Anthony Giddens

SZOCIOLÓGIA
Második kiadás

Osiris Kiadó • Budapest, 2008

Tartalom

Előszó az ötödik kiadáshoz Köszönetnyilvánítás A kötet tartalmáról A kötet felépítéséről Mi a szociológia? A globalizáció és a változó világ Szociológiai kérdések felvetése és megválaszolása A szociológiai elméletalkotás Társadalmi interakció és mindennapi élet Szocializáció, életút, öregedés Családok és intim kapcsolatok Egészség, betegség és fogyatékosság Társadalmi rétegződés és osztály Szegénység, társadalmi kirekesztettség és jólét Globális egyenlőtlenség Szexualitás és társadalmi nem Faj, etnikum és migráció A vallás a modern társadalomban A média Szervezetek és hálózatok Oktatás Munka és gazdasági élet Bűnözés és deviancia Politika, kormányzat és terrorizmus Városok és városi terek Környezeti kockázatok Irodalom Alapfogalmak Mutató

18 19 20 22 23 43 73 93 113 139 169 203 233 269 301 337 373 413 447 487 525 569 611 649 689 725

751 775 797

FV

Részletes tartalom

ELŐSZÓ AZ ÖTÖDIK KIADÁSHOZ KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A KÖTET TARTALMÁRÓL FŐBB TÉMAKÖRÖK A KÖTET FELÉPÍTÉSÉRŐL

18 19 20 20 22

1. fejezet • Ml A SZOCIOLÓGIA?
A SZOCIOLÓGIAI SZEMLÉLET Szociológiai tanulmányok A SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS KIALAKULÁSA Elméletek, elméleti megközelítések Az első teoretikusok Újabb szociológiai szemléletmódok Elméletalkotás a szociológiában Elemzési szintek: mikro- és makroszociológia MIRE JÓ A SZOCIOLÓGIA? Összefoglalás Internetes források 24 26 27 27 28 35 39 40 40 42 42

2. fejezet • A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG
TÁRSADALOMTÍPUSOK Eltűnő világ: a premodern társadalmak és sorsuk A modern világ ipari társadalmai Globális fejlődés TÁRSADALMI VÁLTOZÁS A változásra ható tényezők Változások a modern időszakban GLOBALIZÁCIÓ A globalizációt segítő tényezők A globalizációs vita A globalizáció hatása KÖVETKEZTETÉS: GLOBÁLIS KORMÁNYZÁS KELL Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 45 45 49 50 52 53 55 56 56 63 65 69 70 71 71 71

TARTALOM

3. fejezet « SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA
SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK A tudományos szemlélet A kutatási folyamat AZ OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK F E L I S M E R É S E Kauzalitás és korreláció KUTATÁSI MÓDSZEREK Terepmunka (etnográfia) Felmérés (survey) Kísérlet ' Élettörténet Összehasonlító kutatás Történeti elemzés Az összehasonlító és a történeti kutatás egyesítése KUTATÁS A VALÓ VILÁGBAN: MÓDSZEREK, PROBLÉMÁK ÉS BUKTATÓK Az ember mint vizsgálati alany és az ebből fakadó etikai problémák Tud-e újat mondani a szociológia? A szociológia hatása Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források . 75 76 77 79 79 82 82 83 85 85 86 86 86 87 87 89 90 90 91 91 91

4. fejezet • A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS
MAX WEBER: A PROTESTÁNS ETIKA NÉGY ELMÉLETI PROBLÉMA Struktúra és cselekvés Értékelés Konszenzus és konfliktus A nemek problémája A modern világ kialakulása ÚJABB SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK Posztmodernizmus Michel Foucault NÉGY KORTÁRS SZOCIOLÓGUS Jürgen Habermas: demokrácia és nyilvánosság Ulrich Beck: a globális kockázattársadalom Manuel Castells: a hálózatgazdaság Anthony Giddens: társadalmi reflexi vitás KÖVETKEZTETÉS Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 95 96 97 98 99 100 101 103 103 104 105 106 106 108 109 110 110 110 111 111

TARTALOM

5. fejezet • TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET
A MINDENNAPI ÉLET VIZSGÁLATA NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Az „arc", a gesztusokés az érzelemkifejezés A nem verbális kommunikáció nemi vonatkozásai AZ INTERAKCIÓ TÁRSADALMI SZABÁLYAI Közös jelentések Garfinkel kísérletei „Interakciós vandalizmus" Reaktív kiáltások AZ ARC, A T E S T ÉS A BESZÉD AZ INTERAKCIÓBAN Érintkezések Benyomáskeltés A személyes tér INTERAKCIÓ IDŐBEN ÉS TÉRBEN Kronometrikus idő A társadalmi élet és a tér-idő rend átalakulása A mindennapi élet kulturális és történelmi szemlélete Szociológiai vita a valóság társadalmi felépítéséről Társadalmi interakció a kibertérben KÖVETKEZTETÉS: GYŐZ A KÖZELSÉG KÉNYSZERE Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok In 115 116 116 117 119 119 119 120 122 122 124 125 127 127 129 129 129 132 133 136 136 137 137 138

tern

etes

források

6. fejezet • SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS
KULTÚRA, TÁRSADALOM ÉS A GYERMEK SZOCIALIZÁCIÓJA Elméletek a gyermekfejlődésről Szocializációs közegek NEMI SZOCIALIZÁCIÓ Szülők, felnőttek reakciói A nem tanulása Mesekönyvek, televízió A nemsemleges nevelés nehézségei A szociológiai vita A TELJES ÉLETÚTRA KITERJEDŐ SZOCIALIZÁCIÓ Gyermekkor Serdülőkor Fiatal felnőttkor Érett felnőttkor Öregkor ÖREGEDÉS A brit társadalom „őszülése" Hogyan öregszik az ember? Az öregedés folyamata: versengő szociológiai magyarázatok 141 141 143 145 145 146 146 146 147 149 149 150 150 151 151 151 152 153 155

TARTALOM

Az öregedés jellemzőiNagy-Britanniában Öregedéspolitika A világnépesség őszülése Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

157 160 165 167 168 168 168

7. fejezet * CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK
ALAPFOGALMAK A CSALÁD A TÖRTÉNELEMBEN A családi élet fejlődése Hol volt, hol nem volt: mesék a hagyományos családról Világszerte változó családminták CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK NAGY-BRITANNIÁBAN Altalános jellemzők A családminták változása és változatossága Egyenlőtlenség a családban Intim erőszak Családon belüli erőszak Válás és különélés A családi élettel kapcsolatos attitűdök változása Új partnerkapcsolatok és mostohacsaládok A házasság és a családi élethagyományos formáinak alternatívái A CSALÁD ÉS AZ INTIM KAPCSOLATOK ELMÉLETI NÉZŐPONTJAI Funkcionalizmus Feminista megközelítések Új nézőpontok KÖVETKEZTETÉS: VITA A CSALÁDI ÉRTÉKEKRŐL Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 172 173 173 174 175 176 176 176 179 181 181 183 187 188 192 194 195 195 196 199 201 201 202 202

8. fejezet • EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG
A TEST SZOCIOLÓGIÁJA '204 206 209 214 215 218 218 221 223 224

AZ EGÉSZSÉG ÉS A BETEGSÉG SZOCIOLÓGIÁJA Az orvostudománnyal kapcsolatos szociológiai nézőpontok Orvostudomány és egészség a változó világban Az egészséggel és a betegséggel kapcsolatos szociológiai nézőpontok AZ EGÉSZSÉG TÁRSADALMI ALAPJA Osztály és egészség Nem és egészség Etnikum és egészség Egészség és társadalmi kohézió

I TARTALOM

A FOGYATÉKOSSÁG SZOCIOLÓGIÁJA A fogyatékosság egyéni modellje A fogyatékosság társadalmi modellje Fogyatékosság az Egyesült Királyságban és világszerte Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok In . tern etes források

225 225 225 230 232 233 233 233

9. fejezet • TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS ÉS OSZTÁLY
A TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS RENDSZEREI A rabszolgaság A kasztrendszer Indiában és Dél-Afrikában A rendi tagolódás Az osztály • OSZTÁLY- ÉS RÉTEGZŐDÉSELMÉLETEK Kari Marx elmélete Max Weber elmélete Erik Olin Wright osztályelmélete AZ OSZTÁLY-HOVATARTOZÁS M É R É S E John Goldthorpe: osztály és foglalkozás Goldthorpe osztályszerkezetének értékelése OSZTÁLYTAGOZÓDÁS A MAI NYUGATI TÁRSADALOMBAN A felső osztály kérdése A középosztály A munkásosztály változó jellege A marginális osztály kérdése Osztály és életstílus Nemek és rétegződés TÁRSADALMI MOBILITÁS Összehasonlító mobilitásvizsgálatok A lefelé irányuló mobilitás Társadalmi mobilitás Nagy-Britanniában Anglia meritokrácia lenne? KÖVETKEZTETÉS: AZ OSZTÁLY JELENTŐSÉGE Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 237 238 238 240 240 241 241 242 243 244 244 245 248 248 251 252 253 256 259 261 261 262 263 264 265 265 267 267 267

10. fejezet I SZEGÉNYSÉG, TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ÉS JÓLÉT
SZEGÉNYSÉG Mi a szegénység? A szegénység mérése Kik a szegények? A szegénység magyarázata Szegénység és társadalmi mobilitás '

/
271 271 272 275 279 280

TARTALOM
••MitniiiiiiniiiiffliiiiiiíiM

TÁRSADALMI K I R E K E S Z T E T T S É G Mi a társadalmi kirekesztettség? Társadalmi kirekesztettség példái Bűnözés és társadalmi kirekesztettség A JÓLÉTI ÁLLAM A jóléti állam elméletei Jóléti állam Nagy-Britanniában KÖVETKEZTETÉS: SZEGÉNYSÉG ÉS SEGÉLYEZÉS EGY VÁLTOZÓ VILÁGBAN Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

282 282 284 287 289 289 290 297 298 299 299 300

11. fejezet • GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG
GLOBÁLIS GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉG Magas jövedelmű országok Közepes jövedelmű országok Alacsony jövedelmű országok Növekszik-e a globális egyenlőtlenség? . 305 306 307 307 307 309 309 310 312 312 317 324 324 325 328 329 329 329 333 333 335 336 336 336

ÉLET A GAZDAG ÉS A SZEGÉNY ORSZÁGOKBAN Egészség Éhség, alultápláltság és éhínség Oktatás és írni-olvasni tudás MEGGAZDAGODHATNAK-E A SZEGÉNY ORSZÁGOK? Fejló'déselméletek A fejlődéselméletek értékelése A nemzetközi szervezetek szerepe és a globális egyenlőtlenség Globális gazdasági egyenlőtlenség egy változó világban A VILÁG NÉPESSÉGÉNEK NÖVEKEDÉSE Népességelemzés: demográfia A népesség változásának dinamikája Malthusianizmus A demográfiai átmenet A változás kilátásai Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

12. fejezet • SZEXUALITÁS ÉS TÁRSADALMI NEM
AZ EMBERI SZEXUALITÁS Biológia és szexuális viselkedés A társadalom hatása a szexuális viselkedésre Szexualitás és prokreatív technológia Szexualitás a nyugati kultúrában • / / 340 340 340 342 344

TARTALOM

SZEXUÁLIS ORIENTÁCIÓ Szexuális orientáció - velünk születik vagy tanuljuk? Homoszexualitás a nyugati kultúrában Attitűdök a homoszexualitással kapcsolatban Mozgalmak a melegek és leszbikusok polgárjogaiért TÁRSADALMI NEM Társadalmi nem és biológia: természetes különbségek? Nemi szocializáció A társadalmi nem és a biológiai nem társadalmi konstrukciója Feminitás, maszkulinitás és nemi viszonyok A NEMI EGYENLŐTLENSÉG Funkcionalista megközelítések Feminista megközelítések KÖVETKEZTETÉS: TÁRSADALMI NEM ÉS GLOBALIZÁCIÓ Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

350 351 352 353 354 356 357 357 359 359 363 363 364 370 370 371 372 372

13. fejezet - FAJ, ETNIKUM ÉS MIGRÁCIÓ
ALAPFOGALMAK Faj Etnicitás Kisebbségi csoportok ELŐÍTÉLET ÉS DISZKRIMINÁCIÓ Rasszizmus A rasszizmus szociológiai értelmezései ETNIKAI INTEGRÁCIÓ ÉS KONFLIKTUS Az etnikai integráció modelljei Etnikai konfliktusok MIGRÁCIÓ ÉS ETNIKAI VÁLTOZATOSSÁG AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN Bevándorlás Etnikai sokféleség Az etnikai kisebbségek helyzete a munkaerőpiacon Lakáskörülmények A büntető igazságszolgáltatás rendszere BEVÁNDORLÁS ÉS ETNIKAI VISZONYOK A KONTINENTÁLIS EURÓPÁBAN Migráció és az Európai Unió GLOBÁLIS MIGRÁCIÓ Migrációs minták és modellek Globalizáció és migráció Globális diaszpórák KÖVETKEZTETÉSEK 376 376 379 380 380 382 385 386 386 387 389 389 393 396 399 399 403 403 405 406 407 408 409

\

TARTALOM

Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

409 410 410 411

14. fejezet « VALLÁS A MODERN TÁRSADALOMBAN
SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK ÉS ELKÉPZELÉSEK A vallás szociológiai vizsgálata ' Valláselméletek A VILÁG VALLÁSAI Totemizmus és animizmus A zsidó vallás, a kereszténység és az iszlám A Távol-Kelet vallásai Vallási szervezetek Kereszténység, nem és szexualitás A SZEKULARIZÁCIÓ ÉS A VALLÁSI MEGÚJULÁS A szekularizáció Vallás Európában Vallás az Egyesült Királyságban Vallás az Egyesült Államokban A szekularizáció elméletének értékelése A vallási fundamentalizmus Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 415 415 416 420 420 421 422 423 427 428 428 430 432 435 439 440 444 445 445 446

15. fejezet « MÉDIA
HAGYOMÁNYOS ÉS ÚJ MÉDIA Hagyományos médiumok Új média MÉDIAELMÉLETEK Funkcionalizmus Konfliktuselméletek Újabb elméletek A MÉDIA ELFOGULTSÁGA: A GLASGOW-I EGYETEMI KUTATÓCSOPORT Televíziós hírműsorok A KÖZÖNSÉG ÉS A MÉDIA Közönségvizsgálatok A média hatásai A MÉDIA ELLENŐRZÉSE Politikai ellenőrzés A globális média és a demokrácia \ 449 449 454 458 459 459 460 464 464 466 466 467 470 470 473

TARTALOM

A MÉDIA A GLOBALIZÁCIÓ KORÁBAN Zene Mozi „Szupervállalatok" Médiaimperializmus? Ellenállás a globális médiával szemben és más utak keresése KÖVETKEZTETÉSEK Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

473 476 477 478 481 483 483 484 485 485 485

16. fejezet • SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK
SZERVEZETEK Bürokratikus szervezetek A szervezetek fizikai környezete Világméretű szervezetek Gazdasági szervezetek T Ú L A BÜROKRÁCIÁN? Szervezeti változások: a japán modell A vezetés átalakulása A hálózatok elméletei HOGYAN BEFOLYÁSOLJÁK ÉLETÜNKET A SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK? Társadalmi tőke: erős és gyenge kötődések Egyedül tekézni: példa a társadalmi tőke hanyatlására? KÖVETKEZTETÉSEK Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok In 489 490 496 500 503 511 511 512 515 518 518 519 521 522 523 523 523

'

tern

etes

források

17. fejezet • OKTATÁS
AZ OKTATÁS FONTOSSÁGA AZ OKTATÁS AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN Kezdetek és fejlődés A középfokú oktatás és a politika Felsőoktatás A brit oktatási rendszer összehasonlítása más rendszerekkel AZ ISKOLÁZTATÁS ÉS A TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉGEK ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK ELMÉLETEI Ivan Illich: a rejtett tanterv Basil Bernstein: a nyelvi kódok Pierre Bourdieu: az oktatás és a kulturális újratermelés A tanulás és a fizikai munka: Paul Willis elemzése a kulturális újratermelésről Az oktatás posztmodern megközelítései 527 528 528 530 535 540 541 542 544 546 547 549

jt

/

TARTALOM

EGYENLŐTLENSÉG ÉS OKTATÁS Az iskolai teljesítmények megoszlása nemek szerint Az etnikai kisebbségek az oktatásban Az IQ és az oktatás AZ OKTATÁS ÉS AZ ÚJ KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK Technológia az osztálytermekben Eljött-e máris az e-egyetemek kora? . KÖVETKEZTETÉS: AZ OKTATÁS'jÖVŐJE Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

550 551 555 556 561 561 563 564 565 567 567 567

18. fejezet • MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET
MI A MUNKA? F I Z E T E T T ÉS NEM F I Z E T E T T MUNKA A MUNKA TÁRSADALMI SZERVEZŐDÉSE Taylorizmus és fordizmus A taylorizmusés a fordizmus korlátai A MUNKA VÁLTOZÓ T E R M É S Z E T E A nők és a munka Posztfordizmus Változási trendek a foglalkozási struktúrában MUNKAHELYI BIZONYTALANSÁG, MUNKANÉLKÜLISÉG ÉS A MUNKA TÁRSADALMI JELENTŐSÉGE A munka társadalmi jelentősége A munkahelyi bizonytalanság növekedése Munkanélküliség KÖVETKEZTETÉS: „A JELLEM KORRÓZIÓJA"? Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 571 571 573 575 579 579 587 591 598 600 600 602 607 608 609 609 609

19. fejezet • BŰNÖZÉS ÉS DEVIANCIA
ALAPFOGALMAK A BŰNÖZÉS ÉS A DEVIANCIA MAGYARÁZATA: SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK , Funkcionalista elméletek Interakcionista elméletek Konfliktuselméletek: „Az új kriminológia" Kontrollelméletek Elméleti következtetések A BŰNÖZÉS ALAKULÁSA AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN A bűnözés és a bűnözési statisztikák \ 615 615 618 621 623 627 627 628 613

/

TARTALOM

ÁLDOZATOK ÉS BŰNELKÖVETŐK A nemek és a bűnözés Ifjúság és bűnözés Fehérgalléros bűnözés Szervezett bűnözés Kiberbűnözés BÖRTÖNÖK: MEGFELELŐ VÁLASZA BŰNÖZÉSRE? KÖVETKEZTETÉS: BŰNÖZÉS, DEVIANCIA ÉS TÁRSADALMI REND Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

630 630 635 636 639 641 642 646 647 648 648 648

20. fejezet » POLITIKA,KORMÁNYZÁS ÉS TERRORIZMUS
A POLITIKAI SZOCIOLÓGIA ALAPFOGALMAIVAL KAPCSOLATOS VITÁK Politika, kormányzás és az állam Hatalom " Autoritás és demokrácia A DEMOKRÁCIA GLOBÁLIS TERJEDÉSE A kommunizmus bukása A demokrácia népszerűségének magyarázata Bajban van-e a demokrácia? Globális kormányzás PÁRTPOLITIKA AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN Új Munkáspárt POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK Globalizáció és társadalmi mozgalmak Technológia és társadalmi mozgalmak A NACIONALIZMUS ÉS A NEMZET ELMÉLETEI A nacionalizmusés a modern társadalom Állam nélküli nemzetek Nemzeti kisebbségek és az Európai Unió Nemzetek és nacionalizmus a fejlődő országokban Nacionalizmus és globalizáció A nemzetállam, a nemzeti identitás és a globalizáció A TERRORIZMUS A terror és a terrorizmus eredete Régi és új típusú terrorizmus Terrorizmus és háború Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források , \ \

651 651 652 653 656 656 658 661 663 666 667 669 670 671 673 673 675 675 676 677 678 679 680 682 685 686 687 687 688

TARTALOM

j^^l

21. fejezet • VÁROSOK ÉS VÁROSI TEREK
AZ URBANIZMUS ELMÉLETEI A Chicagói Iskola Az urbanizmus és a mesterséges környezet Értékelés A VÁROSOK KIFEJLŐDÉSE A hagyományos társadalmak városai Iparosodás és urbanizáció . A modern nagyváros kialakulása Ujabb urbanizációs trendek Nagy-Britanniában és USA-ban Urbanizáció a fejlődő világban A VÁROSOK ÉS A GLOBALIZÁCIÓ Globális városok Egyenlőtlenség a globális városokban Városi közigazgatás a globalizáció korában KÖVETKEZTETÉS: A NAGYVÁROSOK SZEREPE A GLOBÁLIS KORMÁNYZÁSBAN Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 690 691 695 696 698 698 698 700 701 709 712 713 716 716 721 722 723 723 723

.

22. fejezet • KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK
A KÖRNYEZET MINT SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉS KÖZÖS KÖRNYEZETÜNK A növekedés határai Fenntartható fejlődés Fogyasztás, szegénység és a környezet Veszélyforrások TECHNOLÓGIAI EREDETŰ KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK Globális felmelegedés Genetikailag módosított élelmiszerek A globális „kockázattársadalom" ELŐRETEKINTÉS Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott Internetes források IRODALOM ALAPFOGALMAK MUTATÓ 727 728 728 729 729 731 737 738 743 746 748 749 750 750 750 751 775 797

olvasm

ányok

Előszó az ötödik kiadáshoz

^

Könyvem negyedik kiadása a 2 0 0 1 . szeptember 11-i eseményeket megelő­ zően jelent meg. Az ötödik kiadásban igyekeztem lépést tartani társadalmi világunk jelentős változásaival, taglalva az említett eseményeket követő éve­ ket is, ezért a szöveget egyrészt alaposan átdolgoztam, aktualizáltam, más­ részt jócskán belefoglaltam új anyagokat is. Akárcsak a korábbi kiadásokban, ezúttal is arra törekedtem, hogy könyvem olvasmányos, érdekfeszítő legyen, ugyanakkor tartalmazza a tudományág legújabb eredményeit. A kötetben most először részletesen foglalkozom a globális egyenlőtlenséggel, a terro­ rizmussal, az egyéni életúttal, az öregedéssel, a fogyatékossággal és más új, időszerű témákkal. Ezeket az új részeket úgy próbáltam összeilleszteni a ko­ rábbi kiadásokból megtartásra érdemesnek bizonyult szövegrészekkel, hogy a könyv ezután is méltó legyen az elismerésre, és a szociológiatanítás napra­ kész alapművének tekintsék.

Köszönetnyilvánítás

Itt mondok köszönetet mindenkinek, aki segített könyvem elkészítésében. Hálás vagyok az előző kiadás sok olvasójának hasznos észrevételeikért. Az ötödik kiadás nem készülhetett volna el Simon Griffiths tevékeny részvétele nélkül, aki hónapokat szentelt a kötet gondozásának. Ha e könyv bármilyen beccsel bír, az éppúgy az ő érdeme, mint az enyém. Sokkal tartozom neki ezért. Szeretnék köszönetet mondani azoknak a társadalomtudósoknak, akik könyvem készülőfélben lévő fejezeteit véleményezték. Oly sokan voltak, hogy nehéz volna felsorolni őket, de észrevételeik rengeteget segítettek. Ki­ adóm, a Polity Press munkatársai közül főként John Thompsont, David Heldet, Gill Motley-t, Neil de Cortot és Breffni O'Connort illeti köszönet. Emma Longstaff alapvető szerepet játszott a könyvkészítés teljes folyamatában. Nagyszerű volt vele dolgozni. Sarah Dancy a szöveggondozásban remekelt, nagyon hálás vagyok, hogy semmi nem kerülte el a figyelmét, és mindig megtalálta a legjobb megoldást. Végül köszönettel tartozom Alena Ledenevának a fáradhatatlan támogatá­ sért és biztatásért.

A könyv lénye­ gesen több anyagot tartalmaz a világ szegényebb országairól. hogy a szociológia kulcsszerepet játszik a modern szellemi életben és központi helyet foglal el a társadalomtudomá­ nyok között. Bár elsősorban Nagy-Britanniával foglalkozom. hogy foglalkoztam a globalizáció hatásával. Az egyik fő téma a változó világ. A szociológiát nem lehet úgy tanítani. században zajlottak le. Olyan könyvet igyekeztem írni. mert ma igen fontos az iparosodott és a fejlődő világ kölcsönös függősége. A kötet második fő témája a globalizálódó társadalmi élet. hogy olyan alapvető változások előtt állunk. de gyakran hivatkozom Oroszországra és a kelet-európai társadalmakra is. Mivel ma a világ különböző társadalmai szoros kö­ telékekkel kapcsolódnak egymáshoz. A szociológia azok­ nak az átalakulásoknak köszönheti létét. Ezenfelül nagy hangsúlyt fektetek a szociológia és az antropológia kapcsolatára. hogy egy-egy társadalom intéz­ ményeinek a bemutatására szorítkozunk. mint a koráb­ ban megjelent szociológiai alapművek. Ebbe főként más nyugati országokban végzett ku­ tatások tartoznak. az efféle vizsgálódás akkoriban még a tudományág technikai jellegűbb területein is gyerekcipőben járt. 1989-es kiadásában újdonságnak számított. A szociológia legfontosabb feladatai közé tartozik mind a múlt­ ban történt átalakulások feltérképezése. napjainkban pedig egyértelműen az egész világra kiterjedő in­ tegráció folyamatainak felgyorsulását tapasztalhatjuk. amely maga is sokat fejlődött. és lehetséges. és a szükséges szelekció ellenére ismertetni tudom az összes fontos szociológiai nézőpontot. FŐBB TÉMAKÖRÖK A könyvet egy sor alaptéma köré rendeztem. Ez világosan megmu­ tatkozik például az egész világot átfogó nemzetközi kereskedelemben. amelyek kiszakították a Nyugat ipa­ rosodó társadalmi rendjét a korábbi társadalmakra jellemző életformákból. külön lehet tanulmányozni.A kötet tartalmáról Ez a könyv abban a hitben íródott. taglalja a kortárs szociológusokat érdeklő legfontosabb problémákat is. és szinte teljesen eltűntek a tradicio- . Könyvem első. hogy eljárásom semmiféleképpen nem elfo­ gult. század végén és a 19. mint amelyek a 18. ugyanakkor a különböző fejezetekben kitérek a tudományág legújabb elképzeléseire. A múltban sem léteztek egymástól elszigetelt társadalmak. amely amellett. ku­ tatási eredményeire. A globalizációt azért is lényegesnek tartom. a témák tárgyalását más kultúrákból merített sokszínű anyag teszi kiegyensúlyozottá. hogy több vo­ natkozásban eredeti. amelyekben lényeges változások zajlanak. ezek mind sajátos jelleget köl­ csönöznek munkámnak. A társadalmi vál­ tozások üteme azóta is szakadatlanul nő. A szociológiá­ ban túl sokáig uralkodott az a nézet. Kerültem a túl bonytmiltrfogalmak bevezetését. Azóta jóval több vitát kavar a globalizáció. Harmadszor: a könyvben erősen érvényesül az összehasonlító szemlélet­ mód. mert vizsgálódási körük jelentős mértékben megegyezik. mind pedig a ma zajló változások fő irányainak megragadása. akárcsak a hozzá kapcsolódó egyes információtechnológiai változások. Az így létrejött világ a szociológiai elemzés legfőbb tárgya. Remélem. hogy minden társadalmat önmagában.

ha mikro. A kötetben sokszor rámutatok. és a makroszintű folyamatok is befolyásolják mindennapi éle­ tünket. hogy vázoljuk egy-egy esemény történeti kontextusát. A negyedik téma a szociológia szükségképp történeti szemlélete. A társadalmi nem vizsgálata ma már a szociológia egyik önálló területének számít . hogy nem utalhatók egyszerűen a tudományág egyik alosztályába. ezáltal a szociológia gyakorlata az emberi szabadság lehe­ tőségeit javítja. a legtöbb fejezetben ez adja az értelmezési keretet. Mindig felhívom az olvasók figyelmét arra.és makroszintek összefüggése.A KÖTET TARTALMÁRÓL nális társadalmi rendszerek. Az így születő szociológiai elképzelések megkérdőjelezik a dogmákat. az önismeret révén pedig jobban megérthetjük a társadalmi világot. Az utóbbi években a szociológia egyik legfontosabb fejleménye. és segít megismerni a miénkétől különböző kulturális környezeteket. . a szociológia és az antropológia is egyre inkább összeolvad. \ / A hatodik téma a mikro. Az utolsó téma a társadalmi és a személyes kapcsolata. Könyvemben mindenütt kitérek a történeti szociológia újabb eredményeire. új nézőpontokból mutatja meg viselkedésünk mozgatórugóit. Ez n e m pusztán azt jelenti. a kulturális sokszí­ nűség megbecsülésére tanítanak és segítik megérteni a társadalmi intézmé­ nyek működését. fejezet). hogy egyre hangsúlyosabbá válik a történeti elemzés. A szociológiatanulás felszabadító élmény lehet: általa átláthatjuk mások helyzetét. fejleszthetjük képzelőerőnket. Ezért több fejezet is tartalmaz a társadalmi nemmel foglalkozó részt. hanem jelenlegi in­ tézményeinket is megpróbáljuk érthetőbbé tenni a történeti megközelítés segítségével.és makroszinten is elemezzük. Ugyanakkor a nemek viszonyának kérdései anynyira lényegesek a szociológiai elemzésben. hogy jobban megérthe­ tünk egy-egy társadalmi szituációt. hogy nem ki­ zárólag a múltat vetjük alá szociológiai vizsgálatnak.e kötetben is egy teljes fejezetet szántam a témához kapcsolódó elméleti munka és kutatás fel­ térképezésére (12. A szociológiai gon­ dolkodás nagy segítség önmagunk megértéséhez. hogy a mikroszinten zajló interakció hat a szélesebb társadalmi folyamatokra. Ez úgy értendő. Ötödször: a szövegben végig megkülönböztetett figyelmet szenteltem a társadalmi nemmel kapcsolatos kérdéseknek.

amely szándékaim szerint egyaránt hasznára válik azoknak. A fejezetek végén felsorolt internetes források kiindulópontul szolgálnak az emberekkel és a szociológiával kapcsolatos információk gazdag tárházá­ hoz. E példák rendszerint szociológiai kutatásokból származnak. akik e tudományágat tanítják. átfogó fogalomtárba. amelyben az olvasó haszonnal tallózhat.polity. Itt az oktatók és a diákok egyaránt számtalan olyan for­ rást találhatnak. uk/giddens5 címen). mi­ közben arra is ügyeltem. akik most ismer­ kednek vele. elképzeléseket és elmélete­ ket. amely kritikai gondolkodásra ösztönöz és segíti az elmé­ lyülést könyvem egy-egy témájában. hogy az olvasó fokozatosan mind mélyebb ismereteket szerezzen a szociológia különböző területeiről. A fejezetek sorrendjét is úgy alakítottam.A kötet felépítéséről Kötetem nem az alapvető szociológiai fogalmak elvont fejtegetésével kezdő­ dik. ugyanakkor megpróbáltam minél érdekesebb. és azoknak is. amely bőséggel tartalmaz további anyagokat (elérhető a http://www. Különösebb veszteség nélkül lehet egy-egy fejezetet kihagyni vagy más sorrendbe állítani. Ezeket inkább a könyv végén foglaltam egy bővebb. az egyes kurzusok igényeihez igazítható legyen. de gyakran merítettem szemléltető anyagot más forrásokból is (például újságcikkekből). egy helyen találhatja meg a korábbi fejezetekben említett fontosabb_azoeielégiai szakkifejezéseket. hogy az olvasó konkrét példáim révén könynyebben megértse az ismertetett gondolatokat. A kötet szö­ vegében vastag betűs kiemelés jelöli az Alapfogalmakban szereplő terminu­ sokat. miközben a megfelelő helyeken más fejezetekhez is kapcsolódik. amelyet a világháló kínál. Emellett a kötet külön honlappal is kiegészül. minél inkább „meglepetések­ kel teli" könyvet írni. Mindegyik fejezet többé-kevésbé önálló egységet alkot.co. így fontos új dimenzióval egészül ki a Szociológia ötödik kiadása. . hogy a könyv többféleképp is forgatható. Végig arra törekedtem. Igyekeztem a lehető legegyszerűbb és legközvetlenebb stílusban fogalmazni.

elméleti megközelítések Az első teoretikusok Újabb szociológiai szemléletmódok Elméletalkotás a szociológiában Elemzési szintek: mikro.és makroszociológia MIRE JÓ A SZOCIOLÓGIA? Összefoglalás Internetes források .Ml A SZOCIOLÓGIA? A SZOCIOLÓGIAI SZEMLELET Szociológiai tanulmányok A SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS KIALAKULÁSA Elméletek.

Ugyanakkor vannak olyan kul­ túrák is. Az evés-ivás min­ den társadalomban alkalom a társas interakcióra. Másodszor: a kávé drog. mégis sokféleképp. a rituális cselekvésre . miért vagyunk olyanok. mély konfliktusok. hogy ki kell bontakoztatnunk a képzelőerőnket. mint maga az ital. A szocio­ lógiatanulás nem lehet csupán az ismeretek meg­ . Harmadszor: a kávéivó bekerül a társadalmi és gazdasági kapcsolatok egész világra kiterjedő.ezek bőven adnak vizsgái­ nivalót a szociológiai elemzésnek. és hogy életünk „adottságait" a történelmi és társadalmi erők jócskán befolyásolják. a kokainfogyasztást is. amely igencsak nyugtalanító. hogy sokkal tágabb keretben kell látnunk. A legtöbben úgy szemléljük a világot. A szociológiai képzelőerő mindenekelőtt /azt követeli tőlünk. amelyek tolerálják a marihuána-. hogy együtt kávéznak. amit egy amerikai szerző. Sokan azért isznak kávét. amely a társas rituálé alapja. A kávéiváshoz kapcsolódó rituálé gyakran sok­ kal fontosabb. A kávé olyan A SZOCIOLÓGIAI SZEMLÉLET A szociológiai gondolkodásmód elsajátítása (más szóval látóterünk szélesítése) azt jelenti. szerzésének rutinszerű folyamata. hogy megértsük. hogy amit természetesnek. sojt. nagyszüleink éle­ tétől? Vajon mit hoznak majd az eljövendő vál­ tozások? Leginkább ezekre a kérdésekre próbál választ találni a szociológia. C. és tágabb kontextusba tudja helyezni a dolgokat. A szociológiai szem­ lélet alapfeltétele. Az alkoholhoz hasonlóan a kávé is társa­ dalmilag elfogadott kábítószer.tükröződnek társadalmi tapasztalataink kontextusai egyéni életünkben. szükségszerűnek. miért vannak ilyen különbségek. ami körülveszi. ami a korábbi nemzedékek számára teljesen el­ képzelhetetlen volt. Ha két em­ ber megbeszéli. A szocio­ lógiai munka alapja az. mert „feldobja" őket. hogy hogyan viselke­ dünk társas lényként. pél­ dául az iszlám fundamentalizmus erősödésének a boncolgatása. az a tudományág. Először is rámutathatunk. hiszen magunkat vizsgáljuk: azt.Ma. ahogyan cselekszünk. ugyanakkor fényes jövőt ígérf Ez a világ az állandó változások korát éli. feszültségelfés társadalmi szakadékok jellemzik. aki képes elszakadni személyes körülményeitől. amellyel a napjuk indul. Sok nyugati számára a reggeli kávézás köré szerveződik egy személyes szokás: fontos első lépés.alig észrevehetően. amilyenek vagyunk. szemben például a marihuánával. Arra tanít minket. Ugyanakkor irányíthat­ juk a sorsunkat és jobbá tehetjük az életünket. akkor va­ lószínűleg a találkozás és a beszélgetés fontosabb számukra. A kávé szokásformáló anyag. a cso­ portokkal és a társadalmakkal foglalkozó tudo­ mány. Vegyük azt az egyszerű példát. Lenyűgöző. A szociológia megmutatja. A szocioló­ gus olyasvalaki. Ezt sokszor a nap későbbi részében másokkal közös kávézás követi. A kávészüne­ tek elviselhetőbbé teszik a hivatalban eltöltött hosszú napot vagy az éjszakába nyúló tanulást. jónak vagy igaznak tekintünk. mint magának az italnak az elfo­ gyasztása. a 2 1 . hogy megiszunk egy csésze ká­ vét! Szociológiai szemszögből mit mondhatnánk viselkedésünk e látszólag érdektelen mozzanatá­ ról? Rengeteget.és az alkoholfogyasztást. A szociológiai vizsgálódás köre rendkívül tág. század elején olyan világban élünk. az talán nem az. sok minden­ ben . amely ebből adódóan alapvető szerepet játszik a modern szellemi életben. A szociológia az ember társas életével. hogyan . éppúgy beletartozik az egyé­ nek közötti futó utcai találkozások elemzése. mint a globális társadalmi folyamatoknak. a nyugati kultúrák­ ban azonban az emberek többsége a szenvedélyes kávéfogyasztókat nem tekinti „kábítószeresek­ nek". hanem a naponta ismétlődő társadal­ mi rítusok részeként szimbolikus értékkel is bír. és miért cselekszünk úgy. A szociológusokat az ér­ dekli. hogy a kávé nem csupán ital. pró­ báljuk új módon szemlélni őket. hogy nem szakadunk ki életünk megszokott keretéből. Hogyan keletkezett ez a világ? Miért különbö­ zik ennyire az életünk szüleink. rendkívül bonyolult rendszerébe. rabul ejtő vállalkozás. miközben a modern tech­ nológia egyre pusztítóbb támadásokat intéz a ter­ mészeti környezet ellen. attól. amely koffeintartalmá­ nál fogva serkenti az agyműködést. de nem helyeslik a kávé. hogy elvonatkoztassunk min­ dennapi életünk szokványos cselekvéseitől. Wright Mills találóan szociológiai képzelőerőnek nevezett (Mills 1970).

A gyarmati örökség óriási hatást gyakorolt a globális kávékereskedelem fejlődésére. ha kávézni megyünk a barátainkkal. a banán. amelyeket annak ide­ jén európai országok gyarmatosítottak (Dél-Ame­ rikából és Afrikából). a kávéivótól sok ezer mérföldnyire élő em­ ber folyamatos egymás közötti ügyletét. milyen múltbeli társa­ dalmi és gazdasági fejlődési folyamatok eredmé­ nye ez az ital. sok ország számára a legnagyobb bevételi forrás. hogy nem vesznek olyan országból kávét. emberi jogokról és kör­ nyezetpusztításról folyó viták középpontjában álló termék. Van. Ma gyakorlatilag minden Nyugaton fogyasztott kávé olyan térségekből érkezik. A kávé termesztése. amely nem tart-1) ja tiszteletben az emberi jogokat és nem törek­ szik a környezet védelmére. mégis főként szegény országokban termesztik. Van. vagyis semmiféle értelem­ ben nem „természetes" része a nyugati étrend­ nek.a kávét is csak az 1800-as évek vége óta fogyasztják széles körben (az elit körében már korábban divatossá vált a kávézás). aki a Starbuckshoz hasonló. vagy amelyet a „méltányos kereskedelem" keretei közt értékesítenek (olyan rendszereken keresztül. Ötödször: a kávé a mai globalizációról. hogy csak olyan kávét iszik. Negyedszer: amikor kávénkat kortyolgatjuk. termék. amely bolygónk leggazdagabb részeit kö­ ti össze a legszegényebbekkel: a gazdag orszá­ gokban nagy mennyiségben fogyasztják. nem is gondolunk arra. hogyan szerezhetnek tu­ domást az emberek a globalizáció révén a föld- . koffeinmen­ tes. Bár a kávé a Közel-Keletről származik. tömeges fogyasztása mintegy két évszázaddal ezelőtt. a burgonya és a cukor . Az olaj mellett a kávé a legértékesebb árucikk a nem­ zetközi kereskedelemben.mint a tea. aki úgy dönt. A kávékedvelők elhatározhatják. a Nyugat gyarmati terjeszkedésével kezdődött.Ml A SZOCIOLÓGIA? Az is egy társas rituálé része. amely organikus. nem­ zetközi kereskedelemről. A nyugati étrend számos egyéb is­ mert összetevőjével együtt . A kávé népszerűségének növeke­ désével márkanevekkel differenciált és politiká­ val átitatott termékké vált: ma már a fogyasztó életstílusát határozza meg. Az ilyen globális tranzakciók tanulmányozása a szocioló­ gia fontos feladata. „nagyüzemi" üzletlán­ cokkal szemben a „független" kávéházakat pár­ tolja. milyen kávét választ és hol veszi meg. amelyekben a fejlődő országok kis­ termelői a teljes piaci árat megkapják). A szociológusok azt igyekeznek megérteni. mivel manapság életünket je­ lentős mértékben befolyásolják az egész világra kiterjedő társadalmi hatások és kommunikációs hálózatok. szállítása és elosztása szükségessé teszi számta­ lan.

kerekség távoli tájain zajló fontos eseményekről. hanem többnyire jobb helyzetű családokból származnak. Szociológiai tanulmányok A szociológiai képzelőerő segítségével felismer­ hetjük. Talán már középkorú vagy idősebb. hogy valamiképp összefügg azzal. hogy megszerezze a diplomáját. a mai Nagy-Britanniához hasonló társadalom­ ban közösségi ügy (public issue) is: a házasságok több mint harmada tíz éven belül felbomlik. Vagy lehet lelkes olvasó. Társadalmi hátterünk igen nagy mértékben meg­ határozza. de nem lelkesedik a tanulásért? Nem tudja igazán. Attitűdjeik rendszerint hasonlóak barátaik és ismerőseik attitűdjeihez. hogy miért lapozgatja a könyvemet. Nézzük. valójában szé­ lesebb körben érvényes kérdéseket vet fel.Mills ezt hívja személyes gondnak (personal trouble) -. hogy egy kisebbség tagja vagy szegénységben él.A méltányos kereskedelemben részt vevő dél-amerikai szövetkezet kávészemeket válogató munkásainak a kávé biztosít megélhetést. aki szeretne elmélyedni a tárgyban.Ezekre a kérdésekre álta­ lában olvasóim több mint háromnegyede igennel válaszol. Pél­ dául a válást nehezen dolgozza fel az.sok közös jellemzője lehet másokkal. Próbálja most olvasóm ilyen szemmel nézni a saját életét! Nem kell feltétlenül aggasztó ese­ ményekre gondolnia. századi Nagy-Britannia elitje számára a kávéház szol­ gált a társalgás és a politikai szervezkedés legfőbb szín­ tereként. De tegyük fel.bár talán nem is tud róla . olvasómnak . Bármi is az indítéka. hogy sok olyan esemény. hogy szociológiát tanul! Lehet. hogy kiegészítse jövedelmét? Ha befejezi az iskolát. amely látszó­ lag csak az egyént foglalkoztatja. mint egy-egy ember kétség­ beeséséről. Az egyetemi hallgatók nem a népesség átlagos tagjai. Épp ebből követ- . Vegyük például azt. amely személyes tragédia lehet annak. miért döntött úgy. A 18. hogy fanyalgó egyetemi hallgató. és nem tud másikat találni. akik érdeklődnek a szociológia iránt. milyen döntéseket tartunk elfogadha­ tónak. hogy aztán új ismereteiket hasznosítva éljenek és cselekedjenek. de úgy véli. amely sokakat foglalkoztató társadalmi trendeket jelenít meg. szeretne jó álláshoz jutni. illenek-e az olvasóra a következő jel­ lemzők! Fiatal? Fehér? Értelmiségi vagy szellemi foglalkozású? Végzett vagy most is végez rész­ idős munkát. hogyan viselkednek az emberek egy-egy csoportban? . hogy az olvasó a fenti kérdések^ egyikére-másikára nemmel válaszol! Lehet. akit kitesznek az állásából. ugyanakkor rámutat. ha egy társadalomban milliók kerül­ nek ugyanilyen helyzetbe: közüggyé válik. Ve­ hetjük példának a munkanélküliséget is. Egyéni döntése a tágabb társadalomban elfoglalt helyzetét tükrözi. akinek azért kell szociológiát tanulnia. aki megéli . mi a szociológia. hogy a válás egy. Mégis jó­ val többről van szó.

a tudományág természetében keresendő: a szo­ ciológia a mi életünkkel. A tények feltárása megmutatja.). a mi viselkedésünkkel foglalkozik. hogy „talpraesettek". rögtön megmutatko­ zik. Mi dön­ tünk például arról. Vi­ selkedésünkben és az egymással kialakított kap­ csolatainkban vannak ugyan szabályszerűségek. és megpróbálnánk rá­ mutatni. a világ másik felén is élhetnek.több millió embertársunkhoz hason­ lóan . A tények értelmezéséhez elméletekre van szükségünk. A „gyakorlatias emberek" általában gyanak­ vók az elméletalkotókkal szemben. amelyekkel a megfigyelt szituációk széles köre magyarázható. amelyeket szociológiai tanulmányaik kezde­ tén megismerhetnek. akik tőlünk óriási távolságra. Ez akkor is igaz. amikor megmondta nekik. „épí­ tőköveik": a magunkfajta emberek. ezért nem kell foglalkozniuk elvontabb gondolatokkal . hogyan formál minket a társadalom és hogyan formáljuk önmagunkat. hogy idáig jus­ son. Vajon ők miért nem tudnak megegyezni egymással úgy. aligha tudnak magyarázatot találni a modern társadal­ mak sokrétűségére. hatunk a kávétermelők éle­ tére. mint az iparosodásnak a társa­ dalomra gyakorolt hatása. milyen feltételek között indult meg maga az iparosodás? Miért ta­ lálhatunk eltéréseket különböző társadalmak iparosodási folyamatai közt? Miért tulajdonítunk szerepet az iparosodásnak a büntetési módszerek vagy a család. ha a kutatást szigorúan gyakorlati céllal végzik. hogy tejes.vagy presszókávét iszunk-e. sajátos módon meghatározott mintába rendeződnek.vagy cselekvéshal­ mazokból állnak. a szociológia azonban nem szorítkozhat a tények gyűjtésére. elméleti megközelítések Például amikor egy olyan összetett dolgot igyek­ szünk megérteni. Például az iparosodás­ ról alkotott elmélet kidolgozásakor igyekeznénk megragadni az ipari fejlődés különböző folyama­ tainak főbb közös jegyeit. hogy a tények magukért beszélnek. Például tudjuk. A társadalmi struktúra fogalma fontos szere­ pet játszik a szociológiában.és házassági rendszerek változá­ saiban? Az efféle kérdések megválaszolásához nélkülözhetetlen az elméleti gondolkodás. és nincs könnyű dolgunk. Közkeletű tévedés. ehhez viszont magyarázó elméleteket kell kidolgoznunk. Csak akkor alakít­ hatunk ki helytálló elméleti megközelítéseket. talán szembe kellett néznie barátai és mások ellenérzéseivel. amelyben mozgunk. Amikor . A szocioló­ gia azt az összefüggést hivatott vizsgálni. hogy e jegyek közül melyek a legfonto­ sabbak a szóban forgó fejlődés magyarázatában. Elméletek. hogyan történnek a dolgok. de a társadalmi struktúra nem hasonlítható va­ lamilyen fizikai struktúrához. mint a természettudományok művelői? A válasz . például egy épü­ lethez. Arra utal. és hogyan lehet a legjobban értelmezni a kutatási eredményeket.Ml A SZOCIOLÓGIA? keztethetünk azonban más jellemzőire. hogy egyetemre készül. és szeretik azt hinni magukról.alakítja . Persze a tényfeltárást és az elméletalkotást sosem lehet teljesen szétválasztani. miként kell tanulmányozni az emberi viselkedést. amely az emberi cselekvéstől függetlenül létezik.a körülöttünk lévő társadalmi világot és ugyanakkor strukturálódik is e társa­ dalmi világ hatására.mégis elmondhatjuk. hogy ma reggel ká­ vét vettem. ha a tényfeltárás eszközeivel igazolhatók. minden pilla­ natban átalakítják őket elemi alkotórészeik. akkor for­ máljuk a kávé piacát. hogy melyik kávézóba me­ gyünk. viselkedésün­ ket nem egyszerűen ez a környezet határozza meg. hogy az iparoso­ dás nagy hatást gyakorolt a modern társadalmak kialakulására. miért történnek a dolgok. Egyéniségünket mi alakítjuk ki. hogy éle­ tünk társadalmi kontextusai nemcsak véletlen­ szerűen kialakuló esemény. Az emberi társadalmakban sosem szűnik meg a strukturálódás folyamata. ha önma­ gunkat próbáljuk tanulmányozni. hogy minden gyakorlati döntés alapja legalább részben valamilyen el- A SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS KIALAKULÁSA Sokan meghökkennek a többféle megközelítés­ től. mennyire fontos az elméletalkotás a szocio­ lógiában. vagy lehet. A szociológia tudomány­ területén sosem alakult ki egységes törzsanyag a mindenki számára elfogadható elképzelésekből. Az elméletalkotás során elvont értelmezéseket alakítunk ki. hanem strukturáltak. Azt is tudni akarjuk. érdekesek (tény az. de honnan ered. Bár mindannyiunkat befolyásol a társadalmi környezetünk. hogy bizonyos összeget fizettem érte. de ha ezt nem vala­ milyen elméleti tudásra alapozva teszik. Sok szociológus dolgozik elsősorban tényfeltárással. hogy felsőfokú ta­ nulmányait főfoglalkozású szülőként folytatja. Valószí­ nűleg meg kellett küzdenie azért.meghozzuk ezeket a döntéseket. A szociológusok gyakran körömszakadtáig vi­ tatkoznak arról. bármennyire fontosak. Tevékenységünk egyszerre struk­ turálja . Térjünk vissza a kávé példájához! Az a csésze kávé nem magától kerül az asztalunkra. hogy a kávébabot Közép-Amerikában termesztet­ ték stb.

amikor meg­ próbáljuk eldönteni. mit keressünk. hogy alkalmazottait főként a pénz . a társadalom szisztematikus vizsgálata viszonylag) .I 1. amelyek nemzedékről nemzedékre hagyomá­ nyozódtak. méleti feltevés. Az elméleti gondolkodásnak megoldást kell találnia az ember társadalmi életének vizsgálatá­ ban felmerülő általános problémákra. vagy hogyan foglalhatjuk a legjobban fogalmi keretbe az emberi tudatot.) Bár a korábbi idők szerzői is megvilágították az emberi viselkedés és társadalom természetét. és gyakran vallási formát öltöttek. cselekvést és intézményeket.a nekik juttatott bér . Az önmagunk meg­ ismerésére tett kísérletek azonban évszázadokon keresztül olyan gondolkodásmódokra épültek. A címe azonban. Például elképzelhető. Elméleti megközelítés nélkül azt se tudnánk. vannak elméleti feltevései. A tudományunkban kibontakozott különféle el­ méleti megközelítések más-más módon láttak neki e kérdések megválaszolásának. században közkeletűek voltak. milyen mértékben követhe­ ti a szociológia a természettudományokat. miről van szó. Az elmélet azonban nem csak azért foglal el fontos helyet a szociológiában. amikor vizsgálódni kezdünk vagy értelmezni próbáljuk egy kutatás eredményeit.ösztönzi szorgos munkára. hogy egy üzleti vállalkozás vezetője ügyet sem vet az „el­ méletre". hogy a természeti eseményeket. mert segítségével meg­ világítható a kutatás során gyűjtött tények értel­ me. Első pillantásra a festménynek nincs sok értelme. például a földrengést istenek vagy szellemek idézik elő. még ha gyakran kimondatlanok is. Az első teoretikusok Mi. és még a filozófiai jellegű kérdésekre is választ kell adnia. A kép valójában több mint száz olyan szólást ábrázol. a 16. Nem kínálkozik egyszerű megoldás. Ehhez hasonlóan értelmezheti megfigyeléseit a szociológus elméletek keretében. rá­ adásul az iparszociológiai kutatásokból kiderül. hogy téves. Mondjuk feltéte­ lezi. FEJEZET Brueghel fenti képén számos ember foglalatoskodik különös tevékenységekkel. (A modern tudomány megszületése előtt sokan hitték. amelyek a festésekor. Ez az emberi viselkedés egyik elméleti értelmezése. a Flamand közmondások segít megérteni. emberek mindig is kíváncsiak voltunk visel­ kedésünk mozgatórugóira. De bárhogyan is gondolkodik az üzleti tevékenységről.

A szociológia pozitivista megközelítése arra a meggyőződésre épül. amellyel éppúgy ma­ gyarázhatók a társadalmi világ törvényei. Auguste Comte (1798-1857) . amelyeket Európában az 1789-es francia forradalom és az ipari forradalom kezdete indí­ tottak el. hanem természeti keretek között kezdték vizs­ gálni. a szociológia feladata. ezért a gondolkodóknak is új módon kellett értelmezniük a társadalom és a természet világát.állandó tör­ vényeknek engedelmeskedik. A szociológia szüle­ tésének hátteréül egy sor viharos erejű változás szolgált. hogy a szociológiában a társadalom tanulmányozása során ugyanazokat a szigorú tudományos módszereket kell alkalmazni. a társadalmat már nem természetfeletti. Comte a szociológiát pozitív tudománynak lát* ta: úgy vélte. amelyet Koperni­ kusz. Comte olyan társadalomtudomány megteremtésére törekedett. összehasonlításból és kísérletezésből szár­ mazó empirikus eredmények alapján ismereteket szerezhetünk a társadalomról. ahogyan a természeti világ törvényeinek fölfedezése révén irányíthatjuk és előre láthatjuk az eseményeket környezetünkben. Galilei és Newton felfedezései és eredmér Auguste Comte Egyedül nyilván senki nem alapíthat meg egy tel­ jes tudományágat. amely kimondja. mint ahogyan a természettudomány magyarázza a fizi­ kai világ működését. az emberi társadalmat vezér­ lő törvények kipuhatolásával sorsunkat is irá­ nyíthatjuk és közelebb juthatunk az emberiség jólétének megteremtéséhez. hogy a megfigyelés­ ből. amely nagyjából a reneszánsz idejére tehető. hogy a világ megismerésére irá­ nyuló emberi törekvések teológiai. ha másért nem. ezért alkotta meg a „szociológia" szót. metafizikai és pozitív szakaszokon haladnak át. hogy mindegyik tudományágnak megvan a maga tár­ gya. Bár Comte felismerte. századi gondolkodók ugyan­ olyan kérdéseket tettek fel. Comte szerint a tár­ sadalom . milyen a világ most. hogyan fognak bekövetkezni a jövőbeli ese­ mények. kezdete az 1700-as évek végére. Comte eredetileg a „társadalmi fizika" meg­ nevezést alkalmazta. A 19. közvetlen tapasz­ talással megragadható dolgokkal foglalkozhat. érzékeléssel történő megfigye­ lésekből olyan törvényekre következtethetünk. A francia forradalom jelentős társa­ dalmi változásokat hozott. így a korai szociológiai gon­ dolkodás kialakulásához is sokan hozzájárultak. hogy mind egy közös logikára és az egyetemes törvények feltárására irányuló tu­ dományos módszerre épül. Éppen úgy. A legnagyobb szerepet közülük általában Au­ guste Comte-nak (1798-1857) tulajdonítják. mert tőle ered a „szociológia" szó. Eszerint gondos. hogy segítsen megérteni.Ml A SZOCIOLÓGIA? új fejlemény. A pozitivizmus feltevése. miután azonban a vele vi­ tatkozók is elkezdték használni ezt a kifejezést. ame­ lyekkel a fizikában vagy a kémiában vizsgálják a világot. amelyek a megfigyelt jelenségek közötti összefüg­ gést magyarázzák. Az események közötti ok-oko­ zati kapcsolat megértésével a tudós előre láthat­ ja. A teológiai stádiumban a gondolkodást vallási eszmék vezé­ relték. amelynek megalapítására készült: Comte gondolkodása tükrözte kora kavargó eseményeit. A fordulópontot az jelentette. az 1800-as évek elejére tehető. szerette volna megkülönböztetni saját nézeteit. A pozitív stádiumban. hogy ne­ vet adjon a tárgynak. mint a mai szocioló­ gusok: Milyen az emberi természet? Miért szerve­ ződik így a társadalom? Hogyan és miért változ­ nak a társadalmak? Modern világunk gyökeresen eltér a múlt világától. hogy a vallás he­ lyett a tudományt állították a világ megértésének szolgálatába. Ezek a változások lerombolták a hagyo­ mányos életformákat. azért. hogy a tu­ domány csak megfigyelhető. az erősödő iparosodás pedíg megváltoztatta a francia népesség tradicio­ nális életét. valamint az a hit.akárcsak a fizikai világ . hogy a társadalom Isten akaratának megnyilvánulása. úgy vélte. és mit tartogathat a jövő. A metafizikai stá­ diumban. Comte megalkotta a három stádium törvényét.

realitása. Comte-hoz hasonlóan úgy gondolta. szociológiai nézőpontjának megfelelően^újjászervezni különösen a francia társadalmat. Sürgette az „emberiség vallásának" megalapítá­ sát. hogy a társadalmi életet ugyan­ olyan pontosan lehet vizsgálni. mint inkább a társadalmi tények vizsgálatában kell alkalmaznia: a társadalmi életnek azokkal az aspektusaival kell foglalkoznia. vagyis a társadalom nem pusztán az egyes tagjai tetteinek és érdekeinek összessége. a vallás. a tudományos módszereket igyekeztek alkalmazni a társadalmi világra is. Durkheim írásai a témák széles körét ölelik fel. Bár Comte-nak a tár­ sadalom újjászervezéséről kialakított elképzelése sosem valósult meg. a kémiát és a biológiát követően kifejlődött tudomány. mégis minden tudomány közül a legjelentősebb és leg­ összetettebb. az egyén szerepének felértékelődésével és egy új társadalmi rend kialakulásával. A kötet későbbi fejezeteiben. A szociológusnak a szociológiai módszereket nem annyira az egyén. Durkheim a szociológiát új tudománynak tekin­ tette. és úgy vélte. E szemléletet követve Comte megállapította. a fizikát. hogy kényszerítő erővel bírnak az egyénekkel szemben. főként a szocio­ lógiára épült volna. elődje elképzeléseit többnyire túlságosan speku­ latívnak. valamint az er­ kölcsi tekintély forrásaival és jellegével. például a gazdasági helyzettel vagy a vallás hatásával. a deviancia és "a: bűnözés. a szociológia tudományos alapokra helyezését. elismert tu­ dománnyá váljon. amelyek for­ málják az egyén cselekvését. mint Comte elképzelé­ sei. Émile Durkheim ( 1 8 5 8 1917) írásai maradandóbb hatást gyakoroltak a modern szociológiára. Durkheimnek a szo­ ciológiára vonatkozó híres első alaptétele: „A tár­ sadalmi tényeket dolgoknak kell tekintenünk!" Ezt úgy értette. hogy a társadalmi élet elemzésében ugyanolyan objektivitásra kell törekedni. Szerinte a társadalmi tények olyan cselekvési. gondolkodási vagy érzelmi módozatok. és megvan a maguk . külső tényezők. hozzájárulása a társadalom tudományának rendszerbe foglalásához és egy­ ségesítéséhez lehetővé tette. hogyan lehetne. hogy a szociológia később magas szakmai színvonalú. A társadalmi tények egy másik jellemzője az. Korlátozó jellegüket azon­ ban az emberek gyakran nem látják kényszerí- Émile Durkheim Egy másik francia szerző. A hosszú távú megoldást úgy képzelte. Durkheim úgy vélte. hogy a szociológia az utolsóként. hogy ezek a társadalom egységét veszélyeztetik. illetve a munka és a gazdasági élet tár­ gyalásakor is találkozhat az olvasó Durkheim el­ képzeléseivel. amelyek az egyénen kívüli. Pályája későbbi szakaszában Comte nagysza­ bású terveket vázolt fel arról. ha ezeket empirikus módon vizsgálja. ködösnek tartotta. Durkheim számára a szociológia fő feladata a társadalmi tények vizsgálata.nyei nyitottak meg. mint a természet tu­ dományos vizsgálata során. Comte nagyon is jól ismerte társadalmának állapotát. amely elképzelése szerint a hitet és dogmát mellőzve tudományos alapokra. hogy morális kon­ szenzust kell teremteni. Noha Durkheim számos vonatkozásban tá­ maszkodott Comte munkájának egy-egy elemére. amely az új egyenlőt­ lenségi minták ellenében segít szabályozni vagy összetartani a társadalmat.az egyes emberek életén és látásmódján túli . Három fő témával foglalkozott: a szocioló- . hogy Comte-nak nem sikerült végrehajtania tervét. aggasztották az iparo­ sodás okozta egyenlőtlenségek. amely segíthet tisztázni a hagyományos fi­ lozófiai kérdéseket. de általánosságban minden emberi társadalmat is. hogy a társadalomnak megvan a maga sa­ ját valósága. mint a természet tárgyait vagy eseményeit. látta. Émile Durkheim (1858-1917) gia mint empirikus tudomány jelentőségével.

Bár Durkheim vizsgálata előtt is végeztek ku­ tatásokat az öngyilkosságról. és több az egye­ dülálló. Bár Durkheim ezt a típust a maga korában kisebb je­ lentőségűnek tekintette. Azt is megfigyelte. Az öngyilkossági arányok társadalmanként kü­ lönböznek. amelyekben fennmaradt a mechanikus szolidaritás. és akiknek a vágyait. . hanem olyan jelenség. hogy „egyedül állnak" Isten színe előtt. és alapve­ tő megállapítása helytálló: még az öngyilkosság látszólag személyes aktusa is szociológiai magya­ rázatot követel. Az egyén elnyomása azt eredményezi. A korábbi írások is elis­ merték a társadalmi tényezők hatását. hogy bizonyos emberek másoknál hajlamosabbak öngyilkosságot elkövetni. Dui-Jdretm szerint a háború idején tapasztal­ ható alacsonyabb öngyilkossági arányt a fokozot­ tabb társadalmi integráció jelének tekinthetjük. Az 3/fm/'sfa~öflgyjlkosság akkor következik be. hogy vannak az öngyilkossági arányt befolyásoló. hogy a sorssal vagy a társadalommal szemben te­ hetetlennek érzi magát. több a jómódú. Az utolsó típus a fatalista öngyilkosság. hogy az egyént stabil társas kapcsolatba foglalja. mondjuk válás idején . mint a házas. gazdasági változás vagy bizonyta­ lanság idején pedig magasabb. de az egyén hajlamát az öngyilkosságra a faji hovatartozással. Ezekből a vizsgálati eredményekből Durkheim megállapította. míg a protestánsok személyes és erkölcsi szabad­ sága azt jelenti. mint a katolikus. A hivatalos franciaországi öngyilkossági adatok magyarázata során Durkheim arra a következte­ tésre jutott. hogy vannak olyan. több a protestáns.Ml A SZOCIOLÓGIA? Durkheim tanulmánya az öngyilkosságról Az egyén és a társadalom viszonyát feltáró klaszszikus szociológiai tanulmányok egyike Durk­ heim 1897-es elemzése az öngyilkosságról (Durkheim 2003a). ha hosszabb időtartamot vizsgálunk. de szabályos mintázatokat mutatnak. akik erősen kötődnek társadalmi csoportokhoz. elsőként ő adott rá szociológiai magyarázatot. Az öngyilkossági arányok vizsgálata feltárja. úgy vélte. A japán kamika­ ze pilóták vagy az iszlám „öngyilkos merénylők" ilyen altruista öngyilkosok. Például a katolikusok alacsonyabb öngyilkossági aránya erős társadalmi közösségükkel magyarázható. hogy kevésbé hajlamosak öngyilkosságot elkövetni azok. hogyan ismerhetünk fel általá­ nos társadalmi mintákat az egyéni tettekben. Durkheim szerint azonban az öngyilkos­ ság társadalmi tény. mint az öngyilkosság. egységesen ható társadalmi erők. amely mintákba rendeződő jellemzőket hordoz. az éghajlattal vagy az elmezavarral próbálták in­ dokolni. Az öngyilkosság megjelenése óta sokat vitat­ ták a tanulmányt. Az anómiás öngyilkosságot a társadalmi szabá­ lyozás hiánya okozza. mint a szegény. Magyarázatát a társadal­ mi szolidaritás fogalmára és a társadalmat össze­ tartó tényezők két típusára építette: a társadalmi integrációra és a társadalmi szabályozásra. Úgy vélte. amikor a társadalom gyors változása vagy instabilitása miatt az em­ berek „normák nélkül" maradnak. törekvéseit társadalmi normák szabályozzák. Ennek ellenére a tanulmány ma is klasszikusnak számít. Az integráció és a szabályozás relatív megléte vagy hiánya szerint az öngyilkosság következő négy típusát külön­ böztette meg: Az egoista öngyilkosságot alacsony fokú tár­ sadalmi integráció jellemzi. nem vette figyelembe az öngyilkosságot befolyáso­ ló nem társadalmi hatásokat. Bár az emberek szabad aka­ rattal és választási lehetőségekkel bíró egyénnek tekintik magukat. és mindenképp egyetlen osztályozási rendszerbe akarta foglalni az öngyilkosság összes típusát. és akkor következik be. és a társadalmat többre értékeli önmagánál. amely csak más társadalmi tényekkel magyarázható. az egyénen kívüli társadalmi erők. ha az egyén elszigetelődik. főként azt kifogásolva. amikor a társadalom túlszabályozza az egyént.felboríthatja az emberek lehetőségei és vágyai közötti egyensúlyt. mint a nő. hogy akkor kö­ vetkezik be. Durkheim úgy látta. hogy ez a típus a tradicionális társadalmakra jel­ lemző. Nem pusztán egyéni tet­ tek végeredménye. hogy az öngyilkosok között több a fér­ fi. Ebben az esetben az öngyilkosság a „nagyobb jóért" hozott áldozat. Durkheim tanulmánya rámutatott. A házasság úgy véd az öngyilkosságtól. viselkedésüket gyakran társa­ dalmi minták és elvárások formálják. illetve csoportkö­ telékei gyengülnek vagy megszakadnak.például a gazdasági rend megbomlása vagy személyes összezördülések. Például felfedezte. hogy Durkheim hivatalos statisztikákat használt. Durkheim ezt bizonyítéknak tekintette arra. amelyek meghatározzák az öngyilkosságok arányát. hogy az öngyilkosságok aránya háború idején általában alacsonyabb. míg az egyedülállók elszigeteltebbek a társadalmon be­ lül. A normák és vágyak állandó vonatkoztatási pontjának elve­ szítése . Durkheim ezzel az anómia társadalmi feltételeire utalt. amikor az egyén „túlintegrált" (túl erősek a társa­ dalmi kötelékei). hogy a társadalmi világ még egy olyan igencsak személyes cselekményre is hat.

A társadalmi tények sokféleképpen korlátozhatják az emberi cselekvést. Durkheim úgy vélte. hogy tudományos koncep­ ciók csak a tudományos gyakorlatból születhet­ nek. Tehát a mechanikus szolidaritás alapját a konszenzus és a hasonló meggyőződés képezik. hiszen meggyőződésük. amelyekben a munkamegosztás kis mértékű. ha az egyéneket si­ kerrel integrálják társadalmi csoportokba és tevé­ kenységüket közös értékek. A fej­ tegetés során Durkheim szembeállította a szoli­ daritás két . Az öngyilkosság látszólag tisztán személyes cselekedet. vallási hiedelmeket és a mindennapi élet min­ táit.típusát. amelyeket korábban a vallás biztosított. nem lehet őket közvetlenül megfi­ gyelni. de hozzá­ juk hasonlóan azokat a változásokat igyekezett magyarázni. Főként a tár­ sadalmi és morális szolidaritás érdekelte. hogy az emberek gyakran nem is tesznek mást. A munkamegosztás fokozódásával az emberek egyre inkább egymásra utaltak. A tudományos szemlélet az érzékelés útján sze­ rezhető bizonyítékokra nyitott. A társadalmi konszenzus megteremtésé­ ben a közös nézeteket a gazdasági reciprocitás és a kölcsönös függőség viszonyai váltják fel. hogy az öngyilkos viselkedésére nagy hatást gyakorolnak a társadalmi tényezők . A szociológia többi alapítójához hasonlóan Durkheim is mindenekelőtt a társadalmakat át­ alakító változásokkal foglalkozott. De a modern világban a változások annyira in­ tenzívek. hogy a társadalmi ténye­ ket nehéz vizsgálni: mivel láthatatlanok és megfoghatatlanok.ezek közül az egyik az anómia. A modern társadalom fejlődés lerombolta a tradicionális erkölcsi ko látok és minták nagy részét. hogy nincs más választásuk.tőnek. amelyet más foglalkozásúak bizto­ sítanak. hogy komoly társadalmi nehézségeket okoznak. ami hozzájárult e szolidaritásforma felbomlásához. amelyeket szociológiai módszerekkel kell megmagyarázni. amelyek a társadalmi dolgok igazi természetét tükrözik. Az öngyilkossági arányszámok évről évre visszatérő mintákat követnek. A társadalmi munka­ megosztásról című művében (1893) Durkheim a társadalmi változás olyan elemzését adta. a kívülről készen kapott elképzelésektől mentes elmét követel. Fiatalkorában összetűzésbe került a német hatóságokkal poli- . Bomlaszthat­ ják a tradicionális életstílusokat. Az organikus szolidaritású társadalmakat az emberek kölcsönös gazdasá­ gi függősége és mások szerepének a felismerése tartja össze. vallási szövegekben vagy írott illemszabályok­ ban. Durkheim hangsúlyozta. Durkheim egyik legismertebb tanulmányában az öngyilkosságot elemzi (lásd a keretes részt az előző oldalon). vagy annak vizsgálatával.és városfejlődés erői azonban fokozták a munka­ megosztást. Az ipar. Mivel a társada­ lom tagjainak többsége hasonló foglalkozást űz. Durkheim kifejti. és ez a modern társadalmak sok tagjában olyan érzést kelt. szokások révén sza­ bályozzák. ütemük annyira gyors. Durkheim szerint mechanikus szolidaritás jel­ lemzi a tradicionális kultúrákat.mechanikus és organikus . Szolidaritás akkor áll fenn. Durkheim viszont kimutatta. amelyet Durkheim szerint organikus szolidaritás jellemez. hogy mi tartja össze a társadalmat és akadályozza meg annak káoszba süllyedését. teljes egészében a rendkí­ vüli személyes boldogtalanság következményé­ nek tűnik. Arra biztatta a szociológusokat. Első jelentős. hogy nincs értel­ me az életének. mert mindenkinek olyan árukra és szolgáltatásokra van szüksége. hogy a társadalmi tények vizsgálata során az előítéletek és ideoló­ giák figyelmen kívül hagyására kell törekedni. amelyet a mo­ dern társadalmi élet kelt. hogyan próbálták őket kifejezni törvényekben. más szóval az. A feladatok specializálódása és az egyre erősebb társadalmi differenciálódás a fejlett társadalmakban új rend kialakulását ered­ ményezte. jellemzőiket inkább közvetve kell feltárni: hatásaik elemzésével. amely­ nek értelmében az ipari kor kezdetén egy újfajta szolidaritás jelent meg (Durkheim 2001). Durkheim ezeket a bomlasztó feltételeket az andmia fogalmával kapcsolta össze: a céltalanság vagy reménytelenség érzésével. miközben nem adnak egyértelmű új értéke­ ket. és ezeket összekapcsolta a munkamegosztással. a különböző foglalkozások egyre fokozódó elkü­ lönülésével. hogy a dol­ gokat a maguk valóságában vizsgálják és olyan új koncepciókat alkossanak. A közös nézetek gátló erejűek: a közösség azon­ nal megbüntet mindenkit. erkölcsöket. amelyek az ipari forradalom idején következtek be a társadalomban. Kari Marx Kari Marx (1818-1883) nézetei éles ellentétben állnak Comte és Durkheim eszméivel. csak társadalmuk általános min­ táit követik. aki szembefordul a konvencionális életmóddal. az egyénre kiszabott büntetéstől (például ha bűncselekmény­ ről van szó). Durkheim elismerte. ezért nincs sok tere az eltérő egyéni vélemények kifejezésének. mert általában szabad akaratukból enge­ delmeskednek a társadalmi tényeknek. a társadalmi elutasításig (elfogadha­ tatlan viselkedés esetén) vagy (a nyelvi szabályok megsértésekor) az egyszerű félreértésig. összekötik őket a közös tapasztalatok és nézetek.

amelyben az osztályok közötti viszonyokat konfliktus jellemzi. Az osz­ tályok közötti kapcsolat kizsákmányoló jellegű. amelyek számos különböző tudományterü­ letet fognak át.Ml A SZOCIOLÓGIA? tőke: bármely vagyontárgy (pénz. Többnyire gazdasági kérdésekkel foglalkozott. Az európai munkásmozgalom és a szocialista eszmék iránti érdeklődése tükröződött írásai­ ban. Még legszigorúbb kritikusai is fontosnak tartják mun­ kásságát a szociológia fejlődése szempontjából. Marx úgy vélte. Az iparosodás ter­ jedésével a parasztok. Szerinte a modern korszak legfonto­ sabb változásai a kapitalizmus kialakulásához kapcsolódnak. Az első a . jellegzetes­ sége a fogyasztók széles körének eladott javak és szolgáltatások termelése. műveiben rengeteg szociológiai felismerés található. de mivel mindig igyekezett össze­ függésbe hozni a gazdasági problémákat a tár­ sadalmi intézmények működésével. Marx figyelmét elsősorban mégis a modern korban bekövetkező változások kötötték le. E szerint a társadal-' mi változások legfontosabb forrásául nem az emberek által vallott eszmék és értékek. így hozzájárultak a városokban élő ipari munkásosztály kialakulá­ sához. nagy számban költöztek a növekvő városokba. ez a függőségi viszony nem kiegyenlített. a munkásosztályhoz tartozik. Bár Marx főként a 7 ^ kapitalizmusra és a modern társadalomra fordí­ totta figyelmét. hogy a gazdasági források­ hoz kapcsolódó osztálykonfliktus az idő múlásá­ val egyre inkább kiéleződik. amely éles ellentétben áll a történelem minden korábbi gazdasági rendjével. a bérmunkával. Marx úgy vélte. Szerinte a tár­ sadalmi rendszerekben gazdaságuk ellentmondá­ sai miatt . A tőkefelhalmozás szorosan összefügg a második elemmel. néha forradalmi . amelynek felhasználásával vagy be­ fektetésével új vagyontárgyakat tudnak majd lét­ rehozni. Az osztályok közötti ellentétek a történelmi fejlődés legfontosabb hajtóerejét képezik. akik nem rendelkeznek a saját megélhetésükhöz szükséges eszközökkel. Karl Marx (1818-1883) tikai tevékenysége miatt. Láthatta a gyárak és az ipari termelés térhódítását éppúgy. a tőkések uralkodó osztályt alkotnak. Marx a kapitalista vál­ lalkozások két fő elemét határozta meg. Társadalmi változás: történelmi materializmus Marx kiindulópontja az. Marx a munkásosztályt proletariátusnak is nevezi. Ez azt jelen­ ti. a munkásnak pedig bér kell). vagy az csak csekély mér­ tékű. hogy létrejön azoknak a munkásoknak a köre. hogyan fejlődtek a társadalmak a történelem során. azt is vizsgálta.át­ menet következett be az egyik termelési módról a másikra. mint az annak hatására kialakuló egyenlőtlenségeket. és akik a tőketulajdono­ sok által biztosított munkalehetőséggel élhet­ nek csak. Vázolta az egymást követő történelmi Kapitalizmus és osztályharc Bár írásaiban a történelem különböző szaka­ szaival foglalkozott. majd rövid franciaor­ szági tartózkodás után végleg Nagy-Britanniában telepedett le emigránsként.néha fokozatos. akik korábban a föld mű­ veléséből tartották fenn magukat. Marx írja az 1848-as Kommunista Kiáltvány elején: „Minden eddigi társadalom története az osztályharcok tör­ ténete" (Marx-Engels 1998). mivel a munkásoknak nincs ellenőrzési lehetősé­ gük a munkájuk felett. Marx szerint a kapitalizmus eredendően osz­ tályok rendszere. Bár a tőke bir­ tokosai és a munkások egymásra utaltak (a tő­ késnek munka. ezért „a tör­ ténelem motorjának" nevezhetők. gép vagy akár egész gyár). hogy a tőke birtokosai. hanem elsősorban a gazdasági tényezők szolgálnak. amit a materialista tör-l ténelemfelfogásnak nevez. míg a né­ pesség nagy tömege a bérmunkások osztályába. A kapitalizmus olyan termelési rendszer. a munkaadók viszont a dolgozók munkájá­ nak eredményét kisajátítva nyereségre tehetnek szert.

hanem a társadalmi cselekvéssel kell foglalkoz­ nia. Durkheimtől és Marxtól eltérően nem hitte.1 9 0 5 ) kifejti. században. Max Weber (1864-1920) amelyek a mai szociológusok számára is megha­ tározó jelentőségűek. és új rend jön létre: a kommunizmus. sokkal inkább azt. E történelemképnek megfelelően Marx arra a következtetésre jutott.1. és Marxnál sokkal kevésbé tartotta fontosnak az osztálykonfliktuso­ kat. Ez nem azt jelenti. a filozófia és az összehasonlító törté­ nettudomány területét csakúgy. amely megbuktatja a kapi­ talista rendszert és egy új. Hatott rá Marx. ezután következtek a rabszolgatartó társadalmak. A kereskedők és az iparosok megjelenése a kereskedő vagy tőkés osztály ki­ alakulását jelezte. hogy a társadalmi struktúrákat a tettek bonyolult összjátéka alakítja. és minden korábbinál humánusabb társadalmi rendszer jön létre. hogy a szociológiának nem struktúrákkal. a jog. a gazdasági-politikai hatalmat monopolizá­ ló kisebb osztályra és azoknak az embereknek a nagy tömegére. Sokat méltatott és vitatott művében. hogy elkerülhetetlen a mun­ kásosztály forradalma. mint a kapitalista rendszerben. így megszűnnek a gazdagokat és szegényeket elválasztó szakadékok. tőlük független struktúrák. FEJEZET szakaszokat. amely a földbirtokos nemessé­ get váltotta fel. hogy a társadalmak nem szakadnak majd szét egy. amelyek sorában az első a vadászok és gyűjtögetők ősközösségi társadalma. ahogyan a tőkések összefogva megbuktatták a feudális rendet. Németországban szü­ letett. Műveinek többsége a modern kapitalizmus fejlődésével foglalkozik. hogy megfejtse e tettek értelmét. hogy a jövő társadalmában a termelés fejlettebb és hatékonyabb lesz. mint a gazdasági feltételeké. Egy sor empirikus vizsgálattal meghatározta a modern ipari társadalmak néhány alapvető jellemzőjét és kijelölte a legfontosabb ideológiai vitapontokat. hanem úgy vélte. Max Weber Marxhoz hasonlóan Max Weber (1864-1920) sem nevezhető egyszerűen „szociológusnak". akik alig részesülnek az általuk megtermelt javakból. Marx hitt abban. valamint azzal.főként a puritanizmussal társí­ tott értékek . és ehhez az országhoz kötődik egyetemi pályafutása is. értékek és meggyőződések átalakulást indíthatnak el) Az egyének képesek szabadon cselekedni és for­ málni a jövőt. A protestáns etika és a kapi­ talizmus szellemében ( 1 9 0 4 . hogy a vallási értékek . amelyek kormányzatai büszkén hirdették. Korának más gondolkodóihoz hasonlóan We­ ber is igyekezett megérteni a társadalmi változás természetét és okait. írásai felölelik a közgazda­ ság. és a szociológia feladata. Elutasította a ma­ terialista történelemfelfogást. hogy az emberek közötti valamennyi egyenlőtlenség el fog tűnni. hogy miben különbözik a modern társadalom a tár­ sadalmi szerveződés korábbi formáitól. mint a szocioló­ giát. de néhány marxi alaptételt erősen bírált. Szerinte a változást mozgató erők az embe­ ri motiváció és gondolkodás: az eszmék. Weber szerint az eszmék és értékek szerepe legalább annyira fontos a társadalmi változások­ ban. Marx úgy vélte. hogy létezhetnek az egyéneken kívü­ li. Még alig két évtizede is a Föld népességének több mint harmada élt olyan tár­ sadalmakban (például a Szovjetunióban vagy ke­ let-európai országokban). hogy éppúgy. hogy Marx eszméiből merítet­ tek politikájuk kialakítása során. A szocioló­ giai gondolkodás többi alapítójától eltérően úgy vélte. majd a földbirtokosokat és jobbágyokat élesen elválasztó feudális rendszerek. Marx munkássága jelentős szerepet játszott a 20. osztályok nélküli tár­ sadalmat teremt. mivel ér­ deklődési köre és munkássága ugyancsak számos tudományterületre kiterjed. őket is kiszorítják majd. Rendkívüli ismeretanyaggal ren­ delkező ember volt. .meghatározó szerepet játszottak a kapitalista szemlélet kialakulásában. A gazdasági rendszer kö­ zösségi irányítás alá kerül.

A való világban nemigen létezik ide­ áltípus. Weber szociológiai szemléletében fontos elem volt az ideáltípus gondolata. Ma sem rit­ ka. ahogyan nagyszámú ember tevékenysége hatéko­ nyan megszervezhető . Weber a Nyugat egyik legsajátosabb jellemzőjének a tudományos jelle­ get tekintette. hogy csak azért tegyenek valamit. Ezek a szemléleti különbségek a szociológia egész története során fennmaradtak. akkor a modern társadalmat az jellemezte. hogy a szokást és a babonát elutasítva a tudományt és a technoló­ giát pártolják . hogyan alakíthatja a demokrácia sorsát. hogy a fejlődés iránya az általános racionalizálódás felé mutat. ha az ideáltípushoz hason­ lítjuk. . India. illetve a Nyugat főbb vallási rendszerei­ nek összehasonlításakor Weber arra a következ­ tetésre jutott. hogyan működnek a társadalmak és milyen jellegű a tár­ sadalmi változás. mert meg­ próbálja szabályozni a társadalmi élet minden szféráját. hogy az emberek foko­ zatosan feladják a babonában. instrumentális számításokat végeznek. hogy Durkheim.a haladás. a várható következményeket. hogy ez a gondolati kép a tökéletes vagy elérendő cél. Weber varázstalanításnak nevezte azt. Az ideáltípus fogal­ mi vagy elemzési modell.kialakulása (a bürokráciáról lásd még a 4 9 0 . Weber a tényezők sokkal szélesebb körét tekinti fontos­ nak. A racionalizálódás végeredményét illetően azonban Weber nem volt egészen derűlátó. hogy a kulturális eszmék és értékek éppúgy formálják a társadalmat. hogy a modern társadalom mint rend­ szer elpusztítja az emberi szellemet.4 9 6 . gyakran csak egyes jellemzői vannak je­ len. hogy a poliKezdetben a szociológusok azt a változó társa­ dalmat igyekeztek megérteni. Ide­ áltípusra épít például a bürokráciáról és a piacról szóló írásaiban. hanem a tudomány és a bürokrácia . amelyikben éltek. Marx és Weber nagyon el­ térő megközelítéseket alkalmaztak a társadalmak vizsgálatában. Míg Marx a gazdasági kérdések meghatározó szerepére mutat rá. hogy a keresztény hit egyes vonat­ kozásai fontos szerepet játszottak a kapitalizmus kialakulásában. hogy a kapita­ lizmusban nem az osztálykonfliktusok dominál­ nak. a Közel-Kelet vallásait. A tudomány. hogy miközben a szociológusok az elemzés tárgyában egyetértenek. t Újabb szociológiai szemléletmódok Racionalizálódás Weber szerint a modern társadalom kialakulása a társadalmi cselekvés mintáinak jelentős módo­ sulásaival járt. vallásban. oldalt). Weber kiindulópontja az. Az efféle hipotetikus konstrukció azonban nagyon hasznos lehet. hogy a társadalmi világ vizsgálata so­ rán olyan módszerek kidolgozására törekedtek. amelyekkel általánosan magyarázható.megteremtette a maga veszélyeit.az egyetlen mód. és egyre inkább racioná­ lis. Különösen a bürokrácia fojtó. Ha a tradicionális társadalmakban több­ nyire a vallás és a régóta élő szokások határozták meg az emberek attitűdjeit és értékeit. Kína és India. és a tőkésre jellemző beállított­ ság Marx nézeteivel szemben nem kizárólag gaz­ dasági változások hatására alakult ki.Ml A SZOCIOLÓGIA? Weber néhány nagyhatású írása is mutatja. Weber az ipari forradalmat és a kapitalizmus kialakulását bizonyítéknak tekintette arra. mint egyéni cselekede­ teinket. A 18. Például míg Durkheim és Marx az egyénre ható külső erőket állítja középpontba. szokás­ ban és régóta folytatott gyakorlatban gyökerező tradicionális nézeteiket. ame­ lyekben figyelembe veszik az eredményességet. a technikai tudásra építve történik. dehumanizáló hatásai aggasztották. Az előző részekből viszont ki­ derül. hogy leírják és ér­ telmezzék koruk jelentős eseményeit. hogy az egyén maga is formálhatja a külvilágot.a nagy szervezetek . gyakran eltérő elméleti nézőpontból végzik az elemzést. mert a való világ bármely helyzete megérthető. A bürokrácia . Úgy vélte. Marxtól eltérően úgy vélte. és kutatásaival jelentős mértékben hoz­ zájárult a vallásszociológia fejlődéséhez. hogy egy bizonyos jelenség „tiszta" formája. Tanulmányozta Kína. tikától a vallásig és a gazdasági tevékenységig az élet egyre több területe racionalizálódott. Az ipari társada­ lomban nem volt sok helye az érzelgésnek vagy annak. De nem elégedtek meg azzal. Weber úgy véli.a gazdasági és politikai növekedéssel együtt bővül. a mo­ dern technológia és a bürokrácia kialakulását Weber együtt rációnálizálddásként jellemezte: a társadalmi és gazdasági élet megszervezése a ha­ tékonyság elve szerint. mi­ lyen fontos volt számára a társadalmi cselekvés a nyugati társadalom sajátos jegyeinek elemzése során. Sokkal fontosabb. Ezáltal az ideáltípus állandó viszonyítási pontként szolgál. valamint az. a jólét és a boldogság előmozdítása azáltal. századi felvilágosodás programja . Tar­ tott attól. De ne feledjük: Weber az ideál­ típuson nem azt értette. amely segít megérteni a világot. mert nemzedékek óta úgy szokás. ahogyan a modern világ tu­ dományos gondolkodása elsöpörte az érzelmes­ ség múltból maradt erőit. más jelentős civilizációkkal összehason­ lítva. hanem inkább azt.

és megfigyelé­ seit Az amerikai társadalom (Society in America. hogy a társadalom elem­ zésében a nők életének megértésére is törekedni kell. Könyvemben többször is felbukkan­ nak olyan fejtegetések és elképzelések. Ezenkívül Martineau maga is módszeresen vizsgálta az amerikai társadalmat az 1830-as években. HARRIET MARTINEAU Harriet Martineau-t (1802-1876) „az első szo­ ciológusnőként" szokták emlegetni. a családi és vallási életet és a faji kapcsolatokat). Marxhoz és Weberhez.köz­ vetlenül kapcsolódik Durkheimhez. Először is bizonyította. Másodszor: leszögezte. a konfliktuselméleti megkö­ zelítés és a szimbolikus interakcionizmus . A szociológia. ugyan­ ebben az időszakban voltak más fontos gondol­ kodók is. / A 4. Martineau több szempontból is jelentős a mai szociológusok számára. A 19. de . fejezetben bővebben is szó lesz a szocio­ lógia főbb elméleti megközelítéseiről. a gyerekek helyzetét. Ezenkívül gyakran mellőzte a tudomány azokat is. század eleji „klasszikus" időszak­ ban a nők és a faji kisebbségek köréből nagyon kevesen kaptak lehetőséget. E megközelítés szerint a szociológia tudománya arra hivatott. a budoár és a konyha mind remek iskolául szolgálnak. Durkheim. akik figyelemre méltó eredményekkel gazdagították a tudományt. akiknek nagy ritkán módjuk nyílt jelentősebb szociológiai kutatásra. szá­ zad végi és 20. 1837) című könyvében foglalta össze. hogy feltárjuk.a funkcionalizmus. aki ma is méltó a szociológusok figyelmére. Marx és Weber kétségtele­ nül meghatározó alakok a szociológiában. hogy a társadalom hasznára legyen. hogy a társadalom egyes részeinek egymáshoz és a társadalom egészéhez való viszonyát vizsgálja. Elemezhetjük egy tár­ sadalom vallási hiedelmeit és szokásait például úgy. . akkor annak min­ den vonatkozására figyelnie kell.Marx­ hoz és Weberhez hasonlóan . hogy hivatásos szo­ ciológussá váljanak. FEJEZET elfeledett alapító Bár Comte. amely­ ben megismerhetjük egy nép erkölcsét és visel­ kedési szokásait" (Martineau 1962). amikor útjai során az Egye­ sült Államok sok vidékére eljutott. amelyek ezeket az elméleti megközelítéseket veszik ala­ pul és szemléltetik. Fenti művében ezt így fogalmazta meg: „Az óvoda. vallási és társadalmi intézményekre egyaránt. nem mindig tudta méltóképp elismerni minden olyan gondolkodó érdemeit.1. hogy Comte Pozitív filozófia tan­ folyama című alapvető értekezésének fordítása révén megismertette Nagy-Britanniát a szocioló­ giával (Rossi 1973). Végül meg­ állapította: a szociológus feladata nem csupán a megfigyelés.nem nevezhető csupán szociológusnak. Angliában született és végezte tanulmányait. aki gazdagította valamivel. amelynek különböző részei együttműködve stabilitást és szolidaritást ered­ ményeznek. miként viszonyulnak más in­ tézményekhez. kai. mint bármely más tudományterület. hanem mindent meg kell tennie. Az újabb elméleti megközelítések közül három . Harmadszor: elsőként ő vizsgált szociológiai nézőpontból korábban mellőzött témákat (a há­ zasságot. a legfőbb politi­ Harriet Martineau (1802-1876) Funkcionalizmus A funkcionalizmus a társadalmat összetett rend­ szernek tekinti. Ma már Martineau érdemé­ nek tekintik. Ezért Marti­ neau maga is a női jogok és a rabszolga-felszaba­ dítás szószólójaként lépett fel. E kevesek közé tartozik Harriet Martineau. hogy ha valaki a társadalmat tanulmányozza. több mint ötven könyvet és számos esszét írt. és meg­ vizsgáljuk a szociológiai gondolkodás néhány újabb elméleti eredményét. mivel egy társadalom különböző részei szoros kölcsönhatásban fejlődnek.

Ha a társadalmi viselkedés diszfunkcionális vonatkozásait keressük. a latens funkció pedig e cselekvés olyan eredménye. Az utóbbi években megmutatkoztak a funkcio­ nalizmus korlátai. ame­ lyet egy bizonyos társadalmi cselekvés résztve­ vői ismernek és célul tűznek ki. de sok funk­ cionalista gondolkodó (például Talcott Parsons) a kelleténél jobban hangsúlyozza a társadalmi ko­ héziót megteremtő tényezőket a megosztottságot és konfliktust eredményező tényezőkkel szem­ ben. A konfliktuselméletek hívei azonban a funkcionalizmustól eltérően nem a konszenzust hangsúlyozzák.organikus analó­ giával gyakran hasonlították a társadalom műkö­ dését az élő szervezetek működéséhez: akárcsak az emberi test különböző részeinek. ezért vesznek részt benne. . így hozzájárul a társadalmi egység fenntartásához. mintha a társadalomnak volnának „szük­ ségletei" és „céljai". akkor ez társadalmi konfliktusba torkollhat. Merton megkülönböztette a manifeszt és a latens funkciókat. megbonthatja a fennálló társadalmi rendet. akik mindketten sokat merítettek Durkheim munkásságából. hogy a társadalom egészének a javát szolgálják. Konfliktuselméleti szemléletmódok A funkcionalistákhoz hasonlóan a konfliktusel­ méletet követő szociológusok is hangsúlyozzák a társadalom struktúráinak fontos szerepét. hogy a funkcio­ nális elemzés nem létező jellemzőket tulajdonít a társadalmaknak. hogy a vallás megerősíti az emberekben a legfontosabb társadalmi értékek elfogadását. Fő­ ként Merton funkcionalizmusa gyakorolt nagy hatást. hogy az adott szokás vagy intézmény milyen szerepet játszik a társadalom életében. akkor a tár­ sadalmi élet olyan jellemzői után kell kutatnunk. Manifeszt funkció az.köztük Comte és Durkheim . A hopik hisznek benne. Sok kritikus úgy ítélte meg. vagyis hogy a társadalom legtöbb tagjának közös értékei legye­ nek.Ml A SZOCIOLÓGIA? Egy társadalmi szokás vagy intézmény funk­ ciójának vizsgálata során elemezzük. milyen szerepet ját­ szik a kreatív társadalmi cselekvés a társadalom­ ban. hogy a szertartás esőt hoz. A funkcionalista gondolkodás az 1960-as éve­ kig a szociológia vezető elméleti hagyománya ma­ radt. A funkcionalizmus hangsúlyozza. Egy átfogó „modellt" is javasolnak. Két kiemel­ kedő képviselője Talcott Parsons ( 1 9 0 2 . ezért veszített népszerűségé­ ből. hogyan keletkeznek és állandó­ sulnak az uralmi viszonyok. hogy a tár­ sadalom rendjének és stabilitásának megőrzésé­ ben fontos a morális konszenzus. hogy az miként viszonyul a test más szerveihez. A szív létfontosságú szerepet ját­ szik az organizmus életének megőrzésében azzal. az egyenlőtlenség és a küzdelem kérdései­ vel foglalkoznak.Európa történelmében példa erre a protestán­ sok és a katolikusok összecsapása. akkor a társadalomban létező (osz­ tály-. amelyek nem illeszkednek a fennálló rendbe. főként az Egyesült Államokban. Az sem kap elegendő figyelmet. A funkcionalisták gyakran úgy írtak. Ezért szer­ vezik.1 9 7 9 ) és Robert K. Merton különbséget tett funkciók és diszfunkciók között is. Hasonlókép­ pen. hogy az adott elem milyen szere­ pet játszik a társadalom fennmaradásában. A konflik­ tuselmélet követői a domináns és hátrányosabb helyzetben lévő társadalmi csoportok között ki­ alakuló feszültségeket vizsgálják. hogy mindig csak a társadalmi ko­ héziót erősíti.például a szív . Bár Mertonról nem állíthatjuk. hogy feltárjuk a társadalmi cselekvések és intéz­ mények latens funkcióit. amellyel magya­ rázható a társadalom működése. és hogy bizonyos csoportok előnyösebb helyzetben vannak másoknál. az eső pedig jó termést (manifeszt funkció). Merton ezt a megkü­ lönböztetést az Arizona és Új-Mexikó államban élő hopi törzs esőtáncával szemléltette.tanulmányozásakor be kell mutatnunk. hogy mindig fennáll a konfliktus lehetősége. és azt igyekez­ nek megérteni. Ha a figyelem középpontjában a stabilitás és a rend áll. A funkcionalisták . Épp ezért főként a hata­ lom. egy társadalmi egység funkciójának elemzé­ se azt tisztázza. Merton sze­ rint a szociológiai értelmezés nagyrészt abból áll. ha­ nem a társadalmi választóvonalak jelentőségére hívják fel a figyelmet. Merton Durk­ heim valláselméletét követve feltételezi.2 0 0 3 ) . A társadalmat az érdekeiknek megfelelően cselekvő. Például Durkheim úgy vélte. Ha két csoport más-más vallások vagy akár ugyanazon vallás különböző ágainak a híve. a társada­ lom elemeinek is együtt kell működniük. jól elkülöníthető csopor­ tok halmazának tekintik. Egy szerv . faji vagy nemi alapú) választóvonalakat és egyenlőtlenségeket aligha lehet észrevenni. hogy vért pumpál a többi szervbe. miközben ezek a fogalmak csak az egyes emberre alkalmazhatók. hogy az esőtáncnak más hatása is van: erősíti a hopi tár­ sadalom egységét (latens funkció). A há­ borúkat máig gyakran vallási közösségek vívják . A különérdekek meg­ léte azt jelenti.e társadalmi egyensúly a társadalom tagjai közöt­ ti morális konszenzus meglétére épül. amelyről a résztvevők nem tudnak. A funkcionalisták a rendet és az egyensúlyt tekintik a társadalom normális állapotának . hogy a vallás mindig funkcionális. Például tévedés azt hinni. Merton ( 1 9 1 0 .

aki a Delta Airlines att lantai oktatóközpontjában amerikai légiutas-kí­ sérők képzését tanulmányozta. H. aki ma már klasszikusnak számító. és a marxista gondolkodás mai iskolái nagyon eltérő elméleti álláspontokat foglalnak el. a konfliktuselméletek kidolgozói között akad olyan is. A szimbolikus interakcionizmus módszerét kö­ vető szociológusok gyakran foglalkoznak a hét­ köznapi életben zajló személyközi interakciók­ kal. most menjetek (az utastérbe). hogy szerzői a szociológiai elemzés és a politikai re­ form ötvözetének tekintik irányzatukat. lányok. hogy mivel a nyugati gazdasá­ gok egyre inkább a szolgáltatásra épülnek. 1957) című művében kifejti.hogyan készítik fel az utaskísérőket érzelmeik féken tar­ tására. Megfigyelte.egyéb készségeik fejlesztése mellett . Hochschild beszámoló- Szimbolikus interakáonizmus G. hogy létez­ nek társadalmi struktúrák (osztályok. Marx főbb gondolatait sokféleképpen lehet ma­ gyarázni. úgy vélte. hogy a konfliktus főként az egyének és cso­ portok eltérő érdekeiből ered. FEJEZET A konfliktuselméleten belül erős a marxizmus pozíciója . milyen természetű valójában egy-egy. A szimbólum olyan dolog.).A mosolyotok ér a legtöbbet.Kari Marx munkásságában kiemelt szerepet töltött be az osztályharc kategóriája. Ebben a folyamatban a szimbólum a legfontosabb elem. A nem verbális gesztusok . hogy a funkcionalista gondolko­ dók egyoldalúan szemlélik a társadalmat: csak a társadalmi élet olyan aspektusaival számolnak. pártok. A szimbo­ likus interakcionizmus a nyelv és a jelentés vizs­ gálatából született. amikor. a mindennapi társadalmi élet során végzett cselekvésünk. akiket igenis foglalkoztatnak társadal­ munk hatalmi és strukturális viszonyai. A mar­ xizmustól a radikális politikai változás program­ ját várják. De a marxizmus minden változata különbözik a többi szociológiai hagyománytól abban. Közéjük tartozik Arlie Hochschild. sokat bírálták azért. amikor érintkeznek egymással. a University of Calir fornia szociológiatanára.tu­ datára ébredjünk egyéniségünknek.. rendi és más csoportok). Hochschild a kutatás eredményeit összeg­ ző kötetében [The Managed Heart: Commerciali­ zation of Human Feeling. Minden társadalomban választóvonal húzódik a hatalom birtokosai és a hatalomból kiszorulók. szinte minden közöttük zajló inter­ akció szimbólumcserét foglal magában.) az oktató pilóta ezzel az utasítással fordul a kép­ zésben részt vevő utaskísérőkhöz: „Na. hiszen szimbolikus értéke van annak is. és mosolyogjatok ám! . akire Weber hatott. Mead sze­ rint az emberek közös szimbólumokra és jelen­ tésekre építenek. pél­ dául azzal. Dahrendorf megálla­ pítja. amellyel a levesevéshez használt eszközt nevezzük meg. mert bár elismerte. és ugyanúgy kívülről tudjuk szemlélni magunkat. meg kell értenünk. De nem minden konfliktuselmélet marxista megközelítésű. mire gondolunk. Mead amerikai filozófus ( 1 8 6 3 . főként az úgynevezett szimbolikus interakcionizmus szemléletmódjával. hogy . Vannak azonban ennek az irányzatnak olyan követői. Pél­ dául a szavak. vagy kommunikációs formák szintén szimbólu­ mok. Pedig épp ennyire fontosak. Ralf Dahrendorf ( 1 9 2 9 . / Bár a szimbolikus interakcionizmus szemléle­ tével sokszor felismerhetjük.. valamint arra. vagy talán még fontosabbak azok a területek. milyen érzelmi stílust alkalmazva végezzük a munkánkat. Mead szerint a nyelv teszi lehetővé. Mivel az emberi lények világa bővelkedik a szim­ bólumokban. amely valami mást helyettesít. Menjetek és dobjátok be magatokat! Mosolyt kérek! De na­ gyot! Mindent bele!" Hochschild megfigyeléseiből és az interjúkból arra következtet. 1983) felidézi. mert nem foglalkozik nagyobb kérdésekkel. amelyek megjelenítik. amelyekben harmónia és egyetértés uralkodik. ahogyan mások látnak minket. Társadalmi osztály és osztálykonfliktus az ipari társadalomban [Soziale Klassen und Klassenkonflikt in der Industriegesellschaft.1 9 3 1 ) mun­ kássága nagy hatást gyakorolt a szociológiai gon­ dolkodásra. A szimbolikus interakcionizmus a személyek közötti érintkezés apró részleteire irányítja a fi­ gyelmünket. Marx elsősorban az osztályok felől szemlélte az érdekkülönbségeket. ha integetünk vagy „beintünk" valakinek. amelyekkel bizonyos tárgyakat je­ lölünk. amelyeket konfliktus és megosztottság jellemez. vagyis a kormányzók és a kormányzottak között. hogy ezeket a struktúrákat az egyének társadalmi cselekvései hozzák létre. tulajdonképpen szimbólumok. Dahrendorf viszont tágabb értelemben az autori­ táshoz és a hatalomhoz kapcsolja őket. hogy öntudatos lényekké váljunk . Hangsúlyozzák az efféle interakciók szerepét a társadalom és intézményei megteremtésében. hogy ezeket a részle­ teket miképpen hasznosítjuk mások mondaniva­ lójának és cselekedeteinek az értelmezésében. Közvetve Max Weber is hatott erre az elméleti megközelítésre. Jó pél­ da erre a kortárs német szociológus.1. A „kanál" szó az a szimbólum. és interjúkat ké­ szített a képzés résztvevőivel. hogy milyen szerepet tölt be a hata­ lom és a struktúra a társadalomban és hogyan korlátozzák az egyéni cselekvést.

de nem az. amelyek különböző nézőpontokból. hogy úgy ér­ zik: a mosolyt mintha rájuk ragasztották volna. az érzelmeket általában legbensőbb. mint egy olyan csa­ lád. és a kötet megjelenése óta sok más kutató épített a gon­ dolataira. Hochschild szerint a minket alkalmazó vállalat nemcsak mozdulatainkat. Ilyen például a relatív depríváció elmélete. ahol nincs olyan hagyománya a nyil­ vános mosolygásnak. Például Robert K. vagyis különböző elméleti irányultságokkal. mert ha belegondolunk. Néha az elméletek nagyon pontosan fogal­ mazódnak meg. megállapításai sok jelenkori társadalomra érvényesek. Egyes kultúrákban. Hochschild ezt nevezi az „érzelmi munka" terén folytatott képzésnek . hogy a szol­ gáltatóiparban dolgozók (a kétkezi munkások­ hoz hasonlóan) gyakran eltávolodnak önmaguk azon részétől. aki mozgatja. mint az empirikusabb jellegű nézeteltérések. ha­ nem érzelmeinket is igyekszik birtokba venni. Hochschild megállapítja. hogy minél átfogóbb az elmélet. A fent tárgyalt elméleti megközelítésektől azonban megkülönböztethetjük az elméleteket. és olyan problémákat vetnek fel. vajon kívánatos vagy hasznos-e.ezek nem is állnak nagyon távol attól a képzéstől. például a grönlandi inuitok körében. mint a szociológiában. A szociológiában nincs egyetlen uralkodó elméleti megközelítés . Az elméleti viták ereden­ dően elvontabbak. Ha a család szűkösen. személyes részünknek tekintjük. Ugyanakkor van olyan elmélet. amely hasonló házban él. Más szóval ezek a dolgozók eltávolodtak saját érzelmeiktől. egyre több embernek kell „érzelmi munkát" is végeznie munkahelyén. de olyan környé­ ken. mégis elég általános. hogy a karja szinte már gép. Hasonló­ képpen. mégis jobban meg kell értenünk. még a mosolyunk is a cégé. Általában egy kutatás folyamatában születnek. a szolgáltatóiparban dolgozók is gyakran arról számoltak be Hochschildnek. Ne próbáljon nagy elméleti rendszereket alkotni (ahogyan például Marx tette). hogy miért kellene a szocioló­ giai elméletalkotásnak megmaradnia a „közép­ szinten". Ez azért érdekes. Hochschild kutatása ablakot nyitott az élet egy olyan szeletére. minél nagyobb a célja. amelyben a Delta Airlines utaskísérőinek kellett részt venniük. ahol mindenkinek többé-kevésbé hasonlóak a körülményei. Tulajdonképpen igaz. szegény környéken él. Számtalan elmélet született az ezerféle kutatási területen. A kétkezi munkás például gyakran úgy érzi. annál nehezebb empirikusan igazolni. Ha épp dolgozunk. Mégsem tudjuk egyértel­ műen indokolni. Az elméle­ tek érvényességi köre szűkebb. Erre példa Durkheim elmélete az öngyilkosságról. az Egyesült Államokban végezte kutatatásait.bár ez gyakoribb más társadalomtudo­ mányokban (főként a közgazdaságtanban). testképet. hogy a szociológus nagyívű elméleti vállalkozásba kezdjen. sőt olykor matematikai formát is öltenek . például üzletben. hogy „mosolygási tanfo­ lyamokon" vegyenek részt . Bár Hochschild a világ egyik legfej­ lettebb „szolgáltatógazdaságában". konkrét társadal­ mi feltételeket vagy eseményfajtákat igyekeznek magyarázni. Ezekben az országokban a szolgáltatóipari alkalmazottak­ tól néha megkövetelik. hogy az ember kontrollálja érzelmeit. étteremben vagy bárban. de átfogó . amelyet épp ebben a fejezetben ismertettünk.ez a gyengeség jelének tűnhet. akkor kevésbé érzik úgy. ahol az otthonok többsége sokkal nagyobb. amelyen a szociológusok munkálkod­ nak. Vagyis a depriváció érzését nem közvetlenül az anya­ gi szegénység mértéke határozza meg. és csak néha válik újra annak részévé. nem volt könnyű ér­ zelmi munkára képezni az embereket. Sokféleképpen véleke­ dünk arról. emberpróbáló feladat. Merton (2002) amel­ lett kardoskodik. amelyről a legtöbb ember úgy gondolja. amelyet megtapasztalnak. ame­ lyekre további kutatások során lehet választ adni. hogy érti. Hochschild könyvében meggyőzően alkalmaz­ ta a szimbolikus interakcionizmust.Ml A SZOCIOLÓGIA? ja az utaskísérők „ügyfélszolgálati" képzésével kapcsolatos vizsgálatról ismerős lehet bárkinek. A középszintű elmélet elég konkrét ahhoz. hanem szerényebb elméletek kidolgozására törekedjen. így alakítson ki nyilvánosan felismerhető (és elfogadható) arcki­ fejezést. A különböző elmé- Elméletalkotás a szociológiában Eddig elméleti megközelítésekkel foglalkoztunk. amelyet munkájuk során fel kell adniuk. A szol­ gáltatóipari állások száma rohamosan növekszik a világ minden országában. már nem a sajátjuk. A szociológiában az elméletek vagy még in­ kább az elméleti megközelítések értékelése nehéz. lakóik pedig tehetősebbek. amely jóval át­ fogóbb más elméleteknél. mint Nyugat-Európában vagy Észak-Amerikában. aki már dolgozott a szolgáltatóiparban. hogy kihez hasonlítják magukat. hogy nélkülözniük kell. hogy a szociológus úgynevezett középszintű elméleteknek szentelje figyelmét.az efféle munka megköveteli. amelynek értelmé­ ben az emberek attól függően értékelik körülmé­ nyeiket. hogy különböző jelenségek egész körére alkalmazható legyen. hogy empirikus kutatással közvetlenül teszteljék. szemlélettel közelítik meg a szociológia tárgyát.

Mégis sokat segítene. pedig a kettő szorosan összekapcsolódik (Knorr-Cetina-Cicourel 1981. A szociológiában alkalmazott elméleti megkö­ zelítéseket elemzési szintek szerint is szemlélhet­ jük. Elemezhet­ jük például az interakciókat az igazgatók között a tanácsteremben.és makroszintű elemzés jól elkülönülnek egy­ mástól. hogyan élik az emberek hétköz­ napi életüket . A kettő szorosan kapcsolódik egymáshoz. Merton szerint a szociológiai értelmezés nagy ré­ sze abból áll. Az elméleti gondolkodásban a változatosság gazdag gondolatforrást biztosít. ha meg akarjuk érteni a mindennapi élet intézményi hátterét. közvetlen interakcióra épül. leve­ lek. hanem az egyének szűkebb körű interakcióinak az elemzését tartja fontosnak. e cselekvés akaratlan következményei. amelyeket a társadalmi cselekvés résztvevői célul tűznek ki. A funkcionalizmus a társadalom egészét vizs­ gálja. A tágabb intézményi keretek nagyban meghatározzák. A későbbi fejezetekben még említek példát arra. A makroszociológia a nagy társadalmi rendszerek elemzése. mert a te­ vékenységek egy része nyomtatott anyagok. hogyan befolyásolják a makrorendszerek a társadalmi élet szűkebb tereit. Ez a kapcsolat lehet közvetett és személytelen. funkciók. hogy a manifeszt funkciók. A marxi elmélet lényege. Sok társadalomelmélet-alkotóra ma is hat Marx. sokoldalú. Az em­ beri viselkedés bonyolult. A modern társadalmakban folyton idegenekkel kerülünk MIRE JO A SZOCIOLÓGIA? A szociológia több szempontból is gyakorlati je­ lentőséggel bír életünkben. mások jelenléte még a legösszetettebb társadalmakban is kulcsfontosságú. Más elméletektől eltérően ez az irányzat nem az egész társadalom vizsgálatát. Első pillantásra úgy tűnhet. Ebbe tartozik a hosszú távú változási folyamatok. Általában mikroszociohígiá­ nak nevezzük azt. A szo- . hogy a mik­ ro. Te­ vékenységének nagy részét megérthetjük egysze­ rűen úgy.tanulmányozása során az elméle­ ti sokszínűség ment meg a dogmáktól. hogyan hat a mikrokontextusban zajló in­ terakció a nagyobb társadalmi folyamatokra. hogy az egyenlőtlensé­ get az osztály fogalmára építve vizsgálja.). A mikroszintű vizsgálatok viszont épp a kiter­ jedt intézményi minták értelmezéséhez szüksé­ gesek. kiemelte. Egyértelmű. A mikroszociológia a mindennapi viselkedés vizsgálata közvetlen interakciókban. amelyből a kutatás meríthet. De mindegy. a különböző irodákban vagy az üzemben dolgozók körében. de úgy is. hangsúlyozva. Mondjuk megvizsgálunk egy nagyvállalatot. Az ember . csak hogy a hét­ végét a barátunkkal töltsük. hogy óriási utat teszünk meg. FEJEZET A szimbolikus interakcionizmus azt hangsú­ lyozza. es fordítva. hogy megnézzük. amikor a szemtől szembeni. hogy e-mail üzenetet küldünk egy ismerősnek. kapcsolatba. hogy a társadalmi szervező­ dés mindenféle formája nagyságától függetlenül a szemtől szembeni.önmagunk . ha összehason­ lítjuk a középkori kultúra napi cselekvéskörét az iparosodott városi környezet életével.és makroszociológia Az itt tárgyalt különböző elméleti nézőpontokat aszerint is szétválaszthatjuk.ez világossá válik. Wright Mills. pél­ dául az indusztrializmus kialakulásának az elem­ zése is. Elemzési szintek: mikro. Merton. hogyan működik a szervezet. Dönthetünk úgy. Ilyen módon nem kaphatnánk képet az egész vállalatról. hogy milyen szintre irányul az elemzés. telefon és számítógép közvetítésével zajlik. amikor megalkotta a már említett szociológiai képzelőerő fogalmát (24. hogy megértsük. hogy feltárjuk a társadalmi cselek­ vések és intézmények latens funkcióit. ők dolgozzák ki a konfliktuselméleteket. hogy a társadalmi interakció során az egyének szimbólumokat alkalmazva érintkeznek. A makroszintű elemzés nélkülözhetetlen. és aligha lehet minden részletét egyetlen elméleti pers­ pektívába foglalni. és amely serkenti a szociológiai munkában nélkülözhetetlen képzelőerőnket. mint a latens leti megközelítések és elméletek vetélkedése épp a vállalkozás vitalitásának a jele. néha kevésbé fontosak. o. aki kü­ lönösen nagy hatást gyakorolt a maga funkciona­ lizmusával. hány közvetett vagy elektronikus kapcsolatot teremtünk ma.1. milyen fontos a társadalmi cselekvés a társadalom életében. A makroszociológia a nagy társadalmi rendszerek. például a politikai rendszer vagy a gazdasági rend elemzése. Giddens 1984). hogyan viselkednek tagjai a közvetlen interakciók során. közvetlen interakció helyzetében vizsgáljuk a mindennapi viselkedést. ezt hangsúlyozta C.

gyakorlati reformok elérésére. aki figyelmen kívül hagyhatná a mai világban létező egyenlőtlensé­ geket. Gyakran előfordul. A szociológia nem csupán elvont. Másodszor: a szociológiai kutatás gyakorlati segítséget nyújthat a politikai kezdeményezések eredményeinek értékelésében is. hogy a társas világot a magunkétól eltérő. Szociológiában jártas le­ het az ipari tanácsadó. ha a szociológusok nem fog­ lalhatnának állást politikai kérdésekben. újságíró­ nak. Ugyanakkor a szociológusok a társadalmi inter­ akció és általában az emberi társadalmak termé­ szetére vonatkozó sok más kérdéssel is foglal­ koznak. hogy megismerjük. annál valószínűbb. amely nem az érintett emberek életmódjának beható ismeretén alapul. kellemetlen következménnyel járhat. Végül meg kell említenünk. Harmadszor (és bizonyos szempontból ez a legfontosabb): a szociológia lehetőséget ad. Furcsa volna. hogy a szocioló­ gia olyan tudomány. Ezt leginkább úgy kerülheti el. ha a szociológusok a vitatott morális és politikai kérdésekben semlegesek ma­ radnak. Egy gyakorla­ ti reformprogram esetleg nem biztosítja a várt eredményt. A szo­ ciológia önálló szellemi törekvésként a modern társadalmak kialakulásakor jelent meg. mindenképp ke­ vésbé elfogultak másoknál. A társadalom megértése annak is hasznos lehet. hogy sok szocio­ lógus „hivatásszerűen". akik nem bo­ csátkoznak az aktuális vitákba. Az ön­ segélyező csoportok (például a Névtelen Alkoholisták) és a társadalmi (például környezetvédő) mozgalmak olyan csoportok. nem kell unal­ mas egyetemi tanulmányokat végigkínlódnia. Nem feltételezhetjük. ösztönöznie a reformokat vagy a társadalmi változást? Van. és ma is elsődleges feladata e társadalmak vizsgálata. Ebben a fejezetben kiderült. A második világhábo­ rút követő években például számos országban nagy lakótelepeket építettek a városközpontok­ ban.Ml A SZOCIOLÓGIA? ciológia először is lehetővé teszi. Minél jobban ismerjük cselekvésünk mozgatóru­ góit és a társadalom működését általában. Ha valaki szociológusnak készül. közvetlenül foglalkozik gyakorlati kérdésekkel. A helyzetü­ ket felismerő csoportok a szociológiai kutatások eredményeit felhasználva gyakran hatékonyan reagálhatnak a kormányzati politikára. hogy így biztosítható a nyo­ mornegyedek alacsony jövedelmű rétegeinek színvonalas lakásellátása. aki jogásznak. aki azt mondja. jobban megértsük önmagunkat. De vajon azok a tudósok. amikor állást foglalnak. és maguk is kialakíthatnak politikai programokat. hanem jelentős gyakorlati következményekkel is jár az emberek életében.meg­ felelő ismeretekre alapozott döntéseket hozni. mások hogyan élnek. akkor jobban megérthetjük a gondjaikat is. hogy a korábbi lakóhelyükről nagy bérházakba költözött embe­ rek közül sokan magányosnak. a szociális munkás. üzletembernek vagy orvosnak készül. egyéb szolgáltatásokat is kapcsoltak. vagy egy sor akaratlan. eredményeket saját élet­ helyzeteihez köti. amikor egy-egy szo­ ciológiai kérdésben állást foglalnak? Nincs olyan szociológiában jártas ember. intellektuá­ lis tudományterület. Úgy gondolták. hogy képzeletét szabadjára engedve közelít a tárgyhoz. és a szo­ ciológiai elképzeléseket. és értel­ metlen is megtiltani nekik. hogy ha meg tud­ juk érteni. A sokemeletes lakóházak és az üzletsorok számos helyen pusztulni kezdtek. nagyrészt latin-amerikaiak­ ból álló közösségben dolgozik. nem nyerheti el a közösség tagjainak bizalmát. amelyek maguk is törekednek . hogy hasznosítsák a szaktudásukat. ha nincs tisztában a Nagy-Britanniában élő különféle csoportok tag­ jait elválasztó kulturális különbségekkel.vagyis a hatalommal bíró csoportoknak . Gyakran azért tanuljuk vagy műveljük a szo­ ciológiát. hogy a szociológia csak akkor őrizheti meg szel­ lemi függetlenségét. a fosztogatások és egyéb erőszakos bűncselekmé­ nyek melegágyaivá váltak.több-kevesebb sikerrel . amelynek művelése során gyakran személyes világnézetünket félretéve pró­ báljuk alaposabban megvizsgálni az életünket. A szociológia gyakorlati haszna korántsem me­ rül ki abban. sokféle nézőpontból szemléljük. mert megszólal a „társadalmi lelkiis­ meretünk". Vajon a szociológusnak kell-e tevé­ kenyen támogatnia. hogy formálni tudjuk a jövőnket. így például az a fehér szociális munkás. hogy a hatalmon lévők mindig szem előtt tartják a kevesebb hatalommal bíró vagy hátrányos helyzetű csoportok érde­ keit a politikai döntéshozatal során. a személyzeti vezető és még számos más poszton dolgozó ember. aki egy dél-londoni. Aligha számíthat sikerre az olyan gyakorlati politika. és a lakótelepekhez üzleteket. boldogtalannak érzik magukat. illetve a mások életét formáló hatásokat. Kutatások azonban rámutattak. a várostervező. . hogy segít a politikai vezetőknek .

britsoc. hanem az emberek életének legtitkosabb. hogy értelmezze a mélyreható változásokat. a konfliktuselméleti megközelítés és a szimbolikus interakcionizmus. Az elméleti vitákat a ter­ mészettudományokban is nehéz eldönteni. század közepén tevékenykedő Comte és Marx meg­ határozták a szociológia egyes alapvető kér­ déseit. 2. A szociológia az emberi társadalmak módsze­ res vizsgálata. A szociológiának több szempontból is van gyakorlati jelentősége. iparosodott rendsze­ rek felé.co. FEJEZET MMMMMMMÜ ÖSSZEFOGLALÁS 1. Gyakorlatilag megvizsgálhat­ juk. Végül.sosig. a szociológiában pedig ez még nagyobb nehéz­ ségekbe ütközik. Emilé Durkheim és Max Weber. Többféleképpen is se­ gítségünkre lehet a társadalomkritikában és a gyakorlati szociális reformokban.ac. A szociológia kezdeti fejlődésének fontos alak­ jai közé tartozik Auguste Comte. Kari Marx. Ugyan­ akkor a szociológia révén növelhetjük kulturá­ lis érzékenységünket.polity. INTERNETES FORRÁSOK A kötethez kapcsolódó kiegészítő anyagok és információk lelőhelye http://www. Itt nemcsak át­ fogó változásokról van szó. A 19. amely megkülönböztetett figye­ lemmel fordul a modern. legszemélyesebb jellem­ zőiben bekövetkezett változásokról is. hogy képzeletünket szabadjára engedve gondolkod­ junk és megszabaduljunk a társadalmi élettel kapcsolatos előítéleteinktől. Először is ha jobban megértjük a társadalmi körülmények egy adott együttesét. akkor nagyobb lesz az esélye. ami talán a legfontosabb. a szociológia révén jobban megismerhetjük önmagunkat. 5.uk r .1. A szociológia fő elméleti irányzatai a funkcio­ nalizmus. Alapkérdés például.co. A szociológia eredetileg arra törekedett.uk/sociology The British Sociological Association http://www.uk/giddens5/ A Polity Press új szociológiai témájú könyvei http://www. ha saját viselkedésünket vetjük vizsgálat alá. mert semmiképp sincs könynyű dolgunk. így az eltérő kulturális értékeket figyelembe véve hozhatunk politi­ kai döntéseket.polity. 3.uk/sociology The Social Science Information Gateway from Sociology http://www. A szociológia gyakorlata megköveteli. ami esélyt teremt csoportoknak és egyéneknek. 4. amelyeket később Durkheim és Weber fejtett ki. amelyek az elmúlt két-három évszázadban következtek be az emberi társadalmakban. hogy azokat alakítani is tudjuk. A szociológiában sokféle elméleti megköze­ lítést találhatunk. 6. Ezeket olyan alapvető különbségek választják el egymástól.co. 7. milyen eredménye lehet egy-egy politikai programnak. hogy megváltoztassák életfel­ tételeiket. hogy mi a szo­ ciológia és hogyan hatnak a modernizációval járó változások a társadalmi világra. amelyekre nagy hatást gyakorolt a tárgy hábo­ rú utáni fejlődése.

A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG TÁRSADALOMTÍPUSOK Eltűnő világ: a premodern társadalmak és sorsuk A m o d e r n világ ipari társadalmai Globális fejlődés TÁRSADALMI VÁLTOZÁS A változásra ható tényezők Változások a modern időszakban GLOBALIZÁCIÓ A globalizációt segítő tényezők A globalizációs vita A globalizáció hatása KÖVETKEZTETÉS: GLOBÁLIS KORMÁNYZÁS KELL Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források .

az egyik legősibb civilizáció találkozik itt a 2 1 . m i n t a f o n ó g é p . Az állandó települések alapja. a r e p ü l ő g é p és az e l e k t r o n i k u s e s z k ö z ö k e g é s z sora.] A z ered­ m é n y : óriási mértékben növekedett a termelt áruk és szolgáltatások m e n n y i s é g e és választé­ ka. h a n e m o l y a n tárgyakat h o z lét­ re. a r á d i ó t ó l a nagy teljesítményű számítógépig. a m i ö n m a g á b a n s o k k a l i n k á b b m e g v á l t o z ­ t a t t a a z e m b e r é l e t m ó d j á t . A z újkori v á l t o z á s ü t e m é t j ó l m u t a t j a . m i n t b á r m i a t ű z fel­ fedezése óta. A z újkor v i l á g á r a j e l l e m z ő é l e t m ó d o k é s társadal­ mi i n t é z m é n y e k még a közelmúlt életformáitól és intézményeitől is nagyon eltérnek. A c i v i l i z á c i ó k alig h a t e z e r é v e s z ü l e t t e k . . az a u t ó . m i l y e n r o h a m o s v o l t a t e c h n i k a i f e j l ő d é s e b b e n a kor­ szakban.b e n egy angol e l m o n d h a t t a volna magáról. és m é g sorolhatnánk. 24 órának tekint­ j ü k . A legjobb indiai takács s e m tudna olyan finom és s z a b á l y o s f o n a l a t s o d o r n i . az a t o m ­ [. s z á z a d k e r e s z t é n y v i l á g á b a n egy k o v á c s m ű ­ h e l y s e m t u d o t t o l y a n nagy. H a a z e m b e r i lét t e l j e s időtartamát egyetlen napnak.. századi élettel. a m e l y e k e t a m ú l t k é z m ű v e s m ó d s z e r e i v e l semmiképp n e m lehetett volna elkészíteni. A z újkori t á r s a d a l m a k c s a k a z u t o l s ó 3 0 m á s o d ­ p e r c b e n léteztek. Még fontosabb. m i n t u n o k á i vi­ lágához (Landes 1 9 6 9 ) . a c i ­ vilizációk pedig 23 óra 57 perckor keletkeztek. Egy mind- A gizai piramisok látképe egy Pizza Hut é t t e r e m ablakából . m i n t a m o d e r n henger­ mű. a k k o r a f ö l d m ű v e l é s 23 ó r a 56 perckor.Az e m b e r nagyjából félmillió éve létezik a Föl­ dön. 1 7 5 0 . a m e l y e k e t alig­ ha tudtak volna elképzelni a preindusztriális k o r b a n : i l y e n a k a m e r a . a D a v i d L a n d e s g a z d a s á g t ö r t é n é s z meg­ 1 8 . hogy a modern technoló­ gia o l y a n d o l g o k a t h o z o t t l é t r e . hogy anyagi környezete inkább h a s o n l í t a r ó m a i k a t o n á k é h o z .. erőműig. állapítja: A m o d e r n t e c h n o l ó g i a n e m c s a k t ö b b e t é s gyor­ s a b b a n t e r m e l . mégis legalább annyi változás történt az emberi nap e rövid szakaszában. mint az összes megelőzőben együttvéve. a földműve­ lés m i n d ö s s z e t i z e n k é t e z e r é v e s . s i m a é s e g y e n l e t e s acéllemezt készíteni.

h ú s z . Másutt p e r s z e a f e l f e d e z ő k t e l j e s e n kifejlett á l l a m o k ­ ra. E g y e s r é g i ó k b a n . TARSADALOMTIPUSOK Eltűnő világ: a premodern társadalmak és sorsuk A z e u r ó p a i felfedezők.a m i csak aprócska s z a k a s z a z e m b e r i t ö r t é n e l e m k o n ­ textusában .á z s i a i ő s e r d ő k b e n . a g l o b a l i z á c i ó k ö r ü l l á n g o l t fel.i l y e n A u s z t r á l i a . az É s z a k i sark.A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG Az őskori barlangrajzok is m e g m u t a t n a k valamit a l e g k o r á b b i v a d á s z o k . s z i n t e k i z á r ó ­ lag á l l a t o k r a v a d á s z v a . E l ő b b azonban áttekintjük a fő társadalomtípusokat. a d é l .. folyton vándorló. E fejezetben e l e m e z z ü k a fent v á z o l t h a t a l m a s társadalmi átalakulás okait és k i t é r ü n k arra a vitá­ ra is.A m e r i k a é s Afrika d é l i c s ú c s a .ki­ sebb népességet találtak. sok k ü l ö n b ö z ő néppel találkoztak.h á r o m é v s z á z a d o s i d ő s z a k b a n . m i n t e l ő d e i . Marvin Harris antropológus and Kings): így ír erről könyvében (Cannibals sújtotta őket. amelyekben a n é p e s s é g t ú l n y o m ó r é s z e v á r o s l a k ó . sokkal i n k á b b .o l y a n c s o p o r t o k r a b u k k a n t a k . v e s z é l y e z t e t e t t faj tagjai l e t t e k v o l n a . A mi n e m z e d é k ü n k b i z o n y t a l a n j ö v ő előtt áll.a m e r i k a i és k e l e t . a m e l y e k é l é n d e s p o t a . amely az egyik l e g n a g y o b b j e l e n k o r i társadal­ mi változás. P e r s z e a k o r á b b i n e m ­ zedékek é l e t f e l t é t e l e i természeti is bizonytalanok voltak: járványok és éhínség katasztrófák. E z e k a v a d á s z o k . a m e l y e k m á i g ú g y él­ n e k .Észak-Amerika keleti erdeiben. B á r a m a i i p a r i t á r s a d a l m a k a t n e m fenyegeti p e s t i s vagy é h í n s é g . sokan városokban ö s s z e z s ú f o l ó d v a . b i r o d a l m a k r a l e l t e k .a t á r s a d a l m i é l e t k i s z a k a d t a z o k b ó l a társadalmi r e n d e k b ő l . a h o l legfel­ j e b b egy-két nagy. ha segítségül h í v j u k a szo­ ciológiai k é p z e l ő e r ő t ö r t é n e t i d i m e n z i ó j á t . De az e m b e r i történelem nagy r é s z é b e n a F ö l d n é p s ű r ű s é g e sok­ kal kisebb volt a m a i n á l .h a r m i n c fős c s a p a t o k b a n .. és c s a k az e l m ú l t száz­ egynéhány é v b e n a l a k u l t a k ki o l y a n t á r s a d a l m a k . m e g k e l l s z e l í d í t e ­ nünk azokat a t á r s a d a l m i erőket. N a p j a i n k a t o l y a n társadal­ mak jellemzik. a m e l y e k b e n az e m b e r e k évszázadokig é l t e k . a m e l y többé-kevésbé á l l a n d ó . m i n t a z e u r ó p a i a k rég e l f e l e d e t t kőkorszaki ősei: nagy területen. a m e l y e k b e n t ö b b m i l l i ó a n é l n e k . akik a nagy felfedezések korában útnak indultak. f ö l d m ű v e l ő f a l v a k b a n élt. k ö z ö s é p í t m é n y t e m e l t e k . v a d n ö v é n y e k e t gyűjtve. de a m a i világ­ ban is megtalálhatók. k e r e s k e d ő k é s h i t t é r í t ő k . össze k é t .g y ű j t ö g e t ő k é l e t é b ő l . M á s ré­ giókban .g y ű j t ö g e t ő k m i n t h a egy ritka. A modern iparosodás előtti t á r s a d a l o m f o r m á k a t csak úgy érthetjük meg. a m e l y e k e t mi magunk s z a b a d í t o t t u n k e l . D é l . amelyek m á r a m ú l t b a n léteztek. d e a fegyverek és régi e s z k ö z ö k m á r itt is c s a k a történelem előtti idők emlékei voltak.

a h o l t i s z t e l ­ t é k a t e h e n e k e t . felbomlik a tradicio­ nális életmód) I. 6000-től a 19. e. O t t v o l t I n d i a is . t ö b b s é g ü k e t a z o n b a n a t e r j e s z k e d ő n y u g a t i kul­ t ú r a e l p u s z t í t o t t a v a g y m a g á b a o l v a s z t o t t a . A n a g y o b b . e. a m e l y e k eddig fennmaradtak. m i n d k ü l ö n világ. függőhídjaikkal. e. p é l d á u l b r i t és a m e r i k a i . A k ö v e t k e z ő k b e n e z e k f ő b b j e l l e m ­ z ő i t t e k i n t j ü k át (lásd a 2. i l l e t v e c s a p d á k r a és f ő z ő e d é n y e k r e . m i n t a vadászó-gyűjtögető társadalomban Főnökök irányítják Lélekszáma néhány száztól sok ezer f ő i g terjedhet Háziasított állatok tartásából biztosítják megélhetésüket Éles egyenlőtlenségek jellemzik Főnökök vagy hadurak irányítják Nagyon nagy. m i n d a m a g a sajátos művészeteivel és vallásaival: az inkák n a g y k ő e r ő d e i k k e l . 12 000-től máig (ma már többnyire nagyobb politikai képződmény része. p é l d á u l Afrika e g y e s si­ vár területein és Brazília. A legősibb társadalmak: vadászok és gyűjtögetők F ö l d i l é t e z é s ü k s o r á n a z e m b e r e k egy e g é s z e n kis időt leszámítva mindig vadászó-gyűjtögető t á r s a d a l m a k b a n é l t e k . h o g y ó c e á n o k o n . besorolhatjuk kategóriába. városokba nem szerveződő mezőgazdasági közösségek A termést gyakran vadászattal. E z e k a c s o p o r t o k vadá­ szatból. R e n d s z e r i n t i n k á b b Vallási é r t é k e k e t é s szer­ tartásos-rituális t e v é k e n y s é g e k e t t a r t a n a k f o n t o s ­ nak. c s o r d u l t i g m e g r a k o t t m a g t á r a i k k a l .a c s o ­ port n e m válik szét gazdagokra és szegényekre. megélhetésüket vadászat. amelynek élén a király vagy császár áll Agrártársadalom I. a c i v i l i z á l t világ h a t á ­ r á n t ú l l é v ő g y e n g é c s k e k i r á l y s á g o k e s d e k l ő kö­ v e t e i t . n e m i p a r i c i v i l i z á c i ó k vagy t r a d i c i o n á ­ lis á l l a m o k . gyűjtögetéssel egészítik ki megélhetésükhöz Nagyobb egyenlőtlenségek. 50 000-től máig (ma már szinte alig akad) Jellemzői Kis lélekszámú.1. e. s i v a t a g o k o n k e l j e n e k át.1. O t t v o l t K í n a . amelyekben a kereskedelem és a kézmű­ ipar koncentrálódik Többnyire földművelésre épül Nagy egyenlőtlenségek a különböző osztályok között Elkülönült kormányzati apparátus. t á r s a d a l m a k tagjai A látszólag végtelenül sadalmat mégis sokféle p r e m o d e r n tár­ három nagyobb n e m i g y e k e z n e k anyagi j a v a k a t felhalmozni azon túl. csak vadászfegyverekre. halászatból és vadon t e r m ő e h e t ő növé­ nyek gyűjtögetéséből tartották fenn magukat.a világ l e g n a g y o b b b i r o d a l m a . 12 000-től máig (ma már többnyire nagyobb állam része. hogy m i l y e n érdemeket szerzett előző megtestesülésében. é s va­ lószínűleg n e m maradhatnak sokáig érintetlenül azok sem. emberi szívekkel táplált. á l l a m i i r á n y í t á s ú gaz­ daságukkal és az aztékok vérszomjas. n a g y o b b ag­ rár. Jelenleg az egész világon kevesebb m i n t negyedmillió em­ ber. századig (mára már nyoma sincs) Tradicionális társadalom vagy civilizáció v a g y u r a l k o d ó o s z t á l y állt. és az é l e t e g y e n l ő t l e n t e r h e i b ő l m i n d e n lélek aszerint részesült. ábrát). a F ö l d l a k o s s á g á n a k m i n d ö s s z e 0 .vagy p á s z t o r t á r s a d a l m a k ( f ö l d m ű v e l ő k és ál­ l a t t a r t ó k ) .1. fejlett á l l a m . a m e l y n e k v e z e t ő i m e g v e t e t t é k a „ v ö r ö s k é p ű b a r b á r o k a t " . Új-Guinea őserdőiben. városaik. elveszíti sajátos identitását) Pásztortársadalom I. E l s ő s o r b a n ezek a nagy birodalmak. amelyek m i n d előfordulnak Harris l e í r á s á b a n : v a d á s z o k é s g y ű j t ö g e t ő k .t á r s a d a l m a k k a l ö s s z e h a s o n l í t v a a va­ dászó-gyűjtögető csoportokban E egyenlőtlenség nemigen figyelhető meg. . ami alapvető s z ü k s é g l e t e i k k i e l é g í t é s é h e z k e l l . A z t á n ott v o l t a k a z a m e r i k a i ő s l a k ó k á l l a m a i é s b i r o d a l m a i . táblázatot). Vadászó-gyűjtögető kultúrák még ma is léteznek a világ e g y e s r é s z e i n . é s a m e l y e k e t á l l a n ­ dó hadsereg védett. templomaik és kincseik csábították az összes felfedezőt. M a r c o P ó l ó t é s K o l u m b u s z t is. olykor t ö b b milliós lélekszámú (bár a nagyobb iparosodott társadalmakhoz hasonlítva kicsi) Van néhány városa. 0 0 1 száza­ léka él elsősorban vadászatból és gyűjtögetésből (lásd a 2. síremlékeik. E z é r t a tár­ s a d a l o m tagjai k ö z ö t t n e m a l a k u l k i s z á m o t t e v ő k ü l ö n b s é g az a n y a g i helyzet t e k i n t e t é b e n . táblázat A p r e m o d e r n e m b e r i t á r s a d a l m a k t í p u s a i Típus Vadászó-gyűjtögető társadalom Fennállásának időszaka I.2.f ő k é n t a m o d e r n . FEJEZET 2. ásóés építőszerszámokra. ó r i á s i .az a föld. N i n c s szükségük m á s anyagi javakra. palotáik. halászat és ehető növények gyűjtése révén előteremtő csoportok Kis mértékű egyenlőtlenség Csak életkor és nem szerinti rangsorolás Kicsi. örökké újabb áldozatot köve­ t e l ő i s t e n e i k k e l (Harris 1 9 7 8 ) .

A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG 2. 1500 A világ népessége: 350 millió Ebből vadászó-gyűjtögető: 1% I. G y a k o r l a t i l a g mindenütt a férfiak a v a d á s z o k .De Vore 1 9 6 8 .001% Forrás: Lee . akiknek az életmódja ma m á r k e v é s s é é r d e k e s s z á m u n k r a . m í g a n ő k gyűj­ tögetik a v a d o n t e r m ő n ö v é n y e k e t . A vadászó-gyűjtögető társadalmak nem csu­ pán „primitív" népek. K u l t ú r á j u k ta­ n u l m á n y o z á s a r á v i l á g í t h a t arra.1. 2000 A világ népessége: 6 milliárd Ebből vadászó-gyűjtögető: 0. sz. Ez a férfiak és n ő k kö­ zötti m u n k a m e g o s z t á s a z o n b a n n a g y o n f o n t o s : a k ö z ö s s é g i v e z e t ő p o z í c i ó k b a n és a s z e r t a r t á s o k s o r á n a férfiak j á t s z a n a k d o m i n á n s s z e r e p e t . A rangok vagy p o z í c i ó k á l t a l á b a n k o r c s o p o r t o k és nemek s z e r i n t k ü l ö n ü l n e k e l . ábra A vadászó-gyűjtögető társadalmak hanyatlása I.e. 10 000 A világ népessége: 10 millió Ebből vadászó-gyűjtögető: 100% I. sz. ők f ő z n e k és ők nevelik a g y e r e k e k e t . h o g y e g y e s in- .

M é g m a i s s o k p á s z t o r t á r s a d a l o m lé­ tezik. m i n t a v a d á s z a t és a gyűjtögetés.s z a r v a s m a r h á t . például a b o t s w a n a i l k u n g szánoké (busmanoké). Persze n e m szabad idealizálnunk a vadászó-gyűjtögető közösségek é l e t k ö r ü l m é n y e i t . tevét v a g y lovat.és agrárgazdasága van. e l s ő s o r b a n Afrika.és agrártársadalmak M i n t e g y húszezer évvel ezelőtt egyes vadászó és gyűjtögető csoportok áttértek a háziasított állatok tenyésztésére és állandó földterületek megműve­ lésére. biztosít megélhetést. az agrártársadalmak pedig növényter­ mesztésből (mezőgazdaságból). k e c s k é t . A p á s z t o r k o d ó c s o p o r t o k az a d o t t k ö r n y e z e t t ő l függően k ü l ö n b ö z ő á l l a t o k a t t e n y é s z t e n e k é s le­ Nepál Etiópia Banglades Az ipari Japán Ausztrália Németország Kanada Egyesült Államok Nagy-Britannia 5 5 2. hogy ezekből biztosítsák megélhetésüket.t ő l kezdve t a l á l u n k a d a t o k a t arra. A pásztorkodáshoz h a s o n l ó a n a kertművelés is b i z t o s a b b é l e l e m f o r r á s . bár n o m á d életmódjuk az a n y a g i a k t e k i n t e t é b e n g a z d a g a b b .m i n d arra f i g y e l m e z t e t n e k b e n n ü n k e t . E z e k a tár­ s a d a l m a k n a g y o b b v á r o s o k k i f e j l ő d é s é v e l kelet2. A v a d á s z ó .2. Ez a g y a k o r l a t e l e i n t e „ k e r t m ű v e l é s " f o r m á j á b a n ala­ k u l t ki.K e l e t és K ö z é p Ázsia egyes vidékein. h o g y a k o r á b b i a k n á l jóval n a g y o b b é s a z o k t ó l a l a p v e t ő e n k ü l ö n b ö z ő társa­ d a l m a k j ö t t e k l é t r e ( l á s d a 2. ezért sokkal n a g y o b b közösségeknek. táblázat Máig fennmaradt agrártársadalmak A mezőgazdaságban dolgozók aránya (%)" 90 82 81 80 63 társadalmakhoz hasonlítva tézményeink korántsem tekinthetők az emberi élet „természetes" elemeinek. ábrát). hogy a vadon nőtt t e r m é s e k összegyűjtése h e l y e t t ők m a g u k is e l v e t h e t i k a m a g v a k a t . m i n t a vadá­ szó-gyűjtögető csoportoké.g y ű j t ö g e t ő c s o p o r t o k i d ő v e l rájöt­ tek. m i n t a k á r a pásztorkodó. h o g y a világ. A vadászó-gyűjtögető t á r s a d a l m a k b ó l csak néhány m a r a d t f e n n . S o k társadalom­ n a k vegyes pásztor. anyagi vagyontár­ g y a k a t i n k á b b fel t u d n a k h a l m o z n i . Mivel a kertművelésből élő csoportok n e m vándorolnak. j u h o t .7 1 . A pásztortársadalmak elsősorban állattartásból élnek. a m e l y e t a m o d e r n i p a r i c i v i l i z á c i ó teremtett. Ország Ruanda Uganda Pásztor. FEJEZET g e l t e t n e k . i l l e t v e siva­ t a g o k b a n é s h e g y v i d é k e k e n t a l á l h a t ó k . ezért tagjaik r e n d s z e r i n t n e m h a l m o z n a k fel v a g y o n t á r g y a k a t .8 3 0.2. v a g y i s k i s f ö l d d a r a b o k a t m ű v e l t e k meg kezdetleges kapák és ásószerszámok segítségé­ vel. vala­ m i n t a v e r s e n y h e l y e t t a k o o p e r á c i ó k ö z p o n t i sze­ r e p e m i n d . a K ö z e l . n e m feltétlenül jelent „haladást". akár a vadászó-gyűjtögető közös­ ségek. A z efféle területek n e m k e d v e z n e k a földművelésnek. A pász­ tortársadalmak rendszerint az évszakok válto­ zásait követve vándorolnák k ü l ö n b ö z ő területek között. Ilyen társadalmak rendsze­ r i n t a d ú s fűvel b o r í t o t t t e r ü l e t e k e n . Nem ipari vagy tradicionális civilizációk Nagyjából időszámításunk előtt 6 0 0 0 . de a l k a l m a s a k k ü l ö n f é l e á l l a t o k t a r t á s á r a . b á r a h á b o r ú és a s z á m o t t e v ő a n y a g i é s h a t a l m i e g y e n l ő t l e n s é g e k h i á n y a .2.

iro­ d á k b a n és ü z l e t e k b e n d o l g o z i k (ez l á t h a t ó a 2.). E z z e l s z e m b e n a z ipa­ r o s o d o t t t á r s a d a l m a k e l s ő d l e g e s s a j á t o s s á g a az. vagyis olyan politikai közösségek. táblázatban).K e l e t e n t ú l i t e r ü l e t e k i g terjedt. h i s z e n a z o k t ö b b é . 2000-ben s z ü l e t e t t m e g . F é n y k o r á b a n . A legtöbb t r a d i c i o n á l i s á l l a m e g y ú t t a l b i r o d a ­ lom is volt: m á s n é p e k l e i g á z á s a és b e o l v a s z t á s a révén nőtt j e l e n t ő s m é r e t ű v é ( K a u t s k y 1 9 8 2 ) . Az emberek több mint 90 száza­ l é k a k i s e b b . A z e m b e r e k t ö b b s é g e m é g a l e g f e j l e t t e b b tra­ dicionális kezdetleges államokban is szintje mezőgazdasági mun­ k á t v é g z e t t . o. a n a p i t a l á l k o z á s o k j ó r é s z e n e m s z e m é l y e s is­ merősök. m i n t a tradicioná­ lis á l l a m o k k o r m á n y z a t i f o r m á i . ezeket a t á r s a d a l m a k a t g y a k r a n n e v e z i k civilizá­ cióknak. és bár E u r ó p á b ó l ered.A GLOBALIZÁCIÓ ES A VÁLTOZÓ VILAG A modern világ ipari társadalmai Mi okozhatta azoknak a társadalomtípusoknak a pusztulását. a h o l t ö b b a munkalehetőség. t ö b b n y i r e t e r m é k e n y folyó­ völgyekben. e g é s z e n a 20.n a g y o b b v á r o s o k b a n él. M i v e l i s m e r t é k a z írást és virágzásnak i n d u l t a t u d o m á n y .a m e l y e t n é h a „ m o d e r n " v a g y „fejlett" t á r s a d a ­ l o m n a k is n e v e z n e k . fejezetben. a m i l e h e t ő v é t e t t e a z egysé­ gesebb „nemzeti" közösség kialakulását.á z s i a i t é r s é g nagy részét. A K í n a i B i r o d a l o m k ö r ü l b e l ü l i.K e ­ leten alakultak ki. A legkorábbi t r a d i c i o n á l i s á l l a m o k a K ö z e l . Az iparosodott társadalmak egy m á s i k jellegzetes­ sége a politikai rendszerükkel kapcsolatos. m i n t a tradicionális civilizációk legné­ pesebb városi települései. h a n e m g y á r a k b a n . hogy a foglalkoztatott népesség t ú l n y o m ó része n e m a m e z ő g a z d a s á g b a n . „A v á r o s o k és a globalizáció" c í m ű r é s z b e n lesz szó ( 7 1 2 kahelyek keletkeznek. S z á m o s n a g y t r a d i c i o n á l i s á l l a m l é t e z e t t Mexikóban é s L a t i n .k e v é s b é ö n e l l á t ó f a l v a k b a n éltek. A nagyvárosokban a társadalmi élet a korábbinál személytelenebb. keztek. E z jellemezte p é l d á u l a t r a d i c i o n á l i s K í n á t és R ó ­ mát. a m a j á k é a Yucatán-félszigeten é s a z i n k á k é P e r u b a n . p é l d á u l a z az­ tékoké a m a i M e x i k ó t e r ü l e t é n .sok t e k i n t e t b e n egyértel­ m ű e n eltér a társadalmi r e n d b á r m e l y korábbi típusától. A t e c h n o l ó g i a i fejlettség v i s z o n y l a g csak kevesek számára tette lehetővé. Az iparosodott t á r s a d a l o m . a m e l y sokkal fejlettebb és erősebb. Az iparosodás révén gyorsult a közlekedés é s a k o m m u n i k á c i ó .2. hogy megszabaduljanak a földművelés fárasztó n a p i f e l a d a t a i t ó l . és ahol folyamatosan új mun­ Ezek a tanzániai maszáj harcosok is a világ alig n é h á n y f e n n m a r a d t p á s z t o r k o d ó népéhez t a r t o z n a k . század elejéig f e n n m a r a d t K í n a i B i r o d a l o m magában foglalta a h a t a l m a s k e l e t . A főbb városok sokkal na­ gyobbak. amelyeket n e m a tradicionális államokra jellem/ A n a g y v á r o s o k n a k az új g l o b á l i s r e n d b e n b e ­ t ö l t ö t t s z e r e p é r ő l a 21. . tagjaik k ö z t i g e n é l e s v a g y o n i é s h a t a l m i egyenlőtlenségek a l a k u l t a k ki. A t r a d i c i o n á l i s c i v i l i z á c i ó k b a n a p o l i t i k a i v e z e t ő k (a k i r á l y o k és császárok) csekély közvetlen befolyással bírtak alattvalóik többségének szokásaira és életmódjá­ ra. a m e l y e n a m a i K í n a t e r ü l el. a m ű v é s z e t . hatása m e s s z e túlterjedt e z e n a földrészen. 7 2 1 . az i d ő s z á m í t á s s z e r i n t i 1. a m e l y e k t ö r t é n e l m ü n k e t formál­ ták mintegy két évszázaddal ezelőttig? A válasz e g y e t l e n s z ó v a l az 1.A m e r i k á b a n . Az iparosodott társadalmak voltak az e l s ő nem­ zetállamok.e u r ó ­ pai Britanniától a K ö z e l . Gya­ korlatilag m i n d e n e m b e r életét befolyásolják a k i t e r j e d t s z e r v e z e t e k . szá­ zadban a R ó m a i B i r o d a l o m az é s z a k n y u g a t . h a n e m idegenek között történik. A t ö b b m i n t k é t é v e z r e d e n át. k i r á l y v a g y c s á ­ szár uralkodott f e l e t t ü k . p é l d á u l a n a g y v á l l a l a t o k és a kormányzati szervek. e b b e n a k o r b a n e r ő s ál­ lamok jöttek l é t r e a m a i I n d i a és P a k i s z t á n terü­ letén is. e. fejezetben is e m l í t e t t i p a r o ­ sodás: kialakult a n e m állati erőforrások (például a gőz vagy az elektromosság) felhasználására épülő gépi termelés.

o. A z e l s ő világ országai k ö z é E u r ó p a i p a r o s o d o t t á l l a m a i . a m i gyökere­ sen megváltoztatta a hadviselés módjait. i p a r o s o d o t t É s z a k k a l s z e m b e á l l í t v a c s o p o r t j u k a t összefogla­ lóan Délnek nevezik. C s a k n e m v a l a m e n n y i ide sorolt társadalom többpárti. m i l y e n s z e r e p e t j á t s z o t t a gyarma­ . Ausztrá­ l i á b a n é s Ú j . I l y e n n e m z e t á l l a m N a g y . a z e u r ó p a i a k k e r ü l t e k t ö b b s é g b e . h o g y az e l m ú l t k é t é v s z á z a d b a n a n y u g a t i élet­ m ó d l á t s z ó l a g e l l e n á l l á s n é l k ü l terjedt e l a z e g é s z világon. hogy a fejlődő országókat a h a r m a d i k v i l á g r é s z e k é n t e m l e g e t i k . A második többnyire kategóriába az ipari sorolható jóval társadalmak alacsonyabb fejlődés s z i n t j é n á l l n a k . e z e k e t a f e j l e t l e n e b b országo­ kat g y a k r a n n e v e z i k ö s s z e f o g l a l ó a n a fejlődő vi­ lágnak. így Ázsia. m i v e l o l y a n jogszabályokat alkothat. a z E g y e s ü l t Ál­ l a m o k . parlamentáris kormányzati rendszerű. A m á s o d i k világ társadalmai a korábbi kommu­ nista országok. Globális fejlődés A 1 7 . Ú j . G h á n a vagy A l g é r i a ) é s s o k d é l . h á r o m fő társadalom­ t í p u s s z e m b e á l l í t á s á b ó l . Az ipari t e c h n o l ó g i a alkalmazása természete­ s e n n e m k o r l á t o z ó d o t t a g a z d a s á g i fejlődés b é k é s folyamataira. a gyarmatosítás f o l y a m a t a átrajzolta a F ö l d t á r s a d a l m i és kultu­ rális t é r k é p é t . T a s m a n i a é s M e l a n é z i a ) . a p o l i t i k a i k o h é z i ó és a k a t o n a i f ö l é n y együtt v e z e t t e k oda.B r i t a n n i a is.gyarmatokat alapítottak sok olyan t e r ü l e t e n . a k á r c s a k a m a i világ s z i n t e ö s s z e s t ö b b i t á r s a d a l m a . B á r m á r a gyakorlatilag v a l a m e n n y i g y a r m a t kivívta függetlenségét. A g a z d a s á g i erő. amelyek a határokon be­ lül élő v a l a m e n n y i emberre kötelező érvényűek.Z é l a n d o n . a m e l y e t a z e l ő t t t r a d i c i o n á l i s társadal­ m a k u r a l t a k .a m e r i k a i ország ( p é l d á u l Bra­ zília. A z e l ő z ő f e j e z e t b e n ( 2 5 . a h o l c s a k k i s l é t s z á m ú va­ dászó-gyűjtögető k ö z ö s s é g e k éltek. k a t o n a i t ú l e r e j ü k fel­ használásával . a m e l y e k s o k k a l f e j l e t t e b b e k voltak. a h á r m a s tagolás születésekor még f e l h a s z n á l t á k k a t o n a i c é l o k r a is. továb­ b á Dél-Afrika é s J a p á n t a r t o z t a k (és t a r t o z n a k m a is).) m á r é r z é k e l t e t t e m . P e r u v a g y V e n e z u e l a ) . A modern gyártási módszereket már az iparosodás kezdeti szakaszától kezdve t o s í t á s a k á v é k e r e s k e d e l e m f e j l ő d é s é b e n . m i n t a n e m i p a r i k u l t ú r á k é . Gyakran hallhatjuk.ha kellett. s z á z a d t ó l k e z d v e a 2 0 . A „har­ m a d i k v i l á g " (Third World) k i f e j e z é s e r e d e t i l e g a 2 0 . G r ö n l a n d . század elején született. Afrika és Dél-Amerika nagy részén a helyi népesség maradt többségben.A m e r i k á b a n .Z é l a n d . s z á z a d elejéig a n y u ­ gati o r s z á g o k .ző bizonytalan határvidékek. Egyes t e r ü l e t e k e n . olyan fegyvereket é s k a t o n a i s z e r v e z e t t í p u s o k a t h o z o t t létre. p é l d á u l É s z a k . h a n e m pontosan megvont határvonalak választanak el egymástól. A u s z t r á l á z s i a (Auszt­ rália. K a n a d a . M i v e l e t á r s a d a l m a k j ó r é s z e a z E g y e s ü l t Á l l a m o k t ó l é s E u r ó p á t ó l dél­ re h e l y e z k e d i k el. A nemzetállam kormányzata jelentős hatalom­ m a l b í r a z á l l a m p o l g á r o k é l e t e fölött. az afrikai o r s z á g o k t ö b b s é g e ( p é l d á u l N i g é r i a . M á s h o l . I n d i a . n é h a a g a z d a g a b b . I l y e n t á r s a d a l o m K í n a . A z e l s ő c s o p o r t b a t a r t o z ó t á r s a d a l m a k (pél­ dául az Egyesült Államok) gyorsan iparosodtak.

hagyományosabb rendszereket.Á z s i á b a n .vagyis a nemzetállamok. K e l e t . a m e l y e k e l ő s z ö r a nyugati t á r s a d a l m a k b a n a l a k u l t a k ki .ó c e á n i t é r s é g b e n c s ö k k e n t . m á s o d i k és h a r m a d i k világ r a n g s o r o l á s a ér­ tékítéletet tükröz. L a t i n . A m á s o d i k világ tár­ sadalmai t e r v g a z d a s á g o k voltak. amelyek „elmaradtak" az iparosodottabb területektől.A m e r i k a és a k a r i b i t é r s é g egyes r é s z e i n is. S z i n g a p ú r é s Tajvan.e u r ó p a i o r s z á g o k b a n . h o g y az első. Nigéria. v a l a m i n t A f r i k á b a n é s L a t i n .Á z s i a . és a k i v é t e l e k . gyakran v é r e s a n t i k o l o n i a l i s t a h a r c o k eredményeként. M a l a j z i a és Szingapúr).. M á r a ez a v e r s e n ­ gés véget ért.A m e r i k á b a n kon­ centrálódnak. Zaire. A legszegényebb társadalmak némelyikében a körülmények n e m h o g y javultak volna. A d é l . semmi h a s z n a n e m m a r a d t . Például a szegénység mér­ t é k e D é l . fejezetben lesz szó. fordítanak.) A fő gazdasági tevékenység a mezőgazdaság marad. a h a r m a d i k p e d i g azt: „a legroszszabb". n é m e l y i k n e k s i k e r ü l t e l i n d í t a n i a a z i p a r o ­ sodás folyamatát. v a l a m i n t s o k afrikai ország is (köztük Kenya. p é l d á u l a k e l e t . k ö z é j ü k t a r t o z i k a latin­ amerikai Brazília és M e x i k ó . B á r e t á r s a d a l m a k b a n a l a k o s s á g nagy része m é g m i n d i g falusias t e r ü l e t e k e n él.N é ­ metország és M a g y a r o r s z á g .e u r ó p a i á l l a m o k . h a n e m többnyire a nyugati indusztr i a l i z m u s s a l é r i n t k e z v e a l a k u l t a k ki. „Globális egyenlőtlenség" című fejezetben.t a n k ö n y v e k b e n ma is talál­ kozhatunk n é h a a h á r o m világ s z é t v á l a s z t á s á v a l . gyakran nagyobb összegűek. k ö z ­ tük Kína is egyre i n k á b b elfogadják a k a p i t a l i s t a gazdaságot. h u s z o n ö t . bár e régiók között azért lényeges különbségek vannak. D é l . h a n e m a világpiacokon értékesítik. és ö s s z e o m l o t t a k o m m u n i z m u s a v o l t S z o v j e t ­ unióban és a k e l e t . M i u t á n b e f e j e z ő d ö t t a h i d e g h á b o r ú . a j ó l é t i e l l á t á s o k r a és az o k t a t á s r a Újonnan iparosodó országok B á r a h a r m a d i k világ o r s z á g a i n a k t ö b b s é g e m e s z sze elmarad fejlettségben a nyugati társadalmak­ tól. míg Brazília 1 8 2 2 . t é k e D é l . ( A f e j l ő d ő világ v á r o s a i n a k gyarapodásáról a 21. J e l e n t ő s e n növekedett a szegénység mér­ s o k h e l y e n m o s t zajlik a n a g y v á r o s o k gyors kiala­ k u l á s á n a k f o l y a m a t a . például 1 8 0 4 j a n u á r j á b a n H a i t i lett a z e l s ő auto­ nóm fekete köztársaság.e u r ó p a i országok. A fejlődő világ l e g t ö b b n e m z e t e azon­ ban csak a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú u t á n vált füg­ getlenné. / A g l o b á l i s s z e g é n y s é g r e m é g v i s s z a t é r e k a 11.á z s i a i á l l a m o k gazdasá­ gának növekedési üteme sokszorosa a Nyugat iparosodott országaiban megfigyelhetőnek.A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG fennálló S z o v j e t u n i ó és a k e l e t . a fekete-afrikai n e m z e t e k k ö r é b e n vi­ szont növekedett az elmúlt évtizedben: az 1990es évek során e régió lakosai k ö r é b e n 2 4 1 millió­ ról 3 1 5 millióra nőtt azoknak a száma. A ka­ matok. m á s f e l ő l a n y u g a t i k a p i t a l i s t a társadal­ mak és J a p á n k ö z ö t t a l a k u l t ki. M i n t e g y h e t v e n é v e n át a világ történelmét m e g h a t á r o z t a az a g l o b á l i s v e r s e n y . a m e l y e k k e v é s teret e n g e d t e k a m a g á n t u l a j d o n n a k és a v e r s e n g ő gazdasági v á l l a l k o z á s o k n a k . P o l i t i k a i r e n d s z e r ü k m o d e l l j é ü l olyan rendszerek s z o l g á l n a k .b e n n y e r t é k el szabadságukat. illetve a kelet-ázsiai H o n g k o n g . a m e l y alá­ ásta a korábbi. P é l d a k é n t h o z h a t ó fel I n d i a .a világ o r s z á g a i n a k j e l l e m z é s é b e n . A fejlődő országok n e m pusztán olyan társadal­ mak.és K e l e t . amely egyfelől a S z o v j e t u n i ó és a k e l e t . Bár a fejlődő o r s z á g o k k ö z é t a r t o z h a t n a k tradi­ cionális é l e t m ó d o t folytató n é p e k . A világ s z e g é n y e i f ő k é n t D é l . T a n z á n i a és A l g é r i a ) . L e n g y e l o r s z á g . 1 9 6 8 b a n m é g e g y e t l e n f e j l ő d ő ország s e m s z e r e p e l t a világ e l s ő h a r m i n c e x p o r t ő r e k ö z ö t t . U g y a n a k k o r e z e k e t az országokat e g y p á r t r e n d s z e r j e l l e m e z t e : a k o m ­ munista párt u r a l t a m i n d a p o l i t i k a i .h a v o l t v a l a h a egy­ általán . d e a t e r m é s t m a m á r g y a k r a n n e m h e l y i fogyasz­ tásra szánják. S z i n t é n e t a g o l á s e l l e n szól. A f r i k á b a n és D é l . Ezeket újonnan iparosodó o r s z á g o k n a k is n e v e z i k . Kö­ zel e g y m i l l i á r d e m b e r n a p i 1 d o l l á r n á l k e v e s e b b p é n z b ő l él. Bár a s z o c i o l ó g i a .a m e r i k a i s p a n y o l gyarmatok 1 8 1 0 . akik napi 1 dollárnál kevesebb p é n z b ő l é l n e k (World B a n k 2 0 0 4 ) .Á z s i á b a n és a c s e n d e s . A fejlődő világ A harmadik világ t á r s a d a l m a i n a k t ö b b s é g e a gyar­ mati uralom alól f e l s z a b a d u l t t e r ü l e t e k e n talál­ ható . köztük C s e h s z l o v á k i a . egy sor más ázsiai ország ( p é l d á u l B u r m a .Ázsiában. e z e k n a g y o n különböznek a h a g y o m á n y o s t á r s a d a l m a k ko­ rábbi formáitól. a m e l y b e n a z „ e l s ő " azt j e l e n ­ ti: „a legjobb". m i n t a m e n n y i t a kormányzatok az e g é s z s é g ü g y r e . gyakor­ latilag e l t ű n t a m á s o d i k világ.b e n s z a k a d t ki a p o r t u g á l b i r o ­ dalomból.A m e r i k á b a n . P é l ­ dául n e m l é t e z i k m á r a s z o c i a l i s t a és k o m m u n i s ­ ta országok m á s o d i k világa. amelyeket külföldi hitelezőktől felvett k ö l c s ö n ö k után kell fizetniük. A z ú j o n n a n iparosodó országok közül a legsikere­ s e b b e k . h a n e m inkább romlottak az elmúlt n é h á n y évben.K o r e a . A világ l e g s z e g é n y e b b o r s z á g a i k ö z ü l s o k a t s ú l y o s a d ó s s á g v á l s á g is sújt. m i n d a gaz­ dasági r e n d s z e r t . Néhány gyarmati terület k o r á n f ü g g e t l e n n é vált.

kevesen dolgoz­ nak a mezőgazdaságban Jelentős. mennyiben alapstruk­ kell. de a gazdasági rendszer tervutasításos A népesség kis része dolgozik á mezőgazdaságban. Brazília és Mexikó Második világbeli társadalom • A 20. és hogy u g y a n a z az e m b e r lép b e l e kétszer. m i n t az Egyesült Államok. H a e z így v a n . mások tervgazdaságok Elkülönült politikai közösség vagy nemzetállam: ide tartozik például Kína. dönthessük. S z i n g a p ú r Délkelet-Ázsia p o n t j á v á vált. a m e l y n e k részesedése a globális acélgyártásból jelentősen c s ö k k e n t az elmúlt h a r m i n c évben. kevesen dolgoznak falusi gazdaságokban Nagyok az osztályok közötti egyenlőtlenségek. h a j ó é p í t ő é s e l e k t r o n i k a i iparágai a világ é l v o n a l á b a tartoznak. de a társadalmi és politikai változások hatására az első világbeli társadalmak modellje szerint elkezdtek átalakulni szabad vállalkozásra épülő gazdasági rendszerekké A népesség nagy része a mezőgazdaságban dolgozik. h i s z e n a víz továbbfolyt. a legtöbben ki­ sebb-nagyobb városokban élnek Fennmaradnak a jelentős osztályok közötti különbségek Elkülönült politikai közösség vac)y nemzetállam 1989-ig ide t a r t o z o t t a Szovjetunió és Kelet-Európa. az első világbeli társadalmakban kialakultaknál élesebb osztá­ lyok közötti egyenlőtlenségek Az átlagos egy főre j u t ó jövedelem jóval kisebb. vizsgált Tisztáznunk hogy m i l y e n mértékig változtak az adott társadalom alapintézményei időszakban. az afrikai és dél-amerikai nemzetek többsége Korábbi fejlődő társadalom. M i n d e n n a p e g y ú j n a p . Elég f o l y t o n o s s á g f e d e z h e t ő fel a f o l y ó a l a k j á b a n vagy f o r m á j á b a n é s a l á b á t b e n e d v e s í t ő e m b e r fizikai f e l é p í t é s é b e n . hagyományos termelési módszerekkel / Egyes mezőgazdasági termékeket a világpiacokon értékesítenek Néhány országban kialakult a szabad vállalkozás rendszere. é s m i n d e n pil­ l a n a t a z i d ő e g y ú j v i l l a n á s a . és m a g a az e m b e r i s m e g v á l t o z o t t é s z r e v é t l e n . pénzügyi és kereskedelmi köz­ T a j v a n p e d i g a g é p g y á r t á s b a n és mert bizonyos értelemben m i n d e n szakadatlanul v á l t o z i k . táblázat A modern világ társadalmai Típus Első világbeli társadalom Fennállásának időszaka A 18. m i a j e l e n t ő s vál­ tozás. ) TÁRSADALMI VÁLTOZÁS A fejezet e l e j é n e l m o n d t a m . Dél-Korea. h o g y a m o d e r n vi­ lágot m é g a k ö z e l m ú l t é t ó l is j e l e n t ő s e n e l t é r ő életmódok és társadalmi intézmények jellemzik. túrája akkor meg kell egy egy adott a mutatnunk. századtól (harmadik világbeli (többnyire gyarmatosított társadalom) területként) máig Újonnan iparosodó ország Az 1970-es évektől máig évvel később viszont Dél-Korea bekerült az első tizenöt közé. h o g y azt m o n d h a s s u k : m i n d k e t t ő „ u g y a n a z " m a r a d a vál­ t o z á s o k s o r á n . FEJEZET 2. h o g y a z e m b e r n e m l é p h e t k é t s z e r u g y a n a b b a a f o l y ó b a : m á s o d s z o r r a a fo­ lyó más. századtól máig Jellemzői Alapja az ipari termelés és általában a szabad vállalkozás A legtöbb ember kisebb-nagyobb városokban él. N e m c s a k a belföldi növekedést. h o g y a folyó u g y a n a z . táblázat ö s s z e g z i . bár kevésbé hangsúlyo­ sak. Ausztrália és Új-Zéland Alapja az ipar. Tajvan. század elejétől (az 1917-es orosz forradalmat követően) az 1990-es évek elejéig Fejlődő társadalom A 18. Japán. (A m a i világ t á r s a d a l o m t í p u s a i t a 2. Dél-Korea előre­ tört a z a c é l t e r m e l é s b e n . a k k o r h o g y a n ma­ g y a r á z h a t n á a s z o c i o l ó g u s a z e m b e r i é l e t e t átfor­ máló változási folyamatokat? az elektronikában tölt be fontos szerepet. Szingapúr. amely ma már az ipari termelésre és általá­ ban a szabad vállalkozásra épül Az emberek többsége kisebb-nagyobb városokban él. M i n d ­ ezek a változások közvetlenül hatottak az olyan országokra. mint a tradicionális társadalmakban Elkülönült politikai közösség vagy nemzetállam: ide tartoznak például a nyugati országok. A kelet-ázsiai újonnan iparosodó országok­ b a n máig a legstabilabb a gazdasági növekedés üteme. India. H é r a k l e i t o s z görög filozófus r á m u t a t o t t . N e h é z meghatározni. el­ módosult tárgy v a g y egy helyzet időszakban. mint az első világbeli társadalmakban Ide tartozik Hongkong. m e n n y i r e és m i b e n változott meg a . mi a társadalmi változás. B á r e z a meg­ figyelés bizonyos értelemben helytálló.2.3.3. rend-^ s z e r i n t azt m o n d h a t n á n k . i l l e t v e s z e m é l y i s é g é b e n . h a n e m a külföldi befektetést is ösztönzik. H a m e g a k a r j u k h a t á r o z n i .

hiszen barátságtalan környe­ . ezáltal fejlődését ők maguk is aktívan elősegít­ hetik. m e r t a h á b o r ú és m á s e s e m é n y e k megingatták a n n a k Indiában kialakí­ tott g y a r m a t i i n t é z m é n y e i t . geket tud nagyszabású politikai céljainak meg­ nyerni vagy gyökeresen megváltoztatja a fennálló szemléletmódot. . hogy van t ö r t é n e l m ü k . o . akkor valósíthatja m e g elképzeléseit. a m e l y m a g y a r á z a t o t a d h a t n a a z e m b e r társadalmi f e j l ő d é s é n e k s o k f é l e s z a k a s z á r a a va­ dászó-gyűjtögető és p á s z t o r t á r s a d a l m a k t ó l a tra­ dicionális c i v i l i z á c i ó k o n át a m a i i g e n ö s s z e t e t t társadalmi r e n d s z e r e k i g . m i n t N e w t o n . Ez leginkább szél­ sőséges amikor környezeti az emberek feltételek között az látható. m i n t Jézus. különösen fontos k u l t u r á l i s t é n y e z ő a k o m m u n i ­ kációs rendszerek m i l y e n s é g e . A vallás konzervatív vagy m e g ú j í t ó e r ő e g y a r á n t lehet a t á r s a d a l m i é l e t b e n ( l á s d a 14. ) . kiterjedt s z e r v e z e t e k j ö h e t ­ tek létre. a k k o r n y i l v á n egy c s e k é l y j e l e n t ő s é g ű poli­ Kulturális tényezők A társadalmi v á l t o z á s t i n d í t ó h a t ó e r ő k k ö z ü l az elsőt a kulturális t é n y e z ő k alkotják: a v a l l á s . U g y a n a k k o r azt i s fel k e l l t á r n u n k . hogy társadalmuk bizonyos fejlődési utat jár be. a m e l y m a g y a r á z z a a t á r s a d a l m i változás t e r m é s z e t é t . v a g y a t u d o m á n y és a filozófia o l y a n m e g ­ határozó alakjaira. Az alaszkaiak a rövid nyári időszakot kivéve több időt töltenek fedél alatt és k ö r ü l t e k i n t ő e n tervezik szabadtéri tevékenységeiket. A szociológia klasszikusa. A változások j e l l e g é t és ü t e m é t is b e f o l y á s o l ó . a m á s o d i k világháborút k ö v e t ő időszak­ b a n volt India híres pacifista vezetője. e z é r t a z itt é l ő k t á r s a s é l e t e e l t é r ő mintákat követ. Ugyanezt m o n d h a t j u k M a h á t m á Gandhiról. Az írás felfedezé­ se például s o k f é l e k é p p e n b e f o l y á s o l t a a t á r s a d a l ­ mi változásokat.és s z o k á s r e n d s z e r e a t r a d i c i o n á l i s értékekhez és r í t u s o k h o z v a l ó r a g a s z k o d á s t hir­ detve fékezi a v á l t o z á s o k a t . így p o n t o s a b b a n l e h e t e t t e l l e n ő r i z n i az anyagi forrásokat. Egy-egy s z e m é l y óriá­ si h a t á s t g y a k o r o l t a v i l á g t ö r t é n e l e m b i z o n y o s . m i n t a szubtrópusi területek lakói. D e n i n c s o l y a n e g y t é n y e z ő s elmélet.^ k o r s z a k a i r a é s v o n a t k o z á s a i r a . Egyes vallások hit. mert az ország súlyos feszültségeket és válságo­ kat é l t át. G a n d h i azért tudta biztosítani hazájának a Nagy-Britan­ niától való függetlenséget. A nagy v a l l á s i r e n d s z e r e k ( p é l d á u l a k e r e s z t é n y ­ ség é s a z i s z l á m ) m i n t e g y k é t e z e r é v v e l e z e l ő t t született e s z m é k e t é s r í t u s o k a t ő r i z n e k . így t u d a t o s u l b e n n ü k . H a e z e k a f e l t é t e l e k n e m á l l t a k v o l n a f e n n . A kulturális tényezők sorában meg kell említe­ n ü n k a vezetők s z e r e p é t i s . L e h e t ő v é t e t t e n y i l v á n t a r t á s o k bevezetését. A t ö r t é n e l e m m e g é r t é s e révén kialakulhat a z e m b e r e k b e n a n n a k t u d a t a . m e r t e h h e z m é r h e t j ü k a változásokat. Felboríthatja a korábban k i a l a k í t o t t r e n d e t az a vezető. m i n t a régi tradicionális t á r s a d a l m a k é . M a x W e b e r is vizsgálta a karizmatikus v e z e t ő szerepét a társadalmi változásban. aki később. A sarkvidékeken élők nyilvánvalóan m á s szokások és h a g y o m á n y o k szerint élnek. h o g y a v a l l á s o s meg­ győződés gyakran a t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k e l ő ­ mozdítója. E n n e k ellenére a m o d e r n t á r s a d a l m a k i n t é z m é n y e i ál­ talában s o k k a l g y o r s a b b a n v á l t o z n a k . fejezetben i s m e r t e t e m ( 4 2 5 . E z e n k í v ü l az í r á s n a k k ö s z ö n h e t ő e n az emberek ú j m ó d o n é r z é k e l t é k m ú l t . M é g n a p j a i n k g y o r s a n v á l t o z ó vilá­ gában is f e l f e d e z h e t ő f o l y t o n o s s á g a r é g m ú l t t a l . R á m u t a t h a t u n k azon­ ban három fő t é n y e z ő r e . U g y a n a k k o r egy s z e m é l y c s a k a k k o r v á l h a t ve­ zetővé. A fizikai környezet M á s o d s z o r : a f i z i k a i k ö r n y e z e t is h a t a t á r s a d a l ­ mi szerveződés alakulására. A d o l f Hitler például az 1930-as évek Németországában részben azért ragadhatta m a g á h o z a hatalmat. zetben élnek. aki töme­ A változásra ható tényezők A t á r s a d a l o m e l m é l e t b e n az e l m ú l t k é t é v s z á z a d során i g y e k e z t e k k i d o l g o z n i egy á l t a l á n o s érvé­ nyű e l m é l e t e t ..A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG rendszer. Itt g o n d o l h a t u n k olyan vallási vezetőkre. modern társadalomban" című fejezetet). Alaszkában hideg és h o s s z ú a t é l . időjárási szükségképp k ö r ü l m é n y e k n e k megfelelően szervezik az éle­ tüket. a fizikai k ö r n y e z e t és a p o l i t i k a i szer­ veződés. m i n t J u l i u s C a e ­ sar. M a x W e b e r a z o n b a n arra is felhívja a figyelmet. olyan jelen­ tős p o l i t i k a i é s k a t o n a i v e z e t ő k r e .Yallás a tikai csoport j e l e n t é k t e l e n vezetője maradt volna. j e l e n é s j ö v ő kapcsolatát. a kommunikációs r e n d s z e r e k és a v e z e t ő k h a t á s a i . m i n t a sokkal e n y h é b b mediter­ rán éghajlatú országok lakóié. a m e l y e k m i n d v é g i g h a ­ tottak a t á r s a d a l m i v á l t o z á s r a : e z e k a k u l t u r á l i s tényezők. • Webernek a vezető szerepéről kialakított elkép­ z e l é s é t a 14. Az í r á s t u d ó t á r s a d a l m a k r e n d e l k e z ­ nek a múlt k r ó n i k á i v a l . ha e h h e z kedvezőek a társadalmi feltételek. h o g y mi maradt változatlan.

j á r h a t a t l a n d z s u n g e l e k vagy sivata­ gok miatt elszigetelődnek. kormányzatok. Ugyanakkor a környezet n e m gyakorol jelentős k ö z v e t l e n h a t á s t a t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k r a . De a t e r m e l é s s z i n t j e és a k a t o n a i e r ő között megint csak meglehetősen közvetett a kapcsolat. Egy uralkodó például akkor is az erős hadsereg k i a l a k í t á s a m e l l e t t d ö n t h e t . E z igaz p é l d á u l az Alaszkában élőkre.g y ű j t ö g e t ő társadal­ makban e n n e k csekély a szerepe. Vi­ szonylag barátságtalan vidékek lakói is jelentős t e r m e l é s i b á z i s t a l a k í t h a t n a k ki. m e r t az e g é s z k o n t i n e n s e n alig v o l t r e n d s z e r e s m ű v e l é s r e fog­ ható földterület vagy olyan háziasítható állat. földes­ urak. K e v é s b é s z é l s ő s é g e s fizikai f e l t é t e l e k i s h a t á s ­ sal l e h e t n e k a t á r s a d a l m a k r a . m é g s e m t é r t e k át a p á s z t o r k o d á s r a vagy a m e z ő g a z d a s á g i t e r m e l é s r e . h o g y India f e l s z a b a d u l t a b r i t u i l o m alól. A u s z t r á l i a b e n n ­ szülött lakossága például azért maradt meg a A társadalmi változásokat A jelentős mértékben v a d á s z a t és a gyűjtögetés m e l l e t t . m e g h a t á r o z ó h a r m a d i k t é n y e z ő a p o l i t i k a i szer­ veződés típusa. A világ l e g k o r á b b i c i v i l i z á c i ó i j o b b á r a o l y a n t e r ü l e t e k e n s z ü l e t t e k . például folyók torkolatvidékén.g y ű j t ö g e t ő kultúrák gyakran roppant termékeny területeken a l a k u l t a k ki. a m e l y alapját képezhette volna a pásztorkodásn a k . h a e z z e l a lakosság Politikai szerveződés . Minden más társadalomtípus f e j l ő d é s i útját a z o n b a n e r ő t e l j e s e n b e f o l y á s o l j á k e l k ü l ö n ü l t p o l i t i k a i c s e l e k v ő k : f ő n ö k ö k . a z a p a r t h e i d i d e j é n Dél-Afrika). Nagy-Britanniáé vagy S v é d o r s z á g é ) d e m o k r a t i k u s a b b . m á s o k é (például az Egyesült Államoké. a m e l y e k h e g y l á n c o k . F o n ­ tos s z e r e p e t j á t s z a n a k az ú t v i s z o n y o k vagy a t e n ­ ger k ö z e l s é g e is: a z o k a t á r s a d a l m a k . aki itt egy indiai bankjegyen l á t h a t ó . gyakran hosszú időn keresztül viszonylag változatlanok maradnak. M a r x nézeteivel e l l e n t é t b e n a p o l i t i k a i s z e r v e z e t e k b e n n e m egy­ szerűen a gazdasági alap tükröződik: hasonló t e r m e l é s i r e n d s z e r ű t á r s a d a l m a k p o l i t i k a i rend-' s z e r e e g é s z e n e l t é r ő l e h e t . jelei ős szerepet j á t s z o t t a b b a n . A k a t o n a i e r ő a l e g t ö b b t r a d i c i o n á l i s á l l a m ki­ a l a k u l á s á b a n a l a p v e t ő s z e r e p e t j á t s z o t t . E z z e l s z e m b e n a v a d á s z ó . a h o l k i v é t e l e s e n jó volt a termőföld.G a n d h i . P é l d á u l a z i p a r i ka­ pitalizmusra é p ü l ő egyes társadalmak politikai rendszere autoritárius (ilyen volt a n á c i Német­ ország.é s é r c ­ forrásokat. é s meg­ határozta fennmaradásukat vagy terjeszkedésü­ ket is. v a d á s z ó . akik a k e m é n y környeze­ t i f e l t é t e l e k e l l e n é r e fel t u d t a k t á r n i olaj. hiszen nincs a k ö z ö s s é g m o z g ó s í t á s á r a k é p e s e l k ü l ö n ü l t po­ litikai szervezet. királyok.

így p é l d á u l egy kórház tervrajza e l s ő s o r b a n n e m v a l a m i f é l e tra­ dicionális ízlést fejez ki. mivel a terme­ l é s s z a k a d a t l a n b ő v í t é s e és a v a g y o n á l l a n d ó a n növekvő fölhalmozása jellemzi. mégis túlterjed a gazdasági szférán. 11. m i n t a m á s t ö r t é n e l m i k o r s z a k o k t á r s a d a l m i változásait m a g y a r á z ó t é n y e z ő k . a z z a l a k ü l ö n b ­ séggel. főként I m m á n u e l Wallerstein világrend­ s z e r . Politikai hatások Az újkori változásokat meghatározó harmadik a l a p v e t ő t é n y e z ő a p o l i t i k a i f e j l e m é n y e k b e n ke­ resendő. Nagy­ részt az e l m ú l t k é t . m a egy ha­ s o n l ó t u d á s ú gép n e m c s a k s o k k a l k i s e b b . v a g y o n u k n ö v e l é s é r e és a v e r s e n y ­ t á r s a k felett aratott k a t o n a i g y ő z e l e m r e t ö r e k e d ­ tek. A m o d e r n v i l á g b a n l e j á t s z ó d ó v á l t o z á s i folya­ matokra nemcsak a gondolkodásmód átalakulása hat . szokásos Változások a modern időszakban Mivel m a g y a r á z h a t ó . s z ü k s é g l e t e k e l l á t á s á r a é p ü l t . A k a p i t a l i s t a fejlő­ d é s v i s z o n t a t e r m e l é s i t e c h n o l ó g i a á l l a n d ó meg­ ú j í t á s á r a sarkall. M á r n e m tekintjük a s z o k á s o k a t és h a g y o m á n y o k a t k ö v e ­ tendőnek c s a k azért. A modern iparban a technológiai innováció ü t e m e jóval gyorsabb. h a n e m azt a törekvést. B á r N y u g a t r ó l e r e d n e k . o. Az elmúlt két-három évszázad során a v á l t o z á s o k e g y i k m o t o r j a a n e m z e t e k e g y m á s el­ l e n i k ü z d e l m e volt. m i k ö z b e n a n é p e s s é g t ö b b s é g e s z á m á r a a z élet n e m s o k a t v á l t o z o t t .). így e l ő s e g í t i k a vál­ tozást a világ l e g t ö b b t á j é k á n . m i n t a gazdasági rendszerek bármely korábbi típusában. A tradicionális termelési rendszerekben a termelés szintje nem­ igen változott. korábbi termelési rendszerekről. h i s z e n a tradicionális. és e b b e n a f o l y a m a t b a n egyre nagyobb szerepet játszik a tudomány. E z e k a z e s z m é k n e m k ö t h e t ő k a hagyományhoz.3 2 3 . k é s ő b b p e d i g fia. K i m Dzsongil v e z e t é s e alatt. a m e l y e k a t á r s a d a l m i és p o l i t i k a i v á l t o ­ zás folyamatait i n d í t o t t á k el. fejezet­ ben.koránt­ sem m e g l e p ő m ó d o n . m i n t az ö n m e g v a l ó s í t á s . mégis k ö n n y ű rámu­ tatni n é h á n y f o n t o s t é n y e z ő r e . a m o d e r n t á r s a d a l m a k ­ ban az é l e t m ó d egyre i n k á b b „ r a c i o n á l i s " meg­ alapozottságú kell h o g y l e g y e n .u g y a n ú g y k a t e g o r i z á l h a ­ tók. s o k k a l i n k á b b arra ö s z t ö n ö z n e k . A tradicionális társadalmakban a politikai változások rendszerint csak az eliteket érintették. A k o m m u n i k á c i ó efféle elekt­ ronikus formái politikai változásokat is eredmé­ n y e z t e k az u t ó b b i é v e k b e n . v i l á g n é z e t ü n k e t is f o r m á l j á k . az e g y e n l ő s é g és a d e m o k r a t i k u s rész­ vétel. és f o r r a d a l m a k a t is eredményeztek. h o g y a z e l m ú l t k é t évszá­ zad során. M o n d j u k az állam élén az egyik arisztokratacsa­ Gazdasági hatások Ezek közül a l e g n a g y o b b h a t á s ú az i p a r i kapita­ lizmus. a m o d e r n i t á s k o r á b a n a t á r s a d a l m i változások h i h e t e t l e n m é r t é k b e n f e l g y o r s u l t a k ? Ez nagyon összetett kérdés. h o g y itt a fizikai k ö r n y e z e t h a t á s a i t b e l e ­ foglalhatjuk a g a z d a s á g i t é n y e z ő k k i e m e l k e d ő e n fontos c s o p o r t j á b a .e l m é l e t é n e k tárgyalásakor ( 3 2 2 . E l l e n k e z ő l e g . P é l d á u l a t u d o m á n y o s . / A gazdasági tényezők társadalmi változásra gyakorolt h a t á s á r a m é g v i s s z a t é r e k a.t e c h n o l ó g i a i fejlődés r é v é n j ö h e t ­ tek létre a m o d e r n k o m m u n i k á c i ó s eszközök: a r á d i ó és a t e l e v í z i ó . a sza­ badság. a t é v é és m á s elektronikus m é d i u m o k ma már gondolkodásun­ kat. h a n e m egy m a r o k n y i e l e m e t m a g á b a n foglaló i n t e g r á l t áramkör is elegendő hozzá. A t u d o m á n y és t e c h n o l ó g i a é l e t m ó d u n k r a gya­ korolt hatását többnyire gazdasági t é n y e z ő k ha­ tározták meg. a m e l y e k . m e r t m ö g ö t t ü k áll a t r a d í c i ó tekintélye.ez t ö r t é n t É s z a k K o r e á b a n K i m I r S z e n .h á r o m é v s z á z a d t e r m é k e i az olyan e s z m é n y e k .A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG nagy r é s z é t n y o m o r b a d ö n t i . a h o l a p o l i t i k a i v e z e t ő k és k o r m á n y t i s z t v i s e l ő k .e s z m é i n k tartalma is m e g v á l t o z o t t . a m e l y n e k s o r á n h a t a l m u k ki­ t e r j e s z t é s é r e . lődését! Az utóbbi évtizedekben a számítógépek teljesítménye több ezerszeresére növekedett. hogy az é p ü l e t m i n é l j o b b a n szolgálja a céljait. hogy jobb sorsra t ö r e k e d v e ö r ö k k é v á l t o z t a s s u n k életmódunkon. Más a helyzet a modern politikai rendszerekben. A k a p i t a l i z m u s a l a p v e t ő e n k ü l ö n b ö z i k a l á d o t felváltotta egy m á s i k . Az 1960-as évek nagyszámítógépe ezernyi egyen­ k é n t ö s s z e k ö t ö t t c s a t l a k o z ó b ó l állt. vagyis a b e t e g e k h a t é k o n y á p o l á s á t . m a m á r az egész világon elfogadottak. N é z z ü k c s a k a z i n f o r m á c i ó t e c h n o l ó g i a m a i fej­ Kulturális hatások A modern korban a társadalmi változás folyama­ taira ható k u l t u r á l i s t é n y e z ő k k ö z ü l a t u d o m á n y fejlődése és a gondolkodás szekularizálódása egyaránt h o z z á j á r u l t a m o d e r n s z e m l é l e t kritikai é s innovatív j e l l e g é n e k k i a l a k u l á s á h o z . A t u d o m á n y és a t e c h n o l ó g i a is k ö l c s ö n h a t á s b a n áll a p o l i t i k a i és k u l t u r á l i s t é n y e z ő k k e l . A r á d i ó .

a m e l y a drótokon és vezetékeken mecha­ nikus (crossbar) kapcsolószerkezet segítségével t o v á b b í t o t t a n a l ó g j e l e k r e é p ü l t .b e n m á r egyetlen ó c e á n t átszelő v e z e t é k i s m i n t e g y 6 0 0 0 0 0 i l y e n h a n g u t a t hor­ d o z o t t ( H e l d e t al. E k o m m u n i k á c i ó s r e n d s z e r e k ó r i á s i h a t á s t gya­ k o r o l t a k . e z é r t az e g y é n e k .h á r o m év­ s z á z a d s o r á n l e g a l á b b a n n y i r a h a t o t t a k a gazda­ sági v á l t o z á s o k r a . Mindenekelőtt azoknak az információs és k o m m u n i k á c i ó s tech­ nológiáknak a fejlődése hajtotta előre. ame­ l y e k kiterjedt t e v é k e n y s é g e áttöri a n e m z e t i h a t á ­ rokat. m é g s e m n e h é z k i e m e l n i n é h á n y t é n y e z ő t . m i n d nemzetközi szinten sokkal nagyobb mértékű változásokat idéznek elő a társadalom­ ban. Mivel magyarázható a globalizáció erősödése? Korábban már megállapítottam. században a két világhábo­ r ú h a t á s a volt r e n d k í v ü l m é l y r e h a t ó : s o k ország s z i n t e t e l j e s e n r o m b a dőlt. A l e g f e j l e t t e b b t á v k ö z l é s i infrastruktú­ rával b í r ó o r s z á g o k b a n a z o t t h o n o k a t é s a z iro- . A hagyományos telefonos kommuni­ kációt. V e g y ü n k egy e g y s z e r ű p é l d á t ! A leg­ u t ó b b i l a b d a r ú g ó v i l á g b a j n o k s á g i d e j é n a globá­ lis t é v é h á l ó z a t o k n a k k ö s z ö n h e t ő e n egy-egy mér­ k ő z é s t t ö b b m i l l i á r d e m b e r l á t h a t o t t világszerte. B á r a g a z d a s á g i e r ő k a g l o b a l i z á c i ó s z e r v e s ré­ szét alkotják. M a egy t ö b b m i n t 2 0 0 m ű h o l d ­ b ó l á l l ó h á l ó z a t segíti az i n f o r m á c i ó k á t v i t e l é t a F ö l d k ü l ö n b ö z ő pontjai között. k u l t u r á l i s é s gazdasági tényezők eredőjeként j ö n létre. Van. a k i n a g y s z e r e p e t tulajdonít a transznacionális vállalatoknak. M í g a z 1 9 5 0 .k ö z t ü k N a g y .j e l e n t ő s b e l s ő válto­ zásokon m e n t e k keresztül. A p o l i t i k a i d ö n t é s e k m i n d egy-egy o r s z á g o n belül. A 17. az üzleti életben és a m é d i á b a n . A k a t o n a i e r ő és a h á b o r ú s z i n t é n r e n d k í v ü l fontos szerepet játszanak. és a m á s o d i k világ­ háború utáni újjáépítés több helyen . A kormányzatok napjainkban fontos szerepet játszanak a gazdasági növekedés serken­ t é s é b e n (vagy o l y k o r a f é k e z é s é b e n ) . 1 9 9 9 ) . századtól kezdve a nyugati nemzetek katonai erejük révén a Föld m i n d e n táján érvényesíthették befolyásukat. Egy évtizede még v i s z o n y l a g i s m e r e t l e n v o l t ez a szó. M á s o k rámutatnak a globális pénzügyi piacok elektro­ n i k u s i n t e g r á c i ó j á r a és a g l o b á l i s t ő k e m o z g á s o k ó r i á s i t ö m e g é r e . A h í r k ö z l é s i m ű h o l d a k e l t e r j e d é s e a z 1 9 6 0 .e s é v e k b e n lefek­ tetett e l s ő t r a n s z a t l a n t i v e z e t é k e k c s a k k e v e s e b b mint száz hangtovábbítási útvonalat foglaltak magukban. A globalizációt gyakran kizárólag gazdasági je­ l e n s é g k é n t m u t a t j á k b e . h o g y egyre i n k á b b egy k ö z ö s v i l á g b a n é l ü n k .2. FEJEZET tevékenysége állandóan kihat a tömegek életé­ re.jelentős intézményi á t a l a k í t á s o k k a l járt együtt.a s é v e k t ő l k e z d v e s z i n t é n je­ lentős m o z z a n a t volt a n e m z e t k ö z i kommuniká­ c i ó b ő v ü l é s é b e n . a s z á l o p t i k á s k á b e l e k k i f e j l e s z t é s e n a g y m é r t é k b e n b ő v í t e t t e a z átviteli c s a t o r n á k s z á m á t . M e g i n t m á s o k arra h í v j á k fel a figyelmet. ez biztosította a nyugati életstílusok elterjedését szerte a világon. ame­ lyek elősegítik a globalizáció erősödését a mai t á r s a d a l o m b a n : i l y e n e k a z i n f o r m á c i ó s é s kom­ m u n i k á c i ó s t e c h n o l ó g i á k f e j l ő d é s e és a gazdasá­ gi-politikai t é n y e z ő k . A p o l i t i k a i e s e m é n y e k az e l m ú l t k é t . A k á b e l t e c h n o l ó g i a haté­ k o n y a b b á és o l c s ó b b á vált.miután messze a legnagyobb munkáltató . m i l y e n p é l d á t l a n m é r e t e k e t öltött a vi­ l á g k e r e s k e d e l e m : m a m á r a z á r u k é s szolgáltatá­ s o k s o k k a l s z é l e s e b b k ö r é t ö l e l i fel. i n t e g r á l t rend­ s z e r e k v á l t o t t á k fel. h i b a v o l n a e b b ő l arra k ö v e t k e z t e t ­ l é s i i n f r a s t r u k t ú r á j á b a n e l é r t e r e d m é n y segítette. 1 9 9 7 . De a h á b o r ú gazdaság­ ra gyakorolt h a t á s a m i a t t m é g a g y ő z t e s o r s z á g o k is . hogy minden­ féle t á r s a d a l m i v á l t o z á s m a g y a r á z a t a b o n y o l u l t .min­ den iparosodott társadalomban nagymértékben beavatkozik a termelésbe.B r i t a n n i a . a t e c h n o l ó g i a t e r é n és a világ távköz­ GLOBALIZÁCIÓ A globalizáció fogalmát az elmúlt n é h á n y évben s o k a n és s o k s z o r h a s z n á l t a k a p o l i t i k á b a n . m i n t a g a z d a s á g i v á l t o z á s o k a politikára. A globalizáció azt j e l e n t i . A globalizá­ c i ó p o l i t i k a i . b e f o l y á s o l j a a g l o b á l i s t e r m e l é s i f o l y a m a ­ tokat és a n e m z e t k ö z i m u n k a m e g o s z t á s t . amelyek r é v é n m a m á r a világ k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n é l ő k gyorsabban és szélesebb körben érintkezhetnek e g y m á s s a l . A globalizációt segítő tényezők Az információs és kommunikációs technológiák fejlődése A g l o b á l i s k o m m u n i k á c i ó r o b b a n á s s z e r ű fejlődé­ s é t s z á m o s . a m e l y e k b e n digitális mód­ szerrel ó r i á s i m e n n y i s é g ű i n f o r m á c i ó t tömörí­ t e t t e k és t o v á b b í t o t t a k . A m á s o d i k v i l á g h á b o r ú t k ö v e t ő i d ő s z a k b a n gyö­ k e r e s e n á t a l a k u l t a t á v k ö z l é s i f o r g a l o m k ö r e és intenzitása. h o g y a j e l e n s é g e g y e d ü l i o k o z ó i . A 2 0 . t á r s a d a l m i . ma m á r vi­ szont nap m i n t nap emlegetjük. n i . mint a megelőző korokban. m i n t koráb­ b a n bármikor. és az á l l a m .főként Né­ metországban és J a p á n b a n . a c s o p o r t o k és a n e m ­ zetek között is egyre inkább kölcsönös függőség alakul ki.

az e l e k t r o n i k u s l e v e l e z é s és az i n t e r n e t .1 9 9 8 k ö z e p é n v i l á g s z e r t e mintegy 1 4 0 m i l l i ó a n h a s z n á l t á k .A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG 2.. ábrát). é s b e c s l é s e k szerint 2 0 0 5 . A z i n t e r n e t és a m o b i l t e l e f o n s z é l e s k ö r ű h a s z n á l a t a e l m é l y í ­ ti és felgyorsítja a g l o b a l i z á c i ó s f o l y a m a t o k a t . Információáramlás Az információtechnológia terjedése n e m c s a k bő­ v í t e t t e a világ k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n é l ő k é r i n t k e z é s i lehetőségeit.b e n a z i n t e r n e t e z ő k s z á m a e l é r t e a z egymilliárdot (lásd a 2. 3 2 . ahogyan korábban n e m volt erre lehetőségük. e g y r e t ö b b o r s z á g f é r h e t a nemzetközi kommunikációs hálózatokhoz úgy. egyre több információhoz. ábrát). A technológia e formái segítenek „össze­ nyomni" az időt és a t e r e t : két.. a digitális és k á b e l t é v é ..UNDP 2 0 0 1 . és 4 1 .3.3. a m e l y e t eddig k i f e j l e s z t e t t e k . e g y m á s h o z ké­ pest „a világ m á s i k f e l é n " ( p é l d á u l T o k i ó b a n és Londonban) l é v ő e g y é n n e m c s a k „valós i d e j ű " beszélgetést folytathat. kommunikációs mert a hagyományos szolgáltatások n e m jutottak el h o z z á j u k ( l á s d a 2. hanem szöveges doku­ mentumokat és k é p e k e t is k ü l d h e t e g y m á s n a k a műholdas t e c h n o l ó g i a s e g í t s é g é v e l . h a n e m elősegítette a távoli helyek- . csendes-óceáni térség Arab államok Dél-Ázsia 1990 1999 Egyre többen hozzájuthatnak. dákat ma t ö b b f é l e ö s s z e k ö t t e t é s is a k ü l v i l á g h o z fűzi: a ( v e z e t é k e s és m o b i l . 1994 1996 1998 2000 1994 1996 1998 2000 1 9 9 4 1 9 9 6 1 9 9 8 2 0 0 0 forrás: ENSZ Fejlesztési Program . a t e l e f a x . E z e k k ö z ü l az i n t e r n e t a leggyor­ sabban t e r j e d ő k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z . B á r a t á v k ö z l é s i inf­ r a s t r u k t ú r a n e m a z o n o s m é r t é k b e n f e j l ő d ö t t a vi­ lág m i n d e n p o n t j á n . ábra Az i n f o r m á c i ó .. karibi térség Kelet-Ázsia. a m e l y e k korábban elszigetelődtek. e 9yre olcsóbban.3. e t e c h n o l ó g i á k h a s z n á l a t á v a l e g y r e t ö b b e m b e r ke­ r ü l ö s s z e k ö t t e t é s b e o l y a n h e l y e k e n is. o.) t e l e f o n .és k o m m u n i k á c i ó t e c h n o l ó g i a f e j l ő d é s e A telefon elterjedtsége Magas jövedelmű OECD-tagok Latin-Amerika.

Az u t ó b b i é v e k b e n globális összefogással s e g í t e t t e k az ö r m é n y o r s z á g i és t ö r ö k o r s z á g i föld­ r e n g é s e k . Ez a j e l e n s é g e g y s z e r r e e r e d m é n y e és . A z 1 9 9 1 . e z é r t é r d e k l ő d i k a globá­ lis k é r d é s e k é s f o l y a m a t o k i r á n t j o b b a n . az afrikai é h í n s é g és a k ö z é p . E l ő s z ö r i s egy g l o b á l i s k ö z ö s s é g t a g j a i k é n t a z e m b e r e k egyre i n k á b b fel­ ismerik. E g y r e i n k á b b terjed az a n é z e t . hogy ezer szállal k a p c s o l ó d i k m á s o k h o z . T e r m é s z e t i c s a p á s ese­ t é n ez a b e a v a t k o z á s m e g j e l e n h e t a h u m a n i t á r i u s s e g í t s é g n y ú j t á s és a t e c h n i k a i t á m o g a t á s formá­ jában.például a berli­ ni fal l e o m l á s a . etnikai konfliktusok és a z e m b e r i j o g o k m e g s é r t é s e e s e t é b e n is. h a n e m megteremtik a c s e l e k v é s és a b e a v a t k o z á s alapját. Az egyén sokkal inkább tudatában van annak. A világ m á s i k f e l é n é l ő k e t é r ő c s a p á s o k vagy igaz­ ságtalanságok n e m pusztán szerencsétlenségek. h o g y m e g kell vé­ d e n i az e m b e r i jogokat és a n e m z e t i szuverenitást. a k i k n e k v e s z é l y b e n forog a z é l e t e . a d e m o k r a t i k u s t i l t a k o z ó k e l l e n i erőszakos fellépés a kínai T i e n a n m e n téren vagy a 2 0 0 1 . a z ott é l ő k k e l k a p c s o l a t o s i n f o r m á c i ó k á r a m ­ l á s á t is. így k ö z v e t l e n ü l é s á l l a n d ó a n ö s s z e k ö t i ő k e t a külvilággal. H a s o n l ó k é p p e n sürgetővé vált a b e a v a t k o z á s az utóbbi időkben háborúk. aki ezt o t t h o n n e m t e h e t i . r kel. a m o z a m b i k i és b a n g l a d e s i áradások. E globális szemléletre való átállásnak két jelen­ tős k ö v e t k e z m é n y e v a n . vagy é p p t á v o l van o t t h o n á t ó l . A z efféle e s e m é n y e k (és m é g e z e r n y i kevésbé drámai esemény) hatására az embereket m a m á r n e m n e m z e t i . b á r ilyen­ kor t ö b b p r o b l é m á t vet fel a m o b i l i z á c i ó .a m é ­ d i á b a n b o n t a k o z o t t k i egy v a l ó b a n g l o b á l i s kö­ z ö n s é g előtt.a m e r i k a i í t é l e t i d ő elszenvedőin. M á s o d s z o r : a g l o b á l i s s z e m l é l e t azt j e l e n t i . m i n t a z elmúlt korokban élők. FEJEZET A v á r o s k ö z p o n t o k i n t e r n e t k á v é z ó i b a n az is a világhálóra k a p c s o l ó d h a t . amelyeket át kell vészelni. képeket és információkat visz az e m b e r e k ottho­ n á b a . A g l o b á l i s m é d i a n a p m i n t n a p h í r e k e t . s z e p t e m b e r 11-i t e r r o r t á m a d á s o k . m e r t úgy vélték. hogy a társadalmi felelősség n e m c s a k a h a z á j u k h a t á r á i g terjed. h o g y a n e m z e t k ö z i k ö z ö s s é g válsághelyzetben köteles megvédeni o l y a n em­ b e r e k t e s t i é p s é g é t v a g y e m b e r i jogait.2.e s öböl­ h á b o r ú b a n és a volt J u g o s z l á v i a t e r ü l e t é n (Bosz­ n i á b a n és K o s z o v ó b a n ) k i a l a k u l t e r ő s z a k o s konf­ l i k t u s o k b a n s o k a n i n d o k o l t n a k l á t t á k a katonai i n t e r v e n c i ó t . h a n e m a z o n t ú l is. h a n e m e g y r e i n k á b b glo­ b á l i s k é r d é s e k foglalkoztatják. Az e l m ú l t t i z e n ö t év l e g i z g a l m a ­ sabb e s e m é n y e i közül n é h á n y . hogy az e m b e r e k a n e m z e t á l l a m helyett egyre inkább m á s f o r r á s o k b ó l m e r í t v e a l a k í t j á k k i azonosság­ t u d a t u k a t . m i n t ha t e r m é s z e t i c s a p á s r ó l l e n n e szó.

a m e l y e k az i n f o r m á c i ó s korszakban következtek be. szervezetátalakítás­ sal a feltételekhez gyorsabban alkalmazkodóbbá. A tudástársadalom kialakulása ö s s z e k a p c s o l ó d o t t egy s z é l e s fogyasztói b á z i s ki­ a l a k u l á s á v a l . és e l e n g e d h e t e t l e n n é vált a r é s z v é t e l a világ­ m é r e t ű k e r e s k e d e l m i h á l ó z a t o k b a n . Ebben a economy) tevékenységek a súlytalan gaz­ alap­ termékek (Quah h a n e m á t í v e l n e k a z o k o n ( C a s t e l l s 2 0 0 5 ) . Például E u r ó p á b a n S k ó c i a é s B a s z k f ö l d l a k ó i inkább skótnak és b a s z k n a k (vagy e g y s z e r ű e n európainak) vallják m a g u k a t . amelyek n e m állnak meg az országhatároknál. o. A t e r m e l é s i eljárások és szervezeti m i n t á k r u g a l m a s a b b a k .és s z ó r a k o z t a t ó i p a r i t e r m é k és az internet alapú s z o l g á l t a t á s ) . b ő v e b b e n is t á r g y a l o m e z t az új g a z d a s á g i kör­ n y e z e t e t . A vi­ lág k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n k i a l a k u l t h e l y i k u l t u r á l i s identitások újult e r ő v e l t á m a d n a k fel egy o l y a n időszakban.A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG gyorsítója a g l o b a l i z á c i ó s f o l y a m a t o k n a k . amelyben é l n e k . a m i k o r a n e m z e t á l l a m h a g y o m á n y o s támasza gyökeres á t a l a k u l á s o n m e g y k e r e s z t ü l . A 18. többek nak. m i n t b r i t n e k vagy spanyolnak. az között információ posztindusztriális korának és új társadalom­ gazdaságnak is ( 5 9 1 . . h o g y a gyor­ s a n v á l t o z ó g l o b á l i s p i a c o n t e v é k e n y k e d n i tud­ janak. A n e m z e t á l l a m s o k t e r ü l e t e n m á r kevésbé szolgál i d e n t i t á s f o r r á s u l . a m á s c é g e k k e l kötött s z ö v e t s é g e k g y a k o r i b b a k let­ tek. a média. Ma a gazdaság sok része olyan hálózatokba illeszkedve működik. ami m é g i n k á b b „ z s u g o r í t j a " az i d ő t és a teret. A glo­ b a l i z á l ó d ó f e l t é t e l e k k ö z ö t t a v á l l a l k o z á s o k és gazdasági társaságok csak hogy úgy őrizhették meg versenyképességüket.5 9 5 . Gazdasági tényezők A globalizációt a világgazdaság i n t e g r á l ó d á s a is előre hajtja. m i v e l a regio­ nális és globális s z i n t e n zajló p o l i t i k a i v á l t o z á s o k gyengítik a z e m b e r e k k ö t ő d é s é t a h h o z a z á l l a m ­ hoz. a m e l y n e k tagjai j á r t a s a k a z ú j t e c h ­ nológiákban és mindennapi életükben azonnal felhasználják a számítástechnika. a szórakoztató­ ipar és a t á v k ö z l é s új v í v m á n y a i t . A g l o b á l i s g a z d a s á g m ű k ö d é s e m a g a is tükrö­ zi a z o k a t a v á l t o z á s o k a t . (weightless ja az információ (ilyen p é l d á u l a s z á m í t ó g é p e s program. fejezetben Ugrásszerűen növekedett a m o b i l t e l e f o n .). h a n e m egyre i n k á b b „súlytalan" jellemzik daságban és megfoghatatlan 1999).t u l a j d o n o s o k száma. A k o r á b b i i d ő s z a k o k k a l e l l e n t é t b e n a globális gazdaság m á r n e m e l s ő s o r b a n m e z ő ­ gazdasági vagy ipari a l a p ú . a m e l y e t s o k f é l e k é p p e n n e v e z t e k már. k e v é s b é h i e r a r c h i k u s j e l l e g ű v é váltak.

a globális piacokat veszik célba. B á r s z é k h e l y ü k e g y é r t e l m ű e n egy-egy o r s z á g h o z köthető.2. rö­ v i d e n N A F T A ) . egy p e d i g É s z a k . m e l . I g a z a v o l t a z e l e m z ő n e k .ó c e á n á z s i a i r é s z é n (itt a z o s z a k a i n y i l a t k o z a t é r t e l m é ­ b e n 2 0 1 0 . A h á b o r ú u t á n i e l s ő é v e k b e n ameri­ kai székhelyű cégek kezdtek terjeszkedni. a General Motors. A 2 1 .ez k ö z e l fele az e g é s z v i l á g o n t e r m e l t á r u k és szolgáltatások értékének. A l e g n a g y o b b a k közül n é h á n y világszerte ismert.A m e r i k á b a n (az Északa m e r i k a i S z a b a d k e r e s k e d e l m i M e g á l l a p o d á s . a k i r á m u t a t o t t .4. M á s s z ó v a l a világ v e z e t ő t r a n s z n a c i o n á l i s t á r s a s á g a i g a z d a s á g i é r t e l e m b e n n a g y o b b a k a vi­ lág l e g t ö b b o r s z á g á n á l ( l á s d a 2. e l ő s e g í t i k a t e c h n o l ó g i a i ú j í t á s o k el­ t e r j e d é s é t a f ö l d k e r e k s é g e n . v a l a m i n t a v o l t S z o v j e t u n i ó és K e l e t . Lehetnek vi­ szonylag kis cégek. a Colgate-Palmolive. A képen a kalóriaszegény kóla közelkeleti változata egy j o r d á n i a i ü z l e t b e n . és m e g h a t á r o z ó sze­ r e p l ő i a n e m z e t k ö z i p é n z p i a c o k n a k is. amelyek több országban is gyártanak termékeket vagy nyújtanak szolgáltatásokat. A Coca-Cola „ t r a n s z g l o b á l i s " vállalkozás: az egész v i l á g o n értékesíti t e r m é k e i t . FEJEZET Transznacionális gazdasági társaságok A globalizációt hajtó sok gazdasági t é n y e z ő kö­ zül k ü l ö n ö s e n fontos a transznacionális t á r s a s á ­ gok s z e r e p e . A z 1 9 9 0 .b e n k ö z e l ö t s z á z i l y e n t á r s a s á g é v e s á r b e v é t e l e h a l a d t a m e g a 1 0 m i l l i á r d dollárt. A z 1 9 8 0 . A gazdasági globalizáció középpontjában a t r a n s z n a c i o n á l i s t á r s a s á g o k á l l n a k : a t e l j e s világ­ kereskedelem kétharmad része ezek tevékenysé­ g é b ő l e r e d . Kína Portugália Írország Wal Mart Exxon Mobil General Motors Ford Motors General Electric Chevron Texaco Conaco Philips Citigroup IBM American International Group Forrás: Economist. h o g y e z e k a társa­ ságok „a m a i világgazdaság mozgatórugói" (Held e t al. ábrát). 1 9 9 9 ) . amelyek tevékenysége k i t e r j e d az e g é s z f ö l d k e r e k s é g r e . a Kodak. a M i t s u b i s h i és még sok m á s óriáscég. de az 1970-es években m á r európai és j a p á n vállalatok i s b e r u h á z t a k k ü l f ö l d ö n . 2 0 0 1 . m i k ö z b e n e k k o r m i n d ö s s z e h e t v e n ö t ország di­ csekedhetett ezt elérő bruttó n e m z e t i jövedelem- 2. Az e l m ú l t é v t i z e d b e n az iparosodott gazdaságra é p ü l ő t á r s a s á g o k k ü l ö n ö s e n a f e j l ő d ő országok­ ra. egy a C s e n d e s . E z e k a t á r s a s á g o k o l y a n v á l l a l a t o k . A dik transznacionális világháborút társasági forma vált a máso­ globális követő években j e l e n s é g g é . ábra A v i l á g l e g n a g y o b b v á l l a l a t a i n a k á r b e v é t e ­ l e e g y e s o r s z á g o k b r u t t ó hazai t e r m é k é h e z (GDP) v i s z o n y í t v a ( m i l l i á r d d o l l á r ) J 50 100 150 200 250 300 350 Svájc Belgium Svédország Törökország Norvégia Lengyelország Szaúd-Arábia Finnország Dél-Afrika Hongkong.E u r ó p a . vagy h a t a l m a s nemzetközi vállalkozások. 1 b i l l i ó d o l l á r r a rúgott .e s é v e k b e n a t á r s a s á g o k t e v é k e n y s é ­ g i k ö r e ó r i á s i m é r t é k b e n b ő v ü l t . m e r t kialakult h á r o m h a t a l m a s r e g i o n á l i s p i a c : egy E u r ó p á b a n (az e g y s é g e s e u r ó p a i p i a c ) . a világ ö t s z á z l e g n a g y o b b t r a n s z n a c i o n á l i s vállala­ t á n a k á r b e v é t e l e e g y ü t t 1 4 .e s é v e k e l e j e ó t a a világ m á s területein l é v ő országok is liberalizálták a k ü l f ö l d i b e f e k t e t é s f e l t é t e l e i t .i g s z a b a d é s n y i t o t t k e r e s k e d e l e m jön l é t r e ) . s z e p t e m b e r 1 1 .4. globális profitra t ö r e k s z e n e k . 2 0 0 3 . amelybe n e m jutottak el a t r a n s z n a c i o n á l i s társaságok. s z á z a d for­ dulóján kevés olyan gazdaság akadt. S ő t .a s é v e k végén és az 1 9 9 0 . ilyen a CocaCola. a m e l y e k n e k anyaországukon k í v ü l c s a k egy-két ü z e m ü k v a n .

W a l lerstein 1 9 9 6 . A legnagyobb mérté­ kű növekedés a k ö z e p e s j ö v e d e l m ű o r s z á g o k b a n következett b e : e z e k e x p o r t j á b ó l a g y á r t ó k 1 9 9 0 ben 54 s z á z a l é k b a n r é s z e s ü l t e k . V é g ü l a g l o b a l i z á c i ó t a k o r m á n y k ö z i és n e m ­ zetközi n e m kormányzati szervezetek is előmoz­ dítják. gazdasági. E z e k a hálózatok m a g u k b a n f o g l a l n a k m i n d e n fon­ tos termelési t e v é k e n y s é g e t . A k o r m á n y k ö z i s z e r v e z e t (inter­ national testület. n e m z e t k ö z i p é n z ü g y i v á l s á g o k a t indít­ hat el. ahogyan p é l d á u l a „ t i g r i s g a z d a s á g o k b a n " 1998-ban kialakult válság átterjedt O r o s z o r s z á g ­ ra. governmental amelyet organization. amelyek szorosan egymáshoz k a p c s o l ó d v a a t e r m é k e l ő á l l í t á s á h o z szükséges n y e r s a n y a g o k t ó l a fogyasztóig t e r j e d ő „láncot" alkotnak (Gereffi 1 9 9 5 . Sokszor a globális á r u t e r m e l é s i l á n c o k b a n . részvénytársaságok. E l ő b b a z o n b a n s z ó l n o m kell a főbb n é z e t e k ­ ről. K í n a a l a c s o n y jövedelmű o r s z á g b ó l k ö z e p e s j ö v e d e l m ű v é vált. kormányzatok IGO) olyan és alapítanak. Magyar­ ország. A globalizáció sok és m e s s z e h a t ó k ö v e t k e z m é n n y e l jár. míg a l e g k e v é s b é profitábilis t e v é k e n y s é g e k . a kaukázusi és közép-ázsiai n e m z e t e k és sok más o r s z á g . és r é s z b e n e t r e n d e l i n d í t ó j a . főként a gyártott á r u k e x p o r t ő r e k é n t b e t ö l t ö t t szerepe révén. A h a t a l ­ mas tőkeösszegek á t u t a l á s a g a z d a s á g o k a t r e n d í t ­ het meg. a m e l y e k a z u t ó b b i é v e k b e n a g l o b a l i z á c i ó v a l kapcsolatban megfogalmazódtak. A p p e l b a u m . h o g y a világ egyik r é s z é n b e k ö v e t k e z ő p é n z ü g y i ö s s z e ­ omlás távoli g a z d a s á g o k r a is ó r i á s i h a t á s t gyako­ rolhat. Politikai változások A m a i g l o b a l i z á c i ó h a r m a d i k h a j t ó e r e j e a poli­ tikai változáshoz kötődik. majd 1 9 9 1 . A k o m m u n i s t a t e r v g a z d a s á g és a k o m m u n i s t a p o l i t i k a i h a t ó s á g i d e o l ó g i a i é s kul­ turális uralma végül n e m tudott fennmaradni a g l o b á l i s m é d i a é s a z e l e k t r o n i k u s a n i n t e g r á l t vi­ lággazdaság korában. az E U a t r a n s z n a c i o n á l i s k o r m á n y z á s ú j í t ó b b for­ m á j a . A k o m m u ­ n i z m u s b u k á s a ó t a a v o l t szovjet „ t ö m b " tagjai . A kom­ m u n i z m u s b u k á s a s i e t t e t t e a g l o b a l i z á c i ó s folya­ matokat. amely az 1989-ben Kelet-Európát megrázó forradalmak sorozatával indult. Az árutermelési l á n c l e g t ö b b n y e r e s é g e t h o z ó tevé­ kenységei . (A k ö v e t k e z ő o l d a l o n levő keretes r é s z b e n m e g m u t a t o m . a m e l y b e n a t a g á l l a m o k r é s z b e n feladják nemzeti szuverenitásukat.C h r i s t e r s o n 1 9 9 7 ) . a b a l t i á l l a m o k . de egyben a globalizáció e r e d m é n y é n e k is t e k i n t h e t ő . a m e l y i n t e n z i t á s á t és hatókörét t e k i n t v e e l e d d i g p é l d á t l a n . az „elektronikus g a z d a s á g " is t á m o g a t j a . a n n á l i n k á b b igaz. M í g ezt a z E N S Z önálló n e m z e t á l l a m o k egyesüléseként teszi. de gazdasági. amelyek a hidegháború idején léteztek.A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG társadalmaira i g y e k e z t e k k i t e r j e s z t e n i t e v é k e n y ­ ségüket. például az ü z e m i t e r m e l é s á l t a l á b a n a perifériá­ lis országokban z a j l a n a k .r e n d s z e r i n t a k ö z p o n t i országok­ ban. a C s e h K ö z t á r s a s á g . Ukrajna. A fent i s m e r t e t e t t p o l i t i k a i . T ö b b é n e m szige­ t e l ő d n e k e l a g l o b á l i s k ö z ö s s é g t ő l . A b a n k o k .1 9 9 8 . A z „elektronikus p é n z " m o z g a t á s á n a k e z a z ú j l e h e ­ tősége a z o n b a n n a g y k o c k á z a t t a l is jár. helyezhetik p é n z ü k e t k ü l ö n b ö z ő o r s z á g o k b a . társadalmi és politikai h a s z n u k is származik a regionális u n i ó b a n való részvétel­ ből.Oroszország. H o p k i n s . Az egyes EU-állam o k kormányzatát kötik a közös EU-testületek irányelvei. majd a z o n túl is. h a n e m integ­ r á l ó d n a k a b b a .a t e r m é k f e j l e s z t é s .a n y u g a t i t í p u s ú p o l i t i k a i és g a z d a s á g i r e n d s z e r e k i r á n y á b a f e j l ő d n e k . amikor az „első világ" országai álltak s z e m b e n a „második világ" országaival. a f o r m a t e r v e z é s és a reklám . a munka. Az elektronikus gazdaság A gazdasági g l o b a l i z á c i ó t egy m á s i k t é n y e z ő . M i n é l i n k á b b i n t e g r á l t t á vá­ lik a globális gazdaság. E z a fejlődés v é g e t v e t e t t a z o k n a k a rendszereknek. Lengyelország. n y o l c é v v e l ké­ sőbb viszont m á r 7 1 s z á z a l é k b a n . hogy a gyártás egyre i n k á b b g l o b a l i z á l ó d i k . a m e l y e k a n e m z e t á l l a m o k a t egy közös p o l i t i k a i f ó r u m b a n e g y e s í t i k . Az 1 9 9 0 .a s i d ő s z a k b a n a g y á r t ó k a világ teljes gazdasági n ö v e k e d é s é n e k h á r o m n e g y e d é t mondhatták m a g u k é n a k . társa­ dalmi é s t e c h n o l ó g i a i t é n y e z ő k együtt e r e d m é ­ nyezik azt a j e l e n s é g e t . egyéni befektetők befektetésialap-kezelők egyetlen egérkattintással és át­ A globalizációt fokozó m á s o d i k fontos t é n y e z ő a n e m z e t k ö z i és regionális kormányzati m e c h a ­ nizmusok kiterjedése. E n n e k számos vonat­ k o z á s a k ö z ü l e l s ő k é n t a szovjet t í p u s ú k o m r r H i nizmus bukását említhetjük. feladata valamely transznacionális tevékenysé- . valószínűleg ismerős elképzelé­ s e k e t t a k a r n a k .) ezt é r z é k e l t e t e m m a j d a fejezet k é s ő b b i r é s z é b e n is. h o g y a n m ű ­ ködnek a globális á r u t e r m e l é s i l á n c o k a B a r b i e babák gyártásakor. B á r o l v a s ó i m s z á m á r a ú j a k l e h e t n e k e z e k az elnevezések. Az E N S Z és az Európai U n i ó az olyan n e m z e t k ö z i szervezetek két jeles példája. szabályzatai és bírósági határozatai.és t e r m e l é s i f o l y a m a t o k e g é s z világra ki­ terjedő h á l ó z a t a i b a n látják a n n a k b i z o n y í t é k á t .b e n magának a Szovjetunió­ n a k a s z é t e s é s é v e l é r t e el t e t ő f o k á t .

a m ű ­ a n y a g o k a t Tajvanon gyártják. Ezt az a n y a g o t a négy Barbie-gyártó ázsiai üzem egyikébe szállítják: ezek közül kettő Dél-Kí­ nában. 4 . alacsony bérekkel d o l g o z ó ázsiai o r s z á g o k b a . a m e l y e t a gyártásban használnak. (international non-governmental NGO) n e v e is u t a l rá.b a n p e d i g már a 2 6 0 . egy pedig Malajziában működik. az Egyesült Államokban gyártják. amikor az ország még nem heverte ki a második világhábo­ rút. 1 9 9 6 . Barbie á t k ö l t ö z ö t t más. ami sokat el­ árul a globális árutermelési láncok működéséről.a t is e l é r t e a s z á m u k ( H e l d et al. innen szállítják az ü z e m e k b e . a f r ö c c s ö n t ő g é p s o r az Egyesült Á l l a m o k b a n készül. ez é v e n t e jóval t ö b b . a polgári repüléstől a műsor­ s z ó r á s i g vagy a v e s z é l y e s h u l l a d é k o k k e z e l é s é i g t e r j e d ő k ö r é b e n s z a b á l y o z ó t e v é k e n y s é g e t foly­ tasson. hogy Barbie már globális polgár (Tempest 1 9 9 6 ) . A z ó t a s o k h a s o n l ó s z e r v e z e t alakult. a t e s t készül. Ebből a közel negyvenéves t i n i b a b á b ó l m á s o d p e r c e n k é n t kettőt vesznek. ahol a l e g t ö b b Barbie-t állítják elő. Amikor itt növe­ kedni kezdtek a fizetések. a h o g y a n a Barbie b a b a . amelyeken a Bar- bie-gyártás l e g k ö l t s é g e s e b b része. és ide folyik be a l e g t ö b b nyereség. I n d o n é z i á b a n és M a l a j z i á b a n . majd eladja a tajvani Formosa Plastics c é g n e k . De Bar­ bie egyetlen fizikai részlete. amellyel díszítik. h a n e m szülőhelye szerint is: s o s e m csak az Egyesült Államokban készült. J a p á n b a n készült nejlonhaj kerül rá. Az elsőt J a p á n b a n gyártották 1 9 5 9 . Élete Szaúd-Arábiában kezdődik. h o g y m i b e n k ü l ö n b ö z i k a n e m z e t k ö z i k o r m á n y z a t i s z e r v e z e t t ő l : n e m kö­ t ő d i k k o r m á n y z a t i i n t é z m é n y e k h e z . a test Kí­ n á b a n . A Formosa Plastics az etilént szemcsés m ű a n y a g g á alakítja át. a Chinese Pet­ roleum megveszi az etilént. Kína g y a p o t o t t e r m e l . 3. Szinte az összes anyag.érkezik. és alacsonyak voltak a bérek. a nyersanyagokat H o n g k o n g b a n i m p o r t á l j á k . a vi­ lág 1 4 0 m á s o r s z á g á b a n is m e g v á s á r o l h a t ó . Barbie-t az Egyesült Államokban tervezik. Bár a l e g t ö b b b a b a az Egyesült Államokban. Ez a b a b a n e m c s a k az eladások t e k i n t e t é b e n globális. hogy „Globál-Barbie": az olaj Szaúd-Arábiából származik. amelyből majd kiöntik Barbie t e s t é t . Tajvan állami olajimportőre. gi terület szabályozása vagy felügyelete.a világ egyik l e g n a g y o b b kikötőjébe . amely a j á t é k g y á r t á s b a n használt polivinil-klorid (PVC) m ű a n y a g o k legna­ g y o b b gyártója a világon. A f r ö c c s ö n t ő g é p e k e t . a haj J a p á n b a n . Ma már részei t ö b b helyen készülnek. itt dolgozzák ki a marketing. helyben t e r m e l t g y a p o t b ó l . ide .ez az egyetlen nyersanyag. a Nemzetközi Távírdai U n i ó t (International Telegraph Union) 1865-ben alapí­ t o t t á k . amelyről e l m o n d h a t ­ juk.2. I n k á b b füg­ getlen szervezet. h o g y a kérdések széles. a b b ó l p e d i g szövetet a r u h á h o z . a t ö r t é n e l e m leg­ n a g y o b b h a s z n o t h o z ó j á t é k s z e r e készül. ahol kiter­ melik és finomítják az olajat. A nemzetközi nem kormányzati szervezet organization. FEJEZET A globális árutermelési láncok m ű k ö d é s é r e példa az is.és reklámstratégiákat is. 2. Hongkong f o n t o s szerepet játszik a kfnajj Barbie-k gyártási f o l y a m a t á b a n . 1 9 9 9 ) . Pamutruháját Kíná­ ban gyártják. a m e l y a kormányzati testületek . amelyből a műanyag t e s t gyártásához szükséges etilén készül. mint egymil­ liárd dolláros bevételt hoz a Los Angeles-i székhe­ lyű Mattel c é g n e k . 1909-ben 37 ilyen szervezet szabályozta a t r a n s z n a c i o n á l i s ü g y e k e t . Európában és J a p á n b a n fogy. 5. egy Indonéziában. az a k a r t o n d o b o z . Talá­ ló megállapítás.b e n . Miután Barbie t e s t é t kiöntötték. amelyikbe csomagolják. meg némi festék és olaj. Barbie t e s t é n e k és ruhatárának összeállításá­ ban viszont részt vesz az egész világ: 1. Az első ilyen testületet. amely a b b ó l az országból származik. hogy „ m a d e in t h e USA".

hogy valóban globalizált gazdaságot alkothatna. ábra A nemzetközi nem kormányzati szervezetek számának növekedése. A g l o b a l i z á c i ó s v i t á b a n részt vevő s z k e p t i k u s o k ú g y vélik. megállapítják: a m o d e r n globalizáció csak abban k ü l ö n b ö z i k a m ú l t b é l i t ő l . A kész babák nak. a m i b i z o n y í ­ t é k arra. h o g y m e n n y i b e n l e h e t e z e k e t a „globalizációval" m a g y a r á z n i . A g l o b a l i z á c i ó s v i t a h á r o m irány­ zatának j e l l e m z ő i t a 2.á z s i a i t é r s é g b e n és É s z a k . D a v i d H e l d és munkatársai ( 1 9 9 9 ) m e g v i z s g á l t á k e z t a vitát. szövetre.5. A globalizációs vita Az utóbbi é v e k b e n a g l o b a l i z á c i ó h e v e s e n vita­ tott témává vált. hogy ma m á r több kapcsolat lehet az országok között. a G l o b á l i s K ö r n y e z e t v é d e l m i H á l ó z a t (Global rok Environment Network). Hongkong és a dél-kínai játékgyárak között n a p o n t a 23 0 0 0 teherautó jön-megy. 1 9 0 9 . a reklámra és az értékesítésre. h o g y fontos átalakulások z a j l a n a k k ö r ü l ö t t ü n k .zajlik. Mi lesz a t ö b b i pénzzel.4. A legismertebb i l y e n s z e r v e z e t e k k ö z ü l n é h á n y .99 dollár. h o g y i n t e n z í v e b b é vált a nemzetek közötti érintkezés.A m e r i ­ k á b a n . m i n t a g l o b a l i z á c i ó .vagyis a globalizációról folytatott v i t a s z ó c s é p l é s v a l a m i r ő l . táblázat ö s s z e g z i . ugyanezen az úton hagyják el Kínát.1 9 9 3 A szkeptikusok Egyes gondolkodók s z e r i n t a g l o b a l i z á c i ó n a k „túl nagy jelentőséget t u l a j d o n í t a n a k " . Ugyanekkor Amerikában közel 1 dollár nyereséget hoz a Mattelnek. E n n e k a z a z oka. k e v é s b é i s m e r t csoport t e v é k e n y s é g e is o r s z á g o k a t és k ö z ö s s é g e ­ ket köt össze (lásd a 2. 2. A 1 9 . h i ­ szen az e l e m z ő k n a g y o n k ü l ö n b ö z ő e n l á t n a k és értelmeznek egy o l y a n k i s z á m í t h a t a t l a n . Sans az Orvosok a Hatá­ Vörös­ Nélkül (Médecins Frontiéres). ha Barbie-t 9 . de azt már vitatják. D e t ö b b e z e r m á s . P é l d á u l a z E u r ó p a i U n i ó o r s z á ­ gai e l s ő s o r b a n e g y m á s s a l k e r e s k e d n e k . m i n t a m e g e l ő z ő k o r o k b a n . E z n e m i s m e g l e p ő . h o g y a k e r e s k e d e l e m n a g y ré­ sze h á r o m regionális csoporton belül . A pénz nagy részét a g é p e k r e és berendezésekre. Szóval honnan is ered Barbie? Az „elsőzsúros" Barbie c s o m a g o l á s á n ezt olvashatjuk: „ M a d e in China" . A b a b a ára az Egyesült Államokban 9. h o g y a k ö l c s ö ­ nös gazdasági függőség n e m e l ő s z ö r ér el a m a i ­ hoz hasonló m a g a s s z i n t e t . ábrát).k ö r n y e z e t ­ védelmi és h u m a n i t á r i u s s e g í t s é g n y ú j t ó a k c i ó k ­ ban vesz részt. de az ő s z e m ü k b e n a mai világgazdaság n e m eléggé integrált ahhoz. A szkeptikusok egyetértenek azzal.Európá­ b a n .irányítja. e b b ő l Kína csak 35 c e n t e t kap. a Természetvédelmi Világszerve­ zet (WWF).A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG teherautókkal szállítsák t o v á b b .és persze a l e g n a g y o b b já­ tékbolt-hálózatoknak és más kiskereskedőknek is csurran-cseppen belőle. a t e r m é k e t árusító üzletekre fordítják . A l e g t ö b b e n elfogadják. fő­ ként hogy bért fizessen a 11 0 0 0 parasztasszony­ mellett m ű k ö d i k a p o l i t i k a i d ö n t é s e k m e g h o z a t a ­ lában és a n e m z e t k ö z i k é r d é s e k m e g o l d á s á b a n . s z á z a d világke­ reskedelmi és b e r u h á z á s i s t a t i s z t i k á i r a r á m u t a t v a 1909 1964 1993 Forrás: ENSZ Fejlesztési P r o g r a m .a Greenpeace. S o k szkeptikus a figyelmét a világgazdaságban zajló regionalizálódási folyamatokra például a n a g y o b b p é n z ü g y i é s k e r e s k e d e l m i t ö m b ö k ki­ alakulására .5. hogy a gyártásában használt anyagok közül szinte egy sem Kínából származik. akik a két gyárban összeállítják. 9 9 dollá­ rért eladják? A gyártáshoz használt műanyagokra. a d é l k e l e t . h o g y n i n c s e g y e t l e n g l o b á l i s g a z d a s á g (Hirst 1 9 9 7 ) . . nejlonra és más anyagokra elég 65 c e n t .UNDP 1999. U g y a n e z igaz a t ö b b i r e g i o n á l i s c s o p o r t r a is. z a v a r o s folyamatot. a tengeri szállításra és a belföldi fuvarozásra. A szkeptikusok számára a kereszt és az A m n e s t y I n t e r n a t i o n a l . a hiperglobalizálók és az át­ alakuláshívők.de az e l ő b b kiderült. és résztvevőit h á r o m g o n d o l a t i i r á n y z a t b a s o r o l t á k : ezek a szkeptikusok. ami n e m is ú j d o n s á g .

mert szabályoz­ z á k és Például koordinálják a gazdasági tevékenységet. E s z e r i n t a n e m z e t i k o r m á n y z a t o k és politikusaik egyre kevésbé tudnak ellenőrzést gyakorolni az ország határait áttörő problémák felett . A z állampol­ g á r o k f e l i s m e r i k . Az egyik legismertebb hiperglobalizáló. amelyben a piaci erők felülkerekednek a nemzeti kormányzatokon (Ohmae 1990. p é l d á u l a z E u r ó p a i U n i ó . e z é r t elveszítik a f e n n á l l ó k o r m á n y z a t i r e n d s z e r b e v e t e t t hitüket. o. 1995). Az emberi cselekvés kereteinek átrendeződése Globális civilizáció Vége a nemzetállamnak Meghatározó jellemzők A nemzeti kormányzatok hatalma A globalizáció hajtóerői Rétegződési minta Vezérmotívum A globalizációról alkotott kép A történelmi fejlődés várható eredménye Következtetés Forrás: Held et al. mint a ko­ rábbi időszakokban A kölcsönös függőség ma kisebb Globális kapitalizmus. amelyben ezek m á r n e m játszanak központi szerepet. Ú j . h o g y a vi­ lágkereskedelem nagymértékű bővülése miatt a z e g y e s o r s z á g o k m á r n e m k o n t r o l l á l h a t j á k gaz­ d a s á g u k a t . H i r s t . kormányzás. m i n t n ö v e k e d e t t ( B o y e r . hogy a globalizáció l é n y e g é b e n a l á á s s a a n e m z e t i k o r m á n y z a t o k sze­ repét és olyan világrendet teremt. globális civil tár­ mint az 1890-es években sadalom Megmarad vagy erősödik A kormányzatok és a piacok A Dél egyre inkább marginali­ zálódik A nemzeti érdek Internacionalizálódás és regionalizálódás Regionális tömbök/civilizációk összeütközése Az internacionalizálódás a kor­ mányzati elfogadástól és támo­ gatástól f ü g g Gyengül vagy felbomlik A kapitalizmus és a technológia A régi hierarchiák felbomlása McDonald's. E g y e s h i p e r g l o b a l i z á l ó k ú g y v é l i k . A hiperglobalizálóktól származó globalizác i ó e l e m z é s n a g y r é s z e f ő k é n t a n e m z e t változó s z e r e p é v e l f o g l a l k o z i k . Madonna stb. regionalizálódás erősödése arra bizonyíték. amely n i n c s tekintet­ tel az országhatárokra. A globalizációt olyan folyamatnak tekintik. a m e l y e t a z o r s z á g o k k ö z ö t t i kereskede­ l e m é s t e r m e l é s e r ő s á r a m l a t a i h o z n a k magukkal. h o g y a nem­ egy-egy k e r e s k e d e l m i e g y e z m é n y és a g a z d a s á g i liberalizáció politikája. átstruktu­ rálódik A modern kor egyesült erői A világrend új szerkezete A politikai közösség átala­ kulása A régiók közötti kapcsolatok átrendeződése és távolságot áthidaló cselekvés Bizonytalan: globális integrá­ ció és fragmentáció is lehet A globalizáció átalakítja a kormányzati hatalmat és a világpolitikát Kereskedelmi t ö m b ö k . A szkep­ tikusok szerint a n e m z e t i kormányzatok tovább­ ra is kulcsfontosságú szereplők. pél­ dául a következőkben ismertetett hipergloba­ lizálók által vallott nézetet. táblázat A globalizációszemlélet három irányzata Szkeptikusok Mi az újdonság? Hiperglobalizálók Átalakuláshívők A történelem során még nem volt példa ilyen mértékű glo­ bális összekapcsoltságra „ M é l y " (egyszerre intenzív és extenzív) globalizáció Újjászerveződik. Ö s s z e s s é g ü k b e n e z e k a v á l t o z á s o k a hiperglo­ b a l i z á l ó k s z á m á r a egy „ g l o b á l i s k o r " h a j n a l á t jel­ zik (Albrow 1 9 9 7 ) . S z e r i n t ü k a száz éve jel­ l e m z ő k e r e s k e d e l m i m i n t á k h o z h a s o n l í t v a föld­ rajzi k i t e r j e d é s e s z e r i n t a v i l á g g a z d a s á g k e v é s b é g l o b á l i s . a m e l y b e n c s ö k k e n a nemzeti kormányzatok jelentősége és befolyása. M e g á l l a p í t j a . Kenichi O h m a e j a p á n író ú g y látja.2. A s z k e p t i k u s o k e l u t a s í t j á k azt az e g y e s e k . FEJEZET 2. .T h o m p s o n 1 9 9 9 ) . a m e l y n e k következmé­ nyei szinte mindenütt érezhetők. A hiperglobalizálók A hiperglobalizálók a szkeptikusokkal ellentétes álláspontot foglalnak el: szerintük a globalizáció nagyon is valós jelenség. sokszor kormányzatoknak köszönhető m é n y e z .4.p é l d á u l n e m f é k e z h e t i k m e g a pénzügyi p i a c o k o n v é g i g s ö p r ő z a v a r o k a t és a t e r m é s z e t i k ö r n y e z e t e t f e n y e g e t ő v e s z é l y e k e t . globális rendet ered­ z e t i k o r m á n y z a t o k h a t a l m á t „ f e l ü l r ő l " i s fenye­ getik: m é g p e d i g a z ú j r e g i o n á l i s é s n e m z e t k ö z i i n t é z m é n y e k . nyomán. h o g y a p o l i t i k u s o k n e m mindig t u d j á k o r v o s o l n i e z e k e t a b a j o k a t . globális a világ különböző részei között. a Keres­ kedelmi Világszervezet ( W T O ) és mások. 10.D r a c h e 1 9 9 6 . 1999. i n k á b b egy-egy t e v é k e n y s é g g ó c b a n k o n ­ centrálódik. hogy a világgazdaság integráltságának foka inkább csökkent. h o g y a g l o b a l i z á c i ó „ h a t á r t a l a n v i l á g h o z " v e z e t : e g y o l y a n világhoz. gyengébb Globális kor helyi kormányzatok.

t e k i n t h e t j ü k . sőt e l ő f o r d u l h a t . m i n t korábban bármikor. E z e k a z á t a l a k u l á s o k n e m k o r l á t o z ó d n a k a gazdaságra. így k u l t u r á l i s k a p c s o l a t o k a t t e r e m t e n e k szülőhelyük és befogadó országuk között (App a d u r a i 1 9 8 6 ) . és fordítva. n e m t e r ü l e t i a l a p ú g a z d a s á g i é s t á r s a d a l m i szerveződésnek nak. a m e l y e k a z ipa­ r o s o d o t t o r s z á g o k h o z k ö t i k őket. h o g y új p i a c o k a t és gazdasá­ gi l e h e t ő s é g e k e t t a l á l j a n a k . testületeknek) társaságok­ társadalmi mozgalmaknak és nemzetközi szerkezetátalakításba korát v á l t o z h a t a világ . h a n e m a ké­ pek. Vagyis m á r n e m á l l a m k ö z p o n t ú világ­ b a n é l ü n k . N é h á n y n y e l v u r a l k o d ó v á válik. Az iparosodott és a fejlődő országok egymással összekapcsolódva fejlődtek. a k o r m á n y z a t o k m é g i s m e g ő r ­ zik h a t a l m u k j ó r é s z é t . n e m je­ l e n t h e t j ü k ki. P é l d á u l j e l l e m z ő v é v á l n a k u g y a n a g l o b á l i s füg­ gőségi v i s z o n y o k . Az á t a l a k u l á s h í v ő k a h i p e r g l o b a l i z á l ó k k a l vi­ tatkozva azt m o n d j á k . de a régi m i n t á k k ö z ü l s o k f e n n m a r a d . a „ n e m z e t k ö z i " és a „ h a z a i " k ö z ö t t i s z o k v á n y o s h a t á r o k a t . p é n z é r t b á r m i k o r k a p h a t ó á r u k vá­ l a s z t é k a h i h e t e t l e n ü l ö s s z e t e t t . e t n i k a i c s o p o r t j a i é s k u l t ú r á i egy­ mással keverednek. a h o g y a n e g y e s e k á l l í t j á k . H a l e g k ö z e l e b b b e m e n n e k egy ü z l e t b e v a g y b e v á s á r l ó k ö z p o n t b a . Mivel a globalizáció számtalan összefonódó globális hálózat terméke. A h i p e r g l o b a l i z á l ó k t ó l e l t é r ő e n az á t a l a k u l á s ­ h í v ő k a g l o b a l i z á c i ó t d i n a m i k u s és n y i t o t t folya­ m a t n a k látják. j ó l n é z z é k m e g . a m e l y b e f o l y á s o l h a t ó .e a z a n t r o p o l ó g i a b i r o d a l m á b a tar­ tozónak? S e m m i k é p p . A világ m i n d e n mozgalmas „globális nagyvárosa" mult i k u l t u r á l i s . A g l o b a l i z á c i ó n e m e g y i r á n y ú fo­ l y a m a t . akkor olyan környe­ zetben kell eligazodniuk. a m e l y e k g y a k r a n e g y m á s e l l e n h a t n a k . A globalizáció hatása Az 1. A z i p a r o s o d o t t társadal­ m a k b a n élők rászorulnak a fejlődő országokból származó alapanyagokra és késztermékekre. S z e r i n t ü k á t a l a k u l a globá­ lis r e n d . h o g y a z o r s z á g o k n e m ­ hogy elveszítenék szuverenitásukat. h o g y egy-egy kultú­ ra szigetként létezzen. a k u l t ú r a és a s z e m é l y e s élet te­ rén sem. v á l t o z t a t ­ ható. n e m k e v é s b é fonto­ sak a p o l i t i k a . (például megfelelő gazdasági hanem az új. A z i p a r o s o d o t t t á r s a d a l m a k r e n d j é t c s a k a f e j l ő d ő világ társadal­ m a i h o z hasonlítva érthetjük meg . A világ r o h a m o s a n s z á g u l d e g y e t l e n nagy. hogy történe­ szociológusok t i l e g a s z o c i o l ó g i a i v i z s g á l ó d á s f ő k é n t az i p a r i társadalmakra figyelmen kívül hagyhatjuk-e a f e j l ő d ő világot. a g l o b a l i z á c i ó k o m p l e x f e l t é t e l e i kö­ zött a k o r m á n y z a t o k k é n y t e l e n e k n a g y o b b aktivi­ tást é s n y i t o t t s á g o t k ö v e t e l ő f e l a d a t n a k t e k i n t e n i a kormányzást (Rosenau 1997). irányult. reflexív folyamat. alkatrészeiket sok-sok országban készítik.egyébként az u t ó b b i a k b a n é l a világ n é p e s s é g é n e k t ú l n y o m ó része. E g y r e k e v é s b é l e h e t s é g e s . in­ tézmények és egyének megpróbálnak alkalmaz­ kodni e h h e z az új rendhez. E z é r t v á l t o z i k a világ k u l t u r á l i s t é r k é p e : az e m b e r e k k a p c s o l a t h á l ó i a n e m z e t i h a t á r o k o n v a g y a k á r k o n t i n e n s e k e n i s át­ í v e l n e k . h o g y e z e k k i s z o r í t j á k a z e z e r n y i k ü l ö n b ö z ő nyelvet. e z é r t f o l y t o n o s információáramlás szükséges. Valójában a globalizáció sokkal összetettebb. ahol megbolydultak a korábbi struktúrák. M e l y i k n é z e t j á r a l e g k ö z e l e b b az i g a z s á g h o z ? S z i n t e b i z t o s . A hiperglobal i z á l ó k v i s z o n t t ú l z o t t a n c s a k a g l o b a l i z á c i ó gaz­ dasági o l d a l á t látják. h o g y az á t a l a k u l á s h í v ő k é . Kevés olyan távoli h e l y k e z d e n e k . A s z k e p ­ tikusok azért t é v e d n e k . a l e g t ö b b f e j l ő d ő á l l a m g a z d a s á g a o l y a n k e r e s k e d e l m i h á l ó z a t o k t ó l függ. hogy a globalizáció jelenlegi szintje áttöri a „belső" és a „ k ü l s ő " . De mi. A g l o b á l i s m i g r á c i ó . m e r t a l á b e c s ü l i k . egymás mellett élnek. m i l y e n sok­ féle t e r m é k e t k í n á l n a k ott! A n y u g a t i a k s z á m á r a t e r m é s z e t e s . Ezeket az alkotórészeket rendszeresen át kell szállítani a világ e g y i k f e l é b ő l a m á s i k b a .a világ p é n z ü g y i p i a c a i például sokkal inkább globális s z i n t e n szerve­ ződnek. A m i k o r a t á r s a d a l m a k . és ma sokkal szorosabban kötődnek egymáshoz. m i n t e l e d d i g b á r m i k o r . amelyeket hajdan bolygónk lakói beszéltek. Az átalakuláshívők megállapítják. amelyet kapcsolódá­ sok é s t ö b b i r á n y b a h a t ó k u l t u r á l i s á r a m l a t o k jellemeznek. hogy koordinálni tudják a n a p i több millió ügyletet. m e k - . A b o l ­ tok polcain látható árukat vagy összetevőiket. i n f o r m á c i ó k é s h a t á s o k k é t i r á n y ú á r a m l á ­ sa. e z z e l p á r h u z a m o s a n a vál­ l a l k o z á s o k é s a z e m b e r e k k ö z ü l i s egyre t ö b b e n j á r j á k be a F ö l d e t . fejezetben megállapítottam. t ú l s á g o s a n e g y i r á n y ú folya­ matnak tekintik. E l l e n t m o n d á s o s a n fejlődik. egy­ s é g e s g a z d a s á g felé. m é d i a é s t á v k ö z l é s m i n d segítik a k u l t u r á l i s h a t á s o k t e r j e d é s é t . Az átalakuláshívők szerint a globalizáció központ nélküli. akik a globalizációt a m a i társadalma­ kat f o r m á l ó sokféle v á l t o z á s h á t t e r é b e n álló köz­ p o n t i e r ő n e k t e k i n t i k .A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG Az átalakuláshívők A v i t á b a n k ö z t e s h e l y e t f o g l a l n a k el az átalaku­ láshívők. h o g y a v i l á g e g y m e g h a t á r o z o t t ré­ sze v e z é r l i . a z e g é s z világra k i t e r j e d ő g a z d a s á g i k a p c s o l a t o k t ó l függ. o l y a n t e n d e n ­ c i á k a t foglal m a g á b a n .

a zenészek gyakran t ö b b ­ féle stílust ötvöznek a dalok k o m p o n á l á s a során. A r e g g a e gyökerei Nyugat-Afri­ kába nyúlnak vissza: a 1 7 . ezért az őt istenítő karibiak m a g u k a t „rasztafariánusoknak" nevezték. de a burru d o b o l á s hagyománya folytatódott m é g akkor is. a m e l y e k é l e t m ó d j á r a e g y á l t a l á n n e m h a t o t t a vi­ lág. Végül is mindegyik zenei stílus a ritmus. hogy a londoni Notting Hill pincéiben összegyűlő férfiak és nők zenéjét hallgatja. A rasztafari kultusz hamaro­ san ö s s z e k a p c s o l ó d o t t a burrukkal. gyakran meg tudják mondani. mondjuk a mexi­ kóvárosi gitárvirtuóz. kapcsolatokat. a burruk d o b o l á s á t gazdáik eltűrték. A r e g g a e t ö r t é n e t e t e h á t különböző társadalmi c s o p o r t o k kapcsolatának. a rhythm and bluest vagy a népzenét. erős basszuskíséretű. Ezekben a n y o m o r n e g y e d e k b e n kezdett kibon­ takozni egy új vallási kultusz. a har­ mónia és a dalszöveg sajátos egysége.a s és 1 9 9 0 .és a v e l e ér­ kező turistasereg .a s évek végén a reggae. Ha a zenei fejlődés ü t e m é n e k f o n t o s m e g h a t á r o z ó j a a c s o p o r t o k közötti kap­ csolatok száma. Az 1 9 5 0 . és a rasztafari z e n é b e n elkezdték a burru dobolási stílust vegyí­ teni az e l n y o m á s és a szabadulás bibliai témái­ val. a reggae z ene Amikor a populáris z e n é t jól ismerők egy dalt hallgatnak. az 1 9 6 0 . S h a g g y vagy Sean Paul. és a stílusok össze­ olvadásának. milyen stílushatások érték azt a születésekor. Bár nem kell lángésznek lennünk. de a karibi t é r s é g b e n élők közül sokan istennek t e k i n t e t t é k a császárt.e s években a karibi zenészek keverni kezdték a rasztafari ritmusokat és dalszövegeket az amerikai dzsessz és a f e k e t e rhythm and blues elemeivel. spirituális és személyes) j e l e n t é s e k n e k a t ö r t é n e t e . akkor s z á m í t h a t u n k rá. A m ű h o l d a s t e l e v í z i ó z á s é s a z i n t e r n e t segítségével a d n a k h í r t m a g u k r ó l a világ t ö b b i l a k ó j á n a k . a Dominikai Köztársaság vagy G u a t e m a l a r u h a g y á r a i b a n k é s z ü l t p ó l ó k a t é s n a d r á g o k a t v i s e l n e k . Egy emberöltővel ezelőtt még voltak olyan törzsek. M a e z e k a z e m b e r e k a z E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n vagy J a p á n b a n gyártott b o z ó t v á g ó k a t é s m á s szer­ számokat használnak. A külön­ b ö z ő zenei stílusok általában más-más társadalmi c s o p o r t o k b a n alakulnak ki.e s években a r e g g a e és a hiph o p (vagy rap) stílus keveredéséből új hangzás született (Hebdige 1 9 9 7 ) .vagy a számítógép előtt. Bár a britek igyekeztek meg­ akadályozni. Az európai gyarmatosítás ellenzői vi­ lágszerte üdvözölték Szelasszié trónra kerülését. amikor sok burru férfi a mezőgazdasági terüle­ tekről Kingston n y o m o r n e g y e d e i b e vándorolt. Sok reggae-zenész. és az 1 9 7 0 . hogy Afrika e l n y o m o t t a i t a s z a b a d s á g b a vezesse. Például ma már egy fiatal skandi­ náv zenész felnőhet úgy. A globalizáció fokozta e kapcsolatok intenzitását. a dallam. mert féltek. amelyeket ezek a c s o p o r t o k zenéjükkel kifejeztek. hogy ezzel lázadásra buzdítanának. a légi k ö z l e k e d é s .2. ha megpróbálkozik vele. A kultúra szociológiájával foglalkozók közül né­ hányan azért fordultak a r e g g a e felé. a maríachi m ű h o l d o n át közvetített j á t é k a . a szolgasorban élőknek sikerült életben tartani az afrikai d o b o l á s hagyo­ mányát. A kultúrával foglalkozó szociológus számára mégis hasznos lehet. hogy a cukornádültetvényeken dolgoztassák őket. hogy a rabszolgák hagyományos afrikai z e n é t játsszanak. a m e l y b e z á r h a t n á h a t á r a i t a rá­ dió. a városi szegénységről és a kollektív társadalmi t u d a t erejéről szóló zenei stí­ lus. h i á b a p r ó b á l j á k f e n n t a r t a n i ősi életmódjukat. FEJEZET Globalizáció a hétköznapi életb sen. köztük B o b Marley keres­ kedelmi sikert is a r a t o t t . és a globális k u l t ú r a e l é r i . e m e l l e t t erősen hat rá. é s N é m e t o r s z á g b a n vagy S v á j c b a n e l ő á l l í t o t t g y ó g y s z e r e k k e l p r ó b á l j á k le­ k ü z d e n i az i d e g e n e k t ő l k a p o t t b e t e g s é g e k e t . mert segített meg­ adni a munka ü t e m é t .b e n J a m a i c á ­ ban m e g s z ü n t e t t é k a rabszolgaságot. amelyek elemeit sokszor nehéz szétválasztani. hogy az elkövetkező években a globalizációs folyamat ki­ bontakozásával egyre-másra j e l e n n e k m e g az új stílusok. Végül 1 8 3 4 .e s években már világszerte hallgatták a reggae-t az emberek. amelyet gyakran a rabszolgatartók által rájuk kényszerített európai stílusokkal ötvöztek. T ö b b e k között „Ras Tafari h e r c e g n e k " is hívták. mert jó pél­ da arra a folyamatra. J a m a i c á b a n az egyik rabszolgacsoport. Ezekből a kombinációkból alakult ki vé­ gül a „ska" zene. ezt szólaltatja m e g pél­ dául a Wu-Tang Clan. amely d ö n t ő sze­ repet j á t s z o t t a r e g g a e m e g s z ü l e t é s é b e n . hogy megkülönböztes­ sük egymástól például a rockot. században brit gyarma­ tosítók r e n g e t e g nyugat-afrikait f o g d o s t a k össze rabszolgának. m a r a d t a F ö l d ö n . Az 1 9 8 0 . . ez a viszonylag lassú ritmusú. amelynek során a társadalmi c s o p o r t o k közötti kapcsolatok új zenei formákat eredményeznek. illetve a z o k n a k a (po­ litikai. á t a l a k í t j a a világ ö s s z e s v a l a h a el­ s z i g e t e l t kultúráját. a t e l e v í z i ó . k é s ő b b pedig. Még egy v a g y l e g f e l j e b b k é t e m b e r ö l t ő . akiket aztán hajón a karibi szigetvi­ lágba szállítottak. 1 9 3 0 keveredésének tanulmányozásával feltérképezhetjük a c s o p o r t o k közötti kulturális ban az afrikai Etiópia császárává koronázták Hailé Szelassziét. akit azért küldtek a Földre.

amely csak arcukat és kezüket engedi látni. az azonnali s z ü k s é g l e t k i e l é g í t é s m i n d a z ú j t e c h n o ­ lógia j e l l e m z ő i .A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG K ö n y v e m b e n t ö b b s z ö r is s z ó l e s z a g l o b á l i s kultúrát t e r e m t ő e r ő k r ő l . D e b o r a h W h e e l e r ( 1 9 9 8 ) egy é v e n á t vizsgálta. de főként az a m e r i k a i k u l t ú r á t v i s z i n a p m i n t n a p a világ o t t h o n a i b a . a férfiakra és a n ő k r e v o n a t k o z ó k u l t u r á l i s n o r m á k nagymértékben különböznek. a m e l y e k g l o b á l i s p o l i t i k a i . Az e l e k t r o n i k u s k o m m u n i k á c i ó (a t e l e f o n . h á z a s s á g o n k í v ü l i k o m m u n i k á c i ó . a m e l y e k a k ö v e t k e z ő k : 1. a m e l y h a s o n l í t m a j d a m a i i n t e r n e t ­ használók k ö z e l h á r o m n e g y e d é n e k o t t h o n t a d ó Európa és É s z a k . a demokratikus r é s z v é t e l a k o r m á n y z á s b a n és a fogyasztóvédelem. hogy az i n t e r n e t f é l r e s ö p r i a t r a d i c i o n á l i s kultúrá­ kat. struktúrái és p i a c a i g y a k r a n t ö b b o r s z á g r a is ki­ A z i n t e r n e t világ k ö r ü l i t e r j e d é s é v e l b i z o n y o s s á vált.k e l e ­ t i arab o r s z á g o k a t t e k i n t v e itt é l a z i n t e r n e t h a s z ­ n á l ó k fele. a m e l y ­ b e n a z efféle. Az e g y s é g e s g l o b á l i s g a z d a s á g k i a l a k u l á s a . s az a r a b értékekkel is. irányítási 2. h o g y férfiak é s n ő k b e s z é l g e s s e ­ n e k e g y m á s s a l egy o l y a n t á r s a d a l o m b a n . 3. m i n t a férfiak és a n ő k e g y e n l ő s é g e . R á a d á s u l m i n t h a m a g a a z in­ ternetes t e c h n o l ó g i a is e z e k e t az é r t é k e k e t t á m o ­ gatná: a globális k o m m u n i k á c i ó . egy t r a d i c i o n á l i s i s z l á m kultúrát. h o g y e l l e n k e z ő n e m ű e k k e l t a l á l k o z g a t a k i b e r t é r b e n . K a r a k t e r j e l e k e t talál­ t a k ki a p u s z i r a ( * ) . v a l a m i n t g l o b á l i s v á m . 4. é s a z európai vagy észak-amerikai fiatalokhoz hason­ lóan sokan szörföznek az interneten új eszméket. A kuvaiti televízió gyakran sugároz például amerikaifutball-közve­ mu­ títéseket az Egyesült Államokból. Kuvait közel kétmil­ l i ó s n é p e s s é g é n e k fele 2 5 é v e s n é l f i a t a l a b b . A kormányzat ingyenes közoktatást biz­ t o s í t e g é s z e n az e g y e t e m i szintig. é s inkább egy globális. a s z á j o n c s ó k o l á s r a (:*) és a szégyenlős kuncogásra (LOL) . megerősítésük Segítheti-e az internet egy globális kultúra kialakulását? Sokan úgy vélik.a páros játék m i n d e n mozzanatára és rezdülésére. K u v a i t a P e r z s a . W h e e l e r arról számol be. a k i n e m a házastársuk vagy a rokonuk. nemzetközi m u n k a ü g y i é s e g é s z s é g ü g y i szerve­ zetek. j o g i é s katonai k e r e t e k e t t e r e m t e n e k . sőt. terjednek. és h e l y ü k b e g y ö k e r e s e n új é r t é k e k e t h e l y e z . az i n t e r n e t és a vi­ lágháló). a s z ó l á s s z a b a d s á g . és n e m mutat­ k o z h a t n a k n y i l v á n o s a n o l y a n férfival. az M T V m ű s o r a i n v a g y a Jó bará­ tokhoz h a s o n l ó s o r o z a t o k o n k e r e s z t ü l ) a brit. a fax. amelyben egy-egy v á l l a l k o z á s gyárai. Mégis. az e l e k t r o n i k u s l e v e l e z é s . a k ö z e l . k o z m o p o l i t a k u l t ú r á t fogad­ nak el n e m z e t ü k k u l t ú r á j a k é n t . p é l d á u l a n a g y v á l l a l a ­ tok vezetői. r e g i o n á l i s k e r e s k e d e l m i é s kölcsönös v é d e l m i t á r s u l á s o k . este n e m hagyhatják el az otthonukat. h o g y a világot b e h á l ó z ó inter­ net gyors n ö v e k e d é s e s i e t t e t i egy g l o b á l i s k u l t ú r a elterjedését. A k u v a i t i ú j s á g o k g y a k r a n k ö z ö l n e k c i k k e t az i n t e r n e t r ő l és a v i l á g h á l ó r ó l . k ö z t ü k az ENSZ-ügynökségek. egy főre j u t ó á t l a g j ö v e d e l m e az e g y i k l e g m a g a s a b b a világon. v i l á g b a n e l ő s z ö r a K u v a i t i E g y e t e m diákjai csat­ lakozhattak az internethez. Az új kommunikációs technológiák egyértelműen l e h e t ő v é teszik. információkat és fogyasztási cikkeket keresve. Egy sor n e m z e t k ö z i szervezet. W h e e l e r ezt írja: S o k fiatal e m l í t e t t e . t a l á n k o r a i azt a k ö v e t k e z t e t é s t l e v o n n i . bár az adásokat rendszeresen megszakítják a tradicionális z u l m á n imádkozás idejére.ö b ö l o l a j b a n gazdag országa. A televízió. a m e l y (a t é v é h á l ó z a t o k o n és pél­ dául a B B C . amely az u d v a r l á s t i z g a l m a s s á é s e b b e n a z e s e t b e n biz­ tonságossá is teszi (Wheeler 1 9 8 8 ) . a l á t s z ó l a g kor­ látlan (és c e n z ú r á z a t l a n ) i n f o r m á c i ó t ö m e g .és k e r e s k e d e l m i egyezmények. akik t ö b b i d ő t t ö l t e n e k a világot ke­ resztül-kasul b e j á r v a u t a z á s s a l . a későbbi Survivort). e z é r t a férfiak és a n ő k k ö r é b e n is n a g y az í r á s t u d ó k és a m a g a s iskolai végzettségűek aránya.m i n d k e t ­ t ő i g e n c s a k e l l e n t é t e s a h a g y o m á n y o s i s z l á m kul­ t ú r a n o r m á i v a l . multinacionális bankok é s m á s g l o b á l i s p é n z ü g y i i n t é z m é n y e k . hogy hagyományos viseletet öltsenek. Vegyük például a közel-keleti Kuvaitot. A nőktől általában elvárják. ahol legtöbbször csevegéssel vagy pornográf hon­ l a p o k n é z e g e t é s é v e l t ö l t i k az i d e j ü k e t . h o g y s o k f é l e k é p p e n ö s s z e e g y e z t e t h e t ő a k á r tradicionális eszköze lehet. m i n t o t t h o n .A m e r i k a k u l t ú r á j á r a . „Globális p o l g á r o k " . B á r K u v a i t s o k s z e m p o n t b ó l m o d e r n ország. 5. Az in­ t e r n e t egyre n é p s z e r ű b b K u v a i t b a n . Az inter­ neten keresztül az e g é s z világ m á r i s m e g i s m e r ­ heti és elfogadhatja az o l y a n értékeket. hogy a kuvaiti kama­ szok csapatostul járnak az internetkávézókba. a m e l y a F ö l d s z i n t e b á r m e l y i k r é s z é v e l kialakítható a z o n n a l i k o m m u n i k á c i ó s k a p c s o l a ­ tot az üzleti világ m i n d e n n a p i é l e t é n e k s z e r v e s részévé teszi. h o g y a n h a t az i n t e r n e t a k u v a i t i k u l t ú r á r a . u g y a n a k k o r h o l l a n d vagy s v é d kulturális t e r m é k e k e t a d a p t á l n a k a brit és a m e r i ­ kai közönség s z á m á r a (a Big Brothert és az Expe­ dition: Robinsont. a m e l y e t a z u t ó b b i időben erős amerikai és európai hatások értek.

például a család. hogy veszélyes lehet. a szexualitás. W h e e l e r ezt a n n a k a kulturális meggyőződésnek tulajdonítja. Vizsgálata során az is k i d e r ü l t . E z é r t n e m g y a k o r o l h a t a z i n t e r n e t j e l e n t ő s p o l i t i k a i . a t á v k ö z l é s ) vál­ tozásaihoz kapcsolják. a n e m . m i n t az egyéni lehetőségek bővítésének eszkö­ ze.t á r s a d a l m i hatást. A m ú l t b a n az egyén s z e m é l y e s i d e n t i t á s a a n n a k a k ö z ö s s é g n e k a kon­ textusában formálódott. a t e r m e l é s és a k e r e s k e d e l e m . v a l a m i n t a t i s z t e s s é g m e g ő r z é s é n e k vá­ gya h a t á r o z z á k m e g K u v a i t á t m e n e t é t a z infor­ m á c i ó korába. A g l o b a l i z á c i ó arra k é n y s z e ­ ríti a z e m b e r e k e t . h o g y a férfiak és a n ő k az i n t e r n e t ­ kávézókban is elkülönülnek. é s e l t ű n t s o k m á s ú t j e l z ő is. A z ú j t e c h n o l ó g i á k h a t á s á r a végül n e m a z a m e ­ rikaival a z o n o s . i n t e r n e t .. A g l o b a l i z á c i ó n e m „ k ü l s ő " v a l a m i . A h a g y o m á n y szerint egy n ő t e r m é s z e t e s szférája a z o t t h o n volt. ú j identitás­ m i n t á k a l a k u l n a k ki. M a p é l d á u l egy s z a b ó l e g i d ő s e b b fia bár­ m i l y e n u t a t v á l a s z t h a t j ö v ő j e a l a k í t á s á h o z . h a a z i n t e r n e t e n k e r e s z t ü l m á s n é z e t e k k e l é s érté­ k e k k e l is l e h e t t a l á l k o z n i . F e g y v e r a z e l l e n s é g g e l s z e m b e n . h o g y a kuvaiti k u l t ú r a befogadja az a m e ­ r i k a i a k s z e x u á l i s attitűdjeit. a m e l y s o k f é l e k é p p e n h a t é l e t ü n k leg­ s z e m é l y e s e b b m o z z a n a t a i r a is. r e f l e x í v élet- . m i n t a t á r s a d a l m i osztály. szemé­ lyes vonatkozásainak . A g l o b á l i s c s e v e g ő t e ­ r e k e t látogatja u g y a n egy p á r fiatal. vagy a k á r a n y u g a t i férfiak é s n ő k h é t k ö z n a p i v i s z o n y á n a k formáját. ha túl sokat elárulnak ma­ gukról: Kuvaitban az információ inkább veszélyforrás. a z egyé­ n i ü g y e k t ő l független s í k o n zajlik. A globalizáció alapvetően átalakítja minden­ napi tapasztalataink jellegét. A társadalmak. a nemi szerepek.] E z e k a s z e m ­ p o n t o k . d e e z n e m j e ­ l e n t i azt. h o g y a t ö b b s z á z é v e s ku­ v a i t i k u l t ú r á t n e m k ö n n y e n f o r m á l h a t j a á t az.erősen korlátozott. A s z e m é l y t e l e n é r t é k e k s ú l y a egyre k i s e b b . n e m v a l a h o l távol. amelyek korábban a z e m b e r e k v á l a s z t á s a i t é s t e v é k e n y s é g é t szabá­ l y o z t á k . hogy szabadon és nyíltan beszélhetnek (Whee­ ler 1 9 8 8 ) . K o r u n k b a n az egyénnek sokkal több lehető­ sége v a n é l e t é n e k a l a k í t á s á r a .ez a g o n d o l a t m i n d e n k i t m e g r i a s z t . otthonunkat é s k ö z ö s s é g e i n k e t . A z identitás h a g y o m á n y o s k e r e t e i f e l b o m l a n a k . Az adott közösségben uralkodó értékek. a m e l y azelőtt i r á n y t s z a b o t t a z e m b e r e k é l e t é n e k . az e t n i k a i h o v a t a r t o z á s . a m e l y b e n m i n d e n k i m a g a é p í t h e t i fel ö n m a g á t . h o g y v é l e m é n y é t leírják v a g y i d é z z é k . s ő t a v a l l á s i k ö t ő d é s is el­ zárhattak bizonyos utakat az egyén e l ő l / m á s o ­ kat p e d i g m e g n y i t h a t t a k e l ő t t e . a l a k í t h a t j a ki i d e n t i t á s á t . hogy egy olyan új individualizmus felé t a r t u n k . S e n ­ k i n e m akarja.. hatásai éppen annyira é r e z h e t ő k a m a g á n s z f é r á b a n is.. a m á s o k k a l v a l ó é r i n t k e z é s és a m u n k á h o z v a l ó vi­ s z o n y .. W h e e l e r ugyanakkor rámutat: a sors iróniája.] Kuvaitban illemszabály. életstílusok é s e r k ö l c s i n o r m á k v i s z o n y l a g á l l a n d ó vezérelve­ ket biztosítottak. k u l t ú r á k b a n é l ő k k e l kiala­ kított s z e m é l y e s k a p c s o l a t a i n k o n k e r e s z t ü l a globalizáló erők elérték lakóhelyünket. h o g y a k u v a i t i a k n a g y o n v o n a k o d n a k határozott véleményt vagy politikai nézeteket hangoztatni a hálózaton. Az olyan t é n y e z ő k . e z é r t a k o r á b b a n p i l l é r ü k k é n t szol­ gáló. s z i l á r d n a k l á t s z ó i n t é z m é n y e k e l v e s z í t e t t é k jelentőségüket. a személyes identitás. a k k o r való­ s z í n ű l e g k i t a n u l t a a p j a m e s t e r s é g é t é s e g é s z élete s o r á n ezt a s z a k m á t ű z t e . A g l o b a l i z á c i ó f e l t é t e l e i k ö z t a z o n b a n azt ta­ pasztaljuk. Az interneten minden­ k i s z á m á r a h o z z á f é r h e t ő k o n z e r v a t í v i s z l á m val­ l á s i t a n o k m e g v i t a t á s á n k í v ü l a k u v a i t i a k igen­ c s a k g á t l á s o s a k a h á l ó z a t i v i l á g b a n . J e l e n t ő s e n fellazultak azok a „társadalmi kódexek". h a n e m „ b e l s ő " j e l e n s é g . m i n d ö s s z e a kuvaiti iszlamisták e s z m e c s e r é i gyakoribbak az interneten. a nők l e h e t ő s é g e i s e m k o r l á t o z ó d n a k a z o t t h o n i szfé­ rára.á t é r t e l m e z é s é r e k é n y s z e r í t m i n k e t . W h e e l e r m e g á l l a p í t j a . amelyekben élünk. n y u g t a l a n í t . A glo­ b a l i z á c i ó g y ö k e r e s e n m e g v á l t o z t a t t a azt. a z alkal­ m a z k o d á s útja-módja vagy a m i n d e n n a p i élet s z a b á l y a i n a k m e g e r ő s í t é s e . H a p é l d á u l valaki egy s z a b ó l e g i d ő s e b b f i á n a k s z ü l e t e t t . [. m i n t a m ú l t b a n . A h e l y i kö­ z ö s s é g e k egyre t ö b b s z ö r k e r ü l n e k é r i n t k e z é s b e a z új g l o b á l i s r e n d d e l . [. hogy n e m lehet politikai véleményt nyilváno­ s a n m e g f o g a l m a z n i és/vagy h a n g o z t a t n i . h a n e m s a j á t o s a n kuvaiti k u l t ú r a alakul ki. éle­ t é t és i d e n t i t á s á t n a g y r é s z t férje v a g y a p j a élete ós i d e n t i t á s a h a t á r o z t a m e g . amelybe született. h o g y n y i t o t t a b b . e z á l t a l s z e m é l y e s é l e t ü n k el­ kerülhetetlenül megváltozott. így a t r a d í c i ó és az elfogadott Az individualizmus erősödése Bár a globalizációt gyakran a nagy rendszerek ( p é l d á u l a z e g é s z világra k i t e r j e d ő p é n z p i a c o k . C s a k a z e l i t h e z t a r t o z ó k é r z i k úgy. f o r r á s o k o n ( m é d i a . p o p u l á r i s kultúra) és a m á s o r s z á g o k b a n . a h o g y a n m a g u n k r ó l és a m á s o k k a l k i a l a k í t o t t k a p c s o l a ­ tainkról gondolkodunk. és az e m b e r e k ezeket követve élték az életüket. M i n d e z életünk legbelső. gyökeres átalakuláson men­ n e k k e r e s z t ü l . H a j d a n a h a g y o m á n y és a s z o k á s o k n a g y o n erő­ sen megszabták az e m b e r e k életútját.

h o g y újra a k a r a t u n k s z e r i n t a l a k í t s u k a t á r s a d a l m i világot. A p r e m o d e r n t á r s a d a l m a k t ö b b t í p u s á t k ü l ö n ­ böztethetjük sadalmakban meg. h o g y ez a feladat a l e g n a g y o b b k é n y s z e r és a l e g n a g y o b b k i h í v á s . amely részben a világpiacra termel. Az i p a r o s o d o t t t á r s a d a l m a k b a n a g a z d a s á g leg­ főbb a l a p j á v á a z i p a r i t e r m e l é s v á l i k ( a m e l y ­ nek technikáit az élelmiszer-termelésben is alkalmazzák). h o g y f o l y t o n a körülöttünk lévő változó környezetre reagálunk. / A g l o b á l i s k o r m á n y z á s r ó l b ő v e b b e n is l e s z s z ó a című 20. A gyarmatosítás folyama­ ta radikálisan m e g v á l t o z t a t t a a r é g ó t a f e n n á l l ó társadalmi r e n d s z e r e k e t és k u l t ú r á k a t . gyors é s j e l e n t ő s v á l t o z á s o k z a j l o t t a k le. Az iparosodott t á r s a d a l m a k f e j l ő d é s e és a Nyu­ gat terjeszkedése k ö v e t k e z t é b e n a világ s o k ré­ szét meghódították. M é g a k i s e b b d ö n t é s e k is. Az iparosodott országok közé A fejlődő világ. getésével és v a d á s z a t t a l tartják f e n n m a g u k a t . a m e l y az embe­ r i t ö r t é n e l e m n e k v i s z o n y l a g k i s r é s z e . A g l o b á l i s k o r m á n y z á s új f o r m á i s e g í t h e t n e k m e g t e r e m t e n i egy o l y a n k o z m o p o l i t a v i l á g r e n d e t . m á s o k n a g y l e h e t ő s é g n e k tekintik. az A vadászó-gyűjtögető növények a tár­ emberek azokat gyűjtö­ 3. N e m h a l a d j a m e g a k é p e s s é g e i n k e t . Az agrártár­ sadalmak m e g é l h e t é s i alapja a folyamatosan hasznosított t e r m ő f ö l d e k m e g m ű v e l é s e . a m i k o r a g l o b á l i s e g y m á s r a u t a l t s á g és a gyors ü t e m ű v á l t o z á s m i n d a n n y i u n k a t sok­ kal i n k á b b összeköt. a m e l l y e l az emberi társadalmaknak meg kell birkózniuk a 2 1 .t t e k i n t h e t j ü k a glob a l i z á c i ó r a adott újító v á l a s z n a k . és a v á l t o z á s ü t e m e t o v á b b gyorsul. Ez azt j e l e n t i . a z o n belül fejlődik.A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG módot f o l y t a s s a n a k . A h i d e g h á b o r ú vége ó t a e l t e l t é v t i z e d e t a világ s o k r é s z é n e r ő s z a k . a m e l y b e n a n e m z e t k ö z i l e g elvárt vi­ selkedésre (például az emberi jogok védelmére) vonatkozó átlátható szabályokat és követelmé­ n y e k e t m i n d e n k i elfogadja é s t i s z t e l e t b e n tartja.m i t vi­ seljünk. világ n é p e s s é g é n e k n a g y r é s z e él. Ő k ú g y vélik. a m e l y n e k s o r á n m e g t e r e m t j ü k é s újra m e g újra átalakítjuk ö n a z o n o s s á g u n k a t . l é p é s egy g l o b á l i s d e m o k r a t i k u s s t r u k t ú r a létre­ h o z á s a felé: p é l d á u l a z E N S Z é s a z E u r ó p a i U n i ó m e g a l a p í t á s a . 4. Pásztortársadalmaknak közösségeket tekintjük. fejlettebb. A világ k ü l ö n b ö z ő társadal­ mait é r i n t ő f o l y a m a t o k k ö z ü l s o k k i s i k l i k a j e l e n ­ legi k o r m á n y z á s i m e c h a n i z m u s o k h a t ó k ö r é b ő l . m á r t ö r t é n t n é h á n y ÖSSZEFOGLALÁS 1.. a n n á l i n k á b b megmutatkozik. h o g y a l é t e z ő p o l i t i k a i struktú­ rák és m o d e l l e k t e h e t e t l e n e k a n e m z e t i h a t á r o ­ kat áttörő k o c k á z a t o k k a l . „Politika. E g y e t l e n k o r m á n y z a t s e m tudja m e g f é k e z n i a z A I D S terjedését. század elején. e g y e n l ő t l e n s é g e k k e l és kihívásokkal s z e m b e n . s z i n t e kizá­ rólag v o l t g y a r m a t i t e r ü l e t e k b ő l áll. egyéniségünk az életünk teréül szolgáló t á g a b b k ö r n y e z e t t e l együtt. Bár irreálisnak t ű n h e t a n e m z e t á l l a m o k felet­ t i kormányzásról b e s z é l n i . fejezetben. ahhoz alkalmazkodunk. h o g y a g l o b a l i z á c i ó c s a k f o k o z z a a v á l s á g o t és a k á o s z t . d e m o k r á c i a é s j ó l é t s z o l g á l a t á b a le­ h e t á l l í t a n i . Auszt­ Új-Zéland. m i n t korábban bármikor. a h o l e r ő s e k a regio­ n á l i s k ö t e l é k e k . h o g y a z egyes országokon túlnövő kérdések transznacionális érvényű válaszokat k ö v e t e l n e k . amelyben a t a r t o z n a k a n y u g a t i n e m z e t e k és J a p á n . A na­ gyobb. h o g y a n őrizzük meg e g é s z s é g ü n k e t és ápoljuk t e s t ü n k e t -. b e l s ő k o n f l i k t u s o k é s zűrza­ v a r o s á t a l a k u l á s j e l l e m e z t é k . h o g y a n t ö l t s ü k a s z a b a d i d ő n k e t . a m e l y e k ­ kel a globális g o n d o k r a g l o b á l i s m ó d o n l e h e t n e megoldást találni. F ő k é n t az E U . n e m t u d fellépni a globális f e l m e l e g e d é s h a t á s a i v a l s z e m ­ ben és n e m tudja s z a b á l y o z n i a g y o r s a n v á l t o z ó pénzügyi p i a c o k a t . mert a globalizáló erőket a nagyobb e g y e n l ő s é g . v á r o s i a s t á r s a d a l m a k tradi­ cionális c i v i l i z á c i ó k a t a l k o t n a k . A társadalmi változás egy adott t á r s a d a l o m in­ t é z m é n y e i n e k és kultúrájának átalakulása az idők során. A m o d e r n korban. a m e l y e k b e n a fő m e g é l h e t é s i forrás a háziasított á l l a t o k t e n y é s z t é s e . ú g y látszik. kormányzat és terrorizmus" KÖVETKEZTETÉS: GLOBÁLIS KORMÁNYZÁS KELL Minél tovább terjed a g l o b a l i z á c i ó . . S ő t . 2. A n é p e s ­ ség n a g y r é s z e a m e z ő g a z d a s á g b a n dolgozik. a m e l y e ­ ket m i n d e n n a p i é l e t ü n k s o r á n h o z u n k . E kormányzati „deficit" m i a t t e g y e s e k a g l o b á l i s kormányzás új formáit s z o r g a l m a z z á k . é s a k á r m o d e l l ­ ként is szolgálhat h a s o n l ó szervezetek kialakítá­ s á h o z a világ m á s r é s z e i n . B á r van. részét k é p e z i k a n n a k a s z a k a d a t l a n f o l y a m a t n a k . A g l o b á l i s k o r m á n y z á s és az ered­ m é n y e s e b b s z a b á l y o z ó i n t é z m é n y e k felé v a l ó el­ mozdulás s e m m i k é p p n e m n e v e z h e t ő időszerűt­ l e n n e k akkor. a k i b o r ú l á ­ t ó a n azt j ó s o l j a . rália.

innovatív jellege. de a régi m i n t á k is f e n n m a r a d n a k . h o g y g l o b á l i s s z e m l é l e t e t f o g a d j a n a k el. m i n t az éghajlat vagy a k ö z l e k e d é s i ú t v o n a l a k (folyók. a m e l y folyamatosan m e g k é r d ő j e l e z i a h a g y o m á n y t és a k u l t u r á l i s szokásokat. s z á z a d l e g n a g y o b b k i h í v á s a az l e h e t . a s z o v j e t t í p u s ú k o m m u n i z m u s ö s s z e ­ omlása. h á g ó k ) megléte. a m e l y e k átfogják a f ö l d k e r e k s é g e t és öszszekötik a gazdasági piacokat. Mivel az egyes kormányzatok nincsenek berendezkedve e transznacionális kérdések kezelésére. A globalizációnak is része volt a kommunizmus bukásában? 4. hogy a globalizáció valódi. é s a z ö s s z e k a p c s o l t s á g j e l e n ­ legi m é r t é k e n e m p é l d á t l a n . A „hiperglobalizál ó k " á l l á s p o n t j a e z z e l e l l e n t é t e s : azt m o n d j á k . h o g y a n t u d j u k újra é r v é n y e s í t e n i akara­ t u n k a t a g y o r s a n v á l t o z ó t á r s a d a l m i világban. 9. 10.és a m o d e r n i p a r i t á r s a d a l m a ­ kig o l y a n v á l t o z a t o s . a k o m m u n i k á c i ó s r e n d s z e r e k ( p é l d á u l a z írás k i a l a k u l á s a ) é s egy-egy s z e m é l y v e z e t ő i k é p e s ­ ségei. é s arra ö s z t ö n ö z t e a z e m b e r e k e t . Másodszor: a z i n f o r m á c i ó t e c h n o l ó g i a t e r j e d é s e elősegí­ t e t t e a z i n f o r m á c i ó k á r a m l á s á t a z e g é s z vilá­ gon. A t u d o m á n y és a t e c h n o l ó g i a is hat a politikai tényezőkre (amelyek visszahat­ n a k rájuk). E l ő s z ö r is a h i d e g h á b o r ú vége. A g l o b a l i z á c i ó s o k a t v i t a t o t t t é m á v á vált. m e r t h a t n a k a k o r a i g a z d a s á g f e j l ő d é s r e . legyen az tradicio­ n á l i s vagy m o d e r n . de ez a n é z e t t ú l s á g o s a n l e e g y s z e ­ r ű s í t ő . amelyek gyorsabbá és szélesebb körűvé tették a világ k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n é l ő k é r i n t k e z é s é t . Hová vezet az individualizmus tudatának erősödése: bárkivé válhatunk. Teremthet-e a globalizáció globális kultúrát? . E g y e s szkeptiku­ sokat inkább a regionalizálódási folyamatok f o g l a l k o z t a t n a k . A g l o b a l i z á c i ó p o l i t i k a i .2. 7. A k u l t u r á l i s t é n y e z ő k k ö z é tartozik a vallás (amely fékezheti a változást). A kulturális h a t á s o k k ö z é t a r t o z i k a t u d o m á n y és a t e c h n o ­ l ó g i a egy m á s i k h a t á s a : a m o d e r n g o n d o l k o d á s kritikai. A 2 1 . 8 . A z egyre f o k o z ó d ó g l o b a l i z á c i ó b a n t ö b b t é n y e ­ ző is s z e r e p e t j á t s z i k . a m e l y e k a f ő b b p é n z ü g y i és kereskedelmi csoportokon belül egyre jelen­ tősebb szerepet játszanak. a globális kormányzás új formáira van szükség. amelyek képesek g l o b á l i s m ó d o n m e g o l d a n i a g l o b á l i s problé­ m á k a t . vagy csak több lehetőség közül választhatunk? 5. ezekkel is s z á m o l n i kell. a m e l y n e k az a v e s z é l y e . H a r m a d ­ szor: a t r a n s z n a c i o n á l i s gazdasági társaságok m é r e t e é s b e f o l y á s a i s n ö v e k e d e t t . A fizikai k ö r n y e z e t h e z tartoznak az olyan tényezők. de szerepüket n e m szabad túlhangsúlyozni. A t á r s a d a l m i s z e r v e z ő d é s és i n t é z m é n y r e n d ­ szer fejlődése a vadászó-gyűjtögető társadal­ m a k t ó l az agrár. E n é z e t s z e r i n t a globalizáció e l l e n t m o n d á s o s folyamat. 6. amely a n é h a e g y m á s s a l e l l e n t é t e s h a t á s o k sokirá­ n y ú á r a m l á s á t foglalja m a g á b a n . A globalizáció olyan kihívásokat eredmé­ nyez. k ü l ö n ö s e n azért. A p o l i t i k a i s z e r v e z ő d é s (főként a k a t o n a i erő) a vadászó-gyűjtögető társadalmakat kivéve m i n d e n társadalomra hat. h o g y a g l o b a l i z á c i ó a j e l e n l e g i v i l á g r e n d s o k a s p e k t u s á t (a g a z d a s á g o t . nagy hatású jelen­ ség. a m e l y megkívánja és elősegíti a termelési technológia állandó megújítását és f e j l e s z t é s é t . A m o d e r n t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k r a h a t ó gaz­ d a s á g i t é n y e z ő k k ö z ü l a l e g f o n t o s a b b az i p a r i kapitalizmus. a z á t a l a k u l á s h í v ő k ú g y vé­ lik. gazdasági. 1. h o g y n e m m a g y a r á z h a t ó a társadalmi változás „egytényezős" elméletével. A g l o b a l i z á c i ó t g y a k r a n g a z d a s á g i j e l e n s é g k é n t á b r á z o l j á k . a m e l y e k áttörik a n e m z e t i határokat és k i s i k l a n a k a m e g l é v ő p o l i t i k a i s t r u k t ú r á k hatóköréből. FEJEZET mmummmmtmmmmmmmm maim mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm 5. Egy h a r m a d i k c s o p o r t . kul­ turális és társadalmi tényezők együttesének az eredménye. A „szkeptikusok" szerint a globalizáció jelentő­ ségét t ú l b e c s ü l i k . L e g a l á b b h á r o m n a g y o b b h a t á s k a t e g ó r i á t kü­ l ö n b ö z t e t h e t ü n k m e g . Mennyire fontosak a „kiemelkedő vezetők" a társadalmi változás folyamataiban? 2. h o g y v é g ü l alá­ á s s a a n e m z e t i k o r m á n y z a t o k s z e r e p é t . Hogyan lehet a globalizáció egyszersmind helyi jelenség? 3. o l y a n ter­ m e l é s i és fogyasztási hálózatokat alakítanak ki. a p o l i t i k á t és a t á r s a d a l m i v i s z o n y o k a t ) á t a l a k í t j a . valamint a kormányzás nemzetközi és regionális formáinak kialakulása közelítet­ ték e g y m á s h o z a világ országait. Mindenekelőtt az információs és k o m m u n i k á c i ó s t e c h n o l ó g i á k f e j l ő d é s e hajtja. A transznacionális nagyvállalatok hatalma valóban nagyobb a kormányzatokénál? 6. Ez utóbbiak közül a legfontosabb a viszonylag hatékony kormányzási formákat hozó m o d e r n állam kialakulása.

Allen Lane. R. Frank J. Granta Books. Paris (szerk.worldbank. Cambridge.A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK Beck. London. Joseph (2002): Globalization and its Discontents. Guilford Press. P.org/economicpolicy/globalization Anthony Giddens 1999-es.org Tradewatch http://www. Stiglitz. New York. John (1998): False Dawn: The Delusions of Global Capitalism.) (2003): The Global Transformations Reader.polity.org A Világbank globalizációs oldalai http://www. Blackwell. Oxford. London. Amy (szerk. Macmillan.) (1999): Poverty in World Politics: Whose Global Era? Basingstoke. Polity. INTERNETES FORRÁSOD Globalization Resource http://www. . Roberts.Boli.bbc. Second Edition. London.ifg. Ulrich (1999): What is Globalization? Cambridge.htm . Cohen. Owen Vandersluis. Macmillan. Oxford.Hite. Dicken. Anthony (szerk. . Held. Gray.uk/hi/english/static/events/reith_99/default.) (1999): From Modernization to Globalization: Perspectives on Development and Social Change. John (szerk. Polity. J. Timmons . Lechner.) (2000): The Globalization Reader. a BBC rádióműsoraiban elhangzott előadássorozata http://news.tradewatch.Kennedy.co. David . Blackwell. Sarah . Peter (1998): Global Shift: Transforming the World Economy. (2000): Global Sociology.uk/global International Forum on Globalization http://www.co.Yerso.McGrew.

SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK A tudományos szemlélet A kutatási folyamat AZ OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK FELISMERÉSE Kauzalitás és korreláció KUTATÁSI MÓDSZEREK Terepmunka (etnográfia) Felmérés (survey) Kísérlet Élettörténet Összehasonlító kutatás Történeti elemzés Az összehasonlító és a történeti kutatás egyesítése KUTATÁS A VALÓ VILÁGBAN: MÓDSZEREK. PROBLÉMÁK ÉS BUKTATÓK Az ember mint vizsgálati alany és az ebből fakadó etikai problémák Tud-e újat mondani a szociológia? A szociológia hatása Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források .

Sok férfi . hogy etikátlan. a „budiszex" (cottaging). micsoda erőfeszítéseket követelt e férfiaktól az. mondván. amiért az hivatalosan épült: a „villámszex" (instant sex) a céljuk . mert például terepmunkája során nem fedte föl magát. és ma is sokan úgy vélik. Világszerte találhatunk efféle példákat az egy­ más számára ismeretlen férfiak között zajló vil­ lámszexre.8 9 . aki egész nap kocsikat javított. A könyv persze széles körű vitát kavart a megjelenésekor. edzőcipőt. Louis városában a munkanapok végefelé hirtelen szokatlanul meg­ növekszik egy adott park nyilvános illemhelyé­ nek forgalma. s később róluk írta Teaházi ténykedés (Tearoom Trade. majd egy másik. hogy nehezen megvá­ laszolható kérdéseket vetett fel. hogy sok férfi. Szexuális élményre vágynak. Nem akarnak többet vállalni egy olyan találkozásnál. akár nem. Mi lehet az oka annak. ha közvécékben időzünk? . (A Humphreys-kutatás etikai vonatkozásait lásd még a 8 7 .) De Humphreys épp a teaházakban folytatott kutatása révén tudta új megvilágításba helyezni. később egy harma­ dik. oldalon. mint amilyen ezen a nyilvános illemhelyen létrejön. hogy kutatásokat végezzen a résztvevők körében. Az amerikai melegek „tea­ háznak" (tearoom) nevezik azokat az illemhe­ lyeket. rövid nadrágot és pólót visel. autószerelő­ ruhában. Humphreys ku­ tatási módszereit sokan bírálták. Rámutatott. akár meleg identitású . Mit tudhatunk meg. az 1960-as évek végéig mégis csak rit­ kán foglalkoztak az emberi interakció e sokfelé előforduló formájával. de nem akarnak kötődni senkihez. 1970) című könyvét.vagy ahogy Nagy-Britanniában mond­ ják. Mit keresnek itt ezek a férfiak? Biztos találhatnának a munkahelyükhöz közelebb is illemhelyet.Az amerikai Missouri állam St.akár nős. Bemegy egy szürke öltönyös férfi. Laud Humphreys szociológus felkereste ezeket a köz­ vécéket. ahol ilyen találkozók létrejöhetnek. nem kérte a vizsgáltak beleegye­ zését. hogy titokban tartsák sze­ xuális hajlamaikat. aki baseballsapkát. hogy mégis mind ezt a vécét választják? Egyikük sem azért megy az illemhelyre.is­ meretlenekkel igyekszik szexuális kapcsolatot kialakítani. akár hetero.

Megállapította. Funkcionalista meg­ közelítéssel ezt kérdezhetnénk: milyen szerepet játszik a teaház a társadalom egészének a műkö­ désében? A válasz: „szelep" a nemi tevékenység számára. A Teaházi ténykedés első kiadása óta közel negy­ ven év telt el. Meglepő. hogy több információt szerezzen. Milyen körülmények között élnek a faji vagy nemi kisebbségek? Hogy lehet. Ezeken a helyeken minden­ féle osztály és faj tagjai összegyűlhetnek szexuá­ lis kapcsolatteremtés céljából. és hogyan lesz (a használatá­ nak módjától függően) valójában társadalmilag konstruált az. azokhoz a férfiakhoz. akkor ezt kérdezte: miképp tér el a társadalom működése attól. hogyan érinti ez a teaházakban zajló titkos ténykedés a nők életét . hogy a meleg szubkultúra iránti tolerancia olyan helyzetbe juttatná a me­ legeket. hogy a meleg életstí­ lus elleni fellépés miatt ezek a férfiak gyötrelmes létre kényszerülnek. és gyakran sodródnak veszélybe. Munkája módszeres kutatásra épült. hogy továbbra is „normális" emberként éljék mindennapi életüket. hogy másképp értelmezzük társadalmi életünket. eközben a társadalom türelmesebb és megértőbb lett a melegekre jellemző identitá­ sokkal és szexuális szokásokkal kapcsolatosan. A kö­ vetkező fejezetben visszatérünk az említett elmé­ leti megközelítések némelyikére. A szociológiai kutatásnak általában az a dol­ ga. hogy továbbjusson a hétköznapi élet felszínes megértésénél . a megfigye­ lés. amit rendsze­ rint feltételeznek. hogy a modern elméleti megkö­ zelítések egyes elemei révén megérthetjük azokat a kérdéseket. de nem nélkülözte a szenvedélyt sem. akkor enyhíthe­ tik a rejtőzködő nemi élet káros mellékhatásait. hogy egymásnak megbecsülést. s így nem veszélyeztetik az elfogadott rendet. Humphreys több mint három évti­ zede végezte kutatását. mert a társadalmi folyamatok megértésé­ nek egyik legjobb módja a részvétel.részese lett. Humphreys kutatása az élet egy olyan részletét tárta fel. hogy csöndben kell maradniuk.lehető­ vé teszi résztvevőinek és a társadalom többi tagjá­ nak. amelynek létezése is sokakat megrázna. akik a vécébe betérve nem reagálnak az első szexuális kezdeményezésekre. Vizsgálati eredményeivel meggyőzte a bíróságo­ kat és a rendőrséget. Vizsgálata még az AIDS széles körű elterjedése előtt készült. Végül feminista megközelítéssel megkérdezhetnénk: hogyan le­ het a nők életét belefoglalni egy ilyen „csupa férfi csoport" vizsgálatába? S bár ez a szemlélet Humphreys kutatása idején még nem nyert teret. hogy létrejöjjön a nemi kapcsolat. A könyv megjelenését követően Humphreys egy politikai mozgalom . ma már sokkal veszélyesebb volna az efféle viselke­ dés. Más­ részt azt is megállapította. hogy az nem veszélyezteti karrierjét vagy családi életét. Ez annak a jele. hogy tömegek éheznek egy olyan világban.a melegjogok mozgalmának . amely ma sokkal gazdagabb. amely lehetővé tette e változást. Marxista megközelítéssel így szólna a kérdés: megmutatkoznak-e az osztály­ viszonyok a teaházakban? Humphreys szerint a teaházakban zajló személytelen szex demokrati­ kusnak is nevezhető. ami lehetővé tette számára. De az efféle kutatások eredményei sokszor nem egyeznek a közvélekedéssel. miféle kérdé­ seket vethet fel egy szociológus. és amelyet mindenképp jobban meg kellett érte­ ni. Humphreys azt állította. úgy tud hódolni ennek a megütközést keltő szo­ kásnak.ezt tette Humphreys is.átlagember -. hogy egyre többen és többször használják az internetet? Szétesik-e végül a csa- SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK A Humphreys-könyvben vizsgált illemhelyek tö­ kéletes példaként szolgálnak arra.például a feleségekét. hogy nem kí­ vánnak szorosabb kapcsolatot kialakítani. amely . amit természetesnek veszünk . mint amennyit az egyszerű megfigyelés nyújtott. A jó kuta­ tás segít. mert szokatlan kérdéseket vet fel és szokatlan eredményeket hoz.a nyilvános illemhely. és a rendőrség is szigorúan lecsapott az ilyen vi­ selkedésre. mint korábban bármikor? Hogyan hat majd életünkre. hogy ha elnézőbbek a meleg szexbe bocsátkozókkal szemben. Humphreys hosszabb időt töltött ilyen közvé­ cékben. amelyekkel Humphreys a vizsgálat során foglalkozott. de ma egy feminista feltehetné a kérdést.ha titokban folytatják . A törvény szigorú alkalmazása sok életet tett tönkre. A szocio­ lógusokat (az elméletalkotás és a kutatás során egyaránt) foglalkoztató kérdések gyakran hason­ lóak az átlagembert nyugtalanító kérdésekhez. Az is érdekes.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA aki egyébként „normális" életet él . Például amikor a szerző a közvécékben zajló meglepő tevékeny­ ségeket vizsgálta. hogy nem közelednek . amikor még sokkal inkább megbélyegezték a meleg vagy leszbikus identitást. De készített survey interjúkat is. A két félnek együtt kell működnie ahhoz. akik semmit nem tudnak párjuk ilyetén viselkedéséről. amelyben titkolózniuk kell. Egy interakcionista ezt kér­ dezhetné: hogyan zajlik ez a viselkedés az inter­ akciós folyamatokban? Miféle interakciókra kerül sor? Humphreys megfigyelte: a teaházat felkere­ sők a többiektől tanulják meg. támoga­ tást és a zaklatással szemben nyugalmat adhat­ nának.

hogy gyakran jelentős a különbség a kutatás ideális módja és a valóságos vizsgálatok között. ahogyan az átlagember általában. de tanul­ mányozhatjuk-e az ember társadalmi életét tu­ dományos módon? Valóban tudományosak Laud Humphreys „teaházi ténykedésre" vonatkozó megfigyelései? Erre csak akkor adhatunk választ. De még a bűnözési statisztikákból sem tudhatjuk meg igazán. hogy szándékosan . az adatok elem­ zése. Mi a tudomány? A tudomány az empirikus vizsgálat szisztema­ tikus módszereinek használata.1. hogy a komolyabb bűncselekményeknek csak mintegy a felét jelen­ tik be a rendőrségen. Sok szociológus dolgozik elsősorban empirikus kérdéseken. Vizsgála­ taik nem adnak egyértelmű választ. Az általános nézet szerint nem szabad megengedni. Az emberi lények vizsgálata azonban mégis más. ehhez viszont meg kell tanulnunk elméleti kérdéseket megfogalmazni. amelyek egy tár­ sadalom két különböző kontextusát kapcsolják össze vagy különböző társadalmak jellemzőit ál­ lítják szembe egymással. hogy ne spekulatív módon szemlélje ezeket a kérdéseket. a társadalom­ kutatásnak a való világ problémái szempontjá­ ból relevánsnak kell lennie. hogy eredményezhet-e a kutatás objektív ismereteket. ha megnéz­ zük a korábbi társadalomformákat és azt is. Marx és a szociológia más alapítói tu­ dománynak tekintették a szociológiát. akkor eredmé­ nyeik aligha lesznek megvilágító erejűek (lásd a 3. ha értjük. Ebben az ér­ telemben a szociológia tudományos vállalkozás. Kiderül majd. Ebben a fejezetben közelebbről is megnézzük az efféle kérdéseket. De a szociológiai munka nem csak a tények gyűj­ tése. mielőtt következtetéseket vonnánk le. hogy csak egy szokatlan esettel van dolgunk vagy általános ha­ tásokkal. amíg nem értjük. ak­ kor tisztában vagyunk azzal. Pél­ dául a szexuális viselkedés sok vonatkozása . ahogyan a szocio­ lógusok emlegetik. Jelentős eltérések van­ nak például az Egyesült Államok és Nagy-Britan­ nia társadalmi és jogrendszere között. legyenek azok bármennyire fontosak és ér­ dekesek. A jó szociológiai munka feltétele. amikor azt vizsgáljuk. A teaházakról nem készülnek hivatalos statisztikák. A modern világ természetét úgy érthetjük meg. akik értelmet és célt adnak cselekvésüknek. Kutatásaik során a szociológusok gyakran em­ pirikus. hogyan zajlik a vizsgált jelenség. Ugyanakkor a szociológusok igyekeznek kerül­ ni a meddő elméletieskedést. milyen kép­ zetek irányítják az emberek cselekvését.vagy. hanem egy-egy társadalom múltját és jelenét is össze kell vetnünk. ha ismerjük az adott vizsgálatban leghasznosabb kutatási mód­ szereket és az eredmények elemzésének legjobb módját. mit jelent ez a szó. hogy mit je­ lentenek ezek a tények. hogy hány bűncse­ lekményt követtek el. módszeres szociológiai vizsgálódást követel. mégis min­ dig az a szociológiai elméletalkotás és kutatás célja. hogyan jöttek lét­ re az első börtönök és milyenek a mai fegyházak. és a szociológiát sem tekinthetjük úgy. Persze az adott társadalomra vonatkozó tény­ adatokból nem mindig derül ki.3. a többi rejtve marad. az empirikus vizsgálat . de ha a kutatás során nem vezérli őket valamiféle elméleti tudás. A tudományos szemlélet Durkheim. Tehát megkérdezhetnénk: milyen foglalkozás és családi állapot jellemzi leginkább a teaházak lá­ togatóit? Hányan kerülnek közülük rendőrkézre? Az ilyen ténykérdésekre gyakran nehéz vála­ szolni. mint a fizikai világ eseményeinek a megfi­ gyelése.közvet­ len. hiszen megtalálhatjuk benne az empirikus vizs­ gálat szisztematikus módszereit. és tényeket gyűjtsünk. Nem is írhatjuk le pontosan a társadalmi életet. Elsőként a szocio­ lógia tudományos jellegéről lesz szó. tényszerű kérdéseket vetnek fel. így például megvizsgálhatjuk. hogy milyen irányba tartanak a változási folyamatok. táblázatot). majd ismer­ tetem a szociológiai kutatás szakaszait. az adatelemzést. Ezután konkrét vizsgálatokat bemutatva összehasonlí­ tom a leggyakrabban alkalmazott kutatási mód­ szereket. mintha valamiféle természettudomány lenne.a Humphreys vizsgálatában szereplők is . hogy az érté­ kek torzítsák a következtetéseket. elméleti gondolkodás és az érvek logikai értékelése. Mindig értelmezni is kell. és az elméleteket is a bizonyítékok és a logikus okfejtés alapján értékelik. A szociológusok ezért gyakran összeha­ sonlító kérdéseket vetnek fel. E célokat csak akkor érhetjük el. Ilyenkor a szocioló­ gusok fejlődési kérdéseket tesznek fel.célja annak feltárása. Például ha valaki halálát öngyilkosságnak nevezzük. amelyek révén egy bizonyos kérdés­ ről ismeretanyagot alakíthatunk ki. Jellemző összehasonlító kérdés lehetne ez: mennyire tér­ nek el a két ország bűnözési és bűnüldözési min­ tázatai? A szociológiában nemcsak az éppen létező tár­ sadalmakat. hogy a lehető leg­ jobban körülhatároljuk e kérdéseket. A bűnözés mértékét vizs­ gáló kutatók megállapították. A természeti tárgyaktól eltérően az emberek öntudatos lények. FEJEZET Iád intézménye? A szociológusok ezekre és még sok más kérdésre próbálnak válaszolni. A tények vizsgálata .

hogy felismerjük: itt egy rejtvénnyel van dolgunk. mivel olyan kérdéseket vethet fel. így például fel­ tehetjük a kérdést. mint szokott. és elgázolják. akiket tanul­ mányoznak: más emberekhez. Ez olykor lehet a ténybeli ismeretek hiánya egy területen. illetve annak csak egy részén fordult elő? Az idők során hogyan alakult a lányok tanulmányi eredmé­ nyeinek a mintázata? Miért teljesítenek ma jobban a lányok az iskolában? Milyen tényezőket kell vizsgálni. mint a fiúké Globális jelenségről van szó. A szocioló­ gia területén kutatóknak hasznos. miért történnek az események úgy. hogy az utóbbi években egyre kevesebben mentek el szavazni a választásokon? Miért kerül olyan ke­ vés nő magas posztra? Nincs magában álló kutatási feladat. A kutató olyan kérdésekre keresheti a választ. De valamiképp előnyös is a szociológiának. amilyeneket szerinte az vár tőle. hogy közvetle­ nül azokhoz intézhetik kérdéseiket. sokszor nem úgy viselkedik. hogy ezt a változást magyarázzuk? vetett véget az életének. A kutatási probléma meghatározása Minden kutatás egy kutatási problémából indul ki. milyen szakaszokból áll a ku­ tatómunka általában! A kutatási folyamat több. ami eltér szokásos attitűdjeitől. Mi az oka annak. azaz egyszerűen csak növelni sze­ retnénk ismereteinket bizonyos intézmények­ ről. Másrészt viszont a szociológiában olyan nehézségekkel kell számol­ ni. amikor más kutatók könyvekben. az egyik kutatás könnyen egy másikhoz vezethet. mint a férfiaké? A legjobb szociológiai kutatások viszont olyan problémákból indulnak ki. hogy az eredmények közölhetők. Ha véletlenül egy autó elé lép. Ha az ember tudja. hogy nem értünk valamit. de ha az emberekről akarsz tudni valamit. hogy nem vizsgálhatjuk az emberi lényeket ugyanúgy. ame­ lyeket a kutató előzőleg nem vett figyelembe. mi az elektromosság. egymástól elválasztható lépésre bontható. A probléma nem csupán információ­ hiány. mint például: a népesség mekkora részének van erős vallási meggyőződése? Valóban kiábrándul­ tak volna az emberek a „gondoskodó államból"? A nők gazdasági helyzete mennyivel rosszabb. írásba foglalhatók. mint a természet tárgyait. amelyek egyben „rejt- „Én társadalomtudománnyal foglalkozom. kérdezz bátran!' . Tudatosan vagy nem tudatosan. hogy ön­ gyilkos lett. fiacskám. Sőt. amelyekbe természettudós nem ütközhet. vagy csak Nagy-Britanniában. A valamirevaló szociológiai kutatáshoz leginkább az kell. akkor nem lehet ráfogni.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA 3. hanem az. hanem segít megérteni. miért változnak meg a vallá­ sos meggyőződés mintái. táblázat A szociológusi kérdések fajtái Ténykérdések Összehasonlító kérdések Fejlődési kérdések Elméleti kérdés Mi történt? Másutt is megtörtént? Korábban is megtörtént? Mi lehet e jelenség hátterében? Az 1980-as évek óta a lányok tanulmányi eredményei jobbak. A kutatási problémák az éppen folyó munka során merül­ nek fel. Öngyilkosság csak akkor történhet. ha az egyén komolyan önpusztítást forgat a fejében. Fogalmam sincs. hogy mi történik éppen.1. de olyannak próbál mutatkozni. hogy olyan válaszo­ kat ad neki. ame­ lyek során a vizsgálódás megkezdésétől eljutunk addig. ahogy történnek. hogy figyelik. folyóiratokban közzé- A kutatási folyamat Nézzük először. esetenként úgy akar „segíteni" a kutatónak. társadalmi folyamatokról vagy kultúrákról. A szociológus rejtvénybe ütközhet akkor is. vények" is. A problémamegoldó kutatás nem egyszerűen arra a kérdésre keresi a választ.

hogy nem érjük el azokat.. nem szakítják ki a közös­ ségből. Ha még nem. akkor a kutató úgy távozhat a könyvtárból. Az efféle nehézségek torzíthatják a kutatási eredményeket. hogy lássa. H O G Y BEFOLYÁSOLJÁK AZ EMBEREK VÉLEMÉNYÉT. hogy az össze­ gyűjtött tényanyag lehetővé tegye annak ellenőr­ zését. mennyiben használhatók azok saját célja érdekében. Máskor egy üzleti vállalko­ zás vagy egy kormányzati szerv akadályozhatja a kutatót a tervezett munka elvégzésében. A különféle ku­ tatási módszereket a fejezet későbbi részében is­ mertetem. hogy nagyjából tudja már. hogyan kívánjuk összegyűjteni a kutatási anyagokat. A korábbi kutatók is beleütköz­ tek ebbe a problémába? Miként próbálták megol­ dani? Milyen vonatkozásaival nem foglalkoztak kutatásaik során? Mások ötleteit felhasználva a szociológus tisztázhatja a kutatás során felvethe­ tő kérdéseket és kiválaszthatja az alkalmazható módszereket. ROLÓM A „BIZONYTALANOK*KÖZÉ. hogy egy korábbi kutatás már kielégítően tisztázta a problémát. akkor a leendő kutatónak minden kapcsolódó kutatást meg kell ismernie ahhoz. Bi­ zonyos célokra (az általában kérdőívekre épülő) felmérés a leginkább megfelelő. Például az utóbbi években egyre több olyan program in­ dult. illetve a vizsgálni kívánt viselkedés aspektusaitól. / . miként kell a kutatási problémát megközelíteni. A kutatási terv kidolgozása A korábbi kutatási eredmények áttekintése A probléma megfogalmazása után a kutatási fo­ lyamat következő lépése általában az. Ezek után el kell döntenünk. Elképzelhető. mennyire tartják be a nagyvállalatok a nők esélyegyenlőségére vonat­ kozó előírásokat. hanem inkább ott pró­ bálják kezelni őket. amelyben a pszichés betegeket nem zárják elmegyógyintézetbe. HOGY TÉVEDEK. akkor a szabályokat megkerülő cégek igyekeznek kitérni a vizsgálat elől. akiknek a kérdőívet el szerettük volna küldeni.ezt alkalmazta Laud Humphreys is. Ha már létezik vonatko­ zó szakirodalom.ismeretekre alapozott feltevés . és a megfelelő kivá­ lasztása függ a kutatás általános céljától. Például ha a kutató azt vizsgálja. ÉS SOK AZ ÓNBETELJE S f r ő JÓSLAT KÖZTÜK.tett kutatási eredményeit tanulmányozza vagy felismer bizonyos társadalmi trendeket. Különféle ku­ tatási módszerek léteznek. Például ha egy kutatás inter- A kutatási probléma pontos körülhatárolása A kutatás harmadik szakasza a kutatási probléma pontos megfogalmazása. A prob­ léma jellegével kapcsolatos megérzések ebben a DOONESBURY A Z U T O t S Ó KÉRDÉS: . SOK VAN BELŐLÜK. Elő­ fordulhat. A kutatás elvégzése A tényleges kutatás megkezdésekor előre nem lá­ tott gyakorlati nehézségek merülhetnek fel.megfogalmazásához vezet­ hetnek. Torzulás többféleképpen keletkezhet a kutatá­ si folyamat során. amelyben élnek. ezért a kutatás torz eredményekkel zárulhat. A kutatás hatékonysága érdekében a hi­ potézist úgy kell megfogalmazni. így téves következtetéshez vezethetnek.Ml A VÉLEMÉNYE A KÖZVÉLEMÉNY KUTATÁSOKRÓLr HAT. Más esetben az interjú vagy a megfigyelés lehet célravezető . vagy akikkel interjút készítenénk. hogy át­ tekintjük az adott terület hozzáférhető kutatási eredményeit. SZERINTEM TU1. A szociológusok feltehetik a kérdést: mitől változott meg az ilyen betegekkel kapcsolatos attitűd? Milyen következmények­ kel járhat ez a betegekre és a közösség többi tagjára nézve? szakaszban már konkrét hipotézis . NEM C S O DA. TÉVEDÉS! EGY ÚJABB K Ö Z ^ L E MÉ NYKUTATÁS S O R Á N A VÁ­ LASZADÓK 9 3 9 t A M O N D T A H O G Y A KÖZVÉLEMÉNY-KUTA­ TÁSOK N E M BEFOLYASOqÁKAVÉLEMHSlYÉT Garry Trudeau AKKOR ATSOLEHET..

Például a második A kutatási eredmények összegzése A kutatási jelentés. leírja a kutatás jellegét és megpróbálja igazolni a levont következtetéseket. a legjobb szo­ ciológiai kutatások többnyire nem illeszthetők az ismertetett kutatási sémába. . Lehet. Úgy tűnhet. hogy minél kisebb legyen a torzulás. A fejezet későbbi részében (87-89. hogy minél nagyobb a mintában a nem válaszolók aránya. nehézségei. hogy az egyik esemény vagy helyzet hozza létre a másikat. akkor az egyik szükségképp a másik oka. hogy minden eseménynek oka van. hogy vizsgálat torz eredményt hoz. de a je­ lentések többségében maradnak nyitott kérdések és kirajzolódnak a termékenynek tűnő lehetséges kutatási irányok. és bizonyos mértékig szinte min­ dig egymásba csúsznak. és általános szabály. akik a szakácskönyvet bújják. Vagy az interjú­ alany térhet ki egy olyan kérdés elől. Sokszor azonban nem ez a helyzet. Ha egy lej­ tőn álló autó kézifékjét kiengedjük. a bűnözési arány vagy a társadalmi osztálykülönbségek. A szociológusok sokféle változót vizsgálnak. ilyen például az életkor. Ez csak a szóban for­ gó kutatási projekt záró szakaszát jelenti. A valódi szociológiai kutatásokban a fenti szakaszok csak ritkán követik egymást ilyen rendben. Korreláció fennállhat anélkül is. akkor az gu­ rulni kezd. annál való­ színűbb. egyre nagyobb sebességgel. Torzulás eredhet abból is. Rögzített szövegű kérdőívek használatával csökkenteni le­ het az interjútorzulás (interview bias) mértékét. Az eredmények értelmezése Az elemzendő anyag összegyűjtésével persze nem érnek véget a kutató gondjai . amelynek mentén egyének vagy csoportok között különbségek figyelhetők meg. o. hogy amennyiben két változó között szo­ ros korreláció van. a korreláció alapján nem lehet mindjárt az oksági összefüggés. A valóság közbeszól Az előzőekben vázolt lépéssor a tényleges ku­ tatási folyamat egyszerűsített változata (lásd a 3. Kauzalitás és korreláció Az együttes előfordulás. hogy a változók között oksági kapcsolat lenne. A fizikai törvények ismeretében könnyen megérthetjük. ha a felmérés önkéntes válasz­ adásra épül. amelyet általában folyóirat­ cikk vagy könyv formájában adnak közre. mégis job­ ban főz azoknál. a kutatás során végzett megfigyeléseit valószínűleg befolyásolni fogják kulturális előfeltevései. ábrát).SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA I júkkal akarja feltérképezni az érintettek nézeteit. A korreláció két eseménysor vagy változó közötti rendszeres kapcsolatként határozható meg. A két esemény vagy helyzet közötti oksá­ gi kapcsolat azt jelenti. AZ OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK FELISMERÉSE A kutatás módszerek kiválasztásában döntő szempont az ok-okozati összefüggések elemzé­ se. A gyakorlott szakácsnak sokszor nem kell recept. hiába tartalmazzák a lépések többségét. Vé­ gül hiába tesz meg mindent a szociológus. sőt talán lehe­ tetlen kiküszöbölni.1. A sémák követése lehet akadály is. és hogyan lehet ezeket elkerülni. Ezt a megfigyelői torzítást (observer bias) nehéz. Ez a válaszhiányból fakadó torzulás (non-response bias). amelyikre valamilyen okból nem akar válaszolni. Változó minden olyan dimenzió. A szociológiai kutatás egyik fő feladata. Humphreys említett vizsgála­ tát könyvben foglalta össze. Az eltérések a szakács­ könyvekben leírt eljárások és a tényleges főzés közötti különbségre emlékeztetnek. hogy a kutatás végül egy­ értelmű választ ad az eredetileg feltett kérdések­ re. a kau­ zalitás meglétére következtetni. A társadalmi élet nem minden ok nélkül be­ következő események véletlenszerű láncolata. mint az itt közölt Doonesbury karikatúrán).sőt. de sok vizsgálat nem eredményez határozott megoldást. a jövedelem. Minden egyes kutatás a szocio­ lógusok közösségén belül zajló állandó kutatási folyamat része. most kez­ dődnek csak igazán! Ritkán könnyű feladat az összegyűjtött adatokból adódó következtetéseket levonni és azokat az eredeti kutatási problémára vonatkoztatni. amelyekben saját előítéletei fogalmazódnak meg. hogy az elméleti gondolkodás segítségével azonosítsa az okokat és okozatokat. akkor a kutató könnyen egy bizonyos irányba te­ relheti a beszélgetést (mondjuk olyan. a választ sugalló segítő kérdéseket tesz fel. A természet­ tudományokhoz hasonlóan a szociológia is arra a feltevésre épül. de nem lehet teljesen kiküszöbölni. melyek a szocioló­ giai kutatás buktatói. Humphreys kutatási eredményei­ re más kutatók is építettek.) arról is szó lesz. és sokan megtagadják a választ. hogy ezt a fék kiengedése okozta.

és a többiek aktivi­ tási szintjének emelkedésével a magányos vagy boldogtalan emberekben megerősödnek a fenti érzések. Az emberek attitűdjei és cselekvéseik szubjektív indokai oksági tényezők a társadalmi élet válto­ zói közötti viszonyokban. Az oksági kapcsolatokat a szociológiában nem szabad túlzottan mechanikus módon értelmezni. és igen nehéz volna bármilyen távoli oksági kapcso­ latot kimutatni a kettő között. Ellenőrző változók A korreláció okának vagy okainak vizsgálatakor különbséget kell tennünk független változók és függő változók között. Sokszor mégsem ilyen nyilvánvaló. Mindig figyelnünk kell arra. hogy ez milyen irányban áll fenn. ábra A kutatási f o l y a m a t lépései A probléma meghatározása A kutatási t é m a kiválasztása A s z a k i r o d a l o m áttekintése Tájékozódás a témával kapcsolatos korábbi kutatásokról t Hipotézis m e g f o g a l m a z á s a Mit akarunk bizonyítani? Milyen kapcsolat van a változók között? • A kutatási terv k i d o l g o z á s a Egy vagy t ö b b m ó d s z e r (kísérlet. ami az iskolában történik. Mi magyarázza ezt a korrelá­ ciót? A kutatások azt mutatják. információk rögzítése Oksági mechanizmusok Az eredmények elemzése Következtetések levonása a gyűjtött adatokból t • Az eredmények összegzése Mi a j e l e n t ő s é g ü k ? Hogyan viszonyulnak a korábbi e r e d m é n y e k h e z ? a Az eredmények megvitatása tágabb tudományos közösségben. felmérés. valószínűleg annál jobban fizető állásra van esélye. Ezért tavasszal és nyáron sokkal gyak­ rabban szánhatják el magukat öngyilkosságra. megfigyelés. Emilé Durkheim Az öngyilkosság című klasszikus művében (lásd a 3 1 . i A kutatás e l v é g z é s e Adatgyűjtés.I 3. hogy a megfigyelt összefüggés nem jelent oksági kap­ csolatot. A tehető­ sebb családok gyermekei. A hőmérséklet emelkedésével talán az ember is nyugtalanabb. majd fokozatosan csök­ kent az év végéig. az öngyilkos­ ságok számának a változása nem függ közvetle­ nül a hőmérséklettől vagy a klímától. hogy egyik változás sem oka a másiknak. a gyermek iskolai eredményeit sokkal jobban befolyásolja az az otthoni háttér. Tavasszal és nyáron az emberek többsége intenzívebb tár­ sadalmi életet él. és vigyáznunk kell akkor is. ame- / . hogy véget vessenek életüknek. hogy a hőmérséklet vagy a klíma változá­ sa oksági kapcsolatban áll az egyéneknek azzal a késztetésével. Vilá­ gos. A modern társadalmakban például erős az összefüggés az iskolai teljesítmény szintje és a munkahelyi elő­ rejutás között. mint ősszel vagy télen. Az általa vizsgált társadalmakban az öngyilkosságok száma fokozatosan emelkedett januártól körülbe­ A korrelációk mögött meghúzódó oksági kapcso­ latok kimutatása gyakran nehéz feladat. oldalon) korrelációt talált az öngyil­ kossági arányszámok és az évszakok között. hogy nem első­ sorban az. mint azok. FEJEZET 3. amely a gyermek otthoni ta­ nulását segíti vagy gátolja. Az ilyen korreláció csapda az óvatlanok számára. akiknek a szülei erő­ sen érdeklődnek tanulmányi eredményeik iránt és sok könyvet tartanak otthon. amikor a társadalmi élet üteme lassul. Az oksági mechanizmus itt a szülők gyermekeikkel kapcsolatos attitűdje és a feltételrendszer. Minél jobb jegyeket kap az egyén az iskolában. amelyből érkezik. ami újabb kutatásokat indíthat el 4 I talán világháború óta Angliában erős korreláció figyel­ hető meg a pipázás csökkenése és a rendszeresen moziba járók számának visszaesése között. Független változó az. mint télen. hogy a korreláció vajon tényleges oksági összefüggést jelent-e. akiknek a környezetéből ezek a feltételek hiányoznak. amikor arról döntünk. forrófejű lesz? Nem.1. Ennek alapján feltételezhető lenne. forráskutatás) kiválasztása y lül júniusig vagy júliusig. és könnyen megkérdőjelezhető vagy ha­ mis következtetésekre adhat alapot. valószínűleg az iskolában és a munkahelyen is jobban boldogul­ nak.

Ha a munkahelyi jövedelmek kü­ lönbségeinek az életstílusra gyakorolt hatását vizsgáljuk. akkor később stabil személyiséggé válhat. A változók közötti korrelációról kideríthetjük. hogy valóban oksági kapcsolat áll-e fenn az anya­ megvonás és a későbbi személyiségzavarok kö­ zött? Megkísérelhetjük kontrollálni.' t-n lyik hatással van egy másik változóra. és eredményeit sem értelmezhetnénk ki­ elégítő módon.és aki nem csak az édesanyja lehet. de a másodikhoz tartozók nem. de szeretetet és gondoskodást kapott valaki mástól.törődjön velük gyermekkorukban. más esetekkel. hogy valaki . hogy a gyermeket első életéveiben hosszabb ideig . MEG SOHA SENKI NEM JÁTSZOTTA NÁLAD ROSSZABBUL EZT A JÁTÉKOT. így válogathatunk a megfigyelt kor­ relációk magyarázatai közül. hogy oksági kapcsolat van a csecsemőkori anya­ megvonás és a felnőttkori súlyos személyiségza­ varok között. a munkahelyi jövedelem pedig a füg­ gő változó. Ha az első csoport tagjai később súlyos sze­ mélyiségzavarokkal küszködtek. mint a nem dohányzók körében. hogy mérjük a többi vál­ tozó hatását. Az utóbbi változót hívjuk függő változónak. akkor alighanem igen nehéz dolgunk lesz a tényleges oksági kapcsolatok fel­ derítésekor. hogy oksági kapcsolatot takar-e. ha ellenőriznünk kellene minden olyan oksági tényező lehetséges hatását. BIZONYÍTSD BE! NE MONDJ OLYAT. A ku­ tatások a kettő között állandóan erős korrelációt mutattak: a dohányosok esetében sokkal na­ gyobb valószínűséggel alakul ki tüdőrák. hogy mit kell ellen­ őriznünk. amelyekkel magyarázha­ tó a korreláció. Nem tudhatjuk. AMIT NEM TUDSZ BIZONYÍTANI! MINDEN VALÓSZÍNŰSÉG SZERINT MÉG SOHA SENKI NEM JÁTSZOTTA NÁLAD ROSSZABBUL EZT A JÁTÉKOT. Ha nem áll rendelkezésünkre ésszerűnek tűnő feltételezés egy korreláció valószínű oksági mechanizmusairól. stabil kapcsolatban van azzal. egy másikban pedig függő változó. hogy az oksági kapcso­ lat fennállása általánosan elfogadott. akkor a munkahelyi jövedelem függő változó helyett független változó lesz. A gyermekek fejlődését vizsgáló kutatók például azt állították. akkor gyaníthatjuk: csak az számít. (Valóban ez a helyzet: a gyermek normálisan fejlődik addig. elkülönítve az ok­ sági és a nem oksági kapcsolatokat. hogy elválasztják szüleitől. amíg szere­ tő.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA LUCY. Ezt a korrelációt olyan sok vizsgálat erősítette meg. akik kevesebb cigarettával is beérik. Az anyamegvonás egyik lehetséges oka az le­ het.el­ választják az anyjától. Az oksági viszonyok meghatározását általában az adott területen korábban elvégzett kutatások se­ gítik. A különbség a vizsgált oksági reláció irányával kapcsolatos.hónapokig vagy tovább is .) Hogyan ellenőrizhetnénk. hogy a gyermek hosszabb időt tölt kórház­ ban úgy. amikor elválasztották ugyan az anyjá­ tól. mint azoké. a tényleges . hogy mennyire kötődik a gyermek az anyjához? Talán ha első életéveiben szeretetet és figyelmet kap másoktól. A korreláció fordítva is kimutatható: a tüdőrákban szenvedők nagy része dohányos. vagy korábban hosszabb ideig dohányzott. meny­ nyire nehéz meghatározni a korreláció mögött meghúzódó tényleges oksági kapcsolatot. A dohányzás és a tüdőrák közötti kapcsolat vizsgálatának hosszú története jól mutatja. Ezeket a lehetséges oksági kapcsolatokat vizsgálva össze kell hasonlítanunk azokat az eseteket. az igen erős dohányo­ sok esélyei pedig sokkal rosszabbak. ha ellenőrző változókat vezetünk be: egyes változókat rögzí­ tünk annak érdekében. „kiszűrni" a többi lehetséges hatást.) Az okok meghatározása Bármely korreláció magyarázatára sok lehetsé­ ges okot hozhatunk fel.nem feltétlenül az anya . (Az „anyamegvonás" ebben az eset­ ben azt jelenti. Soha nem végezhetnénk úgy szociológiai kuta­ tást. amelyik valamilyen szempontból relevánsnak tűnik. IGY MAR JOBB. amikor a gyermek semmiféle rendszeres gondoskodásban nem részesült. aki gondosko­ dik róla . Biztosak lehetünk-e ab­ ban. Az imént em­ lített példában az iskolai teljesítmény a függet­ len változó. A vizsgált oksági folyamat jellege szerint ugyanaz a tényező lehet az egyik esetben független változó. hogy minddel számoltunk? Semmiképpen. De valóban az számít.

vagy akaratlanul is belekeveredhet a rivális bandák közötti konflik­ tusokba. a kér­ dezősködést bizonyos kultúrákban szívesen ve­ szik. mivel úgy vélték. osztály. hanem a vizsgált helyzeten túlmutató társadalmi folya­ matokat is. FEJEZET oksági mechanizmusról viszont még mindig csak keveset tudunk. hogy a terepmunkát végző kutató objektív képet adhat vizsgálata tárgyáról. het korlátozott körű. nehéz beilleszkedni egy olyan közösségbe. hanem mindkettő valamiféle velünk született biológiai hajlam kér­ dése. A részt vevő megfigyelésen alapuló kutatások esetében sokáig kerülték a leküzdendő veszélyek vagy problémák ecsetelését. akkor elsikkadhatnak fontos kü­ lönbségek a válaszadók álláspontjai között A megkérdezett talán nem a véleményét mondja. mert a csoport vagy közösség tagjai nem akarnak őszintén beszélni magukról. A terepmunka bizonyos fajtái akár a kutató testi épségét is veszélyeztethetik . közösségre érvényesek. A kutató esetleg folyamatos frusztrációnak van kitéve. de lehet nagy területre Nehéz értelmezni a forrásokat olyan szempontból. a korrelációk ugyanis különböző módon értelmezhetők. mennyire hat munkájukra faji. de intenzív adatgyűj­ amelyek talán csak részleges képet adnak tés („mélyfúrás"). vagy hogy hogyan torzítják megfigyelő és megfigyelt párbeszédét a köztük kialakuló hatalmi viszo­ nyok. Néha például azért. közösségek vizsgála­ tára alkalmazható Lehet.ha pél­ dául egy fiatalokból álló bandát vizsgál. Korlátai Csak viszonylag kis csoportok. táblázatot)] Terepmunka (etnográfia) Humphreys kutatási módszere a terepmunka volt (az emberek közvetlen vizsgálata részt vevő megfigyelés vagy interjú keretében). de a feljegyzéseikben és a naplóikban mostanában már jóval nyíltabban beszélnek ezekről a kérdésekről a terepmunkát végző kutatók. hogy az eredmények csak a vizsgált csoportra. ahová az ember valójában nem tar­ tozik. hogy azok az emberek. Ennek során a vizsgálódó hosszabb időt tölt vagy együtt él egy csoporttal.2. amelyeket munkájuk során a szociológusok leg­ többször alkalmaznak (lásd a 3. kiterjedő tömeges adatgyűjtés is hogy mennyire reprezentálnak valóságos tenden­ Gyakran nélkülözhetetlen. egyetlen terepmunka-vizs­ gálat alapján nehéz általánosítani A gyűjtött anyag felszínes lehet. illetve nemi hovatartozásuk. Felvetődött például. táblázat A szociológiai kutatás négy fő módszere Kutatási módszer Terepmunka Előnyei forgó csoportot ismerhetjük meg jobban. rendőr­ ségi informátornak nézhetik. mindig maradnak kétségek a lehetséges oksági kapcsolatok tekin­ tetében. Bármilyen sok korrelációs elemzésre kerül sor egy adott probléma kapcsán. ha a kérdőív erősen standardizált. akkor nemcsak a szóban 3. máshol viszont ugyanettől távolságtartóvá válhatnak. A hagyományos terepmunka során készült beszámolók nem sokat árultak el a megfigyelő­ ről. ha a vizsgálat teljes ciákat . hajla­ mosak a dohányzásra is. hogy megpró­ bálják meghatározni. Gyakran kell megbirkózni a magá­ nyosság érzésével. Ha megértjük. KUTATÁSI MÓDSZEREK Most nézzük a különféle kutatási módszereket. Újabban a kutatók magukról és a vizsgált emberekkebkialakított kapcsolatukról is egyre többet beszélnek. amit szerinte várnak tőle A társadalmi élet sok részlete nem vizsgálható labo­ ratóriumban A vizsgáltak válaszait befolyásolhatja a kísérleti helyzet Más módszereknél általában bővebb és mé­ lyebb információkat ad Az etnográfia átfogóbb képet adhat a társa­ dalmi folyamatokról Nagy számú egyénről lehet hatékonyan ada­ tokat gyűjteni A megkérdezettek válaszai pontosan össze­ vethetők A kutató kontrollálhatja egy-egy változó ha­ tását Általában könnyen megismételhetik később más kutatók Felmérés Kísérlet Dokumentumkutatás A vizsgált dokumentumfajtáktól függően leA kutató csak az elérhető forrásokra hagyatkozhat. E nézet szerint nem a dohányzás okozza a tüdőrákot. talán még tevékenységeikben is részt vesz. hanem azt. milyennek látszanak a dolgok egy adott csoport számára.2.I 3. hogy ők maguk hogyan értelmezik a viselkedésüket.ez a baj sokszor a hivatalos statisztikák­ egészében történeti vagy van történeti kal is dimenziója is . akik fogékonyak a tüdőrákra. Az ered­ ményes terepmunka információkat ad a vizsgált csoport tagjainak viselkedéséről és arról. szervezettel vagy közösséggel.

Másrészt viszont nem adnak lehetőséget a véleményekben vagy a meg­ nyilatkozásokban mutatkozó árnyalatnyi különb­ ségek feltárására. A kötött válaszokra épülő kérdőívek­ nek megvan az az előnyük. A felmérés során a kérdőíveket elküldik az emberek egy ki­ választott . A kutató itt sokkal mélyebben képes feltárni a válaszadó véleményét. ha örökké egyeztetniük kellene. hogy mennyire tudja a kutató elnyer­ ni a vizsgálatban részt vevők bizalmát. Sokkal jobb azt kérdezni tőle. Ugyanak­ kor a standardizálás hiánya igen nehézzé teszi a válaszok statisztikai összehasonlítását. A kormányzati szervek és kutatóintézetek által rendszeresen végzett nagy országos felmérések esetében a lekérdezést nagyszámú kérdezőbiztos végzi országszerte nagyjából egy időben. és nagyon sok múlik azon. De elkép­ zelhető a fordított eset is. amely a válaszadónak lehetőséget ad.akár több ezer fős . A kérdőívek egységei általában úgy vannak ki­ dolgozva. így a kapott információk köre valószínűleg korlátozott. a kérdő­ ívnek ez a fajtája nem korlátozódik előre meg­ adott válaszokra. nem lehetünk biztosak abban. hogyan értendő egy-egy kétértelmű kér­ dés vagy válasz. hogy a kérdezőbiztosok előre meghatá­ rozott sorrendben teszik fel a kérdéseket és rög­ zítik a válaszokat. mint a zárt kérdé­ seket alkalmazó.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA I • A M Á S I K OLDAL GARY LARSON populációnak). Enélkül a kutatás valószínűleg el sem indulhat. A szociológusok ezt a csoportot nevezik népességnek (népességet reprezentáld . hogy érdemleges választ adjanak? Válaszolnak-e egyáltalán? A kérdőív megfogalmazása idegen lehet a válaszadó számá­ ra. hogy egyazon csoport vizsgálatával két különböző kutató azonos következtetések­ re jutna. A kérdőívek másik típusa nyitott kérdésekből áll. ame­ lyeknél meghatározzák a lehetséges válaszokat. Ez általában kevésbé okoz problémát a felmérésre épülő kutatások esetében. de az eredmények általában szélesebb területen érvényesek. amikor a kutató anynyira azonosul a csoporttal. házas vagy el­ vált?". míg a felmérés kevésbé részletes informá­ ciókat ad. ha azt kérdezik tőle. például „Igen/Nem/Nem tudom" vagy „Nagyon valószínű/Valószínű/Valószínűtlen/Nagyon való­ színűtlen". nem tudja többé kívülálló megfigyelőként szemlélni. vagy közvetlenül. hogy „Mi a családi állapota?". hogy amit egy adott összefüggésben fel­ tárunk. az más helyzetekre is alkalmazható. sőt félrevezető is lehet. A kérdőív készítésekor figyelembe kell venni a válaszadók sajátosságait. Felmérés (survey) A terepmunka eredményeinek értelmezésekor többnyire gondot okoz az általánosítás. hogy a válaszokat könnyű összevetni és osztályozni. hogy „Egyedülálló. Az in­ terjúk készítői és elemzői nem végezhetnék ha­ tékonyan a munkájukat. Felismerik-e majd. Az egyik zárt (standardizált) kérdésekből áll. A terepmunkának vannak más fontos korlátai is: csak viszonylag kisebb csoportok vagy közös­ ségek tanulmányozására alkalmas. interjú keretében teszik fel ne­ kik a kérdéseket. hogy mi célból tesz fel a kutató egy bizonyos kérdést? Tudnak-e eleget ahhoz. mivel csak ke­ vés kategóriával dolgoznak. hogy nézeteit saját szavaival fogalmazza meg. ha vizsgálatunk tárgya öntudattal bír. A nyitott kérdéseket tartalmazó kérdőív több részlettel szolgál. A legtöbb kutatást próbafelvétel (pilot stu- „Antropológus! Antropológus!" Ez a karikatúra jól mutatja. sőt abban sem. hogy „bennfentessé" válik.csoportjának. Zárt és nyitott kérdések A felmérésekhez kétféle kérdőív használatos. például megzavarodik. milyen buktatói lehetnek annak. A terepmunka a társadalmi élet kisebb szeleteinek mélyebb elemzésére alkal­ mas. Mivel ke­ vés embert vizsgálunk. A kérdező és a megkérdezett számára minden kérdésnek azonnal érthetőnek kell lennie.

és a statisztikusok különféle szabályokat dolgoztak ki a megfelelő nagyságú és összetételű minta kivá­ lasztásához. A próbafelvétel olyan előzetes vizsgálat. A ku­ tatók mélyebb elemzésre törekedtek. Mindössze két-háromezer brit választó vizsgálata például nagyon pontosan je­ lezheti a teljes népesség attitűdjeit és szavazói szándékait. A mintavétel sok­ kal bonyolultabb. barátokra és munkatársakra). Lazarsfeld választási felmérése A felmérések egyik híres korai példája az a ku­ tatás. A felvetődő problémák így a tényleges kutatás előtt kiküszöbölhetők. A cél az volt. A vizsgálat rámuta­ tott. hogy a vizsgálatban szereplők jól jel­ . amelynek során a kérdőívekre csupán néhány személy válaszol.alakítják a környezetükben élők politikai elképzeléseit. A terepmunkát végző szociológusnak közel kell kerülnie a vizsgált közösséghez. mint amilyennek látszik. hogy nyomon kövessék a választási attitűdök módosu­ lását. hanem egy kétlépcsős folyamatban: az első lépésben a véleményirányí­ tók reagálnak a politikai eseményekre. Ők vezették be többek között a „véleményirányító" (opinion leader) és a „kom­ munikáció kétlépcsős folyamata" (two-step flow of communication) fogalmát. hogy bizonyos egyének . akkor eredményei általánosíthatók a teljes népességre. A reprezentatív minta kialakításakor különö­ sen fontos eljárás a véletlen mintavétel. vagyis arra. A mintavétel A szociológusok gyakran kíváncsiak nagyszámú egyén jellemzőire . Az emberek nézetei nem közvet­ len módon alakulnak ki. Az egyik az volt. hogy a szóban forgó népesség minden tagja azonos eséllyel ke­ rülhet a vizsgálatba. A véleményirányítók által megfogalmazott né­ zetek a személyes kapcsolatokon átszűrődve to­ vábbterjednek és befolyásolják más embereknek a napi politikáról alkotott véleményét. amely­ nek során úgy választunk mintát.a véleményirányí­ tók . mint a távoli világ történései. dy) előzi meg. A véletlen mintavétel legfej­ lettebb módja az. Az összes személy közvetlen vizsgálata lehetetlen lenne. ezért hét különböző alkalommal készítettek interjút a minta minden egyes tagjával. ma is használatos technikáját dolgozták ki. FEJEZET lemezzék a népesség egészét. de nem annyira. 1948). Ennek a pontosságnak az elérésé­ hez viszont reprezentatív mintára van szükség. a második lépésben ezek az irányítók hatnak a körülöttük élőkre (rokonokra. hogy ha a kutatást megfelelően választott mintán végezzük. és ezt a kutatási eredmé­ nyek is megerősítették. amelyet Paul Lazarsfeld és munkatársai végeztek több mint fél évszázaddal ezelőtt {The People's Choice. ezért ilyen helyze­ tekben a kutatók mintavételhez folyamodnak: a nagy csoportnak csak egy kis részét. hogy már ne tudja a kívülálló szemével látni.például a brit népesség po­ litikai attitűdjeire.3. a mintát vizsgálják. amellyel feltárhatják az előre nem látott problémákat. A vizsgálat során. és a számítógép vélet­ lenszerűen választja ki a minta alapjául szolgáló számokat .például minden tizediket. A kutatók kifinomult mé­ rési technikákat dolgoztak ki a politikai attitűdök elemzésére. és megértsék annak okait. de munkájuk jelentős elméleti e r edményeket is hozott. Általában biztosak lehetünk abban. mint amit egy egyszerű kérdőívvel elérhettek volna. amikor a lakosság minden tag­ jának egy számot adnak. amelylyel az 1940-es elnökválasztási kampány idején az Ohio állambeli Erie megye lakóinak szavazási szándékait tárták fel. A kutatás során több lehetséges hipotézist is megvizsgáltak. a felmérés számos fontos. hogy a közösség választóihoz közeli viszonyok és események job­ ban befolyásolják a szavazási szándékokat.

A munkások tudták. nem szolgáltat használható információkat.is felhasználnak a kapott informá­ ciók kiegészítésére. zsarnokoskodni kezdtek. bár a kutatók általában megkísérelnek újra kapcsolatot teremteni a nem válaszolókkal vagy másokat találni helyettük.összegyűjtött életrajzi adatokból áll. főként ha a kérdőívet postán küldik el. ezért fokozták a munkatempót. mint egyéni jellemzőik. hogy a megkér­ dezett maga töltse ki. diák önkéntesekre osztva a börtönőrök és a / rabok szerepét (Zimbardo 1972). Az élettörténet egy-egy személyről . Ez a fajta kutatás a (természet)tudomány módszerét tekinti mintának. Általában más forrásokat . hiszen a felmérés statisztikai­ lag mérhetővé teszi a kutatás tárgyát. Zimbardo megál­ lapította. korabeli tudósításokat. amelyek megbízhatósága legalábbis kétséges. Az élettörténeti vizsgálatok azonban csak ritkán hagyatkoznak teljesen az érintettek emlékeire. I. Jó példa erre Philip Zimbardo páratlan kísér­ lete. Mindazonáltal a kísérleti módszerek néha eredményesen alkalmazhatók a szociológiában is. érvényességük ellenőrzésére. megfelelő anyagi háttér birtokában a kutatók a kérdőíves adatfelvé­ telre szakosodott kutatási ügynökségeket bízhat­ nak meg a szükséges adatok összegyűjtésével. hogy mindegy. A kísérleti helyzetben a kutató közvetlenül ellenőrzi a lényeges feltételeket. Más kutatási módszerek általában nem adnak ennyi információt az emberek nézeteinek és at­ titűdjeinek időbeli fejlődéséről. gúnyolódni. mert csupán kisebb csoporto­ kat lehet laboratóriumi környezetben tanulmá­ nyozni. a természettudo­ mányokban nincs helye. Egyik korai ünne­ pelt tanulmány W. A szociológiá­ ban viszont igen korlátozott a kísérletezés alkal­ mazási területe. és a rabok iránt valódi ellenérzéseket táplál­ va parancsolgatni. Élettörténet A kísérlettel ellentétben az élettörténet egyértel­ műen a szociológiához és más társadalomtudo­ mányokhoz köthető módszer. új­ ságcikkeket . milyen mértékű attitűd.). hiszen a felmérés során vi­ szonylag felszínes válaszokat kap a kutató. ezért viselkedésük eltérhet a szokásostól. mivel a többi kutatási módszernél több előnnyel rendelkez­ nek.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA I A felmérés módszerének előnyei és hátrányai A felmérés módszerét számos ok miatt széles körben alkalmazzák a szociológiai kutatásokban. méretét stb. milyen módon változtatják meg a kísérleti feltételeket (a világítást. A kérdőívekre adott válaszok sokkal könnyeb­ ben kvantifikálhatók és elemezhetők. A rabok viszont hol magukba roskadtak. és meglepődve tapasztalták. a munkások termelékenysége min­ den esetben nő. A természettudományok körében a kí­ sérletek általánosan elterjedtek. A szociológusok eltérően ítélik meg az élettörté­ neti anyagok értékét: néhányan úgy érzik.leveleket. Az élettörténeti módszert sikerrel alkalmazták igen jelentős vizsgálatokban. a munkaszünet idejét. A lengyel paraszt Kísérlet A kísérlet során a kutató megkísérel szigorúan ellenőrzött körülmények között tesztelni egy hi­ potézist. nagyszámú emberre terjedhet ki a vizsgálat. Annyire erő­ teljes volt a helyzet hatása. hawthorne-i üzemében vizsgálták a termelékenységet. hogy a börtönlakók viselkedését sok­ kal inkább meghatározza maga a börtönhelyzet. de annyi biztos.ez a reakció az igazi börtönlakók körében is gyakran megfigyelhető. mint a más módszerekkel szerzett információk. hogy ez a módszer megbízhatatlan. A kísérlet mégis fontos eredményeket hozott. / hogy megvizsgálja.és/ viselkedésváltozásokhoz vezet az eltérő szerepek eljátszása. hogy a kísérletet viszonylag korai stá­ diumában abba kellett hagyni. és a vizsgálatba vont emberek tisztában vannak azzal. hogy figye­ lik őket. akik nem töltik ki a kérdőívet vagy nem hajlandók az interjúra. Az 1930-as években kutatók a Western Electric Chicagóhoz közeli. Oly­ kor igen magas a nem válaszolók aránya. amikor a közzétett tanulmányok csupán a min­ tának alig több mint a felétől kapott válaszokra épülnek. Nem ritka az olyan eset. hogy az élettörténet olyan mély betekintést enged bizonyos jelenségekbe. hol lázongtak . a munkacsoport . Ez a vizsgá­ lati alany viselkedésében bekövetkező változás a „Hawthorne-hatás". hogy a felméréseket gyakran zaklatásnak és időpocsékolásnak tartják. Sok szociológus mégis bírálja a felmérés mód­ szerét. Thomas és Flórian Znaniecki hatkötetes munkája. mások ezzel szem­ ben azt vallják. és annyira megnőtt a feszültség. Célja az volt. aki egy valódinak tűnő börtönt hozott lét­ re. hogy csak kevés más szociológiai kutatási módszer ve­ heti fel vele a versenyt. mert úgy vélik. Keveset tudunk azokról. Az eredmények még a kutatókat is megdöbbentették. A börtönőr szerepet játszó diá­ kok gyorsan autoriter viselkedésjegyeket vettek fel. hogy tanulmányozzák őket. hogy pontosnak tüntet fel olyan eredményeket.általában az érintett elbeszélése alapján .

ha még élnek az akkori szereplők . Karácsonykor például mindkét oldal . Az orosz forrada­ lom előtt például különféle politikai csoportok próbálták megbuktatni a fennálló rendszert. egy-egy katona személyes feljegyzéseiből és visszaemlékezéseiből.7 0 évvel nyúlhat vissza az időben. FEJEZET Európában és Amerikában. Az ennél korábbi időszakok esetében a szociológus csak dokumentumokra és korabeli feljegyzé­ sekre hagyatkozhat. hogy a társadalmi forradal­ mak nagyrészt nem szándékolt következmények eredményeként robbannak ki. amely a társadalmi változás egyik legismertebb vizsgálata. az 1917-es orosz forradalom és az 1949-es kínai forradalom. hetekig egymással összezárt embe­ rek élete érdekelte. illetve más memoárokból. vagyis három forradalmat hasonlított össze: ezek az 1789-es francia forradalom.2 0 0 4 ) . Az ennél sokkal hosszabb időszakot felölelő történeti kontextusban folytatott össze­ hasonlító kutatásra példa Theda Skocpol köny­ ve. Egyes történe­ ti időszakokat lehet közvetlenül tanulmányoz­ ni. de egyik sem számított a forradalomra . és volt olyan hely. hogy a szocio­ lógiai kutatásban gyakran elengedhetetlen a tör­ téneti szemlélet. hogy a ka­ tonák egyes csoportjai saját normákat alakítottak ki azzal kapcsolatban.például a holokauszt esetében. akik végül hatalomra kerültek. A szociológusok gyakran közvetlenül akarnak vizsgálni múltbeli eseményeket. Az összecsapások és konfrontációk sora olyan radi­ kális társadalmi átalakulást indított el.még a bol­ sevikok sem. Vegyük például a brit válási arányt.például a különböző katonai egységek írott anyagaiból -. Kiderítette például. újságcik­ kek nélkül. amely először 1918 és 1920 között jelent meg (Thomas-Znaniecki 2 0 0 2 . A szóbeli történelem vagy a nálunk is használatos angol kifejezéssel oral history kutatói az interjúalanyokkal olyan ese­ ményekről beszélgetnek. A történeti dokumentumok felhasználásának . Rámutatott. Három különböző történeti kontextusban vizs­ gálta a forradalmi folyamatokat. az 1980-as évek elejére vi­ szont számuk majdnem elérte a 160 000-t. amelyeknek azok tanúi voltak életük egy korábbi szakaszában. az évente kimondott válások számát! Az 1960-as évek ele­ jén Nagy-Britanniában egy évre kevesebb mint 30 000 válás jutott. amelyet senki nem láthatott előre. érzékletes. amely nem lett volna lehetséges az interjúk és az összegyűjtött levelek. amely nagy szerepet tulajdonít a mélyen fekvő strukturális feltéte­ leknek. A szerzők olyan érzékeny és apró­ lékos elemzést adtak a migrációval kapcsolatos tapasztalatokról. A vizsgálat során sokféle do­ kumentumforrásból merített: a hivatalos hadtör­ ténetből . részletes leírá­ sát állította össze. mi történik az adott kutatási területen. Szinte minden nyugati országban folya­ matosan nőtt a válások aránya az elmúlt ötven évben. Történeti elemzés Az 1. amelyek gyakran speciális könyvtári gyűjteményekben vagy levéltárakban találhatók.a németeké és a szövet­ ségeseké egyaránt . hogy milyen gyakran kell összecsapniuk az ellenséggel.felfüggesztette az ellenséges­ kedést. ha a brit számarányt összevetjük más országok hasonló adataival. Vajon ez a változás csak a brit társadalomra jellemző? Megtudhatjuk. Az összehasonlító kutatás kiemelt jelentőségű a szociológiában. korabeli hivatalos kiadványok­ ból. 1979). ahol még rögtönzött futballmeccset is játszottak egymással. hogy az efféle kutatómunka leg­ feljebb 6 0 . hogy részletes empirikus vizsgálatra építve alkotott el­ méletet a forradalom eredetéről és természetéről. hiszen sokszor csak valamilyen időperspektívából értelmezhetjük az adott prob­ lémáról gyűjtött anyagot. fejezetben már említettem. Skocpol a dokumentumok széles körét elemez­ ve a forradalmi változásnak egy olyan meggyőző magyarázatát dolgozta ki. Összehasonlító kutatás Az eddig ismertetett kutatási módszereket gyak­ ran összehasonlító kontextusban alkalmazzák. Skocpol nagy feladatot vállalt magára: elhatározta. mert az összevetésekkel tisztáz­ hatjuk. hogy hasonló általános trendek figyelhetők meg a nyugati társadalmak többsé­ gében. az Államok és társadalmi forradalmak (States and Social Revolutions. egyik érdekes példája Anthony Ashworth szocio­ lógus kutatása az első világháború lövészárokhar­ cairól (Ashworth 1980). A szerzőt az állandóan tűz alatt lévő.3. E sokféle forrásból Ashworth a lövészárokbelj élet információgazdag. Nyilvánvaló. Az összehason­ lításkor kiderül. és gyakran sem­ mibe vették a tisztek parancsait. Az összehasonlító és a történeti kutatás egyesítése Ashworth kutatása egy viszonylag rövid időszak­ ra irányult.

a birtokába került adatokkal kárt is okozhatott volna. így jelenléte nem járt nagyobb kockázattal számukra. miért van ott. el kellett volna ma­ gyarázni a kutatási projektet. hogy miféle férfiak jár­ nak a teaházakba. akivel a ku­ tatás során csak találkoznak. akik a meleg férfiak életét tanulmányozták. Humphreys ezért megpróbált a felmérés mód­ szerével többet megtudni ezekről a férfiakról. Az oda betérők feltételezték. amit megtudott. Mivel törvénytelen tevékeny­ séget dokumentált. Nagyjából annyit tudott meg róluk. Nem árulta el. hogy Humph­ reys felírta a teaházba betérők autójának a rend­ számát. ha előbb mindenkinek. Louisban. hogy vizsgálata ebből a szempontból nem jelentett kockázatot egyik alany számára sem. A szociológiai kutatások világszerte finanszírozó kormányzati szervezetek. hogy egy kevésbé járatos kérdező elszólja magát. hogy titokban tartsa. Ami azt illeti. Humánus beszámolója jóval többet tárt fel. mint amennyit amúgy is vállalniuk kellett min­ dennapi életükben. például a British Sociological Association ma már sokkal szigo­ rúbb etikai irányelveket írnak elő a szociológiai kísérleteket folytató kutatók számára. A szociológusok szerint a dön­ tő kérdés az. hogy könyve írásakor korántsem volt őszinte azokhoz. aki kikereste a hozzájuk tartozó lakcímeket. Aztán a rendszámokat odaadta a közleke­ désrendészeten dolgozó barátjának. ami a teaházban történt. akkor kutatása nem jutott volna ilyen messzire. a rendőrség követelhette vol­ na. akkor nem len­ ne ilyen kitüntetett helye a társadalomkutatás etikájával foglalkozó irodalomban. akiket vizsgált. és felírta a kocsik rend­ számát. Humphreys gyak­ ran készített interjút a feleségükkel és más csa­ ládtagjaikkal is. Ugyanakkor ha Humphreys minden szakaszban színt vallott volna. nem is sejtették. amikor az érintettek családjával beszélget. és valaki más megtalálja azokat. Figyelembe véve. akik megfordultak a teaházban. Humphreys megkérte a vizsgálat vezetőit. megszerezte a lakcímüket a közlekedés­ rendészeten dolgozó barátjától. hogy vegyék fel az ő teaházi mintájába tartozók nevét és címét is a felmérésbe. mint mások. hogy más oka van az ottlétének. Bár Humphreys nem árult el sem­ mit a férfiak családjának arról. Humphreys elmondta. vagy Humphreys elveszíti a jegyze­ teit. majd kér­ dezőbiztosnak álcázva felkereste otthonukban ezeket a férfiakat. amelyek alapján azonosíthatta volna a résztvevőket. Ha ismét felidézzük Laud Humph­ reys vizsgálatát.hivatalosan csak azért. amikor a tea­ . A kutatás során Humphreys arra a kérdésre is igyekezett választ találni. házat figyelte. Ezért egy-egy kutatás során gyakran több módszert is alkalmaznak. akkor láthatjuk. Ezenkívül igencsak furcsa lett volna. amelyek kiegészítik egymást. mint amekkorával egyéb­ ként is szembe kell néznie mindennapi életében. Etikusan viselkedett-e? Mindent összevetve azt válaszolhatjuk. Kiderült.és általánosab­ ban a valódi szociológiai kutatás problémáit. hogy interjút készítsen velük . Humphreys egyike volt az első szociológusok­ nak. Ez azonban roppant nehéznek bizonyult. ha személyes kérdéseket szegez olyanoknak. Valójában az keltett igazán nagy megütközést. hogy többségük nős. Megállt a vécé bejáratánál. majd felkereste őket otthonukban. hogy meg­ figyelte az illemhelyet. Ám ha ez volna az egyetlen dilemma Humph­ reys kutatásával kapcsolatban. hogy feltegye a felmérés kérdéseit. ahol Humph­ reys is dolgozott. a szociológusok által begyűjtött érté­ kes adatok egy jó részét soha nem lehetett volna megszerezni. hogy ő is hasonló céllal jött. hogy adja ki a vizsgálati alanyainak személy­ azonosságára vonatkozó információkat. a Washington University kutatói házról házra járva felmérést végeztek a szexuális szokásokról. hogy többet megtudjon a társadalmi hátterükről és az életük­ ről. sőt meg se szólalhatott. és mindent megtett. hogy minden kuta­ tási módszernek megvannak az előnyei és a kor­ látai. buktatóit is szemügyre vehetjük. és egyébként teljesen szokványos életet él. mert csupán annyit tehetett. PROBLÉMÁK ÉS BUKTATÓK Korábban is hangsúlyoztam. A megfigyelés közben nem kellett ugyan hazudoznia. Megtör­ ténhetett volna. mint Az ember mint vizsgálati alany és az ebből fakadó etikai problémák Minden emberekkel foglalkozó kutatás felvethet etikai dilemmákat. akik igyekeznek megőrizni névtelenségüket.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA KUTATÁS A VALÓ VILÁGBAN: MÓDSZEREK. A teaház íratlan csendsza­ bálya miatt nem kérdezősködhetett. hogy mennyi hiba csúszhat a számításokba a kutatási folyamatban. a kutatók nem tekintik legitimnek az efféle eljárásokat. így ellenőrizhetők a háromszögelés fo­ lyamatában. de nem is vallotta be. például Nagy-Britanniában az Eco­ nomic and Social Research Council. illetve a szo­ ciológusok szakmai szervezetei. mintha csak általános felmé­ rést végezne. Humphreys teaházi megfigyeléseivel nem szerzett olyan informá­ ciókat. hogy nagyobb kockázattal jár-e a ku­ tatás az alany számára. mi az előnye több módszer kombinálásának . Hónapokkal később St. valójában viszont azért. hogy szociológus.

Ezek e g y része i g e n b o n y o l u l t é s ö s s z e t e t t . A f e n t i p é l d á ­ b a n a 4 0 0 0 0 f o n t túl közel v a n a l e g a l a c s o n y a b b értékekhez. hogy megfelelő kiszámítja a z Bizonyos e s e t e k b e n a kutató a középérték-szá­ mítás t ö b b módszerével képet adjon az átlagról. hogy eti­ kai szempontból túl messzire ment. akkor az együttható értéke 0. Tökéletes nega­ tív k o r r e l á c i ó r ó l a k k o r b e s z é l ü n k . akkor a m e d i á n t ú g y l e h e t n e k i s z á m í t a n i . akkor nem próbálna a rendszámokon keresztül eljutni a vizsgáltak otthonába. 10 000 000 f o n t o s érték következtetésre juthat­ képet. 7. FEJEZET A szociológiai kutatások során gyakran haszná­ A z ilyen e s e t e k b e n a m á s i k két m é r ő s z á m e g y i ­ két h a s z n á l h a t j u k . 8. A m ó d u s z a z a z é r t é k . a z a z a 6. 10 0 0 0 0 0 0 A s z á m t a n i á t l a g a s z o k á s o s é r t e l e m b e n fejezi ki a z á t l a g o t . Az együttható é r t é k e e b b e n a z e s e t b e n 1. 12. A h a r m a d i k m é r ő s z á m a m é d i á n . ezt a z e g y ü t t h a t ó . H a két változó teljesen együtt m o z o g . 0 é r t é k e jelzi. A teljes összeg ha elosztunk 13-mal. l e g y e n a z a k á r pozitív.m a l . h o g y nem veszi f i g y e l e m b e az azaz az a d a t o k összességének A leg­ f\ eloszlását. Tulajdonuk angol f o n t b a n : 1. D e l e h e t f é l r e v e z e t ő is. az a u t ó t . 10. 3. a m e l y szintén 40 000 font. a z a z 1 3 . Vegyük például 13 e m b e r személyes v a g y o n á t . h a két v á l t o z ó é p p e n f o r d í t o t t a r á n y b a n v a n e g y m á s s a l . beleértve m i n d e n v a g y o n t á r g y a t : a há­ zat. A m ó d u s z e s e t é b e n az a p r o b l é m a . Ha ez a s z á m p á r o s lenne. hogy a . a m i t akkor számtani átlagként k a p c s o l a t két ( v a g y t ö b b ) v á l t o z ó k ö z ö t t . é s ú g y s z á m í t h a t ó ki. é r t é k á t l a g á t v e n n é n k . h o g y m e n y ­ nyire e r ő s a k a p c s o l a t két v á l t o z ó k ö z ö t t ) . amely e s e t ü n k b e n 0-tól 1 0 0 0 0 0 0 0 f o n t i g t e r j e d . Az átlagszámításnak h á r o m módszere ismere­ tes. 11 0 8 5 000 font. később maga Humphreys is egyetértett bírálóival. 2. H a nincs ö s s z e f ü g ­ g é s a két v á l t o z ó k ö z ö t t ( a z a z e g y s z e r ű e n n e m m u t a t h a t ó ki s e m m i f é l e konzisztens kapcsolat).és a k o r r e l á c i ó s e g y ü t t h a t ó k m e g h a t á r o z á s a (azaz a n n a k m é r é s e .az á t l a g s z á m í t á s k ü ­ l ö n b ö z ő f o r m á i . és 7. h o g y a két k ö z é p s ő . m e r t a r e n d e l ­ kezésre álló összes a d a t o t f e l h a s z n á l j u k . akkor tökéletes pozitív korrelációról beszélünk. Ezzel megállapíthatja az értékek s z ó r ó d á s á n a k mér­ tékét vagy az adott értékek tartományát. m a j d a k a p o t t e r e d m é n y t elosztjuk a z e m b e r e k s z á m á v a l . 9. hogy az e m b e r e k t ö b b s é g e a ténylegesnél j ó v a l n a g y o b b v a g y o n n a l rendelkezik. A f e n t i p é l d á b a n ez az é r t é k a 40 0 0 0 f o n t . hogy mennyire erős a 1 3 .0. értékek tartományát. Arra a nánk. Bár könyve megjelenése egyik vizsgálati alanyának sem ártott. á l t a l á b a n s z o r o s n a k tartják az elemzett változók közötti kapcsolatot. A fenti p é l d á b a n a számtani átlag n e m tűnik megfelelő középérték-mutatónak.3. 0 5 000 10 0 0 0 20 000 40 000 40 000 40 000 80 0 0 0 100 000 1 50 0 0 0 200 000 400 000 g y a k r a b b a n előforduló érték n e m feltétlenül m u ­ tatja a z a d a t o k ö s s z e s s é g é n e k e l o s z l á s á t . A 0. 11. P é l d á n k b a n az é r t é k e k s z á m a p á r a t l a n . 6. T ö k é l e t e s k o r r e l á c i ó a t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k b a n sosem fordul elő. lunk statisztikai e l j á r á s o k a t a z e r e d m é n y e k e l e m ­ zésekor. amennyit akkoriban tudni lehetett a szexuális közösségekről.6 v a g y a n n á l m a g a s a b b é r t é k e s e t é n . A fenti p é l d á b a n ez a 7. I l y e n szintű pozitív k o r r e l á c i ó t f i g y e l h e t ü n k m e g p é l d á u l az o s z t á l y h e l y z e t és a v á l a s z t ó i m a g a t a r ­ tás között. ha e g y e t l e n é r t é k v a g y a m e g a d o t t é r t é k e k e g y k i s e b b része j e l e n t ő s e n eltér a t ö b b i a d a t t ó l . 8 5 2 6 9 2 f o n t o t k a p u n k . Gyakran a d a t o k s z ó r á s á t ( s t a n d a r d d e v i á c i ó j á t ) is. is él. és mindegyiknek m e g v a n a m a g a előnye és hátránya. 5. érték. miután egy kiugróan torzítja a magas. A s z á m t a n i á t l a g kiszá­ m í t á s a g y a k r a n h a s z n o s módszer.1 . Ilyen m ó d s z e r a k ö z é p é r t é k v a g y c e n t ­ r á l i s t e n d e n c i a kiszámítása . m o n d j u k 13 helyett 12. A korrelációs együtthatók hasznos mutató­ számok a n n a k jelzésére. Inkább a teaházban gyűj­ tött adatokra építve megpróbálná jobban megis­ merni a résztvevők egy kisebb csoportját. e z é r t n e m t e k i n t h e t ő igazi „ á t l a g n a k " . A m ó d u s z h o z h a s o n l ó a n a m é d i á n s e m m u t a t j a m e g a m é r t ér­ tékek tényleges tartományát. 4. h a ö s s z e a d j u k a 13 e m b e r s z e m é l y e s v a g y o n á t . de a l e g g y a k r a b b a n használt módszerek k ö n n y e n é r t h e t ő k . hogy ha megismételhetné a vizsgálatot. a m e l y bár­ mely értéksor középső értéke. a b a n k s z á m l á t és a k ü l ö n b ö z ő b e ­ fektetéseket. a k á r n e g a t í v . Kijelentette. a m e l y a l e g g y a k r a b b a n fordul elő az értékek a d o t t hal­ m a z á b a n .

újra megfogalmazza azt. Ezek sokszor i g e n pedig könnyen megfejtáttekintésükkor bizonyos alapelveket n é m i g y a k o r l á s s a l ezek a u t o m a t i k u s ­ p é l d á u l a 3.2. Ha a t á b l á z a t b a n s z e r e p l ő a d a t o ­ kat n e m a k u t a t ó g y ű j t ö t t e ö s s z e .érthetetlen szaknyelven . m e r t a k u t a t ó igyek­ szik p o n t o s a n m e g h a t á r o z n i . O l v a s s u k el a t á b l á z a t felső részén v a g y b a l o l d a l á n t a l á l h a t ó fejlécet! ( B i z o n y o s e s e t e k b e n a „ f e j l é c " n e m a t á b l á z a t t e t e j é r e . A 3. E l ő s z ö r is az a u t ó b i r t o k o s o k a r á n y a j e l e n ­ az oszlopok az autóbirtokosok arányát mutatják a z e g y e s vizsgálati é v e k b e n . hanem éppenséggel elindítunk. akiket rokonság fűz össze. ha a táblázat számait átváltjuk egy hasznosabb mértékegységre: ha nem adnak m e g százalékokat. h o g y a z a d a t o k e g y O E C D . hogy talán már ismert fogalmakat definiálok. nem is a nyilvánvaló ismételgetése más szavakkal. a k k o r azt is e l l e n ­ őrizhetjük. Példánk­ b a n bal o l d a l o n l á t h a t ó k a vizsgált o r s z á g o k . 5 . h o g y a t á b l á z a t célja az ö s s z e h a s o n l í t á s . amikor az a d a t o k a t áttekintjük. h o g y m i l y e n t o v á b b i p r o b l é m á k é s k é r d é s e k v e t h e t ő k fel a z a d a t o k a l a p j á n . 3. eltöprenghetünk azon. o. Tisztázni kell a h a s z n á l t m é r t é k e g y s é g e k e t . vagy teljesen átalakít­ ja köznapi gondolkodásunkat. hogy mennyire megbízható az információ. olvasása közben gyak­ megjelölik. amit a teaházban tesznek. m á s o d s z o r azt. ran t a l á l k o z u n k t á b l á z a t o k k a l . de hát soha nem ítélhetünk meg egy tudományt annak alapján. Köny­ v e m sok t á b l á z a t á h o z f ű z t e m m a g y a r á z ó m e g ­ jegyzéseket. m í g 1. h o g y m i l y e n t í p u s ú in­ f o r m á c i ó k a t t a r t a l m a z n a k a z e g y e s s o r o k é s osz­ l o p o k . m e r t a t á b ­ lázat k o n c e n t r á l t f o r m á b a n t a r t a l m a z o l y a n formációkat. N é h a j o b b . V é g i g kell a z o n b a n g o n d o l n i azt is. h o g y a n g y ű j t ö t t é k v a g y m i é r t az adott f o r m á b a n mutatják be az anyagot. A t á b l á z a t é r t e l m e z é s e s o r á n f e j b e n kell tartani. mi a szerepe az életükben annak. De amikor pél­ dául a családot olyan emberek csoportjaként ha­ tározzuk meg. Nézzük m e g . ha követünk: a kísértés. h a n e m m á s h o l közölt e r e d m é n y e k r e é p ü l n e k . amit a kon­ tárjai csinálnak. amelyeket gyorsabban „leolvasha­ tunk". A forrás alapján esetleg megítélhet­ jük.) A f e j l é c b ő l k i d e r ü l . táblázat e l ő s z ö r m e g a d j a a t á b ­ l á z a t b a n s z e r e p l ő a d a t o k tárgyát. h o g y hol találhatóak m e g a t á b ­ lázat a l a p j á u l s z o l g á l ó a d a t o k . é s s z e m p o n t j a i t t e r m é ­ s z e t e s e n s z e m e l ő t t kell t a r t a n i a t á b l á z a t b a n sze­ r e p l ő a d a t o k é r t é k e l é s e s o r á n . Ebben a könyvben is sokszor azzal kezdem majd egyegy új téma tárgyalását. Gyakran csak úgy juthatunk a meg- . mint ha ugyanezeket az összefüggéseket szavakba ö n t ö t t é k v o l n a . táblázatot). P é l d á u l a 7. átlag v a g y m á s mérő­ szám.e m a g y a ­ rázó megjegyzéseket az adatokhoz! A megjegy­ zése u t a l h a t a r r a . csak . amit már amúgy is tudunk? Pusztán szőrszálhasoga­ tó körülírása lenne olyan társadalmi jelenségek­ nek. h o g y a szerző f ű z ö t t . akkor esetleg é r d e m e s azokat kiszámítani. d e n e m e n g e d h e t ü n k neki.a táblázat tartalmi részébe foglalt szám lehet esetszám. Nagy hogy olvasás közben „átugorjuk" a in­ sá v á l n a k ( l á s d t á b l á z a t o t . A jó szociológia egyik esetben sem szőrszálhasogatás. m e n n y i r e t á m a s z t j á k alá a szerző kö­ vetkeztetéseit. Minden tudományágnak tisztáznia kell az alapfogalmait. 4.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA j A táblázatok értelmezése A szociológiai bonyolultnak hetők.3. h a r m a d ­ szor p e d i g azt a t é n y t . a k k o r a f o r r á s t is A táblázat adataiból t ö b b érdekes trend olvasha­ tó ki. 2 . mire vonatkozik a fejlécek egy-egy cso­ portja.) t ö b b m e g j e g y z é s i s tartozik. százalékos arány. hogy jobban megértsük a nyil­ vánvalót (Berger 1963). irodalom tűnnek. táblázathoz ( 1 8 5 . a m e l y e k s e g í t e n e k megérteni. amelyeket már amúgy is ismerünk? A leg­ rosszabb fajta szociológiáról csakugyan el lehet mindezt mondani. hogy vajon nem más-e a szociológia. Tud-e újat mondani a szociológia? Mivel a szociológusok gyakran olyasmit vizsgál­ nak. m i f é l e i n f o r m á c i ó ­ kat közöl. másrészt kiderül. amiről nekünk is van személyes tapaszta­ latunk. O l v a s s u k el a teljes c í m e t ! A t á b l á z a t c í m e g y a k r a n v i s z o n y l a g h o s s z ú . V e g y ü k sorra a t á b l á z a t a d a t a i b ó l l e v o n h a ­ tó k ö v e t k e z t e t é s e k e t ! A t á b l á z a t o k t ö b b s é g é t a szerző m a g a i s t á r g y a l j a . akkor ezzel nem lezárunk valamit. h a n e m a z aljára kerül. h o g y a n k a p t a m a t á b l á z a t b a n szerep­ lő s z á m o k a t . hogy a szociológia nem tesz mást. H a j á r t a s s á g o t szerzünk a t á b l á z a t o k é r t e l m e z é s é b e n .3. Igaz-e. kutatás célját fölfedve megkérje őket: beszéljenek arról. Tulajdonképpen a jó szociológia vagy hozzásegít.k i a d v á n y b ó l származnak. h o g y c s a k b i z o n y o s orszá­ gokról g y ű j t ö t t e k a d a t o t . mint „a nyilvánvaló fárad­ ságos fejtegetése" (Wright 2000). A p é l d á m b a n sze­ replő táblázat forrással kapcsolatos m e g j e g y z é s e utal a r r a .

a szexualitás és a család keresztülmegy (ezekről a 7. m i n t m á s u t t . akiknek a viselkedését vizsgálja. A reflexivi­ tás a szociológiai kutatás és az emberi viselkedés kölcsönhatása. T u ­ l a j d o n k é p p e n az a u t ó b i r t o k o s o k a r á n y á t a j ó l é t i különbségek durva m u t a t ó j á n a k is tekinthetjük. hanem maga is fontos tényezőjévé vált ezen tár­ sadalmak teljes életfolyamatának. amely foglalkoztatja vagy zavarba ejti a kutatót. Minden kutatás olyan kutatási problémából in­ dul ki. fejlő­ dési vagy elméleti kérdés. értés magasabb szintjére.3. amikor a szociológiai kuta­ tásnak csupán a szociológusok szűk intellektuá­ lis csoportja számára van jelentősége. mert a szociológiai kutatás folyamatosan hat a társadalomról kialakult köz­ vélekedésre. ezért egy modern társa­ dalomban igen kevés az olyan ember. E jelenség a szociológiai szaknyelvet használva úgy magyarázható. a m i valószí­ n ű l e g azt a k ü l ö n b s é g e t m u t a t j a .3.). hogy célirányos kérdéseket vet fel és ezek­ re módszeres kutatással megkísérel válaszolni. erről még lesz szó a 4. illetve m e n n y i r e t u d t a k a t ö b b i e k h e z f e l z á r k ó z n i . táblázat Az 1000 lakosra j u t ó közúti g é p j á r m ű v e k száma az e g y e s vizsgált o r s z á g o k b a n 1990 Ausztria Belgium Kanada Németország Görögország Portugália Törökország Nagy-Britannia Egyesült Államok 462 432 600 527 248 310 57 443 842 1991 463 442 619 527 246 370 47 433 718 1992 503 441 627 427 257 407 53 453 779 1993 515 454 595 478 271 439 61 441 725 1994 528 464 569 523 283 438 64 439 719 1995 543 487 565 540 298 501 68 428 771 1996 495 494 565 547 313 533 97 448 783 1997 509 482 564 551 328 569 105 458 784 1998 529 490 580 556 351 610 111 474 792 1999 544 500 566 564 378 654 116 486 798 2000 555 511 569 570 406 698 124 493 810 2001 565 517 572 582 428 711 148 516 816 2002 537 520 581 589 450 756 148 533 807 Forrás: OECD Factbook 2005. A szociológia hatása Ritka az olyan eset. hogy a szociológia reflexív viszonyban áll az emberek­ kel. összehasonlító. A kutatási eredményeket gyakran az egész társadalom meg­ ismeri. Nem meglepő. és a 12. ÖSSZEFOGLALÁS 1.1 1 0 . A szociológus úgy vizsgálja a társadalmi éle­ tet. ha tisztázzuk. bár egyes o r s z á g o k b a n a növekedés m é r t é k e n a g y o b b v o l t . Kérdése lehet ténykérdés. Vegyük csak azokat az átalakulásokat. fejezetben ( 1 0 9 . hogy az a u t ó b i r t o k l á s és a j ó l é t szintje ö s s z e f ü g g . FEJEZET tősen eltérhet a különböző országokban: 2002ben az 1000 főre jutó autók száma t ö b b mint ötször annyi volt az Egyesült Á l l a m o k b a n . 3. sokkal inkább azért. hogy a szociológiai kutatás eredményei gyakran igen közel állnak a közvélekedéshez. megváltoztatva ezáltal a szocio­ lógiai kutatás terepét is. melyik szó mit jelent . A kutatási problémákat a szakiroda­ lomban meglévő hiányosságok. Hangsúlyozni kell. hogy a szociológia nem csupán a modern társadalmak vizsgálata. A kutatási eredmények ma már szélesebb körben megismerhetők.bár ezeket csak ritkán követik pontosan a tényleges kutatás során. Harmadszor: a felsorolt országok szinte m i n d ­ egyikében nőtt az autóbirtokosok száma 1990 és 2002 között. A kutatási stratégia kidolgo­ zásában számos lépés világosan elkülöníthe­ tő . h o g y a z e g y e s országok mekkora gazdasági növekedést értek el. 2.a jó szociológiában sosem öncélú a terminusok magyarázata. aki semmit ne tudna ezekről a változásokról. gyakran nehezen megfog­ ható módon befolyásolják gondolkodásunkat és viselkedésünket. . Másodszor: egyértelmű. elméleti viták vagy a társas világ gyakorlati kérdései egy­ aránt felvethetik. A szociológiai ismeretek összetett. Ez elsősorban nem azért van. fejezetben lesz szó). o. amelyeken ma NagyBritanniában a házasság. mint Törökországban. mert a szociológia nem mond számunkra újat.

Harvey. A szociológiai kutatás gyakran állítja a kuta­ tót etikai dilemmák elé. hogy a kutatási folyamat ritkán halad terv szerint? 4. Politicians. a jövede­ lem. Levitas. amelyik egy másik (a függő) változóra hat. Ezek származhatnak abból. Routledge. Változó lehet az életkor. Alan (2001): Social Research Methods. May. Martin . A dokumentumkutatás levéltári vagy más­ honnan származó. Minden egyes kutatási módszernek megvan­ nak a maga korlátai.Devany. INTERN ETES F O R R Á S O K Market and Opinion Research International (MORI) http ://www. a bűnözési arány stb. További módszerek a kísérlet. London. mori. Joel (2001): Damned Lies and Statistics: Untangling Numbers from the Media. University of California Press. Ha a legtöbb kutatás egy kutatási problémából indul ki. de abból is. Oxford University Press.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA I 3. Methods and Process. amelyek mindegyike a többi módszerrel kapott adatok ellenőrzését vagy kiegészítését szolgálja. Emiatt a kutatók mun­ kájuk során gyakran két vagy több módszert alkalmaznak egyszerre. amelyek bizonyíthatók vagy cáfolhatók? 3. Anne (1992): Doing Sociology. a történeti elemzés és az összehasonlító kutatás. 5. Best. Ez bonyolultabb.ac. London. London. Egy másik módszerrel. com Social Science Information Gateway http://www. Paul (1995): Ethnography: Principles in Practice. Igaz-e. hogy az oksági kapcsolat fennáll-e. hogy egyes módszerek tudományosabbak a többinél? 6. Morag . de minden kutatónak érzékeny­ nek kell lennie a felmerülő dilemmákra. MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK 1. Hogyan csökkentheti a kutató a hiba és/vagy torzulás lehetőségét? 5. Független változó az a változó. akkor ki határozza meg ezt a problémát? 2. and Activists. data-archive . Tim (2001): Social Research: Issues. Will (1996): Interpreting Official Statistics. Két esemény vagy helyzet között akkor áll fenn oksági kapcsolat. Oxford/New York. Macmillan. az élettörténet. mint amilyennek látszik.uk . ha az egyik esemény vagy helyzet váltja ki a másikat. E kér­ dések kezelésének nincs teljes egészében ki­ elégítő módja. kiadás).statistics.ac. hogy két változó rendszeresen összefügg. Hammersley. 4.uk UK Data Archive http ://www. vagy hátrányosan befolyásolja életüket.Atkinson. Miért fontos konkrét hipotéziseket megfogalmazni. hogy a kutatás eredmé­ nyeinek közreadása sérti a résztvevők érzéseit. Ezt az eljárást ne­ vezzük ndromszöge7ásnek. Miért van az. A terepmunka vagy részt vevő megfigyelés esetében a kutató hosszabb időszakokat tölt a vizsgált csoportban vagy közösségben.uk/sociology Office of National Statistics http://www.Guy. 6. Berkeley. hogy a kutató félrevezeti a vizsgált sze­ mélyeket. a felmérés során kérdőíve­ ket töltetnek ki vagy interjút készítenek egy nagyobb népességet reprezentáló minta tagjai­ val. A szociológusok gyakran ellenőrző változókat al­ kalmazva győződnek meg arról. Miért elengedhetetlen megkülönböztetni a korrelációt az oksági kapcsolattól? AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK Bryman. szerint mutatko­ zó különbség.sosig. Open University Press (3.MacDonald.gov. Buckingham. információforrásként szol­ gáló nyomtatott anyagok vizsgálatát jelenti. Ruth . A kauzalitást meg kell különböztetni a korrelációtól: az utób­ bi azt jelenti. Lee . Routledge.

A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS MAX WEBER: A PROTESTÁNS ETIKA N É G Y ELMÉLETI P R O B L É M A Struktúra és cselekvés Konszenzus és konfliktus A n e m e k problémája A m o d e r n világ kialakulása Ú J A B B SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK Posztmodernizmus Michel Foucault N É G Y KORTÁRS SZOCIOLÓGUS J ü r g e n H a b e r m a s : demokrácia és nyilvánosság Ulrich Beck: a globális k o c k á z a t t á r s a d a l o m M a n u e l Castells: a hálózatgazdaság A n t h o n y G i d d e n s : társadalmi reflexivitás KÖVETKEZTETÉS Összefoglalás Megfontolandó Ajánlott Internetes kérdések olvasmányok források .

amely teljes egészében uralná a szociológiát. A szociológiai munka során a különböző kuta­ tási területeken számtalan elmélet született. Ennek igazolása ér­ dekében vegyük példaként Max Weber elméletét. mint a szociológiában. Merton . hogy minél szélesebb területet fog át egy elmélet. és növeli a kép­ zelőerőt.4 2 0 .vagyis önmagunk . Robert Merton (2002) például határozottan amellett érvel. hogy kik­ hez hasonlítják magukat. Robert K. és a 14. valószínűleg kevésbé érzi ma­ gát szegénynek. amelyik ugyanilyen házban nagyobb épületek és gazda­ gabb szomszédok között lakik.. oldalon). mint egy olyan család. az egymás­ sal versengő elméleti megközelítések és elméle­ tek küzdelme a szociológia életképességét jelzi. amely oly fontos a szociológiai munka fejlődése szempontjából.). némelyikük olykor akár matematikai formában is leírható . amely egy szegényebb kerületben él. ezért aligha lehet egyetlen elméleti nézőpontból megítélni minden részletét. hogy a jelenségek viszonylag széles körét fogják át. hogy a szo­ ciológusoknak az úgynevezett középszintű el­ méletekre (theories of the middle range) kellene figyelmet fordítaniuk. Az elméleti viták eredendően sokkal elvontabbak. Valóban igaz. Ezért a depriváció ér­ zete nincs egyenes arányban az egyénileg meg­ élt anyagi szegénység szintjével (lásd a 272-275. ugyanak­ kor elég általánosak ahhoz.tanulmányo­ zásakor az elméleti sokféleség segít leküzdeni a dogmákat. illetve minél nagyobb igények­ kel lép fel. A szo­ ciológiai gondolkodásban tapasztalható elméleti sokszínűség gazdag tárházát nyújtja a kutatásban felhasználható elképzeléseknek. hogy mennyire kell vagy érdemes a szociológusoknak nagy. hogy empirikus kutatás révén közvetlenül ellenőrizhetők legyenek. Ilyen például a relatív depriváció elmélete: az emberek saját körülményeiket aszerint ítélik meg. mint mások.Az elméleti irányzatok értékelése a szociológiá­ ban nehéz és komoly feladat. fejezetben emlí­ tettem (34-35. Van­ nak közöttük egészen precízen kidolgozottak. o. Az emberi viselkedés bonyolult és sokoldalú. Éppen ellenkezőleg. / Weber gondolatát először az 1. A középszintű elméletek kellőképpen körül­ határoltak ahhoz.bár ez a fajta elmélet sokkal gyakoribb más társadalomtudományokban (főleg a közgaz­ daságtanban). amelyet A protestáns etika és a kapitalizmus szel­ leme című munkájában fejtett ki (Weber 1995).). Az elméletek bizonyos típusai sokkal többet akarnak magyarázni. átfogó elméletek ki­ dolgozására törekedniük. Nincs olyan elméleti álláspont. Pedig nem az. és nincs egyet­ értés abban. „A vallás a modern társadalomban" című fejezetben ismét szóba kerül majd A protestáns etika ( 4 1 9 . és ez a gyengeség jelének tűnhet. Az emberek . annál nehezebb az empirikus ellen­ őrzése. ahol az em­ berek többsége hasonló körülményeket mond­ hat a magáénak. Ugyanakkor nehezen látható be. Nagy elméleti modellek kidolgozása helyett vállalkozzanak inkább szeré­ nyebb feladatokra. o. Egy kisebb házzal rendelkező család. mint az empi­ rikusabb jellegű nézetkülönbségek. hogy miért kellene a szociológiai elméletalkotásnak a „középszintre" korlátozódnia.

Hiszen mióta az aszkézis a szerzetesi cellákból áttevődött a hi­ vatás világába és az evilági erkölcsösséget ural­ ni kezdte. Weber arra próbált rámutat­ ni.. nem a Nyugat. Életmódjuk va­ lójában igénytelen és mértékletes volt. Ezt az attitűdöt nevezi Weber „a kapitalizmus szellemének": az első kapitalista kereskedők és gyáriparosok nézeteinek. hogy az emberek Isten eszközei a földön. Mi indíthatta el a 17. amely sze­ rint csak egyes. hogy a ka­ pitalizmus szellemében megmutatkozó attitűd vallási eredetű.] Miután az aszkézis átépítette a világot.. Az egyik ezek közül az a gondolat. egyúttal abban is közreműködött. Elsősorban a hivatásszerű munka anyagi jólét­ ben megmutatkozó sikeressége jelezte. őket mindenekelőtt vallási motívumok vezérel­ ték. a puritanizmusból eredt. A puritánok a fényűzést ördögi dolognak tartot­ ták.életmódja ezt követően a modern civilizáció egyik alapvető elemévé vált. szerény életvezetéssel. Ez a hit­ tétel viszont olyan nagy nyugtalanságot keltett a hívek körében. Számos különböző civilizációban megfi­ gyelhető a javak felhalmozására való törekvés. Kálvin eredeti doktrínájában az ember evilági cselekedetei sem­ milyen formában nem befolyásolják kiválasztott­ ságát. hogy személyes vagyont halmozzanak fel. Weber sze- rint a kapitalizmus szellemének közvetlen fort rásai bizonyos kálvinista hittételek voltak. eleve elhivatott személyek tar­ toznak a „kiválasztottak" közé. hogy józan és mértéktartó életet éljenek. így a felhalmozásra való törekvés együtt járt a szigorú. hogy ha­ talmas társadalmi változásokat indítanak el. Ahol manapság a „hivatás elvégzése" közvetlenül nem hozható kapcsolatba a legma­ gasabb kultúrértékekkel . hogy Kálvinnak módosítania kel­ lett: megengedte. de az igazi hajtóerő a protestantizmusból. hogy a hívek a kiválasztottság egyes jeleit felismerjék. A puritánok aszkéta . [. Nem akarnak szükséget szenvedni semmiben..illetve. s miután munkálkodott e világban. Ezek az emberek erős késztetést éreztek arra. józanul és csendesen éltek. hogy mi különbözteti meg a mo­ dern ipart a gazdasági tevékenység korábbi for­ máitól. Weber elméletének a lényege az. az eleve elrendelés elve. Ugyanakkor a hívek fontosnak tartották.A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS MAX W E B E R : A PROTESTÁNS ETIKA Weber ebben a tanulmányában egy alapvető probléma elemzésére vállalkozik: miért Nyuga­ ton. biz­ tonság.vagyis önmegtartózta­ tó . hogy felépüljön a mechanikus-gépi termelés technikai és gazdasági előfeltételeihez kötött modern gazdasági rend hatalmas kozmosza. Ugyan­ akkor a világ más tájain élő gazdagoktól eltérően ezt a felhalmozott gazdagságot nem arra fordítot­ ták. s végül is annyira meghatározó hatalomra jutottak az emberek felett. [. Főleg a kínaiak jártak messze a Nyugat előtt technológiai és gazdasági fejlettség tekinte­ tében. Az első tőkések többsége puritán volt. és sokan vallottak kálvinista nézeteket. India és a közel-ke­ leti Oszmán Birodalom vezető hatalmaknak szá­ mítottak. valami teljesen el­ térő dolgot találunk: itt a javak felhalmozásával kapcsolatban olyan attitűd alakult ki. ahol nem érzik szubjektíven is gazda- . hatalom és élvezet miatt értékelték. hanem újból befektették az általuk vezetett vállalkozás további terjeszkedése érdekében. A korábbi korsza­ kok és más kultúrák gazdagjaitól eltérően ezek a csoportok nem pazarolták el vagyonukat.mondja Weber -. és a fel­ halmozott javakat jólétükre fordítják. amely a történelemben sehol másutt nem figyelhető meg. akik haláluk után bebocsáttatnak a mennyországba. és csakis ott alakult ki a kapitalizmus? Az ókori Róma bukását követő mintegy tizenhárom évszázadban inkább más civilizációk álltak a vi­ lágtörténelem középpontjában.foglalkozá­ sukban . annak is elsősorban egyik válfajából.. hogy fényűző életet éljenek. mint még a történelemben soha korábban. hogy hivatásukban . hogy a jellemzőknek ez az igen szokatlan kom­ binációja létfontosságú volt a Nyugat gazdasági fejlődésének megindulásához. A kálvinizmus második fontos eleme a pre­ desztináció. Az első vállalkozók nem is sejtették. értékeinek a rendsze­ rét. és a Mindenható meg­ követeli tőlük. A kereszténység általában is sze­ repet játszott e szemléletmód kialakításában. e világi javak olyan növekvő. és erre a jelenségre könnyű magyarázatot találni: az emberek a gazdagságot a vele járó kényelem. hogy az adott egyén valóban egyike a kiválasztottaknak.munkálkodjanak Isten nagyobb dicső­ ségére. az ellenkező póluson. miközben Kína. sorsát Isten eleve meghatározta. Európa valójában eléggé jelentéktelen terület volt a földgolyón.] a „hiva­ tásszerű kötelesség" gondolata mint egy valaha volt vallásos hittartalom kísértetének árnya él csupán. kerülték a jómód szokásos megnyilvánulásait. Weber megfogalma­ zása szerint: A puritánok a hivatás emberei akartak lenni nekünk azoknak kell lennünk. Ha egy pillantást vetünk a Nyugat gazdasági fejlődésére . A fenti eszmék hatása alá került csoportokban hihetetlenül erős késztetés alakult ki gazdasági sikerek elérésére. századi Európában a gazdasági fellendülés folyamatát? Weber szerint e kérdés megválaszolásához fel kell tárnunk.

3. Ok a társadalmat szükségképp megosztottnak. 2. A kontraintuitív gondolkodás példája . amelyek felett nincs hatal­ munk. E nézet támogatói a társadalom leg­ inkább nyilvánvaló tulajdonságának a folyama­ tosságot és a konszenzust tartják. akik műveikben gyakorlati- . hogy vallási eszmék alapvető szerepet játszhat­ tak a kapitalizmus kialakulásában. amennyiben új gondolatok megfogal­ mazására és további kutatómunkára ösztönöz. Az alábbiakban négy ilyen dilemmáról lesz szó. fejezetben ismertetett. hogy miképpen adhatunk ki­ elégítő magyarázatot a társadalmi nem (gender) problémájára a szociológiai elemzés keretein be­ lül. E vallásos-etikai jelentésétől megfosztott szerzési vágy ma arra késztet legkorlátlanabb honában. már ko­ rábban is létezett a katolikus hitben. kreatív cselekvők vagyunk-e. Ez annak a kérdése. Az 1.a társadalmi hatások cselekvésünket korlátozó jellegét emelik ki. Más szociológusok viszont azt emelik ki. és az általa kidolgozott elmélet ma is olyannyira távolba mutató és megvilágító erejű. akkor is fennmaradnak azok a mély érdekellentétek. későbbi elméleti szemléletmódok ma is nézeteltéréseket robbant­ hatnak ki. Emlí­ tettem már. mert még ha nem kerül sor nyílt konfrontációra. hanem ter­ mékeny is. hogy egyes szociológiai álláspontok . mint első közlése idején volt. Weber elmélete ebben az értelemben egészen biz­ tosan sikeres volt. Több olyan alapvető elméleti dilemma . A harmadik alapvető elméleti probléma alig jelenik meg a szociológia ortodox hagyományai­ ban. A teória olyan körülményeket is segít meg­ világítani. amelyek fontosak a szociológiai elméletalkotásban: 1. 1. akkor a modern gazdasági és társa­ dalmi fejlődést meghatározó módon befolyásolta valami olyasmi. fejezetből kiderül. NÉGY ELMÉLETI PROBLÉMA A protestáns etika körül kialakult vita máig tart. amikor nagy erőfeszítéseket tesznek a javak fel­ halmozására? 3. amelyek bizonyos pontokon nyílt konfliktusba torkollhatnak. de ma már nem hagyható figyelmen kívül. A klasszikus gondolkodók elképzelései. hogy a társadalmi konfliktusok mindenütt megjelennek. Az elmélet így új megvilágításba helyezi a vizsgált kérdéseket. Weber és a szimbolikus interakcionizmus például az emberi viselkedés aktív. akár­ csak az 1. Ezek közül néhány az emberi tevékenységek és a társadalmi intézmények értel­ mezésének rendkívül általános kérdéseit érinti. 2. az jobbára olyan társadalmi erők következménye. hogy az embe­ rek általában egymás felebarátaiként élnek. bármekkora is legyen a társadalmi változás az idők folyamán. amelyekre a nézőpontok ilyen ütközései hívják fel a figyelmünket. Weber elméletét sok szempontból bírálták. hogy csak a modern kapitalizmus eredetét szerette volna megérteni. ott az emberek egyáltalán nem törődnek értelmezésével. századi olasz kereskedőváro­ sokban. A jó elmélet nemcsak érvényes. amit különben nehéz volna kibogozni: miért akarnak az emberek önmegtartóztató módon élni akkor. Ez a kérdés mind a mai napig megosztja a szociológusokat. hogy képzetét a puszta verseny­ szenvedéllyel társítsuk (Weber 1995). Az elmélet értelmet ad olyasvalaminek.például a durkheimi . hogy a puritaniz­ mus által képviselt értékekhez hasonló értékek szerepet játszhattak a sikeres kapitalista fejlődés más helyzeteiben is. Ugyanakkor ésszerűnek tűnik a feltételezés. Mások azt állították. mivel kiindulópontként szol­ gált igen sok későbbi kutatás és elméleti elemzés számára.az emberi társa­ dalmak eredendő rendjét és harmóniáját hang­ súlyozzák. amelyek kívül esnek az eredetileg megmagyarázni kívánt jelenségeken. amelyet Weber a protestantizmussal hoz összefüggésbe. Egye­ sek szerint a „kapitalizmus szellemének" neve­ zett életfelfogás megtalálható már jóval a kálvi­ nizmus előtt. Más megközelíté­ sek . Weber elem­ zésének lényeges pontjait azonban még mindig sokan elfogadják.4. 4. A Weber előtti szerzők több­ sége nemigen foglalkozott azzal a lehetőséggel. hogy a „hivatásként végzett munka" kulcsfogalma. Weber hangsúlyozta. feszültségekkel és küzdelmekkel telinek látják. ahogyan Weber munkásságának más részei is foglalkoztatják még a szociológusokat. A második elméleti probléma a társadalmi konszenzus és konfliktus kérdéseit érinti. ami első pillantásra teljesen tá­ vol áll tőle: a vallási ideálok egy csoportja. kreatív elemeit hangsúlyozzák. az Egyesült Államokban. Weber elmélete eleget tesz számos olyan kö­ vetelménynek.vagy­ is olyan értelmezést ad. A kérdés az. Ha Weber té­ zise helytálló. Szerintük illúzió azt feltételezni. hogy a saját életfeltételeinket aktívan meg­ határozni képes. a 12.állan­ dó vitára okot adó probléma . hogy a szociológiai fejlődés legfontosabb szereplői a múltban kizá­ rólag férfiak voltak.fogalmazható meg.köztük a funkcionalizmusé . FEJEZET sági kényszernek -. Az egyik dilemma az emberi cselekvéssel és a társadalmi struktúrával kapcsolatos. vagy amit teszünk. amely szakít a közfelfo­ gással. éppúgy.

házastársi vagy állampolgári feladatainkat végezzük. kulturális) hatások a modern kor társadalomfejlődésében? Ezek a szociológiai elmélet szempontjából anynyira lényeges kérdések. Durkheim szerint a társadalmi struktúra hasonlóan korlá­ tozza cselekvéseinket. Ez a probléma abból ered.kérdezik a bírálók -. másként határozzák meg a modern társadalmak eredetét ós jellegét befolyásoló erő­ ket.. Mi a társa­ dalom . hanem teremtői vagyunk. a foglal­ kozásokban alkalmazott gyakorlati műveletek stb. Be kell-e építenünk a szociológiai gondolkodásba a „társadalmi nem" fogalmát mint alapvető kategó­ riát? Vagy inkább úgy kell elemeznünk a nemi problémákat. amellyel tartozásainkat kifizet­ jük.3 9 . politikai. „sűrűsé­ ge" vagy „tömörsége" az anyagi világ struktúrái­ hoz hasonlítható. mint az egyéni cselekvések összessége. Durkheim szerint a társadalom elsődleges az egyénnel szemben. hogy az em­ beriség nemek szerint tagolt.). akkor kívüle léteznek. egyenként vizsgáljuk a férfiak és nők viselke­ dését különféle összefüggésekben meghatározó hatásokat? Más szóval: vannak-e olyan jellegze­ tességek. attól függetlenül funkcionálnak. mint elkülönült nők vagy férfiak. fejezetben ismertet­ tem (30-32.A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS lag nem fordítottak figyelmet arra. o. amelyeket kereskedel­ mi ügyleteinkben igénybe veszünk. A kritikusok sze­ rint (akik közül sokan az 1.. ma valószínűleg a négy közül ez a legsürgetőbb és legnehezebb probléma. korlátokat állít az egyének elé. hogy részletesebben is érdemes áttekintenünk a róluk kialakult elkép­ zeléseket. olyan köteles­ ségeket teljesítünk. . Sze­ rintük a társadalmi jelenségek éppen hogy nem „dolgok". s amelyeket a jog és az erkölcs határoz meg. elsősorban a tőkés gazdasági vállalkozás mechanizmusainak? Mennyire érvényesültek más (társadalmi. amelyekkel tetteinket fel­ ruházzuk. és később aztán sok más szociológusé is. Bár e durkheimi megközelítésnek sok követője akad. a hitellehetőségek. oldalon). amellyel gondolatainkat megfogalmazzuk. oldalon) emberként csak valamilyen indokkal cselekszünk. A „társadalom" nem más. A társadalom jóval több. Képzeljünk el egy embert. gyakran élesen kritizálják is. Egészen a legutóbbi időkig nem sokan gondoltak azokra a nőkre. amikor vállalt kötele­ zettségeinknek teszünk eleget. A nemek viszonyával kapcsolatos legfonto­ sabb elméleti dilemmák egyike a következő. hogy a társadalom kénysze­ rítő erővel korlátozza tagjai cselevését: ez a társa­ dalmi kényszer. hanem azoknak a szimbolikus jelenté­ seknek a függvényei. ha nem az egyéni cselekedetek összessége? Ha egy csoportot vizs­ gálunk. És ha ezek őelőtte is meg­ voltak. akik a szociológia területén tevékenykedtek (lásd pél­ dául a Harriet Martineau-ról szóló keretes részt a 36. nem találunk kollektív entitást. in­ kább a modern társadalomfejlődés jellemzőivel. akik rendszeres kap­ csolatban állnak egymással. A negyedik probléma nem annyira az embe­ ri viselkedés vagy a társadalom mint egész alap­ vető jellegzetességeivel van összefüggésben. a pénzrendszer. hogy a marxisták és a nem marxisták különbözőképpen közelítenek a kérdéshez. mint olyan egyének halmaza. lásd a 3 8 . csak egy­ mással különböző módokon interakcióban lévő személyeket. mint pél­ dánkban a falak. A társadalomnak nem teremtményei. fejezetben ismerte­ tett szimbolikus interakcionizmus hívei. Durkheim ezt az álláspontot az alábbi közis­ mert megállapításban fejti ki: Amikor testvéri. amelyek az identitás és a társadalmi viselkedés tekintetében minden kultúrában meg­ különböztetik a férfiakat és a nőket? Vagy a ne­ mek közötti különbségeket mindig a társadalmat megosztó egyéb (például osztály-) különbségek alapján kellene magyaráznunk? 4. A jelrendszer. Ezek ugyanúgy „külsődlegesek". A falak és az ajtók elhelyezkedése például meg­ szabja a ki. hogy mi­ képpen élünk velük (Durkheim 1978).] Ugyanúgy. és társadalmi világunkat átszövik a különböző kulturális jelentések. aki egy többajtós szobában áll! A szoba szerkezete meghatározza lehetséges cselekvéseinek körét.és bemeneti lehetőségeket. hogy egy-egy szűkebb területen. Mivel nemigen építhetünk a ne­ mek problémájával kapcsolatban a szociológiai gondolkodás bevett elméleteire. amelyek függetlenek tő­ lünk és cselekedeteinktől. a hívő születésekor készen találta vallásának hiedel­ meit és gyakorlatait. [. A dilemma központi kérdése a következő: mekkora szerepük volt a modern világ kialaku­ lásában a Marx által megjelölt gazdasági ténye­ zőknek. / Durkheim gondolatát az 1. Struktúra és cselekvés Durkheim egyik fő témája. A korai férfi szociológusok írásai­ ban az egyének „semleges neműként" jelennek meg: inkább elvont „aktorok".

o. Másfelől a „cse­ lekvés" is csak azért lehetséges. hogy kívánom-e használni vagy sem. könnyen észrevehetjük a kettő közötti kapcsolatokat. A társadalmaknak. és szilárdan tarthatom magam ehhez az el­ határozáshoz még akkor is. Dönthetek úgy is. akik vagyunk. A nyelv állandóan a struk­ turálódás folyamatában van. hogy pénz nélkül élek. ha ez igen komoly ne­ hézségeket okoz a mindennapi életben. hogy a fenti vita végére valaha is pont kerül. Mivel egyik sem lehet teljes egészé­ ben igaz. Ember­ ként nemcsak reagálunk a külvilág eseményeire. ha bizonyos nyelvtani szabályokat követ. Az 1. Mégsem kell azért eltúlozni a két nézőpont kö­ zötti eltérést.például ide tartoznak azok a rituálék is. az egyének összessége számára azonban ele­ ve nem lehet az. Emberként nagy­ részt attól vagyunk azok. amennyiben hozzá szeret­ nék jutni a pénzért vásárolható javakhoz és szol­ gáltatásokhoz. A „strukturális" és a „cselekvéselméleti" megközelítések közötti szakadék azzal a felismeréssel hidalható át. A nyelv strukturális jellemzői azonban mégis csak akkor léteznek.Értékelés > Nem valószínű. Ugyanakkor nyilván tévedés azt feltételezni. Míg a természeti kör­ nyezet az emberektől függetlenül is fennmarad. Ha egyszer csak mindenki vagy az emberek többsége úgy dönte­ ne. de nem határozzák meg azokat. mióta a modern gondolkodók szisztematikus magyarázatot pró­ bálnak adni az emberi viselkedésre. és az is nyilvánvaló. a társadalom esetében ez nyilvánvalóan nem igaz. A nyelv csak akkor létezhet. Erving Goffman . apró.használatának bizonyos jellem­ zőit minden beszélőnek tiszteletben kell tartania. hogy egy összetett konvenciógyűjtemény szerint cselek­ szünk . Például amit valaki bármilyen adott kontextus­ ban mond. mivel azóta folyik. ha társadalmi­ lag strukturált . hogy használom a pénz­ ügyi rendszert. akkor a rend­ szer felbomlana. kö­ zösségeknek vagy csoportoknak csak azért van „struktúrájuk". Ráadásul ez a vita nem korlátozódik a szociológiára. kiszámíthatóan viselkednek. Ezt a fogalmat én magam vezettem be a szociológiába az utóbbi években. hogy pénz nélkül is boldogul. hogy minden emberi cse­ lekvő óriási tudáskészlettel bír. Durkheim álláspontja bizonyos értelemben kétségkívül helytálló. A társadalmi intézmények léte megelőzi bármely adott egyén létezését. A társadalom az egyes egyén számára külsődle­ ges. de szükséges hozzájárulás a rendszer fennmaradásához.). mert egyénként mindannyian rengeteg társadalmilag strukturált ismeret birtokában vagyunk. így például nem én találtam ki a brit pénzügyi rend­ szert. az csak akkor érthető. ha a nyelvet vesszük példá­ nak. a társadalmi interak­ cióval foglalkozó szerzők (akikről az 5. fejezetben már említettem (27. Továbbá a durkheimi „társadalmi tények" kor­ látozhatják ugyan tetteinket. ha­ nem a társadalomtudományok minden terüle­ tén foglalkoztatja a tudósokat. így például az a tény. hanem döntéseket is hozunk. fejezetben lesz szó) joggal vetik fel. hogy a mindennapi élet során a társadalmi struktúrát cselekvő módon hozzuk létre és teremtjük újra. melyik álláspontot tartja helyesebbnek. A „struktúra" és a „cselekvés" szükség­ szerűen összefüggenek. A pénzrendszer más létező intéz­ ményekhez hasonlóan a társadalom egyes tagjai­ tól függetlenül létezik. ha az egyes beszélők a gyakorlatban is alkalmazzák ezeket a szabályokat. E könyv olvasója szintén eldönti majd. és korlátozza az egyének cselekvéseit. mert az emberek szabályszerűen. hogy a társadalmi struktúra szakadatlan építési és újjáépítési folyamatának elemzése során hasz­ nos kifejezés a strukturálódás. Erving Goffman és más. és arról sem dönthetek. hogy ezek az in­ tézmények kényszert gyakorolnak felettünk. hogy a társadalom a fizikai környezethez hason­ lóan „külsődleges" valami. Ezt a legjobban úgy magyarázhatjuk meg.

amely az erősebb csoportok helyzetének megszilárdítását célozza a gyengébbek rovására.A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS amelyeket az utcán egymás mellett elhaladó ide­ genek végrehajtanak. de ugyanakkor a struktúra is feltételezi a cselekvést. Konszenzus és konfliktus A konszenzust és konfliktust hangsúlyozó állás­ pontok összevetését ismét hasznos Durkheimmel kezdeni. vallás. egységes egész. Az éles egyenlőtlenségek következtében a társadalmi rendszerben „beépített" érdekellentétek alakul­ nak ki. A feudális rendszerben például az arisztokraták hatalmát alátámasztotta az az elképzelés. hogy túllépjen az ellentéte­ ken. Ugyanez a helyzet Durkheim szerint a társadalom esetében. olykor mindkét félnek az az érdeke. A tár­ sadalom folyamatos fennmaradása érdekében a specializálódott intézményeknek (politikai rend­ szer. Durkheim úgy vélte. Sok konfliktus a hatalom. és természetesen mind­ egyikben találunk konfliktust is. amelyek mindegyike részt vesz az élet­ folyamat fenntartásában. Másrészt amikor ezt a tu­ dást cselekvésünkben alkalmazzuk. Ezek az érdekellentétek bizonyos ponton kirobbannak és radikális változásokhoz vezet­ nek. Ez igencsak egybecseng Durkheimnek a „társadalmi tények" korlátozó. Ráadásul a szociológiai kutatás egyik általános szabálya. Például még az osztálykonf­ liktusok marxi elemzésében is egyaránt találunk közös és ellentétes osztályérdekeket. Függetlenül attól. család. mint Marx. oktatási rendszer) harmoni­ kusan kell együttműködniük. máj stb. A strukturálódás mindig feltételezi azt. akik a hatalmukat meg mer­ ték kérdőjelezni. a szervezet léte veszélybe kerül. / Marx osztálykonfliktussal kapcsolatos álláspont­ ját az 1. E nézőpont hívei közül nem mindenki he- . hogy a társadalom kölcsönösen összefüggő részekből áll. Konszenzus és konfliktus kapcsolatának elem­ zésében hasznos fogalom az ideológia. a társada­ lom alapvetően feszültségekkel teli. így a tőké­ sek függnek a gyáraikban dolgozó munkaerőtől. amelyekhez iga­ zodunk. éppen úgy. „külsődleges" jellegéről vallott nézetével. A legtöbb funkcionalista gondolkodó számára a társada­ lom egymáshoz szorosan kapcsolódó struktúrák­ ból álló. hogy mindig meg kell vizsgálnunk a konszenzus és a konfliktus közötti kapcsolatokat a társadalmi rendszerekben. ezért még a legszilárdabb társadalmi rendszer is az egymás­ sal szemben álló csoportok kényes egyensúlyára épül. az azzal járó előnyök miatt alakul ki. ideológia és konfliktus mindig szoro­ san kapcsolódik egymáshoz.) áll. bár szükség esetén erőszakot is alkalmazhatnak. mert ha nem. amit Goffman „a struktúra dualitásának" nevez. akik­ től a bérüket kapják. hogy az embe­ rek egy kis csoportja „uralkodásra született". Az ideo­ lógia olyan értékek és meggyőződések rend­ szere. Valószínűleg minden társadalomban van valamiféle általános egyetér­ tés az értékeket illetően. hanem a test fiziológiája. hogy tagjai körében általános konszenzus alakult ki az alapértékekről. fejezetben ismertettem (32-34. A konfliktust középpontba helyezők ettől alap­ vetően eltérő álláspontot vallanak. A test különféle feladatok ellátására speciali­ zálódott részekből (például agy. Ezeknek harmonikusan kell illeszkedniük egymáshoz. Ők a konfliktusok kialakulásában más tényező­ ket is fontosnak tartanak. lyez akkora hangsúlyt az osztályokra. Marx szerint a társadalmak egyenlőtlen erőforrá­ sokkal rendelkező osztályokra bomlanak. akkor meg­ erősítjük és tartalommal töltjük meg épp azokat a szabályokat és konvenciókat. szív. Értékelés A struktúra és cselekvés problémájához hason­ lóan ennek az elméleti vitának a megnyugtató le­ zárása sem valószínű. A különféle csopor­ tok által vallott értékek és a tagjaik által elérni kí­ vánt célok gyakran egyszerre tükröznek közös és ellentétes érdekeket. máskor viszont fordított a helyzet. A társadalom foly­ tonossága ezért az együttműködésen múlik. az arisztokraták mégis gyakran erőszakhoz folya­ modtak azok ellen. tüdő. hogy minden társadalmi cselekvés feltételez valamilyen struktúrát. Hatalom. o. hogy melyik csoport az erősebb. Ugyanakkor a konszenzus és a konfliktus híveinek álláspontjai közti távol­ ság megint csak nagyobbnak tűnik. Legfőbb felte­ véseiket Marxnak az osztálykonfliktusokról val­ lott nézeteivel világíthatjuk meg. Itt vi­ szont az analógia alapját nem egy építmény falai képezik. mint a munkások a tőkésektől. Ez azt jelenti. A hatalmon lévők uralmának megtartása nagy­ részt az ideológiai befolyástól függ. A két felfogás közötti ellentét semmi­ képp sem kibékíthetetlen. ami viszont feltételezi. Ilyen körülmények között a nyílt konfliktus nem állandósul. mint amilyen valójában. mert az em­ beri viselkedés szabályszerűségeire épül.). például a faji csoportok vagy a politikai frakciók ellentéteit.

hogy a feministák többsége szerint a tudás szervesen kapcsolódik a biológiai és társadalmi nem kérdéseihez. biológiailag adott eltéréseken alapulnak. hanem az egész tudomány át­ fogó rekonstrukciójának igénye is felmerült. hogy a nők képesek a gyermek megszülésére. míg a nő „sokkal nagyobb mértékben a természet műve". törekvései és hangulatai nagyrészt kol­ lektív eredetűek. ami a szociológiában és más tudomá­ nyokban is gyökeres változásokat indított el. hogy a nemek közötti különbségek lényegében a fér­ fi és nő közötti. mint a nőé" (Durkheim 2003a). mert a nő kevés­ bé szocializált. A fe­ minizmus nyomán össztűz zúdult a szociológia elméletében és módszertanában. akkor a nemek közötti különbségek mélyen gyökereznek minden tár­ sadalomban. összevetjük a Marx írásai­ ban előforduló kérdéssel. Marx nézete alapvetően eltér a fenti álláspont­ tól. annyit megállapíthatunk. ízléssel és hajlamokkal bír. Nem az osztály az egyetlen tényező. A nő a férfi „magántulajdonának" egyik formája lett a házasság intézményén keresztül. mint az ipari társadalmakban élő nőkhöz. a munka és a háborúzás „nyilvános" szféráira összpontosul. ezért az az érdekük. Amennyiben ez az álláspont helytálló. A női iden­ titást ugyanúgy a szocializáció határozza meg.4. Újra kell gondolni az alapkérdéseket.bár megoldásához alig-alig találunk támpontot műveikben.megosztottságot tükröznek. sőt. hogy a nő társa­ dalmi helyzetét és identitását reproduktív-gyer­ meknevelési szerepe alakítja. mint a többséghez tartozó (fehér) nőkkel. Durkheim állítása azonban némi­ leg módosítva a társadalmi nem kialakulásának és természetének egyik lehetséges nézőpontját fogalmazza meg. hogy fenntartsák kiváltságos helyzetüket. mint a férfiét. Az a néhány bekezdés azonban. Ez az álláspont nem feltétlenül je­ lenti annak elfogadását. hogy a hagyományos szo­ ciológiai elméletalkotás tagadta vagy figyelmen kívül hagyta a tudás „nemi" (gendered) jellegét. hogy a nemek közötti különbségek velünk született jellegzetességek. hogy a társadalmi világ elem­ zésekor a társadalmi nemet kell a középpontba állítani. A nő és a férfi hatalmi helyzeté­ nek különbségei azt a tényt tükrözik. Ma már Durkheim megállapítását ebben a formában aligha fogadná el bárki. FEJEZET A nemek problémája A nemek problémája csak ritkán kerül közpon­ ti helyre a modern szociológia megalapítóinak a munkáiban. Például mondhatnánk. Ez pedig úgy írható le. ha azt a problémát. és a társadalmi világról kialakított koncepciók­ ban a férfiak jutottak uralkodó szerephez. A kérdést a legjobban úgy mutathat­ juk be. . Vagy esetleg azt találjuk. A feministák gyakran sérelmezik. Sokkal inkább azt feltételezi. Mivel a férfiak és a nők tapasztalatai eltérők. A férfi nő feletti hatal­ ma az osztálykülönbségekkel együtt jelent meg. és „közelebb áll a természethez". Hasonló tényezők az etnikai hovatartozás és a kulturális háttér is. Ily módon a férfi szük­ ségletei egészen mások. Durkheim az öngyil­ kosságról írva egy ízben megjegyzi. amelyet alkalmanként Durkheim feszeget. Ezt az észrevételt kifejtve a férfiról így ír: „hajlamai. de sokkal hi­ hetőbb nézetté tehetjük.elsősorban osztályjellegű . Ilyen körülmények között a nemtől függő tudás kulcs­ fontosságú erővé válik a fennálló társadalmi be­ rendezkedés állandósításában és a férfiuralom legitimálásában. mint a férfi. lehetővé teszi egy alapvető elméleti dilemma körvonalazását . élettársa viszont mindezekben a vonatkozásokban közvetlenebbül a saját orga­ nizmusa hatása alatt áll. magában a szociológia tárgyában is felfedezni vélt férfipár­ tiságra. míg a férfiak aktivitása a politika. amely a nő és a férfi viselke­ dését meghatározó társadalmi különbségeket ala­ kítja. és az ezekkel kapcsolatos vitákat is másként kell prezentálni. mondták. Szerinte a nemek közötti különbségek a hata­ lom és a státus vonatkozásában lényegében más . Manapság ezt az elemzést sem fogadnák el sokan. és különböző né­ zőpontokból szemlélik a világot. Bár a feminista nézőpontok sokfélesége miatt nehéz általánosságokban beszélni. Más szóval a nő és a férfi eltérő identitás­ sal. nem egyforma értelmezéseket alakítanak ki róla. Nemcsak a szociológiában fennálló férfi­ uralmat támadták. hogy a férfi „majdnem mindenestől a társadalom terméke". Az utóbbi évtizedekben megerősödött a nő­ mozgalom. hogy egy kisebbségi csoporthoz tartozó nőknek (például az Egyesült Államokban élő feketéknek) sokkal több közös vonásuk van az adott kisebb­ ségi csoport férfi tagjaival. hogy egy meghatározott (például egy kisebb vadászó-gyűjtögető) kultúrából származó nő ka­ rakterében sokkal közelebb áll az adott kultúra férfi tagjaihoz. ha meg­ szűnnek az osztálykülönbségek. A feminista szociológiai megközelítésekben hangsúlyozzák. és elsősorban ők gondoskodnak róla. ha az általánosítás egy magasabb szintjére emeljük. amelyben érintették ezt a kérdést. hogy az emberi társadalom legkorábbi formáiban nem volt különbség ne­ mek és osztályok között. A nők eb­ ből a kötött helyzetből szabadulnak fel. Ha­ gyományosan a férfiak töltötték be a társadalom hatalmi és vezető pozícióit. Úgy véli.

és a válla­ latok csak akkor maradhatnak versenyben. hogy a nők sikereket értek el. hogy a fér­ fiak birtokolják és irányítják. A modern korban a válto­ zások hajtóereje az állandó gazdasági átalakulás. A férfiak egy-egy csoportja még mindig bizakodó. A kapitaliz­ mus minden korábbinál dinamikusabb gazdasá­ gi rendszer. Kortársaitól a mai szocio­ lógusokig sokan vitatták a modern társadalom­ fejlődéssel kapcsolatos nézeteit. hogy sikerül-e hatékony megoldást találni e dilemmára. hogy a társadalmi nem valami olyasmi. Több ilyen szerzőre. amelyről később lesz szó (lásd a 103-105. akkor arra kell törekednünk. Hasonló gondolatokat fejtegetett Susan Faludi is. Egyes feminista szerzők szerint tévedés azt felté­ telezni. „Szexualitás és társadalmi nem" című feje­ zetet (364-369. 1999) rámutat. ha az egyik csoport a másik csoport feletti hatalmának megerősítésére használja. oldalon). Ha Butlernek (2004) igazat adva elfogadjuk. hogy „a nők tanulmányozását beemelik a szociológiába". Butler szerint a társadalmi nem korántsem állandó kategória. amit „csiná­ lunk". etnikai hovatartozás. Épp ellenkezőleg. Ju­ dith Butler munkásságáról és a queer-elméletre gyakorolt hatásáról lesz még szó a 12.). A férfiképről szóló könyvében [Stiffed. o. hogy a nemek közötti különbségeket mennyiben lehet megvilágítani más szociológiai fogalmakkal (osz­ tály. fejezetben (356./ A feminista megközelítésekről bővebben lásd a 12. ha a lehető legolcsóbban és leghatékonyabban állítják elő a termékeiket. amely sajátos érdekekkel vagy jellemzőkkel bír. hogy a múltbeli szociológiai elemzések nagy része vagy figyelmen kívül hagyta a nőket. mely szerint minden szférában a férfiak uralkodnak. hogy ki az ember. hogy Marx a modern társadalmakat kapitalista társadalmaknak tekinti. mivel az adott termelési . számos olyan terület van még. ahol a jellegzetesen női tevékenységeket és gondokat nem elemezték még Marx írásai komoly kihívást jelentettek a szocio­ lógiai elemzés számára. de éppígy szerepet játszanak a munka jellegében bekövetkezett változások is. amellyel a szocioló­ giának szembe kell néznie.. hogy mit csinál. Már említettem. hanem inkább abban. vagy rosszul értelmezte a női identitást és visel­ kedést. Például az információtechnológia fejlődésével sok kevésbé képzett férfi fölöslegessé vált a tár­ sadalmi szükségletek szempontjából. Ugyanakkor önmagában még kevés. hogy ők vannak nyeregben. mert a társadalmi nem a nők és a férfiak identitása és viselkedése közötti össze­ függésekkel kapcsolatos. A modern világ kialakulása A marxista megközelítés Értékelés A harmadik dilemmával kapcsolatos problémák igen fontosak. A szociológiai elméletalkotás legfontosabb jövőbeli feladatai egyértelműen annak fényében határoz­ hatók meg. hogy akár a „férfiak". Ennek részben az lehet az oka.5 4 9 . / A „férfiasság válsága" az oktatás tárgyalásakor is szóba kerül ( 5 4 8 . hogy légből kapott az a gondolat. köz­ tük Judith Butlerre (1999) is hatott a posztmo­ dern gondolkodás. A tőkések versenyeznek egymással. amely a tőkés termelés szerves része. o. és közvetlenül kapcsolódnak ah­ hoz a feminista kihíváshoz. ezért önbecsülésük is oda.). amelyet nem lehetett fi­ gyelmen kívül hagyni. amelyről azt hiszik. hogy „vissza­ csináljuk". hanem folyton változik. Senki sem vitathatja igazán.). hogy eladják termékeiket a vevőknek. És bár végeztek új szociológiai vizsgá­ latokat a nőkről az utóbbi húsz évben. Mindez újabb és újabb techno­ lógiai újításokhoz vezet.). sokan mások úgy látják. Judith Butler kielégítő módon. hogy a háttérbe szorultak. Pillanatnyilag kénytele­ nek vagyunk nyitva hagyni azt a kérdést. ma a férfiasság válságát éli ab­ ban a világban. o. kulturális háttér stb. és nem abban nyilvánul meg. úgy érzik. vagy fordítva: a más területeken jelentkező tár­ sadalmi megosztottságok milyen mértékben ma­ gyarázhatók a nemek közti különbségekkel. akár a „nők" olyan csoportot alkotnak.

alapvető szerepük volt a kapitalista szemléletmód kialakulásában. Marx szerint ezért a kapitalizmus állandóan ter­ jeszkedő rendszer. sokan a marxista gondolkodás „válságáról" beszéltek. hogy a változás mintái mennyire felelnek meg az egyik vagy a másik modellnek. élet­ hosszig tartó küzdelemként jellemezhetők. tékeinek . vagy az.ezzel magyarázható a nyugati ipar globális elterjedése.a gazdasági vállalkozás megszervezésé­ nek egyik sajátos módja . / Weber munkásságát az 1. E szemléletmód kialakulása . mint ahogy azt Marx gondolta.). ami igazolni látszott a marxizmus kritikusainak kétkedését (Gamble 1999). Weber álláspontja Marx egyik legelső és legszigorúbb kritikusa Max Weber volt. a liberálisok és a konzervatívok a második oszlop nézeteit teszik magukévá. másrészt pedig a kapi­ talizmus szerepe kevésbé volt meghatározó a modern társadalomfejlődésben. a világ nagy részén hivatalos ideoló­ gia maradt a marxizmus. a haté­ konyság elvei szerint szerveződik. így kétségkívül együtt nő majd a gazda­ sági és politikai terjeszkedéssel.) A marxista és a weberiánus nézetek közötti kü­ lönbség a szociológia sok területére kihat. a marxi szellemi örökséggel folytatott. és másképp elemezték a modern világot formáló tényezőket. o. hanem a kevésbé fej­ lett világ társadalmairól kialakított nézeteket is. tehát nem minden teoretikus értene egyet mindegyik megállapítással. ami számukra azt bi­ zonyította.főként a puritanizmus ér­ . hogy termé­ keik számára új piacokat hódítsanak meg.. amit Oroszor­ szág és más államok „létező szocializmusaként" emlegettek. és ez feltehetőleg nem lesz másképp bár­ milyen jövőbeli szocialista társadalomban sem. hogy mindkét táboron belül vannak eltérések. hogy Marx egyrészt túlbecsülte a tisztán gazdasági tényezők jelen­ tőségét a változásokban. A racionalizálódás azt jelenti. amelyik Webertől? A kutatók ebben a kérdésben is megosztottak. Weber szerint a kapita­ lizmus . munkaerőhöz. A tudomány határozta meg a modern technoló­ giát. A bürokrácia a sok embert magukban foglaló csoportok megszervezésének egyetlen hatékony módja. Számos más szerző viszont bírálta Marx nézeteit. a modern technológia és a bürokrácia fejlődését Weber együttesen „racionalizálódásnak" nevezi. és ol­ csón jussanak nyersanyagokhoz. A Weber által kimunkált alternatív álláspont a mai napig megőrizte jelentőségét. Szerinte a nem gazdasági jellegű tényezők kulcsszerepet játszot­ tak a modern társadalom fejlődésében. hogy vannak még a kapitalizmusnak alternatívái. A tudomány.csupán egy a modern korszak társadalomfejlődését meghatározó fon­ tos tényezők közül. De sokan úgy vélik. amelyik Marxtól szár­ mazik. hogy a társadalmi­ gazdasági élet a technikai tudás alapján. Amikor 1989 után a Szovjetunióban és KeletEurópában összeomlott a kommunizmus. Éppen ez az állítás A protestáns etika egyik fontos tétele. A kapitalista gazdaság me­ chanizmusainál meghatározóbbak a tudomány és a bürokrácia fejlődésének a következményei.Marx feltételezésével ellentétben . Marxnak a kapitalizmus jelentőségéről kidol­ gozott értelmezése számos követőre talált. Bár a nyugati marxis­ ták többsége már rég elvetette azt. hogy előnyt szerezzenek a vetélytársakkal szemben.4. akik közül sokan jelentős mértékben finomították a marxi gondolatokat. hogy a kapitalizmus valóban komoly szerepet játszott mai világunk létrejöt­ tében. A modern társadalmak és a harma­ dik világ országainak fejlődési útját tényszerűen tanulmányozva feltárhatjuk. Ugyanakkor arra is törekszenek. (Meg kell azonban je­ gyeznünk. hogy a kapitalizmust végül a szocialista rendszer fogja felváltani. mint a többi dilem­ ma tényezői. Webernek a modern társadalmak természeté­ ről és a nyugati életformák világméretű elterje­ désének okairól vallott nézetei élesen szemben állnak Marx felfogásával. amely az egész világot meghó­ dítja . A kapcso­ lódó keretes rész a kétféle gondolkodás néhány különbségét foglalja össze. Szinte min­ denki elismeri azt. Nem csupán az iparosodott társadalmak vizsgálatának módszerét határozza meg. „Mi a szociológia?" című fejezetben ismertettem (34-35. Az ezzel a di­ lemmával kapcsolatos tényezők azonban sokkal inkább empirikus jellegűek. FEJEZET folyamatban használt technológia hatékonyságá­ nak növelése az egyik módja annak. Értékelés Vajon a modern társadalmak értelmezésének me­ lyik változata helyes: az. A vallási értékeknek . Weber írásai tulajdonképpen „Marx kísérteté­ vel". E szerzők többsége kétkedve fo­ gadta Marx meggyőződését. Ezenkívül a két nézetrendszer eltérő politikai ál­ láspontokhoz is kötődik: a baloldali szerzők az első.nem vezethető vissza kifejezetten gazdasági változásokra.

hogy az elektronikus médiumok szétzúzták a jelenünk és Posztmodernizmus A posztmodernizmus gondolatának hívei szerint a társadalomelmélet klasszikus gondolkodói ab­ ból indultak ki. például a férfiak és nők közötti egyenlőtlenségekkel is. amelyeket . A modern fejlődés legfontosabb mozgató­ rugója a tőkés gazdasági mechanizmusok elter­ jedése.végső soron a gazdasági egyenlőtlenségekből származnak. A posztmodern társadalom nagyon pluralisztikus. Egy szerzőcsoport így jellemezte ezt az állapotot: Világunk az átalakítás folyamatát éli. A férfi és a nő közötti egyenlőtlenség például nem magyarázható gaz­ dasági alapon. 4 6 0 . valamint a mobilitás. Ez átmenet egy új korba (Hall-Jacques 1988). A legfontosabb hatalmi különbségek . amely kiegészül más. 5. A gazdasági hatalom elkülöníthető a más forrásból származóktól. a sokféleség. hogy a történelemnek van valami iránya: „tart valahová". Nincs többé védhető haladásfogalmunk. Várható. Minden modern társadalom a társadalmi és gazdasági szer­ veződésnek ugyanazon alapvető módjaitól függ. a decentralizálás és az internacionalizálódás pályája felfelé ível. szubjekti­ vitásunk is átalakul. 4. a nagytestvér-állam. Nincsenek többé olyan nagy narratívak vagy metanarratívák. énképünk.mára teljesen leírták Marxot. a nemzetállam mind lejtőre kerültek. tévéműsor és a világháló képei járják be a világot. hogy általános történelmi mintákra leljen. míg a rugalmasság. Minden a változás folyamatában lévőnek látszik. de a mai elméletalkotók igyekeznek túllépni Mar­ xon és Weberen. a megállíthatatlanul terjesz­ kedő lakótelepek. A nyugati befolyás növekedése a világon fő­ ként a kapitalista gazdasági rendszer terjeszkedő jellegéből fakad. videofel­ vétel. amelyeket Marx és Weber is igye­ kezett kidolgozni: a társadalmi változás átfogó értelmezéseivel. hogy a posztmo­ dern világ csak szocialista lehet. A modern fejlődés legfontosabb mozgató­ rugója a termelés racionalizálódása. a nagyváros. A modern társadalmakat osztálykülönbségek tagolják. a kommuni­ káció. a marxi gondolatok a mai világban már kevésbé látszanak helytálló­ nak.). Ezt a világot in­ kább az új média uralja. de ezeknek nem sok közük van a lakóhelyünk történetéhez.köztük korábbi marxisták is . Az osztálykülönbségek csak az egyenlőtlen­ ségek egyik típusát képezik a modern társadal­ makban. 4.ez az elképzelés azonban ma már tarthatatlan. bár számos tudós továbbra is alkalmaz nagy vonalakban marxista megközelítéseket a modern világ előtt álló szociológiai kérdések boncolgatá­ sakor (Gamble 1999). 3. sokrétű. 2. A jövő fejlődését a társadalmi élet minden te­ rületén a racionalizálódás határozza meg. a kü­ lönbözőség. Mivel 1989-ben összeomlott a kelet-európai kommunizmus. „A média" című fejezetben lesz szó.A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS 1 03 arx és W e b e r összehasonlítása MARXISTA GONDOLATOK NAGY VONALAKBAN 1. amelyek meghatározzák a nők és a férfiak eltérő helyzetét . sőt személyes történeteinkhez sem kapcsolódnak. Baudrillard úgy véli.. Szerintük eleve bukásra ítéltetett Marx kísérlete. Ebben a folyamatban tulajdon identitásunk. amely „kiszakít" minket a múltból. amelyek meghatározzák jellegüket. A mai modern (kapitalista) társadalmak át­ meneti típusok. A kapitalizmust a szocializmus valamilyen formája váltja majd fel. UJABB SZOCIOLÓGIAI ELMELETEK Az előbbiekben felvetett. Más szociológusok . Ezek a posztmoder­ nizmushoz köthető gondolkodók úgy vélik. A posztmodernitás fontos elméletalkotói közé tartozik a francia Jean Baudrillard is (munkás­ ságáról a 15. W E B E R I A N U S GONDOLATOK NAGY VONALAKBAN 1. a modern világ kialaku­ lásával kapcsolatos dilemmák ma is fontosak. hogy a jövőben gyöke­ resen átalakulnak. értelmesnek tarthatnánk (Lyotard 1993).így például azok. hogy a szociológusoknak fel kell hagyniuk az olyan elméletekkel. a tömegfogyasztó. Számtalan film. Marx reményeivel el­ lentétben nem törvényszerű.4 6 1 . Sok eszmével és értékkel találkozhatunk. A Nyugat globális befolyása az ipari erőforrá­ sok birtoklásából és katonai erejéből származik. a történelemről vagy a társada­ lomról kialakított átfogó koncepciók. o. ráadásul már a történelem sem létezik. 2. A tömeg­ termelés. 3. és haladás az eredménye . 5.

Foucault fontos gondo­ latokat vetett fel a hatalom. A szociológiában alapvetően fontos a hatalom vizsgálata: hogyan érik el céljaikat egyének és csoportok mások céljainak a rovására? A klaszszikus alapítók közül Marx és Weber különö­ sen nagy súlyt helyezett a hatalom kérdésére. az iskolának) a kialakulását. amelyben nem való­ ságos személyekkel vagy helyekkel érintkezünk. nem csak Nagy-Britannia. De vajon a valódi személyt siratták-e az emberek? Baudril­ lard erre nemmel válaszolna. amelyek az idők során egyre nagyobb szerepet játszottak a társadalom ellenőrzésében. milyen óriási vál­ tozáson ment keresztül az őrültséggel kapcsola­ tos diskurzus a középkortól napjainkig.4. A társadal­ mi életet sokkal inkább jelek és képek befolyá­ solják. Foucault pedig részben folytatta a gondolatme­ netüket. Szerinte azonban az elektronikus kommunikáció és a média terjesz­ kedése megcáfolta azt a marxista tételt. az őrültségről és a szexualitás­ ról szóló írásaiban elemezte azoknak a modern intézményeknek (a börtönnek.erre mondja Baudrillard. „fo­ nákja" is. Például amikor 1997-ben meghalt Diana walesi hercegnő. A társadalom feletti hatalomra és ellen­ őrzésre vonatkozó gondolataiban központi helyet foglal el a diskurzus: egy konkrét témával kap­ csolatos beszéd. üres vilá­ got teremtettek. Meg akarta mu­ tatni. Halála inkább egy szappanoperába illett. Diana hercegnő a legtöbb ember számára csak a média közvetítése által létezett. amelyeket közös feltevések egyesítenek. hogy „az élet feloldódik a tévében". amelyik a fegyelmezést és a felügyele­ tet állítja a középpontba. megfigyelésében. hogy a felvilágosodás egyéni szabadsággal kapcsolatos eszméinek van egy másik oldala. hogy a társadalmat gazdasági erők formálják. ha posztmodernistának nevez­ ték. az egész világ gyászolta. az emberek nem valóságos eseményként élték meg . a kórháznak. Például Michel Foucault Bár tiltakozott. Michel Foucault ( 1 9 2 6 . A bűnről.és gondolkodásmódok összes­ sége. Baudrillard szerint a médiauralom korában a jelentés képek áramlásával jön létre. során megkísérelt rávilágítani azokra a jelentés­ módosulásokra. Világunk nagy része ma már afféle látszatuniverzum. hanem médiaképekkel. Munkája . az ideológia és a dis­ kurzus közötti kapcsolatról a modern szervezeti rendszerek vonatkozásában. FEJEZET Jean Baudrillard múltunk közti kapcsolatot. Baudrillard-ra fiatalabb éveiben erősen hatott a marxizmus. mint pél­ dául a tévéműsorokban. amelyek a modern világ gon­ dolkodását elválasztják a megelőző korokétól. a testről.1 9 8 4 ) sokat merített a posztmodernizmus gondolatköréből. és kaotikus. Foucault például rámutatott.

még ma is nagyon eleven. Foucault megkísérelte feltárni a mai észjárások és gyakorlatok mögött meghúzódó fel­ tevéseket és a múlt felől közelítve „láthatóvá" tenni a jelent . o. Manuel Castells. hogy viselkedésük irányítható legyen . hogy a szociális világ általános folyamatait megértsük. sőt akadt.más technológiai változásokkal együtt . betegség és fogyatékosság" című fejezetben (210. hogy a „szexualitás" fogalma nem min­ dig létezett. mert ismertek. A hatalom vagy autoritás birtokosainak szakértői diskurzusaival gyakran csak más „versenyképes" szakértői diskurzusok vehetik fel a versenyt. mai fogalmairól. A kortárs társadalomelmélet-alkotók többsége el­ fogadja. Foucault heve­ sen támadta a jelent: azokat a „bevett" fogalma­ kat. A felügyelet . Foucault radikálisan új társadalomelméleti megközelítése szemben áll a tudományos isme­ retek természetéről kialakult általános konszen­ zussal.mindannyiunk számára jelentős társadalmi átalakulásokat eredményez­ nek. fontos téma. hogy szertefoszlottak a marxi álmok a kapitaliz­ must felváltó szocialista alternatíváról. Többségük azonban nem ért egyet a poszt­ modernista és foucault-i gondolatok magvával.minde­ nütt megjelenik egy olyan társadalomban. amely főként korai munkáira jellemző.nem feledve. Más társadalomtudósoktól el­ térően. Hasonló megállapításokat lehet megfogalmazni a normális és deviáns tevé­ kenység. kényszerítési és fegyelmezési technológiákhoz. Ulrich Beck és jóma­ gam is mind azt mondjuk.. hogy épp az ellenke­ zőjéről van szó: ma még inkább szükség van álta­ lános társadalomelméletekre. Jürgen Habermas. nézeteket és struktúrákat. Például feltárta. az őrültséggel vagy a szexualitással) kapcsolatos attitűdjeit. ame­ lyet a tömegkommunikáció erősödése jellemez. hogyan kapcsolódik a hatalom és a tudás a felügyeleti. Ezt az orvostudományi diskurzust támogatja és fenntartja az orvosok. szakmai szervezetek és orvostudományi folyóira­ tok igen fejlett. „Egészség. hogy az információtechnológia és az új kommunikációs rendszerek .információk gyűjtése másokról. és ezekre alapozva tehetünk is valamit azért. / Foucault munkásságáról bővebben lesz szó a 8. hogy pozitív irányba befolyásoljuk a világot. orvosszakértők. aki szerint az eszelős különleges észlelési „adottsággal" bírhat. ma már Foucault „archeoló­ giájaként" ismert. Foucault írásait átszövő. NÉGY KORTÁRS SZOCIOLÓGUS Michel Foucault sok más gondolkodóra is hatott. hogy jobbá tegyük a világot. hanem a társadalmi fejlődés folya­ matai során jött létre. amelyek nagyrészt épp azért láthatatlanok. hogy nem alkotha­ tunk általános elméletet a társadalomról. befolyásos hálózata. a szocia­ lista elképzelés alapját alkotó értékek közül né­ hány . kórházak. a társa­ dalmi fejlődésről vagy a modernitásról. akik az ismertre utalva.vagy beszédmódok korlátozásának hatékony eszköze lehet. Foucault szerint a hatalom a diskurzuson keresz­ tül formálja az emberek különböző jelenségekkel (a bűnnel. így a diskurzus a másféle gondolkodás.társadalmi közösség.A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS 105 a középkorban az elmebetegeket mindenki ár­ talmatlannak tartotta. analógiákkal pró­ bálják értelmezni az ismeretlent. egyenlőség. Ez a megközelítés. Michel Foucault . A tudás az ellenőrzés szolgálatába állítható. Foucault épp az ellenkezőjét tűzte ki célul: a múltban kutakodva igyekezett értelmezni az ismertet. az épelméjűség és az őrültség stb. A modern társadalmakban viszont az „őrültség" fogalmát az orvostudományi diskurzus alakítot­ ta. amely a betegséget és kezelését hangsúlyozza. gondos­ kodás a gyengékről és az elesettekről . Még ha el is fogadjuk.). amely szerint eleve kudarcra ítélt minden kísér­ let. csak ezek töredékeit érthetjük meg.

amelyekre Marx mutatott rá . Ugyan­ akkor azt is felveti. amit ő „nyilvánosságnak" nevez. amelyekre Baudrillard és mások utaltak. Pedig az állampolgá­ riság fejlődése tipikusan úgy alakult. rendezetlenségnek látnak. a mindennapi élet pedig kiszabadul a hagyomány és a szokás szorításá­ ból. akár­ csak az internet. Ulrich Beck is elutasítja a posztmodernizmust. mint mi azokat. valamint a tudomány és technika fejlődése által okozott bizonytalansá­ gokból. mint a nőknek. hogy egyes marxi alapelvekhez továbbra is ragaszkodni kell. Jürgen Habermas A tudomány és a technológia fejlődése új koc- . A demokratikus eljárások reformjával és a közösségi szervezetek és más helyi csoportok következetes bevonásá­ val megújíthatjuk a nyilvánosságot. bizonytalanság­ nak tekinti. In­ kább a kockázatok jellege változik. hanem egy olyan szakaszba lépünk. Sze­ rintük Habermasnak azt is látnia kellene. A bírálók rámutatnak. hogy a demokrácia hajlamos kizárni a nők teljes jogú részvételét. FEJEZET Jürgen Habermas: demokrácia és nyilvánosság Jürgen Habermas német szociológus felismeri. Szerinte a megszokott. mint a megelőző korok. A kapitalizmusnak nincs alternatívája.mondja Habermas -. helyébe egy „kockázattársadalom" lép. A nyilvánosság lényegében a demokrácia kerete. e médiumoknak alapvető szere­ pük lehet a demokrácia továbbfejlesztésében. Mégis. ha újra élet­ re keltjük azt. A kommunikatív cselekvés elméletében (1981) meg sem említi a nemeket. Beck nem azt mondja. Szerinte nem „a modernen túli" világban élünk. sok lehetőséget kínál a nyílt pár­ beszéd és vita kialakítására. hogy az sok­ kal inkább kedvezett a férfiaknak. A globális rend legfőbb jellemzője a kockázatkezelés. hogy óriási gazdagság lét­ rehozására képes. Ma a kockázat nem annyira természeti veszély. és Weberhez fordul alternatív gondolatokért. mert nem fordít elég figyelmet a gender és a demok­ rácia összefüggésére. azt Beck kockázatnak. Ha például a televízió és a hírlapok működését kereskedelmi érdekek határozzák meg. A régi ipari társadalom eltűnőfélben van. Nancy Fraser (1989) rámutat. A nők számára fontos kérdések sokszor nem buk­ kannak fel a politikai vitákban. parlamentre és pártokra épülő demokratikus eljárások nem adnak megfe­ lelő alapot a kollektív döntéshez. mintha az nemileg semleges volna. és nem is kell ilyet keresni: bebizonyosodott róla. hanem inkább saját tár­ sadalmi fejlődésünk. hogy Habermas a demokráciáról szólva úgy bánik az állampolgárisággal. Habermas főmű­ vében.például az. mert már sokkal inkább azok irányítanak minket. A közszolgálati televízió és rádió azonban. Feminista szerzők bírálták Habermast. hogy sok marxi gondolat ma már idejétmúlt. Amit a posztmodernisták káosznak.vagy bizonyta­ lanságforrásokból ered. A modern kommunikációs médiumoknak valóban vannak olyan hatásaik. akkor ezek nem lehetnek a demokratikus vita fórumai. Tehát a családi életben tapasztalt egyenlőtlenség a nyilvánosságban mű­ ködő demokráciát is csorbítja. Ennek ellenére a kapitalista gazdaságban megmaradt néhány alapvető prob­ léma. hogy időről időre gazdasági visszaesés vagy vál­ ság következhet be. Ezt a nagyobb mértékű kontrollt leginkább úgy érhetjük el . Ulrich Beck: a globális kockázattársadalom Egy másik német szociológus. Helyre kell állítani a gaz­ dasági folyamatok feletti ellenőrzést. hogy a demokráciát gyakran férfiterepnek tekinti. A legtöbb parlamentben például a képviselők között kisebbségben vannak a nők.4. A nők a családban például még mindig nagyrészt alárendeltek a férfiaknak. amelyet ő „a második modernitás korának" nevez: a modern intézmé­ nyek globálissá válnak. hogy a mai világ több kockázatot hordoz.

Például szoros kap­ csolat van a kockázat és a nemek viszonya között: kapcsolataikban sok új bizonytalanság bukkant fel (amiről a 7. számolnia kell ezekkel a tényekkel. hogy viszonyt kezd vala­ kivel. de együttműködéssel kezelhető glo­ bális problémákat. nem csupán személyes.áttöri az országhatárokat. „Környezeti kockáza­ tok" című fejezetben lesz szó bővebben ( 7 4 6 748.). miért harcolunk. hogy ezek ve­ szélyt jelenthetnek. A férfinak vagy nőnek e bizonytalan háttér ismeretében el kell döntenie. Beck szerint a nemzetállam már nem tartha­ tó fenn a globális kockázat világában. a kul­ turális sokféleség elismerésére és elfogadására épülő rendszer.például a terrorizmus és a környezetszennyezés . olcsó élelmiszert biztosítanak mindenkinek. / Beck gondolatairól a 22. Ma sok pár él együtt há­ zasságon kívül. Beck úgy véli. és ezt mindenki állandó helyzetnek tekintette. A génkezelt termények pártolói például azt állít­ ják. szep­ tember 11-én New York és Washington ellen in­ tézett támadások után megváltozott az emberek véleménye arról. A terrorizmus félelme világszerte megbéní­ totta a gazdaságokat. sőt messzebb még jóval a robbanás után is szokatla­ nul magas sugárzási szintet mértek. Beck szerint a kockázattársadalom fontos as­ pektusa. A ter­ rorista támadások nyomán az államok átértékel­ ték a polgáraik szabadsága és biztonsága között teremtendő egyensúlyt is. hanem globá­ lis következményekkel is járnak. mennyire tudhatják biztonság­ ban közösségüket a terrorista akciókkal szem­ ben. mint amilyen például a genetikai módosítás vagy a nanotechnológia. A kozmopolita államok nemcsak a terrorizmus ellen küzdenek. társadalmi osztályukra.az ember nem házasból házas lett -. A mai kockázatok minden országot és minden társadalmi osztályt érintenek. Bár­ kinek. nemükre vagy státusukra . nem várt egészségkárosító hatásuk is lehet. milyen kockázattal jár az olyan új tech­ nológiák kifejlesztése. így például senki nem tudhatja. Ulrich Beck A társadalmunkban megjelenő kockázat másik példája a terrorizmus veszélye. A tudomány és a technológia nyilvánvalóan sok haszonnal jár. aki fontolgatja. hogy a nemzetközi terrorizmus elleni harc csak akkor kezdődhet. o. főként a szeptember 11-ét követő hónapokban. A 2 0 0 1 . biz­ tonságra. Ideálja egy kozmopolita. hogy kedvező esetben ezek véget vethetnek az éhezésnek a világ legszegényebb országaiban. mert a vállalkozások nem kockáztattak meg nagyobb beruházásokat. A mesterséges kockázat sok formája . amelyek nagyon különböznek a megelőző korok kockázataitól. hogy a tár­ sadalomban az utóbbi évtizedekben bekövetke- . A szkeptikusok viszont azt mondják. A fejlett társadalmakban a házasság még egy emberöltővel ezelőtt is a sze­ mélyes életben bekövetkezett változás meglehe­ tősen egyszerű folyamata volt . pél­ dául a globális felmelegedéssel kell szembenéz­ ni. vagyis fel kell mérnie a kockázatokat. Ugyanakkor a baleset hatásai sokkal távolabb is jelentkeztek: Európában. és magas a válások aránya. ugyanakkor nehezen mérhe­ tő kockázatokat is teremt. időben és társa­ dalmilag nem korlátozottak. Inkább transznacionális együttműködést kell kialakítani az államok között.veszélyes mértékű sugárzás­ nak voltak kitéve. Beck szerint az ilyen államok tudnák a legjobban meg­ oldani az egyes államok szintjén legyűrhetetlen­ nek látszó. mennyire számíthat boldogságra. A nemzetállam korlátolt néző­ pontja akadállyá válik. ha eldöntöttük. hogy veszélyei térben. Erre példa a szerelem és a házasság területe. Beck egyetért Habermasszal abban. hanem a terroriz­ musnak a világon fellelhető okai ellen is.tekintet nélkül életkorukra.. „Családok és intim kapcsolatok" című fejezetben lesz szó). Jó példa erre az 1986-ban az ukrajnai Csernobil atomerőművében történt robbanás: az erőmű közvetlen közelében élők mind .. A mindennapi élet szintjén is sok döntésben megjelenik ma a kockázat. ha új kockázatokkal.A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS kázati szituációkat hoz létre.

Castells meg­ állapításai Weber száz évvel korábbi megállapítá­ saira rímelnek. hanem a pénzügyi tranzakciók elektronikus rendszereként" (2000. aki úgy vélte. mint Baudrillard-t. Ez közvetlenül hat a csalá­ di szférára. amelyet Beck „szubpolitikának" nevez. A szubpolitika szintjén kialakuló csoportok és mozgalmak ugyanakkor nagy hatást gyakorolhatnak a szok­ ványos politikai mechanizmusokra.). Ez nem valamiféle forradalom révén fog bekö­ vetkezni. Castells szerint az információs tár­ sadalom ismertető jegye a hálózatok és a hálózat­ gazdaság (network economy) kialakulása. Manuel Castells: a hálózatgazdaság Manuel Castells marxistaként kezdte tudomá­ nyos pályafutását. o. „Szervezetek és há­ lózatok" című fejezetben lesz szó (516-518. hogy már nem irányíthatjuk teljes egészében azt a világot. . hogy vissza lehet nyer­ ni a globális piac feletti hatékonyabb ellenőrzést. / Castells „hálózattársadalomra" vonatkozó gon­ dolatairól átfogóbban a 16. Sem­ mi kétség. hogy a gé­ pek átveszik az uralmat világunk felett. A kapitalizmus terjedésének alap­ ja többé nem elsősorban a munkásosztály vagy az anyagi javak előállítása. o. Az utóbbi években azonban Castells eltávolodott a marxizmustól.). A kockázatkezelés felelősségét nem lehet csak a politikusokra és a tudósokra hagyni: más csoportokat is be kell vonni. Nem a múltból merítjük Manuel Castells az identitásunkat. a férfié pedig a „munkában". A termelés inkább a távközlésre és a számítógépekre épül. hogy az új gazdaság. amelyet mi teremtettünk.yárosok és városi terek" című fejezetben lesz szó ( 6 9 6 698. amely korábban az ökoaktivisták felségterületének számított. mára beépült a konvencionális politikai keretbe. Castells azonban nem szakadt el teljesen mar­ xi gyökereitől. Például a környezetvédelem feladata. Úgy véli. kapitalista. FEJEZET zett változások nem jelentik a társadalmi-politi­ kai reformkísérletek kudarcát. hogyan hatnak ezek a változások a nemek viszonyára. o. hogy a bürokrácia növekedése „vasketrecbe" zár minket.). Épp ellenkezőleg: az aktivizmus új formái jelennek meg. A hálózat­ társadalomban a személyes identitás sokkal nyi­ tottabb kérdéssé válik. A városszociológia szakértő­ jeként a városok vizsgálatában igyekezett alkal­ mazni a marxi gondolatokat. amely a globális kommunikáció révén kialakítható kapcsolatok­ ra épül. Castells nem sokat árul el arról. fogyasztóvédő vagy emberi jogi csoportok tevé­ kenységére. például ökológiai.. hanem a nemzetközi szervezetek és a nemzetközi kapitalizmus megfékezésében érde- .4. Castells az új globális gazdaságot „önműködő­ nek" nevezi: Habermashoz hasonlóan úgy véli. mint ahogyan Marx gondolta. A mai kapitalista gazdaság és társadalom azonban már egészen más. / Castells városszociológiájáról a 21. mintha a megvalósulás küszöbére ért volna: nem a mun­ kahelyeket megszüntető robotok vagy az életünk minden percét megfigyelő kormányzati számító­ gépek képében. A férfiak és a nők már nem hagyományos szerepekből veszik identitá­ sukat.és női identitások felépítésére. hanem másokkal érintkezve magunk alakítjuk ki. mint a múltban.. 56. Ez a választóvonal mára el­ tűnt. Ezzel utal a demokratikus politika formális mechanizmusain kívül műkö­ dő csoportok és szervezetek. A média és a kommunikációs technológiák hatása kezdte foglalkoztatni. Sokat mond azonban a személyes identitásra és a min­ dennapi életre gyakorolt hatásukról. általánosabban pedig a férfi. Láthatjuk egy új terület kialakulását. A nő „helye" valaha otthon volt. Castells így fogalmaz: „az emberiség rémálma.

hogy semmiképp nem befolyásolhatjuk a jövőnket. Anthony Giddens: társadalmi reflexivitás írásaimban magam is kifejtem a mai világban zaj­ ló változások egy lehetséges elméleti megközelí­ tését. amellyel hatékonyan korlátozhatták volna családjukban a gyermek­ áldást. amelyekre Beck utal . növekszik a társadalmi reflexivitás: ez azt jelenti. amely a világ legfejlet­ tebb információs társadalma. A kor­ mányzatoknak azonban még így is jelentős ha­ talma marad. amelyeken az előző nemzedékek meg se próbáltak gondol­ kodni. ezt általában törvé­ nyek szentesítették. akikkel soha éle­ tünkben nem találkoztunk. és a népes­ ség nagy része jártas a számítógép-használatban. hogy „elvont rendszerekben" bízunk: például az élelmiszer-minőséget. amely alkalmazkodott az új gazdaság támasztotta szükségletekhez. amelyet a Beck diagnózisában szereplő új kockázatok és bizonytalanságok jel­ lemeznek. A globális kor­ ban a nemzetek kétségtelenül veszítenek haj­ dani hatalmukból. hogy az információ ko­ rában élünk. mert a „szubpolitika" területén működő csoportok eltérő igényeket fogalmazhatnak meg és eltérő érdekeik lehetnek. mert csak így nézhetünk szembe az előttünk álló kockázatokkal. A hagyomá­ nyos családnak szinte minden formája a férfiak nők feletti uralmára épült. A bizalom azt jelenti. a közösségek megújításának eszköze. nem kellett ezen töprengeniük. ami körülvesz minket életünk során. a víztisztítást ellenőrző ál­ lami szervezetekben vagy a bankrendszer haté­ konyságában. hogy az információtechnológia gyakran lehet a helyi csoportok erősítésének. A demokrácia még mindig nélkülözhe­ tetlen. haté­ kony jóléti állama van. Az ország minden iskolája az internetre kapcsolódik. Ma afféle „elszabadult világban" élünk: egy olyan világban.a politi­ ka hivatalos keretein kívül működő szervezetek­ nek és mozgalmaknak . Ezek az új lehetőségek persze új etikai dilemmákat is ma­ guk után vonnak. reflektálnunk kell arra. Például az emberek évszázadokig nem ismertek olyan módszert. Ugyanakkor Finnországnak jól felépített. A gyors átalakulás világában a bizalom hagyo­ mányos formái rendre felbomlanak. Nézetem szerint azzal. hány gyereket akarnak. akik az abortusz kedvezőbb meg­ ítéléséért folytatnak kampányt. A demokrácia nem korlátozódhat a habermasi közszférára. hanem még gyermekük nemét is kiválaszthatják. A két nem egyre nagyobb egyenlősége nem korlátozódhat a szavazati jog- Anthony Giddens . Castells következtetése. akik épp az ellenkezőjében hisznek. Bíznunk kell az efféle hatóságokban. csak így háríthat­ juk el őket. hogy szüntelenül gondolkodnunk kell azon. mint régen. A demokratikus kormányzatoknak ezeket a változatos igényeket és szempontokat figyelembe véve kell cseleked­ niük. A fogamzásgátlás modern módszerei és a reprodukció szabályozásának más technoló­ giai formái révén a szülők ma már nemcsak arról dönthetnek. és akik talán a világ tőlünk távoli részén élnek. Ilyen csoportot alkot­ hatnak azok. A mindennapi életben kialakulhat „az érzelmek demokráciája": létrejöhetnek a csa­ ládi életnek azok a formái. Amikor a társadalmak még jobban igazodtak a szokáshoz és a hagyomány­ hoz. De a kockázat fogalmát ki kell egészí­ tenünk a bizalom fogalmával: az egyénekbe vagy intézményekbe vetett bizaloméval.fontos szerepük lehet. A csoportoknak. A bizalom és a kockázat szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Például az országok kevésbé hatnak a gazdaságpolitikára. Azért nem kell attól félnünk. A másokba vetett bizalom alapját a helyi közösség képezte.A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS 1 09 kelt országok közös törekvései révén. de azok is. Példának Finnországot hozza fel. amelyekben a férfiak és a nők egyenlően vesznek részt. akkor ismét megzabolázhatják az elszabadult világot. Ha a nemzetek összefognak. A globalizáltabb társadalomban azonban éle­ tünkre olyan emberek hatnak. Mi már magunk dönthetünk egy sor dologról. az emberek a bevált cselekvési módokat kö­ vethették. de nem helyettesítik a megszokott demokratikus politikát.

A globális átalakulás időszakát éljük. Új elméleteket kell kidolgoz­ nunk. 1. a „közszféra". hogy a történelemről vagy a társadalomról lehet még bármilyen nagy. hanem ki kell terjednie a személyes és családi szférára is. Ennek okát nem nehéz megfejteni: az elméleti vitákat még a természettudományokban is nehéz eldönteni. 6. A szociológiai nézőpontok ütközése számos alapvető elméleti dilemmára mutat rá. vagy más . Más teoretikusok bírálják a posztmoderniz­ must. 5. hogy a szociológusok ma már foglalkoznak ezzel a kérdéssel. és az igazi probléma az.tényezőkre kell helyeznünk a hangsúlyt? Az ebben a vitá­ ban elfoglalt álláspontokat bizonyos mértékig meghatározza. hogy miként függ össze a konszenzus és a konfliktus.gondolatai nagy társadalmi és gazdasági átalakulások idején születtek. A klasszi- kusok .és világszerte. hanem abban is. A szociológián belüli állandó viták negyedik csomópontja a modern társadalmak fejlődésé­ nek elemzésével kapcsolatos. hogy a különböző szociológu­ soknak milyen a politikai meggyőződése. általános elméletet alkotni. széles körben ható -. vagy pedig az állandó konf­ liktust kell hangsúlyoznunk. Durkheim és Weber . vagy a társadalom alakít bennünket? Az al­ ternatívák közötti ellentét nem annyira éles. Mit tudhatunk meg a nyelv vizsgálata révén a társadalom vizsgálatáról? 4. A harmadik dilemma a társadalmi nem kér­ déséhez kapcsolódik. Castells. A második dilemma azzal kapcsolatos. A szociológiai elmélet különféle „dilemmái" valóban olyan fogósak. hogy mi a kap­ csolat az emberi cselekvés és a társadalmi struktúra között. és a szociológiában sajátos nehézségekkel kell megküzdenünk.köztük nem gazdasági jellegű . 3. hogy a saját viselkedésünket próbáljuk tanulmányozni. A posztmodern gondolkodók tagadják. mint amilyennek látszik. hiszen komplex problémák adódnak abból. Vajon a modern világ változási folyamatait a kapitalista gazda­ sági fejlődés alakítja-e elsősorban. Weber és Durkheim megállapításaival? . mondván. amelyek ma átformálják társadalmunkat. még­ hozzá úgy. Az egyik főbb elméleti kérdés az. 2.ra. Beck. hogy megértsük azokat az új fejleménye­ ket. hogy a társadalmi élet e két vonatkozását miképpen köthetjük egymáshoz. Az újabb teoretikusok a társadalmi fejlődés kérdéseit boncolgatva igyekeztek meghaladni a marxi és weberi gondolatokat egyaránt. Webernek a protestáns etikáról szóló műve egyetlen elmélet vagy több középszintű elmélet? 3. A szociológiában (és más társadalomtudo­ mányokban) az elméleti megközelítések sok­ féleségével találkozhatunk. a „há­ lózatgazdaság" és Giddens. A nemek problémája valóban beilleszthető a meglévő elméleti nézőpontok közé? 5. párbeszéd és tolerancia lesz. hogy a társadalmakat harmonikusnak és rendezettnek kell-e felfognunk. 4. A két nézőpont ebben az esetben sem zárja ki teljes egészében egymást. KÖVETKEZTETÉS Mára talán elérkeztünk a szociológiai elmélet­ alkotás egy jelentős új szakaszához. a társadalmi refle­ xivitás fogalmának megalkotói. Közéjük tartozik Habermas. hogyan gondol­ kodnak róla.Marx. Miért fontos az elméleti gondolkodás a szociológiában? 2. és azt kell vizsgálnunk. Az előbbiekben elemzett elméletek a legfontosabb erre irányuló törekvések közé tartoznak. hogy ezekre építve jobbá is tehet­ jük. hogy még kidolgozhatunk átfogó elméleteket a társadalmi világról. főként ahhoz. hogy be kell-e épülnie általános kategóriaként a szo­ ciológiai gondolkodásba. poli­ tikai beállítottsága. ÖSSZEFOGLALÁS 1. hogy a kapcsolatok alapja a kölcsönös tisztelet. A feminista teoreti­ kusok nemcsak abban értek el változást. A személyes élet demokratizálódása olyan mértéket ér el. mint a koráb­ bi idők változásai. a „kockázattársadalom". Mi alakítjuk a társadalmat. 7. Mennyire kapcsolhatók össze a szociológiai elmélet újabb fejleményei Marx. amely valószínűleg éppen olyan mélyreható . mint amilyennek látszanak? 6.

berkeley.info Judith Butler http://www.lse. Gondolat. London.uk/collections/sociology/whoswho/beck. Budapest. Anthony (1992): Capitalism and Modern Social Theory. Budapest. Út egy másik modernitásba.ac. Castells.Századvég. Ulrich (2003): A kockázat-társadalom. Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság . Judith (2007): Problémás nem. Peter (szerk. Balassi. Butler. Manuel (2007): Az évezred vége. Budapest.uk/collections/meetthedirector/ .ac. Callinicos.habermasonline.) (2000): Habermas: A Critical Reader.htm Manuel Castells http://sociology. Cambridge. I INTERNETES FORRÁSOK Michel Foucault http ://foucault. Blackwell. Feminizmus és az identitás felforgatása. Giddens. Alex (1989): Against Post-Modernism: A Marxist Critique. Harvey. Dews. David (1989): The Condition of Postmodernity.htm Jürgen Habermas http ://www. Polity.org. Butler. Cambridge University Press. Napvilág. Routledge. Átdolgozott kiadás.A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS 111 VASMANYO Beck. Oxford. Giddens. Cambridge.edu/faculty/castells/ Anthony Giddens http://old. Blackwell. Anthony (2005): Elszabadult világ: hogyan alakítja át életünket a globalizáció? Budapest. org Ulrich Beck http://www.theory. Judith (2004): Undoing Gender. Oxford.uk/ctr-butl.lse.

a gesztusok és az érzelemkifejezés A nem verbális kommunikáció nemi vonatkozásai AZ INTERAKCIÓ TÁRSADALMI SZABÁLYAI Közös jelentések Garfinkel kísérletei „Interakciós vandalizmus" Reaktív kiáltások AZ ARC. A TEST ÉS A BESZÉD AZ INTERAKCIÓBAN Érintkezések Benyomáskeltés A személyes tér INTERAKCIÓ IDŐBEN ÉS TÉRBEN Kronometrikus idő A társadalmi élet és a tér-idő rend átalakulása A mindennapi élet kulturális és történelmi szemlélete Szociológiai vita a valóság társadalmi felépítéséről Társadalmi interakció a kibertérben KÖVETKEZTETÉS: GYŐZ A KÖZELSÉG KÉNYSZERE Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források .TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET A MINDENNAPI ÉLET VIZSGÁLATA NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Az „arc".

amely túlzottan tolakodónak minősülhetne. először távolabbról gyors pillantást vet­ nek egymásra. az egyikük (a férfi) jelzi a másiknak (a nőnek). Az ember jelzi a másiknak. mert a gépeket egymáshoz közel helyezik el. 1 9 7 1 ) . Megint másokat alkalmi kap­ csolatok révén ismert meg. néha vadidegenek között is félelem nélkül kell zajla­ nia. majd másfelé néznek. Ennek jelentőségét leginkább akkor láthatjuk. Az edzőteremben korlátozott a személyes tér. hogy nem kell tolakodónak vélnie. hogy levegőnek nézzük a másikat. Az udvarias figyelmetlenség többé-kevésbé öntu­ datlan cselekvés. Amikor az udvarias figyelmetlenség egymás mellett elhaladó idegenek között jelentkezik.udvarias figyel­ metlenségnek nevez. de aztán mindenki teszi a dolgát. . Amikor az utcán két ember elhalad egymás mellett. amikor átmennek egy másik géphez. hogyan használhatják a gépeket. de elkerül minden olyan gesz­ tust. akkor általában köszönti az illetőt. Másokkal többször is találkozott „spinning" (csoportos ke­ rékpározás) óráin. hogy ész­ lelte a jelenlétét. akik az edzőte­ remben megfordultak. Ezalatt több száz emberrel ismerkedett meg.a sok helyzetben kölcsönösen elvárt . Néhányukkal csak az első edzésükön foglalkozott. de alapvető jelentősége van tár­ sadalmi életünkben. aki­ vel már legalább egyszer találkozott. Ez jó példa arra. Pél­ dául a súlyzózás egyik szakasza olyan gépekre épül. Ebben a fizikai térben Eric csak úgy mozog­ hat. Az edzésben részt vevők közvetlenül egymás mellett dolgoznak. és folyton keresztezik egymás útját. Az udvarias figyelmetlen­ ség korántsem jelenti azt. ellenségeskednie vagy bármi okból kerülnie. mintha többé tudomást sem venne a másikról. hogy szemkontaktust teremt valakivel. Mi • JHH A konditeremben edzők viselkedése gyakran jó példa az udvarias figyelmetlenségre. amelyeket nagyon közel raknak egymáshoz. mivel a hét megha­ tározott napjain általában ugyanazok edzenek a központban. amit Erving Goffman (1967. Ha először találkoznak aznap. amikor megmutatta ne­ kik.ft Eric már évek óta fitneszoktatóként dolgozik egy drága belvárosi egészségközpontban. amelynek hatékonyan.

Ha egy nő mereven bámul egy férfit. de sose hosszan a másik szemébe nézve mutatják. hónapról hónapra. Pedig a társadalmi interakció látszólag teljesen jelentéktelen formáinak vizsgálata a szociológiá­ ban rendkívüli jelentőséggel bír. Később ugyanazon az úton. Mindketten rendszeresen. Amikor egy ember életében alapvető változás tör­ ténik . hogy a fajgyűlölő „gyűlöletbámulással" (hate stare) reagál. hétről hétre. mint a hétköznapokat. mintha takargatnának valamit. hogy megvédjék személyes terüket. amikor szokott (ami önmagában is fontos rutincselekvés). strukturálják.a buszon utazók mindent elkövetnek. este még esetleg kiruc­ cant más barátaival. mit csinált például tegnap és tegnapelőtt! Hétköznap bizonyára nagyjából akkor kelt fel. amelyek során többé-kevésbé folyamatosan in­ terakcióba kerülünk másokkal. vagy legalábbis nem értik. akkor a másik rendszerint a kedvese. mert az például ellenséges szándékot jelezhet: köztudott. a munkában vagy egy tár­ sas összejövetelen találkozó idegenek vagy futó ismerősök szinte soha nem néznek ilyen hoszszan a másik szemébe. ha egy másik etnikai csoport tagja halad el mellette. Először is a mindennapos rutincselekvések. nem máshol jár az eszük. megjárod! . de mindenképp furcsán viselkednek. Ha viszont mindketten kerülik egymás tekintetét. for­ málják cselekvésünket. dás nélkül tehetünk valami jelentéktelen dolgot. családtagja vagy kö­ zeli barátja. Viszonylag korán elment otthonról. és a hétvégét általában egészen másképp töltjük. Ha meregetnék a sze­ müket. Ennek három oka van. hazament. ha olyan példát veszünk. délután pedig újabb órákra ment vagy egyedül tanult. bement az egyetemre. Még a beszélgetésbe elegyedett barátoknak is vigyázniuk kell. Ezek tanulmányozásából sokat megtudhatunk önmagunkról mint társadal­ mi lényekről és magáról a társadalmi életről is. hogy nem hisz­ nek a másiknak. amit mond. amire gyakorla­ tilag minden hétköznap sor kerül. hogy figyelnek. távolról sem ér­ dektelen. amelyiken jött. akkor azt a benyomást keltik. szót válthatunk a barátainkkal vagy szinte gondolko­ .Ha mellém ülsz. sőt év­ ről évre történő ismételgetése alkotja. Alighanem ba­ rátaival ebédelt. amelyben nem érvénye­ sül. Az utcán. hogyan tekintenek egymás­ ra. és hagy­ ja. hogy érzelmei tükröződjenek az arcán.például befejezi az egyetemet és munkába A MINDENNAPI ÉLET VIZSGÁLATA Miért foglalkoztatnának minket a társas viselke­ dés efféle banális mozzanatai? Egy nap ezerszer is elhaladhatunk mások mellett az utcán. Életünk vázát a hasonló viselkedésminták nap­ ról napra. az annak a jele lehetne. sőt a szociológiai kutatás egyik legérde­ kesebb területe. Természetesen nem ugyanazt a napi rutint követjük mindannyian. Gondolja csak végig olvasóm.

Ekman kutatásai . mert az érzelmeket a lehető legkülönfélébb módokon azonosítják és osztá­ lyozzák. sőt szorosan kapcsolódnak ezek­ hez. Bár ezt egyesek vitatták.1 3 3 . hogy az apró-cseprő. az evolúcióelmélet aty­ ja megállapította. mint a szerepek. amelyek hatféle érzelmet tükröző arckifejezést ábrázoltak (öröm. Ekman és Friesen egy elszigetelt új-guineai közösségben végzett megfigyeléseket. az egyének hát­ terüktől. érdekeiktől és motivációiktól függően különbözőképpen látják a valóságot. o. jelentést arckifejezésekkel. amelyre később ( 1 3 2 . „A szociológiai elméletalkotás" című feje­ zetben elméleti szempontból vizsgáltam a min­ dennapi társadalmi interakciók és a nagyobb társadalmi struktúrák kapcsolatát (109-110. amely mindig is nyi­ tott volt a következetlen vagy ellentmondásos értelmezések előtt. undor. A nem verbális kommunikációt néha „testbeszédnek" is nevezik. ame­ lyeket a társadalmi interakcióval foglalkozó szo­ ciológusok vizsgálnak. amelynek addig szinte semmi­ lyen kapcsolata nem volt a külvilággal. hogy milyen érzel­ mek kifejezése volt a cél. statikus. de azután kialakul egy új és igen stabil szokásrendszer. a gesztusok és az érzelemkifejezés A nem verbális kommunikáció egyik legfonto­ sabb része az érzelmek arcjátékkal való kifeje­ zése. amelyekkel mindannyian élünk a másokkal foly­ tatott interakciókban.) visszatérünk. mert jellemzően azért használjuk az ilyen nem verbális jeleket. Bár a társas viselkedést bizonyos mértékig olyan erők vezérlik.1 2 4 . illetve a 1 2 3 . amelyek megadják a városi élet jellegét. hogy ezek széles körben elterjedt. a gesztusokról). döntései és tet­ tei révén folyton alakítja a valóságot. és az új-guineaiak felismerték. Paul Ekman és kollégái kifejlesztették az úgynevezett arckifejezés-kódoló rendszert (Fa­ cial Action Coding System. / A 4. amit szavakban megfogalmaztunk. így próbáltak valamivel pontosabb szabályokat al­ kotni egy olyan területen. A közös­ ség tagjainak képeket mutattak.. Ebben a fejezetben rámutatok arra is. Ezt nem nehéz bizonyítani. fejezetben is­ mertetett szimbolikus interakcionista szemlélet középpontjában épp a valóság társadalmi fel­ építésének ez az elképzelése áll. Más szóval a valóság nem állandó. A modern társadalmakban az em­ berek többsége városlakó. a maga állandóan nyüzsgő tömegével és személytelen kapcsolataival. hogyan közölhetjük a nyelv révén mondaniva­ lónkat másokkal úgy.mintha alá­ támasztanák Darwin állítását. Ekman szerint mindez alátámasztja azt a né­ zetet. nem válnak el a könyvem későbbi fejezeteiben tárgyalt átfogó kérdésektől. ol­ dalon). hogy hiteltelenítsük vagy éppen kiegészítsük azt. a normák és a közös elvárások. hogyan alakíthatja az ember kreatív módon a valóságot. hogy jelentése ne csorbul­ jon. amellyel le­ írható az arcizmoknak az egyes kifejezéseket létrehozó mozgása (Ekman-Friesen 1978). Vizsgáljuk meg újból azt az esetet. és folyamatosan kap­ csolatba kerül olyan emberekkel. Mivel az egyén képes a kreatív cselekvésre. Az „arc". tanult kulturális tapasztalatok.. például a nemek vagy a társadalmi osztályok problémájától. FEJEZET áll -. szomorúság. Ekman . akiket szemé­ lyesen nem ismer. rendszerint gyökeresen meg kell változtat­ nia a napi rutinját is. gesztusokkal vagy testmozdulatokkal közölhetünk. félelem. ám ez félrevezető. meglepetés). hogy az érzelmek mimikával való kifejezé­ se és annak értelmezése az ember veleszületett képessége. Harmadszor: a mindennapok társadalmi inter­ akciójának tanulmányozása az átfogóbb társa­ dalmi rendszerek és intézmények működését is megvilágítja. akkor közvetlenül nyilván nem so­ kat árul el a társadalmi szerveződés nagyobb és időben állandóbb formáiról. düh. FACS). o. Charles Darwin. Ezután rátérünk a min­ dennapi beszéd elemzésére. amikor két járókelő elhalad egymás mellett az utcán! Ha ezt az eseményt önmagá­ ban nézzük. Ha azonban az ilyen interakciók sokaságát együtt vizsgáljuk. hiszen elképzelhető.). NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ A társadalmi interakcióhoz a nem verbális kom­ munikáció számos formája szükséges: informá­ ciót. Két konkrét példával érzékeltetem majd a mikro. hogy vizsgála­ tai nem szolgálnak cáfolhatatlan bizonyítékkal. Ebben a fejezetben szó lesz a nem verbális jel­ zésekről (az arckifejezésekről. hanem emberi interakciók során keletkezik. egészen más a helyzet. Másodszor: a mindennapi élet vizsgálata fel­ tárja. Ugyanakkor elismeri. Valójában minden kiterjedt társa­ dalmi rendszer a társadalmi interakció minden­ napi életünkben megfigyelhető mintáira épül. Az 1. mindennapos gyakorlatok. vagyis megnézzük.5. Az udvarias figyelmetlenség is egyike a mechanizmusoknak.és makroszociológia összefüggését (lásd a keretes részeket a 118.amelyek során egészen különböző kulturális hátterű em­ berek érzelmi reakcióit vizsgálta . hogy minden emberben meg­ vannak az érzelemkifejezés alapvető módjai.

d) meglátna egy döglött disznót. amikor nyilvánvalóan örömüket lelték abban. Mivel ezt a viselkedést másoktól nem leshettek el. A nem verbális úton akaratlanul keltett benyo­ mások árulkodóak lehetnek. a fészkelődés. valamint a mosoly időtartama is. Alighanem az elpirulás a leg­ nyilvánvalóbb példa a szavakban megfogalma­ zott jelentésnek ellentmondó fizikai jelekre. hogy a szóban forgó sze­ mély megpróbál félrevezetni minket. egyes népek mintha egyáltalán nem ismernének (Bull 1 9 8 3 ) .J TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET E fényképek segítségével. szü­ letésétől fogva siket és vak gyermekkel végzett vizsgálata során azt próbálta megfigyelni. A nem verbális kommunikáció nemi vonatkozásai Vajon van a mindennapi társadalmi interakció­ nak nemi vetülete? Joggal hihetjük. Az izza­ dás. valamint azt. Mindhárom módon tréfálkozhatunk. indivi­ duális és kulturális tényezők alakítják az arcmoz­ gások pontos formáját. hogy mutassa meg. a merev tekintet vagy az oldal­ pillantások. Tehát má­ sok mimikájából és gesztusaiból kitalálhatjuk azt is. milyen volna az arckifejezése. gúnyolód­ hatunk vagy kifejezhetjük kételkedésünket. ez a gesztus azonban másutt ismeretlen. hogy milyen helyzetekben tartjuk azokat megfelelőnek. Például a gyakorlott meg­ figyelő gyakran a nem verbális jelekből is követ­ keztetni tud a félrevezetési szándékra. de számos egyéb finom jelzés is létezik. Bizonyos gesztusokat. A csecsemők például a savanyú ízekre olyan arcjátékkal reagálnak. Ekman ezt a férfit arra kérte. amelyeket az európai­ ak vagy az amerikaiak nagyon gyakran használ­ nak (például a rámutatást). hogy az alapvető érzelemkifejezési módok minden népnél azonosak. a hosszan az arcra erőltetett kifejezés (az őszinte általában négy-öt másodperc múltán eltűnik) azt mutathatják. amit szavakban nem közölnek: hogy mennyire őszinték hozzánk és hogy bízhatunk-e bennük. felvonták a szemöldöküket meglepetésük­ ben. ha egy történet szereplőjeként a) meg­ örülne most érkezett barátjának. b) megtudná. míg az angol-amerikai kultúrában éppen az ellenkező­ jét. válaszaik csak belülről megha­ tározottak lehettek. hogy meghalt a gyermeke. Ugyan­ így Olaszország egyes részein például dicséret­ képpen a kiegyenesített mutatóujjukat az arc közepéhez illesztik és megforgatják. hiszen gyakran azt jelzik. ha többször is megpróbáltak valamilyen nem tetsző tárgyat a kezükbe adni. amely már jó ideje ott hever. Mivel az interakciókat a tágabb társadalmi kör- . amely a felnőttek érzelemkifejezésében is megfigyelhető. és homlokukat ráncolták. amelyeket mások érzékelhetnek. Bár az érzelmek mimikával való kifejezése a je­ lek szerint részben belülről meghatározott. amelyek az összes vagy akár a legtöbb kultúrában azonos jelentést hordoznának. amikor megszagoltak egy szokatlan illatú tárgyat. eredményeit azonban más típusú kutatások is alátámasztják. milyen mértékben azonos az arckifejezésük bizonyos érzelmi helyzetekben a halló-látó gyerekekével. Nincsenek olyan gesztusok vagy testtartások. amely hason­ ló a felnőttek undorodó arckifejezéséhez (csücsö­ rítenek és összevonják a szemöldöküket). c) dühödten harcra készülődne. Az arckifejezések­ hez hasonlóan gesztusokkal és testtartásunkkal is folyamatosan árnyaljuk mondandónkat. amivel éppen foglalkoz­ tak. hogy igen. A gyerekek mosolyogtak. Az FACS-rendszer haszná­ latával Ekman és Friesen azonosítottak egy sor olyan finom arcizommozgást az újszülött csecse­ mőnél. Eibl-Eibesfeldt (1973) hat. hogy a szavaink nem pontosan azt fejezik ki. amit gondolunk. Egyes társadal­ makban például a bólintás tagadást jelent. amelyeken Paul Ekman örökítette meg egy világtól elzárt új-guineai törzs tagjának az arcki­ fejezéseit. vagy ezek segítségével szavak nélkül kommunikálunk. Pél­ dául a különböző kultúrákban az emberek más­ ként mosolyognak: eltér az ajkak és más arcizmok mozgása. a kutatók bizonyíthatták azt a feltevést.

a férfiak beszélgetés közben sokkal gyakrabban érintik meg a nőket. hogy ezt rendjén valónak vegyék). mint a nők. és mindenütt megjelenik a nemi erőszak veszélye. ha a kérdést ennyi­ re egyszerűsítve szemléljük. Carol Brooks Gardner egy 1995-ös tanulmányá­ ban (Passing By: Gender and Public Harassment) megállapítja. hogy a probléma végleges megoldásához a nemek kö­ zötti egyenlőtlenség olyan formáinak megszünte­ tésére kell törekedni. fejezetben már írtam.úgy fordul elő. hogy jó modorra tanítjuk az embereket. Bár egy-egy nő zaklatása elemezhető mikroszociológiai szinten. a szemkontaktust! Ezt az egyének sokféleképpen használják: gyakran ezzel keltik fel valaki figyelmét vagy kezdeményeznek társas interakciót. A társadalmi nem és a nemi szerepek értelmezését nagyban befolyásolják társadalmi tényezők. a társadalom álta­ lánosabb jegyeinek.és közéletben egyaránt. A nők általában közelebb állnak ahhoz. a nemek közötti egyenlőtlen­ ség nagyobb rendszeréhez kapcsolta. és csak akkor lehet megérteni. Ezek az összefüggések napi életünk szokványos inter­ akcióiban is világosan megmutatkoznak.•J FEJEZET Nők és férfiak a köztereken Az 7.férfiak egy csoportja verbálisan zaklat egy utcán sétáló nőt .és makroszint közötti kapcsolat megértésével beláthatjuk. amikor állnak vagy ülnek. Gardner például azt a jelenséget.a makroszociológia tárgyát alkotó nagyobb kérdésekhez. hogy a férfiak általában fesztelenebbül ülnek. akkor ezt gyakran kihívónak. Ha viszont egy nő bámul egy férfit. hogyan kapcsolódik egy lát­ szólag a mikroszociológia felségterületéhez tar­ tozó esemény . de gyakrabban meg is szakítják a szemkontaktust. nem sok haszna. mert általában távolabb állnak attól. a férfiak valószínűleg bátrabban kezdeményeznek szemkontaktust idegenekkel. nyezet formálja. mint egy . hogy szoros kapcso­ lat van a mikroszoáológia. makroszinten kialakult egyenlőtlenséget. és általában összefüggenek a társadalomban meg­ szerzett hatalom és helyzet kérdésével is. hogy a köztereken a fér­ fiak vannak előnyben. hogyan alakul a nemek hierarchiája az adott társadalomban. Az efféle interakció az egymás számára idegen férfiak és nők között zajló utcai beszédre jellemző (Gardner 1995).vagy nemi hierarchia vizsgálata között (Knorr-Cetina-Cicourel 1981. Vizsgálatok mutatták meg azt is. ahol ál­ talában a férfiak töltenek be domináns szerepet a nőkkel szemben a magán. és mert irányító szere­ püket a gyakoribb fizikai érintkezéssel mutatják. Úgy tűnhet. mintha az efféle interakciók elszigetelt esetek volnának. összessé­ gükben erősítik a nemek közötti egyenlőtlenség mintáit (Burgoon et al. Ebben a keretes részben arra hozok példát. egyenesen ül­ nek. Giddens 1984). Sosem érthetjük meg teljesen ezeket az inter­ akciókat. A szociológu­ sok azt állítják. Bár az ilyen esetek önmagukban látszólag lényegtelenek. 1996). hogy a férfiak és a nők eltérően láthatják és fejezhetik ki a verbá­ lis és a nem verbális kommunikációt egyaránt. hogy a nők gyakran sértőnek találják. lábukat keresztbe rakják. ha a nőt ez feszélyezi. mint a nők: lábukat terpesztve hátra­ dőlnek. amelyekből az efféle inter­ akciók erednek. kezüket az ölükbe teszik. ha nem kötjük össze ekképp a mikro. hogy ezek a látszólag jelentékte­ len mikroszintű interakciók erősítik a társadal­ munkban általánosabb. Ha egy férfi bámul egy nőt. a nők testileg kiszolgálta­ tottak. A férfiak a nőknél nagyobb te­ ret foglalnak el. amelyet az jelenít meg leginkább. hogy férfiak nőket zaklatnak. Vizsgálatok igazolják. hogy a nők nyilvánvalóbban (arcjátékkal) feje­ zik ki érzelmeiket.és makroelemzés. kerülheti a férfi tekintetét úgy. milyen „jelentésbeli" ellentmondá­ sok lehetnek a nem verbális kommunikáció azo­ nos formái között. ak­ kor a nő általában hamarabb elfordul. míg a nők tartása zártabb. a bámulás megvilágítja. hogyan kapcsolódik össze a mikro. E gondolatmenet szerint a nők a szemkontaktus­ sal és az arcjátékkal jóváhagyást keresnek. A mikro. akivel beszélnek. akihez beszélnek. Vegyük például az egyik leggyakoribb nem verbális ki­ fejezésmódot. Ez megmutatja. A szemkontaktus egyik formája. nem meglepő. ha egy férfi szemkontaktust kezdeményez egy nővel. A nem verbális kommunikációban más nemi különbségeket is megfigyelhetünk. szexuális kezdeményezésnek tekintik. mert terpeszkedve ülnek.amelyek közül legismer­ tebb az építési terület környéke . akkor ezt „természetesnek" vagy „ártatlannak" tekinthetik. mint a férfiak. és hogy gyakrabban keresik a másik tekintetét. a közvetlen interak­ ciókban megfigyelhető mindennapi viselkedés vizsgálata és makroszociológia. ha azt is figyelembe vesszük. hogy másfelé néz vagy meg­ szakítja az interakciót. vagy mint­ ha megelőzhetnénk őket azzal. egyetlen interakció vizs­ gálatával. hogy a kéretlen interakció e típusa különböző színtereken . mint for­ dítva (a nőktől pedig elvárják.és makroszociológiát. Azokban a társadalmakban. például az osztály.

Vagyis a jelentést részben szavak közvetítik. hogy minden véletlenszerű vagy általános kijelentésnek kide­ rüljön a pontos jelentése. Gyak­ ran csak úgy tudunk értelmezni valamilyen köz­ lést egy beszélgetésben. Minden kérdést vagy megjegyzést elkerülhetetlenül olyan hosszadal- Közös jelentések A mindennapi társalgás legjelentéktelenebb for­ mái is feltételezik. B: Az nem okoz gondot." A kérdésre adandó választ többek között az segít meghatározni. amelynek középpontjában az áll. és mon­ dandónkat a szavakat alátámasztó kimondatlan feltevésekkel pontosítjuk. Egy nap hosszú idő. általában anélkül. Az etnometodológia az „etnomódszerek" kuta­ tása. hogy a beszélgetők sokrétű. közös tudásra építenek. ha ismerjük a társadal­ mi kontextusát. amint megtudjuk.) Ide figyelj! Én csak udvarias akartam lenni! Iga­ zából egy csöppet sem érdekel. a tanulmányi eredményem.. mint az a kérdés szavaiból következne. hogy vannak közös kimondatlan kulturális feltevéseink arra vonatkozóan. B: Jaj. A kifejezés Harold Garfinkeltől ered. a válasz nem annyira egyértelmű. hogy mit miért mondunk. hogy tudatosan figyelnénk rájuk. Újabban viszont kialakult egy olyan megközelítés. amely a szavakban nem jelenik meg. hogy egy albérlőjelölt és a háziúr között folyik: van olyan tulajdonos. illetve mások magatartá­ sának értelmezésekor rutinszerűen használunk nem verbális eszközöket. az már baj! Vajon mi történik itt? Milyen kapcsolat van a két beszélő között? A beszélgetés rögtön érthetővé vá­ lik. akinek semmi gondja a gyerekkel. részben pe­ dig a beszélgetés társadalmi kontextusa hordozza. amelyek segítségé­ vel mindennapi beszélgetéseinket szervezzük. akkor nem tudnánk értelmes kommunikációt folytatni..TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET férfi tenné. hogy a lakói kutyát-macskát tartsanak. hogy az illető rendszerint mit csinál a hét egy adott napján. hogy szép?". Tulajdonképpen még a . akkor meg kellett kérdezni: „Hogy érted azt. amelyekkel az emberek mások tetteit és szavait értelmezik. Nézzük a következő beszélgetést (Heritage 1985)! A: Van egy tizennégy éves fiam. Hét tizennyolckor felkeltem az ágyból. Az így létrejött beszél­ getések egyike a következőképpen zajlott le („E" a kísérletben részt vevő diák. és logikus lenne azt válaszolni: „Hét óra tizenhatkor felébredtem. akinek munkájáról az alábbiakban lesz szó. hogy a tár­ sadalom egészében a férfiak hatalommal bírnak a nők felett (Young 1990). hogy ismerjük a kérdezőt. legfelszínesebb csevegés is annyira összetett. Hét tizenkilenckor megnyitottam a zuhanyt. „S" pedig a barátja): S: Hogy vagy? E: Mármint milyen szempontból? Az egész­ ségem. a lelki nyugalmam vagy a. mert min­ dennapi társas életünk stabilitása és értelme arra épül. hogy még a legkifinomultabb számítógépet sem sikerült mind ez idáig beprogramozni az emberi beszélgetésre. amelyek azt mutatják. vagyis az olyan népi vagy laikus eljárások vizsgálata. Garfinkel kísérletei Az „alapkövetelményeket". „A napnak melyik részére gondolsz?" és így tovább. A szociológusok mindig úgy tar­ tották. de nem engedi. Ha ezeket nem tekinthetnénk telje­ sen kézenfekvőnek. Vagyis a kommunikáció nem verbális formáinak mikroszintű vizsgálata olyan rejtett je­ leket tárhat fel. miképpen használják az emberek a nyelvet a mindennapi élet szokásos helyzeteiben. illetve azt is. milyen tevékenységeket szoktunk együtt végez­ ni. interakcióink jó része a másokkal folytatott informális beszélgetések során. Garfinkel a kísérlet résztvevőit arra kérte. S: (Elvörösödik és hirtelen kikel magából. Mindannyian használunk ilyen értel­ mezési módszereket interakcióinkban. az anyagi helyzetem. a fürdő­ szobába mentem és elkezdtem mosni a fogamat.. Harold Garfinkel (1963) önként jelentkező egye­ temistákkal végzett kísérletei világították meg. Ha valaki azt mondta: „Szép napot!". társalgás (alkalmi verbális érintkezés) for­ májában zajlik. hogy beszélgessenek valamelyik barátjukkal vagy ro­ konukkal. Ám a társadalmi kontextus ismerete nélkül „B" válaszai látszólag nincsenek összefüggésben „A" közléseivel. tudjuk. A: Van egy kutyám is.. hogy a nyelv a társadalmi élet alapvető tényezője. ha valaki nem tart be egy ilyen jelentéktelennek látszó beszél­ getési konvenciót? Egyszerűen azért. AZ INTERAKCIÓ TÁRSADALMI SZABÁLYAI Bár viselkedésünkben. hogy vagy! Miért zavarja meg az embereket. Ha valaki azt kérdezi a másiktól: „Mit csináltál tegnap?". és törekedjenek arra. A hétköznapi társalgásban hasz­ nált szavaknak nincs pontos jelentésük.

. A gyerek tehát éppen ellentétes módon válaszol a szülő kérdéseire. Ha bármire szükségünk lenne. mint már említettem. megszakítások és átfedések). Nagyon reméljük. hogy az emberek a min­ dennapi életben olykor szándékosan úgy tesz­ nek. a rövid szünetekhez vagy a gesztusokhoz -. vagy esetleg az. Akkor vagyunk a legnyugodtabbak. amikor ezt normális esetben nem tennénk. FEJEZET hanem megtagadja az értelmes választ. borlap nem kell. amikor ezt mondja: „Üdv. „Interakciós vandalizmus" A beszélgetés. A társal­ gáselemzés olyan módszer. A társal­ gáselemzésnek nevezett technikát alkalmazva összehasonlították a kiválasztott utcai szóváltá­ sokat a mindennapi társalgás mintáival. ha valaki megszegi . így „együttműködnek" az interakciók kezdésében és befejezésében. ha mindenki megmarad a cseve­ gés hallgatólagosan elfogadott konvencióinál. A mindennapi beszélgetés sok „szabálya" csak akkor válik nyilvánvalóvá. hogy egy szociológiai kísérlet ke­ retében szándékosan megszegték a beszélgetés szabályait. például: A: Hova mész? B: Tönkre. akkor veszélyben érezhetjük magunkat.igazodnak a hanglejtésbeli váltásokhoz.például ez az éttermi vendég. amely szükséges lenne egy kijelentés. a tréfa éppen a beszédhez kapcsolódó kimondatlan feltevések szándékos félreértéséből táplálkozik. amellyel egy beszélge­ tés jelentése minden szempontból vizsgálható .a legkisebb töltelékszavaktól (például „hmmm" és „á!") a szóváltás pontos időbeli menetéig (szüne­ tek. mintha nem ismernék azt a szavakban nem kifejezett kontextust.. zavarba hozni. „B" szándékosan „félreérti" „A" kérdését. ha az egyik fél „nem hajlandó együtt­ működni". hogy a félreér­ tés célja a másik megnevettetése. Az én specialitásom a coq au vin. A mindennapi társalgás általá­ ban úgy zajlik. Jeff vagyok. De mi van a való világ helyzeteivel. vagyis vé­ gül is ezt mondja: „Törődj a magad dolgával!" A fenti első kérdésre egy másik ember más helyzetben egészen más választ adhat." mas „pontosítási műveletnek" kellene követnie. mint az egyetemisták Garfinkel kísérleteiben: nem kérdezősködik olyan helyzet­ ben. A beszélők kölcsönösen figyelnek egymásra. hogy a beszélgetést szeretnénk elhárítani. hogy a beszélgetők gondosan rá­ hangolódnak mások „végszavaira" . Épp ezért feszültségeket okozhat.5. amíg az interakció résztvevői tisztában vannak vele. hogy segítsék a zökke­ nőmentes beszélgetést. az egyik leg­ főbb módja annak. amilyet Garfinkel kísérleti személyeinek kel­ lett kezdeményezniük a lehető leghétköznapibb megjegyzésekre válaszolva. ha ezeket a szokásokat megtörik. Meg kell jegyeznünk. a mai vendége! Először is mindketten kérünk ásványvizet és ét­ lapot. A szellemeskedés. az valójában a társadalmi élet szövetének alapvető része. a vál­ takozó megszólalásban. hogy igyekszünk felhívni a figyelmet egy köz­ lés kétértelműségére. Szülő: Mit fogsz csinálni? Gyerek: Semmit. és az interakció ilyen esetben megakadna. Nincs eb­ ben semmi rossz mindaddig. miért tekintik a járókelők gyakran prob­ lematikusnak az efféle interakciókat. a beszélgetőtársat megpró­ báljuk megtréfálni. hogy napi életünk stabilitását és egységét megőrizzük. zavartakká vagy bizonyta­ lanokká válunk. Garfinkel egyetemistái úgy alakítottak ki fe­ szült helyzetet. amelyekben az emberek beszélgetési módsze­ reikkel „kevernek bajt"? Egy amerikai vizsgálat során a New York-i járókelők és az „utca népe" közötti szóváltásokat elemezve próbálták meg­ érteni. hogy finom lesz az étel. megjegyzés vagy kérdés értelmezésé­ hez. feltétlenül tudatjuk Önnel. hogy válaszul ironikusan kifejezhesse aggodalmát vagy rosszkedvét. . Ennek a célja lehet az. Ami tehát első látásra jelen­ téktelen beszélgetési konvenció. ezért jár súlyos következményekkel a felrúgása. Nézzük például az alábbi jellemző beszélgetést a szülő és tizenéves gyere­ ke között! Szülő: Hova mész? Gyerek: El.

ügyet sem vetve a megjegyzésre. hogy másokkal folytatott beszélgetéseinknek megfele­ lő „kezdete" és „vége" legyen. Mudrick: Férjed van? 6. úgy boríthatják fel a minden­ napi beszélgetés konvencióit.ha egyáltalán válaszol . amelyekben a rang­ létra alacsonyabb fokán álló személy felborítja az interakció hallgatólagosan elfogadott. mintha nem is hallotta volna. az a hétköznapi beszél­ getések többségében azt jelzi. mert azok „bárdolatlan" jellegűek. Mudrick: Nagyon csinos vagy. Mudrick: Hol a gyűrűd? 10. bókoltak vagy kérdéseket tettek fel nekik. a rokonokkal és az ismerősökkel folytatott interakcióik során. Ebben az esetben Mudrick az interakciót alkotó tizennégy megszólalás közül kilencben beszél­ getést kezdeményez és további válaszokat pró­ bál kicsikarni a nőből. lányok! Milyen csinosak vagy­ tok ma! Van pénzetek? Vegyetek rajta könyvet! Rá se hederítenek.késlelteti a válaszait. 4. amely „bár­ dolatlannak" számít. az ötvenes évei vége felé járó fekete férfi nőkkel beszélgetés­ be elegyedni (Duneier-Molotch 1999): Mudrick akkor kezdi ezt az interakciót. ahogyan egy normális interakcióban tennék. húszas éveiben járó fehér nő jön. hogy elbizonytala­ nítják a járókelőket. a férfi ezt nem vette tudomásul. tudod-e?! A nő rá se hederít. 5. hallod-e! Tet­ szik. Mudrick: Az enyém Mudrick. amikor a nő je­ lét adta. A városi jó modor alapvető követelménye. Mudrick: Ne mondd már! 12. megjegyzéseivel gyakran a nő szavába vág. mintha észre se venné Mudrick ismételt próbálkozásait. Mudrick: Figyelj! Figyelj csak! Tudom. hogy rájuk kiáltottak. mi történt velük. Aztán egy fiatal fekete nő közeleg. A szociabilitás hallgatólagosan elfogadott szabályainak megsértésével Mudrick olyan módon folytatja a beszélgetést. amikor úgy tesz. a nők rendszerint megszaporázzák lép­ teiket és mereven előre néznek. A járókelők épp azért tudják nehezen kezelni az utcai szóváltá­ sokat. hogy a beszélő té­ mát akar váltani. hogyan próbált Mudrick. a helyi üzlet­ tulajdonosokkal. A férfiak gyakran úgy próbáltak beszélgetést kezdeményezni a nőkkel. tovább próbálko­ zott. Mudrick: Megtudhatom a neved? 14. megmagyaráz­ hatatlan bizonytalanságérzet keríti hatalmába. 7. a rendőrséggel. Mudrick: Legyél a feleségem! A következő alkalommal két. De ezekben a beszélgetésekben valami „elromlik". babám! A nő összefonja a karját és meggyorsítja lép­ teit. Az alábbiakban azt idézem. Amikor a nő ellen­ állt a férfi beszélgetésindító próbálkozásainak. Mudrick: Szépségem! Szépségem! A nő továbbhalad. alko­ holista vagy kábítószerfüggő . Az utcán élők gyakran igenis alkalmazkodnak a mindenna­ pi beszédformákhoz az egymással. Ennek megfelelően a nő is „bárdolatlan". Nő: Jó napot! Hogy s mint? 3. A szerzők az efféle eseteket. akkor is eléggé egyértelmű. hogy nem kívánja folytatni: 1. hogy beszélgetésbe elegyedjen vele. Mudrick: Tetszel. Mudrick: Hahó. Vagy a férfinak sikerült beszélgetést kezde­ ni. Ha csak az átiratot néz­ zük. akkor az egyéneket erős. hogy így feltűzöd a hajad. A beszélgetés e két meghatározó részlete a férfiak és nők viszonyá­ ban igencsak problematikus. de amikor a magnófelvételen végzünk társalgáselemzést. de gyakran nem vette a lapot. amikor egy nagyjából 25 éves fehér nő közeleg egyen­ letes tempóban. Nő: Van. 5.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET A kutatás során . Nő: Van! 9.fekete férfiak és az utcán mellettük elhaladó fehér nők közötti interakciókat vizsgáltak. De ha kedvük tartja. Mudrick: Jól vagy? 4. Bár a férfiak megjegyzései ritkán ellenséges hangvételűek. Az interakciós vandalizmussal kapcsolatos vizsgálat még egy példával szolgál a mikroszintű . Mudrick: Hahó. Az interakciós vandalizmus áldozatai még kevésbé tudják megfogalmazni. interakciós vandalizmusnak nevezik. 6. szépségem! 2. még világosabbá vá­ lik a vonakodása. 3. 1. Mudrick: Nézzenek oda! Szemrevaló vagy. És a tiéd? A n ő n e m válaszol. továbbhalad (Duneier-Molotch 1999). A beszélgetésekben nagyon pontos mutató az időzítés: ha akár csak egy másodperc töredé­ kével is késik a válasz. Nő: De! 13. hogy hallod! Aztán egy harmincas éveiben járó fehér nőt szólít meg. mint a durva fizikai vagy verbális támadás áldozatai. Mudrick viszont azonnal válaszol. a ma­ gasabb rangúak által tiszteletben tartott rendjét. 2. Nő: Otthon tartom. 11. hogy a nő nem kíván társalogni. mert a nők ritkán válaszolnak úgy.többnyire hajléktalan. Mudrick: Na! 8. A nő . Ha hiá­ nyoznak a beszélgetéskezdés és -befejezés szoká­ sos jelei.

amelyeket Goffman (1981) reaktív kiáltásoknak nevezett. gesztu­ sai segítségével kiegészítjük azt. hogy folyton megmutatjuk másoknak: meg tudunk birkózni a mindennapi élet rutinfeladataival. távolságtartónak. AZ ARC. hogy sza­ kadatlanul és hallatlanul bonyolult módon kont­ rolláljuk a megjelenésünket. Az interakciós vanda­ lizmus része a kölcsönös gyanakvás és modorta­ lanság önmagát erősítő rendszerének. hogy az illető esetleg nem ura a csele­ kedeteinek. Az interakciós vandalizmus szorosan kapcsolódik az általános osztály-. mint a hunyorítás. Mások arckifejezése. ha egyedül van. óvakodnia kell tőle. Mások elvárják tőlünk (ahogyan mi is másoktól) a goffmani „szabályo­ zott éberséget" (controlled alertness). ami abból is látszik. Az efféle mindennapi interakciók során keletke­ ző félelem és szorongás olyan külső státusokat és erőket hoz létre. kitöltheti egy feladat elvégzésének kritikus pillanatait. hogy magunktól és má­ soktól is természetes módon elvárjuk. aki ügyet sem vet beszélgetési pró­ bálkozásaira.kontrolláljuk az arcki­ fejezésünket. A TEST ÉS A BESZÉD AZ INTERAKCIÓBAN Összegezve az eddigieket: a mindennapi inter­ akció azokra a bonyolult kapcsolatokra épül. Ez a felkiáltás azt hivatott közölni a jelenlévőkkel.vagyis joggal tekinti az efféle interakciók „célpontjának". miközben mindennapi interakciókba kerü­ lünk másokkal. Mindannyian szigorúan és folyamatosan .interakciók és a makroszinten ható erők közötti kétirányú kapcsolatokra. vagy épp figyelmeztetni akarta. hogy csak jelentéktelen és pilla­ natnyi ügyetlenségről van szó. A lényeg azonban az. testünk jelzései és szavaink között állnak fenn. olyasmi. státus.és faji struktúrákhoz. A MÁSIK OLDAL GARY LARSON Reaktív kiáltások Az emberi hangképzés bizonyos típusai nem beszédnek. A „hoppá" rendszerint más jelen­ lévőknek szól. cselekedeteinket. hogy őszinték-e. és következtetünk arra. Pedig itt korántsem akarat­ lan reakcióról van szó. Bizonyos helyzetekben elnyújtva is mondhatják. hogy az ember általában nem kiált fel így akkor. Az interakciós helyzetekben sohasem a puszta jelenlétet várják el tőlünk. amelyek azután visszahatnak magukra az interakciókra. aki a tanúja volt. amelyek az arcunk. nem kell arra gon­ dolniuk. Mindez okoskodásnak tűnhet. A hang kitölti azt a rövid szakaszt. A nő viszont gyakran annak bizonyítékát látja a férfi viselkedésében. Ez a „hoppá" látszólag csak jelentéktelen reflexválasz valamilyen ügyetlenségre. Emberi lé­ tünk alapvető része. ha valaki hirtelen az arcunk felé lendíti a kezét. Mi értelme ilyen részletesen elemezni egy ennyire jelentéktelen felkiáltást? Valóban nem fordítunk nagy figyel- Hétköznapi életünk összeomlana.de többnyire öntudatlanul . azt mondjuk: „Hop­ pá!". a testtartásunkat és a mozdulatain­ kat. Sőt. ame­ lyekkel társadalmi életünk minden részletét sza­ bályozzuk. ugyanakkor valószínűleg megta­ nítja neki. amelyben a gyermek elveszettnek érezheti magát: a szülő megnyugtatja. aki előidézte a bajt. Pél­ dául a gyermekét játékosan fel-feldobó szülő is mondhatja. A „hoppá" nem komoly szerencsétlenségek vagy csapások. hogy nem az kiált fel. Például ha felborítunk egy pohár vizet. Az utca embere számá­ ra a fehér nő. met a szavainkra és cselekedeteinkre. hanem csak kisebb balesetek al­ kalmával használatos. ridegnek és rész­ vétlennek tűnik . ha minden szokásos lé­ pésünket meg kellene fontolnunk. ami szintén arra vall. hogy valóban veszélyes. . elképzelhető. hogy „hoppá" vagy „hoppla-hopp". hanem az. mint aho­ gyan azt a fenti példa sugallja? Tudatosan nem is. hogy ez a felkiáltás is része azon készségeinknek. amit szóban kö­ zölnek. mit jelent e reaktív kiáltás. hanem többé-kevésbé artikulálatlan felkiáltásoknak tekinthetők.

mit vár tőlük az illető és mit várhatnak ők tőle. nagyban összefügg a faji sztereotípiák struktúrájával. hogyan épül fel a társadalmi rend a végtelen sok mikroszintű interakció egyes építőköveiből. aki követi vagy szemből közeleg? Elijah Anderson azon szociológusok egyike.. hogy átment az utca túloldalára. egymással szomszédos ameri­ kai lakókörnyezet utcáin zajló interakciókat írt le. akik értelmezni pró­ bálták az efféle egyszerű interakciókat. [. Anderson könyve elején Erving Goffmant (2000) idézi arról. az öltöz­ ködés. és létrejöhet kommunikáció. Az utca törvényei Előfordult már olvasómmal. 1990) megállapította. tartania kell valakitől. az életkor. amely viszont kapcsolódik a társa­ dalom gazdasági struktúrájához. feltevések alakulhatnak ki. mivel a többiek ennek révén már előre tudhatják. Főként az olyan interakciókat igyekezett megérte­ ni. a társak. Ander­ son elsőként két. hogy a „bevizsgáláson" a legvalószínűbben azok mennek át. érthető vagy érthetetlen) mozdulatok tovább finomít­ ják a nyilvános kommunikációt. Ekképp feltárta a mikroszinten zajló interakciók és a társadalom makrostruktúrái közötti kapcsolatot. a nem. hogy a többi járókelő is megpróbál az e képnek meg­ felelő távolságot tartani tőle. hogyan és milyen gyorsan semlegesítődik ez az „idegen"-kép. nem minősül „biztonságosnak". Anderson megmutatta. Könyvében {Streetwise: Race. Ha az idegen nem megy át a vizsgálaton. például a napszak és a személy jelenlétét „ma­ gyarázó" tevékenység is meghatározhatják.. Anderson rámutatott. mert úgy érezte. hogyan keletkeznek a társadal­ mi szabályok és státusok meghatározott kontex­ tusokban és helyszíneken: Amikor az egyén más emberek közé kerül. az ékszer és a viselt tárgyak alapján az emberek azonosíthatók. Goffman gondolatát követve Anderson felteszi a kérdést. hogy az a mód. and Change in Urban Community. azok rendszerint megpróbálnak információt szerez­ ni róla vagy felidézni már meglévő információi­ kat. hogy a mindennapi élet tanulmányozása rávilágíthat arra. és előfordulhat.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET 1. Más tényezők. Class. akkor rablónak nézhetik.] Az egyénre vonatkozó információ elő­ segíti a helyzetmeghatározást. amelyekben legalább az egyik szereplőt fenye­ getőnek tekintették. Az egyes (gyors vagy lassú. ahogyan az Egyesült Államok egy észa­ ki városának utcáin sok fekete és fehér érintkezik egymással. megtévesztő vagy őszinte. miféle viselkedési utalások és jelek alkot­ ják a nyilvános interakció kifejezéskészletét. Meg­ állapítja: A bőrszín. akik nem so­ rolhatók a veszélyes személyek általánosan elfoga­ dott sztereotípiáiba: „A gyerekek azonnal átmen- .

a színházban vagy a házibulin .) mind-mind az érintkezés példái. amikor az emberek egy bizonyos kör­ nyezetben jelzik. ugyanakkor azon töpreng­ het. hogyan be­ folyásolják a makrorendszerek társadalmi életünk szűkebb környezeteit. hogy a társa­ dalmi szerveződés minden formájának. Most ezt fogjuk megvizsgálni. hogyan hatnak a mikrokontextusban zajló interakciók a nagyobb társadalmi folyamatokra. amelyekkel az emberek igyekez­ nek bizonyos benyomásokat kelteni másokban. legyen bármennyire kiterjedt.családtagokkal. Amikor az ember mások társaságában van. hogy mi a kezdeményezett érintkezés célja (Goffman 1971). Goffman megkü­ lönbözteti a szándékos és az árulkodó közléseket. Vagyis arcunk. Kizárólag ezekből a vizsgálatokból nem tudnánk teljes képet adni társadalmunk nemi vagy faji viszonyairól. az udvarias figyelmetlenség szabályainak felfüg­ gesztése mindig kockázatos pillanat. és fordítva. munkaköri kötelessé- . és hogy milyen hangon fejezik ki az elégedettségüket. hogy tudatában vannak egymás jelenlétének. Érintkezések Sok társadalmi helyzetben Goffman kifejezése szerint nem fókuszos interakciót végzünk. Nem fókuszos interakcióra kerül sor minden olyan esetben. akkor is folyamatos nem verbális kommunikációt folytat velük testtartása. a játékok és a rutinszerű szemtől szembeni kontaktusok (jegyszedőkkel. Anderson azt állítja. Néha azt sem tudják. mégis jelentős mértékben hozzájárulhatnak e kérdések magyarázatához. Amikor idegenek találkoznak és beszélgetni kezdenek . amelyek segítségével ellenőrizhetjük valakinek az őszinteségét vagy igazmondását. Anderson szerint az emberek akkor „ismerik az utca törvényeit". Könyvem későbbi fejezeteiben arra is sorolok majd példákat. pincérek­ kel.megállapítja. Fókuszos interakcióról akkor beszélünk. hogy mennyit hagytak meg. amikor azok a felszol­ gált ételeket dicsérik. ha valahol . a fekete férfiak és a fekete kamaszok pedig mindenkinél lassabban". Tevékenységeinket a tár­ sadalmi élet kontextusaiban is szervezzük egyegy közös cél elérése érdekében. például faji.sok ember gyűlik össze. még ha közvetlenül nem is beszélget. Rendszerint ilyen interakcióra ke­ rül sor. Ha a kezdeményezésre elutasító a válasz. Anderson . barátokkal. testünk és beszédünk arra szol­ gál. Mindennapi életünk során folyamatosan érintkezésbe lépünk másokkal . hogyan segíthet a mikroszociológia megvilágí­ tani a makroszociológia tárgyát képező átfogó intézményi mintákat. osztály. mint a tényleges beszéddel. miközben a hát­ térben nem fókuszos interakcióra is sor kerül a többi jelenlévővel. o. hogy az utca törvényeiben nem jártas fehérek nem tudnak kü­ lönbséget tenni a fekete férfiak (például a közép­ osztálybeli fiatal és a bandatag) között. amely azt jelzi.például egy házibulin -. mintha nem is állt volna szándékában kapcsolatot létesíteni. Az Andersonéhoz és Carol Brooks Gardneréhez (118. Goffman a fókuszos in­ terakció egy-egy előfordulását érintkezésnek ne­ vezi. vagy hogyan ha­ ladjanak át a „rossz környéken" különböző nap­ szakokban. a fehér nők és a fehér férfiak va­ lamivel lassabban. má­ sokat pedig elrejtsünk. így kapcsolja össze a mikroszintű interakciókat és a makroszintű folyamatokat. legfőbb alapja a szemtől szembeni. Az első kategóriába tartoznak azok a szavak és arckifejezések. hogy kiszolgáltatottak az erőszaknak és a bűnözésnek. Az érintkezések esetében mindig sor kerül va­ lamilyen „nyitó lépésre". ami­ kor az emberek közvetlenül figyelnek egymás szavaira és cselekedeteire. munkatársakkal -.) hasonló vizsgálatok jól mutatják. hogy vajon látszott-e az élvezet az arcukon evés közben.rámutatva. FEJEZET nek a vizsgálaton. Egyértelmű.és nemi státusok­ ból erednek .5. A fókuszos interakcióban mindenki ugyanolyan mértékben kommunikál az arckifejezésével és a gesztusai­ val. az illető úgy viselkedhet. A második kategória pedig azokat a kulcsokat tar­ talmazza. Ezért lehet bi­ zonytalan és habozó először a szemek találkozá­ sa. hogy bizonyos jelentéseket sugalljunk. így például egy étteremtulajdonos udvarias mosolylyal hallgatja a vendégeit. mivel könynyen félreérthető. hogy nem az udvarias figyelmetlenség szabályai sze­ rint járunk el. a fekete nők. hogy az interakciós feszült­ ségek külső. hogy lerázzanak egy „gyanús" alakot. akik a szol­ gáltatóiparban dolgoznak. közvetlen interakció. A társadalmi interak­ ció gyakran magában foglal mind fókuszos. hogyan kell tempót váltaniuk. A futó beszélgetések. Persze a pincérnek és másoknak.például egy forgalmas utcán. ha például az „óvakodás művé­ szetét" elsajátítva megbirkóznak azzal a gondo­ lattal. mimikája és gesztusai révén. mind nem fókuszos elemeket. hogy csupán a mikrointerakciók vizsgálatával nem érthetjük meg egé­ szen a helyzetet. a szemi­ náriumi viták. boltosokkal stb.

Ez a benyomáskeltés művészete. de egymásnak esnek. oldal keretes részében ismertetem. színfalak mö­ götti területre. és a be­ nyomáskeltés (impression management) többfé­ le formájához folyamodnak. Egy fiatalember öltönyt-nyakkendőt vesz és az alkalomhoz illően viselkedik. A hátsó területen az emberek összeszedik a kellékeket és felkészülnek a formálisabb hely­ zetekben történő interakciókra. A szo­ ciológusok ezt nevezik főstátusnak (Hughes. A feleség és a férj a gyerekek előtt talán vigyáznak arra. amelyeket „ref­ lektorfényben" kontrollálniuk kellett. hogy ne törjön ki veszekedés. a „sportember" vagy a „munkavállaló". magatartásformáikat. Benyomáskeltés Goffman és a társas interakciók más kutatói is gyakran használnak a színházi életből vett fo­ galmakat. A hozzáren­ delt státus az. A szerepek társadalmilag meghatározott elvárások. amint a gye­ rekek elalszanak. a benyomáskeltés rend­ szerint egyike a tudatos figyelem nélküli cseleke­ deteinknek. hogy a faj és a nem mennyire meghatározzák társadalmi inter­ akcióinkat. akkor lazíthatnak és szabadjára engedhetik azokat az érzéseiket. Ha az emberek biztosak abban.. Épp az imént írtam.] egyszerű. így például ugyanannak a pártnak két kiemelkedő politikusa a tévékamerák előtt gondosan eljátssza. pél- dául faj. megőrizve a béke és nyuga­ lom látszatát. Goffman úgy szemléli a társadalmi életet. Az emberek érzékenyek arra. hogy társadalmi státusunk erősen meghatározza. . amikor egy üzleti megbeszélésen vesz részt. Becker 1963). a „nő" és a „kamasz". Bár szeretnénk azt hinni. és a társadalom (főként a szülei) szerepelvárásai is mások. amelyekben az emberek formális vagy stilizált szerepeket játszanak. a tanári szerep pedig a diákokkal szem­ beni viselkedés meghatározott formáiból áll. A homlokzati területen való szereplés hát­ terében gyakran csapatmunka folyik. így például a tanár meghatározott pozíciót tölt be. ezek „színpadi alakítá­ sok". amelyet biológiai tényezők. E. Bár ezt néha előre eltervezzük.vagy in­ kább sok színpadon. Homlokzati és hátsó területek Goffman szerint a társadalmi élet nagy részét fel lehet osztani homlokzati és hátsó. amelyeknek egy bizonyos státusban vagy társa­ dalmi pozícióban lévő személy igyekszik megfe­ lelni. A szociológusok sokszor megkülönböztetik a hozzárendelt és a szerzett státust is. Ilyen hozzárendelt státus a „fehér". amelyet Arlie Hochschild ír le ismert tanulmányában a légiutas-kísérők képzéséről.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET gük mosolyogni és udvariasnak lenni a vendég­ gel folytatott társadalmi interakció során. Olvasóm szer­ zett státusa lehet a „diplomás". hogy egy személynek egyszerre sok stá­ tusa lehet. Ez az „érzelmi munka" (emotional labour). Ez a társadalmi státus a társadalmi kon­ textustól függően más és más lehet. és a személy általános társadalmi pozícióját ezek határozzák meg. este pedig farmerbe-pólóba bújik és viccelődik. Hamarosan szó lesz arról is. o. Például ha olvasóm „hallgató". A szociológiában a státusoknak ezt a csoportját nevezik státuskészletnek. és ezzel együtt változnak a betöltendő szerepek is. hogy a „színfalak mögé" kerültek. „Gyerek"-státusa különbözik ettől. hogy szerzett státusaink a legfontosabbak. A leggyakoribb főstátusok a nemi és faji alapú státusok. amikor nyilvános illemhelyekben vizs­ gálta a hátsó régiókban zajló társadalmi inter­ akciókat. amikor a barátaival kikapcsolódásképpen elmegy egy foci­ meccsre. A szociológusok rá­ mutattak. (A 128. mintha a legtökéletesebb egység és barátság lenne közöt­ tük.. A hátsó terület a színház „kulisszáira" vagy a filmezés fel nem vett jeleneteire hasonlít. hogy egy érintkezés során a nem és a faj is az első jegyek közé tartoznak. holott szívből utálják egymást. / Hochschild tanulmányát az 1. hogy mások milyennek látják őket. 1945. amelyet az egyén a maga erejéből ér el. „Barátként" megint csak egészen más pozíciót foglal el a társadalmi rendben. amelyeket egy meghatározott időpontban játszunk.) A hátsó régiókban „profán beszédmó­ dot használnak. C. milyen szerepeket ját­ szunk.. amelyeket többre tartanak más státusoknál. akkor meghatározott státusa van és meghatározott viselkedést várnak tőle az egyetemen. A homlokzati területhez tartoz­ nak az olyan társas történések vagy érintkezések. amelyeket az emberek megfigyelnek egymáson (Omi-Winant 1994).). akiknek megmagya­ rázzák. hogy mások éppen a kívánt módon viszonyuljanak hozzájuk. hogyan alkal­ mazta Goffman dramaturgiai elemzését Spencer Cahill. folyton panaszkodnak [. A szerzett státus az. Ilyen például a társadalmi szerep. nem vagy életkor szerint nekünk „tulaj­ donítanak". mert alakításunk azoktól a szerepektől függ. nyílt szexuális megjegyzéseket tesznek. mint­ ha színészek játszanák egy színpadon . „Mi a szocioló­ gia?" című fejezetben ismertettem (38-39. Minden tár­ sadalomban akadnak státusok. a tár­ sadalom ezt másképp ítélheti meg. Nyil­ vánvaló. hogyan kell viselkedniük az utasokkal.

tiszteletre méltó személyként kezeli. de potenciálisan szimbolikus cse­ lekedetekkel kapcsolatban nincsenek tekintettel a másikra. és hogy a nemi szervek feltárása. 0 fontos kellékes a hamarosan következő közpon­ ti jelenetben. Ezeket a szakaszokat . A legfontosabb mégis az. másrészt tanú le­ het. és kollaboránsként a nem­ sokára lezajló eseményekben. játékosan agresszívek és »tréfálkozóak«. akinek mindjárt közelről és alaposan meg fogják szemlélni teste egy részét.megint színházi metaforával élve . betakarja egy lepedővel úgy. fejezetben ismertetem (216. hogy még akkor sem mennek el orvoshoz (akár nő. Szerepjáték intim vizsgálatok során A színházi eszközöket is alkalmazó benyomás­ keltés együttműködéses formájára példa az a vizsgálat. ha gya­ nítják. fütyörésznek. különböző testi megnyilvánulásokat produkálnak: krákognak. Hmmm. büfögnek. és elkezdő­ dik az első jelenet. rágógu­ mit rágnak. aki tudja. morognak és kiabálnak. Aztán odaveze­ ti a pácienst a vizsgálóasztalhoz. ha az nagyon izgul. A vizsgálat úgy folyik le. Néhány nőt annyira nyugtalanít ez a gondolat. ezt közli a pácienssel. nyelvjárásokat és nem szabványos be­ szédmódot használnak. Felveszi vele a szem­ kontaktust és udvariasan meghallgatja. „milyen dolgokat kell egy nőnek elviselnie". hogy csak az alteste maradjon fedetlenül. amelyet az alábbiakban részletezek.a lepedő elválasztja a nemi szervét testének többi részétől. hogy a nőgyógyászati érintkezés jel­ legzetes szakaszokból áll. Az ápolónő a jelenlétével egyrészt biztosítja. ha az orvost a helyzetével való visszaéléssel vádolnák. James Henslin és Mae Biggs az érintkezések egy különös. és egyszerre viselkedik bizalmas barátnőként. majszolnak. és még mielőtt az orvos visszajön. Az ápolónő nemcsak felügyeli a páciens vetkőzését. szellentenek" (Goffman 2000). ezenkívül a páciens olyan helyzetben fekszik. akár férfi). / Goffman sokat tett a társadalmi interakció vizsgálatáért. valódi. melyiket is vegyem fel ma? informális öltözéket viselnek. o. kényes fajtáját vizsgálták: megnézték. Ezzel elkezdődik a központi jelenet. bejön az ápolónő. A kutatás anyagát nőgyógyászati vizsgálatok so­ kaságából Mae Biggs ápolónő gyűjtötte. Elveszi tőle és összehajtogatja a ruháját. »hanyagul« ülnek és állnak. ahol a vendégnek ne venné el az étvágyát. illetve érintése rendszerint a szexuális kapcsolat része. elkezd gorombán kiabálni. mi folyik a konyhában. hogy . amikor kiszolgálja a vendégeket. A „prológusban" a nő belép a vá­ róba és felkészül rá. csekély jelentőségű. Henslin és Biggs az összegyűjtött adatokat megvizsgálva úgy találta. amikor egy nő elmegy a nőgyógyász­ hoz (Henslin-Biggs 1971. és kimegy.„jelenetek­ nek" nevezték.. FEJEZET tett (néha még ma is az). amelyek során a színészek által alakított szerepek az epizód kibontakozásával módosulnak. Amikor az orvos kimegy. Az orvos hivatalos és szak­ mai magatartásformát vesz fel.). mi történik.egy időre félretéve a külvilágban érvényesülő identitását . hogy az ápolónő segít személyből nem személyként észlelt személlyé (non-personj vál­ toztatni a pácienst. így például egy pincér maga lehet a megtestesült nyugalom és udvariasság. Ezzel véget ér az első jelenet. amely­ ben az ápolónő és az orvos egyaránt szerepel. Ha úgy dönt. de amint be­ lép a konyhába. hogy szükség van a vizsgálatra. A kutatás idején a nőgyógyászati vizsgálatokat többnyire férfi or­ vosok végezték. A stigmáról és a tönkretett iden­ titásról szóló írásait a 8. Megnyugtatja a pácienst. Alig­ hanem nagyon kevés olyan étterem van. ha látná. de nem az egész embert.5. mintha a pá­ ciens személyisége nem lenne jelen .eljátssza a páciens szerepét. ezért a vizsgálati helyzet mind­ két fél számára kétértelmű és kellemetlen lehe­ . magára ölti a „páciens"-szerepet. hanem egyúttal bizonyos dolgokat el is végez helyette. A nyugati férfiak és nők a szocializáció során megtanulják. hogy a nemi szervek a test legintimebb részei.. hogy az orvos és a páciens közötti interakció mentes le­ gyen a szexuális felhangoktól. hogy veszélyben az egészségük. Amikor behívják a vizsgáló­ ba. 1997).

és igyekszik meg se moccanni. INTERAKCIÓ IDŐBEN ÉS TÉRBEN Az érintkezések elemzésében és általában a társa­ dalmi élet megértésében alapvetően fontos. ideértve azt is. egy „zónát" . A személyes távolság (fél métertől egy és negyed méterig) a barátokkal vagy a viszonylag közeli ismerősökkel folytatott érintkezések nor­ mális távolsága. Az orvos visszajön és elmondja a vizsgálat eredményét. A férfiak a nőknél tradi­ cionálisan nagyobb szabadságot élveznek a tér­ használatban. és visszaváltozik azzá. mint a nem verbális kommuni­ káció más formáiban.mind a férfiak. • Ebben a fejezetben sok olyan kérdés szerepel. betegség és fogyatékosság" című fejezetben lesz szó. hogy túl van a vizsgálaton. akik nem feltétlenül tartoznak bizalmas barátaik vagy akár csak köze­ li ismerőseik közé. akik eljárnak dol­ gozni. Végül jön az „epilógus". vagy megérinti a nő derekát. hogyan formálja tes­ tünket a társadalom. amikor a páciens kilép a rendelőből. A nap során végzett cselekvéseink többnyire időbeli és térbeli „zónákra" oszlanak. hogy beléphetnek olyan nők személyes terébe. A személyes tér A személyes tér nagysága kultúránként különbö­ zik. Az odalátogató nyugatiakat rendszerint zavarba hozza a váratlan fizikai közelség. hogy a testé­ vel való iménti intim kapcsolat a legcsekélyebb mértékben sem változtatta meg a kettejük közti vi­ szonyt. ezután kész az utolsó jele­ netre. A Közel-Keleten az emberek általában közelebb áll­ nak egymáshoz. A fordí­ tott jelenséget azonban . Ezen a zónán belül csak olyan kapcsolatok működnek. az ember igyekszik visszaverni a támadást. hogy taná­ csos odébb állnia. mint ami Nyugaton illendőnek számít.szokásos zónája.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET hogy ne láthassa magát a vizsgálatot. A társasági távolság (egy és negyed métertől négy méterig) a formális interakciók . azt is a páciens tudtára adva ezzel. aki volt.például az in­ terjúk . Az orvos távozása után kialakulhat közöttük egy rövid beszélgetés. Ugyanolyan hivatalosan ud­ varias modorban beszél. ame­ lyekben megengedett a rendszeres testi érintke­ zés. amelyben élünk.szemé­ lyes terét mások kéretlen érintéseitől vagy köze­ ledési kísérleteitől. A páciens együttműködik vele saját ideiglenes „személytelenítésében": nem kezdeményez be­ szélgetést. mint a szülők és gyerekek vagy a szerelmesek között. de csak szigorú korlátok között. hogyan oszlanak meg a cselekvések térben és időben. A nyugati kultúrában az emberek többnyire legalább egy méterre állnak egymástól a fókuszos interakció során. A páciens felöltözik és rendbe szedi magát. Bizonyos mértékű bizalmasság megengedett. E. Heti idejük szintén zónákra oszlik: valószí- . amely a nézőközönség előtti szereplésre jellemző.amikor egy nő lép egy férfi személyes terébe . Amikor egymás mellett állnak. 1996). amely legfeljebb fél méter lehet. hogy áttekintsük. segít a páciensnek újra „felöltem" a személyiségét. a távolság ennél kisebb lehet. Olyan esetekben. amelyben a páciens kifejezi megkönnyebbülését. Egy szú­ rós pillantás azt jelezheti a másiknak. aki séta közben karon vezet egy nőt.gyakran kacérkodásnak vagy szexuális közeledésnek tekintik. például az olvasó egy zsúfolt könyvtári asz­ talnál könyvekkel jelölheti ki a személyes terét (Hall. Az utolsó jelenet előtt az ápolónő ismét a kel­ lékes szerepét játssza. nagyon kevés társadalmi kontaktusra jellemző. A mindennapi interakcióban az intim és a sze­ mélyes távolság zónái a „legkényesebbek". Hall.a munkahelyükön tölte­ nek. ezzel figyelmességé­ nek. T. újból „egész" és felelős személyként kezelve a pácienst. mind a nők . Ha ezeket a tereket mások kívülről „megszállják". a személyes tér négy zónáját különbözteti meg. és nem látja pácien­ se arcát . A páciens és az orvos tehát együttműködnek az interakció és az egymásról kialakuló benyomá­ suk irányítása érdekében. ami­ kor az ajtóban előre engedi. A szo­ ciológia és a test kapcsolatáról a 8.bizonyos. udvariasságának adhatja tanújelét. különben az illető könyékkel fogja távolabb tessékelni a betolakodót. Sok nyu­ gati országban a szexuális zaklatásra vonatkozó új törvények és előírások hivatottak védeni az emberek . 1973. Az orvos . jó­ részt ugyanúgy. Itt a nemi kérdések is szerepet játszanak. aki behatóan vizsgálta a nem verbális kommunikációt. „Egészség. Minden interakció szituáció­ hoz kötött: egy bizonyos helyen történik és bizo­ nyos ideig tart.. valamiféle fizikai határvonalat is meghatározhat­ nak. A negyedik zóna a nyil­ vános távolság (négy méternél nagyobb). kifejezetten orvosi kérdések­ től eltekintve egyáltalán nem törődik a beteggel. amikor az emberek kényszerűségből a kívánatosnál közelebb kerülnek egymáshoz. A bizalmas távolság. Edward T. A férfi. még ha nem is ugyanabban az érintkezésben vesznek részt. amely azzal kapcsolatos.aki egy alacsony széken ül. így például azok az emberek. mint az első jelenetben.mondjuk a reggel kilenctől délután ötig terjedőt .

Megegyezhetnek titkos jelekben. akkor elejét veheti. KÉRDÉSEK 1. és ez többé ne történjen meg. Mehetünk? A: Égek. dehogy! Szerintem nem is hallotta. egyetemek. bárok és éttermek illemhelyein (mosdóiban) vizs­ gálta a társadalmi interakciót. A következő. ha még itt van? B: Nem kerülgetheted örökké. egészen más napirend szerint. a csapat kifejezési szempontból alkal­ nűleg a hétköznapokon dolgoznak.. ki vagy. A következőkben megnézzük.kapcsolódnak egy tag vagy az egész csoport kedélyéhez. hanem „ B " okítja is „A"-t. három fiatal nő között zajló beszélgetés­ ben „ B " és „ C " úgy próbálnak lelket önteni „A"ba. El­ mondja neki. a hétvégét pe­ dig otthon töltik. hogy amit Goffman (2000) egész „szerepjátszó csapatnak" (perfor­ mance team) nevez. Ráadásul néha a mosdó-háttérben zajló meg­ beszélések .. A csapat nemcsak a kollektív alakítás kudarca miatt vonul vissza a mosdóba. három fiatal nő közötti beszélgetést egy egyetemi mosdóban rögzítettük. mint a rongy. Például I a fenti. Cahill megfigyelte. hogy keresztülhúzzák a számításait. A nap időzónái közötti mozgás gyakran térbeli mozgással jár együtt: na­ ponta busszal kell a város egyik részéből a másik­ matlan. hogy megelőző intézkedéseket tegyenek. hogy összeszedje magát. hogy „újra a színpadon a helye". csak az okozhatott ilyen tehetetlen zavart. hogy egy rakás balek­ kal volt dolga. és te annyira bele­ merültél a dumálásba. és milyen reakciók várhatók. Mi lesz.legalábbis részben . A: Ezt nem hiszem el! Hogy én mekkora segg­ fej vagyok! B: Ne izgulj már emiatt! Most már legalább tudja. C: Á. annak tagjai gyakran ilyen illemhelyekre vonulnak vissza. hogy a szerep­ játszó csapatok a kulisszák mögött szedik össze magukat és beszélik meg a kollektív alakítás szín­ padi megvalósításával kapcsolatos problémákat: „A csapat végigpróbálhatja a szerepjátékot.5. Goffman (2000) figyelte meg.akkor még nem láttuk. Forrás: Cahill et al. mint a hétköznapokat. hogy közönség jelenléte nélkül szűrje ki a sértő kife­ jezéseket.. egy-egy tagja hogyan közeledhet párnak kiszemelt cél­ pontjához. B: . hogy mindenki hallja. ahogyan a csoport arról beszél. hogy ha jobban figyelt volna a töb­ bi csoporttag útmutató jeleire. Példánk is mutatja. ha­ nem időt is nyer. hogyan alkalmazza Cahill Goffman homlokzati és hátsó régiók fogalmát vizsgála­ ta során. . de ciki volt! El se hiszem. mi­ lyen módszerekkel lehet próbálkozni. A bárok mosdójában például néha hall­ hattuk. A regionalizáció fogalma révén megérthetjük. 1985. hogy eljussunk a munkahelyünk­ re. sőt célja eléréséhez megszerezheti a támogatásukat. gyengébb tagjait itt lehet betanítani vagy kivenni a játékból. Milyen „kulisszák mögötti" területekkel talál­ kozik rendszeresen a saját életében? ba utaznunk. Miért hasznos Goffman dramaturgiai modellje a nyilvános mosdóban zajló társadalmi inter­ akciók elemzésében? 2. (mindannyian nevetnek) B: Biztos azt hiszi a srác. hogy elrejtsék a félresikerült kollektív alakítás miatti zavarodott­ ságukat. Bár a be­ szélgetéshez vezető kínos eseményt nem láthat­ tuk. hogy az efféle védekező stra­ tégiákkal az egyén vagy a szerepjátszó csapat nemcsak a pillanatnyi kizökkenést palástolja. elpróbálhatják a tervezett előadást és megoszthatják egymással a legfontosabb tudni­ valókat.. A: Húúú. A: Talán nem kellett volna akkorát sikítanom. hogy. hogy meg­ történt. hogyan vehet részt a közös alakításban. az udvarias figyel­ metlenség és a személyes tér fogalma a bárok és éttermek mosdóiban zajló társadalmi inter­ akció vizsgálatát? 3. mielőtt ismét kilép a közönség elé. Ezért a társadalmi interakciók kontextusának elemzésekor gyakran hasznos megvizsgálni az emberek időbeli-térbeli mozgását. Ha az egyén megosztja a cso­ port többi tagjával az efféle stratégiai információ­ kat.. Segítheti a szerepjátszás. akkor elkerülhette volna ezt a zavarba ejtő eseményt. hogy egyrészt kisebbítik korábbi tettei kínos következményeit. hogyan közeledtek a tagokhoz.. FEJEZET Példa a szociológiai képzelőerő bevetésére: a „kulisszák mögötti" viselkedés vizsgálata nyilvános illemhelyeken A Spencer Cahill amerikai szociológus vezette kutatócsoport bevásárlóközpontok. hanem azért is. másrészt győzködik." A fent leírt beszélgetésben például „ B " és „ C " nemcsak igyekeznek enyhíteni „A" korábbi tettei­ nek kínos következményeit.

1982) ezt egy modern. és meghatá­ rozták a nap kezdetének egyetemes viszonyítási pontját. Kronometrikus idő A modern társadalmakban tevékenységeink zó­ nákra oszlását erőteljesen befolyásolja az órával mérhető.minél több emberről és erőforrásról van szó. amíg a levél földön-vízen eljutott a címzetthez. folyosókra és (ha többemeletes) szin­ tekre osztható. A ház bizonyos helyiségei hátsó régióknak minősülnek. Az óra és a tevé­ kenységek pontos időzítése . Ehhez elegendő néhány perccel a nyitás előtt benézni egy étterembe. egyetemesnek látszanak.a nap huszonnégy órájának meg­ felelően . mennyire szorosan kö­ tődnek a társadalmi élet különböző formái ahhoz. hogy bekapcsolhat­ juk a tévét és megnézhetjük a híradót. a há­ lószobában pedig éjszaka. helyreállítsák és átrendezzék az állandó dísz­ leteket. ráadásul még a nap­ pali és éjszakai műszakot is váltogatják.] egy olyan terület. Úgy ötven évvel ezelőttig a térbeli kommunikációhoz jelentős idő kellett. és a kórházi személyzet.huszonnégy időzónára. valamint az anyagi erő­ források összehangolása igencsak bonyolult fel­ adat. Amerikai középosztálybeli környé­ keken továbbá a gyermekek játszótere és a ház közötti választóvonalat az anyák kulisszaként határozhatják meg. századi kolostorok voltak az első olyan szervezetek. hogy nehéz el­ képzelni. amely rendszerint a konyhára és a hálószobákra kor­ látozódik. Ekkor osztották fel a Földet . A társadalmi élet és a tér-idő rend átalakulása Az internet is arra példa. A mindennapi élet kulturális és történelmi szemlélete A társas interakciók egyes mechanizmusai. amelyik ne ezt tenné . Az idő mérése ma az egész világon egységes. Az egységes világidőt csak 1884-ben vezették be egy washing­ toni nemzetközi konferencián.. milyen volna az élet e lehetőségek híján. ame­ lyeket Goffman. hogy bárkivel érintkezzünk. így például az ápolónők meghatározott idő után új kórtermeket kapnak. akiket sosem láttunk. Vegyük egy családi ház példáját! Egy modern ház szobákra. annál pontosabban kell összehangolni a tevékenységeket. hanem különböző idő­ zónákhoz is köthetők. Ezek a terek nemcsak fizikailag különülnek el egymástól. Garfinkel és mások elemeztek. megfordulnak a kór­ ház különböző osztályain. az orvosokat. Persze az emberek ma is írnak levelet. Eletünk szinte elképzelhetetlen volna nélküle. bonyolult nemzetközi közlekedési és kommuni­ kációs rendszereknek a működését. akik a világ bármely szegle­ tében élhetnek. hogy kijavítsák. Ma gyakorla­ tilag nincs olyan csoport vagy szervezet. A különböző „régiók­ ban" zajló interakciókat tér. A nővé­ reket. boltba vagy otthonba. De amit Goffman ír az . minden szerepjátszás előtt és után természete­ sen gyakran hátsó területként funkcionál. az „előadások"-ra más helyiségekben kerül sor. va­ lamint a munkájukhoz szükséges erőforrásokat időben és térben integrálni kell. Időészlelésünket is átalakítja.nélkül nem létezhetnének iparosodott társadalmak (Mumford 1973). vagy hogy a szerepjátszók próbáljanak.. Annyira megszoktuk. klumpában és minimálisan kikészítve tolják a babakocsikat [. Eviatar Zerubavel (1979. hogy elrejtse az öltözködésükben és civilizáltságukban mu­ tatkozó slamposságot: valamennyi szobára ki­ terjesztik azt az informális viselkedést. hogy mennyire tudjuk tágítani tér. Időnként az egész ház hátsó régióvá változhat. ami lehe­ tővé teszi a napjainkban már nélkülözhetetlen.. amelyet az adott gyakor­ lat szabályszerű előadása számára teljes mér­ tékben homlokzati területként hoztak létre. elektronikus levelet küldhetünk egy másik országban élő barátunknak. Ha levelet küldtünk külföldre. Az internet és más új technológiai formák lehetővé tették. de vilá­ gunkban mindennapossá vált az azonnali kom­ munikáció. nagy kórház időbeli struktúrá­ jának elemzésén keresztül mutatta be. mert az elektro­ nikus szupersztrádán zajló kommunikáció szin­ te azonnali. hogy olyan emberekkel érintkezzünk.és időbeli határok is elválasztják egymástól.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET hogyan tagolódik időben-térben a társadalmi élet. beletelt némi időbe.vagyis egyúttal tér­ beli koordinálása .és időbeli le­ hetőségeinket. vagy tele­ fonálhatunk. A nappaliban és a kony­ hában többnyire napközben tartózkodunk. Egy kór­ háznak napi huszonnégy órában kell működnie.. akikkel so­ sem találkoztunk. mert ilyenkor nyílik arra lehetőség. kronometrikus idő. Ezt megint Goffman (2000) ecseteli a legszebben: [. farmerben. A 14.] vasárnap délelőtt egy egész család arra használhatja a házat övező falat. minden egyes dolgozót. amelyek megpróbálták pontosan be­ osztani lakóik napi és heti teendőit. Ez a technológiai változás „át­ rendezi" a teret: a székünkből sem kell kimoz­ dulnunk ahhoz.

. Az élénk nemzetközi turizmus persze növeli a különböző országok népei közötti közvetlen inter­ akciók számát is. 1982 és 2002 között a tengerentúlról Nagy-Britanniába érkezők szá­ ma kétszeresére. mint a hamburger sült krumplival vagy a bőséges reggeli. hogyan kellene zajla­ nia a társadalmi interakciónak és a fizikai környe­ zettel való érintkezésnek. a 210-211. oldalon lesz szó). 2001) szerint sok ilyen interakciót a kíváncsi „turistatekintet" (tourist gaze) formál: az utazónak az az elvárása. mint az orvosi tekintet. „ fJ^H mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm\ I n lm Külföldön az angolok keresik az olyan otthonira emlékeztető élvezeteket. aki egy másik országból származik? Vagy böngészett már olyan honlapokat. alkalmazását tekintve szisztematikus. amelyek arra vonatkoznak. amelyek távoli országok­ ban készültek? Utazott-e valaha a világ másik részére? Ha e kérdések bármelyikére igennel vá­ laszol. Mi jellemzi azokat a társadalmi interakciókat. hogy a glo­ balizáció nagymértékben bővítette a nemzetközi utazás lehetőségeit. Szerinte „a globalizá­ ció azt jelenti. . csak ebben az esetben az „egzoti­ kus" élmények keresése hajtja. távolságtartó. milyen hatást gyakorol a globalizáció a társadalmi interakcióra. Az ide látoga­ tók évente majdnem 12 milliárd fontot nyomnak a brit gazdaságba. az általuk itt költött pénzösszeg pedig háromszorosára növekedett. hogy a helyi társadalmi interakciók földrajzilag szélesebb körben éreztetik hatásu­ kat" (Tilly 1995). A britek is minden eddiginél többen utaznak a világ különböző tájaira (Office of National Statistics 2004b). FEJEZET Globalizácíó a mindennapi életb Beszélgetett már szemtől szembe valakivel. i. A történeti szociológiával foglalkozó Charles Tilly épp e változásokra alapozza a glo­ balizáció meghatározását. mert fokozta az érdeklődést más országok iránt és megkönnyítette a turisták mzetközi idegenforgalor országok közötti mozgását. John Urry (1990. Urry a turistatekintetet Foucault I orvosi tekintet fogalmához hasonlítja (erről a 8. SI * Ám ni p i w n Hím•inin . akkor már tapasztalhatta. Az efféle tapaszta­ latok ellentétesek mindennapi várakozásainkkal. hogy külföldi útja során „egzotikus" tapasztala­ tokat szerezhet. ez a viszonylag új jelenség meg­ változtatta a különböző nemzetekhez tarto­ zók közötti interakciók gyakoriságát és jellegét egyaránt. akik megfigyelték. Más szóval: a globalizáció révén interakcióink egyre nagyobb része hat .közvetle­ nül vagy közvetve .5. mert szerinte a turistatekintet éppúgy hivatásos szak­ értők által társadalmilag szervezett. amelyek a különböző nemzetek tagjai között zaj­ lanak? E kérdéskör vizsgálatához fontos adalékok­ kal szolgáltak az idegenforgalom szociológiájával foglalkozó kutatók. [ fejezetben. A globalizáció.más országok lakóira.

aki épp azért megy oda. A lkungok harminc-negyven fős csoportok­ ban élnek. Más helybéliek azonban neheztelhetnek a pénzükért cserébe valamit elváró turistákra. Egy átlagos nap nagy részét az ilyen célú vándorlás tölti ki. az elsősorban olyan társadalmakra érvé­ nyes. a Kalahári sivatagban élő !kungokat (a szó ele­ ji felkiáltójel csettintő hangot jelöl). a munkájukról és a kikapcsolódási szokásaikról . Senki nem próbál­ ta Goffmannak a mindennapi életről tett megál­ lapításai szerint tanulmányozni a lkungokat. aludni. A közlekedés szabá­ lyai annyira bevésődnek. Van azonban az évnek egy olyan része. például az ételeikről. de az emberek számára udvarias figyelmetlenségről és másfajta interak­ ciókról. amelyek nem érintkeznek idege­ nekkel. magában a közösségben szinte egyáltalán nincs lehetőség a félrevonulásra. A globalizáció terjeszkedésével erősödik a turizmus. hogy hozzájussanak. hogy ne csak az Em­ pire State Buildinget és az Eiffel-tornyot. mert tudni szeretné. hogy e megállapítások egy része csak korlátozottan érvényes a lkungok tár­ sadalmi életére. Az idegenforgalomból élő helybéliek becsülhetik a tengeren túlról érkezőket. A turistatekintet lényege. de nem nehéz belátni. és gyakorlatilag minden tevékenység látható kívülről. Mielőtt az utóbbi években gyakoribbá nem váltak az idegenekkel való talál­ kozásaik. hogy ismerős környezetben ismerős ételeket ehetnek. ezért nagy területeket kell bejárniuk. amelyekben az idegenekkel való kapcsolat mindennapos. Az élelem ritka ezen a környéken. Míg a lkungok . nyi­ tott sátrakban alszanak. vajon ezek az interakciók barátságosak-e vagy inkább kibékíthetetlen ellentétekkel jellémezhetők. ezek előkészítése és lebonyolítása ugyanis na­ gyon sok időt vesz igénybe. hogy az amerikaiak az út jobb olda­ lán autóznak. hanem ezt is láthassuk. hogy jobban megértsenek más kultúrákat. hogy negatív ítéleteket alkossanak azokról.gyakran a nap nagy részében egyedül vannak. Képzelje el. és késő este térnek vissza a táborba enni. mint a szülővárosa! A turisták többsége azonban nem akar túl eg­ zotikus tapasztalatokat szerezni. akit ne ismernének vi­ szonylag közelről. I I I I I I 1 I I 1 I I I I I I I I I I I I I I I nyi területet is átfésülnek egy nap alatt. hogy angolos-íres kocsmákba és vendég­ lőkbe is be ne térjenek. mert gazdasági hasznot hoznak a helységeknek. milyen csalódott vol­ na. De turistaként kedvünket is leljük ebben az idegenségben. akik miatt a népszerű úti célokat gyakran a kelléténél jobban fejlesztik. A turistatekintet feszültségeket kelthet a turistákés a „helybéliek" közötti közvetlen interakciókban. ezért a szociológusoknak nagyon kell figyelniük arra. tradicionális társadalmakkal. hogy az éppen olyan. más néven busmanokat (Lee 1968.különösen a férfiak . amikor a napi tevékenysé­ gek rutinja megváltozik: a téli esős évszak. miközben a hasonló viselkedésen a brit vezetők megütköznének. Bizonyos érte­ lemben épp azért fizettünk. A lkungok mindennapi élete ilyenkor mindenféle rituálék és ünnepségek körül forog. hogy egyszerre vágyunk az egzotikusra és az ismerősre. ezért a McDonald's „negyed­ fontos sajtos" hamburgerét „sajtos royale"-nak hívják. akik különböznek tőlük. nem is volt szavuk az „idegen" leírásá­ ra. vagy azért. a vízlelőhelyek közelében kialakított ideiglenes településeken. még mindig felismerhetők társadalmi életük tradicio­ nális mintái. Néha az efféle kitérők kí­ váncsiságból fakadnak. hogy igaz-e a Quentin Tarantino Ponyvaregény című filmjében elhangzó megállapítás: a franciák metrikus mértékegysé­ geket használnak.ezt kétféleképpen tehetik: vagy azért. Például a lkungoknak nem sok . már-már egzotikusnak hat.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET 131 M M M a n H M M M n n M M M a a H a M M H N M n a M M M M H I Az Egyesült Államokba utazó britek például de­ rülnek azon. A turisták faggathatják a helybélieket mindennapi életük különböző résziéteiről.fiatalok legnép­ szerűbb gyülekezőhelyei közé tartoznak a McDo­ nald's gyorséttermek. Bár külső hatások miatt már változófélben van az életmódjuk. ha e szabályok felrúgását tapasztaljuk. de sok­ szor az egész csoport felkerekedik élelmet keres­ ni. hogy tucatnyinál több ember gyűlik össze? A modern és a tradicionális társadalmakban megfigyelhető társadalmi interakciók éles kü­ lönbségei jól láthatók. Mi a helyzet a kicsi. milyen domináns minták alakulnak ki a turisták és a helybéliek közötti interakciókban. A fér­ fiak a nap nagy részét gyakran egyedül vagy ket­ tes-hármas csoportokban töltik. hogy meg tudják határozni (többek között) azt is. ha egy másik országba érkezve rádöbbenne. amelyek ellentétesek egymással. Van. A legtöbb lkung-csoport tagjai sohasem talál­ koznak olyan emberrel. és élelmet is sokkal könnyebb találni. amelyekbe ellátogatnak. Például a Párizs­ ba látogató-főként az amerikai . A közösség tagjai néha száz négyzetmérföld- gyakran megnyugtató. A családok szinte átlátszó. hogy idegenül. 1969). és ritkán vagy sohasem fordul elő. Az asszonyok és gyerekek gyakran a táborban maradnak. ami­ kor bőven van víz. ha például vesszük a ma technikai értelemben legkevésbé fejlett társa­ dalmak egyikét: a Botswanában és Namíbiában. furcsá­ nak. A külföldre utazó britek nem bírják meg­ állni.

egyének és csoportok társadalmi interakciója révén kelet­ kezik. ahogyan a modern vá­ rosokban zajlik az interakció. Ezek az elméletek ugyan különbözőképpen értel­ mezik a társadalmi jelenségeket. akkor a rendőrök gyakrabban tulajdonították a kihágáso­ kat a megfelelő szerepmodell hiányának. a szülők felügyeletére bízták. Aaron Cicourel munkája (1968) a fiatalkori bű­ nözés területén végzett társadalmi konstrukciós kutatásokra példa. vagy nincs megfelelő szerepmodelljük. mégis van ben­ nük egy közös feltevés: a társadalmi valóság attól függetlenül létezik. amelyek során ezt a va­ lóságot megformáljuk. Ezért az irányzat követői azt mondják. Hangsú­ lyozzák. hogy szobafalakkal. A nagyvárosi élet során elkerülhetetlenül. Ha a társadalmi valóságot „magyarázni" próbáljuk. hogy a fiatalkorú bűnözőkkel szemben alkalmazott rendőrségi el­ járások azokra a köznapi feltételezésekre épül­ nek. A lkungok társadalmi interakcióinak formája nagyon különbözik attól. Ezért azokat a folyamatokat kell elemezni.az orvos­ tudománytól és az orvosi kezeléstől a nemek közötti kapcsolatokon át az érzelmekig főként társadalmi problémákkal. Ezzel szemben Cicourel a kihágással gyanú­ sított fiatalok letartóztatásának és osztályozásá­ nak folyamatait figyelte meg. az egyazon kultúrában élők körében is eltérhetnek. ami számukra „valóságosnak" látszik. hogyan ismerik meg és egyszersmind teremtik meg azt. illet­ ve tárgyiasítjuk (magától értetődőnek tekintjük) azokat a folyamatokat. A szociológusok többsége a fiatalkori bűnözés arányaira és eseteire vonatko­ zó adatokat adottnak (vagyis valóságosnak) te­ kinti. munkásságáról a 21. Bár az irányzathoz tar­ tozók sokféle témában vizsgálódtak . pá­ rosok és városi terek" című fejezetben lesz szó (692. mert a rendőrök és a szülők is úgy vélték. amelyek az ada­ tokban megfigyelt mintákat magyarázzák. hogy gyakrabban süssék hivatalosan a „fiatalkorú bű­ nöző" bélyeget az alacsonyabb osztálybeli család­ ból származókra. sőt. Felfedezte. nem vizsgálhatják csupán azt a képet. / A posztmodernizmusról bővebben lásd a 4.). amelyet ők maguk alkottak a társadalmi valóságról. hogy az emberek beszélnek róla vagy élnek benne. hogy homlokzati és hátsó területeket alakítsanak ki. Tevékenységüktől tá­ vol áll az. FEJEZET lehetőségük van arra. Ezt a feltevést megkér­ dőjelezi a szociológiai gondolkodás egy jelentős irányzata. mint a kétszülős otthonokból származók. többek közt a bűnözés „problémájával" foglalkoztak. ame­ lyek révén az egyének azt kezdik valóságosnak tekinteni. Peter Berger és Thomas Luckmann 1966-ban megjelent klasszikus. Tehát a rendőrségi gyakorlat arra szolgál. Georg Simmel írt nagy­ hatású összefoglalót. ezért a szociológusok erre a megfi­ gyelt összefüggésre dolgoznak ki magyarázatokat . hogy így a fiatalok kellőképpen megfegyelmezhetők. hogy a társadalmi valóság e „nyilvánva­ ló" tényei a különböző kultúrákban élők.. / A városok társadalmi interakcióiról a szocio­ lógia egyik alapítója. mint a felsőbb osztálybeliekre Szociológiai vita a valóság társadalmi felépítéséről A szociológián belül többféle elméleti keretet al­ kalmaznak a társadalmi valóság magyarázatában. hogyan keletkeznek a fiatalkori bűnözésre vonatkozó „hivatalos" adatok. tenek gondolkodás nélkül valóságosnak. hogy a szociológusoknak ezeket a folyamatokat kell leírniuk és elemezniük. A valóság társadalmi fel­ építése című könyvükben (1998) a „közfelfogást" vizsgálják: vagyis azt. Például amikor alacsonyabb osztályból szárma­ zó fiatalkorú elkövetőket tartóztattak le. ezért őrizetben tartották a fiatalokat. Az irányzat követői úgy vélik. akkor nem vesszük figyelembe.. hogy „milyenek valójában" a fiatalkorú bű­ nözők. szinte állandóan idege­ nekkel érintkezünk. ami a modern társadalmakra jellemző. „A szociológiai elméletalkotás" című fejezetet (103-105. az maga is konstruált. A társadalmi konstruktivisták Berger és Luck­ mann elképzeléseit felhasználva vizsgálják a társadalmi jelenségeket és igyekeznek feltárni. vagyis azt. A felsőbb osztály­ beli otthonokból származó elkövetőket viszont inkább elengedték. a társadalmi konstrukcionizmus. hogy a csonka családból származó fiatalok álta­ lában nagyobb arányban követnek el normasértő cselekményeket. hogy amit az egyének és a társadalom valóságként észlelnek és értelmeznek. és olyan elméleteket alkot.5. ami valóságos. hogy az emberek mit tekin­ . o.talán az egyszülős otthonokból származó gye­ rekekre kevésbé ügyelnek. o. vá­ rosövezetekkel „elhatárolják" a különböző társas eseményeket és érintkezéseket. különféle épületekkel. Pél­ dául a letartóztatásokra és bírósági tárgyalásokra vonatkozó adatok első ránézésre azt mutatják. A társa­ dalmi konstrukcionizmust máig a posztmodern szociológiai gondolkodás egyik irányadó megkö­ zelítésének tekintik.).

oldalon).).1 3 2 . és milyen választ adhatna.bizalmi rendszer az a virtuális közösség. a test rezdüléseiben. hogy kezdetben minden ilyen fiatallal egyformán bánnak. akik talán tőlünk több ezer mérföldre élnek. Elménk termékének véljük.. minden színlelés és el­ idegenedés. az online közösségek és a csevegőszo­ bák az iparosodott országokban sokak számára a mindennapi élet részét képezik. hogy milyen jellegűek ezek az interak­ ciók. amelyekben azt vizsgálták. Most.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET . így csökkenthe­ tő a hálózati kommunikáció kockázata. közvetett kommunikáció számos olyan problémát vet fel. hogy az elektronikus levelezés és üze­ netváltás. Ez a megbélyegzés hozza létre azokat az adatokat. hogy az interakció révén a valóságról alkotott köznapi elképzelések megteremtik érvényességük önálló. például a kapitalizmus vagy a patriarchátus hozzák létre.. hogy a szélesebb körben ható társadalmi erők igencsak befolyásol­ ják a megfigyelhető társadalmi következménye­ ket.1 3 6 . másokat viszont konstruáltnak tekintenek. milyen fiatalokat bé­ lyegeztek bűnözőnek. A társadalmi konstrukciós irányzatnak is meg­ vannak a bírálói. mire gondolhatott. hogy az elektronikus leveleken és az interneten át folytatott. „Bűnözés és deviancia" című fejezetben bőveb­ ben is szó lesz. hogy a hálózati (online) kommunikációnak ere- . hogy van mód jó vagy rossz reputációt kiala­ kítani. Továbbá az internet lelkes hívei azzal érvelnek. Az egyik legismertebb . mert nem hajlandó elfogadni. amit a lkungokról meg­ állapítottunk ( 1 3 1 . Steve Woolgar és Dorothy Pawluch szociológusok azt mondják. a disznólkodás. Az új technológia védelmezői mégis azt mond­ ják. kérdésként merül fel. a manipuláció. mi lehetett az üzenet­ küldő szándéka. gyakran megállapították. tehát a bűnösnek bélyegzett fiatalok és az ettől megmenekülő fiatalok közötti különbség a „bűnös" címke kialakításából fakadhat. Társadalmi interakció a kibertérben Szöges ellentétben azzal. de magukat a vélekedéseket létező társa­ dalmi tényezők.de csak közvetett kapcsolat­ ba -. a modern társadal­ makban állandóan olyanokkal folytatunk inter­ akciót. [. de eltűnik a test. Majdnem minden hét­ köznapi ügyködésünk.] Az interneten jelen van az elme. hogy a társadalmi valóság objektíven létezik. de épp ezáltal egyes vonásokat objektívnek. ha a fiatalok hasonló vétségeket követtek el. A befogadó kevés jelből követ­ keztethet a másik személyiségére és hangula­ tára. hogy a címkézési folyamat szub­ jektív (Woolgar-Pawluch 1985). hanem azokat a folyamatokat igyekeznek doku­ mentálni és elemezni. Például a társadal­ mi konstruktivisták azokban az elemzésekben.ezt fogom kifejteni a kö­ vetkező fejezetekben is. „objektív" bi­ zonyítékát. és milyen új bonyodalmakat okozhatnak? A kétkedők azt mondják. / A bűnözési „probléma" konstruálásáról a 19. akiket talán sosem láthatunk. amikor a kezdeti viselkedést objektívnek mutatja.még akkor is. ugyan­ akkor azt állítja.és legtöbbet emlegetett . hogy maga a társadalmi valóság. A bírá­ lók szerint az irányzat nem következetes.. o. Az irányzat követői nem azt feltételezik. a hang­ lejtésben. hogy a számítógépre épülő kommunikációs technológia túl korlátozott. A bizalom szinte teljesen el­ párolgott. amelyek azután alátámasztják a köz­ vélekedésbe foglalt összefüggést. így lehető­ vé válik a csalás. akikkel sosem találkozhatunk . Más szociológusok azért bírálták az irányzatot. Kockázatos ügy ez (Locke 2000)." Főként e né­ zet támogatói állítják. amely az eBay aukciós oldalain működik (lásd a keretes részt a 1 3 5 . Cicourel tanulmánya rámutat. amelyek során a társadal­ mi valóságot az emberek megformálják. például hogy a szegény családból származó fiatalok gyakrabban keveredhetnek normaszegő cselekményekbe. pedig testekben valósul meg: az arcjátékban. az igazi silány pótléka. a kibertér­ ben elvész a valóságos. kezünk gesztu­ saiban. nem akadályozhatja meg. Ahogyan Katz és szerzőtársai (2001) írják: „A gépelésben elvész az emberi. Például egyes bírálók szerint a valóság ugyan lehet a köznapi vélekedések konstruált megörö­ kítése. amely gyökeresen különbözik a legtöbb más szociológiai szemlélet­ módtól. Végső soron a társadalmi konstrukciós irány­ zat olyan elméleti megközelítést kínál a társa­ dalmi valóság megértéséhez.: A gond az emberi kommunikáció természeté­ ből fakad. például a bevásárlás vagy a banki ügyletek során olyan emberekkel kerü­ lünk kapcsolatba . a bizalmat megteremteni. hogy a felhasználók hamis identitás mögé rejtőzzenek (lásd az erre vonatko­ zó keretes részt a következő oldalon). a játszadozás a másik érzelmeivel stb. amely nem jelent meg a szemtől szembeni inter­ akcióban. és csak találgathat. majd a kapott konstrukció hivatott igazolni. hogy az irányzat követői igyekeznek rámutatni a társadalmi való­ ság szubjektív megteremtésére.

Joant nagyon sokan megkedvelték. Aztán mentora. Melyek a hálózati interakció előnyei és hátrá­ nyai a szemtől szembeni találkozókkal össze­ hasonlítva? dendően számos olyan előnye van. Ha­ marosan megtudtam.olyan információkkal. nemére. De gépelni tudott . KÉRDÉSEK 1. gyakran többet is elárulnak magukról egymásnak. gyakran hát. a Beszédes Hölgy ezt az új énképet tük­ rözte. amelyek fel­ használhatók a beszélő ellen. aki maradandó sérüléseket szerzett egy autóbalesetben. hogy húszas évei végén járó. nem sokkal azután. Még jó. hogy a hálózaton keresztül tud­ jon barátokat szerezni. A következő két évben a hálózati élet nél­ külözhetetlen résztvevője lett. nem az illető neme. amelynek szolgáltatá­ sai közt a valós idejű csevegés is szerepelt) . agysérüléssel kezelték. és szellemes. hogy először kötöttem a számító­ gépemhez egy modemet és beléptem a hálózati kommunikáció különös új világába. Maga Joan is egy évig volt kórházban.végül is mindenki így „beszél" a számítógépen keresztül -. Némasága miatt először a Csöndes Hölgy hálózati nevet választotta. mert. fogyatékkal élő nőket és példa­ mutatóan pusztította az épkézláb emberekben kialakult sztereotípiákat. ahogy e nők egyike fogalmaz: „a lélek a lényeg. Alex megtévesztő játéka miatt még azok is sér­ tettnek. Ráadásul nem is nő. de a beszélő életkorára. Például az emberi hang sokkal többet érhet. amely az intemetkor hajnalán született.") Akárhogy is.) Más áldozatok Alexet nem aljas színlelőnek tekintették. New Yorkban élő pszichiáter.Joannak épp ez kellett. akinek viszonya volt a hús-vér Alexszel. és új | beceneve. mondjuk a telefonálás vagy a szemtől szembeni találkozó esetén nem beszélhetünk. ön­ zetlen személyisége kibontakozhatott egy olyan médiumban. az év elején egy sor bonyodalmas eseményt követően kiderült.például az a nő. többen próbálták kinyomozni. hogyan lehetne Alexet pszichiáterként bíróság elé állítani.és lábfájástól gyötört Joan elő­ ször annyira elkeseredett fogyatékosságai miatt. Alex áldozatai közül néhányan . aki a legújabb technikai lehetőségeket kihasználva a legrégebbi nemi szerepekkel kapcsolatos feltevéseinket for­ gatta ki. amelyben a fizikai megjelenés nem számít. Mi. és nem a hitünk. Rámutatnak. FEJEZET Példa a szociológiai képzelőerő társadalmi interakció problémái Ezt a részt egy olyan cikkből vettem. ötvenes évei elején járó. jeles. okos. Forrás: Gelder 1996. Joannel 1983 késő tavaszán „találkoztam". de Alex kísérlete mindannyiunk számára bizonyította. Barátja a balesetben halt meg. aki nem tudta kontroll alatt tarta­ ni a kísérletet. Valójában férfi . egyszerre segítette a hozzá hasonló. (Közülük többen is próbálják fenn­ tartani barátságukat Alexszel.. Ezért aztán mindenkit szörnyen megrázott.a kísérletet egészen egyszerűen „szellemi erőszaknak" tart­ ják. Számos szoros hálózati barátsága és (olykor-olykor) romantikus kapcsola­ ta révén sok-sok nő életét változtatta meg. hálózati szereplők sokan sze­ retnénk azt hinni. becsapottnak érezték magukat. kerekes székbe kénysze­ rült. A lélek ugyanaz maradt. amely beszédét és járását is károsította. A médium szoká­ sainak megfelelően az emberek ilyen (általában játékos) becenévvel jelennek meg a sokfelhaszná­ lós „nyitott" csatornákon. egy bensőséges női barátság részesének lenni.. modemmel és egyéves CompuServe előfizetéssel ajándékozta meg (ez volt az első internetes cég. hogy a jövő idilli közösségét al­ kotjuk. mégis máig érvé­ nyes kérdéseket vet fel. mi­ után Joan révén megismerkedtek . amelyről az interakció hagyományosabb formáiban. ez sajátosan mai történet egy férfiról. [.nevezzük Alexnek -. New Yorkban élő neuropszichológus. hogy meg­ tapasztalja: milyen nőnek. hogy szó szerint élni se volt kedve. (Sőt. egyre vadabb kísérletbe kezdett. de ha ketten magántermészetűbb beszélgetésbe kezdenek. amikor most. akik alig ismerték Joant. etnikai hovatartozására vagy társadalmi helyzetére vonatkozó információkkal is szolgál . a Johns Hopkins Egyetem egy­ kori tanára számítógéppel. hogy a technika nem védhet meg a félrevezetéstől. ha az érzelmek és a jelen­ tésárnyalatok kifejezéséről van szó. hogy . hanem kísérletezőnek. Vannak lényeges különbségek a kibertérben zajló társadalmi interakciók és a szemtől szem­ beni találkozások között? 2. ha csak a jóhiszeműsé­ günk veszett oda.5.] A „fedő­ neve" ez volt: Beszédes Hölgy. hogy valójában Joan Sue Greene a neve. amelyet egy részeg vezető okozott. aki hajmeresz­ tő. hogy Joan nem is fogyatékos. A néma. bár ilyesmire még nem volt példa.

. garanciát a gazdát váltó áru­ kért: a tranzakció minden kockázatát az eladók és a vevők vállalják. Jeles. gyakran többért is. ha a neve utáni számra kattintunk. gyors szállítás. Sok résztvevő mondta. Minden eladó vagy licitáló neve után zárójel­ ben egy szám látható.. Az eladó esetében ez az információ a következőképpen jelenik meg: az el­ adó neve (265). [. hogy szívesebben köt üzletet magas pontszámúakkal. az eBay afféle katalógusként szolgál. Ebben az értelemben egy-egy üzletkötő olyan rangot szerez.] A kiemelkedően jó rangsorolás aranyat ér. Jellegze­ tes pozitív megjegyzés lehet például: „Gondos csomagolás. A bizonyos szintet elérő felhasz­ nálókat egy színes csillaggal is díjazzák. akkor megjelenik teljes értékelési profilja.. Az eBay működ­ tetői és piaci résztvevői is az intézményesített értékelési rendszernek. A szám összesített mutatója annak. minden negatív megjegyzés -1 pont. sőt inkább csak ilyen fel­ használókkal üzletelnek. Ez a profil tartalmazza a megjegyzések összesített listáját. hogy mennyire becsülik az illetőt az eBay-piacon. [. 2005-re az eBay-hez több mint százmillióan csatlakoztak a világ min­ den részéről. Úgy tűnhet." [. de az eBay-en keresztül zajló csereberék mégis ritkán végződnek rosszul. hogy összesítve hány pozitív értékelést kaptak.] Né- . a semleges megjegyzések pedig egyik irányba sem változtatják a felhaszná­ ló pontszámát. amelyben szerepel minden értékelő levélcíme és rangjelző száma (így nemcsak az értékelt. Ajánlom mindenki­ nek..TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET Bizalomépítés a kibertérben: az eBay visszajelzési rendszere Az eBay ma a legnagyobb és az egyik legrégebbi (1995 szeptemberében indított). hogy ezen a piacon bármikor elkö­ vethetnek sokakat érintő csalást. akikkel már üzleteltek. Minden pozitív megjegyzés +1 pontot ér. akik az eBay oldalain adnak-vesz­ nek termékeket. sokan becsap­ hatók. amely mutatja.. amelynek révén többet adhat el. negatív és semleges megjegyzéseket is felrakhatnak az oldalra azokról a felhasználókról. A re­ gisztrált felhasználók pozitív. a Feedback Forumnak (a visszajelzések fórumának) tulajdonítják a sikeres üzletek igen nagy arányát.] A felhasználó nevére kattintva levelet írhatunk neki. hanem értékelő megbecsültségét is láthatjuk). személyek kö­ zött közvetítő aukciós ház. Figyelemre méltó.. hogy az eBay nem vállal jótállást.

amely a résztvevők körében kivívott meg­ becsültségre épül. ezért gondosan kerü­ lik. Az üzleti élet szereplői például továbbra is eljárnak megbe­ szélésekre. Az internetben kétkedők máig azzal is érvel­ nek. A gyakori résztvevők jól tudják. hogy így nélkülözniük kellene a sze­ mélyes családi ünnepek jó hangulatát. Boden és Molotch szerint az emberek azért vállalják a részvételt a talál­ kozókon. A családtagok „virtuális" találkozókat. mint a nem internetezők (Katz et al. 2001). ha azoknak a jelen­ létében vagyunk. az elektronikus kommunikáció elfedi ezeket az azonosító jegyeket. A társadalmi interakciók vizsgálata a szocioló­ gia alapvető területe. az interakcióban együtt jelen lévő felek folyamatosan figyelik e kifinomult testrész legkisebb rezdüléseit is" (Boden-Molotch 1994). akiknek véleményére más környezetben gyakran nem sokat adnak (Pascoe 2000).bizo­ nyos esetekben . néha ezért átutaznak a fél világon. hogyan gondolkodnak és éreznek az emberek..5. Ha jobban megnézzük mindennapi viselke­ désünk sok triviálisnak látszó elemét. ezért a gyakran üzletelők igyekeznek pontszámukat növelni azzal. hogy azok a társadalmi interakció összetett és fontos részei. Az emberi arc sokféle érzelmet fejezhet ki. Úgy érezzük. »a lélek tükre«. mekkora kárt okozhat egy negatív ítélet. de azt el kell ismernünk. akik minket lényegesen érintő döntéseket hoznak. 2. de ez óriási hátrány egy olyan piacon. megakadályozza.a szerelem jelének tekintheti. Egy 1995 és 2 0 0 0 között internetezők körében végzett felmérés eredményei azt mutatják. és biztosítja. hogy valódi barátságok alakuljanak ki . amely »sosem hazudik«: a szem. ahogyan másokra nézünk. Ez nagy előnyt jelenthet a nők és más. az emberek mintha még mindig ér­ tékelnék a közvetlen kapcsolatot.az elektronikus kommunikáció bármely for­ májánál sokkal több információt ad arról. Az elektronikus interakciót sokszor felszabadítóként.. mert az emberek létre­ hozhatják hálózati identitásukat és szabadabban beszélhetnek. Erre példa a tekin­ tet: az. és oda a becsület. hogy érvényre juttathatjuk nézeteinket és meggyőzhetjük őket őszinteségünkről. A legtöbb interakcióban a szemkontaktus igen rövid időtartamú. E jelenség egyik magyarázata Deirdre Bodentől és Harvey Molotchtól ered. Al­ talános vélemény szerint a legfontosabb ér- . [. lehetőség­ teremtőként mutatják be. azt az ellenséges szándék vagy . hogy olyan helyzetben kell találkozniuk egymással. hogy az internethasz­ nálat távolról sem a társas elszigetelődés irányába hat. hogy „az együttes jelenlét révén olyan testrész mutatkozik meg előttünk. A szemkontaktus maga bizonyos mértékű köz­ vetlenséget és bizalmat jelez. A felmérés szerint az internetezők általá­ ban más médiumokon (főként telefonon) keresz­ tül is többet kommunikálnak. mert az együttes jelenléti helyzet . mennyire őszinték. ÖSSZEFOGLALÁS 1. mi zajlik körülöttünk. hogy tiszta üzleteket ütnek nyélbe villámgyorsan. szemtől szemben is többször találkoznak és érintkeznek másokkal. hogy csak akkor érthetjük meg. amely megvilágítja a tár­ sadalmi élet számos vonatkozását.] A felhasználó letilthatja visszajelzési pro­ filja megjelenítését. hanem jelentős és egyre nagyobb hálózati és hálózaton kívüli társas interakció elindítójának tartják. hogy olcsóbb és hatékonyabb volna megkötni az üzletet telefonos konferencia­ hívás vagy videokapcsolat révén. ünnepi összejöveteleket rendezhetnének az elektronikus „valós idejű" kommunikáció felhasználásával. pedig úgy tűnhet. hagyomá­ nyosan hátrányos helyzetű csoportok számára.a Goffman interakciós vizsgálataiban igazolt okok­ ból . amely­ ben fontos az együttes jelenlét. meghitt­ ségét. hálózati kommunikáció elszigetelődést eredményezhet. A szer­ zőpáros megállapítja. akik ezt nevez­ ték a közelség kényszerének (compulsion of proximity): az egyének úgy érzik. mert így lehetünk biztosak abban. akkor kiderül. vagyis a szemtől szembeni interakció. KÖVETKEZTETÉS: GYŐZ A KÖZELSÉG KÉNYSZERE Bár ma már egyre gyakoribb a közvetett kom­ munikáció. hogy a figye­ lem kizárólag az üzenet tartalmára irányuljon. FEJEZET hány negatív ítélet elég. hogy a közvetett. Forrás: Kollock 1999.de mint­ ha valójában nem ez történne. Ha hosszan a másik szemébe bá­ mulunk. mint másutt tehetnék.

kiadás). Berényi Gábor fordítása. akik színpadon. Goffman. Thalassa Alapítvány . hogy kedvező képet alakítsanak ki másokban magukról. Polity. ahol a színészek felkészülnek az előadásra és lazítanak a fellé­ pés után. Stanley . a társa­ dalmi élet számos területén is világosan el­ különül egymástól a homlokzati terület (maga a színpad) és a hátsó terület. 5. Ez eredményezi az úgyneve­ zett közelségkényszert. vándorló csoportokban élnek.Pólya Kiadó. amikor két vagy több ember közvetlenül ar­ ra figyel. hogy amikor csak lehet.bár általában bevált módszerrel . A mindennapi társalgás és beszélgetés tanul­ mányozását Harold Garfinkel nyomán etnometodológiának nevezzük. A reaktív kiáltások (indulatszavak) vizsgálatá­ val sok mindent megtudhatunk a társalgás jel­ legéről.megérteni mások szavainak és cselekedeteinek igazi je­ lentését. Cohen. Erving (2000): Az én bemutatása a mindennapi életben. 8. Erving (1963): Behaviour in Public Places.akkor kerül sor.Taylor. s könnyebb a be­ nyomáskeltés. MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK 1. ugyanakkor milyen hely­ változtatásokkal járnak együtt. Megvizsgálhatjuk mindennapi életünk tér-idő „zónáit". díszletek és kellékek között játszanak. hogyan gondol­ kodnak és éreznek mások. így kevés alkalom adódik homlokzati és hátsó területek kialakítására. Az etnometodológia azt vizsgálja. Free Press. 7. Phil (1992): Erving Goffman and Modern Sociology. Tomka Miklós fordítása.Luckmann. I . New York. Manning.és tér­ beli helyzetbe ágyazódik.amely egyes érintkezésekre vagy interakcióepizódokra osztható .TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET zelmeket tükröző arckifejezések velünk szü­ letnek. A modern társadalmakat többnyire közve­ tett személyközi érintkezések (például banki ügyletek) jellemzik. de sok közülük kultúránként különbözik. Lehetne-e társadalmi élet. Laurie (1995): Escape Attempts: The Theory and Practice of Resistance to Everyday Life. Milyen stratégiát alkalmazhat a bárha vagy kávézóba egyedül betérő nő. A társadalmi interakció gyakran jól megvilá­ gítható a dramaturgiai modell alkalmazásával: az interakció résztvevőit színészeknek tekint­ hetjük. Vajon mennyiben láthatja másnak egy turista a városunkat? 3. Routledge (2. A nem fókuszos interakció egymás kölcsönös tudomásulvétele nagy társaságokban. 4. amelyekből hiányzik az együttes jelenlét. amikor közvetlen párbeszédre nem kerül sor. Helyettesítheti-e az elektronikus kommunikáció a szemtől szembeni interakciót? AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK Berger. Nehéz volna „interakciós vandalizmust" folytatni a tanítási órán? 4. Mint a színházban. Fókuszos interakcióra . hogy nem vágyik társaságra? 6. a felek igyekeznek szemé­ lyesen találkozni. hogyan próbáljuk cselekvően . London. Thomas (1998): A valóság társadalmi felépítése: tudásszociológiai értekezés. Jószöveg Műhely. vagyis megnézhetjük. Budapest. tevékenységeink hogyan köve­ tik egymást időben. azt a tendenciát. Például az afrikai lkungok kicsi. amelyeken belül nincs „magánélet". mind az arcon megjelenő ér­ zelmek értelmezése terén. talán mert így könnyebb információkat gyűjteni arról. Budapest. 6. Peter . Minden társadalmi interakció adott idő. Cambridge. 3. amit mások mondanak vagy tesznek. 9. Különböző kultúrák összehasonlító vizsgálata igen sok egyezést mutat mind az arckifejezések. A társadalmi interakciónak lehetnek ugyan egyetemes mechanizmusai. ha jelezni akarja. ha a társadalom tagjainak nem volnának közös alapfeltevései? 2. Hogyan mutatkozhat az ember „magabiztosnak"? 5. Goffman.

html -• .html Ethno/CA News (az etnometodológia és a társalgáselemzés hálózati forrása) http://www2.edu/~teuber/goffmanbio.natcom.grinnell.brandeis.fmg.htm A szimbolikus interakcionizmusról http://web.edu/courses/soc/sOO/soclll-01/IntroTheories/Symbolic.uva.nl/emca/ Erving Goffmanról http://people.A nem verbális kommunikációról http://www.org/ctronline/nonverb.

SZOCIALIZÁCIÓ. felnőttek reakciói A nem tanulása Mesekönyvek. ÉLETÚT. televízió A nemsemleges nevelés nehézségei A szociológiai vita A TELJES ÉLETÚTRA KITERJEDŐ SZOCIALIZÁCIÓ Gyermekkor Serdülőkor Fiatal felnőttkor Érett felnőttkor Öregkor ÖREGEDÉS A brit társadalom „őszülése" Hogyan öregszik az ember? Az öregedés folyamata: versengő szociológiai magyarázatok Az öregedés jellemzői Nagy-Britanniában Öregedéspolitika A világnépesség őszülése Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források . TÁRSADALOM ÉS A GYERMEK SZOCIALIZÁCIÓJA Elméletek a gyermekfejlődésről Szocializációs közegek NEMI SZOCIALIZÁCIÓ Szülők. ÖREGEDÉS KULTÚRA.

az mégiscsak s e r d ü l ő k o r b a . K . a k á r m e s e v i l á g b a .a m e l y e k m i n d Har­ ry egy-egy i s k o l a é v é t ö l e l i k fel . A f i a t a l o k s z o c i a l i z á c i ó j a a t á r s a d a l m i repro­ d u k c i ó á l t a l á n o s a b b j e l e n s é g é t is e r ő s í t i . a k i feltalál­ ja magát a b b a n a kultúrában. „ N i n c s az a gyerek. m e r t h i á b a b í r m é g egy ifjú v a r á z s l ó i s h a t á r t a l a n erővel. c s a k segítséggel tudja elsajátí­ tani a megfelelő értékeket. amelybe beleszüle­ tett. azt a fo- iskola. a m i a Harry Potter-sorozat újítása. d e m á r i s h í r e s e m b e r ! Ü n n e p l i k ő t egy h ő s t e t t é r t .v a g y a k á r m i n d k e t t ő b e . a m i k o r m á r m e g t u d j a emészteni" (Rowling 1 9 9 9 ) . h o g y n i n c s n a g y o b b k a l a n d a felnőt­ té v á l á s n á l .MHMHMnMMHMMMMMMHHMMMMMMHM J . a m e l y n e k során a tehetetlen c s e c s e m ő fokozatosan öntudattal b í r ó é s é r t e l m e s s z e m é l y i s é g g é válik. a k i ezt é p é s s z e l k i b í r n á . M é g j á r n i s e tud. H á n y t leteszi n e m varázsló („mugli") nagybátyja é s n a g y n é n j e ajtaja e l é .. U n i v e r z u m á b a n t é v e d h e t e t l e n b a g o l y v i s z i a le­ v e l e t a c í m z e t t n e k .és Varázslóképző Szakiskolába jár. M i n d a n n y i a n fontos é l e t s z a k a s z o k o n h a l a d u n k át: a g y e r m e k k o r b ó l a . A Har­ ry Potter-sorozat k é s ő b b i d a r a b j a i b a n H a r r y b e n is n e m i v o n z a l m a k t á m a d n a k . h a c s a k ak­ kor s z e r e z t u d o m á s t erről. a h o l m e g i s m e r h e t i az ö s s z e t a r t á s t és az á l l h a t a t o s s á g o t . B á r H a r r y a R o x f o r t B o s z o r k á n y . h o g y é r t h e t ő b b é t e g y e a f e l n ő t t é v á l á s folyamatát.arra az e l v r e é p ü l n e k . M i v e l a sport s o k g y e r e k n e k az a terep. n e m c s e p e r e d ­ h e t fel e g é s z s é g e s e n . A s z o c i a l i z á c i ó az a f o l y a m a t . R o w l i n g világsikert aratott k ö n y v s o r o z a t á ­ n a k e l s ő darabja.] j o b b l e s z n e k i . a m i r e n e m i s fog e m l é k e z n i ! [. a m i t t e l j e s e n szokvá­ n y o s zavarral fogad. H a r r y is ű z i a v a r á z s l ó k sportját. D u m b l e d o r e m é g i s aggódik. a k á r l é t e z ő v i l á g u n k b a helye­ zi a c s e l e k m é n y t . a Harry Potter és a bölcsek köve így k e z d ő d i k : a furfangos v a r á z s l ó .m i é r t v o l n a ez k ü l ö n ö s e b b . R o w l i n g g y a k r a n a p a r a n o r m á l i s se­ g í t s é g é v e l m u t a t j a m e g a m i n d e n n a p i é l e t alap­ j a i m ö g ö t t r e j l ő c s o d á l a t o s .s z ö v e v é n y e s világot. H a r r y m á r j e l é t a d t a pá­ r a t l a n e r e j é n e k . m i n t a p o s t a i r e n d s z e r v a g y az e l e k t r o n i k u s le­ v e l e z é s ? A k l a s s z i k u s g y e r m e k i r o d a l o m fő célja. A l b u s D u m b l e dore a n e m sokkal korábban elárvult c s e c s e m ő t . m a j d t o v á b b a f e l n ő t t k o r b a . h o g y ha a fiú a v a r á z s l ó v i l á g b a n m a r a d .. A H a r r y Potter r e g é n y e k . a k v i d d i c s e t .

így á t ö r ö k l ő d n e k a z e l ő d ö k értékei. Bizonyos m é r t é k i g ez a n n a k t u l a j d o n í t h a t ó . A z é n k i a l a k u l á s á n a k p r o b l é m á j a s o k vitát ka­ var. A k ö v e t k e z ő r é s z e k b e n egy gyakori s z o c i o l ó g i a i vitát j á r o k k ö r ü l : mi a m e g h a t á r o z ó b b . a m e l y e k sok­ sok é v e n át f e n n m a r a d n a k .azt. m i a k ü l ö n b s é g a z ö n m a g á r ó l alkotott k é p . M a j d i s m e r t e t e m a főbb c s o p o r t o k a t és t á r s a d a l m i k o n t e x t u s o k a t . t ö b b e k k ö z ö t t a n e m i i d e n t i t á s kialakulá­ sára v o n a t k o z ó e l m é l e t e k e t is. A s z ü l ő i g o n d o s k o d á s r e n d s z e r i n t a gyermekekhez kapcsolja a felnőttek tevékeny­ ségét egész h á t r a l é v ő é l e t ü k r e . a m e l y b e n a négy-öt é v e s g y e r e k m á r egy f e l n ő t t s z e r e p é t j á t s s z a . n i n c s é n t u d a t a . é s . A s v á j c i J e a n P i a g e t a g y e r m e k i fejlődés s z á m o s o l d a l á t vizsgálta. a h o g y a n tapasz­ taljuk. h o g y a leggyakrab­ ban beszélt nyelv az angol. h o g y a n ala­ kul ki a k i s g y e r m e k k é t f é l e é n f o g a l m a : a „reak­ tív é n " és a „felépített é n " . E g y g y e r m e k s z ü l e t é s e m e g v á l t o z t a t j a azok életét. a t a n u l á s és az a l k a l m a z k o d á s vé­ gigkíséri a teljes é l e t c i k l u s t . a m e l y b e n l é t r e j ö n a t á r s a d a l o m i d ő b e l i strukturális f o l y t o n o s s á g a . A s z o c i a l i z á c i ó s o r á n . i l l e t v e a kör­ vagyis a z z a l . m i l y e n e l m é l e t i m a g y a r á z a t o k a t dolgoztak k i k ü l ö n b ö z ő s z e r z ő k arról. fejeze­ tet). t u d a t a é s szük­ ségletei vannak. Bár a kulturális t a n u l á s f o l y a m a t a a c s e c s e m ő k o r b a n és a korai g y e r m e k k o r b a n s o k k a l i n t e n z í v e b b . K í v ü l r ő l . a m i k o r m e g t a n u l j u k m e g k ü l ö n b ö z t e t n i a „reaktív é n t " (I) a „felépített é n t ő l " (me). a g y e r m e k k o r t ó l a későbbi időszakokig terjedő életszakaszaiban hatnak a s z o c i a l i z á c i ó r a . mint k é s ő b b . hogy az e m b e r e k közötti interakció j e l e n t é s h o r d o z ó s z i m b ó l u m o k o n és a j e l e n t é s e k é r t e l m e z é s é n k e r e s z t ü l zajlik (lásd az 1. TÁRSADALOM ÉS A GYERMEK SZOCIALIZÁCIÓJA Elméletek a gyermekfejlődésről Az ember egyik legsajátosabb jegye m á s élőlé­ nyekhez h a s o n l í t v a az. a m á s o k h o z v i s z o n y í t o t t „ é n j e " és a „ m á s i k " k ö z ö t t . milyen más „bőrébe bújni". amelyek az e g y é n k ü l ö n b ö z ő . a t ö b b i e ­ kétől k ü l ö n b ö z ő i d e n t i t á s a v a n ? E l e t é n e k e l s ő néhány hónapjában a c s e c s e m ő szinte egyál­ talán n e m é r z é k e l k ü l ö n b s é g e t az e m b e r e k és a k ö r n y e z e t é b e n l é v ő é l e t t e l e n tárgyak között. a k i k f e l e l ő s e k a f e l n e v e l é s é é r t . ÖREGEDÉS lyamatot. ezért ők m a g u k is új i s m e r e t e k k e l és t a p a s z t a l a t o k k a l gazdagodnak. de legismertebb írásai a kognícidval foglalkoznak.a g y e r e k e k az idő­ s e b b e k t ő l t a n u l n a k . A f e l n ő t t e k sütését-főzését l á t v a h o m o k s ü t e m é ­ n y e k e t k é s z í t e n e k . M e a d u g y a n a k k o r a g y e r m e k f e j l ő d é s fő sza­ k a s z a i t i s leírja. Az előbbi a még szocializálatlan kisgyermek. M e a d szerint a c s e c s e m ő k és kisgyermekek elsősorban a körülöttük lévők cselekedeteinek utánzása révén válnak társadalmi lényekké. spon- KULTÚRA. G e o r g e H e r b e r t M e a d a m e r i k a i filozófus é s s z o c i o l ó g u s f ő k é n t azt vizsgálta. A z i d ő s e m b e r e k akkor i s m e g m a r a d n a k s z ü l ő k n e k . mivel az elmé­ leti gondolkodás egyik h a g y o m á n y o s irányzatá­ nak. h o g y a s z o c i a ­ lizáció egymáshoz kapcsolja a k ü l ö n b ö z ő nem­ zedékeket. ÉLETÚT. a m i k o r m á r n a g y s z ü l ő k k é váltak. a m e l y n e m z e d é k e k óta v á l t o z a t l a n . C s a k f o k o z a t o s a n érti meg. h o g y a g y e r m e k e k m i k é p p e n t a n u l ­ n a k m e g gondolkodni ö n m a g u k r ó l . A g y e r m e k k é t é v e s kora előtt n e m tudja. En­ n e k e g y i k m ó d j a a s z e r e p j á t é k (play). M e a d ezt n e v e z i „ s z e r e p á t v é t e l ­ nek": a gyermek megtanulja. é s a z e g y m á s s a l v e r s e n g ő e l m é l e t e k e l t é r ő szemlélettel közelítenek e kérdéshez. Mead és az énfejlődés George Herbert M e a d eszméi a szociológiában rendkívül széles körben hatottak. Az egyszerű utánzásból a l a k u l ki a b o n y o l u l t a b b s z a b á l y z ó j á t é k (game). vagy a k e r t é s z k e d é s t i m i t á l v a kanállal ásni kezdenek. n o r m á i é s t á r s a d a l m i gyakorlata. m á s o k s z e m é v e l t u d l á t n i . M e a d szerint akkor alakul ki b e n n ü n k az éntudat. A brit t á r s a d a l o m n a k p é l d á u l s o k o l y a n sajátos társa­ dalmi-kulturális j e g y e van. a szimbolikus interakcionizmusnak alapját alkotják. k ü l ö n ö s t e k i n t e t t e l a z é n t u d a t kialakulására. h o g y a n é s miért f e j l ő d n e k a g y e r e k e k úgy. M i n d e n t á r s a d a l o m o l y a n j e l l e m z ő k k e l bír. így fedezi fel „felépített é n j é t " . Az a l á b b i a k b a n arról is szó lesz. A s z i m b o l i k u s i n t e r a k c i o n i z m u s h a n g ­ súlyozza.f ő k é n t az e l s ő é l e t é v e k b e n .i l y e n az is. V é g ü l á t t e k i n t j ü k az öregedéssel k a p c s o l a t o s l e g f o n t o s a b b s z o c i o l ó ­ giai k é r d é s e k e t . Mikép­ pen érthetjük m e g az é n t u d a t k i a l a k u l á s á t . és a kisgyere­ kek játékaikban gyakran a felnőtteket utánozzák. nyezetükről. és ez a n e m z e d é k e k e t egy­ máshoz kötő újabb kapcsolatrendszert jelent. h o g y m á s o k ­ n a k a z ö v é t ő l e l t é r ő i d e n t i t á s a . h o g y öntudatos. Csak e b b e n a szakaszban alakul ki ben­ n e fejlett é n t u d a t . hogy az e g y é n t u d a t á b a n v a n : ö n á l l ó .SZOCIALIZÁCIÓ. m i k ö z b e n a b e n n ü k élők e g y m á s u t á n s z ü l e t n e k és m e g h a l n a k . h o g y a gyer­ mekfejlődésről kidolgozott legfontosabb elmé­ l e t e k a s z o c i a l i z á c i ó k ü l ö n b ö z ő o l d a l a i t állítják e l ő t é r b e . a v e l e s z ü ­ letett-öröklött t u l a j d o n s á g o k vagy a n e v e l é s ? E l ő ­ ször m e g n é z z ü k . az ö n á l l ó a n cselekvő lényt.

a h o g y a n a f e l n ő t t e k . a \ . szélesebb e d é n y b e . h o g y m a g u k é r t e l m e z z é k a vi­ lágot. és a c s e c s e m ő s z á m á r a c s a k a z létezik. a m ű v e l e t e k előtti s z a k a s z állt. m e r t alacso­ n y a b b a v í z s z i n t j e . akkor h e l y e s e n azt feleli: „Egy. E b b e n a s z a k a s z b a n . h o g y a s z é l e s e b b e d é n y k e v e s e b b v i z e t t a r t a l m a z . A l e g f o n t o s a b b e r e d m é n y e b b e n a s z a k a s z b a n az. A k o n k r é t m ű v e l e t i s z a k a s z b a n lévő g y e r e k k ö n n y e d é n ad h e l y e s f e l e l e t e t e r r e a kér­ désre." D e h a azt k é r d e z i k tőle: „ H á n y l á n y t e s t v é r e v a n a n ő v é r e d n e k ? " . h o g y azok s z i m b o l i k u s m ó d o n f e j e z z e n e k ki tárgyakat és ké­ p e k e t . h o g y egy m a g a s .6. valamint a z igazságosság é s a z e g y e n l ő r é s z v é t e l fogalmait. ta­ p i n t á s s a l é r z é k e l i a tárgyakat és fizikailag felfe­ d e z i k ö r n y e z e t é t . A tárgyak n e m k ü l ö n ü l n e k el a s z e m é l y e k t ő l . m i n t p é l d á u l az okság. K ö r ü l b e l ü l n é g y h ó n a p o s koráig a c s e c s e m ő n e m tudja m e g k ü l ö n b ö z t e t n i m a g á t a k ö r n y e z e t é t ő l . A g y e r e k e b b e n a s z a k a s z b a n k e z d i felfogni azt. m e r t m é g n e m t u d j a a n ő v é r e n é z ő p o n t j á b ó l lát­ ni ö n m a g á t . h o g y m e g t a n u l j a a m a t e m a t i k a i m ű v e l e t e ­ ket: a szorzást. h a l l a n a k é s érez­ n e k az ő k e t k ö r ü l v e v ő v i l á g b ó l . a m e l y k e t t ő t ő l h é t é v e s korig tart. Csak e b b e n a szakaszban kezdik megérteni azo­ kat az á l t a l á n o s é r t é k e k e t és erkölcsi szabályokat. A g y e r e k e k n e k e b b e n a fejlődési s z a k a s z b a n n i n c s á l t a l á n o s e l k é p z e l é s ü k o l y a n g o n d o l k o d á s b e l i kategóriákról. akkor v a l ó s z í n ű l e g azt fogja v á l a s z o l n i : „ S e m e n n y i " . meglehetősen szervezetlen szerepjátékok helyett. a s e b e s s é g r ő l . N e m érti p é l d á u l azt. de n e m egymás­ sal. F o k o z a ­ tosan tanul meg különbséget tenni az emberek és a tárgyak között. a k k o r n e m érti meg. f i g y e l m e n kívül h a g y v a azt. a m i t é p p e n lát. a m e l y e k a társadalmi életet irányítják. A g y e r e k e k együtt b e s z é l g e t n e k . A művelet előtti szakaszban a gyerekek nem k é p e s e k összefüggő b e s z é l g e t é s t folytatni mások­ kal. t o v á b b á f e l t é t e l e a z e l ő z ő s z a k a s z sikeres befejezése. a konkrét műveletek s z a k a s z a h é t t ő l t i z e n e g y é v e s korig tart. A gyere­ k e k e b b e n a z i d ő s z a k b a n sajátítják e l a z e l v o n t lo­ gikai f o g a l m a k a t . E b b e n a szakaszban m á r sokkal kevésbé egocentrikus. a h o g y a n a g y e r m e k m e g t a n u l ö n m a g á r ó l és a k ö r n y e z e t é r ő l g o n d o l ­ k o d n i . Piaget ezen n e m azt érti. k ö z b e n f e l i s m e r i .vagyis a n n a k . a h o g y a n m á s o k látják őt. míg az u t ó b b i M e a d é r t e l m e z é s é b e n a t á r s a d a l m i én. h o g y á l t a l á b a n k i z á r ó l a g a saját n é z ő p o n t j á b ó l i n t e r p r e t á l j a a világot. Szerve­ zett s z a b á l y o z ó j á t é k o t c s a k ú g y l e h e t j á t s z a n i . P é l d á u l n e m fogja fel. a m e l y a s z ü l e t é s t ő l nagyjából k é t é v e s korig tart. M o s t m á r k é p e s e k k ü l ö n ö s e b b nehézség nélkül alkalmazni olyan gondolkodási s z a b á l y o k a t . Piaget a k o g n i t í v f e j l ő d é s n e k . h o g y a víz menyn y i s é g e v á l t o z a t l a n m a r a d t . mert a c s e c s e m ő főként úgy t a n u l . h o s s z ú k á s üveg­ b ő l á t t ö l t i k a v i z e t egy a l a c s o n y a b b . Piaget és a kognitív fejlődés szakaszai J e a n Piaget n a g y h a n g s ú l y t fektetett a g y e r m e k e k a z o n k é p e s s é g é r e . FEJEZET tán kívánságok és vágyak kusza halmaza. E g y k ö n y v e t n é z e g e t . E z e n a fejlő­ d é s i s z i n t e n a g y e r m e k f e l i s m e r i a h i b á t abban az é r v e l é s b e n . hogy m á s o k az ö v é t ő l e l t é r ő n é z ő p o n t b ó l látják a tár­ gyakat. a m i t M e a d á l t a l á n o s m á s i k n a k (generalized oth­ er) n e v e z . h o g y v é g ü l a g y e r m e k a k ö r n y e z e t é t m i n t j ó l elkü­ löníthető és állandó tulajdonságokkal rendelkező tárgyak és s z e m é l y e k ö s s z e s s é g é t fogja fel. A h a r m a d i k periódus. a m e l y e k a f e l n ő t t e k s z á m á r a t e r m é s z e t e s e k : a z okságról. E b b e n az i d ő s z a k b a n a g y e r e k e k vi­ s e l k e d é s e j e l l e m z ő e n e g o c e n t r i k u s . h a n e m azt. P i a g e t a z é r t n e v e z i ezt a s z a k a s z t „művele­ t e k e l ő t t i n e k " . hogy k e v e s e b b a víz.azt gondolja. h o g y a b ö l c s ő az ő m o z d u l a t a i m i a t t k e z d el m o z o g n i . m e r t a g y e r e k e k m é g n e m tudják s z i s z t e m a t i k u s a n a l k a l m a z n i b ő v ü l ő é r t e l m i ké­ p e s s é g e i k e t . h o g y a v e l e s z e m b e ü l ő c s a k a könyv borítóját láthatja. é s k é r d e z ő s k ö d n i k e z d a z a b b a n t a l á l t k é p e k r ő l . Ha a m ű v e l e t e k e l ő t t i s z a k a s z b a n egy kislánytól m e g k é r d e z i k : „ H á n y l á n y t e s t v é r e d v a n ? " . a s ú l y r ó l vagy a s z á m o k r ó l . ha a „ r e p ü l ő g é p " f o g a l m á t akarja kifejez­ n i . h o g y a gyer­ m e k úgy l á t h a s s a ö n m a g á t . A g y e r m e k f e j l ő d é s é n e k ú j a b b s z a k a s z a M e a d szerint nyolc-kilenc éves kor táján következik b e .t ö b b . M i n d e n s z a k a s z ú j k é p e s s é g e k elsajá­ títását j e l e n t i . E b b e n a k o r b a n k e z d e n e k a g y e r e k e k szerve­ zett s z a b á l y o z ó j á t é k o k b a n r é s z t v e n n i a k o r á b b i . többnyire n e m kapcsolódik szorosan az előtte megszólaló mondandójához. e g y m á s t ó l j ó l e l k ü l ö n í t h e t ő szaka­ szát írta le. az o s z t á s t és a k i v o n á s t . h o g y a z o k a k ö z v e t l e n é r z é k e l é s t ő l függetlenül l é t e z n e k . A z ö n t u d a t k i a l a k u l á s á h o z t e h á t az kell. s z e n z o m o t o r o s v a g y érzékszervi-mozgásos szakasznak nevezte. Piaget az e l s ő szakaszt. E g y n é g y é v e s g y e r m e k p é l d á u l széttárja a kezét. P i a g e t k u t a t á s a i n a k a k ö z é p p o n t j á b a n a követ­ k e z ő fázis. h a n e m szelektál­ j á k é s é r t e l m e z i k . a m i t l á t n a k .az őt k ö r ü l v e v ő k u l t ú r a á l t a l á n o s ér­ tékeit é s e r k ö l c s i s z a b á l y a i t . U g y a n e k k o r v á l i k képessé arra. Ha a g y e r m e k látja. és a s z a v a k a t m á r k é p e s ú g y h a s z n á l n i . h a a gyerekek megértik a játékszabályokat. Az e g o c e n t r i k u s b e s z é l g e t é s b e n az. g y e r m e k m a g a s s z i n t e n elsajátítja a nyelvet. h o g y megfogja. m e r t a l a c s o n y a b b lett a szintje. amit a gyerekek mondanak. h o g y a g y e r m e k ö n z ő . m i n t a h o s s z ú k á s . A g y e r e k e k n e m p a s s z í v a n fogadják be a hozzájuk érkező információkat.

E n ­ n e k e l l e n é r e itt i s j e l e n t ő s m é r t é k b e n b e f o l y á ­ solja a s z o c i a l i z á c i ó s m i n t á k a t az.és kisgyer­ mekkorban zajlik. E z t p e d i g m e g h a t á r o z z a a c s a l á d i i n t é z m é n y e k j e l l e g e é s az. sőt a z o n túl is . a t ö m e g k o m m u ­ nikációs e s z k ö z ö k és v é g ü l a m u n k a h e l y v á l n a k az egyént s z o c i a l i z á l ó e r ő v é . a s z e r v e z e t e k . M a a c s a l á d o s n ő k j e l e n t ő s r é s z e a háztar­ t á s o n k í v ü l is v á l l a l m u n k á t . ÉLETÚT. A k e v é s b é i s k o l á z o t t e m b e r e k ál­ talában k o n k r é t a b b f o g a l m a k b a n g o n d o l k o d n a k . egy átlagos b r i t g y e r e k é l e t e e l s ő é v e i t o l y a n c s a l á d b a n tölti. A nagyobb társadalmak különböző rétegeiben a g y e r m e k n e v e l é s és a f e g y e l m e z é s s o k f é l e t í p u s á ­ val é s e g y s z e r s m i n d e g é s z e n e l t é r ő é r t é k e k k e l é s e l v á r á s o k k a l t a l á l k o z h a t u n k . S o k g y e r e k e t e g y e t l e n s z ü l ő n e v e l . ez a k u l t u r á l i s t a n u l á s legin­ tenzívebb i d ő s z a k a . h o g y a n v i s z o n y u l n a k a társadalom más csoportjaihoz. a m e l y e k a k é s ő b b i t a n u l á s a l a p j á t alkotják. h o g y b i z o n y o s k é r d é s e k m i é r t „csalafinták". E b b e n a s z a k a s z b a n a c s a l á d e g y e s feladatait más s z o c i a l i z á c i ó s k ö z e g e k v e s z i k át. a csecsemő családban megtapasztalt kapcsolatai korántsem a z o n o s a k m i n d e n k u l t ú r á b a n . Az e z e k b e n a kon­ textusokban zajló t á r s a d a l m i i n t e r a k c i ó k r é v é n az e m b e r e k m e g t a n u l h a t j á k a k u l t ú r á j u k sajátos mintáit alkotó é r t é k e k e t . hogy milyen lehet a z é l e t e m o n d j u k egy l e r o b b a n t v á r o s r é s z b e n n e - Szocializációs közegek A szociológusok gyakran két nagyobb szakaszra bontva tárgyalják a k ü l ö n b ö z ő k ö z e g e k b e n zajló szocializációt. nagy­ részt meghatározta a társadalmi helyzetét egész életére. és gyakorisága. Az elsődleges s z o c i a l i z á c i ó c s e c s e m ő . A g y e r m e k e k k o r sajátítja el a nyelvet és azokat az a l a p v e t ő v i s e l k e d é s m i n t á ­ kat. A formális m ű v e l e t i s z a k a s z b a n a s e r d ü l ő m á r képes m e g é r t e n i . ÖREGEDÉS T i z e n e g y t ő l t i z e n ö t é v e s korig tart az a sza­ kasz. n a g y b á c s i k és u n o k á k is u g y a n a n n a k a h á z t a r t á s ­ n a k a tagjai.SZOCIALIZÁCIÓ. de a n y a és gyer­ meke v i s z o n y á t b e f o l y á s o l j a k a p c s o l a t u k f o r m á j a . Piaget s z e r i n t a z e l s ő h á r o m fejlődési s z a k a s z univerzális. ha belegondolunk. a m e l y b e az e g y é n „ b e l e s z ü l e t e t t " .. akkor is m e g é r t i . A családok a különböző kultúrákban más-más „ h e l y e t " f o g l a l n a k el a t á r s a d a l o m i n t é z m é n y e i k ö z ö t t .. A m o d e r n társadalmakban a társadalmi p o z í c i ó t n e m j e l ö l i k i ily m ó d o n a s z ü l e t é s . a m e l y e t c s a k a szü­ l ő k é s rajta k í v ü l m é g e g y vagy k é t g y e r e k alkot. és sok m i n d e n t m e g ő r i z n e k az e g o c e n t r i k u s gon­ dolkodásból. amely összekapcsolja a nem­ zedékeket. és s o k a n a g y e r m e k születése után viszonylag hamar visszamennek a m u n k a h e l y ü k r e p é n z t k e r e s n i . Bár a b r i t t á r s a d a l o m b a n k ü l ö n f é l e s z u b k u l t ú r á k ta­ l á l h a t ó a k . K ö n n y e n megért­ hetjük. n o r m á k a t é s n é z e t e k e t . S z o c i a l i z á c i ó s k ö z e g e k a z o k a c s o ­ portok vagy t á r s a d a l m i h e l y z e t e k . A l e g t ö b b t r a d i c i o n á l i s t á r s a d a l o m b a n az a c s a l á d . A m o d e r n társadalmakban a korai szocializá­ ció többnyire szűk családi körben történik. A m á s o d l a g o s s z o c i a l i z á c i ó r a a g y e r m e k ­ kor k é s ő b b i r é s z é b e n . és r é s z t v e s z n e k m é g a l e g f i a t a l a b b c s e c s e m ő k g o n d o z á s á b a n is. az érett korig k e r ü l sor. hogy m i l y e n nagy szerepe van a családi háttérnek. „Társadalmi rétegződés és osztály" című fejezetben. A g y e r e k e k a s z ü l e i k r e vagy az ő k e t k ö r ü l v e v ő k ö z ö s s é g tagjaira j e l l e m z ő visel­ k e d é s f o r m á k a t v e s z i k át. A g y e r e k e k e b b e n a sza­ kaszban egy p r o b l é m á v a l s z e m b e s ü l v e k é p e s e k az összes m e g o l d á s i l e h e t ő s é g e t f e l s o r a k o z t a t n i . h o g y a c s a l á d m i l y e n k ö r n y é k e n é l é s m i l y e n t á r s a d a l m i osz­ t á l y h o z tartozik. h o g y m i é r t „a p u l i " vá­ lasz a h e l y e s . A család Mivel a c s a l á d r e n d s z e r e k n a g y o n v á l t o z a t o s a k . és e z e k b e n a s z o c i a l i z á c i ó s f o l y a m a t o k i s k ü l ö n b ö z n e k . R e n d ­ szerint m i n d e n h o l az a n y a a l e g f o n t o s a b b sze­ mély a g y e r m e k e l s ő é l e t é v e i b e n . Ezzel szemben sok más kultúrában a nagynénik. E z r é s z b e n a z i s k o l a i oktatástól függ.a b b a n a fej­ lődési láncolatban. „Családok és intim kapcsolatok" című fejezetben lesz szó. a m e l y e k b e n a szocializáció alapvető folyamatai v é g b e m e n n e k . E s o k f é l e s é g el­ l e n é r e ma is r e n d s z e r i n t a c s a l á d a s z o c i a l i z á c i ó folyamatának legfontosabb közege a csecsemő­ kortól a serdülőkorig. és a d ö n t é s előtt g o n d o l a t b a n m é r l e g e l n i a z o k a t . U g y a n a k k o r a b r i t t á r s a d a l m o n b e l ü l i s s o k f é l e c s a l á d i k ö r n y e z e t lé­ tezik. • Az o s z t á l y k é r d é s e k e t k ö z e l e b b r ő l is m e g v i z s ­ gáljuk a 9. Ha n e m is t u d v á l a s z t a d n i arra a kérdésre. A s e r d ü l ő k o r i d e j é n a f e j l ő d ő gye­ rek k é p e s s é v á l i k r e n d k í v ü l e l v o n t é s h i p o t e t i k u s eszmék m e g é r t é s é r e . E b b e n a s z a k a s z b a n a c s a l á d a fő s z o c i a l i z á c i ó s közeg. de a f o r m á l i s m ű v e l e t i s z i n t r e n e m jut e l v a l a m e n n y i felnőtt. és é r t é k e l i a tréfát. Az iskola. / A családokkal kapcsolatos kérdésekről részle­ t e s e b b e n a 7. m á s o k a t k é t f e l n ő t t p á r (az e l v á l t s z ü l ő k és a m o s t o h a s z ü ­ l ő k ) . a kortárscsoport. a m e l y P i a g e t s z a v a i v a l a f o r m á l i s m ű v e l e ­ tek s z a k a s z a . h o g y „ M e l y i k á l l a t e g y s z e r r e k u t y a é s puli?".

Elvárják tőlük. T h o r n e k é t é v e n á t figyelt m e g n e g y e d i k e s . jó­ módú. De ha a k e d v e n c e k n e m vettek fel m e l l t a r t ó t é s [. a k k o r is) melltar­ tót h o r d a n i .. e g y ü t t e s tevé­ k e n y s é g e i é p p o l y a n f o n t o s a k l e h e t n e k .ö t ö ­ d i k e s g y e r e k e k e t egy m i c h i g a n i é s egy kaliforniai iskolában: beült az órákra és azt is figyelemmel k í s é r t e . h o n n a n t u d j á k m e g a g y e r e k e k . B á r ná­ l u n k n i n c s e n e k i n t é z m é n y e s ü l t é l e t k o r i osztá­ lyok. h o g y a n j á t s s z á k a „kapj el.k ü l ö n ö s e n a n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n -. h a n e m csoportosan haladnak végig e z e k e n a f o k o z a t o k o n . A z iskolai oktatás szabályozott folyamat: meghatá­ rozott tantárgyakat meghatározott tanterv szerint k e l l t a n u l n i . T h o r n e k u t a t á s a j ó l m u t a t j a . M i v e l m a n a p s á g a n ő k egy jelentős része munkát vállal. e t n i k a i k i s e b b s é g h e z t a r t o z ó g y e r e k n e k . B a r r i e T h o r n e s z o c i o l ó g u s k ö n y v é b e n (Gender Play. A férfiak n e m egyénenként. fehér családba születik (Kohn 1 9 7 7 ) . m i v e l a c s e c s e m ő és a .144 6. a k i kritikát­ l a n u l elfogadja s z ü l e i s z e m l é l e t é t .] m é g n á l u k s e m jelentke­ zett a h a v i v é r z é s . E m e l l e t t p u s z t á n az a tény. mi­ l y e n férfinak é s n ő n e k l e n n i ( e fejezet k é s ő b b i ré­ szében. A t a n á r o k r e a k c i ó i s z i n t é n b e f o l y á s o l j á k azt. h o g y a c s o p o r t egy-egy tagja testi át­ a l a k u l á s á t z a v a r t a n fogadta vagy b ü s z k é n vállal­ ta. A kortárskapcsolatok A s z o c i a l i z á c i ó s f o l y a m a t egy m á s i k k ö z e g e a kortárscsoport. a m e l y h a s o n l ó korú gyerekek közössége. h o g y megtudja. betartani az iskola fegyelmi előírásait. a 1 4 7 . e l k e r ü l h e t e t l e n ü l a gyerekek. e n n é l rej­ tettebb formában is szocializációs közegként mű­ k ö d i k . G y a k r a n sajátos s z e r t a r t á s o k k a l vagy r í t u s o k k a l ü n n e p l i k meg.. és gyermekeik az óvodában. hogy a család fontos szerepet tölt be a s z o c i a l i z á c i ó b a n . FEJEZET k i s g y e r m e k j ó i d e i g s z i n t e k i z á r ó l a g c s a l á d i kör­ ben szerez tapasztalatokat. U g y a n a k k o r a z i s k o l a m á s . M i n t k o r á b b a n m á s o k . a k o r t á r s k a p c s o l a t o k m é g font o s a b b a k . i l l e t v e a s z ü l ő k n e m z e d é k é n e k s z e m l é l e t e k ö z ö t t i j e l e n t ő s e l t é r é s e k h e z vezet. h o g y a n t e r e m t i k a k t í v a n újra m e g újra a n e m j e l e n t é s é t az e g y m á s s a l folytatott interak­ c i ó i k s o r á n . A k i s i s k o l á s o k társas. h o g y a gyerekek t á r s a d a l m i s z e r e p l ő k . A g y e r e k e k n e k m e g kell t a n u l n i u k c s ö n d ­ b e n m a r a d n i . A g y e r e k e k által így t e r e m t e t t t á r s a s k o n t e x t u s ha­ t á r o z t a m e g . E z k ü l ö n ö s e n igaz a m a i v i l á g b a n . h i s z e n a gyerekek v e l k e d ő . ho­ g y a n a l a k í t j á k ki és t a p a s z t a l j á k m e g a g y e r e k e k a n e m i j e l e n t é s e k e t az o s z t á l y b a n és a j á t s z ó t é r e n . Néz­ te. A z i s k o l á b a n gyakran j ö n n e k létre kortárscsoportok. h o g y a g y e r e k e k p a s s z í v a n . 1 9 9 3 ) i l y e n n é z ő p o n t b ó l v i z s g á l t a a szo­ c i a l i z á c i ó t . h o g y elfogadják a t a n á r o k t e k i n t é l y é t . b a r á t i k a p c s o l a t b a n m a ­ radnak. a k i egy kertvárosi. h o g y a fiatal férfi m a g a s a b b é l e t k o r i o s z t á l y b a l é p .. a m e l y e k h a t á s á t fokozza a z i s k o l a i o s z t á l y o k é l e t k o r sze­ rinti szerveződése. p u s z i t k a p s z ! " já­ tékot vagy „ p u s z i f o g ó c s k á t " . Az iskola S z i n t é n f o n t o s s z o c i a l i z á c i ó s k ö z e g a z iskola. ifjú har­ c o s . h o g y a g y e r e k e k m i t v á r n a k el m a g u k t ó l . N e m fo­ gadta el. és ennek megfelelően viszonyuljanak hozzájuk. m i n t r é g e b b e n ( C o r s a r o 1 9 9 7 . E n n e k e l l e n é r e a társadalmi-kul­ t u r á l i s h a t á s o k ó r i á s i e r e j ű e k . A z egyes é l e t k o r i o s z t á l y o k tagjai á l t a l á b a n egész é l e t ü k b e n s z o r o s . „Oktatás" című fejezetben. Az egymást követő életkori osztályok p é l d á u l a k ö v e t k e z ő k l e h e t n e k : gyerek. fő­ k é n t azáltal. T h o r n e megállapította. a k i k n e k r é s z ü k v a n társas v i l á g u k m e g t e r e m t é s é b e n és f o r m á l j á k saját szo­ c i a l i z á c i ó j u k a t . E z e k a nor­ m á k pedig a k é s ő b b i e k b e n kihatnak a munká­ val k a p c s o l a t o s t a p a s z t a l a t a i k r a is. főként a kisebb tradicionális társadalmakban a kortárscsoportok f o r m á l i s a n is l é t e z n e k ( á l t a l á b a n c s a k a fiúk kö­ r é b e n ) m i n t életkori o s z t á l y o k . a ser­ dülők. h o g y a g y e r e k e k b e s z é l n e k formá­ l ó d ó t e s t ü k r ő l : ez i g e n c s a k k e d v e l t t é m á j u k . / Az i s k o l a i s z o c i a l i z á c i ó v a l r é s z l e t e s e b b e n fog­ lalkozom a 17. a m i k o r a v á l t o z á s o k m i n d e n t á t h a t n a k . T h o r n e ( 1 9 9 3 ) erről így ír: Ha a l e g k e d v e l t e b b „ n ő k " e l k e z d t e k m e n s t r u á l n i vagy ( h a n e m k e l l e t t v o l n a . ő is azt akarta m e g é r t e n i . Egyes kultúrákban. p o n t o s a n e l v é g e z n i a feladataikat. P e r s z e a l i g h a a k a d o l y a n gyerek. h o g y a m o ­ d e r n t á r s a d a l m a k b a n t ö b b f é l e s z o c i a l i z á c i ó s kö­ zeg l é t e z i k . ifjú v é n és öreg v é n . szegény. hanem m e g n é z t e . illetve a n n a k . Kevésbé egyértelmű . m i n t más szocializációs közegeik.1 4 9 . Harris 1998). Nyilvánvaló. napköziben együtt j á t s z a n a k . hogy m e n n y i r e f o n t o s a k a k o r t á r s c s o p o r t o k . a k k o r k e v é s b é t e t s z e t t e k ne­ kik az ilyen fejlemények. öreg h a r c o s . a k k o r a t ö b b i l á n y is a k a r t a ezeket a v á l t o z á s o k a t . m i t t e s z n e k a z o s z t á l y t e r m e n kívül. oldalon a n e m i szocializáció h á r o m k l a s s z i k u s e l m é l e t é t i s m e r t e t e m ) . s z ü l e i k t ő l és tanáraiktól tanulják meg a n e m mivoltát. hogy a kortárscsoport n a g y h a t á s t g y a k o r o l a n e m i s z o c i a l i z á c i ó r a . a g y e r e k e k négy-öt é v e s k o r fölött i d e j ü k jó r é s z é t a z o n o s k o r ú b a r á t a i k t á r s a s á g á b a n töltik.

A leggyakoribb k u t a t á s i t é m a t a l á n az. Hodge és Tripp szerint n e m maga az erőszak hat a viselkedésre. a m i t l á t n a k . h e t i l a p o k . és mindig ugyanúgy r e a g á l n á n a k a l á t o t t a k r a . b á r t a l á n úgy h i s z i k . h o g y n e m c s a k p a s s z í v a n rea­ g á l n a k a m ű s o r t a r t a l m á r a . o. a k i k 1 9 6 7 . E g y n e m r é g i b e n k é s z ü l t f e l m é r é s s z e r i n t a Nagy-Bri­ t a n n i á b a n é l ő férfiak á t l a g o s a n n a p o n t a 2 . 1 7 órát t ö l t e n e k t é v é z é s s e l é s ( V H S kazettáról vagy D V D l e m e z r ő l ) v i d e ó z á s s a l (Of­ fice for N a t i o n a l S t a t i s t i c s 2 0 0 5 ) .5 j e l e n e t b e n é r h e t ő t e t t e n a z e r ő s z a k . a h a n g l e ­ m e z e k .c s e c s e m ő i n t e r a k c i ó k v i z s g á l a t a megmutatja. A dra­ matizált j á t é k f i l m e k i g e n c s a k e r ő s z a k o s n a k b i z o ­ nyultak. 4 1 . E g y k í s é r l e t b e n ö t fiatal a n y á t figyeltek meg. h o g y „ é d e s " é s „ h a l k a n s í r d o g á l " . a t e l e v í z i ó . a k i t e g y s z e r ű e n át­ ö l t ö z t e t t e k (Will e t al. E g y m á s i k a n y a c s o p o r t b a n . n y o m t a t o t t t e r m é k e i n e k a z e l t e r j e d é s e u t á n hamarosan megjelentek az elektronikus kommu­ n i k á c i ó e s z k ö z e i is: a r á d i ó . hogyan h a t a t e l e v í z i ó a b ű n ö z é s i és e r ő s z a k r a való hajlamra. m e n n y i b e n tár­ sadalmi hatások eredményei a n e m i különbsé­ gek. A z a n y a . hogy a sajtótermékek hozzátartozzanak a z e m b e r e k m i l l i ó i n a k m i n d e n n a p i é l e t é h e z . h o g y b i z o n y o s t é v é m ű s o r o k m i l y e n hatást g y a k o r o l n a k k ö z ö n s é g ü k r e . R o b e r t H o d g e és D a v i d T r i p p ( 1 9 8 6 ) h a n g s ú l y o z t á k : a g y e r e k e k igenis ú g y n é z i k a tévét. p é l d á u l a c s a l á d és a m é d i a közvetítésével történik! Szülők. akár a legbugyutább műsorok nézé­ se n e m eredendően alacsony szintű intellektuális olyan tényezők határozzák meg. a k k o r k ü l ö n b ö z ő v á l a s z o k a t a d n a k attól függően. h o g y a n lát­ juk a világot. f o l y ó i r a t o k a 1 9 . B á r újságok. m e r t m e g h a t á r o z z a . h o g y a g y e r m e ­ k e t l á n y n a k vagy f i ú n a k v é l i k . E r ő s z a k n a k t e k i n t e t t é k azt a fizikai erőt. i g e n c s a k e l t é r ő r e a k c i ó ­ kat figyeltek m e g . A z t m o n d t á k róla. inkább az attitűdök általános kerete. „A média" című fejezetben foglalkozom ( 4 6 6 . „felfogják". a m e l y i k egy a z o n o s k o r ú fiúcsk á v a l i s m e r k e d e t t meg. j e l e n e ­ tek számát. 1 9 7 6 ) . ala­ kítva attitűdjeiket és v é l e m é n y ü k e t . A tévéműsor ö s s z e s fajtája k ö z ü l a r a j z f i l m e k b e n mutatják a l e g t ö b b e r ő s z a k o s c s e l e k m é n y t és je­ lenetet ( G e r b n e r 1 9 7 9 ) . A h a s o n l ó korú e m b e r e k i n f o r m á l i s c s o p o r t ­ jai a m u n k a h e l y e n és e g y é b h e l y z e t e k b e n is tar­ tósan b e f o l y á s o l j á k a z e g y e s tagok a t t i t ű d j e i n e k és v i s e l k e d é s é n e k a l a k u l á s á t . a t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z ö k első. A k é t c s o p o r t v a l ó j á b a n u g y a n a z t a g y e r m e k e t látta. a m e l y a c s e l e k v ő r e m a g á r a vagy m á s o k r a irányul. N e k i i n k á b b v o n a t o t vagy m á s „fiús j á t é k o t " n y ú j t o t t a k . A televízió k ö z ö n s é g r e gyakorolt h a t á s á t vizs­ gáló kutatások á l t a l á b a n úgy k e z e l i k a gyerekeket. a média. felnőttek reakciói S o k v i z s g á l a t foglalkozott a z z a l .és a l á n y g y e r m e k k e l . hogy a szülők másként bánnak a fiú. óránként 7. m e n n y i r e ö s s z e t e t t e k a g y e r e k e k m e n t á l i s folya­ matai. az általuk elfogadott értékeket m i n t h a passzívak lennének. é l e t ü n k végéig f o n t o s a k m a r a d ­ nak. A m é d i a ó r i á s i szerepet játszik. ÉLETÚT. Á t l a g o s a n a m ű s o r o k 80 s z á z a l é k á b a n . / A m é d i u m o k közönségre gyakorolt hatásával a 25. . ÖREGEDÉS tevékenységeit. s z á z a d elejétől k e z d v e n a g y s z á m b a n j e l e n t e k m e g Nyu­ gaton. a gyerek úgy tudja megérteni a mű­ sort.SZOCIALIZÁCIÓ. h o g y é r t é k e l j é k egy k i s g y e r m e k s z e m é l y i s é g é t . E g y e g é s z é v s z á z a d n a k k e l l e t t eltelnie. és a m e l y b e n azt a gyer­ mek értelmezi. A k o r t á r s k a p c s o l a t o k g y a k r a n a g y e r m e k . hogy a kutatások többsége n e m veszi figyelembe. A g y e r m e k m ű s o r o k b a n m é g t ö b b s z ö r b u k k a n fel erőszak. hogy reakcióik azonosak. A m i k o r f e l n ő t t e k e t k é r n e k arra. amelyben az e r ő s z a k o t á b r á z o l j á k .és s e r d ü l ő k o r u t á n .. A tévézés. h o g y a n f o r d u l n a k egy hat h ó n a p o s lánykához. NEMI SZOCIALIZÁCIÓ A szocializációs közegek fontos szerepet játsza­ nak abban. b á r a gyilkolást r i t k á b b a n á b r á z o l j á k . m i n t a család és A tömegkommunikációs eszközök tevékenység. Rengeteg v i z s g á l a t o t v é g e z t e k m á r e l arra vo­ natkozóan.4 7 0 . T ö b b n y i r e rámosolyog­ t a k és j á t é k b a b á t a d t a k a k e z é b e . m a j d a v i d e o f e l v é t e l e k és -lejátszók. Nézzük meg most a nemi szocializá­ ciót.t ő l kezdve é v e n t e e l e m e z t é k a legfőbb a m e r i k a i or­ szágos h á l ó z a t o k e s t i c s ú c s i d ő s z a k á b ó l és hét­ végi n a p k ö z i m ű s o r a i b ó l v á l a s z t o t t m i n t á k a t . f ő k é n t a gye­ rekekre. A t ö m e g ­ tájékoztatás. sokáig c s a k v i s z o n y l a g s z ű k o l v a s ó k ö z ö n ­ séghez szóltak.). h a n e m é r t e l m e z i k is. és összegezték a z e r ő s z a k o s c s e l e k m é n y e k . h o g y a m i n d e n n a p i é l e t é b e n m e g l é v ő m á s jelentésrendszerhez kapcsolja. és fizikai s é r ü l é s t vagy h a l á l t okoz. A s z e r z ő p á r o s felvetette. hogyan tanulja meg a gyermek a nemi szerepeket. a n ő k pedig 2 . A legátfogóbb vizsgálatokat George Gerbner é s m u n k a t á r s a i v é g e z t é k . a m e l y n e k s o r á n a n e m i s z e r e p e k t a n u l á s a t á r s a d a l m i t é n y e z ő k .

V a n d a L u c i a Z a m m u n e r ( 1 9 8 6 ) 7 . a k é p e s k ö n y v e k és a t é v é m ű s o r o k . a k i n e k a z o t t h o n á n k í v ü l i f o g l a l k o z á s a lett volna. a h a j v i s e l e t b e n és h a s o n l ó k b a n megfigyelt s z o k á s o s e l t é r é s e k v i z u á l i s t á m p o n t ­ k é n t s z o l g á l n a k a g y e r m e k s z á m á r a a t a n u l á s i fo­ lyamat során. televízió T ö b b m i n t h a r m i n c éve Lenore Weitzman és m u n k a t á r s a i ( 1 9 7 2 ) a z ó v o d á s k o r ú g y e r e k e k leg­ g y a k r a b b a n forgatott k ö n y v e i b e n m e g j e l e n ő n e m i s z e r e p e k e t e l e m e z t é k . gazdagságról ál­ m o d h a t . m e l y j á t é k o k v a l ó k f i ú k n a k és m e l y e k l á n y o k n a k . a m e l y e k önállóságot és erőt k ö v e t e l t e k . a r e n d őre­ k é n t .v á l t o z a t h o z h a s o n l ó át­ i r a t o k f ő k é n t a f e l n ő t t k ö z ö n s é g n e k s z ó l ó köny­ v e k b e n t a l á l h a t ó k .és n ő j e l l e m z ő k e l t é r é s e i t h a n g s ú ­ l y o z z á k . és általában másokat is pontosan besorol. A gyerekeket és szüleiket i s m e g k é r t é k . így m á r n e m i s t e t s z i k a n n y i r a . h o g y m i l y e n cé­ lokat. Hatéves koráig a z o n b a n n i n c s t i s z t á b a n azzal. FEJEZET A nem tanulása A k i s g y e r m e k e k n e m t a n u l á s a s z i n t e t e l j e s e n tu­ d a t t a l a n . B á r a k a d n é h á n y j e l e n t ő s k i v é t e l . amelyek közt e g y a r á n t v o l t a k s z t e r e o t i p i k u s a n fiús é s l á n y o s j á t é k o k . A z ú j a b b k u t a t á s o k felvetik. A férfiakat k a l a n d o s foglalatosságok. Pél­ dául a tündérmesék konzerválják a nemekkel k a p c s o l a t o s a t t i t ű d ö k e t é s azt. h o g y i l y e n fura az orra. Elemezte. vagy a z o k h a z a t é r t é r e vártak. b í r ó k é n t . m i n t a h o l l a n d gyerekek . mi a n e m . h o g y a z e m b e r n e m e n e m változik. M é g a n e m i l e g s e m l e g e s n e k l á t s z ó j á t é k o k r ó l is kiderül a gyakorlatban. többnyire m i n d a férfi. h o g y m i n k é t t á r s a d a l o m lány­ gyermekei többször választanak nemsemleges vagy fiújátékot.a több száz éves t ü n d é r m e s é k k ü l ö n b ö z ő változataiban e z á l t a l á b a n azt j e l e n t e t t e . N a g y r é s z t u g y a n e z igaz a m e s e k ö n y v e k b e n ábrá­ zolt f e l n ő t t férfiakra és n ő k r e is. h o g y v a l a m e l y e s t v á l t o z o t t a h e l y z e t . m i n t a g y e r m e k k ö n y v k u t a t á s o k . M i e l ő t t a g y e r m e k p o n t o s a n a fiúk vagy a l á n y o k k ö z é s o r o l n á magát. t ü n d é r a n y ó . Ha a l á n y o k fel-felbukkantak. I n k á b b úgy t e s z e k . M i n t m á s vizsgálatok során. Néhány feminista megpróbálta átírni a legünnepeltebb t ü n d é r m e s é k e t . akkor ez az a r á n y k i l e n c v e n ö t s z ö r ö s r e n ő t t . Az olasz gyerekek általában gyakrabban választottak nemspecifikus játékokat. a k i k i g y e k e z t e k a n e m i sztereotípiákat . Persze az e h h e z a H a m u p i p ő k e . A női kozmetikumok illata különbözik azoktól. Mesekönyvek. h á z i a s n a k á b r á z o l t á k őket: főzt e k . Ha az e l e m z é s b e vontak n e m i i d e n t i t á s s a l b í r ó állatokat is. és e s z e r e p e k k ö z t t ö b b A nemsemleges nevelés nehézségei J u n e S t a t h a m ( 1 9 8 6 ) o l y a n s z ü l ő k tapasztalatait vizsgálta. Na p e r s z e j o b b a n festett a z o k b a n a cifra ru­ h á k b a n .1 0 é v e s gye­ rekek játékpreferenciáit vizsgálta Olaszországban és Hollandiában. h o g y a f ő s z e r e p l ő k t ö b b s é g e férfi. a k k o r p a s s z í v n a k . Tudja. A j á t é k b o l t o k és a j á t é k k a t a l ó g u s o k ál­ talában n e m szerint csoportosítják a termékeket. és h o g y a fiúk és l á n y o k kö­ zötti k ü l ö n b s é g e k a n a t ó m i a i a l a p o k r a é p ü l n e k . s z á m u k tizenegy­ s z e r e s e v o l t a n ő k é n e k . a g y e r m e k i r o d a l o m mégis n a g y r é s z t u g y a n a z m a r a d t ( D a v i e s 1 9 9 1 ) . A j á t é k o k . M a m á r a j e l e n t é s e s z o r o s a b b a n kötődik a romantikus szerelem eszményeihez. mint a holland társadalom. A vizsgált k ö n y v e k e g y i k é b e n s e m a k a d t o l y a n nő. h o g y egy s z e g é n y csa­ l á d b ó l s z á r m a z ó l á n y j ó l é t r ő l . A f e l n ő t t e k és a g y e r e k e k v é l e m é n y e i g e n c s a k h a s o n l í t o t t . hogyan viszonyulnak a gyerekek a különféle játékokhoz. m i v e l a z o l a s z k u l t ú r a á l t a l á n o s s á g b a n hagyományosabb nemképeket hordoz. m i n t h a egy kicsit s z o r í t a n a e z a z ü v e g t o p á n " (Viorst 1 9 8 6 ) . a z o r o s z l á n t é s a tigrist f i ú k n a k ajánlják. Az ö l t ö z e t b e n . ame­ l y e k e t a g y e r m e k m e g t a n u l a férfiakkal t á r s í t a n i . vagy b o s z o r k a . m e g f o r d í t v a a s z o k á s o s hangsú­ l y o k a t : „ N e m is v e t t e m é s z r e .és nőtevék e n y s é g e k k ö z ö t t is k ü l ö n b s é g e k e t figyeltek meg. a televíziós gyermekműsorok elemzése nagyrészt hasonló e r e d m é n y e k k e l zárult. Ha­ s o n l ó k é p e k t a l á l h a t ó k a m ű s o r f o l y a m b a n fel-fel­ b u k k a n ó r e k l á m o k b a n is.m o s t a k a fiúkra. Például a j á t é k c i c á t é s -nyuszit l á n y o k n a k . m i n t a m ú l t éjjel. „Egy n a p e l j ö n é r t e m a h e r c e g e m " . m i n t a n ő a l a k o k . A l e g n é z e t t e b b r a j z f i l m e k vizsgálatai m u t a t j á k . itt i s a z d e r ü l t ki. k ü l ö n b ö z ő preverb á l i s j e l e k e t kap. E z z e l s z e m b e n a férfiak h a r c o s k é n t .ez az e r e d m é n y a v á r a k o z á s o k n a k m e g f e l e l ő e n alakult. j e l e n t e k m e g . e g y é r t e l m ű n e m i k ü l ö n b s é g e t találtak. A férfi. h o g y fiú vagy lány. A férfi­ a l a k o k n a g y o b b r é s z t k a p t a k a t ö r t é n e t e k b e n és a k é p e k e n is. A gyermek kétéves korára részben m e g é r t i . m i n t a h á n y s z o r a fiúk választa­ nak lányjátékokat. szabadtéri t e v é k e n y s é g e k j e l l e m e z t é k .6. hogy n e m azok. amelyekkel a kisgyermek találkozik. t ö r e k v é s e k e t v á r n a k el a l á n y o k t ó l és a fi­ ú k t ó l . v a l a m i n t o l y a n o k is. és az aktív s z e r e p e k b e n a férfiak az u r a l k o d ó k . k i r á l y k é n t stb. A n ő a l a k vagy feleség és a n y a . é s n i n c s s o k k ö z ü k a számta­ l a n g y e r m e k k ö n y v b e n leírt m e s é k h e z . a m e l y e k v é l h e t ő e n n e m kötődnek n e m h e z . P é l d á u l a felnőtt n ő k és férfiak általában eltérően b á n n a k a kisgyerekekkel. hogy csak az egyik n e m h e z tartozhat. h o g y m o n d j á k meg.

m a j d b e l e p o t t y a n t o t t á a liberá­ lis k o m p r o m i s s z u m o t a v ö d ö r b e . h o g y „lány vagyok". c s a k az a baj. ö n á l l ó s á g o t v á r t ő l e . ha a fiúk é r z é k e n y e b b e k mások é r z e l m e i r e és a m a g u k g y e n g é d é r z e l m e i t is képesek kifejezni. h o g y a szülők többsége n e m c s a k úgy p r ó b á l t a m ó d o s í ­ tani a h a g y o m á n y o s n e m i s z e r e p e k e t . a m e l y i k ú g y festett. a m i k o r o l y a n k ö n y v b ő l olvastam neki. F r e u d ó v a t o s a n h o z z á t e ­ szi. A szociológiai vita Freud elmélete A n e m i i d e n t i t á s k i a l a k u l á s á n a k l e g n a g y o b b ha­ t á s ú . h o g y ez a sze­ gény szociáldemokrata n e m csatlakozhatott a B a r b i e . a m e l y b e n v o l t a k h a t h ó n a p o s t ó l t i z e n ­ két évesig terjedő k o r c s o p o r t b a t a r t o z ó g y e r e k e k . A kislány s z e m é b e n az anya leértékelődik. S z e r i n t e a n e m e k közti különbség megtanulása csecsemőés k i s g y e r m e k k o r b a n a p é n i s z m e g l é t é n e k vagy h i á n y á n a k k é r d é s e k ö r ü l forog. Világos. a m e l y i k b e n a k i s ö c c s e szokta kioltani a csigák életét. E g y öt­ éves fiú anyja e l m o n d t a . azt m o n d t a : „a fiúkat n e m szereted. amikor o l y a n b a b á v a l p r ó b á l t a m e g a j á n d é k o z n i lányát.el­ m é l e t e S i g m u n d F r e u d n e v é h e z fűződik. a p é n i s z vagy a n n a k h i á n y a a férfiasság és nőiesség szimbóluma. R é s z b e n t u d a t o s a n . többségük a z oktatás k ü l ö n b ö z ő s z i n t j e i n dolgo­ zott tanárként. A kasztrá­ c i ó t ó l v a l ó t u d a t t a l a n f é l e l m é b e n föladja a z a n y a i r á n t i v o n z a l m á t . roszszul vagyok t ő l e . a m i s z e r i n t e m s z ö r n y ű . n e m „ s z e x i s t a " m ó d o n n e v e l n i g y e r m e i ket. hogy ragadják m e g a l e h e t ő s é g e t a t a n u ­ lásra és a t o v á b b l é p é s r e . m e r t n e k i k h i á n y z i k az a l á t h a t ó szervük. M i n d e n s z ü l ő úgy v é l t e . h o g y n e m c s a k a z a n a t ó m i a i k ü l ö n b s é g e k szá­ m í t a n a k . h o g y igyek­ szem e l k e r ü l n i a j á t é k b o l t o k a t .k ö r ü l fiúk­ nak való k a t o n á s j á t é k o k a t é s l á n y o k n a k v a l ó házias játékokat l á t o k . M e g kellett magyaráz­ nom. a „ n i n c s k u k i m " pedig azt.ö t é v e s fiú s z o r o n g attól. A m i k o r e z z e l először próbálkoztam. mert n i n c s és n e m is lehet pénisze. Ma m á r akad o l y a n m e s e k ö n y v . h o g y véget v e t e k a m é ­ regáradatnak. de főleg a t u d a t t a l a n s z i n t j é n a fiú r á d ö b b e n . h o g y férfi. h o g y a p j a e l akarja távolí­ t a n i a p é n i s z é t . h o g y az a p a riválisa az anya érzelmeinek elnyerésében. h o g y a p j a f e g y e l m e z e t t s é g e t . de végig felcseréltem a két szereplőt.e g y b e n t a l á n l e g e l l e n t m o n d á s o s a b b . T ö b b é .ez j ó l m u t a t j a azt is. milyen a t á r s a d a l o m . h o g y „fiú vagyok".b e n s z e n v e d n e k . h a n e m a n ő i e s és a férfias vi­ selkedés új ö t v ö z e t e i t is i g y e k e z t e k m e g t e r e m t e ­ ni. Gyakorlatilag a z ö s s z e s g y e r e k n e k v o l t n e m h e z kötött játéka. a k k o r e g y b e n a z alá­ v e t e t t s é g a t t i t ű d j é t i s átveszi. ö n á l l ó l á n y o k . A „van k u k i m " azt j e l e n t i . h o g y „fiúsította" a lányokat. kismellű.k i á l t o t t a l á n y o m e l s z ö r n y e d v e . m i n t k e d v e n c B a r b i e . h o g y n e c s a k fiús vagy c s a k l á n y o s játékokkal j á t s z a n a k . láthatóan olyasvalaki. de a fiúkat r i t k á n ábrázolják n e m h a g y o m á n y o s s z e r e p b e n . a m e l y i k b e n a főszereplők erős. Allison P e a r s o n ( 2 0 0 2 ) író és kritikus is meg­ tapasztalta. hogy ez n e m így van. . A n n y i r a d ü h í t . a k k o r elvárja t ő l e . A k u t a t á s b a n 30 f e l n ő t t vett részt 18 o l y a n családból. ÉLETÚT. h o g y nem írnak eleget a l á n y o k r ó l ( S t a t h a m 1 9 8 6 ) . h o g y a n e m i s z o c i a l i z á c i ó n a g y o n n a g y h a t á s ú . Azt szerették v o l n a . aki a fejlődő országokban próbál v a l a m i h a s z n o s a t t e n n i . Ha e g y s z e r a t á r s a d a l o m v a l a k i ­ r e n e m e t „osztott". hogy n e h é z s z e m b e s z á l l n i a n e m i t a n u l á s léte­ z ő mintáival. é s n y u g t a l a n í t ó m i n d e n k í s é r l e t a meg­ k é r d ő j e l e z é s é r e . ÖREGEDÉS kerülve. és ját­ szott is vele. és hazavittem egy skandináv b a b á t . S t a t h a m m e g á l l a p í t o t t a . k ö r ö s . m i n t egy „férfi" vagy „ n ő " . „Ez f i ú ! " . így s z o c i a l i z á l ó d n a k a gyerekek: az a r e n d j é n való. a l á n y o k a t p e d i g arra ösztö­ nözték. m i l y e n e r ő s a n e m i s z o c i a l i z á c i ó . a m e l y a fiúkat m e g k ü l ö n b ö z t e t i tőlük. m i n t s o k a n k ö z ü l ü k várták. a m e l y e t a r o k o n o k t ó l kapott.c s a p a t h o z . E z e k a z elvárások a m i n d e n n a p i élet gyakorlatában be­ teljesülnek és újratermelődnek (Bourdieu 1 9 9 0 . h i s z e n t u d a t o s u l benne. Az e l m é l e t s z e r i n t a n é g y . n e m egyennő.k e v é s b é s i k e r ü l t m e g g y ő z n i gyerekeiket. azt k é p z e l i . kekiruhás. a m e l y k e v é s b é volt a n a t ó m i a i l a g „lehetet­ len". A szülőket k ö z é p o s z t á l y b e l i e k k ö z ü l válogatták. Amikor a l á n y a z a n y á v a l a z o n o s u l . A z e g y i k a n y a így érzékeltette a h e l y z e t e t a k u t a t ó n a k : Ha b e m e g y e k egy j á t é k b o l t b a . h o g y úgy v i s e l k e d j e n . d e m é g e z i s n e h e z e b b e n ment. c s a k a lányokat". ha a fiúkat ö l n i és bántani tanítják. Kár. és t u d a t á r a é b r e d . a m e l y i k b e n egy-egy fiú és l á n y nagyon h a g y o m á n y o s s z e r e p b e n j e l e n i k meg.j a i : E g y n a p e l h a t á r o z t a m . m i n t egy f e m i n i s t a b i z o t t s á g t e r v e i a l a p j á n k é s z ü l t B a r b i e : edzett.SZOCIALIZÁCIÓ. A l á n y o k v i s z o n t „péniszirigys é g " . Az anya iránti erotikus érzések elfojtása és az apa e l s ő b b s é g é n e k e l i s m e r é s e r é v é n a fiú a z o n o s u l a p j á v a l . hogy ő csak örök második lehet. mi t ö r t é n t . Lober 1994). a m i k o r gyer­ mekének egy m e s é t o l v a s v a f ö l c s e r é l t e a s z e r e p ­ lők n e m é t : Kicsit összezavarodott.

például továbbra is odabújnak hoz­ zá. A f é r f i i d e n t i t á s az e l s z a k a d á s m o z z a n a t á n k e r e s z t ü l a l a k u l ki. m e r t c s a l á d f o g a l m a t ú l szűk: fehér. m i n t a vagina. a k i s z e r i n t a n e m i i d e n t i t á s t a n u l á s i fo­ l y a m a t a n a g y o n k o r á n e l k e z d ő d i k . A k é s ő b b i s z e r z ő k t ö b b s é g e a s o k k a l ko­ rábban. nő másokkal szembeni éntudata folytonosabb. C h o d o r o w e l m é l e t é t k ü l ö n f é l e k r i t i k á k érték. m i n t a n ő i e s s é g e t é r t e l m e z i vesz­ teségként: az a n y á h o z való közelség elvesztése­ k é n t . hogy a pénisz felsőbbrendű. S o k k a l i n k á b b a férfiasságot. ahol a g y e r e k e k r ő l t ö b b f e l n ő t t is g o n d o s k o d i k (Segura-Pierce 1993)? H i á n y o s s á g a i e l l e n é r e C h o d o r o w e l m é l e t e nagy jelentőségű. általában jelentős m ó d o s í t á s o k a t i s v é g r e h a j t o t t a k rajta. De miért ne tarthatnánk a női genitáliákat magasabb rendűnek? Harmadszor: F r e u d az a p á t a f e g y e l m e z é s e l s ő d l e g e s á g e n s é ­ n e k tartja. Férfiasságukat a nőiességgel s z e m b e n értelmezik. F r e u d h o z k é p e s t s o k k a l n a g y o b b h a n g s ú l y t fek­ tet az anya szerepére. a világot s o k k a l e l e m z ő b b m ó d o n tudják szemlélni. E z e n k í v ü l r á m u t a t arra. a lány. A fiúk öntudatának kialakulása az anyához v a l ó k ö z e l s é g r a d i k á l i s a b b m ó d o n t ö r t é n ő meg­ szakításával van összefüggésben. ha érzelmileg túl szorosan k ö t ő d n e k m á s o k h o z . D e m i a folyamat h e l y z e t p é l d á u l a c s o n k a c s a l á d o k b a n vagy az o l y a n ( p é l d á u l a m e x i k ó i ) k ö z ö s s é g e k b e n . hogy n e m szabad „puhány alakként". F r e u d s z e r i n t ö t é v e s kortól a p u b e r t á s k o r i g a l a p p a n g á s i d ő s z a k a kö­ v e t k e z i k . Közéjük tartozik a szociológus N a n c y Chodorow ( 1 9 7 8 . k ö z é p o s z t á l y b e l i m o d e l l r e é p ü l . A férfiak h á t t é r b e szorítják ezeket az igényeiket. m e r t F r e u d t ú l s z o r o s k a p c s o l a t o t t é t e l e z fel a n e m i i d e n t i t á s és a n e m i s z e r v e k b i r t o k l á s á n a k t u d a t o s u l á s a kö­ zött. Bizonyos értelemben C h o d o r o w F r e u d elméle­ tét a l k a l m a z t a fordított e l ő j e l l e l . A gyerekek érzelmileg elsősorban az anyához kötődnek. m i k ö z b e n elfojtják k é p e s s é g ü k e t ön­ m a g u k vagy m á s o k é r z e l m e i n e k m e g é r t é s é r e . a m e l y e t p u s z t á n a férfi n e m i s z e r v hiányának tekint. s o k m á s s z e r z ő m e l l e t t e l s ő s o r ­ ban néhány feminista részéről (Mitchell 1 9 7 5 . M á s o d s z o r : a freudi e l m é l e t arra a feltevésre épül. r e j t e t t e b b öszszefüggéseket. h o g y identi­ tásuk veszélybe kerül. é s összefügg a c s e c s e m ő szülők iránt érzett ragaszkodásával. a m í g a s e r d ü l ő ­ kori b i o l ó g i a i v á l t o z á s o k újra f e l é l e s z t i k a z e r o ­ tikus vágyakat. A l a p p a n g á s i i d ő s z a k n a g y j á b ó l a k i s i s k o l á s k o r n a k felel m e g . a m i k o r a s z e x u á l i s t e v é k e n y s é g e k hát­ t é r b e s z o r u l n a k . A nők leginkább kapcsolataikkal h a t á r o z z á k m e g ö n m a g u k a t . h o l o t t s o k k u l t ú r á b a n a z a n y a az. Chodorow szerint az elszakadási m á s k é n t zajlik a f i ú k n á l és a l á n y o k n á l . J a n e t S a y e r s ( 1 9 8 6 ) p é l d á u l ú g y véli. mint C h o d o r o w elméletében. A fiúkkal e l l e n t é t b e n a l á n y o k k a p c s o l a t a az a n y á v a l s z o r o ­ sabb marad. A z a n y á h o z v a l ó r a g a s z k o d á s egy p o n t o n m e g k e l l h o g y s z a k a d j o n . Megtanulják. hogy a nőkben kialakulnak olyan j e l l e m v o n á s o k . „anyámaszszony katonájaként" viselkedniük. M i u t á n n i n c s é l e s e l s z a k a d á s . h o g y a férfiak és a nők n e m k ü l ö n ü l n e k el annyira élesen. e z é r t a férfiak é l e t ü k k é s ő b b i s z a k a s z á b a n t u d a t t a l a n u l ú g y érzik. N e g y e d s z e r : F r e u d s z e r i n t a n e m i i d e n t i t á s el­ sajátítása elsősorban a negyedik-ötödik életévre t e h e t ő . M i n d e z C h o d o r o w s z e r i n t azt eredményezi. m i n t a z é r z é k e n y s é g é s a z oda­ adás. 2 0 0 0 ) . é s n e m v e s z f i g y e l e m b e m á s . Freud nézeteivel szemben komoly ellenveté­ s e k m e r ü l t e k fel. a csecsemőkorral kezdődő tanulás jelen­ tőségét hangsúlyozza. h o g y C h o ­ d o r o w f i g y e l m e n k í v ü l h a g y egy v i s z o n y l a g ú j je­ l e n s é g e t : a n ő k ö n á l l ó s á g r a . és manipulatívabb a t t i t ű d d e l f o r d u l n a k a világ felé. C h o d o r o w elméle­ tét a z é r t i s b í r á l t á k . és pszichológiai jellem­ z ő i k e l l e n t é t e s e l e m e k e t i s t a r t a l m a z h a t n a k . a m i k o r az a z o n o s n e m ű e k b ő l á l l ó k o r t á r s c s o p o r t j á t s z i k d ö n t ő sze­ repet. S a j á t é l e t ü k r ő l m i n d i g aktív képet alkotnak. p u s z i l g a t j á k é s u t á n o z z á k . E z z e l s z e m b e n a n ő k önér­ t é k e l é s é t a m á s o k h o z f ű z ő d ő s z o r o s é r z e l m i kap­ csolat hiánya fenyegeti. h o g y l a z í t s o n az e r ő s s z á l a k o n . E k k o r r a m e g k ö v e t e l i k a g y e r e k t ő l . a m e l y e k c s a k bi­ zonyos helyzetekben m u t a t k o z n a k meg a maguk teljességében ( B r e n n a n 1 9 8 8 ) . a m i t t e s z . C o w a r d 1 9 8 4 ) . f ü g g e t l e n s é g r e való t ö r e k v é s é t . E z e k a m i n t á k nemze­ dékről nemzedékre öröklődnek. m a j d k é s ő b b f e l n ő t t . m e r t c s a k így a l a k u l h a t ki a g y e r e k k ü l ö n é n t u d a t a . hiszen sokban hozzájárul a nőiesség B á r a n e m i fejlődés v i z s g á l a t á b a n s z á m o s s z e r z ő felhasználta Freud elméletét. e g é s z e n addig. Identitása nagy valószínűséggel egybeolvad má­ s o k é v a l vagy m á s o k t ó l függ: e l e i n t e a z a n y á t ó l . a m e l y e k a n y j á h o z fűzik. mivel inkább az anya befolyása lehet meghatározó életük első s z a k a s z á b a n . a m e l y b e n az elért eredményeket e m e l i k ki. m a j d egy férfitól. E n n e k eredmé­ n y e k é p p e n a fiúk k e v é s b é o d a a d ó a n k a p c s o l ó d ­ n a k m á s o k h o z . mert a gyermek k o r a i s z o c i a l i z á c i ó j á b a n a z a n y a j á t s z i k elsődle­ Chodorow elmélete ges s z e r e p e t . E l ő s z ö r i s azért.E s z a k a s z t k ö v e t ő e n a g y e r e k m e g t a n u l j a el­ fojtani e r o t i k u s é r z e l m e i t . Sa­ y e r s s z e r i n t a n ő i e s s é g m a g á b a n r e j t h e t agresszív é s ö n é r v é n y e s í t ő e l e m e k e t is. a k i a fegyelemre szoktatásban döntő szerepet játszik.

a m e l y e k k ö z ö t t a z e m b e r e k a z adott t á r s a d a l o m t í p u s b a n é l n e k . Egészen a 2 0 . vagyis miért okoz n e h é z s é g e t a férfiaknak.SZOCIALIZÁCIÓ. amelyeket az egyén élete során megtapasztal. m i n t a m i l y e t a f e l n ő t t e k v i s e l t e k . m e r t ők az egyéni t e l j e s í t m é n y t tartják f o n t o s n a k . Gyermekkor A m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n é l ő k s z á m á r a a gyer­ m e k k o r v i l á g o s a n e l k ü l ö n ü l ő é l e t s z a k a s z . E g y egyete­ mista lány p é l d á u l a k ö v e t k e z ő k é p p e n v á l a s z o l t : „[Az erkölcs] összefügg a felelősséggel. " (Gil­ ligan 1 9 8 2 ) . Philippe Ariés ( 1 9 8 7 ) francia történész szerint a középkorban n e m l é t e z e t t a „ g y e r m e k k o r " m i n t a fejlődés el­ k ü l ö n ü l ő s z a k a s z a . l e g f ő k é p p az értékekkel. tükrözi. a m e l y e k e t meg­ sérthetünk. ÉLETÚT. s z á m u k r a az a „siker" e g y e t l e n formája. hogy ez a s z e m l é l e t a n ő k t r a d i c i o n á l i s h e l y z e t é t szükségleteit kielégíteni. látszólag biológiailag meghatáro­ z o t t a k . a m e l y s e b e z h e t ő . m i n t a felnőttek. A t r a d i c i o n á l i s társa­ d a l m a k b a n a fiatalok a h o s s z ú c s e c s e m ő k o r b ó l m i n d e n á t m e n e t n é l k ü l l é p t e k á t a m u n k a vilá­ gába az adott közösségen belül. h o g y a n ő k ö n m e g h a t á r o z á s a személyes k a p c s o l a t a i k r a é p ü l . h o g y m e n n y i r e t u d n a k m á s o k r ó l gondoskodni. A gyermekkor fogalma azonban. . H a t á s s a l v a n n a k rá­ j u k a k u l t u r á l i s k ü l ö n b s é g e k és az a n y a g i körül­ m é n y e k is. alkotnak képet. ÖREGEDÉS m i b e n l é t é n e k m a g y a r á z a t á h o z . A nő h a g y o m á n y o s a n a g o n d o s k o ­ dó segítőtárs s z e r e p é t tölti be a férfi é l e t é b e n . A m ú l t b a n a n ő k t i s z t e l e t b e n tar­ t o t t á k a férfiak ítéleteit. h o g y é r z e l m e i k e t mások előtt feltárják ( B a l s w i c k 1 9 8 3 ) . m i n t a férfiak. k ü l ö n b ö z ő k o r ú és tár­ sadalmi hátterű a m e r i k a i n ő v e l és férfival. I n ­ terjúalanyainak e r k ö l c s i e l v e i k k e l é s ö n m a g u k megítélésével k a p c s o l a t b a n tett fel k é r d é s e k e t . Gilligan e b b e n a k é r d é s k ö r b e n k é s z í t e t t inter­ júkat mintegy kétszáz. hogy mennyire a m e l y e k a leg­ tudják mások t ö b b férfiból h i á n y o z n a k . Ö n m a g u k r ó l a s z e r i n t Gilligan elmélete Carol Gilligan ( 1 9 8 2 ) t o v á b b f e j l e s z t e t t e C h o d o row elemzését: e l s ő s o r b a n az foglalkoztatta. A férfi a g y e n g e s é g jelének tekinti. pedig é p p e n ez a nő e r ő s s é g e .a g y e r m e k k o r b ó l e l j u t u n k a felnőttkor­ ba.Az én é l e t h e l y z e t e m b e n az erkölcs a s z e m é l y k ö z i k a p c s o l a t o k h o z kötő­ dik. A „gye­ r e k " m á r n e m „ c s e c s e m ő " vagy k ú s z ó . h i s z e n a leg­ t ö b b e m b e r h e t v e n évig vagy m é g t o v á b b i s é l . így p é l d á u l a m o d e r n n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n a h a l á l az ö r e g k o r h o z k a p c s o l ó d i k a g o n d o l k o d á s u n k b a n . A gye­ rekek ugyanolyan m u n k á t végeztek és ugyanúgy játszottak. é s e r e d m é n y e i k e t ahhoz mérik. és n e m voltak külön gyerekjátékaik. A g y e r e k k o r a c s e c s e m ő k o r és a s e r d ü l ő ­ kor közötti éveket jelenti.. m i n t ahá­ n y a n m e g é r t é k a z öregkort. u g y a n a k k o r igyek­ szünk n e m á r t a n i m á s o k n a k . a m e l y e k alapja a m á s i k és ö n m a g u n k tisz­ telete. az igazságosság és az e g y é n i s z a b a d s á g elvont e s z m é i t e m l í t e t t é k . a m e l y inkább a gondoskodó kapcsola­ t o k b a n g y ö k e r e z i k . A k ö z é p k o r i E u r ó p á b a n ké­ s z ü l t f e s t m é n y e k e n a g y e r e k e t „kis f e l n ő t t k é n t " á b r á z o l t á k . h o g y olyan tulajdonságokkal bírnak. A kapott v á l a s z o k b ó l a férfiak és a n ő k e l t é r ő . m i k ö z b e n tudták.. A TELJES ÉLETÚTRA KITERJEDŐ SZOCIALIZÁCIÓ Az átmenetek. hogy m á s o k o n kell s e g í t e n i . De az e feladatok e l l á t á s a s o r á n k i a l a k u l ó tulajdon­ ságokat a férfiak g y a k r a n a l á b e c s ü l i k . A nők k e v é s b é m a g a b i z t o s a n m o n d t a k e r k ö l c s i ítéleteket. a kö­ telezettségekkel és az é r t é k e k k e l . m e r t s z e r i n t ü k n e m mindig ö s s z e e g y e z t e t h e t ő az. h o n n a n ered az ú g y n e v e z e t t férfi kifejezőképtelenség (male inexpressiveness). a n ő k s o s e m f e l e j t e t t é k ki azt." E k k o r a z i n t e r j ú k é s z í t ő m e g k é r d e z t e : „Miért t i s z t e l n é n k m á s o k a t ? " A v á l a s z : „ M e r t van ö n é r z e t ü k vagy é r z é s e i k . század kezdetéig Nagy-Britanniá­ b a n és a n y u g a t i o r s z á g o k t ö b b s é g é b e n a gye- . és segít megér­ teni. h o g y a nő s z á m á r a f o n t o s a b b a k a kapcsolatok. G i l l i g a n felveti.m á s z ó „kis­ b a b a " . h o g y s z i g o r ú er­ kölcsi szabályokat k ö v e t ü n k . A tradicionális társadalmakban ezzel szemben t ö b b e n haltak meg fiatalabb korban. P é l d á u l m i n ­ denkitől m e g k é r d e z t é k : „ M i t é r t ü n k a z o n . h o g y valami erkölcsileg h e l y e s vagy h e l y t e l e n ? " M í g a férfiak erre a k é r d é s r e v á l a s z u l á l t a l á b a n a kö­ telesség. és v é g ü l a h a l á l vár r á n k .érett t e k i n t e t t e l és u g y a n o l y a n öltö­ z é k b e n . jellegzetes n é z e t e i b o n t a k o z t a k ki. m i n t a férfiak „kifelé f o r d u l ó " a t t i t ű d j e i b e n . csak az utóbbi két-három é v s z á z a d b a n k e l e t k e z e t t . hasonlóan mai társadalmi életünk sok más összetevőjéhez. n e m egyéni teljesítmé­ nyükre büszkék (Gilligan 1 9 8 2 ) . ö n t u d a t u k . De az e m b e r i életút s z a k a s z a i e g y s z e r r e t á r s a d a l m i é s b i o l ó g i a i ter­ m é s z e t ű e k ( V i n c e n t 2 0 0 3 ) . a m e l y e k n é l k ü l m a e l s e m tudjuk k é p z e l n i őket. h o g y milyen képet a l k o t n a k a f e l n ő t t n ő k és férfiak önmagukról é s e r e d m é n y e i k r ő l . E g y e t é r t C h o dorow-val a b b a n .

hogy m i n d e n gyerek sok szeretetet és gondosko­ dást kap a s z ü l e i t ő l és m á s f e l n ő t t e k t ő l . F ő k é n t a gazdagabb társadalmi csoportok­ ra j e l l e m z ő .ezt s e m árt h a n g s ú l y o z n u n k .n e m azt j e l e n t i .és a f e l n ő t t k o r között é l n e k . de az i s k o l a p a d b a k é n y s z e r í t i k őket.á t a l a k u l ó társada­ l o m b a n kell felnőniük (Elkind 1 9 8 4 ) . A t r a d i c i o n á l i s k u l t ú r á k b a n . h o g y m e n n y i r e gyakori. p o l i t i k a i é s v a l l á s i l e h e t ő s é g e i k f e l f e d e z é s é r e . hogy a modern társadalmakban j e l e n l e g zajló f o l y a m a t o k e r e d m é n y e k é n t a gyer­ m e k k o r l a s s a n k é n t ú j b ó l e l v e s z í t i sajátos státu­ sát. a g y e r e k e k fizikai és s z e x u á ­ lis b á n t a l m a z á s a g y a k r a n e l ő f o r d u l a m a i társa­ dalmak családjaiban. H a úgy g o n d o l j u k .W a i t e 1 9 9 1 ) . a k k o r azt is l á t n u n k kell. M i n t ko­ r á b b a n e m l í t e t t e m . m i v e l a változá­ sok ritmusa lassúbb. s e o l y a n . és h o g y a gyer­ m e k m u n k a erkölcsileg elítélendő. A nyugati társadalmakban v i s z o n t v a n egy i d ő s z a k . M i n d e n társadalomban megfigyelhetők a p u b e r t á s k o r i b i o l ó g i a i v á l t o z á s o k ( a m i k o r az egyén képessé válik a szexuális tevékenységre és a s z a p o r o d á s r a ) . e g y á l l a n d ó a n v á l t o z ó . S z e r e t n é n e k i n k á b b dolgoz­ n i . A m e g h o s s z a b b o d o t t g y e r m e k k o r m i a t t a m a i tár­ sadalmak bizonyos tekintetben „gyerekközpontúbbak". h o g y „ f e l e l ő s " f e l n ő t t é v á l j a n a k . „Globális foglalkozom. g y a k r a n n a g y fizikai m e g t e r h e l é s t j e l e n t ő m u n ­ kakörökben (például szénbányában) foglalkoz­ t a t n a k . a m i k o r azt v á r j u k el a Fiatal felnőttkor /-. így a k o r á b b i n e m z e d é k e k h e z k é p e s t h a m a r a b b meg­ i s m e r i k a f e l n ő t t e k világát. k ö z t e s h e l y z e t ű e k : g y a k r a n próbálják k ö v e t n i a f e l n ő t t e k v i s e l k e d é s é t . ahol a g y e r e k e k m á r együtt d o l g o z n a k a f e l n ő t t e k k e l . M a i s v a n m é g j ó n é h á n y o l y a n ország. FEJEZET rekeket mai s z e m m e l nézve rendkívül fiatalon m u n k á r a fogták.6. a h o l k i s g y e r e k e k e t teljes m u n k a i d ő b e n . U g y a n a k k o r s o k k u l t ú r á b a n e z e k n e m o k o z n a k o l y a n zavart é s b i z o n y t a l a n s á ­ got. mint amilyenek a tradicionális közös­ ségek voltak. A mai nyugati társadalmakban a serdülők „két kor közé esnek": se nem gyerekek. h o g y a p r e m o d e r n E u r ó p á b a n g y a k r a n b á n t a l m a z t á k a gyerekeket. m e r t m a s o k a n egyre t o v á b b i d ő z n e k az oktatásban. A n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n a s e r d ü l ő k se ilyen. e z a z ú j r a t a n u l á s i f o l y a m a t r e n d s z e r i n t sokkal k e v é s b é felkavaró. A nyu­ gati t i n é d z s e r e k a gyerek.. h o g y m a s e m r i t k a a g y e r m e k e k el­ leni erőszak. N e m sietik el. se nem felnőttek. m e r t például az egészen kicsi gyerekek is ugyanazokat a t é v é m ű s o r o k a t n é z h e t i k . E g é s z e n új k e l e t ű az a g o n d o l a t . a k k o r á l t a l á b a n a p s z i c h o s z e x u á l i s érés fo­ l y a m a t a is k ö n n y e b b e n f e l d o l g o z h a t ó . h o g y a g y e r e k e k n e k saját j o g a i k v a n n a k . h o g y m á r alig-alig t e k i n t h e t j ü k a g y e r m e k k o r t k ü l ö n fejlődési s z a k a s z n a k . /A gyermekmunka kérdésével egyenlőtlenség" című fejezetben a 11. . Ha például létezik valamilyen korcsoportrendszer. A m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n a fiatal f e l n ő t t k o r egy­ re i n k á b b a s z e m é l y i s é g f e j l ő d é s és a s z e x u á l i s é r é s sajátos s z a k a s z á v á válik ( G o l d s c h e i d e r . a m e l y b e n a f e l n ő t t é v á l á s t b i z o n y o s r í t u s o k jel­ zik. a m i azért le­ h e t f o n t o s . h o g y t ö b b é n e l e g y e n e k gyerekek: t e g y é k el a j á t é k a i k a t és h a g y j a n a k fel gyerekes á b r á n d j a i k k a l . h o g y a h ú s z a s é v e i k e l e j é n j á r ó fiata­ l o k n e m k e v é s időt f o r d í t a n a k s z e x u á l i s . de a jog gyere­ k e k n e k t e k i n t i őket. bár csak a legutóbbi időben derült f é n y i g a z á n arra. E g y e s k u t a t ó k s z e r i n t a g y e r e k e k ma o l y a n g y o r s a n f e l n ő n e k . m i n t a m o d e r n t á r s a d a l m a k fiataljaiban. g y e r e k e i n k t ő l . m i n t a f e l n ő t t e k . A tradi­ cionális társadalmakban a serdülőnek n e m kell a n n y i m i n d e n t „ ú j r a t a n u l n i a " . i Serdülőkor A „ t i n é d z s e r " m a i s m e r ő s f o g a l m a s z i n t é n újkeletű. Elképzelhető. A társadalom gyerekközpontúsága .

h o g y megéri az öregkort. M i u t á n a g y e r e k e i k m á r n e m é l n e k v e l ü k . feleslegesnek é r e z h e t i k m a g u k a t a t á r s a d a l o m ­ ban gyerekeik o t t h o n r ó l v a l ó e l k e r ü l é s e u t á n . oldalon). 6 ó r a 4 5 p e r c alatt ért c é l b a . m i n t m a . S i n g h f o n t o s a b b c é l o k a t talált. a m e l y b e n egy ú j a b b t a n u l á s i i d ő s z a k k e z d ő d i k (lásd a z egész é l e t e n át tartó t a n u l á s r ó l s z ó l ó r é s z t a 17. ÖREGEDÉS Fauja Singh első londoni maratonját 2000-ben. Az öregek szinte újjászülethet­ n e k a g y e r m e k . hogy az. m i n d a n ő k te­ kintélye a korral együtt n ö v e k e d e t t . Másfelől v i s z o n t a k o r á b b i i d ő k b e n r i t k á b b a n fordultak e l ő b i z o n y o s feszültségek. a k i k m e g t u d n a k b i r k ó z n i a z öregkor g o n d j a i v a l . h o g y h á r o m kon­ tinensen négy gyermeke. b e l s ő t a r t a l é k a i k a t m o z g ó s í t j á k . a c s a l á d i é l e t b e n és e g y é b t á r s a d a l m i közegekben k o m o l y b i z o n y t a l a n s á g o k a t k e l l fel­ oldani. M a n a p s á g a há­ zasságban. el­ szalasztottá a z é l e t által k í n á l t l e h e t ő s é g e k e t . Az iparo­ sodott sokszor társadalmakban éppen a nyugalomba vonulás ellenkező következményekkel m i n t addig b á r m i k o r a z é l e t ü k a hatvanöt évesnél idősebbek során. M i r e I n d i a 1 9 4 7 . ÖREGEDÉS Érett felnőttkor Nyugaton a l e g t ö b b fiatal s z á m í t h a t rá.l o n d o n i I l f o r d b a n élő. b e n az iparosodott társadalmakban az idős embe­ r e k n e k r e n d s z e r i n t s e m a c s a l á d b a n . ÉLETÚT.b e n m a j d n e m u g y a n e n n y i i d ő alatt t e t t e m e g ezt a távot. fejezetben. A b e t e g s é g vagy s é r ü l é s miatt b e k ö v e t k e z ő h a l á l m i n d e n k o r c s o p o r t b a n sokkal gyakoribb volt. E g y n e m z e d é k n y i i d ő v e l k é s ő b b a k e l e t . a gazdasági életből kikerülve az idős e m b e r e k ne­ h e z e n tudják életük utolsó szakaszát hasznossá t e n n i . m e r t s o k a n b e l e h a l t a k a szülésbe.5 3 7 . A modern társadalmakban k ü l ö n ö s e n fontos. N a p i s é t á i b a r ö v i d k o c o g á s o k a t iktatott. S o k k a l i n k á b b m a g u n k „ a l a k í t j u k " a z éle­ tünket. hogy k ö z é p k o r ú k é n t is m e g k e l l ő r i z n i a „jövő­ orientáltságot". e k k o r k e z d e t t új k i h í v á s o k a t k e r e s n i . m e g e l ő z ­ v e 4 0 7 futót. 3 6 é v e s e n szögre a k a s z t o t t a futócipőjét. m i n t az e l ő d ö k é . Ez n a g y o b b s z a b a d s á g o t b i z t o s í t az egyénnek. A z e m b e r e k r e n d s z e r i n t közelebbi k a p c s o l a t b a n v o l t a k a s z ü l e i k k e l és egyéb rokonaikkal. a m i t elért. U t o l j á r a 5 3 é v v e l k o r á b b a n futott k o m o l y a b b a n . a l i g h a n e m egyre f o n t o s a b b á v á l i k a „világra nyi­ tott" szemlélet. é s k e v é s b é é r d e k l i őket a társadalmi érvényesülés. ú g y n e v e ­ zett „ h a r m a d i k é l e t k o r b a n " . a m i k o r az öregek életkori osztályába lépett. a 5 3 6 .b e n e l n y e r t e független­ ségét. K o r á b b a n azt g o n d o l t á k . E z z e l s z e m - . A z e m b e r ú g y é r e z h e t i .SZOCIALIZÁCIÓ. A z t á n Öregkor A tradicionális t á r s a d a l m a k b a n az i d ő s e m b e r e ­ ket általában n a g y t i s z t e l e t ö v e z t e .e r r ő l a k ö v e t k e z ő rész­ jár. E z a z o n b a n n e m v e z e t f e l t é t l e n ü l l e m o n d á s h o z vagy k é t s é g b e e s é s h e z . hogy egész é l e t é b e n u g y a n a z t fogja c s i ­ nálni. Ezzel párhuzamosan jelentős mértékben a r á n y a a n é p e s s é g b e n . A „középkorúak v á l s á g á t " s o k e b b e n a k o r b a n j á r ó ember megtapasztalja. míg a t r a d i c i o n á l i s k u l t ú r á k b a n m a j d n e m m i n d e n k i így k é p z e l t e el az é l e t é t . P é l d á u l a s z e x u á l i s p a r t n e r é s a házastárs k e r e s é s e é s k i v á l a s z t á s a m a n e m a szülők d ö n t é s é t ő l . A következőkben részleteseb­ b e n foglalkozunk az öregedést övező szociológiai kérdésekkel. ahol sokan még öregkorukban is egészségesek. 6 ó r a 5 4 p e r c k e l l e t t n e k i h o z z á . h o g y m a j d n e m egy órát lefaragott a k i l e n c v e n é v e n f e l ü l i e k v i l á g c s ú ­ csából. tizenhárom unokája és öt d é d u n o k á j a v a n . h a n e m e g y é n i k e z d e m é n y e ­ zéstől függ. rájött. s e m a széle­ sebb társadalmi közösségben n i n c s tekintélyük. 89 é v e s e n futotta. In­ d i á b a n . A z e m b e r e k t ö b b s é g e n e m gon­ dolja. B á r ez kétségtelenül s o k e s e t b e n igaz l e h e t . a k i k felnőttségük e l s ő é v e i b e n a g y e r e k e i k e t n e v e l t é k . megnövekedett b e n lesz szó. A c s a l á d o n b e l ü l m i n d a férfiak. m i n t a régiek. de f e l e l ő s s é g e f e s z ü l t s é g e k e t és konf­ liktusokat okozhat. A n ő k . és k ü l ö n ö s e n a nők élete volt v e s z é l y b e n . t o v á b b i l e h e ­ tőségek pedig n e m n y í l n a k e l ő t t e . h o g y azok. A m i k o r 2 0 0 1 . a k i k k ö z ü l s o k a n m é g c s a k h a r m i n ­ cas éveiket „taposták". egy o l y a n t á r s a d a l o m b a n . A tradicionális kultúrákban az egyén gyak­ r a n a k k o r érte e l l e g m a g a s a b b s t á t u s á t . h i s z e n a gyermekkori á l m o k k a l v a l ó végleges l e s z á m o l á s felszabadító é l m é n y i s l e h e t . S i n g h ilyen idős korában tájfutó v e r s e n y e k e n vett r é s z t s z ü l ő h a z á j á b a n . sőt g y a k r a n d ö n t ő szavuk volt a k ö z ö s s é g e g é s z é t é r i n t ő ü g y e k b e n . é s p o n t o s a n u g y a n o l y a n m u n k á v a l teltek a napjaik. a m e l y e k m a jellemzik a z é l e t ü n k e t . A 2002-es londoni maratoni futáson még h a m a r a b b . L á b a i h a m a r v i s s z a n y e r t é k régi e r e j ü k e t .és felnőttkort k ö v e t ő . A k a r r i e r é n e k élő férfi vagy nő é l e t e d e r e k á n e s e t l e g úgy látja. é s sohasem fogja e l é r n i a g y e r m e k k o r a óta dédel­ getett álmait. n e m elégíti ki. gyakorta szegényebbek. m i n t a m a i m o b i l a b b társa­ dalmakban. Miután munkájuktól visszavonultak. A m o d e r n k o r e l ő t t k e v e s e n bízhattak e b b e n igazán. meg­ özvegyült S i n g h e l m o n d h a t t a . Az é l e t k o r i osztályok s z e r i n t s z e r v e z ő d ő k u l t ú r á k b a n a „vé­ neknek" r e n d s z e r i n t komoly.

Az idősebb e m b e r e k többsége valahol a kettő k ö z ö t t éli m e g a z ö r e g e d é s t . novemberi száma a hátoldalon.h e t ­ v e n e s e k és i d ő s e b b e k aránya. j á r v á n y m e g e l ő z ő i n t é z k e d é s e k é s egészségügy m i n d . de testi g y ö t r e l m e k k e l . ábra Az idősek aránya a brit népességben. A legtöbb t á r s a d a l o m b a n kevesebb c s e c s e m ő h a l m e g é s t ö b b felnőtt éri m e g a z öreg­ kort. m a j d meg­ vizsgáljuk a z ö r e g e d é s b i o l ó g i a i . m i t j e l e n t m e g ö r e g e d n i egy gyorsan változó világban. áb­ rán is l á t h a t ó . s z á z a d b a n is ( L l o y d . h o g y a 65 é v e s n é l i d ő s e b b britek aránya az 1 8 5 1 és 1 9 1 1 közötti népszámlálásokon 5 s z á z a l é k k ö r ü l mozgott. Végül körbejárjuk a világnépesség „őszülését".m i n d szerepet j á t s z a n a k a b b a n . FEJEZET hez. h o g y a z idősebbek miféle kihívásokkal és problémákkal k e r ü l n e k s z e m b e . egészségesebb és t e r m é k e n y e b b életet élnek. a h o g y a n ezt a f e n t i e k b e n l á t h a t t u k . 1952-ben a királynő 2 7 3 ü d v ö z l ő táviratot k ü l d ö t t a 1 0 0 . ö r ö m t e l i él­ m é n y l e h e t .1 52 6. A 6.hosszabb. Ezután megnézzük. E z e k a v á l t o z á s o k sok t é n y e z ő n e k t u l a j d o n í t h a t ó k . Közli a Sociology Review 1998. . Ez az „őszülés" az ipari társadalmakban tapasztalható 6. I n n e n újra a b r i t e k ö r e g e d é s é h e z t é r ü n k vissza. ho­ g y a n a l k a l m a z k o d n a k a z e m b e r e k a z öregedés­ 0 2 4 6 millió fő 8 10 12 Forrás: OPCS.f ő k é n t a g a z d a g a b b országok­ b a n . Ma ez a szám évente több mint 3 0 0 0 (Cayton.S h e r l o c k 2 0 0 4 ) . és u t á n a j á r u n k a n n a k . köztisztasági r e n d s z e r e k . h i s z e n fo­ l y a m a t o s a n n ö v e k s z i k a z ö r e g e k s z á m a . mi az öregedés. A z i d ő s k o r e l é r é s e f e l e m e l ő . és k e d v e t á m a d t h o z z á . Először röviden vázo­ l o m . 19012051 Fauja Singh még kilencvenes éveiben is maratoni versenyeken futott. e z ú t t a l azt v i z s g á l j u k m e g k ö z e l e b b r ő l . idézi Kingshill R e s e a r c h Centre 2 0 0 2 ) . S z ó b a k e r ü l n e k a b r i t népes­ ség ö r e g e d é s é v e l k a p c s o l a t o s p o l i t i k a i k é r d é s e k is. és ez a folyamat foly­ t a t ó d i k a 2 1 . legalábbis a szociológusok szemszögéből. Az e m b e r e k ma . S i n g h látott egy t é v é m ű s o r t a m a r a t o n r ó l . é l e t é v ü k e t betöltötteknek. E g y e s s z o c i o l ó g u s o k és g e r o n t o l ó g u s o k a vál­ t o z ó d e m o g r á f i a i s t a t i s z t i k á k b ó l azt o l v a s s á k ki. m a j d a 2 0 . mint valaha. N a g y . e l m a g á n y o s o d á s s a l is jár­ hat. A brit társadalom „őszülése" A t á r s a d a l m a k világszerte ö r e g s z e n e k .B r i t a n n i a l a k o s s á g a s e m kivétel. A m o d e r n mezőgaz­ daság.1. s z á z a d folya­ m á n m e g h á r o m s z o r o z ó d o t t . h o g y ma világszerte c s ö k k e n a h a l a n d ó s á g .1. A F ö l d né­ p e s s é g é n b e l ü l egyre n a g y o b b a h a t v a n a s o k . a m e l y e k egyre f o n t o s a b b á v á l n a k . E b b e n a részben megnézzük. p s z i c h o l ó g i a i é s szociális vonatkozásait. A z ó t a a világ m i n d e n t á j á n futott m a r a t o n i v e r s e n y e k e n é s s o k e z e r fontot gyűjtött j ó t é k o n y c é l o k r a ( A s k w i t h 2 0 0 3 ) . h o g y a n ö r e g s z i k a b r i t n é p e s s é g . h o g y a n é p e s s é g „ ő s z ü l " ( P e t e r s o n 1 9 9 9 ) .

• r o m l i k a h a l l á s : e l ő s z ö r a m a g a s a b b . újra a n n y i a t a n u l n i v a l ó j u k . a k á r c s a k az „öreg" szó j e l e n t é s e ( R i l e y et al. E t r e n d e k ó r i á s i jelentőséggel b í r n a k a brit t á r s a d a l o m j ö v ő j e te­ kintetében. ÉLETÚT. N a g y . 3. és n a g y ré­ szük n e m is s z á m í t h a t o t t arra. értékek és s z e r e p e l v á r á s o k k é p e . U g y a n e b b e n az i d ő s z a k b a n a brit nők v á r h a t ó é l e t t a r t a m a i s n ő t t . a k k o r is c s a k számos fogyatékkal.2. n a g y r é s z t azért. a m e l y e k a z örege­ dőket é r i n t i k ( A b e l e s . ábra Várható élettartam Nagy-Britanniában 1001 1 53 1901 Forrás: 1921 1941 1961 1981 2001 2021 http://www.asp?vlnk=7420. l e l k i é s t á r s a d a l m i f o l y a m a t o k e r e d ő j e k é n t h a t á r o z h a t ó meg.r ó l 8 0 é v r e (lásd a 6. M a u g y a n e z e k a z e m b e r e k hetvenes-nyolcvanas éveikben járnak. s z e l l e m i k é p e s s é g e i n k meg­ j e l e n í t ő j e . Az u g r á s s z e r ű n ö v e k e d é s j a v a a 2 0 . A t c h l e y 2 0 0 0 ) . E z e k b ő l a f o l y a m a t o k b ó l h á r o m k ü l ö n b ö z ő . 4 8 .r a elérte a 8 0 .e g y n é ­ hány é v n é l t o v á b b él . bár egyénenként nagyon változó. s z á z a d e l s ő n e g y e d é b e n s z ü l e ­ tett britek k ö r é b e n a k ö z é p f o k ú végzettség b ő v e n elég volt a l e g t ö b b á l l á s b e t ö l t é s é h e z . 1 9 8 8 ) . 8 h a l á l j u ­ tott ( H M S O 2 0 0 4 ) . az öröklött j e g y e k t ő l é s a z é l e t s t í l u s t ó l függ. másrészt m e r t a j o b b t á p l á l k o z á s n a k és e g é s z s é g ü g y i ellá­ tásnak köszönhetően az emberek sokkal hosszabb és egészségesebb életet élnek. h o g y . A 2 0 . A biológiai ö r e g e d é s j e l e i a férfiak és a n ő k e s e t é b e n is álta­ lában a következők: • g y e n g ü l a látás. m a j d az alacsonyabb frekvenciájú hangok tartományá­ ban. • r á n c o k k e l e t k e z n e k . A z életkorról alkotott f o g a l m a i n k g y o r s a n v á l t o z n a k . h o g y ö t v e n . M i n d h á r o m f o l y a m a t erő­ s e n v á l t o z ó l e h e t . a b i o l ó g i a i ó r a t e s t ü n k r e v o n a t k o z i k .gov. ábrát).statistics. A v á r h a t ó é l e t t a r t a m 2 0 0 3 . egyrészt m e r t a z u t ó b b i i d ő k k u t a t á s a i s o k örege­ déssel kapcsolatos mítoszt megcáfoltak. A brit férfiak s z ü l e t é s k o r v á r h a t ó átlagos élettartama n ö v e k e d e t t : a z 1 9 0 0 .2. m i n t h a m o z g ó c é l p o n t o t próbálnánk m e g r a g a d n i . a t á r s a d a l m i ó r a p e d i g az egy-egy életkorhoz kötődő kulturális normák. fejezetben t é r e k k i ) .b e n 1 0 0 0 újszülöttből 8 4 n e m érte m e g e l s ő é l e t é v é t s e m . a z ö r e g e d é s t á r s a d a l m i v o n a t ­ kozásaival készült foglalkozó tudományág építünk. 2. m e r t a s z e m l e n c s e e l v e s z í t i ru­ g a l m a s s á g á t ( a k i s b e t ű s s z ö v e g g y a k r a n meg­ keseríti az ötven éven felüliek életét).b e n 1 0 0 0 é l v e s z ü l e t e t t r e 4 . é s r á j ö n n e k . Hogyan öregszik az ember? Az öregedés m i b e n l é t é n e k v i z s g á l a t a k o r a szociálgerontológia. még­ is ö s s z e t a r t o z ó fejlődési „ ó r a " m e t a f o r á j a rajzoló­ dik ki: 1. a ma s z ü l e t e t t e k átlaga viszont m á r 76 év. a l e l k i ó r a e l m é n k . m e r t a h á m s z ö v e t e k struk­ túrája egyre t ö r e d e z e t t e b b l e s z ( h i á b a ö l n e k sok-sok p é n z t a b ő r f e s z e s í t ő s z e r e k b e és az tanulmányokra Biológiai öregedés vizsgálata k i c s i t o l y a n . m i n t valaha. a m e n n y i r ő l n e m i s álmodtak.uk/STATBASE/sssdataset. mert a fiatalok k ö r é b e n j a v u l t a k az é l e t b e n m a ­ radás esélyei. két h o s s z ú távú t r e n d b ő l fakad: e g y r é s z t a c s a l á ­ dok egyre k e v e s e b b g y e r e k e t v á l l a l n a k (erre a 7. h o g y e z e k p o n ­ tosan melyik életévben jelentkeznek.SZOCIALIZÁCIÓ. erre a z a l á b b i a k b a n k i t é r e k . n e m s z í v e s e n a d n á k fel munkájukat. emberek sével p á r h u z a m o s a n m a g a a t á r s a d a l o m is vál­ tozik. ÖREGEDÉS 6.b a n s z ü l e t e t t e k átlagosan 45 évet éltek. s sokan viszonylag e g é s z s é g e s e k .vagy ha igen. 5 évet ( H M S O 2 0 0 5 ) . m á s r é s z t az e m b e r e k t o v á b b élnek. míg 2 0 0 2 . M i t j e l e n t ö r e g e d n i ? A z ö r e g e d é s gerontológiailag o l y a n b i o l ó g i a i . t á r s a s é l e t ü k e t . Az Az keretében öregedés öregedé­ A z ö r e g e d é s n e k j ó l k ö r ü l h a t á r o l h a t ó h a t á s a i van­ nak.R i l e y 1 9 8 7 .B r i t a n n i á b a n 1 9 2 1 . század e l s ő f e l é b e n t ö r t é n t .

k e v é s b é m e n t e s életet. Vitatott. késleltetik az elkerülhetetlent). c s a k é l e t e l e g v é g é n v e s z í t j e l e n t ő s e b b e n az o l y a n m e n t á l i s k é p e s s é g e i b ő l . hogy az intellektuális hanyatlás nem f e l t é t l e n ü l v é g é r v é n y e s . ak­ kor mikor kell m e g h a l n i a (Kirkwood 2 0 0 1 ) . E z e k a s z t e r e o t í p i á k a z ö r e g e d é s n e k n e m annyi­ ra a b i o l ó g i a i . Az e m l é k e z e t és a t a n u l á s i k é p e s s é g például a l e g t ö b b e m b e r e s e t é b e n c s a k é l e t e vége felé romlik jelentősen. é s g y e r e k k é n t t a l á l k o z o t t V i n c e n t v a n Goghgal. amiből tévesen mentális leépülésre következtethetnek. B á r a brit ö r e g e k t ö b b s é g e n e m s z e n v e d jelentő­ s e b b t e s t i g y e n g e s é g t ő l é s fizikailag aktív marad. ám az ő életkoruk n e m nyert bizonyítást. A t u d ó s o k és a p s z i c h o l ó g u s o k azt mondják. az orvostechnológia Pszichológiai öregedés A z ö r e g e d é s l e l k i h a t á s a i j ó v a l k e v é s b é meghatá­ r o z o t t a k . é s i g y e k e z n e k kidolgoz- A biológiai öregedés hatásai végső soron kivédhetetlenek. a k é s z s é g e k és a moti­ v á c i ó . • c s ö k k e n a szív. gazdag é l e t e t él.1 54 I 6. S o k a n vannak. a halál f é l e l m e is. a m i k o r j ó v a l t ö b b e t m o z o g t u n k . A jelenlegi kutatások főként azt igyekeznek feltárni. a h a t v a n a t e l h a g y v a ö r ü l n e k . p é l d á u l a z egészség­ h e z . N é h á n y t u d ó s m é g azt i s felvetette. a k i m o z g a l m a s . hogy az ö r e g e d é s s e l g y e n g ü l n e k az e m l é k e z e t . Az életmód m i n d e n életkorban meghatározza az egészségi állapotot. A l e g t ö b b i d ő s e m b e r . Az öregedés szokásos folyamatai elkerülhetetle­ nek. a t i s z t a g o n d o l k o d á s és a probléma­ megoldó képesség (Baltes-Schaie 1977. m e r t a t e s t e d z é s s o r á n k e v e s e b b o x i g é n t tu­ d u n k b e l é l e g e z n i é s h a s z n o s í t a n i (azok.és é r r e n d s z e r h a t é k o n y s á g a . megfelelő táplálkozással és elegendő mozgással (John 1 9 8 8 ) . enyhíthetők egészséges életmóddal. m e n n y i b e n k a p c s o l ó d i k az emlékezet­ v e s z t é s m á s v á l t o z ó k h o z . hogy megfelelő életmóddal. m i n t a testi h a t á s o k . m i n t a tanulási m o t i v á c i ó . t o v á b b é l n e k a „gyenge és e s e n d ő ö r e g e k k e l " kap­ csolatos szerencsétlen sztereotípiák (Heise 1987). A t c h l e y 2 0 0 0 ) . f ő k é n t a t e s t k ö z e p e t á j á n ( ö t v e n é v e ­ sen is szeretnénk annyit enni. de részben ellensúlyozhatok. B á r sokan feltételezik. n o h a egyre inkább t e r e t n y e r a z ö r e g e d é s p s z i c h o l ó g i a i folyama­ tainak kutatása. Treas 1995. a s z e m é l y i s é g h e z és a t á r s a d a l m i struktú­ r á k h o z . Atchley 2000). e z é r t az ö r e g e d é s . . FEJEZET egyre gyakoribb plasztikai műtétekbe. 1 2 2 é v e s e n h a l t m e g . é s c s a k h a l á l u k e l ő t t b e t e g e s k e d n e k egy rövid i d e i g ( F r i e s 1 9 8 0 ) . mint huszonöt é v e s e n . a l e l k i v o n a t k o z á s a i v a l k a p c s o l a t o s kutatá­ s o k b ó l s o k k a l ö s s z e t e t t e b b f o l y a m a t r a következ­ tethetünk (Birren-Schaie 2001). az i n t e l l i g e n c i a . amelyben u r a l k o d ó a fiatalosság. ö n á l l ó éle­ tet é l j e n e k . a tanulási k é p e s s é g . Az e m b e r e k t ö b b s é g e e s e t é b e n a 9 0 . h o g y m é g n y o l c v a n a s é v e i k b e n i s aktív. A v i l á g h i v a t a l o s a n legöregebb asszonya. h o g y h a egyáltalán g e n e t i k a i l a g p r o g r a m o z o t t az e m b e r h a l á l a . 1 0 0 é v e s koráig kerékpáro­ zott. a francia Jeanne Calment 1997-ben. bár valamelyest lassulhat az információk felidézése vagy elemzése. m i n t i n k á b b a t á r s a d a l m i jelenté­ séhez tapadnak a nyugati kultúrában. akiket az öregedéssel j á r ó fizikai v á l t o z á s o k n e m g á t o l n a k a b b a n . h a n y o l c p e r c e n b e l ü l m e g t e s z i k ezt a távot). B e s z á m o l t a k i d ő s e b b e m b e r e k r ő l is. h a r m i n c é v e s e n egy m é r f ö l d e t h a t p e r c alatt. b á r e g y e s e k azt állítják. Rusting 1 9 9 2 .1 0 0 év látszik a genetikailag meghatározott életkor legmagasabb é r t é k é n e k . h o g y elérheti a 1 2 0 évet (Fries 1 9 8 0 . és e z z e l együtt zsír ra­ k ó d i k le. a k i k e g é s z é l e t ü k b e n futottak. csak v í v m á n y a i t f e l h a s z n á l v a egyre t ö b b e m b e r élhet m a j d b e t e g s é g e k t ő l t ö b b é . Schaie 1979. • c s ö k k e n az i z o m t ö m e g . ezért megtehettük).

i d ő b e n is változnak. a m e l y e k ö r ö k ifjúságot í g é r n e k . plaszti­ kai m ű t é t e k r e é s h á z i p r a k t i k á k r a . E z e k k ö z é t a r t o z i k a z s í r l e s z í ­ vás és a r á n c f e l v a r r á s . érté­ kekből és s z e r e p e k b ő l áll.1 6 5 . Az o l y a n t á r s a d a l m a k .b e n h a l t m e g . a k i 2 0 0 4 . A b r i t t á r s a d a l o m b a n társított szerepek pozitívak: lord. A z u t ó b b i i d ő k k u t a t á s a i (főként a s o k a t v i t a t o t t ő s s e j t k u t a t á s o k ) a z z a l a r e m é n n y e l k e c s e g t e t n e k . Még a z A l z h e i m e r . a z i d ő s k o r i d e m e n c i a l e g f ő b b o k a is v i s z o n y l a g r i t k a a 75 é v e s n é l f i a t a l a b b c s e ­ lekvőképes e m b e r e k k ö r é b e n . így a z o r v o s i b e ­ avatkozás l e h e t ő v é teszi. v a l a m i n t az állt. rendkívül f o n t o s forrásai.a s években uralkodott a szociológiában. h o g y egy n a p k e z e l h e t ő lesz az A l z h e i m e r .leg­ alábbis a m o d e r n i p a r i t á r s a d a l m a k b a n .k ó r . o. h a g y o m á n y o s a n t i s z t e l t é k az i d ő s e b ­ beket. A egyes szerepelvárások öregedéssel személyes identitásunk általában Az öregedés folyamata: versengő szociológiai magyarázatok A s z o c i á l g e r o n t o l ó g u s o k s z á m o s e l m é l e t b e n pró­ bálták leírni a brit társadalom öregedését. m i n t a fiata­ lok.ni olyan m ó d s z e r e k e t . b á r a 8 5 é v e s n é l i d ő s e b b e k felét é r i n t i .b a n m á r h á r o m h é t t e l p i a c r a kerülése u t á n a z i m p o t e n c i a e l l e n i V i a g r a a d t a a z összes r e c e p t r e k a p h a t ó g y ó g y s z e r b ő l s z á r m a z ó árbevétel 9 4 s z á z a l é k á t ( H o t z 1 9 9 8 ) . é s f ő k é n t a r r a keresik a választ. m e r t a t ö r t é n e l m i e m l é k e z e t és a b ö l c s e s ­ ség forrásának t e k i n t e t t é k ő k e t . h a n e m aktívan formálják é s á t é r t e l m e z i k a z o k a t ( R i l e y e t al. például N a g y . n e m t u d n a k l é p é s t t a r t a n i az idővel . h o g y a z öregedés során egyénileg próbálunk alkalmaz­ kodni a változó társadalmi szerepekhez. években mérhető Ritkán tévézünk. a m e l y e k k e l k i s z ű r h e t ő k a veszélyeztetetett i d ő s e m b e r e k .k ó r . A szabadidőnket nagyrészt a szexnek szenteljük.m i n t m i n d e n e m b e r n e m c s u p á n passzívan eljátsszák a rájuk osztott társadalmi szerepeket. a z a g y s e j t e k f o l y a m a ­ tos p u s z t u l á s a . Azt hang­ s ú l y o z t á k . a m e ­ lyektől állítólag j a v u l a z e m l é k e z ő . m o n d v á n . M á s s z e r e p e k károsak l e h e t n e k .e g y r é s z t azért. h o g y h a s z o n t a l a ­ nok é s g y á m o l t a l a n o k . h o g y a n v e s z fel a z e g y é n ö r e g e d é s e Az elméletek első generációja: funkcionalizmus . V a l ó j á b a n az i d ő s e b b e k . amely az 1 9 5 0 . Vagyonokat k ö l t e n e k g y ó g y s z e r r e . F e l e s é g e . Szociális öregedés A szociális é l e t k o r a z adott. no m e g a z o k a p i r u l á k . életkorral k u l t u r á l i s a n t á r s í t o t t n o r m á k b ó l . A b r i t kultúrá­ ban e r ő s e n m e g b é l y e g z ő s z t e r e o t i p i k u s s z e r e p e ­ ket k ö t n e k az i d ő s e b b e k h e z . m e r t k e v é s b é t u d n a k bánni az új t e c h n i k a i e s z k ö z ö k k e l . 1 9 8 8 ) . 1 9 9 8 . h o g y a n t e r e m t i k m e g életüket aktívan.B r i t a n n i a é s a z E g y e s ü l t Á l l a m o k inkább leírják őket.é s k o n c e n t r á ­ ciós képesség.1 9 6 0 . A legújabb e l m é ­ l e t e k s o k f é l e k é r d é s t v e t n e k fel. s z e r e t ő nagy­ szülő. m i n t a j a p á n vagy a kínai. h o g y a n a l a k í t j á k a t á r s a d a l m i struktúrák az i d ő s e b b e k életét. M á s t á r s a d a l m a k . m á s r é s z t ez a k u l t ú r a c s a k a f i a t a l o s s á g o t ér­ tékeli. a k o p a s z o d á s e l l e n i tab­ letták és b a l z s a m o k . g o n d o l j u n k c s a k a „zsémbes-agyalágyult-fárasztó-mocskos vénemAz ö r e g e d é s e l s ő e l m é l e t e i azt a f u n k c i o n a l i s t a szemléletet tükrözték. A k ó r á l d o z a t a i k ö z ü l ta­ lán az u t ó b b i i d ő k l e g h í r e s e b b j e a k o r á b b i e l n ö k . Ronald R e a g a n .). A z öre­ gekkel s z e m b e n i diszkriminációról az alábbiak­ b a n l e s z s z ó ( 1 6 4 ." ber/vénasszony" kifejezésekre (Kirkwood 2 0 0 1 ) . h o g y t o v á b b m e g m a r a d ­ janak a z é r t e l m i k é p e s s é g e k v á l t o z a t l a n u l m a g a s szinten ( S c h a i e 1 9 9 0 ) . b ö l c s t a n í t ó . A későb­ bi elméletek középpontjában az életút elképzelé­ se. v a l l á s i v e z e t ő . A s z o c i á l i s é l e t k o r r a l kapcsolatos f o g a l m a k t á r s a d a l m a n k é n t és . c s e l e k v ő e n az i d ő s e b b e k a sajátos intéz­ ményi környezetben. m e r t a z ö n b e c s ü l é s t r o m b o l j á k és e l m a g á n y o s o d á s h o z v e z e t n e k . N a n c y R e a g a n n y i l v á n o s a n t á m o g a t t a a z őssejt­ kutatást. Az első e l m é l e t e k n é m e l y i k e azt h a n g s ú l y o z t a . v e z e t ő t a n á c s o s .

h o g y m é l t á n y o s a k . ame­ l y e k e t k o r á b b a n a z i d ő s e b b e k t ö l t ö t t e k b e . egyre t ö b b e t b e t e g e s k e d n e k é s egyre inkább másokra vannak utalva . A l e g e l s ő e l m é l e t e k g y a k r a n feltételezték. 1 9 9 2 ) . érettsége. P a r s o n s ( 1 9 6 0 ) s z e r i n t „ e g é s z s é g e s é r e t t s é g " c s a k úgy é r h e t ő el. az 1 9 5 0 es évek egyik legbefolyásosabb funkcionalista e l m é l e t a l k o t ó j a felvetette. FEJEZET folyamán változó társadalmi szerepeket. h o g y a z ö r e g e d é s testi-lelki h a n y a t l á s s a l jár. 2 0 0 3 ) . o l d a l o n i s m e r t e t t e m . h o g y a t á r s a d a l o m n a k a z e l ő r e h a l a d o t t k o r h o z i l l ő s z e r e p e k e t k e l l talál­ ni az idősebbek számára. P a r s o n s e l k é p z e l é s e i m e g e l ő l e g e z t é k a kivonu­ l á s e l m é l e t e t (disengagement theory): azt a gon­ dolatot. a társadal­ mi s t r u k t ú r á k és a t á r s a d a l m i f o l y a m a t o k közötti ö s s z e f ü g g é s e k e t vizsgálja ( E l d e r 1 9 7 4 ) . amelyek közé az idősek kényszerülnek. Howard 1 9 8 6 ) .e s évek közepétől a gerontológiában egy s o r ú j e l m é l e t j e l e n t m e g ( E s t e s e t al. (Az é l e t ú t . h o g y f ő k é n t a fiatalságot m i n d e n e k fölé h e l y e z ő és a h a l á l t k e r ü l ő E g y e s ü l t Á l l a m o k m u l a s z t o t t el olyan szerepeket kialakítani. ábrát a 153. h o g y a z i d ő s e b b e k úgy érzik. mert a szerepek. h o g y m i k ö z b e n ezek az elméletek hangsúlyozzák. függőséggel jár. l é n y e g é b e n arra a k ö z k e l e t ű s z t e r e o t í p i á r a é p ü l . egészségük g y e n g ü l é s é v e l k e v é s b é m e g t e r h e l ő s z e r e p e t vál­ lalhatnak. hogy az időseknek a mindenkori feltételekhez kell igazodniuk. . E s t e s e t al. u g y a n a k k o r a pro­ duktív tevékenység új formáit (például az önkén­ tes s z o l g á l a t o t ) m e g k e l l h a t á r o z n i .m i n d kevésbé alkalmasak a hagyományos társadalmi szerepek betöltésére. E r r e p r ó b á l t v á l a s z o l n i a t e o r e t i k u s o k egy m á s i k . E n n y i b e n ellentétes a korábbi elméletekkel. hogyan h a t n a k az egyéni ö r e g e d é s i f o l y a m a t r a é s t á g a b b a n a z i d ő s e k tár­ s a d a l m i r é t e g z ő d é s é r e . B á r n y i l v á n v a n n é m i igazság a k i v o n u l á s e l m é ­ l e t b e n . a k k o r m é g a z időseb­ b e k v á r h a t ó é l e t t a r t a m a é s é l e t m i n ő s é g e jóval a l a c s o n y a b b v o l t a m a i n á l ( l á s d a 6. a m á r akkoriban i s t a p a s z t a l h a t ó „ t á r s a d a l o m ő s z ü l é s " l á t t á n kije­ lentette: ez a mulasztás k ö n n y e n oda vezethet. Az idősödő felnőttekkel kapcsolatos j ó n é h á n y vizsgálat a z z a l a z e r e d m é n n y e l zárult. b o l d o ­ gabbak (Palmore 1 9 8 5 .6. és h o g y a vál­ tozó társadalmi szerepek kialakításánál számolni kell e z z e l a h a n y a t l á s s a l ( H e n d r i c k s 1 9 9 2 ) . Az e l m é l e t ö s s z e k ö t i a m i k r o . amelyekben hasz­ nosulhatna idősebb polgárainak bölcsessége. és miért hasznosak ezek a szerepek a társadalomnak. h o g y a z ö r e g k o r s z ü k s é g k é p p gyengeséggel. D e az e l m é l e t s z e r i n t a k i v o n u l á s az i d ő s e b b e k n e k is kedvez. Pél­ dául amikor a második világháború után nem sokkal Nagy-Britanniában 65 évben határozták m e g a n y u g d í j k o r h a t á r t . ha a z i d ő s ö d ő e m b e r e k m e g v á l n a k h a g y o m á n y o s sze­ r e p e i k t ő l . h o g y ez a k i v o n u l á s a z é r t h a s z n o s a nagyobb társadalomnak. h o g y a t á r s a d a l o m m ű k ö d é s é t segíti.és makroszoc i o l ó g i á t azáltal. Parsons továbbment. g a z d a s á g i é s k ö r n y e z e t i t é n y e z ő k ala­ k í t a n a k . oldalon). A l e g f o n t o s a b b a k k ö z ü l k e t t ő az életkor szerinti rétegződés elmélete és az életútmodell. E z é r t a k o r o s o d ó e m b e r e k t ő l azt várják. és e l i d e g e n e d n e k a t á r s a d a l o m t ó l . a 1 4 9 .m i v e l e g y r e gyen­ g é b b e k .H e n r y 1 9 6 1 . m i l y e n s z e r e p j u t h a t b e n n e az i d ő s e b b e k n e k . t á r s a d a l m i . m e r t úgy vélik. a m e l y e k a z i d ő s e k e t k ü l ö n c s o p o r t k é n t vizsgál­ j á k .e l k é p z e l é s t k o r á b b a n . a társadalmikonfliktus-hagyományt követő cso­ portja ( H e n d r i c k s 1 9 9 2 ) . Talcott Parsons amerikai szociológus. A z e l m é l e t k ö v e t ő i fel­ t é t e l e z i k . a k i k v a l ó s z í n ű l e g új e r ő v e l é s k é s z s é g e k k e l t e l j e s í t i k m a j d azokat. nem v i z s g á l j á k meg. mert koruk előrehaladtával. Az élet­ k o r s z e r i n t i r é t e g z ő d é s e l m é l e t e azt vizsgálja. E s z e r i n t a s t r u k t ú r á k n e m t u d n a k l é p é s t t a r t a n i a n é p e s s é g b e n és az egyé­ n e k é l e t é b e n b e k ö v e t k e z ő v á l t o z á s o k k a l . h o g y a z i d ő s e b b e k lehető­ leg t e l j e s e n s z a k a d j a n a k el a n a g y o b b t á r s a d a l o m ­ tól. h a a z ö r e g e k l e l k i l e g a l k a l m a z k o d n a k v á l t o z ó kö­ r ü l m é n y e i k h e z . m í g a t á r s a d a l o m n a k újra m e g kell f o g a l m a z n i a . a m e l y e t a z é l e t ú t r a k o r á b b a n h a t ó történeti. a l a p g o n d o l a t a . h o g y m e n j e n e k n y u g d í j b a . 1 9 9 4 ) .2. ) E szem­ l é l e t m ó d s z e r i n t a z ö r e g e d é s a z é l e t egy szaka­ sza. E n é z e t s z e r i n t az i d ő s e k . meg­ n y í l n a k a f i a t a l a b b a k előtt. A f u n k c i o n a l i s t a ö r e g e d é s e l m é ­ l e t e k b í r á l ó i azt m o n d j á k . f ö l ö s l e g e s s é váltak. h o g y a l e l k i á l l a p o t o k . A z e l m é l e t e g y i k fontos vonatkozása a strukturális lemaradás fogalma ( R i l e y e t al. Kifejezte aggodalmát. A régi s z e r e p e k t ő l ( p é l d á u l a m u n k a h e l y t ő l ) m e g k e l l v á l n i . v o n u l j a ­ nak vissza a közélettől és végső soron m i n d e n m á s t e v é k e n y s é g t ő l is. Vagyis az é l e t ú t m o d e l l b e n az öregedés a s z ü l e t é s t ő l a h a l á l i g tartó f o l y a m a t k é n t j e l e n i k meg. h o g y a n a g y t ö b b s é g j ó l éli m e g a v i s s z a v o n u l á s t . m i a szerepe a társadalmi struktúráknak (például a nyugdíjpolitikának). így a z o k s z a b a d d á v á l n a k m á s o k szá­ m á r a ( C u m m i n g . h o g y j a v u l a k ö z é r z e t ü k .e a z o k a körül­ mények. A második generáció: az életkor szerinti rétegződés elmélete és az életútelmélet Az 1 9 7 0 . mert n e m tudják ellátni az azokhoz t a r t o z ó feladatokat. Az életkor szerinti rétegződés szemléletéhez h a s o n l ó a n az életút szemléletmódja is továbblép a z ö r e g e d é s n e k a z e g y é n i é l e t m ó d változására k o r l á t o z ó d ó v i z s g á l a t á n .

ÖREGEDÉS A harmadik generáció: a politikai gazdaságtan elmélete Az utóbbi években az öregedésvizsgálatok egyik legfontosabb i r á n y z a t a a C a r r o l l E s t e s m u n k á j á ­ val i n d u l t politikai gazdaságtani szemlélet. a m i k o r a z e m b e r abba- . E s t e s e t al. mint Nagy-Britannia más lakói. h o g y a j e l e n l e g i n é l a n y a g i l a g j o b b h e l y z e t b e n voltak. a n e m i és etnikai hovatartozás szempontjából. a m e l y b e á g y a z ó d i k . s z e g é n y e k r e és a k e t t ő k ö z ö t t i e k re. Összemér­ h e t i k m a g u k a t a t á r s a d a l o m e g é s z é n e k átlagos é l e t s z í n v o n a l á v a l vagy m á s n y u g d í j a s o k k a l . ők is különböz­ n e k egészségi állapotuk szerint. ezért n e m vizsgálható m á s t á r s a d a l m i e r ő k t ő l e l k ü l ö n í t v e ( E s t e s . é r z e l m i é s a n y a g i p r o b l é ­ mákkal. ö n á l l ó é l e t e t é l n e k . ábrán h a s o n l í t h a t u n k ö s s z e . ö n m a g u k r ó l g o n d o s k o d n i .tár­ sadalmi k ü z d e l m e k . marginális h e l y z e t b e szo­ rítják. E z e k az eltéré­ sek meghatározhatják. Ugyanez l á t h a t ó a z E u r ó p a i U n i ó m á s o r s z á g a i b a n is. h o ­ g y a n e m l é k e z n e k k o r á b b i é l e t ü k r e : á l t a l á b a n úgy érzik.SZOCIALIZÁCIÓ. j e l e n t ő s á t m e n e t e t j e l e n t ő k i h í v á s a m u n k a feladása. A z osztály. a k i addig az e g y ü t t l é t és támogatás legfőbb forrása volt. amelyet sok i d ő s ö d ő e m b e r m e g é l . hogyan élik meg az emberek az öregedést Nagy-Britanniában az egyenlőtlenségek. é l h e t n e k m a g á n y o s a n vagy s o k f é l e c s a l á d b a n .M i n k l e r 1 9 9 1 . és n e m c s a k heteroszexuálisok. U g y a n a k k o r azt i s f e l m é r i k . h o g y k i f i z e s s ü k a s z á m l á i n k a t . h o g y NagyB r i t a n n i á b a n a z i d ő s e b b e k a n y a g i h e l y z e t e roszszabb. m e n n y i r e tudják az idősö­ dő emberek megőrizni önállóságukat és általános jóllétüket. A z „ősz p é n z " egyre n a g y o b b s ú l y á r a jó példa a brit Saga. faj és o s z t á l y s z e r i n t i r é t e g z ő d é s é t tükrözi. egy h a l o m i s m e r e t l e n k i h í v á s s a l is jár. k o n f l i k t u s o k és a m i n d e n ­ kori u r a l k o d ó h a t a l m i v i s z o n y o k e r e d m é n y e k é n t fogja fel. Az e l m é l e t k ö z p o n t i k é r d é s e a g a z d a s á g i és a politikai r e n d s z e r s z e r e p e a t á r s a d a l o m b a n fenn­ álló h a t a l m i v i s z o n y o k é s e g y e n l ő t l e n s é g e k ala­ kításában és f e n n t a r t á s á b a n . faj é s n e m s z e r i n t i e g y e n l ő t l e n s é ­ gek g y a k r a n n ö v e k e d n e k . a m e l y kizárólag az ötvenen felüliek alkotta p i a c o n kínálja utazási program­ jait és más termékeit. a m e l y r e s o k s z o r kité­ rek k ö n y v e m b e n . a m e l y b e n a m i n d e n ­ napi szülői és m u n k a p i a c i feladatoktól megsza­ b a d u l t e m b e r e k m é g aktív. m i n d e n e t n i k a i c s o p o r t b a n m e g t a l á l h a t ó k . h a n e m a t t ó l is. h o g y egyre n a g y o b b fogyasztói p i a c o t é s k u l t ú r á t j e l e n t e n e k . A po­ litikai g a z d a s á g t a n i e l m é l e t s z e r i n t a z á l l a m n a k és a k a p i t a l i z m u s n a k is v a n s z e r e p e a z o k n a k a r e n d s z e r e k n e k a m ű k ö d é s é b e n . ha­ nem s t á t u s v e s z t é s h e z i s v e z e t h e t . E k k é p p az ö r e g e d é s és az öregkor j e l e n ­ sége k ö z v e t l e n ü l k a p c s o l ó d i k a h h o z a n a g y o b b t á r s a d a l o m h o z . A z ö s s z e h a s o n l í t á s a l a p j a l e h e t a z is. a m e l y új l e h e ­ tőségeket k í n á l . A z e g y i k ilyen.t á r s a d a l m i m e g b e c s ü l t s é g ü k le­ h e t n e j o b b i s ) . az e g é s z s é g ü g y i el­ látást vagy a t á r s a d a l o m b i z t o s í t á s t f o r m á l j a .a m e l y p é l d á u l a j ö v e d e l m e t . Az élet­ színvonal szubjektív megélése azonban n e m c s a k a n y a g i t é n y e z ő k t ő l függ. E z é r t n e m mondhatjuk. h o g y m a n e m s z e n v e d n e k h i á n y t s e m m i ­ b e n (bár e r k ö l c s i . a m e l y e k a z idő­ sebbeket alárendelt. A harmadik periódus az 5 0 . E b b e n a z esetben a v i s s z a v o n u l á s n e m c s a k j ö v e d e l e m . h o g y a z i d ő s e k m i l y e n r e f e r e n c i a c s o p o r t h o z m é r i k hely­ z e t ü k e t . A m e g ö z v e g y ü l é s egy negy­ ven-ötvenéves k a p c s o l a t m e g s z ű n é s é t j e l e n t h e t i : olyan társ e l v e s z t é s é t . e g y s z e r r e k e l l s z e m b e n é z n i e testi. Egyenlőtlenség az idősebbek körében Á l t a l á n o s s á g b a n a z t m o n d h a t j u k . a k i meg­ békél az é l e t é b e n b e k ö v e t k e z ő v á l t o z á s o k k a l . mint más népességcsoportoké. a m e ­ l y e k e t a 6. a m e l y e k b e n már sokkal n e h e z e b b az embereknek önállóságu­ kat m e g ő r i z n i . h a n e m melegek. Ezzel s z e m b e n a negyedik életszakasz azokat az éveket jelenti. N e m csak az időskorú népességet mondhatjuk v á l t o z a t o s n a k : m a g a az „öregkor" is s z é l e s és egy­ r e n ö v e k v ő é l e t k o r t a r t o m á n y t j e l e n t . a m e l y e t s o k a n nehezen v i s e l n e k el. Az i d ő s e b b e k e t é r i n t ő s z a k p o l i t i k a a tár­ sadalom n e m . 2 0 0 3 ) . mielőtt elhagyták a munkaerőpiacot. A s z o c i á l p o l i t i k á t . G y a k r a n vá­ l a s z t ó v o n a l a t h ú z n a k a h a r m a d i k és a n e g y e d i k életszakasz közé. L e g t ö b b ü n k n e k a m u n k a n e m p u s z t á n azért kell. Az öregedés jellemzői Nagy-Britanniában Bár az öregedés o l y a n folyamat. E csoport sok tagjának van a n n y i ideje és pénze. E g y m á s i k j e l e n t ő s v á l t o z á s . hogy minden idősebb ember szubjektíve megtapasztalná az egyenlőtlenséget (Vincent 1999). h a n e m mert része s z e m é l y e s i d e n t i t á s u n k n a k . politikai értékeik és preferenciáik különbözőek. l e s z b i k u s o k i s a k a d n a k k ö z t ü k .7 5 é v e s kort f e l ö l e l ő s z a k a s z .3. T o v á b b á éppúgy. ÉLETÚT. A Schmidt törté­ nete ( 2 0 0 2 ) c í m ű h o l l y w o o d i f i l m b e n a főszerep­ lő Jack N i c h o l s o n egy o l y a n férfit alakít. Az i d ő s e b b n é p e s s é g b e n is m e g j e l e n i k a b r i t társadalom s o k s z í n ű s é g e . E b b e n a részben megnézzük. A h o g y a n az e m b e r öregszik. Az i d ő s e b b e k is f e l o s z t h a t ó k gazdagokra.vagy élettárs e l v e s z t é s e . a h á z a s . a m e l y e k e t n e h é z f e l d o l g o z n i ..

B r i t a n n i á b a n m á r a 2 0 . m i n t k ö z é p k o r ú megfelelőik. közös háztartás­ b a n élő. é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t t n ő k k ö z e l fele. 34.6 9 éves férfiak t ö b b m i n t h á r o m n e g y e d e n ő s . o. m a g á n n y u g d í j b a n i s r é s z e s ü l ő c s o p o r t alkotja. a v i s z o n y l a g jó m ó d b a n é l ő k . FEJEZET 6. a k i k k o r á b b a n é r t e l m i s é g i k é n t vagy veze­ tőként dolgoztak.6. a m i k o r arról k é r d e z t é k őket. o.. k i s e b b s é g i e k és fi­ zikai d o l g o z ó k s z e g é n y e b b e k . A nyug­ díjasok k ö z ö t t i j ö v e d e l e m e g y e n l ő t l e n s é g e g y i k fő m e g h a t á r o z ó j a .b a n a n ő k s z ü l e t é s k o r várható é l e t t a r t a m a m a j d n e m ö t évvel v o l t h o s s z a b b .3. c s e k é l y m e g t a k a r í t á s s a l r e n d e l k e z ő i d ő s e b b e k . b A 65. A hajlott kor elnőiesedése A n ő k á l t a l á b a n t o v á b b é l n e k . a m e l y b ő l k e r e s e t e s z á r m a z o t t . B á r N a g y .B r i t a n n i á b a n a K e n t i E g y e t e m 1 3 1 7 fős m i n t á n f e l m é r é s t végzett a z i d ő s e b b e k é l e t m ó d ­ j á r ó l ( M i l n e . a m e l y j e l e n t ő s e n c s ö k k e n t ­ h e t i az i d ő s e b b s z e m é l y é l e t s z í n v o n a l á t . 2004. életévüket betöltöttek ekvivalens jövedelem mediánja a 0-64 éves népességhez viszonyított százalékos arányban. így a z öregkori h a l m o z o t t e g y e n l ő t l e n s é g azt je­ l e n t i . A felmérés v á l a s z a d ó i a r o m l ó e g é s z s é g i á l l a p o t u t á n a pénz­ telenséget említették mindjárt a m á s o d i k helyen. A n ő k e s z á m s z e r ű „fölény­ b e " k e r ü l é s é t n e v e z i k „ a h a j l o t t k o r elnőiesedésé­ nek" (feminization of later life].H a r d i n g 1 9 9 9 ) . m i t ő l t a r t a n a k leg­ inkább. é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t t n ő k n e k pedig négyötöd r é s z e özvegy. 6 0 szá­ z a l é k ( H M S O 2 0 0 4 ) .2 7 9 . A munkaerőpiac elhagyása jövede­ l e m v e s z t é s h e z vezet. a k i k á l t a l á b a n n y o l c v a n é v e n felü­ li. A z e g y i k világot a nemrégiben nyugdíjba vonult. m é l y s z e g é n y s é g s ú j t h a t j a . életévüket betöltöttek körében az Európai Unió tagországaiban. Következésképp életük későbbi szakaszában azoknak az idősebb férfiaknak l e h e t a l e g m a g a s a b b b r u t t ó j ö v e d e l ­ m ü k .). a m e l y b e n k é t kü­ l ö n „világ" l é t e z é s é t tárták fel. Forrás: Social Trends. s z á z a d má­ s o d i k fele ó t a j e l l e m z ő a n ő k n a g y a r á n y a az . „Szegény­ ség. N a g y . 1998 3 11 Írország Görögország Portugália Dánia Ausztria M Belgium "öj N Nagy-Britannia N Franciaország Finnország Spanyolország Olaszország Németország Svédország Luxemburg Hollandia EU-átlag 1 a 1 1 1 1 1 1 I 1 1 100 A szegénységi küszöb alatt élők (a teljes népességre számított ekvivalens jövedelem mediánjának 60 száza­ lékánál kisebb jövedelműek) százalékos aránya. / Az i d ő s e b b e k s z e g é n y s é g é v e l a 10. társadalmi kirekesztettség és jólét" című fe­ jezetben f o g l a l k o z u n k ( 2 7 8 . E z z e l s z e m b e n a 6 5 . E m i a t t az özvegység gyakori az i d ő s e b b n ő k kö­ r é b e n . A 6 5 . h o g y az i d ő s e b b n ő k . A m á s i k vi­ l á g b a n é l ő k e t . ábra Szegénységi ráta és relatív jövedelem a 65. hagyja a m u n k á t . h o g y tudtak-e s z o l g á l a t i vagy magánnyugdíjat felhalmozni. m i n t a férfiak. m a g á n y o s . NagyB r i t a n n i á b a n 2 0 0 3 . mint a férfiaké ( N a t i o n a l Office of S t a t i s t i c s 2 0 0 4 a ) . 7. a 8 5 . a n y o l c v a n a s éveik e l e j é n j á r ó k k ö r é b e n e z a z a r á n y k e v e s e b b .

é s á t l a g o s a n m e k k o r a ö s s z e g j u t a z ilyen jövedelemforrással rendelkezőknek. E z é r t a z i d ő s g o n d o z á s b a n i s s z á m o l n i k e l l a n e m e k k ö z ö t t i k ü l ö n b s é g e k k e l (Arber et al. a m i f e l b o r í t o t t a a n e m e k egyensúlyát e b b e n a k o r c s o p o r t b a n .e s n é p s z á m l á l á s s o r á n érte el a nyugdíjkorhatárt. ábrán l á t h a t ó . Ez azt j e l e n t i . h o g y az idősebbek k ö r b e n t a p a s z t a l h a t ó v a g y o n i egyen­ lőtlenségek egyik fő o k a a m a g á n n y u g d í j . I d ő s e b b k o r u k b a n a n ő k e t j o b b a n sújtják a fo­ g y a t é k o s s á g o k . hogy az idősebb nők nemcsak a személyes jövedelem tekintetében m a r a d n a k e l a férfiaktól. például kevesebb n ő n e k v a n a u t ó j a . R é s z b e n azért c s ö k k e n h e t a n ő k fér­ fiakéhoz v i s z o n y í t o t t s z á m a . A 6. m i n t a férfiakat. m i n t a férfiak. A n ő k e n e m z e d é k e a z 1 9 6 l . m i n t a férfiak. m í g a férfiaknak c s a k m i n t ­ egy ö t ö d e . m i n t férfi kortársaik. Az idősebb n ő k közül t ö b b e n szegények. Vizsgálatok bizonyítják. Van.8 4 é v e s n ő k m i n d ö s s z e 4 2 szá­ z a l é k á n a k v a n a u t ó j a . század m á s o d i k f e l é b e n a 6 5 . a férfiakhoz v i s z o n y í t o t t a r á n y u k mindig ingadozott. de 2021-ben várhatóan már csak kétszer annyian lesznek.t i t i SZOCIALIZÁCIÓ. depressziót és magányt jelent. A z i d ő s e b b brit n ő k k ö z e l fele él e g y e d ü l . é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t t férfiak é s n ő k m i l y e n a r á n y b a n k a p n a k m a g á n ­ nyugdíjat. ELETUT. h o g y k ö z ü l ü k t ö b b e n s z o r u l n a k segítségre. t á m o ­ g a t á s r a a m i n d e n n a p i f e l a d a t o k b a n és ö n e l l á t á s ­ ban. é s m a v a l a m e l y e s t c s ö k k e n . Az e l ő b b e l m o n d t a m . betegeskedést. m i n t a n ő k n é l . A 7 5 .e l ő t e ­ remtés k é p e s s é g é n e k k ü l ö n b s é g e . m e r t a z e l s ő világ­ háború sok fiatal férfi é l e t é t k ö v e t e l t e . életévüket betöltött britek között jelenleg h á r o m s z o r a n n y i a n v a n n a k a n ő k . . 2003). A 90. Az a r á n y t a ­ lanság m a i c s ö k k e n é s e a b b ó l is fakad. h a n e m m á s f o r r á s o k b ó l is kevesebb jut nekik. a z a u t ó h i á n y igen­ csak korlátozhatja a nők mozgáslehetőségeit: ne­ h e z e b b e n j u t n a k e l o r v o s h o z vagy v á s á r o l n i . hogyan változott 1 9 5 1 óta a n e m e k a r á n y a az idő­ sek k ö r é b e n . ÖREGEDÉS idősek között. A 6. m í g a férfiaknál ez az a r á n y 66 százalék. A z idősebb n ő k m i n d ö s s z e 4 3 s z á z a l é k á n a k szár­ mazik v a l a m i l y e n j ö v e d e l m e m a g á n n y u g d í j b ó l 1 59 ( b e l e é r t v e a n é h a i férjük n y u g d í j á b ó l s z á m í t o t t ö z v e g y i n y u g d í j a s o k a t i s ) .4. h o g y a 6 5 . például m á r n e m tudnak egyedül fürödni vagy l e f e k ü d n i é s f ö l k e l n i .1. é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t ­ tek k ö r é b e n a férfiaknál g y o r s a b b a n c s ö k k e n a halandóság. é s ritkábban találkozhatnak másokkal. A k e r e s e t e k terén a n e m e k k ö z ö t t m e g f i g y e l h e t ő s z a k a d é k és a szülés-gyermeknevelés i d e j é n k i e s ő j ö v e d e l e m miatt a n ő k k ö z ü l s o k k a l k e v e s e b b e n r e n d e l k e z ­ nek olyan nyugdíjjogosultsággal. akinek az öregkor folytonos nélkülözést. m í g a férfiak k ö r é b e n ez az a r á n y 71 s z á z a l é k ( H M S O 2 0 0 4 ) . táb­ lázat azt m u t a t j a . h o g y a 2 0 . Bár az autóbirtoklásban mutatkozó e l t é r é s n e m l á t s z i k f o n t o s n a k .

p é l d á u l a z i n d i a i a k vagy a k í n a i a k k ö r é b e n m a j d n e m anyn y i i d ő s e b b e m b e r n e k v a n l a k á s a . A n é p e s s é g é l e t k o r s z e r i n t i m e g o s z l á s á b a n be­ következő jelentős változás k ü l ö n ö s gondokat o k o z N a g y . például az a u t ó . Az i d ő s e k e t t á m o g a t ó p r o g r a m o k a t a z o n b a n a m u n k a v é g z ő n é p e s s é g f i n a n s z í r o z z a . vagyis ö s s z e v e t j ü k egyfelől a fiatal g y e r e k e k és a nyug­ d í j a s o k s z á m á t . Forrás: Social Trends.b e n a 6 5 .vagy l a k á s t u l a j d o n t e k i n t e t é b e n i s r o s s z a b b h e l y z e t ű e k (bár b i z o n y o s c s o p o r t o k b a n . Meg­ á l l a p í t o t t á k . ábrán látható.6. m á s f e l ő l a z aktív. hogy kulturális n o r m á i k é r t e l m é b e n n e m állhat­ tak m u n k á b a korábban. a m u n k a e r ő p i a c o n d i s z k r i m i n á c i ó éri őket. é r d e k c s o p o r t o k és d ö n t é s h o z ó k k é n y t e l e n e k e l ő r e g o n d o l k o d n i é s ja­ v a s l a t o k a t k i d o l g o z n i . ma az arányuk 15 százalék. ábrát). m e n n y i a z e l t a r t o t t a k a r á n y a . és gyakran még az angol nyelvet s e m be­ s z é l i k eléggé. 1 9 5 1 . E z e k az idős em­ berek más vagyoni mértékek szerint. h o g y Nagy-Bri­ tanniában a nagyrészt bevándorolt idősebb etni­ kai n é p e s s é g h i v a t a l o s s z o l g á l a t i i d e j e k e v e s e b b . a s z o c i á l i s s z o l g á l t a t á s o k é s a z e g é s z s é g ü g y i e l l á t á s o k iránti i g é n y e k is n ö v e k e d n e k m a j d .6. E g y e s k i s e b b s é g i c s o p o r t o k b a n a n ő k r o s s z a b b g a z d a s á g i h e l y z e t e a b b ó l i s fakad.4. és továbbra is növekszik. Van. hogyan n ö v e k e d e t t a z e l t a r t o t t a k a r á n y a Nagy-Britan­ niában. ábra A nemek aránya az idősek körében életkor szerint. Ginn és Arber (2000) az idősebb népességben az etnikai hovatartozás és n e m szerinti különb­ ségeket vizsgálták az egyéni jövedelemben. E n n e k o k á t ú g y é r t h e t j ü k m e g . Nemrégiben p é l d á u l n é h á n y ö n k é n t e s n y u g d í j p é n z t á r figyel- 6.2 0 0 1 a Anglia és Wales 100 férfira jutó nők száma 3501 100 50 o-i 1951 a 1 1 1 1 1 1961 1971 1981 1991 2001 Az évközi népességbecslések alapján. h o g y a nyugdíjakat a m a i n á l h o s s z a b b i d e i g k e l l f i z e t n i ( l á s d a 6. és k ö r ü k b e n n a g y o b b a s e g é l y e k r e szo­ rulók aránya (Berthoud 1 9 9 8 ) . é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t t b r i t e k a né­ p e s s é g n e k m i n t e g y 5 s z á z a l é k á t t e t t é k ki. m u n k a v é g z ő korúak számát. 34. A m a g á n n y u g d í j h i á n y a m u t a t j a .B r i t a n n i á b a n é s s o k m á s iparosodott o r s z á g b a n . h o g y a l e g r o s s z a b b h e l y z e t ű e k álta­ lában az idősebb ázsiai nők. A m u n k a e r ő p i a c o t elhagyó etnikai kisebbségek gyakran n e m tudják kiegészíteni kötelező állami nyugdíjukat önkén­ tes s z o l g á l a t i vagy s z e m é l y e s m a g á n n y u g d í j j a l . FEJEZET Életkor és etnikai hovatartozás Az etnikai kisebbséghez tartozó idősebb britek j ö v e d e l m e i s á l t a l á b a n k i s e b b . m i n t a fehé­ reknél). h o g y a n l e h e t a v á l t o z ó né­ pesség szükségleteiről gondoskodni. (A 6.5. aki azt mondja.) Mivel az idősebb populáció várhatóan a k ö v e t k e z ő s z á z a d i g n ö v e k e d n i fog. h a arra g o n d o l u n k . lakó­ helyükön n e m válogathatnak az álláslehetőségek között. m i n t f e h é r kor­ t á r s a i k é . . é s e z e g é s z e n h a j l o t t k o r u k i g így m a r a d . o. hogy az öregkorú eltartottak arányának n ö v e k e d é s e e g y r e n a g y o b b t e r h e t ró m a j d a fel­ h a s z n á l h a t ó f o r r á s o k r a . A d e m o g r á f i a i előrejel­ z é s e k e t l á t v a a k o r m á n y z a t o k . 7. Öregedéspolitika „Globális öregedési válság"? 1 8 5 0 . 2004. A v á r h a t ó élettar­ t a m n ö v e k e d é s e azt j e l e n t i . Nagy-Britanniában más csoportokhoz h a s o n l í t v a á l t a l á b a n a p a k i s z t á n i a k és a b a n g l a ­ desiek között a legnagyobb a szegénységben élők a r á n y a .

Igaz. amelyből az embert csak természetfeletti erők szabadíthatják meg. mint áldás.). Súlyozás nélküli adatok. és eladja neki a lelkét. Lásd Appendix. vagy Oscar Wilde regényében. ráncos. A mennyország a n n a k j u t a l m a . hogy gá­ tat vessenek a testi ö r e g e d é s szokásos folyama­ tainak. hogy I az ö r e g e d é s nyűgeitől n e m c s a k a következő. o. hogy eltüntesse múltja bizonyíté­ kát.I vostudomány és technika új reményt ad. míg belőle csak egy v é n e m b e r hullája marad. amelynek segítségével megérthetjük. mennyire sokféle jelentéssel bírhat az öregedés tapaszta­ lata a társadalomban". A hús pusztulása felszabadítja a lelket vagy az igaz é n t az időtlen másvilági létre. életévüket betöltöttek körében: családi állapot és társadalmi-gazdasági cso­ port szerint. már ha valaki m e g é r t e az öregkort: ezt m u t a t t á k meg az emberi t e s t végső enyészetéről. . milyen gyökeresen módosíthatná a tudomány és a technika. Az irodalomban néha a természetfeletti erők valóban beavatkoztak a dolgok látszólag t e r m é s z e t e s rendjébe. például a vándorló zsidó vagy a boly­ gó hollandi legendájában. az arca för­ t e l m e s " (Wilde 1 9 8 7 . Az alábbi szövegben Hep­ worth kifejti. a brit központi statisztikai hivatal társadalmi-gazdasági osztályozása (NS-SeC) szerint.„ra­ g y o g ó fiatalságának és szépségének minden pom­ pájában" -.SZOCIALIZÁCIÓ. 1 9 0 . Forrás: Social Trends. hogy mindig igyekeztünk meghoszszabbítani a cselekvő életet. 34. ha. 11. Part 1: NS-SeC. ifjú képmása . táblázat Magánnyugdíjak 3 a 6 5 . hogy „felfe­ dezzék: a szépirodalom kiapadhatatlan forrás. Dorian Gray lenyűgözően jóképű esztéta. é p p e n ö n m a g á t pusztítja el. mely „fonnyadt volt. a halálról és az utána a m e n n y b e n vagy pokol­ ban következő életről a l k o t o t t keresztény elkép­ zelések. 2004. Foglalkozás alapján. Ráadásul ha az e m b e r megtapasz­ talhatta az örök életet. akinek arcát-testét erkölcstelen tobzódásai rej­ télyes módon nem csúfítják el. az erkölcsi romlást feszegető Dorian Gray arcképé­ ben. I De gyorsan változnak az idők.0. és a modern or. hogy miként értelmez­ zük az öregedést: A nyugati kultúrában az ö r e g e d é s t évszázado­ kon át olyan létállapotnak képzelték. mert széttéphetetlen kötelék fűzi a képhez. hogy t o v á b b r a is olyan aktív életet élhessen.7. ezért a t e s t ö r e g e d é s e az ideiglenes világban a másvilá­ gi örök spirituális lét próbája. akkor is inkább á t o k volt. Halála pillanatában a festményre visszatér régi. A keresztény g o n d o l k o d á s dualisztikus m ó d o n szétválasztja a t e s t e t és a lelket. aki egyezséget köt az ördöggel. mint fiatalkorában. ÖREGEDÉS képzelőerő bevetésére: kortalc Mike Hepworth a könyvében (Stories of Ageing. féktelenségének minden külső jele (amelyek t ö r t é n e t é b e n a korai ö r e g e d é s formáját öltik) titokzatos m ó d o n csak arcképén látható. 6 2 0 0 1 / 2 0 0 2 Ellátottak aránya Férfiak Családi állapot Házastárs/élettárs Egyedülálló Özvegy Elvált/külön él Társadalmi-gazdasági csoport Értelmiségi/vezető Középszintű Alsóbb szintű alkalmazott és fizikai dolgozó Összesen a b Magánnyugdíjasok átlagos juttatása (font/hét) Férfiak Nők Nők A nők és a férfiak magánnyugdíj-jövedelmének aránya (%) -S 74 52 70 57 90 60 62 71 28 61 56 36 64 51 34 43 92 65 61 78 172 84 50 83 34 70 46 48 95 43 28 44 37 108 75 62 55 51 56 53 Szolgálati vagy személyes (saját jogú és hozzátartozói) nyugdíj. aki m e g m a r a d a tisztes. Amikor végül késsel nekiesik a festménynek. de egészen a leg­ utóbbi időkig ez a kutatás inkább csak álom volt. ÉLETÚT. erényes öregedésnél és n e m igyekszik alkut kötni az ördöggel. A legenda és a romantikus képzelet birodal­ mán kívül e g é s z e n a legutóbbi időkig csak egy­ féle jövője lehetett az ö r e g e d é s n e k a nyugati kul­ túrában. ez történik például Faust e s e t é b e n (Fielder 1 9 4 6 ) . 2000) igyekszik rávezetni olvasóit. nem valóság.I 6.

o.r e ) . és az emberi élet hossza jóval meghaladja majd a száz év feletti matuzsálemi kort. életévét betöltötte Előrejelzések" 1971 1981 1991 2001 2011 2021 A 2001. mint inkább biológiai jellegűek (Cole 1 9 9 2 ) . (Drew Ledér [ 1 9 9 0 ] el­ képzelésétől eltérően. amit egyes szociológusok állítanak. Igaz-e. Az örök ifjúság vágya vajon az ö r e g e k e t lenéző társadalom t e r m é k e ? 2. h o g y a j e l e n l e g i n y u g d í j f i z e t é s i rendszert n e m lehet a végtelenségig fenntartani. és az ö r e g e d é s t ö b b é szót sem érdemel. 1971—2021 e 15 16 évesnél fiatalabb 10 65. a fiatalos élet m e g h o s s z a b b í t ó j a nem az örök immateriális lélek vallása. FEJEZET nem m é g e b b e n az életben m e g s z a b a d u l h a t u n k (Katz 1 9 9 6 ) . Az ö r e g e d é s jövőjének e derűlátó elképzelése szerint a hajlott korral j á r ó biológiai kockázatok gyógyíthatók lesznek. megbékélni az egyén korlátaival. és 2002. hogy kortalan j ö v ő n e k nézhetünk e l é b e ? h a t á s a i t . a b e t e g s é g és a gyengélkedés révén mutatja meg. A t e s t belső részeit. évre vonatkozó népességbecslések a manchesteri adat­ egyeztetési gyakorlat időközi eredményeit is tartalmazzák. ezért várják remény­ kedve az orvostudománytól. rosszul m ű k ö d ő testrészek cserélhe­ tők lesznek. hogy az öre­ g e d é s folyamatának megfékezője. és az ö r e g e d é s n e m okoz t ö b b é g o n d o t . A testből g é p lesz. KÉRDÉSEK 1. E fejlemény egyik érdekes jele. J a b b e r F. így k o m p e n z á l j á k a h o s s z a b b é l e t t a r t a m j a . o. m i n d a férfiak ( j e l e n l e g 6 5 év) e s e t é b e n n ö v e l j é k 70 évre. hogy meg­ oldhatja minden gondunkat. ábra A brit eltartott népesség életkor szerinti megoszlása. 2004. h o g y a z i d ő s e b b e k „eltartott n é p e s s é g e t " a l k o t n á n a k . mert az öregedéssel j á r ó b e t e g s é g e k r e gyógyírt találnak. Ha m e g s z ü n t e t h e t n é n k az ö r e g e d é s testi hatá­ sait. Az öregedési folyamat leküzdésének egyik mód­ m e z t e t e t t arra. 34. . hogy a kortalan jövő mai modelljei nem annyira spiritu­ ális. volna é r t e l m e egyáltalán öregedésről be­ szélni? 3. aki szerint az „eltűnő t e s t " a fájdalom. hi­ s z e n h a e g y c s o p o r t o t „ e l t a r t o t t k é n t " í r n a k le. (Az ö r e g e d ő n é p e s s é g g e l és a j ó l é t i ki­ a d á s o k k a l k a p c s o l a t o s vitát a k e r e t e s r é s z b e n is­ mertetem. 1 2 4 . b 2001-re alapozott előrejelzések a Forrás: Social Trends. eltávolítják és egy genetikai úton előállított vagy egy átülte­ t e t t szervvel helyettesítik. h a n e m egy tudományos-fantasztikus regény válik valóra. hogy a nyugdíjkorhatárt mind a n ő k (ez é p p m o s t e m e l k e d i k 6 0 é v r ő l 6 5 . vagy félig bioló­ giai.1 2 5 . 17. félig technikai lényként „ p o s z t h u m á n " t e s t e t ölt (Featherstone 1 9 9 5 ) . 6. és a gyenge. Gubrium ( 1 9 8 6 ) tekintélyes szociálgerontológus m u t a t rá. Már nem kell sok idő. ame­ lyek a hajlott korban g o n d o t okoznak. hogyan próbál megbirkózni. Forrás: Hepworth 2 0 0 0 . h a n e m a biológiai t e s t t u d o m á n y a lesz. hogy az e m b e r b ő l kiborg lesz. hogy a biológiailag kor­ látozott élettartam „normális". hogy létezik) e b b e n a j ö v ő k é p b e n a t e s t szó szerint eltűnik. hogy az ö r e g e d é s t az életút t e r m é s z e t e s befejeződéséből gyógyítha­ tó b e t e g s é g g é változtatja. Sokan hisznek a t u d o m á n y határtalan l e h e t ő s é g e i b e n . mennyire vonakodik a mai társadalom beismerni. Napjainkban az az uralkodó nézet. Szorgalmazzák.6. Az ö r e g e d ő t e s t törté­ n e t e t e h á t n e m arról szól majd.) U j a b b a n b í r á l j á k azt a z e l k é p z e l é s t .5.

t e r é n . Arber é s G i n n ( H M S O 2 0 0 4 ) s z i n t é n azt m o n d ­ ják. A 6 0 é v feletti dolgozók termelékenysége és munkabíró-képes- . Németo. Az a f e l n ő t t n e m ­ zedék. M á s o d s z o r . A r b e r é s G i n n felve­ tik. Életkori diszkrimináció Nagy-Br. h o g y a z i d ő s ö d ő e m b e r e k f e l n ő t t g y e r m e k e i k anyagi támogatásában is fontos forrásnak számít­ h a t n a k : p é l d á u l p é n z t a d n a k n e k i k k ö l c s ö n vagy a j á n d é k b a . a z e n e stb. amikor az ifjúsági k u l t ú r á t „kiugró fogyasztás" uralta a divat. é s h o g y n a g y ré­ s z ü k s z e n i l i s . h o g y a z idősebb szülők továbbra is érzelmi támogatást nyújtanak felnőtt gyermeiknek. E z e k m i n d t é v h i t e k . A z u n o k á k g o n d o z á s á b ó l i s n a g y r é s z t vál­ l a l n a k . Az i d ő s e b b e k a c i v i l s z e r v e z e t e k b e n i s a k t í v s z e r e p e t j á t s z a n a k . S o k v i z s g á l a t a z t i s feltárta.a g a z d a s á g n a k h a s z n o s t e v é k e n y s é g n e m korlátozódik az aktív m u n k a e r ő . mert tovább marad­ nak az i n t é z m é n y e s o k t a t á s b a n . h o g y a z i d ő s e b b d o l g o z ó k s z a k m a i l a g k e v e s e b b e t t u d n a k a f i a t a l o k n á l .SZOCIALIZÁCIÓ. és a l e g t ö b b dol­ gozó é v e k k e l 6 5 . ÖREGEDÉS akkor azt sugallják. a m e l y i k m o s t éri el a n y u g d í j k o r h a t á r t . Economist. így t o v á b b r a is f o n t o s fogyasztók. Olaszo. főként a n e h é z időkben. például amikor éppen válnak. ábra Nyugdíj-finanszírozás a vizsgált országok GDP-jének százalékos arányában. Forrás: The Crumbling Pillars of Old Age. Az életkor alapján történő d i s z k r i m i n á c i ó u g y a n o l y a n i d e o l ó g i a . a n y u g d í j a z á s előtt á l l ó k k ö z ü l s o k a n jobb é l e t r e s z á m í t h a t n a k . a g a z d a s á g n a k és a t á r s a d a l o m n a k . vagy h o g y 6 5 é v felett a z e m b e r e k t ö b b s é g e k o r a m i a t t k e r ü l k ó r h á z b a vagy o t t h o n b a . Franciao. a m e l y korábban a h a j l o t t k o r ú a k h e l y z e t é t j e l l e m e z t e : például h o g y e l v e s z í t i k t á r s a d a l m i k ö t e l é k e i k e t és á l l a m i e l l á t á s o k r a s z o r u l n a k . a m i j e l e n t ő s m é r t é k b e n c s ö k k e n t i a z á l l a m e g é s z s é g ü g y i é s á p o l á s i költ­ ségeit. m e n y e i k is a m u n k a e r ő p i a c r a j u t h a t n a k . hogy n e m n e v e z h e t ü n k m i n d e n i d ő s e b b e m b e r t m a k k e g é s z s é g e s n e k é s b i z t o n s á g o s a n y a g i hely­ zetűnek. C h r i s G i l l e a r d és Paul Higgs ( 2 0 0 5 ) úgy é r v e l n e k . a m i el­ lensúlyozza a férfiaknál t a p a s z t a l h a t ó r ö v i d e b b szolgálati időt. és független é l e t s t í l u s n a k h ó d o l n a k . B á r a s z e r z ő k e l i s m e r i k . m i n t a sze­ x i z m u s vagy a r a s s z i z m u s . A z e l ő í t é l e t e s s é g m á s területeihez h a s o n l ó a n sok h a m i s sztereotípia él a z i d ő s e b b e m b e r e k k e l k a p c s o l a t b a n is. informálisan segítenek ellátni r á s z o r u l t a b b társaikat.6. így l á n y a i k . h a n e m s o k a t a d n a k 6. h o g y a z i d ő s ö d ő e m b e r e k nemhogy t e r h e t j e l e n t e n é n e k . é l e t é v e b e t ö l t é s e e l ő t t e l h a g y j a a munkaerőpiacot. E z e k az e m b e r e k idősebben is megőrzik fiatalkorukban kialakult szokásaikat.a s é v e k b e n n ő t t fel. s e g í t e n e k lakás­ h o z j u t n i . h o g y át k e l l g o n d o l n u n k . ÉLETÚT. Ugyanakkor m i n d e n korábbi­ nál több n ő d o l g o z i k f o g l a l k o z t a t o t t k é n t . Az i d ő s e b b e k gyakran ingyen. Spanyolo.p i a c i r é s z v é t e l ­ re. P é l d á u l gyakori h i e d e l e m . m i t j e l e n t az „eltar­ tott".1 9 6 0 . szeptember 27. a háborút k ö v e t ő 1 9 5 0 . h o g y a z v a l a m i k é p p g o n d o t okoz a t á r s a d a l o m n a k . 2 0 0 0 és 2030 | 2000 lg Előrejelzés 2030-ra Üdv! New Age-nyugdíjasok vagyunk. M á r a k t i v i s t a c s o p o r t o k i s f e l l é p t e k a z életko­ ri d i s z k r i m i n á c i ó (ageism) e l l e n a z z a l a c é l l a l . 2003. E l ő s z ö r is az e l t a r t o t t a k m e g h a t á r o z á s a k o r alkalmazott k o r c s o p o r t o k ( a 1 6 é v a l a t t i a k é s 6 4 év felettiek) m á r n e m f e l e l n e k m e g a brit foglal­ koztatási m i n t á k n a k . fizetik a t a n d í j u k a t . M a n a p s á g m á r n e m áll­ ja meg a h e l y é t s z á m o s o l y a n e l k é p z e l é s .f o l y t a t ó d i k A r b e r és G i n n érve­ lése . h o g y a t á r s a d a l o m e g é s z é b e n és az é l e t ú t teljes h o s s z á b a n is újfaj­ ta jólét t a p a s z t a l h a t ó . Ma k e v e s e b b fiatal l é p a munkaerőpiacra 16 évesen. hogy pozitív kép alakuljon ki az öregkorról és az idős emberekről. K u t a t á s o k igazolják.

a m u n k a h e l y m e g t a r t á s á r a és . Az a z ó t a eltelt években könyvek. h a n e m a m a g u k le­ h e t ő l e g n a g y o b b rövidtávú hasznát nézik. é s arra k é r t é k őket.8 0 éveseknek pedig csak 7 százaléka mutat szenilitásra utaló tüneteket. becslések szerint 2 0 3 0 . A p u s z t a tény. A m i k o r ö r e g e b b n e k l á t s z o t t a képen.épp eze­ ket a tévhiteket igyekszik szertefoszlatni. hogy m é g ha elfogadjuk a gazdasági növekedés­ kapcsolatos legkonzervatívabb feltevéseket. Hasonlóképpen.6. hogy az ö r e g e d é s nem b e t e g s é g . Dean Baker és Mark W e i s b r o t az amerikai nyugdíjrendszerről cial Security: sel szóló tanulmányukban 1999) (So­ The Phony Crisis. mert ezekben az aktív korúak és a 65 évesnél i d ő s e b b e k e g y m á s h o z viszonyított aránya. A brit kormányzat az é l e t k o r i d i s z k r i m i n á c i ó t i l t á s á r a v o n a t k o z ó javas­ l a t o k a t terjesztett e l ő . Ez mind a fejlett. mint a m a g á n r e n d s z e r e k . ezért olyan reformot kell végrehajtani.az ő szavaival az „ősz kapitalizmust" -. B y t h e w a y e l ő s z ö r i s k é t s é g b e von- . a 132-133. a m e l y e k k i t e r j e d h e t n e k a d o l g o z ó k f e l v é t e l é r e . csak így tudják t á m o g a t n i az egyre n a g y o b b számú nyugdíjigénylőt. amelyek az állami nyugdíjak­ kal s z e m b e n a szabadpiaci alternatívákat igyekez­ nek erősíteni.e g é s z s é g e s e b b e k lesznek elődeiknél. 5 2 é s éves korában) készült fényképeit mutatták. mert ha a t á r s a d a l o m b i z t o s í t á s államilag finanszírozott rendszerét magánnyugdíjak válta­ nák fel. nem m a g a t e h e t e t l e n . de a g a z d a g országok h a m a r a b b kerülhetnek baj­ ba. hogy a n é p e s s é g nyugdíj­ válságba torkolló elöregedésével kapcsolatos fé­ sége n a g y o b b . aki az idősödő n é p e s s é g e t idő­ zített b o m b á n a k tekinti.ez fontos . B i l i B y t h e w a y ( 1 9 5 5 ) s z o c i o l ó g u s a társadalmi k o n s t r u k c i o n i z m u s felől k ö z e l í t v e a d o t t elméle­ ti ö s s z e g z é s t az é l e t k o r i d i s z k r i m i n á c i ó r ó l (ezt a s z e m l é l e t e t az 5. mert a nyugdíjalapok vezetői a munkavállalói m e g t a k a r í t á s o k b e f e k t e t é s é n é l nem a nyugdíja­ sok hosszú távú b i z t o n s á g á t . hogy leginkább a Wall Street igyekszik elérni a rendszer privati­ zálását. A szerzők azt mondják. konferenciák mára és szakpolitikai kezdeményezések á r a d a t a próbált m e g o l d á s t találni erre a problé­ (Economist 2 0 0 0 ) . 1994) felvetette. hogy az i d ő s e b b e k arányának óriási n ö v e k e d é s e miatt a nyugdíjakra és orvosi ellátásra fordított j ó ­ léti kiadásokat egyre n e h e z e b b lesz finanszírozni. Phil Mullan brit szociológus könyvében (The Imaginary Time Bomb. hogy tévhitek rabja az. ezért nincs szükség ef­ féle reformra.r a fe­ leződik. A szociológus ezt azzal cáfolja. Blackburn bírálja azt is.a nyugdíjazásra. Levin 73 (1988) vizsgálata során egyetemisták­ n a k egy férfi k ü l ö n b ö z ő é l e t é v e k b e n ( 2 5 . az a tévhit. és ha ez a javulás folytatódik . mind a fejlődő világra érvényes. Az emberek részben é p p azért élnek t o v á b b . amely leküzdhetetlen Mul­ társadalmi p r o b l é m á k a t okoz majd . az előléptetés­ re. amelyet Mul­ lan t á m a d . A 73 éves fér­ fit á b r á z o l ó k é p r ő l j ó v a l t ö b b n e g a t í v v é l e m é n y s z ü l e t e t t . FEJEZET Az öregedés és a jóléti állam: időzített bor Mit j e l e n t az ö r e g e d ő népesség a jóléti állam s z e m p o n t j á b ó l ? A Világbank egyik kiadványában (Averting the Old Age Crisis. fejezetben. ahogyan a m a g á n c é g e k működtetik a nyugdíj­ alapokat . A „ z s é m b e s v é n e m b e r " k ö z k e l e t ű k u l t u r á l i s szte­ reotípiái olyan m a g á n v é l e m é n y e k e t szülhetnek. Robin Blackburn brit szocioló­ gus a világ Death. mert az elmúlt évszázadban javultak az életkörülmények. amelynek során a kötelező állami rendszereket magánrendszerek váltják fel. p e d i g az ég­ v i l á g o n s e m m i t n e m t u d t a k r ó l a . akkor sem valószínű. a b é r e z é s r e . lelmek terjesztői a pénzügyi é r d e k c s o p o r t o k és a politikai j o b b o l d a l . h o g y az állami nyug­ ellátás általában sokkal h a t é k o n y a b b a n működik. amely ma négy az egyhez. oldalon i s m e r t e t t e m ) .mondja Mullan -. akkor Amerika pénzügyi s z o l g á l t a t á s o k a t nyújtó iparága 1 3 0 millió dollár nyereségre szá­ m í t h a t n a az új befektetési számlákból. e l ő h í v o t t egy n e g a t í v sztereotípiát. az e g y e t e m i s t á k n a k k e v é s b é t e t s z e t t . a 6 5 é v f e l e t t i e k 9 5 s z á z a l é k a saját l a k á s á b a n é l . 2002) megállapítja. A második „ h i e d e l e m " . m i n t a f i a t a l a b b k o r c s o p o r t o k é . Az aktív korúakra óriási a d ó t e h e r nehezedik majd. k é p z é s é r e (a f e l s ő f o k ú ta­ nulási lehetőségek biztosítására). h o g y ö r e g e b b . már csak kettő az egyhez lesz. miatt hogy a lan szerint ilyen tévhit például az egészségügyi népesség hatványozottan növekszik a m e g b e t e g e d é s e k és az ellátásra szorulók aránya. Ezt a n é z e t e t m o s t a n á b a n t ö b b szerző is vi­ t a t t a . hogy az e l ö r e g e d ő népes­ ség c s ő d b e viszi az állami nyugdíjrendszert. és az idősödő e m b e r e k t ö b b s é ­ ge nem b e t e g . amelyek bántóak az idősebbek számára. ellátásokkal elöregedése k a p c s o l a t b a n az. Mullan rámutat. Ennek az lett az e r e d m é n y e . rámutattak. ak­ kor az idősek e r ő s e b b e k . a 6 5 . különféle nyugellátási rendszereiről írott történeti áttekintő munkájában (Banking on 2 0 0 2 ) felveti. hogy az e m b e r e k m á r n e m bíznak a nyugdíjazás utáni anyagi b i z t o n s á g u k b a n . h o g y egy sor s z e m é l y i s é g j e l ­ l e m z ő s z e r i n t é r t é k e l j é k a z o k a t . hogy teljesülnek a társada­ lombiztosítási rendszer csődjére v o n a t k o z ó előre­ jelzések.

h o g y l é t e z i k vala­ mi. E N S Z . 5 m i l l i ó t . l e g i t i m á l j á k b i z o n y o s emberek é l e t k o r i a l a p o n t ö r t é n ő h á t r á n y o s meg­ különböztetését és kezelését.b e n 8 s z á z a l é k volt.r e p e d i g a 21 mil­ liót. ábrát). Az iparo­ sodott országokban az idősebb népesség aránya 1 9 5 0 .r e e l é r i a 25 száza­ lékot. b á r a szegényebb országokban még mindig rövidebb az é l e t t a r t a m a s z e g é n y s é g .r e v á r h a t ó a n e l é r i a 71 évet. h o g y m e g k é r d e z i .SZOCIALIZÁCIÓ. i l l e t v e h a l á l u k után hozzátartozóiknak. 2010-re e csoport gyarapodásának ü t e m e e l é r i a 1 4 .r a 1 4 s z á z a l é k r a nőtt.7. az a l u l t á p l á l t s á g és a j á r v á n y o k m i a t t (lásd a 11. hogy l e h e t „ ö r e g k o r r ó l " és „ i d ő s e k r ő l " b e s z é l ­ ni. (A keretes részben foglalkozunk azokkal a gondokkal. Az ENSZ Népesedési Alapjának 1998-as jelentése (UNFPA 1 9 9 8 ) m e g á l l a p í t j a . a k k o r hogyan k e r ü l b e l e a z e m b e r . ÉLETÚT. A világ l e g t ö b b t á r s a d a l m á n a k n é p e s s é g é r ő l el­ m o n d h a t ó .p é l d á u l az „ i d ő s e k " vagy „öregek" . m i n t a s z e g é n y e b b o r s z á g o k b a n . semhogy megfelelő életet bizto­ síthatnának lakosságuknak. ábra A 65 év feletti népesség aránya különböző régiókban. amit ö r e g k o r n a k h í v h a t u n k ? H a van. 2 0 5 0 . A k k o r m á r m i n t e g y 8 0 0 m i l l i ó e m b e r l e s z 6 5 é v feletti. Ez a k o r c s o p o r t a világ i p a r o s o d o t t országai­ b a n n ő m a j d a l e g g y o r s a b b a n .) Ez a nö­ v e k e d é s egyre n a g y o b b r é s z t k ö v e t e l s o k o l y a n ország e r ő f o r r á s a i b ó l . és az a ren­ deltetésük. hogy gondoskodnak az unokákról.m a g u k is az é l e t k o r i d i s z k r i m i n á c i ó részei. A s z á z a d k ö z e p é t ő l a f e j l ő d ő o r s z á g o k b a n is hasonló „idősrobbanást" tapasztalunk majd. g o n d o l k o d á s m ó d o t vagy m i t ? " Van-e b á r m i l y e n t u d o m á n y o s b i z o n y í t é k arra. Ez a r o b b a n á s m e g r e n g e t h e t i a s z o c i á l p o l i t i k á t is. é l e t s z a k a s z t . és 2 0 2 5 . a h o l egy-egy csa­ ládra kevesebb gyerek jut és az emberek tovább é l n e k . M a t ö b b m i n t 1 5 0 ország n y ú j t k ö z e l l á t á s t idő­ s e b b e k n e k é s fogyatékkal é l ő k n e k . Nyugat-Afrikában pedig közel két és félszeresére nő majd (Sokolovsky 1 9 9 0 ) . h o g y a s z ü l e t é s e k és h a l á l o z á s o k szá­ m á n a k e g y i d e j ű c s ö k k e n é s e m i a t t öregszik. ÖREGEDÉS nőtt 1998-ban. 2000-ben felvett és 2050-re előrejelzett adatok | 2000 g 2050 30 Az idősebbek gyakran értékes segítséget nyújtanak közösségüknek például azzal. h o g y e z e k n e k a s z a v a k n a k o l y a n egyetemes j e l e n t é s t t u l a j d o n í t u n k . T á r s a d a l m i l a g k o n s t r u á l t a k . A l e g n a g y o b b egész­ ségügyi-ellátási i g é n y e k e t t á m a s z t ó aggkorúak ( 8 5 é v felettiek) s z á m a É s z a k . mit é r t ü n k „öregkoron": „Állapotot. h o g y a n l e s z i d ő s ? Bytheway s z á m á r a a kategóriák. h o g y a d o m i n á n s c s o p o r t o k .e s 45 évről 1985-re 50 évre nőtt. a m e l y e k nyerhetnek valamit az életkori diszkriminációval járó e g y e n l ő t l e n s é g e k b ő l . h o g y a 65 é v e s vagy idősebb n é p e s s é g v i l á g s z e r t e m i n t e g y 9 m i l l i ó v a l Forrás: UNFPA 2004 . A világnépesség őszülése Ma az „ i d ő s r o b b a n á s " v é g i g s ö p ö r a v i l á g o n .h e z h a s o n l í t v a h á r o m s z o r o s á r a n ő a s z á m u k (lásd a 6. a m e l y e k k e l ma leírjuk az ö r e g e d é s t . 1 9 9 8 . Azt m o n d j a . és b e c s l é s e k s z e r i n t 2 0 5 0 . Kínában kétszeresére. a m e l y n e m lé­ tezik. Különösen az idősebbek 6. vagyis 1 9 9 0 . amelyeket a népesség elöregedése okoz Kínában. fejezetet). Ezt azzal t á m a s z t j a alá.7. a m e l y e k m á r m a i s szegé­ n y e b b e k annál.A m e r i k á b a n vár­ hatóan másfélszeresére. ja.b e c s l é s e k s z e r i n t ( U N F P A 1 9 9 8 ) a világ átlagos várha­ tó élettartama az 1 9 5 0 .

hogy minden városi családnak csak egy gyermeke lehet. hogy bepereljék családjukat g o n d a t l a n s á g miatt. és a ma­ gánvállalkozások is jelentős erőket fordítanak az átképzésre. így sokan egyre n e h e z e b b e n tudnak gondoskodni i d ő s e b b családtagjaikról. hogy ha nem tesz­ nek további lépéseket ez ellen. a m e l y n e k korábban dolgoztak. (Nyu­ g a t o n m á r i s v á l t o z n a k a c s a l á d m i n t á k . De ez a politika csúnyán szorulhatnak költséges egészségügyi ellátásra. Ez a z o n b a n n e m változtat azon. FEJEZET Kínában 1 3 0 millió idősebb e m b e r él. d o l g o z ó k f o g l a l k o z t a t á s á t és k é p z é s é t . E h h e z m e g k e l l h a t á r o z n i a g a z d a s á g i támoga­ tás ú j e s z k ö z e i t . s z á z a d e l e j i ipari országokhoz h a s o n l ó a n ma m i n d e n társadalom­ b a n szerepet kell találni az idősödő polgároknak. Mindez a szigorú egykepolitika hatása. m e r t e z t a j a p á n k u l t ú r a t á m o g a t j a . v á r h a t ó a n e s z á z a d n a g y r é s z é b e n . ahol a törvényszegő házas­ párokat sújtó kényszersterilizálások. a h o l az i d ő s e b b e k n e k nyújtott egészségügyi ellátások költsége Különböző bálják országok az szétfeszítheti a pró­ kormányzati költségvetés kereteit. J a p á n b a n egy s o r t ö r v é n y t á m o g a t j a a z i d ő s e b b .14 milliárd 1. Törvény mondja ki. o l d a l o n l e s z szó. a m e ­ lyet 1 9 7 9 . A fiata­ lok és az ö r e g e k e g y m á s h o z viszonyított aránya a z o n b a n változik. a 1 9 1 . Forrás: BBC. akik mind­ össze a népesség 10 százalékát teszik ki.b e n már t ö b b mint 31 százalék le­ het.2 . mert a d o l g o z ó népesség csak nehe­ zen tud gondoskodni a visszavonultakról.e s család j e l e n s é g é n e k . Kína 1950 1960 1970 1980 1990 2000 népességnövekedése 5 6 3 millió 6 5 0 millió 8 2 0 millió 9 8 5 millió 1. h o g y a t á r s a d a l o m az idősebbeket ne elszigetelje. ma már inkább igyekszik m a g á n k é z b e n lévő i d ő s o t t h o n o k r a ruházni a ro­ konok házi g o n d o z á s á n a k tradicionális feladatait . Forrás: US Census Bureau. a m e l y e k e t g y a k r a n k o r m á n y z a ­ t i p r o g r a m o k b ó l f i n a n s z í r o z n a k . A szakértők azt mondják. h o g y n y u g d í j a z á s u k u t á n is a n n á l a cég­ n é l maradjanak. akkor az őszülő népesség ellátásának t e r h e nagy h a t á s t gyakorol­ hat az e g é s z ország fejlődésének ü t e m é r e is. különféleképpen orvosolni idősek növekvő számából eredő gondokat. ezért ez a szám az előrejelzések szerint 2 0 5 0 . h o g y N a g y .ez a törekvés sok i d ő s e b b e m b e r t bánt. ezért a mai i d ő s e b b e k is elvárják. és m e r t gyakran az üzletpolitika is arra ösztönzi az em­ b e r e k e t . A falusias területek t ö b b s é g é b e n a házaspárok jó néhány éves szünet után második gyermeket is vállalhatnak.b e n vezettek be. Néhányan attól sem riadtak vissza. A törvény különösen a városok te­ kintetében szigorú. Az előzőekben már láthattuk. h a n e m jelentős tapasztalatukra és tehetségükre számítva inkább szorosabbra vonja velük kötelékeit. hogy gondoskodjon az idősebbek anyagi és egészségügyi szükségle­ teiről. Kínában h a g y o m á n y o s a n tisztelték az időseket. szeptember 1. E z e n k í v ü l meg k e l l t a l á l n i a n n a k m ó d j á t is.r a v o n a t k o z ó hivatalos becslések sze­ rint mintegy 3 0 0 millió idős e m b e r ellátására a nemzeti j ö v e d e l e m 10 százalékát kell majd fordí­ tani.1 . vagy mindkettőjük egyetlen gyermek. kivéve ha az egyik vagy mindkét fél etnikai kisebbségből származik. Az ö r e g e d é s és a g l o b a l i z á c i ó ö s s z e k a p c s o l ó ­ d á s a v i l á g s z e r t e k i h a t m a j d a z i d ő s e b b e k életé­ re. hogy két szülőről és négy nagyszülőről kell majd g o n d o s k o d n i a : ezt neve­ zik a 4 .B r i t a n n i a e l s ő s o r b a n a z á l l a m i nyug­ d í j r e n d s z e r r e és a N e m z e t i E g é s z s é g ü g y i S z o l ­ gálatra (National Health Service) építve próbál kialakítani egy v é d ő h á l ó t . fejezetben. J a p á n b a n p é l d á u l a fér­ fiak é s n ő k e g é s z e n i d ő s k o r u k i g a k t í v a k m a r a d ­ n a k . A 2 0 3 0 . életveszélyes abortuszok és b ü n t e t é s e k gyakran nemzetközi tiltakozást váltottak ki. mert a családi alapú gazdaságokat fokozatosan g l o b á l i s v á l l a l k o z á s o k a g r á r g a z d a s á g a i b a n és iro­ d á b a n .) A 2 0 . a 7. erről az „egyágú c s a l á d " ismertetésekor. Aki meg­ e n g e d h e t i m a g á n a k . M á s ipari országok a szolgáltatások sokkal s z é l e s e b b k ö r é t k í n á l j á k .26 milliárd visszaütött. hogy megpróbálják féken tartani az ország robbanásszerű népesség­ növekedését. hogy g o n d o s k o d j a n a k róluk. g y á r a i b a n v é g z e t t m u n k a váltja fel. A c s a l á d i gondoskodás hagyományos mintái meginognak. 2 0 0 0 . hogy a gazdasági reformok hatására gyorsan szétesik a k o m m u n i s t a jóléti rendszer. SERTETT IDŐSEK Egyre t ö b b egyedülálló fiatal kerül s z e m b e az­ zal a lesújtó kilátással. L é t s z á m u k gyors n ö v e k e d é s e a z e g é s z s é g ü g y i el­ látórendszert nagymértékben megterhelheti sok ipari országban.6.

E b b e b e l e t a r t o z i k az is. 8. Az idősebbek anyagilag általában rosszabb helyzetűek más csoportoknál. ha az etnikai kisebbségek idősebb tagjait é s a z i d ő s e b b f e h é r e k e t h a s o n l í t j u k össze. 1 3 . b á r t ú l s ú l y u k v a l a m e l y e s t csökkent. Ezeket a k ü l ö n b s é g e k e t s o k m á s k u l t u r á l i s hatás is erősíti. a m e l y gazdaságilag. a m e l y e k b e n a s z o c i a l i z á ­ ció fontosabb f o l y a m a t a i l e z a j l a n a k .SZOCIALIZÁCIÓ. é s a z e l ő z ő s z a k a s z sikeres b e f e j e z é s é t ő l függ. h o g y a n s z ü l k ü l ö n f é l e e g y e n l ő t l e n s é g e k e t az i d ő s e b b e k k ö z ö t t a tár­ sadalmi intézmények szokványos működése. a m e l y e k e t a fiata­ l a b b a k v e s z n e k át. é s b i z o n y o s válságo­ kat kell l e k ü z d e n ü n k . vagyis a „fiatal ö r e g e k " és az „öreg öregek" között. A z egyre s z é l e s e b b k ö r b e n e l é r h e t ő n y o m t a t o t t sajtó k é s ő b b k i e g é s z ü l t az e l e k t r o n i k u s k o m ­ munikáció eszközeivel. m i n t a férfi. A nemi szocializáció s z i n t e m á r a g y e r m e k születésekor m e g k e z d ő d i k . A z é l e t m i n d e n s z a k a s z á b a n változá­ sokkal kell s z á m o l n u n k . ÖREGEDÉS ÖSSZEFOGLALÁS 1. a m e l y n e k s o r á n a g y e r m e k m e g é r t i a világot. ÉLETÚT. 1 0 . H a t ó e r ő k é n t m ű k ö d i k m é g a kortárscsoport. E g y k é s ő b b i s z a k a s z b a n . 1 1 . egyre n ö v e k v ő c s o p o r t o t alkot. ét­ r e n d d e l é s m o z g á s s a l i g e n c s a k m a g a s kort ér­ het meg jó egészségben. é s meg­ tanulja a j á t é k s z a b á l y o k a t . A globalizáció sok társadalomban fenyegeti az idősebbek hagyományos szerepét. h o g y k é p e s e k saját é l e t ü k e t i r á n y í t a n i és aktív s z e r e p e t j á t s z a n i a p o l i t i k á b a n és a gazdaságban. P i a g e t s z e r i n t a kog­ nitív f e j l ő d é s n e k e z e k a s z a k a s z a i a s z o c i a l i z á ­ ció u n i v e r z á l i s v o n á s a i . 2. M é g a z o k a s z ü l ő k is m á s k é p p f o r d u l n a k a f i ú h o z és a l á n y h o z . de a l e g t ö b b e m b e r m e g f e l e l ő t á p l á l k o z á s s a l . a m e l y világszerte gyorsan változik. h i s z e n m i n d e n n a p . hogy m e g b é k é l ü n k a h a l á l l a l : azzal. Az alacsony halálozási és születési arányok m i a t t a n y u g a t i t á r s a d a l m a k g y o r s a n „őszül­ n e k " vagy ö r e g s z e n e k . a z adott k u l t ú r á b a n eligazodni k é p e s e m b e r r é v á l i k . akik i g y e k e z n e k e g y e n l ő e n b á n n i g y e r m e k e i k ­ kel. A szocializáció az a folyamat. Jean Piaget t ö b b s z a k a s z r a osztja a k o r a i fej­ lődést. t á r s a d a l m i l a g é s p o l i t i k a i l a g rendkívül változatos. a m i k o r már szervezett j á t é k o k b a n v e s z részt. A z i d ő s e b b n é p e s s é g nagy. A z ö r e g e d é s r e v o n a t k o z ó f u n k c i o n a l i s t a el­ m é l e t e k e r e d e t i l e g a z t fejtegették. 7. 9. és u g y a n e z el­ mondható. A t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z ö k m e g j e l e n é ­ se k i s z é l e s í t e t t e a s z o c i a l i z á c i ó s k ö z e g e k k ö r é t . h o g y kívá­ n a t o s az i d ő s e b b e m b e r e k k i v o n u l á s a a tár­ sadalomból. A népesség öregedése miatt növekedett az „ e l t a r t o t t a k a r á n y a " . 4. A s z o c i a l i z á c i ó az e m b e r e g é s z é l e t é t végig­ kíséri. George H e r b e r t M e a d s z e r i n t a g y e r m e k m á ­ sok feléje i r á n y u l ó v i s e l k e d é s é n e k s z a b á l y s z e ­ rűségei r é v é n k é p e s ö n m a g á t ö n á l l ó l é n y k é n t megérteni. é r t e l m e s . C s e c s e ­ mőkorban m i n d e n k u l t ú r á b a n a c s a l á d a leg­ fontosabb s z o c i a l i z á c i ó s k ö z e g . A biológiai. az i s k o l a és a tömegkommunikációs eszközök is. m i n t férfi kortársaikat. A szocializációs közegek strukturált csoportok vagy k ö r n y e z e t e k . és egy k u l t ú r á n b e l ü l vagy kultúráról k u l t ú r á r a i s j e l e n t ő s e n e l t é r h e t n e k . r e n d s z e r e s e n eljut a k ü l ö n f é l e korú e m b e r e k h e z . A fizikai ö r e g e d é s e l k e r ü l h e t e t l e n . Fontos. h o g y fizi­ kai l é t ü n k véget ér. A z ezt h a m a r k ö v e t ő ak­ tivitáselmélet v i s z o n t azt h a n g s ú l y o z t a . h o g y m e n n y i r e f o n t o s vitalitásforrás. E z h e v e s v i t á k a t váltott ki az i d ő s e b b e k n e k n y ú j t o t t s z o l g á l t a t á s o k fi­ nanszírozásáról. A kivonuláselmélet szerint az i d ő s e b b e k n e k fel k e l l a d n i u k h a g y o m á n y o s t á r s a d a l m i s z e r e p e i k e t . V a l a m e n n y i s z a k a s z új k o g n i t í v k é p e s ­ ségek elsajátítását j e l e n t i . A televízió különösen nagy hatást gyakorol a g o n d o l k o d á s r a . A z örege­ d é s r ő l alkotott k o n f l i k t u s e l m é l e t s z e r z ő i t fő­ k é n t a z foglalkoztatta. 3. A l e g ú j a b b e l m é l e t e k az i d ő s e b b e k r ő l feltéte­ lezik. hogy ne keverjük össze a személy szociális korát az é v e k b e n m é r h e t ő életkorá­ val. Választóvonalat vonha­ tunk a z o n b a n a h a r m a d i k és negyedik életko­ ri s z a k a s z . 5. h a a z e m b e r elfoglalja magát. p s z i c h o l ó g i a i és s z o c i á l i s örege­ dés n e m a z o n o s a k . Az idősek között számottevően több a n ő . . 6. a g y e r m e k m e g é r t i az „általános másikat": az á l t a l á n o s é r t é k e k e t és kulturális s z a b á l y o k a t . Emellett az i d ő s e b b n ő k e t a s z e g é n y s é g is i n k á b b sújt­ hatja. t e v é k e n y k e d i k . a m e l y n e k s o r á n a t e h e t e t l e n c s e c s e m ő m á s e m b e r e k k e l érint­ kezve ö n t u d a t o s . 12.

int/ageing/en/ . (1999): Ageism. A. R.un. Hogyan formálják a társadalmi tényezők az öregedéssel kapcsolatos egyéni tapasztalatokat? 5. B. Bytheway. London. hogy a fiúk és a lányok nemcsak fizikai jellemzőiket tekintve. Open University Press. Weidenfeld and Nicolson.html Az ENSZ öregedéssel kapcsolatos programja http://www.00.org/esa/socdev/ageing/ Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) az öregedésről és az életútról http ://www. Peter G. Laslett. Mondhatjuk-e. Mennyire jelentős az elsődleges szocializáció a komplex és gyorsan változó társadalmakban? 4. T h e Centre for Policy on Ageing http://www. Cambridge. Tapasztalta-e olvasóm az életkori diszkriminációt mindennapi életében? Biggs. (1989): The Third Age.(2002): Banking on Death. <.and the World. Simon (1993): Understanding Ageing. Open University Press. Vincent. Gilleard.org/topic/0. Routledge. Chris . Van „globális elöregedési válság"? 7.org. London.oecd. Buckingham. who . Mi a kapcsolat az éntudatunk és szociális identitásunk között? 3. Buckingham. Verso.html Az OECD öregedésre vonatkozó nemzetközi adatai http://www.168 6. (1999): Gray Dawn: How the Coming Age Wave Will Transform America .cpa.en_2649_37435_l_l_l_l_37457. Polity.uk/ageinfo/ageinfo. London. New York. Miben különbözik a szocializáció a sulykolástól vagy az agymosástól? 2. Peterson. John (2003): Old Age. P. Blackburn. B. Cohort and Community. Taurus. FEJEZET 1.2686. or Investing in Life. Random House. Paul (2005): Contexts of Ageing: Class.Higgs. London. Phil (2000): The Imaginary Time Bomb: Why an Ageing Population is Not a Social Problem. Mullan. hanem „természetük­ ből adódóan" is különböznek? 6.

CSALÁDOK ÉS INTIIN/ KAPCSOLATOK ALAPFOGALMAK A CSALÁD A TÖRTÉNELEMBEN A családi élet fejlődése Hol volt. hol nem volt: mesék a hagyományos családról Világszerte változó családminták CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK NAGY-BRITANNIÁBAN Általános jellemzők A családminták változása és változatossága Egyenlőtlenség a családban Intim erőszak Családon belüli erőszak Válás és különélés A családi élettel kapcsolatos attitűdök változása Új partnerkapcsolatok és mostohacsaládok A házasság és a családi élet hagyományos formáinak alternatívái A CSALÁD ÉS AZ INTIM KAPCSOLATOK ELMÉLETI NÉZŐPONTJAI Funkcionalizmus Feminista megközelítések Új nézőpontok KÖVETKEZTETÉS: VITA A CSALÁDI ÉRTÉKEKRŐL Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források .

a legrosszabb esetben pedig valami nya­ valyának tartották. Az emberek néha folytattak házasságon kívüli viszonyt. házasságtörő vagy. ez azonban kevés olyan érzelmet szült.] Igen kevés olyan premodern vagy kortárs nem ipari kultúra lehet. akkor kapcsolatuktól személyes és szexuális vágyaik megvalósulását remélik. akik majd dolgoznak a családi gazdaságban. az nem kételkedik benne. és a legtöbb más kultúrában soha nem is létezett. a középkori Európa kutatója is rámutat. mégis úgy gondoljuk.. Bár ez a helyzet ma „természetesnek" tűnik. akibe beleszerettünk. hogy összeházasodnak és/vagy családot alapítanak. hogy a vagyon a családban ma­ radjon. amely elfogadná azt a ." Akko­ riban . Mai attitűdjeink szinte homlokegyenest ellenkezőek.Nyugaton kétségbe­ vonhatatlan . a nőé pedig az. A romantikus szerelemre épülő hosszú távú kap­ csolat csak az utóbbi időkben vált széles körben elfogadottá társadalmunkban. Ezekben az esetekben a szerelmet ritkán tekin­ tik a házasság vagy családalapítás velejárójának. amelyet két egyén érez egymás iránt. Manapság kételkedhetünk abban. hogy nőt szeressen. amelyet valaha átélhetünk. A hosszú távú kapcsolat ki­ alakítása vagy a családalapítás valakivel. szá­ zad végén kezdte éreztetni hatását. hogy „a mo­ dern ipari kultúra szinte megszállottja" a roman­ tikus szerelemnek: Aki a „szerelem tengerébe" merül.. amelyet világszerte sokan átélhetnek. hogy ha ketten egymásba szeretnek. hogy „a férfi célja. hogy a szerelem „örök". A középkori Európában szinte senki nem szerelemből háza­ sodott. nem olyan tapasztalat. amelyet ma a szerelemmel társítunk. Az iparosodott nyugati társadalmakban csak a modern időkben kezdték szorosan összekötni a szerelmet és a szexualitást. Természetesnek látszik. nagyon is szokatlan. A romantikus szerelem . Például bizonyos Nagy-Britanniában élő ázsiai közösségekben ma is szokás az „elrendezett". John Boswell tör­ ténész. A házas­ életben elválaszthatatlan társakká válhattak. de erre inkább a házasságkötés után került sor. vagy hogy gyerekeket neveljenek.amelyet megkülönböztetünk a szenve- . hogy beleszeretni valaki­ be olyan élmény. aminek egyik útja-módja az lehet. mint előtte. A romantikus szerelem gondolata csak a 18.érvet.Voltak már szerelmesek? Minden bizonnyal igen. mennyire szokatlanok a romantikus szerelemmel kapcsolatos modern elképzeléseink. XIX. a rokonok közötti meg­ egyezésen alapuló házasság (arranged marriage). Sokunknak a szerelem és a ro­ mantika az egyik legfelemelőbb érzelmi állapot. Boswell találóan mondja. Ezt bizony a legtöbb ember a legtöbb időben és he­ lyen az emberi érték igencsak gyöngécske mér­ tékének találná! (Boswell 1995.). Miért lesz szerelmes az ember? Első látásra nyilvánvaló a válasz: a sze­ relem a kölcsönös fizikai kapcsolat kifejeződése. A legtöbb ember már tizenéves korában megis­ meri a szerelmet. amely egyetemes emberi érzel­ mekből ered. [. A középkorból ered ez a szólás: „Ha fele­ séged szívből szereted. hogy férfit".és még évszázadokon át . A ro­ mantikus szerelmet legjobb esetben is gyenge­ ségnek.férfi és nő azért házasodtak össze.

illetve a szerelemre és a nemi vonzalomra épül (bár e fejezet későbbi részében kiderül majd. és a romantikus regények népszerűsége döntő szerepet játszott e gondolat elterjedésében (Radway 1984). Már említet­ tem. vagyis a párbeszéd a jó kapcsolat fenntartásának alapja. mint a mai párok esetében.idealizálta tárgyát. hogy meséket találtak ki maguknak. A biza­ lomért pedig meg kell dolgozni. ugyanakkor mindig rejteget buktató­ kat.mint még sok más ismerős fogalom. mint a magán. mert tágabb társadalmi-történeti hatások alakítják. bővelkedik új lehető­ ségekben. ha a feleknek nincs sok rejtegetnivalójuk egymás elől: kölcsö­ nös bizalommal vannak egymás iránt. Nagy-Bri­ tanniában ma az emberek többsége a házas. hogy mentes mindenféle önkényeskedéstől. amelyben élünk. el kell fogadnunk. hogy a jó kapcsolat alapja az érzelmi kommunikáció vagy az intimitás. hogy ez a világ egyszerre teremt kedvező alkalmakat és kockázatokat. hogyan vezethet egy kapcsolat személyes megelégedettséghez. A kapcsola­ tok akkor működnek a legjobban. Persze a jó házassághoz ezek is kellettek. Egy ilyen kapcso­ latban a felek tisztelik egymást és a legjobbat akarják egymásnak. A kommunikáció a jó kapcsolat kialakításának legfőbb eszköze. Akár tetszik. A család gazdasági szerepének gyengülésével ez a kapcsolat került a családi élet középpontjába. délyes szerelem többé-kevésbé egyetemes kész­ tetéseitől . .CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK 171 Á I f Jane Austen regénye. Végül a jó kap­ csolat jellemzője még. ro­ mantikus szerelemről szóló fejtegetésem is azt mutatja. Könyvem jórészt a társadalmi változásról szól.és érzelmi életünkben. hogy ez az észrevétel sehol nem annyira helytálló.szintén új keletű. de nem képezték a házasság alapját. és annak fennmaradásában is jelentős szerepe van. hogy a múltban a házasság sosem intimitás­ ra és érzelmi kommunikációra épült.vagy élettársi kapcsolatot tekinti a család alapjának. kényszertől vagy erőszaktól (Giddens 1993). Társadalmunkban a legtöbben úgy vélik. Gondolata nagyjá­ ból a regény irodalmi műfajának a kialakulásával egy időben jelent meg. A jó kapcsolat két egyenlő fél kapcsolata: egyenlő jogokkal bírnak és egyen­ lő kötelezettségeket vállalnak. és a házassági kötelékek kialakítása ma a szere­ lemre. A beszéd. A világ. a Büszkeség és balítélet a minden akadályon felülkerekedő romantikus szerelem klasszikus története (kép a mű BBC-adaptációjából). akár nem. amelyekről köny­ vemben szólok . Az intimitás gondolata . A romantikus sze­ relem főként a nők számára azt jelentette. A romantikus szerelmet tehát nem tekinthetjük az emberi élet természetes részének. meglepetéseket. A fenti. hogy a „család" nem csak egy heteroszexuális párt és a gyermekeiket jelentheti).

7. A kiterjesztett családhoz tartozhatnak a nagyszülők. Ez azonban nem igaz a világ minden táján. mi zajlik ma intim kapcsolatainkban és a családban mint társadalmi intézményben. hogy egy férfinak vagy nőnek egyszerre több házastársa legyen. majd zá­ rásként kitérek a „családi értékekkel" kapcsola­ tos. állandó kapcsolatban. hogyan éltek az embe­ rek a múltban és hogyan élnek ma más társadal­ makban. A legtöbb tradicionális társadalomban a nukleáris család mindig beágyazódik valami­ lyen tágabb rokoni hálózatba. a 20. ugyanakkor a há­ zassági kötelék szélesebb rokonsági csoportokat is összekapcsol. gyere­ kek. és felnőtt tagjai vállalják a gyermekek gondozá­ sát. A szülők. vagyis a férjnek vagy a feleségnek több ALAPFOGALMAK Először is meg kell határoznunk néhány alapfo­ galmat. A rokonság egyének közötti kapcsolatokat foglal magában. század derekán végzett vizsgálata során több száz társadalmat összehasonlítva azt találta. Ha a házaspáron és a gyerekeken kívül más. ha tudunk valamit arról. a nagybácsik és az unokatestvérek. a nagynénik. Szinte minden társadalomban megtalálhatjuk azt. apa. FEJEZET Hogyan érthetjük meg e változások lényegét és életünkre gyakorolt hatását? Csak akkor fog­ hatjuk fel. Ezért ebben a fejezetben áttekintjük a házasság és a család történelmi fejlődését. majd megvizsgáljuk. unokák stb. A házasság két felnőtt ember társadalmilag elismert és jóváhagyott sze­ xuális egyesülése. a rokonság és a házas­ ság fogalmát. A család olyan emberek csoportja. ahol saját vagy fogadott gyermekeiket nevelik. . milyenek a különböző családok és az intim kapcsolatok a mai Nagy-Britanniában. akkor kiterjesztett családról beszélünk. A fejezet végén ismertetek néhány elméleti szem­ léletmódot. amelyekkel magyarázni próbálják a családfajtákat és az intim kapcsolatokat. George Murdock (1949) közismert. például a család. a testvérek. egymás rokonai lesznek. hogy ezek 80 százalékában megengedett a poligámia. amelyek házasság vagy leszár­ mazás révén jönnek létre (az anya. közös ház­ tartásban. A törvény tilt­ ja. Amikor két ember összeháza­ Szokatlan családi fénykép: a utahi többnejű Tom Green. öt felesége és huszonkilenc gyermekének többsége. A családi kapcsolatok mindig szélesebb rokoni csoportokon belül jelennek meg. sodik. A nyugati társadalmakban a házasságra. a testvérek és más vér­ rokonok a házasság révén a házastárs rokonaivá is válnak. akiket közvetlen rokonsági kapcsolat fűz össze. amit a szocio­ lógusok és az antropológusok nukleáris család­ nak neveznek: két felnőtt él együtt. között). a sógorok és a sógornők. közeli rokonok is él­ nek ugyanabban a háztartásban vagy egymással szoros. máig tartó vitára is. így a családra is a monogámia jellemző.

vagy ha meghaltak. amely ma a legismer­ tebb Nyugaton. amely meglehetősen kis ház­ tartásban él. a jóval ritkább poliand­ ria (többférjűség) esetében pedig a feleségnek lehet egyszerre két vagy több férje.vagy nagyobb része nem élt egy évnél tovább (ezzel szemben ma a csecsemőhalálozás jóval 1 százalék alatti). tekintélyelvű in­ tézmény volt. Ezt a családfajtát átmeneti.CSALADOK ES INTIM KAPCSOLATOK házastársa is lehet. ha meghalt a férj vagy a fele­ ség.. Mivel a korábbi szám a cselédeket is magában foglalta. Ez a család olyan csoport. hogy az akkori családi csoportok még a gyakran válással végződő maiaknál is változékonyabbak voltak. hogy másoknál cselédkedjenek vagy inasnak szegődjenek. és a nők gyakran nem élték túl a szülést. mert így hangsúlyozhat­ juk a sokféleséget. rideg. 3. A családon belüli szex nem élvezetforrásnak számított. érzelemmentes. ebben az államban is törvénytelen a többnejűség. Nyugaton a legismertebb csoport. A mai át­ lag Nagy-Britanniában 2. Akik közülük nem ma­ radtak a családi vállalkozásban. A mortalitás (a bármely évben ezer lakos­ ra jutó halálozások száma) sokkal nagyobb ará­ nyú volt minden korcsoportban. Ez a családszerkezet nem vált el egyértelműen a közösségtől. Az emberek nem tapasztalták meg. amely az apából.. különbözött a más roko­ nokhoz és a helyi közösséghez fűző kötelékektől. nem feledkezhetünk meg arról. hogy van a családi életnek egy többé-kevésbé egyetemes modellje. nem is keres­ ték azokat a bensőséges kapcsolatokat. Kutatások bi­ zonyították. Stone az 1500-as évektől az 1800-as évekig vizsgált családfejlődést három szakaszra osztja: 1. A poligámiának két fajtája van: a poligínia (többnejűség) esetében a férj­ nek lehet több felesége. században végig 4. A nukleáris család el­ különültebb egység lett. hogy ez a nézet téves. más rokonok vagy a közösség érdekeinek. A kora újkori . A más házakhoz került gyerekek ritkán látták viszont szüleiket.75 fő volt az átlagos háztartásméret. A csa­ lád ebben az időszakban Stone (1980) szavaival „nyitott. A gyer­ mek vagy (akár mindkét) szülő halála sokszor szétzilálta a családi kapcsolatokat.] Nem is tartott sokáig. hiszen gyakran felbomlott. ame­ lyekben néha kifejezetten szorgalmazták). a nagyrészt az amerikai Utah területén élő fundamentalista mormonoké. Ebben a fejezetben kiderül. A házasságban és a családi élet más területén az egyén választási szabadsága aláren­ delődött a szülők. amelyben még él a poligámia. „csa­ ládfajtákról" beszélni. Egyéb tényezők is szerepet játszottak abban." 2. sokszor egészen korán elhagyták a szülői házat. A premodern Európában a gyerekek gyakran már 7-8 éves koruktól dolgoztak. és nem is számítottak egymásra. de a különbség nem dön­ tő. század elejéig élő forma váltotta fel. amelyeket ma a családi élet részének tartunk. A családi élet fejlődése Lawrence Stone. század ele­ jétől a 18. hogy sokfé­ le családforma van: kétszülős. egyszülős család stb. Egyre fontosabb lett a házastársi és szülői szere­ tet. hogy a mo­ dern időszak előtt Nyugat-Európában a kiterjesz­ tett család volt az uralkodó forma.1 9 . a 17. a történeti szociológia művelője megrajzolta. mert Utah csak így csatlakozha­ tott az Egyesült Államokhoz. milyen változatosságot takar ez a szó. [. Angliában például a 1 7 . mégis nagyon fontos. de szoros kapcsolatban áll a közös­ séggel. bár ugyanekkor megnőtt az apa tekintélyelvű hatalma is. A premodern háztartás mérete nagyobb volt a mainál. Bár a rövidség kedvéért gyak­ ran azt mondom: „a család". Sok szociológus úgy véli. mert ez feltételezné. Stone szerint (bár néhány történész ezt kétségbe vonja) akkoriban a családtagok között nem volt erős ér­ zelmi kötődés. korán elmentek a háztól a gyerekek. hogy nem beszélhe­ tünk „a családról". Diana Gittins (1993) szociológus szerint helyesebb különböző családokról. Az erotikus vagy romantikus szerel­ met a moralisták és a teológusok betegségnek tartották (nem úgy az arisztokrata körök. A többnejűséggel egyébként a mormonok többsége már egy évszá­ zada felhagyott. mert ebben gyökereznek azok az attitűdök. amely nagyrészt a társadalom felső rétegeire korlátozódott. A harmadik szakaszban fokozatosan kiala­ kult az a családrendszer. szüleiknek se­ gítettek a gazdaságban. mintha már jó ideje megelőzné a többi családfajtát. A nukleáris család. Európában a csecsemők negyed. Becslések szerint ma 30 0 0 0 utahi mormon többnejű. amelyek azóta szinte egyetemessé váltak. Az időszak kezdetén a fő családforma egyfaj­ ta nukleáris család.4 (HMSO 2004). benne a rokonsággal. kicsi a két családméret közötti különbség. hanem szükségnek: utódokat kellett nemzeni. mostoha-. de ritkán állíta­ nak bíróság elé bárkit emiatt. ame- A CSALÁD A TÖRTÉNELEMBEN Valaha a szociológusok úgy vélték. az anyából és az eltartott gyerekekből áll. milyen változások során alakultak át Európában a családi élet premodern formái mo­ dernekké.

amelyet nemi vonzalom vagy romantikus szerelem vezérel. és fő feladata a gyermekne­ velés. Ezzel szemben a modern Nyugat nagy részén a házasság szerelemmel kezdődik. Sokan csodálják a viktoriánus család rendjét. stabilitását.azt mondják. félúton nagyrészt a gyermeknevelésről szólt.a „hagyo­ mányos családot" sem látjuk majd rózsaszínben. és közösen él­ tek át jót-rosszat. nevelték utódaikat. 1992). Szinte minden sírvers arról tanúskodik. és még sokszínűbbé válik a családszerkezet. hol nem volt: mesék a hagyományos családról Sokan . A szerelem nemi vonatkozásait már nemcsak a házasságon kívüli viszonyban. hogy a családi élet vészesen meggyen­ gült (a családi értékekről folytatott. szintén mesébe illő képeit . vagy már csak távo­ li emlék (1995. De mivel akkortájt a családban igen magas volt a halálozási arány. hanem a házaséletben is fon­ tosnak tartják. a férfi pedig kenyérke­ reső. és szerelemmel vég­ ződött. (Ezeket a változásokat később még megvizsgáljuk. és . ami kezdi aláásni azt az elképzelést. hogy nyoma sem marad a szerelemnek. oldalon ismertetem).) John Boswell történész. kifelé meglehetősen zárt. félúton nagyrészt a gyermeknevelés­ ről szól (ha van gyermekük).va­ gyonfelosztással végződik úgy. miközben együtt vezették a háztartást. milyen volt a múlt valójában. hogy . hogy mély érzelmek kötötték öszsze a házastársakat. Jellemzője az érzelmi individualizmus ki­ alakulása: a házastársi kapcsolatok személyes vá­ lasztás során születnek. De valóban olyan békés és harmonikus volt a múltbéli család. amilyennek sokan látják. de sokan idővel egy­ másba szerettek.2 0 1 . vagy csak a képzelet szépíti meg? Stephanie Coontz megállapítja könyvében {The Way We Never Were. ezért a család a termelés helyett egyre inkább a fogyasztáshoz igazodik. és a gyerekeknek több mint fele temette el legalább egyik szülőjét. megjegyzi: A premodern Európában a házasság általában vagyonegyesítésnek indult. ha megnézzük. Az utóbbi évtizedekben egyre több nő áll munkába. A nő háztartásbeli lesz. amit a család ha­ nyatlásának vélnek. a 1 9 9 . máig lezá­ ratlan vitát a fejezet végén. akit e fejezet elején idéztem. hogy a férfi a kenyérkereső „családfő".gyakran . A családi élet hagyományosabb formáival állítják szembe azt.Volt-e valaha is „norma" a nukleáris család? lyet szoros érzelmi kötelékek fognak össze. Hol volt. Tulajdonképpen kevés pár kötött há­ zasságot „szerelemből". a házasság átlagos időtartama alig érte el a 12 évet. A munkahely egyre gyakrabban elszakad az otthontól. X X L ) .mint az arany­ kor más.általában a konzervatívabb szerzők . .

a foglalkoztatási lehető­ ségek elszakadnak a termőföldtől. Frie­ dan sok ezer nő nevében emelt szót. 2. ame­ lyek rendkívül fontosak. 1963). amelyről a 1 9 9 . inkább olyan szervezetekhez kötődnek. míg a férfi szabadon kedvét töltheti: so­ kan örömlányokhoz vagy bordélyba jártak. Világszerte változó családminták A mai világ különböző társadalmaiban sokféle családforma él. bár kutatásait az 1950-es években végezte. vagy az egész nukleáris család a városba költö­ zik. a bánya. hogy szembenézzen ezekkel a gondokkal. Ebben a korban a feleség több-kevesebb kényszer hatására otthon maradt. és a nemi életben gyakran kettős mércével mér­ tek: keresték a szexuális kalandokat. és aki­ vel lehetetlen bármiféle érzelmi kommunikáció. míg a férfiak teremtették elő a család be­ tevőjét. Ráadá­ sul a férfiak érzelmileg elszakadtak feleségüktől. és megállapításait azóta ku­ tatások is igazolták. ráadásul egy olyan korban. De rengeteg nő nem akart megmaradni csupán házi szerepben. még mindig nem kezd derengeni az ideális család képe. életévét. A második világháború ide­ jén sok nő állt munkába. Az emberek életét megváltoztatta. hogy bekerültek az orszá­ gos politikai rendszerbe. gyerekeikkel üzengettek egymásnak. oldalon lesz szó . például Ázsia.az ipari nagyvállalat. A nők jogait világszerte kezdik elismerni a házasságkötéssel kapcsolatos és a családon belül hozott döntések tekintetében egyaránt. A klánok és más rokonsági csoportok ereje gyengül. Emlékeinkben az 1950-es évek az ideális csa­ lád időben legközelebbi aranykoraként juthatnak eszünkbe. Mindkét esetben gyengülhetnek a hagyomá­ nyos családi és rokonsági rendszerek. Egy másik tényező a központosított kormányzat kialakulása olyan területeken. E változások oka öszszetett.olyan módszerek­ kel.2 0 0 . A férfiak gyakran bejárnak dolgozni a kisebb-nagyobb vá­ rosokba.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK mire betöltötte 2 1 . A viktoriánus erkölcs szerint a nő az erény min­ taképe. Ezek a változások általában világszerte a ki­ terjesztett családok és másféle rokonsági csopor­ tok szétesését indítják el. A legtöbb fejlődő országban azonban széles körű átalakulások zajlanak.ta­ lán ez a legfontosabb . szeretett volna kitörni belőle. hogy a szülők vaskéz­ zel irányították gyermekeiket . Ezek egyike a nyugati kultúra elterjedése. de még ennél is súlyosabb teher volt a nem kevés családot sújtó alkoholizmus és erő­ szak. tak. A gyors népes­ ségnövekedés miatt . de több tényezőt is kiemelhetünk. az óriásgazdaság és .például Kínában. míg családjuk szülőfalujukban marad. ráadásul a kormányza­ tok mindent megtesznek. amelyek szorgal­ mazzák a kisebb családot. A viktoriánus család csodált rendje abból eredt. gyakran férjnek és feleségnek nem sok köze volt egymáshoz. Egyes területeken. hogy megváltoztassák a hagyományos viselkedésformákat. de felesé­ güktől feltétlen hűséget követeltek. Ebben a korban a nők csak otthon dol­ goztak. Például a romantikus szere­ lem nyugati ideáljai olyan társadalmakat is elér­ tek. Ezekben a csoportokban volt a leggyakoribb a gyermekmunka is. a fogamzásgátlást stb. Ráadásul a szegényebb csoportoknak nem ada­ tott meg az otthon kényelme: a család tagjai lá­ tástól vakulásig dolgoztak a gyárban vagy a mű­ helyben.ahol van ilyen . amelyekben ezeket korábban nem ismerték. Általános trenddé válik a szabad párvá­ lasztás. Betty Friedan amerikai író nagysikerű könyve (The Feminine Mystique) 1963-ban jelent meg. Egyre ritkább. Sok nőnek kellett elviselnie ezt az elnyomó ott­ honi életet. amelyeket ma rendkívül durvának tartanánk. Újabb fejlemények A ma világszerte zajló legfontosabb változások a következők: 1. Ezeket az állásokat elveszítették. Végül . ami rendszerint szétzilálja a korábban a helyi közösségben vég­ zett földművelésre épülő családformákat. nem sok idejük maradt családi életre. amikor be­ szélt a „megnevezhetetlen probléma"-ról: a gye­ rekek gondozásától elválaszthatatlan családi élet elnyomó természetéről.az államok gyakran indítanak olyan programokat. Goode írt könyvében {World Revolution in Fa­ mily Patterns. amikor a társa­ dalom még nem készült fel. 3. többre vágyott. Erről először William J. a nehéz házi munkáról és a férjről. 5. mint a kormányzati bürokrácia. aki csak hébe-hóba bukkan fel. hogy sokan költöz­ nek a falusias területekről a városokba. Ha megnézzük az 1850-es évek viktoriánus családját. amikor a férfiak hazatértek. Az is változásokat indít el. amelyeken eddig kisebb autonóm társadalmak éltek. amelyek azt ko­ rábban szigorúan korlátozták. mert mindenkire szük­ ség volt a haditermelésben. Afrika és a csendes-óceáni térség peremvidékein a hagyományos családrendszerek kevéssé változ­ . A férfiak és nők szexuális szabadsága nö­ vekszik olyan társadalmakban. Sőt. 4. hogy a jövendőbelit a rokon­ ság választja.

a 657. (Ha a férj szüleihez közel vagy velük együtt élnek.7. és a vagyon régebben fiúágon öröklődött. hogy a ki­ terjesztett család mindenütt gyengül. Ma már világo­ sabban látszik a Rapoporték által meghatározott családformák sokfélesége. bár ez ma már ritkább. 4 7 6 ) . sőt kívánatosnak tekintünk" (1982. Általános jellemzők Nagy-Britanniában az ép család jellemzői a kö­ vetkezők: 1. életút és kohorsz sze­ rinti sokféleségről beszélnek. Ezután a családi élet jelenlegi mintáival kapcso­ latban kitérünk a válás és az újraházasodás kér­ désére is. A sort kiegészíthet­ nénk a szexuális sokszínűséggel. de senkinek nem lehet egyszerre egynél több fele­ sége vagy férje. vagy ellenté­ tes trendek lassíthatják. hogy milyen gyorsan történik a változás. elfogadható társnak találták. A brit családot gyakran nukleáris családnak tartják. CSALADOK ES INTIM KAPCSOLATOK NAGY-BRITANNIÁBAN Mivel Nagy-Britannia ma kulturális szempontból nagyon sokszínű. saját lakóhelyre költözik. mert megtorpanhat. Persze a valóság nem vág egybe az ideológiával. a monogámiát törvény írja elő. fejezetben. Megállapításukat igazolandó a vál­ tozatosság öt típusát határozzák meg: szervezeti. akkor patrilokális családról beszélünk. vagy épp he­ vesen elleneznek. A brit házasság a romantikus szerelem esz­ méjére épül. 3. kulturális. Nyilvánvaló. mert egymást vonzónak. mint amikor ezeket több mint húsz éve leírták. és tovább él a hagyományos csa­ ládi gyakorlat. Általános trenddé válik a gyermekjogok ki­ terjesztése. és kölcsö­ nös szeretet-tisztelet köti őket össze.különösen ha szegény. ve­ lük egy háztartásban élő gyerekekből áll. oldalon lesz szó. 7. aminek szintén része lehet abban. (A világ számos társadalma matrilineáris: a vezetéknév és gyak­ ran a vagyon is leányágon öröklődik. amelyet legitimnek. hogy a nukleáris család teljesen el­ szigetelt más rokonoktól. . hogy a britek nagy része a házastársán kívül másokkal is létesít szexuális kapcsolatot. A házasságban elérendő személyes megelégedettség hangsúlyo­ zása néha teljesíthetetlen elvárásokat támaszt. amelyek szinte minden brit családban megfigyelhetők. Az alábbiakban kiderül majd.) 4. FEJEZET 6. (Az egyik példa arra. mert egy vagy két szülőből és a vele. ma viszont kezd elfogadottá válni a normák pluralitása.néhol sokat még mindig kétségbeesetten próbálnak kivívni. néhány megfigyelő szerint helyesebb volna a brit családmintát sorozatmonogámiának nevezni.erről a 20. az országon belül jelentős el­ téréseket figyelhetünk meg a család és a házas­ ság terén. Mivel azonban ma Nagy-Britanniában renge­ teg a válás. Ezek közül a legélesebbek a fehérek és nem fehérek családmintái közötti különbségek. aminek az okát a következőkben megvizsgáljuk. visszafordulhat. A családminták változása és változatossága Rapoport és szerzőtársai szerint „Nagy-Britanniá­ ban ma a családok jelentős átalakuláson ennek keresztül: korábban a családi életet egy mindent átfogó társadalmi norma szabályozta. hogy azért házasodnak össze. hogy egy-egy em­ bernek számos házastársa lehet egymás után. ahogyan a tálibok a nők jogait megnyirbálták Afganisztán­ ban 1996 és 2001 között .) A neoloká­ lis lakóhelyválasztás azt jelenti. Ugyanakkor félrevezető összeke­ verni a monogámia jogi fogalmát a szexuális gya­ korlattal.matrilokális: a friss házasok a feleség szüleinek lakóhelye köze­ lében maradnak. A patrilineáris öröklés szerint a gyerekek az apa ve­ zetéknevét viselik. az lehet. valamint osztály. Ráadásul abban is eltéréseket lát­ hatunk.) De ugyanígy tévedés volna azt hinni. Egyre inkább elfogadják az azonos neműek párkapcsolatát. A mai tár­ sadalmak többségében még mindig a kiterjesztett család a norma. A partnerekről feltétele­ zik. A házasság részét alkotó romantikus szerelem a mai NagyBritanniában már „természetes": inkább az em­ beri lét szokványos részének látszik. mint a mo­ dern kultúra sajátos jegyének. Úgy is mondhatjuk. hogy a házaspár mindkettőjük családjától külön. A brit család patrilineáris és neolokális. Tévedés volna túlhangsúlyozni ezeket a tren­ deket vagy azt feltételezni. hogy a világ minden részében megjelentek . hogy ma egyre több a válás. és az érzelmi individualizmus vált a legfontosabb tényezővé. Ez azonban nem jellemző minden brit családra. Először azonban ismertetek néhány alapvető jellemzőt. bár nem mondhatjuk. Sok család . munkásosztálybeli vagy ázsiai . Más nyugati családokhoz hasonlóan a brit család is monogám. hogy a nukleáris család lassanként elveszí­ ti vezető szerepét. hogy e trendek nem váltak általánossá. 2.

CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK / Az életúttal a 6. A kohorsz szó a család egy-egy nemzedékét je­ lenti. hogy az „ortodox" család mellett . amelyekről még lesz szó) és a mozgalmak. Nagy-Britanniában több mint egymilliós dél-ázsiai népesség él. „Szexualitás és társadalmi nem" című fejezetben lesz szó (338-340. amelyben a szülők együtt maradtak. Sok nyugati társadalomban egyre inkább elfogadott a homoszexualitás. Dél-ázsiai családok A brit családmodellek között van egy..). o. / A melegek házasságáról a 12. mint régen. A családok sokféleképpen szervezik a tagjaikra jutó feladatokat és a tágabb társadalmi környe­ zettel kialakított kapcsolataikat. Gudzsarátból és Bengáliából. Ezt a változatos­ ságot mutatja. a férj pedig a „kenyérkereső" . de amint jobb környé­ kekre költöztek. majd elválik. mint ré­ gen. A Nagy-Britanniában született dél-ázsiai gye- Az ázsiai nagycsaládokat gyakran erős kötelékek fűzik össze. A lepusztult negyedekben nagy.vannak kétkeresős vagy egyszülős családok is.amelyben az asszony a „háztartásbeli". öregedés" című fejezetben is foglalkoztunk (149-151.). többször házasodik. csakhogy lakáshelyzetük ebben korlátozta őket. például a feminizmus hatására kiala­ kult a családformák kulturális sokfélesége. „Szocializáció. Nagy-Britanniában a bevándorlók a vallás. mégpedig a dél­ ázsiai csoportoké. amely szembeötlően eltér a többitől.vagy felsőbb osztályokhoz tartozó különféle csoportosulások között állandósult osztóTykülönbségek szintén igen eltérő családstruktúrákat eredményeznek. Másfelől ma többen érik meg az öregkort. Például valaki lehet olyan család tagja. ezért az élettársi kapcsolat vagy a család nemcsak hetero­ szexuális. a kaszt és főként a rokoni kapcsolatok alapján szervezték meg közösségeiket. szakmunkások és a közép. ami a kiterjesztett család felbomlásához vezetett. o. A sze­ gények. . Nyilvánvaló az is. Sokan közülük úgy találták. ő viszont megházasodik. rendszerint csak kisebb házak megvásárlását engedhették meg maguknak. Például a szülők és a nagyszülők kapcso­ lata ma már valószínűleg gyengébb. Kulturális értelemben ma a család előnyei és értékei sokszínűbbek. és mindegyik házasságban lesznek gyerekei. szüleik és a nagyszülők. hanem homoszexuális párok kapcsola­ tára is épülhet. Az etnikai kisebbségek megjelenésével (ide értendők az Ázsiából vagy a karibi térségből szár­ mazó családok is.. A családszervezetben szexuális értelemben is nagyobb a változatosság. életút. Másvalaki viszont egyszülős családban nevelkedhet. Igyekeztek fenntartani a csa­ ládok egységét. hogy az életút során különböző tapasztalatokat szerezhetünk a családról. ezért a „folytonos" család három nemzedéke élhet egy­ mással szoros kapcsolatban: a házas unokák. A bevándorlás az 1950-es években kezdődött az indiai szubkon­ tinens három nagy körzetéből: Pandzsábból. mint valaha. hogy a tisztességről és családi hűségről vallott eszméik szinte teljesen hiányoznak az őshonos brit népességből. régi házakhoz juthattak. a származási hely.

28. a bangladesiek és az afroázsiaiak etnikai csoportjában a legvalószínűbb a házasodás. vagy hogy kissé növekedett a válások és az egyszülős ház­ tartások aránya -.4 4 éves fekete nők közül a hasonló korú fehér nőknél sokkal keve­ sebben élnek házasságban. mint Nagy-Britannia más etnikai csoport­ jaiban. hogy eleget tegyenek az együttműködés. táblázatot). ugyanakkor más csoportok­ tól eltérően az egyedülálló karibi fekete anyák között nagyobb a foglalkoztatottak aránya (Mo­ dood et al. o. A Policy Studies Institute etnikai kisebbségek körében végzett negyedik országos felmérésének statisztikai adatai szerint (Modood et al. táblázat Az eltartott gyermekeket nevelő brit családok etnikai csoport3 szerinti megoszlása. . 2001-ben az összes gyerekeket neve­ lő szülő közül az egycsaládos ázsiai vagy ázsiai­ brit háztartások 65 százaléka volt házas. A „szerelemből" házasodás nyugati kulturális ha­ gyománya gyakran ütközik az ázsiai közösségek azon gyakorlatával. 2 . 34.1. Az iskolában ugyan­ akkor azt várják el tőlük. A szülők és a családtagok megegyezé­ sével létrejövő frigy arra a meggyőződésre épül. mint bármely más etnikai csoportban.például az. Ma már mindkét nem fiataljai igyekeznek elérni. hogy őket is megkérdezzék. A 2 0 . rekekre két teljesen eltérő kultúra hat. hogy a szerelem a házasságon belül születik.1. 1997) az indiaiak. A legtöbben igyekeznek az etnikai szubkultúra értékei szerint berendezni családi és személyes életüket. hogy a fiatalok nagyobb beleszólást követelnek házasságukba. Otthon a szüleik elvárják vagy megkövetelik. hogy állják meg a he­ lyüket a versenyszellemmel átitatott. Fekete családok A Nagy-Britanniában élő karibi fekete családok szerkezete megint más. Ám a brit kultúra állan­ dó hatása bizonyos változásokat idéz elő e téren. Az egyszülős háztartások is gyakoribbak a karibi fekete népességben. A válási és szétköltözési arányok magasabbak a karibi feketék kö­ rében.7. 1 9 9 7 ) . 2004. hogy a házasságot a család „intézi". individualisztikus társadalmi környezetben. 2001 (száza­ lékban) Egycsaládos háztartások Házaspár Fehér Vegyes Ázsiai vagy ázsiai brit Indiai Pakisztáni Bangladesi Egyéb ázsiai Összesen Fekete vagy fekete brit Fekete karibi Fekete afrikai Egyéb fekete Összesen Kínai Egyéb etnikai csoport Minden etnikai csoport a Együtt élnek 12 11 2 2 2 3 2 11 7 9 9 3 3 11 Egyszülős 22 39 10 13 12 12 11 48 36 52 43 15 18 22 Egyéb gyermekes háztartás 6 12 21 24 23 19 22 12 19 15 15 13 12 7 Mind 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 60 38 68 61 63 66 65 29 38 24 32 69 67 60 Az a csoport. míg a fehérek és a karibi feketék körében ez az arány valamivel kisebb volt. Bár a Nagy-Britanniában élő dél-ázsiai családokban is mutatkoznak a vál­ tozás jelei . A gyerekeket nevelő ázsiai párok között kevesebben voltak az együtt élők is (lásd a 7 . A fekete vagy fekete brit né­ pességben gyakori egyszülős háztartásokat (ame­ lyekben többnyire az anya a „családfő") a 7. a tiszteletadás és a családi hűség normáinak. Forrás: Social Trends. mivel fontosak számukra a tradicionális családi élettel járó szoros kapcsolatok. FEJEZET 7. amikor a házassá­ gukról döntenek. a pakisztániak. amelyhez a háztartásból választott referenciaszemély tartozik. mindent összevetve ezek a dél­ ázsiai etnikai csoportok figyelemre méltóan erős családi kötelékekkel bírnak.

mennyire lenne megbíz­ ható munkatárs az állásra pályázó nő. hogy ezzel is szá­ molni kell. Ezzel a lehetőséggel egyetlen megkérdezett vezető sem számolt. amelyet NagyBritanniában végeztek az 1980-as évek közepén (Homans 1987). Úgy tűnik. De többségük feladatának tekintette. hiszen a fér­ finak ilyenformán nem lehet családja (Homans 1987). hogy ez eléggé személyeskedő kérdés. de egyes megfigyelők úgy vélik. Az egyik vezető fogalmazott úgy. mint a szülők közös dolga. A vizsgálatban részt vevő kevés vezető beosztású nő egyikének sem volt gyereke. hogy a nőknek ugyanolyan karrierlehetőségeket kell biztosítani. de úgy gondolom. akik szerettek volna gyereket. amelyre támaszkodhat. hogy szerinte jobb volna. Az egyik vezető ezt így fogalmazta meg: Jó. bizonyos értelemben ez nem tisz­ tességes . Sok karibi fekete családban a gyerekek is fontos szerepet játszanak. . „ilyenformán nem lehet családja". Hogyan értelmezhetjük ezeket az eredmé­ nyeket? A nők álláslehetőségeit főként a férfiak előítéletei korlátozzák? Néhány vezető azt is el­ mondta. és talán később átképzéssel más pozícióra pályáznak. elismerem. A munkavállaló nők problémái nem szűnhetnek meg addig. Az attitűdjeikben tapasztalható részrehajlás nem annyira a munkahely jellegéből. mint a férfiaknak. a férfi jelentkezőktől viszont szinte soha. A fekete csalá­ dokról szólva gyakran kiemelik a hivatalos há­ zasságok alacsony arányát. Egyenlőtlenség a családban A munka és a gondoskodás összeegyeztetése A nők pályafutását meghatározó főbb tényezők egyike az. hogy van­ nak-e gyerekeik. A csonka családot vezető anya általában szoros.akármi­ lyen vezető pozícióba kerülhetnének .általában megszakítják pályafutásukat. hogy az egye­ dülálló fekete szülők és gyermekeik szükségkép­ pen könnyen felbomló családot alkotnak. a gyermekgondozás inkább az anya. mint inkább az otthoni szülői feladatokból fakad. hogy ugyanezek a tényezők hatnak a London és más brit városok szegényebb környé­ kein élő fekete családok körében. amíg a népesség nagy része természe­ tesnek veszi. hogy a nők . hogy a férfiak úgy látják: a munka­ vállaló nő számára a gyermekvállalás fontosabb a munkánál. mint más csopor­ tok családjaibari. Bár a férfi biológiai okokból nem szülhet gyereket. A házastársi kapcsolat nem feltétlenül formálja úgy a fekete család szerkezetét. vállalhatja az ezzel össze­ függő feladatokat. A karibi csoportokban fonto­ sak a kiterjedt rokonsági hálózatok . mint a férfiak. ha a gyerme­ kes nők nem dolgoznának.a házastársi kötelékekhez mérve sokkal fontosabbak. hogy a szülői feladatokat nem lehet egyenlően elosztani férfi és nő között.nincs esélyegyenlőség. mint a legtöbb fehér közösségben. hogy majd otthagy­ ják az állásukat. azt igyekeztek feltárni. hogy miért teszik ezt. hogy kérdéseik épp azt mutatták: „törődnek" a náluk dolgozó nőkkel. Többségük azonban elfogadta azt az elvet. inkább csak a gyerme­ kükkel és az otthonukkal törődnének. Ugyanilyen attitűdöt alakítottak ki a nők előmenetelével kap­ csolatban. Államokban is).CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK táblázatban hasonlíthatjuk össze más etnikai cso­ portokkal. Egyes vezetők úgy vélték. és többen azok közül. vagy akarnak-e gyereket (ez ma törvénysértés Nagy-Britanniában és az Egyesült Nagy-Britannia karibi fekete népességében nagy a gyer­ meküket egyedül nevelő szülők aránya. hogy ilyen az élet: a kar­ rierlehetőségek tekintetében a nők mindig is roszszabb helyzetben lesznek. hogyan látják az egészségügy szakszolgálati pozícióiba jelentkező nőket az őket meghallgató vezetők. azt mondták. Egy férfival nem történhet meg. a gyermekne­ velésben részt vehet. Amikor megkérdezték tőlük. akkor két fő vélekedés bontako­ zott ki a válaszokból: a gyermekes nőknek több szabadidő kell az iskolaszünetek vagy a gyerek betegeskedése miatt. mert segítenek gondoskodni fiatalabb testvéreikről (Chamberlain 1 9 9 9 ) . Egy vizsgálat során. mert csak ezek ré­ vén határozhatta meg. hogy gondoskodja­ nak kisebb gyermekükről. hogy rossz helyre került a hangsúly. hogy ilyen célzott kérdéseket tegyen fel. de azt hiszem. Ez el­ lentmond annak az elképzelésnek. támogató rokoni kapcsolathálót alakít ki. Úgy gondolták. A kutatók megállapították: a beszélgetésvezetők mindig megkérdezték ezektől a nőktől.

Nemrégiben Nagy-Britanniában végzett vizsgálatok mutatják. például a nők előtt megnyíltak korábban a férfiak uralta szakmák. ugyanakkor szeretne anyja lenni a gye­ rekének. annak elfogadása pedig alapvetően hozzátartozik a férfi lényegéhez". hogy gondoskodjon a családról: még akkor is. és gyakran kiszá­ míthatatlan. míg a férfiak csak 2 óra 17 percet (HMSO 2005). Bár e függőségi modell segít meg­ érteni a házimunka nemi vonatkozásait. Más szociológusok a szimbolikus interakcionizmus szemléletével közelítik meg a problémát. Bár ma a férfiak több házimun­ kát végeznek. férfiak kétszeresen elnyomják a nőket: először az „első műszakban". hogyan függ össze a házimun­ ka végzése vagy nem végzése a társadalmilag ki­ alakított nemi szerepekkel. Miért marad a há­ zimunka női munka? Az utóbbi években erre a kérdésre jó néhány kutatás keresett választ. amikor a feleség többet keres a férjénél. A nő otthoni feladatai általában meghatározott idő­ pontokhoz kötöttek. Néhány szociológus azt mondja. hogy rugalmasabbá váltak a munkavégzési lehetőségek. A nők általá­ ban még azonos munkakörben is kevesebbet ke­ resnek a férfiaknál. mert a család­ ban „erősen és viszonylag tartósan összekapcso­ lódik a gondoskodás a nő háztartásban betöltött pozíciójával". hogy a házimunka és a gyermekgondozás nagy részét még mindig a nők végzik. Hochschild felveti. hagyományos nemi szerepeket erősítik. hogy ha a nőnek van fizetett munkája. Szerinte azért a nők végzik a háztartási munka javát. míg a férj általában alkalmi feladatokat végez.180 7. azután a „második műszak­ ban" megint. Az anya sokkal több időt tölt gyermekgondozási feladatokkal. hogy a táplálás és az evés nemi jellegű viszonyának „az az üzenete. hogy mikor kell róluk gondoskodni. amikor ő akarja.a fog­ lalkoztatott nők átlagbére jóval alacsonyabb a férfiak átlagbérénél. de míg a nős férfi lehet egyszerre sikeres a munkájában és jó szü­ lő. bár az elmúlt harminc évben valamelyest csökkent a különbség. Mivel a nők kevesebbet ke­ resnek a férfiaknál. ha nemcsak anya. mint három évtizede. Például Hochschild interjúkkal és részt vevő megfigyeléssel feltárta. Részmegoldás lehet. A kétféle feladatcsoport között az a fő különbség. hogy mennyire szab­ hatja meg az egyén. hogy az egyen­ lőtlen feladatmegosztás mögött az a kimondatlan vélekedés húzódik meg. ha vannak gyerekeik: a gyerekekre mindig figyelni kell. mikor végzi a munkát.erre már láthattunk példát . míg a nőé az. A szociológusok azt mondják. Shelton 1992). és azt vizsgálják. megnehezíti e munka házastársak kö­ zötti egyenlő megosztását. Marjorie Devault szociológus könyvében [Feed­ ing the Family. például füvet nyír vagy megjavít valamit. általában anyagilag inkább függenek férjüktől. egy területen még mindig óriási a lema­ radás: ez a házimunka. F E J E Z E T Ráadásul . Összességében nem ez a helyzet. addig a nő ezt nem teheti meg. hogy a férfiak és a nők különböző szférákban tevékenykednek. A nők ebben a kiszolgáltatott helyzetben ma­ radnak mindaddig. nem al­ kalmazható olyan helyzetekben. Például Hochschild vizs­ gálatában a feleségüknél kevesebbet kereső férjek egyike sem vett részt a házimunkában. A férfi dolga a csa­ ládfenntartás. A férfiak és a nők újraterme- Házimunka Bár a brit nők helyzetében az utóbbi évtizedek­ ben forradalmi változások történtek. hogy gazdaságilag független legyen. hanem kenyérkereső is. Mivel a munkaerőpiacon egyre több a férjezett nő. mert felesége magára vállalja az otthoni fel­ adatok többségét. míg a férfi általában nem rendszeresen végzi háztartási feladatait. hogy megváltozzanak a férfiak attitűdjei. Sokkal nehezebb lesz elérni. amíg nem közelít keresetük a férfiakéhoz. még mindig nem egyenlő az állás. hogy a férfiak ezentúl inkább kive­ szik a részüket a házimunkából. A főzési feladatok megosztásáról szólva Devault megjegyzi. A fele­ ség végzi a szokványos napi teendőket. és töb­ bé-kevésbé akkor. hogy a háztartási feladatok kiosztása egyértel­ műen nemi szempontok szerint történik. ezért státusuk is javult. Az efféle elvárások a gyermekko­ ri szocializáció során tanult. hogy ezáltal a . Mindkét cél érthető. így a házimunka javát ők vég­ zik. például főz és rendszeresen takarít. hogyan hatá­ rozza meg a társadalom női munkaként a háztar­ táson belüli gondoskodást. külön­ böző területekért felelősek. Még azokban a családokban is. akkor ez a több­ letmunka kitesz egy „második műszakot" (Hochschild 1989. Az 1980-as évek végi hasonló vizsgálati eredmények láttán Arlie Hochschild a nő-férfi viszony állapotát „megre­ kedt forradalomnak" nevezte. amelyekben a férfi kiveszi a részét a háztartási munkából. Terri Apter könyvében [Working Women Don't Have Wives. hogy a nőnek két ellen­ tétes erőt kell nagy nehezen összebékítenie: akar­ ja és szükségét érzi. 1991) azt vizsgálta. mint házastársa (Shelton 1992). 1994) kifejti. átlagosan napi 4 óra 3 percet fordítanak erre. feltételezték. a nők pedig valamivel kevesebbet. hogy a szolgálat hozzátartozik a nő lényegéhez. Más szociológusok szerint ez a jelenség legin­ kább gazdasági erők eredőjeként magyarázható: a háztartásban végzett munkáért cserébe gazda­ sági támogatás jár.

Ezzel szemben a gyerekek túlnyo­ mó többsége számára. a csalá­ di élet felöleli az érzelmek szinte teljes skáláját. ez az esemény visszataszító. Ma már jelentős mennyiségű adat áll rendelkezésünk­ re. sőt alighanem lehetetlen felmérni. nevezetesen az apa és gyereklánya közötti szexuális kapcsolat azonban egyben bántalmazásnak is tekinthető. de nem tekinthető bántalmazásnak. Persze a korreláció önmagában nem jelent ok-okozati összefüggést. A prostituáltak. de a társadalomkutatók többsége fel­ tételezte. örömteli viszonyok. Nem minden vérfertőző kapcsolat sorolható a szexuális bántalmazás kategóriájába. amelyet felnőtt kezdeményez a beleegyezési kor­ határnál fiatalabb (Nagy-Britanniában tizenhat év alatti) gyerekkel szemben. A Nemzeti Gyermekvédelmi Társaság (National Society for the Protection of Cruelty to Children. Éppúgy lehetnek azonban komoly feszültségek forrásai. A család igen gyakran mutatja meg „árnyoldalát". hogy a bántalmazás hatott későbbi viselkedésükre.erre még kité­ rek a későbbiekben. A családi kapcsolatok . hiszen sokféle formában jelentkezhet. A vérfertőző kapcsolatokban gyakori a kény­ szer.de nem tisztázza. A szegényebb családokban alighanem gyakoribb. sem a bíróságokon nem ala­ kult ki egyezményes meghatározása általában a gyermekbántalmazásnak és szűkebb értelemben a gyerekek szexuális bántalmazásának. meghazudtolva azt az idilli család­ képet. hogy az efféle cselekedet az erős tabuk miatt nagyon ritka. ami­ kor valamelyik családtag fizikailag bántalmaz egy másik vagy több családtagot. de ezzel még nem bizonyítottuk. Az 1989es brit gyermekvédelmi törvény egyik szabálya a megfelelő gondoskodás hiánya okozta „jelentős károsodásról" szól . Persze a gyerekeknek is van neme. A sze­ xuális bántalmazás definíciója: „egy gyermek és egy felnőtt nemi érintkezése a felnőtt szexuális kielégülése céljából" (Lyon . Intim erőszak Mivel a családi és rokoni kapcsolatok minden egyes ember életében szerepet játszanak. mint különféle intézményekben . a „fizikai bántalmazás". A vérfertőzésnek és általában a gyerekek sze­ xuális bántalmazásának a jelenségét csak az el­ múlt néhány évtizedben „fedezték fel". formáinak megítélése egyértelmű. A nyilvánosság fi- . Valószínűleg számos tényező . és viszonylag gyakran kerül sor közöttük ártalmatlan szexuális játékokra. Persze régóta ismeretes. illetve az erőszakkal való fenyegetés. A fiú. akiket egy felnőtt családtag nemi kontaktusra kényszerített. a szülői hanyagság és a fizikai erő­ szak . amelyek azt mutatják. szülők és gyerekek vagy akár távoli rokonok között . hogy vannak ilyen szexuális kapcsolatok. Sem a kutatók körében. Rámutatha­ tunk. akik korábban szexuális bántalmazás ál­ dozataivá váltak.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK lik ezeket a szerepeket a mindennapi életben. ser­ dülő csavargók és kábítószeresek körében végzett vizsgálatok szerint nagy arányban vannak köztük olyanok. A két leginkább nyugtalanító jelenség a gyermekbán­ talmazás és a családon belüli erőszak. amikor egy felnőtt egy csecsemőt vagy gyermeket szexuális célokra „használ fel". A vérfertőzés leggyakoribb formája. vagy éppen erős szorongással és bűntudattal töl­ tik el őket. Vizsgálatok azt mutatják. a gyermekek­ kel szemben elkövetett nemi erőszak elterjedt­ ségét nehéz.férj és feleség. mi szá­ mít „jelentősnek". hogy a gyermekekben maradandó sérüléseket okoz a szexuális bántal­ mazás.le­ hetnek bensőséges. röviden NSPCC) a bántal­ mazás négy kategóriáját határozza meg: ezek az „elhanyagolás". hogy a gyerekek szexuális bántalmazása aggasztóan mindennapos jelenség. a „lelki bántalmazás" és a „szexuális bántalmazás". de előfordul a társadalmi hierarchia minden szintjén éppúgy.például a családi konfliktusok. Bán­ talmazás az. Ez azonban nem így van: ki­ derült. fiatalkorú bűnözők. szégyenletes vagy megrázó.együttes hatásáról van szó. bár ez meglehető­ sen ritkán fordul elő. A vérfertőzés kö­ zeli rokonok közötti szexuális kapcsolatot jelent. Gyermekek szexuális bántalmazása A gyerekek szexuális bántalmazását a legegy­ szerűbben olyan nemi aktusként definiálhatjuk.és lánytestvér közötti nemi kapcsolat például vér­ fertőző. A gye­ rekek bizonyos esetekben többé-kevésbé önként vesznek részt a kapcsolatban. amelyek kétségbeesésbe kergetik az embereket. különösen a kisgyerekek. egymás testének felfedezésére. így „nemet csinálnak" és gondoskodnak róla. hogy ennek elsődleges áldozatai gyere­ kek. hogy a fenti kategóriákba tartozó emberek gyerekkorukban szexuális bántalmazás áldozatai­ vá váltak. amely szakadatlanul árad a tévéreklámok­ ból és a populáris média más területeiről.de Cruz 1993). Bár a szexuális bántalmazás legnyilvánvalóbb Családon belüli erőszak Családon belüli erőszaknak azt nevezzük. hogy a társadalmilag konstruált nem a férfi és a nő meg­ különböztetésének eszköze maradjon.

A gyerekeiket bántalmazó. még ha az nem is volt több „meglegyintésnél". Egy olyan férfi. A nők 10 százaléka kény­ telen együttélni a családi erőszakkal. hanem fontos. o. A kormányzat Lord La­ ming vezetésével vizsgálóbizottságot állított fel. kontextusát és hatását is. amikor feminista csoportok „kékre-zöldre vert" nőknek menedékházakat nyitottak. hogyan lehetne elejét venni az ilyen tragédiáknak (Laming 2003). A rendőrsé­ gen bejelentett házastársak közötti összetűzések többségében a férj bántalmazta a feleséget. ami­ kor inkább védekezik. Miért olyan mindennapos jelenség a családon belüli erőszak? Számos tényező játszik ebben szerepet.7. Ezt megelőzően a családon belüli erőszak. például a gyermekbántalmazás fölött mindenki tapintato­ san szemet hunyt. Victoria Climbié rettenetes halála.). Bántalma­ zóit 2 0 0 0 novemberében életfogytiglani börtön­ büntetésre ítélték. mint a feleségbán­ talmazó férfiak esetében. mint támad. Carl Manning hónapokig kínozta és elhanyagolta. aki csak megmosolyogja más nők viselkedésének furcsa­ ságait. amikor a férj bántalmazza a felesé­ gét. Ebben mások legtöbbször nem találnak semmi kivetni­ valót. hogy a családi erőszak a nők feletti férfiuralom fő formája. és harmadnegyedrészük megtapasztalja valamikor élete során. A családon belüli erőszak a leggyakoribb bűncselekmény. akik szerint a nők által elkö­ vetett erőszakos cselekmények mindig szűkebb körűek és szórványosabbak. Nagy-Britanniában minden héten két nő esik áldozatul partnerének. .nincs „férjverés" párja. hogy a családon belüli erőszak nem a férfiak patriarchális hatalmáról szól. amelyeket ő szívesen tartott volna titokban. illetve szü­ lők és gyerekek között. Az egyik az. vagy olyan inti­ mitásokat fecseg ki. / A patriarchátussal és a férfiuralommal kapcso­ latos nézőpontokat lásd a 12. nagyobb a valószínűsége. miután nagynénje. A per idején a rendőrséget. mint a nők. hogy a csa­ ládon belül előforduló erőszakos cselekmények közül nem kevés elfogadott. Nagy-Britanniában kevés olyan gyerek van. hogy megvizs­ gáljuk az erőszak célját. Egy jelentéktelennek látszó ügy valóságos háborút robbanthat ki férj és feleség. mennyire gyakori és súlyos a házon belül a nők ellen irányuló erőszak. A családon belüli erőszakkal kapcsolatos feminista vizsgálatok hívták fel a fi­ gyelmet arra. hogy egy nőt a családbeli férfiak vagy közeli ismerősei. dühbe jöhet attól.a fele­ ség rendszeres brutális bántalmazásának . Megkérdőjelezik azt a kutatási eredményt. Az „asszonyverésnek" (wife battering) . Marie Therese Kouao és annak élettársa. mint a bántalmazott feleségek (Straus-Gelles 1986). hogy nem elég „megszámolni" a családon belüli erőszakos cselekményeket. maradandó sé­ rüléseket okozó férfiak általában rendszereseb­ ben alkalmaznak fizikai erőszakot. mert szerintük a férfiak vonakodnak fel­ jelentést tenni bántalmazó feleségük ellen. ahogyan azt a feministák állítják. A nők elleni erőszak a család egyre súlyosbodó válságának és az erkölcsi nor­ mák gyengülésének a jele. Kutatások igazolják. mint hogy ide­ genek bántalmaznak (Rawstone 2002). sőt valószínűleg nem is tekintik „erőszak­ nak" . fejezet „Radikális feminizmus" című részében (366-367. hanem „diszfunkcionális családokról". amikor a férfi már jó ideje. amely feltárta. amelyeket más társadalmi környezetben a családtagok másképpen értékel­ nének. Ugyanakkor fontos tényező az is. hogy a családi életre jel­ lemző az erős érzelmek és az intimitás összekap­ csolódása. akit a szülei nem pofoztak vagy ütöttek meg. FEJEZET gyeimé akkor irányult a gyermekeket sújtó csalá­ di erőszak szélsőséges formáira. A családon belüli erőszak második leggyako­ ribb típusa az. ismételten bántalmazta (Rawstone 2002). és ritkábban okoznak maradandó fizikai sérülést. amelyet nők ellen követnek el. ha a felesége egy esti összejövetelen túl sokat beszél. mégis bár­ mikor könnyedén átcsaphat súlyos brutalitásba. pedig lett volna rá lehetőségük. hogy a feleség ritkán támad férjére. sőt helyeslésre ta­ lál. A Nyugat-Af­ rikából származó Victoria szó szerint kilehelte a lelkét: teljesen kihűlt. hogy nem mentették meg a lányt. amelyben a nő alkalmazott fizikai erőszakot férjével szemben. az egészségügyi és szociális szolgálatokat is sok vád érte. ame­ lyekben gyakran szeretet és gyűlölet keveredik. Az utóbbi években konzervatív elemzők azt bi­ zonygatták. amikor 2000 feb­ ruárjában napvilágra került egy nyolcéves lány. nem úgy. sokkal kevesebb eset ismert. és javaslatokat ter­ jesztett a kormányzat elé. A családon belüli erőszaknak csak bizonyos formáit szankcionálja a társadalom. A feministák ezekkel a statisztikákkal támasztották alá azt az állításukat. milyen szerepet játszottak az ügy­ ben a szakmai szervezetek. Az efféle állításokat erősen bírálták a feminis­ ták és más kutatók. hogy a nő gyakran olyankor bántalmazza a férfit. Kifejtik. és általában csak akkor folyamodik erőszakhoz. Az otthoni környezetben kipattanó vita olyan ellentéteket vált ki. A családon belüli erőszak kérdése az 1970-es években keltette fel az emberek és a kutatók fi­ gyelmét.bár egyes csoportok igyekeznek elérni. A családtagok közti kapcsolatokban általában erős érzelmek halmozódnak fel.

Korábban gyakorlatilag az összes ipari országra a kontradiktórius rendszer (adversarial system) volt jel­ lemző. c Az egyik vagy mindkét fél számára. például akkor. például nincs magas jövedelmük vagy iskolai végzettségük. hogy az alacsony jövedelmű férfiak talán azért hajlamosabbak az erőszakra. mert kevés más eszközzel tudnak uralkodni feleségükön. bár a részletek erősen el­ térnek. a munka­ nélküliség miatt kialakuló feszültségek a csalá­ don belül is több erőszakot szülhetnek. amely valójában már régen tönkrement. így egy évtizeden belül megduplázódott. Az 1996-ban el­ fogadott új törvényben tovább erősödött a vétkes­ ség figyelmen kívül hagyásának elve. Forrás: Social Trends. o. 1972-re ismét a duplájára nőtt. 2004. Válás és különélés Egyre gyakoribb a válás Nyugaton sok évszázadon át gyakorlatilag fel­ bonthatatlan volt a házasság. 1 9 6 0 és 1970 között a válások száma NagyBritanniában évente tartósan 9 százalékkal nőtt. hogy a munkanélküli férfiak általában kétszer annyiszor támadnak feleségükre. hogy házastársak bántalmazzák egymást. vagyis a válást csak akkor mondták ki. A legtöbb ország na­ gyon gyorsan megkönnyítette a válást. mert ez lehetővé tette sok olyan házasság felbontását. hogy ez gyakoribb az alacsony jö­ vedelmű párok esetében (Cherlin 1 9 9 9 ) . házasságtö­ rés vádjával). 1 9 8 0 óta a válások aránya bi­ zonyos fokig stabilizálódott. A 7. Az első „vétkesség" nélküli válási törvényeket az 1960-as évek közepén vezették be néhány országban. amelyek törvénybe foglalták a gyermekek testi fenyítésének tilalmát. Azóta sok nyugati állam követte a példájukat. mint a foglal­ koztatott férfiak. ábrán látható. ha a házastársak között egyáltalán nem jött lét­ 0 H 1950 a b 1 : 1 1 1 1 200' 1960 1970 1980 1990 Mindkét fél számára. hogy a házasságok száma minden évben csökkent. bár minden koráb­ bi időszakhoz képest rendkívül magas szinten. Társadalmi osztály Bár minden társadalmi osztályban előfordul. több vizsgálat is azt mutatja. A válások arányszámával nyilvánvalóan nem mérhető közvetlenül a házasságok sikertelensége.1. Ezenkívül a szegénység. Az érvénytelenített házasságokat is magában foglalja.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK hogy Nagy-Britannia kövesse számos más euró­ pai ország példáját. elköltözés. Nagy-Britanniában a válást megkönnyítő törvényt (Divorce Reform Act) 1969-ben fogadták el és 1971-ben vált hatályossá. Az 1950-1970-es adatok Észak-Írország nélkül értendők. ha valamelyik házastárs vádakkal illette a másikat (például kegyetlenség. a válásoké pedig nőtt. E feltevé­ seket vizsgálva Gelles és Cornell (1990) feltárták. részben az 1969-es tör­ vény eredményeként. Több mint három évtizede William Goode (1971) fel­ vetette. A válást csak ki­ vételes esetekben engedélyezték. 31. . 34. Nagy-Britanniában ma a házasságok kétötöd ré­ sze végződik válással. ezek azonban elszigetelt esetek. re nemi kapcsolat (elmaradt az elhalás). Ma is van még egy-két ilyen iparosodott ország.

ahogyan a kapcsolat kezde­ tén kialakul a szerelem. Vaughan megfigyelte. hogy titkolóznia kell a másik előtt . hogy személyes céljainak megvalósítása fontosabb. Ettől kezdve már csak az érdekli. a 1 8 8 . hogy véget vet neki. Először is a válások arányszáma nem tartalmaz­ za a különélőket. A kezdeményezők több­ sége ilyenkor már biztos abban. Előfordulhat.kevésbé elégedett a kapcsolattal. hogy az milyen fokú személyes megelégedést hoz szá­ mukra. hogy feltérképezze az átmenetet az együttélés­ től a különélésig. az ezekből a beszélgetésekből és tanakodásokból merít erőt a szakításhoz. mint régebben. ha az új barátok egyike egy­ ben a szeretője is. hogy az elszakadás eleinte gyakran nem szándékos. hogy erőfeszítései kudarcot vallottak. mert meggyőzik arról. a házasságnak ma már nem sok köze van ahhoz a törekvéshez. elfogadhatóbb viselkedésre kész­ tetni partnerét. mint a másik. hanem sokkal inkább azt. hogy még egyszer megpróbálja rendbe hozni a házasságát. észre sem veszi annak kisebb-nagyobb hibáit. és vagy egyiküknek. Több mint száz.7. részben pedig maga is hozzá­ járul ezekhez a társadalmi folyamatokhoz. 1990) azt elemezte. amelynek során azt vizsgálták. hogy a vagyont és a rangot nem­ zedékről nemzedékre örökítsék. nem kell attól félniük. barátok? Megviseli-e a gyere­ keket? Lesz-e elég pénzem? . Vaughan kutatása azt is megmutatta. hogy kapcsolatuk menthe­ tetlen. amelynek során felbomlik egy hosszan tartó intim kapcsolat. új barátokat ta­ lál olyan közegekben. hogy emiatt kiközösítik őket.1 8 9 . mint a másik iránti elkötelezettsége. A kezdeményező fél. mert például hisznek a házasság szentségében. amelyek öszszefüggnek a szélesebb társadalmi változások­ kal. Vaughan szerint ez a folyamat ép­ pen ellentétes azzal. Az elszakadás (uncoupling) az a folyamat. Másfelől a házasság felbomlása szinte mindig megviseli mind a párt. és a kapcsolat menthetetlen. mind gyermekeiket. hogyan próbálják a párok a szakítás után is közösen felnevelni a gyerekeket. ezért a házasság már kevésbé tekinthető szükségszerű gazdasági szövetségnek. hogy megerősí­ tést nyerjen. és külön. Ezt megelőzően a kez­ 1 deményező talán egy ideig sikertelenül igyekezett megváltoztatni.) Diane Vaughan könyvében (Uncoupling: The Turning Points in Intimate Relationships. hogy milyen hiba fedezhető fel társa vi­ selkedésében. hogy helyesen cselekszik. hogy egy há­ zasság megromlása esetén könnyebb különálló háztartást létrehozni. hogy együtt maradnak. Ez általában azt jelenti. hogyan alakul a partnerek viszonya a szétköltözés vagy válás folyamán. rövid ideje különélő vagy elvált (nagyrészt középosztálybeli) emberrel készített interjút.akit Vaughan kezdeményezőnek nevez . míg az eredeti kezdeményező már inkább fenntartaná. A gazdag emberek szűk rétegét leszámítva. Toleránsabb attitűdök alakultak ki: a pár megszakíthatja örömtelen kapcsolatát. A kezdeményező egy bizonyos ponton úgy érzi. egyszer csak eltökéli. mint korábban. Fon­ tos tényező az is. aki már komolyan fon­ tolgatja a válást. vagy mindkettőjüknek anyagi nehézségekkel kell szembenézniük. akik jogilag még nem váltak el. A válások arányának emelkedése nem anynyira a házasság intézményével szemben kiala­ kult elégedetlenséget jelzi. hogy sok esetben a fizikai válást megelőzi a szociális elkülönülés: legalább a partnerek egyike új élet­ stílust alakít ki. hogy az emberek egyre inkább annak alapján értékelik házasságukat. hiszen akkor a szerelmes éppen a másik vonzó tulajdonságaira figyel. FEJEZET akadásról": hogyan élik me A válások magas arányának van számos társadal­ mi előnye. A nők anyagilag mindinkább függetlenné válnak. de ára is. közös érdeklődési kört kialakítani stb. A partner közben szintén úgy dönthet. oldalon Carol Smart és Bren Neale kutatását ismertetem. és rendkívül nehéz megvonni a mérlegét. félnek a válás anyagi és érzelmi következményeitől. ami részben a fentebb vázolt válto­ zások eredménye. Eközben mérlegeli a válás előnyeit és hátrányait: Boldogulok majd egyedül is? Mit szól­ nak hozzá a szülők. Az egyik fél .Végiggondolva eze­ ket és más problémákat. hogy az emberek egyre inkább az örömöt és a kielégülést keresik a házastársi kapcsolatban. a pár közös tevékenységeitől független világot teremt magának. (A következő keretes részben. új célok izgatják. Aki vállalja a szétköltözést. . ahol a párja nincs jelen. Az életszínvonal általános emelkedése azt is jelenti. Persze az elszakadás folyamatát nem mindig csak az egyik személy irányítja.főként akkor. vagy szeretnének „családi" otthont biztosítani a gyerekeiknek. Emellett a sikertelen házasságban élők dönthetnek úgy. Miért nagyobb a válások gyakorisága? Több tényező is szerepet játszik ebben. rendszerint másokkal is meghányja-veti a válságos viszonyt. néhány kezdeményező úgy dönt. Ma már a váláshoz alig kapcsolódnak negatív társadalmi értékítéletek. hogy a szerepek hirtelen föl­ cserélődnek: aki korábban meg akarta menteni a kapcsolatot.

Van azonban egy növekvő kisebbség. 31. hogy az egyedülál­ ló anyák 85 százaléka akaratlanul esett teherbe. Rendszerint olyan anyák döntenek így. táblázat Brit háztartások a háztartás és a család típusa szerint. hogy az illető már egy ideje magára utalva él. Az egyszülős háztartás kategóriája sok típust foglal magában. század első éveiben született gyerekek életét követik nyomon (Millennium Co­ hort Study). a 2001-2002-es adatok évközi becslések. A korábbi. illet­ ve kerülhet ki ebből a kategóriából. hogy egyszülős háztartásban is bol­ doguljanak. hányan választották tudatosan azt. Nagy-Britanniában az egyszülős. Ma azonban az egyszülős háztartások mintegy 60 százaléka szétköltözés vagy válás következtében jön létre. hogy éle­ te során valamikor megházasodott-e .függetlenül attól. amelyben a 2 1 . o.2 2001 a 12 25 39 8 12 4 2003 a 13 25 38 8 12 5 V 6 19 52 10 4 9 53.4 0. Egy özvegy esetében a változás gyors. hogy házasságon belül szülik meg gyermeküket. Például a megözvegyült anyák több mint fele a saját lakásában. A brit csonka családok között a leggyorsabban növekvő kategória a hajadon és soha meg nem há­ zasodó anyáké. A becslések kiigazítása nem történt meg évszakonként. Egy most zajló vizsgá­ lat.3. Meg kell jegyezni. c Az 1971-1991-es adatok népszámlálásból származnak.2.még ma is meg kell küzdenie a társadalmi környezet rosszal­ lásával és az anyagi bizonytalansággal. házában él. hogy a gyermeküket egyedül nevelő szülők túlnyomórészt nők. elítélő véleményt tükröző kifejezések . A kutatás azt is megmutatta.2 0 0 3 1971 Egycsaládos háztartás Egyedül él Pár Gyermektelen Eltartott gyerekek 6 1981 8 20 47 10 6 9 53. míg a házasságon kívül gyereket vállaló. amely­ nek tagjai éppen arra törekednek. annál valószínűbb.8 56.CSALADOK ES INTIM KAPCSOLATOK Egyszülős háztartások Az utóbbi évtizedekben egyre gyakoribbá váltak az egyszülős háztartások. Ez a szülői állapot rendszerint ideiglenes. ezért nem a 2001. míg ez az arány az együtt élő pároknál 58.6 Tavaszi adatok. és a hatá­ rai meglehetősen bizonytalanok: többféle útonmódon válhat valaki egyedülálló szülővé. hogy a fiatalabb nők gyak­ rabban lesznek egyedülálló anyák.8 1991 11 23 41 11 10 4 55.4 0. és minél ma­ gasabb iskolai végzettségűek.azonban kezdenek kikopni a használatból. Az 1990-es évek végén már ők al­ kották az összes eltartott gyerekes család 9 száza­ lékát (lásd a 7. miért magas a karibi térségből származó brit családok körében az egyszülős háztartások ará­ nya. Az elvált és hajadon anyák többségére az is jellemző. egyedülálló anyák nagy többsége bérelt lakásban lakik. 2004.például „elhagyott feleség". hogy egyedül nevelik fel gyermekeiket. a fér­ jezett nőknél pedig csak 18 százalék. ha a tár­ sa a halála előtt hosszabb időt töltött kórházban. hogy a házasságon kívüli születések arányszáma. táblázatot). Sok egyedülálló szülőnek . egycsaládos háztartásban élők aránya 1971-ben még 4 százalék. illetve a szegénység és a hátrányos társadalmi helyzet mutatói között igen nagy a korreláció. A korábbi­ akban is említettem. őket jól jellemzi az „önkéntes egyedül­ álló anya" megnevezés.9 54. 7. 1 9 7 1 . b Önálló gyereke is lehet. akik általában a tár­ sadalom legszegényebb rétegeihez tartoznak. .2. feltárta. Forrás: Social Trends. hogy házastárs vagy partner nélkül neveljenek fel egy vagy több gyereket.8 54. akiknek megfelelő anyagi hátterük van ahhoz. táblázatot). 34. évi népszámlálás eredmé­ nyeinek megfelelő számokat tartalmaznak. Nehéz megmondani. „apátlan család" és „tönk­ rement otthon" .9 0.4 Csak önálló gyerekek Gyermekét egyedül nevelő Egyéb háztartás Az összes saját háztartásban élő (= 100%) (millió főben) Nem saját háztartásban élők (millió főben) Teljes népesség (millió főben)c a 57. hogy ezek a hatások nagyon fontos szerepet játszanak annak magyarázatá­ ban. bár nem ritka. 2003-ban viszont már 12 százalék volt (lásd a 7.4 57.

amelyekben magas a válások aránya. hogy mi követke- „Apahiány" Az 1930-as évek végétől az 1970-es évekig tartó időszakot gyakran nevezik az „apahiány" korá­ nak. aki hazatérve leül a tévé elé sörözni. Crow és Hardey (1992) szerint a csonka család­ ba és abból kifelé vezető „utak" változatossága azt mutatja. táblázat A brit csonka családok aránya 3 az összes eltartott gyereket nevelő családon belül.186 7. hogy gondoskodjanak a gyerekekről. Az egyedülálló szülő státusba és onnan ki sokfé­ le út vezet. Forrás: Social Trends.itt pedig.csak esténként és hétvé­ geken láthatta gyermekeit. hogy a csonka családokban megfigyel­ hetünk közös anyagi és szociális hátrányokat. ha a közvetlen környezetükben élő felnőttek állandóan a megegyezés. gomba módra szaporodó jóléti költségekig. aki a család tagja és a ház­ tartásban él. hogy nincs senki. Az apa volt a fő kenyérkereső. amellyel kordában tarthatták a férfiak szexuális és agresszív energiáit: nélkülük ezek az energiák valószínűleg bűnözésben. Egyesek azt mondták. hogy a gyermekeiket egyedül nevelő szülők nem alkotnak egységes. egynemű csopor­ tot. hogyan hat a válás a gyerekekre . akire felnézhetne. Volt. hogy azokban a társadalmakban. mégsem beszélhetünk erős kollektív identitásról. E gondolatmenet szerint az apa nélkül felnövő fiúk csak nagy nehézségek árán válhatnak sikeres szülővé. A vita kiemelkedő amerikai szerzői nagy ha­ tást gyakoroltak a kérdéssel kapcsolatos brit vitá­ ra. vagy végleg elszakadtak tőlük. mint már em­ lítettem. A háborút követő időszakban igen nagy volt azon családok aránya. Ide tartozik minden olyan férjes asszony is. erőszakban nyilvánul­ tak volna meg. 2000. a növek­ vő bűnözési aránytól a gyerektámogatásra fordí­ tott. hanem otthon ma­ radtak. 30. 1995) című könyvében kifejti. A válások arányának és az egyszülős háztar­ tások számának a növekedésével más jelentést nyert az apahiány témája. FEJEZET 7. hanem „apahalálról" beszélt. hanem az apaság fogalmának felbomlása ennek pedig végzetes társadalmi következís menyei lehetnek. az együttműködés és a kompromisszumkészség példáit állítják eléjük (Dennis-Erdos 1992). Ahogy Blankenhorn könyvének egyik méltatója fogalmazta meg: „jobb egy olyan apa. ezért az egész napot a munkahelyén töltötte . aki nem is létezik" (Economist 1995). családi állapot szerint 1971 Egyedülálló anya Hajadon Özvegy Elvált Külön élő Összesen Egyedülálló apa Házas/együtt élő párb Eltartott gyereket nevelő családok összesen a 1976 2 2 3 2 9 2 89 100 1981 2 2 4 2 11 2 87 100 1986 3 1 6 3 13 1 86 100 1991-1992 6 1 6 4 18 1 81 100 1996-1997 7 1 6 5 20 2 79 100 1998-1999 9 1 8 5 22 2 75 100 1 2 2 2 7 1 92 100 b Eltartott gyermek: 16 évesnél fiatalabb gyerek vagy 16-18 éves nappali tagozatos tanuló. akiknek férje nincs bejelentve a háztartásba. Nagy-Bri­ tanniában és az Egyesült Államokban (ahol a vá­ lások aránya majdnem a legnagyobb a világon) ez a helyzet heves vitát kavart. Kezdték olyan apákra vonatkoztatni. közel sem egyértelmű. hiszen sok gyerek ma úgy nő fel. . ami azt jelenti. David Blankenhorn Apátlan Amerika [Father­ less America. nemcsak az apák elvesztése okoz gondot. A házasság és az apa­ ság minden korábbi társadalomban eszköz volt. akitől a bajban segítséget kérhetne. o. Lehet. 37. Az egymással vitatkozó szociológusok és elem­ zők főként az apátlan családok növekvő arányát okolták egy sor társadalmi problémáért. A második világháború idején sok apa ka­ tonai szolgálata miatt csak ritkán láthatta gyer­ mekeit. aki már nem is apahiányról. mint egy olyan.3. hogy a gyerekek csak ak­ kor lehetnek egy társadalmi csoport hasznos tag­ jai. hogy szociálpolitikai szempontból nehéz definiálni a határait és meg­ határozni az ellátandó szükségleteket. De igaz-e ez? Az apahiány kérdése összekap­ csolódik azzal az általánosabb kérdéssel. akik szétköltözés vagy válás miatt csak olykor-olykor kerültek kapcsolatba gyerme­ keikkel. amelyekben a nők nem vállaltak fizetett munkát.

még akkor is. figyelmet és tá­ mogatást kapnak a gyerekek annak tagjaitól. Rubin az Egyesült Államokban végezte kuta­ tását. igyekeznek felmérni a lehető­ ségeiket és anyjuknál teljesebb.a munkásosztálybeliek szélesebb köre helyteleníti. hogy milyen gondoskodást. aki nélkül jobb a családnak?" Egyes kutatók szerint a fő kérdés nem az. mert a Fathers 4 Jus­ tice nyomásgyakorló csoport látványos akciókat hajtott végre. Más szóval a háztartás összetétele talán kevésbé fontos. hogy van olyan apa. hogy a váló párok esetében a brit jog. a bíróságon és a kormányzati politikában. hanem értékrendjük különbözik az idősebb nem­ zedékétől.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK zik a rendelkezésre álló vizsgálati eredmények­ ből. így megnehezíti. 1994) olyan mélyinterjúkat közölt. De ragasz­ kodnak ahhoz.például a házas­ ság előtti szexuális kapcsolat nyílt vállalását . Nagyon is felisme­ rik a férfiak hibáit. A munkásháztartásokban ezért többször alakul ki konfliktus a nemzedékek között.org Az efféle látványos akciók arra hívják fel a figyelmet. A Rubin vizsgálatában szereplő fiatalok egyet­ értettek azzal. . de megállapításai igen hasonlóak a brit és más európai országokban dolgozó kutatók ered­ ményeihez. nyitottabb életet élni. ha nem különösebben vallásosak. hogy a középosztálybeli családokhoz hasonlítva a munkásosztálybeli szülők általában hagyománykövetőbbek. A csoport tagjai többek között lila liszttel töltött óvszer-bombákkal dobálták meg a miniszterelnököt a brit parlament alsóházi ülé­ sén 2004 májusában. hanem az. mint szüleik nemzedéke. a házassággal és a nemi megosztottsággal kapcso­ latos attitűdjeik eltérnek a szüleikétől. amely a gyermek „javát" hivatott szolgálni. A férfiak attitűdjeiben nem lehetett megfi­ gyelni ilyen nagy nemzedéki változást. SÜPÍR DADS OF FATHERS 4 JUSTH FIGHTING FOR YOUR RIGHT TO SEE YOUR Kits www. hogy jelen van-e az apa. Lillian Rubin könyvében [Families on the Fault Line. Az apátlanság kérdésével az utóbbi időben so­ kat foglalkozott a brit média. hogy ez nem puszta élvhajhászat. hogy az apa kapcsolat­ ban maradjon gyermekével. Megál­ lapította. mint az. hogyan vélekednek az emberek a családi élet változásairól és a válások magas arányáról. mindig az anyának kedvez.3 4 éves brit A családi élettel kapcsolatos attitűdök változása Úgy tűnik. hogy mennyire vesz részt a csa­ ládi életben és a gyereknevelésben. hogy a szexuális viselkedéssel. amelye­ ket 32 munkáscsalád tagjaival készített. hogy az apák úgy érzik: nem tudják érdekeit érvényesíteni a családban.fathers-4-justice. jelentős osztálykülönbségek befolyá­ solják. A csoport kijelentette. Rubin eredményei szerint a válaszadó fiatal nők már korántsem becsülik annyira a házassá­ got. A fenti recenzens írta ezt is: „Léhűtő apa nem léhűtő fiakat nemz? Nem lehet. majd szeptemberben Batman-jelmezben felkapaszkodtak a Buckingham Palace homlokzatára. A sok középosztálybeli családban elfogadott normákat . Helen Wilkinson és Geoff Mulgan két átfogó vizsgálatot végzett 1 8 .

Mások esetében a bizonytalankodás elidegenedéshez. önzetlenséget és toleranciát eredményeznek. hogy a válás sokat árthat gyermekeiknek. FEJEZET Carol Smart és Bren Neale vizsgálata a felbomló. Előfordul. Azok.nemcsak a gyermekeiket érintő „nagy döntések" tekintetében. és megkövetelte a bírótól és másoktól. és egyik sem visz gyereket az új házasságba. hogyan alakulnak a gyermeknevelési minták közvetlenül a válás után és hogyan változnak a későbbiekben. hogy ebben a kor­ csoportban a nők és a férfiak számára is kevésbé vonzó a házasság. amelyre a szülők nem számítottak és nem készültek fel. A fiatal nők körében megfigyelték. és „értékelik a kockázatot. A vizsgálati mintában szereplők kö­ zül a nők 29. hogy azóta szerzett tapasztalataik bir­ tokában másként cselekednének. arra ösztönözte a szülőket. hogyan akar­ nak élni. az egy év­ vel későbbi körülményeik „realitásával". hogy „füg­ getlenségre. a kapcsolatok kiüresedéséhez vezetett. A válást követően a szülőknek két ellentétes igényt kellett összebékíteniük: egyrészt szerettek volna elszakadni. eltávolodáshoz. az önzetlenség. Például akkori­ ban jó néhányan aggódtak. amely im­ már nem egy.7. hogy kötelesek megküzdeni a gyerekekért. önzőén cselekszenek. mindkét nem mozgásszabadsága. és idővel változik. A szülők kénytelenek voltak folyton átértékelni gyereknevelési szemlé­ letüket . de nem tudták biztosan. vagy épp ellenkezőleg. Wilkinson és Mulgan fel­ vetik. a kompromisszumkészség és az ér- férfiak és nők körében (Wilkinson 1994. A szerzők szerint a médiában és bizonyos poli­ tikai körökben burkoltan . ahogyan kedvük tartja). mint a család ré­ vén". mint az idősebbek körében. csak a maguk érdekeit nézik.él az a feltevés. Ilyen tekintetben egyre inkább köze­ lednek egymáshoz a férfiak tradicionális értékei és a nők újabb értékei. hogy egy szülő éppúgy felnevelheti a gyereket. hogy munkát vállal­ janak és gyereket (akkor és úgy. és a vizsgált korosztály értékei ál­ talában ellentétesek az idősebb britek értékeivel. Megállapították. mint kettő. ameddig csak lehet". Új partnerkapcsolatok és mostohacsaládok Újraházasodás Az újabb házasság megkötésére különféle kö­ rülmények között kerülhet sor. eltávolodni korábbi társuktól. a férfiak 51 százaléka akarta „addig halogatni a gyerekvállalást. önmegvalósításra törekszenek a munkában legalább annyira. Ezek a szabadságok nagyobb nyitottsá­ got. ezért a szülőknek nem kellett többé úgy érezniük. Visszatekintve gyakran úgy gondolták. „felnőtt" bizalmasukként kezelni a gyerekeket. hogy a válás utáni gyereknevelés az állandó egyeztetés folyamatá­ ból állt. A vizsgálat rámutatott. hanem két háztartásban történt. hogy főként a fiatal nők körében jelentős szemléleti változá­ sok zajlanak. hanem a gyereknevelés mindennapi vonatkozásait illetően is. de szűkkeblűséghez. Ezért néhányan meg­ próbálták szorosan magukhoz kötni. akik az 1989-es gyermek­ védelmi törvény elfogadása után költöztek szét vagy váltak el. vala­ mint szabadságuk. Wilkinson-Mulgan 1995). Smart és Neale azt találták. amelyeket a szülők a szétköltözéskor alakítottak ki. amelybe a szülők és a gyerekek kerültek a válás során: megszüntette a korábbi „gondnok­ ság" és „láthatás" fogalmakat.2 4 éves nők 75 százaléka úgy vélte. hogy továbbra is közösen neveljék a gyerekeket. az izgalmat és a változást". a másokkal szembeni bizalmatlansághoz is ve­ zethetnek. Smart és Neale azt akarták megtudni. hogy a válás után a felnőttek gát­ lástalanul. A 1 6 .néha kifejezetten . hogy a gyerekeket közösen nevelhessék. Vizsgálatuk során összehasonlították a válás utáni gyerekne­ veléssel kapcsolatos várakozásokat. más­ részt igyekeztek kapcsolatban maradni vele. hogy mindkét fél a húszas évei elején jár. hogyan válthatnák félelmeiket és bűntudatukat konstruktív cselekvésre. hogy a válás utáni gyereknevelés tapasztalata rendkívül kép­ lékeny. hogy job­ ban figyeljenek a gyerekek véleményére. amelyek többnyi­ re elérhetetlenek voltak a korábbi nemzedékek számára: a nők szabadsága. hogy eldöntsék. Hirtelen elillan a rugalmasság. A törvény változtatott azon a hely­ zeten. A kétszülős felállásban bevált gye­ reknevelési jártasság nem feltétlenül hozott sikert az egyszülős háztartásban. sokan tudták felidézni az egyedüli gyereknevelés kez­ deti szakaszait és értékelni az ezzel kapcsolatban hozott döntéseiket. önző individualizmushoz. Amikor a szétköltözés után egy évvel beszélgettek a szülőkkel. Smart és Neale megállapították. mégis összetartó családokról 1994 és 1996 között Carol Smart és Bren Neale két ízben készítettek interjút hatvan olyan Nyugat-Yorkshire-i szülővel. A törvény értelmé­ ben a válás nem változtatott a gyerekek és szü­ leik jogviszonyán. akik a hú- . hogy a fiatalabb generáció értékeit azok az örökölt szabadságok formálják.

ezért nemet mondott. de igazán biztos vagy benne. hiába kellett védenie. mit gondol erről egy gyermekeit egyedül nevelő anya. hogy ha biztos.I tét hangsúlyozza. takaríts. . és miféle káros következmé­ nyei lehetnek a közös gyereknevelés viszonyaira. bár néhány ál­ talános megjegyzést azért érdemes tennünk. i I I I I | I I I I I Itt az anya több tényezőt mérlegre téve próbálta eldönteni. Kifejtik.I bá tette ugyan a mai válás utáni gyereknevelési I megoldásokat. I Az 1989-es gyerekvédelmi törvény rugalmasab. a harmincas éveikben vagy a negyvenes éveik elején kötnek új házasságot. Hiába romlott meg vi­ szonya volt házastársával. döntéseket kell hozniuk arról. amelyeket ritkán lehet egyszer s mindenkorra I „helyrehozni". hogy kiestél a gyakorlatból. Smart és Neale az elvált szülőkkel készített interjúik alapján elutasították ezt a gondolatot. hozd őket haza. hogy I a válás olyan változásokat indít el a körülmények. míg minden 6 elvált férfiből 5 házasodik meg újra. mint valami egyértelmű. akkor a gyerekek már valószínűleg felnőttek. főzz. mint az elsők. 1900-ban Nagy-Britanniában az összes házas­ ság körülbelül kilenctizede első házasság volt. A sikeres válás utáni gyereknevelés S állandó egyeztetést és kommunikációt követel. mégis meg. többek között azt. mint az utóbbiban. meghatározott elvekre vagy meggyőződésre épülő morális érvelés. ezért könnyebben föl is bontják. A legtöbb nem első házasságban legalább az egyik fél özvegy volt. ha nin­ csenek megelégedve vele. hogy egy ugyanolyan korú. mint az újak. milyen nehéz. A válások aránya is ma­ gasabb a második. Nézzük. hogy milyen ha­ tást gyakorol döntésük a gyerekekre. oldalon). alkalmas-e az idő a cselekvésre. és egyre nagyobb százalékban kötöttek újból házasságot már elvált emberek. haladta a 40 százalékot (ez látható a 7. milyen I fontos szerepet játszik az elvált szülők közötti vi. mint az első házasságban. segíts megoldani a házi feladatot. de a házasodás való­ színűsége mindkét nem esetében akkor a leg­ nagyobb.I próbált konstruktívan együttműködni vele a gye. hogy amikor a szülők gondoskodnak gyermekeik­ ről. Statisztikai­ lag nézve az első házasságok sikeresebbek. hogy kipróbáld. Ezért csak kellő óvatossággal általánosít­ hatunk az újraházasodás kapcsán.I szony minősége. Smart és Neale végső következtetése az. Az elvált emberek valószínűleg többet várnak a házasságtól. illetve elvált vagy özvegy. hogy a második házasság eleve kudarcra van ítélve.I ben. 1971-ben a házasságokon belül 20 százalék volt az újraházasodások aránya (legalább az egyik partner számára). és nem fognak a szülők által alapított új otthonban élni. akkor előbb egy hétvégére kel­ lene magadhoz venned őket. többnyire egy vagy több gyereket visznek az előző házasságukból vagy házasságaikból az új családi otthonba. ha előtte már élt házasságban! Az el­ vált emberek újraházasodására nagyobb az esély. hogy a gyermek jól lé. ápold őket. mert már három éve nem töltőttél hosszabb időt együtt a gyerekekkel. akik csak egyszer házasodtak meg.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK zékenység. mi „helyes". ábrán is. mint mások. vagyis a válási arány az első esetben ki­ sebb. amit mindennap szoktunk: vidd őket iskolába. a 183. Szerintük a szülők a gyermeknevelést nem morális keretek között folytatják. mert a fejébe szas éveik végén. hogy a tar­ tós második házasságok általában sikeresebbek. hanem viselkedésük alapjának talán inkább a gondoskodás erkölcse tekinthető. Ez nem jelenti azt. Szerintem fogalmad sincs. Szerintem előbb végig kellene csinálnod velük. Az új partnerek egyike előzőleg lehetett hajadon vagy nőtlen. 2001-ben ez az arány már meg­ vette.J rekek érdekében. ami összesen nyolc kombinációt tesz le­ hetővé. hogy csak rövid időre akarom rásózni a gyerekeket. Lehetséges. mint arra. moss és vasalj rajuk. Ha pedig az új házasság idősebb kor­ ban köttetik. mi a teendő. hogyan boldo­ gulsz velük?" Ettől aztán kiborult. mi a „helyes". I amit személyes fejlődésében elért. Talán furcsán hangzik. hogy lásd. hogy éjjel-nappal gondoskodni tudsz a gyerekekről. addig haja­ don nő vagy nőtlen férfi megköti első házasságát. ame­ lyek között korábban a családdal és az annak jól­ létével kapcsolatos döntéseket hozták. hogy a gyerekeket neki ítéljék! Megkérdeztem a volt férjemtől: „Nem gon­ dolod. Az elvált férfiak minden korcsoportban nagyobb valószínűséggel kötnek új házasságot. leomlanak az erkölcsi keretek. mint azok. milyen. akinek volt férje keresetet indított. Gyanítom. Erre én: „Akkor nincs miről beszélnünk. de azáltal.1. mondjuk egy hétre. később aztán valamivel hosszabb időre. mik a szándékaid" (Smart-Neale 1999). E döntéseket nagyban meghatározza a környezet: a szülőknek számos szempontot kell mérlegelniük. mint az el­ vált nők: minden 4 elvált nőből 3. Születhetnek gyerekek az új házasságban is. A válási arányszám emel­ kedésével a nem első házasságok aránya is nö­ vekedni kezdett. megfeledkezhet arról. ha betegek! Aztán majd újra leülhetünk megbeszelni.

ez to­ vább fokozhatja az új család összekovácsolásával egyébként is együtt járó feszültségeket. amit normális esetben megtenne a sa­ ját gyerekével. de bi­ zonyos nehézségekkel is jár. „helyreállí­ tott" vagy mostohacsaládról (reconstituted/'stepfamily) beszélünk. Vegyük annak a kétgyermekes nőnek az esetét. Nézzük meg. akinek szintén van két gyereke. nagy a valószínűsége annak. Ha a „kül­ ső" szülők ragaszkodnak hozzá. hogy a gyerekek ugyanakkor látogassák őket. akinek továbbra is komoly befolyása van a gyerekre vagy gyerekekre. hogy mások az elvárásaik a családon belüli megfelelő viselkedést illetően. A mai Nagy-Britanniában talán ők a legismertebb mostohaszülők. és előfordul­ hat. Mindig attól fél. és ha fegyelmezni próbáltam a Károly herceg és Camilla Parker-Bowles frigye azt bizonyítja. és mindannyian együtt élnek. Mivel a legtöbb mostohagyerek két háztartáshoz „tartozik". hogy különböző szoká­ sok és szemléletmódok ütköznek össze éppen az ő személyén keresztül. . akkor rossz érzései vannak amiatt is. Nem te­ heti azt. A mostohacsalád létrejötte és a kiterjesztett család ebből eredő növekedése egyértelműen örömöket és előnyöket hoz. A [mostohalány] apja és én nem értettünk egyet. aki fele­ ségül megy egy férfihoz. de ha normálisan reagál és dühös lesz. amikor egyikük vagy mindkettőjük újra megházasodik. hogy az új család bármikor is együtt töltse a hétvégét. Először: többnyire él valahol egy másik vér szerinti szülő. miután a szá­ mára megoldhatatlannak bizonyult problémák szétköltözéshez vezettek: Folyton bűntudata van az embernek. Például lehetetlenné válik. mint addig. Harmadszor: a mostohacsaládokban különbö­ ző hátterű gyerekek kerülnek össze. Másodszor: a volt házasfelek közötti együtt­ működés gyakran feszültté válik. hogyan írta le tapasztalatait egy mostohaanya. hogy igazságtalan.19fjJ^^EJEZET Mostohacsaládok Ha egy új házasságba a felnőttek közül legalább az egyik magával viszi korábbi házasságából vagy kapcsolatából származó gyermekeit. ezért furdalja a lelkiismeret. hogy a brit társadalomban ma is fontos a házasság.

hogy az ötvenéves britek háromötödének legalább az egyik szülője él még. John és felesége. például válás idején. 13/1. Az intergenerációs támogatás igénye különö­ sen az egyszülős családokban nagy. „összekötő generáció" gyakran egy­ szerre gondoskodik (idősödő) szüleiről. Brannen szerint a családi háztartás csak egy része a rokoni kapcsolatok hálózatának. gyereket. Ugyanakkor az idősebb és fiatalabb nemzedékek közé ékelt. Egyes szerzők újabban binukleáris családokról írnak. szerettem volna pótolni. mint a természetes apja vagy anyja? Hogyan viselkedjen a mostohaszülő korábbi partnerének új házastársával. amelyekben vannak dédunokák is. és valamivel több mint harmadrészük nagyszülő. amelyet egyre inkább több nemzedék alkot. amelyek korábban nem léteztek a nyugati társadalmakban.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK Egyágú csalá dok Julia Brannen (2003) kifejti. Ennek az az oka. Brannen rá­ mutat. vagy inkább „apának". hogy a nagyszülők egyre többet segítenek a többi nemzedéknek. „horizontális" kap­ csolatok gyengülnek. ábra Családfa és családkaró CSALÁDFA CSALÁDKARÓ George és felesége. amelyekben az idősebb generáció gyakran érzelmi támogatást is nyújt a válságos időkben. gyerme­ keiről. vékony. mert nő a válások aránya. ami hiányzik az életéből. annál inkább úgy látszott. 7. fő­ ként unokáik gondozásában vállalnak nagy szere­ pet. de talán nem vagyok elég rugalmas (Smith 1990).2. vagyis ahol gyerekek is vannak. Kevés olyan elfogadott norma létezik. mint fára emlékez­ tető. hogy szekálom. és a válás utáni újraházasodással kapcsolatos gondok is újak. amelyek között találják magukat. il­ letve „anyának"? Fegyelmezheti-e a mostohaszü­ lő a gyereket ugyanúgy.2. amikor el­ megy a gyerekekért? A mostohacsaládokban olyan rokonságtípusok jelennek meg. Ann Paul ( Chris és Sarah (élettársak) Stephanie Forrás: Sociology Review. „egyágú család" (bean-pole family) korát élik. Én adni akartam neki va­ lamit. hogy rend­ re szoktassa. hogy ma a britek a szerkezetében inkább karóra. Növekszik a négynemzedékes családok aránya. . ábrát). mindig azt mondta. ott a vá­ lás után a két érintett család továbbra is egységes családrendszert alkot. Brannen ezért mondja.. Az ilyen családok tagjai maguk döntik el. és az emberek ke­ vesebb gyereket vállalnak. a nemzedéken belüli. Míg a család nemzedékei közti „vertikális" kap­ csolatok a várható élettartam növekedésével erő­ södnek. A nevén szólítsa-e a gyerek az új mostohaszülőjét. Brannen azt is megfigyelte.. hogy örökké szekálom. miképpen alkal­ mazkodnak azokhoz a viszonylag ismeretlen kö­ rülményekhez. szeptember. Minél inkább nem csinált semmit. hogy a mai családok hosszú. amely meghatározza a mostohaszülő és mostohagye­ rek közti viszonyt. 2003. hogy az emberek tovább élnek. esetleg még unokáiról is. Helen csökken a termékenységi ráta. „karószerű struktúrák" (lásd a 7.

hogy a válással a házasság ugyan felbomlik. és egyre több pár választja a házas­ ság alternatívájaként. F E J E Z E T E sokrétű és zavarba ejtő átalakulások ellené­ re talán az a leginkább helytálló következtetés. Beletartoznak azok a válaszadók is. 33. a családok azonban mindent összevetve nem. A házasság és a családi élet hagyományos formáinak alternatívái Együttélés A nyugati társadalmak többségében egyre inkább elterjed az együttélés: amikor egy pár házassá­ gon kívül él együtt. akik kü­ lönélőnek vallották magukat. Nagy-Britanniában egészen a legutóbbi időkig az emberek szemében némileg botrányos viselke­ désnek minősült az együttélés. mint a házasok között. bár a házasság előtti együttélés időtartama egy­ re hosszabb. az 1940-es években születettek 19 százaléka.2 4 éves válaszadók 88 százaléka. és nem akar­ nak összeházasodni" (HMSO 2004). Az együtt élő nem házas párok körében há­ rom-négyszer nagyobb a szakítás valószínűsége. A brit és más európai fiatalok körében azonban változnak az együttéléssel kap­ csolatos attitűdök. az országos háztartásvizsgálat (General Household Survey) csak 1979-től kezdve tartalmaz az együttélésre vonatkozó kérdést. nem házas nők aránya elérte a 28 százalékot. míg végül valamelyikük végleg elhagyja otthonát. A Nottinghami Egyetem 1999-es vizsgálata so­ rán szociológusok két minta tagjaival készítettek interjúkat: az egyikbe olyan házas és együtt élő párok tartoztak. 2004. Egyre több elkötele­ zett. Az együttélés ma Nagy-Britanniában általá­ ban a házasságkötés előtti próbaidőnek számít. hogy egy pár együtt él. hogy valamikor majd házasságot kötnek. ez már nem mondható el róla: ma inkább párkapcsolat kialakításáról és felbontásáról beszélhetünk. szexuális kapcsolatban. Egy vizsgálat során a 1 8 . 2001/2002 (százalékban) 50 • 40 Férfiak | Nők 3 30 1r 16-19 • 20 T 40-44 10 J 11 20-24 rn 45-49 50-54 55-59 25-29 30-34 35-39 a 16-59 éves férfiak és nők. hogy „Nincs azzal semmi gond. a 65. Forrás: Social Trends.2 9 éves nőket és a 30-34 éves férfiakat jellemezte (lásd a 7. A fiatal párok esetében az összeköltözés többnyire nem tervezett. életévüket be­ töltött válaszadóknak viszont csak 40 százaléka értett egyet azzal az állítással. a hasonló férfiak aránya 25 százalék volt (HMSO 2 0 0 4 ) . ahol gyerekek is vannak. A brit háztartás­ mintákra vonatkozó adatok fő forrása. de házasságot nem kötő férfiak és nők száma. tartós kapcsolatban élő pár dönt úgy. Az 1920-as években született nők­ nek csak 4. akik 11 éves vagy fiatalabb gye- 7. Míg korábban a házasság volt két ember közös életé­ nek meghatározó alapja. ábrát). Az újraházasodás révén megszülető családi kapcso­ latrendszer ellenére is számos kapcsolat fennma­ rad. 34. ábra A házasságon kívül együtt élő britek nem és életkor szerinti aránya. Az együtt­ élés leginkább a 2 5 . . a kutatások azt mutatják. de nem feltétlenül a jelenle­ gi partnerükkel. hogy nem kötnek házasságot.3. o.3. az 1960-as években született nőknek azonban majdnem a fele él így. Az ilyen párok rendszerint nem adják össze a pénzüket. 2001/2002-re a 60 évesnél fiatalabb együtt élő. A szexuális viszonyban élő pár egyre több időt tölt együtt.192 7. Bár az együttélés egyre népszerűbb. hanem együtt laknak és együtt nevelik a gyerekeket. hanem egyszerűen belesodródnak egy ilyen kapcsolat­ ba. Az elmúlt évtizedekben ugrásszerűen növekedett a közös háztartásban élő. különösen ott. Az együtt élő fiatalok szinte mindannyian úgy tervezik. hogy még mindig a házasság a szilár­ dabb.

Mivel a melegeket és a leszbikuso­ kat kirekesztették a házasság intézményéből. „Szexualitás és társadal­ mi nem" című fejezetben (338-340. „Szexualitás és társadalmi nem" című fejezetben lesz szó ( 3 3 8 . hogy a partnerek megbíznak egymásban. az 1960-as évek vé­ gén és az 1970-es évek elején egy ideig több ame­ rikai város szociális jóléti szervezete hajléktalan meleg fiúkat meleg párok felügyeletére bízott. A fiatalabb válaszadók között az volt a fő különbség. ez tükrözi a minden­ napi élet pozitív. alkotó formáit. a beteg ellátása. Azt találták. Minden megegyezés kérdése. és a tradicionális nemi szerepeket nem könnyű rá­ húzni az azonos nemű párokra. Úgy tűnik. a homoszexuális párkapcsolatokat az jellemzi. ami a feladatok egyenlőbb megosztását eredményezheti. amelyek sok heteroszexuális párra jellemzőek. hogy a bíróságok is gyakrabban ítélik oda a szülői felügyeletet leszbikus kapcsolatban élő anyák­ nak. mert az emberek nem nézték jó szemmel. A mesterséges megtermékenyítési módsze­ rek révén leszbikusok is szülhetnek gyereket. A kutatók azt próbálták kideríteni. Míg a heteroszexuális párok viselkedését társadalmilag beágyazott nemi sze­ repek határozzák meg.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK rekeket nevelnek. Először is több le­ hetőség van arra.. korábban intoleráns attitűdök enyhülése együtt járt azzal. A heteroszexuális párkap­ csolat sok hagyományos formája ..például a köl­ csönös támogatás. . hogy a partnerek között egyen­ lőség alakuljon ki. há­ zasság révén is megpecsételik (Dyer 1999). azt az életet.3 4 0 . Melegek. Ez­ zel a gyakorlattal azonban felhagytak. kinek mi a dolga a kapcso­ latban.). hogy a homoszexuális kapcsolatokban az intimitás és az egyenlőség olyan formái jelennek meg. készek szembeszállni a nehézségekkel és közös feladatuknak tekintik az „érzelmi munkát" (Weeks et al. a homoszexuális part­ nerkapcsolatokban nincsenek ilyen elvárások. leszbikusok élettársi kapcsolata Manapság sok homoszexuális nő és férfi él tar­ tós párkapcsolatban. ahogyan eddig elképzelhetetlen lett volna. amelyek igencsak különböznek a heteroszexuális pároknál gyako­ ri formáktól. az ifjabb nemzedék az önként vállalt elkötelezettsé­ get hangsúlyozta. a meleg férfiak és a leszbikusok kapcsolatainak alapja inkább a személyes elkötelezettség és a kölcsönös bizalom. hogy elkerüljék azokat az egyen­ lőtlenségfajtákat és kiegyensúlyozatlan hatalmi viszonyokat. A szo­ ciológusok úgy vélték. Míg az idősebb nemzedék a házasságot a kötelezettségek és feladatok felől szemlélte. az azonos nemű pároknak kevésbé kell törődniük azokkal az elvárásokkal. Néha a mele­ gek közötti párkapcsolatot „választott családnak" (family of choice) nevezik. amelyet a homoszexuális párok ma már egyre in­ kább együtt élhetnek. Bár Nagy-Britanniában szinte minden gyerekes homo­ szexuális család két nőből áll. / A homoszexualitásról és a melegek házasságá­ ról szó lesz még a 12. ami azt jelezhe­ ti. melyeken a heteroszexuális kapcsolatok nyugszanak. A homoszexualitással kapcsolatos.). Az 1980-as évek óta nő a kutatók érdeklődése a meleg és leszbikus párkapcsolatok iránt. Weeks és szerzőtársai (1999) a meleg és lesz­ bikus partnerkapcsolatokon belül három jelentős mintát különböztetnek meg. Az utóbbi időkben számos esetben arattak jogi győzelmet homoszexuális párok. mint szü­ leikhez. mint a törvény. a közös kassza stb. a másikba pedig szintén házas szüleik. Har­ madszor: a meleg és leszbikus partnerkapcsola­ tokban megmutatkozik az elkötelezettség sajátos formája.egyre inkább megjelenik a meleg és leszbikus családokban is úgy. hogy egy részük jobbnak látta. mert nem azok a kulturális és társadalmi feltevések vezérlik őket. ho­ moszexuális szülőként alapíthatnak családot. a homoszexuális partnerkapcsolatokat a sok heteroszexuális fri­ gyet vezérlő normákon és irányelveken kívül kell kialakítani és megegyezéses alapon fenntartani. / A homoszexuális párok törvénybe foglalt új jo­ gairól a 12. o. hogy a fiatalabb házas és együtt élő párok tagjai jobban hasonlítanak egymáshoz. hogy a stabil kap- . és mindenféle heteroszexuális kapcsolat nélkül. 1999). amelyek megszabják. Nagy-Britanniában egy döntő jelentőségű 1999-es bírósági határozat kimondta. Egyesek szerint az AIDS terjedése fontos ténye­ ző volt abban. többnyire azért. Másodszor: a homoszexuális part­ nerek megegyeznek kapcsolatuk feltételeiről és belső működéséről. de mivel a legtöbb ország ma sem ismeri el a homoszexuálisok házasságát. feladatainak átvállalása. o. A me­ leg és leszbikus párok tudatosan formálhatják kapcsolataikat. ha ezt az elkötelezettséget nyilvánosan. hogy a homoszexuális partnerek körében sajátos gondoskodási és elkötelezettségi kultúra alakult ki. meny­ nyire különbözik az idősebb házasok és a fiata­ labb nemzedékhez tartozók elkötelezettsége. Például míg a heteroszexuális házassá­ gokban általában a nők végzik a házimunka és a gyermekgondozás javát. hogy jogaikat lassanként törvénybe foglalják. amely mindennemű intézményi támo­ gatást nélkülöz.

1971-2001 Első házasság Férfiak Nők 22.akár egyedülálló anyáról. Ma sokkal inkább. hogy kezdjük többre értékelni a függetlenséget a családi életnél. A társadalmi normák változnak: egyes országokban ma már azonos nemű párok is szabadon felnevelhetik gyer­ meküket. . mint valaha. öregedés" című fejezetben volt szó ( 1 4 9 . hogy egy apából és egy anyából áll.6 23. mint régebben.6 Választott pártalanság A háztartás-összetétel alakulásának jelenlegi trendjei felvetik a kérdést: egyedülállók nemze­ tévé válunk? Nagy-Britanniában az egyfős ház­ tartások aránya 1971-ben még 18. 34. Az egyik az a trend.5 30. hanem hogy szerető. A csak néhány évtizede elfogadott nézőpontok között 7. o. mint korábban említettem. gondoskodó szülők alkotják .4 1971 1981 1991 2001 24. mint az 1970-es évek elején (ez látható a 7. csolatban élő homoszexuális pár családnak te­ kinthető. 2004. nem azért. Az egyfős brit háztartások majdnem felében magányos nyugdíjas él. Ebből arra lehet következtetni. Megint másik az. hogy elkerüljenek otthonról).. és éppen „két házasság között" van.2001-ben a britek átlagosan hat évvel később kötöttek házasságot.).1 5 1 . az adózás. kimondva.5 0 éves egyedülállók többsége elvált. hogy önálló életet kezdjenek. a fiatalok egysze­ rűen azért költöznek el a szüleiktől. akár elkötelezett kapcsolatban élő meleg párról van szó" (Hartley-Brewer 1999). akik sosem kötöttek házasságot. fejezetben.4 27. hogy az emberek később házasodnak . A pártalanság az életút különböző szakaszai­ ban mást-mást jelent.sára növekedett az egyedül élők száma. a 1 5 8 . a társadalombiztosítás.4. Bár a független­ ség vagy a „választott pártalanság" egyre gyako­ ribb útja a szülői otthon elhagyásának. a válások növekvő aránya.1 5 9 . / Az életút fogalmáról a 6.4. életút. az embe­ rek többsége végül ma is megházasodik. a másik tényező. 32. A harmincas éveik közepén járó férfiak és nők között azonban már kevesen vannak. A modern nyu­ gati társadalmakban több tényező együttes hatá­ Forrás: Social Trends. hogy pót­ anyától született gyermekük születési anyaköny­ vi kivonatában kettőjük nevét kell feltüntetni. Ma a húszas éveikben já­ rók nagyobb része nem házas.6 25. az öröklés és a gyermeknevelési támogatás. a társtalan élet annak a társadalmi trendnek a része. hogy a „választott pártalanság". „Szocializáció. A CSALÁD ÉS AZ INTIM KAPCSOLATOK ELMÉLETI NÉZŐPONTJAI A család és a családi élet vizsgálatához az egy­ mással ellentétes meggyőződésű szociológu­ sok máig különbözőképpen közelítenek. oldalon volt szó). 2003-ban már 29 százalék volt (HMSO 2 0 0 4 ) .5 28. hogy a népességen be­ lül növekszik a megözvegyült idősebbek aránya (erről a 6. A pert indító egyik férfi kijelentette: „Jogi győzel­ met ünneplünk: igazi család született. Az ötvenévesnél idősebb egyedülállók több­ sége özvegy. 1999-ben egy amerikai bíróság megerősítette egy meleg pár szülői jogait.1 25. A homoszexuális partnerek „családtag­ ként" való elismerése olyan jogi kategóriákban éreztetheti hatását. o. hogy megházasod­ janak (a múltban ez volt az egyik leggyakoribb útja-módja annak. mint a letelepedési engedély. A 3 0 . amelynek nem az a legfőbb ismérve. táblázatban). táblázat Átlagos házasodási kor Angliában és Walesben.

amelyre a 18.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK is számos akad. hogy az ipari társadalom igényeinek kezelésére legalkalmasabb egység a nukleáris család. Talcott Parsons amerikai szociológus szerint a család két fő funkciója az elsődleges szocializá­ ció és a személyiségstabilizáció (Parsons-Bales 1956). például a kormányzat. A szerzőpáros a család bizonyos funkciók el­ látásából fakadó jelentőségét hangsúlyozza. amelyet más társadalmi intézmények. a szeretet és az összetartás legfőbb for­ rása. Parsons úgy vélte. hogy a férj kenyérkeresőként „instrumentális" szerepet kapott. hogy érzelmi támogatást nyújt felnőtt tagjainak. De ha az elméleteket saját történeti kontextusukban vizsgáljuk meg. Ez a nukleáris családon belüli szerepspecializáció gyakorlatilag azt jelentette. a házi munkamegosztás: hogyan osztják el a feladatokat a háztartás tagjai egymás között. Mivel ez a gyermekkor első éveiben történik. a ma­ gány és az óriási egyenlőtlenség terepe is. Mégis hasznos. hogy kétségbe vonta a családról mint béke szigetéről. idejétmúltnak számít. ezek közül azonban három külö­ nösen fontos. Parsons családszemlélete napjainkban már in­ adekvátnak. amelyek meg­ határozott funkciókat ellátva biztosítják a folyto­ nosságot és a konszenzust. mintha az természetes és prob­ lémamentes volna. A „konvencionális családban" a felnőttek egyike otthonán kívül dolgozhat. Feminista megközelítések Sok ember számára a család a vigasz és a meg­ nyugvás. mert a férfiak és a nők közötti házi munkamegosztást úgy láttatják. a férfiak pedig újra elfoglalták egyedüli kenyérkereső pozíciójukat. Sok feminista szerző megkérdőjelezte azt az elképzelést. hogy a családon belüli egyenlőtlen hatalmi viszonyok miatt bizonyos családtagok előnyösebb helyzetbe kerülnek a többieknél. ezért nem veszi figyelembe azt a szerepet. gyermekgondozási és szocializációs szerepe ma­ radt hangsúlyos. A feministák körében megoszlanak a vélemények . Ennek az az oka. A háborút követő évek­ ben a nők visszatértek hagyományos házi szere­ pükhöz. kertvárosi. akkor valamivel érthetőbbek. hogy a család együttműködő. Míg korábban a családszociológia főként a családstruktúrákkal. hogy az egyfajta speciális szerepet tölt be a mo­ dern társadalmakban. amelyek nem felelnek meg a nukleáris család modelljé­ nek: a fehér. amit az iparosítás előtt még megtehettek a családok. a média és az iskola játszik a gyerekek szocializá­ ciójában. amelybe születtek. hogy a nők házi szférában szerzett tapasztalatait vizsgálják. E szemlélet szerint a család fontos feladatokat végez. A személyiségstabilizáció azt a sze­ repet jelenti. a feminizmusnak sikerült a családon belülre irá­ nyítani a figyelmet. Az 1970-es és 1980-as években a családdal kapcsolatos viták és kutatá­ sok többségében a feminista nézőpontok váltak uralkodóvá. A feminista írások a témák széles skálájával foglalkoztak. A funkcionalista csa­ ládszemléletet azonban más alapon is bírálhat­ juk. Az ipari társadalomban sokak szerint meghatá­ rozó a család szerepe a felnőtt személyiség stabi­ lizálásában. amelyek hozzá­ járulnak a társadalom alapvető szükségleteinek ellátásához és segítenek fenntartani a társadalmi rendet. míg a másik felnőtt gondoskodik az otthonról és a gyerekekről. Ezek az elméletek nem számolnak a családformák azon változataival sem. fejezetben térünk ki részleteseb­ ben. A funkciona­ lista családelméleteket éles bírálatok érték. érzelmi szerepet töltött be. mielőtt a családvizsgálatban ma érvé­ nyesülő szemléletek felé fordulnánk. a személyiségfejlődés legfontosabb tere­ pe a család. Az egyik fő érdeklődési terület. Funkcionalizmus Funkcionalista nézőpontból a társadalom olyan társadalmi intézmények csoportja. Az iparosítás megindulá­ sával a család a gazdasági termelés egységeként veszített jelentőségéből. ha figyelembe vesszük az újabb kutatások eredményeit és a társadalmi világban zajló változásokat. a közös érdekekre és a kölcsönös támogatásra épülő egység. hogy a családmag gyakran eltávolodik a tágabb rokonságtól és nem tud a kiterjedtebb rokoni kötelékekre támaszkod­ ni. Ugyanakkor lehet a kizsákmányolás. A fel­ nőtt férfi és nő házassága révén a felnőtt szemé­ lyiség támogatásra talál és megőrizheti épségét. A fe­ minizmus nagy hatást gyakorolt a szociológiára azzal. középosztálybeli „ideál­ tól" eltérő családok deviánsnak minősülnek. Igyekeztek megmutatni. A funkcionalista hagyományt követő szo­ ciológusok úgy tekintettek a nukleáris családra. a nukleáris és ki­ terjesztett család történeti fejlődésével és a ro­ konsági kapcsolatok jelentőségével foglalkozott. amelyet a család betölt azáltal. a tagjainak egyenlőséget biztosító szféráról kialakult képet. Az elsődleges szocializáció az a folyamat. a feleség pedig az otthon keretei között „affektív". inkább reprodukciós. amely ma már sokkal kevés­ bé látszik helytállónak. ha röviden áttekintjük a szociológiai gondolkodás fejlődését. amelynek során a gyerekek megtanulják annak a társadalomnak a kulturális normáit.

mások azt állítják. Míg egyes feministák az ipa­ ri kapitalizmus eredményének látják.annak ellenére. a vérfertőzés és a gye­ rekek szexuális bántalmazása mind azért keltet­ tek nagyobb figyelmet a nyilvánosságban. Figyelmet kell fordítani a társadalmi. Hasonló gondolatme­ netet követve néhány szociológus megvizsgálta a fizetett és nem fizetett munka ütköző területeit. FEJEZET arról. Meg­ nézték. a felismerés. hogyan oszlanak meg a férfiak és a nők között az olyan otthoni feladatok. sőt globális szinten bekövetkező módosulásokra. Az érdeklődés középpontjába a családformákban zajló nagyobb átalakulások kerültek: a családok és háztartások kialakulása és felbomlása. mert a feministák megállapították.7. valamint az egyének személyes kapcsolataiban kibontakozó elvárások. ha meg akarjuk ra­ gadni a személyes átalakulások és a nagyobb vál­ tozásminták közötti összefüggést. árnyoldalait mintha jó ideje nem lát­ nák sem a kutatók. Egészen a legutóbbi időkig az iparosodott társa­ dalmak többségében sokan elfogadták a férfi ke­ nyérkereső modelljét. A feminista szociológusok vizsgálatokat végez­ tek azzal kapcsolatban. a „mostoha-" és homoszexuális család­ formák elterjedtebbé válása. hogy mennyire érvényes például a „szim­ metrikus családra" vonatkozó állítás (Young-Wilmott 1973): az a nézet. Új nézőpontok Az elmúlt néhány évtizedben a feminista néző­ pontból végzett elméleti és empirikus vizsgálatok nagyobb érdeklődést keltettek a család iránt a ku­ tatók körében és az emberek többségében is. A feleség „kékre-zöldre verése". hosszabb ideig tartó gondoskodásig. hogy továbbra is elsősorban a nők­ re hárulnak az otthoni feladatok. hogy fenntartsák a személyes kapcsolatokat (Duncombe-Marsden 1993). Az elmúlt évtizedben a családra vonatkozó szociológiai szakirodalom fontos törzse alakult ki. továb­ bá máig jellemző hatalmi viszonyokat teremtett. amely megköveteli az odafigyelés. A második témakörbe. Ezeket az átalakulásokat azonban nem lehet megérteni a késő modern korunkban zajló általánosabb változásoktól elszakítva. 1994. hogy az iparosítás előtt is létezett valami­ féle házi munkamegosztás. a sok családban létező egyen­ lőtlen hatalmi viszonyok tartoznak. miképp szolgál a család a nemi elnyomás. amelyre a feministák hív­ ták fel a figyelmet. amely feminista nézőpontokra épít. A válások és a csonka családok arányának növe­ kedése. Ez különféle folyamatokat ölel fel a beteg családtag ápolásától az idős ro­ konról való. A feminista szociológusok igyekeztek megérteni. sőt a fizikai bántalmazás terepéül. De mivel a feminista családvizsgálatok gyakran az otthoni szféra konkrét kérdéseivel foglalkoz­ nak. de az egyértelműnek látszik. Gershuny et al. egyben a munka egy formája is. és megállapításaimat külön kö- . hogy ki hogyan férhet a háztartási pénzekhez és mennyire rendelkezhet azokkal (Páhl 1989). ho­ gyan változnak az intim kapcsolatok a modern társadalomban. A nők általában nemcsak konk­ rét feladatokat (például a takarítást és a gyermek­ gondozást) vesznek a vállukra. főként azt. hogy a patriarchátushoz kötődik. hogy a kapitalista termelés sokkal határo­ zottabb választóvonalat vont az otthon és a mun­ ka világa közé. mint valaha (Hochschild 1989. a megegyezés és a rögtönzés képes­ ségét. nem mindig tükrözik az otthon keretein kí­ vül kialakuló nagyobb trendeket és hatásokat. sem a jogi-politikai körök (lásd a 181-183. Mások azt firtatták. A gondoskodás néha csak annyiból áll. oldalon). amelyet a feministák fontos szempon­ tokkal egészítettek ki. Van okunk azt hinni. hogy oda­ figyelünk más lelki jóllétére . hanem igen sok érzelmi munkát is vállalnak. hogy mennyivel gazdagítja a nők nem fizetett otthoni munkája a gazdaság egészét (Oak­ ley 1974). ezért korábbi keletű az iparosításnál. hogy több nő végez fizetett munkát az otthonán kívül. Ennek ered­ ményeként nagyobb figyelmet kapott a családon belüli erőszak jelensége. Bár a gondozási tevékenység a szeretetre és a mély érzelmekre épül. A gondozási tevékenységek vizsgálata a harma­ dik terület. Ez a folyamat a „férfiszféra" és a „női szféra" elkülönülését eredményezte. munkahelyi és otthoni felada­ tai) megjelentek a mindennapi szóhasználatban. valamint az együtt­ élés népszerűsége mind érdeklődésre számot tar­ tó témák. megerőszakolása. hogyan oszlanak meg a források a családtagok között. hogy idővel a családokban egyenlőbb viszonyok alakulnak ki a szerepek és a feladatok megoszlása tekintetében. mint a gyermekgondozás és a házimunka. Anthony Giddens: átalakuló intimitás Munkám során magam is megvizsgáltam. hogy a családi élet erőszakos. mint a „második műszak" (a nők kettős szerepe.számos feminista szerzőt foglalkoztat a kapcsolatokon belüli „ér­ zelmi munka". Suliivan 1997). Az olyan kifejezések. de ezek nem válnak benne kizárólagossá. mint a férfiaknak . és milyen minták alakulnak ki abban. hogyan alakult ki a történelem során ez a munkamegosztás. Eredményeik azt mutatták. ezért kevesebb a szabadidejük.

A tiszta viszonyt az tartja össze. Az emberek ma már nem a romantikus szen­ vedélyre. Úgy vélem. nyilván nem serken­ tette a nemi vágyat . amíg csak lehet. hogy a modern élet. amelyet a felek szabad akaratukból vál­ lalnak. amely bizalmat teremt. amelyeket a (hete­ roszexuális) kapcsolat felbomlásakor férfi és nő szerezhet. mennyire valósulhatnak meg a céljaik. amelyet a 4. amely aktív és feltételes. A tiszta kapcsolatok azonban semmiképp nem korlátozódnak a házasságra. A paraszti élet. hogy a premodern társadalomban nem volt szokás a nemi vonzalomra vagy a romantikus szerelemre ala­ pozni a házasságot. a 18. Ket­ tős mércével mértek: a nőtől elvárták. főként az egyéni választás lehetőségének el­ terjedése óriási átalakuláshoz vezetett intim kap­ csolatainkban. az otthon kényel­ mét és a szerető vagy örömlány nemiségét. így elválasztható a reprodukci­ ótól. A romantikus szerelem.bár a férfiaknak bőven volt lehetőségük. és hiányoznak belőle azok a különböző tapasztalatok. ma viszont a házasoknak nem kell együtt maradniuk. amely nem téveszten­ dő össze a szenvedélyes szerelem többé-kevés­ bé egyetemes késztetéseivel. bár általában (főként az együtt élő párok számának növekedésével) csak a már meglévő viszony keretéül szolgál. . Az azonos ne­ műek kapcsolatának egyes formái nyitott. sőt a heteroszexuális párokra sem. E fejezetet azzal kezdtem. A romantikus szerelemtől eltérően nem tart örökké és nem köt­ hető egyetlen személyhez. és helyü­ ket az egymásra találók szerelme (confluent love) veszi át. Az alábbiakban részletesebben is­ mertetem gondolatmenetüket. A szerelem intimitásra épül. gyakorlati­ lag a romantikus szerelem vezetett a nők feletti férfiuralomhoz. 1993). E gondolat bírálói szerint a felnőttek kapcso­ latának tekintett tiszta viszony instabilitása el­ lentétben áll a gyerekekről is gondoskodó család sokrétű gyakorlatával. oldalon fejtek ki részletesebben. Megha­ tározza a szerelem további alakulását.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK tétbe foglaltam [The Transformation of Intima­ cy. olda­ lon). Ma már több lehetőség közül választhatnak: régeb­ ben nehéz vagy lehetetlen volt válni. A szexualitás képlékennyé vált. Ók is azt mondják. A modern társadalmakban élők még sosem válogathattak ennyi lehetőség közül. A könyvemben foglalt gondolatok közül szá­ mos előfordul a Beck-Beck-Gernsheim házaspár írásaiban is. hogy a roman­ tikus szerelem eszméi széttöredeznek. amelyben csalá­ dot akartak alapítani vagy a vagyont igyekeztek átörökíteni. hanem egyre inkább a tiszta viszony (pure relationship) eszméjére alapozzák kapcso­ latukat. A plasztikus szexualitás kialakulásával meg­ változik a szerelem is. Hiába ígért azonban kölcsönös vonzalomra épülő egyenlőséget a kapcsolatban. amelyek nagyrészt megsza­ badították a nőket a sorozatos (és életveszélyes) terhességtől és szüléstől. hogy a tisz­ ta viszony felnőttek közötti kapcsolatokra szűkí­ tett gondolata azt tükrözi. hogy szétválasztotta a feleség. mennyi­ re tudják a partnerek felfedni egymás előtt cél­ jaikat és szükségleteiket. akkor egymáshoz van­ nak kötve. érdemes-e folytatni. Ezek egyike a házasság. hogy meg kell találni „az igazit". annál inkább háttérbe szorul az a gondolat. a férfinak viszont nem írtak elő ilyen normát. hogy házasságon kívüli viszonyt folytassanak. hogy mindkét fél elfo­ gadja: „hallgatólagosan" mindketten élvezik a kapcsolat előnyeit.1 7 2 . Az egymásra találók közötti szerelem kialakulása részben magyaráz­ hatja a különélési és válási arányok növekedé­ sét. hogy mikor. hanem gyakrabban kapcso­ lódott az anyagi környezethez. Úgy vélem. mege­ gyezéses jellegükből fakadóan közelebb jutottak a tiszta viszony ideáljához. hogy szűz maradjon. hogy a gyerekek és a gyermekkor kiszorul a szociológiai gondolkodás­ ból (Smart-Neale 1999). A plasztikus szexuali­ tás létrejöttét azonban nemcsak technikai vívmá­ nyok segítették. fejezetben. mennyire szolgál megelégedésükre a kapcsolat. hanem döntő szerepe volt benne a magunk alakította éntudat kialakulásának is. hogy ha ketten összeházasodnak.. A kapcsolatban részt vevő felek folyama­ tosan mérlegelik. ami sebezhetővé teszi őket. amely naphosszat ínszakasztó munkával telt. Ez részben a jobb fogamzásgátlási módsze­ reknek köszönhető. Minél inkább választható lehetőséggé vá­ lik az egymásra találók közötti szerelem. század végén alakult ki (erről már volt szó a 1 7 0 . Kialakult a plasztikus szexualitás (plastic sexuality). akárhogyan alakul a kapcsolatuk. mint a heteroszexuá­ lis kapcsolatok. Sok férfi úgy próbálta oldani a romantikus szerelem erkölcsi normái és a szen­ vedélyes szerelem vágyai közötti feszültségeket. és annál inkább igyekez­ nek megtalálni a megfelelő viszonyt. A romantikus szerelem azt jelentette. amíg érte nem jön a megfelelő férfi. nem a viszony kialakulását segíti. milyen gyakran és kivel akarnak szeret­ kezni (ez derül ki majd a 12. hogy a modernitás legutóbbi sza­ kaszában újra átalakult az intim kapcsolatok jel­ lege. amelyről a fejezet korábbi részében volt szó. a 109-110. ha kapcsolatuk kiüresedik. „Szexualitás és tár­ sadalmi nem" című fejezetben is). A kritikusok azt is felvetik. Ez a folyamat a társadalmi reflexivitás kibonta­ kozásaként írható le. A tiszta viszonynak sokféle formája lehet.

Azt gondolhatnánk. vallomást teszünk és megbocsáttatunk. hogy a „nemek harca [. a politikáról. Beck és Beck-Gernsheim azt mondják. a gye­ rekek. A szerzők ezen azt értik. Az emberek szerelemből háza­ sodnak és szerelemből válnak. vagyis a homoszexuális kapcsolatokra ügyet sem vetnek (Smart-Neale 1999). a reménykedés. a szeretet és az egyéni érdekek érvényesítésének szabadsá­ ga közti érdekütközésekkel. mert világunk annyira lehengerlő. hogy modern korunk­ ban a kapcsolatok úgymond jóval túlmutatnak önmagukon: nemcsak a szerelem. akkor az emberek a szerelem hiú ábrándjait kergetik. ha egy helyett két „munkaerő-piaci élet­ rajzzal" kell zsonglőrködni. A szerzőpáros megállapítja. 1995) a személyes kapcsola­ tok. aggodalmaiba és vi­ selkedésmintáiba". hogy a szerelem egyre fontosabbá válik. . sóvárgunk. bizalomra. amikor önmagunkat keressük. hogy csökken a születések aránya. Ezek a minták kevésbé állandóak. 1 7 5 . hogy a mai „nemek har­ ca" a lehető legvilágosabb jele az emberek „sze­ releméhségének". amelyek köre az apró-cseprőtől a legkomolyabbig terjedhet. hogy a korábban a személyes kapcso­ latokban irányadó tradíciók. amikor másokkal tartós kapcsolataikat kialakítják. nem anyagi érdekből vagy családi ösztökélés hatására köttetnek. bánkódás és újabb próbálkozások szakadatlan körforgásában élnek. ha egy szennyezett vi­ lágban még levegőt venni is kockázatos. Bár a férfiak és a nők közöt­ ti feszültségek nagyok. módo­ sítják.. amíg azok egy csapásra rémálmokká nem vál­ toznak (1995. de magasak az újraházasodási ráták is. hogy a „szerelem" túl egy­ szerű válasz korunk bonyolult kérdéseire. Bár a házasság és a családi élet „la­ zábbnak" látszik. hogy a két nem harca „korunk legfőbb drámája". amelyben az embe­ rek igazán önmagukra találhatnak és kapcsolatot teremthetnek másokkal. hogy a férfiak mellett egyre több nő is igyekszik szakmai pályafutását egyengetni éle­ te során. Szerintük a szerelem egyszerre kétségbeejtő és elandalító: „hatalmas erő. javítják vagy felbontják. mint valaha. Kiszámíthatatlan világunk­ ban a szerelem lett a hit új forrása. normák és elvek érvényüket vesztették. de óriá­ si az igény a meddőség elleni kezelések iránt. hogy igaz szerelemre és be­ teljesülésre lelhetnek. hogy ko­ runk tele van a család. o. Ezek után talán nem meglepő. semmit nem takargatunk a másik elől. hogy ezek az új fejlemények megfeszített mun­ kát. igazoljuk és alátámasztjuk. hogy utat találjunk magunkhoz és máshoz.] korunk legfőbb drámá­ ja". Bizonytalan. F E J E Z E T Ulrich Beck és Elizabeth Beck-Gernsheim: a szerelem zűrrel jár A szerzőpáros-házaspár könyvében [The Nor­ mal Chaos of Love. Lehet. hogy kevesebben kötnek házasságot. meg­ értjük. hogy kizárólag a heteroszexualitással foglalkoznak: azt mondják. hogy legyűrjük a modern élet szülte kétségeket és félelmeket. kockázatos világunkban a szerelem nyújt kapaszkodót: A szerelem az. Kritikusaik azt vetették a szerzők szemére. Korábban a nők többnyire csak rész­ munkaidőben dolgoztak otthonukon kívül. hogy még mindig nem gyengül a párban élés vágya.). ami egyszerre eredményez szabadságot és újabb ter­ heket. Megállapítják. otthonra vágyunk. Beck és Beck-Gernsheim úgy látják. a szex. De Beck és Beck-Gernsheim azt mondják. Mivel magyarázhatók ezek az ellentétes tendenciák? A szerzők szerint egyszerű a válasz: a szere­ lemmel. személytelen. hogy felneveljék gyermekeiket. a családjogi bíróságok és a házassági önsegítő cso­ portok számának.1 7 6 . házasságok és családminták zavaros jellegét vizsgálja a gyorsan változó világra vetítve. mégis megmarad az erős remény és hit abban. de afe­ lől semmi kétség. Meg­ állapítják. ezt bizonyítja a házassági tanácsadó ipar. amely csak saját sza­ bályainak engedelmeskedik. a házasság és az otthoni teendők képezik megegyezés tárgyát. A szerzők sze­ rint a szerelem az egyetlen. ami volt és ami van. Ma a házasságok a felek szabad akaratából. elvont és gyorsan változó. Ez az ütközés igen jól érezhető a személyes kapcsolatokban. Le­ het.• 198 7. jelentős erőfeszítéseket követelnek. főként akkor. és ma már végtelenül sok választási lehetőség áll az egyének előtt. hogy férfiak és a nők között egyre több kibékíthetetlen ellentét alakul ki. hogy ez épp azért van. Ha semmi nem látszik biztosnak vagy biztonságosnak. A modern pároknak ma sokféle problémával kell szembenézniük. még mindig na­ gyon fontosak az emberek számára. és bevési üzeneteit az emberek várakozásaiba. ma a férfiak és a nők számára is fon­ tosak a szakmai és személyes szükségleteik. A válás egyre gyakoribb. megosztjuk testünket és gondola­ tainkat. a gazdaságról. a szak­ mai ügyekről és az egyenlőtlenségről is szólnak.. hanem a kapcsolatok már a munkáról. valamint a válások arányának a növekedése. mint egykor. vagy jó időre otthagyták pályájukat. A szerzők arra a következtetésre jutnak. a munka.

érzelmi szférát érintő változások messze túlnőt­ tek bármely ország határain. Bau­ man számára a cseppfolyós modern viszony iga­ zi jelképe a számítógépes társkeresés. Szinte mindenütt felvetődnek ugyanezek a kérdések. A kapcsolat kölcsönös bekapcsolódást feltételez. de a keserűségek­ től szabadulnánk. hogyan próbálunk képet alkotni ezekről a változásokról. ha a körülmények úgy alakulnának. mert az sokkal szilárdabb és ren­ dezettebb volt a kusza kapcsolatoknál." Baumant gyakran vádolják azzal. akinek a legjobb esetben sincsenek állandó. nagyon liberális­ nak nevezhetők. Bauman megjegyzi. rosszul lesznek tőle. amelyeket az 1960-as években fogadtak el. mert ha tömény. Gyakran szakemberekhez . Másrészt vágyunk a biztonságra: szeretnénk feszesebbre vonni a partnerünkkel kialakított kötelékeket. egy 28 éves férfi mondott az elektronikus viszony legfőbb előnyé­ ről: „Mindig kéznél van a Delete gomb. Bauman szerint részben ezzel ma­ gyarázható. Könyve „az emberi kötelékek gyenge­ ségéről". Az eredmény az egymással „farzseb-kapcsolat"-ot kialakító.kiáltják a családi értékek pár­ tolói. és szeret­ nénk egyéni céljainkat megvalósítani. Nem maga az üzenet a fontos. Az alábbiakban ezért ismertetem azt a máig tartó vitát. hogy az emberek ma már nem kapcsolatról. az SMS-t csonka mondatokban írjuk. hanem hogy hány van belőlük. Az „emberi kapcsolatok gyengesége" láttán kap­ csolatainkban minőség helyett mennyiségre kez­ dünk törekedni. 2003) kifejti. összeköttetési hálózatról beszélnek. KÖVETKEZTETÉS: VITA A CSALÁDI ÉRTÉKEKRŐL „Oda a család!" . mert a nélkül kirekesz­ tettnek éreznénk magunkat. Ezeket az érveket nem csak Európában és az Egyesült Államokban hallhatjuk. hogyan lehet összeegyeztetni a kettőt. a „far­ zseb-kapcsolat" (top pocket relationship) valami olyasmit jelent. nem valós kapcsolat.oda-vissza ingázunk a két véglet. osztály-. különböző irányokba vivő vá­ gyakkal vannak tele. Az összeköttetés virtuális. biztonság és szabadság közt. A házasság­ ra vonatkozó hatályos törvények. és az emberek többségét a családi kötelesség fogalmainak rová­ sára csak saját boldogsága érdekli. hogy a csomókat könnyű legyen oldani minél előbb. hogy a modern társadalom „csepp­ folyós". A hálózatban a technikai összeköttetést kedvünk­ re. ug­ rásszerűen nőtt a válások aránya. A szerző addig megy. Bauman azt írja. hogy a féktelen „individualizá­ ció" világában a kapcsolatok felemás természe­ tűek: ellentétes. Az aggodal­ maskodók szerint helyre kell állítani a családi élet erkölcsiségét: fel kell támasztani a tradicio­ nális családot.folytatja Bauman . hogy mielőbb elküld- hessük). amely a családi értékeket féltők és a kérdést másként látók között alakult ki. amikor végigtekintenek az elmúlt néhány évtizedben bekövetkezett változásokon: liberáli­ sabb. A házasságot gyakorlatilag szer­ ződésnek tekintik. ha már nem kell. szabadon felépíthetjük vagy bonthatjuk. amit egyik interjúalanya. A személyes. Vajon jól értékeli a helyzetet? Az utóbbi idők egy-egy nagy társadalmi-politikai kérdését is érinti. aztán jó mélyre visszagyömöszölhetjük. ha akarunk.például terapeutához . amit gyorsan előránthatunk. hogy könyve hőse a (családi. hogy a „cseppfolyós modem" társadalomban élők kap­ csolati attitűdjeit a szederszörphöz hasonlítja: ezt leginkább hígítva isszák. hogy megnehezíti a válást. hogy a körülmények gyakran változnak ezért mondja. amelyek­ be mára a legtöbben belegabalyodtunk (O'Neill 2002). hogy „nincsen rózsa tövis nélkül": élvez­ nénk a kapcsolat édes örömeit. ha kell. amely az utóbbi időkben ment végbe. Kínában például az állam azt fon­ tolgatja. hiszen az állandó változás és a tartós kö­ telékek hiánya jellemzi. hiába hírhedten koc­ kázatos". „ha férj és feleség is úgy kívánja". csak súlyuk vagy fogadtatásuk lehet más az eltérő kulturális környezetben. egymáshoz „félig-meddig kötő­ dő párok" társadalma. Már nem az a fontos. Bauman szerint nem akarjuk tudomásul venni. hanem inkább összeköttetésről. eltéphetetlen kötései. így aztán .CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK Zygmunt Bauman: cseppfolyós szerelem Zygmunt Bauman szociológus könyvében (Li­ quid Love. Bauman kifejezése. A szerző úgy véli. Bauman kifejti. hogy mi­ lyen mélyek a kapcsolataink. hogy túl sö­ tét képet fest intim kapcsolataink átalakulásáról. Egyrészt vágyunk a szabad­ ságra: szeretnénk laza kötelékeket. nyíltabb lett a szexualitás megítélése. a hálózat viszont csak néhány pillanatnyi összeköttetést. hogy olyan sokat beszélünk és üzen­ getünk egymásnak mobiltelefonon (sőt. A válást akkor .fordu­ lunk tanácsért. vallási vagy házassági) „kötelékek nél­ küli ember". hanem az állandó üzenetforgalom. Könyvében idézi. az ebből fakadó bizonytalanságról és a vele kapcsolatos reakcióinkról szól. hogy manapság a nemi kapcsolat „a legizgalmasabb beszédtéma és lát­ hatóan az egyetlen jó játék. amelyekből könnyen szabadulhatunk. Bauman hősének kötései inkább csak lazán csomózottak. amely bármikor felbontható.

mert régen túl sok elnyomó oldala volt a családnak ahhoz. mond­ ván. A kínai válások aránya a nyugati országokhoz hasonlítva még mindig alacsony. vagy még inkább a férj nélkül maradt nőket sújtotta. E kritiku­ sok közül ma sokan a család széteséséről beszél­ nek.pon­ tosabban a kapcsolatok cselekvő kialakítása és fenntartása . hogy meg kell vé­ deni a „hagyományos" családmintákat. Melyik félnek van igaza? Valószínűleg mind­ két nézetet kétkedve kell fogadnunk. mint korábban. amelynek során minden megváltozik: az is. Az együtt élő párokat már nem érheti társadalmi elutasítás „tiszteletreméltóbb" házas barátaik ré­ széről. „Tévedés!" . A válásra vonatkozó számadatok bizonyos mér­ tékig mind becslések. csalá­ dunkban.1 7 5 . akik a korábbi időkben kénysze­ redetten megmaradtak a szerencsétlen házassá­ gokban. A ma zajló változások között nincs fontosabb azoknál. aho­ gyan általában elképzelik. akkor az nagyon nagy jelentőséggel bír. ahogyan ma­ gunkról gondolkodunk. A mai szexuális életközösség és házas­ ság már nem lehet olyan. hogy a válások aránya már nem növekszik olyan meredeken.Senki nem tudja megjósolni. A nők nem fogják nagy számban újra vállalni az otthonukhoz kötöttsé­ get.7. amely szerint a házasságok 60 százaléka még mindig a szülők megegyezésére épül. kapcsolatokat. Korábban is említettem. hogy ma modell lehetne. házasságunkban. éppenséggel szorgalmaznunk kellene.akárcsak más fejlődő ázsiai országokban. akár rosszabb. Mit hoz a jövő? Tovább gyengülnek a tartós házas­ ságok és életközösségek? Egyre inkább keserűség és erőszak tarkítja majd az érzelmi és szexuális színteret? . hanem az együttélés is gyakoribbá vált. a sze­ xuális viselkedésformák és elvárások változása. Meleg párok is összeköltözhetnek és gye­ rekeket nevelhetnek. mert a házasság és a család korábbi formáit átalakító társadalmi változások többsé­ ge visszafordíthatatlan. Az érzelmi kommunikáció . mint ahogyan a múltban tették volna. Vagy­ is ahelyett. A hagyo­ mányos családhoz nem térhetünk vissza. de azért nem kezdett csökkenni. Nemrégiben felmérést végeztek a gazdasági fej­ lődésben elmaradó Kanszu tartományban. a házasságot és családot érintő trendek egyesekben erős aggodalmakat keltenek. megosztó vita alakult ki ebben a kérdésben. mint régen . csak változatosabbá válik.akár jobb. Ha valóban most van szétesőfélben.mondják mások. házasodj!" Mégis furcsa fordulat következett be a modernizálódó Kína történetében: a városközpontokban ma vá­ lók közül sokan vidéken keltek egybe a hagyomá­ nyos módon. és az is. otthon és munka módosuló viszonya. ha az egyik fél ellenzi.mindennél fontosabb lett életünk­ ben. A házasság és a család sokkal tradicio­ nálisabb . és néhol jelentős ellenállásba üt­ közik. hogy a házasságból kihunyt a „kölcsönös ragaszkodás". ahogyan mások­ kal alakítunk ki kötelékeket. Szerintük a csa­ lád nem szétesik. akkor azt megsínyli a csa­ lád. a nők nagyarányú munkaerőpiacra jutása. mert a tradicionális család úgy. nem kell tartania a társadalom roszszallásától. és nem csak azért (mint korábban. A kínai városokban nemcsak a vá­ lás.hiába próbálják az állami szervek hol ösztönzőkkel. hogy a szexualitást. oldalon fejtegettem). sosem létezett. amelyből korábban csak keservesen szaba­ dulhattak. A házasság két család egyezsége. Egy kínai szólás sze­ rint: „Menj el hozzá. a 1 7 4 . a társadalom alapvető intézménye. hol büntetéssel korlátozni a gyer­ mekáldást. amelyek a társada­ lom egészét érintik: a nemek egyenlőbbé válása. A férfi is. A kéthetes várakozási idő letelte és egy kisebb illeték megfizetése után a pár útjai szétválhatnak. FEJEZET is jóváhagyhatják. de a régebbi trendek alap­ ján arra számíthatunk. A családban találkozik össze egy sor trend. ame­ lyet inkább a szülők. De a . Kínában sok szó esik arról. vagy azért. hogy ha csak a viszony fontos. biccents. Ma újra­ kezdhetik azok. miközben mások számára megteremtik a beteljesülés és az önmeg­ valósítás új lehetőségeit. De nem kétséges. hogy minél több formá­ ja legyen a családnak és a szexuális életnek (Hite 1994). Mindenképp van némi igazságuk azoknak. a személyes és a családi szférában egyaránt. hogy mindenkit igyekeznénk ugya­ nabba a skatulyába gyömöszölni. ame­ lyek személyes életünkben következnek be: nemi és érzelmi életünkben. Az elmondottakból könnyen arra a következte­ tésre juthatunk. hogy válaszúthoz érkeztünk. Azért is lehetetlen. hogy a ma kötött házassá­ gok mintegy 60 százaléka tíz éven belül válással végződik. mint az érintettek kötnek. a nő is egyedülálló maradhat. Globális forradalom zajlik. Számos nyugati országban még hevesebb. A hagyományos családforma védelmezői azt mondják. amely sokszor az agglegényeket. hiszen megszabadíta­ nak minket a múlt béklyóitól és gyötrelmeitől. Ez a forradalom a világ különböző részein különböző ütemben zajlik. hogy a válás nem min­ dig a boldogtalanság megnyilvánulása. Kína óriási vidéki területein viszont egészen más a helyzet. akik szerint örülnünk kell a családformák mai nagy változatosságának. de gyorsan növekszik . nem fogadják őket olyan ellenérzésekkel. ha úgy tartja kedve. Hová vezethet mindez? Lehet.

MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK 1. ugyanakkor csökkent az első há­ zasságok száma. 2. Arra kell törekednünk. hogy az egyéni szabadságokat. hogy másokkal szilárd és tartós kapcsolatokat kell kialakítanunk. összebékítsük azzal a szükséglettel. Hanyatlanak-e a családi értékek? Ha igen. A rokonság vagy genetikai. Egy-egy homoszexuális párnak sikerült kivívni azt a jogot is. mert az emberek ma már kevésbé ítélik el a homoszexualitást. hogy családnak tekintsék őket. 8. 10. Minden családforma egyformán elfogadható a mai társadalmakban? 2. hogy a társadalmi és a szexuális kap­ csolatok a jövőben is igen sokféle formát öl­ tenek. Igen magasak az újraházasodási arányok. ÖSSZEFOGLALÁS 1. számít ez valamit? . amelyeket többségünk ma nagyra értékel személyes életében. keretein belül előfordulhat szexuális bántalmazás és erő­ szak is. 6. Két ember kapcsolatának meghatározó alapja ma már nem a házasság. század folyamán az iparosodott társadal­ mak többségében megingott a hagyományos nukleáris család uralkodó helyzete. mind az antro­ pológia számára. 7. ennélfog­ va a család is a monogámiára épül (amely kul­ turálisan elfogadott szexuális viszony egy nő és egy férfi között). Most. amely­ nek feladata a gyerekek felnevelése. Ma már nagyon sokféle családforma létezik. Az újraházasodás mostohacsalád kialakulásához vezethet: ebben a családfajtában legalább a felnőttek egyikének előző házasságból vagy kapcsolatból származó gyermekei vannak. Kiterjesztett családról akkor beszélünk. A melegeknek és a leszbiku­ soknak szintén egyre több lehetőségük van párként együtt élni. A 20. a családon belüli erőszakos cselekmények el­ követői rendszerint férfiak. Nyilvánvalónak látszik. mégis szilárd társadalmi intézmény marad. 4. vagy házasság révén létrejött kapcsolatot je­ lent. Az „apahiány" azt jelenti. hogy az apának a szétköltözést vagy válást követően csak szór­ ványos kapcsolata van gyermekeivel (ha van egyáltalán). A házasság ma már egyik nem esetében sem számít a rendszeres szexuális élet feltételé­ nek. hogy a házastársi kapcsolat jelentősége nemhogy csökkent volna. A gyerekek szexuális bántalmazói. Ennek eredményeként a né­ pesség egyre nagyobb része él egyszülős ház­ tartásokban. A család olyan rokonsági csoport. amikor a házaspáron és a gyerekeiken kívül más rokonok is élnek a csa­ láddal együtt. Az együttélés (ami­ kor egy pár házasságon kívül él együtt sze­ xuális kapcsolatban) egyre gyakoribb számos ipari országban. hogy gondjainkat nem oldhatjuk meg a múltba révedve. hogy a férfiak másfajta erő­ szakos cselekedetektől sem riadnak vissza. 5. A házas­ ság két. Hogyan jelezheti a válások növekvő aránya. a család és a házasság szorosan összekapcsolódó fogalmak. hogy fennmaradjon a család intézménye? 5. vagy azzal szoros és folyamatos kapcsolatban állnak. Nagy-Britan­ niában a dél-ázsiai és a karibi fekete származá­ sú családok különböznek az ország jellemző családfajtáitól. A házasság és a család igen nagy teherés próbatételeknek van kitéve. 9. Sok más kultúrában elfogadják vagy ösztönzik a poligámiát. és ugyanígy nem tekinthető a gazdasági tevékenység alapjának sem. vagyis hogy vala­ kinek egyszerre két vagy több házastársa lehet.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK házasság és a család fentiekben is végzett szo­ ciológiai elemzése egyértelműen abba az irány­ ba mutat. A nukleáris családban egy házaspár (vagy egy egyedülálló szülő) él együtt vér szerinti vagy fogadott gyerekeivel. Elég-e a szerelem ahhoz. ami valószínűleg összefügg azzal. társadalmilag jóváhagyott szexuális kapcsolatban együtt élő ember viszonya. amelyek kulcsfon­ tosságúak mind a szociológia. A rokonság. milyen új szerepe lehet a családban? 4. Az etnikai kisebbségi csoportokban is igencsak sokféle családformát találhatunk. 3. hogy gyengül a férfi kenyérkereső szerepe. A nyugati társadalmakban a házasság. A háborút követő években növekedett a válá­ sok aránya. hanem még erősödött is? 3. A családi életre korántsem mindig a boldog­ ság és a harmónia a jellemző.

Demos. Lerner. Jane (2001): End of Marriage: Individualism and Intimate Relations. Sage. Loughborough University. Newman. Cheltenham. Work and Welfare.) (1999): Adolescents and Their Families: Structure. London. .és tanácsadó csoport) http://www. Gordon .childpolicyintl. a családdal és a szegénységgel foglalkozó kutató. Hughes. (szerk. London/New York.civitas . Linda . Palgrave. Hantrais. az individualiz­ mus és a szabadság erősítése) http://www.) (2000): Family Business. Richard M. Domini R. E. frc. .Smart. (2002): Sociology of Families. Palgrave. D. European Research Centre.uk Civitas http ://www.Castellino. . Cross-National Research Group. Centre for Policy Studies (tanácsadó testület. Routledge. Marlene (szerk. E.uk Clearinghouse on International Developments in Child. a vállalkozás. New York. Wilkinson. C. . E. org . amelynek célja a család. Youth and Family Policies http://www. Loughborough. London. London. (2001): The Family.org. G.7. FEJEZET AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK Allan.demos. Garland. Households and Society.Crow. Law and Policy. L. Function and Parent-Youth Relationship.co.Grauerholz. kiadás). London.Lohkamp-Himminghofen. Ross (szerk. (2001): Families.Ferguson. G. (szerk.) (1999): Changing Family Forms. Steel.org. Suva. New York. Helen (szerk.uk Family Research Council http ://w w w. Lewis. Sage (2. B. .org Demos (a társadalmi kirekesztéssel.cps. Elgar. W.) (2000): Ordering Lives: Family.) (1999): The 'New'Family.Kidd.

BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG A TEST SZOCIOLÓGIÁJA AZ EGÉSZSÉG ÉS A BETEGSÉG SZOCIOLÓGIÁJA Az orvostudománnyal kapcsolatos szociológiai nézőpontok Orvostudomány és egészség a változó világban Az egészséggel és a betegséggel kapcsolatos szociológiai nézőpontok AZ EGÉSZSÉG TÁRSADALMI ALAPJA Osztály és egészség Nem és egészség Etnikum és egészség Egészség és társadalmi kohézió A FOGYATÉKOSSÁG SZOCIOLÓGIÁJA A fogyatékosság egyéni modellje A fogyatékosság társadalmi modellje Fogyatékosság az Egyesült Királyságban és világszerte Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források .EGÉSZSÉG.

m á r k ö v e t e l m é n y . h o g y b i o l ó ­ giai v a g y fizikai t é n y e z ő k k e l m a g y a r á z h a t ó . h o g y a k a r c s ú s á g m á r . csontig soványodott t e s t e t l á t h a t n a k . H a testi b e t e g s é g . m e r t azt m u t a t t a .a s é s 1 7 0 0 . A b r i t t i n é d z s e r . vagy c s a k o l y a n k e v e s e t . h o g y b á r t á r s a d a l m a már n e m tud mit kezdeni a sok élelmiszerrel. k u l t u r á l i s h a t á s o k b e f o l y á s o l j á k ő k e t . s z o r o s a n összefügg a f o g y ó k ú r a g o n d o l a t á v a l . az e g é s z s é g r ő l és a b e t e g s é g r ő l is e l m o n d h a t j u k . D e a k á r c s a k e k ö n y v m á s t é m á i r ó l . például Szomá­ liában.i s m e r e t l e n e k az é l e l m i s z e r b e n szűkölködő fejlődő országokban. h o g y e n n e k a b e t e g s é g n e k v o l n a fizikai oka. a n o r e x i á b a n s z e n v e d . akiknek csak kevés é l e l e m jut vagy s e m e n n y i . E két esetben élesen eltérő társadalmi dinami­ káról van szó. ő m é g s e m eszik. é s n e m t u d u n k róla. a k k o r azt g o n d o l h a t n á n k . E u r ó p á b a n m é g a z 1 6 0 0 . az v i s z o n t k a p c s o l ó d i k a vonzó külsőről. h a n e m a tehetősebbekre . h o g y e g y s z e r ű e n n i n c s m i t e n n i e . és i l y e n h e l y z e t b e c s a k a l e g s z e g é n y e b b e k ke­ r ü l h e t n e k . A b a l o l d a l i k é p e n l é v ő fiatal af­ rikai l á n y t a z e m é s z t i el. M e g s z á l l o t t a n egy i d e a l i z á l t k a r c s ú t e s t r e s z e r e t n e szert t e n n i . főként a női testről kialakult nézetekhez. vagyis szegény. M á s f e l ő l a z a n o r e x i a kü­ lönösebben n e m is kötődik vallási hiedelmek­ h e z . A z a n o r e x i a é s m á s táplál­ kozási zavarok n e m azokra jellemzők.a s é v e k b e n i s azt t e k i n t e t t é k i d e á l i s nő- . akit az v i s z a sírba. h o g y t á r s a d a l m i . h o g y a z i l l e t ő n e m e s z i k ele­ get.éheztették magukat h a l á l r a v a l l á s i o k o k b ó l . Az élelmiszerhiány miatti éhezést okozó tényezőkkel szemben az e m b e r tehetetlen.i l y e n pél­ d á u l az. misztikusok . így a z t á n n e m e s z i k egy falatot s e m .pél­ dául szentek. B á r a z a n o r e x i a i s o l y a n b e t e g s é g . h o g y a z m á r s z i n t e a z é l e t b e n m a r a d á s h o z s e m elég. é s e l s ő s o r b a n n ő k n é l fordul e l ő . A j o b b o l d a l o n l é v ő fiatal n ő b r i t t i n é ­ dzser. A TEST SZOCIOLÓGIÁJA A z e m b e r i s é g t ö r t é n e t e s o r á n c s a k k e v e s e n . a m e l y fizikai t ü n e t e k b e n m u t a t k o z i k m e g . amelyek a modern társadalomban alaposan megváltoztak.N é z z é k a z a l á b b i k é t f é n y k é p e t ! M i n d k e t t ő n szin­ te ugyanolyan beesett arcot. A p r e m o d e r n társadal­ m a k t ö b b s é g é b e n a telt n ő i a l a k o t i d e a l i z á l t á k . a k i a világ e g y i k leg­ g a z d a g a b b o r s z á g á b a n él. a soványságot pedig egyenesen helytelenítették.

hogy ma m á r több millió e m b e r küzd táplálkozá­ si z a v a r o k k a l . Az anorexia és más táplálkozási zavarok m á r igencsak i s m e r t b e t e g s é g f a j t á k a m o d e r n társa­ dalmakban. de c s a k m o s t a n á b a n v á l t á l t a l á n o s ideállá a n ő k k ö r é b e n . a m e l y a v á l t o z á s o n ment keresztül k o r u n k m o d e r n t á r s a d a l m a i b a n . A z a n o r e x i a é s a bulimia g y a k r a n együtt jár. 2 szá­ i s m e r t t e r ü l e t k u t a t ó i azt vizsgálják. Rubens 1613 táján készült festménye Vénuszt. M e g i n t c s a k a r r ó l v a n szó. hogy egyesek már csak a fogyókúrának és a „testépítésnek" élnek. A z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n 1 8 . 3 . t á r s a d a l m o n k í v ü l l é t e z ő dolog. Tehát az a n o r e x i a g y ö k e r e i t a n ő i t e s t r ő l ki­ alakított k é p b e n k e l l k e r e s n i . a m e l y e k n e k a tagjai v a g y u n k . H a v a l a k i i s m e r i a képeket. a z t á n e l k e z d r e n ­ geteget e n n i é s p r ó b á l j a h á n y t a t n i m a g á t . Tes- .3 . 4 6 . a m i e l s ő p i l l a n t á s r a c s u p á n s z e m é l y e s g o n d n a k lát­ s z i k . A táplálkozási zavarok elképesztő sebességgel terjednek.EGÉSZSÉG.a k á r c s a k a b u l i m i a .a z i l l e t ő n e m tudja. p é l d á u l Rubens k é p e i t (lásd f e n t ) . m i t .ez nagyjából megegyezik az amerikai aránnyal. é s örökké elégedetlen a külsejével -. 39 s z á z a l é k u k azt m o n d t a .15 m i l l i ó l e h e t a z o k n a k a f é r f i a k n a k és n ő k n e k a s z á m a . h o g y a válaszadóknak m i n d ö s s z e e g y n e g y e d e v o l t elége­ dett a súlyával. az valójában közös gond. nek.2 4 é v e s nők k ö r é b e n végzett f e l m é r é s r á m u t a t o t t . I n d i a é s P a k i s z t á n v á r o s a i b a n d e r ü l t ki.n e m c s a k az euró­ pai és amerikai nőkre jellemzők. E fejezet e g y i k fő t é m á j a az. v a l a m i n t Tajvan. társadalmi interakciós képessé­ günkre gyakorolt hatását. é s t í z b ő l egy m e g k é r d e z e t t b e v a l l o t t a . nyilván van testünk.m e n n y i t e h e t . b i z o n y á r a é s z r e v e t t e . A hasonló zavarokban szenvedőket segítő Eating Disorders Association becslése szerint az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n ö s s z e s e n 1. 2004) fel­ tárta. A testszociológiaként míg a n e m n y u g a t i o r s z á g o k b a n a r á n y u k 0 . Em­ berek vagyunk. h o g y a z i l l e t ő s o k á i g koplal. a k i k e t ilyen zavarok gyötörnek. s z á z a d végi k ö z é p o s z t á l y e g y e s c s o p o r t ­ jaitól ered az az e l k é p z e l é s . Ha az a n o r e x i a é l e t v e s z é l y e s f o r m á i n k í v ü l a z z a l i s szá­ molunk. m a j d szándékosan k i h á n y j a a z e g é s z e t . így h a m a r o s a n m e g i n t lesoványodik. T e s t ü n k r e t á r s a d a l m i t a p a s z t a l a t a i n k é p p ­ úgy e r ő s e n h a t n a k . K í n a . akkor be kell látnunk. h o g y h o g y a fiatal. P é l d á u l J a p á n b a n e l ő s z ö r a z 1 9 6 0 .és velük együtt a hozzájuk k a p c s o l ó d ó betegségek is.és n e m c s a k az E g y e s ü l t K i r á l y s á g ­ ban. A M e d s c a p e egyik vizsgálata [General Medicine. 3 s z á z a l é k á n á l fordul e l ő a bulimia nervosa. L e h e t . Először 1874-ben. h o g y r e n d s z e r e s e n meg­ tagadja m a g á t ó l a z é t e l t ( F l o u r A d v i s o r y B u r e a u 1 9 9 8 ) . amikor valaki e l ő b b d e g e s z r e z a b á l j a m a g á t . m é g i s c s a k az e l m ú l t harminc-negyven é v b e n s i k e r ü l t f e l t á r n i a z o k a i t (Brown-Jasper 1993). h o g y a n y u g a t i o r s z á g o k b a n a n ő k 0 . Franciaországban ismerték fel ezt a r e n d e l l e n e s s é g e t . e g y a z o n s z e m é l y ­ ben m e g t a l á l h a t ó k . A 1 9 . m i n t a z o n c s o p o r t o k n o r m á i és é r t é k e i .és az a b b ó l e r e d ő táplálkozási zavarok .7 . t e s t e s ) n ő k e t á b r á z o l t a fes­ tő. a m e l y e k e t a k k o r i b a n festettek. A z ó t a egyre g y a k o r i b b á vált a fiatal n ő k k ö r é b e n . h o g y a test egyre i n k á b b e l v á l i k a „ t e r m é s z e t t ő l " : a m i n k e t körül­ v e v ő k ö r n y e z e t t ő l é s saját b i o r i t m u s u n k t ó l . sokakat foglalkoztató kérdés. hogy telt i d o m ú (sőt. m á r c s a k c s o n t é s bőr. a szerelem és szépség istennőjét ábrázolja.a s é v e k b e n számoltak be táplálkozási zavarokról. akinek „megvolt m i n d e n e " . h o g y v a l a m i . M a a z a n o r e x i a a fia­ tal j a p á n n ő k k ö z e l 1 s z á z a l é k á r a j e l l e m z ő . A női szépség n y u g a t i k é p e i e l t e r j e d t e k az e g é s z v i l á g o n . amikor az o r s z á g gyors gazdasági fejlődésnek indult és a v i l á g g a z d a s á g r é s z é v é vált. BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG m i n d e n n a p e s z é b e j u t a fogyókúra. h o g y megtartsa n o r m á l i s s ú l y á t . de ez a test n e m c s a k úgy m i n d e n t ő l függetlenül van. Az 1980-as és 1990-es években Hongkongban és S z i n g a p ú r b a n . a m i jól mutatja a társadalmi tényezők egészségünkre. A k ó r o s k a r c s ú s á g r a t ö r e k v é s . és akik vagy e l m e n n e k emiatt orvoshoz. zalék között mozog (ANFED 2 0 0 5 ) . t ö b b n y i r e g a z d a g n ő k i l y e n p r o b ­ l é m á k k a l k ü s z k ö d n e k (Efron 1 9 9 7 ) . h o g y a k a r c s ú n ő a l a k a kívánatos. a F ü l ö p ­ s z i g e t e k . vagy n e m . h a n e m m i n d e n iparosodott országban. n e m p u s z t á n v a l a m i fizikai. h o g y a n hat­ nak ezek a társadalmi tényezők testünkre.

Alapvetően olyan materiá­ lis t e c h n i k á k a t j e l e n t . Ezért e fejezet m á s i k fő témája a t á r s a d a l m i v á l t o z á s t e s t r e g y a k o r o l t h a t á s a . a k i k n e k t e l i k r á Az Egyesült Királyság és más gazdag országok szinte minden nagyobb élelmiszerüzletében ma már elképesztően sok­ féle. h o g y s e g í t h e t . FEJEZET t ü n k n e m szabadulhat a t u d o m á n y és a techno­ lógia hatásától. T á r s a d a l m i t e c h n o l ó g i a bár­ mely rendszeres beavatkozás. D e a z z a l i s s z á m o l n u n k kell. a m e l l y e l a z o r v o s figye­ l e m m e l kísérheti a magzat fejlődését a születés előtt. Azután megvizsgáljuk az egészség tágabb t á r s a d a l m i d i m e n z i ó i t . A „ t e c h n o l ó g i a " szót itt n e m a l e g s z ű k e b b ér­ telmében használom. hogy testünket meghatá­ r o z o t t m ó d o n á t a l a k í t s u k . akár f o g y ó k ú r á s m ó d s z e r e k r ő l v a n szó.e s é v e k óta a b e v á s á r l ó k ö z p o n t o k b a n m i n d e n v i l á g r é s z éte­ leit m e g v e h e t j ü k ( m á r m i n t a z o k . különböző világtájakról származó élelmiszert kaphatunk. ha visszagondo­ lunk a kötet korábbi részeiben elemzett társadal­ mi változásokra. akár alakformáló gépekről.8. többek között a globalizáció hatását. miért oly gyakoriak a táplálkozási zavarok manapság. Ú j h ű t é s i m ó d o k a t t a l á l t a k fel é s m e g k e z d ő d ö t t a k o n t é n e r e s s z á l l í t á s . E z e n azt érti.e a p l a s z t i k a i s e b é s z e t az a r c t o r z u l á s m i a t t a „nor­ málisoktól" különböző embereken. A z 1 9 5 0 . A fejezet k é s ő b b i r é s z é b e n egy i l y e n vitát vizs­ g á l u n k m e g . a v i l á g e g y i k fe­ l é r ő l a m á s i k r a s z á l l í t a n i . é s f ő k é n t a fogyatékosság fogalmának társadalmi-kulturá­ lis k i a l a k í t á s á v a l f o g l a l k o z u n k . a m e l y a r r ó l folyik. u g y a n a k k o r h e v e s t á r s a d a l m i v i t á k a t i s gerjeszt. M a j d f i g y e l m ü n k e t a fo­ g y a t é k o s s á g s z o c i o l ó g i á j a felé fordítjuk. A következő részekben először elemezzük majd a ma m á r oly gyakori táplálkozási zavaro­ kat. amellyel testünk működését irányítjuk.például a z u l t r a h a n g o s vizsgálat. a m i ú j k é r d é ­ s e k e t v e t fel. V e g y ü k p é l d á u l a z egyre elfogadot­ tabb plasztikai sebészetet: új lehetőségeket kínál. Tu­ lajdonképpen az anorexia is bizonyos társadalmi változásokat tükröz. a m i t n e m e l f o g a d u n k . a m i t M i c h e l F o u c a u l t ( 1 9 8 8 ) a testre ható „társadalmi tech­ n o l ó g i á k n a k " n e v e z . h a n e m „ k r e á l u n k " . m i n t a m i l y e n e k e t a m o ­ dern orvostudományban alkalmaznak . h o g y a t e s t egyre i n k á b b o l y a s v a l a m i . AZ EGÉSZSÉG ES A BETEGSÉG SZOCIOLÓGIÁJA Csak akkor érthetjük meg. így az élel­ m i s z e r t s o k á i g l e h e t e t t t á r o l n i . a m e l y a n o r e x i á h o z v e z e t h e t . A nyugati társadalmakban zavarok és az között előtérbe kerülő táplálkozási élelmiszer-termelés összefüggés globalizálódása közvetlen m u t a t h a t ó ki. E r r e p é l d a a fogyókú­ ra. .

hogy próbálkozzon antidepresszánsokkal. Becslések szerint minden negyedik brit j á r t m á r ilyen alternatív módszere­ ket alkalmazó orvosnál. és m é g mindig n e m t u d t á k m e g m o n ­ dani. Egyesek főként azért fordulnak az alternatív gyógyászat Az akupunktúra is egyike a komplementer gyógyászat sok ágának. amitől szörnyű szájpenész tört ki rajtam. miért. Akkor mégis mi lehet az oka annak. amelynek tagjai n e m konvencionális gyógymódokkal igyekeznek megőrizni egészsé­ güket. Minden l e h e t s é g e s vizsgálatot elvégeztek. Sokan a két meg­ közelítés k ü l ö n b ö z ő e l e m e i t ötvözik. hogy e l e s e t t s é g e valamilyen vírus­ fertőzés u t ó h a t á s a lehet. (Idézi Sharma 1 9 9 2 . M á s o k azzal e l é g e d e t l e n e k . Általában a fiatal vagy középkorú. Ehhez miat­ hosszú várólisták. Már nagyon rossz bőr­ ben voltam. Az i p a r o s o d o t t o r s z á g o k é p í t e t t é k fel a világ legfejlettebb. például a h o m e o p á t i a mindenestül elutasítja az o r v o s t u d o m á n y t ) . rájött. Tovább b e t e g e s ­ kedtem. A m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n g o m b a ségügyi rendszert kiegészítő. de senki nem tudta m e g m o n d a n i . A házi­ orvosom mirigylázra g y a n a k o d o t t . „ h a s o n l ó t a hasonlóval" elven kezeli . Ő a z o n b a n tudta.g y ó g y í t ó eljárások a gyógynö­ vénykúrától az akupunktúráig. majd e g é s z e n kis anyagmennyisé­ gekkel. hogy a b e t e g s é g tünetei a t e s t öngyógyító f o l y a m a t á n a k részét al­ kotják. Van. hogy egyre t ö b b e m b e r választ az egész­ ségügyi rendszer helyett olyan „tudományta­ lan" g y ó g y m ó d o k a t . a reflexológiától a kiropraktikai kezelésig. hogy a nyugtatók n e m használnának.m o s t pedig mindez egy­ szerre elillant. o. hogy a „passzív p á c i e n s " szerepe n e m biztosít számuk- . Ma már J a n is a b b a az egyre n é p e s e b b csoport­ ba tartozik. Az alternatív m ó d s z e r e k e t alkalmazó orvosok s z á m a egyre nő. hogy n e m tudják diagnosztizálni a baját. és antibio­ tikumot írt fel. dözgetés. akárcsak az a l k a l m a z h a t ó gyógyító eljárások szá­ ma. mert n e m tetszik nekik az orvos és a b e t e g kiegyenlítetlen hatalmi viszonya. Jan keresett egy rokonszenves gondolkodású t e r m é s z e t g y ó g y á s z t . forrásokban bővelkedő egészség­ ügyi létesítményeit. mi lehet e z . részben módra s z a p o r o d n a k az alternatív . Ez m e n t fél évig. mi b a j o m . akik maguk szeretnék megtalálni a legjobb gyógymódot és megkér­ dőjelezik a biomedicinális egészségmodellt.EGÉSZSÉG. h a n e m inkább komple­ menter gyógyászatnak nevezik a nem konvencio­ nális eljárásokat (Saks 1 9 9 2 ) . Az elmúlt évtizedben sok i p a r o s o d o t t tár­ s a d a l o m b a n f e l t á m a d t az érdeklődés az alter­ natív g y ó g y í t á s l e h e t ő s é g e iránt. 3 7 . felé. ho­ meopátiás s z e m l é l e t e t követve felméri az e g é s z test állapotát. . el­ e s e t t n e k érezni m a g á t . a h o g y a n a modern egészségügyi pénzügyi rendszerek működnek: kül­ stb.m i n d k e t t ő gyakran előfordul a m o d e r n egészségügyi rendszerekben. Azután elkezdte m o n d o g a t n i . J á r t a m t ö b b orvosnál is. amelyeket azok választanak.) Jan orvosa m e g á l l a p í t o t t a . aki szerint a konvencionális gyógyászat hagy m a g a után kívánnivalót vagy n e m tudja enyhíteni a stressz és a s z o r o n g á s tartós. bár elismerte: az bizony „stresszeli". De amikor kezdte holtfáradtnak. BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG Példa a szociológiai képzelőerő bevetésére: alternatív gyógyítá Jan M a s o n fiatalabb korában majd kicsattant az e g é s z s é g t ő l .e gyógymód arra a feltevésre épül. szűnni n e m aka­ ró kínjait. hogy p á c i e n s e a stressz hatásaitól szenved. és azt javasolta neki. hogy közülük n e m mindenki fordít h á t a t telje­ sen a konvencionális g y ó g y á s z a t n a k az alternatív gyógyító eljárások kedvéért (bár egyes alternatív szemléletek. aki alternatív. Úgy érzik. hogy ő s e m tudja. .a „hivatalos" egész­ átfedő e g é s z s é g m e g ő r z ő . fal­ labdáztam. Egy rádióműsor hallatán sejteni kezdte. és az szakorvostól szakorvosig megszorítások sebészi járulnak m é g az orvosságok káros mellékhatásai indokolatlan beavatkozás ti a g g o d a l m a k is . Egy-egy e m b e r t ö b b okból is igénybe veheti va­ lamelyik alternatív gyógyító szolgálatait. Egy barátja t a n á c s á r a természetgyógyászhoz fordult. hogy háziorvosa nem nyújthat számára enyhülést: Azelőtt nagyon jó e r ő b e n voltam: úsztam. mint az a r o m a t e r á p i a vagy a h i p n o t e r á p i a ? Először is hangsúlyoznunk kell. középosztálybeli nők fordulnak az al­ ternatív g y ó g y m ó d o k felé. f u t o t t a m . Ezért egyes t u d ó s o k n e m alternatív. és n e m is c s a l ó d o t t a kezelésben (Sharma 1 9 9 2 ) .

ú s z h a t u n k . hogy ma t ö b b bajt.m á s szóval étrendet kell összeállítanunk.I méke. Ez n e m azt j e l e n t i . Ez alól az egészségügyi ellátás sem kivétel: az egyén egyre inkább „egészségvevővé" válik. Mindenekelőtt lenyűgözően hű képet ad a modern társadalmakban zajló átalaku­ lásokról. Bár ezek az állapotok r é g e b b e n I is léteztek. rák vagy más b e t e g s é g I okozhat) mind egyre gyakoribbak az iparosodott I t á r s a d a l m a k b a n .I mérésekből kiderült. Miért e r ő s ö d t e k m e g ennyire az alternatív gyó­ gyászat különböző formái. De v a j o n m i é r t a n ő k e t . az em. h a n e m t ö b b n y i r e á l l a n d ó a n el­ érhetők. a tanu­ lóköröket és az önálló tájékozódást segítő köny­ vek. a depresszió. Ekképp az alternatív gyógyászat e r ő s ö d é s e össze­ függ az öngyógyító mozgalom térhódításával.p é l d á u l azt. m i n t a n ő k eseté­ b e n . Miben különböznek a biomedicinális egész. mint korábban bármikor . ak­ tív szerepet vállal e g é s z s é g e és jólléte megőrzé­ s é b e n . gyógymódjai az I utóbbi években? 2. akkor a v á l a s z .I k é p e s s é g é t leginkább r o n t ó b e t e g s é g a világon. Ezek n e m c s a k „szezonálisan" kapha­ tók. Nemrégiben készült fel. k e r é k p á r o z h a t u n k . a fáradtság és a krónikus fájdalom I (amelyet ízületi gyulladás. hogy sok olyan állapot és b e t e g s é g . A táplálkozási zavarok részben ezekből a lehe­ tőségekből erednek. s z á m o s jel m u t a t arra. Az álmatlanság. figyelembe véve a sokféle új e g é s z s é g ü g y i i n f o r m á c i ó t . A z e l m ú l t n a g y j á b ó l egy é v t i z e d b e n a z E g y e ­ sült K i r á l y s á g é s m á s fejlett o r s z á g o k l a k ó i el­ kezdtek többet törődni az étrendjükkel. de közrejátszanak b e n n ü k a h e l y z e t o k o z t a s t r e s s z é s f e s z ü l t s é g e k is. f ő k é n t a fiatal n ő k e t sújtják l e g i n k á b b a t á p l á l k o z á s i z a v a r o k ? E l ő s z ö r i s r á k e l l m u t a t n u n k . h o g y h a élelmiszer többé-kevésbé m i n d i g kap­ a k k o r választanunk kell. o. J o a n J a c o b s B r u m b e r g ( 1 9 9 7 ) a z e l m ú l t két é v s z á z a d b a n írt l á n y n a p l ó k a t v i z s g á l v a megálla­ pította. aki vallási vagy filozófiai okokból ellenzi a kon­ vencionális gyógyászatot. r é s z b e n p e d i g azért. I mint k o r á b b a n bármikor.j res megoldást.I kodásmódjától? gázhatunk) és megválogathatjuk az ételeinket. hogy „Ki v a g y o k é n ? " é s „Ki s z e r e t n é k l e n n i ? " .2 1 4 . a m e l y e ­ ket a t u d o m á n y z ú d í t r á n k . Egy élelmiszerekben bővelkedő t á r s a d a l o m b a n l e h e t ő s é g ü n k n y í l i k t e s t ü n k meg­ tervezésére: egészséges életet é l h e t ü n k (például k o c o g h a t u n k . jó- . Az alternatív gyógyászat térnyerése számos érdekes. hogy v é k o n y l e g y e n .részben azért. hogy a konvencionális gyógyászat gyakorlatában sok­ szor nem veszik figyelembe az egészség és a be­ t e g s é g szellemi-lelki dimenzióit. h o g y a koleszterinszintnek szerepe lehet a szívbetegség kialakulásában. m e r t a s z é l e s k ö r b e n elfogadott t á r s a d a l m i n o r m á k szerint inkább a n ő k n é l fontos a vonzó k ü l s ő . Az ENSZ Egészségügyi Világ.á l t a l á b a n a t e s t k ö r ü l forog.egyre t ö b b információhoz juthatunk. a h o l az „ é t r e n d " a r e n d s z e r e s e n fogyasztott éte­ leket jelenti.különféle forrásokból . amely. m e g f o n t o l a n d ó kérdést vet fel a szocio­ lógus számára. m e r t a z i d e á l i s testről m á s k é p a l a k u l t ki a férfiak.208 8. amely rendszerint kü­ lön kezeli az e l m é t és a t e s t e t .I szervezetének (WHO) előrejelzése szerint húsz I éven belül a depresszió lesz az e m b e r cselekvő. h a n e m igyekszünk bele­ szólni a nekünk nyújtott ellátásba és kezelésbe is. h o g y é p p a m o d e r n i t á s e követ. t KÉRDÉSEK 1. nem kell kizárólag m á s o k utasításai­ ra vagy véleményére hagyatkozniuk. M a n a p s á g már . Nemcsak arról hozhatunk döntést. hogy az I alternatív gyógyítás teljesen felváltaná a „hivatalos" egészségügyi ellátást. a szorongás.I berek e g é s z s é g é b e n n a g y o b b t ö r é s e k e t okoznak.tevékenyen alakíthatják.I cionális gyógyászat. hogy amikor az amerikai serdülő lányok m a n a p s á g f e l t e s z i k m a g u k n a k a k é r d é s e k e t . Végül van. m i n t a n ő k . h o g y m i n d e n k i él-hal azért. Étrendünk összeállításához el kell döntenünk. úgy tűnik. hogyan változik az egészség és a b e t e g s é g jellege a késő modern korszakban.s o k k a l i n k á b b . FEJEZET •MMHHMHMMMMnMHMMMMMIHMMHIMI^ ra megfelelő kezelést és gyógyítást.1 ségmodell alapjául szolgáló feltevések (lásd a 1 2 1 1 .) az alternatív gyógyászat gondol. mit akarunk enni. Ők úgy vélik. hogy ma már a l e g t ö b b e n I n e m a nátha. A szociológus érdeklődésére az a kérdés is szá­ m o t tarthat. milyen orvosokat keresünk fel. a stressz. Ma már az e m b e r e k j o b b a n tudják irányítani életüket. Úgy tűnik.vagyis ma m á r a n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n é l ő k többsége). D e a férfiak n e m k ü s z k ö d n e k a n o r e x i á v a l vagy bulimiával olyan gyakran. m i n t s z á z é v v e l ezelőtt . kezményeivel n e m tud mit kezdeni a konven­ I I I A sors iróniája. amelynek részei a t á m o g a t ó csoportok. h o g y t á p l á l k o z á s i zavarok­ b a n s z e n v e d ő k n e m m i n d n ő k : n a g y j á b ó l 1 0 szá­ z a l é k u k férfi ( E a t i n g D i s o r d e r s A s s o c i a t i o n 2 0 0 0 ) . minden ható. B r u m b e r g s z e r i n t e n n i . h o g y m i t a k a r u n k re egy-egy e m b e r az alternatív gyógyításban ke. m a g á n a k a m o d e r n kornak a ter. m i n t régen. hogy szerepe t o v á b b nő. amelyek alapján meghozhatjuk életünk f o n t o s a b b dönté­ seit. h a n e m a stressz miatt hiányoznak I a munkahelyükről. I n k á b b a r r ó l v a n szó. Bár n e m valószínű.

h i s z e n l a k o s a i j ó l l é t e m e g h a t á r o z t a a n e m z e t t e r m e l é k e n y s é g é t . h o g y vagy e g y á l t a l á n n e m eszik. V é g ü l m e g á l l a p í t j a . m i n t ré­ gen. m i l y e n t á r s a d a l ­ m i . t e r m é s z e t t ő l fogva a d o t t n a k s z á m í t ó j e l e n s é g e k m á r a t á r s a d a l ­ m i jellegűvé v á l t a k : saját t á r s a d a l m i d ö n t é s e i n k ­ től függenek. k a t o n a i erejét és növekedési ütemét. m i n t ered­ m é n y e i k s z e r i n t í t é l i k m e g őket. problémákat. uralkodó nyu­ gati e l k é p z e l é s e k k ö z e l k é t s z á z é v e a b i o l ó g i a i orvosi vagy biomedicinális egészségmodellben f e j e z ő d n e k ki. A különböző k u l t ú r á k m á s t . az „egészség" és a „ b e t e g s é g " is k u l t u r á l i s a n és tár­ sadalmilag m e g h a t á r o z o t t ségesnek és normálisnak. A táplálkozási zavarok terjedése mutatja. Ha egyszer k é n y s z e r e s s é v á l i k a k o p l a l á s és a testmozgás.a t e s t s ú l y „ l e a d á s a " lesz a k u l c s t ö k é l e t e s v i l á g a m e g t e r e m t é s é h e z . h o g y a beteg végül h a l á l r a é h e z t e t i m a g á t . vagy k i h á n y j a . Az orvostudománnyal kapcsolatos szociológiai nézőpontok A biomedicinális egészségmodell előtérbe kerülése Mint oly sok. d e m é g m i n d i g i n k á b b k ü l s e j ü k . a k ö t e t e m b e n k ö r ü l j á r t f o g a l o m . és e h a g y o m á n y o s kezelési rendszerek közül sok ma is tovább él a világ k ü l ö n b ö z ő n e m n y u g a t i k u l t ú r á i b a n : i g e n n a g y s z á m b a n a f e n t e m l í t e t t a l t e r n a t í v gyógyá­ szat kategóriájába tartoznak. A z a n o r e x i a é s m á s t á p l á l k o z á s i z a v a r o k i s azt a helyzetet t ü k r ö z i k . a m i t m e g e v e t t . kezelési és gyógyító eljárásokhoz folyamodtak. A t á p l á l k o z á s i zavarok a testtel kapcsolatos szégyenérzetben gyökereznek. Kialakulása szorosan összekapcsolódott a t u d o m á n y és az ész tradicio­ n á l i s v a g y v a l l á s i a l a p ú v i l á g m a g y a r á z a t o k felett aratott diadalával (lásd a w e b e r i racionalizálód á s r ó l s z ó l ó r é s z t az 1. hogy a t u d o m á n y és a t e c h n o l ó g i a ma m á r é l e t m ó ­ dunkra h a t : a k a l ó r i a s z á m l á l á s c s a k a t e c h n o l ó ­ gia fejlődésével v á l t l e h e t ő v é . n e m t ö k é l e t e s . a k k o r m é g az is m e g t ö r t é n h e t . Ettől kezdve az emberi populációt erőforrásnak tekintették. Ez a k i f e j e z é s arra utal. amely úgy foglalkozott v o l n a egészségükkel. a m i e g y a r á n t te­ remt új. j ó l é t é t . A meghatározott területű államok születése megváltoztatta a helyi népes­ séggel k a p c s o l a t o s a t t i t ű d ö k e t . amelyek nemzedékről nemzedékre hagyomá­ nyozódtak. hogy a tradicionális társadal­ m a k tagjai n a g y r é s z t o l y a n n é p i o r v o s s á g o k h o z . hogy szinte c s a k ezzel foglalkoznak. Nagyobb jelentőséget nyert . a m e l y szembeszállt a betegséggel vagy g o n d o s k o d o t t g y e n g é l k e d ő v é n e i r ő l .t ö r t é n e t i k o n t e x t u s b a n a l a k u l t ki ez a m o d e l l . s z o r o n g a m i a t t . h a n e m m a ­ gánügynek számított. h o g y n e m e l f o g a d h a ­ tó. r á s z o k h a t arra. h o g y a n ő k s o k k a l n a g y o b b szerepet k a p n a k a t á g a b b t á r s a d a l o m b a n . Az egész­ ség m e g ő r z é s e n e m k ö z f e l a d a t n a k . BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG a „kereskedelmi érdekcsoportok" egyre i n k á b b kihasználják a fiatal l á n y o k t e s t t e l k a p c s o l a t o s szorongását.EGÉSZSÉG. az n a g y r é s z t a n y u g a t i t á r s a d a l o m el­ múlt h á r o m s z á z é v e s f e j l ő d é s e s o r á n a l a k u l t ki. d e a m i t m i o r v o s t u d o m á n y k é n t ismerünk. m e r t a n e m z e t i va­ gyon és hatalom lehető legnagyobbra növelésé­ n e k egyik eszköze. h a n e m egy k ö z ­ ponti h a t a l o m kormányzása alá tartozó népesség­ nek számított. Mielőtt alaposabban ismertetném a biomediciná­ lis e g é s z s é g m o d e l l t . A betegségeket gyakran mágikus vagy vallási keretek között é r t e l m e z t é k és a gonosz szellemek vagy a „bűn" j e l e n l é t é n e k tulajdoní­ t o t t á k . A p a r a s z t o k és az á t l a g o s v á r o s l a k ó k szá­ mára n e m létezett olyan külső hatalom. m i n t a m a i á l l a m o k és egészségügyi rendszerek. M i n d i g vol­ t a k s z a k o s o d o t t . E z e k a j e l e n s é g e k is b e l e t a r t o z n a k abba. H a e z t a szokás n e m töri m e g s e m m i ( p é l d á u l h a t á s o s lehet a p s z i c h o t e r á p i a v a g y az o r v o s i k e z e l é s egyegy formája). o l d a l o n ) . E k k o r m á r m e g s z á l l o t t a n törek­ szik az i d e á l i s k a r c s ú s á g r a . sőt e t á r s a d a l m a k e g y i k fő jellemzőjének tekinthető. hogy népessége egészsé­ ges l e g y e n . M a sokkal n a g y o b b a u t o n ó m i á v a l b í r u n k a t e s t ü n k felett. fizikai é s m á g i k u s g y ó g y m ó d o k a t e g y a r á n t a l k a l m a z ó gyógyítók. Az á l l a m n a k i m m á r jelentős érdeke fűződött ahhoz. h o g y m i l y e n ­ nek látják m á s o k . a m i t a s z o c i o l ó g u s o k a t e r m é s z e t t á r s a d a l ­ m a s í t á s á n a k n e v e z n e k . é s l a s s a n m á r c s a k a t e s t é v e l tud foglalkozni. Az e g é s z s é g és a b e t e g s é g e felfo­ g á s a a m o d e r n t á r s a d a l m a k k i a l a k u l á s á v a l pár­ h u z a m o s a n s z ü l e t e t t . p o z i t í v l e h e t ő s é g e k e t és új f é l e l m e k e t . értelmű Minden kifejezés.m á s t t e k i n t e n e k egész­ kultúrának megvannak a m a g a f o g a l m a i a t e s t i e g é s z s é g r ő l é s betegségről. a 3 5 . fejezetben. hogy a k o r á b b a n „ t e r m é s z e t e s n e k " . M á r említettem. f e l v á z o l o m . m i n t k o r á b b a n b á r m i k o r . amelyet folyamatosan figyelni és s z a b á l y o z n i k e l l . A nemzetállam kialakulása és az iparosítás nemzet­ Közegészségügy A p r e m o d e m k u l t ú r á k b a n a c s a l á d volt a fő in­ tézmény. h o g y a test ma olyan fontos s z e r e p e t t ö l t b e a z a m e r i k a i l á n y o k énképében. De a t e c h n o l ó g i a hatása m i n d i g t á r s a d a l m i t é n y e z ő k t ő l függ. A n ő úgy érzi. Az orvostudományról kialakult. azonban óriási változásokat idézett e l ő e b b e n a helyzetben. a m e l y m á r n e m p u s z t á n a z a d o t t föld n é p é n e k .

a t ö r v é n y e s és törvénytelen kapcsolatokról. a m a s z t u r b á c i ó t és a házasságon kívüli szexuális kapcsolatokat dalmi (1926-1984) s o k a t kö­ nem" (lásd című a 12. a fogamzásgátlásról és az a b o r t u s z o k r ó l . h o g y fel­ j e g y e z z é k és f o l y a m a t o s a n n y i l v á n t a r t s á k a n é ­ pességben bekövetkező változásokat. A n e m i é r i n t k e z é s l e h e t ő s é g e t a d o t t arra. hogy meggyőződjenek róla: ezek s e m veszélyez­ t e t i k a l a k o s s á g e g é s z s é g é t . Ez a m e g f i g y e l é s e g y ü t t járt azzal. h o g y a n ala­ kult ki a m o d e r n o r v o s t u d o m á n y .8. A n e m r e p r o d u k c i ó t s z o l g á l ó s z e x u a l i t á s t elfojtand ó n a k . f é k e z e n d ő n e k t e k i n t e t t é k . Az á l l a m kezdett felelősséget vállalni a népes­ ség é l e t f e l t é t e l e i n e k j a v í t á s á é r t . M e g b é l y e g e z t é k é s el­ ítélték a n e m i perverzió. „eltévelyedés" külön­ b ö z ő változatait. h o g y a n é p e s ­ ség s z a p o r o d j o n . u g y a n a k k o r n é h a f e n y e g e t t e is e n é p e s s é g e g é s z s é g é t és j ó l l é t é t . a népességcsoportok és dinamikájának ságról. például a homoszexualitást. FEJEZET a demográfia tudománya: nagyságának. Michel Foucault-nak s z ö n h e t ü n k .. a várható élettartamot. a táplálkozási szokásokat. m e r t s e g í t e t t m e g é r t e n i . az á t l a g o s h á z a s s á g k ö t é s i é s g y e r m e k v á l l a l á s i életkort. a s z e x u á l i s v i s e l k e d é s r ő l . a gyakori betegségeket és halálokokat stb. hogy erős közösségi n o r m á k a t igyekeztek kialakítani a n e m i erkölcsről és az elfogadható s z e x u á l i s t e v é k e n y s é g r ő l .a „társadalom testéből" .r é s z b e n azáltal.h á l ó z a t o t . A t e m e t k e z é s i e l j á r á s o k a t is e l l e n ő r i z t é k . Minden­ féle s t a t i s z t i k a i a d a t o t g y ű j t ö t t e k é s s z á m í t o t t a k : a s z ü l e t é s e k és a h a l á l o z á s o k a r á n y á t . .f e l h í v t a a fi­ g y e l m e t arra. és a l a k á s k ö r ü l m é n y e k r e is figyelmet fordítottak. F o ­ kozatosan bevezettek vágóhidakra és élelmiszer­ feldolgozó létesítményekre vonatkozó szabályza­ tokat. n ö v e k e d j e n . S z e r i n t e a s z e x u a l i t á s és a s z e x u á l i s v i s e l k e d é s k ö z p o n t i jelentőséggel bírt e b b e n a folyamatban. k e z d e t t ki­ összetételének v i z s g á l a t a . A z á l l a m folya­ m a t o s a n f e l ü g y e l e t e t g y a k o r o l t a s z e x u a l i t á s felett .és v í z v e z e t é k .a patológia vizsgálati körébe tartozó „kóros jelenségeket". az öngyilkosságok arányát. amikor megkísérelték kiirtani a né­ pességből . B e v e z e t t é k a n é p s z á m l á l á s t . h o g y a z á l l a m e l l e n ő r z é s e a l á v o n j a : s z a b á l y o z z a é s felügyeli a t e s t e t ( 2 0 0 0 ) . „Szexualitás akkor és társa­ fejezetet). k i k ö v e z t é k az u t a k a t . h o g y a d a t o k a t gyűjtött a h á z a s ­ A közegészségügy fogalma bontakozni. A n é p f o k o z a t o s a n ki- A biomedicinális egészségmodellben a páciens csak egy „beteg test" az orvos számára. A b e t e g s é g e k el­ leni védekezés során kiépítették a csatorna.

hanem társadalmilag kialakított fogalom. a védőoltások (például a gyermekbénulás elleni) p e d i g m é g k é s ő b b t e r j e d t e k el. a z e m b e r e k j o b b e g é s z s é g i álla­ p o t a s o k k a l i n k á b b t á r s a d a l m i é s k ö r n y e z e t i vál­ t o z á s o k n a k t u l a j d o n í t h a t ó . A s z a k e m b e r „orvosi s z e m m e l " látja. A harmadik feltevés szerint a szakorvos az e g y e t l e n . amelyben a súlyos betegségek kezelhetők. é s h i v a t a l o s a n el­ i s m e r t e g y é n e k b ő l áll. v i z s g á l h a t ó é s k e z e l h e t ő . Először is e g y e s t u d ó s o k azt á l l í t o t t á k . Nem a kórház az egyetlen gyógyításra alkalmas hely. isko­ la és k ó r h á z ) s z ü l e t e t t . a sebészet fejlődése és az antibiotikumok n e m csökkentették jelentősen a halálozási arányokat egészen a 2 0 . a k i k s i k e r r e l e l v é g e z t é k a sokéves képzést. A páciens passzív lény: „beteg teste" elméjétől elválasztva kezelhető. é r t é k m e n t e s e n vosi s z a k m a m i n t testület á l t a l á n o s a n elfogadott e t i k a i k ó d e x s z e r i n t m ű k ö d i k . a gyógyszerezés vagy a s e b é s z e t v a l a m e l y k o m b i n á c i ó j á b ó l áll­ nak. A z 1 8 0 0 . BETEGSÉG ES FOGYATÉKOSSÁG 8. N i n c s b e n n e helye autodidakta gyógyítónak vagy „ n e m t u d o m á n y o s " eljárások­ nak. kell végrehajtani a p á c i e n s hivatalos irataiban ö s s z e g y ű j t ö t t és a k l i n i k a i g y a k o r l a t n a k m e g f e l e ­ lően rendezett információk alapján. beteg test. A p á c i e n s n e m e g é s z s z e m é l y . a k i a b e t e g s é g e t k e z e l n i h i v a t o t t . amellyel kiküszöbölhetők a „deviánsnak" vélt viselkedésformák és á l l a p o t o k . a z o n o s í t h a t ó „ t ü n e t e k " s z e r i n t kezdték m e g h a t á r o z n i . A gyógyszerek. A kórház képviseli a megfelelő környezetet. I v a n I l l i c h ( 1 9 7 5 ) . ezek a kezelések gyakran a technológia. A páciens véleménye és tapasztalatai mindennél fontosabbak a kezelés során.1. h o g y a b e t e g s é g e t az emberi testen belül kialakult rendellenesség­ nek tekintik. H i á b a tett s z e r t n a g y p r e s z t í z s r e a m o d e r n o r v o s t u d o m á n y . A biomedicinális modell bírálatai Az elmúlt évtizedekben a betegség b i o m e d i c i ­ nális modelljét egyre több kritika érte. A b i o m e d i c i n á l i s m o d e l l e l kapcsolatos főbb f e l t e v é s e k e t és b í r á l a t o k a t a 8. a j o b b táplálkozás. A b e t e g s é g e t objektív m ó d o n . főként a cse­ c s e m ő h a l a n d ó s á g és a g y e r m e k h a l á l o z á s i a r á n y leszorításában ( M c K e o w n 1 9 7 9 ) . amelyet egy konkrét biológiai ágens okoz. h o g y á l t a l á b a n „túl­ értékelt" a tudományos gyógyítás eredményes­ sége. d o l o g h á z . ahol az orvosi tech­ nológia koncentrálódik és a legeredményesebben alkal­ mazható. a magasabb színvonalú csatornázás és a higiénia sokkal nagyobb szerepet játszott. gyógyszereket és se­ bészetet hasznosító kezelési eljárások sem.1.EGÉSZSÉG. Nem a szakorvos az egészséggel és betegséggel kapcsolatos ismeretek egyetlen forrása: az alternatív tudásformák egyenértékűek vele. a m e l y s z e r i n t m i n ­ den betegség h á t t e r é b e n egy m e g h a t á r o z o t t . hanem i n k á b b c s a k egy k ó r o s á l l a p o t b a került.a s é v e k v é g é n s z ü l e t e t t a betegség k ó r o k o z ó . „egész" lény: nemcsak a testi egészsége. A t e s t e g é s z s é g e s á l l a p o t á t úgy l e h e t h e l y r e á l l í t a n i . A k e z e l é s t s e m l e g e s e n . h o g y a t u d o m á n y t a l k a l m a z t á k az or­ vosi d i a g n ó z i s b a n és a g y ó g y í t á s b a n . A z or­ A biomedicinális modell Az orvosi e l j á r á s o k s z o r o s a n ö s s z e f o n ó d t a k az e l ő b b i e k b e n leírt t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k k a l . t á r g y i l a g o s a n s z e m l é l i é s k e z e l i a beteget. Az e l s ő az. A b i o m e d i c i n á ­ lis modell s z e r i n t a b e t e g t e s t i z o l á l t a n s z e m l é l ­ hető. h o g y e l s z i g e t e l i k és ke­ zelik a b e t e g s é g o k á t . Bírálatok 21 A betegség nem „tudományos oknyomozással" feltárható valami. A m á s o d i k f e l t e v é s s z e r i n t az e l m e és a t e s t külön k e z e l h e t ő k . A „szaktudás" birtokosa a szakorvos. e l l e n ő r z é s é n e k é s m e g r e f o r m á l á s á n a k k e r e t é b e n egy s o r i n t é z ­ m é n y (börtön. A h a n g s ú l y n e m az e g y é n j ó l l é t é n . A m o ­ dern e g é s z s é g ü g y i r e n d s z e r e k k i a l a k u l á s á n a k f ő jellemzője. e l m e g y ó g y i n t é z e t . A t e s t i és l e l k i b e t e g s é g e k kezelésének elfogadott módja a k é p z e t t „szak­ emberek" v é g e z t e f o r m á l i s o r v o s i e l l á t á s l e t t . a m e l y k i b i l l e n t i azt „ n o r m á l i s " lét­ állapotából. A b i o m e d i c i n á l i s e g é s z s é g m o d e l l h á r o m fő fel­ tevésen n y u g s z i k . h a ­ nem a b e t e g s é g g y ó g y í t á s á n v a n . A z orvostudomány ettől kezdve a reform eszköze. A köztisztaság. A baktériumfer­ tőzések kezelésében csak az 1930-as és 1940-es évektől kezdve alkalmaznak antibiotikumokat. n e m k e l l m á s té­ nyezőket f i g y e l e m b e v e n n i . A beteg aktív. táblázat A biomedicinális modellhez kapcsolódó feltevések és bírálatok Feltevések A betegség az emberi test „meghibásodása". század derekáig.a b ű n ö z é s t ő l a homoszexualitáson át az elmebetegségig.e l m é l e t e . A kezelés megfelelő helyszíne a kórház. csak ő nyújthat hatásos kezelést a betegséggel szemben. táblázatban öszszegeztem. hanem általános jólléte a cél. a z o ­ nosítható á g e n s áll. m i n t a z o r v o s o k szak­ értelmének. teljesedő á l l a m i m e g f i g y e l é s é n e k . és nem feltétlenül különbek a technológiát.

a m i k o r a z o r v o s i k e z e l é s h a t á s á r a a b e t e g á l l a p o t a r o s s z a b b o d i k vagy új feltételek j ö n n e k létre. I l l i c h úgy vélte. az ő k e t érő stressz .8. Talán a g g a s z t ó b b az az állítás. a m a g a s cukortartalmú é t e l e k és a s z é t e s ő családi élet . ADHD) írnak fel és serdülőknek Hyperactive . A vádak szerint a Ritalin alkalmazásával az orvosi s z a k m á n a k sikerült „medikalizálni" a gyerekek hiperaktivitását és figye­ lemzavarát . társadalmi és kulturális iatrogenezisről. Nagy-Britanniában 1 9 9 8 . m i n t a m e n n y i t h a s z n á l t : a z iatrogenezis r é v é n m a g a is „ k ó r o k o z ó " . és n e m t u d n a k tanulni az iskolában. a m e l y e t a (Attention mutató Deficit gyerekeknek hi peraktív t ü n e t e g y ü t t e s t Disorder. k o n c e n t r á c i ó s nehézségekkel küszködnek. k e d e t t a Ritalin nevű gyógyszerről kiállított re­ c e p t e k s z á m a . A Ritalin bírálói a z o n b a n azt mondják.következményei. hogy a társadalmi iatrogenezis kulturális iatrogenezish e z v e z e t . s e k k o r m á r a m i n d e n n a p i é l e t kihí­ v á s a i v a l i s egyre n e h e z e b b e n b i r k ó z n a k m e g a z . Egyes t a n á r o k b e s z á m o l ó j a szerint az egykor az osztály rossz­ c s o n t j á n a k . Mi a Ritalin. Társadalmi iatrogenezésr ő l a k k o r b e s z é l ü n k .b a n t ö b b mint 1 2 5 0 0 0 Ritalin-receptet a d t a k ki az or­ vosok . I l l i c h sze­ r i n t e j e l e n s é g n e k h á r o m válfajáról b e s z é l h e t ü n k : klinikai. é s m e s t e r s é g e s k e r e s l e t e t teremt szolgáltatásai iránt. m é g nem készült á t f o g ó kutatás arról.az egyre g y o r s a b b életritmus. hogy ráirányította volna a figyelmet a t ü n e t e k társadalmi okaira.1 8 évesek közel három százaléka szed rendszere­ sen Ritalint.sok orvos és pszichiáter szerint ez a pszicholó­ giai r e n d e l l e n e s s é g o k o l h a t ó azért.b e n m á r minden h e t e ­ dik g y e r m e k szedi majd ezt a gyógyszert (Ob­ server. h o g y a gyere­ k e k f i g y e l m e t l e n e k . Bár az u t ó b b i é v e k b e n egyre t ö b b e t írtak fel belő­ le az Egyesült Államokban és az Egyesült Király­ s á g b a n .ahelyett. h a a z o r v o s t u d o m á n y egyre t ö b b t e r ü l e t r e t e r j e d ki. mint a mai gyerekekre n e h e z e d ő egyre n a g y o b b nyomás.1 9 9 3 . mint amilyennek gyakran lefestik. K l i n i k a i i a t r o g e n e z i s az. A Ritalint hívei „ c s o d a p i r u l á n a k " nevezik: segít a gyerekeknek koncentrálni. 2 0 0 3 . a m i n t elkezd­ t é k szedni a Ritalint. és miért kéne vele foglalkozniuk a s z o c i o l ó g u s o k n a k ? A Ritalin gyógyszer. hogy hosszú távon milyen h a t á s t gyakorolhat a gyerekek agyára és t e s t é r e . május). Szakértői b e c s l é s e k szerint 2 0 0 7 . a min­ denhová betüremkedő információtechnológia. így e r e d m é n y e s e b b e n t a n u l n a k . Az Egyesült Államokban az 5 . n e h e z e n k e z e l h e t ő n e k s z á m í t ó gye­ m é g azt i s f e l v e t e t t e . FEJEZET Az elmúlt évtizedben exponenciálisan növe­ rekek „ a n g y a l i " t a n u l ó k k á váltak. megnyugtatja őket.b a n m é g csak 3 5 0 0 .a t . A Ritalin ellenzői szerint a hiperaktivitás „ t ü n e t e i " n e m mások. hogy a gyógyszer k o r á n t s e m olyan ártalmatlan „csoda­ pirula". h o g y a m o d e m o r v o s t u d o ­ m á n y t ö b b e t ártott. ami tulajdonképpen n e m is testi rend­ ellenesség. hogy a Ritalin kényelmes „ m e g o l d á s a " lett annak.

hogy a 2 0 . h o g y egy fajilag f e l s ő b b r e n d ű . az s z ü k s é g k é p p al­ sóbbrendű is.e u f e m i s z t i k u s n e v é n a „ n é p e s ­ ségpolitikát" . Harmadszor: a b í r á l ó k azt m o n d j á k . a ( g y a k r a n gyógy­ szerekkel. a k i k b á b á t h í v h a t ­ nának segítségül a z o t t h o n u k b a . Negyedszer: egyes szociológusok kifejtették. például zsidók vagy cigányok voltak. n e ­ h é z k é r d é s e k e t v e t fel a b i o m e d i c i n á l i s m o d e l l bírálói számára. akit k e z e l n i próbál. h i ­ szen v é l e m é n y ü k e t és t u d á s u k a t a r e p r o d u k c i ó s folyamatot f e l ü g y e l ő „ s z a k e m b e r e k " n e m tartják lényegesnek ( O a k l e y 1 9 8 4 ) . M i n ­ den egyes p á c i e n s „beteg test". A b í r á l ó k s z e r i n t a z o n b a n a kezelés c s a k a k k o r l e h e t e r e d m é n y e s . M á i g f e n n m a r a d t az a v é l e k e d é s . hogy a k o n k r é t t e s t i b a j o k o k a i n a k és e l l e n s z e ­ rének objektív. A r a s s z i z ­ m u s oda vezetett. Pedig a f e n t i e k b ő l k i d e r ü l . h o z z á é r t ő l é n y n e k t e k i n t i k . E u g e n e t i ­ kái programjaik népirtáshoz vezettek: több mil­ l i ó á l d o z a t u k a z o k h o z a c s o p o r t o k h o z tartozott. másfelől a támo­ gatók. a k i k s z e r i n t a g é n t e c h n o l ó g i á n a k s e m m i .EGÉSZSÉG. Az ebből a g o n d o l a t m e n e t b ő l e r e d ő l e g é l e s e b b kriti­ káknak n ő k adtak h a n g o t . a m i r o n t h a t j a a „nemzeti génállomány" minőségét. A jóval kisebb Norvégiában ugyanebben az időszakban 48 0 0 0 embert sterilizáltak. I l l i c h és a h o z z á ha­ sonló b í r á l ó k s z e r i n t e r ő s e n s z ű k í t e n i k e l l a m o ­ dern o r v o s t u d o m á n y h a t ó k ö r é t . h o ­ gyan é r t e l m e z i m a g a a b e t e g saját á l l a p o t á t . h a n e m k ó r h á z ­ ban.több m á s európai országban és az E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n is f e l h a s z n á l t á k a n é p e s s é g bizonyos csoportjai. Ötödször: a bírálók szerint a biomediciná­ lis m o d e l l a l a p j á t k é p e z ő f e l t e v é s e k e t a p o l i t i k a m i n d i g i s i g y e k e z e t t m a n i p u l á l n i . A tudományos m u n k a igen nagy és e g y r e n a g y o b b r é s z é t alkotja a g é n t e c h n o l ó ­ gia (genetic engineering). h o g y a k i a l a k u l ó j ó l é t i á l l a m r e p r o d u k c i ó ­ ra ö s z t ö n z i a „ s i l á n y a b b a k a t " is. BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG emberek. A géntechnológiával kapcsolatos vitában gyakran homlokegyenest ellentétes véleményeket han­ g o z t a t n a k egyfelől a b í r á l ó k . hogy az orvosi s z a k m a ó r i á s i h a t a l o m r a tett szert annak m e g h a t á r o z á s á b a n . A t e r h e s s é g e t . aki­ nek m e g v a n n a k a m a g a h e l y t á l l ó m e g l á t á s a i és magyarázatai. E programok legtöbbször a „gyengeelméjű" nők k é n y s z e r s t e r i l i z á l á s á t t ű z t é k ki c é l u l . H a s o n l ó . erre p é l d a fő­ k é n t a z eugenetika. h o g y a m o d e r n orvos­ tudomány v a l a h o g y h i t e l e s e b b tudásfajta. n e m feled­ k e z h e t ü n k meg arról sem. Helyzetét k i h a s z n á l v a a „ t u d o m á n y o s igaz­ ság" uraként l é p h e t fel. p é l d á u l P r o z a c k e l s z a b á l y o z o t t ) levert­ séggel vagy az e n y h e d e p r e s s z i ó v a l és a ( s o k s z o r krónikus k i m e r ü l t s é g s z i n d r ó m á n a k c í m k é z e t t ) fáradtsággal k a p c s o l a t b a n . A b i o m e d i c i n á l i s m o ­ dell alapjául szolgáló f e l t e v é s e k k ö z ü l s o k a t egyre i n k á b b m e g k é r d ő j e l e z n e k . h o g y m e g v á l t o z t a s s á k a m a g z a t g e n e t i k a i „össze­ t é t e l é t " . A f e m i n i s t á k s z e r i n t e folyamat i r á n y í t á s a k i c s ú s z o t t a n ő k k e z é b ő l . a m e l y „ n e m e s í t é s s e l " k í s é r l i m e g g e n e t i k a i l a g „ j a v í t a n i " az e m b e r i fajt. például a h o m e o p á t i a és az a k u p u n k t ú r a m e g i n ­ gatják azt a m e g g y ő z ő d é s t . h o g y m e g h a l l g a s s á k . amelyeket a n á c i k biológiailag alsóbbrendűnek tekintettek. jelesül a fogyatékosok ellen. A n á c i N é m e t o r s z á g t u d o m á n y o s és o r v o s i „ s z a k é r t ő i " a v é g s ő k i g e l m e n t e k e t e r v e k m e g v a l ó s í t á s á b a n : azt á l l í t o t t á k . ezt a gyakori és t e r m é s z e ­ tes jelenséget k o c k á z a t o k k a l és v e s z é l y e k k e l t e l i „betegségként" k e z e l i k . Csak Svéd­ országban 63 0 0 0 embert (90 százalékban nőket) sterilizáltak 1 9 3 4 és 1 9 7 5 között. m e r t e z e k r e i s a z o r v o s t u d o m á n y a d magyarázatot és m e g o l d á s t . M i v e l a z o r v o s t u d o m á n y r ó l f e l t é t e l e z i k . így b e f o l y á s o l h a t j á k k é s ő b b i fejlődését. Másodszor: a m o d e r n orvostudományt azzal vádolták. hogy az Egyesült Á l l a m o k b a n 1 9 0 7 é s 1 9 6 0 között kényszersterilizált 6 0 0 0 0 ember között aránytalanul nagy s z á m b a n voltak fekete n ő k . de módszeresen kiirtottak több m i n t negyedmil­ l i ó fogyatékos e m b e r t i s ( B u r l e i g h 1 9 9 4 ) . m i n t h a a z orvos­ lás é s gyógyítás m i n d e n m á s f o r m á j á n á l e l ő b b r e való volna. m i b e t e g s é g é s m i n e m az. a h o g y a n v á l t o z i k a világ. n e m látják s z ü k s é g é t . h o g y a gyógyítás egyre n é p s z e r ű b b a l t e r n a t í v formái. v i l á g o s b ő r ű „árja" fajt s i k e r ü l t a z o n o s í t a n i u k . h o g y az or­ v o s t u d o m á n y ú g y j e l e n i k m e g . h o g y é p p a p á c i e n s v é l e m é n y é t és ta­ pasztalatait n e m v e s z i f i g y e l e m b e . században az e u g e n e t i k á t . A s k a n d i n á v o r s z á g o k b a n a politi­ k a i v e z e t ő k és a g e n e t i k u s o k a z é r t v e z e t t é k be a kényszersterilizálási programokat. h o g y bármi. a m e l y b e n ez a m o d e l l k i a l a k u l t . A s z ü l é s ma már n e m a n ő k k e z é b e n v a n . főként férfi s z a k o r v o s o k i r á n y í t á s á v a l k e r ü l rá sor. amely lehetővé teszi. a k i k s z e r i n t a gén­ t e c h n o l ó g i á r a v é s z j ó s l ó a n r á v e t ü l a fent tárgyalt 2 0 . t u d o m á n y o s é r t e l m e z é s é r e é p ü l . mert aggód­ tak. ha a b e t e ­ get gondolkodó. B á r a n á c i N é m e t o r s z á g v e t e t t e be m e s s z e a leg­ p u s z t í t ó b b e u g e n e t i k á i p r o g r a m o k a t . századi eugenetika árnya. e l k ü l ö n í t e t t é k a „ g y e n g e e l m é jűeket". a k i k s z e r i n t a m o d e r n orvostudomány k i s a j á t í t o t t a é s „ m e d i k a l i z á l t a " a terhesség és a s z ü l é s f o l y a m a t á t . a m e l y k e z e l é s r e és gyógyításra s z o r u l . a „ n o r m á ­ lis" állapotok m e d i k a l i z á l á s a m i a t t i a g g o d a l m a k vetődtek fel a g y e r e k e k h i p e r a k t i v i t á s á v a l ( l á s d a keretes részt az e l ő z ő o l d a l o n ) . é s i n k á b b in­ t é z e t e k b e zárták. Ezzel s z e m b e n a brit és hol­ land orvosszakértők és politikai döntéshozók az ö n k é n t e s s t e r i l i z á l á s t t á m o g a t t á k . h o g y az e m b e r i é l e t egy­ re több területét v o n j a o r v o s i e l l e n ő r z é s a l á . a m i „ t u d o m á n y t a l a n " . M a a z o r v o s t e c h n o l ó g i a gyors f e j l ő d é s e új.

h o g y a z o k . géntechnológia nyújtotta b ő l n e m r é s z e s ü l ő k e t a s z ó b a n forgó e l ő n y ö k e t élvezők előítéletei és m e g k ü l ö n b ö z t e t é s e sújthat­ j á k .1. é s egy-egy ország egész népességét fenyegették. hogy ezek a betegségek többé n e m öröklődnek nemzedék­ ről n e m z e d é k r e . faji vagy fogyatékosokkal szembeni diszkrimi­ nációnak az embrióválasztás során? Egyáltalán hogyan lehet megfogalmazni ezeket a szempon­ tokat? A géntechnológia valószínűleg n e m olcsó. E z e k g y a k r a n j á r v á n y o s m é r e t e k e t ö l t ö t t e k . 2 0 0 4 . A korábbi időszakokat fertőző b e t e g s é g e k j e l l e m e z t é k .). a m a l á r i a és a g y e r m e k b é n u l á s .k ó r ) e s e t é n e n g e d é l y e z t é k a z e m b r i ó v á l a s z t á s t [Times.s z i n t é n j e l e n t ő s á t a l a k u l á s o k a t in­ dítanak el a m o d e r n társadalmak egészségügyi r e n d s z e r é b e n ( l á s d a 8. E z e k az egészséggel kapcsolatos közgon­ dolkodásban megfigyelhető új fejlődési irányok . n o v e m b e r 6. megkérdőjelezik télyüket. Más tényezőkkel is s z á m o l n u n k kell azonban: m a g á n a k a b e t e g s é g n e k a j e l l e g e és h a t ó k ö r e is változófélben van. Ma az iparosodott országokban m á r n e m k é p e z n e k j e l e n t ő s halál­ o k o t a z efféle h e v e n y f e r t ő z ő b e t e g s é g e k . a ko­ lera. Precedenst teremt. p é l d á u l a t ü d ő v é s z . h o g y a z a n y a m é h b e c s a k olyan embriót ültetnek majd.é s egészségbiztosításhoz is nehezebben juthatnak m a j d ( D u s t e r 1 9 9 0 ) . h o g y a ( h a g y o m á n y o s a n férfi) s z a k o r v o s o k megkérdőjelezhetetlen orvosi tanácsokat adnak a (nyilvánvalóan nő) leendő anyáknak? Milyen biztosítékok kellenek. h o g y a g é n t e c h o l ó g i a óriási lehetőségeket teremt. a f o g y a s z t á s i s z o k á s o k r ó l és az á l t a l á n o s é l e t v i ­ telről. Orvostudomány és egészség a változó világban Az e m b e r e k egyre i n k á b b felismerik. a hajat és s z e m e t . E z e n k í v ü l m a ­ gyarázatot adnak a fentebb ismertetett alternatív vagy k o m p l e m e n t e r g y ó g y á s z a t e r ő s ö d é s é r e is. A s z o c i o l ó g u s o k b a n az új or­ v o s i t e c h n o l ó g i á k g y o r s e l ő r e t ö r é s e l á t t á n egyre t ö b b ú j . a m e l y e k e t a k o r á b b i a k b a n v á z l a t o s a n is­ m e r t e t t e m . befolyásolhatjuk a jóllétünket. „ k i i k t a t h a t j á k " a g y e r e k ü k b ő l az ö s s z e s társadalmilag n e m szerencsés tulajdonságot? Mi lesz a hátrányosabb helyzetű csoportok gyerekei­ vel. a k i k n e k v a n r á pénze. A t á m o g a t ó k azt m o n d j á k .214 8. 2 0 0 4 .). amelyből hiányoz­ n a k az e s e t l e g r á k o t o k o z ó g é n e k .a m o d e r n o r v o s t u d o m á n y t ért m á s b í r á l a t o k k a l együtt. amelyre hivatkozva az orvosok a j e l l e m z ő k mos­ taninál sokkal szélesebb skálája szerint „kima­ z s o l á z h a t j á k " a z e m b r i ó k a t .1. fen­ m i a t t k i a l a k u l h a t egy „ b i o l ó g i a i l a g s z á m k i v e t e t t osztály". A genetikai átprogramozás biztosítja. A szembeni. Lesz-e orvosok várt technológiában is igyekeznek latba vetni tekin­ nem következménye orvosi beavatkozásnak? M i l y e n szerepet játsza­ nak majd a l e e n d ő szülők az embrióválasztással k a p c s o l a t o s d ö n t é s e k b e n ? Itt m e g i n t a r r ó l v a n szó. a k i k t o v á b b r a i s „ t e r m é s z e t e s e n " s z ü l e t n e k majd? Egyes szociológusok szerint a géntechno­ 8. hogy n e m ­ c s a k a s z a k o r v o s o k b í r n a k az e g é s z s é g r e és a b e ­ tegségre vonatkozó ismeretekkel és hogy értelmezhetjük ha és magyaráza­ saját tokkal. hogy elejét vegyék a nemi. P é l d á u l m a m á r tu­ d o m á n y o s a n l e h e t s é g e s az is. ábrát). A s z ű r é s i eljá­ rás n é l k ü l a s z ü l e t e n d ő g y e r e k 5 0 s z á z a l é k o s va­ lószínűséggel vagy örökölhetné a betegséget (Times. . n o v e m b e r 1. n é h á - t e b b tárgyalt b í r á l a t o k k ö z ü l j ó n é h á n y é r v é n y e s géntechnológiai az vitára biomedicinális sokan akik e az modellt helytelenítők között bizonyára szerepét. a m e l y e k ­ b e n n i n c s e n e k a s z ó b a n forgó b e t e g s é g e t a z el­ jövendő nemzedékekre esetleg átörökítő gének. A a biomedicinális modellel is. megismerkedünk testünkkel és m i n d e n n a p i életünk során megfelelő dönté­ seket h o z u n k a táplálkozásról. a c i s z t á s fibrózis vagy a H u n t i n g t o n . élet.b e n a z E g y e s ü l t Király­ ságban az állami fertilizációs és embriológiai ha­ tóság lehetővé tette az öröklött bélrák b i z o n y o s f o r m á j á b a n s z e n v e d ő b e t e g e k egy c s o p o r t j á n a k . fogós k é r d é s v e t ő d i k fel. Ugyanakkor az említett hatóság határozata tovább mélyíti a „megtervezett babák­ kal" kapcsolatos nézeteltérést. a t e s t s ú l y t és így t o v á b b . A l e s z a k a d ó k t a l á n m é g m u n k á h o z . E z v a j o n azt j e l e n t i . M i n d a n n y i a n olyan helyzetben vagyunk. h o g y a s z ü l e t é s e l ő t t „megtervezzék" a testet: m e g h a t á r o z z á k a bőr­ színt. FEJEZET lógia elérhetőségében A mutatkozó különbségek előnyök­ köze az eugenetikához (Kerr-Shakespeare 2 0 0 2 ) . a testmozgásról. ábra Szemléletváltozása mai egészség­ ügyben és orvostudományban Betegség Kórház Akut Gyógyítás Beavatkozás Kezelés Páciens ^> ^> ^> ^> ^> ^> Egészség Közösség Krónikus Megelőzés Odafigyelés Gondozás J> Személy Forrás: Nettleton 2006. K o r á b b a n c s a k g y e r m e k k o r i gyógyíthatatlan rendellenességek (például 2004. E z a d ö n t é s azt j e l e n t i . h o g y o l y a n e m b r i ó k a t v á l a s s z a n a k ki. Például lehetőséget a d a z egyes e m b e r e k e t b i z o n y o s b e t e g s é g r e haj­ lamossá tevő genetikai tényezők azonosítására.

hogy megvizsgálják a betegséggel kapcsolatos s z e m é l y e s t a p a s z t a l a t o k a t . a m e l y a funk­ cionálisra iskolához köthető. é s így t o v á b b .. a c u k o r b e t e g s é g és a keringési zavarok) o k o z n a k h a l á l t . h a n e m segíti t á r s a d a l m i i n t e r ­ akcióinkat é s m i n d e n n a p i t e v é k e n y s é g e i n k e t . vagy csak a doktor úr drága idejét fecsérlem?«" Az egészséggel és a betegséggel kapcsolatos szociológiai nézőpontok A s z o c i o l ó g u s o k e z e n a t é r e n e g y i k fő feladatuk­ nak tekintik. Míg a p r e m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n a l e g n a g y o b b halálozási a r á n y t a c s e c s e m ő k és a g y e r e k e k köré­ ben mérték. é s e z t m e g p r ó b á l ­ ják b e i l l e s z t e n i saját é l e t ü k r e n d j é b e . h o g y a test „ n o r m á l i s " m ű k ö d é s e é l e t ü n k l é t f o n t o s s á g ú . A v e l ü n k s z o r o s k a p c s o l a t ­ ban állók r é s z v é t t e l . a m e l y e k r é v é n m e g é r t h e t j ü k a b e t e g s é g g e l kap­ c s o l a t o s t a p a s z t a l a t o k a t .nyat k ö z ü l ü k l é n y e g é b e n s i k e r ü l t m e g s z ü n t e t n i . A m i k o r m e g b e t e g s z ü n k . A f u n k c i o n a l i s t a g o n d o l a t m e n e t s z e r i n t a társa­ dalom általában zavartalan. krónikus új degeneratív kell betegségekben kialakítani az szemléletet egészségügyben é s a z e l l á t á s b a n . például a fent tárgyalt a n o r e x i á t m a g a a b e t e g és azok. a k á r c s a k r ö v i d e b b ideig. r o s s z k ö z é r z e ­ tet. r e a g á l h a t n a k a b e - amelyet főként a szimbolikus fogadtak el. M i v e l a z e m b e r e k t o v á b b é l n e k é s elsősorban szenvednek. elesettséget és m á s k e l l e m e t l e n s é g e k e t . Még n e m t u d h a t j u k . h o g y a n é l i m e g a b e t e g s é g e t . E n n e k az az oka. t á m o g a t ó a n fordulnak felénk. á t f o g ó b b a n k e l l f e l t á r n i a b e t e g s é g ­ h e z k a p c s o l ó d ó é r t e l m e z é s e k e t é s azt. illetve kevésbé megbízható és eredményes. hogy a be­ teg e g y é n n e m t u d j a e l l á t n i s z o k á s o s feladatait. M i v e l a beteg n e m tudja b e t ö l t e n i szo­ kásos szerepét. azokat a viselkedési n o r m á k a t írja le. A m á s o d i k nézet szerint. A b e t e g s é g n e k s z e m é l y e s és n y i l v á n o s d i m e n ­ ziója is van. h o g y tes­ tünk n e m gátolja. konszenzusos mó­ don működik. és viselkedésére. akkor tudja. á t a l a k u l n a k a m á s o k k a l folytatott i n t e r a k c i ó i n k . n e m t u d j a e l l á t n i o t t h o n i f e l a d a t a i t s e m . interakcionisták hogyan „Egy kis csúszásban vagyunk. A z e l s ő . a m e l y e k h e z a b e t e g e g y é n n e k alkalmazkodnia kell. akikkel k a p c s o l a t b a k e r ü l ü n k . akikkel e k ö z b e n é r i n t k e z é s b e k e r ü l . h o g y a modern o r v o s t u d o m á n y é s a z e m b e r e k e z z e l kap­ csolatos attitűdjei é p p e n egy j e l e n t ő s és gyors át­ alakuláson m e n n e k k e r e s z t ü l . Talcott Parsons ( 1 9 5 2 ) vezette be a betegszerep fogalmát: ezzel jellemezte azokat a viselkedésmintákat. „Mi a szociológia?" című fejezetet (36-37.az e g é s z s é g ü g y i e l l á t á s m o s t zajló v á l t o z á s a i h a t á s á r a felváltja-e a b i o m e d i c i ­ nális m o d e l l t egy új „ e g é s z s é g p a r a d i g m a " .a m i n t e r r e n é h á n y tudós k ö v e t k e z t e t . o. / A f u n k c i o n a l i z m u s r ó l b ő v e b b e n l á s d az 1. a k k o r az nemcsak n e k ü n k o k o z fájdalmat. hatnak ezek az elképzelések az e m b e r e k tetteire A betegszerep A k i e m e l k e d ő funkcionalista gondolkodó. A b b ó l i n d u l u n k ki. hogy t e s t ü n k „ r e n d e l t e t é s s z e r ű e n " m ű k ö d i k . ezért a betegséget diszfunkciónak tekintik. g o n d o s k o d v a . a s z í v b e t e g s é g . a m e l y e k e t s z i n t é n s o k k r ó n i k u s beteg­ ség közvetett k i v á l t ó o k á n a k t e k i n t e n e k . a z énképünk is arra a f e l t é t e l e z é s r e é p ü l . Az i p a r o s o d o t t o r s z á g o k b a n m a n a p s á g a leggyak­ rabban a n e m f e r t ő z ő k r ó n i k u s b e t e g s é g e k (pél­ dául a rák. H a n g s ú l y o s a b ­ bak az „életviteli d ö n t é s e k " is ( p é l d á u l ha v a l a k i dohányzik. E z t a v á l t o z á s t nevezik „egészségváltásnak" (health transition). . H a ol­ vasóm volt m á r beteg. m i n t általában. felborul az őt körül vevők élete is: n e m v é g z i e l m u n k a h e l y i f e l a d a t a i t . hogy m e g b e t e g e d t ü n k . ha felten­ nék maguknak a kérdést: »Valóban ennyire beteg va­ gyok. ezért szeretném. h o g y a m i n d e n n a p i é l e t r e n d j e i l y e n ­ kor i d e i g l e n e s e n f e l b o r u l . e z z e l meg­ n e h e z í t i m u n k a t á r s a i dolgát. m a e z a z a r á n y a z é l e t k o r r a l e g y e n e s arányban n ő . A s z o c i o l ó g i a i g o n d o l k o d á s b a n f ő k é n t k é t ér­ telmezési módszer bizonyult nagy hatásúnak. k e v e s e t m o z o g é s e g é s z s é g t e l e n ü l táp­ lálkozik). E z é r t te­ szik fel a kérdést. reakcióik azután segítenek kialakí­ t a n i a m a g u n k é r t e l m e z é s e i t é s é n k é p ü n k átfor­ málására késztethetnek minket. Előfordulhat például. h o g y . h a ­ nem m á s o k a t is é r i n t . De egy valami b i z t o s : m a a n n a k l e h e t ü n k t a n ú i . M á s o k is.). tegségünkre. d e gyakran é s z r e v é t l e n r é s z e . amelyekhez igazodva a beteg személy a lehető legkisebbre csökkenti a betegség zavaró hatását. a m e l y megzavarhatja e n o r m á l i s létálla­ pot folyamatát. Talán igyekeznek tudomásul venni.

M á s s z o c i o l ó g u s o k e l t é r ő e n é r t e l m e z i k a Parsons-féle b e t e g s z e r e p e t : felvetik. h o g y „az orvos uta­ sításait" követve közreműködjön felépülésében. szere­ p e k é s v i s e l k e d é s f o r m á k alól. h o g y a z e g y é n v a l a m i k é p p felelős a b e t e g s é g é é r t . A stigma­ tizált b e t e g ( p é l d á u l a k á b í t ó s z e r f ü g g ő ) gyakran n e m kérdezhet. és a k k o r v a l ó s í t j á k m e g (a többiek közreműködésével). aki alopecias (mindenféle szőrzetét e l v e s z t i ) v a g y e r ő s e n p a t t a n á s o s (egyik e s e t b e n s e m bír különleges kiváltságokkal. A je betegnek tennie kell azért. H a a b e t e g n e m h a j l a n d ó o r v o s h o z f o r d u l n i vagy n e m h a l l g a t a s z a k t e k i n t é l y t a n á c s a i r a . E g y e s ese­ t e k b e n a stigmát s o s e m vonják vissza. E n n e k az az eredménye. a k i igazolja a s z ó b a n forgó s z e m é l y ­ n e k azt az állítását. az érintett s z e m é l y t s o s e m fogadja v i s s z a a t á r s a d a l o m .2 3 0 . Nincs összefüggés a b e t e g s é g k i a l a k u l á s a és az e g y é n viselkedése vagy tettei között. h o g y m e n n y i r e s ú l y o s a betegsége. A b e t e g s z e r e p b e t ö l t é s é h e z a beteg­ n e k m e g k e l l k a p n i a egy e g é s z s é g ü g y i s z a k e m b e r j ó v á h a g y á s á t . h a v i s e l k e d é s e n e m o l y a n udva­ rias vagy tapintatos. A feltételes betegszerep a z o k n a k jut. A b e t e g s é g szak­ értői v é l e m é n n y e l v a l ó i g a z o l á s a l e h e t ő v é t e s z i a beteget körülvevők számára. mivel az e m b e r e k n e k a b e t e g g e l k a p c s o l a t o s r e a k c i ó i t az h a t á r o z z a meg. h o g y a beteg­ s z e r e p s z e m p o n t j á b ó l a b e t e g s é g e k „ n e m egy­ f o r m á k " . E nézet s z e r i n t a b e t e g s é g o l y a n fizikai o k o k e r e d m é n y e . oldalon). é s jogait. így n e m f e l t é t l e n ü l k a p h a t k ü l ö n jogokat és kiváltságokat. h o g y „ r e n d b e j ö j j ö n " . h o g y a b e t e g m i n d e n t m e g t e s z g y ó g y u l á s a é r d e k é b e n . a k i c s a k n á t h á s . A betegszerep h á r o m pilléren nyugszik: 1.) A z e g é s z s é g ü g y i intéz­ m é n y e k falai k ö z t a s t i g m a m e g h a t á r o z h a t j a . a m e l y e k v a g y h a m i s a k . P a r s o n s s z e r i n t az e m b e r e k a s z o c i a l i z á c i ó r é v é n t a n u l j á k a b e t e g s z e r e p e t . vagy c s a k r é s z b e n igazak. a u t o m a t i k u s a n j o g o s u l t a beteg­ szerep betöltésére. i g l e n e s és „ f e l t é t e l e s " s z e r e p : a h h o z a f e l t é t e l h e z kötött. a beteg n e m felelős a betegségért. a k i g y ó g y í t h a t a t l a n b e t e g s é g b e n s z e n v e d . n e m tudakozódhat a kezeléséről. E l n é z h e t i k n e k i . m e r t ú g y érzik.2 2 6 . vennie és a z z a l a joggal j á r n a k . i l l e t v e rákos vagy P a r k i n s o n . m i n t azt. kell A hogy egészségét: szakorvoshoz hogy „páciens". h a az egyén olyan betegségben szenved vagy olyan á l l a p o t b a kerül. G o f f m a n r á m u t a t o t t . h o g y e l k ü l ö n í t e t t lepratelepeken éljenek. a m e l y e k a b e t e g s é g k ü l ö n b ö z ő fajtáinak és fokainak felelnek meg. o l d a l o n ) . P é l d á u l a beteget „ f e l m e n t h e ­ t i k " a s z o k á s o s o t t h o n i feladatok e l v é g z é s e alól. a m e l y b ő l f e l é p ü l h e t n e k . Feltétel nélkül legitim szerep juthat annak. m i n t m á s k ü l ö n b e n . akkor t ö b b j u t t a t á s i l l e t i meg. Ugyanez elmondható a m a i A I D S . h o g y m e n n y i r e tartják s ú l y o s n a k az á l l a p o t á t és h o g y a n látják a b e t e g s é g é t . életúthoz kapcsolódó (például a bünte­ tett e l ő é l e t ) vagy k ö r n y e z e t i ( p é l d á u l „ r o s s z tár­ s a s á g b a k e v e r e d e t t " ) . fordulnia. Az u t o l s ó az ille­ gitim b e t e g s z e r e p . inkább olyan sztereotípiákból é s n é z e t e k b ő l e r e d . h o g y a társa­ d a l o m teljes j o g ú tagja l e g y e n . A feltétel nélkül legitim betegszerep olyan egyén­ A „betegszerep" bírálatai A b e t e g s z e r e p m o d e l l n a g y h a t á s ú e l m é l e t n e k bi­ z o n y u l t . a m e l y e t m á s o k m e g b é l y e g e z n e k . A b e t e g t ő l elvárják. amelyekkel szemben az egyén tehetetlen. A s t i g m a r i t k á n é p ü l a sze­ mély ismeretére. amikor megbeteg­ szenek. betegszerep kell fogadnia. Például az alkoholizmus i s s t i g m a t i z á l t b e t e g s é g . h o g y a b e t e g s o k vagy a l e g t ö b b feladat a l ó l m e n t e s ü l ) . a m e l y e k k ü l ö n b e n rá v o n a t k o z n á n a k . h o g y a stigmatizác i ó s f o l y a m a t n a k e l e v e r é s z e a t á r s a d a l m i kont­ roll. h o g y b e t e g . A ezek közé a beteg bizonyos az jogokkal is. a m e l y v i l á g o s a n feltárja. a k i k i d e i g l e n e s e n k e r ü l n e k r o s s z a b b á l l a p o t b a . ho­ g y a n v i s z o n y u l a s z a k o r v o s a b e t e g h e z . A beteg nem felelős betegeskedéséért. hogy n e m felelős a betegségért). FEJEZET r e illik. Például ha valaki hörghurutos. T e h á t a b e t e g s z e r e p p e l j á r ó j o g o k h o z és k i v á l t s á g o k h o z különböző tapasztalatok fűződhetnek.k ó r o s ( e z e k f o n t o s k i v á l t s á g o k k a l kiváltságokkal kell részt bír. hogy higgyenek a b e t e g n e k . m e n t e s ü l b i z o n y o s feladatok. 3. a k k o r ve­ szélybe kerül betegstátusa. Freidson ( 1 9 7 0 ) a betegszerep h á r o m változatát határozta meg. M i v e l a b e t e g s e m m i t n e m t u d „ t e n n i " gyógyu­ l á s a é r d e k é b e n . a 2 2 5 . akiket kiközösí­ t e t t e k é s arra k é n y s z e r í t e t t e k . A s t i g m a s o k f é l e formát ölthet: például lehet testi (lásd Paul Hunt fejtegetését a fogyatékosságról később. A s t i g m a t i z á l á s g y a k r a n ta­ p a s z t a l h a t ó a z e g é s z s é g ü g y b e n ( l á s d a z arctor­ zuláshoz kapcsolódó esettanulmányt a 2 2 9 . S z e r i n t ü k a b e t e g s z e r e p b e n s z e r z e t t ta­ pasztalatok betegségfajtánként változnak. a m e l y m e g f o s z t h a t j a el­ szenvedőjét a betegszerep b e t ö l t é s é n e k jogától. de elismerik.216 8. A társadalom a csoport megbélyegzése révén s z a b á l y o z h a t j a a c s o p o r t v i s e l k e d é s é t . 2. E r r ő l a k k o r b e s z é l h e t ü n k .b e t e g e k r ő l is. hogy az orvosok és más egészségügyi dolgozók szakmailag „élet-halál urai" a beteggel szemben. E r v i n g G o f f m a n ( 1 9 6 3 ) s z e r i n t a s t i g m a „lefo­ visszanyer­ és el ide­ k o z á s " : az e g y é n t m e g f o s z t j á k attól. Mivel és tartozik hogy nem szokásos feladatokban. h o g y p é l d á u l á g y b a n m a r a d j o n vagy szabadságot kérjen a m u n k a h e l y é n . A b e t e g t ő l el­ várják. (Ez történt a középkori leprásokkal. kiváltsága­ it a s z e r i n t s z a b j á k m e g . A b e t e g jogot n y e r arra. h o g y a n válik a b e t e g egy t á g a b b t á r s a d a l m i k ö r n y e z e t s z e r v e s ré- .

m e g b o l y g a t h a t j á k a z é l e t menetét. hol a mellékhelyiség -. 217 e g y é n m i n d e n n a p i é l e t é t ? H o g y a n h a t a z e g y é n ön­ a z o n o s s á g á r a . részvétet é r e z h e t v a l a k i iránt. Az élet és a b e t e g s é g j ó v a l b o n y o l u l t a b b . hogy az iparosodott t á r s a d a l m a k b a n az emberek ma tovább élnek. A dia­ lízis. A b e t e g s z e r e p e t n e m l e h e t e l s z a k í t a n i a k ö r n y e z e t t á r s a d a l m i . m i l y e n j e l e n t é s e k e t f ű z n e k h o z z á . M á s be­ t e g s é g e k n e m várt m ó d o n h a t n a k a t e s t r e .például hogy ismeretlen helyen mindig megnézi. a m e l y e k k e l a s z i m b o l i k u s i n t e r a k c i o nista i s k o l á h o z t a r t o z ó s z o c i o l ó g u s o k p r ó b á l t á k értelmezni a b e t e g s é g g e l k a p c s o l a t o s t a p a s z t a l a ­ tokat. Például a betegszerep-elmélettel n e m magyaráz­ h a t ó k az o l y a n e s e t e k . a k k o r m e n n y i ideig k e l l v á r n i a rá. a m e l y e k k e l a m i n d e n n a p i é l e t b e n f é k e n tart­ h a t j a b e t e g s é g é t : e z e k é p p ú g y l e h e t n e k gyakorla­ ti s z e m p o n t o k . és a m i n d e n ­ napi helyzetek értelmezése lényegesen Más eltérő lehet. k u l t u r á l i s és gazdasági h a t á s a i t ó l . a m í g á l l a p o t u k r ó l egyértelmű diagnózis n e m születik. B á r a betegség tünetei l e h e t n e k z a v a r b a ejtők. . a m e l y az efféle á l l a p o t o k k a l jár. A s z o c i o l ó g u s o k á l t a l feltárt k é r d é s k ö r ö k egyi­ k e az. m i n t ­ sem a b e t e g s z e r e p a l a p j á n g o n d o l n á n k . illetve h o g y a n látják m á s o k b e t e g s é g é t . az ö r e g e d é s k a p c s á n (6. R á a d á s u l a beteg­ szerep v e s z í t e t t v a l a m e n n y i t é r v é n y é b ő l a z z a l a modern t á r s a d a l m a k b a n b e k ö v e t k e z e t t v á l t o z á s ­ sal is. T ő l ü k megtagadják a b e t e g s z e r e p e t . Ugyanakkor a betegség megélése kikezdheti az emberek énképét. E g y e s s z e r z ő k s z e r i n t a betegszerep-„képlettel" n e m lehet megragadni a betegség megtapasztalását. az e m b e r e k megbirkózási stratégiákat kifejlesztve igyekeznek a l e h e t ő legnormálisabban élni az életüket (Kelly 1 9 9 2 ) . h o g y a n v á l i k ilyen e s e t e k b e n a betegség az egyén s z e m é l y e s „életrajzának" részévé. Ez e l l e n t m o n d a betegszerep e l s ő a l a p t é t e l é n e k . A t á r s a d a l m i i n t e r a k c i ó k meg­ változott kontextusa változásokat idézhet e l ő az önazonosságban. d e e g y r e t ö b b e n k é n y t e l e n e k s z e m b e n é z n i azzal. M í g a h e ­ veny betegség m e g é r t é s é b e n h a s z n o s l e h e t a b e ­ tegszerep fogalma. de n e m akar kiszolgáltatottnak látszani. ha a b e t e g s é g v a g y a fo­ gyatékosság m e g h a t á r o z ó tényező.a k á r c s a k a k ö r n y e z e t ü k . akik évekig szenvednek krónikus fájdal­ m a k t ó l v a g y o l y a n t ü n e t e k t ő l . bizonytalanná válnak. H o g y a n fogadják és d o l g o z z á k fel az e m b e r e k egy s ú l y o s betegség h í r é t ? H o g y a n f o r m á l j a a b e t e g s é g az interakciókat megalapozó közös fogalmak n e m m i n d i g é r v é n y e s ü l n e k .EGÉSZSÉG. hogy a m o d e l l n e m a l k a l m a z h a t ó á l t a l á n o s a n . illet­ v e e r ő s h á n y i n g e r t o k o z h a t n a k . a m e l y e k az e m b e r e k s z o k á s o s n a p i t e v é k e n y s é g é r e is h a t h a t n a k .e valaki a b e t e g s z e r e p e t . h o g y a z e g y é n egyre in­ kább felelős t u l a j d o n j ó l l é t é é r t . Például a beteg segítségre szorul. h o g y az akut f e r t ő z ő b e t e g s é g e k h e l y e t t a krónikus b e t e g s é g e k v á l t a k u r a l k o d ó v á . Sok s z o c i o l ó g u s az e g é s z s é g és a b e t e g s é g terü­ letén a l k a l m a z t a e z t a s z e m l é l e t e t .s o k f é l e k é p p e n é l i k m e g és értel­ mezik. de életük későbbi szakaszában krónikus betegségektől szenvednek. M á s esetek­ b e n t á r s a d a l m i t é n y e z ő k . T o v á b b á a b e t e g s z e r e p „ f e l ö l t é s e " n e m m i n d i g z ö k k e n ő m e n t e s f o l y a m a t . Bizonyos betegségek rendsze­ res kezelést vagy az egészséges állapotot fenn­ tartó életvitelt követelnek. A b e t e g e k . a m e l y e k e t újra é s újra r o s s z u l d i a g n o s z t i z á l n a k a z o r v o s o k . és ha igen. h o g y a n é r t e l m e z i k az e m b e r e k a társa­ dalmi világot. hogy talán sokáig betegséggel kell élniük. E z e k e t a z á t a l a k u l á s o k a t o k o z h a t j á k m á s o k ­ nak a betegséggel kapcsolatos valódi reakciói és k é p z e l t v a g y v é l t r e a k c i ó k is. az osz­ tály és a n e m b e f o l y á s o l h a t j a . fejezet) m á r szóba került. A z efféle á l l a p o t ­ tól s z e n v e d ő egyén gyakran stratégiákat dolgoz ki. hogy a betegséghez igazítsa napirendjét. A szokásos hétköznapi A betegség mint „megélt tapasztalat" A szimbolikus i n t e r a k c i o n i s t á k azt igyekeznek feltárni. vagy e l l e n t é t e s e k a z érdekeik. a z i n z u l i n i n j e k c i ó z á s v a g y s o k f é l e gyógy­ szer rendszeres szedése megköveteli az egyéntől. i d ü l t b e t e g s é g e s e t é n k e v é s b é használható: a t a r t ó s a n b e t e g e k vagy a r o k k a n t a k számára n i n c s b e v á l t r e c e p t . m i s z e r i n t a z e g y é n nem h i b á z t a t h a t ó b e t e g s é g é é r t . m i n t a (bizalmas és szokványos) személyközi kapcsola­ tok kezelésének készségei. A m o d e l l e l s z e m b e n a z o n b a n s z á m o s bí­ rálat f o g a l m a z ó d o t t m e g . p é l d á u l a b é l . Mások rámutatnak. A következőkben ismertetek néhány olyan módszert. V a n n a k egyé­ nek. a k i n é l b e t e g s é g e t d i a g n o s z ­ tizáltak. Az orvostudomány képes e n y h í t e n i a fájdalmat és a r o s s z k ö z é r z e t e t . p é l d á u l a faj. BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG szévé. h o g y a n é l i k m e g a z e m b e r e k b e t e g s é g ü k e t . de n e m biztos abban. h a k r ó n i k u s betegséggel k e l l é l n i e f K o r á b b a n . M o d e r n korunkban egyre h a n g s ú l y o s a b b a z é l e t v i t e l é s a z egészség. A m á s o k s z á m á r a szokványos társadalmi interakciók a tartósan be­ tegek vagy fogyatékosok számára kockázatossá. hogy beszélhet-e v e l e a b e t e g s é g r ő l . A s z o c i o l ó g u s o k a t az foglalkoztatja. a m e l y e k b e n az orvos és a beteg e l t é r ő d i a g n ó z i s t alkot. h o g y m e g é r t ­ hesse. h o g y m i t j e l e n t b e t e g s é g g e l é l n i .v a g y h ú g y h ó l y a g . abban változásokat indíthat el. h o g y b e t ö l t h e t i . a m i azt j e l e n t i .m ű k ö d é s b e n zavart. h o g y a n t a n u l m e g a t a r t ó s a n b e t e g e g y é n m e g b i r k ó z n i betegsége gyakorlati és é r z e l m i kö­ vetkezményeivel.

E z é r t . A s z o c i o l ó g u s o k és az e p i d e m i o l ó g i a (járvány­ t a n ) s z a k é r t ő i . Az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n a s z ü l e t é s k o r v á r h a t ó é l e t t a r t a m 1 9 0 1 .b e n m é g a férfiaknál 4 5 . hogyan m é g s e m találja e g é s z e n h e l y t á l l ó n a k . B á r a k u t a t ó k t ö b b s é g e e l i s m e r i . m i l y e n f o n t o s s z e r e p e t j á t s z a n a k a t á r s a d a l m i és k ö r n y e ­ z e t i t é n y e z ő k a z egészség. A m i n d e n n a p i stratégiákban háromféle „mun­ kát" figyeltek meg. a m e l y n e k r é v é n az e g y é n b e i l l e s z t i a b e t e g s é g e t az é l e t é b e : m e g p r ó b á l j a é r t e l m e z ­ n i azt é s k i m ó d o l n i . K u t a t á s o k igazolták. E n n e k a z az. a faj. A közegészségügy sok ilyen eredményét máig a m o d e r n orvostudománynak tulajdonítják.megkísérel­ t e k m a g y a r á z a t o t t a l á l n i arra. hogy e z a k a p c s o l a t m i l y e n j e l l e g ű . a t á p l á l k o z á s i s z o k á s o k és a k u l t u r á l i s m i n ­ ták) r e l a t í v j e l e n t ő s é g é t . K ö z k e l e t ű feltevés. h o g y a z o r v o s i k u t a t á s eddig s i k e r r e l t á r t a fel a b e t e g s é g b i o l ó g i a i o k a i t és dol­ gozott k i e l l e n e e r e d m é n y e s k e z e l é s i e l j á r á s o k a t . h o g y a n m a g y a r á z h a t j a m e g m á s o k n a k . amelyek az egészségmutatók széles skáláján jelentkeznek.b a n pedig m á r 7 5 . r e n d e t t e r e m t h e t b e n n e . i l l e t v e a k ö r n y e z e t i vagy strukturális tényezőket (például a jövedelem­ megoszlást vagy a szegénységet) hangsúlyozzák. v a g y h o g y a n kelle­ ne felszámolni az egészségbeli egyenlőtlensége­ ket. h o g y m e g s z e r v e z z é k n a p i é l e t ü k e t . Az élet­ rajzi munkához t a r t o z n a k a z o k a tevékenységek. Úgy tűnik. a h á z t a r t á s v e z e t é s e és s z a k m a i vagy s z e m é l y e s é r d e k e k é r v é n y e s í t é s e .az o r v o s i i s m e r e t a n y a g és s z a k t u d á s gyarapodásával a közegészség állandó. W i l l i a m s 1 9 9 3 ) .a k ü l ö n b ö z ő e g é s z s é g z a v a r o k és b e t e g s é g e k n é p e s s é g b e l i m e g o s z l á s á t é s előfordu­ lási gyakoriságát vizsgáló kutatók . a skarlát és a t ü d ő v é s z . oka. a m e l y e k e t a t a r t ó s a n b e t e g e k a l a k í t a n a k ki. A v i t a e g y i k fő t e r ü l e t é n a s z e m b e n á l l ó felek az egyes v á l t o z ó k ( p é l d á u l az é l e t m ó d . mert a jelentés megállapí­ totta. m i n t a g y e r m e k b é n u l á s . az é l e t k o r és a l a k ó h e l y . s z á z a d b a n j e l e n t ő s e n n ö v e k e d e t t a z ipa­ rosodott országok lakóinak várható élettartama. abban m á r n e m t u d n a k megegyezni. h o g y a n h a t a b e t e g s é g az e g y é n r e . h o g y b i z o n y o s e m b e r ­ csoportok sokkal j o b b egészségnek örvendenek másoknál. Eddig arról volt szó.Egyes szociológusok azt vizsgálták. S o k a n megdöbbentek a felmérési e r e d m é n y e k hallatán. n e m . A hetegségmunka az álla­ pot kezelésével kapcsolatos például A teendőket jelenti: diagnosztikai kap­ a fájdalom csillapítását. ere­ jéből és érzelmi tartalékaiból. és öszszefoglaljuk. h o g y e g y é r t e l m ű össze­ függés v a n a m o r t a l i t á s (a h a l á l o z á s i a r á n y ) . munka a napi t e s z t e k e l v é g z é s é t és a t e r á p i á s k e z e l é s r e j á r á s t . Nagy-Britan­ n i á b a n egy o r s z á g o s e g é s z s é g f e l m é r é s . a m e l y e k e t a b e t e g s z e m é l y e s n a r r a t í v á j á n a k fel­ é p í t é s e v a g y á t a l a k í t á s a s o r á n végez. a B l a c k j e l e n t é s ( D H S S 1 9 8 0 ) h í v t a fel a n y i l v á n o s s á g f i g y e l m é t a z o s z t á l y a l a p ú e g é s z s é g b e l i egyen­ lőtlenségekre. a n e m . Corbin és Strauss ( 1 9 8 5 ) a z o k a t az „ e g é s z s é g r e n d e k e t " (regimes of health) vizsgálták. a k ü l ö n b ö z ő osztályok között jelentős eltérések vannak. m i b e n k ü l ö n b ö z n e k az egy-egy tár­ s a d a l m i c s o p o r t j a j e l l e m z ő egészségi á l l a p o t o k . M á s s z ó v a l az a folyamat. a n ő k ­ n é l 4 9 é v volt. hogy krónikus betegségben szenved. E b b e n a r é s z b e n m e g v i z s g á l j u k a b r i t egészség­ m i n t á k t á r s a d a l m i osztály.é s b e t e g s é g m i n t á k ala­ k u l á s á b a n . m i n t a társadalmi osztály. AZ EGÉSZSÉG TÁRSADALMI ALAPJA A 2 0 . h o g y e s z e m l é l e t n e m s z á m o l azzal. h o g y a n függ ö s s z e az egészség olyan változókkal. i l l e t v e 8 0 év.f o l y t a t ó d i k az é r v e l é s . A magasabb társadalmi-gazdasági . egy­ mással vitázó magyarázatokat. próbál megbirkózni a tartósan beteg egyén be­ tegségével a z élet k ü l ö n f é l e t e r ü l e t e i n ( J o b l i n g 1 9 8 8 .és a j ö v ő b e n is ez v á r h a t ó . h o g y b á r á l t a l á n o s s á g b a n j a v u l a t á r s a d a l o m egészsége. A k ö z e g é s z s é g t e r é n az e l m ú l t évszá­ zadban bekövetkezett pozitív fejlemények n e m l e p l e z h e t i k a z t a t é n y t . a s z o c i o l ó g u s Osztály és egészség A z e g é s z s é g é s a z o s z t á l y h e l y z e t k a p c s o l a t á t vizs­ gáló k u t a t á s o k feltárták.m o s t m e g n é z z ü k a b e t e g s é g és az egész­ ség t á r s a d a l o m b a n k i a l a k u l ó m i n t á z a t a i t . h o g y v a n összefüg­ gés az e g é s z s é g és a t á r s a d a l m i e g y e n l ő t l e n s é g e k között. m i u t á n meg­ emésztette. a v i s e l k e ­ dés. energiájából. folyama­ tos javulására számíthatunk. m a j d át­ t e k i n t j ü k a z e z e k á l l a n d ó s á g á r a v o n a t k o z ó . faj é s l a k ó h e l y s z e r i n t m e g k ü l ö n b ö z t e t h e t ő v á l t o z a t a i t . A világ m á s r é s z e i h e z h a s o n l í t v a az e g é s z s é g i á l l a p o t és a j ó l l é t m é r t é k e v i s z o n y l a g magas. E f o l y a m a t s o r á n újra é r t e l m e t a d h a t é l e t é n e k . A b e t e g s é g r e n g e t e g e t föl­ e m é s z t h e t a z e m b e r e k i d e j é b ő l . B á r az e g é s z s é g és a b e t e g s é g efféle s z e m l é l e ­ te r e n d k í v ü l n a g y h a t á s t gyakorolt. a születéskor mért t e s t s ú l y t ó l a v é r n y o m á s o n át a k r ó n i k u s b e t e g s é g kockázatáig. mindennapi életvitelhez csolódik: ilyen a másokkal kialakított kapcsola­ t o k f e n n t a r t á s a . 2 0 0 3 . hogy ezek az egészségbeli egyenlőtlenségek átfogóbb társadalmi-gazdasági mintákhoz kötődnek. illet­ ve a m o r b i d i t á s (a m e g b e t e g e d é s e k a r á n y a ) és az e g y é n t á r s a d a l m i o s z t á l y a k ö z ö t t . h o g y az e g é s z s é g és a b e ­ tegség n e m o s z l i k m e g e g y e n l e t e s e n a n é p e s s é g ­ b e n . S z i n t e t e l j e s e n s i k e r ü l t m e g s z ü n t e t n i a z o l y a n b e t e g s é g e k e t .

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG pozíciókat betöltők átlagosan egészségesebbek, magasabbak, j o b b e r ő b e n v a n n a k é s t o v á b b él­ nek, mint a társadalmi ranglétra alacsonyabb fokain e l h e l y e z k e d ő k . A k ü l ö n b s é g e k a c s e c s e ­ m ő h a l a n d ó s á g (az e l s ő é l e t é v ü k e t m e g n e m é r ő gyerekek a r á n y a ) és a g y e r m e k h a l á l o z á s i a r á n y tekintetében a legnagyobbak, de a s z e g é n y e b b embereknél m i n d e n életkorban nagyobb az elha­ lálozás k o c k á z a t a , m i n t a t e h e t ő s e b b e k k ö r é b e n . A főbb o s z t á l y a l a p ú e g é s z s é g b e l i e g y e n l ő t l e n ­ ségek k ö z ü l n é h á n y a t B r o w n e é s B o t t r i l l ( 1 9 9 9 ) foglaltak ö s s z e , e z e k a k ö v e t k e z ő k : 1. A l e g a l s ó t á r s a d a l m i - f o g l a l k o z á s i o s z t á l y b a tartozó fizikai s e g é d m u n k á s o k k ö r é b e n k é t s z e r nagyobb a v a l ó s z í n ű s é g e a n n a k , h o g y a n y u g d í j ­ korhatár e l é r é s e e l ő t t m e g h a l n a k , m i n t a l e g f e l s ő társadalmi-foglalkozási o s z t á l y b a t a r t o z ó s z e l l e ­ mi munkát végzők körében. 2. A s z a k k é p z e t l e n c s a l á d o k g y e r m e k e i k ö z ö t t kétszer a n n y i a h a l v a s z ü l e t e t t e k vagy e g y h é t i g sem élők s z á m a , m i n t a s z a k k é p z e t t e k c s a l á d j a i ­ ban (lásd a 8.2. táblázatot). 3. A legfelső f o g l a l k o z á s i o s z t á l y b a ( s z a k k é p ­ zett é r t e l m i s é g i n e k ) s z ü l e t e t t e g y é n á t l a g o s a n h é t évvel tovább él, m i n t az, a k i a l e g a l s ó foglalkozá­ si osztályba ( s e g é d m u n k á s n a k ) s z ü l e t i k . 4. A főbb halálokok mintegy 90 százaléka gyakoribb a k é t l e g a l s ó f o g l a l k o z á s i o s z t á l y b a n , mint a h á r o m m a g a s a b b o s z t á l y b a n ( l á s d a 8.2. ábrát). 5. A m u n k á s o s z t á l y h o z tartozók gyakrabban é s többféle b e t e g s é g g e l f o r d u l n a k o r v o s h o z , m i n t az értelmiségiek; a t a r t ó s b e t e g s é g e k a r á n y a 50 százalékkal magasabb a szakképzetlen fizikai munkások, m i n t a s z a k k é p z e t t s z e l l e m i foglalko­ zásúak k ö r é b e n . 6. Az o s z t á l y a l a p ú e g é s z s é g b e l i e g y e n l ő t l e n ­ ségek még s z e m b e ö t l ő b b e k a t a r t ó s m u n k a n é l k ü ­ liek k ö r é b e n : azok, a k i k n e k van állása, általában tovább élnek azoknál, akiknek nincs. Más latok is i p a r o s o d o t t o r s z á g o k b a n v é g z e t t vizsgá­ alátámasztották, hogy az egészségnek

e g y é r t e l m ű e n van osztálygradiense. Egyes tudó­ sok úgy vélik, hogy a t á r s a d a l o m leggazdagabb é s l e g s z e g é n y e b b tagjai k ö z ö t t k i a l a k u l t r e l a t í v egészségbeli egyenlőtlenség fokozódik. És bár egyre t ö b b k u t a t á s c é l j a a z e g é s z s é g b e l i e g y e n ­ lőtlenség és a társadalmi osztály közötti kapcso­ lat f e l t á r á s a , a k u t a t ó k n e m t u d t á k m e g h a t á r o z ­ ni, m i l y e n m e c h a n i z m u s o k kötik össze a kettőt. T ö b b e n többféle kiváltó okkal próbálták magya­ rázni a korrelációt. A Black-jelentés, amelynek elkészítésére a kormány adott megbízást, hogy áttekinthesse az e g é s z s é g b e l i e g y e n l ő t l e n s é g e k r e v o n a t k o z ó ada­ t o k a t és a t e e n d ő k r e , i l l e t v e a t o v á b b i k u t a t á s r a vonatkozó inkább ajánlásokat fogalmazzon meg, leg­ az egészségbeli egyenlőtlenségek mate­

rialista magyarázataira alapozott. A materialista vagy k ö r n y e z e t i m a g y a r á z a t o k a t á g a b b t á r s a d a l ­ mi s t r u k t ú r á k b a n , p é l d á u l a s z e g é n y s é g b e n , a va­ gyon- és j ö v e d e l e m m e g o s z l á s b a n , a m u n k a n é l ­ küliségben, a lakáshelyzetben, a környezetszenynyezésben és a rossz munkakörülményekben látják az egészségbeli egyenlőtlenségek okait. Az osztályok közötti egészségbeli egyenlőtlenségek m i n t á i t a z a n y a g i d e p r i v á c i ó e r e d m é n y é n e k te­ kintik. Eszerint az egészségbeli egyenlőtlenségek c s a k úgy c s ö k k e n t h e t ő k , ha általában a társadal­ mi egyenlőtlenségek legalapvetőbb okait próbál­ j á k f e l s z á m o l n i . B á r a j e l e n t é s n e m z á r t a ki, h o g y m á s é r v e k i s h e l y t á l l ó a k l e h e t n e k , azt h a n g s ú ­ l y o z t a , h o g y a s z e g é n y s é g f e l s z á m o l á s á r a átfogó s t r a t é g i á t k e l l k i d o l g o z n i é s j a v í t a n i k e l l a z ok­ t a t á s s z í n v o n a l á t , m e r t c s a k így l e h e t f e l l é p n i a z egészségbeli egyenlőtlenségek ellen.

8.2. táblázat Csecsemőhalandóság Angliában és Walesben társadalmi osztályok szerint ( 1 0 0 0 élveszületettre számított arány) 3 Házasságon belül születettek 1991 Értelmiségi Gazdasági és műszaki vezető Szakképzett szellemi Szakképzett fizikai Betanított Szakképzetlen Egyéb Összesen
a

Házasságon kívül születettek 1991 4,2 6,6 8,5 7,7 9,6 11,0 21,2 8,8 2001 4,5 4,0 5,3 5,8 6,7 7,5 10,8 6,1

2001 3,6 3,6 4,5 5,0 6,2 7,2 6,7 4,6

5,1 5,3 6,1 6,2 7,1 8,2 11,6 6,3

A csecsemőhalandóság meghatározásánál azt veszik figyelembe, hány gyermek nem éri meg első életévét; a társadalmi osztály meghatározásának alapja az apa foglalkozása.

Forrás: Social Trends, 34. 2004.

8. FEJEZET 8.2. ábra Halálozási arány az Egyesült Királyságban élő 2 0 - 6 4 éves férfiak körében a halál oka és társadalmi osztály szerint, 1 9 9 1 - 1 9 9 3 ( 1 0 0 0 0 0 főhöz mért arány)
e
1600
500 400 300
N 0)

< 1200 u

o II. III. (sz) lll.(f) IV.

> 'N

c o
Társadalmi osztály
120 100

200 100

I.

II. III. (sz) lll.(f)

1111

IV.

V.

Társadalmi osztály

'B
CO
N

80 60 40 20
0

III. (sz) lll.(f)

IV.

II. III. (sz) lll.(f)

IV.

Társadalmi osztály
160 120
T3

Társadalmi osztály

Ml. (sz) lll.(f)

IV. I. II. III. (sz) lll.(f) IV. Társadalmi osztály

Társadalmi osztály

II. III. (sz) lll.(f)

IV.

V.

Társadalmi osztály Forrás: ONS 2 0 0 1 . A T h a t c h e r a s s z o n y v e z e t t e k o n z e r v a t í v kor­ m á n y n e m v e t t e f i g y e l e m b e a B l a c k - j e l e n t é s meg­ á l l a p í t á s a i t , k i j e l e n t v e , h o g y a j e l e n t é s b e n szük­ s é g e s n e k látott k ö z k i a d á s o k e g y s z e r r e i r r e á l i s a k és b i z o n y t a l a n h a t á s ú a k . A Thatcher-kormány ( 1 9 7 9 - 1 9 9 0 ) inkább az egészségbeli egyenlőtlen­ s é g e k k u l t u r á l i s é s v i s e l k e d é s i m a g y a r á z a t a i t fo­ g a d t a el. A k u l t u r á l i s és v i s e l k e d é s i m a g y a r á z a t o k azt h a n g s ú l y o z z á k , m i l y e n f o n t o s a z e g y é n i élet­ m ó d a z e g é s z s é g s z e m p o n t j á b ó l . A z a l s ó b b társa­ dalmi osztályok általában több olyan szokásnak is h ó d o l n a k - például d o h á n y o z n a k , szegényesen étkeznek, több alkoholt fogyasztanak -, rint elsősorban az egyén tehet rossz állapotáról, amely k á r o s í t h a t j a e g é s z s é g ü k e t . E g o n d o l a t m e n e t sze­ egészségi hiszen sok életmóddal kapcsolatos

d ö n t é s t s z a b a d o n h o z h a t u n k . A s z e m l é l e t egyes t á m o g a t ó i azt m o n d j á k , h o g y a z efféle viselkedés­ f o r m á k n e m a z e g y é n k i z á r ó l a g o s e l l e n ő r z é s e alá t a r t o z n a k , h a n e m a t á r s a d a l m i o s z t á l y b a ágya-

Az egészségtelen táplálkozás csak egy a tényezők közül, amelyeknek a leghátrányosabb helyzetű britek rossz egészségi állapotát tulajdonítják. zottak. E n n e k e l l e n é r e ő k i s a z é l e t v i t e l i é s fo­ gyasztási m i n t á k a t j e l ö l i k m e g a g y e n g e e g é s z s é g fő o k á n a k . A k é s ő b b i k o r m á n y o k t o v á b b r a is azt hangsúlyozták, döntéseit. hogy az közegészségügyi kampá­ nyokkal l e h e t b e f o l y á s o l n i a z e g y é n e k é l e t v i t e l i Például emberek viselkedésének a dohányzásellenes befolyásolására irányulnak berében közzétett Acheson-jelentés megerősítet­ te, h o g y a z e l m ú l t é v t i z e d e k b e n - k ü l ö n ö s e n a z 1 9 8 0 - a s é v e k b e n é s a z 1 9 9 0 - e s é v e k e l e j é n - ál­ talánosságban tovább növekedett az egyenlőtlen­ ség a z e g é s z s é g s o k v o n a t k o z á s á b a n . 1 9 9 9 j ú l i u ­ sában a kormányzat az A c h e s o n - j e l e n t é s eredmé­ nyeit felhasználva hivatalos állásfoglalást adott ki (Our Healthier Nation), amely hangsúlyozta, m i l y e n sokféle - társadalmi, gazdasági, környe­ z e t i és k u l t u r á l i s - h a t á s e r e d ő j e a r o s s z e g é s z s é g i á l l a p o t ( e z e k k ö z ü l n é h á n y a t a 8.3. ábra s z e m l é l ­ t e t ) . J a v a s o l t egy s o r k o r m á n y z a t i i n t é z k e d é s t is, amelyek keretében n e m c s a k a gyenge egészség tüneteit kezelhetnék, h a n e m okai - a munkanél­ k ü l i s é g , a r o s s z l a k á s k ö r ü l m é n y e k és az a l a c s o n y színvonalú oktatás - ellen is p r ó b á l n á n a k tenni.

kezdeményezések és az „egészséges táplálkozás" programok. A z efféle k a m p á n y o k a r r a ö s z t ö k é l i k az egyéneket, h o g y v á l l a l j a n a k f e l e l ő s s é g e t tulaj­ don j ó l l é t ü k é r t ; kevesebb figyelmet fordítanak arra, h o g y a n k o r l á t o z h a t j a a t á r s a d a l m i h e l y z e t az emberek döntéseit és választási lehetőségeit. Például a jó é t r e n d b e n l é n y e g e s friss z ö l d s é g e k és gyümölcsök sokkal drágábbak, m i n t sok ma­ gas zsír- és k o l e s z t e r i n t a r t a l m ú é t e l . V i z s g á l a t o k mutatják, h o g y a m a g a s j ö v e d e l m ű c s o p o r t o k b a n a legnagyobb a r á n y ú az e g é s z s é g e s é l e l m i s z e r e k fogyasztása. A z 1 9 9 7 - b e n m e g v á l a s z t o t t m u n k á s p á r t i kor­ mány átfogóbb s z e m l é l e t t e l k ö z e l í t e t t a z egész­ ségbeli e g y e n l ő t l e n s é g e k h e z , f e l i s m e r v e , h o g y a kulturális é s a z a n y a g i t é n y e z ő k e g y a r á n t f o n t o s szerepet j á t s z a n a k az e m b e r e k e g é s z s é g é b e n . A Sir D o n a l d A c h e s o n v e z e t t e b i z o t t s á g o t független vizsgálat e l v é g z é s é r e k é r t é k fel. A z 1 9 9 8 n o v e m ­

Nem és egészség
A k u t a t á s o k r á m u t a t n a k a r r a is, h o g y a férfiak és a n ő k egészségében is k ü l ö n b s é g e k figyelhetők m e g . A világ s z i n t e ö s s z e s o r s z á g á b a n h o s s z a b b a n ő k v á r h a t ó é l e t t a r t a m a , m i n t a férfiaké ( U N D P 2 0 0 4 ) . Az Egyesült Királyságban a halálokok és a betegségminták vizsgálata szintén mutat bizo-

8. FEJEZET 8.3. ábra Az egészséget befolyásoló kulturális és anyagi hatások

Forrás: Browne 2005, 410. o. n y o s e l t é r é s e k e t a férfiak és a n ő k k ö z ö t t ( l á s d a 8.4. ábrát). B á r a s z í v b e t e g s é g a férfiaknál gya­ koribb, m i n t a nőknél, még mindig ez követeli a l e g t ö b b é l e t e t a 65 év a l a t t i a k k ö r é b e n , férfia­ k é t és n ő k é t e g y a r á n t . A férfiak v i s z o n t n a g y o b b arányban h a l n a k meg b a l e s e t b e n vagy erőszakos cselekményben, és gyakrabban válhatnak kábító­ szer- és a l k o h o l f ü g g ő v é . A n ő k e g é s z s é g i á l l a p o t á t l á t s z ó l a g a n y a g i kö­ r ü l m é n y e k befolyásolják, de ezt a tényezőt m i n ­ dig is n e h é z v o l t m é r n i . S o k t a n u l m á n y b a n a férj társadalmi osztálya szerint sorolták valamelyik k a t e g ó r i á b a az a s s z o n y t , így t o r z k é p e t a d t a k a n ő k e g é s z s é g i á l l a p o t á r ó l (lásd a 9., „Társadalmi rétegződés és osztály" című fejezetben). Azt azon­ b a n tudjuk, h o g y a n ő k á l t a l á b a n g y a k r a b b a n for­ dulnak orvoshoz és nagyobb arányban számol­ n a k be a b e t e g s é g e i k r ő l , m i n t a férfiak. Az iparosodott országokban élő nők kétszer annyit panaszkodnak szorongásra vagy depreszszióra, m i n t a férfiak. E g y e s m e g f i g y e l ő k s z e r i n t a n ő k sokrétű szerepköre - házimunka, gyermek­ g o n d o z á s , s z a k m a i f e l a d a t o k - n ö v e l h e t i az ő k e t érő stressz mértékét és hozzájárulhat nagyobb megbetegedési arányukhoz. Lesley Doyal (1995) felvetette, h o g y a n ő k e g é s z s é g é n e k és b e t e g s é ­ g é n e k m i n t á z a t a i a n ő i é l e t e t a l k o t ó fő t e v é k e n y ­ ségterületekkel összefüggésben magyarázhatók. A n ő i lét e r e d e n d ő e n k ü l ö n b ö z i k a férfiléttől a g y a k r a n b e t ö l t ö t t s z e r e p e k é s v é g z e t t feladatok - házimunka, szexuális reprodukció, gyermek­ szülés és anyai gondoskodás, termékenységsza­ bályozás fogamzásgátlással stb. - tekintetében. ( B á r e z e l l e n szól, h o g y e g y r e t ö b b n ő l é p a m u n ­ k a e r ő p i a c r a . ) D o y a l s z e r i n t „ a n ő k e g é s z s é g i álla­ p o t á n a k l e g f ő b b m e g h a t á r o z ó j a e k ü l ö n f é l e teen­ d ő k h a l m o z o t t h a t á s a " . T e h á t a n ő i egészséggel kapcsolatos vizsgálatokban mindig a társadalmi, pszichológiai és biológiai hatások összességét kell mérlegelni. H e a t h e r G r a h a m azt v i z s g á l t a , h o g y a n h a t a s t r e s s z a f e h é r m u n k á s o s z t á l y b e l i n ő k egészségé­ r e . R á m u t a t o t t , h o g y a t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i rang­ l é t r a a l s ó b b f o k a i n e l h e l y e z k e d ő n ő k , h a baj éri őket, k e v é s b é t u d n a k f e l h a s z n á l n i t á m o g a t ó kap­ c s o l a t h á l ó z a t o k a t , m i n t a k ö z é p o s z t á l y b e l i nők. G r a h a m megállapítja, hogy a munkásosztálybe­ l i e k á l t a l á b a n g y a k r a b b a n k e r ü l n e k n e h é z hely­ z e t b e ( e l v e s z t i k a z á l l á s u k a t , e l v á l n a k , kilakoltat­ j á k ő k e t v a g y m e g h a l a g y e r m e k ü k ) , m i n t m á s cso­ p o r t o k , u g y a n a k k o r á l t a l á b a n n e h e z e b b e n tudnak m e g b i r k ó z n i a z z a l é s k e v e s e b b l e h e t ő s é g ü k van

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG a lelki válság e n y h í t é s é r e . N e m elég, h o g y a ki­ alakuló stressz t e s t i l e g - l e l k i l e g k á r o s , n é h a o l y a n megbirkózási s t r a t é g i á h o z f o l y a m o d n a k e z e k a nők, a m e l y c s a k t o v á b b r o n t a h e l y z e t ü k ö n (pél­ dául r á s z o k n a k a d o h á n y z á s r a ) . G r a h a m s z e r i n t a dohányzás a feszültségenyhítés módja, amikor már végsőkig k i m e r ü l t e k a s z e m é l y e s és a n y a g i tartalékok. így e l l e n t m o n d á s o s h e l y e t foglal el a nők é l e t é b e n : k á r o s l e h e t m i n d a n ő , m i n d gyer­ meke egészségére, u g y a n a k k o r segít t a l p o n m a ­ radnia a n e h é z h e l y z e t b e n ( G r a h a m 1 9 8 7 , 1 9 9 4 ) . Ann Oakley és szerzőtársai ( 1 9 9 4 ) négy angol városban azt v i z s g á l t á k , m i l y e n s z e r e p e t t ö l t be a társadalmi t á m o g a t á s a h á t r á n y o s h e l y z e t ű n ő k és gyerekek egészségének alakulásában. Oak­ ley szerint a s t r e s s z és az e g é s z s é g ö s s z e f ü g g é s e a nagyobb, e g é s z é l e t r e h a t ó v á l s á g o k és k i s e b b gondok e s e t é n i s é r v é n y e s ü l , a m i k ü l ö n ö s e n a munkásosztálybeliek életében mutatkozik meg. Oakley m e g á l l a p í t j a , h o g y a t á r s a d a l m i t á m o g a ­ tás (például a t a n á c s a d ó s z o l g á l a t , a s e g é l y v o n a l vagy a c s a l á d l á t o g a t á s ) „ c s i l l a p í t h a t j a " a r e n d s z e ­ rint nőket sújtó s t r e s s z e g é s z s é g k á r o s í t ó h a t á s a i t . Más vizsgálatok feltárták, h o g y a t á r s a d a l m i tá­ mogatás fontos t é n y e z ő , a m e l y s e g í t h e t a z e m b e ­ reknek m e g b i r k ó z n i a b e t e g s é g g e l és a b e t e g e s k e déssel (Ell 1 9 9 6 ) . és

223

érthető meg az etnikum és az egészség közötti összefüggés. Egyre több ezzel k a p c s o l a t o s szo­ ciológiai vizsgálatot végeznek, de az e r e d m é n y e k továbbra s e m meggyőzőek. Egyes korábbi kutatá­ sok során az etnikai csoporttagságnak tulajdoní­ tott t r e n d e k v i z s g á l a t a k o r f i g y e l m e n k í v ü l hagy­ hatták más tényezők, például az osztály vagy a n e m hatását, pedig e z e k n e k is jelentős szerepük lehet. Mégis elmondható, gek gyakrabban hogy bizonyos betegsé­ elő a karibi fekete Az Egyesült e fordulnak

ázsiai származásúak körében.

K i r á l y s á g b a n a m á j r á k , a t ü d ő v é s z és a c u k o r ­ betegség okozta halálesetek aránya nagyobb népességcsoportokban, mint a fehérek körében. A karibi feketék k ö r é b e n az átlagosnál gyakoribb a magas v é r n y o m á s és sokkal nagyobb arányban t a l á l h a t ó e g y v ö r ö s v é r s e j t e k h e z k a p c s o l ó d ó örök­ letes rendellenesség, a sarlósejtes vérszegénység, mint más meg csoportokban. Az indiai szubkontinensről származók a brit átlagnál t ö b b e n halnak szívbetegségben. tudósok kulturális és Az viselkedésbeli osztály alapú Egyes

o k o k k a l p r ó b á l t á k m a g y a r á z n i a z e t n i k u m o k sze­ rint eltérő egészségmintákat. egészségbeli egyenlőtlenségek kulturális magya­ r á z a t a i h o z h a s o n l ó a n itt is az e g y é n és a c s o p o r t é l e t v i t e l é n v a n a h a n g s ú l y , ezt t e k i n t i k az egész­ ség g y e n g í t ő j é n e k , é s g y a k r a n ö s s z e f ü g g é s b e h o z ­

Etnikum és egészség
Bár az i p a r o s o d o t t t á r s a d a l m a k b a n az e g é s z s é g etnikai h o v a t a r t o z á s s z e r i n t i s k ü l ö n b ö z ő m i n t á ­ kat követ, m é g a l e g j o b b e s e t b e n is c s a k r é s z b e n

zák vallási vagy kulturális képzetekkel, például az é t k e z é s i és f ő z é s i s z o k á s o k k a l vagy a r o k o n házassággal (azzal a gyakorlattal, hogy a házassá­ gok c s a l á d o n belül, m á s o d u n o k a t e s t v é r e k között k ö t t e t n e k ) . E n é z e t b í r á l ó i azt m o n d j á k , h o g y a

8.4. ábra A betegségükkel orvoshoz fordulók megoszlása nem és életkor sze­ rint, 2 0 0 3 - 2 0 0 4
70

• Tartós betegség Korlátozó tartós betegség

Forrás: Social Trends, 35. 2005.

224 kulturális magyarázatok épp a probléma lényegét n e m t u d j á k m e g h a t á r o z n i : a s t r u k t u r á l i s egyen­ lőtlenségeket, amelyek az etnikai csoportokat é r i n t i k , v a l a m i n t a r a s s z i z m u s t és a d i s z k r i m i ­ n á c i ó t , a m e l l y e l s z e m b e t a l á l k o z n a k a z egészség­ ügyi r e n d s z e r b e n . A z e t n i k u m o k r a j e l l e m z ő e g é s z s é g m i n t á k tár­ sadalmi-strukturális magyarázatai a társadalmi k o n t e x t u s t e m e l i k ki, a m e l y b e n a k a r i b i f e k e t é k és az ázsiaiak élnek az Egyesült Királyságban. E k é t c s o p o r t tagjai gyakorta k e r ü l n e k t ö b b s z ö ­ r ö s e n h á t r á n y o s h e l y z e t b e , a m e l y f o k o z o t t a n ve­ szélyezteti egészségüket: szegényes körülmények között, összezsúfolódva laknak, sok közöttük a munkanélküli, vagy többnyire veszélyes, rosszul fizetett m u n k á t v é g e z n e k . E z e k a z a n y a g i t é n y e ­ zők azután kiegészülnek a rasszizmus hatásaival, a m e l y m e g j e l e n h e t k ö z v e t l e n ü l - e r ő s z a k , fenye­ getés vagy d i s z k r i m i n á c i ó f o r m á j á b a n - , vagy „in­ tézményesülve". A z i n t é z m é n y e s r a s s z i z m u s t m á r a z egészség­ ügyi e l l á t á s b a n i s m e g f i g y e l t é k . A z e t n i k a i c s o ­ p o r t o k n e m e g y e n l ő f e l t é t e l e k k e l , n e h e z e n jut­ hatnak egészségügyi szolgáltatásokhoz. A nyelvi gátak is nehézségeket okozhatnak, mert akadozik az információközlés; az egészségügyi szolgálatnál dolgozó szakemberek gyakran n e m s z á m o l n a k a b e t e g s é g és a k e z e l é s egy-egy k u l t ú r á r a j e l l e m z ő sajátos é r t e l m e z é s e i v e l . A b r i t N e m z e t i Egészség­ ügyi Szolgálatot (National Health Service, NHS) azért b í r á l t á k , m e r t d o l g o z ó i t ó l n e m k ö v e t e l i m e g a k u l t u r á l i s és v a l l á s i k é p z e t e k j o b b i s m e r e t é t , és k e v e s e b b f i g y e l m e t s z e n t e l a z o k n a k a beteg­ ségeknek, amelyek főként a n e m fehér népesség­ ben fordulnak elő. / Az i n t é z m é n y e s r a s s z i z m u s s a l r é s z l e t e s e b b e n is ció" foglalkozunk a című fejezetben 13., „Faj, etnikum o.). és migrá­ (382-384. h é z i ó j ó e g é s z s é g e t e l ő s e g í t ő s z e r e p é r e fordítja. Olvasóim emlékezhetnek, Durkheim munkásságának h o g y az 1. fejezetben, el­ ismertetésekor

m o n d t a m : a társadalmi összetartás, szolidaritás a s z o c i o l ó g i a e g y i k l e g f o n t o s a b b f o g a l m a . Durk­ h e i m az adott kultúra egyik sarkalatos jellemzőjé­ n e k t e k i n t e t t e a k e r e t e i k ö z t m e g n y i l v á n u l ó szo­ lidaritás mértékét és típusát. Az öngyilkossággal k a p c s o l a t o s v i z s g á l a t a s o r á n p é l d á u l fölfedezte, h o g y a t á r s a d a l o m b a j ó l i l l e s z k e d ő e g y é n e k , illet­ v e c s o p o r t o k tagjai k e v é s b é h a j l a m o s a k ö n k e z ü k kel véget vetni az életüknek, m i n t mások. Richard Wilkinson több cikkében és később könyvében is (Unhealthy Societies: The Afflic­ tions of Inequality, 1 9 9 6 ) kifejti, h o g y a világ leg­

egészségesebb társadalmai n e m a leggazdagabb o r s z á g o k , h a n e m azok, a m e l y e k b e n a j ö v e d e l m e k m e g o s z l á s a a l e g e g y e n l e t e s e b b és a l e g m a g a s a b b szintű a társadalmi integráció. Wilkinson szerint a n e m z e t i v a g y o n n e m f e l t é t l e n ü l b i z t o s í t j a a la­ kosság j o b b e g é s z s é g i á l l a p o t á t . A világ k ü l ö n b ö ­ ző országaiból származó adatok alapján megálla­ pítja, h o g y e g y é r t e l m ű az ö s s z e f ü g g é s a h a l á l o z á s i a r á n y o k és a j ö v e d e l e m m e g o s z l á s i m i n t á k k ö z ö t t . A világ l e g i n k á b b e g a l i t á r i u s n a k t e k i n t e t t orszá­ g a i n a k , p é l d á u l J a p á n n a k és S v é d o r s z á g n a k a la­ kói átlagosan jobb egészségnek örvendenek, mint a z o k n a k az o r s z á g o k n a k a p o l g á r a i , a m e l y e k b e n n a g y o b b a g a z d a g o k és a s z e g é n y e k k ö z ö t t i sza­ kadék, például az Egyesült Á l l a m o k lakói. Wilkinson nézete szerint a jövedelemmegoszlásbeli növekvő szakadék aláássa a társadalmi e g y s é g e t é s m e g n e h e z í t i , h o g y a z e m b e r e k meg­ b i r k ó z z a n a k a k o c k á z a t o k k a l és a k i h í v á s o k k a l . A fokozott t á r s a d a l m i e l s z i g e t e l ő d é s és a stresszo l d á s k u d a r c a a z e g é s z s é g m u t a t ó k b a n i s megje­ l e n i k . W i l k i n s o n erre m o n d j a , h o g y a t á r s a d a l o m relatív egészségének fő meghatározói társadalmi t é n y e z ő k : a t á r s a s k a p c s o l a t o k ereje, a k ö z ö s s é ­ geken belüli kötelékek, a társadalmi támogatás e l é r h e t ő s é g e és a b i z t o n s á g é r z e t . W i l k i n s o n t é z i s e h e v e s r e a k c i ó k a t váltott ki. Van, a k i azt állítja, h o g y W i l k i n s o n m ű v é t köte­ lező olvasmánnyá k é n e tenni a döntéshozók és a politikusok számára. Egyetértenek Wilkinsonnal abban, hogy korábban túlhangsúlyozták a p i a c i k a p c s o l a t o k a t és a m e g g a z d a g o d á s vágyát. S z e r i n t ü k ez a s z e m l é l e t k i z á r t a a t á r s a d a l o m s o k tagját, e z é r t i d e j e h u m á n u s a b b é s társadal­ milag felelős döntésekkel támogatni a hátrányos h e l y z e t ű e k e t . M á s o k m ó d s z e r t a n i a l a p o n bírál­

Az etnikai hovatartozás és az egészségbeli egyen­ lőtlenségek összefüggéséről még n e m született k o n s z e n z u s . S ő t , m é g i g e n s o k k u t a t á s áll előt­ t ü n k . Az m é g i s e g y é r t e l m ű , h o g y a faj és az e g é s z s é g b e l i e g y e n l ő t l e n s é g e k k é r d é s é t o l y a n át­ fogóbb t á r s a d a l m i , g a z d a s á g i é s p o l i t i k a i t é n y e ­ zőkre vonatkoztatva kell megvizsgálni, amelyek meghatározzák a Nagy-Britanniában élő etnikai kisebbségek tapasztalatait.

Egészség és társadalmi kohézió
E g y r e t ö b b s z o c i o l ó g u s p r ó b á l j a f e l t á r n i a z egész­ s é g b e l i e g y e n l ő t l e n s é g e k o k a i t úgy, h o g y figyel­ m é t a t á r s a d a l m i t á m o g a t á s és a t á r s a d a l m i ko­

ják Wilkinson tanulmányát, mondván, hogy nem tudott egyértelmű oksági kapcsolatot kimutatni a j ö v e d e l m i e g y e n l ő t l e n s é g és a g y e n g e egész­ ség k ö z ö t t (Judge 1 9 9 5 ) . A b í r á l ó k megállapítják, hogy tetszőleges számú m á s közvetítő tényező

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG is betegséget o k o z h a t . S z e r i n t ü k W i l k i n s o n állí­ tásait o l y a n e m p i r i k u s b i z o n y í t é k o k k a l p r ó b á l j a alátámasztani, a m e l y e k a l e g j o b b e s e t b e n is c s a k közvetettek. E fejezet k o r á b b i r é s z é b e n m e g v i z s g á l t u n k egyegy olyan feltevést, a m e l y t ö r t é n e t i l e g az e g é s z s é g konzervatív, b i o m e d i c i n á l i s m o d e l l j é n e k a l a p j á u l szolgált. E f e l t e v é s e k k ö z ü l s o k f e l b u k k a n t a b b a n is, a h o g y a n a fogyatékosságot k o n v e n c i o n á l i s a n értelmezik a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n é s m á s fej­ lett országokban. H a s o n l ó k é p p e n , a fent e m l í t e t t újabb, a b i o m e d i c i n á l i s m o d e l l e l e l l e n t é t e s tren­ dek - p é l d á u l h o g y a s z a k o r v o s n e m m i n d e n t u d ó , és j o b b a n f i g y e l e m b e kell v e n n i a b e t e g v é l e m é ­ nyét és t a p a s z t a l a t a i t - ma m á r m e g m u t a t k o z n a k a fogyatékosság k o n v e n c i o n á l i s é r t e l m e z é s é n e k az e l u t a s í t á s á b a n is. E z é r t v i z s g á l u n k a k ö v e t k e ­ zőkben o l y a n v i t a t o t t k é r d é s e k e t , a m e l y e k a fo­ gyatékosság t é m a k ö r é b e n a l a k u l t a k k i .

22

kinek a koldulás jut róla eszébe. Más, eredetileg csökkent képességeket j e l ö l ő kifejezéseket azért u t a s í t a n a k el, m e r t e z e k m a m á r s é r t ő n e k s z á m í ­ t a n a k - erre p é l d a az „ i d e g b e t e g " v a g y a „ n y o m o ­ r é k " . M é g egy-egy m a i s h a s z n á l a t o s s z ó f o r d u l a ­ tot i s kifogásoltak, m o n d v á n , h o g y a z k i r e k e s z ­ t é s r e u t a l („még a v a k is l á t j a " v a g y „süket, m i n t az á g y ú " ) . A k ö v e t k e z ő k b e n k i d e r ü l m a j d , h o g y m é g a z i s s o k vitát vált ki, h o g y a n k e l l é r t e n i m a ­ gát a „fogyatékosság" (disability) szót.

A fogyatékosság egyéni modellje
A n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n , p é l d á u l Nagy-Britan­ niában történetileg többnyire a fogyatékosság egyéni modellje érvényesült. E m o d e l l szerint a f o g y a t é k o s o k p r o b l é m á i n a k fő o k a e g y é n i hiá­ n y o s s á g a i k b a n k e r e s e n d ő . A fogyatékosság egyé­ ni m o d e l l j é b e n a testi „rendellenesség" bizonyos mértékű „fogyatékosságot" vagy funkcionális

A FOGYATÉKOSSÁG SZOCIOLÓGIÁJA
Simon Brisenden költő szépen összegzi, ho­ gyan éli m e g sok fogyatékkal é l ő e m b e r , a m i k o r a konzervatív o r v o s t u d o m á n y m ű v e l ő i , az orvosi szakma gyakorlói n e m v e s z i k e m b e r s z á m b a . K ö ­ tetében (Poems for the Perfect People) felteszi a kérdést: „Az ember, ki b ő r ö d b e vágott, / b e n n e d mindent látott, / őt v a j o n c s ú f í t j á k s e b h e l y e k ? " Brisenden volt az egyike a s o k f o g y a t é k o s n a k , akik m u n k á j u k k a l kivívták, h o g y az E g y e s ü l t Ki­ rályságban és m á s fejlett o r s z á g o k b a n felülvizs­ gálják a fogyatékosság k o n v e n c i o n á l i s é r t e l m e ­ zését. E k é r d é s t t ö b b n y i r e egy új k u t a t á s i terü­ leten, a fogyatékosságkutatás (disability studies) keretében b o n c o l g a t j á k . E b b e n a r é s z b e n az úgy­ nevezett e g y é n i m o d e l l t i s m e r t e t v e b e m u t a t o m a fogyatékosság u r a l k o d ó é r t e l m e z é s é t , m a j d meg­ nézzük, h o g y a n i n g a t t á k m e g e m o d e l l t e k i n t é ­ lyét jórészt m a g u k a fogyatékos e m b e r e k és a fo­ gyatékosság t á r s a d a l m i m o d e l l j e , és r ö v i d e n ér­ tékeljük, m i k ö v e t k e z i k e b b ő l . V é g ü l i g y e k s z e m képet adni arról, m i l y e n m é r t é k ű és h á t t e r ű a fogyatékosság az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n és világ­ szerte. E l ő b b a z o n b a n a f o g y a t é k o s s á g n y e l v é r ő l kell szólnom. A s z o c i o l ó g u s o k azt m o n d j á k , h o g y a szavak, amelyeket használunk, meghatározzák leg­ alábbis r é s z b e n - , m e n n y i r e i s m e r j ü k é s értjük a társadalmi k é r d é s e k e t . A fogyatékosság szak­ irodalmában egyre f o n t o s a b b á vált, h o g y m a m á r nem b e s z é l h e t ü n k a fogyatékosságról a z o k k a l a kifejezésekkel, amelyeket korábban használtak ezen a téren. A „ r o k k a n t " s z ó p é l d á u l azért k o p o t t ki a használatból, m e r t úgy vélték, h o g y m i n d e n ­

korlátozottságot okoz - például a tetraplegiában „ s z e n v e d ő " e m b e r ( a k i n e k m i n d a n é g y végtagja béna) n e m tud járni. E n n e k alapján sorolják az e g y é n t a z átfogó „ r o k k a n t " o s z t á l y b a . A z e g y é n i m o d e l l arra a s z e m l é l e t r e é p ü l , h o g y a fogyaté­ kosság „ s z e m é l y e s t r a g é d i a " . A fogyatékos e g y é n t egy v é l e t l e n s z e r ű e s e m é n y s z e r e n c s é t l e n á l d o z a ­ tának tekintik. Az orvosi specialisták központi szerepet játszanak az egyéni modellben, mert az ő dolguk, h o g y a d i a g n ó z i s s a l gyógyírt, r e h a b i ­ litációt kínáljanak a „problémákra", amelytől a fogyatékos e g y é n s z e n v e d . E z é r t a z e g y é n i m o ­ dellt g y a k r a n „orvosi m o d e l l n e k " i s n e v e z i k . S i ­ m o n Brisenden versében, amelyből e rész elején i d é z t e m , é p p a s z a k o r v o s n a k a fogyatékos feletti h a t a l m á t t á m a d t a . A z a l á b b i a k b a n arról l e s z szó, h o g y a z u t ó b b i é v t i z e d e k b e n egyre i n k á b b meg­ k é r d ő j e l e z t é k a f o g y a t é k o s s á g n a k ezt az e g y é n i modelljét.

A fogyatékosság társadalmi modellje
A fogyatékosság e g y é n i jelent meg (Stigma: modelljét Experience elsők között of Disability, vitató, f o n t o s m u n k a P a u l H u n t s z e r k e s z t é s é b e n The 1 9 6 6 - G o f f m a n s t i g m á v a l k a p c s o l a t o s fejtegeté­ sét a 2 1 6 . o l d a l o n i s m e r t e t t e m ) . H u n t s z e r i n t „ a fogyatékosság problémája nemcsak valamilyen funkció korlátozottsága és e n n e k ránk, egyénekre gyakorolt h a t á s a , h a n e m m é g i n k á b b a z is, h o g y a n alakul a k a p c s o l a t u n k a »normális« emberekkel". H u n t k e z d e t t ő l a b r i t f o g y a t é k o s m o z g a l o m veze­ tő aktivistája, a t e s t i f o g y a t é k o s o k j o g a i t képvise­ lő U P I A S ( U n i o n of Physically Impaired Against

226

8. FEJEZET kos e m b e r n e k m e g k e l l k ü z d e n i e , h a m a r a d é k t a ­ lanul részt akar v e n n i a társadalomban. A 2 2 7 . oldalon lévő keretes részből megtud­ h a t j u k , h o g y a n á l l í t j a f e j t e t ő r e M i k e O l i v e r a fo­ részle­ g y a t é k o s s á g e g y é n i m o d e l l j é t m e g a l a p o z ó felte­ v é s e k e t , p e d i g n e m t e s z m á s t , c s a k átírja a z o k a t a kérdéseket, a m e l y e k k e l az 1 9 8 0 - a s é v e k b e n az E g y e s ü l t K i r á l y s á g n é p e s s é g - n y i l v á n t a r t ó hivata­ la tett fel a f o g y a t é k o s s á g g a l k a p c s o l a t o s f e l m é ­ rése során. Oliver ( 1 9 8 3 ) egyike volt azoknak az e l m é l e t a l k o t ó k n a k , a k i k r á v i l á g í t o t t a k a fogyaté­ kosság t á r s a d a l m i modellje és egyéni modellje k ö z t i k ü l ö n b s é g e k r e ( e z e k ö s s z e f o g l a l v a j ó l lát­ hatók a 8.3. táblázatban). A társadalmi modell Vic elfogadását tudományos munkák, köztük

Az egészségkárosodás és a fogyatékosság meghatározása a (UPIAS)
„Valamely végtag

Egészségkárosodás:

ges vagy teljes hiánya, illetve végtag, szerv vagy testi folyamat elégtelen m ű k ö d é s e . " Fogyatékosság: társadalmi „Csökkent vagy korlátozott cse­ egyáltalán nem vagy

lekvőképesség, amely a b b ó l ered, hogy a mai szerveződés csak kevéssé veszi figyelembe a testi fogyaték­ kal élő e m b e r e k e t , így megfosztja ő k e t a t ö b b ­ ségi t á r s a d a l o m tevékenységeiben való részvé­ tel l e h e t ő s é g é t ő l . "

Finkelstein (1980, 1981), Colin Barnes (1991) és Oliver ( 1 9 9 0 , 1 9 9 6 ) írásai is segítették. A társadalmi modellt támogató elméletalkotók­ n a k m a g y a r á z a t o t k e l l a d n i u k arra, m i é r t alakul­ t a k ki a fogyatékos e m b e r e k k e l s z e m b e n társadal­ m i , k u l t u r á l i s és t ö r t é n e t i a k a d á l y o k . A t á r s a d a l m i m o d e l l egyes h í v e i , a k i k r e M a r x h a t o t t , azt m o n d ­ ták, h o g y a fogyatékosság m a t e r i a l i s t a é r t e l m e z é ­ sére van szükség (a materializmusról bővebben l á s d a 3 2 - 3 4 . o l d a l t ) . P é l d á u l O l i v e r ( 1 9 9 6 ) sze­ rint történeti s z e m p o n t b ó l az ipari forradalom hogy i d e j é n a k a d á l y o k a t á l l í t o t t a k a f o g y a t é k o s o k tel­ jes körű társadalmi részvétele elé, mert kirekesz­ t e t t é k ő k e t a m u n k a e r ő p i a c r ó l , a m i n t a z e l s ő ka­ pitalista gyárak elkezdték az egyéni bérmunkára a l a p o z n i a f o g l a l k o z t a t á s t . O l i v e r így folytatja az érvelést: e történelmi folyamat kibontakozásával a f o g y a t é k k a l é l ő k k ö z ü l „ o l y a n s o k a n n e m tud­ ták megtartani az állásukat, hogy m á r társadalmi p r o b l é m á t jelentettek a kapitalista á l l a m számá­ ra, a m e l y e l ő s z ö r m i n d e n t á r s a d a l m i p r o b l é m á t

S e g r e g a t i o n ) a l a p í t ó tagja volt. A s z e r v e z e t m e g ­ alapításakor kiadott kiáltványban 1976) [Fundamental Principles of Disability, az e g y é n i m o d e l l e l

s z e m b e n gyökeresen új alternatívát fogalmaztak m e g : azt m o n d t á k , h o g y l é n y e g e s k ü l ö n b s é g v a n a károsodás (impairment), p o n t o s a b b a n egészség­ k á r o s o d á s és a f o g y a t é k o s s á g (disability) k ö z ö t t (e fogalmak pontos, a W H O által is elfogadott meg­ határozása a keretes részben látható). A szervezet általánosságban elfogadta, a t e s t i „ k á r o s o d á s " az egyén b i o m e d i c i n á l i s j e l ­ l e m z ő j e k é n t h a t á r o z h a t ó m e g (bár k é s ő b b kiter­ jesztették a fogyatékosság n e m testi: érzékszervi és s z e l l e m i f o r m á i r a i s ) . A f o g y a t é k o s s á g fogal­ m á t a z o n b a n társadalmi s z e m p o n t b ó l h a t á r o z t á k meg. Ezzel megkérdőjelezték a szó konvencioná­ lis j e l e n t é s é t . A f o g y a t é k o s s á g o t n e m a z e g y é n problémájaként, h a n e m a társadalmi akadályok felől k e z d t é k é r t e l m e z n i , a m e l y e k k e l a fogyaté­

8.3. táblázat A fogyatékosság két modellje Egyéni modell Személyes tragédia modell Egyéni probléma Egyéni kezelés Medikalizálás Orvosi tekintélyuralom Szaktudás Egyéni identitás Előítélet Ellátás Ellenőrzés Szakpolitika Egyéni alkalmazkodás Forrás: Oliver 1996, 34. o. nyomán. Társadalmi modell Társadalmi elnyomás elmélete Társadalmi probléma Társadalmi cselekvés Önálló élet Egyéni és kollektív felelősség Tapasztalat Kollektív identitás Diszkrimináció Jogok Választás Közpolitika Társadalmi változás

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG

A brit népesség-nyilvántartó hivatal (OPCS) feltevéseit megfordító társadalmi model A HIVATAL KÉRDÉSE
„Meg tudná mondani, mi a baj m a g á v a l ? " „Milyen testi baja okozza, hogy nem tud megtar­ tani, megfogni vagy elforgatni d o l g o k a t ? " „Azért érti nehezen az e m b e r e k e t , mert rosszul hall?" „Van feltűnő sebhelye vagy torzulása, amely kor­ látozza a napi t e v é k e n y s é g é t ? " „Tartós betegsége vagy fogyatékossága miatt

OLIVER KÉRDÉSE
„ M e g t u d n á m o n d a n i , mi a baj a társadalom­ mal?" „Mi a baj a mindennapi eszközök, a kancsók, pa­ lackok és konzervdobozok kialakításával, amiért n e m tudja m e g f o g n i ő k e t ? " „Azért érti n e h e z e n az e m b e r e k e t , mert képtele­ nek m á s k é p p beszélni m a g á v a l ? " „Korlátozza-e a napi t e v é k e n y s é g é t az, a h o g y a n az e m b e r e k reagálnak a sebhelye vagy torzulása láttán?" „Azért járt speciális iskolába, mert az illetékes oktatásügyi h a t ó s á g n á l az a gyakorlat, hogy az ilyen betegséggel/fogyatékossággal élőket oda küldik?"

járt speciális i s k o l á b a ? "

„Betegsége/fogyatékossága meggátolja-e a b b a n , hogy elmenjen o t t h o n r ó l , amikor csak a k a r ? " „Betegsége/fogyatékossága buszon u t a z z o n ? " „Betegsége/fogyatékossága munkájára j e l e n l e g ? " „Betegsége/fogyatékossága miatt arra kénysze­ rül, hogy rokonokkal vagy olyan személlyel éljen, aki segítheti vagy á p o l h a t j a ? " A jelenlegi lakását át kellett alakítani a b e t e g s é ­ ge/fogyatékossága Forrás: Oliver 1990. miatt?" kihat-e valahogy a megnehezíti, hogy

„A lakóhelyén mi gátolja a b b a n , hogy o d a men­ j e n , ahova a k a r ? " „Van-e bármilyen közlekedési vagy anyagi g o n d , amelyik m e g g á t o l j a a b b a n , hogy elmenjen ott­ honról, amikor csak a k a r ? " „Vannak-e gondjai a munkahelyén a fizikai kör­ nyezet vagy m á s o k viselkedése m i a t t ? " „Olyan rosszak a kommunális szolgáltatások, kell tá­ hogy rokonokra vagy olyan séget?" „Rossz volt a lakása kialakítása, ezért kellett az igényei szerint á t a l a k í t t a t n i a ? " személyre

maszkodnia, akitől megkapja a megfelelő segít­

igyekezett e l h á r í t a n i v a g y i n t é z m é n y e k b e z á r n i " . Még ma is v i s z o n y l a g a l a c s o n y a f o g y a t é k o s e m ­ berek aránya a m u n k a e r ő p i a c o n (ez k i d e r ü l m a j d a 230-232. oldalon).

a társadalmi modellt, amely az egyéni m o d e l l b e n m e g h a t á r o z o t t , a z e g y é n i „ a l k a l m a t l a n s á g b ó l " fa­ k a d ó é r t e l m e z é s t a z e l n y o m á s b ó l f a k a d ó fogya­ t é k o s s á g g a l v á l t j a fel ( B e r e s f o r d - W a l l c r a f t 1 9 9 7 ) . Az 1980-as évek óta a z o n b a n több szempont­ b ó l is b í r á l t á k a t á r s a d a l m i m o d e l l t . E l ő s z ö r is azt v e t e t t é k e l l e n e , h o g y n e m s z á m o l a fogyatékos­ ság g y a k r a n f á j d a l m a s vagy k e l l e m e t l e n t a p a s z ­ talataival, amelyek lényeges szerepet játszanak

A társadalmi modell értékelése
A társadalmi m o d e l l n a g y b a n m e g h a t á r o z z a , h o ­ gyan g o n d o l k o d u n k ma a f o g y a t é k o s s á g r ó l . B á r ez a modell az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n s z ü l e t e t t , világszerte egyre inkább elfogadják. A b r i t fo­ gyatékosmozgalom „ n a g y ö t l e t é n e k " i s n e v e z t é k (Hasler 1 9 9 3 ) . A m o d e l l l e g f ő b b c é l j a a t e l j e s k ö r ű részvétel t á r s a d a l m i a k a d á l y a i n a k m e g s z ü n t e t é ­ se, így l e h e t ő v é t e s z i a f o g y a t é k k a l é l ő k s z á m á ­ ra, hogy m e g a l k o s s a n a k és m e g v a l ó s í t s a n a k egy politikai stratégiát. E b b ő l e g y e s e k arra k ö v e t k e z ­ tettek, hogy a t á r s a d a l m i m o d e l l e l f o g a d á s á v a l a fogyatékosok egy „új t á r s a d a l m i m o z g a l m a t " ala­ pítottak ( O l i v e r - Z a r b 1 9 8 9 ) . V a n n a k fogyatékos emberek, akik e g y e n e s e n „ f e l s z a b a d í t ó n a k " l á t j á k

sok fogyatékos e m b e r é l e t é b e n . S h a k e s p e a r e és W a t s o n ( 2 0 0 2 ) így é r v e l n e k : „ N e m c s a k l e h e t ő s é ­ geinkben korlátozott e m b e r e k vagyunk, hanem f o g y a t é k o s e m b e r e k is, é s h a e z t t a g a d n á n k , ak­ kor t i t k o l n u n k k e l l e n e é l e t ü n k j e l e n t ő s r é s z é t . " E váddal s z e m b e n a társadalmi modell védelmezői azt h o z t á k fel, h o g y a t á r s a d a l m i m o d e l l n e m ta­ gadja a f o g y a t é k o s s á g m i n d e n n a p i t a p a s z t a l a t a i t , h a n e m c s a k r á i r á n y í t j a a f i g y e l m e t a z o k r a a tár­ sadalmi akadályokra, amelyeket a fogyatékosok teljes körű társadalmi részvétele elé állítanak. M á s o d s z o r : s o k a n elfogadják, h o g y v a n n a k fo­ g y a t é k o s s á g a i k , d e r o s s z n é v e n v e s z i k , h a „rok-

228 J

8. FEJEZET szerint a egészségkárosodás-fogyatékosság szét­

k a n t n a k " t i t u l á l j á k őket. N e m r é g i b e n f e l m é r é s t végeztek olyan e m b e r e k körében, akik valamil y e n r o k k a n t e l l á t á s i t á m o g a t á s t i g é n y e l t e k az álI á m t ó l , é s a v á l a s z a d ó k k e v e s e b b m i n t fele vallótt a m a g á t r o k k a n t n a k . S o k a n k ö z ü l ü k a z é r t utasít o t t á k v i s s z a ezt a m e g j e l ö l é s t , m e r t e g é s z s é g ü k megrendülését inkább betegségnek, m i n t tartós f o g y a t é k o s s á g n a k t u l a j d o n í t o t t á k , vagy m e r t ú g y vélték: n e m elég betegek ahhoz, hogy rokkantnak m i n ő s í t s é k ő k e t ( D e p a r t m e n t for W o r k a n d P e n sions 2 0 0 2 ) . Barnes ( 2 0 0 3 ) azonban rámutatott, h o g y egy t á r s a d a l o m b a n , a h o l a f o g y a t é k o s s á g o t gyakran még ma is összekötik az abnormalitással, n e m m e g l e p ő , h o g y v a n o l y a n fogyatékos e m b e r , aki visszautasítja, hogy „rokkantnak" nevezzék. Végül főként az orvosi szociológia m ű v e l ő i utasítják el a társadalmi modellt, mondván, nem hogy az a n n a k alapjául szolgáló egészségkárosodás-fogyatékosság megkülönböztetés h e l y t á l l ó . E b í r á l ó k a z z a l é r v e l n e k , h o g y a társadalmi modell elválasztja a b i o m e d i c i n á l i s a n meghatározott károsodást a társadalmilag meghatározott fogyatékosságtól. Az orvosi szociológiával f o g l a l k o z ó k á l t a l á b a n azt m o n d j á k , h o g y m i n d a e g é s z s é g k á r o s o d á s , m i n d a fogyatékosság t á r s a d a l m i l a g s t r u k t u r á l t , és e g y m á s h o z is s z o r o s a n k a p c s o l ó d n a k . S h a k e s p e a r e és W a t s o n

választás azonnal csődöt mond, amint feltesszük a k é r d é s t : „Hol ér véget a e g é s z s é g k á r o s o d á s , és hol kezdődik a fogyatékosság?" Egyes esetekben e z a m e g k ü l ö n b ö z t e t é s h e l y t á l l ó - h a n e m tudn a k egy é p ü l e t e t ú g y m e g t e r v e z n i , h o g y k e r e k e s székkel is be lehessen jutni, akkor egyértelműen társadalmilag kialakított korlátozó akadályt e m e l n e k a kerekes székesek elé. S o k más esetben is előfordulhat, hogy n e m lehet megszüntetni a f o g y a t é k o s s á g ö s s z e s forrását, m e r t a z o k n e m a társadalomban fennálló e l n y o m ó feltételek miatt k e l e t k e z t e k . A t á r s a d a l m i m o d e l l t b í r á l ó orvos i s z o c i o l ó g u s o k azt m o n d h a t j á k , h o g y p é l d á u l az egyént az állandó fájdalmak vagy a jelentős értelmi korlátok is megfoszthatják a teljes körű társadalmi részvétel lehetőségétől, amelyeket s e m m i f é l e t á r s a d a l m i v á l t o z á s n e m k é p e s megszüntetni. E z e k a bírálók úgy érvelnének, hogy ha a f o g y a t é k o s s á g o t t e l j e s é r t e l m é b e n t e k i n t j ü k , akkor a társadalom okozta fogyatékosság mellett az egészségkárosodásból eredő fogyatékosságot s e m hagyhatjuk figyelmen kívül, A társadalmi m o d e l l támogatói szerint az utóbbi állítás arra épül, hogy igyekeznek tompítani a f o g y a t é k o s s á g és az e g é s z s é g k á r o s o d á s k ö z ö t t i k ü l ö n b s é g t é t e l t , a m e l y - m o n d j á k - a fogyatékos-

Rokkantnak nevezhetjük-e ezt a paralimpikon úszót?

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG

A szociológiai képzelőerő bevetése: miért akarom, hogy lássák az arcor
m a g a m , m a g a b i z t o s a b b lettem és kezdtem úgy érezni, hogy n e m v e s z t e g e t h e t e m el az é l e t e m , csak mert így viselkednek velem s z e m b e n mások. Tizenhat éves koromtól főiskolára j á r t a m , fil­ mes, média-, és fotográfiai t a n u l m á n y o k a t foly­ t a t t a m . Kutatni kezdtem, hogyan ábrázolja a torz e m b e r e k e t a média. Láttam, hogyan jelenítik m e g a torz a r c ú a k a t a filmekben - hát, nem c s o d a , h o g y az e m b e r e k nem tudják, hogyan álljanak h o z z á n k ! A „Rém­ álom az Elm u t c á b a n " Freddy Krugere, a „Batm a n " J o k e r é , vagy a gengszterfilmek sebhelyes arcú gazfickói... és m é g s o r o l h a t n á m .

ROSSZAT SEJTENEK
Az ilyen sztereotípiák i s m e r e t é b e n n e m m e g l e p ő , hogy az e m b e r e k úgy vélik, ha más az arcod, ak­ kor belül is valahogy „ m á s " , „ r o s s z " vagy. Vicky Lucas szeretné, nának nem ezt hatatlan el tőle tőle, ha az emberek nem fordul­ ha­ Ez nekem f o n t o s f o r d u l ó p o n t o t j e l e n t e t t , mert rájöttem, hogy az arctorzulás n e m c s a k orvosi, ha­ nem társadalmi kérdés is. M e g é r t e t t e m , hogy nem az a r c o m t e s z boldog­ t a l a n n á , h a n e m az, a h o g y a n egyesek reagálnak rá. Elhatároztam, hogy nem az a r c o m a t , h a n e m Az arcom egy ritka genetikai rendellenességtől ilyen: kerubizmusnak hívják. Négyéves l e h e t t e m , amikor az orvosok felismerték. Olyan kicsi voltam, hogy már nem is emlékszem, mi t ö r t é n t , de rend­ szeresen kórházakba kellett j á r n o m . Bár csak nagyjából hatéves k o r o m b a n kezdett átalakulni az a r c o m , szinte már úgy tűnik, hogy mindig is ilyen volt. Nem volt könnyű torz arccal felnőni. Amikor serdülni kezdtem, ugyanolyan változásokon men­ tem keresztül, mint mások, egy kis extrával: ha­ talmas lett az a r c o m , és a s z e m e m is alaposan megváltozott. a társadalmi hozzáállást f o g o m megváltoztatni. Semmi bajom a plasztikai s e b é s z e t t e l . Csak úgy d ö n t ö t t e m , h o g y n e k e m nem kell. Most, h u s z o n n é g y évesen o t t tartok, hogy tü­ körbe t u d o k nézni, e l f o g a d t a m az a r c o m ilyen­ nek. Persze a fejfájásoktól, a k e t t ő s látástól örö­ m e s t m e g s z a b a d u l n é k . Az s e m tetszik, hogy nem t u d o k kacsintani, de ezt a kis h i á n y o s s á g o t e g é s z jól t u d o m pótolni azzal, r e b e g t e t e m a szempillám és pislogok. Az a r c o m t e t t azzá, aki ma vagyok. Ez a sze­ mély, akivé lettem, attól alakult így, a h o g y a n az e m b e r e k b á n t a k velem é s a h o g y a n n e k e m m e g kellett t a n u l n o m vele élni. hüledezve és a ilyennek vagy szörnyülködve, szereti, amilyen

tudomásul vennék, magyarázza

hogy ez az arc elválaszt­ - épp

következőkben.

I NEM HISZNEK A SZEMÜKNEK
I Nehezen teltek a serdülőéveim. Az e m b e r e k n é h a I megbámultak vagy az látszott rajtuk, hogy nem I hisznek a szemüknek. Akadt olyan is, aki nagyon undok volt és g ú n y o l ó d o t t rajtam. Még az is b á n t o t t , ha az e m b e r e k azt m o n d ­ ták: „Jaj, te s z e g é n y ! " - b á n t o t t a szánakozásuk, és ettől az érzéstől sokáig nem t u d t a m szabadul­ ni. Nagyon zárkózott lettem, mert féltem, hogyan fogadnának, ha e m b e r e k közé m e n n é k . De idővel, f o k o z a t o s a n m e g t a n u l t a m becsülni

KÉPZELETSZEGÉNYEK
S z e r e t e m az igaz b a r á t o k a t , akiket az a r c o m n a k köszönhetek, és azért is b e c s ü l ö m az a r c o m , mert arra késztetett, hogy j o b b e m b e r r é váljak. Még udvarlóm is van, aki szerint olyan vagyok, mint egy macska. Nem biztos, hogy e g y e t é r t e k vele, de annyi szent, hogy n e m tiltakozom e l l e n e ! Ha pedig valaki azt mondja, visszataszító va­ gyok, csak sajnálni t u d o m , mert nincs képzelőereje. Ha valaki t o k á s n a k csúfol, csak legyintek:

230

8. FEJEZET

„Áh! Csak azért, mert neked nincs ekkora? Irigy­ kedsz, m i ? " Minden leplezetlenül kíváncsi tekintetre barát­ s á g o s mosollyal felelek. És ha az én 10 másod­ perces i d ő h a t á r o m o n belül nem mosolyog vissza az illető, akkor nagyon h a t á s o s vasvillaszemeket meresztek rá. A múlt héten é p p az utcán sétáltunk a kedve­ semmel, amikor egy férfi közeledett felénk, és hö­ rögve fejezte ki a n e m t e t s z é s é t .

t a m neki, majd e l m e s é l t e m , mi t ö r t é n t az i m é n t i Egy pillanatig hallgatott, aztán e l m o s o l y o d o t t és azt m o n d t a : „ R e m é l e m , fájt n e k i ! " M i n d h á r m a n nevettünk. Furcsa, hogyan lehet egy-egy idegen ennyire ke­ gyetlen és durva, mások pedig - azok, akiktől a leg­ kevésbé várnánk, akiken általában átnézünk - enynyire melegszívűek, kedvesek. Ez elég jól összefoglalja az é l e t e m : megta­ pasztalom az e m b e r e k b ő l a l e g r o s s z a b b a t és a l e g j o b b a t is, gyakran mindezt öt percen belül! N e h e z e b b é , ugyanakkor é r d e k e s e b b é is teszi az

HELYBENHAGYTAM
Nem m o n d o t t semmit, elég volt az a furcsa t o ­ rokhang: az a fajta, aminek a j e l e n t é s é t csak a különös külsejű e m b e r e k érthetik. Annyira boszszantott, hogy szembefordultam vele. Nem részletezem, mit t e t t e m ezután, legyen elég annyi, hogy valószínűleg soha t ö b b é n e m lesz kedve úgy hörögni, ha egy nem mindennapi nőt lát az utcán. Két perccel k é s ő b b , a h o g y hazafelé tartottunk, o d a j ö t t hozzám egy hajléktalan férfi aprót kérni. Megkérdezte, hogy vagyok. „ P o m p á s a n " - mond­ ság e g y é n i m o d e l l j é t m e g a l a p o z ó b i o m e d i c i n á l i s gondolkodási m o d e l l b e n gyökerezik. Erre azzal válaszolnak, hogy a társadalmi modell kétségte­ l e n ü l n e m tagadja, h o g y v a l a m e l y e g é s z s é g k á r o ­ s o d á s l e h e t a f á j d a l o m oka, vagy h o g y v a n olyas­ m i , a m i t a z e g y é n m a g a n e m t u d m e g o l d a n i egy adott egészségkárosodás miatt. S ő t Carol T h o m a s ( 1 9 9 9 , 2 0 0 2 ) , a t á r s a d a l m i m o d e l l h í v e a „egész­ ségkárosodás-hatások" (impairment effects) ki­ f e j e z é s s e l é r z é k e l t e t i e n n e k az á l l a p o t n a k a lel­ k i - é r z e l m i k ö v e t k e z m é n y e i t a fogyatékkal é l ő k esetében. M i v e l a fogyatékosság v i t a t o t t m e g j e l ö l é s , és hozzá számos különféle egészségkárosodásból n e h é z meg­ e r e d ő fogyatékosság k a p c s o l ó d h a t ,

é l e t e m . A világ minden kincséért s e m m o n d a n é k le erről. Forrás: BBC News Magazine, 2 0 0 3 . augusztus 6 . KÉRDÉSEK 1. Fogyatékos-e az arctorzulásos e m b e r ? 2. M o n d valamit ez a t ö r t é n e t az e g é s z s é g k á r o s o ­ dás és a fogyatékosság közötti különbségről? 3. M o n d valamit ez a t ö r t é n e t a fogyatékosság társadalmi modelljéről?

áruk, s z o l g á l t a t á s o k e l é r h e t ő s é g é b e n is. 1 9 9 9 - b e n újabb jogszabályt vezettek be, a m e l y n e k eredmé­ n y e k é n t m e g a l a k u l t a f o g y a t é k o s o k j o g a i t v é d ő bi­ zottság (Disability Plights Commission), amelynek c é l j a „ a fogyatékos e m b e r e k k e l s z e m b e n i diszkri­ m i n á c i ó felszámolása". A törvény meghatározá­ s a s z e r i n t fogyatékos „bárki, a k i n e k o l y a n fizikai vagy m e n t á l i s k á r o s o d á s a v a n , a m e l y l é n y e g e s e n és tartósan hátráltatja szokásos n a p i tevékeny­ s é g e i e l v é g z é s é t " . A f o g y a t é k o s s á g n a k ez a meg­ h a t á r o z á s a é p p ú g y m a g á b a n foglalja a s z e l l e m i e g é s z s é g z a v a r o k k a l k ü s z k ö d ő k e t , m i n t a z arctor­ z u l á s o s e m b e r e k e t , és m e g k e r ü l i azt a k ö z k e l e t ű t é v e d é s t , h o g y a fogyatékos c s a k m o z g á s s é r ü l t le­ het, illetve a fogyatékosság többnyire veleszüle­ tett. V a l ó j á b a n a fogyatékos e m b e r e k 77 százaléka t i z e n h a t é v e s kora u t á n lett fogyatékos (Employ­ ers' F o r u m o n D i s a b i l i t y 2 0 0 3 ) , é s a n é p e s s é g e n b e l ü l az é l e t k o r r a l e g y e n e s a r á n y b a n n ö v e k s z i k a fogyatékosok a r á n y a (lásd a 8.5. ábrát). A t ö r v é n y m e g h a t á r o z á s a s z e r i n t az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n l e g a l á b b 8,5 m i l l i ó e m b e r (közel a n é p e s s é g 1 0 s z á z a l é k a ) fogyatékos, k ö z ü l ü k 6,8 m i l l i ó a n a k t í v k o r ú a k (Office o f N a t i o n a l Statis­ tics 2 0 0 2 ) . Az utóbbi csoportból csak mintegy 3 m i l l i ó e m b e r t f o g l a l k o z t a t n a k ( D i s a b i l i t y Rights C o m m i s s i o n 2 0 0 2 ) . Egy újabb felmérés azonban azt m u t a t j a , h o g y a t ö r v é n y fogyatékosságmeg­ határozásának megfelelő e m b e r e k 93 százaléka

h a t á r o z n i , h á n y fogyatékos e m b e r é l a z E g y e s ü l t Királyságban és világszerte. É p p erről lesz szó az alábbiakban.

Fogyatékosság az Egyesült Királyságban és világszerte
Az Egyesült Királyságban biztosító a fogyatékkal törvényt élők esélyegyenlőségét Discrimination Act) (Disability Ez bi­

1 9 9 5 - b e n fogadták el.

z o n y o s fokú jogi v é d e l m e t a d o t t a f o g y a t é k o s embereknek a diszkriminációval szemben több t e r ü l e t e n is, p é l d á u l a f o g l a l k o z t a t á s b a n és az

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG 8.5. ábra Az Egyesült Királyságban élő f o g y a t é k o ­ sok életkor szerinti megoszlása (a korcso­ port százalékában) 40

231

gyatékos munkavállaló 2 1 2 fontot (NOP 1 9 9 8 ) . A kormányzatok m á s területek kiadásaihoz mér­ ten mégis sokat k ö l t e n e k a fogyatékosügyre - a b r i t k o r m á n y é v e n t e t ö b b m i n t 1 9 m i l l i á r d fon­ t o t fordít a c s ö k k e n t m u n k a k é p e s s é g ű e k és fo­ gyatékosok támogatására ( B B C , 2 0 0 2 . április 9.). 1 9 9 9 - b e n a leggazdagabb országok már legalább k é t s z e r a n n y i t k ö l t ö t t e k a f o g y a t é k o s s á g h o z kap­ csolódó programokra, mint a munkanélküliség enyhítésére (OECD 2 0 0 3 ) . B e c s l é s e k szerint közel 5 0 0 millió „fogyatékos" e m b e r él a v i l á g o n , 80 s z á z a l é k u k a f e j l ő d ő orszá­ gokban, például I n d i á b a n vagy K í n á b a n (World B a n k G r o u p 2 0 0 2 ) . A z E N S Z E g é s z s é g ü g y i Világ­ s z e r v e z e t e ( W H O ) m e g á l l a p í t o t t a , h o g y a fejlő­ dő országokban a „krónikus betegségek és tartós károsodások" legfőbb okai a szegénység, a rossz köztisztasági állapotok, a n e m megfelelő táplál­ k o z á s és az e g é s z s é g t e l e n l a k á s k ö r ü l m é n y e k . Itt a sérülés, például a csonttörés gyakran maradandó károsodást okoz, a m i n e m t ö r t é n h e t n e meg, h a r e n d e l k e z é s r e á l l n á n a k a k e z e l é s h e z és a r e h a ­ b i l i t á c i ó h o z szükséges l é t e s í t m é n y e k ugyanúgy, m i n t N y u g a t o n . S o k f e j l ő d ő o r s z á g b a n a fogya­ tékossághoz vezető egészségkárosodások legfőbb o k a a n ő k k ö r é b e n t ö b b n y i r e a v a s h i á n y , az „ a n é ­ m i a " és a krónikus m e d e n c e g y u l l a d á s (amelyet

16-24
a

25-34

35-44

45-54

55-59/64-

Életkor A törvényben előírt nyugdíjkorhatár.

Forrás: From Exclusion to Inclusion. Final Report of the Disability Rights Task Force 1999. fontosnak tartja, h o g y l e g y e n á l l á s a . A z E g y e s ü l t Királyságban máig azok az e m b e r e k alkotják az egyik l e g h á t r á n y o s a b b h e l y z e t b e n l é v ő c s o p o r ­ tot, a k i k n e k e g é s z s é g k á r o s o d á s o k o z t a fogyaté­ kossága v a n . K ö z t ü k t ö b b a m u n k a n é l k ü l i , m i n t az „épek" k ö r é b e n , és a k i k i l y e n , fogyatékosság­ nak tartott e g é s z s é g k á r o s o d á s s a l m é g i s k a p n a k munkát, á l t a l á b a n k e v e s e b b e t k e r e s n e k . 1998ban a c s ö k k e n t m u n k a k é p e s s é g ű d o l g o z ó e g y h é ­ ten átlagban 1 9 6 f o n t o t k e r e s e t t , m í g a n e m fo-

Jogaik elismerését követelő fogyatékos tüntetők.

2321

8.

FEJEZET láthatjuk, hogy a szegénység a fejlődő világban o l y a n k á r o s o d á s o k a t o k o z , ú g y f o r m á l j a a fogya­ t é k o s s á g o t , h o g y a z itt é l ő e m b e r e k n a g y o n m á s ­ ként élik meg, m i n t a nyugatiak. Az e g é s z s é g k á r o s o d á s n a k és a fogyatékosság­ n a k ezek a világ k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n n a g y o n eltérő t a p a s z t a l a t a i r á v i l á g í t a n a k egy á t f o g ó b b g o n d o l a t ­ ra, a m e l y e f e j e z e t b e n is m e g j e l e n i k : a saját tes­ t ü n k r ő l s z e r z e t t t a p a s z t a l a t a i n k a t és a m á s o k k a l folytatott i n t e r a k c i ó i n k a t - a k á r é p e k , a k á r fogya­ t é k o s o k , a k á r b e t e g e k , a k á r e g é s z s é g e s e k - az a változó társadalmi környezet alakítja, a m e l y b e n é l ü n k . S z o c i o l ó g i a i s z e m p o n t b ó l c s a k a k k o r al­ k o t h a t u n k f o g a l m a t a b e t e g s é g r ő l , az e g é s z s é g r ő l és fogyatékosságról, ha megvizsgáljuk azokat a társadalmi és technológiai változásokat, amelyek meghatározzák, hogyan értelmezzük az emberi létnek ezeket az oldalait.

néha a nők „körülmetélése" okoz). Becslések szerint évente körülbelül 2 5 0 0 0 0 gyerek veszíti el a s z e m e világát, m e r t a t á p l á l é k u k b ó l h i á n y ­ zik az A-vitamin, a m e l y e t például a zöld s z í n ű z ö l d s é g e k t a r t a l m a z n a k . F e l v e t ő d ö t t , h o g y a vi­ lágon előforduló összes ilyen megbetegedésnek a k á r a felét i s m e g l e h e t n e e l ő z n i , h a j o b b prog­ r a m o k a t i n d í t a n á n a k a s z e g é n y s é g és az a l u l t á p ­ láltság f e l s z á m o l á s á r a , a k ö z t i s z t a s á g és az ivó­ víz biztosítására, feltételek balesetmegelőző munkahelyi (Charlton 1998). Az megteremtésére

e g é s z s é g k á r o s o d á s m á s i k f ő o k a a h á b o r ú é s an­ nak utóhatása (például a földben hagyott aknák). E z e n k í v ü l a s z e g é n y e b b o r s z á g o k b a n a fogyaté­ kos g y e r e k e k k ö z ü l s o k k a l k e v e s e b b e n k a p n a k u g y a n o l y a n s z i n t ű o k t a t á s t , m i n t a t ö b b i gyerek, ami életük későbbi szakaszában még tovább mé­ lyíti szegénységüket. A kutatási e r e d m é n y e k b ő l

ÖSSZEFOGLALÁS
1. A nyugati orvostudomány a biomedicinális járnak, például n e m kell elvégeznie szokásos feladatait, d e c s e r é b e m i n d e n t m e g k e l l ten­ n i e azért, h o g y a z o r v o s t a n á c s a i t m e g f o g a d v a visszanyerje egészségét. 4. A s z i m b o l i k u s i n t e r a k c i o n i s t á k azt v i z s g á l t á k , hogyan birkóznak meg az e m b e r e k a rövidebbh o s s z a b b ideig tartó betegséggel m i n d e n n a p i életükben. A betegség tapasztalata változáso­ kat i d é z h e t e l ő a z e g y é n ö n a z o n o s s á g á b a n é s s z o k á s o s n a p i r e n d j é b e n . A t e s t n e k ez a s z o c i o ­ lógiai d i m e n z i ó j a egyre fontosabbá válik sok társadalomban: az e m b e r e k ma tovább élnek, mint eleddig bármikor, és inkább krónikus m e g g y e n g ü l t á l l a p o t t ó l , m i n t akut b e t e g s é g e k ­ től s z e n v e d n e k . 5. A s z o c i o l ó g i a i k u t a t á s feltárja a b e t e g s é g és az egyenlőtlenség közötti szoros kapcsolato­ kat. Az i p a r i o r s z á g o k b a n a s z e g é n y e b b c s o ­ portok átlagos várható élettartama rövidebb, és k i s z o l g á l t a t o t t a b b a k a b e t e g s é g n e k , m i n t a t e h e t ő s e b b r é t e g e k . U g y a n a k k o r a g a z d a g or­ s z á g o k b a n m a g a s a b b a z á t l a g o s v á r h a t ó élet­ t a r t a m , m i n t a s z e g é n y e b b o r s z á g o k b a n . Van, a k i ú g y véli, h o g y a z o s z t á l y a l a p ú egészség­ beli egyenlőtlenségek kulturális és viselkedési t é n y e z ő k k e l , p é l d á u l a z é t r e n d d e l é s a z élet­ vitellel magyarázhatók. M á s o k a strukturális hatásokat hangsúlyozzák: rülmények. 6. A b e t e g s é g és egészségmintáknak n e m i és élnek a faji d i m e n z i ó j a is v a n . S z i n t e a világ m i n d e n országában a nők általában tovább férfiaknál, m é g i s g y a k o r i b b k ö r ü k b e n a megilyenek például a m u n k a n é l k ü l i s é g , a rossz lakás- és m u n k a k ö ­ egészségmodellre épül: arra a meggyőződésre, hogy a betegség objektív m ó d o n meghatároz­ h a t ó , és a b e t e g t e s t e g é s z s é g e t u d o m á n y o s a n megalapozott orvosi kezeléssel helyreállítha­ tó. A b i o m e d i c i n á l i s e g é s z s é g m o d e l l a m o d e r n t á r s a d a l m a k k a l együtt a l a k u l t ki. U g y a n e k k o r b o n t a k o z o t t ki a d e m o g r á f i a - az e m b e r i p o p u ­ lációk nagyságának, összetételének és dinami­ k á j á n a k v i z s g á l a t a - , é s a z á l l a m o k n a k egyre e r ő s e b b é r d e k e i k f ű z ő d t e k a h h o z , h o g y segít­ sék megőrizni az e m b e r e k egészségét. Nagy hatást gyakorolt a m o d e r n egészségügyi rend­ s z e r e k r e , h o g y a t u d o m á n y t az o r v o s i diag­ n o s z t i z á l á s b a n és a g y ó g y í t á s b a n is a l k a l m a z ­ ni kezdték. 2. A b i o m e d i c i n á l i s e g é s z s é g m o d e l l t e g y r e t ö b b kritika éri. Azt vetik ellene, hogy a t u d o m á n y o s gyógyászat n e m olyan e r e d m é n y e s , m i n t ami­ lyennek mondják, és az orvosok n e m értékelik az általuk kezelt betegek véleményét, továbbá azt, h o g y a z o r v o s i s z a k m a f e l s ő b b r e n d ű n e k t e k i n t i m a g á t m i n d e n a l t e r n a t í v g y ó g y í t á s i for­ m á n á l , a m e l y n e m fogadja e l a k o n v e n c i o n á l i s szemléletet. 3. A s z o c i o l ó g u s o k a t a b e t e g s é g t a p a s z t a l a t a ér­ dekli: h o g y a n éli meg a beteg és környezete, ha ledönti lábáról a betegség, h o s s z a b b ideig betegeskedik vagy végleg fogyatékossá válik. T a l c o t t P a r s o n s b e t e g s z e r e p - f o g a l m a arra utal, h o g y a b e t e g b i z o n y o s v i s e l k e d é s f o r m á k a t felöltve próbálja a l e h e t ő legkisebbre c s ö k k e n t e n i betegségének a szokásos rendet megzavaró ha­ tását. A beteg egyénnek b i z o n y o s kiváltságok

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG b e t e g e d é s , m i n t a férfiak e s e t é b e n . B i z o n y o s betegségek gyakrabban fordulnak elő etnikai kisebbségi csoportokban, m i n t a fehér népes­ ségben. A z e g é s z s é g b e n n e m é s faj s z e r i n t m u ­ tatkozó k ü l ö n b s é g e k e t g e n e t i k a i o k o k r a pró­ bálták v i s s z a v e z e t n i , p u s z t á n e z e k k e l a z o n ­ ban n e m magyarázhatók az egyenlőtlenségek. Bár talán van n é m i biológiai alapja bizonyos egészségi á l l a p o t o k n a k , a z á l t a l á n o s egészség­ es b e t e g s é g m i n t á k v i z s g á l a t a k o r f i g y e l e m b e kell v e n n i a t á r s a d a l m i t é n y e z ő k e t , v a l a m i n t a csoportok között az anyagi feltételek tekinteté­ b e n m e g f i g y e l h e t ő k ü l ö n b s é g e k e t is. 7. A fogyatékosság e g y é n i m o d e l l j é b e n a fogya­ tékos e m b e r t sújtó b a j o k a k o r l á t o z o t t e g y é n i képességekből erednek. E b b e n a m o d e l l b e n a testi „ a b n o r m a l i t á s " b i z o n y o s m é r t é k ű fogya­ tékosságot v a g y f u n k c i o n á l i s k o r l á t o z o t t s á g o t okoz. E f u n k c i o n á l i s k o r l á t o z o t t s á g a l a p j á n az e g y é n t egy t á g a b b k a t e g ó r i á b a s o r o l v a „rok­ k a n t n a k " m i n ő s í t i k . A z e g y é n i m o d e l l arra a s z e m l é l e t r e é p ü l , h o g y a fogyatékosság „sze­ mélyes tragédia". 8. A fogyatékosság t á r s a d a l m i m o d e l l j e a fogya­ t é k o s s á g o k á t n e m a z e g y é n b e n , h a n e m a tár­ sadalomban jelöli meg. A fogyatékosságot n e m az egyén csökkent képességei okozzák, h a n e m a z o k a z a k a d á l y o k , a m e l y e k e t a társa­ d a l o m e m e l a fogyatékos e m b e r e k teljes körű társadalmi részvétele elé. 9. A gazdag o r s z á g o k t ö b b s é g é b e n a k o r m á n y z a t i k i a d á s o k s o k k a l n a g y o b b r é s z é t fordítják a fo­ gyatékossággal kapcsolatos programokra, m i n t a munkanélküliség enyhítésére. E n n e k ellené­ re a f o g y a t é k k a l é l ő k az e g y i k l e g h á t r á n y o s a b b h e l y z e t ű c s o p o r t o t alkotják a fejlett országok­ ban. Az egészségkárosodott emberek többsége a fejlődő világban él.

MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK
1. Mit lehet tenni, hogy csökkenjenek az egyenlőtlenségek az egészségügyi ellátásban? 2. Hogyan magyarázhatják a nők és a férfiak élete közötti különbségek a betegséggel kapcsolatos tapasztalataik eltérését? 3. Milyen kormányzati programokkal lehetne a brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálatot felkészíteni arra, hogy jobban tudjon alkalmazkodni a betegek kulturális hátteréhez? 4. Növekszik-e az orvosi rend hatalma ós egyben a beteg kiszolgáltatottsága azáltal, hogy bizonyos állapotokat, például a terhességet vagy a levertséget „medikalizálják"? 5. Mennyiben korlátozottak a lakóhelyén vagy az oktatási intézményében a fogyatékkal élő emberek?

AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK
Doyal, Lesley (1995): What Makes Women Sick. London, Macmillan. Morris, Jenny (1991): Pride Against Prejudice: A Personal Politics of Disability. London, Women's Press. Nettleton, Sarah (1995): The Sociology of Health and Illness. Cambridge, Polity. Barnes, C. - Mercer, G. - Shakespeare, T. (1999): Exploring Disability: A Sociological Introduction. Cambridge, Polity. Barnes, C. - Mercer, G. (2003): Disability. Cambridge, Polity. Barnes, C. - Oliver, M. - Barton, L. (szerk.) (2002): Disability Studies Today. Cambridge, Polity.

INTERNETES FORRÁSOK
European Observatory on Health Systems and Policies http://www.euro.who.int/observatory/ International Public Health http ://www. ldb. org/ iphw/ Wellcome Library on the History and Understanding of Medicine http://www.wellcome.ac.uk/knowledgecentre/wellcomesites/ ENSZ Egészségügyi Világszervezet (WHO) http ://www. who. int Leeds University Disability Archive http://www.leeds.ac.uk/disability-studies/archiveuk/index.html BBC Disabilities Magazine http://www.bbc.co.uk/ouch/

TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS ÉS OSZTÁLY
A TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS RENDSZEREI A rabszolgaság A kasztrendszer Indiában és Dél-Afrikában A rendi tagolódás Az osztály OSZTÁLY- ÉS RÉTEGZŐDÉSELMÉLETEK Kari Marx elmélete Max Weber elmélete Erik Olin Wright osztályelmélete AZ OSZTÁLY-HOVATARTOZÁS MÉRÉSE John Goldthorpe: osztály és foglalkozás Goldthorpe osztályszerkezetének értékelése OSZTÁLYTAGOZÓDÁS A MAI NYUGATI TÁRSADALMAKBAN A felső osztály kérdése A középosztály A munkásosztály változó jellege A marginális osztály kérdése Osztály és életstílus Nemek és rétegződés TÁRSADALMI MOBILITÁS Összehasonlító mobilitásvizsgálatok A lefelé irányuló mobilitás Társadalmi mobilitás Nagy-Britanniában Anglia meritokrácia lenne? KÖVETKEZTETÉS: AZ OSZTÁLY JELENTŐSÉGE Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

és évi kilencmillió fon­ tos forgalma van. Nem voltak különösebben gazdagok. Az iskola befejezése után aztán csak a családi vállalkozásnál dolgozott. amelynek a beindításához Indiából hozott magá­ val szakácsokat. Rövid időn be­ lül átalakította a cég marketingstratégiáját. így történt. Arra gondoltam. amely a „Royal Sw