Anthony Giddens

SZOCIOLÓGIA
Második kiadás

Osiris Kiadó • Budapest, 2008

Tartalom

Előszó az ötödik kiadáshoz Köszönetnyilvánítás A kötet tartalmáról A kötet felépítéséről Mi a szociológia? A globalizáció és a változó világ Szociológiai kérdések felvetése és megválaszolása A szociológiai elméletalkotás Társadalmi interakció és mindennapi élet Szocializáció, életút, öregedés Családok és intim kapcsolatok Egészség, betegség és fogyatékosság Társadalmi rétegződés és osztály Szegénység, társadalmi kirekesztettség és jólét Globális egyenlőtlenség Szexualitás és társadalmi nem Faj, etnikum és migráció A vallás a modern társadalomban A média Szervezetek és hálózatok Oktatás Munka és gazdasági élet Bűnözés és deviancia Politika, kormányzat és terrorizmus Városok és városi terek Környezeti kockázatok Irodalom Alapfogalmak Mutató

18 19 20 22 23 43 73 93 113 139 169 203 233 269 301 337 373 413 447 487 525 569 611 649 689 725

751 775 797

FV

Részletes tartalom

ELŐSZÓ AZ ÖTÖDIK KIADÁSHOZ KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A KÖTET TARTALMÁRÓL FŐBB TÉMAKÖRÖK A KÖTET FELÉPÍTÉSÉRŐL

18 19 20 20 22

1. fejezet • Ml A SZOCIOLÓGIA?
A SZOCIOLÓGIAI SZEMLÉLET Szociológiai tanulmányok A SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS KIALAKULÁSA Elméletek, elméleti megközelítések Az első teoretikusok Újabb szociológiai szemléletmódok Elméletalkotás a szociológiában Elemzési szintek: mikro- és makroszociológia MIRE JÓ A SZOCIOLÓGIA? Összefoglalás Internetes források 24 26 27 27 28 35 39 40 40 42 42

2. fejezet • A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG
TÁRSADALOMTÍPUSOK Eltűnő világ: a premodern társadalmak és sorsuk A modern világ ipari társadalmai Globális fejlődés TÁRSADALMI VÁLTOZÁS A változásra ható tényezők Változások a modern időszakban GLOBALIZÁCIÓ A globalizációt segítő tényezők A globalizációs vita A globalizáció hatása KÖVETKEZTETÉS: GLOBÁLIS KORMÁNYZÁS KELL Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 45 45 49 50 52 53 55 56 56 63 65 69 70 71 71 71

TARTALOM

3. fejezet « SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA
SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK A tudományos szemlélet A kutatási folyamat AZ OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK F E L I S M E R É S E Kauzalitás és korreláció KUTATÁSI MÓDSZEREK Terepmunka (etnográfia) Felmérés (survey) Kísérlet ' Élettörténet Összehasonlító kutatás Történeti elemzés Az összehasonlító és a történeti kutatás egyesítése KUTATÁS A VALÓ VILÁGBAN: MÓDSZEREK, PROBLÉMÁK ÉS BUKTATÓK Az ember mint vizsgálati alany és az ebből fakadó etikai problémák Tud-e újat mondani a szociológia? A szociológia hatása Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források . 75 76 77 79 79 82 82 83 85 85 86 86 86 87 87 89 90 90 91 91 91

4. fejezet • A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS
MAX WEBER: A PROTESTÁNS ETIKA NÉGY ELMÉLETI PROBLÉMA Struktúra és cselekvés Értékelés Konszenzus és konfliktus A nemek problémája A modern világ kialakulása ÚJABB SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK Posztmodernizmus Michel Foucault NÉGY KORTÁRS SZOCIOLÓGUS Jürgen Habermas: demokrácia és nyilvánosság Ulrich Beck: a globális kockázattársadalom Manuel Castells: a hálózatgazdaság Anthony Giddens: társadalmi reflexi vitás KÖVETKEZTETÉS Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 95 96 97 98 99 100 101 103 103 104 105 106 106 108 109 110 110 110 111 111

TARTALOM

5. fejezet • TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET
A MINDENNAPI ÉLET VIZSGÁLATA NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Az „arc", a gesztusokés az érzelemkifejezés A nem verbális kommunikáció nemi vonatkozásai AZ INTERAKCIÓ TÁRSADALMI SZABÁLYAI Közös jelentések Garfinkel kísérletei „Interakciós vandalizmus" Reaktív kiáltások AZ ARC, A T E S T ÉS A BESZÉD AZ INTERAKCIÓBAN Érintkezések Benyomáskeltés A személyes tér INTERAKCIÓ IDŐBEN ÉS TÉRBEN Kronometrikus idő A társadalmi élet és a tér-idő rend átalakulása A mindennapi élet kulturális és történelmi szemlélete Szociológiai vita a valóság társadalmi felépítéséről Társadalmi interakció a kibertérben KÖVETKEZTETÉS: GYŐZ A KÖZELSÉG KÉNYSZERE Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok In 115 116 116 117 119 119 119 120 122 122 124 125 127 127 129 129 129 132 133 136 136 137 137 138

tern

etes

források

6. fejezet • SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS
KULTÚRA, TÁRSADALOM ÉS A GYERMEK SZOCIALIZÁCIÓJA Elméletek a gyermekfejlődésről Szocializációs közegek NEMI SZOCIALIZÁCIÓ Szülők, felnőttek reakciói A nem tanulása Mesekönyvek, televízió A nemsemleges nevelés nehézségei A szociológiai vita A TELJES ÉLETÚTRA KITERJEDŐ SZOCIALIZÁCIÓ Gyermekkor Serdülőkor Fiatal felnőttkor Érett felnőttkor Öregkor ÖREGEDÉS A brit társadalom „őszülése" Hogyan öregszik az ember? Az öregedés folyamata: versengő szociológiai magyarázatok 141 141 143 145 145 146 146 146 147 149 149 150 150 151 151 151 152 153 155

TARTALOM

Az öregedés jellemzőiNagy-Britanniában Öregedéspolitika A világnépesség őszülése Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

157 160 165 167 168 168 168

7. fejezet * CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK
ALAPFOGALMAK A CSALÁD A TÖRTÉNELEMBEN A családi élet fejlődése Hol volt, hol nem volt: mesék a hagyományos családról Világszerte változó családminták CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK NAGY-BRITANNIÁBAN Altalános jellemzők A családminták változása és változatossága Egyenlőtlenség a családban Intim erőszak Családon belüli erőszak Válás és különélés A családi élettel kapcsolatos attitűdök változása Új partnerkapcsolatok és mostohacsaládok A házasság és a családi élethagyományos formáinak alternatívái A CSALÁD ÉS AZ INTIM KAPCSOLATOK ELMÉLETI NÉZŐPONTJAI Funkcionalizmus Feminista megközelítések Új nézőpontok KÖVETKEZTETÉS: VITA A CSALÁDI ÉRTÉKEKRŐL Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 172 173 173 174 175 176 176 176 179 181 181 183 187 188 192 194 195 195 196 199 201 201 202 202

8. fejezet • EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG
A TEST SZOCIOLÓGIÁJA '204 206 209 214 215 218 218 221 223 224

AZ EGÉSZSÉG ÉS A BETEGSÉG SZOCIOLÓGIÁJA Az orvostudománnyal kapcsolatos szociológiai nézőpontok Orvostudomány és egészség a változó világban Az egészséggel és a betegséggel kapcsolatos szociológiai nézőpontok AZ EGÉSZSÉG TÁRSADALMI ALAPJA Osztály és egészség Nem és egészség Etnikum és egészség Egészség és társadalmi kohézió

I TARTALOM

A FOGYATÉKOSSÁG SZOCIOLÓGIÁJA A fogyatékosság egyéni modellje A fogyatékosság társadalmi modellje Fogyatékosság az Egyesült Királyságban és világszerte Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok In . tern etes források

225 225 225 230 232 233 233 233

9. fejezet • TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS ÉS OSZTÁLY
A TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS RENDSZEREI A rabszolgaság A kasztrendszer Indiában és Dél-Afrikában A rendi tagolódás Az osztály • OSZTÁLY- ÉS RÉTEGZŐDÉSELMÉLETEK Kari Marx elmélete Max Weber elmélete Erik Olin Wright osztályelmélete AZ OSZTÁLY-HOVATARTOZÁS M É R É S E John Goldthorpe: osztály és foglalkozás Goldthorpe osztályszerkezetének értékelése OSZTÁLYTAGOZÓDÁS A MAI NYUGATI TÁRSADALOMBAN A felső osztály kérdése A középosztály A munkásosztály változó jellege A marginális osztály kérdése Osztály és életstílus Nemek és rétegződés TÁRSADALMI MOBILITÁS Összehasonlító mobilitásvizsgálatok A lefelé irányuló mobilitás Társadalmi mobilitás Nagy-Britanniában Anglia meritokrácia lenne? KÖVETKEZTETÉS: AZ OSZTÁLY JELENTŐSÉGE Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 237 238 238 240 240 241 241 242 243 244 244 245 248 248 251 252 253 256 259 261 261 262 263 264 265 265 267 267 267

10. fejezet I SZEGÉNYSÉG, TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ÉS JÓLÉT
SZEGÉNYSÉG Mi a szegénység? A szegénység mérése Kik a szegények? A szegénység magyarázata Szegénység és társadalmi mobilitás '

/
271 271 272 275 279 280

TARTALOM
••MitniiiiiiniiiiffliiiiiiíiM

TÁRSADALMI K I R E K E S Z T E T T S É G Mi a társadalmi kirekesztettség? Társadalmi kirekesztettség példái Bűnözés és társadalmi kirekesztettség A JÓLÉTI ÁLLAM A jóléti állam elméletei Jóléti állam Nagy-Britanniában KÖVETKEZTETÉS: SZEGÉNYSÉG ÉS SEGÉLYEZÉS EGY VÁLTOZÓ VILÁGBAN Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

282 282 284 287 289 289 290 297 298 299 299 300

11. fejezet • GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG
GLOBÁLIS GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉG Magas jövedelmű országok Közepes jövedelmű országok Alacsony jövedelmű országok Növekszik-e a globális egyenlőtlenség? . 305 306 307 307 307 309 309 310 312 312 317 324 324 325 328 329 329 329 333 333 335 336 336 336

ÉLET A GAZDAG ÉS A SZEGÉNY ORSZÁGOKBAN Egészség Éhség, alultápláltság és éhínség Oktatás és írni-olvasni tudás MEGGAZDAGODHATNAK-E A SZEGÉNY ORSZÁGOK? Fejló'déselméletek A fejlődéselméletek értékelése A nemzetközi szervezetek szerepe és a globális egyenlőtlenség Globális gazdasági egyenlőtlenség egy változó világban A VILÁG NÉPESSÉGÉNEK NÖVEKEDÉSE Népességelemzés: demográfia A népesség változásának dinamikája Malthusianizmus A demográfiai átmenet A változás kilátásai Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

12. fejezet • SZEXUALITÁS ÉS TÁRSADALMI NEM
AZ EMBERI SZEXUALITÁS Biológia és szexuális viselkedés A társadalom hatása a szexuális viselkedésre Szexualitás és prokreatív technológia Szexualitás a nyugati kultúrában • / / 340 340 340 342 344

TARTALOM

SZEXUÁLIS ORIENTÁCIÓ Szexuális orientáció - velünk születik vagy tanuljuk? Homoszexualitás a nyugati kultúrában Attitűdök a homoszexualitással kapcsolatban Mozgalmak a melegek és leszbikusok polgárjogaiért TÁRSADALMI NEM Társadalmi nem és biológia: természetes különbségek? Nemi szocializáció A társadalmi nem és a biológiai nem társadalmi konstrukciója Feminitás, maszkulinitás és nemi viszonyok A NEMI EGYENLŐTLENSÉG Funkcionalista megközelítések Feminista megközelítések KÖVETKEZTETÉS: TÁRSADALMI NEM ÉS GLOBALIZÁCIÓ Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

350 351 352 353 354 356 357 357 359 359 363 363 364 370 370 371 372 372

13. fejezet - FAJ, ETNIKUM ÉS MIGRÁCIÓ
ALAPFOGALMAK Faj Etnicitás Kisebbségi csoportok ELŐÍTÉLET ÉS DISZKRIMINÁCIÓ Rasszizmus A rasszizmus szociológiai értelmezései ETNIKAI INTEGRÁCIÓ ÉS KONFLIKTUS Az etnikai integráció modelljei Etnikai konfliktusok MIGRÁCIÓ ÉS ETNIKAI VÁLTOZATOSSÁG AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN Bevándorlás Etnikai sokféleség Az etnikai kisebbségek helyzete a munkaerőpiacon Lakáskörülmények A büntető igazságszolgáltatás rendszere BEVÁNDORLÁS ÉS ETNIKAI VISZONYOK A KONTINENTÁLIS EURÓPÁBAN Migráció és az Európai Unió GLOBÁLIS MIGRÁCIÓ Migrációs minták és modellek Globalizáció és migráció Globális diaszpórák KÖVETKEZTETÉSEK 376 376 379 380 380 382 385 386 386 387 389 389 393 396 399 399 403 403 405 406 407 408 409

\

TARTALOM

Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

409 410 410 411

14. fejezet « VALLÁS A MODERN TÁRSADALOMBAN
SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK ÉS ELKÉPZELÉSEK A vallás szociológiai vizsgálata ' Valláselméletek A VILÁG VALLÁSAI Totemizmus és animizmus A zsidó vallás, a kereszténység és az iszlám A Távol-Kelet vallásai Vallási szervezetek Kereszténység, nem és szexualitás A SZEKULARIZÁCIÓ ÉS A VALLÁSI MEGÚJULÁS A szekularizáció Vallás Európában Vallás az Egyesült Királyságban Vallás az Egyesült Államokban A szekularizáció elméletének értékelése A vallási fundamentalizmus Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 415 415 416 420 420 421 422 423 427 428 428 430 432 435 439 440 444 445 445 446

15. fejezet « MÉDIA
HAGYOMÁNYOS ÉS ÚJ MÉDIA Hagyományos médiumok Új média MÉDIAELMÉLETEK Funkcionalizmus Konfliktuselméletek Újabb elméletek A MÉDIA ELFOGULTSÁGA: A GLASGOW-I EGYETEMI KUTATÓCSOPORT Televíziós hírműsorok A KÖZÖNSÉG ÉS A MÉDIA Közönségvizsgálatok A média hatásai A MÉDIA ELLENŐRZÉSE Politikai ellenőrzés A globális média és a demokrácia \ 449 449 454 458 459 459 460 464 464 466 466 467 470 470 473

TARTALOM

A MÉDIA A GLOBALIZÁCIÓ KORÁBAN Zene Mozi „Szupervállalatok" Médiaimperializmus? Ellenállás a globális médiával szemben és más utak keresése KÖVETKEZTETÉSEK Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

473 476 477 478 481 483 483 484 485 485 485

16. fejezet • SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK
SZERVEZETEK Bürokratikus szervezetek A szervezetek fizikai környezete Világméretű szervezetek Gazdasági szervezetek T Ú L A BÜROKRÁCIÁN? Szervezeti változások: a japán modell A vezetés átalakulása A hálózatok elméletei HOGYAN BEFOLYÁSOLJÁK ÉLETÜNKET A SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK? Társadalmi tőke: erős és gyenge kötődések Egyedül tekézni: példa a társadalmi tőke hanyatlására? KÖVETKEZTETÉSEK Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok In 489 490 496 500 503 511 511 512 515 518 518 519 521 522 523 523 523

'

tern

etes

források

17. fejezet • OKTATÁS
AZ OKTATÁS FONTOSSÁGA AZ OKTATÁS AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN Kezdetek és fejlődés A középfokú oktatás és a politika Felsőoktatás A brit oktatási rendszer összehasonlítása más rendszerekkel AZ ISKOLÁZTATÁS ÉS A TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉGEK ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK ELMÉLETEI Ivan Illich: a rejtett tanterv Basil Bernstein: a nyelvi kódok Pierre Bourdieu: az oktatás és a kulturális újratermelés A tanulás és a fizikai munka: Paul Willis elemzése a kulturális újratermelésről Az oktatás posztmodern megközelítései 527 528 528 530 535 540 541 542 544 546 547 549

jt

/

TARTALOM

EGYENLŐTLENSÉG ÉS OKTATÁS Az iskolai teljesítmények megoszlása nemek szerint Az etnikai kisebbségek az oktatásban Az IQ és az oktatás AZ OKTATÁS ÉS AZ ÚJ KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK Technológia az osztálytermekben Eljött-e máris az e-egyetemek kora? . KÖVETKEZTETÉS: AZ OKTATÁS'jÖVŐJE Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

550 551 555 556 561 561 563 564 565 567 567 567

18. fejezet • MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET
MI A MUNKA? F I Z E T E T T ÉS NEM F I Z E T E T T MUNKA A MUNKA TÁRSADALMI SZERVEZŐDÉSE Taylorizmus és fordizmus A taylorizmusés a fordizmus korlátai A MUNKA VÁLTOZÓ T E R M É S Z E T E A nők és a munka Posztfordizmus Változási trendek a foglalkozási struktúrában MUNKAHELYI BIZONYTALANSÁG, MUNKANÉLKÜLISÉG ÉS A MUNKA TÁRSADALMI JELENTŐSÉGE A munka társadalmi jelentősége A munkahelyi bizonytalanság növekedése Munkanélküliség KÖVETKEZTETÉS: „A JELLEM KORRÓZIÓJA"? Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 571 571 573 575 579 579 587 591 598 600 600 602 607 608 609 609 609

19. fejezet • BŰNÖZÉS ÉS DEVIANCIA
ALAPFOGALMAK A BŰNÖZÉS ÉS A DEVIANCIA MAGYARÁZATA: SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK , Funkcionalista elméletek Interakcionista elméletek Konfliktuselméletek: „Az új kriminológia" Kontrollelméletek Elméleti következtetések A BŰNÖZÉS ALAKULÁSA AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN A bűnözés és a bűnözési statisztikák \ 615 615 618 621 623 627 627 628 613

/

TARTALOM

ÁLDOZATOK ÉS BŰNELKÖVETŐK A nemek és a bűnözés Ifjúság és bűnözés Fehérgalléros bűnözés Szervezett bűnözés Kiberbűnözés BÖRTÖNÖK: MEGFELELŐ VÁLASZA BŰNÖZÉSRE? KÖVETKEZTETÉS: BŰNÖZÉS, DEVIANCIA ÉS TÁRSADALMI REND Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

630 630 635 636 639 641 642 646 647 648 648 648

20. fejezet » POLITIKA,KORMÁNYZÁS ÉS TERRORIZMUS
A POLITIKAI SZOCIOLÓGIA ALAPFOGALMAIVAL KAPCSOLATOS VITÁK Politika, kormányzás és az állam Hatalom " Autoritás és demokrácia A DEMOKRÁCIA GLOBÁLIS TERJEDÉSE A kommunizmus bukása A demokrácia népszerűségének magyarázata Bajban van-e a demokrácia? Globális kormányzás PÁRTPOLITIKA AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN Új Munkáspárt POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK Globalizáció és társadalmi mozgalmak Technológia és társadalmi mozgalmak A NACIONALIZMUS ÉS A NEMZET ELMÉLETEI A nacionalizmusés a modern társadalom Állam nélküli nemzetek Nemzeti kisebbségek és az Európai Unió Nemzetek és nacionalizmus a fejlődő országokban Nacionalizmus és globalizáció A nemzetállam, a nemzeti identitás és a globalizáció A TERRORIZMUS A terror és a terrorizmus eredete Régi és új típusú terrorizmus Terrorizmus és háború Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források , \ \

651 651 652 653 656 656 658 661 663 666 667 669 670 671 673 673 675 675 676 677 678 679 680 682 685 686 687 687 688

TARTALOM

j^^l

21. fejezet • VÁROSOK ÉS VÁROSI TEREK
AZ URBANIZMUS ELMÉLETEI A Chicagói Iskola Az urbanizmus és a mesterséges környezet Értékelés A VÁROSOK KIFEJLŐDÉSE A hagyományos társadalmak városai Iparosodás és urbanizáció . A modern nagyváros kialakulása Ujabb urbanizációs trendek Nagy-Britanniában és USA-ban Urbanizáció a fejlődő világban A VÁROSOK ÉS A GLOBALIZÁCIÓ Globális városok Egyenlőtlenség a globális városokban Városi közigazgatás a globalizáció korában KÖVETKEZTETÉS: A NAGYVÁROSOK SZEREPE A GLOBÁLIS KORMÁNYZÁSBAN Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 690 691 695 696 698 698 698 700 701 709 712 713 716 716 721 722 723 723 723

.

22. fejezet • KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK
A KÖRNYEZET MINT SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉS KÖZÖS KÖRNYEZETÜNK A növekedés határai Fenntartható fejlődés Fogyasztás, szegénység és a környezet Veszélyforrások TECHNOLÓGIAI EREDETŰ KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK Globális felmelegedés Genetikailag módosított élelmiszerek A globális „kockázattársadalom" ELŐRETEKINTÉS Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott Internetes források IRODALOM ALAPFOGALMAK MUTATÓ 727 728 728 729 729 731 737 738 743 746 748 749 750 750 750 751 775 797

olvasm

ányok

Előszó az ötödik kiadáshoz

^

Könyvem negyedik kiadása a 2 0 0 1 . szeptember 11-i eseményeket megelő­ zően jelent meg. Az ötödik kiadásban igyekeztem lépést tartani társadalmi világunk jelentős változásaival, taglalva az említett eseményeket követő éve­ ket is, ezért a szöveget egyrészt alaposan átdolgoztam, aktualizáltam, más­ részt jócskán belefoglaltam új anyagokat is. Akárcsak a korábbi kiadásokban, ezúttal is arra törekedtem, hogy könyvem olvasmányos, érdekfeszítő legyen, ugyanakkor tartalmazza a tudományág legújabb eredményeit. A kötetben most először részletesen foglalkozom a globális egyenlőtlenséggel, a terro­ rizmussal, az egyéni életúttal, az öregedéssel, a fogyatékossággal és más új, időszerű témákkal. Ezeket az új részeket úgy próbáltam összeilleszteni a ko­ rábbi kiadásokból megtartásra érdemesnek bizonyult szövegrészekkel, hogy a könyv ezután is méltó legyen az elismerésre, és a szociológiatanítás napra­ kész alapművének tekintsék.

Köszönetnyilvánítás

Itt mondok köszönetet mindenkinek, aki segített könyvem elkészítésében. Hálás vagyok az előző kiadás sok olvasójának hasznos észrevételeikért. Az ötödik kiadás nem készülhetett volna el Simon Griffiths tevékeny részvétele nélkül, aki hónapokat szentelt a kötet gondozásának. Ha e könyv bármilyen beccsel bír, az éppúgy az ő érdeme, mint az enyém. Sokkal tartozom neki ezért. Szeretnék köszönetet mondani azoknak a társadalomtudósoknak, akik könyvem készülőfélben lévő fejezeteit véleményezték. Oly sokan voltak, hogy nehéz volna felsorolni őket, de észrevételeik rengeteget segítettek. Ki­ adóm, a Polity Press munkatársai közül főként John Thompsont, David Heldet, Gill Motley-t, Neil de Cortot és Breffni O'Connort illeti köszönet. Emma Longstaff alapvető szerepet játszott a könyvkészítés teljes folyamatában. Nagyszerű volt vele dolgozni. Sarah Dancy a szöveggondozásban remekelt, nagyon hálás vagyok, hogy semmi nem kerülte el a figyelmét, és mindig megtalálta a legjobb megoldást. Végül köszönettel tartozom Alena Ledenevának a fáradhatatlan támogatá­ sért és biztatásért.

mert vizsgálódási körük jelentős mértékben megegyezik. A szociológiát nem lehet úgy tanítani. hogy eljárásom semmiféleképpen nem elfo­ gult. A szociológia legfontosabb feladatai közé tartozik mind a múlt­ ban történt átalakulások feltérképezése. A szociológiá­ ban túl sokáig uralkodott az a nézet. 1989-es kiadásában újdonságnak számított. mint a koráb­ ban megjelent szociológiai alapművek. Harmadszor: a könyvben erősen érvényesül az összehasonlító szemlélet­ mód. Azóta jóval több vitát kavar a globalizáció. A kötet második fő témája a globalizálódó társadalmi élet. A könyv lénye­ gesen több anyagot tartalmaz a világ szegényebb országairól. ugyanakkor a különböző fejezetekben kitérek a tudományág legújabb elképzeléseire. Ebbe főként más nyugati országokban végzett ku­ tatások tartoznak. A szociológia azok­ nak az átalakulásoknak köszönheti létét. Bár elsősorban Nagy-Britanniával foglalkozom. Remélem. amely maga is sokat fejlődött. Ezenfelül nagy hangsúlyt fektetek a szociológia és az antropológia kapcsolatára. A globalizációt azért is lényegesnek tartom. és lehetséges. akárcsak a hozzá kapcsolódó egyes információtechnológiai változások. külön lehet tanulmányozni. de gyakran hivatkozom Oroszországra és a kelet-európai társadalmakra is. hogy a szociológia kulcsszerepet játszik a modern szellemi életben és központi helyet foglal el a társadalomtudomá­ nyok között. és a szükséges szelekció ellenére ismertetni tudom az összes fontos szociológiai nézőpontot. ku­ tatási eredményeire. taglalja a kortárs szociológusokat érdeklő legfontosabb problémákat is. az efféle vizsgálódás akkoriban még a tudományág technikai jellegűbb területein is gyerekcipőben járt. Mivel ma a világ különböző társadalmai szoros kö­ telékekkel kapcsolódnak egymáshoz. hogy minden társadalmat önmagában. A múltban sem léteztek egymástól elszigetelt társadalmak. hogy több vo­ natkozásban eredeti. hogy olyan alapvető változások előtt állunk. Az így létrejött világ a szociológiai elemzés legfőbb tárgya.A kötet tartalmáról Ez a könyv abban a hitben íródott. mert ma igen fontos az iparosodott és a fejlődő világ kölcsönös függősége. Ez világosan megmu­ tatkozik például az egész világot átfogó nemzetközi kereskedelemben. amelyekben lényeges változások zajlanak. században zajlottak le. Kerültem a túl bonytmiltrfogalmak bevezetését. és szinte teljesen eltűntek a tradicio- . Könyvem első. napjainkban pedig egyértelműen az egész világra kiterjedő in­ tegráció folyamatainak felgyorsulását tapasztalhatjuk. A társadalmi vál­ tozások üteme azóta is szakadatlanul nő. amely amellett. a témák tárgyalását más kultúrákból merített sokszínű anyag teszi kiegyensúlyozottá. Olyan könyvet igyekeztem írni. hogy egy-egy társadalom intéz­ ményeinek a bemutatására szorítkozunk. FŐBB TÉMAKÖRÖK A könyvet egy sor alaptéma köré rendeztem. mind pedig a ma zajló változások fő irányainak megragadása. hogy foglalkoztam a globalizáció hatásával. Az egyik fő téma a változó világ. század végén és a 19. amelyek kiszakították a Nyugat ipa­ rosodó társadalmi rendjét a korábbi társadalmakra jellemző életformákból. ezek mind sajátos jelleget köl­ csönöznek munkámnak. mint amelyek a 18.

új nézőpontokból mutatja meg viselkedésünk mozgatórugóit. fejezet).és makroszintek összefüggése. és segít megismerni a miénkétől különböző kulturális környezeteket. A negyedik téma a szociológia szükségképp történeti szemlélete. Mindig felhívom az olvasók figyelmét arra. Ez úgy értendő. \ / A hatodik téma a mikro.és makroszinten is elemezzük. a kulturális sokszí­ nűség megbecsülésére tanítanak és segítik megérteni a társadalmi intézmé­ nyek működését. Könyvemben mindenütt kitérek a történeti szociológia újabb eredményeire. A társadalmi nem vizsgálata ma már a szociológia egyik önálló területének számít . Az utóbbi években a szociológia egyik legfontosabb fejleménye. A szociológiai gon­ dolkodás nagy segítség önmagunk megértéséhez. és a makroszintű folyamatok is befolyásolják mindennapi éle­ tünket.e kötetben is egy teljes fejezetet szántam a témához kapcsolódó elméleti munka és kutatás fel­ térképezésére (12. fejleszthetjük képzelőerőnket. ezáltal a szociológia gyakorlata az emberi szabadság lehe­ tőségeit javítja. A szociológiatanulás felszabadító élmény lehet: általa átláthatjuk mások helyzetét. hogy nem ki­ zárólag a múltat vetjük alá szociológiai vizsgálatnak. . hogy egyre hangsúlyosabbá válik a történeti elemzés. hogy nem utalhatók egyszerűen a tudományág egyik alosztályába. Ezért több fejezet is tartalmaz a társadalmi nemmel foglalkozó részt. hogy jobban megérthe­ tünk egy-egy társadalmi szituációt. hogy vázoljuk egy-egy esemény történeti kontextusát. Az utolsó téma a társadalmi és a személyes kapcsolata. a szociológia és az antropológia is egyre inkább összeolvad. a legtöbb fejezetben ez adja az értelmezési keretet. ha mikro. Ez n e m pusztán azt jelenti.A KÖTET TARTALMÁRÓL nális társadalmi rendszerek. Ugyanakkor a nemek viszonyának kérdései anynyira lényegesek a szociológiai elemzésben. Az így születő szociológiai elképzelések megkérdőjelezik a dogmákat. hanem jelenlegi in­ tézményeinket is megpróbáljuk érthetőbbé tenni a történeti megközelítés segítségével. hogy a mikroszinten zajló interakció hat a szélesebb társadalmi folyamatokra. Ötödször: a szövegben végig megkülönböztetett figyelmet szenteltem a társadalmi nemmel kapcsolatos kérdéseknek. az önismeret révén pedig jobban megérthetjük a társadalmi világot. A kötetben sokszor rámutatok.

Igyekeztem a lehető legegyszerűbb és legközvetlenebb stílusban fogalmazni. de gyakran merítettem szemléltető anyagot más forrásokból is (például újságcikkekből). . Itt az oktatók és a diákok egyaránt számtalan olyan for­ rást találhatnak. Végig arra törekedtem. amelyet a világháló kínál. hogy a könyv többféleképp is forgatható. E példák rendszerint szociológiai kutatásokból származnak. így fontos új dimenzióval egészül ki a Szociológia ötödik kiadása. akik most ismer­ kednek vele. Emellett a kötet külön honlappal is kiegészül. egy helyen találhatja meg a korábbi fejezetekben említett fontosabb_azoeielégiai szakkifejezéseket.polity.A kötet felépítéséről Kötetem nem az alapvető szociológiai fogalmak elvont fejtegetésével kezdő­ dik. az egyes kurzusok igényeihez igazítható legyen. miközben a megfelelő helyeken más fejezetekhez is kapcsolódik. ugyanakkor megpróbáltam minél érdekesebb. Különösebb veszteség nélkül lehet egy-egy fejezetet kihagyni vagy más sorrendbe állítani.co. uk/giddens5 címen). hogy az olvasó fokozatosan mind mélyebb ismereteket szerezzen a szociológia különböző területeiről. amely kritikai gondolkodásra ösztönöz és segíti az elmé­ lyülést könyvem egy-egy témájában. hogy az olvasó konkrét példáim révén könynyebben megértse az ismertetett gondolatokat. amely bőséggel tartalmaz további anyagokat (elérhető a http://www. elképzeléseket és elmélete­ ket. A kötet szö­ vegében vastag betűs kiemelés jelöli az Alapfogalmakban szereplő terminu­ sokat. A fejezetek végén felsorolt internetes források kiindulópontul szolgálnak az emberekkel és a szociológiával kapcsolatos információk gazdag tárházá­ hoz. akik e tudományágat tanítják. A fejezetek sorrendjét is úgy alakítottam. és azoknak is. amelyben az olvasó haszonnal tallózhat. amely szándékaim szerint egyaránt hasznára válik azoknak. mi­ közben arra is ügyeltem. átfogó fogalomtárba. Ezeket inkább a könyv végén foglaltam egy bővebb. minél inkább „meglepetések­ kel teli" könyvet írni. Mindegyik fejezet többé-kevésbé önálló egységet alkot.

elméleti megközelítések Az első teoretikusok Újabb szociológiai szemléletmódok Elméletalkotás a szociológiában Elemzési szintek: mikro.és makroszociológia MIRE JÓ A SZOCIOLÓGIA? Összefoglalás Internetes források .Ml A SZOCIOLÓGIA? A SZOCIOLÓGIAI SZEMLELET Szociológiai tanulmányok A SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS KIALAKULÁSA Elméletek.

A szociológiai szem­ lélet alapfeltétele. ami körülveszi. amely ebből adódóan alapvető szerepet játszik a modern szellemi életben. sojt. A szociológiai vizsgálódás köre rendkívül tág. sok minden­ ben . hogy elvonatkoztassunk min­ dennapi életünk szokványos cselekvéseitől. hogy együtt kávéznak. század elején olyan világban élünk. mély konfliktusok. miközben a modern tech­ nológia egyre pusztítóbb támadásokat intéz a ter­ mészeti környezet ellen. mert „feldobja" őket. jónak vagy igaznak tekintünk. mint maga az ital. mégis sokféleképp. amellyel a napjuk indul. A kávészüne­ tek elviselhetőbbé teszik a hivatalban eltöltött hosszú napot vagy az éjszakába nyúló tanulást. az talán nem az. a 2 1 . Ugyanakkor irányíthat­ juk a sorsunkat és jobbá tehetjük az életünket. Wright Mills találóan szociológiai képzelőerőnek nevezett (Mills 1970). hogy megértsük. Az evés-ivás min­ den társadalomban alkalom a társas interakcióra. a kokainfogyasztást is. éppúgy beletartozik az egyé­ nek közötti futó utcai találkozások elemzése. rendkívül bonyolult rendszerébe. hogy a kávé nem csupán ital. A legtöbben úgy szemléljük a világot. amely koffeintartalmá­ nál fogva serkenti az agyműködést.tükröződnek társadalmi tapasztalataink kontextusai egyéni életünkben. ahogyan cselekszünk. Harmadszor: a kávéivó bekerül a társadalmi és gazdasági kapcsolatok egész világra kiterjedő. a cso­ portokkal és a társadalmakkal foglalkozó tudo­ mány. amely a társas rituálé alapja.és az alkoholfogyasztást. amelyek tolerálják a marihuána-. Ugyanakkor vannak olyan kul­ túrák is. Ha két em­ ber megbeszéli. A szociológiai képzelőerő mindenekelőtt /azt követeli tőlünk. A szociológusokat az ér­ dekli. hogy hogyan viselke­ dünk társas lényként. mint magának az italnak az elfo­ gyasztása. hogy amit természetesnek. és tágabb kontextusba tudja helyezni a dolgokat. Vegyük azt az egyszerű példát. nagyszüleink éle­ tétől? Vajon mit hoznak majd az eljövendő vál­ tozások? Leginkább ezekre a kérdésekre próbál választ találni a szociológia. hanem a naponta ismétlődő társadal­ mi rítusok részeként szimbolikus értékkel is bír. Ezt sokszor a nap későbbi részében másokkal közös kávézás követi. A szocio­ lógiatanulás nem lehet csupán az ismeretek meg­ .alig észrevehetően. Először is rámutathatunk. a rituális cselekvésre . A kávé szokásformáló anyag. az a tudományág. miért vannak ilyen különbségek. A kávé olyan A SZOCIOLÓGIAI SZEMLÉLET A szociológiai gondolkodásmód elsajátítása (más szóval látóterünk szélesítése) azt jelenti. és miért cselekszünk úgy. és hogy életünk „adottságait" a történelmi és társadalmi erők jócskán befolyásolják.ezek bőven adnak vizsgái­ nivalót a szociológiai elemzésnek. Lenyűgöző. aki képes elszakadni személyes körülményeitől. A szociológia az ember társas életével. pél­ dául az iszlám fundamentalizmus erősödésének a boncolgatása. ami a korábbi nemzedékek számára teljesen el­ képzelhetetlen volt. A kávéiváshoz kapcsolódó rituálé gyakran sok­ kal fontosabb. Sokan azért isznak kávét. Másodszor: a kávé drog. Sok nyugati számára a reggeli kávézás köré szerveződik egy személyes szokás: fontos első lépés. hogy nem szakadunk ki életünk megszokott keretéből. a nyugati kultúrák­ ban azonban az emberek többsége a szenvedélyes kávéfogyasztókat nem tekinti „kábítószeresek­ nek". szerzésének rutinszerű folyamata. szemben például a marihuánával. mint a globális társadalmi folyamatoknak. A szocioló­ gus olyasvalaki. hogy megiszunk egy csésze ká­ vét! Szociológiai szemszögből mit mondhatnánk viselkedésünk e látszólag érdektelen mozzanatá­ ról? Rengeteget. A szociológia megmutatja. hiszen magunkat vizsgáljuk: azt. Az alkoholhoz hasonlóan a kávé is társa­ dalmilag elfogadott kábítószer. miért vagyunk olyanok. pró­ báljuk új módon szemlélni őket. akkor va­ lószínűleg a találkozás és a beszélgetés fontosabb számukra.Ma. rabul ejtő vállalkozás. Hogyan keletkezett ez a világ? Miért különbö­ zik ennyire az életünk szüleink. feszültségelfés társadalmi szakadékok jellemzik. hogy sokkal tágabb keretben kell látnunk. hogyan . attól. C. amilyenek vagyunk. amely igencsak nyugtalanító. amit egy amerikai szerző. A szocio­ lógiai munka alapja az. Arra tanít minket. ugyanakkor fényes jövőt ígérf Ez a világ az állandó változások korát éli. hogy ki kell bontakoztatnunk a képzelőerőnket. szükségszerűnek. de nem helyeslik a kávé.

A kávékedvelők elhatározhatják. a banán. aki a Starbuckshoz hasonló. mégis főként szegény országokban termesztik. Ötödször: a kávé a mai globalizációról. „nagyüzemi" üzletlán­ cokkal szemben a „független" kávéházakat pár­ tolja. amely nem tart-1) ja tiszteletben az emberi jogokat és nem törek­ szik a környezet védelmére. A gyarmati örökség óriási hatást gyakorolt a globális kávékereskedelem fejlődésére. hogy nem vesznek olyan országból kávét. Az olaj mellett a kávé a legértékesebb árucikk a nem­ zetközi kereskedelemben. nem is gondolunk arra. sok ország számára a legnagyobb bevételi forrás. A nyugati étrend számos egyéb is­ mert összetevőjével együtt . Negyedszer: amikor kávénkat kortyolgatjuk. aki úgy dönt. vagyis semmiféle értelem­ ben nem „természetes" része a nyugati étrend­ nek. vagy amelyet a „méltányos kereskedelem" keretei közt értékesítenek (olyan rendszereken keresztül. nem­ zetközi kereskedelemről. a burgonya és a cukor . Az ilyen globális tranzakciók tanulmányozása a szocioló­ gia fontos feladata. A szociológusok azt igyekeznek megérteni. Bár a kávé a Közel-Keletről származik. amely bolygónk leggazdagabb részeit kö­ ti össze a legszegényebbekkel: a gazdag orszá­ gokban nagy mennyiségben fogyasztják. emberi jogokról és kör­ nyezetpusztításról folyó viták középpontjában álló termék. koffeinmen­ tes. Ma gyakorlatilag minden Nyugaton fogyasztott kávé olyan térségekből érkezik. A kávé termesztése. Van. milyen kávét választ és hol veszi meg. hogyan szerezhetnek tu­ domást az emberek a globalizáció révén a föld- . termék. a kávéivótól sok ezer mérföldnyire élő em­ ber folyamatos egymás közötti ügyletét.a kávét is csak az 1800-as évek vége óta fogyasztják széles körben (az elit körében már korábban divatossá vált a kávézás). amelyeket annak ide­ jén európai országok gyarmatosítottak (Dél-Ame­ rikából és Afrikából). A kávé népszerűségének növeke­ désével márkanevekkel differenciált és politiká­ val átitatott termékké vált: ma már a fogyasztó életstílusát határozza meg. amelyekben a fejlődő országok kis­ termelői a teljes piaci árat megkapják). a Nyugat gyarmati terjeszkedésével kezdődött. szállítása és elosztása szükségessé teszi számta­ lan. milyen múltbeli társa­ dalmi és gazdasági fejlődési folyamatok eredmé­ nye ez az ital. ha kávézni megyünk a barátainkkal. Van. amely organikus. mivel manapság életünket je­ lentős mértékben befolyásolják az egész világra kiterjedő társadalmi hatások és kommunikációs hálózatok.mint a tea. tömeges fogyasztása mintegy két évszázaddal ezelőtt. hogy csak olyan kávét iszik.Ml A SZOCIOLÓGIA? Az is egy társas rituálé része.

Vegyük például azt. A 18. amely látszó­ lag csak az egyént foglalkoztatja. akit kitesznek az állásából. Talán már középkorú vagy idősebb. de nem lelkesedik a tanulásért? Nem tudja igazán. Az egyetemi hallgatók nem a népesség átlagos tagjai.bár talán nem is tud róla . a mai Nagy-Britanniához hasonló társadalom­ ban közösségi ügy (public issue) is: a házasságok több mint harmada tíz éven belül felbomlik.Ezekre a kérdésekre álta­ lában olvasóim több mint háromnegyede igennel válaszol. Társadalmi hátterünk igen nagy mértékben meg­ határozza. de úgy véli. hogyan viselkednek az emberek egy-egy csoportban? .sok közös jellemzője lehet másokkal. hogy a válás egy. aki megéli . Mégis jó­ val többről van szó. hogy sok olyan esemény. hogy miért lapozgatja a könyvemet. ugyanakkor rámutat.Mills ezt hívja személyes gondnak (personal trouble) -. Attitűdjeik rendszerint hasonlóak barátaik és ismerőseik attitűdjeihez. hogy valamiképp összefügg azzal. Pél­ dául a válást nehezen dolgozza fel az. amely sokakat foglalkoztató társadalmi trendeket jelenít meg. akinek azért kell szociológiát tanulnia. hogy kiegészítse jövedelmét? Ha befejezi az iskolát. miért döntött úgy. akik érdeklődnek a szociológia iránt. amely személyes tragédia lehet annak. Bármi is az indítéka. hogy fanyalgó egyetemi hallgató. Ve­ hetjük példának a munkanélküliséget is. Nézzük. hanem többnyire jobb helyzetű családokból származnak. hogy aztán új ismereteiket hasznosítva éljenek és cselekedjenek. mint egy-egy ember kétség­ beeséséről. De tegyük fel. Vagy lehet lelkes olvasó. mi a szociológia. ha egy társadalomban milliók kerül­ nek ugyanilyen helyzetbe: közüggyé válik. Épp ebből követ- . Egyéni döntése a tágabb társadalomban elfoglalt helyzetét tükrözi. hogy egy kisebbség tagja vagy szegénységben él. aki szeretne elmélyedni a tárgyban. milyen döntéseket tartunk elfogadha­ tónak. Próbálja most olvasóm ilyen szemmel nézni a saját életét! Nem kell feltétlenül aggasztó ese­ ményekre gondolnia. olvasómnak . hogy szociológiát tanul! Lehet. szeretne jó álláshoz jutni. és nem tud másikat találni. hogy az olvasó a fenti kérdések^ egyikére-másikára nemmel válaszol! Lehet. kerekség távoli tájain zajló fontos eseményekről. századi Nagy-Britannia elitje számára a kávéház szol­ gált a társalgás és a politikai szervezkedés legfőbb szín­ tereként.A méltányos kereskedelemben részt vevő dél-amerikai szövetkezet kávészemeket válogató munkásainak a kávé biztosít megélhetést. valójában szé­ lesebb körben érvényes kérdéseket vet fel. hogy megszerezze a diplomáját. Szociológiai tanulmányok A szociológiai képzelőerő segítségével felismer­ hetjük. illenek-e az olvasóra a következő jel­ lemzők! Fiatal? Fehér? Értelmiségi vagy szellemi foglalkozású? Végzett vagy most is végez rész­ idős munkát.

amely az emberi cselekvéstől függetlenül létezik. ha önma­ gunkat próbáljuk tanulmányozni.meghozzuk ezeket a döntéseket. sajátos módon meghatározott mintába rendeződnek. rögtön megmutatko­ zik. Arra utal. a világ másik felén is élhetnek. Ez akkor is igaz. hogy e jegyek közül melyek a legfonto­ sabbak a szóban forgó fejlődés magyarázatában. mint az iparosodásnak a társa­ dalomra gyakorolt hatása. hanem strukturáltak. vagy lehet. Például tudjuk. ha a tényfeltárás eszközeivel igazolhatók. viselkedésün­ ket nem egyszerűen ez a környezet határozza meg. a tudományág természetében keresendő: a szo­ ciológia a mi életünkkel. hogy „talpraesettek". Csak akkor alakít­ hatunk ki helytálló elméleti megközelítéseket.). ezért nem kell foglalkozniuk elvontabb gondolatokkal . minden pilla­ natban átalakítják őket elemi alkotórészeik. Az elméletalkotás során elvont értelmezéseket alakítunk ki. hatunk a kávétermelők éle­ tére. A tények értelmezéséhez elméletekre van szükségünk. Bár mindannyiunkat befolyásol a társadalmi környezetünk. hogy éle­ tünk társadalmi kontextusai nemcsak véletlen­ szerűen kialakuló esemény.a körülöttünk lévő társadalmi világot és ugyanakkor strukturálódik is e társa­ dalmi világ hatására. Közkeletű tévedés. hogyan formál minket a társadalom és hogyan formáljuk önmagunkat. Az emberi társadalmakban sosem szűnik meg a strukturálódás folyamata. amelyben mozgunk. Térjünk vissza a kávé példájához! Az a csésze kávé nem magától kerül az asztalunkra. Vajon ők miért nem tudnak megegyezni egymással úgy.alakítja . aligha tudnak magyarázatot találni a modern társadal­ mak sokrétűségére. mint a természettudományok művelői? A válasz . A tények feltárása megmutatja. Elméletek. ehhez viszont magyarázó elméleteket kell kidolgoznunk. ha a kutatást szigorúan gyakorlati céllal végzik. amelyekkel a megfigyelt szituációk széles köre magyarázható. Persze a tényfeltárást és az elméletalkotást sosem lehet teljesen szétválasztani. elméleti megközelítések Például amikor egy olyan összetett dolgot igyek­ szünk megérteni. mennyire fontos az elméletalkotás a szocio­ lógiában. érdekesek (tény az. hogy bizonyos összeget fizettem érte. akkor for­ máljuk a kávé piacát. és hogyan lehet a legjobban értelmezni a kutatási eredményeket. A „gyakorlatias emberek" általában gyanak­ vók az elméletalkotókkal szemben. hogy felsőfokú ta­ nulmányait főfoglalkozású szülőként folytatja.vagy presszókávét iszunk-e. Sok szociológus dolgozik elsősorban tényfeltárással. hogy egyetemre készül. hogy tejes. miként kell tanulmányozni az emberi viselkedést. Azt is tudni akarjuk. hogy ma reggel ká­ vét vettem.Ml A SZOCIOLÓGIA? keztethetünk azonban más jellemzőire. amikor megmondta nekik. Amikor . és nincs könnyű dolgunk. hogy a kávébabot Közép-Amerikában termesztet­ ték stb. Mi dön­ tünk például arról. de ha ezt nem vala­ milyen elméleti tudásra alapozva teszik. Például az iparosodás­ ról alkotott elmélet kidolgozásakor igyekeznénk megragadni az ipari fejlődés különböző folyama­ tainak főbb közös jegyeit. Valószí­ nűleg meg kellett küzdenie azért. a mi viselkedésünkkel foglalkozik. amelyeket szociológiai tanulmányaik kezde­ tén megismerhetnek. „épí­ tőköveik": a magunkfajta emberek. miért történnek a dolgok.több millió embertársunkhoz hason­ lóan .mégis elmondhatjuk. például egy épü­ lethez.és házassági rendszerek változá­ saiban? Az efféle kérdések megválaszolásához nélkülözhetetlen az elméleti gondolkodás. Tevékenységünk egyszerre struk­ turálja . bármennyire fontosak. talán szembe kellett néznie barátai és mások ellenérzéseivel. hogyan történnek a dolgok. de honnan ered. hogy minden gyakorlati döntés alapja legalább részben valamilyen el- A SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS KIALAKULÁSA Sokan meghökkennek a többféle megközelítés­ től. A szociológusok gyakran körömszakadtáig vi­ tatkoznak arról. a szociológia azonban nem szorítkozhat a tények gyűjtésére. A szocioló­ gia azt az összefüggést hivatott vizsgálni. A társadalmi struktúra fogalma fontos szere­ pet játszik a szociológiában. és szeretik azt hinni magukról. Vi­ selkedésünkben és az egymással kialakított kap­ csolatainkban vannak ugyan szabályszerűségek. és megpróbálnánk rá­ mutatni. hogy melyik kávézóba me­ gyünk. akik tőlünk óriási távolságra. A szociológia tudomány­ területén sosem alakult ki egységes törzsanyag a mindenki számára elfogadható elképzelésekből. hogy idáig jus­ son. de a társadalmi struktúra nem hasonlítható va­ lamilyen fizikai struktúrához. hogy a tények magukért beszélnek. hogy az iparoso­ dás nagy hatást gyakorolt a modern társadalmak kialakulására. Egyéniségünket mi alakítjuk ki.vagy cselekvéshal­ mazokból állnak. milyen feltételek között indult meg maga az iparosodás? Miért ta­ lálhatunk eltéréseket különböző társadalmak iparosodási folyamatai közt? Miért tulajdonítunk szerepet az iparosodásnak a büntetési módszerek vagy a család.

a nekik juttatott bér . hogy a természeti eseményeket. és még a filozófiai jellegű kérdésekre is választ kell adnia. rá­ adásul az iparszociológiai kutatásokból kiderül. miről van szó. Az elméleti gondolkodásnak megoldást kell találnia az ember társadalmi életének vizsgálatá­ ban felmerülő általános problémákra. a Flamand közmondások segít megérteni. vannak elméleti feltevései. amelyek a festésekor. emberek mindig is kíváncsiak voltunk visel­ kedésünk mozgatórugóira. mert segítségével meg­ világítható a kutatás során gyűjtött tények értel­ me. Például elképzelhető. Elméleti megközelítés nélkül azt se tudnánk. Ez az emberi viselkedés egyik elméleti értelmezése. például a földrengést istenek vagy szellemek idézik elő. Az első teoretikusok Mi. mit keressünk. Az elmélet azonban nem csak azért foglal el fontos helyet a szociológiában. A tudományunkban kibontakozott különféle el­ méleti megközelítések más-más módon láttak neki e kérdések megválaszolásának. amelyek nemzedékről nemzedékre hagyomá­ nyozódtak.ösztönzi szorgos munkára.) Bár a korábbi idők szerzői is megvilágították az emberi viselkedés és társadalom természetét. FEJEZET Brueghel fenti képén számos ember foglalatoskodik különös tevékenységekkel. A címe azonban. Nem kínálkozik egyszerű megoldás. és gyakran vallási formát öltöttek. a 16. hogy alkalmazottait főként a pénz . milyen mértékben követhe­ ti a szociológia a természettudományokat. cselekvést és intézményeket. hogy téves.I 1. amikor meg­ próbáljuk eldönteni. Az önmagunk meg­ ismerésére tett kísérletek azonban évszázadokon keresztül olyan gondolkodásmódokra épültek. De bárhogyan is gondolkodik az üzleti tevékenységről. A kép valójában több mint száz olyan szólást ábrázol. Első pillantásra a festménynek nincs sok értelme. még ha gyakran kimondatlanok is. méleti feltevés. hogy egy üzleti vállalkozás vezetője ügyet sem vet az „el­ méletre". a társadalom szisztematikus vizsgálata viszonylag) . században közkeletűek voltak. amikor vizsgálódni kezdünk vagy értelmezni próbáljuk egy kutatás eredményeit. (A modern tudomány megszületése előtt sokan hitték. Ehhez hasonlóan értelmezheti megfigyeléseit a szociológus elméletek keretében. Mondjuk feltéte­ lezi. vagy hogyan foglalhatjuk a legjobban fogalmi keretbe az emberi tudatot.

amellyel éppúgy ma­ gyarázhatók a társadalmi világ törvényei. Comte eredetileg a „társadalmi fizika" meg­ nevezést alkalmazta. Ezek a változások lerombolták a hagyo­ mányos életformákat. A pozitivizmus feltevése. ahogyan a természeti világ törvényeinek fölfedezése révén irányíthatjuk és előre láthatjuk az eseményeket környezetünkben. hogy a vallás he­ lyett a tudományt állították a világ megértésének szolgálatába. valamint az a hit. mint a mai szocioló­ gusok: Milyen az emberi természet? Miért szerve­ ződik így a társadalom? Hogyan és miért változ­ nak a társadalmak? Modern világunk gyökeresen eltér a múlt világától. A teológiai stádiumban a gondolkodást vallási eszmék vezé­ relték. mint ahogyan a természettudomány magyarázza a fizi­ kai világ működését. amelynek megalapítására készült: Comte gondolkodása tükrözte kora kavargó eseményeit. Bár Comte felismerte. hogy a megfigyelés­ ből. ha másért nem. milyen a világ most.állandó tör­ vényeknek engedelmeskedik. így a korai szociológiai gon­ dolkodás kialakulásához is sokan hozzájárultak. Az események közötti ok-oko­ zati kapcsolat megértésével a tudós előre láthat­ ja. A fordulópontot az jelentette. hogy a tu­ domány csak megfigyelhető. úgy vélte. A szociológia szüle­ tésének hátteréül egy sor viharos erejű változás szolgált. hogy ne­ vet adjon a tárgynak. hogy a szociológiában a társadalom tanulmányozása során ugyanazokat a szigorú tudományos módszereket kell alkalmazni. miután azonban a vele vi­ tatkozók is elkezdték használni ezt a kifejezést. az erősödő iparosodás pedíg megváltoztatta a francia népesség tradicio­ nális életét. hogy mind egy közös logikára és az egyetemes törvények feltárására irányuló tu­ dományos módszerre épül. amely nagyjából a reneszánsz idejére tehető. hogy mindegyik tudományágnak megvan a maga tár­ gya.Ml A SZOCIOLÓGIA? új fejlemény. Éppen úgy. közvetlen tapasz­ talással megragadható dolgokkal foglalkozhat. mert tőle ered a „szociológia" szó. Comte szerint a tár­ sadalom . ezért a gondolkodóknak is új módon kellett értelmezniük a társadalom és a természet világát. hogy segítsen megérteni. Comte a szociológiát pozitív tudománynak lát* ta: úgy vélte. A szociológia pozitivista megközelítése arra a meggyőződésre épül. a szociológia feladata. metafizikai és pozitív szakaszokon haladnak át. kezdete az 1700-as évek végére. amelyet Koperni­ kusz. Eszerint gondos. az 1800-as évek elejére tehető.akárcsak a fizikai világ . ame­ lyekkel a fizikában vagy a kémiában vizsgálják a világot. A legnagyobb szerepet közülük általában Au­ guste Comte-nak (1798-1857) tulajdonítják. Auguste Comte (1798-1857) . századi gondolkodók ugyan­ olyan kérdéseket tettek fel. Comte olyan társadalomtudomány megteremtésére törekedett. azért. és mit tartogathat a jövő. az emberi társadalmat vezér­ lő törvények kipuhatolásával sorsunkat is irá­ nyíthatjuk és közelebb juthatunk az emberiség jólétének megteremtéséhez. hogy a világ megismerésére irá­ nyuló emberi törekvések teológiai. összehasonlításból és kísérletezésből szár­ mazó empirikus eredmények alapján ismereteket szerezhetünk a társadalomról. Galilei és Newton felfedezései és eredmér Auguste Comte Egyedül nyilván senki nem alapíthat meg egy tel­ jes tudományágat. hogyan fognak bekövetkezni a jövőbeli ese­ mények. érzékeléssel történő megfigye­ lésekből olyan törvényekre következtethetünk. Comte megalkotta a három stádium törvényét. amelyek a megfigyelt jelenségek közötti összefüg­ gést magyarázzák. hanem természeti keretek között kezdték vizs­ gálni. A pozitív stádiumban. a társadalmat már nem természetfeletti. amelyeket Európában az 1789-es francia forradalom és az ipari forradalom kezdete indí­ tottak el. hogy a társadalom Isten akaratának megnyilvánulása. ezért alkotta meg a „szociológia" szót. A francia forradalom jelentős társa­ dalmi változásokat hozott. A metafizikai stá­ diumban. szerette volna megkülönböztetni saját nézeteit. A 19. amely kimondja.

Sürgette az „emberiség vallásának" megalapítá­ sát. hogy a társadalomnak megvan a maga sa­ ját valósága. Noha Durkheim számos vonatkozásban tá­ maszkodott Comte munkájának egy-egy elemére. a vallás. amely elképzelése szerint a hitet és dogmát mellőzve tudományos alapokra. amelyek az egyénen kívüli. Három fő témával foglalkozott: a szocioló- . például a gazdasági helyzettel vagy a vallás hatásával. Durkheimnek a szo­ ciológiára vonatkozó híres első alaptétele: „A tár­ sadalmi tényeket dolgoknak kell tekintenünk!" Ezt úgy értette. gondolkodási vagy érzelmi módozatok. hogy a társadalmi életet ugyan­ olyan pontosan lehet vizsgálni. hogy Comte-nak nem sikerült végrehajtania tervét. mint a természet tu­ dományos vizsgálata során. mint inkább a társadalmi tények vizsgálatában kell alkalmaznia: a társadalmi életnek azokkal az aspektusaival kell foglalkoznia. A társadalmi tények egy másik jellemzője az. de általánosságban minden emberi társadalmat is. hogy a szociológia később magas szakmai színvonalú. A kötet későbbi fejezeteiben. A hosszú távú megoldást úgy képzelte. a fizikát. elismert tu­ dománnyá váljon. a szociológia tudományos alapokra helyezését. és úgy vélte. külső tényezők. és megvan a maguk . hogy ezek a társadalom egységét veszélyeztetik. mégis minden tudomány közül a legjelentősebb és leg­ összetettebb.nyei nyitottak meg. Durkheim írásai a témák széles körét ölelik fel. Comte nagyon is jól ismerte társadalmának állapotát. hogyan lehetne. Durkheim a szociológiát új tudománynak tekin­ tette. Comte-hoz hasonlóan úgy gondolta. hozzájárulása a társadalom tudományának rendszerbe foglalásához és egy­ ségesítéséhez lehetővé tette. valamint az er­ kölcsi tekintély forrásaival és jellegével. Émile Durkheim (1858-1917) gia mint empirikus tudomány jelentőségével. szociológiai nézőpontjának megfelelően^újjászervezni különösen a francia társadalmat.az egyes emberek életén és látásmódján túli . az egyén szerepének felértékelődésével és egy új társadalmi rend kialakulásával. Bár Comte-nak a tár­ sadalom újjászervezéséről kialakított elképzelése sosem valósult meg. amely az új egyenlőt­ lenségi minták ellenében segít szabályozni vagy összetartani a társadalmat. hogy a szociológia az utolsóként. hogy kényszerítő erővel bírnak az egyénekkel szemben. a tudományos módszereket igyekeztek alkalmazni a társadalmi világra is.realitása. Szerinte a társadalmi tények olyan cselekvési. ha ezeket empirikus módon vizsgálja. amely segíthet tisztázni a hagyományos fi­ lozófiai kérdéseket. vagyis a társadalom nem pusztán az egyes tagjai tetteinek és érdekeinek összessége. Émile Durkheim ( 1 8 5 8 1917) írásai maradandóbb hatást gyakoroltak a modern szociológiára. a kémiát és a biológiát követően kifejlődött tudomány. Korlátozó jellegüket azon­ ban az emberek gyakran nem látják kényszerí- Émile Durkheim Egy másik francia szerző. látta. E szemléletet követve Comte megállapította. Durkheim számára a szociológia fő feladata a társadalmi tények vizsgálata. hogy morális kon­ szenzust kell teremteni. Pályája későbbi szakaszában Comte nagysza­ bású terveket vázolt fel arról. illetve a munka és a gazdasági élet tár­ gyalásakor is találkozhat az olvasó Durkheim el­ képzeléseivel. mint a természet tárgyait vagy eseményeit. hogy a társadalmi élet elemzésében ugyanolyan objektivitásra kell törekedni. A szociológusnak a szociológiai módszereket nem annyira az egyén. elődje elképzeléseit többnyire túlságosan speku­ latívnak. főként a szocio­ lógiára épült volna. mint Comte elképzelé­ sei. a deviancia és "a: bűnözés. Durkheim úgy vélte. aggasztották az iparo­ sodás okozta egyenlőtlenségek. amelyek for­ málják az egyén cselekvését. ködösnek tartotta.

Durkheim ezzel az anómia társadalmi feltételeire utalt. Azt is megfigyelte. egységesen ható társadalmi erők. Bár Durkheim ezt a típust a maga korában kisebb je­ lentőségűnek tekintette. Ezekből a vizsgálati eredményekből Durkheim megállapította. és több az egye­ dülálló. és mindenképp egyetlen osztályozási rendszerbe akarta foglalni az öngyilkosság összes típusát. Dui-Jdretm szerint a háború idején tapasztal­ ható alacsonyabb öngyilkossági arányt a fokozot­ tabb társadalmi integráció jelének tekinthetjük. Durkheim szerint azonban az öngyilkos­ ság társadalmi tény. Ennek ellenére a tanulmány ma is klasszikusnak számít. Az öngyilkossági arányok társadalmanként kü­ lönböznek.felboríthatja az emberek lehetőségei és vágyai közötti egyensúlyt. hogy „egyedül állnak" Isten színe előtt. A japán kamika­ ze pilóták vagy az iszlám „öngyilkos merénylők" ilyen altruista öngyilkosok. Az utolsó típus a fatalista öngyilkosság. elsőként ő adott rá szociológiai magyarázatot. hogy akkor kö­ vetkezik be. Durkheim tanulmánya rámutatott. de az egyén hajlamát az öngyilkosságra a faji hovatartozással. amikor a társadalom túlszabályozza az egyént. mint a házas. több a jómódú. hogy a sorssal vagy a társadalommal szemben te­ hetetlennek érzi magát. mint az öngyilkosság. hogyan ismerhetünk fel általá­ nos társadalmi mintákat az egyéni tettekben. míg az egyedülállók elszigeteltebbek a társadalmon be­ lül. hogy a társadalmi világ még egy olyan igencsak személyes cselekményre is hat. az éghajlattal vagy az elmezavarral próbálták in­ dokolni.Ml A SZOCIOLÓGIA? Durkheim tanulmánya az öngyilkosságról Az egyén és a társadalom viszonyát feltáró klaszszikus szociológiai tanulmányok egyike Durk­ heim 1897-es elemzése az öngyilkosságról (Durkheim 2003a). amely csak más társadalmi tényekkel magyarázható. hogy Durkheim hivatalos statisztikákat használt. és alapve­ tő megállapítása helytálló: még az öngyilkosság látszólag személyes aktusa is szociológiai magya­ rázatot követel. és akiknek a vágyait. gazdasági változás vagy bizonyta­ lanság idején pedig magasabb. viselkedésüket gyakran társa­ dalmi minták és elvárások formálják. . mint a szegény. Az anómiás öngyilkosságot a társadalmi szabá­ lyozás hiánya okozza. Például felfedezte. amikor a társadalom gyors változása vagy instabilitása miatt az em­ berek „normák nélkül" maradnak. amikor az egyén „túlintegrált" (túl erősek a társa­ dalmi kötelékei). ha az egyén elszigetelődik. illetve csoportkö­ telékei gyengülnek vagy megszakadnak. amelyekben fennmaradt a mechanikus szolidaritás. Nem pusztán egyéni tet­ tek végeredménye. A korábbi írások is elis­ merték a társadalmi tényezők hatását. Az egyén elnyomása azt eredményezi. főként azt kifogásolva. ha hosszabb időtartamot vizsgálunk. Az öngyilkossági arányok vizsgálata feltárja. Durkheim úgy látta. hogy bizonyos emberek másoknál hajlamosabbak öngyilkosságot elkövetni. Bár Durkheim vizsgálata előtt is végeztek ku­ tatásokat az öngyilkosságról.például a gazdasági rend megbomlása vagy személyes összezördülések. hogy ez a típus a tradicionális társadalmakra jel­ lemző. Az 3/fm/'sfa~öflgyjlkosság akkor következik be. nem vette figyelembe az öngyilkosságot befolyáso­ ló nem társadalmi hatásokat. Durkheim ezt bizonyítéknak tekintette arra. amely mintákba rendeződő jellemzőket hordoz. több a protestáns. mondjuk válás idején . Az öngyilkosság megjelenése óta sokat vitat­ ták a tanulmányt. Például a katolikusok alacsonyabb öngyilkossági aránya erős társadalmi közösségükkel magyarázható. hogy vannak olyan. Ebben az esetben az öngyilkosság a „nagyobb jóért" hozott áldozat. és a társadalmat többre értékeli önmagánál. de szabályos mintázatokat mutatnak. hogy az öngyilkosok között több a fér­ fi. míg a protestánsok személyes és erkölcsi szabad­ sága azt jelenti. az egyénen kívüli társadalmi erők. úgy vélte. Az integráció és a szabályozás relatív megléte vagy hiánya szerint az öngyilkosság következő négy típusát külön­ böztette meg: Az egoista öngyilkosságot alacsony fokú tár­ sadalmi integráció jellemzi. amelyek meghatározzák az öngyilkosságok arányát. A hivatalos franciaországi öngyilkossági adatok magyarázata során Durkheim arra a következte­ tésre jutott. Úgy vélte. hogy kevésbé hajlamosak öngyilkosságot elkövetni azok. mint a katolikus. és akkor következik be. mint a nő. törekvéseit társadalmi normák szabályozzák. hogy az öngyilkosságok aránya háború idején általában alacsonyabb. hogy az egyént stabil társas kapcsolatba foglalja. Bár az emberek szabad aka­ rattal és választási lehetőségekkel bíró egyénnek tekintik magukat. A normák és vágyak állandó vonatkoztatási pontjának elve­ szítése . A házasság úgy véd az öngyilkosságtól. akik erősen kötődnek társadalmi csoportokhoz. hogy vannak az öngyilkossági arányt befolyásoló. Magyarázatát a társadal­ mi szolidaritás fogalmára és a társadalmat össze­ tartó tényezők két típusára építette: a társadalmi integrációra és a társadalmi szabályozásra. hanem olyan jelenség.

Durkheim viszont kimutatta. ha az egyéneket si­ kerrel integrálják társadalmi csoportokba és tevé­ kenységüket közös értékek. A társadalmi konszenzus megteremtésé­ ben a közös nézeteket a gazdasági reciprocitás és a kölcsönös függőség viszonyai váltják fel. ami hozzájárult e szolidaritásforma felbomlásához. A szociológia többi alapítójához hasonlóan Durkheim is mindenekelőtt a társadalmakat át­ alakító változásokkal foglalkozott. vallási hiedelmeket és a mindennapi élet min­ táit. Mivel a társada­ lom tagjainak többsége hasonló foglalkozást űz. Fiatalkorában összetűzésbe került a német hatóságokkal poli- . a különböző foglalkozások egyre fokozódó elkü­ lönülésével. teljes egészében a rendkí­ vüli személyes boldogtalanság következményé­ nek tűnik. jellemzőiket inkább közvetve kell feltárni: hatásaik elemzésével. ezért nincs sok tere az eltérő egyéni vélemények kifejezésének. Arra biztatta a szociológusokat. Durkheim úgy vélte. Tehát a mechanikus szolidaritás alapját a konszenzus és a hasonló meggyőződés képezik.mechanikus és organikus . A munkamegosztás fokozódásával az emberek egyre inkább egymásra utaltak. Kari Marx Kari Marx (1818-1883) nézetei éles ellentétben állnak Comte és Durkheim eszméivel. amelyeket szociológiai módszerekkel kell megmagyarázni. erkölcsöket. Az öngyilkosság látszólag tisztán személyes cselekedet. a kívülről készen kapott elképzelésektől mentes elmét követel. hiszen meggyőződésük.ezek közül az egyik az anómia. miközben nem adnak egyértelmű új értéke­ ket. Durkheim szerint mechanikus szolidaritás jel­ lemzi a tradicionális kultúrákat. az egyénre kiszabott büntetéstől (például ha bűncselekmény­ ről van szó). Az öngyilkossági arányszámok évről évre visszatérő mintákat követnek. hogy nincs értel­ me az életének. Durkheim elismerte. amelyet a mo­ dern társadalmi élet kelt. A társadalmi tények sokféleképpen korlátozhatják az emberi cselekvést. aki szembefordul a konvencionális életmóddal. nem lehet őket közvetlenül megfi­ gyelni. a társadalmi elutasításig (elfogadha­ tatlan viselkedés esetén) vagy (a nyelvi szabályok megsértésekor) az egyszerű félreértésig. amelyek a társadalmi dolgok igazi természetét tükrözik. hogy az emberek gyakran nem is tesznek mást. hogy az öngyilkos viselkedésére nagy hatást gyakorolnak a társadalmi tényezők . A feladatok specializálódása és az egyre erősebb társadalmi differenciálódás a fejlett társadalmakban új rend kialakulását ered­ ményezte. csak társadalmuk általános min­ táit követik.típusát. hogy tudományos koncep­ ciók csak a tudományos gyakorlatból születhet­ nek. és ezeket összekapcsolta a munkamegosztással. Főként a tár­ sadalmi és morális szolidaritás érdekelte. Durkheim hangsúlyozta. A közös nézetek gátló erejűek: a közösség azon­ nal megbüntet mindenkit. A modern társadalom fejlődés lerombolta a tradicionális erkölcsi ko látok és minták nagy részét. vallási szövegekben vagy írott illemszabályok­ ban. amelyekben a munkamegosztás kis mértékű. A fej­ tegetés során Durkheim szembeállította a szoli­ daritás két . Durkheim egyik legismertebb tanulmányában az öngyilkosságot elemzi (lásd a keretes részt az előző oldalon). Szolidaritás akkor áll fenn. Az ipar. hogy nincs más választásuk. ütemük annyira gyors.és városfejlődés erői azonban fokozták a munka­ megosztást. Durkheim kifejti. A társadalmi munka­ megosztásról című művében (1893) Durkheim a társadalmi változás olyan elemzését adta. amelyek az ipari forradalom idején következtek be a társadalomban. Durkheim ezeket a bomlasztó feltételeket az andmia fogalmával kapcsolta össze: a céltalanság vagy reménytelenség érzésével. más szóval az. hogy a társadalmi ténye­ ket nehéz vizsgálni: mivel láthatatlanok és megfoghatatlanok.tőnek. Bomlaszthat­ ják a tradicionális életstílusokat. amelyet Durkheim szerint organikus szolidaritás jellemez. amelyet más foglalkozásúak bizto­ sítanak. és ez a modern társadalmak sok tagjában olyan érzést kelt. A tudományos szemlélet az érzékelés útján sze­ rezhető bizonyítékokra nyitott. összekötik őket a közös tapasztalatok és nézetek. hogy a társadalmi tények vizsgálata során az előítéletek és ideoló­ giák figyelmen kívül hagyására kell törekedni. amelyeket korábban a vallás biztosított. mert általában szabad akaratukból enge­ delmeskednek a társadalmi tényeknek. vagy annak vizsgálatával. Az organikus szolidaritású társadalmakat az emberek kölcsönös gazdasá­ gi függősége és mások szerepének a felismerése tartja össze. de hozzá­ juk hasonlóan azokat a változásokat igyekezett magyarázni. amely­ nek értelmében az ipari kor kezdetén egy újfajta szolidaritás jelent meg (Durkheim 2001). hogy a dol­ gokat a maguk valóságában vizsgálják és olyan új koncepciókat alkossanak. hogyan próbálták őket kifejezni törvényekben. szokások révén sza­ bályozzák. Első jelentős. hogy mi tartja össze a társadalmat és akadályozza meg annak káoszba süllyedését. De a modern világban a változások annyira in­ tenzívek. mert mindenkinek olyan árukra és szolgáltatásokra van szüksége. hogy komoly társadalmi nehézségeket okoznak.

Marx írja az 1848-as Kommunista Kiáltvány elején: „Minden eddigi társadalom története az osztályharcok tör­ ténete" (Marx-Engels 1998). a munkásosztályhoz tartozik. Marx a kapitalista vál­ lalkozások két fő elemét határozta meg. hogy létrejön azoknak a munkásoknak a köre. míg a né­ pesség nagy tömege a bérmunkások osztályába. amely éles ellentétben áll a történelem minden korábbi gazdasági rendjével. ezért „a tör­ ténelem motorjának" nevezhetők. néha forradalmi . nagy számban költöztek a növekvő városokba. Marx szerint a kapitalizmus eredendően osz­ tályok rendszere. Karl Marx (1818-1883) tikai tevékenysége miatt. Marx figyelmét elsősorban mégis a modern korban bekövetkező változások kötötték le. A tőkefelhalmozás szorosan összefügg a második elemmel. ez a függőségi viszony nem kiegyenlített. Többnyire gazdasági kérdésekkel foglalkozott. Bár a tőke bir­ tokosai és a munkások egymásra utaltak (a tő­ késnek munka. akik nem rendelkeznek a saját megélhetésükhöz szükséges eszközökkel. így hozzájárultak a városokban élő ipari munkásosztály kialakulá­ sához. mivel a munkásoknak nincs ellenőrzési lehetősé­ gük a munkájuk felett. Társadalmi változás: történelmi materializmus Marx kiindulópontja az. hogyan fejlődtek a társadalmak a történelem során. vagy az csak csekély mér­ tékű. a munkásnak pedig bér kell).Ml A SZOCIOLÓGIA? tőke: bármely vagyontárgy (pénz. a munkaadók viszont a dolgozók munkájá­ nak eredményét kisajátítva nyereségre tehetnek szert. Az iparosodás ter­ jedésével a parasztok. Az első a . amelynek felhasználásával vagy be­ fektetésével új vagyontárgyakat tudnak majd lét­ rehozni. Szerinte a tár­ sadalmi rendszerekben gazdaságuk ellentmondá­ sai miatt . mint az annak hatására kialakuló egyenlőtlenségeket. A kapitalizmus olyan termelési rendszer. Marx úgy vélte. a tőkések uralkodó osztályt alkotnak. de mivel mindig igyekezett össze­ függésbe hozni a gazdasági problémákat a tár­ sadalmi intézmények működésével. hogy a tőke birtokosai. Láthatta a gyárak és az ipari termelés térhódítását éppúgy.néha fokozatos. akik korábban a föld mű­ veléséből tartották fenn magukat. a bérmunkával. amelyek számos különböző tudományterü­ letet fognak át. Marx a munkásosztályt proletariátusnak is nevezi. amit a materialista tör-l ténelemfelfogásnak nevez. amelyben az osztályok közötti viszonyokat konfliktus jellemzi. Vázolta az egymást követő történelmi Kapitalizmus és osztályharc Bár írásaiban a történelem különböző szaka­ szaival foglalkozott. hogy a gazdasági források­ hoz kapcsolódó osztálykonfliktus az idő múlásá­ val egyre inkább kiéleződik. Szerinte a modern korszak legfonto­ sabb változásai a kapitalizmus kialakulásához kapcsolódnak. Még legszigorúbb kritikusai is fontosnak tartják mun­ kásságát a szociológia fejlődése szempontjából. Bár Marx főként a 7 ^ kapitalizmusra és a modern társadalomra fordí­ totta figyelmét. E szerint a társadal-' mi változások legfontosabb forrásául nem az emberek által vallott eszmék és értékek. műveiben rengeteg szociológiai felismerés található. Marx úgy vélte.át­ menet következett be az egyik termelési módról a másikra. gép vagy akár egész gyár). majd rövid franciaor­ szági tartózkodás után végleg Nagy-Britanniában telepedett le emigránsként. és akik a tőketulajdono­ sok által biztosított munkalehetőséggel élhet­ nek csak. azt is vizsgálta. Az osztályok közötti ellentétek a történelmi fejlődés legfontosabb hajtóerejét képezik. jellegzetes­ sége a fogyasztók széles körének eladott javak és szolgáltatások termelése. Az európai munkásmozgalom és a szocialista eszmék iránti érdeklődése tükröződött írásai­ ban. hanem elsősorban a gazdasági tényezők szolgálnak. Az osz­ tályok közötti kapcsolat kizsákmányoló jellegű. Ez azt jelen­ ti.

hogy elkerülhetetlen a mun­ kásosztály forradalma. hogy Marx eszméiből merítet­ tek politikájuk kialakítása során. hogy létezhetnek az egyéneken kívü­ li. sokkal inkább azt. tőlük független struktúrák. a gazdasági-politikai hatalmat monopolizá­ ló kisebb osztályra és azoknak az embereknek a nagy tömegére. mint a kapitalista rendszerben. ahogyan a tőkések összefogva megbuktatták a feudális rendet. amelyek kormányzatai büszkén hirdették. hogy a vallási értékek . Marx hitt abban. és ehhez az országhoz kötődik egyetemi pályafutása is. Hatott rá Marx. FEJEZET szakaszokat. Durkheimtől és Marxtól eltérően nem hitte. Max Weber Marxhoz hasonlóan Max Weber (1864-1920) sem nevezhető egyszerűen „szociológusnak". amelyek sorában az első a vadászok és gyűjtögetők ősközösségi társadalma. a filozófia és az összehasonlító törté­ nettudomány területét csakúgy. amely megbuktatja a kapi­ talista rendszert és egy új.meghatározó szerepet játszottak a kapitalista szemlélet kialakulásában. Egy sor empirikus vizsgálattal meghatározta a modern ipari társadalmak néhány alapvető jellemzőjét és kijelölte a legfontosabb ideológiai vitapontokat. hogy a társadalmak nem szakadnak majd szét egy. A gazdasági rendszer kö­ zösségi irányítás alá kerül. őket is kiszorítják majd. és új rend jön létre: a kommunizmus. Marx munkássága jelentős szerepet játszott a 20. hogy miben különbözik a modern társadalom a tár­ sadalmi szerveződés korábbi formáitól. írásai felölelik a közgazda­ ság. értékek és meggyőződések átalakulást indíthatnak el) Az egyének képesek szabadon cselekedni és for­ málni a jövőt. mint a szocioló­ giát. Sokat méltatott és vitatott művében. hogy a szociológiának nem struktúrákkal. Rendkívüli ismeretanyaggal ren­ delkező ember volt. A kereskedők és az iparosok megjelenése a kereskedő vagy tőkés osztály ki­ alakulását jelezte. E történelemképnek megfelelően Marx arra a következtetésre jutott. ezután következtek a rabszolgatartó társadalmak. Németországban szü­ letett. Még alig két évtizede is a Föld népességének több mint harmada élt olyan tár­ sadalmakban (például a Szovjetunióban vagy ke­ let-európai országokban). valamint azzal. osztályok nélküli tár­ sadalmat teremt. amely a földbirtokos nemessé­ get váltotta fel. hanem a társadalmi cselekvéssel kell foglalkoz­ nia. hogy éppúgy. majd a földbirtokosokat és jobbágyokat élesen elválasztó feudális rendszerek. Weber szerint az eszmék és értékek szerepe legalább annyira fontos a társadalmi változások­ ban. és a szociológia feladata. hanem úgy vélte. de néhány marxi alaptételt erősen bírált. hogy a jövő társadalmában a termelés fejlettebb és hatékonyabb lesz. Ez nem azt jelenti. Elutasította a ma­ terialista történelemfelfogást. hogy megfejtse e tettek értelmét. A protestáns etika és a kapi­ talizmus szellemében ( 1 9 0 4 . században.1 9 0 5 ) kifejti. akik alig részesülnek az általuk megtermelt javakból. . így megszűnnek a gazdagokat és szegényeket elválasztó szakadékok. hogy a társadalmi struktúrákat a tettek bonyolult összjátéka alakítja. mivel ér­ deklődési köre és munkássága ugyancsak számos tudományterületre kiterjed. Műveinek többsége a modern kapitalizmus fejlődésével foglalkozik. mint a gazdasági feltételeké. Marx úgy vélte. és minden korábbinál humánusabb társadalmi rendszer jön létre. a jog. Szerinte a változást mozgató erők az embe­ ri motiváció és gondolkodás: az eszmék.1. Korának más gondolkodóihoz hasonlóan We­ ber is igyekezett megérteni a társadalmi változás természetét és okait.főként a puritanizmussal társí­ tott értékek . és Marxnál sokkal kevésbé tartotta fontosnak az osztálykonfliktuso­ kat. Max Weber (1864-1920) amelyek a mai szociológusok számára is megha­ tározó jelentőségűek. hogy az emberek közötti valamennyi egyenlőtlenség el fog tűnni. A szocioló­ giai gondolkodás többi alapítójától eltérően úgy vélte.

gyakran csak egyes jellemzői vannak je­ len. mert a való világ bármely helyzete megérthető. dehumanizáló hatásai aggasztották. hogy az emberek foko­ zatosan feladják a babonában. hogy a kulturális eszmék és értékek éppúgy formálják a társadalmat. Például míg Durkheim és Marx az egyénre ható külső erőket állítja középpontba. Weber szociológiai szemléletében fontos elem volt az ideáltípus gondolata. hogy a szokást és a babonát elutasítva a tudományt és a technoló­ giát pártolják . hogyan működnek a társadalmak és milyen jellegű a tár­ sadalmi változás. ahogyan a modern világ tu­ dományos gondolkodása elsöpörte az érzelmes­ ség múltból maradt erőit. A 18. tikától a vallásig és a gazdasági tevékenységig az élet egyre több területe racionalizálódott. Kína és India. valamint az. Weber a Nyugat egyik legsajátosabb jellemzőjének a tudományos jelle­ get tekintette. szokás­ ban és régóta folytatott gyakorlatban gyökerező tradicionális nézeteiket. Weber kiindulópontja az. a jólét és a boldogság előmozdítása azáltal. gyakran eltérő elméleti nézőpontból végzik az elemzést. Ezáltal az ideáltípus állandó viszonyítási pontként szolgál. Ezek a szemléleti különbségek a szociológia egész története során fennmaradtak. és kutatásaival jelentős mértékben hoz­ zájárult a vallásszociológia fejlődéséhez. amely segít megérteni a világot. mert meg­ próbálja szabályozni a társadalmi élet minden szféráját. De nem elégedtek meg azzal. Tar­ tott attól. hanem a tudomány és a bürokrácia . Az ideáltípus fogal­ mi vagy elemzési modell. mert nemzedékek óta úgy szokás. A bürokrácia . hogyan alakíthatja a demokrácia sorsát. Ma sem rit­ ka. hogy a fejlődés iránya az általános racionalizálódás felé mutat. ame­ lyekben figyelembe veszik az eredményességet. Weber úgy véli. A való világban nemigen létezik ide­ áltípus. vallásban.4 9 6 . A racionalizálódás végeredményét illetően azonban Weber nem volt egészen derűlátó. hanem inkább azt. századi felvilágosodás programja . a mo­ dern technológia és a bürokrácia kialakulását Weber együtt rációnálizálddásként jellemezte: a társadalmi és gazdasági élet megszervezése a ha­ tékonyság elve szerint. hogy csak azért tegyenek valamit. hogy miközben a szociológusok az elemzés tárgyában egyetértenek. . hogy az egyén maga is formálhatja a külvilágot. hogy leírják és ér­ telmezzék koruk jelentős eseményeit. hogy ez a gondolati kép a tökéletes vagy elérendő cél. hogy a modern társadalom mint rend­ szer elpusztítja az emberi szellemet. más jelentős civilizációkkal összehason­ lítva.kialakulása (a bürokráciáról lásd még a 4 9 0 . a Közel-Kelet vallásait. hogy egy bizonyos jelenség „tiszta" formája. Weber az ipari forradalmat és a kapitalizmus kialakulását bizonyítéknak tekintette arra. a várható következményeket. Különösen a bürokrácia fojtó. A tudomány. instrumentális számításokat végeznek. hogy a poliKezdetben a szociológusok azt a változó társa­ dalmat igyekeztek megérteni. hogy a keresztény hit egyes vonat­ kozásai fontos szerepet játszottak a kapitalizmus kialakulásában. Úgy vélte. Weber a tényezők sokkal szélesebb körét tekinti fontos­ nak. t Újabb szociológiai szemléletmódok Racionalizálódás Weber szerint a modern társadalom kialakulása a társadalmi cselekvés mintáinak jelentős módo­ sulásaival járt.megteremtette a maga veszélyeit. Marx és Weber nagyon el­ térő megközelítéseket alkalmaztak a társadalmak vizsgálatában. Míg Marx a gazdasági kérdések meghatározó szerepére mutat rá. ha az ideáltípushoz hason­ lítjuk. Marxtól eltérően úgy vélte. Ha a tradicionális társadalmakban több­ nyire a vallás és a régóta élő szokások határozták meg az emberek attitűdjeit és értékeit.Ml A SZOCIOLÓGIA? Weber néhány nagyhatású írása is mutatja. mint egyéni cselekede­ teinket. amelyikben éltek. India. ahogyan nagyszámú ember tevékenysége hatéko­ nyan megszervezhető . De ne feledjük: Weber az ideál­ típuson nem azt értette. akkor a modern társadalmat az jellemezte. Az előző részekből viszont ki­ derül. Az efféle hipotetikus konstrukció azonban nagyon hasznos lehet. Ide­ áltípusra épít például a bürokráciáról és a piacról szóló írásaiban. oldalt).az egyetlen mód. hogy a társadalmi világ vizsgálata so­ rán olyan módszerek kidolgozására törekedtek. Sokkal fontosabb. amelyekkel általánosan magyarázható. hogy a kapita­ lizmusban nem az osztálykonfliktusok dominál­ nak. Tanulmányozta Kína.a nagy szervezetek . a technikai tudásra építve történik. illetve a Nyugat főbb vallási rendszerei­ nek összehasonlításakor Weber arra a következ­ tetésre jutott.a gazdasági és politikai növekedéssel együtt bővül. hogy Durkheim. Az ipari társada­ lomban nem volt sok helye az érzelgésnek vagy annak.a haladás. és a tőkésre jellemző beállított­ ság Marx nézeteivel szemben nem kizárólag gaz­ dasági változások hatására alakult ki. és egyre inkább racioná­ lis. Weber varázstalanításnak nevezte azt. mi­ lyen fontos volt számára a társadalmi cselekvés a nyugati társadalom sajátos jegyeinek elemzése során.

Fenti művében ezt így fogalmazta meg: „Az óvoda. század eleji „klasszikus" időszak­ ban a nők és a faji kisebbségek köréből nagyon kevesen kaptak lehetőséget. A szociológia.1. vallási és társadalmi intézményekre egyaránt. Harmadszor: elsőként ő vizsgált szociológiai nézőpontból korábban mellőzött témákat (a há­ zasságot. / A 4. Ezért Marti­ neau maga is a női jogok és a rabszolga-felszaba­ dítás szószólójaként lépett fel.köz­ vetlenül kapcsolódik Durkheimhez. mivel egy társadalom különböző részei szoros kölcsönhatásban fejlődnek.nem nevezhető csupán szociológusnak. Elemezhetjük egy tár­ sadalom vallási hiedelmeit és szokásait például úgy. . kai. hogy hivatásos szo­ ciológussá váljanak. hogy ha valaki a társadalmat tanulmányozza. Angliában született és végezte tanulmányait. Marxhoz és Weberhez. hogy a társadalom hasznára legyen. a konfliktuselméleti megkö­ zelítés és a szimbolikus interakcionizmus . 1837) című könyvében foglalta össze. akiknek nagy ritkán módjuk nyílt jelentősebb szociológiai kutatásra. Ma már Martineau érdemé­ nek tekintik. Marx és Weber kétségtele­ nül meghatározó alakok a szociológiában. amely­ ben megismerhetjük egy nép erkölcsét és visel­ kedési szokásait" (Martineau 1962). akik figyelemre méltó eredményekkel gazdagították a tudományt. akkor annak min­ den vonatkozására figyelnie kell. Durkheim. aki gazdagította valamivel. hanem mindent meg kell tennie. HARRIET MARTINEAU Harriet Martineau-t (1802-1876) „az első szo­ ciológusnőként" szokták emlegetni. fejezetben bővebben is szó lesz a szocio­ lógia főbb elméleti megközelítéseiről. E megközelítés szerint a szociológia tudománya arra hivatott. ugyan­ ebben az időszakban voltak más fontos gondol­ kodók is. mint bármely más tudományterület. A 19. amelynek különböző részei együttműködve stabilitást és szolidaritást ered­ ményeznek. Ezenkívül Martineau maga is módszeresen vizsgálta az amerikai társadalmat az 1830-as években. Az újabb elméleti megközelítések közül három . hogy a társadalom elem­ zésében a nők életének megértésére is törekedni kell. miként viszonyulnak más in­ tézményekhez. E kevesek közé tartozik Harriet Martineau. amelyek ezeket az elméleti megközelítéseket veszik ala­ pul és szemléltetik. hogy a társadalom egyes részeinek egymáshoz és a társadalom egészéhez való viszonyát vizsgálja. több mint ötven könyvet és számos esszét írt. Martineau több szempontból is jelentős a mai szociológusok számára. Végül meg­ állapította: a szociológus feladata nem csupán a megfigyelés. a gyerekek helyzetét. a legfőbb politi­ Harriet Martineau (1802-1876) Funkcionalizmus A funkcionalizmus a társadalmat összetett rend­ szernek tekinti. Másodszor: leszögezte. Könyvemben többször is felbukkan­ nak olyan fejtegetések és elképzelések. aki ma is méltó a szociológusok figyelmére. szá­ zad végi és 20.a funkcionalizmus. Először is bizonyította. amikor útjai során az Egye­ sült Államok sok vidékére eljutott. Ezenkívül gyakran mellőzte a tudomány azokat is. nem mindig tudta méltóképp elismerni minden olyan gondolkodó érdemeit. a családi és vallási életet és a faji kapcsolatokat).Marx­ hoz és Weberhez hasonlóan . és megfigyelé­ seit Az amerikai társadalom (Society in America. és meg­ vizsgáljuk a szociológiai gondolkodás néhány újabb elméleti eredményét. hogy feltárjuk. a budoár és a konyha mind remek iskolául szolgálnak. de . hogy Comte Pozitív filozófia tan­ folyama című alapvető értekezésének fordítása révén megismertette Nagy-Britanniát a szocioló­ giával (Rossi 1973). FEJEZET elfeledett alapító Bár Comte.

1 9 7 9 ) és Robert K. A funkcionalista gondolkodás az 1960-as éve­ kig a szociológia vezető elméleti hagyománya ma­ radt. hogy az adott elem milyen szere­ pet játszik a társadalom fennmaradásában. hogy a vallás megerősíti az emberekben a legfontosabb társadalmi értékek elfogadását.organikus analó­ giával gyakran hasonlították a társadalom műkö­ dését az élő szervezetek működéséhez: akárcsak az emberi test különböző részeinek. Merton megkülönböztette a manifeszt és a latens funkciókat. Épp ezért főként a hata­ lom. hogy a vallás mindig funkcionális.tanulmányozásakor be kell mutatnunk. hogy a társadalom egészének a javát szolgálják. Bár Mertonról nem állíthatjuk. Két kiemel­ kedő képviselője Talcott Parsons ( 1 9 0 2 . akik mindketten sokat merítettek Durkheim munkásságából. főként az Egyesült Államokban.Ml A SZOCIOLÓGIA? Egy társadalmi szokás vagy intézmény funk­ ciójának vizsgálata során elemezzük. A konflik­ tuselmélet követői a domináns és hátrányosabb helyzetben lévő társadalmi csoportok között ki­ alakuló feszültségeket vizsgálják. mintha a társadalomnak volnának „szük­ ségletei" és „céljai". Manifeszt funkció az. A társadalmat az érdekeiknek megfelelően cselekvő. akkor a társadalomban létező (osz­ tály-. az eső pedig jó termést (manifeszt funkció). Például tévedés azt hinni. Hasonlókép­ pen. Például Durkheim úgy vélte. és hogy bizonyos csoportok előnyösebb helyzetben vannak másoknál. és azt igyekez­ nek megérteni. egy társadalmi egység funkciójának elemzé­ se azt tisztázza. miközben ezek a fogalmak csak az egyes emberre alkalmazhatók. amellyel magya­ rázható a társadalom működése. hogy a funkcio­ nális elemzés nem létező jellemzőket tulajdonít a társadalmaknak. hogy a tár­ sadalom rendjének és stabilitásának megőrzésé­ ben fontos a morális konszenzus. Egy átfogó „modellt" is javasolnak. hogy vért pumpál a többi szervbe. Sok kritikus úgy ítélte meg. A há­ borúkat máig gyakran vallási közösségek vívják . A funkcionalisták . hogy feltárjuk a társadalmi cselekvések és intéz­ mények latens funkcióit. ezért vesznek részt benne. A különérdekek meg­ léte azt jelenti. Konfliktuselméleti szemléletmódok A funkcionalistákhoz hasonlóan a konfliktusel­ méletet követő szociológusok is hangsúlyozzák a társadalom struktúráinak fontos szerepét. ame­ lyet egy bizonyos társadalmi cselekvés résztve­ vői ismernek és célul tűznek ki. A hopik hisznek benne. milyen szerepet ját­ szik a kreatív társadalmi cselekvés a társadalom­ ban. a latens funkció pedig e cselekvés olyan eredménye. Merton ( 1 9 1 0 . akkor ez társadalmi konfliktusba torkollhat. A funkcionalizmus hangsúlyozza. A funkcionalisták a rendet és az egyensúlyt tekintik a társadalom normális állapotának . Ezért szer­ vezik.például a szív . ha­ nem a társadalmi választóvonalak jelentőségére hívják fel a figyelmet. hogy mindig csak a társadalmi ko­ héziót erősíti. A konfliktuselméletek hívei azonban a funkcionalizmustól eltérően nem a konszenzust hangsúlyozzák. ezért veszített népszerűségé­ ből. jól elkülöníthető csopor­ tok halmazának tekintik. amelyről a résztvevők nem tudnak. megbonthatja a fennálló társadalmi rendet. Fő­ ként Merton funkcionalizmusa gyakorolt nagy hatást. a társada­ lom elemeinek is együtt kell működniük. Egy szerv . Merton különbséget tett funkciók és diszfunkciók között is. így hozzájárul a társadalmi egység fenntartásához. . az egyenlőtlenség és a küzdelem kérdései­ vel foglalkoznak. hogy az miként viszonyul a test más szerveihez. Az sem kap elegendő figyelmet. Merton Durk­ heim valláselméletét követve feltételezi. hogy az adott szokás vagy intézmény milyen szerepet játszik a társadalom életében. hogy a szertartás esőt hoz. Ha a figyelem középpontjában a stabilitás és a rend áll. Merton sze­ rint a szociológiai értelmezés nagyrészt abból áll.köztük Comte és Durkheim . amelyek nem illeszkednek a fennálló rendbe.Európa történelmében példa erre a protestán­ sok és a katolikusok összecsapása. A funkcionalisták gyakran úgy írtak.e társadalmi egyensúly a társadalom tagjai közöt­ ti morális konszenzus meglétére épül.2 0 0 3 ) . akkor a tár­ sadalmi élet olyan jellemzői után kell kutatnunk. Ha a társadalmi viselkedés diszfunkcionális vonatkozásait keressük. Merton ezt a megkü­ lönböztetést az Arizona és Új-Mexikó államban élő hopi törzs esőtáncával szemléltette. A szív létfontosságú szerepet ját­ szik az organizmus életének megőrzésében azzal. hogy mindig fennáll a konfliktus lehetősége. de sok funk­ cionalista gondolkodó (például Talcott Parsons) a kelleténél jobban hangsúlyozza a társadalmi ko­ héziót megteremtő tényezőket a megosztottságot és konfliktust eredményező tényezőkkel szem­ ben. hogy az esőtáncnak más hatása is van: erősíti a hopi tár­ sadalom egységét (latens funkció). vagyis hogy a társadalom legtöbb tagjának közös értékei legye­ nek. Az utóbbi években megmutatkoztak a funkcio­ nalizmus korlátai. faji vagy nemi alapú) választóvonalakat és egyenlőtlenségeket aligha lehet észrevenni. hogyan keletkeznek és állandó­ sulnak az uralmi viszonyok. Ha két csoport más-más vallások vagy akár ugyanazon vallás különböző ágainak a híve.

Hochschild beszámoló- Szimbolikus interakáonizmus G. mire gondolunk. amely valami mást helyettesít. Pél­ dául a szavak. Mead amerikai filozófus ( 1 8 6 3 . akire Weber hatott. Hangsúlyozzák az efféle interakciók szerepét a társadalom és intézményei megteremtésében.Kari Marx munkásságában kiemelt szerepet töltött be az osztályharc kategóriája. Marx főbb gondolatait sokféleképpen lehet ma­ gyarázni. hogy a konfliktus főként az egyének és cso­ portok eltérő érdekeiből ered. Közvetve Max Weber is hatott erre az elméleti megközelítésre. meg kell értenünk. De a marxizmus minden változata különbözik a többi szociológiai hagyománytól abban. főként az úgynevezett szimbolikus interakcionizmus szemléletmódjával. Hochschild a kutatás eredményeit összeg­ ző kötetében [The Managed Heart: Commerciali­ zation of Human Feeling. hogy öntudatos lényekké váljunk . amelyek megjelenítik. Vannak azonban ennek az irányzatnak olyan követői. ahogyan mások látnak minket. H. lányok. most menjetek (az utastérbe). Mead szerint a nyelv teszi lehetővé. rendi és más csoportok).egyéb készségeik fejlesztése mellett . / Bár a szimbolikus interakcionizmus szemléle­ tével sokszor felismerhetjük. és interjúkat ké­ szített a képzés résztvevőivel.) az oktató pilóta ezzel az utasítással fordul a kép­ zésben részt vevő utaskísérőkhöz: „Na. hogy ezeket a részle­ teket miképpen hasznosítjuk mások mondaniva­ lójának és cselekedeteinek az értelmezésében. Ebben a folyamatban a szimbólum a legfontosabb elem. amelyekben harmónia és egyetértés uralkodik.1 9 3 1 ) mun­ kássága nagy hatást gyakorolt a szociológiai gon­ dolkodásra. úgy vélte. Jó pél­ da erre a kortárs német szociológus.hogyan készítik fel az utaskísérőket érzelmeik féken tar­ tására. Mivel az emberi lények világa bővelkedik a szim­ bólumokban.. milyen természetű valójában egy-egy. amikor. a konfliktuselméletek kidolgozói között akad olyan is.1.A mosolyotok ér a legtöbbet. Mead sze­ rint az emberek közös szimbólumokra és jelen­ tésekre építenek. hogy milyen szerepet tölt be a hata­ lom és a struktúra a társadalomban és hogyan korlátozzák az egyéni cselekvést. Minden társadalomban választóvonal húzódik a hatalom birtokosai és a hatalomból kiszorulók. hogy mivel a nyugati gazdasá­ gok egyre inkább a szolgáltatásra épülnek.). 1983) felidézi. és ugyanúgy kívülről tudjuk szemlélni magunkat. A nem verbális gesztusok . Dahrendorf megálla­ pítja. De nem minden konfliktuselmélet marxista megközelítésű. hogy a funkcionalista gondolko­ dók egyoldalúan szemlélik a társadalmat: csak a társadalmi élet olyan aspektusaival számolnak. Megfigyelte. hogy szerzői a szociológiai elemzés és a politikai re­ form ötvözetének tekintik irányzatukat. hogy ezeket a struktúrákat az egyének társadalmi cselekvései hozzák létre. amellyel a levesevéshez használt eszközt nevezzük meg. vagy kommunikációs formák szintén szimbólu­ mok. Közéjük tartozik Arlie Hochschild. Ralf Dahrendorf ( 1 9 2 9 . aki a Delta Airlines att lantai oktatóközpontjában amerikai légiutas-kí­ sérők képzését tanulmányozta. amelyeket konfliktus és megosztottság jellemez. pártok. A „kanál" szó az a szimbólum. Menjetek és dobjátok be magatokat! Mosolyt kérek! De na­ gyot! Mindent bele!" Hochschild megfigyeléseiből és az interjúkból arra következtet. mert nem foglalkozik nagyobb kérdésekkel. és mosolyogjatok ám! . aki ma már klasszikusnak számító. ha integetünk vagy „beintünk" valakinek. hiszen szimbolikus értéke van annak is. vagy talán még fontosabbak azok a területek. valamint arra. hogy . vagyis a kormányzók és a kormányzottak között. Társadalmi osztály és osztálykonfliktus az ipari társadalomban [Soziale Klassen und Klassenkonflikt in der Industriegesellschaft. A mar­ xizmustól a radikális politikai változás program­ ját várják. Dahrendorf viszont tágabb értelemben az autori­ táshoz és a hatalomhoz kapcsolja őket. 1957) című művében kifejti. FEJEZET A konfliktuselméleten belül erős a marxizmus pozíciója ..tu­ datára ébredjünk egyéniségünknek. szinte minden közöttük zajló inter­ akció szimbólumcserét foglal magában. hogy létez­ nek társadalmi struktúrák (osztályok. A szimbo­ likus interakcionizmus a nyelv és a jelentés vizs­ gálatából született. tulajdonképpen szimbólumok. A szimbolikus interakcionizmus módszerét kö­ vető szociológusok gyakran foglalkoznak a hét­ köznapi életben zajló személyközi interakciók­ kal. amikor érintkeznek egymással. A szimbolikus interakcionizmus a személyek közötti érintkezés apró részleteire irányítja a fi­ gyelmünket. és a marxista gondolkodás mai iskolái nagyon eltérő elméleti álláspontokat foglalnak el. amelyekkel bizonyos tárgyakat je­ lölünk. Marx elsősorban az osztályok felől szemlélte az érdekkülönbségeket. milyen érzelmi stílust alkalmazva végezzük a munkánkat. sokat bírálták azért. pél­ dául azzal. A szimbólum olyan dolog. a University of Calir fornia szociológiatanára. a mindennapi társadalmi élet során végzett cselekvésünk. akiket igenis foglalkoztatnak társadal­ munk hatalmi és strukturális viszonyai. mert bár elismerte. Pedig épp ennyire fontosak.

Erre példa Durkheim elmélete az öngyilkosságról. Ilyen például a relatív depríváció elmélete. mégis jobban meg kell értenünk. Vagyis a depriváció érzését nem közvetlenül az anya­ gi szegénység mértéke határozza meg. Sokféleképpen véleke­ dünk arról. hanem szerényebb elméletek kidolgozására törekedjen. Ez azért érdekes. a szolgáltatóiparban dolgozók is gyakran arról számoltak be Hochschildnek. A középszintű elmélet elég konkrét ahhoz. egyre több embernek kell „érzelmi munkát" is végeznie munkahelyén. amelyet munkájuk során fel kell adniuk. már nem a sajátjuk. Például Robert K. akkor kevésbé érzik úgy. ahol mindenkinek többé-kevésbé hasonlóak a körülményei. amely hasonló házban él. Számtalan elmélet született az ezerféle kutatási területen. A szociológiában nincs egyetlen uralkodó elméleti megközelítés . ahol nincs olyan hagyománya a nyil­ vános mosolygásnak. mint Nyugat-Európában vagy Észak-Amerikában. de átfogó . amelyet megtapasztalnak. és csak néha válik újra annak részévé. amelyben a Delta Airlines utaskísérőinek kellett részt venniük. vajon kívánatos vagy hasznos-e. Néha az elméletek nagyon pontosan fogal­ mazódnak meg. mégis elég általános. ame­ lyekre további kutatások során lehet választ adni. A kétkezi munkás például gyakran úgy érzi. amelyről a legtöbb ember úgy gondolja. hogy a szol­ gáltatóiparban dolgozók (a kétkezi munkások­ hoz hasonlóan) gyakran eltávolodnak önmaguk azon részétől. de nem az. megállapításai sok jelenkori társadalomra érvényesek. Hasonló­ képpen. Hochschild ezt nevezi az „érzelmi munka" terén folytatott képzésnek . amelyek különböző nézőpontokból. hogy empirikus kutatással közvetlenül teszteljék. testképet.az efféle munka megköveteli. Merton (2002) amel­ lett kardoskodik. de olyan környé­ ken. az Egyesült Államokban végezte kutatatásait. hogy miért kellene a szocioló­ giai elméletalkotásnak megmaradnia a „közép­ szinten". és olyan problémákat vetnek fel. étteremben vagy bárban. A szol­ gáltatóipari állások száma rohamosan növekszik a világ minden országában. szegény környéken él. Hochschild kutatása ablakot nyitott az élet egy olyan szeletére. hogy úgy ér­ zik: a mosolyt mintha rájuk ragasztották volna. mint a szociológiában. A különböző elmé- Elméletalkotás a szociológiában Eddig elméleti megközelítésekkel foglalkoztunk. személyes részünknek tekintjük. Tulajdonképpen igaz.ezek nem is állnak nagyon távol attól a képzéstől.ez a gyengeség jelének tűnhet. mint egy olyan csa­ lád. az érzelmeket általában legbensőbb. Ha épp dolgozunk. hogy érti. aki mozgatja. sőt olykor matematikai formát is öltenek . konkrét társadal­ mi feltételeket vagy eseményfajtákat igyekeznek magyarázni. Ne próbáljon nagy elméleti rendszereket alkotni (ahogyan például Marx tette). Ugyanakkor van olyan elmélet. szemlélettel közelítik meg a szociológia tárgyát. Általában egy kutatás folyamatában születnek. hogy kihez hasonlítják magukat. A szociológiában az elméletek vagy még in­ kább az elméleti megközelítések értékelése nehéz. Egyes kultúrákban. Bár Hochschild a világ egyik legfej­ lettebb „szolgáltatógazdaságában". hogy a karja szinte már gép. és a kötet megjelenése óta sok más kutató épített a gon­ dolataira. például üzletben. amelyet épp ebben a fejezetben ismertettünk.bár ez gyakoribb más társadalomtudo­ mányokban (főként a közgazdaságtanban). minél nagyobb a célja. Az elméleti viták ereden­ dően elvontabbak.Ml A SZOCIOLÓGIA? ja az utaskísérők „ügyfélszolgálati" képzésével kapcsolatos vizsgálatról ismerős lehet bárkinek. hogy a szociológus nagyívű elméleti vállalkozásba kezdjen. aki már dolgozott a szolgáltatóiparban. vagyis különböző elméleti irányultságokkal. hogy a szociológus úgynevezett középszintű elméleteknek szentelje figyelmét. hogy minél átfogóbb az elmélet. amely jóval át­ fogóbb más elméleteknél. például a grönlandi inuitok körében. annál nehezebb empirikusan igazolni. Más szóval ezek a dolgozók eltávolodtak saját érzelmeiktől. mert ha belegondolunk. Mégsem tudjuk egyértel­ műen indokolni. amelynek értelmé­ ben az emberek attól függően értékelik körülmé­ nyeiket. nem volt könnyű ér­ zelmi munkára képezni az embereket. hogy „mosolygási tanfo­ lyamokon" vegyenek részt . Hochschild szerint a minket alkalmazó vállalat nemcsak mozdulatainkat. Hochschild könyvében meggyőzően alkalmaz­ ta a szimbolikus interakcionizmust. hogy az ember kontrollálja érzelmeit. Az elméle­ tek érvényességi köre szűkebb. A fent tárgyalt elméleti megközelítésektől azonban megkülönböztethetjük az elméleteket. még a mosolyunk is a cégé. így alakítson ki nyilvánosan felismerhető (és elfogadható) arcki­ fejezést. Hochschild megállapítja. hogy nélkülözniük kell. ha­ nem érzelmeinket is igyekszik birtokba venni. emberpróbáló feladat. mint az empirikusabb jellegű nézeteltérések. Ezekben az országokban a szolgáltatóipari alkalmazottak­ tól néha megkövetelik. ahol az otthonok többsége sokkal nagyobb. amelyen a szociológusok munkálkod­ nak. lakóik pedig tehetősebbek. hogy különböző jelenségek egész körére alkalmazható legyen. Ha a család szűkösen.

o. es fordítva. A későbbi fejezetekben még említek példát arra. Giddens 1984). hogy a társadalmi szervező­ dés mindenféle formája nagyságától függetlenül a szemtől szembeni. hogyan hat a mikrokontextusban zajló in­ terakció a nagyobb társadalmi folyamatokra.önmagunk .és makroszintű elemzés jól elkülönülnek egy­ mástól. hogy megnézzük. közvetlen interakcióra épül. Sok társadalomelmélet-alkotóra ma is hat Marx. mint a latens leti megközelítések és elméletek vetélkedése épp a vállalkozás vitalitásának a jele. közvetlen interakció helyzetében vizsgáljuk a mindennapi viselkedést. Elemezhet­ jük például az interakciókat az igazgatók között a tanácsteremben. A makroszociológia a nagy társadalmi rendszerek. A mikroszintű vizsgálatok viszont épp a kiter­ jedt intézményi minták értelmezéséhez szüksé­ gesek. De mindegy. ezt hangsúlyozta C. például a politikai rendszer vagy a gazdasági rend elemzése. Mondjuk megvizsgálunk egy nagyvállalatot. milyen fontos a társadalmi cselekvés a társadalom életében. ha összehason­ lítjuk a középkori kultúra napi cselekvéskörét az iparosodott városi környezet életével. hogyan befolyásolják a makrorendszerek a társadalmi élet szűkebb tereit. A szo- . A modern társadalmakban folyton idegenekkel kerülünk MIRE JO A SZOCIOLÓGIA? A szociológia több szempontból is gyakorlati je­ lentőséggel bír életünkben. Első pillantásra úgy tűnhet. Wright Mills. hogy milyen szintre irányul az elemzés. Ilyen módon nem kaphatnánk képet az egész vállalatról. pedig a kettő szorosan összekapcsolódik (Knorr-Cetina-Cicourel 1981. telefon és számítógép közvetítésével zajlik. hogy e-mail üzenetet küldünk egy ismerősnek. A makroszociológia a nagy társadalmi rendszerek elemzése. Merton. hány közvetett vagy elektronikus kapcsolatot teremtünk ma. amelyből a kutatás meríthet. hogyan viselkednek tagjai a közvetlen interakciók során. Elemzési szintek: mikro. A tágabb intézményi keretek nagyban meghatározzák. A mikroszociológia a mindennapi viselkedés vizsgálata közvetlen interakciókban. csak hogy a hét­ végét a barátunkkal töltsük. Mégis sokat segítene. ők dolgozzák ki a konfliktuselméleteket. ha meg akarjuk érteni a mindennapi élet intézményi hátterét. amelyeket a társadalmi cselekvés résztvevői célul tűznek ki. pél­ dául az indusztrializmus kialakulásának az elem­ zése is. és amely serkenti a szociológiai munkában nélkülözhetetlen képzelőerőnket. és aligha lehet minden részletét egyetlen elméleti pers­ pektívába foglalni. néha kevésbé fontosak. hogy a társadalmi interakció során az egyének szimbólumokat alkalmazva érintkeznek. Más elméletektől eltérően ez az irányzat nem az egész társadalom vizsgálatát. Dönthetünk úgy. Te­ vékenységének nagy részét megérthetjük egysze­ rűen úgy. A kettő szorosan kapcsolódik egymáshoz.1.ez világossá válik. hogy az egyenlőtlensé­ get az osztály fogalmára építve vizsgálja. amikor megalkotta a már említett szociológiai képzelőerő fogalmát (24. hanem az egyének szűkebb körű interakcióinak az elemzését tartja fontosnak. e cselekvés akaratlan következményei. FEJEZET A szimbolikus interakcionizmus azt hangsú­ lyozza. hangsúlyozva. hogy megértsük. kapcsolatba. sokoldalú. Általában mikroszociohígiá­ nak nevezzük azt. hogyan működik a szervezet. hogyan élik az emberek hétköz­ napi életüket . A makroszintű elemzés nélkülözhetetlen. aki kü­ lönösen nagy hatást gyakorolt a maga funkciona­ lizmusával. amikor a szemtől szembeni. hogy a mik­ ro. mert a te­ vékenységek egy része nyomtatott anyagok. A szociológiában alkalmazott elméleti megkö­ zelítéseket elemzési szintek szerint is szemlélhet­ jük. Az elméleti gondolkodásban a változatosság gazdag gondolatforrást biztosít. mások jelenléte még a legösszetettebb társadalmakban is kulcsfontosságú. hogy feltárjuk a társadalmi cselek­ vések és intézmények latens funkcióit.tanulmányozása során az elméle­ ti sokszínűség ment meg a dogmáktól.). a különböző irodákban vagy az üzemben dolgozók körében.és makroszociológia Az itt tárgyalt különböző elméleti nézőpontokat aszerint is szétválaszthatjuk. Egyértelmű. hogy óriási utat teszünk meg. Merton szerint a szociológiai értelmezés nagy ré­ sze abból áll. Az ember . A marxi elmélet lényege. A funkcionalizmus a társadalom egészét vizs­ gálja. Az em­ beri viselkedés bonyolult. leve­ lek. funkciók. kiemelte. Ez a kapcsolat lehet közvetett és személytelen. hogy a manifeszt funkciók. Ebbe tartozik a hosszú távú változási folyamatok. de úgy is.

amelyek maguk is törekednek . akik nem bo­ csátkoznak az aktuális vitákba. nem nyerheti el a közösség tagjainak bizalmát. A helyzetü­ ket felismerő csoportok a szociológiai kutatások eredményeit felhasználva gyakran hatékonyan reagálhatnak a kormányzati politikára. Vajon a szociológusnak kell-e tevé­ kenyen támogatnia. a szociális munkás. Gyakran azért tanuljuk vagy műveljük a szo­ ciológiát. amikor egy-egy szo­ ciológiai kérdésben állást foglalnak? Nincs olyan szociológiában jártas ember. a várostervező. hogy hasznosítsák a szaktudásukat. Ezt leginkább úgy kerülheti el. hogy így biztosítható a nyo­ mornegyedek alacsony jövedelmű rétegeinek színvonalas lakásellátása. hogy a társas világot a magunkétól eltérő. újságíró­ nak. így például az a fehér szociális munkás. hogy megismerjük. Az ön­ segélyező csoportok (például a Névtelen Alkoholisták) és a társadalmi (például környezetvédő) mozgalmak olyan csoportok. sokféle nézőpontból szemléljük. Harmadszor (és bizonyos szempontból ez a legfontosabb): a szociológia lehetőséget ad. Furcsa volna. Ugyanakkor a szociológusok a társadalmi inter­ akció és általában az emberi társadalmak termé­ szetére vonatkozó sok más kérdéssel is foglal­ koznak. amikor állást foglalnak.gyakorlati reformok elérésére. aki azt mondja.vagyis a hatalommal bíró csoportoknak . eredményeket saját élet­ helyzeteihez köti. jobban megértsük önmagunkat. mindenképp ke­ vésbé elfogultak másoknál. közvetlenül foglalkozik gyakorlati kérdésekkel. De vajon azok a tudósok. hanem jelentős gyakorlati következményekkel is jár az emberek életében. kellemetlen következménnyel járhat. illetve a mások életét formáló hatásokat. hogy a hatalmon lévők mindig szem előtt tartják a kevesebb hatalommal bíró vagy hátrányos helyzetű csoportok érde­ keit a politikai döntéshozatal során. és ma is elsődleges feladata e társadalmak vizsgálata. Aligha számíthat sikerre az olyan gyakorlati politika. hogy képzeletét szabadjára engedve közelít a tárgyhoz. hogy ha meg tud­ juk érteni. és a lakótelepekhez üzleteket. aki egy dél-londoni. A szo­ ciológia önálló szellemi törekvésként a modern társadalmak kialakulásakor jelent meg. Gyakran előfordul. A sokemeletes lakóházak és az üzletsorok számos helyen pusztulni kezdtek. ha a szociológusok a vitatott morális és politikai kérdésekben semlegesek ma­ radnak. hogy a korábbi lakóhelyükről nagy bérházakba költözött embe­ rek közül sokan magányosnak. egyéb szolgáltatásokat is kapcsoltak. ha a szociológusok nem fog­ lalhatnának állást politikai kérdésekben. és maguk is kialakíthatnak politikai programokat. Kutatások azonban rámutattak. mások hogyan élnek. és a szo­ ciológiai elképzeléseket. intellektuá­ lis tudományterület. Szociológiában jártas le­ het az ipari tanácsadó. A második világhábo­ rút követő években például számos országban nagy lakótelepeket építettek a városközpontok­ ban. amelynek művelése során gyakran személyes világnézetünket félretéve pró­ báljuk alaposabban megvizsgálni az életünket. vagy egy sor akaratlan. Minél jobban ismerjük cselekvésünk mozgatóru­ góit és a társadalom működését általában. Ha valaki szociológusnak készül. nem kell unal­ mas egyetemi tanulmányokat végigkínlódnia. akkor jobban megérthetjük a gondjaikat is. és értel­ metlen is megtiltani nekik. nagyrészt latin-amerikaiak­ ból álló közösségben dolgozik. hogy formálni tudjuk a jövőnket. üzletembernek vagy orvosnak készül. ha nincs tisztában a Nagy-Britanniában élő különféle csoportok tag­ jait elválasztó kulturális különbségekkel. aki jogásznak.meg­ felelő ismeretekre alapozott döntéseket hozni. hogy segít a politikai vezetőknek . A társadalom megértése annak is hasznos lehet. mert megszólal a „társadalmi lelkiis­ meretünk". hogy a szocioló­ gia olyan tudomány. annál valószínűbb. boldogtalannak érzik magukat. a személyzeti vezető és még számos más poszton dolgozó ember. Nem feltételezhetjük. Másodszor: a szociológiai kutatás gyakorlati segítséget nyújthat a politikai kezdeményezések eredményeinek értékelésében is. ösztönöznie a reformokat vagy a társadalmi változást? Van.Ml A SZOCIOLÓGIA? ciológia először is lehetővé teszi. A szociológia gyakorlati haszna korántsem me­ rül ki abban. Végül meg kell említenünk. aki figyelmen kívül hagyhatná a mai világban létező egyenlőtlensé­ geket. Ebben a fejezetben kiderült. amely nem az érintett emberek életmódjának beható ismeretén alapul.több-kevesebb sikerrel . hogy sok szocio­ lógus „hivatásszerűen". A szociológia nem csupán elvont. hogy a szociológia csak akkor őrizheti meg szel­ lemi függetlenségét. . a fosztogatások és egyéb erőszakos bűncselekmé­ nyek melegágyaivá váltak. Úgy gondolták. Egy gyakorla­ ti reformprogram esetleg nem biztosítja a várt eredményt.

A szociológiában sokféle elméleti megköze­ lítést találhatunk. A szociológia kezdeti fejlődésének fontos alak­ jai közé tartozik Auguste Comte. a konfliktuselméleti megközelítés és a szimbolikus interakcionizmus.sosig. A szociológiának több szempontból is van gyakorlati jelentősége.co. FEJEZET MMMMMMMÜ ÖSSZEFOGLALÁS 1. 6. milyen eredménye lehet egy-egy politikai programnak. amelyeket később Durkheim és Weber fejtett ki. 2. amelyek az elmúlt két-három évszázadban következtek be az emberi társadalmakban. Az elméleti vitákat a ter­ mészettudományokban is nehéz eldönteni. INTERNETES FORRÁSOK A kötethez kapcsolódó kiegészítő anyagok és információk lelőhelye http://www.co.uk/giddens5/ A Polity Press új szociológiai témájú könyvei http://www. 3. Először is ha jobban megértjük a társadalmi körülmények egy adott együttesét. a szociológiában pedig ez még nagyobb nehéz­ ségekbe ütközik. A szociológia fő elméleti irányzatai a funkcio­ nalizmus.ac.uk/sociology The Social Science Information Gateway from Sociology http://www. hogy képzeletünket szabadjára engedve gondolkod­ junk és megszabaduljunk a társadalmi élettel kapcsolatos előítéleteinktől.co. iparosodott rendsze­ rek felé. ami esélyt teremt csoportoknak és egyéneknek. ha saját viselkedésünket vetjük vizsgálat alá.polity. század közepén tevékenykedő Comte és Marx meg­ határozták a szociológia egyes alapvető kér­ déseit. amelyekre nagy hatást gyakorolt a tárgy hábo­ rú utáni fejlődése. Többféleképpen is se­ gítségünkre lehet a társadalomkritikában és a gyakorlati szociális reformokban. hanem az emberek életének legtitkosabb. 4. a szociológia révén jobban megismerhetjük önmagunkat. Végül. A szociológia gyakorlata megköveteli. Kari Marx. így az eltérő kulturális értékeket figyelembe véve hozhatunk politi­ kai döntéseket.1. amely megkülönböztetett figye­ lemmel fordul a modern.polity. Itt nemcsak át­ fogó változásokról van szó. 7. hogy értelmezze a mélyreható változásokat. Ezeket olyan alapvető különbségek választják el egymástól. Gyakorlatilag megvizsgálhat­ juk. Emilé Durkheim és Max Weber.uk/sociology The British Sociological Association http://www. A szociológia az emberi társadalmak módsze­ res vizsgálata. akkor nagyobb lesz az esélye. Ugyan­ akkor a szociológia révén növelhetjük kulturá­ lis érzékenységünket. hogy mi a szo­ ciológia és hogyan hatnak a modernizációval járó változások a társadalmi világra. 5. hogy azokat alakítani is tudjuk. Alapkérdés például. ami talán a legfontosabb.britsoc.uk r . A szociológia eredetileg arra törekedett. hogy megváltoztassák életfel­ tételeiket. mert semmiképp sincs könynyű dolgunk. legszemélyesebb jellem­ zőiben bekövetkezett változásokról is. A 19.

A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG TÁRSADALOMTÍPUSOK Eltűnő világ: a premodern társadalmak és sorsuk A m o d e r n világ ipari társadalmai Globális fejlődés TÁRSADALMI VÁLTOZÁS A változásra ható tényezők Változások a modern időszakban GLOBALIZÁCIÓ A globalizációt segítő tényezők A globalizációs vita A globalizáció hatása KÖVETKEZTETÉS: GLOBÁLIS KORMÁNYZÁS KELL Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források .

Az e m b e r nagyjából félmillió éve létezik a Föl­ dön. m i n t u n o k á i vi­ lágához (Landes 1 9 6 9 ) . A z újkori v á l t o z á s ü t e m é t j ó l m u t a t j a . a m e l y e k e t alig­ ha tudtak volna elképzelni a preindusztriális k o r b a n : i l y e n a k a m e r a . s z á z a d k e r e s z t é n y v i l á g á b a n egy k o v á c s m ű ­ h e l y s e m t u d o t t o l y a n nagy. m i n t a f o n ó g é p . H a a z e m b e r i lét t e l j e s időtartamát egyetlen napnak. s i m a é s e g y e n l e t e s acéllemezt készíteni. az a t o m ­ [. A z újkor v i l á g á r a j e l l e m z ő é l e t m ó d o k é s társadal­ mi i n t é z m é n y e k még a közelmúlt életformáitól és intézményeitől is nagyon eltérnek. a c i ­ vilizációk pedig 23 óra 57 perckor keletkeztek. Az állandó települések alapja. A legjobb indiai takács s e m tudna olyan finom és s z a b á l y o s f o n a l a t s o d o r n i . a m i ö n m a g á b a n s o k k a l i n k á b b m e g v á l t o z ­ t a t t a a z e m b e r é l e t m ó d j á t . 1 7 5 0 . a r e p ü l ő g é p és az e l e k t r o n i k u s e s z k ö z ö k e g é s z sora.b e n egy angol e l m o n d h a t t a volna magáról. állapítja: A m o d e r n t e c h n o l ó g i a n e m c s a k t ö b b e t é s gyor­ s a b b a n t e r m e l . mint az összes megelőzőben együttvéve.] A z ered­ m é n y : óriási mértékben növekedett a termelt áruk és szolgáltatások m e n n y i s é g e és választé­ ka. erőműig.az egyik legősibb civilizáció találkozik itt a 2 1 . .. az a u t ó . A z újkori t á r s a d a l m a k c s a k a z u t o l s ó 3 0 m á s o d ­ p e r c b e n léteztek. hogy anyagi környezete inkább h a s o n l í t a r ó m a i k a t o n á k é h o z . a r á d i ó t ó l a nagy teljesítményű számítógépig. a D a v i d L a n d e s g a z d a s á g t ö r t é n é s z meg­ 1 8 . a földműve­ lés m i n d ö s s z e t i z e n k é t e z e r é v e s . h a n e m o l y a n tárgyakat h o z lét­ re. a k k o r a f ö l d m ű v e l é s 23 ó r a 56 perckor. Egy mind- A gizai piramisok látképe egy Pizza Hut é t t e r e m ablakából .. századi élettel. m i n t a m o d e r n henger­ mű. a m e l y e k e t a m ú l t k é z m ű v e s m ó d s z e r e i v e l semmiképp n e m lehetett volna elkészíteni. 24 órának tekint­ j ü k . m i l y e n r o h a m o s v o l t a t e c h n i k a i f e j l ő d é s e b b e n a kor­ szakban. A c i v i l i z á c i ó k alig h a t e z e r é v e s z ü l e t t e k . és m é g sorolhatnánk. mégis legalább annyi változás történt az emberi nap e rövid szakaszában. m i n t b á r m i a t ű z fel­ fedezése óta. Még fontosabb. hogy a modern technoló­ gia o l y a n d o l g o k a t h o z o t t l é t r e .

h ú s z . sokan városokban ö s s z e z s ú f o l ó d v a .A m e r i k a é s Afrika d é l i c s ú c s a . E z e k a v a d á s z o k . m e g k e l l s z e l í d í t e ­ nünk azokat a t á r s a d a l m i erőket. sokkal i n k á b b . A modern iparosodás előtti t á r s a d a l o m f o r m á k a t csak úgy érthetjük meg.g y ű j t ö g e t ő k é l e t é b ő l . v a d n ö v é n y e k e t gyűjtve.A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG Az őskori barlangrajzok is m e g m u t a t n a k valamit a l e g k o r á b b i v a d á s z o k .. B á r a m a i i p a r i t á r s a d a l m a k a t n e m fenyegeti p e s t i s vagy é h í n s é g .Észak-Amerika keleti erdeiben. a m e l y többé-kevésbé á l l a n d ó . P e r s z e a k o r á b b i n e m ­ zedékek é l e t f e l t é t e l e i természeti is bizonytalanok voltak: járványok és éhínség katasztrófák. a m e l y e k é l é n d e s p o t a . amelyekben a n é p e s s é g t ú l n y o m ó r é s z e v á r o s l a k ó . a m e l y e k e t mi magunk s z a b a d í t o t t u n k e l . A mi n e m z e d é k ü n k b i z o n y t a l a n j ö v ő előtt áll. a m e l y e k b e n t ö b b m i l l i ó a n é l n e k . v e s z é l y e z t e t e t t faj tagjai l e t t e k v o l n a .o l y a n c s o p o r t o k r a b u k k a n t a k .. a m e l y e k b e n az e m b e r e k évszázadokig é l t e k . k e r e s k e d ő k é s h i t t é r í t ő k . m i n t e l ő d e i . Másutt p e r s z e a f e l f e d e z ő k t e l j e s e n kifejlett á l l a m o k ­ ra. E g y e s r é g i ó k b a n .h a r m i n c fős c s a p a t o k b a n . a d é l . k ö z ö s é p í t m é n y t e m e l t e k .ki­ sebb népességet találtak. a m e l y e k m á i g ú g y él­ n e k . b i r o d a l m a k r a l e l t e k . a h o l legfel­ j e b b egy-két nagy. Marvin Harris antropológus and Kings): így ír erről könyvében (Cannibals sújtotta őket. a g l o b a l i z á c i ó k ö r ü l l á n g o l t fel.á z s i a i ő s e r d ő k b e n . d e a fegyverek és régi e s z k ö z ö k m á r itt is c s a k a történelem előtti idők emlékei voltak. M á s ré­ giókban . N a p j a i n k a t o l y a n társadal­ mak jellemzik. De az e m b e r i történelem nagy r é s z é b e n a F ö l d n é p s ű r ű s é g e sok­ kal kisebb volt a m a i n á l . m i n t a z e u r ó p a i a k rég e l f e l e d e t t kőkorszaki ősei: nagy területen. E fejezetben e l e m e z z ü k a fent v á z o l t h a t a l m a s társadalmi átalakulás okait és k i t é r ü n k arra a vitá­ ra is. amelyek m á r a m ú l t b a n léteztek.h á r o m é v s z á z a d o s i d ő s z a k b a n . amely az egyik l e g n a g y o b b j e l e n k o r i társadal­ mi változás.a m i csak aprócska s z a k a s z a z e m b e r i t ö r t é n e l e m k o n ­ textusában . E l ő b b azonban áttekintjük a fő társadalomtípusokat. akik a nagy felfedezések korában útnak indultak.a m e r i k a i és k e l e t . de a m a i világ­ ban is megtalálhatók. TARSADALOMTIPUSOK Eltűnő világ: a premodern társadalmak és sorsuk A z e u r ó p a i felfedezők. az É s z a k i sark. f ö l d m ű v e l ő f a l v a k b a n élt.i l y e n A u s z t r á l i a . s z i n t e k i z á r ó ­ lag á l l a t o k r a v a d á s z v a .g y ű j t ö g e t ő k m i n t h a egy ritka.a t á r s a d a l m i é l e t k i s z a k a d t a z o k b ó l a társadalmi r e n d e k b ő l . ha segítségül h í v j u k a szo­ ciológiai k é p z e l ő e r ő t ö r t é n e t i d i m e n z i ó j á t . D é l . és c s a k az e l m ú l t száz­ egynéhány é v b e n a l a k u l t a k ki o l y a n t á r s a d a l m a k . sok k ü l ö n b ö z ő néppel találkoztak. össze k é t . folyton vándorló.

az a föld. m i n d k ü l ö n világ. n a g y o b b ag­ rár. h o g y ó c e á n o k o n . a m e l y e k eddig fennmaradtak.a c s o ­ port n e m válik szét gazdagokra és szegényekre.1. 12 000-től máig (ma már többnyire nagyobb politikai képződmény része. p é l d á u l b r i t és a m e r i k a i .f ő k é n t a m o d e r n . 0 0 1 száza­ léka él elsősorban vadászatból és gyűjtögetésből (lásd a 2. a h o l t i s z t e l ­ t é k a t e h e n e k e t . templomaik és kincseik csábították az összes felfedezőt. amelyekben a kereskedelem és a kézmű­ ipar koncentrálódik Többnyire földművelésre épül Nagy egyenlőtlenségek a különböző osztályok között Elkülönült kormányzati apparátus. . m i n d a m a g a sajátos művészeteivel és vallásaival: az inkák n a g y k ő e r ő d e i k k e l . függőhídjaikkal. a c i v i l i z á l t világ h a t á ­ r á n t ú l l é v ő g y e n g é c s k e k i r á l y s á g o k e s d e k l ő kö­ v e t e i t . olykor t ö b b milliós lélekszámú (bár a nagyobb iparosodott társadalmakhoz hasonlítva kicsi) Van néhány városa. ásóés építőszerszámokra. p é l d á u l Afrika e g y e s si­ vár területein és Brazília. emberi szívekkel táplált. e. E z é r t a tár­ s a d a l o m tagjai k ö z ö t t n e m a l a k u l k i s z á m o t t e v ő k ü l ö n b s é g az a n y a g i helyzet t e k i n t e t é b e n .a világ l e g n a g y o b b b i r o d a l m a . besorolhatjuk kategóriába. megélhetésüket vadászat. amelynek élén a király vagy császár áll Agrártársadalom I.vagy p á s z t o r t á r s a d a l m a k ( f ö l d m ű v e l ő k és ál­ l a t t a r t ó k ) .t á r s a d a l m a k k a l ö s s z e h a s o n l í t v a a va­ dászó-gyűjtögető csoportokban E egyenlőtlenség nemigen figyelhető meg. gyűjtögetéssel egészítik ki megélhetésükhöz Nagyobb egyenlőtlenségek. e. A k ö v e t k e z ő k b e n e z e k f ő b b j e l l e m ­ z ő i t t e k i n t j ü k át (lásd a 2. 12 000-től máig (ma már többnyire nagyobb állam része. e. síremlékeik. hogy m i l y e n érdemeket szerzett előző megtestesülésében. A z t á n ott v o l t a k a z a m e r i k a i ő s l a k ó k á l l a m a i é s b i r o d a l m a i . ó r i á s i . csak vadászfegyverekre. e. m i n t a vadászó-gyűjtögető társadalomban Főnökök irányítják Lélekszáma néhány száztól sok ezer f ő i g terjedhet Háziasított állatok tartásából biztosítják megélhetésüket Éles egyenlőtlenségek jellemzik Főnökök vagy hadurak irányítják Nagyon nagy.1. E z e k a c s o p o r t o k vadá­ szatból. N i n c s szükségük m á s anyagi javakra. és az é l e t e g y e n l ő t l e n t e r h e i b ő l m i n d e n lélek aszerint részesült. fejlett á l l a m . A legősibb társadalmak: vadászok és gyűjtögetők F ö l d i l é t e z é s ü k s o r á n a z e m b e r e k egy e g é s z e n kis időt leszámítva mindig vadászó-gyűjtögető t á r s a d a l m a k b a n é l t e k .1. Jelenleg az egész világon kevesebb m i n t negyedmillió em­ ber. t á r s a d a l m a k tagjai A látszólag végtelenül sadalmat mégis sokféle p r e m o d e r n tár­ három nagyobb n e m i g y e k e z n e k anyagi j a v a k a t felhalmozni azon túl. ábrát). palotáik. i l l e t v e c s a p d á k r a és f ő z ő e d é n y e k r e . a m e l y n e k v e z e t ő i m e g v e t e t t é k a „ v ö r ö s k é p ű b a r b á r o k a t " . 6000-től a 19. elveszíti sajátos identitását) Pásztortársadalom I. 50 000-től máig (ma már szinte alig akad) Jellemzői Kis lélekszámú. táblázatot). é s a m e l y e k e t á l l a n ­ dó hadsereg védett. ami alapvető s z ü k s é g l e t e i k k i e l é g í t é s é h e z k e l l . n e m i p a r i c i v i l i z á c i ó k vagy t r a d i c i o n á ­ lis á l l a m o k . A n a g y o b b . amelyek m i n d előfordulnak Harris l e í r á s á b a n : v a d á s z o k é s g y ű j t ö g e t ő k . felbomlik a tradicio­ nális életmód) I. O t t v o l t I n d i a is . O t t v o l t K í n a . R e n d s z e r i n t i n k á b b Vallási é r t é k e k e t é s szer­ tartásos-rituális t e v é k e n y s é g e k e t t a r t a n a k f o n t o s ­ nak. halászatból és vadon t e r m ő e h e t ő növé­ nyek gyűjtögetéséből tartották fenn magukat. á l l a m i i r á n y í t á s ú gaz­ daságukkal és az aztékok vérszomjas. táblázat A p r e m o d e r n e m b e r i t á r s a d a l m a k t í p u s a i Típus Vadászó-gyűjtögető társadalom Fennállásának időszaka I. Új-Guinea őserdőiben. Vadászó-gyűjtögető kultúrák még ma is léteznek a világ e g y e s r é s z e i n . FEJEZET 2. a F ö l d l a k o s s á g á n a k m i n d ö s s z e 0 . s i v a t a g o k o n k e l j e n e k át. századig (mára már nyoma sincs) Tradicionális társadalom vagy civilizáció v a g y u r a l k o d ó o s z t á l y állt. M a r c o P ó l ó t é s K o l u m b u s z t is. E l s ő s o r b a n ezek a nagy birodalmak. é s va­ lószínűleg n e m maradhatnak sokáig érintetlenül azok sem. c s o r d u l t i g m e g r a k o t t m a g t á r a i k k a l . örökké újabb áldozatot köve­ t e l ő i s t e n e i k k e l (Harris 1 9 7 8 ) . városokba nem szerveződő mezőgazdasági közösségek A termést gyakran vadászattal. t ö b b s é g ü k e t a z o n b a n a t e r j e s z k e d ő n y u g a t i kul­ t ú r a e l p u s z t í t o t t a v a g y m a g á b a o l v a s z t o t t a .2. városaik. halászat és ehető növények gyűjtése révén előteremtő csoportok Kis mértékű egyenlőtlenség Csak életkor és nem szerinti rangsorolás Kicsi.

A rangok vagy p o z í c i ó k á l t a l á b a n k o r c s o p o r t o k és nemek s z e r i n t k ü l ö n ü l n e k e l .1.De Vore 1 9 6 8 .001% Forrás: Lee . sz. m í g a n ő k gyűj­ tögetik a v a d o n t e r m ő n ö v é n y e k e t . h o g y e g y e s in- . sz. 1500 A világ népessége: 350 millió Ebből vadászó-gyűjtögető: 1% I.A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG 2. G y a k o r l a t i l a g mindenütt a férfiak a v a d á s z o k . akiknek az életmódja ma m á r k e v é s s é é r d e k e s s z á m u n k r a . 10 000 A világ népessége: 10 millió Ebből vadászó-gyűjtögető: 100% I. K u l t ú r á j u k ta­ n u l m á n y o z á s a r á v i l á g í t h a t arra. ők f ő z n e k és ők nevelik a g y e r e k e k e t . 2000 A világ népessége: 6 milliárd Ebből vadászó-gyűjtögető: 0. ábra A vadászó-gyűjtögető társadalmak hanyatlása I. Ez a férfiak és n ő k kö­ zötti m u n k a m e g o s z t á s a z o n b a n n a g y o n f o n t o s : a k ö z ö s s é g i v e z e t ő p o z í c i ó k b a n és a s z e r t a r t á s o k s o r á n a férfiak j á t s z a n a k d o m i n á n s s z e r e p e t . A vadászó-gyűjtögető társadalmak nem csu­ pán „primitív" népek.e.

A pásztorkodáshoz h a s o n l ó a n a kertművelés is b i z t o s a b b é l e l e m f o r r á s . h o g y a világ.t ő l kezdve t a l á l u n k a d a t o k a t arra.8 3 0. Ilyen társadalmak rendsze­ r i n t a d ú s fűvel b o r í t o t t t e r ü l e t e k e n . Mivel a kertművelésből élő csoportok n e m vándorolnak. ábrát).K e l e t és K ö z é p Ázsia egyes vidékein. de a l k a l m a s a k k ü l ö n f é l e á l l a t o k t a r t á s á r a . Ország Ruanda Uganda Pásztor. M é g m a i s s o k p á s z t o r t á r s a d a l o m lé­ tezik. hogy a vadon nőtt t e r m é s e k összegyűjtése h e l y e t t ők m a g u k is e l v e t h e t i k a m a g v a k a t . a K ö z e l .2. akár a vadászó-gyűjtögető közös­ ségek. FEJEZET g e l t e t n e k . a m e l y e t a m o d e r n i p a r i c i v i l i z á c i ó teremtett. k e c s k é t .2. b á r a h á b o r ú és a s z á m o t t e v ő a n y a g i é s h a t a l m i e g y e n l ő t l e n s é g e k h i á n y a . A pásztortársadalmak elsősorban állattartásból élnek.g y ű j t ö g e t ő c s o p o r t o k i d ő v e l rájöt­ tek. anyagi vagyontár­ g y a k a t i n k á b b fel t u d n a k h a l m o z n i .2.és agrárgazdasága van. bár n o m á d életmódjuk az a n y a g i a k t e k i n t e t é b e n g a z d a g a b b . j u h o t . h o g y a k o r á b b i a k n á l jóval n a g y o b b é s a z o k t ó l a l a p v e t ő e n k ü l ö n b ö z ő társa­ d a l m a k j ö t t e k l é t r e ( l á s d a 2. az agrártársadalmak pedig növényter­ mesztésből (mezőgazdaságból). e l s ő s o r b a n Afrika. táblázat Máig fennmaradt agrártársadalmak A mezőgazdaságban dolgozók aránya (%)" 90 82 81 80 63 társadalmakhoz hasonlítva tézményeink korántsem tekinthetők az emberi élet „természetes" elemeinek.s z a r v a s m a r h á t . S o k társadalom­ n a k vegyes pásztor. hogy ezekből biztosítsák megélhetésüket.7 1 . például a b o t s w a n a i l k u n g szánoké (busmanoké). ezért tagjaik r e n d s z e r i n t n e m h a l m o z n a k fel v a g y o n t á r g y a k a t . m i n t a v a d á s z a t és a gyűjtögetés. Persze n e m szabad idealizálnunk a vadászó-gyűjtögető közösségek é l e t k ö r ü l m é n y e i t . m i n t a vadá­ szó-gyűjtögető csoportoké. v a g y i s k i s f ö l d d a r a b o k a t m ű v e l t e k meg kezdetleges kapák és ásószerszámok segítségé­ vel. vala­ m i n t a v e r s e n y h e l y e t t a k o o p e r á c i ó k ö z p o n t i sze­ r e p e m i n d . A p á s z t o r k o d ó c s o p o r t o k az a d o t t k ö r n y e z e t t ő l függően k ü l ö n b ö z ő á l l a t o k a t t e n y é s z t e n e k é s le­ Nepál Etiópia Banglades Az ipari Japán Ausztrália Németország Kanada Egyesült Államok Nagy-Britannia 5 5 2. E z e k a tár­ s a d a l m a k n a g y o b b v á r o s o k k i f e j l ő d é s é v e l kelet2. A z efféle területek n e m k e d v e z n e k a földművelésnek. i l l e t v e siva­ t a g o k b a n é s h e g y v i d é k e k e n t a l á l h a t ó k . m i n t a k á r a pásztorkodó. ezért sokkal n a g y o b b közösségeknek. Ez a g y a k o r l a t e l e i n t e „ k e r t m ű v e l é s " f o r m á j á b a n ala­ k u l t ki. tevét v a g y lovat. A pász­ tortársadalmak rendszerint az évszakok válto­ zásait követve vándorolnák k ü l ö n b ö z ő területek között. n e m feltétlenül jelent „haladást".és agrártársadalmak M i n t e g y húszezer évvel ezelőtt egyes vadászó és gyűjtögető csoportok áttértek a háziasított állatok tenyésztésére és állandó földterületek megműve­ lésére. biztosít megélhetést. A vadászó-gyűjtögető t á r s a d a l m a k b ó l csak néhány m a r a d t f e n n . Nem ipari vagy tradicionális civilizációk Nagyjából időszámításunk előtt 6 0 0 0 . A v a d á s z ó .m i n d arra f i g y e l m e z t e t n e k b e n n ü n k e t .

2.a m e l y e t n é h a „ m o d e r n " v a g y „fejlett" t á r s a d a ­ l o m n a k is n e v e z n e k . p é l d á u l a n a g y v á l l a l a t o k és a kormányzati szervek. a m a j á k é a Yucatán-félszigeten é s a z i n k á k é P e r u b a n . A nagyvárosokban a társadalmi élet a korábbinál személytelenebb.K e l e t e n t ú l i t e r ü l e t e k i g terjedt. h a n e m g y á r a k b a n . 2000-ben s z ü l e t e t t m e g . . fejezetben.). Az iparosodott társadalmak voltak az e l s ő nem­ zetállamok. keztek. és bár E u r ó p á b ó l ered. A t e c h n o l ó g i a i fejlettség v i s z o n y l a g csak kevesek számára tette lehetővé. F é n y k o r á b a n . iro­ d á k b a n és ü z l e t e k b e n d o l g o z i k (ez l á t h a t ó a 2. a m e l y e k t ö r t é n e l m ü n k e t formál­ ták mintegy két évszázaddal ezelőttig? A válasz e g y e t l e n s z ó v a l az 1. Az iparosodott társadalmak egy m á s i k jellegzetes­ sége a politikai rendszerükkel kapcsolatos. e g é s z e n a 20.A GLOBALIZÁCIÓ ES A VÁLTOZÓ VILAG A modern világ ipari társadalmai Mi okozhatta azoknak a társadalomtípusoknak a pusztulását. a m e l y sokkal fejlettebb és erősebb. A t ö b b m i n t k é t é v e z r e d e n át.A m e r i k á b a n . vagyis olyan politikai közösségek. M i v e l i s m e r t é k a z írást és virágzásnak i n d u l t a t u d o m á n y . e b b e n a k o r b a n e r ő s ál­ lamok jöttek l é t r e a m a i I n d i a és P a k i s z t á n terü­ letén is. Az iparosodott t á r s a d a l o m . A K í n a i B i r o d a l o m k ö r ü l b e l ü l i. Az emberek több mint 90 száza­ l é k a k i s e b b . amelyeket n e m a tradicionális államokra jellem/ A n a g y v á r o s o k n a k az új g l o b á l i s r e n d b e n b e ­ t ö l t ö t t s z e r e p é r ő l a 21.á z s i a i t é r s é g nagy részét. a m i l e h e t ő v é t e t t e a z egysé­ gesebb „nemzeti" közösség kialakulását. fejezetben is e m l í t e t t i p a r o ­ sodás: kialakult a n e m állati erőforrások (például a gőz vagy az elektromosság) felhasználására épülő gépi termelés. t ö b b n y i r e t e r m é k e n y folyó­ völgyekben. és ahol folyamatosan új mun­ Ezek a tanzániai maszáj harcosok is a világ alig n é h á n y f e n n m a r a d t p á s z t o r k o d ó népéhez t a r t o z n a k . e. hogy megszabaduljanak a földművelés fárasztó n a p i f e l a d a t a i t ó l . hatása m e s s z e túlterjedt e z e n a földrészen. A z e m b e r e k t ö b b s é g e m é g a l e g f e j l e t t e b b tra­ dicionális kezdetleges államokban is szintje mezőgazdasági mun­ k á t v é g z e t t . „A v á r o s o k és a globalizáció" c í m ű r é s z b e n lesz szó ( 7 1 2 kahelyek keletkeznek. A legkorábbi t r a d i c i o n á l i s á l l a m o k a K ö z e l . hogy a foglalkoztatott népesség t ú l n y o m ó része n e m a m e z ő g a z d a s á g b a n . Gya­ korlatilag m i n d e n e m b e r életét befolyásolják a k i t e r j e d t s z e r v e z e t e k .n a g y o b b v á r o s o k b a n él.K e ­ leten alakultak ki. E z z e l s z e m b e n a z ipa­ r o s o d o t t t á r s a d a l m a k e l s ő d l e g e s s a j á t o s s á g a az. táblázatban). S z á m o s n a g y t r a d i c i o n á l i s á l l a m l é t e z e t t Mexikóban é s L a t i n . 7 2 1 . szá­ zadban a R ó m a i B i r o d a l o m az é s z a k n y u g a t .sok t e k i n t e t b e n egyértel­ m ű e n eltér a társadalmi r e n d b á r m e l y korábbi típusától. Az iparosodás révén gyorsult a közlekedés é s a k o m m u n i k á c i ó . a m ű v é s z e t . a m e l y e n a m a i K í n a t e r ü l el. h i s z e n a z o k t ö b b é . ezeket a t á r s a d a l m a k a t g y a k r a n n e v e z i k civilizá­ cióknak.k e v é s b é ö n e l l á t ó f a l v a k b a n éltek. k i r á l y v a g y c s á ­ szár uralkodott f e l e t t ü k . m i n t a tradicioná­ lis á l l a m o k k o r m á n y z a t i f o r m á i . a h o l t ö b b a munkalehetőség. h a n e m idegenek között történik. század elejéig f e n n m a r a d t K í n a i B i r o d a l o m magában foglalta a h a t a l m a s k e l e t . o. a n a p i t a l á l k o z á s o k j ó r é s z e n e m s z e m é l y e s is­ merősök. A t r a d i c i o n á l i s c i v i l i z á c i ó k b a n a p o l i t i k a i v e z e t ő k (a k i r á l y o k és császárok) csekély közvetlen befolyással bírtak alattvalóik többségének szokásaira és életmódjá­ ra. az i d ő s z á m í t á s s z e r i n t i 1.e u r ó ­ pai Britanniától a K ö z e l . m i n t a tradicionális civilizációk legné­ pesebb városi települései. p é l d á u l a z az­ tékoké a m a i M e x i k ó t e r ü l e t é n . tagjaik k ö z t i g e n é l e s v a g y o n i é s h a t a l m i egyenlőtlenségek a l a k u l t a k ki. A legtöbb t r a d i c i o n á l i s á l l a m e g y ú t t a l b i r o d a ­ lom is volt: m á s n é p e k l e i g á z á s a és b e o l v a s z t á s a révén nőtt j e l e n t ő s m é r e t ű v é ( K a u t s k y 1 9 8 2 ) . E z jellemezte p é l d á u l a t r a d i c i o n á l i s K í n á t és R ó ­ mát. A főbb városok sokkal na­ gyobbak.

m i v e l o l y a n jogszabályokat alkothat. parlamentáris kormányzati rendszerű. Egyes t e r ü l e t e k e n . e z e k e t a f e j l e t l e n e b b országo­ kat g y a k r a n n e v e z i k ö s s z e f o g l a l ó a n a fejlődő vi­ lágnak. A m á s o d i k világ társadalmai a korábbi kommu­ nista országok. i p a r o s o d o t t É s z a k k a l s z e m b e á l l í t v a c s o p o r t j u k a t összefogla­ lóan Délnek nevezik. a m i gyökere­ sen megváltoztatta a hadviselés módjait. C s a k n e m v a l a m e n n y i ide sorolt társadalom többpárti. I l y e n n e m z e t á l l a m N a g y . A z e l s ő világ országai k ö z é E u r ó p a i p a r o s o d o t t á l l a m a i . K a n a d a . h a n e m pontosan megvont határvonalak választanak el egymástól. G h á n a vagy A l g é r i a ) é s s o k d é l . s z á z a d elejéig a n y u ­ gati o r s z á g o k . I n d i a . k a t o n a i t ú l e r e j ü k fel­ használásával .A m e r i k á b a n .) m á r é r z é k e l t e t t e m . B á r m á r a gyakorlatilag v a l a m e n n y i g y a r m a t kivívta függetlenségét. a p o l i t i k a i k o h é z i ó és a k a t o n a i f ö l é n y együtt v e z e t t e k oda. M i v e l e t á r s a d a l m a k j ó r é s z e a z E g y e s ü l t Á l l a m o k t ó l é s E u r ó p á t ó l dél­ re h e l y e z k e d i k el. n é h a a g a z d a g a b b . a z e u r ó p a i a k k e r ü l t e k t ö b b s é g b e . I l y e n t á r s a d a l o m K í n a . p é l d á u l É s z a k . a m e l y e k s o k k a l f e j l e t t e b b e k voltak. a m e l y e t a z e l ő t t t r a d i c i o n á l i s társadal­ m a k u r a l t a k . az afrikai o r s z á g o k t ö b b s é g e ( p é l d á u l N i g é r i a . továb­ b á Dél-Afrika é s J a p á n t a r t o z t a k (és t a r t o z n a k m a is). Ú j . amelyek a határokon be­ lül élő v a l a m e n n y i emberre kötelező érvényűek. A modern gyártási módszereket már az iparosodás kezdeti szakaszától kezdve t o s í t á s a k á v é k e r e s k e d e l e m f e j l ő d é s é b e n . A g a z d a s á g i erő. Az ipari t e c h n o l ó g i a alkalmazása természete­ s e n n e m k o r l á t o z ó d o t t a g a z d a s á g i fejlődés b é k é s folyamataira. m i l y e n s z e r e p e t j á t s z o t t a gyarma­ . h á r o m fő társadalom­ t í p u s s z e m b e á l l í t á s á b ó l . Afrika és Dél-Amerika nagy részén a helyi népesség maradt többségben. Ausztrá­ l i á b a n é s Ú j . olyan fegyvereket é s k a t o n a i s z e r v e z e t t í p u s o k a t h o z o t t létre. A második többnyire kategóriába az ipari sorolható jóval társadalmak alacsonyabb fejlődés s z i n t j é n á l l n a k . h o g y az e l m ú l t k é t é v s z á z a d b a n a n y u g a t i élet­ m ó d l á t s z ó l a g e l l e n á l l á s n é l k ü l terjedt e l a z e g é s z világon. M á s h o l . így Ázsia.Z é l a n d . s z á z a d t ó l k e z d v e a 2 0 . A z e l ő z ő f e j e z e t b e n ( 2 5 .a m e r i k a i ország ( p é l d á u l Bra­ zília. A u s z t r á l á z s i a (Auszt­ rália.ha kellett. hogy a fejlődő országókat a h a r m a d i k v i l á g r é s z e k é n t e m l e g e t i k . m i n t a n e m i p a r i k u l t ú r á k é . A „har­ m a d i k v i l á g " (Third World) k i f e j e z é s e r e d e t i l e g a 2 0 . a h o l c s a k k i s l é t s z á m ú va­ dászó-gyűjtögető k ö z ö s s é g e k éltek. a k á r c s a k a m a i világ s z i n t e ö s s z e s t ö b b i t á r s a d a l m a .gyarmatokat alapítottak sok olyan t e r ü l e t e n . P e r u v a g y V e n e z u e l a ) . a h á r m a s tagolás születésekor még f e l h a s z n á l t á k k a t o n a i c é l o k r a is. a z E g y e s ü l t Ál­ l a m o k . A nemzetállam kormányzata jelentős hatalom­ m a l b í r a z á l l a m p o l g á r o k é l e t e fölött.Z é l a n d o n . G r ö n l a n d . T a s m a n i a é s M e l a n é z i a ) . Gyakran hallhatjuk. o.ző bizonytalan határvidékek. a gyarmatosítás f o l y a m a t a átrajzolta a F ö l d t á r s a d a l m i és kultu­ rális t é r k é p é t . Globális fejlődés A 1 7 .B r i t a n n i a is. század elején született. A z e l s ő c s o p o r t b a t a r t o z ó t á r s a d a l m a k (pél­ dául az Egyesült Államok) gyorsan iparosodtak.

b e n n y e r t é k el szabadságukat. A fejlődő országok n e m pusztán olyan társadal­ mak. A m á s o d i k világ tár­ sadalmai t e r v g a z d a s á g o k voltak. Zaire. D é l .N é ­ metország és M a g y a r o r s z á g . a m e l y e k e l ő s z ö r a nyugati t á r s a d a l m a k b a n a l a k u l t a k ki . n é m e l y i k n e k s i k e r ü l t e l i n d í t a n i a a z i p a r o ­ sodás folyamatát.) A fő gazdasági tevékenység a mezőgazdaság marad.A m e r i k a és a k a r i b i t é r s é g egyes r é s z e i n is. gyakor­ latilag e l t ű n t a m á s o d i k világ. és a k i v é t e l e k .a m e r i k a i s p a n y o l gyarmatok 1 8 1 0 . v a l a m i n t s o k afrikai ország is (köztük Kenya.t a n k ö n y v e k b e n ma is talál­ kozhatunk n é h a a h á r o m világ s z é t v á l a s z t á s á v a l . B á r e t á r s a d a l m a k b a n a l a k o s s á g nagy része m é g m i n d i g falusias t e r ü l e t e k e n él.e u r ó p a i á l l a m o k . A f r i k á b a n és D é l .e u r ó p a i országok. gyakran v é r e s a n t i k o l o n i a l i s t a h a r c o k eredményeként. Néhány gyarmati terület k o r á n f ü g g e t l e n n é vált. t é k e D é l . a h a r m a d i k p e d i g azt: „a legroszszabb". A d é l . Bár a s z o c i o l ó g i a . p é l d á u l a k e l e t . A fejlődő világ A harmadik világ t á r s a d a l m a i n a k t ö b b s é g e a gyar­ mati uralom alól f e l s z a b a d u l t t e r ü l e t e k e n talál­ ható . m á s o d i k és h a r m a d i k világ r a n g s o r o l á s a ér­ tékítéletet tükröz. Kö­ zel e g y m i l l i á r d e m b e r n a p i 1 d o l l á r n á l k e v e s e b b p é n z b ő l él.á z s i a i á l l a m o k gazdasá­ gának növekedési üteme sokszorosa a Nyugat iparosodott országaiban megfigyelhetőnek. köztük C s e h s z l o v á k i a . a m e l y alá­ ásta a korábbi. amelyeket külföldi hitelezőktől felvett k ö l c s ö n ö k után kell fizetniük.és K e l e t . T a n z á n i a és A l g é r i a ) . m á s f e l ő l a n y u g a t i k a p i t a l i s t a társadal­ mak és J a p á n k ö z ö t t a l a k u l t ki. A legszegényebb társadalmak némelyikében a körülmények n e m h o g y javultak volna. fordítanak. h o g y az első.A m e r i k á b a n . akik napi 1 dollárnál kevesebb p é n z b ő l é l n e k (World B a n k 2 0 0 4 ) . A világ l e g s z e g é n y e b b o r s z á g a i k ö z ü l s o k a t s ú l y o s a d ó s s á g v á l s á g is sújt. egy sor más ázsiai ország ( p é l d á u l B u r m a . v a l a m i n t A f r i k á b a n é s L a t i n . és ö s s z e o m l o t t a k o m m u n i z m u s a v o l t S z o v j e t ­ unióban és a k e l e t .Ázsiában. hagyományosabb rendszereket. míg Brazília 1 8 2 2 . h u s z o n ö t . d e a t e r m é s t m a m á r g y a k r a n n e m h e l y i fogyasz­ tásra szánják. a fekete-afrikai n e m z e t e k k ö r é b e n vi­ szont növekedett az elmúlt évtizedben: az 1990es évek során e régió lakosai k ö r é b e n 2 4 1 millió­ ról 3 1 5 millióra nőtt azoknak a száma. m i n t a m e n n y i t a kormányzatok az e g é s z s é g ü g y r e . A világ s z e g é n y e i f ő k é n t D é l . U g y a n a k k o r e z e k e t az országokat e g y p á r t r e n d s z e r j e l l e m e z t e : a k o m ­ munista párt u r a l t a m i n d a p o l i t i k a i .. Például a szegénység mér­ t é k e D é l . fejezetben lesz szó. például 1 8 0 4 j a n u á r j á b a n H a i t i lett a z e l s ő auto­ nóm fekete köztársaság. Nigéria.ó c e á n i t é r s é g b e n c s ö k k e n t . m i n d a gaz­ dasági r e n d s z e r t . amelyek „elmaradtak" az iparosodottabb területektől. bár e régiók között azért lényeges különbségek vannak.Á z s i á b a n .b e n s z a k a d t ki a p o r t u g á l b i r o ­ dalomból. h a n e m többnyire a nyugati indusztr i a l i z m u s s a l é r i n t k e z v e a l a k u l t a k ki. A ka­ matok. „Globális egyenlőtlenség" című fejezetben. P o l i t i k a i r e n d s z e r ü k m o d e l l j é ü l olyan rendszerek s z o l g á l n a k .a világ o r s z á g a i n a k j e l l e m z é s é b e n . A fejlődő világ l e g t ö b b n e m z e t e azon­ ban csak a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú u t á n vált füg­ getlenné. a j ó l é t i e l l á t á s o k r a és az o k t a t á s r a Újonnan iparosodó országok B á r a h a r m a d i k világ o r s z á g a i n a k t ö b b s é g e m e s z sze elmarad fejlettségben a nyugati társadalmak­ tól. illetve a kelet-ázsiai H o n g k o n g . L e n g y e l o r s z á g . a m e l y b e n a z „ e l s ő " azt j e l e n ­ ti: „a legjobb".vagyis a nemzetállamok. S z i n t é n e t a g o l á s e l l e n szól.A m e r i k á b a n kon­ centrálódnak. k ö z é j ü k t a r t o z i k a latin­ amerikai Brazília és M e x i k ó . h a n e m a világpiacokon értékesítik.Á z s i a . L a t i n . semmi h a s z n a n e m m a r a d t . Ezeket újonnan iparosodó o r s z á g o k n a k is n e v e z i k . J e l e n t ő s e n növekedett a szegénység mér­ s o k h e l y e n m o s t zajlik a n a g y v á r o s o k gyors kiala­ k u l á s á n a k f o l y a m a t a . S z i n g a p ú r é s Tajvan. k ö z ­ tük Kína is egyre i n k á b b elfogadják a k a p i t a l i s t a gazdaságot. A z ú j o n n a n iparosodó országok közül a legsikere­ s e b b e k . gyakran nagyobb összegűek.Á z s i á b a n és a c s e n d e s . 1 9 6 8 b a n m é g e g y e t l e n f e j l ő d ő ország s e m s z e r e p e l t a világ e l s ő h a r m i n c e x p o r t ő r e k ö z ö t t . ( A f e j l ő d ő világ v á r o s a i n a k gyarapodásáról a 21. h a n e m inkább romlottak az elmúlt n é h á n y évben. K e l e t .A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG fennálló S z o v j e t u n i ó és a k e l e t .e u r ó p a i o r s z á g o k b a n . amely egyfelől a S z o v j e t u n i ó és a k e l e t . P é l ­ dául n e m l é t e z i k m á r a s z o c i a l i s t a és k o m m u n i s ­ ta országok m á s o d i k világa. M a l a j z i a és Szingapúr).h a v o l t v a l a h a egy­ általán . M i n t e g y h e t v e n é v e n át a világ történelmét m e g h a t á r o z t a az a g l o b á l i s v e r s e n y . P é l d a k é n t h o z h a t ó fel I n d i a . / A g l o b á l i s s z e g é n y s é g r e m é g v i s s z a t é r e k a 11. M i u t á n b e f e j e z ő d ö t t a h i d e g h á b o r ú .K o r e a . Bár a fejlődő o r s z á g o k k ö z é t a r t o z h a t n a k tradi­ cionális é l e t m ó d o t folytató n é p e k . e z e k n a g y o n különböznek a h a g y o m á n y o s t á r s a d a l m a k ko­ rábbi formáitól. a m e l y e k k e v é s teret e n g e d t e k a m a g á n t u l a j d o n n a k és a v e r s e n g ő gazdasági v á l l a l k o z á s o k n a k . M á r a ez a v e r s e n ­ gés véget ért.

m e n n y i r e és m i b e n változott meg a .3. Elég f o l y t o n o s s á g f e d e z h e t ő fel a f o l y ó a l a k j á b a n vagy f o r m á j á b a n é s a l á b á t b e n e d v e s í t ő e m b e r fizikai f e l é p í t é s é b e n . mennyiben alapstruk­ kell. rend-^ s z e r i n t azt m o n d h a t n á n k . táblázat A modern világ társadalmai Típus Első világbeli társadalom Fennállásának időszaka A 18. és m a g a az e m b e r i s m e g v á l t o z o t t é s z r e v é t l e n . mások tervgazdaságok Elkülönült politikai közösség vagy nemzetállam: ide tartozik például Kína. vizsgált Tisztáznunk hogy m i l y e n mértékig változtak az adott társadalom alapintézményei időszakban. N e h é z meghatározni. M i n d ­ ezek a változások közvetlenül hatottak az olyan országokra. Ausztrália és Új-Zéland Alapja az ipar. S z i n g a p ú r Délkelet-Ázsia p o n t j á v á vált. az első világbeli társadalmakban kialakultaknál élesebb osztá­ lyok közötti egyenlőtlenségek Az átlagos egy főre j u t ó jövedelem jóval kisebb. ) TÁRSADALMI VÁLTOZÁS A fejezet e l e j é n e l m o n d t a m .3. kevesen dolgoz­ nak a mezőgazdaságban Jelentős. kevesen dolgoznak falusi gazdaságokban Nagyok az osztályok közötti egyenlőtlenségek. a k k o r h o g y a n ma­ g y a r á z h a t n á a s z o c i o l ó g u s a z e m b e r i é l e t e t átfor­ máló változási folyamatokat? az elektronikában tölt be fontos szerepet. Brazília és Mexikó Második világbeli társadalom • A 20. de a gazdasági rendszer tervutasításos A népesség kis része dolgozik á mezőgazdaságban. a m e l y n e k részesedése a globális acélgyártásból jelentősen c s ö k k e n t az elmúlt h a r m i n c évben. m i n t az Egyesült Államok. m i a j e l e n t ő s vál­ tozás. század elejétől (az 1917-es orosz forradalmat követően) az 1990-es évek elejéig Fejlődő társadalom A 18. hagyományos termelési módszerekkel / Egyes mezőgazdasági termékeket a világpiacokon értékesítenek Néhány országban kialakult a szabad vállalkozás rendszere. A kelet-ázsiai újonnan iparosodó országok­ b a n máig a legstabilabb a gazdasági növekedés üteme. é s m i n d e n pil­ l a n a t a z i d ő e g y ú j v i l l a n á s a . (A m a i világ t á r s a d a l o m t í p u s a i t a 2. h o g y azt m o n d h a s s u k : m i n d k e t t ő „ u g y a n a z " m a r a d a vál­ t o z á s o k s o r á n . i l l e t v e s z e m é l y i s é g é b e n .2. mint a tradicionális társadalmakban Elkülönült politikai közösség vagy nemzetállam: ide tartoznak például a nyugati országok. Tajvan. el­ módosult tárgy v a g y egy helyzet időszakban. h a n e m a külföldi befektetést is ösztönzik. pénzügyi és kereskedelmi köz­ T a j v a n p e d i g a g é p g y á r t á s b a n és mert bizonyos értelemben m i n d e n szakadatlanul v á l t o z i k . B á r e z a meg­ figyelés bizonyos értelemben helytálló. a legtöbben ki­ sebb-nagyobb városokban élnek Fennmaradnak a jelentős osztályok közötti különbségek Elkülönült politikai közösség vac)y nemzetállam 1989-ig ide t a r t o z o t t a Szovjetunió és Kelet-Európa. túrája akkor meg kell egy egy adott a mutatnunk. H é r a k l e i t o s z görög filozófus r á m u t a t o t t . dönthessük. amely ma már az ipari termelésre és általá­ ban a szabad vállalkozásra épül Az emberek többsége kisebb-nagyobb városokban él. de a társadalmi és politikai változások hatására az első világbeli társadalmak modellje szerint elkezdtek átalakulni szabad vállalkozásra épülő gazdasági rendszerekké A népesség nagy része a mezőgazdaságban dolgozik. Szingapúr. India. M i n d e n n a p e g y ú j n a p . mint az első világbeli társadalmakban Ide tartozik Hongkong. h o g y a z e m b e r n e m l é p h e t k é t s z e r u g y a n a b b a a f o l y ó b a : m á s o d s z o r r a a fo­ lyó más. táblázat ö s s z e g z i . bár kevésbé hangsúlyo­ sak. mi a társadalmi változás. H a e z így v a n . és hogy u g y a n a z az e m b e r lép b e l e kétszer. Dél-Korea előre­ tört a z a c é l t e r m e l é s b e n . h o g y a m o d e r n vi­ lágot m é g a k ö z e l m ú l t é t ó l is j e l e n t ő s e n e l t é r ő életmódok és társadalmi intézmények jellemzik. H a m e g a k a r j u k h a t á r o z n i . h i s z e n a víz továbbfolyt. h o g y a folyó u g y a n a z . századtól máig Jellemzői Alapja az ipari termelés és általában a szabad vállalkozás A legtöbb ember kisebb-nagyobb városokban él. N e m c s a k a belföldi növekedést. Dél-Korea. az afrikai és dél-amerikai nemzetek többsége Korábbi fejlődő társadalom. h a j ó é p í t ő é s e l e k t r o n i k a i iparágai a világ é l v o n a l á b a tartoznak. FEJEZET 2. századtól (harmadik világbeli (többnyire gyarmatosított társadalom) területként) máig Újonnan iparosodó ország Az 1970-es évektől máig évvel később viszont Dél-Korea bekerült az első tizenöt közé. Japán.

hiszen barátságtalan környe­ . m i n t a sokkal e n y h é b b mediter­ rán éghajlatú országok lakóié.. G a n d h i azért tudta biztosítani hazájának a Nagy-Britan­ niától való függetlenséget. m e r t e h h e z m é r h e t j ü k a változásokat. v a g y a t u d o m á n y és a filozófia o l y a n m e g ­ határozó alakjaira. a m á s o d i k világháborút k ö v e t ő időszak­ b a n volt India híres pacifista vezetője. a m e l y m a g y a r á z a t o t a d h a t n a a z e m b e r társadalmi f e j l ő d é s é n e k s o k f é l e s z a k a s z á r a a va­ dászó-gyűjtögető és p á s z t o r t á r s a d a l m a k t ó l a tra­ dicionális c i v i l i z á c i ó k o n át a m a i i g e n ö s s z e t e t t társadalmi r e n d s z e r e k i g . A változások j e l l e g é t és ü t e m é t is b e f o l y á s o l ó . zetben élnek. j e l e n é s j ö v ő kapcsolatát.Yallás a tikai csoport j e l e n t é k t e l e n vezetője maradt volna. olyan jelen­ tős p o l i t i k a i é s k a t o n a i v e z e t ő k r e . a k k o r n y i l v á n egy c s e k é l y j e l e n t ő s é g ű poli­ Kulturális tényezők A társadalmi v á l t o z á s t i n d í t ó h a t ó e r ő k k ö z ü l az elsőt a kulturális t é n y e z ő k alkotják: a v a l l á s . R á m u t a t h a t u n k azon­ ban három fő t é n y e z ő r e . m e r t a h á b o r ú és m á s e s e m é n y e k megingatták a n n a k Indiában kialakí­ tott g y a r m a t i i n t é z m é n y e i t . U g y a n a k k o r egy s z e m é l y c s a k a k k o r v á l h a t ve­ zetővé. Ugyanezt m o n d h a t j u k M a h á t m á Gandhiról. A kulturális tényezők sorában meg kell említe­ n ü n k a vezetők s z e r e p é t i s . • Webernek a vezető szerepéről kialakított elkép­ z e l é s é t a 14. H a e z e k a f e l t é t e l e k n e m á l l t a k v o l n a f e n n . a m e l y m a g y a r á z z a a t á r s a d a l m i változás t e r m é s z e t é t . különösen fontos k u l t u r á l i s t é n y e z ő a k o m m u n i ­ kációs rendszerek m i l y e n s é g e .A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG rendszer. Az alaszkaiak a rövid nyári időszakot kivéve több időt töltenek fedél alatt és k ö r ü l t e k i n t ő e n tervezik szabadtéri tevékenységeiket. A szociológia klasszikusa. M a x W e b e r is vizsgálta a karizmatikus v e z e t ő szerepét a társadalmi változásban. modern társadalomban" című fejezetet). E n n e k ellenére a m o d e r n t á r s a d a l m a k i n t é z m é n y e i ál­ talában s o k k a l g y o r s a b b a n v á l t o z n a k . A t ö r t é n e l e m m e g é r t é s e révén kialakulhat a z e m b e r e k b e n a n n a k t u d a t a . m i n t J u l i u s C a e ­ sar. a kommunikációs r e n d s z e r e k és a v e z e t ő k h a t á s a i . m i n t a régi tradicionális t á r s a d a l m a k é . h o g y mi maradt változatlan. a m e l y e k m i n d v é g i g h a ­ tottak a t á r s a d a l m i v á l t o z á s r a : e z e k a k u l t u r á l i s tényezők. időjárási szükségképp k ö r ü l m é n y e k n e k megfelelően szervezik az éle­ tüket. Az írás felfedezé­ se például s o k f é l e k é p p e n b e f o l y á s o l t a a t á r s a d a l ­ mi változásokat. U g y a n a k k o r azt i s fel k e l l t á r n u n k . A fizikai környezet M á s o d s z o r : a f i z i k a i k ö r n y e z e t is h a t a t á r s a d a l ­ mi szerveződés alakulására. kiterjedt s z e r v e z e t e k j ö h e t ­ tek létre. m i n t Jézus. hogy társadalmuk bizonyos fejlődési utat jár be. L e h e t ő v é t e t t e n y i l v á n t a r t á s o k bevezetését. a fizikai k ö r n y e z e t és a p o l i t i k a i szer­ veződés. Itt g o n d o l h a t u n k olyan vallási vezetőkre. így t u d a t o s u l b e n n ü k . e z é r t a z itt é l ő k t á r s a s é l e t e e l t é r ő mintákat követ. akkor valósíthatja m e g elképzeléseit. A nagy v a l l á s i r e n d s z e r e k ( p é l d á u l a k e r e s z t é n y ­ ség é s a z i s z l á m ) m i n t e g y k é t e z e r é v v e l e z e l ő t t született e s z m é k e t é s r í t u s o k a t ő r i z n e k . Egyes vallások hit. h o g y a v a l l á s o s meg­ győződés gyakran a t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k e l ő ­ mozdítója. fejezetben i s m e r t e t e m ( 4 2 5 . m i n t N e w t o n . Az í r á s t u d ó t á r s a d a l m a k r e n d e l k e z ­ nek a múlt k r ó n i k á i v a l . Ez leginkább szél­ sőséges amikor környezeti az emberek feltételek között az látható. D e n i n c s o l y a n e g y t é n y e z ő s elmélet.és s z o k á s r e n d s z e r e a t r a d i c i o n á l i s értékekhez és r í t u s o k h o z v a l ó r a g a s z k o d á s t hir­ detve fékezi a v á l t o z á s o k a t . aki később. ezáltal fejlődését ők maguk is aktívan elősegít­ hetik. geket tud nagyszabású politikai céljainak meg­ nyerni vagy gyökeresen megváltoztatja a fennálló szemléletmódot. E z e n k í v ü l az í r á s n a k k ö s z ö n h e t ő e n az emberek ú j m ó d o n é r z é k e l t é k m ú l t . Alaszkában hideg és h o s s z ú a t é l . aki töme­ A változásra ható tényezők A t á r s a d a l o m e l m é l e t b e n az e l m ú l t k é t é v s z á z a d során i g y e k e z t e k k i d o l g o z n i egy á l t a l á n o s érvé­ nyű e l m é l e t e t .^ k o r s z a k a i r a é s v o n a t k o z á s a i r a . Egy-egy s z e m é l y óriá­ si h a t á s t g y a k o r o l t a v i l á g t ö r t é n e l e m b i z o n y o s . Felboríthatja a korábban k i a l a k í t o t t r e n d e t az a vezető. ) . A d o l f Hitler például az 1930-as évek Németországában részben azért ragadhatta m a g á h o z a hatalmat. M a x W e b e r a z o n b a n arra is felhívja a figyelmet. A sarkvidékeken élők nyilvánvalóan m á s szokások és h a g y o m á n y o k szerint élnek. o . . A vallás konzervatív vagy m e g ú j í t ó e r ő e g y a r á n t lehet a t á r s a d a l m i é l e t b e n ( l á s d a 14. m i n t a szubtrópusi területek lakói. ha e h h e z kedvezőek a társadalmi feltételek. mert az ország súlyos feszültségeket és válságo­ kat é l t át. M é g n a p j a i n k g y o r s a n v á l t o z ó vilá­ gában is f e l f e d e z h e t ő f o l y t o n o s s á g a r é g m ú l t t a l . így p o n t o s a b b a n l e h e t e t t e l l e n ő r i z n i az anyagi forrásokat. hogy van t ö r t é n e l m ü k .

a m e l y e k h e g y l á n c o k . Egy uralkodó például akkor is az erős hadsereg k i a l a k í t á s a m e l l e t t d ö n t h e t . v a d á s z ó . P é l d á u l a z i p a r i ka­ pitalizmusra é p ü l ő egyes társadalmak politikai rendszere autoritárius (ilyen volt a n á c i Német­ ország. Vi­ szonylag barátságtalan vidékek lakói is jelentős t e r m e l é s i b á z i s t a l a k í t h a t n a k ki. kormányzatok.g y ű j t ö g e t ő társadal­ makban e n n e k csekély a szerepe. m á s o k é (például az Egyesült Államoké. m é g s e m t é r t e k át a p á s z t o r k o d á s r a vagy a m e z ő g a z d a s á g i t e r m e l é s r e . jelei ős szerepet j á t s z o t t a b b a n . m e r t az e g é s z k o n t i n e n s e n alig v o l t r e n d s z e r e s m ű v e l é s r e fog­ ható földterület vagy olyan háziasítható állat.é s é r c ­ forrásokat. M a r x nézeteivel e l l e n t é t b e n a p o l i t i k a i s z e r v e z e t e k b e n n e m egy­ szerűen a gazdasági alap tükröződik: hasonló t e r m e l é s i r e n d s z e r ű t á r s a d a l m a k p o l i t i k a i rend-' s z e r e e g é s z e n e l t é r ő l e h e t . akik a k e m é n y környeze­ t i f e l t é t e l e k e l l e n é r e fel t u d t a k t á r n i olaj. a z a p a r t h e i d i d e j é n Dél-Afrika). Ugyanakkor a környezet n e m gyakorol jelentős k ö z v e t l e n h a t á s t a t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k r a . A világ l e g k o r á b b i c i v i l i z á c i ó i j o b b á r a o l y a n t e r ü l e t e k e n s z ü l e t t e k . é s meg­ határozta fennmaradásukat vagy terjeszkedésü­ ket is. j á r h a t a t l a n d z s u n g e l e k vagy sivata­ gok miatt elszigetelődnek. K e v é s b é s z é l s ő s é g e s fizikai f e l t é t e l e k i s h a t á s ­ sal l e h e t n e k a t á r s a d a l m a k r a . a m e l y alapját képezhette volna a pásztorkodásn a k . földes­ urak. Nagy-Britanniáé vagy S v é d o r s z á g é ) d e m o k r a t i k u s a b b . Minden más társadalomtípus f e j l ő d é s i útját a z o n b a n e r ő t e l j e s e n b e f o l y á s o l j á k e l k ü l ö n ü l t p o l i t i k a i c s e l e k v ő k : f ő n ö k ö k . F o n ­ tos s z e r e p e t j á t s z a n a k az ú t v i s z o n y o k vagy a t e n ­ ger k ö z e l s é g e is: a z o k a t á r s a d a l m a k . m e g h a t á r o z ó h a r m a d i k t é n y e z ő a p o l i t i k a i szer­ veződés típusa. gyakran hosszú időn keresztül viszonylag változatlanok maradnak. aki itt egy indiai bankjegyen l á t h a t ó . a h o l k i v é t e l e s e n jó volt a termőföld. A k a t o n a i e r ő a l e g t ö b b t r a d i c i o n á l i s á l l a m ki­ a l a k u l á s á b a n a l a p v e t ő s z e r e p e t j á t s z o t t .g y ű j t ö g e t ő kultúrák gyakran roppant termékeny területeken a l a k u l t a k ki. E z igaz p é l d á u l az Alaszkában élőkre. De a t e r m e l é s s z i n t j e és a k a t o n a i e r ő között megint csak meglehetősen közvetett a kapcsolat. A u s z t r á l i a b e n n ­ szülött lakossága például azért maradt meg a A társadalmi változásokat A jelentős mértékben v a d á s z a t és a gyűjtögetés m e l l e t t . például folyók torkolatvidékén. h a e z z e l a lakosság Politikai szerveződés . E z z e l s z e m b e n a v a d á s z ó . h o g y India f e l s z a b a d u l t a b r i t u i l o m alól.G a n d h i . királyok. hiszen nincs a k ö z ö s s é g m o z g ó s í t á s á r a k é p e s e l k ü l ö n ü l t po­ litikai szervezet.

P é l d á u l a t u d o m á n y o s .u g y a n ú g y k a t e g o r i z á l h a ­ tók. a t é v é és m á s elektronikus m é d i u m o k ma már gondolkodásun­ kat. E l l e n k e z ő l e g .ez t ö r t é n t É s z a k K o r e á b a n K i m I r S z e n . A tradicionális társadalmakban a politikai változások rendszerint csak az eliteket érintették. Az elmúlt két-három évszázad során a v á l t o z á s o k e g y i k m o t o r j a a n e m z e t e k e g y m á s el­ l e n i k ü z d e l m e volt. m i n t az ö n m e g v a l ó s í t á s . mégis k ö n n y ű rámu­ tatni n é h á n y f o n t o s t é n y e z ő r e . M o n d j u k az állam élén az egyik arisztokratacsa­ Gazdasági hatások Ezek közül a l e g n a g y o b b h a t á s ú az i p a r i kapita­ lizmus. A k a p i t a l i z m u s a l a p v e t ő e n k ü l ö n b ö z i k a l á d o t felváltotta egy m á s i k . Nagy­ részt az e l m ú l t k é t . m i n t a m á s t ö r t é n e l m i k o r s z a k o k t á r s a d a l m i változásait m a g y a r á z ó t é n y e z ő k . A k o m m u n i k á c i ó efféle elekt­ ronikus formái politikai változásokat is eredmé­ n y e z t e k az u t ó b b i é v e k b e n . h o g y a z e l m ú l t k é t évszá­ zad során. A m o d e r n v i l á g b a n l e j á t s z ó d ó v á l t o z á s i folya­ matokra nemcsak a gondolkodásmód átalakulása hat . m i n t a gazdasági rendszerek bármely korábbi típusában.e l m é l e t é n e k tárgyalásakor ( 3 2 2 . / A gazdasági tényezők társadalmi változásra gyakorolt h a t á s á r a m é g v i s s z a t é r e k a. a m e l y e k . A k a p i t a l i s t a fejlő­ d é s v i s z o n t a t e r m e l é s i t e c h n o l ó g i a á l l a n d ó meg­ ú j í t á s á r a sarkall. v a g y o n u k n ö v e l é s é r e és a v e r s e n y ­ t á r s a k felett aratott k a t o n a i g y ő z e l e m r e t ö r e k e d ­ tek.e s z m é i n k tartalma is m e g v á l t o z o t t . m a m á r az egész világon elfogadottak. 11. s z ü k s é g l e t e k e l l á t á s á r a é p ü l t . h a n e m azt a törekvést. h i s z e n a tradicionális. főként I m m á n u e l Wallerstein világrend­ s z e r . fejezet­ ben. a h o l a p o l i t i k a i v e z e t ő k és k o r m á n y t i s z t v i s e l ő k . k é s ő b b p e d i g fia. és e b b e n a f o l y a m a t b a n egyre nagyobb szerepet játszik a tudomány. a m e l y n e k s o r á n h a t a l m u k ki­ t e r j e s z t é s é r e . M á r n e m tekintjük a s z o k á s o k a t és h a g y o m á n y o k a t k ö v e ­ tendőnek c s a k azért. mégis túlterjed a gazdasági szférán.koránt­ sem m e g l e p ő m ó d o n . h a n e m egy m a r o k n y i e l e m e t m a g á b a n foglaló i n t e g r á l t áramkör is elegendő hozzá. Más a helyzet a modern politikai rendszerekben. A modern iparban a technológiai innováció ü t e m e jóval gyorsabb. hogy az é p ü l e t m i n é l j o b b a n szolgálja a céljait. K i m Dzsongil v e z e t é s e alatt. E z e k a z e s z m é k n e m k ö t h e t ő k a hagyományhoz.). a sza­ badság. N é z z ü k c s a k a z i n f o r m á c i ó t e c h n o l ó g i a m a i fej­ Kulturális hatások A modern korban a társadalmi változás folyama­ taira ható k u l t u r á l i s t é n y e z ő k k ö z ü l a t u d o m á n y fejlődése és a gondolkodás szekularizálódása egyaránt h o z z á j á r u l t a m o d e r n s z e m l é l e t kritikai é s innovatív j e l l e g é n e k k i a l a k u l á s á h o z . m e r t m ö g ö t t ü k áll a t r a d í c i ó tekintélye.3 2 3 . A t u d o m á n y és a t e c h n o l ó g i a is k ö l c s ö n h a t á s b a n áll a p o l i t i k a i és k u l t u r á l i s t é n y e z ő k k e l . A r á d i ó . és f o r r a d a l m a k a t is eredményeztek. B á r N y u g a t r ó l e r e d n e k . a m o d e r n t á r s a d a l m a k ­ ban az é l e t m ó d egyre i n k á b b „ r a c i o n á l i s " meg­ alapozottságú kell h o g y l e g y e n . a m o d e r n i t á s k o r á b a n a t á r s a d a l m i változások h i h e t e t l e n m é r t é k b e n f e l g y o r s u l t a k ? Ez nagyon összetett kérdés.h á r o m é v s z á z a d t e r m é k e i az olyan e s z m é n y e k . a m e l y e k a t á r s a d a l m i és p o l i t i k a i v á l t o ­ zás folyamatait i n d í t o t t á k el. Az 1960-as évek nagyszámítógépe ezernyi egyen­ k é n t ö s s z e k ö t ö t t c s a t l a k o z ó b ó l állt. lődését! Az utóbbi évtizedekben a számítógépek teljesítménye több ezerszeresére növekedett. A t u d o m á n y és t e c h n o l ó g i a é l e t m ó d u n k r a gya­ korolt hatását többnyire gazdasági t é n y e z ő k ha­ tározták meg. h o g y itt a fizikai k ö r n y e z e t h a t á s a i t b e l e ­ foglalhatjuk a g a z d a s á g i t é n y e z ő k k i e m e l k e d ő e n fontos c s o p o r t j á b a . A tradicionális termelési rendszerekben a termelés szintje nem­ igen változott.A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG nagy r é s z é t n y o m o r b a d ö n t i . így p é l d á u l egy kórház tervrajza e l s ő s o r b a n n e m v a l a m i f é l e tra­ dicionális ízlést fejez ki. o. hogy jobb sorsra t ö r e k e d v e ö r ö k k é v á l t o z t a s s u n k életmódunkon. v i l á g n é z e t ü n k e t is f o r m á l j á k . az e g y e n l ő s é g és a d e m o k r a t i k u s rész­ vétel. Politikai hatások Az újkori változásokat meghatározó harmadik a l a p v e t ő t é n y e z ő a p o l i t i k a i f e j l e m é n y e k b e n ke­ resendő. így e l ő s e g í t i k a vál­ tozást a világ l e g t ö b b t á j é k á n . s o k k a l i n k á b b arra ö s z t ö n ö z n e k . m i k ö z b e n a n é p e s s é g t ö b b s é g e s z á m á r a a z élet n e m s o k a t v á l t o z o t t . mivel a terme­ l é s s z a k a d a t l a n b ő v í t é s e és a v a g y o n á l l a n d ó a n növekvő fölhalmozása jellemzi. korábbi termelési rendszerekről. szokásos Változások a modern időszakban Mivel m a g y a r á z h a t ó . m a egy ha­ s o n l ó t u d á s ú gép n e m c s a k s o k k a l k i s e b b . vagyis a b e t e g e k h a t é k o n y á p o l á s á t . a z z a l a k ü l ö n b ­ séggel.t e c h n o l ó g i a i fejlődés r é v é n j ö h e t ­ tek létre a m o d e r n k o m m u n i k á c i ó s eszközök: a r á d i ó és a t e l e v í z i ó .

m i n t koráb­ b a n bármikor.főként Né­ metországban és J a p á n b a n . M e g i n t m á s o k arra h í v j á k fel a figyelmet. hogy minden­ féle t á r s a d a l m i v á l t o z á s m a g y a r á z a t a b o n y o l u l t . A globalizáció azt j e l e n t i . A hagyományos telefonos kommuni­ kációt. A m á s o d i k v i l á g h á b o r ú t k ö v e t ő i d ő s z a k b a n gyö­ k e r e s e n á t a l a k u l t a t á v k ö z l é s i f o r g a l o m k ö r e és intenzitása. A 17. A globalizá­ c i ó p o l i t i k a i .jelentős intézményi á t a l a k í t á s o k k a l járt együtt. A h í r k ö z l é s i m ű h o l d a k e l t e r j e d é s e a z 1 9 6 0 .k ö z t ü k N a g y .2. b e f o l y á s o l j a a g l o b á l i s t e r m e l é s i f o l y a m a ­ tokat és a n e m z e t k ö z i m u n k a m e g o s z t á s t . m é g s e m n e h é z k i e m e l n i n é h á n y t é n y e z ő t . ma m á r vi­ szont nap m i n t nap emlegetjük.miután messze a legnagyobb munkáltató . ez biztosította a nyugati életstílusok elterjedését szerte a világon. az üzleti életben és a m é d i á b a n . században a két világhábo­ r ú h a t á s a volt r e n d k í v ü l m é l y r e h a t ó : s o k ország s z i n t e t e l j e s e n r o m b a dőlt. A k á b e l t e c h n o l ó g i a haté­ k o n y a b b á és o l c s ó b b á vált. a t e c h n o l ó g i a t e r é n és a világ távköz­ GLOBALIZÁCIÓ A globalizáció fogalmát az elmúlt n é h á n y évben s o k a n és s o k s z o r h a s z n á l t a k a p o l i t i k á b a n . Van. A 2 0 .e s é v e k b e n lefek­ tetett e l s ő t r a n s z a t l a n t i v e z e t é k e k c s a k k e v e s e b b mint száz hangtovábbítási útvonalat foglaltak magukban. a s z á l o p t i k á s k á b e l e k k i f e j l e s z t é s e n a g y m é r t é k b e n b ő v í t e t t e a z átviteli c s a t o r n á k s z á m á t . A p o l i t i k a i e s e m é n y e k az e l m ú l t k é t . E k o m m u n i k á c i ó s r e n d s z e r e k ó r i á s i h a t á s t gya­ k o r o l t a k . h o g y egyre i n k á b b egy k ö z ö s v i l á g b a n é l ü n k . 1 9 9 9 ) . századtól kezdve a nyugati nemzetek katonai erejük révén a Föld m i n d e n táján érvényesíthették befolyásukat. m i l y e n p é l d á t l a n m é r e t e k e t öltött a vi­ l á g k e r e s k e d e l e m : m a m á r a z á r u k é s szolgáltatá­ s o k s o k k a l s z é l e s e b b k ö r é t ö l e l i fel. m i n d nemzetközi szinten sokkal nagyobb mértékű változásokat idéznek elő a társadalom­ ban. M a egy t ö b b m i n t 2 0 0 m ű h o l d ­ b ó l á l l ó h á l ó z a t segíti az i n f o r m á c i ó k á t v i t e l é t a F ö l d k ü l ö n b ö z ő pontjai között. ame­ lyek elősegítik a globalizáció erősödését a mai t á r s a d a l o m b a n : i l y e n e k a z i n f o r m á c i ó s é s kom­ m u n i k á c i ó s t e c h n o l ó g i á k f e j l ő d é s e és a gazdasá­ gi-politikai t é n y e z ő k . a m e l y e k b e n digitális mód­ szerrel ó r i á s i m e n n y i s é g ű i n f o r m á c i ó t tömörí­ t e t t e k és t o v á b b í t o t t a k . 1 9 9 7 . amelyek r é v é n m a m á r a világ k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n é l ő k gyorsabban és szélesebb körben érintkezhetnek e g y m á s s a l . M í g a z 1 9 5 0 . mint a megelőző korokban.min­ den iparosodott társadalomban nagymértékben beavatkozik a termelésbe.a s é v e k t ő l k e z d v e s z i n t é n je­ lentős m o z z a n a t volt a n e m z e t k ö z i kommuniká­ c i ó b ő v ü l é s é b e n . és a m á s o d i k világ­ háború utáni újjáépítés több helyen . A p o l i t i k a i d ö n t é s e k m i n d egy-egy o r s z á g o n belül. A l e g f e j l e t t e b b t á v k ö z l é s i infrastruktú­ rával b í r ó o r s z á g o k b a n a z o t t h o n o k a t é s a z iro- . i n t e g r á l t rend­ s z e r e k v á l t o t t á k fel.B r i t a n n i a . t á r s a d a l m i . Mindenekelőtt azoknak az információs és k o m m u n i k á c i ó s tech­ nológiáknak a fejlődése hajtotta előre. Egy évtizede még v i s z o n y l a g i s m e r e t l e n v o l t ez a szó. FEJEZET tevékenysége állandóan kihat a tömegek életé­ re. A k a t o n a i e r ő és a h á b o r ú s z i n t é n r e n d k í v ü l fontos szerepet játszanak. h i b a v o l n a e b b ő l arra k ö v e t k e z t e t ­ l é s i i n f r a s t r u k t ú r á j á b a n e l é r t e r e d m é n y segítette.b e n m á r egyetlen ó c e á n t átszelő v e z e t é k i s m i n t e g y 6 0 0 0 0 0 i l y e n h a n g u t a t hor­ d o z o t t ( H e l d e t al. A kormányzatok napjainkban fontos szerepet játszanak a gazdasági növekedés serken­ t é s é b e n (vagy o l y k o r a f é k e z é s é b e n ) .h á r o m év­ s z á z a d s o r á n l e g a l á b b a n n y i r a h a t o t t a k a gazda­ sági v á l t o z á s o k r a . A globalizációt gyakran kizárólag gazdasági je­ l e n s é g k é n t m u t a t j á k b e . e z é r t az e g y é n e k . De a h á b o r ú gazdaság­ ra gyakorolt h a t á s a m i a t t m é g a g y ő z t e s o r s z á g o k is . ame­ l y e k kiterjedt t e v é k e n y s é g e áttöri a n e m z e t i h a t á ­ rokat. B á r a g a z d a s á g i e r ő k a g l o b a l i z á c i ó s z e r v e s ré­ szét alkotják. n i . a k i n a g y s z e r e p e t tulajdonít a transznacionális vállalatoknak. a c s o p o r t o k és a n e m ­ zetek között is egyre inkább kölcsönös függőség alakul ki. h o g y a j e l e n s é g e g y e d ü l i o k o z ó i . V e g y ü n k egy e g y s z e r ű p é l d á t ! A leg­ u t ó b b i l a b d a r ú g ó v i l á g b a j n o k s á g i d e j é n a globá­ lis t é v é h á l ó z a t o k n a k k ö s z ö n h e t ő e n egy-egy mér­ k ő z é s t t ö b b m i l l i á r d e m b e r l á t h a t o t t világszerte. a m e l y a drótokon és vezetékeken mecha­ nikus (crossbar) kapcsolószerkezet segítségével t o v á b b í t o t t a n a l ó g j e l e k r e é p ü l t . M á s o k rámutatnak a globális pénzügyi piacok elektro­ n i k u s i n t e g r á c i ó j á r a és a g l o b á l i s t ő k e m o z g á s o k ó r i á s i t ö m e g é r e . m i n t a g a z d a s á g i v á l t o z á s o k a politikára.j e l e n t ő s b e l s ő válto­ zásokon m e n t e k keresztül. és az á l l a m . A globalizációt segítő tényezők Az információs és kommunikációs technológiák fejlődése A g l o b á l i s k o m m u n i k á c i ó r o b b a n á s s z e r ű fejlődé­ s é t s z á m o s . k u l t u r á l i s é s gazdasági tényezők eredőjeként j ö n létre. Mivel magyarázható a globalizáció erősödése? Korábban már megállapítottam.

e g y r e t ö b b o r s z á g f é r h e t a nemzetközi kommunikációs hálózatokhoz úgy.. és 4 1 .1 9 9 8 k ö z e p é n v i l á g s z e r t e mintegy 1 4 0 m i l l i ó a n h a s z n á l t á k . kommunikációs mert a hagyományos szolgáltatások n e m jutottak el h o z z á j u k ( l á s d a 2. B á r a t á v k ö z l é s i inf­ r a s t r u k t ú r a n e m a z o n o s m é r t é k b e n f e j l ő d ö t t a vi­ lág m i n d e n p o n t j á n . a t e l e f a x . hanem szöveges doku­ mentumokat és k é p e k e t is k ü l d h e t e g y m á s n a k a műholdas t e c h n o l ó g i a s e g í t s é g é v e l .3. e t e c h n o l ó g i á k h a s z n á l a t á v a l e g y r e t ö b b e m b e r ke­ r ü l ö s s z e k ö t t e t é s b e o l y a n h e l y e k e n is.és k o m m u n i k á c i ó t e c h n o l ó g i a f e j l ő d é s e A telefon elterjedtsége Magas jövedelmű OECD-tagok Latin-Amerika. a m e l y e k korábban elszigetelődtek.) t e l e f o n .A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG 2. csendes-óceáni térség Arab államok Dél-Ázsia 1990 1999 Egyre többen hozzájuthatnak. A z i n t e r n e t és a m o b i l t e l e f o n s z é l e s k ö r ű h a s z n á l a t a e l m é l y í ­ ti és felgyorsítja a g l o b a l i z á c i ó s f o l y a m a t o k a t . E z e k k ö z ü l az i n t e r n e t a leggyor­ sabban t e r j e d ő k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z . e g y m á s h o z ké­ pest „a világ m á s i k f e l é n " ( p é l d á u l T o k i ó b a n és Londonban) l é v ő e g y é n n e m c s a k „valós i d e j ű " beszélgetést folytathat. h a n e m elősegítette a távoli helyek- ..3. karibi térség Kelet-Ázsia.UNDP 2 0 0 1 . 1994 1996 1998 2000 1994 1996 1998 2000 1 9 9 4 1 9 9 6 1 9 9 8 2 0 0 0 forrás: ENSZ Fejlesztési Program ..b e n a z i n t e r n e t e z ő k s z á m a e l é r t e a z egymilliárdot (lásd a 2.3. e 9yre olcsóbban. A technológia e formái segítenek „össze­ nyomni" az időt és a t e r e t : két. ábrát). o. 3 2 . ábrát). a m e l y e t eddig k i f e j l e s z t e t t e k .. egyre több információhoz. Információáramlás Az információtechnológia terjedése n e m c s a k bő­ v í t e t t e a világ k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n é l ő k é r i n t k e z é s i lehetőségeit. ábra Az i n f o r m á c i ó . az e l e k t r o n i k u s l e v e l e z é s és az i n t e r n e t . a digitális és k á b e l t é v é . dákat ma t ö b b f é l e ö s s z e k ö t t e t é s is a k ü l v i l á g h o z fűzi: a ( v e z e t é k e s és m o b i l . ahogyan korábban n e m volt erre lehetőségük. é s b e c s l é s e k szerint 2 0 0 5 .

amelyeket át kell vészelni. b á r ilyen­ kor t ö b b p r o b l é m á t vet fel a m o b i l i z á c i ó . r kel. Az u t ó b b i é v e k b e n globális összefogással s e g í t e t t e k az ö r m é n y o r s z á g i és t ö r ö k o r s z á g i föld­ r e n g é s e k . a k i k n e k v e s z é l y b e n forog a z é l e t e . H a s o n l ó k é p p e n sürgetővé vált a b e a v a t k o z á s az utóbbi időkben háborúk. T e r m é s z e t i c s a p á s ese­ t é n ez a b e a v a t k o z á s m e g j e l e n h e t a h u m a n i t á r i u s s e g í t s é g n y ú j t á s és a t e c h n i k a i t á m o g a t á s formá­ jában. m i n t ha t e r m é s z e t i c s a p á s r ó l l e n n e szó. E l ő s z ö r i s egy g l o b á l i s k ö z ö s s é g t a g j a i k é n t a z e m b e r e k egyre i n k á b b fel­ ismerik. A g l o b á l i s m é d i a n a p m i n t n a p h í r e k e t .e s öböl­ h á b o r ú b a n és a volt J u g o s z l á v i a t e r ü l e t é n (Bosz­ n i á b a n és K o s z o v ó b a n ) k i a l a k u l t e r ő s z a k o s konf­ l i k t u s o k b a n s o k a n i n d o k o l t n a k l á t t á k a katonai i n t e r v e n c i ó t . h o g y m e g kell vé­ d e n i az e m b e r i jogokat és a n e m z e t i szuverenitást. h a n e m e g y r e i n k á b b glo­ b á l i s k é r d é s e k foglalkoztatják. képeket és információkat visz az e m b e r e k ottho­ n á b a .a m é ­ d i á b a n b o n t a k o z o t t k i egy v a l ó b a n g l o b á l i s kö­ z ö n s é g előtt. A z 1 9 9 1 . m i n t a z elmúlt korokban élők. aki ezt o t t h o n n e m t e h e t i . M á s o d s z o r : a g l o b á l i s s z e m l é l e t azt j e l e n t i . hogy a társadalmi felelősség n e m c s a k a h a z á j u k h a t á r á i g terjed. Ez a j e l e n s é g e g y s z e r r e e r e d m é n y e és . e z é r t é r d e k l ő d i k a globá­ lis k é r d é s e k é s f o l y a m a t o k i r á n t j o b b a n . A világ m á s i k f e l é n é l ő k e t é r ő c s a p á s o k vagy igaz­ ságtalanságok n e m pusztán szerencsétlenségek. Az e l m ú l t t i z e n ö t év l e g i z g a l m a ­ sabb e s e m é n y e i közül n é h á n y .a m e r i k a i í t é l e t i d ő elszenvedőin. Az egyén sokkal inkább tudatában van annak. E globális szemléletre való átállásnak két jelen­ tős k ö v e t k e z m é n y e v a n . s z e p t e m b e r 11-i t e r r o r t á m a d á s o k . vagy é p p t á v o l van o t t h o n á t ó l . E g y r e i n k á b b terjed az a n é z e t . etnikai konfliktusok és a z e m b e r i j o g o k m e g s é r t é s e e s e t é b e n is. a d e m o k r a t i k u s t i l t a k o z ó k e l l e n i erőszakos fellépés a kínai T i e n a n m e n téren vagy a 2 0 0 1 . h a n e m megteremtik a c s e l e k v é s és a b e a v a t k o z á s alapját. hogy ezer szállal k a p c s o l ó d i k m á s o k h o z . h o g y a n e m z e t k ö z i k ö z ö s s é g válsághelyzetben köteles megvédeni o l y a n em­ b e r e k t e s t i é p s é g é t v a g y e m b e r i jogait. a m o z a m b i k i és b a n g l a d e s i áradások.például a berli­ ni fal l e o m l á s a . FEJEZET A v á r o s k ö z p o n t o k i n t e r n e t k á v é z ó i b a n az is a világhálóra k a p c s o l ó d h a t . A z efféle e s e m é n y e k (és m é g e z e r n y i kevésbé drámai esemény) hatására az embereket m a m á r n e m n e m z e t i . h a n e m a z o n t ú l is. az afrikai é h í n s é g és a k ö z é p . hogy az e m b e r e k a n e m z e t á l l a m helyett egyre inkább m á s f o r r á s o k b ó l m e r í t v e a l a k í t j á k k i azonosság­ t u d a t u k a t . így k ö z v e t l e n ü l é s á l l a n d ó a n ö s s z e k ö t i ő k e t a külvilággal. a z ott é l ő k k e l k a p c s o l a t o s i n f o r m á c i ó k á r a m ­ l á s á t is. m e r t úgy vélték.2.

k e v é s b é h i e r a r c h i k u s j e l l e g ű v é váltak.). a m e l y e k az i n f o r m á c i ó s korszakban következtek be. h a n e m egyre i n k á b b „súlytalan" jellemzik daságban és megfoghatatlan 1999). m i n t b r i t n e k vagy spanyolnak. a m á s c é g e k k e l kötött s z ö v e t s é g e k g y a k o r i b b a k let­ tek. (weightless ja az információ (ilyen p é l d á u l a s z á m í t ó g é p e s program. b ő v e b b e n is t á r g y a l o m e z t az új g a z d a s á g i kör­ n y e z e t e t . A t e r m e l é s i eljárások és szervezeti m i n t á k r u g a l m a s a b b a k . és e l e n g e d h e t e t l e n n é vált a r é s z v é t e l a világ­ m é r e t ű k e r e s k e d e l m i h á l ó z a t o k b a n .és s z ó r a k o z t a t ó i p a r i t e r m é k és az internet alapú s z o l g á l t a t á s ) .t u l a j d o n o s o k száma. A vi­ lág k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n k i a l a k u l t h e l y i k u l t u r á l i s identitások újult e r ő v e l t á m a d n a k fel egy o l y a n időszakban. A k o r á b b i i d ő s z a k o k k a l e l l e n t é t b e n a globális gazdaság m á r n e m e l s ő s o r b a n m e z ő ­ gazdasági vagy ipari a l a p ú . h o g y a gyor­ s a n v á l t o z ó g l o b á l i s p i a c o n t e v é k e n y k e d n i tud­ janak. fejezetben Ugrásszerűen növekedett a m o b i l t e l e f o n . A glo­ b a l i z á l ó d ó f e l t é t e l e k k ö z ö t t a v á l l a l k o z á s o k és gazdasági társaságok csak hogy úgy őrizhették meg versenyképességüket. . a szórakoztató­ ipar és a t á v k ö z l é s új v í v m á n y a i t . többek nak. Gazdasági tényezők A globalizációt a világgazdaság i n t e g r á l ó d á s a is előre hajtja. A tudástársadalom kialakulása ö s s z e k a p c s o l ó d o t t egy s z é l e s fogyasztói b á z i s ki­ a l a k u l á s á v a l . a m i k o r a n e m z e t á l l a m h a g y o m á n y o s támasza gyökeres á t a l a k u l á s o n m e g y k e r e s z t ü l . Például E u r ó p á b a n S k ó c i a é s B a s z k f ö l d l a k ó i inkább skótnak és b a s z k n a k (vagy e g y s z e r ű e n európainak) vallják m a g u k a t . a m e l y e t s o k f é l e k é p p e n n e v e z t e k már. A g l o b á l i s g a z d a s á g m ű k ö d é s e m a g a is tükrö­ zi a z o k a t a v á l t o z á s o k a t . Ma a gazdaság sok része olyan hálózatokba illeszkedve működik. a m e l y n e k tagjai j á r t a s a k a z ú j t e c h ­ nológiákban és mindennapi életükben azonnal felhasználják a számítástechnika. a média. m i v e l a regio­ nális és globális s z i n t e n zajló p o l i t i k a i v á l t o z á s o k gyengítik a z e m b e r e k k ö t ő d é s é t a h h o z a z á l l a m ­ hoz. amelyben é l n e k . A 18.A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG gyorsítója a g l o b a l i z á c i ó s f o l y a m a t o k n a k . Ebben a economy) tevékenységek a súlytalan gaz­ alap­ termékek (Quah h a n e m á t í v e l n e k a z o k o n ( C a s t e l l s 2 0 0 5 ) . az között információ posztindusztriális korának és új társadalom­ gazdaságnak is ( 5 9 1 . szervezetátalakítás­ sal a feltételekhez gyorsabban alkalmazkodóbbá. amelyek n e m állnak meg az országhatároknál. A n e m z e t á l l a m s o k t e r ü l e t e n m á r kevésbé szolgál i d e n t i t á s f o r r á s u l .5 9 5 . ami m é g i n k á b b „ z s u g o r í t j a " az i d ő t és a teret. o.

rö­ v i d e n N A F T A ) . egy a C s e n d e s . amelybe n e m jutottak el a t r a n s z n a c i o n á l i s társaságok. 2 0 0 3 . de az 1970-es években m á r európai és j a p á n vállalatok i s b e r u h á z t a k k ü l f ö l d ö n . I g a z a v o l t a z e l e m z ő n e k . A 2 1 .ez k ö z e l fele az e g é s z v i l á g o n t e r m e l t á r u k és szolgáltatások értékének. M á s s z ó v a l a világ v e z e t ő t r a n s z n a c i o n á l i s t á r s a s á g a i g a z d a s á g i é r t e l e m b e n n a g y o b b a k a vi­ lág l e g t ö b b o r s z á g á n á l ( l á s d a 2. v a l a m i n t a v o l t S z o v j e t u n i ó és K e l e t . m i k ö z b e n e k k o r m i n d ö s s z e h e t v e n ö t ország di­ csekedhetett ezt elérő bruttó n e m z e t i jövedelem- 2. a Colgate-Palmolive. E z e k a t á r s a s á g o k o l y a n v á l l a l a t o k . A dik transznacionális világháborút társasági forma vált a máso­ globális követő években j e l e n s é g g é .a s é v e k végén és az 1 9 9 0 . és m e g h a t á r o z ó sze­ r e p l ő i a n e m z e t k ö z i p é n z p i a c o k n a k is. h o g y e z e k a társa­ ságok „a m a i világgazdaság mozgatórugói" (Held e t al. a globális piacokat veszik célba. a k i r á m u t a t o t t .E u r ó p a .e s é v e k b e n a t á r s a s á g o k t e v é k e n y s é ­ g i k ö r e ó r i á s i m é r t é k b e n b ő v ü l t . m e l . 2 0 0 1 . B á r s z é k h e l y ü k e g y é r t e l m ű e n egy-egy o r s z á g h o z köthető. a világ ö t s z á z l e g n a g y o b b t r a n s z n a c i o n á l i s vállala­ t á n a k á r b e v é t e l e e g y ü t t 1 4 . a M i t s u b i s h i és még sok m á s óriáscég. A gazdasági globalizáció középpontjában a t r a n s z n a c i o n á l i s t á r s a s á g o k á l l n a k : a t e l j e s világ­ kereskedelem kétharmad része ezek tevékenysé­ g é b ő l e r e d . Az e l m ú l t é v t i z e d b e n az iparosodott gazdaságra é p ü l ő t á r s a s á g o k k ü l ö n ö s e n a f e j l ő d ő országok­ ra. A z 1 9 9 0 . vagy h a t a l m a s nemzetközi vállalkozások. Kína Portugália Írország Wal Mart Exxon Mobil General Motors Ford Motors General Electric Chevron Texaco Conaco Philips Citigroup IBM American International Group Forrás: Economist. 1 9 9 9 ) .2. A Coca-Cola „ t r a n s z g l o b á l i s " vállalkozás: az egész v i l á g o n értékesíti t e r m é k e i t . A h á b o r ú u t á n i e l s ő é v e k b e n ameri­ kai székhelyű cégek kezdtek terjeszkedni. a m e l y e k n e k anyaországukon k í v ü l c s a k egy-két ü z e m ü k v a n . egy p e d i g É s z a k . S ő t . A z 1 9 8 0 . A képen a kalóriaszegény kóla közelkeleti változata egy j o r d á n i a i ü z l e t b e n . 1 b i l l i ó d o l l á r r a rúgott . s z e p t e m b e r 1 1 . e l ő s e g í t i k a t e c h n o l ó g i a i ú j í t á s o k el­ t e r j e d é s é t a f ö l d k e r e k s é g e n .b e n k ö z e l ö t s z á z i l y e n t á r s a s á g é v e s á r b e v é t e l e h a l a d t a m e g a 1 0 m i l l i á r d dollárt. s z á z a d for­ dulóján kevés olyan gazdaság akadt. ilyen a CocaCola.4.A m e r i k á b a n (az Északa m e r i k a i S z a b a d k e r e s k e d e l m i M e g á l l a p o d á s . amelyek tevékenysége k i t e r j e d az e g é s z f ö l d k e r e k s é g r e . a Kodak. ábra A v i l á g l e g n a g y o b b v á l l a l a t a i n a k á r b e v é t e ­ l e e g y e s o r s z á g o k b r u t t ó hazai t e r m é k é h e z (GDP) v i s z o n y í t v a ( m i l l i á r d d o l l á r ) J 50 100 150 200 250 300 350 Svájc Belgium Svédország Törökország Norvégia Lengyelország Szaúd-Arábia Finnország Dél-Afrika Hongkong. amelyek több országban is gyártanak termékeket vagy nyújtanak szolgáltatásokat. Lehetnek vi­ szonylag kis cégek. FEJEZET Transznacionális gazdasági társaságok A globalizációt hajtó sok gazdasági t é n y e z ő kö­ zül k ü l ö n ö s e n fontos a transznacionális t á r s a s á ­ gok s z e r e p e . a General Motors.ó c e á n á z s i a i r é s z é n (itt a z o s z a k a i n y i l a t k o z a t é r t e l m é ­ b e n 2 0 1 0 .i g s z a b a d é s n y i t o t t k e r e s k e d e l e m jön l é t r e ) . m e r t kialakult h á r o m h a t a l m a s r e g i o n á l i s p i a c : egy E u r ó p á b a n (az e g y s é g e s e u r ó p a i p i a c ) .4. A l e g n a g y o b b a k közül n é h á n y világszerte ismert. ábrát). globális profitra t ö r e k s z e n e k .e s é v e k e l e j e ó t a a világ m á s területein l é v ő országok is liberalizálták a k ü l f ö l d i b e f e k t e t é s f e l t é t e l e i t .

M í g ezt a z E N S Z önálló n e m z e t á l l a m o k egyesüléseként teszi. E z e k a hálózatok m a g u k b a n f o g l a l n a k m i n d e n fon­ tos termelési t e v é k e n y s é g e t . V é g ü l a g l o b a l i z á c i ó t a k o r m á n y k ö z i és n e m ­ zetközi n e m kormányzati szervezetek is előmoz­ dítják. M i n é l i n k á b b i n t e g r á l t t á vá­ lik a globális gazdaság. az E U a t r a n s z n a c i o n á l i s k o r m á n y z á s ú j í t ó b b for­ m á j a . B á r o l v a s ó i m s z á m á r a ú j a k l e h e t n e k e z e k az elnevezések. Sokszor a globális á r u t e r m e l é s i l á n c o k b a n . valószínűleg ismerős elképzelé­ s e k e t t a k a r n a k . majd 1 9 9 1 . h o g y a n m ű ­ ködnek a globális á r u t e r m e l é s i l á n c o k a B a r b i e babák gyártásakor. helyezhetik p é n z ü k e t k ü l ö n b ö z ő o r s z á g o k b a . A k o m m u ­ n i z m u s b u k á s a ó t a a v o l t szovjet „ t ö m b " tagjai . A k o m m u n i s t a t e r v g a z d a s á g és a k o m m u n i s t a p o l i t i k a i h a t ó s á g i d e o l ó g i a i é s kul­ turális uralma végül n e m tudott fennmaradni a g l o b á l i s m é d i a é s a z e l e k t r o n i k u s a n i n t e g r á l t vi­ lággazdaság korában. a m e l y e k a n e m z e t á l l a m o k a t egy közös p o l i t i k a i f ó r u m b a n e g y e s í t i k . n y o l c é v v e l ké­ sőbb viszont m á r 7 1 s z á z a l é k b a n . Az E N S Z és az Európai U n i ó az olyan n e m z e t k ö z i szervezetek két jeles példája. egyéni befektetők befektetésialap-kezelők egyetlen egérkattintással és át­ A globalizációt fokozó m á s o d i k fontos t é n y e z ő a n e m z e t k ö z i és regionális kormányzati m e c h a ­ nizmusok kiterjedése.C h r i s t e r s o n 1 9 9 7 ) . társa­ dalmi é s t e c h n o l ó g i a i t é n y e z ő k együtt e r e d m é ­ nyezik azt a j e l e n s é g e t .A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG társadalmaira i g y e k e z t e k k i t e r j e s z t e n i t e v é k e n y ­ ségüket. governmental amelyet organization. szabályzatai és bírósági határozatai. A globalizáció sok és m e s s z e h a t ó k ö v e t k e z m é n n y e l jár. ahogyan p é l d á u l a „ t i g r i s g a z d a s á g o k b a n " 1998-ban kialakult válság átterjedt O r o s z o r s z á g ­ ra. H o p k i n s . részvénytársaságok.b e n magának a Szovjetunió­ n a k a s z é t e s é s é v e l é r t e el t e t ő f o k á t . a kaukázusi és közép-ázsiai n e m z e t e k és sok más o r s z á g . a munka. az „elektronikus g a z d a s á g " is t á m o g a t j a . A legnagyobb mérté­ kű növekedés a k ö z e p e s j ö v e d e l m ű o r s z á g o k b a n következett b e : e z e k e x p o r t j á b ó l a g y á r t ó k 1 9 9 0 ben 54 s z á z a l é k b a n r é s z e s ü l t e k . Az 1 9 9 0 . és r é s z b e n e t r e n d e l i n d í t ó j a . A z „elektronikus p é n z " m o z g a t á s á n a k e z a z ú j l e h e ­ tősége a z o n b a n n a g y k o c k á z a t t a l is jár. például az ü z e m i t e r m e l é s á l t a l á b a n a perifériá­ lis országokban z a j l a n a k .) ezt é r z é k e l t e t e m m a j d a fejezet k é s ő b b i r é s z é b e n is. A fent i s m e r t e t e t t p o l i t i k a i . A kom­ m u n i z m u s b u k á s a s i e t t e t t e a g l o b a l i z á c i ó s folya­ matokat. amelyek a hidegháború idején léteztek. Az elektronikus gazdaság A gazdasági g l o b a l i z á c i ó t egy m á s i k t é n y e z ő . de egyben a globalizáció e r e d m é n y é n e k is t e k i n t h e t ő . Az egyes EU-állam o k kormányzatát kötik a közös EU-testületek irányelvei. gazdasági. hogy a gyártás egyre i n k á b b g l o b a l i z á l ó d i k . Ukrajna. A k o r m á n y k ö z i s z e r v e z e t (inter­ national testület. h o g y a világ egyik r é s z é n b e k ö v e t k e z ő p é n z ü g y i ö s s z e ­ omlás távoli g a z d a s á g o k r a is ó r i á s i h a t á s t gyako­ rolhat. h a n e m integ­ r á l ó d n a k a b b a . de gazdasági. a m e l y i n t e n z i t á s á t és hatókörét t e k i n t v e e l e d d i g p é l d á t l a n . a C s e h K ö z t á r s a s á g . n e m z e t k ö z i p é n z ü g y i v á l s á g o k a t indít­ hat el.r e n d s z e r i n t a k ö z p o n t i országok­ ban.a s i d ő s z a k b a n a g y á r t ó k a világ teljes gazdasági n ö v e k e d é s é n e k h á r o m n e g y e d é t mondhatták m a g u k é n a k . A b a n k o k . A h a t a l ­ mas tőkeösszegek á t u t a l á s a g a z d a s á g o k a t r e n d í t ­ het meg.1 9 9 8 . a n n á l i n k á b b igaz. a m e l y b e n a t a g á l l a m o k r é s z b e n feladják nemzeti szuverenitásukat. amely az 1989-ben Kelet-Európát megrázó forradalmak sorozatával indult. amikor az „első világ" országai álltak s z e m b e n a „második világ" országaival. társadalmi és politikai h a s z n u k is származik a regionális u n i ó b a n való részvétel­ ből. feladata valamely transznacionális tevékenysé- . Lengyelország. főként a gyártott á r u k e x p o r t ő r e k é n t b e t ö l t ö t t szerepe révén. a m e l y e k a z u t ó b b i é v e k b e n a g l o b a l i z á c i ó v a l kapcsolatban megfogalmazódtak. A p p e l b a u m .a t e r m é k f e j l e s z t é s .W a l lerstein 1 9 9 6 . Politikai változások A m a i g l o b a l i z á c i ó h a r m a d i k h a j t ó e r e j e a poli­ tikai változáshoz kötődik. (A k ö v e t k e z ő o l d a l o n levő keretes r é s z b e n m e g m u t a t o m . a f o r m a t e r v e z é s és a reklám . a b a l t i á l l a m o k . E n n e k számos vonat­ k o z á s a k ö z ü l e l s ő k é n t a szovjet t í p u s ú k o m r r H i nizmus bukását említhetjük.és t e r m e l é s i f o l y a m a t o k e g é s z világra ki­ terjedő h á l ó z a t a i b a n látják a n n a k b i z o n y í t é k á t .a n y u g a t i t í p u s ú p o l i t i k a i és g a z d a s á g i r e n d s z e r e k i r á n y á b a f e j l ő d n e k . Az árutermelési l á n c l e g t ö b b n y e r e s é g e t h o z ó tevé­ kenységei . Magyar­ ország. T ö b b é n e m szige­ t e l ő d n e k e l a g l o b á l i s k ö z ö s s é g t ő l . K í n a a l a c s o n y jövedelmű o r s z á g b ó l k ö z e p e s j ö v e d e l m ű v é vált. amelyek szorosan egymáshoz k a p c s o l ó d v a a t e r m é k e l ő á l l í t á s á h o z szükséges n y e r s a n y a g o k t ó l a fogyasztóig t e r j e d ő „láncot" alkotnak (Gereffi 1 9 9 5 . E l ő b b a z o n b a n s z ó l n o m kell a főbb n é z e t e k ­ ről. míg a l e g k e v é s b é profitábilis t e v é k e n y s é g e k . kormányzatok IGO) olyan és alapítanak. E z a fejlődés v é g e t v e t e t t a z o k n a k a rendszereknek.Oroszország. majd a z o n túl is.

az a k a r t o n d o b o z . és alacsonyak voltak a bérek. egy Indonéziában. a m e l y a kormányzati testületek . ahol kiter­ melik és finomítják az olajat. h o g y m i b e n k ü l ö n b ö z i k a n e m z e t k ö z i k o r m á n y z a t i s z e r v e z e t t ő l : n e m kö­ t ő d i k k o r m á n y z a t i i n t é z m é n y e k h e z .a t is e l é r t e a s z á m u k ( H e l d et al. amelyeken a Bar- bie-gyártás l e g k ö l t s é g e s e b b része. egy pedig Malajziában működik.és reklámstratégiákat is. a Chinese Pet­ roleum megveszi az etilént. a haj J a p á n b a n . 5. I n k á b b füg­ getlen szervezet. a t e s t készül. a nyersanyagokat H o n g k o n g b a n i m p o r t á l j á k .a világ egyik l e g n a g y o b b kikötőjébe . A z ó t a s o k h a s o n l ó s z e r v e z e t alakult. Szinte az összes anyag. az Egyesült Államokban gyártják. Hongkong f o n t o s szerepet játszik a kfnajj Barbie-k gyártási f o l y a m a t á b a n . h o g y a kérdések széles. ahol a l e g t ö b b Barbie-t állítják elő. a h o g y a n a Barbie b a b a . amely a b b ó l az országból származik. a b b ó l p e d i g szövetet a r u h á h o z . hogy „ m a d e in t h e USA". a m e l y e t a gyártásban használnak.2. amikor az ország még nem heverte ki a második világhábo­ rút. 1 9 9 6 . I n d o n é z i á b a n és M a l a j z i á b a n .b a n p e d i g már a 2 6 0 . a vi­ lág 1 4 0 m á s o r s z á g á b a n is m e g v á s á r o l h a t ó . De Bar­ bie egyetlen fizikai részlete.b e n . Miután Barbie t e s t é t kiöntötték. és ide folyik be a l e g t ö b b nyereség. Európában és J a p á n b a n fogy. Az elsőt J a p á n b a n gyártották 1 9 5 9 . amelyből majd kiöntik Barbie t e s t é t . Bár a l e g t ö b b b a b a az Egyesült Államokban. A nemzetközi nem kormányzati szervezet organization. Barbie á t k ö l t ö z ö t t más. h a n e m szülőhelye szerint is: s o s e m csak az Egyesült Államokban készült. a Nemzetközi Távírdai U n i ó t (International Telegraph Union) 1865-ben alapí­ t o t t á k . Barbie t e s t é n e k és ruhatárának összeállításá­ ban viszont részt vesz az egész világ: 1. a polgári repüléstől a műsor­ s z ó r á s i g vagy a v e s z é l y e s h u l l a d é k o k k e z e l é s é i g t e r j e d ő k ö r é b e n s z a b á l y o z ó t e v é k e n y s é g e t foly­ tasson. Talá­ ló megállapítás. a test Kí­ n á b a n . alacsony bérekkel d o l g o z ó ázsiai o r s z á g o k b a . Barbie-t az Egyesült Államokban tervezik. A Formosa Plastics az etilént szemcsés m ű a n y a g g á alakítja át. 4 . amelyikbe csomagolják. Amikor itt növe­ kedni kezdtek a fizetések. 2. amely a j á t é k g y á r t á s b a n használt polivinil-klorid (PVC) m ű a n y a g o k legna­ g y o b b gyártója a világon. gi terület szabályozása vagy felügyelete. majd eladja a tajvani Formosa Plastics c é g n e k . amellyel díszítik. A f r ö c c s ö n t ő g é p e k e t .érkezik. a m ű ­ a n y a g o k a t Tajvanon gyártják. ami sokat el­ árul a globális árutermelési láncok működéséről. Tajvan állami olajimportőre. Pamutruháját Kíná­ ban gyártják. 3. meg némi festék és olaj. Ezt az a n y a g o t a négy Barbie-gyártó ázsiai üzem egyikébe szállítják: ezek közül kettő Dél-Kí­ nában. amelyről e l m o n d h a t ­ juk. innen szállítják az ü z e m e k b e . mint egymil­ liárd dolláros bevételt hoz a Los Angeles-i székhe­ lyű Mattel c é g n e k . helyben t e r m e l t g y a p o t b ó l . Az első ilyen testületet. Ez a b a b a n e m c s a k az eladások t e k i n t e t é b e n globális. Ma már részei t ö b b helyen készülnek.ez az egyetlen nyersanyag. J a p á n b a n készült nejlonhaj kerül rá. ez é v e n t e jóval t ö b b . (international non-governmental NGO) n e v e is u t a l rá. Ebből a közel negyvenéves t i n i b a b á b ó l m á s o d p e r c e n k é n t kettőt vesznek. a f r ö c c s ö n t ő g é p s o r az Egyesült Á l l a m o k b a n készül. itt dolgozzák ki a marketing. 1 9 9 9 ) . FEJEZET A globális árutermelési láncok m ű k ö d é s é r e példa az is. Kína g y a p o t o t t e r m e l . amelyből a műanyag t e s t gyártásához szükséges etilén készül. 1909-ben 37 ilyen szervezet szabályozta a t r a n s z n a c i o n á l i s ü g y e k e t . ide . hogy „Globál-Barbie": az olaj Szaúd-Arábiából származik. a t ö r t é n e l e m leg­ n a g y o b b h a s z n o t h o z ó j á t é k s z e r e készül. hogy Barbie már globális polgár (Tempest 1 9 9 6 ) . Élete Szaúd-Arábiában kezdődik.

és persze a l e g n a g y o b b já­ tékbolt-hálózatoknak és más kiskereskedőknek is csurran-cseppen belőle. a tengeri szállításra és a belföldi fuvarozásra. Szóval honnan is ered Barbie? Az „elsőzsúros" Barbie c s o m a g o l á s á n ezt olvashatjuk: „ M a d e in China" .k ö r n y e z e t ­ védelmi és h u m a n i t á r i u s s e g í t s é g n y ú j t ó a k c i ó k ­ ban vesz részt. hogy valóban globalizált gazdaságot alkothatna. szövetre. E z n e m i s m e g l e p ő . h o g y i n t e n z í v e b b é vált a nemzetek közötti érintkezés.UNDP 1999. k e v é s b é i s m e r t csoport t e v é k e n y s é g e is o r s z á g o k a t és k ö z ö s s é g e ­ ket köt össze (lásd a 2. m i n t a g l o b a l i z á c i ó . D e t ö b b e z e r m á s .1 9 9 3 A szkeptikusok Egyes gondolkodók s z e r i n t a g l o b a l i z á c i ó n a k „túl nagy jelentőséget t u l a j d o n í t a n a k " .5.zajlik. A 1 9 . z a v a r o s folyamatot. 9 9 dollá­ rért eladják? A gyártáshoz használt műanyagokra.a Greenpeace. a hiperglobalizálók és az át­ alakuláshívők. ábrát). hogy ma m á r több kapcsolat lehet az országok között. és résztvevőit h á r o m g o n d o l a t i i r á n y z a t b a s o r o l t á k : ezek a szkeptikusok. A pénz nagy részét a g é p e k r e és berendezésekre.4. A l e g t ö b b e n elfogadják. D a v i d H e l d és munkatársai ( 1 9 9 9 ) m e g v i z s g á l t á k e z t a vitát. Hongkong és a dél-kínai játékgyárak között n a p o n t a 23 0 0 0 teherautó jön-megy. fő­ ként hogy bért fizessen a 11 0 0 0 parasztasszony­ mellett m ű k ö d i k a p o l i t i k a i d ö n t é s e k m e g h o z a t a ­ lában és a n e m z e t k ö z i k é r d é s e k m e g o l d á s á b a n . ábra A nemzetközi nem kormányzati szervezetek számának növekedése. de azt már vitatják. P é l d á u l a z E u r ó p a i U n i ó o r s z á ­ gai e l s ő s o r b a n e g y m á s s a l k e r e s k e d n e k . Sans az Orvosok a Hatá­ Vörös­ Nélkül (Médecins Frontiéres). A kész babák nak.á z s i a i t é r s é g b e n és É s z a k . A szkeptikusok egyetértenek azzal. ami n e m is ú j d o n s á g . 2. a t e r m é k e t árusító üzletekre fordítják .5.irányítja. a m i b i z o n y í ­ t é k arra. de az ő s z e m ü k b e n a mai világgazdaság n e m eléggé integrált ahhoz. A b a b a ára az Egyesült Államokban 9. S o k szkeptikus a figyelmét a világgazdaságban zajló regionalizálódási folyamatokra például a n a g y o b b p é n z ü g y i é s k e r e s k e d e l m i t ö m b ö k ki­ alakulására . A g l o b a l i z á c i ó s v i t á b a n részt vevő s z k e p t i k u s o k ú g y vélik. s z á z a d világke­ reskedelmi és b e r u h á z á s i s t a t i s z t i k á i r a r á m u t a t v a 1909 1964 1993 Forrás: ENSZ Fejlesztési P r o g r a m .A m e r i ­ k á b a n . a Természetvédelmi Világszerve­ zet (WWF). h i ­ szen az e l e m z ő k n a g y o n k ü l ö n b ö z ő e n l á t n a k és értelmeznek egy o l y a n k i s z á m í t h a t a t l a n . h o g y n i n c s e g y e t l e n g l o b á l i s g a z d a s á g (Hirst 1 9 9 7 ) . hogy a gyártásában használt anyagok közül szinte egy sem Kínából származik. akik a két gyárban összeállítják. a reklámra és az értékesítésre.Európá­ b a n . Ugyanekkor Amerikában közel 1 dollár nyereséget hoz a Mattelnek. A g l o b a l i z á c i ó s v i t a h á r o m irány­ zatának j e l l e m z ő i t a 2. U g y a n e z igaz a t ö b b i r e g i o n á l i s c s o p o r t r a is. h o g y fontos átalakulások z a j l a n a k k ö r ü l ö t t ü n k . A szkeptikusok számára a kereszt és az A m n e s t y I n t e r n a t i o n a l . a G l o b á l i s K ö r n y e z e t v é d e l m i H á l ó z a t (Global rok Environment Network). nejlonra és más anyagokra elég 65 c e n t . Mi lesz a t ö b b i pénzzel. m i n t a m e g e l ő z ő k o r o k b a n . 1 9 0 9 .de az e l ő b b kiderült. h o g y a k ö l c s ö ­ nös gazdasági függőség n e m e l ő s z ö r ér el a m a i ­ hoz hasonló m a g a s s z i n t e t . . a d é l k e l e t . ugyanezen az úton hagyják el Kínát. ha Barbie-t 9 . e b b ő l Kína csak 35 c e n t e t kap. megállapítják: a m o d e r n globalizáció csak abban k ü l ö n b ö z i k a m ú l t b é l i t ő l .vagyis a globalizációról folytatott v i t a s z ó c s é p l é s v a l a m i r ő l . A legismertebb i l y e n s z e r v e z e t e k k ö z ü l n é h á n y .99 dollár. h o g y m e n n y i b e n l e h e t e z e k e t a „globalizációval" m a g y a r á z n i . E n n e k a z a z oka. A globalizációs vita Az utóbbi é v e k b e n a g l o b a l i z á c i ó h e v e s e n vita­ tott témává vált.A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG teherautókkal szállítsák t o v á b b . táblázat ö s s z e g z i . h o g y a k e r e s k e d e l e m n a g y ré­ sze h á r o m regionális csoporton belül .

h o g y a p o l i t i k u s o k n e m mindig t u d j á k o r v o s o l n i e z e k e t a b a j o k a t . globális civil tár­ mint az 1890-es években sadalom Megmarad vagy erősödik A kormányzatok és a piacok A Dél egyre inkább marginali­ zálódik A nemzeti érdek Internacionalizálódás és regionalizálódás Regionális tömbök/civilizációk összeütközése Az internacionalizálódás a kor­ mányzati elfogadástól és támo­ gatástól f ü g g Gyengül vagy felbomlik A kapitalizmus és a technológia A régi hierarchiák felbomlása McDonald's. sokszor kormányzatoknak köszönhető m é n y e z . hogy a globalizáció l é n y e g é b e n a l á á s s a a n e m z e t i k o r m á n y z a t o k sze­ repét és olyan világrendet teremt. 1995). a m e l y b e n c s ö k k e n a nemzeti kormányzatok jelentősége és befolyása. gyengébb Globális kor helyi kormányzatok. amelyben a piaci erők felülkerekednek a nemzeti kormányzatokon (Ohmae 1990. . H i r s t . átstruktu­ rálódik A modern kor egyesült erői A világrend új szerkezete A politikai közösség átala­ kulása A régiók közötti kapcsolatok átrendeződése és távolságot áthidaló cselekvés Bizonytalan: globális integrá­ ció és fragmentáció is lehet A globalizáció átalakítja a kormányzati hatalmat és a világpolitikát Kereskedelmi t ö m b ö k .T h o m p s o n 1 9 9 9 ) . regionalizálódás erősödése arra bizonyíték. a Keres­ kedelmi Világszervezet ( W T O ) és mások. A hiperglobalizálóktól származó globalizác i ó e l e m z é s n a g y r é s z e f ő k é n t a n e m z e t változó s z e r e p é v e l f o g l a l k o z i k . 10. A globalizációt olyan folyamatnak tekintik. S z e r i n t ü k a száz éve jel­ l e m z ő k e r e s k e d e l m i m i n t á k h o z h a s o n l í t v a föld­ rajzi k i t e r j e d é s e s z e r i n t a v i l á g g a z d a s á g k e v é s b é g l o b á l i s . mert szabályoz­ z á k és Például koordinálják a gazdasági tevékenységet. Az emberi cselekvés kereteinek átrendeződése Globális civilizáció Vége a nemzetállamnak Meghatározó jellemzők A nemzeti kormányzatok hatalma A globalizáció hajtóerői Rétegződési minta Vezérmotívum A globalizációról alkotott kép A történelmi fejlődés várható eredménye Következtetés Forrás: Held et al. A szkep­ tikusok szerint a n e m z e t i kormányzatok tovább­ ra is kulcsfontosságú szereplők. m i n t n ö v e k e d e t t ( B o y e r . mint a ko­ rábbi időszakokban A kölcsönös függőség ma kisebb Globális kapitalizmus. e z é r t elveszítik a f e n n á l l ó k o r m á n y z a t i r e n d s z e r b e v e t e t t hitüket.D r a c h e 1 9 9 6 . h o g y a vi­ lágkereskedelem nagymértékű bővülése miatt a z e g y e s o r s z á g o k m á r n e m k o n t r o l l á l h a t j á k gaz­ d a s á g u k a t .2. A hiperglobalizálók A hiperglobalizálók a szkeptikusokkal ellentétes álláspontot foglalnak el: szerintük a globalizáció nagyon is valós jelenség. Ö s s z e s s é g ü k b e n e z e k a v á l t o z á s o k a hiperglo­ b a l i z á l ó k s z á m á r a egy „ g l o b á l i s k o r " h a j n a l á t jel­ zik (Albrow 1 9 9 7 ) . amelyben ezek m á r n e m játszanak központi szerepet.4. A s z k e p t i k u s o k e l u t a s í t j á k azt az e g y e s e k . globális a világ különböző részei között. o. Ú j . 1999. globális rendet ered­ z e t i k o r m á n y z a t o k h a t a l m á t „ f e l ü l r ő l " i s fenye­ getik: m é g p e d i g a z ú j r e g i o n á l i s é s n e m z e t k ö z i i n t é z m é n y e k . E s z e r i n t a n e m z e t i k o r m á n y z a t o k és politikusaik egyre kevésbé tudnak ellenőrzést gyakorolni az ország határait áttörő problémák felett . E g y e s h i p e r g l o b a l i z á l ó k ú g y v é l i k . nyomán. Madonna stb. FEJEZET 2. kormányzás. M e g á l l a p í t j a .p é l d á u l n e m f é k e z h e t i k m e g a pénzügyi p i a c o k o n v é g i g s ö p r ő z a v a r o k a t és a t e r m é s z e t i k ö r n y e z e t e t f e n y e g e t ő v e s z é l y e k e t . amely n i n c s tekintet­ tel az országhatárokra. p é l d á u l a z E u r ó p a i U n i ó . hogy a világgazdaság integráltságának foka inkább csökkent. i n k á b b egy-egy t e v é k e n y s é g g ó c b a n k o n ­ centrálódik. Az egyik legismertebb hiperglobalizáló. A z állampol­ g á r o k f e l i s m e r i k . Kenichi O h m a e j a p á n író ú g y látja. h o g y a g l o b a l i z á c i ó „ h a t á r t a l a n v i l á g h o z " v e z e t : e g y o l y a n világhoz. h o g y a nem­ egy-egy k e r e s k e d e l m i e g y e z m é n y és a g a z d a s á g i liberalizáció politikája. pél­ dául a következőkben ismertetett hipergloba­ lizálók által vallott nézetet. a m e l y e t a z o r s z á g o k k ö z ö t t i kereskede­ l e m é s t e r m e l é s e r ő s á r a m l a t a i h o z n a k magukkal. a m e l y n e k következmé­ nyei szinte mindenütt érezhetők. táblázat A globalizációszemlélet három irányzata Szkeptikusok Mi az újdonság? Hiperglobalizálók Átalakuláshívők A történelem során még nem volt példa ilyen mértékű glo­ bális összekapcsoltságra „ M é l y " (egyszerre intenzív és extenzív) globalizáció Újjászerveződik.

A hiperglobal i z á l ó k v i s z o n t t ú l z o t t a n c s a k a g l o b a l i z á c i ó gaz­ dasági o l d a l á t látják. sőt e l ő f o r d u l h a t . h o g y a z o r s z á g o k n e m ­ hogy elveszítenék szuverenitásukat. A világ m i n d e n mozgalmas „globális nagyvárosa" mult i k u l t u r á l i s . A g l o b a l i z á c i ó n e m e g y i r á n y ú fo­ l y a m a t . m e r t a l á b e c s ü l i k .A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG Az átalakuláshívők A v i t á b a n k ö z t e s h e l y e t f o g l a l n a k el az átalaku­ láshívők. t ú l s á g o s a n e g y i r á n y ú folya­ matnak tekintik. h o g y az á t a l a k u l á s h í v ő k é . Valójában a globalizáció sokkal összetettebb. Az iparosodott és a fejlődő országok egymással összekapcsolódva fejlődtek. n e m k e v é s b é fonto­ sak a p o l i t i k a . amelyeket hajdan bolygónk lakói beszéltek. Az átalakuláshívők megállapítják. n e m je­ l e n t h e t j ü k ki. m i n t korábban bármikor. a z e g é s z világra k i t e r j e d ő g a z d a s á g i k a p c s o l a t o k t ó l függ.a világ p é n z ü g y i p i a c a i például sokkal inkább globális s z i n t e n szerve­ ződnek. reflexív folyamat. S z e r i n t ü k á t a l a k u l a globá­ lis r e n d . a h o g y a n e g y e s e k á l l í t j á k . fejezetben megállapítottam. E l l e n t m o n d á s o s a n fejlődik. Az á t a l a k u l á s h í v ő k a h i p e r g l o b a l i z á l ó k k a l vi­ tatkozva azt m o n d j á k . a m e l y b e f o l y á s o l h a t ó . A g l o b á l i s m i g r á c i ó . ahol megbolydultak a korábbi struktúrák. A s z k e p ­ tikusok azért t é v e d n e k . (például megfelelő gazdasági hanem az új. egy­ s é g e s g a z d a s á g felé. e z z e l p á r h u z a m o s a n a vál­ l a l k o z á s o k é s a z e m b e r e k k ö z ü l i s egyre t ö b b e n j á r j á k be a F ö l d e t . P é l d á u l j e l l e m z ő v é v á l n a k u g y a n a g l o b á l i s füg­ gőségi v i s z o n y o k . m é d i a é s t á v k ö z l é s m i n d segítik a k u l t u r á l i s h a t á s o k t e r j e d é s é t . a k o r m á n y z a t o k m é g i s m e g ő r ­ zik h a t a l m u k j ó r é s z é t . M e l y i k n é z e t j á r a l e g k ö z e l e b b az i g a z s á g h o z ? S z i n t e b i z t o s . a „ n e m z e t k ö z i " és a „ h a z a i " k ö z ö t t i s z o k v á n y o s h a t á r o k a t . p é n z é r t b á r m i k o r k a p h a t ó á r u k vá­ l a s z t é k a h i h e t e t l e n ü l ö s s z e t e t t . i n f o r m á c i ó k é s h a t á s o k k é t i r á n y ú á r a m l á ­ sa. akkor olyan környe­ zetben kell eligazodniuk. h o g y új p i a c o k a t és gazdasá­ gi l e h e t ő s é g e k e t t a l á l j a n a k . v á l t o z t a t ­ ható. m i l y e n sok­ féle t e r m é k e t k í n á l n a k ott! A n y u g a t i a k s z á m á r a t e r m é s z e t e s . h o g y egy-egy kultú­ ra szigetként létezzen. A világ r o h a m o s a n s z á g u l d e g y e t l e n nagy. E z e k a z á t a l a k u l á s o k n e m k o r l á t o z ó d n a k a gazdaságra. így k u l t u r á l i s k a p c s o l a t o k a t t e r e m t e n e k szülőhelyük és befogadó országuk között (App a d u r a i 1 9 8 6 ) . a g l o b a l i z á c i ó k o m p l e x f e l t é t e l e i kö­ zött a k o r m á n y z a t o k k é n y t e l e n e k n a g y o b b aktivi­ tást é s n y i t o t t s á g o t k ö v e t e l ő f e l a d a t n a k t e k i n t e n i a kormányzást (Rosenau 1997). o l y a n t e n d e n ­ c i á k a t foglal m a g á b a n . hogy koordinálni tudják a n a p i több millió ügyletet. A z i p a r o s o d o t t társadal­ m a k b a n élők rászorulnak a fejlődő országokból származó alapanyagokra és késztermékekre. Mivel a globalizáció számtalan összefonódó globális hálózat terméke. h o g y e z e k k i s z o r í t j á k a z e z e r n y i k ü l ö n b ö z ő nyelvet. Kevés olyan távoli h e l y k e z d e n e k . alkatrészeiket sok-sok országban készítik. n e m t e r ü l e t i a l a p ú g a z d a s á g i é s t á r s a d a l m i szerveződésnek nak. testületeknek) társaságok­ társadalmi mozgalmaknak és nemzetközi szerkezetátalakításba korát v á l t o z h a t a világ . amelyet kapcsolódá­ sok é s t ö b b i r á n y b a h a t ó k u l t u r á l i s á r a m l a t o k jellemeznek.egyébként az u t ó b b i a k b a n é l a világ n é p e s s é g é n e k t ú l n y o m ó része. m e k - . E z é r t v á l t o z i k a világ k u l t u r á l i s t é r k é p e : az e m b e r e k k a p c s o l a t h á l ó i a n e m z e t i h a t á r o k o n v a g y a k á r k o n t i n e n s e k e n i s át­ í v e l n e k . a k u l t ú r a és a s z e m é l y e s élet te­ rén sem. irányult. A h i p e r g l o b a l i z á l ó k t ó l e l t é r ő e n az á t a l a k u l á s ­ h í v ő k a g l o b a l i z á c i ó t d i n a m i k u s és n y i t o t t folya­ m a t n a k látják. Ezeket az alkotórészeket rendszeresen át kell szállítani a világ e g y i k f e l é b ő l a m á s i k b a . akik a globalizációt a m a i társadalma­ kat f o r m á l ó sokféle v á l t o z á s h á t t e r é b e n álló köz­ p o n t i e r ő n e k t e k i n t i k . A b o l ­ tok polcain látható árukat vagy összetevőiket. és ma sokkal szorosabban kötődnek egymáshoz. egymás mellett élnek. a m e l y e k g y a k r a n e g y m á s e l l e n h a t n a k . a l e g t ö b b f e j l ő d ő á l l a m g a z d a s á g a o l y a n k e r e s k e d e l m i h á l ó z a t o k t ó l függ. e t n i k a i c s o p o r t j a i é s k u l t ú r á i egy­ mással keverednek. t e k i n t h e t j ü k . De mi. A z i p a r o s o d o t t t á r s a d a l m a k r e n d j é t c s a k a f e j l ő d ő világ társadal­ m a i h o z hasonlítva érthetjük meg .e a z a n t r o p o l ó g i a b i r o d a l m á b a tar­ tozónak? S e m m i k é p p . Az átalakuláshívők szerint a globalizáció központ nélküli. in­ tézmények és egyének megpróbálnak alkalmaz­ kodni e h h e z az új rendhez. N é h á n y n y e l v u r a l k o d ó v á válik. h a n e m a ké­ pek. j ó l n é z z é k m e g . hogy a globalizáció jelenlegi szintje áttöri a „belső" és a „ k ü l s ő " . és fordítva. H a l e g k ö z e l e b b b e m e n n e k egy ü z l e t b e v a g y b e v á s á r l ó k ö z p o n t b a . Vagyis m á r n e m á l l a m k ö z p o n t ú világ­ b a n é l ü n k . h o g y a v i l á g e g y m e g h a t á r o z o t t ré­ sze v e z é r l i . m i n t e l e d d i g b á r m i k o r . A m i k o r a t á r s a d a l m a k . hogy történe­ szociológusok t i l e g a s z o c i o l ó g i a i v i z s g á l ó d á s f ő k é n t az i p a r i társadalmakra figyelmen kívül hagyhatjuk-e a f e j l ő d ő világot. a m e l y e k a z ipa­ r o s o d o t t o r s z á g o k h o z k ö t i k őket. E g y r e k e v é s b é l e h e t s é g e s . A globalizáció hatása Az 1. de a régi m i n t á k k ö z ü l s o k f e n n m a r a d . e z é r t f o l y t o n o s információáramlás szükséges.

e s években a r e g g a e és a hiph o p (vagy rap) stílus keveredéséből új hangzás született (Hebdige 1 9 9 7 ) . akit azért küldtek a Földre. ezért az őt istenítő karibiak m a g u k a t „rasztafariánusoknak" nevezték. ezt szólaltatja m e g pél­ dául a Wu-Tang Clan.és a v e l e ér­ kező turistasereg . FEJEZET Globalizáció a hétköznapi életb sen. Az európai gyarmatosítás ellenzői vi­ lágszerte üdvözölték Szelasszié trónra kerülését.2. Végül is mindegyik zenei stílus a ritmus. S h a g g y vagy Sean Paul. hogy megkülönböztes­ sük egymástól például a rockot. A m ű h o l d a s t e l e v í z i ó z á s é s a z i n t e r n e t segítségével a d n a k h í r t m a g u k r ó l a világ t ö b b i l a k ó j á n a k . a t e l e v í z i ó . A kultúrával foglalkozó szociológus számára mégis hasznos lehet. amelyek elemeit sokszor nehéz szétválasztani. amelynek során a társadalmi c s o p o r t o k közötti kapcsolatok új zenei formákat eredményeznek. a zenészek gyakran t ö b b ­ féle stílust ötvöznek a dalok k o m p o n á l á s a során.vagy a számítógép előtt. A külön­ b ö z ő zenei stílusok általában más-más társadalmi c s o p o r t o k b a n alakulnak ki. és a globális k u l t ú r a e l é r i . a dallam. akkor s z á m í t h a t u n k rá. M a e z e k a z e m b e r e k a z E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n vagy J a p á n b a n gyártott b o z ó t v á g ó k a t é s m á s szer­ számokat használnak. de a burru d o b o l á s hagyománya folytatódott m é g akkor is. Ezekben a n y o m o r n e g y e d e k b e n kezdett kibon­ takozni egy új vallási kultusz. e m e l l e t t erősen hat rá. mert jó pél­ da arra a folyamatra. hogy a cukornádültetvényeken dolgoztassák őket.a s és 1 9 9 0 . és a stílusok össze­ olvadásának. a szolgasorban élőknek sikerült életben tartani az afrikai d o b o l á s hagyo­ mányát. erős basszuskíséretű. amelyet gyakran a rabszolgatartók által rájuk kényszerített európai stílusokkal ötvöztek. hogy ezzel lázadásra buzdítanának. a m e l y b e z á r h a t n á h a t á r a i t a rá­ dió. milyen stílushatások érték azt a születésekor. á t a l a k í t j a a világ ö s s z e s v a l a h a el­ s z i g e t e l t kultúráját. a reggae z ene Amikor a populáris z e n é t jól ismerők egy dalt hallgatnak. Az 1 9 5 0 . spirituális és személyes) j e l e n t é s e k n e k a t ö r t é n e t e .b e n J a m a i c á ­ ban m e g s z ü n t e t t é k a rabszolgaságot. de a karibi t é r s é g b e n élők közül sokan istennek t e k i n t e t t é k a császárt. a burruk d o b o l á s á t gazdáik eltűrték. ez a viszonylag lassú ritmusú. Ha a zenei fejlődés ü t e m é n e k f o n t o s m e g h a t á r o z ó j a a c s o p o r t o k közötti kap­ csolatok száma. hogy a londoni Notting Hill pincéiben összegyűlő férfiak és nők zenéjét hallgatja. mondjuk a mexi­ kóvárosi gitárvirtuóz. a légi k ö z l e k e d é s .e s években már világszerte hallgatták a reggae-t az emberek. A kultúra szociológiájával foglalkozók közül né­ hányan azért fordultak a r e g g a e felé. hogy az elkövetkező években a globalizációs folyamat ki­ bontakozásával egyre-másra j e l e n n e k m e g az új stílusok. A globalizáció fokozta e kapcsolatok intenzitását. Például ma már egy fiatal skandi­ náv zenész felnőhet úgy. amikor sok burru férfi a mezőgazdasági terüle­ tekről Kingston n y o m o r n e g y e d e i b e vándorolt. . ha megpróbálkozik vele. A r e g g a e t ö r t é n e t e t e h á t különböző társadalmi c s o p o r t o k kapcsolatának. a Dominikai Köztársaság vagy G u a t e m a l a r u h a g y á r a i b a n k é s z ü l t p ó l ó k a t é s n a d r á g o k a t v i s e l n e k . A rasztafari kultusz hamaro­ san ö s s z e k a p c s o l ó d o t t a burrukkal. kapcsolatokat. amely d ö n t ő sze­ repet j á t s z o t t a r e g g a e m e g s z ü l e t é s é b e n .a s évek végén a reggae. Bár a britek igyekeztek meg­ akadályozni. é s N é m e t o r s z á g b a n vagy S v á j c b a n e l ő á l l í t o t t g y ó g y s z e r e k k e l p r ó b á l j á k le­ k ü z d e n i az i d e g e n e k t ő l k a p o t t b e t e g s é g e k e t . Még egy v a g y l e g f e l j e b b k é t e m b e r ö l t ő . Sok reggae-zenész. a har­ mónia és a dalszöveg sajátos egysége. és a rasztafari z e n é b e n elkezdték a burru dobolási stílust vegyí­ teni az e l n y o m á s és a szabadulás bibliai témái­ val. A r e g g a e gyökerei Nyugat-Afri­ kába nyúlnak vissza: a 1 7 . Az 1 9 8 0 . k é s ő b b pedig. 1 9 3 0 keveredésének tanulmányozásával feltérképezhetjük a c s o p o r t o k közötti kulturális ban az afrikai Etiópia császárává koronázták Hailé Szelassziét. században brit gyarma­ tosítók r e n g e t e g nyugat-afrikait f o g d o s t a k össze rabszolgának. J a m a i c á b a n az egyik rabszolgacsoport. T ö b b e k között „Ras Tafari h e r c e g n e k " is hívták. hogy Afrika e l n y o m o t t a i t a s z a b a d s á g b a vezesse. a maríachi m ű h o l d o n át közvetített j á t é k a . illetve a z o k n a k a (po­ litikai. az 1 9 6 0 . Ezekből a kombinációkból alakult ki vé­ gül a „ska" zene. mert segített meg­ adni a munka ü t e m é t . a rhythm and bluest vagy a népzenét. hogy a rabszolgák hagyományos afrikai z e n é t játsszanak. gyakran meg tudják mondani. Bár nem kell lángésznek lennünk. m a r a d t a F ö l d ö n . és az 1 9 7 0 . amelyeket ezek a c s o p o r t o k zenéjükkel kifejeztek. a városi szegénységről és a kollektív társadalmi t u d a t erejéről szóló zenei stí­ lus. h i á b a p r ó b á l j á k f e n n t a r t a n i ősi életmódjukat. Egy emberöltővel ezelőtt még voltak olyan törzsek.e s években a karibi zenészek keverni kezdték a rasztafari ritmusokat és dalszövegeket az amerikai dzsessz és a f e k e t e rhythm and blues elemeivel. akiket aztán hajón a karibi szigetvi­ lágba szállítottak. köztük B o b Marley keres­ kedelmi sikert is a r a t o t t . a m e l y e k é l e t m ó d j á r a e g y á l t a l á n n e m h a t o t t a vi­ lág. Végül 1 8 3 4 . mert féltek.

k o z m o p o l i t a k u l t ú r á t fogad­ nak el n e m z e t ü k k u l t ú r á j a k é n t . v a l a m i n t g l o b á l i s v á m . a férfiakra és a n ő k r e v o n a t k o z ó k u l t u r á l i s n o r m á k nagymértékben különböznek. az e l e k t r o n i k u s l e v e l e z é s . a l á t s z ó l a g kor­ látlan (és c e n z ú r á z a t l a n ) i n f o r m á c i ó t ö m e g . irányítási 2. u g y a n a k k o r h o l l a n d vagy s v é d kulturális t e r m é k e k e t a d a p t á l n a k a brit és a m e r i ­ kai közönség s z á m á r a (a Big Brothert és az Expe­ dition: Robinsont. h o g y e l l e n k e z ő n e m ű e k k e l t a l á l k o z g a t a k i b e r t é r b e n . k ö z t ü k az ENSZ-ügynökségek. a m e l y e k g l o b á l i s p o l i t i k a i . és n e m mutat­ k o z h a t n a k n y i l v á n o s a n o l y a n férfival. Egy sor n e m z e t k ö z i szervezet. hogy hagyományos viseletet öltsenek. Vegyük például a közel-keleti Kuvaitot. h á z a s s á g o n k í v ü l i k o m m u n i k á c i ó .és k e r e s k e d e l m i egyezmények.a páros játék m i n d e n mozzanatára és rezdülésére. m i n t a férfiak és a n ő k e g y e n l ő s é g e . a m e l y h a s o n l í t m a j d a m a i i n t e r n e t ­ használók k ö z e l h á r o m n e g y e d é n e k o t t h o n t a d ó Európa és É s z a k . 5. amely az u d v a r l á s t i z g a l m a s s á é s e b b e n a z e s e t b e n biz­ tonságossá is teszi (Wheeler 1 9 8 8 ) . Az e g y s é g e s g l o b á l i s g a z d a s á g k i a l a k u l á s a . a m e l y ­ b e n a z efféle. j o g i é s katonai k e r e t e k e t t e r e m t e n e k . B á r K u v a i t s o k s z e m p o n t b ó l m o d e r n ország. multinacionális bankok é s m á s g l o b á l i s p é n z ü g y i i n t é z m é n y e k . K u v a i t a P e r z s a . a s z ó l á s s z a b a d s á g . ahol legtöbbször csevegéssel vagy pornográf hon­ l a p o k n é z e g e t é s é v e l t ö l t i k az i d e j ü k e t . a demokratikus r é s z v é t e l a k o r m á n y z á s b a n és a fogyasztóvédelem. információkat és fogyasztási cikkeket keresve.ö b ö l o l a j b a n gazdag országa. p é l d á u l a n a g y v á l l a l a ­ tok vezetői. é s a z európai vagy észak-amerikai fiatalokhoz hason­ lóan sokan szörföznek az interneten új eszméket. akik t ö b b i d ő t t ö l t e n e k a világot ke­ resztül-kasul b e j á r v a u t a z á s s a l . a s z á j o n c s ó k o l á s r a (:*) és a szégyenlős kuncogásra (LOL) . v i l á g b a n e l ő s z ö r a K u v a i t i E g y e t e m diákjai csat­ lakozhattak az internethez. D e b o r a h W h e e l e r ( 1 9 9 8 ) egy é v e n á t vizsgálta. A kormányzat ingyenes közoktatást biz­ t o s í t e g é s z e n az e g y e t e m i szintig. 3. terjednek. az M T V m ű s o r a i n v a g y a Jó bará­ tokhoz h a s o n l ó s o r o z a t o k o n k e r e s z t ü l ) a brit. a k ö z e l . t a l á n k o r a i azt a k ö v e t k e z t e t é s t l e v o n n i . a későbbi Survivort). megerősítésük Segítheti-e az internet egy globális kultúra kialakulását? Sokan úgy vélik. a m e l y a F ö l d s z i n t e b á r m e l y i k r é s z é v e l kialakítható a z o n n a l i k o m m u n i k á c i ó s k a p c s o l a ­ tot az üzleti világ m i n d e n n a p i é l e t é n e k s z e r v e s részévé teszi. a m e l y (a t é v é h á l ó z a t o k o n és pél­ dául a B B C . A kuvaiti televízió gyakran sugároz például amerikaifutball-közve­ mu­ títéseket az Egyesült Államokból. a m e l y e k a k ö v e t k e z ő k : 1. este n e m hagyhatják el az otthonukat. és h e l y ü k b e g y ö k e r e s e n új é r t é k e k e t h e l y e z . h o g y s o k f é l e k é p p e n ö s s z e e g y e z t e t h e t ő a k á r tradicionális eszköze lehet. e z é r t a férfiak és a n ő k k ö r é b e n is n a g y az í r á s t u d ó k és a m a g a s iskolai végzettségűek aránya. a fax. Az in­ t e r n e t egyre n é p s z e r ű b b K u v a i t b a n . struktúrái és p i a c a i g y a k r a n t ö b b o r s z á g r a is ki­ A z i n t e r n e t világ k ö r ü l i t e r j e d é s é v e l b i z o n y o s s á vált. hogy az i n t e r n e t f é l r e s ö p r i a t r a d i c i o n á l i s kultúrá­ kat. A nőktől általában elvárják. a m e l y e t a z u t ó b b i időben erős amerikai és európai hatások értek. amelyben egy-egy v á l l a l k o z á s gyárai. de főként az a m e r i k a i k u l t ú r á t v i s z i n a p m i n t n a p a világ o t t h o n a i b a .A m e r i k a k u l t ú r á j á r a . egy t r a d i c i o n á l i s i s z l á m kultúrát.k e l e ­ t i arab o r s z á g o k a t t e k i n t v e itt é l a z i n t e r n e t h a s z ­ n á l ó k fele. Mégis. egy főre j u t ó á t l a g j ö v e d e l m e az e g y i k l e g m a g a s a b b a világon.A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG K ö n y v e m b e n t ö b b s z ö r is s z ó l e s z a g l o b á l i s kultúrát t e r e m t ő e r ő k r ő l . „Globális p o l g á r o k " . bár az adásokat rendszeresen megszakítják a tradicionális z u l m á n imádkozás idejére. A televízió. az i n t e r n e t és a vi­ lágháló). h o g y a világot b e h á l ó z ó inter­ net gyors n ö v e k e d é s e s i e t t e t i egy g l o b á l i s k u l t ú r a elterjedését. h o g y a n h a t az i n t e r n e t a k u v a i t i k u l t ú r á r a . h o g y férfiak é s n ő k b e s z é l g e s s e ­ n e k e g y m á s s a l egy o l y a n t á r s a d a l o m b a n . a k i n e m a házastársuk vagy a rokonuk. m i n t o t t h o n . W h e e l e r arról számol be. R á a d á s u l m i n t h a m a g a a z in­ ternetes t e c h n o l ó g i a is e z e k e t az é r t é k e k e t t á m o ­ gatná: a globális k o m m u n i k á c i ó . nemzetközi m u n k a ü g y i é s e g é s z s é g ü g y i szerve­ zetek. Az e l e k t r o n i k u s k o m m u n i k á c i ó (a t e l e f o n . 4. hogy a kuvaiti kama­ szok csapatostul járnak az internetkávézókba. s az a r a b értékekkel is.m i n d k e t ­ t ő i g e n c s a k e l l e n t é t e s a h a g y o m á n y o s i s z l á m kul­ t ú r a n o r m á i v a l . Az inter­ neten keresztül az e g é s z világ m á r i s m e g i s m e r ­ heti és elfogadhatja az o l y a n értékeket. sőt. r e g i o n á l i s k e r e s k e d e l m i é s kölcsönös v é d e l m i t á r s u l á s o k . az azonnali s z ü k s é g l e t k i e l é g í t é s m i n d a z ú j t e c h n o ­ lógia j e l l e m z ő i . W h e e l e r ezt írja: S o k fiatal e m l í t e t t e . Az új kommunikációs technológiák egyértelműen l e h e t ő v é teszik. é s inkább egy globális. K a r a k t e r j e l e k e t talál­ t a k ki a p u s z i r a ( * ) . Kuvait közel kétmil­ l i ó s n é p e s s é g é n e k fele 2 5 é v e s n é l f i a t a l a b b . amely csak arcukat és kezüket engedi látni. A k u v a i t i ú j s á g o k g y a k r a n k ö z ö l n e k c i k k e t az i n t e r n e t r ő l és a v i l á g h á l ó r ó l .

E z é r t n e m g y a k o r o l h a t a z i n t e r n e t j e l e n t ő s p o l i t i k a i . H a p é l d á u l valaki egy s z a b ó l e g i d ő s e b b f i á n a k s z ü l e t e t t . r e f l e x í v élet- . amelyek korábban a z e m b e r e k v á l a s z t á s a i t é s t e v é k e n y s é g é t szabá­ l y o z t á k . i n t e r n e t . a m e l y s o k f é l e k é p p e n h a t é l e t ü n k leg­ s z e m é l y e s e b b m o z z a n a t a i r a is.erősen korlátozott. S e n ­ k i n e m akarja.á t é r t e l m e z é s é r e k é n y s z e r í t m i n k e t . és az e m b e r e k ezeket követve élték az életüket. K o r u n k b a n az egyénnek sokkal több lehető­ sége v a n é l e t é n e k a l a k í t á s á r a . a nők l e h e t ő s é g e i s e m k o r l á t o z ó d n a k a z o t t h o n i szfé­ rára.. A g l o b a l i z á c i ó arra k é n y s z e ­ ríti a z e m b e r e k e t . a k k o r való­ s z í n ű l e g k i t a n u l t a a p j a m e s t e r s é g é t é s e g é s z élete s o r á n ezt a s z a k m á t ű z t e . a m e l y azelőtt i r á n y t s z a b o t t a z e m b e r e k é l e t é n e k . h a a z i n t e r n e t e n k e r e s z t ü l m á s n é z e t e k k e l é s érté­ k e k k e l is l e h e t t a l á l k o z n i . vagy a k á r a n y u g a t i férfiak é s n ő k h é t k ö z n a p i v i s z o n y á n a k formáját. d e e z n e m j e ­ l e n t i azt. W h e e l e r ezt a n n a k a kulturális meggyőződésnek tulajdonítja. e z é r t a k o r á b b a n p i l l é r ü k k é n t szol­ gáló. éle­ t é t és i d e n t i t á s á t n a g y r é s z t férje v a g y a p j a élete ós i d e n t i t á s a h a t á r o z t a m e g . Az adott közösségben uralkodó értékek. W h e e l e r ugyanakkor rámutat: a sors iróniája.. A g l o b á l i s c s e v e g ő t e ­ r e k e t látogatja u g y a n egy p á r fiatal. hogy veszélyes lehet. hogy n e m lehet politikai véleményt nyilváno­ s a n m e g f o g a l m a z n i és/vagy h a n g o z t a t n i . A z identitás h a g y o m á n y o s k e r e t e i f e l b o m l a n a k . h o g y a t ö b b s z á z é v e s ku­ v a i t i k u l t ú r á t n e m k ö n n y e n f o r m á l h a t j a á t az. így a t r a d í c i ó és az elfogadott Az individualizmus erősödése Bár a globalizációt gyakran a nagy rendszerek ( p é l d á u l a z e g é s z világra k i t e r j e d ő p é n z p i a c o k . A glo­ b a l i z á c i ó g y ö k e r e s e n m e g v á l t o z t a t t a azt. n y u g t a l a n í t . M i n d e z életünk legbelső. é s e l t ű n t s o k m á s ú t j e l z ő is. az e t n i k a i h o v a t a r t o z á s . h a n e m s a j á t o s a n kuvaiti k u l t ú r a alakul ki. a t á v k ö z l é s ) vál­ tozásaihoz kapcsolják. a m á s o k k a l v a l ó é r i n t k e z é s és a m u n k á h o z v a l ó vi­ s z o n y . a m e l y b e n m i n d e n k i m a g a é p í t h e t i fel ö n m a g á t . hogy egy olyan új individualizmus felé t a r t u n k . f o r r á s o k o n ( m é d i a . h a n e m „ b e l s ő " j e l e n s é g .. amelybe született. F e g y v e r a z e l l e n s é g g e l s z e m b e n . h o g y a k u v a i t i a k n a g y o n v o n a k o d n a k határozott véleményt vagy politikai nézeteket hangoztatni a hálózaton. k u l t ú r á k b a n é l ő k k e l kiala­ kított s z e m é l y e s k a p c s o l a t a i n k o n k e r e s z t ü l a globalizáló erők elérték lakóhelyünket. otthonunkat é s k ö z ö s s é g e i n k e t . v a l a m i n t a t i s z t e s s é g m e g ő r z é s é n e k vá­ gya h a t á r o z z á k m e g K u v a i t á t m e n e t é t a z infor­ m á c i ó korába. a szexualitás. m i n t a t á r s a d a l m i osztály. a nemi szerepek. m i n t az egyéni lehetőségek bővítésének eszkö­ ze. A z ú j t e c h n o l ó g i á k h a t á s á r a végül n e m a z a m e ­ rikaival a z o n o s . A g l o b a l i z á c i ó n e m „ k ü l s ő " v a l a m i . ú j identitás­ m i n t á k a l a k u l n a k ki. Az olyan t é n y e z ő k . M a p é l d á u l egy s z a b ó l e g i d ő s e b b fia bár­ m i l y e n u t a t v á l a s z t h a t j ö v ő j e a l a k í t á s á h o z . A h a g y o m á n y szerint egy n ő t e r m é s z e t e s szférája a z o t t h o n volt. m i n t a m ú l t b a n . A globalizáció alapvetően átalakítja minden­ napi tapasztalataink jellegét. s z i l á r d n a k l á t s z ó i n t é z m é n y e k e l v e s z í t e t t é k jelentőségüket.. Az interneten minden­ k i s z á m á r a h o z z á f é r h e t ő k o n z e r v a t í v i s z l á m val­ l á s i t a n o k m e g v i t a t á s á n k í v ü l a k u v a i t i a k igen­ c s a k g á t l á s o s a k a h á l ó z a t i v i l á g b a n .ez a g o n d o l a t m i n d e n k i t m e g r i a s z t . s ő t a v a l l á s i k ö t ő d é s is el­ zárhattak bizonyos utakat az egyén e l ő l / m á s o ­ kat p e d i g m e g n y i t h a t t a k e l ő t t e . ha túl sokat elárulnak ma­ gukról: Kuvaitban az információ inkább veszélyforrás. h o g y n y i t o t t a b b . gyökeres átalakuláson men­ n e k k e r e s z t ü l . [.] E z e k a s z e m ­ p o n t o k . n e m v a l a h o l távol. a z egyé­ n i ü g y e k t ő l független s í k o n zajlik.t á r s a d a l m i hatást.] Kuvaitban illemszabály. h o g y a kuvaiti k u l t ú r a befogadja az a m e ­ r i k a i a k s z e x u á l i s attitűdjeit. h o g y v é l e m é n y é t leírják v a g y i d é z z é k . hatásai éppen annyira é r e z h e t ő k a m a g á n s z f é r á b a n is. a z alkal­ m a z k o d á s útja-módja vagy a m i n d e n n a p i élet s z a b á l y a i n a k m e g e r ő s í t é s e . A h e l y i kö­ z ö s s é g e k egyre t ö b b s z ö r k e r ü l n e k é r i n t k e z é s b e a z új g l o b á l i s r e n d d e l . J e l e n t ő s e n fellazultak azok a „társadalmi kódexek". szemé­ lyes vonatkozásainak . a h o g y a n m a g u n k r ó l és a m á s o k k a l k i a l a k í t o t t k a p c s o l a ­ tainkról gondolkodunk. amelyekben élünk. Vizsgálata során az is k i d e r ü l t . a l a k í t h a t j a ki i d e n t i t á s á t . A g l o b a l i z á c i ó f e l t é t e l e i k ö z t a z o n b a n azt ta­ pasztaljuk. p o p u l á r i s kultúra) és a m á s o r s z á g o k b a n . H a j d a n a h a g y o m á n y és a s z o k á s o k n a g y o n erő­ sen megszabták az e m b e r e k életútját. A s z e m é l y t e l e n é r t é k e k s ú l y a egyre k i s e b b . a személyes identitás. életstílusok é s e r k ö l c s i n o r m á k v i s z o n y l a g á l l a n d ó vezérelve­ ket biztosítottak. h o g y a férfiak és a n ő k az i n t e r n e t ­ kávézókban is elkülönülnek. hogy szabadon és nyíltan beszélhetnek (Whee­ ler 1 9 8 8 ) . a t e r m e l é s és a k e r e s k e d e l e m . a n e m . A társadalmak. A m ú l t b a n az egyén s z e m é l y e s i d e n t i t á s a a n n a k a k ö z ö s s é g n e k a kon­ textusában formálódott. W h e e l e r m e g á l l a p í t j a .például a család. C s a k a z e l i t h e z t a r t o z ó k é r z i k úgy. m i n d ö s s z e a kuvaiti iszlamisták e s z m e c s e r é i gyakoribbak az interneten. [. e z á l t a l s z e m é l y e s é l e t ü n k el­ kerülhetetlenül megváltozott.

Az agrártár­ sadalmak m e g é l h e t é s i alapja a folyamatosan hasznosított t e r m ő f ö l d e k m e g m ű v e l é s e . gyors é s j e l e n t ő s v á l t o z á s o k z a j l o t t a k le. A m o d e r n korban. v á r o s i a s t á r s a d a l m a k tradi­ cionális c i v i l i z á c i ó k a t a l k o t n a k . a h o l e r ő s e k a regio­ n á l i s k ö t e l é k e k .A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG módot f o l y t a s s a n a k . Bár irreálisnak t ű n h e t a n e m z e t á l l a m o k felet­ t i kormányzásról b e s z é l n i . a n n á l i n k á b b megmutatkozik.t t e k i n t h e t j ü k a glob a l i z á c i ó r a adott újító v á l a s z n a k . részét k é p e z i k a n n a k a s z a k a d a t l a n f o l y a m a t n a k . S ő t . 2. a m e l y e k ­ kel a globális g o n d o k r a g l o b á l i s m ó d o n l e h e t n e megoldást találni. Ez azt j e l e n t i . a m e l y e k b e n a fő m e g é l h e t é s i forrás a háziasított á l l a t o k t e n y é s z t é s e . é s a k á r m o d e l l ­ ként is szolgálhat h a s o n l ó szervezetek kialakítá­ s á h o z a világ m á s r é s z e i n . a m e l y e ­ ket m i n d e n n a p i é l e t ü n k s o r á n h o z u n k . ú g y látszik. l é p é s egy g l o b á l i s d e m o k r a t i k u s s t r u k t ú r a létre­ h o z á s a felé: p é l d á u l a z E N S Z é s a z E u r ó p a i U n i ó m e g a l a p í t á s a . a m e l y b e n a n e m z e t k ö z i l e g elvárt vi­ selkedésre (például az emberi jogok védelmére) vonatkozó átlátható szabályokat és követelmé­ n y e k e t m i n d e n k i elfogadja é s t i s z t e l e t b e n tartja. h o g y a n őrizzük meg e g é s z s é g ü n k e t és ápoljuk t e s t ü n k e t -. a m i k o r a g l o b á l i s e g y m á s r a u t a l t s á g és a gyors ü t e m ű v á l t o z á s m i n d a n n y i u n k a t sok­ kal i n k á b b összeköt. az A vadászó-gyűjtögető növények a tár­ emberek azokat gyűjtö­ 3. század elején. . A n é p e s ­ ség n a g y r é s z e a m e z ő g a z d a s á g b a n dolgozik. mert a globalizáló erőket a nagyobb e g y e n l ő s é g . kormányzat és terrorizmus" KÖVETKEZTETÉS: GLOBÁLIS KORMÁNYZÁS KELL Minél tovább terjed a g l o b a l i z á c i ó . Auszt­ Új-Zéland. Az iparosodott országok közé A fejlődő világ. A gyarmatosítás folyama­ ta radikálisan m e g v á l t o z t a t t a a r é g ó t a f e n n á l l ó társadalmi r e n d s z e r e k e t és k u l t ú r á k a t . B á r van. M é g a k i s e b b d ö n t é s e k is.. e g y e n l ő t l e n s é g e k k e l és kihívásokkal s z e m b e n . N e m h a l a d j a m e g a k é p e s s é g e i n k e t . h o g y újra a k a r a t u n k s z e r i n t a l a k í t s u k a t á r s a d a l m i világot. 4. és a v á l t o z á s ü t e m e t o v á b b gyorsul. fejezetben. rália. s z i n t e kizá­ rólag v o l t g y a r m a t i t e r ü l e t e k b ő l áll. Ő k ú g y vélik. d e m o k r á c i a é s j ó l é t s z o l g á l a t á b a le­ h e t á l l í t a n i . A p r e m o d e r n t á r s a d a l m a k t ö b b t í p u s á t k ü l ö n ­ böztethetjük sadalmakban meg. A na­ gyobb. Az i p a r o s o d o t t t á r s a d a l m a k b a n a g a z d a s á g leg­ főbb a l a p j á v á a z i p a r i t e r m e l é s v á l i k ( a m e l y ­ nek technikáit az élelmiszer-termelésben is alkalmazzák). A világ k ü l ö n b ö z ő társadal­ mait é r i n t ő f o l y a m a t o k k ö z ü l s o k k i s i k l i k a j e l e n ­ legi k o r m á n y z á s i m e c h a n i z m u s o k h a t ó k ö r é b ő l . ahhoz alkalmazkodunk. világ n é p e s s é g é n e k n a g y r é s z e él. a m e l l y e l az emberi társadalmaknak meg kell birkózniuk a 2 1 . h o g y f o l y t o n a körülöttünk lévő változó környezetre reagálunk. A társadalmi változás egy adott t á r s a d a l o m in­ t é z m é n y e i n e k és kultúrájának átalakulása az idők során. A g l o b á l i s k o r m á n y z á s új f o r m á i s e g í t h e t n e k m e g t e r e m t e n i egy o l y a n k o z m o p o l i t a v i l á g r e n d e t . a m e l y n e k s o r á n m e g t e r e m t j ü k é s újra m e g újra átalakítjuk ö n a z o n o s s á g u n k a t . h o g y a n t ö l t s ü k a s z a b a d i d ő n k e t . E g y e t l e n k o r m á n y z a t s e m tudja m e g f é k e z n i a z A I D S terjedését. amelyben a t a r t o z n a k a n y u g a t i n e m z e t e k és J a p á n . b e l s ő k o n f l i k t u s o k é s zűrza­ v a r o s á t a l a k u l á s j e l l e m e z t é k . Pásztortársadalmaknak közösségeket tekintjük. m á s o k n a g y l e h e t ő s é g n e k tekintik. a m e l y az embe­ r i t ö r t é n e l e m n e k v i s z o n y l a g k i s r é s z e . m á r t ö r t é n t n é h á n y ÖSSZEFOGLALÁS 1. a k i b o r ú l á ­ t ó a n azt j ó s o l j a . h o g y a g l o b a l i z á c i ó c s a k f o k o z z a a v á l s á g o t és a k á o s z t . h o g y a l é t e z ő p o l i t i k a i struktú­ rák és m o d e l l e k t e h e t e t l e n e k a n e m z e t i h a t á r o ­ kat áttörő k o c k á z a t o k k a l . h o g y ez a feladat a l e g n a g y o b b k é n y s z e r és a l e g n a g y o b b k i h í v á s . m i n t korábban bármikor. fejlettebb. „Politika. F ő k é n t az E U . getésével és v a d á s z a t t a l tartják f e n n m a g u k a t . h o g y a z egyes országokon túlnövő kérdések transznacionális érvényű válaszokat k ö v e t e l n e k . egyéniségünk az életünk teréül szolgáló t á g a b b k ö r n y e z e t t e l együtt. amely részben a világpiacra termel. A h i d e g h á b o r ú vége ó t a e l t e l t é v t i z e d e t a világ s o k r é s z é n e r ő s z a k . Az iparosodott t á r s a d a l m a k f e j l ő d é s e és a Nyu­ gat terjeszkedése k ö v e t k e z t é b e n a világ s o k ré­ szét meghódították. a z o n belül fejlődik. / A g l o b á l i s k o r m á n y z á s r ó l b ő v e b b e n is l e s z s z ó a című 20. A g l o b á l i s k o r m á n y z á s és az ered­ m é n y e s e b b s z a b á l y o z ó i n t é z m é n y e k felé v a l ó el­ mozdulás s e m m i k é p p n e m n e v e z h e t ő időszerűt­ l e n n e k akkor.m i t vi­ seljünk. E kormányzati „deficit" m i a t t e g y e s e k a g l o b á l i s kormányzás új formáit s z o r g a l m a z z á k . n e m t u d fellépni a globális f e l m e l e g e d é s h a t á s a i v a l s z e m ­ ben és n e m tudja s z a b á l y o z n i a g y o r s a n v á l t o z ó pénzügyi p i a c o k a t .

valamint a kormányzás nemzetközi és regionális formáinak kialakulása közelítet­ ték e g y m á s h o z a világ országait. legyen az tradicio­ n á l i s vagy m o d e r n . a m e l y e k átfogják a f ö l d k e r e k s é g e t és öszszekötik a gazdasági piacokat. L e g a l á b b h á r o m n a g y o b b h a t á s k a t e g ó r i á t kü­ l ö n b ö z t e t h e t ü n k m e g .és a m o d e r n i p a r i t á r s a d a l m a ­ kig o l y a n v á l t o z a t o s . gazdasági. 6. kul­ turális és társadalmi tényezők együttesének az eredménye. Hová vezet az individualizmus tudatának erősödése: bárkivé válhatunk. amely a n é h a e g y m á s s a l e l l e n t é t e s h a t á s o k sokirá­ n y ú á r a m l á s á t foglalja m a g á b a n . FEJEZET mmummmmtmmmmmmmm maim mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm 5. a m e l y e k áttörik a n e m z e t i határokat és k i s i k l a n a k a m e g l é v ő p o l i t i k a i s t r u k t ú r á k hatóköréből. a z á t a l a k u l á s h í v ő k ú g y vé­ lik. A g l o b a l i z á c i ó t g y a k r a n g a z d a s á g i j e l e n s é g k é n t á b r á z o l j á k . a s z o v j e t t í p u s ú k o m m u n i z m u s ö s s z e ­ omlása. A fizikai k ö r n y e z e t h e z tartoznak az olyan tényezők. Mivel az egyes kormányzatok nincsenek berendezkedve e transznacionális kérdések kezelésére. 8 . E l ő s z ö r is a h i d e g h á b o r ú vége. innovatív jellege. A g l o b a l i z á c i ó p o l i t i k a i . de szerepüket n e m szabad túlhangsúlyozni. 1. A p o l i t i k a i s z e r v e z ő d é s (főként a k a t o n a i erő) a vadászó-gyűjtögető társadalmakat kivéve m i n d e n társadalomra hat. vagy csak több lehetőség közül választhatunk? 5. a k o m m u n i k á c i ó s r e n d s z e r e k ( p é l d á u l a z írás k i a l a k u l á s a ) é s egy-egy s z e m é l y v e z e t ő i k é p e s ­ ségei. a p o l i t i k á t és a t á r s a d a l m i v i s z o n y o k a t ) á t a l a k í t j a . A t u d o m á n y és a t e c h n o l ó g i a is hat a politikai tényezőkre (amelyek visszahat­ n a k rájuk). ezekkel is s z á m o l n i kell. amelyek képesek g l o b á l i s m ó d o n m e g o l d a n i a g l o b á l i s problé­ m á k a t . de a régi m i n t á k is f e n n m a r a d n a k . A t á r s a d a l m i s z e r v e z ő d é s és i n t é z m é n y r e n d ­ szer fejlődése a vadászó-gyűjtögető társadal­ m a k t ó l az agrár. H a r m a d ­ szor: a t r a n s z n a c i o n á l i s gazdasági társaságok m é r e t e é s b e f o l y á s a i s n ö v e k e d e t t . a globális kormányzás új formáira van szükség. Egy h a r m a d i k c s o p o r t .2. m e r t h a t n a k a k o r a i g a z d a s á g f e j l ő d é s r e . é s a z ö s s z e k a p c s o l t s á g j e l e n ­ legi m é r t é k e n e m p é l d á t l a n . o l y a n ter­ m e l é s i és fogyasztási hálózatokat alakítanak ki. h á g ó k ) megléte. a m e l y n e k az a v e s z é l y e . Hogyan lehet a globalizáció egyszersmind helyi jelenség? 3. A k u l t u r á l i s t é n y e z ő k k ö z é tartozik a vallás (amely fékezheti a változást). a m e l y e k a f ő b b p é n z ü g y i és kereskedelmi csoportokon belül egyre jelen­ tősebb szerepet játszanak. 7. A „szkeptikusok" szerint a globalizáció jelentő­ ségét t ú l b e c s ü l i k . A globalizációnak is része volt a kommunizmus bukásában? 4. A z egyre f o k o z ó d ó g l o b a l i z á c i ó b a n t ö b b t é n y e ­ ző is s z e r e p e t j á t s z i k . nagy hatású jelen­ ség. h o g y v é g ü l alá­ á s s a a n e m z e t i k o r m á n y z a t o k s z e r e p é t . E g y e s szkeptiku­ sokat inkább a regionalizálódási folyamatok f o g l a l k o z t a t n a k . A 2 1 . E n é z e t s z e r i n t a globalizáció e l l e n t m o n d á s o s folyamat. Teremthet-e a globalizáció globális kultúrát? . A kulturális h a t á s o k k ö z é t a r t o z i k a t u d o m á n y és a t e c h n o ­ l ó g i a egy m á s i k h a t á s a : a m o d e r n g o n d o l k o d á s kritikai. a m e l y folyamatosan m e g k é r d ő j e l e z i a h a g y o m á n y t és a k u l t u r á l i s szokásokat. Ez utóbbiak közül a legfontosabb a viszonylag hatékony kormányzási formákat hozó m o d e r n állam kialakulása. Másodszor: a z i n f o r m á c i ó t e c h n o l ó g i a t e r j e d é s e elősegí­ t e t t e a z i n f o r m á c i ó k á r a m l á s á t a z e g é s z vilá­ gon. Mindenekelőtt az információs és k o m m u n i k á c i ó s t e c h n o l ó g i á k f e j l ő d é s e hajtja. h o g y n e m m a g y a r á z h a t ó a társadalmi változás „egytényezős" elméletével. 10. Mennyire fontosak a „kiemelkedő vezetők" a társadalmi változás folyamataiban? 2. A m o d e r n t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k r a h a t ó gaz­ d a s á g i t é n y e z ő k k ö z ü l a l e g f o n t o s a b b az i p a r i kapitalizmus. k ü l ö n ö s e n azért. A globalizáció olyan kihívásokat eredmé­ nyez. h o g y a n t u d j u k újra é r v é n y e s í t e n i akara­ t u n k a t a g y o r s a n v á l t o z ó t á r s a d a l m i világban. s z á z a d l e g n a g y o b b k i h í v á s a az l e h e t . amelyek gyorsabbá és szélesebb körűvé tették a világ k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n é l ő k é r i n t k e z é s é t . A „hiperglobalizál ó k " á l l á s p o n t j a e z z e l e l l e n t é t e s : azt m o n d j á k . h o g y g l o b á l i s s z e m l é l e t e t f o g a d j a n a k el. A g l o b a l i z á c i ó s o k a t v i t a t o t t t é m á v á vált. A transznacionális nagyvállalatok hatalma valóban nagyobb a kormányzatokénál? 6. 9. a m e l y megkívánja és elősegíti a termelési technológia állandó megújítását és f e j l e s z t é s é t . é s arra ö s z t ö n ö z t e a z e m b e r e k e t . h o g y a g l o b a l i z á c i ó a j e l e n l e g i v i l á g r e n d s o k a s p e k t u s á t (a g a z d a s á g o t . hogy a globalizáció valódi. de ez a n é z e t t ú l s á g o s a n l e e g y s z e ­ r ű s í t ő . m i n t az éghajlat vagy a k ö z l e k e d é s i ú t v o n a l a k (folyók.

Peter (1998): Global Shift: Transforming the World Economy. R. Allen Lane. J. John (szerk.uk/hi/english/static/events/reith_99/default. Owen Vandersluis.) (1999): From Modernization to Globalization: Perspectives on Development and Social Change. Roberts. Second Edition.org A Világbank globalizációs oldalai http://www.org Tradewatch http://www.Boli.bbc.co.htm . INTERNETES FORRÁSOD Globalization Resource http://www. John (1998): False Dawn: The Delusions of Global Capitalism. Stiglitz. .Kennedy. Macmillan.Yerso. Anthony (szerk. David . Ulrich (1999): What is Globalization? Cambridge.Hite. Polity. Held.co. a BBC rádióműsoraiban elhangzott előadássorozata http://news.worldbank. London.McGrew. (2000): Global Sociology.tradewatch. Dicken. London. Paris (szerk.) (1999): Poverty in World Politics: Whose Global Era? Basingstoke. Guilford Press. Macmillan.) (2000): The Globalization Reader. P.A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK Beck. Lechner. Gray. London. Frank J. New York.uk/global International Forum on Globalization http://www.org/economicpolicy/globalization Anthony Giddens 1999-es. Cambridge. Oxford. Timmons .) (2003): The Global Transformations Reader. . Granta Books. Amy (szerk.polity. Oxford. Blackwell. Sarah .ifg. Polity. Cohen. Blackwell. Joseph (2002): Globalization and its Discontents.

SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK A tudományos szemlélet A kutatási folyamat AZ OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK FELISMERÉSE Kauzalitás és korreláció KUTATÁSI MÓDSZEREK Terepmunka (etnográfia) Felmérés (survey) Kísérlet Élettörténet Összehasonlító kutatás Történeti elemzés Az összehasonlító és a történeti kutatás egyesítése KUTATÁS A VALÓ VILÁGBAN: MÓDSZEREK. PROBLÉMÁK ÉS BUKTATÓK Az ember mint vizsgálati alany és az ebből fakadó etikai problémák Tud-e újat mondani a szociológia? A szociológia hatása Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források .

Louis városában a munkanapok végefelé hirtelen szokatlanul meg­ növekszik egy adott park nyilvános illemhelyé­ nek forgalma. Humphreys ku­ tatási módszereit sokan bírálták. A könyv persze széles körű vitát kavart a megjelenésekor. aki baseballsapkát. hogy titokban tartsák sze­ xuális hajlamaikat. micsoda erőfeszítéseket követelt e férfiaktól az. s később róluk írta Teaházi ténykedés (Tearoom Trade. 1970) című könyvét. nem kérte a vizsgáltak beleegye­ zését. oldalon. később egy harma­ dik. mert például terepmunkája során nem fedte föl magát.) De Humphreys épp a teaházakban folytatott kutatása révén tudta új megvilágításba helyezni. Bemegy egy szürke öltönyös férfi. hogy etikátlan. amiért az hivatalosan épült: a „villámszex" (instant sex) a céljuk . akár meleg identitású . de nem akarnak kötődni senkihez. mint amilyen ezen a nyilvános illemhelyen létrejön. hogy kutatásokat végezzen a résztvevők körében. rövid nadrágot és pólót visel. akár hetero. akár nem.vagy ahogy Nagy-Britanniában mond­ ják. hogy mégis mind ezt a vécét választják? Egyikük sem azért megy az illemhelyre.8 9 . mondván.is­ meretlenekkel igyekszik szexuális kapcsolatot kialakítani. Rámutatott. Mi lehet az oka annak. hogy nehezen megvá­ laszolható kérdéseket vetett fel.Az amerikai Missouri állam St. Sok férfi . Laud Humphreys szociológus felkereste ezeket a köz­ vécéket. Világszerte találhatunk efféle példákat az egy­ más számára ismeretlen férfiak között zajló vil­ lámszexre. ha közvécékben időzünk? . Mit keresnek itt ezek a férfiak? Biztos találhatnának a munkahelyükhöz közelebb is illemhelyet. (A Humphreys-kutatás etikai vonatkozásait lásd még a 8 7 . Szexuális élményre vágynak. és ma is sokan úgy vélik. hogy sok férfi.akár nős. aki egész nap kocsikat javított. a „budiszex" (cottaging). edzőcipőt. majd egy másik. Nem akarnak többet vállalni egy olyan találkozásnál. az 1960-as évek végéig mégis csak rit­ kán foglalkoztak az emberi interakció e sokfelé előforduló formájával. autószerelő­ ruhában. ahol ilyen találkozók létrejöhetnek. Mit tudhatunk meg. Az amerikai melegek „tea­ háznak" (tearoom) nevezik azokat az illemhe­ lyeket.

amit természetesnek veszünk . Meglepő. akik a vécébe betérve nem reagálnak az első szexuális kezdeményezésekre. Humphreys kutatása az élet egy olyan részletét tárta fel. hogy másképp értelmezzük társadalmi életünket. hogy nem közelednek . hogy a modern elméleti megkö­ zelítések egyes elemei révén megérthetjük azokat a kérdéseket. De készített survey interjúkat is. hogy ha elnézőbbek a meleg szexbe bocsátkozókkal szemben. Humphreys hosszabb időt töltött ilyen közvé­ cékben.ezt tette Humphreys is. és amelyet mindenképp jobban meg kellett érte­ ni. Vizsgálata még az AIDS széles körű elterjedése előtt készült. ma már sokkal veszélyesebb volna az efféle viselke­ dés. mert szokatlan kérdéseket vet fel és szokatlan eredményeket hoz. hogy csöndben kell maradniuk. eközben a társadalom türelmesebb és megértőbb lett a melegekre jellemző identitá­ sokkal és szexuális szokásokkal kapcsolatosan. s így nem veszélyeztetik az elfogadott rendet. Munkája módszeres kutatásra épült. hogy a meleg szubkultúra iránti tolerancia olyan helyzetbe juttatná a me­ legeket. De az efféle kutatások eredményei sokszor nem egyeznek a közvélekedéssel. A jó kuta­ tás segít. hogy létrejöjjön a nemi kapcsolat. hogy egymásnak megbecsülést.lehető­ vé teszi résztvevőinek és a társadalom többi tagjá­ nak. hogy nem kí­ vánnak szorosabb kapcsolatot kialakítani. és hogyan lesz (a használatá­ nak módjától függően) valójában társadalmilag konstruált az. Ezeken a helyeken minden­ féle osztály és faj tagjai összegyűlhetnek szexuá­ lis kapcsolatteremtés céljából. Végül feminista megközelítéssel megkérdezhetnénk: hogyan le­ het a nők életét belefoglalni egy ilyen „csupa férfi csoport" vizsgálatába? S bár ez a szemlélet Humphreys kutatása idején még nem nyert teret.a melegjogok mozgalmának .átlagember -. A könyv megjelenését követően Humphreys egy politikai mozgalom . akkor ezt kérdezte: miképp tér el a társadalom működése attól. A szocio­ lógusokat (az elméletalkotás és a kutatás során egyaránt) foglalkoztató kérdések gyakran hason­ lóak az átlagembert nyugtalanító kérdésekhez.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA aki egyébként „normális" életet él . Humphreys több mint három évti­ zede végezte kutatását. amikor még sokkal inkább megbélyegezték a meleg vagy leszbikus identitást. hogy több információt szerezzen. de nem nélkülözte a szenvedélyt sem. Megállapította. és gyakran sodródnak veszélybe. azokhoz a férfiakhoz. de ma egy feminista feltehetné a kérdést. hogy tömegek éheznek egy olyan világban.a nyilvános illemhely. akik semmit nem tudnak párjuk ilyetén viselkedéséről.például a feleségekét. A Teaházi ténykedés első kiadása óta közel negy­ ven év telt el. amelynek létezése is sokakat megrázna. amit rendsze­ rint feltételeznek. Az is érdekes. amelyben titkolózniuk kell. támoga­ tást és a zaklatással szemben nyugalmat adhat­ nának.ha titokban folytatják . ami lehetővé tette számára. hogyan érinti ez a teaházakban zajló titkos ténykedés a nők életét . A két félnek együtt kell működnie ahhoz. Más­ részt azt is megállapította. akkor enyhíthe­ tik a rejtőzködő nemi élet káros mellékhatásait. A kö­ vetkező fejezetben visszatérünk az említett elmé­ leti megközelítések némelyikére. a megfigye­ lés. hogy egyre többen és többször használják az internetet? Szétesik-e végül a csa- SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK A Humphreys-könyvben vizsgált illemhelyek tö­ kéletes példaként szolgálnak arra. Funkcionalista meg­ közelítéssel ezt kérdezhetnénk: milyen szerepet játszik a teaház a társadalom egészének a műkö­ désében? A válasz: „szelep" a nemi tevékenység számára. amely ma sokkal gazdagabb. miféle kérdé­ seket vethet fel egy szociológus. Vizsgálati eredményeivel meggyőzte a bíróságo­ kat és a rendőrséget. A szociológiai kutatásnak általában az a dol­ ga. mint amennyit az egyszerű megfigyelés nyújtott. Egy interakcionista ezt kér­ dezhetné: hogyan zajlik ez a viselkedés az inter­ akciós folyamatokban? Miféle interakciókra kerül sor? Humphreys megfigyelte: a teaházat felkere­ sők a többiektől tanulják meg. amely . Például amikor a szerző a közvécékben zajló meglepő tevékeny­ ségeket vizsgálta. és a rendőrség is szigorúan lecsapott az ilyen vi­ selkedésre. Humphreys azt állította. A törvény szigorú alkalmazása sok életet tett tönkre. Milyen körülmények között élnek a faji vagy nemi kisebbségek? Hogy lehet. hogy továbbjusson a hétköznapi élet felszínes megértésénél . mint korábban bármikor? Hogyan hat majd életünkre. Ez annak a jele. hogy továbbra is „normális" emberként éljék mindennapi életüket. amely lehetővé tette e változást. Marxista megközelítéssel így szólna a kérdés: megmutatkoznak-e az osztály­ viszonyok a teaházakban? Humphreys szerint a teaházakban zajló személytelen szex demokrati­ kusnak is nevezhető.részese lett. úgy tud hódolni ennek a megütközést keltő szo­ kásnak. mert a társadalmi folyamatok megértésé­ nek egyik legjobb módja a részvétel. amelyekkel Humphreys a vizsgálat során foglalkozott. hogy a meleg életstí­ lus elleni fellépés miatt ezek a férfiak gyötrelmes létre kényszerülnek. hogy az nem veszélyezteti karrierjét vagy családi életét.

Az emberi lények vizsgálata azonban mégis más. és az elméleteket is a bizonyítékok és a logikus okfejtés alapján értékelik. hiszen megtalálhatjuk benne az empirikus vizs­ gálat szisztematikus módszereit. legyenek azok bármennyire fontosak és ér­ dekesek. ha értjük. ha megnéz­ zük a korábbi társadalomformákat és azt is. hogyan jöttek lét­ re az első börtönök és milyenek a mai fegyházak. Például ha valaki halálát öngyilkosságnak nevezzük. Ebben az ér­ telemben a szociológia tudományos vállalkozás.3. hanem egy-egy társadalom múltját és jelenét is össze kell vetnünk. Vizsgála­ taik nem adnak egyértelmű választ. így például megvizsgálhatjuk. amíg nem értjük. hogy a komolyabb bűncselekményeknek csak mintegy a felét jelen­ tik be a rendőrségen. Jellemző összehasonlító kérdés lehetne ez: mennyire tér­ nek el a két ország bűnözési és bűnüldözési min­ tázatai? A szociológiában nemcsak az éppen létező tár­ sadalmakat. Elsőként a szocio­ lógia tudományos jellegéről lesz szó. FEJEZET Iád intézménye? A szociológusok ezekre és még sok más kérdésre próbálnak válaszolni. Marx és a szociológia más alapítói tu­ dománynak tekintették a szociológiát.a Humphreys vizsgálatában szereplők is . Ilyenkor a szocioló­ gusok fejlődési kérdéseket tesznek fel. A teaházakról nem készülnek hivatalos statisztikák. A tények vizsgálata .vagy. Ugyanakkor a szociológusok igyekeznek kerül­ ni a meddő elméletieskedést. módszeres szociológiai vizsgálódást követel. A tudományos szemlélet Durkheim. de ha a kutatás során nem vezérli őket valamiféle elméleti tudás. mielőtt következtetéseket vonnánk le. mint a fizikai világ eseményeinek a megfi­ gyelése. akkor eredmé­ nyeik aligha lesznek megvilágító erejűek (lásd a 3. mit jelent ez a szó. ahogyan az átlagember általában. hogy hány bűncse­ lekményt követtek el. a társadalom­ kutatásnak a való világ problémái szempontjá­ ból relevánsnak kell lennie.közvet­ len. az adatok elem­ zése. Kiderül majd. Ebben a fejezetben közelebbről is megnézzük az efféle kérdéseket. és tényeket gyűjtsünk. amikor azt vizsgáljuk. Az általános nézet szerint nem szabad megengedni. A modern világ természetét úgy érthetjük meg. amelyek révén egy bizonyos kérdés­ ről ismeretanyagot alakíthatunk ki. és a szociológiát sem tekinthetjük úgy. hogy eredményezhet-e a kutatás objektív ismereteket. A szociológusok ezért gyakran összeha­ sonlító kérdéseket vetnek fel. hogyan zajlik a vizsgált jelenség. a többi rejtve marad. elméleti gondolkodás és az érvek logikai értékelése. Nem is írhatjuk le pontosan a társadalmi életet. De a szociológiai munka nem csak a tények gyűj­ tése. ehhez viszont meg kell tanulnunk elméleti kérdéseket megfogalmazni. E célokat csak akkor érhetjük el. Ezután konkrét vizsgálatokat bemutatva összehasonlí­ tom a leggyakrabban alkalmazott kutatási mód­ szereket. hogy a lehető leg­ jobban körülhatároljuk e kérdéseket. ha ismerjük az adott vizsgálatban leghasznosabb kutatási mód­ szereket és az eredmények elemzésének legjobb módját. mégis min­ dig az a szociológiai elméletalkotás és kutatás célja. Jelentős eltérések van­ nak például az Egyesült Államok és Nagy-Britan­ nia társadalmi és jogrendszere között.1. Mi a tudomány? A tudomány az empirikus vizsgálat szisztema­ tikus módszereinek használata. Sok szociológus dolgozik elsősorban empirikus kérdéseken. tényszerű kérdéseket vetnek fel. mintha valamiféle természettudomány lenne. A jó szociológiai munka feltétele. az empirikus vizsgálat . hogy ne spekulatív módon szemlélje ezeket a kérdéseket. A természeti tárgyaktól eltérően az emberek öntudatos lények. Mindig értelmezni is kell. amelyek egy tár­ sadalom két különböző kontextusát kapcsolják össze vagy különböző társadalmak jellemzőit ál­ lítják szembe egymással. akik értelmet és célt adnak cselekvésüknek. majd ismer­ tetem a szociológiai kutatás szakaszait. milyen kép­ zetek irányítják az emberek cselekvését. ak­ kor tisztában vagyunk azzal. A bűnözés mértékét vizs­ gáló kutatók megállapították. Pél­ dául a szexuális viselkedés sok vonatkozása . hogy milyen irányba tartanak a változási folyamatok. hogy mit je­ lentenek ezek a tények. De még a bűnözési statisztikákból sem tudhatjuk meg igazán. táblázatot). hogy szándékosan .célja annak feltárása. hogy gyakran jelentős a különbség a kutatás ideális módja és a valóságos vizsgálatok között. Tehát megkérdezhetnénk: milyen foglalkozás és családi állapot jellemzi leginkább a teaházak lá­ togatóit? Hányan kerülnek közülük rendőrkézre? Az ilyen ténykérdésekre gyakran nehéz vála­ szolni. Kutatásaik során a szociológusok gyakran em­ pirikus. Persze az adott társadalomra vonatkozó tény­ adatokból nem mindig derül ki. hogy csak egy szokatlan esettel van dolgunk vagy általános ha­ tásokkal. az adatelemzést. de tanul­ mányozhatjuk-e az ember társadalmi életét tu­ dományos módon? Valóban tudományosak Laud Humphreys „teaházi ténykedésre" vonatkozó megfigyelései? Erre csak akkor adhatunk választ. hogy az érté­ kek torzítsák a következtetéseket. ahogyan a szocio­ lógusok emlegetik.

hogy közvetle­ nül azokhoz intézhetik kérdéseiket. mint a férfiaké? A legjobb szociológiai kutatások viszont olyan problémákból indulnak ki. ahogy történnek. miért változnak meg a vallá­ sos meggyőződés mintái. mint a fiúké Globális jelenségről van szó. A kutatási probléma meghatározása Minden kutatás egy kutatási problémából indul ki. illetve annak csak egy részén fordult elő? Az idők során hogyan alakult a lányok tanulmányi eredmé­ nyeinek a mintázata? Miért teljesítenek ma jobban a lányok az iskolában? Milyen tényezőket kell vizsgálni. táblázat A szociológusi kérdések fajtái Ténykérdések Összehasonlító kérdések Fejlődési kérdések Elméleti kérdés Mi történt? Másutt is megtörtént? Korábban is megtörtént? Mi lehet e jelenség hátterében? Az 1980-as évek óta a lányok tanulmányi eredményei jobbak. az egyik kutatás könnyen egy másikhoz vezethet. hogy mi történik éppen. ha az egyén komolyan önpusztítást forgat a fejében. A szocioló­ gia területén kutatóknak hasznos. de olyannak próbál mutatkozni. De valamiképp előnyös is a szociológiának. Másrészt viszont a szociológiában olyan nehézségekkel kell számol­ ni. A szociológus rejtvénybe ütközhet akkor is. hogy ön­ gyilkos lett. mi az elektromosság. hanem az. amikor más kutatók könyvekben. amelyekbe természettudós nem ütközhet.1.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA 3. hogy az eredmények közölhetők. hanem segít megérteni. társadalmi folyamatokról vagy kultúrákról. A valamirevaló szociológiai kutatáshoz leginkább az kell. hogy figyelik. azaz egyszerűen csak növelni sze­ retnénk ismereteinket bizonyos intézmények­ ről. akiket tanul­ mányoznak: más emberekhez. A kutató olyan kérdésekre keresheti a választ. Ez olykor lehet a ténybeli ismeretek hiánya egy területen. Ha az ember tudja. ame­ lyeket a kutató előzőleg nem vett figyelembe. miért történnek az események úgy. amilyeneket szerinte az vár tőle. mivel olyan kérdéseket vethet fel. milyen szakaszokból áll a ku­ tatómunka általában! A kutatási folyamat több. vagy csak Nagy-Britanniában. Öngyilkosság csak akkor történhet. hogy nem értünk valamit. írásba foglalhatók. mint szokott. így például fel­ tehetjük a kérdést. folyóiratokban közzé- A kutatási folyamat Nézzük először. A probléma nem csupán információ­ hiány. kérdezz bátran!' . Fogalmam sincs. amelyek egyben „rejt- „Én társadalomtudománnyal foglalkozom. A kutatási problémák az éppen folyó munka során merül­ nek fel. mint a természet tárgyait. és elgázolják. A problémamegoldó kutatás nem egyszerűen arra a kérdésre keresi a választ. fiacskám. egymástól elválasztható lépésre bontható. sokszor nem úgy viselkedik. mint például: a népesség mekkora részének van erős vallási meggyőződése? Valóban kiábrándul­ tak volna az emberek a „gondoskodó államból"? A nők gazdasági helyzete mennyivel rosszabb. de ha az emberekről akarsz tudni valamit. akkor nem lehet ráfogni. Tudatosan vagy nem tudatosan. vények" is. hogy felismerjük: itt egy rejtvénnyel van dolgunk. Mi az oka annak. ami eltér szokásos attitűdjeitől. Ha véletlenül egy autó elé lép. hogy ezt a változást magyarázzuk? vetett véget az életének. Sőt. hogy az utóbbi években egyre kevesebben mentek el szavazni a választásokon? Miért kerül olyan ke­ vés nő magas posztra? Nincs magában álló kutatási feladat. esetenként úgy akar „segíteni" a kutatónak. hogy olyan válaszo­ kat ad neki. hogy nem vizsgálhatjuk az emberi lényeket ugyanúgy. ame­ lyek során a vizsgálódás megkezdésétől eljutunk addig.

mennyiben használhatók azok saját célja érdekében. hogy az össze­ gyűjtött tényanyag lehetővé tegye annak ellenőr­ zését. Például ha egy kutatás inter- A kutatási probléma pontos körülhatárolása A kutatás harmadik szakasza a kutatási probléma pontos megfogalmazása. akiknek a kérdőívet el szerettük volna küldeni. A szociológusok feltehetik a kérdést: mitől változott meg az ilyen betegekkel kapcsolatos attitűd? Milyen következmények­ kel járhat ez a betegekre és a közösség többi tagjára nézve? szakaszban már konkrét hipotézis .. HOGY TÉVEDEK. Ezek után el kell döntenünk. Ha még nem. Például ha a kutató azt vizsgálja.megfogalmazásához vezet­ hetnek. A prob­ léma jellegével kapcsolatos megérzések ebben a DOONESBURY A Z U T O t S Ó KÉRDÉS: . amelyben élnek. Elő­ fordulhat. Például az utóbbi években egyre több olyan program in­ dult. és a megfelelő kivá­ lasztása függ a kutatás általános céljától. ÉS SOK AZ ÓNBETELJE S f r ő JÓSLAT KÖZTÜK. ezért a kutatás torz eredményekkel zárulhat. hogy nem érjük el azokat. hogyan kívánjuk összegyűjteni a kutatási anyagokat. A kutatás elvégzése A tényleges kutatás megkezdésekor előre nem lá­ tott gyakorlati nehézségek merülhetnek fel. ROLÓM A „BIZONYTALANOK*KÖZÉ. nem szakítják ki a közös­ ségből.. illetve a vizsgálni kívánt viselkedés aspektusaitól. A korábbi kutatók is beleütköz­ tek ebbe a problémába? Miként próbálták megol­ dani? Milyen vonatkozásaival nem foglalkoztak kutatásaik során? Mások ötleteit felhasználva a szociológus tisztázhatja a kutatás során felvethe­ tő kérdéseket és kiválaszthatja az alkalmazható módszereket. Elképzelhető. hogy át­ tekintjük az adott terület hozzáférhető kutatási eredményeit. akkor a leendő kutatónak minden kapcsolódó kutatást meg kell ismernie ahhoz. A kutatás hatékonysága érdekében a hi­ potézist úgy kell megfogalmazni. A különféle ku­ tatási módszereket a fejezet későbbi részében is­ mertetem. Más esetben az interjú vagy a megfigyelés lehet célravezető . hogy egy korábbi kutatás már kielégítően tisztázta a problémát. amelyben a pszichés betegeket nem zárják elmegyógyintézetbe.ismeretekre alapozott feltevés . hanem inkább ott pró­ bálják kezelni őket. miként kell a kutatási problémát megközelíteni. H O G Y BEFOLYÁSOLJÁK AZ EMBEREK VÉLEMÉNYÉT. mennyire tartják be a nagyvállalatok a nők esélyegyenlőségére vonat­ kozó előírásokat. Bi­ zonyos célokra (az általában kérdőívekre épülő) felmérés a leginkább megfelelő. Különféle ku­ tatási módszerek léteznek. Az efféle nehézségek torzíthatják a kutatási eredményeket. NEM C S O DA. / . akkor a kutató úgy távozhat a könyvtárból. hogy lássa. Ha már létezik vonatko­ zó szakirodalom. hogy nagyjából tudja már. Máskor egy üzleti vállalko­ zás vagy egy kormányzati szerv akadályozhatja a kutatót a tervezett munka elvégzésében.tett kutatási eredményeit tanulmányozza vagy felismer bizonyos társadalmi trendeket. akkor a szabályokat megkerülő cégek igyekeznek kitérni a vizsgálat elől. vagy akikkel interjút készítenénk.ezt alkalmazta Laud Humphreys is. A kutatási terv kidolgozása A korábbi kutatási eredmények áttekintése A probléma megfogalmazása után a kutatási fo­ lyamat következő lépése általában az. így téves következtetéshez vezethetnek. SZERINTEM TU1. TÉVEDÉS! EGY ÚJABB K Ö Z ^ L E MÉ NYKUTATÁS S O R Á N A VÁ­ LASZADÓK 9 3 9 t A M O N D T A H O G Y A KÖZVÉLEMÉNY-KUTA­ TÁSOK N E M BEFOLYASOqÁKAVÉLEMHSlYÉT Garry Trudeau AKKOR ATSOLEHET. Torzulás többféleképpen keletkezhet a kutatá­ si folyamat során.Ml A VÉLEMÉNYE A KÖZVÉLEMÉNY KUTATÁSOKRÓLr HAT. SOK VAN BELŐLÜK.

hogy minél nagyobb a mintában a nem válaszolók aránya. hogy ezt a fék kiengedése okozta. hogy az egyik esemény vagy helyzet hozza létre a másikat. Rögzített szövegű kérdőívek használatával csökkenteni le­ het az interjútorzulás (interview bias) mértékét.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA I júkkal akarja feltérképezni az érintettek nézeteit. és általános szabály. hiába tartalmazzák a lépések többségét. Vé­ gül hiába tesz meg mindent a szociológus. és hogyan lehet ezeket elkerülni. A két esemény vagy helyzet közötti oksá­ gi kapcsolat azt jelenti. AZ OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK FELISMERÉSE A kutatás módszerek kiválasztásában döntő szempont az ok-okozati összefüggések elemzé­ se. A fizikai törvények ismeretében könnyen megérthetjük. a kutatás során végzett megfigyeléseit valószínűleg befolyásolni fogják kulturális előfeltevései. a választ sugalló segítő kérdéseket tesz fel. a jövedelem. Például a második A kutatási eredmények összegzése A kutatási jelentés. annál való­ színűbb. nehézségei. ábrát). Minden egyes kutatás a szocio­ lógusok közösségén belül zajló állandó kutatási folyamat része. egyre nagyobb sebességgel. leírja a kutatás jellegét és megpróbálja igazolni a levont következtetéseket. hogy minél kisebb legyen a torzulás. Ez csak a szóban for­ gó kutatási projekt záró szakaszát jelenti.1. a legjobb szo­ ciológiai kutatások többnyire nem illeszthetők az ismertetett kutatási sémába. ilyen például az életkor. Korreláció fennállhat anélkül is. és sokan megtagadják a választ. akkor az egyik szükségképp a másik oka. hogy minden eseménynek oka van. A fejezet későbbi részében (87-89. A sémák követése lehet akadály is.sőt. hogy amennyiben két változó között szo­ ros korreláció van. Úgy tűnhet. Lehet. melyek a szocioló­ giai kutatás buktatói. A korreláció két eseménysor vagy változó közötti rendszeres kapcsolatként határozható meg. a korreláció alapján nem lehet mindjárt az oksági összefüggés. A valódi szociológiai kutatásokban a fenti szakaszok csak ritkán követik egymást ilyen rendben. amelyet általában folyóirat­ cikk vagy könyv formájában adnak közre. de a je­ lentések többségében maradnak nyitott kérdések és kirajzolódnak a termékenynek tűnő lehetséges kutatási irányok. a kau­ zalitás meglétére következtetni. hogy a kutatás végül egy­ értelmű választ ad az eredetileg feltett kérdések­ re. de nem lehet teljesen kiküszöbölni. A természet­ tudományokhoz hasonlóan a szociológia is arra a feltevésre épül. Változó minden olyan dimenzió. Az eltérések a szakács­ könyvekben leírt eljárások és a tényleges főzés közötti különbségre emlékeztetnek. Torzulás eredhet abból is. A szociológiai kutatás egyik fő feladata. akkor a kutató könnyen egy bizonyos irányba te­ relheti a beszélgetést (mondjuk olyan. hogy az elméleti gondolkodás segítségével azonosítsa az okokat és okozatokat. most kez­ dődnek csak igazán! Ritkán könnyű feladat az összegyűjtött adatokból adódó következtetéseket levonni és azokat az eredeti kutatási problémára vonatkoztatni. akik a szakácskönyvet bújják. Ez a válaszhiányból fakadó torzulás (non-response bias).) arról is szó lesz. Kauzalitás és korreláció Az együttes előfordulás. Ha egy lej­ tőn álló autó kézifékjét kiengedjük. hogy vizsgálat torz eredményt hoz. de sok vizsgálat nem eredményez határozott megoldást. . amelyikre valamilyen okból nem akar válaszolni. mégis job­ ban főz azoknál. Humphreys említett vizsgála­ tát könyvben foglalta össze. Ezt a megfigyelői torzítást (observer bias) nehéz. Humphreys kutatási eredményei­ re más kutatók is építettek. ha a felmérés önkéntes válasz­ adásra épül. amelynek mentén egyének vagy csoportok között különbségek figyelhetők meg. A társadalmi élet nem minden ok nélkül be­ következő események véletlenszerű láncolata. Az eredmények értelmezése Az elemzendő anyag összegyűjtésével persze nem érnek véget a kutató gondjai . és bizonyos mértékig szinte min­ dig egymásba csúsznak. a bűnözési arány vagy a társadalmi osztálykülönbségek. A valóság közbeszól Az előzőekben vázolt lépéssor a tényleges ku­ tatási folyamat egyszerűsített változata (lásd a 3. Vagy az interjú­ alany térhet ki egy olyan kérdés elől. mint az itt közölt Doonesbury karikatúrán). A gyakorlott szakácsnak sokszor nem kell recept. sőt talán lehe­ tetlen kiküszöbölni. A szociológusok sokféle változót vizsgálnak. o. hogy a változók között oksági kapcsolat lenne. akkor az gu­ rulni kezd. Sokszor azonban nem ez a helyzet. amelyekben saját előítéletei fogalmazódnak meg.

amikor a társadalmi élet üteme lassul. Vilá­ gos. hogy nem első­ sorban az. Ezért tavasszal és nyáron sokkal gyak­ rabban szánhatják el magukat öngyilkosságra. A modern társadalmakban például erős az összefüggés az iskolai teljesítmény szintje és a munkahelyi elő­ rejutás között. felmérés. Ellenőrző változók A korreláció okának vagy okainak vizsgálatakor különbséget kell tennünk független változók és függő változók között. Független változó az. ami az iskolában történik. a gyermek iskolai eredményeit sokkal jobban befolyásolja az az otthoni háttér. akiknek a szülei erő­ sen érdeklődnek tanulmányi eredményeik iránt és sok könyvet tartanak otthon. hogy a hőmérséklet vagy a klíma változá­ sa oksági kapcsolatban áll az egyéneknek azzal a késztetésével. mint ősszel vagy télen. ábra A kutatási f o l y a m a t lépései A probléma meghatározása A kutatási t é m a kiválasztása A s z a k i r o d a l o m áttekintése Tájékozódás a témával kapcsolatos korábbi kutatásokról t Hipotézis m e g f o g a l m a z á s a Mit akarunk bizonyítani? Milyen kapcsolat van a változók között? • A kutatási terv k i d o l g o z á s a Egy vagy t ö b b m ó d s z e r (kísérlet. A tehető­ sebb családok gyermekei. FEJEZET 3. amely a gyermek otthoni ta­ nulását segíti vagy gátolja. hogy ez milyen irányban áll fenn. ame- / . az öngyilkos­ ságok számának a változása nem függ közvetle­ nül a hőmérséklettől vagy a klímától. Sokszor mégsem ilyen nyilvánvaló. oldalon) korrelációt talált az öngyil­ kossági arányszámok és az évszakok között. valószínűleg annál jobban fizető állásra van esélye. Minél jobb jegyeket kap az egyén az iskolában. hogy véget vessenek életüknek. ami újabb kutatásokat indíthat el 4 I talán világháború óta Angliában erős korreláció figyel­ hető meg a pipázás csökkenése és a rendszeresen moziba járók számának visszaesése között. forráskutatás) kiválasztása y lül júniusig vagy júliusig. és könnyen megkérdőjelezhető vagy ha­ mis következtetésekre adhat alapot. Mi magyarázza ezt a korrelá­ ciót? A kutatások azt mutatják. Az ilyen korreláció csapda az óvatlanok számára. A hőmérséklet emelkedésével talán az ember is nyugtalanabb. mint télen. és vigyáznunk kell akkor is. hogy egyik változás sem oka a másiknak. majd fokozatosan csök­ kent az év végéig. információk rögzítése Oksági mechanizmusok Az eredmények elemzése Következtetések levonása a gyűjtött adatokból t • Az eredmények összegzése Mi a j e l e n t ő s é g ü k ? Hogyan viszonyulnak a korábbi e r e d m é n y e k h e z ? a Az eredmények megvitatása tágabb tudományos közösségben. és igen nehéz volna bármilyen távoli oksági kapcso­ latot kimutatni a kettő között. akiknek a környezetéből ezek a feltételek hiányoznak.1. Mindig figyelnünk kell arra. Tavasszal és nyáron az emberek többsége intenzívebb tár­ sadalmi életet él. Emilé Durkheim Az öngyilkosság című klasszikus művében (lásd a 3 1 . és a többiek aktivi­ tási szintjének emelkedésével a magányos vagy boldogtalan emberekben megerősödnek a fenti érzések.I 3. forrófejű lesz? Nem. hogy a korreláció vajon tényleges oksági összefüggést jelent-e. Az általa vizsgált társadalmakban az öngyilkosságok száma fokozatosan emelkedett januártól körülbe­ A korrelációk mögött meghúzódó oksági kapcso­ latok kimutatása gyakran nehéz feladat. Ennek alapján feltételezhető lenne. megfigyelés. valószínűleg az iskolában és a munkahelyen is jobban boldogul­ nak. hogy a megfigyelt összefüggés nem jelent oksági kap­ csolatot. amikor arról döntünk. Az oksági mechanizmus itt a szülők gyermekeikkel kapcsolatos attitűdje és a feltételrendszer. Az oksági kapcsolatokat a szociológiában nem szabad túlzottan mechanikus módon értelmezni. i A kutatás e l v é g z é s e Adatgyűjtés. Az emberek attitűdjei és cselekvéseik szubjektív indokai oksági tényezők a társadalmi élet válto­ zói közötti viszonyokban. amelyből érkezik. mint azok.

MEG SOHA SENKI NEM JÁTSZOTTA NÁLAD ROSSZABBUL EZT A JÁTÉKOT. hogy az oksági kapcso­ lat fennállása általánosan elfogadott. amelyik valamilyen szempontból relevánsnak tűnik. (Az „anyamegvonás" ebben az eset­ ben azt jelenti. egy másikban pedig függő változó. AMIT NEM TUDSZ BIZONYÍTANI! MINDEN VALÓSZÍNŰSÉG SZERINT MÉG SOHA SENKI NEM JÁTSZOTTA NÁLAD ROSSZABBUL EZT A JÁTÉKOT. mint a nem dohányzók körében. de a másodikhoz tartozók nem. hogy a gyermek hosszabb időt tölt kórház­ ban úgy. A különbség a vizsgált oksági reláció irányával kapcsolatos. amikor elválasztották ugyan az anyjá­ tól. hogy elválasztják szüleitől. Az anyamegvonás egyik lehetséges oka az le­ het.törődjön velük gyermekkorukban. amíg szere­ tő. Ezt a korrelációt olyan sok vizsgálat erősítette meg. aki gondosko­ dik róla . amikor a gyermek semmiféle rendszeres gondoskodásban nem részesült. vagy korábban hosszabb ideig dohányzott. Soha nem végezhetnénk úgy szociológiai kuta­ tást. Az imént em­ lített példában az iskolai teljesítmény a függet­ len változó. elkülönítve az ok­ sági és a nem oksági kapcsolatokat. stabil kapcsolatban van azzal. Az oksági viszonyok meghatározását általában az adott területen korábban elvégzett kutatások se­ gítik. más esetekkel. Ha a munkahelyi jövedelmek kü­ lönbségeinek az életstílusra gyakorolt hatását vizsgáljuk. ha ellenőrző változókat vezetünk be: egyes változókat rögzí­ tünk annak érdekében. A változók közötti korrelációról kideríthetjük. Ha nem áll rendelkezésünkre ésszerűnek tűnő feltételezés egy korreláció valószínű oksági mechanizmusairól.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA LUCY. De valóban az számít. hogy mennyire kötődik a gyermek az anyjához? Talán ha első életéveiben szeretetet és figyelmet kap másoktól. hogy minddel számoltunk? Semmiképpen. Ezeket a lehetséges oksági kapcsolatokat vizsgálva össze kell hasonlítanunk azokat az eseteket.) Hogyan ellenőrizhetnénk.' t-n lyik hatással van egy másik változóra. de szeretetet és gondoskodást kapott valaki mástól. A korreláció fordítva is kimutatható: a tüdőrákban szenvedők nagy része dohányos. Ha az első csoport tagjai később súlyos sze­ mélyiségzavarokkal küszködtek. IGY MAR JOBB. A gyermekek fejlődését vizsgáló kutatók például azt állították. hogy valaki . „kiszűrni" a többi lehetséges hatást.és aki nem csak az édesanyja lehet. A vizsgált oksági folyamat jellege szerint ugyanaz a tényező lehet az egyik esetben független változó. akkor később stabil személyiséggé válhat. hogy a gyermeket első életéveiben hosszabb ideig . akkor a munkahelyi jövedelem függő változó helyett független változó lesz. akik kevesebb cigarettával is beérik. így válogathatunk a megfigyelt kor­ relációk magyarázatai közül.) Az okok meghatározása Bármely korreláció magyarázatára sok lehetsé­ ges okot hozhatunk fel.nem feltétlenül az anya . meny­ nyire nehéz meghatározni a korreláció mögött meghúzódó tényleges oksági kapcsolatot. Nem tudhatjuk. a munkahelyi jövedelem pedig a füg­ gő változó. a tényleges .el­ választják az anyjától. A dohányzás és a tüdőrák közötti kapcsolat vizsgálatának hosszú története jól mutatja. hogy valóban oksági kapcsolat áll-e fenn az anya­ megvonás és a későbbi személyiségzavarok kö­ zött? Megkísérelhetjük kontrollálni. Biztosak lehetünk-e ab­ ban. akkor alighanem igen nehéz dolgunk lesz a tényleges oksági kapcsolatok fel­ derítésekor. hogy oksági kapcsolat van a csecsemőkori anya­ megvonás és a felnőttkori súlyos személyiségza­ varok között.hónapokig vagy tovább is . hogy mérjük a többi vál­ tozó hatását. hogy oksági kapcsolatot takar-e. az igen erős dohányo­ sok esélyei pedig sokkal rosszabbak. (Valóban ez a helyzet: a gyermek normálisan fejlődik addig. BIZONYÍTSD BE! NE MONDJ OLYAT. hogy mit kell ellen­ őriznünk. Az utóbbi változót hívjuk függő változónak. akkor gyaníthatjuk: csak az számít. amelyekkel magyarázha­ tó a korreláció. ha ellenőriznünk kellene minden olyan oksági tényező lehetséges hatását. és eredményeit sem értelmezhetnénk ki­ elégítő módon. mint azoké. A ku­ tatások a kettő között állandóan erős korrelációt mutattak: a dohányosok esetében sokkal na­ gyobb valószínűséggel alakul ki tüdőrák.

A részt vevő megfigyelésen alapuló kutatások esetében sokáig kerülték a leküzdendő veszélyek vagy problémák ecsetelését. Felvetődött például. de intenzív adatgyűj­ amelyek talán csak részleges képet adnak tés („mélyfúrás"). közösségek vizsgála­ tára alkalmazható Lehet. táblázat A szociológiai kutatás négy fő módszere Kutatási módszer Terepmunka Előnyei forgó csoportot ismerhetjük meg jobban. rendőr­ ségi informátornak nézhetik. Az ered­ ményes terepmunka információkat ad a vizsgált csoport tagjainak viselkedéséről és arról. egyetlen terepmunka-vizs­ gálat alapján nehéz általánosítani A gyűjtött anyag felszínes lehet. táblázatot)] Terepmunka (etnográfia) Humphreys kutatási módszere a terepmunka volt (az emberek közvetlen vizsgálata részt vevő megfigyelés vagy interjú keretében). de lehet nagy területre Nehéz értelmezni a forrásokat olyan szempontból. a korrelációk ugyanis különböző módon értelmezhetők. milyennek látszanak a dolgok egy adott csoport számára. mert a csoport vagy közösség tagjai nem akarnak őszintén beszélni magukról. hajla­ mosak a dohányzásra is. hanem azt. hogy a terepmunkát végző kutató objektív képet adhat vizsgálata tárgyáról. Ennek során a vizsgálódó hosszabb időt tölt vagy együtt él egy csoporttal. Bármilyen sok korrelációs elemzésre kerül sor egy adott probléma kapcsán. Néha például azért. vagy hogy hogyan torzítják megfigyelő és megfigyelt párbeszédét a köztük kialakuló hatalmi viszo­ nyok. nehéz beilleszkedni egy olyan közösségbe. de a feljegyzéseikben és a naplóikban mostanában már jóval nyíltabban beszélnek ezekről a kérdésekről a terepmunkát végző kutatók. akkor nemcsak a szóban 3. szervezettel vagy közösséggel. hogy megpró­ bálják meghatározni. FEJEZET oksági mechanizmusról viszont még mindig csak keveset tudunk. KUTATÁSI MÓDSZEREK Most nézzük a különféle kutatási módszereket. akik fogékonyak a tüdőrákra. vagy akaratlanul is belekeveredhet a rivális bandák közötti konflik­ tusokba. amit szerinte várnak tőle A társadalmi élet sok részlete nem vizsgálható labo­ ratóriumban A vizsgáltak válaszait befolyásolhatja a kísérleti helyzet Más módszereknél általában bővebb és mé­ lyebb információkat ad Az etnográfia átfogóbb képet adhat a társa­ dalmi folyamatokról Nagy számú egyénről lehet hatékonyan ada­ tokat gyűjteni A megkérdezettek válaszai pontosan össze­ vethetők A kutató kontrollálhatja egy-egy változó ha­ tását Általában könnyen megismételhetik később más kutatók Felmérés Kísérlet Dokumentumkutatás A vizsgált dokumentumfajtáktól függően leA kutató csak az elérhető forrásokra hagyatkozhat. osztály. akkor elsikkadhatnak fontos kü­ lönbségek a válaszadók álláspontjai között A megkérdezett talán nem a véleményét mondja. Ha megértjük. hogy ők maguk hogyan értelmezik a viselkedésüket. Korlátai Csak viszonylag kis csoportok. A hagyományos terepmunka során készült beszámolók nem sokat árultak el a megfigyelő­ ről. ha a vizsgálat teljes ciákat . hanem mindkettő valamiféle velünk született biológiai hajlam kér­ dése.I 3. mindig maradnak kétségek a lehetséges oksági kapcsolatok tekin­ tetében. Újabban a kutatók magukról és a vizsgált emberekkebkialakított kapcsolatukról is egyre többet beszélnek. E nézet szerint nem a dohányzás okozza a tüdőrákot.ha pél­ dául egy fiatalokból álló bandát vizsgál.2. het korlátozott körű. a kér­ dezősködést bizonyos kultúrákban szívesen ve­ szik. talán még tevékenységeikben is részt vesz. A kutató esetleg folyamatos frusztrációnak van kitéve. amelyeket munkájuk során a szociológusok leg­ többször alkalmaznak (lásd a 3.2. ahová az ember valójában nem tar­ tozik.ez a baj sokszor a hivatalos statisztikák­ egészében történeti vagy van történeti kal is dimenziója is . hogy az eredmények csak a vizsgált csoportra. hanem a vizsgált helyzeten túlmutató társadalmi folya­ matokat is. máshol viszont ugyanettől távolságtartóvá válhatnak. illetve nemi hovatartozásuk. mivel úgy vélték. A terepmunka bizonyos fajtái akár a kutató testi épségét is veszélyeztethetik . ha a kérdőív erősen standardizált. Gyakran kell megbirkózni a magá­ nyosság érzésével. hogy azok az emberek. kiterjedő tömeges adatgyűjtés is hogy mennyire reprezentálnak valóságos tenden­ Gyakran nélkülözhetetlen. közösségre érvényesek. mennyire hat munkájukra faji.

De elkép­ zelhető a fordított eset is. hogy nézeteit saját szavaival fogalmazza meg. hogy mennyire tudja a kutató elnyer­ ni a vizsgálatban részt vevők bizalmát. A felmérés során a kérdőíveket elküldik az emberek egy ki­ választott . Sokkal jobb azt kérdezni tőle. nem lehetünk biztosak abban. A kormányzati szervek és kutatóintézetek által rendszeresen végzett nagy országos felmérések esetében a lekérdezést nagyszámú kérdezőbiztos végzi országszerte nagyjából egy időben. mivel csak ke­ vés kategóriával dolgoznak. például megzavarodik. hogy amit egy adott összefüggésben fel­ tárunk. A terepmunka a társadalmi élet kisebb szeleteinek mélyebb elemzésére alkal­ mas. Mivel ke­ vés embert vizsgálunk. Ez általában kevésbé okoz problémát a felmérésre épülő kutatások esetében. A legtöbb kutatást próbafelvétel (pilot stu- „Antropológus! Antropológus!" Ez a karikatúra jól mutatja. ha vizsgálatunk tárgya öntudattal bír. A kérdőívek másik típusa nyitott kérdésekből áll. A kérdőív készítésekor figyelembe kell venni a válaszadók sajátosságait. hogy a kérdezőbiztosok előre meghatá­ rozott sorrendben teszik fel a kérdéseket és rög­ zítik a válaszokat. a kérdő­ ívnek ez a fajtája nem korlátozódik előre meg­ adott válaszokra. hogy mi célból tesz fel a kutató egy bizonyos kérdést? Tudnak-e eleget ahhoz. hogy „Mi a családi állapota?". házas vagy el­ vált?". sőt abban sem. vagy közvetlenül. Felismerik-e majd. hogy egyazon csoport vizsgálatával két különböző kutató azonos következtetések­ re jutna.csoportjának. hogy érdemleges választ adjanak? Válaszolnak-e egyáltalán? A kérdőív megfogalmazása idegen lehet a válaszadó számá­ ra. nem tudja többé kívülálló megfigyelőként szemlélni. Másrészt viszont nem adnak lehetőséget a véleményekben vagy a meg­ nyilatkozásokban mutatkozó árnyalatnyi különb­ ségek feltárására. amely a válaszadónak lehetőséget ad. A kutató itt sokkal mélyebben képes feltárni a válaszadó véleményét. Ugyanak­ kor a standardizálás hiánya igen nehézzé teszi a válaszok statisztikai összehasonlítását. ha azt kérdezik tőle. ame­ lyeknél meghatározzák a lehetséges válaszokat. hogy „bennfentessé" válik. és nagyon sok múlik azon. Az in­ terjúk készítői és elemzői nem végezhetnék ha­ tékonyan a munkájukat. Enélkül a kutatás valószínűleg el sem indulhat. de az eredmények általában szélesebb területen érvényesek. hogyan értendő egy-egy kétértelmű kér­ dés vagy válasz. A kérdőívek egységei általában úgy vannak ki­ dolgozva. amikor a kutató anynyira azonosul a csoporttal. Zárt és nyitott kérdések A felmérésekhez kétféle kérdőív használatos. A terepmunkának vannak más fontos korlátai is: csak viszonylag kisebb csoportok vagy közös­ ségek tanulmányozására alkalmas. interjú keretében teszik fel ne­ kik a kérdéseket. így a kapott információk köre valószínűleg korlátozott. az más helyzetekre is alkalmazható. sőt félrevezető is lehet. ha örökké egyeztetniük kellene. Az egyik zárt (standardizált) kérdésekből áll. milyen buktatói lehetnek annak.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA I • A M Á S I K OLDAL GARY LARSON populációnak). A kötött válaszokra épülő kérdőívek­ nek megvan az az előnyük.akár több ezer fős . mint a zárt kérdé­ seket alkalmazó. Felmérés (survey) A terepmunka eredményeinek értelmezésekor többnyire gondot okoz az általánosítás. hogy „Egyedülálló. míg a felmérés kevésbé részletes informá­ ciókat ad. például „Igen/Nem/Nem tudom" vagy „Nagyon valószínű/Valószínű/Valószínűtlen/Nagyon való­ színűtlen". hogy a válaszokat könnyű összevetni és osztályozni. A nyitott kérdéseket tartalmazó kérdőív több részlettel szolgál. A kérdező és a megkérdezett számára minden kérdésnek azonnal érthetőnek kell lennie. A szociológusok ezt a csoportot nevezik népességnek (népességet reprezentáld .

A kutatók kifinomult mé­ rési technikákat dolgoztak ki a politikai attitűdök elemzésére. de munkájuk jelentős elméleti e r edményeket is hozott. amellyel feltárhatják az előre nem látott problémákat. hogy bizonyos egyének . A vizsgálat során. és ezt a kutatási eredmé­ nyek is megerősítették. hogy nyomon kövessék a választási attitűdök módosu­ lását. amelylyel az 1940-es elnökválasztási kampány idején az Ohio állambeli Erie megye lakóinak szavazási szándékait tárták fel. barátokra és munkatársakra). a második lépésben ezek az irányítók hatnak a körülöttük élőkre (rokonokra. A véletlen mintavétel legfej­ lettebb módja az. ezért hét különböző alkalommal készítettek interjút a minta minden egyes tagjával. A reprezentatív minta kialakításakor különö­ sen fontos eljárás a véletlen mintavétel. A mintavétel A szociológusok gyakran kíváncsiak nagyszámú egyén jellemzőire .például a brit népesség po­ litikai attitűdjeire. Általában biztosak lehetünk abban. A terepmunkát végző szociológusnak közel kell kerülnie a vizsgált közösséghez. hogy a szóban forgó népesség minden tagja azonos eséllyel ke­ rülhet a vizsgálatba. és megértsék annak okait. A mintavétel sok­ kal bonyolultabb. mint a távoli világ történései. akkor eredményei általánosíthatók a teljes népességre. a mintát vizsgálják. és a statisztikusok különféle szabályokat dolgoztak ki a megfelelő nagyságú és összetételű minta kivá­ lasztásához. A véleményirányítók által megfogalmazott né­ zetek a személyes kapcsolatokon átszűrődve to­ vábbterjednek és befolyásolják más embereknek a napi politikáról alkotott véleményét. ma is használatos technikáját dolgozták ki. amely­ nek során úgy választunk mintát. mint amit egy egyszerű kérdőívvel elérhettek volna. A felvetődő problémák így a tényleges kutatás előtt kiküszöbölhetők. Az emberek nézetei nem közvet­ len módon alakulnak ki. vagyis arra. a felmérés számos fontos. amikor a lakosság minden tag­ jának egy számot adnak.alakítják a környezetükben élők politikai elképzeléseit.például minden tizediket. Mindössze két-háromezer brit választó vizsgálata például nagyon pontosan je­ lezheti a teljes népesség attitűdjeit és szavazói szándékait. hogy ha a kutatást megfelelően választott mintán végezzük. FEJEZET lemezzék a népesség egészét. Ennek a pontosságnak az elérésé­ hez viszont reprezentatív mintára van szükség. 1948). amelyet Paul Lazarsfeld és munkatársai végeztek több mint fél évszázaddal ezelőtt {The People's Choice.a véleményirányí­ tók . hogy már ne tudja a kívülálló szemével látni. A próbafelvétel olyan előzetes vizsgálat. mint amilyennek látszik.3. A cél az volt. hogy a közösség választóihoz közeli viszonyok és események job­ ban befolyásolják a szavazási szándékokat. amelynek során a kérdőívekre csupán néhány személy válaszol. hanem egy kétlépcsős folyamatban: az első lépésben a véleményirányí­ tók reagálnak a politikai eseményekre. ezért ilyen helyze­ tekben a kutatók mintavételhez folyamodnak: a nagy csoportnak csak egy kis részét. dy) előzi meg. de nem annyira. Az összes személy közvetlen vizsgálata lehetetlen lenne. hogy a vizsgálatban szereplők jól jel­ . Ők vezették be többek között a „véleményirányító" (opinion leader) és a „kom­ munikáció kétlépcsős folyamata" (two-step flow of communication) fogalmát. és a számítógép vélet­ lenszerűen választja ki a minta alapjául szolgáló számokat . A kutatás során több lehetséges hipotézist is megvizsgáltak. A ku­ tatók mélyebb elemzésre törekedtek. Az egyik az volt. A vizsgálat rámuta­ tott. Lazarsfeld választási felmérése A felmérések egyik híres korai példája az a ku­ tatás.

A kísérlet mégis fontos eredményeket hozott. Az élettörténeti módszert sikerrel alkalmazták igen jelentős vizsgálatokban. / hogy megvizsgálja. hogy ez a módszer megbízhatatlan. új­ ságcikkeket . A kérdőívekre adott válaszok sokkal könnyeb­ ben kvantifikálhatók és elemezhetők. hol lázongtak . Egyik korai ünne­ pelt tanulmány W. hawthorne-i üzemében vizsgálták a termelékenységet. a munkások termelékenysége min­ den esetben nő. hogy pontosnak tüntet fel olyan eredményeket.általában az érintett elbeszélése alapján . mert úgy vélik. és a vizsgálatba vont emberek tisztában vannak azzal. diák önkéntesekre osztva a börtönőrök és a / rabok szerepét (Zimbardo 1972). nagyszámú emberre terjedhet ki a vizsgálat. Sok szociológus mégis bírálja a felmérés mód­ szerét. hogy a kísérletet viszonylag korai stá­ diumában abba kellett hagyni. Ez a fajta kutatás a (természet)tudomány módszerét tekinti mintának. hogy mindegy. I.ez a reakció az igazi börtönlakók körében is gyakran megfigyelhető. bár a kutatók általában megkísérelnek újra kapcsolatot teremteni a nem válaszolókkal vagy másokat találni helyettük. A szociológusok eltérően ítélik meg az élettörté­ neti anyagok értékét: néhányan úgy érzik.leveleket. Más kutatási módszerek általában nem adnak ennyi információt az emberek nézeteinek és at­ titűdjeinek időbeli fejlődéséről. hogy csak kevés más szociológiai kutatási módszer ve­ heti fel vele a versenyt. a munkaszünet idejét. A munkások tudták. Az eredmények még a kutatókat is megdöbbentették. A szociológiá­ ban viszont igen korlátozott a kísérletezés alkal­ mazási területe. mint egyéni jellemzőik. Jó példa erre Philip Zimbardo páratlan kísér­ lete. A börtönőr szerepet játszó diá­ kok gyorsan autoriter viselkedésjegyeket vettek fel. milyen módon változtatják meg a kísérleti feltételeket (a világítást. Általában más forrásokat . Thomas és Flórian Znaniecki hatkötetes munkája.és/ viselkedésváltozásokhoz vezet az eltérő szerepek eljátszása. a munkacsoport . megfelelő anyagi háttér birtokában a kutatók a kérdőíves adatfelvé­ telre szakosodott kutatási ügynökségeket bízhat­ nak meg a szükséges adatok összegyűjtésével. gúnyolódni. hiszen a felmérés statisztikai­ lag mérhetővé teszi a kutatás tárgyát. méretét stb. hogy az élettörténet olyan mély betekintést enged bizonyos jelenségekbe. milyen mértékű attitűd. zsarnokoskodni kezdtek. hogy a megkér­ dezett maga töltse ki. és annyira megnőtt a feszültség. hogy figye­ lik őket. érvényességük ellenőrzésére. Az 1930-as években kutatók a Western Electric Chicagóhoz közeli. ezért viselkedésük eltérhet a szokásostól. Az élettörténeti vizsgálatok azonban csak ritkán hagyatkoznak teljesen az érintettek emlékeire. nem szolgáltat használható információkat. hogy tanulmányozzák őket. Ez a vizsgá­ lati alany viselkedésében bekövetkező változás a „Hawthorne-hatás". Élettörténet A kísérlettel ellentétben az élettörténet egyértel­ műen a szociológiához és más társadalomtudo­ mányokhoz köthető módszer. és meglepődve tapasztalták. főként ha a kérdőívet postán küldik el. de annyi biztos. mások ezzel szem­ ben azt vallják. és a rabok iránt valódi ellenérzéseket táplál­ va parancsolgatni. mivel a többi kutatási módszernél több előnnyel rendelkez­ nek. akik nem töltik ki a kérdőívet vagy nem hajlandók az interjúra. A természettudományok körében a kí­ sérletek általánosan elterjedtek. hogy a börtönlakók viselkedését sok­ kal inkább meghatározza maga a börtönhelyzet. A rabok viszont hol magukba roskadtak. A kísérleti helyzetben a kutató közvetlenül ellenőrzi a lényeges feltételeket. amikor a közzétett tanulmányok csupán a min­ tának alig több mint a felétől kapott válaszokra épülnek. hogy a felméréseket gyakran zaklatásnak és időpocsékolásnak tartják. A lengyel paraszt Kísérlet A kísérlet során a kutató megkísérel szigorúan ellenőrzött körülmények között tesztelni egy hi­ potézist. korabeli tudósításokat.összegyűjtött életrajzi adatokból áll.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA I A felmérés módszerének előnyei és hátrányai A felmérés módszerét számos ok miatt széles körben alkalmazzák a szociológiai kutatásokban. mint a más módszerekkel szerzett információk. Nem ritka az olyan eset. Célja az volt. Mindazonáltal a kísérleti módszerek néha eredményesen alkalmazhatók a szociológiában is. Keveset tudunk azokról. Annyire erő­ teljes volt a helyzet hatása. aki egy valódinak tűnő börtönt hozott lét­ re. amelyek megbízhatósága legalábbis kétséges.). a természettudo­ mányokban nincs helye. mert csupán kisebb csoporto­ kat lehet laboratóriumi környezetben tanulmá­ nyozni.is felhasználnak a kapott informá­ ciók kiegészítésére. Oly­ kor igen magas a nem válaszolók aránya. Zimbardo megál­ lapította. hiszen a felmérés során vi­ szonylag felszínes válaszokat kap a kutató. Az élettörténet egy-egy személyről . ezért fokozták a munkatempót.

hogy a szocio­ lógiai kutatásban gyakran elengedhetetlen a tör­ téneti szemlélet. az 1917-es orosz forradalom és az 1949-es kínai forradalom. Nyilvánvaló. Skocpol a dokumentumok széles körét elemez­ ve a forradalmi változásnak egy olyan meggyőző magyarázatát dolgozta ki. hogy az efféle kutatómunka leg­ feljebb 6 0 . Összehasonlító kutatás Az eddig ismertetett kutatási módszereket gyak­ ran összehasonlító kontextusban alkalmazzák. és gyakran sem­ mibe vették a tisztek parancsait. A szóbeli történelem vagy a nálunk is használatos angol kifejezéssel oral history kutatói az interjúalanyokkal olyan ese­ ményekről beszélgetnek. amelyek gyakran speciális könyvtári gyűjteményekben vagy levéltárakban találhatók. amelyeknek azok tanúi voltak életük egy korábbi szakaszában. Vegyük például a brit válási arányt. részletes leírá­ sát állította össze. A szociológusok gyakran közvetlenül akarnak vizsgálni múltbeli eseményeket. újságcik­ kek nélkül. Az összehasonlító kutatás kiemelt jelentőségű a szociológiában. hogy a társadalmi forradal­ mak nagyrészt nem szándékolt következmények eredményeként robbannak ki. Rámutatott. hogy milyen gyakran kell összecsapniuk az ellenséggel. A szerzőt az állandóan tűz alatt lévő. érzékletes. A szerzők olyan érzékeny és apró­ lékos elemzést adtak a migrációval kapcsolatos tapasztalatokról. E sokféle forrásból Ashworth a lövészárokbelj élet információgazdag.a németeké és a szövet­ ségeseké egyaránt .3. Az összecsapások és konfrontációk sora olyan radi­ kális társadalmi átalakulást indított el. amelyet senki nem láthatott előre. Az összehason­ lításkor kiderül. Szinte minden nyugati országban folya­ matosan nőtt a válások aránya az elmúlt ötven évben. fejezetben már említettem. hogy részletes empirikus vizsgálatra építve alkotott el­ méletet a forradalom eredetéről és természetéről.például a különböző katonai egységek írott anyagaiból -. Három különböző történeti kontextusban vizs­ gálta a forradalmi folyamatokat.még a bol­ sevikok sem. amely nem lett volna lehetséges az interjúk és az összegyűjtött levelek.2 0 0 4 ) .például a holokauszt esetében. FEJEZET Európában és Amerikában. Egyes történe­ ti időszakokat lehet közvetlenül tanulmányoz­ ni. az Államok és társadalmi forradalmak (States and Social Revolutions. ha a brit számarányt összevetjük más országok hasonló adataival. A történeti dokumentumok felhasználásának . hetekig egymással összezárt embe­ rek élete érdekelte. akik végül hatalomra kerültek.felfüggesztette az ellenséges­ kedést. mi történik az adott kutatási területen. 1979).7 0 évvel nyúlhat vissza az időben. hogy hasonló általános trendek figyelhetők meg a nyugati társadalmak többsé­ gében. az 1980-as évek elejére vi­ szont számuk majdnem elérte a 160 000-t. Skocpol nagy feladatot vállalt magára: elhatározta. Az összehasonlító és a történeti kutatás egyesítése Ashworth kutatása egy viszonylag rövid időszak­ ra irányult. amely a társadalmi változás egyik legismertebb vizsgálata. egyik érdekes példája Anthony Ashworth szocio­ lógus kutatása az első világháború lövészárokhar­ cairól (Ashworth 1980). korabeli hivatalos kiadványok­ ból. egy-egy katona személyes feljegyzéseiből és visszaemlékezéseiből. ha még élnek az akkori szereplők . Az ennél korábbi időszakok esetében a szociológus csak dokumentumokra és korabeli feljegyzé­ sekre hagyatkozhat. amely nagy szerepet tulajdonít a mélyen fekvő strukturális feltéte­ leknek. mert az összevetésekkel tisztáz­ hatjuk. Vajon ez a változás csak a brit társadalomra jellemző? Megtudhatjuk. Az ennél sokkal hosszabb időszakot felölelő történeti kontextusban folytatott össze­ hasonlító kutatásra példa Theda Skocpol köny­ ve. Az orosz forrada­ lom előtt például különféle politikai csoportok próbálták megbuktatni a fennálló rendszert. az évente kimondott válások számát! Az 1960-as évek ele­ jén Nagy-Britanniában egy évre kevesebb mint 30 000 válás jutott. amely először 1918 és 1920 között jelent meg (Thomas-Znaniecki 2 0 0 2 . és volt olyan hely. de egyik sem számított a forradalomra . Történeti elemzés Az 1. Karácsonykor például mindkét oldal . vagyis három forradalmat hasonlított össze: ezek az 1789-es francia forradalom. Kiderítette például. hogy a ka­ tonák egyes csoportjai saját normákat alakítottak ki azzal kapcsolatban. hiszen sokszor csak valamilyen időperspektívából értelmezhetjük az adott prob­ lémáról gyűjtött anyagot. A vizsgálat során sokféle do­ kumentumforrásból merített: a hivatalos hadtör­ ténetből . ahol még rögtönzött futballmeccset is játszottak egymással. illetve más memoárokból.

hogy nagyobb kockázattal jár-e a ku­ tatás az alany számára. hogy egy kevésbé járatos kérdező elszólja magát. Ez azonban roppant nehéznek bizonyult. amelyek alapján azonosíthatta volna a résztvevőket. A szociológusok szerint a dön­ tő kérdés az.hivatalosan csak azért. akiket vizsgált. Bár Humphreys nem árult el sem­ mit a férfiak családjának arról. hogy titokban tartsa. Nagyjából annyit tudott meg róluk. hogy feltegye a felmérés kérdéseit. mintha csak általános felmé­ rést végezne. hogy adja ki a vizsgálati alanyainak személy­ azonosságára vonatkozó információkat. Humphreys egyike volt az első szociológusok­ nak. mert csupán annyit tehetett. Humánus beszámolója jóval többet tárt fel. és valaki más megtalálja azokat. és mindent megtett. hogy többet megtudjon a társadalmi hátterükről és az életük­ ről. hogy miféle férfiak jár­ nak a teaházakba. nem is sejtették. Louisban. akik a meleg férfiak életét tanulmányozták. el kellett volna ma­ gyarázni a kutatási projektet. hogy többségük nős. a rendőrség követelhette vol­ na. ahol Humph­ reys is dolgozott. Humphreys teaházi megfigyeléseivel nem szerzett olyan informá­ ciókat.és általánosab­ ban a valódi szociológiai kutatás problémáit. Ha ismét felidézzük Laud Humph­ reys vizsgálatát. így jelenléte nem járt nagyobb kockázattal számukra. mint amennyit amúgy is vállalniuk kellett min­ dennapi életükben. Ezenkívül igencsak furcsa lett volna. Valójában az keltett igazán nagy megütközést. PROBLÉMÁK ÉS BUKTATÓK Korábban is hangsúlyoztam. Ugyanakkor ha Humphreys minden szakaszban színt vallott volna. de nem is vallotta be. hogy Humph­ reys felírta a teaházba betérők autójának a rend­ számát. hogy szociológus. Humphreys ezért megpróbált a felmérés mód­ szerével többet megtudni ezekről a férfiakról. valójában viszont azért. például Nagy-Britanniában az Eco­ nomic and Social Research Council. majd kér­ dezőbiztosnak álcázva felkereste otthonukban ezeket a férfiakat. hogy könyve írásakor korántsem volt őszinte azokhoz. mi az előnye több módszer kombinálásának . aki kikereste a hozzájuk tartozó lakcímeket. így ellenőrizhetők a háromszögelés fo­ lyamatában. hogy interjút készítsen velük . Aztán a rendszámokat odaadta a közleke­ désrendészeten dolgozó barátjának. hogy meg­ figyelte az illemhelyet. amelyek kiegészítik egymást. a Washington University kutatói házról házra járva felmérést végeztek a szexuális szokásokról. a birtokába került adatokkal kárt is okozhatott volna. buktatóit is szemügyre vehetjük. mint amekkorával egyéb­ ként is szembe kell néznie mindennapi életében. a szociológusok által begyűjtött érté­ kes adatok egy jó részét soha nem lehetett volna megszerezni. amikor az érintettek családjával beszélget. akik igyekeznek megőrizni névtelenségüket. Figyelembe véve. akkor láthatjuk. házat figyelte. Humphreys elmondta. majd felkereste őket otthonukban. Kiderült. hogy vizsgálata ebből a szempontból nem jelentett kockázatot egyik alany számára sem. akivel a ku­ tatás során csak találkoznak. Etikusan viselkedett-e? Mindent összevetve azt válaszolhatjuk. Humphreys megkérte a vizsgálat vezetőit. Hónapokkal később St. hogy minden kuta­ tási módszernek megvannak az előnyei és a kor­ látai. Ami azt illeti. Nem árulta el. ha előbb mindenkinek. illetve a szo­ ciológusok szakmai szervezetei. mint Az ember mint vizsgálati alany és az ebből fakadó etikai problémák Minden emberekkel foglalkozó kutatás felvethet etikai dilemmákat. A megfigyelés közben nem kellett ugyan hazudoznia. és felírta a kocsik rend­ számát.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA KUTATÁS A VALÓ VILÁGBAN: MÓDSZEREK. A teaház íratlan csendsza­ bálya miatt nem kérdezősködhetett. hogy vegyék fel az ő teaházi mintájába tartozók nevét és címét is a felmérésbe. A szociológiai kutatások világszerte finanszírozó kormányzati szervezetek. megszerezte a lakcímüket a közlekedés­ rendészeten dolgozó barátjától. akkor nem len­ ne ilyen kitüntetett helye a társadalomkutatás etikájával foglalkozó irodalomban. és egyébként teljesen szokványos életet él. Mivel törvénytelen tevékeny­ séget dokumentált. A kutatás során Humphreys arra a kérdésre is igyekezett választ találni. Megtör­ ténhetett volna. akik megfordultak a teaházban. ha személyes kérdéseket szegez olyanoknak. Ám ha ez volna az egyetlen dilemma Humph­ reys kutatásával kapcsolatban. sőt meg se szólalhatott. hogy mennyi hiba csúszhat a számításokba a kutatási folyamatban. hogy más oka van az ottlétének. hogy ő is hasonló céllal jött. a kutatók nem tekintik legitimnek az efféle eljárásokat. ami a teaházban történt. amikor a tea­ . Humphreys gyak­ ran készített interjút a feleségükkel és más csa­ ládtagjaikkal is. mint mások. amit megtudott. miért van ott. Ezért egy-egy kutatás során gyakran több módszert is alkalmaznak. akkor kutatása nem jutott volna ilyen messzire. Az oda betérők feltételezték. például a British Sociological Association ma már sokkal szigo­ rúbb etikai irányelveket írnak elő a szociológiai kísérleteket folytató kutatók számára. Megállt a vécé bejáratánál. vagy Humphreys elveszíti a jegyze­ teit.

3. D e l e h e t f é l r e v e z e t ő is. 0 5 000 10 0 0 0 20 000 40 000 40 000 40 000 80 0 0 0 100 000 1 50 0 0 0 200 000 400 000 g y a k r a b b a n előforduló érték n e m feltétlenül m u ­ tatja a z a d a t o k ö s s z e s s é g é n e k e l o s z l á s á t . a k á r n e g a t í v . a m i t akkor számtani átlagként k a p c s o l a t két ( v a g y t ö b b ) v á l t o z ó k ö z ö t t . hogy ha megismételhetné a vizsgálatot. 8. h a két v á l t o z ó é p p e n f o r d í t o t t a r á n y b a n v a n e g y m á s s a l . Az együttható é r t é k e e b b e n a z e s e t b e n 1.1 . a m e l y a l e g g y a k r a b b a n fordul elő az értékek a d o t t hal­ m a z á b a n . A m ó d u s z h o z h a s o n l ó a n a m é d i á n s e m m u t a t j a m e g a m é r t ér­ tékek tényleges tartományát. Ezek e g y része i g e n b o n y o l u l t é s ö s s z e t e t t . Arra a nánk. I l y e n szintű pozitív k o r r e l á c i ó t f i g y e l h e t ü n k m e g p é l d á u l az o s z t á l y h e l y z e t és a v á l a s z t ó i m a g a t a r ­ tás között. és mindegyiknek m e g v a n a m a g a előnye és hátránya. hogy a . á l t a l á b a n s z o r o s n a k tartják az elemzett változók közötti kapcsolatot. amely e s e t ü n k b e n 0-tól 1 0 0 0 0 0 0 0 f o n t i g t e r j e d . Tulajdonuk angol f o n t b a n : 1. a b a n k s z á m l á t és a k ü l ö n b ö z ő b e ­ fektetéseket. akkor az együttható értéke 0. Ilyen m ó d s z e r a k ö z é p é r t é k v a g y c e n t ­ r á l i s t e n d e n c i a kiszámítása . e z é r t n e m t e k i n t h e t ő igazi „ á t l a g n a k " .3. hogy megfelelő kiszámítja a z Bizonyos e s e t e k b e n a kutató a középérték-szá­ mítás t ö b b módszerével képet adjon az átlagról. é r t é k á t l a g á t v e n n é n k . beleértve m i n d e n v a g y o n t á r g y a t : a há­ zat. H a nincs ö s s z e f ü g ­ g é s a két v á l t o z ó k ö z ö t t ( a z a z e g y s z e r ű e n n e m m u t a t h a t ó ki s e m m i f é l e konzisztens kapcsolat). m e r t a r e n d e l ­ kezésre álló összes a d a t o t f e l h a s z n á l j u k . Ha ez a s z á m p á r o s lenne. 0 é r t é k e jelzi. Gyakran a d a t o k s z ó r á s á t ( s t a n d a r d d e v i á c i ó j á t ) is. a z a z 1 3 . hogy eti­ kai szempontból túl messzire ment. Az átlagszámításnak h á r o m módszere ismere­ tes. amennyit akkoriban tudni lehetett a szexuális közösségekről.6 v a g y a n n á l m a g a s a b b é r t é k e s e t é n . akkor tökéletes pozitív korrelációról beszélünk. később maga Humphreys is egyetértett bírálóival. m o n d j u k 13 helyett 12. Kijelentette. h o g y a két k ö z é p s ő . H a két változó teljesen együtt m o z o g . a m e l y szintén 40 000 font. l e g y e n a z a k á r pozitív. A s z á m t a n i á t l a g kiszá­ m í t á s a g y a k r a n h a s z n o s módszer. miután egy kiugróan torzítja a magas.és a k o r r e l á c i ó s e g y ü t t h a t ó k m e g h a t á r o z á s a (azaz a n n a k m é r é s e . 8 5 2 6 9 2 f o n t o t k a p u n k . A fenti p é l d á b a n a számtani átlag n e m tűnik megfelelő középérték-mutatónak. 10 000 000 f o n t o s érték következtetésre juthat­ képet. 5. a z a z a 6. Bár könyve megjelenése egyik vizsgálati alanyának sem ártott. é s ú g y s z á m í t h a t ó ki. értékek tartományát. Ezzel megállapíthatja az értékek s z ó r ó d á s á n a k mér­ tékét vagy az adott értékek tartományát. P é l d á n k b a n az é r t é k e k s z á m a p á r a t l a n . A m ó d u s z e s e t é b e n az a p r o b l é m a . 2. az a u t ó t . A f e n t i p é l d á b a n ez az é r t é k a 40 0 0 0 f o n t . A h a r m a d i k m é r ő s z á m a m é d i á n . A f e n t i p é l d á ­ b a n a 4 0 0 0 0 f o n t túl közel v a n a l e g a l a c s o n y a b b értékekhez. h a ö s s z e a d j u k a 13 e m b e r s z e m é l y e s v a g y o n á t . m a j d a k a p o t t e r e d m é n y t elosztjuk a z e m b e r e k s z á m á v a l . hogy az e m b e r e k t ö b b s é g e a ténylegesnél j ó v a l n a g y o b b v a g y o n n a l rendelkezik. ha e g y e t l e n é r t é k v a g y a m e g a d o t t é r t é k e k e g y k i s e b b része j e l e n t ő s e n eltér a t ö b b i a d a t t ó l . akkor a m e d i á n t ú g y l e h e t n e k i s z á m í t a n i . 7. is él.az á t l a g s z á m í t á s k ü ­ l ö n b ö z ő f o r m á i . A m ó d u s z a z a z é r t é k .m a l . FEJEZET A szociológiai kutatások során gyakran haszná­ A z ilyen e s e t e k b e n a m á s i k két m é r ő s z á m e g y i ­ két h a s z n á l h a t j u k . érték. 11 0 8 5 000 font. a m e l y bár­ mely értéksor középső értéke. 11. A teljes összeg ha elosztunk 13-mal. lunk statisztikai e l j á r á s o k a t a z e r e d m é n y e k e l e m ­ zésekor. akkor nem próbálna a rendszámokon keresztül eljutni a vizsgáltak otthonába. de a l e g g y a k r a b b a n használt módszerek k ö n n y e n é r t h e t ő k . Vegyük például 13 e m b e r személyes v a g y o n á t . A fenti p é l d á b a n ez a 7. T ö k é l e t e s k o r r e l á c i ó a t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k b a n sosem fordul elő. 12. 10 0 0 0 0 0 0 A s z á m t a n i á t l a g a s z o k á s o s é r t e l e m b e n fejezi ki a z á t l a g o t . Tökéletes nega­ tív k o r r e l á c i ó r ó l a k k o r b e s z é l ü n k . A 0. 6. A korrelációs együtthatók hasznos mutató­ számok a n n a k jelzésére. hogy mennyire erős a 1 3 . Inkább a teaházban gyűj­ tött adatokra építve megpróbálná jobban megis­ merni a résztvevők egy kisebb csoportját.0. h o g y nem veszi f i g y e l e m b e az azaz az a d a t o k összességének A leg­ f\ eloszlását. 4. 10. 9. h o g y m e n y ­ nyire e r ő s a k a p c s o l a t két v á l t o z ó k ö z ö t t ) . ezt a z e g y ü t t h a t ó . és 7.

k i a d v á n y b ó l származnak. é s s z e m p o n t j a i t t e r m é ­ s z e t e s e n s z e m e l ő t t kell t a r t a n i a t á b l á z a t b a n sze­ r e p l ő a d a t o k é r t é k e l é s e s o r á n . Tulajdonképpen a jó szociológia vagy hozzásegít.) A f e j l é c b ő l k i d e r ü l . másrészt kiderül. amit már amúgy is tudunk? Pusztán szőrszálhasoga­ tó körülírása lenne olyan társadalmi jelenségek­ nek. h o g y a t á b l á z a t célja az ö s s z e h a s o n l í t á s . h o g y a n g y ű j t ö t t é k v a g y m i é r t az adott f o r m á b a n mutatják be az anyagot. a k k o r a f o r r á s t is A táblázat adataiból t ö b b érdekes trend olvasha­ tó ki. a k k o r azt is e l l e n ­ őrizhetjük.2. átlag v a g y m á s mérő­ szám. de hát soha nem ítélhetünk meg egy tudományt annak alapján. eltöprenghetünk azon. A jó szociológia egyik esetben sem szőrszálhasogatás.e m a g y a ­ rázó megjegyzéseket az adatokhoz! A megjegy­ zése u t a l h a t a r r a . A forrás alapján esetleg megítélhet­ jük. Ebben a könyvben is sokszor azzal kezdem majd egyegy új téma tárgyalását. amelyeket gyorsabban „leolvasha­ tunk". Ha a t á b l á z a t b a n s z e r e p l ő a d a t o ­ kat n e m a k u t a t ó g y ű j t ö t t e ö s s z e . h o g y hol találhatóak m e g a t á b ­ lázat a l a p j á u l s z o l g á l ó a d a t o k . hogy talán már ismert fogalmakat definiálok. táblázatot). De amikor pél­ dául a családot olyan emberek csoportjaként ha­ tározzuk meg. hogy mennyire megbízható az információ. h a n e m a z aljára kerül. 3. hogy a szociológia nem tesz mást. mint ha ugyanezeket az összefüggéseket szavakba ö n t ö t t é k v o l n a . Gyakran csak úgy juthatunk a meg- . H a j á r t a s s á g o t szerzünk a t á b l á z a t o k é r t e l m e z é s é b e n . h o g y c s a k b i z o n y o s orszá­ gokról g y ű j t ö t t e k a d a t o t . amelyeket már amúgy is ismerünk? A leg­ rosszabb fajta szociológiáról csakugyan el lehet mindezt mondani. h o g y a szerző f ű z ö t t . O l v a s s u k el a t á b l á z a t felső részén v a g y b a l o l d a l á n t a l á l h a t ó fejlécet! ( B i z o n y o s e s e t e k b e n a „ f e j l é c " n e m a t á b l á z a t t e t e j é r e . 4. a m e l y e k s e g í t e n e k megérteni. Nézzük m e g . h a n e m m á s h o l közölt e r e d m é n y e k r e é p ü l n e k . vagy teljesen átalakít­ ja köznapi gondolkodásunkat. amit a teaházban tesznek. o. h o g y a z a d a t o k e g y O E C D . akkor ezzel nem lezárunk valamit. A p é l d á m b a n sze­ replő táblázat forrással kapcsolatos m e g j e g y z é s e utal a r r a . táblázat e l ő s z ö r m e g a d j a a t á b ­ l á z a t b a n s z e r e p l ő a d a t o k tárgyát. m á s o d s z o r azt. 2 . N é h a j o b b . nem is a nyilvánvaló ismételgetése más szavakkal. V é g i g kell a z o n b a n g o n d o l n i azt is. amit a kon­ tárjai csinálnak. Igaz-e. Minden tudományágnak tisztáznia kell az alapfogalmait. m e n n y i r e t á m a s z t j á k alá a szerző kö­ vetkeztetéseit. d e n e m e n g e d h e t ü n k neki. O l v a s s u k el a teljes c í m e t ! A t á b l á z a t c í m e g y a k r a n v i s z o n y l a g h o s s z ú . Tisztázni kell a h a s z n á l t m é r t é k e g y s é g e k e t . kutatás célját fölfedve megkérje őket: beszéljenek arról. ha a táblázat számait átváltjuk egy hasznosabb mértékegységre: ha nem adnak m e g százalékokat.) t ö b b m e g j e g y z é s i s tartozik. hanem éppenséggel elindítunk. mint „a nyilvánvaló fárad­ ságos fejtegetése" (Wright 2000). h o g y m i l y e n t í p u s ú in­ f o r m á c i ó k a t t a r t a l m a z n a k a z e g y e s s o r o k é s osz­ l o p o k . m i f é l e i n f o r m á c i ó ­ kat közöl. Tud-e újat mondani a szociológia? Mivel a szociológusok gyakran olyasmit vizsgál­ nak.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA j A táblázatok értelmezése A szociológiai bonyolultnak hetők.a táblázat tartalmi részébe foglalt szám lehet esetszám. hogy vajon nem más-e a szociológia. hogy jobban megértsük a nyil­ vánvalót (Berger 1963). mire vonatkozik a fejlécek egy-egy cso­ portja. m í g 1. h o g y m i l y e n t o v á b b i p r o b l é m á k é s k é r d é s e k v e t h e t ő k fel a z a d a t o k a l a p j á n . Példánk­ b a n bal o l d a l o n l á t h a t ó k a vizsgált o r s z á g o k . h o g y a n k a p t a m a t á b l á z a t b a n szerep­ lő s z á m o k a t . akkor esetleg é r d e m e s azokat kiszámítani. csak . 5 . ran t a l á l k o z u n k t á b l á z a t o k k a l . h a r m a d ­ szor p e d i g azt a t é n y t . A 3. m e r t a k u t a t ó igyek­ szik p o n t o s a n m e g h a t á r o z n i . táblázathoz ( 1 8 5 .érthetetlen szaknyelven . olvasása közben gyak­ megjelölik. Köny­ v e m sok t á b l á z a t á h o z f ű z t e m m a g y a r á z ó m e g ­ jegyzéseket. Nagy hogy olvasás közben „átugorjuk" a in­ sá v á l n a k ( l á s d t á b l á z a t o t . ha követünk: a kísértés. A t á b l á z a t é r t e l m e z é s e s o r á n f e j b e n kell tartani. E l ő s z ö r is az a u t ó b i r t o k o s o k a r á n y a j e l e n ­ az oszlopok az autóbirtokosok arányát mutatják a z e g y e s vizsgálati é v e k b e n . százalékos arány. Ezek sokszor i g e n pedig könnyen megfejtáttekintésükkor bizonyos alapelveket n é m i g y a k o r l á s s a l ezek a u t o m a t i k u s ­ p é l d á u l a 3.3. irodalom tűnnek. m e r t a t á b ­ lázat k o n c e n t r á l t f o r m á b a n t a r t a l m a z o l y a n formációkat. amikor az a d a t o k a t áttekintjük.3.újra megfogalmazza azt. akiket rokonság fűz össze. amiről nekünk is van személyes tapaszta­ latunk. P é l d á u l a 7. mi a szerepe az életükben annak. V e g y ü k sorra a t á b l á z a t a d a t a i b ó l l e v o n h a ­ tó k ö v e t k e z t e t é s e k e t ! A t á b l á z a t o k t ö b b s é g é t a szerző m a g a i s t á r g y a l j a .

amelyeken ma NagyBritanniában a házasság. ezért egy modern társa­ dalomban igen kevés az olyan ember.a jó szociológiában sosem öncélú a terminusok magyarázata. a szexualitás és a család keresztülmegy (ezekről a 7. Kérdése lehet ténykérdés. A kutatási stratégia kidolgo­ zásában számos lépés világosan elkülöníthe­ tő . hogy a szociológia nem csupán a modern társadalmak vizsgálata. A szociológiai ismeretek összetett. ÖSSZEFOGLALÁS 1. erről még lesz szó a 4. értés magasabb szintjére. Másodszor: egyértelmű. Hangsúlyozni kell. A szociológia hatása Ritka az olyan eset. 3. hogy a szociológia reflexív viszonyban áll az emberek­ kel. A reflexivi­ tás a szociológiai kutatás és az emberi viselkedés kölcsönhatása. Harmadszor: a felsorolt országok szinte m i n d ­ egyikében nőtt az autóbirtokosok száma 1990 és 2002 között. Vegyük csak azokat az átalakulásokat. mert a szociológia nem mond számunkra újat. sokkal inkább azért. amikor a szociológiai kuta­ tásnak csupán a szociológusok szűk intellektuá­ lis csoportja számára van jelentősége. és a 12. hogy célirányos kérdéseket vet fel és ezek­ re módszeres kutatással megkísérel válaszolni. illetve m e n n y i r e t u d t a k a t ö b b i e k h e z f e l z á r k ó z n i . mint Törökországban. Ez elsősorban nem azért van. amely foglalkoztatja vagy zavarba ejti a kutatót. o.bár ezeket csak ritkán követik pontosan a tényleges kutatás során. akiknek a viselkedését vizsgálja. aki semmit ne tudna ezekről a változásokról.3. E jelenség a szociológiai szaknyelvet használva úgy magyarázható. táblázat Az 1000 lakosra j u t ó közúti g é p j á r m ű v e k száma az e g y e s vizsgált o r s z á g o k b a n 1990 Ausztria Belgium Kanada Németország Görögország Portugália Törökország Nagy-Britannia Egyesült Államok 462 432 600 527 248 310 57 443 842 1991 463 442 619 527 246 370 47 433 718 1992 503 441 627 427 257 407 53 453 779 1993 515 454 595 478 271 439 61 441 725 1994 528 464 569 523 283 438 64 439 719 1995 543 487 565 540 298 501 68 428 771 1996 495 494 565 547 313 533 97 448 783 1997 509 482 564 551 328 569 105 458 784 1998 529 490 580 556 351 610 111 474 792 1999 544 500 566 564 378 654 116 486 798 2000 555 511 569 570 406 698 124 493 810 2001 565 517 572 582 428 711 148 516 816 2002 537 520 581 589 450 756 148 533 807 Forrás: OECD Factbook 2005. Minden kutatás olyan kutatási problémából in­ dul ki. hogy az a u t ó b i r t o k l á s és a j ó l é t szintje ö s s z e f ü g g . összehasonlító. A kutatási problémákat a szakiroda­ lomban meglévő hiányosságok. bár egyes o r s z á g o k b a n a növekedés m é r t é k e n a g y o b b v o l t .1 1 0 . ha tisztázzuk. melyik szó mit jelent .3. gyakran nehezen megfog­ ható módon befolyásolják gondolkodásunkat és viselkedésünket. hogy a szociológiai kutatás eredményei gyakran igen közel állnak a közvélekedéshez. Nem meglepő. T u ­ l a j d o n k é p p e n az a u t ó b i r t o k o s o k a r á n y á t a j ó l é t i különbségek durva m u t a t ó j á n a k is tekinthetjük. . elméleti viták vagy a társas világ gyakorlati kérdései egy­ aránt felvethetik. A szociológus úgy vizsgálja a társadalmi éle­ tet. fejezetben lesz szó). fejezetben ( 1 0 9 . A kutatási eredmények ma már szélesebb körben megismerhetők. mert a szociológiai kutatás folyamatosan hat a társadalomról kialakult köz­ vélekedésre. megváltoztatva ezáltal a szocio­ lógiai kutatás terepét is.). m i n t m á s u t t . 2. h o g y a z e g y e s országok mekkora gazdasági növekedést értek el. fejlő­ dési vagy elméleti kérdés. hanem maga is fontos tényezőjévé vált ezen tár­ sadalmak teljes életfolyamatának. FEJEZET tősen eltérhet a különböző országokban: 2002ben az 1000 főre jutó autók száma t ö b b mint ötször annyi volt az Egyesült Á l l a m o k b a n . a m i valószí­ n ű l e g azt a k ü l ö n b s é g e t m u t a t j a . A kutatási eredményeket gyakran az egész társadalom meg­ ismeri.

Változó lehet az életkor. London. 4. ha az egyik esemény vagy helyzet váltja ki a másikat. Alan (2001): Social Research Methods. kiadás). hogy a kutató félrevezeti a vizsgált sze­ mélyeket. A szociológusok gyakran ellenőrző változókat al­ kalmazva győződnek meg arról. Levitas. Will (1996): Interpreting Official Statistics. London. com Social Science Information Gateway http://www.Atkinson. hogy a kutatás eredmé­ nyeinek közreadása sérti a résztvevők érzéseit.statistics. Hammersley. Két esemény vagy helyzet között akkor áll fenn oksági kapcsolat. Ezek származhatnak abból. szerint mutatko­ zó különbség. data-archive . Ez bonyolultabb. Routledge. A kauzalitást meg kell különböztetni a korrelációtól: az utób­ bi azt jelenti.MacDonald. INTERN ETES F O R R Á S O K Market and Opinion Research International (MORI) http ://www. May.ac. a jövede­ lem. Berkeley. Routledge. Politicians. hogy a kutatási folyamat ritkán halad terv szerint? 4. MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK 1.Devany. amelyek mindegyike a többi módszerrel kapott adatok ellenőrzését vagy kiegészítését szolgálja.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA I 3. Best. Emiatt a kutatók mun­ kájuk során gyakran két vagy több módszert alkalmaznak egyszerre. de abból is. University of California Press.gov. hogy az oksági kapcsolat fennáll-e. a felmérés során kérdőíve­ ket töltetnek ki vagy interjút készítenek egy nagyobb népességet reprezentáló minta tagjai­ val. Methods and Process. a történeti elemzés és az összehasonlító kutatás. Miért elengedhetetlen megkülönböztetni a korrelációt az oksági kapcsolattól? AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK Bryman. 6. a bűnözési arány stb. Lee . Hogyan csökkentheti a kutató a hiba és/vagy torzulás lehetőségét? 5. Morag . amelyek bizonyíthatók vagy cáfolhatók? 3. Harvey. akkor ki határozza meg ezt a problémát? 2.Guy. 5.uk/sociology Office of National Statistics http://www. Open University Press (3.uk . Macmillan. Független változó az a változó. További módszerek a kísérlet. mori. hogy egyes módszerek tudományosabbak a többinél? 6. Tim (2001): Social Research: Issues. and Activists. Ruth . Oxford/New York. A szociológiai kutatás gyakran állítja a kuta­ tót etikai dilemmák elé. Martin . Paul (1995): Ethnography: Principles in Practice. Egy másik módszerrel. amelyik egy másik (a függő) változóra hat. Miért van az.sosig. mint amilyennek látszik. Ezt az eljárást ne­ vezzük ndromszöge7ásnek. London. Minden egyes kutatási módszernek megvan­ nak a maga korlátai. Miért fontos konkrét hipotéziseket megfogalmazni. információforrásként szol­ gáló nyomtatott anyagok vizsgálatát jelenti. Ha a legtöbb kutatás egy kutatási problémából indul ki. Buckingham. Igaz-e. de minden kutatónak érzékeny­ nek kell lennie a felmerülő dilemmákra. az élettörténet. Anne (1992): Doing Sociology. Oxford University Press.uk UK Data Archive http ://www.ac. E kér­ dések kezelésének nincs teljes egészében ki­ elégítő módja. vagy hátrányosan befolyásolja életüket. hogy két változó rendszeresen összefügg. A terepmunka vagy részt vevő megfigyelés esetében a kutató hosszabb időszakokat tölt a vizsgált csoportban vagy közösségben. A dokumentumkutatás levéltári vagy más­ honnan származó. Joel (2001): Damned Lies and Statistics: Untangling Numbers from the Media.

A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS MAX WEBER: A PROTESTÁNS ETIKA N É G Y ELMÉLETI P R O B L É M A Struktúra és cselekvés Konszenzus és konfliktus A n e m e k problémája A m o d e r n világ kialakulása Ú J A B B SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK Posztmodernizmus Michel Foucault N É G Y KORTÁRS SZOCIOLÓGUS J ü r g e n H a b e r m a s : demokrácia és nyilvánosság Ulrich Beck: a globális k o c k á z a t t á r s a d a l o m M a n u e l Castells: a hálózatgazdaság A n t h o n y G i d d e n s : társadalmi reflexivitás KÖVETKEZTETÉS Összefoglalás Megfontolandó Ajánlott Internetes kérdések olvasmányok források .

Merton . oldalon). Az emberek .).Az elméleti irányzatok értékelése a szociológiá­ ban nehéz és komoly feladat. o. A szo­ ciológiai gondolkodásban tapasztalható elméleti sokszínűség gazdag tárházát nyújtja a kutatásban felhasználható elképzeléseknek. hogy minél szélesebb területet fog át egy elmélet.. hogy mennyire kell vagy érdemes a szociológusoknak nagy. mint mások. Van­ nak közöttük egészen precízen kidolgozottak. annál nehezebb az empirikus ellen­ őrzése. amelyik ugyanilyen házban nagyobb épületek és gazda­ gabb szomszédok között lakik. o. A szociológiai munka során a különböző kuta­ tási területeken számtalan elmélet született.). Ezért a depriváció ér­ zete nincs egyenes arányban az egyénileg meg­ élt anyagi szegénység szintjével (lásd a 272-275. és nincs egyet­ értés abban. amely egy szegényebb kerületben él. amelyet A protestáns etika és a kapitalizmus szel­ leme című munkájában fejtett ki (Weber 1995). amely teljes egészében uralná a szociológiát. az egymás­ sal versengő elméleti megközelítések és elméle­ tek küzdelme a szociológia életképességét jelzi. mint a szociológiában. ahol az em­ berek többsége hasonló körülményeket mond­ hat a magáénak. illetve minél nagyobb igények­ kel lép fel. Nincs olyan elméleti álláspont. ezért aligha lehet egyetlen elméleti nézőpontból megítélni minden részletét. némelyikük olykor akár matematikai formában is leírható . Az emberi viselkedés bonyolult és sokoldalú. mint egy olyan család. mint az empi­ rikusabb jellegű nézetkülönbségek. átfogó elméletek ki­ dolgozására törekedniük. Egy kisebb házzal rendelkező család.vagyis önmagunk . és a 14. fejezetben emlí­ tettem (34-35. A középszintű elméletek kellőképpen körül­ határoltak ahhoz. valószínűleg kevésbé érzi ma­ gát szegénynek. hogy kik­ hez hasonlítják magukat. Az elméleti viták eredendően sokkal elvontabbak. hogy empirikus kutatás révén közvetlenül ellenőrizhetők legyenek. Ilyen például a relatív depriváció elmélete: az emberek saját körülményeiket aszerint ítélik meg. Az elméletek bizonyos típusai sokkal többet akarnak magyarázni. ugyanak­ kor elég általánosak ahhoz. Ennek igazolása ér­ dekében vegyük példaként Max Weber elméletét.bár ez a fajta elmélet sokkal gyakoribb más társadalomtudományokban (főleg a közgaz­ daságtanban). és növeli a kép­ zelőerőt. Valóban igaz. Pedig nem az. Nagy elméleti modellek kidolgozása helyett vállalkozzanak inkább szeré­ nyebb feladatokra. / Weber gondolatát először az 1. Ugyanakkor nehezen látható be.4 2 0 . hogy a szo­ ciológusoknak az úgynevezett középszintű el­ méletekre (theories of the middle range) kellene figyelmet fordítaniuk. „A vallás a modern társadalomban" című fejezetben ismét szóba kerül majd A protestáns etika ( 4 1 9 . hogy miért kellene a szociológiai elméletalkotásnak a „középszintre" korlátozódnia. és ez a gyengeség jelének tűnhet.tanulmányo­ zásakor az elméleti sokféleség segít leküzdeni a dogmákat. Éppen ellenkezőleg. amely oly fontos a szociológiai munka fejlődése szempontjából. hogy a jelenségek viszonylag széles körét fogják át. Robert K. Robert Merton (2002) például határozottan amellett érvel.

Ezek az emberek erős késztetést éreztek arra. hogy józan és mértéktartó életet éljenek. hogy az emberek Isten eszközei a földön. hatalom és élvezet miatt értékelték. Nem akarnak szükséget szenvedni semmiben. hogy fényűző életet éljenek.] a „hiva­ tásszerű kötelesség" gondolata mint egy valaha volt vallásos hittartalom kísértetének árnya él csupán. Főleg a kínaiak jártak messze a Nyugat előtt technológiai és gazdasági fejlettség tekinte­ tében. s miután munkálkodott e világban. hogy a jellemzőknek ez az igen szokatlan kom­ binációja létfontosságú volt a Nyugat gazdasági fejlődésének megindulásához. Weber megfogalma­ zása szerint: A puritánok a hivatás emberei akartak lenni nekünk azoknak kell lennünk. őket mindenekelőtt vallási motívumok vezérel­ ték. szerény életvezetéssel. józanul és csendesen éltek. Ez a hit­ tétel viszont olyan nagy nyugtalanságot keltett a hívek körében. Az első tőkések többsége puritán volt. Életmódjuk va­ lójában igénytelen és mértékletes volt. a puritanizmusból eredt.A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS MAX W E B E R : A PROTESTÁNS ETIKA Weber ebben a tanulmányában egy alapvető probléma elemzésére vállalkozik: miért Nyuga­ ton. annak is elsősorban egyik válfajából. Európa valójában eléggé jelentéktelen terület volt a földgolyón. A kálvinizmus második fontos eleme a pre­ desztináció. értékeinek a rendsze­ rét.életmódja ezt követően a modern civilizáció egyik alapvető elemévé vált. így a felhalmozásra való törekvés együtt járt a szigorú. Hiszen mióta az aszkézis a szerzetesi cellákból áttevődött a hi­ vatás világába és az evilági erkölcsösséget ural­ ni kezdte. Weber sze- rint a kapitalizmus szellemének közvetlen fort rásai bizonyos kálvinista hittételek voltak. de az igazi hajtóerő a protestantizmusból. Ugyanakkor a hívek fontosnak tartották. Mi indíthatta el a 17.munkálkodjanak Isten nagyobb dicső­ ségére. hogy ha­ talmas társadalmi változásokat indítanak el. és a fel­ halmozott javakat jólétükre fordítják. India és a közel-ke­ leti Oszmán Birodalom vezető hatalmaknak szá­ mítottak. századi Európában a gazdasági fellendülés folyamatát? Weber szerint e kérdés megválaszolásához fel kell tárnunk. Weber arra próbált rámutat­ ni.illetve. Az első vállalkozók nem is sejtették. mint még a történelemben soha korábban. Ezt az attitűdöt nevezi Weber „a kapitalizmus szellemének": az első kapitalista kereskedők és gyáriparosok nézeteinek. és erre a jelenségre könnyű magyarázatot találni: az emberek a gazdagságot a vele járó kényelem. az eleve elrendelés elve. miközben Kína.foglalkozá­ sukban . ahol nem érzik szubjektíven is gazda- . hogy a hívek a kiválasztottság egyes jeleit felismerjék. A puritánok aszkéta . hogy felépüljön a mechanikus-gépi termelés technikai és gazdasági előfeltételeihez kötött modern gazdasági rend hatalmas kozmosza.. sorsát Isten eleve meghatározta. Elsősorban a hivatásszerű munka anyagi jólét­ ben megmutatkozó sikeressége jelezte. és csakis ott alakult ki a kapitalizmus? Az ókori Róma bukását követő mintegy tizenhárom évszázadban inkább más civilizációk álltak a vi­ lágtörténelem középpontjában. Ha egy pillantást vetünk a Nyugat gazdasági fejlődésére . Ahol manapság a „hivatás elvégzése" közvetlenül nem hozható kapcsolatba a legma­ gasabb kultúrértékekkel . s végül is annyira meghatározó hatalomra jutottak az emberek felett. A fenti eszmék hatása alá került csoportokban hihetetlenül erős késztetés alakult ki gazdasági sikerek elérésére. akik haláluk után bebocsáttatnak a mennyországba. nem a Nyugat. A korábbi korsza­ kok és más kultúrák gazdagjaitól eltérően ezek a csoportok nem pazarolták el vagyonukat. Az egyik ezek közül az a gondolat. [. egyúttal abban is közreműködött. A kereszténység általában is sze­ repet játszott e szemléletmód kialakításában.mondja Weber -. hogy az adott egyén valóban egyike a kiválasztottaknak. amely a történelemben sehol másutt nem figyelhető meg. és sokan vallottak kálvinista nézeteket. hogy mi különbözteti meg a mo­ dern ipart a gazdasági tevékenység korábbi for­ máitól.. eleve elhivatott személyek tar­ toznak a „kiválasztottak" közé. Weber elméletének a lényege az. és a Mindenható meg­ követeli tőlük. kerülték a jómód szokásos megnyilvánulásait. hogy személyes vagyont halmozzanak fel. hogy hivatásukban . hogy Kálvinnak módosítania kel­ lett: megengedte. amely sze­ rint csak egyes. hanem újból befektették az általuk vezetett vállalkozás további terjeszkedése érdekében.. Kálvin eredeti doktrínájában az ember evilági cselekedetei sem­ milyen formában nem befolyásolják kiválasztott­ ságát. e világi javak olyan növekvő. az ellenkező póluson. Számos különböző civilizációban megfi­ gyelhető a javak felhalmozására való törekvés. biz­ tonság. hogy a ka­ pitalizmus szellemében megmutatkozó attitűd vallási eredetű. Ugyan­ akkor a világ más tájain élő gazdagoktól eltérően ezt a felhalmozott gazdagságot nem arra fordítot­ ták.] Miután az aszkézis átépítette a világot. A puritánok a fényűzést ördögi dolognak tartot­ ták. valami teljesen el­ térő dolgot találunk: itt a javak felhalmozásával kapcsolatban olyan attitűd alakult ki. [.vagyis önmegtartózta­ tó ..

Weber elem­ zésének lényeges pontjait azonban még mindig sokan elfogadják. Az elmélet értelmet ad olyasvalaminek.köztük a funkcionalizmusé . Weber és a szimbolikus interakcionizmus például az emberi viselkedés aktív. A harmadik alapvető elméleti probléma alig jelenik meg a szociológia ortodox hagyományai­ ban. 2. akkor is fennmaradnak azok a mély érdekellentétek. amelyet Weber a protestantizmussal hoz összefüggésbe. hogy miképpen adhatunk ki­ elégítő magyarázatot a társadalmi nem (gender) problémájára a szociológiai elemzés keretein be­ lül. Más megközelíté­ sek . Weber elmélete eleget tesz számos olyan kö­ vetelménynek. akkor a modern gazdasági és társa­ dalmi fejlődést meghatározó módon befolyásolta valami olyasmi. Ez annak a kérdése. A második elméleti probléma a társadalmi konszenzus és konfliktus kérdéseit érinti. mert még ha nem kerül sor nyílt konfrontációra. már ko­ rábban is létezett a katolikus hitben. ami első pillantásra teljesen tá­ vol áll tőle: a vallási ideálok egy csoportja. ahogyan Weber munkásságának más részei is foglalkoztatják még a szociológusokat. Más szociológusok viszont azt emelik ki. kreatív cselekvők vagyunk-e. 3. amelyek bizonyos pontokon nyílt konfliktusba torkollhatnak. de ma már nem hagyható figyelmen kívül. fejezetből kiderül. amelyek felett nincs hatal­ munk. hogy egyes szociológiai álláspontok . hogy képzetét a puszta verseny­ szenvedéllyel társítsuk (Weber 1995). Az egyik dilemma az emberi cselekvéssel és a társadalmi struktúrával kapcsolatos.vagy­ is olyan értelmezést ad. A jó elmélet nemcsak érvényes. hogy a szociológiai fejlődés legfontosabb szereplői a múltban kizá­ rólag férfiak voltak. E nézet támogatói a társadalom leg­ inkább nyilvánvaló tulajdonságának a folyama­ tosságot és a konszenzust tartják. mivel kiindulópontként szol­ gált igen sok későbbi kutatás és elméleti elemzés számára. hogy vallási eszmék alapvető szerepet játszhat­ tak a kapitalizmus kialakulásában. 1. hogy a saját életfeltételeinket aktívan meg­ határozni képes. Ez a kérdés mind a mai napig megosztja a szociológusokat. Weber hangsúlyozta. későbbi elméleti szemléletmódok ma is nézeteltéréseket robbant­ hatnak ki. Ugyanakkor ésszerűnek tűnik a feltételezés.4. éppúgy. E vallásos-etikai jelentésétől megfosztott szerzési vágy ma arra késztet legkorlátlanabb honában. a 12. hogy a társadalmi konfliktusok mindenütt megjelennek. Az alábbiakban négy ilyen dilemmáról lesz szó. amikor nagy erőfeszítéseket tesznek a javak fel­ halmozására? 3.fogalmazható meg. amelyekre a nézőpontok ilyen ütközései hívják fel a figyelmünket. és az általa kidolgozott elmélet ma is olyannyira távolba mutató és megvilágító erejű. hanem ter­ mékeny is. Emlí­ tettem már. századi olasz kereskedőváro­ sokban. Ezek közül néhány az emberi tevékenységek és a társadalmi intézmények értel­ mezésének rendkívül általános kérdéseit érinti. az Egyesült Államokban. A kérdés az. Mások azt állították.a társadalmi hatások cselekvésünket korlátozó jellegét emelik ki.például a durkheimi . kreatív elemeit hangsúlyozzák. akár­ csak az 1.az emberi társa­ dalmak eredendő rendjét és harmóniáját hang­ súlyozzák. amelyek kívül esnek az eredetileg megmagyarázni kívánt jelenségeken. hogy az embe­ rek általában egymás felebarátaiként élnek. FEJEZET sági kényszernek -. amennyiben új gondolatok megfogal­ mazására és további kutatómunkára ösztönöz. bármekkora is legyen a társadalmi változás az idők folyamán. Ok a társadalmat szükségképp megosztottnak. A kontraintuitív gondolkodás példája . A klasszikus gondolkodók elképzelései. amely szakít a közfelfo­ gással. 4. A Weber előtti szerzők több­ sége nemigen foglalkozott azzal a lehetőséggel. Szerintük illúzió azt feltételezni. hogy csak a modern kapitalizmus eredetét szerette volna megérteni. feszültségekkel és küzdelmekkel telinek látják. hogy a puritaniz­ mus által képviselt értékekhez hasonló értékek szerepet játszhattak a sikeres kapitalista fejlődés más helyzeteiben is. mint első közlése idején volt. Több olyan alapvető elméleti dilemma . hogy a „hivatásként végzett munka" kulcsfogalma. Az elmélet így új megvilágításba helyezi a vizsgált kérdéseket. ott az emberek egyáltalán nem törődnek értelmezésével. Weber elméletét sok szempontból bírálták. vagy amit teszünk. fejezetben ismertetett. akik műveikben gyakorlati- . 2. Weber elmélete ebben az értelemben egészen biz­ tosan sikeres volt. Az 1. az jobbára olyan társadalmi erők következménye. amelyek fontosak a szociológiai elméletalkotásban: 1. Ha Weber té­ zise helytálló.állan­ dó vitára okot adó probléma . NÉGY ELMÉLETI PROBLÉMA A protestáns etika körül kialakult vita máig tart. A teória olyan körülményeket is segít meg­ világítani. amit különben nehéz volna kibogozni: miért akarnak az emberek önmegtartóztató módon élni akkor. Egye­ sek szerint a „kapitalizmus szellemének" neve­ zett életfelfogás megtalálható már jóval a kálvi­ nizmus előtt.

akik a szociológia területén tevékenykedtek (lásd pél­ dául a Harriet Martineau-ról szóló keretes részt a 36. [. hogy részletesebben is érdemes áttekintenünk a róluk kialakult elkép­ zeléseket. mint az egyéni cselekvések összessége. Ez a probléma abból ered. hogy a társadalom kénysze­ rítő erővel korlátozza tagjai cselevését: ez a társa­ dalmi kényszer. a foglal­ kozásokban alkalmazott gyakorlati műveletek stb.. hogy mi­ képpen élünk velük (Durkheim 1978). Bár e durkheimi megközelítésnek sok követője akad. A nemek viszonyával kapcsolatos legfonto­ sabb elméleti dilemmák egyike a következő. A kritikusok sze­ rint (akik közül sokan az 1. A falak és az ajtók elhelyezkedése például meg­ szabja a ki. hogy az em­ beriség nemek szerint tagolt. Ezek ugyanúgy „külsődlegesek". ha nem az egyéni cselekedetek összessége? Ha egy csoportot vizs­ gálunk. házastársi vagy állampolgári feladatainkat végezzük. Mivel nemigen építhetünk a ne­ mek problémájával kapcsolatban a szociológiai gondolkodás bevett elméleteire. Durkheim szerint a társadalmi struktúra hasonlóan korlá­ tozza cselekvéseinket. A jelrendszer. aki egy többajtós szobában áll! A szoba szerkezete meghatározza lehetséges cselekvéseinek körét. akkor kívüle léteznek. fejezetben ismerte­ tett szimbolikus interakcionizmus hívei. Durkheim ezt az álláspontot az alábbi közis­ mert megállapításban fejti ki: Amikor testvéri. amelyeket kereskedel­ mi ügyleteinkben igénybe veszünk. korlátokat állít az egyének elé.). A „társadalom" nem más. Durkheim szerint a társadalom elsődleges az egyénnel szemben. Mi a társa­ dalom . mint elkülönült nők vagy férfiak. nem találunk kollektív entitást. mint pél­ dánkban a falak. oldalon). A társadalom jóval több. attól függetlenül funkcionálnak. Struktúra és cselekvés Durkheim egyik fő témája. és társadalmi világunkat átszövik a különböző kulturális jelentések.A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS lag nem fordítottak figyelmet arra. oldalon) emberként csak valamilyen indokkal cselekszünk. és később aztán sok más szociológusé is. hanem teremtői vagyunk. akik rendszeres kap­ csolatban állnak egymással. lásd a 3 8 . Egészen a legutóbbi időkig nem sokan gondoltak azokra a nőkre. amelyek az identitás és a társadalmi viselkedés tekintetében minden kultúrában meg­ különböztetik a férfiakat és a nőket? Vagy a ne­ mek közötti különbségeket mindig a társadalmat megosztó egyéb (például osztály-) különbségek alapján kellene magyaráznunk? 4. hogy egy-egy szűkebb területen. egyenként vizsgáljuk a férfiak és nők viselke­ dését különféle összefüggésekben meghatározó hatásokat? Más szóval: vannak-e olyan jellegze­ tességek. amelyek függetlenek tő­ lünk és cselekedeteinktől. amikor vállalt kötele­ zettségeinknek teszünk eleget. ma valószínűleg a négy közül ez a legsürgetőbb és legnehezebb probléma.3 9 . olyan köteles­ ségeket teljesítünk. s amelyeket a jog és az erkölcs határoz meg. politikai.és bemeneti lehetőségeket. fejezetben ismertet­ tem (30-32. És ha ezek őelőtte is meg­ voltak. gyakran élesen kritizálják is. Be kell-e építenünk a szociológiai gondolkodásba a „társadalmi nem" fogalmát mint alapvető kategó­ riát? Vagy inkább úgy kell elemeznünk a nemi problémákat. amelyekkel tetteinket fel­ ruházzuk. amellyel tartozásainkat kifizet­ jük. mint olyan egyének halmaza. a hitellehetőségek.] Ugyanúgy. hanem azoknak a szimbolikus jelenté­ seknek a függvényei. A dilemma központi kérdése a következő: mekkora szerepük volt a modern világ kialaku­ lásában a Marx által megjelölt gazdasági ténye­ zőknek. A társadalomnak nem teremtményei. Sze­ rintük a társadalmi jelenségek éppen hogy nem „dolgok". elsősorban a tőkés gazdasági vállalkozás mechanizmusainak? Mennyire érvényesültek más (társadalmi. a hívő születésekor készen találta vallásának hiedel­ meit és gyakorlatait. . o.. A negyedik probléma nem annyira az embe­ ri viselkedés vagy a társadalom mint egész alap­ vető jellegzetességeivel van összefüggésben. a pénzrendszer. csak egy­ mással különböző módokon interakcióban lévő személyeket. Képzeljünk el egy embert. amellyel gondolatainkat megfogalmazzuk.kérdezik a bírálók -. másként határozzák meg a modern társadalmak eredetét ós jellegét befolyásoló erő­ ket. A korai férfi szociológusok írásai­ ban az egyének „semleges neműként" jelennek meg: inkább elvont „aktorok". kulturális) hatások a modern kor társadalomfejlődésében? Ezek a szociológiai elmélet szempontjából anynyira lényeges kérdések. in­ kább a modern társadalomfejlődés jellemzőivel. / Durkheim gondolatát az 1. hogy a marxisták és a nem marxisták különbözőképpen közelítenek a kérdéshez. „sűrűsé­ ge" vagy „tömörsége" az anyagi világ struktúrái­ hoz hasonlítható.

apró. hogy minden emberi cse­ lekvő óriási tudáskészlettel bír.Értékelés > Nem valószínű. ha társadalmi­ lag strukturált . melyik álláspontot tartja helyesebbnek. A társadalmaknak. Mégsem kell azért eltúlozni a két nézőpont kö­ zötti eltérést. Ráadásul ez a vita nem korlátozódik a szociológiára. A társadalmi intézmények léte megelőzi bármely adott egyén létezését. Például amit valaki bármilyen adott kontextus­ ban mond. fejezetben lesz szó) joggal vetik fel. akkor a rend­ szer felbomlana. mert egyénként mindannyian rengeteg társadalmilag strukturált ismeret birtokában vagyunk. hogy a társadalom a fizikai környezethez hason­ lóan „külsődleges" valami. Ember­ ként nemcsak reagálunk a külvilág eseményeire. és az is nyilvánvaló. hogy használom a pénz­ ügyi rendszert. hogy pénz nélkül élek. Továbbá a durkheimi „társadalmi tények" kor­ látozhatják ugyan tetteinket. hogy a fenti vita végére valaha is pont kerül. ha­ nem a társadalomtudományok minden terüle­ tén foglalkoztatja a tudósokat. akik vagyunk. Durkheim álláspontja bizonyos értelemben kétségkívül helytálló. a társadalom esetében ez nyilvánvalóan nem igaz. Ugyanakkor nyilván tévedés azt feltételezni. ha ez igen komoly ne­ hézségeket okoz a mindennapi életben. amennyiben hozzá szeret­ nék jutni a pénzért vásárolható javakhoz és szol­ gáltatásokhoz. E könyv olvasója szintén eldönti majd. Másfelől a „cse­ lekvés" is csak azért lehetséges. hogy ezek az in­ tézmények kényszert gyakorolnak felettünk. kö­ zösségeknek vagy csoportoknak csak azért van „struktúrájuk". hogy egy összetett konvenciógyűjtemény szerint cselek­ szünk . A nyelv strukturális jellemzői azonban mégis csak akkor léteznek. A nyelv állandóan a struk­ turálódás folyamatában van. hogy a mindennapi élet során a társadalmi struktúrát cselekvő módon hozzuk létre és teremtjük újra. Erving Goffman és más. hogy pénz nélkül is boldogul. ha a nyelvet vesszük példá­ nak. Míg a természeti kör­ nyezet az emberektől függetlenül is fennmarad. o. így például az a tény. ha bizonyos nyelvtani szabályokat követ. fejezetben már említettem (27. de nem határozzák meg azokat. a társadalmi interak­ cióval foglalkozó szerzők (akikről az 5. Ezt a fogalmat én magam vezettem be a szociológiába az utóbbi években. az csak akkor érthető. Az 1. A „strukturális" és a „cselekvéselméleti" megközelítések közötti szakadék azzal a felismeréssel hidalható át. az egyének összessége számára azonban ele­ ve nem lehet az. de szükséges hozzájárulás a rendszer fennmaradásához. mivel azóta folyik. Mivel egyik sem lehet teljes egészé­ ben igaz. mióta a modern gondolkodók szisztematikus magyarázatot pró­ bálnak adni az emberi viselkedésre. könnyen észrevehetjük a kettő közötti kapcsolatokat. A társadalom az egyes egyén számára külsődle­ ges. A „struktúra" és a „cselekvés" szükség­ szerűen összefüggenek. hogy kívánom-e használni vagy sem. A nyelv csak akkor létezhet. Ezt a legjobban úgy magyarázhatjuk meg. mert az emberek szabályszerűen. Emberként nagy­ részt attól vagyunk azok. Dönthetek úgy is. Ha egyszer csak mindenki vagy az emberek többsége úgy dönte­ ne.használatának bizonyos jellem­ zőit minden beszélőnek tiszteletben kell tartania. és szilárdan tarthatom magam ehhez az el­ határozáshoz még akkor is. A pénzrendszer más létező intéz­ ményekhez hasonlóan a társadalom egyes tagjai­ tól függetlenül létezik. és korlátozza az egyének cselekvéseit. hogy a társadalmi struktúra szakadatlan építési és újjáépítési folyamatának elemzése során hasz­ nos kifejezés a strukturálódás. így például nem én találtam ki a brit pénzügyi rend­ szert.például ide tartoznak azok a rituálék is. kiszámíthatóan viselkednek. Erving Goffman .). és arról sem dönthetek. hanem döntéseket is hozunk. ha az egyes beszélők a gyakorlatban is alkalmazzák ezeket a szabályokat.

amely az erősebb csoportok helyzetének megszilárdítását célozza a gyengébbek rovására. hogy minden társadalmi cselekvés feltételez valamilyen struktúrát. így a tőké­ sek függnek a gyáraikban dolgozó munkaerőtől. akik a hatalmukat meg mer­ ték kérdőjelezni. Marx szerint a társadalmak egyenlőtlen erőforrá­ sokkal rendelkező osztályokra bomlanak. Hatalom. tüdő. Ilyen körülmények között a nyílt konfliktus nem állandósul. akik­ től a bérüket kapják. / Marx osztálykonfliktussal kapcsolatos álláspont­ ját az 1. hogy túllépjen az ellentéte­ ken. olykor mindkét félnek az az érdeke. A tár­ sadalom folyamatos fennmaradása érdekében a specializálódott intézményeknek (politikai rend­ szer. mint amilyen valójában. Sok konfliktus a hatalom. máskor viszont fordított a helyzet. ami viszont feltételezi. amelyekhez iga­ zodunk. Másrészt amikor ezt a tu­ dást cselekvésünkben alkalmazzuk. szív. egységes egész. mint a munkások a tőkésektől. Ők a konfliktusok kialakulásában más tényező­ ket is fontosnak tartanak. oktatási rendszer) harmoni­ kusan kell együttműködniük. Az éles egyenlőtlenségek következtében a társadalmi rendszerben „beépített" érdekellentétek alakul­ nak ki. Valószínűleg minden társadalomban van valamiféle általános egyetér­ tés az értékeket illetően. amit Goffman „a struktúra dualitásának" nevez. ezért még a legszilárdabb társadalmi rendszer is az egymás­ sal szemben álló csoportok kényes egyensúlyára épül. hogy mindig meg kell vizsgálnunk a konszenzus és a konfliktus közötti kapcsolatokat a társadalmi rendszerekben. a társada­ lom alapvetően feszültségekkel teli. A strukturálódás mindig feltételezi azt. fejezetben ismertettem (32-34. de ugyanakkor a struktúra is feltételezi a cselekvést. Konszenzus és konfliktus A konszenzust és konfliktust hangsúlyozó állás­ pontok összevetését ismét hasznos Durkheimmel kezdeni. akkor meg­ erősítjük és tartalommal töltjük meg épp azokat a szabályokat és konvenciókat. mint Marx. Ezek az érdekellentétek bizonyos ponton kirobbannak és radikális változásokhoz vezet­ nek. hogy az embe­ rek egy kis csoportja „uralkodásra született". A test különféle feladatok ellátására speciali­ zálódott részekből (például agy. hogy a társadalom kölcsönösen összefüggő részekből áll. máj stb. lyez akkora hangsúlyt az osztályokra. A két felfogás közötti ellentét semmi­ képp sem kibékíthetetlen. mert ha nem. és természetesen mind­ egyikben találunk konfliktust is. Ez azt jelenti. Ráadásul a szociológiai kutatás egyik általános szabálya. A hatalmon lévők uralmának megtartása nagy­ részt az ideológiai befolyástól függ. amelyek mindegyike részt vesz az élet­ folyamat fenntartásában. Például még az osztálykonf­ liktusok marxi elemzésében is egyaránt találunk közös és ellentétes osztályérdekeket.A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS amelyeket az utcán egymás mellett elhaladó ide­ genek végrehajtanak. Ugyanakkor a konszenzus és a konfliktus híveinek álláspontjai közti távol­ ság megint csak nagyobbnak tűnik. az arisztokraták mégis gyakran erőszakhoz folya­ modtak azok ellen. Legfőbb felte­ véseiket Marxnak az osztálykonfliktusokról val­ lott nézeteivel világíthatjuk meg. o. Konszenzus és konfliktus kapcsolatának elem­ zésében hasznos fogalom az ideológia. Az ideo­ lógia olyan értékek és meggyőződések rend­ szere. Itt vi­ szont az analógia alapját nem egy építmény falai képezik. „külsődleges" jellegéről vallott nézetével. Durkheim úgy vélte. hogy tagjai körében általános konszenzus alakult ki az alapértékekről.). bár szükség esetén erőszakot is alkalmazhatnak. például a faji csoportok vagy a politikai frakciók ellentéteit. éppen úgy. vallás. ideológia és konfliktus mindig szoro­ san kapcsolódik egymáshoz. A társadalom foly­ tonossága ezért az együttműködésen múlik. család. Ugyanez a helyzet Durkheim szerint a társadalom esetében. E nézőpont hívei közül nem mindenki he- . mert az em­ beri viselkedés szabályszerűségeire épül. A különféle csopor­ tok által vallott értékek és a tagjaik által elérni kí­ vánt célok gyakran egyszerre tükröznek közös és ellentétes érdekeket. az azzal járó előnyök miatt alakul ki. hanem a test fiziológiája. hogy melyik csoport az erősebb. Ez igencsak egybecseng Durkheimnek a „társadalmi tények" korlátozó.) áll. A feudális rendszerben például az arisztokraták hatalmát alátámasztotta az az elképzelés. Értékelés A struktúra és cselekvés problémájához hason­ lóan ennek az elméleti vitának a megnyugtató le­ zárása sem valószínű. Függetlenül attól. A konfliktust középpontba helyezők ettől alap­ vetően eltérő álláspontot vallanak. A legtöbb funkcionalista gondolkodó számára a társada­ lom egymáshoz szorosan kapcsolódó struktúrák­ ból álló. Ezeknek harmonikusan kell illeszkedniük egymáshoz. a szervezet léte veszélybe kerül.

amelyet alkalmanként Durkheim feszeget. mint a nőé" (Durkheim 2003a). ezért az az érdekük. Mivel a férfiak és a nők tapasztalatai eltérők. Az a néhány bekezdés azonban. ami a szociológiában és más tudomá­ nyokban is gyökeres változásokat indított el. hogy a nők képesek a gyermek megszülésére. és az ezekkel kapcsolatos vitákat is másként kell prezentálni. hogy fenntartsák kiváltságos helyzetüket. Durkheim az öngyil­ kosságról írva egy ízben megjegyzi. hogy a feministák többsége szerint a tudás szervesen kapcsolódik a biológiai és társadalmi nem kérdéseihez. élettársa viszont mindezekben a vonatkozásokban közvetlenebbül a saját orga­ nizmusa hatása alatt áll. hanem az egész tudomány át­ fogó rekonstrukciójának igénye is felmerült. A feministák gyakran sérelmezik. A nő és a férfi hatalmi helyzeté­ nek különbségei azt a tényt tükrözik. hogy a férfi „majdnem mindenestől a társadalom terméke". Újra kell gondolni az alapkérdéseket. annyit megállapíthatunk. A feminista szociológiai megközelítésekben hangsúlyozzák. és különböző né­ zőpontokból szemlélik a világot. hogy a nemek közötti különbségek velünk született jellegzetességek. hogy az emberi társadalom legkorábbi formáiban nem volt különbség ne­ mek és osztályok között. Marx nézete alapvetően eltér a fenti álláspont­ tól. míg a nő „sokkal nagyobb mértékben a természet műve". mint az ipari társadalmakban élő nőkhöz. mint a férfi. Más szóval a nő és a férfi eltérő identitás­ sal. A női iden­ titást ugyanúgy a szocializáció határozza meg. hogy a hagyományos szo­ ciológiai elméletalkotás tagadta vagy figyelmen kívül hagyta a tudás „nemi" (gendered) jellegét. Az utóbbi évtizedekben megerősödött a nő­ mozgalom. hogy a társadalmi világ elem­ zésekor a társadalmi nemet kell a középpontba állítani. hogy egy meghatározott (például egy kisebb vadászó-gyűjtögető) kultúrából származó nő ka­ rakterében sokkal közelebb áll az adott kultúra férfi tagjaihoz. A fe­ minizmus nyomán össztűz zúdult a szociológia elméletében és módszertanában. Sokkal inkább azt feltételezi. hogy egy kisebbségi csoporthoz tartozó nőknek (például az Egyesült Államokban élő feketéknek) sokkal több közös vonásuk van az adott kisebb­ ségi csoport férfi tagjaival. Például mondhatnánk. A kérdést a legjobban úgy mutathat­ juk be. magában a szociológia tárgyában is felfedezni vélt férfipár­ tiságra.bár megoldásához alig-alig találunk támpontot műveikben. Ma már Durkheim megállapítását ebben a formában aligha fogadná el bárki. Amennyiben ez az álláspont helytálló. összevetjük a Marx írásai­ ban előforduló kérdéssel. mondták. ha azt a problémát. FEJEZET A nemek problémája A nemek problémája csak ritkán kerül közpon­ ti helyre a modern szociológia megalapítóinak a munkáiban. Vagy esetleg azt találjuk. és elsősorban ők gondoskodnak róla. A nő a férfi „magántulajdonának" egyik formája lett a házasság intézményén keresztül. Hasonló tényezők az etnikai hovatartozás és a kulturális háttér is. mint a férfiét. amelyben érintették ezt a kérdést. Manapság ezt az elemzést sem fogadnák el sokan. nem egyforma értelmezéseket alakítanak ki róla. ízléssel és hajlamokkal bír.megosztottságot tükröznek. Bár a feminista nézőpontok sokfélesége miatt nehéz általánosságokban beszélni. biológiailag adott eltéréseken alapulnak.4. A férfi nő feletti hatal­ ma az osztálykülönbségekkel együtt jelent meg. és a társadalmi világról kialakított koncepciók­ ban a férfiak jutottak uralkodó szerephez. Durkheim állítása azonban némi­ leg módosítva a társadalmi nem kialakulásának és természetének egyik lehetséges nézőpontját fogalmazza meg. de sokkal hi­ hetőbb nézetté tehetjük. mint a többséghez tartozó (fehér) nőkkel. sőt. Ily módon a férfi szük­ ségletei egészen mások.elsősorban osztályjellegű . hogy a nő társa­ dalmi helyzetét és identitását reproduktív-gyer­ meknevelési szerepe alakítja. Szerinte a nemek közötti különbségek a hata­ lom és a státus vonatkozásában lényegében más . akkor a nemek közötti különbségek mélyen gyökereznek minden tár­ sadalomban. Ha­ gyományosan a férfiak töltötték be a társadalom hatalmi és vezető pozícióit. lehetővé teszi egy alapvető elméleti dilemma körvonalazását . hogy a nemek közötti különbségek lényegében a fér­ fi és nő közötti. . Úgy véli. amely a nő és a férfi viselke­ dését meghatározó társadalmi különbségeket ala­ kítja. Ilyen körülmények között a nemtől függő tudás kulcs­ fontosságú erővé válik a fennálló társadalmi be­ rendezkedés állandósításában és a férfiuralom legitimálásában. Ezt az észrevételt kifejtve a férfiról így ír: „hajlamai. a munka és a háborúzás „nyilvános" szféráira összpontosul. A nők eb­ ből a kötött helyzetből szabadulnak fel. és „közelebb áll a természethez". míg a férfiak aktivitása a politika. törekvései és hangulatai nagyrészt kol­ lektív eredetűek. Nem az osztály az egyetlen tényező. ha az általánosítás egy magasabb szintjére emeljük. Nemcsak a szociológiában fennálló férfi­ uralmat támadták. Ez pedig úgy írható le. Ez az álláspont nem feltétlenül je­ lenti annak elfogadását. mert a nő kevés­ bé szocializált. ha meg­ szűnnek az osztálykülönbségek.

oldalon). etnikai hovatartozás. köz­ tük Judith Butlerre (1999) is hatott a posztmo­ dern gondolkodás. Épp ellenkezőleg. amellyel a szocioló­ giának szembe kell néznie. Kortársaitól a mai szocio­ lógusokig sokan vitatták a modern társadalom­ fejlődéssel kapcsolatos nézeteit.). Judith Butler kielégítő módon. A modern világ kialakulása A marxista megközelítés Értékelés A harmadik dilemmával kapcsolatos problémák igen fontosak. Ugyanakkor önmagában még kevés. hogy eladják termékeiket a vevőknek. mely szerint minden szférában a férfiak uralkodnak. hogy akár a „férfiak". A férfiak egy-egy csoportja még mindig bizakodó. akár a „nők" olyan csoportot alkotnak. de éppígy szerepet játszanak a munka jellegében bekövetkezett változások is. hogy a társadalmi nem valami olyasmi. A szociológiai elméletalkotás legfontosabb jövőbeli feladatai egyértelműen annak fényében határoz­ hatók meg. és nem abban nyilvánul meg. o. hogy légből kapott az a gondolat./ A feminista megközelítésekről bővebben lásd a 12. vagy rosszul értelmezte a női identitást és visel­ kedést. amit „csiná­ lunk". hogy „a nők tanulmányozását beemelik a szociológiába". mivel az adott termelési . Senki sem vitathatja igazán. Egyes feminista szerzők szerint tévedés azt felté­ telezni.. Ha Butlernek (2004) igazat adva elfogadjuk. ha a lehető legolcsóbban és leghatékonyabban állítják elő a termékeiket. hogy a háttérbe szorultak. hogy ki az ember. amely sajátos érdekekkel vagy jellemzőkkel bír. Ju­ dith Butler munkásságáról és a queer-elméletre gyakorolt hatásáról lesz még szó a 12. és közvetlenül kapcsolódnak ah­ hoz a feminista kihíváshoz. A férfiképről szóló könyvében [Stiffed. mert a társadalmi nem a nők és a férfiak identitása és viselkedése közötti össze­ függésekkel kapcsolatos. ezért önbecsülésük is oda. hogy a nők sikereket értek el. hogy a fér­ fiak birtokolják és irányítják. És bár végeztek új szociológiai vizsgá­ latokat a nőkről az utóbbi húsz évben. kulturális háttér stb. 1999) rámutat. Pillanatnyilag kénytele­ nek vagyunk nyitva hagyni azt a kérdést. hanem folyton változik. Hasonló gondolatokat fejtegetett Susan Faludi is. ahol a jellegzetesen női tevékenységeket és gondokat nem elemezték még Marx írásai komoly kihívást jelentettek a szocio­ lógiai elemzés számára. Több ilyen szerzőre. fejezetben (356. és a válla­ latok csak akkor maradhatnak versenyben. hogy ők vannak nyeregben. hogy Marx a modern társadalmakat kapitalista társadalmaknak tekinti. / A „férfiasság válsága" az oktatás tárgyalásakor is szóba kerül ( 5 4 8 . amelyről később lesz szó (lásd a 103-105. A tőkések versenyeznek egymással. hogy a nemek közötti különbségeket mennyiben lehet megvilágítani más szociológiai fogalmakkal (osz­ tály. ma a férfiasság válságát éli ab­ ban a világban. hogy a múltbeli szociológiai elemzések nagy része vagy figyelmen kívül hagyta a nőket. A modern korban a válto­ zások hajtóereje az állandó gazdasági átalakulás. vagy fordítva: a más területeken jelentkező tár­ sadalmi megosztottságok milyen mértékben ma­ gyarázhatók a nemek közti különbségekkel. Már említettem. hogy mit csinál. Például az információtechnológia fejlődésével sok kevésbé képzett férfi fölöslegessé vált a tár­ sadalmi szükségletek szempontjából. akkor arra kell törekednünk.5 4 9 .).). Ennek részben az lehet az oka. amelyről azt hiszik. Butler szerint a társadalmi nem korántsem állandó kategória. A kapitaliz­ mus minden korábbinál dinamikusabb gazdasá­ gi rendszer. amelyet nem lehetett fi­ gyelmen kívül hagyni. sokan mások úgy látják.). úgy érzik. számos olyan terület van még. „Szexualitás és társadalmi nem" című feje­ zetet (364-369. hogy „vissza­ csináljuk". Mindez újabb és újabb techno­ lógiai újításokhoz vezet. hogy sikerül-e hatékony megoldást találni e dilemmára. o. amely a tőkés termelés szerves része. o. ha az egyik csoport a másik csoport feletti hatalmának megerősítésére használja. hanem inkább abban.

Marxnak a kapitalizmus jelentőségéről kidol­ gozott értelmezése számos követőre talált. amelyik Webertől? A kutatók ebben a kérdésben is megosztottak.ezzel magyarázható a nyugati ipar globális elterjedése. sokan a marxista gondolkodás „válságáról" beszéltek. ami igazolni látszott a marxizmus kritikusainak kétkedését (Gamble 1999). A racionalizálódás azt jelenti.a gazdasági vállalkozás megszervezésé­ nek egyik sajátos módja . mint ahogy azt Marx gondolta.csupán egy a modern korszak társadalomfejlődését meghatározó fon­ tos tényezők közül. (Meg kell azonban je­ gyeznünk. a marxi szellemi örökséggel folytatott. De sokan úgy vélik. Szinte min­ denki elismeri azt. A tudomány. hogy előnyt szerezzenek a vetélytársakkal szemben. hogy a társadalmi­ gazdasági élet a technikai tudás alapján. „Mi a szociológia?" című fejezetben ismertettem (34-35. E szemléletmód kialakulása . élet­ hosszig tartó küzdelemként jellemezhetők. ami számukra azt bi­ zonyította. hogy vannak még a kapitalizmusnak alternatívái. tehát nem minden teoretikus értene egyet mindegyik megállapítással.főként a puritanizmus ér­ . akik közül sokan jelentős mértékben finomították a marxi gondolatokat. vagy az. munkaerőhöz. másrészt pedig a kapi­ talizmus szerepe kevésbé volt meghatározó a modern társadalomfejlődésben.Marx feltételezésével ellentétben . A kapcso­ lódó keretes rész a kétféle gondolkodás néhány különbségét foglalja össze. Bár a nyugati marxis­ ták többsége már rég elvetette azt. hogy Marx egyrészt túlbecsülte a tisztán gazdasági tényezők jelen­ tőségét a változásokban. így kétségkívül együtt nő majd a gazda­ sági és politikai terjeszkedéssel. / Weber munkásságát az 1. o. A Weber által kimunkált alternatív álláspont a mai napig megőrizte jelentőségét. hanem a kevésbé fej­ lett világ társadalmairól kialakított nézeteket is. tékeinek . amelyik Marxtól szár­ mazik. Ezenkívül a két nézetrendszer eltérő politikai ál­ láspontokhoz is kötődik: a baloldali szerzők az első. hogy a kapitalizmust végül a szocialista rendszer fogja felváltani. A tudomány határozta meg a modern technoló­ giát.4. Amikor 1989 után a Szovjetunióban és KeletEurópában összeomlott a kommunizmus. hogy a kapitalizmus valóban komoly szerepet játszott mai világunk létrejöt­ tében. Számos más szerző viszont bírálta Marx nézeteit. hogy mindkét táboron belül vannak eltérések. amit Oroszor­ szág és más államok „létező szocializmusaként" emlegettek. és másképp elemezték a modern világot formáló tényezőket. A kapitalista gazdaság me­ chanizmusainál meghatározóbbak a tudomány és a bürokrácia fejlődésének a következményei. Ugyanakkor arra is törekszenek. Weber szerint a kapita­ lizmus .nem vezethető vissza kifejezetten gazdasági változásokra. a haté­ konyság elvei szerint szerveződik. a világ nagy részén hivatalos ideoló­ gia maradt a marxizmus. és ol­ csón jussanak nyersanyagokhoz. mint a többi dilem­ ma tényezői. Weber álláspontja Marx egyik legelső és legszigorúbb kritikusa Max Weber volt. a liberálisok és a konzervatívok a második oszlop nézeteit teszik magukévá. FEJEZET folyamatban használt technológia hatékonyságá­ nak növelése az egyik módja annak. A vallási értékeknek . Éppen ez az állítás A protestáns etika egyik fontos tétele. Értékelés Vajon a modern társadalmak értelmezésének me­ lyik változata helyes: az. A modern társadalmak és a harma­ dik világ országainak fejlődési útját tényszerűen tanulmányozva feltárhatjuk. a modern technológia és a bürokrácia fejlődését Weber együttesen „racionalizálódásnak" nevezi. Marx szerint ezért a kapitalizmus állandóan ter­ jeszkedő rendszer. Az ezzel a di­ lemmával kapcsolatos tényezők azonban sokkal inkább empirikus jellegűek. A bürokrácia a sok embert magukban foglaló csoportok megszervezésének egyetlen hatékony módja. Weber írásai tulajdonképpen „Marx kísérteté­ vel". hogy termé­ keik számára új piacokat hódítsanak meg.. Webernek a modern társadalmak természeté­ ről és a nyugati életformák világméretű elterje­ désének okairól vallott nézetei élesen szemben állnak Marx felfogásával. Szerinte a nem gazdasági jellegű tényezők kulcsszerepet játszot­ tak a modern társadalom fejlődésében. Nem csupán az iparosodott társadalmak vizsgálatának módszerét határozza meg. hogy a változás mintái mennyire felelnek meg az egyik vagy a másik modellnek. amely az egész világot meghó­ dítja .alapvető szerepük volt a kapitalista szemléletmód kialakulásában. E szerzők többsége kétkedve fo­ gadta Marx meggyőződését.) A marxista és a weberiánus nézetek közötti kü­ lönbség a szociológia sok területére kihat.). és ez feltehetőleg nem lesz másképp bár­ milyen jövőbeli szocialista társadalomban sem.

. A tömeg­ termelés. Ez átmenet egy új korba (Hall-Jacques 1988).végső soron a gazdasági egyenlőtlenségekből származnak. Mivel 1989-ben összeomlott a kelet-európai kommunizmus. 5. A modern fejlődés legfontosabb mozgató­ rugója a termelés racionalizálódása. a nagytestvér-állam. Számtalan film. Nincs többé védhető haladásfogalmunk. amelyek meghatározzák jellegüket. amely „kiszakít" minket a múltból. valamint a mobilitás.4 6 1 . Várható. például a férfiak és nők közötti egyenlőtlenségekkel is. 4. Baudrillard úgy véli. sokrétű. 4 6 0 . a sokféleség. a decentralizálás és az internacionalizálódás pályája felfelé ível.így például azok. ráadásul már a történelem sem létezik. Ezt a világot in­ kább az új média uralja.). énképünk. a megállíthatatlanul terjesz­ kedő lakótelepek. W E B E R I A N U S GONDOLATOK NAGY VONALAKBAN 1. A modern társadalmakat osztálykülönbségek tagolják. videofel­ vétel. hogy a jövőben gyöke­ resen átalakulnak. Minden a változás folyamatában lévőnek látszik.A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS 1 03 arx és W e b e r összehasonlítása MARXISTA GONDOLATOK NAGY VONALAKBAN 1. A nyugati befolyás növekedése a világon fő­ ként a kapitalista gazdasági rendszer terjeszkedő jellegéből fakad. A posztmodernitás fontos elméletalkotói közé tartozik a francia Jean Baudrillard is (munkás­ ságáról a 15. A modern fejlődés legfontosabb mozgató­ rugója a tőkés gazdasági mechanizmusok elter­ jedése. Ezek a posztmoder­ nizmushoz köthető gondolkodók úgy vélik. amely kiegészül más. Más szociológusok . tévéműsor és a világháló képei járják be a világot. a nagyváros. Szerintük eleve bukásra ítéltetett Marx kísérlete. Sok eszmével és értékkel találkozhatunk. amelyeket . 5. a kü­ lönbözőség. a kommuni­ káció. amelyek meghatározzák a nők és a férfiak eltérő helyzetét .ez az elképzelés azonban ma már tarthatatlan. A posztmodern társadalom nagyon pluralisztikus. hogy az elektronikus médiumok szétzúzták a jelenünk és Posztmodernizmus A posztmodernizmus gondolatának hívei szerint a társadalomelmélet klasszikus gondolkodói ab­ ból indultak ki. a nemzetállam mind lejtőre kerültek. és haladás az eredménye . bár számos tudós továbbra is alkalmaz nagy vonalakban marxista megközelítéseket a modern világ előtt álló szociológiai kérdések boncolgatá­ sakor (Gamble 1999). 3. A Nyugat globális befolyása az ipari erőforrá­ sok birtoklásából és katonai erejéből származik. hogy a posztmo­ dern világ csak szocialista lehet.köztük korábbi marxisták is . 3. Minden modern társadalom a társadalmi és gazdasági szer­ veződésnek ugyanazon alapvető módjaitól függ. de ezeknek nem sok közük van a lakóhelyünk történetéhez. 2. „A média" című fejezetben lesz szó. míg a rugalmasság. a tömegfogyasztó. Nincsenek többé olyan nagy narratívak vagy metanarratívák. a modern világ kialaku­ lásával kapcsolatos dilemmák ma is fontosak. 4. A mai modern (kapitalista) társadalmak át­ meneti típusok. amelyeket Marx és Weber is igye­ kezett kidolgozni: a társadalmi változás átfogó értelmezéseivel. A legfontosabb hatalmi különbségek . szubjekti­ vitásunk is átalakul. hogy általános történelmi mintákra leljen.mára teljesen leírták Marxot. hogy a szociológusoknak fel kell hagyniuk az olyan elméletekkel. a történelemről vagy a társada­ lomról kialakított átfogó koncepciók. Egy szerzőcsoport így jellemezte ezt az állapotot: Világunk az átalakítás folyamatát éli. a marxi gondolatok a mai világban már kevésbé látszanak helytálló­ nak. UJABB SZOCIOLÓGIAI ELMELETEK Az előbbiekben felvetett. A gazdasági hatalom elkülöníthető a más forrásból származóktól. 2. o. sőt személyes történeteinkhez sem kapcsolódnak. értelmesnek tarthatnánk (Lyotard 1993). de a mai elméletalkotók igyekeznek túllépni Mar­ xon és Weberen. Marx reményeivel el­ lentétben nem törvényszerű. A férfi és a nő közötti egyenlőtlenség például nem magyarázható gaz­ dasági alapon. Ebben a folyamatban tulajdon identitásunk. Az osztálykülönbségek csak az egyenlőtlen­ ségek egyik típusát képezik a modern társadal­ makban. hogy a történelemnek van valami iránya: „tart valahová". A kapitalizmust a szocializmus valamilyen formája váltja majd fel. A jövő fejlődését a társadalmi élet minden te­ rületén a racionalizálódás határozza meg.

4. az egész világ gyászolta. De vajon a valódi személyt siratták-e az emberek? Baudril­ lard erre nemmel válaszolna. a kórháznak. Foucault pedig részben folytatta a gondolatme­ netüket. Foucault például rámutatott. az őrültségről és a szexualitás­ ról szóló írásaiban elemezte azoknak a modern intézményeknek (a börtönnek. mint pél­ dául a tévéműsorokban. „fo­ nákja" is. a testről. A társadalom feletti hatalomra és ellen­ őrzésre vonatkozó gondolataiban központi helyet foglal el a diskurzus: egy konkrét témával kap­ csolatos beszéd.1 9 8 4 ) sokat merített a posztmodernizmus gondolatköréből. Baudrillard-ra fiatalabb éveiben erősen hatott a marxizmus. az emberek nem valóságos eseményként élték meg . megfigyelésében. hogy a felvilágosodás egyéni szabadsággal kapcsolatos eszméinek van egy másik oldala. A bűnről. hogy a társadalmat gazdasági erők formálják. FEJEZET Jean Baudrillard múltunk közti kapcsolatot. hanem médiaképekkel.és gondolkodásmódok összes­ sége. hogy „az élet feloldódik a tévében".erre mondja Baudrillard. Michel Foucault ( 1 9 2 6 . amelyek a modern világ gon­ dolkodását elválasztják a megelőző korokétól. és kaotikus. milyen óriási vál­ tozáson ment keresztül az őrültséggel kapcsola­ tos diskurzus a középkortól napjainkig. során megkísérelt rávilágítani azokra a jelentés­ módosulásokra. amelyek az idők során egyre nagyobb szerepet játszottak a társadalom ellenőrzésében. A társadal­ mi életet sokkal inkább jelek és képek befolyá­ solják. amelyeket közös feltevések egyesítenek. amelyik a fegyelmezést és a felügyele­ tet állítja a középpontba. Például amikor 1997-ben meghalt Diana walesi hercegnő. nem csak Nagy-Britannia. ha posztmodernistának nevez­ ték. Például Michel Foucault Bár tiltakozott. Meg akarta mu­ tatni. üres vilá­ got teremtettek. az iskolának) a kialakulását. Diana hercegnő a legtöbb ember számára csak a média közvetítése által létezett. az ideológia és a dis­ kurzus közötti kapcsolatról a modern szervezeti rendszerek vonatkozásában. A szociológiában alapvetően fontos a hatalom vizsgálata: hogyan érik el céljaikat egyének és csoportok mások céljainak a rovására? A klaszszikus alapítók közül Marx és Weber különö­ sen nagy súlyt helyezett a hatalom kérdésére. Világunk nagy része ma már afféle látszatuniverzum. Foucault fontos gondo­ latokat vetett fel a hatalom. Baudrillard szerint a médiauralom korában a jelentés képek áramlásával jön létre. Munkája . Halála inkább egy szappanoperába illett. amelyben nem való­ ságos személyekkel vagy helyekkel érintkezünk. Szerinte azonban az elektronikus kommunikáció és a média terjesz­ kedése megcáfolta azt a marxista tételt.

fontos téma. Michel Foucault . befolyásos hálózata.más technológiai változásokkal együtt .).. Foucault szerint a hatalom a diskurzuson keresz­ tül formálja az emberek különböző jelenségekkel (a bűnnel. Foucault heve­ sen támadta a jelent: azokat a „bevett" fogalma­ kat. hogy jobbá tegyük a világot. a szocia­ lista elképzelés alapját alkotó értékek közül né­ hány . hanem a társadalmi fejlődés folya­ matai során jött létre.minde­ nütt megjelenik egy olyan társadalomban.információk gyűjtése másokról.mindannyiunk számára jelentős társadalmi átalakulásokat eredményez­ nek. mert ismertek. hogy az információtechnológia és az új kommunikációs rendszerek . az épelméjűség és az őrültség stb. ma már Foucault „archeoló­ giájaként" ismert. hogy viselkedésük irányítható legyen . hogy nem alkotha­ tunk általános elméletet a társadalomról. orvosszakértők. nézeteket és struktúrákat. Többségük azonban nem ért egyet a poszt­ modernista és foucault-i gondolatok magvával. Foucault épp az ellenkezőjét tűzte ki célul: a múltban kutakodva igyekezett értelmezni az ismertet. Még ha el is fogadjuk. egyenlőség. kórházak. A felügyelet . Foucault írásait átszövő. Hasonló megállapításokat lehet megfogalmazni a normális és deviáns tevé­ kenység. amely a betegséget és kezelését hangsúlyozza. A tudás az ellenőrzés szolgálatába állítható. Ulrich Beck és jóma­ gam is mind azt mondjuk. akik az ismertre utalva.társadalmi közösség. o. ame­ lyet a tömegkommunikáció erősödése jellemez. szakmai szervezetek és orvostudományi folyóira­ tok igen fejlett. kényszerítési és fegyelmezési technológiákhoz. Foucault megkísérelte feltárni a mai észjárások és gyakorlatok mögött meghúzódó fel­ tevéseket és a múlt felől közelítve „láthatóvá" tenni a jelent . mai fogalmairól.nem feledve. amely főként korai munkáira jellemző. és ezekre alapozva tehetünk is valamit azért. A hatalom vagy autoritás birtokosainak szakértői diskurzusaival gyakran csak más „versenyképes" szakértői diskurzusok vehetik fel a versenyt. hogyan kapcsolódik a hatalom és a tudás a felügyeleti. Ezt az orvostudományi diskurzust támogatja és fenntartja az orvosok. hogy épp az ellenke­ zőjéről van szó: ma még inkább szükség van álta­ lános társadalomelméletekre. Ez a megközelítés. amely szerint eleve kudarcra ítélt minden kísér­ let. Foucault radikálisan új társadalomelméleti megközelítése szemben áll a tudományos isme­ retek természetéről kialakult általános konszen­ zussal. hogy a szociális világ általános folyamatait megértsük. amelyek nagyrészt épp azért láthatatlanok. Manuel Castells. analógiákkal pró­ bálják értelmezni az ismeretlent. aki szerint az eszelős különleges észlelési „adottsággal" bírhat. gondos­ kodás a gyengékről és az elesettekről . hogy pozitív irányba befolyásoljuk a világot. csak ezek töredékeit érthetjük meg. Jürgen Habermas.még ma is nagyon eleven. sőt akadt. / Foucault munkásságáról bővebben lesz szó a 8. Például feltárta. A modern társadalmakban viszont az „őrültség" fogalmát az orvostudományi diskurzus alakítot­ ta. Más társadalomtudósoktól el­ térően.vagy beszédmódok korlátozásának hatékony eszköze lehet. így a diskurzus a másféle gondolkodás. NÉGY KORTÁRS SZOCIOLÓGUS Michel Foucault sok más gondolkodóra is hatott. betegség és fogyatékosság" című fejezetben (210.A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS 105 a középkorban az elmebetegeket mindenki ár­ talmatlannak tartotta. az őrültséggel vagy a szexualitással) kapcsolatos attitűdjeit. a társa­ dalmi fejlődésről vagy a modernitásról. hogy szertefoszlottak a marxi álmok a kapitaliz­ must felváltó szocialista alternatíváról. hogy a „szexualitás" fogalma nem min­ dig létezett. „Egészség. A kortárs társadalomelmélet-alkotók többsége el­ fogadja.

Ha például a televízió és a hírlapok működését kereskedelmi érdekek határozzák meg. Jürgen Habermas A tudomány és a technológia fejlődése új koc- . e médiumoknak alapvető szere­ pük lehet a demokrácia továbbfejlesztésében. hogy az sok­ kal inkább kedvezett a férfiaknak. Ugyan­ akkor azt is felveti. Szerinte nem „a modernen túli" világban élünk. hanem egy olyan szakaszba lépünk. mintha az nemileg semleges volna. A demokratikus eljárások reformjával és a közösségi szervezetek és más helyi csoportok következetes bevonásá­ val megújíthatjuk a nyilvánosságot. Amit a posztmodernisták káosznak. Ulrich Beck: a globális kockázattársadalom Egy másik német szociológus. akár­ csak az internet. akkor ezek nem lehetnek a demokratikus vita fórumai. FEJEZET Jürgen Habermas: demokrácia és nyilvánosság Jürgen Habermas német szociológus felismeri. hogy a demokráciát gyakran férfiterepnek tekinti. mint a megelőző korok. hanem inkább saját tár­ sadalmi fejlődésünk. Habermas főmű­ vében. mert nem fordít elég figyelmet a gender és a demok­ rácia összefüggésére. mert már sokkal inkább azok irányítanak minket. parlamentre és pártokra épülő demokratikus eljárások nem adnak megfe­ lelő alapot a kollektív döntéshez. Sze­ rintük Habermasnak azt is látnia kellene. Szerinte a megszokott. amit ő „nyilvánosságnak" nevez. hogy időről időre gazdasági visszaesés vagy vál­ ság következhet be. valamint a tudomány és technika fejlődése által okozott bizonytalansá­ gokból. amelyekre Marx mutatott rá . sok lehetőséget kínál a nyílt pár­ beszéd és vita kialakítására. ha újra élet­ re keltjük azt. helyébe egy „kockázattársadalom" lép. rendezetlenségnek látnak.vagy bizonyta­ lanságforrásokból ered. amelyet ő „a második modernitás korának" nevez: a modern intézmé­ nyek globálissá válnak. Beck nem azt mondja. A kommunikatív cselekvés elméletében (1981) meg sem említi a nemeket. A nők számára fontos kérdések sokszor nem buk­ kannak fel a politikai vitákban. Ennek ellenére a kapitalista gazdaságban megmaradt néhány alapvető prob­ léma. A közszolgálati televízió és rádió azonban. bizonytalanság­ nak tekinti. Nancy Fraser (1989) rámutat. Helyre kell állítani a gaz­ dasági folyamatok feletti ellenőrzést. A nők a családban például még mindig nagyrészt alárendeltek a férfiaknak. hogy sok marxi gondolat ma már idejétmúlt. a mindennapi élet pedig kiszabadul a hagyomány és a szokás szorításá­ ból. Pedig az állampolgá­ riság fejlődése tipikusan úgy alakult. hogy a demokrácia hajlamos kizárni a nők teljes jogú részvételét. és nem is kell ilyet keresni: bebizonyosodott róla. hogy Habermas a demokráciáról szólva úgy bánik az állampolgárisággal. Ma a kockázat nem annyira természeti veszély. mint a nőknek.4. A kapitalizmusnak nincs alternatívája. Ulrich Beck is elutasítja a posztmodernizmust. azt Beck kockázatnak. A modern kommunikációs médiumoknak valóban vannak olyan hatásaik. A bírálók rámutatnak.mondja Habermas -. A régi ipari társadalom eltűnőfélben van. Tehát a családi életben tapasztalt egyenlőtlenség a nyilvánosságban mű­ ködő demokráciát is csorbítja. hogy a mai világ több kockázatot hordoz. In­ kább a kockázatok jellege változik. A globális rend legfőbb jellemzője a kockázatkezelés. amelyekre Baudrillard és mások utaltak.például az. A nyilvánosság lényegében a demokrácia kerete. mint mi azokat. Feminista szerzők bírálták Habermast. hogy egyes marxi alapelvekhez továbbra is ragaszkodni kell. Ezt a nagyobb mértékű kontrollt leginkább úgy érhetjük el . és Weberhez fordul alternatív gondolatokért. Mégis. hogy óriási gazdagság lét­ rehozására képes. A legtöbb parlamentben például a képviselők között kisebbségben vannak a nők.

tekintet nélkül életkorukra. Jó példa erre az 1986-ban az ukrajnai Csernobil atomerőművében történt robbanás: az erőmű közvetlen közelében élők mind . „Környezeti kockáza­ tok" című fejezetben lesz szó bővebben ( 7 4 6 748. ha eldöntöttük. / Beck gondolatairól a 22. A szkeptikusok viszont azt mondják. olcsó élelmiszert biztosítanak mindenkinek. számolnia kell ezekkel a tényekkel. A mesterséges kockázat sok formája . mennyire számíthat boldogságra. „Családok és intim kapcsolatok" című fejezetben lesz szó). Ideálja egy kozmopolita. Beck szerint a kockázattársadalom fontos as­ pektusa. Ugyanakkor a baleset hatásai sokkal távolabb is jelentkeztek: Európában. biz­ tonságra. hogy a nemzetközi terrorizmus elleni harc csak akkor kezdődhet.például a terrorizmus és a környezetszennyezés . Bár­ kinek. Ulrich Beck A társadalmunkban megjelenő kockázat másik példája a terrorizmus veszélye. és ezt mindenki állandó helyzetnek tekintette. mert a vállalkozások nem kockáztattak meg nagyobb beruházásokat. o. Beck szerint a nemzetállam már nem tartha­ tó fenn a globális kockázat világában. A génkezelt termények pártolói például azt állít­ ják. A mai kockázatok minden országot és minden társadalmi osztályt érintenek. társadalmi osztályukra. A kozmopolita államok nemcsak a terrorizmus ellen küzdenek. A terrorizmus félelme világszerte megbéní­ totta a gazdaságokat. hogy viszonyt kezd vala­ kivel. és magas a válások aránya.áttöri az országhatárokat. Beck úgy véli.A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS kázati szituációkat hoz létre.veszélyes mértékű sugárzás­ nak voltak kitéve. vagyis fel kell mérnie a kockázatokat. pél­ dául a globális felmelegedéssel kell szembenéz­ ni. miért harcolunk. amelyek nagyon különböznek a megelőző korok kockázataitól.. időben és társa­ dalmilag nem korlátozottak. nem várt egészségkárosító hatásuk is lehet. A 2 0 0 1 . hanem a terroriz­ musnak a világon fellelhető okai ellen is. nem csupán személyes. ha új kockázatokkal. A mindennapi élet szintjén is sok döntésben megjelenik ma a kockázat.. sőt messzebb még jóval a robbanás után is szokatla­ nul magas sugárzási szintet mértek.az ember nem házasból házas lett -. A nemzetállam korlátolt néző­ pontja akadállyá válik. hogy a tár­ sadalomban az utóbbi évtizedekben bekövetke- . főként a szeptember 11-ét követő hónapokban. Beck egyetért Habermasszal abban. Beck szerint az ilyen államok tudnák a legjobban meg­ oldani az egyes államok szintjén legyűrhetetlen­ nek látszó. a kul­ turális sokféleség elismerésére és elfogadására épülő rendszer. hogy ezek ve­ szélyt jelenthetnek. A fejlett társadalmakban a házasság még egy emberöltővel ezelőtt is a sze­ mélyes életben bekövetkezett változás meglehe­ tősen egyszerű folyamata volt . Például szoros kap­ csolat van a kockázat és a nemek viszonya között: kapcsolataikban sok új bizonytalanság bukkant fel (amiről a 7. hogy kedvező esetben ezek véget vethetnek az éhezésnek a világ legszegényebb országaiban. A ter­ rorista támadások nyomán az államok átértékel­ ték a polgáraik szabadsága és biztonsága között teremtendő egyensúlyt is. Ma sok pár él együtt há­ zasságon kívül. Erre példa a szerelem és a házasság területe. hanem globá­ lis következményekkel is járnak. mint amilyen például a genetikai módosítás vagy a nanotechnológia. így például senki nem tudhatja. szep­ tember 11-én New York és Washington ellen in­ tézett támadások után megváltozott az emberek véleménye arról. nemükre vagy státusukra . A tudomány és a technológia nyilvánvalóan sok haszonnal jár. milyen kockázattal jár az olyan új tech­ nológiák kifejlesztése. hogy veszélyei térben.). A férfinak vagy nőnek e bizonytalan háttér ismeretében el kell döntenie. mennyire tudhatják biztonság­ ban közösségüket a terrorista akciókkal szem­ ben. Inkább transznacionális együttműködést kell kialakítani az államok között. aki fontolgatja. ugyanakkor nehezen mérhe­ tő kockázatokat is teremt. de együttműködéssel kezelhető glo­ bális problémákat.

Az utóbbi években azonban Castells eltávolodott a marxizmustól. hanem a pénzügyi tranzakciók elektronikus rendszereként" (2000. Castells meg­ állapításai Weber száz évvel korábbi megállapítá­ saira rímelnek. Sem­ mi kétség. Épp ellenkezőleg: az aktivizmus új formái jelennek meg. Ez nem valamiféle forradalom révén fog bekö­ vetkezni. . mint ahogyan Marx gondolta. 56. például ökológiai. A kapitalizmus terjedésének alap­ ja többé nem elsősorban a munkásosztály vagy az anyagi javak előállítása. hogy a gé­ pek átveszik az uralmat világunk felett. o. amelyet mi teremtettünk.. Ez közvetlenül hat a csalá­ di szférára. a férfié pedig a „munkában". Ezzel utal a demokratikus politika formális mechanizmusain kívül műkö­ dő csoportok és szervezetek. A nő „helye" valaha otthon volt.. o. mint a múltban. hogy vissza lehet nyer­ ni a globális piac feletti hatékonyabb ellenőrzést. hogy az új gazdaság. A városszociológia szakértő­ jeként a városok vizsgálatában igyekezett alkal­ mazni a marxi gondolatokat. Sokat mond azonban a személyes identitásra és a min­ dennapi életre gyakorolt hatásukról.). aki úgy vélte. mintha a megvalósulás küszöbére ért volna: nem a mun­ kahelyeket megszüntető robotok vagy az életünk minden percét megfigyelő kormányzati számító­ gépek képében. Castells szerint az információs tár­ sadalom ismertető jegye a hálózatok és a hálózat­ gazdaság (network economy) kialakulása. Úgy véli. A termelés inkább a távközlésre és a számítógépekre épül. hanem a nemzetközi szervezetek és a nemzetközi kapitalizmus megfékezésében érde- . A média és a kommunikációs technológiák hatása kezdte foglalkoztatni.és női identitások felépítésére. amely korábban az ökoaktivisták felségterületének számított.4. Castells az új globális gazdaságot „önműködő­ nek" nevezi: Habermashoz hasonlóan úgy véli. Castells azonban nem szakadt el teljesen mar­ xi gyökereitől. o. fogyasztóvédő vagy emberi jogi csoportok tevé­ kenységére. Nem a múltból merítjük Manuel Castells az identitásunkat. hogy a bürokrácia növekedése „vasketrecbe" zár minket. hogy már nem irányíthatjuk teljes egészében azt a világot. mára beépült a konvencionális politikai keretbe. / Castells „hálózattársadalomra" vonatkozó gon­ dolatairól átfogóbban a 16. amely a globális kommunikáció révén kialakítható kapcsolatok­ ra épül. Láthatjuk egy új terület kialakulását. A kockázatkezelés felelősségét nem lehet csak a politikusokra és a tudósokra hagyni: más csoportokat is be kell vonni. hanem másokkal érintkezve magunk alakítjuk ki. FEJEZET zett változások nem jelentik a társadalmi-politi­ kai reformkísérletek kudarcát. Például a környezetvédelem feladata. kapitalista. „Szervezetek és há­ lózatok" című fejezetben lesz szó (516-518.). amelyet Beck „szubpolitikának" nevez. Manuel Castells: a hálózatgazdaság Manuel Castells marxistaként kezdte tudomá­ nyos pályafutását. A mai kapitalista gazdaság és társadalom azonban már egészen más.). A szubpolitika szintjén kialakuló csoportok és mozgalmak ugyanakkor nagy hatást gyakorolhatnak a szok­ ványos politikai mechanizmusokra. / Castells városszociológiájáról a 21. A férfiak és a nők már nem hagyományos szerepekből veszik identitá­ sukat. Castells nem sokat árul el arról. mint Baudrillard-t. hogyan hatnak ezek a változások a nemek viszonyára. általánosabban pedig a férfi. Ez a választóvonal mára el­ tűnt. Castells így fogalmaz: „az emberiség rémálma. A hálózat­ társadalomban a személyes identitás sokkal nyi­ tottabb kérdéssé válik.yárosok és városi terek" című fejezetben lesz szó ( 6 9 6 698.

A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS 1 09 kelt országok közös törekvései révén. Az ország minden iskolája az internetre kapcsolódik.fontos szerepük lehet. Ha a nemzetek összefognak. Castells következtetése. ezt általában törvé­ nyek szentesítették. amelyekre Beck utal . hogy az információ ko­ rában élünk. Mi már magunk dönthetünk egy sor dologról. Ilyen csoportot alkot­ hatnak azok. A hagyomá­ nyos családnak szinte minden formája a férfiak nők feletti uralmára épült. Ma afféle „elszabadult világban" élünk: egy olyan világban. akik az abortusz kedvezőbb meg­ ítéléséért folytatnak kampányt. A másokba vetett bizalom alapját a helyi közösség képezte. hány gyereket akarnak. hogy szüntelenül gondolkodnunk kell azon. A globális kor­ ban a nemzetek kétségtelenül veszítenek haj­ dani hatalmukból. Például az emberek évszázadokig nem ismertek olyan módszert. ami körülvesz minket életünk során. hogy az információtechnológia gyakran lehet a helyi csoportok erősítésének. A mindennapi életben kialakulhat „az érzelmek demokráciája": létrejöhetnek a csa­ ládi életnek azok a formái. hogy „elvont rendszerekben" bízunk: például az élelmiszer-minőséget. növekszik a társadalmi reflexivitás: ez azt jelenti. nem kellett ezen töprengeniük. akkor ismét megzabolázhatják az elszabadult világot. De a kockázat fogalmát ki kell egészí­ tenünk a bizalom fogalmával: az egyénekbe vagy intézményekbe vetett bizaloméval. a víztisztítást ellenőrző ál­ lami szervezetekben vagy a bankrendszer haté­ konyságában. A globalizáltabb társadalomban azonban éle­ tünkre olyan emberek hatnak. A gyors átalakulás világában a bizalom hagyo­ mányos formái rendre felbomlanak. reflektálnunk kell arra. Ezek az új lehetőségek persze új etikai dilemmákat is ma­ guk után vonnak. akik épp az ellenkezőjében hisznek. A kor­ mányzatoknak azonban még így is jelentős ha­ talma marad. amelyeken az előző nemzedékek meg se próbáltak gondol­ kodni. amellyel hatékonyan korlátozhatták volna családjukban a gyermek­ áldást. Ugyanakkor Finnországnak jól felépített. csak így háríthat­ juk el őket. Amikor a társadalmak még jobban igazodtak a szokáshoz és a hagyomány­ hoz. de nem helyettesítik a megszokott demokratikus politikát. A bizalom azt jelenti. a közösségek megújításának eszköze. Azért nem kell attól félnünk. Nézetem szerint azzal. mint régen. hogy semmiképp nem befolyásolhatjuk a jövőnket. amely alkalmazkodott az új gazdaság támasztotta szükségletekhez. A csoportoknak. mert csak így nézhetünk szembe az előttünk álló kockázatokkal. A két nem egyre nagyobb egyenlősége nem korlátozódhat a szavazati jog- Anthony Giddens . haté­ kony jóléti állama van.a politi­ ka hivatalos keretein kívül működő szervezetek­ nek és mozgalmaknak . amelyet a Beck diagnózisában szereplő új kockázatok és bizonytalanságok jel­ lemeznek. és akik talán a világ tőlünk távoli részén élnek. A bizalom és a kockázat szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Bíznunk kell az efféle hatóságokban. A fogamzásgátlás modern módszerei és a reprodukció szabályozásának más technoló­ giai formái révén a szülők ma már nemcsak arról dönthetnek. amely a világ legfejlet­ tebb információs társadalma. Anthony Giddens: társadalmi reflexivitás írásaimban magam is kifejtem a mai világban zaj­ ló változások egy lehetséges elméleti megközelí­ tését. A demokrácia nem korlátozódhat a habermasi közszférára. Például az országok kevésbé hatnak a gazdaságpolitikára. Példának Finnországot hozza fel. az emberek a bevált cselekvési módokat kö­ vethették. de azok is. A demokratikus kormányzatoknak ezeket a változatos igényeket és szempontokat figyelembe véve kell cseleked­ niük. A demokrácia még mindig nélkülözhe­ tetlen. hanem még gyermekük nemét is kiválaszthatják. amelyekben a férfiak és a nők egyenlően vesznek részt. akikkel soha éle­ tünkben nem találkoztunk. mert a „szubpolitika" területén működő csoportok eltérő igényeket fogalmazhatnak meg és eltérő érdekeik lehetnek. és a népes­ ség nagy része jártas a számítógép-használatban.

Új elméleteket kell kidolgoz­ nunk.gondolatai nagy társadalmi és gazdasági átalakulások idején születtek. mint amilyennek látszanak? 6. Ennek okát nem nehéz megfejteni: az elméleti vitákat még a természettudományokban is nehéz eldönteni. A harmadik dilemma a társadalmi nem kér­ déséhez kapcsolódik. hogy még kidolgozhatunk átfogó elméleteket a társadalmi világról. Miért fontos az elméleti gondolkodás a szociológiában? 2. Közéjük tartozik Habermas. mint amilyennek látszik. Az egyik főbb elméleti kérdés az. még­ hozzá úgy. A szociológiában (és más társadalomtudo­ mányokban) az elméleti megközelítések sok­ féleségével találkozhatunk. hogy a társadalmakat harmonikusnak és rendezettnek kell-e felfognunk. Más teoretikusok bírálják a posztmoderniz­ must. párbeszéd és tolerancia lesz. A nemek problémája valóban beilleszthető a meglévő elméleti nézőpontok közé? 5. A klasszi- kusok . hogy a történelemről vagy a társadalomról lehet még bármilyen nagy. KÖVETKEZTETÉS Mára talán elérkeztünk a szociológiai elmélet­ alkotás egy jelentős új szakaszához. A személyes élet demokratizálódása olyan mértéket ér el. Durkheim és Weber . és azt kell vizsgálnunk. Weber és Durkheim megállapításaival? . vagy pedig az állandó konf­ liktust kell hangsúlyoznunk.tényezőkre kell helyeznünk a hangsúlyt? Az ebben a vitá­ ban elfoglalt álláspontokat bizonyos mértékig meghatározza. ÖSSZEFOGLALÁS 1. Mit tudhatunk meg a nyelv vizsgálata révén a társadalom vizsgálatáról? 4. Webernek a protestáns etikáról szóló műve egyetlen elmélet vagy több középszintű elmélet? 3. Vajon a modern világ változási folyamatait a kapitalista gazda­ sági fejlődés alakítja-e elsősorban. A globális átalakulás időszakát éljük. 4. hanem abban is. amelyek ma átformálják társadalmunkat. A szociológiai elmélet különféle „dilemmái" valóban olyan fogósak. poli­ tikai beállítottsága. 5. A két nézőpont ebben az esetben sem zárja ki teljes egészében egymást. hogy a saját viselkedésünket próbáljuk tanulmányozni. hogy a szociológusok ma már foglalkoznak ezzel a kérdéssel. A szociológián belüli állandó viták negyedik csomópontja a modern társadalmak fejlődésé­ nek elemzésével kapcsolatos. mint a koráb­ bi idők változásai. Mi alakítjuk a társadalmat. Az előbbiekben elemzett elméletek a legfontosabb erre irányuló törekvések közé tartoznak. hogy a kapcsolatok alapja a kölcsönös tisztelet. hogyan gondol­ kodnak róla. amely valószínűleg éppen olyan mélyreható . hanem ki kell terjednie a személyes és családi szférára is. és az igazi probléma az.köztük nem gazdasági jellegű . Mennyire kapcsolhatók össze a szociológiai elmélet újabb fejleményei Marx. hogy megértsük azokat az új fejleménye­ ket. 6. a „közszféra". hogy miként függ össze a konszenzus és a konfliktus.Marx. általános elméletet alkotni. főként ahhoz. a „kockázattársadalom". 2.és világszerte. hogy ezekre építve jobbá is tehet­ jük. hiszen komplex problémák adódnak abból. a „há­ lózatgazdaság" és Giddens. hogy a különböző szociológu­ soknak milyen a politikai meggyőződése.ra. 1. A feminista teoreti­ kusok nemcsak abban értek el változást. és a szociológiában sajátos nehézségekkel kell megküzdenünk. hogy mi a kap­ csolat az emberi cselekvés és a társadalmi struktúra között. A posztmodern gondolkodók tagadják. a társadalmi refle­ xivitás fogalmának megalkotói. Beck. 7. mondván. vagy a társadalom alakít bennünket? Az al­ ternatívák közötti ellentét nem annyira éles. hogy a társadalmi élet e két vonatkozását miképpen köthetjük egymáshoz. Castells. 3. széles körben ható -. vagy más . Az újabb teoretikusok a társadalmi fejlődés kérdéseit boncolgatva igyekeztek meghaladni a marxi és weberi gondolatokat egyaránt. hogy be kell-e épülnie általános kategóriaként a szo­ ciológiai gondolkodásba. A szociológiai nézőpontok ütközése számos alapvető elméleti dilemmára mutat rá. A második dilemma azzal kapcsolatos.

Manuel (2007): Az évezred vége. Budapest. Balassi.ac. David (1989): The Condition of Postmodernity.ac. Cambridge.A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS 111 VASMANYO Beck.lse. Polity.Századvég. London.edu/faculty/castells/ Anthony Giddens http://old.theory. Cambridge University Press. Átdolgozott kiadás. Feminizmus és az identitás felforgatása.berkeley. Callinicos. Budapest. Dews.uk/ctr-butl. I INTERNETES FORRÁSOK Michel Foucault http ://foucault.habermasonline. Judith (2004): Undoing Gender. Napvilág. Butler.info Judith Butler http://www. Anthony (2005): Elszabadult világ: hogyan alakítja át életünket a globalizáció? Budapest. Routledge.uk/collections/sociology/whoswho/beck. Alex (1989): Against Post-Modernism: A Marxist Critique. Butler. Budapest. Judith (2007): Problémás nem. Peter (szerk. Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság . Giddens. Gondolat.htm Jürgen Habermas http ://www. Oxford. Blackwell. Cambridge. Giddens. Blackwell. org Ulrich Beck http://www.uk/collections/meetthedirector/ .lse. Ulrich (2003): A kockázat-társadalom. Harvey.org. Anthony (1992): Capitalism and Modern Social Theory. Út egy másik modernitásba.htm Manuel Castells http://sociology. Oxford.) (2000): Habermas: A Critical Reader. Castells.

A TEST ÉS A BESZÉD AZ INTERAKCIÓBAN Érintkezések Benyomáskeltés A személyes tér INTERAKCIÓ IDŐBEN ÉS TÉRBEN Kronometrikus idő A társadalmi élet és a tér-idő rend átalakulása A mindennapi élet kulturális és történelmi szemlélete Szociológiai vita a valóság társadalmi felépítéséről Társadalmi interakció a kibertérben KÖVETKEZTETÉS: GYŐZ A KÖZELSÉG KÉNYSZERE Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források . a gesztusok és az érzelemkifejezés A nem verbális kommunikáció nemi vonatkozásai AZ INTERAKCIÓ TÁRSADALMI SZABÁLYAI Közös jelentések Garfinkel kísérletei „Interakciós vandalizmus" Reaktív kiáltások AZ ARC.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET A MINDENNAPI ÉLET VIZSGÁLATA NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Az „arc".

mintha többé tudomást sem venne a másikról. hogy nem kell tolakodónak vélnie. és folyton keresztezik egymás útját. Néhányukkal csak az első edzésükön foglalkozott. Az edzésben részt vevők közvetlenül egymás mellett dolgoznak. amelynek hatékonyan. Az edzőteremben korlátozott a személyes tér. amelyeket nagyon közel raknak egymáshoz. amit Erving Goffman (1967. Ebben a fizikai térben Eric csak úgy mozog­ hat. de elkerül minden olyan gesz­ tust. Amikor az udvarias figyelmetlenség egymás mellett elhaladó idegenek között jelentkezik. hogy szemkontaktust teremt valakivel. Amikor az utcán két ember elhalad egymás mellett. Ennek jelentőségét leginkább akkor láthatjuk. Az udvarias figyelmetlenség többé-kevésbé öntu­ datlan cselekvés. néha vadidegenek között is félelem nélkül kell zajla­ nia. Ezalatt több száz emberrel ismerkedett meg. de alapvető jelentősége van tár­ sadalmi életünkben. mert a gépeket egymáshoz közel helyezik el.ft Eric már évek óta fitneszoktatóként dolgozik egy drága belvárosi egészségközpontban. akik az edzőte­ remben megfordultak.udvarias figyel­ metlenségnek nevez. Másokkal többször is találkozott „spinning" (csoportos ke­ rékpározás) óráin. amikor átmennek egy másik géphez. 1 9 7 1 ) . Az ember jelzi a másiknak. az egyikük (a férfi) jelzi a másiknak (a nőnek). hogyan használhatják a gépeket. Az udvarias figyelmetlen­ ség korántsem jelenti azt. majd másfelé néznek. aki­ vel már legalább egyszer találkozott. Ha először találkoznak aznap. hogy ész­ lelte a jelenlétét. amely túlzottan tolakodónak minősülhetne. mivel a hét megha­ tározott napjain általában ugyanazok edzenek a központban. . amikor megmutatta ne­ kik. Mi • JHH A konditeremben edzők viselkedése gyakran jó példa az udvarias figyelmetlenségre. Pél­ dául a súlyzózás egyik szakasza olyan gépekre épül. ellenségeskednie vagy bármi okból kerülnie. először távolabbról gyors pillantást vet­ nek egymásra. Megint másokat alkalmi kap­ csolatok révén ismert meg. de aztán mindenki teszi a dolgát. akkor általában köszönti az illetőt. hogy levegőnek nézzük a másikat.a sok helyzetben kölcsönösen elvárt . Ez jó példa arra.

akkor a másik rendszerint a kedvese. hogy megvédjék személyes terüket. hogyan tekintenek egymás­ ra. ha olyan példát veszünk. Alighanem ba­ rátaival ebédelt. Ennek három oka van. este még esetleg kiruc­ cant más barátaival. hónapról hónapra. délután pedig újabb órákra ment vagy egyedül tanult. mint a hétköznapokat. mintha takargatnának valamit. hogy érzelmei tükröződjenek az arcán. Viszonylag korán elment otthonról. Ha meregetnék a sze­ müket. Ha viszont mindketten kerülik egymás tekintetét. Ha egy nő mereven bámul egy férfit. de mindenképp furcsán viselkednek. családtagja vagy kö­ zeli barátja. ha egy másik etnikai csoport tagja halad el mellette. Később ugyanazon az úton.a buszon utazók mindent elkövetnek. mert az például ellenséges szándékot jelezhet: köztudott. hogy figyelnek. hazament. hogy a fajgyűlölő „gyűlöletbámulással" (hate stare) reagál. és hagy­ ja. Még a beszélgetésbe elegyedett barátoknak is vigyázniuk kell. Először is a mindennapos rutincselekvések. amelyiken jött. sőt év­ ről évre történő ismételgetése alkotja. hogy nem hisz­ nek a másiknak. nem máshol jár az eszük. Pedig a társadalmi interakció látszólag teljesen jelentéktelen formáinak vizsgálata a szociológiá­ ban rendkívüli jelentőséggel bír. Életünk vázát a hasonló viselkedésminták nap­ ról napra. sőt a szociológiai kutatás egyik legérde­ kesebb területe. amelyben nem érvénye­ sül. Ezek tanulmányozásából sokat megtudhatunk önmagunkról mint társadal­ mi lényekről és magáról a társadalmi életről is. de sose hosszan a másik szemébe nézve mutatják. vagy legalábbis nem értik. bement az egyetemre. hétről hétre.például befejezi az egyetemet és munkába A MINDENNAPI ÉLET VIZSGÁLATA Miért foglalkoztatnának minket a társas viselke­ dés efféle banális mozzanatai? Egy nap ezerszer is elhaladhatunk mások mellett az utcán. Természetesen nem ugyanazt a napi rutint követjük mindannyian. mit csinált például tegnap és tegnapelőtt! Hétköznap bizonyára nagyjából akkor kelt fel. és a hétvégét általában egészen másképp töltjük. strukturálják. dás nélkül tehetünk valami jelentéktelen dolgot. amire gyakorla­ tilag minden hétköznap sor kerül. távolról sem ér­ dektelen. Az utcán. a munkában vagy egy tár­ sas összejövetelen találkozó idegenek vagy futó ismerősök szinte soha nem néznek ilyen hoszszan a másik szemébe. Amikor egy ember életében alapvető változás tör­ ténik . az annak a jele lehetne. Gondolja csak végig olvasóm. amit mond. akkor azt a benyomást keltik. Mindketten rendszeresen. amelyek során többé-kevésbé folyamatosan in­ terakcióba kerülünk másokkal. szót válthatunk a barátainkkal vagy szinte gondolko­ . for­ málják cselekvésünket. amikor szokott (ami önmagában is fontos rutincselekvés).Ha mellém ülsz. megjárod! .

tanult kulturális tapasztalatok. Charles Darwin. Másodszor: a mindennapi élet vizsgálata fel­ tárja. hogy milyen érzel­ mek kifejezése volt a cél. „A szociológiai elméletalkotás" című feje­ zetben elméleti szempontból vizsgáltam a min­ dennapi társadalmi interakciók és a nagyobb társadalmi struktúrák kapcsolatát (109-110. Ha azonban az ilyen interakciók sokaságát együtt vizsgáljuk. meglepetés). hanem emberi interakciók során keletkezik. undor. így próbáltak valamivel pontosabb szabályokat al­ kotni egy olyan területen. o. Harmadszor: a mindennapok társadalmi inter­ akciójának tanulmányozása az átfogóbb társa­ dalmi rendszerek és intézmények működését is megvilágítja. Ugyanakkor elismeri. amelyek megadják a városi élet jellegét. és folyamatosan kap­ csolatba kerül olyan emberekkel. hogy ezek széles körben elterjedt. gesztusokkal vagy testmozdulatokkal közölhetünk. Ekman . hogy az érzelmek mimikával való kifejezé­ se és annak értelmezése az ember veleszületett képessége. a gesztusokról). amellyel le­ írható az arcizmoknak az egyes kifejezéseket létrehozó mozgása (Ekman-Friesen 1978). ame­ lyeket a társadalmi interakcióval foglalkozó szo­ ciológusok vizsgálnak. az egyének hát­ terüktől. a normák és a közös elvárások. sőt szorosan kapcsolódnak ezek­ hez.1 3 3 . egészen más a helyzet. hogy az apró-cseprő. A modern társadalmakban az em­ berek többsége városlakó. amelyek hatféle érzelmet tükröző arckifejezést ábrázoltak (öröm. hogyan közölhetjük a nyelv révén mondaniva­ lónkat másokkal úgy. például a nemek vagy a társadalmi osztályok problémájától. Az 1. akiket szemé­ lyesen nem ismer. amit szavakban megfogalmaztunk. ám ez félrevezető. Ezután rátérünk a min­ dennapi beszéd elemzésére. hogy jelentése ne csorbul­ jon. hogy minden emberben meg­ vannak az érzelemkifejezés alapvető módjai. de azután kialakul egy új és igen stabil szokásrendszer. Ekman szerint mindez alátámasztja azt a né­ zetet. NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ A társadalmi interakcióhoz a nem verbális kom­ munikáció számos formája szükséges: informá­ ciót. érdekeiktől és motivációiktól függően különbözőképpen látják a valóságot. A nem verbális kommunikációt néha „testbeszédnek" is nevezik. Más szóval a valóság nem állandó.mintha alá­ támasztanák Darwin állítását. döntései és tet­ tei révén folyton alakítja a valóságot. Két konkrét példával érzékeltetem majd a mikro. vagyis megnézzük. FACS). Az udvarias figyelmetlenség is egyike a mechanizmusoknak. Bár a társas viselkedést bizonyos mértékig olyan erők vezérlik. hogyan alakíthatja az ember kreatív módon a valóságot. ol­ dalon). Ebben a fejezetben rámutatok arra is.).5. Valójában minden kiterjedt társa­ dalmi rendszer a társadalmi interakció minden­ napi életünkben megfigyelhető mintáira épül. Bár ezt egyesek vitatták. / A 4. és az új-guineaiak felismerték. Vizsgáljuk meg újból azt az esetet. Ekman kutatásai . amelyre később ( 1 3 2 . o. Mivel az egyén képes a kreatív cselekvésre. nem válnak el a könyvem későbbi fejezeteiben tárgyalt átfogó kérdésektől. amikor két járókelő elhalad egymás mellett az utcán! Ha ezt az eseményt önmagá­ ban nézzük.. Ebben a fejezetben szó lesz a nem verbális jel­ zésekről (az arckifejezésekről. hogy vizsgála­ tai nem szolgálnak cáfolhatatlan bizonyítékkal.amelyek során egészen különböző kulturális hátterű em­ berek érzelmi reakcióit vizsgálta .és makroszociológia összefüggését (lásd a keretes részeket a 118. a gesztusok és az érzelemkifejezés A nem verbális kommunikáció egyik legfonto­ sabb része az érzelmek arcjátékkal való kifeje­ zése. amelyekkel mindannyian élünk a másokkal foly­ tatott interakciókban. hiszen elképzelhető. mindennapos gyakorlatok. jelentést arckifejezésekkel. a maga állandóan nyüzsgő tömegével és személytelen kapcsolataival. az evolúcióelmélet aty­ ja megállapította.1 2 4 . A közös­ ség tagjainak képeket mutattak. Az „arc". mint a szerepek. fejezetben is­ mertetett szimbolikus interakcionista szemlélet középpontjában épp a valóság társadalmi fel­ építésének ez az elképzelése áll. Ezt nem nehéz bizonyítani. statikus. düh.) visszatérünk. mert az érzelmeket a lehető legkülönfélébb módokon azonosítják és osztá­ lyozzák. szomorúság. félelem. Paul Ekman és kollégái kifejlesztették az úgynevezett arckifejezés-kódoló rendszert (Fa­ cial Action Coding System. amelynek addig szinte semmi­ lyen kapcsolata nem volt a külvilággal. Ekman és Friesen egy elszigetelt új-guineai közösségben végzett megfigyeléseket. hogy hiteltelenítsük vagy éppen kiegészítsük azt. illetve a 1 2 3 . mert jellemzően azért használjuk az ilyen nem verbális jeleket.. akkor közvetlenül nyilván nem so­ kat árul el a társadalmi szerveződés nagyobb és időben állandóbb formáiról. amely mindig is nyi­ tott volt a következetlen vagy ellentmondásos értelmezések előtt. rendszerint gyökeresen meg kell változtat­ nia a napi rutinját is. FEJEZET áll -.

d) meglátna egy döglött disznót. c) dühödten harcra készülődne.J TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET E fényképek segítségével. amikor megszagoltak egy szokatlan illatú tárgyat. amely a felnőttek érzelemkifejezésében is megfigyelhető. hogy mutassa meg. hogy igen. Ekman ezt a férfit arra kérte. indivi­ duális és kulturális tényezők alakítják az arcmoz­ gások pontos formáját. amelyeket az európai­ ak vagy az amerikaiak nagyon gyakran használ­ nak (például a rámutatást). Eibl-Eibesfeldt (1973) hat. a kutatók bizonyíthatták azt a feltevést. Az izza­ dás. vagy ezek segítségével szavak nélkül kommunikálunk. hogy a szavaink nem pontosan azt fejezik ki. milyen volna az arckifejezése. míg az angol-amerikai kultúrában éppen az ellenkező­ jét. milyen mértékben azonos az arckifejezésük bizonyos érzelmi helyzetekben a halló-látó gyerekekével. Bár az érzelmek mimikával való kifejezése a je­ lek szerint részben belülről meghatározott. Nincsenek olyan gesztusok vagy testtartások. Ugyan­ így Olaszország egyes részein például dicséret­ képpen a kiegyenesített mutatóujjukat az arc közepéhez illesztik és megforgatják. Mindhárom módon tréfálkozhatunk. A nem verbális kommunikáció nemi vonatkozásai Vajon van a mindennapi társadalmi interakció­ nak nemi vetülete? Joggal hihetjük. hogy milyen helyzetekben tartjuk azokat megfelelőnek. Az FACS-rendszer haszná­ latával Ekman és Friesen azonosítottak egy sor olyan finom arcizommozgást az újszülött csecse­ mőnél. amely már jó ideje ott hever. Az arckifejezések­ hez hasonlóan gesztusokkal és testtartásunkkal is folyamatosan árnyaljuk mondandónkat. Bizonyos gesztusokat. a fészkelődés. válaszaik csak belülről megha­ tározottak lehettek. amelyek az összes vagy akár a legtöbb kultúrában azonos jelentést hordoznának. amelyeket mások érzékelhetnek. ez a gesztus azonban másutt ismeretlen. Mivel ezt a viselkedést másoktól nem leshettek el. szü­ letésétől fogva siket és vak gyermekkel végzett vizsgálata során azt próbálta megfigyelni. b) megtudná. hogy az alapvető érzelemkifejezési módok minden népnél azonosak. valamint a mosoly időtartama is. gúnyolód­ hatunk vagy kifejezhetjük kételkedésünket. hiszen gyakran azt jelzik. amely hason­ ló a felnőttek undorodó arckifejezéséhez (csücsö­ rítenek és összevonják a szemöldöküket). amikor nyilvánvalóan örömüket lelték abban. amivel éppen foglalkoz­ tak. Pél­ dául a különböző kultúrákban az emberek más­ ként mosolyognak: eltér az ajkak és más arcizmok mozgása. egyes népek mintha egyáltalán nem ismernének (Bull 1 9 8 3 ) . felvonták a szemöldöküket meglepetésük­ ben. hogy a szóban forgó sze­ mély megpróbál félrevezetni minket. Például a gyakorlott meg­ figyelő gyakran a nem verbális jelekből is követ­ keztetni tud a félrevezetési szándékra. Mivel az interakciókat a tágabb társadalmi kör- . hogy meghalt a gyermeke. ha többször is megpróbáltak valamilyen nem tetsző tárgyat a kezükbe adni. a hosszan az arcra erőltetett kifejezés (az őszinte általában négy-öt másodperc múltán eltűnik) azt mutathatják. A csecsemők például a savanyú ízekre olyan arcjátékkal reagálnak. de számos egyéb finom jelzés is létezik. Egyes társadal­ makban például a bólintás tagadást jelent. a merev tekintet vagy az oldal­ pillantások. és homlokukat ráncolták. Alighanem az elpirulás a leg­ nyilvánvalóbb példa a szavakban megfogalma­ zott jelentésnek ellentmondó fizikai jelekre. valamint azt. amelyeken Paul Ekman örökítette meg egy világtól elzárt új-guineai törzs tagjának az arcki­ fejezéseit. A gyerekek mosolyogtak. amit szavakban nem közölnek: hogy mennyire őszinték hozzánk és hogy bízhatunk-e bennük. amit gondolunk. eredményeit azonban más típusú kutatások is alátámasztják. ha egy történet szereplőjeként a) meg­ örülne most érkezett barátjának. Tehát má­ sok mimikájából és gesztusaiból kitalálhatjuk azt is. A nem verbális úton akaratlanul keltett benyo­ mások árulkodóak lehetnek.

milyen „jelentésbeli" ellentmondá­ sok lehetnek a nem verbális kommunikáció azo­ nos formái között. Az efféle interakció az egymás számára idegen férfiak és nők között zajló utcai beszédre jellemző (Gardner 1995). mint a nők: lábukat terpesztve hátra­ dőlnek. vagy mint­ ha megelőzhetnénk őket azzal. és mert irányító szere­ püket a gyakoribb fizikai érintkezéssel mutatják. és általában összefüggenek a társadalomban meg­ szerzett hatalom és helyzet kérdésével is. a közvetlen interak­ ciókban megfigyelhető mindennapi viselkedés vizsgálata és makroszociológia. mintha az efféle interakciók elszigetelt esetek volnának. Sosem érthetjük meg teljesen ezeket az inter­ akciókat. a társadalom álta­ lánosabb jegyeinek. hogy férfiak nőket zaklatnak. hogyan kapcsolódik egy lát­ szólag a mikroszociológia felségterületéhez tar­ tozó esemény .és közéletben egyaránt. akkor ezt „természetesnek" vagy „ártatlannak" tekinthetik. kezüket az ölükbe teszik.férfiak egy csoportja verbálisan zaklat egy utcán sétáló nőt . és csak akkor lehet megérteni. de gyakrabban meg is szakítják a szemkontaktust. nem meglepő. hogy ezek a látszólag jelentékte­ len mikroszintű interakciók erősítik a társadal­ munkban általánosabb.a makroszociológia tárgyát alkotó nagyobb kérdésekhez. ha nem kötjük össze ekképp a mikro. a nemek közötti egyenlőtlen­ ség nagyobb rendszeréhez kapcsolta. összessé­ gükben erősítik a nemek közötti egyenlőtlenség mintáit (Burgoon et al. szexuális kezdeményezésnek tekintik. hogy a férfiak általában fesztelenebbül ülnek.úgy fordul elő. E gondolatmenet szerint a nők a szemkontaktus­ sal és az arcjátékkal jóváhagyást keresnek.amelyek közül legismer­ tebb az építési terület környéke . amikor állnak vagy ülnek. akkor ezt gyakran kihívónak. akihez beszélnek. a szemkontaktust! Ezt az egyének sokféleképpen használják: gyakran ezzel keltik fel valaki figyelmét vagy kezdeményeznek társas interakciót.és makroszociológiát. és hogy gyakrabban keresik a másik tekintetét. lábukat keresztbe rakják. Ezek az összefüggések napi életünk szokványos inter­ akcióiban is világosan megmutatkoznak. A társadalmi nem és a nemi szerepek értelmezését nagyban befolyásolják társadalmi tényezők. Bár az ilyen esetek önmagukban látszólag lényegtelenek. kerülheti a férfi tekintetét úgy. mint a férfiak. A nem verbális kommunikációban más nemi különbségeket is megfigyelhetünk. a férfiak valószínűleg bátrabban kezdeményeznek szemkontaktust idegenekkel. hogy ezt rendjén valónak vegyék). például az osztály. Carol Brooks Gardner egy 1995-ös tanulmányá­ ban (Passing By: Gender and Public Harassment) megállapítja. ha egy férfi szemkontaktust kezdeményez egy nővel. A mikro. nem sok haszna. míg a nők tartása zártabb. Bár egy-egy nő zaklatása elemezhető mikroszociológiai szinten. Ha viszont egy nő bámul egy férfit. Gardner például azt a jelenséget. hogy szoros kapcso­ lat van a mikroszoáológia. Ha egy férfi bámul egy nőt. hogy a köztereken a fér­ fiak vannak előnyben. A szociológu­ sok azt állítják. hogyan alakul a nemek hierarchiája az adott társadalomban. Azokban a társadalmakban. nyezet formálja. a bámulás megvilágítja. hogy a kéretlen interakció e típusa különböző színtereken . ahol ál­ talában a férfiak töltenek be domináns szerepet a nőkkel szemben a magán. hogy a probléma végleges megoldásához a nemek kö­ zötti egyenlőtlenség olyan formáinak megszünte­ tésére kell törekedni. ha azt is figyelembe vesszük. hogy a nők nyilvánvalóbban (arcjátékkal) feje­ zik ki érzelmeiket. hogy a férfiak és a nők eltérően láthatják és fejezhetik ki a verbá­ lis és a nem verbális kommunikációt egyaránt. mint a nők. ha a kérdést ennyi­ re egyszerűsítve szemléljük. mint egy .vagy nemi hierarchia vizsgálata között (Knorr-Cetina-Cicourel 1981. 1996). hogy a nők gyakran sértőnek találják. Vizsgálatok igazolják. egyenesen ül­ nek. mert általában távolabb állnak attól. A nők általában közelebb állnak ahhoz. mint for­ dítva (a nőktől pedig elvárják. A férfiak a nőknél nagyobb te­ ret foglalnak el. ha a nőt ez feszélyezi. hogy másfelé néz vagy meg­ szakítja az interakciót. Úgy tűnhet. a férfiak beszélgetés közben sokkal gyakrabban érintik meg a nőket. mert terpeszkedve ülnek. és mindenütt megjelenik a nemi erőszak veszélye. fejezetben már írtam. amelyet az jelenít meg leginkább. hogyan kapcsolódik össze a mikro. egyetlen interakció vizs­ gálatával. makroszinten kialakult egyenlőtlenséget. Ez megmutatja.•J FEJEZET Nők és férfiak a köztereken Az 7. Giddens 1984). amelyekből az efféle inter­ akciók erednek.és makroelemzés. A szemkontaktus egyik formája. Ebben a keretes részben arra hozok példát. a nők testileg kiszolgálta­ tottak. ak­ kor a nő általában hamarabb elfordul. akivel beszélnek. Vegyük például az egyik leggyakoribb nem verbális ki­ fejezésmódot. Vizsgálatok mutatták meg azt is. hogy jó modorra tanítjuk az embereket.és makroszint közötti kapcsolat megértésével beláthatjuk.

Ha valaki azt kérdezi a másiktól: „Mit csináltál tegnap?". vagyis az olyan népi vagy laikus eljárások vizsgálata. ha valaki nem tart be egy ilyen jelentéktelennek látszó beszél­ getési konvenciót? Egyszerűen azért. a tanulmányi eredményem. Garfinkel a kísérlet résztvevőit arra kérte. milyen tevékenységeket szoktunk együtt végez­ ni. hogy mit miért mondunk. interakcióink jó része a másokkal folytatott informális beszélgetések során. általában anélkül. hogy szép?". „A napnak melyik részére gondolsz?" és így tovább.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET férfi tenné. ha ismerjük a társadal­ mi kontextusát. hogy minden véletlenszerű vagy általános kijelentésnek kide­ rüljön a pontos jelentése. hogy a lakói kutyát-macskát tartsanak. amint megtudjuk. A kifejezés Harold Garfinkeltől ered. akinek munkájáról az alábbiakban lesz szó. hogy a nyelv a társadalmi élet alapvető tényezője. hogy tudatosan figyelnénk rájuk. tudjuk. hogy az illető rendszerint mit csinál a hét egy adott napján. mert min­ dennapi társas életünk stabilitása és értelme arra épül. hogy még a legkifinomultabb számítógépet sem sikerült mind ez idáig beprogramozni az emberi beszélgetésre. közös tudásra építenek. akinek semmi gondja a gyerekkel. AZ INTERAKCIÓ TÁRSADALMI SZABÁLYAI Bár viselkedésünkben. hogy beszélgessenek valamelyik barátjukkal vagy ro­ konukkal.. Tulajdonképpen még a . de nem engedi. hogy egy albérlőjelölt és a háziúr között folyik: van olyan tulajdonos. A: Van egy kutyám is. amelyekkel az emberek mások tetteit és szavait értelmezik. a válasz nem annyira egyértelmű. Minden kérdést vagy megjegyzést elkerülhetetlenül olyan hosszadal- Közös jelentések A mindennapi társalgás legjelentéktelenebb for­ mái is feltételezik. az anyagi helyzetem. B: Az nem okoz gondot. Vagyis a jelentést részben szavak közvetítik. Ám a társadalmi kontextus ismerete nélkül „B" válaszai látszólag nincsenek összefüggésben „A" közléseivel. Újabban viszont kialakult egy olyan megközelítés. „S" pedig a barátja): S: Hogy vagy? E: Mármint milyen szempontból? Az egész­ ségem. illetve azt is." A kérdésre adandó választ többek között az segít meghatározni. amely a szavakban nem jelenik meg. és logikus lenne azt válaszolni: „Hét óra tizenhatkor felébredtem. Egy nap hosszú idő. amelynek középpontjában az áll. B: Jaj.. Az etnometodológia az „etnomódszerek" kuta­ tása. illetve mások magatartá­ sának értelmezésekor rutinszerűen használunk nem verbális eszközöket.) Ide figyelj! Én csak udvarias akartam lenni! Iga­ zából egy csöppet sem érdekel. társalgás (alkalmi verbális érintkezés) for­ májában zajlik. Hét tizenkilenckor megnyitottam a zuhanyt.. Mindannyian használunk ilyen értel­ mezési módszereket interakcióinkban. és törekedjenek arra. hogy a tár­ sadalom egészében a férfiak hatalommal bírnak a nők felett (Young 1990). Garfinkel kísérletei Az „alapkövetelményeket". hogy a beszélgetők sokrétű. Gyak­ ran csak úgy tudunk értelmezni valamilyen köz­ lést egy beszélgetésben.. Az így létrejött beszél­ getések egyike a következőképpen zajlott le („E" a kísérletben részt vevő diák. hogy ismerjük a kérdezőt. miképpen használják az emberek a nyelvet a mindennapi élet szokásos helyzeteiben. a fürdő­ szobába mentem és elkezdtem mosni a fogamat. és mon­ dandónkat a szavakat alátámasztó kimondatlan feltevésekkel pontosítjuk. részben pe­ dig a beszélgetés társadalmi kontextusa hordozza. Vagyis a kommunikáció nem verbális formáinak mikroszintű vizsgálata olyan rejtett je­ leket tárhat fel. akkor nem tudnánk értelmes kommunikációt folytatni. az már baj! Vajon mi történik itt? Milyen kapcsolat van a két beszélő között? A beszélgetés rögtön érthetővé vá­ lik. akkor meg kellett kérdezni: „Hogy érted azt. amelyek azt mutatják. Nézzük a következő beszélgetést (Heritage 1985)! A: Van egy tizennégy éves fiam. Ha valaki azt mondta: „Szép napot!". hogy vagy! Miért zavarja meg az embereket. S: (Elvörösödik és hirtelen kikel magából. a lelki nyugalmam vagy a. A hétköznapi társalgásban hasz­ nált szavaknak nincs pontos jelentésük. Ha ezeket nem tekinthetnénk telje­ sen kézenfekvőnek. legfelszínesebb csevegés is annyira összetett. mint az a kérdés szavaiból következne. Harold Garfinkel (1963) önként jelentkező egye­ temistákkal végzett kísérletei világították meg. hogy vannak közös kimondatlan kulturális feltevéseink arra vonatkozóan. A szociológusok mindig úgy tar­ tották. Hét tizennyolckor felkeltem az ágyból. amelyek segítségé­ vel mindennapi beszélgetéseinket szervezzük.

FEJEZET hanem megtagadja az értelmes választ. Jeff vagyok. ha ezeket a szokásokat megtörik.igazodnak a hanglejtésbeli váltásokhoz. Nézzük például az alábbi jellemző beszélgetést a szülő és tizenéves gyere­ ke között! Szülő: Hova mész? Gyerek: El. zavartakká vagy bizonyta­ lanokká válunk.. hogy a beszélgetést szeretnénk elhárítani. amikor ezt normális esetben nem tennénk. amely szükséges lenne egy kijelentés. „B" szándékosan „félreérti" „A" kérdését. mint már említettem. megjegyzés vagy kérdés értelmezésé­ hez. mintha nem ismernék azt a szavakban nem kifejezett kontextust. Nagyon reméljük. Ami tehát első látásra jelen­ téktelen beszélgetési konvenció. Szülő: Mit fogsz csinálni? Gyerek: Semmit. a mai vendége! Először is mindketten kérünk ásványvizet és ét­ lapot. hogy finom lesz az étel. akkor veszélyben érezhetjük magunkat. A társal­ gáselemzés olyan módszer. ha mindenki megmarad a cseve­ gés hallgatólagosan elfogadott konvencióinál. hogy egy szociológiai kísérlet ke­ retében szándékosan megszegték a beszélgetés szabályait. hogy válaszul ironikusan kifejezhesse aggodalmát vagy rosszkedvét. a vál­ takozó megszólalásban.. A beszélők kölcsönösen figyelnek egymásra. például: A: Hova mész? B: Tönkre. amellyel egy beszélge­ tés jelentése minden szempontból vizsgálható . borlap nem kell. mint az egyetemisták Garfinkel kísérleteiben: nem kérdezősködik olyan helyzet­ ben." mas „pontosítási műveletnek" kellene követnie. az valójában a társadalmi élet szövetének alapvető része. A mindennapi beszélgetés sok „szabálya" csak akkor válik nyilvánvalóvá. feltétlenül tudatjuk Önnel. a beszélgetőtársat megpró­ báljuk megtréfálni. ha az egyik fél „nem hajlandó együtt­ működni". Épp ezért feszültségeket okozhat. vagy esetleg az. Ha bármire szükségünk lenne. „Interakciós vandalizmus" A beszélgetés. így „együttműködnek" az interakciók kezdésében és befejezésében. ezért jár súlyos következményekkel a felrúgása. A mindennapi társalgás általá­ ban úgy zajlik. vagyis vé­ gül is ezt mondja: „Törődj a magad dolgával!" A fenti első kérdésre egy másik ember más helyzetben egészen más választ adhat. miért tekintik a járókelők gyakran prob­ lematikusnak az efféle interakciókat. Garfinkel egyetemistái úgy alakítottak ki fe­ szült helyzetet. Nincs eb­ ben semmi rossz mindaddig. hogy a félreér­ tés célja a másik megnevettetése. hogy segítsék a zökke­ nőmentes beszélgetést. amelyekben az emberek beszélgetési módsze­ reikkel „kevernek bajt"? Egy amerikai vizsgálat során a New York-i járókelők és az „utca népe" közötti szóváltásokat elemezve próbálták meg­ érteni.például ez az éttermi vendég. a tréfa éppen a beszédhez kapcsolódó kimondatlan feltevések szándékos félreértéséből táplálkozik. hogy az emberek a min­ dennapi életben olykor szándékosan úgy tesz­ nek. De mi van a való világ helyzeteivel. Az én specialitásom a coq au vin. amikor ezt mondja: „Üdv. amíg az interakció résztvevői tisztában vannak vele. . az egyik leg­ főbb módja annak. hogy a beszélgetők gondosan rá­ hangolódnak mások „végszavaira" . Ennek a célja lehet az.a legkisebb töltelékszavaktól (például „hmmm" és „á!") a szóváltás pontos időbeli menetéig (szüne­ tek. hogy napi életünk stabilitását és egységét megőrizzük. Akkor vagyunk a legnyugodtabbak. a rövid szünetekhez vagy a gesztusokhoz -.5. A társal­ gáselemzésnek nevezett technikát alkalmazva összehasonlították a kiválasztott utcai szóváltá­ sokat a mindennapi társalgás mintáival. Meg kell jegyeznünk. amilyet Garfinkel kísérleti személyeinek kel­ lett kezdeményezniük a lehető leghétköznapibb megjegyzésekre válaszolva. megszakítások és átfedések). hogy igyekszünk felhívni a figyelmet egy köz­ lés kétértelműségére. zavarba hozni. ha valaki megszegi . és az interakció ilyen esetben megakadna. A gyerek tehát éppen ellentétes módon válaszol a szülő kérdéseire. A szellemeskedés.

5. Mudrick: Az enyém Mudrick. mintha nem is hallotta volna. a rokonokkal és az ismerősökkel folytatott interakcióik során. lányok! Milyen csinosak vagy­ tok ma! Van pénzetek? Vegyetek rajta könyvet! Rá se hederítenek. hogy így feltűzöd a hajad. Az interakciós vandalizmussal kapcsolatos vizsgálat még egy példával szolgál a mikroszintű .fekete férfiak és az utcán mellettük elhaladó fehér nők közötti interakciókat vizsgáltak. de gyakran nem vette a lapot. Mudrick: Hol a gyűrűd? 10. Ha csak az átiratot néz­ zük. tovább próbálko­ zott. továbbhalad (Duneier-Molotch 1999). tudod-e?! A nő rá se hederít.késlelteti a válaszait. alko­ holista vagy kábítószerfüggő . mint a durva fizikai vagy verbális támadás áldozatai. Aztán egy fiatal fekete nő közeleg. mert azok „bárdolatlan" jellegűek. Mudrick: Férjed van? 6. a nők rendszerint megszaporázzák lép­ teiket és mereven előre néznek. 7. Mudrick: Na! 8. mintha észre se venné Mudrick ismételt próbálkozásait. hogy a beszélő té­ mát akar váltani. amikor egy nagyjából 25 éves fehér nő közeleg egyen­ letes tempóban. 4. ahogyan egy normális interakcióban tennék. a rendőrséggel. megjegyzéseivel gyakran a nő szavába vág. Mudrick: Hahó. A nő . ügyet sem vetve a megjegyzésre. 6. Amikor a nő ellen­ állt a férfi beszélgetésindító próbálkozásainak. A járókelők épp azért tudják nehezen kezelni az utcai szóváltá­ sokat. hogy a nő nem kíván társalogni. a férfi ezt nem vette tudomásul. hogy rájuk kiáltottak. úgy boríthatják fel a minden­ napi beszélgetés konvencióit. Nő: De! 13. szépségem! 2. Mudrick: Jól vagy? 4. Az alábbiakban azt idézem. Mudrick: Szépségem! Szépségem! A nő továbbhalad. Nő: Van. Mudrick: Figyelj! Figyelj csak! Tudom. És a tiéd? A n ő n e m válaszol. A városi jó modor alapvető követelménye.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET A kutatás során . Mudrick: Nagyon csinos vagy. hallod-e! Tet­ szik. Ha hiá­ nyoznak a beszélgetéskezdés és -befejezés szoká­ sos jelei. Mudrick: Nézzenek oda! Szemrevaló vagy. Bár a férfiak megjegyzései ritkán ellenséges hangvételűek. 1. amikor a nő je­ lét adta. Mudrick: Ne mondd már! 12. 5. a helyi üzlet­ tulajdonosokkal. amely „bár­ dolatlannak" számít. akkor is eléggé egyértelmű. hogy nem kívánja folytatni: 1. Mudrick: Legyél a feleségem! A következő alkalommal két. Az utcán élők gyakran igenis alkalmazkodnak a mindenna­ pi beszédformákhoz az egymással. 2. hogyan próbált Mudrick. hogy elbizonytala­ nítják a járókelőket. Nő: Otthon tartom. az a hétköznapi beszél­ getések többségében azt jelzi. A szociabilitás hallgatólagosan elfogadott szabályainak megsértésével Mudrick olyan módon folytatja a beszélgetést. amelyekben a rang­ létra alacsonyabb fokán álló személy felborítja az interakció hallgatólagosan elfogadott. mi történt velük. interakciós vandalizmusnak nevezik. még világosabbá vá­ lik a vonakodása. A beszélgetésekben nagyon pontos mutató az időzítés: ha akár csak egy másodperc töredé­ kével is késik a válasz. De ha kedvük tartja. Nő: Van! 9. az ötvenes évei vége felé járó fekete férfi nőkkel beszélgetés­ be elegyedni (Duneier-Molotch 1999): Mudrick akkor kezdi ezt az interakciót. Nő: Jó napot! Hogy s mint? 3. húszas éveiben járó fehér nő jön. De ezekben a beszélgetésekben valami „elromlik".ha egyáltalán válaszol . Mudrick: Hahó. megmagyaráz­ hatatlan bizonytalanságérzet keríti hatalmába. amikor úgy tesz. hogy hallod! Aztán egy harmincas éveiben járó fehér nőt szólít meg. bókoltak vagy kérdéseket tettek fel nekik. akkor az egyéneket erős. de amikor a magnófelvételen végzünk társalgáselemzést. Mudrick viszont azonnal válaszol. Mudrick: Megtudhatom a neved? 14. Vagy a férfinak sikerült beszélgetést kezde­ ni. A beszélgetés e két meghatározó részlete a férfiak és nők viszonyá­ ban igencsak problematikus. Mudrick: Tetszel. mert a nők ritkán válaszolnak úgy.többnyire hajléktalan. babám! A nő összefonja a karját és meggyorsítja lép­ teit. hogy másokkal folytatott beszélgetéseinknek megfele­ lő „kezdete" és „vége" legyen. 11. Ebben az esetben Mudrick az interakciót alkotó tizennégy megszólalás közül kilencben beszél­ getést kezdeményez és további válaszokat pró­ bál kicsikarni a nőből. Ennek megfelelően a nő is „bárdolatlan". A férfiak gyakran úgy próbáltak beszélgetést kezdeményezni a nőkkel. 3. hogy beszélgetésbe elegyedjen vele. a ma­ gasabb rangúak által tiszteletben tartott rendjét. Az interakciós vandalizmus áldozatai még kevésbé tudják megfogalmazni. A szerzők az efféle eseteket.

mint aho­ gyan azt a fenti példa sugallja? Tudatosan nem is. Mindez okoskodásnak tűnhet. miközben mindennapi interakciókba kerü­ lünk másokkal. amelyek az arcunk. amelyeket Goffman (1981) reaktív kiáltásoknak nevezett. hanem többé-kevésbé artikulálatlan felkiáltásoknak tekinthetők. hanem csak kisebb balesetek al­ kalmával használatos. hogy sza­ kadatlanul és hallatlanul bonyolult módon kont­ rolláljuk a megjelenésünket. A „hoppá" rendszerint más jelen­ lévőknek szól. ha minden szokásos lé­ pésünket meg kellene fontolnunk. mit jelent e reaktív kiáltás. ame­ lyekkel társadalmi életünk minden részletét sza­ bályozzuk. A „hoppá" nem komoly szerencsétlenségek vagy csapások. aki ügyet sem vet beszélgetési pró­ bálkozásaira. aki a tanúja volt. elképzelhető. gesztu­ sai segítségével kiegészítjük azt. Mások arckifejezése. ugyanakkor valószínűleg megta­ nítja neki. A nő viszont gyakran annak bizonyítékát látja a férfi viselkedésében. Az interakciós vanda­ lizmus része a kölcsönös gyanakvás és modorta­ lanság önmagát erősítő rendszerének. kitöltheti egy feladat elvégzésének kritikus pillanatait. A MÁSIK OLDAL GARY LARSON Reaktív kiáltások Az emberi hangképzés bizonyos típusai nem beszédnek. ha egyedül van. Mások elvárják tőlünk (ahogyan mi is másoktól) a goffmani „szabályo­ zott éberséget" (controlled alertness). Ez a felkiáltás azt hivatott közölni a jelenlévőkkel. Bizonyos helyzetekben elnyújtva is mondhatják. ha valaki hirtelen az arcunk felé lendíti a kezét. AZ ARC. vagy épp figyelmeztetni akarta. azt mondjuk: „Hop­ pá!". olyasmi. Az interakciós helyzetekben sohasem a puszta jelenlétet várják el tőlünk. Az utca embere számá­ ra a fehér nő. Az efféle mindennapi interakciók során keletke­ ző félelem és szorongás olyan külső státusokat és erőket hoz létre. amelyek azután visszahatnak magukra az interakciókra. A hang kitölti azt a rövid szakaszt.de többnyire öntudatlanul . met a szavainkra és cselekedeteinkre. amit szóban kö­ zölnek. Például ha felborítunk egy pohár vizet. Pedig itt korántsem akarat­ lan reakcióról van szó. Az interakciós vandalizmus szorosan kapcsolódik az általános osztály-. A lényeg azonban az. hogy valóban veszélyes. Sőt. Emberi lé­ tünk alapvető része. hogy az illető esetleg nem ura a csele­ kedeteinek. hogy magunktól és má­ soktól is természetes módon elvárjuk. és következtetünk arra. Mi értelme ilyen részletesen elemezni egy ennyire jelentéktelen felkiáltást? Valóban nem fordítunk nagy figyel- Hétköznapi életünk összeomlana. hogy folyton megmutatjuk másoknak: meg tudunk birkózni a mindennapi élet rutinfeladataival. mint a hunyorítás. óvakodnia kell tőle. A TEST ÉS A BESZÉD AZ INTERAKCIÓBAN Összegezve az eddigieket: a mindennapi inter­ akció azokra a bonyolult kapcsolatokra épül. státus. hogy ez a felkiáltás is része azon készségeinknek.és faji struktúrákhoz. Ez a „hoppá" látszólag csak jelentéktelen reflexválasz valamilyen ügyetlenségre.vagyis joggal tekinti az efféle interakciók „célpontjának". amelyben a gyermek elveszettnek érezheti magát: a szülő megnyugtatja. nem kell arra gon­ dolniuk. hogy őszinték-e. hogy „hoppá" vagy „hoppla-hopp". Pél­ dául a gyermekét játékosan fel-feldobó szülő is mondhatja. testünk jelzései és szavaink között állnak fenn. a testtartásunkat és a mozdulatain­ kat. Mindannyian szigorúan és folyamatosan . cselekedeteinket. hogy nem az kiált fel.kontrolláljuk az arcki­ fejezésünket. távolságtartónak. ami abból is látszik. hogy az ember általában nem kiált fel így akkor. aki előidézte a bajt. hogy csak jelentéktelen és pilla­ natnyi ügyetlenségről van szó. ami szintén arra vall. ridegnek és rész­ vétlennek tűnik . . hanem az.interakciók és a makroszinten ható erők közötti kétirányú kapcsolatokra.

1990) megállapította. az öltöz­ ködés. a társak. Más tényezők. a nem. Ander­ son elsőként két. amely viszont kapcsolódik a társa­ dalom gazdasági struktúrájához. mivel a többiek ennek révén már előre tudhatják. azok rendszerint megpróbálnak információt szerez­ ni róla vagy felidézni már meglévő információi­ kat. Könyvében {Streetwise: Race. és létrejöhet kommunikáció. hogy a többi járókelő is megpróbál az e képnek meg­ felelő távolságot tartani tőle. akik nem so­ rolhatók a veszélyes személyek általánosan elfoga­ dott sztereotípiáiba: „A gyerekek azonnal átmen- . mit vár tőlük az illető és mit várhatnak ők tőle. megtévesztő vagy őszinte. Anderson megmutatta. hogy átment az utca túloldalára. hogy a mindennapi élet tanulmányozása rávilágíthat arra. nem minősül „biztonságosnak".. miféle viselkedési utalások és jelek alkot­ ják a nyilvános interakció kifejezéskészletét.. egymással szomszédos ameri­ kai lakókörnyezet utcáin zajló interakciókat írt le. az ékszer és a viselt tárgyak alapján az emberek azonosíthatók. and Change in Urban Community. hogyan keletkeznek a társadal­ mi szabályok és státusok meghatározott kontex­ tusokban és helyszíneken: Amikor az egyén más emberek közé kerül. Goffman gondolatát követve Anderson felteszi a kérdést. érthető vagy érthetetlen) mozdulatok tovább finomít­ ják a nyilvános kommunikációt. Ha az idegen nem megy át a vizsgálaton. nagyban összefügg a faji sztereotípiák struktúrájával. ahogyan az Egyesült Államok egy észa­ ki városának utcáin sok fekete és fehér érintkezik egymással. hogyan épül fel a társadalmi rend a végtelen sok mikroszintű interakció egyes építőköveiből. tartania kell valakitől. és előfordulhat. aki követi vagy szemből közeleg? Elijah Anderson azon szociológusok egyike. Az egyes (gyors vagy lassú. Az utca törvényei Előfordult már olvasómmal. hogyan és milyen gyorsan semlegesítődik ez az „idegen"-kép. Főként az olyan interakciókat igyekezett megérte­ ni. [. akkor rablónak nézhetik. amelyekben legalább az egyik szereplőt fenye­ getőnek tekintették. Anderson rámutatott. hogy az a mód.] Az egyénre vonatkozó információ elő­ segíti a helyzetmeghatározást. akik értelmezni pró­ bálták az efféle egyszerű interakciókat. az életkor. hogy a „bevizsgáláson" a legvalószínűbben azok mennek át. Anderson könyve elején Erving Goffmant (2000) idézi arról. Ekképp feltárta a mikroszinten zajló interakciók és a társadalom makrostruktúrái közötti kapcsolatot.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET 1. például a napszak és a személy jelenlétét „ma­ gyarázó" tevékenység is meghatározhatják. Class. feltevések alakulhatnak ki. mert úgy érezte. Meg­ állapítja: A bőrszín.

Tevékenységeinket a tár­ sadalmi élet kontextusaiban is szervezzük egyegy közös cél elérése érdekében.rámutatva. hogyan segíthet a mikroszociológia megvilágí­ tani a makroszociológia tárgyát képező átfogó intézményi mintákat. és hogy milyen hangon fejezik ki az elégedettségüket. például faji.sok ember gyűlik össze. legfőbb alapja a szemtől szembeni. legyen bármennyire kiterjedt. így kapcsolja össze a mikroszintű interakciókat és a makroszintű folyamatokat. akik a szol­ gáltatóiparban dolgoznak.) mind-mind az érintkezés példái. munkatársakkal -. o. mintha nem is állt volna szándékában kapcsolatot létesíteni. Mindennapi életünk során folyamatosan érintkezésbe lépünk másokkal . miközben a hát­ térben nem fókuszos interakcióra is sor kerül a többi jelenlévővel. Az érintkezések esetében mindig sor kerül va­ lamilyen „nyitó lépésre".például egy házibulin -. mind nem fókuszos elemeket. a fekete nők. barátokkal. mimikája és gesztusai révén. A fókuszos interakcióban mindenki ugyanolyan mértékben kommunikál az arckifejezésével és a gesztusai­ val. Egyértelmű. mivel könynyen félreérthető. amikor az emberek egy bizonyos kör­ nyezetben jelzik.5. Az első kategóriába tartoznak azok a szavak és arckifejezések. má­ sokat pedig elrejtsünk. hogy tudatában vannak egymás jelenlétének. FEJEZET nek a vizsgálaton. a fekete férfiak és a fekete kamaszok pedig mindenkinél lassabban". közvetlen interakció. Goffman megkü­ lönbözteti a szándékos és az árulkodó közléseket. az udvarias figyelmetlenség szabályainak felfüg­ gesztése mindig kockázatos pillanat. Goffman a fókuszos in­ terakció egy-egy előfordulását érintkezésnek ne­ vezi. A második kategória pedig azokat a kulcsokat tar­ talmazza. Az Andersonéhoz és Carol Brooks Gardneréhez (118.és nemi státusok­ ból erednek . A társadalmi interak­ ció gyakran magában foglal mind fókuszos. és fordítva. Nem fókuszos interakcióra kerül sor minden olyan esetben. hogy nem az udvarias figyelmetlenség szabályai sze­ rint járunk el. ami­ kor az emberek közvetlenül figyelnek egymás szavaira és cselekedeteire. Kizárólag ezekből a vizsgálatokból nem tudnánk teljes képet adni társadalmunk nemi vagy faji viszonyairól. akkor is folyamatos nem verbális kommunikációt folytat velük testtartása. ugyanakkor azon töpreng­ het. Ha a kezdeményezésre elutasító a válasz. boltosokkal stb. az illető úgy viselkedhet. hogy mi a kezdeményezett érintkezés célja (Goffman 1971). ha valahol . Persze a pincérnek és másoknak. a játékok és a rutinszerű szemtől szembeni kontaktusok (jegyszedőkkel. amely azt jelzi. hogy az interakciós feszült­ ségek külső. testünk és beszédünk arra szol­ gál. amelyekkel az emberek igyekez­ nek bizonyos benyomásokat kelteni másokban. munkaköri kötelessé- . hogy az utca törvényeiben nem jártas fehérek nem tudnak kü­ lönbséget tenni a fekete férfiak (például a közép­ osztálybeli fiatal és a bandatag) között.családtagokkal. mégis jelentős mértékben hozzájárulhatnak e kérdések magyarázatához. hogy lerázzanak egy „gyanús" alakot. hogy a társa­ dalmi szerveződés minden formájának.) hasonló vizsgálatok jól mutatják. hogyan hatnak a mikrokontextusban zajló interakciók a nagyobb társadalmi folyamatokra. hogy kiszolgáltatottak az erőszaknak és a bűnözésnek. a fehér nők és a fehér férfiak va­ lamivel lassabban. Rendszerint ilyen interakcióra ke­ rül sor. amikor azok a felszol­ gált ételeket dicsérik. Fókuszos interakcióról akkor beszélünk. Anderson azt állítja. Anderson szerint az emberek akkor „ismerik az utca törvényeit". ha például az „óvakodás művé­ szetét" elsajátítva megbirkóznak azzal a gondo­ lattal. vagy hogyan ha­ ladjanak át a „rossz környéken" különböző nap­ szakokban. A futó beszélgetések. így például egy étteremtulajdonos udvarias mosolylyal hallgatja a vendégeit. pincérek­ kel. Amikor idegenek találkoznak és beszélgetni kezdenek . a színházban vagy a házibulin . Anderson . még ha közvetlenül nem is beszélget. hogy mennyit hagytak meg. a szemi­ náriumi viták. Néha azt sem tudják. hogy vajon látszott-e az élvezet az arcukon evés közben.például egy forgalmas utcán. hogyan kell tempót váltaniuk. hogy bizonyos jelentéseket sugalljunk. mint a tényleges beszéddel. Könyvem későbbi fejezeteiben arra is sorolok majd példákat. Amikor az ember mások társaságában van. Most ezt fogjuk megvizsgálni. Ezért lehet bi­ zonytalan és habozó először a szemek találkozá­ sa. osztály.megállapítja. Vagyis arcunk. amelyek segítségével ellenőrizhetjük valakinek az őszinteségét vagy igazmondását. hogy csupán a mikrointerakciók vizsgálatával nem érthetjük meg egé­ szen a helyzetet. Érintkezések Sok társadalmi helyzetben Goffman kifejezése szerint nem fókuszos interakciót végzünk. hogyan be­ folyásolják a makrorendszerek társadalmi életünk szűkebb környezeteit.

hogy ne törjön ki veszekedés. akkor lazíthatnak és szabadjára engedhetik azokat az érzéseiket. A hozzáren­ delt státus az. a tár­ sadalom ezt másképp ítélheti meg. amelyet Arlie Hochschild ír le ismert tanulmányában a légiutas-kísérők képzéséről. amelyeknek egy bizonyos státusban vagy társa­ dalmi pozícióban lévő személy igyekszik megfe­ lelni. amelyet biológiai tényezők. E. hogy egy személynek egyszerre sok stá­ tusa lehet. de egymásnak esnek.. A homlokzati területen való szereplés hát­ terében gyakran csapatmunka folyik. hogy mások éppen a kívánt módon viszonyuljanak hozzájuk.] egyszerű. és a be­ nyomáskeltés (impression management) többfé­ le formájához folyamodnak. a „sportember" vagy a „munkavállaló". amint a gye­ rekek elalszanak. Nyil­ vánvaló. holott szívből utálják egymást. „Mi a szocioló­ gia?" című fejezetben ismertettem (38-39. amikor nyilvános illemhelyekben vizs­ gálta a hátsó régiókban zajló társadalmi inter­ akciókat.. Az emberek érzékenyek arra. Goffman úgy szemléli a társadalmi életet. amelyeket „ref­ lektorfényben" kontrollálniuk kellett. Ilyen hozzárendelt státus a „fehér". A szo­ ciológusok ezt nevezik főstátusnak (Hughes. A hátsó területen az emberek összeszedik a kellékeket és felkészülnek a formálisabb hely­ zetekben történő interakciókra. 1945.. A szerepek társadalmilag meghatározott elvárások. A szerzett státus az. o. / Hochschild tanulmányát az 1. milyen szerepeket ját­ szunk. A homlokzati területhez tartoz­ nak az olyan társas történések vagy érintkezések. hogy szerzett státusaink a legfontosabbak. oldal keretes részében ismertetem.) A hátsó régiókban „profán beszédmó­ dot használnak. Benyomáskeltés Goffman és a társas interakciók más kutatói is gyakran használnak a színházi életből vett fo­ galmakat. A hátsó terület a színház „kulisszáira" vagy a filmezés fel nem vett jeleneteire hasonlít. akkor meghatározott státusa van és meghatározott viselkedést várnak tőle az egyetemen. ezek „színpadi alakítá­ sok". és a személy általános társadalmi pozícióját ezek határozzák meg. Bár ezt néha előre eltervezzük. hogy társadalmi státusunk erősen meghatározza. a tanári szerep pedig a diákokkal szem­ beni viselkedés meghatározott formáiból áll. így például a tanár meghatározott pozíciót tölt be. megőrizve a béke és nyuga­ lom látszatát. este pedig farmerbe-pólóba bújik és viccelődik. mert alakításunk azoktól a szerepektől függ. Ilyen például a társadalmi szerep. Egy fiatalember öltönyt-nyakkendőt vesz és az alkalomhoz illően viselkedik. Olvasóm szer­ zett státusa lehet a „diplomás". mint­ ha színészek játszanák egy színpadon . A szociológusok rá­ mutattak. és ezzel együtt változnak a betöltendő szerepek is. A feleség és a férj a gyerekek előtt talán vigyáznak arra. akiknek megmagya­ rázzák. A szociológusok sokszor megkülönböztetik a hozzárendelt és a szerzett státust is. amelyeket egy meghatározott időpontban játszunk. „Barátként" megint csak egészen más pozíciót foglal el a társadalmi rendben. hogy egy érintkezés során a nem és a faj is az első jegyek közé tartoznak. hogy a „színfalak mögé" kerültek. hogyan kell viselkedniük az utasokkal. és a társadalom (főként a szülei) szerepelvárásai is mások. Becker 1963). hogyan alkal­ mazta Goffman dramaturgiai elemzését Spencer Cahill. „Gyerek"-státusa különbözik ettől. A leggyakoribb főstátusok a nemi és faji alapú státusok. amelyeket többre tartanak más státusoknál. . pél- dául faj. Hamarosan szó lesz arról is. C. Ez a benyomáskeltés művészete. A szociológiában a státusoknak ezt a csoportját nevezik státuskészletnek. amelyeket az emberek megfigyelnek egymáson (Omi-Winant 1994). a benyomáskeltés rend­ szerint egyike a tudatos figyelem nélküli cseleke­ deteinknek.vagy in­ kább sok színpadon. hogy mások milyennek látják őket. a „nő" és a „kamasz". Homlokzati és hátsó területek Goffman szerint a társadalmi élet nagy részét fel lehet osztani homlokzati és hátsó. így például ugyanannak a pártnak két kiemelkedő politikusa a tévékamerák előtt gondosan eljátssza. Ha az emberek biztosak abban. mintha a legtökéletesebb egység és barátság lenne közöt­ tük. (A 128. Bár szeretnénk azt hinni. nyílt szexuális megjegyzéseket tesznek. amikor egy üzleti megbeszélésen vesz részt. színfalak mö­ götti területre. Épp az imént írtam. Ez a társadalmi státus a társadalmi kon­ textustól függően más és más lehet. amikor a barátaival kikapcsolódásképpen elmegy egy foci­ meccsre. magatartásformáikat. Például ha olvasóm „hallgató". hogy a faj és a nem mennyire meghatározzák társadalmi inter­ akcióinkat. amelyekben az emberek formális vagy stilizált szerepeket játszanak.). Minden tár­ sadalomban akadnak státusok. folyton panaszkodnak [. Ez az „érzelmi munka" (emotional labour).TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET gük mosolyogni és udvariasnak lenni a vendég­ gel folytatott társadalmi interakció során. amelyet az egyén a maga erejéből ér el. nem vagy életkor szerint nekünk „tulaj­ donítanak".

„milyen dolgokat kell egy nőnek elviselnie". A kutatás idején a nőgyógyászati vizsgálatokat többnyire férfi or­ vosok végezték. ezt közli a pácienssel. Hmmm. o.eljátssza a páciens szerepét. és egyszerre viselkedik bizalmas barátnőként. Szerepjáték intim vizsgálatok során A színházi eszközöket is alkalmazó benyomás­ keltés együttműködéses formájára példa az a vizsgálat. hogy csak az alteste maradjon fedetlenül. A „prológusban" a nő belép a vá­ róba és felkészül rá. Ezzel véget ér az első jelenet.egy időre félretéve a külvilágban érvényesülő identitását . és hogy a nemi szervek feltárása. hogy . ahol a vendégnek ne venné el az étvágyát. amelyet az alábbiakban részletezek. / Goffman sokat tett a társadalmi interakció vizsgálatáért. majszolnak. és elkezdő­ dik az első jelenet. Aztán odaveze­ ti a pácienst a vizsgálóasztalhoz. büfögnek. csekély jelentőségű. és kimegy. hogy veszélyben az egészségük. Henslin és Biggs az összegyűjtött adatokat megvizsgálva úgy találta. fejezetben ismertetem (216. különböző testi megnyilvánulásokat produkálnak: krákognak. betakarja egy lepedővel úgy. Alig­ hanem nagyon kevés olyan étterem van. Néhány nőt annyira nyugtalanít ez a gondolat. és kollaboránsként a nem­ sokára lezajló eseményekben. A kutatás anyagát nőgyógyászati vizsgálatok so­ kaságából Mae Biggs ápolónő gyűjtötte. akinek mindjárt közelről és alaposan meg fogják szemlélni teste egy részét.. hogy az ápolónő segít személyből nem személyként észlelt személlyé (non-personj vál­ toztatni a pácienst. hogy a nemi szervek a test legintimebb részei. aki tudja. Amikor behívják a vizsgáló­ ba.5. hogy a nőgyógyászati érintkezés jel­ legzetes szakaszokból áll. FEJEZET tett (néha még ma is az). valódi. Amikor az orvos kimegy. amely­ ben az ápolónő és az orvos egyaránt szerepel. játékosan agresszívek és »tréfálkozóak«. »hanyagul« ülnek és állnak. hogy még akkor sem mennek el orvoshoz (akár nő. mi történik. amikor egy nő elmegy a nőgyógyász­ hoz (Henslin-Biggs 1971. 1997). illetve érintése rendszerint a szexuális kapcsolat része. rágógu­ mit rágnak. akár férfi). mi folyik a konyhában. bejön az ápolónő. ezenkívül a páciens olyan helyzetben fekszik. ezért a vizsgálati helyzet mind­ két fél számára kétértelmű és kellemetlen lehe­ . morognak és kiabálnak. A legfontosabb mégis az. Ezeket a szakaszokat . Ha úgy dönt. James Henslin és Mae Biggs az érintkezések egy különös. de amint be­ lép a konyhába. ha az orvost a helyzetével való visszaéléssel vádolnák. amelyek során a színészek által alakított szerepek az epizód kibontakozásával módosulnak. ha látná. hanem egyúttal bizonyos dolgokat el is végez helyette. és még mielőtt az orvos visszajön. 0 fontos kellékes a hamarosan következő közpon­ ti jelenetben.megint színházi metaforával élve . kényes fajtáját vizsgálták: megnézték. Az ápolónő nemcsak felügyeli a páciens vetkőzését.. így például egy pincér maga lehet a megtestesült nyugalom és udvariasság. ha gya­ nítják. Megnyugtatja a pácienst. Az orvos hivatalos és szak­ mai magatartásformát vesz fel. Az ápolónő a jelenlétével egyrészt biztosítja. de potenciálisan szimbolikus cse­ lekedetekkel kapcsolatban nincsenek tekintettel a másikra.„jelenetek­ nek" nevezték. Felveszi vele a szem­ kontaktust és udvariasan meghallgatja. A nyugati férfiak és nők a szocializáció során megtanulják. nyelvjárásokat és nem szabványos be­ szédmódot használnak. A stigmáról és a tönkretett iden­ titásról szóló írásait a 8. hogy az orvos és a páciens közötti interakció mentes le­ gyen a szexuális felhangoktól. másrészt tanú le­ het. melyiket is vegyem fel ma? informális öltözéket viselnek. szellentenek" (Goffman 2000). amikor kiszolgálja a vendégeket. de nem az egész embert. fütyörésznek. Elveszi tőle és összehajtogatja a ruháját. magára ölti a „páciens"-szerepet. Ezzel elkezdődik a központi jelenet. elkezd gorombán kiabálni.a lepedő elválasztja a nemi szervét testének többi részétől.). ha az nagyon izgul. A vizsgálat úgy folyik le. hogy szükség van a vizsgálatra. mintha a pá­ ciens személyisége nem lenne jelen . tiszteletre méltó személyként kezeli.

ideértve azt is. Az orvos távozása után kialakulhat közöttük egy rövid beszélgetés. még ha nem is ugyanabban az érintkezésben vesznek részt. hogy a testé­ vel való iménti intim kapcsolat a legcsekélyebb mértékben sem változtatta meg a kettejük közti vi­ szonyt. Ugyanolyan hivatalosan ud­ varias modorban beszél. mint a nem verbális kommuni­ káció más formáiban. kifejezetten orvosi kérdések­ től eltekintve egyáltalán nem törődik a beteggel. A páciens felöltözik és rendbe szedi magát. Edward T. Hall. hogy áttekintsük. A páciens és az orvos tehát együttműködnek az interakció és az egymásról kialakuló benyomá­ suk irányítása érdekében.szokásos zónája. E. akik nem feltétlenül tartoznak bizalmas barátaik vagy akár csak köze­ li ismerőseik közé. aki séta közben karon vezet egy nőt. mint az első jelenetben. udvariasságának adhatja tanújelét. Az odalátogató nyugatiakat rendszerint zavarba hozza a váratlan fizikai közelség. segít a páciensnek újra „felöltem" a személyiségét. 1973. A társasági távolság (egy és negyed métertől négy méterig) a formális interakciók .a munkahelyükön tölte­ nek. amikor az emberek kényszerűségből a kívánatosnál közelebb kerülnek egymáshoz. A férfiak a nőknél tradi­ cionálisan nagyobb szabadságot élveznek a tér­ használatban. akik eljárnak dol­ gozni. Heti idejük szintén zónákra oszlik: valószí- . a távolság ennél kisebb lehet. betegség és fogyatékosság" című fejezetben lesz szó. A nap során végzett cselekvéseink többnyire időbeli és térbeli „zónákra" oszlanak. és igyekszik meg se moccanni. ame­ lyekben megengedett a rendszeres testi érintke­ zés. jó­ részt ugyanúgy. A bizalmas távolság. A személyes távolság (fél métertől egy és negyed méterig) a barátokkal vagy a viszonylag közeli ismerősökkel folytatott érintkezések nor­ mális távolsága.mondjuk a reggel kilenctől délután ötig terjedőt . A Közel-Keleten az emberek általában közelebb áll­ nak egymáshoz. mint ami Nyugaton illendőnek számít. INTERAKCIÓ IDŐBEN ÉS TÉRBEN Az érintkezések elemzésében és általában a társa­ dalmi élet megértésében alapvetően fontos..aki egy alacsony széken ül. A személyes tér A személyes tér nagysága kultúránként különbö­ zik. Bizonyos mértékű bizalmasság megengedett. A nyugati kultúrában az emberek többnyire legalább egy méterre állnak egymástól a fókuszos interakció során. Minden interakció szituáció­ hoz kötött: egy bizonyos helyen történik és bizo­ nyos ideig tart. amikor a páciens kilép a rendelőből. amely a nézőközönség előtti szereplésre jellemző. Végül jön az „epilógus". például az olvasó egy zsúfolt könyvtári asz­ talnál könyvekkel jelölheti ki a személyes terét (Hall. így például azok az emberek. valamiféle fizikai határvonalat is meghatározhat­ nak. amely azzal kapcsolatos. nagyon kevés társadalmi kontaktusra jellemző.gyakran kacérkodásnak vagy szexuális közeledésnek tekintik.szemé­ lyes terét mások kéretlen érintéseitől vagy köze­ ledési kísérleteitől. Olyan esetekben. aki behatóan vizsgálta a nem verbális kommunikációt. és visszaváltozik azzá. ezzel figyelmességé­ nek. A fordí­ tott jelenséget azonban . Az orvos .bizonyos. A negyedik zóna a nyil­ vános távolság (négy méternél nagyobb).TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET hogy ne láthassa magát a vizsgálatot. Ha ezeket a tereket mások kívülről „megszállják". az ember igyekszik visszaverni a támadást. hogyan oszlanak meg a cselekvések térben és időben. azt is a páciens tudtára adva ezzel. amelyben a páciens kifejezi megkönnyebbülését. „Egészség. a személyes tér négy zónáját különbözteti meg. egy „zónát" . 1996). hogy taná­ csos odébb állnia. A szo­ ciológia és a test kapcsolatáról a 8. T. hogy beléphetnek olyan nők személyes terébe. Itt a nemi kérdések is szerepet játszanak. hogy túl van a vizsgálaton. mint a szülők és gyerekek vagy a szerelmesek között. A páciens együttműködik vele saját ideiglenes „személytelenítésében": nem kezdeményez be­ szélgetést. de csak szigorú korlátok között. amely legfeljebb fél méter lehet. Amikor egymás mellett állnak. amelyben élünk. Az utolsó jelenet előtt az ápolónő ismét a kel­ lékes szerepét játssza. A mindennapi interakcióban az intim és a sze­ mélyes távolság zónái a „legkényesebbek". • Ebben a fejezetben sok olyan kérdés szerepel. különben az illető könyékkel fogja távolabb tessékelni a betolakodót. vagy megérinti a nő derekát.például az in­ terjúk . Ezen a zónán belül csak olyan kapcsolatok működnek. ezután kész az utolsó jele­ netre.mind a férfiak. és nem látja pácien­ se arcát . hogyan formálja tes­ tünket a társadalom. A férfi.amikor egy nő lép egy férfi személyes terébe . mind a nők . Egy szú­ rós pillantás azt jelezheti a másiknak. ami­ kor az ajtóban előre engedi. Sok nyu­ gati országban a szexuális zaklatásra vonatkozó új törvények és előírások hivatottak védeni az emberek . Az orvos visszajön és elmondja a vizsgálat eredményét. újból „egész" és felelős személyként kezelve a pácienst. aki volt.

FEJEZET Példa a szociológiai képzelőerő bevetésére: a „kulisszák mögötti" viselkedés vizsgálata nyilvános illemhelyeken A Spencer Cahill amerikai szociológus vezette kutatócsoport bevásárlóközpontok. Mehetünk? A: Égek. (mindannyian nevetnek) B: Biztos azt hiszi a srác. Példánk is mutatja.. hogy egyrészt kisebbítik korábbi tettei kínos következményeit.5. hogy eljussunk a munkahelyünk­ re. hogy keresztülhúzzák a számításait. El­ mondja neki. három fiatal nő közötti beszélgetést egy egyetemi mosdóban rögzítettük. A: Talán nem kellett volna akkorát sikítanom. a hétvégét pe­ dig otthon töltik. Milyen „kulisszák mögötti" területekkel talál­ kozik rendszeresen a saját életében? ba utaznunk. hogy „újra a színpadon a helye"..legalábbis részben .. mint a rongy. de ciki volt! El se hiszem. Ráadásul néha a mosdó-háttérben zajló meg­ beszélések . a csapat kifejezési szempontból alkal­ nűleg a hétköznapokon dolgoznak. hogy. hogy amit Goffman (2000) egész „szerepjátszó csapatnak" (perfor­ mance team) nevez. mint a hétköznapokat. másrészt győzködik. egyetemek.akkor még nem láttuk. ki vagy. . hogy összeszedje magát. bárok és éttermek illemhelyein (mosdóiban) vizs­ gálta a társadalmi interakciót. akkor elkerülhette volna ezt a zavarba ejtő eseményt. A csapat nemcsak a kollektív alakítás kudarca miatt vonul vissza a mosdóba. egy-egy tagja hogyan közeledhet párnak kiszemelt cél­ pontjához. hogy az efféle védekező stra­ tégiákkal az egyén vagy a szerepjátszó csapat nemcsak a pillanatnyi kizökkenést palástolja. A: Ezt nem hiszem el! Hogy én mekkora segg­ fej vagyok! B: Ne izgulj már emiatt! Most már legalább tudja. Ezért a társadalmi interakciók kontextusának elemzésekor gyakran hasznos megvizsgálni az emberek időbeli-térbeli mozgását.. hogyan alkalmazza Cahill Goffman homlokzati és hátsó régiók fogalmát vizsgála­ ta során. és milyen reakciók várhatók. akkor elejét veheti. hogy egy rakás balek­ kal volt dolga. ha­ nem időt is nyer. hogy meg­ történt. Ha az egyén megosztja a cso­ port többi tagjával az efféle stratégiai információ­ kat. ahogyan a csoport arról beszél. Például I a fenti. hogy ha jobban figyelt volna a töb­ bi csoporttag útmutató jeleire. A következőkben megnézzük. A: Húúú. hogy a szerep­ játszó csapatok a kulisszák mögött szedik össze magukat és beszélik meg a kollektív alakítás szín­ padi megvalósításával kapcsolatos problémákat: „A csapat végigpróbálhatja a szerepjátékot. mi­ lyen módszerekkel lehet próbálkozni. C: Á. hanem „ B " okítja is „A"-t. hogy elrejtsék a félresikerült kollektív alakítás miatti zavarodott­ ságukat. Mi lesz. hogyan közeledtek a tagokhoz. és ez többé ne történjen meg. elpróbálhatják a tervezett előadást és megoszthatják egymással a legfontosabb tudni­ valókat. Segítheti a szerepjátszás. A nap időzónái közötti mozgás gyakran térbeli mozgással jár együtt: na­ ponta busszal kell a város egyik részéből a másik­ matlan. A következő. sőt célja eléréséhez megszerezheti a támogatásukat. csak az okozhatott ilyen tehetetlen zavart. Cahill megfigyelte. hanem azért is. hogyan vehet részt a közös alakításban. KÉRDÉSEK 1. az udvarias figyel­ metlenség és a személyes tér fogalma a bárok és éttermek mosdóiban zajló társadalmi inter­ akció vizsgálatát? 3. hogy közönség jelenléte nélkül szűrje ki a sértő kife­ jezéseket. B: . ha még itt van? B: Nem kerülgetheted örökké.kapcsolódnak egy tag vagy az egész csoport kedélyéhez. Miért hasznos Goffman dramaturgiai modellje a nyilvános mosdóban zajló társadalmi inter­ akciók elemzésében? 2. dehogy! Szerintem nem is hallotta. és te annyira bele­ merültél a dumálásba. Forrás: Cahill et al. gyengébb tagjait itt lehet betanítani vagy kivenni a játékból. hogy mindenki hallja. 1985.." A fent leírt beszélgetésben például „ B " és „ C " nemcsak igyekeznek enyhíteni „A" korábbi tettei­ nek kínos következményeit. egészen más napirend szerint. mielőtt ismét kilép a közönség elé. hogy megelőző intézkedéseket tegyenek. A regionalizáció fogalma révén megérthetjük. Goffman (2000) figyelte meg. A bárok mosdójában például néha hall­ hattuk. Bár a be­ szélgetéshez vezető kínos eseményt nem láthat­ tuk. három fiatal nő között zajló beszélgetés­ ben „ B " és „ C " úgy próbálnak lelket önteni „A"ba. Megegyezhetnek titkos jelekben.. annak tagjai gyakran ilyen illemhelyekre vonulnak vissza.

nagy kórház időbeli struktúrá­ jának elemzésén keresztül mutatta be. egyetemesnek látszanak. A mindennapi élet kulturális és történelmi szemlélete A társas interakciók egyes mechanizmusai. hogy bárkivel érintkezzünk.minél több emberről és erőforrásról van szó.] vasárnap délelőtt egy egész család arra használhatja a házat övező falat. beletelt némi időbe.és időbeli le­ hetőségeinket. elektronikus levelet küldhetünk egy másik országban élő barátunknak. hogy kijavítsák. Garfinkel és mások elemeztek. mennyire szorosan kö­ tődnek a társadalmi élet különböző formái ahhoz. amelyek megpróbálták pontosan be­ osztani lakóik napi és heti teendőit. hogy bekapcsolhat­ juk a tévét és megnézhetjük a híradót. farmerben. ame­ lyeket Goffman. a há­ lószobában pedig éjszaka. Úgy ötven évvel ezelőttig a térbeli kommunikációhoz jelentős idő kellett. klumpában és minimálisan kikészítve tolják a babakocsikat [. Az egységes világidőt csak 1884-ben vezették be egy washing­ toni nemzetközi konferencián. megfordulnak a kór­ ház különböző osztályain. hogy olyan emberekkel érintkezzünk. bonyolult nemzetközi közlekedési és kommuni­ kációs rendszereknek a működését. Ehhez elegendő néhány perccel a nyitás előtt benézni egy étterembe. annál pontosabban kell összehangolni a tevékenységeket. folyosókra és (ha többemeletes) szin­ tekre osztható. Ekkor osztották fel a Földet . A nappaliban és a kony­ hában többnyire napközben tartózkodunk. Ma gyakorla­ tilag nincs olyan csoport vagy szervezet. A 14. amely rendszerint a konyhára és a hálószobákra kor­ látozódik. hogy elrejtse az öltözködésükben és civilizáltságukban mu­ tatkozó slamposságot: valamennyi szobára ki­ terjesztik azt az informális viselkedést. mert ilyenkor nyílik arra lehetőség. hogy nehéz el­ képzelni. de vilá­ gunkban mindennapossá vált az azonnali kom­ munikáció. Az óra és a tevé­ kenységek pontos időzítése . az „előadások"-ra más helyiségekben kerül sor.. A társadalmi élet és a tér-idő rend átalakulása Az internet is arra példa. vagy tele­ fonálhatunk. Az idő mérése ma az egész világon egységes. Vegyük egy családi ház példáját! Egy modern ház szobákra. Annyira megszoktuk. A ház bizonyos helyiségei hátsó régióknak minősülnek. Eviatar Zerubavel (1979. ami lehe­ tővé teszi a napjainkban már nélkülözhetetlen. minden egyes dolgozót. valamint az anyagi erő­ források összehangolása igencsak bonyolult fel­ adat. akik a világ bármely szegle­ tében élhetnek. amelyik ne ezt tenné . Ha levelet küldtünk külföldre. De amit Goffman ír az . Időészlelésünket is átalakítja. századi kolostorok voltak az első olyan szervezetek. A nővé­ reket. hanem különböző idő­ zónákhoz is köthetők.vagyis egyúttal tér­ beli koordinálása . boltba vagy otthonba. amíg a levél földön-vízen eljutott a címzetthez. az orvosokat. Persze az emberek ma is írnak levelet.huszonnégy időzónára. A különböző „régiók­ ban" zajló interakciókat tér.a nap huszonnégy órájának meg­ felelően . így például az ápolónők meghatározott idő után új kórtermeket kapnak. Amerikai középosztálybeli környé­ keken továbbá a gyermekek játszótere és a ház közötti választóvonalat az anyák kulisszaként határozhatják meg. 1982) ezt egy modern. Időnként az egész ház hátsó régióvá változhat. Eletünk szinte elképzelhetetlen volna nélküle.. milyen volna az élet e lehetőségek híján.nélkül nem létezhetnének iparosodott társadalmak (Mumford 1973). hogy mennyire tudjuk tágítani tér.. Ez a technológiai változás „át­ rendezi" a teret: a székünkből sem kell kimoz­ dulnunk ahhoz.. kronometrikus idő. vagy hogy a szerepjátszók próbáljanak. Kronometrikus idő A modern társadalmakban tevékenységeink zó­ nákra oszlását erőteljesen befolyásolja az órával mérhető. Egy kór­ háznak napi huszonnégy órában kell működnie.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET hogyan tagolódik időben-térben a társadalmi élet. akikkel so­ sem találkoztunk. és meghatá­ rozták a nap kezdetének egyetemes viszonyítási pontját. va­ lamint a munkájukhoz szükséges erőforrásokat időben és térben integrálni kell. helyreállítsák és átrendezzék az állandó dísz­ leteket. akiket sosem láttunk. amelyet az adott gyakor­ lat szabályszerű előadása számára teljes mér­ tékben homlokzati területként hoztak létre. Ezek a terek nemcsak fizikailag különülnek el egymástól. és a kórházi személyzet. minden szerepjátszás előtt és után természete­ sen gyakran hátsó területként funkcionál. mert az elektro­ nikus szupersztrádán zajló kommunikáció szin­ te azonnali. Az internet és más új technológiai formák lehetővé tették.és időbeli határok is elválasztják egymástól. Ezt megint Goffman (2000) ecseteli a legszebben: [. ráadásul még a nap­ pali és éjszakai műszakot is váltogatják.] egy olyan terület.

hogy külföldi útja során „egzotikus" tapasztala­ tokat szerezhet. Az ide látoga­ tók évente majdnem 12 milliárd fontot nyomnak a brit gazdaságba. i. . „ fJ^H mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm\ I n lm Külföldön az angolok keresik az olyan otthonira emlékeztető élvezeteket. SI * Ám ni p i w n Hím•inin . Mi jellemzi azokat a társadalmi interakciókat.más országok lakóira. az általuk itt költött pénzösszeg pedig háromszorosára növekedett. hogy a helyi társadalmi interakciók földrajzilag szélesebb körben éreztetik hatásu­ kat" (Tilly 1995). Szerinte „a globalizá­ ció azt jelenti. amelyek távoli országok­ ban készültek? Utazott-e valaha a világ másik részére? Ha e kérdések bármelyikére igennel vá­ laszol. Más szóval: a globalizáció révén interakcióink egyre nagyobb része hat . FEJEZET Globalizácíó a mindennapi életb Beszélgetett már szemtől szembe valakivel. mert szerinte a turistatekintet éppúgy hivatásos szak­ értők által társadalmilag szervezett. alkalmazását tekintve szisztematikus. John Urry (1990. [ fejezetben. A globalizáció. A britek is minden eddiginél többen utaznak a világ különböző tájaira (Office of National Statistics 2004b). aki egy másik országból származik? Vagy böngészett már olyan honlapokat. A történeti szociológiával foglalkozó Charles Tilly épp e változásokra alapozza a glo­ balizáció meghatározását. . oldalon lesz szó). hogy a glo­ balizáció nagymértékben bővítette a nemzetközi utazás lehetőségeit. mint az orvosi tekintet.5. Az efféle tapaszta­ latok ellentétesek mindennapi várakozásainkkal. mint a hamburger sült krumplival vagy a bőséges reggeli. Urry a turistatekintetet Foucault I orvosi tekintet fogalmához hasonlítja (erről a 8. mert fokozta az érdeklődést más országok iránt és megkönnyítette a turisták mzetközi idegenforgalor országok közötti mozgását. akkor már tapasztalhatta. Az élénk nemzetközi turizmus persze növeli a különböző országok népei közötti közvetlen inter­ akciók számát is. a 210-211. amelyek arra vonatkoznak. 2001) szerint sok ilyen interakciót a kíváncsi „turistatekintet" (tourist gaze) formál: az utazónak az az elvárása. 1982 és 2002 között a tengerentúlról Nagy-Britanniába érkezők szá­ ma kétszeresére. csak ebben az esetben az „egzoti­ kus" élmények keresése hajtja. hogyan kellene zajla­ nia a társadalmi interakciónak és a fizikai környe­ zettel való érintkezésnek.közvetle­ nül vagy közvetve . ez a viszonylag új jelenség meg­ változtatta a különböző nemzetekhez tarto­ zók közötti interakciók gyakoriságát és jellegét egyaránt. akik megfigyelték. távolságtartó. milyen hatást gyakorol a globalizáció a társadalmi interakcióra. amelyek a különböző nemzetek tagjai között zaj­ lanak? E kérdéskör vizsgálatához fontos adalékok­ kal szolgáltak az idegenforgalom szociológiájával foglalkozó kutatók.

miközben a hasonló viselkedésen a brit vezetők megütköznének. mint a szülővárosa! A turisták többsége azonban nem akar túl eg­ zotikus tapasztalatokat szerezni. amelyekbe ellátogatnak. a vízlelőhelyek közelében kialakított ideiglenes településeken. vagy azért. A családok szinte átlátszó. Az élelem ritka ezen a környéken. ezért nagy területeket kell bejárniuk. Az idegenforgalomból élő helybéliek becsülhetik a tengeren túlról érkezőket. magában a közösségben szinte egyáltalán nincs lehetőség a félrevonulásra. tradicionális társadalmakkal. A közlekedés szabá­ lyai annyira bevésődnek. De turistaként kedvünket is leljük ebben az idegenségben.fiatalok legnép­ szerűbb gyülekezőhelyei közé tartoznak a McDo­ nald's gyorséttermek. A lkungok harminc-negyven fős csoportok­ ban élnek. hogy az éppen olyan. amelyek ellentétesek egymással. és gyakorlatilag minden tevékenység látható kívülről. más néven busmanokat (Lee 1968. milyen domináns minták alakulnak ki a turisták és a helybéliek közötti interakciókban. hogy egyszerre vágyunk az egzotikusra és az ismerősre. az elsősorban olyan társadalmakra érvé­ nyes. a munkájukról és a kikapcsolódási szokásaikról . A turistatekintet lényege. I I I I I I 1 I I 1 I I I I I I I I I I I I I I I nyi területet is átfésülnek egy nap alatt. amelyekben az idegenekkel való kapcsolat mindennapos. furcsá­ nak. hanem ezt is láthassuk. ha e szabályok felrúgását tapasztaljuk. ezért a szociológusoknak nagyon kell figyelniük arra. milyen csalódott vol­ na. a Kalahári sivatagban élő !kungokat (a szó ele­ ji felkiáltójel csettintő hangot jelöl). hogy angolos-íres kocsmákba és vendég­ lőkbe is be ne térjenek. A lkungok mindennapi élete ilyenkor mindenféle rituálék és ünnepségek körül forog. ezért a McDonald's „negyed­ fontos sajtos" hamburgerét „sajtos royale"-nak hívják. nyi­ tott sátrakban alszanak.gyakran a nap nagy részében egyedül vannak. akit ne ismernének vi­ szonylag közelről. A közösség tagjai néha száz négyzetmérföld- gyakran megnyugtató. Bár külső hatások miatt már változófélben van az életmódjuk. ami­ kor bőven van víz. A fér­ fiak a nap nagy részét gyakran egyedül vagy ket­ tes-hármas csoportokban töltik. A globalizáció terjeszkedésével erősödik a turizmus. például az ételeikről. akik miatt a népszerű úti célokat gyakran a kelléténél jobban fejlesztik. hogy jobban megértsenek más kultúrákat. Például a lkungoknak nem sok . aki épp azért megy oda. vajon ezek az interakciók barátságosak-e vagy inkább kibékíthetetlen ellentétekkel jellémezhetők. Van azonban az évnek egy olyan része. de az emberek számára udvarias figyelmetlenségről és másfajta interak­ ciókról. Míg a lkungok . akik különböznek tőlük.különösen a férfiak . mert tudni szeretné. hogy ismerős környezetben ismerős ételeket ehetnek. ha például vesszük a ma technikai értelemben legkevésbé fejlett társa­ dalmak egyikét: a Botswanában és Namíbiában. de nem nehéz belátni. hogy meg tudják határozni (többek között) azt is. ha egy másik országba érkezve rádöbbenne. de sok­ szor az egész csoport felkerekedik élelmet keres­ ni. amelyek nem érintkeznek idege­ nekkel. Mielőtt az utóbbi években gyakoribbá nem váltak az idegenekkel való talál­ kozásaik.ezt kétféleképpen tehetik: vagy azért. és késő este térnek vissza a táborba enni. még mindig felismerhetők társadalmi életük tradicio­ nális mintái. hogy igaz-e a Quentin Tarantino Ponyvaregény című filmjében elhangzó megállapítás: a franciák metrikus mértékegysé­ geket használnak. hogy idegenül. Egy átlagos nap nagy részét az ilyen célú vándorlás tölti ki. Néha az efféle kitérők kí­ váncsiságból fakadnak. ezek előkészítése és lebonyolítása ugyanis na­ gyon sok időt vesz igénybe. 1969). hogy az amerikaiak az út jobb olda­ lán autóznak. A legtöbb lkung-csoport tagjai sohasem talál­ koznak olyan emberrel. Más helybéliek azonban neheztelhetnek a pénzükért cserébe valamit elváró turistákra. Bizonyos érte­ lemben épp azért fizettünk. már-már egzotikusnak hat. hogy negatív ítéleteket alkossanak azokról. nem is volt szavuk az „idegen" leírásá­ ra. A turistatekintet feszültségeket kelthet a turistákés a „helybéliek" közötti közvetlen interakciókban. és ritkán vagy sohasem fordul elő.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET 131 M M M a n H M M M n n M M M a a H a M M H N M n a M M M M H I Az Egyesült Államokba utazó britek például de­ rülnek azon. és élelmet is sokkal könnyebb találni. hogy tucatnyinál több ember gyűlik össze? A modern és a tradicionális társadalmakban megfigyelhető társadalmi interakciók éles kü­ lönbségei jól láthatók. Van. aludni. Képzelje el. hogy e megállapítások egy része csak korlátozottan érvényes a lkungok tár­ sadalmi életére. Mi a helyzet a kicsi. Például a Párizs­ ba látogató-főként az amerikai . hogy hozzájussanak. amikor a napi tevékenysé­ gek rutinja megváltozik: a téli esős évszak. hogy ne csak az Em­ pire State Buildinget és az Eiffel-tornyot. Senki nem próbál­ ta Goffmannak a mindennapi életről tett megál­ lapításai szerint tanulmányozni a lkungokat. mert gazdasági hasznot hoznak a helységeknek. A turisták faggathatják a helybélieket mindennapi életük különböző résziéteiről. A külföldre utazó britek nem bírják meg­ állni. Az asszonyok és gyerekek gyakran a táborban maradnak.

különféle épületekkel. Ezek az elméletek ugyan különbözőképpen értel­ mezik a társadalmi jelenségeket. sőt. mint a kétszülős otthonokból származók. A felsőbb osztály­ beli otthonokból származó elkövetőket viszont inkább elengedték. Pél­ dául a letartóztatásokra és bírósági tárgyalásokra vonatkozó adatok első ránézésre azt mutatják. Peter Berger és Thomas Luckmann 1966-ban megjelent klasszikus. tenek gondolkodás nélkül valóságosnak. hogy amit az egyének és a társadalom valóságként észlelnek és értelmeznek. Ezt a feltevést megkér­ dőjelezi a szociológiai gondolkodás egy jelentős irányzata. A társadalmi konstruktivisták Berger és Luck­ mann elképzeléseit felhasználva vizsgálják a társadalmi jelenségeket és igyekeznek feltárni. hogy a szociológusoknak ezeket a folyamatokat kell leírniuk és elemezniük. mint a felsőbb osztálybeliekre Szociológiai vita a valóság társadalmi felépítéséről A szociológián belül többféle elméleti keretet al­ kalmaznak a társadalmi valóság magyarázatában. ami a modern társadalmakra jellemző. hogy az emberek beszélnek róla vagy élnek benne. szinte állandóan idege­ nekkel érintkezünk. Ezért az irányzat követői azt mondják. A szociológusok többsége a fiatalkori bűnözés arányaira és eseteire vonatko­ zó adatokat adottnak (vagyis valóságosnak) te­ kinti. Ha a társadalmi valóságot „magyarázni" próbáljuk. vagy nincs megfelelő szerepmodelljük. akkor nem vesszük figyelembe. ezért a szociológusok erre a megfi­ gyelt összefüggésre dolgoznak ki magyarázatokat . A nagyvárosi élet során elkerülhetetlenül. hogy a csonka családból származó fiatalok álta­ lában nagyobb arányban követnek el normasértő cselekményeket. egyének és csoportok társadalmi interakciója révén kelet­ kezik. ahogyan a modern vá­ rosokban zajlik az interakció. A lkungok társadalmi interakcióinak formája nagyon különbözik attól.). az egyazon kultúrában élők körében is eltérhetnek. FEJEZET lehetőségük van arra. az maga is konstruált. hogy a társadalmi valóság e „nyilvánva­ ló" tényei a különböző kultúrákban élők. munkásságáról a 21. akkor a rendőrök gyakrabban tulajdonították a kihágáso­ kat a megfelelő szerepmodell hiányának. hogyan ismerik meg és egyszersmind teremtik meg azt. illet­ ve tárgyiasítjuk (magától értetődőnek tekintjük) azokat a folyamatokat. hogy gyakrabban süssék hivatalosan a „fiatalkorú bű­ nöző" bélyeget az alacsonyabb osztálybeli család­ ból származókra. A valóság társadalmi fel­ építése című könyvükben (1998) a „közfelfogást" vizsgálják: vagyis azt. Bár az irányzathoz tar­ tozók sokféle témában vizsgálódtak . nem vizsgálhatják csupán azt a képet.). o. hogy az emberek mit tekin­ . ame­ lyek révén az egyének azt kezdik valóságosnak tekinteni. és olyan elméleteket alkot. Ezzel szemben Cicourel a kihágással gyanú­ sított fiatalok letartóztatásának és osztályozásá­ nak folyamatait figyelte meg. Georg Simmel írt nagy­ hatású összefoglalót. mert a rendőrök és a szülők is úgy vélték.az orvos­ tudománytól és az orvosi kezeléstől a nemek közötti kapcsolatokon át az érzelmekig főként társadalmi problémákkal. Tehát a rendőrségi gyakorlat arra szolgál. amelyek az ada­ tokban megfigyelt mintákat magyarázzák. amelyek során ezt a va­ lóságot megformáljuk. Például amikor alacsonyabb osztályból szárma­ zó fiatalkorú elkövetőket tartóztattak le. Hangsú­ lyozzák. Ezért azokat a folyamatokat kell elemezni. / A posztmodernizmusról bővebben lásd a 4. vá­ rosövezetekkel „elhatárolják" a különböző társas eseményeket és érintkezéseket. hogy „milyenek valójában" a fiatalkorú bű­ nözők. mégis van ben­ nük egy közös feltevés: a társadalmi valóság attól függetlenül létezik. pá­ rosok és városi terek" című fejezetben lesz szó (692. hogy így a fiatalok kellőképpen megfegyelmezhetők. / A városok társadalmi interakcióiról a szocio­ lógia egyik alapítója. vagyis azt. hogy homlokzati és hátsó területeket alakítsanak ki. ami számukra „valóságosnak" látszik. „A szociológiai elméletalkotás" című fejezetet (103-105. a társadalmi konstrukcionizmus. hogy a fiatalkorú bűnözőkkel szemben alkalmazott rendőrségi el­ járások azokra a köznapi feltételezésekre épül­ nek. hogy szobafalakkal. ami valóságos. Tevékenységüktől tá­ vol áll az... Felfedezte. Az irányzat követői úgy vélik. többek közt a bűnözés „problémájával" foglalkoztak.talán az egyszülős otthonokból származó gye­ rekekre kevésbé ügyelnek. amelyet ők maguk alkottak a társadalmi valóságról. ezért őrizetben tartották a fiatalokat. o. A társa­ dalmi konstrukcionizmust máig a posztmodern szociológiai gondolkodás egyik irányadó megkö­ zelítésének tekintik.5. hogyan keletkeznek a fiatalkori bűnözésre vonatkozó „hivatalos" adatok. Aaron Cicourel munkája (1968) a fiatalkori bű­ nözés területén végzett társadalmi konstrukciós kutatásokra példa. a szülők felügyeletére bízták.

: A gond az emberi kommunikáció természeté­ ből fakad. ha a fiatalok hasonló vétségeket követtek el. a test rezdüléseiben. mert nem hajlandó elfogadni. Steve Woolgar és Dorothy Pawluch szociológusok azt mondják. a kibertér­ ben elvész a valóságos. Az új technológia védelmezői mégis azt mond­ ják.. hogy a szélesebb körben ható társadalmi erők igencsak befolyásol­ ják a megfigyelhető társadalmi következménye­ ket. de eltűnik a test. Kockázatos ügy ez (Locke 2000). kérdésként merül fel. hogy az interakció révén a valóságról alkotott köznapi elképzelések megteremtik érvényességük önálló. minden színlelés és el­ idegenedés. nem akadályozhatja meg. Továbbá az internet lelkes hívei azzal érvelnek. amely gyökeresen különbözik a legtöbb más szociológiai szemlélet­ módtól. a manipuláció. Ahogyan Katz és szerzőtársai (2001) írják: „A gépelésben elvész az emberi. a modern társadal­ makban állandóan olyanokkal folytatunk inter­ akciót. a játszadozás a másik érzelmeivel stb.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET . Ez a megbélyegzés hozza létre azokat az adatokat. hogy a társadalmi valóság objektíven létezik. hogy van mód jó vagy rossz reputációt kiala­ kítani. hogy a címkézési folyamat szub­ jektív (Woolgar-Pawluch 1985). és milyen új bonyodalmakat okozhatnak? A kétkedők azt mondják. másokat viszont konstruáltnak tekintenek. hogy maga a társadalmi valóság. Az irányzat követői nem azt feltételezik. amelyek során a társadal­ mi valóságot az emberek megformálják. a hang­ lejtésben.1 3 2 . kezünk gesztu­ saiban. például a bevásárlás vagy a banki ügyletek során olyan emberekkel kerü­ lünk kapcsolatba . „Bűnözés és deviancia" című fejezetben bőveb­ ben is szó lesz. például hogy a szegény családból származó fiatalok gyakrabban keveredhetnek normaszegő cselekményekbe. Más szociológusok azért bírálták az irányzatot. Végső soron a társadalmi konstrukciós irány­ zat olyan elméleti megközelítést kínál a társa­ dalmi valóság megértéséhez. mi lehetett az üzenet­ küldő szándéka.ezt fogom kifejteni a kö­ vetkező fejezetekben is. [.bizalmi rendszer az a virtuális közösség. az igazi silány pótléka. akik talán tőlünk több ezer mérföldre élnek. hogy a számítógépre épülő kommunikációs technológia túl korlátozott. akiket talán sosem láthatunk. oldalon). A bizalom szinte teljesen el­ párolgott.1 3 6 . / A bűnözési „probléma" konstruálásáról a 19. amit a lkungokról meg­ állapítottunk ( 1 3 1 . Most.és legtöbbet emlegetett . Cicourel tanulmánya rámutat.de csak közvetett kapcsolat­ ba -. amely nem jelent meg a szemtől szembeni inter­ akcióban. az online közösségek és a csevegőszo­ bák az iparosodott országokban sokak számára a mindennapi élet részét képezik. közvetett kommunikáció számos olyan problémát vet fel. így csökkenthe­ tő a hálózati kommunikáció kockázata. Társadalmi interakció a kibertérben Szöges ellentétben azzal. hanem azokat a folyamatokat igyekeznek doku­ mentálni és elemezni. hogy a felhasználók hamis identitás mögé rejtőzzenek (lásd az erre vonatko­ zó keretes részt a következő oldalon). de épp ezáltal egyes vonásokat objektívnek. de magukat a vélekedéseket létező társa­ dalmi tényezők. Majdnem minden hét­ köznapi ügyködésünk.. hogy kezdetben minden ilyen fiatallal egyformán bánnak. és milyen választ adhatna. akikkel sosem találkozhatunk . Például a társadal­ mi konstruktivisták azokban az elemzésekben. pedig testekben valósul meg: az arcjátékban. hogy az elektronikus levelezés és üze­ netváltás. hogy a hálózati (online) kommunikációnak ere- . hogy az irányzat követői igyekeznek rámutatni a társadalmi való­ ság szubjektív megteremtésére. gyakran megállapították. amelyek azután alátámasztják a köz­ vélekedésbe foglalt összefüggést. ugyan­ akkor azt állítja. így lehető­ vé válik a csalás. milyen fiatalokat bé­ lyegeztek bűnözőnek.). amikor a kezdeti viselkedést objektívnek mutatja. A bírá­ lók szerint az irányzat nem következetes. amely az eBay aukciós oldalain működik (lásd a keretes részt a 1 3 5 . például a kapitalizmus vagy a patriarchátus hozzák létre.] Az interneten jelen van az elme.még akkor is. mire gondolhatott. Például egyes bírálók szerint a valóság ugyan lehet a köznapi vélekedések konstruált megörö­ kítése. A befogadó kevés jelből követ­ keztethet a másik személyiségére és hangula­ tára. a bizalmat megteremteni. és csak találgathat. tehát a bűnösnek bélyegzett fiatalok és az ettől megmenekülő fiatalok közötti különbség a „bűnös" címke kialakításából fakadhat. majd a kapott konstrukció hivatott igazolni. a disznólkodás.." Főként e né­ zet támogatói állítják. A társadalmi konstrukciós irányzatnak is meg­ vannak a bírálói. Az egyik legismertebb . Elménk termékének véljük. „objektív" bi­ zonyítékát. o. amelyekben azt vizsgálták. hogy milyen jellegűek ezek az interak­ ciók. hogy az elektronikus leveleken és az interneten át folytatott.

Némasága miatt először a Csöndes Hölgy hálózati nevet választotta. Joant nagyon sokan megkedvelték.. amikor most. hogy a jövő idilli közösségét al­ kotjuk. mi­ után Joan révén megismerkedtek .a kísérletet egészen egyszerűen „szellemi erőszaknak" tart­ ják. ötvenes évei elején járó. etnikai hovatartozására vagy társadalmi helyzetére vonatkozó információkkal is szolgál .. amely beszédét és járását is károsította. és új | beceneve. hálózati szereplők sokan sze­ retnénk azt hinni.végül is mindenki így „beszél" a számítógépen keresztül -. A néma. hogyan lehetne Alexet pszichiáterként bíróság elé állítani. Melyek a hálózati interakció előnyei és hátrá­ nyai a szemtől szembeni találkozókkal össze­ hasonlítva? dendően számos olyan előnye van. Ezért aztán mindenkit szörnyen megrázott. Rámutatnak. Forrás: Gelder 1996.] A „fedő­ neve" ez volt: Beszédes Hölgy. A lélek ugyanaz maradt.Joannak épp ez kellett. amelyet egy részeg vezető okozott. ahogy e nők egyike fogalmaz: „a lélek a lényeg. és szellemes. hogy a technika nem védhet meg a félrevezetéstől. nem sokkal azután. New Yorkban élő pszichiáter. de a beszélő életkorára. egyre vadabb kísérletbe kezdett. Alex áldozatai közül néhányan . Vannak lényeges különbségek a kibertérben zajló társadalmi interakciók és a szemtől szem­ beni találkozások között? 2. hogy Joan nem is fogyatékos. egy bensőséges női barátság részesének lenni. és nem a hitünk. hogy húszas évei végén járó. aki maradandó sérüléseket szerzett egy autóbalesetben. Ráadásul nem is nő. hogy . bár ilyesmire még nem volt példa. becsapottnak érezték magukat. de ha ketten magántermészetűbb beszélgetésbe kezdenek. aki hajmeresz­ tő. amely az intemetkor hajnalán született. gyakran hát. hanem kísérletezőnek.5. Aztán mentora. akinek viszonya volt a hús-vér Alexszel.") Akárhogy is. A médium szoká­ sainak megfelelően az emberek ilyen (általában játékos) becenévvel jelennek meg a sokfelhaszná­ lós „nyitott" csatornákon. ha csak a jóhiszeműsé­ günk veszett oda. amelyek fel­ használhatók a beszélő ellen. Számos szoros hálózati barátsága és (olykor-olykor) romantikus kapcsola­ ta révén sok-sok nő életét változtatta meg. Például az emberi hang sokkal többet érhet. KÉRDÉSEK 1. az év elején egy sor bonyodalmas eseményt követően kiderült. akik alig ismerték Joant. gyakran többet is elárulnak magukról egymásnak.nevezzük Alexnek -. hogy meg­ tapasztalja: milyen nőnek. hogy a hálózaton keresztül tud­ jon barátokat szerezni. A következő két évben a hálózati élet nél­ külözhetetlen résztvevője lett.például az a nő. a Johns Hopkins Egyetem egy­ kori tanára számítógéppel. aki a legújabb technikai lehetőségeket kihasználva a legrégebbi nemi szerepekkel kapcsolatos feltevéseinket for­ gatta ki. amelyről az interakció hagyományosabb formáiban. amelyben a fizikai megjelenés nem számít. hogy szó szerint élni se volt kedve. Alex megtévesztő játéka miatt még azok is sér­ tettnek. amelynek szolgáltatá­ sai közt a valós idejű csevegés is szerepelt) . többen próbálták kinyomozni. De gépelni tudott . ön­ zetlen személyisége kibontakozhatott egy olyan médiumban. agysérüléssel kezelték. de Alex kísérlete mindannyiunk számára bizonyította. Ha­ marosan megtudtam. hogy először kötöttem a számító­ gépemhez egy modemet és beléptem a hálózati kommunikáció különös új világába. ha az érzelmek és a jelen­ tésárnyalatok kifejezéséről van szó. mégis máig érvé­ nyes kérdéseket vet fel. Joannel 1983 késő tavaszán „találkoztam". [. aki nem tudta kontroll alatt tarta­ ni a kísérletet. nemére.olyan információkkal. New Yorkban élő neuropszichológus. nem az illető neme. (Közülük többen is próbálják fenn­ tartani barátságukat Alexszel. fogyatékkal élő nőket és példa­ mutatóan pusztította az épkézláb emberekben kialakult sztereotípiákat. Barátja a balesetben halt meg. ez sajátosan mai történet egy férfiról. (Sőt. egyszerre segítette a hozzá hasonló. FEJEZET Példa a szociológiai képzelőerő társadalmi interakció problémái Ezt a részt egy olyan cikkből vettem. mert. kerekes székbe kénysze­ rült. a Beszédes Hölgy ezt az új énképet tük­ rözte.és lábfájástól gyötört Joan elő­ ször annyira elkeseredett fogyatékosságai miatt. mondjuk a telefonálás vagy a szemtől szembeni találkozó esetén nem beszélhetünk. Maga Joan is egy évig volt kórházban. jeles. Valójában férfi . okos. modemmel és egyéves CompuServe előfizetéssel ajándékozta meg (ez volt az első internetes cég. hogy valójában Joan Sue Greene a neve.) Más áldozatok Alexet nem aljas színlelőnek tekintették. Még jó. Mi.

akikkel már üzleteltek.] A felhasználó nevére kattintva levelet írhatunk neki. Ez a profil tartalmazza a megjegyzések összesített listáját. Jellegze­ tes pozitív megjegyzés lehet például: „Gondos csomagolás. amelynek révén többet adhat el. Úgy tűnhet. Az eBay működ­ tetői és piaci résztvevői is az intézményesített értékelési rendszernek. minden negatív megjegyzés -1 pont. Figyelemre méltó. Ebben az értelemben egy-egy üzletkötő olyan rangot szerez. a semleges megjegyzések pedig egyik irányba sem változtatják a felhaszná­ ló pontszámát. garanciát a gazdát váltó áru­ kért: a tranzakció minden kockázatát az eladók és a vevők vállalják. a Feedback Forumnak (a visszajelzések fórumának) tulajdonítják a sikeres üzletek igen nagy arányát. A szám összesített mutatója annak.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET Bizalomépítés a kibertérben: az eBay visszajelzési rendszere Az eBay ma a legnagyobb és az egyik legrégebbi (1995 szeptemberében indított). Sok résztvevő mondta. az eBay afféle katalógusként szolgál. hogy összesítve hány pozitív értékelést kaptak. de az eBay-en keresztül zajló csereberék mégis ritkán végződnek rosszul. sőt inkább csak ilyen fel­ használókkal üzletelnek. hogy szívesebben köt üzletet magas pontszámúakkal. Minden pozitív megjegyzés +1 pontot ér. hogy mennyire becsülik az illetőt az eBay-piacon. Jeles." [. [. 2005-re az eBay-hez több mint százmillióan csatlakoztak a világ min­ den részéről.. A re­ gisztrált felhasználók pozitív. gyors szállítás.] A kiemelkedően jó rangsorolás aranyat ér. hanem értékelő megbecsültségét is láthatjuk).. ha a neve utáni számra kattintunk.. A bizonyos szintet elérő felhasz­ nálókat egy színes csillaggal is díjazzák. amely mutatja. hogy az eBay nem vállal jótállást.. Minden eladó vagy licitáló neve után zárójel­ ben egy szám látható. gyakran többért is.] Né- . sokan becsap­ hatók. hogy ezen a piacon bármikor elkö­ vethetnek sokakat érintő csalást. amelyben szerepel minden értékelő levélcíme és rangjelző száma (így nemcsak az értékelt. negatív és semleges megjegyzéseket is felrakhatnak az oldalra azokról a felhasználókról. akik az eBay oldalain adnak-vesz­ nek termékeket. személyek kö­ zött közvetítő aukciós ház.. akkor megjelenik teljes értékelési profilja. Ajánlom mindenki­ nek. [. Az eladó esetében ez az információ a következőképpen jelenik meg: az el­ adó neve (265)..

hogy azok a társadalmi interakció összetett és fontos részei. A felmérés szerint az internetezők általá­ ban más médiumokon (főként telefonon) keresz­ tül is többet kommunikálnak. A szemkontaktus maga bizonyos mértékű köz­ vetlenséget és bizalmat jelez. szemtől szemben is többször találkoznak és érintkeznek másokkal. mert így lehetünk biztosak abban. hanem jelentős és egyre nagyobb hálózati és hálózaton kívüli társas interakció elindítójának tartják. de azt el kell ismernünk. hogy „az együttes jelenlét révén olyan testrész mutatkozik meg előttünk. mint másutt tehetnék. Erre példa a tekin­ tet: az. hogyan gondolkodnak és éreznek az emberek. Ez nagy előnyt jelenthet a nők és más. A szer­ zőpáros megállapítja. ezért a gyakran üzletelők igyekeznek pontszámukat növelni azzal. amely »sosem hazudik«: a szem. az interakcióban együtt jelen lévő felek folyamatosan figyelik e kifinomult testrész legkisebb rezdüléseit is" (Boden-Molotch 1994). Forrás: Kollock 1999. Egy 1995 és 2 0 0 0 között internetezők körében végzett felmérés eredményei azt mutatják. Úgy érezzük. mi zajlik körülöttünk. és biztosítja. Ha hosszan a másik szemébe bá­ mulunk. A családtagok „virtuális" találkozókat.] A felhasználó letilthatja visszajelzési pro­ filja megjelenítését. hogy az internethasz­ nálat távolról sem a társas elszigetelődés irányába hat. ahogyan másokra nézünk. 2. mint a nem internetezők (Katz et al. és oda a becsület. meghitt­ ségét. E jelenség egyik magyarázata Deirdre Bodentől és Harvey Molotchtól ered. akiknek véleményére más környezetben gyakran nem sokat adnak (Pascoe 2000).az elektronikus kommunikáció bármely for­ májánál sokkal több információt ad arról. de ez óriási hátrány egy olyan piacon. hogy tiszta üzleteket ütnek nyélbe villámgyorsan. az emberek mintha még mindig ér­ tékelnék a közvetlen kapcsolatot. amely­ ben fontos az együttes jelenlét. amely megvilágítja a tár­ sadalmi élet számos vonatkozását. lehetőség­ teremtőként mutatják be.a szerelem jelének tekintheti. »a lélek tükre«. ha azoknak a jelen­ létében vagyunk. Al­ talános vélemény szerint a legfontosabb ér- ..a Goffman interakciós vizsgálataiban igazolt okok­ ból . Boden és Molotch szerint az emberek azért vállalják a részvételt a talál­ kozókon. hogy valódi barátságok alakuljanak ki . hogy így nélkülözniük kellene a sze­ mélyes családi ünnepek jó hangulatát. Az üzleti élet szereplői például továbbra is eljárnak megbe­ szélésekre. néha ezért átutaznak a fél világon. Az emberi arc sokféle érzelmet fejezhet ki.5. hálózati kommunikáció elszigetelődést eredményezhet.de mint­ ha valójában nem ez történne. Ha jobban megnézzük mindennapi viselke­ désünk sok triviálisnak látszó elemét. mert az együttes jelenléti helyzet . akik ezt nevez­ ték a közelség kényszerének (compulsion of proximity): az egyének úgy érzik. hogy csak akkor érthetjük meg. azt az ellenséges szándék vagy .. 2001). pedig úgy tűnhet. hogy érvényre juttathatjuk nézeteinket és meggyőzhetjük őket őszinteségünkről. A gyakori résztvevők jól tudják. ünnepi összejöveteleket rendezhetnének az elektronikus „valós idejű" kommunikáció felhasználásával. amely a résztvevők körében kivívott meg­ becsültségre épül. Az elektronikus interakciót sokszor felszabadítóként. az elektronikus kommunikáció elfedi ezeket az azonosító jegyeket. hogy olcsóbb és hatékonyabb volna megkötni az üzletet telefonos konferencia­ hívás vagy videokapcsolat révén. hogy a közvetett. akik minket lényegesen érintő döntéseket hoznak. Az internetben kétkedők máig azzal is érvel­ nek. vagyis a szemtől szembeni interakció. megakadályozza. hogy olyan helyzetben kell találkozniuk egymással. KÖVETKEZTETÉS: GYŐZ A KÖZELSÉG KÉNYSZERE Bár ma már egyre gyakoribb a közvetett kom­ munikáció. FEJEZET hány negatív ítélet elég. ezért gondosan kerü­ lik. A legtöbb interakcióban a szemkontaktus igen rövid időtartamú. mert az emberek létre­ hozhatják hálózati identitásukat és szabadabban beszélhetnek. [. hagyomá­ nyosan hátrányos helyzetű csoportok számára. ÖSSZEFOGLALÁS 1. A társadalmi interakciók vizsgálata a szocioló­ gia alapvető területe.bizo­ nyos esetekben . akkor kiderül. hogy a figye­ lem kizárólag az üzenet tartalmára irányuljon. mekkora kárt okozhat egy negatív ítélet. mennyire őszinték.

Tomka Miklós fordítása. Routledge (2. Berényi Gábor fordítása.Taylor. Helyettesítheti-e az elektronikus kommunikáció a szemtől szembeni interakciót? AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK Berger. 9. Cambridge. hogy kedvező képet alakítsanak ki másokban magukról. ha jelezni akarja. így kevés alkalom adódik homlokzati és hátsó területek kialakítására.akkor kerül sor. Fókuszos interakcióra . London. Phil (1992): Erving Goffman and Modern Sociology. azt a tendenciát. a társa­ dalmi élet számos területén is világosan el­ különül egymástól a homlokzati terület (maga a színpad) és a hátsó terület. A társadalmi interakciónak lehetnek ugyan egyetemes mechanizmusai. amit mások mondanak vagy tesznek. Különböző kultúrák összehasonlító vizsgálata igen sok egyezést mutat mind az arckifejezések. 3. MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK 1.és tér­ beli helyzetbe ágyazódik. Jószöveg Műhely.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET zelmeket tükröző arckifejezések velünk szü­ letnek. Polity. Ez eredményezi az úgyneve­ zett közelségkényszert. Budapest. amikor közvetlen párbeszédre nem kerül sor. s könnyebb a be­ nyomáskeltés. Manning. Az etnometodológia azt vizsgálja. vándorló csoportokban élnek. hogy amikor csak lehet. A modern társadalmakat többnyire közve­ tett személyközi érintkezések (például banki ügyletek) jellemzik.Pólya Kiadó. Megvizsgálhatjuk mindennapi életünk tér-idő „zónáit". Free Press. hogy nem vágyik társaságra? 6. amelyekből hiányzik az együttes jelenlét. 4. Stanley . amelyeken belül nincs „magánélet". Például az afrikai lkungok kicsi.bár általában bevált módszerrel . New York. vagyis megnézhetjük. Thomas (1998): A valóság társadalmi felépítése: tudásszociológiai értekezés. ugyanakkor milyen hely­ változtatásokkal járnak együtt. I . ahol a színészek felkészülnek az előadásra és lazítanak a fellé­ pés után. Erving (2000): Az én bemutatása a mindennapi életben. tevékenységeink hogyan köve­ tik egymást időben. de sok közülük kultúránként különbözik. Cohen. 7. Goffman. talán mert így könnyebb információkat gyűjteni arról. hogyan gondol­ kodnak és éreznek mások. akik színpadon. Budapest. Milyen stratégiát alkalmazhat a bárha vagy kávézóba egyedül betérő nő. A nem fókuszos interakció egymás kölcsönös tudomásulvétele nagy társaságokban. mind az arcon megjelenő ér­ zelmek értelmezése terén. amikor két vagy több ember közvetlenül ar­ ra figyel. Hogyan mutatkozhat az ember „magabiztosnak"? 5.amely egyes érintkezésekre vagy interakcióepizódokra osztható . Minden társadalmi interakció adott idő. Erving (1963): Behaviour in Public Places. 6. ha a társadalom tagjainak nem volnának közös alapfeltevései? 2. Nehéz volna „interakciós vandalizmust" folytatni a tanítási órán? 4. kiadás). 5. hogyan próbáljuk cselekvően .Luckmann. A reaktív kiáltások (indulatszavak) vizsgálatá­ val sok mindent megtudhatunk a társalgás jel­ legéről. Vajon mennyiben láthatja másnak egy turista a városunkat? 3. Thalassa Alapítvány . Laurie (1995): Escape Attempts: The Theory and Practice of Resistance to Everyday Life. A mindennapi társalgás és beszélgetés tanul­ mányozását Harold Garfinkel nyomán etnometodológiának nevezzük. Mint a színházban. Peter . a felek igyekeznek szemé­ lyesen találkozni. A társadalmi interakció gyakran jól megvilá­ gítható a dramaturgiai modell alkalmazásával: az interakció résztvevőit színészeknek tekint­ hetjük. Lehetne-e társadalmi élet. Goffman. 8. díszletek és kellékek között játszanak.megérteni mások szavainak és cselekedeteinek igazi je­ lentését.

edu/~teuber/goffmanbio.grinnell.org/ctronline/nonverb.html -• .A nem verbális kommunikációról http://www.fmg.html Ethno/CA News (az etnometodológia és a társalgáselemzés hálózati forrása) http://www2.brandeis.uva.edu/courses/soc/sOO/soclll-01/IntroTheories/Symbolic.nl/emca/ Erving Goffmanról http://people.htm A szimbolikus interakcionizmusról http://web.natcom.

felnőttek reakciói A nem tanulása Mesekönyvek. ÉLETÚT. ÖREGEDÉS KULTÚRA. TÁRSADALOM ÉS A GYERMEK SZOCIALIZÁCIÓJA Elméletek a gyermekfejlődésről Szocializációs közegek NEMI SZOCIALIZÁCIÓ Szülők. televízió A nemsemleges nevelés nehézségei A szociológiai vita A TELJES ÉLETÚTRA KITERJEDŐ SZOCIALIZÁCIÓ Gyermekkor Serdülőkor Fiatal felnőttkor Érett felnőttkor Öregkor ÖREGEDÉS A brit társadalom „őszülése" Hogyan öregszik az ember? Az öregedés folyamata: versengő szociológiai magyarázatok Az öregedés jellemzői Nagy-Britanniában Öregedéspolitika A világnépesség őszülése Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források .SZOCIALIZÁCIÓ.

a k i feltalál­ ja magát a b b a n a kultúrában.s z ö v e v é n y e s világot. a k v i d d i c s e t . az mégiscsak s e r d ü l ő k o r b a .. H a r r y is ű z i a v a r á z s l ó k sportját. a m i a Harry Potter-sorozat újítása. h o g y ha a fiú a v a r á z s l ó v i l á g b a n m a r a d .] j o b b l e s z n e k i . A s z o c i a l i z á c i ó az a f o l y a m a t . a Harry Potter és a bölcsek köve így k e z d ő d i k : a furfangos v a r á z s l ó . m e r t h i á b a b í r m é g egy ifjú v a r á z s l ó i s h a t á r t a l a n erővel. K . a m e l y n e k során a tehetetlen c s e c s e m ő fokozatosan öntudattal b í r ó é s é r t e l m e s s z e m é l y i s é g g é válik.a m e l y e k m i n d Har­ ry egy-egy i s k o l a é v é t ö l e l i k fel .arra az e l v r e é p ü l n e k . azt a fo- iskola. H a r r y m á r j e l é t a d t a pá­ r a t l a n e r e j é n e k . m a j d t o v á b b a f e l n ő t t k o r b a . a m i k o r m á r m e g t u d j a emészteni" (Rowling 1 9 9 9 ) . h a c s a k ak­ kor s z e r e z t u d o m á s t erről. amelybe beleszüle­ tett. „ N i n c s az a gyerek. A H a r r y Potter r e g é n y e k . U n i v e r z u m á b a n t é v e d h e t e t l e n b a g o l y v i s z i a le­ v e l e t a c í m z e t t n e k . M é g j á r n i s e tud.m i é r t v o l n a ez k ü l ö n ö s e b b . a m i t t e l j e s e n szokvá­ n y o s zavarral fogad. h o g y é r t h e t ő b b é t e g y e a f e l n ő t t é v á l á s folyamatát. a k á r l é t e z ő v i l á g u n k b a helye­ zi a c s e l e k m é n y t . a m i r e n e m i s fog e m l é k e z n i ! [. M i n d a n n y i a n fontos é l e t s z a k a s z o k o n h a l a d u n k át: a g y e r m e k k o r b ó l a . a k á r m e s e v i l á g b a . d e m á r i s h í r e s e m b e r ! Ü n n e p l i k ő t egy h ő s t e t t é r t . M i v e l a sport s o k g y e r e k n e k az a terep. c s a k segítséggel tudja elsajátí­ tani a megfelelő értékeket. h o g y n i n c s n a g y o b b k a l a n d a felnőt­ té v á l á s n á l .. A f i a t a l o k s z o c i a l i z á c i ó j a a t á r s a d a l m i repro­ d u k c i ó á l t a l á n o s a b b j e l e n s é g é t is e r ő s í t i . B á r H a r r y a R o x f o r t B o s z o r k á n y . H á n y t leteszi n e m varázsló („mugli") nagybátyja é s n a g y n é n j e ajtaja e l é .v a g y a k á r m i n d k e t t ő b e . A l b u s D u m b l e dore a n e m sokkal korábban elárvult c s e c s e m ő t . a h o l m e g i s m e r h e t i az ö s s z e t a r t á s t és az á l l h a t a t o s s á g o t . D u m b l e d o r e m é g i s aggódik.MHMHMnMMHMMMMMMHHMMMMMMHM J . m i n t a p o s t a i r e n d s z e r v a g y az e l e k t r o n i k u s le­ v e l e z é s ? A k l a s s z i k u s g y e r m e k i r o d a l o m fő célja. A Har­ ry Potter-sorozat k é s ő b b i d a r a b j a i b a n H a r r y b e n is n e m i v o n z a l m a k t á m a d n a k . n e m c s e p e r e d ­ h e t fel e g é s z s é g e s e n . R o w l i n g világsikert aratott k ö n y v s o r o z a t á ­ n a k e l s ő darabja. R o w l i n g g y a k r a n a p a r a n o r m á l i s se­ g í t s é g é v e l m u t a t j a m e g a m i n d e n n a p i é l e t alap­ j a i m ö g ö t t r e j l ő c s o d á l a t o s . a k i ezt é p é s s z e l k i b í r n á .és Varázslóképző Szakiskolába jár.

m á s o k s z e m é v e l t u d l á t n i . h o g y a gyer­ mekfejlődésről kidolgozott legfontosabb elmé­ l e t e k a s z o c i a l i z á c i ó k ü l ö n b ö z ő o l d a l a i t állítják e l ő t é r b e . é s . Mikép­ pen érthetjük m e g az é n t u d a t k i a l a k u l á s á t . a h o g y a n tapasz­ taljuk. Az egyszerű utánzásból a l a k u l ki a b o n y o l u l t a b b s z a b á l y z ó j á t é k (game). a m e l y b e n a négy-öt é v e s g y e r e k m á r egy f e l n ő t t s z e r e p é t j á t s s z a . h o g y a g y e r m e k e k m i k é p p e n t a n u l ­ n a k m e g gondolkodni ö n m a g u k r ó l . En­ n e k e g y i k m ó d j a a s z e r e p j á t é k (play). A s z o c i a l i z á c i ó s o r á n . ezért ők m a g u k is új i s m e r e t e k k e l és t a p a s z t a l a t o k k a l gazdagodnak. h o g y a n é s miért f e j l ő d n e k a g y e r e k e k úgy. a t a n u l á s és az a l k a l m a z k o d á s vé­ gigkíséri a teljes é l e t c i k l u s t . A f e l n ő t t e k sütését-főzését l á t v a h o m o k s ü t e m é ­ n y e k e t k é s z í t e n e k . hogy az e g y é n t u d a t á b a n v a n : ö n á l l ó . C s a k f o k o z a t o s a n érti meg. a m e l y e k sok­ sok é v e n át f e n n m a r a d n a k . G e o r g e H e r b e r t M e a d a m e r i k a i filozófus é s s z o c i o l ó g u s f ő k é n t azt vizsgálta. ÖREGEDÉS lyamatot. a szimbolikus interakcionizmusnak alapját alkotják. k ü l ö n ö s t e k i n t e t t e l a z é n t u d a t kialakulására. az ö n á l l ó a n cselekvő lényt. fejeze­ tet). M a j d i s m e r t e t e m a főbb c s o p o r t o k a t és t á r s a d a l m i k o n t e x t u s o k a t . így fedezi fel „felépített é n j é t " .i l y e n az is. M e a d u g y a n a k k o r a g y e r m e k f e j l ő d é s fő sza­ k a s z a i t i s leírja. ÉLETÚT. nyezetükről. A s z ü l ő i g o n d o s k o d á s r e n d s z e r i n t a gyermekekhez kapcsolja a felnőttek tevékeny­ ségét egész h á t r a l é v ő é l e t ü k r e . TÁRSADALOM ÉS A GYERMEK SZOCIALIZÁCIÓJA Elméletek a gyermekfejlődésről Az ember egyik legsajátosabb jegye m á s élőlé­ nyekhez h a s o n l í t v a az. h o g y a leggyakrab­ ban beszélt nyelv az angol. hogy az e m b e r e k közötti interakció j e l e n t é s h o r d o z ó s z i m b ó l u m o k o n és a j e l e n t é s e k é r t e l m e z é s é n k e r e s z t ü l zajlik (lásd az 1. K í v ü l r ő l . A s v á j c i J e a n P i a g e t a g y e r m e k i fejlődés s z á m o s o l d a l á t vizsgálta. így á t ö r ö k l ő d n e k a z e l ő d ö k értékei. é s a z e g y m á s s a l v e r s e n g ő e l m é l e t e k e l t é r ő szemlélettel közelítenek e kérdéshez. h o g y m á s o k ­ n a k a z ö v é t ő l e l t é r ő i d e n t i t á s a . a m á s o k h o z v i s z o n y í t o t t „ é n j e " és a „ m á s i k " k ö z ö t t . a t ö b b i e ­ kétől k ü l ö n b ö z ő i d e n t i t á s a v a n ? E l e t é n e k e l s ő néhány hónapjában a c s e c s e m ő szinte egyál­ talán n e m é r z é k e l k ü l ö n b s é g e t az e m b e r e k és a k ö r n y e z e t é b e n l é v ő é l e t t e l e n tárgyak között. m i k ö z b e n a b e n n ü k élők e g y m á s u t á n s z ü l e t n e k és m e g h a l n a k . Mead és az énfejlődés George Herbert M e a d eszméi a szociológiában rendkívül széles körben hatottak. A k ö v e t k e z ő r é s z e k b e n egy gyakori s z o c i o l ó g i a i vitát j á r o k k ö r ü l : mi a m e g h a t á r o z ó b b . Az előbbi a még szocializálatlan kisgyermek. M e a d ezt n e v e z i „ s z e r e p á t v é t e l ­ nek": a gyermek megtanulja. vagy a k e r t é s z k e d é s t i m i t á l v a kanállal ásni kezdenek. amelyek az e g y é n k ü l ö n b ö z ő . de legismertebb írásai a kognícidval foglalkoznak. a v e l e s z ü ­ letett-öröklött t u l a j d o n s á g o k vagy a n e v e l é s ? E l ő ­ ször m e g n é z z ü k . E g y g y e r m e k s z ü l e t é s e m e g v á l t o z t a t j a azok életét. A z é n k i a l a k u l á s á n a k p r o b l é m á j a s o k vitát ka­ var. M i n d e n t á r s a d a l o m o l y a n j e l l e m z ő k k e l bír. és a kisgyere­ kek játékaikban gyakran a felnőtteket utánozzák. A s z i m b o l i k u s i n t e r a k c i o n i z m u s h a n g ­ súlyozza. a m i k o r m á r n a g y s z ü l ő k k é váltak. M e a d szerint akkor alakul ki b e n n ü n k az éntudat. és ez a n e m z e d é k e k e t egy­ máshoz kötő újabb kapcsolatrendszert jelent. h o g y öntudatos.SZOCIALIZÁCIÓ. spon- KULTÚRA. a m e l y b e n l é t r e j ö n a t á r s a d a l o m i d ő b e l i strukturális f o l y t o n o s s á g a . Csak e b b e n a szakaszban alakul ki ben­ n e fejlett é n t u d a t . n o r m á i é s t á r s a d a l m i gyakorlata. V é g ü l á t t e k i n t j ü k az öregedéssel k a p c s o l a t o s l e g f o n t o s a b b s z o c i o l ó ­ giai k é r d é s e k e t . a m e l y n e m z e d é k e k óta v á l t o z a t l a n . mint k é s ő b b . a m i k o r m e g t a n u l j u k m e g k ü l ö n b ö z t e t n i a „reaktív é n t " (I) a „felépített é n t ő l " (me).azt. A brit t á r s a d a l o m n a k p é l d á u l s o k o l y a n sajátos társa­ dalmi-kulturális j e g y e van. a k i k f e l e l ő s e k a f e l n e v e l é s é é r t . Bizonyos m é r t é k i g ez a n n a k t u l a j d o n í t h a t ó . h o g y a n ala­ kul ki a k i s g y e r m e k k é t f é l e é n f o g a l m a : a „reak­ tív é n " és a „felépített é n " . a g y e r m e k k o r t ó l a későbbi időszakokig terjedő életszakaszaiban hatnak a s z o c i a l i z á c i ó r a . i l l e t v e a kör­ vagyis a z z a l .f ő k é n t az e l s ő é l e t é v e k b e n . milyen más „bőrébe bújni". Az a l á b b i a k b a n arról is szó lesz. t u d a t a é s szük­ ségletei vannak. m i a k ü l ö n b s é g a z ö n m a g á r ó l alkotott k é p . t ö b b e k k ö z ö t t a n e m i i d e n t i t á s kialakulá­ sára v o n a t k o z ó e l m é l e t e k e t is. n i n c s é n t u d a t a . M e a d szerint a c s e c s e m ő k és kisgyermekek elsősorban a körülöttük lévők cselekedeteinek utánzása révén válnak társadalmi lényekké. A z i d ő s e m b e r e k akkor i s m e g m a r a d n a k s z ü l ő k n e k . mivel az elmé­ leti gondolkodás egyik h a g y o m á n y o s irányzatá­ nak. Bár a kulturális t a n u l á s f o l y a m a t a a c s e c s e m ő k o r b a n és a korai g y e r m e k k o r b a n s o k k a l i n t e n z í v e b b . m i l y e n e l m é l e t i m a g y a r á z a t o k a t dolgoztak k i k ü l ö n b ö z ő s z e r z ő k arról.a g y e r e k e k az idő­ s e b b e k t ő l t a n u l n a k . A g y e r m e k k é t é v e s kora előtt n e m tudja. h o g y a s z o c i a ­ lizáció egymáshoz kapcsolja a k ü l ö n b ö z ő nem­ zedékeket.

Ha a m ű v e l e t e k e l ő t t i s z a k a s z b a n egy kislánytól m e g k é r d e z i k : „ H á n y l á n y t e s t v é r e d v a n ? " . valamint a z igazságosság é s a z e g y e n l ő r é s z v é t e l fogalmait. A g y e r m e k f e j l ő d é s é n e k ú j a b b s z a k a s z a M e a d szerint nyolc-kilenc éves kor táján következik b e . h o g y m a g u k é r t e l m e z z é k a vi­ lágot. A g y e r e k e k n e k e b b e n a fejlődési s z a k a s z b a n n i n c s á l t a l á n o s e l k é p z e l é s ü k o l y a n g o n d o l k o d á s b e l i kategóriákról. a h o g y a n a g y e r m e k m e g t a n u l ö n m a g á r ó l és a k ö r n y e z e t é r ő l g o n d o l ­ k o d n i . h o g y a víz menyn y i s é g e v á l t o z a t l a n m a r a d t . h o g y a g y e r m e k ö n z ő . P i a g e t k u t a t á s a i n a k a k ö z é p p o n t j á b a n a követ­ k e z ő fázis. akkor v a l ó s z í n ű l e g azt fogja v á l a s z o l n i : „ S e m e n n y i " . h o g y egy m a g a s . a h o g y a n a f e l n ő t t e k . m e r t a g y e r e k e k m é g n e m tudják s z i s z t e m a t i k u s a n a l k a l m a z n i b ő v ü l ő é r t e l m i ké­ p e s s é g e i k e t . A h a r m a d i k periódus. E b b e n a k o r b a n k e z d e n e k a g y e r e k e k szerve­ zett s z a b á l y o z ó j á t é k o k b a n r é s z t v e n n i a k o r á b b i . amit a gyerekek mondanak. Piaget az e l s ő szakaszt. Szerve­ zett s z a b á l y o z ó j á t é k o t c s a k ú g y l e h e t j á t s z a n i . ha a „ r e p ü l ő g é p " f o g a l m á t akarja kifejez­ n i . A művelet előtti szakaszban a gyerekek nem k é p e s e k összefüggő b e s z é l g e t é s t folytatni mások­ kal. hogy k e v e s e b b a víz. a h o g y a n m á s o k látják őt. mert a c s e c s e m ő főként úgy t a n u l . meglehetősen szervezetlen szerepjátékok helyett.az őt k ö r ü l v e v ő k u l t ú r a á l t a l á n o s ér­ tékeit é s e r k ö l c s i s z a b á l y a i t . s z e n z o m o t o r o s v a g y érzékszervi-mozgásos szakasznak nevezte. szélesebb e d é n y b e . F o k o z a ­ tosan tanul meg különbséget tenni az emberek és a tárgyak között. a m e l y e k a f e l n ő t t e k s z á m á r a t e r m é s z e t e s e k : a z okságról. h a n e m szelektál­ j á k é s é r t e l m e z i k . többnyire n e m kapcsolódik szorosan az előtte megszólaló mondandójához. m i n t a h o s s z ú k á s .t ö b b ." D e h a azt k é r d e z i k tőle: „ H á n y l á n y t e s t v é r e v a n a n ő v é r e d n e k ? " . Piaget és a kognitív fejlődés szakaszai J e a n Piaget n a g y h a n g s ú l y t fektetett a g y e r m e k e k a z o n k é p e s s é g é r e . M i n d e n s z a k a s z ú j k é p e s s é g e k elsajá­ títását j e l e n t i . az o s z t á s t és a k i v o n á s t . E b b e n a s z a k a s z b a n . M o s t m á r k é p e s e k k ü l ö n ö s e b b nehézség nélkül alkalmazni olyan gondolkodási s z a b á l y o k a t . Ha a g y e r m e k látja. h a l l a n a k é s érez­ n e k az ő k e t k ö r ü l v e v ő v i l á g b ó l . h o s s z ú k á s üveg­ b ő l á t t ö l t i k a v i z e t egy a l a c s o n y a b b . A g y e r e k e b b e n a s z a k a s z b a n k e z d i felfogni azt. h o g y a v e l e s z e m b e ü l ő c s a k a könyv borítóját láthatja. h a n e m azt. de n e m egymás­ sal. é s k é r d e z ő s k ö d n i k e z d a z a b b a n t a l á l t k é p e k r ő l . E g y n é g y é v e s g y e r m e k p é l d á u l széttárja a kezét. h o g y megfogja. h a a gyerekek megértik a játékszabályokat. a m e l y k e t t ő t ő l h é t é v e s korig tart. m e r t alacso­ n y a b b a v í z s z i n t j e . K ö r ü l b e l ü l n é g y h ó n a p o s koráig a c s e c s e m ő n e m tudja m e g k ü l ö n b ö z t e t n i m a g á t a k ö r n y e z e t é t ő l . E b b e n a szakaszban m á r sokkal kevésbé egocentrikus. akkor h e l y e s e n azt feleli: „Egy. a s ú l y r ó l vagy a s z á m o k r ó l . a m ű v e l e t e k előtti s z a k a s z állt. h o g y a gyer­ m e k úgy l á t h a s s a ö n m a g á t .vagyis a n n a k . a s e b e s s é g r ő l . e g y m á s t ó l j ó l e l k ü l ö n í t h e t ő szaka­ szát írta le. FEJEZET tán kívánságok és vágyak kusza halmaza. U g y a n e k k o r v á l i k képessé arra. Az e g o c e n t r i k u s b e s z é l g e t é s b e n az. k ö z b e n f e l i s m e r i . E g y k ö n y v e t n é z e g e t . míg az u t ó b b i M e a d é r t e l m e z é s é b e n a t á r s a d a l m i én. A g y e r e k e k n e m p a s s z í v a n fogadják be a hozzájuk érkező információkat. N e m érti p é l d á u l azt. E z e n a fejlő­ d é s i s z i n t e n a g y e r m e k f e l i s m e r i a h i b á t abban az é r v e l é s b e n . h o g y azok s z i m b o l i k u s m ó d o n f e j e z z e n e k ki tárgyakat és ké­ p e k e t . és a c s e c s e m ő s z á m á r a c s a k a z létezik. a konkrét műveletek s z a k a s z a h é t t ő l t i z e n e g y é v e s korig tart. h o g y a z o k a k ö z v e t l e n é r z é k e l é s t ő l függetlenül l é t e z n e k . h o g y m e g t a n u l j a a m a t e m a t i k a i m ű v e l e t e ­ ket: a szorzást. A gyere­ k e k e b b e n a z i d ő s z a k b a n sajátítják e l a z e l v o n t lo­ gikai f o g a l m a k a t . f i g y e l m e n kívül h a g y v a azt. a k k o r n e m érti meg. Piaget ezen n e m azt érti. P é l d á u l n e m fogja fel. h o g y v é g ü l a g y e r m e k a k ö r n y e z e t é t m i n t j ó l elkü­ löníthető és állandó tulajdonságokkal rendelkező tárgyak és s z e m é l y e k ö s s z e s s é g é t fogja fel. Csak e b b e n a szakaszban kezdik megérteni azo­ kat az á l t a l á n o s é r t é k e k e t és erkölcsi szabályokat. a m e l y a s z ü l e t é s t ő l nagyjából k é t é v e s korig tart. A l e g f o n t o s a b b e r e d m é n y e b b e n a s z a k a s z b a n az. A g y e r e k e k együtt b e s z é l g e t n e k . és a s z a v a k a t m á r k é p e s ú g y h a s z n á l n i . A k o n k r é t m ű v e l e t i s z a k a s z b a n lévő g y e r e k k ö n n y e d é n ad h e l y e s f e l e l e t e t e r r e a kér­ désre. m i n t p é l d á u l az okság. t o v á b b á f e l t é t e l e a z e l ő z ő s z a k a s z sikeres befejezése. a m i t l á t n a k . h o g y á l t a l á b a n k i z á r ó l a g a saját n é z ő p o n t j á b ó l i n t e r p r e t á l j a a világot. ta­ p i n t á s s a l é r z é k e l i a tárgyakat és fizikailag felfe­ d e z i k ö r n y e z e t é t . g y e r m e k m a g a s s z i n t e n elsajátítja a nyelvet. a \ . h o g y a b ö l c s ő az ő m o z d u l a t a i m i a t t k e z d el m o z o g n i . a m i t é p p e n lát.azt gondolja. a m e l y e k a társadalmi életet irányítják. h o g y a s z é l e s e b b e d é n y k e v e s e b b v i z e t t a r t a l m a z . a m i t M e a d á l t a l á n o s m á s i k n a k (generalized oth­ er) n e v e z . A z ö n t u d a t k i a l a k u l á s á h o z t e h á t az kell.6. hogy m á s o k az ö v é t ő l e l t é r ő n é z ő p o n t b ó l látják a tár­ gyakat. P i a g e t a z é r t n e v e z i ezt a s z a k a s z t „művele­ t e k e l ő t t i n e k " . Piaget a k o g n i t í v f e j l ő d é s n e k . E b b e n az i d ő s z a k b a n a g y e r e k e k vi­ s e l k e d é s e j e l l e m z ő e n e g o c e n t r i k u s . m e r t m é g n e m t u d j a a n ő v é r e n é z ő p o n t j á b ó l lát­ ni ö n m a g á t . A tárgyak n e m k ü l ö n ü l n e k el a s z e m é l y e k t ő l . m e r t a l a c s o n y a b b lett a szintje.

és é r t é k e l i a tréfát. E n ­ n e k e l l e n é r e itt i s j e l e n t ő s m é r t é k b e n b e f o l y á ­ solja a s z o c i a l i z á c i ó s m i n t á k a t az. a t ö m e g k o m m u ­ nikációs e s z k ö z ö k és v é g ü l a m u n k a h e l y v á l n a k az egyént s z o c i a l i z á l ó e r ő v é . a m e l y P i a g e t s z a v a i v a l a f o r m á l i s m ű v e l e ­ tek s z a k a s z a . a m e l y e k a k é s ő b b i t a n u l á s a l a p j á t alkotják. M a a c s a l á d o s n ő k j e l e n t ő s r é s z e a háztar­ t á s o n k í v ü l is v á l l a l m u n k á t . a kortárscsoport. A s e r d ü l ő k o r i d e j é n a f e j l ő d ő gye­ rek k é p e s s é v á l i k r e n d k í v ü l e l v o n t é s h i p o t e t i k u s eszmék m e g é r t é s é r e . sőt a z o n túl is . A k e v é s b é i s k o l á z o t t e m b e r e k ál­ talában k o n k r é t a b b f o g a l m a k b a n g o n d o l k o d n a k . a m e l y b e az e g y é n „ b e l e s z ü l e t e t t " . S o k g y e r e k e t e g y e t l e n s z ü l ő n e v e l .a b b a n a fej­ lődési láncolatban. ÉLETÚT. Ezzel szemben sok más kultúrában a nagynénik. és gyakorisága. hogy milyen lehet a z é l e t e m o n d j u k egy l e r o b b a n t v á r o s r é s z b e n n e - Szocializációs közegek A szociológusok gyakran két nagyobb szakaszra bontva tárgyalják a k ü l ö n b ö z ő k ö z e g e k b e n zajló szocializációt. ÖREGEDÉS T i z e n e g y t ő l t i z e n ö t é v e s korig tart az a sza­ kasz. n o r m á k a t é s n é z e t e k e t . ha belegondolunk. akkor is m e g é r t i .SZOCIALIZÁCIÓ. A g y e r m e k e k k o r sajátítja el a nyelvet és azokat az a l a p v e t ő v i s e l k e d é s m i n t á ­ kat. A formális m ű v e l e t i s z a k a s z b a n a s e r d ü l ő m á r képes m e g é r t e n i . n a g y b á c s i k és u n o k á k is u g y a n a n n a k a h á z t a r t á s ­ n a k a tagjai. a m e l y e t c s a k a szü­ l ő k é s rajta k í v ü l m é g e g y vagy k é t g y e r e k alkot. de a f o r m á l i s m ű v e l e t i s z i n t r e n e m jut e l v a l a m e n n y i felnőtt. A m o d e r n társadalmakban a korai szocializá­ ció többnyire szűk családi körben történik. E z r é s z b e n a z i s k o l a i oktatástól függ. Ha n e m is t u d v á l a s z t a d n i arra a kérdésre. h o g y b i z o n y o s k é r d é s e k m i é r t „csalafinták". és e z e k b e n a s z o c i a l i z á c i ó s f o l y a m a t o k i s k ü l ö n b ö z n e k . Az elsődleges s z o c i a l i z á c i ó c s e c s e m ő . K ö n n y e n megért­ hetjük. a csecsemő családban megtapasztalt kapcsolatai korántsem a z o n o s a k m i n d e n k u l t ú r á b a n . h o g y a c s a l á d m i l y e n k ö r n y é k e n é l é s m i l y e n t á r s a d a l m i osz­ t á l y h o z tartozik. E b b e n a s z a k a s z b a n a c s a l á d e g y e s feladatait más s z o c i a l i z á c i ó s k ö z e g e k v e s z i k át. a m e l y e k b e n a szocializáció alapvető folyamatai v é g b e m e n n e k . egy átlagos b r i t g y e r e k é l e t e e l s ő é v e i t o l y a n c s a l á d b a n tölti. nagy­ részt meghatározta a társadalmi helyzetét egész életére.. és a d ö n t é s előtt g o n d o l a t b a n m é r l e g e l n i a z o k a t . ez a k u l t u r á l i s t a n u l á s legin­ tenzívebb i d ő s z a k a . S z o c i a l i z á c i ó s k ö z e g e k a z o k a c s o ­ portok vagy t á r s a d a l m i h e l y z e t e k . és s o k a n a g y e r m e k születése után viszonylag hamar visszamennek a m u n k a h e l y ü k r e p é n z t k e r e s n i . amely összekapcsolja a nem­ zedékeket. E b b e n a s z a k a s z b a n a c s a l á d a fő s z o c i a l i z á c i ó s közeg. h o g y m i é r t „a p u l i " vá­ lasz a h e l y e s . h o g y a n v i s z o n y u l n a k a társadalom más csoportjaihoz. de a n y a és gyer­ meke v i s z o n y á t b e f o l y á s o l j a k a p c s o l a t u k f o r m á j a . A nagyobb társadalmak különböző rétegeiben a g y e r m e k n e v e l é s és a f e g y e l m e z é s s o k f é l e t í p u s á ­ val é s e g y s z e r s m i n d e g é s z e n e l t é r ő é r t é k e k k e l é s e l v á r á s o k k a l t a l á l k o z h a t u n k . Piaget s z e r i n t a z e l s ő h á r o m fejlődési s z a k a s z univerzális. h o g y „ M e l y i k á l l a t e g y s z e r r e k u t y a é s puli?". m á s o k a t k é t f e l n ő t t p á r (az e l v á l t s z ü l ő k és a m o s t o h a s z ü ­ l ő k ) . A g y e r e k e k a s z ü l e i k r e vagy az ő k e t k ö r ü l v e v ő k ö z ö s s é g tagjaira j e l l e m z ő visel­ k e d é s f o r m á k a t v e s z i k át.. A g y e r e k e k e b b e n a sza­ kaszban egy p r o b l é m á v a l s z e m b e s ü l v e k é p e s e k az összes m e g o l d á s i l e h e t ő s é g e t f e l s o r a k o z t a t n i . / A családokkal kapcsolatos kérdésekről részle­ t e s e b b e n a 7. és sok m i n d e n t m e g ő r i z n e k az e g o c e n t r i k u s gon­ dolkodásból. „Családok és intim kapcsolatok" című fejezetben lesz szó.és kisgyer­ mekkorban zajlik. U g y a n a k k o r a b r i t t á r s a d a l m o n b e l ü l i s s o k f é l e c s a l á d i k ö r n y e z e t lé­ tezik. és r é s z t v e s z n e k m é g a l e g f i a t a l a b b c s e c s e m ő k g o n d o z á s á b a n is. Bár a b r i t t á r s a d a l o m b a n k ü l ö n f é l e s z u b k u l t ú r á k ta­ l á l h a t ó a k . Az e z e k b e n a kon­ textusokban zajló t á r s a d a l m i i n t e r a k c i ó k r é v é n az e m b e r e k m e g t a n u l h a t j á k a k u l t ú r á j u k sajátos mintáit alkotó é r t é k e k e t . hogy m i l y e n nagy szerepe van a családi háttérnek. A család Mivel a c s a l á d r e n d s z e r e k n a g y o n v á l t o z a t o s a k . „Társadalmi rétegződés és osztály" című fejezetben. • Az o s z t á l y k é r d é s e k e t k ö z e l e b b r ő l is m e g v i z s ­ gáljuk a 9. a s z e r v e z e t e k . A családok a különböző kultúrákban más-más „ h e l y e t " f o g l a l n a k el a t á r s a d a l o m i n t é z m é n y e i k ö z ö t t . E s o k f é l e s é g el­ l e n é r e ma is r e n d s z e r i n t a c s a l á d a s z o c i a l i z á c i ó folyamatának legfontosabb közege a csecsemő­ kortól a serdülőkorig. az érett korig k e r ü l sor. Az iskola. R e n d ­ szerint m i n d e n h o l az a n y a a l e g f o n t o s a b b sze­ mély a g y e r m e k e l s ő é l e t é v e i b e n . A m o d e r n társadalmakban a társadalmi p o z í c i ó t n e m j e l ö l i k i ily m ó d o n a s z ü l e t é s . A m á s o d l a g o s s z o c i a l i z á c i ó r a a g y e r m e k ­ kor k é s ő b b i r é s z é b e n . E z t p e d i g m e g h a t á r o z z a a c s a l á d i i n t é z m é n y e k j e l l e g e é s az. A l e g t ö b b t r a d i c i o n á l i s t á r s a d a l o m b a n az a c s a l á d .

M i v e l m a n a p s á g a n ő k egy jelentős része munkát vállal. a k i k n e k r é s z ü k v a n társas v i l á g u k m e g t e r e m t é s é b e n és f o r m á l j á k saját szo­ c i a l i z á c i ó j u k a t . A z i s k o l á b a n gyakran j ö n n e k létre kortárscsoportok. A g y e r e k e k által így t e r e m t e t t t á r s a s k o n t e x t u s ha­ t á r o z t a m e g . Néz­ te. e l k e r ü l h e t e t l e n ü l a gyerekek. a k i kritikát­ l a n u l elfogadja s z ü l e i s z e m l é l e t é t . Harris 1998). h o g y a fiatal férfi m a g a s a b b é l e t k o r i o s z t á l y b a l é p . h o g y a n t e r e m t i k a k t í v a n újra m e g újra a n e m j e l e n t é s é t az e g y m á s s a l folytatott interak­ c i ó i k s o r á n . a k k o r k e v é s b é t e t s z e t t e k ne­ kik az ilyen fejlemények.. m i n t más szocializációs közegeik. p u s z i t k a p s z ! " já­ tékot vagy „ p u s z i f o g ó c s k á t " . Az iskola S z i n t é n f o n t o s s z o c i a l i z á c i ó s k ö z e g a z iskola. T h o r n e ( 1 9 9 3 ) erről így ír: Ha a l e g k e d v e l t e b b „ n ő k " e l k e z d t e k m e n s t r u á l n i vagy ( h a n e m k e l l e t t v o l n a . ő is azt akarta m e g é r t e n i . fehér családba születik (Kohn 1 9 7 7 ) . hanem m e g n é z t e . napköziben együtt j á t s z a n a k . h o g y a m o ­ d e r n t á r s a d a l m a k b a n t ö b b f é l e s z o c i a l i z á c i ó s kö­ zeg l é t e z i k . A kortárskapcsolatok A s z o c i a l i z á c i ó s f o l y a m a t egy m á s i k k ö z e g e a kortárscsoport. U g y a n a k k o r a z i s k o l a m á s .ö t ö ­ d i k e s g y e r e k e k e t egy m i c h i g a n i é s egy kaliforniai iskolában: beült az órákra és azt is figyelemmel k í s é r t e . T h o r n e k u t a t á s a j ó l m u t a t j a . A z egyes é l e t k o r i o s z t á l y o k tagjai á l t a l á b a n egész é l e t ü k b e n s z o r o s . öreg h a r c o s . E m e l l e t t p u s z t á n az a tény. T h o r n e megállapította.1 4 9 . „Oktatás" című fejezetben. h o g y a g y e r e k e k m i t v á r n a k el m a g u k t ó l . m i v e l a c s e c s e m ő és a . mi­ l y e n férfinak é s n ő n e k l e n n i ( e fejezet k é s ő b b i ré­ szében. h i s z e n a gyerekek v e l k e d ő . E z k ü l ö n ö s e n igaz a m a i v i l á g b a n . T h o r n e k é t é v e n á t figyelt m e g n e g y e d i k e s . A t a n á r o k r e a k c i ó i s z i n t é n b e f o l y á s o l j á k azt. e n n é l rej­ tettebb formában is szocializációs közegként mű­ k ö d i k . m i n t r é g e b b e n ( C o r s a r o 1 9 9 7 . / Az i s k o l a i s z o c i a l i z á c i ó v a l r é s z l e t e s e b b e n fog­ lalkozom a 17. a k o r t á r s k a p c s o l a t o k m é g font o s a b b a k . h o g y a g y e r e k e k p a s s z í v a n . h o g y megtudja. 1 9 9 3 ) i l y e n n é z ő p o n t b ó l v i z s g á l t a a szo­ c i a l i z á c i ó t . h o g y a gyerekek t á r s a d a l m i s z e r e p l ő k . h o g y a c s o p o r t egy-egy tagja testi át­ a l a k u l á s á t z a v a r t a n fogadta vagy b ü s z k é n vállal­ ta.. Az egymást követő életkori osztályok p é l d á u l a k ö v e t k e z ő k l e h e t n e k : gyerek. P e r s z e a l i g h a a k a d o l y a n gyerek. főként a kisebb tradicionális társadalmakban a kortárscsoportok f o r m á l i s a n is l é t e z n e k ( á l t a l á b a n c s a k a fiúk kö­ r é b e n ) m i n t életkori o s z t á l y o k . A k i s i s k o l á s o k társas. i l l e t v e a s z ü l ő k n e m z e d é k é n e k s z e m l é l e t e k ö z ö t t i j e l e n t ő s e l t é r é s e k h e z vezet. E z e k a nor­ m á k pedig a k é s ő b b i e k b e n kihatnak a munká­ val k a p c s o l a t o s t a p a s z t a l a t a i k r a is. illetve a n n a k . a m e l y e k h a t á s á t fokozza a z i s k o l a i o s z t á l y o k é l e t k o r sze­ rinti szerveződése. Nyilvánvaló. betartani az iskola fegyelmi előírásait. jó­ módú. s z ü l e i k t ő l és tanáraiktól tanulják meg a n e m mivoltát. G y a k r a n sajátos s z e r t a r t á s o k k a l vagy r í t u s o k k a l ü n n e p l i k meg. ho­ g y a n a l a k í t j á k ki és t a p a s z t a l j á k m e g a g y e r e k e k a n e m i j e l e n t é s e k e t az o s z t á l y b a n és a j á t s z ó t é r e n . M i n t k o r á b b a n m á s o k . a ser­ dülők. a m e l y h a s o n l ó korú gyerekek közössége. a g y e r e k e k négy-öt é v e s k o r fölött i d e j ü k jó r é s z é t a z o n o s k o r ú b a r á t a i k t á r s a s á g á b a n töltik. hogy a kortárscsoport n a g y h a t á s t g y a k o r o l a n e m i s z o c i a l i z á c i ó r a . szegény. A z iskolai oktatás szabályozott folyamat: meghatá­ rozott tantárgyakat meghatározott tanterv szerint k e l l t a n u l n i . h o g y elfogadják a t a n á r o k t e k i n t é l y é t . h o g y a g y e r e k e k b e s z é l n e k formá­ l ó d ó t e s t ü k r ő l : ez i g e n c s a k k e d v e l t t é m á j u k . E n n e k e l l e n é r e a társadalmi-kul­ t u r á l i s h a t á s o k ó r i á s i e r e j ű e k . hogy m e n n y i r e f o n t o s a k a k o r t á r s c s o p o r t o k . b a r á t i k a p c s o l a t b a n m a ­ radnak. és gyermekeik az óvodában. A g y e r e k e k n e k m e g kell t a n u l n i u k c s ö n d ­ b e n m a r a d n i . e t n i k a i k i s e b b s é g h e z t a r t o z ó g y e r e k n e k . h o g y a n j á t s s z á k a „kapj el. a k k o r is) melltar­ tót h o r d a n i .k ü l ö n ö s e n a n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n -. fő­ k é n t azáltal. Egyes kultúrákban.. m i t t e s z n e k a z o s z t á l y t e r m e n kívül. h a n e m csoportosan haladnak végig e z e k e n a f o k o z a t o k o n . és ennek megfelelően viszonyuljanak hozzájuk. N e m fo­ gadta el. a 1 4 7 . a m i k o r a v á l t o z á s o k m i n d e n t á t h a t n a k . hogy a család fontos szerepet tölt be a s z o c i a l i z á c i ó b a n . p o n t o s a n e l v é g e z n i a feladataikat. h o n n a n t u d j á k m e g a g y e r e k e k . a k k o r a t ö b b i l á n y is a k a r t a ezeket a v á l t o z á s o k a t . e g y ü t t e s tevé­ k e n y s é g e i é p p o l y a n f o n t o s a k l e h e t n e k . A férfiak n e m egyénenként. De ha a k e d v e n c e k n e m vettek fel m e l l t a r t ó t é s [. Elvárják tőlük. Kevésbé egyértelmű . oldalon a n e m i szocializáció h á r o m k l a s s z i k u s e l m é l e t é t i s m e r t e t e m ) . FEJEZET k i s g y e r m e k j ó i d e i g s z i n t e k i z á r ó l a g c s a l á d i kör­ ben szerez tapasztalatokat. B á r ná­ l u n k n i n c s e n e k i n t é z m é n y e s ü l t é l e t k o r i osztá­ lyok. ifjú v é n és öreg v é n . ifjú har­ c o s . B a r r i e T h o r n e s z o c i o l ó g u s k ö n y v é b e n (Gender Play.] m é g n á l u k s e m jelentke­ zett a h a v i v é r z é s .144 6. a k i egy kertvárosi.

h o g y „ é d e s " é s „ h a l k a n s í r d o g á l " . a m i t l á t n a k . a m e l y i k egy a z o n o s k o r ú fiúcsk á v a l i s m e r k e d e t t meg. A z t m o n d t á k róla. hogyan tanulja meg a gyermek a nemi szerepeket. A legátfogóbb vizsgálatokat George Gerbner é s m u n k a t á r s a i v é g e z t é k . Rengeteg v i z s g á l a t o t v é g e z t e k m á r e l arra vo­ natkozóan. inkább az attitűdök általános kerete. h o g y b i z o n y o s t é v é m ű s o r o k m i l y e n hatást g y a k o r o l n a k k ö z ö n s é g ü k r e . B á r újságok. Hodge és Tripp szerint n e m maga az erőszak hat a viselkedésre. A m é d i a ó r i á s i szerepet játszik. A h a s o n l ó korú e m b e r e k i n f o r m á l i s c s o p o r t ­ jai a m u n k a h e l y e n és e g y é b h e l y z e t e k b e n is tar­ tósan b e f o l y á s o l j á k a z e g y e s tagok a t t i t ű d j e i n e k és v i s e l k e d é s é n e k a l a k u l á s á t . A g y e r m e k m ű s o r o k b a n m é g t ö b b s z ö r b u k k a n fel erőszak. a média. hogy a kutatások többsége n e m veszi figyelembe. b á r a gyilkolást r i t k á b b a n á b r á z o l j á k . és mindig ugyanúgy r e a g á l n á n a k a l á t o t t a k r a . a h a n g l e ­ m e z e k . a k i k 1 9 6 7 . hogy a szülők másként bánnak a fiú. h o g y a n lát­ juk a világot. i g e n c s a k e l t é r ő r e a k c i ó ­ kat figyeltek m e g . j e l e n e ­ tek számát. A t ö m e g ­ tájékoztatás. h a n e m é r t e l m e z i k is. f ő k é n t a gye­ rekekre. . ÖREGEDÉS tevékenységeit. „felfogják". 4 1 . az általuk elfogadott értékeket m i n t h a passzívak lennének. h o g y é r t é k e l j é k egy k i s g y e r m e k s z e m é l y i s é g é t . a t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z ö k első.5 j e l e n e t b e n é r h e t ő t e t t e n a z e r ő s z a k . m i n t a család és A tömegkommunikációs eszközök tevékenység. s z á z a d elejétől k e z d v e n a g y s z á m b a n j e l e n t e k m e g Nyu­ gaton. A dra­ matizált j á t é k f i l m e k i g e n c s a k e r ő s z a k o s n a k b i z o ­ nyultak. n y o m t a t o t t t e r m é k e i n e k a z e l t e r j e d é s e u t á n hamarosan megjelentek az elektronikus kommu­ n i k á c i ó e s z k ö z e i is: a r á d i ó . és a m e l y b e n azt a gyer­ mek értelmezi. akár a legbugyutább műsorok nézé­ se n e m eredendően alacsony szintű intellektuális olyan tényezők határozzák meg. f o l y ó i r a t o k a 1 9 . amelyben az e r ő s z a k o t á b r á z o l j á k . é l e t ü n k végéig f o n t o s a k m a r a d ­ nak. a m e l y n e k s o r á n a n e m i s z e r e p e k t a n u l á s a t á r s a d a l m i t é n y e z ő k . h o g y a n f o r d u l n a k egy hat h ó n a p o s lánykához. a n ő k pedig 2 . 1 7 órát t ö l t e n e k t é v é z é s s e l é s ( V H S kazettáról vagy D V D l e m e z r ő l ) v i d e ó z á s s a l (Of­ fice for N a t i o n a l S t a t i s t i c s 2 0 0 5 ) .). E g y k í s é r l e t b e n ö t fiatal a n y á t figyeltek meg.t ő l kezdve é v e n t e e l e m e z t é k a legfőbb a m e r i k a i or­ szágos h á l ó z a t o k e s t i c s ú c s i d ő s z a k á b ó l és hét­ végi n a p k ö z i m ű s o r a i b ó l v á l a s z t o t t m i n t á k a t . A tévézés. ÉLETÚT. a gyerek úgy tudja megérteni a mű­ sort.és s e r d ü l ő k o r u t á n . A televízió k ö z ö n s é g r e gyakorolt h a t á s á t vizs­ gáló kutatások á l t a l á b a n úgy k e z e l i k a gyerekeket. A z a n y a . o. hogy reakcióik azonosak. Nézzük meg most a nemi szocializá­ ciót. b á r t a l á n úgy h i s z i k . T ö b b n y i r e rámosolyog­ t a k és j á t é k b a b á t a d t a k a k e z é b e . A s z e r z ő p á r o s felvetette.4 7 0 . A leggyakoribb k u t a t á s i t é m a t a l á n az. / A m é d i u m o k közönségre gyakorolt hatásával a 25. hogy a sajtótermékek hozzátartozzanak a z e m b e r e k m i l l i ó i n a k m i n d e n n a p i é l e t é h e z . A k o r t á r s k a p c s o l a t o k g y a k r a n a g y e r m e k .SZOCIALIZÁCIÓ. h e t i l a p o k . és összegezték a z e r ő s z a k o s c s e l e k m é n y e k . hogyan h a t a t e l e v í z i ó a b ű n ö z é s i és e r ő s z a k r a való hajlamra. A tévéműsor ö s s z e s fajtája k ö z ü l a r a j z f i l m e k b e n mutatják a l e g t ö b b e r ő s z a k o s c s e l e k m é n y t és je­ lenetet ( G e r b n e r 1 9 7 9 ) . 1 9 7 6 ) . a k k o r k ü l ö n b ö z ő v á l a s z o k a t a d n a k attól függően. E g y n e m r é g i b e n k é s z ü l t f e l m é r é s s z e r i n t a Nagy-Bri­ t a n n i á b a n é l ő férfiak á t l a g o s a n n a p o n t a 2 . Á t l a g o s a n a m ű s o r o k 80 s z á z a l é k á b a n . a k i t e g y s z e r ű e n át­ ö l t ö z t e t t e k (Will e t al. sokáig c s a k v i s z o n y l a g s z ű k o l v a s ó k ö z ö n ­ séghez szóltak. m e n n y i b e n tár­ sadalmi hatások eredményei a n e m i különbsé­ gek. „A média" című fejezetben foglalkozom ( 4 6 6 . a m e l y a c s e l e k v ő r e m a g á r a vagy m á s o k r a irányul. E g y e g é s z é v s z á z a d n a k k e l l e t t eltelnie. h o g y n e m c s a k p a s s z í v a n rea­ g á l n a k a m ű s o r t a r t a l m á r a . NEMI SZOCIALIZÁCIÓ A szocializációs közegek fontos szerepet játsza­ nak abban.. a t e l e v í z i ó . E r ő s z a k n a k t e k i n t e t t é k azt a fizikai erőt. A k é t c s o p o r t v a l ó j á b a n u g y a n a z t a g y e r m e k e t látta. h o g y a m i n d e n n a p i é l e t é b e n m e g l é v ő m á s jelentésrendszerhez kapcsolja. m a j d a v i d e o f e l v é t e l e k és -lejátszók. m e n n y i r e ö s s z e t e t t e k a g y e r e k e k m e n t á l i s folya­ matai.és a l á n y g y e r m e k k e l . h o g y a g y e r m e ­ k e t l á n y n a k vagy f i ú n a k v é l i k . N e k i i n k á b b v o n a t o t vagy m á s „fiús j á t é k o t " n y ú j t o t t a k . ala­ kítva attitűdjeiket és v é l e m é n y ü k e t .c s e c s e m ő i n t e r a k c i ó k v i z s g á l a t a megmutatja. E g y m á s i k a n y a c s o p o r t b a n . A m i k o r f e l n ő t t e k e t k é r n e k arra. és fizikai s é r ü l é s t vagy h a l á l t okoz. felnőttek reakciói S o k v i z s g á l a t foglalkozott a z z a l . R o b e r t H o d g e és D a v i d T r i p p ( 1 9 8 6 ) h a n g s ú l y o z t á k : a g y e r e k e k igenis ú g y n é z i k a tévét. óránként 7. m e r t m e g h a t á r o z z a . p é l d á u l a c s a l á d és a m é d i a közvetítésével történik! Szülők.

Ha az e l e m z é s b e vontak n e m i i d e n t i t á s s a l b í r ó állatokat is. h o g y egy s z e g é n y csa­ l á d b ó l s z á r m a z ó l á n y j ó l é t r ő l . E z z e l s z e m b e n a férfiak h a r c o s k é n t . h o g y a z e m b e r n e m e n e m változik. hogyan viszonyulnak a gyerekek a különféle játékokhoz.a több száz éves t ü n d é r m e s é k k ü l ö n b ö z ő változataiban e z á l t a l á b a n azt j e l e n t e t t e . P é l d á u l a felnőtt n ő k és férfiak általában eltérően b á n n a k a kisgyerekekkel. M a m á r a j e l e n t é s e s z o r o s a b b a n kötődik a romantikus szerelem eszményeihez. M é g a n e m i l e g s e m l e g e s n e k l á t s z ó j á t é k o k r ó l is kiderül a gyakorlatban. t ö r e k v é s e k e t v á r n a k el a l á n y o k t ó l és a fi­ ú k t ó l . hogy n e m azok. m i n t a m ú l t éjjel. A férfiakat k a l a n d o s foglalatosságok. a m e l y e k v é l h e t ő e n n e m kötődnek n e m h e z . h o g y m o n d j á k meg.v á l t o z a t h o z h a s o n l ó át­ i r a t o k f ő k é n t a f e l n ő t t k ö z ö n s é g n e k s z ó l ó köny­ v e k b e n t a l á l h a t ó k . és az aktív s z e r e p e k b e n a férfiak az u r a l k o d ó k . m e l y j á t é k o k v a l ó k f i ú k n a k és m e l y e k l á n y o k n a k . N a g y r é s z t u g y a n e z igaz a m e s e k ö n y v e k b e n ábrá­ zolt f e l n ő t t férfiakra és n ő k r e is. Pél­ dául a tündérmesék konzerválják a nemekkel k a p c s o l a t o s a t t i t ű d ö k e t é s azt. „Egy n a p e l j ö n é r t e m a h e r c e g e m " .6. szabadtéri t e v é k e n y s é g e k j e l l e m e z t é k . A női kozmetikumok illata különbözik azoktól. mi a n e m . b í r ó k é n t . televízió T ö b b m i n t h a r m i n c éve Lenore Weitzman és m u n k a t á r s a i ( 1 9 7 2 ) a z ó v o d á s k o r ú g y e r e k e k leg­ g y a k r a b b a n forgatott k ö n y v e i b e n m e g j e l e n ő n e m i s z e r e p e k e t e l e m e z t é k . M i n t m á s vizsgálatok során. j e l e n t e k m e g . Elemezte. m i n t a g y e r m e k k ö n y v k u t a t á s o k . A l e g n é z e t t e b b r a j z f i l m e k vizsgálatai m u t a t j á k . Néhány feminista megpróbálta átírni a legünnepeltebb t ü n d é r m e s é k e t . h á z i a s n a k á b r á z o l t á k őket: főzt e k . A vizsgált k ö n y v e k e g y i k é b e n s e m a k a d t o l y a n nő. és h o g y a fiúk és l á n y o k kö­ zötti k ü l ö n b s é g e k a n a t ó m i a i a l a p o k r a é p ü l n e k .és n ő j e l l e m z ő k e l t é r é s e i t h a n g s ú ­ l y o z z á k . k ü l ö n b ö z ő preverb á l i s j e l e k e t kap.ez az e r e d m é n y a v á r a k o z á s o k n a k m e g f e l e l ő e n alakult. t ü n d é r a n y ó .1 0 é v e s gye­ rekek játékpreferenciáit vizsgálta Olaszországban és Hollandiában. a k é p e s k ö n y v e k és a t é v é m ű s o r o k . s z á m u k tizenegy­ s z e r e s e v o l t a n ő k é n e k . amelyekkel a kisgyermek találkozik. A n ő a l a k vagy feleség és a n y a . a z o r o s z l á n t é s a tigrist f i ú k n a k ajánlják. Mesekönyvek. A z ú j a b b k u t a t á s o k felvetik. h o g y m i l y e n cé­ lokat. ame­ l y e k e t a g y e r m e k m e g t a n u l a férfiakkal t á r s í t a n i . a k k o r p a s s z í v n a k . hogy csak az egyik n e m h e z tartozhat. Persze az e h h e z a H a m u p i p ő k e . v a l a m i n t o l y a n o k is. h o g y v a l a m e l y e s t v á l t o z o t t a h e l y z e t . Ha­ s o n l ó k é p e k t a l á l h a t ó k a m ű s o r f o l y a m b a n fel-fel­ b u k k a n ó r e k l á m o k b a n is. A férfi­ a l a k o k n a g y o b b r é s z t k a p t a k a t ö r t é n e t e k b e n és a k é p e k e n is. vagy a z o k h a z a t é r t é r e vártak. h o g y m i n k é t t á r s a d a l o m lány­ gyermekei többször választanak nemsemleges vagy fiújátékot. itt i s a z d e r ü l t ki. m e g f o r d í t v a a s z o k á s o s hangsú­ l y o k a t : „ N e m is v e t t e m é s z r e . h o g y i l y e n fura az orra. A j á t é k b o l t o k és a j á t é k k a t a l ó g u s o k ál­ talában n e m szerint csoportosítják a termékeket. m i n t a n ő a l a k o k .és nőtevék e n y s é g e k k ö z ö t t is k ü l ö n b s é g e k e t figyeltek meg. k i r á l y k é n t stb. m i n t a h á n y s z o r a fiúk választa­ nak lányjátékokat. Hatéves koráig a z o n b a n n i n c s t i s z t á b a n azzal. amelyek közt e g y a r á n t v o l t a k s z t e r e o t i p i k u s a n fiús é s l á n y o s j á t é k o k . akkor ez az a r á n y k i l e n c v e n ö t s z ö r ö s r e n ő t t . vagy b o s z o r k a . Tudja. a k i n e k a z o t t h o n á n k í v ü l i f o g l a l k o z á s a lett volna. m i n t h a egy kicsit s z o r í t a n a e z a z ü v e g t o p á n " (Viorst 1 9 8 6 ) . a m e l y e k önállóságot és erőt k ö v e t e l t e k . a k i k i g y e k e z t e k a n e m i sztereotípiákat . A j á t é k o k . Például a j á t é k c i c á t é s -nyuszit l á n y o k n a k . és általában másokat is pontosan besorol. A f e l n ő t t e k és a g y e r e k e k v é l e m é n y e i g e n c s a k h a s o n l í t o t t . Na p e r s z e j o b b a n festett a z o k b a n a cifra ru­ h á k b a n . a h a j v i s e l e t b e n és h a s o n l ó k b a n megfigyelt s z o k á s o s e l t é r é s e k v i z u á l i s t á m p o n t ­ k é n t s z o l g á l n a k a g y e r m e k s z á m á r a a t a n u l á s i fo­ lyamat során. Az olasz gyerekek általában gyakrabban választottak nemspecifikus játékokat. a g y e r m e k i r o d a l o m mégis n a g y r é s z t u g y a n a z m a r a d t ( D a v i e s 1 9 9 1 ) .m o s t a k a fiúkra. a televíziós gyermekműsorok elemzése nagyrészt hasonló e r e d m é n y e k k e l zárult. Ha a l á n y o k fel-felbukkantak. többnyire m i n d a férfi. V a n d a L u c i a Z a m m u n e r ( 1 9 8 6 ) 7 . h o g y a f ő s z e r e p l ő k t ö b b s é g e férfi. h o g y fiú vagy lány. a r e n d őre­ k é n t . így m á r n e m i s t e t s z i k a n n y i r a . M i e l ő t t a g y e r m e k p o n t o s a n a fiúk vagy a l á n y o k k ö z é s o r o l n á magát. mint a holland társadalom. e g y é r t e l m ű n e m i k ü l ö n b s é g e t találtak. é s n i n c s s o k k ö z ü k a számta­ l a n g y e r m e k k ö n y v b e n leírt m e s é k h e z . Az ö l t ö z e t b e n . B á r a k a d n é h á n y j e l e n t ő s k i v é t e l . A gyermek kétéves korára részben m e g é r t i . A férfi. m i v e l a z o l a s z k u l t ú r a á l t a l á n o s s á g b a n hagyományosabb nemképeket hordoz. m i n t a h o l l a n d gyerekek . A gyerekeket és szüleiket i s m e g k é r t é k . gazdagságról ál­ m o d h a t . I n k á b b úgy t e s z e k . FEJEZET A nem tanulása A k i s g y e r m e k e k n e m t a n u l á s a s z i n t e t e l j e s e n tu­ d a t t a l a n . és e s z e r e p e k k ö z t t ö b b A nemsemleges nevelés nehézségei J u n e S t a t h a m ( 1 9 8 6 ) o l y a n s z ü l ő k tapasztalatait vizsgálta.

Világos. h i s z e n t u d a t o s u l benne. ÉLETÚT. Kár. h o g y a n e m i s z o c i a l i z á c i ó n a g y o n n a g y h a t á s ú . aki a fejlődő országokban próbál v a l a m i h a s z n o s a t t e n n i . A „van k u k i m " azt j e l e n t i . kismellű. a k k o r elvárja t ő l e .el­ m é l e t e S i g m u n d F r e u d n e v é h e z fűződik. a m e l y i k b e n egy-egy fiú és l á n y nagyon h a g y o m á n y o s s z e r e p b e n j e l e n i k meg. d e m é g e z i s n e h e z e b b e n ment. Azt szerették v o l n a . így s z o c i a l i z á l ó d n a k a gyerekek: az a r e n d j é n való. a m e l y i k ú g y festett. m i l y e n e r ő s a n e m i s z o c i a l i z á c i ó . h o g y úgy v i s e l k e d j e n . de a fiúkat r i t k á n ábrázolják n e m h a g y o m á n y o s s z e r e p b e n . a k k o r e g y b e n a z alá­ v e t e t t s é g a t t i t ű d j é t i s átveszi. M e g kellett magyaráz­ nom. h o g y az a p a riválisa az anya érzelmeinek elnyerésében. h o g y véget v e t e k a m é ­ regáradatnak. h o g y n e c s a k fiús vagy c s a k l á n y o s játékokkal j á t s z a n a k . hogy ez n e m így van. ö n á l l ó s á g o t v á r t ő l e . ha a fiúkat ö l n i és bántani tanítják. F r e u d ó v a t o s a n h o z z á t e ­ szi.k i á l t o t t a l á n y o m e l s z ö r n y e d v e . A kislány s z e m é b e n az anya leértékelődik. R é s z b e n t u d a t o s a n . Gyakorlatilag a z ö s s z e s g y e r e k n e k v o l t n e m h e z kötött játéka. A szülőket k ö z é p o s z t á l y b e l i e k k ö z ü l válogatták. Ha e g y s z e r a t á r s a d a l o m v a l a k i ­ r e n e m e t „osztott". h o g y igyek­ szem e l k e r ü l n i a j á t é k b o l t o k a t . M i n d e n s z ü l ő úgy v é l t e . de végig felcseréltem a két szereplőt. h o g y a p j a f e g y e l m e z e t t s é g e t .e g y b e n t a l á n l e g e l l e n t m o n d á s o s a b b . és t u d a t á r a é b r e d . hogy n e h é z s z e m b e s z á l l n i a n e m i t a n u l á s léte­ z ő mintáival. roszszul vagyok t ő l e . „Ez f i ú ! " . a „ n i n c s k u k i m " pedig azt. h o g y ez a sze­ gény szociáldemokrata n e m csatlakozhatott a B a r b i e . hogy ragadják m e g a l e h e t ő s é g e t a t a n u ­ lásra és a t o v á b b l é p é s r e . h a n e m a n ő i e s és a férfias vi­ selkedés új ö t v ö z e t e i t is i g y e k e z t e k m e g t e r e m t e ­ ni. a m e l y a fiúkat m e g k ü l ö n b ö z t e t i tőlük. A szociológiai vita Freud elmélete A n e m i i d e n t i t á s k i a l a k u l á s á n a k l e g n a g y o b b ha­ t á s ú . A z e g y i k a n y a így érzékeltette a h e l y z e t e t a k u t a t ó n a k : Ha b e m e g y e k egy j á t é k b o l t b a .b e n s z e n v e d n e k .j a i : E g y n a p e l h a t á r o z t a m . A k u t a t á s b a n 30 f e l n ő t t vett részt 18 o l y a n családból. Allison P e a r s o n ( 2 0 0 2 ) író és kritikus is meg­ tapasztalta. ö n á l l ó l á n y o k . a m i k o r gyer­ mekének egy m e s é t o l v a s v a f ö l c s e r é l t e a s z e r e p ­ lők n e m é t : Kicsit összezavarodott. a l á n y o k a t p e d i g arra ösztö­ nözték. Az anya iránti erotikus érzések elfojtása és az apa e l s ő b b s é g é n e k e l i s m e r é s e r é v é n a fiú a z o n o s u l a p j á v a l .c s a p a t h o z . de főleg a t u d a t t a l a n s z i n t j é n a fiú r á d ö b b e n . A m i k o r e z z e l először próbálkoztam. láthatóan olyasvalaki. m i n t k e d v e n c B a r b i e . h o g y férfi.k e v é s b é s i k e r ü l t m e g g y ő z n i gyerekeiket. Ma m á r akad o l y a n m e s e k ö n y v . a m e l y i k b e n a k i s ö c c s e szokta kioltani a csigák életét. milyen a t á r s a d a l o m . ha a fiúk é r z é k e n y e b b e k mások é r z e l m e i r e és a m a g u k g y e n g é d é r z e l m e i t is képesek kifejezni. é s n y u g t a l a n í t ó m i n d e n k í s é r l e t a meg­ k é r d ő j e l e z é s é r e . c s a k a lányokat". S t a t h a m m e g á l l a p í t o t t a . a m e l y e t a r o k o n o k t ó l kapott. mi t ö r t é n t . k ö r ö s . h o g y „fiú vagyok". E g y öt­ éves fiú anyja e l m o n d t a . azt k é p z e l i . T ö b b é . Az e l m é l e t s z e r i n t a n é g y . m i n t s o k a n k ö z ü l ü k várták. a m i k o r o l y a n k ö n y v b ő l olvastam neki. h o g y n e m c s a k a z a n a t ó m i a i k ü l ö n b s é g e k szá­ m í t a n a k . a m i s z e r i n t e m s z ö r n y ű . a m e l y i k b e n a főszereplők erős.ö t é v e s fiú s z o r o n g attól. A l á n y o k v i s z o n t „péniszirigys é g " . h o g y nem írnak eleget a l á n y o k r ó l ( S t a t h a m 1 9 8 6 ) . . h o g y a p j a e l akarja távolí­ t a n i a p é n i s z é t . m a j d b e l e p o t t y a n t o t t á a liberá­ lis k o m p r o m i s s z u m o t a v ö d ö r b e . h o g y „lány vagyok". Amikor a l á n y a z a n y á v a l a z o n o s u l . és ját­ szott is vele. a m e l y k e v é s b é volt a n a t ó m i a i l a g „lehetet­ len". amikor o l y a n b a b á v a l p r ó b á l t a m e g a j á n d é k o z n i lányát. A n n y i r a d ü h í t .k ö r ü l fiúk­ nak való k a t o n á s j á t é k o k a t é s l á n y o k n a k v a l ó házias játékokat l á t o k . azt m o n d t a : „a fiúkat n e m szereted. mert n i n c s és n e m is lehet pénisze. kekiruhás. és hazavittem egy skandináv b a b á t . hogy ő csak örök második lehet.SZOCIALIZÁCIÓ. h o g y „fiúsította" a lányokat. a p é n i s z vagy a n n a k h i á n y a a férfiasság és nőiesség szimbóluma.ez j ó l m u t a t j a azt is. E z e k a z elvárások a m i n d e n n a p i élet gyakorlatában be­ teljesülnek és újratermelődnek (Bourdieu 1 9 9 0 . m i n t egy „férfi" vagy „ n ő " . A kasztrá­ c i ó t ó l v a l ó t u d a t t a l a n f é l e l m é b e n föladja a z a n y a i r á n t i v o n z a l m á t . ÖREGEDÉS kerülve. c s a k az a baj. m i n t egy f e m i n i s t a b i z o t t s á g t e r v e i a l a p j á n k é s z ü l t B a r b i e : edzett. Lober 1994). n e m egyennő. S z e r i n t e a n e m e k közti különbség megtanulása csecsemőés k i s g y e r m e k k o r b a n a p é n i s z m e g l é t é n e k vagy h i á n y á n a k k é r d é s e k ö r ü l forog. n e m „ s z e x i s t a " m ó d o n n e v e l n i g y e r m e i ket. m e r t n e k i k h i á n y z i k az a l á t h a t ó szervük. a m e l y b e n v o l t a k h a t h ó n a p o s t ó l t i z e n ­ két évesig terjedő k o r c s o p o r t b a t a r t o z ó g y e r e k e k . h o g y a szülők többsége n e m c s a k úgy p r ó b á l t a m ó d o s í ­ tani a h a g y o m á n y o s n e m i s z e r e p e k e t . többségük a z oktatás k ü l ö n b ö z ő s z i n t j e i n dolgo­ zott tanárként.

Bizonyos értelemben C h o d o r o w F r e u d elméle­ tét a l k a l m a z t a fordított e l ő j e l l e l . hogy a nőkben kialakulnak olyan j e l l e m v o n á s o k .E s z a k a s z t k ö v e t ő e n a g y e r e k m e g t a n u l j a el­ fojtani e r o t i k u s é r z e l m e i t . h o g y a férfiak és a nők n e m k ü l ö n ü l n e k el annyira élesen. a m e l y e t p u s z t á n a férfi n e m i s z e r v hiányának tekint. p u s z i l g a t j á k é s u t á n o z z á k . M i u t á n n i n c s é l e s e l s z a k a d á s . 2 0 0 0 ) . S a j á t é l e t ü k r ő l m i n d i g aktív képet alkotnak. A z a n y á h o z v a l ó r a g a s z k o d á s egy p o n t o n m e g k e l l h o g y s z a k a d j o n . E l ő s z ö r i s azért. Freud nézeteivel szemben komoly ellenveté­ s e k m e r ü l t e k fel. h o g y C h o ­ d o r o w f i g y e l m e n k í v ü l h a g y egy v i s z o n y l a g ú j je­ l e n s é g e t : a n ő k ö n á l l ó s á g r a . s o k m á s s z e r z ő m e l l e t t e l s ő s o r ­ ban néhány feminista részéről (Mitchell 1 9 7 5 . m i n t a n ő i e s s é g e t é r t e l m e z i vesz­ teségként: az a n y á h o z való közelség elvesztése­ k é n t . és manipulatívabb a t t i t ű d d e l f o r d u l n a k a világ felé. a világot s o k k a l e l e m z ő b b m ó d o n tudják szemlélni. ha érzelmileg túl szorosan k ö t ő d n e k m á s o k h o z . a m i k o r a s z e x u á l i s t e v é k e n y s é g e k hát­ t é r b e s z o r u l n a k . m a j d k é s ő b b f e l n ő t t . hogy a pénisz felsőbbrendű. E n n e k eredmé­ n y e k é p p e n a fiúk k e v é s b é o d a a d ó a n k a p c s o l ó d ­ n a k m á s o k h o z . m e r t F r e u d t ú l s z o r o s k a p c s o l a t o t t é t e l e z fel a n e m i i d e n t i t á s és a n e m i s z e r v e k b i r t o k l á s á n a k t u d a t o s u l á s a kö­ zött. N e g y e d s z e r : F r e u d s z e r i n t a n e m i i d e n t i t á s el­ sajátítása elsősorban a negyedik-ötödik életévre t e h e t ő . C h o d o r o w elméle­ tét a z é r t i s b í r á l t á k . h o g y l a z í t s o n az e r ő s s z á l a k o n . E z e k a m i n t á k nemze­ dékről nemzedékre öröklődnek. J a n e t S a y e r s ( 1 9 8 6 ) p é l d á u l ú g y véli. általában jelentős m ó d o s í t á s o k a t i s v é g r e h a j t o t t a k rajta. m a j d egy férfitól. r e j t e t t e b b öszszefüggéseket. m i n t a z é r z é k e n y s é g é s a z oda­ adás. é s n e m v e s z f i g y e l e m b e m á s . F r e u d h o z k é p e s t s o k k a l n a g y o b b h a n g s ú l y t fek­ tet az anya szerepére. a lány. e z é r t a férfiak é l e t ü k k é s ő b b i s z a k a s z á b a n t u d a t t a l a n u l ú g y érzik. C o w a r d 1 9 8 4 ) . a m e l y b e n az elért eredményeket e m e l i k ki. E z e n k í v ü l r á m u t a t arra. E z z e l s z e m b e n a n ő k önér­ t é k e l é s é t a m á s o k h o z f ű z ő d ő s z o r o s é r z e l m i kap­ csolat hiánya fenyegeti. m i k ö z b e n elfojtják k é p e s s é g ü k e t ön­ m a g u k vagy m á s o k é r z e l m e i n e k m e g é r t é s é r e . Chodorow szerint az elszakadási m á s k é n t zajlik a f i ú k n á l és a l á n y o k n á l . A f é r f i i d e n t i t á s az e l s z a k a d á s m o z z a n a t á n k e r e s z t ü l a l a k u l ki. m e r t c s a k így a l a k u l h a t ki a g y e r e k k ü l ö n é n t u d a t a . hiszen sokban hozzájárul a nőiesség B á r a n e m i fejlődés v i z s g á l a t á b a n s z á m o s s z e r z ő felhasználta Freud elméletét. h o g y identi­ tásuk veszélybe kerül. a m e l y e k a n y j á h o z fűzik. a m i k o r az a z o n o s n e m ű e k b ő l á l l ó k o r t á r s c s o p o r t j á t s z i k d ö n t ő sze­ repet. M i n d e z C h o d o r o w s z e r i n t azt eredményezi. a k i s z e r i n t a n e m i i d e n t i t á s t a n u l á s i fo­ l y a m a t a n a g y o n k o r á n e l k e z d ő d i k . Megtanulják. A nők leginkább kapcsolataikkal h a t á r o z z á k m e g ö n m a g u k a t . és pszichológiai jellem­ z ő i k e l l e n t é t e s e l e m e k e t i s t a r t a l m a z h a t n a k . Sa­ y e r s s z e r i n t a n ő i e s s é g m a g á b a n r e j t h e t agresszív é s ö n é r v é n y e s í t ő e l e m e k e t is. E k k o r r a m e g k ö v e t e l i k a g y e r e k t ő l . mert a gyermek k o r a i s z o c i a l i z á c i ó j á b a n a z a n y a j á t s z i k elsődle­ Chodorow elmélete ges s z e r e p e t . a csecsemőkorral kezdődő tanulás jelen­ tőségét hangsúlyozza. é s összefügg a c s e c s e m ő szülők iránt érzett ragaszkodásával. F r e u d s z e r i n t ö t é v e s kortól a p u b e r t á s k o r i g a l a p p a n g á s i d ő s z a k a kö­ v e t k e z i k . Közéjük tartozik a szociológus N a n c y Chodorow ( 1 9 7 8 . m e r t c s a l á d f o g a l m a t ú l szűk: fehér. a m i t t e s z . A férfiak h á t t é r b e szorítják ezeket az igényeiket. D e m i a folyamat h e l y z e t p é l d á u l a c s o n k a c s a l á d o k b a n vagy az o l y a n ( p é l d á u l a m e x i k ó i ) k ö z ö s s é g e k b e n . A fiúk öntudatának kialakulása az anyához v a l ó k ö z e l s é g r a d i k á l i s a b b m ó d o n t ö r t é n ő meg­ szakításával van összefüggésben. e g é s z e n addig. A k é s ő b b i s z e r z ő k t ö b b s é g e a s o k k a l ko­ rábban. mint C h o d o r o w elméletében. ahol a g y e r e k e k r ő l t ö b b f e l n ő t t is g o n d o s k o d i k (Segura-Pierce 1993)? H i á n y o s s á g a i e l l e n é r e C h o d o r o w e l m é l e t e nagy jelentőségű. A l a p p a n g á s i i d ő s z a k n a g y j á b ó l a k i s i s k o l á s k o r n a k felel m e g . f ü g g e t l e n s é g r e való t ö r e k v é s é t . A fiúkkal e l l e n t é t b e n a l á n y o k k a p c s o l a t a az a n y á v a l s z o r o ­ sabb marad. k ö z é p o s z t á l y b e l i m o d e l l r e é p ü l . A gyerekek érzelmileg elsősorban az anyához kötődnek. h o l o t t s o k k u l t ú r á b a n a z a n y a az. nő másokkal szembeni éntudata folytonosabb. mivel inkább az anya befolyása lehet meghatározó életük első s z a k a s z á b a n . Férfiasságukat a nőiességgel s z e m b e n értelmezik. a m e l y e k c s a k bi­ zonyos helyzetekben m u t a t k o z n a k meg a maguk teljességében ( B r e n n a n 1 9 8 8 ) . Identitása nagy valószínűséggel egybeolvad má­ s o k é v a l vagy m á s o k t ó l függ: e l e i n t e a z a n y á t ó l . a k i a fegyelemre szoktatásban döntő szerepet játszik. De miért ne tarthatnánk a női genitáliákat magasabb rendűnek? Harmadszor: F r e u d az a p á t a f e g y e l m e z é s e l s ő d l e g e s á g e n s é ­ n e k tartja. C h o d o r o w e l m é l e t é t k ü l ö n f é l e k r i t i k á k érték. m i n t a vagina. hogy n e m szabad „puhány alakként". a m í g a s e r d ü l ő ­ kori b i o l ó g i a i v á l t o z á s o k újra f e l é l e s z t i k a z e r o ­ tikus vágyakat. M á s o d s z o r : a freudi e l m é l e t arra a feltevésre épül. például továbbra is odabújnak hoz­ zá. S o k k a l i n k á b b a férfiasságot. „anyámaszszony katonájaként" viselkedniük.

a m e l y inkább a gondoskodó kapcsola­ t o k b a n g y ö k e r e z i k .SZOCIALIZÁCIÓ. a m e l y e k n é l k ü l m a e l s e m tudjuk k é p z e l n i őket. " (Gil­ ligan 1 9 8 2 ) . A gye­ rekek ugyanolyan m u n k á t végeztek és ugyanúgy játszottak. G i l l i g a n felveti. m e r t ők az egyéni t e l j e s í t m é n y t tartják f o n t o s n a k . s z á m u k r a az a „siker" e g y e t l e n formája. m e r t s z e r i n t ü k n e m mindig ö s s z e e g y e z t e t h e t ő az. h o n n a n ered az ú g y n e v e z e t t férfi kifejezőképtelenség (male inexpressiveness). A „gye­ r e k " m á r n e m „ c s e c s e m ő " vagy k ú s z ó . Gyermekkor A m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n é l ő k s z á m á r a a gyer­ m e k k o r v i l á g o s a n e l k ü l ö n ü l ő é l e t s z a k a s z . ÖREGEDÉS m i b e n l é t é n e k m a g y a r á z a t á h o z . De az e m b e r i életút s z a k a s z a i e g y s z e r r e t á r s a d a l m i é s b i o l ó g i a i ter­ m é s z e t ű e k ( V i n c e n t 2 0 0 3 ) . E g y egyete­ mista lány p é l d á u l a k ö v e t k e z ő k é p p e n v á l a s z o l t : „[Az erkölcs] összefügg a felelősséggel. A TELJES ÉLETÚTRA KITERJEDŐ SZOCIALIZÁCIÓ Az átmenetek. Gilligan e b b e n a k é r d é s k ö r b e n k é s z í t e t t inter­ júkat mintegy kétszáz. h o g y a n ő k ö n m e g h a t á r o z á s a személyes k a p c s o l a t a i k r a é p ü l .. így p é l d á u l a m o d e r n n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n a h a l á l az ö r e g k o r h o z k a p c s o l ó d i k a g o n d o l k o d á s u n k b a n . A kapott v á l a s z o k b ó l a férfiak és a n ő k e l t é r ő . h o g y é r z e l m e i k e t mások előtt feltárják ( B a l s w i c k 1 9 8 3 ) . a n ő k s o s e m f e l e j t e t t é k ki azt. hasonlóan mai társadalmi életünk sok más összetevőjéhez. hogy m á s o k o n kell s e g í t e n i . század kezdetéig Nagy-Britanniá­ b a n és a n y u g a t i o r s z á g o k t ö b b s é g é b e n a gye- . m i k ö z b e n tudták. h o g y milyen képet a l k o t n a k a f e l n ő t t n ő k és férfiak önmagukról é s e r e d m é n y e i k r ő l . A t r a d i c i o n á l i s társa­ d a l m a k b a n a fiatalok a h o s s z ú c s e c s e m ő k o r b ó l m i n d e n á t m e n e t n é l k ü l l é p t e k á t a m u n k a vilá­ gába az adott közösségen belül.. a kö­ telezettségekkel és az é r t é k e k k e l . a m e l y e k k ö z ö t t a z e m b e r e k a z adott t á r s a d a l o m t í p u s b a n é l n e k . E g y e t é r t C h o dorow-val a b b a n . és n e m voltak külön gyerekjátékaik. n e m egyéni teljesítmé­ nyükre büszkék (Gilligan 1 9 8 2 ) . a m e l y s e b e z h e t ő . A tradicionális társadalmakban ezzel szemben t ö b b e n haltak meg fiatalabb korban. h o g y m e n n y i r e t u d n a k m á s o k r ó l gondoskodni. ö n t u d a t u k . tükrözi. m i n t a férfiak „kifelé f o r d u l ó " a t t i t ű d j e i b e n . ÉLETÚT. A nők k e v é s b é m a g a b i z t o s a n m o n d t a k e r k ö l c s i ítéleteket. h i s z e n a leg­ t ö b b e m b e r h e t v e n évig vagy m é g t o v á b b i s é l . H a t á s s a l v a n n a k rá­ j u k a k u l t u r á l i s k ü l ö n b s é g e k és az a n y a g i körül­ m é n y e k is. u g y a n a k k o r igyek­ szünk n e m á r t a n i m á s o k n a k . hogy mennyire a m e l y e k a leg­ tudják mások t ö b b férfiból h i á n y o z n a k . Philippe Ariés ( 1 9 8 7 ) francia történész szerint a középkorban n e m l é t e z e t t a „ g y e r m e k k o r " m i n t a fejlődés el­ k ü l ö n ü l ő s z a k a s z a . Ö n m a g u k r ó l a s z e r i n t Gilligan elmélete Carol Gilligan ( 1 9 8 2 ) t o v á b b f e j l e s z t e t t e C h o d o row elemzését: e l s ő s o r b a n az foglalkoztatta. m i n t a férfiak. l e g f ő k é p p az értékekkel. m i n t ahá­ n y a n m e g é r t é k a z öregkort.a g y e r m e k k o r b ó l e l j u t u n k a felnőttkor­ ba. és segít megér­ teni. De az e feladatok e l l á t á s a s o r á n k i a l a k u l ó tulajdon­ ságokat a férfiak g y a k r a n a l á b e c s ü l i k . csak az utóbbi két-három é v s z á z a d b a n k e l e t k e z e t t .érett t e k i n t e t t e l és u g y a n o l y a n öltö­ z é k b e n . A m ú l t b a n a n ő k t i s z t e l e t b e n tar­ t o t t á k a férfiak ítéleteit. A gyermekkor fogalma azonban. A férfi a g y e n g e s é g jelének tekinti. é s e r e d m é n y e i k e t ahhoz mérik. I n ­ terjúalanyainak e r k ö l c s i e l v e i k k e l é s ö n m a g u k megítélésével k a p c s o l a t b a n tett fel k é r d é s e k e t . a m e l y e k e t meg­ sérthetünk. hogy ez a s z e m l é l e t a n ő k t r a d i c i o n á l i s h e l y z e t é t szükségleteit kielégíteni. A k ö z é p k o r i E u r ó p á b a n ké­ s z ü l t f e s t m é n y e k e n a g y e r e k e t „kis f e l n ő t t k é n t " á b r á z o l t á k . alkotnak képet. . A nő h a g y o m á n y o s a n a g o n d o s k o ­ dó segítőtárs s z e r e p é t tölti be a férfi é l e t é b e n . látszólag biológiailag meghatáro­ z o t t a k . k ü l ö n b ö z ő k o r ú és tár­ sadalmi hátterű a m e r i k a i n ő v e l és férfival. h o g y valami erkölcsileg h e l y e s vagy h e l y t e l e n ? " M í g a férfiak erre a k é r d é s r e v á l a s z u l á l t a l á b a n a kö­ telesség. m i n t a felnőttek. pedig é p p e n ez a nő e r ő s s é g e . h o g y s z i g o r ú er­ kölcsi szabályokat k ö v e t ü n k . vagyis miért okoz n e h é z s é g e t a férfiaknak. Egészen a 2 0 . jellegzetes n é z e t e i b o n t a k o z t a k ki.m á s z ó „kis­ b a b a " . amelyeket az egyén élete során megtapasztal. A g y e r e k k o r a c s e c s e m ő k o r és a s e r d ü l ő ­ kor közötti éveket jelenti." E k k o r a z i n t e r j ú k é s z í t ő m e g k é r d e z t e : „Miért t i s z t e l n é n k m á s o k a t ? " A v á l a s z : „ M e r t van ö n é r z e t ü k vagy é r z é s e i k . P é l d á u l m i n ­ denkitől m e g k é r d e z t é k : „ M i t é r t ü n k a z o n . m i n t a m i l y e t a f e l n ő t t e k v i s e l t e k . a m e l y e k alapja a m á s i k és ö n m a g u n k tisz­ telete. és v é g ü l a h a l á l vár r á n k . h o g y olyan tulajdonságokkal bírnak. h o g y a nő s z á m á r a f o n t o s a b b a k a kapcsolatok. az igazságosság és az e g y é n i s z a b a d s á g elvont e s z m é i t e m l í t e t t é k .Az én é l e t h e l y z e t e m b e n az erkölcs a s z e m é l y k ö z i k a p c s o l a t o k h o z kötő­ dik.

a m e l y b e n a f e l n ő t t é v á l á s t b i z o n y o s r í t u s o k jel­ zik. A t r a d i c i o n á l i s k u l t ú r á k b a n . ahol a g y e r e k e k m á r együtt d o l g o z n a k a f e l n ő t t e k k e l . a g y e r e k e k fizikai és s z e x u á ­ lis b á n t a l m a z á s a g y a k r a n e l ő f o r d u l a m a i társa­ dalmak családjaiban. p o l i t i k a i é s v a l l á s i l e h e t ő s é g e i k f e l f e d e z é s é r e . k ö z t e s h e l y z e t ű e k : g y a k r a n próbálják k ö v e t n i a f e l n ő t t e k v i s e l k e d é s é t . a k k o r azt is l á t n u n k kell. m i n t a f e l n ő t t e k . h o g y a g y e r e k e k n e k saját j o g a i k v a n n a k . m i n t a m o d e r n t á r s a d a l m a k fiataljaiban.ezt s e m árt h a n g s ú l y o z n u n k . A n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n a s e r d ü l ő k se ilyen. A nyu­ gati t i n é d z s e r e k a gyerek. N e m sietik el. m e r t például az egészen kicsi gyerekek is ugyanazokat a t é v é m ű s o r o k a t n é z h e t i k . e z a z ú j r a t a n u l á s i f o l y a m a t r e n d s z e r i n t sokkal k e v é s b é felkavaró. M i n d e n társadalomban megfigyelhetők a p u b e r t á s k o r i b i o l ó g i a i v á l t o z á s o k ( a m i k o r az egyén képessé válik a szexuális tevékenységre és a s z a p o r o d á s r a ) . FEJEZET rekeket mai s z e m m e l nézve rendkívül fiatalon m u n k á r a fogták. e g y á l l a n d ó a n v á l t o z ó . „Globális foglalkozom. se nem felnőttek. A nyugati társadalmakban v i s z o n t v a n egy i d ő s z a k . így a k o r á b b i n e m z e d é k e k h e z k é p e s t h a m a r a b b meg­ i s m e r i k a f e l n ő t t e k világát. i Serdülőkor A „ t i n é d z s e r " m a i s m e r ő s f o g a l m a s z i n t é n újkeletű. /A gyermekmunka kérdésével egyenlőtlenség" című fejezetben a 11. a k k o r á l t a l á b a n a p s z i c h o s z e x u á l i s érés fo­ l y a m a t a is k ö n n y e b b e n f e l d o l g o z h a t ó .n e m azt j e l e n t i . A mai nyugati társadalmakban a serdülők „két kor közé esnek": se nem gyerekek. m i v e l a változá­ sok ritmusa lassúbb. g y e r e k e i n k t ő l . E g é s z e n új k e l e t ű az a g o n d o l a t . h o g y a p r e m o d e r n E u r ó p á b a n g y a k r a n b á n t a l m a z t á k a gyerekeket. h o g y „ f e l e l ő s " f e l n ő t t é v á l j a n a k . a m i k o r azt v á r j u k el a Fiatal felnőttkor /-.á t a l a k u l ó társada­ l o m b a n kell felnőniük (Elkind 1 9 8 4 ) . a m i azért le­ h e t f o n t o s . A m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n a fiatal f e l n ő t t k o r egy­ re i n k á b b a s z e m é l y i s é g f e j l ő d é s és a s z e x u á l i s é r é s sajátos s z a k a s z á v á válik ( G o l d s c h e i d e r . E g y e s k u t a t ó k s z e r i n t a g y e r e k e k ma o l y a n g y o r s a n f e l n ő n e k . g y a k r a n n a g y fizikai m e g t e r h e l é s t j e l e n t ő m u n ­ kakörökben (például szénbányában) foglalkoz­ t a t n a k . h o g y m e n n y i r e gyakori. bár csak a legutóbbi időben derült f é n y i g a z á n arra. de az i s k o l a p a d b a k é n y s z e r í t i k őket. hogy a modern társadalmakban j e l e n l e g zajló f o l y a m a t o k e r e d m é n y e k é n t a gyer­ m e k k o r l a s s a n k é n t ú j b ó l e l v e s z í t i sajátos státu­ sát. A társadalom gyerekközpontúsága . Elképzelhető.6. hogy m i n d e n gyerek sok szeretetet és gondosko­ dást kap a s z ü l e i t ő l és m á s f e l n ő t t e k t ő l .. h o g y m á r alig-alig t e k i n t h e t j ü k a g y e r m e k k o r t k ü l ö n fejlődési s z a k a s z n a k . de a jog gyere­ k e k n e k t e k i n t i őket. s e o l y a n . U g y a n a k k o r s o k k u l t ú r á b a n e z e k n e m o k o z n a k o l y a n zavart é s b i z o n y t a l a n s á ­ got. A tradi­ cionális társadalmakban a serdülőnek n e m kell a n n y i m i n d e n t „ ú j r a t a n u l n i a " . Ha például létezik valamilyen korcsoportrendszer. S z e r e t n é n e k i n k á b b dolgoz­ n i . m e r t m a s o k a n egyre t o v á b b i d ő z n e k az oktatásban. H a úgy g o n d o l j u k . A m e g h o s s z a b b o d o t t g y e r m e k k o r m i a t t a m a i tár­ sadalmak bizonyos tekintetben „gyerekközpontúbbak".és a f e l n ő t t k o r között é l n e k . h o g y a h ú s z a s é v e i k e l e j é n j á r ó fiata­ l o k n e m k e v é s időt f o r d í t a n a k s z e x u á l i s . F ő k é n t a gazdagabb társadalmi csoportok­ ra j e l l e m z ő . . M a i s v a n m é g j ó n é h á n y o l y a n ország. M i n t ko­ r á b b a n e m l í t e t t e m .W a i t e 1 9 9 1 ) . h o g y t ö b b é n e l e g y e n e k gyerekek: t e g y é k el a j á t é k a i k a t és h a g y j a n a k fel gyerekes á b r á n d j a i k k a l . h o g y m a s e m r i t k a a g y e r m e k e k el­ leni erőszak. és h o g y a gyer­ m e k m u n k a erkölcsileg elítélendő. a h o l k i s g y e r e k e k e t teljes m u n k a i d ő b e n . mint amilyenek a tradicionális közös­ ségek voltak.

A z t á n Öregkor A tradicionális t á r s a d a l m a k b a n az i d ő s e m b e r e ­ ket általában n a g y t i s z t e l e t ö v e z t e . a m e l y b e n egy ú j a b b t a n u l á s i i d ő s z a k k e z d ő d i k (lásd a z egész é l e t e n át tartó t a n u l á s r ó l s z ó l ó r é s z t a 17. b e l s ő t a r t a l é k a i k a t m o z g ó s í t j á k . M i u t á n a g y e r e k e i k m á r n e m é l n e k v e l ü k . U t o l j á r a 5 3 é v v e l k o r á b b a n futott k o m o l y a b b a n . a k i k felnőttségük e l s ő é v e i b e n a g y e r e k e i k e t n e v e l t é k . m e r t s o k a n b e l e h a l t a k a szülésbe. feleslegesnek é r e z h e t i k m a g u k a t a t á r s a d a l o m ­ ban gyerekeik o t t h o n r ó l v a l ó e l k e r ü l é s e u t á n . m i n d a n ő k te­ kintélye a korral együtt n ö v e k e d e t t . m i n t a régiek. h a n e m e g y é n i k e z d e m é n y e ­ zéstől függ. a gazdasági életből kikerülve az idős e m b e r e k ne­ h e z e n tudják életük utolsó szakaszát hasznossá t e n n i . és k ü l ö n ö s e n a nők élete volt v e s z é l y b e n . h o g y azok. S i n g h f o n t o s a b b c é l o k a t talált. a m e l y e k m a jellemzik a z é l e t ü n k e t . P é l d á u l a s z e x u á l i s p a r t n e r é s a házastárs k e r e s é s e é s k i v á l a s z t á s a m a n e m a szülők d ö n t é s é t ő l . a k i k m e g t u d n a k b i r k ó z n i a z öregkor g o n d j a i v a l . fejezetben. h o g y h á r o m kon­ tinensen négy gyermeke. In­ d i á b a n . B á r ez kétségtelenül s o k e s e t b e n igaz l e h e t . Az öregek szinte újjászülethet­ n e k a g y e r m e k . A n ő k . Ezzel párhuzamosan jelentős mértékben a r á n y a a n é p e s s é g b e n . S i n g h ilyen idős korában tájfutó v e r s e n y e k e n vett r é s z t s z ü l ő h a z á j á b a n .SZOCIALIZÁCIÓ. m e g e l ő z ­ v e 4 0 7 futót. de f e l e l ő s s é g e f e s z ü l t s é g e k e t és konf­ liktusokat okozhat. b e n az iparosodott társadalmakban az idős embe­ r e k n e k r e n d s z e r i n t s e m a c s a l á d b a n . hogy az. A z e m b e r ú g y é r e z h e t i . A c s a l á d o n b e l ü l m i n d a férfiak. 3 6 é v e s e n szögre a k a s z t o t t a futócipőjét. 6 ó r a 4 5 p e r c alatt ért c é l b a . S o k k a l i n k á b b m a g u n k „ a l a k í t j u k " a z éle­ tünket. A modern társadalmakban k ü l ö n ö s e n fontos. a m i k o r az öregek életkori osztályába lépett. m i n t a m a i m o b i l a b b társa­ dalmakban. a k i k k ö z ü l s o k a n m é g c s a k h a r m i n ­ cas éveiket „taposták".e r r ő l a k ö v e t k e z ő rész­ jár. oldalon). hogy egész é l e t é b e n u g y a n a z t fogja c s i ­ nálni. é s p o n t o s a n u g y a n o l y a n m u n k á v a l teltek a napjaik. a l i g h a n e m egyre f o n t o s a b b á v á l i k a „világra nyi­ tott" szemlélet. A tradicionális kultúrákban az egyén gyak­ r a n a k k o r érte e l l e g m a g a s a b b s t á t u s á t . Az iparo­ sodott sokszor társadalmakban éppen a nyugalomba vonulás ellenkező következményekkel m i n t addig b á r m i k o r a z é l e t ü k a hatvanöt évesnél idősebbek során. M i r e I n d i a 1 9 4 7 . A z e m b e r e k t ö b b s é g e n e m gon­ dolja. m i n t az e l ő d ö k é . N a p i s é t á i b a r ö v i d k o c o g á s o k a t iktatott. meg­ özvegyült S i n g h e l m o n d h a t t a . s e m a széle­ sebb társadalmi közösségben n i n c s tekintélyük.b e n e l n y e r t e független­ ségét. a m i t elért. sőt g y a k r a n d ö n t ő szavuk volt a k ö z ö s s é g e g é s z é t é r i n t ő ü g y e k b e n .5 3 7 . A m i k o r 2 0 0 1 . ú g y n e v e ­ zett „ h a r m a d i k é l e t k o r b a n " . E g y n e m z e d é k n y i i d ő v e l k é s ő b b a k e l e t . A k a r r i e r é n e k élő férfi vagy nő é l e t e d e r e k á n e s e t l e g úgy látja. ÉLETÚT. h i s z e n a gyermekkori á l m o k k a l v a l ó végleges l e s z á m o l á s felszabadító é l m é n y i s l e h e t . 6 ó r a 5 4 p e r c k e l l e t t n e k i h o z z á . M a n a p s á g a há­ zasságban. el­ szalasztottá a z é l e t által k í n á l t l e h e t ő s é g e k e t .b e n m a j d n e m u g y a n e n n y i i d ő alatt t e t t e m e g ezt a távot. n e m elégíti ki. A m o d e r n k o r e l ő t t k e v e s e n bízhattak e b b e n igazán. A következőkben részleteseb­ b e n foglalkozunk az öregedést övező szociológiai kérdésekkel. ÖREGEDÉS Érett felnőttkor Nyugaton a l e g t ö b b fiatal s z á m í t h a t rá. E z a z o n b a n n e m v e z e t f e l t é t l e n ü l l e m o n d á s h o z vagy k é t s é g b e e s é s h e z . A b e t e g s é g vagy s é r ü l é s miatt b e k ö v e t k e z ő h a l á l m i n d e n k o r c s o p o r t b a n sokkal gyakoribb volt.l o n d o n i I l f o r d b a n élő. Az é l e t k o r i osztályok s z e r i n t s z e r v e z ő d ő k u l t ú r á k b a n a „vé­ neknek" r e n d s z e r i n t komoly. hogy k ö z é p k o r ú k é n t is m e g k e l l ő r i z n i a „jövő­ orientáltságot". A z e m b e r e k r e n d s z e r i n t közelebbi k a p c s o l a t b a n v o l t a k a s z ü l e i k k e l és egyéb rokonaikkal. ahol sokan még öregkorukban is egészségesek. é s k e v é s b é é r d e k l i őket a társadalmi érvényesülés. h o g y m a j d n e m egy órát lefaragott a k i l e n c v e n é v e n f e l ü l i e k v i l á g c s ú ­ csából. L á b a i h a m a r v i s s z a n y e r t é k régi e r e j ü k e t . e k k o r k e z d e t t új k i h í v á s o k a t k e r e s n i . a c s a l á d i é l e t b e n és e g y é b t á r s a d a l m i közegekben k o m o l y b i z o n y t a l a n s á g o k a t k e l l fel­ oldani. rájött.és felnőttkort k ö v e t ő . 89 é v e s e n futotta. h o g y megéri az öregkort. Másfelől v i s z o n t a k o r á b b i i d ő k b e n r i t k á b b a n fordultak e l ő b i z o n y o s feszültségek. K o r á b b a n azt g o n d o l t á k . é s sohasem fogja e l é r n i a g y e r m e k k o r a óta dédel­ getett álmait. tizenhárom unokája és öt d é d u n o k á j a v a n . míg a t r a d i c i o n á l i s k u l t ú r á k b a n m a j d n e m m i n d e n k i így k é p z e l t e el az é l e t é t . E z z e l s z e m - . gyakorta szegényebbek. A „középkorúak v á l s á g á t " s o k e b b e n a k o r b a n j á r ó ember megtapasztalja. ÖREGEDÉS Fauja Singh első londoni maratonját 2000-ben. Miután munkájuktól visszavonultak. a 5 3 6 . m i n t m a . A 2002-es londoni maratoni futáson még h a m a r a b b . t o v á b b i l e h e ­ tőségek pedig n e m n y í l n a k e l ő t t e . egy o l y a n t á r s a d a l o m b a n . Ez n a g y o b b s z a b a d s á g o t b i z t o s í t az egyénnek. megnövekedett b e n lesz szó.

e z ú t t a l azt v i z s g á l j u k m e g k ö z e l e b b r ő l . és u t á n a j á r u n k a n n a k . E b b e n a részben megnézzük. S z ó b a k e r ü l n e k a b r i t népes­ ség ö r e g e d é s é v e l k a p c s o l a t o s p o l i t i k a i k é r d é s e k is.h e t ­ v e n e s e k és i d ő s e b b e k aránya.1. I n n e n újra a b r i t e k ö r e g e d é s é h e z t é r ü n k vissza. ho­ g y a n a l k a l m a z k o d n a k a z e m b e r e k a z öregedés­ 0 2 4 6 millió fő 8 10 12 Forrás: OPCS. h o g y a z idősebbek miféle kihívásokkal és problémákkal k e r ü l n e k s z e m b e . A m o d e r n mezőgaz­ daság.1 52 6.m i n d szerepet j á t s z a n a k a b b a n . E z e k a v á l t o z á s o k sok t é n y e z ő n e k t u l a j d o n í t h a t ó k . A brit társadalom „őszülése" A t á r s a d a l m a k világszerte ö r e g s z e n e k . A legtöbb t á r s a d a l o m b a n kevesebb c s e c s e m ő h a l m e g é s t ö b b felnőtt éri m e g a z öreg­ kort. FEJEZET hez. e l m a g á n y o s o d á s s a l is jár­ hat. S i n g h látott egy t é v é m ű s o r t a m a r a t o n r ó l . p s z i c h o l ó g i a i é s szociális vonatkozásait. Az e m b e r e k ma . s z á z a d b a n is ( L l o y d . A 6. Ez az „őszülés" az ipari társadalmakban tapasztalható 6. A z i d ő s k o r e l é r é s e f e l e m e l ő . ábra Az idősek aránya a brit népességben. j á r v á n y m e g e l ő z ő i n t é z k e d é s e k é s egészségügy m i n d . A F ö l d né­ p e s s é g é n b e l ü l egyre n a g y o b b a h a t v a n a s o k . Ma ez a szám évente több mint 3 0 0 0 (Cayton. legalábbis a szociológusok szemszögéből. A z ó t a a világ m i n d e n t á j á n futott m a r a t o n i v e r s e n y e k e n é s s o k e z e r fontot gyűjtött j ó t é k o n y c é l o k r a ( A s k w i t h 2 0 0 3 ) . áb­ rán is l á t h a t ó . m a j d a 2 0 . h o g y a n é p e s s é g „ ő s z ü l " ( P e t e r s o n 1 9 9 9 ) . m a j d meg­ vizsgáljuk a z ö r e g e d é s b i o l ó g i a i . s z á z a d folya­ m á n m e g h á r o m s z o r o z ó d o t t .f ő k é n t a g a z d a g a b b országok­ b a n . Az idősebb e m b e r e k többsége valahol a kettő k ö z ö t t éli m e g a z ö r e g e d é s t . h o g y ma világszerte c s ö k k e n a h a l a n d ó s á g . h o g y a n ö r e g s z i k a b r i t n é p e s s é g . és k e d v e t á m a d t h o z z á .B r i t a n n i a l a k o s s á g a s e m kivétel. . de testi g y ö t r e l m e k k e l . a h o g y a n ezt a f e n t i e k b e n l á t h a t t u k .S h e r l o c k 2 0 0 4 ) . h o g y a 65 é v e s n é l i d ő s e b b britek aránya az 1 8 5 1 és 1 9 1 1 közötti népszámlálásokon 5 s z á z a l é k k ö r ü l mozgott. idézi Kingshill R e s e a r c h Centre 2 0 0 2 ) . m i t j e l e n t m e g ö r e g e d n i egy gyorsan változó világban. a m e l y e k egyre f o n t o s a b b á v á l n a k . mint valaha. Először röviden vázo­ l o m . E g y e s s z o c i o l ó g u s o k és g e r o n t o l ó g u s o k a vál­ t o z ó d e m o g r á f i a i s t a t i s z t i k á k b ó l azt o l v a s s á k ki. mi az öregedés.1. é l e t é v ü k e t betöltötteknek. Közli a Sociology Review 1998. Ezután megnézzük. N a g y . egészségesebb és t e r m é k e n y e b b életet élnek. Végül körbejárjuk a világnépesség „őszülését".hosszabb. ö r ö m t e l i él­ m é n y l e h e t . és ez a folyamat foly­ t a t ó d i k a 2 1 . h i s z e n fo­ l y a m a t o s a n n ö v e k s z i k a z ö r e g e k s z á m a . köztisztasági r e n d s z e r e k . 19012051 Fauja Singh még kilencvenes éveiben is maratoni versenyeken futott. 1952-ben a királynő 2 7 3 ü d v ö z l ő táviratot k ü l d ö t t a 1 0 0 . novemberi száma a hátoldalon.

az öröklött j e g y e k t ő l é s a z é l e t s t í l u s t ó l függ.R i l e y 1 9 8 7 . A v á r h a t ó é l e t t a r t a m 2 0 0 3 . a z ö r e g e d é s t á r s a d a l m i v o n a t ­ kozásaival készült foglalkozó tudományág építünk. még­ is ö s s z e t a r t o z ó fejlődési „ ó r a " m e t a f o r á j a rajzoló­ dik ki: 1. erre a z a l á b b i a k b a n k i t é r e k .uk/STATBASE/sssdataset. s sokan viszonylag e g é s z s é g e s e k . a ma s z ü l e t e t t e k átlaga viszont m á r 76 év.gov. A z életkorról alkotott f o g a l m a i n k g y o r s a n v á l t o z n a k .e g y n é ­ hány é v n é l t o v á b b él . A 2 0 . 8 h a l á l j u ­ tott ( H M S O 2 0 0 4 ) . értékek és s z e r e p e l v á r á s o k k é p e . 5 évet ( H M S O 2 0 0 5 ) . s z á z a d e l s ő n e g y e d é b e n s z ü l e ­ tett britek k ö r é b e n a k ö z é p f o k ú végzettség b ő v e n elég volt a l e g t ö b b á l l á s b e t ö l t é s é h e z . század e l s ő f e l é b e n t ö r t é n t . m i n t valaha. E z e k b ő l a f o l y a m a t o k b ó l h á r o m k ü l ö n b ö z ő . bár egyénenként nagyon változó. a b i o l ó g i a i ó r a t e s t ü n k r e v o n a t k o z i k . M a u g y a n e z e k a z e m b e r e k hetvenes-nyolcvanas éveikben járnak.r a elérte a 8 0 . M i t j e l e n t ö r e g e d n i ? A z ö r e g e d é s gerontológiailag o l y a n b i o l ó g i a i .SZOCIALIZÁCIÓ.2. é s r á j ö n n e k . E t r e n d e k ó r i á s i jelentőséggel b í r n a k a brit t á r s a d a l o m j ö v ő j e te­ kintetében. ÉLETÚT. m e r t a h á m s z ö v e t e k struk­ túrája egyre t ö r e d e z e t t e b b l e s z ( h i á b a ö l n e k sok-sok p é n z t a b ő r f e s z e s í t ő s z e r e k b e és az tanulmányokra Biológiai öregedés vizsgálata k i c s i t o l y a n . a k k o r is c s a k számos fogyatékkal. 2.b a n s z ü l e t e t t e k átlagosan 45 évet éltek. ábrát). emberek sével p á r h u z a m o s a n m a g a a t á r s a d a l o m is vál­ tozik. fejezetben t é r e k k i ) . h o g y e z e k p o n ­ tosan melyik életévben jelentkeznek. s z e l l e m i k é p e s s é g e i n k meg­ j e l e n í t ő j e . a t á r s a d a l m i ó r a p e d i g az egy-egy életkorhoz kötődő kulturális normák. M i n d h á r o m f o l y a m a t erő­ s e n v á l t o z ó l e h e t .statistics. ábra Várható élettartam Nagy-Britanniában 1001 1 53 1901 Forrás: 1921 1941 1961 1981 2001 2021 http://www. a m e l y e k a z örege­ dőket é r i n t i k ( A b e l e s . m i n t h a m o z g ó c é l p o n t o t próbálnánk m e g r a g a d n i . m a j d az alacsonyabb frekvenciájú hangok tartományá­ ban. másrészt m e r t a j o b b t á p l á l k o z á s n a k és e g é s z s é g ü g y i ellá­ tásnak köszönhetően az emberek sokkal hosszabb és egészségesebb életet élnek. Az u g r á s s z e r ű n ö v e k e d é s j a v a a 2 0 . m á s r é s z t az e m b e r e k t o v á b b élnek.asp?vlnk=7420. egyrészt m e r t a z u t ó b b i i d ő k k u t a t á s a i s o k örege­ déssel kapcsolatos mítoszt megcáfoltak. A t c h l e y 2 0 0 0 ) . a k á r c s a k az „öreg" szó j e l e n t é s e ( R i l e y et al. két h o s s z ú távú t r e n d b ő l fakad: e g y r é s z t a c s a l á ­ dok egyre k e v e s e b b g y e r e k e t v á l l a l n a k (erre a 7.2.vagy ha igen. t á r s a s é l e t ü k e t . n e m s z í v e s e n a d n á k fel munkájukat. 3. Az Az keretében öregedés öregedé­ A z ö r e g e d é s n e k j ó l k ö r ü l h a t á r o l h a t ó h a t á s a i van­ nak. a l e l k i ó r a e l m é n k . h o g y . Hogyan öregszik az ember? Az öregedés m i b e n l é t é n e k v i z s g á l a t a k o r a szociálgerontológia. 4 8 . A biológiai ö r e g e d é s j e l e i a férfiak és a n ő k e s e t é b e n is álta­ lában a következők: • g y e n g ü l a látás. a m e n n y i r ő l n e m i s álmodtak. N a g y . mert a fiatalok k ö r é b e n j a v u l t a k az é l e t b e n m a ­ radás esélyei.r ó l 8 0 é v r e (lásd a 6. m e r t a s z e m l e n c s e e l v e s z í t i ru­ g a l m a s s á g á t ( a k i s b e t ű s s z ö v e g g y a k r a n meg­ keseríti az ötven éven felüliek életét). l e l k i é s t á r s a d a l m i f o l y a m a t o k e r e d ő j e k é n t h a t á r o z h a t ó meg. ÖREGEDÉS 6.B r i t a n n i á b a n 1 9 2 1 . és n a g y ré­ szük n e m is s z á m í t h a t o t t arra. 1 9 8 8 ) . újra a n n y i a t a n u l n i v a l ó j u k . • r o m l i k a h a l l á s : e l ő s z ö r a m a g a s a b b . míg 2 0 0 2 . • r á n c o k k e l e t k e z n e k . n a g y r é s z t azért. h o g y ö t v e n . A brit férfiak s z ü l e t é s k o r v á r h a t ó átlagos élettartama n ö v e k e d e t t : a z 1 9 0 0 .b e n 1 0 0 0 é l v e s z ü l e t e t t r e 4 .b e n 1 0 0 0 újszülöttből 8 4 n e m érte m e g e l s ő é l e t é v é t s e m . U g y a n e b b e n az i d ő s z a k b a n a brit nők v á r h a t ó é l e t t a r t a m a i s n ő t t .

a k é s z s é g e k és a moti­ v á c i ó . de részben ellensúlyozhatok. Schaie 1979.1 54 I 6. csak v í v m á n y a i t f e l h a s z n á l v a egyre t ö b b e m b e r élhet m a j d b e t e g s é g e k t ő l t ö b b é .k e v é s b é m e n t e s életet. a tanulási k é p e s s é g . ezért megtehettük). h o g y elérheti a 1 2 0 évet (Fries 1 9 8 0 . a halál f é l e l m e is. m i n t i n k á b b a t á r s a d a l m i jelenté­ séhez tapadnak a nyugati kultúrában. A l e g t ö b b i d ő s e m b e r . Treas 1995. E z e k a s z t e r e o t í p i á k a z ö r e g e d é s n e k n e m annyi­ ra a b i o l ó g i a i . és e z z e l együtt zsír ra­ k ó d i k le. • c s ö k k e n a szív. é s i g y e k e z n e k kidolgoz- A biológiai öregedés hatásai végső soron kivédhetetlenek. Az öregedés szokásos folyamatai elkerülhetetle­ nek. a l e l k i v o n a t k o z á s a i v a l k a p c s o l a t o s kutatá­ s o k b ó l s o k k a l ö s s z e t e t t e b b f o l y a m a t r a következ­ tethetünk (Birren-Schaie 2001). megfelelő táplálkozással és elegendő mozgással (John 1 9 8 8 ) . a h a t v a n a t e l h a g y v a ö r ü l n e k . f ő k é n t a t e s t k ö z e p e t á j á n ( ö t v e n é v e ­ sen is szeretnénk annyit enni. hogy az intellektuális hanyatlás nem f e l t é t l e n ü l v é g é r v é n y e s . a s z e m é l y i s é g h e z és a t á r s a d a l m i struktú­ r á k h o z . amelyben u r a l k o d ó a fiatalosság. h a n y o l c p e r c e n b e l ü l m e g t e s z i k ezt a távot). A t c h l e y 2 0 0 0 ) . Az e m l é k e z e t és a t a n u l á s i k é p e s s é g például a l e g t ö b b e m b e r e s e t é b e n c s a k é l e t e vége felé romlik jelentősen. mint huszonöt é v e s e n . az i n t e l l i g e n c i a . h o g y h a egyáltalán g e n e t i k a i l a g p r o g r a m o z o t t az e m b e r h a l á l a . Vitatott. N é h á n y t u d ó s m é g azt i s felvetette. h o g y m é g n y o l c v a n a s é v e i k b e n i s aktív. e z é r t az ö r e g e d é s . a k i m o z g a l m a s . . a francia Jeanne Calment 1997-ben. ak­ kor mikor kell m e g h a l n i a (Kirkwood 2 0 0 1 ) . bár valamelyest lassulhat az információk felidézése vagy elemzése. B e s z á m o l t a k i d ő s e b b e m b e r e k r ő l is. késleltetik az elkerülhetetlent). Atchley 2000). Az e m b e r e k t ö b b s é g e e s e t é b e n a 9 0 . m e r t a t e s t e d z é s s o r á n k e v e s e b b o x i g é n t tu­ d u n k b e l é l e g e z n i é s h a s z n o s í t a n i (azok. FEJEZET egyre gyakoribb plasztikai műtétekbe. A t u d ó s o k és a p s z i c h o l ó g u s o k azt mondják. hogy az ö r e g e d é s s e l g y e n g ü l n e k az e m l é k e z e t . m e n n y i b e n k a p c s o l ó d i k az emlékezet­ v e s z t é s m á s v á l t o z ó k h o z . A v i l á g h i v a t a l o s a n legöregebb asszonya. n o h a egyre inkább t e r e t n y e r a z ö r e g e d é s p s z i c h o l ó g i a i folyama­ tainak kutatása. Az életmód m i n d e n életkorban meghatározza az egészségi állapotot. S o k a n vannak. 1 0 0 é v e s koráig kerékpáro­ zott. az orvostechnológia Pszichológiai öregedés A z ö r e g e d é s l e l k i h a t á s a i j ó v a l k e v é s b é meghatá­ r o z o t t a k . a m i k o r j ó v a l t ö b b e t m o z o g t u n k . gazdag é l e t e t él. a t i s z t a g o n d o l k o d á s és a probléma­ megoldó képesség (Baltes-Schaie 1977. b á r e g y e s e k azt állítják.1 0 0 év látszik a genetikailag meghatározott életkor legmagasabb é r t é k é n e k . B á r a brit ö r e g e k t ö b b s é g e n e m s z e n v e d jelentő­ s e b b t e s t i g y e n g e s é g t ő l é s fizikailag aktív marad. m i n t a tanulási m o t i v á c i ó . ö n á l l ó éle­ tet é l j e n e k . enyhíthetők egészséges életmóddal.és é r r e n d s z e r h a t é k o n y s á g a . m i n t a testi h a t á s o k . ám az ő életkoruk n e m nyert bizonyítást. a k i k e g é s z é l e t ü k b e n futottak. akiket az öregedéssel j á r ó fizikai v á l t o z á s o k n e m g á t o l n a k a b b a n . p é l d á u l a z egészség­ h e z . A jelenlegi kutatások főként azt igyekeznek feltárni. é s g y e r e k k é n t t a l á l k o z o t t V i n c e n t v a n Goghgal. B á r sokan feltételezik. é s c s a k h a l á l u k e l ő t t b e t e g e s k e d n e k egy rövid i d e i g ( F r i e s 1 9 8 0 ) . hogy megfelelő életmóddal. amiből tévesen mentális leépülésre következtethetnek. c s a k é l e t e l e g v é g é n v e s z í t j e l e n t ő s e b b e n az o l y a n m e n t á l i s k é p e s s é g e i b ő l . h a r m i n c é v e s e n egy m é r f ö l d e t h a t p e r c alatt. t o v á b b é l n e k a „gyenge és e s e n d ő ö r e g e k k e l " kap­ csolatos szerencsétlen sztereotípiák (Heise 1987). 1 2 2 é v e s e n h a l t m e g . Rusting 1 9 9 2 . • c s ö k k e n az i z o m t ö m e g .

1 9 8 8 ) . rendkívül f o n t o s forrásai. v a l a m i n t az állt. a z i d ő s k o r i d e m e n c i a l e g f ő b b o k a is v i s z o n y l a g r i t k a a 75 é v e s n é l f i a t a l a b b c s e ­ lekvőképes e m b e r e k k ö r é b e n . m o n d v á n . A egyes szerepelvárások öregedéssel személyes identitásunk általában Az öregedés folyamata: versengő szociológiai magyarázatok A s z o c i á l g e r o n t o l ó g u s o k s z á m o s e l m é l e t b e n pró­ bálták leírni a brit társadalom öregedését. a m e ­ lyektől állítólag j a v u l a z e m l é k e z ő . Vagyonokat k ö l t e n e k g y ó g y s z e r r e . g o n d o l j u n k c s a k a „zsémbes-agyalágyult-fárasztó-mocskos vénemAz ö r e g e d é s e l s ő e l m é l e t e i azt a f u n k c i o n a l i s t a szemléletet tükrözték. a m e l y e k ö r ö k ifjúságot í g é r n e k . n e m t u d n a k l é p é s t t a r t a n i az idővel . m e r t a z ö n b e c s ü l é s t r o m b o l j á k és e l m a g á n y o s o d á s h o z v e z e t n e k . v a l l á s i v e z e t ő . Az o l y a n t á r s a d a l m a k . Még a z A l z h e i m e r . életkorral k u l t u r á l i s a n t á r s í t o t t n o r m á k b ó l . M á s s z e r e p e k károsak l e h e t n e k . így a z o r v o s i b e ­ avatkozás l e h e t ő v é teszi. c s e l e k v ő e n az i d ő s e b b e k a sajátos intéz­ ményi környezetben. h o g y a n t e r e m t i k m e g életüket aktívan. A legújabb e l m é ­ l e t e k s o k f é l e k é r d é s t v e t n e k fel. Azt hang­ s ú l y o z t á k . m i n t a fiata­ lok. a k o p a s z o d á s e l l e n i tab­ letták és b a l z s a m o k ." ber/vénasszony" kifejezésekre (Kirkwood 2 0 0 1 ) . v e z e t ő t a n á c s o s . m e r t k e v é s b é t u d n a k bánni az új t e c h n i k a i e s z k ö z ö k k e l .é s k o n c e n t r á ­ ciós képesség.leg­ alábbis a m o d e r n i p a r i t á r s a d a l m a k b a n . például N a g y . N a n c y R e a g a n n y i l v á n o s a n t á m o g a t t a a z őssejt­ kutatást. m i n t a j a p á n vagy a kínai. Ronald R e a g a n .k ó r .i d ő b e n is változnak. m e r t a t ö r t é n e l m i e m l é k e z e t és a b ö l c s e s ­ ség forrásának t e k i n t e t t é k ő k e t .b e n h a l t m e g . Az első e l m é l e t e k n é m e l y i k e azt h a n g s ú l y o z t a .k ó r . V a l ó j á b a n az i d ő s e b b e k . A b r i t t á r s a d a l o m b a n társított szerepek pozitívak: lord. M á s t á r s a d a l m a k . A z öre­ gekkel s z e m b e n i diszkriminációról az alábbiak­ b a n l e s z s z ó ( 1 6 4 . években mérhető Ritkán tévézünk. h o g y h a s z o n t a l a ­ nok é s g y á m o l t a l a n o k . A b r i t kultúrá­ ban e r ő s e n m e g b é l y e g z ő s z t e r e o t i p i k u s s z e r e p e ­ ket k ö t n e k az i d ő s e b b e k h e z . no m e g a z o k a p i r u l á k . h o g y egy n a p k e z e l h e t ő lesz az A l z h e i m e r . 1 9 9 8 .B r i t a n n i a é s a z E g y e s ü l t Á l l a m o k inkább leírják őket. h o g y a n a l a k í t j á k a t á r s a d a l m i struktúrák az i d ő s e b b e k életét.m i n t m i n d e n e m b e r n e m c s u p á n passzívan eljátsszák a rájuk osztott társadalmi szerepeket. plaszti­ kai m ű t é t e k r e é s h á z i p r a k t i k á k r a . a k i 2 0 0 4 . h a g y o m á n y o s a n t i s z t e l t é k az i d ő s e b ­ beket. h o g y a n v e s z fel a z e g y é n ö r e g e d é s e Az elméletek első generációja: funkcionalizmus . A z u t ó b b i i d ő k k u t a t á s a i (főként a s o k a t v i t a t o t t ő s s e j t k u t a t á s o k ) a z z a l a r e m é n n y e l k e c s e g t e t n e k .b a n m á r h á r o m h é t t e l p i a c r a kerülése u t á n a z i m p o t e n c i a e l l e n i V i a g r a a d t a a z összes r e c e p t r e k a p h a t ó g y ó g y s z e r b ő l s z á r m a z ó árbevétel 9 4 s z á z a l é k á t ( H o t z 1 9 9 8 ) . a z a g y s e j t e k f o l y a m a ­ tos p u s z t u l á s a . h a n e m aktívan formálják é s á t é r t e l m e z i k a z o k a t ( R i l e y e t al. A s z o c i á l i s é l e t k o r r a l kapcsolatos f o g a l m a k t á r s a d a l m a n k é n t és .1 6 5 . F e l e s é g e . b á r a 8 5 é v e s n é l i d ő s e b b e k felét é r i n t i .a s években uralkodott a szociológiában. m á s r é s z t ez a k u l t ú r a c s a k a f i a t a l o s s á g o t ér­ tékeli. E z e k k ö z é t a r t o z i k a z s í r l e s z í ­ vás és a r á n c f e l v a r r á s .e g y r é s z t azért. h o g y a z öregedés során egyénileg próbálunk alkalmaz­ kodni a változó társadalmi szerepekhez.1 9 6 0 . A szabadidőnket nagyrészt a szexnek szenteljük. b ö l c s t a n í t ó . A k ó r á l d o z a t a i k ö z ü l ta­ lán az u t ó b b i i d ő k l e g h í r e s e b b j e a k o r á b b i e l n ö k .). s z e r e t ő nagy­ szülő. A későb­ bi elméletek középpontjában az életút elképzelé­ se. Szociális öregedés A szociális é l e t k o r a z adott. o. h o g y t o v á b b m e g m a r a d ­ janak a z é r t e l m i k é p e s s é g e k v á l t o z a t l a n u l m a g a s szinten ( S c h a i e 1 9 9 0 ) .ni olyan m ó d s z e r e k e t . amely az 1 9 5 0 . é s f ő k é n t a r r a keresik a választ. érté­ kekből és s z e r e p e k b ő l áll. a m e l y e k k e l k i s z ű r h e t ő k a veszélyeztetetett i d ő s e m b e r e k .

és makroszoc i o l ó g i á t azáltal. A z e l m é l e t e g y i k fontos vonatkozása a strukturális lemaradás fogalma ( R i l e y e t al. egyre t ö b b e t b e t e g e s k e d n e k é s egyre inkább másokra vannak utalva . E n n y i b e n ellentétes a korábbi elméletekkel. függőséggel jár. Parsons továbbment. b o l d o ­ gabbak (Palmore 1 9 8 5 . E z é r t a k o r o s o d ó e m b e r e k t ő l azt várják. és h o g y a vál­ tozó társadalmi szerepek kialakításánál számolni kell e z z e l a h a n y a t l á s s a l ( H e n d r i c k s 1 9 9 2 ) .e l k é p z e l é s t k o r á b b a n . oldalon). Kifejezte aggodalmát. v o n u l j a ­ nak vissza a közélettől és végső soron m i n d e n m á s t e v é k e n y s é g t ő l is. D e az e l m é l e t s z e r i n t a k i v o n u l á s az i d ő s e b b e k n e k is kedvez. A második generáció: az életkor szerinti rétegződés elmélete és az életútelmélet Az 1 9 7 0 .m i v e l e g y r e gyen­ g é b b e k . h o g y m e n j e n e k n y u g d í j b a . a társadalmikonfliktus-hagyományt követő cso­ portja ( H e n d r i c k s 1 9 9 2 ) . mert a szerepek. h o g y a z ö r e g e d é s testi-lelki h a n y a t l á s s a l jár. m í g a t á r s a d a l o m n a k újra m e g kell f o g a l m a z n i a . (Az é l e t ú t . a társadal­ mi s t r u k t ú r á k és a t á r s a d a l m i f o l y a m a t o k közötti ö s s z e f ü g g é s e k e t vizsgálja ( E l d e r 1 9 7 4 ) . h o g y a t á r s a d a l o m n a k a z e l ő r e h a l a d o t t k o r h o z i l l ő s z e r e p e k e t k e l l talál­ ni az idősebbek számára. 1 9 9 2 ) . u g y a n a k k o r a pro­ duktív tevékenység új formáit (például az önkén­ tes s z o l g á l a t o t ) m e g k e l l h a t á r o z n i .m i n d kevésbé alkalmasak a hagyományos társadalmi szerepek betöltésére. Az élet­ k o r s z e r i n t i r é t e g z ő d é s e l m é l e t e azt vizsgálja. A régi s z e r e p e k t ő l ( p é l d á u l a m u n k a h e l y t ő l ) m e g k e l l v á l n i . m i a szerepe a társadalmi struktúráknak (például a nyugdíjpolitikának). A z e l m é l e t k ö v e t ő i fel­ t é t e l e z i k . m e r t úgy vélik. amelyek közé az idősek kényszerülnek. és e l i d e g e n e d n e k a t á r s a d a l o m t ó l . P a r s o n s ( 1 9 6 0 ) s z e r i n t „ e g é s z s é g e s é r e t t s é g " c s a k úgy é r h e t ő el. o l d a l o n i s m e r t e t t e m . . érettsége. E s t e s e t al. Vagyis az é l e t ú t m o d e l l b e n az öregedés a s z ü l e t é s t ő l a h a l á l i g tartó f o l y a m a t k é n t j e l e n i k meg. hogy az időseknek a mindenkori feltételekhez kell igazodniuk. l é n y e g é b e n arra a k ö z k e l e t ű s z t e r e o t í p i á r a é p ü l . P a r s o n s e l k é p z e l é s e i m e g e l ő l e g e z t é k a kivonu­ l á s e l m é l e t e t (disengagement theory): azt a gon­ dolatot. Az e l m é l e t ö s s z e k ö t i a m i k r o . t á r s a d a l m i . nem v i z s g á l j á k meg. E r r e p r ó b á l t v á l a s z o l n i a t e o r e t i k u s o k egy m á s i k .2. a m e l y e t a z é l e t ú t r a k o r á b b a n h a t ó történeti. E n é z e t s z e r i n t az i d ő s e k . az 1 9 5 0 es évek egyik legbefolyásosabb funkcionalista e l m é l e t a l k o t ó j a felvetette. Az életkor szerinti rétegződés szemléletéhez h a s o n l ó a n az életút szemléletmódja is továbblép a z ö r e g e d é s n e k a z e g y é n i é l e t m ó d változására k o r l á t o z ó d ó v i z s g á l a t á n . h o g y m i k ö z b e n ezek az elméletek hangsúlyozzák. h o g y a z i d ő s e b b e k úgy érzik. egészségük g y e n g ü l é s é v e l k e v é s b é m e g t e r h e l ő s z e r e p e t vál­ lalhatnak. E s z e r i n t a s t r u k t ú r á k n e m t u d n a k l é p é s t t a r t a n i a n é p e s s é g b e n és az egyé­ n e k é l e t é b e n b e k ö v e t k e z ő v á l t o z á s o k k a l . a k k o r m é g a z időseb­ b e k v á r h a t ó é l e t t a r t a m a é s é l e t m i n ő s é g e jóval a l a c s o n y a b b v o l t a m a i n á l ( l á s d a 6. Az idősödő felnőttekkel kapcsolatos j ó n é h á n y vizsgálat a z z a l a z e r e d m é n n y e l zárult.H e n r y 1 9 6 1 . FEJEZET folyamán változó társadalmi szerepeket. f ö l ö s l e g e s s é váltak. a m e l y e k a z i d ő s e k e t k ü l ö n c s o p o r t k é n t vizsgál­ j á k . így a z o k s z a b a d d á v á l n a k m á s o k szá­ m á r a ( C u m m i n g . ábrát a 153. Talcott Parsons amerikai szociológus. B á r n y i l v á n v a n n é m i igazság a k i v o n u l á s e l m é ­ l e t b e n . meg­ n y í l n a k a f i a t a l a b b a k előtt.e s évek közepétől a gerontológiában egy s o r ú j e l m é l e t j e l e n t m e g ( E s t e s e t al. h o g y f ő k é n t a fiatalságot m i n d e n e k fölé h e l y e z ő és a h a l á l t k e r ü l ő E g y e s ü l t Á l l a m o k m u l a s z t o t t el olyan szerepeket kialakítani. m i l y e n s z e r e p j u t h a t b e n n e az i d ő s e b b e k n e k .6. ) E szem­ l é l e t m ó d s z e r i n t a z ö r e g e d é s a z é l e t egy szaka­ sza. h o g y a z ö r e g k o r s z ü k s é g k é p p gyengeséggel. A f u n k c i o n a l i s t a ö r e g e d é s e l m é ­ l e t e k b í r á l ó i azt m o n d j á k . 1 9 9 4 ) . amelyekben hasz­ nosulhatna idősebb polgárainak bölcsessége. h o g y a n a g y t ö b b s é g j ó l éli m e g a v i s s z a v o n u l á s t . h o g y ez a k i v o n u l á s a z é r t h a s z n o s a nagyobb társadalomnak. h o g y j a v u l a k ö z é r z e t ü k . Howard 1 9 8 6 ) . Pél­ dául amikor a második világháború után nem sokkal Nagy-Britanniában 65 évben határozták m e g a n y u g d í j k o r h a t á r t .e a z o k a körül­ mények. h o g y a t á r s a d a l o m m ű k ö d é s é t segíti. mert n e m tudják ellátni az azokhoz t a r t o z ó feladatokat. h o g y a l e l k i á l l a p o t o k . a l a p g o n d o l a t a . ame­ l y e k e t k o r á b b a n a z i d ő s e b b e k t ö l t ö t t e k b e . h o g y a z i d ő s e b b e k lehető­ leg t e l j e s e n s z a k a d j a n a k el a n a g y o b b t á r s a d a l o m ­ tól. h o g y m é l t á n y o s a k . a m á r akkoriban i s t a p a s z t a l h a t ó „ t á r s a d a l o m ő s z ü l é s " l á t t á n kije­ lentette: ez a mulasztás k ö n n y e n oda vezethet. 2 0 0 3 ) . g a z d a s á g i é s k ö r n y e z e t i t é n y e z ő k ala­ k í t a n a k . és miért hasznosak ezek a szerepek a társadalomnak. a k i k v a l ó s z í n ű l e g új e r ő v e l é s k é s z s é g e k k e l t e l j e s í t i k m a j d azokat. a 1 4 9 . ha a z i d ő s ö d ő e m b e r e k m e g v á l n a k h a g y o m á n y o s sze­ r e p e i k t ő l . mert koruk előrehaladtával. hogyan h a t n a k az egyéni ö r e g e d é s i f o l y a m a t r a é s t á g a b b a n a z i d ő s e k tár­ s a d a l m i r é t e g z ő d é s é r e . A l e g f o n t o s a b b a k k ö z ü l k e t t ő az életkor szerinti rétegződés elmélete és az életútmodell. A l e g e l s ő e l m é l e t e k g y a k r a n feltételezték. h a a z ö r e g e k l e l k i l e g a l k a l m a z k o d n a k v á l t o z ó kö­ r ü l m é n y e i k h e z .

a h á z a s . ha­ nem s t á t u s v e s z t é s h e z i s v e z e t h e t . j e l e n t ő s á t m e n e t e t j e l e n t ő k i h í v á s a m u n k a feladása. k o n f l i k t u s o k és a m i n d e n ­ kori u r a l k o d ó h a t a l m i v i s z o n y o k e r e d m é n y e k é n t fogja fel. és n e m c s a k heteroszexuálisok. A h o g y a n az e m b e r öregszik. U g y a n a k k o r azt i s f e l m é r i k . mint Nagy-Britannia más lakói. h o g y k i f i z e s s ü k a s z á m l á i n k a t . E z e k az eltéré­ sek meghatározhatják.M i n k l e r 1 9 9 1 . A m e g ö z v e g y ü l é s egy negy­ ven-ötvenéves k a p c s o l a t m e g s z ű n é s é t j e l e n t h e t i : olyan társ e l v e s z t é s é t . Az e l m é l e t k ö z p o n t i k é r d é s e a g a z d a s á g i és a politikai r e n d s z e r s z e r e p e a t á r s a d a l o m b a n fenn­ álló h a t a l m i v i s z o n y o k é s e g y e n l ő t l e n s é g e k ala­ kításában és f e n n t a r t á s á b a n . E b b e n a részben megnézzük. Az i d ő s e b b e k is f e l o s z t h a t ó k gazdagokra. Ezzel s z e m b e n a negyedik életszakasz azokat az éveket jelenti. h o g y a z i d ő s e k m i l y e n r e f e r e n c i a c s o p o r t h o z m é r i k hely­ z e t ü k e t .SZOCIALIZÁCIÓ. l e s z b i k u s o k i s a k a d n a k k ö z t ü k . Az i d ő s e b b e k e t é r i n t ő s z a k p o l i t i k a a tár­ sadalom n e m . E z é r t n e m mondhatjuk. az e g é s z s é g ü g y i el­ látást vagy a t á r s a d a l o m b i z t o s í t á s t f o r m á l j a .7 5 é v e s kort f e l ö l e l ő s z a k a s z . h o ­ g y a n e m l é k e z n e k k o r á b b i é l e t ü k r e : á l t a l á b a n úgy érzik. A s z o c i á l p o l i t i k á t . h a n e m mert része s z e m é l y e s i d e n t i t á s u n k n a k . h a n e m a t t ó l is. h o g y a j e l e n l e g i n é l a n y a g i l a g j o b b h e l y z e t b e n voltak. A z e g y i k ilyen. ÉLETÚT. A harmadik periódus az 5 0 . ö n á l l ó é l e t e t é l n e k .t á r s a d a l m i m e g b e c s ü l t s é g ü k le­ h e t n e j o b b i s ) . a m e l y e k b e n már sokkal n e h e z e b b az embereknek önállóságu­ kat m e g ő r i z n i . ezért n e m vizsgálható m á s t á r s a d a l m i e r ő k t ő l e l k ü l ö n í t v e ( E s t e s . Az élet­ színvonal szubjektív megélése azonban n e m c s a k a n y a g i t é n y e z ő k t ő l függ. N e m csak az időskorú népességet mondhatjuk v á l t o z a t o s n a k : m a g a az „öregkor" is s z é l e s és egy­ r e n ö v e k v ő é l e t k o r t a r t o m á n y t j e l e n t .3. mint más népességcsoportoké. E g y m á s i k j e l e n t ő s v á l t o z á s . mielőtt elhagyták a munkaerőpiacot. a n e m i és etnikai hovatartozás szempontjából. G y a k r a n vá­ l a s z t ó v o n a l a t h ú z n a k a h a r m a d i k és a n e g y e d i k életszakasz közé. a m e l y e k e t n e h é z f e l d o l g o z n i . A z osztály. a m i k o r a z e m b e r abba- . 2 0 0 3 ) . E csoport sok tagjának van a n n y i ideje és pénze. A Schmidt törté­ nete ( 2 0 0 2 ) c í m ű h o l l y w o o d i f i l m b e n a főszerep­ lő Jack N i c h o l s o n egy o l y a n férfit alakít. egy h a l o m i s m e r e t l e n k i h í v á s s a l is jár.vagy élettárs e l v e s z t é s e . hogy minden idősebb ember szubjektíve megtapasztalná az egyenlőtlenséget (Vincent 1999). L e g t ö b b ü n k n e k a m u n k a n e m p u s z t á n azért kell. A po­ litikai g a z d a s á g t a n i e l m é l e t s z e r i n t a z á l l a m n a k és a k a p i t a l i z m u s n a k is v a n s z e r e p e a z o k n a k a r e n d s z e r e k n e k a m ű k ö d é s é b e n . ö n m a g u k r ó l g o n d o s k o d n i . hogyan élik meg az emberek az öregedést Nagy-Britanniában az egyenlőtlenségek. Egyenlőtlenség az idősebbek körében Á l t a l á n o s s á g b a n a z t m o n d h a t j u k . a m e ­ l y e k e t a 6. A z „ősz p é n z " egyre n a g y o b b s ú l y á r a jó példa a brit Saga. ábrán h a s o n l í t h a t u n k ö s s z e . a m e l y kizárólag az ötvenen felüliek alkotta p i a c o n kínálja utazási program­ jait és más termékeit. a m e l y b e n a m i n d e n ­ napi szülői és m u n k a p i a c i feladatoktól megsza­ b a d u l t e m b e r e k m é g aktív. E k k é p p az ö r e g e d é s és az öregkor j e l e n ­ sége k ö z v e t l e n ü l k a p c s o l ó d i k a h h o z a n a g y o b b t á r s a d a l o m h o z . E b b e n a z esetben a v i s s z a v o n u l á s n e m c s a k j ö v e d e l e m . m e n n y i r e tudják az idősö­ dő emberek megőrizni önállóságukat és általános jóllétüket.. h o g y m a n e m s z e n v e d n e k h i á n y t s e m m i ­ b e n (bár e r k ö l c s i . ÖREGEDÉS A harmadik generáció: a politikai gazdaságtan elmélete Az utóbbi években az öregedésvizsgálatok egyik legfontosabb i r á n y z a t a a C a r r o l l E s t e s m u n k á j á ­ val i n d u l t politikai gazdaságtani szemlélet.a m e l y p é l d á u l a j ö v e d e l m e t . h a n e m melegek. s z e g é n y e k r e és a k e t t ő k ö z ö t t i e k re. A z ö s s z e h a s o n l í t á s a l a p j a l e h e t a z is. ők is különböz­ n e k egészségi állapotuk szerint. a m e l y e k a z idő­ sebbeket alárendelt. e g y s z e r r e k e l l s z e m b e n é z n i e testi. a m e l y új l e h e ­ tőségeket k í n á l . faj é s n e m s z e r i n t i e g y e n l ő t l e n s é ­ gek g y a k r a n n ö v e k e d n e k . a k i meg­ békél az é l e t é b e n b e k ö v e t k e z ő v á l t o z á s o k k a l . Ugyanez l á t h a t ó a z E u r ó p a i U n i ó m á s o r s z á g a i b a n is. é l h e t n e k m a g á n y o s a n vagy s o k f é l e c s a l á d b a n . amelyet sok i d ő s ö d ő e m b e r m e g é l . h o g y NagyB r i t a n n i á b a n a z i d ő s e b b e k a n y a g i h e l y z e t e roszszabb. E s t e s e t al. Összemér­ h e t i k m a g u k a t a t á r s a d a l o m e g é s z é n e k átlagos é l e t s z í n v o n a l á v a l vagy m á s n y u g d í j a s o k k a l . T o v á b b á éppúgy. a m e l y r e s o k s z o r kité­ rek k ö n y v e m b e n . a m e l y b e á g y a z ó d i k .tár­ sadalmi k ü z d e l m e k . marginális h e l y z e t b e szo­ rítják. a m e l y e t s o k a n nehezen v i s e l n e k el. é r z e l m i é s a n y a g i p r o b l é ­ mákkal. faj és o s z t á l y s z e r i n t i r é t e g z ő d é s é t tükrözi. a k i addig az e g y ü t t l é t és támogatás legfőbb forrása volt. Az i d ő s e b b n é p e s s é g b e n is m e g j e l e n i k a b r i t társadalom s o k s z í n ű s é g e . Az öregedés jellemzői Nagy-Britanniában Bár az öregedés o l y a n folyamat. h o g y egyre n a g y o b b fogyasztói p i a c o t é s k u l t ú r á t j e l e n t e n e k . m i n d e n e t n i k a i c s o p o r t b a n m e g t a l á l h a t ó k . politikai értékeik és preferenciáik különbözőek.

/ Az i d ő s e b b e k s z e g é n y s é g é v e l a 10. B á r N a g y . Forrás: Social Trends. E m i a t t az özvegység gyakori az i d ő s e b b n ő k kö­ r é b e n . a 8 5 . o. A z e g y i k világot a nemrégiben nyugdíjba vonult. hagyja a m u n k á t . A 6 5 . m a g á n n y u g d í j b a n i s r é s z e s ü l ő c s o p o r t alkotja. a k i k á l t a l á b a n n y o l c v a n é v e n felü­ li. a v i s z o n y l a g jó m ó d b a n é l ő k . m a g á n y o s . m é l y s z e g é n y s é g s ú j t h a t j a .3. é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t t n ő k n e k pedig négyötöd r é s z e özvegy. FEJEZET 6.6 9 éves férfiak t ö b b m i n t h á r o m n e g y e d e n ő s . 2004. h o g y tudtak-e s z o l g á l a t i vagy magánnyugdíjat felhalmozni. E z z e l s z e m b e n a 6 5 . Következésképp életük későbbi szakaszában azoknak az idősebb férfiaknak l e h e t a l e g m a g a s a b b b r u t t ó j ö v e d e l ­ m ü k .6. ábra Szegénységi ráta és relatív jövedelem a 65. é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t t n ő k k ö z e l fele. NagyB r i t a n n i á b a n 2 0 0 3 . k i s e b b s é g i e k és fi­ zikai d o l g o z ó k s z e g é n y e b b e k .. 7. b A 65. a m e l y j e l e n t ő s e n c s ö k k e n t ­ h e t i az i d ő s e b b s z e m é l y é l e t s z í n v o n a l á t . h o g y az i d ő s e b b n ő k . a m e l y b e n k é t kü­ l ö n „világ" l é t e z é s é t tárták fel. így a z öregkori h a l m o z o t t e g y e n l ő t l e n s é g azt je­ l e n t i . közös háztartás­ b a n élő. A munkaerőpiac elhagyása jövede­ l e m v e s z t é s h e z vezet. m i t ő l t a r t a n a k leg­ inkább. mint a férfiaké ( N a t i o n a l Office of S t a t i s t i c s 2 0 0 4 a ) . a m e l y b ő l k e r e s e t e s z á r m a z o t t . A felmérés v á l a s z a d ó i a r o m l ó e g é s z s é g i á l l a p o t u t á n a pénz­ telenséget említették mindjárt a m á s o d i k helyen. o.b a n a n ő k s z ü l e t é s k o r várható é l e t t a r t a m a m a j d n e m ö t évvel v o l t h o s s z a b b . m i n t a férfiak. 34.B r i t a n n i á b a n m á r a 2 0 .2 7 9 .). a m i k o r arról k é r d e z t é k őket. A nyug­ díjasok k ö z ö t t i j ö v e d e l e m e g y e n l ő t l e n s é g e g y i k fő m e g h a t á r o z ó j a . „Szegény­ ség. 1998 3 11 Írország Görögország Portugália Dánia Ausztria M Belgium "öj N Nagy-Britannia N Franciaország Finnország Spanyolország Olaszország Németország Svédország Luxemburg Hollandia EU-átlag 1 a 1 1 1 1 1 1 I 1 1 100 A szegénységi küszöb alatt élők (a teljes népességre számított ekvivalens jövedelem mediánjának 60 száza­ lékánál kisebb jövedelműek) százalékos aránya. N a g y . A n ő k e s z á m s z e r ű „fölény­ b e " k e r ü l é s é t n e v e z i k „ a h a j l o t t k o r elnőiesedésé­ nek" (feminization of later life].B r i t a n n i á b a n a K e n t i E g y e t e m 1 3 1 7 fős m i n t á n f e l m é r é s t végzett a z i d ő s e b b e k é l e t m ó d ­ j á r ó l ( M i l n e . 6 0 szá­ z a l é k ( H M S O 2 0 0 4 ) . A m á s i k vi­ l á g b a n é l ő k e t . A hajlott kor elnőiesedése A n ő k á l t a l á b a n t o v á b b é l n e k . a n y o l c v a n a s éveik e l e j é n j á r ó k k ö r é b e n e z a z a r á n y k e v e s e b b . c s e k é l y m e g t a k a r í t á s s a l r e n d e l k e z ő i d ő s e b b e k . társadalmi kirekesztettség és jólét" című fe­ jezetben f o g l a l k o z u n k ( 2 7 8 . s z á z a d má­ s o d i k fele ó t a j e l l e m z ő a n ő k n a g y a r á n y a az .H a r d i n g 1 9 9 9 ) . életévüket betöltöttek ekvivalens jövedelem mediánja a 0-64 éves népességhez viszonyított százalékos arányban. a k i k k o r á b b a n é r t e l m i s é g i k é n t vagy veze­ tőként dolgoztak. m i n t k ö z é p k o r ú megfelelőik. életévüket betöltöttek körében az Európai Unió tagországaiban.

Ez azt j e l e n t i . ÖREGEDÉS idősek között. Az idősebb n ő k közül t ö b b e n szegények. ábrán l á t h a t ó . 2003). é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t t férfiak é s n ő k m i l y e n a r á n y b a n k a p n a k m a g á n ­ nyugdíjat. é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t ­ tek k ö r é b e n a férfiaknál g y o r s a b b a n c s ö k k e n a halandóság. m í g a férfiaknak c s a k m i n t ­ egy ö t ö d e . m í g a férfiaknál ez az a r á n y 66 százalék. I d ő s e b b k o r u k b a n a n ő k e t j o b b a n sújtják a fo­ g y a t é k o s s á g o k . é s ritkábban találkozhatnak másokkal. é s m a v a l a m e l y e s t c s ö k k e n . Az e l ő b b e l m o n d t a m . m í g a férfiak k ö r é b e n ez az a r á n y 71 s z á z a l é k ( H M S O 2 0 0 4 ) . például kevesebb n ő n e k v a n a u t ó j a . A 90. . depressziót és magányt jelent. a m i f e l b o r í t o t t a a n e m e k egyensúlyát e b b e n a k o r c s o p o r t b a n . hogyan változott 1 9 5 1 óta a n e m e k a r á n y a az idő­ sek k ö r é b e n . m e r t a z e l s ő világ­ háború sok fiatal férfi é l e t é t k ö v e t e l t e . táb­ lázat azt m u t a t j a . m i n t a férfiak. Bár az autóbirtoklásban mutatkozó e l t é r é s n e m l á t s z i k f o n t o s n a k .1. t á m o ­ g a t á s r a a m i n d e n n a p i f e l a d a t o k b a n és ö n e l l á t á s ­ ban. akinek az öregkor folytonos nélkülözést. h a n e m m á s f o r r á s o k b ó l is kevesebb jut nekik. h o g y a 2 0 . m i n t a n ő k n é l . Vizsgálatok bizonyítják.e s n é p s z á m l á l á s s o r á n érte el a nyugdíjkorhatárt. de 2021-ben várhatóan már csak kétszer annyian lesznek. a férfiakhoz v i s z o n y í t o t t a r á n y u k mindig ingadozott. é s á t l a g o s a n m e k k o r a ö s s z e g j u t a z ilyen jövedelemforrással rendelkezőknek. h o g y a 6 5 . E z é r t a z i d ő s g o n d o z á s b a n i s s z á m o l n i k e l l a n e m e k k ö z ö t t i k ü l ö n b s é g e k k e l (Arber et al. Van. betegeskedést. m i n t a férfiakat. h o g y k ö z ü l ü k t ö b b e n s z o r u l n a k segítségre. m i n t a férfiak. R é s z b e n azért c s ö k k e n h e t a n ő k fér­ fiakéhoz v i s z o n y í t o t t s z á m a . A z idősebb n ő k m i n d ö s s z e 4 3 s z á z a l é k á n a k szár­ mazik v a l a m i l y e n j ö v e d e l m e m a g á n n y u g d í j b ó l 1 59 ( b e l e é r t v e a n é h a i férjük n y u g d í j á b ó l s z á m í t o t t ö z v e g y i n y u g d í j a s o k a t i s ) . A z i d ő s e b b brit n ő k k ö z e l fele él e g y e d ü l . A 7 5 .8 4 é v e s n ő k m i n d ö s s z e 4 2 szá­ z a l é k á n a k v a n a u t ó j a . A 6. A k e r e s e t e k terén a n e m e k k ö z ö t t m e g f i g y e l h e t ő s z a k a d é k és a szülés-gyermeknevelés i d e j é n k i e s ő j ö v e d e l e m miatt a n ő k k ö z ü l s o k k a l k e v e s e b b e n r e n d e l k e z ­ nek olyan nyugdíjjogosultsággal. életévüket betöltött britek között jelenleg h á r o m s z o r a n n y i a n v a n n a k a n ő k .4. a z a u t ó h i á n y igen­ csak korlátozhatja a nők mozgáslehetőségeit: ne­ h e z e b b e n j u t n a k e l o r v o s h o z vagy v á s á r o l n i .t i t i SZOCIALIZÁCIÓ. m i n t férfi kortársaik. ELETUT. h o g y az idősebbek k ö r b e n t a p a s z t a l h a t ó v a g y o n i egyen­ lőtlenségek egyik fő o k a a m a g á n n y u g d í j . A n ő k e n e m z e d é k e a z 1 9 6 l . például m á r n e m tudnak egyedül fürödni vagy l e f e k ü d n i é s f ö l k e l n i . Az a r á n y t a ­ lanság m a i c s ö k k e n é s e a b b ó l is fakad. század m á s o d i k f e l é b e n a 6 5 . hogy az idősebb nők nemcsak a személyes jövedelem tekintetében m a r a d n a k e l a férfiaktól.e l ő t e ­ remtés k é p e s s é g é n e k k ü l ö n b s é g e . A 6.

m i n t a fehé­ reknél). A v á r h a t ó élettar­ t a m n ö v e k e d é s e azt j e l e n t i . és továbbra is növekszik. E n n e k o k á t ú g y é r t h e t j ü k m e g . és gyakran még az angol nyelvet s e m be­ s z é l i k eléggé. FEJEZET Életkor és etnikai hovatartozás Az etnikai kisebbséghez tartozó idősebb britek j ö v e d e l m e i s á l t a l á b a n k i s e b b .b e n a 6 5 . 7. . ma az arányuk 15 százalék.vagy l a k á s t u l a j d o n t e k i n t e t é b e n i s r o s s z a b b h e l y z e t ű e k (bár b i z o n y o s c s o p o r t o k b a n . Meg­ á l l a p í t o t t á k . ábrán látható. m á s f e l ő l a z aktív. é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t t b r i t e k a né­ p e s s é g n e k m i n t e g y 5 s z á z a l é k á t t e t t é k ki. lakó­ helyükön n e m válogathatnak az álláslehetőségek között. Ginn és Arber (2000) az idősebb népességben az etnikai hovatartozás és n e m szerinti különb­ ségeket vizsgálták az egyéni jövedelemben. h o g y a n l e h e t a v á l t o z ó né­ pesség szükségleteiről gondoskodni.6. h a arra g o n d o l u n k . Az i d ő s e k e t t á m o g a t ó p r o g r a m o k a t a z o n b a n a m u n k a v é g z ő n é p e s s é g f i n a n s z í r o z z a . A d e m o g r á f i a i előrejel­ z é s e k e t l á t v a a k o r m á n y z a t o k . Van. ábrát). E z e k az idős em­ berek más vagyoni mértékek szerint. hogy az öregkorú eltartottak arányának n ö v e k e d é s e e g y r e n a g y o b b t e r h e t ró m a j d a fel­ h a s z n á l h a t ó f o r r á s o k r a . é r d e k c s o p o r t o k és d ö n t é s h o z ó k k é n y t e l e n e k e l ő r e g o n d o l k o d n i é s ja­ v a s l a t o k a t k i d o l g o z n i .B r i t a n n i á b a n é s s o k m á s iparosodott o r s z á g b a n .2 0 0 1 a Anglia és Wales 100 férfira jutó nők száma 3501 100 50 o-i 1951 a 1 1 1 1 1 1961 1971 1981 1991 2001 Az évközi népességbecslések alapján.5. Forrás: Social Trends. A n é p e s s é g é l e t k o r s z e r i n t i m e g o s z l á s á b a n be­ következő jelentős változás k ü l ö n ö s gondokat o k o z N a g y . Öregedéspolitika „Globális öregedési válság"? 1 8 5 0 . például az a u t ó . és k ö r ü k b e n n a g y o b b a s e g é l y e k r e szo­ rulók aránya (Berthoud 1 9 9 8 ) . h o g y Nagy-Bri­ tanniában a nagyrészt bevándorolt idősebb etni­ kai n é p e s s é g h i v a t a l o s s z o l g á l a t i i d e j e k e v e s e b b . a m u n k a e r ő p i a c o n d i s z k r i m i n á c i ó éri őket. p é l d á u l a z i n d i a i a k vagy a k í n a i a k k ö r é b e n m a j d n e m anyn y i i d ő s e b b e m b e r n e k v a n l a k á s a . h o g y a l e g r o s s z a b b h e l y z e t ű e k álta­ lában az idősebb ázsiai nők. é s e z e g é s z e n h a j l o t t k o r u k i g így m a r a d . hogy kulturális n o r m á i k é r t e l m é b e n n e m állhat­ tak m u n k á b a korábban.) Mivel az idősebb populáció várhatóan a k ö v e t k e z ő s z á z a d i g n ö v e k e d n i fog. a s z o c i á l i s s z o l g á l t a t á s o k é s a z e g é s z s é g ü g y i e l l á t á s o k iránti i g é n y e k is n ö v e k e d n e k m a j d . hogyan n ö v e k e d e t t a z e l t a r t o t t a k a r á n y a Nagy-Britan­ niában.4. 34. o. E g y e s k i s e b b s é g i c s o p o r t o k b a n a n ő k r o s s z a b b g a z d a s á g i h e l y z e t e a b b ó l i s fakad. Nagy-Britanniában más csoportokhoz h a s o n l í t v a á l t a l á b a n a p a k i s z t á n i a k és a b a n g l a ­ desiek között a legnagyobb a szegénységben élők a r á n y a . m i n t f e h é r kor­ t á r s a i k é . Nemrégiben p é l d á u l n é h á n y ö n k é n t e s n y u g d í j p é n z t á r figyel- 6. ábra A nemek aránya az idősek körében életkor szerint.6. m e n n y i a z e l t a r t o t t a k a r á n y a . aki azt mondja. m u n k a v é g z ő korúak számát. h o g y a nyugdíjakat a m a i n á l h o s s z a b b i d e i g k e l l f i z e t n i ( l á s d a 6. A m u n k a e r ő p i a c o t elhagyó etnikai kisebbségek gyakran n e m tudják kiegészíteni kötelező állami nyugdíjukat önkén­ tes s z o l g á l a t i vagy s z e m é l y e s m a g á n n y u g d í j j a l . (A 6. 1 9 5 1 . 2004. vagyis ö s s z e v e t j ü k egyfelől a fiatal g y e r e k e k és a nyug­ d í j a s o k s z á m á t . A m a g á n n y u g d í j h i á n y a m u t a t j a .

életévüket betöltöttek körében: családi állapot és társadalmi-gazdasági cso­ port szerint. A legenda és a romantikus képzelet birodal­ mán kívül e g é s z e n a legutóbbi időkig csak egy­ féle jövője lehetett az ö r e g e d é s n e k a nyugati kul­ túrában. hogy gá­ tat vessenek a testi ö r e g e d é s szokásos folyama­ tainak. ÉLETÚT. mint áldás. Ráadásul ha az e m b e r megtapasz­ talhatta az örök életet. Part 1: NS-SeC. mert széttéphetetlen kötelék fűzi a képhez. erényes öregedésnél és n e m igyekszik alkut kötni az ördöggel. Halála pillanatában a festményre visszatér régi. Igaz. hogy „felfe­ dezzék: a szépirodalom kiapadhatatlan forrás. ifjú képmása . a halálról és az utána a m e n n y b e n vagy pokol­ ban következő életről a l k o t o t t keresztény elkép­ zelések. míg belőle csak egy v é n e m b e r hullája marad. A keresztény g o n d o l k o d á s dualisztikus m ó d o n szétválasztja a t e s t e t és a lelket. ÖREGEDÉS képzelőerő bevetésére: kortalc Mike Hepworth a könyvében (Stories of Ageing. milyen gyökeresen módosíthatná a tudomány és a technika. Forrás: Social Trends. hogy eltüntesse múltja bizonyíté­ kát. 2000) igyekszik rávezetni olvasóit. amelynek segítségével megérthetjük. és eladja neki a lelkét. Foglalkozás alapján. o. Lásd Appendix.„ra­ g y o g ó fiatalságának és szépségének minden pom­ pájában" -. I De gyorsan változnak az idők. é p p e n ö n m a g á t pusztítja el. mely „fonnyadt volt. aki m e g m a r a d a tisztes. és a modern or. 11.7. mint fiatalkorában.I 6. az erkölcsi romlást feszegető Dorian Gray arcképé­ ben. hogy miként értelmez­ zük az öregedést: A nyugati kultúrában az ö r e g e d é s t évszázado­ kon át olyan létállapotnak képzelték. nem valóság. hogy t o v á b b r a is olyan aktív életet élhessen. 2004. . 34. vagy Oscar Wilde regényében. Az alábbi szövegben Hep­ worth kifejti. ez történik például Faust e s e t é b e n (Fielder 1 9 4 6 ) . a brit központi statisztikai hivatal társadalmi-gazdasági osztályozása (NS-SeC) szerint. A hús pusztulása felszabadítja a lelket vagy az igaz é n t az időtlen másvilági létre. hogy I az ö r e g e d é s nyűgeitől n e m c s a k a következő. Az irodalomban néha a természetfeletti erők valóban beavatkoztak a dolgok látszólag t e r m é s z e t e s rendjébe. féktelenségének minden külső jele (amelyek t ö r t é n e t é b e n a korai ö r e g e d é s formáját öltik) titokzatos m ó d o n csak arcképén látható. például a vándorló zsidó vagy a boly­ gó hollandi legendájában. akinek arcát-testét erkölcstelen tobzódásai rej­ télyes módon nem csúfítják el. mennyire sokféle jelentéssel bírhat az öregedés tapaszta­ lata a társadalomban". Amikor végül késsel nekiesik a festménynek. az arca för­ t e l m e s " (Wilde 1 9 8 7 . aki egyezséget köt az ördöggel. A mennyország a n n a k j u t a l m a . ezért a t e s t ö r e g e d é s e az ideiglenes világban a másvilá­ gi örök spirituális lét próbája. már ha valaki m e g é r t e az öregkort: ezt m u t a t t á k meg az emberi t e s t végső enyészetéről.I vostudomány és technika új reményt ad. Súlyozás nélküli adatok. Dorian Gray lenyűgözően jóképű esztéta. ráncos. táblázat Magánnyugdíjak 3 a 6 5 . akkor is inkább á t o k volt.). hogy mindig igyekeztünk meghoszszabbítani a cselekvő életet. de egészen a leg­ utóbbi időkig ez a kutatás inkább csak álom volt. 1 9 0 . 6 2 0 0 1 / 2 0 0 2 Ellátottak aránya Férfiak Családi állapot Házastárs/élettárs Egyedülálló Özvegy Elvált/külön él Társadalmi-gazdasági csoport Értelmiségi/vezető Középszintű Alsóbb szintű alkalmazott és fizikai dolgozó Összesen a b Magánnyugdíjasok átlagos juttatása (font/hét) Férfiak Nők Nők A nők és a férfiak magánnyugdíj-jövedelmének aránya (%) -S 74 52 70 57 90 60 62 71 28 61 56 36 64 51 34 43 92 65 61 78 172 84 50 83 34 70 46 48 95 43 28 44 37 108 75 62 55 51 56 53 Szolgálati vagy személyes (saját jogú és hozzátartozói) nyugdíj. ha. amelyből az embert csak természetfeletti erők szabadíthatják meg.SZOCIALIZÁCIÓ.0.

E fejlemény egyik érdekes jele.) U j a b b a n b í r á l j á k azt a z e l k é p z e l é s t . Az öregedési folyamat leküzdésének egyik mód­ m e z t e t e t t arra. volna é r t e l m e egyáltalán öregedésről be­ szélni? 3. és a gyenge. aki szerint az „eltűnő t e s t " a fájdalom. hogy meg­ oldhatja minden gondunkat. Forrás: Hepworth 2 0 0 0 . ezért várják remény­ kedve az orvostudománytól. o. a fiatalos élet m e g h o s s z a b b í t ó j a nem az örök immateriális lélek vallása. hogy a nyugdíjkorhatárt mind a n ő k (ez é p p m o s t e m e l k e d i k 6 0 é v r ő l 6 5 . hogy az ö r e g e d é s t az életút t e r m é s z e t e s befejeződéséből gyógyítha­ tó b e t e g s é g g é változtatja.1 2 5 . (Drew Ledér [ 1 9 9 0 ] el­ képzelésétől eltérően. hogy az öre­ g e d é s folyamatának megfékezője. hogy kortalan j ö v ő n e k nézhetünk e l é b e ? h a t á s a i t . (Az ö r e g e d ő n é p e s s é g g e l és a j ó l é t i ki­ a d á s o k k a l k a p c s o l a t o s vitát a k e r e t e s r é s z b e n is­ mertetem. A t e s t belső részeit. mert az öregedéssel j á r ó b e t e g s é g e k r e gyógyírt találnak. h o g y a z i d ő s e b b e k „eltartott n é p e s s é g e t " a l k o t n á n a k . 6. A testből g é p lesz. KÉRDÉSEK 1. évre vonatkozó népességbecslések a manchesteri adat­ egyeztetési gyakorlat időközi eredményeit is tartalmazzák. hogy a kortalan jövő mai modelljei nem annyira spiritu­ ális. . Már nem kell sok idő. Igaz-e. hogy létezik) e b b e n a j ö v ő k é p b e n a t e s t szó szerint eltűnik. és az emberi élet hossza jóval meghaladja majd a száz év feletti matuzsálemi kort. és az ö r e g e d é s t ö b b é szót sem érdemel. h a n e m egy tudományos-fantasztikus regény válik valóra. eltávolítják és egy genetikai úton előállított vagy egy átülte­ t e t t szervvel helyettesítik.r e ) . ame­ lyek a hajlott korban g o n d o t okoznak.5. mint inkább biológiai jellegűek (Cole 1 9 9 2 ) . 17. vagy félig bioló­ giai. amit egyes szociológusok állítanak.6. és 2002. 1971—2021 e 15 16 évesnél fiatalabb 10 65. o. így k o m p e n z á l j á k a h o s s z a b b é l e t t a r t a m j a . Ha m e g s z ü n t e t h e t n é n k az ö r e g e d é s testi hatá­ sait. Sokan hisznek a t u d o m á n y határtalan l e h e t ő s é g e i b e n . b 2001-re alapozott előrejelzések a Forrás: Social Trends. hogyan próbál megbirkózni. félig technikai lényként „ p o s z t h u m á n " t e s t e t ölt (Featherstone 1 9 9 5 ) . a b e t e g s é g és a gyengélkedés révén mutatja meg. hogy az e m b e r b ő l kiborg lesz. Napjainkban az az uralkodó nézet. és az ö r e g e d é s n e m okoz t ö b b é g o n d o t . 34. Gubrium ( 1 9 8 6 ) tekintélyes szociálgerontológus m u t a t rá. Az ö r e g e d é s jövőjének e derűlátó elképzelése szerint a hajlott korral j á r ó biológiai kockázatok gyógyíthatók lesznek. életévét betöltötte Előrejelzések" 1971 1981 1991 2001 2011 2021 A 2001. hogy a biológiailag kor­ látozott élettartam „normális". FEJEZET nem m é g e b b e n az életben m e g s z a b a d u l h a t u n k (Katz 1 9 9 6 ) . rosszul m ű k ö d ő testrészek cserélhe­ tők lesznek. Szorgalmazzák. m i n d a férfiak ( j e l e n l e g 6 5 év) e s e t é b e n n ö v e l j é k 70 évre. h a n e m a biológiai t e s t t u d o m á n y a lesz. J a b b e r F. mennyire vonakodik a mai társadalom beismerni. Az ö r e g e d ő t e s t törté­ n e t e t e h á t n e m arról szól majd. Az örök ifjúság vágya vajon az ö r e g e k e t lenéző társadalom t e r m é k e ? 2. h o g y a j e l e n l e g i n y u g d í j f i z e t é s i rendszert n e m lehet a végtelenségig fenntartani. hi­ s z e n h a e g y c s o p o r t o t „ e l t a r t o t t k é n t " í r n a k le. 1 2 4 . ábra A brit eltartott népesség életkor szerinti megoszlása. 2004. megbékélni az egyén korlátaival.

h o g y a z idősebb szülők továbbra is érzelmi támogatást nyújtanak felnőtt gyermeiknek. a m i el­ lensúlyozza a férfiaknál t a p a s z t a l h a t ó r ö v i d e b b szolgálati időt. M á s o d s z o r .f o l y t a t ó d i k A r b e r és G i n n érve­ lése . m i n t a sze­ x i z m u s vagy a r a s s z i z m u s . amikor az ifjúsági k u l t ú r á t „kiugró fogyasztás" uralta a divat. Olaszo. E l ő s z ö r is az e l t a r t o t t a k m e g h a t á r o z á s a k o r alkalmazott k o r c s o p o r t o k ( a 1 6 é v a l a t t i a k é s 6 4 év felettiek) m á r n e m f e l e l n e k m e g a brit foglal­ koztatási m i n t á k n a k . a háborút k ö v e t ő 1 9 5 0 . főként a n e h é z időkben.SZOCIALIZÁCIÓ. szeptember 27. és független é l e t s t í l u s n a k h ó d o l n a k . Az életkor alapján történő d i s z k r i m i n á c i ó u g y a n o l y a n i d e o l ó g i a . a m e l y i k m o s t éri el a n y u g d í j k o r h a t á r t . Ugyanakkor m i n d e n korábbi­ nál több n ő d o l g o z i k f o g l a l k o z t a t o t t k é n t .6. A z u n o k á k g o n d o z á s á b ó l i s n a g y r é s z t vál­ l a l n a k .a s é v e k b e n n ő t t fel. A r b e r é s G i n n felve­ tik. h o g y a z i d ő s ö d ő e m b e r e k f e l n ő t t g y e r m e k e i k anyagi támogatásában is fontos forrásnak számít­ h a t n a k : p é l d á u l p é n z t a d n a k n e k i k k ö l c s ö n vagy a j á n d é k b a . fizetik a t a n d í j u k a t . A z e l ő í t é l e t e s s é g m á s területeihez h a s o n l ó a n sok h a m i s sztereotípia él a z i d ő s e b b e m b e r e k k e l k a p c s o l a t b a n is.p i a c i r é s z v é t e l ­ re. vagy h o g y 6 5 é v felett a z e m b e r e k t ö b b s é g e k o r a m i a t t k e r ü l k ó r h á z b a vagy o t t h o n b a . h o g y a z i d ő s e b b d o l g o z ó k s z a k m a i l a g k e v e s e b b e t t u d n a k a f i a t a l o k n á l . Spanyolo. B á r a s z e r z ő k e l i s m e r i k . m i t j e l e n t az „eltar­ tott". ÉLETÚT. Az i d ő s e b b e k gyakran ingyen. M á r a k t i v i s t a c s o p o r t o k i s f e l l é p t e k a z életko­ ri d i s z k r i m i n á c i ó (ageism) e l l e n a z z a l a c é l l a l . a m i j e l e n t ő s m é r t é k b e n c s ö k k e n t i a z á l l a m e g é s z s é g ü g y i é s á p o l á s i költ­ ségeit. mert tovább marad­ nak az i n t é z m é n y e s o k t a t á s b a n . és a l e g t ö b b dol­ gozó é v e k k e l 6 5 . A 6 0 é v feletti dolgozók termelékenysége és munkabíró-képes- . é l e t é v e b e t ö l t é s e e l ő t t e l h a g y j a a munkaerőpiacot. Ma k e v e s e b b fiatal l é p a munkaerőpiacra 16 évesen. így l á n y a i k . m e n y e i k is a m u n k a e r ő p i a c r a j u t h a t n a k . ÖREGEDÉS akkor azt sugallják. informálisan segítenek ellátni r á s z o r u l t a b b társaikat. E z e k m i n d t é v h i t e k . h o g y át k e l l g o n d o l n u n k .a g a z d a s á g n a k h a s z n o s t e v é k e n y s é g n e m korlátozódik az aktív m u n k a e r ő . Az i d ő s e b b e k a c i v i l s z e r v e z e t e k b e n i s a k t í v s z e r e p e t j á t s z a n a k . Az a f e l n ő t t n e m ­ zedék. a z e n e stb. Economist. Forrás: The Crumbling Pillars of Old Age. Franciao. é s h o g y n a g y ré­ s z ü k s z e n i l i s . a g a z d a s á g n a k és a t á r s a d a l o m n a k . 2 0 0 0 és 2030 | 2000 lg Előrejelzés 2030-ra Üdv! New Age-nyugdíjasok vagyunk.1 9 6 0 . így t o v á b b r a is f o n t o s fogyasztók. Arber é s G i n n ( H M S O 2 0 0 4 ) s z i n t é n azt m o n d ­ ják. hogy n e m n e v e z h e t ü n k m i n d e n i d ő s e b b e m b e r t m a k k e g é s z s é g e s n e k é s b i z t o n s á g o s a n y a g i hely­ zetűnek. ábra Nyugdíj-finanszírozás a vizsgált országok GDP-jének százalékos arányában. h o g y a t á r s a d a l o m e g é s z é b e n és az é l e t ú t teljes h o s s z á b a n is újfaj­ ta jólét t a p a s z t a l h a t ó . S o k v i z s g á l a t a z t i s feltárta. M a n a p s á g m á r n e m áll­ ja meg a h e l y é t s z á m o s o l y a n e l k é p z e l é s . 2003. s e g í t e n e k lakás­ h o z j u t n i . például amikor éppen válnak. Életkori diszkrimináció Nagy-Br. a n y u g d í j a z á s előtt á l l ó k k ö z ü l s o k a n jobb é l e t r e s z á m í t h a t n a k . hogy pozitív kép alakuljon ki az öregkorról és az idős emberekről. h o g y a z v a l a m i k é p p g o n d o t okoz a t á r s a d a l o m n a k . a m e l y korábban a h a j l o t t k o r ú a k h e l y z e t é t j e l l e m e z t e : például h o g y e l v e s z í t i k t á r s a d a l m i k ö t e l é k e i k e t és á l l a m i e l l á t á s o k r a s z o r u l n a k . h a n e m s o k a t a d n a k 6. C h r i s G i l l e a r d és Paul Higgs ( 2 0 0 5 ) úgy é r v e l n e k . Németo. h o g y a z i d ő s ö d ő e m b e r e k nemhogy t e r h e t j e l e n t e n é n e k . P é l d á u l gyakori h i e d e l e m . K u t a t á s o k igazolják. E z e k az e m b e r e k idősebben is megőrzik fiatalkorukban kialakult szokásaikat. t e r é n .

a m e l y e k k i t e r j e d h e t n e k a d o l g o z ó k f e l v é t e l é r e . hogy az e l ö r e g e d ő népes­ ség c s ő d b e viszi az állami nyugdíjrendszert. az e g y e t e m i s t á k n a k k e v é s b é t e t s z e t t . B i l i B y t h e w a y ( 1 9 5 5 ) s z o c i o l ó g u s a társadalmi k o n s t r u k c i o n i z m u s felől k ö z e l í t v e a d o t t elméle­ ti ö s s z e g z é s t az é l e t k o r i d i s z k r i m i n á c i ó r ó l (ezt a s z e m l é l e t e t az 5. aki az idősödő n é p e s s é g e t idő­ zített b o m b á n a k tekinti.6. 2002) megállapítja. 1994) felvetette. Dean Baker és Mark W e i s b r o t az amerikai nyugdíjrendszerről cial Security: sel szóló tanulmányukban 1999) (So­ The Phony Crisis. A második „ h i e d e l e m " . ahogyan a m a g á n c é g e k működtetik a nyugdíj­ alapokat . amelynek során a kötelező állami rendszereket magánrendszerek váltják fel. a b é r e z é s r e . és ha ez a javulás folytatódik . amely leküzdhetetlen Mul­ társadalmi p r o b l é m á k a t okoz majd . A „ z s é m b e s v é n e m b e r " k ö z k e l e t ű k u l t u r á l i s szte­ reotípiái olyan m a g á n v é l e m é n y e k e t szülhetnek. mert ha a t á r s a d a l o m b i z t o s í t á s államilag finanszírozott rendszerét magánnyugdíjak válta­ nák fel. ezért nincs szükség ef­ féle reformra. Mullan rámutat.ez fontos . A brit kormányzat az é l e t k o r i d i s z k r i m i n á c i ó t i l t á s á r a v o n a t k o z ó javas­ l a t o k a t terjesztett e l ő . amely ma négy az egyhez. hogy az i d ő s e b b e k arányának óriási n ö v e k e d é s e miatt a nyugdíjakra és orvosi ellátásra fordított j ó ­ léti kiadásokat egyre n e h e z e b b lesz finanszírozni.az ő szavaival az „ősz kapitalizmust" -. az előléptetés­ re. konferenciák mára és szakpolitikai kezdeményezések á r a d a t a próbált m e g o l d á s t találni erre a problé­ (Economist 2 0 0 0 ) . de a g a z d a g országok h a m a r a b b kerülhetnek baj­ ba. h a n e m a m a g u k le­ h e t ő l e g n a g y o b b rövidtávú hasznát nézik. fejezetben. hogy az ö r e g e d é s nem b e t e g s é g . Az aktív korúakra óriási a d ó t e h e r nehezedik majd. e l ő h í v o t t egy n e g a t í v sztereotípiát. a 6 5 . nem m a g a t e h e t e t l e n . Az emberek részben é p p azért élnek t o v á b b . lelmek terjesztői a pénzügyi é r d e k c s o p o r t o k és a politikai j o b b o l d a l .a nyugdíjazásra. h o g y egy sor s z e m é l y i s é g j e l ­ l e m z ő s z e r i n t é r t é k e l j é k a z o k a t . Phil Mullan brit szociológus könyvében (The Imaginary Time Bomb. Ennek az lett az e r e d m é n y e . A m i k o r ö r e g e b b n e k l á t s z o t t a képen.r a fe­ leződik. Hasonlóképpen. Ez mind a fejlett. h o g y ö r e g e b b . oldalon i s m e r t e t t e m ) . akkor sem valószínű. hogy tévhitek rabja az. hogy m é g ha elfogadjuk a gazdasági növekedés­ kapcsolatos legkonzervatívabb feltevéseket. A szerzők azt mondják. a m u n k a h e l y m e g t a r t á s á r a és . p e d i g az ég­ v i l á g o n s e m m i t n e m t u d t a k r ó l a . hogy a n é p e s s é g nyugdíj­ válságba torkolló elöregedésével kapcsolatos fé­ sége n a g y o b b . mert ezekben az aktív korúak és a 65 évesnél i d ő s e b b e k e g y m á s h o z viszonyított aránya. hogy teljesülnek a társada­ lombiztosítási rendszer csődjére v o n a t k o z ó előre­ jelzések. A p u s z t a tény. miatt hogy a lan szerint ilyen tévhit például az egészségügyi népesség hatványozottan növekszik a m e g b e t e g e d é s e k és az ellátásra szorulók aránya. a 6 5 é v f e l e t t i e k 9 5 s z á z a l é k a saját l a k á s á b a n é l . ak­ kor az idősek e r ő s e b b e k . A 73 éves fér­ fit á b r á z o l ó k é p r ő l j ó v a l t ö b b n e g a t í v v é l e m é n y s z ü l e t e t t . becslések szerint 2 0 3 0 . hogy leginkább a Wall Street igyekszik elérni a rendszer privati­ zálását.épp eze­ ket a tévhiteket igyekszik szertefoszlatni. a 132-133. B y t h e w a y e l ő s z ö r i s k é t s é g b e von- . h o g y az állami nyug­ ellátás általában sokkal h a t é k o n y a b b a n működik. akkor Amerika pénzügyi s z o l g á l t a t á s o k a t nyújtó iparága 1 3 0 millió dollár nyereségre szá­ m í t h a t n a az új befektetési számlákból. különféle nyugellátási rendszereiről írott történeti áttekintő munkájában (Banking on 2 0 0 2 ) felveti.e g é s z s é g e s e b b e k lesznek elődeiknél. Robin Blackburn brit szocioló­ gus a világ Death.8 0 éveseknek pedig csak 7 százaléka mutat szenilitásra utaló tüneteket. az a tévhit. Ezt a n é z e t e t m o s t a n á b a n t ö b b szerző is vi­ t a t t a . Az a z ó t a eltelt években könyvek. hogy az e m b e r e k m á r n e m bíznak a nyugdíjazás utáni anyagi b i z t o n s á g u k b a n .mondja Mullan -. csak így tudják t á m o g a t n i az egyre n a g y o b b számú nyugdíjigénylőt. FEJEZET Az öregedés és a jóléti állam: időzített bor Mit j e l e n t az ö r e g e d ő népesség a jóléti állam s z e m p o n t j á b ó l ? A Világbank egyik kiadványában (Averting the Old Age Crisis. ellátásokkal elöregedése k a p c s o l a t b a n az. A szociológus ezt azzal cáfolja. mert az elmúlt évszázadban javultak az életkörülmények. mert a nyugdíjalapok vezetői a munkavállalói m e g t a k a r í t á s o k b e f e k t e t é s é n é l nem a nyugdíja­ sok hosszú távú b i z t o n s á g á t . mind a fejlődő világra érvényes. Levin 73 (1988) vizsgálata során egyetemisták­ n a k egy férfi k ü l ö n b ö z ő é l e t é v e k b e n ( 2 5 . amelyet Mul­ lan t á m a d . már csak kettő az egyhez lesz. k é p z é s é r e (a f e l s ő f o k ú ta­ nulási lehetőségek biztosítására). Blackburn bírálja azt is. mint a m a g á n r e n d s z e r e k . amelyek bántóak az idősebbek számára. é s arra k é r t é k őket. m i n t a f i a t a l a b b k o r c s o p o r t o k é . ezért olyan reformot kell végrehajtani. rámutattak. amelyek az állami nyugdíjak­ kal s z e m b e n a szabadpiaci alternatívákat igyekez­ nek erősíteni. 5 2 é s éves korában) készült fényképeit mutatták. és az idősödő e m b e r e k t ö b b s é ­ ge nem b e t e g .

ábrát). és az a ren­ deltetésük. amit ö r e g k o r n a k h í v h a t u n k ? H a van.e s 45 évről 1985-re 50 évre nőtt.r e v á r h a t ó a n e l é r i a 71 évet. amelyeket a népesség elöregedése okoz Kínában.SZOCIALIZÁCIÓ. a k k o r hogyan k e r ü l b e l e a z e m b e r . i l l e t v e h a l á l u k után hozzátartozóiknak. Különösen az idősebbek 6. T á r s a d a l m i l a g k o n s t r u á l t a k .7. A l e g n a g y o b b egész­ ségügyi-ellátási i g é n y e k e t t á m a s z t ó aggkorúak ( 8 5 é v felettiek) s z á m a É s z a k . h o g y a 65 é v e s vagy idősebb n é p e s s é g v i l á g s z e r t e m i n t e g y 9 m i l l i ó v a l Forrás: UNFPA 2004 . Nyugat-Afrikában pedig közel két és félszeresére nő majd (Sokolovsky 1 9 9 0 ) . Az ENSZ Népesedési Alapjának 1998-as jelentése (UNFPA 1 9 9 8 ) m e g á l l a p í t j a . A k k o r m á r m i n t e g y 8 0 0 m i l l i ó e m b e r l e s z 6 5 é v feletti. semhogy megfelelő életet bizto­ síthatnának lakosságuknak.b e n 8 s z á z a l é k volt. Azt m o n d j a . a h o l egy-egy csa­ ládra kevesebb gyerek jut és az emberek tovább é l n e k . A világ l e g t ö b b t á r s a d a l m á n a k n é p e s s é g é r ő l el­ m o n d h a t ó . vagyis 1 9 9 0 . h o g y a d o m i n á n s c s o p o r t o k .m a g u k is az é l e t k o r i d i s z k r i m i n á c i ó részei. A világnépesség őszülése Ma az „ i d ő s r o b b a n á s " v é g i g s ö p ö r a v i l á g o n .) Ez a nö­ v e k e d é s egyre n a g y o b b r é s z t k ö v e t e l s o k o l y a n ország e r ő f o r r á s a i b ó l . h o g y a n l e s z i d ő s ? Bytheway s z á m á r a a kategóriák. hogy gondoskodnak az unokákról.b e c s l é s e k s z e r i n t ( U N F P A 1 9 9 8 ) a világ átlagos várha­ tó élettartama az 1 9 5 0 . h o g y a s z ü l e t é s e k és h a l á l o z á s o k szá­ m á n a k e g y i d e j ű c s ö k k e n é s e m i a t t öregszik.p é l d á u l az „ i d ő s e k " vagy „öregek" . ÖREGEDÉS nőtt 1998-ban. m i n t a s z e g é n y e b b o r s z á g o k b a n . az a l u l t á p l á l t s á g és a j á r v á n y o k m i a t t (lásd a 11.r e p e d i g a 21 mil­ liót. Az iparo­ sodott országokban az idősebb népesség aránya 1 9 5 0 . fejezetet). 2000-ben felvett és 2050-re előrejelzett adatok | 2000 g 2050 30 Az idősebbek gyakran értékes segítséget nyújtanak közösségüknek például azzal. b á r a szegényebb országokban még mindig rövidebb az é l e t t a r t a m a s z e g é n y s é g . Ez a k o r c s o p o r t a világ i p a r o s o d o t t országai­ b a n n ő m a j d a l e g g y o r s a b b a n . a m e l y e k m á r m a i s szegé­ n y e b b e k annál. M a t ö b b m i n t 1 5 0 ország n y ú j t k ö z e l l á t á s t idő­ s e b b e k n e k é s fogyatékkal é l ő k n e k . h o g y l é t e z i k vala­ mi. 2010-re e csoport gyarapodásának ü t e m e e l é r i a 1 4 .h e z h a s o n l í t v a h á r o m s z o r o s á r a n ő a s z á m u k (lásd a 6. és b e c s l é s e k s z e r i n t 2 0 5 0 . a m e l y e k nyerhetnek valamit az életkori diszkriminációval járó e g y e n l ő t l e n s é g e k b ő l . g o n d o l k o d á s m ó d o t vagy m i t ? " Van-e b á r m i l y e n t u d o m á n y o s b i z o n y í t é k arra.r a 1 4 s z á z a l é k r a nőtt. Ezt azzal t á m a s z t j a alá.A m e r i k á b a n vár­ hatóan másfélszeresére. 2 0 5 0 . Kínában kétszeresére. hogy l e h e t „ ö r e g k o r r ó l " és „ i d ő s e k r ő l " b e s z é l ­ ni.r e e l é r i a 25 száza­ lékot. mit é r t ü n k „öregkoron": „Állapotot. és 2 0 2 5 . 1 9 9 8 . A s z á z a d k ö z e p é t ő l a f e j l ő d ő o r s z á g o k b a n is hasonló „idősrobbanást" tapasztalunk majd. E N S Z . (A keretes részben foglalkozunk azokkal a gondokkal. ÉLETÚT. ábra A 65 év feletti népesség aránya különböző régiókban. 5 m i l l i ó t . Ez a r o b b a n á s m e g r e n g e t h e t i a s z o c i á l p o l i t i k á t is. ja. l e g i t i m á l j á k b i z o n y o s emberek é l e t k o r i a l a p o n t ö r t é n ő h á t r á n y o s meg­ különböztetését és kezelését. a m e l y n e m lé­ tezik. h o g y m e g k é r d e z i .7. é l e t s z a k a s z t . h o g y e z e k n e k a s z a v a k n a k o l y a n egyetemes j e l e n t é s t t u l a j d o n í t u n k . a m e l y e k k e l ma leírjuk az ö r e g e d é s t .

L é t s z á m u k gyors n ö v e k e d é s e a z e g é s z s é g ü g y i el­ látórendszert nagymértékben megterhelheti sok ipari országban. hogy megpróbálják féken tartani az ország robbanásszerű népesség­ növekedését. vagy mindkettőjük egyetlen gyermek. E h h e z m e g k e l l h a t á r o z n i a g a z d a s á g i támoga­ tás ú j e s z k ö z e i t . a m e l y e k e t g y a k r a n k o r m á n y z a ­ t i p r o g r a m o k b ó l f i n a n s z í r o z n a k .b e n már t ö b b mint 31 százalék le­ het. a h o l az i d ő s e b b e k n e k nyújtott egészségügyi ellátások költsége Különböző bálják országok az szétfeszítheti a pró­ kormányzati költségvetés kereteit. hogy ha nem tesz­ nek további lépéseket ez ellen. szeptember 1. Kínában h a g y o m á n y o s a n tisztelték az időseket. fejezetben. h o g y a t á r s a d a l o m az idősebbeket ne elszigetelje. Az ö r e g e d é s és a g l o b a l i z á c i ó ö s s z e k a p c s o l ó ­ d á s a v i l á g s z e r t e k i h a t m a j d a z i d ő s e b b e k életé­ re. a 7. A c s a l á d i gondoskodás hagyományos mintái meginognak. hogy két szülőről és négy nagyszülőről kell majd g o n d o s k o d n i a : ezt neve­ zik a 4 .r a v o n a t k o z ó hivatalos becslések sze­ rint mintegy 3 0 0 millió idős e m b e r ellátására a nemzeti j ö v e d e l e m 10 százalékát kell majd fordí­ tani. így sokan egyre n e h e z e b b e n tudnak gondoskodni i d ő s e b b családtagjaikról. a m e l y n e k korábban dolgoztak. J a p á n b a n p é l d á u l a fér­ fiak é s n ő k e g é s z e n i d ő s k o r u k i g a k t í v a k m a r a d ­ n a k . h o g y n y u g d í j a z á s u k u t á n is a n n á l a cég­ n é l maradjanak. d o l g o z ó k f o g l a l k o z t a t á s á t és k é p z é s é t . Forrás: BBC. mert a családi alapú gazdaságokat fokozatosan g l o b á l i s v á l l a l k o z á s o k a g r á r g a z d a s á g a i b a n és iro­ d á b a n . Mindez a szigorú egykepolitika hatása.14 milliárd 1. ahol a törvényszegő házas­ párokat sújtó kényszersterilizálások.26 milliárd visszaütött.b e n vezettek be.2 . A törvény különösen a városok te­ kintetében szigorú. h o g y N a g y . A szakértők azt mondják. De ez a politika csúnyán szorulhatnak költséges egészségügyi ellátásra. akik mind­ össze a népesség 10 százalékát teszik ki. A fiata­ lok és az ö r e g e k e g y m á s h o z viszonyított aránya a z o n b a n változik. hogy bepereljék családjukat g o n d a t l a n s á g miatt. hogy minden városi családnak csak egy gyermeke lehet. g y á r a i b a n v é g z e t t m u n k a váltja fel. kivéve ha az egyik vagy mindkét fél etnikai kisebbségből származik.1 . FEJEZET Kínában 1 3 0 millió idősebb e m b e r él. SERTETT IDŐSEK Egyre t ö b b egyedülálló fiatal kerül s z e m b e az­ zal a lesújtó kilátással. E z e n k í v ü l meg k e l l t a l á l n i a n n a k m ó d j á t is.) A 2 0 . különféleképpen orvosolni idősek növekvő számából eredő gondokat. életveszélyes abortuszok és b ü n t e t é s e k gyakran nemzetközi tiltakozást váltottak ki. (Nyu­ g a t o n m á r i s v á l t o z n a k a c s a l á d m i n t á k .B r i t a n n i a e l s ő s o r b a n a z á l l a m i nyug­ d í j r e n d s z e r r e és a N e m z e t i E g é s z s é g ü g y i S z o l ­ gálatra (National Health Service) építve próbál kialakítani egy v é d ő h á l ó t . M á s ipari országok a szolgáltatások sokkal s z é l e s e b b k ö r é t k í n á l j á k . mert a d o l g o z ó népesség csak nehe­ zen tud gondoskodni a visszavonultakról. a 1 9 1 . akkor az őszülő népesség ellátásának t e r h e nagy h a t á s t gyakorol­ hat az e g é s z ország fejlődésének ü t e m é r e is. hogy a gazdasági reformok hatására gyorsan szétesik a k o m m u n i s t a jóléti rendszer. hogy g o n d o s k o d j a n a k róluk. Aki meg­ e n g e d h e t i m a g á n a k . s z á z a d e l e j i ipari országokhoz h a s o n l ó a n ma m i n d e n társadalom­ b a n szerepet kell találni az idősödő polgároknak. hogy gondoskodjon az idősebbek anyagi és egészségügyi szükségle­ teiről. erről az „egyágú c s a l á d " ismertetésekor. Az előzőekben már láthattuk. 2 0 0 0 . ma már inkább igyekszik m a g á n k é z b e n lévő i d ő s o t t h o n o k r a ruházni a ro­ konok házi g o n d o z á s á n a k tradicionális feladatait . A falusias területek t ö b b s é g é b e n a házaspárok jó néhány éves szünet után második gyermeket is vállalhatnak.ez a törekvés sok i d ő s e b b e m b e r t bánt. ezért ez a szám az előrejelzések szerint 2 0 5 0 . v á r h a t ó a n e s z á z a d n a g y r é s z é b e n . és a ma­ gánvállalkozások is jelentős erőket fordítanak az átképzésre. J a p á n b a n egy s o r t ö r v é n y t á m o g a t j a a z i d ő s e b b . Kína 1950 1960 1970 1980 1990 2000 népességnövekedése 5 6 3 millió 6 5 0 millió 8 2 0 millió 9 8 5 millió 1. o l d a l o n l e s z szó. ezért a mai i d ő s e b b e k is elvárják. Ez a z o n b a n n e m változtat azon. és m e r t gyakran az üzletpolitika is arra ösztönzi az em­ b e r e k e t . h a n e m jelentős tapasztalatukra és tehetségükre számítva inkább szorosabbra vonja velük kötelékeit. Forrás: US Census Bureau. m e r t e z t a j a p á n k u l t ú r a t á m o g a t j a .e s család j e l e n s é g é n e k . Törvény mondja ki. Néhányan attól sem riadtak vissza. A 2 0 3 0 . a m e ­ lyet 1 9 7 9 .6.

h a a z e m b e r elfoglalja magát. . egyre n ö v e k v ő c s o p o r t o t alkot. a m e l y n e k s o r á n a g y e r m e k m e g é r t i a világot. A szocializációs közegek strukturált csoportok vagy k ö r n y e z e t e k . m i n t férfi kortársaikat. A z i d ő s e b b n é p e s s é g nagy. r e n d s z e r e s e n eljut a k ü l ö n f é l e korú e m b e r e k h e z . C s e c s e ­ mőkorban m i n d e n k u l t ú r á b a n a c s a l á d a leg­ fontosabb s z o c i a l i z á c i ó s k ö z e g . A s z o c i a l i z á c i ó az e m b e r e g é s z é l e t é t végig­ kíséri. A t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z ö k m e g j e l e n é ­ se k i s z é l e s í t e t t e a s z o c i a l i z á c i ó s k ö z e g e k k ö r é t . h o g y fizi­ kai l é t ü n k véget ér. Az alacsony halálozási és születési arányok m i a t t a n y u g a t i t á r s a d a l m a k g y o r s a n „őszül­ n e k " vagy ö r e g s z e n e k . E g y k é s ő b b i s z a k a s z b a n . Fontos. h o g y a n s z ü l k ü l ö n f é l e e g y e n l ő t l e n s é g e k e t az i d ő s e b b e k k ö z ö t t a tár­ sadalmi intézmények szokványos működése. A nemi szocializáció s z i n t e m á r a g y e r m e k születésekor m e g k e z d ő d i k . E z h e v e s v i t á k a t váltott ki az i d ő s e b b e k n e k n y ú j t o t t s z o l g á l t a t á s o k fi­ nanszírozásáról. a z adott k u l t ú r á b a n eligazodni k é p e s e m b e r r é v á l i k . 7. ÖREGEDÉS ÖSSZEFOGLALÁS 1. a m e l y n e k s o r á n a t e h e t e t l e n c s e c s e m ő m á s e m b e r e k k e l érint­ kezve ö n t u d a t o s . a m i k o r már szervezett j á t é k o k b a n v e s z részt. 3. 8. p s z i c h o l ó g i a i és s z o c i á l i s örege­ dés n e m a z o n o s a k . h i s z e n m i n d e n n a p . vagyis a „fiatal ö r e g e k " és az „öreg öregek" között. George H e r b e r t M e a d s z e r i n t a g y e r m e k m á ­ sok feléje i r á n y u l ó v i s e l k e d é s é n e k s z a b á l y s z e ­ rűségei r é v é n k é p e s ö n m a g á t ö n á l l ó l é n y k é n t megérteni. A szocializáció az a folyamat. Az idősebbek anyagilag általában rosszabb helyzetűek más csoportoknál. a m e l y világszerte gyorsan változik. Emellett az i d ő s e b b n ő k e t a s z e g é n y s é g is i n k á b b sújt­ hatja. é r t e l m e s . a m e l y gazdaságilag. a g y e r m e k m e g é r t i az „általános másikat": az á l t a l á n o s é r t é k e k e t és kulturális s z a b á l y o k a t . A z ezt h a m a r k ö v e t ő ak­ tivitáselmélet v i s z o n t azt h a n g s ú l y o z t a . a m e l y e k b e n a s z o c i a l i z á ­ ció fontosabb f o l y a m a t a i l e z a j l a n a k . 2. 1 3 . 5. és u g y a n e z el­ mondható. de a l e g t ö b b e m b e r m e g f e l e l ő t á p l á l k o z á s s a l . b á r t ú l s ú l y u k v a l a m e l y e s t csökkent. A biológiai. Ezeket a k ü l ö n b s é g e k e t s o k m á s k u l t u r á l i s hatás is erősíti. é s a z e l ő z ő s z a k a s z sikeres b e f e j e z é s é t ő l függ. 12. A z örege­ d é s r ő l alkotott k o n f l i k t u s e l m é l e t s z e r z ő i t fő­ k é n t a z foglalkoztatta. t e v é k e n y k e d i k . Jean Piaget t ö b b s z a k a s z r a osztja a k o r a i fej­ lődést. 6. ét­ r e n d d e l é s m o z g á s s a l i g e n c s a k m a g a s kort ér­ het meg jó egészségben. hogy m e g b é k é l ü n k a h a l á l l a l : azzal. A z é l e t m i n d e n s z a k a s z á b a n változá­ sokkal kell s z á m o l n u n k . A globalizáció sok társadalomban fenyegeti az idősebbek hagyományos szerepét. A televízió különösen nagy hatást gyakorol a g o n d o l k o d á s r a . P i a g e t s z e r i n t a kog­ nitív f e j l ő d é s n e k e z e k a s z a k a s z a i a s z o c i a l i z á ­ ció u n i v e r z á l i s v o n á s a i . az i s k o l a és a tömegkommunikációs eszközök is. h o g y m e n n y i r e f o n t o s vitalitásforrás. ha az etnikai kisebbségek idősebb tagjait é s a z i d ő s e b b f e h é r e k e t h a s o n l í t j u k össze. t á r s a d a l m i l a g é s p o l i t i k a i l a g rendkívül változatos. 1 1 . ÉLETÚT. hogy ne keverjük össze a személy szociális korát az é v e k b e n m é r h e t ő életkorá­ val. A l e g ú j a b b e l m é l e t e k az i d ő s e b b e k r ő l feltéte­ lezik. h o g y k é p e s e k saját é l e t ü k e t i r á n y í t a n i és aktív s z e r e p e t j á t s z a n i a p o l i t i k á b a n és a gazdaságban. E b b e b e l e t a r t o z i k az is. Választóvonalat vonha­ tunk a z o n b a n a h a r m a d i k és negyedik életko­ ri s z a k a s z . M é g a z o k a s z ü l ő k is m á s k é p p f o r d u l n a k a f i ú h o z és a l á n y h o z . a m e l y e k e t a fiata­ l a b b a k v e s z n e k át. A kivonuláselmélet szerint az i d ő s e b b e k n e k fel k e l l a d n i u k h a g y o m á n y o s t á r s a d a l m i s z e r e p e i k e t .SZOCIALIZÁCIÓ. A fizikai ö r e g e d é s e l k e r ü l h e t e t l e n . 1 0 . é s meg­ tanulja a j á t é k s z a b á l y o k a t . és egy k u l t ú r á n b e l ü l vagy kultúráról k u l t ú r á r a i s j e l e n t ő s e n e l t é r h e t n e k . akik i g y e k e z n e k e g y e n l ő e n b á n n i g y e r m e k e i k ­ kel. V a l a m e n n y i s z a k a s z új k o g n i t í v k é p e s ­ ségek elsajátítását j e l e n t i . A z egyre s z é l e s e b b k ö r b e n e l é r h e t ő n y o m t a t o t t sajtó k é s ő b b k i e g é s z ü l t az e l e k t r o n i k u s k o m ­ munikáció eszközeivel. é s b i z o n y o s válságo­ kat kell l e k ü z d e n ü n k . H a t ó e r ő k é n t m ű k ö d i k m é g a kortárscsoport. 4. A népesség öregedése miatt növekedett az „ e l t a r t o t t a k a r á n y a " . 9. Az idősek között számottevően több a n ő . m i n t a férfi. h o g y kívá­ n a t o s az i d ő s e b b e m b e r e k k i v o n u l á s a a tár­ sadalomból. A z ö r e g e d é s r e v o n a t k o z ó f u n k c i o n a l i s t a el­ m é l e t e k e r e d e t i l e g a z t fejtegették.

org/esa/socdev/ageing/ Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) az öregedésről és az életútról http ://www. Weidenfeld and Nicolson.un. FEJEZET 1.org. John (2003): Old Age. Mi a kapcsolat az éntudatunk és szociális identitásunk között? 3.en_2649_37435_l_l_l_l_37457. Cambridge. Phil (2000): The Imaginary Time Bomb: Why an Ageing Population is Not a Social Problem. Peterson. London.(2002): Banking on Death. Simon (1993): Understanding Ageing. New York.Higgs. Gilleard.cpa. P. Open University Press. Miben különbözik a szocializáció a sulykolástól vagy az agymosástól? 2. R.org/topic/0. hogy a fiúk és a lányok nemcsak fizikai jellemzőiket tekintve. Laslett. Van „globális elöregedési válság"? 7.168 6. B. Routledge. Mondhatjuk-e.uk/ageinfo/ageinfo. London. Peter G. A. or Investing in Life.2686. Open University Press. (1999): Gray Dawn: How the Coming Age Wave Will Transform America .and the World. Vincent. hanem „természetük­ ből adódóan" is különböznek? 6. Bytheway. Tapasztalta-e olvasóm az életkori diszkriminációt mindennapi életében? Biggs.oecd.html Az ENSZ öregedéssel kapcsolatos programja http://www. London. T h e Centre for Policy on Ageing http://www. Polity.int/ageing/en/ . who . Buckingham. London. <. Taurus. B. Blackburn. (1989): The Third Age. Mennyire jelentős az elsődleges szocializáció a komplex és gyorsan változó társadalmakban? 4. (1999): Ageism. Mullan.html Az OECD öregedésre vonatkozó nemzetközi adatai http://www.00. Paul (2005): Contexts of Ageing: Class. Random House. Chris . Verso. Buckingham. Cohort and Community. Hogyan formálják a társadalmi tényezők az öregedéssel kapcsolatos egyéni tapasztalatokat? 5.

CSALÁDOK ÉS INTIIN/ KAPCSOLATOK ALAPFOGALMAK A CSALÁD A TÖRTÉNELEMBEN A családi élet fejlődése Hol volt. hol nem volt: mesék a hagyományos családról Világszerte változó családminták CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK NAGY-BRITANNIÁBAN Általános jellemzők A családminták változása és változatossága Egyenlőtlenség a családban Intim erőszak Családon belüli erőszak Válás és különélés A családi élettel kapcsolatos attitűdök változása Új partnerkapcsolatok és mostohacsaládok A házasság és a családi élet hagyományos formáinak alternatívái A CSALÁD ÉS AZ INTIM KAPCSOLATOK ELMÉLETI NÉZŐPONTJAI Funkcionalizmus Feminista megközelítések Új nézőpontok KÖVETKEZTETÉS: VITA A CSALÁDI ÉRTÉKEKRŐL Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források .

aminek egyik útja-módja az lehet. amelyet két egyén érez egymás iránt. amelyet világszerte sokan átélhetnek.Nyugaton kétségbe­ vonhatatlan . a középkori Európa kutatója is rámutat. hogy „a mo­ dern ipari kultúra szinte megszállottja" a roman­ tikus szerelemnek: Aki a „szerelem tengerébe" merül. hogy nőt szeressen. és a legtöbb más kultúrában soha nem is létezett. A romantikus szerelemre épülő hosszú távú kap­ csolat csak az utóbbi időkben vált széles körben elfogadottá társadalmunkban. Miért lesz szerelmes az ember? Első látásra nyilvánvaló a válasz: a sze­ relem a kölcsönös fizikai kapcsolat kifejeződése. vagy hogy gyerekeket neveljenek. Az emberek néha folytattak házasságon kívüli viszonyt.és még évszázadokon át .] Igen kevés olyan premodern vagy kortárs nem ipari kultúra lehet. akibe beleszerettünk. hogy férfit". amelyet ma a szerelemmel társítunk. az nem kételkedik benne. akik majd dolgoznak a családi gazdaságban. A ro­ mantikus szerelmet legjobb esetben is gyenge­ ségnek. Természetesnek látszik. Például bizonyos Nagy-Britanniában élő ázsiai közösségekben ma is szokás az „elrendezett"." Akko­ riban . nagyon is szokatlan. A középkori Európában szinte senki nem szerelemből háza­ sodott. A romantikus szerelem . mennyire szokatlanok a romantikus szerelemmel kapcsolatos modern elképzeléseink. akkor kapcsolatuktól személyes és szexuális vágyaik megvalósulását remélik. a legrosszabb esetben pedig valami nya­ valyának tartották.). Mai attitűdjeink szinte homlokegyenest ellenkezőek.amelyet megkülönböztetünk a szenve- . hogy ha ketten egymásba szeretnek. a rokonok közötti meg­ egyezésen alapuló házasság (arranged marriage). hogy „a férfi célja. szá­ zad végén kezdte éreztetni hatását.. ez azonban kevés olyan érzelmet szült. Sokunknak a szerelem és a ro­ mantika az egyik legfelemelőbb érzelmi állapot. Boswell találóan mondja. a nőé pedig az.. házasságtörő vagy. mint előtte. A középkorból ered ez a szólás: „Ha fele­ séged szívből szereted.Voltak már szerelmesek? Minden bizonnyal igen. John Boswell tör­ ténész.férfi és nő azért házasodtak össze. Ezt bizony a legtöbb ember a legtöbb időben és he­ lyen az emberi érték igencsak gyöngécske mér­ tékének találná! (Boswell 1995. A házas­ életben elválaszthatatlan társakká válhattak. mégis úgy gondoljuk. amelyet valaha átélhetünk. de erre inkább a házasságkötés után került sor. A legtöbb ember már tizenéves korában megis­ meri a szerelmet. hogy a szerelem „örök". Manapság kételkedhetünk abban.érvet. A hosszú távú kapcsolat ki­ alakítása vagy a családalapítás valakivel. Az iparosodott nyugati társadalmakban csak a modern időkben kezdték szorosan összekötni a szerelmet és a szexualitást. Ezekben az esetekben a szerelmet ritkán tekin­ tik a házasság vagy családalapítás velejárójának. Bár ez a helyzet ma „természetesnek" tűnik. amely elfogadná azt a . [. hogy beleszeretni valaki­ be olyan élmény. hogy összeházasodnak és/vagy családot alapítanak. XIX. nem olyan tapasztalat. hogy a vagyon a családban ma­ radjon. A romantikus szerelem gondolata csak a 18. amely egyetemes emberi érzel­ mekből ered.

Már említet­ tem. hogy mentes mindenféle önkényeskedéstől. el kell fogadnunk. ro­ mantikus szerelemről szóló fejtegetésem is azt mutatja. A beszéd. bővelkedik új lehető­ ségekben.és érzelmi életünkben. ugyanakkor mindig rejteget buktató­ kat.szintén új keletű. kényszertől vagy erőszaktól (Giddens 1993). amelyekről köny­ vemben szólok . illetve a szerelemre és a nemi vonzalomra épül (bár e fejezet későbbi részében kiderül majd. és a házassági kötelékek kialakítása ma a szere­ lemre. . Persze a jó házassághoz ezek is kellettek. mint a mai párok esetében. amelyben élünk. hogy a „család" nem csak egy heteroszexuális párt és a gyermekeiket jelentheti). meglepetéseket. Végül a jó kap­ csolat jellemzője még. akár nem.mint még sok más ismerős fogalom. Könyvem jórészt a társadalmi változásról szól. A kapcsola­ tok akkor működnek a legjobban. Gondolata nagyjá­ ból a regény irodalmi műfajának a kialakulásával egy időben jelent meg. vagyis a párbeszéd a jó kapcsolat fenntartásának alapja.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK 171 Á I f Jane Austen regénye. és annak fennmaradásában is jelentős szerepe van. A fenti. A jó kapcsolat két egyenlő fél kapcsolata: egyenlő jogokkal bírnak és egyen­ lő kötelezettségeket vállalnak. A kommunikáció a jó kapcsolat kialakításának legfőbb eszköze. ha a feleknek nincs sok rejtegetnivalójuk egymás elől: kölcsö­ nös bizalommal vannak egymás iránt. A romantikus szerelmet tehát nem tekinthetjük az emberi élet természetes részének.vagy élettársi kapcsolatot tekinti a család alapjának. mert tágabb társadalmi-történeti hatások alakítják. Nagy-Bri­ tanniában ma az emberek többsége a házas. hogy a múltban a házasság sosem intimitás­ ra és érzelmi kommunikációra épült. hogy a jó kapcsolat alapja az érzelmi kommunikáció vagy az intimitás. hogy ez az észrevétel sehol nem annyira helytálló. Társadalmunkban a legtöbben úgy vélik. hogy ez a világ egyszerre teremt kedvező alkalmakat és kockázatokat. hogyan vezethet egy kapcsolat személyes megelégedettséghez. A biza­ lomért pedig meg kell dolgozni.idealizálta tárgyát. hogy meséket találtak ki maguknak. A család gazdasági szerepének gyengülésével ez a kapcsolat került a családi élet középpontjába. délyes szerelem többé-kevésbé egyetemes kész­ tetéseitől . de nem képezték a házasság alapját. Az intimitás gondolata . a Büszkeség és balítélet a minden akadályon felülkerekedő romantikus szerelem klasszikus története (kép a mű BBC-adaptációjából). mint a magán. A romantikus sze­ relem főként a nők számára azt jelentette. Akár tetszik. A világ. és a romantikus regények népszerűsége döntő szerepet játszott e gondolat elterjedésében (Radway 1984). Egy ilyen kapcso­ latban a felek tisztelik egymást és a legjobbat akarják egymásnak.

A rokonság egyének közötti kapcsolatokat foglal magában. Ha a házaspáron és a gyerekeken kívül más. például a család. apa. Ez azonban nem igaz a világ minden táján. mi zajlik ma intim kapcsolatainkban és a családban mint társadalmi intézményben. a sógorok és a sógornők. hogy egy férfinak vagy nőnek egyszerre több házastársa legyen. Amikor két ember összeháza­ Szokatlan családi fénykép: a utahi többnejű Tom Green. Szinte minden társadalomban megtalálhatjuk azt. ha tudunk valamit arról. A házasság két felnőtt ember társadalmilag elismert és jóváhagyott sze­ xuális egyesülése. a testvérek és más vér­ rokonok a házasság révén a házastárs rokonaivá is válnak. a testvérek. . közeli rokonok is él­ nek ugyanabban a háztartásban vagy egymással szoros. ahol saját vagy fogadott gyermekeiket nevelik. milyenek a különböző családok és az intim kapcsolatok a mai Nagy-Britanniában. A családi kapcsolatok mindig szélesebb rokoni csoportokon belül jelennek meg. A szülők. A család olyan emberek csoportja. amit a szocio­ lógusok és az antropológusok nukleáris család­ nak neveznek: két felnőtt él együtt. között). A legtöbb tradicionális társadalomban a nukleáris család mindig beágyazódik valami­ lyen tágabb rokoni hálózatba. amelyek házasság vagy leszár­ mazás révén jönnek létre (az anya. közös ház­ tartásban. hogy ezek 80 százalékában megengedett a poligámia. akkor kiterjesztett családról beszélünk. A fejezet végén ismertetek néhány elméleti szem­ léletmódot. sodik. amelyekkel magyarázni próbálják a családfajtákat és az intim kapcsolatokat. és felnőtt tagjai vállalják a gyermekek gondozá­ sát. állandó kapcsolatban. FEJEZET Hogyan érthetjük meg e változások lényegét és életünkre gyakorolt hatását? Csak akkor fog­ hatjuk fel. a 20. Ezért ebben a fejezetben áttekintjük a házasság és a család történelmi fejlődését. vagyis a férjnek vagy a feleségnek több ALAPFOGALMAK Először is meg kell határoznunk néhány alapfo­ galmat. A nyugati társadalmakban a házasságra. majd zá­ rásként kitérek a „családi értékekkel" kapcsola­ tos. így a családra is a monogámia jellemző. máig tartó vitára is. hogyan éltek az embe­ rek a múltban és hogyan élnek ma más társadal­ makban. a rokonság és a házas­ ság fogalmát. ugyanakkor a há­ zassági kötelék szélesebb rokonsági csoportokat is összekapcsol. A kiterjesztett családhoz tartozhatnak a nagyszülők. század derekán végzett vizsgálata során több száz társadalmat összehasonlítva azt találta. öt felesége és huszonkilenc gyermekének többsége. unokák stb. gyere­ kek. egymás rokonai lesznek. a nagynénik. George Murdock (1949) közismert. a nagybácsik és az unokatestvérek.7. akiket közvetlen rokonsági kapcsolat fűz össze. A törvény tilt­ ja. majd megvizsgáljuk.

század elejéig élő forma váltotta fel. kicsi a két családméret közötti különbség. A poligámiának két fajtája van: a poligínia (többnejűség) esetében a férj­ nek lehet több felesége. érzelemmentes. de a különbség nem dön­ tő. mostoha-.. 3. szüleiknek se­ gítettek a gazdaságban. nem feledkezhetünk meg arról. különbözött a más roko­ nokhoz és a helyi közösséghez fűző kötelékektől. mégis nagyon fontos.vagy nagyobb része nem élt egy évnél tovább (ezzel szemben ma a csecsemőhalálozás jóval 1 százalék alatti). hiszen gyakran felbomlott. mert így hangsúlyozhat­ juk a sokféleséget. korán elmentek a háztól a gyerekek. A premodern Európában a gyerekek gyakran már 7-8 éves koruktól dolgoztak. A mortalitás (a bármely évben ezer lakos­ ra jutó halálozások száma) sokkal nagyobb ará­ nyú volt minden korcsoportban. hogy nem beszélhe­ tünk „a családról". milyen változások során alakultak át Európában a családi élet premodern formái mo­ dernekké. [. és a nők gyakran nem élték túl a szülést. és nem is számítottak egymásra. Sok szociológus úgy véli. az anyából és az eltartott gyerekekből áll. hanem szükségnek: utódokat kellett nemzeni. hogy van a családi életnek egy többé-kevésbé egyetemes modellje. bár ugyanekkor megnőtt az apa tekintélyelvű hatalma is. Becslések szerint ma 30 0 0 0 utahi mormon többnejű. rideg. A nukleáris család. A premodern háztartás mérete nagyobb volt a mainál. vagy ha meghaltak. A más házakhoz került gyerekek ritkán látták viszont szüleiket. A harmadik szakaszban fokozatosan kiala­ kult az a családrendszer. „csa­ ládfajtákról" beszélni.4 (HMSO 2004).. hogy sokfé­ le családforma van: kétszülős.] Nem is tartott sokáig. benne a rokonsággal. Az erotikus vagy romantikus szerel­ met a moralisták és a teológusok betegségnek tartották (nem úgy az arisztokrata körök. hogy ez a nézet téves. amely az apából. sokszor egészen korán elhagyták a szülői házat." 2. ame­ lyekben néha kifejezetten szorgalmazták). Nyugaton a legismertebb csoport. A gyer­ mek vagy (akár mindkét) szülő halála sokszor szétzilálta a családi kapcsolatokat. A mai át­ lag Nagy-Britanniában 2. Bár a rövidség kedvéért gyak­ ran azt mondom: „a család". amely ma a legismer­ tebb Nyugaton. mert ebben gyökereznek azok az attitűdök. Ez a család olyan csoport. mert ez feltételezné. Mivel a korábbi szám a cselédeket is magában foglalta. ha meghalt a férj vagy a fele­ ség. A nukleáris család el­ különültebb egység lett. mintha már jó ideje megelőzné a többi családfajtát.75 fő volt az átlagos háztartásméret. Akik közülük nem ma­ radtak a családi vállalkozásban.CSALADOK ES INTIM KAPCSOLATOK házastársa is lehet. ame- A CSALÁD A TÖRTÉNELEMBEN Valaha a szociológusok úgy vélték. ebben az államban is törvénytelen a többnejűség. A családi élet fejlődése Lawrence Stone. a nagyrészt az amerikai Utah területén élő fundamentalista mormonoké. amely nagyrészt a társadalom felső rétegeire korlátozódott. A kora újkori . Kutatások bi­ zonyították. más rokonok vagy a közösség érdekeinek. A házasságban és a családi élet más területén az egyén választási szabadsága aláren­ delődött a szülők. amelyeket ma a családi élet részének tartunk. Stone az 1500-as évektől az 1800-as évekig vizsgált családfejlődést három szakaszra osztja: 1. milyen változatosságot takar ez a szó. a jóval ritkább poliand­ ria (többférjűség) esetében pedig a feleségnek lehet egyszerre két vagy több férje. Diana Gittins (1993) szociológus szerint helyesebb különböző családokról. A családon belüli szex nem élvezetforrásnak számított. nem is keres­ ték azokat a bensőséges kapcsolatokat. Egyéb tényezők is szerepet játszottak abban. Ezt a családfajtát átmeneti. század ele­ jétől a 18. amely meglehetősen kis ház­ tartásban él. Ebben a fejezetben kiderül. Ez a családszerkezet nem vált el egyértelműen a közösségtől. Egyre fontosabb lett a házastársi és szülői szere­ tet. hogy másoknál cselédkedjenek vagy inasnak szegődjenek. amelyben még él a poligámia. A többnejűséggel egyébként a mormonok többsége már egy évszá­ zada felhagyott. a történeti szociológia művelője megrajzolta.1 9 . egyszülős család stb. Angliában például a 1 7 . Az emberek nem tapasztalták meg. században végig 4. de ritkán állíta­ nak bíróság elé bárkit emiatt. tekintélyelvű in­ tézmény volt. amelyek azóta szinte egyetemessé váltak. Stone szerint (bár néhány történész ezt kétségbe vonja) akkoriban a családtagok között nem volt erős ér­ zelmi kötődés. Az időszak kezdetén a fő családforma egyfaj­ ta nukleáris család. hogy az akkori családi csoportok még a gyakran válással végződő maiaknál is változékonyabbak voltak. Európában a csecsemők negyed. de szoros kapcsolatban áll a közös­ séggel. A csa­ lád ebben az időszakban Stone (1980) szavaival „nyitott. hogy a mo­ dern időszak előtt Nyugat-Európában a kiterjesz­ tett család volt az uralkodó forma. mert Utah csak így csatlakozha­ tott az Egyesült Államokhoz. a 17.

Ezzel szemben a modern Nyugat nagy részén a házasság szerelemmel kezdődik. amelyet nemi vonzalom vagy romantikus szerelem vezérel. hol nem volt: mesék a hagyományos családról Sokan . a 1 9 9 . hogy a családi élet vészesen meggyen­ gült (a családi értékekről folytatott. X X L ) . 1992). Jellemzője az érzelmi individualizmus ki­ alakulása: a házastársi kapcsolatok személyes vá­ lasztás során születnek. megjegyzi: A premodern Európában a házasság általában vagyonegyesítésnek indult. oldalon ismertetem). kifelé meglehetősen zárt. Sokan csodálják a viktoriánus család rendjét. ami kezdi aláásni azt az elképzelést. A családi élet hagyományosabb formáival állítják szembe azt. félúton nagyrészt a gyermeknevelésről szólt. szintén mesébe illő képeit . milyen volt a múlt valójában.mint az arany­ kor más.va­ gyonfelosztással végződik úgy. Tulajdonképpen kevés pár kötött há­ zasságot „szerelemből". vagy csak a képzelet szépíti meg? Stephanie Coontz megállapítja könyvében {The Way We Never Were. Szinte minden sírvers arról tanúskodik. amit a család ha­ nyatlásának vélnek. De valóban olyan békés és harmonikus volt a múltbéli család. . hogy nyoma sem marad a szerelemnek. máig lezá­ ratlan vitát a fejezet végén. ezért a család a termelés helyett egyre inkább a fogyasztáshoz igazodik. stabilitását.Volt-e valaha is „norma" a nukleáris család? lyet szoros érzelmi kötelékek fognak össze. A munkahely egyre gyakrabban elszakad az otthontól. de sokan idővel egy­ másba szerettek. ha megnézzük.a „hagyo­ mányos családot" sem látjuk majd rózsaszínben.általában a konzervatívabb szerzők . és . Az utóbbi évtizedekben egyre több nő áll munkába.gyakran . hanem a házaséletben is fon­ tosnak tartják. hogy mély érzelmek kötötték öszsze a házastársakat. félúton nagyrészt a gyermeknevelés­ ről szól (ha van gyermekük). a házasság átlagos időtartama alig érte el a 12 évet. amilyennek sokan látják.2 0 1 . A nő háztartásbeli lesz. De mivel akkortájt a családban igen magas volt a halálozási arány. és szerelemmel vég­ ződött. vagy már csak távo­ li emlék (1995. (Ezeket a változásokat később még megvizsgáljuk. és fő feladata a gyermekne­ velés. A szerelem nemi vonatkozásait már nemcsak a házasságon kívüli viszonyban. hogy a férfi a kenyérkereső „családfő". Hol volt.azt mondják. és a gyerekeknek több mint fele temette el legalább egyik szülőjét. hogy . a férfi pedig kenyérke­ reső. miközben együtt vezették a háztartást. és közösen él­ tek át jót-rosszat. és még sokszínűbbé válik a családszerkezet. akit e fejezet elején idéztem. nevelték utódaikat.) John Boswell történész.

A klánok és más rokonsági csoportok ereje gyengül.olyan módszerek­ kel. 2.az államok gyakran indítanak olyan programokat. amelyeken eddig kisebb autonóm társadalmak éltek. Az emberek életét megváltoztatta. míg családjuk szülőfalujukban marad. aki csak hébe-hóba bukkan fel. Ezekben a csoportokban volt a leggyakoribb a gyermekmunka is. hogy sokan költöz­ nek a falusias területekről a városokba. Mindkét esetben gyengülhetnek a hagyomá­ nyos családi és rokonsági rendszerek. hogy szembenézzen ezekkel a gondokkal. amikor be­ szélt a „megnevezhetetlen probléma"-ról: a gye­ rekek gondozásától elválaszthatatlan családi élet elnyomó természetéről. életévét. E változások oka öszszetett. Az is változásokat indít el. amikor a társa­ dalom még nem készült fel. Erről először William J. Goode írt könyvében {World Revolution in Fa­ mily Patterns. a nehéz házi munkáról és a férjről. Afrika és a csendes-óceáni térség peremvidékein a hagyományos családrendszerek kevéssé változ­ . amelyekben ezeket korábban nem ismerték. Például a romantikus szere­ lem nyugati ideáljai olyan társadalmakat is elér­ tek. A férfiak és nők szexuális szabadsága nö­ vekszik olyan társadalmakban.2 0 0 . Ha megnézzük az 1850-es évek viktoriánus családját. a fogamzásgátlást stb. Betty Friedan amerikai író nagysikerű könyve (The Feminine Mystique) 1963-ban jelent meg. mert mindenkire szük­ ség volt a haditermelésben. de még ennél is súlyosabb teher volt a nem kevés családot sújtó alkoholizmus és erő­ szak. 3.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK mire betöltötte 2 1 . A gyors népes­ ségnövekedés miatt . még mindig nem kezd derengeni az ideális család képe.például Kínában. De rengeteg nő nem akart megmaradni csupán házi szerepben. Végül . Világszerte változó családminták A mai világ különböző társadalmaiban sokféle családforma él. Sőt. bár kutatásait az 1950-es években végezte. és aki­ vel lehetetlen bármiféle érzelmi kommunikáció. gyakran férjnek és feleségnek nem sok köze volt egymáshoz. A második világháború ide­ jén sok nő állt munkába. oldalon lesz szó . Egyes területeken.ta­ lán ez a legfontosabb . nem sok idejük maradt családi életre. Ebben a korban a feleség több-kevesebb kényszer hatására otthon maradt. Egyre ritkább. Emlékeinkben az 1950-es évek az ideális csa­ lád időben legközelebbi aranykoraként juthatnak eszünkbe. amelyek azt ko­ rábban szigorúan korlátozták. Egy másik tényező a központosított kormányzat kialakulása olyan területeken. ráadásul egy olyan korban. A viktoriánus család csodált rendje abból eredt. szeretett volna kitörni belőle. Frie­ dan sok ezer nő nevében emelt szót. vagy az egész nukleáris család a városba költö­ zik. de több tényezőt is kiemelhetünk. ame­ lyek rendkívül fontosak. Sok nőnek kellett elviselnie ezt az elnyomó ott­ honi életet. ráadásul a kormányza­ tok mindent megtesznek. A viktoriánus erkölcs szerint a nő az erény min­ taképe. Ezek a változások általában világszerte a ki­ terjesztett családok és másféle rokonsági csopor­ tok szétesését indítják el. amikor a férfiak hazatértek.ahol van ilyen . Ezek egyike a nyugati kultúra elterjedése.a foglalkoztatási lehető­ ségek elszakadnak a termőföldtől. ami rendszerint szétzilálja a korábban a helyi közösségben vég­ zett földművelésre épülő családformákat. míg a férfiak teremtették elő a család be­ tevőjét. és a nemi életben gyakran kettős mércével mér­ tek: keresték a szexuális kalandokat. Általános trenddé válik a szabad párvá­ lasztás. és megállapításait azóta ku­ tatások is igazolták.az ipari nagyvállalat. Ebben a korban a nők csak otthon dol­ goztak. amelyeket ma rendkívül durvának tartanánk. Ráadásul a szegényebb csoportoknak nem ada­ tott meg az otthon kényelme: a család tagjai lá­ tástól vakulásig dolgoztak a gyárban vagy a mű­ helyben. tak. Újabb fejlemények A ma világszerte zajló legfontosabb változások a következők: 1. hogy a szülők vaskéz­ zel irányították gyermekeiket . hogy a jövendőbelit a rokon­ ság választja. 4. 1963). mint a kormányzati bürokrácia. míg a férfi szabadon kedvét töltheti: so­ kan örömlányokhoz vagy bordélyba jártak. a bánya. amelyről a 1 9 9 . A legtöbb fejlődő országban azonban széles körű átalakulások zajlanak. de felesé­ güktől feltétlen hűséget követeltek. hogy megváltoztassák a hagyományos viselkedésformákat. A férfiak gyakran bejárnak dolgozni a kisebb-nagyobb vá­ rosokba. Ráadá­ sul a férfiak érzelmileg elszakadtak feleségüktől. amelyek szorgal­ mazzák a kisebb családot. A nők jogait világszerte kezdik elismerni a házasságkötéssel kapcsolatos és a családon belül hozott döntések tekintetében egyaránt. Ezeket az állásokat elveszítették. 5. inkább olyan szervezetekhez kötődnek. az óriásgazdaság és . gyerekeikkel üzengettek egymásnak. többre vágyott. hogy bekerültek az orszá­ gos politikai rendszerbe. például Ázsia.

hogy azért házasodnak össze. ahogyan a tálibok a nők jogait megnyirbálták Afganisztán­ ban 1996 és 2001 között . Ráadásul abban is eltéréseket lát­ hatunk. Először azonban ismertetek néhány alapvető jellemzőt.7. Mivel azonban ma Nagy-Britanniában renge­ teg a válás. és az érzelmi individualizmus vált a legfontosabb tényezővé. Ezek közül a legélesebbek a fehérek és nem fehérek családmintái közötti különbségek. és a vagyon régebben fiúágon öröklődött.különösen ha szegény. hogy a világ minden részében megjelentek . 2. A mai tár­ sadalmak többségében még mindig a kiterjesztett család a norma. Ma már világo­ sabban látszik a Rapoporték által meghatározott családformák sokfélesége. (Ha a férj szüleihez közel vagy velük együtt élnek. Ugyanakkor félrevezető összeke­ verni a monogámia jogi fogalmát a szexuális gya­ korlattal. A patrilineáris öröklés szerint a gyerekek az apa ve­ zetéknevét viselik. A családminták változása és változatossága Rapoport és szerzőtársai szerint „Nagy-Britanniá­ ban ma a családok jelentős átalakuláson ennek keresztül: korábban a családi életet egy mindent átfogó társadalmi norma szabályozta. mert megtorpanhat.) A neoloká­ lis lakóhelyválasztás azt jelenti. Ezután a családi élet jelenlegi mintáival kapcso­ latban kitérünk a válás és az újraházasodás kér­ désére is. Tévedés volna túlhangsúlyozni ezeket a tren­ deket vagy azt feltételezni. A házasságban elérendő személyes megelégedettség hangsúlyo­ zása néha teljesíthetetlen elvárásokat támaszt. 4 7 6 ) . hogy ma egyre több a válás. fejezetben. elfogadható társnak találták. Általános jellemzők Nagy-Britanniában az ép család jellemzői a kö­ vetkezők: 1. A házasság részét alkotó romantikus szerelem a mai NagyBritanniában már „természetes": inkább az em­ beri lét szokványos részének látszik. és tovább él a hagyományos csa­ ládi gyakorlat. aminek szintén része lehet abban. kulturális. (A világ számos társadalma matrilineáris: a vezetéknév és gyak­ ran a vagyon is leányágon öröklődik. A partnerekről feltétele­ zik.erről a 20. Úgy is mondhatjuk. Persze a valóság nem vág egybe az ideológiával. hogy milyen gyorsan történik a változás. Sok család . bár nem mondhatjuk. munkásosztálybeli vagy ázsiai . életút és kohorsz sze­ rinti sokféleségről beszélnek.) De ugyanígy tévedés volna azt hinni. oldalon lesz szó.néhol sokat még mindig kétségbeesetten próbálnak kivívni. 3. . hogy e trendek nem váltak általánossá. FEJEZET 6. A sort kiegészíthet­ nénk a szexuális sokszínűséggel. hogy a házaspár mindkettőjük családjától külön. hogy a ki­ terjesztett család mindenütt gyengül. mint a mo­ dern kultúra sajátos jegyének. mint amikor ezeket több mint húsz éve leírták. akkor patrilokális családról beszélünk. hogy a nukleáris család lassanként elveszí­ ti vezető szerepét. az lehet. visszafordulhat. hogy egy-egy em­ bernek számos házastársa lehet egymás után. A brit házasság a romantikus szerelem esz­ méjére épül. saját lakóhelyre költözik. néhány megfigyelő szerint helyesebb volna a brit családmintát sorozatmonogámiának nevezni. A brit családot gyakran nukleáris családnak tartják. sőt kívánatosnak tekintünk" (1982. aminek az okát a következőkben megvizsgáljuk. ve­ lük egy háztartásban élő gyerekekből áll. hogy a nukleáris család teljesen el­ szigetelt más rokonoktól. valamint osztály. Egyre inkább elfogadják az azonos neműek párkapcsolatát. vagy ellenté­ tes trendek lassíthatják. az országon belül jelentős el­ téréseket figyelhetünk meg a család és a házas­ ság terén. Nyilvánvaló. Más nyugati családokhoz hasonlóan a brit család is monogám. vagy épp he­ vesen elleneznek. bár ez ma már ritkább. 7. mert egymást vonzónak. Az alábbiakban kiderül majd. mert egy vagy két szülőből és a vele. a 657.matrilokális: a friss házasok a feleség szüleinek lakóhelye köze­ lében maradnak. Általános trenddé válik a gyermekjogok ki­ terjesztése. CSALADOK ES INTIM KAPCSOLATOK NAGY-BRITANNIÁBAN Mivel Nagy-Britannia ma kulturális szempontból nagyon sokszínű. és kölcsö­ nös szeretet-tisztelet köti őket össze. a monogámiát törvény írja elő.) 4. ma viszont kezd elfogadottá válni a normák pluralitása. Megállapításukat igazolandó a vál­ tozatosság öt típusát határozzák meg: szervezeti. amelyet legitimnek. Ez azonban nem jellemző minden brit családra. de senkinek nem lehet egyszerre egynél több fele­ sége vagy férje. (Az egyik példa arra. amelyek szinte minden brit családban megfigyelhetők. hogy a britek nagy része a házastársán kívül másokkal is létesít szexuális kapcsolatot. A brit család patrilineáris és neolokális.

Ezt a változatos­ ságot mutatja. amely szembeötlően eltér a többitől. A családszervezetben szexuális értelemben is nagyobb a változatosság. Sokan közülük úgy találták. A kohorsz szó a család egy-egy nemzedékét je­ lenti. ezért a „folytonos" család három nemzedéke élhet egy­ mással szoros kapcsolatban: a házas unokák. öregedés" című fejezetben is foglalkoztunk (149-151. Nagy-Britanniában a bevándorlók a vallás. mint valaha. Az etnikai kisebbségek megjelenésével (ide értendők az Ázsiából vagy a karibi térségből szár­ mazó családok is. Másvalaki viszont egyszülős családban nevelkedhet. Gudzsarátból és Bengáliából. de amint jobb környé­ kekre költöztek. a kaszt és főként a rokoni kapcsolatok alapján szervezték meg közösségeiket. amelyben a szülők együtt maradtak. hogy az „ortodox" család mellett . A családok sokféleképpen szervezik a tagjaikra jutó feladatokat és a tágabb társadalmi környe­ zettel kialakított kapcsolataikat. Igyekeztek fenntartani a csa­ ládok egységét. / A melegek házasságáról a 12.vannak kétkeresős vagy egyszülős családok is. szüleik és a nagyszülők. o.). ami a kiterjesztett család felbomlásához vezetett. mint régen. életút.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK / Az életúttal a 6. . szakmunkások és a közép. „Szexualitás és társadalmi nem" című fejezetben lesz szó (338-340. Például valaki lehet olyan család tagja. A lepusztult negyedekben nagy. régi házakhoz juthattak. ő viszont megházasodik. Másfelől ma többen érik meg az öregkort.. Dél-ázsiai családok A brit családmodellek között van egy.amelyben az asszony a „háztartásbeli". és mindegyik házasságban lesznek gyerekei. ezért az élettársi kapcsolat vagy a család nemcsak hetero­ szexuális.). Például a szülők és a nagyszülők kapcso­ lata ma már valószínűleg gyengébb. hanem homoszexuális párok kapcsola­ tára is épülhet. csakhogy lakáshelyzetük ebben korlátozta őket. mint ré­ gen. például a feminizmus hatására kiala­ kult a családformák kulturális sokfélesége. amelyekről még lesz szó) és a mozgalmak. o. hogy a tisztességről és családi hűségről vallott eszméik szinte teljesen hiányoznak az őshonos brit népességből. A Nagy-Britanniában született dél-ázsiai gye- Az ázsiai nagycsaládokat gyakran erős kötelékek fűzik össze. a származási hely. hogy az életút során különböző tapasztalatokat szerezhetünk a családról. rendszerint csak kisebb házak megvásárlását engedhették meg maguknak. a férj pedig a „kenyérkereső" . „Szocializáció. A bevándorlás az 1950-es években kezdődött az indiai szubkon­ tinens három nagy körzetéből: Pandzsábból. Nyilvánvaló az is. többször házasodik. Sok nyugati társadalomban egyre inkább elfogadott a homoszexualitás. Nagy-Britanniában több mint egymilliós dél-ázsiai népesség él. majd elválik. Kulturális értelemben ma a család előnyei és értékei sokszínűbbek. mégpedig a dél­ ázsiai csoportoké.vagy felsőbb osztályokhoz tartozó különféle csoportosulások között állandósult osztóTykülönbségek szintén igen eltérő családstruktúrákat eredményeznek.. A sze­ gények.

A fekete vagy fekete brit né­ pességben gyakori egyszülős háztartásokat (ame­ lyekben többnyire az anya a „családfő") a 7. Az iskolában ugyan­ akkor azt várják el tőlük. táblázat Az eltartott gyermekeket nevelő brit családok etnikai csoport3 szerinti megoszlása. Az egyszülős háztartások is gyakoribbak a karibi fekete népességben. mindent összevetve ezek a dél­ ázsiai etnikai csoportok figyelemre méltóan erős családi kötelékekkel bírnak.7. mint Nagy-Britannia más etnikai csoport­ jaiban. . hogy őket is megkérdezzék. o. individualisztikus társadalmi környezetben. 2001 (száza­ lékban) Egycsaládos háztartások Házaspár Fehér Vegyes Ázsiai vagy ázsiai brit Indiai Pakisztáni Bangladesi Egyéb ázsiai Összesen Fekete vagy fekete brit Fekete karibi Fekete afrikai Egyéb fekete Összesen Kínai Egyéb etnikai csoport Minden etnikai csoport a Együtt élnek 12 11 2 2 2 3 2 11 7 9 9 3 3 11 Egyszülős 22 39 10 13 12 12 11 48 36 52 43 15 18 22 Egyéb gyermekes háztartás 6 12 21 24 23 19 22 12 19 15 15 13 12 7 Mind 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 60 38 68 61 63 66 65 29 38 24 32 69 67 60 Az a csoport. A 2 0 .például az. vagy hogy kissé növekedett a válások és az egyszülős ház­ tartások aránya -. hogy állják meg a he­ lyüket a versenyszellemmel átitatott. míg a fehérek és a karibi feketék körében ez az arány valamivel kisebb volt. A „szerelemből" házasodás nyugati kulturális ha­ gyománya gyakran ütközik az ázsiai közösségek azon gyakorlatával. 2004. A Policy Studies Institute etnikai kisebbségek körében végzett negyedik országos felmérésének statisztikai adatai szerint (Modood et al. a tiszteletadás és a családi hűség normáinak. 28. a pakisztániak. FEJEZET 7. 1997) az indiaiak. rekekre két teljesen eltérő kultúra hat. Fekete családok A Nagy-Britanniában élő karibi fekete családok szerkezete megint más. Ma már mindkét nem fiataljai igyekeznek elérni. hogy a házasságot a család „intézi". 2 . Otthon a szüleik elvárják vagy megkövetelik. 1 9 9 7 ) .1. mint bármely más etnikai csoportban. mivel fontosak számukra a tradicionális családi élettel járó szoros kapcsolatok. Forrás: Social Trends. hogy a fiatalok nagyobb beleszólást követelnek házasságukba. A válási és szétköltözési arányok magasabbak a karibi feketék kö­ rében.1. a bangladesiek és az afroázsiaiak etnikai csoportjában a legvalószínűbb a házasodás. Bár a Nagy-Britanniában élő dél-ázsiai családokban is mutatkoznak a vál­ tozás jelei . hogy a szerelem a házasságon belül születik. amikor a házassá­ gukról döntenek. hogy eleget tegyenek az együttműködés.4 4 éves fekete nők közül a hasonló korú fehér nőknél sokkal keve­ sebben élnek házasságban. A szülők és a családtagok megegyezé­ sével létrejövő frigy arra a meggyőződésre épül. táblázatot). amelyhez a háztartásból választott referenciaszemély tartozik. 34. ugyanakkor más csoportok­ tól eltérően az egyedülálló karibi fekete anyák között nagyobb a foglalkoztatottak aránya (Mo­ dood et al. 2001-ben az összes gyerekeket neve­ lő szülő közül az egycsaládos ázsiai vagy ázsiai­ brit háztartások 65 százaléka volt házas. A gyerekeket nevelő ázsiai párok között kevesebben voltak az együtt élők is (lásd a 7 . Ám a brit kultúra állan­ dó hatása bizonyos változásokat idéz elő e téren. A legtöbben igyekeznek az etnikai szubkultúra értékei szerint berendezni családi és személyes életüket.

hogy van­ nak-e gyerekeik. hogy gondoskodja­ nak kisebb gyermekükről. mennyire lenne megbíz­ ható munkatárs az állásra pályázó nő. A csonka családot vezető anya általában szoros. akik szerettek volna gyereket. hogy ugyanezek a tényezők hatnak a London és más brit városok szegényebb környé­ kein élő fekete családok körében. Ez el­ lentmond annak az elképzelésnek. Hogyan értelmezhetjük ezeket az eredmé­ nyeket? A nők álláslehetőségeit főként a férfiak előítéletei korlátozzák? Néhány vezető azt is el­ mondta. de azt hiszem.általában megszakítják pályafutásukat. hogy ez eléggé személyeskedő kérdés. inkább csak a gyerme­ kükkel és az otthonukkal törődnének. Amikor megkérdezték tőlük.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK táblázatban hasonlíthatjuk össze más etnikai cso­ portokkal. hogy kérdéseik épp azt mutatták: „törődnek" a náluk dolgozó nőkkel. hogy a férfiak úgy látják: a munka­ vállaló nő számára a gyermekvállalás fontosabb a munkánál. Az attitűdjeikben tapasztalható részrehajlás nem annyira a munkahely jellegéből. de úgy gondolom. hogy ezzel is szá­ molni kell. A kutatók megállapították: a beszélgetésvezetők mindig megkérdezték ezektől a nőktől. amelyet NagyBritanniában végeztek az 1980-as évek közepén (Homans 1987).nincs esélyegyenlőség. hiszen a fér­ finak ilyenformán nem lehet családja (Homans 1987). a gyermekne­ velésben részt vehet. A munkavállaló nők problémái nem szűnhetnek meg addig. „ilyenformán nem lehet családja".a házastársi kötelékekhez mérve sokkal fontosabbak. Ezzel a lehetőséggel egyetlen megkérdezett vezető sem számolt. a gyermekgondozás inkább az anya. elismerem. A karibi csoportokban fonto­ sak a kiterjedt rokonsági hálózatok . Ugyanilyen attitűdöt alakítottak ki a nők előmenetelével kap­ csolatban. hogy a szülői feladatokat nem lehet egyenlően elosztani férfi és nő között. Egyenlőtlenség a családban A munka és a gondoskodás összeegyeztetése A nők pályafutását meghatározó főbb tényezők egyike az. Az egyik vezető ezt így fogalmazta meg: Jó. hogy az egye­ dülálló fekete szülők és gyermekeik szükségkép­ pen könnyen felbomló családot alkotnak. Sok karibi fekete családban a gyerekek is fontos szerepet játszanak. Bár a férfi biológiai okokból nem szülhet gyereket. mint inkább az otthoni szülői feladatokból fakad. A vizsgálatban részt vevő kevés vezető beosztású nő egyikének sem volt gyereke. Államokban is). akkor két fő vélekedés bontako­ zott ki a válaszokból: a gyermekes nőknek több szabadidő kell az iskolaszünetek vagy a gyerek betegeskedése miatt. Úgy tűnik. A házastársi kapcsolat nem feltétlenül formálja úgy a fekete család szerkezetét. hogy rossz helyre került a hangsúly. hogy miért teszik ezt. Egyes vezetők úgy vélték. Egy vizsgálat során. . és többen azok közül. hogy ilyen célzott kérdéseket tegyen fel. amíg a népesség nagy része természe­ tesnek veszi. mint a szülők közös dolga. mint a legtöbb fehér közösségben. mint más csopor­ tok családjaibari. azt mondták. de egyes megfigyelők úgy vélik. amelyre támaszkodhat. hogy majd otthagy­ ják az állásukat. Az egyik vezető fogalmazott úgy. hogyan látják az egészségügy szakszolgálati pozícióiba jelentkező nőket az őket meghallgató vezetők. mert segítenek gondoskodni fiatalabb testvéreikről (Chamberlain 1 9 9 9 ) . Többségük azonban elfogadta azt az elvet. Úgy gondolták. a férfi jelentkezőktől viszont szinte soha. támogató rokoni kapcsolathálót alakít ki. A fekete csalá­ dokról szólva gyakran kiemelik a hivatalos há­ zasságok alacsony arányát. mert csak ezek ré­ vén határozhatta meg. mint a férfiaknak. mint a férfiak. hogy ilyen az élet: a kar­ rierlehetőségek tekintetében a nők mindig is roszszabb helyzetben lesznek. hogy szerinte jobb volna. ha a gyerme­ kes nők nem dolgoznának. vagy akarnak-e gyereket (ez ma törvénysértés Nagy-Britanniában és az Egyesült Nagy-Britannia karibi fekete népességében nagy a gyer­ meküket egyedül nevelő szülők aránya. vállalhatja az ezzel össze­ függő feladatokat. azt igyekeztek feltárni. hogy a nőknek ugyanolyan karrierlehetőségeket kell biztosítani. Egy férfival nem történhet meg. és talán később átképzéssel más pozícióra pályáznak. hogy a nők . De többségük feladatának tekintette.akármi­ lyen vezető pozícióba kerülhetnének . bizonyos értelemben ez nem tisz­ tességes .

annak elfogadása pedig alapvetően hozzátartozik a férfi lényegéhez". hanem kenyérkereső is. mert a család­ ban „erősen és viszonylag tartósan összekapcso­ lódik a gondoskodás a nő háztartásban betöltött pozíciójával". a nők pedig valamivel kevesebbet. A férfi dolga a csa­ ládfenntartás. nem al­ kalmazható olyan helyzetekben. Például Hochschild vizs­ gálatában a feleségüknél kevesebbet kereső férjek egyike sem vett részt a házimunkában. és azt vizsgálják. Shelton 1992). Bár ma a férfiak több házimun­ kát végeznek. hogy a férfiak és a nők különböző szférákban tevékenykednek. Az efféle elvárások a gyermekko­ ri szocializáció során tanult. míg a nőé az. Mindkét cél érthető. A főzési feladatok megosztásáról szólva Devault megjegyzi. mert felesége magára vállalja az otthoni fel­ adatok többségét. Más szociológusok szerint ez a jelenség legin­ kább gazdasági erők eredőjeként magyarázható: a háztartásban végzett munkáért cserébe gazda­ sági támogatás jár. hogy ha a nőnek van fizetett munkája. például füvet nyír vagy megjavít valamit. átlagosan napi 4 óra 3 percet fordítanak erre. mikor végzi a munkát. hogy mennyire szab­ hatja meg az egyén. Terri Apter könyvében [Working Women Don't Have Wives.erre már láthattunk példát . hogy megváltozzanak a férfiak attitűdjei. de míg a nős férfi lehet egyszerre sikeres a munkájában és jó szü­ lő. Marjorie Devault szociológus könyvében [Feed­ ing the Family. azután a „második műszak­ ban" megint. míg a férfiak csak 2 óra 17 percet (HMSO 2005). hogy a szolgálat hozzátartozik a nő lényegéhez. hogyan hatá­ rozza meg a társadalom női munkaként a háztar­ táson belüli gondoskodást. hogy gazdaságilag független legyen. amíg nem közelít keresetük a férfiakéhoz. A nők ebben a kiszolgáltatott helyzetben ma­ radnak mindaddig. Hochschild felveti. A kétféle feladatcsoport között az a fő különbség. Néhány szociológus azt mondja. míg a férj általában alkalmi feladatokat végez. F E J E Z E T Ráadásul . Összességében nem ez a helyzet. mint három évtizede. általában anyagilag inkább függenek férjüktől. amelyekben a férfi kiveszi a részét a háztartási munkából. Mivel a nők kevesebbet ke­ resnek a férfiaknál. és gyakran kiszá­ míthatatlan. Bár e függőségi modell segít meg­ érteni a házimunka nemi vonatkozásait. Nemrégiben Nagy-Britanniában végzett vizsgálatok mutatják. Sokkal nehezebb lesz elérni. és töb­ bé-kevésbé akkor. hogy ezáltal a . 1994) kifejti. például főz és rendszeresen takarít. hogy rugalmasabbá váltak a munkavégzési lehetőségek. A férfiak és a nők újraterme- Házimunka Bár a brit nők helyzetében az utóbbi évtizedek­ ben forradalmi változások történtek. hogy a háztartási feladatok kiosztása egyértel­ műen nemi szempontok szerint történik. hogy a nőnek két ellen­ tétes erőt kell nagy nehezen összebékítenie: akar­ ja és szükségét érzi. Részmegoldás lehet. megnehezíti e munka házastársak kö­ zötti egyenlő megosztását. Miért marad a há­ zimunka női munka? Az utóbbi években erre a kérdésre jó néhány kutatás keresett választ. hogyan függ össze a házimun­ ka végzése vagy nem végzése a társadalmilag ki­ alakított nemi szerepekkel. amikor a feleség többet keres a férjénél. hogy a férfiak ezentúl inkább kive­ szik a részüket a házimunkából. egy területen még mindig óriási a lema­ radás: ez a házimunka. míg a férfi általában nem rendszeresen végzi háztartási feladatait. így a házimunka javát ők vég­ zik. hagyományos nemi szerepeket erősítik. Szerinte azért a nők végzik a háztartási munka javát. Például Hochschild interjúkkal és részt vevő megfigyeléssel feltárta.a fog­ lalkoztatott nők átlagbére jóval alacsonyabb a férfiak átlagbérénél. ugyanakkor szeretne anyja lenni a gye­ rekének. Az 1980-as évek végi hasonló vizsgálati eredmények láttán Arlie Hochschild a nő-férfi viszony állapotát „megre­ kedt forradalomnak" nevezte. hogy a táplálás és az evés nemi jellegű viszonyának „az az üzenete. amikor ő akarja. hogy az egyen­ lőtlen feladatmegosztás mögött az a kimondatlan vélekedés húzódik meg. Más szociológusok a szimbolikus interakcionizmus szemléletével közelítik meg a problémát. A nők általá­ ban még azonos munkakörben is kevesebbet ke­ resnek a férfiaknál. hogy mikor kell róluk gondoskodni. például a nők előtt megnyíltak korábban a férfiak uralta szakmák. akkor ez a több­ letmunka kitesz egy „második műszakot" (Hochschild 1989. mint házastársa (Shelton 1992). ezért státusuk is javult. addig a nő ezt nem teheti meg. hogy gondoskodjon a családról: még akkor is. ha vannak gyerekeik: a gyerekekre mindig figyelni kell. 1991) azt vizsgálta. A fele­ ség végzi a szokványos napi teendőket. Mivel a munkaerőpiacon egyre több a férjezett nő. A nő otthoni feladatai általában meghatározott idő­ pontokhoz kötöttek. ha nemcsak anya. férfiak kétszeresen elnyomják a nőket: először az „első műszakban". Az anya sokkal több időt tölt gyermekgondozási feladatokkal. még mindig nem egyenlő az állás. feltételezték. Még azokban a családokban is. hogy a házimunka és a gyermekgondozás nagy részét még mindig a nők végzik.180 7. A szociológusok azt mondják. bár az elmúlt harminc évben valamelyest csökkent a különbség. külön­ böző területekért felelősek.

amelyek kétségbeesésbe kergetik az embereket. bár ez meglehető­ sen ritkán fordul elő. ami­ kor valamelyik családtag fizikailag bántalmaz egy másik vagy több családtagot. akik korábban szexuális bántalmazás ál­ dozataivá váltak. mi szá­ mít „jelentősnek". mint különféle intézményekben . különösen a kisgyerekek. hiszen sokféle formában jelentkezhet. A sze­ xuális bántalmazás definíciója: „egy gyermek és egy felnőtt nemi érintkezése a felnőtt szexuális kielégülése céljából" (Lyon .együttes hatásáról van szó. sem a bíróságokon nem ala­ kult ki egyezményes meghatározása általában a gyermekbántalmazásnak és szűkebb értelemben a gyerekek szexuális bántalmazásának. Ezzel szemben a gyerekek túlnyo­ mó többsége számára. Sem a kutatók körében. A családi kapcsolatok . A vérfertőzés kö­ zeli rokonok közötti szexuális kapcsolatot jelent. de a társadalomkutatók többsége fel­ tételezte. Gyermekek szexuális bántalmazása A gyerekek szexuális bántalmazását a legegy­ szerűbben olyan nemi aktusként definiálhatjuk. fiatalkorú bűnözők. a csalá­ di élet felöleli az érzelmek szinte teljes skáláját. A vérfertőzésnek és általában a gyerekek sze­ xuális bántalmazásának a jelenségét csak az el­ múlt néhány évtizedben „fedezték fel". hogy a gyerekek szexuális bántalmazása aggasztóan mindennapos jelenség. Ez azonban nem így van: ki­ derült. de ezzel még nem bizonyítottuk.férj és feleség. illetve az erőszakkal való fenyegetés. Persze a gyerekeknek is van neme. A gye­ rekek bizonyos esetekben többé-kevésbé önként vesznek részt a kapcsolatban. Nem minden vérfertőző kapcsolat sorolható a szexuális bántalmazás kategóriájába. Bár a szexuális bántalmazás legnyilvánvalóbb Családon belüli erőszak Családon belüli erőszaknak azt nevezzük. vagy éppen erős szorongással és bűntudattal töl­ tik el őket. meghazudtolva azt az idilli család­ képet. A család igen gyakran mutatja meg „árnyoldalát". amikor egy felnőtt egy csecsemőt vagy gyermeket szexuális célokra „használ fel". A fiú. Rámutatha­ tunk.de Cruz 1993).például a családi konfliktusok. de előfordul a társadalmi hierarchia minden szintjén éppúgy. hogy a bántalmazás hatott későbbi viselkedésükre.erre még kité­ rek a későbbiekben. nevezetesen az apa és gyereklánya közötti szexuális kapcsolat azonban egyben bántalmazásnak is tekinthető. sőt alighanem lehetetlen felmérni. A nyilvánosság fi- . Intim erőszak Mivel a családi és rokoni kapcsolatok minden egyes ember életében szerepet játszanak. A Nemzeti Gyermekvédelmi Társaság (National Society for the Protection of Cruelty to Children. hogy ennek elsődleges áldozatai gyere­ kek. szégyenletes vagy megrázó. egymás testének felfedezésére. örömteli viszonyok. hogy a gyermekekben maradandó sérüléseket okoz a szexuális bántal­ mazás. így „nemet csinálnak" és gondoskodnak róla. Éppúgy lehetnek azonban komoly feszültségek forrásai. A vérfertőzés leggyakoribb formája. amely szakadatlanul árad a tévéreklámok­ ból és a populáris média más területeiről. ser­ dülő csavargók és kábítószeresek körében végzett vizsgálatok szerint nagy arányban vannak köztük olyanok. hogy az efféle cselekedet az erős tabuk miatt nagyon ritka. hogy a társadalmilag konstruált nem a férfi és a nő meg­ különböztetésének eszköze maradjon. a „lelki bántalmazás" és a „szexuális bántalmazás". amelyet felnőtt kezdeményez a beleegyezési kor­ határnál fiatalabb (Nagy-Britanniában tizenhat év alatti) gyerekkel szemben. Persze régóta ismeretes. A szegényebb családokban alighanem gyakoribb. röviden NSPCC) a bántal­ mazás négy kategóriáját határozza meg: ezek az „elhanyagolás". a gyermekek­ kel szemben elkövetett nemi erőszak elterjedt­ ségét nehéz. Vizsgálatok azt mutatják. és viszonylag gyakran kerül sor közöttük ártalmatlan szexuális játékokra. a „fizikai bántalmazás". a szülői hanyagság és a fizikai erő­ szak . Bán­ talmazás az. Persze a korreláció önmagában nem jelent ok-okozati összefüggést. A prostituáltak. Ma már jelentős mennyiségű adat áll rendelkezésünk­ re. szülők és gyerekek vagy akár távoli rokonok között . hogy a fenti kategóriákba tartozó emberek gyerekkorukban szexuális bántalmazás áldozatai­ vá váltak. amelyek azt mutatják. A vérfertőző kapcsolatokban gyakori a kény­ szer. formáinak megítélése egyértelmű. de nem tekinthető bántalmazásnak. ez az esemény visszataszító. akiket egy felnőtt családtag nemi kontaktusra kényszerített. A két leginkább nyugtalanító jelenség a gyermekbán­ talmazás és a családon belüli erőszak.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK lik ezeket a szerepeket a mindennapi életben.de nem tisztázza.le­ hetnek bensőséges. Az 1989es brit gyermekvédelmi törvény egyik szabálya a megfelelő gondoskodás hiánya okozta „jelentős károsodásról" szól . Valószínűleg számos tényező . hogy vannak ilyen szexuális kapcsolatok.és lánytestvér közötti nemi kapcsolat például vér­ fertőző.

fejezet „Radikális feminizmus" című részében (366-367. sőt helyeslésre ta­ lál. amelyet nők ellen követnek el. dühbe jöhet attól. hogy a csa­ ládon belül előforduló erőszakos cselekmények közül nem kevés elfogadott.bár egyes csoportok igyekeznek elérni. amikor 2000 feb­ ruárjában napvilágra került egy nyolcéves lány. Az utóbbi években konzervatív elemzők azt bi­ zonygatták. és általában csak akkor folyamodik erőszakhoz. mint a feleségbán­ talmazó férfiak esetében. o. A Nyugat-Af­ rikából származó Victoria szó szerint kilehelte a lelkét: teljesen kihűlt.7. hogyan lehetne elejét venni az ilyen tragédiáknak (Laming 2003). ismételten bántalmazta (Rawstone 2002). A családon belüli erőszak kérdése az 1970-es években keltette fel az emberek és a kutatók fi­ gyelmét. sokkal kevesebb eset ismert. még ha az nem is volt több „meglegyintésnél". amelyeket más társadalmi környezetben a családtagok másképpen értékel­ nének. mint hogy ide­ genek bántalmaznak (Rawstone 2002). Megkérdőjelezik azt a kutatási eredményt. Az otthoni környezetben kipattanó vita olyan ellentéteket vált ki. mennyire gyakori és súlyos a házon belül a nők ellen irányuló erőszak. vagy olyan inti­ mitásokat fecseg ki. A családon belüli erőszak második leggyako­ ribb típusa az. amelyben a nő alkalmazott fizikai erőszakot férjével szemben. hogy a családi erőszak a nők feletti férfiuralom fő formája. sőt valószínűleg nem is tekintik „erőszak­ nak" . hogy nem mentették meg a lányt. pedig lett volna rá lehetőségük. akit a szülei nem pofoztak vagy ütöttek meg. maradandó sé­ rüléseket okozó férfiak általában rendszereseb­ ben alkalmaznak fizikai erőszakot. A családon belüli erőszakkal kapcsolatos feminista vizsgálatok hívták fel a fi­ gyelmet arra. A nők 10 százaléka kény­ telen együttélni a családi erőszakkal. hogy a családon belüli erőszak nem a férfiak patriarchális hatalmáról szól. A családon belüli erőszak a leggyakoribb bűncselekmény. / A patriarchátussal és a férfiuralommal kapcso­ latos nézőpontokat lásd a 12. hogy a nő gyakran olyankor bántalmazza a férfit. Ugyanakkor fontos tényező az is. milyen szerepet játszottak az ügy­ ben a szakmai szervezetek. amikor a férj bántalmazza a felesé­ gét. Az egyik az. A rendőrsé­ gen bejelentett házastársak közötti összetűzések többségében a férj bántalmazta a feleséget. Egy olyan férfi. ame­ lyekben gyakran szeretet és gyűlölet keveredik. A per idején a rendőrséget. Kutatások igazolják. FEJEZET gyeimé akkor irányult a gyermekeket sújtó csalá­ di erőszak szélsőséges formáira. hogy egy nőt a családbeli férfiak vagy közeli ismerősei. Ezt megelőzően a családon belüli erőszak. A feministák ezekkel a statisztikákkal támasztották alá azt az állításukat. amikor a férfi már jó ideje. Az „asszonyverésnek" (wife battering) . nem úgy. A nők elleni erőszak a család egyre súlyosbodó válságának és az erkölcsi nor­ mák gyengülésének a jele. hanem fontos. Kifejtik. mint támad. Egy jelentéktelennek látszó ügy valóságos háborút robbanthat ki férj és feleség. mégis bár­ mikor könnyedén átcsaphat súlyos brutalitásba. A kormányzat Lord La­ ming vezetésével vizsgálóbizottságot állított fel.). amikor feminista csoportok „kékre-zöldre vert" nőknek menedékházakat nyitottak. nagyobb a valószínűsége. és ritkábban okoznak maradandó fizikai sérülést. Ebben mások legtöbbször nem találnak semmi kivetni­ valót. Az efféle állításokat erősen bírálták a feminis­ ták és más kutatók. és javaslatokat ter­ jesztett a kormányzat elé. A családtagok közti kapcsolatokban általában erős érzelmek halmozódnak fel.a fele­ ség rendszeres brutális bántalmazásának . mint a nők. az egészségügyi és szociális szolgálatokat is sok vád érte. akik szerint a nők által elkö­ vetett erőszakos cselekmények mindig szűkebb körűek és szórványosabbak. Nagy-Britanniában minden héten két nő esik áldozatul partnerének. Miért olyan mindennapos jelenség a családon belüli erőszak? Számos tényező játszik ebben szerepet. kontextusát és hatását is. A gyerekeiket bántalmazó. ahogyan azt a feministák állítják. aki csak megmosolyogja más nők viselkedésének furcsa­ ságait.nincs „férjverés" párja. mert szerintük a férfiak vonakodnak fel­ jelentést tenni bántalmazó feleségük ellen. például a gyermekbántalmazás fölött mindenki tapintato­ san szemet hunyt. amelyeket ő szívesen tartott volna titokban. ha a felesége egy esti összejövetelen túl sokat beszél. és harmadnegyedrészük megtapasztalja valamikor élete során. . mint a bántalmazott feleségek (Straus-Gelles 1986). Carl Manning hónapokig kínozta és elhanyagolta. Nagy-Britanniában kevés olyan gyerek van. Victoria Climbié rettenetes halála. Marie Therese Kouao és annak élettársa. hogy a feleség ritkán támad férjére. hanem „diszfunkcionális családokról". ami­ kor inkább védekezik. Bántalma­ zóit 2 0 0 0 novemberében életfogytiglani börtön­ büntetésre ítélték. hogy megvizs­ gáljuk az erőszak célját. amely feltárta. hogy nem elég „megszámolni" a családon belüli erőszakos cselekményeket. illetve szü­ lők és gyerekek között. A családon belüli erőszaknak csak bizonyos formáit szankcionálja a társadalom. hogy a családi életre jel­ lemző az erős érzelmek és az intimitás összekap­ csolódása. miután nagynénje.

CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK hogy Nagy-Britannia kövesse számos más euró­ pai ország példáját. Társadalmi osztály Bár minden társadalmi osztályban előfordul. ha valamelyik házastárs vádakkal illette a másikat (például kegyetlenség. ezek azonban elszigetelt esetek. részben az 1969-es tör­ vény eredményeként. 1972-re ismét a duplájára nőtt. E feltevé­ seket vizsgálva Gelles és Cornell (1990) feltárták. Az 1996-ban el­ fogadott új törvényben tovább erősödött a vétkes­ ség figyelmen kívül hagyásának elve. mint a foglal­ koztatott férfiak. o. bár a részletek erősen el­ térnek. 2004. a munka­ nélküliség miatt kialakuló feszültségek a csalá­ don belül is több erőszakot szülhetnek. hogy házastársak bántalmazzák egymást. ábrán látható. re nemi kapcsolat (elmaradt az elhalás). 1 9 8 0 óta a válások aránya bi­ zonyos fokig stabilizálódott. A válást csak ki­ vételes esetekben engedélyezték. hogy ez gyakoribb az alacsony jö­ vedelmű párok esetében (Cherlin 1 9 9 9 ) . házasságtö­ rés vádjával). vagyis a válást csak akkor mondták ki. amely valójában már régen tönkrement. A legtöbb ország na­ gyon gyorsan megkönnyítette a válást. mert ez lehetővé tette sok olyan házasság felbontását. több vizsgálat is azt mutatja. . Nagy-Britanniában a válást megkönnyítő törvényt (Divorce Reform Act) 1969-ben fogadták el és 1971-ben vált hatályossá. hogy a munkanélküli férfiak általában kétszer annyiszor támadnak feleségükre. Korábban gyakorlatilag az összes ipari országra a kontradiktórius rendszer (adversarial system) volt jel­ lemző. Forrás: Social Trends. bár minden koráb­ bi időszakhoz képest rendkívül magas szinten. Ma is van még egy-két ilyen iparosodott ország. például nincs magas jövedelmük vagy iskolai végzettségük. Az érvénytelenített házasságokat is magában foglalja. Azóta sok nyugati állam követte a példájukat. Válás és különélés Egyre gyakoribb a válás Nyugaton sok évszázadon át gyakorlatilag fel­ bonthatatlan volt a házasság. Több mint három évtizede William Goode (1971) fel­ vetette. 31. Nagy-Britanniában ma a házasságok kétötöd ré­ sze végződik válással. hogy az alacsony jövedelmű férfiak talán azért hajlamosabbak az erőszakra. hogy a házasságok száma minden évben csökkent. Ezenkívül a szegénység. amelyek törvénybe foglalták a gyermekek testi fenyítésének tilalmát. 34. c Az egyik vagy mindkét fél számára.1. így egy évtizeden belül megduplázódott. A válások arányszámával nyilvánvalóan nem mérhető közvetlenül a házasságok sikertelensége. A 7. mert kevés más eszközzel tudnak uralkodni feleségükön. Az 1950-1970-es adatok Észak-Írország nélkül értendők. ha a házastársak között egyáltalán nem jött lét­ 0 H 1950 a b 1 : 1 1 1 1 200' 1960 1970 1980 1990 Mindkét fél számára. elköltözés. a válásoké pedig nőtt. Az első „vétkesség" nélküli válási törvényeket az 1960-as évek közepén vezették be néhány országban. 1 9 6 0 és 1970 között a válások száma NagyBritanniában évente tartósan 9 százalékkal nőtt. például akkor.

Több mint száz. és vagy egyiküknek. hogy véget vet neki. néhány kezdeményező úgy dönt. mint a másik. Ettől kezdve már csak az érdekli. . hogy az emberek egyre inkább annak alapján értékelik házasságukat. de ára is.1 8 9 . rendszerint másokkal is meghányja-veti a válságos viszonyt. mint a másik iránti elkötelezettsége. elfogadhatóbb viselkedésre kész­ tetni partnerét. és a kapcsolat menthetetlen. Ez általában azt jelenti. hogy emiatt kiközösítik őket. hogy sok esetben a fizikai válást megelőzi a szociális elkülönülés: legalább a partnerek egyike új élet­ stílust alakít ki. hogyan próbálják a párok a szakítás után is közösen felnevelni a gyerekeket. közös érdeklődési kört kialakítani stb. Másfelől a házasság felbomlása szinte mindig megviseli mind a párt. vagy szeretnének „családi" otthont biztosítani a gyerekeiknek. Vaughan kutatása azt is megmutatta.főként akkor. mint korábban. új barátokat ta­ lál olyan közegekben. A nők anyagilag mindinkább függetlenné válnak. Aki vállalja a szétköltözést. az ezekből a beszélgetésekből és tanakodásokból merít erőt a szakításhoz.Végiggondolva eze­ ket és más problémákat. ezért a házasság már kevésbé tekinthető szükségszerű gazdasági szövetségnek. hogyan alakul a partnerek viszonya a szétköltözés vagy válás folyamán. nem kell attól félniük. hogy az elszakadás eleinte gyakran nem szándékos. félnek a válás anyagi és érzelmi következményeitől. rövid ideje különélő vagy elvált (nagyrészt középosztálybeli) emberrel készített interjút. mint régebben. vagy mindkettőjüknek anyagi nehézségekkel kell szembenézniük. aki már komolyan fon­ tolgatja a válást.7. hogy még egyszer megpróbálja rendbe hozni a házasságát. oldalon Carol Smart és Bren Neale kutatását ismertetem. hogy a vagyont és a rangot nem­ zedékről nemzedékre örökítsék. Toleránsabb attitűdök alakultak ki: a pár megszakíthatja örömtelen kapcsolatát. a pár közös tevékenységeitől független világot teremt magának. A kezdeményező egy bizonyos ponton úgy érzi. ahol a párja nincs jelen. észre sem veszi annak kisebb-nagyobb hibáit. amelynek során azt vizsgálták. hogy megerősí­ tést nyerjen. hogy feltérképezze az átmenetet az együttélés­ től a különélésig. Az életszínvonal általános emelkedése azt is jelenti. Ma már a váláshoz alig kapcsolódnak negatív társadalmi értékítéletek. a 1 8 8 . A kezdeményezők több­ sége ilyenkor már biztos abban. hogy a szerepek hirtelen föl­ cserélődnek: aki korábban meg akarta menteni a kapcsolatot. Vaughan megfigyelte. mert például hisznek a házasság szentségében. Persze az elszakadás folyamatát nem mindig csak az egyik személy irányítja. hogy titkolóznia kell a másik előtt . (A következő keretes részben. mert meggyőzik arról. 1990) azt elemezte. egyszer csak eltökéli.) Diane Vaughan könyvében (Uncoupling: The Turning Points in Intimate Relationships. hiszen akkor a szerelmes éppen a másik vonzó tulajdonságaira figyel. Vaughan szerint ez a folyamat ép­ pen ellentétes azzal. A partner közben szintén úgy dönthet. új célok izgatják.akit Vaughan kezdeményezőnek nevez . Ezt megelőzően a kez­ 1 deményező talán egy ideig sikertelenül igyekezett megváltoztatni. Az egyik fél . hogy kapcsolatuk menthe­ tetlen. amelyek öszszefüggnek a szélesebb társadalmi változások­ kal. hogy személyes céljainak megvalósítása fontosabb. barátok? Megviseli-e a gyere­ keket? Lesz-e elég pénzem? . hogy együtt maradnak. hogy helyesen cselekszik. A gazdag emberek szűk rétegét leszámítva. Emellett a sikertelen házasságban élők dönthetnek úgy. akik jogilag még nem váltak el. amelynek során felbomlik egy hosszan tartó intim kapcsolat. hogy milyen hiba fedezhető fel társa vi­ selkedésében. Előfordulhat. és rendkívül nehéz megvonni a mérlegét.kevésbé elégedett a kapcsolattal. Fon­ tos tényező az is. Először is a válások arányszáma nem tartalmaz­ za a különélőket. hogy az milyen fokú személyes megelégedést hoz szá­ mukra. hogy egy há­ zasság megromlása esetén könnyebb különálló háztartást létrehozni. Az elszakadás (uncoupling) az a folyamat. ahogyan a kapcsolat kezde­ tén kialakul a szerelem. mind gyermekeiket. részben pedig maga is hozzá­ járul ezekhez a társadalmi folyamatokhoz. míg az eredeti kezdeményező már inkább fenntartaná. hanem sokkal inkább azt. A kezdeményező fél. FEJEZET akadásról": hogyan élik me A válások magas arányának van számos társadal­ mi előnye. ha az új barátok egyike egy­ ben a szeretője is. Eközben mérlegeli a válás előnyeit és hátrányait: Boldogulok majd egyedül is? Mit szól­ nak hozzá a szülők. a házasságnak ma már nem sok köze van ahhoz a törekvéshez. hogy az emberek egyre inkább az örömöt és a kielégülést keresik a házastársi kapcsolatban. Miért nagyobb a válások gyakorisága? Több tényező is szerepet játszik ebben. A válások arányának emelkedése nem anynyira a házasság intézményével szemben kiala­ kult elégedetlenséget jelzi. ami részben a fentebb vázolt válto­ zások eredménye. és külön. hogy erőfeszítései kudarcot vallottak.

CSALADOK ES INTIM KAPCSOLATOK Egyszülős háztartások Az utóbbi évtizedekben egyre gyakoribbá váltak az egyszülős háztartások.2. 2003-ban viszont már 12 százalék volt (lásd a 7. „apátlan család" és „tönk­ rement otthon" . Az elvált és hajadon anyák többségére az is jellemző. o. táblázatot). amelyben a 2 1 .8 56. Forrás: Social Trends. hogy az illető már egy ideje magára utalva él.3. hogy házasságon belül szülik meg gyermeküket. amely­ nek tagjai éppen arra törekednek.8 1991 11 23 41 11 10 4 55.2. Ma azonban az egyszülős háztartások mintegy 60 százaléka szétköltözés vagy válás következtében jön létre. 34. őket jól jellemzi az „önkéntes egyedül­ álló anya" megnevezés. Az 1990-es évek végén már ők al­ kották az összes eltartott gyerekes család 9 száza­ lékát (lásd a 7. Sok egyedülálló szülőnek .4 0.még ma is meg kell küzdenie a társadalmi környezet rosszal­ lásával és az anyagi bizonytalansággal. és a hatá­ rai meglehetősen bizonytalanok: többféle útonmódon válhat valaki egyedülálló szülővé. b Önálló gyereke is lehet. illet­ ve kerülhet ki ebből a kategóriából. a 2001-2002-es adatok évközi becslések. illetve a szegénység és a hátrányos társadalmi helyzet mutatói között igen nagy a korreláció. annál valószínűbb.például „elhagyott feleség".4 Csak önálló gyerekek Gyermekét egyedül nevelő Egyéb háztartás Az összes saját háztartásban élő (= 100%) (millió főben) Nem saját háztartásban élők (millió főben) Teljes népesség (millió főben)c a 57. míg ez az arány az együtt élő pároknál 58. akiknek megfelelő anyagi hátterük van ahhoz. táblázatot). 2004. bár nem ritka. elítélő véleményt tükröző kifejezések . Egy most zajló vizsgá­ lat. Nagy-Britanniában az egyszülős. hogy egyedül nevelik fel gyermekeiket. 31. Van azonban egy növekvő kisebbség. hogy a fiatalabb nők gyak­ rabban lesznek egyedülálló anyák. ezért nem a 2001. század első éveiben született gyerekek életét követik nyomon (Millennium Co­ hort Study).4 0.2 0 0 3 1971 Egycsaládos háztartás Egyedül él Pár Gyermektelen Eltartott gyerekek 6 1981 8 20 47 10 6 9 53. 7. miért magas a karibi térségből származó brit családok körében az egyszülős háztartások ará­ nya. Például a megözvegyült anyák több mint fele a saját lakásában.függetlenül attól. hogy éle­ te során valamikor megházasodott-e . . Rendszerint olyan anyák döntenek így. és minél ma­ gasabb iskolai végzettségűek. hogy a házasságon kívüli születések arányszáma.8 54. Az egyszülős háztartás kategóriája sok típust foglal magában. míg a házasságon kívül gyereket vállaló. Egy özvegy esetében a változás gyors. Meg kell jegyezni. a fér­ jezett nőknél pedig csak 18 százalék. c Az 1971-1991-es adatok népszámlálásból származnak. Nehéz megmondani. évi népszámlálás eredmé­ nyeinek megfelelő számokat tartalmaznak. hogy a gyermeküket egyedül nevelő szülők túlnyomórészt nők. egyedülálló anyák nagy többsége bérelt lakásban lakik. Ez a szülői állapot rendszerint ideiglenes. hányan választották tudatosan azt. hogy az egyedülál­ ló anyák 85 százaléka akaratlanul esett teherbe. A korábbi.4 57. hogy ezek a hatások nagyon fontos szerepet játszanak annak magyarázatá­ ban. A brit csonka családok között a leggyorsabban növekvő kategória a hajadon és soha meg nem há­ zasodó anyáké. ha a tár­ sa a halála előtt hosszabb időt töltött kórházban.6 Tavaszi adatok. feltárta. házában él. 1 9 7 1 . hogy egyszülős háztartásban is bol­ doguljanak. A becslések kiigazítása nem történt meg évszakonként. A korábbi­ akban is említettem. hogy házastárs vagy partner nélkül neveljenek fel egy vagy több gyereket. A kutatás azt is megmutatta.azonban kezdenek kikopni a használatból. egycsaládos háztartásban élők aránya 1971-ben még 4 százalék.2 2001 a 12 25 39 8 12 4 2003 a 13 25 38 8 12 5 V 6 19 52 10 4 9 53. táblázat Brit háztartások a háztartás és a család típusa szerint.9 0.9 54. akik általában a tár­ sadalom legszegényebb rétegeihez tartoznak.

37. Ahogy Blankenhorn könyvének egyik méltatója fogalmazta meg: „jobb egy olyan apa. hogy a gyerekek csak ak­ kor lehetnek egy társadalmi csoport hasznos tag­ jai. mint egy olyan. akiknek férje nincs bejelentve a háztartásba. ha a közvetlen környezetükben élő felnőttek állandóan a megegyezés. amelyekben magas a válások aránya. Lehet. David Blankenhorn Apátlan Amerika [Father­ less America. hogy gondoskodjanak a gyerekekről. hogyan hat a válás a gyerekekre . A válások arányának és az egyszülős háztar­ tások számának a növekedésével más jelentést nyert az apahiány témája. akitől a bajban segítséget kérhetne. 30. egynemű csopor­ tot. ezért az egész napot a munkahelyén töltötte . A második világháború idején sok apa ka­ tonai szolgálata miatt csak ritkán láthatta gyer­ mekeit. Forrás: Social Trends. amelyekben a nők nem vállaltak fizetett munkát. családi állapot szerint 1971 Egyedülálló anya Hajadon Özvegy Elvált Külön élő Összesen Egyedülálló apa Házas/együtt élő párb Eltartott gyereket nevelő családok összesen a 1976 2 2 3 2 9 2 89 100 1981 2 2 4 2 11 2 87 100 1986 3 1 6 3 13 1 86 100 1991-1992 6 1 6 4 18 1 81 100 1996-1997 7 1 6 5 20 2 79 100 1998-1999 9 1 8 5 22 2 75 100 1 2 2 2 7 1 92 100 b Eltartott gyermek: 16 évesnél fiatalabb gyerek vagy 16-18 éves nappali tagozatos tanuló.csak esténként és hétvé­ geken láthatta gyermekeit. A házasság és az apa­ ság minden korábbi társadalomban eszköz volt. akire felnézhetne. o. Egyesek azt mondták. E gondolatmenet szerint az apa nélkül felnövő fiúk csak nagy nehézségek árán válhatnak sikeres szülővé. nemcsak az apák elvesztése okoz gondot. akik szétköltözés vagy válás miatt csak olykor-olykor kerültek kapcsolatba gyerme­ keikkel.itt pedig. hanem az apaság fogalmának felbomlása ennek pedig végzetes társadalmi következís menyei lehetnek. hanem otthon ma­ radtak. vagy végleg elszakadtak tőlük. közel sem egyértelmű. az együttműködés és a kompromisszumkészség példáit állítják eléjük (Dennis-Erdos 1992). hiszen sok gyerek ma úgy nő fel. hogy a csonka családokban megfigyel­ hetünk közös anyagi és szociális hátrányokat. A vita kiemelkedő amerikai szerzői nagy ha­ tást gyakoroltak a kérdéssel kapcsolatos brit vitá­ ra. hogy szociálpolitikai szempontból nehéz definiálni a határait és meg­ határozni az ellátandó szükségleteket. Ide tartozik minden olyan férjes asszony is. mégsem beszélhetünk erős kollektív identitásról. a növek­ vő bűnözési aránytól a gyerektámogatásra fordí­ tott. amellyel kordában tarthatták a férfiak szexuális és agresszív energiáit: nélkülük ezek az energiák valószínűleg bűnözésben. hanem „apahalálról" beszélt. hogy nincs senki. . aki már nem is apahiányról. Nagy-Bri­ tanniában és az Egyesült Államokban (ahol a vá­ lások aránya majdnem a legnagyobb a világon) ez a helyzet heves vitát kavart.186 7. FEJEZET 7. táblázat A brit csonka családok aránya 3 az összes eltartott gyereket nevelő családon belül. Az egymással vitatkozó szociológusok és elem­ zők főként az apátlan családok növekvő arányát okolták egy sor társadalmi problémáért. Volt. Kezdték olyan apákra vonatkoztatni. Az egyedülálló szülő státusba és onnan ki sokfé­ le út vezet. 2000. hogy azokban a társadalmakban. Az apa volt a fő kenyérkereső. erőszakban nyilvánul­ tak volna meg. ami azt jelenti. aki a család tagja és a ház­ tartásban él. hogy a gyermekeiket egyedül nevelő szülők nem alkotnak egységes. Crow és Hardey (1992) szerint a csonka család­ ba és abból kifelé vezető „utak" változatossága azt mutatja. 1995) című könyvében kifejti. hogy mi követke- „Apahiány" Az 1930-as évek végétől az 1970-es évekig tartó időszakot gyakran nevezik az „apahiány" korá­ nak.3. A háborút követő időszakban igen nagy volt azon családok aránya. aki nem is létezik" (Economist 1995). mint már em­ lítettem. De igaz-e ez? Az apahiány kérdése összekap­ csolódik azzal az általánosabb kérdéssel. gomba módra szaporodó jóléti költségekig. aki hazatérve leül a tévé elé sörözni.

hogyan vélekednek az emberek a családi élet változásairól és a válások magas arányáról. hogy jelen van-e az apa.a munkásosztálybeliek szélesebb köre helyteleníti. hogy az apák úgy érzik: nem tudják érdekeit érvényesíteni a családban. A Rubin vizsgálatában szereplő fiatalok egyet­ értettek azzal. hogy van olyan apa.3 4 éves brit A családi élettel kapcsolatos attitűdök változása Úgy tűnik. A csoport kijelentette. hanem az. hogy a szexuális viselkedéssel. mint szüleik nemzedéke. SÜPÍR DADS OF FATHERS 4 JUSTH FIGHTING FOR YOUR RIGHT TO SEE YOUR Kits www. a házassággal és a nemi megosztottsággal kapcso­ latos attitűdjeik eltérnek a szüleikétől. aki nélkül jobb a családnak?" Egyes kutatók szerint a fő kérdés nem az. nyitottabb életet élni. Az apátlanság kérdésével az utóbbi időben so­ kat foglalkozott a brit média. A munkásháztartásokban ezért többször alakul ki konfliktus a nemzedékek között.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK zik a rendelkezésre álló vizsgálati eredmények­ ből. amelye­ ket 32 munkáscsalád tagjaival készített. hogy az apa kapcsolat­ ban maradjon gyermekével. Helen Wilkinson és Geoff Mulgan két átfogó vizsgálatot végzett 1 8 . Rubin az Egyesült Államokban végezte kuta­ tását. A sok középosztálybeli családban elfogadott normákat . igyekeznek felmérni a lehető­ ségeiket és anyjuknál teljesebb.például a házas­ ság előtti szexuális kapcsolat nyílt vállalását . hogy mennyire vesz részt a csa­ ládi életben és a gyereknevelésben. A csoport tagjai többek között lila liszttel töltött óvszer-bombákkal dobálták meg a miniszterelnököt a brit parlament alsóházi ülé­ sén 2004 májusában. amely a gyermek „javát" hivatott szolgálni. Nagyon is felisme­ rik a férfiak hibáit. jelentős osztálykülönbségek befolyá­ solják. mindig az anyának kedvez. . Más szóval a háztartás összetétele talán kevésbé fontos. így megnehezíti. a bíróságon és a kormányzati politikában. hanem értékrendjük különbözik az idősebb nem­ zedékétől.org Az efféle látványos akciók arra hívják fel a figyelmet. még akkor is. De ragasz­ kodnak ahhoz. hogy a váló párok esetében a brit jog. majd szeptemberben Batman-jelmezben felkapaszkodtak a Buckingham Palace homlokzatára.fathers-4-justice. 1994) olyan mélyinterjúkat közölt. Megál­ lapította. mint az. figyelmet és tá­ mogatást kapnak a gyerekek annak tagjaitól. hogy milyen gondoskodást. hogy ez nem puszta élvhajhászat. de megállapításai igen hasonlóak a brit és más európai országokban dolgozó kutatók ered­ ményeihez. Lillian Rubin könyvében [Families on the Fault Line. hogy a középosztálybeli családokhoz hasonlítva a munkásosztálybeli szülők általában hagyománykövetőbbek. A fenti recenzens írta ezt is: „Léhűtő apa nem léhűtő fiakat nemz? Nem lehet. A férfiak attitűdjeiben nem lehetett megfi­ gyelni ilyen nagy nemzedéki változást. ha nem különösebben vallásosak. mert a Fathers 4 Jus­ tice nyomásgyakorló csoport látványos akciókat hajtott végre. Rubin eredményei szerint a válaszadó fiatal nők már korántsem becsülik annyira a házassá­ got.

a kapcsolatok kiüresedéséhez vezetett. amelyek többnyi­ re elérhetetlenek voltak a korábbi nemzedékek számára: a nők szabadsága. eltávolodni korábbi társuktól.7.él az a feltevés. vagy épp ellenkezőleg. mint az idősebbek körében. hogy eldöntsék. és egyik sem visz gyereket az új házasságba. Hirtelen elillan a rugalmasság. hogy ebben a kor­ csoportban a nők és a férfiak számára is kevésbé vonzó a házasság. hogyan alakulnak a gyermeknevelési minták közvetlenül a válás után és hogyan változnak a későbbiekben. Smart és Neale megállapították.néha kifejezetten . hogy a gyerekeket közösen nevelhessék. Ezért néhányan meg­ próbálták szorosan magukhoz kötni. hogy a válás utáni gyereknevelés tapasztalata rendkívül kép­ lékeny. Amikor a szétköltözés után egy évvel beszélgettek a szülőkkel. Előfordul. önzetlenséget és toleranciát eredményeznek. ahogyan kedvük tartja). A válást követően a szülőknek két ellentétes igényt kellett összebékíteniük: egyrészt szerettek volna elszakadni. az önzetlenség. a kompromisszumkészség és az ér- férfiak és nők körében (Wilkinson 1994. Új partnerkapcsolatok és mostohacsaládok Újraházasodás Az újabb házasság megkötésére különféle kö­ rülmények között kerülhet sor. A törvény változtatott azon a hely­ zeten. hogy a fiatalabb generáció értékeit azok az örökölt szabadságok formálják. hogy azóta szerzett tapasztalataik bir­ tokában másként cselekednének. „felnőtt" bizalmasukként kezelni a gyerekeket. hogy továbbra is közösen neveljék a gyerekeket. Vizsgálatuk során összehasonlították a válás utáni gyerekne­ veléssel kapcsolatos várakozásokat. ameddig csak lehet". mint a család ré­ vén". az egy év­ vel későbbi körülményeik „realitásával". és a vizsgált korosztály értékei ál­ talában ellentétesek az idősebb britek értékeivel. A törvény értelmé­ ben a válás nem változtatott a gyerekek és szü­ leik jogviszonyán. FEJEZET Carol Smart és Bren Neale vizsgálata a felbomló. hogy munkát vállal­ janak és gyereket (akkor és úgy. hogyan akar­ nak élni. és idővel változik. eltávolodáshoz. de nem tudták biztosan. vala­ mint szabadságuk. A vizsgálat rámutatott.nemcsak a gyermekeiket érintő „nagy döntések" tekintetében. A kétszülős felállásban bevált gye­ reknevelési jártasság nem feltétlenül hozott sikert az egyszülős háztartásban. a másokkal szembeni bizalmatlansághoz is ve­ zethetnek. mégis összetartó családokról 1994 és 1996 között Carol Smart és Bren Neale két ízben készítettek interjút hatvan olyan Nyugat-Yorkshire-i szülővel. amely im­ már nem egy. hogy a válás sokat árthat gyermekeiknek. akik a hú- . A szerzők szerint a médiában és bizonyos poli­ tikai körökben burkoltan . amelyre a szülők nem számítottak és nem készültek fel. önmegvalósításra törekszenek a munkában legalább annyira. hogy mindkét fél a húszas évei elején jár. Ilyen tekintetben egyre inkább köze­ lednek egymáshoz a férfiak tradicionális értékei és a nők újabb értékei. mint kettő. Azok. hogy a válás utáni gyereknevelés az állandó egyeztetés folyamatá­ ból állt. A 1 6 . hogy kötelesek megküzdeni a gyerekekért. a férfiak 51 százaléka akarta „addig halogatni a gyerekvállalást. de szűkkeblűséghez. Megállapították. arra ösztönözte a szülőket. Visszatekintve gyakran úgy gondolták. sokan tudták felidézni az egyedüli gyereknevelés kez­ deti szakaszait és értékelni az ezzel kapcsolatban hozott döntéseiket. mindkét nem mozgásszabadsága. ezért a szülőknek nem kellett többé úgy érezniük. amelybe a szülők és a gyerekek kerültek a válás során: megszüntette a korábbi „gondnok­ ság" és „láthatás" fogalmakat. önzőén cselekszenek. és megkövetelte a bírótól és másoktól. csak a maguk érdekeit nézik. hanem a gyereknevelés mindennapi vonatkozásait illetően is. A fiatal nők körében megfigyelték. önző individualizmushoz. Mások esetében a bizonytalankodás elidegenedéshez. Smart és Neale azt találták.2 4 éves nők 75 százaléka úgy vélte. Ezek a szabadságok nagyobb nyitottsá­ got. hanem két háztartásban történt. akik az 1989-es gyermek­ védelmi törvény elfogadása után költöztek szét vagy váltak el. hogyan válthatnák félelmeiket és bűntudatukat konstruktív cselekvésre. hogy job­ ban figyeljenek a gyerekek véleményére. hogy „füg­ getlenségre. Wilkinson-Mulgan 1995). az izgalmat és a változást". hogy egy szülő éppúgy felnevelheti a gyereket. Smart és Neale azt akarták megtudni. A szülők kénytelenek voltak folyton átértékelni gyereknevelési szemlé­ letüket . hogy főként a fiatal nők körében jelentős szemléleti változá­ sok zajlanak. és „értékelik a kockázatot. más­ részt igyekeztek kapcsolatban maradni vele. A vizsgálati mintában szereplők kö­ zül a nők 29. hogy a válás után a felnőttek gát­ lástalanul. Wilkinson és Mulgan fel­ vetik. Például akkori­ ban jó néhányan aggódtak. amelyeket a szülők a szétköltözéskor alakítottak ki.

mint valami egyértelmű. E döntéseket nagyban meghatározza a környezet: a szülőknek számos szempontot kell mérlegelniük. de igazán biztos vagy benne. I Az 1989-es gyerekvédelmi törvény rugalmasab. Az elvált férfiak minden korcsoportban nagyobb valószínűséggel kötnek új házasságot. míg minden 6 elvált férfiből 5 házasodik meg újra. A legtöbb nem első házasságban legalább az egyik fél özvegy volt. a 183. hogy I a válás olyan változásokat indít el a körülmények. hogy amikor a szülők gondoskodnak gyermekeik­ ről. Szerintük a szülők a gyermeknevelést nem morális keretek között folytatják. mégis meg. mi a „helyes". meghatározott elvekre vagy meggyőződésre épülő morális érvelés. ha nin­ csenek megelégedve vele.I ben. hogy a tar­ tós második házasságok általában sikeresebbek. és miféle káros következmé­ nyei lehetnek a közös gyereknevelés viszonyaira. mint az el­ vált nők: minden 4 elvált nőből 3. mik a szándékaid" (Smart-Neale 1999). amelyeket ritkán lehet egyszer s mindenkorra I „helyrehozni".I szony minősége. Ezért csak kellő óvatossággal általánosít­ hatunk az újraházasodás kapcsán. hogy éjjel-nappal gondoskodni tudsz a gyerekekről.J rekek érdekében. alkalmas-e az idő a cselekvésre. ezért nemet mondott. amit mindennap szoktunk: vidd őket iskolába. ápold őket. i I I I I | I I I I I Itt az anya több tényezőt mérlegre téve próbálta eldönteni. A sikeres válás utáni gyereknevelés S állandó egyeztetést és kommunikációt követel. milyen. ha betegek! Aztán majd újra leülhetünk megbeszelni. hogy a második házasság eleve kudarcra van ítélve.1. moss és vasalj rajuk. hozd őket haza. hogy ha biztos. addig haja­ don nő vagy nőtlen férfi megköti első házasságát. 1971-ben a házasságokon belül 20 százalék volt az újraházasodások aránya (legalább az egyik partner számára). és nem fognak a szülők által alapított új otthonban élni. mert már három éve nem töltőttél hosszabb időt együtt a gyerekekkel. akkor előbb egy hétvégére kel­ lene magadhoz venned őket. mint azok. Statisztikai­ lag nézve az első házasságok sikeresebbek. döntéseket kell hozniuk arról. akik csak egyszer házasodtak meg. mit gondol erről egy gyermekeit egyedül nevelő anya. hiába kellett védenie. Ha pedig az új házasság idősebb kor­ ban köttetik. mint az utóbbiban. mondjuk egy hétre. hogy a gyermek jól lé. ha előtte már élt házasságban! Az el­ vált emberek újraházasodására nagyobb az esély. ame­ lyek között korábban a családdal és az annak jól­ létével kapcsolatos döntéseket hozták. ezért könnyebben föl is bontják. hogy milyen ha­ tást gyakorol döntésük a gyerekekre. hogyan boldo­ gulsz velük?" Ettől aztán kiborult. Smart és Neale végső következtetése az. hanem viselkedésük alapjának talán inkább a gondoskodás erkölcse tekinthető. illetve elvált vagy özvegy. akinek volt férje keresetet indított. Lehetséges. Erre én: „Akkor nincs miről beszélnünk. oldalon).I bá tette ugyan a mai válás utáni gyereknevelési I megoldásokat. hogy kiestél a gyakorlatból. de azáltal. leomlanak az erkölcsi keretek. mint arra.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK zékenység. hogy kipróbáld. hogy lásd. és egyre nagyobb százalékban kötöttek újból házasságot már elvált emberek. hogy csak rövid időre akarom rásózni a gyerekeket. hogy a gyerekeket neki ítéljék! Megkérdeztem a volt férjemtől: „Nem gon­ dolod. Hiába romlott meg vi­ szonya volt házastársával. mert a fejébe szas éveik végén. később aztán valamivel hosszabb időre. ábrán is. vagyis a válási arány az első esetben ki­ sebb. 1900-ban Nagy-Britanniában az összes házas­ ság körülbelül kilenctizede első házasság volt. 2001-ben ez az arány már meg­ vette. takaríts. bár néhány ál­ talános megjegyzést azért érdemes tennünk. milyen I fontos szerepet játszik az elvált szülők közötti vi. Ez nem jelenti azt. a harmincas éveikben vagy a negyvenes éveik elején kötnek új házasságot. mint az elsők. hogy egy ugyanolyan korú. ami összesen nyolc kombinációt tesz le­ hetővé. megfeledkezhet arról. főzz. . milyen nehéz. Nézzük. Az elvált emberek valószínűleg többet várnak a házasságtól. de a házasodás való­ színűsége mindkét nem esetében akkor a leg­ nagyobb. Szerintem előbb végig kellene csinálnod velük. akkor a gyerekek már valószínűleg felnőttek.I tét hangsúlyozza. Kifejtik. Szerintem fogalmad sincs. haladta a 40 százalékot (ez látható a 7. Az új partnerek egyike előzőleg lehetett hajadon vagy nőtlen. I amit személyes fejlődésében elért. Születhetnek gyerekek az új házasságban is. Gyanítom. többnyire egy vagy több gyereket visznek az előző házasságukból vagy házasságaikból az új családi otthonba. mint az újak. Talán furcsán hangzik. mint mások.I próbált konstruktívan együttműködni vele a gye. A válások aránya is ma­ gasabb a második. segíts megoldani a házi feladatot. mint az első házasságban. A válási arányszám emel­ kedésével a nem első házasságok aránya is nö­ vekedni kezdett. többek között azt. Smart és Neale az elvált szülőkkel készített interjúik alapján elutasították ezt a gondolatot. mi „helyes". mi a teendő.

A mai Nagy-Britanniában talán ők a legismertebb mostohaszülők. miután a szá­ mára megoldhatatlannak bizonyult problémák szétköltözéshez vezettek: Folyton bűntudata van az embernek. és ha fegyelmezni próbáltam a Károly herceg és Camilla Parker-Bowles frigye azt bizonyítja. nagy a valószínűsége annak. akinek szintén van két gyereke. akkor rossz érzései vannak amiatt is. A mostohacsalád létrejötte és a kiterjesztett család ebből eredő növekedése egyértelműen örömöket és előnyöket hoz. ez to­ vább fokozhatja az új család összekovácsolásával egyébként is együtt járó feszültségeket. Harmadszor: a mostohacsaládokban különbö­ ző hátterű gyerekek kerülnek össze. Ha a „kül­ ső" szülők ragaszkodnak hozzá. ezért furdalja a lelkiismeret. Nézzük meg.19fjJ^^EJEZET Mostohacsaládok Ha egy új házasságba a felnőttek közül legalább az egyik magával viszi korábbi házasságából vagy kapcsolatából származó gyermekeit. és mindannyian együtt élnek. A [mostohalány] apja és én nem értettünk egyet. aki fele­ ségül megy egy férfihoz. Például lehetetlenné válik. hogyan írta le tapasztalatait egy mostohaanya. Másodszor: a volt házasfelek közötti együtt­ működés gyakran feszültté válik. hogy igazságtalan. „helyreállí­ tott" vagy mostohacsaládról (reconstituted/'stepfamily) beszélünk. mint addig. és előfordul­ hat. amikor egyikük vagy mindkettőjük újra megházasodik. Mindig attól fél. hogy mások az elvárásaik a családon belüli megfelelő viselkedést illetően. Vegyük annak a kétgyermekes nőnek az esetét. akinek továbbra is komoly befolyása van a gyerekre vagy gyerekekre. Először: többnyire él valahol egy másik vér szerinti szülő. Nem te­ heti azt. hogy a brit társadalomban ma is fontos a házasság. Mivel a legtöbb mostohagyerek két háztartáshoz „tartozik". amit normális esetben megtenne a sa­ ját gyerekével. hogy különböző szoká­ sok és szemléletmódok ütköznek össze éppen az ő személyén keresztül. . hogy a gyerekek ugyanakkor látogassák őket. hogy az új család bármikor is együtt töltse a hétvégét. de bi­ zonyos nehézségekkel is jár. de ha normálisan reagál és dühös lesz.

mint fára emlékez­ tető. 13/1. vagyis ahol gyerekek is vannak. A nevén szólítsa-e a gyerek az új mostohaszülőjét. amikor el­ megy a gyerekekért? A mostohacsaládokban olyan rokonságtípusok jelennek meg. Az ilyen családok tagjai maguk döntik el. Én adni akartam neki va­ lamit.. Brannen szerint a családi háztartás csak egy része a rokoni kapcsolatok hálózatának. il­ letve „anyának"? Fegyelmezheti-e a mostohaszü­ lő a gyereket ugyanúgy. például válás idején. hogy örökké szekálom. Ugyanakkor az idősebb és fiatalabb nemzedékek közé ékelt. hogy ma a britek a szerkezetében inkább karóra. és az emberek ke­ vesebb gyereket vállalnak. John és felesége.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK Egyágú csalá dok Julia Brannen (2003) kifejti. esetleg még unokáiról is. amelyek között találják magukat. hogy szekálom. Helen csökken a termékenységi ráta. „egyágú család" (bean-pole family) korát élik. Brannen azt is megfigyelte. Brannen ezért mondja. Ann Paul ( Chris és Sarah (élettársak) Stephanie Forrás: Sociology Review. és valamivel több mint harmadrészük nagyszülő. szerettem volna pótolni. mert nő a válások aránya. vékony. 7. gyereket.2. gyerme­ keiről. Növekszik a négynemzedékes családok aránya. fő­ ként unokáik gondozásában vállalnak nagy szere­ pet. a nemzedéken belüli. mindig azt mondta. amelyek korábban nem léteztek a nyugati társadalmakban. de talán nem vagyok elég rugalmas (Smith 1990). Brannen rá­ mutat. ami hiányzik az életéből. amelyet egyre inkább több nemzedék alkot. hogy rend­ re szoktassa. vagy inkább „apának". Egyes szerzők újabban binukleáris családokról írnak. szeptember. hogy a nagyszülők egyre többet segítenek a többi nemzedéknek. miképpen alkal­ mazkodnak azokhoz a viszonylag ismeretlen kö­ rülményekhez. amelyekben vannak dédunokák is. „horizontális" kap­ csolatok gyengülnek. Az intergenerációs támogatás igénye különö­ sen az egyszülős családokban nagy. ábra Családfa és családkaró CSALÁDFA CSALÁDKARÓ George és felesége. amelyekben az idősebb generáció gyakran érzelmi támogatást is nyújt a válságos időkben. 2003. Ennek az az oka. „karószerű struktúrák" (lásd a 7. ábrát). Minél inkább nem csinált semmit. . annál inkább úgy látszott. hogy az emberek tovább élnek. hogy a mai családok hosszú.. ott a vá­ lás után a két érintett család továbbra is egységes családrendszert alkot.2. mint a természetes apja vagy anyja? Hogyan viselkedjen a mostohaszülő korábbi partnerének új házastársával. és a válás utáni újraházasodással kapcsolatos gondok is újak. Míg a család nemzedékei közti „vertikális" kap­ csolatok a várható élettartam növekedésével erő­ södnek. „összekötő generáció" gyakran egy­ szerre gondoskodik (idősödő) szüleiről. Kevés olyan elfogadott norma létezik. hogy az ötvenéves britek háromötödének legalább az egyik szülője él még. amely meghatározza a mostohaszülő és mostohagye­ rek közti viszonyt.

hanem együtt laknak és együtt nevelik a gyerekeket. és nem akar­ nak összeházasodni" (HMSO 2004). míg végül valamelyikük végleg elhagyja otthonát. A fiatal párok esetében az összeköltözés többnyire nem tervezett. Az együtt élő fiatalok szinte mindannyian úgy tervezik. Beletartoznak azok a válaszadók is. szexuális kapcsolatban. a kutatások azt mutatják. a hasonló férfiak aránya 25 százalék volt (HMSO 2 0 0 4 ) .192 7. 34. hogy valamikor majd házasságot kötnek. Nagy-Britanniában egészen a legutóbbi időkig az emberek szemében némileg botrányos viselke­ désnek minősült az együttélés. Bár az együttélés egyre népszerűbb. 2004.2 4 éves válaszadók 88 százaléka. a 65. az 1940-es években születettek 19 százaléka. Az együttélés ma Nagy-Britanniában általá­ ban a házasságkötés előtti próbaidőnek számít. A szexuális viszonyban élő pár egyre több időt tölt együtt. 2001/2002-re a 60 évesnél fiatalabb együtt élő. Az elmúlt évtizedekben ugrásszerűen növekedett a közös háztartásban élő. hogy nem kötnek házasságot. ábrát). de nem feltétlenül a jelenle­ gi partnerükkel. bár a házasság előtti együttélés időtartama egy­ re hosszabb. Forrás: Social Trends. és egyre több pár választja a házas­ ság alternatívájaként. különösen ott. ez már nem mondható el róla: ma inkább párkapcsolat kialakításáról és felbontásáról beszélhetünk. a családok azonban mindent összevetve nem. mint a házasok között. akik 11 éves vagy fiatalabb gye- 7.3. hogy „Nincs azzal semmi gond. életévüket be­ töltött válaszadóknak viszont csak 40 százaléka értett egyet azzal az állítással. hogy még mindig a házasság a szilár­ dabb. de házasságot nem kötő férfiak és nők száma.2 9 éves nőket és a 30-34 éves férfiakat jellemezte (lásd a 7. Míg korábban a házasság volt két ember közös életé­ nek meghatározó alapja. Az ilyen párok rendszerint nem adják össze a pénzüket. A házasság és a családi élet hagyományos formáinak alternatívái Együttélés A nyugati társadalmak többségében egyre inkább elterjed az együttélés: amikor egy pár házassá­ gon kívül él együtt. Az együtt élő nem házas párok körében há­ rom-négyszer nagyobb a szakítás valószínűsége. Az együtt­ élés leginkább a 2 5 . A brit és más európai fiatalok körében azonban változnak az együttéléssel kap­ csolatos attitűdök. hogy a válással a házasság ugyan felbomlik. F E J E Z E T E sokrétű és zavarba ejtő átalakulások ellené­ re talán az a leginkább helytálló következtetés. Az újraházasodás révén megszülető családi kapcso­ latrendszer ellenére is számos kapcsolat fennma­ rad. Egyre több elkötele­ zett. ábra A házasságon kívül együtt élő britek nem és életkor szerinti aránya. 2001/2002 (százalékban) 50 • 40 Férfiak | Nők 3 30 1r 16-19 • 20 T 40-44 10 J 11 20-24 rn 45-49 50-54 55-59 25-29 30-34 35-39 a 16-59 éves férfiak és nők. Az 1920-as években született nők­ nek csak 4. akik kü­ lönélőnek vallották magukat.3. 33. nem házas nők aránya elérte a 28 százalékot. hanem egyszerűen belesodródnak egy ilyen kapcsolat­ ba. A brit háztartás­ mintákra vonatkozó adatok fő forrása. . A Nottinghami Egyetem 1999-es vizsgálata so­ rán szociológusok két minta tagjaival készítettek interjúkat: az egyikbe olyan házas és együtt élő párok tartoztak. ahol gyerekek is vannak. o. az országos háztartásvizsgálat (General Household Survey) csak 1979-től kezdve tartalmaz az együttélésre vonatkozó kérdést. az 1960-as években született nőknek azonban majdnem a fele él így. tartós kapcsolatban élő pár dönt úgy. Egy vizsgálat során a 1 8 . hogy egy pár együtt él.

. Néha a mele­ gek közötti párkapcsolatot „választott családnak" (family of choice) nevezik. hogy a homoszexuális kapcsolatokban az intimitás és az egyenlőség olyan formái jelennek meg. mint szü­ leikhez. / A homoszexuális párok törvénybe foglalt új jo­ gairól a 12. a homoszexuális partnerkapcsolatokat a sok heteroszexuális fri­ gyet vezérlő normákon és irányelveken kívül kell kialakítani és megegyezéses alapon fenntartani. A heteroszexuális párkap­ csolat sok hagyományos formája . „Szexualitás és társadal­ mi nem" című fejezetben (338-340. és mindenféle heteroszexuális kapcsolat nélkül. amelyek sok heteroszexuális párra jellemzőek. Azt találták. ami azt jelezhe­ ti.). melyeken a heteroszexuális kapcsolatok nyugszanak. ho­ moszexuális szülőként alapíthatnak családot. amely mindennemű intézményi támo­ gatást nélkülöz. azt az életet. amelyek megszabják.egyre inkább megjelenik a meleg és leszbikus családokban is úgy. a meleg férfiak és a leszbikusok kapcsolatainak alapja inkább a személyes elkötelezettség és a kölcsönös bizalom. ami a feladatok egyenlőbb megosztását eredményezheti. kinek mi a dolga a kapcso­ latban. hogy egy részük jobbnak látta. korábban intoleráns attitűdök enyhülése együtt járt azzal. ahogyan eddig elképzelhetetlen lett volna. A fiatalabb válaszadók között az volt a fő különbség. többnyire azért. alkotó formáit. hogy a partnerek megbíznak egymásban. Weeks és szerzőtársai (1999) a meleg és lesz­ bikus partnerkapcsolatokon belül három jelentős mintát különböztetnek meg. Az 1980-as évek óta nő a kutatók érdeklődése a meleg és leszbikus párkapcsolatok iránt. hogy a fiatalabb házas és együtt élő párok tagjai jobban hasonlítanak egymáshoz. Úgy tűnik. készek szembeszállni a nehézségekkel és közös feladatuknak tekintik az „érzelmi munkát" (Weeks et al. mert nem azok a kulturális és társadalmi feltevések vezérlik őket. hogy jogaikat lassanként törvénybe foglalják. a homoszexuális part­ nerkapcsolatokban nincsenek ilyen elvárások. hogy elkerüljék azokat az egyen­ lőtlenségfajtákat és kiegyensúlyozatlan hatalmi viszonyokat.. leszbikusok élettársi kapcsolata Manapság sok homoszexuális nő és férfi él tar­ tós párkapcsolatban. o. meny­ nyire különbözik az idősebb házasok és a fiata­ labb nemzedékhez tartozók elkötelezettsége. a beteg ellátása. az azonos nemű pároknak kevésbé kell törődniük azokkal az elvárásokkal. A szo­ ciológusok úgy vélték. A homoszexualitással kapcsolatos.3 4 0 . és a tradicionális nemi szerepeket nem könnyű rá­ húzni az azonos nemű párokra. hogy a stabil kap- . Először is több le­ hetőség van arra. Har­ madszor: a meleg és leszbikus partnerkapcsola­ tokban megmutatkozik az elkötelezettség sajátos formája. ez tükrözi a minden­ napi élet pozitív. amelyet a homoszexuális párok ma már egyre in­ kább együtt élhetnek. Míg az idősebb nemzedék a házasságot a kötelezettségek és feladatok felől szemlélte. . feladatainak átvállalása. de mivel a legtöbb ország ma sem ismeri el a homoszexuálisok házasságát. a közös kassza stb.). A me­ leg és leszbikus párok tudatosan formálhatják kapcsolataikat. A kutatók azt próbálták kideríteni. hogy a partnerek között egyen­ lőség alakuljon ki. Bár Nagy-Britanniában szinte minden gyerekes homo­ szexuális család két nőből áll. „Szexualitás és társadalmi nem" című fejezetben lesz szó ( 3 3 8 . o. Másodszor: a homoszexuális part­ nerek megegyeznek kapcsolatuk feltételeiről és belső működéséről. az ifjabb nemzedék az önként vállalt elkötelezettsé­ get hangsúlyozta. Minden megegyezés kérdése. Nagy-Britanniában egy döntő jelentőségű 1999-es bírósági határozat kimondta.például a köl­ csönös támogatás. há­ zasság révén is megpecsételik (Dyer 1999). 1999). amelyek igencsak különböznek a heteroszexuális pároknál gyako­ ri formáktól.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK rekeket nevelnek. Egyesek szerint az AIDS terjedése fontos ténye­ ző volt abban. mert az emberek nem nézték jó szemmel. az 1960-as évek vé­ gén és az 1970-es évek elején egy ideig több ame­ rikai város szociális jóléti szervezete hajléktalan meleg fiúkat meleg párok felügyeletére bízott. a homoszexuális párkapcsolatokat az jellemzi. hogy a bíróságok is gyakrabban ítélik oda a szülői felügyeletet leszbikus kapcsolatban élő anyák­ nak. Például míg a heteroszexuális házassá­ gokban általában a nők végzik a házimunka és a gyermekgondozás javát. hogy a homoszexuális partnerek körében sajátos gondoskodási és elkötelezettségi kultúra alakult ki. Mivel a melegeket és a leszbikuso­ kat kirekesztették a házasság intézményéből. Az utóbbi időkben számos esetben arattak jogi győzelmet homoszexuális párok. mint a törvény. a másikba pedig szintén házas szüleik. / A homoszexualitásról és a melegek házasságá­ ról szó lesz még a 12. ha ezt az elkötelezettséget nyilvánosan. Melegek. Ez­ zel a gyakorlattal azonban felhagytak. Míg a heteroszexuális párok viselkedését társadalmilag beágyazott nemi sze­ repek határozzák meg. A mesterséges megtermékenyítési módsze­ rek révén leszbikusok is szülhetnek gyereket.

1 25. A harmincas éveik közepén járó férfiak és nők között azonban már kevesen vannak. mint korábban említettem.6 23. táblázat Átlagos házasodási kor Angliában és Walesben. A homoszexuális partnerek „családtag­ ként" való elismerése olyan jogi kategóriákban éreztetheti hatását. o. akik sosem kötöttek házasságot.. a válások növekvő aránya. hogy megházasod­ janak (a múltban ez volt az egyik leggyakoribb útja-módja annak. A társadalmi normák változnak: egyes országokban ma már azonos nemű párok is szabadon felnevelhetik gyer­ meküket. A pert indító egyik férfi kijelentette: „Jogi győzel­ met ünneplünk: igazi család született.sára növekedett az egyedül élők száma. hogy kezdjük többre értékelni a függetlenséget a családi életnél.2001-ben a britek átlagosan hat évvel később kötöttek házasságot. táblázatban). „Szocializáció. öregedés" című fejezetben volt szó ( 1 4 9 . 1971-2001 Első házasság Férfiak Nők 22. és éppen „két házasság között" van.6 25. mint valaha.5 30. Ma a húszas éveikben já­ rók nagyobb része nem házas.6 Választott pártalanság A háztartás-összetétel alakulásának jelenlegi trendjei felvetik a kérdést: egyedülállók nemze­ tévé válunk? Nagy-Britanniában az egyfős ház­ tartások aránya 1971-ben még 18. A CSALÁD ÉS AZ INTIM KAPCSOLATOK ELMÉLETI NÉZŐPONTJAI A család és a családi élet vizsgálatához az egy­ mással ellentétes meggyőződésű szociológu­ sok máig különbözőképpen közelítenek. a 1 5 8 . A modern nyu­ gati társadalmakban több tényező együttes hatá­ Forrás: Social Trends. mint az 1970-es évek elején (ez látható a 7. oldalon volt szó). A csak néhány évtizede elfogadott nézőpontok között 7. nem azért. 1999-ben egy amerikai bíróság megerősítette egy meleg pár szülői jogait. A 3 0 . az adózás. Bár a független­ ség vagy a „választott pártalanság" egyre gyako­ ribb útja a szülői otthon elhagyásának. hanem hogy szerető. 2004. az öröklés és a gyermeknevelési támogatás. mint régebben. a társadalombiztosítás.1 5 1 . amelynek nem az a legfőbb ismérve. hogy a népességen be­ lül növekszik a megözvegyült idősebbek aránya (erről a 6.). életút. 34. hogy önálló életet kezdjenek. 2003-ban már 29 százalék volt (HMSO 2 0 0 4 ) .5 0 éves egyedülállók többsége elvált. hogy az emberek később házasodnak .4.1 5 9 . o. gondoskodó szülők alkotják . akár elkötelezett kapcsolatban élő meleg párról van szó" (Hartley-Brewer 1999). Megint másik az. az embe­ rek többsége végül ma is megházasodik. a másik tényező.4 1971 1981 1991 2001 24. Az egyfős brit háztartások majdnem felében magányos nyugdíjas él. fejezetben. kimondva. Az ötvenévesnél idősebb egyedülállók több­ sége özvegy. hogy pót­ anyától született gyermekük születési anyaköny­ vi kivonatában kettőjük nevét kell feltüntetni.5 28. / Az életút fogalmáról a 6. Az egyik az a trend. hogy a „választott pártalanság". mint a letelepedési engedély. Ma sokkal inkább. hogy elkerüljenek otthonról).4. csolatban élő homoszexuális pár családnak te­ kinthető. a társtalan élet annak a társadalmi trendnek a része. hogy egy apából és egy anyából áll. A pártalanság az életút különböző szakaszai­ ban mást-mást jelent. a fiatalok egysze­ rűen azért költöznek el a szüleiktől.4 27. Ebből arra lehet következtetni.akár egyedülálló anyáról. . 32.

A „konvencionális családban" a felnőttek egyike otthonán kívül dolgozhat. De ha az elméleteket saját történeti kontextusukban vizsgáljuk meg. a feminizmusnak sikerült a családon belülre irá­ nyítani a figyelmet. ezért nem veszi figyelembe azt a szerepet. Mégis hasznos. Funkcionalizmus Funkcionalista nézőpontból a társadalom olyan társadalmi intézmények csoportja. hogy az egyfajta speciális szerepet tölt be a mo­ dern társadalmakban. hogy a nők házi szférában szerzett tapasztalatait vizsgálják. középosztálybeli „ideál­ tól" eltérő családok deviánsnak minősülnek. érzelmi szerepet töltött be. Az 1970-es és 1980-as években a családdal kapcsolatos viták és kutatá­ sok többségében a feminista nézőpontok váltak uralkodóvá. a média és az iskola játszik a gyerekek szocializá­ ciójában. ha figyelembe vesszük az újabb kutatások eredményeit és a társadalmi világban zajló változásokat. idejétmúltnak számít.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK is számos akad. a házi munkamegosztás: hogyan osztják el a feladatokat a háztartás tagjai egymás között. Parsons családszemlélete napjainkban már in­ adekvátnak. amelyek nem felelnek meg a nukleáris család modelljé­ nek: a fehér. ha röviden áttekintjük a szociológiai gondolkodás fejlődését. A fe­ minizmus nagy hatást gyakorolt a szociológiára azzal. amelyek meg­ határozott funkciókat ellátva biztosítják a folyto­ nosságot és a konszenzust. kertvárosi. mielőtt a családvizsgálatban ma érvé­ nyesülő szemléletek felé fordulnánk. a szeretet és az összetartás legfőbb for­ rása. például a kormányzat. Ezek az elméletek nem számolnak a családformák azon változataival sem. hogy érzelmi támogatást nyújt felnőtt tagjainak. a férfiak pedig újra elfoglalták egyedüli kenyérkereső pozíciójukat. A funkcionalista hagyományt követő szo­ ciológusok úgy tekintettek a nukleáris családra. mert a férfiak és a nők közötti házi munkamegosztást úgy láttatják. a közös érdekekre és a kölcsönös támogatásra épülő egység. amelyet a család betölt azáltal. Míg korábban a családszociológia főként a családstruktúrákkal. míg a másik felnőtt gondoskodik az otthonról és a gyerekekről. amelybe születtek. Igyekeztek megmutatni. mintha az természetes és prob­ lémamentes volna. Feminista megközelítések Sok ember számára a család a vigasz és a meg­ nyugvás. Parsons úgy vélte. A funkciona­ lista családelméleteket éles bírálatok érték. amelyet más társadalmi intézmények. Talcott Parsons amerikai szociológus szerint a család két fő funkciója az elsődleges szocializá­ ció és a személyiségstabilizáció (Parsons-Bales 1956). Az elsődleges szocializáció az a folyamat. A szerzőpáros a család bizonyos funkciók el­ látásából fakadó jelentőségét hangsúlyozza. Sok feminista szerző megkérdőjelezte azt az elképzelést. a tagjainak egyenlőséget biztosító szféráról kialakult képet. E szemlélet szerint a család fontos feladatokat végez. hogy kétségbe vonta a családról mint béke szigetéről. hogy a család együttműködő. A feministák körében megoszlanak a vélemények . ezek közül azonban három külö­ nösen fontos. amelyek hozzá­ járulnak a társadalom alapvető szükségleteinek ellátásához és segítenek fenntartani a társadalmi rendet. Ennek az az oka. hogy a családmag gyakran eltávolodik a tágabb rokonságtól és nem tud a kiterjedtebb rokoni kötelékekre támaszkod­ ni. a feleség pedig az otthon keretei között „affektív". amelynek során a gyerekek megtanulják annak a társadalomnak a kulturális normáit. hogy a férj kenyérkeresőként „instrumentális" szerepet kapott. Ez a nukleáris családon belüli szerepspecializáció gyakorlatilag azt jelentette. Az egyik fő érdeklődési terület. A fel­ nőtt férfi és nő házassága révén a felnőtt szemé­ lyiség támogatásra talál és megőrizheti épségét. amely ma már sokkal kevés­ bé látszik helytállónak. amelyre a 18. Az iparosítás megindulá­ sával a család a gazdasági termelés egységeként veszített jelentőségéből. a személyiségfejlődés legfontosabb tere­ pe a család. fejezetben térünk ki részleteseb­ ben. A személyiségstabilizáció azt a sze­ repet jelenti. A feminista írások a témák széles skálájával foglalkoztak. A háborút követő évek­ ben a nők visszatértek hagyományos házi szere­ pükhöz. inkább reprodukciós. gyermekgondozási és szocializációs szerepe ma­ radt hangsúlyos. a ma­ gány és az óriási egyenlőtlenség terepe is. amit az iparosítás előtt még megtehettek a családok. Az ipari társadalomban sokak szerint meghatá­ rozó a család szerepe a felnőtt személyiség stabi­ lizálásában. hogy a családon belüli egyenlőtlen hatalmi viszonyok miatt bizonyos családtagok előnyösebb helyzetbe kerülnek a többieknél. A funkcionalista csa­ ládszemléletet azonban más alapon is bírálhat­ juk. akkor valamivel érthetőbbek. a nukleáris és ki­ terjesztett család történeti fejlődésével és a ro­ konsági kapcsolatok jelentőségével foglalkozott. hogy az ipari társadalom igényeinek kezelésére legalkalmasabb egység a nukleáris család. Mivel ez a gyermekkor első éveiben történik. Ugyanakkor lehet a kizsákmányolás.

mások azt állítják. hogy a családi élet erőszakos. munkahelyi és otthoni felada­ tai) megjelentek a mindennapi szóhasználatban. egyben a munka egy formája is. mint a férfiaknak . A feminista szociológusok vizsgálatokat végez­ tek azzal kapcsolatban. hogy oda­ figyelünk más lelki jóllétére . Eredményeik azt mutatták. amelyet a feministák fontos szempon­ tokkal egészítettek ki. Bár a gondozási tevékenység a szeretetre és a mély érzelmekre épül. Új nézőpontok Az elmúlt néhány évtizedben a feminista néző­ pontból végzett elméleti és empirikus vizsgálatok nagyobb érdeklődést keltettek a család iránt a ku­ tatók körében és az emberek többségében is. Ezeket az átalakulásokat azonban nem lehet megérteni a késő modern korunkban zajló általánosabb változásoktól elszakítva. amely megköveteli az odafigyelés. Van okunk azt hinni. oldalon). Egészen a legutóbbi időkig az iparosodott társa­ dalmak többségében sokan elfogadták a férfi ke­ nyérkereső modelljét. valamint az egyének személyes kapcsolataiban kibontakozó elvárások. sem a jogi-politikai körök (lásd a 181-183. és milyen minták alakulnak ki abban. és megállapításaimat külön kö- . megerőszakolása. Az olyan kifejezések. A feminista szociológusok igyekeztek megérteni. mert a feministák megállapították.számos feminista szerzőt foglalkoztat a kapcsolatokon belüli „ér­ zelmi munka". Ennek ered­ ményeként nagyobb figyelmet kapott a családon belüli erőszak jelensége. amely feminista nézőpontokra épít. a vérfertőzés és a gye­ rekek szexuális bántalmazása mind azért keltet­ tek nagyobb figyelmet a nyilvánosságban. Suliivan 1997). Gershuny et al. de az egyértelműnek látszik. Mások azt firtatták. valamint az együtt­ élés népszerűsége mind érdeklődésre számot tar­ tó témák. hogy továbbra is elsősorban a nők­ re hárulnak az otthoni feladatok. ha meg akarjuk ra­ gadni a személyes átalakulások és a nagyobb vál­ tozásminták közötti összefüggést. hogy ki hogyan férhet a háztartási pénzekhez és mennyire rendelkezhet azokkal (Páhl 1989). mint a „második műszak" (a nők kettős szerepe. a felismerés. mint valaha (Hochschild 1989. hogyan alakult ki a történelem során ez a munkamegosztás. a „mostoha-" és homoszexuális család­ formák elterjedtebbé válása. Az elmúlt évtizedben a családra vonatkozó szociológiai szakirodalom fontos törzse alakult ki. A második témakörbe. amelyre a feministák hív­ ták fel a figyelmet. sőt globális szinten bekövetkező módosulásokra. 1994. hogy az iparosítás előtt is létezett valami­ féle házi munkamegosztás. sőt a fizikai bántalmazás terepéül. FEJEZET arról. Az érdeklődés középpontjába a családformákban zajló nagyobb átalakulások kerültek: a családok és háztartások kialakulása és felbomlása. főként azt. A nők általában nemcsak konk­ rét feladatokat (például a takarítást és a gyermek­ gondozást) vesznek a vállukra. Hasonló gondolatme­ netet követve néhány szociológus megvizsgálta a fizetett és nem fizetett munka ütköző területeit. hogy a patriarchátushoz kötődik. hogy több nő végez fizetett munkát az otthonán kívül. hogyan oszlanak meg a források a családtagok között. hanem igen sok érzelmi munkát is vállalnak. továb­ bá máig jellemző hatalmi viszonyokat teremtett. Anthony Giddens: átalakuló intimitás Munkám során magam is megvizsgáltam. A feleség „kékre-zöldre verése". a sok családban létező egyen­ lőtlen hatalmi viszonyok tartoznak. mint a gyermekgondozás és a házimunka. Ez a folyamat a „férfiszféra" és a „női szféra" elkülönülését eredményezte. hogy a kapitalista termelés sokkal határo­ zottabb választóvonalat vont az otthon és a mun­ ka világa közé. hogy idővel a családokban egyenlőbb viszonyok alakulnak ki a szerepek és a feladatok megoszlása tekintetében. ho­ gyan változnak az intim kapcsolatok a modern társadalomban. A gondozási tevékenységek vizsgálata a harma­ dik terület. ezért kevesebb a szabadidejük. nem mindig tükrözik az otthon keretein kí­ vül kialakuló nagyobb trendeket és hatásokat.7. Ez különféle folyamatokat ölel fel a beteg családtag ápolásától az idős ro­ konról való. Figyelmet kell fordítani a társadalmi. A válások és a csonka családok arányának növe­ kedése. hogy mennyire érvényes például a „szim­ metrikus családra" vonatkozó állítás (Young-Wilmott 1973): az a nézet.annak ellenére. hogy mennyivel gazdagítja a nők nem fizetett otthoni munkája a gazdaság egészét (Oak­ ley 1974). árnyoldalait mintha jó ideje nem lát­ nák sem a kutatók. hogy fenntartsák a személyes kapcsolatokat (Duncombe-Marsden 1993). Meg­ nézték. de ezek nem válnak benne kizárólagossá. a megegyezés és a rögtönzés képes­ ségét. miképp szolgál a család a nemi elnyomás. De mivel a feminista családvizsgálatok gyakran az otthoni szféra konkrét kérdéseivel foglalkoz­ nak. hosszabb ideig tartó gondoskodásig. A gondoskodás néha csak annyiból áll. hogyan oszlanak meg a férfiak és a nők között az olyan otthoni feladatok. ezért korábbi keletű az iparosításnál. Míg egyes feministák az ipa­ ri kapitalizmus eredményének látják.

Ket­ tős mércével mértek: a nőtől elvárták. ami sebezhetővé teszi őket. A kritikusok azt is felvetik. Ezek egyike a házasság. hogy házasságon kívüli viszonyt folytassanak. A tiszta viszonyt az tartja össze.. és helyü­ ket az egymásra találók szerelme (confluent love) veszi át. A romantikus szerelem azt jelentette. A kapcsolatban részt vevő felek folyama­ tosan mérlegelik. amelyben csalá­ dot akartak alapítani vagy a vagyont igyekeztek átörökíteni.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK tétbe foglaltam [The Transformation of Intima­ cy. amelyek nagyrészt megsza­ badították a nőket a sorozatos (és életveszélyes) terhességtől és szüléstől. A plasztikus szexualitás kialakulásával meg­ változik a szerelem is. oldalon fejtek ki részletesebben. fejezetben. sőt a heteroszexuális párokra sem. hanem egyre inkább a tiszta viszony (pure relationship) eszméjére alapozzák kapcso­ latukat. mennyi­ re tudják a partnerek felfedni egymás előtt cél­ jaikat és szükségleteiket. Az egymásra találók közötti szerelem kialakulása részben magyaráz­ hatja a különélési és válási arányok növekedé­ sét. az otthon kényel­ mét és a szerető vagy örömlány nemiségét. mint a heteroszexuá­ lis kapcsolatok. Ez a folyamat a társadalmi reflexivitás kibonta­ kozásaként írható le. hogy mikor. E gondolat bírálói szerint a felnőttek kapcso­ latának tekintett tiszta viszony instabilitása el­ lentétben áll a gyerekekről is gondoskodó család sokrétű gyakorlatával. a 18. E fejezetet azzal kezdtem. Megha­ tározza a szerelem további alakulását. nyilván nem serken­ tette a nemi vágyat . A tiszta viszonynak sokféle formája lehet. Úgy vélem. és annál inkább igyekez­ nek megtalálni a megfelelő viszonyt. Az emberek ma már nem a romantikus szen­ vedélyre. nem a viszony kialakulását segíti. hanem gyakrabban kapcso­ lódott az anyagi környezethez. Sok férfi úgy próbálta oldani a romantikus szerelem erkölcsi normái és a szen­ vedélyes szerelem vágyai közötti feszültségeket. 1993). amely aktív és feltételes. Kialakult a plasztikus szexualitás (plastic sexuality). „Szexualitás és tár­ sadalmi nem" című fejezetben is). hogy a modernitás legutóbbi sza­ kaszában újra átalakult az intim kapcsolatok jel­ lege. Minél inkább választható lehetőséggé vá­ lik az egymásra találók közötti szerelem. ma viszont a házasoknak nem kell együtt maradniuk.1 7 2 .bár a férfiaknak bőven volt lehetőségük. A könyvemben foglalt gondolatok közül szá­ mos előfordul a Beck-Beck-Gernsheim házaspár írásaiban is. hogy a roman­ tikus szerelem eszméi széttöredeznek. amely nem téveszten­ dő össze a szenvedélyes szerelem többé-kevés­ bé egyetemes késztetéseivel. mennyire valósulhatnak meg a céljaik. A szerelem intimitásra épül. amely bizalmat teremt. hogy szétválasztotta a feleség. milyen gyakran és kivel akarnak szeret­ kezni (ez derül ki majd a 12. Ma már több lehetőség közül választhatnak: régeb­ ben nehéz vagy lehetetlen volt válni. Hiába ígért azonban kölcsönös vonzalomra épülő egyenlőséget a kapcsolatban. és hiányoznak belőle azok a különböző tapasztalatok. akkor egymáshoz van­ nak kötve. A modern társadalmakban élők még sosem válogathattak ennyi lehetőség közül. amelyeket a (hete­ roszexuális) kapcsolat felbomlásakor férfi és nő szerezhet. mennyire szolgál megelégedésükre a kapcsolat. amelyről a fejezet korábbi részében volt szó. Az azonos ne­ műek kapcsolatának egyes formái nyitott. érdemes-e folytatni. század végén alakult ki (erről már volt szó a 1 7 0 . amelyet a 4. hanem döntő szerepe volt benne a magunk alakította éntudat kialakulásának is. A szexualitás képlékennyé vált. annál inkább háttérbe szorul az a gondolat. olda­ lon). hogy ha ketten összeházasodnak. bár általában (főként az együtt élő párok számának növekedésével) csak a már meglévő viszony keretéül szolgál. gyakorlati­ lag a romantikus szerelem vezetett a nők feletti férfiuralomhoz. hogy meg kell találni „az igazit". A romantikus szerelemtől eltérően nem tart örökké és nem köt­ hető egyetlen személyhez. . hogy a modern élet. Ók is azt mondják. hogy a tisz­ ta viszony felnőttek közötti kapcsolatokra szűkí­ tett gondolata azt tükrözi. hogy szűz maradjon. A romantikus szerelem. Úgy vélem. amíg érte nem jön a megfelelő férfi. A plasztikus szexuali­ tás létrejöttét azonban nemcsak technikai vívmá­ nyok segítették. a 109-110. ha kapcsolatuk kiüresedik. A paraszti élet. hogy a gyerekek és a gyermekkor kiszorul a szociológiai gondolkodás­ ból (Smart-Neale 1999). akárhogyan alakul a kapcsolatuk. A tiszta kapcsolatok azonban semmiképp nem korlátozódnak a házasságra. a férfinak viszont nem írtak elő ilyen normát. így elválasztható a reprodukci­ ótól. amelyet a felek szabad akaratukból vál­ lalnak. amíg csak lehet. Az alábbiakban részletesebben is­ mertetem gondolatmenetüket. hogy mindkét fél elfo­ gadja: „hallgatólagosan" mindketten élvezik a kapcsolat előnyeit. hogy a premodern társadalomban nem volt szokás a nemi vonzalomra vagy a romantikus szerelemre ala­ pozni a házasságot. amely naphosszat ínszakasztó munkával telt. főként az egyéni választás lehetőségének el­ terjedése óriási átalakuláshoz vezetett intim kap­ csolatainkban. mege­ gyezéses jellegükből fakadóan közelebb jutottak a tiszta viszony ideáljához. Ez részben a jobb fogamzásgátlási módsze­ reknek köszönhető.

a házasság és az otthoni teendők képezik megegyezés tárgyát. Bár a házasság és a családi élet „la­ zábbnak" látszik. Az emberek szerelemből háza­ sodnak és szerelemből válnak. amíg azok egy csapásra rémálmokká nem vál­ toznak (1995. valamint a válások arányának a növekedése. Ezek a minták kevésbé állandóak. hogy modern korunk­ ban a kapcsolatok úgymond jóval túlmutatnak önmagukon: nemcsak a szerelem. a gye­ rekek. amely csak saját sza­ bályainak engedelmeskedik. elvont és gyorsan változó. Mivel magyarázhatók ezek az ellentétes tendenciák? A szerzők szerint egyszerű a válasz: a szere­ lemmel. Meg­ állapítják. kockázatos világunkban a szerelem nyújt kapaszkodót: A szerelem az. és ma már végtelenül sok választási lehetőség áll az egyének előtt. hogy ko­ runk tele van a család. a politikáról. F E J E Z E T Ulrich Beck és Elizabeth Beck-Gernsheim: a szerelem zűrrel jár A szerzőpáros-házaspár könyvében [The Nor­ mal Chaos of Love. ha egy helyett két „munkaerő-piaci élet­ rajzzal" kell zsonglőrködni. A válás egyre gyakoribb. bánkódás és újabb próbálkozások szakadatlan körforgásában élnek. Beck és Beck-Gernsheim azt mondják. még mindig na­ gyon fontosak az emberek számára.. mint egykor. hogy csökken a születések aránya. Bizonytalan.] korunk legfőbb drámá­ ja". hogy a „nemek harca [. Szerintük a szerelem egyszerre kétségbeejtő és elandalító: „hatalmas erő. 1 7 5 . hanem a kapcsolatok már a munkáról. mert világunk annyira lehengerlő. amelyek köre az apró-cseprőtől a legkomolyabbig terjedhet. normák és elvek érvényüket vesztették. Kritikusaik azt vetették a szerzők szemére. hogy ezek az új fejlemények megfeszített mun­ kát. vagyis a homoszexuális kapcsolatokra ügyet sem vetnek (Smart-Neale 1999). hogy ez épp azért van. Ma a házasságok a felek szabad akaratából.1 7 6 . A szerzők sze­ rint a szerelem az egyetlen. hogy a korábban a személyes kapcso­ latokban irányadó tradíciók. hogy legyűrjük a modern élet szülte kétségeket és félelmeket. sóvárgunk. jelentős erőfeszítéseket követelnek. aggodalmaiba és vi­ selkedésmintáiba". a gazdaságról. hogy a mai „nemek har­ ca" a lehető legvilágosabb jele az emberek „sze­ releméhségének". hogy kevesebben kötnek házasságot. hogy a két nem harca „korunk legfőbb drámája". mégis megmarad az erős remény és hit abban. semmit nem takargatunk a másik elől. hogy a szerelem egyre fontosabbá válik. bizalomra. Lehet. A szerzők ezen azt értik. hogy kizárólag a heteroszexualitással foglalkoznak: azt mondják. a családjogi bíróságok és a házassági önsegítő cso­ portok számának. de óriá­ si az igény a meddőség elleni kezelések iránt. hogy utat találjunk magunkhoz és máshoz. Beck és Beck-Gernsheim úgy látják. vallomást teszünk és megbocsáttatunk. ha egy szennyezett vi­ lágban még levegőt venni is kockázatos.. Le­ het. hogy még mindig nem gyengül a párban élés vágya. vagy jó időre otthagyták pályájukat.• 198 7. a szak­ mai ügyekről és az egyenlőtlenségről is szólnak. hogy férfiak és a nők között egyre több kibékíthetetlen ellentét alakul ki. és bevési üzeneteit az emberek várakozásaiba. meg­ értjük. hogy a férfiak mellett egyre több nő is igyekszik szakmai pályafutását egyengetni éle­ te során. ma a férfiak és a nők számára is fon­ tosak a szakmai és személyes szükségleteik. ezt bizonyítja a házassági tanácsadó ipar. . hogy a „szerelem" túl egy­ szerű válasz korunk bonyolult kérdéseire. akkor az emberek a szerelem hiú ábrándjait kergetik.). A modern pároknak ma sokféle problémával kell szembenézniük. A szerzők arra a következtetésre jutnak. módo­ sítják. Korábban a nők többnyire csak rész­ munkaidőben dolgoztak otthonukon kívül. amelyben az embe­ rek igazán önmagukra találhatnak és kapcsolatot teremthetnek másokkal. Megállapítják. nem anyagi érdekből vagy családi ösztökélés hatására köttetnek. amikor önmagunkat keressük. A szerzőpáros megállapítja. igazoljuk és alátámasztjuk. De Beck és Beck-Gernsheim azt mondják. a szex. főként akkor. hogy igaz szerelemre és be­ teljesülésre lelhetnek. megosztjuk testünket és gondola­ tainkat. hogy felneveljék gyermekeiket. Ha semmi nem látszik biztosnak vagy biztonságosnak. a munka. házasságok és családminták zavaros jellegét vizsgálja a gyorsan változó világra vetítve. a reménykedés. ami egyszerre eredményez szabadságot és újabb ter­ heket. Kiszámíthatatlan világunk­ ban a szerelem lett a hit új forrása. Bár a férfiak és a nők közöt­ ti feszültségek nagyok. a szeretet és az egyéni érdekek érvényesítésének szabadsá­ ga közti érdekütközésekkel. otthonra vágyunk. 1995) a személyes kapcsola­ tok. Azt gondolhatnánk. ami volt és ami van. személytelen. de afe­ lől semmi kétség. amikor másokkal tartós kapcsolataikat kialakítják. de magasak az újraházasodási ráták is. javítják vagy felbontják. mint valaha. o. Ezek után talán nem meglepő. Ez az ütközés igen jól érezhető a személyes kapcsolatokban.

és az emberek többségét a családi kötelesség fogalmainak rová­ sára csak saját boldogsága érdekli. hanem hogy hány van belőlük. hogy könyve hőse a (családi. Bauman kifejezése. Bauman megjegyzi. ha a körülmények úgy alakulnának. A szerző addig megy. egymáshoz „félig-meddig kötő­ dő párok" társadalma. Gyakran szakemberekhez . eltéphetetlen kötései. Bauman szerint nem akarjuk tudomásul venni.oda-vissza ingázunk a két véglet. amelyek­ be mára a legtöbben belegabalyodtunk (O'Neill 2002). hogy a modern társadalom „csepp­ folyós".CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK Zygmunt Bauman: cseppfolyós szerelem Zygmunt Bauman szociológus könyvében (Li­ quid Love. nem valós kapcsolat. A házasság­ ra vonatkozó hatályos törvények.kiáltják a családi értékek pár­ tolói. és szeret­ nénk egyéni céljainkat megvalósítani. csak súlyuk vagy fogadtatásuk lehet más az eltérő kulturális környezetben. Az alábbiakban ezért ismertetem azt a máig tartó vitát. egy 28 éves férfi mondott az elektronikus viszony legfőbb előnyé­ ről: „Mindig kéznél van a Delete gomb. Másrészt vágyunk a biztonságra: szeretnénk feszesebbre vonni a partnerünkkel kialakított kötelékeket. hogy mi­ lyen mélyek a kapcsolataink. de a keserűségek­ től szabadulnánk. mert ha tömény. A hálózatban a technikai összeköttetést kedvünk­ re. biztonság és szabadság közt. Az „emberi kapcsolatok gyengesége" láttán kap­ csolatainkban minőség helyett mennyiségre kez­ dünk törekedni. A válást akkor . akinek a legjobb esetben sincsenek állandó. aztán jó mélyre visszagyömöszölhetjük. hanem az állandó üzenetforgalom. Könyve „az emberi kötelékek gyenge­ ségéről". Nem maga az üzenet a fontos." Baumant gyakran vádolják azzal. amelyeket az 1960-as években fogadtak el.folytatja Bauman . ug­ rásszerűen nőtt a válások aránya. nagyon liberális­ nak nevezhetők. amelyekből könnyen szabadulhatunk. ha akarunk. A szerző úgy véli. hogy túl sö­ tét képet fest intim kapcsolataink átalakulásáról. Vajon jól értékeli a helyzetet? Az utóbbi idők egy-egy nagy társadalmi-politikai kérdését is érinti. összeköttetési hálózatról beszélnek. Egyrészt vágyunk a szabad­ ságra: szeretnénk laza kötelékeket. amit gyorsan előránthatunk. hogy a körülmények gyakran változnak ezért mondja. érzelmi szférát érintő változások messze túlnőt­ tek bármely ország határain. 2003) kifejti. Könyvében idézi. hogy megnehezíti a válást. hogy a féktelen „individualizá­ ció" világában a kapcsolatok felemás természe­ tűek: ellentétes. hiszen az állandó változás és a tartós kö­ telékek hiánya jellemzi. az ebből fakadó bizonytalanságról és a vele kapcsolatos reakcióinkról szól. Ezeket az érveket nem csak Európában és az Egyesült Államokban hallhatjuk. az SMS-t csonka mondatokban írjuk. hogy a „cseppfolyós modem" társadalomban élők kap­ csolati attitűdjeit a szederszörphöz hasonlítja: ezt leginkább hígítva isszák. ha kell. KÖVETKEZTETÉS: VITA A CSALÁDI ÉRTÉKEKRŐL „Oda a család!" . mert az sokkal szilárdabb és ren­ dezettebb volt a kusza kapcsolatoknál.fordu­ lunk tanácsért. hogyan lehet összeegyeztetni a kettőt. hanem inkább összeköttetésről. amely bármikor felbontható. vallási vagy házassági) „kötelékek nél­ küli ember". amely az utóbbi időkben ment végbe. Bau­ man számára a cseppfolyós modern viszony iga­ zi jelképe a számítógépes társkeresés. Már nem az a fontos. hogy manapság a nemi kapcsolat „a legizgalmasabb beszédtéma és lát­ hatóan az egyetlen jó játék. szabadon felépíthetjük vagy bonthatjuk. Az összeköttetés virtuális. így aztán . Az eredmény az egymással „farzseb-kapcsolat"-ot kialakító. „ha férj és feleség is úgy kívánja". Bauman hősének kötései inkább csak lazán csomózottak. a hálózat viszont csak néhány pillanatnyi összeköttetést. nyíltabb lett a szexualitás megítélése. hogy az emberek ma már nem kapcsolatról. amikor végigtekintenek az elmúlt néhány évtizedben bekövetkezett változásokon: liberáli­ sabb. hiába hírhedten koc­ kázatos". amely a családi értékeket féltők és a kérdést másként látók között alakult ki. különböző irányokba vivő vá­ gyakkal vannak tele. A házasságot gyakorlatilag szer­ ződésnek tekintik. hogy mielőbb elküld- hessük). Az aggodal­ maskodók szerint helyre kell állítani a családi élet erkölcsiségét: fel kell támasztani a tradicio­ nális családot. mert a nélkül kirekesz­ tettnek éreznénk magunkat. Bauman kifejti. ha már nem kell. rosszul lesznek tőle. hogyan próbálunk képet alkotni ezekről a változásokról. Bauman azt írja. hogy olyan sokat beszélünk és üzen­ getünk egymásnak mobiltelefonon (sőt. Kínában például az állam azt fon­ tolgatja. Szinte mindenütt felvetődnek ugyanezek a kérdések.például terapeutához . amit egyik interjúalanya. Bauman szerint részben ezzel ma­ gyarázható. A kapcsolat kölcsönös bekapcsolódást feltételez. a „far­ zseb-kapcsolat" (top pocket relationship) valami olyasmit jelent. hogy „nincsen rózsa tövis nélkül": élvez­ nénk a kapcsolat édes örömeit. A személyes. osztály-. hogy a csomókat könnyű legyen oldani minél előbb.

Szerintük a csa­ lád nem szétesik. hanem az együttélés is gyakoribbá vált.7. FEJEZET is jóváhagyhatják. hogy meg kell vé­ deni a „hagyományos" családmintákat.mondják mások. és nem csak azért (mint korábban. vagy még inkább a férj nélkül maradt nőket sújtotta. A válásra vonatkozó számadatok bizonyos mér­ tékig mind becslések. Kínában sok szó esik arról. a 1 7 4 . Melyik félnek van igaza? Valószínűleg mind­ két nézetet kétkedve kell fogadnunk. hogy válaszúthoz érkeztünk. A férfi is. hogy mindenkit igyekeznénk ugya­ nabba a skatulyába gyömöszölni.1 7 5 . és néhol jelentős ellenállásba üt­ közik. E kritiku­ sok közül ma sokan a család széteséséről beszél­ nek. ahogyan mások­ kal alakítunk ki kötelékeket. A mai szexuális életközösség és házas­ ság már nem lehet olyan. mert a házasság és a család korábbi formáit átalakító társadalmi változások többsé­ ge visszafordíthatatlan. miközben mások számára megteremtik a beteljesülés és az önmeg­ valósítás új lehetőségeit. de a régebbi trendek alap­ ján arra számíthatunk. hogy a szexualitást. ame­ lyet inkább a szülők. éppenséggel szorgalmaznunk kellene. A családban találkozik össze egy sor trend. vagy azért. Azért is lehetetlen. hogy a válások aránya már nem növekszik olyan meredeken. A hagyományos családforma védelmezői azt mondják. A kínai városokban nemcsak a vá­ lás. amelyek a társada­ lom egészét érintik: a nemek egyenlőbbé válása. Az érzelmi kommunikáció . mond­ ván. mert a tradicionális család úgy. hogy a házasságból kihunyt a „kölcsönös ragaszkodás". a sze­ xuális viselkedésformák és elvárások változása. kapcsolatokat. amely sokszor az agglegényeket. csalá­ dunkban. Az együtt élő párokat már nem érheti társadalmi elutasítás „tiszteletreméltóbb" házas barátaik ré­ széről.Senki nem tudja megjósolni. A nők nem fogják nagy számban újra vállalni az otthonukhoz kötöttsé­ get. akár rosszabb. hogy ma modell lehetne. nem kell tartania a társadalom roszszallásától. a társadalom alapvető intézménye. Nemrégiben felmérést végeztek a gazdasági fej­ lődésben elmaradó Kanszu tartományban.mindennél fontosabb lett életünk­ ben. Mit hoz a jövő? Tovább gyengülnek a tartós házas­ ságok és életközösségek? Egyre inkább keserűség és erőszak tarkítja majd az érzelmi és szexuális színteret? . A házasság két család egyezsége. Vagy­ is ahelyett. amely szerint a házasságok 60 százaléka még mindig a szülők megegyezésére épül. Globális forradalom zajlik. biccents. Számos nyugati országban még hevesebb. mint régen . ha az egyik fél ellenzi. mint korábban.akár jobb. Ma újra­ kezdhetik azok. mert régen túl sok elnyomó oldala volt a családnak ahhoz. „Tévedés!" . és az is. A hagyo­ mányos családhoz nem térhetünk vissza. a nők nagyarányú munkaerőpiacra jutása. a személyes és a családi szférában egyaránt.hiába próbálják az állami szervek hol ösztönzőkkel. mint az érintettek kötnek. a nő is egyedülálló maradhat. Mindenképp van némi igazságuk azoknak. A kínai válások aránya a nyugati országokhoz hasonlítva még mindig alacsony. nem fogadják őket olyan ellenérzésekkel. Kína óriási vidéki területein viszont egészen más a helyzet. sosem létezett. Meleg párok is összeköltözhetnek és gye­ rekeket nevelhetnek. amelyből korábban csak keservesen szaba­ dulhattak. hiszen megszabadíta­ nak minket a múlt béklyóitól és gyötrelmeitől. hol büntetéssel korlátozni a gyer­ mekáldást. de gyorsan növekszik . De a . Korábban is említettem. ame­ lyek személyes életünkben következnek be: nemi és érzelmi életünkben. házasságunkban. De nem kétséges. akkor az nagyon nagy jelentőséggel bír. Egy kínai szólás sze­ rint: „Menj el hozzá. házasodj!" Mégis furcsa fordulat következett be a modernizálódó Kína történetében: a városközpontokban ma vá­ lók közül sokan vidéken keltek egybe a hagyomá­ nyos módon. hogy a ma kötött házassá­ gok mintegy 60 százaléka tíz éven belül válással végződik. Ez a forradalom a világ különböző részein különböző ütemben zajlik. csak változatosabbá válik. ha úgy tartja kedve. megosztó vita alakult ki ebben a kérdésben. amelynek során minden megváltozik: az is.pon­ tosabban a kapcsolatok cselekvő kialakítása és fenntartása . oldalon fejtegettem). hogy minél több formá­ ja legyen a családnak és a szexuális életnek (Hite 1994). A kéthetes várakozási idő letelte és egy kisebb illeték megfizetése után a pár útjai szétválhatnak. A ma zajló változások között nincs fontosabb azoknál. a házasságot és családot érintő trendek egyesekben erős aggodalmakat keltenek. Hová vezethet mindez? Lehet. Ha valóban most van szétesőfélben. mint ahogyan a múltban tették volna. akkor azt megsínyli a csa­ lád. hogy ha csak a viszony fontos. A házasság és a család sokkal tradicio­ nálisabb . hogy a válás nem min­ dig a boldogtalanság megnyilvánulása. de azért nem kezdett csökkenni. aho­ gyan általában elképzelik. akik szerint örülnünk kell a családformák mai nagy változatosságának. Az elmondottakból könnyen arra a következte­ tésre juthatunk. ahogyan ma­ gunkról gondolkodunk. akik a korábbi időkben kénysze­ redetten megmaradtak a szerencsétlen házassá­ gokban. otthon és munka módosuló viszonya.akárcsak más fejlődő ázsiai országokban.

mégis szilárd társadalmi intézmény marad. hogy családnak tekintsék őket. amelyek kulcsfon­ tosságúak mind a szociológia. Ennek eredményeként a né­ pesség egyre nagyobb része él egyszülős ház­ tartásokban. hogy az egyéni szabadságokat. számít ez valamit? . Az együttélés (ami­ kor egy pár házasságon kívül él együtt sze­ xuális kapcsolatban) egyre gyakoribb számos ipari országban. A nyugati társadalmakban a házasság. A házas­ ság két.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK házasság és a család fentiekben is végzett szo­ ciológiai elemzése egyértelműen abba az irány­ ba mutat. Nyilvánvalónak látszik. Az etnikai kisebbségi csoportokban is igencsak sokféle családformát találhatunk. vagyis hogy vala­ kinek egyszerre két vagy több házastársa lehet. amelyeket többségünk ma nagyra értékel személyes életében. Két ember kapcsolatának meghatározó alapja ma már nem a házasság. A család olyan rokonsági csoport. hogy gondjainkat nem oldhatjuk meg a múltba révedve. és ugyanígy nem tekinthető a gazdasági tevékenység alapjának sem. Hanyatlanak-e a családi értékek? Ha igen. Elég-e a szerelem ahhoz. Nagy-Britan­ niában a dél-ázsiai és a karibi fekete származá­ sú családok különböznek az ország jellemző családfajtáitól. vagy házasság révén létrejött kapcsolatot je­ lent. A háborút követő években növekedett a válá­ sok aránya. A nukleáris családban egy házaspár (vagy egy egyedülálló szülő) él együtt vér szerinti vagy fogadott gyerekeivel. Kiterjesztett családról akkor beszélünk. Igen magasak az újraházasodási arányok. A gyerekek szexuális bántalmazói. a családon belüli erőszakos cselekmények el­ követői rendszerint férfiak. 9. hogy gyengül a férfi kenyérkereső szerepe. mind az antro­ pológia számára. keretein belül előfordulhat szexuális bántalmazás és erő­ szak is. 10. A családi életre korántsem mindig a boldog­ ság és a harmónia a jellemző. Az „apahiány" azt jelenti. amikor a házaspáron és a gyerekeiken kívül más rokonok is élnek a csa­ láddal együtt. a család és a házasság szorosan összekapcsolódó fogalmak. hogy az apának a szétköltözést vagy válást követően csak szór­ ványos kapcsolata van gyermekeivel (ha van egyáltalán). 6. összebékítsük azzal a szükséglettel. 2. milyen új szerepe lehet a családban? 4. Arra kell törekednünk. 7. hogy a társadalmi és a szexuális kap­ csolatok a jövőben is igen sokféle formát öl­ tenek. ennélfog­ va a család is a monogámiára épül (amely kul­ turálisan elfogadott szexuális viszony egy nő és egy férfi között). A házasság és a család igen nagy teherés próbatételeknek van kitéve. Hogyan jelezheti a válások növekvő aránya. ugyanakkor csökkent az első há­ zasságok száma. 3. mert az emberek ma már kevésbé ítélik el a homoszexualitást. 5. A melegeknek és a leszbiku­ soknak szintén egyre több lehetőségük van párként együtt élni. hanem még erősödött is? 3. A 20. Ma már nagyon sokféle családforma létezik. 4. század folyamán az iparosodott társadal­ mak többségében megingott a hagyományos nukleáris család uralkodó helyzete. Egy-egy homoszexuális párnak sikerült kivívni azt a jogot is. Sok más kultúrában elfogadják vagy ösztönzik a poligámiát. társadalmilag jóváhagyott szexuális kapcsolatban együtt élő ember viszonya. ÖSSZEFOGLALÁS 1. MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK 1. Most. ami valószínűleg összefügg azzal. A rokonság. hogy a házastársi kapcsolat jelentősége nemhogy csökkent volna. vagy azzal szoros és folyamatos kapcsolatban állnak. hogy a férfiak másfajta erő­ szakos cselekedetektől sem riadnak vissza. 8. A rokonság vagy genetikai. Minden családforma egyformán elfogadható a mai társadalmakban? 2. amely­ nek feladata a gyerekek felnevelése. hogy fennmaradjon a család intézménye? 5. A házasság ma már egyik nem esetében sem számít a rendszeres szexuális élet feltételé­ nek. hogy másokkal szilárd és tartós kapcsolatokat kell kialakítanunk. Az újraházasodás mostohacsalád kialakulásához vezethet: ebben a családfajtában legalább a felnőttek egyikének előző házasságból vagy kapcsolatból származó gyermekei vannak.

Linda .cps. az individualiz­ mus és a szabadság erősítése) http://www. (2002): Sociology of Families.uk Family Research Council http ://w w w.org. Sage.) (1999): The 'New'Family. E. Loughborough.Castellino.co. Lerner. Newman. New York. G. Helen (szerk. Cheltenham. kiadás). Youth and Family Policies http://www.és tanácsadó csoport) http://www.uk Clearinghouse on International Developments in Child. Cross-National Research Group. Elgar. Routledge. amelynek célja a család.demos.Kidd.) (1999): Adolescents and Their Families: Structure. Hantrais. G. Palgrave. Sage (2. E.) (2000): Family Business. (2001): The Family. Suva. a családdal és a szegénységgel foglalkozó kutató. Marlene (szerk. (szerk. Jane (2001): End of Marriage: Individualism and Intimate Relations.org Demos (a társadalmi kirekesztéssel. B. Domini R. . FEJEZET AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK Allan. Garland.) (1999): Changing Family Forms. W.7.Smart. Function and Parent-Youth Relationship. Richard M. Law and Policy. C. New York. . London. (2001): Families. L. Palgrave. Gordon . Work and Welfare. London. .civitas . Loughborough University. D. frc. Hughes.org. (szerk. London/New York. org . Steel. London. London.uk Civitas http ://www. Lewis. European Research Centre.Lohkamp-Himminghofen.Crow.childpolicyintl.) (2000): Ordering Lives: Family.Ferguson. Demos. Ross (szerk. a vállalkozás.Grauerholz. Centre for Policy Studies (tanácsadó testület. E. . . Wilkinson. Households and Society.

EGÉSZSÉG. BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG A TEST SZOCIOLÓGIÁJA AZ EGÉSZSÉG ÉS A BETEGSÉG SZOCIOLÓGIÁJA Az orvostudománnyal kapcsolatos szociológiai nézőpontok Orvostudomány és egészség a változó világban Az egészséggel és a betegséggel kapcsolatos szociológiai nézőpontok AZ EGÉSZSÉG TÁRSADALMI ALAPJA Osztály és egészség Nem és egészség Etnikum és egészség Egészség és társadalmi kohézió A FOGYATÉKOSSÁG SZOCIOLÓGIÁJA A fogyatékosság egyéni modellje A fogyatékosság társadalmi modellje Fogyatékosság az Egyesült Királyságban és világszerte Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források .

M á s f e l ő l a z a n o r e x i a kü­ lönösebben n e m is kötődik vallási hiedelmek­ h e z . é s e l s ő s o r b a n n ő k n é l fordul e l ő . akit az v i s z a sírba.i l y e n pél­ d á u l az. a soványságot pedig egyenesen helytelenítették. így a z t á n n e m e s z i k egy falatot s e m .N é z z é k a z a l á b b i k é t f é n y k é p e t ! M i n d k e t t ő n szin­ te ugyanolyan beesett arcot. akiknek csak kevés é l e l e m jut vagy s e m e n n y i . h o g y a z m á r s z i n t e a z é l e t b e n m a r a d á s h o z s e m elég. a k i a világ e g y i k leg­ g a z d a g a b b o r s z á g á b a n él.a s é v e k b e n i s azt t e k i n t e t t é k i d e á l i s nő- .pél­ dául szentek. a m e l y fizikai t ü n e t e k b e n m u t a t k o z i k m e g . például Szomá­ liában. D e a k á r c s a k e k ö n y v m á s t é m á i r ó l . ő m é g s e m eszik. h o g y e n n e k a b e t e g s é g n e k v o l n a fizikai oka.i s m e r e t l e n e k az é l e l m i s z e r b e n szűkölködő fejlődő országokban. h o g y b á r t á r s a d a l m a már n e m tud mit kezdeni a sok élelmiszerrel. a n o r e x i á b a n s z e n v e d . E u r ó p á b a n m é g a z 1 6 0 0 . A p r e m o d e r n társadal­ m a k t ö b b s é g é b e n a telt n ő i a l a k o t i d e a l i z á l t á k . k u l t u r á l i s h a t á s o k b e f o l y á s o l j á k ő k e t . E két esetben élesen eltérő társadalmi dinami­ káról van szó. h o g y a k a r c s ú s á g m á r .éheztették magukat h a l á l r a v a l l á s i o k o k b ó l . B á r a z a n o r e x i a i s o l y a n b e t e g s é g . A b a l o l d a l i k é p e n l é v ő fiatal af­ rikai l á n y t a z e m é s z t i el. s z o r o s a n összefügg a f o g y ó k ú r a g o n d o l a t á v a l . M e g s z á l l o t t a n egy i d e a l i z á l t k a r c s ú t e s t r e s z e r e t n e szert t e n n i .a s é s 1 7 0 0 . Az élelmiszerhiány miatti éhezést okozó tényezőkkel szemben az e m b e r tehetetlen. é s n e m t u d u n k róla. A j o b b o l d a l o n l é v ő fiatal n ő b r i t t i n é ­ dzser. amelyek a modern társadalomban alaposan megváltoztak. m e r t azt m u t a t t a . A TEST SZOCIOLÓGIÁJA A z e m b e r i s é g t ö r t é n e t e s o r á n c s a k k e v e s e n . az v i s z o n t k a p c s o l ó d i k a vonzó külsőről. a k k o r azt g o n d o l h a t n á n k . h a n e m a tehetősebbekre . és i l y e n h e l y z e t b e c s a k a l e g s z e g é n y e b b e k ke­ r ü l h e t n e k . h o g y t á r s a d a l m i . A b r i t t i n é d z s e r . A z a n o r e x i a é s m á s táplál­ kozási zavarok n e m azokra jellemzők. csontig soványodott t e s t e t l á t h a t n a k . vagyis szegény. H a testi b e t e g s é g . főként a női testről kialakult nézetekhez. h o g y b i o l ó ­ giai v a g y fizikai t é n y e z ő k k e l m a g y a r á z h a t ó . h o g y e g y s z e r ű e n n i n c s m i t e n n i e . h o g y a z i l l e t ő n e m e s z i k ele­ get. az e g é s z s é g r ő l és a b e t e g s é g r ő l is e l m o n d h a t j u k .m á r k ö v e t e l m é n y . vagy c s a k o l y a n k e v e s e t . misztikusok .

vagy n e m . p é l d á u l Rubens k é p e i t (lásd f e n t ) . A z ó t a egyre g y a k o r i b b á vált a fiatal n ő k k ö r é b e n . E fejezet e g y i k fő t é m á j a az. t á r s a d a l m o n k í v ü l l é t e z ő dolog. a z t á n e l k e z d r e n ­ geteget e n n i é s p r ó b á l j a h á n y t a t n i m a g á t . A női szépség n y u g a t i k é p e i e l t e r j e d t e k az e g é s z v i l á g o n . hogy telt i d o m ú (sőt. 3 . a m e l y e k n e k a tagjai v a g y u n k .a k á r c s a k a b u l i m i a . h o g y v a l a m i . Tehát az a n o r e x i a g y ö k e r e i t a n ő i t e s t r ő l ki­ alakított k é p b e n k e l l k e r e s n i . m a j d szándékosan k i h á n y j a a z e g é s z e t . Franciaországban ismerték fel ezt a r e n d e l l e n e s s é g e t . A testszociológiaként míg a n e m n y u g a t i o r s z á g o k b a n a r á n y u k 0 . a m e l y a v á l t o z á s o n ment keresztül k o r u n k m o d e r n t á r s a d a l m a i b a n . 39 s z á z a l é k u k azt m o n d t a .és velük együtt a hozzájuk k a p c s o l ó d ó betegségek is. h o g y a z i l l e t ő s o k á i g koplal. társadalmi interakciós képessé­ günkre gyakorolt hatását.EGÉSZSÉG. e g y a z o n s z e m é l y ­ ben m e g t a l á l h a t ó k . t ö b b n y i r e g a z d a g n ő k i l y e n p r o b ­ l é m á k k a l k ü s z k ö d n e k (Efron 1 9 9 7 ) . 2004) fel­ tárta. de ez a test n e m c s a k úgy m i n d e n t ő l függetlenül van.m e n n y i t e h e t . a m i e l s ő p i l l a n t á s r a c s u p á n s z e m é l y e s g o n d n a k lát­ s z i k . h o g y a test egyre i n k á b b e l v á l i k a „ t e r m é s z e t t ő l " : a m i n k e t körül­ v e v ő k ö r n y e z e t t ő l é s saját b i o r i t m u s u n k t ó l . és akik vagy e l m e n n e k emiatt orvoshoz. nyilván van testünk. K í n a . de c s a k m o s t a n á b a n v á l t á l t a l á n o s ideállá a n ő k k ö r é b e n . T e s t ü n k r e t á r s a d a l m i t a p a s z t a l a t a i n k é p p ­ úgy e r ő s e n h a t n a k .a s é v e k b e n számoltak be táplálkozási zavarokról.ez nagyjából megegyezik az amerikai aránnyal.7 . Az anorexia és más táplálkozási zavarok m á r igencsak i s m e r t b e t e g s é g f a j t á k a m o d e r n társa­ dalmakban. h o g y h o g y a fiatal. A z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n 1 8 . a F ü l ö p ­ s z i g e t e k . h o g y a k a r c s ú n ő a l a k a kívánatos. a m e l y e k e t a k k o r i b a n festettek. Tes- . Rubens 1613 táján készült festménye Vénuszt. Az 1980-as és 1990-es években Hongkongban és S z i n g a p ú r b a n . Em­ berek vagyunk. P é l d á u l J a p á n b a n e l ő s z ö r a z 1 9 6 0 .15 m i l l i ó l e h e t a z o k n a k a f é r f i a k n a k és n ő k n e k a s z á m a . h o g y megtartsa n o r m á l i s s ú l y á t .2 4 é v e s nők k ö r é b e n végzett f e l m é r é s r á m u t a t o t t . t e s t e s ) n ő k e t á b r á z o l t a fes­ tő. BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG m i n d e n n a p e s z é b e j u t a fogyókúra. sokakat foglalkoztató kérdés.és az a b b ó l e r e d ő táplálkozási zavarok . H a v a l a k i i s m e r i a képeket. v a l a m i n t Tajvan.n e m c s a k az euró­ pai és amerikai nőkre jellemzők. m é g i s c s a k az e l m ú l t harminc-negyven é v b e n s i k e r ü l t f e l t á r n i a z o k a i t (Brown-Jasper 1993). b i z o n y á r a é s z r e v e t t e . a k i k e t ilyen zavarok gyötörnek. nek. akkor be kell látnunk. m i n t a z o n c s o p o r t o k n o r m á i és é r t é k e i . a m i jól mutatja a társadalmi tényezők egészségünkre. A hasonló zavarokban szenvedőket segítő Eating Disorders Association becslése szerint az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n ö s s z e s e n 1. M a a z a n o r e x i a a fia­ tal j a p á n n ő k k ö z e l 1 s z á z a l é k á r a j e l l e m z ő . Ha az a n o r e x i a é l e t v e s z é l y e s f o r m á i n k í v ü l a z z a l i s szá­ molunk. n e m p u s z t á n v a l a m i fizikai.3 .a z i l l e t ő n e m tudja. A z a n o r e x i a é s a bulimia g y a k r a n együtt jár. Először 1874-ben. amikor valaki e l ő b b d e g e s z r e z a b á l j a m a g á t . L e h e t . M e g i n t c s a k a r r ó l v a n szó. 4 6 . A k ó r o s k a r c s ú s á g r a t ö r e k v é s . h a n e m m i n d e n iparosodott országban. A M e d s c a p e egyik vizsgálata [General Medicine. s z á z a d végi k ö z é p o s z t á l y e g y e s c s o p o r t ­ jaitól ered az az e l k é p z e l é s . a szerelem és szépség istennőjét ábrázolja.és n e m c s a k az E g y e s ü l t K i r á l y s á g ­ ban. h o g y r e n d s z e r e s e n meg­ tagadja m a g á t ó l a z é t e l t ( F l o u r A d v i s o r y B u r e a u 1 9 9 8 ) . akinek „megvolt m i n d e n e " . é s t í z b ő l egy m e g k é r d e z e t t b e v a l l o t t a . h o g y a n hat­ nak ezek a társadalmi tényezők testünkre. A táplálkozási zavarok elképesztő sebességgel terjednek. hogy ma m á r több millió e m b e r küzd táplálkozá­ si z a v a r o k k a l . az valójában közös gond. m i t . I n d i a é s P a k i s z t á n v á r o s a i b a n d e r ü l t ki. é s örökké elégedetlen a külsejével -. amikor az o r s z á g gyors gazdasági fejlődésnek indult és a v i l á g g a z d a s á g r é s z é v é vált. h o g y a n y u g a t i o r s z á g o k b a n a n ő k 0 . h o g y a válaszadóknak m i n d ö s s z e e g y n e g y e d e v o l t elége­ dett a súlyával. zalék között mozog (ANFED 2 0 0 5 ) . A 1 9 . hogy egyesek már csak a fogyókúrának és a „testépítésnek" élnek. 2 szá­ i s m e r t t e r ü l e t k u t a t ó i azt vizsgálják. m á r c s a k c s o n t é s bőr. így h a m a r o s a n m e g i n t lesoványodik. 3 s z á z a l é k á n á l fordul e l ő a bulimia nervosa.

Ú j h ű t é s i m ó d o k a t t a l á l t a k fel é s m e g k e z d ő d ö t t a k o n t é n e r e s s z á l l í t á s . u g y a n a k k o r h e v e s t á r s a d a l m i v i t á k a t i s gerjeszt. h o g y s e g í t h e t . a m e l y a n o r e x i á h o z v e z e t h e t . é s f ő k é n t a fogyatékosság fogalmának társadalmi-kulturá­ lis k i a l a k í t á s á v a l f o g l a l k o z u n k . a m i ú j k é r d é ­ s e k e t v e t fel. A következő részekben először elemezzük majd a ma m á r oly gyakori táplálkozási zavaro­ kat. a m i t n e m e l f o g a d u n k .8. Ezért e fejezet m á s i k fő témája a t á r s a d a l m i v á l t o z á s t e s t r e g y a k o r o l t h a t á s a . h a n e m „ k r e á l u n k " . Tu­ lajdonképpen az anorexia is bizonyos társadalmi változásokat tükröz. amellyel testünk működését irányítjuk. Alapvetően olyan materiá­ lis t e c h n i k á k a t j e l e n t . AZ EGÉSZSÉG ES A BETEGSÉG SZOCIOLÓGIÁJA Csak akkor érthetjük meg. a v i l á g e g y i k fe­ l é r ő l a m á s i k r a s z á l l í t a n i .e s é v e k óta a b e v á s á r l ó k ö z p o n t o k b a n m i n d e n v i l á g r é s z éte­ leit m e g v e h e t j ü k ( m á r m i n t a z o k . A z 1 9 5 0 . A nyugati társadalmakban zavarok és az között előtérbe kerülő táplálkozási élelmiszer-termelés összefüggés globalizálódása közvetlen m u t a t h a t ó ki. többek között a globalizáció hatását. A fejezet k é s ő b b i r é s z é b e n egy i l y e n vitát vizs­ g á l u n k m e g . m i n t a m i l y e n e k e t a m o ­ dern orvostudományban alkalmaznak . így az élel­ m i s z e r t s o k á i g l e h e t e t t t á r o l n i . M a j d f i g y e l m ü n k e t a fo­ g y a t é k o s s á g s z o c i o l ó g i á j a felé fordítjuk. hogy testünket meghatá­ r o z o t t m ó d o n á t a l a k í t s u k . a m e l l y e l a z o r v o s figye­ l e m m e l kísérheti a magzat fejlődését a születés előtt. akár f o g y ó k ú r á s m ó d s z e r e k r ő l v a n szó. E r r e p é l d a a fogyókú­ ra. miért oly gyakoriak a táplálkozási zavarok manapság. T á r s a d a l m i t e c h n o l ó g i a bár­ mely rendszeres beavatkozás. Azután megvizsgáljuk az egészség tágabb t á r s a d a l m i d i m e n z i ó i t . V e g y ü k p é l d á u l a z egyre elfogadot­ tabb plasztikai sebészetet: új lehetőségeket kínál.például a z u l t r a h a n g o s vizsgálat. A „ t e c h n o l ó g i a " szót itt n e m a l e g s z ű k e b b ér­ telmében használom. akár alakformáló gépekről. a k i k n e k t e l i k r á Az Egyesült Királyság és más gazdag országok szinte minden nagyobb élelmiszerüzletében ma már elképesztően sok­ féle.e a p l a s z t i k a i s e b é s z e t az a r c t o r z u l á s m i a t t a „nor­ málisoktól" különböző embereken. D e a z z a l i s s z á m o l n u n k kell. különböző világtájakról származó élelmiszert kaphatunk. h o g y a t e s t egyre i n k á b b o l y a s v a l a m i . E z e n azt érti. ha visszagondo­ lunk a kötet korábbi részeiben elemzett társadal­ mi változásokra. a m i t M i c h e l F o u c a u l t ( 1 9 8 8 ) a testre ható „társadalmi tech­ n o l ó g i á k n a k " n e v e z . a m e l y a r r ó l folyik. . FEJEZET t ü n k n e m szabadulhat a t u d o m á n y és a techno­ lógia hatásától.

Akkor mégis mi lehet az oka annak. miért. Egy barátja t a n á c s á r a természetgyógyászhoz fordult. f u t o t t a m . Azután elkezdte m o n d o g a t n i . A házi­ orvosom mirigylázra g y a n a k o d o t t . o. Az i p a r o s o d o t t o r s z á g o k é p í t e t t é k fel a világ legfejlettebb. Már nagyon rossz bőr­ ben voltam. Úgy érzik. Minden l e h e t s é g e s vizsgálatot elvégeztek. A m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n g o m b a ségügyi rendszert kiegészítő. akárcsak az a l k a l m a z h a t ó gyógyító eljárások szá­ ma. hogy háziorvosa nem nyújthat számára enyhülést: Azelőtt nagyon jó e r ő b e n voltam: úsztam. részben módra s z a p o r o d n a k az alternatív . és antibio­ tikumot írt fel.g y ó g y í t ó eljárások a gyógynö­ vénykúrától az akupunktúráig.m i n d k e t t ő gyakran előfordul a m o d e r n egészségügyi rendszerekben. Van. dözgetés. Ez m e n t fél évig. hogy közülük n e m mindenki fordít h á t a t telje­ sen a konvencionális g y ó g y á s z a t n a k az alternatív gyógyító eljárások kedvéért (bár egyes alternatív szemléletek. Ehhez miat­ hosszú várólisták.e gyógymód arra a feltevésre épül. aki alternatív. (Idézi Sharma 1 9 9 2 . hogy n e m tudják diagnosztizálni a baját. Becslések szerint minden negyedik brit j á r t m á r ilyen alternatív módszere­ ket alkalmazó orvosnál. mint az a r o m a t e r á p i a vagy a h i p n o t e r á p i a ? Először is hangsúlyoznunk kell.) Jan orvosa m e g á l l a p í t o t t a . ho­ meopátiás s z e m l é l e t e t követve felméri az e g é s z test állapotát. De amikor kezdte holtfáradtnak. . Tovább b e t e g e s ­ kedtem. Általában a fiatal vagy középkorú. de senki nem tudta m e g m o n d a n i . fal­ labdáztam. M á s o k azzal e l é g e d e t l e n e k . hogy egyre t ö b b e m b e r választ az egész­ ségügyi rendszer helyett olyan „tudományta­ lan" g y ó g y m ó d o k a t . és az szakorvostól szakorvosig megszorítások sebészi járulnak m é g az orvosságok káros mellékhatásai indokolatlan beavatkozás ti a g g o d a l m a k is . hogy a b e t e g s é g tünetei a t e s t öngyógyító f o l y a m a t á n a k részét al­ kotják. és m é g mindig n e m t u d t á k m e g m o n ­ dani. Az alternatív m ó d s z e r e k e t alkalmazó orvosok s z á m a egyre nő. majd e g é s z e n kis anyagmennyisé­ gekkel. hogy ő s e m tudja. Sokan a két meg­ közelítés k ü l ö n b ö z ő e l e m e i t ötvözik. mi lehet e z . középosztálybeli nők fordulnak az al­ ternatív g y ó g y m ó d o k felé. Egy-egy e m b e r t ö b b okból is igénybe veheti va­ lamelyik alternatív gyógyító szolgálatait. Egyesek főként azért fordulnak az alternatív gyógyászat Az akupunktúra is egyike a komplementer gyógyászat sok ágának. h a n e m inkább komple­ menter gyógyászatnak nevezik a nem konvencio­ nális eljárásokat (Saks 1 9 9 2 ) . szűnni n e m aka­ ró kínjait. felé. 3 7 . amelyeket azok választanak. amelynek tagjai n e m konvencionális gyógymódokkal igyekeznek megőrizni egészsé­ güket. rájött.m o s t pedig mindez egy­ szerre elillant. hogy próbálkozzon antidepresszánsokkal. el­ e s e t t n e k érezni m a g á t . Egy rádióműsor hallatán sejteni kezdte. és n e m is c s a l ó d o t t a kezelésben (Sharma 1 9 9 2 ) . Ma már J a n is a b b a az egyre n é p e s e b b csoport­ ba tartozik. a reflexológiától a kiropraktikai kezelésig. és azt javasolta neki. hogy a nyugtatók n e m használnának. J á r t a m t ö b b orvosnál is. BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG Példa a szociológiai képzelőerő bevetésére: alternatív gyógyítá Jan M a s o n fiatalabb korában majd kicsattant az e g é s z s é g t ő l . Jan keresett egy rokonszenves gondolkodású t e r m é s z e t g y ó g y á s z t . amitől szörnyű szájpenész tört ki rajtam. forrásokban bővelkedő egészség­ ügyi létesítményeit. bár elismerte: az bizony „stresszeli". például a h o m e o p á t i a mindenestül elutasítja az o r v o s t u d o m á n y t ) . aki szerint a konvencionális gyógyászat hagy m a g a után kívánnivalót vagy n e m tudja enyhíteni a stressz és a s z o r o n g á s tartós. a h o g y a n a modern egészségügyi pénzügyi rendszerek működnek: kül­ stb. Ő a z o n b a n tudta. mert n e m tetszik nekik az orvos és a b e t e g kiegyenlítetlen hatalmi viszonya. „ h a s o n l ó t a hasonlóval" elven kezeli .a „hivatalos" egész­ átfedő e g é s z s é g m e g ő r z ő . Ezért egyes t u d ó s o k n e m alternatív. . hogy a „passzív p á c i e n s " szerepe n e m biztosít számuk- . hogy p á c i e n s e a stressz hatásaitól szenved.EGÉSZSÉG. mi b a j o m . akik maguk szeretnék megtalálni a legjobb gyógymódot és megkér­ dőjelezik a biomedicinális egészségmodellt. hogy e l e s e t t s é g e valamilyen vírus­ fertőzés u t ó h a t á s a lehet. Az elmúlt évtizedben sok i p a r o s o d o t t tár­ s a d a l o m b a n f e l t á m a d t az érdeklődés az alter­ natív g y ó g y í t á s l e h e t ő s é g e iránt.

a depresszió. minden ható. hogyan változik az egészség és a b e t e g s é g jellege a késő modern korszakban.p é l d á u l azt. Mindenekelőtt lenyűgözően hű képet ad a modern társadalmakban zajló átalaku­ lásokról.I k é p e s s é g é t leginkább r o n t ó b e t e g s é g a világon. Ez n e m azt j e l e n t i . s z á m o s jel m u t a t arra. Étrendünk összeállításához el kell döntenünk.j res megoldást. Nemcsak arról hozhatunk döntést. h a n e m t ö b b n y i r e á l l a n d ó a n el­ érhetők.) az alternatív gyógyászat gondol. de közrejátszanak b e n n ü k a h e l y z e t o k o z t a s t r e s s z é s f e s z ü l t s é g e k is. gyógymódjai az I utóbbi években? 2. az em. a h o l az „ é t r e n d " a r e n d s z e r e s e n fogyasztott éte­ leket jelenti. m i n t s z á z é v v e l ezelőtt .I kodásmódjától? gázhatunk) és megválogathatjuk az ételeinket. Egy élelmiszerekben bővelkedő t á r s a d a l o m b a n l e h e t ő s é g ü n k n y í l i k t e s t ü n k meg­ tervezésére: egészséges életet é l h e t ü n k (például k o c o g h a t u n k . Ma már az e m b e r e k j o b b a n tudják irányítani életüket. nem kell kizárólag m á s o k utasításai­ ra vagy véleményére hagyatkozniuk. Nemrégiben készült fel. m e r t a s z é l e s k ö r b e n elfogadott t á r s a d a l m i n o r m á k szerint inkább a n ő k n é l fontos a vonzó k ü l s ő . Végül van. h o g y h a élelmiszer többé-kevésbé m i n d i g kap­ a k k o r választanunk kell. h a n e m igyekszünk bele­ szólni a nekünk nyújtott ellátásba és kezelésbe is. m i n t a n ő k . m i n t régen. akkor a v á l a s z . Bár ezek az állapotok r é g e b b e n I is léteztek. h a n e m a stressz miatt hiányoznak I a munkahelyükről. kezményeivel n e m tud mit kezdeni a konven­ I I I A sors iróniája. úgy tűnik. h o g y m i n d e n k i él-hal azért. a fáradtság és a krónikus fájdalom I (amelyet ízületi gyulladás. Miben különböznek a biomedicinális egész. hogy ma t ö b b bajt. A z e l m ú l t n a g y j á b ó l egy é v t i z e d b e n a z E g y e ­ sült K i r á l y s á g é s m á s fejlett o r s z á g o k l a k ó i el­ kezdtek többet törődni az étrendjükkel. f ő k é n t a fiatal n ő k e t sújtják l e g i n k á b b a t á p l á l k o z á s i z a v a r o k ? E l ő s z ö r i s r á k e l l m u t a t n u n k .I cionális gyógyászat. Bár n e m valószínű. r é s z b e n p e d i g azért.1 ségmodell alapjául szolgáló feltevések (lásd a 1 2 1 1 . t KÉRDÉSEK 1. Az álmatlanság. h o g y a koleszterinszintnek szerepe lehet a szívbetegség kialakulásában.I mérésekből kiderült. m e g f o n t o l a n d ó kérdést vet fel a szocio­ lógus számára. M a n a p s á g már . h o g y t á p l á l k o z á s i zavarok­ b a n s z e n v e d ő k n e m m i n d n ő k : n a g y j á b ó l 1 0 szá­ z a l é k u k férfi ( E a t i n g D i s o r d e r s A s s o c i a t i o n 2 0 0 0 ) . h o g y m i t a k a r u n k re egy-egy e m b e r az alternatív gyógyításban ke. hogy sok olyan állapot és b e t e g s é g . m a g á n a k a m o d e r n kornak a ter. milyen orvosokat keresünk fel. a stressz. amely rendszerint kü­ lön kezeli az e l m é t és a t e s t e t . hogy a konvencionális gyógyászat gyakorlatában sok­ szor nem veszik figyelembe az egészség és a be­ t e g s é g szellemi-lelki dimenzióit. hogy amikor az amerikai serdülő lányok m a n a p s á g f e l t e s z i k m a g u k n a k a k é r d é s e k e t .I szervezetének (WHO) előrejelzése szerint húsz I éven belül a depresszió lesz az e m b e r cselekvő. a m e l y e ­ ket a t u d o m á n y z ú d í t r á n k . h o g y é p p a m o d e r n i t á s e követ. Az ENSZ Egészségügyi Világ. Miért e r ő s ö d t e k m e g ennyire az alternatív gyó­ gyászat különböző formái. o. Ezek n e m c s a k „szezonálisan" kapha­ tók. I n k á b b a r r ó l v a n szó. Ők úgy vélik. J o a n J a c o b s B r u m b e r g ( 1 9 9 7 ) a z e l m ú l t két é v s z á z a d b a n írt l á n y n a p l ó k a t v i z s g á l v a megálla­ pította.2 1 4 . rák vagy más b e t e g s é g I okozhat) mind egyre gyakoribbak az iparosodott I t á r s a d a l m a k b a n . mint korábban bármikor . Az alternatív gyógyászat térnyerése számos érdekes.á l t a l á b a n a t e s t k ö r ü l forog.részben azért. hogy az I alternatív gyógyítás teljesen felváltaná a „hivatalos" egészségügyi ellátást.egyre t ö b b információhoz juthatunk. jó- . FEJEZET •MMHHMHMMMMnMHMMMMMIHMMHIMI^ ra megfelelő kezelést és gyógyítást. ak­ tív szerepet vállal e g é s z s é g e és jólléte megőrzé­ s é b e n .vagyis ma m á r a n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n é l ő k többsége). ú s z h a t u n k .különféle forrásokból . aki vallási vagy filozófiai okokból ellenzi a kon­ vencionális gyógyászatot. hogy szerepe t o v á b b nő. D e a férfiak n e m k ü s z k ö d n e k a n o r e x i á v a l vagy bulimiával olyan gyakran. m i n t a n ő k eseté­ b e n . B r u m b e r g s z e r i n t e n n i .tevékenyen alakíthatják. amelyek alapján meghozhatjuk életünk f o n t o s a b b dönté­ seit.I berek e g é s z s é g é b e n n a g y o b b t ö r é s e k e t okoznak. A táplálkozási zavarok részben ezekből a lehe­ tőségekből erednek. Ekképp az alternatív gyógyászat e r ő s ö d é s e össze­ függ az öngyógyító mozgalom térhódításával.m á s szóval étrendet kell összeállítanunk. Úgy tűnik. amelynek részei a t á m o g a t ó csoportok. hogy „Ki v a g y o k é n ? " é s „Ki s z e r e t n é k l e n n i ? " . De v a j o n m i é r t a n ő k e t .s o k k a l i n k á b b . a tanu­ lóköröket és az önálló tájékozódást segítő köny­ vek. hogy v é k o n y l e g y e n . I mint k o r á b b a n bármikor. amely. m e r t a z i d e á l i s testről m á s k é p a l a k u l t ki a férfiak. mit akarunk enni. a szorongás. Ez alól az egészségügyi ellátás sem kivétel: az egyén egyre inkább „egészségvevővé" válik. figyelembe véve a sokféle új e g é s z s é g ü g y i i n f o r m á c i ó t .208 8. hogy ma már a l e g t ö b b e n I n e m a nátha. A szociológus érdeklődésére az a kérdés is szá­ m o t tarthat.I méke. k e r é k p á r o z h a t u n k .

o l d a l o n ) . d e a m i t m i o r v o s t u d o m á n y k é n t ismerünk. Az egész­ ség m e g ő r z é s e n e m k ö z f e l a d a t n a k . r á s z o k h a t arra. h o g y a n ő k s o k k a l n a g y o b b szerepet k a p n a k a t á g a b b t á r s a d a l o m b a n .EGÉSZSÉG. amelyet folyamatosan figyelni és s z a b á l y o z n i k e l l . De a t e c h n o l ó g i a hatása m i n d i g t á r s a d a l m i t é n y e z ő k t ő l függ. h a n e m m a ­ gánügynek számított. hogy népessége egészsé­ ges l e g y e n . az „egészség" és a „ b e t e g s é g " is k u l t u r á l i s a n és tár­ sadalmilag m e g h a t á r o z o t t ségesnek és normálisnak. p o z i t í v l e h e t ő s é g e k e t és új f é l e l m e k e t . t e r m é s z e t t ő l fogva a d o t t n a k s z á m í t ó j e l e n s é g e k m á r a t á r s a d a l ­ m i jellegűvé v á l t a k : saját t á r s a d a l m i d ö n t é s e i n k ­ től függenek. A meghatározott területű államok születése megváltoztatta a helyi népes­ séggel k a p c s o l a t o s a t t i t ű d ö k e t . A különböző k u l t ú r á k m á s t . A z a n o r e x i a é s m á s t á p l á l k o z á s i z a v a r o k i s azt a helyzetet t ü k r ö z i k . h o g y a test ma olyan fontos s z e r e p e t t ö l t b e a z a m e r i k a i l á n y o k énképében. A táplálkozási zavarok terjedése mutatja. a m i t a s z o c i o l ó g u s o k a t e r m é s z e t t á r s a d a l ­ m a s í t á s á n a k n e v e z n e k . Ez a k i f e j e z é s arra utal. m i l y e n t á r s a d a l ­ m i . a 3 5 . Kialakulása szorosan összekapcsolódott a t u d o m á n y és az ész tradicio­ n á l i s v a g y v a l l á s i a l a p ú v i l á g m a g y a r á z a t o k felett aratott diadalával (lásd a w e b e r i racionalizálód á s r ó l s z ó l ó r é s z t az 1. H a e z t a szokás n e m töri m e g s e m m i ( p é l d á u l h a t á s o s lehet a p s z i c h o t e r á p i a v a g y az o r v o s i k e z e l é s egyegy formája). Az e g é s z s é g és a b e t e g s é g e felfo­ g á s a a m o d e r n t á r s a d a l m a k k i a l a k u l á s á v a l pár­ h u z a m o s a n s z ü l e t e t t . a m e l y szembeszállt a betegséggel vagy g o n d o s k o d o t t g y e n g é l k e d ő v é n e i r ő l . az n a g y r é s z t a n y u g a t i t á r s a d a l o m el­ múlt h á r o m s z á z é v e s f e j l ő d é s e s o r á n a l a k u l t ki. E z e k a j e l e n s é g e k is b e l e t a r t o z n a k abba. m i n t ered­ m é n y e i k s z e r i n t í t é l i k m e g őket. Nagyobb jelentőséget nyert . azonban óriási változásokat idézett e l ő e b b e n a helyzetben. amely úgy foglalkozott v o l n a egészségükkel. Ha egyszer k é n y s z e r e s s é v á l i k a k o p l a l á s és a testmozgás. fejezetben. a k ö t e t e m b e n k ö r ü l j á r t f o g a l o m .m á s t t e k i n t e n e k egész­ kultúrának megvannak a m a g a f o g a l m a i a t e s t i e g é s z s é g r ő l é s betegségről. Az orvostudományról kialakult. sőt e t á r s a d a l m a k e g y i k fő jellemzőjének tekinthető. hogy a t u d o m á n y és a t e c h n o l ó g i a ma m á r é l e t m ó ­ dunkra h a t : a k a l ó r i a s z á m l á l á s c s a k a t e c h n o l ó ­ gia fejlődésével v á l t l e h e t ő v é . amelyek nemzedékről nemzedékre hagyomá­ nyozódtak. n e m t ö k é l e t e s . a k k o r m é g az is m e g t ö r t é n h e t . problémákat. f e l v á z o l o m . hogy a tradicionális társadal­ m a k tagjai n a g y r é s z t o l y a n n é p i o r v o s s á g o k h o z . h o g y n e m e l f o g a d h a ­ tó. h o g y a beteg végül h a l á l r a é h e z t e t i m a g á t .a t e s t s ú l y „ l e a d á s a " lesz a k u l c s t ö k é l e t e s v i l á g a m e g t e r e m t é s é h e z . A t á p l á l k o z á s i zavarok a testtel kapcsolatos szégyenérzetben gyökereznek. uralkodó nyu­ gati e l k é p z e l é s e k k ö z e l k é t s z á z é v e a b i o l ó g i a i orvosi vagy biomedicinális egészségmodellben f e j e z ő d n e k ki. a m i t m e g e v e t t . értelmű Minden kifejezés. A betegségeket gyakran mágikus vagy vallási keretek között é r t e l m e z t é k és a gonosz szellemek vagy a „bűn" j e l e n l é t é n e k tulajdoní­ t o t t á k . d e m é g m i n d i g i n k á b b k ü l s e j ü k . h o g y m i l y e n ­ nek látják m á s o k . h i s z e n l a k o s a i j ó l l é t e m e g h a t á r o z t a a n e m z e t t e r m e l é k e n y s é g é t . és e h a g y o m á n y o s kezelési rendszerek közül sok ma is tovább él a világ k ü l ö n b ö z ő n e m n y u g a t i k u l t ú r á i b a n : i g e n n a g y s z á m b a n a f e n t e m l í t e t t a l t e r n a t í v gyógyá­ szat kategóriájába tartoznak. A n ő úgy érzi. hogy a k o r á b b a n „ t e r m é s z e t e s n e k " . a m i e g y a r á n t te­ remt új. fizikai é s m á g i k u s g y ó g y m ó d o k a t e g y a r á n t a l k a l m a z ó gyógyítók. A nemzetállam kialakulása és az iparosítás nemzet­ Közegészségügy A p r e m o d e m k u l t ú r á k b a n a c s a l á d volt a fő in­ tézmény. h o g y vagy e g y á l t a l á n n e m eszik.t ö r t é n e t i k o n t e x t u s b a n a l a k u l t ki ez a m o d e l l . kezelési és gyógyító eljárásokhoz folyamodtak. h a n e m egy k ö z ­ ponti h a t a l o m kormányzása alá tartozó népesség­ nek számított. Mielőtt alaposabban ismertetném a biomediciná­ lis e g é s z s é g m o d e l l t . hogy szinte c s a k ezzel foglalkoznak. k a t o n a i erejét és növekedési ütemét. vagy k i h á n y j a . BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG a „kereskedelmi érdekcsoportok" egyre i n k á b b kihasználják a fiatal l á n y o k t e s t t e l k a p c s o l a t o s szorongását. é s l a s s a n m á r c s a k a t e s t é v e l tud foglalkozni. a m e l y m á r n e m p u s z t á n a z a d o t t föld n é p é n e k . m i n t ré­ gen. Az orvostudománnyal kapcsolatos szociológiai nézőpontok A biomedicinális egészségmodell előtérbe kerülése Mint oly sok. M i n d i g vol­ t a k s z a k o s o d o t t . M á r említettem. s z o r o n g a m i a t t . j ó l é t é t . Ettől kezdve az emberi populációt erőforrásnak tekintették. m e r t a n e m z e t i va­ gyon és hatalom lehető legnagyobbra növelésé­ n e k egyik eszköze. M a sokkal n a g y o b b a u t o n ó m i á v a l b í r u n k a t e s t ü n k felett. E k k o r m á r m e g s z á l l o t t a n törek­ szik az i d e á l i s k a r c s ú s á g r a . m i n t a m a i á l l a m o k és egészségügyi rendszerek. V é g ü l m e g á l l a p í t j a . m i n t k o r á b b a n b á r m i k o r . A p a r a s z t o k és az á t l a g o s v á r o s l a k ó k szá­ mára n e m létezett olyan külső hatalom. Az á l l a m n a k i m m á r jelentős érdeke fűződött ahhoz.

az öngyilkosságok arányát. A b e t e g s é g e k el­ leni védekezés során kiépítették a csatorna.. amikor megkísérelték kiirtani a né­ pességből . hogy erős közösségi n o r m á k a t igyekeztek kialakítani a n e m i erkölcsről és az elfogadható s z e x u á l i s t e v é k e n y s é g r ő l . Michel Foucault-nak s z ö n h e t ü n k . h o g y a z á l l a m e l l e n ő r z é s e a l á v o n j a : s z a b á l y o z z a é s felügyeli a t e s t e t ( 2 0 0 0 ) .r é s z b e n azáltal. S z e r i n t e a s z e x u a l i t á s és a s z e x u á l i s v i s e l k e d é s k ö z p o n t i jelentőséggel bírt e b b e n a folyamatban. k e z d e t t ki­ összetételének v i z s g á l a t a . a fogamzásgátlásról és az a b o r t u s z o k r ó l . h o g y a n é p e s ­ ség s z a p o r o d j o n . hogy meggyőződjenek róla: ezek s e m veszélyez­ t e t i k a l a k o s s á g e g é s z s é g é t . „eltévelyedés" külön­ b ö z ő változatait. m e r t s e g í t e t t m e g é r t e n i . a gyakori betegségeket és halálokokat stb. a s z e x u á l i s v i s e l k e d é s r ő l . A z á l l a m folya­ m a t o s a n f e l ü g y e l e t e t g y a k o r o l t a s z e x u a l i t á s felett . A n é p f o k o z a t o s a n ki- A biomedicinális egészségmodellben a páciens csak egy „beteg test" az orvos számára. például a homoszexualitást. A n e m r e p r o d u k c i ó t s z o l g á l ó s z e x u a l i t á s t elfojtand ó n a k . és a l a k á s k ö r ü l m é n y e k r e is figyelmet fordítottak. . a táplálkozási szokásokat. a m a s z t u r b á c i ó t és a házasságon kívüli szexuális kapcsolatokat dalmi (1926-1984) s o k a t kö­ nem" (lásd című a 12. F o ­ kozatosan bevezettek vágóhidakra és élelmiszer­ feldolgozó létesítményekre vonatkozó szabályza­ tokat. A t e m e t k e z é s i e l j á r á s o k a t is e l l e n ő r i z t é k . Minden­ féle s t a t i s z t i k a i a d a t o t g y ű j t ö t t e k é s s z á m í t o t t a k : a s z ü l e t é s e k és a h a l á l o z á s o k a r á n y á t . u g y a n a k k o r n é h a f e n y e g e t t e is e n é p e s s é g e g é s z s é g é t és j ó l l é t é t . h o g y a n ala­ kult ki a m o d e r n o r v o s t u d o m á n y . A n e m i é r i n t k e z é s l e h e t ő s é g e t a d o t t arra. B e v e z e t t é k a n é p s z á m l á l á s t . Az á l l a m kezdett felelősséget vállalni a népes­ ség é l e t f e l t é t e l e i n e k j a v í t á s á é r t . az á t l a g o s h á z a s s á g k ö t é s i é s g y e r m e k v á l l a l á s i életkort. h o g y a d a t o k a t gyűjtött a h á z a s ­ A közegészségügy fogalma bontakozni.h á l ó z a t o t . f é k e z e n d ő n e k t e k i n t e t t é k .és v í z v e z e t é k . a népességcsoportok és dinamikájának ságról.f e l h í v t a a fi­ g y e l m e t arra.8. „Szexualitás akkor és társa­ fejezetet). h o g y fel­ j e g y e z z é k és f o l y a m a t o s a n n y i l v á n t a r t s á k a n é ­ pességben bekövetkező változásokat. a t ö r v é n y e s és törvénytelen kapcsolatokról. Ez a m e g f i g y e l é s e g y ü t t járt azzal. n ö v e k e d j e n .a patológia vizsgálati körébe tartozó „kóros jelenségeket". a várható élettartamot. k i k ö v e z t é k az u t a k a t . FEJEZET a demográfia tudománya: nagyságának.a „társadalom testéből" . M e g b é l y e g e z t é k é s el­ ítélték a n e m i perverzió.

a z o ­ nosítható á g e n s áll. h o g y e l s z i g e t e l i k és ke­ zelik a b e t e g s é g o k á t . és nem feltétlenül különbek a technológiát. a m e l y k i b i l l e n t i azt „ n o r m á l i s " lét­ állapotából. kell végrehajtani a p á c i e n s hivatalos irataiban ö s s z e g y ű j t ö t t és a k l i n i k a i g y a k o r l a t n a k m e g f e l e ­ lően rendezett információk alapján. A t e s t e g é s z s é g e s á l l a p o t á t úgy l e h e t h e l y r e á l l í t a n i . táblázat A biomedicinális modellhez kapcsolódó feltevések és bírálatok Feltevések A betegség az emberi test „meghibásodása". A páciens véleménye és tapasztalatai mindennél fontosabbak a kezelés során. amellyel kiküszöbölhetők a „deviánsnak" vélt viselkedésformák és á l l a p o t o k .EGÉSZSÉG. Nem a szakorvos az egészséggel és betegséggel kapcsolatos ismeretek egyetlen forrása: az alternatív tudásformák egyenértékűek vele. beteg test. a sebészet fejlődése és az antibiotikumok n e m csökkentették jelentősen a halálozási arányokat egészen a 2 0 . A k e z e l é s t s e m l e g e s e n . h o g y a t u d o m á n y t a l k a l m a z t á k az or­ vosi d i a g n ó z i s b a n és a g y ó g y í t á s b a n . A z orvostudomány ettől kezdve a reform eszköze. BETEGSÉG ES FOGYATÉKOSSÁG 8. A köztisztaság. A b e t e g s é g e t objektív m ó d o n . század derekáig. teljesedő á l l a m i m e g f i g y e l é s é n e k . n e m k e l l m á s té­ nyezőket f i g y e l e m b e v e n n i . amelyet egy konkrét biológiai ágens okoz. d o l o g h á z . A t e s t i és l e l k i b e t e g s é g e k kezelésének elfogadott módja a k é p z e t t „szak­ emberek" v é g e z t e f o r m á l i s o r v o s i e l l á t á s l e t t . A m o ­ dern e g é s z s é g ü g y i r e n d s z e r e k k i a l a k u l á s á n a k f ő jellemzője. a z e m b e r e k j o b b e g é s z s é g i álla­ p o t a s o k k a l i n k á b b t á r s a d a l m i é s k ö r n y e z e t i vál­ t o z á s o k n a k t u l a j d o n í t h a t ó . t á r g y i l a g o s a n s z e m l é l i é s k e z e l i a beteget. N i n c s b e n n e helye autodidakta gyógyítónak vagy „ n e m t u d o m á n y o s " eljárások­ nak. isko­ la és k ó r h á z ) s z ü l e t e t t . h o g y a b e t e g s é g e t az emberi testen belül kialakult rendellenesség­ nek tekintik. e l m e g y ó g y i n t é z e t . A b i o m e d i c i n á l i s e g é s z s é g m o d e l l h á r o m fő fel­ tevésen n y u g s z i k . ezek a kezelések gyakran a technológia. a z o n o s í t h a t ó „ t ü n e t e k " s z e r i n t kezdték m e g h a t á r o z n i . h a ­ nem a b e t e g s é g g y ó g y í t á s á n v a n . A b i o m e d i c i n á l i s m o d e l l e l kapcsolatos főbb f e l t e v é s e k e t és b í r á l a t o k a t a 8. A baktériumfer­ tőzések kezelésében csak az 1930-as és 1940-es évektől kezdve alkalmaznak antibiotikumokat. „egész" lény: nemcsak a testi egészsége. A harmadik feltevés szerint a szakorvos az e g y e t l e n . A m á s o d i k f e l t e v é s s z e r i n t az e l m e és a t e s t külön k e z e l h e t ő k . A gyógyszerek. A páciens passzív lény: „beteg teste" elméjétől elválasztva kezelhető. A z or­ A biomedicinális modell Az orvosi e l j á r á s o k s z o r o s a n ö s s z e f o n ó d t a k az e l ő b b i e k b e n leírt t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k k a l .a s é v e k v é g é n s z ü l e t e t t a betegség k ó r o k o z ó . h o g y á l t a l á b a n „túl­ értékelt" a tudományos gyógyítás eredményes­ sége. a magasabb színvonalú csatornázás és a higiénia sokkal nagyobb szerepet játszott. a j o b b táplálkozás. a k i a b e t e g s é g e t k e z e l n i h i v a t o t t . Először is e g y e s t u d ó s o k azt á l l í t o t t á k .1. a m e l y s z e r i n t m i n ­ den betegség h á t t e r é b e n egy m e g h a t á r o z o t t . Nem a kórház az egyetlen gyógyításra alkalmas hely. Bírálatok 21 A betegség nem „tudományos oknyomozással" feltárható valami.1. A beteg aktív. a k i k s i k e r r e l e l v é g e z t é k a sokéves képzést. hanem társadalmilag kialakított fogalom. A h a n g s ú l y n e m az e g y é n j ó l l é t é n . a védőoltások (például a gyermekbénulás elleni) p e d i g m é g k é s ő b b t e r j e d t e k el. I v a n I l l i c h ( 1 9 7 5 ) . A „szaktudás" birtokosa a szakorvos. v i z s g á l h a t ó é s k e z e l h e t ő .a b ű n ö z é s t ő l a homoszexualitáson át az elmebetegségig. hanem i n k á b b c s a k egy k ó r o s á l l a p o t b a került. amelyben a súlyos betegségek kezelhetők. A s z a k e m b e r „orvosi s z e m m e l " látja. csak ő nyújthat hatásos kezelést a betegséggel szemben. gyógyszereket és se­ bészetet hasznosító kezelési eljárások sem. A b i o m e d i c i n á ­ lis modell s z e r i n t a b e t e g t e s t i z o l á l t a n s z e m l é l ­ hető.e l m é l e t e . hanem általános jólléte a cél. m i n t a z o r v o s o k szak­ értelmének. A biomedicinális modell bírálatai Az elmúlt évtizedekben a betegség b i o m e d i c i ­ nális modelljét egyre több kritika érte. főként a cse­ c s e m ő h a l a n d ó s á g és a g y e r m e k h a l á l o z á s i a r á n y leszorításában ( M c K e o w n 1 9 7 9 ) . a gyógyszerezés vagy a s e b é s z e t v a l a m e l y k o m b i n á c i ó j á b ó l áll­ nak. e l l e n ő r z é s é n e k é s m e g r e f o r m á l á s á n a k k e r e t é b e n egy s o r i n t é z ­ m é n y (börtön. é s h i v a t a l o s a n el­ i s m e r t e g y é n e k b ő l áll. Az e l s ő az. H i á b a tett s z e r t n a g y p r e s z t í z s r e a m o d e r n o r v o s t u d o m á n y . ahol az orvosi tech­ nológia koncentrálódik és a legeredményesebben alkal­ mazható. A z 1 8 0 0 . A kezelés megfelelő helyszíne a kórház. A p á c i e n s n e m e g é s z s z e m é l y . é r t é k m e n t e s e n vosi s z a k m a m i n t testület á l t a l á n o s a n elfogadott e t i k a i k ó d e x s z e r i n t m ű k ö d i k . A kórház képviseli a megfelelő környezetet. táblázatban öszszegeztem.

a m i n t elkezd­ t é k szedni a Ritalint. megnyugtatja őket.b e n m á r minden h e t e ­ dik g y e r m e k szedi majd ezt a gyógyszert (Ob­ server. A Ritalin bírálói a z o n b a n azt mondják. 2 0 0 3 . május). és miért kéne vele foglalkozniuk a s z o c i o l ó g u s o k n a k ? A Ritalin gyógyszer. Egyes t a n á r o k b e s z á m o l ó j a szerint az egykor az osztály rossz­ c s o n t j á n a k .ahelyett. A Ritalint hívei „ c s o d a p i r u l á n a k " nevezik: segít a gyerekeknek koncentrálni. hogy hosszú távon milyen h a t á s t gyakorolhat a gyerekek agyára és t e s t é r e . az ő k e t érő stressz . k e d e t t a Ritalin nevű gyógyszerről kiállított re­ c e p t e k s z á m a . mint a mai gyerekekre n e h e z e d ő egyre n a g y o b b nyomás. így e r e d m é n y e s e b b e n t a n u l n a k . a min­ denhová betüremkedő információtechnológia. m é g nem készült á t f o g ó kutatás arról. mint amilyennek gyakran lefestik. I l l i c h sze­ r i n t e j e l e n s é g n e k h á r o m válfajáról b e s z é l h e t ü n k : klinikai. Mi a Ritalin. a m i k o r a z o r v o s i k e z e l é s h a t á s á r a a b e t e g á l l a p o t a r o s s z a b b o d i k vagy új feltételek j ö n n e k létre. n e h e z e n k e z e l h e t ő n e k s z á m í t ó gye­ m é g azt i s f e l v e t e t t e . h o g y a m o d e m o r v o s t u d o ­ m á n y t ö b b e t ártott. hogy ráirányította volna a figyelmet a t ü n e t e k társadalmi okaira. k o n c e n t r á c i ó s nehézségekkel küszködnek. m i n t a m e n n y i t h a s z n á l t : a z iatrogenezis r é v é n m a g a is „ k ó r o k o z ó " .b a n m é g csak 3 5 0 0 . h a a z o r v o s t u d o m á n y egyre t ö b b t e r ü l e t r e t e r j e d ki. társadalmi és kulturális iatrogenezisről. a m e l y e t a (Attention mutató Deficit gyerekeknek hi peraktív t ü n e t e g y ü t t e s t Disorder. a m a g a s cukortartalmú é t e l e k és a s z é t e s ő családi élet .1 8 évesek közel három százaléka szed rendszere­ sen Ritalint. hogy a gyógyszer k o r á n t s e m olyan ártalmatlan „csoda­ pirula". I l l i c h úgy vélte. hogy a társadalmi iatrogenezis kulturális iatrogenezish e z v e z e t . Talán a g g a s z t ó b b az az állítás. Az Egyesült Államokban az 5 . FEJEZET Az elmúlt évtizedben exponenciálisan növe­ rekek „ a n g y a l i " t a n u l ó k k á váltak.következményei. A Ritalin ellenzői szerint a hiperaktivitás „ t ü n e t e i " n e m mások. Nagy-Britanniában 1 9 9 8 . Bár az u t ó b b i é v e k b e n egyre t ö b b e t írtak fel belő­ le az Egyesült Államokban és az Egyesült Király­ s á g b a n .az egyre g y o r s a b b életritmus.sok orvos és pszichiáter szerint ez a pszicholó­ giai r e n d e l l e n e s s é g o k o l h a t ó azért.b a n t ö b b mint 1 2 5 0 0 0 Ritalin-receptet a d t a k ki az or­ vosok . é s m e s t e r s é g e s k e r e s l e t e t teremt szolgáltatásai iránt. Társadalmi iatrogenezésr ő l a k k o r b e s z é l ü n k . és n e m t u d n a k tanulni az iskolában. ami tulajdonképpen n e m is testi rend­ ellenesség.a t . hogy a Ritalin kényelmes „ m e g o l d á s a " lett annak. s e k k o r m á r a m i n d e n n a p i é l e t kihí­ v á s a i v a l i s egyre n e h e z e b b e n b i r k ó z n a k m e g a z . A vádak szerint a Ritalin alkalmazásával az orvosi s z a k m á n a k sikerült „medikalizálni" a gyerekek hiperaktivitását és figye­ lemzavarát . K l i n i k a i i a t r o g e n e z i s az. ADHD) írnak fel és serdülőknek Hyperactive .8. h o g y a gyere­ k e k f i g y e l m e t l e n e k .1 9 9 3 . Szakértői b e c s l é s e k szerint 2 0 0 7 .

ezt a gyakori és t e r m é s z e ­ tes jelenséget k o c k á z a t o k k a l és v e s z é l y e k k e l t e l i „betegségként" k e z e l i k . Ötödször: a bírálók szerint a biomediciná­ lis m o d e l l a l a p j á t k é p e z ő f e l t e v é s e k e t a p o l i t i k a m i n d i g i s i g y e k e z e t t m a n i p u l á l n i . Ezzel s z e m b e n a brit és hol­ land orvosszakértők és politikai döntéshozók az ö n k é n t e s s t e r i l i z á l á s t t á m o g a t t á k . A b i o m e d i c i n á l i s m o ­ dell alapjául szolgáló f e l t e v é s e k k ö z ü l s o k a t egyre i n k á b b m e g k é r d ő j e l e z n e k . Negyedszer: egyes szociológusok kifejtették. amely lehetővé teszi. főként férfi s z a k o r v o s o k i r á n y í t á s á v a l k e r ü l rá sor. hogy az Egyesült Á l l a m o k b a n 1 9 0 7 é s 1 9 6 0 között kényszersterilizált 6 0 0 0 0 ember között aránytalanul nagy s z á m b a n voltak fekete n ő k . hogy a 2 0 . é s i n k á b b in­ t é z e t e k b e zárták. századi eugenetika árnya. a „ n o r m á ­ lis" állapotok m e d i k a l i z á l á s a m i a t t i a g g o d a l m a k vetődtek fel a g y e r e k e k h i p e r a k t i v i t á s á v a l ( l á s d a keretes részt az e l ő z ő o l d a l o n ) . A t e r h e s s é g e t . h o g y é p p a p á c i e n s v é l e m é n y é t és ta­ pasztalatait n e m v e s z i f i g y e l e m b e . p é l d á u l P r o z a c k e l s z a b á l y o z o t t ) levert­ séggel vagy az e n y h e d e p r e s s z i ó v a l és a ( s o k s z o r krónikus k i m e r ü l t s é g s z i n d r ó m á n a k c í m k é z e t t ) fáradtsággal k a p c s o l a t b a n . v i l á g o s b ő r ű „árja" fajt s i k e r ü l t a z o n o s í t a n i u k . BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG emberek. a k i k s z e r i n t a g é n t e c h n o l ó g i á n a k s e m m i . aki­ nek m e g v a n n a k a m a g a h e l y t á l l ó m e g l á t á s a i és magyarázatai. h o g y a gyógyítás egyre n é p s z e r ű b b a l t e r n a t í v formái. de módszeresen kiirtottak több m i n t negyedmil­ l i ó fogyatékos e m b e r t i s ( B u r l e i g h 1 9 9 4 ) . B á r a n á c i N é m e t o r s z á g v e t e t t e be m e s s z e a leg­ p u s z t í t ó b b e u g e n e t i k á i p r o g r a m o k a t . h o g y az or­ v o s t u d o m á n y ú g y j e l e n i k m e g . Csak Svéd­ országban 63 0 0 0 embert (90 százalékban nőket) sterilizáltak 1 9 3 4 és 1 9 7 5 között. Harmadszor: a b í r á l ó k azt m o n d j á k . hogy a k o n k r é t t e s t i b a j o k o k a i n a k és e l l e n s z e ­ rének objektív. h o g y m e g v á l t o z t a s s á k a m a g z a t g e n e t i k a i „össze­ t é t e l é t " . m i n t h a a z orvos­ lás é s gyógyítás m i n d e n m á s f o r m á j á n á l e l ő b b r e való volna. században az e u g e n e t i k á t .e u f e m i s z t i k u s n e v é n a „ n é p e s ­ ségpolitikát" . n e m látják s z ü k s é g é t . n e m feled­ k e z h e t ü n k meg arról sem. a m i r o n t h a t j a a „nemzeti génállomány" minőségét. az s z ü k s é g k é p p al­ sóbbrendű is. a h o g y a n v á l t o z i k a világ. t u d o m á n y o s é r t e l m e z é s é r e é p ü l . a k i k s z e r i n t a m o d e r n orvostudomány k i s a j á t í t o t t a é s „ m e d i k a l i z á l t a " a terhesség és a s z ü l é s f o l y a m a t á t . a ( g y a k r a n gyógy­ szerekkel. hogy az orvosi s z a k m a ó r i á s i h a t a l o m r a tett szert annak m e g h a t á r o z á s á b a n . h o g y m e g h a l l g a s s á k . jelesül a fogyatékosok ellen. A s z ü l é s ma már n e m a n ő k k e z é b e n v a n . M á i g f e n n m a r a d t az a v é l e k e d é s . másfelől a támo­ gatók. A tudományos m u n k a igen nagy és e g y r e n a g y o b b r é s z é t alkotja a g é n t e c h n o l ó ­ gia (genetic engineering). h o g y egy fajilag f e l s ő b b r e n d ű . h o g y az e m b e r i é l e t egy­ re több területét v o n j a o r v o s i e l l e n ő r z é s a l á . ha a b e t e ­ get gondolkodó. h o g y a k i a l a k u l ó j ó l é t i á l l a m r e p r o d u k c i ó ­ ra ö s z t ö n z i a „ s i l á n y a b b a k a t " is. m i b e t e g s é g é s m i n e m az. A f e m i n i s t á k s z e r i n t e folyamat i r á n y í t á s a k i c s ú s z o t t a n ő k k e z é b ő l . például a h o m e o p á t i a és az a k u p u n k t ú r a m e g i n ­ gatják azt a m e g g y ő z ő d é s t . Az ebből a g o n d o l a t m e n e t b ő l e r e d ő l e g é l e s e b b kriti­ káknak n ő k adtak h a n g o t . A jóval kisebb Norvégiában ugyanebben az időszakban 48 0 0 0 embert sterilizáltak. mert aggód­ tak.EGÉSZSÉG. a k i k s z e r i n t a gén­ t e c h n o l ó g i á r a v é s z j ó s l ó a n r á v e t ü l a fent tárgyalt 2 0 . h i ­ szen v é l e m é n y ü k e t és t u d á s u k a t a r e p r o d u k c i ó s folyamatot f e l ü g y e l ő „ s z a k e m b e r e k " n e m tartják lényegesnek ( O a k l e y 1 9 8 4 ) . h o g y a m o d e r n orvos­ tudomány v a l a h o g y h i t e l e s e b b tudásfajta. a m e l y k e z e l é s r e és gyógyításra s z o r u l . a m e l y „ n e m e s í t é s s e l " k í s é r l i m e g g e n e t i k a i l a g „ j a v í t a n i " az e m b e r i fajt. m e r t e z e k r e i s a z o r v o s t u d o m á n y a d magyarázatot és m e g o l d á s t . h o g y bármi. Másodszor: a m o d e r n orvostudományt azzal vádolták. erre p é l d a fő­ k é n t a z eugenetika. a k i k b á b á t h í v h a t ­ nának segítségül a z o t t h o n u k b a . A n á c i N é m e t o r s z á g t u d o m á n y o s és o r v o s i „ s z a k é r t ő i " a v é g s ő k i g e l m e n t e k e t e r v e k m e g v a l ó s í t á s á b a n : azt á l l í t o t t á k . M a a z o r v o s t e c h n o l ó g i a gyors f e j l ő d é s e új. akit k e z e l n i próbál. például zsidók vagy cigányok voltak. A géntechnológiával kapcsolatos vitában gyakran homlokegyenest ellentétes véleményeket han­ g o z t a t n a k egyfelől a b í r á l ó k . a m i „ t u d o m á n y t a l a n " . amelyeket a n á c i k biológiailag alsóbbrendűnek tekintettek. A s k a n d i n á v o r s z á g o k b a n a politi­ k a i v e z e t ő k és a g e n e t i k u s o k a z é r t v e z e t t é k be a kényszersterilizálási programokat. M i n ­ den egyes p á c i e n s „beteg test". n e ­ h é z k é r d é s e k e t v e t fel a b i o m e d i c i n á l i s m o d e l l bírálói számára. Helyzetét k i h a s z n á l v a a „ t u d o m á n y o s igaz­ ság" uraként l é p h e t fel. így b e f o l y á s o l h a t j á k k é s ő b b i fejlődését. M i v e l a z o r v o s t u d o m á n y r ó l f e l t é t e l e z i k . H a s o n l ó . Pedig a f e n t i e k b ő l k i d e r ü l . E u g e n e t i ­ kái programjaik népirtáshoz vezettek: több mil­ l i ó á l d o z a t u k a z o k h o z a c s o p o r t o k h o z tartozott. a m e l y b e n ez a m o d e l l k i a l a k u l t . E programok legtöbbször a „gyengeelméjű" nők k é n y s z e r s t e r i l i z á l á s á t t ű z t é k ki c é l u l . A b í r á l ó k s z e r i n t a z o n b a n a kezelés c s a k a k k o r l e h e t e r e d m é n y e s . h o z z á é r t ő l é n y n e k t e k i n t i k . e l k ü l ö n í t e t t é k a „ g y e n g e e l m é jűeket". I l l i c h és a h o z z á ha­ sonló b í r á l ó k s z e r i n t e r ő s e n s z ű k í t e n i k e l l a m o ­ dern o r v o s t u d o m á n y h a t ó k ö r é t . h a n e m k ó r h á z ­ ban.több m á s európai országban és az E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n is f e l h a s z n á l t á k a n é p e s s é g bizonyos csoportjai. h o ­ gyan é r t e l m e z i m a g a a b e t e g saját á l l a p o t á t . A r a s s z i z ­ m u s oda vezetett.

h o g y a s z ü l e t é s e l ő t t „megtervezzék" a testet: m e g h a t á r o z z á k a bőr­ színt. K o r á b b a n c s a k g y e r m e k k o r i gyógyíthatatlan rendellenességek (például 2004.214 8. a hajat és s z e m e t . a m e l y e k ­ b e n n i n c s e n e k a s z ó b a n forgó b e t e g s é g e t a z el­ jövendő nemzedékekre esetleg átörökítő gének. 2 0 0 4 . h o g y a ( h a g y o m á n y o s a n férfi) s z a k o r v o s o k megkérdőjelezhetetlen orvosi tanácsokat adnak a (nyilvánvalóan nő) leendő anyáknak? Milyen biztosítékok kellenek. a c i s z t á s fibrózis vagy a H u n t i n g t o n .b e n a z E g y e s ü l t Király­ ságban az állami fertilizációs és embriológiai ha­ tóság lehetővé tette az öröklött bélrák b i z o n y o s f o r m á j á b a n s z e n v e d ő b e t e g e k egy c s o p o r t j á n a k . n o v e m b e r 6. amelyre hivatkozva az orvosok a j e l l e m z ő k mos­ taninál sokkal szélesebb skálája szerint „kima­ z s o l á z h a t j á k " a z e m b r i ó k a t .1. n o v e m b e r 1. Ma az iparosodott országokban m á r n e m k é p e z n e k j e l e n t ő s halál­ o k o t a z efféle h e v e n y f e r t ő z ő b e t e g s é g e k . a m a l á r i a és a g y e r m e k b é n u l á s . fen­ m i a t t k i a l a k u l h a t egy „ b i o l ó g i a i l a g s z á m k i v e t e t t osztály". p é l d á u l a t ü d ő v é s z . A t á m o g a t ó k azt m o n d j á k . A s z ű r é s i eljá­ rás n é l k ü l a s z ü l e t e n d ő g y e r e k 5 0 s z á z a l é k o s va­ lószínűséggel vagy örökölhetné a betegséget (Times.).1. h o g y a z o k . faji vagy fogyatékosokkal szembeni diszkrimi­ nációnak az embrióválasztás során? Egyáltalán hogyan lehet megfogalmazni ezeket a szempon­ tokat? A géntechnológia valószínűleg n e m olcsó. Precedenst teremt. Például lehetőséget a d a z egyes e m b e r e k e t b i z o n y o s b e t e g s é g r e haj­ lamossá tevő genetikai tényezők azonosítására.a m o d e r n o r v o s t u d o m á n y t ért m á s b í r á l a t o k k a l együtt. a f o g y a s z t á s i s z o k á s o k r ó l és az á l t a l á n o s é l e t v i ­ telről. h o g y a z a n y a m é h b e c s a k olyan embriót ültetnek majd. E z e k g y a k r a n j á r v á n y o s m é r e t e k e t ö l t ö t t e k . A szembeni. A genetikai átprogramozás biztosítja. . ábra Szemléletváltozása mai egészség­ ügyben és orvostudományban Betegség Kórház Akut Gyógyítás Beavatkozás Kezelés Páciens ^> ^> ^> ^> ^> ^> Egészség Közösség Krónikus Megelőzés Odafigyelés Gondozás J> Személy Forrás: Nettleton 2006. a testmozgásról. fogós k é r d é s v e t ő d i k fel. A korábbi időszakokat fertőző b e t e g s é g e k j e l l e m e z t é k . befolyásolhatjuk a jóllétünket. amelyből hiányoz­ n a k az e s e t l e g r á k o t o k o z ó g é n e k . a k i k n e k v a n r á pénze. élet. hogy elejét vegyék a nemi. A s z o c i o l ó g u s o k b a n az új or­ v o s i t e c h n o l ó g i á k g y o r s e l ő r e t ö r é s e l á t t á n egyre t ö b b ú j .é s egészségbiztosításhoz is nehezebben juthatnak m a j d ( D u s t e r 1 9 9 0 ) . E z v a j o n azt j e l e n t i . n é h á - t e b b tárgyalt b í r á l a t o k k ö z ü l j ó n é h á n y é r v é n y e s géntechnológiai az vitára biomedicinális sokan akik e az modellt helytelenítők között bizonyára szerepét. Ugyanakkor az említett hatóság határozata tovább mélyíti a „megtervezett babák­ kal" kapcsolatos nézeteltérést. P é l d á u l m a m á r tu­ d o m á n y o s a n l e h e t s é g e s az is. a ko­ lera. A l e s z a k a d ó k t a l á n m é g m u n k á h o z . megkérdőjelezik télyüket. 2 0 0 4 . M i n d a n n y i a n olyan helyzetben vagyunk.k ó r ) e s e t é n e n g e d é l y e z t é k a z e m b r i ó v á l a s z t á s t [Times. Orvostudomány és egészség a változó világban Az e m b e r e k egyre i n k á b b felismerik. hogy n e m ­ c s a k a s z a k o r v o s o k b í r n a k az e g é s z s é g r e és a b e ­ tegségre vonatkozó ismeretekkel és hogy értelmezhetjük ha és magyaráza­ saját tokkal. Lesz-e orvosok várt technológiában is igyekeznek latba vetni tekin­ nem következménye orvosi beavatkozásnak? M i l y e n szerepet játsza­ nak majd a l e e n d ő szülők az embrióválasztással k a p c s o l a t o s d ö n t é s e k b e n ? Itt m e g i n t a r r ó l v a n szó. E z e n k í v ü l m a ­ gyarázatot adnak a fentebb ismertetett alternatív vagy k o m p l e m e n t e r g y ó g y á s z a t e r ő s ö d é s é r e is. „ k i i k t a t h a t j á k " a g y e r e k ü k b ő l az ö s s z e s társadalmilag n e m szerencsés tulajdonságot? Mi lesz a hátrányosabb helyzetű csoportok gyerekei­ vel. Más tényezőkkel is s z á m o l n u n k kell azonban: m a g á n a k a b e t e g s é g n e k a j e l l e g e és h a t ó k ö r e is változófélben van.). ábrát). h o g y a g é n t e c h o l ó g i a óriási lehetőségeket teremt. é s egy-egy ország egész népességét fenyegették. FEJEZET lógia elérhetőségében A mutatkozó különbségek előnyök­ köze az eugenetikához (Kerr-Shakespeare 2 0 0 2 ) . a t e s t s ú l y t és így t o v á b b . géntechnológia nyújtotta b ő l n e m r é s z e s ü l ő k e t a s z ó b a n forgó e l ő n y ö k e t élvezők előítéletei és m e g k ü l ö n b ö z t e t é s e sújthat­ j á k . E z a d ö n t é s azt j e l e n t i . a k i k t o v á b b r a i s „ t e r m é s z e t e s e n " s z ü l e t n e k majd? Egyes szociológusok szerint a géntechno­ 8. A a biomedicinális modellel is. hogy ezek a betegségek többé n e m öröklődnek nemzedék­ ről n e m z e d é k r e . E z e k az egészséggel kapcsolatos közgon­ dolkodásban megfigyelhető új fejlődési irányok . megismerkedünk testünkkel és m i n d e n n a p i életünk során megfelelő dönté­ seket h o z u n k a táplálkozásról. h o g y o l y a n e m b r i ó k a t v á l a s s z a n a k ki. a m e l y e k e t a k o r á b b i a k b a n v á z l a t o s a n is­ m e r t e t t e m .s z i n t é n j e l e n t ő s á t a l a k u l á s o k a t in­ dítanak el a m o d e r n társadalmak egészségügyi r e n d s z e r é b e n ( l á s d a 8.

A b e t e g s é g n e k s z e m é l y e s és n y i l v á n o s d i m e n ­ ziója is van. n e m t u d j a e l l á t n i o t t h o n i f e l a d a t a i t s e m . t á m o g a t ó a n fordulnak felénk. o. a m e l y megzavarhatja e n o r m á l i s létálla­ pot folyamatát. hogy t e s t ü n k „ r e n d e l t e t é s s z e r ű e n " m ű k ö d i k . d e gyakran é s z r e v é t l e n r é s z e . interakcionisták hogyan „Egy kis csúszásban vagyunk. akikkel k a p c s o l a t b a k e r ü l ü n k . Talcott Parsons ( 1 9 5 2 ) vezette be a betegszerep fogalmát: ezzel jellemezte azokat a viselkedésmintákat. krónikus új degeneratív kell betegségekben kialakítani az szemléletet egészségügyben é s a z e l l á t á s b a n . a c u k o r b e t e g s é g és a keringési zavarok) o k o z n a k h a l á l t . Előfordulhat például. H a n g s ú l y o s a b ­ bak az „életviteli d ö n t é s e k " is ( p é l d á u l ha v a l a k i dohányzik. h o g y . hogy a be­ teg e g y é n n e m t u d j a e l l á t n i s z o k á s o s feladatait. h o g y a n é l i m e g a b e t e g s é g e t . illetve kevésbé megbízható és eredményes.. ezért a betegséget diszfunkciónak tekintik. azokat a viselkedési n o r m á k a t írja le. például a fent tárgyalt a n o r e x i á t m a g a a b e t e g és azok. a m e l y e k r é v é n m e g é r t h e t j ü k a b e t e g s é g g e l kap­ c s o l a t o s t a p a s z t a l a t o k a t . A b b ó l i n d u l u n k ki. M i v e l a beteg n e m tudja b e t ö l t e n i szo­ kásos szerepét. h o g y a modern o r v o s t u d o m á n y é s a z e m b e r e k e z z e l kap­ csolatos attitűdjei é p p e n egy j e l e n t ő s és gyors át­ alakuláson m e n n e k k e r e s z t ü l . ezért szeretném. H a ol­ vasóm volt m á r beteg. é s így t o v á b b . á t f o g ó b b a n k e l l f e l t á r n i a b e t e g s é g ­ h e z k a p c s o l ó d ó é r t e l m e z é s e k e t é s azt. h a n e m segíti t á r s a d a l m i i n t e r ­ akcióinkat é s m i n d e n n a p i t e v é k e n y s é g e i n k e t . M i v e l a z e m b e r e k t o v á b b é l n e k é s elsősorban szenvednek. g o n d o s k o d v a . akkor tudja. Az i p a r o s o d o t t o r s z á g o k b a n m a n a p s á g a leggyak­ rabban a n e m f e r t ő z ő k r ó n i k u s b e t e g s é g e k (pél­ dául a rák. tegségünkre. h o g y a m i n d e n n a p i é l e t r e n d j e i l y e n ­ kor i d e i g l e n e s e n f e l b o r u l . e z z e l meg­ n e h e z í t i m u n k a t á r s a i dolgát.nyat k ö z ü l ü k l é n y e g é b e n s i k e r ü l t m e g s z ü n t e t n i . E z é r t te­ szik fel a kérdést. E z t a v á l t o z á s t nevezik „egészségváltásnak" (health transition). A s z o c i o l ó g i a i g o n d o l k o d á s b a n f ő k é n t k é t ér­ telmezési módszer bizonyult nagy hatásúnak.az e g é s z s é g ü g y i e l l á t á s m o s t zajló v á l t o z á s a i h a t á s á r a felváltja-e a b i o m e d i c i ­ nális m o d e l l t egy új „ e g é s z s é g p a r a d i g m a " . De egy valami b i z t o s : m a a n n a k l e h e t ü n k t a n ú i . vagy csak a doktor úr drága idejét fecsérlem?«" Az egészséggel és a betegséggel kapcsolatos szociológiai nézőpontok A s z o c i o l ó g u s o k e z e n a t é r e n e g y i k fő feladatuk­ nak tekintik. é s e z t m e g p r ó b á l ­ ják b e i l l e s z t e n i saját é l e t ü k r e n d j é b e . a k k o r az nemcsak n e k ü n k o k o z fájdalmat. M á s o k is. akikkel e k ö z b e n é r i n t k e z é s b e k e r ü l . Míg a p r e m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n a l e g n a g y o b b halálozási a r á n y t a c s e c s e m ő k és a g y e r e k e k köré­ ben mérték. és viselkedésére. r o s s z k ö z é r z e ­ tet. elesettséget és m á s k e l l e m e t l e n s é g e k e t . E n n e k az az oka. . a z énképünk is arra a f e l t é t e l e z é s r e é p ü l . hogy m e g b e t e g e d t ü n k . a m e l y e k h e z a b e t e g e g y é n n e k alkalmazkodnia kell. a k á r c s a k r ö v i d e b b ideig. A m á s o d i k nézet szerint. A v e l ü n k s z o r o s k a p c s o l a t ­ ban állók r é s z v é t t e l . m i n t általában. a s z í v b e t e g s é g . ha felten­ nék maguknak a kérdést: »Valóban ennyire beteg va­ gyok. Még n e m t u d h a t j u k . konszenzusos mó­ don működik.). k e v e s e t m o z o g é s e g é s z s é g t e l e n ü l táp­ lálkozik). A z e l s ő . felborul az őt körül vevők élete is: n e m v é g z i e l m u n k a h e l y i f e l a d a t a i t . h a ­ nem m á s o k a t is é r i n t . á t a l a k u l n a k a m á s o k k a l folytatott i n t e r a k c i ó i n k . „Mi a szociológia?" című fejezetet (36-37. / A f u n k c i o n a l i z m u s r ó l b ő v e b b e n l á s d az 1. A f u n k c i o n a l i s t a g o n d o l a t m e n e t s z e r i n t a társa­ dalom általában zavartalan. hogy megvizsgálják a betegséggel kapcsolatos s z e m é l y e s t a p a s z t a l a t o k a t . reakcióik azután segítenek kialakí­ t a n i a m a g u n k é r t e l m e z é s e i t é s é n k é p ü n k átfor­ málására késztethetnek minket. h o g y a test „ n o r m á l i s " m ű k ö d é s e é l e t ü n k l é t f o n t o s s á g ú . r e a g á l h a t n a k a b e - amelyet főként a szimbolikus fogadtak el. a m e l y a funk­ cionálisra iskolához köthető.a m i n t e r r e n é h á n y tudós k ö v e t k e z t e t . Talán igyekeznek tudomásul venni. hatnak ezek az elképzelések az e m b e r e k tetteire A betegszerep A k i e m e l k e d ő funkcionalista gondolkodó. h o g y tes­ tünk n e m gátolja. amelyekhez igazodva a beteg személy a lehető legkisebbre csökkenti a betegség zavaró hatását. a m e l y e k e t s z i n t é n s o k k r ó n i k u s beteg­ ség közvetett k i v á l t ó o k á n a k t e k i n t e n e k . A m i k o r m e g b e t e g s z ü n k . m a e z a z a r á n y a z é l e t k o r r a l e g y e n e s arányban n ő .

h o g y a n válik a b e t e g egy t á g a b b t á r s a d a l m i k ö r n y e z e t s z e r v e s ré- . A ezek közé a beteg bizonyos az jogokkal is. E n n e k az az eredménye. akiket kiközösí­ t e t t e k é s arra k é n y s z e r í t e t t e k . a m e l y v i l á g o s a n feltárja. a k k o r ve­ szélybe kerül betegstátusa. h o g y m e n n y i r e tartják s ú l y o s n a k az á l l a p o t á t és h o g y a n látják a b e t e g s é g é t . A beteg nem felelős betegeskedéséért. i g l e n e s és „ f e l t é t e l e s " s z e r e p : a h h o z a f e l t é t e l h e z kötött. E l n é z h e t i k n e k i . a beteg n e m felelős a betegségért. T e h á t a b e t e g s z e r e p p e l j á r ó j o g o k h o z és k i v á l t s á g o k h o z különböző tapasztalatok fűződhetnek. hogy az orvosok és más egészségügyi dolgozók szakmailag „élet-halál urai" a beteggel szemben. A je betegnek tennie kell azért. kell A hogy egészségét: szakorvoshoz hogy „páciens". S z e r i n t ü k a b e t e g s z e r e p b e n s z e r z e t t ta­ pasztalatok betegségfajtánként változnak. h a az egyén olyan betegségben szenved vagy olyan á l l a p o t b a kerül. E r r ő l a k k o r b e s z é l h e t ü n k . A stigma­ tizált b e t e g ( p é l d á u l a k á b í t ó s z e r f ü g g ő ) gyakran n e m kérdezhet. Feltétel nélkül legitim szerep juthat annak. A b e t e g t ő l elvárják.b e t e g e k r ő l is. Mivel és tartozik hogy nem szokásos feladatokban.216 8. A feltétel nélkül legitim betegszerep olyan egyén­ A „betegszerep" bírálatai A b e t e g s z e r e p m o d e l l n a g y h a t á s ú e l m é l e t n e k bi­ z o n y u l t . az érintett s z e m é l y t s o s e m fogadja v i s s z a a t á r s a d a l o m . Ugyanez elmondható a m a i A I D S . A s t i g m a t i z á l á s g y a k r a n ta­ p a s z t a l h a t ó a z e g é s z s é g ü g y b e n ( l á s d a z arctor­ zuláshoz kapcsolódó esettanulmányt a 2 2 9 . a m e l y e k v a g y h a m i s a k . A b e t e g jogot n y e r arra. a u t o m a t i k u s a n j o g o s u l t a beteg­ szerep betöltésére. Freidson ( 1 9 7 0 ) a betegszerep h á r o m változatát határozta meg. (Ez történt a középkori leprásokkal. a m e l y b ő l f e l é p ü l h e t n e k . A feltételes betegszerep a z o k n a k jut. inkább olyan sztereotípiákból é s n é z e t e k b ő l e r e d . m e n t e s ü l b i z o n y o s feladatok. A betegszerep h á r o m pilléren nyugszik: 1. amelyekkel szemben az egyén tehetetlen. n e m tudakozódhat a kezeléséről. Az u t o l s ó az ille­ gitim b e t e g s z e r e p . h o g y „ r e n d b e j ö j j ö n " . P é l d á u l a beteget „ f e l m e n t h e ­ t i k " a s z o k á s o s o t t h o n i feladatok e l v é g z é s e alól. A s t i g m a s o k f é l e formát ölthet: például lehet testi (lásd Paul Hunt fejtegetését a fogyatékosságról később. m e r t ú g y érzik. h o g y „az orvos uta­ sításait" követve közreműködjön felépülésében. é s jogait. így n e m f e l t é t l e n ü l k a p h a t k ü l ö n jogokat és kiváltságokat. E nézet s z e r i n t a b e t e g s é g o l y a n fizikai o k o k e r e d m é n y e . de elismerik. FEJEZET r e illik. Nincs összefüggés a b e t e g s é g k i a l a k u l á s a és az e g y é n viselkedése vagy tettei között. a m e l y e k a b e t e g s é g k ü l ö n b ö z ő fajtáinak és fokainak felelnek meg. h o g y a b e t e g s o k vagy a l e g t ö b b feladat a l ó l m e n t e s ü l ) . E r v i n g G o f f m a n ( 1 9 6 3 ) s z e r i n t a s t i g m a „lefo­ visszanyer­ és el ide­ k o z á s " : az e g y é n t m e g f o s z t j á k attól. h o g y a b e t e g m i n d e n t m e g t e s z g y ó g y u l á s a é r d e k é b e n . a m e l y e t m á s o k m e g b é l y e g e z n e k . h o g y p é l d á u l á g y b a n m a r a d j o n vagy szabadságot kérjen a m u n k a h e l y é n . kiváltsága­ it a s z e r i n t s z a b j á k m e g . a k i c s a k n á t h á s . akkor t ö b b j u t t a t á s i l l e t i meg. h a v i s e l k e d é s e n e m o l y a n udva­ rias vagy tapintatos. a 2 2 5 . A b e t e g s z e r e p b e t ö l t é s é h e z a beteg­ n e k m e g k e l l k a p n i a egy e g é s z s é g ü g y i s z a k e m b e r j ó v á h a g y á s á t .2 3 0 . A b e t e g s é g szak­ értői v é l e m é n n y e l v a l ó i g a z o l á s a l e h e t ő v é t e s z i a beteget körülvevők számára. Például az alkoholizmus i s s t i g m a t i z á l t b e t e g s é g . H a a b e t e g n e m h a j l a n d ó o r v o s h o z f o r d u l n i vagy n e m h a l l g a t a s z a k t e k i n t é l y t a n á c s a i r a . A társadalom a csoport megbélyegzése révén s z a b á l y o z h a t j a a c s o p o r t v i s e l k e d é s é t . a m e l y e k k ü l ö n b e n rá v o n a t k o z n á n a k . életúthoz kapcsolódó (például a bünte­ tett e l ő é l e t ) vagy k ö r n y e z e t i ( p é l d á u l „ r o s s z tár­ s a s á g b a k e v e r e d e t t " ) . szere­ p e k é s v i s e l k e d é s f o r m á k alól. vennie és a z z a l a joggal j á r n a k . a k i k i d e i g l e n e s e n k e r ü l n e k r o s s z a b b á l l a p o t b a . hogy higgyenek a b e t e g n e k . fordulnia. 2. M i v e l a b e t e g s e m m i t n e m t u d „ t e n n i " gyógyu­ l á s a é r d e k é b e n . 3. m i n t azt. P a r s o n s s z e r i n t az e m b e r e k a s z o c i a l i z á c i ó r é v é n t a n u l j á k a b e t e g s z e r e p e t . Például ha valaki hörghurutos. i l l e t v e rákos vagy P a r k i n s o n . o l d a l o n ) .) A z e g é s z s é g ü g y i intéz­ m é n y e k falai k ö z t a s t i g m a m e g h a t á r o z h a t j a . a k i g y ó g y í t h a t a t l a n b e t e g s é g b e n s z e n v e d . G o f f m a n r á m u t a t o t t .2 2 6 . a m e l y m e g f o s z t h a t j a el­ szenvedőjét a betegszerep b e t ö l t é s é n e k jogától. aki alopecias (mindenféle szőrzetét e l v e s z t i ) v a g y e r ő s e n p a t t a n á s o s (egyik e s e t b e n s e m bír különleges kiváltságokkal. h o g y e l k ü l ö n í t e t t lepratelepeken éljenek. E g y e s ese­ t e k b e n a stigmát s o s e m vonják vissza. h o g y a társa­ d a l o m teljes j o g ú tagja l e g y e n . betegszerep kell fogadnia. mivel az e m b e r e k n e k a b e t e g g e l k a p c s o l a t o s r e a k c i ó i t az h a t á r o z z a meg. h o g y a z e g y é n v a l a m i k é p p felelős a b e t e g s é g é é r t .k ó r o s ( e z e k f o n t o s k i v á l t s á g o k k a l kiváltságokkal kell részt bír. vagy c s a k r é s z b e n igazak. M á s s z o c i o l ó g u s o k e l t é r ő e n é r t e l m e z i k a Parsons-féle b e t e g s z e r e p e t : felvetik. A s t i g m a r i t k á n é p ü l a sze­ mély ismeretére. ho­ g y a n v i s z o n y u l a s z a k o r v o s a b e t e g h e z . h o g y b e t e g . h o g y a beteg­ s z e r e p s z e m p o n t j á b ó l a b e t e g s é g e k „ n e m egy­ f o r m á k " . m i n t m á s k ü l ö n b e n . és a k k o r v a l ó s í t j á k m e g (a többiek közreműködésével). a k i igazolja a s z ó b a n forgó s z e m é l y ­ n e k azt az állítását. hogy n e m felelős a betegségért). h o g y m e n n y i r e s ú l y o s a betegsége. oldalon). A b e t e g t ő l el­ várják. h o g y a stigmatizác i ó s f o l y a m a t n a k e l e v e r é s z e a t á r s a d a l m i kont­ roll. amikor megbeteg­ szenek.

Ez e l l e n t m o n d a betegszerep e l s ő a l a p t é t e l é n e k .v a g y h ú g y h ó l y a g . és ha igen.s o k f é l e k é p p e n é l i k m e g és értel­ mezik. az e m b e r e k megbirkózási stratégiákat kifejlesztve igyekeznek a l e h e t ő legnormálisabban élni az életüket (Kelly 1 9 9 2 ) .e valaki a b e t e g s z e r e p e t . R á a d á s u l a beteg­ szerep v e s z í t e t t v a l a m e n n y i t é r v é n y é b ő l a z z a l a modern t á r s a d a l m a k b a n b e k ö v e t k e z e t t v á l t o z á s ­ sal is. M á s esetek­ b e n t á r s a d a l m i t é n y e z ő k . Az élet és a b e t e g s é g j ó v a l b o n y o l u l t a b b . E z e k e t a z á t a l a k u l á s o k a t o k o z h a t j á k m á s o k ­ nak a betegséggel kapcsolatos valódi reakciói és k é p z e l t v a g y v é l t r e a k c i ó k is. h o g y a n t a n u l m e g a t a r t ó s a n b e t e g e g y é n m e g b i r k ó z n i betegsége gyakorlati és é r z e l m i kö­ vetkezményeivel. vagy e l l e n t é t e s e k a z érdekeik. m i l y e n j e l e n t é s e k e t f ű z n e k h o z z á . a m i azt j e l e n t i . m i n t ­ sem a b e t e g s z e r e p a l a p j á n g o n d o l n á n k . részvétet é r e z h e t v a l a k i iránt. Bizonyos betegségek rendsze­ res kezelést vagy az egészséges állapotot fenn­ tartó életvitelt követelnek. hogy beszélhet-e v e l e a b e t e g s é g r ő l . A t á r s a d a l m i i n t e r a k c i ó k meg­ változott kontextusa változásokat idézhet e l ő az önazonosságban. a k i n é l b e t e g s é g e t d i a g n o s z ­ tizáltak. a m e l y e k az e m b e r e k s z o k á s o s n a p i t e v é k e n y s é g é r e is h a t h a t n a k .EGÉSZSÉG. akik évekig szenvednek krónikus fájdal­ m a k t ó l v a g y o l y a n t ü n e t e k t ő l .m ű k ö d é s b e n zavart. A m o d e l l e l s z e m b e n a z o n b a n s z á m o s bí­ rálat f o g a l m a z ó d o t t m e g . az osz­ tály és a n e m b e f o l y á s o l h a t j a . B á r a betegség tünetei l e h e t n e k z a v a r b a ejtők. A m á s o k s z á m á r a szokványos társadalmi interakciók a tartósan be­ tegek vagy fogyatékosok számára kockázatossá. h o g y a n é l i k m e g a z e m b e r e k b e t e g s é g ü k e t . hogy a betegséghez igazítsa napirendjét. h o g y a n é r t e l m e z i k az e m b e r e k a társa­ dalmi világot. . i d ü l t b e t e g s é g e s e t é n k e v é s b é használható: a t a r t ó s a n b e t e g e k vagy a r o k k a n t a k számára n i n c s b e v á l t r e c e p t . hogy a m o d e l l n e m a l k a l m a z h a t ó á l t a l á n o s a n . p é l d á u l a b é l . A következőkben ismertetek néhány olyan módszert. E g y e s s z e r z ő k s z e r i n t a betegszerep-„képlettel" n e m lehet megragadni a betegség megtapasztalását. a z i n z u l i n i n j e k c i ó z á s v a g y s o k f é l e gyógy­ szer rendszeres szedése megköveteli az egyéntől. a m e l y e k e t újra é s újra r o s s z u l d i a g n o s z t i z á l n a k a z o r v o s o k . a m e l y az efféle á l l a p o t o k k a l jár. illetve h o g y a n látják m á s o k b e t e g s é g é t . az ö r e g e d é s k a p c s á n (6. Az orvostudomány képes e n y h í t e n i a fájdalmat és a r o s s z k ö z é r z e t e t . p é l d á u l a faj. Sok s z o c i o l ó g u s az e g é s z s é g és a b e t e g s é g terü­ letén a l k a l m a z t a e z t a s z e m l é l e t e t . és a m i n d e n ­ napi helyzetek értelmezése lényegesen Más eltérő lehet. A dia­ lízis. Mások rámutatnak. V a n n a k egyé­ nek. bizonytalanná válnak. h o g y a n v á l i k ilyen e s e t e k b e n a betegség az egyén s z e m é l y e s „életrajzának" részévé. A z efféle á l l a p o t ­ tól s z e n v e d ő egyén gyakran stratégiákat dolgoz ki.a k á r c s a k a k ö r n y e z e t ü k . T ő l ü k megtagadják a b e t e g s z e r e p e t . T o v á b b á a b e t e g s z e r e p „ f e l ö l t é s e " n e m m i n d i g z ö k k e n ő m e n t e s f o l y a m a t . de n e m akar kiszolgáltatottnak látszani. a m e l y e k k e l a s z i m b o l i k u s i n t e r a k c i o nista i s k o l á h o z t a r t o z ó s z o c i o l ó g u s o k p r ó b á l t á k értelmezni a b e t e g s é g g e l k a p c s o l a t o s t a p a s z t a l a ­ tokat. a m e l y e k b e n az orvos és a beteg e l t é r ő d i a g n ó z i s t alkot. M á s be­ t e g s é g e k n e m várt m ó d o n h a t n a k a t e s t r e . Például a beteg segítségre szorul. a m í g á l l a p o t u k r ó l egyértelmű diagnózis n e m születik. 217 e g y é n m i n d e n n a p i é l e t é t ? H o g y a n h a t a z e g y é n ön­ a z o n o s s á g á r a . M í g a h e ­ veny betegség m e g é r t é s é b e n h a s z n o s l e h e t a b e ­ tegszerep fogalma. A s z o c i o l ó g u s o k á l t a l feltárt k é r d é s k ö r ö k egyi­ k e az. a m e l y e k k e l a m i n d e n n a p i é l e t b e n f é k e n tart­ h a t j a b e t e g s é g é t : e z e k é p p ú g y l e h e t n e k gyakorla­ ti s z e m p o n t o k . H o g y a n fogadják és d o l g o z z á k fel az e m b e r e k egy s ú l y o s betegség h í r é t ? H o g y a n f o r m á l j a a b e t e g s é g az interakciókat megalapozó közös fogalmak n e m m i n d i g é r v é n y e s ü l n e k . abban változásokat indíthat el. Ugyanakkor a betegség megélése kikezdheti az emberek énképét. hol a mellékhelyiség -. fejezet) m á r szóba került. m e g b o l y g a t h a t j á k a z é l e t menetét. m i s z e r i n t a z e g y é n nem h i b á z t a t h a t ó b e t e g s é g é é r t . h o g y m i t j e l e n t b e t e g s é g g e l é l n i .például hogy ismeretlen helyen mindig megnézi. ha a b e t e g s é g v a g y a fo­ gyatékosság m e g h a t á r o z ó tényező. A b e t e g s z e r e p e t n e m l e h e t e l s z a k í t a n i a k ö r n y e z e t t á r s a d a l m i . M o d e r n korunkban egyre h a n g s ú l y o s a b b a z é l e t v i t e l é s a z egészség. hogy az iparosodott t á r s a d a l m a k b a n az emberek ma tovább élnek. BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG szévé. h a k r ó n i k u s betegséggel k e l l é l n i e f K o r á b b a n . h o g y a z e g y é n egyre in­ kább felelős t u l a j d o n j ó l l é t é é r t . illet­ v e e r ő s h á n y i n g e r t o k o z h a t n a k . de életük későbbi szakaszában krónikus betegségektől szenvednek. A szokásos hétköznapi A betegség mint „megélt tapasztalat" A szimbolikus i n t e r a k c i o n i s t á k azt igyekeznek feltárni. Például a betegszerep-elmélettel n e m magyaráz­ h a t ó k az o l y a n e s e t e k . A s z o c i o l ó g u s o k a t az foglalkoztatja. A b e t e g e k . h o g y b e t ö l t h e t i . k u l t u r á l i s és gazdasági h a t á s a i t ó l . de n e m biztos abban. a k k o r m e n n y i ideig k e l l v á r n i a rá. h o g y m e g é r t ­ hesse. h o g y az akut f e r t ő z ő b e t e g s é g e k h e l y e t t a krónikus b e t e g s é g e k v á l t a k u r a l k o d ó v á . hogy talán sokáig betegséggel kell élniük. d e e g y r e t ö b b e n k é n y t e l e n e k s z e m b e n é z n i azzal. m i n t a (bizalmas és szokványos) személyközi kapcsola­ tok kezelésének készségei.

A világ m á s r é s z e i h e z h a s o n l í t v a az e g é s z s é g i á l l a p o t és a j ó l l é t m é r t é k e v i s z o n y l a g magas. A m i n d e n n a p i stratégiákban háromféle „mun­ kát" figyeltek meg. E b b e n a r é s z b e n m e g v i z s g á l j u k a b r i t egészség­ m i n t á k t á r s a d a l m i osztály. h o g y v a n összefüg­ gés az e g é s z s é g és a t á r s a d a l m i e g y e n l ő t l e n s é g e k között.megkísérel­ t e k m a g y a r á z a t o t t a l á l n i arra. S z i n t e t e l j e s e n s i k e r ü l t m e g s z ü n t e t n i a z o l y a n b e t e g s é g e k e t . A s z o c i o l ó g u s o k és az e p i d e m i o l ó g i a (járvány­ t a n ) s z a k é r t ő i . A hetegségmunka az álla­ pot kezelésével kapcsolatos például A teendőket jelenti: diagnosztikai kap­ a fájdalom csillapítását. a k ü l ö n b ö z ő osztályok között jelentős eltérések vannak.Egyes szociológusok azt vizsgálták. m i b e n k ü l ö n b ö z n e k az egy-egy tár­ s a d a l m i c s o p o r t j a j e l l e m z ő egészségi á l l a p o t o k . K ö z k e l e t ű feltevés. oka. S o k a n megdöbbentek a felmérési e r e d m é n y e k hallatán. hogy ezek az egészségbeli egyenlőtlenségek átfogóbb társadalmi-gazdasági mintákhoz kötődnek. AZ EGÉSZSÉG TÁRSADALMI ALAPJA A 2 0 . h o g y a n m a g y a r á z h a t j a m e g m á s o k n a k . és öszszefoglaljuk. W i l l i a m s 1 9 9 3 ) . hogy e z a k a p c s o l a t m i l y e n j e l l e g ű . h o g y az e g é s z s é g és a b e ­ tegség n e m o s z l i k m e g e g y e n l e t e s e n a n é p e s s é g ­ b e n . a v i s e l k e ­ dés. abban m á r n e m t u d n a k megegyezni. 2 0 0 3 . h o g y a n h a t a b e t e g s é g az e g y é n r e . h o g y b i z o n y o s e m b e r ­ csoportok sokkal j o b b egészségnek örvendenek másoknál.b e n m é g a férfiaknál 4 5 . B á r a k u t a t ó k t ö b b s é g e e l i s m e r i . mert a jelentés megállapí­ totta. m i u t á n meg­ emésztette. v a g y h o g y a n kelle­ ne felszámolni az egészségbeli egyenlőtlensége­ ket. A magasabb társadalmi-gazdasági . a n ő k ­ n é l 4 9 é v volt. folyama­ tos javulására számíthatunk. A v i t a e g y i k fő t e r ü l e t é n a s z e m b e n á l l ó felek az egyes v á l t o z ó k ( p é l d á u l az é l e t m ó d . A közegészségügy sok ilyen eredményét máig a m o d e r n orvostudománynak tulajdonítják. m a j d át­ t e k i n t j ü k a z e z e k á l l a n d ó s á g á r a v o n a t k o z ó . energiájából.b a n pedig m á r 7 5 . h o g y m e g s z e r v e z z é k n a p i é l e t ü k e t . hogyan m é g s e m találja e g é s z e n h e l y t á l l ó n a k . E f o l y a m a t s o r á n újra é r t e l m e t a d h a t é l e t é n e k . egy­ mással vitázó magyarázatokat. h o g y e s z e m l é l e t n e m s z á m o l azzal.az o r v o s i i s m e r e t a n y a g és s z a k t u d á s gyarapodásával a közegészség állandó. Az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n a s z ü l e t é s k o r v á r h a t ó é l e t t a r t a m 1 9 0 1 . M á s s z ó v a l az a folyamat.é s b e t e g s é g m i n t á k ala­ k u l á s á b a n . a s z o c i o l ó g u s Osztály és egészség A z e g é s z s é g é s a z o s z t á l y h e l y z e t k a p c s o l a t á t vizs­ gáló k u t a t á s o k feltárták. h o g y a z o r v o s i k u t a t á s eddig s i k e r r e l t á r t a fel a b e t e g s é g b i o l ó g i a i o k a i t és dol­ gozott k i e l l e n e e r e d m é n y e s k e z e l é s i e l j á r á s o k a t . h o g y a n függ ö s s z e az egészség olyan változókkal. E n n e k a z az. a t á p l á l k o z á s i s z o k á s o k és a k u l t u r á l i s m i n ­ ták) r e l a t í v j e l e n t ő s é g é t . m i n t a társadalmi osztály. Az élet­ rajzi munkához t a r t o z n a k a z o k a tevékenységek.a k ü l ö n b ö z ő e g é s z s é g z a v a r o k és b e t e g s é g e k n é p e s s é g b e l i m e g o s z l á s á t é s előfordu­ lási gyakoriságát vizsgáló kutatók . A b e t e g s é g r e n g e t e g e t föl­ e m é s z t h e t a z e m b e r e k i d e j é b ő l . ere­ jéből és érzelmi tartalékaiból. a m e l y e k e t a b e t e g s z e m é l y e s n a r r a t í v á j á n a k fel­ é p í t é s e v a g y á t a l a k í t á s a s o r á n végez. Corbin és Strauss ( 1 9 8 5 ) a z o k a t az „ e g é s z s é g r e n d e k e t " (regimes of health) vizsgálták. faj é s l a k ó h e l y s z e r i n t m e g k ü l ö n b ö z t e t h e t ő v á l t o z a t a i t .és a j ö v ő b e n is ez v á r h a t ó . K u t a t á s o k igazolták. n e m . a h á z t a r t á s v e z e t é s e és s z a k m a i vagy s z e m é l y e s é r d e k e k é r v é n y e s í t é s e .f o l y t a t ó d i k az é r v e l é s . B á r az e g é s z s é g és a b e t e g s é g efféle s z e m l é l e ­ te r e n d k í v ü l n a g y h a t á s t gyakorolt. s z á z a d b a n j e l e n t ő s e n n ö v e k e d e t t a z ipa­ rosodott országok lakóinak várható élettartama. hogy krónikus betegségben szenved. mindennapi életvitelhez csolódik: ilyen a másokkal kialakított kapcsola­ t o k f e n n t a r t á s a . a B l a c k j e l e n t é s ( D H S S 1 9 8 0 ) h í v t a fel a n y i l v á n o s s á g f i g y e l m é t a z o s z t á l y a l a p ú e g é s z s é g b e l i egyen­ lőtlenségekre. a m e l y n e k r é v é n az e g y é n b e i l l e s z t i a b e t e g s é g e t az é l e t é b e : m e g p r ó b á l j a é r t e l m e z ­ n i azt é s k i m ó d o l n i . a m e l y e k e t a t a r t ó s a n b e t e g e k a l a k í t a n a k ki. próbál megbirkózni a tartósan beteg egyén be­ tegségével a z élet k ü l ö n f é l e t e r ü l e t e i n ( J o b l i n g 1 9 8 8 . amelyek az egészségmutatók széles skáláján jelentkeznek. m i n t a g y e r m e k b é n u l á s . m i l y e n f o n t o s s z e r e p e t j á t s z a n a k a t á r s a d a l m i és k ö r n y e ­ z e t i t é n y e z ő k a z egészség. Eddig arról volt szó. a n e m . Nagy-Britan­ n i á b a n egy o r s z á g o s e g é s z s é g f e l m é r é s . illet­ ve a m o r b i d i t á s (a m e g b e t e g e d é s e k a r á n y a ) és az e g y é n t á r s a d a l m i o s z t á l y a k ö z ö t t . h o g y b á r á l t a l á n o s s á g b a n j a v u l a t á r s a d a l o m egészsége. i l l e t v e 8 0 év. a skarlát és a t ü d ő v é s z . E z é r t . az é l e t k o r és a l a k ó h e l y . Úgy tűnik.m o s t m e g n é z z ü k a b e t e g s é g és az egész­ ség t á r s a d a l o m b a n k i a l a k u l ó m i n t á z a t a i t . i l l e t v e a k ö r n y e z e t i vagy strukturális tényezőket (például a jövedelem­ megoszlást vagy a szegénységet) hangsúlyozzák. a faj. A k ö z e g é s z s é g t e r é n az e l m ú l t évszá­ zadban bekövetkezett pozitív fejlemények n e m l e p l e z h e t i k a z t a t é n y t . h o g y e g y é r t e l m ű össze­ függés v a n a m o r t a l i t á s (a h a l á l o z á s i a r á n y ) . munka a napi t e s z t e k e l v é g z é s é t és a t e r á p i á s k e z e l é s r e j á r á s t . a születéskor mért t e s t s ú l y t ó l a v é r n y o m á s o n át a k r ó n i k u s b e t e g s é g kockázatáig. r e n d e t t e r e m t h e t b e n n e .

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG pozíciókat betöltők átlagosan egészségesebbek, magasabbak, j o b b e r ő b e n v a n n a k é s t o v á b b él­ nek, mint a társadalmi ranglétra alacsonyabb fokain e l h e l y e z k e d ő k . A k ü l ö n b s é g e k a c s e c s e ­ m ő h a l a n d ó s á g (az e l s ő é l e t é v ü k e t m e g n e m é r ő gyerekek a r á n y a ) és a g y e r m e k h a l á l o z á s i a r á n y tekintetében a legnagyobbak, de a s z e g é n y e b b embereknél m i n d e n életkorban nagyobb az elha­ lálozás k o c k á z a t a , m i n t a t e h e t ő s e b b e k k ö r é b e n . A főbb o s z t á l y a l a p ú e g é s z s é g b e l i e g y e n l ő t l e n ­ ségek k ö z ü l n é h á n y a t B r o w n e é s B o t t r i l l ( 1 9 9 9 ) foglaltak ö s s z e , e z e k a k ö v e t k e z ő k : 1. A l e g a l s ó t á r s a d a l m i - f o g l a l k o z á s i o s z t á l y b a tartozó fizikai s e g é d m u n k á s o k k ö r é b e n k é t s z e r nagyobb a v a l ó s z í n ű s é g e a n n a k , h o g y a n y u g d í j ­ korhatár e l é r é s e e l ő t t m e g h a l n a k , m i n t a l e g f e l s ő társadalmi-foglalkozási o s z t á l y b a t a r t o z ó s z e l l e ­ mi munkát végzők körében. 2. A s z a k k é p z e t l e n c s a l á d o k g y e r m e k e i k ö z ö t t kétszer a n n y i a h a l v a s z ü l e t e t t e k vagy e g y h é t i g sem élők s z á m a , m i n t a s z a k k é p z e t t e k c s a l á d j a i ­ ban (lásd a 8.2. táblázatot). 3. A legfelső f o g l a l k o z á s i o s z t á l y b a ( s z a k k é p ­ zett é r t e l m i s é g i n e k ) s z ü l e t e t t e g y é n á t l a g o s a n h é t évvel tovább él, m i n t az, a k i a l e g a l s ó foglalkozá­ si osztályba ( s e g é d m u n k á s n a k ) s z ü l e t i k . 4. A főbb halálokok mintegy 90 százaléka gyakoribb a k é t l e g a l s ó f o g l a l k o z á s i o s z t á l y b a n , mint a h á r o m m a g a s a b b o s z t á l y b a n ( l á s d a 8.2. ábrát). 5. A m u n k á s o s z t á l y h o z tartozók gyakrabban é s többféle b e t e g s é g g e l f o r d u l n a k o r v o s h o z , m i n t az értelmiségiek; a t a r t ó s b e t e g s é g e k a r á n y a 50 százalékkal magasabb a szakképzetlen fizikai munkások, m i n t a s z a k k é p z e t t s z e l l e m i foglalko­ zásúak k ö r é b e n . 6. Az o s z t á l y a l a p ú e g é s z s é g b e l i e g y e n l ő t l e n ­ ségek még s z e m b e ö t l ő b b e k a t a r t ó s m u n k a n é l k ü ­ liek k ö r é b e n : azok, a k i k n e k van állása, általában tovább élnek azoknál, akiknek nincs. Más latok is i p a r o s o d o t t o r s z á g o k b a n v é g z e t t vizsgá­ alátámasztották, hogy az egészségnek

e g y é r t e l m ű e n van osztálygradiense. Egyes tudó­ sok úgy vélik, hogy a t á r s a d a l o m leggazdagabb é s l e g s z e g é n y e b b tagjai k ö z ö t t k i a l a k u l t r e l a t í v egészségbeli egyenlőtlenség fokozódik. És bár egyre t ö b b k u t a t á s c é l j a a z e g é s z s é g b e l i e g y e n ­ lőtlenség és a társadalmi osztály közötti kapcso­ lat f e l t á r á s a , a k u t a t ó k n e m t u d t á k m e g h a t á r o z ­ ni, m i l y e n m e c h a n i z m u s o k kötik össze a kettőt. T ö b b e n többféle kiváltó okkal próbálták magya­ rázni a korrelációt. A Black-jelentés, amelynek elkészítésére a kormány adott megbízást, hogy áttekinthesse az e g é s z s é g b e l i e g y e n l ő t l e n s é g e k r e v o n a t k o z ó ada­ t o k a t és a t e e n d ő k r e , i l l e t v e a t o v á b b i k u t a t á s r a vonatkozó inkább ajánlásokat fogalmazzon meg, leg­ az egészségbeli egyenlőtlenségek mate­

rialista magyarázataira alapozott. A materialista vagy k ö r n y e z e t i m a g y a r á z a t o k a t á g a b b t á r s a d a l ­ mi s t r u k t ú r á k b a n , p é l d á u l a s z e g é n y s é g b e n , a va­ gyon- és j ö v e d e l e m m e g o s z l á s b a n , a m u n k a n é l ­ küliségben, a lakáshelyzetben, a környezetszenynyezésben és a rossz munkakörülményekben látják az egészségbeli egyenlőtlenségek okait. Az osztályok közötti egészségbeli egyenlőtlenségek m i n t á i t a z a n y a g i d e p r i v á c i ó e r e d m é n y é n e k te­ kintik. Eszerint az egészségbeli egyenlőtlenségek c s a k úgy c s ö k k e n t h e t ő k , ha általában a társadal­ mi egyenlőtlenségek legalapvetőbb okait próbál­ j á k f e l s z á m o l n i . B á r a j e l e n t é s n e m z á r t a ki, h o g y m á s é r v e k i s h e l y t á l l ó a k l e h e t n e k , azt h a n g s ú ­ l y o z t a , h o g y a s z e g é n y s é g f e l s z á m o l á s á r a átfogó s t r a t é g i á t k e l l k i d o l g o z n i é s j a v í t a n i k e l l a z ok­ t a t á s s z í n v o n a l á t , m e r t c s a k így l e h e t f e l l é p n i a z egészségbeli egyenlőtlenségek ellen.

8.2. táblázat Csecsemőhalandóság Angliában és Walesben társadalmi osztályok szerint ( 1 0 0 0 élveszületettre számított arány) 3 Házasságon belül születettek 1991 Értelmiségi Gazdasági és műszaki vezető Szakképzett szellemi Szakképzett fizikai Betanított Szakképzetlen Egyéb Összesen
a

Házasságon kívül születettek 1991 4,2 6,6 8,5 7,7 9,6 11,0 21,2 8,8 2001 4,5 4,0 5,3 5,8 6,7 7,5 10,8 6,1

2001 3,6 3,6 4,5 5,0 6,2 7,2 6,7 4,6

5,1 5,3 6,1 6,2 7,1 8,2 11,6 6,3

A csecsemőhalandóság meghatározásánál azt veszik figyelembe, hány gyermek nem éri meg első életévét; a társadalmi osztály meghatározásának alapja az apa foglalkozása.

Forrás: Social Trends, 34. 2004.

8. FEJEZET 8.2. ábra Halálozási arány az Egyesült Királyságban élő 2 0 - 6 4 éves férfiak körében a halál oka és társadalmi osztály szerint, 1 9 9 1 - 1 9 9 3 ( 1 0 0 0 0 0 főhöz mért arány)
e
1600
500 400 300
N 0)

< 1200 u

o II. III. (sz) lll.(f) IV.

> 'N

c o
Társadalmi osztály
120 100

200 100

I.

II. III. (sz) lll.(f)

1111

IV.

V.

Társadalmi osztály

'B
CO
N

80 60 40 20
0

III. (sz) lll.(f)

IV.

II. III. (sz) lll.(f)

IV.

Társadalmi osztály
160 120
T3

Társadalmi osztály

Ml. (sz) lll.(f)

IV. I. II. III. (sz) lll.(f) IV. Társadalmi osztály

Társadalmi osztály

II. III. (sz) lll.(f)

IV.

V.

Társadalmi osztály Forrás: ONS 2 0 0 1 . A T h a t c h e r a s s z o n y v e z e t t e k o n z e r v a t í v kor­ m á n y n e m v e t t e f i g y e l e m b e a B l a c k - j e l e n t é s meg­ á l l a p í t á s a i t , k i j e l e n t v e , h o g y a j e l e n t é s b e n szük­ s é g e s n e k látott k ö z k i a d á s o k e g y s z e r r e i r r e á l i s a k és b i z o n y t a l a n h a t á s ú a k . A Thatcher-kormány ( 1 9 7 9 - 1 9 9 0 ) inkább az egészségbeli egyenlőtlen­ s é g e k k u l t u r á l i s é s v i s e l k e d é s i m a g y a r á z a t a i t fo­ g a d t a el. A k u l t u r á l i s és v i s e l k e d é s i m a g y a r á z a t o k azt h a n g s ú l y o z z á k , m i l y e n f o n t o s a z e g y é n i élet­ m ó d a z e g é s z s é g s z e m p o n t j á b ó l . A z a l s ó b b társa­ dalmi osztályok általában több olyan szokásnak is h ó d o l n a k - például d o h á n y o z n a k , szegényesen étkeznek, több alkoholt fogyasztanak -, rint elsősorban az egyén tehet rossz állapotáról, amely k á r o s í t h a t j a e g é s z s é g ü k e t . E g o n d o l a t m e n e t sze­ egészségi hiszen sok életmóddal kapcsolatos

d ö n t é s t s z a b a d o n h o z h a t u n k . A s z e m l é l e t egyes t á m o g a t ó i azt m o n d j á k , h o g y a z efféle viselkedés­ f o r m á k n e m a z e g y é n k i z á r ó l a g o s e l l e n ő r z é s e alá t a r t o z n a k , h a n e m a t á r s a d a l m i o s z t á l y b a ágya-

Az egészségtelen táplálkozás csak egy a tényezők közül, amelyeknek a leghátrányosabb helyzetű britek rossz egészségi állapotát tulajdonítják. zottak. E n n e k e l l e n é r e ő k i s a z é l e t v i t e l i é s fo­ gyasztási m i n t á k a t j e l ö l i k m e g a g y e n g e e g é s z s é g fő o k á n a k . A k é s ő b b i k o r m á n y o k t o v á b b r a is azt hangsúlyozták, döntéseit. hogy az közegészségügyi kampá­ nyokkal l e h e t b e f o l y á s o l n i a z e g y é n e k é l e t v i t e l i Például emberek viselkedésének a dohányzásellenes befolyásolására irányulnak berében közzétett Acheson-jelentés megerősítet­ te, h o g y a z e l m ú l t é v t i z e d e k b e n - k ü l ö n ö s e n a z 1 9 8 0 - a s é v e k b e n é s a z 1 9 9 0 - e s é v e k e l e j é n - ál­ talánosságban tovább növekedett az egyenlőtlen­ ség a z e g é s z s é g s o k v o n a t k o z á s á b a n . 1 9 9 9 j ú l i u ­ sában a kormányzat az A c h e s o n - j e l e n t é s eredmé­ nyeit felhasználva hivatalos állásfoglalást adott ki (Our Healthier Nation), amely hangsúlyozta, m i l y e n sokféle - társadalmi, gazdasági, környe­ z e t i és k u l t u r á l i s - h a t á s e r e d ő j e a r o s s z e g é s z s é g i á l l a p o t ( e z e k k ö z ü l n é h á n y a t a 8.3. ábra s z e m l é l ­ t e t ) . J a v a s o l t egy s o r k o r m á n y z a t i i n t é z k e d é s t is, amelyek keretében n e m c s a k a gyenge egészség tüneteit kezelhetnék, h a n e m okai - a munkanél­ k ü l i s é g , a r o s s z l a k á s k ö r ü l m é n y e k és az a l a c s o n y színvonalú oktatás - ellen is p r ó b á l n á n a k tenni.

kezdeményezések és az „egészséges táplálkozás" programok. A z efféle k a m p á n y o k a r r a ö s z t ö k é l i k az egyéneket, h o g y v á l l a l j a n a k f e l e l ő s s é g e t tulaj­ don j ó l l é t ü k é r t ; kevesebb figyelmet fordítanak arra, h o g y a n k o r l á t o z h a t j a a t á r s a d a l m i h e l y z e t az emberek döntéseit és választási lehetőségeit. Például a jó é t r e n d b e n l é n y e g e s friss z ö l d s é g e k és gyümölcsök sokkal drágábbak, m i n t sok ma­ gas zsír- és k o l e s z t e r i n t a r t a l m ú é t e l . V i z s g á l a t o k mutatják, h o g y a m a g a s j ö v e d e l m ű c s o p o r t o k b a n a legnagyobb a r á n y ú az e g é s z s é g e s é l e l m i s z e r e k fogyasztása. A z 1 9 9 7 - b e n m e g v á l a s z t o t t m u n k á s p á r t i kor­ mány átfogóbb s z e m l é l e t t e l k ö z e l í t e t t a z egész­ ségbeli e g y e n l ő t l e n s é g e k h e z , f e l i s m e r v e , h o g y a kulturális é s a z a n y a g i t é n y e z ő k e g y a r á n t f o n t o s szerepet j á t s z a n a k az e m b e r e k e g é s z s é g é b e n . A Sir D o n a l d A c h e s o n v e z e t t e b i z o t t s á g o t független vizsgálat e l v é g z é s é r e k é r t é k fel. A z 1 9 9 8 n o v e m ­

Nem és egészség
A k u t a t á s o k r á m u t a t n a k a r r a is, h o g y a férfiak és a n ő k egészségében is k ü l ö n b s é g e k figyelhetők m e g . A világ s z i n t e ö s s z e s o r s z á g á b a n h o s s z a b b a n ő k v á r h a t ó é l e t t a r t a m a , m i n t a férfiaké ( U N D P 2 0 0 4 ) . Az Egyesült Királyságban a halálokok és a betegségminták vizsgálata szintén mutat bizo-

8. FEJEZET 8.3. ábra Az egészséget befolyásoló kulturális és anyagi hatások

Forrás: Browne 2005, 410. o. n y o s e l t é r é s e k e t a férfiak és a n ő k k ö z ö t t ( l á s d a 8.4. ábrát). B á r a s z í v b e t e g s é g a férfiaknál gya­ koribb, m i n t a nőknél, még mindig ez követeli a l e g t ö b b é l e t e t a 65 év a l a t t i a k k ö r é b e n , férfia­ k é t és n ő k é t e g y a r á n t . A férfiak v i s z o n t n a g y o b b arányban h a l n a k meg b a l e s e t b e n vagy erőszakos cselekményben, és gyakrabban válhatnak kábító­ szer- és a l k o h o l f ü g g ő v é . A n ő k e g é s z s é g i á l l a p o t á t l á t s z ó l a g a n y a g i kö­ r ü l m é n y e k befolyásolják, de ezt a tényezőt m i n ­ dig is n e h é z v o l t m é r n i . S o k t a n u l m á n y b a n a férj társadalmi osztálya szerint sorolták valamelyik k a t e g ó r i á b a az a s s z o n y t , így t o r z k é p e t a d t a k a n ő k e g é s z s é g i á l l a p o t á r ó l (lásd a 9., „Társadalmi rétegződés és osztály" című fejezetben). Azt azon­ b a n tudjuk, h o g y a n ő k á l t a l á b a n g y a k r a b b a n for­ dulnak orvoshoz és nagyobb arányban számol­ n a k be a b e t e g s é g e i k r ő l , m i n t a férfiak. Az iparosodott országokban élő nők kétszer annyit panaszkodnak szorongásra vagy depreszszióra, m i n t a férfiak. E g y e s m e g f i g y e l ő k s z e r i n t a n ő k sokrétű szerepköre - házimunka, gyermek­ g o n d o z á s , s z a k m a i f e l a d a t o k - n ö v e l h e t i az ő k e t érő stressz mértékét és hozzájárulhat nagyobb megbetegedési arányukhoz. Lesley Doyal (1995) felvetette, h o g y a n ő k e g é s z s é g é n e k és b e t e g s é ­ g é n e k m i n t á z a t a i a n ő i é l e t e t a l k o t ó fő t e v é k e n y ­ ségterületekkel összefüggésben magyarázhatók. A n ő i lét e r e d e n d ő e n k ü l ö n b ö z i k a férfiléttől a g y a k r a n b e t ö l t ö t t s z e r e p e k é s v é g z e t t feladatok - házimunka, szexuális reprodukció, gyermek­ szülés és anyai gondoskodás, termékenységsza­ bályozás fogamzásgátlással stb. - tekintetében. ( B á r e z e l l e n szól, h o g y e g y r e t ö b b n ő l é p a m u n ­ k a e r ő p i a c r a . ) D o y a l s z e r i n t „ a n ő k e g é s z s é g i álla­ p o t á n a k l e g f ő b b m e g h a t á r o z ó j a e k ü l ö n f é l e teen­ d ő k h a l m o z o t t h a t á s a " . T e h á t a n ő i egészséggel kapcsolatos vizsgálatokban mindig a társadalmi, pszichológiai és biológiai hatások összességét kell mérlegelni. H e a t h e r G r a h a m azt v i z s g á l t a , h o g y a n h a t a s t r e s s z a f e h é r m u n k á s o s z t á l y b e l i n ő k egészségé­ r e . R á m u t a t o t t , h o g y a t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i rang­ l é t r a a l s ó b b f o k a i n e l h e l y e z k e d ő n ő k , h a baj éri őket, k e v é s b é t u d n a k f e l h a s z n á l n i t á m o g a t ó kap­ c s o l a t h á l ó z a t o k a t , m i n t a k ö z é p o s z t á l y b e l i nők. G r a h a m megállapítja, hogy a munkásosztálybe­ l i e k á l t a l á b a n g y a k r a b b a n k e r ü l n e k n e h é z hely­ z e t b e ( e l v e s z t i k a z á l l á s u k a t , e l v á l n a k , kilakoltat­ j á k ő k e t v a g y m e g h a l a g y e r m e k ü k ) , m i n t m á s cso­ p o r t o k , u g y a n a k k o r á l t a l á b a n n e h e z e b b e n tudnak m e g b i r k ó z n i a z z a l é s k e v e s e b b l e h e t ő s é g ü k van

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG a lelki válság e n y h í t é s é r e . N e m elég, h o g y a ki­ alakuló stressz t e s t i l e g - l e l k i l e g k á r o s , n é h a o l y a n megbirkózási s t r a t é g i á h o z f o l y a m o d n a k e z e k a nők, a m e l y c s a k t o v á b b r o n t a h e l y z e t ü k ö n (pél­ dául r á s z o k n a k a d o h á n y z á s r a ) . G r a h a m s z e r i n t a dohányzás a feszültségenyhítés módja, amikor már végsőkig k i m e r ü l t e k a s z e m é l y e s és a n y a g i tartalékok. így e l l e n t m o n d á s o s h e l y e t foglal el a nők é l e t é b e n : k á r o s l e h e t m i n d a n ő , m i n d gyer­ meke egészségére, u g y a n a k k o r segít t a l p o n m a ­ radnia a n e h é z h e l y z e t b e n ( G r a h a m 1 9 8 7 , 1 9 9 4 ) . Ann Oakley és szerzőtársai ( 1 9 9 4 ) négy angol városban azt v i z s g á l t á k , m i l y e n s z e r e p e t t ö l t be a társadalmi t á m o g a t á s a h á t r á n y o s h e l y z e t ű n ő k és gyerekek egészségének alakulásában. Oak­ ley szerint a s t r e s s z és az e g é s z s é g ö s s z e f ü g g é s e a nagyobb, e g é s z é l e t r e h a t ó v á l s á g o k és k i s e b b gondok e s e t é n i s é r v é n y e s ü l , a m i k ü l ö n ö s e n a munkásosztálybeliek életében mutatkozik meg. Oakley m e g á l l a p í t j a , h o g y a t á r s a d a l m i t á m o g a ­ tás (például a t a n á c s a d ó s z o l g á l a t , a s e g é l y v o n a l vagy a c s a l á d l á t o g a t á s ) „ c s i l l a p í t h a t j a " a r e n d s z e ­ rint nőket sújtó s t r e s s z e g é s z s é g k á r o s í t ó h a t á s a i t . Más vizsgálatok feltárták, h o g y a t á r s a d a l m i tá­ mogatás fontos t é n y e z ő , a m e l y s e g í t h e t a z e m b e ­ reknek m e g b i r k ó z n i a b e t e g s é g g e l és a b e t e g e s k e déssel (Ell 1 9 9 6 ) . és

223

érthető meg az etnikum és az egészség közötti összefüggés. Egyre több ezzel k a p c s o l a t o s szo­ ciológiai vizsgálatot végeznek, de az e r e d m é n y e k továbbra s e m meggyőzőek. Egyes korábbi kutatá­ sok során az etnikai csoporttagságnak tulajdoní­ tott t r e n d e k v i z s g á l a t a k o r f i g y e l m e n k í v ü l hagy­ hatták más tényezők, például az osztály vagy a n e m hatását, pedig e z e k n e k is jelentős szerepük lehet. Mégis elmondható, gek gyakrabban hogy bizonyos betegsé­ elő a karibi fekete Az Egyesült e fordulnak

ázsiai származásúak körében.

K i r á l y s á g b a n a m á j r á k , a t ü d ő v é s z és a c u k o r ­ betegség okozta halálesetek aránya nagyobb népességcsoportokban, mint a fehérek körében. A karibi feketék k ö r é b e n az átlagosnál gyakoribb a magas v é r n y o m á s és sokkal nagyobb arányban t a l á l h a t ó e g y v ö r ö s v é r s e j t e k h e z k a p c s o l ó d ó örök­ letes rendellenesség, a sarlósejtes vérszegénység, mint más meg csoportokban. Az indiai szubkontinensről származók a brit átlagnál t ö b b e n halnak szívbetegségben. tudósok kulturális és Az viselkedésbeli osztály alapú Egyes

o k o k k a l p r ó b á l t á k m a g y a r á z n i a z e t n i k u m o k sze­ rint eltérő egészségmintákat. egészségbeli egyenlőtlenségek kulturális magya­ r á z a t a i h o z h a s o n l ó a n itt is az e g y é n és a c s o p o r t é l e t v i t e l é n v a n a h a n g s ú l y , ezt t e k i n t i k az egész­ ség g y e n g í t ő j é n e k , é s g y a k r a n ö s s z e f ü g g é s b e h o z ­

Etnikum és egészség
Bár az i p a r o s o d o t t t á r s a d a l m a k b a n az e g é s z s é g etnikai h o v a t a r t o z á s s z e r i n t i s k ü l ö n b ö z ő m i n t á ­ kat követ, m é g a l e g j o b b e s e t b e n is c s a k r é s z b e n

zák vallási vagy kulturális képzetekkel, például az é t k e z é s i és f ő z é s i s z o k á s o k k a l vagy a r o k o n házassággal (azzal a gyakorlattal, hogy a házassá­ gok c s a l á d o n belül, m á s o d u n o k a t e s t v é r e k között k ö t t e t n e k ) . E n é z e t b í r á l ó i azt m o n d j á k , h o g y a

8.4. ábra A betegségükkel orvoshoz fordulók megoszlása nem és életkor sze­ rint, 2 0 0 3 - 2 0 0 4
70

• Tartós betegség Korlátozó tartós betegség

Forrás: Social Trends, 35. 2005.

224 kulturális magyarázatok épp a probléma lényegét n e m t u d j á k m e g h a t á r o z n i : a s t r u k t u r á l i s egyen­ lőtlenségeket, amelyek az etnikai csoportokat é r i n t i k , v a l a m i n t a r a s s z i z m u s t és a d i s z k r i m i ­ n á c i ó t , a m e l l y e l s z e m b e t a l á l k o z n a k a z egészség­ ügyi r e n d s z e r b e n . A z e t n i k u m o k r a j e l l e m z ő e g é s z s é g m i n t á k tár­ sadalmi-strukturális magyarázatai a társadalmi k o n t e x t u s t e m e l i k ki, a m e l y b e n a k a r i b i f e k e t é k és az ázsiaiak élnek az Egyesült Királyságban. E k é t c s o p o r t tagjai gyakorta k e r ü l n e k t ö b b s z ö ­ r ö s e n h á t r á n y o s h e l y z e t b e , a m e l y f o k o z o t t a n ve­ szélyezteti egészségüket: szegényes körülmények között, összezsúfolódva laknak, sok közöttük a munkanélküli, vagy többnyire veszélyes, rosszul fizetett m u n k á t v é g e z n e k . E z e k a z a n y a g i t é n y e ­ zők azután kiegészülnek a rasszizmus hatásaival, a m e l y m e g j e l e n h e t k ö z v e t l e n ü l - e r ő s z a k , fenye­ getés vagy d i s z k r i m i n á c i ó f o r m á j á b a n - , vagy „in­ tézményesülve". A z i n t é z m é n y e s r a s s z i z m u s t m á r a z egészség­ ügyi e l l á t á s b a n i s m e g f i g y e l t é k . A z e t n i k a i c s o ­ p o r t o k n e m e g y e n l ő f e l t é t e l e k k e l , n e h e z e n jut­ hatnak egészségügyi szolgáltatásokhoz. A nyelvi gátak is nehézségeket okozhatnak, mert akadozik az információközlés; az egészségügyi szolgálatnál dolgozó szakemberek gyakran n e m s z á m o l n a k a b e t e g s é g és a k e z e l é s egy-egy k u l t ú r á r a j e l l e m z ő sajátos é r t e l m e z é s e i v e l . A b r i t N e m z e t i Egészség­ ügyi Szolgálatot (National Health Service, NHS) azért b í r á l t á k , m e r t d o l g o z ó i t ó l n e m k ö v e t e l i m e g a k u l t u r á l i s és v a l l á s i k é p z e t e k j o b b i s m e r e t é t , és k e v e s e b b f i g y e l m e t s z e n t e l a z o k n a k a beteg­ ségeknek, amelyek főként a n e m fehér népesség­ ben fordulnak elő. / Az i n t é z m é n y e s r a s s z i z m u s s a l r é s z l e t e s e b b e n is ció" foglalkozunk a című fejezetben 13., „Faj, etnikum o.). és migrá­ (382-384. h é z i ó j ó e g é s z s é g e t e l ő s e g í t ő s z e r e p é r e fordítja. Olvasóim emlékezhetnek, Durkheim munkásságának h o g y az 1. fejezetben, el­ ismertetésekor

m o n d t a m : a társadalmi összetartás, szolidaritás a s z o c i o l ó g i a e g y i k l e g f o n t o s a b b f o g a l m a . Durk­ h e i m az adott kultúra egyik sarkalatos jellemzőjé­ n e k t e k i n t e t t e a k e r e t e i k ö z t m e g n y i l v á n u l ó szo­ lidaritás mértékét és típusát. Az öngyilkossággal k a p c s o l a t o s v i z s g á l a t a s o r á n p é l d á u l fölfedezte, h o g y a t á r s a d a l o m b a j ó l i l l e s z k e d ő e g y é n e k , illet­ v e c s o p o r t o k tagjai k e v é s b é h a j l a m o s a k ö n k e z ü k kel véget vetni az életüknek, m i n t mások. Richard Wilkinson több cikkében és később könyvében is (Unhealthy Societies: The Afflic­ tions of Inequality, 1 9 9 6 ) kifejti, h o g y a világ leg­

egészségesebb társadalmai n e m a leggazdagabb o r s z á g o k , h a n e m azok, a m e l y e k b e n a j ö v e d e l m e k m e g o s z l á s a a l e g e g y e n l e t e s e b b és a l e g m a g a s a b b szintű a társadalmi integráció. Wilkinson szerint a n e m z e t i v a g y o n n e m f e l t é t l e n ü l b i z t o s í t j a a la­ kosság j o b b e g é s z s é g i á l l a p o t á t . A világ k ü l ö n b ö ­ ző országaiból származó adatok alapján megálla­ pítja, h o g y e g y é r t e l m ű az ö s s z e f ü g g é s a h a l á l o z á s i a r á n y o k és a j ö v e d e l e m m e g o s z l á s i m i n t á k k ö z ö t t . A világ l e g i n k á b b e g a l i t á r i u s n a k t e k i n t e t t orszá­ g a i n a k , p é l d á u l J a p á n n a k és S v é d o r s z á g n a k a la­ kói átlagosan jobb egészségnek örvendenek, mint a z o k n a k az o r s z á g o k n a k a p o l g á r a i , a m e l y e k b e n n a g y o b b a g a z d a g o k és a s z e g é n y e k k ö z ö t t i sza­ kadék, például az Egyesült Á l l a m o k lakói. Wilkinson nézete szerint a jövedelemmegoszlásbeli növekvő szakadék aláássa a társadalmi e g y s é g e t é s m e g n e h e z í t i , h o g y a z e m b e r e k meg­ b i r k ó z z a n a k a k o c k á z a t o k k a l és a k i h í v á s o k k a l . A fokozott t á r s a d a l m i e l s z i g e t e l ő d é s és a stresszo l d á s k u d a r c a a z e g é s z s é g m u t a t ó k b a n i s megje­ l e n i k . W i l k i n s o n erre m o n d j a , h o g y a t á r s a d a l o m relatív egészségének fő meghatározói társadalmi t é n y e z ő k : a t á r s a s k a p c s o l a t o k ereje, a k ö z ö s s é ­ geken belüli kötelékek, a társadalmi támogatás e l é r h e t ő s é g e és a b i z t o n s á g é r z e t . W i l k i n s o n t é z i s e h e v e s r e a k c i ó k a t váltott ki. Van, a k i azt állítja, h o g y W i l k i n s o n m ű v é t köte­ lező olvasmánnyá k é n e tenni a döntéshozók és a politikusok számára. Egyetértenek Wilkinsonnal abban, hogy korábban túlhangsúlyozták a p i a c i k a p c s o l a t o k a t és a m e g g a z d a g o d á s vágyát. S z e r i n t ü k ez a s z e m l é l e t k i z á r t a a t á r s a d a l o m s o k tagját, e z é r t i d e j e h u m á n u s a b b é s társadal­ milag felelős döntésekkel támogatni a hátrányos h e l y z e t ű e k e t . M á s o k m ó d s z e r t a n i a l a p o n bírál­

Az etnikai hovatartozás és az egészségbeli egyen­ lőtlenségek összefüggéséről még n e m született k o n s z e n z u s . S ő t , m é g i g e n s o k k u t a t á s áll előt­ t ü n k . Az m é g i s e g y é r t e l m ű , h o g y a faj és az e g é s z s é g b e l i e g y e n l ő t l e n s é g e k k é r d é s é t o l y a n át­ fogóbb t á r s a d a l m i , g a z d a s á g i é s p o l i t i k a i t é n y e ­ zőkre vonatkoztatva kell megvizsgálni, amelyek meghatározzák a Nagy-Britanniában élő etnikai kisebbségek tapasztalatait.

Egészség és társadalmi kohézió
E g y r e t ö b b s z o c i o l ó g u s p r ó b á l j a f e l t á r n i a z egész­ s é g b e l i e g y e n l ő t l e n s é g e k o k a i t úgy, h o g y figyel­ m é t a t á r s a d a l m i t á m o g a t á s és a t á r s a d a l m i ko­

ják Wilkinson tanulmányát, mondván, hogy nem tudott egyértelmű oksági kapcsolatot kimutatni a j ö v e d e l m i e g y e n l ő t l e n s é g és a g y e n g e egész­ ség k ö z ö t t (Judge 1 9 9 5 ) . A b í r á l ó k megállapítják, hogy tetszőleges számú m á s közvetítő tényező

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG is betegséget o k o z h a t . S z e r i n t ü k W i l k i n s o n állí­ tásait o l y a n e m p i r i k u s b i z o n y í t é k o k k a l p r ó b á l j a alátámasztani, a m e l y e k a l e g j o b b e s e t b e n is c s a k közvetettek. E fejezet k o r á b b i r é s z é b e n m e g v i z s g á l t u n k egyegy olyan feltevést, a m e l y t ö r t é n e t i l e g az e g é s z s é g konzervatív, b i o m e d i c i n á l i s m o d e l l j é n e k a l a p j á u l szolgált. E f e l t e v é s e k k ö z ü l s o k f e l b u k k a n t a b b a n is, a h o g y a n a fogyatékosságot k o n v e n c i o n á l i s a n értelmezik a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n é s m á s fej­ lett országokban. H a s o n l ó k é p p e n , a fent e m l í t e t t újabb, a b i o m e d i c i n á l i s m o d e l l e l e l l e n t é t e s tren­ dek - p é l d á u l h o g y a s z a k o r v o s n e m m i n d e n t u d ó , és j o b b a n f i g y e l e m b e kell v e n n i a b e t e g v é l e m é ­ nyét és t a p a s z t a l a t a i t - ma m á r m e g m u t a t k o z n a k a fogyatékosság k o n v e n c i o n á l i s é r t e l m e z é s é n e k az e l u t a s í t á s á b a n is. E z é r t v i z s g á l u n k a k ö v e t k e ­ zőkben o l y a n v i t a t o t t k é r d é s e k e t , a m e l y e k a fo­ gyatékosság t é m a k ö r é b e n a l a k u l t a k k i .

22

kinek a koldulás jut róla eszébe. Más, eredetileg csökkent képességeket j e l ö l ő kifejezéseket azért u t a s í t a n a k el, m e r t e z e k m a m á r s é r t ő n e k s z á m í ­ t a n a k - erre p é l d a az „ i d e g b e t e g " v a g y a „ n y o m o ­ r é k " . M é g egy-egy m a i s h a s z n á l a t o s s z ó f o r d u l a ­ tot i s kifogásoltak, m o n d v á n , h o g y a z k i r e k e s z ­ t é s r e u t a l („még a v a k is l á t j a " v a g y „süket, m i n t az á g y ú " ) . A k ö v e t k e z ő k b e n k i d e r ü l m a j d , h o g y m é g a z i s s o k vitát vált ki, h o g y a n k e l l é r t e n i m a ­ gát a „fogyatékosság" (disability) szót.

A fogyatékosság egyéni modellje
A n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n , p é l d á u l Nagy-Britan­ niában történetileg többnyire a fogyatékosság egyéni modellje érvényesült. E m o d e l l szerint a f o g y a t é k o s o k p r o b l é m á i n a k fő o k a e g y é n i hiá­ n y o s s á g a i k b a n k e r e s e n d ő . A fogyatékosság egyé­ ni m o d e l l j é b e n a testi „rendellenesség" bizonyos mértékű „fogyatékosságot" vagy funkcionális

A FOGYATÉKOSSÁG SZOCIOLÓGIÁJA
Simon Brisenden költő szépen összegzi, ho­ gyan éli m e g sok fogyatékkal é l ő e m b e r , a m i k o r a konzervatív o r v o s t u d o m á n y m ű v e l ő i , az orvosi szakma gyakorlói n e m v e s z i k e m b e r s z á m b a . K ö ­ tetében (Poems for the Perfect People) felteszi a kérdést: „Az ember, ki b ő r ö d b e vágott, / b e n n e d mindent látott, / őt v a j o n c s ú f í t j á k s e b h e l y e k ? " Brisenden volt az egyike a s o k f o g y a t é k o s n a k , akik m u n k á j u k k a l kivívták, h o g y az E g y e s ü l t Ki­ rályságban és m á s fejlett o r s z á g o k b a n felülvizs­ gálják a fogyatékosság k o n v e n c i o n á l i s é r t e l m e ­ zését. E k é r d é s t t ö b b n y i r e egy új k u t a t á s i terü­ leten, a fogyatékosságkutatás (disability studies) keretében b o n c o l g a t j á k . E b b e n a r é s z b e n az úgy­ nevezett e g y é n i m o d e l l t i s m e r t e t v e b e m u t a t o m a fogyatékosság u r a l k o d ó é r t e l m e z é s é t , m a j d meg­ nézzük, h o g y a n i n g a t t á k m e g e m o d e l l t e k i n t é ­ lyét jórészt m a g u k a fogyatékos e m b e r e k és a fo­ gyatékosság t á r s a d a l m i m o d e l l j e , és r ö v i d e n ér­ tékeljük, m i k ö v e t k e z i k e b b ő l . V é g ü l i g y e k s z e m képet adni arról, m i l y e n m é r t é k ű és h á t t e r ű a fogyatékosság az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n és világ­ szerte. E l ő b b a z o n b a n a f o g y a t é k o s s á g n y e l v é r ő l kell szólnom. A s z o c i o l ó g u s o k azt m o n d j á k , h o g y a szavak, amelyeket használunk, meghatározzák leg­ alábbis r é s z b e n - , m e n n y i r e i s m e r j ü k é s értjük a társadalmi k é r d é s e k e t . A fogyatékosság szak­ irodalmában egyre f o n t o s a b b á vált, h o g y m a m á r nem b e s z é l h e t ü n k a fogyatékosságról a z o k k a l a kifejezésekkel, amelyeket korábban használtak ezen a téren. A „ r o k k a n t " s z ó p é l d á u l azért k o p o t t ki a használatból, m e r t úgy vélték, h o g y m i n d e n ­

korlátozottságot okoz - például a tetraplegiában „ s z e n v e d ő " e m b e r ( a k i n e k m i n d a n é g y végtagja béna) n e m tud járni. E n n e k alapján sorolják az e g y é n t a z átfogó „ r o k k a n t " o s z t á l y b a . A z e g y é n i m o d e l l arra a s z e m l é l e t r e é p ü l , h o g y a fogyaté­ kosság „ s z e m é l y e s t r a g é d i a " . A fogyatékos e g y é n t egy v é l e t l e n s z e r ű e s e m é n y s z e r e n c s é t l e n á l d o z a ­ tának tekintik. Az orvosi specialisták központi szerepet játszanak az egyéni modellben, mert az ő dolguk, h o g y a d i a g n ó z i s s a l gyógyírt, r e h a b i ­ litációt kínáljanak a „problémákra", amelytől a fogyatékos e g y é n s z e n v e d . E z é r t a z e g y é n i m o ­ dellt g y a k r a n „orvosi m o d e l l n e k " i s n e v e z i k . S i ­ m o n Brisenden versében, amelyből e rész elején i d é z t e m , é p p a s z a k o r v o s n a k a fogyatékos feletti h a t a l m á t t á m a d t a . A z a l á b b i a k b a n arról l e s z szó, h o g y a z u t ó b b i é v t i z e d e k b e n egyre i n k á b b meg­ k é r d ő j e l e z t é k a f o g y a t é k o s s á g n a k ezt az e g y é n i modelljét.

A fogyatékosság társadalmi modellje
A fogyatékosság e g y é n i jelent meg (Stigma: modelljét Experience elsők között of Disability, vitató, f o n t o s m u n k a P a u l H u n t s z e r k e s z t é s é b e n The 1 9 6 6 - G o f f m a n s t i g m á v a l k a p c s o l a t o s fejtegeté­ sét a 2 1 6 . o l d a l o n i s m e r t e t t e m ) . H u n t s z e r i n t „ a fogyatékosság problémája nemcsak valamilyen funkció korlátozottsága és e n n e k ránk, egyénekre gyakorolt h a t á s a , h a n e m m é g i n k á b b a z is, h o g y a n alakul a k a p c s o l a t u n k a »normális« emberekkel". H u n t k e z d e t t ő l a b r i t f o g y a t é k o s m o z g a l o m veze­ tő aktivistája, a t e s t i f o g y a t é k o s o k j o g a i t képvise­ lő U P I A S ( U n i o n of Physically Impaired Against

226

8. FEJEZET kos e m b e r n e k m e g k e l l k ü z d e n i e , h a m a r a d é k t a ­ lanul részt akar v e n n i a társadalomban. A 2 2 7 . oldalon lévő keretes részből megtud­ h a t j u k , h o g y a n á l l í t j a f e j t e t ő r e M i k e O l i v e r a fo­ részle­ g y a t é k o s s á g e g y é n i m o d e l l j é t m e g a l a p o z ó felte­ v é s e k e t , p e d i g n e m t e s z m á s t , c s a k átírja a z o k a t a kérdéseket, a m e l y e k k e l az 1 9 8 0 - a s é v e k b e n az E g y e s ü l t K i r á l y s á g n é p e s s é g - n y i l v á n t a r t ó hivata­ la tett fel a f o g y a t é k o s s á g g a l k a p c s o l a t o s f e l m é ­ rése során. Oliver ( 1 9 8 3 ) egyike volt azoknak az e l m é l e t a l k o t ó k n a k , a k i k r á v i l á g í t o t t a k a fogyaté­ kosság t á r s a d a l m i modellje és egyéni modellje k ö z t i k ü l ö n b s é g e k r e ( e z e k ö s s z e f o g l a l v a j ó l lát­ hatók a 8.3. táblázatban). A társadalmi modell Vic elfogadását tudományos munkák, köztük

Az egészségkárosodás és a fogyatékosság meghatározása a (UPIAS)
„Valamely végtag

Egészségkárosodás:

ges vagy teljes hiánya, illetve végtag, szerv vagy testi folyamat elégtelen m ű k ö d é s e . " Fogyatékosság: társadalmi „Csökkent vagy korlátozott cse­ egyáltalán nem vagy

lekvőképesség, amely a b b ó l ered, hogy a mai szerveződés csak kevéssé veszi figyelembe a testi fogyaték­ kal élő e m b e r e k e t , így megfosztja ő k e t a t ö b b ­ ségi t á r s a d a l o m tevékenységeiben való részvé­ tel l e h e t ő s é g é t ő l . "

Finkelstein (1980, 1981), Colin Barnes (1991) és Oliver ( 1 9 9 0 , 1 9 9 6 ) írásai is segítették. A társadalmi modellt támogató elméletalkotók­ n a k m a g y a r á z a t o t k e l l a d n i u k arra, m i é r t alakul­ t a k ki a fogyatékos e m b e r e k k e l s z e m b e n társadal­ m i , k u l t u r á l i s és t ö r t é n e t i a k a d á l y o k . A t á r s a d a l m i m o d e l l egyes h í v e i , a k i k r e M a r x h a t o t t , azt m o n d ­ ták, h o g y a fogyatékosság m a t e r i a l i s t a é r t e l m e z é ­ sére van szükség (a materializmusról bővebben l á s d a 3 2 - 3 4 . o l d a l t ) . P é l d á u l O l i v e r ( 1 9 9 6 ) sze­ rint történeti s z e m p o n t b ó l az ipari forradalom hogy i d e j é n a k a d á l y o k a t á l l í t o t t a k a f o g y a t é k o s o k tel­ jes körű társadalmi részvétele elé, mert kirekesz­ t e t t é k ő k e t a m u n k a e r ő p i a c r ó l , a m i n t a z e l s ő ka­ pitalista gyárak elkezdték az egyéni bérmunkára a l a p o z n i a f o g l a l k o z t a t á s t . O l i v e r így folytatja az érvelést: e történelmi folyamat kibontakozásával a f o g y a t é k k a l é l ő k k ö z ü l „ o l y a n s o k a n n e m tud­ ták megtartani az állásukat, hogy m á r társadalmi p r o b l é m á t jelentettek a kapitalista á l l a m számá­ ra, a m e l y e l ő s z ö r m i n d e n t á r s a d a l m i p r o b l é m á t

S e g r e g a t i o n ) a l a p í t ó tagja volt. A s z e r v e z e t m e g ­ alapításakor kiadott kiáltványban 1976) [Fundamental Principles of Disability, az e g y é n i m o d e l l e l

s z e m b e n gyökeresen új alternatívát fogalmaztak m e g : azt m o n d t á k , h o g y l é n y e g e s k ü l ö n b s é g v a n a károsodás (impairment), p o n t o s a b b a n egészség­ k á r o s o d á s és a f o g y a t é k o s s á g (disability) k ö z ö t t (e fogalmak pontos, a W H O által is elfogadott meg­ határozása a keretes részben látható). A szervezet általánosságban elfogadta, a t e s t i „ k á r o s o d á s " az egyén b i o m e d i c i n á l i s j e l ­ l e m z ő j e k é n t h a t á r o z h a t ó m e g (bár k é s ő b b kiter­ jesztették a fogyatékosság n e m testi: érzékszervi és s z e l l e m i f o r m á i r a i s ) . A f o g y a t é k o s s á g fogal­ m á t a z o n b a n társadalmi s z e m p o n t b ó l h a t á r o z t á k meg. Ezzel megkérdőjelezték a szó konvencioná­ lis j e l e n t é s é t . A f o g y a t é k o s s á g o t n e m a z e g y é n problémájaként, h a n e m a társadalmi akadályok felől k e z d t é k é r t e l m e z n i , a m e l y e k k e l a fogyaté­

8.3. táblázat A fogyatékosság két modellje Egyéni modell Személyes tragédia modell Egyéni probléma Egyéni kezelés Medikalizálás Orvosi tekintélyuralom Szaktudás Egyéni identitás Előítélet Ellátás Ellenőrzés Szakpolitika Egyéni alkalmazkodás Forrás: Oliver 1996, 34. o. nyomán. Társadalmi modell Társadalmi elnyomás elmélete Társadalmi probléma Társadalmi cselekvés Önálló élet Egyéni és kollektív felelősség Tapasztalat Kollektív identitás Diszkrimináció Jogok Választás Közpolitika Társadalmi változás

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG

A brit népesség-nyilvántartó hivatal (OPCS) feltevéseit megfordító társadalmi model A HIVATAL KÉRDÉSE
„Meg tudná mondani, mi a baj m a g á v a l ? " „Milyen testi baja okozza, hogy nem tud megtar­ tani, megfogni vagy elforgatni d o l g o k a t ? " „Azért érti nehezen az e m b e r e k e t , mert rosszul hall?" „Van feltűnő sebhelye vagy torzulása, amely kor­ látozza a napi t e v é k e n y s é g é t ? " „Tartós betegsége vagy fogyatékossága miatt

OLIVER KÉRDÉSE
„ M e g t u d n á m o n d a n i , mi a baj a társadalom­ mal?" „Mi a baj a mindennapi eszközök, a kancsók, pa­ lackok és konzervdobozok kialakításával, amiért n e m tudja m e g f o g n i ő k e t ? " „Azért érti n e h e z e n az e m b e r e k e t , mert képtele­ nek m á s k é p p beszélni m a g á v a l ? " „Korlátozza-e a napi t e v é k e n y s é g é t az, a h o g y a n az e m b e r e k reagálnak a sebhelye vagy torzulása láttán?" „Azért járt speciális iskolába, mert az illetékes oktatásügyi h a t ó s á g n á l az a gyakorlat, hogy az ilyen betegséggel/fogyatékossággal élőket oda küldik?"

járt speciális i s k o l á b a ? "

„Betegsége/fogyatékossága meggátolja-e a b b a n , hogy elmenjen o t t h o n r ó l , amikor csak a k a r ? " „Betegsége/fogyatékossága buszon u t a z z o n ? " „Betegsége/fogyatékossága munkájára j e l e n l e g ? " „Betegsége/fogyatékossága miatt arra kénysze­ rül, hogy rokonokkal vagy olyan személlyel éljen, aki segítheti vagy á p o l h a t j a ? " A jelenlegi lakását át kellett alakítani a b e t e g s é ­ ge/fogyatékossága Forrás: Oliver 1990. miatt?" kihat-e valahogy a megnehezíti, hogy

„A lakóhelyén mi gátolja a b b a n , hogy o d a men­ j e n , ahova a k a r ? " „Van-e bármilyen közlekedési vagy anyagi g o n d , amelyik m e g g á t o l j a a b b a n , hogy elmenjen ott­ honról, amikor csak a k a r ? " „Vannak-e gondjai a munkahelyén a fizikai kör­ nyezet vagy m á s o k viselkedése m i a t t ? " „Olyan rosszak a kommunális szolgáltatások, kell tá­ hogy rokonokra vagy olyan séget?" „Rossz volt a lakása kialakítása, ezért kellett az igényei szerint á t a l a k í t t a t n i a ? " személyre

maszkodnia, akitől megkapja a megfelelő segít­

igyekezett e l h á r í t a n i v a g y i n t é z m é n y e k b e z á r n i " . Még ma is v i s z o n y l a g a l a c s o n y a f o g y a t é k o s e m ­ berek aránya a m u n k a e r ő p i a c o n (ez k i d e r ü l m a j d a 230-232. oldalon).

a társadalmi modellt, amely az egyéni m o d e l l b e n m e g h a t á r o z o t t , a z e g y é n i „ a l k a l m a t l a n s á g b ó l " fa­ k a d ó é r t e l m e z é s t a z e l n y o m á s b ó l f a k a d ó fogya­ t é k o s s á g g a l v á l t j a fel ( B e r e s f o r d - W a l l c r a f t 1 9 9 7 ) . Az 1980-as évek óta a z o n b a n több szempont­ b ó l is b í r á l t á k a t á r s a d a l m i m o d e l l t . E l ő s z ö r is azt v e t e t t é k e l l e n e , h o g y n e m s z á m o l a fogyatékos­ ság g y a k r a n f á j d a l m a s vagy k e l l e m e t l e n t a p a s z ­ talataival, amelyek lényeges szerepet játszanak

A társadalmi modell értékelése
A társadalmi m o d e l l n a g y b a n m e g h a t á r o z z a , h o ­ gyan g o n d o l k o d u n k ma a f o g y a t é k o s s á g r ó l . B á r ez a modell az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n s z ü l e t e t t , világszerte egyre inkább elfogadják. A b r i t fo­ gyatékosmozgalom „ n a g y ö t l e t é n e k " i s n e v e z t é k (Hasler 1 9 9 3 ) . A m o d e l l l e g f ő b b c é l j a a t e l j e s k ö r ű részvétel t á r s a d a l m i a k a d á l y a i n a k m e g s z ü n t e t é ­ se, így l e h e t ő v é t e s z i a f o g y a t é k k a l é l ő k s z á m á ­ ra, hogy m e g a l k o s s a n a k és m e g v a l ó s í t s a n a k egy politikai stratégiát. E b b ő l e g y e s e k arra k ö v e t k e z ­ tettek, hogy a t á r s a d a l m i m o d e l l e l f o g a d á s á v a l a fogyatékosok egy „új t á r s a d a l m i m o z g a l m a t " ala­ pítottak ( O l i v e r - Z a r b 1 9 8 9 ) . V a n n a k fogyatékos emberek, akik e g y e n e s e n „ f e l s z a b a d í t ó n a k " l á t j á k

sok fogyatékos e m b e r é l e t é b e n . S h a k e s p e a r e és W a t s o n ( 2 0 0 2 ) így é r v e l n e k : „ N e m c s a k l e h e t ő s é ­ geinkben korlátozott e m b e r e k vagyunk, hanem f o g y a t é k o s e m b e r e k is, é s h a e z t t a g a d n á n k , ak­ kor t i t k o l n u n k k e l l e n e é l e t ü n k j e l e n t ő s r é s z é t . " E váddal s z e m b e n a társadalmi modell védelmezői azt h o z t á k fel, h o g y a t á r s a d a l m i m o d e l l n e m ta­ gadja a f o g y a t é k o s s á g m i n d e n n a p i t a p a s z t a l a t a i t , h a n e m c s a k r á i r á n y í t j a a f i g y e l m e t a z o k r a a tár­ sadalmi akadályokra, amelyeket a fogyatékosok teljes körű társadalmi részvétele elé állítanak. M á s o d s z o r : s o k a n elfogadják, h o g y v a n n a k fo­ g y a t é k o s s á g a i k , d e r o s s z n é v e n v e s z i k , h a „rok-

228 J

8. FEJEZET szerint a egészségkárosodás-fogyatékosság szét­

k a n t n a k " t i t u l á l j á k őket. N e m r é g i b e n f e l m é r é s t végeztek olyan e m b e r e k körében, akik valamil y e n r o k k a n t e l l á t á s i t á m o g a t á s t i g é n y e l t e k az álI á m t ó l , é s a v á l a s z a d ó k k e v e s e b b m i n t fele vallótt a m a g á t r o k k a n t n a k . S o k a n k ö z ü l ü k a z é r t utasít o t t á k v i s s z a ezt a m e g j e l ö l é s t , m e r t e g é s z s é g ü k megrendülését inkább betegségnek, m i n t tartós f o g y a t é k o s s á g n a k t u l a j d o n í t o t t á k , vagy m e r t ú g y vélték: n e m elég betegek ahhoz, hogy rokkantnak m i n ő s í t s é k ő k e t ( D e p a r t m e n t for W o r k a n d P e n sions 2 0 0 2 ) . Barnes ( 2 0 0 3 ) azonban rámutatott, h o g y egy t á r s a d a l o m b a n , a h o l a f o g y a t é k o s s á g o t gyakran még ma is összekötik az abnormalitással, n e m m e g l e p ő , h o g y v a n o l y a n fogyatékos e m b e r , aki visszautasítja, hogy „rokkantnak" nevezzék. Végül főként az orvosi szociológia m ű v e l ő i utasítják el a társadalmi modellt, mondván, nem hogy az a n n a k alapjául szolgáló egészségkárosodás-fogyatékosság megkülönböztetés h e l y t á l l ó . E b í r á l ó k a z z a l é r v e l n e k , h o g y a társadalmi modell elválasztja a b i o m e d i c i n á l i s a n meghatározott károsodást a társadalmilag meghatározott fogyatékosságtól. Az orvosi szociológiával f o g l a l k o z ó k á l t a l á b a n azt m o n d j á k , h o g y m i n d a e g é s z s é g k á r o s o d á s , m i n d a fogyatékosság t á r s a d a l m i l a g s t r u k t u r á l t , és e g y m á s h o z is s z o r o s a n k a p c s o l ó d n a k . S h a k e s p e a r e és W a t s o n

választás azonnal csődöt mond, amint feltesszük a k é r d é s t : „Hol ér véget a e g é s z s é g k á r o s o d á s , és hol kezdődik a fogyatékosság?" Egyes esetekben e z a m e g k ü l ö n b ö z t e t é s h e l y t á l l ó - h a n e m tudn a k egy é p ü l e t e t ú g y m e g t e r v e z n i , h o g y k e r e k e s székkel is be lehessen jutni, akkor egyértelműen társadalmilag kialakított korlátozó akadályt e m e l n e k a kerekes székesek elé. S o k más esetben is előfordulhat, hogy n e m lehet megszüntetni a f o g y a t é k o s s á g ö s s z e s forrását, m e r t a z o k n e m a társadalomban fennálló e l n y o m ó feltételek miatt k e l e t k e z t e k . A t á r s a d a l m i m o d e l l t b í r á l ó orvos i s z o c i o l ó g u s o k azt m o n d h a t j á k , h o g y p é l d á u l az egyént az állandó fájdalmak vagy a jelentős értelmi korlátok is megfoszthatják a teljes körű társadalmi részvétel lehetőségétől, amelyeket s e m m i f é l e t á r s a d a l m i v á l t o z á s n e m k é p e s megszüntetni. E z e k a bírálók úgy érvelnének, hogy ha a f o g y a t é k o s s á g o t t e l j e s é r t e l m é b e n t e k i n t j ü k , akkor a társadalom okozta fogyatékosság mellett az egészségkárosodásból eredő fogyatékosságot s e m hagyhatjuk figyelmen kívül, A társadalmi m o d e l l támogatói szerint az utóbbi állítás arra épül, hogy igyekeznek tompítani a f o g y a t é k o s s á g és az e g é s z s é g k á r o s o d á s k ö z ö t t i k ü l ö n b s é g t é t e l t , a m e l y - m o n d j á k - a fogyatékos-

Rokkantnak nevezhetjük-e ezt a paralimpikon úszót?

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG

A szociológiai képzelőerő bevetése: miért akarom, hogy lássák az arcor
m a g a m , m a g a b i z t o s a b b lettem és kezdtem úgy érezni, hogy n e m v e s z t e g e t h e t e m el az é l e t e m , csak mert így viselkednek velem s z e m b e n mások. Tizenhat éves koromtól főiskolára j á r t a m , fil­ mes, média-, és fotográfiai t a n u l m á n y o k a t foly­ t a t t a m . Kutatni kezdtem, hogyan ábrázolja a torz e m b e r e k e t a média. Láttam, hogyan jelenítik m e g a torz a r c ú a k a t a filmekben - hát, nem c s o d a , h o g y az e m b e r e k nem tudják, hogyan álljanak h o z z á n k ! A „Rém­ álom az Elm u t c á b a n " Freddy Krugere, a „Batm a n " J o k e r é , vagy a gengszterfilmek sebhelyes arcú gazfickói... és m é g s o r o l h a t n á m .

ROSSZAT SEJTENEK
Az ilyen sztereotípiák i s m e r e t é b e n n e m m e g l e p ő , hogy az e m b e r e k úgy vélik, ha más az arcod, ak­ kor belül is valahogy „ m á s " , „ r o s s z " vagy. Vicky Lucas szeretné, nának nem ezt hatatlan el tőle tőle, ha az emberek nem fordul­ ha­ Ez nekem f o n t o s f o r d u l ó p o n t o t j e l e n t e t t , mert rájöttem, hogy az arctorzulás n e m c s a k orvosi, ha­ nem társadalmi kérdés is. M e g é r t e t t e m , hogy nem az a r c o m t e s z boldog­ t a l a n n á , h a n e m az, a h o g y a n egyesek reagálnak rá. Elhatároztam, hogy nem az a r c o m a t , h a n e m Az arcom egy ritka genetikai rendellenességtől ilyen: kerubizmusnak hívják. Négyéves l e h e t t e m , amikor az orvosok felismerték. Olyan kicsi voltam, hogy már nem is emlékszem, mi t ö r t é n t , de rend­ szeresen kórházakba kellett j á r n o m . Bár csak nagyjából hatéves k o r o m b a n kezdett átalakulni az a r c o m , szinte már úgy tűnik, hogy mindig is ilyen volt. Nem volt könnyű torz arccal felnőni. Amikor serdülni kezdtem, ugyanolyan változásokon men­ tem keresztül, mint mások, egy kis extrával: ha­ talmas lett az a r c o m , és a s z e m e m is alaposan megváltozott. a társadalmi hozzáállást f o g o m megváltoztatni. Semmi bajom a plasztikai s e b é s z e t t e l . Csak úgy d ö n t ö t t e m , h o g y n e k e m nem kell. Most, h u s z o n n é g y évesen o t t tartok, hogy tü­ körbe t u d o k nézni, e l f o g a d t a m az a r c o m ilyen­ nek. Persze a fejfájásoktól, a k e t t ő s látástól örö­ m e s t m e g s z a b a d u l n é k . Az s e m tetszik, hogy nem t u d o k kacsintani, de ezt a kis h i á n y o s s á g o t e g é s z jól t u d o m pótolni azzal, r e b e g t e t e m a szempillám és pislogok. Az a r c o m t e t t azzá, aki ma vagyok. Ez a sze­ mély, akivé lettem, attól alakult így, a h o g y a n az e m b e r e k b á n t a k velem é s a h o g y a n n e k e m m e g kellett t a n u l n o m vele élni. hüledezve és a ilyennek vagy szörnyülködve, szereti, amilyen

tudomásul vennék, magyarázza

hogy ez az arc elválaszt­ - épp

következőkben.

I NEM HISZNEK A SZEMÜKNEK
I Nehezen teltek a serdülőéveim. Az e m b e r e k n é h a I megbámultak vagy az látszott rajtuk, hogy nem I hisznek a szemüknek. Akadt olyan is, aki nagyon undok volt és g ú n y o l ó d o t t rajtam. Még az is b á n t o t t , ha az e m b e r e k azt m o n d ­ ták: „Jaj, te s z e g é n y ! " - b á n t o t t a szánakozásuk, és ettől az érzéstől sokáig nem t u d t a m szabadul­ ni. Nagyon zárkózott lettem, mert féltem, hogyan fogadnának, ha e m b e r e k közé m e n n é k . De idővel, f o k o z a t o s a n m e g t a n u l t a m becsülni

KÉPZELETSZEGÉNYEK
S z e r e t e m az igaz b a r á t o k a t , akiket az a r c o m n a k köszönhetek, és azért is b e c s ü l ö m az a r c o m , mert arra késztetett, hogy j o b b e m b e r r é váljak. Még udvarlóm is van, aki szerint olyan vagyok, mint egy macska. Nem biztos, hogy e g y e t é r t e k vele, de annyi szent, hogy n e m tiltakozom e l l e n e ! Ha pedig valaki azt mondja, visszataszító va­ gyok, csak sajnálni t u d o m , mert nincs képzelőereje. Ha valaki t o k á s n a k csúfol, csak legyintek:

230

8. FEJEZET

„Áh! Csak azért, mert neked nincs ekkora? Irigy­ kedsz, m i ? " Minden leplezetlenül kíváncsi tekintetre barát­ s á g o s mosollyal felelek. És ha az én 10 másod­ perces i d ő h a t á r o m o n belül nem mosolyog vissza az illető, akkor nagyon h a t á s o s vasvillaszemeket meresztek rá. A múlt héten é p p az utcán sétáltunk a kedve­ semmel, amikor egy férfi közeledett felénk, és hö­ rögve fejezte ki a n e m t e t s z é s é t .

t a m neki, majd e l m e s é l t e m , mi t ö r t é n t az i m é n t i Egy pillanatig hallgatott, aztán e l m o s o l y o d o t t és azt m o n d t a : „ R e m é l e m , fájt n e k i ! " M i n d h á r m a n nevettünk. Furcsa, hogyan lehet egy-egy idegen ennyire ke­ gyetlen és durva, mások pedig - azok, akiktől a leg­ kevésbé várnánk, akiken általában átnézünk - enynyire melegszívűek, kedvesek. Ez elég jól összefoglalja az é l e t e m : megta­ pasztalom az e m b e r e k b ő l a l e g r o s s z a b b a t és a l e g j o b b a t is, gyakran mindezt öt percen belül! N e h e z e b b é , ugyanakkor é r d e k e s e b b é is teszi az

HELYBENHAGYTAM
Nem m o n d o t t semmit, elég volt az a furcsa t o ­ rokhang: az a fajta, aminek a j e l e n t é s é t csak a különös külsejű e m b e r e k érthetik. Annyira boszszantott, hogy szembefordultam vele. Nem részletezem, mit t e t t e m ezután, legyen elég annyi, hogy valószínűleg soha t ö b b é n e m lesz kedve úgy hörögni, ha egy nem mindennapi nőt lát az utcán. Két perccel k é s ő b b , a h o g y hazafelé tartottunk, o d a j ö t t hozzám egy hajléktalan férfi aprót kérni. Megkérdezte, hogy vagyok. „ P o m p á s a n " - mond­ ság e g y é n i m o d e l l j é t m e g a l a p o z ó b i o m e d i c i n á l i s gondolkodási m o d e l l b e n gyökerezik. Erre azzal válaszolnak, hogy a társadalmi modell kétségte­ l e n ü l n e m tagadja, h o g y v a l a m e l y e g é s z s é g k á r o ­ s o d á s l e h e t a f á j d a l o m oka, vagy h o g y v a n olyas­ m i , a m i t a z e g y é n m a g a n e m t u d m e g o l d a n i egy adott egészségkárosodás miatt. S ő t Carol T h o m a s ( 1 9 9 9 , 2 0 0 2 ) , a t á r s a d a l m i m o d e l l h í v e a „egész­ ségkárosodás-hatások" (impairment effects) ki­ f e j e z é s s e l é r z é k e l t e t i e n n e k az á l l a p o t n a k a lel­ k i - é r z e l m i k ö v e t k e z m é n y e i t a fogyatékkal é l ő k esetében. M i v e l a fogyatékosság v i t a t o t t m e g j e l ö l é s , és hozzá számos különféle egészségkárosodásból n e h é z meg­ e r e d ő fogyatékosság k a p c s o l ó d h a t ,

é l e t e m . A világ minden kincséért s e m m o n d a n é k le erről. Forrás: BBC News Magazine, 2 0 0 3 . augusztus 6 . KÉRDÉSEK 1. Fogyatékos-e az arctorzulásos e m b e r ? 2. M o n d valamit ez a t ö r t é n e t az e g é s z s é g k á r o s o ­ dás és a fogyatékosság közötti különbségről? 3. M o n d valamit ez a t ö r t é n e t a fogyatékosság társadalmi modelljéről?

áruk, s z o l g á l t a t á s o k e l é r h e t ő s é g é b e n is. 1 9 9 9 - b e n újabb jogszabályt vezettek be, a m e l y n e k eredmé­ n y e k é n t m e g a l a k u l t a f o g y a t é k o s o k j o g a i t v é d ő bi­ zottság (Disability Plights Commission), amelynek c é l j a „ a fogyatékos e m b e r e k k e l s z e m b e n i diszkri­ m i n á c i ó felszámolása". A törvény meghatározá­ s a s z e r i n t fogyatékos „bárki, a k i n e k o l y a n fizikai vagy m e n t á l i s k á r o s o d á s a v a n , a m e l y l é n y e g e s e n és tartósan hátráltatja szokásos n a p i tevékeny­ s é g e i e l v é g z é s é t " . A f o g y a t é k o s s á g n a k ez a meg­ h a t á r o z á s a é p p ú g y m a g á b a n foglalja a s z e l l e m i e g é s z s é g z a v a r o k k a l k ü s z k ö d ő k e t , m i n t a z arctor­ z u l á s o s e m b e r e k e t , és m e g k e r ü l i azt a k ö z k e l e t ű t é v e d é s t , h o g y a fogyatékos c s a k m o z g á s s é r ü l t le­ het, illetve a fogyatékosság többnyire veleszüle­ tett. V a l ó j á b a n a fogyatékos e m b e r e k 77 százaléka t i z e n h a t é v e s kora u t á n lett fogyatékos (Employ­ ers' F o r u m o n D i s a b i l i t y 2 0 0 3 ) , é s a n é p e s s é g e n b e l ü l az é l e t k o r r a l e g y e n e s a r á n y b a n n ö v e k s z i k a fogyatékosok a r á n y a (lásd a 8.5. ábrát). A t ö r v é n y m e g h a t á r o z á s a s z e r i n t az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n l e g a l á b b 8,5 m i l l i ó e m b e r (közel a n é p e s s é g 1 0 s z á z a l é k a ) fogyatékos, k ö z ü l ü k 6,8 m i l l i ó a n a k t í v k o r ú a k (Office o f N a t i o n a l Statis­ tics 2 0 0 2 ) . Az utóbbi csoportból csak mintegy 3 m i l l i ó e m b e r t f o g l a l k o z t a t n a k ( D i s a b i l i t y Rights C o m m i s s i o n 2 0 0 2 ) . Egy újabb felmérés azonban azt m u t a t j a , h o g y a t ö r v é n y fogyatékosságmeg­ határozásának megfelelő e m b e r e k 93 százaléka

h a t á r o z n i , h á n y fogyatékos e m b e r é l a z E g y e s ü l t Királyságban és világszerte. É p p erről lesz szó az alábbiakban.

Fogyatékosság az Egyesült Királyságban és világszerte
Az Egyesült Királyságban biztosító a fogyatékkal törvényt élők esélyegyenlőségét Discrimination Act) (Disability Ez bi­

1 9 9 5 - b e n fogadták el.

z o n y o s fokú jogi v é d e l m e t a d o t t a f o g y a t é k o s embereknek a diszkriminációval szemben több t e r ü l e t e n is, p é l d á u l a f o g l a l k o z t a t á s b a n és az

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG 8.5. ábra Az Egyesült Királyságban élő f o g y a t é k o ­ sok életkor szerinti megoszlása (a korcso­ port százalékában) 40

231

gyatékos munkavállaló 2 1 2 fontot (NOP 1 9 9 8 ) . A kormányzatok m á s területek kiadásaihoz mér­ ten mégis sokat k ö l t e n e k a fogyatékosügyre - a b r i t k o r m á n y é v e n t e t ö b b m i n t 1 9 m i l l i á r d fon­ t o t fordít a c s ö k k e n t m u n k a k é p e s s é g ű e k és fo­ gyatékosok támogatására ( B B C , 2 0 0 2 . április 9.). 1 9 9 9 - b e n a leggazdagabb országok már legalább k é t s z e r a n n y i t k ö l t ö t t e k a f o g y a t é k o s s á g h o z kap­ csolódó programokra, mint a munkanélküliség enyhítésére (OECD 2 0 0 3 ) . B e c s l é s e k szerint közel 5 0 0 millió „fogyatékos" e m b e r él a v i l á g o n , 80 s z á z a l é k u k a f e j l ő d ő orszá­ gokban, például I n d i á b a n vagy K í n á b a n (World B a n k G r o u p 2 0 0 2 ) . A z E N S Z E g é s z s é g ü g y i Világ­ s z e r v e z e t e ( W H O ) m e g á l l a p í t o t t a , h o g y a fejlő­ dő országokban a „krónikus betegségek és tartós károsodások" legfőbb okai a szegénység, a rossz köztisztasági állapotok, a n e m megfelelő táplál­ k o z á s és az e g é s z s é g t e l e n l a k á s k ö r ü l m é n y e k . Itt a sérülés, például a csonttörés gyakran maradandó károsodást okoz, a m i n e m t ö r t é n h e t n e meg, h a r e n d e l k e z é s r e á l l n á n a k a k e z e l é s h e z és a r e h a ­ b i l i t á c i ó h o z szükséges l é t e s í t m é n y e k ugyanúgy, m i n t N y u g a t o n . S o k f e j l ő d ő o r s z á g b a n a fogya­ tékossághoz vezető egészségkárosodások legfőbb o k a a n ő k k ö r é b e n t ö b b n y i r e a v a s h i á n y , az „ a n é ­ m i a " és a krónikus m e d e n c e g y u l l a d á s (amelyet

16-24
a

25-34

35-44

45-54

55-59/64-

Életkor A törvényben előírt nyugdíjkorhatár.

Forrás: From Exclusion to Inclusion. Final Report of the Disability Rights Task Force 1999. fontosnak tartja, h o g y l e g y e n á l l á s a . A z E g y e s ü l t Királyságban máig azok az e m b e r e k alkotják az egyik l e g h á t r á n y o s a b b h e l y z e t b e n l é v ő c s o p o r ­ tot, a k i k n e k e g é s z s é g k á r o s o d á s o k o z t a fogyaté­ kossága v a n . K ö z t ü k t ö b b a m u n k a n é l k ü l i , m i n t az „épek" k ö r é b e n , és a k i k i l y e n , fogyatékosság­ nak tartott e g é s z s é g k á r o s o d á s s a l m é g i s k a p n a k munkát, á l t a l á b a n k e v e s e b b e t k e r e s n e k . 1998ban a c s ö k k e n t m u n k a k é p e s s é g ű d o l g o z ó e g y h é ­ ten átlagban 1 9 6 f o n t o t k e r e s e t t , m í g a n e m fo-

Jogaik elismerését követelő fogyatékos tüntetők.

2321

8.

FEJEZET láthatjuk, hogy a szegénység a fejlődő világban o l y a n k á r o s o d á s o k a t o k o z , ú g y f o r m á l j a a fogya­ t é k o s s á g o t , h o g y a z itt é l ő e m b e r e k n a g y o n m á s ­ ként élik meg, m i n t a nyugatiak. Az e g é s z s é g k á r o s o d á s n a k és a fogyatékosság­ n a k ezek a világ k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n n a g y o n eltérő t a p a s z t a l a t a i r á v i l á g í t a n a k egy á t f o g ó b b g o n d o l a t ­ ra, a m e l y e f e j e z e t b e n is m e g j e l e n i k : a saját tes­ t ü n k r ő l s z e r z e t t t a p a s z t a l a t a i n k a t és a m á s o k k a l folytatott i n t e r a k c i ó i n k a t - a k á r é p e k , a k á r fogya­ t é k o s o k , a k á r b e t e g e k , a k á r e g é s z s é g e s e k - az a változó társadalmi környezet alakítja, a m e l y b e n é l ü n k . S z o c i o l ó g i a i s z e m p o n t b ó l c s a k a k k o r al­ k o t h a t u n k f o g a l m a t a b e t e g s é g r ő l , az e g é s z s é g r ő l és fogyatékosságról, ha megvizsgáljuk azokat a társadalmi és technológiai változásokat, amelyek meghatározzák, hogyan értelmezzük az emberi létnek ezeket az oldalait.

néha a nők „körülmetélése" okoz). Becslések szerint évente körülbelül 2 5 0 0 0 0 gyerek veszíti el a s z e m e világát, m e r t a t á p l á l é k u k b ó l h i á n y ­ zik az A-vitamin, a m e l y e t például a zöld s z í n ű z ö l d s é g e k t a r t a l m a z n a k . F e l v e t ő d ö t t , h o g y a vi­ lágon előforduló összes ilyen megbetegedésnek a k á r a felét i s m e g l e h e t n e e l ő z n i , h a j o b b prog­ r a m o k a t i n d í t a n á n a k a s z e g é n y s é g és az a l u l t á p ­ láltság f e l s z á m o l á s á r a , a k ö z t i s z t a s á g és az ivó­ víz biztosítására, feltételek balesetmegelőző munkahelyi (Charlton 1998). Az megteremtésére

e g é s z s é g k á r o s o d á s m á s i k f ő o k a a h á b o r ú é s an­ nak utóhatása (például a földben hagyott aknák). E z e n k í v ü l a s z e g é n y e b b o r s z á g o k b a n a fogyaté­ kos g y e r e k e k k ö z ü l s o k k a l k e v e s e b b e n k a p n a k u g y a n o l y a n s z i n t ű o k t a t á s t , m i n t a t ö b b i gyerek, ami életük későbbi szakaszában még tovább mé­ lyíti szegénységüket. A kutatási e r e d m é n y e k b ő l

ÖSSZEFOGLALÁS
1. A nyugati orvostudomány a biomedicinális járnak, például n e m kell elvégeznie szokásos feladatait, d e c s e r é b e m i n d e n t m e g k e l l ten­ n i e azért, h o g y a z o r v o s t a n á c s a i t m e g f o g a d v a visszanyerje egészségét. 4. A s z i m b o l i k u s i n t e r a k c i o n i s t á k azt v i z s g á l t á k , hogyan birkóznak meg az e m b e r e k a rövidebbh o s s z a b b ideig tartó betegséggel m i n d e n n a p i életükben. A betegség tapasztalata változáso­ kat i d é z h e t e l ő a z e g y é n ö n a z o n o s s á g á b a n é s s z o k á s o s n a p i r e n d j é b e n . A t e s t n e k ez a s z o c i o ­ lógiai d i m e n z i ó j a egyre fontosabbá válik sok társadalomban: az e m b e r e k ma tovább élnek, mint eleddig bármikor, és inkább krónikus m e g g y e n g ü l t á l l a p o t t ó l , m i n t akut b e t e g s é g e k ­ től s z e n v e d n e k . 5. A s z o c i o l ó g i a i k u t a t á s feltárja a b e t e g s é g és az egyenlőtlenség közötti szoros kapcsolato­ kat. Az i p a r i o r s z á g o k b a n a s z e g é n y e b b c s o ­ portok átlagos várható élettartama rövidebb, és k i s z o l g á l t a t o t t a b b a k a b e t e g s é g n e k , m i n t a t e h e t ő s e b b r é t e g e k . U g y a n a k k o r a g a z d a g or­ s z á g o k b a n m a g a s a b b a z á t l a g o s v á r h a t ó élet­ t a r t a m , m i n t a s z e g é n y e b b o r s z á g o k b a n . Van, a k i ú g y véli, h o g y a z o s z t á l y a l a p ú egészség­ beli egyenlőtlenségek kulturális és viselkedési t é n y e z ő k k e l , p é l d á u l a z é t r e n d d e l é s a z élet­ vitellel magyarázhatók. M á s o k a strukturális hatásokat hangsúlyozzák: rülmények. 6. A b e t e g s é g és egészségmintáknak n e m i és élnek a faji d i m e n z i ó j a is v a n . S z i n t e a világ m i n d e n országában a nők általában tovább férfiaknál, m é g i s g y a k o r i b b k ö r ü k b e n a megilyenek például a m u n k a n é l k ü l i s é g , a rossz lakás- és m u n k a k ö ­ egészségmodellre épül: arra a meggyőződésre, hogy a betegség objektív m ó d o n meghatároz­ h a t ó , és a b e t e g t e s t e g é s z s é g e t u d o m á n y o s a n megalapozott orvosi kezeléssel helyreállítha­ tó. A b i o m e d i c i n á l i s e g é s z s é g m o d e l l a m o d e r n t á r s a d a l m a k k a l együtt a l a k u l t ki. U g y a n e k k o r b o n t a k o z o t t ki a d e m o g r á f i a - az e m b e r i p o p u ­ lációk nagyságának, összetételének és dinami­ k á j á n a k v i z s g á l a t a - , é s a z á l l a m o k n a k egyre e r ő s e b b é r d e k e i k f ű z ő d t e k a h h o z , h o g y segít­ sék megőrizni az e m b e r e k egészségét. Nagy hatást gyakorolt a m o d e r n egészségügyi rend­ s z e r e k r e , h o g y a t u d o m á n y t az o r v o s i diag­ n o s z t i z á l á s b a n és a g y ó g y í t á s b a n is a l k a l m a z ­ ni kezdték. 2. A b i o m e d i c i n á l i s e g é s z s é g m o d e l l t e g y r e t ö b b kritika éri. Azt vetik ellene, hogy a t u d o m á n y o s gyógyászat n e m olyan e r e d m é n y e s , m i n t ami­ lyennek mondják, és az orvosok n e m értékelik az általuk kezelt betegek véleményét, továbbá azt, h o g y a z o r v o s i s z a k m a f e l s ő b b r e n d ű n e k t e k i n t i m a g á t m i n d e n a l t e r n a t í v g y ó g y í t á s i for­ m á n á l , a m e l y n e m fogadja e l a k o n v e n c i o n á l i s szemléletet. 3. A s z o c i o l ó g u s o k a t a b e t e g s é g t a p a s z t a l a t a ér­ dekli: h o g y a n éli meg a beteg és környezete, ha ledönti lábáról a betegség, h o s s z a b b ideig betegeskedik vagy végleg fogyatékossá válik. T a l c o t t P a r s o n s b e t e g s z e r e p - f o g a l m a arra utal, h o g y a b e t e g b i z o n y o s v i s e l k e d é s f o r m á k a t felöltve próbálja a l e h e t ő legkisebbre c s ö k k e n t e n i betegségének a szokásos rendet megzavaró ha­ tását. A beteg egyénnek b i z o n y o s kiváltságok

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG b e t e g e d é s , m i n t a férfiak e s e t é b e n . B i z o n y o s betegségek gyakrabban fordulnak elő etnikai kisebbségi csoportokban, m i n t a fehér népes­ ségben. A z e g é s z s é g b e n n e m é s faj s z e r i n t m u ­ tatkozó k ü l ö n b s é g e k e t g e n e t i k a i o k o k r a pró­ bálták v i s s z a v e z e t n i , p u s z t á n e z e k k e l a z o n ­ ban n e m magyarázhatók az egyenlőtlenségek. Bár talán van n é m i biológiai alapja bizonyos egészségi á l l a p o t o k n a k , a z á l t a l á n o s egészség­ es b e t e g s é g m i n t á k v i z s g á l a t a k o r f i g y e l e m b e kell v e n n i a t á r s a d a l m i t é n y e z ő k e t , v a l a m i n t a csoportok között az anyagi feltételek tekinteté­ b e n m e g f i g y e l h e t ő k ü l ö n b s é g e k e t is. 7. A fogyatékosság e g y é n i m o d e l l j é b e n a fogya­ tékos e m b e r t sújtó b a j o k a k o r l á t o z o t t e g y é n i képességekből erednek. E b b e n a m o d e l l b e n a testi „ a b n o r m a l i t á s " b i z o n y o s m é r t é k ű fogya­ tékosságot v a g y f u n k c i o n á l i s k o r l á t o z o t t s á g o t okoz. E f u n k c i o n á l i s k o r l á t o z o t t s á g a l a p j á n az e g y é n t egy t á g a b b k a t e g ó r i á b a s o r o l v a „rok­ k a n t n a k " m i n ő s í t i k . A z e g y é n i m o d e l l arra a s z e m l é l e t r e é p ü l , h o g y a fogyatékosság „sze­ mélyes tragédia". 8. A fogyatékosság t á r s a d a l m i m o d e l l j e a fogya­ t é k o s s á g o k á t n e m a z e g y é n b e n , h a n e m a tár­ sadalomban jelöli meg. A fogyatékosságot n e m az egyén csökkent képességei okozzák, h a n e m a z o k a z a k a d á l y o k , a m e l y e k e t a társa­ d a l o m e m e l a fogyatékos e m b e r e k teljes körű társadalmi részvétele elé. 9. A gazdag o r s z á g o k t ö b b s é g é b e n a k o r m á n y z a t i k i a d á s o k s o k k a l n a g y o b b r é s z é t fordítják a fo­ gyatékossággal kapcsolatos programokra, m i n t a munkanélküliség enyhítésére. E n n e k ellené­ re a f o g y a t é k k a l é l ő k az e g y i k l e g h á t r á n y o s a b b h e l y z e t ű c s o p o r t o t alkotják a fejlett országok­ ban. Az egészségkárosodott emberek többsége a fejlődő világban él.

MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK
1. Mit lehet tenni, hogy csökkenjenek az egyenlőtlenségek az egészségügyi ellátásban? 2. Hogyan magyarázhatják a nők és a férfiak élete közötti különbségek a betegséggel kapcsolatos tapasztalataik eltérését? 3. Milyen kormányzati programokkal lehetne a brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálatot felkészíteni arra, hogy jobban tudjon alkalmazkodni a betegek kulturális hátteréhez? 4. Növekszik-e az orvosi rend hatalma ós egyben a beteg kiszolgáltatottsága azáltal, hogy bizonyos állapotokat, például a terhességet vagy a levertséget „medikalizálják"? 5. Mennyiben korlátozottak a lakóhelyén vagy az oktatási intézményében a fogyatékkal élő emberek?

AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK
Doyal, Lesley (1995): What Makes Women Sick. London, Macmillan. Morris, Jenny (1991): Pride Against Prejudice: A Personal Politics of Disability. London, Women's Press. Nettleton, Sarah (1995): The Sociology of Health and Illness. Cambridge, Polity. Barnes, C. - Mercer, G. - Shakespeare, T. (1999): Exploring Disability: A Sociological Introduction. Cambridge, Polity. Barnes, C. - Mercer, G. (2003): Disability. Cambridge, Polity. Barnes, C. - Oliver, M. - Barton, L. (szerk.) (2002): Disability Studies Today. Cambridge, Polity.

INTERNETES FORRÁSOK
European Observatory on Health Systems and Policies http://www.euro.who.int/observatory/ International Public Health http ://www. ldb. org/ iphw/ Wellcome Library on the History and Understanding of Medicine http://www.wellcome.ac.uk/knowledgecentre/wellcomesites/ ENSZ Egészségügyi Világszervezet (WHO) http ://www. who. int Leeds University Disability Archive http://www.leeds.ac.uk/disability-studies/archiveuk/index.html BBC Disabilities Magazine http://www.bbc.co.uk/ouch/

TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS ÉS OSZTÁLY
A TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS RENDSZEREI A rabszolgaság A kasztrendszer Indiában és Dél-Afrikában A rendi tagolódás Az osztály OSZTÁLY- ÉS RÉTEGZŐDÉSELMÉLETEK Kari Marx elmélete Max Weber elmélete Erik Olin Wright osztályelmélete AZ OSZTÁLY-HOVATARTOZÁS MÉRÉSE John Goldthorpe: osztály és foglalkozás Goldthorpe osztályszerkezetének értékelése OSZTÁLYTAGOZÓDÁS A MAI NYUGATI TÁRSADALMAKBAN A felső osztály kérdése A középosztály A munkásosztály változó jellege A marginális osztály kérdése Osztály és életstílus Nemek és rétegződés TÁRSADALMI MOBILITÁS Összehasonlító mobilitásvizsgálatok A lefelé irányuló mobilitás Társadalmi mobilitás Nagy-Britanniában Anglia meritokrácia lenne? KÖVETKEZTETÉS: AZ OSZTÁLY JELENTŐSÉGE Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

1989-ben pedig létrehozta a Noon Products vállalatcsoportot. én ezt jobban tudnám csinálni" . és évi kilencmillió fon­ tos forgalma van. Gulam Noon Indiában született. K á r o l y h e r c e g é s Sir G u l a m N o o n . hogy a nagy szupermarket-hálózatokat indiai élel­ miszerekkel lássa el. Alapítója. amely a „Royal Sweets" nevet viselte. Sir Gulam Noon 50 millió font körüli va