy szétválasztotta a feleség. amelyben csalá­ dot akartak alapítani vagy a vagyont igyekeztek átörökíteni. amelyeket a (hete­ roszexuális) kapcsolat felbomlásakor férfi és nő szerezhet. A szexualitás képlékennyé vált. Sok férfi úgy próbálta oldani a romantikus szerelem erkölcsi normái és a szen­ vedélyes szerelem vágyai közötti feszültségeket. és helyü­ ket az egymásra találók szerelme (confluent love) veszi át. Megha­ tározza a szerelem további alakulását. A plasztikus szexuali­ tás létrejöttét azonban nemcsak technikai vívmá­ nyok segítették. fejezetben. a 18. A szerelem intimitásra épül. Ma már több lehetőség közül választhatnak: régeb­ ben nehéz vagy lehetetlen volt válni. amelyről a fejezet korábbi részében volt szó.

Beck és Beck-Gernsheim azt mondják. főként akkor. Megállapítják. A szerzők ezen azt értik. vagy jó időre otthagyták pályájukat. Bár a házasság és a családi élet „la­ zábbnak" látszik. Le­ het. Meg­ állapítják. még mindig na­ gyon fontosak az emberek számára. hogy igaz szerelemre és be­ teljesülésre lelhetnek. igazoljuk és alátámasztjuk. és bevési üzeneteit az emberek várakozásaiba. Korábban a nők többnyire csak rész­ munkaidőben dolgoztak otthonukon kívül. ami volt és ami van. a szex. otthonra vágyunk. Bár a férfiak és a nők közöt­ ti feszültségek nagyok. Szerintük a szerelem egyszerre kétségbeejtő és elandalító: „hatalmas erő. a szeretet és az egyéni érdekek érvényesítésének szabadsá­ ga közti érdekütközésekkel. A modern pároknak ma sokféle problémával kell szembenézniük. Azt gondolhatnánk. bizalomra. mégis megmarad az erős remény és hit abban. Beck és Beck-Gernsheim úgy látják. A válás egyre gyakoribb. aggodalmaiba és vi­ selkedésmintáiba". hogy felneveljék gyermekeiket. A szerzőpáros megállapítja. Ezek a minták kevésbé állandóak. amíg azok egy csapásra rémálmokká nem vál­ toznak (1995. módo­ sítják.. Mivel magyarázhatók ezek az ellentétes tendenciák? A szerzők szerint egyszerű a válasz: a szere­ lemmel. hogy legyűrjük a modern élet szülte kétségeket és félelmeket. Ezek után talán nem meglepő. valamint a válások arányának a növekedése. hogy kevesebben kötnek házasságot. bánkódás és újabb próbálkozások szakadatlan körforgásában élnek. ha egy szennyezett vi­ lágban még levegőt venni is kockázatos. hogy a „nemek harca [. mint valaha. hogy ko­ runk tele van a család.. ezt bizonyítja a házassági tanácsadó ipar. amikor másokkal tartós kapcsolataikat kialakítják. a szak­ mai ügyekről és az egyenlőtlenségről is szólnak. A szerzők sze­ rint a szerelem az egyetlen. sóvárgunk. Bizonytalan. akkor az emberek a szerelem hiú ábrándjait kergetik. vallomást teszünk és megbocsáttatunk. hogy modern korunk­ ban a kapcsolatok úgymond jóval túlmutatnak önmagukon: nemcsak a szerelem. hogy a korábban a személyes kapcso­ latokban irányadó tradíciók.). o. hogy a „szerelem" túl egy­ szerű válasz korunk bonyolult kérdéseire. A szerzők arra a következtetésre jutnak. ami egyszerre eredményez szabadságot és újabb ter­ heket. a házasság és az otthoni teendők képezik megegyezés tárgyát. hogy a férfiak mellett egyre több nő is igyekszik szakmai pályafutását egyengetni éle­ te során. de óriá­ si az igény a meddőség elleni kezelések iránt. meg­ értjük. Lehet. a gazdaságról. elvont és gyorsan változó. és ma már végtelenül sok választási lehetőség áll az egyének előtt. semmit nem takargatunk a másik elől.] korunk legfőbb drámá­ ja". hogy utat találjunk magunkhoz és máshoz. amelyek köre az apró-cseprőtől a legkomolyabbig terjedhet. Ha semmi nem látszik biztosnak vagy biztonságosnak.• 198 7. de afe­ lől semmi kétség. ha egy helyett két „munkaerő-piaci élet­ rajzzal" kell zsonglőrködni. megosztjuk testünket és gondola­ tainkat. 1995) a személyes kapcsola­ tok. hogy még mindig nem gyengül a párban élés vágya. de magasak az újraházasodási ráták is. Ma a házasságok a felek szabad akaratából. jelentős erőfeszítéseket követelnek. vagyis a homoszexuális kapcsolatokra ügyet sem vetnek (Smart-Neale 1999). 1 7 5 . nem anyagi érdekből vagy családi ösztökélés hatására köttetnek. hanem a kapcsolatok már a munkáról. amikor önmagunkat keressük. házasságok és családminták zavaros jellegét vizsgálja a gyorsan változó világra vetítve. javítják vagy felbontják. hogy csökken a születések aránya. hogy a mai „nemek har­ ca" a lehető legvilágosabb jele az emberek „sze­ releméhségének".1 7 6 . . a gye­ rekek. kockázatos világunkban a szerelem nyújt kapaszkodót: A szerelem az. amelyben az embe­ rek igazán önmagukra találhatnak és kapcsolatot teremthetnek másokkal. F E J E Z E T Ulrich Beck és Elizabeth Beck-Gernsheim: a szerelem zűrrel jár A szerzőpáros-házaspár könyvében [The Nor­ mal Chaos of Love. De Beck és Beck-Gernsheim azt mondják. a munka. mint egykor. hogy a szerelem egyre fontosabbá válik. személytelen. a reménykedés. ma a férfiak és a nők számára is fon­ tosak a szakmai és személyes szükségleteik. Kiszámíthatatlan világunk­ ban a szerelem lett a hit új forrása. Ez az ütközés igen jól érezhető a személyes kapcsolatokban. hogy ezek az új fejlemények megfeszített mun­ kát. hogy kizárólag a heteroszexualitással foglalkoznak: azt mondják. hogy a két nem harca „korunk legfőbb drámája". mert világunk annyira lehengerlő. amely csak saját sza­ bályainak engedelmeskedik. Kritikusaik azt vetették a szerzők szemére. hogy ez épp azért van. a családjogi bíróságok és a házassági önsegítő cso­ portok számának. Az emberek szerelemből háza­ sodnak és szerelemből válnak. hogy férfiak és a nők között egyre több kibékíthetetlen ellentét alakul ki. a politikáról. normák és elvek érvényüket vesztették.

hiszen az állandó változás és a tartós kö­ telékek hiánya jellemzi. és szeret­ nénk egyéni céljainkat megvalósítani. A házasságot gyakorlatilag szer­ ződésnek tekintik. A válást akkor . Már nem az a fontos. Az aggodal­ maskodók szerint helyre kell állítani a családi élet erkölcsiségét: fel kell támasztani a tradicio­ nális családot. Vajon jól értékeli a helyzetet? Az utóbbi idők egy-egy nagy társadalmi-politikai kérdését is érinti.oda-vissza ingázunk a két véglet. hogy manapság a nemi kapcsolat „a legizgalmasabb beszédtéma és lát­ hatóan az egyetlen jó játék. Bauman megjegyzi. amit egyik interjúalanya. hogy a modern társadalom „csepp­ folyós". amelyekből könnyen szabadulhatunk. A személyes. mert az sokkal szilárdabb és ren­ dezettebb volt a kusza kapcsolatoknál. hiába hírhedten koc­ kázatos". Könyvében idézi. Bauman szerint nem akarjuk tudomásul venni. Másrészt vágyunk a biztonságra: szeretnénk feszesebbre vonni a partnerünkkel kialakított kötelékeket. Bauman hősének kötései inkább csak lazán csomózottak. aztán jó mélyre visszagyömöszölhetjük. amit gyorsan előránthatunk. rosszul lesznek tőle. „ha férj és feleség is úgy kívánja". az ebből fakadó bizonytalanságról és a vele kapcsolatos reakcióinkról szól. összeköttetési hálózatról beszélnek. a „far­ zseb-kapcsolat" (top pocket relationship) valami olyasmit jelent. Nem maga az üzenet a fontos. különböző irányokba vivő vá­ gyakkal vannak tele. Egyrészt vágyunk a szabad­ ságra: szeretnénk laza kötelékeket. amely a családi értékeket féltők és a kérdést másként látók között alakult ki. hanem az állandó üzenetforgalom. A házasság­ ra vonatkozó hatályos törvények. biztonság és szabadság közt." Baumant gyakran vádolják azzal. hanem inkább összeköttetésről. hogy mi­ lyen mélyek a kapcsolataink. Kínában például az állam azt fon­ tolgatja. mert a nélkül kirekesz­ tettnek éreznénk magunkat. A szerző addig megy. Gyakran szakemberekhez . Az alábbiakban ezért ismertetem azt a máig tartó vitát. és az emberek többségét a családi kötelesség fogalmainak rová­ sára csak saját boldogsága érdekli. A kapcsolat kölcsönös bekapcsolódást feltételez.fordu­ lunk tanácsért. Bau­ man számára a cseppfolyós modern viszony iga­ zi jelképe a számítógépes társkeresés. ha a körülmények úgy alakulnának. Szinte mindenütt felvetődnek ugyanezek a kérdések. Könyve „az emberi kötelékek gyenge­ ségéről". egy 28 éves férfi mondott az elektronikus viszony legfőbb előnyé­ ről: „Mindig kéznél van a Delete gomb. érzelmi szférát érintő változások messze túlnőt­ tek bármely ország határain. nem valós kapcsolat. hogy a féktelen „individualizá­ ció" világában a kapcsolatok felemás természe­ tűek: ellentétes. nyíltabb lett a szexualitás megítélése. hogy „nincsen rózsa tövis nélkül": élvez­ nénk a kapcsolat édes örömeit. Az összeköttetés virtuális. hogy könyve hőse a (családi. mert ha tömény. Bauman szerint részben ezzel ma­ gyarázható. Az eredmény az egymással „farzseb-kapcsolat"-ot kialakító. ha kell. hogy megnehezíti a válást. a hálózat viszont csak néhány pillanatnyi összeköttetést. az SMS-t csonka mondatokban írjuk. akinek a legjobb esetben sincsenek állandó. amelyeket az 1960-as években fogadtak el. Az „emberi kapcsolatok gyengesége" láttán kap­ csolatainkban minőség helyett mennyiségre kez­ dünk törekedni. nagyon liberális­ nak nevezhetők. hogy az emberek ma már nem kapcsolatról. amely az utóbbi időkben ment végbe. ha akarunk. hogy a „cseppfolyós modem" társadalomban élők kap­ csolati attitűdjeit a szederszörphöz hasonlítja: ezt leginkább hígítva isszák. Ezeket az érveket nem csak Európában és az Egyesült Államokban hallhatjuk. KÖVETKEZTETÉS: VITA A CSALÁDI ÉRTÉKEKRŐL „Oda a család!" . A szerző úgy véli. Bauman kifejezése. hogy túl sö­ tét képet fest intim kapcsolataink átalakulásáról. amelyek­ be mára a legtöbben belegabalyodtunk (O'Neill 2002). hogyan próbálunk képet alkotni ezekről a változásokról.például terapeutához . de a keserűségek­ től szabadulnánk. vallási vagy házassági) „kötelékek nél­ küli ember". 2003) kifejti. amikor végigtekintenek az elmúlt néhány évtizedben bekövetkezett változásokon: liberáli­ sabb.kiáltják a családi értékek pár­ tolói. ug­ rásszerűen nőtt a válások aránya.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK Zygmunt Bauman: cseppfolyós szerelem Zygmunt Bauman szociológus könyvében (Li­ quid Love. így aztán . osztály-. ha már nem kell. hogyan lehet összeegyeztetni a kettőt. hanem hogy hány van belőlük. Bauman azt írja. hogy olyan sokat beszélünk és üzen­ getünk egymásnak mobiltelefonon (sőt. hogy a körülmények gyakran változnak ezért mondja. hogy a csomókat könnyű legyen oldani minél előbb. Bauman kifejti. hogy mielőbb elküld- hessük). eltéphetetlen kötései. csak súlyuk vagy fogadtatásuk lehet más az eltérő kulturális környezetben.folytatja Bauman . szabadon felépíthetjük vagy bonthatjuk. A hálózatban a technikai összeköttetést kedvünk­ re. amely bármikor felbontható. egymáshoz „félig-meddig kötő­ dő párok" társadalma.

de a régebbi trendek alap­ ján arra számíthatunk. amelyek a társada­ lom egészét érintik: a nemek egyenlőbbé válása. Globális forradalom zajlik. A válásra vonatkozó számadatok bizonyos mér­ tékig mind becslések. a nő is egyedülálló maradhat. Az érzelmi kommunikáció . a 1 7 4 . és néhol jelentős ellenállásba üt­ közik. Ma újra­ kezdhetik azok. házasságunkban. De nem kétséges. megosztó vita alakult ki ebben a kérdésben. kapcsolatokat. a társadalom alapvető intézménye. vagy azért. ahogyan ma­ gunkról gondolkodunk. amelynek során minden megváltozik: az is. és az is. Azért is lehetetlen. oldalon fejtegettem). A házasság két család egyezsége.mondják mások. de azért nem kezdett csökkenni. de gyorsan növekszik . mond­ ván. Egy kínai szólás sze­ rint: „Menj el hozzá.akárcsak más fejlődő ázsiai országokban. ame­ lyet inkább a szülők. akár rosszabb. a sze­ xuális viselkedésformák és elvárások változása.pon­ tosabban a kapcsolatok cselekvő kialakítása és fenntartása . Nemrégiben felmérést végeztek a gazdasági fej­ lődésben elmaradó Kanszu tartományban. Ha valóban most van szétesőfélben. a házasságot és családot érintő trendek egyesekben erős aggodalmakat keltenek. mint az érintettek kötnek. hogy mindenkit igyekeznénk ugya­ nabba a skatulyába gyömöszölni. amely szerint a házasságok 60 százaléka még mindig a szülők megegyezésére épül. amelyből korábban csak keservesen szaba­ dulhattak. csalá­ dunkban. biccents.hiába próbálják az állami szervek hol ösztönzőkkel. vagy még inkább a férj nélkül maradt nőket sújtotta. csak változatosabbá válik. Meleg párok is összeköltözhetnek és gye­ rekeket nevelhetnek. nem kell tartania a társadalom roszszallásától. A férfi is. mert a házasság és a család korábbi formáit átalakító társadalmi változások többsé­ ge visszafordíthatatlan. Korábban is említettem.akár jobb. A kínai városokban nemcsak a vá­ lás. amely sokszor az agglegényeket. Melyik félnek van igaza? Valószínűleg mind­ két nézetet kétkedve kell fogadnunk. ha úgy tartja kedve. hogy a válások aránya már nem növekszik olyan meredeken. Kína óriási vidéki területein viszont egészen más a helyzet. Az együtt élő párokat már nem érheti társadalmi elutasítás „tiszteletreméltóbb" házas barátaik ré­ széről.mindennél fontosabb lett életünk­ ben. De a . A kéthetes várakozási idő letelte és egy kisebb illeték megfizetése után a pár útjai szétválhatnak. hogy ma modell lehetne. akik szerint örülnünk kell a családformák mai nagy változatosságának. A házasság és a család sokkal tradicio­ nálisabb . mert a tradicionális család úgy. Hová vezethet mindez? Lehet. mint régen . nem fogadják őket olyan ellenérzésekkel. hogy a válás nem min­ dig a boldogtalanság megnyilvánulása. A nők nem fogják nagy számban újra vállalni az otthonukhoz kötöttsé­ get. akkor az nagyon nagy jelentőséggel bír. a nők nagyarányú munkaerőpiacra jutása. miközben mások számára megteremtik a beteljesülés és az önmeg­ valósítás új lehetőségeit. A családban találkozik össze egy sor trend. sosem létezett. hogy válaszúthoz érkeztünk. hol büntetéssel korlátozni a gyer­ mekáldást. Mindenképp van némi igazságuk azoknak. A mai szexuális életközösség és házas­ ság már nem lehet olyan. hiszen megszabadíta­ nak minket a múlt béklyóitól és gyötrelmeitől. A hagyo­ mányos családhoz nem térhetünk vissza.1 7 5 . hanem az együttélés is gyakoribbá vált. hogy a házasságból kihunyt a „kölcsönös ragaszkodás". A ma zajló változások között nincs fontosabb azoknál. Számos nyugati országban még hevesebb. házasodj!" Mégis furcsa fordulat következett be a modernizálódó Kína történetében: a városközpontokban ma vá­ lók közül sokan vidéken keltek egybe a hagyomá­ nyos módon.7. FEJEZET is jóváhagyhatják. Kínában sok szó esik arról. ha az egyik fél ellenzi. mint korábban. akkor azt megsínyli a csa­ lád. hogy meg kell vé­ deni a „hagyományos" családmintákat. E kritiku­ sok közül ma sokan a család széteséséről beszél­ nek. A kínai válások aránya a nyugati országokhoz hasonlítva még mindig alacsony. hogy a szexualitást. a személyes és a családi szférában egyaránt. akik a korábbi időkben kénysze­ redetten megmaradtak a szerencsétlen házassá­ gokban. éppenséggel szorgalmaznunk kellene. Ez a forradalom a világ különböző részein különböző ütemben zajlik. Vagy­ is ahelyett. Mit hoz a jövő? Tovább gyengülnek a tartós házas­ ságok és életközösségek? Egyre inkább keserűség és erőszak tarkítja majd az érzelmi és szexuális színteret? . Szerintük a csa­ lád nem szétesik. hogy minél több formá­ ja legyen a családnak és a szexuális életnek (Hite 1994). A hagyományos családforma védelmezői azt mondják. „Tévedés!" . otthon és munka módosuló viszonya. ahogyan mások­ kal alakítunk ki kötelékeket.Senki nem tudja megjósolni. mint ahogyan a múltban tették volna. és nem csak azért (mint korábban. hogy ha csak a viszony fontos. ame­ lyek személyes életünkben következnek be: nemi és érzelmi életünkben. hogy a ma kötött házassá­ gok mintegy 60 százaléka tíz éven belül válással végződik. Az elmondottakból könnyen arra a következte­ tésre juthatunk. aho­ gyan általában elképzelik. mert régen túl sok elnyomó oldala volt a családnak ahhoz.

Nagy-Britan­ niában a dél-ázsiai és a karibi fekete származá­ sú családok különböznek az ország jellemző családfajtáitól. ugyanakkor csökkent az első há­ zasságok száma. Most. 9. számít ez valamit? . Minden családforma egyformán elfogadható a mai társadalmakban? 2. század folyamán az iparosodott társadal­ mak többségében megingott a hagyományos nukleáris család uralkodó helyzete. Az „apahiány" azt jelenti. amikor a házaspáron és a gyerekeiken kívül más rokonok is élnek a csa­ láddal együtt. A házasság és a család igen nagy teherés próbatételeknek van kitéve. Az együttélés (ami­ kor egy pár házasságon kívül él együtt sze­ xuális kapcsolatban) egyre gyakoribb számos ipari országban. A nyugati társadalmakban a házasság.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK házasság és a család fentiekben is végzett szo­ ciológiai elemzése egyértelműen abba az irány­ ba mutat. Az újraházasodás mostohacsalád kialakulásához vezethet: ebben a családfajtában legalább a felnőttek egyikének előző házasságból vagy kapcsolatból származó gyermekei vannak. hogy családnak tekintsék őket. ÖSSZEFOGLALÁS 1. Hanyatlanak-e a családi értékek? Ha igen. 8. MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK 1. A házas­ ság két. Elég-e a szerelem ahhoz. Arra kell törekednünk. A családi életre korántsem mindig a boldog­ ság és a harmónia a jellemző. ami valószínűleg összefügg azzal. 7. 2. A rokonság. Ennek eredményeként a né­ pesség egyre nagyobb része él egyszülős ház­ tartásokban. összebékítsük azzal a szükséglettel. A nukleáris családban egy házaspár (vagy egy egyedülálló szülő) él együtt vér szerinti vagy fogadott gyerekeivel. keretein belül előfordulhat szexuális bántalmazás és erő­ szak is. és ugyanígy nem tekinthető a gazdasági tevékenység alapjának sem. Hogyan jelezheti a válások növekvő aránya. Igen magasak az újraházasodási arányok. hogy a társadalmi és a szexuális kap­ csolatok a jövőben is igen sokféle formát öl­ tenek. ennélfog­ va a család is a monogámiára épül (amely kul­ turálisan elfogadott szexuális viszony egy nő és egy férfi között). A család olyan rokonsági csoport. A háborút követő években növekedett a válá­ sok aránya. A házasság ma már egyik nem esetében sem számít a rendszeres szexuális élet feltételé­ nek. hogy fennmaradjon a család intézménye? 5. A 20. Egy-egy homoszexuális párnak sikerült kivívni azt a jogot is. Sok más kultúrában elfogadják vagy ösztönzik a poligámiát. hogy gyengül a férfi kenyérkereső szerepe. mind az antro­ pológia számára. Nyilvánvalónak látszik. 10. hogy a házastársi kapcsolat jelentősége nemhogy csökkent volna. hogy az apának a szétköltözést vagy válást követően csak szór­ ványos kapcsolata van gyermekeivel (ha van egyáltalán). A rokonság vagy genetikai. Ma már nagyon sokféle családforma létezik. amelyek kulcsfon­ tosságúak mind a szociológia. 4. mert az emberek ma már kevésbé ítélik el a homoszexualitást. milyen új szerepe lehet a családban? 4. amelyeket többségünk ma nagyra értékel személyes életében. a családon belüli erőszakos cselekmények el­ követői rendszerint férfiak. a család és a házasság szorosan összekapcsolódó fogalmak. 6. Kiterjesztett családról akkor beszélünk. amely­ nek feladata a gyerekek felnevelése. vagyis hogy vala­ kinek egyszerre két vagy több házastársa lehet. Két ember kapcsolatának meghatározó alapja ma már nem a házasság. hanem még erősödött is? 3. vagy házasság révén létrejött kapcsolatot je­ lent. hogy másokkal szilárd és tartós kapcsolatokat kell kialakítanunk. mégis szilárd társadalmi intézmény marad. A gyerekek szexuális bántalmazói. társadalmilag jóváhagyott szexuális kapcsolatban együtt élő ember viszonya. hogy gondjainkat nem oldhatjuk meg a múltba révedve. 5. hogy a férfiak másfajta erő­ szakos cselekedetektől sem riadnak vissza. Az etnikai kisebbségi csoportokban is igencsak sokféle családformát találhatunk. 3. A melegeknek és a leszbiku­ soknak szintén egyre több lehetőségük van párként együtt élni. vagy azzal szoros és folyamatos kapcsolatban állnak. hogy az egyéni szabadságokat.

D.) (2000): Ordering Lives: Family.Ferguson. W. London.) (1999): The 'New'Family. Youth and Family Policies http://www. . L. New York. a vállalkozás.Castellino. (szerk. Linda . Jane (2001): End of Marriage: Individualism and Intimate Relations. G. (2001): Families.) (1999): Changing Family Forms. Routledge.org. Loughborough University.uk Civitas http ://www. E. Elgar.Kidd. Lewis. FEJEZET AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK Allan. London/New York. Cross-National Research Group. . Palgrave.Smart. Function and Parent-Youth Relationship. G. . New York. Richard M.) (2000): Family Business.co. E. Wilkinson. org . Hantrais. Garland. Suva.org. Newman. frc. az individualiz­ mus és a szabadság erősítése) http://www.7. Work and Welfare. Hughes.uk Family Research Council http ://w w w. (2001): The Family. Marlene (szerk.demos.Crow.childpolicyintl. kiadás). London. Sage. London. Gordon .civitas . (szerk. Cheltenham.és tanácsadó csoport) http://www. B. Helen (szerk.cps. Lerner. E. Loughborough. Households and Society. London. Demos. (2002): Sociology of Families. Domini R. Law and Policy. Palgrave. European Research Centre.org Demos (a társadalmi kirekesztéssel. Ross (szerk. . amelynek célja a család.uk Clearinghouse on International Developments in Child. Sage (2.Grauerholz. .Lohkamp-Himminghofen. a családdal és a szegénységgel foglalkozó kutató. C. Centre for Policy Studies (tanácsadó testület.) (1999): Adolescents and Their Families: Structure. Steel.

BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG A TEST SZOCIOLÓGIÁJA AZ EGÉSZSÉG ÉS A BETEGSÉG SZOCIOLÓGIÁJA Az orvostudománnyal kapcsolatos szociológiai nézőpontok Orvostudomány és egészség a változó világban Az egészséggel és a betegséggel kapcsolatos szociológiai nézőpontok AZ EGÉSZSÉG TÁRSADALMI ALAPJA Osztály és egészség Nem és egészség Etnikum és egészség Egészség és társadalmi kohézió A FOGYATÉKOSSÁG SZOCIOLÓGIÁJA A fogyatékosság egyéni modellje A fogyatékosság társadalmi modellje Fogyatékosság az Egyesült Királyságban és világszerte Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források .EGÉSZSÉG.

főként a női testről kialakult nézetekhez. amelyek a modern társadalomban alaposan megváltoztak. az e g é s z s é g r ő l és a b e t e g s é g r ő l is e l m o n d h a t j u k . A b r i t t i n é d z s e r . A p r e m o d e r n társadal­ m a k t ö b b s é g é b e n a telt n ő i a l a k o t i d e a l i z á l t á k . és i l y e n h e l y z e t b e c s a k a l e g s z e g é n y e b b e k ke­ r ü l h e t n e k . h o g y a z m á r s z i n t e a z é l e t b e n m a r a d á s h o z s e m elég. M e g s z á l l o t t a n egy i d e a l i z á l t k a r c s ú t e s t r e s z e r e t n e szert t e n n i . m e r t azt m u t a t t a .pél­ dául szentek. misztikusok . M á s f e l ő l a z a n o r e x i a kü­ lönösebben n e m is kötődik vallási hiedelmek­ h e z . A j o b b o l d a l o n l é v ő fiatal n ő b r i t t i n é ­ dzser.éheztették magukat h a l á l r a v a l l á s i o k o k b ó l . s z o r o s a n összefügg a f o g y ó k ú r a g o n d o l a t á v a l . E két esetben élesen eltérő társadalmi dinami­ káról van szó. a soványságot pedig egyenesen helytelenítették. ő m é g s e m eszik. h o g y t á r s a d a l m i . A z a n o r e x i a é s m á s táplál­ kozási zavarok n e m azokra jellemzők.m á r k ö v e t e l m é n y . h o g y a z i l l e t ő n e m e s z i k ele­ get. akit az v i s z a sírba. például Szomá­ liában. a n o r e x i á b a n s z e n v e d .a s é s 1 7 0 0 . h o g y b á r t á r s a d a l m a már n e m tud mit kezdeni a sok élelmiszerrel. h o g y b i o l ó ­ giai v a g y fizikai t é n y e z ő k k e l m a g y a r á z h a t ó . az v i s z o n t k a p c s o l ó d i k a vonzó külsőről. A TEST SZOCIOLÓGIÁJA A z e m b e r i s é g t ö r t é n e t e s o r á n c s a k k e v e s e n .i s m e r e t l e n e k az é l e l m i s z e r b e n szűkölködő fejlődő országokban. a m e l y fizikai t ü n e t e k b e n m u t a t k o z i k m e g .i l y e n pél­ d á u l az. é s e l s ő s o r b a n n ő k n é l fordul e l ő . A b a l o l d a l i k é p e n l é v ő fiatal af­ rikai l á n y t a z e m é s z t i el.N é z z é k a z a l á b b i k é t f é n y k é p e t ! M i n d k e t t ő n szin­ te ugyanolyan beesett arcot. h o g y e n n e k a b e t e g s é g n e k v o l n a fizikai oka. B á r a z a n o r e x i a i s o l y a n b e t e g s é g . a k k o r azt g o n d o l h a t n á n k . é s n e m t u d u n k róla. h o g y e g y s z e r ű e n n i n c s m i t e n n i e . akiknek csak kevés é l e l e m jut vagy s e m e n n y i . Az élelmiszerhiány miatti éhezést okozó tényezőkkel szemben az e m b e r tehetetlen. vagy c s a k o l y a n k e v e s e t . D e a k á r c s a k e k ö n y v m á s t é m á i r ó l . k u l t u r á l i s h a t á s o k b e f o l y á s o l j á k ő k e t . H a testi b e t e g s é g . így a z t á n n e m e s z i k egy falatot s e m . vagyis szegény. csontig soványodott t e s t e t l á t h a t n a k . h o g y a k a r c s ú s á g m á r . a k i a világ e g y i k leg­ g a z d a g a b b o r s z á g á b a n él. h a n e m a tehetősebbekre . E u r ó p á b a n m é g a z 1 6 0 0 .a s é v e k b e n i s azt t e k i n t e t t é k i d e á l i s nő- .

Franciaországban ismerték fel ezt a r e n d e l l e n e s s é g e t . s z á z a d végi k ö z é p o s z t á l y e g y e s c s o p o r t ­ jaitól ered az az e l k é p z e l é s .ez nagyjából megegyezik az amerikai aránnyal. h o g y h o g y a fiatal.7 . de ez a test n e m c s a k úgy m i n d e n t ő l függetlenül van.2 4 é v e s nők k ö r é b e n végzett f e l m é r é s r á m u t a t o t t . M e g i n t c s a k a r r ó l v a n szó. a m e l y e k e t a k k o r i b a n festettek. Először 1874-ben. Az 1980-as és 1990-es években Hongkongban és S z i n g a p ú r b a n . 3 . m é g i s c s a k az e l m ú l t harminc-negyven é v b e n s i k e r ü l t f e l t á r n i a z o k a i t (Brown-Jasper 1993). nyilván van testünk. a k i k e t ilyen zavarok gyötörnek. Ha az a n o r e x i a é l e t v e s z é l y e s f o r m á i n k í v ü l a z z a l i s szá­ molunk.15 m i l l i ó l e h e t a z o k n a k a f é r f i a k n a k és n ő k n e k a s z á m a . t á r s a d a l m o n k í v ü l l é t e z ő dolog. zalék között mozog (ANFED 2 0 0 5 ) . amikor valaki e l ő b b d e g e s z r e z a b á l j a m a g á t . h o g y a k a r c s ú n ő a l a k a kívánatos.n e m c s a k az euró­ pai és amerikai nőkre jellemzők.és az a b b ó l e r e d ő táplálkozási zavarok .3 . BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG m i n d e n n a p e s z é b e j u t a fogyókúra. A k ó r o s k a r c s ú s á g r a t ö r e k v é s . az valójában közös gond. a z t á n e l k e z d r e n ­ geteget e n n i é s p r ó b á l j a h á n y t a t n i m a g á t . t e s t e s ) n ő k e t á b r á z o l t a fes­ tő. Az anorexia és más táplálkozási zavarok m á r igencsak i s m e r t b e t e g s é g f a j t á k a m o d e r n társa­ dalmakban. h o g y a n hat­ nak ezek a társadalmi tényezők testünkre. Tehát az a n o r e x i a g y ö k e r e i t a n ő i t e s t r ő l ki­ alakított k é p b e n k e l l k e r e s n i . Rubens 1613 táján készült festménye Vénuszt. E fejezet e g y i k fő t é m á j a az. é s örökké elégedetlen a külsejével -. h o g y r e n d s z e r e s e n meg­ tagadja m a g á t ó l a z é t e l t ( F l o u r A d v i s o r y B u r e a u 1 9 9 8 ) . n e m p u s z t á n v a l a m i fizikai. m i n t a z o n c s o p o r t o k n o r m á i és é r t é k e i . hogy ma m á r több millió e m b e r küzd táplálkozá­ si z a v a r o k k a l . h o g y a test egyre i n k á b b e l v á l i k a „ t e r m é s z e t t ő l " : a m i n k e t körül­ v e v ő k ö r n y e z e t t ő l é s saját b i o r i t m u s u n k t ó l . A női szépség n y u g a t i k é p e i e l t e r j e d t e k az e g é s z v i l á g o n . t ö b b n y i r e g a z d a g n ő k i l y e n p r o b ­ l é m á k k a l k ü s z k ö d n e k (Efron 1 9 9 7 ) . 4 6 . Tes- . és akik vagy e l m e n n e k emiatt orvoshoz. a F ü l ö p ­ s z i g e t e k . e g y a z o n s z e m é l y ­ ben m e g t a l á l h a t ó k .a k á r c s a k a b u l i m i a . A M e d s c a p e egyik vizsgálata [General Medicine.EGÉSZSÉG. A z ó t a egyre g y a k o r i b b á vált a fiatal n ő k k ö r é b e n . b i z o n y á r a é s z r e v e t t e . h o g y v a l a m i . a m e l y e k n e k a tagjai v a g y u n k . L e h e t . a szerelem és szépség istennőjét ábrázolja. sokakat foglalkoztató kérdés.és velük együtt a hozzájuk k a p c s o l ó d ó betegségek is.a s é v e k b e n számoltak be táplálkozási zavarokról. 2004) fel­ tárta. a m i e l s ő p i l l a n t á s r a c s u p á n s z e m é l y e s g o n d n a k lát­ s z i k . h o g y a válaszadóknak m i n d ö s s z e e g y n e g y e d e v o l t elége­ dett a súlyával. így h a m a r o s a n m e g i n t lesoványodik. A 1 9 . társadalmi interakciós képessé­ günkre gyakorolt hatását. m á r c s a k c s o n t é s bőr. M a a z a n o r e x i a a fia­ tal j a p á n n ő k k ö z e l 1 s z á z a l é k á r a j e l l e m z ő . p é l d á u l Rubens k é p e i t (lásd f e n t ) . akkor be kell látnunk. h o g y megtartsa n o r m á l i s s ú l y á t . vagy n e m . P é l d á u l J a p á n b a n e l ő s z ö r a z 1 9 6 0 .és n e m c s a k az E g y e s ü l t K i r á l y s á g ­ ban. A z a n o r e x i a é s a bulimia g y a k r a n együtt jár. hogy egyesek már csak a fogyókúrának és a „testépítésnek" élnek. I n d i a é s P a k i s z t á n v á r o s a i b a n d e r ü l t ki. m i t . Em­ berek vagyunk. hogy telt i d o m ú (sőt. h a n e m m i n d e n iparosodott országban. m a j d szándékosan k i h á n y j a a z e g é s z e t . amikor az o r s z á g gyors gazdasági fejlődésnek indult és a v i l á g g a z d a s á g r é s z é v é vált. a m e l y a v á l t o z á s o n ment keresztül k o r u n k m o d e r n t á r s a d a l m a i b a n .a z i l l e t ő n e m tudja. T e s t ü n k r e t á r s a d a l m i t a p a s z t a l a t a i n k é p p ­ úgy e r ő s e n h a t n a k . nek. v a l a m i n t Tajvan. A z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n 1 8 . K í n a . h o g y a n y u g a t i o r s z á g o k b a n a n ő k 0 . A táplálkozási zavarok elképesztő sebességgel terjednek. H a v a l a k i i s m e r i a képeket. 39 s z á z a l é k u k azt m o n d t a . de c s a k m o s t a n á b a n v á l t á l t a l á n o s ideállá a n ő k k ö r é b e n . A hasonló zavarokban szenvedőket segítő Eating Disorders Association becslése szerint az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n ö s s z e s e n 1. a m i jól mutatja a társadalmi tényezők egészségünkre. h o g y a z i l l e t ő s o k á i g koplal. 2 szá­ i s m e r t t e r ü l e t k u t a t ó i azt vizsgálják. 3 s z á z a l é k á n á l fordul e l ő a bulimia nervosa. A testszociológiaként míg a n e m n y u g a t i o r s z á g o k b a n a r á n y u k 0 .m e n n y i t e h e t . é s t í z b ő l egy m e g k é r d e z e t t b e v a l l o t t a . akinek „megvolt m i n d e n e " .

akár f o g y ó k ú r á s m ó d s z e r e k r ő l v a n szó. akár alakformáló gépekről. A „ t e c h n o l ó g i a " szót itt n e m a l e g s z ű k e b b ér­ telmében használom. A nyugati társadalmakban zavarok és az között előtérbe kerülő táplálkozási élelmiszer-termelés összefüggés globalizálódása közvetlen m u t a t h a t ó ki.e s é v e k óta a b e v á s á r l ó k ö z p o n t o k b a n m i n d e n v i l á g r é s z éte­ leit m e g v e h e t j ü k ( m á r m i n t a z o k . A z 1 9 5 0 . így az élel­ m i s z e r t s o k á i g l e h e t e t t t á r o l n i . u g y a n a k k o r h e v e s t á r s a d a l m i v i t á k a t i s gerjeszt. a m i ú j k é r d é ­ s e k e t v e t fel. E r r e p é l d a a fogyókú­ ra. a m i t n e m e l f o g a d u n k . Tu­ lajdonképpen az anorexia is bizonyos társadalmi változásokat tükröz.8. .például a z u l t r a h a n g o s vizsgálat.e a p l a s z t i k a i s e b é s z e t az a r c t o r z u l á s m i a t t a „nor­ málisoktól" különböző embereken. é s f ő k é n t a fogyatékosság fogalmának társadalmi-kulturá­ lis k i a l a k í t á s á v a l f o g l a l k o z u n k . V e g y ü k p é l d á u l a z egyre elfogadot­ tabb plasztikai sebészetet: új lehetőségeket kínál. amellyel testünk működését irányítjuk. A következő részekben először elemezzük majd a ma m á r oly gyakori táplálkozási zavaro­ kat. M a j d f i g y e l m ü n k e t a fo­ g y a t é k o s s á g s z o c i o l ó g i á j a felé fordítjuk. E z e n azt érti. Ezért e fejezet m á s i k fő témája a t á r s a d a l m i v á l t o z á s t e s t r e g y a k o r o l t h a t á s a . D e a z z a l i s s z á m o l n u n k kell. különböző világtájakról származó élelmiszert kaphatunk. h o g y s e g í t h e t . hogy testünket meghatá­ r o z o t t m ó d o n á t a l a k í t s u k . Azután megvizsgáljuk az egészség tágabb t á r s a d a l m i d i m e n z i ó i t . Alapvetően olyan materiá­ lis t e c h n i k á k a t j e l e n t . miért oly gyakoriak a táplálkozási zavarok manapság. a m e l y a r r ó l folyik. FEJEZET t ü n k n e m szabadulhat a t u d o m á n y és a techno­ lógia hatásától. a v i l á g e g y i k fe­ l é r ő l a m á s i k r a s z á l l í t a n i . h a n e m „ k r e á l u n k " . T á r s a d a l m i t e c h n o l ó g i a bár­ mely rendszeres beavatkozás. Ú j h ű t é s i m ó d o k a t t a l á l t a k fel é s m e g k e z d ő d ö t t a k o n t é n e r e s s z á l l í t á s . AZ EGÉSZSÉG ES A BETEGSÉG SZOCIOLÓGIÁJA Csak akkor érthetjük meg. a m e l y a n o r e x i á h o z v e z e t h e t . a m i t M i c h e l F o u c a u l t ( 1 9 8 8 ) a testre ható „társadalmi tech­ n o l ó g i á k n a k " n e v e z . a m e l l y e l a z o r v o s figye­ l e m m e l kísérheti a magzat fejlődését a születés előtt. m i n t a m i l y e n e k e t a m o ­ dern orvostudományban alkalmaznak . A fejezet k é s ő b b i r é s z é b e n egy i l y e n vitát vizs­ g á l u n k m e g . a k i k n e k t e l i k r á Az Egyesült Királyság és más gazdag országok szinte minden nagyobb élelmiszerüzletében ma már elképesztően sok­ féle. többek között a globalizáció hatását. ha visszagondo­ lunk a kötet korábbi részeiben elemzett társadal­ mi változásokra. h o g y a t e s t egyre i n k á b b o l y a s v a l a m i .

de senki nem tudta m e g m o n d a n i . Minden l e h e t s é g e s vizsgálatot elvégeztek. Egy barátja t a n á c s á r a természetgyógyászhoz fordult. Jan keresett egy rokonszenves gondolkodású t e r m é s z e t g y ó g y á s z t . hogy közülük n e m mindenki fordít h á t a t telje­ sen a konvencionális g y ó g y á s z a t n a k az alternatív gyógyító eljárások kedvéért (bár egyes alternatív szemléletek. A házi­ orvosom mirigylázra g y a n a k o d o t t . f u t o t t a m . hogy a b e t e g s é g tünetei a t e s t öngyógyító f o l y a m a t á n a k részét al­ kotják. aki szerint a konvencionális gyógyászat hagy m a g a után kívánnivalót vagy n e m tudja enyhíteni a stressz és a s z o r o n g á s tartós. De amikor kezdte holtfáradtnak. o. Azután elkezdte m o n d o g a t n i . „ h a s o n l ó t a hasonlóval" elven kezeli . fal­ labdáztam. Ehhez miat­ hosszú várólisták. mint az a r o m a t e r á p i a vagy a h i p n o t e r á p i a ? Először is hangsúlyoznunk kell. mi b a j o m . és az szakorvostól szakorvosig megszorítások sebészi járulnak m é g az orvosságok káros mellékhatásai indokolatlan beavatkozás ti a g g o d a l m a k is . forrásokban bővelkedő egészség­ ügyi létesítményeit. Becslések szerint minden negyedik brit j á r t m á r ilyen alternatív módszere­ ket alkalmazó orvosnál. Egyesek főként azért fordulnak az alternatív gyógyászat Az akupunktúra is egyike a komplementer gyógyászat sok ágának.) Jan orvosa m e g á l l a p í t o t t a . hogy p á c i e n s e a stressz hatásaitól szenved. középosztálybeli nők fordulnak az al­ ternatív g y ó g y m ó d o k felé. amelyeket azok választanak. a h o g y a n a modern egészségügyi pénzügyi rendszerek működnek: kül­ stb. Egy rádióműsor hallatán sejteni kezdte. amelynek tagjai n e m konvencionális gyógymódokkal igyekeznek megőrizni egészsé­ güket. hogy a „passzív p á c i e n s " szerepe n e m biztosít számuk- . 3 7 . J á r t a m t ö b b orvosnál is. hogy n e m tudják diagnosztizálni a baját. Ezért egyes t u d ó s o k n e m alternatív. akárcsak az a l k a l m a z h a t ó gyógyító eljárások szá­ ma. miért. dözgetés. Ő a z o n b a n tudta. Az elmúlt évtizedben sok i p a r o s o d o t t tár­ s a d a l o m b a n f e l t á m a d t az érdeklődés az alter­ natív g y ó g y í t á s l e h e t ő s é g e iránt. hogy ő s e m tudja. BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG Példa a szociológiai képzelőerő bevetésére: alternatív gyógyítá Jan M a s o n fiatalabb korában majd kicsattant az e g é s z s é g t ő l . Ma már J a n is a b b a az egyre n é p e s e b b csoport­ ba tartozik. Sokan a két meg­ közelítés k ü l ö n b ö z ő e l e m e i t ötvözik. például a h o m e o p á t i a mindenestül elutasítja az o r v o s t u d o m á n y t ) . bár elismerte: az bizony „stresszeli". és azt javasolta neki. . (Idézi Sharma 1 9 9 2 . és antibio­ tikumot írt fel. mert n e m tetszik nekik az orvos és a b e t e g kiegyenlítetlen hatalmi viszonya.m o s t pedig mindez egy­ szerre elillant. Már nagyon rossz bőr­ ben voltam. Az i p a r o s o d o t t o r s z á g o k é p í t e t t é k fel a világ legfejlettebb. Tovább b e t e g e s ­ kedtem. hogy e l e s e t t s é g e valamilyen vírus­ fertőzés u t ó h a t á s a lehet. Az alternatív m ó d s z e r e k e t alkalmazó orvosok s z á m a egyre nő. felé. és n e m is c s a l ó d o t t a kezelésben (Sharma 1 9 9 2 ) . és m é g mindig n e m t u d t á k m e g m o n ­ dani. hogy háziorvosa nem nyújthat számára enyhülést: Azelőtt nagyon jó e r ő b e n voltam: úsztam. hogy egyre t ö b b e m b e r választ az egész­ ségügyi rendszer helyett olyan „tudományta­ lan" g y ó g y m ó d o k a t . mi lehet e z . szűnni n e m aka­ ró kínjait.EGÉSZSÉG. a reflexológiától a kiropraktikai kezelésig. Van. hogy a nyugtatók n e m használnának. aki alternatív.m i n d k e t t ő gyakran előfordul a m o d e r n egészségügyi rendszerekben. M á s o k azzal e l é g e d e t l e n e k .a „hivatalos" egész­ átfedő e g é s z s é g m e g ő r z ő . Általában a fiatal vagy középkorú. ho­ meopátiás s z e m l é l e t e t követve felméri az e g é s z test állapotát. Ez m e n t fél évig. amitől szörnyű szájpenész tört ki rajtam. A m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n g o m b a ségügyi rendszert kiegészítő. részben módra s z a p o r o d n a k az alternatív . hogy próbálkozzon antidepresszánsokkal. . Úgy érzik. rájött. Akkor mégis mi lehet az oka annak.g y ó g y í t ó eljárások a gyógynö­ vénykúrától az akupunktúráig. akik maguk szeretnék megtalálni a legjobb gyógymódot és megkér­ dőjelezik a biomedicinális egészségmodellt. h a n e m inkább komple­ menter gyógyászatnak nevezik a nem konvencio­ nális eljárásokat (Saks 1 9 9 2 ) .e gyógymód arra a feltevésre épül. el­ e s e t t n e k érezni m a g á t . majd e g é s z e n kis anyagmennyisé­ gekkel. Egy-egy e m b e r t ö b b okból is igénybe veheti va­ lamelyik alternatív gyógyító szolgálatait.

h o g y m i n d e n k i él-hal azért. I mint k o r á b b a n bármikor. amely. jó- . a tanu­ lóköröket és az önálló tájékozódást segítő köny­ vek. de közrejátszanak b e n n ü k a h e l y z e t o k o z t a s t r e s s z é s f e s z ü l t s é g e k is. h a n e m t ö b b n y i r e á l l a n d ó a n el­ érhetők. rák vagy más b e t e g s é g I okozhat) mind egyre gyakoribbak az iparosodott I t á r s a d a l m a k b a n . Az ENSZ Egészségügyi Világ. hogy sok olyan állapot és b e t e g s é g . hogy ma már a l e g t ö b b e n I n e m a nátha. amely rendszerint kü­ lön kezeli az e l m é t és a t e s t e t .I szervezetének (WHO) előrejelzése szerint húsz I éven belül a depresszió lesz az e m b e r cselekvő. D e a férfiak n e m k ü s z k ö d n e k a n o r e x i á v a l vagy bulimiával olyan gyakran. m i n t a n ő k eseté­ b e n . Mindenekelőtt lenyűgözően hű képet ad a modern társadalmakban zajló átalaku­ lásokról.I k é p e s s é g é t leginkább r o n t ó b e t e g s é g a világon. h a n e m igyekszünk bele­ szólni a nekünk nyújtott ellátásba és kezelésbe is. az em. figyelembe véve a sokféle új e g é s z s é g ü g y i i n f o r m á c i ó t . Nemcsak arról hozhatunk döntést. amelyek alapján meghozhatjuk életünk f o n t o s a b b dönté­ seit. Étrendünk összeállításához el kell döntenünk.I mérésekből kiderült. Nemrégiben készült fel. s z á m o s jel m u t a t arra. milyen orvosokat keresünk fel. Egy élelmiszerekben bővelkedő t á r s a d a l o m b a n l e h e t ő s é g ü n k n y í l i k t e s t ü n k meg­ tervezésére: egészséges életet é l h e t ü n k (például k o c o g h a t u n k .különféle forrásokból . m e r t a s z é l e s k ö r b e n elfogadott t á r s a d a l m i n o r m á k szerint inkább a n ő k n é l fontos a vonzó k ü l s ő . A z e l m ú l t n a g y j á b ó l egy é v t i z e d b e n a z E g y e ­ sült K i r á l y s á g é s m á s fejlett o r s z á g o k l a k ó i el­ kezdtek többet törődni az étrendjükkel.m á s szóval étrendet kell összeállítanunk.) az alternatív gyógyászat gondol. h a n e m a stressz miatt hiányoznak I a munkahelyükről. Ez n e m azt j e l e n t i . ú s z h a t u n k . h o g y é p p a m o d e r n i t á s e követ. Ők úgy vélik.egyre t ö b b információhoz juthatunk.I berek e g é s z s é g é b e n n a g y o b b t ö r é s e k e t okoznak. Miért e r ő s ö d t e k m e g ennyire az alternatív gyó­ gyászat különböző formái.2 1 4 . a stressz.1 ségmodell alapjául szolgáló feltevések (lásd a 1 2 1 1 . De v a j o n m i é r t a n ő k e t . kezményeivel n e m tud mit kezdeni a konven­ I I I A sors iróniája. Végül van. akkor a v á l a s z . hogy v é k o n y l e g y e n . h o g y m i t a k a r u n k re egy-egy e m b e r az alternatív gyógyításban ke.j res megoldást. m a g á n a k a m o d e r n kornak a ter. nem kell kizárólag m á s o k utasításai­ ra vagy véleményére hagyatkozniuk. A táplálkozási zavarok részben ezekből a lehe­ tőségekből erednek. hogy szerepe t o v á b b nő.I kodásmódjától? gázhatunk) és megválogathatjuk az ételeinket. t KÉRDÉSEK 1. Ekképp az alternatív gyógyászat e r ő s ö d é s e össze­ függ az öngyógyító mozgalom térhódításával. a depresszió. hogy a konvencionális gyógyászat gyakorlatában sok­ szor nem veszik figyelembe az egészség és a be­ t e g s é g szellemi-lelki dimenzióit. o.részben azért. hogyan változik az egészség és a b e t e g s é g jellege a késő modern korszakban. h o g y t á p l á l k o z á s i zavarok­ b a n s z e n v e d ő k n e m m i n d n ő k : n a g y j á b ó l 1 0 szá­ z a l é k u k férfi ( E a t i n g D i s o r d e r s A s s o c i a t i o n 2 0 0 0 ) . Ezek n e m c s a k „szezonálisan" kapha­ tók.á l t a l á b a n a t e s t k ö r ü l forog. a m e l y e ­ ket a t u d o m á n y z ú d í t r á n k . Ez alól az egészségügyi ellátás sem kivétel: az egyén egyre inkább „egészségvevővé" válik. hogy „Ki v a g y o k é n ? " é s „Ki s z e r e t n é k l e n n i ? " . k e r é k p á r o z h a t u n k . minden ható. FEJEZET •MMHHMHMMMMnMHMMMMMIHMMHIMI^ ra megfelelő kezelést és gyógyítást. Úgy tűnik. m i n t a n ő k . f ő k é n t a fiatal n ő k e t sújtják l e g i n k á b b a t á p l á l k o z á s i z a v a r o k ? E l ő s z ö r i s r á k e l l m u t a t n u n k . h o g y a koleszterinszintnek szerepe lehet a szívbetegség kialakulásában. Bár n e m valószínű.s o k k a l i n k á b b . m i n t régen. a fáradtság és a krónikus fájdalom I (amelyet ízületi gyulladás. mint korábban bármikor . gyógymódjai az I utóbbi években? 2. a h o l az „ é t r e n d " a r e n d s z e r e s e n fogyasztott éte­ leket jelenti. Az alternatív gyógyászat térnyerése számos érdekes. aki vallási vagy filozófiai okokból ellenzi a kon­ vencionális gyógyászatot.I cionális gyógyászat.208 8.I méke. a szorongás.vagyis ma m á r a n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n é l ő k többsége). hogy az I alternatív gyógyítás teljesen felváltaná a „hivatalos" egészségügyi ellátást. Az álmatlanság. hogy amikor az amerikai serdülő lányok m a n a p s á g f e l t e s z i k m a g u k n a k a k é r d é s e k e t . amelynek részei a t á m o g a t ó csoportok. B r u m b e r g s z e r i n t e n n i . I n k á b b a r r ó l v a n szó. m e r t a z i d e á l i s testről m á s k é p a l a k u l t ki a férfiak. ak­ tív szerepet vállal e g é s z s é g e és jólléte megőrzé­ s é b e n . m e g f o n t o l a n d ó kérdést vet fel a szocio­ lógus számára.p é l d á u l azt. h o g y h a élelmiszer többé-kevésbé m i n d i g kap­ a k k o r választanunk kell. r é s z b e n p e d i g azért. úgy tűnik. mit akarunk enni. m i n t s z á z é v v e l ezelőtt . J o a n J a c o b s B r u m b e r g ( 1 9 9 7 ) a z e l m ú l t két é v s z á z a d b a n írt l á n y n a p l ó k a t v i z s g á l v a megálla­ pította. Ma már az e m b e r e k j o b b a n tudják irányítani életüket. hogy ma t ö b b bajt. Bár ezek az állapotok r é g e b b e n I is léteztek.tevékenyen alakíthatják. A szociológus érdeklődésére az a kérdés is szá­ m o t tarthat. M a n a p s á g már . Miben különböznek a biomedicinális egész.

a t e s t s ú l y „ l e a d á s a " lesz a k u l c s t ö k é l e t e s v i l á g a m e g t e r e m t é s é h e z . h o g y vagy e g y á l t a l á n n e m eszik. A z a n o r e x i a é s m á s t á p l á l k o z á s i z a v a r o k i s azt a helyzetet t ü k r ö z i k . a m e l y m á r n e m p u s z t á n a z a d o t t föld n é p é n e k . j ó l é t é t . értelmű Minden kifejezés. Nagyobb jelentőséget nyert . sőt e t á r s a d a l m a k e g y i k fő jellemzőjének tekinthető. s z o r o n g a m i a t t . M a sokkal n a g y o b b a u t o n ó m i á v a l b í r u n k a t e s t ü n k felett. és e h a g y o m á n y o s kezelési rendszerek közül sok ma is tovább él a világ k ü l ö n b ö z ő n e m n y u g a t i k u l t ú r á i b a n : i g e n n a g y s z á m b a n a f e n t e m l í t e t t a l t e r n a t í v gyógyá­ szat kategóriájába tartoznak. amely úgy foglalkozott v o l n a egészségükkel. hogy népessége egészsé­ ges l e g y e n . Az e g é s z s é g és a b e t e g s é g e felfo­ g á s a a m o d e r n t á r s a d a l m a k k i a l a k u l á s á v a l pár­ h u z a m o s a n s z ü l e t e t t . m i n t ered­ m é n y e i k s z e r i n t í t é l i k m e g őket. a m i t a s z o c i o l ó g u s o k a t e r m é s z e t t á r s a d a l ­ m a s í t á s á n a k n e v e z n e k . az „egészség" és a „ b e t e g s é g " is k u l t u r á l i s a n és tár­ sadalmilag m e g h a t á r o z o t t ségesnek és normálisnak. uralkodó nyu­ gati e l k é p z e l é s e k k ö z e l k é t s z á z é v e a b i o l ó g i a i orvosi vagy biomedicinális egészségmodellben f e j e z ő d n e k ki. BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG a „kereskedelmi érdekcsoportok" egyre i n k á b b kihasználják a fiatal l á n y o k t e s t t e l k a p c s o l a t o s szorongását. d e m é g m i n d i g i n k á b b k ü l s e j ü k . m i n t k o r á b b a n b á r m i k o r . k a t o n a i erejét és növekedési ütemét. Ettől kezdve az emberi populációt erőforrásnak tekintették. hogy a t u d o m á n y és a t e c h n o l ó g i a ma m á r é l e t m ó ­ dunkra h a t : a k a l ó r i a s z á m l á l á s c s a k a t e c h n o l ó ­ gia fejlődésével v á l t l e h e t ő v é . a m i e g y a r á n t te­ remt új. A n ő úgy érzi. Mielőtt alaposabban ismertetném a biomediciná­ lis e g é s z s é g m o d e l l t . a 3 5 . h a n e m egy k ö z ­ ponti h a t a l o m kormányzása alá tartozó népesség­ nek számított. az n a g y r é s z t a n y u g a t i t á r s a d a l o m el­ múlt h á r o m s z á z é v e s f e j l ő d é s e s o r á n a l a k u l t ki. é s l a s s a n m á r c s a k a t e s t é v e l tud foglalkozni. A t á p l á l k o z á s i zavarok a testtel kapcsolatos szégyenérzetben gyökereznek. n e m t ö k é l e t e s . A meghatározott területű államok születése megváltoztatta a helyi népes­ séggel k a p c s o l a t o s a t t i t ű d ö k e t . t e r m é s z e t t ő l fogva a d o t t n a k s z á m í t ó j e l e n s é g e k m á r a t á r s a d a l ­ m i jellegűvé v á l t a k : saját t á r s a d a l m i d ö n t é s e i n k ­ től függenek. d e a m i t m i o r v o s t u d o m á n y k é n t ismerünk. Az orvostudományról kialakult. h o g y n e m e l f o g a d h a ­ tó. Az á l l a m n a k i m m á r jelentős érdeke fűződött ahhoz. H a e z t a szokás n e m töri m e g s e m m i ( p é l d á u l h a t á s o s lehet a p s z i c h o t e r á p i a v a g y az o r v o s i k e z e l é s egyegy formája). fejezetben. vagy k i h á n y j a . a m e l y szembeszállt a betegséggel vagy g o n d o s k o d o t t g y e n g é l k e d ő v é n e i r ő l . h o g y a beteg végül h a l á l r a é h e z t e t i m a g á t . r á s z o k h a t arra. A nemzetállam kialakulása és az iparosítás nemzet­ Közegészségügy A p r e m o d e m k u l t ú r á k b a n a c s a l á d volt a fő in­ tézmény. m e r t a n e m z e t i va­ gyon és hatalom lehető legnagyobbra növelésé­ n e k egyik eszköze. amelyet folyamatosan figyelni és s z a b á l y o z n i k e l l . A különböző k u l t ú r á k m á s t . azonban óriási változásokat idézett e l ő e b b e n a helyzetben.EGÉSZSÉG. A betegségeket gyakran mágikus vagy vallási keretek között é r t e l m e z t é k és a gonosz szellemek vagy a „bűn" j e l e n l é t é n e k tulajdoní­ t o t t á k . o l d a l o n ) . E z e k a j e l e n s é g e k is b e l e t a r t o z n a k abba. h o g y a test ma olyan fontos s z e r e p e t t ö l t b e a z a m e r i k a i l á n y o k énképében. Az egész­ ség m e g ő r z é s e n e m k ö z f e l a d a t n a k . Kialakulása szorosan összekapcsolódott a t u d o m á n y és az ész tradicio­ n á l i s v a g y v a l l á s i a l a p ú v i l á g m a g y a r á z a t o k felett aratott diadalával (lásd a w e b e r i racionalizálód á s r ó l s z ó l ó r é s z t az 1. a k k o r m é g az is m e g t ö r t é n h e t . Ez a k i f e j e z é s arra utal. h i s z e n l a k o s a i j ó l l é t e m e g h a t á r o z t a a n e m z e t t e r m e l é k e n y s é g é t .t ö r t é n e t i k o n t e x t u s b a n a l a k u l t ki ez a m o d e l l . kezelési és gyógyító eljárásokhoz folyamodtak. p o z i t í v l e h e t ő s é g e k e t és új f é l e l m e k e t . m i n t a m a i á l l a m o k és egészségügyi rendszerek. De a t e c h n o l ó g i a hatása m i n d i g t á r s a d a l m i t é n y e z ő k t ő l függ. Ha egyszer k é n y s z e r e s s é v á l i k a k o p l a l á s és a testmozgás.m á s t t e k i n t e n e k egész­ kultúrának megvannak a m a g a f o g a l m a i a t e s t i e g é s z s é g r ő l é s betegségről. A táplálkozási zavarok terjedése mutatja. a m i t m e g e v e t t . A p a r a s z t o k és az á t l a g o s v á r o s l a k ó k szá­ mára n e m létezett olyan külső hatalom. f e l v á z o l o m . h o g y a n ő k s o k k a l n a g y o b b szerepet k a p n a k a t á g a b b t á r s a d a l o m b a n . h a n e m m a ­ gánügynek számított. h o g y m i l y e n ­ nek látják m á s o k . a k ö t e t e m b e n k ö r ü l j á r t f o g a l o m . hogy a tradicionális társadal­ m a k tagjai n a g y r é s z t o l y a n n é p i o r v o s s á g o k h o z . V é g ü l m e g á l l a p í t j a . hogy a k o r á b b a n „ t e r m é s z e t e s n e k " . amelyek nemzedékről nemzedékre hagyomá­ nyozódtak. E k k o r m á r m e g s z á l l o t t a n törek­ szik az i d e á l i s k a r c s ú s á g r a . hogy szinte c s a k ezzel foglalkoznak. M á r említettem. M i n d i g vol­ t a k s z a k o s o d o t t . m i l y e n t á r s a d a l ­ m i . Az orvostudománnyal kapcsolatos szociológiai nézőpontok A biomedicinális egészségmodell előtérbe kerülése Mint oly sok. m i n t ré­ gen. fizikai é s m á g i k u s g y ó g y m ó d o k a t e g y a r á n t a l k a l m a z ó gyógyítók. problémákat.

k e z d e t t ki­ összetételének v i z s g á l a t a . B e v e z e t t é k a n é p s z á m l á l á s t . Az á l l a m kezdett felelősséget vállalni a népes­ ség é l e t f e l t é t e l e i n e k j a v í t á s á é r t . A n é p f o k o z a t o s a n ki- A biomedicinális egészségmodellben a páciens csak egy „beteg test" az orvos számára. „eltévelyedés" külön­ b ö z ő változatait.a patológia vizsgálati körébe tartozó „kóros jelenségeket".8.és v í z v e z e t é k . hogy erős közösségi n o r m á k a t igyekeztek kialakítani a n e m i erkölcsről és az elfogadható s z e x u á l i s t e v é k e n y s é g r ő l . a m a s z t u r b á c i ó t és a házasságon kívüli szexuális kapcsolatokat dalmi (1926-1984) s o k a t kö­ nem" (lásd című a 12.f e l h í v t a a fi­ g y e l m e t arra. A z á l l a m folya­ m a t o s a n f e l ü g y e l e t e t g y a k o r o l t a s z e x u a l i t á s felett .. h o g y a z á l l a m e l l e n ő r z é s e a l á v o n j a : s z a b á l y o z z a é s felügyeli a t e s t e t ( 2 0 0 0 ) . Ez a m e g f i g y e l é s e g y ü t t járt azzal. h o g y fel­ j e g y e z z é k és f o l y a m a t o s a n n y i l v á n t a r t s á k a n é ­ pességben bekövetkező változásokat. a t ö r v é n y e s és törvénytelen kapcsolatokról. h o g y a n ala­ kult ki a m o d e r n o r v o s t u d o m á n y . S z e r i n t e a s z e x u a l i t á s és a s z e x u á l i s v i s e l k e d é s k ö z p o n t i jelentőséggel bírt e b b e n a folyamatban. h o g y a n é p e s ­ ség s z a p o r o d j o n . az öngyilkosságok arányát. például a homoszexualitást.a „társadalom testéből" . Michel Foucault-nak s z ö n h e t ü n k . . „Szexualitás akkor és társa­ fejezetet). A n e m i é r i n t k e z é s l e h e t ő s é g e t a d o t t arra. F o ­ kozatosan bevezettek vágóhidakra és élelmiszer­ feldolgozó létesítményekre vonatkozó szabályza­ tokat. u g y a n a k k o r n é h a f e n y e g e t t e is e n é p e s s é g e g é s z s é g é t és j ó l l é t é t . az á t l a g o s h á z a s s á g k ö t é s i é s g y e r m e k v á l l a l á s i életkort. a táplálkozási szokásokat. a fogamzásgátlásról és az a b o r t u s z o k r ó l . f é k e z e n d ő n e k t e k i n t e t t é k . FEJEZET a demográfia tudománya: nagyságának. hogy meggyőződjenek róla: ezek s e m veszélyez­ t e t i k a l a k o s s á g e g é s z s é g é t . n ö v e k e d j e n . a s z e x u á l i s v i s e l k e d é s r ő l .h á l ó z a t o t . a népességcsoportok és dinamikájának ságról. m e r t s e g í t e t t m e g é r t e n i . és a l a k á s k ö r ü l m é n y e k r e is figyelmet fordítottak. M e g b é l y e g e z t é k é s el­ ítélték a n e m i perverzió. h o g y a d a t o k a t gyűjtött a h á z a s ­ A közegészségügy fogalma bontakozni. A b e t e g s é g e k el­ leni védekezés során kiépítették a csatorna. A n e m r e p r o d u k c i ó t s z o l g á l ó s z e x u a l i t á s t elfojtand ó n a k . Minden­ féle s t a t i s z t i k a i a d a t o t g y ű j t ö t t e k é s s z á m í t o t t a k : a s z ü l e t é s e k és a h a l á l o z á s o k a r á n y á t .r é s z b e n azáltal. k i k ö v e z t é k az u t a k a t . amikor megkísérelték kiirtani a né­ pességből . a várható élettartamot. a gyakori betegségeket és halálokokat stb. A t e m e t k e z é s i e l j á r á s o k a t is e l l e n ő r i z t é k .

amellyel kiküszöbölhetők a „deviánsnak" vélt viselkedésformák és á l l a p o t o k . amelyben a súlyos betegségek kezelhetők. A z or­ A biomedicinális modell Az orvosi e l j á r á s o k s z o r o s a n ö s s z e f o n ó d t a k az e l ő b b i e k b e n leírt t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k k a l . A „szaktudás" birtokosa a szakorvos. A p á c i e n s n e m e g é s z s z e m é l y . a k i k s i k e r r e l e l v é g e z t é k a sokéves képzést. a gyógyszerezés vagy a s e b é s z e t v a l a m e l y k o m b i n á c i ó j á b ó l áll­ nak. h o g y e l s z i g e t e l i k és ke­ zelik a b e t e g s é g o k á t . isko­ la és k ó r h á z ) s z ü l e t e t t . A gyógyszerek. A páciens passzív lény: „beteg teste" elméjétől elválasztva kezelhető. táblázatban öszszegeztem. h o g y á l t a l á b a n „túl­ értékelt" a tudományos gyógyítás eredményes­ sége. ahol az orvosi tech­ nológia koncentrálódik és a legeredményesebben alkal­ mazható. h a ­ nem a b e t e g s é g g y ó g y í t á s á n v a n . a sebészet fejlődése és az antibiotikumok n e m csökkentették jelentősen a halálozási arányokat egészen a 2 0 . A b i o m e d i c i n á l i s m o d e l l e l kapcsolatos főbb f e l t e v é s e k e t és b í r á l a t o k a t a 8. A h a n g s ú l y n e m az e g y é n j ó l l é t é n . A kezelés megfelelő helyszíne a kórház. e l l e n ő r z é s é n e k é s m e g r e f o r m á l á s á n a k k e r e t é b e n egy s o r i n t é z ­ m é n y (börtön. h o g y a t u d o m á n y t a l k a l m a z t á k az or­ vosi d i a g n ó z i s b a n és a g y ó g y í t á s b a n . amelyet egy konkrét biológiai ágens okoz. A t e s t e g é s z s é g e s á l l a p o t á t úgy l e h e t h e l y r e á l l í t a n i . Az e l s ő az.1. e l m e g y ó g y i n t é z e t . csak ő nyújthat hatásos kezelést a betegséggel szemben. a z e m b e r e k j o b b e g é s z s é g i álla­ p o t a s o k k a l i n k á b b t á r s a d a l m i é s k ö r n y e z e t i vál­ t o z á s o k n a k t u l a j d o n í t h a t ó .a b ű n ö z é s t ő l a homoszexualitáson át az elmebetegségig. I v a n I l l i c h ( 1 9 7 5 ) . A b i o m e d i c i n á l i s e g é s z s é g m o d e l l h á r o m fő fel­ tevésen n y u g s z i k . kell végrehajtani a p á c i e n s hivatalos irataiban ö s s z e g y ű j t ö t t és a k l i n i k a i g y a k o r l a t n a k m e g f e l e ­ lően rendezett információk alapján. Nem a szakorvos az egészséggel és betegséggel kapcsolatos ismeretek egyetlen forrása: az alternatív tudásformák egyenértékűek vele. A biomedicinális modell bírálatai Az elmúlt évtizedekben a betegség b i o m e d i c i ­ nális modelljét egyre több kritika érte. a k i a b e t e g s é g e t k e z e l n i h i v a t o t t . A s z a k e m b e r „orvosi s z e m m e l " látja. teljesedő á l l a m i m e g f i g y e l é s é n e k . A k e z e l é s t s e m l e g e s e n . a védőoltások (például a gyermekbénulás elleni) p e d i g m é g k é s ő b b t e r j e d t e k el.a s é v e k v é g é n s z ü l e t e t t a betegség k ó r o k o z ó . A baktériumfer­ tőzések kezelésében csak az 1930-as és 1940-es évektől kezdve alkalmaznak antibiotikumokat. v i z s g á l h a t ó é s k e z e l h e t ő . d o l o g h á z . H i á b a tett s z e r t n a g y p r e s z t í z s r e a m o d e r n o r v o s t u d o m á n y . főként a cse­ c s e m ő h a l a n d ó s á g és a g y e r m e k h a l á l o z á s i a r á n y leszorításában ( M c K e o w n 1 9 7 9 ) . h o g y a b e t e g s é g e t az emberi testen belül kialakult rendellenesség­ nek tekintik. N i n c s b e n n e helye autodidakta gyógyítónak vagy „ n e m t u d o m á n y o s " eljárások­ nak. a j o b b táplálkozás. ezek a kezelések gyakran a technológia. század derekáig. Nem a kórház az egyetlen gyógyításra alkalmas hely. a z o n o s í t h a t ó „ t ü n e t e k " s z e r i n t kezdték m e g h a t á r o z n i . a m e l y s z e r i n t m i n ­ den betegség h á t t e r é b e n egy m e g h a t á r o z o t t . A kórház képviseli a megfelelő környezetet. A harmadik feltevés szerint a szakorvos az e g y e t l e n . A m o ­ dern e g é s z s é g ü g y i r e n d s z e r e k k i a l a k u l á s á n a k f ő jellemzője. A t e s t i és l e l k i b e t e g s é g e k kezelésének elfogadott módja a k é p z e t t „szak­ emberek" v é g e z t e f o r m á l i s o r v o s i e l l á t á s l e t t . a m e l y k i b i l l e n t i azt „ n o r m á l i s " lét­ állapotából. hanem általános jólléte a cél. Bírálatok 21 A betegség nem „tudományos oknyomozással" feltárható valami. é s h i v a t a l o s a n el­ i s m e r t e g y é n e k b ő l áll. a magasabb színvonalú csatornázás és a higiénia sokkal nagyobb szerepet játszott.1.e l m é l e t e . A b e t e g s é g e t objektív m ó d o n . A z 1 8 0 0 . Először is e g y e s t u d ó s o k azt á l l í t o t t á k . beteg test. hanem társadalmilag kialakított fogalom. A b i o m e d i c i n á ­ lis modell s z e r i n t a b e t e g t e s t i z o l á l t a n s z e m l é l ­ hető. A köztisztaság. A páciens véleménye és tapasztalatai mindennél fontosabbak a kezelés során. é r t é k m e n t e s e n vosi s z a k m a m i n t testület á l t a l á n o s a n elfogadott e t i k a i k ó d e x s z e r i n t m ű k ö d i k . „egész" lény: nemcsak a testi egészsége. hanem i n k á b b c s a k egy k ó r o s á l l a p o t b a került. m i n t a z o r v o s o k szak­ értelmének.EGÉSZSÉG. és nem feltétlenül különbek a technológiát. A beteg aktív. t á r g y i l a g o s a n s z e m l é l i é s k e z e l i a beteget. táblázat A biomedicinális modellhez kapcsolódó feltevések és bírálatok Feltevések A betegség az emberi test „meghibásodása". A z orvostudomány ettől kezdve a reform eszköze. gyógyszereket és se­ bészetet hasznosító kezelési eljárások sem. n e m k e l l m á s té­ nyezőket f i g y e l e m b e v e n n i . A m á s o d i k f e l t e v é s s z e r i n t az e l m e és a t e s t külön k e z e l h e t ő k . BETEGSÉG ES FOGYATÉKOSSÁG 8. a z o ­ nosítható á g e n s áll.

hogy ráirányította volna a figyelmet a t ü n e t e k társadalmi okaira.következményei. ami tulajdonképpen n e m is testi rend­ ellenesség. h o g y a m o d e m o r v o s t u d o ­ m á n y t ö b b e t ártott. Nagy-Britanniában 1 9 9 8 .ahelyett.1 9 9 3 . Bár az u t ó b b i é v e k b e n egyre t ö b b e t írtak fel belő­ le az Egyesült Államokban és az Egyesült Király­ s á g b a n . k e d e t t a Ritalin nevű gyógyszerről kiállított re­ c e p t e k s z á m a . m i n t a m e n n y i t h a s z n á l t : a z iatrogenezis r é v é n m a g a is „ k ó r o k o z ó " . m é g nem készült á t f o g ó kutatás arról. A Ritalin ellenzői szerint a hiperaktivitás „ t ü n e t e i " n e m mások. FEJEZET Az elmúlt évtizedben exponenciálisan növe­ rekek „ a n g y a l i " t a n u l ó k k á váltak. Szakértői b e c s l é s e k szerint 2 0 0 7 .b a n t ö b b mint 1 2 5 0 0 0 Ritalin-receptet a d t a k ki az or­ vosok . a m i k o r a z o r v o s i k e z e l é s h a t á s á r a a b e t e g á l l a p o t a r o s s z a b b o d i k vagy új feltételek j ö n n e k létre. A Ritalint hívei „ c s o d a p i r u l á n a k " nevezik: segít a gyerekeknek koncentrálni. k o n c e n t r á c i ó s nehézségekkel küszködnek. é s m e s t e r s é g e s k e r e s l e t e t teremt szolgáltatásai iránt. a m a g a s cukortartalmú é t e l e k és a s z é t e s ő családi élet .8. az ő k e t érő stressz . hogy hosszú távon milyen h a t á s t gyakorolhat a gyerekek agyára és t e s t é r e . május). Egyes t a n á r o k b e s z á m o l ó j a szerint az egykor az osztály rossz­ c s o n t j á n a k . h o g y a gyere­ k e k f i g y e l m e t l e n e k .az egyre g y o r s a b b életritmus.sok orvos és pszichiáter szerint ez a pszicholó­ giai r e n d e l l e n e s s é g o k o l h a t ó azért. Az Egyesült Államokban az 5 . a m e l y e t a (Attention mutató Deficit gyerekeknek hi peraktív t ü n e t e g y ü t t e s t Disorder. I l l i c h úgy vélte. mint amilyennek gyakran lefestik. társadalmi és kulturális iatrogenezisről. hogy a gyógyszer k o r á n t s e m olyan ártalmatlan „csoda­ pirula". így e r e d m é n y e s e b b e n t a n u l n a k . a min­ denhová betüremkedő információtechnológia. és miért kéne vele foglalkozniuk a s z o c i o l ó g u s o k n a k ? A Ritalin gyógyszer. mint a mai gyerekekre n e h e z e d ő egyre n a g y o b b nyomás. Talán a g g a s z t ó b b az az állítás. ADHD) írnak fel és serdülőknek Hyperactive . a m i n t elkezd­ t é k szedni a Ritalint. hogy a társadalmi iatrogenezis kulturális iatrogenezish e z v e z e t .1 8 évesek közel három százaléka szed rendszere­ sen Ritalint. 2 0 0 3 . Társadalmi iatrogenezésr ő l a k k o r b e s z é l ü n k . I l l i c h sze­ r i n t e j e l e n s é g n e k h á r o m válfajáról b e s z é l h e t ü n k : klinikai. hogy a Ritalin kényelmes „ m e g o l d á s a " lett annak. s e k k o r m á r a m i n d e n n a p i é l e t kihí­ v á s a i v a l i s egyre n e h e z e b b e n b i r k ó z n a k m e g a z . n e h e z e n k e z e l h e t ő n e k s z á m í t ó gye­ m é g azt i s f e l v e t e t t e . A Ritalin bírálói a z o n b a n azt mondják.a t .b e n m á r minden h e t e ­ dik g y e r m e k szedi majd ezt a gyógyszert (Ob­ server. Mi a Ritalin. megnyugtatja őket. és n e m t u d n a k tanulni az iskolában. A vádak szerint a Ritalin alkalmazásával az orvosi s z a k m á n a k sikerült „medikalizálni" a gyerekek hiperaktivitását és figye­ lemzavarát .b a n m é g csak 3 5 0 0 . h a a z o r v o s t u d o m á n y egyre t ö b b t e r ü l e t r e t e r j e d ki. K l i n i k a i i a t r o g e n e z i s az.

a m i „ t u d o m á n y t a l a n " . m e r t e z e k r e i s a z o r v o s t u d o m á n y a d magyarázatot és m e g o l d á s t . h i ­ szen v é l e m é n y ü k e t és t u d á s u k a t a r e p r o d u k c i ó s folyamatot f e l ü g y e l ő „ s z a k e m b e r e k " n e m tartják lényegesnek ( O a k l e y 1 9 8 4 ) . erre p é l d a fő­ k é n t a z eugenetika. században az e u g e n e t i k á t . A t e r h e s s é g e t . e l k ü l ö n í t e t t é k a „ g y e n g e e l m é jűeket". h a n e m k ó r h á z ­ ban. Negyedszer: egyes szociológusok kifejtették. A b í r á l ó k s z e r i n t a z o n b a n a kezelés c s a k a k k o r l e h e t e r e d m é n y e s .EGÉSZSÉG. a k i k s z e r i n t a gén­ t e c h n o l ó g i á r a v é s z j ó s l ó a n r á v e t ü l a fent tárgyalt 2 0 . p é l d á u l P r o z a c k e l s z a b á l y o z o t t ) levert­ séggel vagy az e n y h e d e p r e s s z i ó v a l és a ( s o k s z o r krónikus k i m e r ü l t s é g s z i n d r ó m á n a k c í m k é z e t t ) fáradtsággal k a p c s o l a t b a n . hogy a 2 0 . h o g y a m o d e r n orvos­ tudomány v a l a h o g y h i t e l e s e b b tudásfajta. ezt a gyakori és t e r m é s z e ­ tes jelenséget k o c k á z a t o k k a l és v e s z é l y e k k e l t e l i „betegségként" k e z e l i k . a m e l y „ n e m e s í t é s s e l " k í s é r l i m e g g e n e t i k a i l a g „ j a v í t a n i " az e m b e r i fajt. M i v e l a z o r v o s t u d o m á n y r ó l f e l t é t e l e z i k . jelesül a fogyatékosok ellen. a ( g y a k r a n gyógy­ szerekkel. v i l á g o s b ő r ű „árja" fajt s i k e r ü l t a z o n o s í t a n i u k . h o g y egy fajilag f e l s ő b b r e n d ű . h o g y az or­ v o s t u d o m á n y ú g y j e l e n i k m e g . a „ n o r m á ­ lis" állapotok m e d i k a l i z á l á s a m i a t t i a g g o d a l m a k vetődtek fel a g y e r e k e k h i p e r a k t i v i t á s á v a l ( l á s d a keretes részt az e l ő z ő o l d a l o n ) . aki­ nek m e g v a n n a k a m a g a h e l y t á l l ó m e g l á t á s a i és magyarázatai. Ezzel s z e m b e n a brit és hol­ land orvosszakértők és politikai döntéshozók az ö n k é n t e s s t e r i l i z á l á s t t á m o g a t t á k . h o g y m e g v á l t o z t a s s á k a m a g z a t g e n e t i k a i „össze­ t é t e l é t " . t u d o m á n y o s é r t e l m e z é s é r e é p ü l . a k i k s z e r i n t a g é n t e c h n o l ó g i á n a k s e m m i . I l l i c h és a h o z z á ha­ sonló b í r á l ó k s z e r i n t e r ő s e n s z ű k í t e n i k e l l a m o ­ dern o r v o s t u d o m á n y h a t ó k ö r é t . hogy a k o n k r é t t e s t i b a j o k o k a i n a k és e l l e n s z e ­ rének objektív. A n á c i N é m e t o r s z á g t u d o m á n y o s és o r v o s i „ s z a k é r t ő i " a v é g s ő k i g e l m e n t e k e t e r v e k m e g v a l ó s í t á s á b a n : azt á l l í t o t t á k . h o g y az e m b e r i é l e t egy­ re több területét v o n j a o r v o s i e l l e n ő r z é s a l á . h o g y a k i a l a k u l ó j ó l é t i á l l a m r e p r o d u k c i ó ­ ra ö s z t ö n z i a „ s i l á n y a b b a k a t " is. Helyzetét k i h a s z n á l v a a „ t u d o m á n y o s igaz­ ság" uraként l é p h e t fel. A s k a n d i n á v o r s z á g o k b a n a politi­ k a i v e z e t ő k és a g e n e t i k u s o k a z é r t v e z e t t é k be a kényszersterilizálási programokat. Csak Svéd­ országban 63 0 0 0 embert (90 százalékban nőket) sterilizáltak 1 9 3 4 és 1 9 7 5 között. amely lehetővé teszi. H a s o n l ó . például a h o m e o p á t i a és az a k u p u n k t ú r a m e g i n ­ gatják azt a m e g g y ő z ő d é s t . a k i k b á b á t h í v h a t ­ nának segítségül a z o t t h o n u k b a . M a a z o r v o s t e c h n o l ó g i a gyors f e j l ő d é s e új. századi eugenetika árnya. ha a b e t e ­ get gondolkodó. Pedig a f e n t i e k b ő l k i d e r ü l . Harmadszor: a b í r á l ó k azt m o n d j á k . Ötödször: a bírálók szerint a biomediciná­ lis m o d e l l a l a p j á t k é p e z ő f e l t e v é s e k e t a p o l i t i k a m i n d i g i s i g y e k e z e t t m a n i p u l á l n i . másfelől a támo­ gatók.több m á s európai országban és az E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n is f e l h a s z n á l t á k a n é p e s s é g bizonyos csoportjai. M á i g f e n n m a r a d t az a v é l e k e d é s . E u g e n e t i ­ kái programjaik népirtáshoz vezettek: több mil­ l i ó á l d o z a t u k a z o k h o z a c s o p o r t o k h o z tartozott. h o g y m e g h a l l g a s s á k . BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG emberek. amelyeket a n á c i k biológiailag alsóbbrendűnek tekintettek. h o g y bármi. Az ebből a g o n d o l a t m e n e t b ő l e r e d ő l e g é l e s e b b kriti­ káknak n ő k adtak h a n g o t . h o ­ gyan é r t e l m e z i m a g a a b e t e g saját á l l a p o t á t . akit k e z e l n i próbál. a h o g y a n v á l t o z i k a világ. A tudományos m u n k a igen nagy és e g y r e n a g y o b b r é s z é t alkotja a g é n t e c h n o l ó ­ gia (genetic engineering). hogy az Egyesült Á l l a m o k b a n 1 9 0 7 é s 1 9 6 0 között kényszersterilizált 6 0 0 0 0 ember között aránytalanul nagy s z á m b a n voltak fekete n ő k . B á r a n á c i N é m e t o r s z á g v e t e t t e be m e s s z e a leg­ p u s z t í t ó b b e u g e n e t i k á i p r o g r a m o k a t . a m e l y k e z e l é s r e és gyógyításra s z o r u l . n e ­ h é z k é r d é s e k e t v e t fel a b i o m e d i c i n á l i s m o d e l l bírálói számára. például zsidók vagy cigányok voltak.e u f e m i s z t i k u s n e v é n a „ n é p e s ­ ségpolitikát" . h o g y a gyógyítás egyre n é p s z e r ű b b a l t e r n a t í v formái. n e m feled­ k e z h e t ü n k meg arról sem. A s z ü l é s ma már n e m a n ő k k e z é b e n v a n . Másodszor: a m o d e r n orvostudományt azzal vádolták. h o g y é p p a p á c i e n s v é l e m é n y é t és ta­ pasztalatait n e m v e s z i f i g y e l e m b e . A jóval kisebb Norvégiában ugyanebben az időszakban 48 0 0 0 embert sterilizáltak. é s i n k á b b in­ t é z e t e k b e zárták. a k i k s z e r i n t a m o d e r n orvostudomány k i s a j á t í t o t t a é s „ m e d i k a l i z á l t a " a terhesség és a s z ü l é s f o l y a m a t á t . a m e l y b e n ez a m o d e l l k i a l a k u l t . hogy az orvosi s z a k m a ó r i á s i h a t a l o m r a tett szert annak m e g h a t á r o z á s á b a n . n e m látják s z ü k s é g é t . a m i r o n t h a t j a a „nemzeti génállomány" minőségét. A f e m i n i s t á k s z e r i n t e folyamat i r á n y í t á s a k i c s ú s z o t t a n ő k k e z é b ő l . m i b e t e g s é g é s m i n e m az. m i n t h a a z orvos­ lás é s gyógyítás m i n d e n m á s f o r m á j á n á l e l ő b b r e való volna. A r a s s z i z ­ m u s oda vezetett. M i n ­ den egyes p á c i e n s „beteg test". de módszeresen kiirtottak több m i n t negyedmil­ l i ó fogyatékos e m b e r t i s ( B u r l e i g h 1 9 9 4 ) . főként férfi s z a k o r v o s o k i r á n y í t á s á v a l k e r ü l rá sor. h o z z á é r t ő l é n y n e k t e k i n t i k . A géntechnológiával kapcsolatos vitában gyakran homlokegyenest ellentétes véleményeket han­ g o z t a t n a k egyfelől a b í r á l ó k . mert aggód­ tak. így b e f o l y á s o l h a t j á k k é s ő b b i fejlődését. az s z ü k s é g k é p p al­ sóbbrendű is. E programok legtöbbször a „gyengeelméjű" nők k é n y s z e r s t e r i l i z á l á s á t t ű z t é k ki c é l u l . A b i o m e d i c i n á l i s m o ­ dell alapjául szolgáló f e l t e v é s e k k ö z ü l s o k a t egyre i n k á b b m e g k é r d ő j e l e z n e k .

A t á m o g a t ó k azt m o n d j á k . E z e k az egészséggel kapcsolatos közgon­ dolkodásban megfigyelhető új fejlődési irányok . 2 0 0 4 . a m e l y e k e t a k o r á b b i a k b a n v á z l a t o s a n is­ m e r t e t t e m .a m o d e r n o r v o s t u d o m á n y t ért m á s b í r á l a t o k k a l együtt. a testmozgásról. h o g y a z o k . n é h á - t e b b tárgyalt b í r á l a t o k k ö z ü l j ó n é h á n y é r v é n y e s géntechnológiai az vitára biomedicinális sokan akik e az modellt helytelenítők között bizonyára szerepét. Ugyanakkor az említett hatóság határozata tovább mélyíti a „megtervezett babák­ kal" kapcsolatos nézeteltérést. Lesz-e orvosok várt technológiában is igyekeznek latba vetni tekin­ nem következménye orvosi beavatkozásnak? M i l y e n szerepet játsza­ nak majd a l e e n d ő szülők az embrióválasztással k a p c s o l a t o s d ö n t é s e k b e n ? Itt m e g i n t a r r ó l v a n szó. h o g y a s z ü l e t é s e l ő t t „megtervezzék" a testet: m e g h a t á r o z z á k a bőr­ színt. faji vagy fogyatékosokkal szembeni diszkrimi­ nációnak az embrióválasztás során? Egyáltalán hogyan lehet megfogalmazni ezeket a szempon­ tokat? A géntechnológia valószínűleg n e m olcsó. Precedenst teremt. hogy ezek a betegségek többé n e m öröklődnek nemzedék­ ről n e m z e d é k r e . a ko­ lera. E z a d ö n t é s azt j e l e n t i . élet. amelyre hivatkozva az orvosok a j e l l e m z ő k mos­ taninál sokkal szélesebb skálája szerint „kima­ z s o l á z h a t j á k " a z e m b r i ó k a t . é s egy-egy ország egész népességét fenyegették. a c i s z t á s fibrózis vagy a H u n t i n g t o n . A genetikai átprogramozás biztosítja. hogy n e m ­ c s a k a s z a k o r v o s o k b í r n a k az e g é s z s é g r e és a b e ­ tegségre vonatkozó ismeretekkel és hogy értelmezhetjük ha és magyaráza­ saját tokkal. Például lehetőséget a d a z egyes e m b e r e k e t b i z o n y o s b e t e g s é g r e haj­ lamossá tevő genetikai tényezők azonosítására.214 8.k ó r ) e s e t é n e n g e d é l y e z t é k a z e m b r i ó v á l a s z t á s t [Times. E z e k g y a k r a n j á r v á n y o s m é r e t e k e t ö l t ö t t e k . fogós k é r d é s v e t ő d i k fel. A s z ű r é s i eljá­ rás n é l k ü l a s z ü l e t e n d ő g y e r e k 5 0 s z á z a l é k o s va­ lószínűséggel vagy örökölhetné a betegséget (Times. A s z o c i o l ó g u s o k b a n az új or­ v o s i t e c h n o l ó g i á k g y o r s e l ő r e t ö r é s e l á t t á n egyre t ö b b ú j . „ k i i k t a t h a t j á k " a g y e r e k ü k b ő l az ö s s z e s társadalmilag n e m szerencsés tulajdonságot? Mi lesz a hátrányosabb helyzetű csoportok gyerekei­ vel. 2 0 0 4 . A korábbi időszakokat fertőző b e t e g s é g e k j e l l e m e z t é k . E z v a j o n azt j e l e n t i . a m e l y e k ­ b e n n i n c s e n e k a s z ó b a n forgó b e t e g s é g e t a z el­ jövendő nemzedékekre esetleg átörökítő gének. a k i k t o v á b b r a i s „ t e r m é s z e t e s e n " s z ü l e t n e k majd? Egyes szociológusok szerint a géntechno­ 8. megkérdőjelezik télyüket. hogy elejét vegyék a nemi. a m a l á r i a és a g y e r m e k b é n u l á s . K o r á b b a n c s a k g y e r m e k k o r i gyógyíthatatlan rendellenességek (például 2004.1. .1. a k i k n e k v a n r á pénze. h o g y a z a n y a m é h b e c s a k olyan embriót ültetnek majd. Más tényezőkkel is s z á m o l n u n k kell azonban: m a g á n a k a b e t e g s é g n e k a j e l l e g e és h a t ó k ö r e is változófélben van. FEJEZET lógia elérhetőségében A mutatkozó különbségek előnyök­ köze az eugenetikához (Kerr-Shakespeare 2 0 0 2 ) . A szembeni. a t e s t s ú l y t és így t o v á b b . h o g y a ( h a g y o m á n y o s a n férfi) s z a k o r v o s o k megkérdőjelezhetetlen orvosi tanácsokat adnak a (nyilvánvalóan nő) leendő anyáknak? Milyen biztosítékok kellenek.). Orvostudomány és egészség a változó világban Az e m b e r e k egyre i n k á b b felismerik. h o g y o l y a n e m b r i ó k a t v á l a s s z a n a k ki. fen­ m i a t t k i a l a k u l h a t egy „ b i o l ó g i a i l a g s z á m k i v e t e t t osztály". A a biomedicinális modellel is. n o v e m b e r 1. A l e s z a k a d ó k t a l á n m é g m u n k á h o z . P é l d á u l m a m á r tu­ d o m á n y o s a n l e h e t s é g e s az is. a hajat és s z e m e t . E z e n k í v ü l m a ­ gyarázatot adnak a fentebb ismertetett alternatív vagy k o m p l e m e n t e r g y ó g y á s z a t e r ő s ö d é s é r e is.). ábrát). ábra Szemléletváltozása mai egészség­ ügyben és orvostudományban Betegség Kórház Akut Gyógyítás Beavatkozás Kezelés Páciens ^> ^> ^> ^> ^> ^> Egészség Közösség Krónikus Megelőzés Odafigyelés Gondozás J> Személy Forrás: Nettleton 2006. h o g y a g é n t e c h o l ó g i a óriási lehetőségeket teremt. p é l d á u l a t ü d ő v é s z . Ma az iparosodott országokban m á r n e m k é p e z n e k j e l e n t ő s halál­ o k o t a z efféle h e v e n y f e r t ő z ő b e t e g s é g e k . n o v e m b e r 6. amelyből hiányoz­ n a k az e s e t l e g r á k o t o k o z ó g é n e k . megismerkedünk testünkkel és m i n d e n n a p i életünk során megfelelő dönté­ seket h o z u n k a táplálkozásról.b e n a z E g y e s ü l t Király­ ságban az állami fertilizációs és embriológiai ha­ tóság lehetővé tette az öröklött bélrák b i z o n y o s f o r m á j á b a n s z e n v e d ő b e t e g e k egy c s o p o r t j á n a k . a f o g y a s z t á s i s z o k á s o k r ó l és az á l t a l á n o s é l e t v i ­ telről.é s egészségbiztosításhoz is nehezebben juthatnak m a j d ( D u s t e r 1 9 9 0 ) . géntechnológia nyújtotta b ő l n e m r é s z e s ü l ő k e t a s z ó b a n forgó e l ő n y ö k e t élvezők előítéletei és m e g k ü l ö n b ö z t e t é s e sújthat­ j á k . M i n d a n n y i a n olyan helyzetben vagyunk. befolyásolhatjuk a jóllétünket.s z i n t é n j e l e n t ő s á t a l a k u l á s o k a t in­ dítanak el a m o d e r n társadalmak egészségügyi r e n d s z e r é b e n ( l á s d a 8.

A z e l s ő . Az i p a r o s o d o t t o r s z á g o k b a n m a n a p s á g a leggyak­ rabban a n e m f e r t ő z ő k r ó n i k u s b e t e g s é g e k (pél­ dául a rák. M á s o k is.az e g é s z s é g ü g y i e l l á t á s m o s t zajló v á l t o z á s a i h a t á s á r a felváltja-e a b i o m e d i c i ­ nális m o d e l l t egy új „ e g é s z s é g p a r a d i g m a " . akkor tudja. felborul az őt körül vevők élete is: n e m v é g z i e l m u n k a h e l y i f e l a d a t a i t . e z z e l meg­ n e h e z í t i m u n k a t á r s a i dolgát. krónikus új degeneratív kell betegségekben kialakítani az szemléletet egészségügyben é s a z e l l á t á s b a n . vagy csak a doktor úr drága idejét fecsérlem?«" Az egészséggel és a betegséggel kapcsolatos szociológiai nézőpontok A s z o c i o l ó g u s o k e z e n a t é r e n e g y i k fő feladatuk­ nak tekintik. o. E n n e k az az oka. ha felten­ nék maguknak a kérdést: »Valóban ennyire beteg va­ gyok. hogy m e g b e t e g e d t ü n k . reakcióik azután segítenek kialakí­ t a n i a m a g u n k é r t e l m e z é s e i t é s é n k é p ü n k átfor­ málására késztethetnek minket.). m i n t általában. r e a g á l h a t n a k a b e - amelyet főként a szimbolikus fogadtak el. é s e z t m e g p r ó b á l ­ ják b e i l l e s z t e n i saját é l e t ü k r e n d j é b e . g o n d o s k o d v a . t á m o g a t ó a n fordulnak felénk. é s így t o v á b b . h o g y tes­ tünk n e m gátolja. Előfordulhat például. H a n g s ú l y o s a b ­ bak az „életviteli d ö n t é s e k " is ( p é l d á u l ha v a l a k i dohányzik. hogy a be­ teg e g y é n n e m t u d j a e l l á t n i s z o k á s o s feladatait. h o g y a n é l i m e g a b e t e g s é g e t . A m á s o d i k nézet szerint. illetve kevésbé megbízható és eredményes. A b b ó l i n d u l u n k ki. a m e l y megzavarhatja e n o r m á l i s létálla­ pot folyamatát. és viselkedésére. akikkel e k ö z b e n é r i n t k e z é s b e k e r ü l . a k k o r az nemcsak n e k ü n k o k o z fájdalmat. m a e z a z a r á n y a z é l e t k o r r a l e g y e n e s arányban n ő . a c u k o r b e t e g s é g és a keringési zavarok) o k o z n a k h a l á l t . tegségünkre. h o g y a test „ n o r m á l i s " m ű k ö d é s e é l e t ü n k l é t f o n t o s s á g ú . a m e l y e k h e z a b e t e g e g y é n n e k alkalmazkodnia kell. a s z í v b e t e g s é g . Még n e m t u d h a t j u k . / A f u n k c i o n a l i z m u s r ó l b ő v e b b e n l á s d az 1. h o g y a modern o r v o s t u d o m á n y é s a z e m b e r e k e z z e l kap­ csolatos attitűdjei é p p e n egy j e l e n t ő s és gyors át­ alakuláson m e n n e k k e r e s z t ü l . A m i k o r m e g b e t e g s z ü n k . á t a l a k u l n a k a m á s o k k a l folytatott i n t e r a k c i ó i n k . E z é r t te­ szik fel a kérdést. h a ­ nem m á s o k a t is é r i n t . például a fent tárgyalt a n o r e x i á t m a g a a b e t e g és azok. konszenzusos mó­ don működik. h o g y a m i n d e n n a p i é l e t r e n d j e i l y e n ­ kor i d e i g l e n e s e n f e l b o r u l . hatnak ezek az elképzelések az e m b e r e k tetteire A betegszerep A k i e m e l k e d ő funkcionalista gondolkodó.. a z énképünk is arra a f e l t é t e l e z é s r e é p ü l . hogy t e s t ü n k „ r e n d e l t e t é s s z e r ű e n " m ű k ö d i k . a m e l y e k e t s z i n t é n s o k k r ó n i k u s beteg­ ség közvetett k i v á l t ó o k á n a k t e k i n t e n e k . d e gyakran é s z r e v é t l e n r é s z e . a m e l y a funk­ cionálisra iskolához köthető. Talán igyekeznek tudomásul venni. A b e t e g s é g n e k s z e m é l y e s és n y i l v á n o s d i m e n ­ ziója is van. h a n e m segíti t á r s a d a l m i i n t e r ­ akcióinkat é s m i n d e n n a p i t e v é k e n y s é g e i n k e t . De egy valami b i z t o s : m a a n n a k l e h e t ü n k t a n ú i . H a ol­ vasóm volt m á r beteg. A v e l ü n k s z o r o s k a p c s o l a t ­ ban állók r é s z v é t t e l . A s z o c i o l ó g i a i g o n d o l k o d á s b a n f ő k é n t k é t ér­ telmezési módszer bizonyult nagy hatásúnak. M i v e l a z e m b e r e k t o v á b b é l n e k é s elsősorban szenvednek. . Talcott Parsons ( 1 9 5 2 ) vezette be a betegszerep fogalmát: ezzel jellemezte azokat a viselkedésmintákat. ezért szeretném. r o s s z k ö z é r z e ­ tet. n e m t u d j a e l l á t n i o t t h o n i f e l a d a t a i t s e m . h o g y . Míg a p r e m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n a l e g n a g y o b b halálozási a r á n y t a c s e c s e m ő k és a g y e r e k e k köré­ ben mérték. E z t a v á l t o z á s t nevezik „egészségváltásnak" (health transition). ezért a betegséget diszfunkciónak tekintik. a m e l y e k r é v é n m e g é r t h e t j ü k a b e t e g s é g g e l kap­ c s o l a t o s t a p a s z t a l a t o k a t .nyat k ö z ü l ü k l é n y e g é b e n s i k e r ü l t m e g s z ü n t e t n i . interakcionisták hogyan „Egy kis csúszásban vagyunk. akikkel k a p c s o l a t b a k e r ü l ü n k . A f u n k c i o n a l i s t a g o n d o l a t m e n e t s z e r i n t a társa­ dalom általában zavartalan. a k á r c s a k r ö v i d e b b ideig. azokat a viselkedési n o r m á k a t írja le. elesettséget és m á s k e l l e m e t l e n s é g e k e t .a m i n t e r r e n é h á n y tudós k ö v e t k e z t e t . k e v e s e t m o z o g é s e g é s z s é g t e l e n ü l táp­ lálkozik). á t f o g ó b b a n k e l l f e l t á r n i a b e t e g s é g ­ h e z k a p c s o l ó d ó é r t e l m e z é s e k e t é s azt. M i v e l a beteg n e m tudja b e t ö l t e n i szo­ kásos szerepét. „Mi a szociológia?" című fejezetet (36-37. amelyekhez igazodva a beteg személy a lehető legkisebbre csökkenti a betegség zavaró hatását. hogy megvizsgálják a betegséggel kapcsolatos s z e m é l y e s t a p a s z t a l a t o k a t .

T e h á t a b e t e g s z e r e p p e l j á r ó j o g o k h o z és k i v á l t s á g o k h o z különböző tapasztalatok fűződhetnek. h o g y „ r e n d b e j ö j j ö n " . 3. amikor megbeteg­ szenek. h o g y b e t e g . A s t i g m a r i t k á n é p ü l a sze­ mély ismeretére. a k i g y ó g y í t h a t a t l a n b e t e g s é g b e n s z e n v e d . a beteg n e m felelős a betegségért. de elismerik. A b e t e g s z e r e p b e t ö l t é s é h e z a beteg­ n e k m e g k e l l k a p n i a egy e g é s z s é g ü g y i s z a k e m b e r j ó v á h a g y á s á t . így n e m f e l t é t l e n ü l k a p h a t k ü l ö n jogokat és kiváltságokat. a u t o m a t i k u s a n j o g o s u l t a beteg­ szerep betöltésére.216 8. m i n t azt. A s t i g m a t i z á l á s g y a k r a n ta­ p a s z t a l h a t ó a z e g é s z s é g ü g y b e n ( l á s d a z arctor­ zuláshoz kapcsolódó esettanulmányt a 2 2 9 . kell A hogy egészségét: szakorvoshoz hogy „páciens". h o g y a n válik a b e t e g egy t á g a b b t á r s a d a l m i k ö r n y e z e t s z e r v e s ré- . m e n t e s ü l b i z o n y o s feladatok. n e m tudakozódhat a kezeléséről. h a v i s e l k e d é s e n e m o l y a n udva­ rias vagy tapintatos. a m e l y b ő l f e l é p ü l h e t n e k . Az u t o l s ó az ille­ gitim b e t e g s z e r e p . Például ha valaki hörghurutos. a m e l y m e g f o s z t h a t j a el­ szenvedőjét a betegszerep b e t ö l t é s é n e k jogától. a m e l y e t m á s o k m e g b é l y e g e z n e k . A feltétel nélkül legitim betegszerep olyan egyén­ A „betegszerep" bírálatai A b e t e g s z e r e p m o d e l l n a g y h a t á s ú e l m é l e t n e k bi­ z o n y u l t . A ezek közé a beteg bizonyos az jogokkal is. A b e t e g t ő l el­ várják. életúthoz kapcsolódó (például a bünte­ tett e l ő é l e t ) vagy k ö r n y e z e t i ( p é l d á u l „ r o s s z tár­ s a s á g b a k e v e r e d e t t " ) . h o g y m e n n y i r e tartják s ú l y o s n a k az á l l a p o t á t és h o g y a n látják a b e t e g s é g é t . vennie és a z z a l a joggal j á r n a k . M i v e l a b e t e g s e m m i t n e m t u d „ t e n n i " gyógyu­ l á s a é r d e k é b e n .2 2 6 . A je betegnek tennie kell azért. aki alopecias (mindenféle szőrzetét e l v e s z t i ) v a g y e r ő s e n p a t t a n á s o s (egyik e s e t b e n s e m bír különleges kiváltságokkal. amelyekkel szemben az egyén tehetetlen. Nincs összefüggés a b e t e g s é g k i a l a k u l á s a és az e g y é n viselkedése vagy tettei között. h o g y m e n n y i r e s ú l y o s a betegsége. ho­ g y a n v i s z o n y u l a s z a k o r v o s a b e t e g h e z . a m e l y e k a b e t e g s é g k ü l ö n b ö z ő fajtáinak és fokainak felelnek meg. akkor t ö b b j u t t a t á s i l l e t i meg. h o g y p é l d á u l á g y b a n m a r a d j o n vagy szabadságot kérjen a m u n k a h e l y é n . az érintett s z e m é l y t s o s e m fogadja v i s s z a a t á r s a d a l o m . Feltétel nélkül legitim szerep juthat annak. h o g y a beteg­ s z e r e p s z e m p o n t j á b ó l a b e t e g s é g e k „ n e m egy­ f o r m á k " . FEJEZET r e illik. M á s s z o c i o l ó g u s o k e l t é r ő e n é r t e l m e z i k a Parsons-féle b e t e g s z e r e p e t : felvetik. a m e l y v i l á g o s a n feltárja. h o g y a stigmatizác i ó s f o l y a m a t n a k e l e v e r é s z e a t á r s a d a l m i kont­ roll. H a a b e t e g n e m h a j l a n d ó o r v o s h o z f o r d u l n i vagy n e m h a l l g a t a s z a k t e k i n t é l y t a n á c s a i r a . S z e r i n t ü k a b e t e g s z e r e p b e n s z e r z e t t ta­ pasztalatok betegségfajtánként változnak. A b e t e g s é g szak­ értői v é l e m é n n y e l v a l ó i g a z o l á s a l e h e t ő v é t e s z i a beteget körülvevők számára. h o g y a b e t e g m i n d e n t m e g t e s z g y ó g y u l á s a é r d e k é b e n . oldalon). A s t i g m a s o k f é l e formát ölthet: például lehet testi (lásd Paul Hunt fejtegetését a fogyatékosságról később. a m e l y e k v a g y h a m i s a k . h o g y a b e t e g s o k vagy a l e g t ö b b feladat a l ó l m e n t e s ü l ) . A feltételes betegszerep a z o k n a k jut. G o f f m a n r á m u t a t o t t . E g y e s ese­ t e k b e n a stigmát s o s e m vonják vissza. m e r t ú g y érzik. E nézet s z e r i n t a b e t e g s é g o l y a n fizikai o k o k e r e d m é n y e . mivel az e m b e r e k n e k a b e t e g g e l k a p c s o l a t o s r e a k c i ó i t az h a t á r o z z a meg. kiváltsága­ it a s z e r i n t s z a b j á k m e g . E n n e k az az eredménye. A b e t e g t ő l elvárják. Ugyanez elmondható a m a i A I D S . vagy c s a k r é s z b e n igazak. E r v i n g G o f f m a n ( 1 9 6 3 ) s z e r i n t a s t i g m a „lefo­ visszanyer­ és el ide­ k o z á s " : az e g y é n t m e g f o s z t j á k attól. i g l e n e s és „ f e l t é t e l e s " s z e r e p : a h h o z a f e l t é t e l h e z kötött. 2. A b e t e g jogot n y e r arra. betegszerep kell fogadnia. h o g y „az orvos uta­ sításait" követve közreműködjön felépülésében. szere­ p e k é s v i s e l k e d é s f o r m á k alól. hogy higgyenek a b e t e g n e k . P é l d á u l a beteget „ f e l m e n t h e ­ t i k " a s z o k á s o s o t t h o n i feladatok e l v é g z é s e alól.k ó r o s ( e z e k f o n t o s k i v á l t s á g o k k a l kiváltságokkal kell részt bír.b e t e g e k r ő l is. A stigma­ tizált b e t e g ( p é l d á u l a k á b í t ó s z e r f ü g g ő ) gyakran n e m kérdezhet. a 2 2 5 . (Ez történt a középkori leprásokkal. a k i k i d e i g l e n e s e n k e r ü l n e k r o s s z a b b á l l a p o t b a . h a az egyén olyan betegségben szenved vagy olyan á l l a p o t b a kerül. i l l e t v e rákos vagy P a r k i n s o n . akiket kiközösí­ t e t t e k é s arra k é n y s z e r í t e t t e k . a m e l y e k k ü l ö n b e n rá v o n a t k o z n á n a k . P a r s o n s s z e r i n t az e m b e r e k a s z o c i a l i z á c i ó r é v é n t a n u l j á k a b e t e g s z e r e p e t . fordulnia.) A z e g é s z s é g ü g y i intéz­ m é n y e k falai k ö z t a s t i g m a m e g h a t á r o z h a t j a . é s jogait. hogy n e m felelős a betegségért). A beteg nem felelős betegeskedéséért. Mivel és tartozik hogy nem szokásos feladatokban. m i n t m á s k ü l ö n b e n . h o g y a társa­ d a l o m teljes j o g ú tagja l e g y e n . h o g y a z e g y é n v a l a m i k é p p felelős a b e t e g s é g é é r t .2 3 0 . a k i c s a k n á t h á s . inkább olyan sztereotípiákból é s n é z e t e k b ő l e r e d . E l n é z h e t i k n e k i . Például az alkoholizmus i s s t i g m a t i z á l t b e t e g s é g . hogy az orvosok és más egészségügyi dolgozók szakmailag „élet-halál urai" a beteggel szemben. E r r ő l a k k o r b e s z é l h e t ü n k . o l d a l o n ) . A betegszerep h á r o m pilléren nyugszik: 1. A társadalom a csoport megbélyegzése révén s z a b á l y o z h a t j a a c s o p o r t v i s e l k e d é s é t . h o g y e l k ü l ö n í t e t t lepratelepeken éljenek. Freidson ( 1 9 7 0 ) a betegszerep h á r o m változatát határozta meg. a k i igazolja a s z ó b a n forgó s z e m é l y ­ n e k azt az állítását. a k k o r ve­ szélybe kerül betegstátusa. és a k k o r v a l ó s í t j á k m e g (a többiek közreműködésével).

hogy talán sokáig betegséggel kell élniük. p é l d á u l a b é l . m i n t ­ sem a b e t e g s z e r e p a l a p j á n g o n d o l n á n k .v a g y h ú g y h ó l y a g . E g y e s s z e r z ő k s z e r i n t a betegszerep-„képlettel" n e m lehet megragadni a betegség megtapasztalását. az osz­ tály és a n e m b e f o l y á s o l h a t j a . hogy a betegséghez igazítsa napirendjét. a m í g á l l a p o t u k r ó l egyértelmű diagnózis n e m születik. h o g y m e g é r t ­ hesse. a m e l y e k k e l a m i n d e n n a p i é l e t b e n f é k e n tart­ h a t j a b e t e g s é g é t : e z e k é p p ú g y l e h e t n e k gyakorla­ ti s z e m p o n t o k . bizonytalanná válnak. A dia­ lízis. a m e l y az efféle á l l a p o t o k k a l jár. h o g y a n t a n u l m e g a t a r t ó s a n b e t e g e g y é n m e g b i r k ó z n i betegsége gyakorlati és é r z e l m i kö­ vetkezményeivel. h o g y a n é l i k m e g a z e m b e r e k b e t e g s é g ü k e t . de n e m biztos abban. T o v á b b á a b e t e g s z e r e p „ f e l ö l t é s e " n e m m i n d i g z ö k k e n ő m e n t e s f o l y a m a t . Mások rámutatnak. A szokásos hétköznapi A betegség mint „megélt tapasztalat" A szimbolikus i n t e r a k c i o n i s t á k azt igyekeznek feltárni. d e e g y r e t ö b b e n k é n y t e l e n e k s z e m b e n é z n i azzal. h o g y m i t j e l e n t b e t e g s é g g e l é l n i . és a m i n d e n ­ napi helyzetek értelmezése lényegesen Más eltérő lehet. p é l d á u l a faj. V a n n a k egyé­ nek. . A m á s o k s z á m á r a szokványos társadalmi interakciók a tartósan be­ tegek vagy fogyatékosok számára kockázatossá. A z efféle á l l a p o t ­ tól s z e n v e d ő egyén gyakran stratégiákat dolgoz ki. illet­ v e e r ő s h á n y i n g e r t o k o z h a t n a k . a m e l y e k az e m b e r e k s z o k á s o s n a p i t e v é k e n y s é g é r e is h a t h a t n a k . a z i n z u l i n i n j e k c i ó z á s v a g y s o k f é l e gyógy­ szer rendszeres szedése megköveteli az egyéntől. az e m b e r e k megbirkózási stratégiákat kifejlesztve igyekeznek a l e h e t ő legnormálisabban élni az életüket (Kelly 1 9 9 2 ) . a m e l y e k k e l a s z i m b o l i k u s i n t e r a k c i o nista i s k o l á h o z t a r t o z ó s z o c i o l ó g u s o k p r ó b á l t á k értelmezni a b e t e g s é g g e l k a p c s o l a t o s t a p a s z t a l a ­ tokat. E z e k e t a z á t a l a k u l á s o k a t o k o z h a t j á k m á s o k ­ nak a betegséggel kapcsolatos valódi reakciói és k é p z e l t v a g y v é l t r e a k c i ó k is. m i n t a (bizalmas és szokványos) személyközi kapcsola­ tok kezelésének készségei. és ha igen. Az élet és a b e t e g s é g j ó v a l b o n y o l u l t a b b . h o g y a n v á l i k ilyen e s e t e k b e n a betegség az egyén s z e m é l y e s „életrajzának" részévé. ha a b e t e g s é g v a g y a fo­ gyatékosság m e g h a t á r o z ó tényező. T ő l ü k megtagadják a b e t e g s z e r e p e t . m i s z e r i n t a z e g y é n nem h i b á z t a t h a t ó b e t e g s é g é é r t . R á a d á s u l a beteg­ szerep v e s z í t e t t v a l a m e n n y i t é r v é n y é b ő l a z z a l a modern t á r s a d a l m a k b a n b e k ö v e t k e z e t t v á l t o z á s ­ sal is. h o g y az akut f e r t ő z ő b e t e g s é g e k h e l y e t t a krónikus b e t e g s é g e k v á l t a k u r a l k o d ó v á . de n e m akar kiszolgáltatottnak látszani. hogy az iparosodott t á r s a d a l m a k b a n az emberek ma tovább élnek. Például a betegszerep-elmélettel n e m magyaráz­ h a t ó k az o l y a n e s e t e k .például hogy ismeretlen helyen mindig megnézi. A t á r s a d a l m i i n t e r a k c i ó k meg­ változott kontextusa változásokat idézhet e l ő az önazonosságban. Sok s z o c i o l ó g u s az e g é s z s é g és a b e t e g s é g terü­ letén a l k a l m a z t a e z t a s z e m l é l e t e t . A b e t e g s z e r e p e t n e m l e h e t e l s z a k í t a n i a k ö r n y e z e t t á r s a d a l m i . h o g y a n é r t e l m e z i k az e m b e r e k a társa­ dalmi világot. 217 e g y é n m i n d e n n a p i é l e t é t ? H o g y a n h a t a z e g y é n ön­ a z o n o s s á g á r a .a k á r c s a k a k ö r n y e z e t ü k . hol a mellékhelyiség -. h o g y b e t ö l t h e t i . A s z o c i o l ó g u s o k a t az foglalkoztatja.e valaki a b e t e g s z e r e p e t . h a k r ó n i k u s betegséggel k e l l é l n i e f K o r á b b a n . m i l y e n j e l e n t é s e k e t f ű z n e k h o z z á . a m e l y e k e t újra é s újra r o s s z u l d i a g n o s z t i z á l n a k a z o r v o s o k . illetve h o g y a n látják m á s o k b e t e g s é g é t . hogy beszélhet-e v e l e a b e t e g s é g r ő l . BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG szévé. az ö r e g e d é s k a p c s á n (6. m e g b o l y g a t h a t j á k a z é l e t menetét. Bizonyos betegségek rendsze­ res kezelést vagy az egészséges állapotot fenn­ tartó életvitelt követelnek. M í g a h e ­ veny betegség m e g é r t é s é b e n h a s z n o s l e h e t a b e ­ tegszerep fogalma. k u l t u r á l i s és gazdasági h a t á s a i t ó l . A s z o c i o l ó g u s o k á l t a l feltárt k é r d é s k ö r ö k egyi­ k e az. hogy a m o d e l l n e m a l k a l m a z h a t ó á l t a l á n o s a n . Például a beteg segítségre szorul. akik évekig szenvednek krónikus fájdal­ m a k t ó l v a g y o l y a n t ü n e t e k t ő l . M o d e r n korunkban egyre h a n g s ú l y o s a b b a z é l e t v i t e l é s a z egészség. B á r a betegség tünetei l e h e t n e k z a v a r b a ejtők. A m o d e l l e l s z e m b e n a z o n b a n s z á m o s bí­ rálat f o g a l m a z ó d o t t m e g . A b e t e g e k .s o k f é l e k é p p e n é l i k m e g és értel­ mezik. a k k o r m e n n y i ideig k e l l v á r n i a rá. i d ü l t b e t e g s é g e s e t é n k e v é s b é használható: a t a r t ó s a n b e t e g e k vagy a r o k k a n t a k számára n i n c s b e v á l t r e c e p t . abban változásokat indíthat el. de életük későbbi szakaszában krónikus betegségektől szenvednek. h o g y a z e g y é n egyre in­ kább felelős t u l a j d o n j ó l l é t é é r t .EGÉSZSÉG. a m i azt j e l e n t i . a k i n é l b e t e g s é g e t d i a g n o s z ­ tizáltak. Ez e l l e n t m o n d a betegszerep e l s ő a l a p t é t e l é n e k . fejezet) m á r szóba került. M á s esetek­ b e n t á r s a d a l m i t é n y e z ő k . Az orvostudomány képes e n y h í t e n i a fájdalmat és a r o s s z k ö z é r z e t e t . M á s be­ t e g s é g e k n e m várt m ó d o n h a t n a k a t e s t r e . A következőkben ismertetek néhány olyan módszert. Ugyanakkor a betegség megélése kikezdheti az emberek énképét.m ű k ö d é s b e n zavart. vagy e l l e n t é t e s e k a z érdekeik. H o g y a n fogadják és d o l g o z z á k fel az e m b e r e k egy s ú l y o s betegség h í r é t ? H o g y a n f o r m á l j a a b e t e g s é g az interakciókat megalapozó közös fogalmak n e m m i n d i g é r v é n y e s ü l n e k . a m e l y e k b e n az orvos és a beteg e l t é r ő d i a g n ó z i s t alkot. részvétet é r e z h e t v a l a k i iránt.

amelyek az egészségmutatók széles skáláján jelentkeznek. A v i t a e g y i k fő t e r ü l e t é n a s z e m b e n á l l ó felek az egyes v á l t o z ó k ( p é l d á u l az é l e t m ó d . a t á p l á l k o z á s i s z o k á s o k és a k u l t u r á l i s m i n ­ ták) r e l a t í v j e l e n t ő s é g é t . hogy e z a k a p c s o l a t m i l y e n j e l l e g ű .f o l y t a t ó d i k az é r v e l é s . a skarlát és a t ü d ő v é s z . a m e l y n e k r é v é n az e g y é n b e i l l e s z t i a b e t e g s é g e t az é l e t é b e : m e g p r ó b á l j a é r t e l m e z ­ n i azt é s k i m ó d o l n i . E b b e n a r é s z b e n m e g v i z s g á l j u k a b r i t egészség­ m i n t á k t á r s a d a l m i osztály. energiájából. W i l l i a m s 1 9 9 3 ) . 2 0 0 3 .a k ü l ö n b ö z ő e g é s z s é g z a v a r o k és b e t e g s é g e k n é p e s s é g b e l i m e g o s z l á s á t é s előfordu­ lási gyakoriságát vizsgáló kutatók . a s z o c i o l ó g u s Osztály és egészség A z e g é s z s é g é s a z o s z t á l y h e l y z e t k a p c s o l a t á t vizs­ gáló k u t a t á s o k feltárták. A m i n d e n n a p i stratégiákban háromféle „mun­ kát" figyeltek meg. h o g y b á r á l t a l á n o s s á g b a n j a v u l a t á r s a d a l o m egészsége. próbál megbirkózni a tartósan beteg egyén be­ tegségével a z élet k ü l ö n f é l e t e r ü l e t e i n ( J o b l i n g 1 9 8 8 . A világ m á s r é s z e i h e z h a s o n l í t v a az e g é s z s é g i á l l a p o t és a j ó l l é t m é r t é k e v i s z o n y l a g magas. a születéskor mért t e s t s ú l y t ó l a v é r n y o m á s o n át a k r ó n i k u s b e t e g s é g kockázatáig. h o g y a n h a t a b e t e g s é g az e g y é n r e . és öszszefoglaljuk. m i n t a g y e r m e k b é n u l á s . i l l e t v e a k ö r n y e z e t i vagy strukturális tényezőket (például a jövedelem­ megoszlást vagy a szegénységet) hangsúlyozzák. AZ EGÉSZSÉG TÁRSADALMI ALAPJA A 2 0 . m i u t á n meg­ emésztette. a faj. v a g y h o g y a n kelle­ ne felszámolni az egészségbeli egyenlőtlensége­ ket. a k ü l ö n b ö z ő osztályok között jelentős eltérések vannak. h o g y b i z o n y o s e m b e r ­ csoportok sokkal j o b b egészségnek örvendenek másoknál. munka a napi t e s z t e k e l v é g z é s é t és a t e r á p i á s k e z e l é s r e j á r á s t . K ö z k e l e t ű feltevés. A k ö z e g é s z s é g t e r é n az e l m ú l t évszá­ zadban bekövetkezett pozitív fejlemények n e m l e p l e z h e t i k a z t a t é n y t . A b e t e g s é g r e n g e t e g e t föl­ e m é s z t h e t a z e m b e r e k i d e j é b ő l . a v i s e l k e ­ dés. folyama­ tos javulására számíthatunk. B á r az e g é s z s é g és a b e t e g s é g efféle s z e m l é l e ­ te r e n d k í v ü l n a g y h a t á s t gyakorolt. h o g y e g y é r t e l m ű össze­ függés v a n a m o r t a l i t á s (a h a l á l o z á s i a r á n y ) . a n e m . M á s s z ó v a l az a folyamat. K u t a t á s o k igazolták. Eddig arról volt szó. mert a jelentés megállapí­ totta. hogy ezek az egészségbeli egyenlőtlenségek átfogóbb társadalmi-gazdasági mintákhoz kötődnek. h o g y a n függ ö s s z e az egészség olyan változókkal. h o g y az e g é s z s é g és a b e ­ tegség n e m o s z l i k m e g e g y e n l e t e s e n a n é p e s s é g ­ b e n . m i b e n k ü l ö n b ö z n e k az egy-egy tár­ s a d a l m i c s o p o r t j a j e l l e m z ő egészségi á l l a p o t o k .m o s t m e g n é z z ü k a b e t e g s é g és az egész­ ség t á r s a d a l o m b a n k i a l a k u l ó m i n t á z a t a i t . a n ő k ­ n é l 4 9 é v volt. a B l a c k j e l e n t é s ( D H S S 1 9 8 0 ) h í v t a fel a n y i l v á n o s s á g f i g y e l m é t a z o s z t á l y a l a p ú e g é s z s é g b e l i egyen­ lőtlenségekre.é s b e t e g s é g m i n t á k ala­ k u l á s á b a n . E n n e k a z az. A magasabb társadalmi-gazdasági . abban m á r n e m t u d n a k megegyezni. Az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n a s z ü l e t é s k o r v á r h a t ó é l e t t a r t a m 1 9 0 1 . h o g y v a n összefüg­ gés az e g é s z s é g és a t á r s a d a l m i e g y e n l ő t l e n s é g e k között. m a j d át­ t e k i n t j ü k a z e z e k á l l a n d ó s á g á r a v o n a t k o z ó . m i n t a társadalmi osztály. h o g y e s z e m l é l e t n e m s z á m o l azzal.b a n pedig m á r 7 5 .az o r v o s i i s m e r e t a n y a g és s z a k t u d á s gyarapodásával a közegészség állandó. m i l y e n f o n t o s s z e r e p e t j á t s z a n a k a t á r s a d a l m i és k ö r n y e ­ z e t i t é n y e z ő k a z egészség. hogyan m é g s e m találja e g é s z e n h e l y t á l l ó n a k . h o g y m e g s z e r v e z z é k n a p i é l e t ü k e t . Úgy tűnik. i l l e t v e 8 0 év. a h á z t a r t á s v e z e t é s e és s z a k m a i vagy s z e m é l y e s é r d e k e k é r v é n y e s í t é s e . Az élet­ rajzi munkához t a r t o z n a k a z o k a tevékenységek. egy­ mással vitázó magyarázatokat. oka. n e m . ere­ jéből és érzelmi tartalékaiból. illet­ ve a m o r b i d i t á s (a m e g b e t e g e d é s e k a r á n y a ) és az e g y é n t á r s a d a l m i o s z t á l y a k ö z ö t t . B á r a k u t a t ó k t ö b b s é g e e l i s m e r i . E z é r t . Corbin és Strauss ( 1 9 8 5 ) a z o k a t az „ e g é s z s é g r e n d e k e t " (regimes of health) vizsgálták. h o g y a z o r v o s i k u t a t á s eddig s i k e r r e l t á r t a fel a b e t e g s é g b i o l ó g i a i o k a i t és dol­ gozott k i e l l e n e e r e d m é n y e s k e z e l é s i e l j á r á s o k a t . mindennapi életvitelhez csolódik: ilyen a másokkal kialakított kapcsola­ t o k f e n n t a r t á s a . az é l e t k o r és a l a k ó h e l y . faj é s l a k ó h e l y s z e r i n t m e g k ü l ö n b ö z t e t h e t ő v á l t o z a t a i t . S o k a n megdöbbentek a felmérési e r e d m é n y e k hallatán. A hetegségmunka az álla­ pot kezelésével kapcsolatos például A teendőket jelenti: diagnosztikai kap­ a fájdalom csillapítását. a m e l y e k e t a t a r t ó s a n b e t e g e k a l a k í t a n a k ki. E f o l y a m a t s o r á n újra é r t e l m e t a d h a t é l e t é n e k .megkísérel­ t e k m a g y a r á z a t o t t a l á l n i arra. hogy krónikus betegségben szenved.b e n m é g a férfiaknál 4 5 . s z á z a d b a n j e l e n t ő s e n n ö v e k e d e t t a z ipa­ rosodott országok lakóinak várható élettartama. h o g y a n m a g y a r á z h a t j a m e g m á s o k n a k . S z i n t e t e l j e s e n s i k e r ü l t m e g s z ü n t e t n i a z o l y a n b e t e g s é g e k e t . A közegészségügy sok ilyen eredményét máig a m o d e r n orvostudománynak tulajdonítják. r e n d e t t e r e m t h e t b e n n e . A s z o c i o l ó g u s o k és az e p i d e m i o l ó g i a (járvány­ t a n ) s z a k é r t ő i . a m e l y e k e t a b e t e g s z e m é l y e s n a r r a t í v á j á n a k fel­ é p í t é s e v a g y á t a l a k í t á s a s o r á n végez. Nagy-Britan­ n i á b a n egy o r s z á g o s e g é s z s é g f e l m é r é s .és a j ö v ő b e n is ez v á r h a t ó .Egyes szociológusok azt vizsgálták.

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG pozíciókat betöltők átlagosan egészségesebbek, magasabbak, j o b b e r ő b e n v a n n a k é s t o v á b b él­ nek, mint a társadalmi ranglétra alacsonyabb fokain e l h e l y e z k e d ő k . A k ü l ö n b s é g e k a c s e c s e ­ m ő h a l a n d ó s á g (az e l s ő é l e t é v ü k e t m e g n e m é r ő gyerekek a r á n y a ) és a g y e r m e k h a l á l o z á s i a r á n y tekintetében a legnagyobbak, de a s z e g é n y e b b embereknél m i n d e n életkorban nagyobb az elha­ lálozás k o c k á z a t a , m i n t a t e h e t ő s e b b e k k ö r é b e n . A főbb o s z t á l y a l a p ú e g é s z s é g b e l i e g y e n l ő t l e n ­ ségek k ö z ü l n é h á n y a t B r o w n e é s B o t t r i l l ( 1 9 9 9 ) foglaltak ö s s z e , e z e k a k ö v e t k e z ő k : 1. A l e g a l s ó t á r s a d a l m i - f o g l a l k o z á s i o s z t á l y b a tartozó fizikai s e g é d m u n k á s o k k ö r é b e n k é t s z e r nagyobb a v a l ó s z í n ű s é g e a n n a k , h o g y a n y u g d í j ­ korhatár e l é r é s e e l ő t t m e g h a l n a k , m i n t a l e g f e l s ő társadalmi-foglalkozási o s z t á l y b a t a r t o z ó s z e l l e ­ mi munkát végzők körében. 2. A s z a k k é p z e t l e n c s a l á d o k g y e r m e k e i k ö z ö t t kétszer a n n y i a h a l v a s z ü l e t e t t e k vagy e g y h é t i g sem élők s z á m a , m i n t a s z a k k é p z e t t e k c s a l á d j a i ­ ban (lásd a 8.2. táblázatot). 3. A legfelső f o g l a l k o z á s i o s z t á l y b a ( s z a k k é p ­ zett é r t e l m i s é g i n e k ) s z ü l e t e t t e g y é n á t l a g o s a n h é t évvel tovább él, m i n t az, a k i a l e g a l s ó foglalkozá­ si osztályba ( s e g é d m u n k á s n a k ) s z ü l e t i k . 4. A főbb halálokok mintegy 90 százaléka gyakoribb a k é t l e g a l s ó f o g l a l k o z á s i o s z t á l y b a n , mint a h á r o m m a g a s a b b o s z t á l y b a n ( l á s d a 8.2. ábrát). 5. A m u n k á s o s z t á l y h o z tartozók gyakrabban é s többféle b e t e g s é g g e l f o r d u l n a k o r v o s h o z , m i n t az értelmiségiek; a t a r t ó s b e t e g s é g e k a r á n y a 50 százalékkal magasabb a szakképzetlen fizikai munkások, m i n t a s z a k k é p z e t t s z e l l e m i foglalko­ zásúak k ö r é b e n . 6. Az o s z t á l y a l a p ú e g é s z s é g b e l i e g y e n l ő t l e n ­ ségek még s z e m b e ö t l ő b b e k a t a r t ó s m u n k a n é l k ü ­ liek k ö r é b e n : azok, a k i k n e k van állása, általában tovább élnek azoknál, akiknek nincs. Más latok is i p a r o s o d o t t o r s z á g o k b a n v é g z e t t vizsgá­ alátámasztották, hogy az egészségnek

e g y é r t e l m ű e n van osztálygradiense. Egyes tudó­ sok úgy vélik, hogy a t á r s a d a l o m leggazdagabb é s l e g s z e g é n y e b b tagjai k ö z ö t t k i a l a k u l t r e l a t í v egészségbeli egyenlőtlenség fokozódik. És bár egyre t ö b b k u t a t á s c é l j a a z e g é s z s é g b e l i e g y e n ­ lőtlenség és a társadalmi osztály közötti kapcso­ lat f e l t á r á s a , a k u t a t ó k n e m t u d t á k m e g h a t á r o z ­ ni, m i l y e n m e c h a n i z m u s o k kötik össze a kettőt. T ö b b e n többféle kiváltó okkal próbálták magya­ rázni a korrelációt. A Black-jelentés, amelynek elkészítésére a kormány adott megbízást, hogy áttekinthesse az e g é s z s é g b e l i e g y e n l ő t l e n s é g e k r e v o n a t k o z ó ada­ t o k a t és a t e e n d ő k r e , i l l e t v e a t o v á b b i k u t a t á s r a vonatkozó inkább ajánlásokat fogalmazzon meg, leg­ az egészségbeli egyenlőtlenségek mate­

rialista magyarázataira alapozott. A materialista vagy k ö r n y e z e t i m a g y a r á z a t o k a t á g a b b t á r s a d a l ­ mi s t r u k t ú r á k b a n , p é l d á u l a s z e g é n y s é g b e n , a va­ gyon- és j ö v e d e l e m m e g o s z l á s b a n , a m u n k a n é l ­ küliségben, a lakáshelyzetben, a környezetszenynyezésben és a rossz munkakörülményekben látják az egészségbeli egyenlőtlenségek okait. Az osztályok közötti egészségbeli egyenlőtlenségek m i n t á i t a z a n y a g i d e p r i v á c i ó e r e d m é n y é n e k te­ kintik. Eszerint az egészségbeli egyenlőtlenségek c s a k úgy c s ö k k e n t h e t ő k , ha általában a társadal­ mi egyenlőtlenségek legalapvetőbb okait próbál­ j á k f e l s z á m o l n i . B á r a j e l e n t é s n e m z á r t a ki, h o g y m á s é r v e k i s h e l y t á l l ó a k l e h e t n e k , azt h a n g s ú ­ l y o z t a , h o g y a s z e g é n y s é g f e l s z á m o l á s á r a átfogó s t r a t é g i á t k e l l k i d o l g o z n i é s j a v í t a n i k e l l a z ok­ t a t á s s z í n v o n a l á t , m e r t c s a k így l e h e t f e l l é p n i a z egészségbeli egyenlőtlenségek ellen.

8.2. táblázat Csecsemőhalandóság Angliában és Walesben társadalmi osztályok szerint ( 1 0 0 0 élveszületettre számított arány) 3 Házasságon belül születettek 1991 Értelmiségi Gazdasági és műszaki vezető Szakképzett szellemi Szakképzett fizikai Betanított Szakképzetlen Egyéb Összesen
a

Házasságon kívül születettek 1991 4,2 6,6 8,5 7,7 9,6 11,0 21,2 8,8 2001 4,5 4,0 5,3 5,8 6,7 7,5 10,8 6,1

2001 3,6 3,6 4,5 5,0 6,2 7,2 6,7 4,6

5,1 5,3 6,1 6,2 7,1 8,2 11,6 6,3

A csecsemőhalandóság meghatározásánál azt veszik figyelembe, hány gyermek nem éri meg első életévét; a társadalmi osztály meghatározásának alapja az apa foglalkozása.

Forrás: Social Trends, 34. 2004.

8. FEJEZET 8.2. ábra Halálozási arány az Egyesült Királyságban élő 2 0 - 6 4 éves férfiak körében a halál oka és társadalmi osztály szerint, 1 9 9 1 - 1 9 9 3 ( 1 0 0 0 0 0 főhöz mért arány)
e
1600
500 400 300
N 0)

< 1200 u

o II. III. (sz) lll.(f) IV.

> 'N

c o
Társadalmi osztály
120 100

200 100

I.

II. III. (sz) lll.(f)

1111

IV.

V.

Társadalmi osztály

'B
CO
N

80 60 40 20
0

III. (sz) lll.(f)

IV.

II. III. (sz) lll.(f)

IV.

Társadalmi osztály
160 120
T3

Társadalmi osztály

Ml. (sz) lll.(f)

IV. I. II. III. (sz) lll.(f) IV. Társadalmi osztály

Társadalmi osztály

II. III. (sz) lll.(f)

IV.

V.

Társadalmi osztály Forrás: ONS 2 0 0 1 . A T h a t c h e r a s s z o n y v e z e t t e k o n z e r v a t í v kor­ m á n y n e m v e t t e f i g y e l e m b e a B l a c k - j e l e n t é s meg­ á l l a p í t á s a i t , k i j e l e n t v e , h o g y a j e l e n t é s b e n szük­ s é g e s n e k látott k ö z k i a d á s o k e g y s z e r r e i r r e á l i s a k és b i z o n y t a l a n h a t á s ú a k . A Thatcher-kormány ( 1 9 7 9 - 1 9 9 0 ) inkább az egészségbeli egyenlőtlen­ s é g e k k u l t u r á l i s é s v i s e l k e d é s i m a g y a r á z a t a i t fo­ g a d t a el. A k u l t u r á l i s és v i s e l k e d é s i m a g y a r á z a t o k azt h a n g s ú l y o z z á k , m i l y e n f o n t o s a z e g y é n i élet­ m ó d a z e g é s z s é g s z e m p o n t j á b ó l . A z a l s ó b b társa­ dalmi osztályok általában több olyan szokásnak is h ó d o l n a k - például d o h á n y o z n a k , szegényesen étkeznek, több alkoholt fogyasztanak -, rint elsősorban az egyén tehet rossz állapotáról, amely k á r o s í t h a t j a e g é s z s é g ü k e t . E g o n d o l a t m e n e t sze­ egészségi hiszen sok életmóddal kapcsolatos

d ö n t é s t s z a b a d o n h o z h a t u n k . A s z e m l é l e t egyes t á m o g a t ó i azt m o n d j á k , h o g y a z efféle viselkedés­ f o r m á k n e m a z e g y é n k i z á r ó l a g o s e l l e n ő r z é s e alá t a r t o z n a k , h a n e m a t á r s a d a l m i o s z t á l y b a ágya-

Az egészségtelen táplálkozás csak egy a tényezők közül, amelyeknek a leghátrányosabb helyzetű britek rossz egészségi állapotát tulajdonítják. zottak. E n n e k e l l e n é r e ő k i s a z é l e t v i t e l i é s fo­ gyasztási m i n t á k a t j e l ö l i k m e g a g y e n g e e g é s z s é g fő o k á n a k . A k é s ő b b i k o r m á n y o k t o v á b b r a is azt hangsúlyozták, döntéseit. hogy az közegészségügyi kampá­ nyokkal l e h e t b e f o l y á s o l n i a z e g y é n e k é l e t v i t e l i Például emberek viselkedésének a dohányzásellenes befolyásolására irányulnak berében közzétett Acheson-jelentés megerősítet­ te, h o g y a z e l m ú l t é v t i z e d e k b e n - k ü l ö n ö s e n a z 1 9 8 0 - a s é v e k b e n é s a z 1 9 9 0 - e s é v e k e l e j é n - ál­ talánosságban tovább növekedett az egyenlőtlen­ ség a z e g é s z s é g s o k v o n a t k o z á s á b a n . 1 9 9 9 j ú l i u ­ sában a kormányzat az A c h e s o n - j e l e n t é s eredmé­ nyeit felhasználva hivatalos állásfoglalást adott ki (Our Healthier Nation), amely hangsúlyozta, m i l y e n sokféle - társadalmi, gazdasági, környe­ z e t i és k u l t u r á l i s - h a t á s e r e d ő j e a r o s s z e g é s z s é g i á l l a p o t ( e z e k k ö z ü l n é h á n y a t a 8.3. ábra s z e m l é l ­ t e t ) . J a v a s o l t egy s o r k o r m á n y z a t i i n t é z k e d é s t is, amelyek keretében n e m c s a k a gyenge egészség tüneteit kezelhetnék, h a n e m okai - a munkanél­ k ü l i s é g , a r o s s z l a k á s k ö r ü l m é n y e k és az a l a c s o n y színvonalú oktatás - ellen is p r ó b á l n á n a k tenni.

kezdeményezések és az „egészséges táplálkozás" programok. A z efféle k a m p á n y o k a r r a ö s z t ö k é l i k az egyéneket, h o g y v á l l a l j a n a k f e l e l ő s s é g e t tulaj­ don j ó l l é t ü k é r t ; kevesebb figyelmet fordítanak arra, h o g y a n k o r l á t o z h a t j a a t á r s a d a l m i h e l y z e t az emberek döntéseit és választási lehetőségeit. Például a jó é t r e n d b e n l é n y e g e s friss z ö l d s é g e k és gyümölcsök sokkal drágábbak, m i n t sok ma­ gas zsír- és k o l e s z t e r i n t a r t a l m ú é t e l . V i z s g á l a t o k mutatják, h o g y a m a g a s j ö v e d e l m ű c s o p o r t o k b a n a legnagyobb a r á n y ú az e g é s z s é g e s é l e l m i s z e r e k fogyasztása. A z 1 9 9 7 - b e n m e g v á l a s z t o t t m u n k á s p á r t i kor­ mány átfogóbb s z e m l é l e t t e l k ö z e l í t e t t a z egész­ ségbeli e g y e n l ő t l e n s é g e k h e z , f e l i s m e r v e , h o g y a kulturális é s a z a n y a g i t é n y e z ő k e g y a r á n t f o n t o s szerepet j á t s z a n a k az e m b e r e k e g é s z s é g é b e n . A Sir D o n a l d A c h e s o n v e z e t t e b i z o t t s á g o t független vizsgálat e l v é g z é s é r e k é r t é k fel. A z 1 9 9 8 n o v e m ­

Nem és egészség
A k u t a t á s o k r á m u t a t n a k a r r a is, h o g y a férfiak és a n ő k egészségében is k ü l ö n b s é g e k figyelhetők m e g . A világ s z i n t e ö s s z e s o r s z á g á b a n h o s s z a b b a n ő k v á r h a t ó é l e t t a r t a m a , m i n t a férfiaké ( U N D P 2 0 0 4 ) . Az Egyesült Királyságban a halálokok és a betegségminták vizsgálata szintén mutat bizo-

8. FEJEZET 8.3. ábra Az egészséget befolyásoló kulturális és anyagi hatások

Forrás: Browne 2005, 410. o. n y o s e l t é r é s e k e t a férfiak és a n ő k k ö z ö t t ( l á s d a 8.4. ábrát). B á r a s z í v b e t e g s é g a férfiaknál gya­ koribb, m i n t a nőknél, még mindig ez követeli a l e g t ö b b é l e t e t a 65 év a l a t t i a k k ö r é b e n , férfia­ k é t és n ő k é t e g y a r á n t . A férfiak v i s z o n t n a g y o b b arányban h a l n a k meg b a l e s e t b e n vagy erőszakos cselekményben, és gyakrabban válhatnak kábító­ szer- és a l k o h o l f ü g g ő v é . A n ő k e g é s z s é g i á l l a p o t á t l á t s z ó l a g a n y a g i kö­ r ü l m é n y e k befolyásolják, de ezt a tényezőt m i n ­ dig is n e h é z v o l t m é r n i . S o k t a n u l m á n y b a n a férj társadalmi osztálya szerint sorolták valamelyik k a t e g ó r i á b a az a s s z o n y t , így t o r z k é p e t a d t a k a n ő k e g é s z s é g i á l l a p o t á r ó l (lásd a 9., „Társadalmi rétegződés és osztály" című fejezetben). Azt azon­ b a n tudjuk, h o g y a n ő k á l t a l á b a n g y a k r a b b a n for­ dulnak orvoshoz és nagyobb arányban számol­ n a k be a b e t e g s é g e i k r ő l , m i n t a férfiak. Az iparosodott országokban élő nők kétszer annyit panaszkodnak szorongásra vagy depreszszióra, m i n t a férfiak. E g y e s m e g f i g y e l ő k s z e r i n t a n ő k sokrétű szerepköre - házimunka, gyermek­ g o n d o z á s , s z a k m a i f e l a d a t o k - n ö v e l h e t i az ő k e t érő stressz mértékét és hozzájárulhat nagyobb megbetegedési arányukhoz. Lesley Doyal (1995) felvetette, h o g y a n ő k e g é s z s é g é n e k és b e t e g s é ­ g é n e k m i n t á z a t a i a n ő i é l e t e t a l k o t ó fő t e v é k e n y ­ ségterületekkel összefüggésben magyarázhatók. A n ő i lét e r e d e n d ő e n k ü l ö n b ö z i k a férfiléttől a g y a k r a n b e t ö l t ö t t s z e r e p e k é s v é g z e t t feladatok - házimunka, szexuális reprodukció, gyermek­ szülés és anyai gondoskodás, termékenységsza­ bályozás fogamzásgátlással stb. - tekintetében. ( B á r e z e l l e n szól, h o g y e g y r e t ö b b n ő l é p a m u n ­ k a e r ő p i a c r a . ) D o y a l s z e r i n t „ a n ő k e g é s z s é g i álla­ p o t á n a k l e g f ő b b m e g h a t á r o z ó j a e k ü l ö n f é l e teen­ d ő k h a l m o z o t t h a t á s a " . T e h á t a n ő i egészséggel kapcsolatos vizsgálatokban mindig a társadalmi, pszichológiai és biológiai hatások összességét kell mérlegelni. H e a t h e r G r a h a m azt v i z s g á l t a , h o g y a n h a t a s t r e s s z a f e h é r m u n k á s o s z t á l y b e l i n ő k egészségé­ r e . R á m u t a t o t t , h o g y a t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i rang­ l é t r a a l s ó b b f o k a i n e l h e l y e z k e d ő n ő k , h a baj éri őket, k e v é s b é t u d n a k f e l h a s z n á l n i t á m o g a t ó kap­ c s o l a t h á l ó z a t o k a t , m i n t a k ö z é p o s z t á l y b e l i nők. G r a h a m megállapítja, hogy a munkásosztálybe­ l i e k á l t a l á b a n g y a k r a b b a n k e r ü l n e k n e h é z hely­ z e t b e ( e l v e s z t i k a z á l l á s u k a t , e l v á l n a k , kilakoltat­ j á k ő k e t v a g y m e g h a l a g y e r m e k ü k ) , m i n t m á s cso­ p o r t o k , u g y a n a k k o r á l t a l á b a n n e h e z e b b e n tudnak m e g b i r k ó z n i a z z a l é s k e v e s e b b l e h e t ő s é g ü k van

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG a lelki válság e n y h í t é s é r e . N e m elég, h o g y a ki­ alakuló stressz t e s t i l e g - l e l k i l e g k á r o s , n é h a o l y a n megbirkózási s t r a t é g i á h o z f o l y a m o d n a k e z e k a nők, a m e l y c s a k t o v á b b r o n t a h e l y z e t ü k ö n (pél­ dául r á s z o k n a k a d o h á n y z á s r a ) . G r a h a m s z e r i n t a dohányzás a feszültségenyhítés módja, amikor már végsőkig k i m e r ü l t e k a s z e m é l y e s és a n y a g i tartalékok. így e l l e n t m o n d á s o s h e l y e t foglal el a nők é l e t é b e n : k á r o s l e h e t m i n d a n ő , m i n d gyer­ meke egészségére, u g y a n a k k o r segít t a l p o n m a ­ radnia a n e h é z h e l y z e t b e n ( G r a h a m 1 9 8 7 , 1 9 9 4 ) . Ann Oakley és szerzőtársai ( 1 9 9 4 ) négy angol városban azt v i z s g á l t á k , m i l y e n s z e r e p e t t ö l t be a társadalmi t á m o g a t á s a h á t r á n y o s h e l y z e t ű n ő k és gyerekek egészségének alakulásában. Oak­ ley szerint a s t r e s s z és az e g é s z s é g ö s s z e f ü g g é s e a nagyobb, e g é s z é l e t r e h a t ó v á l s á g o k és k i s e b b gondok e s e t é n i s é r v é n y e s ü l , a m i k ü l ö n ö s e n a munkásosztálybeliek életében mutatkozik meg. Oakley m e g á l l a p í t j a , h o g y a t á r s a d a l m i t á m o g a ­ tás (például a t a n á c s a d ó s z o l g á l a t , a s e g é l y v o n a l vagy a c s a l á d l á t o g a t á s ) „ c s i l l a p í t h a t j a " a r e n d s z e ­ rint nőket sújtó s t r e s s z e g é s z s é g k á r o s í t ó h a t á s a i t . Más vizsgálatok feltárták, h o g y a t á r s a d a l m i tá­ mogatás fontos t é n y e z ő , a m e l y s e g í t h e t a z e m b e ­ reknek m e g b i r k ó z n i a b e t e g s é g g e l és a b e t e g e s k e déssel (Ell 1 9 9 6 ) . és

223

érthető meg az etnikum és az egészség közötti összefüggés. Egyre több ezzel k a p c s o l a t o s szo­ ciológiai vizsgálatot végeznek, de az e r e d m é n y e k továbbra s e m meggyőzőek. Egyes korábbi kutatá­ sok során az etnikai csoporttagságnak tulajdoní­ tott t r e n d e k v i z s g á l a t a k o r f i g y e l m e n k í v ü l hagy­ hatták más tényezők, például az osztály vagy a n e m hatását, pedig e z e k n e k is jelentős szerepük lehet. Mégis elmondható, gek gyakrabban hogy bizonyos betegsé­ elő a karibi fekete Az Egyesült e fordulnak

ázsiai származásúak körében.

K i r á l y s á g b a n a m á j r á k , a t ü d ő v é s z és a c u k o r ­ betegség okozta halálesetek aránya nagyobb népességcsoportokban, mint a fehérek körében. A karibi feketék k ö r é b e n az átlagosnál gyakoribb a magas v é r n y o m á s és sokkal nagyobb arányban t a l á l h a t ó e g y v ö r ö s v é r s e j t e k h e z k a p c s o l ó d ó örök­ letes rendellenesség, a sarlósejtes vérszegénység, mint más meg csoportokban. Az indiai szubkontinensről származók a brit átlagnál t ö b b e n halnak szívbetegségben. tudósok kulturális és Az viselkedésbeli osztály alapú Egyes

o k o k k a l p r ó b á l t á k m a g y a r á z n i a z e t n i k u m o k sze­ rint eltérő egészségmintákat. egészségbeli egyenlőtlenségek kulturális magya­ r á z a t a i h o z h a s o n l ó a n itt is az e g y é n és a c s o p o r t é l e t v i t e l é n v a n a h a n g s ú l y , ezt t e k i n t i k az egész­ ség g y e n g í t ő j é n e k , é s g y a k r a n ö s s z e f ü g g é s b e h o z ­

Etnikum és egészség
Bár az i p a r o s o d o t t t á r s a d a l m a k b a n az e g é s z s é g etnikai h o v a t a r t o z á s s z e r i n t i s k ü l ö n b ö z ő m i n t á ­ kat követ, m é g a l e g j o b b e s e t b e n is c s a k r é s z b e n

zák vallási vagy kulturális képzetekkel, például az é t k e z é s i és f ő z é s i s z o k á s o k k a l vagy a r o k o n házassággal (azzal a gyakorlattal, hogy a házassá­ gok c s a l á d o n belül, m á s o d u n o k a t e s t v é r e k között k ö t t e t n e k ) . E n é z e t b í r á l ó i azt m o n d j á k , h o g y a

8.4. ábra A betegségükkel orvoshoz fordulók megoszlása nem és életkor sze­ rint, 2 0 0 3 - 2 0 0 4
70

• Tartós betegség Korlátozó tartós betegség

Forrás: Social Trends, 35. 2005.

224 kulturális magyarázatok épp a probléma lényegét n e m t u d j á k m e g h a t á r o z n i : a s t r u k t u r á l i s egyen­ lőtlenségeket, amelyek az etnikai csoportokat é r i n t i k , v a l a m i n t a r a s s z i z m u s t és a d i s z k r i m i ­ n á c i ó t , a m e l l y e l s z e m b e t a l á l k o z n a k a z egészség­ ügyi r e n d s z e r b e n . A z e t n i k u m o k r a j e l l e m z ő e g é s z s é g m i n t á k tár­ sadalmi-strukturális magyarázatai a társadalmi k o n t e x t u s t e m e l i k ki, a m e l y b e n a k a r i b i f e k e t é k és az ázsiaiak élnek az Egyesült Királyságban. E k é t c s o p o r t tagjai gyakorta k e r ü l n e k t ö b b s z ö ­ r ö s e n h á t r á n y o s h e l y z e t b e , a m e l y f o k o z o t t a n ve­ szélyezteti egészségüket: szegényes körülmények között, összezsúfolódva laknak, sok közöttük a munkanélküli, vagy többnyire veszélyes, rosszul fizetett m u n k á t v é g e z n e k . E z e k a z a n y a g i t é n y e ­ zők azután kiegészülnek a rasszizmus hatásaival, a m e l y m e g j e l e n h e t k ö z v e t l e n ü l - e r ő s z a k , fenye­ getés vagy d i s z k r i m i n á c i ó f o r m á j á b a n - , vagy „in­ tézményesülve". A z i n t é z m é n y e s r a s s z i z m u s t m á r a z egészség­ ügyi e l l á t á s b a n i s m e g f i g y e l t é k . A z e t n i k a i c s o ­ p o r t o k n e m e g y e n l ő f e l t é t e l e k k e l , n e h e z e n jut­ hatnak egészségügyi szolgáltatásokhoz. A nyelvi gátak is nehézségeket okozhatnak, mert akadozik az információközlés; az egészségügyi szolgálatnál dolgozó szakemberek gyakran n e m s z á m o l n a k a b e t e g s é g és a k e z e l é s egy-egy k u l t ú r á r a j e l l e m z ő sajátos é r t e l m e z é s e i v e l . A b r i t N e m z e t i Egészség­ ügyi Szolgálatot (National Health Service, NHS) azért b í r á l t á k , m e r t d o l g o z ó i t ó l n e m k ö v e t e l i m e g a k u l t u r á l i s és v a l l á s i k é p z e t e k j o b b i s m e r e t é t , és k e v e s e b b f i g y e l m e t s z e n t e l a z o k n a k a beteg­ ségeknek, amelyek főként a n e m fehér népesség­ ben fordulnak elő. / Az i n t é z m é n y e s r a s s z i z m u s s a l r é s z l e t e s e b b e n is ció" foglalkozunk a című fejezetben 13., „Faj, etnikum o.). és migrá­ (382-384. h é z i ó j ó e g é s z s é g e t e l ő s e g í t ő s z e r e p é r e fordítja. Olvasóim emlékezhetnek, Durkheim munkásságának h o g y az 1. fejezetben, el­ ismertetésekor

m o n d t a m : a társadalmi összetartás, szolidaritás a s z o c i o l ó g i a e g y i k l e g f o n t o s a b b f o g a l m a . Durk­ h e i m az adott kultúra egyik sarkalatos jellemzőjé­ n e k t e k i n t e t t e a k e r e t e i k ö z t m e g n y i l v á n u l ó szo­ lidaritás mértékét és típusát. Az öngyilkossággal k a p c s o l a t o s v i z s g á l a t a s o r á n p é l d á u l fölfedezte, h o g y a t á r s a d a l o m b a j ó l i l l e s z k e d ő e g y é n e k , illet­ v e c s o p o r t o k tagjai k e v é s b é h a j l a m o s a k ö n k e z ü k kel véget vetni az életüknek, m i n t mások. Richard Wilkinson több cikkében és később könyvében is (Unhealthy Societies: The Afflic­ tions of Inequality, 1 9 9 6 ) kifejti, h o g y a világ leg­

egészségesebb társadalmai n e m a leggazdagabb o r s z á g o k , h a n e m azok, a m e l y e k b e n a j ö v e d e l m e k m e g o s z l á s a a l e g e g y e n l e t e s e b b és a l e g m a g a s a b b szintű a társadalmi integráció. Wilkinson szerint a n e m z e t i v a g y o n n e m f e l t é t l e n ü l b i z t o s í t j a a la­ kosság j o b b e g é s z s é g i á l l a p o t á t . A világ k ü l ö n b ö ­ ző országaiból származó adatok alapján megálla­ pítja, h o g y e g y é r t e l m ű az ö s s z e f ü g g é s a h a l á l o z á s i a r á n y o k és a j ö v e d e l e m m e g o s z l á s i m i n t á k k ö z ö t t . A világ l e g i n k á b b e g a l i t á r i u s n a k t e k i n t e t t orszá­ g a i n a k , p é l d á u l J a p á n n a k és S v é d o r s z á g n a k a la­ kói átlagosan jobb egészségnek örvendenek, mint a z o k n a k az o r s z á g o k n a k a p o l g á r a i , a m e l y e k b e n n a g y o b b a g a z d a g o k és a s z e g é n y e k k ö z ö t t i sza­ kadék, például az Egyesült Á l l a m o k lakói. Wilkinson nézete szerint a jövedelemmegoszlásbeli növekvő szakadék aláássa a társadalmi e g y s é g e t é s m e g n e h e z í t i , h o g y a z e m b e r e k meg­ b i r k ó z z a n a k a k o c k á z a t o k k a l és a k i h í v á s o k k a l . A fokozott t á r s a d a l m i e l s z i g e t e l ő d é s és a stresszo l d á s k u d a r c a a z e g é s z s é g m u t a t ó k b a n i s megje­ l e n i k . W i l k i n s o n erre m o n d j a , h o g y a t á r s a d a l o m relatív egészségének fő meghatározói társadalmi t é n y e z ő k : a t á r s a s k a p c s o l a t o k ereje, a k ö z ö s s é ­ geken belüli kötelékek, a társadalmi támogatás e l é r h e t ő s é g e és a b i z t o n s á g é r z e t . W i l k i n s o n t é z i s e h e v e s r e a k c i ó k a t váltott ki. Van, a k i azt állítja, h o g y W i l k i n s o n m ű v é t köte­ lező olvasmánnyá k é n e tenni a döntéshozók és a politikusok számára. Egyetértenek Wilkinsonnal abban, hogy korábban túlhangsúlyozták a p i a c i k a p c s o l a t o k a t és a m e g g a z d a g o d á s vágyát. S z e r i n t ü k ez a s z e m l é l e t k i z á r t a a t á r s a d a l o m s o k tagját, e z é r t i d e j e h u m á n u s a b b é s társadal­ milag felelős döntésekkel támogatni a hátrányos h e l y z e t ű e k e t . M á s o k m ó d s z e r t a n i a l a p o n bírál­

Az etnikai hovatartozás és az egészségbeli egyen­ lőtlenségek összefüggéséről még n e m született k o n s z e n z u s . S ő t , m é g i g e n s o k k u t a t á s áll előt­ t ü n k . Az m é g i s e g y é r t e l m ű , h o g y a faj és az e g é s z s é g b e l i e g y e n l ő t l e n s é g e k k é r d é s é t o l y a n át­ fogóbb t á r s a d a l m i , g a z d a s á g i é s p o l i t i k a i t é n y e ­ zőkre vonatkoztatva kell megvizsgálni, amelyek meghatározzák a Nagy-Britanniában élő etnikai kisebbségek tapasztalatait.

Egészség és társadalmi kohézió
E g y r e t ö b b s z o c i o l ó g u s p r ó b á l j a f e l t á r n i a z egész­ s é g b e l i e g y e n l ő t l e n s é g e k o k a i t úgy, h o g y figyel­ m é t a t á r s a d a l m i t á m o g a t á s és a t á r s a d a l m i ko­

ják Wilkinson tanulmányát, mondván, hogy nem tudott egyértelmű oksági kapcsolatot kimutatni a j ö v e d e l m i e g y e n l ő t l e n s é g és a g y e n g e egész­ ség k ö z ö t t (Judge 1 9 9 5 ) . A b í r á l ó k megállapítják, hogy tetszőleges számú m á s közvetítő tényező

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG is betegséget o k o z h a t . S z e r i n t ü k W i l k i n s o n állí­ tásait o l y a n e m p i r i k u s b i z o n y í t é k o k k a l p r ó b á l j a alátámasztani, a m e l y e k a l e g j o b b e s e t b e n is c s a k közvetettek. E fejezet k o r á b b i r é s z é b e n m e g v i z s g á l t u n k egyegy olyan feltevést, a m e l y t ö r t é n e t i l e g az e g é s z s é g konzervatív, b i o m e d i c i n á l i s m o d e l l j é n e k a l a p j á u l szolgált. E f e l t e v é s e k k ö z ü l s o k f e l b u k k a n t a b b a n is, a h o g y a n a fogyatékosságot k o n v e n c i o n á l i s a n értelmezik a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n é s m á s fej­ lett országokban. H a s o n l ó k é p p e n , a fent e m l í t e t t újabb, a b i o m e d i c i n á l i s m o d e l l e l e l l e n t é t e s tren­ dek - p é l d á u l h o g y a s z a k o r v o s n e m m i n d e n t u d ó , és j o b b a n f i g y e l e m b e kell v e n n i a b e t e g v é l e m é ­ nyét és t a p a s z t a l a t a i t - ma m á r m e g m u t a t k o z n a k a fogyatékosság k o n v e n c i o n á l i s é r t e l m e z é s é n e k az e l u t a s í t á s á b a n is. E z é r t v i z s g á l u n k a k ö v e t k e ­ zőkben o l y a n v i t a t o t t k é r d é s e k e t , a m e l y e k a fo­ gyatékosság t é m a k ö r é b e n a l a k u l t a k k i .

22

kinek a koldulás jut róla eszébe. Más, eredetileg csökkent képességeket j e l ö l ő kifejezéseket azért u t a s í t a n a k el, m e r t e z e k m a m á r s é r t ő n e k s z á m í ­ t a n a k - erre p é l d a az „ i d e g b e t e g " v a g y a „ n y o m o ­ r é k " . M é g egy-egy m a i s h a s z n á l a t o s s z ó f o r d u l a ­ tot i s kifogásoltak, m o n d v á n , h o g y a z k i r e k e s z ­ t é s r e u t a l („még a v a k is l á t j a " v a g y „süket, m i n t az á g y ú " ) . A k ö v e t k e z ő k b e n k i d e r ü l m a j d , h o g y m é g a z i s s o k vitát vált ki, h o g y a n k e l l é r t e n i m a ­ gát a „fogyatékosság" (disability) szót.

A fogyatékosság egyéni modellje
A n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n , p é l d á u l Nagy-Britan­ niában történetileg többnyire a fogyatékosság egyéni modellje érvényesült. E m o d e l l szerint a f o g y a t é k o s o k p r o b l é m á i n a k fő o k a e g y é n i hiá­ n y o s s á g a i k b a n k e r e s e n d ő . A fogyatékosság egyé­ ni m o d e l l j é b e n a testi „rendellenesség" bizonyos mértékű „fogyatékosságot" vagy funkcionális

A FOGYATÉKOSSÁG SZOCIOLÓGIÁJA
Simon Brisenden költő szépen összegzi, ho­ gyan éli m e g sok fogyatékkal é l ő e m b e r , a m i k o r a konzervatív o r v o s t u d o m á n y m ű v e l ő i , az orvosi szakma gyakorlói n e m v e s z i k e m b e r s z á m b a . K ö ­ tetében (Poems for the Perfect People) felteszi a kérdést: „Az ember, ki b ő r ö d b e vágott, / b e n n e d mindent látott, / őt v a j o n c s ú f í t j á k s e b h e l y e k ? " Brisenden volt az egyike a s o k f o g y a t é k o s n a k , akik m u n k á j u k k a l kivívták, h o g y az E g y e s ü l t Ki­ rályságban és m á s fejlett o r s z á g o k b a n felülvizs­ gálják a fogyatékosság k o n v e n c i o n á l i s é r t e l m e ­ zését. E k é r d é s t t ö b b n y i r e egy új k u t a t á s i terü­ leten, a fogyatékosságkutatás (disability studies) keretében b o n c o l g a t j á k . E b b e n a r é s z b e n az úgy­ nevezett e g y é n i m o d e l l t i s m e r t e t v e b e m u t a t o m a fogyatékosság u r a l k o d ó é r t e l m e z é s é t , m a j d meg­ nézzük, h o g y a n i n g a t t á k m e g e m o d e l l t e k i n t é ­ lyét jórészt m a g u k a fogyatékos e m b e r e k és a fo­ gyatékosság t á r s a d a l m i m o d e l l j e , és r ö v i d e n ér­ tékeljük, m i k ö v e t k e z i k e b b ő l . V é g ü l i g y e k s z e m képet adni arról, m i l y e n m é r t é k ű és h á t t e r ű a fogyatékosság az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n és világ­ szerte. E l ő b b a z o n b a n a f o g y a t é k o s s á g n y e l v é r ő l kell szólnom. A s z o c i o l ó g u s o k azt m o n d j á k , h o g y a szavak, amelyeket használunk, meghatározzák leg­ alábbis r é s z b e n - , m e n n y i r e i s m e r j ü k é s értjük a társadalmi k é r d é s e k e t . A fogyatékosság szak­ irodalmában egyre f o n t o s a b b á vált, h o g y m a m á r nem b e s z é l h e t ü n k a fogyatékosságról a z o k k a l a kifejezésekkel, amelyeket korábban használtak ezen a téren. A „ r o k k a n t " s z ó p é l d á u l azért k o p o t t ki a használatból, m e r t úgy vélték, h o g y m i n d e n ­

korlátozottságot okoz - például a tetraplegiában „ s z e n v e d ő " e m b e r ( a k i n e k m i n d a n é g y végtagja béna) n e m tud járni. E n n e k alapján sorolják az e g y é n t a z átfogó „ r o k k a n t " o s z t á l y b a . A z e g y é n i m o d e l l arra a s z e m l é l e t r e é p ü l , h o g y a fogyaté­ kosság „ s z e m é l y e s t r a g é d i a " . A fogyatékos e g y é n t egy v é l e t l e n s z e r ű e s e m é n y s z e r e n c s é t l e n á l d o z a ­ tának tekintik. Az orvosi specialisták központi szerepet játszanak az egyéni modellben, mert az ő dolguk, h o g y a d i a g n ó z i s s a l gyógyírt, r e h a b i ­ litációt kínáljanak a „problémákra", amelytől a fogyatékos e g y é n s z e n v e d . E z é r t a z e g y é n i m o ­ dellt g y a k r a n „orvosi m o d e l l n e k " i s n e v e z i k . S i ­ m o n Brisenden versében, amelyből e rész elején i d é z t e m , é p p a s z a k o r v o s n a k a fogyatékos feletti h a t a l m á t t á m a d t a . A z a l á b b i a k b a n arról l e s z szó, h o g y a z u t ó b b i é v t i z e d e k b e n egyre i n k á b b meg­ k é r d ő j e l e z t é k a f o g y a t é k o s s á g n a k ezt az e g y é n i modelljét.

A fogyatékosság társadalmi modellje
A fogyatékosság e g y é n i jelent meg (Stigma: modelljét Experience elsők között of Disability, vitató, f o n t o s m u n k a P a u l H u n t s z e r k e s z t é s é b e n The 1 9 6 6 - G o f f m a n s t i g m á v a l k a p c s o l a t o s fejtegeté­ sét a 2 1 6 . o l d a l o n i s m e r t e t t e m ) . H u n t s z e r i n t „ a fogyatékosság problémája nemcsak valamilyen funkció korlátozottsága és e n n e k ránk, egyénekre gyakorolt h a t á s a , h a n e m m é g i n k á b b a z is, h o g y a n alakul a k a p c s o l a t u n k a »normális« emberekkel". H u n t k e z d e t t ő l a b r i t f o g y a t é k o s m o z g a l o m veze­ tő aktivistája, a t e s t i f o g y a t é k o s o k j o g a i t képvise­ lő U P I A S ( U n i o n of Physically Impaired Against

226

8. FEJEZET kos e m b e r n e k m e g k e l l k ü z d e n i e , h a m a r a d é k t a ­ lanul részt akar v e n n i a társadalomban. A 2 2 7 . oldalon lévő keretes részből megtud­ h a t j u k , h o g y a n á l l í t j a f e j t e t ő r e M i k e O l i v e r a fo­ részle­ g y a t é k o s s á g e g y é n i m o d e l l j é t m e g a l a p o z ó felte­ v é s e k e t , p e d i g n e m t e s z m á s t , c s a k átírja a z o k a t a kérdéseket, a m e l y e k k e l az 1 9 8 0 - a s é v e k b e n az E g y e s ü l t K i r á l y s á g n é p e s s é g - n y i l v á n t a r t ó hivata­ la tett fel a f o g y a t é k o s s á g g a l k a p c s o l a t o s f e l m é ­ rése során. Oliver ( 1 9 8 3 ) egyike volt azoknak az e l m é l e t a l k o t ó k n a k , a k i k r á v i l á g í t o t t a k a fogyaté­ kosság t á r s a d a l m i modellje és egyéni modellje k ö z t i k ü l ö n b s é g e k r e ( e z e k ö s s z e f o g l a l v a j ó l lát­ hatók a 8.3. táblázatban). A társadalmi modell Vic elfogadását tudományos munkák, köztük

Az egészségkárosodás és a fogyatékosság meghatározása a (UPIAS)
„Valamely végtag

Egészségkárosodás:

ges vagy teljes hiánya, illetve végtag, szerv vagy testi folyamat elégtelen m ű k ö d é s e . " Fogyatékosság: társadalmi „Csökkent vagy korlátozott cse­ egyáltalán nem vagy

lekvőképesség, amely a b b ó l ered, hogy a mai szerveződés csak kevéssé veszi figyelembe a testi fogyaték­ kal élő e m b e r e k e t , így megfosztja ő k e t a t ö b b ­ ségi t á r s a d a l o m tevékenységeiben való részvé­ tel l e h e t ő s é g é t ő l . "

Finkelstein (1980, 1981), Colin Barnes (1991) és Oliver ( 1 9 9 0 , 1 9 9 6 ) írásai is segítették. A társadalmi modellt támogató elméletalkotók­ n a k m a g y a r á z a t o t k e l l a d n i u k arra, m i é r t alakul­ t a k ki a fogyatékos e m b e r e k k e l s z e m b e n társadal­ m i , k u l t u r á l i s és t ö r t é n e t i a k a d á l y o k . A t á r s a d a l m i m o d e l l egyes h í v e i , a k i k r e M a r x h a t o t t , azt m o n d ­ ták, h o g y a fogyatékosság m a t e r i a l i s t a é r t e l m e z é ­ sére van szükség (a materializmusról bővebben l á s d a 3 2 - 3 4 . o l d a l t ) . P é l d á u l O l i v e r ( 1 9 9 6 ) sze­ rint történeti s z e m p o n t b ó l az ipari forradalom hogy i d e j é n a k a d á l y o k a t á l l í t o t t a k a f o g y a t é k o s o k tel­ jes körű társadalmi részvétele elé, mert kirekesz­ t e t t é k ő k e t a m u n k a e r ő p i a c r ó l , a m i n t a z e l s ő ka­ pitalista gyárak elkezdték az egyéni bérmunkára a l a p o z n i a f o g l a l k o z t a t á s t . O l i v e r így folytatja az érvelést: e történelmi folyamat kibontakozásával a f o g y a t é k k a l é l ő k k ö z ü l „ o l y a n s o k a n n e m tud­ ták megtartani az állásukat, hogy m á r társadalmi p r o b l é m á t jelentettek a kapitalista á l l a m számá­ ra, a m e l y e l ő s z ö r m i n d e n t á r s a d a l m i p r o b l é m á t

S e g r e g a t i o n ) a l a p í t ó tagja volt. A s z e r v e z e t m e g ­ alapításakor kiadott kiáltványban 1976) [Fundamental Principles of Disability, az e g y é n i m o d e l l e l

s z e m b e n gyökeresen új alternatívát fogalmaztak m e g : azt m o n d t á k , h o g y l é n y e g e s k ü l ö n b s é g v a n a károsodás (impairment), p o n t o s a b b a n egészség­ k á r o s o d á s és a f o g y a t é k o s s á g (disability) k ö z ö t t (e fogalmak pontos, a W H O által is elfogadott meg­ határozása a keretes részben látható). A szervezet általánosságban elfogadta, a t e s t i „ k á r o s o d á s " az egyén b i o m e d i c i n á l i s j e l ­ l e m z ő j e k é n t h a t á r o z h a t ó m e g (bár k é s ő b b kiter­ jesztették a fogyatékosság n e m testi: érzékszervi és s z e l l e m i f o r m á i r a i s ) . A f o g y a t é k o s s á g fogal­ m á t a z o n b a n társadalmi s z e m p o n t b ó l h a t á r o z t á k meg. Ezzel megkérdőjelezték a szó konvencioná­ lis j e l e n t é s é t . A f o g y a t é k o s s á g o t n e m a z e g y é n problémájaként, h a n e m a társadalmi akadályok felől k e z d t é k é r t e l m e z n i , a m e l y e k k e l a fogyaté­

8.3. táblázat A fogyatékosság két modellje Egyéni modell Személyes tragédia modell Egyéni probléma Egyéni kezelés Medikalizálás Orvosi tekintélyuralom Szaktudás Egyéni identitás Előítélet Ellátás Ellenőrzés Szakpolitika Egyéni alkalmazkodás Forrás: Oliver 1996, 34. o. nyomán. Társadalmi modell Társadalmi elnyomás elmélete Társadalmi probléma Társadalmi cselekvés Önálló élet Egyéni és kollektív felelősség Tapasztalat Kollektív identitás Diszkrimináció Jogok Választás Közpolitika Társadalmi változás

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG

A brit népesség-nyilvántartó hivatal (OPCS) feltevéseit megfordító társadalmi model A HIVATAL KÉRDÉSE
„Meg tudná mondani, mi a baj m a g á v a l ? " „Milyen testi baja okozza, hogy nem tud megtar­ tani, megfogni vagy elforgatni d o l g o k a t ? " „Azért érti nehezen az e m b e r e k e t , mert rosszul hall?" „Van feltűnő sebhelye vagy torzulása, amely kor­ látozza a napi t e v é k e n y s é g é t ? " „Tartós betegsége vagy fogyatékossága miatt

OLIVER KÉRDÉSE
„ M e g t u d n á m o n d a n i , mi a baj a társadalom­ mal?" „Mi a baj a mindennapi eszközök, a kancsók, pa­ lackok és konzervdobozok kialakításával, amiért n e m tudja m e g f o g n i ő k e t ? " „Azért érti n e h e z e n az e m b e r e k e t , mert képtele­ nek m á s k é p p beszélni m a g á v a l ? " „Korlátozza-e a napi t e v é k e n y s é g é t az, a h o g y a n az e m b e r e k reagálnak a sebhelye vagy torzulása láttán?" „Azért járt speciális iskolába, mert az illetékes oktatásügyi h a t ó s á g n á l az a gyakorlat, hogy az ilyen betegséggel/fogyatékossággal élőket oda küldik?"

járt speciális i s k o l á b a ? "

„Betegsége/fogyatékossága meggátolja-e a b b a n , hogy elmenjen o t t h o n r ó l , amikor csak a k a r ? " „Betegsége/fogyatékossága buszon u t a z z o n ? " „Betegsége/fogyatékossága munkájára j e l e n l e g ? " „Betegsége/fogyatékossága miatt arra kénysze­ rül, hogy rokonokkal vagy olyan személlyel éljen, aki segítheti vagy á p o l h a t j a ? " A jelenlegi lakását át kellett alakítani a b e t e g s é ­ ge/fogyatékossága Forrás: Oliver 1990. miatt?" kihat-e valahogy a megnehezíti, hogy

„A lakóhelyén mi gátolja a b b a n , hogy o d a men­ j e n , ahova a k a r ? " „Van-e bármilyen közlekedési vagy anyagi g o n d , amelyik m e g g á t o l j a a b b a n , hogy elmenjen ott­ honról, amikor csak a k a r ? " „Vannak-e gondjai a munkahelyén a fizikai kör­ nyezet vagy m á s o k viselkedése m i a t t ? " „Olyan rosszak a kommunális szolgáltatások, kell tá­ hogy rokonokra vagy olyan séget?" „Rossz volt a lakása kialakítása, ezért kellett az igényei szerint á t a l a k í t t a t n i a ? " személyre

maszkodnia, akitől megkapja a megfelelő segít­

igyekezett e l h á r í t a n i v a g y i n t é z m é n y e k b e z á r n i " . Még ma is v i s z o n y l a g a l a c s o n y a f o g y a t é k o s e m ­ berek aránya a m u n k a e r ő p i a c o n (ez k i d e r ü l m a j d a 230-232. oldalon).

a társadalmi modellt, amely az egyéni m o d e l l b e n m e g h a t á r o z o t t , a z e g y é n i „ a l k a l m a t l a n s á g b ó l " fa­ k a d ó é r t e l m e z é s t a z e l n y o m á s b ó l f a k a d ó fogya­ t é k o s s á g g a l v á l t j a fel ( B e r e s f o r d - W a l l c r a f t 1 9 9 7 ) . Az 1980-as évek óta a z o n b a n több szempont­ b ó l is b í r á l t á k a t á r s a d a l m i m o d e l l t . E l ő s z ö r is azt v e t e t t é k e l l e n e , h o g y n e m s z á m o l a fogyatékos­ ság g y a k r a n f á j d a l m a s vagy k e l l e m e t l e n t a p a s z ­ talataival, amelyek lényeges szerepet játszanak

A társadalmi modell értékelése
A társadalmi m o d e l l n a g y b a n m e g h a t á r o z z a , h o ­ gyan g o n d o l k o d u n k ma a f o g y a t é k o s s á g r ó l . B á r ez a modell az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n s z ü l e t e t t , világszerte egyre inkább elfogadják. A b r i t fo­ gyatékosmozgalom „ n a g y ö t l e t é n e k " i s n e v e z t é k (Hasler 1 9 9 3 ) . A m o d e l l l e g f ő b b c é l j a a t e l j e s k ö r ű részvétel t á r s a d a l m i a k a d á l y a i n a k m e g s z ü n t e t é ­ se, így l e h e t ő v é t e s z i a f o g y a t é k k a l é l ő k s z á m á ­ ra, hogy m e g a l k o s s a n a k és m e g v a l ó s í t s a n a k egy politikai stratégiát. E b b ő l e g y e s e k arra k ö v e t k e z ­ tettek, hogy a t á r s a d a l m i m o d e l l e l f o g a d á s á v a l a fogyatékosok egy „új t á r s a d a l m i m o z g a l m a t " ala­ pítottak ( O l i v e r - Z a r b 1 9 8 9 ) . V a n n a k fogyatékos emberek, akik e g y e n e s e n „ f e l s z a b a d í t ó n a k " l á t j á k

sok fogyatékos e m b e r é l e t é b e n . S h a k e s p e a r e és W a t s o n ( 2 0 0 2 ) így é r v e l n e k : „ N e m c s a k l e h e t ő s é ­ geinkben korlátozott e m b e r e k vagyunk, hanem f o g y a t é k o s e m b e r e k is, é s h a e z t t a g a d n á n k , ak­ kor t i t k o l n u n k k e l l e n e é l e t ü n k j e l e n t ő s r é s z é t . " E váddal s z e m b e n a társadalmi modell védelmezői azt h o z t á k fel, h o g y a t á r s a d a l m i m o d e l l n e m ta­ gadja a f o g y a t é k o s s á g m i n d e n n a p i t a p a s z t a l a t a i t , h a n e m c s a k r á i r á n y í t j a a f i g y e l m e t a z o k r a a tár­ sadalmi akadályokra, amelyeket a fogyatékosok teljes körű társadalmi részvétele elé állítanak. M á s o d s z o r : s o k a n elfogadják, h o g y v a n n a k fo­ g y a t é k o s s á g a i k , d e r o s s z n é v e n v e s z i k , h a „rok-

228 J

8. FEJEZET szerint a egészségkárosodás-fogyatékosság szét­

k a n t n a k " t i t u l á l j á k őket. N e m r é g i b e n f e l m é r é s t végeztek olyan e m b e r e k körében, akik valamil y e n r o k k a n t e l l á t á s i t á m o g a t á s t i g é n y e l t e k az álI á m t ó l , é s a v á l a s z a d ó k k e v e s e b b m i n t fele vallótt a m a g á t r o k k a n t n a k . S o k a n k ö z ü l ü k a z é r t utasít o t t á k v i s s z a ezt a m e g j e l ö l é s t , m e r t e g é s z s é g ü k megrendülését inkább betegségnek, m i n t tartós f o g y a t é k o s s á g n a k t u l a j d o n í t o t t á k , vagy m e r t ú g y vélték: n e m elég betegek ahhoz, hogy rokkantnak m i n ő s í t s é k ő k e t ( D e p a r t m e n t for W o r k a n d P e n sions 2 0 0 2 ) . Barnes ( 2 0 0 3 ) azonban rámutatott, h o g y egy t á r s a d a l o m b a n , a h o l a f o g y a t é k o s s á g o t gyakran még ma is összekötik az abnormalitással, n e m m e g l e p ő , h o g y v a n o l y a n fogyatékos e m b e r , aki visszautasítja, hogy „rokkantnak" nevezzék. Végül főként az orvosi szociológia m ű v e l ő i utasítják el a társadalmi modellt, mondván, nem hogy az a n n a k alapjául szolgáló egészségkárosodás-fogyatékosság megkülönböztetés h e l y t á l l ó . E b í r á l ó k a z z a l é r v e l n e k , h o g y a társadalmi modell elválasztja a b i o m e d i c i n á l i s a n meghatározott károsodást a társadalmilag meghatározott fogyatékosságtól. Az orvosi szociológiával f o g l a l k o z ó k á l t a l á b a n azt m o n d j á k , h o g y m i n d a e g é s z s é g k á r o s o d á s , m i n d a fogyatékosság t á r s a d a l m i l a g s t r u k t u r á l t , és e g y m á s h o z is s z o r o s a n k a p c s o l ó d n a k . S h a k e s p e a r e és W a t s o n

választás azonnal csődöt mond, amint feltesszük a k é r d é s t : „Hol ér véget a e g é s z s é g k á r o s o d á s , és hol kezdődik a fogyatékosság?" Egyes esetekben e z a m e g k ü l ö n b ö z t e t é s h e l y t á l l ó - h a n e m tudn a k egy é p ü l e t e t ú g y m e g t e r v e z n i , h o g y k e r e k e s székkel is be lehessen jutni, akkor egyértelműen társadalmilag kialakított korlátozó akadályt e m e l n e k a kerekes székesek elé. S o k más esetben is előfordulhat, hogy n e m lehet megszüntetni a f o g y a t é k o s s á g ö s s z e s forrását, m e r t a z o k n e m a társadalomban fennálló e l n y o m ó feltételek miatt k e l e t k e z t e k . A t á r s a d a l m i m o d e l l t b í r á l ó orvos i s z o c i o l ó g u s o k azt m o n d h a t j á k , h o g y p é l d á u l az egyént az állandó fájdalmak vagy a jelentős értelmi korlátok is megfoszthatják a teljes körű társadalmi részvétel lehetőségétől, amelyeket s e m m i f é l e t á r s a d a l m i v á l t o z á s n e m k é p e s megszüntetni. E z e k a bírálók úgy érvelnének, hogy ha a f o g y a t é k o s s á g o t t e l j e s é r t e l m é b e n t e k i n t j ü k , akkor a társadalom okozta fogyatékosság mellett az egészségkárosodásból eredő fogyatékosságot s e m hagyhatjuk figyelmen kívül, A társadalmi m o d e l l támogatói szerint az utóbbi állítás arra épül, hogy igyekeznek tompítani a f o g y a t é k o s s á g és az e g é s z s é g k á r o s o d á s k ö z ö t t i k ü l ö n b s é g t é t e l t , a m e l y - m o n d j á k - a fogyatékos-

Rokkantnak nevezhetjük-e ezt a paralimpikon úszót?

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG

A szociológiai képzelőerő bevetése: miért akarom, hogy lássák az arcor
m a g a m , m a g a b i z t o s a b b lettem és kezdtem úgy érezni, hogy n e m v e s z t e g e t h e t e m el az é l e t e m , csak mert így viselkednek velem s z e m b e n mások. Tizenhat éves koromtól főiskolára j á r t a m , fil­ mes, média-, és fotográfiai t a n u l m á n y o k a t foly­ t a t t a m . Kutatni kezdtem, hogyan ábrázolja a torz e m b e r e k e t a média. Láttam, hogyan jelenítik m e g a torz a r c ú a k a t a filmekben - hát, nem c s o d a , h o g y az e m b e r e k nem tudják, hogyan álljanak h o z z á n k ! A „Rém­ álom az Elm u t c á b a n " Freddy Krugere, a „Batm a n " J o k e r é , vagy a gengszterfilmek sebhelyes arcú gazfickói... és m é g s o r o l h a t n á m .

ROSSZAT SEJTENEK
Az ilyen sztereotípiák i s m e r e t é b e n n e m m e g l e p ő , hogy az e m b e r e k úgy vélik, ha más az arcod, ak­ kor belül is valahogy „ m á s " , „ r o s s z " vagy. Vicky Lucas szeretné, nának nem ezt hatatlan el tőle tőle, ha az emberek nem fordul­ ha­ Ez nekem f o n t o s f o r d u l ó p o n t o t j e l e n t e t t , mert rájöttem, hogy az arctorzulás n e m c s a k orvosi, ha­ nem társadalmi kérdés is. M e g é r t e t t e m , hogy nem az a r c o m t e s z boldog­ t a l a n n á , h a n e m az, a h o g y a n egyesek reagálnak rá. Elhatároztam, hogy nem az a r c o m a t , h a n e m Az arcom egy ritka genetikai rendellenességtől ilyen: kerubizmusnak hívják. Négyéves l e h e t t e m , amikor az orvosok felismerték. Olyan kicsi voltam, hogy már nem is emlékszem, mi t ö r t é n t , de rend­ szeresen kórházakba kellett j á r n o m . Bár csak nagyjából hatéves k o r o m b a n kezdett átalakulni az a r c o m , szinte már úgy tűnik, hogy mindig is ilyen volt. Nem volt könnyű torz arccal felnőni. Amikor serdülni kezdtem, ugyanolyan változásokon men­ tem keresztül, mint mások, egy kis extrával: ha­ talmas lett az a r c o m , és a s z e m e m is alaposan megváltozott. a társadalmi hozzáállást f o g o m megváltoztatni. Semmi bajom a plasztikai s e b é s z e t t e l . Csak úgy d ö n t ö t t e m , h o g y n e k e m nem kell. Most, h u s z o n n é g y évesen o t t tartok, hogy tü­ körbe t u d o k nézni, e l f o g a d t a m az a r c o m ilyen­ nek. Persze a fejfájásoktól, a k e t t ő s látástól örö­ m e s t m e g s z a b a d u l n é k . Az s e m tetszik, hogy nem t u d o k kacsintani, de ezt a kis h i á n y o s s á g o t e g é s z jól t u d o m pótolni azzal, r e b e g t e t e m a szempillám és pislogok. Az a r c o m t e t t azzá, aki ma vagyok. Ez a sze­ mély, akivé lettem, attól alakult így, a h o g y a n az e m b e r e k b á n t a k velem é s a h o g y a n n e k e m m e g kellett t a n u l n o m vele élni. hüledezve és a ilyennek vagy szörnyülködve, szereti, amilyen

tudomásul vennék, magyarázza

hogy ez az arc elválaszt­ - épp

következőkben.

I NEM HISZNEK A SZEMÜKNEK
I Nehezen teltek a serdülőéveim. Az e m b e r e k n é h a I megbámultak vagy az látszott rajtuk, hogy nem I hisznek a szemüknek. Akadt olyan is, aki nagyon undok volt és g ú n y o l ó d o t t rajtam. Még az is b á n t o t t , ha az e m b e r e k azt m o n d ­ ták: „Jaj, te s z e g é n y ! " - b á n t o t t a szánakozásuk, és ettől az érzéstől sokáig nem t u d t a m szabadul­ ni. Nagyon zárkózott lettem, mert féltem, hogyan fogadnának, ha e m b e r e k közé m e n n é k . De idővel, f o k o z a t o s a n m e g t a n u l t a m becsülni

KÉPZELETSZEGÉNYEK
S z e r e t e m az igaz b a r á t o k a t , akiket az a r c o m n a k köszönhetek, és azért is b e c s ü l ö m az a r c o m , mert arra késztetett, hogy j o b b e m b e r r é váljak. Még udvarlóm is van, aki szerint olyan vagyok, mint egy macska. Nem biztos, hogy e g y e t é r t e k vele, de annyi szent, hogy n e m tiltakozom e l l e n e ! Ha pedig valaki azt mondja, visszataszító va­ gyok, csak sajnálni t u d o m , mert nincs képzelőereje. Ha valaki t o k á s n a k csúfol, csak legyintek:

230

8. FEJEZET

„Áh! Csak azért, mert neked nincs ekkora? Irigy­ kedsz, m i ? " Minden leplezetlenül kíváncsi tekintetre barát­ s á g o s mosollyal felelek. És ha az én 10 másod­ perces i d ő h a t á r o m o n belül nem mosolyog vissza az illető, akkor nagyon h a t á s o s vasvillaszemeket meresztek rá. A múlt héten é p p az utcán sétáltunk a kedve­ semmel, amikor egy férfi közeledett felénk, és hö­ rögve fejezte ki a n e m t e t s z é s é t .

t a m neki, majd e l m e s é l t e m , mi t ö r t é n t az i m é n t i Egy pillanatig hallgatott, aztán e l m o s o l y o d o t t és azt m o n d t a : „ R e m é l e m , fájt n e k i ! " M i n d h á r m a n nevettünk. Furcsa, hogyan lehet egy-egy idegen ennyire ke­ gyetlen és durva, mások pedig - azok, akiktől a leg­ kevésbé várnánk, akiken általában átnézünk - enynyire melegszívűek, kedvesek. Ez elég jól összefoglalja az é l e t e m : megta­ pasztalom az e m b e r e k b ő l a l e g r o s s z a b b a t és a l e g j o b b a t is, gyakran mindezt öt percen belül! N e h e z e b b é , ugyanakkor é r d e k e s e b b é is teszi az

HELYBENHAGYTAM
Nem m o n d o t t semmit, elég volt az a furcsa t o ­ rokhang: az a fajta, aminek a j e l e n t é s é t csak a különös külsejű e m b e r e k érthetik. Annyira boszszantott, hogy szembefordultam vele. Nem részletezem, mit t e t t e m ezután, legyen elég annyi, hogy valószínűleg soha t ö b b é n e m lesz kedve úgy hörögni, ha egy nem mindennapi nőt lát az utcán. Két perccel k é s ő b b , a h o g y hazafelé tartottunk, o d a j ö t t hozzám egy hajléktalan férfi aprót kérni. Megkérdezte, hogy vagyok. „ P o m p á s a n " - mond­ ság e g y é n i m o d e l l j é t m e g a l a p o z ó b i o m e d i c i n á l i s gondolkodási m o d e l l b e n gyökerezik. Erre azzal válaszolnak, hogy a társadalmi modell kétségte­ l e n ü l n e m tagadja, h o g y v a l a m e l y e g é s z s é g k á r o ­ s o d á s l e h e t a f á j d a l o m oka, vagy h o g y v a n olyas­ m i , a m i t a z e g y é n m a g a n e m t u d m e g o l d a n i egy adott egészségkárosodás miatt. S ő t Carol T h o m a s ( 1 9 9 9 , 2 0 0 2 ) , a t á r s a d a l m i m o d e l l h í v e a „egész­ ségkárosodás-hatások" (impairment effects) ki­ f e j e z é s s e l é r z é k e l t e t i e n n e k az á l l a p o t n a k a lel­ k i - é r z e l m i k ö v e t k e z m é n y e i t a fogyatékkal é l ő k esetében. M i v e l a fogyatékosság v i t a t o t t m e g j e l ö l é s , és hozzá számos különféle egészségkárosodásból n e h é z meg­ e r e d ő fogyatékosság k a p c s o l ó d h a t ,

é l e t e m . A világ minden kincséért s e m m o n d a n é k le erről. Forrás: BBC News Magazine, 2 0 0 3 . augusztus 6 . KÉRDÉSEK 1. Fogyatékos-e az arctorzulásos e m b e r ? 2. M o n d valamit ez a t ö r t é n e t az e g é s z s é g k á r o s o ­ dás és a fogyatékosság közötti különbségről? 3. M o n d valamit ez a t ö r t é n e t a fogyatékosság társadalmi modelljéről?

áruk, s z o l g á l t a t á s o k e l é r h e t ő s é g é b e n is. 1 9 9 9 - b e n újabb jogszabályt vezettek be, a m e l y n e k eredmé­ n y e k é n t m e g a l a k u l t a f o g y a t é k o s o k j o g a i t v é d ő bi­ zottság (Disability Plights Commission), amelynek c é l j a „ a fogyatékos e m b e r e k k e l s z e m b e n i diszkri­ m i n á c i ó felszámolása". A törvény meghatározá­ s a s z e r i n t fogyatékos „bárki, a k i n e k o l y a n fizikai vagy m e n t á l i s k á r o s o d á s a v a n , a m e l y l é n y e g e s e n és tartósan hátráltatja szokásos n a p i tevékeny­ s é g e i e l v é g z é s é t " . A f o g y a t é k o s s á g n a k ez a meg­ h a t á r o z á s a é p p ú g y m a g á b a n foglalja a s z e l l e m i e g é s z s é g z a v a r o k k a l k ü s z k ö d ő k e t , m i n t a z arctor­ z u l á s o s e m b e r e k e t , és m e g k e r ü l i azt a k ö z k e l e t ű t é v e d é s t , h o g y a fogyatékos c s a k m o z g á s s é r ü l t le­ het, illetve a fogyatékosság többnyire veleszüle­ tett. V a l ó j á b a n a fogyatékos e m b e r e k 77 százaléka t i z e n h a t é v e s kora u t á n lett fogyatékos (Employ­ ers' F o r u m o n D i s a b i l i t y 2 0 0 3 ) , é s a n é p e s s é g e n b e l ü l az é l e t k o r r a l e g y e n e s a r á n y b a n n ö v e k s z i k a fogyatékosok a r á n y a (lásd a 8.5. ábrát). A t ö r v é n y m e g h a t á r o z á s a s z e r i n t az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n l e g a l á b b 8,5 m i l l i ó e m b e r (közel a n é p e s s é g 1 0 s z á z a l é k a ) fogyatékos, k ö z ü l ü k 6,8 m i l l i ó a n a k t í v k o r ú a k (Office o f N a t i o n a l Statis­ tics 2 0 0 2 ) . Az utóbbi csoportból csak mintegy 3 m i l l i ó e m b e r t f o g l a l k o z t a t n a k ( D i s a b i l i t y Rights C o m m i s s i o n 2 0 0 2 ) . Egy újabb felmérés azonban azt m u t a t j a , h o g y a t ö r v é n y fogyatékosságmeg­ határozásának megfelelő e m b e r e k 93 százaléka

h a t á r o z n i , h á n y fogyatékos e m b e r é l a z E g y e s ü l t Királyságban és világszerte. É p p erről lesz szó az alábbiakban.

Fogyatékosság az Egyesült Királyságban és világszerte
Az Egyesült Királyságban biztosító a fogyatékkal törvényt élők esélyegyenlőségét Discrimination Act) (Disability Ez bi­

1 9 9 5 - b e n fogadták el.

z o n y o s fokú jogi v é d e l m e t a d o t t a f o g y a t é k o s embereknek a diszkriminációval szemben több t e r ü l e t e n is, p é l d á u l a f o g l a l k o z t a t á s b a n és az

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG 8.5. ábra Az Egyesült Királyságban élő f o g y a t é k o ­ sok életkor szerinti megoszlása (a korcso­ port százalékában) 40

231

gyatékos munkavállaló 2 1 2 fontot (NOP 1 9 9 8 ) . A kormányzatok m á s területek kiadásaihoz mér­ ten mégis sokat k ö l t e n e k a fogyatékosügyre - a b r i t k o r m á n y é v e n t e t ö b b m i n t 1 9 m i l l i á r d fon­ t o t fordít a c s ö k k e n t m u n k a k é p e s s é g ű e k és fo­ gyatékosok támogatására ( B B C , 2 0 0 2 . április 9.). 1 9 9 9 - b e n a leggazdagabb országok már legalább k é t s z e r a n n y i t k ö l t ö t t e k a f o g y a t é k o s s á g h o z kap­ csolódó programokra, mint a munkanélküliség enyhítésére (OECD 2 0 0 3 ) . B e c s l é s e k szerint közel 5 0 0 millió „fogyatékos" e m b e r él a v i l á g o n , 80 s z á z a l é k u k a f e j l ő d ő orszá­ gokban, például I n d i á b a n vagy K í n á b a n (World B a n k G r o u p 2 0 0 2 ) . A z E N S Z E g é s z s é g ü g y i Világ­ s z e r v e z e t e ( W H O ) m e g á l l a p í t o t t a , h o g y a fejlő­ dő országokban a „krónikus betegségek és tartós károsodások" legfőbb okai a szegénység, a rossz köztisztasági állapotok, a n e m megfelelő táplál­ k o z á s és az e g é s z s é g t e l e n l a k á s k ö r ü l m é n y e k . Itt a sérülés, például a csonttörés gyakran maradandó károsodást okoz, a m i n e m t ö r t é n h e t n e meg, h a r e n d e l k e z é s r e á l l n á n a k a k e z e l é s h e z és a r e h a ­ b i l i t á c i ó h o z szükséges l é t e s í t m é n y e k ugyanúgy, m i n t N y u g a t o n . S o k f e j l ő d ő o r s z á g b a n a fogya­ tékossághoz vezető egészségkárosodások legfőbb o k a a n ő k k ö r é b e n t ö b b n y i r e a v a s h i á n y , az „ a n é ­ m i a " és a krónikus m e d e n c e g y u l l a d á s (amelyet

16-24
a

25-34

35-44

45-54

55-59/64-

Életkor A törvényben előírt nyugdíjkorhatár.

Forrás: From Exclusion to Inclusion. Final Report of the Disability Rights Task Force 1999. fontosnak tartja, h o g y l e g y e n á l l á s a . A z E g y e s ü l t Királyságban máig azok az e m b e r e k alkotják az egyik l e g h á t r á n y o s a b b h e l y z e t b e n l é v ő c s o p o r ­ tot, a k i k n e k e g é s z s é g k á r o s o d á s o k o z t a fogyaté­ kossága v a n . K ö z t ü k t ö b b a m u n k a n é l k ü l i , m i n t az „épek" k ö r é b e n , és a k i k i l y e n , fogyatékosság­ nak tartott e g é s z s é g k á r o s o d á s s a l m é g i s k a p n a k munkát, á l t a l á b a n k e v e s e b b e t k e r e s n e k . 1998ban a c s ö k k e n t m u n k a k é p e s s é g ű d o l g o z ó e g y h é ­ ten átlagban 1 9 6 f o n t o t k e r e s e t t , m í g a n e m fo-

Jogaik elismerését követelő fogyatékos tüntetők.

2321

8.

FEJEZET láthatjuk, hogy a szegénység a fejlődő világban o l y a n k á r o s o d á s o k a t o k o z , ú g y f o r m á l j a a fogya­ t é k o s s á g o t , h o g y a z itt é l ő e m b e r e k n a g y o n m á s ­ ként élik meg, m i n t a nyugatiak. Az e g é s z s é g k á r o s o d á s n a k és a fogyatékosság­ n a k ezek a világ k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n n a g y o n eltérő t a p a s z t a l a t a i r á v i l á g í t a n a k egy á t f o g ó b b g o n d o l a t ­ ra, a m e l y e f e j e z e t b e n is m e g j e l e n i k : a saját tes­ t ü n k r ő l s z e r z e t t t a p a s z t a l a t a i n k a t és a m á s o k k a l folytatott i n t e r a k c i ó i n k a t - a k á r é p e k , a k á r fogya­ t é k o s o k , a k á r b e t e g e k , a k á r e g é s z s é g e s e k - az a változó társadalmi környezet alakítja, a m e l y b e n é l ü n k . S z o c i o l ó g i a i s z e m p o n t b ó l c s a k a k k o r al­ k o t h a t u n k f o g a l m a t a b e t e g s é g r ő l , az e g é s z s é g r ő l és fogyatékosságról, ha megvizsgáljuk azokat a társadalmi és technológiai változásokat, amelyek meghatározzák, hogyan értelmezzük az emberi létnek ezeket az oldalait.

néha a nők „körülmetélése" okoz). Becslések szerint évente körülbelül 2 5 0 0 0 0 gyerek veszíti el a s z e m e világát, m e r t a t á p l á l é k u k b ó l h i á n y ­ zik az A-vitamin, a m e l y e t például a zöld s z í n ű z ö l d s é g e k t a r t a l m a z n a k . F e l v e t ő d ö t t , h o g y a vi­ lágon előforduló összes ilyen megbetegedésnek a k á r a felét i s m e g l e h e t n e e l ő z n i , h a j o b b prog­ r a m o k a t i n d í t a n á n a k a s z e g é n y s é g és az a l u l t á p ­ láltság f e l s z á m o l á s á r a , a k ö z t i s z t a s á g és az ivó­ víz biztosítására, feltételek balesetmegelőző munkahelyi (Charlton 1998). Az megteremtésére

e g é s z s é g k á r o s o d á s m á s i k f ő o k a a h á b o r ú é s an­ nak utóhatása (például a földben hagyott aknák). E z e n k í v ü l a s z e g é n y e b b o r s z á g o k b a n a fogyaté­ kos g y e r e k e k k ö z ü l s o k k a l k e v e s e b b e n k a p n a k u g y a n o l y a n s z i n t ű o k t a t á s t , m i n t a t ö b b i gyerek, ami életük későbbi szakaszában még tovább mé­ lyíti szegénységüket. A kutatási e r e d m é n y e k b ő l

ÖSSZEFOGLALÁS
1. A nyugati orvostudomány a biomedicinális járnak, például n e m kell elvégeznie szokásos feladatait, d e c s e r é b e m i n d e n t m e g k e l l ten­ n i e azért, h o g y a z o r v o s t a n á c s a i t m e g f o g a d v a visszanyerje egészségét. 4. A s z i m b o l i k u s i n t e r a k c i o n i s t á k azt v i z s g á l t á k , hogyan birkóznak meg az e m b e r e k a rövidebbh o s s z a b b ideig tartó betegséggel m i n d e n n a p i életükben. A betegség tapasztalata változáso­ kat i d é z h e t e l ő a z e g y é n ö n a z o n o s s á g á b a n é s s z o k á s o s n a p i r e n d j é b e n . A t e s t n e k ez a s z o c i o ­ lógiai d i m e n z i ó j a egyre fontosabbá válik sok társadalomban: az e m b e r e k ma tovább élnek, mint eleddig bármikor, és inkább krónikus m e g g y e n g ü l t á l l a p o t t ó l , m i n t akut b e t e g s é g e k ­ től s z e n v e d n e k . 5. A s z o c i o l ó g i a i k u t a t á s feltárja a b e t e g s é g és az egyenlőtlenség közötti szoros kapcsolato­ kat. Az i p a r i o r s z á g o k b a n a s z e g é n y e b b c s o ­ portok átlagos várható élettartama rövidebb, és k i s z o l g á l t a t o t t a b b a k a b e t e g s é g n e k , m i n t a t e h e t ő s e b b r é t e g e k . U g y a n a k k o r a g a z d a g or­ s z á g o k b a n m a g a s a b b a z á t l a g o s v á r h a t ó élet­ t a r t a m , m i n t a s z e g é n y e b b o r s z á g o k b a n . Van, a k i ú g y véli, h o g y a z o s z t á l y a l a p ú egészség­ beli egyenlőtlenségek kulturális és viselkedési t é n y e z ő k k e l , p é l d á u l a z é t r e n d d e l é s a z élet­ vitellel magyarázhatók. M á s o k a strukturális hatásokat hangsúlyozzák: rülmények. 6. A b e t e g s é g és egészségmintáknak n e m i és élnek a faji d i m e n z i ó j a is v a n . S z i n t e a világ m i n d e n országában a nők általában tovább férfiaknál, m é g i s g y a k o r i b b k ö r ü k b e n a megilyenek például a m u n k a n é l k ü l i s é g , a rossz lakás- és m u n k a k ö ­ egészségmodellre épül: arra a meggyőződésre, hogy a betegség objektív m ó d o n meghatároz­ h a t ó , és a b e t e g t e s t e g é s z s é g e t u d o m á n y o s a n megalapozott orvosi kezeléssel helyreállítha­ tó. A b i o m e d i c i n á l i s e g é s z s é g m o d e l l a m o d e r n t á r s a d a l m a k k a l együtt a l a k u l t ki. U g y a n e k k o r b o n t a k o z o t t ki a d e m o g r á f i a - az e m b e r i p o p u ­ lációk nagyságának, összetételének és dinami­ k á j á n a k v i z s g á l a t a - , é s a z á l l a m o k n a k egyre e r ő s e b b é r d e k e i k f ű z ő d t e k a h h o z , h o g y segít­ sék megőrizni az e m b e r e k egészségét. Nagy hatást gyakorolt a m o d e r n egészségügyi rend­ s z e r e k r e , h o g y a t u d o m á n y t az o r v o s i diag­ n o s z t i z á l á s b a n és a g y ó g y í t á s b a n is a l k a l m a z ­ ni kezdték. 2. A b i o m e d i c i n á l i s e g é s z s é g m o d e l l t e g y r e t ö b b kritika éri. Azt vetik ellene, hogy a t u d o m á n y o s gyógyászat n e m olyan e r e d m é n y e s , m i n t ami­ lyennek mondják, és az orvosok n e m értékelik az általuk kezelt betegek véleményét, továbbá azt, h o g y a z o r v o s i s z a k m a f e l s ő b b r e n d ű n e k t e k i n t i m a g á t m i n d e n a l t e r n a t í v g y ó g y í t á s i for­ m á n á l , a m e l y n e m fogadja e l a k o n v e n c i o n á l i s szemléletet. 3. A s z o c i o l ó g u s o k a t a b e t e g s é g t a p a s z t a l a t a ér­ dekli: h o g y a n éli meg a beteg és környezete, ha ledönti lábáról a betegség, h o s s z a b b ideig betegeskedik vagy végleg fogyatékossá válik. T a l c o t t P a r s o n s b e t e g s z e r e p - f o g a l m a arra utal, h o g y a b e t e g b i z o n y o s v i s e l k e d é s f o r m á k a t felöltve próbálja a l e h e t ő legkisebbre c s ö k k e n t e n i betegségének a szokásos rendet megzavaró ha­ tását. A beteg egyénnek b i z o n y o s kiváltságok

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG b e t e g e d é s , m i n t a férfiak e s e t é b e n . B i z o n y o s betegségek gyakrabban fordulnak elő etnikai kisebbségi csoportokban, m i n t a fehér népes­ ségben. A z e g é s z s é g b e n n e m é s faj s z e r i n t m u ­ tatkozó k ü l ö n b s é g e k e t g e n e t i k a i o k o k r a pró­ bálták v i s s z a v e z e t n i , p u s z t á n e z e k k e l a z o n ­ ban n e m magyarázhatók az egyenlőtlenségek. Bár talán van n é m i biológiai alapja bizonyos egészségi á l l a p o t o k n a k , a z á l t a l á n o s egészség­ es b e t e g s é g m i n t á k v i z s g á l a t a k o r f i g y e l e m b e kell v e n n i a t á r s a d a l m i t é n y e z ő k e t , v a l a m i n t a csoportok között az anyagi feltételek tekinteté­ b e n m e g f i g y e l h e t ő k ü l ö n b s é g e k e t is. 7. A fogyatékosság e g y é n i m o d e l l j é b e n a fogya­ tékos e m b e r t sújtó b a j o k a k o r l á t o z o t t e g y é n i képességekből erednek. E b b e n a m o d e l l b e n a testi „ a b n o r m a l i t á s " b i z o n y o s m é r t é k ű fogya­ tékosságot v a g y f u n k c i o n á l i s k o r l á t o z o t t s á g o t okoz. E f u n k c i o n á l i s k o r l á t o z o t t s á g a l a p j á n az e g y é n t egy t á g a b b k a t e g ó r i á b a s o r o l v a „rok­ k a n t n a k " m i n ő s í t i k . A z e g y é n i m o d e l l arra a s z e m l é l e t r e é p ü l , h o g y a fogyatékosság „sze­ mélyes tragédia". 8. A fogyatékosság t á r s a d a l m i m o d e l l j e a fogya­ t é k o s s á g o k á t n e m a z e g y é n b e n , h a n e m a tár­ sadalomban jelöli meg. A fogyatékosságot n e m az egyén csökkent képességei okozzák, h a n e m a z o k a z a k a d á l y o k , a m e l y e k e t a társa­ d a l o m e m e l a fogyatékos e m b e r e k teljes körű társadalmi részvétele elé. 9. A gazdag o r s z á g o k t ö b b s é g é b e n a k o r m á n y z a t i k i a d á s o k s o k k a l n a g y o b b r é s z é t fordítják a fo­ gyatékossággal kapcsolatos programokra, m i n t a munkanélküliség enyhítésére. E n n e k ellené­ re a f o g y a t é k k a l é l ő k az e g y i k l e g h á t r á n y o s a b b h e l y z e t ű c s o p o r t o t alkotják a fejlett országok­ ban. Az egészségkárosodott emberek többsége a fejlődő világban él.

MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK
1. Mit lehet tenni, hogy csökkenjenek az egyenlőtlenségek az egészségügyi ellátásban? 2. Hogyan magyarázhatják a nők és a férfiak élete közötti különbségek a betegséggel kapcsolatos tapasztalataik eltérését? 3. Milyen kormányzati programokkal lehetne a brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálatot felkészíteni arra, hogy jobban tudjon alkalmazkodni a betegek kulturális hátteréhez? 4. Növekszik-e az orvosi rend hatalma ós egyben a beteg kiszolgáltatottsága azáltal, hogy bizonyos állapotokat, például a terhességet vagy a levertséget „medikalizálják"? 5. Mennyiben korlátozottak a lakóhelyén vagy az oktatási intézményében a fogyatékkal élő emberek?

AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK
Doyal, Lesley (1995): What Makes Women Sick. London, Macmillan. Morris, Jenny (1991): Pride Against Prejudice: A Personal Politics of Disability. London, Women's Press. Nettleton, Sarah (1995): The Sociology of Health and Illness. Cambridge, Polity. Barnes, C. - Mercer, G. - Shakespeare, T. (1999): Exploring Disability: A Sociological Introduction. Cambridge, Polity. Barnes, C. - Mercer, G. (2003): Disability. Cambridge, Polity. Barnes, C. - Oliver, M. - Barton, L. (szerk.) (2002): Disability Studies Today. Cambridge, Polity.

INTERNETES FORRÁSOK
European Observatory on Health Systems and Policies http://www.euro.who.int/observatory/ International Public Health http ://www. ldb. org/ iphw/ Wellcome Library on the History and Understanding of Medicine http://www.wellcome.ac.uk/knowledgecentre/wellcomesites/ ENSZ Egészségügyi Világszervezet (WHO) http ://www. who. int Leeds University Disability Archive http://www.leeds.ac.uk/disability-studies/archiveuk/index.html BBC Disabilities Magazine http://www.bbc.co.uk/ouch/

TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS ÉS OSZTÁLY
A TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS RENDSZEREI A rabszolgaság A kasztrendszer Indiában és Dél-Afrikában A rendi tagolódás Az osztály OSZTÁLY- ÉS RÉTEGZŐDÉSELMÉLETEK Kari Marx elmélete Max Weber elmélete Erik Olin Wright osztályelmélete AZ OSZTÁLY-HOVATARTOZÁS MÉRÉSE John Goldthorpe: osztály és foglalkozás Goldthorpe osztályszerkezetének értékelése OSZTÁLYTAGOZÓDÁS A MAI NYUGATI TÁRSADALMAKBAN A felső osztály kérdése A középosztály A munkásosztály változó jellege A marginális osztály kérdése Osztály és életstílus Nemek és rétegződés TÁRSADALMI MOBILITÁS Összehasonlító mobilitásvizsgálatok A lefelé irányuló mobilitás Társadalmi mobilitás Nagy-Britanniában Anglia meritokrácia lenne? KÖVETKEZTETÉS: AZ OSZTÁL