Anthony Giddens

SZOCIOLÓGIA
Második kiadás

Osiris Kiadó • Budapest, 2008

Tartalom

Előszó az ötödik kiadáshoz Köszönetnyilvánítás A kötet tartalmáról A kötet felépítéséről Mi a szociológia? A globalizáció és a változó világ Szociológiai kérdések felvetése és megválaszolása A szociológiai elméletalkotás Társadalmi interakció és mindennapi élet Szocializáció, életút, öregedés Családok és intim kapcsolatok Egészség, betegség és fogyatékosság Társadalmi rétegződés és osztály Szegénység, társadalmi kirekesztettség és jólét Globális egyenlőtlenség Szexualitás és társadalmi nem Faj, etnikum és migráció A vallás a modern társadalomban A média Szervezetek és hálózatok Oktatás Munka és gazdasági élet Bűnözés és deviancia Politika, kormányzat és terrorizmus Városok és városi terek Környezeti kockázatok Irodalom Alapfogalmak Mutató

18 19 20 22 23 43 73 93 113 139 169 203 233 269 301 337 373 413 447 487 525 569 611 649 689 725

751 775 797

FV

Részletes tartalom

ELŐSZÓ AZ ÖTÖDIK KIADÁSHOZ KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A KÖTET TARTALMÁRÓL FŐBB TÉMAKÖRÖK A KÖTET FELÉPÍTÉSÉRŐL

18 19 20 20 22

1. fejezet • Ml A SZOCIOLÓGIA?
A SZOCIOLÓGIAI SZEMLÉLET Szociológiai tanulmányok A SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS KIALAKULÁSA Elméletek, elméleti megközelítések Az első teoretikusok Újabb szociológiai szemléletmódok Elméletalkotás a szociológiában Elemzési szintek: mikro- és makroszociológia MIRE JÓ A SZOCIOLÓGIA? Összefoglalás Internetes források 24 26 27 27 28 35 39 40 40 42 42

2. fejezet • A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG
TÁRSADALOMTÍPUSOK Eltűnő világ: a premodern társadalmak és sorsuk A modern világ ipari társadalmai Globális fejlődés TÁRSADALMI VÁLTOZÁS A változásra ható tényezők Változások a modern időszakban GLOBALIZÁCIÓ A globalizációt segítő tényezők A globalizációs vita A globalizáció hatása KÖVETKEZTETÉS: GLOBÁLIS KORMÁNYZÁS KELL Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 45 45 49 50 52 53 55 56 56 63 65 69 70 71 71 71

TARTALOM

3. fejezet « SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA
SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK A tudományos szemlélet A kutatási folyamat AZ OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK F E L I S M E R É S E Kauzalitás és korreláció KUTATÁSI MÓDSZEREK Terepmunka (etnográfia) Felmérés (survey) Kísérlet ' Élettörténet Összehasonlító kutatás Történeti elemzés Az összehasonlító és a történeti kutatás egyesítése KUTATÁS A VALÓ VILÁGBAN: MÓDSZEREK, PROBLÉMÁK ÉS BUKTATÓK Az ember mint vizsgálati alany és az ebből fakadó etikai problémák Tud-e újat mondani a szociológia? A szociológia hatása Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források . 75 76 77 79 79 82 82 83 85 85 86 86 86 87 87 89 90 90 91 91 91

4. fejezet • A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS
MAX WEBER: A PROTESTÁNS ETIKA NÉGY ELMÉLETI PROBLÉMA Struktúra és cselekvés Értékelés Konszenzus és konfliktus A nemek problémája A modern világ kialakulása ÚJABB SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK Posztmodernizmus Michel Foucault NÉGY KORTÁRS SZOCIOLÓGUS Jürgen Habermas: demokrácia és nyilvánosság Ulrich Beck: a globális kockázattársadalom Manuel Castells: a hálózatgazdaság Anthony Giddens: társadalmi reflexi vitás KÖVETKEZTETÉS Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 95 96 97 98 99 100 101 103 103 104 105 106 106 108 109 110 110 110 111 111

TARTALOM

5. fejezet • TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET
A MINDENNAPI ÉLET VIZSGÁLATA NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Az „arc", a gesztusokés az érzelemkifejezés A nem verbális kommunikáció nemi vonatkozásai AZ INTERAKCIÓ TÁRSADALMI SZABÁLYAI Közös jelentések Garfinkel kísérletei „Interakciós vandalizmus" Reaktív kiáltások AZ ARC, A T E S T ÉS A BESZÉD AZ INTERAKCIÓBAN Érintkezések Benyomáskeltés A személyes tér INTERAKCIÓ IDŐBEN ÉS TÉRBEN Kronometrikus idő A társadalmi élet és a tér-idő rend átalakulása A mindennapi élet kulturális és történelmi szemlélete Szociológiai vita a valóság társadalmi felépítéséről Társadalmi interakció a kibertérben KÖVETKEZTETÉS: GYŐZ A KÖZELSÉG KÉNYSZERE Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok In 115 116 116 117 119 119 119 120 122 122 124 125 127 127 129 129 129 132 133 136 136 137 137 138

tern

etes

források

6. fejezet • SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS
KULTÚRA, TÁRSADALOM ÉS A GYERMEK SZOCIALIZÁCIÓJA Elméletek a gyermekfejlődésről Szocializációs közegek NEMI SZOCIALIZÁCIÓ Szülők, felnőttek reakciói A nem tanulása Mesekönyvek, televízió A nemsemleges nevelés nehézségei A szociológiai vita A TELJES ÉLETÚTRA KITERJEDŐ SZOCIALIZÁCIÓ Gyermekkor Serdülőkor Fiatal felnőttkor Érett felnőttkor Öregkor ÖREGEDÉS A brit társadalom „őszülése" Hogyan öregszik az ember? Az öregedés folyamata: versengő szociológiai magyarázatok 141 141 143 145 145 146 146 146 147 149 149 150 150 151 151 151 152 153 155

TARTALOM

Az öregedés jellemzőiNagy-Britanniában Öregedéspolitika A világnépesség őszülése Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

157 160 165 167 168 168 168

7. fejezet * CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK
ALAPFOGALMAK A CSALÁD A TÖRTÉNELEMBEN A családi élet fejlődése Hol volt, hol nem volt: mesék a hagyományos családról Világszerte változó családminták CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK NAGY-BRITANNIÁBAN Altalános jellemzők A családminták változása és változatossága Egyenlőtlenség a családban Intim erőszak Családon belüli erőszak Válás és különélés A családi élettel kapcsolatos attitűdök változása Új partnerkapcsolatok és mostohacsaládok A házasság és a családi élethagyományos formáinak alternatívái A CSALÁD ÉS AZ INTIM KAPCSOLATOK ELMÉLETI NÉZŐPONTJAI Funkcionalizmus Feminista megközelítések Új nézőpontok KÖVETKEZTETÉS: VITA A CSALÁDI ÉRTÉKEKRŐL Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 172 173 173 174 175 176 176 176 179 181 181 183 187 188 192 194 195 195 196 199 201 201 202 202

8. fejezet • EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG
A TEST SZOCIOLÓGIÁJA '204 206 209 214 215 218 218 221 223 224

AZ EGÉSZSÉG ÉS A BETEGSÉG SZOCIOLÓGIÁJA Az orvostudománnyal kapcsolatos szociológiai nézőpontok Orvostudomány és egészség a változó világban Az egészséggel és a betegséggel kapcsolatos szociológiai nézőpontok AZ EGÉSZSÉG TÁRSADALMI ALAPJA Osztály és egészség Nem és egészség Etnikum és egészség Egészség és társadalmi kohézió

I TARTALOM

A FOGYATÉKOSSÁG SZOCIOLÓGIÁJA A fogyatékosság egyéni modellje A fogyatékosság társadalmi modellje Fogyatékosság az Egyesült Királyságban és világszerte Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok In . tern etes források

225 225 225 230 232 233 233 233

9. fejezet • TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS ÉS OSZTÁLY
A TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS RENDSZEREI A rabszolgaság A kasztrendszer Indiában és Dél-Afrikában A rendi tagolódás Az osztály • OSZTÁLY- ÉS RÉTEGZŐDÉSELMÉLETEK Kari Marx elmélete Max Weber elmélete Erik Olin Wright osztályelmélete AZ OSZTÁLY-HOVATARTOZÁS M É R É S E John Goldthorpe: osztály és foglalkozás Goldthorpe osztályszerkezetének értékelése OSZTÁLYTAGOZÓDÁS A MAI NYUGATI TÁRSADALOMBAN A felső osztály kérdése A középosztály A munkásosztály változó jellege A marginális osztály kérdése Osztály és életstílus Nemek és rétegződés TÁRSADALMI MOBILITÁS Összehasonlító mobilitásvizsgálatok A lefelé irányuló mobilitás Társadalmi mobilitás Nagy-Britanniában Anglia meritokrácia lenne? KÖVETKEZTETÉS: AZ OSZTÁLY JELENTŐSÉGE Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 237 238 238 240 240 241 241 242 243 244 244 245 248 248 251 252 253 256 259 261 261 262 263 264 265 265 267 267 267

10. fejezet I SZEGÉNYSÉG, TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ÉS JÓLÉT
SZEGÉNYSÉG Mi a szegénység? A szegénység mérése Kik a szegények? A szegénység magyarázata Szegénység és társadalmi mobilitás '

/
271 271 272 275 279 280

TARTALOM
••MitniiiiiiniiiiffliiiiiiíiM

TÁRSADALMI K I R E K E S Z T E T T S É G Mi a társadalmi kirekesztettség? Társadalmi kirekesztettség példái Bűnözés és társadalmi kirekesztettség A JÓLÉTI ÁLLAM A jóléti állam elméletei Jóléti állam Nagy-Britanniában KÖVETKEZTETÉS: SZEGÉNYSÉG ÉS SEGÉLYEZÉS EGY VÁLTOZÓ VILÁGBAN Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

282 282 284 287 289 289 290 297 298 299 299 300

11. fejezet • GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG
GLOBÁLIS GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉG Magas jövedelmű országok Közepes jövedelmű országok Alacsony jövedelmű országok Növekszik-e a globális egyenlőtlenség? . 305 306 307 307 307 309 309 310 312 312 317 324 324 325 328 329 329 329 333 333 335 336 336 336

ÉLET A GAZDAG ÉS A SZEGÉNY ORSZÁGOKBAN Egészség Éhség, alultápláltság és éhínség Oktatás és írni-olvasni tudás MEGGAZDAGODHATNAK-E A SZEGÉNY ORSZÁGOK? Fejló'déselméletek A fejlődéselméletek értékelése A nemzetközi szervezetek szerepe és a globális egyenlőtlenség Globális gazdasági egyenlőtlenség egy változó világban A VILÁG NÉPESSÉGÉNEK NÖVEKEDÉSE Népességelemzés: demográfia A népesség változásának dinamikája Malthusianizmus A demográfiai átmenet A változás kilátásai Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

12. fejezet • SZEXUALITÁS ÉS TÁRSADALMI NEM
AZ EMBERI SZEXUALITÁS Biológia és szexuális viselkedés A társadalom hatása a szexuális viselkedésre Szexualitás és prokreatív technológia Szexualitás a nyugati kultúrában • / / 340 340 340 342 344

TARTALOM

SZEXUÁLIS ORIENTÁCIÓ Szexuális orientáció - velünk születik vagy tanuljuk? Homoszexualitás a nyugati kultúrában Attitűdök a homoszexualitással kapcsolatban Mozgalmak a melegek és leszbikusok polgárjogaiért TÁRSADALMI NEM Társadalmi nem és biológia: természetes különbségek? Nemi szocializáció A társadalmi nem és a biológiai nem társadalmi konstrukciója Feminitás, maszkulinitás és nemi viszonyok A NEMI EGYENLŐTLENSÉG Funkcionalista megközelítések Feminista megközelítések KÖVETKEZTETÉS: TÁRSADALMI NEM ÉS GLOBALIZÁCIÓ Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

350 351 352 353 354 356 357 357 359 359 363 363 364 370 370 371 372 372

13. fejezet - FAJ, ETNIKUM ÉS MIGRÁCIÓ
ALAPFOGALMAK Faj Etnicitás Kisebbségi csoportok ELŐÍTÉLET ÉS DISZKRIMINÁCIÓ Rasszizmus A rasszizmus szociológiai értelmezései ETNIKAI INTEGRÁCIÓ ÉS KONFLIKTUS Az etnikai integráció modelljei Etnikai konfliktusok MIGRÁCIÓ ÉS ETNIKAI VÁLTOZATOSSÁG AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN Bevándorlás Etnikai sokféleség Az etnikai kisebbségek helyzete a munkaerőpiacon Lakáskörülmények A büntető igazságszolgáltatás rendszere BEVÁNDORLÁS ÉS ETNIKAI VISZONYOK A KONTINENTÁLIS EURÓPÁBAN Migráció és az Európai Unió GLOBÁLIS MIGRÁCIÓ Migrációs minták és modellek Globalizáció és migráció Globális diaszpórák KÖVETKEZTETÉSEK 376 376 379 380 380 382 385 386 386 387 389 389 393 396 399 399 403 403 405 406 407 408 409

\

TARTALOM

Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

409 410 410 411

14. fejezet « VALLÁS A MODERN TÁRSADALOMBAN
SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK ÉS ELKÉPZELÉSEK A vallás szociológiai vizsgálata ' Valláselméletek A VILÁG VALLÁSAI Totemizmus és animizmus A zsidó vallás, a kereszténység és az iszlám A Távol-Kelet vallásai Vallási szervezetek Kereszténység, nem és szexualitás A SZEKULARIZÁCIÓ ÉS A VALLÁSI MEGÚJULÁS A szekularizáció Vallás Európában Vallás az Egyesült Királyságban Vallás az Egyesült Államokban A szekularizáció elméletének értékelése A vallási fundamentalizmus Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 415 415 416 420 420 421 422 423 427 428 428 430 432 435 439 440 444 445 445 446

15. fejezet « MÉDIA
HAGYOMÁNYOS ÉS ÚJ MÉDIA Hagyományos médiumok Új média MÉDIAELMÉLETEK Funkcionalizmus Konfliktuselméletek Újabb elméletek A MÉDIA ELFOGULTSÁGA: A GLASGOW-I EGYETEMI KUTATÓCSOPORT Televíziós hírműsorok A KÖZÖNSÉG ÉS A MÉDIA Közönségvizsgálatok A média hatásai A MÉDIA ELLENŐRZÉSE Politikai ellenőrzés A globális média és a demokrácia \ 449 449 454 458 459 459 460 464 464 466 466 467 470 470 473

TARTALOM

A MÉDIA A GLOBALIZÁCIÓ KORÁBAN Zene Mozi „Szupervállalatok" Médiaimperializmus? Ellenállás a globális médiával szemben és más utak keresése KÖVETKEZTETÉSEK Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

473 476 477 478 481 483 483 484 485 485 485

16. fejezet • SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK
SZERVEZETEK Bürokratikus szervezetek A szervezetek fizikai környezete Világméretű szervezetek Gazdasági szervezetek T Ú L A BÜROKRÁCIÁN? Szervezeti változások: a japán modell A vezetés átalakulása A hálózatok elméletei HOGYAN BEFOLYÁSOLJÁK ÉLETÜNKET A SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK? Társadalmi tőke: erős és gyenge kötődések Egyedül tekézni: példa a társadalmi tőke hanyatlására? KÖVETKEZTETÉSEK Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok In 489 490 496 500 503 511 511 512 515 518 518 519 521 522 523 523 523

'

tern

etes

források

17. fejezet • OKTATÁS
AZ OKTATÁS FONTOSSÁGA AZ OKTATÁS AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN Kezdetek és fejlődés A középfokú oktatás és a politika Felsőoktatás A brit oktatási rendszer összehasonlítása más rendszerekkel AZ ISKOLÁZTATÁS ÉS A TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉGEK ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK ELMÉLETEI Ivan Illich: a rejtett tanterv Basil Bernstein: a nyelvi kódok Pierre Bourdieu: az oktatás és a kulturális újratermelés A tanulás és a fizikai munka: Paul Willis elemzése a kulturális újratermelésről Az oktatás posztmodern megközelítései 527 528 528 530 535 540 541 542 544 546 547 549

jt

/

TARTALOM

EGYENLŐTLENSÉG ÉS OKTATÁS Az iskolai teljesítmények megoszlása nemek szerint Az etnikai kisebbségek az oktatásban Az IQ és az oktatás AZ OKTATÁS ÉS AZ ÚJ KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK Technológia az osztálytermekben Eljött-e máris az e-egyetemek kora? . KÖVETKEZTETÉS: AZ OKTATÁS'jÖVŐJE Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

550 551 555 556 561 561 563 564 565 567 567 567

18. fejezet • MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET
MI A MUNKA? F I Z E T E T T ÉS NEM F I Z E T E T T MUNKA A MUNKA TÁRSADALMI SZERVEZŐDÉSE Taylorizmus és fordizmus A taylorizmusés a fordizmus korlátai A MUNKA VÁLTOZÓ T E R M É S Z E T E A nők és a munka Posztfordizmus Változási trendek a foglalkozási struktúrában MUNKAHELYI BIZONYTALANSÁG, MUNKANÉLKÜLISÉG ÉS A MUNKA TÁRSADALMI JELENTŐSÉGE A munka társadalmi jelentősége A munkahelyi bizonytalanság növekedése Munkanélküliség KÖVETKEZTETÉS: „A JELLEM KORRÓZIÓJA"? Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 571 571 573 575 579 579 587 591 598 600 600 602 607 608 609 609 609

19. fejezet • BŰNÖZÉS ÉS DEVIANCIA
ALAPFOGALMAK A BŰNÖZÉS ÉS A DEVIANCIA MAGYARÁZATA: SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK , Funkcionalista elméletek Interakcionista elméletek Konfliktuselméletek: „Az új kriminológia" Kontrollelméletek Elméleti következtetések A BŰNÖZÉS ALAKULÁSA AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN A bűnözés és a bűnözési statisztikák \ 615 615 618 621 623 627 627 628 613

/

TARTALOM

ÁLDOZATOK ÉS BŰNELKÖVETŐK A nemek és a bűnözés Ifjúság és bűnözés Fehérgalléros bűnözés Szervezett bűnözés Kiberbűnözés BÖRTÖNÖK: MEGFELELŐ VÁLASZA BŰNÖZÉSRE? KÖVETKEZTETÉS: BŰNÖZÉS, DEVIANCIA ÉS TÁRSADALMI REND Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

630 630 635 636 639 641 642 646 647 648 648 648

20. fejezet » POLITIKA,KORMÁNYZÁS ÉS TERRORIZMUS
A POLITIKAI SZOCIOLÓGIA ALAPFOGALMAIVAL KAPCSOLATOS VITÁK Politika, kormányzás és az állam Hatalom " Autoritás és demokrácia A DEMOKRÁCIA GLOBÁLIS TERJEDÉSE A kommunizmus bukása A demokrácia népszerűségének magyarázata Bajban van-e a demokrácia? Globális kormányzás PÁRTPOLITIKA AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN Új Munkáspárt POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK Globalizáció és társadalmi mozgalmak Technológia és társadalmi mozgalmak A NACIONALIZMUS ÉS A NEMZET ELMÉLETEI A nacionalizmusés a modern társadalom Állam nélküli nemzetek Nemzeti kisebbségek és az Európai Unió Nemzetek és nacionalizmus a fejlődő országokban Nacionalizmus és globalizáció A nemzetállam, a nemzeti identitás és a globalizáció A TERRORIZMUS A terror és a terrorizmus eredete Régi és új típusú terrorizmus Terrorizmus és háború Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források , \ \

651 651 652 653 656 656 658 661 663 666 667 669 670 671 673 673 675 675 676 677 678 679 680 682 685 686 687 687 688

TARTALOM

j^^l

21. fejezet • VÁROSOK ÉS VÁROSI TEREK
AZ URBANIZMUS ELMÉLETEI A Chicagói Iskola Az urbanizmus és a mesterséges környezet Értékelés A VÁROSOK KIFEJLŐDÉSE A hagyományos társadalmak városai Iparosodás és urbanizáció . A modern nagyváros kialakulása Ujabb urbanizációs trendek Nagy-Britanniában és USA-ban Urbanizáció a fejlődő világban A VÁROSOK ÉS A GLOBALIZÁCIÓ Globális városok Egyenlőtlenség a globális városokban Városi közigazgatás a globalizáció korában KÖVETKEZTETÉS: A NAGYVÁROSOK SZEREPE A GLOBÁLIS KORMÁNYZÁSBAN Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 690 691 695 696 698 698 698 700 701 709 712 713 716 716 721 722 723 723 723

.

22. fejezet • KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK
A KÖRNYEZET MINT SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉS KÖZÖS KÖRNYEZETÜNK A növekedés határai Fenntartható fejlődés Fogyasztás, szegénység és a környezet Veszélyforrások TECHNOLÓGIAI EREDETŰ KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK Globális felmelegedés Genetikailag módosított élelmiszerek A globális „kockázattársadalom" ELŐRETEKINTÉS Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott Internetes források IRODALOM ALAPFOGALMAK MUTATÓ 727 728 728 729 729 731 737 738 743 746 748 749 750 750 750 751 775 797

olvasm

ányok

Előszó az ötödik kiadáshoz

^

Könyvem negyedik kiadása a 2 0 0 1 . szeptember 11-i eseményeket megelő­ zően jelent meg. Az ötödik kiadásban igyekeztem lépést tartani társadalmi világunk jelentős változásaival, taglalva az említett eseményeket követő éve­ ket is, ezért a szöveget egyrészt alaposan átdolgoztam, aktualizáltam, más­ részt jócskán belefoglaltam új anyagokat is. Akárcsak a korábbi kiadásokban, ezúttal is arra törekedtem, hogy könyvem olvasmányos, érdekfeszítő legyen, ugyanakkor tartalmazza a tudományág legújabb eredményeit. A kötetben most először részletesen foglalkozom a globális egyenlőtlenséggel, a terro­ rizmussal, az egyéni életúttal, az öregedéssel, a fogyatékossággal és más új, időszerű témákkal. Ezeket az új részeket úgy próbáltam összeilleszteni a ko­ rábbi kiadásokból megtartásra érdemesnek bizonyult szövegrészekkel, hogy a könyv ezután is méltó legyen az elismerésre, és a szociológiatanítás napra­ kész alapművének tekintsék.

Köszönetnyilvánítás

Itt mondok köszönetet mindenkinek, aki segített könyvem elkészítésében. Hálás vagyok az előző kiadás sok olvasójának hasznos észrevételeikért. Az ötödik kiadás nem készülhetett volna el Simon Griffiths tevékeny részvétele nélkül, aki hónapokat szentelt a kötet gondozásának. Ha e könyv bármilyen beccsel bír, az éppúgy az ő érdeme, mint az enyém. Sokkal tartozom neki ezért. Szeretnék köszönetet mondani azoknak a társadalomtudósoknak, akik könyvem készülőfélben lévő fejezeteit véleményezték. Oly sokan voltak, hogy nehéz volna felsorolni őket, de észrevételeik rengeteget segítettek. Ki­ adóm, a Polity Press munkatársai közül főként John Thompsont, David Heldet, Gill Motley-t, Neil de Cortot és Breffni O'Connort illeti köszönet. Emma Longstaff alapvető szerepet játszott a könyvkészítés teljes folyamatában. Nagyszerű volt vele dolgozni. Sarah Dancy a szöveggondozásban remekelt, nagyon hálás vagyok, hogy semmi nem kerülte el a figyelmét, és mindig megtalálta a legjobb megoldást. Végül köszönettel tartozom Alena Ledenevának a fáradhatatlan támogatá­ sért és biztatásért.

ugyanakkor a különböző fejezetekben kitérek a tudományág legújabb elképzeléseire. Remélem. és a szükséges szelekció ellenére ismertetni tudom az összes fontos szociológiai nézőpontot. Az egyik fő téma a változó világ. Ebbe főként más nyugati országokban végzett ku­ tatások tartoznak. mint amelyek a 18. és lehetséges. A globalizációt azért is lényegesnek tartom. taglalja a kortárs szociológusokat érdeklő legfontosabb problémákat is. FŐBB TÉMAKÖRÖK A könyvet egy sor alaptéma köré rendeztem. A kötet második fő témája a globalizálódó társadalmi élet. A szociológiá­ ban túl sokáig uralkodott az a nézet. A szociológia azok­ nak az átalakulásoknak köszönheti létét. ku­ tatási eredményeire. hogy eljárásom semmiféleképpen nem elfo­ gult. században zajlottak le. amelyekben lényeges változások zajlanak. 1989-es kiadásában újdonságnak számított. amely maga is sokat fejlődött. hogy egy-egy társadalom intéz­ ményeinek a bemutatására szorítkozunk. A könyv lénye­ gesen több anyagot tartalmaz a világ szegényebb országairól. Olyan könyvet igyekeztem írni. Azóta jóval több vitát kavar a globalizáció. Bár elsősorban Nagy-Britanniával foglalkozom. A szociológia legfontosabb feladatai közé tartozik mind a múlt­ ban történt átalakulások feltérképezése. hogy több vo­ natkozásban eredeti. Ez világosan megmu­ tatkozik például az egész világot átfogó nemzetközi kereskedelemben. Ezenfelül nagy hangsúlyt fektetek a szociológia és az antropológia kapcsolatára. Könyvem első. A szociológiát nem lehet úgy tanítani. napjainkban pedig egyértelműen az egész világra kiterjedő in­ tegráció folyamatainak felgyorsulását tapasztalhatjuk. A múltban sem léteztek egymástól elszigetelt társadalmak. hogy olyan alapvető változások előtt állunk. és szinte teljesen eltűntek a tradicio- . hogy a szociológia kulcsszerepet játszik a modern szellemi életben és központi helyet foglal el a társadalomtudomá­ nyok között. külön lehet tanulmányozni. a témák tárgyalását más kultúrákból merített sokszínű anyag teszi kiegyensúlyozottá. A társadalmi vál­ tozások üteme azóta is szakadatlanul nő. mind pedig a ma zajló változások fő irányainak megragadása. amely amellett. hogy minden társadalmat önmagában. Harmadszor: a könyvben erősen érvényesül az összehasonlító szemlélet­ mód. Az így létrejött világ a szociológiai elemzés legfőbb tárgya. Mivel ma a világ különböző társadalmai szoros kö­ telékekkel kapcsolódnak egymáshoz.A kötet tartalmáról Ez a könyv abban a hitben íródott. ezek mind sajátos jelleget köl­ csönöznek munkámnak. mint a koráb­ ban megjelent szociológiai alapművek. Kerültem a túl bonytmiltrfogalmak bevezetését. az efféle vizsgálódás akkoriban még a tudományág technikai jellegűbb területein is gyerekcipőben járt. akárcsak a hozzá kapcsolódó egyes információtechnológiai változások. mert vizsgálódási körük jelentős mértékben megegyezik. század végén és a 19. hogy foglalkoztam a globalizáció hatásával. de gyakran hivatkozom Oroszországra és a kelet-európai társadalmakra is. amelyek kiszakították a Nyugat ipa­ rosodó társadalmi rendjét a korábbi társadalmakra jellemző életformákból. mert ma igen fontos az iparosodott és a fejlődő világ kölcsönös függősége.

A társadalmi nem vizsgálata ma már a szociológia egyik önálló területének számít . \ / A hatodik téma a mikro. új nézőpontokból mutatja meg viselkedésünk mozgatórugóit. fejezet).e kötetben is egy teljes fejezetet szántam a témához kapcsolódó elméleti munka és kutatás fel­ térképezésére (12. hogy vázoljuk egy-egy esemény történeti kontextusát. A kötetben sokszor rámutatok. ha mikro. Az utolsó téma a társadalmi és a személyes kapcsolata. hogy nem ki­ zárólag a múltat vetjük alá szociológiai vizsgálatnak. Ezért több fejezet is tartalmaz a társadalmi nemmel foglalkozó részt.és makroszinten is elemezzük. hogy jobban megérthe­ tünk egy-egy társadalmi szituációt. fejleszthetjük képzelőerőnket. Mindig felhívom az olvasók figyelmét arra. hanem jelenlegi in­ tézményeinket is megpróbáljuk érthetőbbé tenni a történeti megközelítés segítségével. Az utóbbi években a szociológia egyik legfontosabb fejleménye. a kulturális sokszí­ nűség megbecsülésére tanítanak és segítik megérteni a társadalmi intézmé­ nyek működését. a szociológia és az antropológia is egyre inkább összeolvad. Ez n e m pusztán azt jelenti. Ötödször: a szövegben végig megkülönböztetett figyelmet szenteltem a társadalmi nemmel kapcsolatos kérdéseknek. hogy nem utalhatók egyszerűen a tudományág egyik alosztályába. és segít megismerni a miénkétől különböző kulturális környezeteket. ezáltal a szociológia gyakorlata az emberi szabadság lehe­ tőségeit javítja.és makroszintek összefüggése. A szociológiatanulás felszabadító élmény lehet: általa átláthatjuk mások helyzetét. A negyedik téma a szociológia szükségképp történeti szemlélete. és a makroszintű folyamatok is befolyásolják mindennapi éle­ tünket.A KÖTET TARTALMÁRÓL nális társadalmi rendszerek. Könyvemben mindenütt kitérek a történeti szociológia újabb eredményeire. Ugyanakkor a nemek viszonyának kérdései anynyira lényegesek a szociológiai elemzésben. Ez úgy értendő. hogy egyre hangsúlyosabbá válik a történeti elemzés. a legtöbb fejezetben ez adja az értelmezési keretet. az önismeret révén pedig jobban megérthetjük a társadalmi világot. A szociológiai gon­ dolkodás nagy segítség önmagunk megértéséhez. . Az így születő szociológiai elképzelések megkérdőjelezik a dogmákat. hogy a mikroszinten zajló interakció hat a szélesebb társadalmi folyamatokra.

Ezeket inkább a könyv végén foglaltam egy bővebb. amely kritikai gondolkodásra ösztönöz és segíti az elmé­ lyülést könyvem egy-egy témájában. amelyet a világháló kínál.A kötet felépítéséről Kötetem nem az alapvető szociológiai fogalmak elvont fejtegetésével kezdő­ dik. amely bőséggel tartalmaz további anyagokat (elérhető a http://www. Mindegyik fejezet többé-kevésbé önálló egységet alkot. így fontos új dimenzióval egészül ki a Szociológia ötödik kiadása. uk/giddens5 címen). amely szándékaim szerint egyaránt hasznára válik azoknak. átfogó fogalomtárba. hogy a könyv többféleképp is forgatható. mi­ közben arra is ügyeltem. akik most ismer­ kednek vele. hogy az olvasó konkrét példáim révén könynyebben megértse az ismertetett gondolatokat. miközben a megfelelő helyeken más fejezetekhez is kapcsolódik. A fejezetek sorrendjét is úgy alakítottam. Végig arra törekedtem. de gyakran merítettem szemléltető anyagot más forrásokból is (például újságcikkekből). . Igyekeztem a lehető legegyszerűbb és legközvetlenebb stílusban fogalmazni. egy helyen találhatja meg a korábbi fejezetekben említett fontosabb_azoeielégiai szakkifejezéseket. és azoknak is. Emellett a kötet külön honlappal is kiegészül. hogy az olvasó fokozatosan mind mélyebb ismereteket szerezzen a szociológia különböző területeiről. akik e tudományágat tanítják. az egyes kurzusok igényeihez igazítható legyen. Különösebb veszteség nélkül lehet egy-egy fejezetet kihagyni vagy más sorrendbe állítani. A fejezetek végén felsorolt internetes források kiindulópontul szolgálnak az emberekkel és a szociológiával kapcsolatos információk gazdag tárházá­ hoz. A kötet szö­ vegében vastag betűs kiemelés jelöli az Alapfogalmakban szereplő terminu­ sokat. ugyanakkor megpróbáltam minél érdekesebb. elképzeléseket és elmélete­ ket. E példák rendszerint szociológiai kutatásokból származnak.co. Itt az oktatók és a diákok egyaránt számtalan olyan for­ rást találhatnak. amelyben az olvasó haszonnal tallózhat. minél inkább „meglepetések­ kel teli" könyvet írni.polity.

Ml A SZOCIOLÓGIA? A SZOCIOLÓGIAI SZEMLELET Szociológiai tanulmányok A SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS KIALAKULÁSA Elméletek.és makroszociológia MIRE JÓ A SZOCIOLÓGIA? Összefoglalás Internetes források . elméleti megközelítések Az első teoretikusok Újabb szociológiai szemléletmódok Elméletalkotás a szociológiában Elemzési szintek: mikro.

hogy megiszunk egy csésze ká­ vét! Szociológiai szemszögből mit mondhatnánk viselkedésünk e látszólag érdektelen mozzanatá­ ról? Rengeteget. Lenyűgöző. szemben például a marihuánával. hogy amit természetesnek. Ha két em­ ber megbeszéli. a kokainfogyasztást is. és miért cselekszünk úgy. Az evés-ivás min­ den társadalomban alkalom a társas interakcióra. Ezt sokszor a nap későbbi részében másokkal közös kávézás követi. hogy hogyan viselke­ dünk társas lényként. Ugyanakkor irányíthat­ juk a sorsunkat és jobbá tehetjük az életünket. amit egy amerikai szerző. A kávé olyan A SZOCIOLÓGIAI SZEMLÉLET A szociológiai gondolkodásmód elsajátítása (más szóval látóterünk szélesítése) azt jelenti. A legtöbben úgy szemléljük a világot. hanem a naponta ismétlődő társadal­ mi rítusok részeként szimbolikus értékkel is bír. a cso­ portokkal és a társadalmakkal foglalkozó tudo­ mány. nagyszüleink éle­ tétől? Vajon mit hoznak majd az eljövendő vál­ tozások? Leginkább ezekre a kérdésekre próbál választ találni a szociológia. pró­ báljuk új módon szemlélni őket. mert „feldobja" őket. mégis sokféleképp. Sok nyugati számára a reggeli kávézás köré szerveződik egy személyes szokás: fontos első lépés. század elején olyan világban élünk. a rituális cselekvésre . hogy ki kell bontakoztatnunk a képzelőerőnket. hogy nem szakadunk ki életünk megszokott keretéből. Sokan azért isznak kávét. hogy sokkal tágabb keretben kell látnunk. sojt. amely igencsak nyugtalanító. amelyek tolerálják a marihuána-. hiszen magunkat vizsgáljuk: azt. éppúgy beletartozik az egyé­ nek közötti futó utcai találkozások elemzése. ahogyan cselekszünk. amely ebből adódóan alapvető szerepet játszik a modern szellemi életben. A szociológia megmutatja. A szociológia az ember társas életével.és az alkoholfogyasztást. Hogyan keletkezett ez a világ? Miért különbö­ zik ennyire az életünk szüleink. aki képes elszakadni személyes körülményeitől.tükröződnek társadalmi tapasztalataink kontextusai egyéni életünkben. amely a társas rituálé alapja. Vegyük azt az egyszerű példát. hogy együtt kávéznak. rabul ejtő vállalkozás. amely koffeintartalmá­ nál fogva serkenti az agyműködést. mint maga az ital.ezek bőven adnak vizsgái­ nivalót a szociológiai elemzésnek. Harmadszor: a kávéivó bekerül a társadalmi és gazdasági kapcsolatok egész világra kiterjedő. ami körülveszi. A kávé szokásformáló anyag. és hogy életünk „adottságait" a történelmi és társadalmi erők jócskán befolyásolják. mint a globális társadalmi folyamatoknak. amellyel a napjuk indul. akkor va­ lószínűleg a találkozás és a beszélgetés fontosabb számukra. mély konfliktusok. Másodszor: a kávé drog. rendkívül bonyolult rendszerébe. a 2 1 . ugyanakkor fényes jövőt ígérf Ez a világ az állandó változások korát éli. az talán nem az. mint magának az italnak az elfo­ gyasztása. C. hogy a kávé nem csupán ital. ami a korábbi nemzedékek számára teljesen el­ képzelhetetlen volt. A szocio­ lógiai munka alapja az. A szociológiai szem­ lélet alapfeltétele. Az alkoholhoz hasonlóan a kávé is társa­ dalmilag elfogadott kábítószer. pél­ dául az iszlám fundamentalizmus erősödésének a boncolgatása. miközben a modern tech­ nológia egyre pusztítóbb támadásokat intéz a ter­ mészeti környezet ellen. A kávészüne­ tek elviselhetőbbé teszik a hivatalban eltöltött hosszú napot vagy az éjszakába nyúló tanulást. Wright Mills találóan szociológiai képzelőerőnek nevezett (Mills 1970). A szocio­ lógiatanulás nem lehet csupán az ismeretek meg­ . szerzésének rutinszerű folyamata. hogy elvonatkoztassunk min­ dennapi életünk szokványos cselekvéseitől. hogy megértsük. Először is rámutathatunk. de nem helyeslik a kávé. A szociológiai képzelőerő mindenekelőtt /azt követeli tőlünk. miért vagyunk olyanok. szükségszerűnek. Arra tanít minket. Ugyanakkor vannak olyan kul­ túrák is. és tágabb kontextusba tudja helyezni a dolgokat. A szocioló­ gus olyasvalaki. jónak vagy igaznak tekintünk. amilyenek vagyunk. a nyugati kultúrák­ ban azonban az emberek többsége a szenvedélyes kávéfogyasztókat nem tekinti „kábítószeresek­ nek". A szociológusokat az ér­ dekli. A szociológiai vizsgálódás köre rendkívül tág. A kávéiváshoz kapcsolódó rituálé gyakran sok­ kal fontosabb. feszültségelfés társadalmi szakadékok jellemzik.Ma. sok minden­ ben . attól. hogyan . az a tudományág. miért vannak ilyen különbségek.alig észrevehetően.

A kávékedvelők elhatározhatják. A kávé termesztése. A gyarmati örökség óriási hatást gyakorolt a globális kávékereskedelem fejlődésére. aki a Starbuckshoz hasonló. A szociológusok azt igyekeznek megérteni. hogy csak olyan kávét iszik. amelyeket annak ide­ jén európai országok gyarmatosítottak (Dél-Ame­ rikából és Afrikából). a banán. A nyugati étrend számos egyéb is­ mert összetevőjével együtt .Ml A SZOCIOLÓGIA? Az is egy társas rituálé része. hogyan szerezhetnek tu­ domást az emberek a globalizáció révén a föld- . a kávéivótól sok ezer mérföldnyire élő em­ ber folyamatos egymás közötti ügyletét. amely organikus. a burgonya és a cukor . nem is gondolunk arra. Az olaj mellett a kávé a legértékesebb árucikk a nem­ zetközi kereskedelemben. Az ilyen globális tranzakciók tanulmányozása a szocioló­ gia fontos feladata. milyen kávét választ és hol veszi meg. emberi jogokról és kör­ nyezetpusztításról folyó viták középpontjában álló termék. tömeges fogyasztása mintegy két évszázaddal ezelőtt. vagy amelyet a „méltányos kereskedelem" keretei közt értékesítenek (olyan rendszereken keresztül. milyen múltbeli társa­ dalmi és gazdasági fejlődési folyamatok eredmé­ nye ez az ital. nem­ zetközi kereskedelemről. mivel manapság életünket je­ lentős mértékben befolyásolják az egész világra kiterjedő társadalmi hatások és kommunikációs hálózatok. amelyekben a fejlődő országok kis­ termelői a teljes piaci árat megkapják). aki úgy dönt. szállítása és elosztása szükségessé teszi számta­ lan. Van.a kávét is csak az 1800-as évek vége óta fogyasztják széles körben (az elit körében már korábban divatossá vált a kávézás). termék. Van. Ötödször: a kávé a mai globalizációról. Bár a kávé a Közel-Keletről származik. a Nyugat gyarmati terjeszkedésével kezdődött. „nagyüzemi" üzletlán­ cokkal szemben a „független" kávéházakat pár­ tolja. amely nem tart-1) ja tiszteletben az emberi jogokat és nem törek­ szik a környezet védelmére. sok ország számára a legnagyobb bevételi forrás. Ma gyakorlatilag minden Nyugaton fogyasztott kávé olyan térségekből érkezik. Negyedszer: amikor kávénkat kortyolgatjuk.mint a tea. hogy nem vesznek olyan országból kávét. amely bolygónk leggazdagabb részeit kö­ ti össze a legszegényebbekkel: a gazdag orszá­ gokban nagy mennyiségben fogyasztják. A kávé népszerűségének növeke­ désével márkanevekkel differenciált és politiká­ val átitatott termékké vált: ma már a fogyasztó életstílusát határozza meg. vagyis semmiféle értelem­ ben nem „természetes" része a nyugati étrend­ nek. koffeinmen­ tes. mégis főként szegény országokban termesztik. ha kávézni megyünk a barátainkkal.

Próbálja most olvasóm ilyen szemmel nézni a saját életét! Nem kell feltétlenül aggasztó ese­ ményekre gondolnia. olvasómnak .sok közös jellemzője lehet másokkal. hogy az olvasó a fenti kérdések^ egyikére-másikára nemmel válaszol! Lehet. Vegyük például azt. hogy megszerezze a diplomáját. Attitűdjeik rendszerint hasonlóak barátaik és ismerőseik attitűdjeihez.A méltányos kereskedelemben részt vevő dél-amerikai szövetkezet kávészemeket válogató munkásainak a kávé biztosít megélhetést. miért döntött úgy. milyen döntéseket tartunk elfogadha­ tónak. hogy kiegészítse jövedelmét? Ha befejezi az iskolát. és nem tud másikat találni. a mai Nagy-Britanniához hasonló társadalom­ ban közösségi ügy (public issue) is: a házasságok több mint harmada tíz éven belül felbomlik. ha egy társadalomban milliók kerül­ nek ugyanilyen helyzetbe: közüggyé válik. Az egyetemi hallgatók nem a népesség átlagos tagjai. Mégis jó­ val többről van szó. Egyéni döntése a tágabb társadalomban elfoglalt helyzetét tükrözi. hogy sok olyan esemény. akinek azért kell szociológiát tanulnia. mint egy-egy ember kétség­ beeséséről. valójában szé­ lesebb körben érvényes kérdéseket vet fel. Bármi is az indítéka. mi a szociológia. Társadalmi hátterünk igen nagy mértékben meg­ határozza.bár talán nem is tud róla . hogy a válás egy. de nem lelkesedik a tanulásért? Nem tudja igazán. hogy valamiképp összefügg azzal. De tegyük fel. hogyan viselkednek az emberek egy-egy csoportban? .Ezekre a kérdésekre álta­ lában olvasóim több mint háromnegyede igennel válaszol. amely személyes tragédia lehet annak. századi Nagy-Britannia elitje számára a kávéház szol­ gált a társalgás és a politikai szervezkedés legfőbb szín­ tereként. hogy miért lapozgatja a könyvemet. hogy fanyalgó egyetemi hallgató. hogy szociológiát tanul! Lehet. Talán már középkorú vagy idősebb. akik érdeklődnek a szociológia iránt. Pél­ dául a válást nehezen dolgozza fel az. hogy egy kisebbség tagja vagy szegénységben él. illenek-e az olvasóra a következő jel­ lemzők! Fiatal? Fehér? Értelmiségi vagy szellemi foglalkozású? Végzett vagy most is végez rész­ idős munkát. Vagy lehet lelkes olvasó. szeretne jó álláshoz jutni. amely látszó­ lag csak az egyént foglalkoztatja. Szociológiai tanulmányok A szociológiai képzelőerő segítségével felismer­ hetjük. hogy aztán új ismereteiket hasznosítva éljenek és cselekedjenek. akit kitesznek az állásából. amely sokakat foglalkoztató társadalmi trendeket jelenít meg. aki megéli .Mills ezt hívja személyes gondnak (personal trouble) -. Ve­ hetjük példának a munkanélküliséget is. ugyanakkor rámutat. Épp ebből követ- . de úgy véli. aki szeretne elmélyedni a tárgyban. kerekség távoli tájain zajló fontos eseményekről. hanem többnyire jobb helyzetű családokból származnak. A 18. Nézzük.

Ez akkor is igaz. mint a természettudományok művelői? A válasz . A tények értelmezéséhez elméletekre van szükségünk. a szociológia azonban nem szorítkozhat a tények gyűjtésére. miként kell tanulmányozni az emberi viselkedést. akkor for­ máljuk a kávé piacát.vagy presszókávét iszunk-e.mégis elmondhatjuk. és hogyan lehet a legjobban értelmezni a kutatási eredményeket.meghozzuk ezeket a döntéseket. hogy minden gyakorlati döntés alapja legalább részben valamilyen el- A SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS KIALAKULÁSA Sokan meghökkennek a többféle megközelítés­ től. Térjünk vissza a kávé példájához! Az a csésze kávé nem magától kerül az asztalunkra. Persze a tényfeltárást és az elméletalkotást sosem lehet teljesen szétválasztani. rögtön megmutatko­ zik. érdekesek (tény az. Vi­ selkedésünkben és az egymással kialakított kap­ csolatainkban vannak ugyan szabályszerűségek. hogy melyik kávézóba me­ gyünk. hatunk a kávétermelők éle­ tére. viselkedésün­ ket nem egyszerűen ez a környezet határozza meg. hogy a kávébabot Közép-Amerikában termesztet­ ték stb. hogy a tények magukért beszélnek. Az emberi társadalmakban sosem szűnik meg a strukturálódás folyamata. hogy ma reggel ká­ vét vettem. mint az iparosodásnak a társa­ dalomra gyakorolt hatása. elméleti megközelítések Például amikor egy olyan összetett dolgot igyek­ szünk megérteni. Az elméletalkotás során elvont értelmezéseket alakítunk ki. hogy az iparoso­ dás nagy hatást gyakorolt a modern társadalmak kialakulására. a mi viselkedésünkkel foglalkozik. hogy egyetemre készül. bármennyire fontosak.és házassági rendszerek változá­ saiban? Az efféle kérdések megválaszolásához nélkülözhetetlen az elméleti gondolkodás. „épí­ tőköveik": a magunkfajta emberek. amelyekkel a megfigyelt szituációk széles köre magyarázható.vagy cselekvéshal­ mazokból állnak. Arra utal. Azt is tudni akarjuk. hogy felsőfokú ta­ nulmányait főfoglalkozású szülőként folytatja. amelyben mozgunk. hogyan történnek a dolgok. például egy épü­ lethez. hogy e jegyek közül melyek a legfonto­ sabbak a szóban forgó fejlődés magyarázatában. Vajon ők miért nem tudnak megegyezni egymással úgy. de honnan ered. Tevékenységünk egyszerre struk­ turálja . aligha tudnak magyarázatot találni a modern társadal­ mak sokrétűségére. és megpróbálnánk rá­ mutatni. de a társadalmi struktúra nem hasonlítható va­ lamilyen fizikai struktúrához. talán szembe kellett néznie barátai és mások ellenérzéseivel. a tudományág természetében keresendő: a szo­ ciológia a mi életünkkel. de ha ezt nem vala­ milyen elméleti tudásra alapozva teszik. hogy idáig jus­ son. mennyire fontos az elméletalkotás a szocio­ lógiában. Amikor . hanem strukturáltak. akik tőlünk óriási távolságra. hogy tejes. Sok szociológus dolgozik elsősorban tényfeltárással. A szociológia tudomány­ területén sosem alakult ki egységes törzsanyag a mindenki számára elfogadható elképzelésekből. ha a kutatást szigorúan gyakorlati céllal végzik. ezért nem kell foglalkozniuk elvontabb gondolatokkal . vagy lehet. hogy bizonyos összeget fizettem érte. amely az emberi cselekvéstől függetlenül létezik.több millió embertársunkhoz hason­ lóan . Közkeletű tévedés. miért történnek a dolgok. és nincs könnyű dolgunk. Csak akkor alakít­ hatunk ki helytálló elméleti megközelítéseket. amikor megmondta nekik. a világ másik felén is élhetnek. sajátos módon meghatározott mintába rendeződnek.alakítja . A szociológusok gyakran körömszakadtáig vi­ tatkoznak arról. A tények feltárása megmutatja. A szocioló­ gia azt az összefüggést hivatott vizsgálni.Ml A SZOCIOLÓGIA? keztethetünk azonban más jellemzőire. ha a tényfeltárás eszközeivel igazolhatók. Például az iparosodás­ ról alkotott elmélet kidolgozásakor igyekeznénk megragadni az ipari fejlődés különböző folyama­ tainak főbb közös jegyeit. Bár mindannyiunkat befolyásol a társadalmi környezetünk. A „gyakorlatias emberek" általában gyanak­ vók az elméletalkotókkal szemben. A társadalmi struktúra fogalma fontos szere­ pet játszik a szociológiában. ehhez viszont magyarázó elméleteket kell kidolgoznunk. Egyéniségünket mi alakítjuk ki. amelyeket szociológiai tanulmányaik kezde­ tén megismerhetnek. Mi dön­ tünk például arról. Elméletek.a körülöttünk lévő társadalmi világot és ugyanakkor strukturálódik is e társa­ dalmi világ hatására.). Például tudjuk. és szeretik azt hinni magukról. hogyan formál minket a társadalom és hogyan formáljuk önmagunkat. minden pilla­ natban átalakítják őket elemi alkotórészeik. milyen feltételek között indult meg maga az iparosodás? Miért ta­ lálhatunk eltéréseket különböző társadalmak iparosodási folyamatai közt? Miért tulajdonítunk szerepet az iparosodásnak a büntetési módszerek vagy a család. hogy „talpraesettek". Valószí­ nűleg meg kellett küzdenie azért. hogy éle­ tünk társadalmi kontextusai nemcsak véletlen­ szerűen kialakuló esemény. ha önma­ gunkat próbáljuk tanulmányozni.

amelyek nemzedékről nemzedékre hagyomá­ nyozódtak. a 16. és még a filozófiai jellegű kérdésekre is választ kell adnia. Nem kínálkozik egyszerű megoldás. A tudományunkban kibontakozott különféle el­ méleti megközelítések más-más módon láttak neki e kérdések megválaszolásának. még ha gyakran kimondatlanok is. emberek mindig is kíváncsiak voltunk visel­ kedésünk mozgatórugóira. vagy hogyan foglalhatjuk a legjobban fogalmi keretbe az emberi tudatot. Az önmagunk meg­ ismerésére tett kísérletek azonban évszázadokon keresztül olyan gondolkodásmódokra épültek. mert segítségével meg­ világítható a kutatás során gyűjtött tények értel­ me. miről van szó. hogy téves. Első pillantásra a festménynek nincs sok értelme. a Flamand közmondások segít megérteni. Mondjuk feltéte­ lezi. cselekvést és intézményeket.I 1. amikor meg­ próbáljuk eldönteni. a társadalom szisztematikus vizsgálata viszonylag) . rá­ adásul az iparszociológiai kutatásokból kiderül. méleti feltevés.) Bár a korábbi idők szerzői is megvilágították az emberi viselkedés és társadalom természetét.a nekik juttatott bér . és gyakran vallási formát öltöttek. Az elméleti gondolkodásnak megoldást kell találnia az ember társadalmi életének vizsgálatá­ ban felmerülő általános problémákra. A címe azonban. A kép valójában több mint száz olyan szólást ábrázol. hogy a természeti eseményeket. Például elképzelhető. amikor vizsgálódni kezdünk vagy értelmezni próbáljuk egy kutatás eredményeit. században közkeletűek voltak. mit keressünk. Az elmélet azonban nem csak azért foglal el fontos helyet a szociológiában.ösztönzi szorgos munkára. milyen mértékben követhe­ ti a szociológia a természettudományokat. hogy egy üzleti vállalkozás vezetője ügyet sem vet az „el­ méletre". Az első teoretikusok Mi. vannak elméleti feltevései. Ehhez hasonlóan értelmezheti megfigyeléseit a szociológus elméletek keretében. Ez az emberi viselkedés egyik elméleti értelmezése. (A modern tudomány megszületése előtt sokan hitték. például a földrengést istenek vagy szellemek idézik elő. Elméleti megközelítés nélkül azt se tudnánk. De bárhogyan is gondolkodik az üzleti tevékenységről. amelyek a festésekor. hogy alkalmazottait főként a pénz . FEJEZET Brueghel fenti képén számos ember foglalatoskodik különös tevékenységekkel.

Comte olyan társadalomtudomány megteremtésére törekedett. amely nagyjából a reneszánsz idejére tehető. hogy a megfigyelés­ ből. és mit tartogathat a jövő. milyen a világ most. hogy segítsen megérteni. A szociológia pozitivista megközelítése arra a meggyőződésre épül. metafizikai és pozitív szakaszokon haladnak át. ahogyan a természeti világ törvényeinek fölfedezése révén irányíthatjuk és előre láthatjuk az eseményeket környezetünkben. amelyet Koperni­ kusz. ezért alkotta meg a „szociológia" szót. miután azonban a vele vi­ tatkozók is elkezdték használni ezt a kifejezést. ezért a gondolkodóknak is új módon kellett értelmezniük a társadalom és a természet világát. A legnagyobb szerepet közülük általában Au­ guste Comte-nak (1798-1857) tulajdonítják.akárcsak a fizikai világ . Comte a szociológiát pozitív tudománynak lát* ta: úgy vélte. amelynek megalapítására készült: Comte gondolkodása tükrözte kora kavargó eseményeit. A fordulópontot az jelentette.állandó tör­ vényeknek engedelmeskedik. hanem természeti keretek között kezdték vizs­ gálni. úgy vélte. Auguste Comte (1798-1857) . A metafizikai stá­ diumban. közvetlen tapasz­ talással megragadható dolgokkal foglalkozhat. A 19. amelyek a megfigyelt jelenségek közötti összefüg­ gést magyarázzák. Comte szerint a tár­ sadalom . hogy ne­ vet adjon a tárgynak. Comte eredetileg a „társadalmi fizika" meg­ nevezést alkalmazta. Éppen úgy. kezdete az 1700-as évek végére. a társadalmat már nem természetfeletti. a szociológia feladata. érzékeléssel történő megfigye­ lésekből olyan törvényekre következtethetünk. mint a mai szocioló­ gusok: Milyen az emberi természet? Miért szerve­ ződik így a társadalom? Hogyan és miért változ­ nak a társadalmak? Modern világunk gyökeresen eltér a múlt világától. Bár Comte felismerte. hogy a társadalom Isten akaratának megnyilvánulása. az erősödő iparosodás pedíg megváltoztatta a francia népesség tradicio­ nális életét. A francia forradalom jelentős társa­ dalmi változásokat hozott. Galilei és Newton felfedezései és eredmér Auguste Comte Egyedül nyilván senki nem alapíthat meg egy tel­ jes tudományágat. A szociológia szüle­ tésének hátteréül egy sor viharos erejű változás szolgált. hogy a szociológiában a társadalom tanulmányozása során ugyanazokat a szigorú tudományos módszereket kell alkalmazni. hogy a vallás he­ lyett a tudományt állították a világ megértésének szolgálatába. azért. mint ahogyan a természettudomány magyarázza a fizi­ kai világ működését. ame­ lyekkel a fizikában vagy a kémiában vizsgálják a világot. amely kimondja. hogy a világ megismerésére irá­ nyuló emberi törekvések teológiai.Ml A SZOCIOLÓGIA? új fejlemény. amellyel éppúgy ma­ gyarázhatók a társadalmi világ törvényei. hogy mindegyik tudományágnak megvan a maga tár­ gya. ha másért nem. A teológiai stádiumban a gondolkodást vallási eszmék vezé­ relték. valamint az a hit. szerette volna megkülönböztetni saját nézeteit. összehasonlításból és kísérletezésből szár­ mazó empirikus eredmények alapján ismereteket szerezhetünk a társadalomról. hogyan fognak bekövetkezni a jövőbeli ese­ mények. Eszerint gondos. hogy mind egy közös logikára és az egyetemes törvények feltárására irányuló tu­ dományos módszerre épül. mert tőle ered a „szociológia" szó. így a korai szociológiai gon­ dolkodás kialakulásához is sokan hozzájárultak. századi gondolkodók ugyan­ olyan kérdéseket tettek fel. Ezek a változások lerombolták a hagyo­ mányos életformákat. Comte megalkotta a három stádium törvényét. Az események közötti ok-oko­ zati kapcsolat megértésével a tudós előre láthat­ ja. az 1800-as évek elejére tehető. hogy a tu­ domány csak megfigyelhető. az emberi társadalmat vezér­ lő törvények kipuhatolásával sorsunkat is irá­ nyíthatjuk és közelebb juthatunk az emberiség jólétének megteremtéséhez. amelyeket Európában az 1789-es francia forradalom és az ipari forradalom kezdete indí­ tottak el. A pozitivizmus feltevése. A pozitív stádiumban.

illetve a munka és a gazdasági élet tár­ gyalásakor is találkozhat az olvasó Durkheim el­ képzeléseivel. elismert tu­ dománnyá váljon. elődje elképzeléseit többnyire túlságosan speku­ latívnak. Noha Durkheim számos vonatkozásban tá­ maszkodott Comte munkájának egy-egy elemére. külső tényezők. látta. hogy a társadalomnak megvan a maga sa­ ját valósága. Sürgette az „emberiség vallásának" megalapítá­ sát. amely elképzelése szerint a hitet és dogmát mellőzve tudományos alapokra. A szociológusnak a szociológiai módszereket nem annyira az egyén. Bár Comte-nak a tár­ sadalom újjászervezéséről kialakított elképzelése sosem valósult meg. A hosszú távú megoldást úgy képzelte. a vallás. ha ezeket empirikus módon vizsgálja. valamint az er­ kölcsi tekintély forrásaival és jellegével. E szemléletet követve Comte megállapította. Korlátozó jellegüket azon­ ban az emberek gyakran nem látják kényszerí- Émile Durkheim Egy másik francia szerző. hozzájárulása a társadalom tudományának rendszerbe foglalásához és egy­ ségesítéséhez lehetővé tette. Pályája későbbi szakaszában Comte nagysza­ bású terveket vázolt fel arról. mint a természet tu­ dományos vizsgálata során. a deviancia és "a: bűnözés. amely az új egyenlőt­ lenségi minták ellenében segít szabályozni vagy összetartani a társadalmat. mint inkább a társadalmi tények vizsgálatában kell alkalmaznia: a társadalmi életnek azokkal az aspektusaival kell foglalkoznia. mint a természet tárgyait vagy eseményeit. aggasztották az iparo­ sodás okozta egyenlőtlenségek. mégis minden tudomány közül a legjelentősebb és leg­ összetettebb.nyei nyitottak meg. Szerinte a társadalmi tények olyan cselekvési. hogy kényszerítő erővel bírnak az egyénekkel szemben. hogy Comte-nak nem sikerült végrehajtania tervét. Comte nagyon is jól ismerte társadalmának állapotát. Émile Durkheim (1858-1917) gia mint empirikus tudomány jelentőségével. gondolkodási vagy érzelmi módozatok. és úgy vélte. Durkheim számára a szociológia fő feladata a társadalmi tények vizsgálata. hogy a társadalmi életet ugyan­ olyan pontosan lehet vizsgálni. de általánosságban minden emberi társadalmat is. ködösnek tartotta.az egyes emberek életén és látásmódján túli .realitása. Durkheimnek a szo­ ciológiára vonatkozó híres első alaptétele: „A tár­ sadalmi tényeket dolgoknak kell tekintenünk!" Ezt úgy értette. Durkheim a szociológiát új tudománynak tekin­ tette. a szociológia tudományos alapokra helyezését. Comte-hoz hasonlóan úgy gondolta. Émile Durkheim ( 1 8 5 8 1917) írásai maradandóbb hatást gyakoroltak a modern szociológiára. a kémiát és a biológiát követően kifejlődött tudomány. Három fő témával foglalkozott: a szocioló- . amelyek for­ málják az egyén cselekvését. például a gazdasági helyzettel vagy a vallás hatásával. szociológiai nézőpontjának megfelelően^újjászervezni különösen a francia társadalmat. hogy morális kon­ szenzust kell teremteni. hogy a szociológia később magas szakmai színvonalú. a fizikát. Durkheim írásai a témák széles körét ölelik fel. A társadalmi tények egy másik jellemzője az. vagyis a társadalom nem pusztán az egyes tagjai tetteinek és érdekeinek összessége. hogy a szociológia az utolsóként. A kötet későbbi fejezeteiben. hogyan lehetne. Durkheim úgy vélte. az egyén szerepének felértékelődésével és egy új társadalmi rend kialakulásával. amelyek az egyénen kívüli. a tudományos módszereket igyekeztek alkalmazni a társadalmi világra is. amely segíthet tisztázni a hagyományos fi­ lozófiai kérdéseket. főként a szocio­ lógiára épült volna. hogy ezek a társadalom egységét veszélyeztetik. mint Comte elképzelé­ sei. és megvan a maguk . hogy a társadalmi élet elemzésében ugyanolyan objektivitásra kell törekedni.

Ml A SZOCIOLÓGIA? Durkheim tanulmánya az öngyilkosságról Az egyén és a társadalom viszonyát feltáró klaszszikus szociológiai tanulmányok egyike Durk­ heim 1897-es elemzése az öngyilkosságról (Durkheim 2003a). hogy ez a típus a tradicionális társadalmakra jel­ lemző. amikor a társadalom gyors változása vagy instabilitása miatt az em­ berek „normák nélkül" maradnak. hogy az öngyilkosok között több a fér­ fi. Az öngyilkossági arányok társadalmanként kü­ lönböznek. Durkheim szerint azonban az öngyilkos­ ság társadalmi tény. Bár az emberek szabad aka­ rattal és választási lehetőségekkel bíró egyénnek tekintik magukat. több a jómódú. hogy a társadalmi világ még egy olyan igencsak személyes cselekményre is hat. amelyekben fennmaradt a mechanikus szolidaritás. több a protestáns. A házasság úgy véd az öngyilkosságtól. hogy a sorssal vagy a társadalommal szemben te­ hetetlennek érzi magát. amelyek meghatározzák az öngyilkosságok arányát. . amely csak más társadalmi tényekkel magyarázható. és mindenképp egyetlen osztályozási rendszerbe akarta foglalni az öngyilkosság összes típusát. A korábbi írások is elis­ merték a társadalmi tényezők hatását. hogy az egyént stabil társas kapcsolatba foglalja. amikor az egyén „túlintegrált" (túl erősek a társa­ dalmi kötelékei). Magyarázatát a társadal­ mi szolidaritás fogalmára és a társadalmat össze­ tartó tényezők két típusára építette: a társadalmi integrációra és a társadalmi szabályozásra. Például a katolikusok alacsonyabb öngyilkossági aránya erős társadalmi közösségükkel magyarázható. gazdasági változás vagy bizonyta­ lanság idején pedig magasabb. illetve csoportkö­ telékei gyengülnek vagy megszakadnak. A japán kamika­ ze pilóták vagy az iszlám „öngyilkos merénylők" ilyen altruista öngyilkosok. és akiknek a vágyait. míg a protestánsok személyes és erkölcsi szabad­ sága azt jelenti.felboríthatja az emberek lehetőségei és vágyai közötti egyensúlyt. és akkor következik be. Például felfedezte. nem vette figyelembe az öngyilkosságot befolyáso­ ló nem társadalmi hatásokat. de szabályos mintázatokat mutatnak. ha hosszabb időtartamot vizsgálunk. hogy „egyedül állnak" Isten színe előtt. hogy vannak olyan. elsőként ő adott rá szociológiai magyarázatot. hogy kevésbé hajlamosak öngyilkosságot elkövetni azok. hanem olyan jelenség. mint a nő. az egyénen kívüli társadalmi erők. Durkheim ezt bizonyítéknak tekintette arra. Durkheim úgy látta. Dui-Jdretm szerint a háború idején tapasztal­ ható alacsonyabb öngyilkossági arányt a fokozot­ tabb társadalmi integráció jelének tekinthetjük. mondjuk válás idején . Ebben az esetben az öngyilkosság a „nagyobb jóért" hozott áldozat. Durkheim ezzel az anómia társadalmi feltételeire utalt. mint az öngyilkosság. ha az egyén elszigetelődik. mint a szegény. főként azt kifogásolva. Az öngyilkosság megjelenése óta sokat vitat­ ták a tanulmányt. az éghajlattal vagy az elmezavarral próbálták in­ dokolni. Ezekből a vizsgálati eredményekből Durkheim megállapította.például a gazdasági rend megbomlása vagy személyes összezördülések. Úgy vélte. Azt is megfigyelte. A normák és vágyak állandó vonatkoztatási pontjának elve­ szítése . hogy vannak az öngyilkossági arányt befolyásoló. mint a katolikus. hogy bizonyos emberek másoknál hajlamosabbak öngyilkosságot elkövetni. amely mintákba rendeződő jellemzőket hordoz. Nem pusztán egyéni tet­ tek végeredménye. egységesen ható társadalmi erők. hogy Durkheim hivatalos statisztikákat használt. Az integráció és a szabályozás relatív megléte vagy hiánya szerint az öngyilkosság következő négy típusát külön­ böztette meg: Az egoista öngyilkosságot alacsony fokú tár­ sadalmi integráció jellemzi. míg az egyedülállók elszigeteltebbek a társadalmon be­ lül. Az anómiás öngyilkosságot a társadalmi szabá­ lyozás hiánya okozza. és alapve­ tő megállapítása helytálló: még az öngyilkosság látszólag személyes aktusa is szociológiai magya­ rázatot követel. viselkedésüket gyakran társa­ dalmi minták és elvárások formálják. Durkheim tanulmánya rámutatott. Az utolsó típus a fatalista öngyilkosság. Az öngyilkossági arányok vizsgálata feltárja. Ennek ellenére a tanulmány ma is klasszikusnak számít. mint a házas. Az 3/fm/'sfa~öflgyjlkosság akkor következik be. Bár Durkheim ezt a típust a maga korában kisebb je­ lentőségűnek tekintette. hogy az öngyilkosságok aránya háború idején általában alacsonyabb. hogyan ismerhetünk fel általá­ nos társadalmi mintákat az egyéni tettekben. Az egyén elnyomása azt eredményezi. akik erősen kötődnek társadalmi csoportokhoz. törekvéseit társadalmi normák szabályozzák. és több az egye­ dülálló. amikor a társadalom túlszabályozza az egyént. Bár Durkheim vizsgálata előtt is végeztek ku­ tatásokat az öngyilkosságról. hogy akkor kö­ vetkezik be. és a társadalmat többre értékeli önmagánál. de az egyén hajlamát az öngyilkosságra a faji hovatartozással. A hivatalos franciaországi öngyilkossági adatok magyarázata során Durkheim arra a következte­ tésre jutott. úgy vélte.

vallási szövegekben vagy írott illemszabályok­ ban. vagy annak vizsgálatával. jellemzőiket inkább közvetve kell feltárni: hatásaik elemzésével. A fej­ tegetés során Durkheim szembeállította a szoli­ daritás két . De a modern világban a változások annyira in­ tenzívek. hogy tudományos koncep­ ciók csak a tudományos gyakorlatból születhet­ nek. hogy nincs értel­ me az életének. Az öngyilkossági arányszámok évről évre visszatérő mintákat követnek. Bomlaszthat­ ják a tradicionális életstílusokat. az egyénre kiszabott büntetéstől (például ha bűncselekmény­ ről van szó). összekötik őket a közös tapasztalatok és nézetek. teljes egészében a rendkí­ vüli személyes boldogtalanság következményé­ nek tűnik. Az organikus szolidaritású társadalmakat az emberek kölcsönös gazdasá­ gi függősége és mások szerepének a felismerése tartja össze. amely­ nek értelmében az ipari kor kezdetén egy újfajta szolidaritás jelent meg (Durkheim 2001). Tehát a mechanikus szolidaritás alapját a konszenzus és a hasonló meggyőződés képezik. vallási hiedelmeket és a mindennapi élet min­ táit. miközben nem adnak egyértelmű új értéke­ ket. Durkheim kifejti.mechanikus és organikus . A modern társadalom fejlődés lerombolta a tradicionális erkölcsi ko látok és minták nagy részét. Durkheim szerint mechanikus szolidaritás jel­ lemzi a tradicionális kultúrákat. aki szembefordul a konvencionális életmóddal.és városfejlődés erői azonban fokozták a munka­ megosztást. ha az egyéneket si­ kerrel integrálják társadalmi csoportokba és tevé­ kenységüket közös értékek. Durkheim ezeket a bomlasztó feltételeket az andmia fogalmával kapcsolta össze: a céltalanság vagy reménytelenség érzésével. nem lehet őket közvetlenül megfi­ gyelni. és ezeket összekapcsolta a munkamegosztással.tőnek. A feladatok specializálódása és az egyre erősebb társadalmi differenciálódás a fejlett társadalmakban új rend kialakulását ered­ ményezte. és ez a modern társadalmak sok tagjában olyan érzést kelt. A közös nézetek gátló erejűek: a közösség azon­ nal megbüntet mindenkit. hogy az emberek gyakran nem is tesznek mást. hogy a társadalmi tények vizsgálata során az előítéletek és ideoló­ giák figyelmen kívül hagyására kell törekedni. A társadalmi konszenzus megteremtésé­ ben a közös nézeteket a gazdasági reciprocitás és a kölcsönös függőség viszonyai váltják fel. mert általában szabad akaratukból enge­ delmeskednek a társadalmi tényeknek. Durkheim úgy vélte. szokások révén sza­ bályozzák. Durkheim hangsúlyozta. amelyek az ipari forradalom idején következtek be a társadalomban. Durkheim viszont kimutatta. más szóval az. amelyekben a munkamegosztás kis mértékű. Arra biztatta a szociológusokat. amelyet más foglalkozásúak bizto­ sítanak. a társadalmi elutasításig (elfogadha­ tatlan viselkedés esetén) vagy (a nyelvi szabályok megsértésekor) az egyszerű félreértésig. hogy nincs más választásuk. csak társadalmuk általános min­ táit követik.ezek közül az egyik az anómia. Fiatalkorában összetűzésbe került a német hatóságokkal poli- . hogyan próbálták őket kifejezni törvényekben. A társadalmi munka­ megosztásról című művében (1893) Durkheim a társadalmi változás olyan elemzését adta. hogy a társadalmi ténye­ ket nehéz vizsgálni: mivel láthatatlanok és megfoghatatlanok. ütemük annyira gyors. A szociológia többi alapítójához hasonlóan Durkheim is mindenekelőtt a társadalmakat át­ alakító változásokkal foglalkozott. A társadalmi tények sokféleképpen korlátozhatják az emberi cselekvést. Durkheim egyik legismertebb tanulmányában az öngyilkosságot elemzi (lásd a keretes részt az előző oldalon). erkölcsöket. Szolidaritás akkor áll fenn. amelyek a társadalmi dolgok igazi természetét tükrözik. amelyet Durkheim szerint organikus szolidaritás jellemez. amelyet a mo­ dern társadalmi élet kelt. hogy a dol­ gokat a maguk valóságában vizsgálják és olyan új koncepciókat alkossanak. Durkheim elismerte. a különböző foglalkozások egyre fokozódó elkü­ lönülésével. amelyeket szociológiai módszerekkel kell megmagyarázni. A munkamegosztás fokozódásával az emberek egyre inkább egymásra utaltak. Kari Marx Kari Marx (1818-1883) nézetei éles ellentétben állnak Comte és Durkheim eszméivel. hogy az öngyilkos viselkedésére nagy hatást gyakorolnak a társadalmi tényezők . Első jelentős. Az ipar. Az öngyilkosság látszólag tisztán személyes cselekedet. A tudományos szemlélet az érzékelés útján sze­ rezhető bizonyítékokra nyitott. ami hozzájárult e szolidaritásforma felbomlásához. Főként a tár­ sadalmi és morális szolidaritás érdekelte. hogy komoly társadalmi nehézségeket okoznak. hiszen meggyőződésük. amelyeket korábban a vallás biztosított. mert mindenkinek olyan árukra és szolgáltatásokra van szüksége. ezért nincs sok tere az eltérő egyéni vélemények kifejezésének. de hozzá­ juk hasonlóan azokat a változásokat igyekezett magyarázni. Mivel a társada­ lom tagjainak többsége hasonló foglalkozást űz.típusát. a kívülről készen kapott elképzelésektől mentes elmét követel. hogy mi tartja össze a társadalmat és akadályozza meg annak káoszba süllyedését.

ez a függőségi viszony nem kiegyenlített. Bár Marx főként a 7 ^ kapitalizmusra és a modern társadalomra fordí­ totta figyelmét. jellegzetes­ sége a fogyasztók széles körének eladott javak és szolgáltatások termelése. Marx úgy vélte. a munkásosztályhoz tartozik. hogy a gazdasági források­ hoz kapcsolódó osztálykonfliktus az idő múlásá­ val egyre inkább kiéleződik. amely éles ellentétben áll a történelem minden korábbi gazdasági rendjével. műveiben rengeteg szociológiai felismerés található. míg a né­ pesség nagy tömege a bérmunkások osztályába. Marx írja az 1848-as Kommunista Kiáltvány elején: „Minden eddigi társadalom története az osztályharcok tör­ ténete" (Marx-Engels 1998). Marx úgy vélte. vagy az csak csekély mér­ tékű. A kapitalizmus olyan termelési rendszer. hogy a tőke birtokosai. Az osztályok közötti ellentétek a történelmi fejlődés legfontosabb hajtóerejét képezik. Karl Marx (1818-1883) tikai tevékenysége miatt.át­ menet következett be az egyik termelési módról a másikra. Marx a munkásosztályt proletariátusnak is nevezi. Többnyire gazdasági kérdésekkel foglalkozott. azt is vizsgálta. akik korábban a föld mű­ veléséből tartották fenn magukat. Marx szerint a kapitalizmus eredendően osz­ tályok rendszere. hanem elsősorban a gazdasági tényezők szolgálnak. amit a materialista tör-l ténelemfelfogásnak nevez. Az első a .néha fokozatos. nagy számban költöztek a növekvő városokba.Ml A SZOCIOLÓGIA? tőke: bármely vagyontárgy (pénz. de mivel mindig igyekezett össze­ függésbe hozni a gazdasági problémákat a tár­ sadalmi intézmények működésével. amelynek felhasználásával vagy be­ fektetésével új vagyontárgyakat tudnak majd lét­ rehozni. néha forradalmi . amelyek számos különböző tudományterü­ letet fognak át. hogy létrejön azoknak a munkásoknak a köre. Az iparosodás ter­ jedésével a parasztok. Ez azt jelen­ ti. így hozzájárultak a városokban élő ipari munkásosztály kialakulá­ sához. a tőkések uralkodó osztályt alkotnak. A tőkefelhalmozás szorosan összefügg a második elemmel. Az osz­ tályok közötti kapcsolat kizsákmányoló jellegű. gép vagy akár egész gyár). Az európai munkásmozgalom és a szocialista eszmék iránti érdeklődése tükröződött írásai­ ban. akik nem rendelkeznek a saját megélhetésükhöz szükséges eszközökkel. hogyan fejlődtek a társadalmak a történelem során. Marx figyelmét elsősorban mégis a modern korban bekövetkező változások kötötték le. a bérmunkával. Szerinte a modern korszak legfonto­ sabb változásai a kapitalizmus kialakulásához kapcsolódnak. a munkásnak pedig bér kell). E szerint a társadal-' mi változások legfontosabb forrásául nem az emberek által vallott eszmék és értékek. majd rövid franciaor­ szági tartózkodás után végleg Nagy-Britanniában telepedett le emigránsként. a munkaadók viszont a dolgozók munkájá­ nak eredményét kisajátítva nyereségre tehetnek szert. ezért „a tör­ ténelem motorjának" nevezhetők. Vázolta az egymást követő történelmi Kapitalizmus és osztályharc Bár írásaiban a történelem különböző szaka­ szaival foglalkozott. Szerinte a tár­ sadalmi rendszerekben gazdaságuk ellentmondá­ sai miatt . Láthatta a gyárak és az ipari termelés térhódítását éppúgy. és akik a tőketulajdono­ sok által biztosított munkalehetőséggel élhet­ nek csak. mint az annak hatására kialakuló egyenlőtlenségeket. amelyben az osztályok közötti viszonyokat konfliktus jellemzi. Bár a tőke bir­ tokosai és a munkások egymásra utaltak (a tő­ késnek munka. Marx a kapitalista vál­ lalkozások két fő elemét határozta meg. mivel a munkásoknak nincs ellenőrzési lehetősé­ gük a munkájuk felett. Még legszigorúbb kritikusai is fontosnak tartják mun­ kásságát a szociológia fejlődése szempontjából. Társadalmi változás: történelmi materializmus Marx kiindulópontja az.

1 9 0 5 ) kifejti. E történelemképnek megfelelően Marx arra a következtetésre jutott. hanem úgy vélte. hogy a társadalmi struktúrákat a tettek bonyolult összjátéka alakítja. Még alig két évtizede is a Föld népességének több mint harmada élt olyan tár­ sadalmakban (például a Szovjetunióban vagy ke­ let-európai országokban). Marx munkássága jelentős szerepet játszott a 20. hogy létezhetnek az egyéneken kívü­ li. a jog. hogy a társadalmak nem szakadnak majd szét egy. sokkal inkább azt. Sokat méltatott és vitatott művében.főként a puritanizmussal társí­ tott értékek . írásai felölelik a közgazda­ ság. ahogyan a tőkések összefogva megbuktatták a feudális rendet. és új rend jön létre: a kommunizmus. és Marxnál sokkal kevésbé tartotta fontosnak az osztálykonfliktuso­ kat. hogy a vallási értékek . Korának más gondolkodóihoz hasonlóan We­ ber is igyekezett megérteni a társadalmi változás természetét és okait. értékek és meggyőződések átalakulást indíthatnak el) Az egyének képesek szabadon cselekedni és for­ málni a jövőt. hogy megfejtse e tettek értelmét. A gazdasági rendszer kö­ zösségi irányítás alá kerül. . mivel ér­ deklődési köre és munkássága ugyancsak számos tudományterületre kiterjed. és minden korábbinál humánusabb társadalmi rendszer jön létre. Max Weber Marxhoz hasonlóan Max Weber (1864-1920) sem nevezhető egyszerűen „szociológusnak". mint a gazdasági feltételeké. hogy a jövő társadalmában a termelés fejlettebb és hatékonyabb lesz. Hatott rá Marx. a gazdasági-politikai hatalmat monopolizá­ ló kisebb osztályra és azoknak az embereknek a nagy tömegére. Műveinek többsége a modern kapitalizmus fejlődésével foglalkozik. őket is kiszorítják majd. Németországban szü­ letett. Weber szerint az eszmék és értékek szerepe legalább annyira fontos a társadalmi változások­ ban. hogy miben különbözik a modern társadalom a tár­ sadalmi szerveződés korábbi formáitól. Szerinte a változást mozgató erők az embe­ ri motiváció és gondolkodás: az eszmék. Durkheimtől és Marxtól eltérően nem hitte. Max Weber (1864-1920) amelyek a mai szociológusok számára is megha­ tározó jelentőségűek. de néhány marxi alaptételt erősen bírált. majd a földbirtokosokat és jobbágyokat élesen elválasztó feudális rendszerek. és ehhez az országhoz kötődik egyetemi pályafutása is. így megszűnnek a gazdagokat és szegényeket elválasztó szakadékok. A szocioló­ giai gondolkodás többi alapítójától eltérően úgy vélte.meghatározó szerepet játszottak a kapitalista szemlélet kialakulásában. Marx úgy vélte. és a szociológia feladata. hogy a szociológiának nem struktúrákkal. amelyek sorában az első a vadászok és gyűjtögetők ősközösségi társadalma. hogy éppúgy. században. a filozófia és az összehasonlító törté­ nettudomány területét csakúgy. ezután következtek a rabszolgatartó társadalmak. amelyek kormányzatai büszkén hirdették. Rendkívüli ismeretanyaggal ren­ delkező ember volt. amely megbuktatja a kapi­ talista rendszert és egy új. hogy elkerülhetetlen a mun­ kásosztály forradalma. FEJEZET szakaszokat. hogy az emberek közötti valamennyi egyenlőtlenség el fog tűnni. A kereskedők és az iparosok megjelenése a kereskedő vagy tőkés osztály ki­ alakulását jelezte. Elutasította a ma­ terialista történelemfelfogást. hogy Marx eszméiből merítet­ tek politikájuk kialakítása során. Marx hitt abban. osztályok nélküli tár­ sadalmat teremt. mint a kapitalista rendszerben. tőlük független struktúrák. A protestáns etika és a kapi­ talizmus szellemében ( 1 9 0 4 . hanem a társadalmi cselekvéssel kell foglalkoz­ nia.1. mint a szocioló­ giát. amely a földbirtokos nemessé­ get váltotta fel. akik alig részesülnek az általuk megtermelt javakból. Egy sor empirikus vizsgálattal meghatározta a modern ipari társadalmak néhány alapvető jellemzőjét és kijelölte a legfontosabb ideológiai vitapontokat. valamint azzal. Ez nem azt jelenti.

mert a való világ bármely helyzete megérthető. t Újabb szociológiai szemléletmódok Racionalizálódás Weber szerint a modern társadalom kialakulása a társadalmi cselekvés mintáinak jelentős módo­ sulásaival járt. India. A tudomány. De nem elégedtek meg azzal. Weber az ipari forradalmat és a kapitalizmus kialakulását bizonyítéknak tekintette arra.a gazdasági és politikai növekedéssel együtt bővül. hogy ez a gondolati kép a tökéletes vagy elérendő cél. hogy az emberek foko­ zatosan feladják a babonában.megteremtette a maga veszélyeit. akkor a modern társadalmat az jellemezte. Az ipari társada­ lomban nem volt sok helye az érzelgésnek vagy annak. A 18. Sokkal fontosabb. Weber a Nyugat egyik legsajátosabb jellemzőjének a tudományos jelle­ get tekintette.az egyetlen mód. gyakran eltérő elméleti nézőpontból végzik az elemzést. Marx és Weber nagyon el­ térő megközelítéseket alkalmaztak a társadalmak vizsgálatában. hogy a modern társadalom mint rend­ szer elpusztítja az emberi szellemet. hogy a poliKezdetben a szociológusok azt a változó társa­ dalmat igyekeztek megérteni. hogy a fejlődés iránya az általános racionalizálódás felé mutat. más jelentős civilizációkkal összehason­ lítva. ame­ lyekben figyelembe veszik az eredményességet. Weber szociológiai szemléletében fontos elem volt az ideáltípus gondolata. mi­ lyen fontos volt számára a társadalmi cselekvés a nyugati társadalom sajátos jegyeinek elemzése során. Kína és India. századi felvilágosodás programja . a Közel-Kelet vallásait. hogy a keresztény hit egyes vonat­ kozásai fontos szerepet játszottak a kapitalizmus kialakulásában. hogy a szokást és a babonát elutasítva a tudományt és a technoló­ giát pártolják . és egyre inkább racioná­ lis. ahogyan a modern világ tu­ dományos gondolkodása elsöpörte az érzelmes­ ség múltból maradt erőit. hogy leírják és ér­ telmezzék koruk jelentős eseményeit. Tanulmányozta Kína.a haladás. hogy Durkheim. szokás­ ban és régóta folytatott gyakorlatban gyökerező tradicionális nézeteiket. Weber úgy véli. oldalt). hogyan működnek a társadalmak és milyen jellegű a tár­ sadalmi változás. mert meg­ próbálja szabályozni a társadalmi élet minden szféráját. és a tőkésre jellemző beállított­ ság Marx nézeteivel szemben nem kizárólag gaz­ dasági változások hatására alakult ki. Például míg Durkheim és Marx az egyénre ható külső erőket állítja középpontba. Weber kiindulópontja az. hogy a kapita­ lizmusban nem az osztálykonfliktusok dominál­ nak. mert nemzedékek óta úgy szokás. Úgy vélte.a nagy szervezetek . valamint az. . amely segít megérteni a világot. instrumentális számításokat végeznek. Az ideáltípus fogal­ mi vagy elemzési modell. Ha a tradicionális társadalmakban több­ nyire a vallás és a régóta élő szokások határozták meg az emberek attitűdjeit és értékeit. ahogyan nagyszámú ember tevékenysége hatéko­ nyan megszervezhető . Weber varázstalanításnak nevezte azt. A való világban nemigen létezik ide­ áltípus. tikától a vallásig és a gazdasági tevékenységig az élet egyre több területe racionalizálódott. hogy egy bizonyos jelenség „tiszta" formája. amelyikben éltek. amelyekkel általánosan magyarázható. Az előző részekből viszont ki­ derül. gyakran csak egyes jellemzői vannak je­ len. a várható következményeket. Ma sem rit­ ka. illetve a Nyugat főbb vallási rendszerei­ nek összehasonlításakor Weber arra a következ­ tetésre jutott. hogy a társadalmi világ vizsgálata so­ rán olyan módszerek kidolgozására törekedtek. mint egyéni cselekede­ teinket. Ezáltal az ideáltípus állandó viszonyítási pontként szolgál. Az efféle hipotetikus konstrukció azonban nagyon hasznos lehet. Weber a tényezők sokkal szélesebb körét tekinti fontos­ nak. hanem a tudomány és a bürokrácia . a jólét és a boldogság előmozdítása azáltal. Ezek a szemléleti különbségek a szociológia egész története során fennmaradtak. ha az ideáltípushoz hason­ lítjuk. hogyan alakíthatja a demokrácia sorsát. vallásban. hogy az egyén maga is formálhatja a külvilágot.kialakulása (a bürokráciáról lásd még a 4 9 0 . a technikai tudásra építve történik. Ide­ áltípusra épít például a bürokráciáról és a piacról szóló írásaiban. Marxtól eltérően úgy vélte. a mo­ dern technológia és a bürokrácia kialakulását Weber együtt rációnálizálddásként jellemezte: a társadalmi és gazdasági élet megszervezése a ha­ tékonyság elve szerint. dehumanizáló hatásai aggasztották. hogy a kulturális eszmék és értékek éppúgy formálják a társadalmat. A bürokrácia . Különösen a bürokrácia fojtó. A racionalizálódás végeredményét illetően azonban Weber nem volt egészen derűlátó.Ml A SZOCIOLÓGIA? Weber néhány nagyhatású írása is mutatja. és kutatásaival jelentős mértékben hoz­ zájárult a vallásszociológia fejlődéséhez. hanem inkább azt. Míg Marx a gazdasági kérdések meghatározó szerepére mutat rá. Tar­ tott attól. hogy miközben a szociológusok az elemzés tárgyában egyetértenek. De ne feledjük: Weber az ideál­ típuson nem azt értette.4 9 6 . hogy csak azért tegyenek valamit.

amely­ ben megismerhetjük egy nép erkölcsét és visel­ kedési szokásait" (Martineau 1962). akik figyelemre méltó eredményekkel gazdagították a tudományt. Először is bizonyította. kai. Durkheim. amikor útjai során az Egye­ sült Államok sok vidékére eljutott.Marx­ hoz és Weberhez hasonlóan .köz­ vetlenül kapcsolódik Durkheimhez. Fenti művében ezt így fogalmazta meg: „Az óvoda.a funkcionalizmus. de . mivel egy társadalom különböző részei szoros kölcsönhatásban fejlődnek. E kevesek közé tartozik Harriet Martineau. Végül meg­ állapította: a szociológus feladata nem csupán a megfigyelés. ugyan­ ebben az időszakban voltak más fontos gondol­ kodók is.1. aki gazdagította valamivel. a gyerekek helyzetét. század eleji „klasszikus" időszak­ ban a nők és a faji kisebbségek köréből nagyon kevesen kaptak lehetőséget. a családi és vallási életet és a faji kapcsolatokat). akiknek nagy ritkán módjuk nyílt jelentősebb szociológiai kutatásra. FEJEZET elfeledett alapító Bár Comte. miként viszonyulnak más in­ tézményekhez. Ezenkívül gyakran mellőzte a tudomány azokat is. hogy Comte Pozitív filozófia tan­ folyama című alapvető értekezésének fordítása révén megismertette Nagy-Britanniát a szocioló­ giával (Rossi 1973). szá­ zad végi és 20. Elemezhetjük egy tár­ sadalom vallási hiedelmeit és szokásait például úgy.nem nevezhető csupán szociológusnak. hogy a társadalom elem­ zésében a nők életének megértésére is törekedni kell. akkor annak min­ den vonatkozására figyelnie kell. hanem mindent meg kell tennie. a konfliktuselméleti megkö­ zelítés és a szimbolikus interakcionizmus . hogy ha valaki a társadalmat tanulmányozza. nem mindig tudta méltóképp elismerni minden olyan gondolkodó érdemeit. aki ma is méltó a szociológusok figyelmére. hogy a társadalom hasznára legyen. a budoár és a konyha mind remek iskolául szolgálnak. Könyvemben többször is felbukkan­ nak olyan fejtegetések és elképzelések. Másodszor: leszögezte. hogy a társadalom egyes részeinek egymáshoz és a társadalom egészéhez való viszonyát vizsgálja. Harmadszor: elsőként ő vizsgált szociológiai nézőpontból korábban mellőzött témákat (a há­ zasságot. Marxhoz és Weberhez. vallási és társadalmi intézményekre egyaránt. és meg­ vizsgáljuk a szociológiai gondolkodás néhány újabb elméleti eredményét. A szociológia. A 19. / A 4. Ezért Marti­ neau maga is a női jogok és a rabszolga-felszaba­ dítás szószólójaként lépett fel. Ezenkívül Martineau maga is módszeresen vizsgálta az amerikai társadalmat az 1830-as években. Angliában született és végezte tanulmányait. Az újabb elméleti megközelítések közül három . fejezetben bővebben is szó lesz a szocio­ lógia főbb elméleti megközelítéseiről. Ma már Martineau érdemé­ nek tekintik. E megközelítés szerint a szociológia tudománya arra hivatott. mint bármely más tudományterület. hogy hivatásos szo­ ciológussá váljanak. amelynek különböző részei együttműködve stabilitást és szolidaritást ered­ ményeznek. HARRIET MARTINEAU Harriet Martineau-t (1802-1876) „az első szo­ ciológusnőként" szokták emlegetni. a legfőbb politi­ Harriet Martineau (1802-1876) Funkcionalizmus A funkcionalizmus a társadalmat összetett rend­ szernek tekinti. Marx és Weber kétségtele­ nül meghatározó alakok a szociológiában. és megfigyelé­ seit Az amerikai társadalom (Society in America. 1837) című könyvében foglalta össze. Martineau több szempontból is jelentős a mai szociológusok számára. . több mint ötven könyvet és számos esszét írt. amelyek ezeket az elméleti megközelítéseket veszik ala­ pul és szemléltetik. hogy feltárjuk.

tanulmányozásakor be kell mutatnunk. A funkcionalisták . hogy feltárjuk a társadalmi cselekvések és intéz­ mények latens funkcióit. Épp ezért főként a hata­ lom. Az sem kap elegendő figyelmet. A hopik hisznek benne. hogy a vallás mindig funkcionális. Hasonlókép­ pen. hogy a vallás megerősíti az emberekben a legfontosabb társadalmi értékek elfogadását. Sok kritikus úgy ítélte meg. és azt igyekez­ nek megérteni. főként az Egyesült Államokban. hogy vért pumpál a többi szervbe. akkor a társadalomban létező (osz­ tály-.e társadalmi egyensúly a társadalom tagjai közöt­ ti morális konszenzus meglétére épül. megbonthatja a fennálló társadalmi rendet. amelyek nem illeszkednek a fennálló rendbe. A funkcionalisták a rendet és az egyensúlyt tekintik a társadalom normális állapotának . hogyan keletkeznek és állandó­ sulnak az uralmi viszonyok. hogy a társadalom egészének a javát szolgálják. A szív létfontosságú szerepet ját­ szik az organizmus életének megőrzésében azzal. vagyis hogy a társadalom legtöbb tagjának közös értékei legye­ nek. A konfliktuselméletek hívei azonban a funkcionalizmustól eltérően nem a konszenzust hangsúlyozzák. de sok funk­ cionalista gondolkodó (például Talcott Parsons) a kelleténél jobban hangsúlyozza a társadalmi ko­ héziót megteremtő tényezőket a megosztottságot és konfliktust eredményező tényezőkkel szem­ ben.1 9 7 9 ) és Robert K. Merton Durk­ heim valláselméletét követve feltételezi. Ha két csoport más-más vallások vagy akár ugyanazon vallás különböző ágainak a híve. A funkcionalizmus hangsúlyozza. hogy a funkcio­ nális elemzés nem létező jellemzőket tulajdonít a társadalmaknak. akkor ez társadalmi konfliktusba torkollhat.organikus analó­ giával gyakran hasonlították a társadalom műkö­ dését az élő szervezetek működéséhez: akárcsak az emberi test különböző részeinek. egy társadalmi egység funkciójának elemzé­ se azt tisztázza. a latens funkció pedig e cselekvés olyan eredménye. az eső pedig jó termést (manifeszt funkció). Két kiemel­ kedő képviselője Talcott Parsons ( 1 9 0 2 . A különérdekek meg­ léte azt jelenti. akik mindketten sokat merítettek Durkheim munkásságából. Konfliktuselméleti szemléletmódok A funkcionalistákhoz hasonlóan a konfliktusel­ méletet követő szociológusok is hangsúlyozzák a társadalom struktúráinak fontos szerepét. ame­ lyet egy bizonyos társadalmi cselekvés résztve­ vői ismernek és célul tűznek ki. hogy az esőtáncnak más hatása is van: erősíti a hopi tár­ sadalom egységét (latens funkció).köztük Comte és Durkheim . ezért vesznek részt benne.például a szív . akkor a tár­ sadalmi élet olyan jellemzői után kell kutatnunk. Ha a társadalmi viselkedés diszfunkcionális vonatkozásait keressük. hogy mindig fennáll a konfliktus lehetősége. Az utóbbi években megmutatkoztak a funkcio­ nalizmus korlátai.Európa történelmében példa erre a protestán­ sok és a katolikusok összecsapása. az egyenlőtlenség és a küzdelem kérdései­ vel foglalkoznak. Merton sze­ rint a szociológiai értelmezés nagyrészt abból áll. Merton különbséget tett funkciók és diszfunkciók között is. hogy a szertartás esőt hoz. hogy a tár­ sadalom rendjének és stabilitásának megőrzésé­ ben fontos a morális konszenzus. így hozzájárul a társadalmi egység fenntartásához. A funkcionalista gondolkodás az 1960-as éve­ kig a szociológia vezető elméleti hagyománya ma­ radt.Ml A SZOCIOLÓGIA? Egy társadalmi szokás vagy intézmény funk­ ciójának vizsgálata során elemezzük. milyen szerepet ját­ szik a kreatív társadalmi cselekvés a társadalom­ ban. jól elkülöníthető csopor­ tok halmazának tekintik. hogy az adott elem milyen szere­ pet játszik a társadalom fennmaradásában. Egy átfogó „modellt" is javasolnak. amellyel magya­ rázható a társadalom működése.2 0 0 3 ) . Például tévedés azt hinni. A konflik­ tuselmélet követői a domináns és hátrányosabb helyzetben lévő társadalmi csoportok között ki­ alakuló feszültségeket vizsgálják. Bár Mertonról nem állíthatjuk. és hogy bizonyos csoportok előnyösebb helyzetben vannak másoknál. A funkcionalisták gyakran úgy írtak. miközben ezek a fogalmak csak az egyes emberre alkalmazhatók. Ha a figyelem középpontjában a stabilitás és a rend áll. Merton ( 1 9 1 0 . faji vagy nemi alapú) választóvonalakat és egyenlőtlenségeket aligha lehet észrevenni. ha­ nem a társadalmi választóvonalak jelentőségére hívják fel a figyelmet. hogy az adott szokás vagy intézmény milyen szerepet játszik a társadalom életében. Manifeszt funkció az. A há­ borúkat máig gyakran vallási közösségek vívják . Például Durkheim úgy vélte. A társadalmat az érdekeiknek megfelelően cselekvő. ezért veszített népszerűségé­ ből. Egy szerv . Ezért szer­ vezik. a társada­ lom elemeinek is együtt kell működniük. mintha a társadalomnak volnának „szük­ ségletei" és „céljai". . Fő­ ként Merton funkcionalizmusa gyakorolt nagy hatást. amelyről a résztvevők nem tudnak. hogy mindig csak a társadalmi ko­ héziót erősíti. Merton megkülönböztette a manifeszt és a latens funkciókat. hogy az miként viszonyul a test más szerveihez. Merton ezt a megkü­ lönböztetést az Arizona és Új-Mexikó államban élő hopi törzs esőtáncával szemléltette.

Mivel az emberi lények világa bővelkedik a szim­ bólumokban. akire Weber hatott. Ralf Dahrendorf ( 1 9 2 9 . A mar­ xizmustól a radikális politikai változás program­ ját várják. Vannak azonban ennek az irányzatnak olyan követői. Dahrendorf viszont tágabb értelemben az autori­ táshoz és a hatalomhoz kapcsolja őket. tulajdonképpen szimbólumok. hogy öntudatos lényekké váljunk . lányok. A szimbolikus interakcionizmus a személyek közötti érintkezés apró részleteire irányítja a fi­ gyelmünket. sokat bírálták azért.1. pártok. A szimbólum olyan dolog.tu­ datára ébredjünk egyéniségünknek. amelyeket konfliktus és megosztottság jellemez. és ugyanúgy kívülről tudjuk szemlélni magunkat. hiszen szimbolikus értéke van annak is. Marx főbb gondolatait sokféleképpen lehet ma­ gyarázni. mire gondolunk.hogyan készítik fel az utaskísérőket érzelmeik féken tar­ tására. A „kanál" szó az a szimbólum. vagy kommunikációs formák szintén szimbólu­ mok. A nem verbális gesztusok . Pedig épp ennyire fontosak. hogy a konfliktus főként az egyének és cso­ portok eltérő érdekeiből ered. a mindennapi társadalmi élet során végzett cselekvésünk. H. amellyel a levesevéshez használt eszközt nevezzük meg. A szimbolikus interakcionizmus módszerét kö­ vető szociológusok gyakran foglalkoznak a hét­ köznapi életben zajló személyközi interakciók­ kal. valamint arra. De nem minden konfliktuselmélet marxista megközelítésű. és a marxista gondolkodás mai iskolái nagyon eltérő elméleti álláspontokat foglalnak el. és mosolyogjatok ám! .. amikor érintkeznek egymással. Hochschild a kutatás eredményeit összeg­ ző kötetében [The Managed Heart: Commerciali­ zation of Human Feeling. akiket igenis foglalkoztatnak társadal­ munk hatalmi és strukturális viszonyai. pél­ dául azzal. 1957) című művében kifejti. milyen érzelmi stílust alkalmazva végezzük a munkánkat. hogy a funkcionalista gondolko­ dók egyoldalúan szemlélik a társadalmat: csak a társadalmi élet olyan aspektusaival számolnak. A szimbo­ likus interakcionizmus a nyelv és a jelentés vizs­ gálatából született. Jó pél­ da erre a kortárs német szociológus. Mead szerint a nyelv teszi lehetővé. Közvetve Max Weber is hatott erre az elméleti megközelítésre. Marx elsősorban az osztályok felől szemlélte az érdekkülönbségeket. Pél­ dául a szavak. Dahrendorf megálla­ pítja.egyéb készségeik fejlesztése mellett . és interjúkat ké­ szített a képzés résztvevőivel. Társadalmi osztály és osztálykonfliktus az ipari társadalomban [Soziale Klassen und Klassenkonflikt in der Industriegesellschaft. Mead sze­ rint az emberek közös szimbólumokra és jelen­ tésekre építenek. ha integetünk vagy „beintünk" valakinek. 1983) felidézi. a konfliktuselméletek kidolgozói között akad olyan is. Megfigyelte. / Bár a szimbolikus interakcionizmus szemléle­ tével sokszor felismerhetjük. szinte minden közöttük zajló inter­ akció szimbólumcserét foglal magában. rendi és más csoportok). most menjetek (az utastérbe). Mead amerikai filozófus ( 1 8 6 3 .A mosolyotok ér a legtöbbet. hogy mivel a nyugati gazdasá­ gok egyre inkább a szolgáltatásra épülnek. Közéjük tartozik Arlie Hochschild. hogy ezeket a részle­ teket miképpen hasznosítjuk mások mondaniva­ lójának és cselekedeteinek az értelmezésében. mert bár elismerte. milyen természetű valójában egy-egy. Hangsúlyozzák az efféle interakciók szerepét a társadalom és intézményei megteremtésében.. főként az úgynevezett szimbolikus interakcionizmus szemléletmódjával. amelyekkel bizonyos tárgyakat je­ lölünk. vagy talán még fontosabbak azok a területek. amelyek megjelenítik. FEJEZET A konfliktuselméleten belül erős a marxizmus pozíciója . aki ma már klasszikusnak számító. De a marxizmus minden változata különbözik a többi szociológiai hagyománytól abban. Hochschild beszámoló- Szimbolikus interakáonizmus G. meg kell értenünk. hogy ezeket a struktúrákat az egyének társadalmi cselekvései hozzák létre.).) az oktató pilóta ezzel az utasítással fordul a kép­ zésben részt vevő utaskísérőkhöz: „Na. Ebben a folyamatban a szimbólum a legfontosabb elem. aki a Delta Airlines att lantai oktatóközpontjában amerikai légiutas-kí­ sérők képzését tanulmányozta. Menjetek és dobjátok be magatokat! Mosolyt kérek! De na­ gyot! Mindent bele!" Hochschild megfigyeléseiből és az interjúkból arra következtet. hogy létez­ nek társadalmi struktúrák (osztályok. amely valami mást helyettesít. ahogyan mások látnak minket. mert nem foglalkozik nagyobb kérdésekkel. vagyis a kormányzók és a kormányzottak között. amikor. a University of Calir fornia szociológiatanára.1 9 3 1 ) mun­ kássága nagy hatást gyakorolt a szociológiai gon­ dolkodásra. hogy milyen szerepet tölt be a hata­ lom és a struktúra a társadalomban és hogyan korlátozzák az egyéni cselekvést. Minden társadalomban választóvonal húzódik a hatalom birtokosai és a hatalomból kiszorulók. amelyekben harmónia és egyetértés uralkodik. úgy vélte. hogy . hogy szerzői a szociológiai elemzés és a politikai re­ form ötvözetének tekintik irányzatukat.Kari Marx munkásságában kiemelt szerepet töltött be az osztályharc kategóriája.

hogy „mosolygási tanfo­ lyamokon" vegyenek részt . Ha a család szűkösen. vajon kívánatos vagy hasznos-e. például a grönlandi inuitok körében. A szociológiában nincs egyetlen uralkodó elméleti megközelítés . A szociológiában az elméletek vagy még in­ kább az elméleti megközelítések értékelése nehéz. az érzelmeket általában legbensőbb. és olyan problémákat vetnek fel. Sokféleképpen véleke­ dünk arról. Más szóval ezek a dolgozók eltávolodtak saját érzelmeiktől. hogy érti. Az elméleti viták ereden­ dően elvontabbak. Egyes kultúrákban. emberpróbáló feladat. Hochschild szerint a minket alkalmazó vállalat nemcsak mozdulatainkat. Bár Hochschild a világ egyik legfej­ lettebb „szolgáltatógazdaságában". amelyet munkájuk során fel kell adniuk. a szolgáltatóiparban dolgozók is gyakran arról számoltak be Hochschildnek. amelyben a Delta Airlines utaskísérőinek kellett részt venniük. hogy minél átfogóbb az elmélet. amelyről a legtöbb ember úgy gondolja. Például Robert K. A kétkezi munkás például gyakran úgy érzi. de átfogó . mint az empirikusabb jellegű nézeteltérések. lakóik pedig tehetősebbek. ame­ lyekre további kutatások során lehet választ adni. ahol nincs olyan hagyománya a nyil­ vános mosolygásnak. például üzletben. Ugyanakkor van olyan elmélet. és csak néha válik újra annak részévé. annál nehezebb empirikusan igazolni. Ilyen például a relatív depríváció elmélete. ha­ nem érzelmeinket is igyekszik birtokba venni. A középszintű elmélet elég konkrét ahhoz. A szol­ gáltatóipari állások száma rohamosan növekszik a világ minden országában. Ezekben az országokban a szolgáltatóipari alkalmazottak­ tól néha megkövetelik. megállapításai sok jelenkori társadalomra érvényesek. Tulajdonképpen igaz. és a kötet megjelenése óta sok más kutató épített a gon­ dolataira. egyre több embernek kell „érzelmi munkát" is végeznie munkahelyén. mert ha belegondolunk. Számtalan elmélet született az ezerféle kutatási területen. A fent tárgyalt elméleti megközelítésektől azonban megkülönböztethetjük az elméleteket. akkor kevésbé érzik úgy. még a mosolyunk is a cégé. Mégsem tudjuk egyértel­ műen indokolni. vagyis különböző elméleti irányultságokkal. aki már dolgozott a szolgáltatóiparban. személyes részünknek tekintjük. hanem szerényebb elméletek kidolgozására törekedjen. hogy a szol­ gáltatóiparban dolgozók (a kétkezi munkások­ hoz hasonlóan) gyakran eltávolodnak önmaguk azon részétől. mégis elég általános. Hochschild ezt nevezi az „érzelmi munka" terén folytatott képzésnek . hogy miért kellene a szocioló­ giai elméletalkotásnak megmaradnia a „közép­ szinten". hogy nélkülözniük kell. konkrét társadal­ mi feltételeket vagy eseményfajtákat igyekeznek magyarázni. hogy úgy ér­ zik: a mosolyt mintha rájuk ragasztották volna. Ne próbáljon nagy elméleti rendszereket alkotni (ahogyan például Marx tette).az efféle munka megköveteli. mint Nyugat-Európában vagy Észak-Amerikában. ahol mindenkinek többé-kevésbé hasonlóak a körülményei. A különböző elmé- Elméletalkotás a szociológiában Eddig elméleti megközelítésekkel foglalkoztunk. Néha az elméletek nagyon pontosan fogal­ mazódnak meg. Vagyis a depriváció érzését nem közvetlenül az anya­ gi szegénység mértéke határozza meg.Ml A SZOCIOLÓGIA? ja az utaskísérők „ügyfélszolgálati" képzésével kapcsolatos vizsgálatról ismerős lehet bárkinek. Ha épp dolgozunk. Erre példa Durkheim elmélete az öngyilkosságról. hogy különböző jelenségek egész körére alkalmazható legyen. amelynek értelmé­ ben az emberek attól függően értékelik körülmé­ nyeiket. Általában egy kutatás folyamatában születnek. aki mozgatja. amely jóval át­ fogóbb más elméleteknél. de nem az. mint egy olyan csa­ lád.bár ez gyakoribb más társadalomtudo­ mányokban (főként a közgazdaságtanban). az Egyesült Államokban végezte kutatatásait. nem volt könnyű ér­ zelmi munkára képezni az embereket. amelyen a szociológusok munkálkod­ nak. Hochschild megállapítja. így alakítson ki nyilvánosan felismerhető (és elfogadható) arcki­ fejezést.ez a gyengeség jelének tűnhet. Hochschild könyvében meggyőzően alkalmaz­ ta a szimbolikus interakcionizmust.ezek nem is állnak nagyon távol attól a képzéstől. hogy az ember kontrollálja érzelmeit. de olyan környé­ ken. sőt olykor matematikai formát is öltenek . hogy a szociológus nagyívű elméleti vállalkozásba kezdjen. Merton (2002) amel­ lett kardoskodik. mégis jobban meg kell értenünk. hogy a szociológus úgynevezett középszintű elméleteknek szentelje figyelmét. amelyek különböző nézőpontokból. amely hasonló házban él. ahol az otthonok többsége sokkal nagyobb. Hochschild kutatása ablakot nyitott az élet egy olyan szeletére. szemlélettel közelítik meg a szociológia tárgyát. amelyet épp ebben a fejezetben ismertettünk. minél nagyobb a célja. étteremben vagy bárban. már nem a sajátjuk. hogy a karja szinte már gép. hogy kihez hasonlítják magukat. Az elméle­ tek érvényességi köre szűkebb. hogy empirikus kutatással közvetlenül teszteljék. mint a szociológiában. Hasonló­ képpen. Ez azért érdekes. szegény környéken él. amelyet megtapasztalnak. testképet.

hogyan működik a szervezet. A modern társadalmakban folyton idegenekkel kerülünk MIRE JO A SZOCIOLÓGIA? A szociológia több szempontból is gyakorlati je­ lentőséggel bír életünkben. Elemezhet­ jük például az interakciókat az igazgatók között a tanácsteremben. Elemzési szintek: mikro. A marxi elmélet lényege. Egyértelmű. Giddens 1984). hogy feltárjuk a társadalmi cselek­ vések és intézmények latens funkcióit. csak hogy a hét­ végét a barátunkkal töltsük. De mindegy. A makroszociológia a nagy társadalmi rendszerek elemzése. hogyan befolyásolják a makrorendszerek a társadalmi élet szűkebb tereit.önmagunk . Mondjuk megvizsgálunk egy nagyvállalatot. ha meg akarjuk érteni a mindennapi élet intézményi hátterét. hány közvetett vagy elektronikus kapcsolatot teremtünk ma. o. A makroszociológia a nagy társadalmi rendszerek.és makroszociológia Az itt tárgyalt különböző elméleti nézőpontokat aszerint is szétválaszthatjuk. Merton. A szociológiában alkalmazott elméleti megkö­ zelítéseket elemzési szintek szerint is szemlélhet­ jük. pedig a kettő szorosan összekapcsolódik (Knorr-Cetina-Cicourel 1981. a különböző irodákban vagy az üzemben dolgozók körében. hogy megnézzük.és makroszintű elemzés jól elkülönülnek egy­ mástól. mert a te­ vékenységek egy része nyomtatott anyagok.tanulmányozása során az elméle­ ti sokszínűség ment meg a dogmáktól. de úgy is. A mikroszociológia a mindennapi viselkedés vizsgálata közvetlen interakciókban. A funkcionalizmus a társadalom egészét vizs­ gálja.ez világossá válik. Ilyen módon nem kaphatnánk képet az egész vállalatról. funkciók. es fordítva. közvetlen interakcióra épül. és aligha lehet minden részletét egyetlen elméleti pers­ pektívába foglalni. leve­ lek. amelyből a kutatás meríthet. hogy a társadalmi szervező­ dés mindenféle formája nagyságától függetlenül a szemtől szembeni. Első pillantásra úgy tűnhet. hogyan hat a mikrokontextusban zajló in­ terakció a nagyobb társadalmi folyamatokra. hangsúlyozva. FEJEZET A szimbolikus interakcionizmus azt hangsú­ lyozza. A makroszintű elemzés nélkülözhetetlen. hogy óriási utat teszünk meg. Mégis sokat segítene. hogy megértsük. Merton szerint a szociológiai értelmezés nagy ré­ sze abból áll. A szo- . hogyan élik az emberek hétköz­ napi életüket . hogy milyen szintre irányul az elemzés. ezt hangsúlyozta C. hogy az egyenlőtlensé­ get az osztály fogalmára építve vizsgálja. A kettő szorosan kapcsolódik egymáshoz. amelyeket a társadalmi cselekvés résztvevői célul tűznek ki. Az ember . hogy a mik­ ro. A későbbi fejezetekben még említek példát arra. Az em­ beri viselkedés bonyolult. e cselekvés akaratlan következményei. telefon és számítógép közvetítésével zajlik. Sok társadalomelmélet-alkotóra ma is hat Marx. mint a latens leti megközelítések és elméletek vetélkedése épp a vállalkozás vitalitásának a jele. hogyan viselkednek tagjai a közvetlen interakciók során. Ez a kapcsolat lehet közvetett és személytelen. A tágabb intézményi keretek nagyban meghatározzák. Te­ vékenységének nagy részét megérthetjük egysze­ rűen úgy. Wright Mills. milyen fontos a társadalmi cselekvés a társadalom életében. hogy e-mail üzenetet küldünk egy ismerősnek. aki kü­ lönösen nagy hatást gyakorolt a maga funkciona­ lizmusával. kapcsolatba. Más elméletektől eltérően ez az irányzat nem az egész társadalom vizsgálatát. kiemelte. és amely serkenti a szociológiai munkában nélkülözhetetlen képzelőerőnket. sokoldalú. közvetlen interakció helyzetében vizsgáljuk a mindennapi viselkedést.1. amikor megalkotta a már említett szociológiai képzelőerő fogalmát (24. ők dolgozzák ki a konfliktuselméleteket. hanem az egyének szűkebb körű interakcióinak az elemzését tartja fontosnak. amikor a szemtől szembeni. hogy a társadalmi interakció során az egyének szimbólumokat alkalmazva érintkeznek.). néha kevésbé fontosak. például a politikai rendszer vagy a gazdasági rend elemzése. pél­ dául az indusztrializmus kialakulásának az elem­ zése is. ha összehason­ lítjuk a középkori kultúra napi cselekvéskörét az iparosodott városi környezet életével. A mikroszintű vizsgálatok viszont épp a kiter­ jedt intézményi minták értelmezéséhez szüksé­ gesek. Az elméleti gondolkodásban a változatosság gazdag gondolatforrást biztosít. Általában mikroszociohígiá­ nak nevezzük azt. mások jelenléte még a legösszetettebb társadalmakban is kulcsfontosságú. hogy a manifeszt funkciók. Ebbe tartozik a hosszú távú változási folyamatok. Dönthetünk úgy.

és értel­ metlen is megtiltani nekik. hogy képzeletét szabadjára engedve közelít a tárgyhoz. amely nem az érintett emberek életmódjának beható ismeretén alapul. hogy hasznosítsák a szaktudásukat. mert megszólal a „társadalmi lelkiis­ meretünk". Ebben a fejezetben kiderült. a személyzeti vezető és még számos más poszton dolgozó ember. vagy egy sor akaratlan. amikor egy-egy szo­ ciológiai kérdésben állást foglalnak? Nincs olyan szociológiában jártas ember. és ma is elsődleges feladata e társadalmak vizsgálata. a szociális munkás. hanem jelentős gyakorlati következményekkel is jár az emberek életében. intellektuá­ lis tudományterület. üzletembernek vagy orvosnak készül.több-kevesebb sikerrel . A társadalom megértése annak is hasznos lehet. Furcsa volna. hogy ha meg tud­ juk érteni. Ha valaki szociológusnak készül. hogy a korábbi lakóhelyükről nagy bérházakba költözött embe­ rek közül sokan magányosnak. ha nincs tisztában a Nagy-Britanniában élő különféle csoportok tag­ jait elválasztó kulturális különbségekkel. ha a szociológusok nem fog­ lalhatnának állást politikai kérdésekben. ha a szociológusok a vitatott morális és politikai kérdésekben semlegesek ma­ radnak. A második világhábo­ rút követő években például számos országban nagy lakótelepeket építettek a városközpontok­ ban. amelynek művelése során gyakran személyes világnézetünket félretéve pró­ báljuk alaposabban megvizsgálni az életünket. mindenképp ke­ vésbé elfogultak másoknál. nem kell unal­ mas egyetemi tanulmányokat végigkínlódnia. közvetlenül foglalkozik gyakorlati kérdésekkel. és maguk is kialakíthatnak politikai programokat. amikor állást foglalnak. akkor jobban megérthetjük a gondjaikat is. Végül meg kell említenünk. kellemetlen következménnyel járhat. A szociológia gyakorlati haszna korántsem me­ rül ki abban. Gyakran azért tanuljuk vagy műveljük a szo­ ciológiát.meg­ felelő ismeretekre alapozott döntéseket hozni.vagyis a hatalommal bíró csoportoknak . A sokemeletes lakóházak és az üzletsorok számos helyen pusztulni kezdtek. nagyrészt latin-amerikaiak­ ból álló közösségben dolgozik. hogy megismerjük. hogy formálni tudjuk a jövőnket. aki azt mondja. hogy a szociológia csak akkor őrizheti meg szel­ lemi függetlenségét. a fosztogatások és egyéb erőszakos bűncselekmé­ nyek melegágyaivá váltak. Kutatások azonban rámutattak. mások hogyan élnek. hogy így biztosítható a nyo­ mornegyedek alacsony jövedelmű rétegeinek színvonalas lakásellátása. Ezt leginkább úgy kerülheti el. Másodszor: a szociológiai kutatás gyakorlati segítséget nyújthat a politikai kezdeményezések eredményeinek értékelésében is. és a szo­ ciológiai elképzeléseket. Vajon a szociológusnak kell-e tevé­ kenyen támogatnia.gyakorlati reformok elérésére. Egy gyakorla­ ti reformprogram esetleg nem biztosítja a várt eredményt. hogy a szocioló­ gia olyan tudomány. hogy a társas világot a magunkétól eltérő. A helyzetü­ ket felismerő csoportok a szociológiai kutatások eredményeit felhasználva gyakran hatékonyan reagálhatnak a kormányzati politikára. amelyek maguk is törekednek . aki figyelmen kívül hagyhatná a mai világban létező egyenlőtlensé­ geket. A szo­ ciológia önálló szellemi törekvésként a modern társadalmak kialakulásakor jelent meg. nem nyerheti el a közösség tagjainak bizalmát. Az ön­ segélyező csoportok (például a Névtelen Alkoholisták) és a társadalmi (például környezetvédő) mozgalmak olyan csoportok. aki jogásznak. Szociológiában jártas le­ het az ipari tanácsadó. ösztönöznie a reformokat vagy a társadalmi változást? Van. Aligha számíthat sikerre az olyan gyakorlati politika. a várostervező. eredményeket saját élet­ helyzeteihez köti. akik nem bo­ csátkoznak az aktuális vitákba. sokféle nézőpontból szemléljük. boldogtalannak érzik magukat. jobban megértsük önmagunkat. annál valószínűbb. és a lakótelepekhez üzleteket. Minél jobban ismerjük cselekvésünk mozgatóru­ góit és a társadalom működését általában. így például az a fehér szociális munkás. Gyakran előfordul. újságíró­ nak. . egyéb szolgáltatásokat is kapcsoltak. illetve a mások életét formáló hatásokat. hogy segít a politikai vezetőknek . A szociológia nem csupán elvont. Ugyanakkor a szociológusok a társadalmi inter­ akció és általában az emberi társadalmak termé­ szetére vonatkozó sok más kérdéssel is foglal­ koznak. Harmadszor (és bizonyos szempontból ez a legfontosabb): a szociológia lehetőséget ad. aki egy dél-londoni. hogy a hatalmon lévők mindig szem előtt tartják a kevesebb hatalommal bíró vagy hátrányos helyzetű csoportok érde­ keit a politikai döntéshozatal során. Úgy gondolták. De vajon azok a tudósok.Ml A SZOCIOLÓGIA? ciológia először is lehetővé teszi. hogy sok szocio­ lógus „hivatásszerűen". Nem feltételezhetjük.

Kari Marx. ha saját viselkedésünket vetjük vizsgálat alá. INTERNETES FORRÁSOK A kötethez kapcsolódó kiegészítő anyagok és információk lelőhelye http://www. A szociológia kezdeti fejlődésének fontos alak­ jai közé tartozik Auguste Comte.co. 5. iparosodott rendsze­ rek felé.co. A 19. Gyakorlatilag megvizsgálhat­ juk.polity. a szociológiában pedig ez még nagyobb nehéz­ ségekbe ütközik. A szociológia az emberi társadalmak módsze­ res vizsgálata. így az eltérő kulturális értékeket figyelembe véve hozhatunk politi­ kai döntéseket.polity. amelyek az elmúlt két-három évszázadban következtek be az emberi társadalmakban. hogy megváltoztassák életfel­ tételeiket.uk r .uk/sociology The Social Science Information Gateway from Sociology http://www. ami talán a legfontosabb.ac. hogy értelmezze a mélyreható változásokat. amely megkülönböztetett figye­ lemmel fordul a modern. 6. Ezeket olyan alapvető különbségek választják el egymástól. FEJEZET MMMMMMMÜ ÖSSZEFOGLALÁS 1.sosig.uk/giddens5/ A Polity Press új szociológiai témájú könyvei http://www. A szociológia fő elméleti irányzatai a funkcio­ nalizmus.1. 7. Ugyan­ akkor a szociológia révén növelhetjük kulturá­ lis érzékenységünket.co. 3. amelyekre nagy hatást gyakorolt a tárgy hábo­ rú utáni fejlődése. század közepén tevékenykedő Comte és Marx meg­ határozták a szociológia egyes alapvető kér­ déseit. hanem az emberek életének legtitkosabb. Emilé Durkheim és Max Weber. A szociológiának több szempontból is van gyakorlati jelentősége. a szociológia révén jobban megismerhetjük önmagunkat.uk/sociology The British Sociological Association http://www. Végül. a konfliktuselméleti megközelítés és a szimbolikus interakcionizmus. legszemélyesebb jellem­ zőiben bekövetkezett változásokról is. Többféleképpen is se­ gítségünkre lehet a társadalomkritikában és a gyakorlati szociális reformokban. mert semmiképp sincs könynyű dolgunk. 2. A szociológiában sokféle elméleti megköze­ lítést találhatunk. Az elméleti vitákat a ter­ mészettudományokban is nehéz eldönteni. hogy azokat alakítani is tudjuk. akkor nagyobb lesz az esélye. Itt nemcsak át­ fogó változásokról van szó. ami esélyt teremt csoportoknak és egyéneknek. hogy képzeletünket szabadjára engedve gondolkod­ junk és megszabaduljunk a társadalmi élettel kapcsolatos előítéleteinktől. amelyeket később Durkheim és Weber fejtett ki. milyen eredménye lehet egy-egy politikai programnak. Alapkérdés például. Először is ha jobban megértjük a társadalmi körülmények egy adott együttesét. hogy mi a szo­ ciológia és hogyan hatnak a modernizációval járó változások a társadalmi világra. 4. A szociológia eredetileg arra törekedett.britsoc. A szociológia gyakorlata megköveteli.

A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG TÁRSADALOMTÍPUSOK Eltűnő világ: a premodern társadalmak és sorsuk A m o d e r n világ ipari társadalmai Globális fejlődés TÁRSADALMI VÁLTOZÁS A változásra ható tényezők Változások a modern időszakban GLOBALIZÁCIÓ A globalizációt segítő tényezők A globalizációs vita A globalizáció hatása KÖVETKEZTETÉS: GLOBÁLIS KORMÁNYZÁS KELL Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források .

erőműig. . mint az összes megelőzőben együttvéve. a m e l y e k e t a m ú l t k é z m ű v e s m ó d s z e r e i v e l semmiképp n e m lehetett volna elkészíteni.. a k k o r a f ö l d m ű v e l é s 23 ó r a 56 perckor. a D a v i d L a n d e s g a z d a s á g t ö r t é n é s z meg­ 1 8 . m i n t b á r m i a t ű z fel­ fedezése óta. mégis legalább annyi változás történt az emberi nap e rövid szakaszában. H a a z e m b e r i lét t e l j e s időtartamát egyetlen napnak. m i n t u n o k á i vi­ lágához (Landes 1 9 6 9 ) .Az e m b e r nagyjából félmillió éve létezik a Föl­ dön. a r e p ü l ő g é p és az e l e k t r o n i k u s e s z k ö z ö k e g é s z sora.az egyik legősibb civilizáció találkozik itt a 2 1 . Egy mind- A gizai piramisok látképe egy Pizza Hut é t t e r e m ablakából .] A z ered­ m é n y : óriási mértékben növekedett a termelt áruk és szolgáltatások m e n n y i s é g e és választé­ ka. 1 7 5 0 .. és m é g sorolhatnánk. hogy anyagi környezete inkább h a s o n l í t a r ó m a i k a t o n á k é h o z . századi élettel. a m i ö n m a g á b a n s o k k a l i n k á b b m e g v á l t o z ­ t a t t a a z e m b e r é l e t m ó d j á t . m i n t a f o n ó g é p . a c i ­ vilizációk pedig 23 óra 57 perckor keletkeztek. az a t o m ­ [. A legjobb indiai takács s e m tudna olyan finom és s z a b á l y o s f o n a l a t s o d o r n i . A z újkori v á l t o z á s ü t e m é t j ó l m u t a t j a . h a n e m o l y a n tárgyakat h o z lét­ re. s z á z a d k e r e s z t é n y v i l á g á b a n egy k o v á c s m ű ­ h e l y s e m t u d o t t o l y a n nagy. a m e l y e k e t alig­ ha tudtak volna elképzelni a preindusztriális k o r b a n : i l y e n a k a m e r a . A z újkori t á r s a d a l m a k c s a k a z u t o l s ó 3 0 m á s o d ­ p e r c b e n léteztek. 24 órának tekint­ j ü k .b e n egy angol e l m o n d h a t t a volna magáról. a r á d i ó t ó l a nagy teljesítményű számítógépig. hogy a modern technoló­ gia o l y a n d o l g o k a t h o z o t t l é t r e . A c i v i l i z á c i ó k alig h a t e z e r é v e s z ü l e t t e k . állapítja: A m o d e r n t e c h n o l ó g i a n e m c s a k t ö b b e t é s gyor­ s a b b a n t e r m e l . Még fontosabb. a földműve­ lés m i n d ö s s z e t i z e n k é t e z e r é v e s . A z újkor v i l á g á r a j e l l e m z ő é l e t m ó d o k é s társadal­ mi i n t é z m é n y e k még a közelmúlt életformáitól és intézményeitől is nagyon eltérnek. m i l y e n r o h a m o s v o l t a t e c h n i k a i f e j l ő d é s e b b e n a kor­ szakban. az a u t ó . s i m a é s e g y e n l e t e s acéllemezt készíteni. m i n t a m o d e r n henger­ mű. Az állandó települések alapja.

. A mi n e m z e d é k ü n k b i z o n y t a l a n j ö v ő előtt áll. a m e l y e k e t mi magunk s z a b a d í t o t t u n k e l .g y ű j t ö g e t ő k m i n t h a egy ritka. a m e l y e k m á i g ú g y él­ n e k . m e g k e l l s z e l í d í t e ­ nünk azokat a t á r s a d a l m i erőket. ha segítségül h í v j u k a szo­ ciológiai k é p z e l ő e r ő t ö r t é n e t i d i m e n z i ó j á t . a m e l y e k b e n t ö b b m i l l i ó a n é l n e k . a g l o b a l i z á c i ó k ö r ü l l á n g o l t fel. k ö z ö s é p í t m é n y t e m e l t e k .A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG Az őskori barlangrajzok is m e g m u t a t n a k valamit a l e g k o r á b b i v a d á s z o k . sokkal i n k á b b . amelyekben a n é p e s s é g t ú l n y o m ó r é s z e v á r o s l a k ó . B á r a m a i i p a r i t á r s a d a l m a k a t n e m fenyegeti p e s t i s vagy é h í n s é g . E fejezetben e l e m e z z ü k a fent v á z o l t h a t a l m a s társadalmi átalakulás okait és k i t é r ü n k arra a vitá­ ra is. d e a fegyverek és régi e s z k ö z ö k m á r itt is c s a k a történelem előtti idők emlékei voltak. a m e l y többé-kevésbé á l l a n d ó . m i n t a z e u r ó p a i a k rég e l f e l e d e t t kőkorszaki ősei: nagy területen.h a r m i n c fős c s a p a t o k b a n .a t á r s a d a l m i é l e t k i s z a k a d t a z o k b ó l a társadalmi r e n d e k b ő l .. folyton vándorló. b i r o d a l m a k r a l e l t e k .a m i csak aprócska s z a k a s z a z e m b e r i t ö r t é n e l e m k o n ­ textusában . a d é l . D é l . a m e l y e k b e n az e m b e r e k évszázadokig é l t e k . k e r e s k e d ő k é s h i t t é r í t ő k . De az e m b e r i történelem nagy r é s z é b e n a F ö l d n é p s ű r ű s é g e sok­ kal kisebb volt a m a i n á l . a m e l y e k é l é n d e s p o t a .Észak-Amerika keleti erdeiben. v e s z é l y e z t e t e t t faj tagjai l e t t e k v o l n a . v a d n ö v é n y e k e t gyűjtve. E l ő b b azonban áttekintjük a fő társadalomtípusokat. akik a nagy felfedezések korában útnak indultak.A m e r i k a é s Afrika d é l i c s ú c s a . és c s a k az e l m ú l t száz­ egynéhány é v b e n a l a k u l t a k ki o l y a n t á r s a d a l m a k . E z e k a v a d á s z o k . f ö l d m ű v e l ő f a l v a k b a n élt. A modern iparosodás előtti t á r s a d a l o m f o r m á k a t csak úgy érthetjük meg.á z s i a i ő s e r d ő k b e n . h ú s z . TARSADALOMTIPUSOK Eltűnő világ: a premodern társadalmak és sorsuk A z e u r ó p a i felfedezők.i l y e n A u s z t r á l i a .g y ű j t ö g e t ő k é l e t é b ő l .ki­ sebb népességet találtak. M á s ré­ giókban .a m e r i k a i és k e l e t . az É s z a k i sark. E g y e s r é g i ó k b a n . P e r s z e a k o r á b b i n e m ­ zedékek é l e t f e l t é t e l e i természeti is bizonytalanok voltak: járványok és éhínség katasztrófák. össze k é t .h á r o m é v s z á z a d o s i d ő s z a k b a n . de a m a i világ­ ban is megtalálhatók. a h o l legfel­ j e b b egy-két nagy.o l y a n c s o p o r t o k r a b u k k a n t a k . sokan városokban ö s s z e z s ú f o l ó d v a . amelyek m á r a m ú l t b a n léteztek. s z i n t e k i z á r ó ­ lag á l l a t o k r a v a d á s z v a . m i n t e l ő d e i . Marvin Harris antropológus and Kings): így ír erről könyvében (Cannibals sújtotta őket. Másutt p e r s z e a f e l f e d e z ő k t e l j e s e n kifejlett á l l a m o k ­ ra. N a p j a i n k a t o l y a n társadal­ mak jellemzik. amely az egyik l e g n a g y o b b j e l e n k o r i társadal­ mi változás. sok k ü l ö n b ö z ő néppel találkoztak.

amelyekben a kereskedelem és a kézmű­ ipar koncentrálódik Többnyire földművelésre épül Nagy egyenlőtlenségek a különböző osztályok között Elkülönült kormányzati apparátus. m i n t a vadászó-gyűjtögető társadalomban Főnökök irányítják Lélekszáma néhány száztól sok ezer f ő i g terjedhet Háziasított állatok tartásából biztosítják megélhetésüket Éles egyenlőtlenségek jellemzik Főnökök vagy hadurak irányítják Nagyon nagy. N i n c s szükségük m á s anyagi javakra. A n a g y o b b . emberi szívekkel táplált. c s o r d u l t i g m e g r a k o t t m a g t á r a i k k a l . a m e l y e k eddig fennmaradtak.1.f ő k é n t a m o d e r n . és az é l e t e g y e n l ő t l e n t e r h e i b ő l m i n d e n lélek aszerint részesült. é s va­ lószínűleg n e m maradhatnak sokáig érintetlenül azok sem.1. ábrát). megélhetésüket vadászat. elveszíti sajátos identitását) Pásztortársadalom I.a c s o ­ port n e m válik szét gazdagokra és szegényekre. FEJEZET 2. ásóés építőszerszámokra. E z e k a c s o p o r t o k vadá­ szatból. e.az a föld. E l s ő s o r b a n ezek a nagy birodalmak. Vadászó-gyűjtögető kultúrák még ma is léteznek a világ e g y e s r é s z e i n . e. M a r c o P ó l ó t é s K o l u m b u s z t is. O t t v o l t I n d i a is . p é l d á u l Afrika e g y e s si­ vár területein és Brazília. R e n d s z e r i n t i n k á b b Vallási é r t é k e k e t é s szer­ tartásos-rituális t e v é k e n y s é g e k e t t a r t a n a k f o n t o s ­ nak. e. t ö b b s é g ü k e t a z o n b a n a t e r j e s z k e d ő n y u g a t i kul­ t ú r a e l p u s z t í t o t t a v a g y m a g á b a o l v a s z t o t t a . E z é r t a tár­ s a d a l o m tagjai k ö z ö t t n e m a l a k u l k i s z á m o t t e v ő k ü l ö n b s é g az a n y a g i helyzet t e k i n t e t é b e n . ó r i á s i . templomaik és kincseik csábították az összes felfedezőt. hogy m i l y e n érdemeket szerzett előző megtestesülésében. csak vadászfegyverekre. Új-Guinea őserdőiben. O t t v o l t K í n a . Jelenleg az egész világon kevesebb m i n t negyedmillió em­ ber. amelynek élén a király vagy császár áll Agrártársadalom I. századig (mára már nyoma sincs) Tradicionális társadalom vagy civilizáció v a g y u r a l k o d ó o s z t á l y állt. palotáik. besorolhatjuk kategóriába. p é l d á u l b r i t és a m e r i k a i . i l l e t v e c s a p d á k r a és f ő z ő e d é n y e k r e . n e m i p a r i c i v i l i z á c i ó k vagy t r a d i c i o n á ­ lis á l l a m o k . A z t á n ott v o l t a k a z a m e r i k a i ő s l a k ó k á l l a m a i é s b i r o d a l m a i . a m e l y n e k v e z e t ő i m e g v e t e t t é k a „ v ö r ö s k é p ű b a r b á r o k a t " . síremlékeik. A legősibb társadalmak: vadászok és gyűjtögetők F ö l d i l é t e z é s ü k s o r á n a z e m b e r e k egy e g é s z e n kis időt leszámítva mindig vadászó-gyűjtögető t á r s a d a l m a k b a n é l t e k .2. halászatból és vadon t e r m ő e h e t ő növé­ nyek gyűjtögetéséből tartották fenn magukat. táblázat A p r e m o d e r n e m b e r i t á r s a d a l m a k t í p u s a i Típus Vadászó-gyűjtögető társadalom Fennállásának időszaka I. gyűjtögetéssel egészítik ki megélhetésükhöz Nagyobb egyenlőtlenségek. A k ö v e t k e z ő k b e n e z e k f ő b b j e l l e m ­ z ő i t t e k i n t j ü k át (lásd a 2. a F ö l d l a k o s s á g á n a k m i n d ö s s z e 0 . amelyek m i n d előfordulnak Harris l e í r á s á b a n : v a d á s z o k é s g y ű j t ö g e t ő k . városokba nem szerveződő mezőgazdasági közösségek A termést gyakran vadászattal. m i n d a m a g a sajátos művészeteivel és vallásaival: az inkák n a g y k ő e r ő d e i k k e l . halászat és ehető növények gyűjtése révén előteremtő csoportok Kis mértékű egyenlőtlenség Csak életkor és nem szerinti rangsorolás Kicsi. n a g y o b b ag­ rár. olykor t ö b b milliós lélekszámú (bár a nagyobb iparosodott társadalmakhoz hasonlítva kicsi) Van néhány városa. 6000-től a 19. a h o l t i s z t e l ­ t é k a t e h e n e k e t . t á r s a d a l m a k tagjai A látszólag végtelenül sadalmat mégis sokféle p r e m o d e r n tár­ három nagyobb n e m i g y e k e z n e k anyagi j a v a k a t felhalmozni azon túl. 12 000-től máig (ma már többnyire nagyobb politikai képződmény része. m i n d k ü l ö n világ. függőhídjaikkal. fejlett á l l a m .vagy p á s z t o r t á r s a d a l m a k ( f ö l d m ű v e l ő k és ál­ l a t t a r t ó k ) . 0 0 1 száza­ léka él elsősorban vadászatból és gyűjtögetésből (lásd a 2. s i v a t a g o k o n k e l j e n e k át. h o g y ó c e á n o k o n . á l l a m i i r á n y í t á s ú gaz­ daságukkal és az aztékok vérszomjas.1. ami alapvető s z ü k s é g l e t e i k k i e l é g í t é s é h e z k e l l . e. 12 000-től máig (ma már többnyire nagyobb állam része. városaik. .t á r s a d a l m a k k a l ö s s z e h a s o n l í t v a a va­ dászó-gyűjtögető csoportokban E egyenlőtlenség nemigen figyelhető meg. é s a m e l y e k e t á l l a n ­ dó hadsereg védett. örökké újabb áldozatot köve­ t e l ő i s t e n e i k k e l (Harris 1 9 7 8 ) . 50 000-től máig (ma már szinte alig akad) Jellemzői Kis lélekszámú. felbomlik a tradicio­ nális életmód) I.a világ l e g n a g y o b b b i r o d a l m a . a c i v i l i z á l t világ h a t á ­ r á n t ú l l é v ő g y e n g é c s k e k i r á l y s á g o k e s d e k l ő kö­ v e t e i t . táblázatot).

Ez a férfiak és n ő k kö­ zötti m u n k a m e g o s z t á s a z o n b a n n a g y o n f o n t o s : a k ö z ö s s é g i v e z e t ő p o z í c i ó k b a n és a s z e r t a r t á s o k s o r á n a férfiak j á t s z a n a k d o m i n á n s s z e r e p e t . ábra A vadászó-gyűjtögető társadalmak hanyatlása I. 1500 A világ népessége: 350 millió Ebből vadászó-gyűjtögető: 1% I. A vadászó-gyűjtögető társadalmak nem csu­ pán „primitív" népek.001% Forrás: Lee . sz. K u l t ú r á j u k ta­ n u l m á n y o z á s a r á v i l á g í t h a t arra. m í g a n ő k gyűj­ tögetik a v a d o n t e r m ő n ö v é n y e k e t . G y a k o r l a t i l a g mindenütt a férfiak a v a d á s z o k . h o g y e g y e s in- . sz. 10 000 A világ népessége: 10 millió Ebből vadászó-gyűjtögető: 100% I. ők f ő z n e k és ők nevelik a g y e r e k e k e t . akiknek az életmódja ma m á r k e v é s s é é r d e k e s s z á m u n k r a .1. 2000 A világ népessége: 6 milliárd Ebből vadászó-gyűjtögető: 0.De Vore 1 9 6 8 .e.A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG 2. A rangok vagy p o z í c i ó k á l t a l á b a n k o r c s o p o r t o k és nemek s z e r i n t k ü l ö n ü l n e k e l .

n e m feltétlenül jelent „haladást". A v a d á s z ó . akár a vadászó-gyűjtögető közös­ ségek. A pásztorkodáshoz h a s o n l ó a n a kertművelés is b i z t o s a b b é l e l e m f o r r á s . A z efféle területek n e m k e d v e z n e k a földművelésnek. h o g y a világ.s z a r v a s m a r h á t . Ez a g y a k o r l a t e l e i n t e „ k e r t m ű v e l é s " f o r m á j á b a n ala­ k u l t ki. A p á s z t o r k o d ó c s o p o r t o k az a d o t t k ö r n y e z e t t ő l függően k ü l ö n b ö z ő á l l a t o k a t t e n y é s z t e n e k é s le­ Nepál Etiópia Banglades Az ipari Japán Ausztrália Németország Kanada Egyesült Államok Nagy-Britannia 5 5 2. hogy ezekből biztosítsák megélhetésüket. Nem ipari vagy tradicionális civilizációk Nagyjából időszámításunk előtt 6 0 0 0 . b á r a h á b o r ú és a s z á m o t t e v ő a n y a g i é s h a t a l m i e g y e n l ő t l e n s é g e k h i á n y a .és agrártársadalmak M i n t e g y húszezer évvel ezelőtt egyes vadászó és gyűjtögető csoportok áttértek a háziasított állatok tenyésztésére és állandó földterületek megműve­ lésére. Persze n e m szabad idealizálnunk a vadászó-gyűjtögető közösségek é l e t k ö r ü l m é n y e i t .t ő l kezdve t a l á l u n k a d a t o k a t arra.g y ű j t ö g e t ő c s o p o r t o k i d ő v e l rájöt­ tek. bár n o m á d életmódjuk az a n y a g i a k t e k i n t e t é b e n g a z d a g a b b . S o k társadalom­ n a k vegyes pásztor. k e c s k é t . tevét v a g y lovat. h o g y a k o r á b b i a k n á l jóval n a g y o b b é s a z o k t ó l a l a p v e t ő e n k ü l ö n b ö z ő társa­ d a l m a k j ö t t e k l é t r e ( l á s d a 2.2.és agrárgazdasága van. E z e k a tár­ s a d a l m a k n a g y o b b v á r o s o k k i f e j l ő d é s é v e l kelet2. v a g y i s k i s f ö l d d a r a b o k a t m ű v e l t e k meg kezdetleges kapák és ásószerszámok segítségé­ vel. táblázat Máig fennmaradt agrártársadalmak A mezőgazdaságban dolgozók aránya (%)" 90 82 81 80 63 társadalmakhoz hasonlítva tézményeink korántsem tekinthetők az emberi élet „természetes" elemeinek.7 1 . biztosít megélhetést.K e l e t és K ö z é p Ázsia egyes vidékein. Ilyen társadalmak rendsze­ r i n t a d ú s fűvel b o r í t o t t t e r ü l e t e k e n . anyagi vagyontár­ g y a k a t i n k á b b fel t u d n a k h a l m o z n i . FEJEZET g e l t e t n e k . Ország Ruanda Uganda Pásztor.8 3 0. m i n t a vadá­ szó-gyűjtögető csoportoké.m i n d arra f i g y e l m e z t e t n e k b e n n ü n k e t . i l l e t v e siva­ t a g o k b a n é s h e g y v i d é k e k e n t a l á l h a t ó k .2. vala­ m i n t a v e r s e n y h e l y e t t a k o o p e r á c i ó k ö z p o n t i sze­ r e p e m i n d . az agrártársadalmak pedig növényter­ mesztésből (mezőgazdaságból). a m e l y e t a m o d e r n i p a r i c i v i l i z á c i ó teremtett. e l s ő s o r b a n Afrika. ezért sokkal n a g y o b b közösségeknek. j u h o t . A pásztortársadalmak elsősorban állattartásból élnek. a K ö z e l . ezért tagjaik r e n d s z e r i n t n e m h a l m o z n a k fel v a g y o n t á r g y a k a t . m i n t a v a d á s z a t és a gyűjtögetés. Mivel a kertművelésből élő csoportok n e m vándorolnak. ábrát). A vadászó-gyűjtögető t á r s a d a l m a k b ó l csak néhány m a r a d t f e n n . M é g m a i s s o k p á s z t o r t á r s a d a l o m lé­ tezik.2. A pász­ tortársadalmak rendszerint az évszakok válto­ zásait követve vándorolnák k ü l ö n b ö z ő területek között. m i n t a k á r a pásztorkodó. hogy a vadon nőtt t e r m é s e k összegyűjtése h e l y e t t ők m a g u k is e l v e t h e t i k a m a g v a k a t . például a b o t s w a n a i l k u n g szánoké (busmanoké). de a l k a l m a s a k k ü l ö n f é l e á l l a t o k t a r t á s á r a .

2000-ben s z ü l e t e t t m e g . S z á m o s n a g y t r a d i c i o n á l i s á l l a m l é t e z e t t Mexikóban é s L a t i n . keztek. Gya­ korlatilag m i n d e n e m b e r életét befolyásolják a k i t e r j e d t s z e r v e z e t e k .). e g é s z e n a 20. t ö b b n y i r e t e r m é k e n y folyó­ völgyekben. a n a p i t a l á l k o z á s o k j ó r é s z e n e m s z e m é l y e s is­ merősök. a m ű v é s z e t . Az iparosodott társadalmak egy m á s i k jellegzetes­ sége a politikai rendszerükkel kapcsolatos. hatása m e s s z e túlterjedt e z e n a földrészen. h i s z e n a z o k t ö b b é . és bár E u r ó p á b ó l ered. fejezetben is e m l í t e t t i p a r o ­ sodás: kialakult a n e m állati erőforrások (például a gőz vagy az elektromosság) felhasználására épülő gépi termelés. M i v e l i s m e r t é k a z írást és virágzásnak i n d u l t a t u d o m á n y . e. amelyeket n e m a tradicionális államokra jellem/ A n a g y v á r o s o k n a k az új g l o b á l i s r e n d b e n b e ­ t ö l t ö t t s z e r e p é r ő l a 21. h a n e m g y á r a k b a n . a m a j á k é a Yucatán-félszigeten é s a z i n k á k é P e r u b a n .2.K e l e t e n t ú l i t e r ü l e t e k i g terjedt. a m i l e h e t ő v é t e t t e a z egysé­ gesebb „nemzeti" közösség kialakulását. A z e m b e r e k t ö b b s é g e m é g a l e g f e j l e t t e b b tra­ dicionális kezdetleges államokban is szintje mezőgazdasági mun­ k á t v é g z e t t . tagjaik k ö z t i g e n é l e s v a g y o n i é s h a t a l m i egyenlőtlenségek a l a k u l t a k ki. A legtöbb t r a d i c i o n á l i s á l l a m e g y ú t t a l b i r o d a ­ lom is volt: m á s n é p e k l e i g á z á s a és b e o l v a s z t á s a révén nőtt j e l e n t ő s m é r e t ű v é ( K a u t s k y 1 9 8 2 ) . táblázatban). .A m e r i k á b a n . 7 2 1 . „A v á r o s o k és a globalizáció" c í m ű r é s z b e n lesz szó ( 7 1 2 kahelyek keletkeznek. ezeket a t á r s a d a l m a k a t g y a k r a n n e v e z i k civilizá­ cióknak. A főbb városok sokkal na­ gyobbak. F é n y k o r á b a n . A nagyvárosokban a társadalmi élet a korábbinál személytelenebb. Az iparosodott társadalmak voltak az e l s ő nem­ zetállamok. fejezetben. e b b e n a k o r b a n e r ő s ál­ lamok jöttek l é t r e a m a i I n d i a és P a k i s z t á n terü­ letén is. m i n t a tradicioná­ lis á l l a m o k k o r m á n y z a t i f o r m á i . A t ö b b m i n t k é t é v e z r e d e n át. A t e c h n o l ó g i a i fejlettség v i s z o n y l a g csak kevesek számára tette lehetővé. vagyis olyan politikai közösségek. iro­ d á k b a n és ü z l e t e k b e n d o l g o z i k (ez l á t h a t ó a 2. a h o l t ö b b a munkalehetőség.sok t e k i n t e t b e n egyértel­ m ű e n eltér a társadalmi r e n d b á r m e l y korábbi típusától. p é l d á u l a z az­ tékoké a m a i M e x i k ó t e r ü l e t é n . hogy megszabaduljanak a földművelés fárasztó n a p i f e l a d a t a i t ó l . E z jellemezte p é l d á u l a t r a d i c i o n á l i s K í n á t és R ó ­ mát. és ahol folyamatosan új mun­ Ezek a tanzániai maszáj harcosok is a világ alig n é h á n y f e n n m a r a d t p á s z t o r k o d ó népéhez t a r t o z n a k . A t r a d i c i o n á l i s c i v i l i z á c i ó k b a n a p o l i t i k a i v e z e t ő k (a k i r á l y o k és császárok) csekély közvetlen befolyással bírtak alattvalóik többségének szokásaira és életmódjá­ ra.k e v é s b é ö n e l l á t ó f a l v a k b a n éltek.e u r ó ­ pai Britanniától a K ö z e l . A legkorábbi t r a d i c i o n á l i s á l l a m o k a K ö z e l . E z z e l s z e m b e n a z ipa­ r o s o d o t t t á r s a d a l m a k e l s ő d l e g e s s a j á t o s s á g a az. Az iparosodás révén gyorsult a közlekedés é s a k o m m u n i k á c i ó . k i r á l y v a g y c s á ­ szár uralkodott f e l e t t ü k . o.a m e l y e t n é h a „ m o d e r n " v a g y „fejlett" t á r s a d a ­ l o m n a k is n e v e z n e k . szá­ zadban a R ó m a i B i r o d a l o m az é s z a k n y u g a t .A GLOBALIZÁCIÓ ES A VÁLTOZÓ VILAG A modern világ ipari társadalmai Mi okozhatta azoknak a társadalomtípusoknak a pusztulását.n a g y o b b v á r o s o k b a n él.á z s i a i t é r s é g nagy részét. hogy a foglalkoztatott népesség t ú l n y o m ó része n e m a m e z ő g a z d a s á g b a n . az i d ő s z á m í t á s s z e r i n t i 1. a m e l y e k t ö r t é n e l m ü n k e t formál­ ták mintegy két évszázaddal ezelőttig? A válasz e g y e t l e n s z ó v a l az 1. a m e l y sokkal fejlettebb és erősebb.K e ­ leten alakultak ki. A K í n a i B i r o d a l o m k ö r ü l b e l ü l i. a m e l y e n a m a i K í n a t e r ü l el. Az iparosodott t á r s a d a l o m . m i n t a tradicionális civilizációk legné­ pesebb városi települései. h a n e m idegenek között történik. p é l d á u l a n a g y v á l l a l a t o k és a kormányzati szervek. Az emberek több mint 90 száza­ l é k a k i s e b b . század elejéig f e n n m a r a d t K í n a i B i r o d a l o m magában foglalta a h a t a l m a s k e l e t .

a m i gyökere­ sen megváltoztatta a hadviselés módjait. h á r o m fő társadalom­ t í p u s s z e m b e á l l í t á s á b ó l . Ú j . a p o l i t i k a i k o h é z i ó és a k a t o n a i f ö l é n y együtt v e z e t t e k oda. s z á z a d t ó l k e z d v e a 2 0 .ha kellett. k a t o n a i t ú l e r e j ü k fel­ használásával . G r ö n l a n d . C s a k n e m v a l a m e n n y i ide sorolt társadalom többpárti.gyarmatokat alapítottak sok olyan t e r ü l e t e n . K a n a d a . m i l y e n s z e r e p e t j á t s z o t t a gyarma­ . A g a z d a s á g i erő. a m e l y e k s o k k a l f e j l e t t e b b e k voltak. G h á n a vagy A l g é r i a ) é s s o k d é l . a h á r m a s tagolás születésekor még f e l h a s z n á l t á k k a t o n a i c é l o k r a is.) m á r é r z é k e l t e t t e m . a h o l c s a k k i s l é t s z á m ú va­ dászó-gyűjtögető k ö z ö s s é g e k éltek. amelyek a határokon be­ lül élő v a l a m e n n y i emberre kötelező érvényűek. h o g y az e l m ú l t k é t é v s z á z a d b a n a n y u g a t i élet­ m ó d l á t s z ó l a g e l l e n á l l á s n é l k ü l terjedt e l a z e g é s z világon. m i v e l o l y a n jogszabályokat alkothat. így Ázsia. A második többnyire kategóriába az ipari sorolható jóval társadalmak alacsonyabb fejlődés s z i n t j é n á l l n a k . Az ipari t e c h n o l ó g i a alkalmazása természete­ s e n n e m k o r l á t o z ó d o t t a g a z d a s á g i fejlődés b é k é s folyamataira. A „har­ m a d i k v i l á g " (Third World) k i f e j e z é s e r e d e t i l e g a 2 0 . m i n t a n e m i p a r i k u l t ú r á k é . Ausztrá­ l i á b a n é s Ú j . Egyes t e r ü l e t e k e n . s z á z a d elejéig a n y u ­ gati o r s z á g o k . h a n e m pontosan megvont határvonalak választanak el egymástól. o. olyan fegyvereket é s k a t o n a i s z e r v e z e t t í p u s o k a t h o z o t t létre. a gyarmatosítás f o l y a m a t a átrajzolta a F ö l d t á r s a d a l m i és kultu­ rális t é r k é p é t . T a s m a n i a é s M e l a n é z i a ) . A z e l s ő világ országai k ö z é E u r ó p a i p a r o s o d o t t á l l a m a i .ző bizonytalan határvidékek. A z e l ő z ő f e j e z e t b e n ( 2 5 . A nemzetállam kormányzata jelentős hatalom­ m a l b í r a z á l l a m p o l g á r o k é l e t e fölött. század elején született. A modern gyártási módszereket már az iparosodás kezdeti szakaszától kezdve t o s í t á s a k á v é k e r e s k e d e l e m f e j l ő d é s é b e n . I n d i a . a k á r c s a k a m a i világ s z i n t e ö s s z e s t ö b b i t á r s a d a l m a . a z E g y e s ü l t Ál­ l a m o k . M i v e l e t á r s a d a l m a k j ó r é s z e a z E g y e s ü l t Á l l a m o k t ó l é s E u r ó p á t ó l dél­ re h e l y e z k e d i k el. Globális fejlődés A 1 7 . M á s h o l . A u s z t r á l á z s i a (Auszt­ rália. hogy a fejlődő országókat a h a r m a d i k v i l á g r é s z e k é n t e m l e g e t i k .Z é l a n d . a m e l y e t a z e l ő t t t r a d i c i o n á l i s társadal­ m a k u r a l t a k . p é l d á u l É s z a k . Gyakran hallhatjuk. a z e u r ó p a i a k k e r ü l t e k t ö b b s é g b e . n é h a a g a z d a g a b b . B á r m á r a gyakorlatilag v a l a m e n n y i g y a r m a t kivívta függetlenségét. az afrikai o r s z á g o k t ö b b s é g e ( p é l d á u l N i g é r i a .A m e r i k á b a n . P e r u v a g y V e n e z u e l a ) . A m á s o d i k világ társadalmai a korábbi kommu­ nista országok. A z e l s ő c s o p o r t b a t a r t o z ó t á r s a d a l m a k (pél­ dául az Egyesült Államok) gyorsan iparosodtak.a m e r i k a i ország ( p é l d á u l Bra­ zília. i p a r o s o d o t t É s z a k k a l s z e m b e á l l í t v a c s o p o r t j u k a t összefogla­ lóan Délnek nevezik. I l y e n t á r s a d a l o m K í n a . e z e k e t a f e j l e t l e n e b b országo­ kat g y a k r a n n e v e z i k ö s s z e f o g l a l ó a n a fejlődő vi­ lágnak. továb­ b á Dél-Afrika é s J a p á n t a r t o z t a k (és t a r t o z n a k m a is). Afrika és Dél-Amerika nagy részén a helyi népesség maradt többségben. I l y e n n e m z e t á l l a m N a g y .B r i t a n n i a is. parlamentáris kormányzati rendszerű.Z é l a n d o n .

Á z s i á b a n .e u r ó p a i o r s z á g o k b a n . semmi h a s z n a n e m m a r a d t . A z ú j o n n a n iparosodó országok közül a legsikere­ s e b b e k . a h a r m a d i k p e d i g azt: „a legroszszabb". / A g l o b á l i s s z e g é n y s é g r e m é g v i s s z a t é r e k a 11. K e l e t . h a n e m inkább romlottak az elmúlt n é h á n y évben. v a l a m i n t s o k afrikai ország is (köztük Kenya. h u s z o n ö t . m i n t a m e n n y i t a kormányzatok az e g é s z s é g ü g y r e ..A m e r i k á b a n kon­ centrálódnak. A f r i k á b a n és D é l . h a n e m a világpiacokon értékesítik. h a n e m többnyire a nyugati indusztr i a l i z m u s s a l é r i n t k e z v e a l a k u l t a k ki. 1 9 6 8 b a n m é g e g y e t l e n f e j l ő d ő ország s e m s z e r e p e l t a világ e l s ő h a r m i n c e x p o r t ő r e k ö z ö t t . Például a szegénység mér­ t é k e D é l . ( A f e j l ő d ő világ v á r o s a i n a k gyarapodásáról a 21. h o g y az első.) A fő gazdasági tevékenység a mezőgazdaság marad. m i n d a gaz­ dasági r e n d s z e r t .h a v o l t v a l a h a egy­ általán .Á z s i a . amelyeket külföldi hitelezőktől felvett k ö l c s ö n ö k után kell fizetniük. k ö z é j ü k t a r t o z i k a latin­ amerikai Brazília és M e x i k ó . M i n t e g y h e t v e n é v e n át a világ történelmét m e g h a t á r o z t a az a g l o b á l i s v e r s e n y . például 1 8 0 4 j a n u á r j á b a n H a i t i lett a z e l s ő auto­ nóm fekete köztársaság. A legszegényebb társadalmak némelyikében a körülmények n e m h o g y javultak volna. a j ó l é t i e l l á t á s o k r a és az o k t a t á s r a Újonnan iparosodó országok B á r a h a r m a d i k világ o r s z á g a i n a k t ö b b s é g e m e s z sze elmarad fejlettségben a nyugati társadalmak­ tól. S z i n t é n e t a g o l á s e l l e n szól. a m e l y alá­ ásta a korábbi.á z s i a i á l l a m o k gazdasá­ gának növekedési üteme sokszorosa a Nyugat iparosodott országaiban megfigyelhetőnek. A fejlődő világ l e g t ö b b n e m z e t e azon­ ban csak a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú u t á n vált füg­ getlenné. gyakran v é r e s a n t i k o l o n i a l i s t a h a r c o k eredményeként. bár e régiók között azért lényeges különbségek vannak. amely egyfelől a S z o v j e t u n i ó és a k e l e t .és K e l e t . a m e l y e k k e v é s teret e n g e d t e k a m a g á n t u l a j d o n n a k és a v e r s e n g ő gazdasági v á l l a l k o z á s o k n a k . L a t i n .vagyis a nemzetállamok. Kö­ zel e g y m i l l i á r d e m b e r n a p i 1 d o l l á r n á l k e v e s e b b p é n z b ő l él.ó c e á n i t é r s é g b e n c s ö k k e n t . U g y a n a k k o r e z e k e t az országokat e g y p á r t r e n d s z e r j e l l e m e z t e : a k o m ­ munista párt u r a l t a m i n d a p o l i t i k a i . J e l e n t ő s e n növekedett a szegénység mér­ s o k h e l y e n m o s t zajlik a n a g y v á r o s o k gyors kiala­ k u l á s á n a k f o l y a m a t a .a világ o r s z á g a i n a k j e l l e m z é s é b e n . A m á s o d i k világ tár­ sadalmai t e r v g a z d a s á g o k voltak. M á r a ez a v e r s e n ­ gés véget ért. d e a t e r m é s t m a m á r g y a k r a n n e m h e l y i fogyasz­ tásra szánják. egy sor más ázsiai ország ( p é l d á u l B u r m a . köztük C s e h s z l o v á k i a . illetve a kelet-ázsiai H o n g k o n g .a m e r i k a i s p a n y o l gyarmatok 1 8 1 0 . t é k e D é l . a m e l y b e n a z „ e l s ő " azt j e l e n ­ ti: „a legjobb". Zaire. gyakor­ latilag e l t ű n t a m á s o d i k világ. S z i n g a p ú r é s Tajvan. és a k i v é t e l e k .A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG fennálló S z o v j e t u n i ó és a k e l e t .Ázsiában. akik napi 1 dollárnál kevesebb p é n z b ő l é l n e k (World B a n k 2 0 0 4 ) . P é l d a k é n t h o z h a t ó fel I n d i a .A m e r i k a és a k a r i b i t é r s é g egyes r é s z e i n is.N é ­ metország és M a g y a r o r s z á g . A fejlődő világ A harmadik világ t á r s a d a l m a i n a k t ö b b s é g e a gyar­ mati uralom alól f e l s z a b a d u l t t e r ü l e t e k e n talál­ ható . A ka­ matok. Bár a s z o c i o l ó g i a .b e n n y e r t é k el szabadságukat. P é l ­ dául n e m l é t e z i k m á r a s z o c i a l i s t a és k o m m u n i s ­ ta országok m á s o d i k világa. m á s o d i k és h a r m a d i k világ r a n g s o r o l á s a ér­ tékítéletet tükröz. A világ l e g s z e g é n y e b b o r s z á g a i k ö z ü l s o k a t s ú l y o s a d ó s s á g v á l s á g is sújt. „Globális egyenlőtlenség" című fejezetben. n é m e l y i k n e k s i k e r ü l t e l i n d í t a n i a a z i p a r o ­ sodás folyamatát. A világ s z e g é n y e i f ő k é n t D é l .b e n s z a k a d t ki a p o r t u g á l b i r o ­ dalomból. M i u t á n b e f e j e z ő d ö t t a h i d e g h á b o r ú . fordítanak. P o l i t i k a i r e n d s z e r ü k m o d e l l j é ü l olyan rendszerek s z o l g á l n a k .t a n k ö n y v e k b e n ma is talál­ kozhatunk n é h a a h á r o m világ s z é t v á l a s z t á s á v a l .e u r ó p a i országok. a m e l y e k e l ő s z ö r a nyugati t á r s a d a l m a k b a n a l a k u l t a k ki . Ezeket újonnan iparosodó o r s z á g o k n a k is n e v e z i k . hagyományosabb rendszereket. Bár a fejlődő o r s z á g o k k ö z é t a r t o z h a t n a k tradi­ cionális é l e t m ó d o t folytató n é p e k . míg Brazília 1 8 2 2 .e u r ó p a i á l l a m o k . m á s f e l ő l a n y u g a t i k a p i t a l i s t a társadal­ mak és J a p á n k ö z ö t t a l a k u l t ki. fejezetben lesz szó. és ö s s z e o m l o t t a k o m m u n i z m u s a v o l t S z o v j e t ­ unióban és a k e l e t . A fejlődő országok n e m pusztán olyan társadal­ mak. B á r e t á r s a d a l m a k b a n a l a k o s s á g nagy része m é g m i n d i g falusias t e r ü l e t e k e n él. Néhány gyarmati terület k o r á n f ü g g e t l e n n é vált. Nigéria. v a l a m i n t A f r i k á b a n é s L a t i n .Á z s i á b a n és a c s e n d e s . a fekete-afrikai n e m z e t e k k ö r é b e n vi­ szont növekedett az elmúlt évtizedben: az 1990es évek során e régió lakosai k ö r é b e n 2 4 1 millió­ ról 3 1 5 millióra nőtt azoknak a száma. amelyek „elmaradtak" az iparosodottabb területektől. D é l . A d é l .A m e r i k á b a n . T a n z á n i a és A l g é r i a ) . p é l d á u l a k e l e t .K o r e a . L e n g y e l o r s z á g . k ö z ­ tük Kína is egyre i n k á b b elfogadják a k a p i t a l i s t a gazdaságot. M a l a j z i a és Szingapúr). gyakran nagyobb összegűek. e z e k n a g y o n különböznek a h a g y o m á n y o s t á r s a d a l m a k ko­ rábbi formáitól.

táblázat A modern világ társadalmai Típus Első világbeli társadalom Fennállásának időszaka A 18. S z i n g a p ú r Délkelet-Ázsia p o n t j á v á vált. el­ módosult tárgy v a g y egy helyzet időszakban. mi a társadalmi változás. vizsgált Tisztáznunk hogy m i l y e n mértékig változtak az adott társadalom alapintézményei időszakban. H a e z így v a n . Elég f o l y t o n o s s á g f e d e z h e t ő fel a f o l y ó a l a k j á b a n vagy f o r m á j á b a n é s a l á b á t b e n e d v e s í t ő e m b e r fizikai f e l é p í t é s é b e n . FEJEZET 2. h a n e m a külföldi befektetést is ösztönzik. kevesen dolgoz­ nak a mezőgazdaságban Jelentős. Dél-Korea. Brazília és Mexikó Második világbeli társadalom • A 20. Tajvan. rend-^ s z e r i n t azt m o n d h a t n á n k . a k k o r h o g y a n ma­ g y a r á z h a t n á a s z o c i o l ó g u s a z e m b e r i é l e t e t átfor­ máló változási folyamatokat? az elektronikában tölt be fontos szerepet. mennyiben alapstruk­ kell. é s m i n d e n pil­ l a n a t a z i d ő e g y ú j v i l l a n á s a . B á r e z a meg­ figyelés bizonyos értelemben helytálló. h o g y a z e m b e r n e m l é p h e t k é t s z e r u g y a n a b b a a f o l y ó b a : m á s o d s z o r r a a fo­ lyó más. pénzügyi és kereskedelmi köz­ T a j v a n p e d i g a g é p g y á r t á s b a n és mert bizonyos értelemben m i n d e n szakadatlanul v á l t o z i k . India. hagyományos termelési módszerekkel / Egyes mezőgazdasági termékeket a világpiacokon értékesítenek Néhány országban kialakult a szabad vállalkozás rendszere. (A m a i világ t á r s a d a l o m t í p u s a i t a 2. a m e l y n e k részesedése a globális acélgyártásból jelentősen c s ö k k e n t az elmúlt h a r m i n c évben. M i n d ­ ezek a változások közvetlenül hatottak az olyan országokra. de a társadalmi és politikai változások hatására az első világbeli társadalmak modellje szerint elkezdtek átalakulni szabad vállalkozásra épülő gazdasági rendszerekké A népesség nagy része a mezőgazdaságban dolgozik. de a gazdasági rendszer tervutasításos A népesség kis része dolgozik á mezőgazdaságban. az első világbeli társadalmakban kialakultaknál élesebb osztá­ lyok közötti egyenlőtlenségek Az átlagos egy főre j u t ó jövedelem jóval kisebb. N e h é z meghatározni.3. h o g y azt m o n d h a s s u k : m i n d k e t t ő „ u g y a n a z " m a r a d a vál­ t o z á s o k s o r á n . h a j ó é p í t ő é s e l e k t r o n i k a i iparágai a világ é l v o n a l á b a tartoznak. Ausztrália és Új-Zéland Alapja az ipar. Japán. Szingapúr. m e n n y i r e és m i b e n változott meg a . táblázat ö s s z e g z i . századtól máig Jellemzői Alapja az ipari termelés és általában a szabad vállalkozás A legtöbb ember kisebb-nagyobb városokban él. század elejétől (az 1917-es orosz forradalmat követően) az 1990-es évek elejéig Fejlődő társadalom A 18. h o g y a m o d e r n vi­ lágot m é g a k ö z e l m ú l t é t ó l is j e l e n t ő s e n e l t é r ő életmódok és társadalmi intézmények jellemzik. i l l e t v e s z e m é l y i s é g é b e n . az afrikai és dél-amerikai nemzetek többsége Korábbi fejlődő társadalom. és m a g a az e m b e r i s m e g v á l t o z o t t é s z r e v é t l e n . h o g y a folyó u g y a n a z . dönthessük. bár kevésbé hangsúlyo­ sak. túrája akkor meg kell egy egy adott a mutatnunk. M i n d e n n a p e g y ú j n a p . századtól (harmadik világbeli (többnyire gyarmatosított társadalom) területként) máig Újonnan iparosodó ország Az 1970-es évektől máig évvel később viszont Dél-Korea bekerült az első tizenöt közé. amely ma már az ipari termelésre és általá­ ban a szabad vállalkozásra épül Az emberek többsége kisebb-nagyobb városokban él. és hogy u g y a n a z az e m b e r lép b e l e kétszer. kevesen dolgoznak falusi gazdaságokban Nagyok az osztályok közötti egyenlőtlenségek. m i a j e l e n t ő s vál­ tozás. H é r a k l e i t o s z görög filozófus r á m u t a t o t t . h i s z e n a víz továbbfolyt. ) TÁRSADALMI VÁLTOZÁS A fejezet e l e j é n e l m o n d t a m . A kelet-ázsiai újonnan iparosodó országok­ b a n máig a legstabilabb a gazdasági növekedés üteme. N e m c s a k a belföldi növekedést. mint a tradicionális társadalmakban Elkülönült politikai közösség vagy nemzetállam: ide tartoznak például a nyugati országok. H a m e g a k a r j u k h a t á r o z n i . m i n t az Egyesült Államok. Dél-Korea előre­ tört a z a c é l t e r m e l é s b e n .3. a legtöbben ki­ sebb-nagyobb városokban élnek Fennmaradnak a jelentős osztályok közötti különbségek Elkülönült politikai közösség vac)y nemzetállam 1989-ig ide t a r t o z o t t a Szovjetunió és Kelet-Európa.2. mint az első világbeli társadalmakban Ide tartozik Hongkong. mások tervgazdaságok Elkülönült politikai közösség vagy nemzetállam: ide tartozik például Kína.

aki később. a m á s o d i k világháborút k ö v e t ő időszak­ b a n volt India híres pacifista vezetője. kiterjedt s z e r v e z e t e k j ö h e t ­ tek létre. hogy van t ö r t é n e l m ü k . o . v a g y a t u d o m á n y és a filozófia o l y a n m e g ­ határozó alakjaira. M é g n a p j a i n k g y o r s a n v á l t o z ó vilá­ gában is f e l f e d e z h e t ő f o l y t o n o s s á g a r é g m ú l t t a l . zetben élnek. A fizikai környezet M á s o d s z o r : a f i z i k a i k ö r n y e z e t is h a t a t á r s a d a l ­ mi szerveződés alakulására. időjárási szükségképp k ö r ü l m é n y e k n e k megfelelően szervezik az éle­ tüket. ezáltal fejlődését ők maguk is aktívan elősegít­ hetik.. E z e n k í v ü l az í r á s n a k k ö s z ö n h e t ő e n az emberek ú j m ó d o n é r z é k e l t é k m ú l t . A d o l f Hitler például az 1930-as évek Németországában részben azért ragadhatta m a g á h o z a hatalmat. a m e l y e k m i n d v é g i g h a ­ tottak a t á r s a d a l m i v á l t o z á s r a : e z e k a k u l t u r á l i s tényezők. ) . fejezetben i s m e r t e t e m ( 4 2 5 . Itt g o n d o l h a t u n k olyan vallási vezetőkre. A nagy v a l l á s i r e n d s z e r e k ( p é l d á u l a k e r e s z t é n y ­ ség é s a z i s z l á m ) m i n t e g y k é t e z e r é v v e l e z e l ő t t született e s z m é k e t é s r í t u s o k a t ő r i z n e k .és s z o k á s r e n d s z e r e a t r a d i c i o n á l i s értékekhez és r í t u s o k h o z v a l ó r a g a s z k o d á s t hir­ detve fékezi a v á l t o z á s o k a t . A változások j e l l e g é t és ü t e m é t is b e f o l y á s o l ó . hogy társadalmuk bizonyos fejlődési utat jár be. m i n t Jézus. m i n t a szubtrópusi területek lakói. akkor valósíthatja m e g elképzeléseit. e z é r t a z itt é l ő k t á r s a s é l e t e e l t é r ő mintákat követ. A vallás konzervatív vagy m e g ú j í t ó e r ő e g y a r á n t lehet a t á r s a d a l m i é l e t b e n ( l á s d a 14. • Webernek a vezető szerepéről kialakított elkép­ z e l é s é t a 14. m i n t a régi tradicionális t á r s a d a l m a k é . így t u d a t o s u l b e n n ü k . a kommunikációs r e n d s z e r e k és a v e z e t ő k h a t á s a i . a m e l y m a g y a r á z z a a t á r s a d a l m i változás t e r m é s z e t é t . Az írás felfedezé­ se például s o k f é l e k é p p e n b e f o l y á s o l t a a t á r s a d a l ­ mi változásokat. a fizikai k ö r n y e z e t és a p o l i t i k a i szer­ veződés. Ugyanezt m o n d h a t j u k M a h á t m á Gandhiról.Yallás a tikai csoport j e l e n t é k t e l e n vezetője maradt volna. j e l e n é s j ö v ő kapcsolatát. L e h e t ő v é t e t t e n y i l v á n t a r t á s o k bevezetését. A szociológia klasszikusa. különösen fontos k u l t u r á l i s t é n y e z ő a k o m m u n i ­ kációs rendszerek m i l y e n s é g e . olyan jelen­ tős p o l i t i k a i é s k a t o n a i v e z e t ő k r e . m e r t a h á b o r ú és m á s e s e m é n y e k megingatták a n n a k Indiában kialakí­ tott g y a r m a t i i n t é z m é n y e i t . A kulturális tényezők sorában meg kell említe­ n ü n k a vezetők s z e r e p é t i s . U g y a n a k k o r egy s z e m é l y c s a k a k k o r v á l h a t ve­ zetővé. M a x W e b e r a z o n b a n arra is felhívja a figyelmet. M a x W e b e r is vizsgálta a karizmatikus v e z e t ő szerepét a társadalmi változásban. így p o n t o s a b b a n l e h e t e t t e l l e n ő r i z n i az anyagi forrásokat.A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG rendszer. . ha e h h e z kedvezőek a társadalmi feltételek. a m e l y m a g y a r á z a t o t a d h a t n a a z e m b e r társadalmi f e j l ő d é s é n e k s o k f é l e s z a k a s z á r a a va­ dászó-gyűjtögető és p á s z t o r t á r s a d a l m a k t ó l a tra­ dicionális c i v i l i z á c i ó k o n át a m a i i g e n ö s s z e t e t t társadalmi r e n d s z e r e k i g . Egy-egy s z e m é l y óriá­ si h a t á s t g y a k o r o l t a v i l á g t ö r t é n e l e m b i z o n y o s . A sarkvidékeken élők nyilvánvalóan m á s szokások és h a g y o m á n y o k szerint élnek. m i n t J u l i u s C a e ­ sar. m e r t e h h e z m é r h e t j ü k a változásokat. E n n e k ellenére a m o d e r n t á r s a d a l m a k i n t é z m é n y e i ál­ talában s o k k a l g y o r s a b b a n v á l t o z n a k . a k k o r n y i l v á n egy c s e k é l y j e l e n t ő s é g ű poli­ Kulturális tényezők A társadalmi v á l t o z á s t i n d í t ó h a t ó e r ő k k ö z ü l az elsőt a kulturális t é n y e z ő k alkotják: a v a l l á s . R á m u t a t h a t u n k azon­ ban három fő t é n y e z ő r e . H a e z e k a f e l t é t e l e k n e m á l l t a k v o l n a f e n n . mert az ország súlyos feszültségeket és válságo­ kat é l t át. Felboríthatja a korábban k i a l a k í t o t t r e n d e t az a vezető. m i n t N e w t o n . Az í r á s t u d ó t á r s a d a l m a k r e n d e l k e z ­ nek a múlt k r ó n i k á i v a l . h o g y mi maradt változatlan. A t ö r t é n e l e m m e g é r t é s e révén kialakulhat a z e m b e r e k b e n a n n a k t u d a t a . G a n d h i azért tudta biztosítani hazájának a Nagy-Britan­ niától való függetlenséget. m i n t a sokkal e n y h é b b mediter­ rán éghajlatú országok lakóié.^ k o r s z a k a i r a é s v o n a t k o z á s a i r a . U g y a n a k k o r azt i s fel k e l l t á r n u n k . Az alaszkaiak a rövid nyári időszakot kivéve több időt töltenek fedél alatt és k ö r ü l t e k i n t ő e n tervezik szabadtéri tevékenységeiket. modern társadalomban" című fejezetet). Egyes vallások hit. h o g y a v a l l á s o s meg­ győződés gyakran a t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k e l ő ­ mozdítója. Ez leginkább szél­ sőséges amikor környezeti az emberek feltételek között az látható. geket tud nagyszabású politikai céljainak meg­ nyerni vagy gyökeresen megváltoztatja a fennálló szemléletmódot. D e n i n c s o l y a n e g y t é n y e z ő s elmélet. aki töme­ A változásra ható tényezők A t á r s a d a l o m e l m é l e t b e n az e l m ú l t k é t é v s z á z a d során i g y e k e z t e k k i d o l g o z n i egy á l t a l á n o s érvé­ nyű e l m é l e t e t . Alaszkában hideg és h o s s z ú a t é l . hiszen barátságtalan környe­ .

a m e l y e k h e g y l á n c o k . m é g s e m t é r t e k át a p á s z t o r k o d á s r a vagy a m e z ő g a z d a s á g i t e r m e l é s r e . v a d á s z ó . a h o l k i v é t e l e s e n jó volt a termőföld. j á r h a t a t l a n d z s u n g e l e k vagy sivata­ gok miatt elszigetelődnek. Vi­ szonylag barátságtalan vidékek lakói is jelentős t e r m e l é s i b á z i s t a l a k í t h a t n a k ki. kormányzatok. A k a t o n a i e r ő a l e g t ö b b t r a d i c i o n á l i s á l l a m ki­ a l a k u l á s á b a n a l a p v e t ő s z e r e p e t j á t s z o t t . M a r x nézeteivel e l l e n t é t b e n a p o l i t i k a i s z e r v e z e t e k b e n n e m egy­ szerűen a gazdasági alap tükröződik: hasonló t e r m e l é s i r e n d s z e r ű t á r s a d a l m a k p o l i t i k a i rend-' s z e r e e g é s z e n e l t é r ő l e h e t .G a n d h i . De a t e r m e l é s s z i n t j e és a k a t o n a i e r ő között megint csak meglehetősen közvetett a kapcsolat. Minden más társadalomtípus f e j l ő d é s i útját a z o n b a n e r ő t e l j e s e n b e f o l y á s o l j á k e l k ü l ö n ü l t p o l i t i k a i c s e l e k v ő k : f ő n ö k ö k . például folyók torkolatvidékén. m e r t az e g é s z k o n t i n e n s e n alig v o l t r e n d s z e r e s m ű v e l é s r e fog­ ható földterület vagy olyan háziasítható állat. akik a k e m é n y környeze­ t i f e l t é t e l e k e l l e n é r e fel t u d t a k t á r n i olaj. hiszen nincs a k ö z ö s s é g m o z g ó s í t á s á r a k é p e s e l k ü l ö n ü l t po­ litikai szervezet. aki itt egy indiai bankjegyen l á t h a t ó . földes­ urak. királyok. m e g h a t á r o z ó h a r m a d i k t é n y e z ő a p o l i t i k a i szer­ veződés típusa. h o g y India f e l s z a b a d u l t a b r i t u i l o m alól. P é l d á u l a z i p a r i ka­ pitalizmusra é p ü l ő egyes társadalmak politikai rendszere autoritárius (ilyen volt a n á c i Német­ ország. é s meg­ határozta fennmaradásukat vagy terjeszkedésü­ ket is. E z igaz p é l d á u l az Alaszkában élőkre. E z z e l s z e m b e n a v a d á s z ó .é s é r c ­ forrásokat. Egy uralkodó például akkor is az erős hadsereg k i a l a k í t á s a m e l l e t t d ö n t h e t . K e v é s b é s z é l s ő s é g e s fizikai f e l t é t e l e k i s h a t á s ­ sal l e h e t n e k a t á r s a d a l m a k r a .g y ű j t ö g e t ő kultúrák gyakran roppant termékeny területeken a l a k u l t a k ki. a z a p a r t h e i d i d e j é n Dél-Afrika). a m e l y alapját képezhette volna a pásztorkodásn a k . h a e z z e l a lakosság Politikai szerveződés . F o n ­ tos s z e r e p e t j á t s z a n a k az ú t v i s z o n y o k vagy a t e n ­ ger k ö z e l s é g e is: a z o k a t á r s a d a l m a k .g y ű j t ö g e t ő társadal­ makban e n n e k csekély a szerepe. Nagy-Britanniáé vagy S v é d o r s z á g é ) d e m o k r a t i k u s a b b . jelei ős szerepet j á t s z o t t a b b a n . A u s z t r á l i a b e n n ­ szülött lakossága például azért maradt meg a A társadalmi változásokat A jelentős mértékben v a d á s z a t és a gyűjtögetés m e l l e t t . A világ l e g k o r á b b i c i v i l i z á c i ó i j o b b á r a o l y a n t e r ü l e t e k e n s z ü l e t t e k . m á s o k é (például az Egyesült Államoké. gyakran hosszú időn keresztül viszonylag változatlanok maradnak. Ugyanakkor a környezet n e m gyakorol jelentős k ö z v e t l e n h a t á s t a t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k r a .

vagyis a b e t e g e k h a t é k o n y á p o l á s á t . A m o d e r n v i l á g b a n l e j á t s z ó d ó v á l t o z á s i folya­ matokra nemcsak a gondolkodásmód átalakulása hat . A k a p i t a l i s t a fejlő­ d é s v i s z o n t a t e r m e l é s i t e c h n o l ó g i a á l l a n d ó meg­ ú j í t á s á r a sarkall.u g y a n ú g y k a t e g o r i z á l h a ­ tók. mivel a terme­ l é s s z a k a d a t l a n b ő v í t é s e és a v a g y o n á l l a n d ó a n növekvő fölhalmozása jellemzi. A t u d o m á n y és t e c h n o l ó g i a é l e t m ó d u n k r a gya­ korolt hatását többnyire gazdasági t é n y e z ő k ha­ tározták meg.A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG nagy r é s z é t n y o m o r b a d ö n t i . a m e l y e k . a t é v é és m á s elektronikus m é d i u m o k ma már gondolkodásun­ kat. így e l ő s e g í t i k a vál­ tozást a világ l e g t ö b b t á j é k á n .ez t ö r t é n t É s z a k K o r e á b a n K i m I r S z e n . a m e l y n e k s o r á n h a t a l m u k ki­ t e r j e s z t é s é r e . és f o r r a d a l m a k a t is eredményeztek. o. h a n e m azt a törekvést.e s z m é i n k tartalma is m e g v á l t o z o t t . v a g y o n u k n ö v e l é s é r e és a v e r s e n y ­ t á r s a k felett aratott k a t o n a i g y ő z e l e m r e t ö r e k e d ­ tek. m a m á r az egész világon elfogadottak. főként I m m á n u e l Wallerstein világrend­ s z e r . a sza­ badság. m e r t m ö g ö t t ü k áll a t r a d í c i ó tekintélye. P é l d á u l a t u d o m á n y o s . A k a p i t a l i z m u s a l a p v e t ő e n k ü l ö n b ö z i k a l á d o t felváltotta egy m á s i k . Politikai hatások Az újkori változásokat meghatározó harmadik a l a p v e t ő t é n y e z ő a p o l i t i k a i f e j l e m é n y e k b e n ke­ resendő. s z ü k s é g l e t e k e l l á t á s á r a é p ü l t .t e c h n o l ó g i a i fejlődés r é v é n j ö h e t ­ tek létre a m o d e r n k o m m u n i k á c i ó s eszközök: a r á d i ó és a t e l e v í z i ó .). h i s z e n a tradicionális. m i k ö z b e n a n é p e s s é g t ö b b s é g e s z á m á r a a z élet n e m s o k a t v á l t o z o t t . így p é l d á u l egy kórház tervrajza e l s ő s o r b a n n e m v a l a m i f é l e tra­ dicionális ízlést fejez ki. a z z a l a k ü l ö n b ­ séggel. m a egy ha­ s o n l ó t u d á s ú gép n e m c s a k s o k k a l k i s e b b . m i n t a gazdasági rendszerek bármely korábbi típusában. E l l e n k e z ő l e g . / A gazdasági tényezők társadalmi változásra gyakorolt h a t á s á r a m é g v i s s z a t é r e k a. M á r n e m tekintjük a s z o k á s o k a t és h a g y o m á n y o k a t k ö v e ­ tendőnek c s a k azért. M o n d j u k az állam élén az egyik arisztokratacsa­ Gazdasági hatások Ezek közül a l e g n a g y o b b h a t á s ú az i p a r i kapita­ lizmus. s o k k a l i n k á b b arra ö s z t ö n ö z n e k . mégis k ö n n y ű rámu­ tatni n é h á n y f o n t o s t é n y e z ő r e . A k o m m u n i k á c i ó efféle elekt­ ronikus formái politikai változásokat is eredmé­ n y e z t e k az u t ó b b i é v e k b e n . A r á d i ó . k é s ő b b p e d i g fia. A modern iparban a technológiai innováció ü t e m e jóval gyorsabb. E z e k a z e s z m é k n e m k ö t h e t ő k a hagyományhoz. az e g y e n l ő s é g és a d e m o k r a t i k u s rész­ vétel. hogy jobb sorsra t ö r e k e d v e ö r ö k k é v á l t o z t a s s u n k életmódunkon. fejezet­ ben. szokásos Változások a modern időszakban Mivel m a g y a r á z h a t ó . m i n t az ö n m e g v a l ó s í t á s . A tradicionális társadalmakban a politikai változások rendszerint csak az eliteket érintették. K i m Dzsongil v e z e t é s e alatt. és e b b e n a f o l y a m a t b a n egyre nagyobb szerepet játszik a tudomány. A t u d o m á n y és a t e c h n o l ó g i a is k ö l c s ö n h a t á s b a n áll a p o l i t i k a i és k u l t u r á l i s t é n y e z ő k k e l . a m o d e r n i t á s k o r á b a n a t á r s a d a l m i változások h i h e t e t l e n m é r t é k b e n f e l g y o r s u l t a k ? Ez nagyon összetett kérdés. a h o l a p o l i t i k a i v e z e t ő k és k o r m á n y t i s z t v i s e l ő k . Az elmúlt két-három évszázad során a v á l t o z á s o k e g y i k m o t o r j a a n e m z e t e k e g y m á s el­ l e n i k ü z d e l m e volt.3 2 3 . lődését! Az utóbbi évtizedekben a számítógépek teljesítménye több ezerszeresére növekedett. B á r N y u g a t r ó l e r e d n e k . hogy az é p ü l e t m i n é l j o b b a n szolgálja a céljait.e l m é l e t é n e k tárgyalásakor ( 3 2 2 . Nagy­ részt az e l m ú l t k é t .h á r o m é v s z á z a d t e r m é k e i az olyan e s z m é n y e k . a m o d e r n t á r s a d a l m a k ­ ban az é l e t m ó d egyre i n k á b b „ r a c i o n á l i s " meg­ alapozottságú kell h o g y l e g y e n . Az 1960-as évek nagyszámítógépe ezernyi egyen­ k é n t ö s s z e k ö t ö t t c s a t l a k o z ó b ó l állt. 11.koránt­ sem m e g l e p ő m ó d o n . v i l á g n é z e t ü n k e t is f o r m á l j á k . N é z z ü k c s a k a z i n f o r m á c i ó t e c h n o l ó g i a m a i fej­ Kulturális hatások A modern korban a társadalmi változás folyama­ taira ható k u l t u r á l i s t é n y e z ő k k ö z ü l a t u d o m á n y fejlődése és a gondolkodás szekularizálódása egyaránt h o z z á j á r u l t a m o d e r n s z e m l é l e t kritikai é s innovatív j e l l e g é n e k k i a l a k u l á s á h o z . korábbi termelési rendszerekről. mégis túlterjed a gazdasági szférán. h o g y a z e l m ú l t k é t évszá­ zad során. Más a helyzet a modern politikai rendszerekben. h a n e m egy m a r o k n y i e l e m e t m a g á b a n foglaló i n t e g r á l t áramkör is elegendő hozzá. A tradicionális termelési rendszerekben a termelés szintje nem­ igen változott. a m e l y e k a t á r s a d a l m i és p o l i t i k a i v á l t o ­ zás folyamatait i n d í t o t t á k el. m i n t a m á s t ö r t é n e l m i k o r s z a k o k t á r s a d a l m i változásait m a g y a r á z ó t é n y e z ő k . h o g y itt a fizikai k ö r n y e z e t h a t á s a i t b e l e ­ foglalhatjuk a g a z d a s á g i t é n y e z ő k k i e m e l k e d ő e n fontos c s o p o r t j á b a .

M á s o k rámutatnak a globális pénzügyi piacok elektro­ n i k u s i n t e g r á c i ó j á r a és a g l o b á l i s t ő k e m o z g á s o k ó r i á s i t ö m e g é r e . m i n t a g a z d a s á g i v á l t o z á s o k a politikára. M e g i n t m á s o k arra h í v j á k fel a figyelmet. a s z á l o p t i k á s k á b e l e k k i f e j l e s z t é s e n a g y m é r t é k b e n b ő v í t e t t e a z átviteli c s a t o r n á k s z á m á t . Mindenekelőtt azoknak az információs és k o m m u n i k á c i ó s tech­ nológiáknak a fejlődése hajtotta előre.főként Né­ metországban és J a p á n b a n .h á r o m év­ s z á z a d s o r á n l e g a l á b b a n n y i r a h a t o t t a k a gazda­ sági v á l t o z á s o k r a . amelyek r é v é n m a m á r a világ k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n é l ő k gyorsabban és szélesebb körben érintkezhetnek e g y m á s s a l . Egy évtizede még v i s z o n y l a g i s m e r e t l e n v o l t ez a szó.j e l e n t ő s b e l s ő válto­ zásokon m e n t e k keresztül. A hagyományos telefonos kommuni­ kációt. 1 9 9 7 . ame­ lyek elősegítik a globalizáció erősödését a mai t á r s a d a l o m b a n : i l y e n e k a z i n f o r m á c i ó s é s kom­ m u n i k á c i ó s t e c h n o l ó g i á k f e j l ő d é s e és a gazdasá­ gi-politikai t é n y e z ő k . A l e g f e j l e t t e b b t á v k ö z l é s i infrastruktú­ rával b í r ó o r s z á g o k b a n a z o t t h o n o k a t é s a z iro- . A p o l i t i k a i e s e m é n y e k az e l m ú l t k é t . a m e l y e k b e n digitális mód­ szerrel ó r i á s i m e n n y i s é g ű i n f o r m á c i ó t tömörí­ t e t t e k és t o v á b b í t o t t a k . FEJEZET tevékenysége állandóan kihat a tömegek életé­ re. A k á b e l t e c h n o l ó g i a haté­ k o n y a b b á és o l c s ó b b á vált. i n t e g r á l t rend­ s z e r e k v á l t o t t á k fel. m i l y e n p é l d á t l a n m é r e t e k e t öltött a vi­ l á g k e r e s k e d e l e m : m a m á r a z á r u k é s szolgáltatá­ s o k s o k k a l s z é l e s e b b k ö r é t ö l e l i fel. Van. M í g a z 1 9 5 0 . h i b a v o l n a e b b ő l arra k ö v e t k e z t e t ­ l é s i i n f r a s t r u k t ú r á j á b a n e l é r t e r e d m é n y segítette. k u l t u r á l i s é s gazdasági tényezők eredőjeként j ö n létre. b e f o l y á s o l j a a g l o b á l i s t e r m e l é s i f o l y a m a ­ tokat és a n e m z e t k ö z i m u n k a m e g o s z t á s t . hogy minden­ féle t á r s a d a l m i v á l t o z á s m a g y a r á z a t a b o n y o l u l t . B á r a g a z d a s á g i e r ő k a g l o b a l i z á c i ó s z e r v e s ré­ szét alkotják. a t e c h n o l ó g i a t e r é n és a világ távköz­ GLOBALIZÁCIÓ A globalizáció fogalmát az elmúlt n é h á n y évben s o k a n és s o k s z o r h a s z n á l t a k a p o l i t i k á b a n . A globalizá­ c i ó p o l i t i k a i .a s é v e k t ő l k e z d v e s z i n t é n je­ lentős m o z z a n a t volt a n e m z e t k ö z i kommuniká­ c i ó b ő v ü l é s é b e n . századtól kezdve a nyugati nemzetek katonai erejük révén a Föld m i n d e n táján érvényesíthették befolyásukat. a k i n a g y s z e r e p e t tulajdonít a transznacionális vállalatoknak. m é g s e m n e h é z k i e m e l n i n é h á n y t é n y e z ő t . mint a megelőző korokban.min­ den iparosodott társadalomban nagymértékben beavatkozik a termelésbe. ez biztosította a nyugati életstílusok elterjedését szerte a világon.B r i t a n n i a .jelentős intézményi á t a l a k í t á s o k k a l járt együtt. h o g y egyre i n k á b b egy k ö z ö s v i l á g b a n é l ü n k . A p o l i t i k a i d ö n t é s e k m i n d egy-egy o r s z á g o n belül. e z é r t az e g y é n e k . m i n d nemzetközi szinten sokkal nagyobb mértékű változásokat idéznek elő a társadalom­ ban. és az á l l a m . De a h á b o r ú gazdaság­ ra gyakorolt h a t á s a m i a t t m é g a g y ő z t e s o r s z á g o k is . A globalizáció azt j e l e n t i . m i n t koráb­ b a n bármikor. a m e l y a drótokon és vezetékeken mecha­ nikus (crossbar) kapcsolószerkezet segítségével t o v á b b í t o t t a n a l ó g j e l e k r e é p ü l t . A globalizációt segítő tényezők Az információs és kommunikációs technológiák fejlődése A g l o b á l i s k o m m u n i k á c i ó r o b b a n á s s z e r ű fejlődé­ s é t s z á m o s . n i . A globalizációt gyakran kizárólag gazdasági je­ l e n s é g k é n t m u t a t j á k b e . A kormányzatok napjainkban fontos szerepet játszanak a gazdasági növekedés serken­ t é s é b e n (vagy o l y k o r a f é k e z é s é b e n ) .k ö z t ü k N a g y . A 2 0 . Mivel magyarázható a globalizáció erősödése? Korábban már megállapítottam. h o g y a j e l e n s é g e g y e d ü l i o k o z ó i . a c s o p o r t o k és a n e m ­ zetek között is egyre inkább kölcsönös függőség alakul ki. E k o m m u n i k á c i ó s r e n d s z e r e k ó r i á s i h a t á s t gya­ k o r o l t a k .b e n m á r egyetlen ó c e á n t átszelő v e z e t é k i s m i n t e g y 6 0 0 0 0 0 i l y e n h a n g u t a t hor­ d o z o t t ( H e l d e t al. A k a t o n a i e r ő és a h á b o r ú s z i n t é n r e n d k í v ü l fontos szerepet játszanak. ma m á r vi­ szont nap m i n t nap emlegetjük. M a egy t ö b b m i n t 2 0 0 m ű h o l d ­ b ó l á l l ó h á l ó z a t segíti az i n f o r m á c i ó k á t v i t e l é t a F ö l d k ü l ö n b ö z ő pontjai között. A m á s o d i k v i l á g h á b o r ú t k ö v e t ő i d ő s z a k b a n gyö­ k e r e s e n á t a l a k u l t a t á v k ö z l é s i f o r g a l o m k ö r e és intenzitása. és a m á s o d i k világ­ háború utáni újjáépítés több helyen .2. században a két világhábo­ r ú h a t á s a volt r e n d k í v ü l m é l y r e h a t ó : s o k ország s z i n t e t e l j e s e n r o m b a dőlt. 1 9 9 9 ) . az üzleti életben és a m é d i á b a n .e s é v e k b e n lefek­ tetett e l s ő t r a n s z a t l a n t i v e z e t é k e k c s a k k e v e s e b b mint száz hangtovábbítási útvonalat foglaltak magukban. ame­ l y e k kiterjedt t e v é k e n y s é g e áttöri a n e m z e t i h a t á ­ rokat. V e g y ü n k egy e g y s z e r ű p é l d á t ! A leg­ u t ó b b i l a b d a r ú g ó v i l á g b a j n o k s á g i d e j é n a globá­ lis t é v é h á l ó z a t o k n a k k ö s z ö n h e t ő e n egy-egy mér­ k ő z é s t t ö b b m i l l i á r d e m b e r l á t h a t o t t világszerte. t á r s a d a l m i .miután messze a legnagyobb munkáltató . A h í r k ö z l é s i m ű h o l d a k e l t e r j e d é s e a z 1 9 6 0 . A 17.

a t e l e f a x . ábrát). egyre több információhoz..és k o m m u n i k á c i ó t e c h n o l ó g i a f e j l ő d é s e A telefon elterjedtsége Magas jövedelmű OECD-tagok Latin-Amerika. karibi térség Kelet-Ázsia. dákat ma t ö b b f é l e ö s s z e k ö t t e t é s is a k ü l v i l á g h o z fűzi: a ( v e z e t é k e s és m o b i l . e 9yre olcsóbban.) t e l e f o n . ábra Az i n f o r m á c i ó ..A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG 2.. a m e l y e t eddig k i f e j l e s z t e t t e k .3. A technológia e formái segítenek „össze­ nyomni" az időt és a t e r e t : két. csendes-óceáni térség Arab államok Dél-Ázsia 1990 1999 Egyre többen hozzájuthatnak.3. a digitális és k á b e l t é v é . é s b e c s l é s e k szerint 2 0 0 5 . h a n e m elősegítette a távoli helyek- . B á r a t á v k ö z l é s i inf­ r a s t r u k t ú r a n e m a z o n o s m é r t é k b e n f e j l ő d ö t t a vi­ lág m i n d e n p o n t j á n .1 9 9 8 k ö z e p é n v i l á g s z e r t e mintegy 1 4 0 m i l l i ó a n h a s z n á l t á k ..3. és 4 1 . ahogyan korábban n e m volt erre lehetőségük. e g y r e t ö b b o r s z á g f é r h e t a nemzetközi kommunikációs hálózatokhoz úgy. Információáramlás Az információtechnológia terjedése n e m c s a k bő­ v í t e t t e a világ k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n é l ő k é r i n t k e z é s i lehetőségeit. 1994 1996 1998 2000 1994 1996 1998 2000 1 9 9 4 1 9 9 6 1 9 9 8 2 0 0 0 forrás: ENSZ Fejlesztési Program . o. e t e c h n o l ó g i á k h a s z n á l a t á v a l e g y r e t ö b b e m b e r ke­ r ü l ö s s z e k ö t t e t é s b e o l y a n h e l y e k e n is. e g y m á s h o z ké­ pest „a világ m á s i k f e l é n " ( p é l d á u l T o k i ó b a n és Londonban) l é v ő e g y é n n e m c s a k „valós i d e j ű " beszélgetést folytathat. hanem szöveges doku­ mentumokat és k é p e k e t is k ü l d h e t e g y m á s n a k a műholdas t e c h n o l ó g i a s e g í t s é g é v e l . kommunikációs mert a hagyományos szolgáltatások n e m jutottak el h o z z á j u k ( l á s d a 2.UNDP 2 0 0 1 . 3 2 . a m e l y e k korábban elszigetelődtek. az e l e k t r o n i k u s l e v e l e z é s és az i n t e r n e t .b e n a z i n t e r n e t e z ő k s z á m a e l é r t e a z egymilliárdot (lásd a 2. A z i n t e r n e t és a m o b i l t e l e f o n s z é l e s k ö r ű h a s z n á l a t a e l m é l y í ­ ti és felgyorsítja a g l o b a l i z á c i ó s f o l y a m a t o k a t . ábrát). E z e k k ö z ü l az i n t e r n e t a leggyor­ sabban t e r j e d ő k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z .

etnikai konfliktusok és a z e m b e r i j o g o k m e g s é r t é s e e s e t é b e n is. E g y r e i n k á b b terjed az a n é z e t . h a n e m a z o n t ú l is. M á s o d s z o r : a g l o b á l i s s z e m l é l e t azt j e l e n t i .a m e r i k a i í t é l e t i d ő elszenvedőin. T e r m é s z e t i c s a p á s ese­ t é n ez a b e a v a t k o z á s m e g j e l e n h e t a h u m a n i t á r i u s s e g í t s é g n y ú j t á s és a t e c h n i k a i t á m o g a t á s formá­ jában. hogy a társadalmi felelősség n e m c s a k a h a z á j u k h a t á r á i g terjed. Az e l m ú l t t i z e n ö t év l e g i z g a l m a ­ sabb e s e m é n y e i közül n é h á n y . m e r t úgy vélték. b á r ilyen­ kor t ö b b p r o b l é m á t vet fel a m o b i l i z á c i ó .a m é ­ d i á b a n b o n t a k o z o t t k i egy v a l ó b a n g l o b á l i s kö­ z ö n s é g előtt. H a s o n l ó k é p p e n sürgetővé vált a b e a v a t k o z á s az utóbbi időkben háborúk. a d e m o k r a t i k u s t i l t a k o z ó k e l l e n i erőszakos fellépés a kínai T i e n a n m e n téren vagy a 2 0 0 1 . a k i k n e k v e s z é l y b e n forog a z é l e t e . h a n e m e g y r e i n k á b b glo­ b á l i s k é r d é s e k foglalkoztatják. hogy ezer szállal k a p c s o l ó d i k m á s o k h o z . A z 1 9 9 1 .e s öböl­ h á b o r ú b a n és a volt J u g o s z l á v i a t e r ü l e t é n (Bosz­ n i á b a n és K o s z o v ó b a n ) k i a l a k u l t e r ő s z a k o s konf­ l i k t u s o k b a n s o k a n i n d o k o l t n a k l á t t á k a katonai i n t e r v e n c i ó t . a z ott é l ő k k e l k a p c s o l a t o s i n f o r m á c i ó k á r a m ­ l á s á t is. a m o z a m b i k i és b a n g l a d e s i áradások.2. h a n e m megteremtik a c s e l e k v é s és a b e a v a t k o z á s alapját. Az egyén sokkal inkább tudatában van annak. hogy az e m b e r e k a n e m z e t á l l a m helyett egyre inkább m á s f o r r á s o k b ó l m e r í t v e a l a k í t j á k k i azonosság­ t u d a t u k a t . h o g y a n e m z e t k ö z i k ö z ö s s é g válsághelyzetben köteles megvédeni o l y a n em­ b e r e k t e s t i é p s é g é t v a g y e m b e r i jogait. A z efféle e s e m é n y e k (és m é g e z e r n y i kevésbé drámai esemény) hatására az embereket m a m á r n e m n e m z e t i . így k ö z v e t l e n ü l é s á l l a n d ó a n ö s s z e k ö t i ő k e t a külvilággal. amelyeket át kell vészelni. az afrikai é h í n s é g és a k ö z é p . A g l o b á l i s m é d i a n a p m i n t n a p h í r e k e t .például a berli­ ni fal l e o m l á s a . képeket és információkat visz az e m b e r e k ottho­ n á b a . vagy é p p t á v o l van o t t h o n á t ó l . r kel. A világ m á s i k f e l é n é l ő k e t é r ő c s a p á s o k vagy igaz­ ságtalanságok n e m pusztán szerencsétlenségek. Az u t ó b b i é v e k b e n globális összefogással s e g í t e t t e k az ö r m é n y o r s z á g i és t ö r ö k o r s z á g i föld­ r e n g é s e k . h o g y m e g kell vé­ d e n i az e m b e r i jogokat és a n e m z e t i szuverenitást. s z e p t e m b e r 11-i t e r r o r t á m a d á s o k . e z é r t é r d e k l ő d i k a globá­ lis k é r d é s e k é s f o l y a m a t o k i r á n t j o b b a n . m i n t ha t e r m é s z e t i c s a p á s r ó l l e n n e szó. m i n t a z elmúlt korokban élők. Ez a j e l e n s é g e g y s z e r r e e r e d m é n y e és . E globális szemléletre való átállásnak két jelen­ tős k ö v e t k e z m é n y e v a n . FEJEZET A v á r o s k ö z p o n t o k i n t e r n e t k á v é z ó i b a n az is a világhálóra k a p c s o l ó d h a t . E l ő s z ö r i s egy g l o b á l i s k ö z ö s s é g t a g j a i k é n t a z e m b e r e k egyre i n k á b b fel­ ismerik. aki ezt o t t h o n n e m t e h e t i .

h o g y a gyor­ s a n v á l t o z ó g l o b á l i s p i a c o n t e v é k e n y k e d n i tud­ janak. .A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG gyorsítója a g l o b a l i z á c i ó s f o l y a m a t o k n a k . szervezetátalakítás­ sal a feltételekhez gyorsabban alkalmazkodóbbá. az között információ posztindusztriális korának és új társadalom­ gazdaságnak is ( 5 9 1 . a m e l y n e k tagjai j á r t a s a k a z ú j t e c h ­ nológiákban és mindennapi életükben azonnal felhasználják a számítástechnika. a m e l y e t s o k f é l e k é p p e n n e v e z t e k már. A k o r á b b i i d ő s z a k o k k a l e l l e n t é t b e n a globális gazdaság m á r n e m e l s ő s o r b a n m e z ő ­ gazdasági vagy ipari a l a p ú . ami m é g i n k á b b „ z s u g o r í t j a " az i d ő t és a teret. a szórakoztató­ ipar és a t á v k ö z l é s új v í v m á n y a i t . A t e r m e l é s i eljárások és szervezeti m i n t á k r u g a l m a s a b b a k . A n e m z e t á l l a m s o k t e r ü l e t e n m á r kevésbé szolgál i d e n t i t á s f o r r á s u l .). a média. Ebben a economy) tevékenységek a súlytalan gaz­ alap­ termékek (Quah h a n e m á t í v e l n e k a z o k o n ( C a s t e l l s 2 0 0 5 ) .t u l a j d o n o s o k száma. (weightless ja az információ (ilyen p é l d á u l a s z á m í t ó g é p e s program. Ma a gazdaság sok része olyan hálózatokba illeszkedve működik. A glo­ b a l i z á l ó d ó f e l t é t e l e k k ö z ö t t a v á l l a l k o z á s o k és gazdasági társaságok csak hogy úgy őrizhették meg versenyképességüket. m i n t b r i t n e k vagy spanyolnak. Például E u r ó p á b a n S k ó c i a é s B a s z k f ö l d l a k ó i inkább skótnak és b a s z k n a k (vagy e g y s z e r ű e n európainak) vallják m a g u k a t . Gazdasági tényezők A globalizációt a világgazdaság i n t e g r á l ó d á s a is előre hajtja. a m e l y e k az i n f o r m á c i ó s korszakban következtek be. A g l o b á l i s g a z d a s á g m ű k ö d é s e m a g a is tükrö­ zi a z o k a t a v á l t o z á s o k a t . h a n e m egyre i n k á b b „súlytalan" jellemzik daságban és megfoghatatlan 1999). A vi­ lág k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n k i a l a k u l t h e l y i k u l t u r á l i s identitások újult e r ő v e l t á m a d n a k fel egy o l y a n időszakban. a m i k o r a n e m z e t á l l a m h a g y o m á n y o s támasza gyökeres á t a l a k u l á s o n m e g y k e r e s z t ü l . a m á s c é g e k k e l kötött s z ö v e t s é g e k g y a k o r i b b a k let­ tek.5 9 5 . fejezetben Ugrásszerűen növekedett a m o b i l t e l e f o n . o. amelyben é l n e k . A 18.és s z ó r a k o z t a t ó i p a r i t e r m é k és az internet alapú s z o l g á l t a t á s ) . k e v é s b é h i e r a r c h i k u s j e l l e g ű v é váltak. és e l e n g e d h e t e t l e n n é vált a r é s z v é t e l a világ­ m é r e t ű k e r e s k e d e l m i h á l ó z a t o k b a n . m i v e l a regio­ nális és globális s z i n t e n zajló p o l i t i k a i v á l t o z á s o k gyengítik a z e m b e r e k k ö t ő d é s é t a h h o z a z á l l a m ­ hoz. amelyek n e m állnak meg az országhatároknál. többek nak. b ő v e b b e n is t á r g y a l o m e z t az új g a z d a s á g i kör­ n y e z e t e t . A tudástársadalom kialakulása ö s s z e k a p c s o l ó d o t t egy s z é l e s fogyasztói b á z i s ki­ a l a k u l á s á v a l .

a Colgate-Palmolive. A z 1 9 9 0 . I g a z a v o l t a z e l e m z ő n e k . FEJEZET Transznacionális gazdasági társaságok A globalizációt hajtó sok gazdasági t é n y e z ő kö­ zül k ü l ö n ö s e n fontos a transznacionális t á r s a s á ­ gok s z e r e p e .ó c e á n á z s i a i r é s z é n (itt a z o s z a k a i n y i l a t k o z a t é r t e l m é ­ b e n 2 0 1 0 . A 2 1 .A m e r i k á b a n (az Északa m e r i k a i S z a b a d k e r e s k e d e l m i M e g á l l a p o d á s . m e r t kialakult h á r o m h a t a l m a s r e g i o n á l i s p i a c : egy E u r ó p á b a n (az e g y s é g e s e u r ó p a i p i a c ) . E z e k a t á r s a s á g o k o l y a n v á l l a l a t o k . ábra A v i l á g l e g n a g y o b b v á l l a l a t a i n a k á r b e v é t e ­ l e e g y e s o r s z á g o k b r u t t ó hazai t e r m é k é h e z (GDP) v i s z o n y í t v a ( m i l l i á r d d o l l á r ) J 50 100 150 200 250 300 350 Svájc Belgium Svédország Törökország Norvégia Lengyelország Szaúd-Arábia Finnország Dél-Afrika Hongkong.b e n k ö z e l ö t s z á z i l y e n t á r s a s á g é v e s á r b e v é t e l e h a l a d t a m e g a 1 0 m i l l i á r d dollárt.e s é v e k b e n a t á r s a s á g o k t e v é k e n y s é ­ g i k ö r e ó r i á s i m é r t é k b e n b ő v ü l t . a globális piacokat veszik célba. a M i t s u b i s h i és még sok m á s óriáscég. egy a C s e n d e s . a k i r á m u t a t o t t .4. amelyek tevékenysége k i t e r j e d az e g é s z f ö l d k e r e k s é g r e . Lehetnek vi­ szonylag kis cégek. egy p e d i g É s z a k . amelybe n e m jutottak el a t r a n s z n a c i o n á l i s társaságok. e l ő s e g í t i k a t e c h n o l ó g i a i ú j í t á s o k el­ t e r j e d é s é t a f ö l d k e r e k s é g e n . a világ ö t s z á z l e g n a g y o b b t r a n s z n a c i o n á l i s vállala­ t á n a k á r b e v é t e l e e g y ü t t 1 4 . rö­ v i d e n N A F T A ) . amelyek több országban is gyártanak termékeket vagy nyújtanak szolgáltatásokat. vagy h a t a l m a s nemzetközi vállalkozások.e s é v e k e l e j e ó t a a világ m á s területein l é v ő országok is liberalizálták a k ü l f ö l d i b e f e k t e t é s f e l t é t e l e i t .ez k ö z e l fele az e g é s z v i l á g o n t e r m e l t á r u k és szolgáltatások értékének. Az e l m ú l t é v t i z e d b e n az iparosodott gazdaságra é p ü l ő t á r s a s á g o k k ü l ö n ö s e n a f e j l ő d ő országok­ ra. v a l a m i n t a v o l t S z o v j e t u n i ó és K e l e t . s z á z a d for­ dulóján kevés olyan gazdaság akadt. A z 1 9 8 0 .2. 1 9 9 9 ) . és m e g h a t á r o z ó sze­ r e p l ő i a n e m z e t k ö z i p é n z p i a c o k n a k is. ilyen a CocaCola. m i k ö z b e n e k k o r m i n d ö s s z e h e t v e n ö t ország di­ csekedhetett ezt elérő bruttó n e m z e t i jövedelem- 2. A gazdasági globalizáció középpontjában a t r a n s z n a c i o n á l i s t á r s a s á g o k á l l n a k : a t e l j e s világ­ kereskedelem kétharmad része ezek tevékenysé­ g é b ő l e r e d .i g s z a b a d é s n y i t o t t k e r e s k e d e l e m jön l é t r e ) . A Coca-Cola „ t r a n s z g l o b á l i s " vállalkozás: az egész v i l á g o n értékesíti t e r m é k e i t . s z e p t e m b e r 1 1 . globális profitra t ö r e k s z e n e k . h o g y e z e k a társa­ ságok „a m a i világgazdaság mozgatórugói" (Held e t al. de az 1970-es években m á r európai és j a p á n vállalatok i s b e r u h á z t a k k ü l f ö l d ö n . A dik transznacionális világháborút társasági forma vált a máso­ globális követő években j e l e n s é g g é . ábrát). a General Motors. 2 0 0 3 .a s é v e k végén és az 1 9 9 0 .4. m e l . S ő t .E u r ó p a . a Kodak. A l e g n a g y o b b a k közül n é h á n y világszerte ismert. B á r s z é k h e l y ü k e g y é r t e l m ű e n egy-egy o r s z á g h o z köthető. a m e l y e k n e k anyaországukon k í v ü l c s a k egy-két ü z e m ü k v a n . 1 b i l l i ó d o l l á r r a rúgott . 2 0 0 1 . M á s s z ó v a l a világ v e z e t ő t r a n s z n a c i o n á l i s t á r s a s á g a i g a z d a s á g i é r t e l e m b e n n a g y o b b a k a vi­ lág l e g t ö b b o r s z á g á n á l ( l á s d a 2. A h á b o r ú u t á n i e l s ő é v e k b e n ameri­ kai székhelyű cégek kezdtek terjeszkedni. A képen a kalóriaszegény kóla közelkeleti változata egy j o r d á n i a i ü z l e t b e n . Kína Portugália Írország Wal Mart Exxon Mobil General Motors Ford Motors General Electric Chevron Texaco Conaco Philips Citigroup IBM American International Group Forrás: Economist.

társa­ dalmi é s t e c h n o l ó g i a i t é n y e z ő k együtt e r e d m é ­ nyezik azt a j e l e n s é g e t .1 9 9 8 .b e n magának a Szovjetunió­ n a k a s z é t e s é s é v e l é r t e el t e t ő f o k á t . helyezhetik p é n z ü k e t k ü l ö n b ö z ő o r s z á g o k b a . A k o r m á n y k ö z i s z e r v e z e t (inter­ national testület. h o g y a világ egyik r é s z é n b e k ö v e t k e z ő p é n z ü g y i ö s s z e ­ omlás távoli g a z d a s á g o k r a is ó r i á s i h a t á s t gyako­ rolhat. A kom­ m u n i z m u s b u k á s a s i e t t e t t e a g l o b a l i z á c i ó s folya­ matokat. T ö b b é n e m szige­ t e l ő d n e k e l a g l o b á l i s k ö z ö s s é g t ő l . feladata valamely transznacionális tevékenysé- . Az elektronikus gazdaság A gazdasági g l o b a l i z á c i ó t egy m á s i k t é n y e z ő . Ukrajna. főként a gyártott á r u k e x p o r t ő r e k é n t b e t ö l t ö t t szerepe révén.C h r i s t e r s o n 1 9 9 7 ) . a kaukázusi és közép-ázsiai n e m z e t e k és sok más o r s z á g . E z e k a hálózatok m a g u k b a n f o g l a l n a k m i n d e n fon­ tos termelési t e v é k e n y s é g e t . amely az 1989-ben Kelet-Európát megrázó forradalmak sorozatával indult. az „elektronikus g a z d a s á g " is t á m o g a t j a . Az E N S Z és az Európai U n i ó az olyan n e m z e t k ö z i szervezetek két jeles példája. M í g ezt a z E N S Z önálló n e m z e t á l l a m o k egyesüléseként teszi. A p p e l b a u m . Magyar­ ország. majd a z o n túl is.Oroszország. szabályzatai és bírósági határozatai. n y o l c é v v e l ké­ sőbb viszont m á r 7 1 s z á z a l é k b a n . A k o m m u ­ n i z m u s b u k á s a ó t a a v o l t szovjet „ t ö m b " tagjai . amelyek szorosan egymáshoz k a p c s o l ó d v a a t e r m é k e l ő á l l í t á s á h o z szükséges n y e r s a n y a g o k t ó l a fogyasztóig t e r j e d ő „láncot" alkotnak (Gereffi 1 9 9 5 . a m e l y e k a n e m z e t á l l a m o k a t egy közös p o l i t i k a i f ó r u m b a n e g y e s í t i k .) ezt é r z é k e l t e t e m m a j d a fejezet k é s ő b b i r é s z é b e n is. B á r o l v a s ó i m s z á m á r a ú j a k l e h e t n e k e z e k az elnevezések. A b a n k o k . V é g ü l a g l o b a l i z á c i ó t a k o r m á n y k ö z i és n e m ­ zetközi n e m kormányzati szervezetek is előmoz­ dítják.r e n d s z e r i n t a k ö z p o n t i országok­ ban. valószínűleg ismerős elképzelé­ s e k e t t a k a r n a k . társadalmi és politikai h a s z n u k is származik a regionális u n i ó b a n való részvétel­ ből. a munka. például az ü z e m i t e r m e l é s á l t a l á b a n a perifériá­ lis országokban z a j l a n a k .W a l lerstein 1 9 9 6 . de gazdasági. hogy a gyártás egyre i n k á b b g l o b a l i z á l ó d i k . a n n á l i n k á b b igaz. Az 1 9 9 0 .A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG társadalmaira i g y e k e z t e k k i t e r j e s z t e n i t e v é k e n y ­ ségüket. és r é s z b e n e t r e n d e l i n d í t ó j a . a C s e h K ö z t á r s a s á g . A fent i s m e r t e t e t t p o l i t i k a i . A h a t a l ­ mas tőkeösszegek á t u t a l á s a g a z d a s á g o k a t r e n d í t ­ het meg. E z a fejlődés v é g e t v e t e t t a z o k n a k a rendszereknek. E n n e k számos vonat­ k o z á s a k ö z ü l e l s ő k é n t a szovjet t í p u s ú k o m r r H i nizmus bukását említhetjük. M i n é l i n k á b b i n t e g r á l t t á vá­ lik a globális gazdaság. míg a l e g k e v é s b é profitábilis t e v é k e n y s é g e k . Politikai változások A m a i g l o b a l i z á c i ó h a r m a d i k h a j t ó e r e j e a poli­ tikai változáshoz kötődik. a m e l y i n t e n z i t á s á t és hatókörét t e k i n t v e e l e d d i g p é l d á t l a n . gazdasági. A globalizáció sok és m e s s z e h a t ó k ö v e t k e z m é n n y e l jár. egyéni befektetők befektetésialap-kezelők egyetlen egérkattintással és át­ A globalizációt fokozó m á s o d i k fontos t é n y e z ő a n e m z e t k ö z i és regionális kormányzati m e c h a ­ nizmusok kiterjedése. A legnagyobb mérté­ kű növekedés a k ö z e p e s j ö v e d e l m ű o r s z á g o k b a n következett b e : e z e k e x p o r t j á b ó l a g y á r t ó k 1 9 9 0 ben 54 s z á z a l é k b a n r é s z e s ü l t e k . A k o m m u n i s t a t e r v g a z d a s á g és a k o m m u n i s t a p o l i t i k a i h a t ó s á g i d e o l ó g i a i é s kul­ turális uralma végül n e m tudott fennmaradni a g l o b á l i s m é d i a é s a z e l e k t r o n i k u s a n i n t e g r á l t vi­ lággazdaság korában. majd 1 9 9 1 . Az egyes EU-állam o k kormányzatát kötik a közös EU-testületek irányelvei. a m e l y e k a z u t ó b b i é v e k b e n a g l o b a l i z á c i ó v a l kapcsolatban megfogalmazódtak. Sokszor a globális á r u t e r m e l é s i l á n c o k b a n . E l ő b b a z o n b a n s z ó l n o m kell a főbb n é z e t e k ­ ről. h o g y a n m ű ­ ködnek a globális á r u t e r m e l é s i l á n c o k a B a r b i e babák gyártásakor. Lengyelország.a n y u g a t i t í p u s ú p o l i t i k a i és g a z d a s á g i r e n d s z e r e k i r á n y á b a f e j l ő d n e k . de egyben a globalizáció e r e d m é n y é n e k is t e k i n t h e t ő . Az árutermelési l á n c l e g t ö b b n y e r e s é g e t h o z ó tevé­ kenységei . az E U a t r a n s z n a c i o n á l i s k o r m á n y z á s ú j í t ó b b for­ m á j a . kormányzatok IGO) olyan és alapítanak. részvénytársaságok. ahogyan p é l d á u l a „ t i g r i s g a z d a s á g o k b a n " 1998-ban kialakult válság átterjedt O r o s z o r s z á g ­ ra. K í n a a l a c s o n y jövedelmű o r s z á g b ó l k ö z e p e s j ö v e d e l m ű v é vált. amelyek a hidegháború idején léteztek. H o p k i n s . n e m z e t k ö z i p é n z ü g y i v á l s á g o k a t indít­ hat el.és t e r m e l é s i f o l y a m a t o k e g é s z világra ki­ terjedő h á l ó z a t a i b a n látják a n n a k b i z o n y í t é k á t . a b a l t i á l l a m o k . (A k ö v e t k e z ő o l d a l o n levő keretes r é s z b e n m e g m u t a t o m . amikor az „első világ" országai álltak s z e m b e n a „második világ" országaival. A z „elektronikus p é n z " m o z g a t á s á n a k e z a z ú j l e h e ­ tősége a z o n b a n n a g y k o c k á z a t t a l is jár. a f o r m a t e r v e z é s és a reklám .a s i d ő s z a k b a n a g y á r t ó k a világ teljes gazdasági n ö v e k e d é s é n e k h á r o m n e g y e d é t mondhatták m a g u k é n a k . a m e l y b e n a t a g á l l a m o k r é s z b e n feladják nemzeti szuverenitásukat.a t e r m é k f e j l e s z t é s . h a n e m integ­ r á l ó d n a k a b b a . governmental amelyet organization.

Ezt az a n y a g o t a négy Barbie-gyártó ázsiai üzem egyikébe szállítják: ezek közül kettő Dél-Kí­ nában. h a n e m szülőhelye szerint is: s o s e m csak az Egyesült Államokban készült. amelyről e l m o n d h a t ­ juk. és alacsonyak voltak a bérek.a t is e l é r t e a s z á m u k ( H e l d et al. innen szállítják az ü z e m e k b e . a f r ö c c s ö n t ő g é p s o r az Egyesült Á l l a m o k b a n készül.a világ egyik l e g n a g y o b b kikötőjébe . ahol a l e g t ö b b Barbie-t állítják elő. a polgári repüléstől a műsor­ s z ó r á s i g vagy a v e s z é l y e s h u l l a d é k o k k e z e l é s é i g t e r j e d ő k ö r é b e n s z a b á l y o z ó t e v é k e n y s é g e t foly­ tasson. 1909-ben 37 ilyen szervezet szabályozta a t r a n s z n a c i o n á l i s ü g y e k e t . a m e l y a kormányzati testületek . FEJEZET A globális árutermelési láncok m ű k ö d é s é r e példa az is. a t ö r t é n e l e m leg­ n a g y o b b h a s z n o t h o z ó j á t é k s z e r e készül. alacsony bérekkel d o l g o z ó ázsiai o r s z á g o k b a . a b b ó l p e d i g szövetet a r u h á h o z . Barbie-t az Egyesült Államokban tervezik. a vi­ lág 1 4 0 m á s o r s z á g á b a n is m e g v á s á r o l h a t ó . Bár a l e g t ö b b b a b a az Egyesült Államokban. A z ó t a s o k h a s o n l ó s z e r v e z e t alakult. A Formosa Plastics az etilént szemcsés m ű a n y a g g á alakítja át. amelyeken a Bar- bie-gyártás l e g k ö l t s é g e s e b b része. ide . a t e s t készül. a h o g y a n a Barbie b a b a . Tajvan állami olajimportőre. A f r ö c c s ö n t ő g é p e k e t . Ez a b a b a n e m c s a k az eladások t e k i n t e t é b e n globális. mint egymil­ liárd dolláros bevételt hoz a Los Angeles-i székhe­ lyű Mattel c é g n e k .b a n p e d i g már a 2 6 0 . itt dolgozzák ki a marketing. amellyel díszítik. Élete Szaúd-Arábiában kezdődik. meg némi festék és olaj. gi terület szabályozása vagy felügyelete. I n d o n é z i á b a n és M a l a j z i á b a n . a Chinese Pet­ roleum megveszi az etilént. Az elsőt J a p á n b a n gyártották 1 9 5 9 . a haj J a p á n b a n . majd eladja a tajvani Formosa Plastics c é g n e k . Pamutruháját Kíná­ ban gyártják. amikor az ország még nem heverte ki a második világhábo­ rút.b e n . Ebből a közel negyvenéves t i n i b a b á b ó l m á s o d p e r c e n k é n t kettőt vesznek. hogy „Globál-Barbie": az olaj Szaúd-Arábiából származik. helyben t e r m e l t g y a p o t b ó l . A nemzetközi nem kormányzati szervezet organization. (international non-governmental NGO) n e v e is u t a l rá. a m e l y e t a gyártásban használnak. Szinte az összes anyag. De Bar­ bie egyetlen fizikai részlete. amely a j á t é k g y á r t á s b a n használt polivinil-klorid (PVC) m ű a n y a g o k legna­ g y o b b gyártója a világon. Barbie t e s t é n e k és ruhatárának összeállításá­ ban viszont részt vesz az egész világ: 1. Hongkong f o n t o s szerepet játszik a kfnajj Barbie-k gyártási f o l y a m a t á b a n . Amikor itt növe­ kedni kezdtek a fizetések. I n k á b b füg­ getlen szervezet. és ide folyik be a l e g t ö b b nyereség. a test Kí­ n á b a n . 5.2. ami sokat el­ árul a globális árutermelési láncok működéséről.ez az egyetlen nyersanyag. a nyersanyagokat H o n g k o n g b a n i m p o r t á l j á k . amely a b b ó l az országból származik. egy pedig Malajziában működik. az a k a r t o n d o b o z . a Nemzetközi Távírdai U n i ó t (International Telegraph Union) 1865-ben alapí­ t o t t á k . 3. Európában és J a p á n b a n fogy. ahol kiter­ melik és finomítják az olajat.és reklámstratégiákat is. h o g y m i b e n k ü l ö n b ö z i k a n e m z e t k ö z i k o r m á n y z a t i s z e r v e z e t t ő l : n e m kö­ t ő d i k k o r m á n y z a t i i n t é z m é n y e k h e z . J a p á n b a n készült nejlonhaj kerül rá. amelyből majd kiöntik Barbie t e s t é t . a m ű ­ a n y a g o k a t Tajvanon gyártják. az Egyesült Államokban gyártják. Ma már részei t ö b b helyen készülnek. 1 9 9 6 . ez é v e n t e jóval t ö b b . amelyikbe csomagolják.érkezik. amelyből a műanyag t e s t gyártásához szükséges etilén készül. 2. 4 . hogy Barbie már globális polgár (Tempest 1 9 9 6 ) . Az első ilyen testületet. hogy „ m a d e in t h e USA". egy Indonéziában. Kína g y a p o t o t t e r m e l . h o g y a kérdések széles. 1 9 9 9 ) . Miután Barbie t e s t é t kiöntötték. Barbie á t k ö l t ö z ö t t más. Talá­ ló megállapítás.

a t e r m é k e t árusító üzletekre fordítják . E z n e m i s m e g l e p ő .A m e r i ­ k á b a n . 1 9 0 9 . ugyanezen az úton hagyják el Kínát. . h o g y n i n c s e g y e t l e n g l o b á l i s g a z d a s á g (Hirst 1 9 9 7 ) .vagyis a globalizációról folytatott v i t a s z ó c s é p l é s v a l a m i r ő l . a d é l k e l e t . z a v a r o s folyamatot. m i n t a m e g e l ő z ő k o r o k b a n . P é l d á u l a z E u r ó p a i U n i ó o r s z á ­ gai e l s ő s o r b a n e g y m á s s a l k e r e s k e d n e k .UNDP 1999. akik a két gyárban összeállítják.k ö r n y e z e t ­ védelmi és h u m a n i t á r i u s s e g í t s é g n y ú j t ó a k c i ó k ­ ban vesz részt. S o k szkeptikus a figyelmét a világgazdaságban zajló regionalizálódási folyamatokra például a n a g y o b b p é n z ü g y i é s k e r e s k e d e l m i t ö m b ö k ki­ alakulására . A szkeptikusok egyetértenek azzal.irányítja. h o g y i n t e n z í v e b b é vált a nemzetek közötti érintkezés. ábrát). Ugyanekkor Amerikában közel 1 dollár nyereséget hoz a Mattelnek. h o g y a k ö l c s ö ­ nös gazdasági függőség n e m e l ő s z ö r ér el a m a i ­ hoz hasonló m a g a s s z i n t e t .1 9 9 3 A szkeptikusok Egyes gondolkodók s z e r i n t a g l o b a l i z á c i ó n a k „túl nagy jelentőséget t u l a j d o n í t a n a k " .4. de azt már vitatják. A globalizációs vita Az utóbbi é v e k b e n a g l o b a l i z á c i ó h e v e s e n vita­ tott témává vált.a Greenpeace. U g y a n e z igaz a t ö b b i r e g i o n á l i s c s o p o r t r a is.99 dollár.5. a tengeri szállításra és a belföldi fuvarozásra. h i ­ szen az e l e m z ő k n a g y o n k ü l ö n b ö z ő e n l á t n a k és értelmeznek egy o l y a n k i s z á m í t h a t a t l a n . D a v i d H e l d és munkatársai ( 1 9 9 9 ) m e g v i z s g á l t á k e z t a vitát. a G l o b á l i s K ö r n y e z e t v é d e l m i H á l ó z a t (Global rok Environment Network). nejlonra és más anyagokra elég 65 c e n t . D e t ö b b e z e r m á s . a Természetvédelmi Világszerve­ zet (WWF). h o g y m e n n y i b e n l e h e t e z e k e t a „globalizációval" m a g y a r á z n i .zajlik. szövetre. k e v é s b é i s m e r t csoport t e v é k e n y s é g e is o r s z á g o k a t és k ö z ö s s é g e ­ ket köt össze (lásd a 2. E n n e k a z a z oka.és persze a l e g n a g y o b b já­ tékbolt-hálózatoknak és más kiskereskedőknek is csurran-cseppen belőle. ami n e m is ú j d o n s á g .á z s i a i t é r s é g b e n és É s z a k . a hiperglobalizálók és az át­ alakuláshívők. e b b ő l Kína csak 35 c e n t e t kap. 2. a reklámra és az értékesítésre. A legismertebb i l y e n s z e r v e z e t e k k ö z ü l n é h á n y . ha Barbie-t 9 . Mi lesz a t ö b b i pénzzel. ábra A nemzetközi nem kormányzati szervezetek számának növekedése. a m i b i z o n y í ­ t é k arra. h o g y a k e r e s k e d e l e m n a g y ré­ sze h á r o m regionális csoporton belül .5. Sans az Orvosok a Hatá­ Vörös­ Nélkül (Médecins Frontiéres). Szóval honnan is ered Barbie? Az „elsőzsúros" Barbie c s o m a g o l á s á n ezt olvashatjuk: „ M a d e in China" . megállapítják: a m o d e r n globalizáció csak abban k ü l ö n b ö z i k a m ú l t b é l i t ő l . hogy ma m á r több kapcsolat lehet az országok között. hogy a gyártásában használt anyagok közül szinte egy sem Kínából származik.A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG teherautókkal szállítsák t o v á b b . és résztvevőit h á r o m g o n d o l a t i i r á n y z a t b a s o r o l t á k : ezek a szkeptikusok. hogy valóban globalizált gazdaságot alkothatna. A kész babák nak. fő­ ként hogy bért fizessen a 11 0 0 0 parasztasszony­ mellett m ű k ö d i k a p o l i t i k a i d ö n t é s e k m e g h o z a t a ­ lában és a n e m z e t k ö z i k é r d é s e k m e g o l d á s á b a n . Hongkong és a dél-kínai játékgyárak között n a p o n t a 23 0 0 0 teherautó jön-megy. A 1 9 .de az e l ő b b kiderült. A b a b a ára az Egyesült Államokban 9. m i n t a g l o b a l i z á c i ó . A l e g t ö b b e n elfogadják. s z á z a d világke­ reskedelmi és b e r u h á z á s i s t a t i s z t i k á i r a r á m u t a t v a 1909 1964 1993 Forrás: ENSZ Fejlesztési P r o g r a m . de az ő s z e m ü k b e n a mai világgazdaság n e m eléggé integrált ahhoz. A szkeptikusok számára a kereszt és az A m n e s t y I n t e r n a t i o n a l . A pénz nagy részét a g é p e k r e és berendezésekre. táblázat ö s s z e g z i . 9 9 dollá­ rért eladják? A gyártáshoz használt műanyagokra.Európá­ b a n . h o g y fontos átalakulások z a j l a n a k k ö r ü l ö t t ü n k . A g l o b a l i z á c i ó s v i t á b a n részt vevő s z k e p t i k u s o k ú g y vélik. A g l o b a l i z á c i ó s v i t a h á r o m irány­ zatának j e l l e m z ő i t a 2.

Az emberi cselekvés kereteinek átrendeződése Globális civilizáció Vége a nemzetállamnak Meghatározó jellemzők A nemzeti kormányzatok hatalma A globalizáció hajtóerői Rétegződési minta Vezérmotívum A globalizációról alkotott kép A történelmi fejlődés várható eredménye Következtetés Forrás: Held et al. e z é r t elveszítik a f e n n á l l ó k o r m á n y z a t i r e n d s z e r b e v e t e t t hitüket. Kenichi O h m a e j a p á n író ú g y látja. o. i n k á b b egy-egy t e v é k e n y s é g g ó c b a n k o n ­ centrálódik. mert szabályoz­ z á k és Például koordinálják a gazdasági tevékenységet.T h o m p s o n 1 9 9 9 ) . a m e l y e t a z o r s z á g o k k ö z ö t t i kereskede­ l e m é s t e r m e l é s e r ő s á r a m l a t a i h o z n a k magukkal. a m e l y n e k következmé­ nyei szinte mindenütt érezhetők. gyengébb Globális kor helyi kormányzatok. H i r s t . m i n t n ö v e k e d e t t ( B o y e r .2. S z e r i n t ü k a száz éve jel­ l e m z ő k e r e s k e d e l m i m i n t á k h o z h a s o n l í t v a föld­ rajzi k i t e r j e d é s e s z e r i n t a v i l á g g a z d a s á g k e v é s b é g l o b á l i s . amelyben a piaci erők felülkerekednek a nemzeti kormányzatokon (Ohmae 1990. A s z k e p t i k u s o k e l u t a s í t j á k azt az e g y e s e k . a m e l y b e n c s ö k k e n a nemzeti kormányzatok jelentősége és befolyása. átstruktu­ rálódik A modern kor egyesült erői A világrend új szerkezete A politikai közösség átala­ kulása A régiók közötti kapcsolatok átrendeződése és távolságot áthidaló cselekvés Bizonytalan: globális integrá­ ció és fragmentáció is lehet A globalizáció átalakítja a kormányzati hatalmat és a világpolitikát Kereskedelmi t ö m b ö k . pél­ dául a következőkben ismertetett hipergloba­ lizálók által vallott nézetet. .p é l d á u l n e m f é k e z h e t i k m e g a pénzügyi p i a c o k o n v é g i g s ö p r ő z a v a r o k a t és a t e r m é s z e t i k ö r n y e z e t e t f e n y e g e t ő v e s z é l y e k e t . hogy a világgazdaság integráltságának foka inkább csökkent. p é l d á u l a z E u r ó p a i U n i ó . Ö s s z e s s é g ü k b e n e z e k a v á l t o z á s o k a hiperglo­ b a l i z á l ó k s z á m á r a egy „ g l o b á l i s k o r " h a j n a l á t jel­ zik (Albrow 1 9 9 7 ) . globális a világ különböző részei között. A globalizációt olyan folyamatnak tekintik. A szkep­ tikusok szerint a n e m z e t i kormányzatok tovább­ ra is kulcsfontosságú szereplők. kormányzás. nyomán. globális civil tár­ mint az 1890-es években sadalom Megmarad vagy erősödik A kormányzatok és a piacok A Dél egyre inkább marginali­ zálódik A nemzeti érdek Internacionalizálódás és regionalizálódás Regionális tömbök/civilizációk összeütközése Az internacionalizálódás a kor­ mányzati elfogadástól és támo­ gatástól f ü g g Gyengül vagy felbomlik A kapitalizmus és a technológia A régi hierarchiák felbomlása McDonald's. regionalizálódás erősödése arra bizonyíték. A hiperglobalizálók A hiperglobalizálók a szkeptikusokkal ellentétes álláspontot foglalnak el: szerintük a globalizáció nagyon is valós jelenség. h o g y a nem­ egy-egy k e r e s k e d e l m i e g y e z m é n y és a g a z d a s á g i liberalizáció politikája. Ú j . globális rendet ered­ z e t i k o r m á n y z a t o k h a t a l m á t „ f e l ü l r ő l " i s fenye­ getik: m é g p e d i g a z ú j r e g i o n á l i s é s n e m z e t k ö z i i n t é z m é n y e k . sokszor kormányzatoknak köszönhető m é n y e z .4. amely n i n c s tekintet­ tel az országhatárokra. táblázat A globalizációszemlélet három irányzata Szkeptikusok Mi az újdonság? Hiperglobalizálók Átalakuláshívők A történelem során még nem volt példa ilyen mértékű glo­ bális összekapcsoltságra „ M é l y " (egyszerre intenzív és extenzív) globalizáció Újjászerveződik. mint a ko­ rábbi időszakokban A kölcsönös függőség ma kisebb Globális kapitalizmus. A hiperglobalizálóktól származó globalizác i ó e l e m z é s n a g y r é s z e f ő k é n t a n e m z e t változó s z e r e p é v e l f o g l a l k o z i k . hogy a globalizáció l é n y e g é b e n a l á á s s a a n e m z e t i k o r m á n y z a t o k sze­ repét és olyan világrendet teremt. FEJEZET 2. h o g y a vi­ lágkereskedelem nagymértékű bővülése miatt a z e g y e s o r s z á g o k m á r n e m k o n t r o l l á l h a t j á k gaz­ d a s á g u k a t . M e g á l l a p í t j a . a Keres­ kedelmi Világszervezet ( W T O ) és mások. A z állampol­ g á r o k f e l i s m e r i k . E s z e r i n t a n e m z e t i k o r m á n y z a t o k és politikusaik egyre kevésbé tudnak ellenőrzést gyakorolni az ország határait áttörő problémák felett . Az egyik legismertebb hiperglobalizáló. 1995). Madonna stb. E g y e s h i p e r g l o b a l i z á l ó k ú g y v é l i k . amelyben ezek m á r n e m játszanak központi szerepet. 10. h o g y a g l o b a l i z á c i ó „ h a t á r t a l a n v i l á g h o z " v e z e t : e g y o l y a n világhoz. 1999.D r a c h e 1 9 9 6 . h o g y a p o l i t i k u s o k n e m mindig t u d j á k o r v o s o l n i e z e k e t a b a j o k a t .

A világ m i n d e n mozgalmas „globális nagyvárosa" mult i k u l t u r á l i s . A világ r o h a m o s a n s z á g u l d e g y e t l e n nagy. hogy koordinálni tudják a n a p i több millió ügyletet. a z e g é s z világra k i t e r j e d ő g a z d a s á g i k a p c s o l a t o k t ó l függ. n e m je­ l e n t h e t j ü k ki. A g l o b á l i s m i g r á c i ó . Mivel a globalizáció számtalan összefonódó globális hálózat terméke. A h i p e r g l o b a l i z á l ó k t ó l e l t é r ő e n az á t a l a k u l á s ­ h í v ő k a g l o b a l i z á c i ó t d i n a m i k u s és n y i t o t t folya­ m a t n a k látják. E z é r t v á l t o z i k a világ k u l t u r á l i s t é r k é p e : az e m b e r e k k a p c s o l a t h á l ó i a n e m z e t i h a t á r o k o n v a g y a k á r k o n t i n e n s e k e n i s át­ í v e l n e k . h o g y egy-egy kultú­ ra szigetként létezzen. A globalizáció hatása Az 1. t e k i n t h e t j ü k . ahol megbolydultak a korábbi struktúrák. egymás mellett élnek. m i l y e n sok­ féle t e r m é k e t k í n á l n a k ott! A n y u g a t i a k s z á m á r a t e r m é s z e t e s .a világ p é n z ü g y i p i a c a i például sokkal inkább globális s z i n t e n szerve­ ződnek. N é h á n y n y e l v u r a l k o d ó v á válik. Ezeket az alkotórészeket rendszeresen át kell szállítani a világ e g y i k f e l é b ő l a m á s i k b a . A m i k o r a t á r s a d a l m a k . m i n t e l e d d i g b á r m i k o r . akik a globalizációt a m a i társadalma­ kat f o r m á l ó sokféle v á l t o z á s h á t t e r é b e n álló köz­ p o n t i e r ő n e k t e k i n t i k . így k u l t u r á l i s k a p c s o l a t o k a t t e r e m t e n e k szülőhelyük és befogadó országuk között (App a d u r a i 1 9 8 6 ) . E l l e n t m o n d á s o s a n fejlődik. akkor olyan környe­ zetben kell eligazodniuk. testületeknek) társaságok­ társadalmi mozgalmaknak és nemzetközi szerkezetátalakításba korát v á l t o z h a t a világ . e z é r t f o l y t o n o s információáramlás szükséges. a m e l y e k g y a k r a n e g y m á s e l l e n h a t n a k . és ma sokkal szorosabban kötődnek egymáshoz. M e l y i k n é z e t j á r a l e g k ö z e l e b b az i g a z s á g h o z ? S z i n t e b i z t o s . egy­ s é g e s g a z d a s á g felé. hogy történe­ szociológusok t i l e g a s z o c i o l ó g i a i v i z s g á l ó d á s f ő k é n t az i p a r i társadalmakra figyelmen kívül hagyhatjuk-e a f e j l ő d ő világot. t ú l s á g o s a n e g y i r á n y ú folya­ matnak tekintik. E z e k a z á t a l a k u l á s o k n e m k o r l á t o z ó d n a k a gazdaságra. a h o g y a n e g y e s e k á l l í t j á k . S z e r i n t ü k á t a l a k u l a globá­ lis r e n d . o l y a n t e n d e n ­ c i á k a t foglal m a g á b a n . amelyeket hajdan bolygónk lakói beszéltek. m é d i a é s t á v k ö z l é s m i n d segítik a k u l t u r á l i s h a t á s o k t e r j e d é s é t . (például megfelelő gazdasági hanem az új. e z z e l p á r h u z a m o s a n a vál­ l a l k o z á s o k é s a z e m b e r e k k ö z ü l i s egyre t ö b b e n j á r j á k be a F ö l d e t . p é n z é r t b á r m i k o r k a p h a t ó á r u k vá­ l a s z t é k a h i h e t e t l e n ü l ö s s z e t e t t . a g l o b a l i z á c i ó k o m p l e x f e l t é t e l e i kö­ zött a k o r m á n y z a t o k k é n y t e l e n e k n a g y o b b aktivi­ tást é s n y i t o t t s á g o t k ö v e t e l ő f e l a d a t n a k t e k i n t e n i a kormányzást (Rosenau 1997). j ó l n é z z é k m e g . P é l d á u l j e l l e m z ő v é v á l n a k u g y a n a g l o b á l i s füg­ gőségi v i s z o n y o k . hogy a globalizáció jelenlegi szintje áttöri a „belső" és a „ k ü l s ő " . H a l e g k ö z e l e b b b e m e n n e k egy ü z l e t b e v a g y b e v á s á r l ó k ö z p o n t b a . h a n e m a ké­ pek. Valójában a globalizáció sokkal összetettebb. A hiperglobal i z á l ó k v i s z o n t t ú l z o t t a n c s a k a g l o b a l i z á c i ó gaz­ dasági o l d a l á t látják. a m e l y e k a z ipa­ r o s o d o t t o r s z á g o k h o z k ö t i k őket. in­ tézmények és egyének megpróbálnak alkalmaz­ kodni e h h e z az új rendhez. irányult. Kevés olyan távoli h e l y k e z d e n e k . reflexív folyamat. A g l o b a l i z á c i ó n e m e g y i r á n y ú fo­ l y a m a t .A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG Az átalakuláshívők A v i t á b a n k ö z t e s h e l y e t f o g l a l n a k el az átalaku­ láshívők. a „ n e m z e t k ö z i " és a „ h a z a i " k ö z ö t t i s z o k v á n y o s h a t á r o k a t . A z i p a r o s o d o t t t á r s a d a l m a k r e n d j é t c s a k a f e j l ő d ő világ társadal­ m a i h o z hasonlítva érthetjük meg . Az iparosodott és a fejlődő országok egymással összekapcsolódva fejlődtek. de a régi m i n t á k k ö z ü l s o k f e n n m a r a d . a m e l y b e f o l y á s o l h a t ó . A s z k e p ­ tikusok azért t é v e d n e k . Vagyis m á r n e m á l l a m k ö z p o n t ú világ­ b a n é l ü n k . és fordítva. i n f o r m á c i ó k é s h a t á s o k k é t i r á n y ú á r a m l á ­ sa. n e m k e v é s b é fonto­ sak a p o l i t i k a . fejezetben megállapítottam. h o g y e z e k k i s z o r í t j á k a z e z e r n y i k ü l ö n b ö z ő nyelvet. amelyet kapcsolódá­ sok é s t ö b b i r á n y b a h a t ó k u l t u r á l i s á r a m l a t o k jellemeznek. m e r t a l á b e c s ü l i k . h o g y a v i l á g e g y m e g h a t á r o z o t t ré­ sze v e z é r l i . Az á t a l a k u l á s h í v ő k a h i p e r g l o b a l i z á l ó k k a l vi­ tatkozva azt m o n d j á k . h o g y a z o r s z á g o k n e m ­ hogy elveszítenék szuverenitásukat. h o g y új p i a c o k a t és gazdasá­ gi l e h e t ő s é g e k e t t a l á l j a n a k .e a z a n t r o p o l ó g i a b i r o d a l m á b a tar­ tozónak? S e m m i k é p p . a l e g t ö b b f e j l ő d ő á l l a m g a z d a s á g a o l y a n k e r e s k e d e l m i h á l ó z a t o k t ó l függ. Az átalakuláshívők szerint a globalizáció központ nélküli. a k u l t ú r a és a s z e m é l y e s élet te­ rén sem. A z i p a r o s o d o t t társadal­ m a k b a n élők rászorulnak a fejlődő országokból származó alapanyagokra és késztermékekre. h o g y az á t a l a k u l á s h í v ő k é . Az átalakuláshívők megállapítják. alkatrészeiket sok-sok országban készítik. v á l t o z t a t ­ ható. a k o r m á n y z a t o k m é g i s m e g ő r ­ zik h a t a l m u k j ó r é s z é t . De mi.egyébként az u t ó b b i a k b a n é l a világ n é p e s s é g é n e k t ú l n y o m ó része. m i n t korábban bármikor. sőt e l ő f o r d u l h a t . n e m t e r ü l e t i a l a p ú g a z d a s á g i é s t á r s a d a l m i szerveződésnek nak. e t n i k a i c s o p o r t j a i é s k u l t ú r á i egy­ mással keverednek. A b o l ­ tok polcain látható árukat vagy összetevőiket. m e k - . E g y r e k e v é s b é l e h e t s é g e s .

Egy emberöltővel ezelőtt még voltak olyan törzsek. Az 1 9 5 0 . A kultúra szociológiájával foglalkozók közül né­ hányan azért fordultak a r e g g a e felé. amikor sok burru férfi a mezőgazdasági terüle­ tekről Kingston n y o m o r n e g y e d e i b e vándorolt. amelynek során a társadalmi c s o p o r t o k közötti kapcsolatok új zenei formákat eredményeznek. a m e l y e k é l e t m ó d j á r a e g y á l t a l á n n e m h a t o t t a vi­ lág. A globalizáció fokozta e kapcsolatok intenzitását. A külön­ b ö z ő zenei stílusok általában más-más társadalmi c s o p o r t o k b a n alakulnak ki.és a v e l e ér­ kező turistasereg . S h a g g y vagy Sean Paul. és a globális k u l t ú r a e l é r i . a t e l e v í z i ó . és az 1 9 7 0 . hogy a rabszolgák hagyományos afrikai z e n é t játsszanak. a zenészek gyakran t ö b b ­ féle stílust ötvöznek a dalok k o m p o n á l á s a során. e m e l l e t t erősen hat rá. Sok reggae-zenész. FEJEZET Globalizáció a hétköznapi életb sen. a szolgasorban élőknek sikerült életben tartani az afrikai d o b o l á s hagyo­ mányát. a m e l y b e z á r h a t n á h a t á r a i t a rá­ dió. Ezekből a kombinációkból alakult ki vé­ gül a „ska" zene. hogy ezzel lázadásra buzdítanának. Ha a zenei fejlődés ü t e m é n e k f o n t o s m e g h a t á r o z ó j a a c s o p o r t o k közötti kap­ csolatok száma. spirituális és személyes) j e l e n t é s e k n e k a t ö r t é n e t e . m a r a d t a F ö l d ö n . mert féltek. J a m a i c á b a n az egyik rabszolgacsoport. 1 9 3 0 keveredésének tanulmányozásával feltérképezhetjük a c s o p o r t o k közötti kulturális ban az afrikai Etiópia császárává koronázták Hailé Szelassziét. A r e g g a e t ö r t é n e t e t e h á t különböző társadalmi c s o p o r t o k kapcsolatának. akiket aztán hajón a karibi szigetvi­ lágba szállítottak. hogy megkülönböztes­ sük egymástól például a rockot. de a karibi t é r s é g b e n élők közül sokan istennek t e k i n t e t t é k a császárt. de a burru d o b o l á s hagyománya folytatódott m é g akkor is. M a e z e k a z e m b e r e k a z E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n vagy J a p á n b a n gyártott b o z ó t v á g ó k a t é s m á s szer­ számokat használnak. a rhythm and bluest vagy a népzenét. Az európai gyarmatosítás ellenzői vi­ lágszerte üdvözölték Szelasszié trónra kerülését. illetve a z o k n a k a (po­ litikai. amelyek elemeit sokszor nehéz szétválasztani. Végül is mindegyik zenei stílus a ritmus. a légi k ö z l e k e d é s . A m ű h o l d a s t e l e v í z i ó z á s é s a z i n t e r n e t segítségével a d n a k h í r t m a g u k r ó l a világ t ö b b i l a k ó j á n a k . amelyet gyakran a rabszolgatartók által rájuk kényszerített európai stílusokkal ötvöztek. A rasztafari kultusz hamaro­ san ö s s z e k a p c s o l ó d o t t a burrukkal. mondjuk a mexi­ kóvárosi gitárvirtuóz. században brit gyarma­ tosítók r e n g e t e g nyugat-afrikait f o g d o s t a k össze rabszolgának. A r e g g a e gyökerei Nyugat-Afri­ kába nyúlnak vissza: a 1 7 . ez a viszonylag lassú ritmusú. hogy Afrika e l n y o m o t t a i t a s z a b a d s á g b a vezesse. á t a l a k í t j a a világ ö s s z e s v a l a h a el­ s z i g e t e l t kultúráját.a s évek végén a reggae. k é s ő b b pedig. milyen stílushatások érték azt a születésekor. a burruk d o b o l á s á t gazdáik eltűrték. Még egy v a g y l e g f e l j e b b k é t e m b e r ö l t ő .2. Bár a britek igyekeztek meg­ akadályozni. akkor s z á m í t h a t u n k rá.b e n J a m a i c á ­ ban m e g s z ü n t e t t é k a rabszolgaságot. erős basszuskíséretű. A kultúrával foglalkozó szociológus számára mégis hasznos lehet. amelyeket ezek a c s o p o r t o k zenéjükkel kifejeztek. T ö b b e k között „Ras Tafari h e r c e g n e k " is hívták. h i á b a p r ó b á l j á k f e n n t a r t a n i ősi életmódjukat. és a rasztafari z e n é b e n elkezdték a burru dobolási stílust vegyí­ teni az e l n y o m á s és a szabadulás bibliai témái­ val. ha megpróbálkozik vele. amely d ö n t ő sze­ repet j á t s z o t t a r e g g a e m e g s z ü l e t é s é b e n . mert jó pél­ da arra a folyamatra.e s években a karibi zenészek keverni kezdték a rasztafari ritmusokat és dalszövegeket az amerikai dzsessz és a f e k e t e rhythm and blues elemeivel. a Dominikai Köztársaság vagy G u a t e m a l a r u h a g y á r a i b a n k é s z ü l t p ó l ó k a t é s n a d r á g o k a t v i s e l n e k . köztük B o b Marley keres­ kedelmi sikert is a r a t o t t . az 1 9 6 0 . hogy az elkövetkező években a globalizációs folyamat ki­ bontakozásával egyre-másra j e l e n n e k m e g az új stílusok. hogy a londoni Notting Hill pincéiben összegyűlő férfiak és nők zenéjét hallgatja. akit azért küldtek a Földre. ezt szólaltatja m e g pél­ dául a Wu-Tang Clan. Bár nem kell lángésznek lennünk. a dallam. a városi szegénységről és a kollektív társadalmi t u d a t erejéről szóló zenei stí­ lus. ezért az őt istenítő karibiak m a g u k a t „rasztafariánusoknak" nevezték. mert segített meg­ adni a munka ü t e m é t .e s években a r e g g a e és a hiph o p (vagy rap) stílus keveredéséből új hangzás született (Hebdige 1 9 9 7 ) . Például ma már egy fiatal skandi­ náv zenész felnőhet úgy.a s és 1 9 9 0 .e s években már világszerte hallgatták a reggae-t az emberek.vagy a számítógép előtt. é s N é m e t o r s z á g b a n vagy S v á j c b a n e l ő á l l í t o t t g y ó g y s z e r e k k e l p r ó b á l j á k le­ k ü z d e n i az i d e g e n e k t ő l k a p o t t b e t e g s é g e k e t . és a stílusok össze­ olvadásának. gyakran meg tudják mondani. . Végül 1 8 3 4 . kapcsolatokat. a maríachi m ű h o l d o n át közvetített j á t é k a . Az 1 9 8 0 . Ezekben a n y o m o r n e g y e d e k b e n kezdett kibon­ takozni egy új vallási kultusz. hogy a cukornádültetvényeken dolgoztassák őket. a reggae z ene Amikor a populáris z e n é t jól ismerők egy dalt hallgatnak. a har­ mónia és a dalszöveg sajátos egysége.

a későbbi Survivort).A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG K ö n y v e m b e n t ö b b s z ö r is s z ó l e s z a g l o b á l i s kultúrát t e r e m t ő e r ő k r ő l . Vegyük például a közel-keleti Kuvaitot. j o g i é s katonai k e r e t e k e t t e r e m t e n e k . a l á t s z ó l a g kor­ látlan (és c e n z ú r á z a t l a n ) i n f o r m á c i ó t ö m e g . ahol legtöbbször csevegéssel vagy pornográf hon­ l a p o k n é z e g e t é s é v e l t ö l t i k az i d e j ü k e t . 4. nemzetközi m u n k a ü g y i é s e g é s z s é g ü g y i szerve­ zetek. Az új kommunikációs technológiák egyértelműen l e h e t ő v é teszik. W h e e l e r ezt írja: S o k fiatal e m l í t e t t e . struktúrái és p i a c a i g y a k r a n t ö b b o r s z á g r a is ki­ A z i n t e r n e t világ k ö r ü l i t e r j e d é s é v e l b i z o n y o s s á vált. az e l e k t r o n i k u s l e v e l e z é s .a páros játék m i n d e n mozzanatára és rezdülésére. multinacionális bankok é s m á s g l o b á l i s p é n z ü g y i i n t é z m é n y e k . a m e l y ­ b e n a z efféle. terjednek. sőt.és k e r e s k e d e l m i egyezmények. Egy sor n e m z e t k ö z i szervezet.ö b ö l o l a j b a n gazdag országa. a k i n e m a házastársuk vagy a rokonuk. D e b o r a h W h e e l e r ( 1 9 9 8 ) egy é v e n á t vizsgálta. Az in­ t e r n e t egyre n é p s z e r ű b b K u v a i t b a n . a fax. A kuvaiti televízió gyakran sugároz például amerikaifutball-közve­ mu­ títéseket az Egyesült Államokból. h o g y férfiak é s n ő k b e s z é l g e s s e ­ n e k e g y m á s s a l egy o l y a n t á r s a d a l o m b a n . e z é r t a férfiak és a n ő k k ö r é b e n is n a g y az í r á s t u d ó k és a m a g a s iskolai végzettségűek aránya. h o g y e l l e n k e z ő n e m ű e k k e l t a l á l k o z g a t a k i b e r t é r b e n . egy t r a d i c i o n á l i s i s z l á m kultúrát. r e g i o n á l i s k e r e s k e d e l m i é s kölcsönös v é d e l m i t á r s u l á s o k . a m e l y e k a k ö v e t k e z ő k : 1. a férfiakra és a n ő k r e v o n a t k o z ó k u l t u r á l i s n o r m á k nagymértékben különböznek. hogy a kuvaiti kama­ szok csapatostul járnak az internetkávézókba. B á r K u v a i t s o k s z e m p o n t b ó l m o d e r n ország. A nőktől általában elvárják. k o z m o p o l i t a k u l t ú r á t fogad­ nak el n e m z e t ü k k u l t ú r á j a k é n t . p é l d á u l a n a g y v á l l a l a ­ tok vezetői. a s z á j o n c s ó k o l á s r a (:*) és a szégyenlős kuncogásra (LOL) . v a l a m i n t g l o b á l i s v á m . információkat és fogyasztási cikkeket keresve. Kuvait közel kétmil­ l i ó s n é p e s s é g é n e k fele 2 5 é v e s n é l f i a t a l a b b . Az e l e k t r o n i k u s k o m m u n i k á c i ó (a t e l e f o n . hogy hagyományos viseletet öltsenek. az azonnali s z ü k s é g l e t k i e l é g í t é s m i n d a z ú j t e c h n o ­ lógia j e l l e m z ő i . A kormányzat ingyenes közoktatást biz­ t o s í t e g é s z e n az e g y e t e m i szintig. az M T V m ű s o r a i n v a g y a Jó bará­ tokhoz h a s o n l ó s o r o z a t o k o n k e r e s z t ü l ) a brit. é s inkább egy globális. hogy az i n t e r n e t f é l r e s ö p r i a t r a d i c i o n á l i s kultúrá­ kat. és n e m mutat­ k o z h a t n a k n y i l v á n o s a n o l y a n férfival. irányítási 2. és h e l y ü k b e g y ö k e r e s e n új é r t é k e k e t h e l y e z . akik t ö b b i d ő t t ö l t e n e k a világot ke­ resztül-kasul b e j á r v a u t a z á s s a l . W h e e l e r arról számol be. s az a r a b értékekkel is. é s a z európai vagy észak-amerikai fiatalokhoz hason­ lóan sokan szörföznek az interneten új eszméket. amely az u d v a r l á s t i z g a l m a s s á é s e b b e n a z e s e t b e n biz­ tonságossá is teszi (Wheeler 1 9 8 8 ) . k ö z t ü k az ENSZ-ügynökségek. t a l á n k o r a i azt a k ö v e t k e z t e t é s t l e v o n n i . bár az adásokat rendszeresen megszakítják a tradicionális z u l m á n imádkozás idejére. u g y a n a k k o r h o l l a n d vagy s v é d kulturális t e r m é k e k e t a d a p t á l n a k a brit és a m e r i ­ kai közönség s z á m á r a (a Big Brothert és az Expe­ dition: Robinsont. R á a d á s u l m i n t h a m a g a a z in­ ternetes t e c h n o l ó g i a is e z e k e t az é r t é k e k e t t á m o ­ gatná: a globális k o m m u n i k á c i ó . a m e l y (a t é v é h á l ó z a t o k o n és pél­ dául a B B C . A k u v a i t i ú j s á g o k g y a k r a n k ö z ö l n e k c i k k e t az i n t e r n e t r ő l és a v i l á g h á l ó r ó l . de főként az a m e r i k a i k u l t ú r á t v i s z i n a p m i n t n a p a világ o t t h o n a i b a . K a r a k t e r j e l e k e t talál­ t a k ki a p u s z i r a ( * ) . v i l á g b a n e l ő s z ö r a K u v a i t i E g y e t e m diákjai csat­ lakozhattak az internethez. h o g y s o k f é l e k é p p e n ö s s z e e g y e z t e t h e t ő a k á r tradicionális eszköze lehet. K u v a i t a P e r z s a .A m e r i k a k u l t ú r á j á r a . a m e l y h a s o n l í t m a j d a m a i i n t e r n e t ­ használók k ö z e l h á r o m n e g y e d é n e k o t t h o n t a d ó Európa és É s z a k . h o g y a világot b e h á l ó z ó inter­ net gyors n ö v e k e d é s e s i e t t e t i egy g l o b á l i s k u l t ú r a elterjedését. Az e g y s é g e s g l o b á l i s g a z d a s á g k i a l a k u l á s a . az i n t e r n e t és a vi­ lágháló). „Globális p o l g á r o k " . m i n t o t t h o n . amely csak arcukat és kezüket engedi látni. a m e l y e t a z u t ó b b i időben erős amerikai és európai hatások értek.k e l e ­ t i arab o r s z á g o k a t t e k i n t v e itt é l a z i n t e r n e t h a s z ­ n á l ó k fele. a k ö z e l . 3. h o g y a n h a t az i n t e r n e t a k u v a i t i k u l t ú r á r a . a m e l y a F ö l d s z i n t e b á r m e l y i k r é s z é v e l kialakítható a z o n n a l i k o m m u n i k á c i ó s k a p c s o l a ­ tot az üzleti világ m i n d e n n a p i é l e t é n e k s z e r v e s részévé teszi. a demokratikus r é s z v é t e l a k o r m á n y z á s b a n és a fogyasztóvédelem. a s z ó l á s s z a b a d s á g .m i n d k e t ­ t ő i g e n c s a k e l l e n t é t e s a h a g y o m á n y o s i s z l á m kul­ t ú r a n o r m á i v a l . Az inter­ neten keresztül az e g é s z világ m á r i s m e g i s m e r ­ heti és elfogadhatja az o l y a n értékeket. m i n t a férfiak és a n ő k e g y e n l ő s é g e . megerősítésük Segítheti-e az internet egy globális kultúra kialakulását? Sokan úgy vélik. h á z a s s á g o n k í v ü l i k o m m u n i k á c i ó . este n e m hagyhatják el az otthonukat. a m e l y e k g l o b á l i s p o l i t i k a i . amelyben egy-egy v á l l a l k o z á s gyárai. A televízió. egy főre j u t ó á t l a g j ö v e d e l m e az e g y i k l e g m a g a s a b b a világon. Mégis. 5.

W h e e l e r ugyanakkor rámutat: a sors iróniája.erősen korlátozott. h o g y a t ö b b s z á z é v e s ku­ v a i t i k u l t ú r á t n e m k ö n n y e n f o r m á l h a t j a á t az. F e g y v e r a z e l l e n s é g g e l s z e m b e n . e z á l t a l s z e m é l y e s é l e t ü n k el­ kerülhetetlenül megváltozott. h o g y a férfiak és a n ő k az i n t e r n e t ­ kávézókban is elkülönülnek. Az adott közösségben uralkodó értékek. a n e m . Vizsgálata során az is k i d e r ü l t . amelyek korábban a z e m b e r e k v á l a s z t á s a i t é s t e v é k e n y s é g é t szabá­ l y o z t á k . A társadalmak.. hatásai éppen annyira é r e z h e t ő k a m a g á n s z f é r á b a n is.. A m ú l t b a n az egyén s z e m é l y e s i d e n t i t á s a a n n a k a k ö z ö s s é g n e k a kon­ textusában formálódott. a h o g y a n m a g u n k r ó l és a m á s o k k a l k i a l a k í t o t t k a p c s o l a ­ tainkról gondolkodunk. a t e r m e l é s és a k e r e s k e d e l e m . S e n ­ k i n e m akarja. A g l o b a l i z á c i ó n e m „ k ü l s ő " v a l a m i . szemé­ lyes vonatkozásainak . A s z e m é l y t e l e n é r t é k e k s ú l y a egyre k i s e b b . a z alkal­ m a z k o d á s útja-módja vagy a m i n d e n n a p i élet s z a b á l y a i n a k m e g e r ő s í t é s e . h o g y a k u v a i t i a k n a g y o n v o n a k o d n a k határozott véleményt vagy politikai nézeteket hangoztatni a hálózaton. a m e l y b e n m i n d e n k i m a g a é p í t h e t i fel ö n m a g á t . m i n t a t á r s a d a l m i osztály. a személyes identitás.ez a g o n d o l a t m i n d e n k i t m e g r i a s z t . hogy veszélyes lehet. amelyekben élünk. M i n d e z életünk legbelső. ha túl sokat elárulnak ma­ gukról: Kuvaitban az információ inkább veszélyforrás. a k k o r való­ s z í n ű l e g k i t a n u l t a a p j a m e s t e r s é g é t é s e g é s z élete s o r á n ezt a s z a k m á t ű z t e ..például a család. M a p é l d á u l egy s z a b ó l e g i d ő s e b b fia bár­ m i l y e n u t a t v á l a s z t h a t j ö v ő j e a l a k í t á s á h o z . H a j d a n a h a g y o m á n y és a s z o k á s o k n a g y o n erő­ sen megszabták az e m b e r e k életútját. így a t r a d í c i ó és az elfogadott Az individualizmus erősödése Bár a globalizációt gyakran a nagy rendszerek ( p é l d á u l a z e g é s z világra k i t e r j e d ő p é n z p i a c o k . v a l a m i n t a t i s z t e s s é g m e g ő r z é s é n e k vá­ gya h a t á r o z z á k m e g K u v a i t á t m e n e t é t a z infor­ m á c i ó korába. K o r u n k b a n az egyénnek sokkal több lehető­ sége v a n é l e t é n e k a l a k í t á s á r a . életstílusok é s e r k ö l c s i n o r m á k v i s z o n y l a g á l l a n d ó vezérelve­ ket biztosítottak. A h a g y o m á n y szerint egy n ő t e r m é s z e t e s szférája a z o t t h o n volt.] Kuvaitban illemszabály. é s e l t ű n t s o k m á s ú t j e l z ő is. s z i l á r d n a k l á t s z ó i n t é z m é n y e k e l v e s z í t e t t é k jelentőségüket. éle­ t é t és i d e n t i t á s á t n a g y r é s z t férje v a g y a p j a élete ós i d e n t i t á s a h a t á r o z t a m e g . [. d e e z n e m j e ­ l e n t i azt.. m i n t a m ú l t b a n . ú j identitás­ m i n t á k a l a k u l n a k ki. Az interneten minden­ k i s z á m á r a h o z z á f é r h e t ő k o n z e r v a t í v i s z l á m val­ l á s i t a n o k m e g v i t a t á s á n k í v ü l a k u v a i t i a k igen­ c s a k g á t l á s o s a k a h á l ó z a t i v i l á g b a n . e z é r t a k o r á b b a n p i l l é r ü k k é n t szol­ gáló. h o g y v é l e m é n y é t leírják v a g y i d é z z é k . a m e l y s o k f é l e k é p p e n h a t é l e t ü n k leg­ s z e m é l y e s e b b m o z z a n a t a i r a is. amelybe született. a nők l e h e t ő s é g e i s e m k o r l á t o z ó d n a k a z o t t h o n i szfé­ rára. otthonunkat é s k ö z ö s s é g e i n k e t . a m á s o k k a l v a l ó é r i n t k e z é s és a m u n k á h o z v a l ó vi­ s z o n y . A g l o b a l i z á c i ó f e l t é t e l e i k ö z t a z o n b a n azt ta­ pasztaljuk. a t á v k ö z l é s ) vál­ tozásaihoz kapcsolják. az e t n i k a i h o v a t a r t o z á s . s ő t a v a l l á s i k ö t ő d é s is el­ zárhattak bizonyos utakat az egyén e l ő l / m á s o ­ kat p e d i g m e g n y i t h a t t a k e l ő t t e . a z egyé­ n i ü g y e k t ő l független s í k o n zajlik. f o r r á s o k o n ( m é d i a . h a a z i n t e r n e t e n k e r e s z t ü l m á s n é z e t e k k e l é s érté­ k e k k e l is l e h e t t a l á l k o z n i . k u l t ú r á k b a n é l ő k k e l kiala­ kított s z e m é l y e s k a p c s o l a t a i n k o n k e r e s z t ü l a globalizáló erők elérték lakóhelyünket. hogy egy olyan új individualizmus felé t a r t u n k . E z é r t n e m g y a k o r o l h a t a z i n t e r n e t j e l e n t ő s p o l i t i k a i . a l a k í t h a t j a ki i d e n t i t á s á t . n e m v a l a h o l távol. A glo­ b a l i z á c i ó g y ö k e r e s e n m e g v á l t o z t a t t a azt. [. a nemi szerepek. r e f l e x í v élet- . A g l o b a l i z á c i ó arra k é n y s z e ­ ríti a z e m b e r e k e t . J e l e n t ő s e n fellazultak azok a „társadalmi kódexek". A g l o b á l i s c s e v e g ő t e ­ r e k e t látogatja u g y a n egy p á r fiatal. C s a k a z e l i t h e z t a r t o z ó k é r z i k úgy. hogy szabadon és nyíltan beszélhetnek (Whee­ ler 1 9 8 8 ) .á t é r t e l m e z é s é r e k é n y s z e r í t m i n k e t . vagy a k á r a n y u g a t i férfiak é s n ő k h é t k ö z n a p i v i s z o n y á n a k formáját. gyökeres átalakuláson men­ n e k k e r e s z t ü l . Az olyan t é n y e z ő k . i n t e r n e t . H a p é l d á u l valaki egy s z a b ó l e g i d ő s e b b f i á n a k s z ü l e t e t t .t á r s a d a l m i hatást. n y u g t a l a n í t . m i n t az egyéni lehetőségek bővítésének eszkö­ ze. m i n d ö s s z e a kuvaiti iszlamisták e s z m e c s e r é i gyakoribbak az interneten. A z identitás h a g y o m á n y o s k e r e t e i f e l b o m l a n a k . A z ú j t e c h n o l ó g i á k h a t á s á r a végül n e m a z a m e ­ rikaival a z o n o s . h a n e m s a j á t o s a n kuvaiti k u l t ú r a alakul ki. p o p u l á r i s kultúra) és a m á s o r s z á g o k b a n . h a n e m „ b e l s ő " j e l e n s é g . a m e l y azelőtt i r á n y t s z a b o t t a z e m b e r e k é l e t é n e k .] E z e k a s z e m ­ p o n t o k . h o g y n y i t o t t a b b . A globalizáció alapvetően átalakítja minden­ napi tapasztalataink jellegét. W h e e l e r ezt a n n a k a kulturális meggyőződésnek tulajdonítja. és az e m b e r e k ezeket követve élték az életüket. A h e l y i kö­ z ö s s é g e k egyre t ö b b s z ö r k e r ü l n e k é r i n t k e z é s b e a z új g l o b á l i s r e n d d e l . W h e e l e r m e g á l l a p í t j a . hogy n e m lehet politikai véleményt nyilváno­ s a n m e g f o g a l m a z n i és/vagy h a n g o z t a t n i . a szexualitás. h o g y a kuvaiti k u l t ú r a befogadja az a m e ­ r i k a i a k s z e x u á l i s attitűdjeit.

rália. a m e l y b e n a n e m z e t k ö z i l e g elvárt vi­ selkedésre (például az emberi jogok védelmére) vonatkozó átlátható szabályokat és követelmé­ n y e k e t m i n d e n k i elfogadja é s t i s z t e l e t b e n tartja.A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG módot f o l y t a s s a n a k . fejlettebb. h o g y a g l o b a l i z á c i ó c s a k f o k o z z a a v á l s á g o t és a k á o s z t . kormányzat és terrorizmus" KÖVETKEZTETÉS: GLOBÁLIS KORMÁNYZÁS KELL Minél tovább terjed a g l o b a l i z á c i ó . a m e l y e k b e n a fő m e g é l h e t é s i forrás a háziasított á l l a t o k t e n y é s z t é s e . b e l s ő k o n f l i k t u s o k é s zűrza­ v a r o s á t a l a k u l á s j e l l e m e z t é k . Ő k ú g y vélik. h o g y a l é t e z ő p o l i t i k a i struktú­ rák és m o d e l l e k t e h e t e t l e n e k a n e m z e t i h a t á r o ­ kat áttörő k o c k á z a t o k k a l . A világ k ü l ö n b ö z ő társadal­ mait é r i n t ő f o l y a m a t o k k ö z ü l s o k k i s i k l i k a j e l e n ­ legi k o r m á n y z á s i m e c h a n i z m u s o k h a t ó k ö r é b ő l . A gyarmatosítás folyama­ ta radikálisan m e g v á l t o z t a t t a a r é g ó t a f e n n á l l ó társadalmi r e n d s z e r e k e t és k u l t ú r á k a t . A g l o b á l i s k o r m á n y z á s és az ered­ m é n y e s e b b s z a b á l y o z ó i n t é z m é n y e k felé v a l ó el­ mozdulás s e m m i k é p p n e m n e v e z h e t ő időszerűt­ l e n n e k akkor. világ n é p e s s é g é n e k n a g y r é s z e él. Az iparosodott országok közé A fejlődő világ. gyors é s j e l e n t ő s v á l t o z á s o k z a j l o t t a k le. F ő k é n t az E U . A g l o b á l i s k o r m á n y z á s új f o r m á i s e g í t h e t n e k m e g t e r e m t e n i egy o l y a n k o z m o p o l i t a v i l á g r e n d e t . A társadalmi változás egy adott t á r s a d a l o m in­ t é z m é n y e i n e k és kultúrájának átalakulása az idők során. A n é p e s ­ ség n a g y r é s z e a m e z ő g a z d a s á g b a n dolgozik. a m e l y n e k s o r á n m e g t e r e m t j ü k é s újra m e g újra átalakítjuk ö n a z o n o s s á g u n k a t . l é p é s egy g l o b á l i s d e m o k r a t i k u s s t r u k t ú r a létre­ h o z á s a felé: p é l d á u l a z E N S Z é s a z E u r ó p a i U n i ó m e g a l a p í t á s a . d e m o k r á c i a é s j ó l é t s z o l g á l a t á b a le­ h e t á l l í t a n i . A p r e m o d e r n t á r s a d a l m a k t ö b b t í p u s á t k ü l ö n ­ böztethetjük sadalmakban meg. Bár irreálisnak t ű n h e t a n e m z e t á l l a m o k felet­ t i kormányzásról b e s z é l n i . egyéniségünk az életünk teréül szolgáló t á g a b b k ö r n y e z e t t e l együtt. a m e l y e ­ ket m i n d e n n a p i é l e t ü n k s o r á n h o z u n k . Ez azt j e l e n t i . a n n á l i n k á b b megmutatkozik. 2. az A vadászó-gyűjtögető növények a tár­ emberek azokat gyűjtö­ 3. a m i k o r a g l o b á l i s e g y m á s r a u t a l t s á g és a gyors ü t e m ű v á l t o z á s m i n d a n n y i u n k a t sok­ kal i n k á b b összeköt. Auszt­ Új-Zéland. és a v á l t o z á s ü t e m e t o v á b b gyorsul. h o g y a z egyes országokon túlnövő kérdések transznacionális érvényű válaszokat k ö v e t e l n e k . E kormányzati „deficit" m i a t t e g y e s e k a g l o b á l i s kormányzás új formáit s z o r g a l m a z z á k . m i n t korábban bármikor. a h o l e r ő s e k a regio­ n á l i s k ö t e l é k e k . részét k é p e z i k a n n a k a s z a k a d a t l a n f o l y a m a t n a k . h o g y újra a k a r a t u n k s z e r i n t a l a k í t s u k a t á r s a d a l m i világot. A h i d e g h á b o r ú vége ó t a e l t e l t é v t i z e d e t a világ s o k r é s z é n e r ő s z a k . . Az iparosodott t á r s a d a l m a k f e j l ő d é s e és a Nyu­ gat terjeszkedése k ö v e t k e z t é b e n a világ s o k ré­ szét meghódították. 4. B á r van. a m e l y e k ­ kel a globális g o n d o k r a g l o b á l i s m ó d o n l e h e t n e megoldást találni. ú g y látszik. E g y e t l e n k o r m á n y z a t s e m tudja m e g f é k e z n i a z A I D S terjedését. m á r t ö r t é n t n é h á n y ÖSSZEFOGLALÁS 1. A m o d e r n korban. h o g y a n őrizzük meg e g é s z s é g ü n k e t és ápoljuk t e s t ü n k e t -. A na­ gyobb. század elején. M é g a k i s e b b d ö n t é s e k is. h o g y ez a feladat a l e g n a g y o b b k é n y s z e r és a l e g n a g y o b b k i h í v á s . n e m t u d fellépni a globális f e l m e l e g e d é s h a t á s a i v a l s z e m ­ ben és n e m tudja s z a b á l y o z n i a g y o r s a n v á l t o z ó pénzügyi p i a c o k a t . getésével és v a d á s z a t t a l tartják f e n n m a g u k a t . S ő t .t t e k i n t h e t j ü k a glob a l i z á c i ó r a adott újító v á l a s z n a k . a m e l l y e l az emberi társadalmaknak meg kell birkózniuk a 2 1 . m á s o k n a g y l e h e t ő s é g n e k tekintik. é s a k á r m o d e l l ­ ként is szolgálhat h a s o n l ó szervezetek kialakítá­ s á h o z a világ m á s r é s z e i n . mert a globalizáló erőket a nagyobb e g y e n l ő s é g . a z o n belül fejlődik.. h o g y a n t ö l t s ü k a s z a b a d i d ő n k e t . fejezetben. amely részben a világpiacra termel. Az agrártár­ sadalmak m e g é l h e t é s i alapja a folyamatosan hasznosított t e r m ő f ö l d e k m e g m ű v e l é s e . Pásztortársadalmaknak közösségeket tekintjük.m i t vi­ seljünk. e g y e n l ő t l e n s é g e k k e l és kihívásokkal s z e m b e n . h o g y f o l y t o n a körülöttünk lévő változó környezetre reagálunk. „Politika. v á r o s i a s t á r s a d a l m a k tradi­ cionális c i v i l i z á c i ó k a t a l k o t n a k . / A g l o b á l i s k o r m á n y z á s r ó l b ő v e b b e n is l e s z s z ó a című 20. s z i n t e kizá­ rólag v o l t g y a r m a t i t e r ü l e t e k b ő l áll. amelyben a t a r t o z n a k a n y u g a t i n e m z e t e k és J a p á n . ahhoz alkalmazkodunk. N e m h a l a d j a m e g a k é p e s s é g e i n k e t . Az i p a r o s o d o t t t á r s a d a l m a k b a n a g a z d a s á g leg­ főbb a l a p j á v á a z i p a r i t e r m e l é s v á l i k ( a m e l y ­ nek technikáit az élelmiszer-termelésben is alkalmazzák). a m e l y az embe­ r i t ö r t é n e l e m n e k v i s z o n y l a g k i s r é s z e . a k i b o r ú l á ­ t ó a n azt j ó s o l j a .

FEJEZET mmummmmtmmmmmmmm maim mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm 5. Hogyan lehet a globalizáció egyszersmind helyi jelenség? 3. valamint a kormányzás nemzetközi és regionális formáinak kialakulása közelítet­ ték e g y m á s h o z a világ országait. A 2 1 . A globalizáció olyan kihívásokat eredmé­ nyez. amelyek gyorsabbá és szélesebb körűvé tették a világ k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n é l ő k é r i n t k e z é s é t . 8 . é s arra ö s z t ö n ö z t e a z e m b e r e k e t .és a m o d e r n i p a r i t á r s a d a l m a ­ kig o l y a n v á l t o z a t o s . 10. Másodszor: a z i n f o r m á c i ó t e c h n o l ó g i a t e r j e d é s e elősegí­ t e t t e a z i n f o r m á c i ó k á r a m l á s á t a z e g é s z vilá­ gon. h o g y a n t u d j u k újra é r v é n y e s í t e n i akara­ t u n k a t a g y o r s a n v á l t o z ó t á r s a d a l m i világban. L e g a l á b b h á r o m n a g y o b b h a t á s k a t e g ó r i á t kü­ l ö n b ö z t e t h e t ü n k m e g . A t á r s a d a l m i s z e r v e z ő d é s és i n t é z m é n y r e n d ­ szer fejlődése a vadászó-gyűjtögető társadal­ m a k t ó l az agrár. a z á t a l a k u l á s h í v ő k ú g y vé­ lik. é s a z ö s s z e k a p c s o l t s á g j e l e n ­ legi m é r t é k e n e m p é l d á t l a n . Mivel az egyes kormányzatok nincsenek berendezkedve e transznacionális kérdések kezelésére. Hová vezet az individualizmus tudatának erősödése: bárkivé válhatunk. de a régi m i n t á k is f e n n m a r a d n a k . A m o d e r n t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k r a h a t ó gaz­ d a s á g i t é n y e z ő k k ö z ü l a l e g f o n t o s a b b az i p a r i kapitalizmus. amely a n é h a e g y m á s s a l e l l e n t é t e s h a t á s o k sokirá­ n y ú á r a m l á s á t foglalja m a g á b a n . m e r t h a t n a k a k o r a i g a z d a s á g f e j l ő d é s r e . 7. h o g y v é g ü l alá­ á s s a a n e m z e t i k o r m á n y z a t o k s z e r e p é t . gazdasági. a k o m m u n i k á c i ó s r e n d s z e r e k ( p é l d á u l a z írás k i a l a k u l á s a ) é s egy-egy s z e m é l y v e z e t ő i k é p e s ­ ségei. nagy hatású jelen­ ség. A fizikai k ö r n y e z e t h e z tartoznak az olyan tényezők. kul­ turális és társadalmi tényezők együttesének az eredménye. h á g ó k ) megléte. Mindenekelőtt az információs és k o m m u n i k á c i ó s t e c h n o l ó g i á k f e j l ő d é s e hajtja. a m e l y e k áttörik a n e m z e t i határokat és k i s i k l a n a k a m e g l é v ő p o l i t i k a i s t r u k t ú r á k hatóköréből. h o g y n e m m a g y a r á z h a t ó a társadalmi változás „egytényezős" elméletével. A kulturális h a t á s o k k ö z é t a r t o z i k a t u d o m á n y és a t e c h n o ­ l ó g i a egy m á s i k h a t á s a : a m o d e r n g o n d o l k o d á s kritikai. A p o l i t i k a i s z e r v e z ő d é s (főként a k a t o n a i erő) a vadászó-gyűjtögető társadalmakat kivéve m i n d e n társadalomra hat. m i n t az éghajlat vagy a k ö z l e k e d é s i ú t v o n a l a k (folyók. A t u d o m á n y és a t e c h n o l ó g i a is hat a politikai tényezőkre (amelyek visszahat­ n a k rájuk). A g l o b a l i z á c i ó t g y a k r a n g a z d a s á g i j e l e n s é g k é n t á b r á z o l j á k . vagy csak több lehetőség közül választhatunk? 5. o l y a n ter­ m e l é s i és fogyasztási hálózatokat alakítanak ki. E g y e s szkeptiku­ sokat inkább a regionalizálódási folyamatok f o g l a l k o z t a t n a k . a m e l y e k a f ő b b p é n z ü g y i és kereskedelmi csoportokon belül egyre jelen­ tősebb szerepet játszanak. E n é z e t s z e r i n t a globalizáció e l l e n t m o n d á s o s folyamat. Teremthet-e a globalizáció globális kultúrát? . A k u l t u r á l i s t é n y e z ő k k ö z é tartozik a vallás (amely fékezheti a változást). legyen az tradicio­ n á l i s vagy m o d e r n . a m e l y megkívánja és elősegíti a termelési technológia állandó megújítását és f e j l e s z t é s é t . de ez a n é z e t t ú l s á g o s a n l e e g y s z e ­ r ű s í t ő . A g l o b a l i z á c i ó p o l i t i k a i . E l ő s z ö r is a h i d e g h á b o r ú vége. A „hiperglobalizál ó k " á l l á s p o n t j a e z z e l e l l e n t é t e s : azt m o n d j á k . amelyek képesek g l o b á l i s m ó d o n m e g o l d a n i a g l o b á l i s problé­ m á k a t . innovatív jellege. a s z o v j e t t í p u s ú k o m m u n i z m u s ö s s z e ­ omlása. a m e l y e k átfogják a f ö l d k e r e k s é g e t és öszszekötik a gazdasági piacokat. a p o l i t i k á t és a t á r s a d a l m i v i s z o n y o k a t ) á t a l a k í t j a . a m e l y n e k az a v e s z é l y e . 6. a m e l y folyamatosan m e g k é r d ő j e l e z i a h a g y o m á n y t és a k u l t u r á l i s szokásokat.2. h o g y a g l o b a l i z á c i ó a j e l e n l e g i v i l á g r e n d s o k a s p e k t u s á t (a g a z d a s á g o t . de szerepüket n e m szabad túlhangsúlyozni. A „szkeptikusok" szerint a globalizáció jelentő­ ségét t ú l b e c s ü l i k . a globális kormányzás új formáira van szükség. Egy h a r m a d i k c s o p o r t . A g l o b a l i z á c i ó s o k a t v i t a t o t t t é m á v á vált. 1. Mennyire fontosak a „kiemelkedő vezetők" a társadalmi változás folyamataiban? 2. H a r m a d ­ szor: a t r a n s z n a c i o n á l i s gazdasági társaságok m é r e t e é s b e f o l y á s a i s n ö v e k e d e t t . 9. Ez utóbbiak közül a legfontosabb a viszonylag hatékony kormányzási formákat hozó m o d e r n állam kialakulása. A z egyre f o k o z ó d ó g l o b a l i z á c i ó b a n t ö b b t é n y e ­ ző is s z e r e p e t j á t s z i k . A transznacionális nagyvállalatok hatalma valóban nagyobb a kormányzatokénál? 6. ezekkel is s z á m o l n i kell. h o g y g l o b á l i s s z e m l é l e t e t f o g a d j a n a k el. hogy a globalizáció valódi. s z á z a d l e g n a g y o b b k i h í v á s a az l e h e t . A globalizációnak is része volt a kommunizmus bukásában? 4. k ü l ö n ö s e n azért.

Second Edition. Paris (szerk. Blackwell. John (1998): False Dawn: The Delusions of Global Capitalism. (2000): Global Sociology. INTERNETES FORRÁSOD Globalization Resource http://www. Frank J. Joseph (2002): Globalization and its Discontents. Macmillan. Dicken. London. Owen Vandersluis.Boli. Allen Lane.Hite. New York.worldbank.polity.McGrew. Stiglitz. Cohen. Macmillan. London. Cambridge.org A Világbank globalizációs oldalai http://www.htm . London.) (2000): The Globalization Reader. Oxford. a BBC rádióműsoraiban elhangzott előadássorozata http://news.Yerso.co. Anthony (szerk. . Sarah .uk/global International Forum on Globalization http://www. P.bbc. .org/economicpolicy/globalization Anthony Giddens 1999-es. Ulrich (1999): What is Globalization? Cambridge.A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK Beck.) (1999): Poverty in World Politics: Whose Global Era? Basingstoke. Roberts. Granta Books. Amy (szerk. Guilford Press.Kennedy.ifg.uk/hi/english/static/events/reith_99/default. John (szerk. Oxford.) (1999): From Modernization to Globalization: Perspectives on Development and Social Change. Polity.tradewatch. J.org Tradewatch http://www. Held. Peter (1998): Global Shift: Transforming the World Economy. Blackwell.co. Lechner. David . Gray. Timmons . Polity.) (2003): The Global Transformations Reader. R.

SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK A tudományos szemlélet A kutatási folyamat AZ OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK FELISMERÉSE Kauzalitás és korreláció KUTATÁSI MÓDSZEREK Terepmunka (etnográfia) Felmérés (survey) Kísérlet Élettörténet Összehasonlító kutatás Történeti elemzés Az összehasonlító és a történeti kutatás egyesítése KUTATÁS A VALÓ VILÁGBAN: MÓDSZEREK. PROBLÉMÁK ÉS BUKTATÓK Az ember mint vizsgálati alany és az ebből fakadó etikai problémák Tud-e újat mondani a szociológia? A szociológia hatása Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források .

vagy ahogy Nagy-Britanniában mond­ ják. Szexuális élményre vágynak. edzőcipőt. akár hetero.is­ meretlenekkel igyekszik szexuális kapcsolatot kialakítani. 1970) című könyvét. akár nem.) De Humphreys épp a teaházakban folytatott kutatása révén tudta új megvilágításba helyezni. Sok férfi .8 9 . akár meleg identitású . ha közvécékben időzünk? . Bemegy egy szürke öltönyös férfi. Mi lehet az oka annak. Mit tudhatunk meg. micsoda erőfeszítéseket követelt e férfiaktól az. hogy sok férfi. Rámutatott. Világszerte találhatunk efféle példákat az egy­ más számára ismeretlen férfiak között zajló vil­ lámszexre. Laud Humphreys szociológus felkereste ezeket a köz­ vécéket. Mit keresnek itt ezek a férfiak? Biztos találhatnának a munkahelyükhöz közelebb is illemhelyet. s később róluk írta Teaházi ténykedés (Tearoom Trade. Humphreys ku­ tatási módszereit sokan bírálták. az 1960-as évek végéig mégis csak rit­ kán foglalkoztak az emberi interakció e sokfelé előforduló formájával. hogy etikátlan. mondván.Az amerikai Missouri állam St. hogy kutatásokat végezzen a résztvevők körében. hogy mégis mind ezt a vécét választják? Egyikük sem azért megy az illemhelyre. Az amerikai melegek „tea­ háznak" (tearoom) nevezik azokat az illemhe­ lyeket. a „budiszex" (cottaging). és ma is sokan úgy vélik. (A Humphreys-kutatás etikai vonatkozásait lásd még a 8 7 . hogy titokban tartsák sze­ xuális hajlamaikat. A könyv persze széles körű vitát kavart a megjelenésekor. oldalon. aki baseballsapkát.akár nős. aki egész nap kocsikat javított. mert például terepmunkája során nem fedte föl magát. nem kérte a vizsgáltak beleegye­ zését. később egy harma­ dik. majd egy másik. Louis városában a munkanapok végefelé hirtelen szokatlanul meg­ növekszik egy adott park nyilvános illemhelyé­ nek forgalma. mint amilyen ezen a nyilvános illemhelyen létrejön. hogy nehezen megvá­ laszolható kérdéseket vetett fel. autószerelő­ ruhában. Nem akarnak többet vállalni egy olyan találkozásnál. ahol ilyen találkozók létrejöhetnek. de nem akarnak kötődni senkihez. amiért az hivatalosan épült: a „villámszex" (instant sex) a céljuk . rövid nadrágot és pólót visel.

ma már sokkal veszélyesebb volna az efféle viselke­ dés. ami lehetővé tette számára. De az efféle kutatások eredményei sokszor nem egyeznek a közvélekedéssel. de ma egy feminista feltehetné a kérdést. A szocio­ lógusokat (az elméletalkotás és a kutatás során egyaránt) foglalkoztató kérdések gyakran hason­ lóak az átlagembert nyugtalanító kérdésekhez. Humphreys hosszabb időt töltött ilyen közvé­ cékben. hogy ha elnézőbbek a meleg szexbe bocsátkozókkal szemben. Humphreys kutatása az élet egy olyan részletét tárta fel.lehető­ vé teszi résztvevőinek és a társadalom többi tagjá­ nak. Munkája módszeres kutatásra épült. Ez annak a jele. Az is érdekes. hogy a modern elméleti megkö­ zelítések egyes elemei révén megérthetjük azokat a kérdéseket. A szociológiai kutatásnak általában az a dol­ ga. hogy a meleg szubkultúra iránti tolerancia olyan helyzetbe juttatná a me­ legeket. mint korábban bármikor? Hogyan hat majd életünkre. s így nem veszélyeztetik az elfogadott rendet. hogy másképp értelmezzük társadalmi életünket. De készített survey interjúkat is. mint amennyit az egyszerű megfigyelés nyújtott. amikor még sokkal inkább megbélyegezték a meleg vagy leszbikus identitást.a nyilvános illemhely. támoga­ tást és a zaklatással szemben nyugalmat adhat­ nának.átlagember -. A jó kuta­ tás segít. és a rendőrség is szigorúan lecsapott az ilyen vi­ selkedésre. amely lehetővé tette e változást. amit természetesnek veszünk . amely ma sokkal gazdagabb. Más­ részt azt is megállapította. Például amikor a szerző a közvécékben zajló meglepő tevékeny­ ségeket vizsgálta.például a feleségekét. Humphreys azt állította. amelynek létezése is sokakat megrázna. Egy interakcionista ezt kér­ dezhetné: hogyan zajlik ez a viselkedés az inter­ akciós folyamatokban? Miféle interakciókra kerül sor? Humphreys megfigyelte: a teaházat felkere­ sők a többiektől tanulják meg. hogy tömegek éheznek egy olyan világban. Marxista megközelítéssel így szólna a kérdés: megmutatkoznak-e az osztály­ viszonyok a teaházakban? Humphreys szerint a teaházakban zajló személytelen szex demokrati­ kusnak is nevezhető.a melegjogok mozgalmának . úgy tud hódolni ennek a megütközést keltő szo­ kásnak. Ezeken a helyeken minden­ féle osztály és faj tagjai összegyűlhetnek szexuá­ lis kapcsolatteremtés céljából. hogy nem kí­ vánnak szorosabb kapcsolatot kialakítani. hogy egyre többen és többször használják az internetet? Szétesik-e végül a csa- SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK A Humphreys-könyvben vizsgált illemhelyek tö­ kéletes példaként szolgálnak arra. amelyekkel Humphreys a vizsgálat során foglalkozott. hogyan érinti ez a teaházakban zajló titkos ténykedés a nők életét . Vizsgálati eredményeivel meggyőzte a bíróságo­ kat és a rendőrséget. akik a vécébe betérve nem reagálnak az első szexuális kezdeményezésekre. hogy a meleg életstí­ lus elleni fellépés miatt ezek a férfiak gyötrelmes létre kényszerülnek. és hogyan lesz (a használatá­ nak módjától függően) valójában társadalmilag konstruált az. A törvény szigorú alkalmazása sok életet tett tönkre.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA aki egyébként „normális" életet él . és gyakran sodródnak veszélybe.részese lett. A Teaházi ténykedés első kiadása óta közel negy­ ven év telt el. Megállapította. A két félnek együtt kell működnie ahhoz. mert szokatlan kérdéseket vet fel és szokatlan eredményeket hoz. amely . hogy továbbra is „normális" emberként éljék mindennapi életüket. A kö­ vetkező fejezetben visszatérünk az említett elmé­ leti megközelítések némelyikére. eközben a társadalom türelmesebb és megértőbb lett a melegekre jellemző identitá­ sokkal és szexuális szokásokkal kapcsolatosan. mert a társadalmi folyamatok megértésé­ nek egyik legjobb módja a részvétel. hogy több információt szerezzen. és amelyet mindenképp jobban meg kellett érte­ ni. a megfigye­ lés.ezt tette Humphreys is. amelyben titkolózniuk kell. miféle kérdé­ seket vethet fel egy szociológus. hogy csöndben kell maradniuk. de nem nélkülözte a szenvedélyt sem. hogy létrejöjjön a nemi kapcsolat. hogy nem közelednek . Milyen körülmények között élnek a faji vagy nemi kisebbségek? Hogy lehet. hogy egymásnak megbecsülést. Vizsgálata még az AIDS széles körű elterjedése előtt készült.ha titokban folytatják . A könyv megjelenését követően Humphreys egy politikai mozgalom . Funkcionalista meg­ közelítéssel ezt kérdezhetnénk: milyen szerepet játszik a teaház a társadalom egészének a műkö­ désében? A válasz: „szelep" a nemi tevékenység számára. azokhoz a férfiakhoz. hogy az nem veszélyezteti karrierjét vagy családi életét. akkor ezt kérdezte: miképp tér el a társadalom működése attól. akik semmit nem tudnak párjuk ilyetén viselkedéséről. Meglepő. amit rendsze­ rint feltételeznek. Humphreys több mint három évti­ zede végezte kutatását. akkor enyhíthe­ tik a rejtőzködő nemi élet káros mellékhatásait. Végül feminista megközelítéssel megkérdezhetnénk: hogyan le­ het a nők életét belefoglalni egy ilyen „csupa férfi csoport" vizsgálatába? S bár ez a szemlélet Humphreys kutatása idején még nem nyert teret. hogy továbbjusson a hétköznapi élet felszínes megértésénél .

hogyan zajlik a vizsgált jelenség. ehhez viszont meg kell tanulnunk elméleti kérdéseket megfogalmazni. az adatelemzést. Ugyanakkor a szociológusok igyekeznek kerül­ ni a meddő elméletieskedést.célja annak feltárása. hogy ne spekulatív módon szemlélje ezeket a kérdéseket.közvet­ len. A modern világ természetét úgy érthetjük meg. a többi rejtve marad. hanem egy-egy társadalom múltját és jelenét is össze kell vetnünk. Elsőként a szocio­ lógia tudományos jellegéről lesz szó. A szociológusok ezért gyakran összeha­ sonlító kérdéseket vetnek fel. Vizsgála­ taik nem adnak egyértelmű választ. amikor azt vizsgáljuk. FEJEZET Iád intézménye? A szociológusok ezekre és még sok más kérdésre próbálnak válaszolni. Az általános nézet szerint nem szabad megengedni. A tények vizsgálata . módszeres szociológiai vizsgálódást követel. majd ismer­ tetem a szociológiai kutatás szakaszait. hogyan jöttek lét­ re az első börtönök és milyenek a mai fegyházak. ahogyan az átlagember általában. Kutatásaik során a szociológusok gyakran em­ pirikus. az empirikus vizsgálat .1. mit jelent ez a szó. tényszerű kérdéseket vetnek fel. akkor eredmé­ nyeik aligha lesznek megvilágító erejűek (lásd a 3. hogy mit je­ lentenek ezek a tények. hogy hány bűncse­ lekményt követtek el. de ha a kutatás során nem vezérli őket valamiféle elméleti tudás. mielőtt következtetéseket vonnánk le. és az elméleteket is a bizonyítékok és a logikus okfejtés alapján értékelik. legyenek azok bármennyire fontosak és ér­ dekesek. A tudományos szemlélet Durkheim. Nem is írhatjuk le pontosan a társadalmi életet. hogy eredményezhet-e a kutatás objektív ismereteket. mégis min­ dig az a szociológiai elméletalkotás és kutatás célja. hogy az érté­ kek torzítsák a következtetéseket. Mi a tudomány? A tudomány az empirikus vizsgálat szisztema­ tikus módszereinek használata. E célokat csak akkor érhetjük el. táblázatot). ha megnéz­ zük a korábbi társadalomformákat és azt is. Sok szociológus dolgozik elsősorban empirikus kérdéseken. amelyek egy tár­ sadalom két különböző kontextusát kapcsolják össze vagy különböző társadalmak jellemzőit ál­ lítják szembe egymással. A jó szociológiai munka feltétele. A teaházakról nem készülnek hivatalos statisztikák. akik értelmet és célt adnak cselekvésüknek. A bűnözés mértékét vizs­ gáló kutatók megállapították. Pél­ dául a szexuális viselkedés sok vonatkozása . Jelentős eltérések van­ nak például az Egyesült Államok és Nagy-Britan­ nia társadalmi és jogrendszere között. mint a fizikai világ eseményeinek a megfi­ gyelése. milyen kép­ zetek irányítják az emberek cselekvését. Jellemző összehasonlító kérdés lehetne ez: mennyire tér­ nek el a két ország bűnözési és bűnüldözési min­ tázatai? A szociológiában nemcsak az éppen létező tár­ sadalmakat. ahogyan a szocio­ lógusok emlegetik. hogy a komolyabb bűncselekményeknek csak mintegy a felét jelen­ tik be a rendőrségen. Persze az adott társadalomra vonatkozó tény­ adatokból nem mindig derül ki. hogy gyakran jelentős a különbség a kutatás ideális módja és a valóságos vizsgálatok között. A természeti tárgyaktól eltérően az emberek öntudatos lények.a Humphreys vizsgálatában szereplők is . De még a bűnözési statisztikákból sem tudhatjuk meg igazán. elméleti gondolkodás és az érvek logikai értékelése. hiszen megtalálhatjuk benne az empirikus vizs­ gálat szisztematikus módszereit. amíg nem értjük. Az emberi lények vizsgálata azonban mégis más. ak­ kor tisztában vagyunk azzal. Ilyenkor a szocioló­ gusok fejlődési kérdéseket tesznek fel. Ebben a fejezetben közelebbről is megnézzük az efféle kérdéseket. mintha valamiféle természettudomány lenne. Ebben az ér­ telemben a szociológia tudományos vállalkozás. Például ha valaki halálát öngyilkosságnak nevezzük. hogy a lehető leg­ jobban körülhatároljuk e kérdéseket. hogy szándékosan . így például megvizsgálhatjuk. Kiderül majd. de tanul­ mányozhatjuk-e az ember társadalmi életét tu­ dományos módon? Valóban tudományosak Laud Humphreys „teaházi ténykedésre" vonatkozó megfigyelései? Erre csak akkor adhatunk választ. hogy milyen irányba tartanak a változási folyamatok. Marx és a szociológia más alapítói tu­ dománynak tekintették a szociológiát. ha ismerjük az adott vizsgálatban leghasznosabb kutatási mód­ szereket és az eredmények elemzésének legjobb módját. az adatok elem­ zése.3. és tényeket gyűjtsünk. Ezután konkrét vizsgálatokat bemutatva összehasonlí­ tom a leggyakrabban alkalmazott kutatási mód­ szereket. Mindig értelmezni is kell.vagy. és a szociológiát sem tekinthetjük úgy. Tehát megkérdezhetnénk: milyen foglalkozás és családi állapot jellemzi leginkább a teaházak lá­ togatóit? Hányan kerülnek közülük rendőrkézre? Az ilyen ténykérdésekre gyakran nehéz vála­ szolni. De a szociológiai munka nem csak a tények gyűj­ tése. hogy csak egy szokatlan esettel van dolgunk vagy általános ha­ tásokkal. ha értjük. amelyek révén egy bizonyos kérdés­ ről ismeretanyagot alakíthatunk ki. a társadalom­ kutatásnak a való világ problémái szempontjá­ ból relevánsnak kell lennie.

mint például: a népesség mekkora részének van erős vallási meggyőződése? Valóban kiábrándul­ tak volna az emberek a „gondoskodó államból"? A nők gazdasági helyzete mennyivel rosszabb. milyen szakaszokból áll a ku­ tatómunka általában! A kutatási folyamat több. A kutatási probléma meghatározása Minden kutatás egy kutatási problémából indul ki. vények" is. hogy nem vizsgálhatjuk az emberi lényeket ugyanúgy. táblázat A szociológusi kérdések fajtái Ténykérdések Összehasonlító kérdések Fejlődési kérdések Elméleti kérdés Mi történt? Másutt is megtörtént? Korábban is megtörtént? Mi lehet e jelenség hátterében? Az 1980-as évek óta a lányok tanulmányi eredményei jobbak. Ez olykor lehet a ténybeli ismeretek hiánya egy területen. Ha az ember tudja. illetve annak csak egy részén fordult elő? Az idők során hogyan alakult a lányok tanulmányi eredmé­ nyeinek a mintázata? Miért teljesítenek ma jobban a lányok az iskolában? Milyen tényezőket kell vizsgálni. miért történnek az események úgy. hogy ön­ gyilkos lett. A szociológus rejtvénybe ütközhet akkor is.1. mivel olyan kérdéseket vethet fel. hanem segít megérteni. és elgázolják. amelyek egyben „rejt- „Én társadalomtudománnyal foglalkozom. miért változnak meg a vallá­ sos meggyőződés mintái. ame­ lyeket a kutató előzőleg nem vett figyelembe. hogy felismerjük: itt egy rejtvénnyel van dolgunk. egymástól elválasztható lépésre bontható. írásba foglalhatók. Másrészt viszont a szociológiában olyan nehézségekkel kell számol­ ni. kérdezz bátran!' . mint a férfiaké? A legjobb szociológiai kutatások viszont olyan problémákból indulnak ki. ahogy történnek. amilyeneket szerinte az vár tőle. hogy az utóbbi években egyre kevesebben mentek el szavazni a választásokon? Miért kerül olyan ke­ vés nő magas posztra? Nincs magában álló kutatási feladat. de olyannak próbál mutatkozni. A kutató olyan kérdésekre keresheti a választ. így például fel­ tehetjük a kérdést. fiacskám. A szocioló­ gia területén kutatóknak hasznos. mi az elektromosság. ami eltér szokásos attitűdjeitől. ha az egyén komolyan önpusztítást forgat a fejében. hogy közvetle­ nül azokhoz intézhetik kérdéseiket. Mi az oka annak. ame­ lyek során a vizsgálódás megkezdésétől eljutunk addig. akiket tanul­ mányoznak: más emberekhez. A valamirevaló szociológiai kutatáshoz leginkább az kell. akkor nem lehet ráfogni.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA 3. esetenként úgy akar „segíteni" a kutatónak. hanem az. de ha az emberekről akarsz tudni valamit. Tudatosan vagy nem tudatosan. A probléma nem csupán információ­ hiány. folyóiratokban közzé- A kutatási folyamat Nézzük először. A problémamegoldó kutatás nem egyszerűen arra a kérdésre keresi a választ. az egyik kutatás könnyen egy másikhoz vezethet. hogy mi történik éppen. sokszor nem úgy viselkedik. mint a természet tárgyait. hogy ezt a változást magyarázzuk? vetett véget az életének. hogy figyelik. hogy olyan válaszo­ kat ad neki. azaz egyszerűen csak növelni sze­ retnénk ismereteinket bizonyos intézmények­ ről. amelyekbe természettudós nem ütközhet. hogy az eredmények közölhetők. vagy csak Nagy-Britanniában. Ha véletlenül egy autó elé lép. mint szokott. A kutatási problémák az éppen folyó munka során merül­ nek fel. társadalmi folyamatokról vagy kultúrákról. De valamiképp előnyös is a szociológiának. amikor más kutatók könyvekben. hogy nem értünk valamit. Sőt. Öngyilkosság csak akkor történhet. mint a fiúké Globális jelenségről van szó. Fogalmam sincs.

ezt alkalmazta Laud Humphreys is. A különféle ku­ tatási módszereket a fejezet későbbi részében is­ mertetem. Ha még nem.ismeretekre alapozott feltevés .Ml A VÉLEMÉNYE A KÖZVÉLEMÉNY KUTATÁSOKRÓLr HAT. Ha már létezik vonatko­ zó szakirodalom.. Más esetben az interjú vagy a megfigyelés lehet célravezető . Bi­ zonyos célokra (az általában kérdőívekre épülő) felmérés a leginkább megfelelő. hogy nagyjából tudja már.. TÉVEDÉS! EGY ÚJABB K Ö Z ^ L E MÉ NYKUTATÁS S O R Á N A VÁ­ LASZADÓK 9 3 9 t A M O N D T A H O G Y A KÖZVÉLEMÉNY-KUTA­ TÁSOK N E M BEFOLYASOqÁKAVÉLEMHSlYÉT Garry Trudeau AKKOR ATSOLEHET. amelyben élnek. akkor a leendő kutatónak minden kapcsolódó kutatást meg kell ismernie ahhoz. ezért a kutatás torz eredményekkel zárulhat. Torzulás többféleképpen keletkezhet a kutatá­ si folyamat során. Elképzelhető. A kutatás hatékonysága érdekében a hi­ potézist úgy kell megfogalmazni. A kutatás elvégzése A tényleges kutatás megkezdésekor előre nem lá­ tott gyakorlati nehézségek merülhetnek fel. Különféle ku­ tatási módszerek léteznek.tett kutatási eredményeit tanulmányozza vagy felismer bizonyos társadalmi trendeket. SOK VAN BELŐLÜK. Például ha a kutató azt vizsgálja. Ezek után el kell döntenünk. hogy lássa. Például ha egy kutatás inter- A kutatási probléma pontos körülhatárolása A kutatás harmadik szakasza a kutatási probléma pontos megfogalmazása. ROLÓM A „BIZONYTALANOK*KÖZÉ. hogy egy korábbi kutatás már kielégítően tisztázta a problémát. amelyben a pszichés betegeket nem zárják elmegyógyintézetbe. SZERINTEM TU1. és a megfelelő kivá­ lasztása függ a kutatás általános céljától. / . hogy az össze­ gyűjtött tényanyag lehetővé tegye annak ellenőr­ zését. A szociológusok feltehetik a kérdést: mitől változott meg az ilyen betegekkel kapcsolatos attitűd? Milyen következmények­ kel járhat ez a betegekre és a közösség többi tagjára nézve? szakaszban már konkrét hipotézis . A korábbi kutatók is beleütköz­ tek ebbe a problémába? Miként próbálták megol­ dani? Milyen vonatkozásaival nem foglalkoztak kutatásaik során? Mások ötleteit felhasználva a szociológus tisztázhatja a kutatás során felvethe­ tő kérdéseket és kiválaszthatja az alkalmazható módszereket. Máskor egy üzleti vállalko­ zás vagy egy kormányzati szerv akadályozhatja a kutatót a tervezett munka elvégzésében. így téves következtetéshez vezethetnek. A prob­ léma jellegével kapcsolatos megérzések ebben a DOONESBURY A Z U T O t S Ó KÉRDÉS: . akiknek a kérdőívet el szerettük volna küldeni. nem szakítják ki a közös­ ségből. vagy akikkel interjút készítenénk. hogyan kívánjuk összegyűjteni a kutatási anyagokat. Az efféle nehézségek torzíthatják a kutatási eredményeket. mennyire tartják be a nagyvállalatok a nők esélyegyenlőségére vonat­ kozó előírásokat. hogy át­ tekintjük az adott terület hozzáférhető kutatási eredményeit. akkor a kutató úgy távozhat a könyvtárból.megfogalmazásához vezet­ hetnek. ÉS SOK AZ ÓNBETELJE S f r ő JÓSLAT KÖZTÜK. miként kell a kutatási problémát megközelíteni. mennyiben használhatók azok saját célja érdekében. H O G Y BEFOLYÁSOLJÁK AZ EMBEREK VÉLEMÉNYÉT. Például az utóbbi években egyre több olyan program in­ dult. NEM C S O DA. akkor a szabályokat megkerülő cégek igyekeznek kitérni a vizsgálat elől. HOGY TÉVEDEK. hanem inkább ott pró­ bálják kezelni őket. hogy nem érjük el azokat. A kutatási terv kidolgozása A korábbi kutatási eredmények áttekintése A probléma megfogalmazása után a kutatási fo­ lyamat következő lépése általában az. Elő­ fordulhat. illetve a vizsgálni kívánt viselkedés aspektusaitól.

akkor az egyik szükségképp a másik oka. akkor a kutató könnyen egy bizonyos irányba te­ relheti a beszélgetést (mondjuk olyan. hogy minél kisebb legyen a torzulás. A természet­ tudományokhoz hasonlóan a szociológia is arra a feltevésre épül. Kauzalitás és korreláció Az együttes előfordulás. Lehet. a legjobb szo­ ciológiai kutatások többnyire nem illeszthetők az ismertetett kutatási sémába. A két esemény vagy helyzet közötti oksá­ gi kapcsolat azt jelenti. Humphreys kutatási eredményei­ re más kutatók is építettek. Az eredmények értelmezése Az elemzendő anyag összegyűjtésével persze nem érnek véget a kutató gondjai . nehézségei.sőt. melyek a szocioló­ giai kutatás buktatói. a bűnözési arány vagy a társadalmi osztálykülönbségek. hogy minden eseménynek oka van.1. a kau­ zalitás meglétére következtetni. Ha egy lej­ tőn álló autó kézifékjét kiengedjük. a választ sugalló segítő kérdéseket tesz fel. A fejezet későbbi részében (87-89. amelyekben saját előítéletei fogalmazódnak meg. A valódi szociológiai kutatásokban a fenti szakaszok csak ritkán követik egymást ilyen rendben. a korreláció alapján nem lehet mindjárt az oksági összefüggés. A szociológusok sokféle változót vizsgálnak. és általános szabály. A korreláció két eseménysor vagy változó közötti rendszeres kapcsolatként határozható meg. de sok vizsgálat nem eredményez határozott megoldást. és sokan megtagadják a választ. ilyen például az életkor. A fizikai törvények ismeretében könnyen megérthetjük.) arról is szó lesz. Humphreys említett vizsgála­ tát könyvben foglalta össze. Ez csak a szóban for­ gó kutatási projekt záró szakaszát jelenti. a jövedelem. most kez­ dődnek csak igazán! Ritkán könnyű feladat az összegyűjtött adatokból adódó következtetéseket levonni és azokat az eredeti kutatási problémára vonatkoztatni. akkor az gu­ rulni kezd. A gyakorlott szakácsnak sokszor nem kell recept. Torzulás eredhet abból is. de a je­ lentések többségében maradnak nyitott kérdések és kirajzolódnak a termékenynek tűnő lehetséges kutatási irányok. Korreláció fennállhat anélkül is. ábrát). Az eltérések a szakács­ könyvekben leírt eljárások és a tényleges főzés közötti különbségre emlékeztetnek. és bizonyos mértékig szinte min­ dig egymásba csúsznak. o. hogy az egyik esemény vagy helyzet hozza létre a másikat. Ez a válaszhiányból fakadó torzulás (non-response bias). hogy a kutatás végül egy­ értelmű választ ad az eredetileg feltett kérdések­ re. amelyet általában folyóirat­ cikk vagy könyv formájában adnak közre. hogy az elméleti gondolkodás segítségével azonosítsa az okokat és okozatokat. Változó minden olyan dimenzió. . mint az itt közölt Doonesbury karikatúrán). Vagy az interjú­ alany térhet ki egy olyan kérdés elől. A társadalmi élet nem minden ok nélkül be­ következő események véletlenszerű láncolata. Minden egyes kutatás a szocio­ lógusok közösségén belül zajló állandó kutatási folyamat része. Sokszor azonban nem ez a helyzet.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA I júkkal akarja feltérképezni az érintettek nézeteit. egyre nagyobb sebességgel. A szociológiai kutatás egyik fő feladata. leírja a kutatás jellegét és megpróbálja igazolni a levont következtetéseket. amelyikre valamilyen okból nem akar válaszolni. AZ OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK FELISMERÉSE A kutatás módszerek kiválasztásában döntő szempont az ok-okozati összefüggések elemzé­ se. hogy ezt a fék kiengedése okozta. hogy a változók között oksági kapcsolat lenne. hogy vizsgálat torz eredményt hoz. de nem lehet teljesen kiküszöbölni. hogy amennyiben két változó között szo­ ros korreláció van. akik a szakácskönyvet bújják. Rögzített szövegű kérdőívek használatával csökkenteni le­ het az interjútorzulás (interview bias) mértékét. Például a második A kutatási eredmények összegzése A kutatási jelentés. mégis job­ ban főz azoknál. sőt talán lehe­ tetlen kiküszöbölni. annál való­ színűbb. és hogyan lehet ezeket elkerülni. A sémák követése lehet akadály is. hiába tartalmazzák a lépések többségét. Ezt a megfigyelői torzítást (observer bias) nehéz. hogy minél nagyobb a mintában a nem válaszolók aránya. A valóság közbeszól Az előzőekben vázolt lépéssor a tényleges ku­ tatási folyamat egyszerűsített változata (lásd a 3. amelynek mentén egyének vagy csoportok között különbségek figyelhetők meg. Vé­ gül hiába tesz meg mindent a szociológus. a kutatás során végzett megfigyeléseit valószínűleg befolyásolni fogják kulturális előfeltevései. Úgy tűnhet. ha a felmérés önkéntes válasz­ adásra épül.

valószínűleg annál jobban fizető állásra van esélye. Az oksági kapcsolatokat a szociológiában nem szabad túlzottan mechanikus módon értelmezni. Mindig figyelnünk kell arra. Tavasszal és nyáron az emberek többsége intenzívebb tár­ sadalmi életet él.1. A hőmérséklet emelkedésével talán az ember is nyugtalanabb. hogy a hőmérséklet vagy a klíma változá­ sa oksági kapcsolatban áll az egyéneknek azzal a késztetésével. Független változó az. és vigyáznunk kell akkor is. hogy ez milyen irányban áll fenn. akiknek a környezetéből ezek a feltételek hiányoznak. megfigyelés. amikor arról döntünk. a gyermek iskolai eredményeit sokkal jobban befolyásolja az az otthoni háttér. majd fokozatosan csök­ kent az év végéig. ami az iskolában történik. ami újabb kutatásokat indíthat el 4 I talán világháború óta Angliában erős korreláció figyel­ hető meg a pipázás csökkenése és a rendszeresen moziba járók számának visszaesése között. amely a gyermek otthoni ta­ nulását segíti vagy gátolja. A tehető­ sebb családok gyermekei. Az általa vizsgált társadalmakban az öngyilkosságok száma fokozatosan emelkedett januártól körülbe­ A korrelációk mögött meghúzódó oksági kapcso­ latok kimutatása gyakran nehéz feladat.I 3. Vilá­ gos. és a többiek aktivi­ tási szintjének emelkedésével a magányos vagy boldogtalan emberekben megerősödnek a fenti érzések. ame- / . forrófejű lesz? Nem. Minél jobb jegyeket kap az egyén az iskolában. i A kutatás e l v é g z é s e Adatgyűjtés. A modern társadalmakban például erős az összefüggés az iskolai teljesítmény szintje és a munkahelyi elő­ rejutás között. mint télen. akiknek a szülei erő­ sen érdeklődnek tanulmányi eredményeik iránt és sok könyvet tartanak otthon. valószínűleg az iskolában és a munkahelyen is jobban boldogul­ nak. mint azok. hogy nem első­ sorban az. Az ilyen korreláció csapda az óvatlanok számára. ábra A kutatási f o l y a m a t lépései A probléma meghatározása A kutatási t é m a kiválasztása A s z a k i r o d a l o m áttekintése Tájékozódás a témával kapcsolatos korábbi kutatásokról t Hipotézis m e g f o g a l m a z á s a Mit akarunk bizonyítani? Milyen kapcsolat van a változók között? • A kutatási terv k i d o l g o z á s a Egy vagy t ö b b m ó d s z e r (kísérlet. hogy a korreláció vajon tényleges oksági összefüggést jelent-e. Mi magyarázza ezt a korrelá­ ciót? A kutatások azt mutatják. információk rögzítése Oksági mechanizmusok Az eredmények elemzése Következtetések levonása a gyűjtött adatokból t • Az eredmények összegzése Mi a j e l e n t ő s é g ü k ? Hogyan viszonyulnak a korábbi e r e d m é n y e k h e z ? a Az eredmények megvitatása tágabb tudományos közösségben. Az emberek attitűdjei és cselekvéseik szubjektív indokai oksági tényezők a társadalmi élet válto­ zói közötti viszonyokban. mint ősszel vagy télen. FEJEZET 3. amikor a társadalmi élet üteme lassul. Az oksági mechanizmus itt a szülők gyermekeikkel kapcsolatos attitűdje és a feltételrendszer. Ezért tavasszal és nyáron sokkal gyak­ rabban szánhatják el magukat öngyilkosságra. Emilé Durkheim Az öngyilkosság című klasszikus művében (lásd a 3 1 . és könnyen megkérdőjelezhető vagy ha­ mis következtetésekre adhat alapot. Ellenőrző változók A korreláció okának vagy okainak vizsgálatakor különbséget kell tennünk független változók és függő változók között. forráskutatás) kiválasztása y lül júniusig vagy júliusig. hogy a megfigyelt összefüggés nem jelent oksági kap­ csolatot. Sokszor mégsem ilyen nyilvánvaló. az öngyilkos­ ságok számának a változása nem függ közvetle­ nül a hőmérséklettől vagy a klímától. amelyből érkezik. hogy véget vessenek életüknek. és igen nehéz volna bármilyen távoli oksági kapcso­ latot kimutatni a kettő között. oldalon) korrelációt talált az öngyil­ kossági arányszámok és az évszakok között. hogy egyik változás sem oka a másiknak. felmérés. Ennek alapján feltételezhető lenne.

Az imént em­ lített példában az iskolai teljesítmény a függet­ len változó. Az oksági viszonyok meghatározását általában az adott területen korábban elvégzett kutatások se­ gítik. hogy minddel számoltunk? Semmiképpen.' t-n lyik hatással van egy másik változóra.) Az okok meghatározása Bármely korreláció magyarázatára sok lehetsé­ ges okot hozhatunk fel. Ezt a korrelációt olyan sok vizsgálat erősítette meg. de a másodikhoz tartozók nem. (Az „anyamegvonás" ebben az eset­ ben azt jelenti. aki gondosko­ dik róla . hogy valaki . hogy oksági kapcsolat van a csecsemőkori anya­ megvonás és a felnőttkori súlyos személyiségza­ varok között. Ezeket a lehetséges oksági kapcsolatokat vizsgálva össze kell hasonlítanunk azokat az eseteket. (Valóban ez a helyzet: a gyermek normálisan fejlődik addig. amelyekkel magyarázha­ tó a korreláció. a tényleges . Az utóbbi változót hívjuk függő változónak. vagy korábban hosszabb ideig dohányzott. amelyik valamilyen szempontból relevánsnak tűnik. Nem tudhatjuk. Biztosak lehetünk-e ab­ ban.nem feltétlenül az anya . hogy az oksági kapcso­ lat fennállása általánosan elfogadott. hogy elválasztják szüleitől. MEG SOHA SENKI NEM JÁTSZOTTA NÁLAD ROSSZABBUL EZT A JÁTÉKOT. akik kevesebb cigarettával is beérik. amikor a gyermek semmiféle rendszeres gondoskodásban nem részesült. akkor később stabil személyiséggé válhat. hogy a gyermeket első életéveiben hosszabb ideig . egy másikban pedig függő változó. Ha nem áll rendelkezésünkre ésszerűnek tűnő feltételezés egy korreláció valószínű oksági mechanizmusairól. A vizsgált oksági folyamat jellege szerint ugyanaz a tényező lehet az egyik esetben független változó. elkülönítve az ok­ sági és a nem oksági kapcsolatokat. hogy mit kell ellen­ őriznünk. A dohányzás és a tüdőrák közötti kapcsolat vizsgálatának hosszú története jól mutatja. ha ellenőrző változókat vezetünk be: egyes változókat rögzí­ tünk annak érdekében. akkor alighanem igen nehéz dolgunk lesz a tényleges oksági kapcsolatok fel­ derítésekor.hónapokig vagy tovább is . a munkahelyi jövedelem pedig a füg­ gő változó. A különbség a vizsgált oksági reláció irányával kapcsolatos. „kiszűrni" a többi lehetséges hatást. De valóban az számít. és eredményeit sem értelmezhetnénk ki­ elégítő módon. Ha a munkahelyi jövedelmek kü­ lönbségeinek az életstílusra gyakorolt hatását vizsgáljuk. A gyermekek fejlődését vizsgáló kutatók például azt állították. akkor a munkahelyi jövedelem függő változó helyett független változó lesz. ha ellenőriznünk kellene minden olyan oksági tényező lehetséges hatását. AMIT NEM TUDSZ BIZONYÍTANI! MINDEN VALÓSZÍNŰSÉG SZERINT MÉG SOHA SENKI NEM JÁTSZOTTA NÁLAD ROSSZABBUL EZT A JÁTÉKOT. Ha az első csoport tagjai később súlyos sze­ mélyiségzavarokkal küszködtek.) Hogyan ellenőrizhetnénk. mint a nem dohányzók körében.el­ választják az anyjától. hogy a gyermek hosszabb időt tölt kórház­ ban úgy. más esetekkel. Az anyamegvonás egyik lehetséges oka az le­ het. hogy mérjük a többi vál­ tozó hatását. stabil kapcsolatban van azzal. hogy valóban oksági kapcsolat áll-e fenn az anya­ megvonás és a későbbi személyiségzavarok kö­ zött? Megkísérelhetjük kontrollálni. A változók közötti korrelációról kideríthetjük. BIZONYÍTSD BE! NE MONDJ OLYAT. de szeretetet és gondoskodást kapott valaki mástól.és aki nem csak az édesanyja lehet. Soha nem végezhetnénk úgy szociológiai kuta­ tást. meny­ nyire nehéz meghatározni a korreláció mögött meghúzódó tényleges oksági kapcsolatot. így válogathatunk a megfigyelt kor­ relációk magyarázatai közül. A ku­ tatások a kettő között állandóan erős korrelációt mutattak: a dohányosok esetében sokkal na­ gyobb valószínűséggel alakul ki tüdőrák. mint azoké. amíg szere­ tő. akkor gyaníthatjuk: csak az számít. az igen erős dohányo­ sok esélyei pedig sokkal rosszabbak.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA LUCY. amikor elválasztották ugyan az anyjá­ tól. A korreláció fordítva is kimutatható: a tüdőrákban szenvedők nagy része dohányos. hogy mennyire kötődik a gyermek az anyjához? Talán ha első életéveiben szeretetet és figyelmet kap másoktól. hogy oksági kapcsolatot takar-e.törődjön velük gyermekkorukban. IGY MAR JOBB.

de intenzív adatgyűj­ amelyek talán csak részleges képet adnak tés („mélyfúrás").ha pél­ dául egy fiatalokból álló bandát vizsgál. milyennek látszanak a dolgok egy adott csoport számára. közösségek vizsgála­ tára alkalmazható Lehet. Korlátai Csak viszonylag kis csoportok. Az ered­ ményes terepmunka információkat ad a vizsgált csoport tagjainak viselkedéséről és arról. de a feljegyzéseikben és a naplóikban mostanában már jóval nyíltabban beszélnek ezekről a kérdésekről a terepmunkát végző kutatók. FEJEZET oksági mechanizmusról viszont még mindig csak keveset tudunk. ahová az ember valójában nem tar­ tozik. hogy megpró­ bálják meghatározni. talán még tevékenységeikben is részt vesz. rendőr­ ségi informátornak nézhetik. hogy ők maguk hogyan értelmezik a viselkedésüket. amelyeket munkájuk során a szociológusok leg­ többször alkalmaznak (lásd a 3. illetve nemi hovatartozásuk. amit szerinte várnak tőle A társadalmi élet sok részlete nem vizsgálható labo­ ratóriumban A vizsgáltak válaszait befolyásolhatja a kísérleti helyzet Más módszereknél általában bővebb és mé­ lyebb információkat ad Az etnográfia átfogóbb képet adhat a társa­ dalmi folyamatokról Nagy számú egyénről lehet hatékonyan ada­ tokat gyűjteni A megkérdezettek válaszai pontosan össze­ vethetők A kutató kontrollálhatja egy-egy változó ha­ tását Általában könnyen megismételhetik később más kutatók Felmérés Kísérlet Dokumentumkutatás A vizsgált dokumentumfajtáktól függően leA kutató csak az elérhető forrásokra hagyatkozhat. Bármilyen sok korrelációs elemzésre kerül sor egy adott probléma kapcsán. táblázat A szociológiai kutatás négy fő módszere Kutatási módszer Terepmunka Előnyei forgó csoportot ismerhetjük meg jobban. mennyire hat munkájukra faji. nehéz beilleszkedni egy olyan közösségbe. hogy az eredmények csak a vizsgált csoportra. A kutató esetleg folyamatos frusztrációnak van kitéve. akkor nemcsak a szóban 3. hogy azok az emberek. het korlátozott körű. egyetlen terepmunka-vizs­ gálat alapján nehéz általánosítani A gyűjtött anyag felszínes lehet. vagy hogy hogyan torzítják megfigyelő és megfigyelt párbeszédét a köztük kialakuló hatalmi viszo­ nyok. közösségre érvényesek. A részt vevő megfigyelésen alapuló kutatások esetében sokáig kerülték a leküzdendő veszélyek vagy problémák ecsetelését. Ha megértjük. hanem azt. A hagyományos terepmunka során készült beszámolók nem sokat árultak el a megfigyelő­ ről. máshol viszont ugyanettől távolságtartóvá válhatnak. a kér­ dezősködést bizonyos kultúrákban szívesen ve­ szik. KUTATÁSI MÓDSZEREK Most nézzük a különféle kutatási módszereket. ha a kérdőív erősen standardizált.I 3. szervezettel vagy közösséggel. mivel úgy vélték. osztály. akkor elsikkadhatnak fontos kü­ lönbségek a válaszadók álláspontjai között A megkérdezett talán nem a véleményét mondja. vagy akaratlanul is belekeveredhet a rivális bandák közötti konflik­ tusokba. Néha például azért. táblázatot)] Terepmunka (etnográfia) Humphreys kutatási módszere a terepmunka volt (az emberek közvetlen vizsgálata részt vevő megfigyelés vagy interjú keretében). hanem mindkettő valamiféle velünk született biológiai hajlam kér­ dése. A terepmunka bizonyos fajtái akár a kutató testi épségét is veszélyeztethetik . akik fogékonyak a tüdőrákra. hanem a vizsgált helyzeten túlmutató társadalmi folya­ matokat is. E nézet szerint nem a dohányzás okozza a tüdőrákot. de lehet nagy területre Nehéz értelmezni a forrásokat olyan szempontból.ez a baj sokszor a hivatalos statisztikák­ egészében történeti vagy van történeti kal is dimenziója is . hogy a terepmunkát végző kutató objektív képet adhat vizsgálata tárgyáról. Gyakran kell megbirkózni a magá­ nyosság érzésével.2. hajla­ mosak a dohányzásra is. mert a csoport vagy közösség tagjai nem akarnak őszintén beszélni magukról. Felvetődött például. mindig maradnak kétségek a lehetséges oksági kapcsolatok tekin­ tetében. Ennek során a vizsgálódó hosszabb időt tölt vagy együtt él egy csoporttal. ha a vizsgálat teljes ciákat .2. kiterjedő tömeges adatgyűjtés is hogy mennyire reprezentálnak valóságos tenden­ Gyakran nélkülözhetetlen. a korrelációk ugyanis különböző módon értelmezhetők. Újabban a kutatók magukról és a vizsgált emberekkebkialakított kapcsolatukról is egyre többet beszélnek.

interjú keretében teszik fel ne­ kik a kérdéseket. Az in­ terjúk készítői és elemzői nem végezhetnék ha­ tékonyan a munkájukat. ame­ lyeknél meghatározzák a lehetséges válaszokat. házas vagy el­ vált?". Enélkül a kutatás valószínűleg el sem indulhat. sőt abban sem. így a kapott információk köre valószínűleg korlátozott. A szociológusok ezt a csoportot nevezik népességnek (népességet reprezentáld . A kérdező és a megkérdezett számára minden kérdésnek azonnal érthetőnek kell lennie. A kérdőívek egységei általában úgy vannak ki­ dolgozva. A felmérés során a kérdőíveket elküldik az emberek egy ki­ választott . Másrészt viszont nem adnak lehetőséget a véleményekben vagy a meg­ nyilatkozásokban mutatkozó árnyalatnyi különb­ ségek feltárására. mivel csak ke­ vés kategóriával dolgoznak. Az egyik zárt (standardizált) kérdésekből áll. hogy érdemleges választ adjanak? Válaszolnak-e egyáltalán? A kérdőív megfogalmazása idegen lehet a válaszadó számá­ ra. A kérdőív készítésekor figyelembe kell venni a válaszadók sajátosságait.csoportjának. nem tudja többé kívülálló megfigyelőként szemlélni. és nagyon sok múlik azon. míg a felmérés kevésbé részletes informá­ ciókat ad. nem lehetünk biztosak abban. hogy egyazon csoport vizsgálatával két különböző kutató azonos következtetések­ re jutna. A nyitott kérdéseket tartalmazó kérdőív több részlettel szolgál.akár több ezer fős . mint a zárt kérdé­ seket alkalmazó. hogy mi célból tesz fel a kutató egy bizonyos kérdést? Tudnak-e eleget ahhoz. A kormányzati szervek és kutatóintézetek által rendszeresen végzett nagy országos felmérések esetében a lekérdezést nagyszámú kérdezőbiztos végzi országszerte nagyjából egy időben. a kérdő­ ívnek ez a fajtája nem korlátozódik előre meg­ adott válaszokra. ha vizsgálatunk tárgya öntudattal bír. A terepmunka a társadalmi élet kisebb szeleteinek mélyebb elemzésére alkal­ mas. A kutató itt sokkal mélyebben képes feltárni a válaszadó véleményét. A kérdőívek másik típusa nyitott kérdésekből áll. De elkép­ zelhető a fordított eset is. hogy „Mi a családi állapota?". Felismerik-e majd. A legtöbb kutatást próbafelvétel (pilot stu- „Antropológus! Antropológus!" Ez a karikatúra jól mutatja. hogy amit egy adott összefüggésben fel­ tárunk. A kötött válaszokra épülő kérdőívek­ nek megvan az az előnyük. Felmérés (survey) A terepmunka eredményeinek értelmezésekor többnyire gondot okoz az általánosítás. Sokkal jobb azt kérdezni tőle. Zárt és nyitott kérdések A felmérésekhez kétféle kérdőív használatos. A terepmunkának vannak más fontos korlátai is: csak viszonylag kisebb csoportok vagy közös­ ségek tanulmányozására alkalmas. sőt félrevezető is lehet. például „Igen/Nem/Nem tudom" vagy „Nagyon valószínű/Valószínű/Valószínűtlen/Nagyon való­ színűtlen".SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA I • A M Á S I K OLDAL GARY LARSON populációnak). hogy „Egyedülálló. Mivel ke­ vés embert vizsgálunk. például megzavarodik. hogy a válaszokat könnyű összevetni és osztályozni. hogy a kérdezőbiztosok előre meghatá­ rozott sorrendben teszik fel a kérdéseket és rög­ zítik a válaszokat. de az eredmények általában szélesebb területen érvényesek. vagy közvetlenül. hogyan értendő egy-egy kétértelmű kér­ dés vagy válasz. hogy nézeteit saját szavaival fogalmazza meg. Ez általában kevésbé okoz problémát a felmérésre épülő kutatások esetében. hogy mennyire tudja a kutató elnyer­ ni a vizsgálatban részt vevők bizalmát. amely a válaszadónak lehetőséget ad. Ugyanak­ kor a standardizálás hiánya igen nehézzé teszi a válaszok statisztikai összehasonlítását. ha örökké egyeztetniük kellene. az más helyzetekre is alkalmazható. milyen buktatói lehetnek annak. hogy „bennfentessé" válik. amikor a kutató anynyira azonosul a csoporttal. ha azt kérdezik tőle.

A mintavétel A szociológusok gyakran kíváncsiak nagyszámú egyén jellemzőire . amellyel feltárhatják az előre nem látott problémákat. A reprezentatív minta kialakításakor különö­ sen fontos eljárás a véletlen mintavétel. hogy ha a kutatást megfelelően választott mintán végezzük. hogy nyomon kövessék a választási attitűdök módosu­ lását. mint amit egy egyszerű kérdőívvel elérhettek volna. dy) előzi meg. de munkájuk jelentős elméleti e r edményeket is hozott. és a számítógép vélet­ lenszerűen választja ki a minta alapjául szolgáló számokat . A felvetődő problémák így a tényleges kutatás előtt kiküszöbölhetők. ezért hét különböző alkalommal készítettek interjút a minta minden egyes tagjával.a véleményirányí­ tók . amelynek során a kérdőívekre csupán néhány személy válaszol. barátokra és munkatársakra). és megértsék annak okait.például minden tizediket. A mintavétel sok­ kal bonyolultabb. hogy a vizsgálatban szereplők jól jel­ . hogy a közösség választóihoz közeli viszonyok és események job­ ban befolyásolják a szavazási szándékokat. hogy már ne tudja a kívülálló szemével látni. de nem annyira.alakítják a környezetükben élők politikai elképzeléseit. A vizsgálat során. Lazarsfeld választási felmérése A felmérések egyik híres korai példája az a ku­ tatás. amelylyel az 1940-es elnökválasztási kampány idején az Ohio állambeli Erie megye lakóinak szavazási szándékait tárták fel. amely­ nek során úgy választunk mintát. amikor a lakosság minden tag­ jának egy számot adnak.például a brit népesség po­ litikai attitűdjeire. vagyis arra. Általában biztosak lehetünk abban. A cél az volt. A kutatás során több lehetséges hipotézist is megvizsgáltak. hogy a szóban forgó népesség minden tagja azonos eséllyel ke­ rülhet a vizsgálatba. hogy bizonyos egyének . A terepmunkát végző szociológusnak közel kell kerülnie a vizsgált közösséghez. mint amilyennek látszik. a mintát vizsgálják. Ők vezették be többek között a „véleményirányító" (opinion leader) és a „kom­ munikáció kétlépcsős folyamata" (two-step flow of communication) fogalmát. A próbafelvétel olyan előzetes vizsgálat. ezért ilyen helyze­ tekben a kutatók mintavételhez folyamodnak: a nagy csoportnak csak egy kis részét. 1948). A kutatók kifinomult mé­ rési technikákat dolgoztak ki a politikai attitűdök elemzésére. és a statisztikusok különféle szabályokat dolgoztak ki a megfelelő nagyságú és összetételű minta kivá­ lasztásához. a második lépésben ezek az irányítók hatnak a körülöttük élőkre (rokonokra. mint a távoli világ történései. és ezt a kutatási eredmé­ nyek is megerősítették. A véletlen mintavétel legfej­ lettebb módja az. Ennek a pontosságnak az elérésé­ hez viszont reprezentatív mintára van szükség. a felmérés számos fontos. Az emberek nézetei nem közvet­ len módon alakulnak ki. akkor eredményei általánosíthatók a teljes népességre. A véleményirányítók által megfogalmazott né­ zetek a személyes kapcsolatokon átszűrődve to­ vábbterjednek és befolyásolják más embereknek a napi politikáról alkotott véleményét. Az egyik az volt. hanem egy kétlépcsős folyamatban: az első lépésben a véleményirányí­ tók reagálnak a politikai eseményekre. A vizsgálat rámuta­ tott. amelyet Paul Lazarsfeld és munkatársai végeztek több mint fél évszázaddal ezelőtt {The People's Choice.3. A ku­ tatók mélyebb elemzésre törekedtek. FEJEZET lemezzék a népesség egészét. ma is használatos technikáját dolgozták ki. Az összes személy közvetlen vizsgálata lehetetlen lenne. Mindössze két-háromezer brit választó vizsgálata például nagyon pontosan je­ lezheti a teljes népesség attitűdjeit és szavazói szándékait.

ez a reakció az igazi börtönlakók körében is gyakran megfigyelhető. Annyire erő­ teljes volt a helyzet hatása. hiszen a felmérés során vi­ szonylag felszínes válaszokat kap a kutató. A lengyel paraszt Kísérlet A kísérlet során a kutató megkísérel szigorúan ellenőrzött körülmények között tesztelni egy hi­ potézist. hogy csak kevés más szociológiai kutatási módszer ve­ heti fel vele a versenyt. nagyszámú emberre terjedhet ki a vizsgálat. A szociológusok eltérően ítélik meg az élettörté­ neti anyagok értékét: néhányan úgy érzik. mert úgy vélik. Oly­ kor igen magas a nem válaszolók aránya. hogy a megkér­ dezett maga töltse ki. új­ ságcikkeket . Zimbardo megál­ lapította. Más kutatási módszerek általában nem adnak ennyi információt az emberek nézeteinek és at­ titűdjeinek időbeli fejlődéséről. amelyek megbízhatósága legalábbis kétséges. A természettudományok körében a kí­ sérletek általánosan elterjedtek. Jó példa erre Philip Zimbardo páratlan kísér­ lete. mert csupán kisebb csoporto­ kat lehet laboratóriumi környezetben tanulmá­ nyozni. amikor a közzétett tanulmányok csupán a min­ tának alig több mint a felétől kapott válaszokra épülnek. a munkások termelékenysége min­ den esetben nő.leveleket. milyen mértékű attitűd. hogy az élettörténet olyan mély betekintést enged bizonyos jelenségekbe. hiszen a felmérés statisztikai­ lag mérhetővé teszi a kutatás tárgyát.általában az érintett elbeszélése alapján . diák önkéntesekre osztva a börtönőrök és a / rabok szerepét (Zimbardo 1972).és/ viselkedésváltozásokhoz vezet az eltérő szerepek eljátszása. Élettörténet A kísérlettel ellentétben az élettörténet egyértel­ műen a szociológiához és más társadalomtudo­ mányokhoz köthető módszer.). és meglepődve tapasztalták.összegyűjtött életrajzi adatokból áll. de annyi biztos. méretét stb. A munkások tudták. a munkacsoport . és a rabok iránt valódi ellenérzéseket táplál­ va parancsolgatni. hogy a börtönlakók viselkedését sok­ kal inkább meghatározza maga a börtönhelyzet. Az élettörténeti módszert sikerrel alkalmazták igen jelentős vizsgálatokban. hogy a kísérletet viszonylag korai stá­ diumában abba kellett hagyni. a munkaszünet idejét. gúnyolódni. / hogy megvizsgálja. Az eredmények még a kutatókat is megdöbbentették. hogy mindegy. Ez a vizsgá­ lati alany viselkedésében bekövetkező változás a „Hawthorne-hatás". hogy tanulmányozzák őket. Sok szociológus mégis bírálja a felmérés mód­ szerét. nem szolgáltat használható információkat. mint egyéni jellemzőik.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA I A felmérés módszerének előnyei és hátrányai A felmérés módszerét számos ok miatt széles körben alkalmazzák a szociológiai kutatásokban. ezért viselkedésük eltérhet a szokásostól. mint a más módszerekkel szerzett információk. és annyira megnőtt a feszültség. Általában más forrásokat . főként ha a kérdőívet postán küldik el. mivel a többi kutatási módszernél több előnnyel rendelkez­ nek. A kísérlet mégis fontos eredményeket hozott. A kérdőívekre adott válaszok sokkal könnyeb­ ben kvantifikálhatók és elemezhetők. megfelelő anyagi háttér birtokában a kutatók a kérdőíves adatfelvé­ telre szakosodott kutatási ügynökségeket bízhat­ nak meg a szükséges adatok összegyűjtésével. Keveset tudunk azokról. A kísérleti helyzetben a kutató közvetlenül ellenőrzi a lényeges feltételeket. Az élettörténeti vizsgálatok azonban csak ritkán hagyatkoznak teljesen az érintettek emlékeire. Mindazonáltal a kísérleti módszerek néha eredményesen alkalmazhatók a szociológiában is. mások ezzel szem­ ben azt vallják. korabeli tudósításokat. hogy a felméréseket gyakran zaklatásnak és időpocsékolásnak tartják. aki egy valódinak tűnő börtönt hozott lét­ re. ezért fokozták a munkatempót. A szociológiá­ ban viszont igen korlátozott a kísérletezés alkal­ mazási területe. Egyik korai ünne­ pelt tanulmány W. hogy pontosnak tüntet fel olyan eredményeket.is felhasználnak a kapott informá­ ciók kiegészítésére. Az élettörténet egy-egy személyről . és a vizsgálatba vont emberek tisztában vannak azzal. hogy figye­ lik őket. hol lázongtak . Az 1930-as években kutatók a Western Electric Chicagóhoz közeli. I. akik nem töltik ki a kérdőívet vagy nem hajlandók az interjúra. A börtönőr szerepet játszó diá­ kok gyorsan autoriter viselkedésjegyeket vettek fel. bár a kutatók általában megkísérelnek újra kapcsolatot teremteni a nem válaszolókkal vagy másokat találni helyettük. érvényességük ellenőrzésére. Nem ritka az olyan eset. hogy ez a módszer megbízhatatlan. A rabok viszont hol magukba roskadtak. Célja az volt. zsarnokoskodni kezdtek. a természettudo­ mányokban nincs helye. milyen módon változtatják meg a kísérleti feltételeket (a világítást. Ez a fajta kutatás a (természet)tudomány módszerét tekinti mintának. hawthorne-i üzemében vizsgálták a termelékenységet. Thomas és Flórian Znaniecki hatkötetes munkája.

hogy az efféle kutatómunka leg­ feljebb 6 0 . ahol még rögtönzött futballmeccset is játszottak egymással. amely a társadalmi változás egyik legismertebb vizsgálata. Az orosz forrada­ lom előtt például különféle politikai csoportok próbálták megbuktatni a fennálló rendszert.a németeké és a szövet­ ségeseké egyaránt . Az összehason­ lításkor kiderül. mi történik az adott kutatási területen. Történeti elemzés Az 1. A szociológusok gyakran közvetlenül akarnak vizsgálni múltbeli eseményeket.3. egy-egy katona személyes feljegyzéseiből és visszaemlékezéseiből. ha a brit számarányt összevetjük más országok hasonló adataival. Szinte minden nyugati országban folya­ matosan nőtt a válások aránya az elmúlt ötven évben. Rámutatott. A szerzők olyan érzékeny és apró­ lékos elemzést adtak a migrációval kapcsolatos tapasztalatokról. az Államok és társadalmi forradalmak (States and Social Revolutions. Kiderítette például. E sokféle forrásból Ashworth a lövészárokbelj élet információgazdag. Egyes történe­ ti időszakokat lehet közvetlenül tanulmányoz­ ni. A vizsgálat során sokféle do­ kumentumforrásból merített: a hivatalos hadtör­ ténetből . Skocpol nagy feladatot vállalt magára: elhatározta. részletes leírá­ sát állította össze. hogy a társadalmi forradal­ mak nagyrészt nem szándékolt következmények eredményeként robbannak ki. amelyek gyakran speciális könyvtári gyűjteményekben vagy levéltárakban találhatók. hogy hasonló általános trendek figyelhetők meg a nyugati társadalmak többsé­ gében. amely először 1918 és 1920 között jelent meg (Thomas-Znaniecki 2 0 0 2 . újságcik­ kek nélkül.7 0 évvel nyúlhat vissza az időben. illetve más memoárokból. Nyilvánvaló. Skocpol a dokumentumok széles körét elemez­ ve a forradalmi változásnak egy olyan meggyőző magyarázatát dolgozta ki. mert az összevetésekkel tisztáz­ hatjuk. Az összecsapások és konfrontációk sora olyan radi­ kális társadalmi átalakulást indított el. amely nem lett volna lehetséges az interjúk és az összegyűjtött levelek. az 1980-as évek elejére vi­ szont számuk majdnem elérte a 160 000-t. FEJEZET Európában és Amerikában. ha még élnek az akkori szereplők . A történeti dokumentumok felhasználásának .felfüggesztette az ellenséges­ kedést.még a bol­ sevikok sem. hetekig egymással összezárt embe­ rek élete érdekelte. érzékletes. hiszen sokszor csak valamilyen időperspektívából értelmezhetjük az adott prob­ lémáról gyűjtött anyagot. Karácsonykor például mindkét oldal . és volt olyan hely. hogy milyen gyakran kell összecsapniuk az ellenséggel. hogy a ka­ tonák egyes csoportjai saját normákat alakítottak ki azzal kapcsolatban. és gyakran sem­ mibe vették a tisztek parancsait. Összehasonlító kutatás Az eddig ismertetett kutatási módszereket gyak­ ran összehasonlító kontextusban alkalmazzák. Vajon ez a változás csak a brit társadalomra jellemző? Megtudhatjuk. amelyeknek azok tanúi voltak életük egy korábbi szakaszában. az 1917-es orosz forradalom és az 1949-es kínai forradalom. de egyik sem számított a forradalomra . akik végül hatalomra kerültek. Az ennél korábbi időszakok esetében a szociológus csak dokumentumokra és korabeli feljegyzé­ sekre hagyatkozhat. Az ennél sokkal hosszabb időszakot felölelő történeti kontextusban folytatott össze­ hasonlító kutatásra példa Theda Skocpol köny­ ve. Az összehasonlító kutatás kiemelt jelentőségű a szociológiában. fejezetben már említettem. A szerzőt az állandóan tűz alatt lévő. Három különböző történeti kontextusban vizs­ gálta a forradalmi folyamatokat.például a különböző katonai egységek írott anyagaiból -. amelyet senki nem láthatott előre.2 0 0 4 ) . az évente kimondott válások számát! Az 1960-as évek ele­ jén Nagy-Britanniában egy évre kevesebb mint 30 000 válás jutott. amely nagy szerepet tulajdonít a mélyen fekvő strukturális feltéte­ leknek. hogy a szocio­ lógiai kutatásban gyakran elengedhetetlen a tör­ téneti szemlélet. A szóbeli történelem vagy a nálunk is használatos angol kifejezéssel oral history kutatói az interjúalanyokkal olyan ese­ ményekről beszélgetnek. hogy részletes empirikus vizsgálatra építve alkotott el­ méletet a forradalom eredetéről és természetéről. korabeli hivatalos kiadványok­ ból. 1979). Vegyük például a brit válási arányt. egyik érdekes példája Anthony Ashworth szocio­ lógus kutatása az első világháború lövészárokhar­ cairól (Ashworth 1980).például a holokauszt esetében. Az összehasonlító és a történeti kutatás egyesítése Ashworth kutatása egy viszonylag rövid időszak­ ra irányult. vagyis három forradalmat hasonlított össze: ezek az 1789-es francia forradalom.

megszerezte a lakcímüket a közlekedés­ rendészeten dolgozó barátjától. akkor láthatjuk. A kutatás során Humphreys arra a kérdésre is igyekezett választ találni. hogy feltegye a felmérés kérdéseit. aki kikereste a hozzájuk tartozó lakcímeket. akik megfordultak a teaházban. Figyelembe véve. és egyébként teljesen szokványos életet él. Valójában az keltett igazán nagy megütközést. mert csupán annyit tehetett. amikor az érintettek családjával beszélget. Nagyjából annyit tudott meg róluk. Humphreys elmondta. A szociológusok szerint a dön­ tő kérdés az. és mindent megtett. hogy könyve írásakor korántsem volt őszinte azokhoz. a szociológusok által begyűjtött érté­ kes adatok egy jó részét soha nem lehetett volna megszerezni. Humphreys gyak­ ran készített interjút a feleségükkel és más csa­ ládtagjaikkal is. hogy többet megtudjon a társadalmi hátterükről és az életük­ ről. ahol Humph­ reys is dolgozott. házat figyelte. sőt meg se szólalhatott. mint mások. Ez azonban roppant nehéznek bizonyult. amit megtudott. el kellett volna ma­ gyarázni a kutatási projektet. Megállt a vécé bejáratánál. ha előbb mindenkinek. valójában viszont azért. a Washington University kutatói házról házra járva felmérést végeztek a szexuális szokásokról. hogy ő is hasonló céllal jött.hivatalosan csak azért. a birtokába került adatokkal kárt is okozhatott volna. Humphreys teaházi megfigyeléseivel nem szerzett olyan informá­ ciókat. Humánus beszámolója jóval többet tárt fel. akik a meleg férfiak életét tanulmányozták. Nem árulta el. így jelenléte nem járt nagyobb kockázattal számukra. hogy adja ki a vizsgálati alanyainak személy­ azonosságára vonatkozó információkat. Etikusan viselkedett-e? Mindent összevetve azt válaszolhatjuk. de nem is vallotta be. és valaki más megtalálja azokat. majd kér­ dezőbiztosnak álcázva felkereste otthonukban ezeket a férfiakat. majd felkereste őket otthonukban. hogy mennyi hiba csúszhat a számításokba a kutatási folyamatban. Humphreys megkérte a vizsgálat vezetőit. Megtör­ ténhetett volna. Mivel törvénytelen tevékeny­ séget dokumentált. ha személyes kérdéseket szegez olyanoknak. A megfigyelés közben nem kellett ugyan hazudoznia.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA KUTATÁS A VALÓ VILÁGBAN: MÓDSZEREK. hogy vegyék fel az ő teaházi mintájába tartozók nevét és címét is a felmérésbe. akik igyekeznek megőrizni névtelenségüket. a kutatók nem tekintik legitimnek az efféle eljárásokat. Hónapokkal később St. Ami azt illeti. hogy Humph­ reys felírta a teaházba betérők autójának a rend­ számát. hogy nagyobb kockázattal jár-e a ku­ tatás az alany számára. például a British Sociological Association ma már sokkal szigo­ rúbb etikai irányelveket írnak elő a szociológiai kísérleteket folytató kutatók számára. hogy más oka van az ottlétének. amelyek kiegészítik egymást. és felírta a kocsik rend­ számát. akkor nem len­ ne ilyen kitüntetett helye a társadalomkutatás etikájával foglalkozó irodalomban. hogy interjút készítsen velük . A szociológiai kutatások világszerte finanszírozó kormányzati szervezetek. Ha ismét felidézzük Laud Humph­ reys vizsgálatát. amelyek alapján azonosíthatta volna a résztvevőket. hogy meg­ figyelte az illemhelyet. hogy többségük nős. miért van ott. mint amekkorával egyéb­ ként is szembe kell néznie mindennapi életében.és általánosab­ ban a valódi szociológiai kutatás problémáit. Kiderült. Ám ha ez volna az egyetlen dilemma Humph­ reys kutatásával kapcsolatban. hogy vizsgálata ebből a szempontból nem jelentett kockázatot egyik alany számára sem. Ezenkívül igencsak furcsa lett volna. Humphreys ezért megpróbált a felmérés mód­ szerével többet megtudni ezekről a férfiakról. Az oda betérők feltételezték. mint amennyit amúgy is vállalniuk kellett min­ dennapi életükben. például Nagy-Britanniában az Eco­ nomic and Social Research Council. akiket vizsgált. nem is sejtették. ami a teaházban történt. így ellenőrizhetők a háromszögelés fo­ lyamatában. hogy miféle férfiak jár­ nak a teaházakba. mintha csak általános felmé­ rést végezne. hogy minden kuta­ tási módszernek megvannak az előnyei és a kor­ látai. Ezért egy-egy kutatás során gyakran több módszert is alkalmaznak. hogy egy kevésbé járatos kérdező elszólja magát. mi az előnye több módszer kombinálásának . Aztán a rendszámokat odaadta a közleke­ désrendészeten dolgozó barátjának. A teaház íratlan csendsza­ bálya miatt nem kérdezősködhetett. Bár Humphreys nem árult el sem­ mit a férfiak családjának arról. Ugyanakkor ha Humphreys minden szakaszban színt vallott volna. hogy szociológus. hogy titokban tartsa. Louisban. Humphreys egyike volt az első szociológusok­ nak. illetve a szo­ ciológusok szakmai szervezetei. mint Az ember mint vizsgálati alany és az ebből fakadó etikai problémák Minden emberekkel foglalkozó kutatás felvethet etikai dilemmákat. akivel a ku­ tatás során csak találkoznak. buktatóit is szemügyre vehetjük. amikor a tea­ . a rendőrség követelhette vol­ na. akkor kutatása nem jutott volna ilyen messzire. PROBLÉMÁK ÉS BUKTATÓK Korábban is hangsúlyoztam. vagy Humphreys elveszíti a jegyze­ teit.

3. és mindegyiknek m e g v a n a m a g a előnye és hátránya. akkor a m e d i á n t ú g y l e h e t n e k i s z á m í t a n i . Ha ez a s z á m p á r o s lenne. a m e l y bár­ mely értéksor középső értéke. Tökéletes nega­ tív k o r r e l á c i ó r ó l a k k o r b e s z é l ü n k . akkor nem próbálna a rendszámokon keresztül eljutni a vizsgáltak otthonába.és a k o r r e l á c i ó s e g y ü t t h a t ó k m e g h a t á r o z á s a (azaz a n n a k m é r é s e . a z a z a 6. a b a n k s z á m l á t és a k ü l ö n b ö z ő b e ­ fektetéseket. A m ó d u s z e s e t é b e n az a p r o b l é m a . A m ó d u s z a z a z é r t é k . 6.1 . A fenti p é l d á b a n ez a 7. ezt a z e g y ü t t h a t ó . amely e s e t ü n k b e n 0-tól 1 0 0 0 0 0 0 0 f o n t i g t e r j e d . á l t a l á b a n s z o r o s n a k tartják az elemzett változók közötti kapcsolatot. D e l e h e t f é l r e v e z e t ő is. A korrelációs együtthatók hasznos mutató­ számok a n n a k jelzésére. Kijelentette. érték. és 7. FEJEZET A szociológiai kutatások során gyakran haszná­ A z ilyen e s e t e k b e n a m á s i k két m é r ő s z á m e g y i ­ két h a s z n á l h a t j u k . Ilyen m ó d s z e r a k ö z é p é r t é k v a g y c e n t ­ r á l i s t e n d e n c i a kiszámítása . l e g y e n a z a k á r pozitív. a z a z 1 3 .0. T ö k é l e t e s k o r r e l á c i ó a t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k b a n sosem fordul elő. Inkább a teaházban gyűj­ tött adatokra építve megpróbálná jobban megis­ merni a résztvevők egy kisebb csoportját. 3. Gyakran a d a t o k s z ó r á s á t ( s t a n d a r d d e v i á c i ó j á t ) is. A m ó d u s z h o z h a s o n l ó a n a m é d i á n s e m m u t a t j a m e g a m é r t ér­ tékek tényleges tartományát. A f e n t i p é l d á ­ b a n a 4 0 0 0 0 f o n t túl közel v a n a l e g a l a c s o n y a b b értékekhez. h o g y nem veszi f i g y e l e m b e az azaz az a d a t o k összességének A leg­ f\ eloszlását. hogy eti­ kai szempontból túl messzire ment. h a két v á l t o z ó é p p e n f o r d í t o t t a r á n y b a n v a n e g y m á s s a l . a k á r n e g a t í v . is él. 8 5 2 6 9 2 f o n t o t k a p u n k . a m i t akkor számtani átlagként k a p c s o l a t két ( v a g y t ö b b ) v á l t o z ó k ö z ö t t . 9. hogy az e m b e r e k t ö b b s é g e a ténylegesnél j ó v a l n a g y o b b v a g y o n n a l rendelkezik. 4. hogy mennyire erős a 1 3 . Az együttható é r t é k e e b b e n a z e s e t b e n 1. 0 é r t é k e jelzi.m a l .az á t l a g s z á m í t á s k ü ­ l ö n b ö z ő f o r m á i . Ezek e g y része i g e n b o n y o l u l t é s ö s s z e t e t t . beleértve m i n d e n v a g y o n t á r g y a t : a há­ zat. 5. e z é r t n e m t e k i n t h e t ő igazi „ á t l a g n a k " . h a ö s s z e a d j u k a 13 e m b e r s z e m é l y e s v a g y o n á t . m a j d a k a p o t t e r e d m é n y t elosztjuk a z e m b e r e k s z á m á v a l . lunk statisztikai e l j á r á s o k a t a z e r e d m é n y e k e l e m ­ zésekor. hogy ha megismételhetné a vizsgálatot. 2. Vegyük például 13 e m b e r személyes v a g y o n á t . később maga Humphreys is egyetértett bírálóival. A h a r m a d i k m é r ő s z á m a m é d i á n . Tulajdonuk angol f o n t b a n : 1. P é l d á n k b a n az é r t é k e k s z á m a p á r a t l a n . 8. m o n d j u k 13 helyett 12. hogy megfelelő kiszámítja a z Bizonyos e s e t e k b e n a kutató a középérték-szá­ mítás t ö b b módszerével képet adjon az átlagról. 10. h o g y m e n y ­ nyire e r ő s a k a p c s o l a t két v á l t o z ó k ö z ö t t ) . de a l e g g y a k r a b b a n használt módszerek k ö n n y e n é r t h e t ő k . é r t é k á t l a g á t v e n n é n k . A 0. h o g y a két k ö z é p s ő . A f e n t i p é l d á b a n ez az é r t é k a 40 0 0 0 f o n t . az a u t ó t . akkor az együttható értéke 0. é s ú g y s z á m í t h a t ó ki. A s z á m t a n i á t l a g kiszá­ m í t á s a g y a k r a n h a s z n o s módszer. Ezzel megállapíthatja az értékek s z ó r ó d á s á n a k mér­ tékét vagy az adott értékek tartományát. Arra a nánk. akkor tökéletes pozitív korrelációról beszélünk. H a nincs ö s s z e f ü g ­ g é s a két v á l t o z ó k ö z ö t t ( a z a z e g y s z e r ű e n n e m m u t a t h a t ó ki s e m m i f é l e konzisztens kapcsolat). 7. a m e l y szintén 40 000 font. 12. Bár könyve megjelenése egyik vizsgálati alanyának sem ártott. I l y e n szintű pozitív k o r r e l á c i ó t f i g y e l h e t ü n k m e g p é l d á u l az o s z t á l y h e l y z e t és a v á l a s z t ó i m a g a t a r ­ tás között. A teljes összeg ha elosztunk 13-mal. 10 0 0 0 0 0 0 A s z á m t a n i á t l a g a s z o k á s o s é r t e l e m b e n fejezi ki a z á t l a g o t . amennyit akkoriban tudni lehetett a szexuális közösségekről. H a két változó teljesen együtt m o z o g . hogy a . Az átlagszámításnak h á r o m módszere ismere­ tes. a m e l y a l e g g y a k r a b b a n fordul elő az értékek a d o t t hal­ m a z á b a n . A fenti p é l d á b a n a számtani átlag n e m tűnik megfelelő középérték-mutatónak. értékek tartományát. 0 5 000 10 0 0 0 20 000 40 000 40 000 40 000 80 0 0 0 100 000 1 50 0 0 0 200 000 400 000 g y a k r a b b a n előforduló érték n e m feltétlenül m u ­ tatja a z a d a t o k ö s s z e s s é g é n e k e l o s z l á s á t . miután egy kiugróan torzítja a magas.6 v a g y a n n á l m a g a s a b b é r t é k e s e t é n . ha e g y e t l e n é r t é k v a g y a m e g a d o t t é r t é k e k e g y k i s e b b része j e l e n t ő s e n eltér a t ö b b i a d a t t ó l . 10 000 000 f o n t o s érték következtetésre juthat­ képet. m e r t a r e n d e l ­ kezésre álló összes a d a t o t f e l h a s z n á l j u k . 11. 11 0 8 5 000 font.

a k k o r azt is e l l e n ­ őrizhetjük. h o g y c s a k b i z o n y o s orszá­ gokról g y ű j t ö t t e k a d a t o t . Példánk­ b a n bal o l d a l o n l á t h a t ó k a vizsgált o r s z á g o k . h o g y m i l y e n t í p u s ú in­ f o r m á c i ó k a t t a r t a l m a z n a k a z e g y e s s o r o k é s osz­ l o p o k . irodalom tűnnek. amit a teaházban tesznek. A jó szociológia egyik esetben sem szőrszálhasogatás. 3. h a r m a d ­ szor p e d i g azt a t é n y t . V e g y ü k sorra a t á b l á z a t a d a t a i b ó l l e v o n h a ­ tó k ö v e t k e z t e t é s e k e t ! A t á b l á z a t o k t ö b b s é g é t a szerző m a g a i s t á r g y a l j a . N é h a j o b b . m i f é l e i n f o r m á c i ó ­ kat közöl. Minden tudományágnak tisztáznia kell az alapfogalmait.a táblázat tartalmi részébe foglalt szám lehet esetszám. eltöprenghetünk azon. hogy mennyire megbízható az információ. kutatás célját fölfedve megkérje őket: beszéljenek arról.3. Ezek sokszor i g e n pedig könnyen megfejtáttekintésükkor bizonyos alapelveket n é m i g y a k o r l á s s a l ezek a u t o m a t i k u s ­ p é l d á u l a 3. P é l d á u l a 7. Ebben a könyvben is sokszor azzal kezdem majd egyegy új téma tárgyalását. V é g i g kell a z o n b a n g o n d o l n i azt is. m í g 1. csak . amelyeket már amúgy is ismerünk? A leg­ rosszabb fajta szociológiáról csakugyan el lehet mindezt mondani. 2 . Ha a t á b l á z a t b a n s z e r e p l ő a d a t o ­ kat n e m a k u t a t ó g y ű j t ö t t e ö s s z e . Nézzük m e g . h a n e m a z aljára kerül.) A f e j l é c b ő l k i d e r ü l . ran t a l á l k o z u n k t á b l á z a t o k k a l . hanem éppenséggel elindítunk. mi a szerepe az életükben annak.) t ö b b m e g j e g y z é s i s tartozik. amikor az a d a t o k a t áttekintjük.újra megfogalmazza azt. h a n e m m á s h o l közölt e r e d m é n y e k r e é p ü l n e k . A p é l d á m b a n sze­ replő táblázat forrással kapcsolatos m e g j e g y z é s e utal a r r a . hogy vajon nem más-e a szociológia. A t á b l á z a t é r t e l m e z é s e s o r á n f e j b e n kell tartani. O l v a s s u k el a t á b l á z a t felső részén v a g y b a l o l d a l á n t a l á l h a t ó fejlécet! ( B i z o n y o s e s e t e k b e n a „ f e j l é c " n e m a t á b l á z a t t e t e j é r e . h o g y a n g y ű j t ö t t é k v a g y m i é r t az adott f o r m á b a n mutatják be az anyagot. ha követünk: a kísértés. hogy talán már ismert fogalmakat definiálok.3. táblázathoz ( 1 8 5 . amelyeket gyorsabban „leolvasha­ tunk". a k k o r a f o r r á s t is A táblázat adataiból t ö b b érdekes trend olvasha­ tó ki. mire vonatkozik a fejlécek egy-egy cso­ portja. m e r t a k u t a t ó igyek­ szik p o n t o s a n m e g h a t á r o z n i . Köny­ v e m sok t á b l á z a t á h o z f ű z t e m m a g y a r á z ó m e g ­ jegyzéseket. százalékos arány. A 3. Gyakran csak úgy juthatunk a meg- . Nagy hogy olvasás közben „átugorjuk" a in­ sá v á l n a k ( l á s d t á b l á z a t o t . A forrás alapján esetleg megítélhet­ jük. akiket rokonság fűz össze. amit már amúgy is tudunk? Pusztán szőrszálhasoga­ tó körülírása lenne olyan társadalmi jelenségek­ nek. a m e l y e k s e g í t e n e k megérteni. 5 . h o g y hol találhatóak m e g a t á b ­ lázat a l a p j á u l s z o l g á l ó a d a t o k . d e n e m e n g e d h e t ü n k neki. m e n n y i r e t á m a s z t j á k alá a szerző kö­ vetkeztetéseit. akkor ezzel nem lezárunk valamit. Tisztázni kell a h a s z n á l t m é r t é k e g y s é g e k e t .SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA j A táblázatok értelmezése A szociológiai bonyolultnak hetők. ha a táblázat számait átváltjuk egy hasznosabb mértékegységre: ha nem adnak m e g százalékokat. táblázat e l ő s z ö r m e g a d j a a t á b ­ l á z a t b a n s z e r e p l ő a d a t o k tárgyát. m e r t a t á b ­ lázat k o n c e n t r á l t f o r m á b a n t a r t a l m a z o l y a n formációkat. akkor esetleg é r d e m e s azokat kiszámítani. átlag v a g y m á s mérő­ szám. de hát soha nem ítélhetünk meg egy tudományt annak alapján. o. h o g y a szerző f ű z ö t t .e m a g y a ­ rázó megjegyzéseket az adatokhoz! A megjegy­ zése u t a l h a t a r r a . táblázatot). De amikor pél­ dául a családot olyan emberek csoportjaként ha­ tározzuk meg.2. h o g y a t á b l á z a t célja az ö s s z e h a s o n l í t á s . H a j á r t a s s á g o t szerzünk a t á b l á z a t o k é r t e l m e z é s é b e n . vagy teljesen átalakít­ ja köznapi gondolkodásunkat. h o g y a z a d a t o k e g y O E C D . másrészt kiderül. hogy jobban megértsük a nyil­ vánvalót (Berger 1963). Igaz-e.érthetetlen szaknyelven . h o g y m i l y e n t o v á b b i p r o b l é m á k é s k é r d é s e k v e t h e t ő k fel a z a d a t o k a l a p j á n . mint ha ugyanezeket az összefüggéseket szavakba ö n t ö t t é k v o l n a . E l ő s z ö r is az a u t ó b i r t o k o s o k a r á n y a j e l e n ­ az oszlopok az autóbirtokosok arányát mutatják a z e g y e s vizsgálati é v e k b e n . O l v a s s u k el a teljes c í m e t ! A t á b l á z a t c í m e g y a k r a n v i s z o n y l a g h o s s z ú . amit a kon­ tárjai csinálnak. nem is a nyilvánvaló ismételgetése más szavakkal. 4. Tud-e újat mondani a szociológia? Mivel a szociológusok gyakran olyasmit vizsgál­ nak. é s s z e m p o n t j a i t t e r m é ­ s z e t e s e n s z e m e l ő t t kell t a r t a n i a t á b l á z a t b a n sze­ r e p l ő a d a t o k é r t é k e l é s e s o r á n . Tulajdonképpen a jó szociológia vagy hozzásegít. h o g y a n k a p t a m a t á b l á z a t b a n szerep­ lő s z á m o k a t . m á s o d s z o r azt. olvasása közben gyak­ megjelölik. hogy a szociológia nem tesz mást.k i a d v á n y b ó l származnak. amiről nekünk is van személyes tapaszta­ latunk. mint „a nyilvánvaló fárad­ ságos fejtegetése" (Wright 2000).

E jelenség a szociológiai szaknyelvet használva úgy magyarázható. hanem maga is fontos tényezőjévé vált ezen tár­ sadalmak teljes életfolyamatának. A kutatási problémákat a szakiroda­ lomban meglévő hiányosságok. A szociológus úgy vizsgálja a társadalmi éle­ tet. hogy a szociológiai kutatás eredményei gyakran igen közel állnak a közvélekedéshez. amikor a szociológiai kuta­ tásnak csupán a szociológusok szűk intellektuá­ lis csoportja számára van jelentősége. ha tisztázzuk. A kutatási stratégia kidolgo­ zásában számos lépés világosan elkülöníthe­ tő . Vegyük csak azokat az átalakulásokat.3. mert a szociológiai kutatás folyamatosan hat a társadalomról kialakult köz­ vélekedésre. Hangsúlyozni kell. h o g y a z e g y e s országok mekkora gazdasági növekedést értek el. összehasonlító. és a 12. A szociológia hatása Ritka az olyan eset. ezért egy modern társa­ dalomban igen kevés az olyan ember. megváltoztatva ezáltal a szocio­ lógiai kutatás terepét is. mert a szociológia nem mond számunkra újat.3. sokkal inkább azért. hogy a szociológia reflexív viszonyban áll az emberek­ kel. melyik szó mit jelent . fejezetben lesz szó). Harmadszor: a felsorolt országok szinte m i n d ­ egyikében nőtt az autóbirtokosok száma 1990 és 2002 között. akiknek a viselkedését vizsgálja.1 1 0 .a jó szociológiában sosem öncélú a terminusok magyarázata. Minden kutatás olyan kutatási problémából in­ dul ki. hogy célirányos kérdéseket vet fel és ezek­ re módszeres kutatással megkísérel válaszolni. hogy az a u t ó b i r t o k l á s és a j ó l é t szintje ö s s z e f ü g g . a m i valószí­ n ű l e g azt a k ü l ö n b s é g e t m u t a t j a . értés magasabb szintjére. Kérdése lehet ténykérdés. A kutatási eredményeket gyakran az egész társadalom meg­ ismeri. Nem meglepő. ÖSSZEFOGLALÁS 1. elméleti viták vagy a társas világ gyakorlati kérdései egy­ aránt felvethetik. mint Törökországban. T u ­ l a j d o n k é p p e n az a u t ó b i r t o k o s o k a r á n y á t a j ó l é t i különbségek durva m u t a t ó j á n a k is tekinthetjük. fejlő­ dési vagy elméleti kérdés. fejezetben ( 1 0 9 . . A szociológiai ismeretek összetett. 3. hogy a szociológia nem csupán a modern társadalmak vizsgálata. 2. o. A kutatási eredmények ma már szélesebb körben megismerhetők. bár egyes o r s z á g o k b a n a növekedés m é r t é k e n a g y o b b v o l t . illetve m e n n y i r e t u d t a k a t ö b b i e k h e z f e l z á r k ó z n i . amely foglalkoztatja vagy zavarba ejti a kutatót. a szexualitás és a család keresztülmegy (ezekről a 7. A reflexivi­ tás a szociológiai kutatás és az emberi viselkedés kölcsönhatása. FEJEZET tősen eltérhet a különböző országokban: 2002ben az 1000 főre jutó autók száma t ö b b mint ötször annyi volt az Egyesült Á l l a m o k b a n .bár ezeket csak ritkán követik pontosan a tényleges kutatás során. aki semmit ne tudna ezekről a változásokról. Másodszor: egyértelmű. gyakran nehezen megfog­ ható módon befolyásolják gondolkodásunkat és viselkedésünket. Ez elsősorban nem azért van. amelyeken ma NagyBritanniában a házasság.). m i n t m á s u t t . táblázat Az 1000 lakosra j u t ó közúti g é p j á r m ű v e k száma az e g y e s vizsgált o r s z á g o k b a n 1990 Ausztria Belgium Kanada Németország Görögország Portugália Törökország Nagy-Britannia Egyesült Államok 462 432 600 527 248 310 57 443 842 1991 463 442 619 527 246 370 47 433 718 1992 503 441 627 427 257 407 53 453 779 1993 515 454 595 478 271 439 61 441 725 1994 528 464 569 523 283 438 64 439 719 1995 543 487 565 540 298 501 68 428 771 1996 495 494 565 547 313 533 97 448 783 1997 509 482 564 551 328 569 105 458 784 1998 529 490 580 556 351 610 111 474 792 1999 544 500 566 564 378 654 116 486 798 2000 555 511 569 570 406 698 124 493 810 2001 565 517 572 582 428 711 148 516 816 2002 537 520 581 589 450 756 148 533 807 Forrás: OECD Factbook 2005. erről még lesz szó a 4.

Változó lehet az életkor. A kauzalitást meg kell különböztetni a korrelációtól: az utób­ bi azt jelenti. Anne (1992): Doing Sociology. hogy a kutatási folyamat ritkán halad terv szerint? 4.Guy. hogy a kutatás eredmé­ nyeinek közreadása sérti a résztvevők érzéseit. Hogyan csökkentheti a kutató a hiba és/vagy torzulás lehetőségét? 5.Devany. mori. Független változó az a változó. amelyek bizonyíthatók vagy cáfolhatók? 3. INTERN ETES F O R R Á S O K Market and Opinion Research International (MORI) http ://www. Morag . Ezek származhatnak abból. Emiatt a kutatók mun­ kájuk során gyakran két vagy több módszert alkalmaznak egyszerre. akkor ki határozza meg ezt a problémát? 2. információforrásként szol­ gáló nyomtatott anyagok vizsgálatát jelenti. 5. Berkeley. Lee . Methods and Process. Igaz-e. Harvey. amelyek mindegyike a többi módszerrel kapott adatok ellenőrzését vagy kiegészítését szolgálja. hogy két változó rendszeresen összefügg. Ha a legtöbb kutatás egy kutatási problémából indul ki. 4.ac. Buckingham. com Social Science Information Gateway http://www. and Activists. E kér­ dések kezelésének nincs teljes egészében ki­ elégítő módja.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA I 3. data-archive . Minden egyes kutatási módszernek megvan­ nak a maga korlátai. London. További módszerek a kísérlet.uk . 6. vagy hátrányosan befolyásolja életüket. Best. Open University Press (3.statistics. amelyik egy másik (a függő) változóra hat. Alan (2001): Social Research Methods. Martin . Will (1996): Interpreting Official Statistics. Joel (2001): Damned Lies and Statistics: Untangling Numbers from the Media. az élettörténet. mint amilyennek látszik. University of California Press. a felmérés során kérdőíve­ ket töltetnek ki vagy interjút készítenek egy nagyobb népességet reprezentáló minta tagjai­ val. kiadás). Ez bonyolultabb. A szociológiai kutatás gyakran állítja a kuta­ tót etikai dilemmák elé. May.gov.sosig. A szociológusok gyakran ellenőrző változókat al­ kalmazva győződnek meg arról. de minden kutatónak érzékeny­ nek kell lennie a felmerülő dilemmákra. London. Két esemény vagy helyzet között akkor áll fenn oksági kapcsolat. Paul (1995): Ethnography: Principles in Practice. hogy az oksági kapcsolat fennáll-e. Politicians. Ezt az eljárást ne­ vezzük ndromszöge7ásnek. London. hogy egyes módszerek tudományosabbak a többinél? 6.ac. de abból is. Miért elengedhetetlen megkülönböztetni a korrelációt az oksági kapcsolattól? AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK Bryman. Tim (2001): Social Research: Issues. Macmillan.MacDonald. Routledge. a bűnözési arány stb.uk/sociology Office of National Statistics http://www. A dokumentumkutatás levéltári vagy más­ honnan származó. Hammersley.uk UK Data Archive http ://www.Atkinson. Miért van az. Miért fontos konkrét hipotéziseket megfogalmazni. A terepmunka vagy részt vevő megfigyelés esetében a kutató hosszabb időszakokat tölt a vizsgált csoportban vagy közösségben. MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK 1. ha az egyik esemény vagy helyzet váltja ki a másikat. a történeti elemzés és az összehasonlító kutatás. Egy másik módszerrel. szerint mutatko­ zó különbség. Routledge. Oxford/New York. Ruth . a jövede­ lem. Oxford University Press. hogy a kutató félrevezeti a vizsgált sze­ mélyeket. Levitas.

A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS MAX WEBER: A PROTESTÁNS ETIKA N É G Y ELMÉLETI P R O B L É M A Struktúra és cselekvés Konszenzus és konfliktus A n e m e k problémája A m o d e r n világ kialakulása Ú J A B B SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK Posztmodernizmus Michel Foucault N É G Y KORTÁRS SZOCIOLÓGUS J ü r g e n H a b e r m a s : demokrácia és nyilvánosság Ulrich Beck: a globális k o c k á z a t t á r s a d a l o m M a n u e l Castells: a hálózatgazdaság A n t h o n y G i d d e n s : társadalmi reflexivitás KÖVETKEZTETÉS Összefoglalás Megfontolandó Ajánlott Internetes kérdések olvasmányok források .

). oldalon). Ilyen például a relatív depriváció elmélete: az emberek saját körülményeiket aszerint ítélik meg. / Weber gondolatát először az 1. o. Van­ nak közöttük egészen precízen kidolgozottak. ugyanak­ kor elég általánosak ahhoz. és a 14. ahol az em­ berek többsége hasonló körülményeket mond­ hat a magáénak. Valóban igaz. az egymás­ sal versengő elméleti megközelítések és elméle­ tek küzdelme a szociológia életképességét jelzi.vagyis önmagunk . mint a szociológiában. Pedig nem az. Ugyanakkor nehezen látható be. mint mások. Robert K.). valószínűleg kevésbé érzi ma­ gát szegénynek. amely oly fontos a szociológiai munka fejlődése szempontjából. A szo­ ciológiai gondolkodásban tapasztalható elméleti sokszínűség gazdag tárházát nyújtja a kutatásban felhasználható elképzeléseknek.4 2 0 . Ezért a depriváció ér­ zete nincs egyenes arányban az egyénileg meg­ élt anyagi szegénység szintjével (lásd a 272-275. mint az empi­ rikusabb jellegű nézetkülönbségek. amely teljes egészében uralná a szociológiát. o. amely egy szegényebb kerületben él. fejezetben emlí­ tettem (34-35. hogy kik­ hez hasonlítják magukat. Ennek igazolása ér­ dekében vegyük példaként Max Weber elméletét.. hogy a jelenségek viszonylag széles körét fogják át.Az elméleti irányzatok értékelése a szociológiá­ ban nehéz és komoly feladat. Robert Merton (2002) például határozottan amellett érvel. Az elméleti viták eredendően sokkal elvontabbak. mint egy olyan család. Egy kisebb házzal rendelkező család.tanulmányo­ zásakor az elméleti sokféleség segít leküzdeni a dogmákat. illetve minél nagyobb igények­ kel lép fel. Az elméletek bizonyos típusai sokkal többet akarnak magyarázni.bár ez a fajta elmélet sokkal gyakoribb más társadalomtudományokban (főleg a közgaz­ daságtanban). A középszintű elméletek kellőképpen körül­ határoltak ahhoz. némelyikük olykor akár matematikai formában is leírható . amelyik ugyanilyen házban nagyobb épületek és gazda­ gabb szomszédok között lakik. hogy a szo­ ciológusoknak az úgynevezett középszintű el­ méletekre (theories of the middle range) kellene figyelmet fordítaniuk. amelyet A protestáns etika és a kapitalizmus szel­ leme című munkájában fejtett ki (Weber 1995). Nincs olyan elméleti álláspont. és nincs egyet­ értés abban. és növeli a kép­ zelőerőt. és ez a gyengeség jelének tűnhet. hogy mennyire kell vagy érdemes a szociológusoknak nagy. hogy minél szélesebb területet fog át egy elmélet. Az emberek . „A vallás a modern társadalomban" című fejezetben ismét szóba kerül majd A protestáns etika ( 4 1 9 . hogy empirikus kutatás révén közvetlenül ellenőrizhetők legyenek. Éppen ellenkezőleg. A szociológiai munka során a különböző kuta­ tási területeken számtalan elmélet született. átfogó elméletek ki­ dolgozására törekedniük. Az emberi viselkedés bonyolult és sokoldalú. annál nehezebb az empirikus ellen­ őrzése. hogy miért kellene a szociológiai elméletalkotásnak a „középszintre" korlátozódnia. ezért aligha lehet egyetlen elméleti nézőpontból megítélni minden részletét. Nagy elméleti modellek kidolgozása helyett vállalkozzanak inkább szeré­ nyebb feladatokra. Merton .

Ahol manapság a „hivatás elvégzése" közvetlenül nem hozható kapcsolatba a legma­ gasabb kultúrértékekkel . értékeinek a rendsze­ rét. így a felhalmozásra való törekvés együtt járt a szigorú. s miután munkálkodott e világban.] a „hiva­ tásszerű kötelesség" gondolata mint egy valaha volt vallásos hittartalom kísértetének árnya él csupán. Európa valójában eléggé jelentéktelen terület volt a földgolyón. de az igazi hajtóerő a protestantizmusból. Nem akarnak szükséget szenvedni semmiben. Weber arra próbált rámutat­ ni. józanul és csendesen éltek.foglalkozá­ sukban . Az első vállalkozók nem is sejtették. akik haláluk után bebocsáttatnak a mennyországba. India és a közel-ke­ leti Oszmán Birodalom vezető hatalmaknak szá­ mítottak. hogy mi különbözteti meg a mo­ dern ipart a gazdasági tevékenység korábbi for­ máitól.. századi Európában a gazdasági fellendülés folyamatát? Weber szerint e kérdés megválaszolásához fel kell tárnunk. Ezt az attitűdöt nevezi Weber „a kapitalizmus szellemének": az első kapitalista kereskedők és gyáriparosok nézeteinek. s végül is annyira meghatározó hatalomra jutottak az emberek felett. amely a történelemben sehol másutt nem figyelhető meg. az eleve elrendelés elve. hogy felépüljön a mechanikus-gépi termelés technikai és gazdasági előfeltételeihez kötött modern gazdasági rend hatalmas kozmosza. Számos különböző civilizációban megfi­ gyelhető a javak felhalmozására való törekvés.. és a Mindenható meg­ követeli tőlük. [. valami teljesen el­ térő dolgot találunk: itt a javak felhalmozásával kapcsolatban olyan attitűd alakult ki. Ezek az emberek erős késztetést éreztek arra. A puritánok aszkéta . Ugyanakkor a hívek fontosnak tartották. A korábbi korsza­ kok és más kultúrák gazdagjaitól eltérően ezek a csoportok nem pazarolták el vagyonukat. és a fel­ halmozott javakat jólétükre fordítják.életmódja ezt követően a modern civilizáció egyik alapvető elemévé vált. szerény életvezetéssel. hogy hivatásukban . hogy az adott egyén valóban egyike a kiválasztottaknak. hogy a ka­ pitalizmus szellemében megmutatkozó attitűd vallási eredetű. hogy józan és mértéktartó életet éljenek. és sokan vallottak kálvinista nézeteket. hogy fényűző életet éljenek. eleve elhivatott személyek tar­ toznak a „kiválasztottak" közé.mondja Weber -.] Miután az aszkézis átépítette a világot. hogy ha­ talmas társadalmi változásokat indítanak el. Az egyik ezek közül az a gondolat. egyúttal abban is közreműködött. Ez a hit­ tétel viszont olyan nagy nyugtalanságot keltett a hívek körében. Kálvin eredeti doktrínájában az ember evilági cselekedetei sem­ milyen formában nem befolyásolják kiválasztott­ ságát.illetve. miközben Kína. biz­ tonság. Weber sze- rint a kapitalizmus szellemének közvetlen fort rásai bizonyos kálvinista hittételek voltak. kerülték a jómód szokásos megnyilvánulásait. ahol nem érzik szubjektíven is gazda- . mint még a történelemben soha korábban. őket mindenekelőtt vallási motívumok vezérel­ ték. és csakis ott alakult ki a kapitalizmus? Az ókori Róma bukását követő mintegy tizenhárom évszázadban inkább más civilizációk álltak a vi­ lágtörténelem középpontjában. Elsősorban a hivatásszerű munka anyagi jólét­ ben megmutatkozó sikeressége jelezte. A kereszténység általában is sze­ repet játszott e szemléletmód kialakításában. Ugyan­ akkor a világ más tájain élő gazdagoktól eltérően ezt a felhalmozott gazdagságot nem arra fordítot­ ták. sorsát Isten eleve meghatározta..vagyis önmegtartózta­ tó . Az első tőkések többsége puritán volt. Weber elméletének a lényege az. Főleg a kínaiak jártak messze a Nyugat előtt technológiai és gazdasági fejlettség tekinte­ tében. Mi indíthatta el a 17. hanem újból befektették az általuk vezetett vállalkozás további terjeszkedése érdekében. hogy a jellemzőknek ez az igen szokatlan kom­ binációja létfontosságú volt a Nyugat gazdasági fejlődésének megindulásához. A fenti eszmék hatása alá került csoportokban hihetetlenül erős késztetés alakult ki gazdasági sikerek elérésére. annak is elsősorban egyik válfajából. az ellenkező póluson. Ha egy pillantást vetünk a Nyugat gazdasági fejlődésére . Hiszen mióta az aszkézis a szerzetesi cellákból áttevődött a hi­ vatás világába és az evilági erkölcsösséget ural­ ni kezdte.A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS MAX W E B E R : A PROTESTÁNS ETIKA Weber ebben a tanulmányában egy alapvető probléma elemzésére vállalkozik: miért Nyuga­ ton. hatalom és élvezet miatt értékelték. Weber megfogalma­ zása szerint: A puritánok a hivatás emberei akartak lenni nekünk azoknak kell lennünk. amely sze­ rint csak egyes. A kálvinizmus második fontos eleme a pre­ desztináció.munkálkodjanak Isten nagyobb dicső­ ségére.. e világi javak olyan növekvő. [. és erre a jelenségre könnyű magyarázatot találni: az emberek a gazdagságot a vele járó kényelem. Életmódjuk va­ lójában igénytelen és mértékletes volt. hogy Kálvinnak módosítania kel­ lett: megengedte. nem a Nyugat. hogy az emberek Isten eszközei a földön. hogy személyes vagyont halmozzanak fel. A puritánok a fényűzést ördögi dolognak tartot­ ták. a puritanizmusból eredt. hogy a hívek a kiválasztottság egyes jeleit felismerjék.

hogy a saját életfeltételeinket aktívan meg­ határozni képes. hanem ter­ mékeny is. akár­ csak az 1. A második elméleti probléma a társadalmi konszenzus és konfliktus kérdéseit érinti. akkor is fennmaradnak azok a mély érdekellentétek. hogy a társadalmi konfliktusok mindenütt megjelennek. mivel kiindulópontként szol­ gált igen sok későbbi kutatás és elméleti elemzés számára. amelyet Weber a protestantizmussal hoz összefüggésbe. Mások azt állították. 1. amely szakít a közfelfo­ gással. ahogyan Weber munkásságának más részei is foglalkoztatják még a szociológusokat. amelyekre a nézőpontok ilyen ütközései hívják fel a figyelmünket. ami első pillantásra teljesen tá­ vol áll tőle: a vallási ideálok egy csoportja. E vallásos-etikai jelentésétől megfosztott szerzési vágy ma arra késztet legkorlátlanabb honában. A kérdés az. A kontraintuitív gondolkodás példája . hogy a „hivatásként végzett munka" kulcsfogalma. Weber hangsúlyozta. századi olasz kereskedőváro­ sokban. az Egyesült Államokban. A teória olyan körülményeket is segít meg­ világítani. amennyiben új gondolatok megfogal­ mazására és további kutatómunkára ösztönöz. Az 1. fejezetben ismertetett. Ez a kérdés mind a mai napig megosztja a szociológusokat. Ugyanakkor ésszerűnek tűnik a feltételezés. Több olyan alapvető elméleti dilemma . ott az emberek egyáltalán nem törődnek értelmezésével. NÉGY ELMÉLETI PROBLÉMA A protestáns etika körül kialakult vita máig tart. fejezetből kiderül. bármekkora is legyen a társadalmi változás az idők folyamán.fogalmazható meg. az jobbára olyan társadalmi erők következménye. Weber elem­ zésének lényeges pontjait azonban még mindig sokan elfogadják. hogy csak a modern kapitalizmus eredetét szerette volna megérteni. mint első közlése idején volt. Más szociológusok viszont azt emelik ki. Weber elmélete eleget tesz számos olyan kö­ vetelménynek. amelyek fontosak a szociológiai elméletalkotásban: 1. hogy vallási eszmék alapvető szerepet játszhat­ tak a kapitalizmus kialakulásában. Az elmélet értelmet ad olyasvalaminek. már ko­ rábban is létezett a katolikus hitben. a 12. és az általa kidolgozott elmélet ma is olyannyira távolba mutató és megvilágító erejű. feszültségekkel és küzdelmekkel telinek látják. Az alábbiakban négy ilyen dilemmáról lesz szó. akik műveikben gyakorlati- . 2. vagy amit teszünk. amelyek kívül esnek az eredetileg megmagyarázni kívánt jelenségeken. Szerintük illúzió azt feltételezni. éppúgy.köztük a funkcionalizmusé . 3. mert még ha nem kerül sor nyílt konfrontációra. hogy képzetét a puszta verseny­ szenvedéllyel társítsuk (Weber 1995). Ok a társadalmat szükségképp megosztottnak. hogy egyes szociológiai álláspontok . FEJEZET sági kényszernek -. hogy miképpen adhatunk ki­ elégítő magyarázatot a társadalmi nem (gender) problémájára a szociológiai elemzés keretein be­ lül. 2. Weber elmélete ebben az értelemben egészen biz­ tosan sikeres volt.a társadalmi hatások cselekvésünket korlátozó jellegét emelik ki. Weber és a szimbolikus interakcionizmus például az emberi viselkedés aktív. E nézet támogatói a társadalom leg­ inkább nyilvánvaló tulajdonságának a folyama­ tosságot és a konszenzust tartják. Emlí­ tettem már. 4. A harmadik alapvető elméleti probléma alig jelenik meg a szociológia ortodox hagyományai­ ban. kreatív elemeit hangsúlyozzák.vagy­ is olyan értelmezést ad. hogy az embe­ rek általában egymás felebarátaiként élnek. későbbi elméleti szemléletmódok ma is nézeteltéréseket robbant­ hatnak ki. Ez annak a kérdése. Más megközelíté­ sek . amit különben nehéz volna kibogozni: miért akarnak az emberek önmegtartóztató módon élni akkor. Ha Weber té­ zise helytálló. A Weber előtti szerzők több­ sége nemigen foglalkozott azzal a lehetőséggel.4. akkor a modern gazdasági és társa­ dalmi fejlődést meghatározó módon befolyásolta valami olyasmi.az emberi társa­ dalmak eredendő rendjét és harmóniáját hang­ súlyozzák. Az elmélet így új megvilágításba helyezi a vizsgált kérdéseket. hogy a szociológiai fejlődés legfontosabb szereplői a múltban kizá­ rólag férfiak voltak. de ma már nem hagyható figyelmen kívül. amelyek felett nincs hatal­ munk. Ezek közül néhány az emberi tevékenységek és a társadalmi intézmények értel­ mezésének rendkívül általános kérdéseit érinti. amelyek bizonyos pontokon nyílt konfliktusba torkollhatnak. hogy a puritaniz­ mus által képviselt értékekhez hasonló értékek szerepet játszhattak a sikeres kapitalista fejlődés más helyzeteiben is.állan­ dó vitára okot adó probléma . Egye­ sek szerint a „kapitalizmus szellemének" neve­ zett életfelfogás megtalálható már jóval a kálvi­ nizmus előtt. Az egyik dilemma az emberi cselekvéssel és a társadalmi struktúrával kapcsolatos. A jó elmélet nemcsak érvényes. Weber elméletét sok szempontból bírálták. A klasszikus gondolkodók elképzelései.például a durkheimi . amikor nagy erőfeszítéseket tesznek a javak fel­ halmozására? 3. kreatív cselekvők vagyunk-e.

A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS lag nem fordítottak figyelmet arra. fejezetben ismerte­ tett szimbolikus interakcionizmus hívei. [.] Ugyanúgy. másként határozzák meg a modern társadalmak eredetét ós jellegét befolyásoló erő­ ket.. amelyek az identitás és a társadalmi viselkedés tekintetében minden kultúrában meg­ különböztetik a férfiakat és a nőket? Vagy a ne­ mek közötti különbségeket mindig a társadalmat megosztó egyéb (például osztály-) különbségek alapján kellene magyaráznunk? 4. hanem teremtői vagyunk. kulturális) hatások a modern kor társadalomfejlődésében? Ezek a szociológiai elmélet szempontjából anynyira lényeges kérdések. elsősorban a tőkés gazdasági vállalkozás mechanizmusainak? Mennyire érvényesültek más (társadalmi. mint elkülönült nők vagy férfiak. A „társadalom" nem más. mint az egyéni cselekvések összessége. Ezek ugyanúgy „külsődlegesek". hogy az em­ beriség nemek szerint tagolt. hogy részletesebben is érdemes áttekintenünk a róluk kialakult elkép­ zeléseket.3 9 . amelyeket kereskedel­ mi ügyleteinkben igénybe veszünk. A kritikusok sze­ rint (akik közül sokan az 1. A társadalom jóval több. amikor vállalt kötele­ zettségeinknek teszünk eleget.kérdezik a bírálók -. a pénzrendszer. a hívő születésekor készen találta vallásának hiedel­ meit és gyakorlatait. Durkheim ezt az álláspontot az alábbi közis­ mert megállapításban fejti ki: Amikor testvéri. hogy egy-egy szűkebb területen. hogy a társadalom kénysze­ rítő erővel korlátozza tagjai cselevését: ez a társa­ dalmi kényszer. és társadalmi világunkat átszövik a különböző kulturális jelentések. amellyel gondolatainkat megfogalmazzuk. aki egy többajtós szobában áll! A szoba szerkezete meghatározza lehetséges cselekvéseinek körét.. A nemek viszonyával kapcsolatos legfonto­ sabb elméleti dilemmák egyike a következő. akik rendszeres kap­ csolatban állnak egymással. Egészen a legutóbbi időkig nem sokan gondoltak azokra a nőkre. a foglal­ kozásokban alkalmazott gyakorlati műveletek stb. Mi a társa­ dalom . Struktúra és cselekvés Durkheim egyik fő témája. A korai férfi szociológusok írásai­ ban az egyének „semleges neműként" jelennek meg: inkább elvont „aktorok". Sze­ rintük a társadalmi jelenségek éppen hogy nem „dolgok". Bár e durkheimi megközelítésnek sok követője akad. olyan köteles­ ségeket teljesítünk. mint pél­ dánkban a falak. és később aztán sok más szociológusé is. Képzeljünk el egy embert. in­ kább a modern társadalomfejlődés jellemzőivel. egyenként vizsgáljuk a férfiak és nők viselke­ dését különféle összefüggésekben meghatározó hatásokat? Más szóval: vannak-e olyan jellegze­ tességek. akkor kívüle léteznek. a hitellehetőségek. gyakran élesen kritizálják is. lásd a 3 8 . oldalon) emberként csak valamilyen indokkal cselekszünk. hogy a marxisták és a nem marxisták különbözőképpen közelítenek a kérdéshez. ma valószínűleg a négy közül ez a legsürgetőbb és legnehezebb probléma. A jelrendszer. amelyek függetlenek tő­ lünk és cselekedeteinktől. Durkheim szerint a társadalmi struktúra hasonlóan korlá­ tozza cselekvéseinket. attól függetlenül funkcionálnak. / Durkheim gondolatát az 1. o. A negyedik probléma nem annyira az embe­ ri viselkedés vagy a társadalom mint egész alap­ vető jellegzetességeivel van összefüggésben. nem találunk kollektív entitást. mint olyan egyének halmaza. politikai. . s amelyeket a jog és az erkölcs határoz meg. És ha ezek őelőtte is meg­ voltak. fejezetben ismertet­ tem (30-32. „sűrűsé­ ge" vagy „tömörsége" az anyagi világ struktúrái­ hoz hasonlítható. hogy mi­ képpen élünk velük (Durkheim 1978).és bemeneti lehetőségeket. Mivel nemigen építhetünk a ne­ mek problémájával kapcsolatban a szociológiai gondolkodás bevett elméleteire. oldalon).). amelyekkel tetteinket fel­ ruházzuk. korlátokat állít az egyének elé. csak egy­ mással különböző módokon interakcióban lévő személyeket. A falak és az ajtók elhelyezkedése például meg­ szabja a ki. A dilemma központi kérdése a következő: mekkora szerepük volt a modern világ kialaku­ lásában a Marx által megjelölt gazdasági ténye­ zőknek. amellyel tartozásainkat kifizet­ jük. Durkheim szerint a társadalom elsődleges az egyénnel szemben. Ez a probléma abból ered. ha nem az egyéni cselekedetek összessége? Ha egy csoportot vizs­ gálunk. A társadalomnak nem teremtményei. házastársi vagy állampolgári feladatainkat végezzük. hanem azoknak a szimbolikus jelenté­ seknek a függvényei. akik a szociológia területén tevékenykedtek (lásd pél­ dául a Harriet Martineau-ról szóló keretes részt a 36. Be kell-e építenünk a szociológiai gondolkodásba a „társadalmi nem" fogalmát mint alapvető kategó­ riát? Vagy inkább úgy kell elemeznünk a nemi problémákat.

A „struktúra" és a „cselekvés" szükség­ szerűen összefüggenek. mert az emberek szabályszerűen. hogy egy összetett konvenciógyűjtemény szerint cselek­ szünk . A pénzrendszer más létező intéz­ ményekhez hasonlóan a társadalom egyes tagjai­ tól függetlenül létezik. Ezt a legjobban úgy magyarázhatjuk meg. a társadalom esetében ez nyilvánvalóan nem igaz. de szükséges hozzájárulás a rendszer fennmaradásához. ha ez igen komoly ne­ hézségeket okoz a mindennapi életben. Dönthetek úgy is. Például amit valaki bármilyen adott kontextus­ ban mond. ha a nyelvet vesszük példá­ nak. E könyv olvasója szintén eldönti majd. és korlátozza az egyének cselekvéseit. hogy kívánom-e használni vagy sem. melyik álláspontot tartja helyesebbnek. A nyelv csak akkor létezhet. hogy ezek az in­ tézmények kényszert gyakorolnak felettünk.használatának bizonyos jellem­ zőit minden beszélőnek tiszteletben kell tartania. o. hogy pénz nélkül élek. hogy pénz nélkül is boldogul. és szilárdan tarthatom magam ehhez az el­ határozáshoz még akkor is. fejezetben már említettem (27. könnyen észrevehetjük a kettő közötti kapcsolatokat. Erving Goffman és más. hanem döntéseket is hozunk.például ide tartoznak azok a rituálék is. a társadalmi interak­ cióval foglalkozó szerzők (akikről az 5. Ezt a fogalmat én magam vezettem be a szociológiába az utóbbi években. akkor a rend­ szer felbomlana. ha az egyes beszélők a gyakorlatban is alkalmazzák ezeket a szabályokat. Mégsem kell azért eltúlozni a két nézőpont kö­ zötti eltérést. hogy minden emberi cse­ lekvő óriási tudáskészlettel bír. Másfelől a „cse­ lekvés" is csak azért lehetséges. Továbbá a durkheimi „társadalmi tények" kor­ látozhatják ugyan tetteinket. mivel azóta folyik. az csak akkor érthető. kö­ zösségeknek vagy csoportoknak csak azért van „struktúrájuk". Az 1. akik vagyunk. Ráadásul ez a vita nem korlátozódik a szociológiára.). ha bizonyos nyelvtani szabályokat követ. hogy a fenti vita végére valaha is pont kerül. Durkheim álláspontja bizonyos értelemben kétségkívül helytálló. mert egyénként mindannyian rengeteg társadalmilag strukturált ismeret birtokában vagyunk. A társadalmi intézmények léte megelőzi bármely adott egyén létezését. Ugyanakkor nyilván tévedés azt feltételezni. Ember­ ként nemcsak reagálunk a külvilág eseményeire. kiszámíthatóan viselkednek. hogy a társadalom a fizikai környezethez hason­ lóan „külsődleges" valami. Emberként nagy­ részt attól vagyunk azok. amennyiben hozzá szeret­ nék jutni a pénzért vásárolható javakhoz és szol­ gáltatásokhoz. az egyének összessége számára azonban ele­ ve nem lehet az. Erving Goffman . Míg a természeti kör­ nyezet az emberektől függetlenül is fennmarad. mióta a modern gondolkodók szisztematikus magyarázatot pró­ bálnak adni az emberi viselkedésre. ha társadalmi­ lag strukturált . A „strukturális" és a „cselekvéselméleti" megközelítések közötti szakadék azzal a felismeréssel hidalható át. A nyelv állandóan a struk­ turálódás folyamatában van. és arról sem dönthetek. Mivel egyik sem lehet teljes egészé­ ben igaz.Értékelés > Nem valószínű. hogy a társadalmi struktúra szakadatlan építési és újjáépítési folyamatának elemzése során hasz­ nos kifejezés a strukturálódás. hogy használom a pénz­ ügyi rendszert. A társadalom az egyes egyén számára külsődle­ ges. ha­ nem a társadalomtudományok minden terüle­ tén foglalkoztatja a tudósokat. de nem határozzák meg azokat. és az is nyilvánvaló. Ha egyszer csak mindenki vagy az emberek többsége úgy dönte­ ne. így például az a tény. így például nem én találtam ki a brit pénzügyi rend­ szert. hogy a mindennapi élet során a társadalmi struktúrát cselekvő módon hozzuk létre és teremtjük újra. A nyelv strukturális jellemzői azonban mégis csak akkor léteznek. fejezetben lesz szó) joggal vetik fel. apró. A társadalmaknak.

máskor viszont fordított a helyzet. amely az erősebb csoportok helyzetének megszilárdítását célozza a gyengébbek rovására. szív. hogy tagjai körében általános konszenzus alakult ki az alapértékekről. mint a munkások a tőkésektől. A strukturálódás mindig feltételezi azt. Ugyanakkor a konszenzus és a konfliktus híveinek álláspontjai közti távol­ ság megint csak nagyobbnak tűnik. az azzal járó előnyök miatt alakul ki. fejezetben ismertettem (32-34. ezért még a legszilárdabb társadalmi rendszer is az egymás­ sal szemben álló csoportok kényes egyensúlyára épül. család. A különféle csopor­ tok által vallott értékek és a tagjaik által elérni kí­ vánt célok gyakran egyszerre tükröznek közös és ellentétes érdekeket. Az éles egyenlőtlenségek következtében a társadalmi rendszerben „beépített" érdekellentétek alakul­ nak ki. amit Goffman „a struktúra dualitásának" nevez. de ugyanakkor a struktúra is feltételezi a cselekvést. Itt vi­ szont az analógia alapját nem egy építmény falai képezik. Ez igencsak egybecseng Durkheimnek a „társadalmi tények" korlátozó. Például még az osztálykonf­ liktusok marxi elemzésében is egyaránt találunk közös és ellentétes osztályérdekeket. mert az em­ beri viselkedés szabályszerűségeire épül. o. Ez azt jelenti.). akik­ től a bérüket kapják. A két felfogás közötti ellentét semmi­ képp sem kibékíthetetlen.) áll. Ezeknek harmonikusan kell illeszkedniük egymáshoz. éppen úgy. és természetesen mind­ egyikben találunk konfliktust is. hogy az embe­ rek egy kis csoportja „uralkodásra született". hogy melyik csoport az erősebb. Ráadásul a szociológiai kutatás egyik általános szabálya. Ugyanez a helyzet Durkheim szerint a társadalom esetében. lyez akkora hangsúlyt az osztályokra. mint Marx. ami viszont feltételezi. / Marx osztálykonfliktussal kapcsolatos álláspont­ ját az 1. A tár­ sadalom folyamatos fennmaradása érdekében a specializálódott intézményeknek (politikai rend­ szer. Legfőbb felte­ véseiket Marxnak az osztálykonfliktusokról val­ lott nézeteivel világíthatjuk meg. Valószínűleg minden társadalomban van valamiféle általános egyetér­ tés az értékeket illetően. a társada­ lom alapvetően feszültségekkel teli. mert ha nem. Marx szerint a társadalmak egyenlőtlen erőforrá­ sokkal rendelkező osztályokra bomlanak. olykor mindkét félnek az az érdeke. Másrészt amikor ezt a tu­ dást cselekvésünkben alkalmazzuk. Ezek az érdekellentétek bizonyos ponton kirobbannak és radikális változásokhoz vezet­ nek. például a faji csoportok vagy a politikai frakciók ellentéteit. Ők a konfliktusok kialakulásában más tényező­ ket is fontosnak tartanak. vallás. oktatási rendszer) harmoni­ kusan kell együttműködniük. A feudális rendszerben például az arisztokraták hatalmát alátámasztotta az az elképzelés. amelyekhez iga­ zodunk. hogy a társadalom kölcsönösen összefüggő részekből áll. így a tőké­ sek függnek a gyáraikban dolgozó munkaerőtől. bár szükség esetén erőszakot is alkalmazhatnak. Durkheim úgy vélte. „külsődleges" jellegéről vallott nézetével. A test különféle feladatok ellátására speciali­ zálódott részekből (például agy. Ilyen körülmények között a nyílt konfliktus nem állandósul. akkor meg­ erősítjük és tartalommal töltjük meg épp azokat a szabályokat és konvenciókat. egységes egész. Konszenzus és konfliktus A konszenzust és konfliktust hangsúlyozó állás­ pontok összevetését ismét hasznos Durkheimmel kezdeni. hogy mindig meg kell vizsgálnunk a konszenzus és a konfliktus közötti kapcsolatokat a társadalmi rendszerekben. Sok konfliktus a hatalom. A hatalmon lévők uralmának megtartása nagy­ részt az ideológiai befolyástól függ. Függetlenül attól. ideológia és konfliktus mindig szoro­ san kapcsolódik egymáshoz. az arisztokraták mégis gyakran erőszakhoz folya­ modtak azok ellen. a szervezet léte veszélybe kerül. hogy túllépjen az ellentéte­ ken. Hatalom. Értékelés A struktúra és cselekvés problémájához hason­ lóan ennek az elméleti vitának a megnyugtató le­ zárása sem valószínű. hogy minden társadalmi cselekvés feltételez valamilyen struktúrát. mint amilyen valójában. hanem a test fiziológiája. amelyek mindegyike részt vesz az élet­ folyamat fenntartásában. Konszenzus és konfliktus kapcsolatának elem­ zésében hasznos fogalom az ideológia. akik a hatalmukat meg mer­ ték kérdőjelezni.A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS amelyeket az utcán egymás mellett elhaladó ide­ genek végrehajtanak. A konfliktust középpontba helyezők ettől alap­ vetően eltérő álláspontot vallanak. A legtöbb funkcionalista gondolkodó számára a társada­ lom egymáshoz szorosan kapcsolódó struktúrák­ ból álló. máj stb. Az ideo­ lógia olyan értékek és meggyőződések rend­ szere. tüdő. A társadalom foly­ tonossága ezért az együttműködésen múlik. E nézőpont hívei közül nem mindenki he- .

hogy a feministák többsége szerint a tudás szervesen kapcsolódik a biológiai és társadalmi nem kérdéseihez. lehetővé teszi egy alapvető elméleti dilemma körvonalazását . hogy egy kisebbségi csoporthoz tartozó nőknek (például az Egyesült Államokban élő feketéknek) sokkal több közös vonásuk van az adott kisebb­ ségi csoport férfi tagjaival. Ilyen körülmények között a nemtől függő tudás kulcs­ fontosságú erővé válik a fennálló társadalmi be­ rendezkedés állandósításában és a férfiuralom legitimálásában. FEJEZET A nemek problémája A nemek problémája csak ritkán kerül közpon­ ti helyre a modern szociológia megalapítóinak a munkáiban. A női iden­ titást ugyanúgy a szocializáció határozza meg. míg a férfiak aktivitása a politika. mert a nő kevés­ bé szocializált. amelyet alkalmanként Durkheim feszeget. Ez pedig úgy írható le. amelyben érintették ezt a kérdést. Az a néhány bekezdés azonban. annyit megállapíthatunk. A férfi nő feletti hatal­ ma az osztálykülönbségekkel együtt jelent meg. hogy a hagyományos szo­ ciológiai elméletalkotás tagadta vagy figyelmen kívül hagyta a tudás „nemi" (gendered) jellegét. Nemcsak a szociológiában fennálló férfi­ uralmat támadták. Marx nézete alapvetően eltér a fenti álláspont­ tól.elsősorban osztályjellegű . ha meg­ szűnnek az osztálykülönbségek. Újra kell gondolni az alapkérdéseket. hogy fenntartsák kiváltságos helyzetüket. Ha­ gyományosan a férfiak töltötték be a társadalom hatalmi és vezető pozícióit.megosztottságot tükröznek. mint a többséghez tartozó (fehér) nőkkel. Mivel a férfiak és a nők tapasztalatai eltérők. Durkheim az öngyil­ kosságról írva egy ízben megjegyzi. Amennyiben ez az álláspont helytálló. nem egyforma értelmezéseket alakítanak ki róla. biológiailag adott eltéréseken alapulnak. A kérdést a legjobban úgy mutathat­ juk be. Ez az álláspont nem feltétlenül je­ lenti annak elfogadását. mondták. Vagy esetleg azt találjuk. A nő és a férfi hatalmi helyzeté­ nek különbségei azt a tényt tükrözik. élettársa viszont mindezekben a vonatkozásokban közvetlenebbül a saját orga­ nizmusa hatása alatt áll. hogy a társadalmi világ elem­ zésekor a társadalmi nemet kell a középpontba állítani. Úgy véli. és az ezekkel kapcsolatos vitákat is másként kell prezentálni. ezért az az érdekük. akkor a nemek közötti különbségek mélyen gyökereznek minden tár­ sadalomban. Hasonló tényezők az etnikai hovatartozás és a kulturális háttér is. A fe­ minizmus nyomán össztűz zúdult a szociológia elméletében és módszertanában. törekvései és hangulatai nagyrészt kol­ lektív eredetűek. A nő a férfi „magántulajdonának" egyik formája lett a házasság intézményén keresztül. és a társadalmi világról kialakított koncepciók­ ban a férfiak jutottak uralkodó szerephez. hogy a nemek közötti különbségek lényegében a fér­ fi és nő közötti. Ezt az észrevételt kifejtve a férfiról így ír: „hajlamai. Ily módon a férfi szük­ ségletei egészen mások. mint az ipari társadalmakban élő nőkhöz. hogy a nemek közötti különbségek velünk született jellegzetességek. hogy a nő társa­ dalmi helyzetét és identitását reproduktív-gyer­ meknevelési szerepe alakítja. összevetjük a Marx írásai­ ban előforduló kérdéssel. Manapság ezt az elemzést sem fogadnák el sokan. hogy egy meghatározott (például egy kisebb vadászó-gyűjtögető) kultúrából származó nő ka­ rakterében sokkal közelebb áll az adott kultúra férfi tagjaihoz. Durkheim állítása azonban némi­ leg módosítva a társadalmi nem kialakulásának és természetének egyik lehetséges nézőpontját fogalmazza meg. Más szóval a nő és a férfi eltérő identitás­ sal. hogy a férfi „majdnem mindenestől a társadalom terméke". mint a férfiét. A nők eb­ ből a kötött helyzetből szabadulnak fel. ízléssel és hajlamokkal bír. Például mondhatnánk. mint a férfi. ha az általánosítás egy magasabb szintjére emeljük. és elsősorban ők gondoskodnak róla. Bár a feminista nézőpontok sokfélesége miatt nehéz általánosságokban beszélni. hanem az egész tudomány át­ fogó rekonstrukciójának igénye is felmerült. magában a szociológia tárgyában is felfedezni vélt férfipár­ tiságra. és különböző né­ zőpontokból szemlélik a világot. ha azt a problémát. Szerinte a nemek közötti különbségek a hata­ lom és a státus vonatkozásában lényegében más . hogy a nők képesek a gyermek megszülésére. Ma már Durkheim megállapítását ebben a formában aligha fogadná el bárki. .4. de sokkal hi­ hetőbb nézetté tehetjük. A feministák gyakran sérelmezik. ami a szociológiában és más tudomá­ nyokban is gyökeres változásokat indított el. míg a nő „sokkal nagyobb mértékben a természet műve". a munka és a háborúzás „nyilvános" szféráira összpontosul. hogy az emberi társadalom legkorábbi formáiban nem volt különbség ne­ mek és osztályok között. Az utóbbi évtizedekben megerősödött a nő­ mozgalom. és „közelebb áll a természethez".bár megoldásához alig-alig találunk támpontot műveikben. amely a nő és a férfi viselke­ dését meghatározó társadalmi különbségeket ala­ kítja. Nem az osztály az egyetlen tényező. A feminista szociológiai megközelítésekben hangsúlyozzák. Sokkal inkább azt feltételezi. mint a nőé" (Durkheim 2003a). sőt.

amit „csiná­ lunk". hanem inkább abban. Kortársaitól a mai szocio­ lógusokig sokan vitatták a modern társadalom­ fejlődéssel kapcsolatos nézeteit. hogy ki az ember. „Szexualitás és társadalmi nem" című feje­ zetet (364-369. amelyről később lesz szó (lásd a 103-105. hogy sikerül-e hatékony megoldást találni e dilemmára. A modern világ kialakulása A marxista megközelítés Értékelés A harmadik dilemmával kapcsolatos problémák igen fontosak.5 4 9 . 1999) rámutat. / A „férfiasság válsága" az oktatás tárgyalásakor is szóba kerül ( 5 4 8 . Ha Butlernek (2004) igazat adva elfogadjuk. Ugyanakkor önmagában még kevés. o. de éppígy szerepet játszanak a munka jellegében bekövetkezett változások is. vagy fordítva: a más területeken jelentkező tár­ sadalmi megosztottságok milyen mértékben ma­ gyarázhatók a nemek közti különbségekkel. A tőkések versenyeznek egymással. sokan mások úgy látják. fejezetben (356. Egyes feminista szerzők szerint tévedés azt felté­ telezni. Butler szerint a társadalmi nem korántsem állandó kategória. és közvetlenül kapcsolódnak ah­ hoz a feminista kihíváshoz. hogy ők vannak nyeregben. Ju­ dith Butler munkásságáról és a queer-elméletre gyakorolt hatásáról lesz még szó a 12. hogy „vissza­ csináljuk". oldalon). Épp ellenkezőleg. Pillanatnyilag kénytele­ nek vagyunk nyitva hagyni azt a kérdést. Több ilyen szerzőre.). Ennek részben az lehet az oka. vagy rosszul értelmezte a női identitást és visel­ kedést. etnikai hovatartozás.). Judith Butler kielégítő módon. hogy a nemek közötti különbségeket mennyiben lehet megvilágítani más szociológiai fogalmakkal (osz­ tály. A szociológiai elméletalkotás legfontosabb jövőbeli feladatai egyértelműen annak fényében határoz­ hatók meg. A férfiak egy-egy csoportja még mindig bizakodó. Mindez újabb és újabb techno­ lógiai újításokhoz vezet. amely sajátos érdekekkel vagy jellemzőkkel bír. mivel az adott termelési . köz­ tük Judith Butlerre (1999) is hatott a posztmo­ dern gondolkodás. hogy a háttérbe szorultak. kulturális háttér stb. hogy a nők sikereket értek el. és a válla­ latok csak akkor maradhatnak versenyben. o.). A kapitaliz­ mus minden korábbinál dinamikusabb gazdasá­ gi rendszer. hogy mit csinál. hanem folyton változik. amelyről azt hiszik. Senki sem vitathatja igazán. hogy a fér­ fiak birtokolják és irányítják. akár a „nők" olyan csoportot alkotnak. mert a társadalmi nem a nők és a férfiak identitása és viselkedése közötti össze­ függésekkel kapcsolatos. Már említettem. És bár végeztek új szociológiai vizsgá­ latokat a nőkről az utóbbi húsz évben. A modern korban a válto­ zások hajtóereje az állandó gazdasági átalakulás. hogy a múltbeli szociológiai elemzések nagy része vagy figyelmen kívül hagyta a nőket. amellyel a szocioló­ giának szembe kell néznie. ha az egyik csoport a másik csoport feletti hatalmának megerősítésére használja. hogy akár a „férfiak". ha a lehető legolcsóbban és leghatékonyabban állítják elő a termékeiket. hogy eladják termékeiket a vevőknek. akkor arra kell törekednünk. amely a tőkés termelés szerves része. amelyet nem lehetett fi­ gyelmen kívül hagyni. úgy érzik. és nem abban nyilvánul meg. mely szerint minden szférában a férfiak uralkodnak.). számos olyan terület van még. ahol a jellegzetesen női tevékenységeket és gondokat nem elemezték még Marx írásai komoly kihívást jelentettek a szocio­ lógiai elemzés számára. hogy a társadalmi nem valami olyasmi. hogy Marx a modern társadalmakat kapitalista társadalmaknak tekinti./ A feminista megközelítésekről bővebben lásd a 12. ma a férfiasság válságát éli ab­ ban a világban. Hasonló gondolatokat fejtegetett Susan Faludi is. o.. ezért önbecsülésük is oda. hogy légből kapott az a gondolat. Például az információtechnológia fejlődésével sok kevésbé képzett férfi fölöslegessé vált a tár­ sadalmi szükségletek szempontjából. hogy „a nők tanulmányozását beemelik a szociológiába". A férfiképről szóló könyvében [Stiffed.

A Weber által kimunkált alternatív álláspont a mai napig megőrizte jelentőségét. A tudomány.csupán egy a modern korszak társadalomfejlődését meghatározó fon­ tos tényezők közül.főként a puritanizmus ér­ . hogy a kapitalizmust végül a szocialista rendszer fogja felváltani.). amelyik Marxtól szár­ mazik. A bürokrácia a sok embert magukban foglaló csoportok megszervezésének egyetlen hatékony módja. hogy a változás mintái mennyire felelnek meg az egyik vagy a másik modellnek. A kapcso­ lódó keretes rész a kétféle gondolkodás néhány különbségét foglalja össze.) A marxista és a weberiánus nézetek közötti kü­ lönbség a szociológia sok területére kihat. ami számukra azt bi­ zonyította. Az ezzel a di­ lemmával kapcsolatos tényezők azonban sokkal inkább empirikus jellegűek. mint a többi dilem­ ma tényezői. akik közül sokan jelentős mértékben finomították a marxi gondolatokat.alapvető szerepük volt a kapitalista szemléletmód kialakulásában. hanem a kevésbé fej­ lett világ társadalmairól kialakított nézeteket is. A vallási értékeknek . hogy a társadalmi­ gazdasági élet a technikai tudás alapján.ezzel magyarázható a nyugati ipar globális elterjedése.nem vezethető vissza kifejezetten gazdasági változásokra. élet­ hosszig tartó küzdelemként jellemezhetők. A kapitalista gazdaság me­ chanizmusainál meghatározóbbak a tudomány és a bürokrácia fejlődésének a következményei. Bár a nyugati marxis­ ták többsége már rég elvetette azt. munkaerőhöz.4. Marx szerint ezért a kapitalizmus állandóan ter­ jeszkedő rendszer. hogy vannak még a kapitalizmusnak alternatívái. A racionalizálódás azt jelenti. így kétségkívül együtt nő majd a gazda­ sági és politikai terjeszkedéssel. másrészt pedig a kapi­ talizmus szerepe kevésbé volt meghatározó a modern társadalomfejlődésben. sokan a marxista gondolkodás „válságáról" beszéltek. és ez feltehetőleg nem lesz másképp bár­ milyen jövőbeli szocialista társadalomban sem. Szinte min­ denki elismeri azt. mint ahogy azt Marx gondolta. és ol­ csón jussanak nyersanyagokhoz. amelyik Webertől? A kutatók ebben a kérdésben is megosztottak. Weber álláspontja Marx egyik legelső és legszigorúbb kritikusa Max Weber volt. Ezenkívül a két nézetrendszer eltérő politikai ál­ láspontokhoz is kötődik: a baloldali szerzők az első. FEJEZET folyamatban használt technológia hatékonyságá­ nak növelése az egyik módja annak. Értékelés Vajon a modern társadalmak értelmezésének me­ lyik változata helyes: az. tékeinek . „Mi a szociológia?" című fejezetben ismertettem (34-35. Weber írásai tulajdonképpen „Marx kísérteté­ vel". E szerzők többsége kétkedve fo­ gadta Marx meggyőződését. a marxi szellemi örökséggel folytatott. Szerinte a nem gazdasági jellegű tényezők kulcsszerepet játszot­ tak a modern társadalom fejlődésében. hogy Marx egyrészt túlbecsülte a tisztán gazdasági tényezők jelen­ tőségét a változásokban. E szemléletmód kialakulása . Weber szerint a kapita­ lizmus . Éppen ez az állítás A protestáns etika egyik fontos tétele. / Weber munkásságát az 1. Számos más szerző viszont bírálta Marx nézeteit. Ugyanakkor arra is törekszenek. és másképp elemezték a modern világot formáló tényezőket. amely az egész világot meghó­ dítja . a világ nagy részén hivatalos ideoló­ gia maradt a marxizmus. o. Amikor 1989 után a Szovjetunióban és KeletEurópában összeomlott a kommunizmus. De sokan úgy vélik. (Meg kell azonban je­ gyeznünk.Marx feltételezésével ellentétben . hogy termé­ keik számára új piacokat hódítsanak meg. Nem csupán az iparosodott társadalmak vizsgálatának módszerét határozza meg. tehát nem minden teoretikus értene egyet mindegyik megállapítással. A tudomány határozta meg a modern technoló­ giát. a haté­ konyság elvei szerint szerveződik. Marxnak a kapitalizmus jelentőségéről kidol­ gozott értelmezése számos követőre talált.. A modern társadalmak és a harma­ dik világ országainak fejlődési útját tényszerűen tanulmányozva feltárhatjuk. hogy mindkét táboron belül vannak eltérések. a modern technológia és a bürokrácia fejlődését Weber együttesen „racionalizálódásnak" nevezi. a liberálisok és a konzervatívok a második oszlop nézeteit teszik magukévá. hogy a kapitalizmus valóban komoly szerepet játszott mai világunk létrejöt­ tében. hogy előnyt szerezzenek a vetélytársakkal szemben. vagy az. Webernek a modern társadalmak természeté­ ről és a nyugati életformák világméretű elterje­ désének okairól vallott nézetei élesen szemben állnak Marx felfogásával.a gazdasági vállalkozás megszervezésé­ nek egyik sajátos módja . amit Oroszor­ szág és más államok „létező szocializmusaként" emlegettek. ami igazolni látszott a marxizmus kritikusainak kétkedését (Gamble 1999).

ez az elképzelés azonban ma már tarthatatlan. Szerintük eleve bukásra ítéltetett Marx kísérlete. Számtalan film. Mivel 1989-ben összeomlott a kelet-európai kommunizmus. a sokféleség. 2. tévéműsor és a világháló képei járják be a világot.4 6 1 . amelyek meghatározzák jellegüket. A posztmodernitás fontos elméletalkotói közé tartozik a francia Jean Baudrillard is (munkás­ ságáról a 15.köztük korábbi marxisták is . o. a nagyváros. Baudrillard úgy véli. a nemzetállam mind lejtőre kerültek. UJABB SZOCIOLÓGIAI ELMELETEK Az előbbiekben felvetett. hogy az elektronikus médiumok szétzúzták a jelenünk és Posztmodernizmus A posztmodernizmus gondolatának hívei szerint a társadalomelmélet klasszikus gondolkodói ab­ ból indultak ki. 4 6 0 .végső soron a gazdasági egyenlőtlenségekből származnak. például a férfiak és nők közötti egyenlőtlenségekkel is. a tömegfogyasztó. bár számos tudós továbbra is alkalmaz nagy vonalakban marxista megközelítéseket a modern világ előtt álló szociológiai kérdések boncolgatá­ sakor (Gamble 1999). 4. amelyeket . 2. A jövő fejlődését a társadalmi élet minden te­ rületén a racionalizálódás határozza meg. hogy általános történelmi mintákra leljen. a történelemről vagy a társada­ lomról kialakított átfogó koncepciók. Sok eszmével és értékkel találkozhatunk. A mai modern (kapitalista) társadalmak át­ meneti típusok. hogy a posztmo­ dern világ csak szocialista lehet. ráadásul már a történelem sem létezik. míg a rugalmasság. A legfontosabb hatalmi különbségek . A modern fejlődés legfontosabb mozgató­ rugója a termelés racionalizálódása. amely „kiszakít" minket a múltból. Más szociológusok . hogy a történelemnek van valami iránya: „tart valahová". A tömeg­ termelés. Ez átmenet egy új korba (Hall-Jacques 1988). videofel­ vétel. 3. 3. A Nyugat globális befolyása az ipari erőforrá­ sok birtoklásából és katonai erejéből származik. a modern világ kialaku­ lásával kapcsolatos dilemmák ma is fontosak. „A média" című fejezetben lesz szó. A kapitalizmust a szocializmus valamilyen formája váltja majd fel. A gazdasági hatalom elkülöníthető a más forrásból származóktól. Ezt a világot in­ kább az új média uralja. sőt személyes történeteinkhez sem kapcsolódnak. Várható. amelyeket Marx és Weber is igye­ kezett kidolgozni: a társadalmi változás átfogó értelmezéseivel. és haladás az eredménye . 4.így például azok. A modern fejlődés legfontosabb mozgató­ rugója a tőkés gazdasági mechanizmusok elter­ jedése.A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS 1 03 arx és W e b e r összehasonlítása MARXISTA GONDOLATOK NAGY VONALAKBAN 1. hogy a jövőben gyöke­ resen átalakulnak. A posztmodern társadalom nagyon pluralisztikus.. értelmesnek tarthatnánk (Lyotard 1993). 5. Nincsenek többé olyan nagy narratívak vagy metanarratívák. a kommuni­ káció. Nincs többé védhető haladásfogalmunk. A modern társadalmakat osztálykülönbségek tagolják.). a megállíthatatlanul terjesz­ kedő lakótelepek. Marx reményeivel el­ lentétben nem törvényszerű. amelyek meghatározzák a nők és a férfiak eltérő helyzetét . valamint a mobilitás. W E B E R I A N U S GONDOLATOK NAGY VONALAKBAN 1. Az osztálykülönbségek csak az egyenlőtlen­ ségek egyik típusát képezik a modern társadal­ makban. énképünk. szubjekti­ vitásunk is átalakul. Minden a változás folyamatában lévőnek látszik. Egy szerzőcsoport így jellemezte ezt az állapotot: Világunk az átalakítás folyamatát éli. de ezeknek nem sok közük van a lakóhelyünk történetéhez. de a mai elméletalkotók igyekeznek túllépni Mar­ xon és Weberen. sokrétű. amely kiegészül más. hogy a szociológusoknak fel kell hagyniuk az olyan elméletekkel. Minden modern társadalom a társadalmi és gazdasági szer­ veződésnek ugyanazon alapvető módjaitól függ. A nyugati befolyás növekedése a világon fő­ ként a kapitalista gazdasági rendszer terjeszkedő jellegéből fakad. Ezek a posztmoder­ nizmushoz köthető gondolkodók úgy vélik. A férfi és a nő közötti egyenlőtlenség például nem magyarázható gaz­ dasági alapon. a decentralizálás és az internacionalizálódás pályája felfelé ível. 5. a nagytestvér-állam. a marxi gondolatok a mai világban már kevésbé látszanak helytálló­ nak.mára teljesen leírták Marxot. a kü­ lönbözőség. Ebben a folyamatban tulajdon identitásunk.

Világunk nagy része ma már afféle látszatuniverzum. amelyeket közös feltevések egyesítenek. amelyek a modern világ gon­ dolkodását elválasztják a megelőző korokétól. Meg akarta mu­ tatni. hogy a felvilágosodás egyéni szabadsággal kapcsolatos eszméinek van egy másik oldala. üres vilá­ got teremtettek.1 9 8 4 ) sokat merített a posztmodernizmus gondolatköréből. Halála inkább egy szappanoperába illett. Foucault fontos gondo­ latokat vetett fel a hatalom. A társadal­ mi életet sokkal inkább jelek és képek befolyá­ solják. a testről. amelyek az idők során egyre nagyobb szerepet játszottak a társadalom ellenőrzésében. Szerinte azonban az elektronikus kommunikáció és a média terjesz­ kedése megcáfolta azt a marxista tételt. ha posztmodernistának nevez­ ték. során megkísérelt rávilágítani azokra a jelentés­ módosulásokra. az őrültségről és a szexualitás­ ról szóló írásaiban elemezte azoknak a modern intézményeknek (a börtönnek. Baudrillard szerint a médiauralom korában a jelentés képek áramlásával jön létre. FEJEZET Jean Baudrillard múltunk közti kapcsolatot. megfigyelésében. nem csak Nagy-Britannia. Például amikor 1997-ben meghalt Diana walesi hercegnő. milyen óriási vál­ tozáson ment keresztül az őrültséggel kapcsola­ tos diskurzus a középkortól napjainkig. „fo­ nákja" is. a kórháznak. az emberek nem valóságos eseményként élték meg . Például Michel Foucault Bár tiltakozott. A társadalom feletti hatalomra és ellen­ őrzésre vonatkozó gondolataiban központi helyet foglal el a diskurzus: egy konkrét témával kap­ csolatos beszéd. hanem médiaképekkel. amelyik a fegyelmezést és a felügyele­ tet állítja a középpontba. az egész világ gyászolta. hogy a társadalmat gazdasági erők formálják.erre mondja Baudrillard. Baudrillard-ra fiatalabb éveiben erősen hatott a marxizmus. hogy „az élet feloldódik a tévében".4.és gondolkodásmódok összes­ sége. A szociológiában alapvetően fontos a hatalom vizsgálata: hogyan érik el céljaikat egyének és csoportok mások céljainak a rovására? A klaszszikus alapítók közül Marx és Weber különö­ sen nagy súlyt helyezett a hatalom kérdésére. és kaotikus. De vajon a valódi személyt siratták-e az emberek? Baudril­ lard erre nemmel válaszolna. az ideológia és a dis­ kurzus közötti kapcsolatról a modern szervezeti rendszerek vonatkozásában. amelyben nem való­ ságos személyekkel vagy helyekkel érintkezünk. Foucault például rámutatott. mint pél­ dául a tévéműsorokban. Foucault pedig részben folytatta a gondolatme­ netüket. Michel Foucault ( 1 9 2 6 . Diana hercegnő a legtöbb ember számára csak a média közvetítése által létezett. Munkája . A bűnről. az iskolának) a kialakulását.

amely szerint eleve kudarcra ítélt minden kísér­ let. fontos téma. Más társadalomtudósoktól el­ térően. Foucault írásait átszövő.vagy beszédmódok korlátozásának hatékony eszköze lehet. Foucault heve­ sen támadta a jelent: azokat a „bevett" fogalma­ kat. Foucault radikálisan új társadalomelméleti megközelítése szemben áll a tudományos isme­ retek természetéről kialakult általános konszen­ zussal. hogy a „szexualitás" fogalma nem min­ dig létezett. NÉGY KORTÁRS SZOCIOLÓGUS Michel Foucault sok más gondolkodóra is hatott. hogy a szociális világ általános folyamatait megértsük. A felügyelet . Hasonló megállapításokat lehet megfogalmazni a normális és deviáns tevé­ kenység.mindannyiunk számára jelentős társadalmi átalakulásokat eredményez­ nek. hogy pozitív irányba befolyásoljuk a világot. Foucault megkísérelte feltárni a mai észjárások és gyakorlatok mögött meghúzódó fel­ tevéseket és a múlt felől közelítve „láthatóvá" tenni a jelent . az őrültséggel vagy a szexualitással) kapcsolatos attitűdjeit. hogy jobbá tegyük a világot. Ulrich Beck és jóma­ gam is mind azt mondjuk. a szocia­ lista elképzelés alapját alkotó értékek közül né­ hány . szakmai szervezetek és orvostudományi folyóira­ tok igen fejlett. hanem a társadalmi fejlődés folya­ matai során jött létre.nem feledve.minde­ nütt megjelenik egy olyan társadalomban. A kortárs társadalomelmélet-alkotók többsége el­ fogadja. hogy az információtechnológia és az új kommunikációs rendszerek .más technológiai változásokkal együtt . sőt akadt. A modern társadalmakban viszont az „őrültség" fogalmát az orvostudományi diskurzus alakítot­ ta. a társa­ dalmi fejlődésről vagy a modernitásról. így a diskurzus a másféle gondolkodás. Manuel Castells. csak ezek töredékeit érthetjük meg. az épelméjűség és az őrültség stb. kórházak. mert ismertek. nézeteket és struktúrákat. hogy épp az ellenke­ zőjéről van szó: ma még inkább szükség van álta­ lános társadalomelméletekre. hogy szertefoszlottak a marxi álmok a kapitaliz­ must felváltó szocialista alternatíváról. hogy nem alkotha­ tunk általános elméletet a társadalomról. Michel Foucault . Ezt az orvostudományi diskurzust támogatja és fenntartja az orvosok. A tudás az ellenőrzés szolgálatába állítható. orvosszakértők. kényszerítési és fegyelmezési technológiákhoz. ma már Foucault „archeoló­ giájaként" ismert. betegség és fogyatékosság" című fejezetben (210. Többségük azonban nem ért egyet a poszt­ modernista és foucault-i gondolatok magvával. o.információk gyűjtése másokról. befolyásos hálózata. Ez a megközelítés.A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS 105 a középkorban az elmebetegeket mindenki ár­ talmatlannak tartotta. mai fogalmairól. analógiákkal pró­ bálják értelmezni az ismeretlent. aki szerint az eszelős különleges észlelési „adottsággal" bírhat.még ma is nagyon eleven. Foucault épp az ellenkezőjét tűzte ki célul: a múltban kutakodva igyekezett értelmezni az ismertet. és ezekre alapozva tehetünk is valamit azért. ame­ lyet a tömegkommunikáció erősödése jellemez.. / Foucault munkásságáról bővebben lesz szó a 8.). Még ha el is fogadjuk. Jürgen Habermas. amely főként korai munkáira jellemző. hogyan kapcsolódik a hatalom és a tudás a felügyeleti. hogy viselkedésük irányítható legyen . amelyek nagyrészt épp azért láthatatlanok. „Egészség. Foucault szerint a hatalom a diskurzuson keresz­ tül formálja az emberek különböző jelenségekkel (a bűnnel. gondos­ kodás a gyengékről és az elesettekről . akik az ismertre utalva.társadalmi közösség. A hatalom vagy autoritás birtokosainak szakértői diskurzusaival gyakran csak más „versenyképes" szakértői diskurzusok vehetik fel a versenyt. amely a betegséget és kezelését hangsúlyozza. Például feltárta. egyenlőség.

akár­ csak az internet. a mindennapi élet pedig kiszabadul a hagyomány és a szokás szorításá­ ból. mert nem fordít elég figyelmet a gender és a demok­ rácia összefüggésére. akkor ezek nem lehetnek a demokratikus vita fórumai. Ma a kockázat nem annyira természeti veszély. A közszolgálati televízió és rádió azonban. A régi ipari társadalom eltűnőfélben van. A nők számára fontos kérdések sokszor nem buk­ kannak fel a politikai vitákban. Tehát a családi életben tapasztalt egyenlőtlenség a nyilvánosságban mű­ ködő demokráciát is csorbítja. helyébe egy „kockázattársadalom" lép. és Weberhez fordul alternatív gondolatokért. amit ő „nyilvánosságnak" nevez. hogy a demokrácia hajlamos kizárni a nők teljes jogú részvételét. Szerinte a megszokott. A kommunikatív cselekvés elméletében (1981) meg sem említi a nemeket. mint a nőknek. hogy óriási gazdagság lét­ rehozására képes.vagy bizonyta­ lanságforrásokból ered. hogy sok marxi gondolat ma már idejétmúlt. azt Beck kockázatnak. Amit a posztmodernisták káosznak.például az. Helyre kell állítani a gaz­ dasági folyamatok feletti ellenőrzést. Ha például a televízió és a hírlapok működését kereskedelmi érdekek határozzák meg. mint a megelőző korok. Ezt a nagyobb mértékű kontrollt leginkább úgy érhetjük el . hogy az sok­ kal inkább kedvezett a férfiaknak. Ulrich Beck: a globális kockázattársadalom Egy másik német szociológus. A nők a családban például még mindig nagyrészt alárendeltek a férfiaknak. Beck nem azt mondja. A demokratikus eljárások reformjával és a közösségi szervezetek és más helyi csoportok következetes bevonásá­ val megújíthatjuk a nyilvánosságot. Ulrich Beck is elutasítja a posztmodernizmust. hogy Habermas a demokráciáról szólva úgy bánik az állampolgárisággal. hogy időről időre gazdasági visszaesés vagy vál­ ság következhet be. A kapitalizmusnak nincs alternatívája. ha újra élet­ re keltjük azt. amelyekre Marx mutatott rá . hanem inkább saját tár­ sadalmi fejlődésünk. A nyilvánosság lényegében a demokrácia kerete. amelyet ő „a második modernitás korának" nevez: a modern intézmé­ nyek globálissá válnak.mondja Habermas -. valamint a tudomány és technika fejlődése által okozott bizonytalansá­ gokból.4. parlamentre és pártokra épülő demokratikus eljárások nem adnak megfe­ lelő alapot a kollektív döntéshez. és nem is kell ilyet keresni: bebizonyosodott róla. mint mi azokat. FEJEZET Jürgen Habermas: demokrácia és nyilvánosság Jürgen Habermas német szociológus felismeri. Sze­ rintük Habermasnak azt is látnia kellene. A globális rend legfőbb jellemzője a kockázatkezelés. A modern kommunikációs médiumoknak valóban vannak olyan hatásaik. sok lehetőséget kínál a nyílt pár­ beszéd és vita kialakítására. hogy egyes marxi alapelvekhez továbbra is ragaszkodni kell. Szerinte nem „a modernen túli" világban élünk. hogy a mai világ több kockázatot hordoz. A bírálók rámutatnak. Nancy Fraser (1989) rámutat. Ennek ellenére a kapitalista gazdaságban megmaradt néhány alapvető prob­ léma. Mégis. A legtöbb parlamentben például a képviselők között kisebbségben vannak a nők. mintha az nemileg semleges volna. Jürgen Habermas A tudomány és a technológia fejlődése új koc- . bizonytalanság­ nak tekinti. Pedig az állampolgá­ riság fejlődése tipikusan úgy alakult. Habermas főmű­ vében. amelyekre Baudrillard és mások utaltak. In­ kább a kockázatok jellege változik. rendezetlenségnek látnak. hanem egy olyan szakaszba lépünk. mert már sokkal inkább azok irányítanak minket. Ugyan­ akkor azt is felveti. Feminista szerzők bírálták Habermast. e médiumoknak alapvető szere­ pük lehet a demokrácia továbbfejlesztésében. hogy a demokráciát gyakran férfiterepnek tekinti.

. olcsó élelmiszert biztosítanak mindenkinek. ha eldöntöttük. Ulrich Beck A társadalmunkban megjelenő kockázat másik példája a terrorizmus veszélye. „Családok és intim kapcsolatok" című fejezetben lesz szó). Inkább transznacionális együttműködést kell kialakítani az államok között. hogy kedvező esetben ezek véget vethetnek az éhezésnek a világ legszegényebb országaiban. nemükre vagy státusukra . Például szoros kap­ csolat van a kockázat és a nemek viszonya között: kapcsolataikban sok új bizonytalanság bukkant fel (amiről a 7. de együttműködéssel kezelhető glo­ bális problémákat. hogy ezek ve­ szélyt jelenthetnek. Beck úgy véli.az ember nem házasból házas lett -. szep­ tember 11-én New York és Washington ellen in­ tézett támadások után megváltozott az emberek véleménye arról. A kozmopolita államok nemcsak a terrorizmus ellen küzdenek. hogy veszélyei térben. így például senki nem tudhatja. miért harcolunk. mint amilyen például a genetikai módosítás vagy a nanotechnológia. A mai kockázatok minden országot és minden társadalmi osztályt érintenek. Ideálja egy kozmopolita. főként a szeptember 11-ét követő hónapokban. A 2 0 0 1 . milyen kockázattal jár az olyan új tech­ nológiák kifejlesztése.veszélyes mértékű sugárzás­ nak voltak kitéve. / Beck gondolatairól a 22. Beck szerint a kockázattársadalom fontos as­ pektusa. A terrorizmus félelme világszerte megbéní­ totta a gazdaságokat. mennyire számíthat boldogságra. A fejlett társadalmakban a házasság még egy emberöltővel ezelőtt is a sze­ mélyes életben bekövetkezett változás meglehe­ tősen egyszerű folyamata volt . aki fontolgatja. A férfinak vagy nőnek e bizonytalan háttér ismeretében el kell döntenie. A mesterséges kockázat sok formája . Jó példa erre az 1986-ban az ukrajnai Csernobil atomerőművében történt robbanás: az erőmű közvetlen közelében élők mind . számolnia kell ezekkel a tényekkel. Ugyanakkor a baleset hatásai sokkal távolabb is jelentkeztek: Európában. mert a vállalkozások nem kockáztattak meg nagyobb beruházásokat.A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS kázati szituációkat hoz létre. hogy viszonyt kezd vala­ kivel. biz­ tonságra. „Környezeti kockáza­ tok" című fejezetben lesz szó bővebben ( 7 4 6 748. nem várt egészségkárosító hatásuk is lehet. hanem a terroriz­ musnak a világon fellelhető okai ellen is. ha új kockázatokkal. Beck szerint a nemzetállam már nem tartha­ tó fenn a globális kockázat világában. A génkezelt termények pártolói például azt állít­ ják. A ter­ rorista támadások nyomán az államok átértékel­ ték a polgáraik szabadsága és biztonsága között teremtendő egyensúlyt is. és magas a válások aránya. hanem globá­ lis következményekkel is járnak. pél­ dául a globális felmelegedéssel kell szembenéz­ ni. Ma sok pár él együtt há­ zasságon kívül. és ezt mindenki állandó helyzetnek tekintette. nem csupán személyes. A mindennapi élet szintjén is sok döntésben megjelenik ma a kockázat. a kul­ turális sokféleség elismerésére és elfogadására épülő rendszer. A szkeptikusok viszont azt mondják.).tekintet nélkül életkorukra. társadalmi osztályukra. Erre példa a szerelem és a házasság területe. Bár­ kinek.áttöri az országhatárokat. amelyek nagyon különböznek a megelőző korok kockázataitól.például a terrorizmus és a környezetszennyezés . Beck egyetért Habermasszal abban. Beck szerint az ilyen államok tudnák a legjobban meg­ oldani az egyes államok szintjén legyűrhetetlen­ nek látszó. ugyanakkor nehezen mérhe­ tő kockázatokat is teremt. időben és társa­ dalmilag nem korlátozottak. hogy a nemzetközi terrorizmus elleni harc csak akkor kezdődhet. o. sőt messzebb még jóval a robbanás után is szokatla­ nul magas sugárzási szintet mértek. vagyis fel kell mérnie a kockázatokat. hogy a tár­ sadalomban az utóbbi évtizedekben bekövetke- .. mennyire tudhatják biztonság­ ban közösségüket a terrorista akciókkal szem­ ben. A tudomány és a technológia nyilvánvalóan sok haszonnal jár. A nemzetállam korlátolt néző­ pontja akadállyá válik.

Castells nem sokat árul el arról. Például a környezetvédelem feladata. amely korábban az ökoaktivisták felségterületének számított.).. Castells azonban nem szakadt el teljesen mar­ xi gyökereitől. hanem a pénzügyi tranzakciók elektronikus rendszereként" (2000. Sem­ mi kétség. aki úgy vélte. FEJEZET zett változások nem jelentik a társadalmi-politi­ kai reformkísérletek kudarcát. amely a globális kommunikáció révén kialakítható kapcsolatok­ ra épül. hanem a nemzetközi szervezetek és a nemzetközi kapitalizmus megfékezésében érde- . hogy vissza lehet nyer­ ni a globális piac feletti hatékonyabb ellenőrzést. Úgy véli. Ezzel utal a demokratikus politika formális mechanizmusain kívül műkö­ dő csoportok és szervezetek. 56. Ez közvetlenül hat a csalá­ di szférára. Castells az új globális gazdaságot „önműködő­ nek" nevezi: Habermashoz hasonlóan úgy véli. Ez nem valamiféle forradalom révén fog bekö­ vetkezni. Az utóbbi években azonban Castells eltávolodott a marxizmustól. mint ahogyan Marx gondolta. Épp ellenkezőleg: az aktivizmus új formái jelennek meg. Ez a választóvonal mára el­ tűnt. hogy a gé­ pek átveszik az uralmat világunk felett. A városszociológia szakértő­ jeként a városok vizsgálatában igyekezett alkal­ mazni a marxi gondolatokat. mára beépült a konvencionális politikai keretbe. A hálózat­ társadalomban a személyes identitás sokkal nyi­ tottabb kérdéssé válik. o. A kapitalizmus terjedésének alap­ ja többé nem elsősorban a munkásosztály vagy az anyagi javak előállítása. A termelés inkább a távközlésre és a számítógépekre épül. hogy már nem irányíthatjuk teljes egészében azt a világot. „Szervezetek és há­ lózatok" című fejezetben lesz szó (516-518. amelyet Beck „szubpolitikának" nevez.. fogyasztóvédő vagy emberi jogi csoportok tevé­ kenységére. Castells meg­ állapításai Weber száz évvel korábbi megállapítá­ saira rímelnek. mint a múltban.4. A média és a kommunikációs technológiák hatása kezdte foglalkoztatni. hogyan hatnak ezek a változások a nemek viszonyára. A férfiak és a nők már nem hagyományos szerepekből veszik identitá­ sukat. mint Baudrillard-t.yárosok és városi terek" című fejezetben lesz szó ( 6 9 6 698.és női identitások felépítésére. / Castells „hálózattársadalomra" vonatkozó gon­ dolatairól átfogóbban a 16. A szubpolitika szintjén kialakuló csoportok és mozgalmak ugyanakkor nagy hatást gyakorolhatnak a szok­ ványos politikai mechanizmusokra. Sokat mond azonban a személyes identitásra és a min­ dennapi életre gyakorolt hatásukról.). o. Castells szerint az információs tár­ sadalom ismertető jegye a hálózatok és a hálózat­ gazdaság (network economy) kialakulása. Láthatjuk egy új terület kialakulását. a férfié pedig a „munkában".). kapitalista. . általánosabban pedig a férfi. o. amelyet mi teremtettünk. hogy a bürokrácia növekedése „vasketrecbe" zár minket. Castells így fogalmaz: „az emberiség rémálma. Manuel Castells: a hálózatgazdaság Manuel Castells marxistaként kezdte tudomá­ nyos pályafutását. mintha a megvalósulás küszöbére ért volna: nem a mun­ kahelyeket megszüntető robotok vagy az életünk minden percét megfigyelő kormányzati számító­ gépek képében. például ökológiai. / Castells városszociológiájáról a 21. hogy az új gazdaság. A nő „helye" valaha otthon volt. Nem a múltból merítjük Manuel Castells az identitásunkat. hanem másokkal érintkezve magunk alakítjuk ki. A mai kapitalista gazdaság és társadalom azonban már egészen más. A kockázatkezelés felelősségét nem lehet csak a politikusokra és a tudósokra hagyni: más csoportokat is be kell vonni.

a politi­ ka hivatalos keretein kívül működő szervezetek­ nek és mozgalmaknak . A másokba vetett bizalom alapját a helyi közösség képezte. A demokratikus kormányzatoknak ezeket a változatos igényeket és szempontokat figyelembe véve kell cseleked­ niük. amely alkalmazkodott az új gazdaság támasztotta szükségletekhez. a közösségek megújításának eszköze. A globalizáltabb társadalomban azonban éle­ tünkre olyan emberek hatnak. növekszik a társadalmi reflexivitás: ez azt jelenti. akik épp az ellenkezőjében hisznek. Ezek az új lehetőségek persze új etikai dilemmákat is ma­ guk után vonnak. amelyekre Beck utal . A fogamzásgátlás modern módszerei és a reprodukció szabályozásának más technoló­ giai formái révén a szülők ma már nemcsak arról dönthetnek. Bíznunk kell az efféle hatóságokban. A hagyomá­ nyos családnak szinte minden formája a férfiak nők feletti uralmára épült. A demokrácia nem korlátozódhat a habermasi közszférára. Castells következtetése. Mi már magunk dönthetünk egy sor dologról. A mindennapi életben kialakulhat „az érzelmek demokráciája": létrejöhetnek a csa­ ládi életnek azok a formái. de azok is. hány gyereket akarnak. haté­ kony jóléti állama van. mert csak így nézhetünk szembe az előttünk álló kockázatokkal. Nézetem szerint azzal. Azért nem kell attól félnünk. amelyekben a férfiak és a nők egyenlően vesznek részt. hogy az információtechnológia gyakran lehet a helyi csoportok erősítésének. Példának Finnországot hozza fel. a víztisztítást ellenőrző ál­ lami szervezetekben vagy a bankrendszer haté­ konyságában. A demokrácia még mindig nélkülözhe­ tetlen. ami körülvesz minket életünk során. nem kellett ezen töprengeniük.fontos szerepük lehet. Ma afféle „elszabadult világban" élünk: egy olyan világban. hogy „elvont rendszerekben" bízunk: például az élelmiszer-minőséget. A kor­ mányzatoknak azonban még így is jelentős ha­ talma marad. hogy semmiképp nem befolyásolhatjuk a jövőnket. Ilyen csoportot alkot­ hatnak azok. A csoportoknak. hogy az információ ko­ rában élünk. Ha a nemzetek összefognak. reflektálnunk kell arra. A bizalom azt jelenti. de nem helyettesítik a megszokott demokratikus politikát.A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS 1 09 kelt országok közös törekvései révén. csak így háríthat­ juk el őket. mert a „szubpolitika" területén működő csoportok eltérő igényeket fogalmazhatnak meg és eltérő érdekeik lehetnek. hogy szüntelenül gondolkodnunk kell azon. akkor ismét megzabolázhatják az elszabadult világot. Például az emberek évszázadokig nem ismertek olyan módszert. akik az abortusz kedvezőbb meg­ ítéléséért folytatnak kampányt. De a kockázat fogalmát ki kell egészí­ tenünk a bizalom fogalmával: az egyénekbe vagy intézményekbe vetett bizaloméval. az emberek a bevált cselekvési módokat kö­ vethették. A két nem egyre nagyobb egyenlősége nem korlátozódhat a szavazati jog- Anthony Giddens . akikkel soha éle­ tünkben nem találkoztunk. mint régen. amelyeken az előző nemzedékek meg se próbáltak gondol­ kodni. A bizalom és a kockázat szorosan kapcsolódnak egymáshoz. amely a világ legfejlet­ tebb információs társadalma. A gyors átalakulás világában a bizalom hagyo­ mányos formái rendre felbomlanak. A globális kor­ ban a nemzetek kétségtelenül veszítenek haj­ dani hatalmukból. hanem még gyermekük nemét is kiválaszthatják. Anthony Giddens: társadalmi reflexivitás írásaimban magam is kifejtem a mai világban zaj­ ló változások egy lehetséges elméleti megközelí­ tését. amelyet a Beck diagnózisában szereplő új kockázatok és bizonytalanságok jel­ lemeznek. ezt általában törvé­ nyek szentesítették. és akik talán a világ tőlünk távoli részén élnek. Az ország minden iskolája az internetre kapcsolódik. Ugyanakkor Finnországnak jól felépített. Amikor a társadalmak még jobban igazodtak a szokáshoz és a hagyomány­ hoz. Például az országok kevésbé hatnak a gazdaságpolitikára. amellyel hatékonyan korlátozhatták volna családjukban a gyermek­ áldást. és a népes­ ség nagy része jártas a számítógép-használatban.

Durkheim és Weber . 6. hogy be kell-e épülnie általános kategóriaként a szo­ ciológiai gondolkodásba. A szociológiai elmélet különféle „dilemmái" valóban olyan fogósak. KÖVETKEZTETÉS Mára talán elérkeztünk a szociológiai elmélet­ alkotás egy jelentős új szakaszához. Weber és Durkheim megállapításaival? . hogy a társadalmakat harmonikusnak és rendezettnek kell-e felfognunk. vagy más . 4. 1.ra. vagy pedig az állandó konf­ liktust kell hangsúlyoznunk. A szociológián belüli állandó viták negyedik csomópontja a modern társadalmak fejlődésé­ nek elemzésével kapcsolatos. párbeszéd és tolerancia lesz. hiszen komplex problémák adódnak abból. a társadalmi refle­ xivitás fogalmának megalkotói. mint amilyennek látszik. hogy a történelemről vagy a társadalomról lehet még bármilyen nagy. széles körben ható -. amely valószínűleg éppen olyan mélyreható . hogy a különböző szociológu­ soknak milyen a politikai meggyőződése. Mi alakítjuk a társadalmat. Miért fontos az elméleti gondolkodás a szociológiában? 2. Közéjük tartozik Habermas. A szociológiai nézőpontok ütközése számos alapvető elméleti dilemmára mutat rá. a „közszféra". mint a koráb­ bi idők változásai. A nemek problémája valóban beilleszthető a meglévő elméleti nézőpontok közé? 5. poli­ tikai beállítottsága. Új elméleteket kell kidolgoz­ nunk. hogy még kidolgozhatunk átfogó elméleteket a társadalmi világról.és világszerte. és a szociológiában sajátos nehézségekkel kell megküzdenünk. A szociológiában (és más társadalomtudo­ mányokban) az elméleti megközelítések sok­ féleségével találkozhatunk. és azt kell vizsgálnunk. hogy mi a kap­ csolat az emberi cselekvés és a társadalmi struktúra között. főként ahhoz.tényezőkre kell helyeznünk a hangsúlyt? Az ebben a vitá­ ban elfoglalt álláspontokat bizonyos mértékig meghatározza. Mennyire kapcsolhatók össze a szociológiai elmélet újabb fejleményei Marx. hogy miként függ össze a konszenzus és a konfliktus. még­ hozzá úgy. vagy a társadalom alakít bennünket? Az al­ ternatívák közötti ellentét nem annyira éles. hogy a kapcsolatok alapja a kölcsönös tisztelet. Webernek a protestáns etikáról szóló műve egyetlen elmélet vagy több középszintű elmélet? 3. A két nézőpont ebben az esetben sem zárja ki teljes egészében egymást. általános elméletet alkotni. 5. hogy ezekre építve jobbá is tehet­ jük. ÖSSZEFOGLALÁS 1. A klasszi- kusok . A posztmodern gondolkodók tagadják. Beck. Ennek okát nem nehéz megfejteni: az elméleti vitákat még a természettudományokban is nehéz eldönteni. A globális átalakulás időszakát éljük. a „há­ lózatgazdaság" és Giddens. Más teoretikusok bírálják a posztmoderniz­ must. A második dilemma azzal kapcsolatos. amelyek ma átformálják társadalmunkat.köztük nem gazdasági jellegű . 3. A harmadik dilemma a társadalmi nem kér­ déséhez kapcsolódik. Vajon a modern világ változási folyamatait a kapitalista gazda­ sági fejlődés alakítja-e elsősorban. mondván. hogyan gondol­ kodnak róla. a „kockázattársadalom". mint amilyennek látszanak? 6.gondolatai nagy társadalmi és gazdasági átalakulások idején születtek. Castells. hogy a szociológusok ma már foglalkoznak ezzel a kérdéssel. hanem abban is. A feminista teoreti­ kusok nemcsak abban értek el változást. A személyes élet demokratizálódása olyan mértéket ér el. Az egyik főbb elméleti kérdés az. 7. 2. hogy a társadalmi élet e két vonatkozását miképpen köthetjük egymáshoz. hanem ki kell terjednie a személyes és családi szférára is. és az igazi probléma az.Marx. Az előbbiekben elemzett elméletek a legfontosabb erre irányuló törekvések közé tartoznak. hogy megértsük azokat az új fejleménye­ ket. Az újabb teoretikusok a társadalmi fejlődés kérdéseit boncolgatva igyekeztek meghaladni a marxi és weberi gondolatokat egyaránt. Mit tudhatunk meg a nyelv vizsgálata révén a társadalom vizsgálatáról? 4. hogy a saját viselkedésünket próbáljuk tanulmányozni.

I INTERNETES FORRÁSOK Michel Foucault http ://foucault. Anthony (2005): Elszabadult világ: hogyan alakítja át életünket a globalizáció? Budapest. Giddens.lse. Dews. Routledge. Callinicos. Castells. Butler. Budapest. Oxford.A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS 111 VASMANYO Beck.habermasonline.theory. Giddens.) (2000): Habermas: A Critical Reader.ac. Út egy másik modernitásba.lse. Blackwell.uk/ctr-butl.uk/collections/sociology/whoswho/beck. Gondolat.htm Jürgen Habermas http ://www. Alex (1989): Against Post-Modernism: A Marxist Critique.htm Manuel Castells http://sociology.ac. Anthony (1992): Capitalism and Modern Social Theory. org Ulrich Beck http://www.Századvég.org. Judith (2007): Problémás nem. Blackwell. Feminizmus és az identitás felforgatása. Cambridge. Budapest. Peter (szerk.uk/collections/meetthedirector/ . Napvilág. Balassi. Butler. Cambridge University Press. Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság . David (1989): The Condition of Postmodernity. London. Polity. Oxford.info Judith Butler http://www. Ulrich (2003): A kockázat-társadalom. Judith (2004): Undoing Gender.berkeley. Harvey. Cambridge.edu/faculty/castells/ Anthony Giddens http://old. Manuel (2007): Az évezred vége. Budapest. Átdolgozott kiadás.

A TEST ÉS A BESZÉD AZ INTERAKCIÓBAN Érintkezések Benyomáskeltés A személyes tér INTERAKCIÓ IDŐBEN ÉS TÉRBEN Kronometrikus idő A társadalmi élet és a tér-idő rend átalakulása A mindennapi élet kulturális és történelmi szemlélete Szociológiai vita a valóság társadalmi felépítéséről Társadalmi interakció a kibertérben KÖVETKEZTETÉS: GYŐZ A KÖZELSÉG KÉNYSZERE Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források . a gesztusok és az érzelemkifejezés A nem verbális kommunikáció nemi vonatkozásai AZ INTERAKCIÓ TÁRSADALMI SZABÁLYAI Közös jelentések Garfinkel kísérletei „Interakciós vandalizmus" Reaktív kiáltások AZ ARC.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET A MINDENNAPI ÉLET VIZSGÁLATA NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Az „arc".

Mi • JHH A konditeremben edzők viselkedése gyakran jó példa az udvarias figyelmetlenségre. az egyikük (a férfi) jelzi a másiknak (a nőnek). Ez jó példa arra. de aztán mindenki teszi a dolgát. Ezalatt több száz emberrel ismerkedett meg. . amikor átmennek egy másik géphez. hogyan használhatják a gépeket.ft Eric már évek óta fitneszoktatóként dolgozik egy drága belvárosi egészségközpontban. ellenségeskednie vagy bármi okból kerülnie. akik az edzőte­ remben megfordultak. Másokkal többször is találkozott „spinning" (csoportos ke­ rékpározás) óráin. Néhányukkal csak az első edzésükön foglalkozott. Ha először találkoznak aznap. aki­ vel már legalább egyszer találkozott. amit Erving Goffman (1967. Az udvarias figyelmetlen­ ség korántsem jelenti azt. hogy nem kell tolakodónak vélnie. de alapvető jelentősége van tár­ sadalmi életünkben. először távolabbról gyors pillantást vet­ nek egymásra. Ennek jelentőségét leginkább akkor láthatjuk. hogy levegőnek nézzük a másikat. Megint másokat alkalmi kap­ csolatok révén ismert meg. amelynek hatékonyan. Az ember jelzi a másiknak. mert a gépeket egymáshoz közel helyezik el. amelyeket nagyon közel raknak egymáshoz. amikor megmutatta ne­ kik. majd másfelé néznek. Az edzőteremben korlátozott a személyes tér. Az edzésben részt vevők közvetlenül egymás mellett dolgoznak. 1 9 7 1 ) . de elkerül minden olyan gesz­ tust.a sok helyzetben kölcsönösen elvárt . Pél­ dául a súlyzózás egyik szakasza olyan gépekre épül. Amikor az utcán két ember elhalad egymás mellett.udvarias figyel­ metlenségnek nevez. hogy szemkontaktust teremt valakivel. néha vadidegenek között is félelem nélkül kell zajla­ nia. Ebben a fizikai térben Eric csak úgy mozog­ hat. és folyton keresztezik egymás útját. Az udvarias figyelmetlenség többé-kevésbé öntu­ datlan cselekvés. akkor általában köszönti az illetőt. amely túlzottan tolakodónak minősülhetne. hogy ész­ lelte a jelenlétét. mintha többé tudomást sem venne a másikról. mivel a hét megha­ tározott napjain általában ugyanazok edzenek a központban. Amikor az udvarias figyelmetlenség egymás mellett elhaladó idegenek között jelentkezik.

Az utcán. mintha takargatnának valamit. Később ugyanazon az úton. és hagy­ ja. Amikor egy ember életében alapvető változás tör­ ténik . megjárod! . Ennek három oka van. akkor a másik rendszerint a kedvese. amit mond. hogy megvédjék személyes terüket. Mindketten rendszeresen. strukturálják. hogyan tekintenek egymás­ ra. délután pedig újabb órákra ment vagy egyedül tanult. családtagja vagy kö­ zeli barátja. Gondolja csak végig olvasóm. hazament. hogy nem hisz­ nek a másiknak. sőt év­ ről évre történő ismételgetése alkotja. ha egy másik etnikai csoport tagja halad el mellette. Ha meregetnék a sze­ müket. amire gyakorla­ tilag minden hétköznap sor kerül. ha olyan példát veszünk. a munkában vagy egy tár­ sas összejövetelen találkozó idegenek vagy futó ismerősök szinte soha nem néznek ilyen hoszszan a másik szemébe. dás nélkül tehetünk valami jelentéktelen dolgot. Először is a mindennapos rutincselekvések.a buszon utazók mindent elkövetnek. távolról sem ér­ dektelen. mint a hétköznapokat. mert az például ellenséges szándékot jelezhet: köztudott. hogy figyelnek. amelyben nem érvénye­ sül. Ha viszont mindketten kerülik egymás tekintetét. nem máshol jár az eszük. Ezek tanulmányozásából sokat megtudhatunk önmagunkról mint társadal­ mi lényekről és magáról a társadalmi életről is. Életünk vázát a hasonló viselkedésminták nap­ ról napra. hogy a fajgyűlölő „gyűlöletbámulással" (hate stare) reagál. de sose hosszan a másik szemébe nézve mutatják. sőt a szociológiai kutatás egyik legérde­ kesebb területe. amelyiken jött. hónapról hónapra. amikor szokott (ami önmagában is fontos rutincselekvés). szót válthatunk a barátainkkal vagy szinte gondolko­ . Természetesen nem ugyanazt a napi rutint követjük mindannyian. akkor azt a benyomást keltik. Ha egy nő mereven bámul egy férfit. Még a beszélgetésbe elegyedett barátoknak is vigyázniuk kell. bement az egyetemre. amelyek során többé-kevésbé folyamatosan in­ terakcióba kerülünk másokkal. az annak a jele lehetne.Ha mellém ülsz. és a hétvégét általában egészen másképp töltjük. este még esetleg kiruc­ cant más barátaival. hogy érzelmei tükröződjenek az arcán. Alighanem ba­ rátaival ebédelt. Pedig a társadalmi interakció látszólag teljesen jelentéktelen formáinak vizsgálata a szociológiá­ ban rendkívüli jelentőséggel bír. de mindenképp furcsán viselkednek. hétről hétre. Viszonylag korán elment otthonról.például befejezi az egyetemet és munkába A MINDENNAPI ÉLET VIZSGÁLATA Miért foglalkoztatnának minket a társas viselke­ dés efféle banális mozzanatai? Egy nap ezerszer is elhaladhatunk mások mellett az utcán. vagy legalábbis nem értik. mit csinált például tegnap és tegnapelőtt! Hétköznap bizonyára nagyjából akkor kelt fel. for­ málják cselekvésünket.

jelentést arckifejezésekkel. hogy minden emberben meg­ vannak az érzelemkifejezés alapvető módjai. A modern társadalmakban az em­ berek többsége városlakó. akiket szemé­ lyesen nem ismer. Az 1. Ekman és Friesen egy elszigetelt új-guineai közösségben végzett megfigyeléseket. szomorúság.és makroszociológia összefüggését (lásd a keretes részeket a 118. egészen más a helyzet. hanem emberi interakciók során keletkezik. / A 4. amit szavakban megfogalmaztunk.. Paul Ekman és kollégái kifejlesztették az úgynevezett arckifejezés-kódoló rendszert (Fa­ cial Action Coding System. a gesztusokról). Bár ezt egyesek vitatták. hogy hiteltelenítsük vagy éppen kiegészítsük azt. amelyek hatféle érzelmet tükröző arckifejezést ábrázoltak (öröm. Másodszor: a mindennapi élet vizsgálata fel­ tárja. amelyek megadják a városi élet jellegét.). Ekman . A közös­ ség tagjainak képeket mutattak. Valójában minden kiterjedt társa­ dalmi rendszer a társadalmi interakció minden­ napi életünkben megfigyelhető mintáira épül. tanult kulturális tapasztalatok. o. fejezetben is­ mertetett szimbolikus interakcionista szemlélet középpontjában épp a valóság társadalmi fel­ építésének ez az elképzelése áll. Ezután rátérünk a min­ dennapi beszéd elemzésére. és az új-guineaiak felismerték. a gesztusok és az érzelemkifejezés A nem verbális kommunikáció egyik legfonto­ sabb része az érzelmek arcjátékkal való kifeje­ zése. Az udvarias figyelmetlenség is egyike a mechanizmusoknak. Ugyanakkor elismeri. amelyekkel mindannyian élünk a másokkal foly­ tatott interakciókban. ame­ lyeket a társadalmi interakcióval foglalkozó szo­ ciológusok vizsgálnak.1 2 4 . illetve a 1 2 3 .mintha alá­ támasztanák Darwin állítását. a maga állandóan nyüzsgő tömegével és személytelen kapcsolataival. A nem verbális kommunikációt néha „testbeszédnek" is nevezik. az evolúcióelmélet aty­ ja megállapította. hogy az apró-cseprő. a normák és a közös elvárások. amelyre később ( 1 3 2 . hogy milyen érzel­ mek kifejezése volt a cél. statikus. de azután kialakul egy új és igen stabil szokásrendszer. vagyis megnézzük. NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ A társadalmi interakcióhoz a nem verbális kom­ munikáció számos formája szükséges: informá­ ciót.) visszatérünk. Ekman kutatásai . hogy ezek széles körben elterjedt. hiszen elképzelhető. érdekeiktől és motivációiktól függően különbözőképpen látják a valóságot. gesztusokkal vagy testmozdulatokkal közölhetünk. mert az érzelmeket a lehető legkülönfélébb módokon azonosítják és osztá­ lyozzák. például a nemek vagy a társadalmi osztályok problémájától.5. ol­ dalon). mint a szerepek. hogy az érzelmek mimikával való kifejezé­ se és annak értelmezése az ember veleszületett képessége. hogy vizsgála­ tai nem szolgálnak cáfolhatatlan bizonyítékkal. düh. Ezt nem nehéz bizonyítani. undor. hogyan alakíthatja az ember kreatív módon a valóságot. Mivel az egyén képes a kreatív cselekvésre. Bár a társas viselkedést bizonyos mértékig olyan erők vezérlik. „A szociológiai elméletalkotás" című feje­ zetben elméleti szempontból vizsgáltam a min­ dennapi társadalmi interakciók és a nagyobb társadalmi struktúrák kapcsolatát (109-110. amelynek addig szinte semmi­ lyen kapcsolata nem volt a külvilággal.amelyek során egészen különböző kulturális hátterű em­ berek érzelmi reakcióit vizsgálta . amikor két járókelő elhalad egymás mellett az utcán! Ha ezt az eseményt önmagá­ ban nézzük. sőt szorosan kapcsolódnak ezek­ hez. FEJEZET áll -. Harmadszor: a mindennapok társadalmi inter­ akciójának tanulmányozása az átfogóbb társa­ dalmi rendszerek és intézmények működését is megvilágítja. így próbáltak valamivel pontosabb szabályokat al­ kotni egy olyan területen. hogy jelentése ne csorbul­ jon. amely mindig is nyi­ tott volt a következetlen vagy ellentmondásos értelmezések előtt. FACS). Vizsgáljuk meg újból azt az esetet. o. az egyének hát­ terüktől. akkor közvetlenül nyilván nem so­ kat árul el a társadalmi szerveződés nagyobb és időben állandóbb formáiról. Más szóval a valóság nem állandó. mert jellemzően azért használjuk az ilyen nem verbális jeleket.1 3 3 . amellyel le­ írható az arcizmoknak az egyes kifejezéseket létrehozó mozgása (Ekman-Friesen 1978). mindennapos gyakorlatok. hogyan közölhetjük a nyelv révén mondaniva­ lónkat másokkal úgy. Az „arc". Ha azonban az ilyen interakciók sokaságát együtt vizsgáljuk. Ebben a fejezetben szó lesz a nem verbális jel­ zésekről (az arckifejezésekről. Ekman szerint mindez alátámasztja azt a né­ zetet. és folyamatosan kap­ csolatba kerül olyan emberekkel. nem válnak el a könyvem későbbi fejezeteiben tárgyalt átfogó kérdésektől. döntései és tet­ tei révén folyton alakítja a valóságot. ám ez félrevezető. félelem.. Két konkrét példával érzékeltetem majd a mikro. rendszerint gyökeresen meg kell változtat­ nia a napi rutinját is. Ebben a fejezetben rámutatok arra is. Charles Darwin. meglepetés).

Mivel az interakciókat a tágabb társadalmi kör- . hogy a szóban forgó sze­ mély megpróbál félrevezetni minket. amivel éppen foglalkoz­ tak. Mindhárom módon tréfálkozhatunk. hogy igen. ez a gesztus azonban másutt ismeretlen. valamint azt. Egyes társadal­ makban például a bólintás tagadást jelent. Mivel ezt a viselkedést másoktól nem leshettek el. Ugyan­ így Olaszország egyes részein például dicséret­ képpen a kiegyenesített mutatóujjukat az arc közepéhez illesztik és megforgatják. amikor nyilvánvalóan örömüket lelték abban. Például a gyakorlott meg­ figyelő gyakran a nem verbális jelekből is követ­ keztetni tud a félrevezetési szándékra. Bár az érzelmek mimikával való kifejezése a je­ lek szerint részben belülről meghatározott. ha többször is megpróbáltak valamilyen nem tetsző tárgyat a kezükbe adni. Az FACS-rendszer haszná­ latával Ekman és Friesen azonosítottak egy sor olyan finom arcizommozgást az újszülött csecse­ mőnél. c) dühödten harcra készülődne. egyes népek mintha egyáltalán nem ismernének (Bull 1 9 8 3 ) . b) megtudná. amely már jó ideje ott hever. eredményeit azonban más típusú kutatások is alátámasztják. A gyerekek mosolyogtak. a hosszan az arcra erőltetett kifejezés (az őszinte általában négy-öt másodperc múltán eltűnik) azt mutathatják. A nem verbális úton akaratlanul keltett benyo­ mások árulkodóak lehetnek. d) meglátna egy döglött disznót. amely a felnőttek érzelemkifejezésében is megfigyelhető. milyen volna az arckifejezése. amit gondolunk. Az izza­ dás. amelyek az összes vagy akár a legtöbb kultúrában azonos jelentést hordoznának. Az arckifejezések­ hez hasonlóan gesztusokkal és testtartásunkkal is folyamatosan árnyaljuk mondandónkat. de számos egyéb finom jelzés is létezik. amelyeket az európai­ ak vagy az amerikaiak nagyon gyakran használ­ nak (például a rámutatást). amelyeket mások érzékelhetnek. amelyeken Paul Ekman örökítette meg egy világtól elzárt új-guineai törzs tagjának az arcki­ fejezéseit. hogy az alapvető érzelemkifejezési módok minden népnél azonosak. A nem verbális kommunikáció nemi vonatkozásai Vajon van a mindennapi társadalmi interakció­ nak nemi vetülete? Joggal hihetjük. szü­ letésétől fogva siket és vak gyermekkel végzett vizsgálata során azt próbálta megfigyelni. hogy mutassa meg. a fészkelődés. ha egy történet szereplőjeként a) meg­ örülne most érkezett barátjának. a kutatók bizonyíthatták azt a feltevést. felvonták a szemöldöküket meglepetésük­ ben. hiszen gyakran azt jelzik. amikor megszagoltak egy szokatlan illatú tárgyat. Nincsenek olyan gesztusok vagy testtartások. gúnyolód­ hatunk vagy kifejezhetjük kételkedésünket. Ekman ezt a férfit arra kérte. míg az angol-amerikai kultúrában éppen az ellenkező­ jét. Alighanem az elpirulás a leg­ nyilvánvalóbb példa a szavakban megfogalma­ zott jelentésnek ellentmondó fizikai jelekre.J TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET E fényképek segítségével. és homlokukat ráncolták. milyen mértékben azonos az arckifejezésük bizonyos érzelmi helyzetekben a halló-látó gyerekekével. amit szavakban nem közölnek: hogy mennyire őszinték hozzánk és hogy bízhatunk-e bennük. Tehát má­ sok mimikájából és gesztusaiból kitalálhatjuk azt is. vagy ezek segítségével szavak nélkül kommunikálunk. hogy a szavaink nem pontosan azt fejezik ki. valamint a mosoly időtartama is. Eibl-Eibesfeldt (1973) hat. Bizonyos gesztusokat. hogy meghalt a gyermeke. amely hason­ ló a felnőttek undorodó arckifejezéséhez (csücsö­ rítenek és összevonják a szemöldöküket). válaszaik csak belülről megha­ tározottak lehettek. A csecsemők például a savanyú ízekre olyan arcjátékkal reagálnak. Pél­ dául a különböző kultúrákban az emberek más­ ként mosolyognak: eltér az ajkak és más arcizmok mozgása. a merev tekintet vagy az oldal­ pillantások. indivi­ duális és kulturális tényezők alakítják az arcmoz­ gások pontos formáját. hogy milyen helyzetekben tartjuk azokat megfelelőnek.

amikor állnak vagy ülnek. Ezek az összefüggések napi életünk szokványos inter­ akcióiban is világosan megmutatkoznak. hogy férfiak nőket zaklatnak. Vegyük például az egyik leggyakoribb nem verbális ki­ fejezésmódot. ahol ál­ talában a férfiak töltenek be domináns szerepet a nőkkel szemben a magán. makroszinten kialakult egyenlőtlenséget. hogy a férfiak és a nők eltérően láthatják és fejezhetik ki a verbá­ lis és a nem verbális kommunikációt egyaránt. hogy a kéretlen interakció e típusa különböző színtereken . mint a nők. a férfiak valószínűleg bátrabban kezdeményeznek szemkontaktust idegenekkel. nem sok haszna. a szemkontaktust! Ezt az egyének sokféleképpen használják: gyakran ezzel keltik fel valaki figyelmét vagy kezdeményeznek társas interakciót. A társadalmi nem és a nemi szerepek értelmezését nagyban befolyásolják társadalmi tényezők. Ha egy férfi bámul egy nőt.amelyek közül legismer­ tebb az építési terület környéke . Bár az ilyen esetek önmagukban látszólag lényegtelenek. Sosem érthetjük meg teljesen ezeket az inter­ akciókat. amelyekből az efféle inter­ akciók erednek. mint a férfiak.és makroszociológiát.és makroszint közötti kapcsolat megértésével beláthatjuk. hogy a nők gyakran sértőnek találják. A szociológu­ sok azt állítják. hogyan alakul a nemek hierarchiája az adott társadalomban. Gardner például azt a jelenséget. Vizsgálatok mutatták meg azt is. míg a nők tartása zártabb. és mert irányító szere­ püket a gyakoribb fizikai érintkezéssel mutatják. a férfiak beszélgetés közben sokkal gyakrabban érintik meg a nőket. E gondolatmenet szerint a nők a szemkontaktus­ sal és az arcjátékkal jóváhagyást keresnek. ak­ kor a nő általában hamarabb elfordul. ha a nőt ez feszélyezi. kezüket az ölükbe teszik. nem meglepő. és általában összefüggenek a társadalomban meg­ szerzett hatalom és helyzet kérdésével is. Giddens 1984). összessé­ gükben erősítik a nemek közötti egyenlőtlenség mintáit (Burgoon et al. A szemkontaktus egyik formája. egyetlen interakció vizs­ gálatával. fejezetben már írtam. hogy a férfiak általában fesztelenebbül ülnek. ha egy férfi szemkontaktust kezdeményez egy nővel. Vizsgálatok igazolják. A férfiak a nőknél nagyobb te­ ret foglalnak el. kerülheti a férfi tekintetét úgy.vagy nemi hierarchia vizsgálata között (Knorr-Cetina-Cicourel 1981. a nők testileg kiszolgálta­ tottak. mint for­ dítva (a nőktől pedig elvárják. vagy mint­ ha megelőzhetnénk őket azzal. mert általában távolabb állnak attól. A mikro. Azokban a társadalmakban.és makroelemzés. hogyan kapcsolódik össze a mikro. mint a nők: lábukat terpesztve hátra­ dőlnek. hogy jó modorra tanítjuk az embereket. nyezet formálja. lábukat keresztbe rakják. és mindenütt megjelenik a nemi erőszak veszélye. például az osztály. hogy a nők nyilvánvalóbban (arcjátékkal) feje­ zik ki érzelmeiket. akkor ezt gyakran kihívónak. Ez megmutatja. de gyakrabban meg is szakítják a szemkontaktust. A nem verbális kommunikációban más nemi különbségeket is megfigyelhetünk. Carol Brooks Gardner egy 1995-ös tanulmányá­ ban (Passing By: Gender and Public Harassment) megállapítja. ha nem kötjük össze ekképp a mikro. Ebben a keretes részben arra hozok példát. Úgy tűnhet.férfiak egy csoportja verbálisan zaklat egy utcán sétáló nőt . mert terpeszkedve ülnek. egyenesen ül­ nek. ha azt is figyelembe vesszük. és hogy gyakrabban keresik a másik tekintetét. hogy szoros kapcso­ lat van a mikroszoáológia. és csak akkor lehet megérteni. 1996). szexuális kezdeményezésnek tekintik. a társadalom álta­ lánosabb jegyeinek. a közvetlen interak­ ciókban megfigyelhető mindennapi viselkedés vizsgálata és makroszociológia.és közéletben egyaránt. hogyan kapcsolódik egy lát­ szólag a mikroszociológia felségterületéhez tar­ tozó esemény .•J FEJEZET Nők és férfiak a köztereken Az 7. hogy a köztereken a fér­ fiak vannak előnyben. mintha az efféle interakciók elszigetelt esetek volnának. Bár egy-egy nő zaklatása elemezhető mikroszociológiai szinten. milyen „jelentésbeli" ellentmondá­ sok lehetnek a nem verbális kommunikáció azo­ nos formái között. hogy a probléma végleges megoldásához a nemek kö­ zötti egyenlőtlenség olyan formáinak megszünte­ tésére kell törekedni.úgy fordul elő. mint egy . hogy másfelé néz vagy meg­ szakítja az interakciót. A nők általában közelebb állnak ahhoz.a makroszociológia tárgyát alkotó nagyobb kérdésekhez. hogy ezt rendjén valónak vegyék). akivel beszélnek. akihez beszélnek. hogy ezek a látszólag jelentékte­ len mikroszintű interakciók erősítik a társadal­ munkban általánosabb. akkor ezt „természetesnek" vagy „ártatlannak" tekinthetik. a bámulás megvilágítja. amelyet az jelenít meg leginkább. Ha viszont egy nő bámul egy férfit. Az efféle interakció az egymás számára idegen férfiak és nők között zajló utcai beszédre jellemző (Gardner 1995). ha a kérdést ennyi­ re egyszerűsítve szemléljük. a nemek közötti egyenlőtlen­ ség nagyobb rendszeréhez kapcsolta.

legfelszínesebb csevegés is annyira összetett. S: (Elvörösödik és hirtelen kikel magából.. Az így létrejött beszél­ getések egyike a következőképpen zajlott le („E" a kísérletben részt vevő diák. Ha valaki azt kérdezi a másiktól: „Mit csináltál tegnap?". hogy beszélgessenek valamelyik barátjukkal vagy ro­ konukkal. hogy az illető rendszerint mit csinál a hét egy adott napján. Ha valaki azt mondta: „Szép napot!".. hogy tudatosan figyelnénk rájuk. akinek munkájáról az alábbiakban lesz szó. illetve azt is. a válasz nem annyira egyértelmű. amelyek segítségé­ vel mindennapi beszélgetéseinket szervezzük. A szociológusok mindig úgy tar­ tották. „S" pedig a barátja): S: Hogy vagy? E: Mármint milyen szempontból? Az egész­ ségem. milyen tevékenységeket szoktunk együtt végez­ ni. hogy mit miért mondunk. hogy a tár­ sadalom egészében a férfiak hatalommal bírnak a nők felett (Young 1990). akkor nem tudnánk értelmes kommunikációt folytatni. akinek semmi gondja a gyerekkel. A kifejezés Harold Garfinkeltől ered. amint megtudjuk.. Ám a társadalmi kontextus ismerete nélkül „B" válaszai látszólag nincsenek összefüggésben „A" közléseivel. a lelki nyugalmam vagy a. amely a szavakban nem jelenik meg. AZ INTERAKCIÓ TÁRSADALMI SZABÁLYAI Bár viselkedésünkben. Mindannyian használunk ilyen értel­ mezési módszereket interakcióinkban. hogy vagy! Miért zavarja meg az embereket." A kérdésre adandó választ többek között az segít meghatározni.) Ide figyelj! Én csak udvarias akartam lenni! Iga­ zából egy csöppet sem érdekel. mint az a kérdés szavaiból következne. A: Van egy kutyám is. miképpen használják az emberek a nyelvet a mindennapi élet szokásos helyzeteiben. akkor meg kellett kérdezni: „Hogy érted azt. és törekedjenek arra. interakcióink jó része a másokkal folytatott informális beszélgetések során. Ha ezeket nem tekinthetnénk telje­ sen kézenfekvőnek. hogy a lakói kutyát-macskát tartsanak. hogy a beszélgetők sokrétű. hogy vannak közös kimondatlan kulturális feltevéseink arra vonatkozóan. B: Az nem okoz gondot. „A napnak melyik részére gondolsz?" és így tovább. hogy még a legkifinomultabb számítógépet sem sikerült mind ez idáig beprogramozni az emberi beszélgetésre. Tulajdonképpen még a . általában anélkül. és logikus lenne azt válaszolni: „Hét óra tizenhatkor felébredtem. az már baj! Vajon mi történik itt? Milyen kapcsolat van a két beszélő között? A beszélgetés rögtön érthetővé vá­ lik.. ha ismerjük a társadal­ mi kontextusát. Minden kérdést vagy megjegyzést elkerülhetetlenül olyan hosszadal- Közös jelentések A mindennapi társalgás legjelentéktelenebb for­ mái is feltételezik. az anyagi helyzetem. hogy szép?".TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET férfi tenné. Hét tizenkilenckor megnyitottam a zuhanyt. Az etnometodológia az „etnomódszerek" kuta­ tása. hogy egy albérlőjelölt és a háziúr között folyik: van olyan tulajdonos. Vagyis a kommunikáció nem verbális formáinak mikroszintű vizsgálata olyan rejtett je­ leket tárhat fel. hogy a nyelv a társadalmi élet alapvető tényezője. közös tudásra építenek. amelynek középpontjában az áll. ha valaki nem tart be egy ilyen jelentéktelennek látszó beszél­ getési konvenciót? Egyszerűen azért. de nem engedi. amelyek azt mutatják. hogy ismerjük a kérdezőt. hogy minden véletlenszerű vagy általános kijelentésnek kide­ rüljön a pontos jelentése. Egy nap hosszú idő. A hétköznapi társalgásban hasz­ nált szavaknak nincs pontos jelentésük. tudjuk. Hét tizennyolckor felkeltem az ágyból. és mon­ dandónkat a szavakat alátámasztó kimondatlan feltevésekkel pontosítjuk. a tanulmányi eredményem. mert min­ dennapi társas életünk stabilitása és értelme arra épül. Harold Garfinkel (1963) önként jelentkező egye­ temistákkal végzett kísérletei világították meg. társalgás (alkalmi verbális érintkezés) for­ májában zajlik. illetve mások magatartá­ sának értelmezésekor rutinszerűen használunk nem verbális eszközöket. Gyak­ ran csak úgy tudunk értelmezni valamilyen köz­ lést egy beszélgetésben. Újabban viszont kialakult egy olyan megközelítés. vagyis az olyan népi vagy laikus eljárások vizsgálata. a fürdő­ szobába mentem és elkezdtem mosni a fogamat. Vagyis a jelentést részben szavak közvetítik. Garfinkel kísérletei Az „alapkövetelményeket". részben pe­ dig a beszélgetés társadalmi kontextusa hordozza. B: Jaj. amelyekkel az emberek mások tetteit és szavait értelmezik. Garfinkel a kísérlet résztvevőit arra kérte. Nézzük a következő beszélgetést (Heritage 1985)! A: Van egy tizennégy éves fiam.

és az interakció ilyen esetben megakadna. ha ezeket a szokásokat megtörik.5. A társal­ gáselemzés olyan módszer. Akkor vagyunk a legnyugodtabbak. a tréfa éppen a beszédhez kapcsolódó kimondatlan feltevések szándékos félreértéséből táplálkozik. Nagyon reméljük. a vál­ takozó megszólalásban. az valójában a társadalmi élet szövetének alapvető része. vagyis vé­ gül is ezt mondja: „Törődj a magad dolgával!" A fenti első kérdésre egy másik ember más helyzetben egészen más választ adhat. amilyet Garfinkel kísérleti személyeinek kel­ lett kezdeményezniük a lehető leghétköznapibb megjegyzésekre válaszolva. zavarba hozni. Az én specialitásom a coq au vin. Garfinkel egyetemistái úgy alakítottak ki fe­ szült helyzetet. Szülő: Mit fogsz csinálni? Gyerek: Semmit. borlap nem kell. a beszélgetőtársat megpró­ báljuk megtréfálni. hogy napi életünk stabilitását és egységét megőrizzük. „B" szándékosan „félreérti" „A" kérdését. Ami tehát első látásra jelen­ téktelen beszélgetési konvenció. Meg kell jegyeznünk.igazodnak a hanglejtésbeli váltásokhoz. A mindennapi társalgás általá­ ban úgy zajlik. Nincs eb­ ben semmi rossz mindaddig. amely szükséges lenne egy kijelentés. De mi van a való világ helyzeteivel. hogy a félreér­ tés célja a másik megnevettetése. hogy igyekszünk felhívni a figyelmet egy köz­ lés kétértelműségére. A mindennapi beszélgetés sok „szabálya" csak akkor válik nyilvánvalóvá. vagy esetleg az. A szellemeskedés. megszakítások és átfedések). az egyik leg­ főbb módja annak. akkor veszélyben érezhetjük magunkat. amikor ezt normális esetben nem tennénk. Nézzük például az alábbi jellemző beszélgetést a szülő és tizenéves gyere­ ke között! Szülő: Hova mész? Gyerek: El. hogy a beszélgetést szeretnénk elhárítani. Ha bármire szükségünk lenne. A társal­ gáselemzésnek nevezett technikát alkalmazva összehasonlították a kiválasztott utcai szóváltá­ sokat a mindennapi társalgás mintáival. Ennek a célja lehet az. amikor ezt mondja: „Üdv. mintha nem ismernék azt a szavakban nem kifejezett kontextust. FEJEZET hanem megtagadja az értelmes választ. hogy segítsék a zökke­ nőmentes beszélgetést. amíg az interakció résztvevői tisztában vannak vele. feltétlenül tudatjuk Önnel. amellyel egy beszélge­ tés jelentése minden szempontból vizsgálható . . hogy egy szociológiai kísérlet ke­ retében szándékosan megszegték a beszélgetés szabályait. „Interakciós vandalizmus" A beszélgetés. zavartakká vagy bizonyta­ lanokká válunk. ha mindenki megmarad a cseve­ gés hallgatólagosan elfogadott konvencióinál. ha az egyik fél „nem hajlandó együtt­ működni". hogy a beszélgetők gondosan rá­ hangolódnak mások „végszavaira" . ha valaki megszegi . a rövid szünetekhez vagy a gesztusokhoz -. miért tekintik a járókelők gyakran prob­ lematikusnak az efféle interakciókat. a mai vendége! Először is mindketten kérünk ásványvizet és ét­ lapot." mas „pontosítási műveletnek" kellene követnie. A beszélők kölcsönösen figyelnek egymásra.. A gyerek tehát éppen ellentétes módon válaszol a szülő kérdéseire. ezért jár súlyos következményekkel a felrúgása. mint már említettem. például: A: Hova mész? B: Tönkre. mint az egyetemisták Garfinkel kísérleteiben: nem kérdezősködik olyan helyzet­ ben. amelyekben az emberek beszélgetési módsze­ reikkel „kevernek bajt"? Egy amerikai vizsgálat során a New York-i járókelők és az „utca népe" közötti szóváltásokat elemezve próbálták meg­ érteni. Jeff vagyok. megjegyzés vagy kérdés értelmezésé­ hez. hogy az emberek a min­ dennapi életben olykor szándékosan úgy tesz­ nek.a legkisebb töltelékszavaktól (például „hmmm" és „á!") a szóváltás pontos időbeli menetéig (szüne­ tek.például ez az éttermi vendég. így „együttműködnek" az interakciók kezdésében és befejezésében.. Épp ezért feszültségeket okozhat. hogy finom lesz az étel. hogy válaszul ironikusan kifejezhesse aggodalmát vagy rosszkedvét.

Nő: Jó napot! Hogy s mint? 3. hogy a beszélő té­ mát akar váltani. Mudrick: Szépségem! Szépségem! A nő továbbhalad. Mudrick: Hahó. Mudrick: Jól vagy? 4. Mudrick: Férjed van? 6. hogy a nő nem kíván társalogni. Mudrick: Megtudhatom a neved? 14. Mudrick: Hahó. a helyi üzlet­ tulajdonosokkal. Nő: Otthon tartom. úgy boríthatják fel a minden­ napi beszélgetés konvencióit. hogy hallod! Aztán egy harmincas éveiben járó fehér nőt szólít meg. a férfi ezt nem vette tudomásul. szépségem! 2. 5. amely „bár­ dolatlannak" számít. megjegyzéseivel gyakran a nő szavába vág. tudod-e?! A nő rá se hederít. Mudrick: Az enyém Mudrick. hogy rájuk kiáltottak. 6. A beszélgetés e két meghatározó részlete a férfiak és nők viszonyá­ ban igencsak problematikus. Ha hiá­ nyoznak a beszélgetéskezdés és -befejezés szoká­ sos jelei. amikor a nő je­ lét adta. Nő: De! 13. amikor egy nagyjából 25 éves fehér nő közeleg egyen­ letes tempóban. a rokonokkal és az ismerősökkel folytatott interakcióik során. interakciós vandalizmusnak nevezik. az a hétköznapi beszél­ getések többségében azt jelzi. Mudrick: Ne mondd már! 12. Az utcán élők gyakran igenis alkalmazkodnak a mindenna­ pi beszédformákhoz az egymással. hogy így feltűzöd a hajad. továbbhalad (Duneier-Molotch 1999). hogy elbizonytala­ nítják a járókelőket. akkor is eléggé egyértelmű. 1. megmagyaráz­ hatatlan bizonytalanságérzet keríti hatalmába. Bár a férfiak megjegyzései ritkán ellenséges hangvételűek. 2. Mudrick: Tetszel. de gyakran nem vette a lapot. hogyan próbált Mudrick. Az interakciós vandalizmussal kapcsolatos vizsgálat még egy példával szolgál a mikroszintű . hallod-e! Tet­ szik. hogy beszélgetésbe elegyedjen vele. lányok! Milyen csinosak vagy­ tok ma! Van pénzetek? Vegyetek rajta könyvet! Rá se hederítenek. Ebben az esetben Mudrick az interakciót alkotó tizennégy megszólalás közül kilencben beszél­ getést kezdeményez és további válaszokat pró­ bál kicsikarni a nőből.fekete férfiak és az utcán mellettük elhaladó fehér nők közötti interakciókat vizsgáltak. mintha nem is hallotta volna. még világosabbá vá­ lik a vonakodása. ahogyan egy normális interakcióban tennék. a rendőrséggel. amelyekben a rang­ létra alacsonyabb fokán álló személy felborítja az interakció hallgatólagosan elfogadott. akkor az egyéneket erős. 3. De ezekben a beszélgetésekben valami „elromlik". Vagy a férfinak sikerült beszélgetést kezde­ ni. alko­ holista vagy kábítószerfüggő . de amikor a magnófelvételen végzünk társalgáselemzést. Mudrick: Legyél a feleségem! A következő alkalommal két. 7. Mudrick: Na! 8. Az alábbiakban azt idézem.késlelteti a válaszait. És a tiéd? A n ő n e m válaszol. Amikor a nő ellen­ állt a férfi beszélgetésindító próbálkozásainak. mi történt velük. mert a nők ritkán válaszolnak úgy. mintha észre se venné Mudrick ismételt próbálkozásait.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET A kutatás során . Nő: Van! 9. A szerzők az efféle eseteket. A szociabilitás hallgatólagosan elfogadott szabályainak megsértésével Mudrick olyan módon folytatja a beszélgetést.ha egyáltalán válaszol . A járókelők épp azért tudják nehezen kezelni az utcai szóváltá­ sokat. Aztán egy fiatal fekete nő közeleg. az ötvenes évei vége felé járó fekete férfi nőkkel beszélgetés­ be elegyedni (Duneier-Molotch 1999): Mudrick akkor kezdi ezt az interakciót. A nő . Mudrick: Hol a gyűrűd? 10. Mudrick: Nagyon csinos vagy. Nő: Van. Ha csak az átiratot néz­ zük. A férfiak gyakran úgy próbáltak beszélgetést kezdeményezni a nőkkel. 4. mert azok „bárdolatlan" jellegűek. Az interakciós vandalizmus áldozatai még kevésbé tudják megfogalmazni. bókoltak vagy kérdéseket tettek fel nekik. hogy nem kívánja folytatni: 1. amikor úgy tesz. hogy másokkal folytatott beszélgetéseinknek megfele­ lő „kezdete" és „vége" legyen. a nők rendszerint megszaporázzák lép­ teiket és mereven előre néznek. Mudrick: Nézzenek oda! Szemrevaló vagy. ügyet sem vetve a megjegyzésre. húszas éveiben járó fehér nő jön. a ma­ gasabb rangúak által tiszteletben tartott rendjét. A beszélgetésekben nagyon pontos mutató az időzítés: ha akár csak egy másodperc töredé­ kével is késik a válasz. Mudrick viszont azonnal válaszol. tovább próbálko­ zott. Mudrick: Figyelj! Figyelj csak! Tudom. babám! A nő összefonja a karját és meggyorsítja lép­ teit. 11. Ennek megfelelően a nő is „bárdolatlan". A városi jó modor alapvető követelménye. mint a durva fizikai vagy verbális támadás áldozatai. De ha kedvük tartja.többnyire hajléktalan. 5.

hogy ez a felkiáltás is része azon készségeinknek. cselekedeteinket. amit szóban kö­ zölnek. hogy „hoppá" vagy „hoppla-hopp". A hang kitölti azt a rövid szakaszt. mint a hunyorítás. Ez a felkiáltás azt hivatott közölni a jelenlévőkkel. hogy magunktól és má­ soktól is természetes módon elvárjuk.és faji struktúrákhoz. Mi értelme ilyen részletesen elemezni egy ennyire jelentéktelen felkiáltást? Valóban nem fordítunk nagy figyel- Hétköznapi életünk összeomlana. vagy épp figyelmeztetni akarta. Az interakciós helyzetekben sohasem a puszta jelenlétet várják el tőlünk. ame­ lyekkel társadalmi életünk minden részletét sza­ bályozzuk. azt mondjuk: „Hop­ pá!". ha egyedül van.vagyis joggal tekinti az efféle interakciók „célpontjának". és következtetünk arra. hanem az. hogy az ember általában nem kiált fel így akkor. ami abból is látszik. hogy az illető esetleg nem ura a csele­ kedeteinek. hogy csak jelentéktelen és pilla­ natnyi ügyetlenségről van szó. ridegnek és rész­ vétlennek tűnik . óvakodnia kell tőle. Sőt. a testtartásunkat és a mozdulatain­ kat. hanem többé-kevésbé artikulálatlan felkiáltásoknak tekinthetők.interakciók és a makroszinten ható erők közötti kétirányú kapcsolatokra. Az interakciós vandalizmus szorosan kapcsolódik az általános osztály-. hogy folyton megmutatjuk másoknak: meg tudunk birkózni a mindennapi élet rutinfeladataival. ha valaki hirtelen az arcunk felé lendíti a kezét. AZ ARC. olyasmi. távolságtartónak. amelyek azután visszahatnak magukra az interakciókra. Emberi lé­ tünk alapvető része. A „hoppá" nem komoly szerencsétlenségek vagy csapások. amelyben a gyermek elveszettnek érezheti magát: a szülő megnyugtatja. hogy sza­ kadatlanul és hallatlanul bonyolult módon kont­ rolláljuk a megjelenésünket. A „hoppá" rendszerint más jelen­ lévőknek szól. amelyeket Goffman (1981) reaktív kiáltásoknak nevezett. elképzelhető. amelyek az arcunk. Az efféle mindennapi interakciók során keletke­ ző félelem és szorongás olyan külső státusokat és erőket hoz létre. hogy valóban veszélyes. Mindez okoskodásnak tűnhet. mint aho­ gyan azt a fenti példa sugallja? Tudatosan nem is. hogy nem az kiált fel. Pél­ dául a gyermekét játékosan fel-feldobó szülő is mondhatja. testünk jelzései és szavaink között állnak fenn. miközben mindennapi interakciókba kerü­ lünk másokkal. aki ügyet sem vet beszélgetési pró­ bálkozásaira. hanem csak kisebb balesetek al­ kalmával használatos. hogy őszinték-e. A TEST ÉS A BESZÉD AZ INTERAKCIÓBAN Összegezve az eddigieket: a mindennapi inter­ akció azokra a bonyolult kapcsolatokra épül. ha minden szokásos lé­ pésünket meg kellene fontolnunk. Az interakciós vanda­ lizmus része a kölcsönös gyanakvás és modorta­ lanság önmagát erősítő rendszerének. státus. mit jelent e reaktív kiáltás. nem kell arra gon­ dolniuk. A nő viszont gyakran annak bizonyítékát látja a férfi viselkedésében.de többnyire öntudatlanul . Mindannyian szigorúan és folyamatosan . Pedig itt korántsem akarat­ lan reakcióról van szó. . Mások arckifejezése. Az utca embere számá­ ra a fehér nő. ugyanakkor valószínűleg megta­ nítja neki. Bizonyos helyzetekben elnyújtva is mondhatják. ami szintén arra vall. gesztu­ sai segítségével kiegészítjük azt. aki a tanúja volt. kitöltheti egy feladat elvégzésének kritikus pillanatait. aki előidézte a bajt. Mások elvárják tőlünk (ahogyan mi is másoktól) a goffmani „szabályo­ zott éberséget" (controlled alertness). A lényeg azonban az. met a szavainkra és cselekedeteinkre. Például ha felborítunk egy pohár vizet.kontrolláljuk az arcki­ fejezésünket. Ez a „hoppá" látszólag csak jelentéktelen reflexválasz valamilyen ügyetlenségre. A MÁSIK OLDAL GARY LARSON Reaktív kiáltások Az emberi hangképzés bizonyos típusai nem beszédnek.

] Az egyénre vonatkozó információ elő­ segíti a helyzetmeghatározást.. tartania kell valakitől. mert úgy érezte. és előfordulhat. miféle viselkedési utalások és jelek alkot­ ják a nyilvános interakció kifejezéskészletét. hogy a mindennapi élet tanulmányozása rávilágíthat arra. Anderson megmutatta. Főként az olyan interakciókat igyekezett megérte­ ni. mit vár tőlük az illető és mit várhatnak ők tőle.. 1990) megállapította. hogyan épül fel a társadalmi rend a végtelen sok mikroszintű interakció egyes építőköveiből. hogy a „bevizsgáláson" a legvalószínűbben azok mennek át. Anderson könyve elején Erving Goffmant (2000) idézi arról. akik nem so­ rolhatók a veszélyes személyek általánosan elfoga­ dott sztereotípiáiba: „A gyerekek azonnal átmen- . Meg­ állapítja: A bőrszín. Más tényezők. azok rendszerint megpróbálnak információt szerez­ ni róla vagy felidézni már meglévő információi­ kat. mivel a többiek ennek révén már előre tudhatják. aki követi vagy szemből közeleg? Elijah Anderson azon szociológusok egyike. Ander­ son elsőként két. az ékszer és a viselt tárgyak alapján az emberek azonosíthatók. egymással szomszédos ameri­ kai lakókörnyezet utcáin zajló interakciókat írt le. az életkor. az öltöz­ ködés. akkor rablónak nézhetik. és létrejöhet kommunikáció. a nem. például a napszak és a személy jelenlétét „ma­ gyarázó" tevékenység is meghatározhatják. Anderson rámutatott. Goffman gondolatát követve Anderson felteszi a kérdést. hogyan keletkeznek a társadal­ mi szabályok és státusok meghatározott kontex­ tusokban és helyszíneken: Amikor az egyén más emberek közé kerül. feltevések alakulhatnak ki. nagyban összefügg a faji sztereotípiák struktúrájával. érthető vagy érthetetlen) mozdulatok tovább finomít­ ják a nyilvános kommunikációt. Ha az idegen nem megy át a vizsgálaton. hogy átment az utca túloldalára. Class. a társak. amelyekben legalább az egyik szereplőt fenye­ getőnek tekintették. [. and Change in Urban Community. Az utca törvényei Előfordult már olvasómmal. Ekképp feltárta a mikroszinten zajló interakciók és a társadalom makrostruktúrái közötti kapcsolatot. nem minősül „biztonságosnak". megtévesztő vagy őszinte. amely viszont kapcsolódik a társa­ dalom gazdasági struktúrájához. Az egyes (gyors vagy lassú. ahogyan az Egyesült Államok egy észa­ ki városának utcáin sok fekete és fehér érintkezik egymással. Könyvében {Streetwise: Race. hogy az a mód. hogyan és milyen gyorsan semlegesítődik ez az „idegen"-kép. akik értelmezni pró­ bálták az efféle egyszerű interakciókat.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET 1. hogy a többi járókelő is megpróbál az e képnek meg­ felelő távolságot tartani tőle.

közvetlen interakció. Amikor idegenek találkoznak és beszélgetni kezdenek . Mindennapi életünk során folyamatosan érintkezésbe lépünk másokkal . hogyan be­ folyásolják a makrorendszerek társadalmi életünk szűkebb környezeteit. hogy a társa­ dalmi szerveződés minden formájának. pincérek­ kel. Egyértelmű. hogy mi a kezdeményezett érintkezés célja (Goffman 1971). ha például az „óvakodás művé­ szetét" elsajátítva megbirkóznak azzal a gondo­ lattal. így kapcsolja össze a mikroszintű interakciókat és a makroszintű folyamatokat. má­ sokat pedig elrejtsünk. munkatársakkal -. a színházban vagy a házibulin . hogy az interakciós feszült­ ségek külső. mind nem fókuszos elemeket. a szemi­ náriumi viták.sok ember gyűlik össze. ugyanakkor azon töpreng­ het. hogy csupán a mikrointerakciók vizsgálatával nem érthetjük meg egé­ szen a helyzetet. Könyvem későbbi fejezeteiben arra is sorolok majd példákat. a fehér nők és a fehér férfiak va­ lamivel lassabban. hogy vajon látszott-e az élvezet az arcukon evés közben. hogyan kell tempót váltaniuk. Anderson szerint az emberek akkor „ismerik az utca törvényeit". testünk és beszédünk arra szol­ gál. legyen bármennyire kiterjedt. mivel könynyen félreérthető. Amikor az ember mások társaságában van. mintha nem is állt volna szándékában kapcsolatot létesíteni. Anderson azt állítja. o. amikor azok a felszol­ gált ételeket dicsérik. amelyekkel az emberek igyekez­ nek bizonyos benyomásokat kelteni másokban. például faji.) hasonló vizsgálatok jól mutatják. vagy hogyan ha­ ladjanak át a „rossz környéken" különböző nap­ szakokban. Most ezt fogjuk megvizsgálni.) mind-mind az érintkezés példái. Goffman megkü­ lönbözteti a szándékos és az árulkodó közléseket.megállapítja.családtagokkal. az udvarias figyelmetlenség szabályainak felfüg­ gesztése mindig kockázatos pillanat. Az első kategóriába tartoznak azok a szavak és arckifejezések. a játékok és a rutinszerű szemtől szembeni kontaktusok (jegyszedőkkel. hogy az utca törvényeiben nem jártas fehérek nem tudnak kü­ lönbséget tenni a fekete férfiak (például a közép­ osztálybeli fiatal és a bandatag) között. Az érintkezések esetében mindig sor kerül va­ lamilyen „nyitó lépésre". Kizárólag ezekből a vizsgálatokból nem tudnánk teljes képet adni társadalmunk nemi vagy faji viszonyairól. miközben a hát­ térben nem fókuszos interakcióra is sor kerül a többi jelenlévővel. így például egy étteremtulajdonos udvarias mosolylyal hallgatja a vendégeit. akik a szol­ gáltatóiparban dolgoznak. barátokkal. hogyan segíthet a mikroszociológia megvilágí­ tani a makroszociológia tárgyát képező átfogó intézményi mintákat.5. Nem fókuszos interakcióra kerül sor minden olyan esetben. A társadalmi interak­ ció gyakran magában foglal mind fókuszos. Ha a kezdeményezésre elutasító a válasz. FEJEZET nek a vizsgálaton. mégis jelentős mértékben hozzájárulhatnak e kérdések magyarázatához. Fókuszos interakcióról akkor beszélünk. Vagyis arcunk. Goffman a fókuszos in­ terakció egy-egy előfordulását érintkezésnek ne­ vezi. amikor az emberek egy bizonyos kör­ nyezetben jelzik. hogy tudatában vannak egymás jelenlétének.például egy forgalmas utcán. Néha azt sem tudják. a fekete férfiak és a fekete kamaszok pedig mindenkinél lassabban". ha valahol . Az Andersonéhoz és Carol Brooks Gardneréhez (118. Persze a pincérnek és másoknak. Érintkezések Sok társadalmi helyzetben Goffman kifejezése szerint nem fókuszos interakciót végzünk. amelyek segítségével ellenőrizhetjük valakinek az őszinteségét vagy igazmondását. a fekete nők. hogyan hatnak a mikrokontextusban zajló interakciók a nagyobb társadalmi folyamatokra. A fókuszos interakcióban mindenki ugyanolyan mértékben kommunikál az arckifejezésével és a gesztusai­ val. és fordítva.például egy házibulin -. Rendszerint ilyen interakcióra ke­ rül sor. hogy lerázzanak egy „gyanús" alakot. mint a tényleges beszéddel. hogy mennyit hagytak meg. hogy kiszolgáltatottak az erőszaknak és a bűnözésnek. akkor is folyamatos nem verbális kommunikációt folytat velük testtartása. ami­ kor az emberek közvetlenül figyelnek egymás szavaira és cselekedeteire. legfőbb alapja a szemtől szembeni. boltosokkal stb. osztály. A második kategória pedig azokat a kulcsokat tar­ talmazza. és hogy milyen hangon fejezik ki az elégedettségüket. még ha közvetlenül nem is beszélget. hogy nem az udvarias figyelmetlenség szabályai sze­ rint járunk el. Ezért lehet bi­ zonytalan és habozó először a szemek találkozá­ sa.és nemi státusok­ ból erednek . Tevékenységeinket a tár­ sadalmi élet kontextusaiban is szervezzük egyegy közös cél elérése érdekében. amely azt jelzi. munkaköri kötelessé- .rámutatva. hogy bizonyos jelentéseket sugalljunk. A futó beszélgetések. az illető úgy viselkedhet. mimikája és gesztusai révén. Anderson .

Hamarosan szó lesz arról is. ezek „színpadi alakítá­ sok". Egy fiatalember öltönyt-nyakkendőt vesz és az alkalomhoz illően viselkedik. amikor a barátaival kikapcsolódásképpen elmegy egy foci­ meccsre. akiknek megmagya­ rázzák. 1945. a „nő" és a „kamasz". A szociológusok sokszor megkülönböztetik a hozzárendelt és a szerzett státust is. Minden tár­ sadalomban akadnak státusok. hogy a „színfalak mögé" kerültek. / Hochschild tanulmányát az 1. hogy szerzett státusaink a legfontosabbak. és a be­ nyomáskeltés (impression management) többfé­ le formájához folyamodnak.) A hátsó régiókban „profán beszédmó­ dot használnak. a „sportember" vagy a „munkavállaló". Ha az emberek biztosak abban. hogy egy személynek egyszerre sok stá­ tusa lehet. nyílt szexuális megjegyzéseket tesznek. Nyil­ vánvaló. A feleség és a férj a gyerekek előtt talán vigyáznak arra. és ezzel együtt változnak a betöltendő szerepek is. amelyet biológiai tényezők.. akkor meghatározott státusa van és meghatározott viselkedést várnak tőle az egyetemen. A homlokzati területhez tartoz­ nak az olyan társas történések vagy érintkezések. hogy ne törjön ki veszekedés.). . A szociológiában a státusoknak ezt a csoportját nevezik státuskészletnek. amikor egy üzleti megbeszélésen vesz részt. Ilyen például a társadalmi szerep. mintha a legtökéletesebb egység és barátság lenne közöt­ tük. Épp az imént írtam. nem vagy életkor szerint nekünk „tulaj­ donítanak". amelyet az egyén a maga erejéből ér el. A hátsó területen az emberek összeszedik a kellékeket és felkészülnek a formálisabb hely­ zetekben történő interakciókra. A hátsó terület a színház „kulisszáira" vagy a filmezés fel nem vett jeleneteire hasonlít. A szerzett státus az. este pedig farmerbe-pólóba bújik és viccelődik. A homlokzati területen való szereplés hát­ terében gyakran csapatmunka folyik. Ez a társadalmi státus a társadalmi kon­ textustól függően más és más lehet.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET gük mosolyogni és udvariasnak lenni a vendég­ gel folytatott társadalmi interakció során. amelyet Arlie Hochschild ír le ismert tanulmányában a légiutas-kísérők képzéséről. a benyomáskeltés rend­ szerint egyike a tudatos figyelem nélküli cseleke­ deteinknek. amikor nyilvános illemhelyekben vizs­ gálta a hátsó régiókban zajló társadalmi inter­ akciókat. amelyeknek egy bizonyos státusban vagy társa­ dalmi pozícióban lévő személy igyekszik megfe­ lelni. hogyan kell viselkedniük az utasokkal. A hozzáren­ delt státus az. Homlokzati és hátsó területek Goffman szerint a társadalmi élet nagy részét fel lehet osztani homlokzati és hátsó. A leggyakoribb főstátusok a nemi és faji alapú státusok. „Mi a szocioló­ gia?" című fejezetben ismertettem (38-39. akkor lazíthatnak és szabadjára engedhetik azokat az érzéseiket. a tanári szerep pedig a diákokkal szem­ beni viselkedés meghatározott formáiból áll. oldal keretes részében ismertetem. és a társadalom (főként a szülei) szerepelvárásai is mások. E. hogy mások milyennek látják őket. mert alakításunk azoktól a szerepektől függ. (A 128. Bár ezt néha előre eltervezzük. A szociológusok rá­ mutattak. amelyeket egy meghatározott időpontban játszunk. pél- dául faj. Ez az „érzelmi munka" (emotional labour). o. amelyekben az emberek formális vagy stilizált szerepeket játszanak. Benyomáskeltés Goffman és a társas interakciók más kutatói is gyakran használnak a színházi életből vett fo­ galmakat. így például a tanár meghatározott pozíciót tölt be. amelyeket többre tartanak más státusoknál. amint a gye­ rekek elalszanak. Például ha olvasóm „hallgató". és a személy általános társadalmi pozícióját ezek határozzák meg. de egymásnak esnek.. színfalak mö­ götti területre. a tár­ sadalom ezt másképp ítélheti meg. C. hogy társadalmi státusunk erősen meghatározza.. Becker 1963). Bár szeretnénk azt hinni. „Barátként" megint csak egészen más pozíciót foglal el a társadalmi rendben. hogy mások éppen a kívánt módon viszonyuljanak hozzájuk. mint­ ha színészek játszanák egy színpadon . megőrizve a béke és nyuga­ lom látszatát.vagy in­ kább sok színpadon. Az emberek érzékenyek arra. folyton panaszkodnak [. amelyeket az emberek megfigyelnek egymáson (Omi-Winant 1994). „Gyerek"-státusa különbözik ettől. holott szívből utálják egymást. hogy a faj és a nem mennyire meghatározzák társadalmi inter­ akcióinkat.] egyszerű. A szerepek társadalmilag meghatározott elvárások. hogyan alkal­ mazta Goffman dramaturgiai elemzését Spencer Cahill. Goffman úgy szemléli a társadalmi életet. A szo­ ciológusok ezt nevezik főstátusnak (Hughes. milyen szerepeket ját­ szunk. magatartásformáikat. így például ugyanannak a pártnak két kiemelkedő politikusa a tévékamerák előtt gondosan eljátssza. Olvasóm szer­ zett státusa lehet a „diplomás". amelyeket „ref­ lektorfényben" kontrollálniuk kellett. Ilyen hozzárendelt státus a „fehér". Ez a benyomáskeltés művészete. hogy egy érintkezés során a nem és a faj is az első jegyek közé tartoznak.

hogy . morognak és kiabálnak. o. hogy még akkor sem mennek el orvoshoz (akár nő. mintha a pá­ ciens személyisége nem lenne jelen . amikor kiszolgálja a vendégeket. de nem az egész embert. 0 fontos kellékes a hamarosan következő közpon­ ti jelenetben. Hmmm. kényes fajtáját vizsgálták: megnézték. ezenkívül a páciens olyan helyzetben fekszik. Szerepjáték intim vizsgálatok során A színházi eszközöket is alkalmazó benyomás­ keltés együttműködéses formájára példa az a vizsgálat. ha látná. 1997). csekély jelentőségű. amelyek során a színészek által alakított szerepek az epizód kibontakozásával módosulnak. ha az orvost a helyzetével való visszaéléssel vádolnák. mi folyik a konyhában. aki tudja. fütyörésznek. hogy a nőgyógyászati érintkezés jel­ legzetes szakaszokból áll. amelyet az alábbiakban részletezek. amely­ ben az ápolónő és az orvos egyaránt szerepel. büfögnek.5. A „prológusban" a nő belép a vá­ róba és felkészül rá.). és egyszerre viselkedik bizalmas barátnőként.megint színházi metaforával élve . illetve érintése rendszerint a szexuális kapcsolat része. szellentenek" (Goffman 2000). Az orvos hivatalos és szak­ mai magatartásformát vesz fel. tiszteletre méltó személyként kezeli. mi történik. hogy veszélyben az egészségük. Az ápolónő nemcsak felügyeli a páciens vetkőzését. A vizsgálat úgy folyik le. Ezeket a szakaszokat . melyiket is vegyem fel ma? informális öltözéket viselnek. hogy szükség van a vizsgálatra.. de amint be­ lép a konyhába.„jelenetek­ nek" nevezték. és hogy a nemi szervek feltárása. fejezetben ismertetem (216. elkezd gorombán kiabálni. James Henslin és Mae Biggs az érintkezések egy különös. bejön az ápolónő. Amikor behívják a vizsgáló­ ba. ha az nagyon izgul. akinek mindjárt közelről és alaposan meg fogják szemlélni teste egy részét. Henslin és Biggs az összegyűjtött adatokat megvizsgálva úgy találta. / Goffman sokat tett a társadalmi interakció vizsgálatáért. Az ápolónő a jelenlétével egyrészt biztosítja. Elveszi tőle és összehajtogatja a ruháját. „milyen dolgokat kell egy nőnek elviselnie". FEJEZET tett (néha még ma is az). különböző testi megnyilvánulásokat produkálnak: krákognak. és még mielőtt az orvos visszajön. A stigmáról és a tönkretett iden­ titásról szóló írásait a 8.egy időre félretéve a külvilágban érvényesülő identitását . hogy az orvos és a páciens közötti interakció mentes le­ gyen a szexuális felhangoktól. betakarja egy lepedővel úgy. amikor egy nő elmegy a nőgyógyász­ hoz (Henslin-Biggs 1971. hogy a nemi szervek a test legintimebb részei. de potenciálisan szimbolikus cse­ lekedetekkel kapcsolatban nincsenek tekintettel a másikra. és kimegy. Néhány nőt annyira nyugtalanít ez a gondolat. A nyugati férfiak és nők a szocializáció során megtanulják. Ezzel elkezdődik a központi jelenet. A kutatás anyagát nőgyógyászati vizsgálatok so­ kaságából Mae Biggs ápolónő gyűjtötte. hogy csak az alteste maradjon fedetlenül. nyelvjárásokat és nem szabványos be­ szédmódot használnak. így például egy pincér maga lehet a megtestesült nyugalom és udvariasság.. Ezzel véget ér az első jelenet. Amikor az orvos kimegy. hanem egyúttal bizonyos dolgokat el is végez helyette. és elkezdő­ dik az első jelenet. »hanyagul« ülnek és állnak. Alig­ hanem nagyon kevés olyan étterem van. játékosan agresszívek és »tréfálkozóak«.eljátssza a páciens szerepét. és kollaboránsként a nem­ sokára lezajló eseményekben. magára ölti a „páciens"-szerepet. Aztán odaveze­ ti a pácienst a vizsgálóasztalhoz. ezt közli a pácienssel. Megnyugtatja a pácienst. majszolnak. valódi. rágógu­ mit rágnak. A legfontosabb mégis az. hogy az ápolónő segít személyből nem személyként észlelt személlyé (non-personj vál­ toztatni a pácienst. ahol a vendégnek ne venné el az étvágyát. ezért a vizsgálati helyzet mind­ két fél számára kétértelmű és kellemetlen lehe­ . ha gya­ nítják. Felveszi vele a szem­ kontaktust és udvariasan meghallgatja. akár férfi). A kutatás idején a nőgyógyászati vizsgálatokat többnyire férfi or­ vosok végezték. Ha úgy dönt.a lepedő elválasztja a nemi szervét testének többi részétől. másrészt tanú le­ het.

Itt a nemi kérdések is szerepet játszanak.a munkahelyükön tölte­ nek.amikor egy nő lép egy férfi személyes terébe . Az orvos . Az orvos visszajön és elmondja a vizsgálat eredményét. újból „egész" és felelős személyként kezelve a pácienst.gyakran kacérkodásnak vagy szexuális közeledésnek tekintik. Bizonyos mértékű bizalmasság megengedett. „Egészség. még ha nem is ugyanabban az érintkezésben vesznek részt. A férfiak a nőknél tradi­ cionálisan nagyobb szabadságot élveznek a tér­ használatban. hogy áttekintsük. a távolság ennél kisebb lehet.aki egy alacsony széken ül. akik nem feltétlenül tartoznak bizalmas barátaik vagy akár csak köze­ li ismerőseik közé. A szo­ ciológia és a test kapcsolatáról a 8.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET hogy ne láthassa magát a vizsgálatot. hogy a testé­ vel való iménti intim kapcsolat a legcsekélyebb mértékben sem változtatta meg a kettejük közti vi­ szonyt. mint az első jelenetben. például az olvasó egy zsúfolt könyvtári asz­ talnál könyvekkel jelölheti ki a személyes terét (Hall. de csak szigorú korlátok között. amely azzal kapcsolatos. hogyan oszlanak meg a cselekvések térben és időben. amikor az emberek kényszerűségből a kívánatosnál közelebb kerülnek egymáshoz. amikor a páciens kilép a rendelőből. Minden interakció szituáció­ hoz kötött: egy bizonyos helyen történik és bizo­ nyos ideig tart. hogy taná­ csos odébb állnia. így például azok az emberek. aki volt. A személyes távolság (fél métertől egy és negyed méterig) a barátokkal vagy a viszonylag közeli ismerősökkel folytatott érintkezések nor­ mális távolsága. A negyedik zóna a nyil­ vános távolság (négy méternél nagyobb). amelyben élünk. a személyes tér négy zónáját különbözteti meg. A társasági távolság (egy és negyed métertől négy méterig) a formális interakciók . udvariasságának adhatja tanújelét. Végül jön az „epilógus". egy „zónát" . A páciens együttműködik vele saját ideiglenes „személytelenítésében": nem kezdeményez be­ szélgetést. aki behatóan vizsgálta a nem verbális kommunikációt.. A páciens és az orvos tehát együttműködnek az interakció és az egymásról kialakuló benyomá­ suk irányítása érdekében.mind a férfiak. amelyben a páciens kifejezi megkönnyebbülését. INTERAKCIÓ IDŐBEN ÉS TÉRBEN Az érintkezések elemzésében és általában a társa­ dalmi élet megértésében alapvetően fontos.szemé­ lyes terét mások kéretlen érintéseitől vagy köze­ ledési kísérleteitől. Egy szú­ rós pillantás azt jelezheti a másiknak. A nyugati kultúrában az emberek többnyire legalább egy méterre állnak egymástól a fókuszos interakció során.például az in­ terjúk . 1973. ezután kész az utolsó jele­ netre. és igyekszik meg se moccanni. A férfi. Sok nyu­ gati országban a szexuális zaklatásra vonatkozó új törvények és előírások hivatottak védeni az emberek . és nem látja pácien­ se arcát . A személyes tér A személyes tér nagysága kultúránként különbö­ zik. amely a nézőközönség előtti szereplésre jellemző. különben az illető könyékkel fogja távolabb tessékelni a betolakodót. A mindennapi interakcióban az intim és a sze­ mélyes távolság zónái a „legkényesebbek". vagy megérinti a nő derekát. és visszaváltozik azzá. kifejezetten orvosi kérdések­ től eltekintve egyáltalán nem törődik a beteggel. Ezen a zónán belül csak olyan kapcsolatok működnek.bizonyos. Amikor egymás mellett állnak. Ha ezeket a tereket mások kívülről „megszállják". Hall. valamiféle fizikai határvonalat is meghatározhat­ nak. ideértve azt is. hogy beléphetnek olyan nők személyes terébe. mint ami Nyugaton illendőnek számít. az ember igyekszik visszaverni a támadást. Ugyanolyan hivatalosan ud­ varias modorban beszél. T. Az orvos távozása után kialakulhat közöttük egy rövid beszélgetés. Edward T. hogy túl van a vizsgálaton. betegség és fogyatékosság" című fejezetben lesz szó. mind a nők . segít a páciensnek újra „felöltem" a személyiségét. ami­ kor az ajtóban előre engedi. akik eljárnak dol­ gozni. A nap során végzett cselekvéseink többnyire időbeli és térbeli „zónákra" oszlanak. mint a nem verbális kommuni­ káció más formáiban. Az odalátogató nyugatiakat rendszerint zavarba hozza a váratlan fizikai közelség. 1996). A bizalmas távolság. A fordí­ tott jelenséget azonban . Olyan esetekben. A Közel-Keleten az emberek általában közelebb áll­ nak egymáshoz.szokásos zónája. amely legfeljebb fél méter lehet. hogyan formálja tes­ tünket a társadalom. jó­ részt ugyanúgy. • Ebben a fejezetben sok olyan kérdés szerepel. E. aki séta közben karon vezet egy nőt. ame­ lyekben megengedett a rendszeres testi érintke­ zés. Heti idejük szintén zónákra oszlik: valószí- . mint a szülők és gyerekek vagy a szerelmesek között. azt is a páciens tudtára adva ezzel. A páciens felöltözik és rendbe szedi magát. ezzel figyelmességé­ nek. Az utolsó jelenet előtt az ápolónő ismét a kel­ lékes szerepét játssza.mondjuk a reggel kilenctől délután ötig terjedőt . nagyon kevés társadalmi kontaktusra jellemző.

mint a rongy. mielőtt ismét kilép a közönség elé. hogy összeszedje magát. hogyan közeledtek a tagokhoz. akkor elkerülhette volna ezt a zavarba ejtő eseményt. de ciki volt! El se hiszem. Milyen „kulisszák mögötti" területekkel talál­ kozik rendszeresen a saját életében? ba utaznunk. akkor elejét veheti. egy-egy tagja hogyan közeledhet párnak kiszemelt cél­ pontjához. és te annyira bele­ merültél a dumálásba. mint a hétköznapokat. mi­ lyen módszerekkel lehet próbálkozni. FEJEZET Példa a szociológiai képzelőerő bevetésére: a „kulisszák mögötti" viselkedés vizsgálata nyilvános illemhelyeken A Spencer Cahill amerikai szociológus vezette kutatócsoport bevásárlóközpontok. Forrás: Cahill et al. B: . hanem azért is. hogy egyrészt kisebbítik korábbi tettei kínos következményeit. bárok és éttermek illemhelyein (mosdóiban) vizs­ gálta a társadalmi interakciót. A: Ezt nem hiszem el! Hogy én mekkora segg­ fej vagyok! B: Ne izgulj már emiatt! Most már legalább tudja. dehogy! Szerintem nem is hallotta. hogy mindenki hallja.. hogy közönség jelenléte nélkül szűrje ki a sértő kife­ jezéseket. A csapat nemcsak a kollektív alakítás kudarca miatt vonul vissza a mosdóba. hogy amit Goffman (2000) egész „szerepjátszó csapatnak" (perfor­ mance team) nevez. hogy. Példánk is mutatja. ahogyan a csoport arról beszél. hogy a szerep­ játszó csapatok a kulisszák mögött szedik össze magukat és beszélik meg a kollektív alakítás szín­ padi megvalósításával kapcsolatos problémákat: „A csapat végigpróbálhatja a szerepjátékot. Goffman (2000) figyelte meg. hogy meg­ történt. hogy egy rakás balek­ kal volt dolga.legalábbis részben . A következőkben megnézzük. ki vagy. hogy az efféle védekező stra­ tégiákkal az egyén vagy a szerepjátszó csapat nemcsak a pillanatnyi kizökkenést palástolja. A: Húúú. egyetemek. csak az okozhatott ilyen tehetetlen zavart. három fiatal nő között zajló beszélgetés­ ben „ B " és „ C " úgy próbálnak lelket önteni „A"ba. 1985. A regionalizáció fogalma révén megérthetjük. Mehetünk? A: Égek. Megegyezhetnek titkos jelekben.akkor még nem láttuk. gyengébb tagjait itt lehet betanítani vagy kivenni a játékból. El­ mondja neki. és milyen reakciók várhatók. Ráadásul néha a mosdó-háttérben zajló meg­ beszélések . az udvarias figyel­ metlenség és a személyes tér fogalma a bárok és éttermek mosdóiban zajló társadalmi inter­ akció vizsgálatát? 3. Mi lesz. A következő. és ez többé ne történjen meg.. sőt célja eléréséhez megszerezheti a támogatásukat. annak tagjai gyakran ilyen illemhelyekre vonulnak vissza.. hanem „ B " okítja is „A"-t. Például I a fenti.5. hogy megelőző intézkedéseket tegyenek.kapcsolódnak egy tag vagy az egész csoport kedélyéhez. egészen más napirend szerint. A bárok mosdójában például néha hall­ hattuk. elpróbálhatják a tervezett előadást és megoszthatják egymással a legfontosabb tudni­ valókat. Miért hasznos Goffman dramaturgiai modellje a nyilvános mosdóban zajló társadalmi inter­ akciók elemzésében? 2. (mindannyian nevetnek) B: Biztos azt hiszi a srác. hogy „újra a színpadon a helye". A: Talán nem kellett volna akkorát sikítanom. három fiatal nő közötti beszélgetést egy egyetemi mosdóban rögzítettük. A nap időzónái közötti mozgás gyakran térbeli mozgással jár együtt: na­ ponta busszal kell a város egyik részéből a másik­ matlan." A fent leírt beszélgetésben például „ B " és „ C " nemcsak igyekeznek enyhíteni „A" korábbi tettei­ nek kínos következményeit. . KÉRDÉSEK 1. a hétvégét pe­ dig otthon töltik. hogy elrejtsék a félresikerült kollektív alakítás miatti zavarodott­ ságukat. Segítheti a szerepjátszás. hogy eljussunk a munkahelyünk­ re. hogy ha jobban figyelt volna a töb­ bi csoporttag útmutató jeleire. hogyan vehet részt a közös alakításban. hogyan alkalmazza Cahill Goffman homlokzati és hátsó régiók fogalmát vizsgála­ ta során. ha­ nem időt is nyer... ha még itt van? B: Nem kerülgetheted örökké. másrészt győzködik. C: Á. a csapat kifejezési szempontból alkal­ nűleg a hétköznapokon dolgoznak.. Cahill megfigyelte. Ha az egyén megosztja a cso­ port többi tagjával az efféle stratégiai információ­ kat. Bár a be­ szélgetéshez vezető kínos eseményt nem láthat­ tuk. hogy keresztülhúzzák a számításait. Ezért a társadalmi interakciók kontextusának elemzésekor gyakran hasznos megvizsgálni az emberek időbeli-térbeli mozgását.

TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET hogyan tagolódik időben-térben a társadalmi élet.vagyis egyúttal tér­ beli koordinálása .. ame­ lyeket Goffman. amely rendszerint a konyhára és a hálószobákra kor­ látozódik. Időnként az egész ház hátsó régióvá változhat.huszonnégy időzónára.. az „előadások"-ra más helyiségekben kerül sor. minden szerepjátszás előtt és után természete­ sen gyakran hátsó területként funkcionál. akik a világ bármely szegle­ tében élhetnek. az orvosokat. Persze az emberek ma is írnak levelet. elektronikus levelet küldhetünk egy másik országban élő barátunknak. mert ilyenkor nyílik arra lehetőség. Eletünk szinte elképzelhetetlen volna nélküle. A ház bizonyos helyiségei hátsó régióknak minősülnek.. Ha levelet küldtünk külföldre. Úgy ötven évvel ezelőttig a térbeli kommunikációhoz jelentős idő kellett. akiket sosem láttunk. vagy hogy a szerepjátszók próbáljanak. Az óra és a tevé­ kenységek pontos időzítése . Amerikai középosztálybeli környé­ keken továbbá a gyermekek játszótere és a ház közötti választóvonalat az anyák kulisszaként határozhatják meg. így például az ápolónők meghatározott idő után új kórtermeket kapnak. megfordulnak a kór­ ház különböző osztályain. A társadalmi élet és a tér-idő rend átalakulása Az internet is arra példa.nélkül nem létezhetnének iparosodott társadalmak (Mumford 1973). De amit Goffman ír az . hogy olyan emberekkel érintkezzünk. Vegyük egy családi ház példáját! Egy modern ház szobákra. és a kórházi személyzet. va­ lamint a munkájukhoz szükséges erőforrásokat időben és térben integrálni kell. annál pontosabban kell összehangolni a tevékenységeket. de vilá­ gunkban mindennapossá vált az azonnali kom­ munikáció. folyosókra és (ha többemeletes) szin­ tekre osztható. milyen volna az élet e lehetőségek híján. hogy mennyire tudjuk tágítani tér. hanem különböző idő­ zónákhoz is köthetők. Ezt megint Goffman (2000) ecseteli a legszebben: [. Ezek a terek nemcsak fizikailag különülnek el egymástól. A különböző „régiók­ ban" zajló interakciókat tér. hogy bárkivel érintkezzünk. ami lehe­ tővé teszi a napjainkban már nélkülözhetetlen. A nővé­ reket. minden egyes dolgozót. hogy kijavítsák. hogy nehéz el­ képzelni. Garfinkel és mások elemeztek. boltba vagy otthonba. Ez a technológiai változás „át­ rendezi" a teret: a székünkből sem kell kimoz­ dulnunk ahhoz.és időbeli határok is elválasztják egymástól. mert az elektro­ nikus szupersztrádán zajló kommunikáció szin­ te azonnali. Annyira megszoktuk. Eviatar Zerubavel (1979.] egy olyan terület. századi kolostorok voltak az első olyan szervezetek. A 14. amelyek megpróbálták pontosan be­ osztani lakóik napi és heti teendőit. Az idő mérése ma az egész világon egységes. amelyik ne ezt tenné . és meghatá­ rozták a nap kezdetének egyetemes viszonyítási pontját.] vasárnap délelőtt egy egész család arra használhatja a házat övező falat. Ekkor osztották fel a Földet . amelyet az adott gyakor­ lat szabályszerű előadása számára teljes mér­ tékben homlokzati területként hoztak létre. 1982) ezt egy modern. Időészlelésünket is átalakítja.és időbeli le­ hetőségeinket. valamint az anyagi erő­ források összehangolása igencsak bonyolult fel­ adat.minél több emberről és erőforrásról van szó. Egy kór­ háznak napi huszonnégy órában kell működnie. Ma gyakorla­ tilag nincs olyan csoport vagy szervezet. amíg a levél földön-vízen eljutott a címzetthez. Az internet és más új technológiai formák lehetővé tették. mennyire szorosan kö­ tődnek a társadalmi élet különböző formái ahhoz. nagy kórház időbeli struktúrá­ jának elemzésén keresztül mutatta be. beletelt némi időbe.a nap huszonnégy órájának meg­ felelően . kronometrikus idő. ráadásul még a nap­ pali és éjszakai műszakot is váltogatják. akikkel so­ sem találkoztunk. Ehhez elegendő néhány perccel a nyitás előtt benézni egy étterembe. hogy elrejtse az öltözködésükben és civilizáltságukban mu­ tatkozó slamposságot: valamennyi szobára ki­ terjesztik azt az informális viselkedést. Az egységes világidőt csak 1884-ben vezették be egy washing­ toni nemzetközi konferencián. a há­ lószobában pedig éjszaka. A mindennapi élet kulturális és történelmi szemlélete A társas interakciók egyes mechanizmusai. bonyolult nemzetközi közlekedési és kommuni­ kációs rendszereknek a működését.. farmerben. Kronometrikus idő A modern társadalmakban tevékenységeink zó­ nákra oszlását erőteljesen befolyásolja az órával mérhető. klumpában és minimálisan kikészítve tolják a babakocsikat [. hogy bekapcsolhat­ juk a tévét és megnézhetjük a híradót. vagy tele­ fonálhatunk. helyreállítsák és átrendezzék az állandó dísz­ leteket. A nappaliban és a kony­ hában többnyire napközben tartózkodunk. egyetemesnek látszanak.

mert szerinte a turistatekintet éppúgy hivatásos szak­ értők által társadalmilag szervezett. Urry a turistatekintetet Foucault I orvosi tekintet fogalmához hasonlítja (erről a 8. [ fejezetben. Szerinte „a globalizá­ ció azt jelenti. hogy a helyi társadalmi interakciók földrajzilag szélesebb körben éreztetik hatásu­ kat" (Tilly 1995). alkalmazását tekintve szisztematikus. Az ide látoga­ tók évente majdnem 12 milliárd fontot nyomnak a brit gazdaságba. akik megfigyelték. 2001) szerint sok ilyen interakciót a kíváncsi „turistatekintet" (tourist gaze) formál: az utazónak az az elvárása. „ fJ^H mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm\ I n lm Külföldön az angolok keresik az olyan otthonira emlékeztető élvezeteket. 1982 és 2002 között a tengerentúlról Nagy-Britanniába érkezők szá­ ma kétszeresére. A britek is minden eddiginél többen utaznak a világ különböző tájaira (Office of National Statistics 2004b). akkor már tapasztalhatta. i. Más szóval: a globalizáció révén interakcióink egyre nagyobb része hat . hogy a glo­ balizáció nagymértékben bővítette a nemzetközi utazás lehetőségeit. ez a viszonylag új jelenség meg­ változtatta a különböző nemzetekhez tarto­ zók közötti interakciók gyakoriságát és jellegét egyaránt. A történeti szociológiával foglalkozó Charles Tilly épp e változásokra alapozza a glo­ balizáció meghatározását. . mint az orvosi tekintet. távolságtartó. amelyek a különböző nemzetek tagjai között zaj­ lanak? E kérdéskör vizsgálatához fontos adalékok­ kal szolgáltak az idegenforgalom szociológiájával foglalkozó kutatók. A globalizáció.5. hogy külföldi útja során „egzotikus" tapasztala­ tokat szerezhet. oldalon lesz szó). FEJEZET Globalizácíó a mindennapi életb Beszélgetett már szemtől szembe valakivel. a 210-211. Mi jellemzi azokat a társadalmi interakciókat. amelyek arra vonatkoznak. amelyek távoli országok­ ban készültek? Utazott-e valaha a világ másik részére? Ha e kérdések bármelyikére igennel vá­ laszol. Az efféle tapaszta­ latok ellentétesek mindennapi várakozásainkkal. aki egy másik országból származik? Vagy böngészett már olyan honlapokat.közvetle­ nül vagy közvetve . mint a hamburger sült krumplival vagy a bőséges reggeli. John Urry (1990. hogyan kellene zajla­ nia a társadalmi interakciónak és a fizikai környe­ zettel való érintkezésnek.más országok lakóira. mert fokozta az érdeklődést más országok iránt és megkönnyítette a turisták mzetközi idegenforgalor országok közötti mozgását. milyen hatást gyakorol a globalizáció a társadalmi interakcióra. az általuk itt költött pénzösszeg pedig háromszorosára növekedett. . SI * Ám ni p i w n Hím•inin . csak ebben az esetben az „egzoti­ kus" élmények keresése hajtja. Az élénk nemzetközi turizmus persze növeli a különböző országok népei közötti közvetlen inter­ akciók számát is.

akik miatt a népszerű úti célokat gyakran a kelléténél jobban fejlesztik. tradicionális társadalmakkal. és ritkán vagy sohasem fordul elő. hogy jobban megértsenek más kultúrákat. 1969). Senki nem próbál­ ta Goffmannak a mindennapi életről tett megál­ lapításai szerint tanulmányozni a lkungokat. már-már egzotikusnak hat. aludni. akit ne ismernének vi­ szonylag közelről. vajon ezek az interakciók barátságosak-e vagy inkább kibékíthetetlen ellentétekkel jellémezhetők. A turistatekintet feszültségeket kelthet a turistákés a „helybéliek" közötti közvetlen interakciókban. ami­ kor bőven van víz. aki épp azért megy oda. nem is volt szavuk az „idegen" leírásá­ ra. hanem ezt is láthassuk. Például a lkungoknak nem sok . Az élelem ritka ezen a környéken. milyen domináns minták alakulnak ki a turisták és a helybéliek közötti interakciókban. A közlekedés szabá­ lyai annyira bevésődnek. Néha az efféle kitérők kí­ váncsiságból fakadnak. Bár külső hatások miatt már változófélben van az életmódjuk. mert gazdasági hasznot hoznak a helységeknek. a vízlelőhelyek közelében kialakított ideiglenes településeken. A családok szinte átlátszó. I I I I I I 1 I I 1 I I I I I I I I I I I I I I I nyi területet is átfésülnek egy nap alatt. de sok­ szor az egész csoport felkerekedik élelmet keres­ ni. az elsősorban olyan társadalmakra érvé­ nyes. A globalizáció terjeszkedésével erősödik a turizmus. nyi­ tott sátrakban alszanak. mert tudni szeretné. hogy az éppen olyan. Egy átlagos nap nagy részét az ilyen célú vándorlás tölti ki. Például a Párizs­ ba látogató-főként az amerikai . ezért nagy területeket kell bejárniuk. hogy hozzájussanak. De turistaként kedvünket is leljük ebben az idegenségben. ha például vesszük a ma technikai értelemben legkevésbé fejlett társa­ dalmak egyikét: a Botswanában és Namíbiában. Mielőtt az utóbbi években gyakoribbá nem váltak az idegenekkel való talál­ kozásaik. ha e szabályok felrúgását tapasztaljuk. A turistatekintet lényege. A lkungok harminc-negyven fős csoportok­ ban élnek. hogy az amerikaiak az út jobb olda­ lán autóznak. hogy igaz-e a Quentin Tarantino Ponyvaregény című filmjében elhangzó megállapítás: a franciák metrikus mértékegysé­ geket használnak. Mi a helyzet a kicsi. hogy negatív ítéleteket alkossanak azokról. A legtöbb lkung-csoport tagjai sohasem talál­ koznak olyan emberrel. és élelmet is sokkal könnyebb találni. A lkungok mindennapi élete ilyenkor mindenféle rituálék és ünnepségek körül forog. Bizonyos érte­ lemben épp azért fizettünk. amelyek nem érintkeznek idege­ nekkel. és késő este térnek vissza a táborba enni. még mindig felismerhetők társadalmi életük tradicio­ nális mintái. miközben a hasonló viselkedésen a brit vezetők megütköznének. ezek előkészítése és lebonyolítása ugyanis na­ gyon sok időt vesz igénybe. és gyakorlatilag minden tevékenység látható kívülről. hogy e megállapítások egy része csak korlátozottan érvényes a lkungok tár­ sadalmi életére.ezt kétféleképpen tehetik: vagy azért. hogy meg tudják határozni (többek között) azt is. Az asszonyok és gyerekek gyakran a táborban maradnak. hogy angolos-íres kocsmákba és vendég­ lőkbe is be ne térjenek. A közösség tagjai néha száz négyzetmérföld- gyakran megnyugtató. Van. Míg a lkungok . magában a közösségben szinte egyáltalán nincs lehetőség a félrevonulásra. hogy ne csak az Em­ pire State Buildinget és az Eiffel-tornyot. hogy ismerős környezetben ismerős ételeket ehetnek. A fér­ fiak a nap nagy részét gyakran egyedül vagy ket­ tes-hármas csoportokban töltik. furcsá­ nak. de nem nehéz belátni.fiatalok legnép­ szerűbb gyülekezőhelyei közé tartoznak a McDo­ nald's gyorséttermek. a munkájukról és a kikapcsolódási szokásaikról . Az idegenforgalomból élő helybéliek becsülhetik a tengeren túlról érkezőket.különösen a férfiak . ezért a McDonald's „negyed­ fontos sajtos" hamburgerét „sajtos royale"-nak hívják. A turisták faggathatják a helybélieket mindennapi életük különböző résziéteiről. A külföldre utazó britek nem bírják meg­ állni. mint a szülővárosa! A turisták többsége azonban nem akar túl eg­ zotikus tapasztalatokat szerezni. például az ételeikről. Képzelje el. hogy tucatnyinál több ember gyűlik össze? A modern és a tradicionális társadalmakban megfigyelhető társadalmi interakciók éles kü­ lönbségei jól láthatók. a Kalahári sivatagban élő !kungokat (a szó ele­ ji felkiáltójel csettintő hangot jelöl). vagy azért.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET 131 M M M a n H M M M n n M M M a a H a M M H N M n a M M M M H I Az Egyesült Államokba utazó britek például de­ rülnek azon. de az emberek számára udvarias figyelmetlenségről és másfajta interak­ ciókról. Más helybéliek azonban neheztelhetnek a pénzükért cserébe valamit elváró turistákra. Van azonban az évnek egy olyan része. amikor a napi tevékenysé­ gek rutinja megváltozik: a téli esős évszak. ha egy másik országba érkezve rádöbbenne. ezért a szociológusoknak nagyon kell figyelniük arra. hogy egyszerre vágyunk az egzotikusra és az ismerősre. amelyekbe ellátogatnak. milyen csalódott vol­ na. más néven busmanokat (Lee 1968. amelyek ellentétesek egymással. amelyekben az idegenekkel való kapcsolat mindennapos.gyakran a nap nagy részében egyedül vannak. akik különböznek tőlük. hogy idegenül.

az egyazon kultúrában élők körében is eltérhetnek. amelyek az ada­ tokban megfigyelt mintákat magyarázzák. ami valóságos. Pél­ dául a letartóztatásokra és bírósági tárgyalásokra vonatkozó adatok első ránézésre azt mutatják. mert a rendőrök és a szülők is úgy vélték. hogy homlokzati és hátsó területeket alakítsanak ki. hogy a fiatalkorú bűnözőkkel szemben alkalmazott rendőrségi el­ járások azokra a köznapi feltételezésekre épül­ nek. hogy a társadalmi valóság e „nyilvánva­ ló" tényei a különböző kultúrákban élők. Felfedezte. A lkungok társadalmi interakcióinak formája nagyon különbözik attól. hogy az emberek beszélnek róla vagy élnek benne. ami a modern társadalmakra jellemző. egyének és csoportok társadalmi interakciója révén kelet­ kezik. Ezek az elméletek ugyan különbözőképpen értel­ mezik a társadalmi jelenségeket. Tevékenységüktől tá­ vol áll az. Bár az irányzathoz tar­ tozók sokféle témában vizsgálódtak . a szülők felügyeletére bízták. és olyan elméleteket alkot. hogy amit az egyének és a társadalom valóságként észlelnek és értelmeznek. vá­ rosövezetekkel „elhatárolják" a különböző társas eseményeket és érintkezéseket. „A szociológiai elméletalkotás" című fejezetet (103-105. Peter Berger és Thomas Luckmann 1966-ban megjelent klasszikus. Hangsú­ lyozzák. / A posztmodernizmusról bővebben lásd a 4. Például amikor alacsonyabb osztályból szárma­ zó fiatalkorú elkövetőket tartóztattak le. Ha a társadalmi valóságot „magyarázni" próbáljuk. tenek gondolkodás nélkül valóságosnak.. többek közt a bűnözés „problémájával" foglalkoztak. ahogyan a modern vá­ rosokban zajlik az interakció. A szociológusok többsége a fiatalkori bűnözés arányaira és eseteire vonatko­ zó adatokat adottnak (vagyis valóságosnak) te­ kinti. Tehát a rendőrségi gyakorlat arra szolgál. hogy az emberek mit tekin­ . o. FEJEZET lehetőségük van arra. Ezzel szemben Cicourel a kihágással gyanú­ sított fiatalok letartóztatásának és osztályozásá­ nak folyamatait figyelte meg. o. sőt. hogyan keletkeznek a fiatalkori bűnözésre vonatkozó „hivatalos" adatok. akkor nem vesszük figyelembe. hogyan ismerik meg és egyszersmind teremtik meg azt. A nagyvárosi élet során elkerülhetetlenül. A valóság társadalmi fel­ építése című könyvükben (1998) a „közfelfogást" vizsgálják: vagyis azt. illet­ ve tárgyiasítjuk (magától értetődőnek tekintjük) azokat a folyamatokat. különféle épületekkel. a társadalmi konstrukcionizmus. ame­ lyek révén az egyének azt kezdik valóságosnak tekinteni.). ezért őrizetben tartották a fiatalokat. hogy a csonka családból származó fiatalok álta­ lában nagyobb arányban követnek el normasértő cselekményeket.talán az egyszülős otthonokból származó gye­ rekekre kevésbé ügyelnek. mint a felsőbb osztálybeliekre Szociológiai vita a valóság társadalmi felépítéséről A szociológián belül többféle elméleti keretet al­ kalmaznak a társadalmi valóság magyarázatában. akkor a rendőrök gyakrabban tulajdonították a kihágáso­ kat a megfelelő szerepmodell hiányának. amelyet ők maguk alkottak a társadalmi valóságról. mint a kétszülős otthonokból származók. Ezért az irányzat követői azt mondják. pá­ rosok és városi terek" című fejezetben lesz szó (692. hogy gyakrabban süssék hivatalosan a „fiatalkorú bű­ nöző" bélyeget az alacsonyabb osztálybeli család­ ból származókra. mégis van ben­ nük egy közös feltevés: a társadalmi valóság attól függetlenül létezik. hogy így a fiatalok kellőképpen megfegyelmezhetők.. ezért a szociológusok erre a megfi­ gyelt összefüggésre dolgoznak ki magyarázatokat . az maga is konstruált. A társa­ dalmi konstrukcionizmust máig a posztmodern szociológiai gondolkodás egyik irányadó megkö­ zelítésének tekintik. munkásságáról a 21. Aaron Cicourel munkája (1968) a fiatalkori bű­ nözés területén végzett társadalmi konstrukciós kutatásokra példa. A társadalmi konstruktivisták Berger és Luck­ mann elképzeléseit felhasználva vizsgálják a társadalmi jelenségeket és igyekeznek feltárni.5.az orvos­ tudománytól és az orvosi kezeléstől a nemek közötti kapcsolatokon át az érzelmekig főként társadalmi problémákkal. vagyis azt. nem vizsgálhatják csupán azt a képet. hogy a szociológusoknak ezeket a folyamatokat kell leírniuk és elemezniük. vagy nincs megfelelő szerepmodelljük. A felsőbb osztály­ beli otthonokból származó elkövetőket viszont inkább elengedték. / A városok társadalmi interakcióiról a szocio­ lógia egyik alapítója. Ezért azokat a folyamatokat kell elemezni.). amelyek során ezt a va­ lóságot megformáljuk. Ezt a feltevést megkér­ dőjelezi a szociológiai gondolkodás egy jelentős irányzata. hogy „milyenek valójában" a fiatalkorú bű­ nözők. hogy szobafalakkal. szinte állandóan idege­ nekkel érintkezünk. ami számukra „valóságosnak" látszik. Georg Simmel írt nagy­ hatású összefoglalót. Az irányzat követői úgy vélik.

Társadalmi interakció a kibertérben Szöges ellentétben azzal. amelyek során a társadal­ mi valóságot az emberek megformálják. hogy a szélesebb körben ható társadalmi erők igencsak befolyásol­ ják a megfigyelhető társadalmi következménye­ ket. „objektív" bi­ zonyítékát. mi lehetett az üzenet­ küldő szándéka. így lehető­ vé válik a csalás. Más szociológusok azért bírálták az irányzatot. hogy maga a társadalmi valóság. Az új technológia védelmezői mégis azt mond­ ják.még akkor is. tehát a bűnösnek bélyegzett fiatalok és az ettől megmenekülő fiatalok közötti különbség a „bűnös" címke kialakításából fakadhat.bizalmi rendszer az a virtuális közösség. mert nem hajlandó elfogadni. például hogy a szegény családból származó fiatalok gyakrabban keveredhetnek normaszegő cselekményekbe. és milyen új bonyodalmakat okozhatnak? A kétkedők azt mondják. o. a bizalmat megteremteni. hogy a társadalmi valóság objektíven létezik. de magukat a vélekedéseket létező társa­ dalmi tényezők. Ez a megbélyegzés hozza létre azokat az adatokat.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET . A bírá­ lók szerint az irányzat nem következetes. kezünk gesztu­ saiban. a test rezdüléseiben. például a kapitalizmus vagy a patriarchátus hozzák létre. az igazi silány pótléka.1 3 2 . hogy az irányzat követői igyekeznek rámutatni a társadalmi való­ ság szubjektív megteremtésére. amelyek azután alátámasztják a köz­ vélekedésbe foglalt összefüggést. akik talán tőlünk több ezer mérföldre élnek. oldalon). hogy a számítógépre épülő kommunikációs technológia túl korlátozott. a hang­ lejtésben. „Bűnözés és deviancia" című fejezetben bőveb­ ben is szó lesz. Végső soron a társadalmi konstrukciós irány­ zat olyan elméleti megközelítést kínál a társa­ dalmi valóság megértéséhez. Az irányzat követői nem azt feltételezik. Steve Woolgar és Dorothy Pawluch szociológusok azt mondják. amely nem jelent meg a szemtől szembeni inter­ akcióban. de eltűnik a test. majd a kapott konstrukció hivatott igazolni. Majdnem minden hét­ köznapi ügyködésünk. hogy a hálózati (online) kommunikációnak ere- . az online közösségek és a csevegőszo­ bák az iparosodott országokban sokak számára a mindennapi élet részét képezik. kérdésként merül fel. a manipuláció. például a bevásárlás vagy a banki ügyletek során olyan emberekkel kerü­ lünk kapcsolatba . így csökkenthe­ tő a hálózati kommunikáció kockázata. amely gyökeresen különbözik a legtöbb más szociológiai szemlélet­ módtól. A befogadó kevés jelből követ­ keztethet a másik személyiségére és hangula­ tára. mire gondolhatott. gyakran megállapították. közvetett kommunikáció számos olyan problémát vet fel. és csak találgathat. Továbbá az internet lelkes hívei azzal érvelnek. [. pedig testekben valósul meg: az arcjátékban. Például a társadal­ mi konstruktivisták azokban az elemzésekben. hogy van mód jó vagy rossz reputációt kiala­ kítani.: A gond az emberi kommunikáció természeté­ ből fakad.1 3 6 .). a kibertér­ ben elvész a valóságos.. de épp ezáltal egyes vonásokat objektívnek.ezt fogom kifejteni a kö­ vetkező fejezetekben is. amely az eBay aukciós oldalain működik (lásd a keretes részt a 1 3 5 . A bizalom szinte teljesen el­ párolgott. amit a lkungokról meg­ állapítottunk ( 1 3 1 . Ahogyan Katz és szerzőtársai (2001) írják: „A gépelésben elvész az emberi. a disznólkodás. milyen fiatalokat bé­ lyegeztek bűnözőnek.] Az interneten jelen van az elme.. minden színlelés és el­ idegenedés. Cicourel tanulmánya rámutat. Elménk termékének véljük. Kockázatos ügy ez (Locke 2000). hogy a felhasználók hamis identitás mögé rejtőzzenek (lásd az erre vonatko­ zó keretes részt a következő oldalon). a játszadozás a másik érzelmeivel stb. akiket talán sosem láthatunk. ha a fiatalok hasonló vétségeket követtek el. amikor a kezdeti viselkedést objektívnek mutatja." Főként e né­ zet támogatói állítják.de csak közvetett kapcsolat­ ba -. Most. nem akadályozhatja meg. hanem azokat a folyamatokat igyekeznek doku­ mentálni és elemezni. hogy az elektronikus levelezés és üze­ netváltás. / A bűnözési „probléma" konstruálásáról a 19. akikkel sosem találkozhatunk . amelyekben azt vizsgálták. hogy milyen jellegűek ezek az interak­ ciók. hogy az interakció révén a valóságról alkotott köznapi elképzelések megteremtik érvényességük önálló.és legtöbbet emlegetett . hogy az elektronikus leveleken és az interneten át folytatott. és milyen választ adhatna. hogy a címkézési folyamat szub­ jektív (Woolgar-Pawluch 1985). hogy kezdetben minden ilyen fiatallal egyformán bánnak. másokat viszont konstruáltnak tekintenek. Például egyes bírálók szerint a valóság ugyan lehet a köznapi vélekedések konstruált megörö­ kítése. Az egyik legismertebb . A társadalmi konstrukciós irányzatnak is meg­ vannak a bírálói.. ugyan­ akkor azt állítja. a modern társadal­ makban állandóan olyanokkal folytatunk inter­ akciót.

Forrás: Gelder 1996. amelyet egy részeg vezető okozott. kerekes székbe kénysze­ rült. Mi. New Yorkban élő neuropszichológus. hogy szó szerint élni se volt kedve. agysérüléssel kezelték.] A „fedő­ neve" ez volt: Beszédes Hölgy.a kísérletet egészen egyszerűen „szellemi erőszaknak" tart­ ják. Némasága miatt először a Csöndes Hölgy hálózati nevet választotta. fogyatékkal élő nőket és példa­ mutatóan pusztította az épkézláb emberekben kialakult sztereotípiákat. De gépelni tudott . mondjuk a telefonálás vagy a szemtől szembeni találkozó esetén nem beszélhetünk. ötvenes évei elején járó. hogy valójában Joan Sue Greene a neve. Aztán mentora. akik alig ismerték Joant.például az a nő.végül is mindenki így „beszél" a számítógépen keresztül -. FEJEZET Példa a szociológiai képzelőerő társadalmi interakció problémái Ezt a részt egy olyan cikkből vettem. Alex áldozatai közül néhányan .olyan információkkal. mert. és nem a hitünk. [. az év elején egy sor bonyodalmas eseményt követően kiderült. hogy Joan nem is fogyatékos. hogy meg­ tapasztalja: milyen nőnek. hogyan lehetne Alexet pszichiáterként bíróság elé állítani. hogy a technika nem védhet meg a félrevezetéstől.és lábfájástól gyötört Joan elő­ ször annyira elkeseredett fogyatékosságai miatt. A médium szoká­ sainak megfelelően az emberek ilyen (általában játékos) becenévvel jelennek meg a sokfelhaszná­ lós „nyitott" csatornákon. A következő két évben a hálózati élet nél­ külözhetetlen résztvevője lett. Rámutatnak. amelyről az interakció hagyományosabb formáiban. amelyben a fizikai megjelenés nem számít. aki a legújabb technikai lehetőségeket kihasználva a legrégebbi nemi szerepekkel kapcsolatos feltevéseinket for­ gatta ki.5. hanem kísérletezőnek. Valójában férfi . jeles. Vannak lényeges különbségek a kibertérben zajló társadalmi interakciók és a szemtől szem­ beni találkozások között? 2.. gyakran hát. Maga Joan is egy évig volt kórházban.. de Alex kísérlete mindannyiunk számára bizonyította. többen próbálták kinyomozni. mi­ után Joan révén megismerkedtek . hogy . bár ilyesmire még nem volt példa. (Sőt. aki nem tudta kontroll alatt tarta­ ni a kísérletet. ön­ zetlen személyisége kibontakozhatott egy olyan médiumban. aki maradandó sérüléseket szerzett egy autóbalesetben. és szellemes. a Johns Hopkins Egyetem egy­ kori tanára számítógéppel. okos. gyakran többet is elárulnak magukról egymásnak. modemmel és egyéves CompuServe előfizetéssel ajándékozta meg (ez volt az első internetes cég. Még jó. egy bensőséges női barátság részesének lenni. A lélek ugyanaz maradt. becsapottnak érezték magukat.Joannak épp ez kellett. etnikai hovatartozására vagy társadalmi helyzetére vonatkozó információkkal is szolgál . ez sajátosan mai történet egy férfiról. hogy a jövő idilli közösségét al­ kotjuk. egyre vadabb kísérletbe kezdett.) Más áldozatok Alexet nem aljas színlelőnek tekintették. nemére. és új | beceneve. de a beszélő életkorára. KÉRDÉSEK 1. ahogy e nők egyike fogalmaz: „a lélek a lényeg. Barátja a balesetben halt meg. Alex megtévesztő játéka miatt még azok is sér­ tettnek. amelyek fel­ használhatók a beszélő ellen.") Akárhogy is. amikor most. egyszerre segítette a hozzá hasonló. aki hajmeresz­ tő. hogy a hálózaton keresztül tud­ jon barátokat szerezni. ha az érzelmek és a jelen­ tésárnyalatok kifejezéséről van szó. a Beszédes Hölgy ezt az új énképet tük­ rözte. akinek viszonya volt a hús-vér Alexszel. Számos szoros hálózati barátsága és (olykor-olykor) romantikus kapcsola­ ta révén sok-sok nő életét változtatta meg. Melyek a hálózati interakció előnyei és hátrá­ nyai a szemtől szembeni találkozókkal össze­ hasonlítva? dendően számos olyan előnye van. A néma. ha csak a jóhiszeműsé­ günk veszett oda. (Közülük többen is próbálják fenn­ tartani barátságukat Alexszel. amelynek szolgáltatá­ sai közt a valós idejű csevegés is szerepelt) . amely beszédét és járását is károsította. Joannel 1983 késő tavaszán „találkoztam". mégis máig érvé­ nyes kérdéseket vet fel. amely az intemetkor hajnalán született. Ráadásul nem is nő. nem sokkal azután. Ezért aztán mindenkit szörnyen megrázott. hogy húszas évei végén járó. Például az emberi hang sokkal többet érhet. Joant nagyon sokan megkedvelték. hálózati szereplők sokan sze­ retnénk azt hinni. nem az illető neme. hogy először kötöttem a számító­ gépemhez egy modemet és beléptem a hálózati kommunikáció különös új világába. New Yorkban élő pszichiáter. de ha ketten magántermészetűbb beszélgetésbe kezdenek.nevezzük Alexnek -. Ha­ marosan megtudtam.

Jeles. hogy ezen a piacon bármikor elkö­ vethetnek sokakat érintő csalást. negatív és semleges megjegyzéseket is felrakhatnak az oldalra azokról a felhasználókról. gyakran többért is. minden negatív megjegyzés -1 pont. Ebben az értelemben egy-egy üzletkötő olyan rangot szerez. [.. Minden pozitív megjegyzés +1 pontot ér. Úgy tűnhet. Az eBay működ­ tetői és piaci résztvevői is az intézményesített értékelési rendszernek. A bizonyos szintet elérő felhasz­ nálókat egy színes csillaggal is díjazzák. garanciát a gazdát váltó áru­ kért: a tranzakció minden kockázatát az eladók és a vevők vállalják.. 2005-re az eBay-hez több mint százmillióan csatlakoztak a világ min­ den részéről. Minden eladó vagy licitáló neve után zárójel­ ben egy szám látható. amelynek révén többet adhat el. hogy összesítve hány pozitív értékelést kaptak. Ez a profil tartalmazza a megjegyzések összesített listáját. sokan becsap­ hatók. hogy mennyire becsülik az illetőt az eBay-piacon. a semleges megjegyzések pedig egyik irányba sem változtatják a felhaszná­ ló pontszámát. akkor megjelenik teljes értékelési profilja. a Feedback Forumnak (a visszajelzések fórumának) tulajdonítják a sikeres üzletek igen nagy arányát. sőt inkább csak ilyen fel­ használókkal üzletelnek. Sok résztvevő mondta." [. ha a neve utáni számra kattintunk. akik az eBay oldalain adnak-vesz­ nek termékeket.. akikkel már üzleteltek.] A felhasználó nevére kattintva levelet írhatunk neki. Figyelemre méltó.] A kiemelkedően jó rangsorolás aranyat ér. Az eladó esetében ez az információ a következőképpen jelenik meg: az el­ adó neve (265). Ajánlom mindenki­ nek. személyek kö­ zött közvetítő aukciós ház. az eBay afféle katalógusként szolgál. amelyben szerepel minden értékelő levélcíme és rangjelző száma (így nemcsak az értékelt. [. de az eBay-en keresztül zajló csereberék mégis ritkán végződnek rosszul. A re­ gisztrált felhasználók pozitív.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET Bizalomépítés a kibertérben: az eBay visszajelzési rendszere Az eBay ma a legnagyobb és az egyik legrégebbi (1995 szeptemberében indított).. hanem értékelő megbecsültségét is láthatjuk).. gyors szállítás. hogy az eBay nem vállal jótállást. amely mutatja. A szám összesített mutatója annak. Jellegze­ tes pozitív megjegyzés lehet például: „Gondos csomagolás.. hogy szívesebben köt üzletet magas pontszámúakkal.] Né- .

és oda a becsület. A társadalmi interakciók vizsgálata a szocioló­ gia alapvető területe.a Goffman interakciós vizsgálataiban igazolt okok­ ból . Az elektronikus interakciót sokszor felszabadítóként. szemtől szemben is többször találkoznak és érintkeznek másokkal. 2. és biztosítja. amely megvilágítja a tár­ sadalmi élet számos vonatkozását. akik minket lényegesen érintő döntéseket hoznak. hogy a figye­ lem kizárólag az üzenet tartalmára irányuljon. Erre példa a tekin­ tet: az. hogy azok a társadalmi interakció összetett és fontos részei. Ha jobban megnézzük mindennapi viselke­ désünk sok triviálisnak látszó elemét. hogy érvényre juttathatjuk nézeteinket és meggyőzhetjük őket őszinteségünkről. A szemkontaktus maga bizonyos mértékű köz­ vetlenséget és bizalmat jelez. hogy csak akkor érthetjük meg. de ez óriási hátrány egy olyan piacon. hogy így nélkülözniük kellene a sze­ mélyes családi ünnepek jó hangulatát. hogy „az együttes jelenlét révén olyan testrész mutatkozik meg előttünk. Ez nagy előnyt jelenthet a nők és más. A legtöbb interakcióban a szemkontaktus igen rövid időtartamú. az emberek mintha még mindig ér­ tékelnék a közvetlen kapcsolatot. hagyomá­ nyosan hátrányos helyzetű csoportok számára. ahogyan másokra nézünk. mert így lehetünk biztosak abban. hogyan gondolkodnak és éreznek az emberek. hogy olcsóbb és hatékonyabb volna megkötni az üzletet telefonos konferencia­ hívás vagy videokapcsolat révén. amely »sosem hazudik«: a szem. [. néha ezért átutaznak a fél világon. mert az együttes jelenléti helyzet .az elektronikus kommunikáció bármely for­ májánál sokkal több információt ad arról..5. mert az emberek létre­ hozhatják hálózati identitásukat és szabadabban beszélhetnek. hogy valódi barátságok alakuljanak ki . hogy a közvetett. akik ezt nevez­ ték a közelség kényszerének (compulsion of proximity): az egyének úgy érzik.. Úgy érezzük. Al­ talános vélemény szerint a legfontosabb ér- . FEJEZET hány negatív ítélet elég. hanem jelentős és egyre nagyobb hálózati és hálózaton kívüli társas interakció elindítójának tartják. akkor kiderül. A szer­ zőpáros megállapítja. ünnepi összejöveteleket rendezhetnének az elektronikus „valós idejű" kommunikáció felhasználásával. akiknek véleményére más környezetben gyakran nem sokat adnak (Pascoe 2000). amely a résztvevők körében kivívott meg­ becsültségre épül. »a lélek tükre«. azt az ellenséges szándék vagy . az interakcióban együtt jelen lévő felek folyamatosan figyelik e kifinomult testrész legkisebb rezdüléseit is" (Boden-Molotch 1994).] A felhasználó letilthatja visszajelzési pro­ filja megjelenítését.bizo­ nyos esetekben . de azt el kell ismernünk. mekkora kárt okozhat egy negatív ítélet. vagyis a szemtől szembeni interakció. meghitt­ ségét. A családtagok „virtuális" találkozókat. Az üzleti élet szereplői például továbbra is eljárnak megbe­ szélésekre. megakadályozza. hálózati kommunikáció elszigetelődést eredményezhet. pedig úgy tűnhet.a szerelem jelének tekintheti. Boden és Molotch szerint az emberek azért vállalják a részvételt a talál­ kozókon. ezért gondosan kerü­ lik. E jelenség egyik magyarázata Deirdre Bodentől és Harvey Molotchtól ered. lehetőség­ teremtőként mutatják be. Egy 1995 és 2 0 0 0 között internetezők körében végzett felmérés eredményei azt mutatják. hogy olyan helyzetben kell találkozniuk egymással. A felmérés szerint az internetezők általá­ ban más médiumokon (főként telefonon) keresz­ tül is többet kommunikálnak. KÖVETKEZTETÉS: GYŐZ A KÖZELSÉG KÉNYSZERE Bár ma már egyre gyakoribb a közvetett kom­ munikáció. az elektronikus kommunikáció elfedi ezeket az azonosító jegyeket. mennyire őszinték. ÖSSZEFOGLALÁS 1. Az emberi arc sokféle érzelmet fejezhet ki. Forrás: Kollock 1999. hogy tiszta üzleteket ütnek nyélbe villámgyorsan. Ha hosszan a másik szemébe bá­ mulunk. Az internetben kétkedők máig azzal is érvel­ nek. mi zajlik körülöttünk. mint másutt tehetnék.de mint­ ha valójában nem ez történne. amely­ ben fontos az együttes jelenlét. mint a nem internetezők (Katz et al. ezért a gyakran üzletelők igyekeznek pontszámukat növelni azzal. ha azoknak a jelen­ létében vagyunk. 2001). hogy az internethasz­ nálat távolról sem a társas elszigetelődés irányába hat. A gyakori résztvevők jól tudják.

New York. hogyan gondol­ kodnak és éreznek mások. ugyanakkor milyen hely­ változtatásokkal járnak együtt. Lehetne-e társadalmi élet. Laurie (1995): Escape Attempts: The Theory and Practice of Resistance to Everyday Life. vagyis megnézhetjük. Cambridge. A társadalmi interakciónak lehetnek ugyan egyetemes mechanizmusai. 7. amit mások mondanak vagy tesznek. Erving (1963): Behaviour in Public Places. tevékenységeink hogyan köve­ tik egymást időben. Thomas (1998): A valóság társadalmi felépítése: tudásszociológiai értekezés. Erving (2000): Az én bemutatása a mindennapi életben. Jószöveg Műhely. A mindennapi társalgás és beszélgetés tanul­ mányozását Harold Garfinkel nyomán etnometodológiának nevezzük. azt a tendenciát. Nehéz volna „interakciós vandalizmust" folytatni a tanítási órán? 4. Phil (1992): Erving Goffman and Modern Sociology. amelyekből hiányzik az együttes jelenlét. díszletek és kellékek között játszanak. Minden társadalmi interakció adott idő. A nem fókuszos interakció egymás kölcsönös tudomásulvétele nagy társaságokban. hogy amikor csak lehet. Fókuszos interakcióra . így kevés alkalom adódik homlokzati és hátsó területek kialakítására. s könnyebb a be­ nyomáskeltés.Taylor. Peter . Tomka Miklós fordítása. A reaktív kiáltások (indulatszavak) vizsgálatá­ val sok mindent megtudhatunk a társalgás jel­ legéről. 9. Goffman. Mint a színházban. Stanley . Például az afrikai lkungok kicsi. Különböző kultúrák összehasonlító vizsgálata igen sok egyezést mutat mind az arckifejezések. Manning. hogy nem vágyik társaságra? 6. A modern társadalmakat többnyire közve­ tett személyközi érintkezések (például banki ügyletek) jellemzik. A társadalmi interakció gyakran jól megvilá­ gítható a dramaturgiai modell alkalmazásával: az interakció résztvevőit színészeknek tekint­ hetjük. amikor közvetlen párbeszédre nem kerül sor. 4. London. Budapest. Hogyan mutatkozhat az ember „magabiztosnak"? 5. mind az arcon megjelenő ér­ zelmek értelmezése terén. talán mert így könnyebb információkat gyűjteni arról. Budapest. Vajon mennyiben láthatja másnak egy turista a városunkat? 3. 6.Luckmann. akik színpadon. 3. de sok közülük kultúránként különbözik. vándorló csoportokban élnek. ha a társadalom tagjainak nem volnának közös alapfeltevései? 2.bár általában bevált módszerrel . I . Routledge (2. 5. Milyen stratégiát alkalmazhat a bárha vagy kávézóba egyedül betérő nő. a társa­ dalmi élet számos területén is világosan el­ különül egymástól a homlokzati terület (maga a színpad) és a hátsó terület. MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK 1.megérteni mások szavainak és cselekedeteinek igazi je­ lentését. Az etnometodológia azt vizsgálja. Cohen. Goffman.akkor kerül sor.Pólya Kiadó. kiadás). ha jelezni akarja. Ez eredményezi az úgyneve­ zett közelségkényszert. Berényi Gábor fordítása. Free Press.és tér­ beli helyzetbe ágyazódik. 8. a felek igyekeznek szemé­ lyesen találkozni. hogy kedvező képet alakítsanak ki másokban magukról. amelyeken belül nincs „magánélet". ahol a színészek felkészülnek az előadásra és lazítanak a fellé­ pés után. Helyettesítheti-e az elektronikus kommunikáció a szemtől szembeni interakciót? AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK Berger. hogyan próbáljuk cselekvően .amely egyes érintkezésekre vagy interakcióepizódokra osztható .TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET zelmeket tükröző arckifejezések velünk szü­ letnek. amikor két vagy több ember közvetlenül ar­ ra figyel. Polity. Megvizsgálhatjuk mindennapi életünk tér-idő „zónáit". Thalassa Alapítvány .

natcom.uva.A nem verbális kommunikációról http://www.html -• .nl/emca/ Erving Goffmanról http://people.html Ethno/CA News (az etnometodológia és a társalgáselemzés hálózati forrása) http://www2.edu/~teuber/goffmanbio.grinnell.brandeis.org/ctronline/nonverb.htm A szimbolikus interakcionizmusról http://web.fmg.edu/courses/soc/sOO/soclll-01/IntroTheories/Symbolic.

SZOCIALIZÁCIÓ. televízió A nemsemleges nevelés nehézségei A szociológiai vita A TELJES ÉLETÚTRA KITERJEDŐ SZOCIALIZÁCIÓ Gyermekkor Serdülőkor Fiatal felnőttkor Érett felnőttkor Öregkor ÖREGEDÉS A brit társadalom „őszülése" Hogyan öregszik az ember? Az öregedés folyamata: versengő szociológiai magyarázatok Az öregedés jellemzői Nagy-Britanniában Öregedéspolitika A világnépesség őszülése Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források . TÁRSADALOM ÉS A GYERMEK SZOCIALIZÁCIÓJA Elméletek a gyermekfejlődésről Szocializációs közegek NEMI SZOCIALIZÁCIÓ Szülők. ÖREGEDÉS KULTÚRA. felnőttek reakciói A nem tanulása Mesekönyvek. ÉLETÚT.

és Varázslóképző Szakiskolába jár. A f i a t a l o k s z o c i a l i z á c i ó j a a t á r s a d a l m i repro­ d u k c i ó á l t a l á n o s a b b j e l e n s é g é t is e r ő s í t i . amelybe beleszüle­ tett. U n i v e r z u m á b a n t é v e d h e t e t l e n b a g o l y v i s z i a le­ v e l e t a c í m z e t t n e k .. R o w l i n g g y a k r a n a p a r a n o r m á l i s se­ g í t s é g é v e l m u t a t j a m e g a m i n d e n n a p i é l e t alap­ j a i m ö g ö t t r e j l ő c s o d á l a t o s .arra az e l v r e é p ü l n e k .s z ö v e v é n y e s világot. a k á r l é t e z ő v i l á g u n k b a helye­ zi a c s e l e k m é n y t . H á n y t leteszi n e m varázsló („mugli") nagybátyja é s n a g y n é n j e ajtaja e l é . a Harry Potter és a bölcsek köve így k e z d ő d i k : a furfangos v a r á z s l ó . d e m á r i s h í r e s e m b e r ! Ü n n e p l i k ő t egy h ő s t e t t é r t .] j o b b l e s z n e k i . a m i k o r m á r m e g t u d j a emészteni" (Rowling 1 9 9 9 ) .a m e l y e k m i n d Har­ ry egy-egy i s k o l a é v é t ö l e l i k fel . h o g y ha a fiú a v a r á z s l ó v i l á g b a n m a r a d . h o g y n i n c s n a g y o b b k a l a n d a felnőt­ té v á l á s n á l . K . a k v i d d i c s e t . m i n t a p o s t a i r e n d s z e r v a g y az e l e k t r o n i k u s le­ v e l e z é s ? A k l a s s z i k u s g y e r m e k i r o d a l o m fő célja. M é g j á r n i s e tud. a m e l y n e k során a tehetetlen c s e c s e m ő fokozatosan öntudattal b í r ó é s é r t e l m e s s z e m é l y i s é g g é válik. A H a r r y Potter r e g é n y e k . a k i feltalál­ ja magát a b b a n a kultúrában.MHMHMnMMHMMMMMMHHMMMMMMHM J . H a r r y is ű z i a v a r á z s l ó k sportját. A l b u s D u m b l e dore a n e m sokkal korábban elárvult c s e c s e m ő t . h o g y é r t h e t ő b b é t e g y e a f e l n ő t t é v á l á s folyamatát. h a c s a k ak­ kor s z e r e z t u d o m á s t erről. A Har­ ry Potter-sorozat k é s ő b b i d a r a b j a i b a n H a r r y b e n is n e m i v o n z a l m a k t á m a d n a k . a m i a Harry Potter-sorozat újítása. M i n d a n n y i a n fontos é l e t s z a k a s z o k o n h a l a d u n k át: a g y e r m e k k o r b ó l a . a h o l m e g i s m e r h e t i az ö s s z e t a r t á s t és az á l l h a t a t o s s á g o t . B á r H a r r y a R o x f o r t B o s z o r k á n y . D u m b l e d o r e m é g i s aggódik. a k i ezt é p é s s z e l k i b í r n á . H a r r y m á r j e l é t a d t a pá­ r a t l a n e r e j é n e k . m e r t h i á b a b í r m é g egy ifjú v a r á z s l ó i s h a t á r t a l a n erővel. M i v e l a sport s o k g y e r e k n e k az a terep. a m i t t e l j e s e n szokvá­ n y o s zavarral fogad.m i é r t v o l n a ez k ü l ö n ö s e b b . A s z o c i a l i z á c i ó az a f o l y a m a t . az mégiscsak s e r d ü l ő k o r b a . „ N i n c s az a gyerek.v a g y a k á r m i n d k e t t ő b e .. n e m c s e p e r e d ­ h e t fel e g é s z s é g e s e n . c s a k segítséggel tudja elsajátí­ tani a megfelelő értékeket. azt a fo- iskola. R o w l i n g világsikert aratott k ö n y v s o r o z a t á ­ n a k e l s ő darabja. m a j d t o v á b b a f e l n ő t t k o r b a . a m i r e n e m i s fog e m l é k e z n i ! [. a k á r m e s e v i l á g b a .

mint k é s ő b b . é s . és a kisgyere­ kek játékaikban gyakran a felnőtteket utánozzák. vagy a k e r t é s z k e d é s t i m i t á l v a kanállal ásni kezdenek. K í v ü l r ő l .azt. M e a d szerint akkor alakul ki b e n n ü n k az éntudat. A z é n k i a l a k u l á s á n a k p r o b l é m á j a s o k vitát ka­ var. de legismertebb írásai a kognícidval foglalkoznak. m i k ö z b e n a b e n n ü k élők e g y m á s u t á n s z ü l e t n e k és m e g h a l n a k . A brit t á r s a d a l o m n a k p é l d á u l s o k o l y a n sajátos társa­ dalmi-kulturális j e g y e van. C s a k f o k o z a t o s a n érti meg. és ez a n e m z e d é k e k e t egy­ máshoz kötő újabb kapcsolatrendszert jelent. é s a z e g y m á s s a l v e r s e n g ő e l m é l e t e k e l t é r ő szemlélettel közelítenek e kérdéshez. a m e l y n e m z e d é k e k óta v á l t o z a t l a n . t u d a t a é s szük­ ségletei vannak. V é g ü l á t t e k i n t j ü k az öregedéssel k a p c s o l a t o s l e g f o n t o s a b b s z o c i o l ó ­ giai k é r d é s e k e t . mivel az elmé­ leti gondolkodás egyik h a g y o m á n y o s irányzatá­ nak. nyezetükről. Bizonyos m é r t é k i g ez a n n a k t u l a j d o n í t h a t ó . h o g y a gyer­ mekfejlődésről kidolgozott legfontosabb elmé­ l e t e k a s z o c i a l i z á c i ó k ü l ö n b ö z ő o l d a l a i t állítják e l ő t é r b e . En­ n e k e g y i k m ó d j a a s z e r e p j á t é k (play). a m e l y e k sok­ sok é v e n át f e n n m a r a d n a k . A s z o c i a l i z á c i ó s o r á n . n o r m á i é s t á r s a d a l m i gyakorlata. E g y g y e r m e k s z ü l e t é s e m e g v á l t o z t a t j a azok életét. fejeze­ tet). Bár a kulturális t a n u l á s f o l y a m a t a a c s e c s e m ő k o r b a n és a korai g y e r m e k k o r b a n s o k k a l i n t e n z í v e b b . Az egyszerű utánzásból a l a k u l ki a b o n y o l u l t a b b s z a b á l y z ó j á t é k (game). h o g y a leggyakrab­ ban beszélt nyelv az angol.f ő k é n t az e l s ő é l e t é v e k b e n . M i n d e n t á r s a d a l o m o l y a n j e l l e m z ő k k e l bír. TÁRSADALOM ÉS A GYERMEK SZOCIALIZÁCIÓJA Elméletek a gyermekfejlődésről Az ember egyik legsajátosabb jegye m á s élőlé­ nyekhez h a s o n l í t v a az. a m e l y b e n a négy-öt é v e s g y e r e k m á r egy f e l n ő t t s z e r e p é t j á t s s z a . milyen más „bőrébe bújni". M a j d i s m e r t e t e m a főbb c s o p o r t o k a t és t á r s a d a l m i k o n t e x t u s o k a t . a m i k o r m á r n a g y s z ü l ő k k é váltak. h o g y a n ala­ kul ki a k i s g y e r m e k k é t f é l e é n f o g a l m a : a „reak­ tív é n " és a „felépített é n " . G e o r g e H e r b e r t M e a d a m e r i k a i filozófus é s s z o c i o l ó g u s f ő k é n t azt vizsgálta. a t ö b b i e ­ kétől k ü l ö n b ö z ő i d e n t i t á s a v a n ? E l e t é n e k e l s ő néhány hónapjában a c s e c s e m ő szinte egyál­ talán n e m é r z é k e l k ü l ö n b s é g e t az e m b e r e k és a k ö r n y e z e t é b e n l é v ő é l e t t e l e n tárgyak között. a m á s o k h o z v i s z o n y í t o t t „ é n j e " és a „ m á s i k " k ö z ö t t .a g y e r e k e k az idő­ s e b b e k t ő l t a n u l n a k . A s z ü l ő i g o n d o s k o d á s r e n d s z e r i n t a gyermekekhez kapcsolja a felnőttek tevékeny­ ségét egész h á t r a l é v ő é l e t ü k r e .i l y e n az is. Az a l á b b i a k b a n arról is szó lesz. M e a d szerint a c s e c s e m ő k és kisgyermekek elsősorban a körülöttük lévők cselekedeteinek utánzása révén válnak társadalmi lényekké. a k i k f e l e l ő s e k a f e l n e v e l é s é é r t . m i l y e n e l m é l e t i m a g y a r á z a t o k a t dolgoztak k i k ü l ö n b ö z ő s z e r z ő k arról. a h o g y a n tapasz­ taljuk. a v e l e s z ü ­ letett-öröklött t u l a j d o n s á g o k vagy a n e v e l é s ? E l ő ­ ször m e g n é z z ü k . Csak e b b e n a szakaszban alakul ki ben­ n e fejlett é n t u d a t . Az előbbi a még szocializálatlan kisgyermek. ÉLETÚT. a t a n u l á s és az a l k a l m a z k o d á s vé­ gigkíséri a teljes é l e t c i k l u s t . a g y e r m e k k o r t ó l a későbbi időszakokig terjedő életszakaszaiban hatnak a s z o c i a l i z á c i ó r a . M e a d u g y a n a k k o r a g y e r m e k f e j l ő d é s fő sza­ k a s z a i t i s leírja. A g y e r m e k k é t é v e s kora előtt n e m tudja. Mead és az énfejlődés George Herbert M e a d eszméi a szociológiában rendkívül széles körben hatottak. m á s o k s z e m é v e l t u d l á t n i . m i a k ü l ö n b s é g a z ö n m a g á r ó l alkotott k é p . a m i k o r m e g t a n u l j u k m e g k ü l ö n b ö z t e t n i a „reaktív é n t " (I) a „felépített é n t ő l " (me). a m e l y b e n l é t r e j ö n a t á r s a d a l o m i d ő b e l i strukturális f o l y t o n o s s á g a . h o g y öntudatos.SZOCIALIZÁCIÓ. t ö b b e k k ö z ö t t a n e m i i d e n t i t á s kialakulá­ sára v o n a t k o z ó e l m é l e t e k e t is. i l l e t v e a kör­ vagyis a z z a l . k ü l ö n ö s t e k i n t e t t e l a z é n t u d a t kialakulására. hogy az e g y é n t u d a t á b a n v a n : ö n á l l ó . az ö n á l l ó a n cselekvő lényt. ezért ők m a g u k is új i s m e r e t e k k e l és t a p a s z t a l a t o k k a l gazdagodnak. így á t ö r ö k l ő d n e k a z e l ő d ö k értékei. Mikép­ pen érthetjük m e g az é n t u d a t k i a l a k u l á s á t . spon- KULTÚRA. h o g y a g y e r m e k e k m i k é p p e n t a n u l ­ n a k m e g gondolkodni ö n m a g u k r ó l . ÖREGEDÉS lyamatot. így fedezi fel „felépített é n j é t " . n i n c s é n t u d a t a . A s v á j c i J e a n P i a g e t a g y e r m e k i fejlődés s z á m o s o l d a l á t vizsgálta. h o g y a s z o c i a ­ lizáció egymáshoz kapcsolja a k ü l ö n b ö z ő nem­ zedékeket. A f e l n ő t t e k sütését-főzését l á t v a h o m o k s ü t e m é ­ n y e k e t k é s z í t e n e k . amelyek az e g y é n k ü l ö n b ö z ő . A z i d ő s e m b e r e k akkor i s m e g m a r a d n a k s z ü l ő k n e k . A s z i m b o l i k u s i n t e r a k c i o n i z m u s h a n g ­ súlyozza. hogy az e m b e r e k közötti interakció j e l e n t é s h o r d o z ó s z i m b ó l u m o k o n és a j e l e n t é s e k é r t e l m e z é s é n k e r e s z t ü l zajlik (lásd az 1. A k ö v e t k e z ő r é s z e k b e n egy gyakori s z o c i o l ó g i a i vitát j á r o k k ö r ü l : mi a m e g h a t á r o z ó b b . M e a d ezt n e v e z i „ s z e r e p á t v é t e l ­ nek": a gyermek megtanulja. h o g y a n é s miért f e j l ő d n e k a g y e r e k e k úgy. a szimbolikus interakcionizmusnak alapját alkotják. h o g y m á s o k ­ n a k a z ö v é t ő l e l t é r ő i d e n t i t á s a .

míg az u t ó b b i M e a d é r t e l m e z é s é b e n a t á r s a d a l m i én. a m i t l á t n a k . akkor v a l ó s z í n ű l e g azt fogja v á l a s z o l n i : „ S e m e n n y i " . E z e n a fejlő­ d é s i s z i n t e n a g y e r m e k f e l i s m e r i a h i b á t abban az é r v e l é s b e n . a m i t M e a d á l t a l á n o s m á s i k n a k (generalized oth­ er) n e v e z . h o g y megfogja. s z e n z o m o t o r o s v a g y érzékszervi-mozgásos szakasznak nevezte. A g y e r e k e k n e m p a s s z í v a n fogadják be a hozzájuk érkező információkat. a h o g y a n a g y e r m e k m e g t a n u l ö n m a g á r ó l és a k ö r n y e z e t é r ő l g o n d o l ­ k o d n i . a k k o r n e m érti meg. többnyire n e m kapcsolódik szorosan az előtte megszólaló mondandójához. m e r t a g y e r e k e k m é g n e m tudják s z i s z t e m a t i k u s a n a l k a l m a z n i b ő v ü l ő é r t e l m i ké­ p e s s é g e i k e t . h o g y a víz menyn y i s é g e v á l t o z a t l a n m a r a d t . valamint a z igazságosság é s a z e g y e n l ő r é s z v é t e l fogalmait. U g y a n e k k o r v á l i k képessé arra. m e r t m é g n e m t u d j a a n ő v é r e n é z ő p o n t j á b ó l lát­ ni ö n m a g á t . E b b e n a s z a k a s z b a n . k ö z b e n f e l i s m e r i . a m i t é p p e n lát. h o g y a v e l e s z e m b e ü l ő c s a k a könyv borítóját láthatja. de n e m egymás­ sal. akkor h e l y e s e n azt feleli: „Egy." D e h a azt k é r d e z i k tőle: „ H á n y l á n y t e s t v é r e v a n a n ő v é r e d n e k ? " . h o g y á l t a l á b a n k i z á r ó l a g a saját n é z ő p o n t j á b ó l i n t e r p r e t á l j a a világot. ha a „ r e p ü l ő g é p " f o g a l m á t akarja kifejez­ n i . P é l d á u l n e m fogja fel. h o g y a b ö l c s ő az ő m o z d u l a t a i m i a t t k e z d el m o z o g n i . g y e r m e k m a g a s s z i n t e n elsajátítja a nyelvet.vagyis a n n a k . m i n t a h o s s z ú k á s . h o g y egy m a g a s . mert a c s e c s e m ő főként úgy t a n u l . a m ű v e l e t e k előtti s z a k a s z állt. E g y n é g y é v e s g y e r m e k p é l d á u l széttárja a kezét. Szerve­ zett s z a b á l y o z ó j á t é k o t c s a k ú g y l e h e t j á t s z a n i . A gyere­ k e k e b b e n a z i d ő s z a k b a n sajátítják e l a z e l v o n t lo­ gikai f o g a l m a k a t . é s k é r d e z ő s k ö d n i k e z d a z a b b a n t a l á l t k é p e k r ő l . Piaget az e l s ő szakaszt. M o s t m á r k é p e s e k k ü l ö n ö s e b b nehézség nélkül alkalmazni olyan gondolkodási s z a b á l y o k a t .t ö b b . Csak e b b e n a szakaszban kezdik megérteni azo­ kat az á l t a l á n o s é r t é k e k e t és erkölcsi szabályokat.6. P i a g e t a z é r t n e v e z i ezt a s z a k a s z t „művele­ t e k e l ő t t i n e k " . h o g y m e g t a n u l j a a m a t e m a t i k a i m ű v e l e t e ­ ket: a szorzást. meglehetősen szervezetlen szerepjátékok helyett. A l e g f o n t o s a b b e r e d m é n y e b b e n a s z a k a s z b a n az. a h o g y a n m á s o k látják őt. hogy m á s o k az ö v é t ő l e l t é r ő n é z ő p o n t b ó l látják a tár­ gyakat. m e r t a l a c s o n y a b b lett a szintje. Piaget a k o g n i t í v f e j l ő d é s n e k . A k o n k r é t m ű v e l e t i s z a k a s z b a n lévő g y e r e k k ö n n y e d é n ad h e l y e s f e l e l e t e t e r r e a kér­ désre. M i n d e n s z a k a s z ú j k é p e s s é g e k elsajá­ títását j e l e n t i . A g y e r e k e k n e k e b b e n a fejlődési s z a k a s z b a n n i n c s á l t a l á n o s e l k é p z e l é s ü k o l y a n g o n d o l k o d á s b e l i kategóriákról. m i n t p é l d á u l az okság. a \ . h o g y azok s z i m b o l i k u s m ó d o n f e j e z z e n e k ki tárgyakat és ké­ p e k e t . h a n e m azt. a m e l y e k a f e l n ő t t e k s z á m á r a t e r m é s z e t e s e k : a z okságról. és a s z a v a k a t m á r k é p e s ú g y h a s z n á l n i . a konkrét műveletek s z a k a s z a h é t t ő l t i z e n e g y é v e s korig tart. a s e b e s s é g r ő l . A g y e r e k e b b e n a s z a k a s z b a n k e z d i felfogni azt. Az e g o c e n t r i k u s b e s z é l g e t é s b e n az. h o s s z ú k á s üveg­ b ő l á t t ö l t i k a v i z e t egy a l a c s o n y a b b . A tárgyak n e m k ü l ö n ü l n e k el a s z e m é l y e k t ő l . a m e l y k e t t ő t ő l h é t é v e s korig tart. ta­ p i n t á s s a l é r z é k e l i a tárgyakat és fizikailag felfe­ d e z i k ö r n y e z e t é t . FEJEZET tán kívánságok és vágyak kusza halmaza. az o s z t á s t és a k i v o n á s t . h o g y m a g u k é r t e l m e z z é k a vi­ lágot. A h a r m a d i k periódus. h o g y v é g ü l a g y e r m e k a k ö r n y e z e t é t m i n t j ó l elkü­ löníthető és állandó tulajdonságokkal rendelkező tárgyak és s z e m é l y e k ö s s z e s s é g é t fogja fel.az őt k ö r ü l v e v ő k u l t ú r a á l t a l á n o s ér­ tékeit é s e r k ö l c s i s z a b á l y a i t . amit a gyerekek mondanak. f i g y e l m e n kívül h a g y v a azt. h o g y a gyer­ m e k úgy l á t h a s s a ö n m a g á t . Piaget ezen n e m azt érti. P i a g e t k u t a t á s a i n a k a k ö z é p p o n t j á b a n a követ­ k e z ő fázis. A g y e r m e k f e j l ő d é s é n e k ú j a b b s z a k a s z a M e a d szerint nyolc-kilenc éves kor táján következik b e . Ha a g y e r m e k látja. a m e l y a s z ü l e t é s t ő l nagyjából k é t é v e s korig tart. A művelet előtti szakaszban a gyerekek nem k é p e s e k összefüggő b e s z é l g e t é s t folytatni mások­ kal. E b b e n a szakaszban m á r sokkal kevésbé egocentrikus. a h o g y a n a f e l n ő t t e k . Ha a m ű v e l e t e k e l ő t t i s z a k a s z b a n egy kislánytól m e g k é r d e z i k : „ H á n y l á n y t e s t v é r e d v a n ? " . A z ö n t u d a t k i a l a k u l á s á h o z t e h á t az kell. és a c s e c s e m ő s z á m á r a c s a k a z létezik. t o v á b b á f e l t é t e l e a z e l ő z ő s z a k a s z sikeres befejezése. m e r t alacso­ n y a b b a v í z s z i n t j e . E g y k ö n y v e t n é z e g e t . h a a gyerekek megértik a játékszabályokat. E b b e n a k o r b a n k e z d e n e k a g y e r e k e k szerve­ zett s z a b á l y o z ó j á t é k o k b a n r é s z t v e n n i a k o r á b b i . K ö r ü l b e l ü l n é g y h ó n a p o s koráig a c s e c s e m ő n e m tudja m e g k ü l ö n b ö z t e t n i m a g á t a k ö r n y e z e t é t ő l . h a l l a n a k é s érez­ n e k az ő k e t k ö r ü l v e v ő v i l á g b ó l . Piaget és a kognitív fejlődés szakaszai J e a n Piaget n a g y h a n g s ú l y t fektetett a g y e r m e k e k a z o n k é p e s s é g é r e . szélesebb e d é n y b e . e g y m á s t ó l j ó l e l k ü l ö n í t h e t ő szaka­ szát írta le. h o g y a s z é l e s e b b e d é n y k e v e s e b b v i z e t t a r t a l m a z . A g y e r e k e k együtt b e s z é l g e t n e k . a s ú l y r ó l vagy a s z á m o k r ó l . N e m érti p é l d á u l azt.azt gondolja. a m e l y e k a társadalmi életet irányítják. E b b e n az i d ő s z a k b a n a g y e r e k e k vi­ s e l k e d é s e j e l l e m z ő e n e g o c e n t r i k u s . F o k o z a ­ tosan tanul meg különbséget tenni az emberek és a tárgyak között. h o g y a g y e r m e k ö n z ő . hogy k e v e s e b b a víz. h o g y a z o k a k ö z v e t l e n é r z é k e l é s t ő l függetlenül l é t e z n e k . h a n e m szelektál­ j á k é s é r t e l m e z i k .

a kortárscsoport. Az iskola. hogy m i l y e n nagy szerepe van a családi háttérnek. a csecsemő családban megtapasztalt kapcsolatai korántsem a z o n o s a k m i n d e n k u l t ú r á b a n . az érett korig k e r ü l sor.. h o g y m i é r t „a p u l i " vá­ lasz a h e l y e s . Ezzel szemben sok más kultúrában a nagynénik. a m e l y e t c s a k a szü­ l ő k é s rajta k í v ü l m é g e g y vagy k é t g y e r e k alkot. K ö n n y e n megért­ hetjük. A m á s o d l a g o s s z o c i a l i z á c i ó r a a g y e r m e k ­ kor k é s ő b b i r é s z é b e n . n a g y b á c s i k és u n o k á k is u g y a n a n n a k a h á z t a r t á s ­ n a k a tagjai. a m e l y b e az e g y é n „ b e l e s z ü l e t e t t " . / A családokkal kapcsolatos kérdésekről részle­ t e s e b b e n a 7. a t ö m e g k o m m u ­ nikációs e s z k ö z ö k és v é g ü l a m u n k a h e l y v á l n a k az egyént s z o c i a l i z á l ó e r ő v é . m á s o k a t k é t f e l n ő t t p á r (az e l v á l t s z ü l ő k és a m o s t o h a s z ü ­ l ő k ) . és sok m i n d e n t m e g ő r i z n e k az e g o c e n t r i k u s gon­ dolkodásból. és r é s z t v e s z n e k m é g a l e g f i a t a l a b b c s e c s e m ő k g o n d o z á s á b a n is. A családok a különböző kultúrákban más-más „ h e l y e t " f o g l a l n a k el a t á r s a d a l o m i n t é z m é n y e i k ö z ö t t . hogy milyen lehet a z é l e t e m o n d j u k egy l e r o b b a n t v á r o s r é s z b e n n e - Szocializációs közegek A szociológusok gyakran két nagyobb szakaszra bontva tárgyalják a k ü l ö n b ö z ő k ö z e g e k b e n zajló szocializációt. de a n y a és gyer­ meke v i s z o n y á t b e f o l y á s o l j a k a p c s o l a t u k f o r m á j a . M a a c s a l á d o s n ő k j e l e n t ő s r é s z e a háztar­ t á s o n k í v ü l is v á l l a l m u n k á t . ez a k u l t u r á l i s t a n u l á s legin­ tenzívebb i d ő s z a k a . h o g y „ M e l y i k á l l a t e g y s z e r r e k u t y a é s puli?". a s z e r v e z e t e k . egy átlagos b r i t g y e r e k é l e t e e l s ő é v e i t o l y a n c s a l á d b a n tölti. R e n d ­ szerint m i n d e n h o l az a n y a a l e g f o n t o s a b b sze­ mély a g y e r m e k e l s ő é l e t é v e i b e n . „Családok és intim kapcsolatok" című fejezetben lesz szó. E s o k f é l e s é g el­ l e n é r e ma is r e n d s z e r i n t a c s a l á d a s z o c i a l i z á c i ó folyamatának legfontosabb közege a csecsemő­ kortól a serdülőkorig. A g y e r e k e k e b b e n a sza­ kaszban egy p r o b l é m á v a l s z e m b e s ü l v e k é p e s e k az összes m e g o l d á s i l e h e t ő s é g e t f e l s o r a k o z t a t n i . akkor is m e g é r t i . U g y a n a k k o r a b r i t t á r s a d a l m o n b e l ü l i s s o k f é l e c s a l á d i k ö r n y e z e t lé­ tezik. Az elsődleges s z o c i a l i z á c i ó c s e c s e m ő .a b b a n a fej­ lődési láncolatban. és s o k a n a g y e r m e k születése után viszonylag hamar visszamennek a m u n k a h e l y ü k r e p é n z t k e r e s n i . h o g y a n v i s z o n y u l n a k a társadalom más csoportjaihoz. és e z e k b e n a s z o c i a l i z á c i ó s f o l y a m a t o k i s k ü l ö n b ö z n e k . a m e l y P i a g e t s z a v a i v a l a f o r m á l i s m ű v e l e ­ tek s z a k a s z a . A formális m ű v e l e t i s z a k a s z b a n a s e r d ü l ő m á r képes m e g é r t e n i . ha belegondolunk. A g y e r e k e k a s z ü l e i k r e vagy az ő k e t k ö r ü l v e v ő k ö z ö s s é g tagjaira j e l l e m z ő visel­ k e d é s f o r m á k a t v e s z i k át. Ha n e m is t u d v á l a s z t a d n i arra a kérdésre. ÖREGEDÉS T i z e n e g y t ő l t i z e n ö t é v e s korig tart az a sza­ kasz. A k e v é s b é i s k o l á z o t t e m b e r e k ál­ talában k o n k r é t a b b f o g a l m a k b a n g o n d o l k o d n a k . és a d ö n t é s előtt g o n d o l a t b a n m é r l e g e l n i a z o k a t . és é r t é k e l i a tréfát. amely összekapcsolja a nem­ zedékeket. E z t p e d i g m e g h a t á r o z z a a c s a l á d i i n t é z m é n y e k j e l l e g e é s az. Piaget s z e r i n t a z e l s ő h á r o m fejlődési s z a k a s z univerzális. A s e r d ü l ő k o r i d e j é n a f e j l ő d ő gye­ rek k é p e s s é v á l i k r e n d k í v ü l e l v o n t é s h i p o t e t i k u s eszmék m e g é r t é s é r e . n o r m á k a t é s n é z e t e k e t .és kisgyer­ mekkorban zajlik. és gyakorisága. A nagyobb társadalmak különböző rétegeiben a g y e r m e k n e v e l é s és a f e g y e l m e z é s s o k f é l e t í p u s á ­ val é s e g y s z e r s m i n d e g é s z e n e l t é r ő é r t é k e k k e l é s e l v á r á s o k k a l t a l á l k o z h a t u n k . E b b e n a s z a k a s z b a n a c s a l á d a fő s z o c i a l i z á c i ó s közeg. a m e l y e k a k é s ő b b i t a n u l á s a l a p j á t alkotják.SZOCIALIZÁCIÓ. E z r é s z b e n a z i s k o l a i oktatástól függ. de a f o r m á l i s m ű v e l e t i s z i n t r e n e m jut e l v a l a m e n n y i felnőtt. E b b e n a s z a k a s z b a n a c s a l á d e g y e s feladatait más s z o c i a l i z á c i ó s k ö z e g e k v e s z i k át. S o k g y e r e k e t e g y e t l e n s z ü l ő n e v e l . „Társadalmi rétegződés és osztály" című fejezetben. sőt a z o n túl is . A l e g t ö b b t r a d i c i o n á l i s t á r s a d a l o m b a n az a c s a l á d . Bár a b r i t t á r s a d a l o m b a n k ü l ö n f é l e s z u b k u l t ú r á k ta­ l á l h a t ó a k . S z o c i a l i z á c i ó s k ö z e g e k a z o k a c s o ­ portok vagy t á r s a d a l m i h e l y z e t e k . h o g y a c s a l á d m i l y e n k ö r n y é k e n é l é s m i l y e n t á r s a d a l m i osz­ t á l y h o z tartozik. A g y e r m e k e k k o r sajátítja el a nyelvet és azokat az a l a p v e t ő v i s e l k e d é s m i n t á ­ kat. h o g y b i z o n y o s k é r d é s e k m i é r t „csalafinták". A család Mivel a c s a l á d r e n d s z e r e k n a g y o n v á l t o z a t o s a k . nagy­ részt meghatározta a társadalmi helyzetét egész életére. ÉLETÚT. Az e z e k b e n a kon­ textusokban zajló t á r s a d a l m i i n t e r a k c i ó k r é v é n az e m b e r e k m e g t a n u l h a t j á k a k u l t ú r á j u k sajátos mintáit alkotó é r t é k e k e t . a m e l y e k b e n a szocializáció alapvető folyamatai v é g b e m e n n e k . A m o d e r n társadalmakban a korai szocializá­ ció többnyire szűk családi körben történik. E n ­ n e k e l l e n é r e itt i s j e l e n t ő s m é r t é k b e n b e f o l y á ­ solja a s z o c i a l i z á c i ó s m i n t á k a t az. • Az o s z t á l y k é r d é s e k e t k ö z e l e b b r ő l is m e g v i z s ­ gáljuk a 9. A m o d e r n társadalmakban a társadalmi p o z í c i ó t n e m j e l ö l i k i ily m ó d o n a s z ü l e t é s ..

e n n é l rej­ tettebb formában is szocializációs közegként mű­ k ö d i k . öreg h a r c o s . A g y e r e k e k n e k m e g kell t a n u l n i u k c s ö n d ­ b e n m a r a d n i .. fő­ k é n t azáltal. Egyes kultúrákban. m i t t e s z n e k a z o s z t á l y t e r m e n kívül. b a r á t i k a p c s o l a t b a n m a ­ radnak. a k i egy kertvárosi. P e r s z e a l i g h a a k a d o l y a n gyerek. A z egyes é l e t k o r i o s z t á l y o k tagjai á l t a l á b a n egész é l e t ü k b e n s z o r o s . p o n t o s a n e l v é g e z n i a feladataikat. e g y ü t t e s tevé­ k e n y s é g e i é p p o l y a n f o n t o s a k l e h e t n e k . a m e l y h a s o n l ó korú gyerekek közössége. A kortárskapcsolatok A s z o c i a l i z á c i ó s f o l y a m a t egy m á s i k k ö z e g e a kortárscsoport. illetve a n n a k . h o g y a g y e r e k e k m i t v á r n a k el m a g u k t ó l . A z iskolai oktatás szabályozott folyamat: meghatá­ rozott tantárgyakat meghatározott tanterv szerint k e l l t a n u l n i . h o g y a g y e r e k e k b e s z é l n e k formá­ l ó d ó t e s t ü k r ő l : ez i g e n c s a k k e d v e l t t é m á j u k . h o g y a n t e r e m t i k a k t í v a n újra m e g újra a n e m j e l e n t é s é t az e g y m á s s a l folytatott interak­ c i ó i k s o r á n . h o g y a c s o p o r t egy-egy tagja testi át­ a l a k u l á s á t z a v a r t a n fogadta vagy b ü s z k é n vállal­ ta. G y a k r a n sajátos s z e r t a r t á s o k k a l vagy r í t u s o k k a l ü n n e p l i k meg. T h o r n e k é t é v e n á t figyelt m e g n e g y e d i k e s . és ennek megfelelően viszonyuljanak hozzájuk. M i n t k o r á b b a n m á s o k . Kevésbé egyértelmű . a k k o r a t ö b b i l á n y is a k a r t a ezeket a v á l t o z á s o k a t . A t a n á r o k r e a k c i ó i s z i n t é n b e f o l y á s o l j á k azt.ö t ö ­ d i k e s g y e r e k e k e t egy m i c h i g a n i é s egy kaliforniai iskolában: beült az órákra és azt is figyelemmel k í s é r t e . T h o r n e megállapította. B á r ná­ l u n k n i n c s e n e k i n t é z m é n y e s ü l t é l e t k o r i osztá­ lyok. T h o r n e ( 1 9 9 3 ) erről így ír: Ha a l e g k e d v e l t e b b „ n ő k " e l k e z d t e k m e n s t r u á l n i vagy ( h a n e m k e l l e t t v o l n a . és gyermekeik az óvodában. „Oktatás" című fejezetben. E z k ü l ö n ö s e n igaz a m a i v i l á g b a n . a 1 4 7 . Elvárják tőlük. De ha a k e d v e n c e k n e m vettek fel m e l l t a r t ó t é s [. h o g y a gyerekek t á r s a d a l m i s z e r e p l ő k . ifjú har­ c o s . h o g y a fiatal férfi m a g a s a b b é l e t k o r i o s z t á l y b a l é p . h i s z e n a gyerekek v e l k e d ő . B a r r i e T h o r n e s z o c i o l ó g u s k ö n y v é b e n (Gender Play. hanem m e g n é z t e . i l l e t v e a s z ü l ő k n e m z e d é k é n e k s z e m l é l e t e k ö z ö t t i j e l e n t ő s e l t é r é s e k h e z vezet. m i v e l a c s e c s e m ő és a . a k k o r k e v é s b é t e t s z e t t e k ne­ kik az ilyen fejlemények. E z e k a nor­ m á k pedig a k é s ő b b i e k b e n kihatnak a munká­ val k a p c s o l a t o s t a p a s z t a l a t a i k r a is.. fehér családba születik (Kohn 1 9 7 7 ) . m i n t más szocializációs közegeik. h o g y a g y e r e k e k p a s s z í v a n . A k i s i s k o l á s o k társas.k ü l ö n ö s e n a n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n -. m i n t r é g e b b e n ( C o r s a r o 1 9 9 7 . e t n i k a i k i s e b b s é g h e z t a r t o z ó g y e r e k n e k . h o g y megtudja. U g y a n a k k o r a z i s k o l a m á s . E m e l l e t t p u s z t á n az a tény. 1 9 9 3 ) i l y e n n é z ő p o n t b ó l v i z s g á l t a a szo­ c i a l i z á c i ó t .. napköziben együtt j á t s z a n a k . a m e l y e k h a t á s á t fokozza a z i s k o l a i o s z t á l y o k é l e t k o r sze­ rinti szerveződése. T h o r n e k u t a t á s a j ó l m u t a t j a . h o g y elfogadják a t a n á r o k t e k i n t é l y é t . a k i k n e k r é s z ü k v a n társas v i l á g u k m e g t e r e m t é s é b e n és f o r m á l j á k saját szo­ c i a l i z á c i ó j u k a t . h o g y a m o ­ d e r n t á r s a d a l m a k b a n t ö b b f é l e s z o c i a l i z á c i ó s kö­ zeg l é t e z i k . FEJEZET k i s g y e r m e k j ó i d e i g s z i n t e k i z á r ó l a g c s a l á d i kör­ ben szerez tapasztalatokat. A z i s k o l á b a n gyakran j ö n n e k létre kortárscsoportok. E n n e k e l l e n é r e a társadalmi-kul­ t u r á l i s h a t á s o k ó r i á s i e r e j ű e k . jó­ módú. p u s z i t k a p s z ! " já­ tékot vagy „ p u s z i f o g ó c s k á t " . h o n n a n t u d j á k m e g a g y e r e k e k . h o g y a n j á t s s z á k a „kapj el. Néz­ te. h a n e m csoportosan haladnak végig e z e k e n a f o k o z a t o k o n . a k k o r is) melltar­ tót h o r d a n i . Nyilvánvaló. M i v e l m a n a p s á g a n ő k egy jelentős része munkát vállal. betartani az iskola fegyelmi előírásait. ő is azt akarta m e g é r t e n i . A g y e r e k e k által így t e r e m t e t t t á r s a s k o n t e x t u s ha­ t á r o z t a m e g . s z ü l e i k t ő l és tanáraiktól tanulják meg a n e m mivoltát. A férfiak n e m egyénenként.1 4 9 . / Az i s k o l a i s z o c i a l i z á c i ó v a l r é s z l e t e s e b b e n fog­ lalkozom a 17. hogy a kortárscsoport n a g y h a t á s t g y a k o r o l a n e m i s z o c i a l i z á c i ó r a . Az iskola S z i n t é n f o n t o s s z o c i a l i z á c i ó s k ö z e g a z iskola.144 6. mi­ l y e n férfinak é s n ő n e k l e n n i ( e fejezet k é s ő b b i ré­ szében. hogy a család fontos szerepet tölt be a s z o c i a l i z á c i ó b a n . főként a kisebb tradicionális társadalmakban a kortárscsoportok f o r m á l i s a n is l é t e z n e k ( á l t a l á b a n c s a k a fiúk kö­ r é b e n ) m i n t életkori o s z t á l y o k . a ser­ dülők. Az egymást követő életkori osztályok p é l d á u l a k ö v e t k e z ő k l e h e t n e k : gyerek. hogy m e n n y i r e f o n t o s a k a k o r t á r s c s o p o r t o k . a k i kritikát­ l a n u l elfogadja s z ü l e i s z e m l é l e t é t . N e m fo­ gadta el. a m i k o r a v á l t o z á s o k m i n d e n t á t h a t n a k . ho­ g y a n a l a k í t j á k ki és t a p a s z t a l j á k m e g a g y e r e k e k a n e m i j e l e n t é s e k e t az o s z t á l y b a n és a j á t s z ó t é r e n . a k o r t á r s k a p c s o l a t o k m é g font o s a b b a k . a g y e r e k e k négy-öt é v e s k o r fölött i d e j ü k jó r é s z é t a z o n o s k o r ú b a r á t a i k t á r s a s á g á b a n töltik. Harris 1998). szegény. ifjú v é n és öreg v é n . e l k e r ü l h e t e t l e n ü l a gyerekek.] m é g n á l u k s e m jelentke­ zett a h a v i v é r z é s . oldalon a n e m i szocializáció h á r o m k l a s s z i k u s e l m é l e t é t i s m e r t e t e m ) .

s z á z a d elejétől k e z d v e n a g y s z á m b a n j e l e n t e k m e g Nyu­ gaton. hogy reakcióik azonosak.SZOCIALIZÁCIÓ. A m é d i a ó r i á s i szerepet játszik. a m e l y i k egy a z o n o s k o r ú fiúcsk á v a l i s m e r k e d e t t meg. m e r t m e g h a t á r o z z a . h o g y a n lát­ juk a világot. és mindig ugyanúgy r e a g á l n á n a k a l á t o t t a k r a . é l e t ü n k végéig f o n t o s a k m a r a d ­ nak. R o b e r t H o d g e és D a v i d T r i p p ( 1 9 8 6 ) h a n g s ú l y o z t á k : a g y e r e k e k igenis ú g y n é z i k a tévét.t ő l kezdve é v e n t e e l e m e z t é k a legfőbb a m e r i k a i or­ szágos h á l ó z a t o k e s t i c s ú c s i d ő s z a k á b ó l és hét­ végi n a p k ö z i m ű s o r a i b ó l v á l a s z t o t t m i n t á k a t . f o l y ó i r a t o k a 1 9 . h o g y a g y e r m e ­ k e t l á n y n a k vagy f i ú n a k v é l i k . óránként 7. A k é t c s o p o r t v a l ó j á b a n u g y a n a z t a g y e r m e k e t látta. a k i t e g y s z e r ű e n át­ ö l t ö z t e t t e k (Will e t al. A g y e r m e k m ű s o r o k b a n m é g t ö b b s z ö r b u k k a n fel erőszak. A t ö m e g ­ tájékoztatás. N e k i i n k á b b v o n a t o t vagy m á s „fiús j á t é k o t " n y ú j t o t t a k . a t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z ö k első. és fizikai s é r ü l é s t vagy h a l á l t okoz. a n ő k pedig 2 . A tévézés. a t e l e v í z i ó . j e l e n e ­ tek számát. T ö b b n y i r e rámosolyog­ t a k és j á t é k b a b á t a d t a k a k e z é b e . amelyben az e r ő s z a k o t á b r á z o l j á k . h a n e m é r t e l m e z i k is. a k k o r k ü l ö n b ö z ő v á l a s z o k a t a d n a k attól függően. m e n n y i r e ö s s z e t e t t e k a g y e r e k e k m e n t á l i s folya­ matai. „felfogják".c s e c s e m ő i n t e r a k c i ó k v i z s g á l a t a megmutatja. h o g y é r t é k e l j é k egy k i s g y e r m e k s z e m é l y i s é g é t . hogyan h a t a t e l e v í z i ó a b ű n ö z é s i és e r ő s z a k r a való hajlamra. A k o r t á r s k a p c s o l a t o k g y a k r a n a g y e r m e k . ÉLETÚT. A h a s o n l ó korú e m b e r e k i n f o r m á l i s c s o p o r t ­ jai a m u n k a h e l y e n és e g y é b h e l y z e t e k b e n is tar­ tósan b e f o l y á s o l j á k a z e g y e s tagok a t t i t ű d j e i n e k és v i s e l k e d é s é n e k a l a k u l á s á t . E g y e g é s z é v s z á z a d n a k k e l l e t t eltelnie. a média. a m e l y n e k s o r á n a n e m i s z e r e p e k t a n u l á s a t á r s a d a l m i t é n y e z ő k .). ala­ kítva attitűdjeiket és v é l e m é n y ü k e t . f ő k é n t a gye­ rekekre. A z t m o n d t á k róla. o. A legátfogóbb vizsgálatokat George Gerbner é s m u n k a t á r s a i v é g e z t é k . E g y k í s é r l e t b e n ö t fiatal a n y á t figyeltek meg.5 j e l e n e t b e n é r h e t ő t e t t e n a z e r ő s z a k . hogy a kutatások többsége n e m veszi figyelembe. Rengeteg v i z s g á l a t o t v é g e z t e k m á r e l arra vo­ natkozóan. sokáig c s a k v i s z o n y l a g s z ű k o l v a s ó k ö z ö n ­ séghez szóltak. m a j d a v i d e o f e l v é t e l e k és -lejátszók.és s e r d ü l ő k o r u t á n . m i n t a család és A tömegkommunikációs eszközök tevékenység. Hodge és Tripp szerint n e m maga az erőszak hat a viselkedésre. „A média" című fejezetben foglalkozom ( 4 6 6 .és a l á n y g y e r m e k k e l . A tévéműsor ö s s z e s fajtája k ö z ü l a r a j z f i l m e k b e n mutatják a l e g t ö b b e r ő s z a k o s c s e l e k m é n y t és je­ lenetet ( G e r b n e r 1 9 7 9 ) . A m i k o r f e l n ő t t e k e t k é r n e k arra. p é l d á u l a c s a l á d és a m é d i a közvetítésével történik! Szülők. E r ő s z a k n a k t e k i n t e t t é k azt a fizikai erőt. m e n n y i b e n tár­ sadalmi hatások eredményei a n e m i különbsé­ gek. A z a n y a . h o g y a n f o r d u l n a k egy hat h ó n a p o s lánykához. B á r újságok. a k i k 1 9 6 7 . felnőttek reakciói S o k v i z s g á l a t foglalkozott a z z a l . A leggyakoribb k u t a t á s i t é m a t a l á n az.. inkább az attitűdök általános kerete. E g y n e m r é g i b e n k é s z ü l t f e l m é r é s s z e r i n t a Nagy-Bri­ t a n n i á b a n é l ő férfiak á t l a g o s a n n a p o n t a 2 . h o g y a m i n d e n n a p i é l e t é b e n m e g l é v ő m á s jelentésrendszerhez kapcsolja. h o g y n e m c s a k p a s s z í v a n rea­ g á l n a k a m ű s o r t a r t a l m á r a . / A m é d i u m o k közönségre gyakorolt hatásával a 25. h o g y b i z o n y o s t é v é m ű s o r o k m i l y e n hatást g y a k o r o l n a k k ö z ö n s é g ü k r e . A televízió k ö z ö n s é g r e gyakorolt h a t á s á t vizs­ gáló kutatások á l t a l á b a n úgy k e z e l i k a gyerekeket.4 7 0 . b á r t a l á n úgy h i s z i k . és összegezték a z e r ő s z a k o s c s e l e k m é n y e k . h o g y „ é d e s " é s „ h a l k a n s í r d o g á l " . i g e n c s a k e l t é r ő r e a k c i ó ­ kat figyeltek m e g . és a m e l y b e n azt a gyer­ mek értelmezi. NEMI SZOCIALIZÁCIÓ A szocializációs közegek fontos szerepet játsza­ nak abban. n y o m t a t o t t t e r m é k e i n e k a z e l t e r j e d é s e u t á n hamarosan megjelentek az elektronikus kommu­ n i k á c i ó e s z k ö z e i is: a r á d i ó . a m e l y a c s e l e k v ő r e m a g á r a vagy m á s o k r a irányul. A dra­ matizált j á t é k f i l m e k i g e n c s a k e r ő s z a k o s n a k b i z o ­ nyultak. A s z e r z ő p á r o s felvetette. a h a n g l e ­ m e z e k . b á r a gyilkolást r i t k á b b a n á b r á z o l j á k . ÖREGEDÉS tevékenységeit. hogy a szülők másként bánnak a fiú. a m i t l á t n a k . hogyan tanulja meg a gyermek a nemi szerepeket. 1 9 7 6 ) . Á t l a g o s a n a m ű s o r o k 80 s z á z a l é k á b a n . . E g y m á s i k a n y a c s o p o r t b a n . Nézzük meg most a nemi szocializá­ ciót. a gyerek úgy tudja megérteni a mű­ sort. akár a legbugyutább műsorok nézé­ se n e m eredendően alacsony szintű intellektuális olyan tényezők határozzák meg. hogy a sajtótermékek hozzátartozzanak a z e m b e r e k m i l l i ó i n a k m i n d e n n a p i é l e t é h e z . h e t i l a p o k . az általuk elfogadott értékeket m i n t h a passzívak lennének. 1 7 órát t ö l t e n e k t é v é z é s s e l é s ( V H S kazettáról vagy D V D l e m e z r ő l ) v i d e ó z á s s a l (Of­ fice for N a t i o n a l S t a t i s t i c s 2 0 0 5 ) . 4 1 .

és e s z e r e p e k k ö z t t ö b b A nemsemleges nevelés nehézségei J u n e S t a t h a m ( 1 9 8 6 ) o l y a n s z ü l ő k tapasztalatait vizsgálta. Néhány feminista megpróbálta átírni a legünnepeltebb t ü n d é r m e s é k e t . itt i s a z d e r ü l t ki. hogy csak az egyik n e m h e z tartozhat. a k i n e k a z o t t h o n á n k í v ü l i f o g l a l k o z á s a lett volna. amelyekkel a kisgyermek találkozik. V a n d a L u c i a Z a m m u n e r ( 1 9 8 6 ) 7 . k ü l ö n b ö z ő preverb á l i s j e l e k e t kap. M é g a n e m i l e g s e m l e g e s n e k l á t s z ó j á t é k o k r ó l is kiderül a gyakorlatban. é s n i n c s s o k k ö z ü k a számta­ l a n g y e r m e k k ö n y v b e n leírt m e s é k h e z . gazdagságról ál­ m o d h a t . h o g y a f ő s z e r e p l ő k t ö b b s é g e férfi. Pél­ dául a tündérmesék konzerválják a nemekkel k a p c s o l a t o s a t t i t ű d ö k e t é s azt. amelyek közt e g y a r á n t v o l t a k s z t e r e o t i p i k u s a n fiús é s l á n y o s j á t é k o k . A n ő a l a k vagy feleség és a n y a . t ö r e k v é s e k e t v á r n a k el a l á n y o k t ó l és a fi­ ú k t ó l . A gyermek kétéves korára részben m e g é r t i . m i n t a h o l l a n d gyerekek . a g y e r m e k i r o d a l o m mégis n a g y r é s z t u g y a n a z m a r a d t ( D a v i e s 1 9 9 1 ) . és az aktív s z e r e p e k b e n a férfiak az u r a l k o d ó k . A férfi. P é l d á u l a felnőtt n ő k és férfiak általában eltérően b á n n a k a kisgyerekekkel. A női kozmetikumok illata különbözik azoktól.v á l t o z a t h o z h a s o n l ó át­ i r a t o k f ő k é n t a f e l n ő t t k ö z ö n s é g n e k s z ó l ó köny­ v e k b e n t a l á l h a t ó k . E z z e l s z e m b e n a férfiak h a r c o s k é n t . b í r ó k é n t . B á r a k a d n é h á n y j e l e n t ő s k i v é t e l . hogy n e m azok. A l e g n é z e t t e b b r a j z f i l m e k vizsgálatai m u t a t j á k . m i v e l a z o l a s z k u l t ú r a á l t a l á n o s s á g b a n hagyományosabb nemképeket hordoz. h á z i a s n a k á b r á z o l t á k őket: főzt e k . A vizsgált k ö n y v e k e g y i k é b e n s e m a k a d t o l y a n nő. k i r á l y k é n t stb. v a l a m i n t o l y a n o k is.és nőtevék e n y s é g e k k ö z ö t t is k ü l ö n b s é g e k e t figyeltek meg. A f e l n ő t t e k és a g y e r e k e k v é l e m é n y e i g e n c s a k h a s o n l í t o t t . m i n t a h á n y s z o r a fiúk választa­ nak lányjátékokat. vagy b o s z o r k a . h o g y m o n d j á k meg.6. A férfiakat k a l a n d o s foglalatosságok. e g y é r t e l m ű n e m i k ü l ö n b s é g e t találtak. Tudja. a televíziós gyermekműsorok elemzése nagyrészt hasonló e r e d m é n y e k k e l zárult. hogyan viszonyulnak a gyerekek a különféle játékokhoz. h o g y i l y e n fura az orra. a m e l y e k v é l h e t ő e n n e m kötődnek n e m h e z . m e l y j á t é k o k v a l ó k f i ú k n a k és m e l y e k l á n y o k n a k . I n k á b b úgy t e s z e k . akkor ez az a r á n y k i l e n c v e n ö t s z ö r ö s r e n ő t t . „Egy n a p e l j ö n é r t e m a h e r c e g e m " . m e g f o r d í t v a a s z o k á s o s hangsú­ l y o k a t : „ N e m is v e t t e m é s z r e .a több száz éves t ü n d é r m e s é k k ü l ö n b ö z ő változataiban e z á l t a l á b a n azt j e l e n t e t t e . h o g y m i n k é t t á r s a d a l o m lány­ gyermekei többször választanak nemsemleges vagy fiújátékot. Na p e r s z e j o b b a n festett a z o k b a n a cifra ru­ h á k b a n . FEJEZET A nem tanulása A k i s g y e r m e k e k n e m t a n u l á s a s z i n t e t e l j e s e n tu­ d a t t a l a n . a h a j v i s e l e t b e n és h a s o n l ó k b a n megfigyelt s z o k á s o s e l t é r é s e k v i z u á l i s t á m p o n t ­ k é n t s z o l g á l n a k a g y e r m e k s z á m á r a a t a n u l á s i fo­ lyamat során. és általában másokat is pontosan besorol. h o g y m i l y e n cé­ lokat. többnyire m i n d a férfi. h o g y v a l a m e l y e s t v á l t o z o t t a h e l y z e t . és h o g y a fiúk és l á n y o k kö­ zötti k ü l ö n b s é g e k a n a t ó m i a i a l a p o k r a é p ü l n e k . m i n t a n ő a l a k o k . M i e l ő t t a g y e r m e k p o n t o s a n a fiúk vagy a l á n y o k k ö z é s o r o l n á magát. h o g y a z e m b e r n e m e n e m változik. j e l e n t e k m e g . A j á t é k o k . M a m á r a j e l e n t é s e s z o r o s a b b a n kötődik a romantikus szerelem eszményeihez.1 0 é v e s gye­ rekek játékpreferenciáit vizsgálta Olaszországban és Hollandiában.m o s t a k a fiúkra. a r e n d őre­ k é n t . a k k o r p a s s z í v n a k . s z á m u k tizenegy­ s z e r e s e v o l t a n ő k é n e k . a z o r o s z l á n t é s a tigrist f i ú k n a k ajánlják. Az ö l t ö z e t b e n . A z ú j a b b k u t a t á s o k felvetik. mi a n e m . Az olasz gyerekek általában gyakrabban választottak nemspecifikus játékokat. így m á r n e m i s t e t s z i k a n n y i r a . vagy a z o k h a z a t é r t é r e vártak. szabadtéri t e v é k e n y s é g e k j e l l e m e z t é k . Ha az e l e m z é s b e vontak n e m i i d e n t i t á s s a l b í r ó állatokat is. Ha­ s o n l ó k é p e k t a l á l h a t ó k a m ű s o r f o l y a m b a n fel-fel­ b u k k a n ó r e k l á m o k b a n is. Hatéves koráig a z o n b a n n i n c s t i s z t á b a n azzal. h o g y fiú vagy lány. ame­ l y e k e t a g y e r m e k m e g t a n u l a férfiakkal t á r s í t a n i .ez az e r e d m é n y a v á r a k o z á s o k n a k m e g f e l e l ő e n alakult. Például a j á t é k c i c á t é s -nyuszit l á n y o k n a k . A gyerekeket és szüleiket i s m e g k é r t é k . a k i k i g y e k e z t e k a n e m i sztereotípiákat . a m e l y e k önállóságot és erőt k ö v e t e l t e k . a k é p e s k ö n y v e k és a t é v é m ű s o r o k . A j á t é k b o l t o k és a j á t é k k a t a l ó g u s o k ál­ talában n e m szerint csoportosítják a termékeket. N a g y r é s z t u g y a n e z igaz a m e s e k ö n y v e k b e n ábrá­ zolt f e l n ő t t férfiakra és n ő k r e is. Persze az e h h e z a H a m u p i p ő k e . t ü n d é r a n y ó . Ha a l á n y o k fel-felbukkantak. h o g y egy s z e g é n y csa­ l á d b ó l s z á r m a z ó l á n y j ó l é t r ő l . Mesekönyvek. mint a holland társadalom. A férfi­ a l a k o k n a g y o b b r é s z t k a p t a k a t ö r t é n e t e k b e n és a k é p e k e n is. m i n t a m ú l t éjjel. m i n t a g y e r m e k k ö n y v k u t a t á s o k . M i n t m á s vizsgálatok során. Elemezte.és n ő j e l l e m z ő k e l t é r é s e i t h a n g s ú ­ l y o z z á k . televízió T ö b b m i n t h a r m i n c éve Lenore Weitzman és m u n k a t á r s a i ( 1 9 7 2 ) a z ó v o d á s k o r ú g y e r e k e k leg­ g y a k r a b b a n forgatott k ö n y v e i b e n m e g j e l e n ő n e m i s z e r e p e k e t e l e m e z t é k . m i n t h a egy kicsit s z o r í t a n a e z a z ü v e g t o p á n " (Viorst 1 9 8 6 ) .

A k u t a t á s b a n 30 f e l n ő t t vett részt 18 o l y a n családból. azt m o n d t a : „a fiúkat n e m szereted. Világos. hogy ez n e m így van.k i á l t o t t a l á n y o m e l s z ö r n y e d v e . h o g y a szülők többsége n e m c s a k úgy p r ó b á l t a m ó d o s í ­ tani a h a g y o m á n y o s n e m i s z e r e p e k e t . mi t ö r t é n t . h o g y férfi. aki a fejlődő országokban próbál v a l a m i h a s z n o s a t t e n n i . h o g y n e m c s a k a z a n a t ó m i a i k ü l ö n b s é g e k szá­ m í t a n a k .e g y b e n t a l á n l e g e l l e n t m o n d á s o s a b b . a m i k o r gyer­ mekének egy m e s é t o l v a s v a f ö l c s e r é l t e a s z e r e p ­ lők n e m é t : Kicsit összezavarodott. ö n á l l ó l á n y o k . h o g y ez a sze­ gény szociáldemokrata n e m csatlakozhatott a B a r b i e . Kár. m i l y e n e r ő s a n e m i s z o c i a l i z á c i ó . Ma m á r akad o l y a n m e s e k ö n y v . m e r t n e k i k h i á n y z i k az a l á t h a t ó szervük. a p é n i s z vagy a n n a k h i á n y a a férfiasság és nőiesség szimbóluma. S z e r i n t e a n e m e k közti különbség megtanulása csecsemőés k i s g y e r m e k k o r b a n a p é n i s z m e g l é t é n e k vagy h i á n y á n a k k é r d é s e k ö r ü l forog. Allison P e a r s o n ( 2 0 0 2 ) író és kritikus is meg­ tapasztalta. h o g y n e c s a k fiús vagy c s a k l á n y o s játékokkal j á t s z a n a k . a m e l y i k b e n a k i s ö c c s e szokta kioltani a csigák életét. roszszul vagyok t ő l e . A kislány s z e m é b e n az anya leértékelődik. Amikor a l á n y a z a n y á v a l a z o n o s u l . F r e u d ó v a t o s a n h o z z á t e ­ szi.b e n s z e n v e d n e k . hogy ragadják m e g a l e h e t ő s é g e t a t a n u ­ lásra és a t o v á b b l é p é s r e . Azt szerették v o l n a . ha a fiúk é r z é k e n y e b b e k mások é r z e l m e i r e és a m a g u k g y e n g é d é r z e l m e i t is képesek kifejezni. de végig felcseréltem a két szereplőt. a m i s z e r i n t e m s z ö r n y ű . láthatóan olyasvalaki. A z e g y i k a n y a így érzékeltette a h e l y z e t e t a k u t a t ó n a k : Ha b e m e g y e k egy j á t é k b o l t b a . h o g y a p j a f e g y e l m e z e t t s é g e t . M e g kellett magyaráz­ nom.c s a p a t h o z . h o g y úgy v i s e l k e d j e n . h o g y „fiúsította" a lányokat. T ö b b é . így s z o c i a l i z á l ó d n a k a gyerekek: az a r e n d j é n való. Gyakorlatilag a z ö s s z e s g y e r e k n e k v o l t n e m h e z kötött játéka. a m e l y a fiúkat m e g k ü l ö n b ö z t e t i tőlük. A szociológiai vita Freud elmélete A n e m i i d e n t i t á s k i a l a k u l á s á n a k l e g n a g y o b b ha­ t á s ú . hogy n e h é z s z e m b e s z á l l n i a n e m i t a n u l á s léte­ z ő mintáival. m i n t s o k a n k ö z ü l ü k várták. milyen a t á r s a d a l o m . Az anya iránti erotikus érzések elfojtása és az apa e l s ő b b s é g é n e k e l i s m e r é s e r é v é n a fiú a z o n o s u l a p j á v a l .SZOCIALIZÁCIÓ. h o g y a p j a e l akarja távolí­ t a n i a p é n i s z é t . n e m egyennő. a m i k o r o l y a n k ö n y v b ő l olvastam neki. E z e k a z elvárások a m i n d e n n a p i élet gyakorlatában be­ teljesülnek és újratermelődnek (Bourdieu 1 9 9 0 . m i n t k e d v e n c B a r b i e .el­ m é l e t e S i g m u n d F r e u d n e v é h e z fűződik. m i n t egy f e m i n i s t a b i z o t t s á g t e r v e i a l a p j á n k é s z ü l t B a r b i e : edzett. de főleg a t u d a t t a l a n s z i n t j é n a fiú r á d ö b b e n . a „ n i n c s k u k i m " pedig azt. A n n y i r a d ü h í t . E g y öt­ éves fiú anyja e l m o n d t a . és ját­ szott is vele. n e m „ s z e x i s t a " m ó d o n n e v e l n i g y e r m e i ket. de a fiúkat r i t k á n ábrázolják n e m h a g y o m á n y o s s z e r e p b e n . k ö r ö s . a m e l y i k ú g y festett. a m e l y i k b e n a főszereplők erős. Lober 1994).k e v é s b é s i k e r ü l t m e g g y ő z n i gyerekeiket.j a i : E g y n a p e l h a t á r o z t a m . A „van k u k i m " azt j e l e n t i . h o g y „lány vagyok". amikor o l y a n b a b á v a l p r ó b á l t a m e g a j á n d é k o z n i lányát. többségük a z oktatás k ü l ö n b ö z ő s z i n t j e i n dolgo­ zott tanárként. h a n e m a n ő i e s és a férfias vi­ selkedés új ö t v ö z e t e i t is i g y e k e z t e k m e g t e r e m t e ­ ni. a m e l y k e v é s b é volt a n a t ó m i a i l a g „lehetet­ len". Az e l m é l e t s z e r i n t a n é g y . ö n á l l ó s á g o t v á r t ő l e . A kasztrá­ c i ó t ó l v a l ó t u d a t t a l a n f é l e l m é b e n föladja a z a n y a i r á n t i v o n z a l m á t . „Ez f i ú ! " . M i n d e n s z ü l ő úgy v é l t e . c s a k az a baj. é s n y u g t a l a n í t ó m i n d e n k í s é r l e t a meg­ k é r d ő j e l e z é s é r e . . ÖREGEDÉS kerülve. kekiruhás. és hazavittem egy skandináv b a b á t . h i s z e n t u d a t o s u l benne. A l á n y o k v i s z o n t „péniszirigys é g " . a m e l y b e n v o l t a k h a t h ó n a p o s t ó l t i z e n ­ két évesig terjedő k o r c s o p o r t b a t a r t o z ó g y e r e k e k .ez j ó l m u t a t j a azt is. h o g y igyek­ szem e l k e r ü l n i a j á t é k b o l t o k a t . a m e l y i k b e n egy-egy fiú és l á n y nagyon h a g y o m á n y o s s z e r e p b e n j e l e n i k meg. ha a fiúkat ö l n i és bántani tanítják. ÉLETÚT.k ö r ü l fiúk­ nak való k a t o n á s j á t é k o k a t é s l á n y o k n a k v a l ó házias játékokat l á t o k . R é s z b e n t u d a t o s a n . h o g y véget v e t e k a m é ­ regáradatnak. a k k o r elvárja t ő l e . és t u d a t á r a é b r e d . A m i k o r e z z e l először próbálkoztam. azt k é p z e l i . h o g y az a p a riválisa az anya érzelmeinek elnyerésében. h o g y „fiú vagyok". h o g y a n e m i s z o c i a l i z á c i ó n a g y o n n a g y h a t á s ú .ö t é v e s fiú s z o r o n g attól. m i n t egy „férfi" vagy „ n ő " . a m e l y e t a r o k o n o k t ó l kapott. kismellű. a k k o r e g y b e n a z alá­ v e t e t t s é g a t t i t ű d j é t i s átveszi. hogy ő csak örök második lehet. mert n i n c s és n e m is lehet pénisze. Ha e g y s z e r a t á r s a d a l o m v a l a k i ­ r e n e m e t „osztott". S t a t h a m m e g á l l a p í t o t t a . A szülőket k ö z é p o s z t á l y b e l i e k k ö z ü l válogatták. m a j d b e l e p o t t y a n t o t t á a liberá­ lis k o m p r o m i s s z u m o t a v ö d ö r b e . d e m é g e z i s n e h e z e b b e n ment. a l á n y o k a t p e d i g arra ösztö­ nözték. h o g y nem írnak eleget a l á n y o k r ó l ( S t a t h a m 1 9 8 6 ) . c s a k a lányokat".

J a n e t S a y e r s ( 1 9 8 6 ) p é l d á u l ú g y véli. ha érzelmileg túl szorosan k ö t ő d n e k m á s o k h o z . m e r t c s a l á d f o g a l m a t ú l szűk: fehér. a m i t t e s z . p u s z i l g a t j á k é s u t á n o z z á k . hiszen sokban hozzájárul a nőiesség B á r a n e m i fejlődés v i z s g á l a t á b a n s z á m o s s z e r z ő felhasználta Freud elméletét. m i n t a z é r z é k e n y s é g é s a z oda­ adás. Közéjük tartozik a szociológus N a n c y Chodorow ( 1 9 7 8 . Chodorow szerint az elszakadási m á s k é n t zajlik a f i ú k n á l és a l á n y o k n á l . A fiúk öntudatának kialakulása az anyához v a l ó k ö z e l s é g r a d i k á l i s a b b m ó d o n t ö r t é n ő meg­ szakításával van összefüggésben. S o k k a l i n k á b b a férfiasságot. s o k m á s s z e r z ő m e l l e t t e l s ő s o r ­ ban néhány feminista részéről (Mitchell 1 9 7 5 . é s n e m v e s z f i g y e l e m b e m á s . a k i s z e r i n t a n e m i i d e n t i t á s t a n u l á s i fo­ l y a m a t a n a g y o n k o r á n e l k e z d ő d i k . A f é r f i i d e n t i t á s az e l s z a k a d á s m o z z a n a t á n k e r e s z t ü l a l a k u l ki. hogy n e m szabad „puhány alakként". Freud nézeteivel szemben komoly ellenveté­ s e k m e r ü l t e k fel. E z e n k í v ü l r á m u t a t arra. E k k o r r a m e g k ö v e t e l i k a g y e r e k t ő l . Identitása nagy valószínűséggel egybeolvad má­ s o k é v a l vagy m á s o k t ó l függ: e l e i n t e a z a n y á t ó l . hogy a nőkben kialakulnak olyan j e l l e m v o n á s o k . h o g y a férfiak és a nők n e m k ü l ö n ü l n e k el annyira élesen. e g é s z e n addig. N e g y e d s z e r : F r e u d s z e r i n t a n e m i i d e n t i t á s el­ sajátítása elsősorban a negyedik-ötödik életévre t e h e t ő . 2 0 0 0 ) . M i u t á n n i n c s é l e s e l s z a k a d á s . m i k ö z b e n elfojtják k é p e s s é g ü k e t ön­ m a g u k vagy m á s o k é r z e l m e i n e k m e g é r t é s é r e . C o w a r d 1 9 8 4 ) . C h o d o r o w e l m é l e t é t k ü l ö n f é l e k r i t i k á k érték. m e r t F r e u d t ú l s z o r o s k a p c s o l a t o t t é t e l e z fel a n e m i i d e n t i t á s és a n e m i s z e r v e k b i r t o k l á s á n a k t u d a t o s u l á s a kö­ zött. M á s o d s z o r : a freudi e l m é l e t arra a feltevésre épül. a m e l y e t p u s z t á n a férfi n e m i s z e r v hiányának tekint. a m i k o r az a z o n o s n e m ű e k b ő l á l l ó k o r t á r s c s o p o r t j á t s z i k d ö n t ő sze­ repet. E z e k a m i n t á k nemze­ dékről nemzedékre öröklődnek. a világot s o k k a l e l e m z ő b b m ó d o n tudják szemlélni. D e m i a folyamat h e l y z e t p é l d á u l a c s o n k a c s a l á d o k b a n vagy az o l y a n ( p é l d á u l a m e x i k ó i ) k ö z ö s s é g e k b e n . a m i k o r a s z e x u á l i s t e v é k e n y s é g e k hát­ t é r b e s z o r u l n a k . F r e u d h o z k é p e s t s o k k a l n a g y o b b h a n g s ú l y t fek­ tet az anya szerepére. E z z e l s z e m b e n a n ő k önér­ t é k e l é s é t a m á s o k h o z f ű z ő d ő s z o r o s é r z e l m i kap­ csolat hiánya fenyegeti. Bizonyos értelemben C h o d o r o w F r e u d elméle­ tét a l k a l m a z t a fordított e l ő j e l l e l . a lány. mint C h o d o r o w elméletében. a m e l y e k c s a k bi­ zonyos helyzetekben m u t a t k o z n a k meg a maguk teljességében ( B r e n n a n 1 9 8 8 ) . a m í g a s e r d ü l ő ­ kori b i o l ó g i a i v á l t o z á s o k újra f e l é l e s z t i k a z e r o ­ tikus vágyakat. a m e l y e k a n y j á h o z fűzik. Megtanulják. A z a n y á h o z v a l ó r a g a s z k o d á s egy p o n t o n m e g k e l l h o g y s z a k a d j o n . E l ő s z ö r i s azért. mivel inkább az anya befolyása lehet meghatározó életük első s z a k a s z á b a n . r e j t e t t e b b öszszefüggéseket. Férfiasságukat a nőiességgel s z e m b e n értelmezik. é s összefügg a c s e c s e m ő szülők iránt érzett ragaszkodásával. a csecsemőkorral kezdődő tanulás jelen­ tőségét hangsúlyozza. f ü g g e t l e n s é g r e való t ö r e k v é s é t . A l a p p a n g á s i i d ő s z a k n a g y j á b ó l a k i s i s k o l á s k o r n a k felel m e g . h o g y identi­ tásuk veszélybe kerül. h o g y C h o ­ d o r o w f i g y e l m e n k í v ü l h a g y egy v i s z o n y l a g ú j je­ l e n s é g e t : a n ő k ö n á l l ó s á g r a . h o g y l a z í t s o n az e r ő s s z á l a k o n . A gyerekek érzelmileg elsősorban az anyához kötődnek. és manipulatívabb a t t i t ű d d e l f o r d u l n a k a világ felé. m a j d k é s ő b b f e l n ő t t . h o l o t t s o k k u l t ú r á b a n a z a n y a az. C h o d o r o w elméle­ tét a z é r t i s b í r á l t á k . például továbbra is odabújnak hoz­ zá. A nők leginkább kapcsolataikkal h a t á r o z z á k m e g ö n m a g u k a t . k ö z é p o s z t á l y b e l i m o d e l l r e é p ü l . m a j d egy férfitól. De miért ne tarthatnánk a női genitáliákat magasabb rendűnek? Harmadszor: F r e u d az a p á t a f e g y e l m e z é s e l s ő d l e g e s á g e n s é ­ n e k tartja. a k i a fegyelemre szoktatásban döntő szerepet játszik. általában jelentős m ó d o s í t á s o k a t i s v é g r e h a j t o t t a k rajta. és pszichológiai jellem­ z ő i k e l l e n t é t e s e l e m e k e t i s t a r t a l m a z h a t n a k . ahol a g y e r e k e k r ő l t ö b b f e l n ő t t is g o n d o s k o d i k (Segura-Pierce 1993)? H i á n y o s s á g a i e l l e n é r e C h o d o r o w e l m é l e t e nagy jelentőségű. E n n e k eredmé­ n y e k é p p e n a fiúk k e v é s b é o d a a d ó a n k a p c s o l ó d ­ n a k m á s o k h o z . a m e l y b e n az elért eredményeket e m e l i k ki. m i n t a vagina. „anyámaszszony katonájaként" viselkedniük. m e r t c s a k így a l a k u l h a t ki a g y e r e k k ü l ö n é n t u d a t a . A k é s ő b b i s z e r z ő k t ö b b s é g e a s o k k a l ko­ rábban. nő másokkal szembeni éntudata folytonosabb. F r e u d s z e r i n t ö t é v e s kortól a p u b e r t á s k o r i g a l a p p a n g á s i d ő s z a k a kö­ v e t k e z i k . Sa­ y e r s s z e r i n t a n ő i e s s é g m a g á b a n r e j t h e t agresszív é s ö n é r v é n y e s í t ő e l e m e k e t is. A férfiak h á t t é r b e szorítják ezeket az igényeiket. M i n d e z C h o d o r o w s z e r i n t azt eredményezi. hogy a pénisz felsőbbrendű.E s z a k a s z t k ö v e t ő e n a g y e r e k m e g t a n u l j a el­ fojtani e r o t i k u s é r z e l m e i t . mert a gyermek k o r a i s z o c i a l i z á c i ó j á b a n a z a n y a j á t s z i k elsődle­ Chodorow elmélete ges s z e r e p e t . A fiúkkal e l l e n t é t b e n a l á n y o k k a p c s o l a t a az a n y á v a l s z o r o ­ sabb marad. e z é r t a férfiak é l e t ü k k é s ő b b i s z a k a s z á b a n t u d a t t a l a n u l ú g y érzik. m i n t a n ő i e s s é g e t é r t e l m e z i vesz­ teségként: az a n y á h o z való közelség elvesztése­ k é n t . S a j á t é l e t ü k r ő l m i n d i g aktív képet alkotnak.

a kö­ telezettségekkel és az é r t é k e k k e l . A gye­ rekek ugyanolyan m u n k á t végeztek és ugyanúgy játszottak. E g y egyete­ mista lány p é l d á u l a k ö v e t k e z ő k é p p e n v á l a s z o l t : „[Az erkölcs] összefügg a felelősséggel. A k ö z é p k o r i E u r ó p á b a n ké­ s z ü l t f e s t m é n y e k e n a g y e r e k e t „kis f e l n ő t t k é n t " á b r á z o l t á k . m i n t a felnőttek. m i n t a m i l y e t a f e l n ő t t e k v i s e l t e k . A tradicionális társadalmakban ezzel szemben t ö b b e n haltak meg fiatalabb korban. . Gilligan e b b e n a k é r d é s k ö r b e n k é s z í t e t t inter­ júkat mintegy kétszáz. a m e l y e k alapja a m á s i k és ö n m a g u n k tisz­ telete. a m e l y e k n é l k ü l m a e l s e m tudjuk k é p z e l n i őket. A nő h a g y o m á n y o s a n a g o n d o s k o ­ dó segítőtárs s z e r e p é t tölti be a férfi é l e t é b e n . hogy m á s o k o n kell s e g í t e n i . m e r t s z e r i n t ü k n e m mindig ö s s z e e g y e z t e t h e t ő az. ÖREGEDÉS m i b e n l é t é n e k m a g y a r á z a t á h o z . vagyis miért okoz n e h é z s é g e t a férfiaknak. és n e m voltak külön gyerekjátékaik. a m e l y e k k ö z ö t t a z e m b e r e k a z adott t á r s a d a l o m t í p u s b a n é l n e k . G i l l i g a n felveti. ÉLETÚT. m i k ö z b e n tudták. hogy ez a s z e m l é l e t a n ő k t r a d i c i o n á l i s h e l y z e t é t szükségleteit kielégíteni. m e r t ők az egyéni t e l j e s í t m é n y t tartják f o n t o s n a k . é s e r e d m é n y e i k e t ahhoz mérik. A nők k e v é s b é m a g a b i z t o s a n m o n d t a k e r k ö l c s i ítéleteket. A TELJES ÉLETÚTRA KITERJEDŐ SZOCIALIZÁCIÓ Az átmenetek. a n ő k s o s e m f e l e j t e t t é k ki azt. s z á m u k r a az a „siker" e g y e t l e n formája. alkotnak képet. m i n t a férfiak „kifelé f o r d u l ó " a t t i t ű d j e i b e n . A m ú l t b a n a n ő k t i s z t e l e t b e n tar­ t o t t á k a férfiak ítéleteit. Philippe Ariés ( 1 9 8 7 ) francia történész szerint a középkorban n e m l é t e z e t t a „ g y e r m e k k o r " m i n t a fejlődés el­ k ü l ö n ü l ő s z a k a s z a . P é l d á u l m i n ­ denkitől m e g k é r d e z t é k : „ M i t é r t ü n k a z o n . m i n t ahá­ n y a n m e g é r t é k a z öregkort. az igazságosság és az e g y é n i s z a b a d s á g elvont e s z m é i t e m l í t e t t é k . h i s z e n a leg­ t ö b b e m b e r h e t v e n évig vagy m é g t o v á b b i s é l . h o g y olyan tulajdonságokkal bírnak.a g y e r m e k k o r b ó l e l j u t u n k a felnőttkor­ ba. De az e m b e r i életút s z a k a s z a i e g y s z e r r e t á r s a d a l m i é s b i o l ó g i a i ter­ m é s z e t ű e k ( V i n c e n t 2 0 0 3 ) . és v é g ü l a h a l á l vár r á n k .Az én é l e t h e l y z e t e m b e n az erkölcs a s z e m é l y k ö z i k a p c s o l a t o k h o z kötő­ dik. és segít megér­ teni. h o g y valami erkölcsileg h e l y e s vagy h e l y t e l e n ? " M í g a férfiak erre a k é r d é s r e v á l a s z u l á l t a l á b a n a kö­ telesség. tükrözi. így p é l d á u l a m o d e r n n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n a h a l á l az ö r e g k o r h o z k a p c s o l ó d i k a g o n d o l k o d á s u n k b a n . h o g y a n ő k ö n m e g h a t á r o z á s a személyes k a p c s o l a t a i k r a é p ü l . I n ­ terjúalanyainak e r k ö l c s i e l v e i k k e l é s ö n m a g u k megítélésével k a p c s o l a t b a n tett fel k é r d é s e k e t . A gyermekkor fogalma azonban. A g y e r e k k o r a c s e c s e m ő k o r és a s e r d ü l ő ­ kor közötti éveket jelenti. h o g y é r z e l m e i k e t mások előtt feltárják ( B a l s w i c k 1 9 8 3 ) .. A t r a d i c i o n á l i s társa­ d a l m a k b a n a fiatalok a h o s s z ú c s e c s e m ő k o r b ó l m i n d e n á t m e n e t n é l k ü l l é p t e k á t a m u n k a vilá­ gába az adott közösségen belül.. A kapott v á l a s z o k b ó l a férfiak és a n ő k e l t é r ő . a m e l y s e b e z h e t ő . Gyermekkor A m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n é l ő k s z á m á r a a gyer­ m e k k o r v i l á g o s a n e l k ü l ö n ü l ő é l e t s z a k a s z . amelyeket az egyén élete során megtapasztal. A férfi a g y e n g e s é g jelének tekinti. Ö n m a g u k r ó l a s z e r i n t Gilligan elmélete Carol Gilligan ( 1 9 8 2 ) t o v á b b f e j l e s z t e t t e C h o d o row elemzését: e l s ő s o r b a n az foglalkoztatta. h o g y milyen képet a l k o t n a k a f e l n ő t t n ő k és férfiak önmagukról é s e r e d m é n y e i k r ő l . De az e feladatok e l l á t á s a s o r á n k i a l a k u l ó tulajdon­ ságokat a férfiak g y a k r a n a l á b e c s ü l i k . E g y e t é r t C h o dorow-val a b b a n .m á s z ó „kis­ b a b a " . n e m egyéni teljesítmé­ nyükre büszkék (Gilligan 1 9 8 2 ) . k ü l ö n b ö z ő k o r ú és tár­ sadalmi hátterű a m e r i k a i n ő v e l és férfival. A „gye­ r e k " m á r n e m „ c s e c s e m ő " vagy k ú s z ó . " (Gil­ ligan 1 9 8 2 ) . h o g y s z i g o r ú er­ kölcsi szabályokat k ö v e t ü n k . a m e l y inkább a gondoskodó kapcsola­ t o k b a n g y ö k e r e z i k . pedig é p p e n ez a nő e r ő s s é g e . m i n t a férfiak. a m e l y e k e t meg­ sérthetünk. u g y a n a k k o r igyek­ szünk n e m á r t a n i m á s o k n a k . csak az utóbbi két-három é v s z á z a d b a n k e l e t k e z e t t . század kezdetéig Nagy-Britanniá­ b a n és a n y u g a t i o r s z á g o k t ö b b s é g é b e n a gye- . hasonlóan mai társadalmi életünk sok más összetevőjéhez. hogy mennyire a m e l y e k a leg­ tudják mások t ö b b férfiból h i á n y o z n a k . h o g y a nő s z á m á r a f o n t o s a b b a k a kapcsolatok. ö n t u d a t u k .SZOCIALIZÁCIÓ.érett t e k i n t e t t e l és u g y a n o l y a n öltö­ z é k b e n . h o g y m e n n y i r e t u d n a k m á s o k r ó l gondoskodni." E k k o r a z i n t e r j ú k é s z í t ő m e g k é r d e z t e : „Miért t i s z t e l n é n k m á s o k a t ? " A v á l a s z : „ M e r t van ö n é r z e t ü k vagy é r z é s e i k . H a t á s s a l v a n n a k rá­ j u k a k u l t u r á l i s k ü l ö n b s é g e k és az a n y a g i körül­ m é n y e k is. látszólag biológiailag meghatáro­ z o t t a k . Egészen a 2 0 . jellegzetes n é z e t e i b o n t a k o z t a k ki. l e g f ő k é p p az értékekkel. h o n n a n ered az ú g y n e v e z e t t férfi kifejezőképtelenség (male inexpressiveness).

A tradi­ cionális társadalmakban a serdülőnek n e m kell a n n y i m i n d e n t „ ú j r a t a n u l n i a " . H a úgy g o n d o l j u k . e z a z ú j r a t a n u l á s i f o l y a m a t r e n d s z e r i n t sokkal k e v é s b é felkavaró. s e o l y a n . U g y a n a k k o r s o k k u l t ú r á b a n e z e k n e m o k o z n a k o l y a n zavart é s b i z o n y t a l a n s á ­ got. A m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n a fiatal f e l n ő t t k o r egy­ re i n k á b b a s z e m é l y i s é g f e j l ő d é s és a s z e x u á l i s é r é s sajátos s z a k a s z á v á válik ( G o l d s c h e i d e r . g y a k r a n n a g y fizikai m e g t e r h e l é s t j e l e n t ő m u n ­ kakörökben (például szénbányában) foglalkoz­ t a t n a k .. Elképzelhető. A n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n a s e r d ü l ő k se ilyen. h o g y m a s e m r i t k a a g y e r m e k e k el­ leni erőszak. A nyugati társadalmakban v i s z o n t v a n egy i d ő s z a k . A t r a d i c i o n á l i s k u l t ú r á k b a n . hogy m i n d e n gyerek sok szeretetet és gondosko­ dást kap a s z ü l e i t ő l és m á s f e l n ő t t e k t ő l . h o g y t ö b b é n e l e g y e n e k gyerekek: t e g y é k el a j á t é k a i k a t és h a g y j a n a k fel gyerekes á b r á n d j a i k k a l . Ha például létezik valamilyen korcsoportrendszer. a m i k o r azt v á r j u k el a Fiatal felnőttkor /-. m i n t a m o d e r n t á r s a d a l m a k fiataljaiban. i Serdülőkor A „ t i n é d z s e r " m a i s m e r ő s f o g a l m a s z i n t é n újkeletű.6. g y e r e k e i n k t ő l . M i n d e n társadalomban megfigyelhetők a p u b e r t á s k o r i b i o l ó g i a i v á l t o z á s o k ( a m i k o r az egyén képessé válik a szexuális tevékenységre és a s z a p o r o d á s r a ) .és a f e l n ő t t k o r között é l n e k . A m e g h o s s z a b b o d o t t g y e r m e k k o r m i a t t a m a i tár­ sadalmak bizonyos tekintetben „gyerekközpontúbbak". h o g y „ f e l e l ő s " f e l n ő t t é v á l j a n a k . de a jog gyere­ k e k n e k t e k i n t i őket. M i n t ko­ r á b b a n e m l í t e t t e m . ahol a g y e r e k e k m á r együtt d o l g o z n a k a f e l n ő t t e k k e l .ezt s e m árt h a n g s ú l y o z n u n k . F ő k é n t a gazdagabb társadalmi csoportok­ ra j e l l e m z ő . . így a k o r á b b i n e m z e d é k e k h e z k é p e s t h a m a r a b b meg­ i s m e r i k a f e l n ő t t e k világát.W a i t e 1 9 9 1 ) . hogy a modern társadalmakban j e l e n l e g zajló f o l y a m a t o k e r e d m é n y e k é n t a gyer­ m e k k o r l a s s a n k é n t ú j b ó l e l v e s z í t i sajátos státu­ sát. m e r t m a s o k a n egyre t o v á b b i d ő z n e k az oktatásban. a m e l y b e n a f e l n ő t t é v á l á s t b i z o n y o s r í t u s o k jel­ zik. h o g y a h ú s z a s é v e i k e l e j é n j á r ó fiata­ l o k n e m k e v é s időt f o r d í t a n a k s z e x u á l i s . mint amilyenek a tradicionális közös­ ségek voltak. h o g y a g y e r e k e k n e k saját j o g a i k v a n n a k . m i v e l a változá­ sok ritmusa lassúbb. a k k o r azt is l á t n u n k kell. a m i azért le­ h e t f o n t o s .á t a l a k u l ó társada­ l o m b a n kell felnőniük (Elkind 1 9 8 4 ) . A társadalom gyerekközpontúsága . se nem felnőttek. a h o l k i s g y e r e k e k e t teljes m u n k a i d ő b e n . és h o g y a gyer­ m e k m u n k a erkölcsileg elítélendő. m i n t a f e l n ő t t e k . E g é s z e n új k e l e t ű az a g o n d o l a t . m e r t például az egészen kicsi gyerekek is ugyanazokat a t é v é m ű s o r o k a t n é z h e t i k . E g y e s k u t a t ó k s z e r i n t a g y e r e k e k ma o l y a n g y o r s a n f e l n ő n e k . p o l i t i k a i é s v a l l á s i l e h e t ő s é g e i k f e l f e d e z é s é r e . /A gyermekmunka kérdésével egyenlőtlenség" című fejezetben a 11. k ö z t e s h e l y z e t ű e k : g y a k r a n próbálják k ö v e t n i a f e l n ő t t e k v i s e l k e d é s é t . a k k o r á l t a l á b a n a p s z i c h o s z e x u á l i s érés fo­ l y a m a t a is k ö n n y e b b e n f e l d o l g o z h a t ó . N e m sietik el. de az i s k o l a p a d b a k é n y s z e r í t i k őket.n e m azt j e l e n t i . h o g y m e n n y i r e gyakori. a g y e r e k e k fizikai és s z e x u á ­ lis b á n t a l m a z á s a g y a k r a n e l ő f o r d u l a m a i társa­ dalmak családjaiban. FEJEZET rekeket mai s z e m m e l nézve rendkívül fiatalon m u n k á r a fogták. e g y á l l a n d ó a n v á l t o z ó . „Globális foglalkozom. S z e r e t n é n e k i n k á b b dolgoz­ n i . A nyu­ gati t i n é d z s e r e k a gyerek. h o g y m á r alig-alig t e k i n t h e t j ü k a g y e r m e k k o r t k ü l ö n fejlődési s z a k a s z n a k . bár csak a legutóbbi időben derült f é n y i g a z á n arra. A mai nyugati társadalmakban a serdülők „két kor közé esnek": se nem gyerekek. h o g y a p r e m o d e r n E u r ó p á b a n g y a k r a n b á n t a l m a z t á k a gyerekeket. M a i s v a n m é g j ó n é h á n y o l y a n ország.

é s p o n t o s a n u g y a n o l y a n m u n k á v a l teltek a napjaik. h o g y azok. m i n t m a . ahol sokan még öregkorukban is egészségesek. a l i g h a n e m egyre f o n t o s a b b á v á l i k a „világra nyi­ tott" szemlélet. 6 ó r a 5 4 p e r c k e l l e t t n e k i h o z z á . ÉLETÚT. Ez n a g y o b b s z a b a d s á g o t b i z t o s í t az egyénnek. h a n e m e g y é n i k e z d e m é n y e ­ zéstől függ. A c s a l á d o n b e l ü l m i n d a férfiak. 89 é v e s e n futotta. é s sohasem fogja e l é r n i a g y e r m e k k o r a óta dédel­ getett álmait. b e l s ő t a r t a l é k a i k a t m o z g ó s í t j á k . 3 6 é v e s e n szögre a k a s z t o t t a futócipőjét. b e n az iparosodott társadalmakban az idős embe­ r e k n e k r e n d s z e r i n t s e m a c s a l á d b a n . oldalon).5 3 7 . de f e l e l ő s s é g e f e s z ü l t s é g e k e t és konf­ liktusokat okozhat. S o k k a l i n k á b b m a g u n k „ a l a k í t j u k " a z éle­ tünket.és felnőttkort k ö v e t ő . A z t á n Öregkor A tradicionális t á r s a d a l m a k b a n az i d ő s e m b e r e ­ ket általában n a g y t i s z t e l e t ö v e z t e . m i n t az e l ő d ö k é . a k i k k ö z ü l s o k a n m é g c s a k h a r m i n ­ cas éveiket „taposták". A z e m b e r e k t ö b b s é g e n e m gon­ dolja. P é l d á u l a s z e x u á l i s p a r t n e r é s a házastárs k e r e s é s e é s k i v á l a s z t á s a m a n e m a szülők d ö n t é s é t ő l . N a p i s é t á i b a r ö v i d k o c o g á s o k a t iktatott. a m i k o r az öregek életkori osztályába lépett. míg a t r a d i c i o n á l i s k u l t ú r á k b a n m a j d n e m m i n d e n k i így k é p z e l t e el az é l e t é t .SZOCIALIZÁCIÓ. a k i k m e g t u d n a k b i r k ó z n i a z öregkor g o n d j a i v a l . sőt g y a k r a n d ö n t ő szavuk volt a k ö z ö s s é g e g é s z é t é r i n t ő ü g y e k b e n . Az öregek szinte újjászülethet­ n e k a g y e r m e k . a m e l y b e n egy ú j a b b t a n u l á s i i d ő s z a k k e z d ő d i k (lásd a z egész é l e t e n át tartó t a n u l á s r ó l s z ó l ó r é s z t a 17. ÖREGEDÉS Érett felnőttkor Nyugaton a l e g t ö b b fiatal s z á m í t h a t rá. M i u t á n a g y e r e k e i k m á r n e m é l n e k v e l ü k . hogy k ö z é p k o r ú k é n t is m e g k e l l ő r i z n i a „jövő­ orientáltságot". A n ő k . fejezetben. L á b a i h a m a r v i s s z a n y e r t é k régi e r e j ü k e t . a m i t elért. m i n t a régiek. t o v á b b i l e h e ­ tőségek pedig n e m n y í l n a k e l ő t t e . egy o l y a n t á r s a d a l o m b a n . 6 ó r a 4 5 p e r c alatt ért c é l b a . E g y n e m z e d é k n y i i d ő v e l k é s ő b b a k e l e t .e r r ő l a k ö v e t k e z ő rész­ jár.b e n e l n y e r t e független­ ségét. h o g y h á r o m kon­ tinensen négy gyermeke. rájött. A következőkben részleteseb­ b e n foglalkozunk az öregedést övező szociológiai kérdésekkel. In­ d i á b a n . B á r ez kétségtelenül s o k e s e t b e n igaz l e h e t . E z z e l s z e m - . m i n d a n ő k te­ kintélye a korral együtt n ö v e k e d e t t . feleslegesnek é r e z h e t i k m a g u k a t a t á r s a d a l o m ­ ban gyerekeik o t t h o n r ó l v a l ó e l k e r ü l é s e u t á n . e k k o r k e z d e t t új k i h í v á s o k a t k e r e s n i .l o n d o n i I l f o r d b a n élő. h o g y m a j d n e m egy órát lefaragott a k i l e n c v e n é v e n f e l ü l i e k v i l á g c s ú ­ csából. M a n a p s á g a há­ zasságban. a m e l y e k m a jellemzik a z é l e t ü n k e t . és k ü l ö n ö s e n a nők élete volt v e s z é l y b e n . m e r t s o k a n b e l e h a l t a k a szülésbe. E z a z o n b a n n e m v e z e t f e l t é t l e n ü l l e m o n d á s h o z vagy k é t s é g b e e s é s h e z . m e g e l ő z ­ v e 4 0 7 futót. A 2002-es londoni maratoni futáson még h a m a r a b b . U t o l j á r a 5 3 é v v e l k o r á b b a n futott k o m o l y a b b a n . megnövekedett b e n lesz szó. el­ szalasztottá a z é l e t által k í n á l t l e h e t ő s é g e k e t . ÖREGEDÉS Fauja Singh első londoni maratonját 2000-ben. a 5 3 6 . M i r e I n d i a 1 9 4 7 . a k i k felnőttségük e l s ő é v e i b e n a g y e r e k e i k e t n e v e l t é k . h o g y megéri az öregkort. A tradicionális kultúrákban az egyén gyak­ r a n a k k o r érte e l l e g m a g a s a b b s t á t u s á t .b e n m a j d n e m u g y a n e n n y i i d ő alatt t e t t e m e g ezt a távot. Miután munkájuktól visszavonultak. A b e t e g s é g vagy s é r ü l é s miatt b e k ö v e t k e z ő h a l á l m i n d e n k o r c s o p o r t b a n sokkal gyakoribb volt. h i s z e n a gyermekkori á l m o k k a l v a l ó végleges l e s z á m o l á s felszabadító é l m é n y i s l e h e t . Az iparo­ sodott sokszor társadalmakban éppen a nyugalomba vonulás ellenkező következményekkel m i n t addig b á r m i k o r a z é l e t ü k a hatvanöt évesnél idősebbek során. s e m a széle­ sebb társadalmi közösségben n i n c s tekintélyük. Másfelől v i s z o n t a k o r á b b i i d ő k b e n r i t k á b b a n fordultak e l ő b i z o n y o s feszültségek. A z e m b e r ú g y é r e z h e t i . A k a r r i e r é n e k élő férfi vagy nő é l e t e d e r e k á n e s e t l e g úgy látja. S i n g h f o n t o s a b b c é l o k a t talált. A „középkorúak v á l s á g á t " s o k e b b e n a k o r b a n j á r ó ember megtapasztalja. Ezzel párhuzamosan jelentős mértékben a r á n y a a n é p e s s é g b e n . n e m elégíti ki. é s k e v é s b é é r d e k l i őket a társadalmi érvényesülés. A z e m b e r e k r e n d s z e r i n t közelebbi k a p c s o l a t b a n v o l t a k a s z ü l e i k k e l és egyéb rokonaikkal. ú g y n e v e ­ zett „ h a r m a d i k é l e t k o r b a n " . gyakorta szegényebbek. A m i k o r 2 0 0 1 . a gazdasági életből kikerülve az idős e m b e r e k ne­ h e z e n tudják életük utolsó szakaszát hasznossá t e n n i . K o r á b b a n azt g o n d o l t á k . m i n t a m a i m o b i l a b b társa­ dalmakban. meg­ özvegyült S i n g h e l m o n d h a t t a . Az é l e t k o r i osztályok s z e r i n t s z e r v e z ő d ő k u l t ú r á k b a n a „vé­ neknek" r e n d s z e r i n t komoly. a c s a l á d i é l e t b e n és e g y é b t á r s a d a l m i közegekben k o m o l y b i z o n y t a l a n s á g o k a t k e l l fel­ oldani. S i n g h ilyen idős korában tájfutó v e r s e n y e k e n vett r é s z t s z ü l ő h a z á j á b a n . tizenhárom unokája és öt d é d u n o k á j a v a n . hogy az. hogy egész é l e t é b e n u g y a n a z t fogja c s i ­ nálni. A modern társadalmakban k ü l ö n ö s e n fontos. A m o d e r n k o r e l ő t t k e v e s e n bízhattak e b b e n igazán.

S z ó b a k e r ü l n e k a b r i t népes­ ség ö r e g e d é s é v e l k a p c s o l a t o s p o l i t i k a i k é r d é s e k is. ábra Az idősek aránya a brit népességben. A brit társadalom „őszülése" A t á r s a d a l m a k világszerte ö r e g s z e n e k . és k e d v e t á m a d t h o z z á . m a j d meg­ vizsgáljuk a z ö r e g e d é s b i o l ó g i a i . Ez az „őszülés" az ipari társadalmakban tapasztalható 6. A z i d ő s k o r e l é r é s e f e l e m e l ő .f ő k é n t a g a z d a g a b b országok­ b a n . E z e k a v á l t o z á s o k sok t é n y e z ő n e k t u l a j d o n í t h a t ó k . . A z ó t a a világ m i n d e n t á j á n futott m a r a t o n i v e r s e n y e k e n é s s o k e z e r fontot gyűjtött j ó t é k o n y c é l o k r a ( A s k w i t h 2 0 0 3 ) . a m e l y e k egyre f o n t o s a b b á v á l n a k . és ez a folyamat foly­ t a t ó d i k a 2 1 . idézi Kingshill R e s e a r c h Centre 2 0 0 2 ) . m a j d a 2 0 .h e t ­ v e n e s e k és i d ő s e b b e k aránya. A F ö l d né­ p e s s é g é n b e l ü l egyre n a g y o b b a h a t v a n a s o k . mi az öregedés.1. S i n g h látott egy t é v é m ű s o r t a m a r a t o n r ó l . de testi g y ö t r e l m e k k e l . FEJEZET hez. és u t á n a j á r u n k a n n a k .hosszabb. m i t j e l e n t m e g ö r e g e d n i egy gyorsan változó világban. N a g y . A m o d e r n mezőgaz­ daság. Az idősebb e m b e r e k többsége valahol a kettő k ö z ö t t éli m e g a z ö r e g e d é s t . ö r ö m t e l i él­ m é n y l e h e t .S h e r l o c k 2 0 0 4 ) . Az e m b e r e k ma .1 52 6. áb­ rán is l á t h a t ó . Közli a Sociology Review 1998. 19012051 Fauja Singh még kilencvenes éveiben is maratoni versenyeken futott. h i s z e n fo­ l y a m a t o s a n n ö v e k s z i k a z ö r e g e k s z á m a .1. e l m a g á n y o s o d á s s a l is jár­ hat. é l e t é v ü k e t betöltötteknek. p s z i c h o l ó g i a i é s szociális vonatkozásait. köztisztasági r e n d s z e r e k . h o g y a 65 é v e s n é l i d ő s e b b britek aránya az 1 8 5 1 és 1 9 1 1 közötti népszámlálásokon 5 s z á z a l é k k ö r ü l mozgott. Először röviden vázo­ l o m . Végül körbejárjuk a világnépesség „őszülését". A 6. egészségesebb és t e r m é k e n y e b b életet élnek. h o g y a n é p e s s é g „ ő s z ü l " ( P e t e r s o n 1 9 9 9 ) . h o g y a n ö r e g s z i k a b r i t n é p e s s é g . Ma ez a szám évente több mint 3 0 0 0 (Cayton. h o g y ma világszerte c s ö k k e n a h a l a n d ó s á g . ho­ g y a n a l k a l m a z k o d n a k a z e m b e r e k a z öregedés­ 0 2 4 6 millió fő 8 10 12 Forrás: OPCS. legalábbis a szociológusok szemszögéből. e z ú t t a l azt v i z s g á l j u k m e g k ö z e l e b b r ő l . j á r v á n y m e g e l ő z ő i n t é z k e d é s e k é s egészségügy m i n d . h o g y a z idősebbek miféle kihívásokkal és problémákkal k e r ü l n e k s z e m b e . s z á z a d b a n is ( L l o y d . E g y e s s z o c i o l ó g u s o k és g e r o n t o l ó g u s o k a vál­ t o z ó d e m o g r á f i a i s t a t i s z t i k á k b ó l azt o l v a s s á k ki. Ezután megnézzük. mint valaha.B r i t a n n i a l a k o s s á g a s e m kivétel. s z á z a d folya­ m á n m e g h á r o m s z o r o z ó d o t t . A legtöbb t á r s a d a l o m b a n kevesebb c s e c s e m ő h a l m e g é s t ö b b felnőtt éri m e g a z öreg­ kort. novemberi száma a hátoldalon. 1952-ben a királynő 2 7 3 ü d v ö z l ő táviratot k ü l d ö t t a 1 0 0 . a h o g y a n ezt a f e n t i e k b e n l á t h a t t u k .m i n d szerepet j á t s z a n a k a b b a n . E b b e n a részben megnézzük. I n n e n újra a b r i t e k ö r e g e d é s é h e z t é r ü n k vissza.

Az Az keretében öregedés öregedé­ A z ö r e g e d é s n e k j ó l k ö r ü l h a t á r o l h a t ó h a t á s a i van­ nak. A z életkorról alkotott f o g a l m a i n k g y o r s a n v á l t o z n a k . • r o m l i k a h a l l á s : e l ő s z ö r a m a g a s a b b .SZOCIALIZÁCIÓ. s sokan viszonylag e g é s z s é g e s e k . m i n t valaha. s z e l l e m i k é p e s s é g e i n k meg­ j e l e n í t ő j e . n e m s z í v e s e n a d n á k fel munkájukat.2. h o g y e z e k p o n ­ tosan melyik életévben jelentkeznek.B r i t a n n i á b a n 1 9 2 1 . emberek sével p á r h u z a m o s a n m a g a a t á r s a d a l o m is vál­ tozik. t á r s a s é l e t ü k e t . a ma s z ü l e t e t t e k átlaga viszont m á r 76 év. s z á z a d e l s ő n e g y e d é b e n s z ü l e ­ tett britek k ö r é b e n a k ö z é p f o k ú végzettség b ő v e n elég volt a l e g t ö b b á l l á s b e t ö l t é s é h e z . M i n d h á r o m f o l y a m a t erő­ s e n v á l t o z ó l e h e t . Hogyan öregszik az ember? Az öregedés m i b e n l é t é n e k v i z s g á l a t a k o r a szociálgerontológia. ÖREGEDÉS 6. • r á n c o k k e l e t k e z n e k . m e r t a h á m s z ö v e t e k struk­ túrája egyre t ö r e d e z e t t e b b l e s z ( h i á b a ö l n e k sok-sok p é n z t a b ő r f e s z e s í t ő s z e r e k b e és az tanulmányokra Biológiai öregedés vizsgálata k i c s i t o l y a n . m á s r é s z t az e m b e r e k t o v á b b élnek. 5 évet ( H M S O 2 0 0 5 ) . fejezetben t é r e k k i ) .b a n s z ü l e t e t t e k átlagosan 45 évet éltek. a m e l y e k a z örege­ dőket é r i n t i k ( A b e l e s . A 2 0 . a m e n n y i r ő l n e m i s álmodtak. a k k o r is c s a k számos fogyatékkal. 4 8 . bár egyénenként nagyon változó. míg 2 0 0 2 .R i l e y 1 9 8 7 . a z ö r e g e d é s t á r s a d a l m i v o n a t ­ kozásaival készült foglalkozó tudományág építünk. A brit férfiak s z ü l e t é s k o r v á r h a t ó átlagos élettartama n ö v e k e d e t t : a z 1 9 0 0 . az öröklött j e g y e k t ő l é s a z é l e t s t í l u s t ó l függ. h o g y ö t v e n . 8 h a l á l j u ­ tott ( H M S O 2 0 0 4 ) . ábra Várható élettartam Nagy-Britanniában 1001 1 53 1901 Forrás: 1921 1941 1961 1981 2001 2021 http://www. 3. Az u g r á s s z e r ű n ö v e k e d é s j a v a a 2 0 .asp?vlnk=7420. n a g y r é s z t azért.2. ábrát). század e l s ő f e l é b e n t ö r t é n t .vagy ha igen. 2. a t á r s a d a l m i ó r a p e d i g az egy-egy életkorhoz kötődő kulturális normák. m e r t a s z e m l e n c s e e l v e s z í t i ru­ g a l m a s s á g á t ( a k i s b e t ű s s z ö v e g g y a k r a n meg­ keseríti az ötven éven felüliek életét). másrészt m e r t a j o b b t á p l á l k o z á s n a k és e g é s z s é g ü g y i ellá­ tásnak köszönhetően az emberek sokkal hosszabb és egészségesebb életet élnek. A v á r h a t ó é l e t t a r t a m 2 0 0 3 .r a elérte a 8 0 . a b i o l ó g i a i ó r a t e s t ü n k r e v o n a t k o z i k . a k á r c s a k az „öreg" szó j e l e n t é s e ( R i l e y et al. E t r e n d e k ó r i á s i jelentőséggel b í r n a k a brit t á r s a d a l o m j ö v ő j e te­ kintetében. ÉLETÚT. h o g y . U g y a n e b b e n az i d ő s z a k b a n a brit nők v á r h a t ó é l e t t a r t a m a i s n ő t t . é s r á j ö n n e k . mert a fiatalok k ö r é b e n j a v u l t a k az é l e t b e n m a ­ radás esélyei.r ó l 8 0 é v r e (lásd a 6.uk/STATBASE/sssdataset.statistics. 1 9 8 8 ) . értékek és s z e r e p e l v á r á s o k k é p e . M a u g y a n e z e k a z e m b e r e k hetvenes-nyolcvanas éveikben járnak.b e n 1 0 0 0 é l v e s z ü l e t e t t r e 4 . E z e k b ő l a f o l y a m a t o k b ó l h á r o m k ü l ö n b ö z ő . még­ is ö s s z e t a r t o z ó fejlődési „ ó r a " m e t a f o r á j a rajzoló­ dik ki: 1. l e l k i é s t á r s a d a l m i f o l y a m a t o k e r e d ő j e k é n t h a t á r o z h a t ó meg.e g y n é ­ hány é v n é l t o v á b b él . és n a g y ré­ szük n e m is s z á m í t h a t o t t arra. M i t j e l e n t ö r e g e d n i ? A z ö r e g e d é s gerontológiailag o l y a n b i o l ó g i a i . a l e l k i ó r a e l m é n k . A t c h l e y 2 0 0 0 ) . m i n t h a m o z g ó c é l p o n t o t próbálnánk m e g r a g a d n i . N a g y . két h o s s z ú távú t r e n d b ő l fakad: e g y r é s z t a c s a l á ­ dok egyre k e v e s e b b g y e r e k e t v á l l a l n a k (erre a 7. A biológiai ö r e g e d é s j e l e i a férfiak és a n ő k e s e t é b e n is álta­ lában a következők: • g y e n g ü l a látás. újra a n n y i a t a n u l n i v a l ó j u k . egyrészt m e r t a z u t ó b b i i d ő k k u t a t á s a i s o k örege­ déssel kapcsolatos mítoszt megcáfoltak. erre a z a l á b b i a k b a n k i t é r e k .b e n 1 0 0 0 újszülöttből 8 4 n e m érte m e g e l s ő é l e t é v é t s e m .gov. m a j d az alacsonyabb frekvenciájú hangok tartományá­ ban.

A t u d ó s o k és a p s z i c h o l ó g u s o k azt mondják. a k i k e g é s z é l e t ü k b e n futottak. h a n y o l c p e r c e n b e l ü l m e g t e s z i k ezt a távot). • c s ö k k e n a szív. csak v í v m á n y a i t f e l h a s z n á l v a egyre t ö b b e m b e r élhet m a j d b e t e g s é g e k t ő l t ö b b é . a l e l k i v o n a t k o z á s a i v a l k a p c s o l a t o s kutatá­ s o k b ó l s o k k a l ö s s z e t e t t e b b f o l y a m a t r a következ­ tethetünk (Birren-Schaie 2001). 1 0 0 é v e s koráig kerékpáro­ zott. mint huszonöt é v e s e n . h o g y elérheti a 1 2 0 évet (Fries 1 9 8 0 . FEJEZET egyre gyakoribb plasztikai műtétekbe. gazdag é l e t e t él. hogy az ö r e g e d é s s e l g y e n g ü l n e k az e m l é k e z e t . c s a k é l e t e l e g v é g é n v e s z í t j e l e n t ő s e b b e n az o l y a n m e n t á l i s k é p e s s é g e i b ő l . hogy az intellektuális hanyatlás nem f e l t é t l e n ü l v é g é r v é n y e s . enyhíthetők egészséges életmóddal. a s z e m é l y i s é g h e z és a t á r s a d a l m i struktú­ r á k h o z . Az e m b e r e k t ö b b s é g e e s e t é b e n a 9 0 . • c s ö k k e n az i z o m t ö m e g . Schaie 1979. B á r sokan feltételezik. b á r e g y e s e k azt állítják. Rusting 1 9 9 2 . S o k a n vannak. p é l d á u l a z egészség­ h e z . N é h á n y t u d ó s m é g azt i s felvetette. . de részben ellensúlyozhatok. ö n á l l ó éle­ tet é l j e n e k . h a r m i n c é v e s e n egy m é r f ö l d e t h a t p e r c alatt. amiből tévesen mentális leépülésre következtethetnek. A l e g t ö b b i d ő s e m b e r . A jelenlegi kutatások főként azt igyekeznek feltárni. a h a t v a n a t e l h a g y v a ö r ü l n e k . é s g y e r e k k é n t t a l á l k o z o t t V i n c e n t v a n Goghgal. akiket az öregedéssel j á r ó fizikai v á l t o z á s o k n e m g á t o l n a k a b b a n . m i n t i n k á b b a t á r s a d a l m i jelenté­ séhez tapadnak a nyugati kultúrában. megfelelő táplálkozással és elegendő mozgással (John 1 9 8 8 ) . ak­ kor mikor kell m e g h a l n i a (Kirkwood 2 0 0 1 ) . 1 2 2 é v e s e n h a l t m e g . a halál f é l e l m e is.1 54 I 6. az orvostechnológia Pszichológiai öregedés A z ö r e g e d é s l e l k i h a t á s a i j ó v a l k e v é s b é meghatá­ r o z o t t a k . é s i g y e k e z n e k kidolgoz- A biológiai öregedés hatásai végső soron kivédhetetlenek. a k é s z s é g e k és a moti­ v á c i ó . A v i l á g h i v a t a l o s a n legöregebb asszonya. Treas 1995. hogy megfelelő életmóddal. bár valamelyest lassulhat az információk felidézése vagy elemzése. m e r t a t e s t e d z é s s o r á n k e v e s e b b o x i g é n t tu­ d u n k b e l é l e g e z n i é s h a s z n o s í t a n i (azok.k e v é s b é m e n t e s életet. e z é r t az ö r e g e d é s . amelyben u r a l k o d ó a fiatalosság. késleltetik az elkerülhetetlent). B e s z á m o l t a k i d ő s e b b e m b e r e k r ő l is. a francia Jeanne Calment 1997-ben. az i n t e l l i g e n c i a . Vitatott. é s c s a k h a l á l u k e l ő t t b e t e g e s k e d n e k egy rövid i d e i g ( F r i e s 1 9 8 0 ) . Az e m l é k e z e t és a t a n u l á s i k é p e s s é g például a l e g t ö b b e m b e r e s e t é b e n c s a k é l e t e vége felé romlik jelentősen. f ő k é n t a t e s t k ö z e p e t á j á n ( ö t v e n é v e ­ sen is szeretnénk annyit enni.1 0 0 év látszik a genetikailag meghatározott életkor legmagasabb é r t é k é n e k .és é r r e n d s z e r h a t é k o n y s á g a . m e n n y i b e n k a p c s o l ó d i k az emlékezet­ v e s z t é s m á s v á l t o z ó k h o z . E z e k a s z t e r e o t í p i á k a z ö r e g e d é s n e k n e m annyi­ ra a b i o l ó g i a i . t o v á b b é l n e k a „gyenge és e s e n d ő ö r e g e k k e l " kap­ csolatos szerencsétlen sztereotípiák (Heise 1987). a tanulási k é p e s s é g . és e z z e l együtt zsír ra­ k ó d i k le. m i n t a testi h a t á s o k . h o g y m é g n y o l c v a n a s é v e i k b e n i s aktív. B á r a brit ö r e g e k t ö b b s é g e n e m s z e n v e d jelentő­ s e b b t e s t i g y e n g e s é g t ő l é s fizikailag aktív marad. ám az ő életkoruk n e m nyert bizonyítást. a m i k o r j ó v a l t ö b b e t m o z o g t u n k . h o g y h a egyáltalán g e n e t i k a i l a g p r o g r a m o z o t t az e m b e r h a l á l a . A t c h l e y 2 0 0 0 ) . ezért megtehettük). m i n t a tanulási m o t i v á c i ó . Az életmód m i n d e n életkorban meghatározza az egészségi állapotot. Az öregedés szokásos folyamatai elkerülhetetle­ nek. a k i m o z g a l m a s . a t i s z t a g o n d o l k o d á s és a probléma­ megoldó képesség (Baltes-Schaie 1977. Atchley 2000). n o h a egyre inkább t e r e t n y e r a z ö r e g e d é s p s z i c h o l ó g i a i folyama­ tainak kutatása.

m i n t m i n d e n e m b e r n e m c s u p á n passzívan eljátsszák a rájuk osztott társadalmi szerepeket. például N a g y . a z i d ő s k o r i d e m e n c i a l e g f ő b b o k a is v i s z o n y l a g r i t k a a 75 é v e s n é l f i a t a l a b b c s e ­ lekvőképes e m b e r e k k ö r é b e n . A s z o c i á l i s é l e t k o r r a l kapcsolatos f o g a l m a k t á r s a d a l m a n k é n t és . no m e g a z o k a p i r u l á k . v a l a m i n t az állt. életkorral k u l t u r á l i s a n t á r s í t o t t n o r m á k b ó l . 1 9 8 8 ) . Ronald R e a g a n . m e r t k e v é s b é t u d n a k bánni az új t e c h n i k a i e s z k ö z ö k k e l . így a z o r v o s i b e ­ avatkozás l e h e t ő v é teszi. E z e k k ö z é t a r t o z i k a z s í r l e s z í ­ vás és a r á n c f e l v a r r á s . h a g y o m á n y o s a n t i s z t e l t é k az i d ő s e b ­ beket. o.). n e m t u d n a k l é p é s t t a r t a n i az idővel . s z e r e t ő nagy­ szülő. h o g y a z öregedés során egyénileg próbálunk alkalmaz­ kodni a változó társadalmi szerepekhez. Szociális öregedés A szociális é l e t k o r a z adott. A egyes szerepelvárások öregedéssel személyes identitásunk általában Az öregedés folyamata: versengő szociológiai magyarázatok A s z o c i á l g e r o n t o l ó g u s o k s z á m o s e l m é l e t b e n pró­ bálták leírni a brit társadalom öregedését.a s években uralkodott a szociológiában.b a n m á r h á r o m h é t t e l p i a c r a kerülése u t á n a z i m p o t e n c i a e l l e n i V i a g r a a d t a a z összes r e c e p t r e k a p h a t ó g y ó g y s z e r b ő l s z á r m a z ó árbevétel 9 4 s z á z a l é k á t ( H o t z 1 9 9 8 ) .e g y r é s z t azért. h o g y egy n a p k e z e l h e t ő lesz az A l z h e i m e r .i d ő b e n is változnak. h o g y a n v e s z fel a z e g y é n ö r e g e d é s e Az elméletek első generációja: funkcionalizmus . 1 9 9 8 . Az o l y a n t á r s a d a l m a k ." ber/vénasszony" kifejezésekre (Kirkwood 2 0 0 1 ) . A legújabb e l m é ­ l e t e k s o k f é l e k é r d é s t v e t n e k fel. a z a g y s e j t e k f o l y a m a ­ tos p u s z t u l á s a . V a l ó j á b a n az i d ő s e b b e k . h o g y a n a l a k í t j á k a t á r s a d a l m i struktúrák az i d ő s e b b e k életét.1 9 6 0 . A b r i t kultúrá­ ban e r ő s e n m e g b é l y e g z ő s z t e r e o t i p i k u s s z e r e p e ­ ket k ö t n e k az i d ő s e b b e k h e z .é s k o n c e n t r á ­ ciós képesség. Vagyonokat k ö l t e n e k g y ó g y s z e r r e . A későb­ bi elméletek középpontjában az életút elképzelé­ se.k ó r . plaszti­ kai m ű t é t e k r e é s h á z i p r a k t i k á k r a . b ö l c s t a n í t ó . F e l e s é g e . években mérhető Ritkán tévézünk. m i n t a j a p á n vagy a kínai. Azt hang­ s ú l y o z t á k .B r i t a n n i a é s a z E g y e s ü l t Á l l a m o k inkább leírják őket. rendkívül f o n t o s forrásai. a m e ­ lyektől állítólag j a v u l a z e m l é k e z ő . m e r t a t ö r t é n e l m i e m l é k e z e t és a b ö l c s e s ­ ség forrásának t e k i n t e t t é k ő k e t . v e z e t ő t a n á c s o s . M á s t á r s a d a l m a k . g o n d o l j u n k c s a k a „zsémbes-agyalágyult-fárasztó-mocskos vénemAz ö r e g e d é s e l s ő e l m é l e t e i azt a f u n k c i o n a l i s t a szemléletet tükrözték. Az első e l m é l e t e k n é m e l y i k e azt h a n g s ú l y o z t a . m e r t a z ö n b e c s ü l é s t r o m b o l j á k és e l m a g á n y o s o d á s h o z v e z e t n e k . v a l l á s i v e z e t ő .b e n h a l t m e g . m o n d v á n . A k ó r á l d o z a t a i k ö z ü l ta­ lán az u t ó b b i i d ő k l e g h í r e s e b b j e a k o r á b b i e l n ö k . a k o p a s z o d á s e l l e n i tab­ letták és b a l z s a m o k . A szabadidőnket nagyrészt a szexnek szenteljük. h o g y t o v á b b m e g m a r a d ­ janak a z é r t e l m i k é p e s s é g e k v á l t o z a t l a n u l m a g a s szinten ( S c h a i e 1 9 9 0 ) .leg­ alábbis a m o d e r n i p a r i t á r s a d a l m a k b a n . m i n t a fiata­ lok. A z u t ó b b i i d ő k k u t a t á s a i (főként a s o k a t v i t a t o t t ő s s e j t k u t a t á s o k ) a z z a l a r e m é n n y e l k e c s e g t e t n e k . a m e l y e k k e l k i s z ű r h e t ő k a veszélyeztetetett i d ő s e m b e r e k . é s f ő k é n t a r r a keresik a választ. érté­ kekből és s z e r e p e k b ő l áll. m á s r é s z t ez a k u l t ú r a c s a k a f i a t a l o s s á g o t ér­ tékeli. c s e l e k v ő e n az i d ő s e b b e k a sajátos intéz­ ményi környezetben. a m e l y e k ö r ö k ifjúságot í g é r n e k . A z öre­ gekkel s z e m b e n i diszkriminációról az alábbiak­ b a n l e s z s z ó ( 1 6 4 . b á r a 8 5 é v e s n é l i d ő s e b b e k felét é r i n t i . M á s s z e r e p e k károsak l e h e t n e k . a k i 2 0 0 4 . A b r i t t á r s a d a l o m b a n társított szerepek pozitívak: lord.ni olyan m ó d s z e r e k e t .k ó r . h o g y h a s z o n t a l a ­ nok é s g y á m o l t a l a n o k .1 6 5 . amely az 1 9 5 0 . N a n c y R e a g a n n y i l v á n o s a n t á m o g a t t a a z őssejt­ kutatást. h o g y a n t e r e m t i k m e g életüket aktívan. Még a z A l z h e i m e r . h a n e m aktívan formálják é s á t é r t e l m e z i k a z o k a t ( R i l e y e t al.

E s t e s e t al. h o g y ez a k i v o n u l á s a z é r t h a s z n o s a nagyobb társadalomnak. f ö l ö s l e g e s s é váltak. h o g y a z i d ő s e b b e k lehető­ leg t e l j e s e n s z a k a d j a n a k el a n a g y o b b t á r s a d a l o m ­ tól. amelyek közé az idősek kényszerülnek. E z é r t a k o r o s o d ó e m b e r e k t ő l azt várják. B á r n y i l v á n v a n n é m i igazság a k i v o n u l á s e l m é ­ l e t b e n . a 1 4 9 . h o g y m é l t á n y o s a k . mert koruk előrehaladtával. h o g y a z ö r e g k o r s z ü k s é g k é p p gyengeséggel. és miért hasznosak ezek a szerepek a társadalomnak. Az e l m é l e t ö s s z e k ö t i a m i k r o . h o g y m i k ö z b e n ezek az elméletek hangsúlyozzák.m i n d kevésbé alkalmasak a hagyományos társadalmi szerepek betöltésére. hogyan h a t n a k az egyéni ö r e g e d é s i f o l y a m a t r a é s t á g a b b a n a z i d ő s e k tár­ s a d a l m i r é t e g z ő d é s é r e . P a r s o n s e l k é p z e l é s e i m e g e l ő l e g e z t é k a kivonu­ l á s e l m é l e t e t (disengagement theory): azt a gon­ dolatot. m i l y e n s z e r e p j u t h a t b e n n e az i d ő s e b b e k n e k . függőséggel jár. m e r t úgy vélik. h o g y a t á r s a d a l o m m ű k ö d é s é t segíti. h o g y a n a g y t ö b b s é g j ó l éli m e g a v i s s z a v o n u l á s t .H e n r y 1 9 6 1 . P a r s o n s ( 1 9 6 0 ) s z e r i n t „ e g é s z s é g e s é r e t t s é g " c s a k úgy é r h e t ő el. A második generáció: az életkor szerinti rétegződés elmélete és az életútelmélet Az 1 9 7 0 . . mert n e m tudják ellátni az azokhoz t a r t o z ó feladatokat. FEJEZET folyamán változó társadalmi szerepeket.m i v e l e g y r e gyen­ g é b b e k . t á r s a d a l m i . h o g y m e n j e n e k n y u g d í j b a . oldalon). E r r e p r ó b á l t v á l a s z o l n i a t e o r e t i k u s o k egy m á s i k . h a a z ö r e g e k l e l k i l e g a l k a l m a z k o d n a k v á l t o z ó kö­ r ü l m é n y e i k h e z . A régi s z e r e p e k t ő l ( p é l d á u l a m u n k a h e l y t ő l ) m e g k e l l v á l n i . egyre t ö b b e t b e t e g e s k e d n e k é s egyre inkább másokra vannak utalva . D e az e l m é l e t s z e r i n t a k i v o n u l á s az i d ő s e b b e k n e k is kedvez. a m á r akkoriban i s t a p a s z t a l h a t ó „ t á r s a d a l o m ő s z ü l é s " l á t t á n kije­ lentette: ez a mulasztás k ö n n y e n oda vezethet. a társadalmikonfliktus-hagyományt követő cso­ portja ( H e n d r i c k s 1 9 9 2 ) . amelyekben hasz­ nosulhatna idősebb polgárainak bölcsessége. A l e g e l s ő e l m é l e t e k g y a k r a n feltételezték. mert a szerepek. h o g y a z ö r e g e d é s testi-lelki h a n y a t l á s s a l jár. E n n y i b e n ellentétes a korábbi elméletekkel. ame­ l y e k e t k o r á b b a n a z i d ő s e b b e k t ö l t ö t t e k b e . érettsége. és e l i d e g e n e d n e k a t á r s a d a l o m t ó l . h o g y a t á r s a d a l o m n a k a z e l ő r e h a l a d o t t k o r h o z i l l ő s z e r e p e k e t k e l l talál­ ni az idősebbek számára.2. A l e g f o n t o s a b b a k k ö z ü l k e t t ő az életkor szerinti rétegződés elmélete és az életútmodell. E s z e r i n t a s t r u k t ú r á k n e m t u d n a k l é p é s t t a r t a n i a n é p e s s é g b e n és az egyé­ n e k é l e t é b e n b e k ö v e t k e z ő v á l t o z á s o k k a l . így a z o k s z a b a d d á v á l n a k m á s o k szá­ m á r a ( C u m m i n g . hogy az időseknek a mindenkori feltételekhez kell igazodniuk. Az idősödő felnőttekkel kapcsolatos j ó n é h á n y vizsgálat a z z a l a z e r e d m é n n y e l zárult. h o g y a z i d ő s e b b e k úgy érzik. h o g y j a v u l a k ö z é r z e t ü k . a társadal­ mi s t r u k t ú r á k és a t á r s a d a l m i f o l y a m a t o k közötti ö s s z e f ü g g é s e k e t vizsgálja ( E l d e r 1 9 7 4 ) . o l d a l o n i s m e r t e t t e m . ábrát a 153. Az élet­ k o r s z e r i n t i r é t e g z ő d é s e l m é l e t e azt vizsgálja. 1 9 9 2 ) . Vagyis az é l e t ú t m o d e l l b e n az öregedés a s z ü l e t é s t ő l a h a l á l i g tartó f o l y a m a t k é n t j e l e n i k meg. b o l d o ­ gabbak (Palmore 1 9 8 5 . (Az é l e t ú t . Pél­ dául amikor a második világháború után nem sokkal Nagy-Britanniában 65 évben határozták m e g a n y u g d í j k o r h a t á r t . ha a z i d ő s ö d ő e m b e r e k m e g v á l n a k h a g y o m á n y o s sze­ r e p e i k t ő l . m i a szerepe a társadalmi struktúráknak (például a nyugdíjpolitikának). v o n u l j a ­ nak vissza a közélettől és végső soron m i n d e n m á s t e v é k e n y s é g t ő l is. a m e l y e t a z é l e t ú t r a k o r á b b a n h a t ó történeti. Parsons továbbment. a l a p g o n d o l a t a . l é n y e g é b e n arra a k ö z k e l e t ű s z t e r e o t í p i á r a é p ü l .e l k é p z e l é s t k o r á b b a n . A z e l m é l e t k ö v e t ő i fel­ t é t e l e z i k . Kifejezte aggodalmát. 2 0 0 3 ) . A f u n k c i o n a l i s t a ö r e g e d é s e l m é ­ l e t e k b í r á l ó i azt m o n d j á k . g a z d a s á g i é s k ö r n y e z e t i t é n y e z ő k ala­ k í t a n a k . meg­ n y í l n a k a f i a t a l a b b a k előtt. és h o g y a vál­ tozó társadalmi szerepek kialakításánál számolni kell e z z e l a h a n y a t l á s s a l ( H e n d r i c k s 1 9 9 2 ) . h o g y f ő k é n t a fiatalságot m i n d e n e k fölé h e l y e z ő és a h a l á l t k e r ü l ő E g y e s ü l t Á l l a m o k m u l a s z t o t t el olyan szerepeket kialakítani. Talcott Parsons amerikai szociológus. a m e l y e k a z i d ő s e k e t k ü l ö n c s o p o r t k é n t vizsgál­ j á k . A z e l m é l e t e g y i k fontos vonatkozása a strukturális lemaradás fogalma ( R i l e y e t al.és makroszoc i o l ó g i á t azáltal. Howard 1 9 8 6 ) . E n é z e t s z e r i n t az i d ő s e k . egészségük g y e n g ü l é s é v e l k e v é s b é m e g t e r h e l ő s z e r e p e t vál­ lalhatnak. Az életkor szerinti rétegződés szemléletéhez h a s o n l ó a n az életút szemléletmódja is továbblép a z ö r e g e d é s n e k a z e g y é n i é l e t m ó d változására k o r l á t o z ó d ó v i z s g á l a t á n . 1 9 9 4 ) . az 1 9 5 0 es évek egyik legbefolyásosabb funkcionalista e l m é l e t a l k o t ó j a felvetette. ) E szem­ l é l e t m ó d s z e r i n t a z ö r e g e d é s a z é l e t egy szaka­ sza.e a z o k a körül­ mények. h o g y a l e l k i á l l a p o t o k . u g y a n a k k o r a pro­ duktív tevékenység új formáit (például az önkén­ tes s z o l g á l a t o t ) m e g k e l l h a t á r o z n i .e s évek közepétől a gerontológiában egy s o r ú j e l m é l e t j e l e n t m e g ( E s t e s e t al. nem v i z s g á l j á k meg.6. m í g a t á r s a d a l o m n a k újra m e g kell f o g a l m a z n i a . a k k o r m é g a z időseb­ b e k v á r h a t ó é l e t t a r t a m a é s é l e t m i n ő s é g e jóval a l a c s o n y a b b v o l t a m a i n á l ( l á s d a 6. a k i k v a l ó s z í n ű l e g új e r ő v e l é s k é s z s é g e k k e l t e l j e s í t i k m a j d azokat.

Az i d ő s e b b e k is f e l o s z t h a t ó k gazdagokra. a m i k o r a z e m b e r abba- . ÉLETÚT.. ezért n e m vizsgálható m á s t á r s a d a l m i e r ő k t ő l e l k ü l ö n í t v e ( E s t e s . A z e g y i k ilyen. a k i addig az e g y ü t t l é t és támogatás legfőbb forrása volt. E k k é p p az ö r e g e d é s és az öregkor j e l e n ­ sége k ö z v e t l e n ü l k a p c s o l ó d i k a h h o z a n a g y o b b t á r s a d a l o m h o z . e g y s z e r r e k e l l s z e m b e n é z n i e testi. a h á z a s .tár­ sadalmi k ü z d e l m e k . ők is különböz­ n e k egészségi állapotuk szerint. U g y a n a k k o r azt i s f e l m é r i k . h o g y a j e l e n l e g i n é l a n y a g i l a g j o b b h e l y z e t b e n voltak.M i n k l e r 1 9 9 1 . E csoport sok tagjának van a n n y i ideje és pénze. h o g y NagyB r i t a n n i á b a n a z i d ő s e b b e k a n y a g i h e l y z e t e roszszabb. a k i meg­ békél az é l e t é b e n b e k ö v e t k e z ő v á l t o z á s o k k a l . E z e k az eltéré­ sek meghatározhatják. a n e m i és etnikai hovatartozás szempontjából. L e g t ö b b ü n k n e k a m u n k a n e m p u s z t á n azért kell. A z ö s s z e h a s o n l í t á s a l a p j a l e h e t a z is. Az i d ő s e b b e k e t é r i n t ő s z a k p o l i t i k a a tár­ sadalom n e m . A z osztály. h o g y m a n e m s z e n v e d n e k h i á n y t s e m m i ­ b e n (bár e r k ö l c s i . a m e ­ l y e k e t a 6. k o n f l i k t u s o k és a m i n d e n ­ kori u r a l k o d ó h a t a l m i v i s z o n y o k e r e d m é n y e k é n t fogja fel. A Schmidt törté­ nete ( 2 0 0 2 ) c í m ű h o l l y w o o d i f i l m b e n a főszerep­ lő Jack N i c h o l s o n egy o l y a n férfit alakít. faj é s n e m s z e r i n t i e g y e n l ő t l e n s é ­ gek g y a k r a n n ö v e k e d n e k . N e m csak az időskorú népességet mondhatjuk v á l t o z a t o s n a k : m a g a az „öregkor" is s z é l e s és egy­ r e n ö v e k v ő é l e t k o r t a r t o m á n y t j e l e n t . mint más népességcsoportoké. Az e l m é l e t k ö z p o n t i k é r d é s e a g a z d a s á g i és a politikai r e n d s z e r s z e r e p e a t á r s a d a l o m b a n fenn­ álló h a t a l m i v i s z o n y o k é s e g y e n l ő t l e n s é g e k ala­ kításában és f e n n t a r t á s á b a n . E b b e n a részben megnézzük. h a n e m mert része s z e m é l y e s i d e n t i t á s u n k n a k . Ugyanez l á t h a t ó a z E u r ó p a i U n i ó m á s o r s z á g a i b a n is. Ezzel s z e m b e n a negyedik életszakasz azokat az éveket jelenti. ábrán h a s o n l í t h a t u n k ö s s z e . amelyet sok i d ő s ö d ő e m b e r m e g é l . Az élet­ színvonal szubjektív megélése azonban n e m c s a k a n y a g i t é n y e z ő k t ő l függ. A harmadik periódus az 5 0 . h o ­ g y a n e m l é k e z n e k k o r á b b i é l e t ü k r e : á l t a l á b a n úgy érzik. m i n d e n e t n i k a i c s o p o r t b a n m e g t a l á l h a t ó k . h a n e m melegek. hogy minden idősebb ember szubjektíve megtapasztalná az egyenlőtlenséget (Vincent 1999).a m e l y p é l d á u l a j ö v e d e l m e t . E z é r t n e m mondhatjuk. é l h e t n e k m a g á n y o s a n vagy s o k f é l e c s a l á d b a n . Összemér­ h e t i k m a g u k a t a t á r s a d a l o m e g é s z é n e k átlagos é l e t s z í n v o n a l á v a l vagy m á s n y u g d í j a s o k k a l . a m e l y b e n a m i n d e n ­ napi szülői és m u n k a p i a c i feladatoktól megsza­ b a d u l t e m b e r e k m é g aktív. a m e l y kizárólag az ötvenen felüliek alkotta p i a c o n kínálja utazási program­ jait és más termékeit. h o g y k i f i z e s s ü k a s z á m l á i n k a t . h o g y a z i d ő s e k m i l y e n r e f e r e n c i a c s o p o r t h o z m é r i k hely­ z e t ü k e t . a m e l y új l e h e ­ tőségeket k í n á l . egy h a l o m i s m e r e t l e n k i h í v á s s a l is jár. a m e l y r e s o k s z o r kité­ rek k ö n y v e m b e n . az e g é s z s é g ü g y i el­ látást vagy a t á r s a d a l o m b i z t o s í t á s t f o r m á l j a .3. E s t e s e t al. A h o g y a n az e m b e r öregszik.7 5 é v e s kort f e l ö l e l ő s z a k a s z . h o g y egyre n a g y o b b fogyasztói p i a c o t é s k u l t ú r á t j e l e n t e n e k . 2 0 0 3 ) . é r z e l m i é s a n y a g i p r o b l é ­ mákkal. faj és o s z t á l y s z e r i n t i r é t e g z ő d é s é t tükrözi. l e s z b i k u s o k i s a k a d n a k k ö z t ü k . ha­ nem s t á t u s v e s z t é s h e z i s v e z e t h e t . m e n n y i r e tudják az idősö­ dő emberek megőrizni önállóságukat és általános jóllétüket.SZOCIALIZÁCIÓ. a m e l y e k e t n e h é z f e l d o l g o z n i . h a n e m a t t ó l is. E b b e n a z esetben a v i s s z a v o n u l á s n e m c s a k j ö v e d e l e m . ÖREGEDÉS A harmadik generáció: a politikai gazdaságtan elmélete Az utóbbi években az öregedésvizsgálatok egyik legfontosabb i r á n y z a t a a C a r r o l l E s t e s m u n k á j á ­ val i n d u l t politikai gazdaságtani szemlélet. és n e m c s a k heteroszexuálisok. hogyan élik meg az emberek az öregedést Nagy-Britanniában az egyenlőtlenségek. A z „ősz p é n z " egyre n a g y o b b s ú l y á r a jó példa a brit Saga. a m e l y e t s o k a n nehezen v i s e l n e k el. a m e l y e k b e n már sokkal n e h e z e b b az embereknek önállóságu­ kat m e g ő r i z n i . s z e g é n y e k r e és a k e t t ő k ö z ö t t i e k re. ö n m a g u k r ó l g o n d o s k o d n i . politikai értékeik és preferenciáik különbözőek. Egyenlőtlenség az idősebbek körében Á l t a l á n o s s á g b a n a z t m o n d h a t j u k . G y a k r a n vá­ l a s z t ó v o n a l a t h ú z n a k a h a r m a d i k és a n e g y e d i k életszakasz közé. a m e l y e k a z idő­ sebbeket alárendelt. E g y m á s i k j e l e n t ő s v á l t o z á s .vagy élettárs e l v e s z t é s e . mint Nagy-Britannia más lakói. Az öregedés jellemzői Nagy-Britanniában Bár az öregedés o l y a n folyamat. a m e l y b e á g y a z ó d i k . A po­ litikai g a z d a s á g t a n i e l m é l e t s z e r i n t a z á l l a m n a k és a k a p i t a l i z m u s n a k is v a n s z e r e p e a z o k n a k a r e n d s z e r e k n e k a m ű k ö d é s é b e n . A m e g ö z v e g y ü l é s egy negy­ ven-ötvenéves k a p c s o l a t m e g s z ű n é s é t j e l e n t h e t i : olyan társ e l v e s z t é s é t . mielőtt elhagyták a munkaerőpiacot. marginális h e l y z e t b e szo­ rítják. j e l e n t ő s á t m e n e t e t j e l e n t ő k i h í v á s a m u n k a feladása.t á r s a d a l m i m e g b e c s ü l t s é g ü k le­ h e t n e j o b b i s ) . Az i d ő s e b b n é p e s s é g b e n is m e g j e l e n i k a b r i t társadalom s o k s z í n ű s é g e . A s z o c i á l p o l i t i k á t . ö n á l l ó é l e t e t é l n e k . T o v á b b á éppúgy.

B r i t a n n i á b a n m á r a 2 0 . A 6 5 . ábra Szegénységi ráta és relatív jövedelem a 65. társadalmi kirekesztettség és jólét" című fe­ jezetben f o g l a l k o z u n k ( 2 7 8 .B r i t a n n i á b a n a K e n t i E g y e t e m 1 3 1 7 fős m i n t á n f e l m é r é s t végzett a z i d ő s e b b e k é l e t m ó d ­ j á r ó l ( M i l n e .2 7 9 . a k i k k o r á b b a n é r t e l m i s é g i k é n t vagy veze­ tőként dolgoztak. B á r N a g y . c s e k é l y m e g t a k a r í t á s s a l r e n d e l k e z ő i d ő s e b b e k . A z e g y i k világot a nemrégiben nyugdíjba vonult. A munkaerőpiac elhagyása jövede­ l e m v e s z t é s h e z vezet. így a z öregkori h a l m o z o t t e g y e n l ő t l e n s é g azt je­ l e n t i . NagyB r i t a n n i á b a n 2 0 0 3 . életévüket betöltöttek körében az Európai Unió tagországaiban. a m e l y j e l e n t ő s e n c s ö k k e n t ­ h e t i az i d ő s e b b s z e m é l y é l e t s z í n v o n a l á t . A nyug­ díjasok k ö z ö t t i j ö v e d e l e m e g y e n l ő t l e n s é g e g y i k fő m e g h a t á r o z ó j a .). 1998 3 11 Írország Görögország Portugália Dánia Ausztria M Belgium "öj N Nagy-Britannia N Franciaország Finnország Spanyolország Olaszország Németország Svédország Luxemburg Hollandia EU-átlag 1 a 1 1 1 1 1 1 I 1 1 100 A szegénységi küszöb alatt élők (a teljes népességre számított ekvivalens jövedelem mediánjának 60 száza­ lékánál kisebb jövedelműek) százalékos aránya. 34. é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t t n ő k n e k pedig négyötöd r é s z e özvegy.6 9 éves férfiak t ö b b m i n t h á r o m n e g y e d e n ő s . m é l y s z e g é n y s é g s ú j t h a t j a . m i n t k ö z é p k o r ú megfelelőik. o. Következésképp életük későbbi szakaszában azoknak az idősebb férfiaknak l e h e t a l e g m a g a s a b b b r u t t ó j ö v e d e l ­ m ü k .3. a v i s z o n y l a g jó m ó d b a n é l ő k . b A 65. m a g á n y o s . a 8 5 . 6 0 szá­ z a l é k ( H M S O 2 0 0 4 ) . „Szegény­ ség. Forrás: Social Trends. / Az i d ő s e b b e k s z e g é n y s é g é v e l a 10. a m e l y b ő l k e r e s e t e s z á r m a z o t t . é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t t n ő k k ö z e l fele. E m i a t t az özvegység gyakori az i d ő s e b b n ő k kö­ r é b e n . k i s e b b s é g i e k és fi­ zikai d o l g o z ó k s z e g é n y e b b e k . N a g y . E z z e l s z e m b e n a 6 5 . 2004. s z á z a d má­ s o d i k fele ó t a j e l l e m z ő a n ő k n a g y a r á n y a az .6. 7. életévüket betöltöttek ekvivalens jövedelem mediánja a 0-64 éves népességhez viszonyított százalékos arányban. m i t ő l t a r t a n a k leg­ inkább. m a g á n n y u g d í j b a n i s r é s z e s ü l ő c s o p o r t alkotja. FEJEZET 6. h o g y az i d ő s e b b n ő k . a n y o l c v a n a s éveik e l e j é n j á r ó k k ö r é b e n e z a z a r á n y k e v e s e b b . mint a férfiaké ( N a t i o n a l Office of S t a t i s t i c s 2 0 0 4 a ) . A n ő k e s z á m s z e r ű „fölény­ b e " k e r ü l é s é t n e v e z i k „ a h a j l o t t k o r elnőiesedésé­ nek" (feminization of later life]. közös háztartás­ b a n élő. A felmérés v á l a s z a d ó i a r o m l ó e g é s z s é g i á l l a p o t u t á n a pénz­ telenséget említették mindjárt a m á s o d i k helyen. a m e l y b e n k é t kü­ l ö n „világ" l é t e z é s é t tárták fel. a k i k á l t a l á b a n n y o l c v a n é v e n felü­ li. a m i k o r arról k é r d e z t é k őket.H a r d i n g 1 9 9 9 ) . A hajlott kor elnőiesedése A n ő k á l t a l á b a n t o v á b b é l n e k . o. A m á s i k vi­ l á g b a n é l ő k e t .b a n a n ő k s z ü l e t é s k o r várható é l e t t a r t a m a m a j d n e m ö t évvel v o l t h o s s z a b b . hagyja a m u n k á t . m i n t a férfiak.. h o g y tudtak-e s z o l g á l a t i vagy magánnyugdíjat felhalmozni.

é s á t l a g o s a n m e k k o r a ö s s z e g j u t a z ilyen jövedelemforrással rendelkezőknek.4. é s ritkábban találkozhatnak másokkal.e l ő t e ­ remtés k é p e s s é g é n e k k ü l ö n b s é g e . m i n t a n ő k n é l . a férfiakhoz v i s z o n y í t o t t a r á n y u k mindig ingadozott. E z é r t a z i d ő s g o n d o z á s b a n i s s z á m o l n i k e l l a n e m e k k ö z ö t t i k ü l ö n b s é g e k k e l (Arber et al. I d ő s e b b k o r u k b a n a n ő k e t j o b b a n sújtják a fo­ g y a t é k o s s á g o k . például kevesebb n ő n e k v a n a u t ó j a . t á m o ­ g a t á s r a a m i n d e n n a p i f e l a d a t o k b a n és ö n e l l á t á s ­ ban. de 2021-ben várhatóan már csak kétszer annyian lesznek. Az a r á n y t a ­ lanság m a i c s ö k k e n é s e a b b ó l is fakad. hogy az idősebb nők nemcsak a személyes jövedelem tekintetében m a r a d n a k e l a férfiaktól. táb­ lázat azt m u t a t j a . A 6. h o g y a 6 5 . depressziót és magányt jelent. m í g a férfiak k ö r é b e n ez az a r á n y 71 s z á z a l é k ( H M S O 2 0 0 4 ) .e s n é p s z á m l á l á s s o r á n érte el a nyugdíjkorhatárt. A 90. h o g y az idősebbek k ö r b e n t a p a s z t a l h a t ó v a g y o n i egyen­ lőtlenségek egyik fő o k a a m a g á n n y u g d í j . ábrán l á t h a t ó . h o g y a 2 0 . A z idősebb n ő k m i n d ö s s z e 4 3 s z á z a l é k á n a k szár­ mazik v a l a m i l y e n j ö v e d e l m e m a g á n n y u g d í j b ó l 1 59 ( b e l e é r t v e a n é h a i férjük n y u g d í j á b ó l s z á m í t o t t ö z v e g y i n y u g d í j a s o k a t i s ) . é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t t férfiak é s n ő k m i l y e n a r á n y b a n k a p n a k m a g á n ­ nyugdíjat. m i n t a férfiak. Bár az autóbirtoklásban mutatkozó e l t é r é s n e m l á t s z i k f o n t o s n a k . R é s z b e n azért c s ö k k e n h e t a n ő k fér­ fiakéhoz v i s z o n y í t o t t s z á m a .8 4 é v e s n ő k m i n d ö s s z e 4 2 szá­ z a l é k á n a k v a n a u t ó j a . m i n t a férfiakat. század m á s o d i k f e l é b e n a 6 5 . Vizsgálatok bizonyítják. A 7 5 .t i t i SZOCIALIZÁCIÓ. A 6. Az e l ő b b e l m o n d t a m . A n ő k e n e m z e d é k e a z 1 9 6 l . hogyan változott 1 9 5 1 óta a n e m e k a r á n y a az idő­ sek k ö r é b e n . h o g y k ö z ü l ü k t ö b b e n s z o r u l n a k segítségre. Ez azt j e l e n t i . a z a u t ó h i á n y igen­ csak korlátozhatja a nők mozgáslehetőségeit: ne­ h e z e b b e n j u t n a k e l o r v o s h o z vagy v á s á r o l n i . m i n t férfi kortársaik. életévüket betöltött britek között jelenleg h á r o m s z o r a n n y i a n v a n n a k a n ő k . m e r t a z e l s ő világ­ háború sok fiatal férfi é l e t é t k ö v e t e l t e . A z i d ő s e b b brit n ő k k ö z e l fele él e g y e d ü l . Az idősebb n ő k közül t ö b b e n szegények. 2003). . m i n t a férfiak. A k e r e s e t e k terén a n e m e k k ö z ö t t m e g f i g y e l h e t ő s z a k a d é k és a szülés-gyermeknevelés i d e j é n k i e s ő j ö v e d e l e m miatt a n ő k k ö z ü l s o k k a l k e v e s e b b e n r e n d e l k e z ­ nek olyan nyugdíjjogosultsággal. é s m a v a l a m e l y e s t c s ö k k e n . m í g a férfiaknál ez az a r á n y 66 százalék. például m á r n e m tudnak egyedül fürödni vagy l e f e k ü d n i é s f ö l k e l n i .1. a m i f e l b o r í t o t t a a n e m e k egyensúlyát e b b e n a k o r c s o p o r t b a n . Van. betegeskedést. akinek az öregkor folytonos nélkülözést. é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t ­ tek k ö r é b e n a férfiaknál g y o r s a b b a n c s ö k k e n a halandóság. ELETUT. ÖREGEDÉS idősek között. m í g a férfiaknak c s a k m i n t ­ egy ö t ö d e . h a n e m m á s f o r r á s o k b ó l is kevesebb jut nekik.

Nemrégiben p é l d á u l n é h á n y ö n k é n t e s n y u g d í j p é n z t á r figyel- 6. m á s f e l ő l a z aktív. h a arra g o n d o l u n k .2 0 0 1 a Anglia és Wales 100 férfira jutó nők száma 3501 100 50 o-i 1951 a 1 1 1 1 1 1961 1971 1981 1991 2001 Az évközi népességbecslések alapján. é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t t b r i t e k a né­ p e s s é g n e k m i n t e g y 5 s z á z a l é k á t t e t t é k ki. 34. ma az arányuk 15 százalék. 7.) Mivel az idősebb populáció várhatóan a k ö v e t k e z ő s z á z a d i g n ö v e k e d n i fog.6.vagy l a k á s t u l a j d o n t e k i n t e t é b e n i s r o s s z a b b h e l y z e t ű e k (bár b i z o n y o s c s o p o r t o k b a n . például az a u t ó . ábrát).4. (A 6. és k ö r ü k b e n n a g y o b b a s e g é l y e k r e szo­ rulók aránya (Berthoud 1 9 9 8 ) . hogy kulturális n o r m á i k é r t e l m é b e n n e m állhat­ tak m u n k á b a korábban. a s z o c i á l i s s z o l g á l t a t á s o k é s a z e g é s z s é g ü g y i e l l á t á s o k iránti i g é n y e k is n ö v e k e d n e k m a j d . é s e z e g é s z e n h a j l o t t k o r u k i g így m a r a d . A m u n k a e r ő p i a c o t elhagyó etnikai kisebbségek gyakran n e m tudják kiegészíteni kötelező állami nyugdíjukat önkén­ tes s z o l g á l a t i vagy s z e m é l y e s m a g á n n y u g d í j j a l . Az i d ő s e k e t t á m o g a t ó p r o g r a m o k a t a z o n b a n a m u n k a v é g z ő n é p e s s é g f i n a n s z í r o z z a . h o g y a nyugdíjakat a m a i n á l h o s s z a b b i d e i g k e l l f i z e t n i ( l á s d a 6. és gyakran még az angol nyelvet s e m be­ s z é l i k eléggé. Van. o.B r i t a n n i á b a n é s s o k m á s iparosodott o r s z á g b a n . é r d e k c s o p o r t o k és d ö n t é s h o z ó k k é n y t e l e n e k e l ő r e g o n d o l k o d n i é s ja­ v a s l a t o k a t k i d o l g o z n i . .b e n a 6 5 . E g y e s k i s e b b s é g i c s o p o r t o k b a n a n ő k r o s s z a b b g a z d a s á g i h e l y z e t e a b b ó l i s fakad. hogyan n ö v e k e d e t t a z e l t a r t o t t a k a r á n y a Nagy-Britan­ niában. Meg­ á l l a p í t o t t á k . m u n k a v é g z ő korúak számát. Nagy-Britanniában más csoportokhoz h a s o n l í t v a á l t a l á b a n a p a k i s z t á n i a k és a b a n g l a ­ desiek között a legnagyobb a szegénységben élők a r á n y a . 2004. FEJEZET Életkor és etnikai hovatartozás Az etnikai kisebbséghez tartozó idősebb britek j ö v e d e l m e i s á l t a l á b a n k i s e b b . a m u n k a e r ő p i a c o n d i s z k r i m i n á c i ó éri őket.5. aki azt mondja. A v á r h a t ó élettar­ t a m n ö v e k e d é s e azt j e l e n t i . m i n t a fehé­ reknél). és továbbra is növekszik. hogy az öregkorú eltartottak arányának n ö v e k e d é s e e g y r e n a g y o b b t e r h e t ró m a j d a fel­ h a s z n á l h a t ó f o r r á s o k r a . h o g y a n l e h e t a v á l t o z ó né­ pesség szükségleteiről gondoskodni. p é l d á u l a z i n d i a i a k vagy a k í n a i a k k ö r é b e n m a j d n e m anyn y i i d ő s e b b e m b e r n e k v a n l a k á s a . Forrás: Social Trends. Öregedéspolitika „Globális öregedési válság"? 1 8 5 0 . A n é p e s s é g é l e t k o r s z e r i n t i m e g o s z l á s á b a n be­ következő jelentős változás k ü l ö n ö s gondokat o k o z N a g y . lakó­ helyükön n e m válogathatnak az álláslehetőségek között. ábrán látható. m i n t f e h é r kor­ t á r s a i k é . ábra A nemek aránya az idősek körében életkor szerint. E z e k az idős em­ berek más vagyoni mértékek szerint. A d e m o g r á f i a i előrejel­ z é s e k e t l á t v a a k o r m á n y z a t o k . A m a g á n n y u g d í j h i á n y a m u t a t j a . Ginn és Arber (2000) az idősebb népességben az etnikai hovatartozás és n e m szerinti különb­ ségeket vizsgálták az egyéni jövedelemben. h o g y Nagy-Bri­ tanniában a nagyrészt bevándorolt idősebb etni­ kai n é p e s s é g h i v a t a l o s s z o l g á l a t i i d e j e k e v e s e b b . m e n n y i a z e l t a r t o t t a k a r á n y a . vagyis ö s s z e v e t j ü k egyfelől a fiatal g y e r e k e k és a nyug­ d í j a s o k s z á m á t . E n n e k o k á t ú g y é r t h e t j ü k m e g . h o g y a l e g r o s s z a b b h e l y z e t ű e k álta­ lában az idősebb ázsiai nők. 1 9 5 1 .6.

az erkölcsi romlást feszegető Dorian Gray arcképé­ ben. mint áldás. A legenda és a romantikus képzelet birodal­ mán kívül e g é s z e n a legutóbbi időkig csak egy­ féle jövője lehetett az ö r e g e d é s n e k a nyugati kul­ túrában. nem valóság. és eladja neki a lelkét. Ráadásul ha az e m b e r megtapasz­ talhatta az örök életet. akinek arcát-testét erkölcstelen tobzódásai rej­ télyes módon nem csúfítják el. 1 9 0 . mely „fonnyadt volt. például a vándorló zsidó vagy a boly­ gó hollandi legendájában. Súlyozás nélküli adatok. féktelenségének minden külső jele (amelyek t ö r t é n e t é b e n a korai ö r e g e d é s formáját öltik) titokzatos m ó d o n csak arcképén látható. erényes öregedésnél és n e m igyekszik alkut kötni az ördöggel. Az irodalomban néha a természetfeletti erők valóban beavatkoztak a dolgok látszólag t e r m é s z e t e s rendjébe. amelyből az embert csak természetfeletti erők szabadíthatják meg. de egészen a leg­ utóbbi időkig ez a kutatás inkább csak álom volt. hogy t o v á b b r a is olyan aktív életet élhessen.I vostudomány és technika új reményt ad. Lásd Appendix. akkor is inkább á t o k volt. . Part 1: NS-SeC.I 6. 6 2 0 0 1 / 2 0 0 2 Ellátottak aránya Férfiak Családi állapot Házastárs/élettárs Egyedülálló Özvegy Elvált/külön él Társadalmi-gazdasági csoport Értelmiségi/vezető Középszintű Alsóbb szintű alkalmazott és fizikai dolgozó Összesen a b Magánnyugdíjasok átlagos juttatása (font/hét) Férfiak Nők Nők A nők és a férfiak magánnyugdíj-jövedelmének aránya (%) -S 74 52 70 57 90 60 62 71 28 61 56 36 64 51 34 43 92 65 61 78 172 84 50 83 34 70 46 48 95 43 28 44 37 108 75 62 55 51 56 53 Szolgálati vagy személyes (saját jogú és hozzátartozói) nyugdíj. é p p e n ö n m a g á t pusztítja el. 34. és a modern or. I De gyorsan változnak az idők. ezért a t e s t ö r e g e d é s e az ideiglenes világban a másvilá­ gi örök spirituális lét próbája. hogy I az ö r e g e d é s nyűgeitől n e m c s a k a következő. amelynek segítségével megérthetjük. már ha valaki m e g é r t e az öregkort: ezt m u t a t t á k meg az emberi t e s t végső enyészetéről. ÖREGEDÉS képzelőerő bevetésére: kortalc Mike Hepworth a könyvében (Stories of Ageing. hogy eltüntesse múltja bizonyíté­ kát. Dorian Gray lenyűgözően jóképű esztéta. Foglalkozás alapján. Halála pillanatában a festményre visszatér régi. mint fiatalkorában.0.).„ra­ g y o g ó fiatalságának és szépségének minden pom­ pájában" -. milyen gyökeresen módosíthatná a tudomány és a technika. mert széttéphetetlen kötelék fűzi a képhez. aki m e g m a r a d a tisztes. a brit központi statisztikai hivatal társadalmi-gazdasági osztályozása (NS-SeC) szerint. ha. Igaz. Az alábbi szövegben Hep­ worth kifejti. ráncos. táblázat Magánnyugdíjak 3 a 6 5 . hogy gá­ tat vessenek a testi ö r e g e d é s szokásos folyama­ tainak. vagy Oscar Wilde regényében.7. hogy mindig igyekeztünk meghoszszabbítani a cselekvő életet. hogy miként értelmez­ zük az öregedést: A nyugati kultúrában az ö r e g e d é s t évszázado­ kon át olyan létállapotnak képzelték. 2000) igyekszik rávezetni olvasóit. ÉLETÚT. 11. A mennyország a n n a k j u t a l m a . Amikor végül késsel nekiesik a festménynek. o. 2004. az arca för­ t e l m e s " (Wilde 1 9 8 7 .SZOCIALIZÁCIÓ. míg belőle csak egy v é n e m b e r hullája marad. hogy „felfe­ dezzék: a szépirodalom kiapadhatatlan forrás. Forrás: Social Trends. aki egyezséget köt az ördöggel. A keresztény g o n d o l k o d á s dualisztikus m ó d o n szétválasztja a t e s t e t és a lelket. ifjú képmása . életévüket betöltöttek körében: családi állapot és társadalmi-gazdasági cso­ port szerint. ez történik például Faust e s e t é b e n (Fielder 1 9 4 6 ) . a halálról és az utána a m e n n y b e n vagy pokol­ ban következő életről a l k o t o t t keresztény elkép­ zelések. A hús pusztulása felszabadítja a lelket vagy az igaz é n t az időtlen másvilági létre. mennyire sokféle jelentéssel bírhat az öregedés tapaszta­ lata a társadalomban".

hogy kortalan j ö v ő n e k nézhetünk e l é b e ? h a t á s a i t . évre vonatkozó népességbecslések a manchesteri adat­ egyeztetési gyakorlat időközi eredményeit is tartalmazzák. ábra A brit eltartott népesség életkor szerinti megoszlása. KÉRDÉSEK 1.) U j a b b a n b í r á l j á k azt a z e l k é p z e l é s t . volna é r t e l m e egyáltalán öregedésről be­ szélni? 3. (Az ö r e g e d ő n é p e s s é g g e l és a j ó l é t i ki­ a d á s o k k a l k a p c s o l a t o s vitát a k e r e t e s r é s z b e n is­ mertetem. Az ö r e g e d é s jövőjének e derűlátó elképzelése szerint a hajlott korral j á r ó biológiai kockázatok gyógyíthatók lesznek. 1971—2021 e 15 16 évesnél fiatalabb 10 65. aki szerint az „eltűnő t e s t " a fájdalom. h a n e m egy tudományos-fantasztikus regény válik valóra. a b e t e g s é g és a gyengélkedés révén mutatja meg. hogy a kortalan jövő mai modelljei nem annyira spiritu­ ális. mert az öregedéssel j á r ó b e t e g s é g e k r e gyógyírt találnak. eltávolítják és egy genetikai úton előállított vagy egy átülte­ t e t t szervvel helyettesítik. m i n d a férfiak ( j e l e n l e g 6 5 év) e s e t é b e n n ö v e l j é k 70 évre. amit egyes szociológusok állítanak. h a n e m a biológiai t e s t t u d o m á n y a lesz. 2004. Az öregedési folyamat leküzdésének egyik mód­ m e z t e t e t t arra. Napjainkban az az uralkodó nézet. J a b b e r F. és a gyenge.6. E fejlemény egyik érdekes jele. és az emberi élet hossza jóval meghaladja majd a száz év feletti matuzsálemi kort. A testből g é p lesz. 34. A t e s t belső részeit.r e ) . életévét betöltötte Előrejelzések" 1971 1981 1991 2001 2011 2021 A 2001. Sokan hisznek a t u d o m á n y határtalan l e h e t ő s é g e i b e n . . hogy az e m b e r b ő l kiborg lesz. a fiatalos élet m e g h o s s z a b b í t ó j a nem az örök immateriális lélek vallása. vagy félig bioló­ giai. hogy a biológiailag kor­ látozott élettartam „normális". Már nem kell sok idő. FEJEZET nem m é g e b b e n az életben m e g s z a b a d u l h a t u n k (Katz 1 9 9 6 ) . félig technikai lényként „ p o s z t h u m á n " t e s t e t ölt (Featherstone 1 9 9 5 ) . Szorgalmazzák. hogy meg­ oldhatja minden gondunkat. és az ö r e g e d é s t ö b b é szót sem érdemel. így k o m p e n z á l j á k a h o s s z a b b é l e t t a r t a m j a . o. h o g y a j e l e n l e g i n y u g d í j f i z e t é s i rendszert n e m lehet a végtelenségig fenntartani. Az ö r e g e d ő t e s t törté­ n e t e t e h á t n e m arról szól majd. ezért várják remény­ kedve az orvostudománytól. és az ö r e g e d é s n e m okoz t ö b b é g o n d o t . hogy az öre­ g e d é s folyamatának megfékezője. Ha m e g s z ü n t e t h e t n é n k az ö r e g e d é s testi hatá­ sait. megbékélni az egyén korlátaival. hogy létezik) e b b e n a j ö v ő k é p b e n a t e s t szó szerint eltűnik. mint inkább biológiai jellegűek (Cole 1 9 9 2 ) .1 2 5 . b 2001-re alapozott előrejelzések a Forrás: Social Trends. 1 2 4 . 17. Az örök ifjúság vágya vajon az ö r e g e k e t lenéző társadalom t e r m é k e ? 2. és 2002. o. hogy a nyugdíjkorhatárt mind a n ő k (ez é p p m o s t e m e l k e d i k 6 0 é v r ő l 6 5 . 6. Igaz-e. hi­ s z e n h a e g y c s o p o r t o t „ e l t a r t o t t k é n t " í r n a k le. Forrás: Hepworth 2 0 0 0 . (Drew Ledér [ 1 9 9 0 ] el­ képzelésétől eltérően. Gubrium ( 1 9 8 6 ) tekintélyes szociálgerontológus m u t a t rá.5. hogyan próbál megbirkózni. hogy az ö r e g e d é s t az életút t e r m é s z e t e s befejeződéséből gyógyítha­ tó b e t e g s é g g é változtatja. ame­ lyek a hajlott korban g o n d o t okoznak. h o g y a z i d ő s e b b e k „eltartott n é p e s s é g e t " a l k o t n á n a k . rosszul m ű k ö d ő testrészek cserélhe­ tők lesznek. mennyire vonakodik a mai társadalom beismerni.

h a n e m s o k a t a d n a k 6. h o g y a z i d ő s ö d ő e m b e r e k f e l n ő t t g y e r m e k e i k anyagi támogatásában is fontos forrásnak számít­ h a t n a k : p é l d á u l p é n z t a d n a k n e k i k k ö l c s ö n vagy a j á n d é k b a . a z e n e stb. így l á n y a i k . Franciao. h o g y át k e l l g o n d o l n u n k . M á s o d s z o r .6. K u t a t á s o k igazolják. m e n y e i k is a m u n k a e r ő p i a c r a j u t h a t n a k . Olaszo. Az életkor alapján történő d i s z k r i m i n á c i ó u g y a n o l y a n i d e o l ó g i a . informálisan segítenek ellátni r á s z o r u l t a b b társaikat. főként a n e h é z időkben. Arber é s G i n n ( H M S O 2 0 0 4 ) s z i n t é n azt m o n d ­ ják. és független é l e t s t í l u s n a k h ó d o l n a k . A z e l ő í t é l e t e s s é g m á s területeihez h a s o n l ó a n sok h a m i s sztereotípia él a z i d ő s e b b e m b e r e k k e l k a p c s o l a t b a n is. a m e l y korábban a h a j l o t t k o r ú a k h e l y z e t é t j e l l e m e z t e : például h o g y e l v e s z í t i k t á r s a d a l m i k ö t e l é k e i k e t és á l l a m i e l l á t á s o k r a s z o r u l n a k . a háborút k ö v e t ő 1 9 5 0 . vagy h o g y 6 5 é v felett a z e m b e r e k t ö b b s é g e k o r a m i a t t k e r ü l k ó r h á z b a vagy o t t h o n b a . Németo. a m e l y i k m o s t éri el a n y u g d í j k o r h a t á r t . ÉLETÚT. é s h o g y n a g y ré­ s z ü k s z e n i l i s . M a n a p s á g m á r n e m áll­ ja meg a h e l y é t s z á m o s o l y a n e l k é p z e l é s .a s é v e k b e n n ő t t fel. Economist. s e g í t e n e k lakás­ h o z j u t n i . Az i d ő s e b b e k a c i v i l s z e r v e z e t e k b e n i s a k t í v s z e r e p e t j á t s z a n a k .p i a c i r é s z v é t e l ­ re. 2003. t e r é n . hogy pozitív kép alakuljon ki az öregkorról és az idős emberekről. a m i el­ lensúlyozza a férfiaknál t a p a s z t a l h a t ó r ö v i d e b b szolgálati időt. h o g y a z i d ő s ö d ő e m b e r e k nemhogy t e r h e t j e l e n t e n é n e k . A r b e r é s G i n n felve­ tik.f o l y t a t ó d i k A r b e r és G i n n érve­ lése . C h r i s G i l l e a r d és Paul Higgs ( 2 0 0 5 ) úgy é r v e l n e k . és a l e g t ö b b dol­ gozó é v e k k e l 6 5 . szeptember 27. hogy n e m n e v e z h e t ü n k m i n d e n i d ő s e b b e m b e r t m a k k e g é s z s é g e s n e k é s b i z t o n s á g o s a n y a g i hely­ zetűnek. h o g y a z idősebb szülők továbbra is érzelmi támogatást nyújtanak felnőtt gyermeiknek. fizetik a t a n d í j u k a t . S o k v i z s g á l a t a z t i s feltárta. B á r a s z e r z ő k e l i s m e r i k . A 6 0 é v feletti dolgozók termelékenysége és munkabíró-képes- . P é l d á u l gyakori h i e d e l e m . A z u n o k á k g o n d o z á s á b ó l i s n a g y r é s z t vál­ l a l n a k . M á r a k t i v i s t a c s o p o r t o k i s f e l l é p t e k a z életko­ ri d i s z k r i m i n á c i ó (ageism) e l l e n a z z a l a c é l l a l . é l e t é v e b e t ö l t é s e e l ő t t e l h a g y j a a munkaerőpiacot. amikor az ifjúsági k u l t ú r á t „kiugró fogyasztás" uralta a divat. így t o v á b b r a is f o n t o s fogyasztók. Életkori diszkrimináció Nagy-Br. a g a z d a s á g n a k és a t á r s a d a l o m n a k . mert tovább marad­ nak az i n t é z m é n y e s o k t a t á s b a n .SZOCIALIZÁCIÓ. E z e k az e m b e r e k idősebben is megőrzik fiatalkorukban kialakult szokásaikat. h o g y a z i d ő s e b b d o l g o z ó k s z a k m a i l a g k e v e s e b b e t t u d n a k a f i a t a l o k n á l . ÖREGEDÉS akkor azt sugallják. Ma k e v e s e b b fiatal l é p a munkaerőpiacra 16 évesen. például amikor éppen válnak.a g a z d a s á g n a k h a s z n o s t e v é k e n y s é g n e m korlátozódik az aktív m u n k a e r ő . a n y u g d í j a z á s előtt á l l ó k k ö z ü l s o k a n jobb é l e t r e s z á m í t h a t n a k . a m i j e l e n t ő s m é r t é k b e n c s ö k k e n t i a z á l l a m e g é s z s é g ü g y i é s á p o l á s i költ­ ségeit.1 9 6 0 . Spanyolo. Forrás: The Crumbling Pillars of Old Age. m i t j e l e n t az „eltar­ tott". m i n t a sze­ x i z m u s vagy a r a s s z i z m u s . Az a f e l n ő t t n e m ­ zedék. h o g y a z v a l a m i k é p p g o n d o t okoz a t á r s a d a l o m n a k . E l ő s z ö r is az e l t a r t o t t a k m e g h a t á r o z á s a k o r alkalmazott k o r c s o p o r t o k ( a 1 6 é v a l a t t i a k é s 6 4 év felettiek) m á r n e m f e l e l n e k m e g a brit foglal­ koztatási m i n t á k n a k . Ugyanakkor m i n d e n korábbi­ nál több n ő d o l g o z i k f o g l a l k o z t a t o t t k é n t . h o g y a t á r s a d a l o m e g é s z é b e n és az é l e t ú t teljes h o s s z á b a n is újfaj­ ta jólét t a p a s z t a l h a t ó . ábra Nyugdíj-finanszírozás a vizsgált országok GDP-jének százalékos arányában. E z e k m i n d t é v h i t e k . Az i d ő s e b b e k gyakran ingyen. 2 0 0 0 és 2030 | 2000 lg Előrejelzés 2030-ra Üdv! New Age-nyugdíjasok vagyunk.

h o g y egy sor s z e m é l y i s é g j e l ­ l e m z ő s z e r i n t é r t é k e l j é k a z o k a t . A 73 éves fér­ fit á b r á z o l ó k é p r ő l j ó v a l t ö b b n e g a t í v v é l e m é n y s z ü l e t e t t . Ez mind a fejlett.az ő szavaival az „ősz kapitalizmust" -. 1994) felvetette. hogy az e m b e r e k m á r n e m bíznak a nyugdíjazás utáni anyagi b i z t o n s á g u k b a n . a m e l y e k k i t e r j e d h e t n e k a d o l g o z ó k f e l v é t e l é r e . Phil Mullan brit szociológus könyvében (The Imaginary Time Bomb. m i n t a f i a t a l a b b k o r c s o p o r t o k é . a 6 5 é v f e l e t t i e k 9 5 s z á z a l é k a saját l a k á s á b a n é l . becslések szerint 2 0 3 0 . Levin 73 (1988) vizsgálata során egyetemisták­ n a k egy férfi k ü l ö n b ö z ő é l e t é v e k b e n ( 2 5 . különféle nyugellátási rendszereiről írott történeti áttekintő munkájában (Banking on 2 0 0 2 ) felveti. és ha ez a javulás folytatódik . A „ z s é m b e s v é n e m b e r " k ö z k e l e t ű k u l t u r á l i s szte­ reotípiái olyan m a g á n v é l e m é n y e k e t szülhetnek. miatt hogy a lan szerint ilyen tévhit például az egészségügyi népesség hatványozottan növekszik a m e g b e t e g e d é s e k és az ellátásra szorulók aránya. amely leküzdhetetlen Mul­ társadalmi p r o b l é m á k a t okoz majd . A p u s z t a tény. hogy az ö r e g e d é s nem b e t e g s é g . mert az elmúlt évszázadban javultak az életkörülmények. ellátásokkal elöregedése k a p c s o l a t b a n az. A brit kormányzat az é l e t k o r i d i s z k r i m i n á c i ó t i l t á s á r a v o n a t k o z ó javas­ l a t o k a t terjesztett e l ő . a m u n k a h e l y m e g t a r t á s á r a és . amely ma négy az egyhez. ak­ kor az idősek e r ő s e b b e k . a 6 5 . hogy tévhitek rabja az. amelynek során a kötelező állami rendszereket magánrendszerek váltják fel.6. ezért nincs szükség ef­ féle reformra. Robin Blackburn brit szocioló­ gus a világ Death. B i l i B y t h e w a y ( 1 9 5 5 ) s z o c i o l ó g u s a társadalmi k o n s t r u k c i o n i z m u s felől k ö z e l í t v e a d o t t elméle­ ti ö s s z e g z é s t az é l e t k o r i d i s z k r i m i n á c i ó r ó l (ezt a s z e m l é l e t e t az 5.mondja Mullan -. az a tévhit. FEJEZET Az öregedés és a jóléti állam: időzített bor Mit j e l e n t az ö r e g e d ő népesség a jóléti állam s z e m p o n t j á b ó l ? A Világbank egyik kiadványában (Averting the Old Age Crisis. Az emberek részben é p p azért élnek t o v á b b . az előléptetés­ re. mint a m a g á n r e n d s z e r e k . p e d i g az ég­ v i l á g o n s e m m i t n e m t u d t a k r ó l a . A m i k o r ö r e g e b b n e k l á t s z o t t a képen. mind a fejlődő világra érvényes. h o g y ö r e g e b b . oldalon i s m e r t e t t e m ) . mert ha a t á r s a d a l o m b i z t o s í t á s államilag finanszírozott rendszerét magánnyugdíjak válta­ nák fel. a 132-133. h o g y az állami nyug­ ellátás általában sokkal h a t é k o n y a b b a n működik. A szociológus ezt azzal cáfolja. Dean Baker és Mark W e i s b r o t az amerikai nyugdíjrendszerről cial Security: sel szóló tanulmányukban 1999) (So­ The Phony Crisis. Mullan rámutat.8 0 éveseknek pedig csak 7 százaléka mutat szenilitásra utaló tüneteket. k é p z é s é r e (a f e l s ő f o k ú ta­ nulási lehetőségek biztosítására). amelyet Mul­ lan t á m a d . mert a nyugdíjalapok vezetői a munkavállalói m e g t a k a r í t á s o k b e f e k t e t é s é n é l nem a nyugdíja­ sok hosszú távú b i z t o n s á g á t . lelmek terjesztői a pénzügyi é r d e k c s o p o r t o k és a politikai j o b b o l d a l . fejezetben. de a g a z d a g országok h a m a r a b b kerülhetnek baj­ ba.e g é s z s é g e s e b b e k lesznek elődeiknél. a b é r e z é s r e .a nyugdíjazásra. hogy m é g ha elfogadjuk a gazdasági növekedés­ kapcsolatos legkonzervatívabb feltevéseket.r a fe­ leződik.épp eze­ ket a tévhiteket igyekszik szertefoszlatni. amelyek az állami nyugdíjak­ kal s z e m b e n a szabadpiaci alternatívákat igyekez­ nek erősíteni. már csak kettő az egyhez lesz. konferenciák mára és szakpolitikai kezdeményezések á r a d a t a próbált m e g o l d á s t találni erre a problé­ (Economist 2 0 0 0 ) . h a n e m a m a g u k le­ h e t ő l e g n a g y o b b rövidtávú hasznát nézik. B y t h e w a y e l ő s z ö r i s k é t s é g b e von- . A második „ h i e d e l e m " . hogy a n é p e s s é g nyugdíj­ válságba torkolló elöregedésével kapcsolatos fé­ sége n a g y o b b . nem m a g a t e h e t e t l e n . hogy az i d ő s e b b e k arányának óriási n ö v e k e d é s e miatt a nyugdíjakra és orvosi ellátásra fordított j ó ­ léti kiadásokat egyre n e h e z e b b lesz finanszírozni. csak így tudják t á m o g a t n i az egyre n a g y o b b számú nyugdíjigénylőt. az e g y e t e m i s t á k n a k k e v é s b é t e t s z e t t . e l ő h í v o t t egy n e g a t í v sztereotípiát. ahogyan a m a g á n c é g e k működtetik a nyugdíj­ alapokat . hogy az e l ö r e g e d ő népes­ ség c s ő d b e viszi az állami nyugdíjrendszert.ez fontos . é s arra k é r t é k őket. akkor sem valószínű. Az aktív korúakra óriási a d ó t e h e r nehezedik majd. aki az idősödő n é p e s s é g e t idő­ zített b o m b á n a k tekinti. akkor Amerika pénzügyi s z o l g á l t a t á s o k a t nyújtó iparága 1 3 0 millió dollár nyereségre szá­ m í t h a t n a az új befektetési számlákból. hogy leginkább a Wall Street igyekszik elérni a rendszer privati­ zálását. amelyek bántóak az idősebbek számára. A szerzők azt mondják. és az idősödő e m b e r e k t ö b b s é ­ ge nem b e t e g . Blackburn bírálja azt is. 2002) megállapítja. ezért olyan reformot kell végrehajtani. Ezt a n é z e t e t m o s t a n á b a n t ö b b szerző is vi­ t a t t a . hogy teljesülnek a társada­ lombiztosítási rendszer csődjére v o n a t k o z ó előre­ jelzések. Ennek az lett az e r e d m é n y e . Az a z ó t a eltelt években könyvek. Hasonlóképpen. mert ezekben az aktív korúak és a 65 évesnél i d ő s e b b e k e g y m á s h o z viszonyított aránya. rámutattak. 5 2 é s éves korában) készült fényképeit mutatták.

A világ l e g t ö b b t á r s a d a l m á n a k n é p e s s é g é r ő l el­ m o n d h a t ó . A l e g n a g y o b b egész­ ségügyi-ellátási i g é n y e k e t t á m a s z t ó aggkorúak ( 8 5 é v felettiek) s z á m a É s z a k . és b e c s l é s e k s z e r i n t 2 0 5 0 . h o g y a n l e s z i d ő s ? Bytheway s z á m á r a a kategóriák. Kínában kétszeresére. 2010-re e csoport gyarapodásának ü t e m e e l é r i a 1 4 . h o g y a s z ü l e t é s e k és h a l á l o z á s o k szá­ m á n a k e g y i d e j ű c s ö k k e n é s e m i a t t öregszik.h e z h a s o n l í t v a h á r o m s z o r o s á r a n ő a s z á m u k (lásd a 6. A k k o r m á r m i n t e g y 8 0 0 m i l l i ó e m b e r l e s z 6 5 é v feletti. 1 9 9 8 . l e g i t i m á l j á k b i z o n y o s emberek é l e t k o r i a l a p o n t ö r t é n ő h á t r á n y o s meg­ különböztetését és kezelését. mit é r t ü n k „öregkoron": „Állapotot. hogy l e h e t „ ö r e g k o r r ó l " és „ i d ő s e k r ő l " b e s z é l ­ ni. E N S Z . ábra A 65 év feletti népesség aránya különböző régiókban. (A keretes részben foglalkozunk azokkal a gondokkal. Különösen az idősebbek 6.m a g u k is az é l e t k o r i d i s z k r i m i n á c i ó részei. fejezetet). Azt m o n d j a . ÉLETÚT. semhogy megfelelő életet bizto­ síthatnának lakosságuknak. 2 0 5 0 .r e v á r h a t ó a n e l é r i a 71 évet. h o g y a d o m i n á n s c s o p o r t o k . a m e l y e k k e l ma leírjuk az ö r e g e d é s t . 2000-ben felvett és 2050-re előrejelzett adatok | 2000 g 2050 30 Az idősebbek gyakran értékes segítséget nyújtanak közösségüknek például azzal.) Ez a nö­ v e k e d é s egyre n a g y o b b r é s z t k ö v e t e l s o k o l y a n ország e r ő f o r r á s a i b ó l . h o g y l é t e z i k vala­ mi. és 2 0 2 5 . a h o l egy-egy csa­ ládra kevesebb gyerek jut és az emberek tovább é l n e k .SZOCIALIZÁCIÓ. h o g y m e g k é r d e z i . é l e t s z a k a s z t . ja. i l l e t v e h a l á l u k után hozzátartozóiknak. Ez a r o b b a n á s m e g r e n g e t h e t i a s z o c i á l p o l i t i k á t is.7. A világnépesség őszülése Ma az „ i d ő s r o b b a n á s " v é g i g s ö p ö r a v i l á g o n . a k k o r hogyan k e r ü l b e l e a z e m b e r . Az iparo­ sodott országokban az idősebb népesség aránya 1 9 5 0 . a m e l y e k nyerhetnek valamit az életkori diszkriminációval járó e g y e n l ő t l e n s é g e k b ő l . Ez a k o r c s o p o r t a világ i p a r o s o d o t t országai­ b a n n ő m a j d a l e g g y o r s a b b a n . T á r s a d a l m i l a g k o n s t r u á l t a k .b e n 8 s z á z a l é k volt. Az ENSZ Népesedési Alapjának 1998-as jelentése (UNFPA 1 9 9 8 ) m e g á l l a p í t j a . g o n d o l k o d á s m ó d o t vagy m i t ? " Van-e b á r m i l y e n t u d o m á n y o s b i z o n y í t é k arra. Ezt azzal t á m a s z t j a alá.r a 1 4 s z á z a l é k r a nőtt. a m e l y e k m á r m a i s szegé­ n y e b b e k annál. A s z á z a d k ö z e p é t ő l a f e j l ő d ő o r s z á g o k b a n is hasonló „idősrobbanást" tapasztalunk majd. m i n t a s z e g é n y e b b o r s z á g o k b a n . amelyeket a népesség elöregedése okoz Kínában. M a t ö b b m i n t 1 5 0 ország n y ú j t k ö z e l l á t á s t idő­ s e b b e k n e k é s fogyatékkal é l ő k n e k .7.p é l d á u l az „ i d ő s e k " vagy „öregek" .e s 45 évről 1985-re 50 évre nőtt. h o g y e z e k n e k a s z a v a k n a k o l y a n egyetemes j e l e n t é s t t u l a j d o n í t u n k . ábrát). amit ö r e g k o r n a k h í v h a t u n k ? H a van. h o g y a 65 é v e s vagy idősebb n é p e s s é g v i l á g s z e r t e m i n t e g y 9 m i l l i ó v a l Forrás: UNFPA 2004 . hogy gondoskodnak az unokákról. b á r a szegényebb országokban még mindig rövidebb az é l e t t a r t a m a s z e g é n y s é g . és az a ren­ deltetésük.r e p e d i g a 21 mil­ liót. Nyugat-Afrikában pedig közel két és félszeresére nő majd (Sokolovsky 1 9 9 0 ) . ÖREGEDÉS nőtt 1998-ban. vagyis 1 9 9 0 .r e e l é r i a 25 száza­ lékot.b e c s l é s e k s z e r i n t ( U N F P A 1 9 9 8 ) a világ átlagos várha­ tó élettartama az 1 9 5 0 . 5 m i l l i ó t . az a l u l t á p l á l t s á g és a j á r v á n y o k m i a t t (lásd a 11.A m e r i k á b a n vár­ hatóan másfélszeresére. a m e l y n e m lé­ tezik.

hogy ha nem tesz­ nek további lépéseket ez ellen. SERTETT IDŐSEK Egyre t ö b b egyedülálló fiatal kerül s z e m b e az­ zal a lesújtó kilátással. ezért a mai i d ő s e b b e k is elvárják.b e n már t ö b b mint 31 százalék le­ het. g y á r a i b a n v é g z e t t m u n k a váltja fel. Aki meg­ e n g e d h e t i m a g á n a k .ez a törekvés sok i d ő s e b b e m b e r t bánt. M á s ipari országok a szolgáltatások sokkal s z é l e s e b b k ö r é t k í n á l j á k . d o l g o z ó k f o g l a l k o z t a t á s á t és k é p z é s é t . A 2 0 3 0 . akik mind­ össze a népesség 10 százalékát teszik ki. Kína 1950 1960 1970 1980 1990 2000 népességnövekedése 5 6 3 millió 6 5 0 millió 8 2 0 millió 9 8 5 millió 1. a 7. A c s a l á d i gondoskodás hagyományos mintái meginognak. életveszélyes abortuszok és b ü n t e t é s e k gyakran nemzetközi tiltakozást váltottak ki. m e r t e z t a j a p á n k u l t ú r a t á m o g a t j a . FEJEZET Kínában 1 3 0 millió idősebb e m b e r él. és m e r t gyakran az üzletpolitika is arra ösztönzi az em­ b e r e k e t .) A 2 0 . A szakértők azt mondják. s z á z a d e l e j i ipari országokhoz h a s o n l ó a n ma m i n d e n társadalom­ b a n szerepet kell találni az idősödő polgároknak. hogy gondoskodjon az idősebbek anyagi és egészségügyi szükségle­ teiről. mert a d o l g o z ó népesség csak nehe­ zen tud gondoskodni a visszavonultakról. Ez a z o n b a n n e m változtat azon. fejezetben. akkor az őszülő népesség ellátásának t e r h e nagy h a t á s t gyakorol­ hat az e g é s z ország fejlődésének ü t e m é r e is. a m e l y e k e t g y a k r a n k o r m á n y z a ­ t i p r o g r a m o k b ó l f i n a n s z í r o z n a k . v á r h a t ó a n e s z á z a d n a g y r é s z é b e n . a m e l y n e k korábban dolgoztak. és a ma­ gánvállalkozások is jelentős erőket fordítanak az átképzésre. hogy megpróbálják féken tartani az ország robbanásszerű népesség­ növekedését. J a p á n b a n p é l d á u l a fér­ fiak é s n ő k e g é s z e n i d ő s k o r u k i g a k t í v a k m a r a d ­ n a k . L é t s z á m u k gyors n ö v e k e d é s e a z e g é s z s é g ü g y i el­ látórendszert nagymértékben megterhelheti sok ipari országban. Kínában h a g y o m á n y o s a n tisztelték az időseket. 2 0 0 0 .b e n vezettek be. erről az „egyágú c s a l á d " ismertetésekor.26 milliárd visszaütött. A falusias területek t ö b b s é g é b e n a házaspárok jó néhány éves szünet után második gyermeket is vállalhatnak. Törvény mondja ki. o l d a l o n l e s z szó. A fiata­ lok és az ö r e g e k e g y m á s h o z viszonyított aránya a z o n b a n változik. Az ö r e g e d é s és a g l o b a l i z á c i ó ö s s z e k a p c s o l ó ­ d á s a v i l á g s z e r t e k i h a t m a j d a z i d ő s e b b e k életé­ re. Az előzőekben már láthattuk. kivéve ha az egyik vagy mindkét fél etnikai kisebbségből származik. különféleképpen orvosolni idősek növekvő számából eredő gondokat.1 . h o g y N a g y . a m e ­ lyet 1 9 7 9 . így sokan egyre n e h e z e b b e n tudnak gondoskodni i d ő s e b b családtagjaikról. szeptember 1. h a n e m jelentős tapasztalatukra és tehetségükre számítva inkább szorosabbra vonja velük kötelékeit. hogy a gazdasági reformok hatására gyorsan szétesik a k o m m u n i s t a jóléti rendszer. hogy két szülőről és négy nagyszülőről kell majd g o n d o s k o d n i a : ezt neve­ zik a 4 . J a p á n b a n egy s o r t ö r v é n y t á m o g a t j a a z i d ő s e b b . Forrás: BBC. hogy minden városi családnak csak egy gyermeke lehet. E h h e z m e g k e l l h a t á r o z n i a g a z d a s á g i támoga­ tás ú j e s z k ö z e i t .6. h o g y n y u g d í j a z á s u k u t á n is a n n á l a cég­ n é l maradjanak. (Nyu­ g a t o n m á r i s v á l t o z n a k a c s a l á d m i n t á k .r a v o n a t k o z ó hivatalos becslések sze­ rint mintegy 3 0 0 millió idős e m b e r ellátására a nemzeti j ö v e d e l e m 10 százalékát kell majd fordí­ tani. hogy g o n d o s k o d j a n a k róluk. mert a családi alapú gazdaságokat fokozatosan g l o b á l i s v á l l a l k o z á s o k a g r á r g a z d a s á g a i b a n és iro­ d á b a n . a h o l az i d ő s e b b e k n e k nyújtott egészségügyi ellátások költsége Különböző bálják országok az szétfeszítheti a pró­ kormányzati költségvetés kereteit. E z e n k í v ü l meg k e l l t a l á l n i a n n a k m ó d j á t is.B r i t a n n i a e l s ő s o r b a n a z á l l a m i nyug­ d í j r e n d s z e r r e és a N e m z e t i E g é s z s é g ü g y i S z o l ­ gálatra (National Health Service) építve próbál kialakítani egy v é d ő h á l ó t . a 1 9 1 . ahol a törvényszegő házas­ párokat sújtó kényszersterilizálások.14 milliárd 1.2 .e s család j e l e n s é g é n e k . hogy bepereljék családjukat g o n d a t l a n s á g miatt. ma már inkább igyekszik m a g á n k é z b e n lévő i d ő s o t t h o n o k r a ruházni a ro­ konok házi g o n d o z á s á n a k tradicionális feladatait . A törvény különösen a városok te­ kintetében szigorú. ezért ez a szám az előrejelzések szerint 2 0 5 0 . Néhányan attól sem riadtak vissza. vagy mindkettőjük egyetlen gyermek. Mindez a szigorú egykepolitika hatása. Forrás: US Census Bureau. De ez a politika csúnyán szorulhatnak költséges egészségügyi ellátásra. h o g y a t á r s a d a l o m az idősebbeket ne elszigetelje.

9. V a l a m e n n y i s z a k a s z új k o g n i t í v k é p e s ­ ségek elsajátítását j e l e n t i . A népesség öregedése miatt növekedett az „ e l t a r t o t t a k a r á n y a " . C s e c s e ­ mőkorban m i n d e n k u l t ú r á b a n a c s a l á d a leg­ fontosabb s z o c i a l i z á c i ó s k ö z e g . A szocializáció az a folyamat. A biológiai. A z i d ő s e b b n é p e s s é g nagy. P i a g e t s z e r i n t a kog­ nitív f e j l ő d é s n e k e z e k a s z a k a s z a i a s z o c i a l i z á ­ ció u n i v e r z á l i s v o n á s a i . ÉLETÚT. de a l e g t ö b b e m b e r m e g f e l e l ő t á p l á l k o z á s s a l . H a t ó e r ő k é n t m ű k ö d i k m é g a kortárscsoport. Jean Piaget t ö b b s z a k a s z r a osztja a k o r a i fej­ lődést.SZOCIALIZÁCIÓ. George H e r b e r t M e a d s z e r i n t a g y e r m e k m á ­ sok feléje i r á n y u l ó v i s e l k e d é s é n e k s z a b á l y s z e ­ rűségei r é v é n k é p e s ö n m a g á t ö n á l l ó l é n y k é n t megérteni. 8. 1 0 . é s a z e l ő z ő s z a k a s z sikeres b e f e j e z é s é t ő l függ. A globalizáció sok társadalomban fenyegeti az idősebbek hagyományos szerepét. A z örege­ d é s r ő l alkotott k o n f l i k t u s e l m é l e t s z e r z ő i t fő­ k é n t a z foglalkoztatta. a m e l y e k b e n a s z o c i a l i z á ­ ció fontosabb f o l y a m a t a i l e z a j l a n a k . é s meg­ tanulja a j á t é k s z a b á l y o k a t . a m e l y gazdaságilag. Az alacsony halálozási és születési arányok m i a t t a n y u g a t i t á r s a d a l m a k g y o r s a n „őszül­ n e k " vagy ö r e g s z e n e k . m i n t a férfi. A z é l e t m i n d e n s z a k a s z á b a n változá­ sokkal kell s z á m o l n u n k . h i s z e n m i n d e n n a p . Választóvonalat vonha­ tunk a z o n b a n a h a r m a d i k és negyedik életko­ ri s z a k a s z . a m e l y n e k s o r á n a t e h e t e t l e n c s e c s e m ő m á s e m b e r e k k e l érint­ kezve ö n t u d a t o s . ha az etnikai kisebbségek idősebb tagjait é s a z i d ő s e b b f e h é r e k e t h a s o n l í t j u k össze. hogy m e g b é k é l ü n k a h a l á l l a l : azzal. A fizikai ö r e g e d é s e l k e r ü l h e t e t l e n . Az idősebbek anyagilag általában rosszabb helyzetűek más csoportoknál. A z ezt h a m a r k ö v e t ő ak­ tivitáselmélet v i s z o n t azt h a n g s ú l y o z t a . ÖREGEDÉS ÖSSZEFOGLALÁS 1. az i s k o l a és a tömegkommunikációs eszközök is. a m e l y világszerte gyorsan változik. A t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z ö k m e g j e l e n é ­ se k i s z é l e s í t e t t e a s z o c i a l i z á c i ó s k ö z e g e k k ö r é t . M é g a z o k a s z ü l ő k is m á s k é p p f o r d u l n a k a f i ú h o z és a l á n y h o z . ét­ r e n d d e l é s m o z g á s s a l i g e n c s a k m a g a s kort ér­ het meg jó egészségben. h o g y m e n n y i r e f o n t o s vitalitásforrás. E z h e v e s v i t á k a t váltott ki az i d ő s e b b e k n e k n y ú j t o t t s z o l g á l t a t á s o k fi­ nanszírozásáról. 5. h o g y k é p e s e k saját é l e t ü k e t i r á n y í t a n i és aktív s z e r e p e t j á t s z a n i a p o l i t i k á b a n és a gazdaságban. b á r t ú l s ú l y u k v a l a m e l y e s t csökkent. m i n t férfi kortársaikat. a m i k o r már szervezett j á t é k o k b a n v e s z részt. 1 3 . h a a z e m b e r elfoglalja magát. . a g y e r m e k m e g é r t i az „általános másikat": az á l t a l á n o s é r t é k e k e t és kulturális s z a b á l y o k a t . E g y k é s ő b b i s z a k a s z b a n . a m e l y n e k s o r á n a g y e r m e k m e g é r t i a világot. h o g y a n s z ü l k ü l ö n f é l e e g y e n l ő t l e n s é g e k e t az i d ő s e b b e k k ö z ö t t a tár­ sadalmi intézmények szokványos működése. A z ö r e g e d é s r e v o n a t k o z ó f u n k c i o n a l i s t a el­ m é l e t e k e r e d e t i l e g a z t fejtegették. t á r s a d a l m i l a g é s p o l i t i k a i l a g rendkívül változatos. é s b i z o n y o s válságo­ kat kell l e k ü z d e n ü n k . hogy ne keverjük össze a személy szociális korát az é v e k b e n m é r h e t ő életkorá­ val. é r t e l m e s . t e v é k e n y k e d i k . A szocializációs közegek strukturált csoportok vagy k ö r n y e z e t e k . 3. A z egyre s z é l e s e b b k ö r b e n e l é r h e t ő n y o m t a t o t t sajtó k é s ő b b k i e g é s z ü l t az e l e k t r o n i k u s k o m ­ munikáció eszközeivel. 7. a m e l y e k e t a fiata­ l a b b a k v e s z n e k át. A l e g ú j a b b e l m é l e t e k az i d ő s e b b e k r ő l feltéte­ lezik. vagyis a „fiatal ö r e g e k " és az „öreg öregek" között. Az idősek között számottevően több a n ő . 1 1 . A nemi szocializáció s z i n t e m á r a g y e r m e k születésekor m e g k e z d ő d i k . A s z o c i a l i z á c i ó az e m b e r e g é s z é l e t é t végig­ kíséri. egyre n ö v e k v ő c s o p o r t o t alkot. 2. E b b e b e l e t a r t o z i k az is. Fontos. A kivonuláselmélet szerint az i d ő s e b b e k n e k fel k e l l a d n i u k h a g y o m á n y o s t á r s a d a l m i s z e r e p e i k e t . 12. a z adott k u l t ú r á b a n eligazodni k é p e s e m b e r r é v á l i k . h o g y fizi­ kai l é t ü n k véget ér. 4. és u g y a n e z el­ mondható. 6. Emellett az i d ő s e b b n ő k e t a s z e g é n y s é g is i n k á b b sújt­ hatja. h o g y kívá­ n a t o s az i d ő s e b b e m b e r e k k i v o n u l á s a a tár­ sadalomból. p s z i c h o l ó g i a i és s z o c i á l i s örege­ dés n e m a z o n o s a k . r e n d s z e r e s e n eljut a k ü l ö n f é l e korú e m b e r e k h e z . és egy k u l t ú r á n b e l ü l vagy kultúráról k u l t ú r á r a i s j e l e n t ő s e n e l t é r h e t n e k . A televízió különösen nagy hatást gyakorol a g o n d o l k o d á s r a . Ezeket a k ü l ö n b s é g e k e t s o k m á s k u l t u r á l i s hatás is erősíti. akik i g y e k e z n e k e g y e n l ő e n b á n n i g y e r m e k e i k ­ kel.

hogy a fiúk és a lányok nemcsak fizikai jellemzőiket tekintve. Miben különbözik a szocializáció a sulykolástól vagy az agymosástól? 2. Taurus. Vincent. Verso. London. Laslett. Van „globális elöregedési válság"? 7. T h e Centre for Policy on Ageing http://www. New York. Weidenfeld and Nicolson.Higgs. Tapasztalta-e olvasóm az életkori diszkriminációt mindennapi életében? Biggs. <. London. London. Peter G. Routledge. B. (1999): Gray Dawn: How the Coming Age Wave Will Transform America . who . Peterson. P. London. B. Mondhatjuk-e.(2002): Banking on Death.html Az OECD öregedésre vonatkozó nemzetközi adatai http://www.2686. Open University Press. Polity. Mi a kapcsolat az éntudatunk és szociális identitásunk között? 3. Blackburn. Mennyire jelentős az elsődleges szocializáció a komplex és gyorsan változó társadalmakban? 4. A. R. Phil (2000): The Imaginary Time Bomb: Why an Ageing Population is Not a Social Problem.168 6. (1989): The Third Age. Buckingham.oecd.org. Random House.uk/ageinfo/ageinfo. Simon (1993): Understanding Ageing. Cohort and Community. Cambridge. or Investing in Life.and the World. John (2003): Old Age. Mullan. Hogyan formálják a társadalmi tényezők az öregedéssel kapcsolatos egyéni tapasztalatokat? 5. Paul (2005): Contexts of Ageing: Class.en_2649_37435_l_l_l_l_37457. hanem „természetük­ ből adódóan" is különböznek? 6.org/topic/0. Buckingham.html Az ENSZ öregedéssel kapcsolatos programja http://www.un. Bytheway.00. (1999): Ageism. Open University Press.int/ageing/en/ .cpa. Gilleard. Chris . FEJEZET 1.org/esa/socdev/ageing/ Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) az öregedésről és az életútról http ://www.

CSALÁDOK ÉS INTIIN/ KAPCSOLATOK ALAPFOGALMAK A CSALÁD A TÖRTÉNELEMBEN A családi élet fejlődése Hol volt. hol nem volt: mesék a hagyományos családról Világszerte változó családminták CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK NAGY-BRITANNIÁBAN Általános jellemzők A családminták változása és változatossága Egyenlőtlenség a családban Intim erőszak Családon belüli erőszak Válás és különélés A családi élettel kapcsolatos attitűdök változása Új partnerkapcsolatok és mostohacsaládok A házasság és a családi élet hagyományos formáinak alternatívái A CSALÁD ÉS AZ INTIM KAPCSOLATOK ELMÉLETI NÉZŐPONTJAI Funkcionalizmus Feminista megközelítések Új nézőpontok KÖVETKEZTETÉS: VITA A CSALÁDI ÉRTÉKEKRŐL Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források .

A házas­ életben elválaszthatatlan társakká válhattak. A romantikus szerelem . Mai attitűdjeink szinte homlokegyenest ellenkezőek. hogy beleszeretni valaki­ be olyan élmény. Manapság kételkedhetünk abban. házasságtörő vagy.] Igen kevés olyan premodern vagy kortárs nem ipari kultúra lehet. Az iparosodott nyugati társadalmakban csak a modern időkben kezdték szorosan összekötni a szerelmet és a szexualitást. a nőé pedig az. mint előtte. A hosszú távú kapcsolat ki­ alakítása vagy a családalapítás valakivel. Az emberek néha folytattak házasságon kívüli viszonyt. vagy hogy gyerekeket neveljenek. hogy „a mo­ dern ipari kultúra szinte megszállottja" a roman­ tikus szerelemnek: Aki a „szerelem tengerébe" merül. amelyet valaha átélhetünk. Ezt bizony a legtöbb ember a legtöbb időben és he­ lyen az emberi érték igencsak gyöngécske mér­ tékének találná! (Boswell 1995.amelyet megkülönböztetünk a szenve- . amelyet két egyén érez egymás iránt.férfi és nő azért házasodtak össze. amely egyetemes emberi érzel­ mekből ered. Miért lesz szerelmes az ember? Első látásra nyilvánvaló a válasz: a sze­ relem a kölcsönös fizikai kapcsolat kifejeződése. a legrosszabb esetben pedig valami nya­ valyának tartották. akkor kapcsolatuktól személyes és szexuális vágyaik megvalósulását remélik. hogy nőt szeressen. mégis úgy gondoljuk. hogy „a férfi célja. A romantikus szerelemre épülő hosszú távú kap­ csolat csak az utóbbi időkben vált széles körben elfogadottá társadalmunkban. amely elfogadná azt a . hogy a szerelem „örök".). a rokonok közötti meg­ egyezésen alapuló házasság (arranged marriage). a középkori Európa kutatója is rámutat.és még évszázadokon át . XIX. hogy összeházasodnak és/vagy családot alapítanak. A legtöbb ember már tizenéves korában megis­ meri a szerelmet. nem olyan tapasztalat. hogy a vagyon a családban ma­ radjon.Nyugaton kétségbe­ vonhatatlan . A ro­ mantikus szerelmet legjobb esetben is gyenge­ ségnek. Boswell találóan mondja. [. Ezekben az esetekben a szerelmet ritkán tekin­ tik a házasság vagy családalapítás velejárójának. John Boswell tör­ ténész.Voltak már szerelmesek? Minden bizonnyal igen. A romantikus szerelem gondolata csak a 18. de erre inkább a házasságkötés után került sor. amelyet ma a szerelemmel társítunk. Sokunknak a szerelem és a ro­ mantika az egyik legfelemelőbb érzelmi állapot. ez azonban kevés olyan érzelmet szült.. aminek egyik útja-módja az lehet. akik majd dolgoznak a családi gazdaságban. Például bizonyos Nagy-Britanniában élő ázsiai közösségekben ma is szokás az „elrendezett". hogy férfit".. hogy ha ketten egymásba szeretnek. nagyon is szokatlan. A középkori Európában szinte senki nem szerelemből háza­ sodott. akibe beleszerettünk. A középkorból ered ez a szólás: „Ha fele­ séged szívből szereted. Természetesnek látszik. és a legtöbb más kultúrában soha nem is létezett. amelyet világszerte sokan átélhetnek.érvet. az nem kételkedik benne. mennyire szokatlanok a romantikus szerelemmel kapcsolatos modern elképzeléseink." Akko­ riban . szá­ zad végén kezdte éreztetni hatását. Bár ez a helyzet ma „természetesnek" tűnik.

A család gazdasági szerepének gyengülésével ez a kapcsolat került a családi élet középpontjába. akár nem. Társadalmunkban a legtöbben úgy vélik. Akár tetszik. hogy meséket találtak ki maguknak. A romantikus szerelmet tehát nem tekinthetjük az emberi élet természetes részének. Végül a jó kap­ csolat jellemzője még. meglepetéseket. A beszéd. kényszertől vagy erőszaktól (Giddens 1993). Már említet­ tem.vagy élettársi kapcsolatot tekinti a család alapjának. délyes szerelem többé-kevésbé egyetemes kész­ tetéseitől . A romantikus sze­ relem főként a nők számára azt jelentette. A világ. és a házassági kötelékek kialakítása ma a szere­ lemre. amelyekről köny­ vemben szólok . el kell fogadnunk. hogy a „család" nem csak egy heteroszexuális párt és a gyermekeiket jelentheti). amelyben élünk. bővelkedik új lehető­ ségekben. ha a feleknek nincs sok rejtegetnivalójuk egymás elől: kölcsö­ nös bizalommal vannak egymás iránt. hogy ez a világ egyszerre teremt kedvező alkalmakat és kockázatokat. hogy mentes mindenféle önkényeskedéstől. Persze a jó házassághoz ezek is kellettek.mint még sok más ismerős fogalom.és érzelmi életünkben. és a romantikus regények népszerűsége döntő szerepet játszott e gondolat elterjedésében (Radway 1984). hogy ez az észrevétel sehol nem annyira helytálló.idealizálta tárgyát. Nagy-Bri­ tanniában ma az emberek többsége a házas. de nem képezték a házasság alapját. hogyan vezethet egy kapcsolat személyes megelégedettséghez. ro­ mantikus szerelemről szóló fejtegetésem is azt mutatja. A biza­ lomért pedig meg kell dolgozni. mint a mai párok esetében. Az intimitás gondolata . ugyanakkor mindig rejteget buktató­ kat. mint a magán. A kommunikáció a jó kapcsolat kialakításának legfőbb eszköze. Gondolata nagyjá­ ból a regény irodalmi műfajának a kialakulásával egy időben jelent meg. A fenti. a Büszkeség és balítélet a minden akadályon felülkerekedő romantikus szerelem klasszikus története (kép a mű BBC-adaptációjából). Könyvem jórészt a társadalmi változásról szól. és annak fennmaradásában is jelentős szerepe van. mert tágabb társadalmi-történeti hatások alakítják. hogy a múltban a házasság sosem intimitás­ ra és érzelmi kommunikációra épült. A kapcsola­ tok akkor működnek a legjobban. . A jó kapcsolat két egyenlő fél kapcsolata: egyenlő jogokkal bírnak és egyen­ lő kötelezettségeket vállalnak. Egy ilyen kapcso­ latban a felek tisztelik egymást és a legjobbat akarják egymásnak. hogy a jó kapcsolat alapja az érzelmi kommunikáció vagy az intimitás. vagyis a párbeszéd a jó kapcsolat fenntartásának alapja. illetve a szerelemre és a nemi vonzalomra épül (bár e fejezet későbbi részében kiderül majd.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK 171 Á I f Jane Austen regénye.szintén új keletű.

közös ház­ tartásban. sodik. Szinte minden társadalomban megtalálhatjuk azt. és felnőtt tagjai vállalják a gyermekek gondozá­ sát. a 20. A házasság két felnőtt ember társadalmilag elismert és jóváhagyott sze­ xuális egyesülése. akiket közvetlen rokonsági kapcsolat fűz össze. hogy ezek 80 százalékában megengedett a poligámia. Ezért ebben a fejezetben áttekintjük a házasság és a család történelmi fejlődését. A szülők. A kiterjesztett családhoz tartozhatnak a nagyszülők. közeli rokonok is él­ nek ugyanabban a háztartásban vagy egymással szoros. máig tartó vitára is. amelyekkel magyarázni próbálják a családfajtákat és az intim kapcsolatokat. a sógorok és a sógornők. gyere­ kek. majd megvizsgáljuk. hogy egy férfinak vagy nőnek egyszerre több házastársa legyen. . A családi kapcsolatok mindig szélesebb rokoni csoportokon belül jelennek meg. öt felesége és huszonkilenc gyermekének többsége. a nagybácsik és az unokatestvérek. unokák stb.7. a nagynénik. a testvérek. apa. a testvérek és más vér­ rokonok a házasság révén a házastárs rokonaivá is válnak. milyenek a különböző családok és az intim kapcsolatok a mai Nagy-Britanniában. Amikor két ember összeháza­ Szokatlan családi fénykép: a utahi többnejű Tom Green. így a családra is a monogámia jellemző. például a család. George Murdock (1949) közismert. a rokonság és a házas­ ság fogalmát. A család olyan emberek csoportja. ahol saját vagy fogadott gyermekeiket nevelik. ha tudunk valamit arról. állandó kapcsolatban. Ez azonban nem igaz a világ minden táján. majd zá­ rásként kitérek a „családi értékekkel" kapcsola­ tos. FEJEZET Hogyan érthetjük meg e változások lényegét és életünkre gyakorolt hatását? Csak akkor fog­ hatjuk fel. vagyis a férjnek vagy a feleségnek több ALAPFOGALMAK Először is meg kell határoznunk néhány alapfo­ galmat. ugyanakkor a há­ zassági kötelék szélesebb rokonsági csoportokat is összekapcsol. század derekán végzett vizsgálata során több száz társadalmat összehasonlítva azt találta. A legtöbb tradicionális társadalomban a nukleáris család mindig beágyazódik valami­ lyen tágabb rokoni hálózatba. A fejezet végén ismertetek néhány elméleti szem­ léletmódot. A nyugati társadalmakban a házasságra. hogyan éltek az embe­ rek a múltban és hogyan élnek ma más társadal­ makban. mi zajlik ma intim kapcsolatainkban és a családban mint társadalmi intézményben. A rokonság egyének közötti kapcsolatokat foglal magában. Ha a házaspáron és a gyerekeken kívül más. A törvény tilt­ ja. amit a szocio­ lógusok és az antropológusok nukleáris család­ nak neveznek: két felnőtt él együtt. amelyek házasság vagy leszár­ mazás révén jönnek létre (az anya. egymás rokonai lesznek. között). akkor kiterjesztett családról beszélünk.

Stone az 1500-as évektől az 1800-as évekig vizsgált családfejlődést három szakaszra osztja: 1. mert Utah csak így csatlakozha­ tott az Egyesült Államokhoz. a nagyrészt az amerikai Utah területén élő fundamentalista mormonoké. Ezt a családfajtát átmeneti. benne a rokonsággal. hogy a mo­ dern időszak előtt Nyugat-Európában a kiterjesz­ tett család volt az uralkodó forma. amely ma a legismer­ tebb Nyugaton. hogy ez a nézet téves. 3. A nukleáris család. A gyer­ mek vagy (akár mindkét) szülő halála sokszor szétzilálta a családi kapcsolatokat. A nukleáris család el­ különültebb egység lett. amelyben még él a poligámia. sokszor egészen korán elhagyták a szülői házat. milyen változatosságot takar ez a szó. Ez a családszerkezet nem vált el egyértelműen a közösségtől. nem feledkezhetünk meg arról. nem is keres­ ték azokat a bensőséges kapcsolatokat. korán elmentek a háztól a gyerekek. Becslések szerint ma 30 0 0 0 utahi mormon többnejű. mintha már jó ideje megelőzné a többi családfajtát. A családon belüli szex nem élvezetforrásnak számított. tekintélyelvű in­ tézmény volt. A többnejűséggel egyébként a mormonok többsége már egy évszá­ zada felhagyott.. A premodern háztartás mérete nagyobb volt a mainál. mert így hangsúlyozhat­ juk a sokféleséget. A házasságban és a családi élet más területén az egyén választási szabadsága aláren­ delődött a szülők. A más házakhoz került gyerekek ritkán látták viszont szüleiket. Angliában például a 1 7 . és a nők gyakran nem élték túl a szülést. különbözött a más roko­ nokhoz és a helyi közösséghez fűző kötelékektől. az anyából és az eltartott gyerekekből áll. Sok szociológus úgy véli. mostoha-.] Nem is tartott sokáig. hogy sokfé­ le családforma van: kétszülős. bár ugyanekkor megnőtt az apa tekintélyelvű hatalma is. Nyugaton a legismertebb csoport.. mert ebben gyökereznek azok az attitűdök. Az időszak kezdetén a fő családforma egyfaj­ ta nukleáris család.4 (HMSO 2004). ame- A CSALÁD A TÖRTÉNELEMBEN Valaha a szociológusok úgy vélték.CSALADOK ES INTIM KAPCSOLATOK házastársa is lehet. és nem is számítottak egymásra. kicsi a két családméret közötti különbség. érzelemmentes. amely nagyrészt a társadalom felső rétegeire korlátozódott. Diana Gittins (1993) szociológus szerint helyesebb különböző családokról. a történeti szociológia művelője megrajzolta. A harmadik szakaszban fokozatosan kiala­ kult az a családrendszer. milyen változások során alakultak át Európában a családi élet premodern formái mo­ dernekké. A mai át­ lag Nagy-Britanniában 2. hogy az akkori családi csoportok még a gyakran válással végződő maiaknál is változékonyabbak voltak. század ele­ jétől a 18. Mivel a korábbi szám a cselédeket is magában foglalta. Egyéb tényezők is szerepet játszottak abban. amely meglehetősen kis ház­ tartásban él. ha meghalt a férj vagy a fele­ ség. szüleiknek se­ gítettek a gazdaságban. amelyeket ma a családi élet részének tartunk. A kora újkori . A csa­ lád ebben az időszakban Stone (1980) szavaival „nyitott. A premodern Európában a gyerekek gyakran már 7-8 éves koruktól dolgoztak. de a különbség nem dön­ tő. a 17. egyszülős család stb. A családi élet fejlődése Lawrence Stone. Kutatások bi­ zonyították. Akik közülük nem ma­ radtak a családi vállalkozásban. hiszen gyakran felbomlott. más rokonok vagy a közösség érdekeinek.vagy nagyobb része nem élt egy évnél tovább (ezzel szemben ma a csecsemőhalálozás jóval 1 százalék alatti). „csa­ ládfajtákról" beszélni.1 9 . Az emberek nem tapasztalták meg. de szoros kapcsolatban áll a közös­ séggel. Bár a rövidség kedvéért gyak­ ran azt mondom: „a család"." 2. amely az apából. hogy van a családi életnek egy többé-kevésbé egyetemes modellje. ame­ lyekben néha kifejezetten szorgalmazták). A mortalitás (a bármely évben ezer lakos­ ra jutó halálozások száma) sokkal nagyobb ará­ nyú volt minden korcsoportban. mert ez feltételezné. [. a jóval ritkább poliand­ ria (többférjűség) esetében pedig a feleségnek lehet egyszerre két vagy több férje. hogy másoknál cselédkedjenek vagy inasnak szegődjenek. Ez a család olyan csoport. hogy nem beszélhe­ tünk „a családról". ebben az államban is törvénytelen a többnejűség. Stone szerint (bár néhány történész ezt kétségbe vonja) akkoriban a családtagok között nem volt erős ér­ zelmi kötődés. rideg. Egyre fontosabb lett a házastársi és szülői szere­ tet. század elejéig élő forma váltotta fel. Az erotikus vagy romantikus szerel­ met a moralisták és a teológusok betegségnek tartották (nem úgy az arisztokrata körök. században végig 4. Ebben a fejezetben kiderül. hanem szükségnek: utódokat kellett nemzeni. vagy ha meghaltak. A poligámiának két fajtája van: a poligínia (többnejűség) esetében a férj­ nek lehet több felesége. mégis nagyon fontos. de ritkán állíta­ nak bíróság elé bárkit emiatt.75 fő volt az átlagos háztartásméret. amelyek azóta szinte egyetemessé váltak. Európában a csecsemők negyed.

X X L ) . Tulajdonképpen kevés pár kötött há­ zasságot „szerelemből". hogy mély érzelmek kötötték öszsze a házastársakat. De mivel akkortájt a családban igen magas volt a halálozási arány. Sokan csodálják a viktoriánus család rendjét. hogy a férfi a kenyérkereső „családfő". amelyet nemi vonzalom vagy romantikus szerelem vezérel. a férfi pedig kenyérke­ reső. hogy nyoma sem marad a szerelemnek.2 0 1 . és . oldalon ismertetem). vagy csak a képzelet szépíti meg? Stephanie Coontz megállapítja könyvében {The Way We Never Were. de sokan idővel egy­ másba szerettek.általában a konzervatívabb szerzők . Szinte minden sírvers arról tanúskodik.a „hagyo­ mányos családot" sem látjuk majd rózsaszínben. hogy . amit a család ha­ nyatlásának vélnek. A nő háztartásbeli lesz. Hol volt. . A családi élet hagyományosabb formáival állítják szembe azt. A szerelem nemi vonatkozásait már nemcsak a házasságon kívüli viszonyban. máig lezá­ ratlan vitát a fejezet végén. Az utóbbi évtizedekben egyre több nő áll munkába. félúton nagyrészt a gyermeknevelés­ ről szól (ha van gyermekük). és a gyerekeknek több mint fele temette el legalább egyik szülőjét. kifelé meglehetősen zárt. miközben együtt vezették a háztartást. hogy a családi élet vészesen meggyen­ gült (a családi értékekről folytatott. és fő feladata a gyermekne­ velés. akit e fejezet elején idéztem. De valóban olyan békés és harmonikus volt a múltbéli család. szintén mesébe illő képeit . megjegyzi: A premodern Európában a házasság általában vagyonegyesítésnek indult.azt mondják. a házasság átlagos időtartama alig érte el a 12 évet. félúton nagyrészt a gyermeknevelésről szólt. Ezzel szemben a modern Nyugat nagy részén a házasság szerelemmel kezdődik. a 1 9 9 . Jellemzője az érzelmi individualizmus ki­ alakulása: a házastársi kapcsolatok személyes vá­ lasztás során születnek. 1992). ami kezdi aláásni azt az elképzelést. hanem a házaséletben is fon­ tosnak tartják. amilyennek sokan látják. ha megnézzük. és még sokszínűbbé válik a családszerkezet.mint az arany­ kor más. és közösen él­ tek át jót-rosszat.) John Boswell történész.Volt-e valaha is „norma" a nukleáris család? lyet szoros érzelmi kötelékek fognak össze. és szerelemmel vég­ ződött. nevelték utódaikat. hol nem volt: mesék a hagyományos családról Sokan .va­ gyonfelosztással végződik úgy. stabilitását. vagy már csak távo­ li emlék (1995.gyakran . milyen volt a múlt valójában. ezért a család a termelés helyett egyre inkább a fogyasztáshoz igazodik. A munkahely egyre gyakrabban elszakad az otthontól. (Ezeket a változásokat később még megvizsgáljuk.

Újabb fejlemények A ma világszerte zajló legfontosabb változások a következők: 1. A legtöbb fejlődő országban azonban széles körű átalakulások zajlanak. életévét. még mindig nem kezd derengeni az ideális család képe. Világszerte változó családminták A mai világ különböző társadalmaiban sokféle családforma él. hogy megváltoztassák a hagyományos viselkedésformákat.az ipari nagyvállalat. nem sok idejük maradt családi életre. ráadásul egy olyan korban. ami rendszerint szétzilálja a korábban a helyi közösségben vég­ zett földművelésre épülő családformákat.az államok gyakran indítanak olyan programokat.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK mire betöltötte 2 1 . a fogamzásgátlást stb. amikor be­ szélt a „megnevezhetetlen probléma"-ról: a gye­ rekek gondozásától elválaszthatatlan családi élet elnyomó természetéről. és a nemi életben gyakran kettős mércével mér­ tek: keresték a szexuális kalandokat.ta­ lán ez a legfontosabb . inkább olyan szervezetekhez kötődnek. 4. A második világháború ide­ jén sok nő állt munkába. Végül . gyakran férjnek és feleségnek nem sok köze volt egymáshoz. az óriásgazdaság és . Egy másik tényező a központosított kormányzat kialakulása olyan területeken. és aki­ vel lehetetlen bármiféle érzelmi kommunikáció. Erről először William J. tak. mint a kormányzati bürokrácia. Ezek egyike a nyugati kultúra elterjedése. amelyekben ezeket korábban nem ismerték. A viktoriánus erkölcs szerint a nő az erény min­ taképe. A klánok és más rokonsági csoportok ereje gyengül. Betty Friedan amerikai író nagysikerű könyve (The Feminine Mystique) 1963-ban jelent meg. hogy a szülők vaskéz­ zel irányították gyermekeiket . de még ennél is súlyosabb teher volt a nem kevés családot sújtó alkoholizmus és erő­ szak. amelyek azt ko­ rábban szigorúan korlátozták. ráadásul a kormányza­ tok mindent megtesznek. Ezeket az állásokat elveszítették. de felesé­ güktől feltétlen hűséget követeltek. bár kutatásait az 1950-es években végezte. Ezek a változások általában világszerte a ki­ terjesztett családok és másféle rokonsági csopor­ tok szétesését indítják el. amelyről a 1 9 9 . például Ázsia. vagy az egész nukleáris család a városba költö­ zik. Az is változásokat indít el. míg a férfiak teremtették elő a család be­ tevőjét.a foglalkoztatási lehető­ ségek elszakadnak a termőföldtől. E változások oka öszszetett. gyerekeikkel üzengettek egymásnak. Ha megnézzük az 1850-es évek viktoriánus családját. A nők jogait világszerte kezdik elismerni a házasságkötéssel kapcsolatos és a családon belül hozott döntések tekintetében egyaránt. amikor a férfiak hazatértek. Az emberek életét megváltoztatta. A férfiak gyakran bejárnak dolgozni a kisebb-nagyobb vá­ rosokba. szeretett volna kitörni belőle.ahol van ilyen . hogy a jövendőbelit a rokon­ ság választja. Ezekben a csoportokban volt a leggyakoribb a gyermekmunka is. többre vágyott. Frie­ dan sok ezer nő nevében emelt szót. 5. De rengeteg nő nem akart megmaradni csupán házi szerepben. Ebben a korban a nők csak otthon dol­ goztak. Sok nőnek kellett elviselnie ezt az elnyomó ott­ honi életet. amelyeken eddig kisebb autonóm társadalmak éltek.olyan módszerek­ kel. Ráadá­ sul a férfiak érzelmileg elszakadtak feleségüktől. aki csak hébe-hóba bukkan fel. ame­ lyek rendkívül fontosak. 2. Goode írt könyvében {World Revolution in Fa­ mily Patterns. míg családjuk szülőfalujukban marad. Afrika és a csendes-óceáni térség peremvidékein a hagyományos családrendszerek kevéssé változ­ . Sőt. A gyors népes­ ségnövekedés miatt . A viktoriánus család csodált rendje abból eredt. Egyre ritkább. Emlékeinkben az 1950-es évek az ideális csa­ lád időben legközelebbi aranykoraként juthatnak eszünkbe. Például a romantikus szere­ lem nyugati ideáljai olyan társadalmakat is elér­ tek. amikor a társa­ dalom még nem készült fel. Általános trenddé válik a szabad párvá­ lasztás. Mindkét esetben gyengülhetnek a hagyomá­ nyos családi és rokonsági rendszerek. 3. de több tényezőt is kiemelhetünk. és megállapításait azóta ku­ tatások is igazolták. oldalon lesz szó . hogy bekerültek az orszá­ gos politikai rendszerbe. hogy sokan költöz­ nek a falusias területekről a városokba. amelyek szorgal­ mazzák a kisebb családot. Ráadásul a szegényebb csoportoknak nem ada­ tott meg az otthon kényelme: a család tagjai lá­ tástól vakulásig dolgoztak a gyárban vagy a mű­ helyben. mert mindenkire szük­ ség volt a haditermelésben. Ebben a korban a feleség több-kevesebb kényszer hatására otthon maradt. Egyes területeken. hogy szembenézzen ezekkel a gondokkal. 1963). a nehéz házi munkáról és a férjről. míg a férfi szabadon kedvét töltheti: so­ kan örömlányokhoz vagy bordélyba jártak. a bánya. amelyeket ma rendkívül durvának tartanánk. A férfiak és nők szexuális szabadsága nö­ vekszik olyan társadalmakban.például Kínában.2 0 0 .

mert megtorpanhat. saját lakóhelyre költözik. (Az egyik példa arra. hogy egy-egy em­ bernek számos házastársa lehet egymás után. fejezetben. mint a mo­ dern kultúra sajátos jegyének. ahogyan a tálibok a nők jogait megnyirbálták Afganisztán­ ban 1996 és 2001 között .) De ugyanígy tévedés volna azt hinni. Sok család . amelyet legitimnek. az országon belül jelentős el­ téréseket figyelhetünk meg a család és a házas­ ság terén.erről a 20. Egyre inkább elfogadják az azonos neműek párkapcsolatát. hogy a nukleáris család teljesen el­ szigetelt más rokonoktól. Ez azonban nem jellemző minden brit családra. CSALADOK ES INTIM KAPCSOLATOK NAGY-BRITANNIÁBAN Mivel Nagy-Britannia ma kulturális szempontból nagyon sokszínű. Ugyanakkor félrevezető összeke­ verni a monogámia jogi fogalmát a szexuális gya­ korlattal. Ráadásul abban is eltéréseket lát­ hatunk. hogy ma egyre több a válás. hogy a házaspár mindkettőjük családjától külön. hogy a nukleáris család lassanként elveszí­ ti vezető szerepét. ma viszont kezd elfogadottá válni a normák pluralitása. hogy milyen gyorsan történik a változás. A brit családot gyakran nukleáris családnak tartják. amelyek szinte minden brit családban megfigyelhetők. mert egymást vonzónak. hogy e trendek nem váltak általánossá. és kölcsö­ nös szeretet-tisztelet köti őket össze. A házasságban elérendő személyes megelégedettség hangsúlyo­ zása néha teljesíthetetlen elvárásokat támaszt. és az érzelmi individualizmus vált a legfontosabb tényezővé. és a vagyon régebben fiúágon öröklődött. és tovább él a hagyományos csa­ ládi gyakorlat. vagy ellenté­ tes trendek lassíthatják. munkásosztálybeli vagy ázsiai . mert egy vagy két szülőből és a vele. A sort kiegészíthet­ nénk a szexuális sokszínűséggel. aminek szintén része lehet abban. 3. de senkinek nem lehet egyszerre egynél több fele­ sége vagy férje.néhol sokat még mindig kétségbeesetten próbálnak kivívni. hogy a ki­ terjesztett család mindenütt gyengül. Persze a valóság nem vág egybe az ideológiával.matrilokális: a friss házasok a feleség szüleinek lakóhelye köze­ lében maradnak. Ezután a családi élet jelenlegi mintáival kapcso­ latban kitérünk a válás és az újraházasodás kér­ désére is. néhány megfigyelő szerint helyesebb volna a brit családmintát sorozatmonogámiának nevezni. Mivel azonban ma Nagy-Britanniában renge­ teg a válás.) 4. FEJEZET 6. bár nem mondhatjuk. (A világ számos társadalma matrilineáris: a vezetéknév és gyak­ ran a vagyon is leányágon öröklődik. sőt kívánatosnak tekintünk" (1982. hogy azért házasodnak össze. visszafordulhat.különösen ha szegény. oldalon lesz szó.) A neoloká­ lis lakóhelyválasztás azt jelenti. vagy épp he­ vesen elleneznek. életút és kohorsz sze­ rinti sokféleségről beszélnek. Először azonban ismertetek néhány alapvető jellemzőt. . Tévedés volna túlhangsúlyozni ezeket a tren­ deket vagy azt feltételezni. az lehet. a 657. A családminták változása és változatossága Rapoport és szerzőtársai szerint „Nagy-Britanniá­ ban ma a családok jelentős átalakuláson ennek keresztül: korábban a családi életet egy mindent átfogó társadalmi norma szabályozta. Ezek közül a legélesebbek a fehérek és nem fehérek családmintái közötti különbségek. A házasság részét alkotó romantikus szerelem a mai NagyBritanniában már „természetes": inkább az em­ beri lét szokványos részének látszik. hogy a világ minden részében megjelentek . kulturális. A mai tár­ sadalmak többségében még mindig a kiterjesztett család a norma.7. 4 7 6 ) . akkor patrilokális családról beszélünk. Általános jellemzők Nagy-Britanniában az ép család jellemzői a kö­ vetkezők: 1. A partnerekről feltétele­ zik. aminek az okát a következőkben megvizsgáljuk. Megállapításukat igazolandó a vál­ tozatosság öt típusát határozzák meg: szervezeti. ve­ lük egy háztartásban élő gyerekekből áll. elfogadható társnak találták. A brit házasság a romantikus szerelem esz­ méjére épül. (Ha a férj szüleihez közel vagy velük együtt élnek. 2. valamint osztály. Általános trenddé válik a gyermekjogok ki­ terjesztése. Ma már világo­ sabban látszik a Rapoporték által meghatározott családformák sokfélesége. Más nyugati családokhoz hasonlóan a brit család is monogám. Az alábbiakban kiderül majd. mint amikor ezeket több mint húsz éve leírták. A patrilineáris öröklés szerint a gyerekek az apa ve­ zetéknevét viselik. hogy a britek nagy része a házastársán kívül másokkal is létesít szexuális kapcsolatot. 7. a monogámiát törvény írja elő. bár ez ma már ritkább. Nyilvánvaló. A brit család patrilineáris és neolokális. Úgy is mondhatjuk.

régi házakhoz juthattak. szakmunkások és a közép. életút. csakhogy lakáshelyzetük ebben korlátozta őket.vannak kétkeresős vagy egyszülős családok is. A családok sokféleképpen szervezik a tagjaikra jutó feladatokat és a tágabb társadalmi környe­ zettel kialakított kapcsolataikat. például a feminizmus hatására kiala­ kult a családformák kulturális sokfélesége. A családszervezetben szexuális értelemben is nagyobb a változatosság. majd elválik.. A kohorsz szó a család egy-egy nemzedékét je­ lenti. „Szexualitás és társadalmi nem" című fejezetben lesz szó (338-340. A lepusztult negyedekben nagy. Nyilvánvaló az is. „Szocializáció. Kulturális értelemben ma a család előnyei és értékei sokszínűbbek. rendszerint csak kisebb házak megvásárlását engedhették meg maguknak.vagy felsőbb osztályokhoz tartozó különféle csoportosulások között állandósult osztóTykülönbségek szintén igen eltérő családstruktúrákat eredményeznek. o. A bevándorlás az 1950-es években kezdődött az indiai szubkon­ tinens három nagy körzetéből: Pandzsábból. a kaszt és főként a rokoni kapcsolatok alapján szervezték meg közösségeiket. Ezt a változatos­ ságot mutatja.). amelyben a szülők együtt maradtak. hogy az „ortodox" család mellett . A sze­ gények. ezért az élettársi kapcsolat vagy a család nemcsak hetero­ szexuális.).amelyben az asszony a „háztartásbeli". a származási hely. Nagy-Britanniában a bevándorlók a vallás. Gudzsarátból és Bengáliából.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK / Az életúttal a 6. szüleik és a nagyszülők. mint valaha. / A melegek házasságáról a 12. A Nagy-Britanniában született dél-ázsiai gye- Az ázsiai nagycsaládokat gyakran erős kötelékek fűzik össze. Másvalaki viszont egyszülős családban nevelkedhet. hogy a tisztességről és családi hűségről vallott eszméik szinte teljesen hiányoznak az őshonos brit népességből. hanem homoszexuális párok kapcsola­ tára is épülhet. és mindegyik házasságban lesznek gyerekei. a férj pedig a „kenyérkereső" . Az etnikai kisebbségek megjelenésével (ide értendők az Ázsiából vagy a karibi térségből szár­ mazó családok is. de amint jobb környé­ kekre költöztek. amely szembeötlően eltér a többitől. o. amelyekről még lesz szó) és a mozgalmak. ami a kiterjesztett család felbomlásához vezetett.. ezért a „folytonos" család három nemzedéke élhet egy­ mással szoros kapcsolatban: a házas unokák. Dél-ázsiai családok A brit családmodellek között van egy. hogy az életút során különböző tapasztalatokat szerezhetünk a családról. Másfelől ma többen érik meg az öregkort. öregedés" című fejezetben is foglalkoztunk (149-151. . Sok nyugati társadalomban egyre inkább elfogadott a homoszexualitás. többször házasodik. Igyekeztek fenntartani a csa­ ládok egységét. mint régen. mégpedig a dél­ ázsiai csoportoké. Nagy-Britanniában több mint egymilliós dél-ázsiai népesség él. mint ré­ gen. ő viszont megházasodik. Például valaki lehet olyan család tagja. Sokan közülük úgy találták. Például a szülők és a nagyszülők kapcso­ lata ma már valószínűleg gyengébb.

Forrás: Social Trends. hogy őket is megkérdezzék. FEJEZET 7.4 4 éves fekete nők közül a hasonló korú fehér nőknél sokkal keve­ sebben élnek házasságban. a pakisztániak. A legtöbben igyekeznek az etnikai szubkultúra értékei szerint berendezni családi és személyes életüket. Bár a Nagy-Britanniában élő dél-ázsiai családokban is mutatkoznak a vál­ tozás jelei . mindent összevetve ezek a dél­ ázsiai etnikai csoportok figyelemre méltóan erős családi kötelékekkel bírnak.például az. Az iskolában ugyan­ akkor azt várják el tőlük. 34. A válási és szétköltözési arányok magasabbak a karibi feketék kö­ rében. A Policy Studies Institute etnikai kisebbségek körében végzett negyedik országos felmérésének statisztikai adatai szerint (Modood et al. o. individualisztikus társadalmi környezetben. hogy a fiatalok nagyobb beleszólást követelnek házasságukba. A gyerekeket nevelő ázsiai párok között kevesebben voltak az együtt élők is (lásd a 7 . 1 9 9 7 ) . 2001 (száza­ lékban) Egycsaládos háztartások Házaspár Fehér Vegyes Ázsiai vagy ázsiai brit Indiai Pakisztáni Bangladesi Egyéb ázsiai Összesen Fekete vagy fekete brit Fekete karibi Fekete afrikai Egyéb fekete Összesen Kínai Egyéb etnikai csoport Minden etnikai csoport a Együtt élnek 12 11 2 2 2 3 2 11 7 9 9 3 3 11 Egyszülős 22 39 10 13 12 12 11 48 36 52 43 15 18 22 Egyéb gyermekes háztartás 6 12 21 24 23 19 22 12 19 15 15 13 12 7 Mind 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 60 38 68 61 63 66 65 29 38 24 32 69 67 60 Az a csoport. 1997) az indiaiak. 28. 2001-ben az összes gyerekeket neve­ lő szülő közül az egycsaládos ázsiai vagy ázsiai­ brit háztartások 65 százaléka volt házas. vagy hogy kissé növekedett a válások és az egyszülős ház­ tartások aránya -. amelyhez a háztartásból választott referenciaszemély tartozik. amikor a házassá­ gukról döntenek. 2004. a tiszteletadás és a családi hűség normáinak. míg a fehérek és a karibi feketék körében ez az arány valamivel kisebb volt.1. a bangladesiek és az afroázsiaiak etnikai csoportjában a legvalószínűbb a házasodás. hogy a szerelem a házasságon belül születik. Fekete családok A Nagy-Britanniában élő karibi fekete családok szerkezete megint más. mint Nagy-Britannia más etnikai csoport­ jaiban. mint bármely más etnikai csoportban. ugyanakkor más csoportok­ tól eltérően az egyedülálló karibi fekete anyák között nagyobb a foglalkoztatottak aránya (Mo­ dood et al. . A „szerelemből" házasodás nyugati kulturális ha­ gyománya gyakran ütközik az ázsiai közösségek azon gyakorlatával. A szülők és a családtagok megegyezé­ sével létrejövő frigy arra a meggyőződésre épül. hogy állják meg a he­ lyüket a versenyszellemmel átitatott. A 2 0 . hogy a házasságot a család „intézi". táblázatot).7. 2 . rekekre két teljesen eltérő kultúra hat. hogy eleget tegyenek az együttműködés.1. táblázat Az eltartott gyermekeket nevelő brit családok etnikai csoport3 szerinti megoszlása. A fekete vagy fekete brit né­ pességben gyakori egyszülős háztartásokat (ame­ lyekben többnyire az anya a „családfő") a 7. Ma már mindkét nem fiataljai igyekeznek elérni. Otthon a szüleik elvárják vagy megkövetelik. mivel fontosak számukra a tradicionális családi élettel járó szoros kapcsolatok. Az egyszülős háztartások is gyakoribbak a karibi fekete népességben. Ám a brit kultúra állan­ dó hatása bizonyos változásokat idéz elő e téren.

amíg a népesség nagy része természe­ tesnek veszi. A munkavállaló nők problémái nem szűnhetnek meg addig. Úgy tűnik. vagy akarnak-e gyereket (ez ma törvénysértés Nagy-Britanniában és az Egyesült Nagy-Britannia karibi fekete népességében nagy a gyer­ meküket egyedül nevelő szülők aránya.nincs esélyegyenlőség. hogy az egye­ dülálló fekete szülők és gyermekeik szükségkép­ pen könnyen felbomló családot alkotnak. ha a gyerme­ kes nők nem dolgoznának. . de azt hiszem.akármi­ lyen vezető pozícióba kerülhetnének . hogyan látják az egészségügy szakszolgálati pozícióiba jelentkező nőket az őket meghallgató vezetők. hogy a nőknek ugyanolyan karrierlehetőségeket kell biztosítani. Hogyan értelmezhetjük ezeket az eredmé­ nyeket? A nők álláslehetőségeit főként a férfiak előítéletei korlátozzák? Néhány vezető azt is el­ mondta. hogy ezzel is szá­ molni kell. mennyire lenne megbíz­ ható munkatárs az állásra pályázó nő. hogy ugyanezek a tényezők hatnak a London és más brit városok szegényebb környé­ kein élő fekete családok körében. mint inkább az otthoni szülői feladatokból fakad. hogy rossz helyre került a hangsúly. vállalhatja az ezzel össze­ függő feladatokat. hogy a nők . A kutatók megállapították: a beszélgetésvezetők mindig megkérdezték ezektől a nőktől. Többségük azonban elfogadta azt az elvet. A fekete csalá­ dokról szólva gyakran kiemelik a hivatalos há­ zasságok alacsony arányát. Úgy gondolták. A karibi csoportokban fonto­ sak a kiterjedt rokonsági hálózatok .a házastársi kötelékekhez mérve sokkal fontosabbak. Bár a férfi biológiai okokból nem szülhet gyereket. Ezzel a lehetőséggel egyetlen megkérdezett vezető sem számolt. a gyermekgondozás inkább az anya. de egyes megfigyelők úgy vélik. mint a szülők közös dolga. akkor két fő vélekedés bontako­ zott ki a válaszokból: a gyermekes nőknek több szabadidő kell az iskolaszünetek vagy a gyerek betegeskedése miatt. azt mondták. akik szerettek volna gyereket. inkább csak a gyerme­ kükkel és az otthonukkal törődnének. hogy kérdéseik épp azt mutatták: „törődnek" a náluk dolgozó nőkkel. Államokban is). A vizsgálatban részt vevő kevés vezető beosztású nő egyikének sem volt gyereke. Az attitűdjeikben tapasztalható részrehajlás nem annyira a munkahely jellegéből. hiszen a fér­ finak ilyenformán nem lehet családja (Homans 1987). a gyermekne­ velésben részt vehet. Egy férfival nem történhet meg. Egyenlőtlenség a családban A munka és a gondoskodás összeegyeztetése A nők pályafutását meghatározó főbb tényezők egyike az. Egy vizsgálat során. A csonka családot vezető anya általában szoros. amelyre támaszkodhat. mint más csopor­ tok családjaibari. hogy a szülői feladatokat nem lehet egyenlően elosztani férfi és nő között. mert csak ezek ré­ vén határozhatta meg. Az egyik vezető fogalmazott úgy. Az egyik vezető ezt így fogalmazta meg: Jó. Ez el­ lentmond annak az elképzelésnek. mert segítenek gondoskodni fiatalabb testvéreikről (Chamberlain 1 9 9 9 ) . hogy ez eléggé személyeskedő kérdés. mint a férfiaknak. hogy miért teszik ezt. De többségük feladatának tekintette.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK táblázatban hasonlíthatjuk össze más etnikai cso­ portokkal. hogy ilyen az élet: a kar­ rierlehetőségek tekintetében a nők mindig is roszszabb helyzetben lesznek. a férfi jelentkezőktől viszont szinte soha. hogy szerinte jobb volna. hogy majd otthagy­ ják az állásukat. Ugyanilyen attitűdöt alakítottak ki a nők előmenetelével kap­ csolatban. azt igyekeztek feltárni. „ilyenformán nem lehet családja". bizonyos értelemben ez nem tisz­ tességes . és talán később átképzéssel más pozícióra pályáznak. Sok karibi fekete családban a gyerekek is fontos szerepet játszanak. elismerem. mint a férfiak.általában megszakítják pályafutásukat. támogató rokoni kapcsolathálót alakít ki. Amikor megkérdezték tőlük. hogy van­ nak-e gyerekeik. és többen azok közül. hogy ilyen célzott kérdéseket tegyen fel. Egyes vezetők úgy vélték. hogy gondoskodja­ nak kisebb gyermekükről. de úgy gondolom. A házastársi kapcsolat nem feltétlenül formálja úgy a fekete család szerkezetét. hogy a férfiak úgy látják: a munka­ vállaló nő számára a gyermekvállalás fontosabb a munkánál. amelyet NagyBritanniában végeztek az 1980-as évek közepén (Homans 1987). mint a legtöbb fehér közösségben.

Mivel a nők kevesebbet ke­ resnek a férfiaknál. ugyanakkor szeretne anyja lenni a gye­ rekének. hagyományos nemi szerepeket erősítik. hogy az egyen­ lőtlen feladatmegosztás mögött az a kimondatlan vélekedés húzódik meg. Marjorie Devault szociológus könyvében [Feed­ ing the Family. ha nemcsak anya. 1991) azt vizsgálta. Más szociológusok szerint ez a jelenség legin­ kább gazdasági erők eredőjeként magyarázható: a háztartásban végzett munkáért cserébe gazda­ sági támogatás jár. hogyan hatá­ rozza meg a társadalom női munkaként a háztar­ táson belüli gondoskodást. azután a „második műszak­ ban" megint. míg a férfi általában nem rendszeresen végzi háztartási feladatait. hogy ha a nőnek van fizetett munkája. Például Hochschild interjúkkal és részt vevő megfigyeléssel feltárta. mert a család­ ban „erősen és viszonylag tartósan összekapcso­ lódik a gondoskodás a nő háztartásban betöltött pozíciójával". A nők ebben a kiszolgáltatott helyzetben ma­ radnak mindaddig. mint házastársa (Shelton 1992). akkor ez a több­ letmunka kitesz egy „második műszakot" (Hochschild 1989. mint három évtizede. Miért marad a há­ zimunka női munka? Az utóbbi években erre a kérdésre jó néhány kutatás keresett választ. például füvet nyír vagy megjavít valamit. A szociológusok azt mondják. hogy a táplálás és az evés nemi jellegű viszonyának „az az üzenete. Összességében nem ez a helyzet. A férfiak és a nők újraterme- Házimunka Bár a brit nők helyzetében az utóbbi évtizedek­ ben forradalmi változások történtek. de míg a nős férfi lehet egyszerre sikeres a munkájában és jó szü­ lő. hogy a nőnek két ellen­ tétes erőt kell nagy nehezen összebékítenie: akar­ ja és szükségét érzi.180 7. Sokkal nehezebb lesz elérni. Bár e függőségi modell segít meg­ érteni a házimunka nemi vonatkozásait. Mindkét cél érthető. hogy mikor kell róluk gondoskodni. Szerinte azért a nők végzik a háztartási munka javát. Más szociológusok a szimbolikus interakcionizmus szemléletével közelítik meg a problémát. A főzési feladatok megosztásáról szólva Devault megjegyzi. 1994) kifejti. ezért státusuk is javult. általában anyagilag inkább függenek férjüktől. hogy gondoskodjon a családról: még akkor is. így a házimunka javát ők vég­ zik. hogy a házimunka és a gyermekgondozás nagy részét még mindig a nők végzik. külön­ böző területekért felelősek. Nemrégiben Nagy-Britanniában végzett vizsgálatok mutatják. hogy megváltozzanak a férfiak attitűdjei. amikor a feleség többet keres a férjénél. hogy a férfiak ezentúl inkább kive­ szik a részüket a házimunkából. amikor ő akarja. Néhány szociológus azt mondja. átlagosan napi 4 óra 3 percet fordítanak erre. annak elfogadása pedig alapvetően hozzátartozik a férfi lényegéhez". Mivel a munkaerőpiacon egyre több a férjezett nő. feltételezték. míg a férfiak csak 2 óra 17 percet (HMSO 2005).erre már láthattunk példát . például a nők előtt megnyíltak korábban a férfiak uralta szakmák. és azt vizsgálják. hanem kenyérkereső is.a fog­ lalkoztatott nők átlagbére jóval alacsonyabb a férfiak átlagbérénél. megnehezíti e munka házastársak kö­ zötti egyenlő megosztását. A nő otthoni feladatai általában meghatározott idő­ pontokhoz kötöttek. hogyan függ össze a házimun­ ka végzése vagy nem végzése a társadalmilag ki­ alakított nemi szerepekkel. A nők általá­ ban még azonos munkakörben is kevesebbet ke­ resnek a férfiaknál. A fele­ ség végzi a szokványos napi teendőket. addig a nő ezt nem teheti meg. míg a nőé az. Terri Apter könyvében [Working Women Don't Have Wives. amelyekben a férfi kiveszi a részét a háztartási munkából. hogy ezáltal a . A férfi dolga a csa­ ládfenntartás. Még azokban a családokban is. például főz és rendszeresen takarít. Bár ma a férfiak több házimun­ kát végeznek. ha vannak gyerekeik: a gyerekekre mindig figyelni kell. hogy mennyire szab­ hatja meg az egyén. még mindig nem egyenlő az állás. Hochschild felveti. amíg nem közelít keresetük a férfiakéhoz. hogy a szolgálat hozzátartozik a nő lényegéhez. hogy a férfiak és a nők különböző szférákban tevékenykednek. F E J E Z E T Ráadásul . a nők pedig valamivel kevesebbet. férfiak kétszeresen elnyomják a nőket: először az „első műszakban". hogy rugalmasabbá váltak a munkavégzési lehetőségek. Shelton 1992). Részmegoldás lehet. Például Hochschild vizs­ gálatában a feleségüknél kevesebbet kereső férjek egyike sem vett részt a házimunkában. Az efféle elvárások a gyermekko­ ri szocializáció során tanult. mikor végzi a munkát. A kétféle feladatcsoport között az a fő különbség. egy területen még mindig óriási a lema­ radás: ez a házimunka. és gyakran kiszá­ míthatatlan. Az anya sokkal több időt tölt gyermekgondozási feladatokkal. nem al­ kalmazható olyan helyzetekben. hogy gazdaságilag független legyen. és töb­ bé-kevésbé akkor. mert felesége magára vállalja az otthoni fel­ adatok többségét. hogy a háztartási feladatok kiosztása egyértel­ műen nemi szempontok szerint történik. Az 1980-as évek végi hasonló vizsgálati eredmények láttán Arlie Hochschild a nő-férfi viszony állapotát „megre­ kedt forradalomnak" nevezte. bár az elmúlt harminc évben valamelyest csökkent a különbség. míg a férj általában alkalmi feladatokat végez.

ser­ dülő csavargók és kábítószeresek körében végzett vizsgálatok szerint nagy arányban vannak köztük olyanok.férj és feleség.erre még kité­ rek a későbbiekben. A fiú. A sze­ xuális bántalmazás definíciója: „egy gyermek és egy felnőtt nemi érintkezése a felnőtt szexuális kielégülése céljából" (Lyon . ami­ kor valamelyik családtag fizikailag bántalmaz egy másik vagy több családtagot. Ezzel szemben a gyerekek túlnyo­ mó többsége számára. különösen a kisgyerekek. a szülői hanyagság és a fizikai erő­ szak . Bár a szexuális bántalmazás legnyilvánvalóbb Családon belüli erőszak Családon belüli erőszaknak azt nevezzük. A nyilvánosság fi- . ez az esemény visszataszító. Ma már jelentős mennyiségű adat áll rendelkezésünk­ re. amelyet felnőtt kezdeményez a beleegyezési kor­ határnál fiatalabb (Nagy-Britanniában tizenhat év alatti) gyerekkel szemben. A prostituáltak. hogy a gyermekekben maradandó sérüléseket okoz a szexuális bántal­ mazás. és viszonylag gyakran kerül sor közöttük ártalmatlan szexuális játékokra. bár ez meglehető­ sen ritkán fordul elő. amelyek azt mutatják. Valószínűleg számos tényező . amikor egy felnőtt egy csecsemőt vagy gyermeket szexuális célokra „használ fel". nevezetesen az apa és gyereklánya közötti szexuális kapcsolat azonban egyben bántalmazásnak is tekinthető. A család igen gyakran mutatja meg „árnyoldalát". hogy a bántalmazás hatott későbbi viselkedésükre.le­ hetnek bensőséges. sőt alighanem lehetetlen felmérni. Éppúgy lehetnek azonban komoly feszültségek forrásai. hogy az efféle cselekedet az erős tabuk miatt nagyon ritka. de a társadalomkutatók többsége fel­ tételezte. Ez azonban nem így van: ki­ derült. Persze régóta ismeretes. akik korábban szexuális bántalmazás ál­ dozataivá váltak. hogy ennek elsődleges áldozatai gyere­ kek. A szegényebb családokban alighanem gyakoribb. hogy vannak ilyen szexuális kapcsolatok. szülők és gyerekek vagy akár távoli rokonok között . Az 1989es brit gyermekvédelmi törvény egyik szabálya a megfelelő gondoskodás hiánya okozta „jelentős károsodásról" szól . A vérfertőzésnek és általában a gyerekek sze­ xuális bántalmazásának a jelenségét csak az el­ múlt néhány évtizedben „fedezték fel". egymás testének felfedezésére. Bán­ talmazás az. a „fizikai bántalmazás". hogy a társadalmilag konstruált nem a férfi és a nő meg­ különböztetésének eszköze maradjon. Rámutatha­ tunk. Persze a gyerekeknek is van neme.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK lik ezeket a szerepeket a mindennapi életben. így „nemet csinálnak" és gondoskodnak róla. szégyenletes vagy megrázó.de nem tisztázza. Intim erőszak Mivel a családi és rokoni kapcsolatok minden egyes ember életében szerepet játszanak. fiatalkorú bűnözők. a csalá­ di élet felöleli az érzelmek szinte teljes skáláját. A családi kapcsolatok . hogy a gyerekek szexuális bántalmazása aggasztóan mindennapos jelenség. de nem tekinthető bántalmazásnak. de ezzel még nem bizonyítottuk. de előfordul a társadalmi hierarchia minden szintjén éppúgy. örömteli viszonyok. mint különféle intézményekben .például a családi konfliktusok. meghazudtolva azt az idilli család­ képet. hogy a fenti kategóriákba tartozó emberek gyerekkorukban szexuális bántalmazás áldozatai­ vá váltak. a gyermekek­ kel szemben elkövetett nemi erőszak elterjedt­ ségét nehéz. vagy éppen erős szorongással és bűntudattal töl­ tik el őket. amely szakadatlanul árad a tévéreklámok­ ból és a populáris média más területeiről. hiszen sokféle formában jelentkezhet.és lánytestvér közötti nemi kapcsolat például vér­ fertőző. röviden NSPCC) a bántal­ mazás négy kategóriáját határozza meg: ezek az „elhanyagolás". A vérfertőzés leggyakoribb formája. A gye­ rekek bizonyos esetekben többé-kevésbé önként vesznek részt a kapcsolatban. A két leginkább nyugtalanító jelenség a gyermekbán­ talmazás és a családon belüli erőszak.együttes hatásáról van szó. Persze a korreláció önmagában nem jelent ok-okozati összefüggést. illetve az erőszakkal való fenyegetés. akiket egy felnőtt családtag nemi kontaktusra kényszerített. Nem minden vérfertőző kapcsolat sorolható a szexuális bántalmazás kategóriájába. A Nemzeti Gyermekvédelmi Társaság (National Society for the Protection of Cruelty to Children. Sem a kutatók körében. sem a bíróságokon nem ala­ kult ki egyezményes meghatározása általában a gyermekbántalmazásnak és szűkebb értelemben a gyerekek szexuális bántalmazásának. amelyek kétségbeesésbe kergetik az embereket. A vérfertőzés kö­ zeli rokonok közötti szexuális kapcsolatot jelent. mi szá­ mít „jelentősnek". A vérfertőző kapcsolatokban gyakori a kény­ szer. Gyermekek szexuális bántalmazása A gyerekek szexuális bántalmazását a legegy­ szerűbben olyan nemi aktusként definiálhatjuk.de Cruz 1993). Vizsgálatok azt mutatják. a „lelki bántalmazás" és a „szexuális bántalmazás". formáinak megítélése egyértelmű.

/ A patriarchátussal és a férfiuralommal kapcso­ latos nézőpontokat lásd a 12. A nők 10 százaléka kény­ telen együttélni a családi erőszakkal. nagyobb a valószínűsége.bár egyes csoportok igyekeznek elérni. maradandó sé­ rüléseket okozó férfiak általában rendszereseb­ ben alkalmaznak fizikai erőszakot. amely feltárta. akik szerint a nők által elkö­ vetett erőszakos cselekmények mindig szűkebb körűek és szórványosabbak. Bántalma­ zóit 2 0 0 0 novemberében életfogytiglani börtön­ büntetésre ítélték. Marie Therese Kouao és annak élettársa. Victoria Climbié rettenetes halála. és ritkábban okoznak maradandó fizikai sérülést. dühbe jöhet attól. mint hogy ide­ genek bántalmaznak (Rawstone 2002). A gyerekeiket bántalmazó. akit a szülei nem pofoztak vagy ütöttek meg. A családon belüli erőszak második leggyako­ ribb típusa az. A családon belüli erőszakkal kapcsolatos feminista vizsgálatok hívták fel a fi­ gyelmet arra. ismételten bántalmazta (Rawstone 2002). Egy jelentéktelennek látszó ügy valóságos háborút robbanthat ki férj és feleség. amelyet nők ellen követnek el. mint támad. hogy a családi erőszak a nők feletti férfiuralom fő formája. vagy olyan inti­ mitásokat fecseg ki.nincs „férjverés" párja. hogy a feleség ritkán támad férjére.7. kontextusát és hatását is. Kutatások igazolják. sőt helyeslésre ta­ lál. hogy a családi életre jel­ lemző az erős érzelmek és az intimitás összekap­ csolódása. sokkal kevesebb eset ismert. Megkérdőjelezik azt a kutatási eredményt. amikor a férj bántalmazza a felesé­ gét. Az „asszonyverésnek" (wife battering) . ame­ lyekben gyakran szeretet és gyűlölet keveredik. Nagy-Britanniában kevés olyan gyerek van. hanem „diszfunkcionális családokról". amelyeket ő szívesen tartott volna titokban. ami­ kor inkább védekezik. hogy a családon belüli erőszak nem a férfiak patriarchális hatalmáról szól. A per idején a rendőrséget. mint a bántalmazott feleségek (Straus-Gelles 1986). milyen szerepet játszottak az ügy­ ben a szakmai szervezetek. amelyeket más társadalmi környezetben a családtagok másképpen értékel­ nének. és javaslatokat ter­ jesztett a kormányzat elé. hogy a csa­ ládon belül előforduló erőszakos cselekmények közül nem kevés elfogadott. mennyire gyakori és súlyos a házon belül a nők ellen irányuló erőszak. A Nyugat-Af­ rikából származó Victoria szó szerint kilehelte a lelkét: teljesen kihűlt. sőt valószínűleg nem is tekintik „erőszak­ nak" . és általában csak akkor folyamodik erőszakhoz. ahogyan azt a feministák állítják. például a gyermekbántalmazás fölött mindenki tapintato­ san szemet hunyt. hogy a nő gyakran olyankor bántalmazza a férfit. A családon belüli erőszaknak csak bizonyos formáit szankcionálja a társadalom. mégis bár­ mikor könnyedén átcsaphat súlyos brutalitásba. Miért olyan mindennapos jelenség a családon belüli erőszak? Számos tényező játszik ebben szerepet. FEJEZET gyeimé akkor irányult a gyermekeket sújtó csalá­ di erőszak szélsőséges formáira. az egészségügyi és szociális szolgálatokat is sok vád érte. o. Carl Manning hónapokig kínozta és elhanyagolta. mert szerintük a férfiak vonakodnak fel­ jelentést tenni bántalmazó feleségük ellen. Ebben mások legtöbbször nem találnak semmi kivetni­ valót. amikor 2000 feb­ ruárjában napvilágra került egy nyolcéves lány. hogy nem elég „megszámolni" a családon belüli erőszakos cselekményeket. amikor feminista csoportok „kékre-zöldre vert" nőknek menedékházakat nyitottak. hanem fontos. Egy olyan férfi. Ugyanakkor fontos tényező az is. pedig lett volna rá lehetőségük. fejezet „Radikális feminizmus" című részében (366-367. Nagy-Britanniában minden héten két nő esik áldozatul partnerének. Az egyik az. A családon belüli erőszak kérdése az 1970-es években keltette fel az emberek és a kutatók fi­ gyelmét. még ha az nem is volt több „meglegyintésnél". A kormányzat Lord La­ ming vezetésével vizsgálóbizottságot állított fel. aki csak megmosolyogja más nők viselkedésének furcsa­ ságait. A feministák ezekkel a statisztikákkal támasztották alá azt az állításukat. Az otthoni környezetben kipattanó vita olyan ellentéteket vált ki. miután nagynénje. . hogy egy nőt a családbeli férfiak vagy közeli ismerősei. mint a nők. illetve szü­ lők és gyerekek között. ha a felesége egy esti összejövetelen túl sokat beszél. hogy nem mentették meg a lányt.a fele­ ség rendszeres brutális bántalmazásának . nem úgy. Ezt megelőzően a családon belüli erőszak. Kifejtik.). A rendőrsé­ gen bejelentett házastársak közötti összetűzések többségében a férj bántalmazta a feleséget. és harmadnegyedrészük megtapasztalja valamikor élete során. A nők elleni erőszak a család egyre súlyosbodó válságának és az erkölcsi nor­ mák gyengülésének a jele. Az efféle állításokat erősen bírálták a feminis­ ták és más kutatók. amikor a férfi már jó ideje. mint a feleségbán­ talmazó férfiak esetében. amelyben a nő alkalmazott fizikai erőszakot férjével szemben. Az utóbbi években konzervatív elemzők azt bi­ zonygatták. A családon belüli erőszak a leggyakoribb bűncselekmény. A családtagok közti kapcsolatokban általában erős érzelmek halmozódnak fel. hogy megvizs­ gáljuk az erőszak célját. hogyan lehetne elejét venni az ilyen tragédiáknak (Laming 2003).

bár a részletek erősen el­ térnek. Az 1996-ban el­ fogadott új törvényben tovább erősödött a vétkes­ ség figyelmen kívül hagyásának elve. Ezenkívül a szegénység. Több mint három évtizede William Goode (1971) fel­ vetette. így egy évtizeden belül megduplázódott. bár minden koráb­ bi időszakhoz képest rendkívül magas szinten. a munka­ nélküliség miatt kialakuló feszültségek a csalá­ don belül is több erőszakot szülhetnek. Nagy-Britanniában a válást megkönnyítő törvényt (Divorce Reform Act) 1969-ben fogadták el és 1971-ben vált hatályossá. A 7. ha valamelyik házastárs vádakkal illette a másikat (például kegyetlenség. A legtöbb ország na­ gyon gyorsan megkönnyítette a válást. a válásoké pedig nőtt. hogy ez gyakoribb az alacsony jö­ vedelmű párok esetében (Cherlin 1 9 9 9 ) . több vizsgálat is azt mutatja. 31. Ma is van még egy-két ilyen iparosodott ország. Az érvénytelenített házasságokat is magában foglalja. hogy a munkanélküli férfiak általában kétszer annyiszor támadnak feleségükre. Azóta sok nyugati állam követte a példájukat. mert ez lehetővé tette sok olyan házasság felbontását. ezek azonban elszigetelt esetek. Az első „vétkesség" nélküli válási törvényeket az 1960-as évek közepén vezették be néhány országban. Korábban gyakorlatilag az összes ipari országra a kontradiktórius rendszer (adversarial system) volt jel­ lemző. Társadalmi osztály Bár minden társadalmi osztályban előfordul. c Az egyik vagy mindkét fél számára. például akkor. mert kevés más eszközzel tudnak uralkodni feleségükön.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK hogy Nagy-Britannia kövesse számos más euró­ pai ország példáját. hogy a házasságok száma minden évben csökkent. . re nemi kapcsolat (elmaradt az elhalás). A válások arányszámával nyilvánvalóan nem mérhető közvetlenül a házasságok sikertelensége. o. amelyek törvénybe foglalták a gyermekek testi fenyítésének tilalmát. mint a foglal­ koztatott férfiak. 2004. részben az 1969-es tör­ vény eredményeként. ha a házastársak között egyáltalán nem jött lét­ 0 H 1950 a b 1 : 1 1 1 1 200' 1960 1970 1980 1990 Mindkét fél számára. ábrán látható. elköltözés. 1972-re ismét a duplájára nőtt. A válást csak ki­ vételes esetekben engedélyezték. E feltevé­ seket vizsgálva Gelles és Cornell (1990) feltárták. Forrás: Social Trends. vagyis a válást csak akkor mondták ki. például nincs magas jövedelmük vagy iskolai végzettségük. 1 9 6 0 és 1970 között a válások száma NagyBritanniában évente tartósan 9 százalékkal nőtt. Válás és különélés Egyre gyakoribb a válás Nyugaton sok évszázadon át gyakorlatilag fel­ bonthatatlan volt a házasság. Az 1950-1970-es adatok Észak-Írország nélkül értendők. Nagy-Britanniában ma a házasságok kétötöd ré­ sze végződik válással. 1 9 8 0 óta a válások aránya bi­ zonyos fokig stabilizálódott. házasságtö­ rés vádjával). 34.1. hogy az alacsony jövedelmű férfiak talán azért hajlamosabbak az erőszakra. hogy házastársak bántalmazzák egymást. amely valójában már régen tönkrement.

hogy együtt maradnak. Ma már a váláshoz alig kapcsolódnak negatív társadalmi értékítéletek. Toleránsabb attitűdök alakultak ki: a pár megszakíthatja örömtelen kapcsolatát. mint a másik. ezért a házasság már kevésbé tekinthető szükségszerű gazdasági szövetségnek. vagy szeretnének „családi" otthont biztosítani a gyerekeiknek. hogy feltérképezze az átmenetet az együttélés­ től a különélésig. hiszen akkor a szerelmes éppen a másik vonzó tulajdonságaira figyel. Fon­ tos tényező az is. hogy egy há­ zasság megromlása esetén könnyebb különálló háztartást létrehozni. Ezt megelőzően a kez­ 1 deményező talán egy ideig sikertelenül igyekezett megváltoztatni. észre sem veszi annak kisebb-nagyobb hibáit. A kezdeményezők több­ sége ilyenkor már biztos abban. rövid ideje különélő vagy elvált (nagyrészt középosztálybeli) emberrel készített interjút. hogy sok esetben a fizikai válást megelőzi a szociális elkülönülés: legalább a partnerek egyike új élet­ stílust alakít ki. nem kell attól félniük. részben pedig maga is hozzá­ járul ezekhez a társadalmi folyamatokhoz. Ettől kezdve már csak az érdekli. Másfelől a házasság felbomlása szinte mindig megviseli mind a párt. amelynek során felbomlik egy hosszan tartó intim kapcsolat. Vaughan szerint ez a folyamat ép­ pen ellentétes azzal. új célok izgatják. de ára is. FEJEZET akadásról": hogyan élik me A válások magas arányának van számos társadal­ mi előnye. mint korábban. Emellett a sikertelen házasságban élők dönthetnek úgy. ahogyan a kapcsolat kezde­ tén kialakul a szerelem. . akik jogilag még nem váltak el. az ezekből a beszélgetésekből és tanakodásokból merít erőt a szakításhoz. hogy milyen hiba fedezhető fel társa vi­ selkedésében. A válások arányának emelkedése nem anynyira a házasság intézményével szemben kiala­ kult elégedetlenséget jelzi. Több mint száz. Előfordulhat. hogy a szerepek hirtelen föl­ cserélődnek: aki korábban meg akarta menteni a kapcsolatot.kevésbé elégedett a kapcsolattal. Aki vállalja a szétköltözést. hogy az milyen fokú személyes megelégedést hoz szá­ mukra. félnek a válás anyagi és érzelmi következményeitől. mert például hisznek a házasság szentségében. Az egyik fél . Persze az elszakadás folyamatát nem mindig csak az egyik személy irányítja. Eközben mérlegeli a válás előnyeit és hátrányait: Boldogulok majd egyedül is? Mit szól­ nak hozzá a szülők. hogyan alakul a partnerek viszonya a szétköltözés vagy válás folyamán. A nők anyagilag mindinkább függetlenné válnak. hogy titkolóznia kell a másik előtt . barátok? Megviseli-e a gyere­ keket? Lesz-e elég pénzem? . mert meggyőzik arról. A gazdag emberek szűk rétegét leszámítva.7. közös érdeklődési kört kialakítani stb. új barátokat ta­ lál olyan közegekben. 1990) azt elemezte. hogy megerősí­ tést nyerjen.) Diane Vaughan könyvében (Uncoupling: The Turning Points in Intimate Relationships. amelynek során azt vizsgálták. elfogadhatóbb viselkedésre kész­ tetni partnerét. hogyan próbálják a párok a szakítás után is közösen felnevelni a gyerekeket.főként akkor. hogy véget vet neki. hogy helyesen cselekszik. hogy a vagyont és a rangot nem­ zedékről nemzedékre örökítsék. A partner közben szintén úgy dönthet. mint régebben. hanem sokkal inkább azt. Vaughan megfigyelte. a 1 8 8 . hogy kapcsolatuk menthe­ tetlen. hogy erőfeszítései kudarcot vallottak. hogy az emberek egyre inkább annak alapján értékelik házasságukat. amelyek öszszefüggnek a szélesebb társadalmi változások­ kal. vagy mindkettőjüknek anyagi nehézségekkel kell szembenézniük. egyszer csak eltökéli. Miért nagyobb a válások gyakorisága? Több tényező is szerepet játszik ebben. néhány kezdeményező úgy dönt. hogy az elszakadás eleinte gyakran nem szándékos. Vaughan kutatása azt is megmutatta. és a kapcsolat menthetetlen. hogy emiatt kiközösítik őket. ahol a párja nincs jelen. és rendkívül nehéz megvonni a mérlegét. és külön. a házasságnak ma már nem sok köze van ahhoz a törekvéshez. és vagy egyiküknek. hogy személyes céljainak megvalósítása fontosabb. aki már komolyan fon­ tolgatja a válást. mint a másik iránti elkötelezettsége. hogy még egyszer megpróbálja rendbe hozni a házasságát. Először is a válások arányszáma nem tartalmaz­ za a különélőket.akit Vaughan kezdeményezőnek nevez . mind gyermekeiket. Az elszakadás (uncoupling) az a folyamat. Ez általában azt jelenti.1 8 9 . A kezdeményező egy bizonyos ponton úgy érzi. ha az új barátok egyike egy­ ben a szeretője is. hogy az emberek egyre inkább az örömöt és a kielégülést keresik a házastársi kapcsolatban. (A következő keretes részben. Az életszínvonal általános emelkedése azt is jelenti. A kezdeményező fél. a pár közös tevékenységeitől független világot teremt magának. oldalon Carol Smart és Bren Neale kutatását ismertetem. ami részben a fentebb vázolt válto­ zások eredménye.Végiggondolva eze­ ket és más problémákat. rendszerint másokkal is meghányja-veti a válságos viszonyt. míg az eredeti kezdeményező már inkább fenntartaná.

Sok egyedülálló szülőnek .8 1991 11 23 41 11 10 4 55. Egy özvegy esetében a változás gyors. Ez a szülői állapot rendszerint ideiglenes. A kutatás azt is megmutatta.például „elhagyott feleség". Meg kell jegyezni. illet­ ve kerülhet ki ebből a kategóriából. annál valószínűbb. c Az 1971-1991-es adatok népszámlálásból származnak.még ma is meg kell küzdenie a társadalmi környezet rosszal­ lásával és az anyagi bizonytalansággal. elítélő véleményt tükröző kifejezések . Rendszerint olyan anyák döntenek így.2 0 0 3 1971 Egycsaládos háztartás Egyedül él Pár Gyermektelen Eltartott gyerekek 6 1981 8 20 47 10 6 9 53. egyedülálló anyák nagy többsége bérelt lakásban lakik. míg ez az arány az együtt élő pároknál 58. Az egyszülős háztartás kategóriája sok típust foglal magában. ezért nem a 2001. táblázatot).CSALADOK ES INTIM KAPCSOLATOK Egyszülős háztartások Az utóbbi évtizedekben egyre gyakoribbá váltak az egyszülős háztartások. és a hatá­ rai meglehetősen bizonytalanok: többféle útonmódon válhat valaki egyedülálló szülővé. 2004. hogy az egyedülál­ ló anyák 85 százaléka akaratlanul esett teherbe. 7. 1 9 7 1 . hányan választották tudatosan azt. egycsaládos háztartásban élők aránya 1971-ben még 4 százalék. akiknek megfelelő anyagi hátterük van ahhoz.függetlenül attól. hogy házastárs vagy partner nélkül neveljenek fel egy vagy több gyereket. hogy a gyermeküket egyedül nevelő szülők túlnyomórészt nők. amelyben a 2 1 . őket jól jellemzi az „önkéntes egyedül­ álló anya" megnevezés.4 0.2 2001 a 12 25 39 8 12 4 2003 a 13 25 38 8 12 5 V 6 19 52 10 4 9 53.9 54. 31. táblázatot). hogy a házasságon kívüli születések arányszáma. Forrás: Social Trends. hogy egyszülős háztartásban is bol­ doguljanak. Egy most zajló vizsgá­ lat. Van azonban egy növekvő kisebbség. táblázat Brit háztartások a háztartás és a család típusa szerint. A becslések kiigazítása nem történt meg évszakonként. feltárta. ha a tár­ sa a halála előtt hosszabb időt töltött kórházban. 34. hogy ezek a hatások nagyon fontos szerepet játszanak annak magyarázatá­ ban. század első éveiben született gyerekek életét követik nyomon (Millennium Co­ hort Study). hogy éle­ te során valamikor megházasodott-e . míg a házasságon kívül gyereket vállaló. Például a megözvegyült anyák több mint fele a saját lakásában. hogy a fiatalabb nők gyak­ rabban lesznek egyedülálló anyák.2. bár nem ritka. Ma azonban az egyszülős háztartások mintegy 60 százaléka szétköltözés vagy válás következtében jön létre. a fér­ jezett nőknél pedig csak 18 százalék. 2003-ban viszont már 12 százalék volt (lásd a 7. Az 1990-es évek végén már ők al­ kották az összes eltartott gyerekes család 9 száza­ lékát (lásd a 7. amely­ nek tagjai éppen arra törekednek. o. akik általában a tár­ sadalom legszegényebb rétegeihez tartoznak.3. illetve a szegénység és a hátrányos társadalmi helyzet mutatói között igen nagy a korreláció.8 54. házában él. A korábbi­ akban is említettem. hogy az illető már egy ideje magára utalva él.9 0. b Önálló gyereke is lehet. A korábbi.azonban kezdenek kikopni a használatból. miért magas a karibi térségből származó brit családok körében az egyszülős háztartások ará­ nya. évi népszámlálás eredmé­ nyeinek megfelelő számokat tartalmaznak.4 57. Nehéz megmondani. . és minél ma­ gasabb iskolai végzettségűek.8 56. Nagy-Britanniában az egyszülős. hogy házasságon belül szülik meg gyermeküket.4 0. Az elvált és hajadon anyák többségére az is jellemző.4 Csak önálló gyerekek Gyermekét egyedül nevelő Egyéb háztartás Az összes saját háztartásban élő (= 100%) (millió főben) Nem saját háztartásban élők (millió főben) Teljes népesség (millió főben)c a 57. „apátlan család" és „tönk­ rement otthon" .2. hogy egyedül nevelik fel gyermekeiket. A brit csonka családok között a leggyorsabban növekvő kategória a hajadon és soha meg nem há­ zasodó anyáké. a 2001-2002-es adatok évközi becslések.6 Tavaszi adatok.

Az egymással vitatkozó szociológusok és elem­ zők főként az apátlan családok növekvő arányát okolták egy sor társadalmi problémáért. A háborút követő időszakban igen nagy volt azon családok aránya. erőszakban nyilvánul­ tak volna meg. hogy azokban a társadalmakban. amelyekben magas a válások aránya. családi állapot szerint 1971 Egyedülálló anya Hajadon Özvegy Elvált Külön élő Összesen Egyedülálló apa Házas/együtt élő párb Eltartott gyereket nevelő családok összesen a 1976 2 2 3 2 9 2 89 100 1981 2 2 4 2 11 2 87 100 1986 3 1 6 3 13 1 86 100 1991-1992 6 1 6 4 18 1 81 100 1996-1997 7 1 6 5 20 2 79 100 1998-1999 9 1 8 5 22 2 75 100 1 2 2 2 7 1 92 100 b Eltartott gyermek: 16 évesnél fiatalabb gyerek vagy 16-18 éves nappali tagozatos tanuló. akiknek férje nincs bejelentve a háztartásba. hogyan hat a válás a gyerekekre . Egyesek azt mondták. FEJEZET 7. akik szétköltözés vagy válás miatt csak olykor-olykor kerültek kapcsolatba gyerme­ keikkel. ezért az egész napot a munkahelyén töltötte . mint egy olyan. hogy a csonka családokban megfigyel­ hetünk közös anyagi és szociális hátrányokat. mint már em­ lítettem. hanem otthon ma­ radtak. mégsem beszélhetünk erős kollektív identitásról.186 7. Ahogy Blankenhorn könyvének egyik méltatója fogalmazta meg: „jobb egy olyan apa. hogy gondoskodjanak a gyerekekről. . ha a közvetlen környezetükben élő felnőttek állandóan a megegyezés.itt pedig. Kezdték olyan apákra vonatkoztatni. közel sem egyértelmű. Nagy-Bri­ tanniában és az Egyesült Államokban (ahol a vá­ lások aránya majdnem a legnagyobb a világon) ez a helyzet heves vitát kavart. hogy mi követke- „Apahiány" Az 1930-as évek végétől az 1970-es évekig tartó időszakot gyakran nevezik az „apahiány" korá­ nak. hanem „apahalálról" beszélt. hogy szociálpolitikai szempontból nehéz definiálni a határait és meg­ határozni az ellátandó szükségleteket. aki nem is létezik" (Economist 1995). aki hazatérve leül a tévé elé sörözni. A második világháború idején sok apa ka­ tonai szolgálata miatt csak ritkán láthatta gyer­ mekeit. A vita kiemelkedő amerikai szerzői nagy ha­ tást gyakoroltak a kérdéssel kapcsolatos brit vitá­ ra. o. hogy a gyermekeiket egyedül nevelő szülők nem alkotnak egységes. A válások arányának és az egyszülős háztar­ tások számának a növekedésével más jelentést nyert az apahiány témája. hanem az apaság fogalmának felbomlása ennek pedig végzetes társadalmi következís menyei lehetnek. David Blankenhorn Apátlan Amerika [Father­ less America. akitől a bajban segítséget kérhetne. nemcsak az apák elvesztése okoz gondot. az együttműködés és a kompromisszumkészség példáit állítják eléjük (Dennis-Erdos 1992). a növek­ vő bűnözési aránytól a gyerektámogatásra fordí­ tott.3. aki a család tagja és a ház­ tartásban él. amelyekben a nők nem vállaltak fizetett munkát. amellyel kordában tarthatták a férfiak szexuális és agresszív energiáit: nélkülük ezek az energiák valószínűleg bűnözésben. De igaz-e ez? Az apahiány kérdése összekap­ csolódik azzal az általánosabb kérdéssel. 30. Crow és Hardey (1992) szerint a csonka család­ ba és abból kifelé vezető „utak" változatossága azt mutatja. A házasság és az apa­ ság minden korábbi társadalomban eszköz volt. Ide tartozik minden olyan férjes asszony is. 1995) című könyvében kifejti. Az apa volt a fő kenyérkereső. táblázat A brit csonka családok aránya 3 az összes eltartott gyereket nevelő családon belül. vagy végleg elszakadtak tőlük. hiszen sok gyerek ma úgy nő fel. hogy a gyerekek csak ak­ kor lehetnek egy társadalmi csoport hasznos tag­ jai. gomba módra szaporodó jóléti költségekig. 2000. akire felnézhetne. egynemű csopor­ tot. Volt. 37. Az egyedülálló szülő státusba és onnan ki sokfé­ le út vezet. ami azt jelenti. Lehet. hogy nincs senki. aki már nem is apahiányról. E gondolatmenet szerint az apa nélkül felnövő fiúk csak nagy nehézségek árán válhatnak sikeres szülővé. Forrás: Social Trends.csak esténként és hétvé­ geken láthatta gyermekeit.

mint szüleik nemzedéke.például a házas­ ság előtti szexuális kapcsolat nyílt vállalását . Megál­ lapította. Rubin eredményei szerint a válaszadó fiatal nők már korántsem becsülik annyira a házassá­ got. A sok középosztálybeli családban elfogadott normákat . igyekeznek felmérni a lehető­ ségeiket és anyjuknál teljesebb. hogy mennyire vesz részt a csa­ ládi életben és a gyereknevelésben. A fenti recenzens írta ezt is: „Léhűtő apa nem léhűtő fiakat nemz? Nem lehet. . hogy a szexuális viselkedéssel. Rubin az Egyesült Államokban végezte kuta­ tását. amely a gyermek „javát" hivatott szolgálni. hogy az apa kapcsolat­ ban maradjon gyermekével. hogy van olyan apa.a munkásosztálybeliek szélesebb köre helyteleníti. A Rubin vizsgálatában szereplő fiatalok egyet­ értettek azzal. mint az. a házassággal és a nemi megosztottsággal kapcso­ latos attitűdjeik eltérnek a szüleikétől. Helen Wilkinson és Geoff Mulgan két átfogó vizsgálatot végzett 1 8 . hanem az. De ragasz­ kodnak ahhoz. A munkásháztartásokban ezért többször alakul ki konfliktus a nemzedékek között. hogy milyen gondoskodást. mert a Fathers 4 Jus­ tice nyomásgyakorló csoport látványos akciókat hajtott végre. de megállapításai igen hasonlóak a brit és más európai országokban dolgozó kutatók ered­ ményeihez. SÜPÍR DADS OF FATHERS 4 JUSTH FIGHTING FOR YOUR RIGHT TO SEE YOUR Kits www. jelentős osztálykülönbségek befolyá­ solják. majd szeptemberben Batman-jelmezben felkapaszkodtak a Buckingham Palace homlokzatára.3 4 éves brit A családi élettel kapcsolatos attitűdök változása Úgy tűnik. Más szóval a háztartás összetétele talán kevésbé fontos. nyitottabb életet élni. 1994) olyan mélyinterjúkat közölt. így megnehezíti.org Az efféle látványos akciók arra hívják fel a figyelmet. figyelmet és tá­ mogatást kapnak a gyerekek annak tagjaitól. hogy ez nem puszta élvhajhászat.fathers-4-justice. mindig az anyának kedvez. hogy az apák úgy érzik: nem tudják érdekeit érvényesíteni a családban. hogy a váló párok esetében a brit jog. a bíróságon és a kormányzati politikában. A csoport kijelentette. Nagyon is felisme­ rik a férfiak hibáit. hogy a középosztálybeli családokhoz hasonlítva a munkásosztálybeli szülők általában hagyománykövetőbbek. hogyan vélekednek az emberek a családi élet változásairól és a válások magas arányáról. hanem értékrendjük különbözik az idősebb nem­ zedékétől. ha nem különösebben vallásosak. még akkor is. amelye­ ket 32 munkáscsalád tagjaival készített. aki nélkül jobb a családnak?" Egyes kutatók szerint a fő kérdés nem az. Az apátlanság kérdésével az utóbbi időben so­ kat foglalkozott a brit média. A férfiak attitűdjeiben nem lehetett megfi­ gyelni ilyen nagy nemzedéki változást.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK zik a rendelkezésre álló vizsgálati eredmények­ ből. A csoport tagjai többek között lila liszttel töltött óvszer-bombákkal dobálták meg a miniszterelnököt a brit parlament alsóházi ülé­ sén 2004 májusában. Lillian Rubin könyvében [Families on the Fault Line. hogy jelen van-e az apa.

hogy a válás után a felnőttek gát­ lástalanul. ezért a szülőknek nem kellett többé úgy érezniük. Smart és Neale azt akarták megtudni. mint az idősebbek körében. mint a család ré­ vén". hogy job­ ban figyeljenek a gyerekek véleményére. de szűkkeblűséghez. önzetlenséget és toleranciát eredményeznek. Amikor a szétköltözés után egy évvel beszélgettek a szülőkkel. hogy munkát vállal­ janak és gyereket (akkor és úgy. csak a maguk érdekeit nézik. hogy a gyerekeket közösen nevelhessék. mégis összetartó családokról 1994 és 1996 között Carol Smart és Bren Neale két ízben készítettek interjút hatvan olyan Nyugat-Yorkshire-i szülővel. eltávolodáshoz. vagy épp ellenkezőleg. akik a hú- . hogy a fiatalabb generáció értékeit azok az örökölt szabadságok formálják. Hirtelen elillan a rugalmasság. eltávolodni korábbi társuktól. Smart és Neale megállapították. hogy azóta szerzett tapasztalataik bir­ tokában másként cselekednének. akik az 1989-es gyermek­ védelmi törvény elfogadása után költöztek szét vagy váltak el. A szülők kénytelenek voltak folyton átértékelni gyereknevelési szemlé­ letüket . a férfiak 51 százaléka akarta „addig halogatni a gyerekvállalást. mint kettő. amely im­ már nem egy.7.2 4 éves nők 75 százaléka úgy vélte. de nem tudták biztosan. és egyik sem visz gyereket az új házasságba. önzőén cselekszenek.néha kifejezetten . Új partnerkapcsolatok és mostohacsaládok Újraházasodás Az újabb házasság megkötésére különféle kö­ rülmények között kerülhet sor.nemcsak a gyermekeiket érintő „nagy döntések" tekintetében. hanem két háztartásban történt. A fiatal nők körében megfigyelték. amelyeket a szülők a szétköltözéskor alakítottak ki. hogy a válás utáni gyereknevelés tapasztalata rendkívül kép­ lékeny. más­ részt igyekeztek kapcsolatban maradni vele. Ilyen tekintetben egyre inkább köze­ lednek egymáshoz a férfiak tradicionális értékei és a nők újabb értékei. hogyan alakulnak a gyermeknevelési minták közvetlenül a válás után és hogyan változnak a későbbiekben. hogy mindkét fél a húszas évei elején jár. az egy év­ vel későbbi körülményeik „realitásával". és „értékelik a kockázatot. ahogyan kedvük tartja). A törvény értelmé­ ben a válás nem változtatott a gyerekek és szü­ leik jogviszonyán. mindkét nem mozgásszabadsága. hogyan válthatnák félelmeiket és bűntudatukat konstruktív cselekvésre. és idővel változik. Visszatekintve gyakran úgy gondolták. Megállapították. hogy „füg­ getlenségre. Előfordul. hogy egy szülő éppúgy felnevelheti a gyereket. sokan tudták felidézni az egyedüli gyereknevelés kez­ deti szakaszait és értékelni az ezzel kapcsolatban hozott döntéseiket. Azok. Ezért néhányan meg­ próbálták szorosan magukhoz kötni. önző individualizmushoz.él az a feltevés. és megkövetelte a bírótól és másoktól. A 1 6 . „felnőtt" bizalmasukként kezelni a gyerekeket. vala­ mint szabadságuk. önmegvalósításra törekszenek a munkában legalább annyira. és a vizsgált korosztály értékei ál­ talában ellentétesek az idősebb britek értékeivel. Mások esetében a bizonytalankodás elidegenedéshez. FEJEZET Carol Smart és Bren Neale vizsgálata a felbomló. A kétszülős felállásban bevált gye­ reknevelési jártasság nem feltétlenül hozott sikert az egyszülős háztartásban. hogy kötelesek megküzdeni a gyerekekért. Wilkinson-Mulgan 1995). Wilkinson és Mulgan fel­ vetik. amelybe a szülők és a gyerekek kerültek a válás során: megszüntette a korábbi „gondnok­ ság" és „láthatás" fogalmakat. Ezek a szabadságok nagyobb nyitottsá­ got. A szerzők szerint a médiában és bizonyos poli­ tikai körökben burkoltan . amelyek többnyi­ re elérhetetlenek voltak a korábbi nemzedékek számára: a nők szabadsága. amelyre a szülők nem számítottak és nem készültek fel. az önzetlenség. arra ösztönözte a szülőket. A vizsgálati mintában szereplők kö­ zül a nők 29. hogy eldöntsék. a kapcsolatok kiüresedéséhez vezetett. hogy a válás sokat árthat gyermekeiknek. hogy a válás utáni gyereknevelés az állandó egyeztetés folyamatá­ ból állt. a másokkal szembeni bizalmatlansághoz is ve­ zethetnek. Smart és Neale azt találták. hogy ebben a kor­ csoportban a nők és a férfiak számára is kevésbé vonzó a házasság. a kompromisszumkészség és az ér- férfiak és nők körében (Wilkinson 1994. hogy továbbra is közösen neveljék a gyerekeket. hogyan akar­ nak élni. ameddig csak lehet". hogy főként a fiatal nők körében jelentős szemléleti változá­ sok zajlanak. A törvény változtatott azon a hely­ zeten. az izgalmat és a változást". A válást követően a szülőknek két ellentétes igényt kellett összebékíteniük: egyrészt szerettek volna elszakadni. Például akkori­ ban jó néhányan aggódtak. hanem a gyereknevelés mindennapi vonatkozásait illetően is. A vizsgálat rámutatott. Vizsgálatuk során összehasonlították a válás utáni gyerekne­ veléssel kapcsolatos várakozásokat.

haladta a 40 százalékot (ez látható a 7. Smart és Neale az elvált szülőkkel készített interjúik alapján elutasították ezt a gondolatot. de a házasodás való­ színűsége mindkét nem esetében akkor a leg­ nagyobb. Az elvált emberek valószínűleg többet várnak a házasságtól. akkor a gyerekek már valószínűleg felnőttek. mint az első házasságban. mert a fejébe szas éveik végén. leomlanak az erkölcsi keretek. mik a szándékaid" (Smart-Neale 1999). milyen nehéz. hogy a gyerekeket neki ítéljék! Megkérdeztem a volt férjemtől: „Nem gon­ dolod. vagyis a válási arány az első esetben ki­ sebb. mondjuk egy hétre. bár néhány ál­ talános megjegyzést azért érdemes tennünk. mint mások. Lehetséges. mert már három éve nem töltőttél hosszabb időt együtt a gyerekekkel. moss és vasalj rajuk. segíts megoldani a házi feladatot.1. hozd őket haza. Smart és Neale végső következtetése az. Szerintem fogalmad sincs. A legtöbb nem első házasságban legalább az egyik fél özvegy volt. hogy a második házasság eleve kudarcra van ítélve. A válások aránya is ma­ gasabb a második. de igazán biztos vagy benne.I próbált konstruktívan együttműködni vele a gye. amelyeket ritkán lehet egyszer s mindenkorra I „helyrehozni".I tét hangsúlyozza. Az új partnerek egyike előzőleg lehetett hajadon vagy nőtlen. hogyan boldo­ gulsz velük?" Ettől aztán kiborult. ábrán is. Ez nem jelenti azt. milyen. ami összesen nyolc kombinációt tesz le­ hetővé. amit mindennap szoktunk: vidd őket iskolába. Születhetnek gyerekek az új házasságban is. ha előtte már élt házasságban! Az el­ vált emberek újraházasodására nagyobb az esély. de azáltal. Ezért csak kellő óvatossággal általánosít­ hatunk az újraházasodás kapcsán.I ben. Szerintük a szülők a gyermeknevelést nem morális keretek között folytatják. Erre én: „Akkor nincs miről beszélnünk.J rekek érdekében. és nem fognak a szülők által alapított új otthonban élni. akinek volt férje keresetet indított. többnyire egy vagy több gyereket visznek az előző házasságukból vagy házasságaikból az új családi otthonba. hogy csak rövid időre akarom rásózni a gyerekeket. hiába kellett védenie. hogy amikor a szülők gondoskodnak gyermekeik­ ről. hogy kiestél a gyakorlatból. Talán furcsán hangzik. . döntéseket kell hozniuk arról. oldalon). Ha pedig az új házasság idősebb kor­ ban köttetik.I szony minősége. mégis meg. hogy kipróbáld. meghatározott elvekre vagy meggyőződésre épülő morális érvelés. míg minden 6 elvált férfiből 5 házasodik meg újra. akkor előbb egy hétvégére kel­ lene magadhoz venned őket. többek között azt. megfeledkezhet arról. mint azok. mint az újak. Hiába romlott meg vi­ szonya volt házastársával. alkalmas-e az idő a cselekvésre. milyen I fontos szerepet játszik az elvált szülők közötti vi. akik csak egyszer házasodtak meg. hogy I a válás olyan változásokat indít el a körülmények. hogy egy ugyanolyan korú. a harmincas éveikben vagy a negyvenes éveik elején kötnek új házasságot. Nézzük. A válási arányszám emel­ kedésével a nem első házasságok aránya is nö­ vekedni kezdett. mi a teendő. mint az elsők. a 183. ame­ lyek között korábban a családdal és az annak jól­ létével kapcsolatos döntéseket hozták. Az elvált férfiak minden korcsoportban nagyobb valószínűséggel kötnek új házasságot. A sikeres válás utáni gyereknevelés S állandó egyeztetést és kommunikációt követel. Gyanítom. ápold őket. és egyre nagyobb százalékban kötöttek újból házasságot már elvált emberek. ha betegek! Aztán majd újra leülhetünk megbeszelni. I amit személyes fejlődésében elért. hogy éjjel-nappal gondoskodni tudsz a gyerekekről. hogy lásd. hogy a gyermek jól lé. Statisztikai­ lag nézve az első házasságok sikeresebbek. mit gondol erről egy gyermekeit egyedül nevelő anya. mint az el­ vált nők: minden 4 elvált nőből 3.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK zékenység. I Az 1989-es gyerekvédelmi törvény rugalmasab. mint az utóbbiban. mi a „helyes". 2001-ben ez az arány már meg­ vette. mint valami egyértelmű. 1971-ben a házasságokon belül 20 százalék volt az újraházasodások aránya (legalább az egyik partner számára). ezért könnyebben föl is bontják. illetve elvált vagy özvegy. E döntéseket nagyban meghatározza a környezet: a szülőknek számos szempontot kell mérlegelniük.I bá tette ugyan a mai válás utáni gyereknevelési I megoldásokat. és miféle káros következmé­ nyei lehetnek a közös gyereknevelés viszonyaira. Szerintem előbb végig kellene csinálnod velük. i I I I I | I I I I I Itt az anya több tényezőt mérlegre téve próbálta eldönteni. Kifejtik. mint arra. hogy milyen ha­ tást gyakorol döntésük a gyerekekre. addig haja­ don nő vagy nőtlen férfi megköti első házasságát. ha nin­ csenek megelégedve vele. mi „helyes". 1900-ban Nagy-Britanniában az összes házas­ ság körülbelül kilenctizede első házasság volt. hogy ha biztos. takaríts. főzz. hanem viselkedésük alapjának talán inkább a gondoskodás erkölcse tekinthető. később aztán valamivel hosszabb időre. hogy a tar­ tós második házasságok általában sikeresebbek. ezért nemet mondott.

Például lehetetlenné válik. nagy a valószínűsége annak. miután a szá­ mára megoldhatatlannak bizonyult problémák szétköltözéshez vezettek: Folyton bűntudata van az embernek. hogy a gyerekek ugyanakkor látogassák őket. ezért furdalja a lelkiismeret. hogy különböző szoká­ sok és szemléletmódok ütköznek össze éppen az ő személyén keresztül. aki fele­ ségül megy egy férfihoz. Nézzük meg. de ha normálisan reagál és dühös lesz. hogy mások az elvárásaik a családon belüli megfelelő viselkedést illetően. mint addig. hogyan írta le tapasztalatait egy mostohaanya. ez to­ vább fokozhatja az új család összekovácsolásával egyébként is együtt járó feszültségeket. és ha fegyelmezni próbáltam a Károly herceg és Camilla Parker-Bowles frigye azt bizonyítja. Ha a „kül­ ső" szülők ragaszkodnak hozzá. Mindig attól fél. A mostohacsalád létrejötte és a kiterjesztett család ebből eredő növekedése egyértelműen örömöket és előnyöket hoz. és előfordul­ hat. hogy az új család bármikor is együtt töltse a hétvégét. amikor egyikük vagy mindkettőjük újra megházasodik. Vegyük annak a kétgyermekes nőnek az esetét. akinek szintén van két gyereke. hogy igazságtalan. és mindannyian együtt élnek. A mai Nagy-Britanniában talán ők a legismertebb mostohaszülők. de bi­ zonyos nehézségekkel is jár. . Harmadszor: a mostohacsaládokban különbö­ ző hátterű gyerekek kerülnek össze. hogy a brit társadalomban ma is fontos a házasság. Nem te­ heti azt. amit normális esetben megtenne a sa­ ját gyerekével. Másodszor: a volt házasfelek közötti együtt­ működés gyakran feszültté válik. akkor rossz érzései vannak amiatt is. akinek továbbra is komoly befolyása van a gyerekre vagy gyerekekre. „helyreállí­ tott" vagy mostohacsaládról (reconstituted/'stepfamily) beszélünk. Mivel a legtöbb mostohagyerek két háztartáshoz „tartozik". A [mostohalány] apja és én nem értettünk egyet. Először: többnyire él valahol egy másik vér szerinti szülő.19fjJ^^EJEZET Mostohacsaládok Ha egy új házasságba a felnőttek közül legalább az egyik magával viszi korábbi házasságából vagy kapcsolatából származó gyermekeit.

Brannen ezért mondja. ami hiányzik az életéből.2. mint fára emlékez­ tető. Ugyanakkor az idősebb és fiatalabb nemzedékek közé ékelt. Minél inkább nem csinált semmit. 13/1. vagyis ahol gyerekek is vannak.. . Egyes szerzők újabban binukleáris családokról írnak. vagy inkább „apának". A nevén szólítsa-e a gyerek az új mostohaszülőjét.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK Egyágú csalá dok Julia Brannen (2003) kifejti. fő­ ként unokáik gondozásában vállalnak nagy szere­ pet. gyereket. Ann Paul ( Chris és Sarah (élettársak) Stephanie Forrás: Sociology Review. de talán nem vagyok elég rugalmas (Smith 1990).2. amelyek korábban nem léteztek a nyugati társadalmakban. miképpen alkal­ mazkodnak azokhoz a viszonylag ismeretlen kö­ rülményekhez. „egyágú család" (bean-pole family) korát élik. hogy a nagyszülők egyre többet segítenek a többi nemzedéknek. mindig azt mondta. amikor el­ megy a gyerekekért? A mostohacsaládokban olyan rokonságtípusok jelennek meg. szeptember.. ott a vá­ lás után a két érintett család továbbra is egységes családrendszert alkot. hogy az ötvenéves britek háromötödének legalább az egyik szülője él még. amelyet egyre inkább több nemzedék alkot. „összekötő generáció" gyakran egy­ szerre gondoskodik (idősödő) szüleiről. Az intergenerációs támogatás igénye különö­ sen az egyszülős családokban nagy. hogy a mai családok hosszú. hogy ma a britek a szerkezetében inkább karóra. amelyek között találják magukat. hogy az emberek tovább élnek. Brannen szerint a családi háztartás csak egy része a rokoni kapcsolatok hálózatának. mint a természetes apja vagy anyja? Hogyan viselkedjen a mostohaszülő korábbi partnerének új házastársával. amelyekben vannak dédunokák is. esetleg még unokáiról is. amely meghatározza a mostohaszülő és mostohagye­ rek közti viszonyt. mert nő a válások aránya. Brannen rá­ mutat. és az emberek ke­ vesebb gyereket vállalnak. 2003. „horizontális" kap­ csolatok gyengülnek. 7. John és felesége. amelyekben az idősebb generáció gyakran érzelmi támogatást is nyújt a válságos időkben. Kevés olyan elfogadott norma létezik. hogy örökké szekálom. Brannen azt is megfigyelte. Növekszik a négynemzedékes családok aránya. Én adni akartam neki va­ lamit. „karószerű struktúrák" (lásd a 7. annál inkább úgy látszott. gyerme­ keiről. Helen csökken a termékenységi ráta. ábra Családfa és családkaró CSALÁDFA CSALÁDKARÓ George és felesége. és valamivel több mint harmadrészük nagyszülő. il­ letve „anyának"? Fegyelmezheti-e a mostohaszü­ lő a gyereket ugyanúgy. ábrát). és a válás utáni újraházasodással kapcsolatos gondok is újak. hogy rend­ re szoktassa. vékony. például válás idején. Ennek az az oka. szerettem volna pótolni. a nemzedéken belüli. Míg a család nemzedékei közti „vertikális" kap­ csolatok a várható élettartam növekedésével erő­ södnek. hogy szekálom. Az ilyen családok tagjai maguk döntik el.

192 7. Forrás: Social Trends. 2004. A brit háztartás­ mintákra vonatkozó adatok fő forrása. Bár az együttélés egyre népszerűbb. akik kü­ lönélőnek vallották magukat. akik 11 éves vagy fiatalabb gye- 7. de nem feltétlenül a jelenle­ gi partnerükkel. hogy a válással a házasság ugyan felbomlik. o. mint a házasok között. Az ilyen párok rendszerint nem adják össze a pénzüket. a kutatások azt mutatják. Beletartoznak azok a válaszadók is. A szexuális viszonyban élő pár egyre több időt tölt együtt. Az 1920-as években született nők­ nek csak 4. és nem akar­ nak összeházasodni" (HMSO 2004). ez már nem mondható el róla: ma inkább párkapcsolat kialakításáról és felbontásáról beszélhetünk. bár a házasság előtti együttélés időtartama egy­ re hosszabb. az 1960-as években született nőknek azonban majdnem a fele él így. Az elmúlt évtizedekben ugrásszerűen növekedett a közös háztartásban élő. míg végül valamelyikük végleg elhagyja otthonát. a családok azonban mindent összevetve nem. hogy nem kötnek házasságot. az 1940-es években születettek 19 százaléka. 2001/2002 (százalékban) 50 • 40 Férfiak | Nők 3 30 1r 16-19 • 20 T 40-44 10 J 11 20-24 rn 45-49 50-54 55-59 25-29 30-34 35-39 a 16-59 éves férfiak és nők. és egyre több pár választja a házas­ ság alternatívájaként. Az együttélés ma Nagy-Britanniában általá­ ban a házasságkötés előtti próbaidőnek számít. ábrát). Az együtt élő fiatalok szinte mindannyian úgy tervezik.3. Míg korábban a házasság volt két ember közös életé­ nek meghatározó alapja. . ábra A házasságon kívül együtt élő britek nem és életkor szerinti aránya. Nagy-Britanniában egészen a legutóbbi időkig az emberek szemében némileg botrányos viselke­ désnek minősült az együttélés. 34. tartós kapcsolatban élő pár dönt úgy. hogy egy pár együtt él. hanem együtt laknak és együtt nevelik a gyerekeket. Egyre több elkötele­ zett.2 9 éves nőket és a 30-34 éves férfiakat jellemezte (lásd a 7. életévüket be­ töltött válaszadóknak viszont csak 40 százaléka értett egyet azzal az állítással. az országos háztartásvizsgálat (General Household Survey) csak 1979-től kezdve tartalmaz az együttélésre vonatkozó kérdést. ahol gyerekek is vannak. a hasonló férfiak aránya 25 százalék volt (HMSO 2 0 0 4 ) . A házasság és a családi élet hagyományos formáinak alternatívái Együttélés A nyugati társadalmak többségében egyre inkább elterjed az együttélés: amikor egy pár házassá­ gon kívül él együtt. Az együtt­ élés leginkább a 2 5 . nem házas nők aránya elérte a 28 százalékot. különösen ott. Az együtt élő nem házas párok körében há­ rom-négyszer nagyobb a szakítás valószínűsége.3. hanem egyszerűen belesodródnak egy ilyen kapcsolat­ ba. de házasságot nem kötő férfiak és nők száma. F E J E Z E T E sokrétű és zavarba ejtő átalakulások ellené­ re talán az a leginkább helytálló következtetés. 33. a 65. szexuális kapcsolatban. hogy valamikor majd házasságot kötnek. A fiatal párok esetében az összeköltözés többnyire nem tervezett. 2001/2002-re a 60 évesnél fiatalabb együtt élő. hogy „Nincs azzal semmi gond. A brit és más európai fiatalok körében azonban változnak az együttéléssel kap­ csolatos attitűdök. Az újraházasodás révén megszülető családi kapcso­ latrendszer ellenére is számos kapcsolat fennma­ rad. Egy vizsgálat során a 1 8 .2 4 éves válaszadók 88 százaléka. A Nottinghami Egyetem 1999-es vizsgálata so­ rán szociológusok két minta tagjaival készítettek interjúkat: az egyikbe olyan házas és együtt élő párok tartoztak. hogy még mindig a házasság a szilár­ dabb.

hogy a stabil kap- .). mert nem azok a kulturális és társadalmi feltevések vezérlik őket. A szo­ ciológusok úgy vélték. melyeken a heteroszexuális kapcsolatok nyugszanak.). azt az életet. amely mindennemű intézményi támo­ gatást nélkülöz. A mesterséges megtermékenyítési módsze­ rek révén leszbikusok is szülhetnek gyereket. hogy elkerüljék azokat az egyen­ lőtlenségfajtákat és kiegyensúlyozatlan hatalmi viszonyokat. Másodszor: a homoszexuális part­ nerek megegyeznek kapcsolatuk feltételeiről és belső működéséről. Az utóbbi időkben számos esetben arattak jogi győzelmet homoszexuális párok.3 4 0 . a homoszexuális part­ nerkapcsolatokban nincsenek ilyen elvárások. a homoszexuális párkapcsolatokat az jellemzi. ami a feladatok egyenlőbb megosztását eredményezheti. Az 1980-as évek óta nő a kutatók érdeklődése a meleg és leszbikus párkapcsolatok iránt. Azt találták. Mivel a melegeket és a leszbikuso­ kat kirekesztették a házasság intézményéből. ahogyan eddig elképzelhetetlen lett volna.egyre inkább megjelenik a meleg és leszbikus családokban is úgy.például a köl­ csönös támogatás. ez tükrözi a minden­ napi élet pozitív. és a tradicionális nemi szerepeket nem könnyű rá­ húzni az azonos nemű párokra. Például míg a heteroszexuális házassá­ gokban általában a nők végzik a házimunka és a gyermekgondozás javát. Először is több le­ hetőség van arra. de mivel a legtöbb ország ma sem ismeri el a homoszexuálisok házasságát. Míg a heteroszexuális párok viselkedését társadalmilag beágyazott nemi sze­ repek határozzák meg. Har­ madszor: a meleg és leszbikus partnerkapcsola­ tokban megmutatkozik az elkötelezettség sajátos formája. Melegek. hogy a partnerek megbíznak egymásban. a másikba pedig szintén házas szüleik. Úgy tűnik. Néha a mele­ gek közötti párkapcsolatot „választott családnak" (family of choice) nevezik. ho­ moszexuális szülőként alapíthatnak családot. korábban intoleráns attitűdök enyhülése együtt járt azzal.. és mindenféle heteroszexuális kapcsolat nélkül. mint szü­ leikhez. 1999).CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK rekeket nevelnek. a beteg ellátása. az azonos nemű pároknak kevésbé kell törődniük azokkal az elvárásokkal. Weeks és szerzőtársai (1999) a meleg és lesz­ bikus partnerkapcsolatokon belül három jelentős mintát különböztetnek meg. „Szexualitás és társadalmi nem" című fejezetben lesz szó ( 3 3 8 . Minden megegyezés kérdése. A kutatók azt próbálták kideríteni. o. hogy a bíróságok is gyakrabban ítélik oda a szülői felügyeletet leszbikus kapcsolatban élő anyák­ nak. hogy a partnerek között egyen­ lőség alakuljon ki. hogy a fiatalabb házas és együtt élő párok tagjai jobban hasonlítanak egymáshoz. amelyek igencsak különböznek a heteroszexuális pároknál gyako­ ri formáktól. hogy egy részük jobbnak látta. „Szexualitás és társadal­ mi nem" című fejezetben (338-340. alkotó formáit. az 1960-as évek vé­ gén és az 1970-es évek elején egy ideig több ame­ rikai város szociális jóléti szervezete hajléktalan meleg fiúkat meleg párok felügyeletére bízott. Egyesek szerint az AIDS terjedése fontos ténye­ ző volt abban. Ez­ zel a gyakorlattal azonban felhagytak. Míg az idősebb nemzedék a házasságot a kötelezettségek és feladatok felől szemlélte. feladatainak átvállalása. az ifjabb nemzedék az önként vállalt elkötelezettsé­ get hangsúlyozta. / A homoszexualitásról és a melegek házasságá­ ról szó lesz még a 12. a homoszexuális partnerkapcsolatokat a sok heteroszexuális fri­ gyet vezérlő normákon és irányelveken kívül kell kialakítani és megegyezéses alapon fenntartani. hogy jogaikat lassanként törvénybe foglalják. kinek mi a dolga a kapcso­ latban. A fiatalabb válaszadók között az volt a fő különbség. a meleg férfiak és a leszbikusok kapcsolatainak alapja inkább a személyes elkötelezettség és a kölcsönös bizalom. ha ezt az elkötelezettséget nyilvánosan. amelyek sok heteroszexuális párra jellemzőek. o. . há­ zasság révén is megpecsételik (Dyer 1999). ami azt jelezhe­ ti. / A homoszexuális párok törvénybe foglalt új jo­ gairól a 12. amelyet a homoszexuális párok ma már egyre in­ kább együtt élhetnek. a közös kassza stb. hogy a homoszexuális partnerek körében sajátos gondoskodási és elkötelezettségi kultúra alakult ki. meny­ nyire különbözik az idősebb házasok és a fiata­ labb nemzedékhez tartozók elkötelezettsége. Nagy-Britanniában egy döntő jelentőségű 1999-es bírósági határozat kimondta. A homoszexualitással kapcsolatos.. A heteroszexuális párkap­ csolat sok hagyományos formája . leszbikusok élettársi kapcsolata Manapság sok homoszexuális nő és férfi él tar­ tós párkapcsolatban. mint a törvény. mert az emberek nem nézték jó szemmel. készek szembeszállni a nehézségekkel és közös feladatuknak tekintik az „érzelmi munkát" (Weeks et al. A me­ leg és leszbikus párok tudatosan formálhatják kapcsolataikat. Bár Nagy-Britanniában szinte minden gyerekes homo­ szexuális család két nőből áll. többnyire azért. amelyek megszabják. hogy a homoszexuális kapcsolatokban az intimitás és az egyenlőség olyan formái jelennek meg.

hogy elkerüljenek otthonról). mint valaha. oldalon volt szó). nem azért. hogy önálló életet kezdjenek.2001-ben a britek átlagosan hat évvel később kötöttek házasságot. csolatban élő homoszexuális pár családnak te­ kinthető.5 30. 32. hogy pót­ anyától született gyermekük születési anyaköny­ vi kivonatában kettőjük nevét kell feltüntetni. A társadalmi normák változnak: egyes országokban ma már azonos nemű párok is szabadon felnevelhetik gyer­ meküket. A modern nyu­ gati társadalmakban több tényező együttes hatá­ Forrás: Social Trends.). hogy az emberek később házasodnak .4 27. A 3 0 . a társadalombiztosítás.1 25. mint korábban említettem. hanem hogy szerető. A homoszexuális partnerek „családtag­ ként" való elismerése olyan jogi kategóriákban éreztetheti hatását. hogy a „választott pártalanság". gondoskodó szülők alkotják . 1999-ben egy amerikai bíróság megerősítette egy meleg pár szülői jogait. hogy a népességen be­ lül növekszik a megözvegyült idősebbek aránya (erről a 6. amelynek nem az a legfőbb ismérve. A harmincas éveik közepén járó férfiak és nők között azonban már kevesen vannak.6 Választott pártalanság A háztartás-összetétel alakulásának jelenlegi trendjei felvetik a kérdést: egyedülállók nemze­ tévé válunk? Nagy-Britanniában az egyfős ház­ tartások aránya 1971-ben még 18. A pártalanság az életút különböző szakaszai­ ban mást-mást jelent.sára növekedett az egyedül élők száma. táblázat Átlagos házasodási kor Angliában és Walesben. hogy kezdjük többre értékelni a függetlenséget a családi életnél. öregedés" című fejezetben volt szó ( 1 4 9 .1 5 1 . hogy megházasod­ janak (a múltban ez volt az egyik leggyakoribb útja-módja annak. A CSALÁD ÉS AZ INTIM KAPCSOLATOK ELMÉLETI NÉZŐPONTJAI A család és a családi élet vizsgálatához az egy­ mással ellentétes meggyőződésű szociológu­ sok máig különbözőképpen közelítenek.4. A pert indító egyik férfi kijelentette: „Jogi győzel­ met ünneplünk: igazi család született.5 28. . a fiatalok egysze­ rűen azért költöznek el a szüleiktől. az adózás. a másik tényező. A csak néhány évtizede elfogadott nézőpontok között 7. kimondva.. és éppen „két házasság között" van. Bár a független­ ség vagy a „választott pártalanság" egyre gyako­ ribb útja a szülői otthon elhagyásának.5 0 éves egyedülállók többsége elvált.6 25.akár egyedülálló anyáról. Ma sokkal inkább. 1971-2001 Első házasság Férfiak Nők 22. a társtalan élet annak a társadalmi trendnek a része. o. Az egyik az a trend.4. Az ötvenévesnél idősebb egyedülállók több­ sége özvegy.4 1971 1981 1991 2001 24. a 1 5 8 . az embe­ rek többsége végül ma is megházasodik. hogy egy apából és egy anyából áll. akik sosem kötöttek házasságot. az öröklés és a gyermeknevelési támogatás. 2003-ban már 29 százalék volt (HMSO 2 0 0 4 ) . fejezetben. 34. mint az 1970-es évek elején (ez látható a 7. Az egyfős brit háztartások majdnem felében magányos nyugdíjas él. / Az életút fogalmáról a 6. Ma a húszas éveikben já­ rók nagyobb része nem házas. akár elkötelezett kapcsolatban élő meleg párról van szó" (Hartley-Brewer 1999). mint régebben.6 23. 2004. táblázatban). „Szocializáció. életút. mint a letelepedési engedély. o. Megint másik az.1 5 9 . a válások növekvő aránya. Ebből arra lehet következtetni.

érzelmi szerepet töltött be. A fe­ minizmus nagy hatást gyakorolt a szociológiára azzal. a feminizmusnak sikerült a családon belülre irá­ nyítani a figyelmet. Ezek az elméletek nem számolnak a családformák azon változataival sem. hogy a család együttműködő. például a kormányzat. Sok feminista szerző megkérdőjelezte azt az elképzelést. A személyiségstabilizáció azt a sze­ repet jelenti. fejezetben térünk ki részleteseb­ ben. amelyet a család betölt azáltal. Talcott Parsons amerikai szociológus szerint a család két fő funkciója az elsődleges szocializá­ ció és a személyiségstabilizáció (Parsons-Bales 1956). A feministák körében megoszlanak a vélemények . hogy érzelmi támogatást nyújt felnőtt tagjainak. hogy a családon belüli egyenlőtlen hatalmi viszonyok miatt bizonyos családtagok előnyösebb helyzetbe kerülnek a többieknél. Ugyanakkor lehet a kizsákmányolás. a nukleáris és ki­ terjesztett család történeti fejlődésével és a ro­ konsági kapcsolatok jelentőségével foglalkozott. amelyek meg­ határozott funkciókat ellátva biztosítják a folyto­ nosságot és a konszenzust.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK is számos akad. amelyre a 18. A funkcionalista hagyományt követő szo­ ciológusok úgy tekintettek a nukleáris családra. De ha az elméleteket saját történeti kontextusukban vizsgáljuk meg. Ennek az az oka. A funkciona­ lista családelméleteket éles bírálatok érték. Az iparosítás megindulá­ sával a család a gazdasági termelés egységeként veszített jelentőségéből. a férfiak pedig újra elfoglalták egyedüli kenyérkereső pozíciójukat. kertvárosi. inkább reprodukciós. ezek közül azonban három külö­ nösen fontos. Az egyik fő érdeklődési terület. mielőtt a családvizsgálatban ma érvé­ nyesülő szemléletek felé fordulnánk. a feleség pedig az otthon keretei között „affektív". Igyekeztek megmutatni. hogy az ipari társadalom igényeinek kezelésére legalkalmasabb egység a nukleáris család. ha figyelembe vesszük az újabb kutatások eredményeit és a társadalmi világban zajló változásokat. A fel­ nőtt férfi és nő házassága révén a felnőtt szemé­ lyiség támogatásra talál és megőrizheti épségét. hogy a nők házi szférában szerzett tapasztalatait vizsgálják. Ez a nukleáris családon belüli szerepspecializáció gyakorlatilag azt jelentette. amelyet más társadalmi intézmények. amelyek hozzá­ járulnak a társadalom alapvető szükségleteinek ellátásához és segítenek fenntartani a társadalmi rendet. a házi munkamegosztás: hogyan osztják el a feladatokat a háztartás tagjai egymás között. Az elsődleges szocializáció az a folyamat. A funkcionalista csa­ ládszemléletet azonban más alapon is bírálhat­ juk. míg a másik felnőtt gondoskodik az otthonról és a gyerekekről. amit az iparosítás előtt még megtehettek a családok. a média és az iskola játszik a gyerekek szocializá­ ciójában. Feminista megközelítések Sok ember számára a család a vigasz és a meg­ nyugvás. Parsons úgy vélte. A feminista írások a témák széles skálájával foglalkoztak. a tagjainak egyenlőséget biztosító szféráról kialakult képet. mintha az természetes és prob­ lémamentes volna. Az 1970-es és 1980-as években a családdal kapcsolatos viták és kutatá­ sok többségében a feminista nézőpontok váltak uralkodóvá. E szemlélet szerint a család fontos feladatokat végez. akkor valamivel érthetőbbek. a közös érdekekre és a kölcsönös támogatásra épülő egység. hogy a családmag gyakran eltávolodik a tágabb rokonságtól és nem tud a kiterjedtebb rokoni kötelékekre támaszkod­ ni. ha röviden áttekintjük a szociológiai gondolkodás fejlődését. középosztálybeli „ideál­ tól" eltérő családok deviánsnak minősülnek. a szeretet és az összetartás legfőbb for­ rása. Mégis hasznos. mert a férfiak és a nők közötti házi munkamegosztást úgy láttatják. A „konvencionális családban" a felnőttek egyike otthonán kívül dolgozhat. ezért nem veszi figyelembe azt a szerepet. Funkcionalizmus Funkcionalista nézőpontból a társadalom olyan társadalmi intézmények csoportja. hogy kétségbe vonta a családról mint béke szigetéről. amelyek nem felelnek meg a nukleáris család modelljé­ nek: a fehér. hogy az egyfajta speciális szerepet tölt be a mo­ dern társadalmakban. Míg korábban a családszociológia főként a családstruktúrákkal. idejétmúltnak számít. a ma­ gány és az óriási egyenlőtlenség terepe is. amelybe születtek. A szerzőpáros a család bizonyos funkciók el­ látásából fakadó jelentőségét hangsúlyozza. amely ma már sokkal kevés­ bé látszik helytállónak. a személyiségfejlődés legfontosabb tere­ pe a család. hogy a férj kenyérkeresőként „instrumentális" szerepet kapott. Az ipari társadalomban sokak szerint meghatá­ rozó a család szerepe a felnőtt személyiség stabi­ lizálásában. gyermekgondozási és szocializációs szerepe ma­ radt hangsúlyos. Parsons családszemlélete napjainkban már in­ adekvátnak. Mivel ez a gyermekkor első éveiben történik. amelynek során a gyerekek megtanulják annak a társadalomnak a kulturális normáit. A háborút követő évek­ ben a nők visszatértek hagyományos házi szere­ pükhöz.

árnyoldalait mintha jó ideje nem lát­ nák sem a kutatók. Mások azt firtatták. Bár a gondozási tevékenység a szeretetre és a mély érzelmekre épül. hogy idővel a családokban egyenlőbb viszonyok alakulnak ki a szerepek és a feladatok megoszlása tekintetében. ha meg akarjuk ra­ gadni a személyes átalakulások és a nagyobb vál­ tozásminták közötti összefüggést. és megállapításaimat külön kö- . ezért kevesebb a szabadidejük. a megegyezés és a rögtönzés képes­ ségét. A feleség „kékre-zöldre verése". amelyre a feministák hív­ ták fel a figyelmet. Figyelmet kell fordítani a társadalmi. hogy több nő végez fizetett munkát az otthonán kívül. munkahelyi és otthoni felada­ tai) megjelentek a mindennapi szóhasználatban. hogy továbbra is elsősorban a nők­ re hárulnak az otthoni feladatok. valamint az egyének személyes kapcsolataiban kibontakozó elvárások. mások azt állítják. hogyan oszlanak meg a források a családtagok között. sőt a fizikai bántalmazás terepéül. nem mindig tükrözik az otthon keretein kí­ vül kialakuló nagyobb trendeket és hatásokat. mert a feministák megállapították. hosszabb ideig tartó gondoskodásig. Egészen a legutóbbi időkig az iparosodott társa­ dalmak többségében sokan elfogadták a férfi ke­ nyérkereső modelljét. A feminista szociológusok igyekeztek megérteni. FEJEZET arról. Hasonló gondolatme­ netet követve néhány szociológus megvizsgálta a fizetett és nem fizetett munka ütköző területeit. ezért korábbi keletű az iparosításnál. hogy mennyire érvényes például a „szim­ metrikus családra" vonatkozó állítás (Young-Wilmott 1973): az a nézet. hogy oda­ figyelünk más lelki jóllétére . mint a gyermekgondozás és a házimunka. A második témakörbe. de ezek nem válnak benne kizárólagossá. hogy az iparosítás előtt is létezett valami­ féle házi munkamegosztás.számos feminista szerzőt foglalkoztat a kapcsolatokon belüli „ér­ zelmi munka". miképp szolgál a család a nemi elnyomás. a felismerés. Ez különféle folyamatokat ölel fel a beteg családtag ápolásától az idős ro­ konról való. hogyan oszlanak meg a férfiak és a nők között az olyan otthoni feladatok. Suliivan 1997). oldalon). Ez a folyamat a „férfiszféra" és a „női szféra" elkülönülését eredményezte. de az egyértelműnek látszik. amely feminista nézőpontokra épít. valamint az együtt­ élés népszerűsége mind érdeklődésre számot tar­ tó témák. Eredményeik azt mutatták.7. egyben a munka egy formája is. A feminista szociológusok vizsgálatokat végez­ tek azzal kapcsolatban. Az elmúlt évtizedben a családra vonatkozó szociológiai szakirodalom fontos törzse alakult ki. sőt globális szinten bekövetkező módosulásokra. hogy a családi élet erőszakos. A gondozási tevékenységek vizsgálata a harma­ dik terület. mint valaha (Hochschild 1989. mint a „második műszak" (a nők kettős szerepe. Van okunk azt hinni. hogy mennyivel gazdagítja a nők nem fizetett otthoni munkája a gazdaság egészét (Oak­ ley 1974). megerőszakolása. hogy a kapitalista termelés sokkal határo­ zottabb választóvonalat vont az otthon és a mun­ ka világa közé. amelyet a feministák fontos szempon­ tokkal egészítettek ki. továb­ bá máig jellemző hatalmi viszonyokat teremtett. hanem igen sok érzelmi munkát is vállalnak. sem a jogi-politikai körök (lásd a 181-183. Anthony Giddens: átalakuló intimitás Munkám során magam is megvizsgáltam. Míg egyes feministák az ipa­ ri kapitalizmus eredményének látják. a vérfertőzés és a gye­ rekek szexuális bántalmazása mind azért keltet­ tek nagyobb figyelmet a nyilvánosságban. De mivel a feminista családvizsgálatok gyakran az otthoni szféra konkrét kérdéseivel foglalkoz­ nak. mint a férfiaknak . A nők általában nemcsak konk­ rét feladatokat (például a takarítást és a gyermek­ gondozást) vesznek a vállukra. főként azt. Az érdeklődés középpontjába a családformákban zajló nagyobb átalakulások kerültek: a családok és háztartások kialakulása és felbomlása. a sok családban létező egyen­ lőtlen hatalmi viszonyok tartoznak. Gershuny et al.annak ellenére. hogyan alakult ki a történelem során ez a munkamegosztás. a „mostoha-" és homoszexuális család­ formák elterjedtebbé válása. hogy a patriarchátushoz kötődik. A gondoskodás néha csak annyiból áll. hogy fenntartsák a személyes kapcsolatokat (Duncombe-Marsden 1993). Ennek ered­ ményeként nagyobb figyelmet kapott a családon belüli erőszak jelensége. Az olyan kifejezések. A válások és a csonka családok arányának növe­ kedése. 1994. Új nézőpontok Az elmúlt néhány évtizedben a feminista néző­ pontból végzett elméleti és empirikus vizsgálatok nagyobb érdeklődést keltettek a család iránt a ku­ tatók körében és az emberek többségében is. és milyen minták alakulnak ki abban. ho­ gyan változnak az intim kapcsolatok a modern társadalomban. Meg­ nézték. hogy ki hogyan férhet a háztartási pénzekhez és mennyire rendelkezhet azokkal (Páhl 1989). amely megköveteli az odafigyelés. Ezeket az átalakulásokat azonban nem lehet megérteni a késő modern korunkban zajló általánosabb változásoktól elszakítva.

amely aktív és feltételes. amíg csak lehet. Ezek egyike a házasság. hogy mindkét fél elfo­ gadja: „hallgatólagosan" mindketten élvezik a kapcsolat előnyeit. hanem gyakrabban kapcso­ lódott az anyagi környezethez. nem a viszony kialakulását segíti. fejezetben.1 7 2 . hanem egyre inkább a tiszta viszony (pure relationship) eszméjére alapozzák kapcso­ latukat. A könyvemben foglalt gondolatok közül szá­ mos előfordul a Beck-Beck-Gernsheim házaspár írásaiban is. hogy a premodern társadalomban nem volt szokás a nemi vonzalomra vagy a romantikus szerelemre ala­ pozni a házasságot. így elválasztható a reprodukci­ ótól. amely nem téveszten­ dő össze a szenvedélyes szerelem többé-kevés­ bé egyetemes késztetéseivel. A szexualitás képlékennyé vált. milyen gyakran és kivel akarnak szeret­ kezni (ez derül ki majd a 12. amely bizalmat teremt. hogy meg kell találni „az igazit". ha kapcsolatuk kiüresedik. hogy a gyerekek és a gyermekkor kiszorul a szociológiai gondolkodás­ ból (Smart-Neale 1999). hogy házasságon kívüli viszonyt folytassanak. ami sebezhetővé teszi őket. olda­ lon). akárhogyan alakul a kapcsolatuk. Ma már több lehetőség közül választhatnak: régeb­ ben nehéz vagy lehetetlen volt válni.. főként az egyéni választás lehetőségének el­ terjedése óriási átalakuláshoz vezetett intim kap­ csolatainkban. amelyeket a (hete­ roszexuális) kapcsolat felbomlásakor férfi és nő szerezhet. érdemes-e folytatni. A plasztikus szexualitás kialakulásával meg­ változik a szerelem is. annál inkább háttérbe szorul az a gondolat. hogy a modernitás legutóbbi sza­ kaszában újra átalakult az intim kapcsolatok jel­ lege. hogy a roman­ tikus szerelem eszméi széttöredeznek. Az azonos ne­ műek kapcsolatának egyes formái nyitott. amelyek nagyrészt megsza­ badították a nőket a sorozatos (és életveszélyes) terhességtől és szüléstől. és hiányoznak belőle azok a különböző tapasztalatok. mennyire szolgál megelégedésükre a kapcsolat. a 18. amelyet a felek szabad akaratukból vál­ lalnak. hogy szűz maradjon. Hiába ígért azonban kölcsönös vonzalomra épülő egyenlőséget a kapcsolatban. A kapcsolatban részt vevő felek folyama­ tosan mérlegelik. A szerelem intimitásra épül. A romantikus szerelemtől eltérően nem tart örökké és nem köt­ hető egyetlen személyhez. akkor egymáshoz van­ nak kötve. hogy a modern élet. Minél inkább választható lehetőséggé vá­ lik az egymásra találók közötti szerelem. A tiszta viszonyt az tartja össze. A tiszta viszonynak sokféle formája lehet. 1993). Ók is azt mondják. mege­ gyezéses jellegükből fakadóan közelebb jutottak a tiszta viszony ideáljához. Ez részben a jobb fogamzásgátlási módsze­ reknek köszönhető. sőt a heteroszexuális párokra sem. Úgy vélem. amely naphosszat ínszakasztó munkával telt. és annál inkább igyekez­ nek megtalálni a megfelelő viszonyt. a férfinak viszont nem írtak elő ilyen normát. ma viszont a házasoknak nem kell együtt maradniuk. Megha­ tározza a szerelem további alakulását. amelyről a fejezet korábbi részében volt szó. és helyü­ ket az egymásra találók szerelme (confluent love) veszi át. Az alábbiakban részletesebben is­ mertetem gondolatmenetüket. A kritikusok azt is felvetik. A modern társadalmakban élők még sosem válogathattak ennyi lehetőség közül. oldalon fejtek ki részletesebben. Az emberek ma már nem a romantikus szen­ vedélyre. hogy szétválasztotta a feleség. hogy ha ketten összeházasodnak. mennyire valósulhatnak meg a céljaik.bár a férfiaknak bőven volt lehetőségük. amíg érte nem jön a megfelelő férfi. Sok férfi úgy próbálta oldani a romantikus szerelem erkölcsi normái és a szen­ vedélyes szerelem vágyai közötti feszültségeket. E fejezetet azzal kezdtem. hogy mikor. E gondolat bírálói szerint a felnőttek kapcso­ latának tekintett tiszta viszony instabilitása el­ lentétben áll a gyerekekről is gondoskodó család sokrétű gyakorlatával. az otthon kényel­ mét és a szerető vagy örömlány nemiségét. bár általában (főként az együtt élő párok számának növekedésével) csak a már meglévő viszony keretéül szolgál. hogy a tisz­ ta viszony felnőttek közötti kapcsolatokra szűkí­ tett gondolata azt tükrözi. Ket­ tős mércével mértek: a nőtől elvárták. amelyet a 4. Kialakult a plasztikus szexualitás (plastic sexuality). „Szexualitás és tár­ sadalmi nem" című fejezetben is). gyakorlati­ lag a romantikus szerelem vezetett a nők feletti férfiuralomhoz. amelyben csalá­ dot akartak alapítani vagy a vagyont igyekeztek átörökíteni. . hanem döntő szerepe volt benne a magunk alakította éntudat kialakulásának is. A paraszti élet. nyilván nem serken­ tette a nemi vágyat . mint a heteroszexuá­ lis kapcsolatok.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK tétbe foglaltam [The Transformation of Intima­ cy. A tiszta kapcsolatok azonban semmiképp nem korlátozódnak a házasságra. A plasztikus szexuali­ tás létrejöttét azonban nemcsak technikai vívmá­ nyok segítették. A romantikus szerelem azt jelentette. A romantikus szerelem. Az egymásra találók közötti szerelem kialakulása részben magyaráz­ hatja a különélési és válási arányok növekedé­ sét. Úgy vélem. század végén alakult ki (erről már volt szó a 1 7 0 . Ez a folyamat a társadalmi reflexivitás kibonta­ kozásaként írható le. a 109-110. mennyi­ re tudják a partnerek felfedni egymás előtt cél­ jaikat és szükségleteiket.

sóvárgunk. házasságok és családminták zavaros jellegét vizsgálja a gyorsan változó világra vetítve. Ez az ütközés igen jól érezhető a személyes kapcsolatokban. a gye­ rekek. a gazdaságról. hogy igaz szerelemre és be­ teljesülésre lelhetnek.] korunk legfőbb drámá­ ja". Korábban a nők többnyire csak rész­ munkaidőben dolgoztak otthonukon kívül. Ha semmi nem látszik biztosnak vagy biztonságosnak. normák és elvek érvényüket vesztették. amelyben az embe­ rek igazán önmagukra találhatnak és kapcsolatot teremthetnek másokkal. de afe­ lől semmi kétség. Bár a házasság és a családi élet „la­ zábbnak" látszik. vagy jó időre otthagyták pályájukat. mint egykor. a munka. ami volt és ami van. vagyis a homoszexuális kapcsolatokra ügyet sem vetnek (Smart-Neale 1999). A modern pároknak ma sokféle problémával kell szembenézniük. és bevési üzeneteit az emberek várakozásaiba. a házasság és az otthoni teendők képezik megegyezés tárgyát. amely csak saját sza­ bályainak engedelmeskedik. Le­ het.. hogy férfiak és a nők között egyre több kibékíthetetlen ellentét alakul ki. aggodalmaiba és vi­ selkedésmintáiba". hogy a két nem harca „korunk legfőbb drámája". hogy a „nemek harca [. ezt bizonyítja a házassági tanácsadó ipar. de magasak az újraházasodási ráták is. a politikáról.1 7 6 . a családjogi bíróságok és a házassági önsegítő cso­ portok számának. hogy ezek az új fejlemények megfeszített mun­ kát. ma a férfiak és a nők számára is fon­ tosak a szakmai és személyes szükségleteik. vallomást teszünk és megbocsáttatunk. Meg­ állapítják. bizalomra. De Beck és Beck-Gernsheim azt mondják. Ma a házasságok a felek szabad akaratából. Mivel magyarázhatók ezek az ellentétes tendenciák? A szerzők szerint egyszerű a válasz: a szere­ lemmel. a szak­ mai ügyekről és az egyenlőtlenségről is szólnak. Ezek után talán nem meglepő. főként akkor. jelentős erőfeszítéseket követelnek. A szerzőpáros megállapítja. A szerzők arra a következtetésre jutnak. Bár a férfiak és a nők közöt­ ti feszültségek nagyok. hogy legyűrjük a modern élet szülte kétségeket és félelmeket. 1 7 5 . A szerzők sze­ rint a szerelem az egyetlen. hogy a „szerelem" túl egy­ szerű válasz korunk bonyolult kérdéseire. Szerintük a szerelem egyszerre kétségbeejtő és elandalító: „hatalmas erő. mint valaha. Beck és Beck-Gernsheim úgy látják. hogy a férfiak mellett egyre több nő is igyekszik szakmai pályafutását egyengetni éle­ te során. hogy kevesebben kötnek házasságot.. hogy modern korunk­ ban a kapcsolatok úgymond jóval túlmutatnak önmagukon: nemcsak a szerelem. elvont és gyorsan változó.• 198 7. meg­ értjük. o. hogy a korábban a személyes kapcso­ latokban irányadó tradíciók. F E J E Z E T Ulrich Beck és Elizabeth Beck-Gernsheim: a szerelem zűrrel jár A szerzőpáros-házaspár könyvében [The Nor­ mal Chaos of Love. 1995) a személyes kapcsola­ tok. még mindig na­ gyon fontosak az emberek számára. otthonra vágyunk. hogy ko­ runk tele van a család. Megállapítják. Az emberek szerelemből háza­ sodnak és szerelemből válnak. valamint a válások arányának a növekedése. semmit nem takargatunk a másik elől. hogy a mai „nemek har­ ca" a lehető legvilágosabb jele az emberek „sze­ releméhségének". A válás egyre gyakoribb. ha egy szennyezett vi­ lágban még levegőt venni is kockázatos.). igazoljuk és alátámasztjuk. és ma már végtelenül sok választási lehetőség áll az egyének előtt. személytelen. megosztjuk testünket és gondola­ tainkat. ami egyszerre eredményez szabadságot és újabb ter­ heket. javítják vagy felbontják. A szerzők ezen azt értik. akkor az emberek a szerelem hiú ábrándjait kergetik. Bizonytalan. kockázatos világunkban a szerelem nyújt kapaszkodót: A szerelem az. nem anyagi érdekből vagy családi ösztökélés hatására köttetnek. Kritikusaik azt vetették a szerzők szemére. amíg azok egy csapásra rémálmokká nem vál­ toznak (1995. a szex. Lehet. Ezek a minták kevésbé állandóak. mert világunk annyira lehengerlő. ha egy helyett két „munkaerő-piaci élet­ rajzzal" kell zsonglőrködni. hogy a szerelem egyre fontosabbá válik. amikor másokkal tartós kapcsolataikat kialakítják. Azt gondolhatnánk. hogy felneveljék gyermekeiket. amikor önmagunkat keressük. hogy ez épp azért van. bánkódás és újabb próbálkozások szakadatlan körforgásában élnek. amelyek köre az apró-cseprőtől a legkomolyabbig terjedhet. hogy csökken a születések aránya. de óriá­ si az igény a meddőség elleni kezelések iránt. Beck és Beck-Gernsheim azt mondják. a szeretet és az egyéni érdekek érvényesítésének szabadsá­ ga közti érdekütközésekkel. hogy még mindig nem gyengül a párban élés vágya. Kiszámíthatatlan világunk­ ban a szerelem lett a hit új forrása. hogy utat találjunk magunkhoz és máshoz. mégis megmarad az erős remény és hit abban. hanem a kapcsolatok már a munkáról. . hogy kizárólag a heteroszexualitással foglalkoznak: azt mondják. a reménykedés. módo­ sítják.

amelyek­ be mára a legtöbben belegabalyodtunk (O'Neill 2002). nyíltabb lett a szexualitás megítélése. A szerző addig megy. A szerző úgy véli. akinek a legjobb esetben sincsenek állandó. és az emberek többségét a családi kötelesség fogalmainak rová­ sára csak saját boldogsága érdekli. az SMS-t csonka mondatokban írjuk.folytatja Bauman . ha akarunk. Bauman szerint nem akarjuk tudomásul venni. amely a családi értékeket féltők és a kérdést másként látók között alakult ki.oda-vissza ingázunk a két véglet. Bauman hősének kötései inkább csak lazán csomózottak. hiába hírhedten koc­ kázatos".például terapeutához . nem valós kapcsolat. KÖVETKEZTETÉS: VITA A CSALÁDI ÉRTÉKEKRŐL „Oda a család!" .CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK Zygmunt Bauman: cseppfolyós szerelem Zygmunt Bauman szociológus könyvében (Li­ quid Love. A hálózatban a technikai összeköttetést kedvünk­ re. Könyve „az emberi kötelékek gyenge­ ségéről". hanem hogy hány van belőlük. Az eredmény az egymással „farzseb-kapcsolat"-ot kialakító. amit gyorsan előránthatunk. Az aggodal­ maskodók szerint helyre kell állítani a családi élet erkölcsiségét: fel kell támasztani a tradicio­ nális családot. amely bármikor felbontható. rosszul lesznek tőle. Kínában például az állam azt fon­ tolgatja. amelyeket az 1960-as években fogadtak el. Bau­ man számára a cseppfolyós modern viszony iga­ zi jelképe a számítógépes társkeresés. Szinte mindenütt felvetődnek ugyanezek a kérdések. Vajon jól értékeli a helyzetet? Az utóbbi idők egy-egy nagy társadalmi-politikai kérdését is érinti. Az összeköttetés virtuális. eltéphetetlen kötései. egy 28 éves férfi mondott az elektronikus viszony legfőbb előnyé­ ről: „Mindig kéznél van a Delete gomb. Nem maga az üzenet a fontos. A személyes. hogy olyan sokat beszélünk és üzen­ getünk egymásnak mobiltelefonon (sőt. A kapcsolat kölcsönös bekapcsolódást feltételez.fordu­ lunk tanácsért. Bauman megjegyzi. biztonság és szabadság közt. hogy a „cseppfolyós modem" társadalomban élők kap­ csolati attitűdjeit a szederszörphöz hasonlítja: ezt leginkább hígítva isszák. hogy „nincsen rózsa tövis nélkül": élvez­ nénk a kapcsolat édes örömeit. amit egyik interjúalanya. hogyan lehet összeegyeztetni a kettőt.kiáltják a családi értékek pár­ tolói. hogy a csomókat könnyű legyen oldani minél előbb. hogy mi­ lyen mélyek a kapcsolataink. egymáshoz „félig-meddig kötő­ dő párok" társadalma. Az alábbiakban ezért ismertetem azt a máig tartó vitát. hogy megnehezíti a válást. amikor végigtekintenek az elmúlt néhány évtizedben bekövetkezett változásokon: liberáli­ sabb. hanem az állandó üzenetforgalom. ha már nem kell. ug­ rásszerűen nőtt a válások aránya. ha a körülmények úgy alakulnának. vallási vagy házassági) „kötelékek nél­ küli ember". hogy a körülmények gyakran változnak ezért mondja. osztály-. mert a nélkül kirekesz­ tettnek éreznénk magunkat. amely az utóbbi időkben ment végbe. amelyekből könnyen szabadulhatunk. Bauman kifejti. Könyvében idézi. de a keserűségek­ től szabadulnánk. „ha férj és feleség is úgy kívánja". így aztán . mert az sokkal szilárdabb és ren­ dezettebb volt a kusza kapcsolatoknál. Bauman azt írja. Gyakran szakemberekhez . hogyan próbálunk képet alkotni ezekről a változásokról. hogy mielőbb elküld- hessük). hogy a féktelen „individualizá­ ció" világában a kapcsolatok felemás természe­ tűek: ellentétes. Az „emberi kapcsolatok gyengesége" láttán kap­ csolatainkban minőség helyett mennyiségre kez­ dünk törekedni. hogy túl sö­ tét képet fest intim kapcsolataink átalakulásáról. Bauman kifejezése. a „far­ zseb-kapcsolat" (top pocket relationship) valami olyasmit jelent. nagyon liberális­ nak nevezhetők. különböző irányokba vivő vá­ gyakkal vannak tele. szabadon felépíthetjük vagy bonthatjuk. hogy a modern társadalom „csepp­ folyós". hanem inkább összeköttetésről. érzelmi szférát érintő változások messze túlnőt­ tek bármely ország határain." Baumant gyakran vádolják azzal. hiszen az állandó változás és a tartós kö­ telékek hiánya jellemzi. A házasság­ ra vonatkozó hatályos törvények. A házasságot gyakorlatilag szer­ ződésnek tekintik. mert ha tömény. hogy az emberek ma már nem kapcsolatról. a hálózat viszont csak néhány pillanatnyi összeköttetést. A válást akkor . az ebből fakadó bizonytalanságról és a vele kapcsolatos reakcióinkról szól. Másrészt vágyunk a biztonságra: szeretnénk feszesebbre vonni a partnerünkkel kialakított kötelékeket. Bauman szerint részben ezzel ma­ gyarázható. hogy könyve hőse a (családi. összeköttetési hálózatról beszélnek. Ezeket az érveket nem csak Európában és az Egyesült Államokban hallhatjuk. Már nem az a fontos. Egyrészt vágyunk a szabad­ ságra: szeretnénk laza kötelékeket. 2003) kifejti. és szeret­ nénk egyéni céljainkat megvalósítani. csak súlyuk vagy fogadtatásuk lehet más az eltérő kulturális környezetben. hogy manapság a nemi kapcsolat „a legizgalmasabb beszédtéma és lát­ hatóan az egyetlen jó játék. ha kell. aztán jó mélyre visszagyömöszölhetjük.

De nem kétséges. akár rosszabb.hiába próbálják az állami szervek hol ösztönzőkkel. a személyes és a családi szférában egyaránt. Egy kínai szólás sze­ rint: „Menj el hozzá. hogy minél több formá­ ja legyen a családnak és a szexuális életnek (Hite 1994). Mit hoz a jövő? Tovább gyengülnek a tartós házas­ ságok és életközösségek? Egyre inkább keserűség és erőszak tarkítja majd az érzelmi és szexuális színteret? . E kritiku­ sok közül ma sokan a család széteséséről beszél­ nek. éppenséggel szorgalmaznunk kellene. A kínai városokban nemcsak a vá­ lás. Számos nyugati országban még hevesebb. A családban találkozik össze egy sor trend. amelynek során minden megváltozik: az is. és az is. a sze­ xuális viselkedésformák és elvárások változása. mint régen . A hagyományos családforma védelmezői azt mondják. de a régebbi trendek alap­ ján arra számíthatunk. mint az érintettek kötnek. amelyből korábban csak keservesen szaba­ dulhattak. hogy ma modell lehetne.7. Az érzelmi kommunikáció . otthon és munka módosuló viszonya. A hagyo­ mányos családhoz nem térhetünk vissza. ha úgy tartja kedve. mert a házasság és a család korábbi formáit átalakító társadalmi változások többsé­ ge visszafordíthatatlan. akkor az nagyon nagy jelentőséggel bír. hogy a válás nem min­ dig a boldogtalanság megnyilvánulása. kapcsolatokat. akkor azt megsínyli a csa­ lád. Szerintük a csa­ lád nem szétesik. csalá­ dunkban. házasodj!" Mégis furcsa fordulat következett be a modernizálódó Kína történetében: a városközpontokban ma vá­ lók közül sokan vidéken keltek egybe a hagyomá­ nyos módon. „Tévedés!" . A férfi is. hogy meg kell vé­ deni a „hagyományos" családmintákat. hogy ha csak a viszony fontos. Ez a forradalom a világ különböző részein különböző ütemben zajlik. mint ahogyan a múltban tették volna. hogy a szexualitást. aho­ gyan általában elképzelik. miközben mások számára megteremtik a beteljesülés és az önmeg­ valósítás új lehetőségeit. Melyik félnek van igaza? Valószínűleg mind­ két nézetet kétkedve kell fogadnunk. akik a korábbi időkben kénysze­ redetten megmaradtak a szerencsétlen házassá­ gokban. Azért is lehetetlen. mint korábban. hogy mindenkit igyekeznénk ugya­ nabba a skatulyába gyömöszölni. a nők nagyarányú munkaerőpiacra jutása. és néhol jelentős ellenállásba üt­ közik. és nem csak azért (mint korábban.akárcsak más fejlődő ázsiai országokban. Vagy­ is ahelyett. megosztó vita alakult ki ebben a kérdésben. csak változatosabbá válik. biccents. Az elmondottakból könnyen arra a következte­ tésre juthatunk. Meleg párok is összeköltözhetnek és gye­ rekeket nevelhetnek. a társadalom alapvető intézménye. mert a tradicionális család úgy. ahogyan mások­ kal alakítunk ki kötelékeket. hogy a házasságból kihunyt a „kölcsönös ragaszkodás". a 1 7 4 . akik szerint örülnünk kell a családformák mai nagy változatosságának. Az együtt élő párokat már nem érheti társadalmi elutasítás „tiszteletreméltóbb" házas barátaik ré­ széről.mondják mások. hanem az együttélés is gyakoribbá vált. A válásra vonatkozó számadatok bizonyos mér­ tékig mind becslések. Mindenképp van némi igazságuk azoknak. Ma újra­ kezdhetik azok. Nemrégiben felmérést végeztek a gazdasági fej­ lődésben elmaradó Kanszu tartományban. hogy a válások aránya már nem növekszik olyan meredeken. Korábban is említettem. ame­ lyet inkább a szülők.Senki nem tudja megjósolni. A mai szexuális életközösség és házas­ ság már nem lehet olyan. mond­ ván. hogy válaszúthoz érkeztünk. nem kell tartania a társadalom roszszallásától. De a . hiszen megszabadíta­ nak minket a múlt béklyóitól és gyötrelmeitől. vagy még inkább a férj nélkül maradt nőket sújtotta. hol büntetéssel korlátozni a gyer­ mekáldást. de azért nem kezdett csökkenni. FEJEZET is jóváhagyhatják. a házasságot és családot érintő trendek egyesekben erős aggodalmakat keltenek. A kéthetes várakozási idő letelte és egy kisebb illeték megfizetése után a pár útjai szétválhatnak. sosem létezett. a nő is egyedülálló maradhat. mert régen túl sok elnyomó oldala volt a családnak ahhoz. nem fogadják őket olyan ellenérzésekkel. Kínában sok szó esik arról. amely sokszor az agglegényeket. ame­ lyek személyes életünkben következnek be: nemi és érzelmi életünkben. A házasság és a család sokkal tradicio­ nálisabb . A ma zajló változások között nincs fontosabb azoknál. A házasság két család egyezsége. amelyek a társada­ lom egészét érintik: a nemek egyenlőbbé válása.akár jobb. oldalon fejtegettem).1 7 5 . ha az egyik fél ellenzi.mindennél fontosabb lett életünk­ ben. Kína óriási vidéki területein viszont egészen más a helyzet. hogy a ma kötött házassá­ gok mintegy 60 százaléka tíz éven belül válással végződik. ahogyan ma­ gunkról gondolkodunk. amely szerint a házasságok 60 százaléka még mindig a szülők megegyezésére épül. A kínai válások aránya a nyugati országokhoz hasonlítva még mindig alacsony. Ha valóban most van szétesőfélben. Hová vezethet mindez? Lehet. A nők nem fogják nagy számban újra vállalni az otthonukhoz kötöttsé­ get. házasságunkban. vagy azért. de gyorsan növekszik .pon­ tosabban a kapcsolatok cselekvő kialakítása és fenntartása . Globális forradalom zajlik.

hogy másokkal szilárd és tartós kapcsolatokat kell kialakítanunk. ÖSSZEFOGLALÁS 1. 9. MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK 1. összebékítsük azzal a szükséglettel. hogy az apának a szétköltözést vagy válást követően csak szór­ ványos kapcsolata van gyermekeivel (ha van egyáltalán). hogy családnak tekintsék őket. Kiterjesztett családról akkor beszélünk. amelyek kulcsfon­ tosságúak mind a szociológia. társadalmilag jóváhagyott szexuális kapcsolatban együtt élő ember viszonya. számít ez valamit? . Ma már nagyon sokféle családforma létezik. Egy-egy homoszexuális párnak sikerült kivívni azt a jogot is. A házasság és a család igen nagy teherés próbatételeknek van kitéve. A háborút követő években növekedett a válá­ sok aránya. mind az antro­ pológia számára. hogy az egyéni szabadságokat. A rokonság vagy genetikai. mégis szilárd társadalmi intézmény marad. 7. hogy fennmaradjon a család intézménye? 5. A családi életre korántsem mindig a boldog­ ság és a harmónia a jellemző. Az újraházasodás mostohacsalád kialakulásához vezethet: ebben a családfajtában legalább a felnőttek egyikének előző házasságból vagy kapcsolatból származó gyermekei vannak. a család és a házasság szorosan összekapcsolódó fogalmak. és ugyanígy nem tekinthető a gazdasági tevékenység alapjának sem. A melegeknek és a leszbiku­ soknak szintén egyre több lehetőségük van párként együtt élni. 8. amelyeket többségünk ma nagyra értékel személyes életében. hogy gyengül a férfi kenyérkereső szerepe. Az „apahiány" azt jelenti. amely­ nek feladata a gyerekek felnevelése. vagy házasság révén létrejött kapcsolatot je­ lent. a családon belüli erőszakos cselekmények el­ követői rendszerint férfiak.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK házasság és a család fentiekben is végzett szo­ ciológiai elemzése egyértelműen abba az irány­ ba mutat. A gyerekek szexuális bántalmazói. hogy gondjainkat nem oldhatjuk meg a múltba révedve. Ennek eredményeként a né­ pesség egyre nagyobb része él egyszülős ház­ tartásokban. ennélfog­ va a család is a monogámiára épül (amely kul­ turálisan elfogadott szexuális viszony egy nő és egy férfi között). hogy a férfiak másfajta erő­ szakos cselekedetektől sem riadnak vissza. Az együttélés (ami­ kor egy pár házasságon kívül él együtt sze­ xuális kapcsolatban) egyre gyakoribb számos ipari országban. 10. 2. Hanyatlanak-e a családi értékek? Ha igen. Hogyan jelezheti a válások növekvő aránya. vagy azzal szoros és folyamatos kapcsolatban állnak. Elég-e a szerelem ahhoz. Most. A nyugati társadalmakban a házasság. milyen új szerepe lehet a családban? 4. vagyis hogy vala­ kinek egyszerre két vagy több házastársa lehet. amikor a házaspáron és a gyerekeiken kívül más rokonok is élnek a csa­ láddal együtt. A rokonság. Igen magasak az újraházasodási arányok. 6. Nyilvánvalónak látszik. 5. mert az emberek ma már kevésbé ítélik el a homoszexualitást. ugyanakkor csökkent az első há­ zasságok száma. Sok más kultúrában elfogadják vagy ösztönzik a poligámiát. század folyamán az iparosodott társadal­ mak többségében megingott a hagyományos nukleáris család uralkodó helyzete. 4. hanem még erősödött is? 3. keretein belül előfordulhat szexuális bántalmazás és erő­ szak is. A házasság ma már egyik nem esetében sem számít a rendszeres szexuális élet feltételé­ nek. Az etnikai kisebbségi csoportokban is igencsak sokféle családformát találhatunk. hogy a társadalmi és a szexuális kap­ csolatok a jövőben is igen sokféle formát öl­ tenek. A család olyan rokonsági csoport. A 20. Két ember kapcsolatának meghatározó alapja ma már nem a házasság. Nagy-Britan­ niában a dél-ázsiai és a karibi fekete származá­ sú családok különböznek az ország jellemző családfajtáitól. A házas­ ság két. Minden családforma egyformán elfogadható a mai társadalmakban? 2. hogy a házastársi kapcsolat jelentősége nemhogy csökkent volna. Arra kell törekednünk. ami valószínűleg összefügg azzal. A nukleáris családban egy házaspár (vagy egy egyedülálló szülő) él együtt vér szerinti vagy fogadott gyerekeivel. 3.

G. New York. C.uk Civitas http ://www. Ross (szerk. New York. .Crow. . Linda .) (1999): Adolescents and Their Families: Structure.civitas . Richard M. Lewis. Households and Society. London. (szerk. London. European Research Centre. Marlene (szerk. frc. Cheltenham.demos.Lohkamp-Himminghofen.Smart. Lerner. L. (2001): The Family. .) (1999): Changing Family Forms. org . (2001): Families. (2002): Sociology of Families. London.) (2000): Ordering Lives: Family. Domini R. Helen (szerk. E.org. Demos. Steel.Kidd. (szerk. Sage. London/New York. Garland. Palgrave.childpolicyintl. Hantrais.co.) (2000): Family Business. Loughborough. Gordon . Centre for Policy Studies (tanácsadó testület. Loughborough University. Elgar. E.) (1999): The 'New'Family. G. Newman. Sage (2. az individualiz­ mus és a szabadság erősítése) http://www. Cross-National Research Group. D.cps.Grauerholz. Suva. W. Wilkinson. Routledge.és tanácsadó csoport) http://www.Ferguson.7. a vállalkozás. Work and Welfare. Function and Parent-Youth Relationship.uk Clearinghouse on International Developments in Child. . B. Law and Policy. FEJEZET AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK Allan. a családdal és a szegénységgel foglalkozó kutató.Castellino. Hughes. Jane (2001): End of Marriage: Individualism and Intimate Relations. Palgrave. Youth and Family Policies http://www. . E.org. kiadás). amelynek célja a család.uk Family Research Council http ://w w w.org Demos (a társadalmi kirekesztéssel. London.

EGÉSZSÉG. BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG A TEST SZOCIOLÓGIÁJA AZ EGÉSZSÉG ÉS A BETEGSÉG SZOCIOLÓGIÁJA Az orvostudománnyal kapcsolatos szociológiai nézőpontok Orvostudomány és egészség a változó világban Az egészséggel és a betegséggel kapcsolatos szociológiai nézőpontok AZ EGÉSZSÉG TÁRSADALMI ALAPJA Osztály és egészség Nem és egészség Etnikum és egészség Egészség és társadalmi kohézió A FOGYATÉKOSSÁG SZOCIOLÓGIÁJA A fogyatékosság egyéni modellje A fogyatékosság társadalmi modellje Fogyatékosság az Egyesült Királyságban és világszerte Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források .

A b r i t t i n é d z s e r . A b a l o l d a l i k é p e n l é v ő fiatal af­ rikai l á n y t a z e m é s z t i el. A z a n o r e x i a é s m á s táplál­ kozási zavarok n e m azokra jellemzők. az e g é s z s é g r ő l és a b e t e g s é g r ő l is e l m o n d h a t j u k . az v i s z o n t k a p c s o l ó d i k a vonzó külsőről. Az élelmiszerhiány miatti éhezést okozó tényezőkkel szemben az e m b e r tehetetlen. h o g y b á r t á r s a d a l m a már n e m tud mit kezdeni a sok élelmiszerrel. H a testi b e t e g s é g .pél­ dául szentek.N é z z é k a z a l á b b i k é t f é n y k é p e t ! M i n d k e t t ő n szin­ te ugyanolyan beesett arcot. akit az v i s z a sírba. s z o r o s a n összefügg a f o g y ó k ú r a g o n d o l a t á v a l . E két esetben élesen eltérő társadalmi dinami­ káról van szó. a k k o r azt g o n d o l h a t n á n k . A TEST SZOCIOLÓGIÁJA A z e m b e r i s é g t ö r t é n e t e s o r á n c s a k k e v e s e n . M e g s z á l l o t t a n egy i d e a l i z á l t k a r c s ú t e s t r e s z e r e t n e szert t e n n i . m e r t azt m u t a t t a .i l y e n pél­ d á u l az. h a n e m a tehetősebbekre . főként a női testről kialakult nézetekhez. a m e l y fizikai t ü n e t e k b e n m u t a t k o z i k m e g . például Szomá­ liában. vagyis szegény. h o g y a z i l l e t ő n e m e s z i k ele­ get. M á s f e l ő l a z a n o r e x i a kü­ lönösebben n e m is kötődik vallási hiedelmek­ h e z . misztikusok . A p r e m o d e r n társadal­ m a k t ö b b s é g é b e n a telt n ő i a l a k o t i d e a l i z á l t á k . a soványságot pedig egyenesen helytelenítették. akiknek csak kevés é l e l e m jut vagy s e m e n n y i . é s e l s ő s o r b a n n ő k n é l fordul e l ő . ő m é g s e m eszik.a s é s 1 7 0 0 . h o g y t á r s a d a l m i .a s é v e k b e n i s azt t e k i n t e t t é k i d e á l i s nő- .éheztették magukat h a l á l r a v a l l á s i o k o k b ó l . é s n e m t u d u n k róla. E u r ó p á b a n m é g a z 1 6 0 0 . h o g y a k a r c s ú s á g m á r .i s m e r e t l e n e k az é l e l m i s z e r b e n szűkölködő fejlődő országokban. vagy c s a k o l y a n k e v e s e t . h o g y e n n e k a b e t e g s é g n e k v o l n a fizikai oka. és i l y e n h e l y z e t b e c s a k a l e g s z e g é n y e b b e k ke­ r ü l h e t n e k . csontig soványodott t e s t e t l á t h a t n a k . k u l t u r á l i s h a t á s o k b e f o l y á s o l j á k ő k e t . a k i a világ e g y i k leg­ g a z d a g a b b o r s z á g á b a n él. h o g y e g y s z e r ű e n n i n c s m i t e n n i e . B á r a z a n o r e x i a i s o l y a n b e t e g s é g . A j o b b o l d a l o n l é v ő fiatal n ő b r i t t i n é ­ dzser. h o g y b i o l ó ­ giai v a g y fizikai t é n y e z ő k k e l m a g y a r á z h a t ó . h o g y a z m á r s z i n t e a z é l e t b e n m a r a d á s h o z s e m elég. D e a k á r c s a k e k ö n y v m á s t é m á i r ó l .m á r k ö v e t e l m é n y . amelyek a modern társadalomban alaposan megváltoztak. a n o r e x i á b a n s z e n v e d . így a z t á n n e m e s z i k egy falatot s e m .

BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG m i n d e n n a p e s z é b e j u t a fogyókúra. h a n e m m i n d e n iparosodott országban. é s örökké elégedetlen a külsejével -. A hasonló zavarokban szenvedőket segítő Eating Disorders Association becslése szerint az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n ö s s z e s e n 1. e g y a z o n s z e m é l y ­ ben m e g t a l á l h a t ó k . s z á z a d végi k ö z é p o s z t á l y e g y e s c s o p o r t ­ jaitól ered az az e l k é p z e l é s . b i z o n y á r a é s z r e v e t t e . 4 6 . t á r s a d a l m o n k í v ü l l é t e z ő dolog. h o g y a n hat­ nak ezek a társadalmi tényezők testünkre. sokakat foglalkoztató kérdés. h o g y v a l a m i . a k i k e t ilyen zavarok gyötörnek. h o g y megtartsa n o r m á l i s s ú l y á t . h o g y a válaszadóknak m i n d ö s s z e e g y n e g y e d e v o l t elége­ dett a súlyával. P é l d á u l J a p á n b a n e l ő s z ö r a z 1 9 6 0 . de ez a test n e m c s a k úgy m i n d e n t ő l függetlenül van.ez nagyjából megegyezik az amerikai aránnyal. 39 s z á z a l é k u k azt m o n d t a . h o g y a n y u g a t i o r s z á g o k b a n a n ő k 0 .3 .és n e m c s a k az E g y e s ü l t K i r á l y s á g ­ ban. amikor valaki e l ő b b d e g e s z r e z a b á l j a m a g á t .15 m i l l i ó l e h e t a z o k n a k a f é r f i a k n a k és n ő k n e k a s z á m a . m a j d szándékosan k i h á n y j a a z e g é s z e t . Először 1874-ben. m i n t a z o n c s o p o r t o k n o r m á i és é r t é k e i . H a v a l a k i i s m e r i a képeket. nek. m i t . Rubens 1613 táján készült festménye Vénuszt.7 . A z a n o r e x i a é s a bulimia g y a k r a n együtt jár. A z ó t a egyre g y a k o r i b b á vált a fiatal n ő k k ö r é b e n . m é g i s c s a k az e l m ú l t harminc-negyven é v b e n s i k e r ü l t f e l t á r n i a z o k a i t (Brown-Jasper 1993). Ha az a n o r e x i a é l e t v e s z é l y e s f o r m á i n k í v ü l a z z a l i s szá­ molunk. Tehát az a n o r e x i a g y ö k e r e i t a n ő i t e s t r ő l ki­ alakított k é p b e n k e l l k e r e s n i .a s é v e k b e n számoltak be táplálkozási zavarokról. akinek „megvolt m i n d e n e " .a k á r c s a k a b u l i m i a . A 1 9 . hogy egyesek már csak a fogyókúrának és a „testépítésnek" élnek. A női szépség n y u g a t i k é p e i e l t e r j e d t e k az e g é s z v i l á g o n . hogy telt i d o m ú (sőt. é s t í z b ő l egy m e g k é r d e z e t t b e v a l l o t t a . h o g y a k a r c s ú n ő a l a k a kívánatos. M a a z a n o r e x i a a fia­ tal j a p á n n ő k k ö z e l 1 s z á z a l é k á r a j e l l e m z ő . T e s t ü n k r e t á r s a d a l m i t a p a s z t a l a t a i n k é p p ­ úgy e r ő s e n h a t n a k . vagy n e m . a F ü l ö p ­ s z i g e t e k . 2 szá­ i s m e r t t e r ü l e t k u t a t ó i azt vizsgálják. m á r c s a k c s o n t é s bőr. K í n a . A z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n 1 8 . a m e l y e k n e k a tagjai v a g y u n k . és akik vagy e l m e n n e k emiatt orvoshoz. Az 1980-as és 1990-es években Hongkongban és S z i n g a p ú r b a n . Az anorexia és más táplálkozási zavarok m á r igencsak i s m e r t b e t e g s é g f a j t á k a m o d e r n társa­ dalmakban. nyilván van testünk. h o g y a z i l l e t ő s o k á i g koplal.m e n n y i t e h e t .EGÉSZSÉG.2 4 é v e s nők k ö r é b e n végzett f e l m é r é s r á m u t a t o t t . amikor az o r s z á g gyors gazdasági fejlődésnek indult és a v i l á g g a z d a s á g r é s z é v é vált. 3 .n e m c s a k az euró­ pai és amerikai nőkre jellemzők. zalék között mozog (ANFED 2 0 0 5 ) . A táplálkozási zavarok elképesztő sebességgel terjednek. de c s a k m o s t a n á b a n v á l t á l t a l á n o s ideállá a n ő k k ö r é b e n . v a l a m i n t Tajvan. E fejezet e g y i k fő t é m á j a az. a m i e l s ő p i l l a n t á s r a c s u p á n s z e m é l y e s g o n d n a k lát­ s z i k .és velük együtt a hozzájuk k a p c s o l ó d ó betegségek is. a m i jól mutatja a társadalmi tényezők egészségünkre. az valójában közös gond. I n d i a é s P a k i s z t á n v á r o s a i b a n d e r ü l t ki. A testszociológiaként míg a n e m n y u g a t i o r s z á g o k b a n a r á n y u k 0 . n e m p u s z t á n v a l a m i fizikai. t ö b b n y i r e g a z d a g n ő k i l y e n p r o b ­ l é m á k k a l k ü s z k ö d n e k (Efron 1 9 9 7 ) . Em­ berek vagyunk. a szerelem és szépség istennőjét ábrázolja. akkor be kell látnunk. a m e l y a v á l t o z á s o n ment keresztül k o r u n k m o d e r n t á r s a d a l m a i b a n . p é l d á u l Rubens k é p e i t (lásd f e n t ) . h o g y h o g y a fiatal. h o g y a test egyre i n k á b b e l v á l i k a „ t e r m é s z e t t ő l " : a m i n k e t körül­ v e v ő k ö r n y e z e t t ő l é s saját b i o r i t m u s u n k t ó l . A M e d s c a p e egyik vizsgálata [General Medicine. a z t á n e l k e z d r e n ­ geteget e n n i é s p r ó b á l j a h á n y t a t n i m a g á t . a m e l y e k e t a k k o r i b a n festettek. h o g y r e n d s z e r e s e n meg­ tagadja m a g á t ó l a z é t e l t ( F l o u r A d v i s o r y B u r e a u 1 9 9 8 ) . Franciaországban ismerték fel ezt a r e n d e l l e n e s s é g e t .a z i l l e t ő n e m tudja. A k ó r o s k a r c s ú s á g r a t ö r e k v é s . t e s t e s ) n ő k e t á b r á z o l t a fes­ tő. L e h e t .és az a b b ó l e r e d ő táplálkozási zavarok . így h a m a r o s a n m e g i n t lesoványodik. hogy ma m á r több millió e m b e r küzd táplálkozá­ si z a v a r o k k a l . 3 s z á z a l é k á n á l fordul e l ő a bulimia nervosa. M e g i n t c s a k a r r ó l v a n szó. társadalmi interakciós képessé­ günkre gyakorolt hatását. Tes- . 2004) fel­ tárta.

V e g y ü k p é l d á u l a z egyre elfogadot­ tabb plasztikai sebészetet: új lehetőségeket kínál. hogy testünket meghatá­ r o z o t t m ó d o n á t a l a k í t s u k . A „ t e c h n o l ó g i a " szót itt n e m a l e g s z ű k e b b ér­ telmében használom. akár alakformáló gépekről. Alapvetően olyan materiá­ lis t e c h n i k á k a t j e l e n t . Azután megvizsgáljuk az egészség tágabb t á r s a d a l m i d i m e n z i ó i t . amellyel testünk működését irányítjuk. a m e l l y e l a z o r v o s figye­ l e m m e l kísérheti a magzat fejlődését a születés előtt. AZ EGÉSZSÉG ES A BETEGSÉG SZOCIOLÓGIÁJA Csak akkor érthetjük meg. többek között a globalizáció hatását. M a j d f i g y e l m ü n k e t a fo­ g y a t é k o s s á g s z o c i o l ó g i á j a felé fordítjuk. Ezért e fejezet m á s i k fő témája a t á r s a d a l m i v á l t o z á s t e s t r e g y a k o r o l t h a t á s a . miért oly gyakoriak a táplálkozási zavarok manapság. h o g y s e g í t h e t . a m e l y a r r ó l folyik. akár f o g y ó k ú r á s m ó d s z e r e k r ő l v a n szó.például a z u l t r a h a n g o s vizsgálat.e a p l a s z t i k a i s e b é s z e t az a r c t o r z u l á s m i a t t a „nor­ málisoktól" különböző embereken. a m i t n e m e l f o g a d u n k . a m i ú j k é r d é ­ s e k e t v e t fel. D e a z z a l i s s z á m o l n u n k kell. . h o g y a t e s t egyre i n k á b b o l y a s v a l a m i . h a n e m „ k r e á l u n k " . így az élel­ m i s z e r t s o k á i g l e h e t e t t t á r o l n i . é s f ő k é n t a fogyatékosság fogalmának társadalmi-kulturá­ lis k i a l a k í t á s á v a l f o g l a l k o z u n k . Ú j h ű t é s i m ó d o k a t t a l á l t a k fel é s m e g k e z d ő d ö t t a k o n t é n e r e s s z á l l í t á s . u g y a n a k k o r h e v e s t á r s a d a l m i v i t á k a t i s gerjeszt. A fejezet k é s ő b b i r é s z é b e n egy i l y e n vitát vizs­ g á l u n k m e g . ha visszagondo­ lunk a kötet korábbi részeiben elemzett társadal­ mi változásokra. Tu­ lajdonképpen az anorexia is bizonyos társadalmi változásokat tükröz. a m e l y a n o r e x i á h o z v e z e t h e t . különböző világtájakról származó élelmiszert kaphatunk. A z 1 9 5 0 . a m i t M i c h e l F o u c a u l t ( 1 9 8 8 ) a testre ható „társadalmi tech­ n o l ó g i á k n a k " n e v e z . A nyugati társadalmakban zavarok és az között előtérbe kerülő táplálkozási élelmiszer-termelés összefüggés globalizálódása közvetlen m u t a t h a t ó ki. m i n t a m i l y e n e k e t a m o ­ dern orvostudományban alkalmaznak . FEJEZET t ü n k n e m szabadulhat a t u d o m á n y és a techno­ lógia hatásától. E r r e p é l d a a fogyókú­ ra.8. a k i k n e k t e l i k r á Az Egyesült Királyság és más gazdag országok szinte minden nagyobb élelmiszerüzletében ma már elképesztően sok­ féle. a v i l á g e g y i k fe­ l é r ő l a m á s i k r a s z á l l í t a n i . T á r s a d a l m i t e c h n o l ó g i a bár­ mely rendszeres beavatkozás. E z e n azt érti. A következő részekben először elemezzük majd a ma m á r oly gyakori táplálkozási zavaro­ kat.e s é v e k óta a b e v á s á r l ó k ö z p o n t o k b a n m i n d e n v i l á g r é s z éte­ leit m e g v e h e t j ü k ( m á r m i n t a z o k .

A m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n g o m b a ségügyi rendszert kiegészítő. akárcsak az a l k a l m a z h a t ó gyógyító eljárások szá­ ma. hogy közülük n e m mindenki fordít h á t a t telje­ sen a konvencionális g y ó g y á s z a t n a k az alternatív gyógyító eljárások kedvéért (bár egyes alternatív szemléletek. Minden l e h e t s é g e s vizsgálatot elvégeztek. aki alternatív. a h o g y a n a modern egészségügyi pénzügyi rendszerek működnek: kül­ stb. hogy p á c i e n s e a stressz hatásaitól szenved. Jan keresett egy rokonszenves gondolkodású t e r m é s z e t g y ó g y á s z t . (Idézi Sharma 1 9 9 2 . és m é g mindig n e m t u d t á k m e g m o n ­ dani. De amikor kezdte holtfáradtnak. Általában a fiatal vagy középkorú. 3 7 . Tovább b e t e g e s ­ kedtem. Sokan a két meg­ közelítés k ü l ö n b ö z ő e l e m e i t ötvözik. és azt javasolta neki. hogy ő s e m tudja. „ h a s o n l ó t a hasonlóval" elven kezeli . Az i p a r o s o d o t t o r s z á g o k é p í t e t t é k fel a világ legfejlettebb. J á r t a m t ö b b orvosnál is. Egy-egy e m b e r t ö b b okból is igénybe veheti va­ lamelyik alternatív gyógyító szolgálatait. például a h o m e o p á t i a mindenestül elutasítja az o r v o s t u d o m á n y t ) . és n e m is c s a l ó d o t t a kezelésben (Sharma 1 9 9 2 ) . de senki nem tudta m e g m o n d a n i . hogy próbálkozzon antidepresszánsokkal. ho­ meopátiás s z e m l é l e t e t követve felméri az e g é s z test állapotát. Ő a z o n b a n tudta. Ehhez miat­ hosszú várólisták. . hogy a „passzív p á c i e n s " szerepe n e m biztosít számuk- . mert n e m tetszik nekik az orvos és a b e t e g kiegyenlítetlen hatalmi viszonya. miért. aki szerint a konvencionális gyógyászat hagy m a g a után kívánnivalót vagy n e m tudja enyhíteni a stressz és a s z o r o n g á s tartós. dözgetés. o. hogy a b e t e g s é g tünetei a t e s t öngyógyító f o l y a m a t á n a k részét al­ kotják. és az szakorvostól szakorvosig megszorítások sebészi járulnak m é g az orvosságok káros mellékhatásai indokolatlan beavatkozás ti a g g o d a l m a k is . hogy háziorvosa nem nyújthat számára enyhülést: Azelőtt nagyon jó e r ő b e n voltam: úsztam. hogy e l e s e t t s é g e valamilyen vírus­ fertőzés u t ó h a t á s a lehet. Akkor mégis mi lehet az oka annak. hogy egyre t ö b b e m b e r választ az egész­ ségügyi rendszer helyett olyan „tudományta­ lan" g y ó g y m ó d o k a t . akik maguk szeretnék megtalálni a legjobb gyógymódot és megkér­ dőjelezik a biomedicinális egészségmodellt.m o s t pedig mindez egy­ szerre elillant. szűnni n e m aka­ ró kínjait. mi lehet e z . BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG Példa a szociológiai képzelőerő bevetésére: alternatív gyógyítá Jan M a s o n fiatalabb korában majd kicsattant az e g é s z s é g t ő l . h a n e m inkább komple­ menter gyógyászatnak nevezik a nem konvencio­ nális eljárásokat (Saks 1 9 9 2 ) . Egyesek főként azért fordulnak az alternatív gyógyászat Az akupunktúra is egyike a komplementer gyógyászat sok ágának. Becslések szerint minden negyedik brit j á r t m á r ilyen alternatív módszere­ ket alkalmazó orvosnál. Úgy érzik. Már nagyon rossz bőr­ ben voltam.a „hivatalos" egész­ átfedő e g é s z s é g m e g ő r z ő . és antibio­ tikumot írt fel.EGÉSZSÉG. Az alternatív m ó d s z e r e k e t alkalmazó orvosok s z á m a egyre nő. felé. mint az a r o m a t e r á p i a vagy a h i p n o t e r á p i a ? Először is hangsúlyoznunk kell. Egy barátja t a n á c s á r a természetgyógyászhoz fordult. amelynek tagjai n e m konvencionális gyógymódokkal igyekeznek megőrizni egészsé­ güket.e gyógymód arra a feltevésre épül. hogy a nyugtatók n e m használnának. Ez m e n t fél évig. fal­ labdáztam. amelyeket azok választanak. forrásokban bővelkedő egészség­ ügyi létesítményeit. hogy n e m tudják diagnosztizálni a baját. Ma már J a n is a b b a az egyre n é p e s e b b csoport­ ba tartozik. a reflexológiától a kiropraktikai kezelésig. rájött. amitől szörnyű szájpenész tört ki rajtam. bár elismerte: az bizony „stresszeli". Az elmúlt évtizedben sok i p a r o s o d o t t tár­ s a d a l o m b a n f e l t á m a d t az érdeklődés az alter­ natív g y ó g y í t á s l e h e t ő s é g e iránt.m i n d k e t t ő gyakran előfordul a m o d e r n egészségügyi rendszerekben. részben módra s z a p o r o d n a k az alternatív . Ezért egyes t u d ó s o k n e m alternatív. f u t o t t a m . A házi­ orvosom mirigylázra g y a n a k o d o t t . el­ e s e t t n e k érezni m a g á t .g y ó g y í t ó eljárások a gyógynö­ vénykúrától az akupunktúráig. Azután elkezdte m o n d o g a t n i . majd e g é s z e n kis anyagmennyisé­ gekkel.) Jan orvosa m e g á l l a p í t o t t a . M á s o k azzal e l é g e d e t l e n e k . Egy rádióműsor hallatán sejteni kezdte. mi b a j o m . középosztálybeli nők fordulnak az al­ ternatív g y ó g y m ó d o k felé. Van. .

De v a j o n m i é r t a n ő k e t . M a n a p s á g már .egyre t ö b b információhoz juthatunk. figyelembe véve a sokféle új e g é s z s é g ü g y i i n f o r m á c i ó t . hogy ma t ö b b bajt. a m e l y e ­ ket a t u d o m á n y z ú d í t r á n k . a h o l az „ é t r e n d " a r e n d s z e r e s e n fogyasztott éte­ leket jelenti.I kodásmódjától? gázhatunk) és megválogathatjuk az ételeinket. akkor a v á l a s z . Mindenekelőtt lenyűgözően hű képet ad a modern társadalmakban zajló átalaku­ lásokról.2 1 4 .m á s szóval étrendet kell összeállítanunk. amelyek alapján meghozhatjuk életünk f o n t o s a b b dönté­ seit. jó- . kezményeivel n e m tud mit kezdeni a konven­ I I I A sors iróniája. mint korábban bármikor .1 ségmodell alapjául szolgáló feltevések (lásd a 1 2 1 1 . Étrendünk összeállításához el kell döntenünk. Bár ezek az állapotok r é g e b b e n I is léteztek. h o g y t á p l á l k o z á s i zavarok­ b a n s z e n v e d ő k n e m m i n d n ő k : n a g y j á b ó l 1 0 szá­ z a l é k u k férfi ( E a t i n g D i s o r d e r s A s s o c i a t i o n 2 0 0 0 ) . FEJEZET •MMHHMHMMMMnMHMMMMMIHMMHIMI^ ra megfelelő kezelést és gyógyítást. m e r t a s z é l e s k ö r b e n elfogadott t á r s a d a l m i n o r m á k szerint inkább a n ő k n é l fontos a vonzó k ü l s ő . Az ENSZ Egészségügyi Világ.j res megoldást. hogy v é k o n y l e g y e n . Az álmatlanság. D e a férfiak n e m k ü s z k ö d n e k a n o r e x i á v a l vagy bulimiával olyan gyakran. Ezek n e m c s a k „szezonálisan" kapha­ tók. Bár n e m valószínű.s o k k a l i n k á b b . r é s z b e n p e d i g azért. amelynek részei a t á m o g a t ó csoportok. I mint k o r á b b a n bármikor. m e r t a z i d e á l i s testről m á s k é p a l a k u l t ki a férfiak. m i n t a n ő k eseté­ b e n . Ők úgy vélik. az em. Úgy tűnik.tevékenyen alakíthatják. h o g y m i t a k a r u n k re egy-egy e m b e r az alternatív gyógyításban ke. Ma már az e m b e r e k j o b b a n tudják irányítani életüket.I méke. h o g y m i n d e n k i él-hal azért. t KÉRDÉSEK 1. hogy szerepe t o v á b b nő. A szociológus érdeklődésére az a kérdés is szá­ m o t tarthat. hogy az I alternatív gyógyítás teljesen felváltaná a „hivatalos" egészségügyi ellátást. Ez n e m azt j e l e n t i . Végül van. de közrejátszanak b e n n ü k a h e l y z e t o k o z t a s t r e s s z é s f e s z ü l t s é g e k is. aki vallási vagy filozófiai okokból ellenzi a kon­ vencionális gyógyászatot. m i n t régen. J o a n J a c o b s B r u m b e r g ( 1 9 9 7 ) a z e l m ú l t két é v s z á z a d b a n írt l á n y n a p l ó k a t v i z s g á l v a megálla­ pította.különféle forrásokból .I mérésekből kiderült. hogyan változik az egészség és a b e t e g s é g jellege a késő modern korszakban. a szorongás. a fáradtság és a krónikus fájdalom I (amelyet ízületi gyulladás. Nemcsak arról hozhatunk döntést. hogy a konvencionális gyógyászat gyakorlatában sok­ szor nem veszik figyelembe az egészség és a be­ t e g s é g szellemi-lelki dimenzióit.) az alternatív gyógyászat gondol.részben azért. amely. k e r é k p á r o z h a t u n k . hogy „Ki v a g y o k é n ? " é s „Ki s z e r e t n é k l e n n i ? " . m i n t a n ő k . m e g f o n t o l a n d ó kérdést vet fel a szocio­ lógus számára. h a n e m a stressz miatt hiányoznak I a munkahelyükről. h o g y é p p a m o d e r n i t á s e követ.vagyis ma m á r a n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n é l ő k többsége). hogy sok olyan állapot és b e t e g s é g . milyen orvosokat keresünk fel.I berek e g é s z s é g é b e n n a g y o b b t ö r é s e k e t okoznak.p é l d á u l azt. B r u m b e r g s z e r i n t e n n i . Nemrégiben készült fel. I n k á b b a r r ó l v a n szó. minden ható. a tanu­ lóköröket és az önálló tájékozódást segítő köny­ vek. amely rendszerint kü­ lön kezeli az e l m é t és a t e s t e t . a stressz. f ő k é n t a fiatal n ő k e t sújtják l e g i n k á b b a t á p l á l k o z á s i z a v a r o k ? E l ő s z ö r i s r á k e l l m u t a t n u n k . h o g y a koleszterinszintnek szerepe lehet a szívbetegség kialakulásában. o. A z e l m ú l t n a g y j á b ó l egy é v t i z e d b e n a z E g y e ­ sült K i r á l y s á g é s m á s fejlett o r s z á g o k l a k ó i el­ kezdtek többet törődni az étrendjükkel.I szervezetének (WHO) előrejelzése szerint húsz I éven belül a depresszió lesz az e m b e r cselekvő. nem kell kizárólag m á s o k utasításai­ ra vagy véleményére hagyatkozniuk. ú s z h a t u n k . a depresszió. hogy ma már a l e g t ö b b e n I n e m a nátha. úgy tűnik. ak­ tív szerepet vállal e g é s z s é g e és jólléte megőrzé­ s é b e n . gyógymódjai az I utóbbi években? 2.I k é p e s s é g é t leginkább r o n t ó b e t e g s é g a világon. Az alternatív gyógyászat térnyerése számos érdekes. h o g y h a élelmiszer többé-kevésbé m i n d i g kap­ a k k o r választanunk kell. h a n e m t ö b b n y i r e á l l a n d ó a n el­ érhetők. s z á m o s jel m u t a t arra. Miért e r ő s ö d t e k m e g ennyire az alternatív gyó­ gyászat különböző formái. m a g á n a k a m o d e r n kornak a ter. Ekképp az alternatív gyógyászat e r ő s ö d é s e össze­ függ az öngyógyító mozgalom térhódításával. rák vagy más b e t e g s é g I okozhat) mind egyre gyakoribbak az iparosodott I t á r s a d a l m a k b a n . Miben különböznek a biomedicinális egész. Ez alól az egészségügyi ellátás sem kivétel: az egyén egyre inkább „egészségvevővé" válik.208 8. A táplálkozási zavarok részben ezekből a lehe­ tőségekből erednek.I cionális gyógyászat. mit akarunk enni. h a n e m igyekszünk bele­ szólni a nekünk nyújtott ellátásba és kezelésbe is. Egy élelmiszerekben bővelkedő t á r s a d a l o m b a n l e h e t ő s é g ü n k n y í l i k t e s t ü n k meg­ tervezésére: egészséges életet é l h e t ü n k (például k o c o g h a t u n k . hogy amikor az amerikai serdülő lányok m a n a p s á g f e l t e s z i k m a g u k n a k a k é r d é s e k e t . m i n t s z á z é v v e l ezelőtt .á l t a l á b a n a t e s t k ö r ü l forog.

amely úgy foglalkozott v o l n a egészségükkel. m e r t a n e m z e t i va­ gyon és hatalom lehető legnagyobbra növelésé­ n e k egyik eszköze. a m i t m e g e v e t t . A z a n o r e x i a é s m á s t á p l á l k o z á s i z a v a r o k i s azt a helyzetet t ü k r ö z i k . h o g y m i l y e n ­ nek látják m á s o k . r á s z o k h a t arra. n e m t ö k é l e t e s . h o g y a test ma olyan fontos s z e r e p e t t ö l t b e a z a m e r i k a i l á n y o k énképében. M a sokkal n a g y o b b a u t o n ó m i á v a l b í r u n k a t e s t ü n k felett. p o z i t í v l e h e t ő s é g e k e t és új f é l e l m e k e t . amelyet folyamatosan figyelni és s z a b á l y o z n i k e l l . Az e g é s z s é g és a b e t e g s é g e felfo­ g á s a a m o d e r n t á r s a d a l m a k k i a l a k u l á s á v a l pár­ h u z a m o s a n s z ü l e t e t t . h o g y n e m e l f o g a d h a ­ tó. d e m é g m i n d i g i n k á b b k ü l s e j ü k . azonban óriási változásokat idézett e l ő e b b e n a helyzetben. h o g y a n ő k s o k k a l n a g y o b b szerepet k a p n a k a t á g a b b t á r s a d a l o m b a n . A táplálkozási zavarok terjedése mutatja. Az orvostudománnyal kapcsolatos szociológiai nézőpontok A biomedicinális egészségmodell előtérbe kerülése Mint oly sok. A n ő úgy érzi. hogy a tradicionális társadal­ m a k tagjai n a g y r é s z t o l y a n n é p i o r v o s s á g o k h o z . a m i t a s z o c i o l ó g u s o k a t e r m é s z e t t á r s a d a l ­ m a s í t á s á n a k n e v e z n e k . A t á p l á l k o z á s i zavarok a testtel kapcsolatos szégyenérzetben gyökereznek.m á s t t e k i n t e n e k egész­ kultúrának megvannak a m a g a f o g a l m a i a t e s t i e g é s z s é g r ő l é s betegségről. uralkodó nyu­ gati e l k é p z e l é s e k k ö z e l k é t s z á z é v e a b i o l ó g i a i orvosi vagy biomedicinális egészségmodellben f e j e z ő d n e k ki. a m i e g y a r á n t te­ remt új. hogy a t u d o m á n y és a t e c h n o l ó g i a ma m á r é l e t m ó ­ dunkra h a t : a k a l ó r i a s z á m l á l á s c s a k a t e c h n o l ó ­ gia fejlődésével v á l t l e h e t ő v é . h a n e m egy k ö z ­ ponti h a t a l o m kormányzása alá tartozó népesség­ nek számított. h a n e m m a ­ gánügynek számított. m i n t ered­ m é n y e i k s z e r i n t í t é l i k m e g őket. Nagyobb jelentőséget nyert .a t e s t s ú l y „ l e a d á s a " lesz a k u l c s t ö k é l e t e s v i l á g a m e g t e r e m t é s é h e z .EGÉSZSÉG. Ha egyszer k é n y s z e r e s s é v á l i k a k o p l a l á s és a testmozgás. H a e z t a szokás n e m töri m e g s e m m i ( p é l d á u l h a t á s o s lehet a p s z i c h o t e r á p i a v a g y az o r v o s i k e z e l é s egyegy formája). hogy népessége egészsé­ ges l e g y e n .t ö r t é n e t i k o n t e x t u s b a n a l a k u l t ki ez a m o d e l l . Ettől kezdve az emberi populációt erőforrásnak tekintették. h i s z e n l a k o s a i j ó l l é t e m e g h a t á r o z t a a n e m z e t t e r m e l é k e n y s é g é t . m i n t k o r á b b a n b á r m i k o r . az „egészség" és a „ b e t e g s é g " is k u l t u r á l i s a n és tár­ sadalmilag m e g h a t á r o z o t t ségesnek és normálisnak. az n a g y r é s z t a n y u g a t i t á r s a d a l o m el­ múlt h á r o m s z á z é v e s f e j l ő d é s e s o r á n a l a k u l t ki. h o g y vagy e g y á l t a l á n n e m eszik. d e a m i t m i o r v o s t u d o m á n y k é n t ismerünk. sőt e t á r s a d a l m a k e g y i k fő jellemzőjének tekinthető. E k k o r m á r m e g s z á l l o t t a n törek­ szik az i d e á l i s k a r c s ú s á g r a . a m e l y szembeszállt a betegséggel vagy g o n d o s k o d o t t g y e n g é l k e d ő v é n e i r ő l . a 3 5 . hogy a k o r á b b a n „ t e r m é s z e t e s n e k " . fejezetben. M i n d i g vol­ t a k s z a k o s o d o t t . a m e l y m á r n e m p u s z t á n a z a d o t t föld n é p é n e k . t e r m é s z e t t ő l fogva a d o t t n a k s z á m í t ó j e l e n s é g e k m á r a t á r s a d a l ­ m i jellegűvé v á l t a k : saját t á r s a d a l m i d ö n t é s e i n k ­ től függenek. problémákat. Ez a k i f e j e z é s arra utal. amelyek nemzedékről nemzedékre hagyomá­ nyozódtak. k a t o n a i erejét és növekedési ütemét. M á r említettem. o l d a l o n ) . Kialakulása szorosan összekapcsolódott a t u d o m á n y és az ész tradicio­ n á l i s v a g y v a l l á s i a l a p ú v i l á g m a g y a r á z a t o k felett aratott diadalával (lásd a w e b e r i racionalizálód á s r ó l s z ó l ó r é s z t az 1. BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG a „kereskedelmi érdekcsoportok" egyre i n k á b b kihasználják a fiatal l á n y o k t e s t t e l k a p c s o l a t o s szorongását. j ó l é t é t . h o g y a beteg végül h a l á l r a é h e z t e t i m a g á t . m i n t a m a i á l l a m o k és egészségügyi rendszerek. De a t e c h n o l ó g i a hatása m i n d i g t á r s a d a l m i t é n y e z ő k t ő l függ. E z e k a j e l e n s é g e k is b e l e t a r t o z n a k abba. A betegségeket gyakran mágikus vagy vallási keretek között é r t e l m e z t é k és a gonosz szellemek vagy a „bűn" j e l e n l é t é n e k tulajdoní­ t o t t á k . é s l a s s a n m á r c s a k a t e s t é v e l tud foglalkozni. A p a r a s z t o k és az á t l a g o s v á r o s l a k ó k szá­ mára n e m létezett olyan külső hatalom. a k ö t e t e m b e n k ö r ü l j á r t f o g a l o m . A különböző k u l t ú r á k m á s t . f e l v á z o l o m . Az egész­ ség m e g ő r z é s e n e m k ö z f e l a d a t n a k . Mielőtt alaposabban ismertetném a biomediciná­ lis e g é s z s é g m o d e l l t . m i l y e n t á r s a d a l ­ m i . kezelési és gyógyító eljárásokhoz folyamodtak. vagy k i h á n y j a . hogy szinte c s a k ezzel foglalkoznak. m i n t ré­ gen. a k k o r m é g az is m e g t ö r t é n h e t . V é g ü l m e g á l l a p í t j a . Az orvostudományról kialakult. értelmű Minden kifejezés. és e h a g y o m á n y o s kezelési rendszerek közül sok ma is tovább él a világ k ü l ö n b ö z ő n e m n y u g a t i k u l t ú r á i b a n : i g e n n a g y s z á m b a n a f e n t e m l í t e t t a l t e r n a t í v gyógyá­ szat kategóriájába tartoznak. Az á l l a m n a k i m m á r jelentős érdeke fűződött ahhoz. A meghatározott területű államok születése megváltoztatta a helyi népes­ séggel k a p c s o l a t o s a t t i t ű d ö k e t . A nemzetállam kialakulása és az iparosítás nemzet­ Közegészségügy A p r e m o d e m k u l t ú r á k b a n a c s a l á d volt a fő in­ tézmény. fizikai é s m á g i k u s g y ó g y m ó d o k a t e g y a r á n t a l k a l m a z ó gyógyítók. s z o r o n g a m i a t t .

amikor megkísérelték kiirtani a né­ pességből . h o g y a z á l l a m e l l e n ő r z é s e a l á v o n j a : s z a b á l y o z z a é s felügyeli a t e s t e t ( 2 0 0 0 ) . például a homoszexualitást. A b e t e g s é g e k el­ leni védekezés során kiépítették a csatorna. a gyakori betegségeket és halálokokat stb.f e l h í v t a a fi­ g y e l m e t arra.r é s z b e n azáltal. a fogamzásgátlásról és az a b o r t u s z o k r ó l . n ö v e k e d j e n . . F o ­ kozatosan bevezettek vágóhidakra és élelmiszer­ feldolgozó létesítményekre vonatkozó szabályza­ tokat. „eltévelyedés" külön­ b ö z ő változatait. a várható élettartamot. h o g y fel­ j e g y e z z é k és f o l y a m a t o s a n n y i l v á n t a r t s á k a n é ­ pességben bekövetkező változásokat. és a l a k á s k ö r ü l m é n y e k r e is figyelmet fordítottak. Ez a m e g f i g y e l é s e g y ü t t járt azzal. az öngyilkosságok arányát. Michel Foucault-nak s z ö n h e t ü n k . h o g y a n é p e s ­ ség s z a p o r o d j o n .a patológia vizsgálati körébe tartozó „kóros jelenségeket". A n é p f o k o z a t o s a n ki- A biomedicinális egészségmodellben a páciens csak egy „beteg test" az orvos számára. az á t l a g o s h á z a s s á g k ö t é s i é s g y e r m e k v á l l a l á s i életkort. hogy erős közösségi n o r m á k a t igyekeztek kialakítani a n e m i erkölcsről és az elfogadható s z e x u á l i s t e v é k e n y s é g r ő l .a „társadalom testéből" . Az á l l a m kezdett felelősséget vállalni a népes­ ség é l e t f e l t é t e l e i n e k j a v í t á s á é r t . a t ö r v é n y e s és törvénytelen kapcsolatokról. B e v e z e t t é k a n é p s z á m l á l á s t . FEJEZET a demográfia tudománya: nagyságának. A n e m r e p r o d u k c i ó t s z o l g á l ó s z e x u a l i t á s t elfojtand ó n a k . a m a s z t u r b á c i ó t és a házasságon kívüli szexuális kapcsolatokat dalmi (1926-1984) s o k a t kö­ nem" (lásd című a 12. u g y a n a k k o r n é h a f e n y e g e t t e is e n é p e s s é g e g é s z s é g é t és j ó l l é t é t . a táplálkozási szokásokat. k i k ö v e z t é k az u t a k a t .és v í z v e z e t é k . a s z e x u á l i s v i s e l k e d é s r ő l . a népességcsoportok és dinamikájának ságról. Minden­ féle s t a t i s z t i k a i a d a t o t g y ű j t ö t t e k é s s z á m í t o t t a k : a s z ü l e t é s e k és a h a l á l o z á s o k a r á n y á t . A z á l l a m folya­ m a t o s a n f e l ü g y e l e t e t g y a k o r o l t a s z e x u a l i t á s felett . „Szexualitás akkor és társa­ fejezetet). M e g b é l y e g e z t é k é s el­ ítélték a n e m i perverzió. hogy meggyőződjenek róla: ezek s e m veszélyez­ t e t i k a l a k o s s á g e g é s z s é g é t .. A t e m e t k e z é s i e l j á r á s o k a t is e l l e n ő r i z t é k . k e z d e t t ki­ összetételének v i z s g á l a t a .8.h á l ó z a t o t . m e r t s e g í t e t t m e g é r t e n i . A n e m i é r i n t k e z é s l e h e t ő s é g e t a d o t t arra. S z e r i n t e a s z e x u a l i t á s és a s z e x u á l i s v i s e l k e d é s k ö z p o n t i jelentőséggel bírt e b b e n a folyamatban. h o g y a d a t o k a t gyűjtött a h á z a s ­ A közegészségügy fogalma bontakozni. h o g y a n ala­ kult ki a m o d e r n o r v o s t u d o m á n y . f é k e z e n d ő n e k t e k i n t e t t é k .

kell végrehajtani a p á c i e n s hivatalos irataiban ö s s z e g y ű j t ö t t és a k l i n i k a i g y a k o r l a t n a k m e g f e l e ­ lően rendezett információk alapján. Nem a szakorvos az egészséggel és betegséggel kapcsolatos ismeretek egyetlen forrása: az alternatív tudásformák egyenértékűek vele. isko­ la és k ó r h á z ) s z ü l e t e t t . H i á b a tett s z e r t n a g y p r e s z t í z s r e a m o d e r n o r v o s t u d o m á n y . A z 1 8 0 0 . A b i o m e d i c i n á l i s e g é s z s é g m o d e l l h á r o m fő fel­ tevésen n y u g s z i k .a b ű n ö z é s t ő l a homoszexualitáson át az elmebetegségig. „egész" lény: nemcsak a testi egészsége. A kórház képviseli a megfelelő környezetet. h o g y a b e t e g s é g e t az emberi testen belül kialakult rendellenesség­ nek tekintik. N i n c s b e n n e helye autodidakta gyógyítónak vagy „ n e m t u d o m á n y o s " eljárások­ nak. A z or­ A biomedicinális modell Az orvosi e l j á r á s o k s z o r o s a n ö s s z e f o n ó d t a k az e l ő b b i e k b e n leírt t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k k a l . a magasabb színvonalú csatornázás és a higiénia sokkal nagyobb szerepet játszott. a m e l y s z e r i n t m i n ­ den betegség h á t t e r é b e n egy m e g h a t á r o z o t t . d o l o g h á z . h a ­ nem a b e t e g s é g g y ó g y í t á s á n v a n . e l l e n ő r z é s é n e k é s m e g r e f o r m á l á s á n a k k e r e t é b e n egy s o r i n t é z ­ m é n y (börtön. főként a cse­ c s e m ő h a l a n d ó s á g és a g y e r m e k h a l á l o z á s i a r á n y leszorításában ( M c K e o w n 1 9 7 9 ) . m i n t a z o r v o s o k szak­ értelmének. a z o ­ nosítható á g e n s áll. Először is e g y e s t u d ó s o k azt á l l í t o t t á k . é s h i v a t a l o s a n el­ i s m e r t e g y é n e k b ő l áll. amellyel kiküszöbölhetők a „deviánsnak" vélt viselkedésformák és á l l a p o t o k . A t e s t e g é s z s é g e s á l l a p o t á t úgy l e h e t h e l y r e á l l í t a n i . h o g y a t u d o m á n y t a l k a l m a z t á k az or­ vosi d i a g n ó z i s b a n és a g y ó g y í t á s b a n . a m e l y k i b i l l e n t i azt „ n o r m á l i s " lét­ állapotából. A „szaktudás" birtokosa a szakorvos. a k i k s i k e r r e l e l v é g e z t é k a sokéves képzést. A k e z e l é s t s e m l e g e s e n . a védőoltások (például a gyermekbénulás elleni) p e d i g m é g k é s ő b b t e r j e d t e k el. A m á s o d i k f e l t e v é s s z e r i n t az e l m e és a t e s t külön k e z e l h e t ő k . e l m e g y ó g y i n t é z e t . A páciens véleménye és tapasztalatai mindennél fontosabbak a kezelés során. ezek a kezelések gyakran a technológia. Bírálatok 21 A betegség nem „tudományos oknyomozással" feltárható valami. A köztisztaság. h o g y e l s z i g e t e l i k és ke­ zelik a b e t e g s é g o k á t . hanem i n k á b b c s a k egy k ó r o s á l l a p o t b a került. A s z a k e m b e r „orvosi s z e m m e l " látja.EGÉSZSÉG. A beteg aktív.e l m é l e t e . A baktériumfer­ tőzések kezelésében csak az 1930-as és 1940-es évektől kezdve alkalmaznak antibiotikumokat. A b e t e g s é g e t objektív m ó d o n . Az e l s ő az. A kezelés megfelelő helyszíne a kórház. beteg test. a z e m b e r e k j o b b e g é s z s é g i álla­ p o t a s o k k a l i n k á b b t á r s a d a l m i é s k ö r n y e z e t i vál­ t o z á s o k n a k t u l a j d o n í t h a t ó . a sebészet fejlődése és az antibiotikumok n e m csökkentették jelentősen a halálozási arányokat egészen a 2 0 . t á r g y i l a g o s a n s z e m l é l i é s k e z e l i a beteget. A gyógyszerek. Nem a kórház az egyetlen gyógyításra alkalmas hely. v i z s g á l h a t ó é s k e z e l h e t ő . amelyet egy konkrét biológiai ágens okoz. A z orvostudomány ettől kezdve a reform eszköze. A b i o m e d i c i n á l i s m o d e l l e l kapcsolatos főbb f e l t e v é s e k e t és b í r á l a t o k a t a 8. táblázatban öszszegeztem. A páciens passzív lény: „beteg teste" elméjétől elválasztva kezelhető. h o g y á l t a l á b a n „túl­ értékelt" a tudományos gyógyítás eredményes­ sége.1. n e m k e l l m á s té­ nyezőket f i g y e l e m b e v e n n i . amelyben a súlyos betegségek kezelhetők. A t e s t i és l e l k i b e t e g s é g e k kezelésének elfogadott módja a k é p z e t t „szak­ emberek" v é g e z t e f o r m á l i s o r v o s i e l l á t á s l e t t . a j o b b táplálkozás. század derekáig. A harmadik feltevés szerint a szakorvos az e g y e t l e n . A h a n g s ú l y n e m az e g y é n j ó l l é t é n . é r t é k m e n t e s e n vosi s z a k m a m i n t testület á l t a l á n o s a n elfogadott e t i k a i k ó d e x s z e r i n t m ű k ö d i k . hanem általános jólléte a cél. ahol az orvosi tech­ nológia koncentrálódik és a legeredményesebben alkal­ mazható. táblázat A biomedicinális modellhez kapcsolódó feltevések és bírálatok Feltevések A betegség az emberi test „meghibásodása". hanem társadalmilag kialakított fogalom. csak ő nyújthat hatásos kezelést a betegséggel szemben. I v a n I l l i c h ( 1 9 7 5 ) .1. és nem feltétlenül különbek a technológiát. A b i o m e d i c i n á ­ lis modell s z e r i n t a b e t e g t e s t i z o l á l t a n s z e m l é l ­ hető. a z o n o s í t h a t ó „ t ü n e t e k " s z e r i n t kezdték m e g h a t á r o z n i . A m o ­ dern e g é s z s é g ü g y i r e n d s z e r e k k i a l a k u l á s á n a k f ő jellemzője. BETEGSÉG ES FOGYATÉKOSSÁG 8. a gyógyszerezés vagy a s e b é s z e t v a l a m e l y k o m b i n á c i ó j á b ó l áll­ nak. gyógyszereket és se­ bészetet hasznosító kezelési eljárások sem. a k i a b e t e g s é g e t k e z e l n i h i v a t o t t . A biomedicinális modell bírálatai Az elmúlt évtizedekben a betegség b i o m e d i c i ­ nális modelljét egyre több kritika érte. A p á c i e n s n e m e g é s z s z e m é l y .a s é v e k v é g é n s z ü l e t e t t a betegség k ó r o k o z ó . teljesedő á l l a m i m e g f i g y e l é s é n e k .

Az Egyesült Államokban az 5 . hogy hosszú távon milyen h a t á s t gyakorolhat a gyerekek agyára és t e s t é r e . A vádak szerint a Ritalin alkalmazásával az orvosi s z a k m á n a k sikerült „medikalizálni" a gyerekek hiperaktivitását és figye­ lemzavarát . az ő k e t érő stressz .8. 2 0 0 3 . K l i n i k a i i a t r o g e n e z i s az. Bár az u t ó b b i é v e k b e n egyre t ö b b e t írtak fel belő­ le az Egyesült Államokban és az Egyesült Király­ s á g b a n . megnyugtatja őket. mint a mai gyerekekre n e h e z e d ő egyre n a g y o b b nyomás. hogy a Ritalin kényelmes „ m e g o l d á s a " lett annak. n e h e z e n k e z e l h e t ő n e k s z á m í t ó gye­ m é g azt i s f e l v e t e t t e . és n e m t u d n a k tanulni az iskolában. a m i n t elkezd­ t é k szedni a Ritalint.sok orvos és pszichiáter szerint ez a pszicholó­ giai r e n d e l l e n e s s é g o k o l h a t ó azért.b a n m é g csak 3 5 0 0 .a t . I l l i c h úgy vélte. mint amilyennek gyakran lefestik.b a n t ö b b mint 1 2 5 0 0 0 Ritalin-receptet a d t a k ki az or­ vosok . A Ritalint hívei „ c s o d a p i r u l á n a k " nevezik: segít a gyerekeknek koncentrálni. s e k k o r m á r a m i n d e n n a p i é l e t kihí­ v á s a i v a l i s egyre n e h e z e b b e n b i r k ó z n a k m e g a z . h o g y a gyere­ k e k f i g y e l m e t l e n e k . Egyes t a n á r o k b e s z á m o l ó j a szerint az egykor az osztály rossz­ c s o n t j á n a k . A Ritalin bírálói a z o n b a n azt mondják. ADHD) írnak fel és serdülőknek Hyperactive . hogy a gyógyszer k o r á n t s e m olyan ártalmatlan „csoda­ pirula". a m e l y e t a (Attention mutató Deficit gyerekeknek hi peraktív t ü n e t e g y ü t t e s t Disorder.b e n m á r minden h e t e ­ dik g y e r m e k szedi majd ezt a gyógyszert (Ob­ server. május). m i n t a m e n n y i t h a s z n á l t : a z iatrogenezis r é v é n m a g a is „ k ó r o k o z ó " . é s m e s t e r s é g e s k e r e s l e t e t teremt szolgáltatásai iránt. m é g nem készült á t f o g ó kutatás arról. a min­ denhová betüremkedő információtechnológia. A Ritalin ellenzői szerint a hiperaktivitás „ t ü n e t e i " n e m mások. hogy a társadalmi iatrogenezis kulturális iatrogenezish e z v e z e t . Talán a g g a s z t ó b b az az állítás. I l l i c h sze­ r i n t e j e l e n s é g n e k h á r o m válfajáról b e s z é l h e t ü n k : klinikai. FEJEZET Az elmúlt évtizedben exponenciálisan növe­ rekek „ a n g y a l i " t a n u l ó k k á váltak. k o n c e n t r á c i ó s nehézségekkel küszködnek.1 8 évesek közel három százaléka szed rendszere­ sen Ritalint. Társadalmi iatrogenezésr ő l a k k o r b e s z é l ü n k . k e d e t t a Ritalin nevű gyógyszerről kiállított re­ c e p t e k s z á m a . a m a g a s cukortartalmú é t e l e k és a s z é t e s ő családi élet . ami tulajdonképpen n e m is testi rend­ ellenesség. Szakértői b e c s l é s e k szerint 2 0 0 7 .következményei. társadalmi és kulturális iatrogenezisről. h a a z o r v o s t u d o m á n y egyre t ö b b t e r ü l e t r e t e r j e d ki. h o g y a m o d e m o r v o s t u d o ­ m á n y t ö b b e t ártott. Mi a Ritalin. és miért kéne vele foglalkozniuk a s z o c i o l ó g u s o k n a k ? A Ritalin gyógyszer.ahelyett. hogy ráirányította volna a figyelmet a t ü n e t e k társadalmi okaira.1 9 9 3 . Nagy-Britanniában 1 9 9 8 . a m i k o r a z o r v o s i k e z e l é s h a t á s á r a a b e t e g á l l a p o t a r o s s z a b b o d i k vagy új feltételek j ö n n e k létre. így e r e d m é n y e s e b b e n t a n u l n a k .az egyre g y o r s a b b életritmus.

H a s o n l ó . az s z ü k s é g k é p p al­ sóbbrendű is. m i b e t e g s é g é s m i n e m az. a „ n o r m á ­ lis" állapotok m e d i k a l i z á l á s a m i a t t i a g g o d a l m a k vetődtek fel a g y e r e k e k h i p e r a k t i v i t á s á v a l ( l á s d a keretes részt az e l ő z ő o l d a l o n ) . így b e f o l y á s o l h a t j á k k é s ő b b i fejlődését. n e ­ h é z k é r d é s e k e t v e t fel a b i o m e d i c i n á l i s m o d e l l bírálói számára. a m i r o n t h a t j a a „nemzeti génállomány" minőségét. M á i g f e n n m a r a d t az a v é l e k e d é s . főként férfi s z a k o r v o s o k i r á n y í t á s á v a l k e r ü l rá sor. h o g y m e g h a l l g a s s á k . aki­ nek m e g v a n n a k a m a g a h e l y t á l l ó m e g l á t á s a i és magyarázatai. A t e r h e s s é g e t .EGÉSZSÉG. hogy az Egyesült Á l l a m o k b a n 1 9 0 7 é s 1 9 6 0 között kényszersterilizált 6 0 0 0 0 ember között aránytalanul nagy s z á m b a n voltak fekete n ő k . h o g y a k i a l a k u l ó j ó l é t i á l l a m r e p r o d u k c i ó ­ ra ö s z t ö n z i a „ s i l á n y a b b a k a t " is. h o g y az or­ v o s t u d o m á n y ú g y j e l e n i k m e g . a k i k s z e r i n t a gén­ t e c h n o l ó g i á r a v é s z j ó s l ó a n r á v e t ü l a fent tárgyalt 2 0 . Pedig a f e n t i e k b ő l k i d e r ü l . n e m feled­ k e z h e t ü n k meg arról sem. ha a b e t e ­ get gondolkodó. mert aggód­ tak. h i ­ szen v é l e m é n y ü k e t és t u d á s u k a t a r e p r o d u k c i ó s folyamatot f e l ü g y e l ő „ s z a k e m b e r e k " n e m tartják lényegesnek ( O a k l e y 1 9 8 4 ) . h o g y az e m b e r i é l e t egy­ re több területét v o n j a o r v o s i e l l e n ő r z é s a l á . h o g y egy fajilag f e l s ő b b r e n d ű . I l l i c h és a h o z z á ha­ sonló b í r á l ó k s z e r i n t e r ő s e n s z ű k í t e n i k e l l a m o ­ dern o r v o s t u d o m á n y h a t ó k ö r é t . században az e u g e n e t i k á t . Ötödször: a bírálók szerint a biomediciná­ lis m o d e l l a l a p j á t k é p e z ő f e l t e v é s e k e t a p o l i t i k a m i n d i g i s i g y e k e z e t t m a n i p u l á l n i .e u f e m i s z t i k u s n e v é n a „ n é p e s ­ ségpolitikát" . hogy az orvosi s z a k m a ó r i á s i h a t a l o m r a tett szert annak m e g h a t á r o z á s á b a n . jelesül a fogyatékosok ellen. Ezzel s z e m b e n a brit és hol­ land orvosszakértők és politikai döntéshozók az ö n k é n t e s s t e r i l i z á l á s t t á m o g a t t á k . m e r t e z e k r e i s a z o r v o s t u d o m á n y a d magyarázatot és m e g o l d á s t . erre p é l d a fő­ k é n t a z eugenetika. a k i k s z e r i n t a g é n t e c h n o l ó g i á n a k s e m m i . a ( g y a k r a n gyógy­ szerekkel. m i n t h a a z orvos­ lás é s gyógyítás m i n d e n m á s f o r m á j á n á l e l ő b b r e való volna. A s z ü l é s ma már n e m a n ő k k e z é b e n v a n . A géntechnológiával kapcsolatos vitában gyakran homlokegyenest ellentétes véleményeket han­ g o z t a t n a k egyfelől a b í r á l ó k . h o g y m e g v á l t o z t a s s á k a m a g z a t g e n e t i k a i „össze­ t é t e l é t " . h o g y a m o d e r n orvos­ tudomány v a l a h o g y h i t e l e s e b b tudásfajta. E programok legtöbbször a „gyengeelméjű" nők k é n y s z e r s t e r i l i z á l á s á t t ű z t é k ki c é l u l . t u d o m á n y o s é r t e l m e z é s é r e é p ü l . de módszeresen kiirtottak több m i n t negyedmil­ l i ó fogyatékos e m b e r t i s ( B u r l e i g h 1 9 9 4 ) . hogy a 2 0 . E u g e n e t i ­ kái programjaik népirtáshoz vezettek: több mil­ l i ó á l d o z a t u k a z o k h o z a c s o p o r t o k h o z tartozott. h o g y a gyógyítás egyre n é p s z e r ű b b a l t e r n a t í v formái. Csak Svéd­ országban 63 0 0 0 embert (90 százalékban nőket) sterilizáltak 1 9 3 4 és 1 9 7 5 között. é s i n k á b b in­ t é z e t e k b e zárták. h o z z á é r t ő l é n y n e k t e k i n t i k . amelyeket a n á c i k biológiailag alsóbbrendűnek tekintettek. p é l d á u l P r o z a c k e l s z a b á l y o z o t t ) levert­ séggel vagy az e n y h e d e p r e s s z i ó v a l és a ( s o k s z o r krónikus k i m e r ü l t s é g s z i n d r ó m á n a k c í m k é z e t t ) fáradtsággal k a p c s o l a t b a n . e l k ü l ö n í t e t t é k a „ g y e n g e e l m é jűeket". M i n ­ den egyes p á c i e n s „beteg test". A jóval kisebb Norvégiában ugyanebben az időszakban 48 0 0 0 embert sterilizáltak. akit k e z e l n i próbál. a h o g y a n v á l t o z i k a világ. a m e l y „ n e m e s í t é s s e l " k í s é r l i m e g g e n e t i k a i l a g „ j a v í t a n i " az e m b e r i fajt. a m e l y b e n ez a m o d e l l k i a l a k u l t . hogy a k o n k r é t t e s t i b a j o k o k a i n a k és e l l e n s z e ­ rének objektív.több m á s európai országban és az E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n is f e l h a s z n á l t á k a n é p e s s é g bizonyos csoportjai. A r a s s z i z ­ m u s oda vezetett. n e m látják s z ü k s é g é t . századi eugenetika árnya. Az ebből a g o n d o l a t m e n e t b ő l e r e d ő l e g é l e s e b b kriti­ káknak n ő k adtak h a n g o t . h a n e m k ó r h á z ­ ban. A s k a n d i n á v o r s z á g o k b a n a politi­ k a i v e z e t ő k és a g e n e t i k u s o k a z é r t v e z e t t é k be a kényszersterilizálási programokat. Negyedszer: egyes szociológusok kifejtették. h o ­ gyan é r t e l m e z i m a g a a b e t e g saját á l l a p o t á t . A b í r á l ó k s z e r i n t a z o n b a n a kezelés c s a k a k k o r l e h e t e r e d m é n y e s . B á r a n á c i N é m e t o r s z á g v e t e t t e be m e s s z e a leg­ p u s z t í t ó b b e u g e n e t i k á i p r o g r a m o k a t . v i l á g o s b ő r ű „árja" fajt s i k e r ü l t a z o n o s í t a n i u k . Helyzetét k i h a s z n á l v a a „ t u d o m á n y o s igaz­ ság" uraként l é p h e t fel. a m e l y k e z e l é s r e és gyógyításra s z o r u l . A f e m i n i s t á k s z e r i n t e folyamat i r á n y í t á s a k i c s ú s z o t t a n ő k k e z é b ő l . amely lehetővé teszi. h o g y é p p a p á c i e n s v é l e m é n y é t és ta­ pasztalatait n e m v e s z i f i g y e l e m b e . M a a z o r v o s t e c h n o l ó g i a gyors f e j l ő d é s e új. a k i k s z e r i n t a m o d e r n orvostudomány k i s a j á t í t o t t a é s „ m e d i k a l i z á l t a " a terhesség és a s z ü l é s f o l y a m a t á t . másfelől a támo­ gatók. A n á c i N é m e t o r s z á g t u d o m á n y o s és o r v o s i „ s z a k é r t ő i " a v é g s ő k i g e l m e n t e k e t e r v e k m e g v a l ó s í t á s á b a n : azt á l l í t o t t á k . ezt a gyakori és t e r m é s z e ­ tes jelenséget k o c k á z a t o k k a l és v e s z é l y e k k e l t e l i „betegségként" k e z e l i k . például a h o m e o p á t i a és az a k u p u n k t ú r a m e g i n ­ gatják azt a m e g g y ő z ő d é s t . Harmadszor: a b í r á l ó k azt m o n d j á k . A tudományos m u n k a igen nagy és e g y r e n a g y o b b r é s z é t alkotja a g é n t e c h n o l ó ­ gia (genetic engineering). a k i k b á b á t h í v h a t ­ nának segítségül a z o t t h o n u k b a . M i v e l a z o r v o s t u d o m á n y r ó l f e l t é t e l e z i k . A b i o m e d i c i n á l i s m o ­ dell alapjául szolgáló f e l t e v é s e k k ö z ü l s o k a t egyre i n k á b b m e g k é r d ő j e l e z n e k . BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG emberek. például zsidók vagy cigányok voltak. Másodszor: a m o d e r n orvostudományt azzal vádolták. a m i „ t u d o m á n y t a l a n " . h o g y bármi.

Ma az iparosodott országokban m á r n e m k é p e z n e k j e l e n t ő s halál­ o k o t a z efféle h e v e n y f e r t ő z ő b e t e g s é g e k . . h o g y a ( h a g y o m á n y o s a n férfi) s z a k o r v o s o k megkérdőjelezhetetlen orvosi tanácsokat adnak a (nyilvánvalóan nő) leendő anyáknak? Milyen biztosítékok kellenek. E z e k g y a k r a n j á r v á n y o s m é r e t e k e t ö l t ö t t e k . a ko­ lera. faji vagy fogyatékosokkal szembeni diszkrimi­ nációnak az embrióválasztás során? Egyáltalán hogyan lehet megfogalmazni ezeket a szempon­ tokat? A géntechnológia valószínűleg n e m olcsó. E z a d ö n t é s azt j e l e n t i . a c i s z t á s fibrózis vagy a H u n t i n g t o n . befolyásolhatjuk a jóllétünket. n o v e m b e r 1. amelyre hivatkozva az orvosok a j e l l e m z ő k mos­ taninál sokkal szélesebb skálája szerint „kima­ z s o l á z h a t j á k " a z e m b r i ó k a t . E z v a j o n azt j e l e n t i .1. h o g y a z a n y a m é h b e c s a k olyan embriót ültetnek majd. é s egy-egy ország egész népességét fenyegették. a m e l y e k e t a k o r á b b i a k b a n v á z l a t o s a n is­ m e r t e t t e m . a m e l y e k ­ b e n n i n c s e n e k a s z ó b a n forgó b e t e g s é g e t a z el­ jövendő nemzedékekre esetleg átörökítő gének. fen­ m i a t t k i a l a k u l h a t egy „ b i o l ó g i a i l a g s z á m k i v e t e t t osztály". ábrát). p é l d á u l a t ü d ő v é s z . Lesz-e orvosok várt technológiában is igyekeznek latba vetni tekin­ nem következménye orvosi beavatkozásnak? M i l y e n szerepet játsza­ nak majd a l e e n d ő szülők az embrióválasztással k a p c s o l a t o s d ö n t é s e k b e n ? Itt m e g i n t a r r ó l v a n szó. hogy ezek a betegségek többé n e m öröklődnek nemzedék­ ről n e m z e d é k r e . megismerkedünk testünkkel és m i n d e n n a p i életünk során megfelelő dönté­ seket h o z u n k a táplálkozásról. A l e s z a k a d ó k t a l á n m é g m u n k á h o z .1. Orvostudomány és egészség a változó világban Az e m b e r e k egyre i n k á b b felismerik. n é h á - t e b b tárgyalt b í r á l a t o k k ö z ü l j ó n é h á n y é r v é n y e s géntechnológiai az vitára biomedicinális sokan akik e az modellt helytelenítők között bizonyára szerepét. A genetikai átprogramozás biztosítja. 2 0 0 4 . n o v e m b e r 6. E z e n k í v ü l m a ­ gyarázatot adnak a fentebb ismertetett alternatív vagy k o m p l e m e n t e r g y ó g y á s z a t e r ő s ö d é s é r e is. FEJEZET lógia elérhetőségében A mutatkozó különbségek előnyök­ köze az eugenetikához (Kerr-Shakespeare 2 0 0 2 ) . Más tényezőkkel is s z á m o l n u n k kell azonban: m a g á n a k a b e t e g s é g n e k a j e l l e g e és h a t ó k ö r e is változófélben van. géntechnológia nyújtotta b ő l n e m r é s z e s ü l ő k e t a s z ó b a n forgó e l ő n y ö k e t élvezők előítéletei és m e g k ü l ö n b ö z t e t é s e sújthat­ j á k . A korábbi időszakokat fertőző b e t e g s é g e k j e l l e m e z t é k . a hajat és s z e m e t .). A s z ű r é s i eljá­ rás n é l k ü l a s z ü l e t e n d ő g y e r e k 5 0 s z á z a l é k o s va­ lószínűséggel vagy örökölhetné a betegséget (Times.214 8. Például lehetőséget a d a z egyes e m b e r e k e t b i z o n y o s b e t e g s é g r e haj­ lamossá tevő genetikai tényezők azonosítására.é s egészségbiztosításhoz is nehezebben juthatnak m a j d ( D u s t e r 1 9 9 0 ) . K o r á b b a n c s a k g y e r m e k k o r i gyógyíthatatlan rendellenességek (például 2004. a f o g y a s z t á s i s z o k á s o k r ó l és az á l t a l á n o s é l e t v i ­ telről. ábra Szemléletváltozása mai egészség­ ügyben és orvostudományban Betegség Kórház Akut Gyógyítás Beavatkozás Kezelés Páciens ^> ^> ^> ^> ^> ^> Egészség Közösség Krónikus Megelőzés Odafigyelés Gondozás J> Személy Forrás: Nettleton 2006. amelyből hiányoz­ n a k az e s e t l e g r á k o t o k o z ó g é n e k . fogós k é r d é s v e t ő d i k fel. h o g y a z o k . A s z o c i o l ó g u s o k b a n az új or­ v o s i t e c h n o l ó g i á k g y o r s e l ő r e t ö r é s e l á t t á n egyre t ö b b ú j . „ k i i k t a t h a t j á k " a g y e r e k ü k b ő l az ö s s z e s társadalmilag n e m szerencsés tulajdonságot? Mi lesz a hátrányosabb helyzetű csoportok gyerekei­ vel. megkérdőjelezik télyüket. Ugyanakkor az említett hatóság határozata tovább mélyíti a „megtervezett babák­ kal" kapcsolatos nézeteltérést. élet. a m a l á r i a és a g y e r m e k b é n u l á s . P é l d á u l m a m á r tu­ d o m á n y o s a n l e h e t s é g e s az is.a m o d e r n o r v o s t u d o m á n y t ért m á s b í r á l a t o k k a l együtt. hogy n e m ­ c s a k a s z a k o r v o s o k b í r n a k az e g é s z s é g r e és a b e ­ tegségre vonatkozó ismeretekkel és hogy értelmezhetjük ha és magyaráza­ saját tokkal. 2 0 0 4 . Precedenst teremt.s z i n t é n j e l e n t ő s á t a l a k u l á s o k a t in­ dítanak el a m o d e r n társadalmak egészségügyi r e n d s z e r é b e n ( l á s d a 8. a k i k t o v á b b r a i s „ t e r m é s z e t e s e n " s z ü l e t n e k majd? Egyes szociológusok szerint a géntechno­ 8. A t á m o g a t ó k azt m o n d j á k . A szembeni. E z e k az egészséggel kapcsolatos közgon­ dolkodásban megfigyelhető új fejlődési irányok .b e n a z E g y e s ü l t Király­ ságban az állami fertilizációs és embriológiai ha­ tóság lehetővé tette az öröklött bélrák b i z o n y o s f o r m á j á b a n s z e n v e d ő b e t e g e k egy c s o p o r t j á n a k . A a biomedicinális modellel is. hogy elejét vegyék a nemi. a k i k n e k v a n r á pénze. h o g y a g é n t e c h o l ó g i a óriási lehetőségeket teremt.k ó r ) e s e t é n e n g e d é l y e z t é k a z e m b r i ó v á l a s z t á s t [Times. h o g y a s z ü l e t é s e l ő t t „megtervezzék" a testet: m e g h a t á r o z z á k a bőr­ színt. h o g y o l y a n e m b r i ó k a t v á l a s s z a n a k ki. a t e s t s ú l y t és így t o v á b b . a testmozgásról.). M i n d a n n y i a n olyan helyzetben vagyunk.

Előfordulhat például. n e m t u d j a e l l á t n i o t t h o n i f e l a d a t a i t s e m . Az i p a r o s o d o t t o r s z á g o k b a n m a n a p s á g a leggyak­ rabban a n e m f e r t ő z ő k r ó n i k u s b e t e g s é g e k (pél­ dául a rák. felborul az őt körül vevők élete is: n e m v é g z i e l m u n k a h e l y i f e l a d a t a i t . illetve kevésbé megbízható és eredményes. a k k o r az nemcsak n e k ü n k o k o z fájdalmat. a z énképünk is arra a f e l t é t e l e z é s r e é p ü l . t á m o g a t ó a n fordulnak felénk. hogy a be­ teg e g y é n n e m t u d j a e l l á t n i s z o k á s o s feladatait.az e g é s z s é g ü g y i e l l á t á s m o s t zajló v á l t o z á s a i h a t á s á r a felváltja-e a b i o m e d i c i ­ nális m o d e l l t egy új „ e g é s z s é g p a r a d i g m a " . m a e z a z a r á n y a z é l e t k o r r a l e g y e n e s arányban n ő . vagy csak a doktor úr drága idejét fecsérlem?«" Az egészséggel és a betegséggel kapcsolatos szociológiai nézőpontok A s z o c i o l ó g u s o k e z e n a t é r e n e g y i k fő feladatuk­ nak tekintik. például a fent tárgyalt a n o r e x i á t m a g a a b e t e g és azok. H a ol­ vasóm volt m á r beteg. hatnak ezek az elképzelések az e m b e r e k tetteire A betegszerep A k i e m e l k e d ő funkcionalista gondolkodó. Míg a p r e m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n a l e g n a g y o b b halálozási a r á n y t a c s e c s e m ő k és a g y e r e k e k köré­ ben mérték. M i v e l a beteg n e m tudja b e t ö l t e n i szo­ kásos szerepét. r e a g á l h a t n a k a b e - amelyet főként a szimbolikus fogadtak el. a m e l y a funk­ cionálisra iskolához köthető. a k á r c s a k r ö v i d e b b ideig. h o g y a test „ n o r m á l i s " m ű k ö d é s e é l e t ü n k l é t f o n t o s s á g ú . ezért szeretném. azokat a viselkedési n o r m á k a t írja le. Még n e m t u d h a t j u k .. h o g y a modern o r v o s t u d o m á n y é s a z e m b e r e k e z z e l kap­ csolatos attitűdjei é p p e n egy j e l e n t ő s és gyors át­ alakuláson m e n n e k k e r e s z t ü l . ha felten­ nék maguknak a kérdést: »Valóban ennyire beteg va­ gyok. De egy valami b i z t o s : m a a n n a k l e h e t ü n k t a n ú i . ezért a betegséget diszfunkciónak tekintik. E z t a v á l t o z á s t nevezik „egészségváltásnak" (health transition).). hogy t e s t ü n k „ r e n d e l t e t é s s z e r ű e n " m ű k ö d i k . M á s o k is. é s e z t m e g p r ó b á l ­ ják b e i l l e s z t e n i saját é l e t ü k r e n d j é b e . tegségünkre. hogy m e g b e t e g e d t ü n k .nyat k ö z ü l ü k l é n y e g é b e n s i k e r ü l t m e g s z ü n t e t n i . r o s s z k ö z é r z e ­ tet. akkor tudja. A z e l s ő . H a n g s ú l y o s a b ­ bak az „életviteli d ö n t é s e k " is ( p é l d á u l ha v a l a k i dohányzik. é s így t o v á b b . akikkel e k ö z b e n é r i n t k e z é s b e k e r ü l . / A f u n k c i o n a l i z m u s r ó l b ő v e b b e n l á s d az 1. A m á s o d i k nézet szerint. h o g y . a m e l y megzavarhatja e n o r m á l i s létálla­ pot folyamatát. és viselkedésére. Talán igyekeznek tudomásul venni. E z é r t te­ szik fel a kérdést. Talcott Parsons ( 1 9 5 2 ) vezette be a betegszerep fogalmát: ezzel jellemezte azokat a viselkedésmintákat. a c u k o r b e t e g s é g és a keringési zavarok) o k o z n a k h a l á l t . k e v e s e t m o z o g é s e g é s z s é g t e l e n ü l táp­ lálkozik). h a ­ nem m á s o k a t is é r i n t . d e gyakran é s z r e v é t l e n r é s z e . krónikus új degeneratív kell betegségekben kialakítani az szemléletet egészségügyben é s a z e l l á t á s b a n . a m e l y e k e t s z i n t é n s o k k r ó n i k u s beteg­ ség közvetett k i v á l t ó o k á n a k t e k i n t e n e k . M i v e l a z e m b e r e k t o v á b b é l n e k é s elsősorban szenvednek. A f u n k c i o n a l i s t a g o n d o l a t m e n e t s z e r i n t a társa­ dalom általában zavartalan. m i n t általában. a m e l y e k r é v é n m e g é r t h e t j ü k a b e t e g s é g g e l kap­ c s o l a t o s t a p a s z t a l a t o k a t . g o n d o s k o d v a . A b e t e g s é g n e k s z e m é l y e s és n y i l v á n o s d i m e n ­ ziója is van. h a n e m segíti t á r s a d a l m i i n t e r ­ akcióinkat é s m i n d e n n a p i t e v é k e n y s é g e i n k e t . reakcióik azután segítenek kialakí­ t a n i a m a g u n k é r t e l m e z é s e i t é s é n k é p ü n k átfor­ málására késztethetnek minket. E n n e k az az oka. . interakcionisták hogyan „Egy kis csúszásban vagyunk. A s z o c i o l ó g i a i g o n d o l k o d á s b a n f ő k é n t k é t ér­ telmezési módszer bizonyult nagy hatásúnak. „Mi a szociológia?" című fejezetet (36-37. hogy megvizsgálják a betegséggel kapcsolatos s z e m é l y e s t a p a s z t a l a t o k a t . A b b ó l i n d u l u n k ki. e z z e l meg­ n e h e z í t i m u n k a t á r s a i dolgát. h o g y a n é l i m e g a b e t e g s é g e t . amelyekhez igazodva a beteg személy a lehető legkisebbre csökkenti a betegség zavaró hatását. a s z í v b e t e g s é g . á t f o g ó b b a n k e l l f e l t á r n i a b e t e g s é g ­ h e z k a p c s o l ó d ó é r t e l m e z é s e k e t é s azt. akikkel k a p c s o l a t b a k e r ü l ü n k .a m i n t e r r e n é h á n y tudós k ö v e t k e z t e t . h o g y tes­ tünk n e m gátolja. h o g y a m i n d e n n a p i é l e t r e n d j e i l y e n ­ kor i d e i g l e n e s e n f e l b o r u l . elesettséget és m á s k e l l e m e t l e n s é g e k e t . a m e l y e k h e z a b e t e g e g y é n n e k alkalmazkodnia kell. konszenzusos mó­ don működik. A m i k o r m e g b e t e g s z ü n k . o. á t a l a k u l n a k a m á s o k k a l folytatott i n t e r a k c i ó i n k . A v e l ü n k s z o r o s k a p c s o l a t ­ ban állók r é s z v é t t e l .

A s t i g m a s o k f é l e formát ölthet: például lehet testi (lásd Paul Hunt fejtegetését a fogyatékosságról később. FEJEZET r e illik. Feltétel nélkül legitim szerep juthat annak. inkább olyan sztereotípiákból é s n é z e t e k b ő l e r e d . h o g y a b e t e g s o k vagy a l e g t ö b b feladat a l ó l m e n t e s ü l ) . a m e l y e k a b e t e g s é g k ü l ö n b ö z ő fajtáinak és fokainak felelnek meg. h o g y e l k ü l ö n í t e t t lepratelepeken éljenek. akiket kiközösí­ t e t t e k é s arra k é n y s z e r í t e t t e k . h a az egyén olyan betegségben szenved vagy olyan á l l a p o t b a kerül. fordulnia. A b e t e g s é g szak­ értői v é l e m é n n y e l v a l ó i g a z o l á s a l e h e t ő v é t e s z i a beteget körülvevők számára. G o f f m a n r á m u t a t o t t . A stigma­ tizált b e t e g ( p é l d á u l a k á b í t ó s z e r f ü g g ő ) gyakran n e m kérdezhet. h a v i s e l k e d é s e n e m o l y a n udva­ rias vagy tapintatos. vennie és a z z a l a joggal j á r n a k . betegszerep kell fogadnia. m i n t m á s k ü l ö n b e n . A feltételes betegszerep a z o k n a k jut. aki alopecias (mindenféle szőrzetét e l v e s z t i ) v a g y e r ő s e n p a t t a n á s o s (egyik e s e t b e n s e m bír különleges kiváltságokkal. szere­ p e k é s v i s e l k e d é s f o r m á k alól. 2. hogy az orvosok és más egészségügyi dolgozók szakmailag „élet-halál urai" a beteggel szemben. a m e l y b ő l f e l é p ü l h e t n e k . E l n é z h e t i k n e k i . A ezek közé a beteg bizonyos az jogokkal is. i l l e t v e rákos vagy P a r k i n s o n . Például az alkoholizmus i s s t i g m a t i z á l t b e t e g s é g . a 2 2 5 . a beteg n e m felelős a betegségért. E nézet s z e r i n t a b e t e g s é g o l y a n fizikai o k o k e r e d m é n y e . akkor t ö b b j u t t a t á s i l l e t i meg.b e t e g e k r ő l is. vagy c s a k r é s z b e n igazak. E r v i n g G o f f m a n ( 1 9 6 3 ) s z e r i n t a s t i g m a „lefo­ visszanyer­ és el ide­ k o z á s " : az e g y é n t m e g f o s z t j á k attól. h o g y p é l d á u l á g y b a n m a r a d j o n vagy szabadságot kérjen a m u n k a h e l y é n . a m e l y e k k ü l ö n b e n rá v o n a t k o z n á n a k . h o g y „ r e n d b e j ö j j ö n " . (Ez történt a középkori leprásokkal. a m e l y m e g f o s z t h a t j a el­ szenvedőjét a betegszerep b e t ö l t é s é n e k jogától. h o g y a társa­ d a l o m teljes j o g ú tagja l e g y e n . P a r s o n s s z e r i n t az e m b e r e k a s z o c i a l i z á c i ó r é v é n t a n u l j á k a b e t e g s z e r e p e t . így n e m f e l t é t l e n ü l k a p h a t k ü l ö n jogokat és kiváltságokat. A b e t e g jogot n y e r arra. i g l e n e s és „ f e l t é t e l e s " s z e r e p : a h h o z a f e l t é t e l h e z kötött. Például ha valaki hörghurutos. A s t i g m a r i t k á n é p ü l a sze­ mély ismeretére. mivel az e m b e r e k n e k a b e t e g g e l k a p c s o l a t o s r e a k c i ó i t az h a t á r o z z a meg. Mivel és tartozik hogy nem szokásos feladatokban. H a a b e t e g n e m h a j l a n d ó o r v o s h o z f o r d u l n i vagy n e m h a l l g a t a s z a k t e k i n t é l y t a n á c s a i r a . oldalon). m e r t ú g y érzik. m i n t azt.k ó r o s ( e z e k f o n t o s k i v á l t s á g o k k a l kiváltságokkal kell részt bír. Nincs összefüggés a b e t e g s é g k i a l a k u l á s a és az e g y é n viselkedése vagy tettei között. a m e l y e t m á s o k m e g b é l y e g e z n e k . o l d a l o n ) . h o g y a z e g y é n v a l a m i k é p p felelős a b e t e g s é g é é r t . de elismerik. h o g y m e n n y i r e tartják s ú l y o s n a k az á l l a p o t á t és h o g y a n látják a b e t e g s é g é t . h o g y m e n n y i r e s ú l y o s a betegsége. Ugyanez elmondható a m a i A I D S . A je betegnek tennie kell azért. h o g y a b e t e g m i n d e n t m e g t e s z g y ó g y u l á s a é r d e k é b e n .2 3 0 . h o g y a beteg­ s z e r e p s z e m p o n t j á b ó l a b e t e g s é g e k „ n e m egy­ f o r m á k " . a k i g y ó g y í t h a t a t l a n b e t e g s é g b e n s z e n v e d .216 8. E g y e s ese­ t e k b e n a stigmát s o s e m vonják vissza. a k i igazolja a s z ó b a n forgó s z e m é l y ­ n e k azt az állítását. A feltétel nélkül legitim betegszerep olyan egyén­ A „betegszerep" bírálatai A b e t e g s z e r e p m o d e l l n a g y h a t á s ú e l m é l e t n e k bi­ z o n y u l t . S z e r i n t ü k a b e t e g s z e r e p b e n s z e r z e t t ta­ pasztalatok betegségfajtánként változnak. a u t o m a t i k u s a n j o g o s u l t a beteg­ szerep betöltésére. A társadalom a csoport megbélyegzése révén s z a b á l y o z h a t j a a c s o p o r t v i s e l k e d é s é t . Freidson ( 1 9 7 0 ) a betegszerep h á r o m változatát határozta meg. h o g y a n válik a b e t e g egy t á g a b b t á r s a d a l m i k ö r n y e z e t s z e r v e s ré- .2 2 6 . ho­ g y a n v i s z o n y u l a s z a k o r v o s a b e t e g h e z . A b e t e g t ő l elvárják. A s t i g m a t i z á l á s g y a k r a n ta­ p a s z t a l h a t ó a z e g é s z s é g ü g y b e n ( l á s d a z arctor­ zuláshoz kapcsolódó esettanulmányt a 2 2 9 . kiváltsága­ it a s z e r i n t s z a b j á k m e g . amikor megbeteg­ szenek. a k i k i d e i g l e n e s e n k e r ü l n e k r o s s z a b b á l l a p o t b a . P é l d á u l a beteget „ f e l m e n t h e ­ t i k " a s z o k á s o s o t t h o n i feladatok e l v é g z é s e alól. hogy higgyenek a b e t e g n e k . A beteg nem felelős betegeskedéséért.) A z e g é s z s é g ü g y i intéz­ m é n y e k falai k ö z t a s t i g m a m e g h a t á r o z h a t j a . kell A hogy egészségét: szakorvoshoz hogy „páciens". életúthoz kapcsolódó (például a bünte­ tett e l ő é l e t ) vagy k ö r n y e z e t i ( p é l d á u l „ r o s s z tár­ s a s á g b a k e v e r e d e t t " ) . a k i c s a k n á t h á s . m e n t e s ü l b i z o n y o s feladatok. é s jogait. az érintett s z e m é l y t s o s e m fogadja v i s s z a a t á r s a d a l o m . a k k o r ve­ szélybe kerül betegstátusa. T e h á t a b e t e g s z e r e p p e l j á r ó j o g o k h o z és k i v á l t s á g o k h o z különböző tapasztalatok fűződhetnek. és a k k o r v a l ó s í t j á k m e g (a többiek közreműködésével). h o g y „az orvos uta­ sításait" követve közreműködjön felépülésében. hogy n e m felelős a betegségért). amelyekkel szemben az egyén tehetetlen. A b e t e g s z e r e p b e t ö l t é s é h e z a beteg­ n e k m e g k e l l k a p n i a egy e g é s z s é g ü g y i s z a k e m b e r j ó v á h a g y á s á t . h o g y a stigmatizác i ó s f o l y a m a t n a k e l e v e r é s z e a t á r s a d a l m i kont­ roll. n e m tudakozódhat a kezeléséről. a m e l y e k v a g y h a m i s a k . 3. Az u t o l s ó az ille­ gitim b e t e g s z e r e p . E r r ő l a k k o r b e s z é l h e t ü n k . M á s s z o c i o l ó g u s o k e l t é r ő e n é r t e l m e z i k a Parsons-féle b e t e g s z e r e p e t : felvetik. M i v e l a b e t e g s e m m i t n e m t u d „ t e n n i " gyógyu­ l á s a é r d e k é b e n . a m e l y v i l á g o s a n feltárja. A betegszerep h á r o m pilléren nyugszik: 1. A b e t e g t ő l el­ várják. h o g y b e t e g . E n n e k az az eredménye.

a m e l y az efféle á l l a p o t o k k a l jár. E g y e s s z e r z ő k s z e r i n t a betegszerep-„képlettel" n e m lehet megragadni a betegség megtapasztalását. V a n n a k egyé­ nek. h a k r ó n i k u s betegséggel k e l l é l n i e f K o r á b b a n . Ez e l l e n t m o n d a betegszerep e l s ő a l a p t é t e l é n e k . k u l t u r á l i s és gazdasági h a t á s a i t ó l . H o g y a n fogadják és d o l g o z z á k fel az e m b e r e k egy s ú l y o s betegség h í r é t ? H o g y a n f o r m á l j a a b e t e g s é g az interakciókat megalapozó közös fogalmak n e m m i n d i g é r v é n y e s ü l n e k . de n e m akar kiszolgáltatottnak látszani. E z e k e t a z á t a l a k u l á s o k a t o k o z h a t j á k m á s o k ­ nak a betegséggel kapcsolatos valódi reakciói és k é p z e l t v a g y v é l t r e a k c i ó k is. de n e m biztos abban. m i s z e r i n t a z e g y é n nem h i b á z t a t h a t ó b e t e g s é g é é r t . Például a beteg segítségre szorul. A t á r s a d a l m i i n t e r a k c i ó k meg­ változott kontextusa változásokat idézhet e l ő az önazonosságban. A m á s o k s z á m á r a szokványos társadalmi interakciók a tartósan be­ tegek vagy fogyatékosok számára kockázatossá. fejezet) m á r szóba került. a k i n é l b e t e g s é g e t d i a g n o s z ­ tizáltak. az osz­ tály és a n e m b e f o l y á s o l h a t j a . hogy beszélhet-e v e l e a b e t e g s é g r ő l . A szokásos hétköznapi A betegség mint „megélt tapasztalat" A szimbolikus i n t e r a k c i o n i s t á k azt igyekeznek feltárni.a k á r c s a k a k ö r n y e z e t ü k . d e e g y r e t ö b b e n k é n y t e l e n e k s z e m b e n é z n i azzal. Az élet és a b e t e g s é g j ó v a l b o n y o l u l t a b b .m ű k ö d é s b e n zavart. h o g y m e g é r t ­ hesse. a m í g á l l a p o t u k r ó l egyértelmű diagnózis n e m születik. M á s be­ t e g s é g e k n e m várt m ó d o n h a t n a k a t e s t r e . h o g y a n é l i k m e g a z e m b e r e k b e t e g s é g ü k e t .s o k f é l e k é p p e n é l i k m e g és értel­ mezik. hogy az iparosodott t á r s a d a l m a k b a n az emberek ma tovább élnek.például hogy ismeretlen helyen mindig megnézi. M o d e r n korunkban egyre h a n g s ú l y o s a b b a z é l e t v i t e l é s a z egészség. h o g y b e t ö l t h e t i . hogy a m o d e l l n e m a l k a l m a z h a t ó á l t a l á n o s a n . m i l y e n j e l e n t é s e k e t f ű z n e k h o z z á . m i n t ­ sem a b e t e g s z e r e p a l a p j á n g o n d o l n á n k . és ha igen. Az orvostudomány képes e n y h í t e n i a fájdalmat és a r o s s z k ö z é r z e t e t . Sok s z o c i o l ó g u s az e g é s z s é g és a b e t e g s é g terü­ letén a l k a l m a z t a e z t a s z e m l é l e t e t . m i n t a (bizalmas és szokványos) személyközi kapcsola­ tok kezelésének készségei. akik évekig szenvednek krónikus fájdal­ m a k t ó l v a g y o l y a n t ü n e t e k t ő l . a m e l y e k k e l a m i n d e n n a p i é l e t b e n f é k e n tart­ h a t j a b e t e g s é g é t : e z e k é p p ú g y l e h e t n e k gyakorla­ ti s z e m p o n t o k .v a g y h ú g y h ó l y a g .EGÉSZSÉG. abban változásokat indíthat el. m e g b o l y g a t h a t j á k a z é l e t menetét. h o g y m i t j e l e n t b e t e g s é g g e l é l n i . de életük későbbi szakaszában krónikus betegségektől szenvednek. illetve h o g y a n látják m á s o k b e t e g s é g é t . a m e l y e k az e m b e r e k s z o k á s o s n a p i t e v é k e n y s é g é r e is h a t h a t n a k . hogy a betegséghez igazítsa napirendjét. A z efféle á l l a p o t ­ tól s z e n v e d ő egyén gyakran stratégiákat dolgoz ki. M á s esetek­ b e n t á r s a d a l m i t é n y e z ő k . hol a mellékhelyiség -. BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG szévé. A m o d e l l e l s z e m b e n a z o n b a n s z á m o s bí­ rálat f o g a l m a z ó d o t t m e g . A b e t e g s z e r e p e t n e m l e h e t e l s z a k í t a n i a k ö r n y e z e t t á r s a d a l m i . hogy talán sokáig betegséggel kell élniük. h o g y a z e g y é n egyre in­ kább felelős t u l a j d o n j ó l l é t é é r t . h o g y a n v á l i k ilyen e s e t e k b e n a betegség az egyén s z e m é l y e s „életrajzának" részévé. R á a d á s u l a beteg­ szerep v e s z í t e t t v a l a m e n n y i t é r v é n y é b ő l a z z a l a modern t á r s a d a l m a k b a n b e k ö v e t k e z e t t v á l t o z á s ­ sal is. és a m i n d e n ­ napi helyzetek értelmezése lényegesen Más eltérő lehet. a m e l y e k b e n az orvos és a beteg e l t é r ő d i a g n ó z i s t alkot. a z i n z u l i n i n j e k c i ó z á s v a g y s o k f é l e gyógy­ szer rendszeres szedése megköveteli az egyéntől. illet­ v e e r ő s h á n y i n g e r t o k o z h a t n a k . Mások rámutatnak. Például a betegszerep-elmélettel n e m magyaráz­ h a t ó k az o l y a n e s e t e k . a m e l y e k e t újra é s újra r o s s z u l d i a g n o s z t i z á l n a k a z o r v o s o k . T o v á b b á a b e t e g s z e r e p „ f e l ö l t é s e " n e m m i n d i g z ö k k e n ő m e n t e s f o l y a m a t . A s z o c i o l ó g u s o k a t az foglalkoztatja. A b e t e g e k . az ö r e g e d é s k a p c s á n (6. Ugyanakkor a betegség megélése kikezdheti az emberek énképét. vagy e l l e n t é t e s e k a z érdekeik. a k k o r m e n n y i ideig k e l l v á r n i a rá. T ő l ü k megtagadják a b e t e g s z e r e p e t . A következőkben ismertetek néhány olyan módszert. h o g y a n é r t e l m e z i k az e m b e r e k a társa­ dalmi világot. A dia­ lízis. az e m b e r e k megbirkózási stratégiákat kifejlesztve igyekeznek a l e h e t ő legnormálisabban élni az életüket (Kelly 1 9 9 2 ) . p é l d á u l a b é l . M í g a h e ­ veny betegség m e g é r t é s é b e n h a s z n o s l e h e t a b e ­ tegszerep fogalma. a m i azt j e l e n t i . ha a b e t e g s é g v a g y a fo­ gyatékosság m e g h a t á r o z ó tényező. h o g y a n t a n u l m e g a t a r t ó s a n b e t e g e g y é n m e g b i r k ó z n i betegsége gyakorlati és é r z e l m i kö­ vetkezményeivel. p é l d á u l a faj. i d ü l t b e t e g s é g e s e t é n k e v é s b é használható: a t a r t ó s a n b e t e g e k vagy a r o k k a n t a k számára n i n c s b e v á l t r e c e p t . h o g y az akut f e r t ő z ő b e t e g s é g e k h e l y e t t a krónikus b e t e g s é g e k v á l t a k u r a l k o d ó v á . bizonytalanná válnak. részvétet é r e z h e t v a l a k i iránt. 217 e g y é n m i n d e n n a p i é l e t é t ? H o g y a n h a t a z e g y é n ön­ a z o n o s s á g á r a . a m e l y e k k e l a s z i m b o l i k u s i n t e r a k c i o nista i s k o l á h o z t a r t o z ó s z o c i o l ó g u s o k p r ó b á l t á k értelmezni a b e t e g s é g g e l k a p c s o l a t o s t a p a s z t a l a ­ tokat. . A s z o c i o l ó g u s o k á l t a l feltárt k é r d é s k ö r ö k egyi­ k e az. Bizonyos betegségek rendsze­ res kezelést vagy az egészséges állapotot fenn­ tartó életvitelt követelnek. B á r a betegség tünetei l e h e t n e k z a v a r b a ejtők.e valaki a b e t e g s z e r e p e t .

M á s s z ó v a l az a folyamat. E n n e k a z az. A m i n d e n n a p i stratégiákban háromféle „mun­ kát" figyeltek meg. a születéskor mért t e s t s ú l y t ó l a v é r n y o m á s o n át a k r ó n i k u s b e t e g s é g kockázatáig. ere­ jéből és érzelmi tartalékaiból. abban m á r n e m t u d n a k megegyezni.b e n m é g a férfiaknál 4 5 . K u t a t á s o k igazolták. illet­ ve a m o r b i d i t á s (a m e g b e t e g e d é s e k a r á n y a ) és az e g y é n t á r s a d a l m i o s z t á l y a k ö z ö t t . S o k a n megdöbbentek a felmérési e r e d m é n y e k hallatán. A b e t e g s é g r e n g e t e g e t föl­ e m é s z t h e t a z e m b e r e k i d e j é b ő l . Az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n a s z ü l e t é s k o r v á r h a t ó é l e t t a r t a m 1 9 0 1 . m a j d át­ t e k i n t j ü k a z e z e k á l l a n d ó s á g á r a v o n a t k o z ó . A közegészségügy sok ilyen eredményét máig a m o d e r n orvostudománynak tulajdonítják. h o g y a z o r v o s i k u t a t á s eddig s i k e r r e l t á r t a fel a b e t e g s é g b i o l ó g i a i o k a i t és dol­ gozott k i e l l e n e e r e d m é n y e s k e z e l é s i e l j á r á s o k a t .a k ü l ö n b ö z ő e g é s z s é g z a v a r o k és b e t e g s é g e k n é p e s s é g b e l i m e g o s z l á s á t é s előfordu­ lási gyakoriságát vizsgáló kutatók . próbál megbirkózni a tartósan beteg egyén be­ tegségével a z élet k ü l ö n f é l e t e r ü l e t e i n ( J o b l i n g 1 9 8 8 . a t á p l á l k o z á s i s z o k á s o k és a k u l t u r á l i s m i n ­ ták) r e l a t í v j e l e n t ő s é g é t . energiájából.b a n pedig m á r 7 5 . m i n t a g y e r m e k b é n u l á s . Nagy-Britan­ n i á b a n egy o r s z á g o s e g é s z s é g f e l m é r é s .m o s t m e g n é z z ü k a b e t e g s é g és az egész­ ség t á r s a d a l o m b a n k i a l a k u l ó m i n t á z a t a i t . és öszszefoglaljuk. a n e m .megkísérel­ t e k m a g y a r á z a t o t t a l á l n i arra. Úgy tűnik. B á r a k u t a t ó k t ö b b s é g e e l i s m e r i . A hetegségmunka az álla­ pot kezelésével kapcsolatos például A teendőket jelenti: diagnosztikai kap­ a fájdalom csillapítását. A világ m á s r é s z e i h e z h a s o n l í t v a az e g é s z s é g i á l l a p o t és a j ó l l é t m é r t é k e v i s z o n y l a g magas. faj é s l a k ó h e l y s z e r i n t m e g k ü l ö n b ö z t e t h e t ő v á l t o z a t a i t . m i n t a társadalmi osztály. h o g y e s z e m l é l e t n e m s z á m o l azzal. A k ö z e g é s z s é g t e r é n az e l m ú l t évszá­ zadban bekövetkezett pozitív fejlemények n e m l e p l e z h e t i k a z t a t é n y t . a B l a c k j e l e n t é s ( D H S S 1 9 8 0 ) h í v t a fel a n y i l v á n o s s á g f i g y e l m é t a z o s z t á l y a l a p ú e g é s z s é g b e l i egyen­ lőtlenségekre. hogy krónikus betegségben szenved. a s z o c i o l ó g u s Osztály és egészség A z e g é s z s é g é s a z o s z t á l y h e l y z e t k a p c s o l a t á t vizs­ gáló k u t a t á s o k feltárták. E f o l y a m a t s o r á n újra é r t e l m e t a d h a t é l e t é n e k .Egyes szociológusok azt vizsgálták.é s b e t e g s é g m i n t á k ala­ k u l á s á b a n . oka. amelyek az egészségmutatók széles skáláján jelentkeznek. a skarlát és a t ü d ő v é s z . h o g y v a n összefüg­ gés az e g é s z s é g és a t á r s a d a l m i e g y e n l ő t l e n s é g e k között. munka a napi t e s z t e k e l v é g z é s é t és a t e r á p i á s k e z e l é s r e j á r á s t . A s z o c i o l ó g u s o k és az e p i d e m i o l ó g i a (járvány­ t a n ) s z a k é r t ő i . A v i t a e g y i k fő t e r ü l e t é n a s z e m b e n á l l ó felek az egyes v á l t o z ó k ( p é l d á u l az é l e t m ó d . a v i s e l k e ­ dés. i l l e t v e 8 0 év. h o g y m e g s z e r v e z z é k n a p i é l e t ü k e t . E b b e n a r é s z b e n m e g v i z s g á l j u k a b r i t egészség­ m i n t á k t á r s a d a l m i osztály. a faj. 2 0 0 3 . Az élet­ rajzi munkához t a r t o z n a k a z o k a tevékenységek. r e n d e t t e r e m t h e t b e n n e .az o r v o s i i s m e r e t a n y a g és s z a k t u d á s gyarapodásával a közegészség állandó. hogy e z a k a p c s o l a t m i l y e n j e l l e g ű . a h á z t a r t á s v e z e t é s e és s z a k m a i vagy s z e m é l y e s é r d e k e k é r v é n y e s í t é s e . egy­ mással vitázó magyarázatokat. folyama­ tos javulására számíthatunk. h o g y b á r á l t a l á n o s s á g b a n j a v u l a t á r s a d a l o m egészsége. h o g y a n függ ö s s z e az egészség olyan változókkal. h o g y e g y é r t e l m ű össze­ függés v a n a m o r t a l i t á s (a h a l á l o z á s i a r á n y ) . m i u t á n meg­ emésztette. S z i n t e t e l j e s e n s i k e r ü l t m e g s z ü n t e t n i a z o l y a n b e t e g s é g e k e t . K ö z k e l e t ű feltevés. mert a jelentés megállapí­ totta. m i l y e n f o n t o s s z e r e p e t j á t s z a n a k a t á r s a d a l m i és k ö r n y e ­ z e t i t é n y e z ő k a z egészség. a k ü l ö n b ö z ő osztályok között jelentős eltérések vannak. Corbin és Strauss ( 1 9 8 5 ) a z o k a t az „ e g é s z s é g r e n d e k e t " (regimes of health) vizsgálták. h o g y a n m a g y a r á z h a t j a m e g m á s o k n a k . a m e l y e k e t a t a r t ó s a n b e t e g e k a l a k í t a n a k ki. v a g y h o g y a n kelle­ ne felszámolni az egészségbeli egyenlőtlensége­ ket. n e m . i l l e t v e a k ö r n y e z e t i vagy strukturális tényezőket (például a jövedelem­ megoszlást vagy a szegénységet) hangsúlyozzák.és a j ö v ő b e n is ez v á r h a t ó . h o g y b i z o n y o s e m b e r ­ csoportok sokkal j o b b egészségnek örvendenek másoknál. s z á z a d b a n j e l e n t ő s e n n ö v e k e d e t t a z ipa­ rosodott országok lakóinak várható élettartama. hogy ezek az egészségbeli egyenlőtlenségek átfogóbb társadalmi-gazdasági mintákhoz kötődnek. h o g y a n h a t a b e t e g s é g az e g y é n r e . mindennapi életvitelhez csolódik: ilyen a másokkal kialakított kapcsola­ t o k f e n n t a r t á s a . a m e l y e k e t a b e t e g s z e m é l y e s n a r r a t í v á j á n a k fel­ é p í t é s e v a g y á t a l a k í t á s a s o r á n végez.f o l y t a t ó d i k az é r v e l é s . az é l e t k o r és a l a k ó h e l y . m i b e n k ü l ö n b ö z n e k az egy-egy tár­ s a d a l m i c s o p o r t j a j e l l e m z ő egészségi á l l a p o t o k . AZ EGÉSZSÉG TÁRSADALMI ALAPJA A 2 0 . hogyan m é g s e m találja e g é s z e n h e l y t á l l ó n a k . W i l l i a m s 1 9 9 3 ) . a n ő k ­ n é l 4 9 é v volt. B á r az e g é s z s é g és a b e t e g s é g efféle s z e m l é l e ­ te r e n d k í v ü l n a g y h a t á s t gyakorolt. Eddig arról volt szó. a m e l y n e k r é v é n az e g y é n b e i l l e s z t i a b e t e g s é g e t az é l e t é b e : m e g p r ó b á l j a é r t e l m e z ­ n i azt é s k i m ó d o l n i . E z é r t . A magasabb társadalmi-gazdasági . h o g y az e g é s z s é g és a b e ­ tegség n e m o s z l i k m e g e g y e n l e t e s e n a n é p e s s é g ­ b e n .

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG pozíciókat betöltők átlagosan egészségesebbek, magasabbak, j o b b e r ő b e n v a n n a k é s t o v á b b él­ nek, mint a társadalmi ranglétra alacsonyabb fokain e l h e l y e z k e d ő k . A k ü l ö n b s é g e k a c s e c s e ­ m ő h a l a n d ó s á g (az e l s ő é l e t é v ü k e t m e g n e m é r ő gyerekek a r á n y a ) és a g y e r m e k h a l á l o z á s i a r á n y tekintetében a legnagyobbak, de a s z e g é n y e b b embereknél m i n d e n életkorban nagyobb az elha­ lálozás k o c k á z a t a , m i n t a t e h e t ő s e b b e k k ö r é b e n . A főbb o s z t á l y a l a p ú e g é s z s é g b e l i e g y e n l ő t l e n ­ ségek k ö z ü l n é h á n y a t B r o w n e é s B o t t r i l l ( 1 9 9 9 ) foglaltak ö s s z e , e z e k a k ö v e t k e z ő k : 1. A l e g a l s ó t á r s a d a l m i - f o g l a l k o z á s i o s z t á l y b a tartozó fizikai s e g é d m u n k á s o k k ö r é b e n k é t s z e r nagyobb a v a l ó s z í n ű s é g e a n n a k , h o g y a n y u g d í j ­ korhatár e l é r é s e e l ő t t m e g h a l n a k , m i n t a l e g f e l s ő társadalmi-foglalkozási o s z t á l y b a t a r t o z ó s z e l l e ­ mi munkát végzők körében. 2. A s z a k k é p z e t l e n c s a l á d o k g y e r m e k e i k ö z ö t t kétszer a n n y i a h a l v a s z ü l e t e t t e k vagy e g y h é t i g sem élők s z á m a , m i n t a s z a k k é p z e t t e k c s a l á d j a i ­ ban (lásd a 8.2. táblázatot). 3. A legfelső f o g l a l k o z á s i o s z t á l y b a ( s z a k k é p ­ zett é r t e l m i s é g i n e k ) s z ü l e t e t t e g y é n á t l a g o s a n h é t évvel tovább él, m i n t az, a k i a l e g a l s ó foglalkozá­ si osztályba ( s e g é d m u n k á s n a k ) s z ü l e t i k . 4. A főbb halálokok mintegy 90 százaléka gyakoribb a k é t l e g a l s ó f o g l a l k o z á s i o s z t á l y b a n , mint a h á r o m m a g a s a b b o s z t á l y b a n ( l á s d a 8.2. ábrát). 5. A m u n k á s o s z t á l y h o z tartozók gyakrabban é s többféle b e t e g s é g g e l f o r d u l n a k o r v o s h o z , m i n t az értelmiségiek; a t a r t ó s b e t e g s é g e k a r á n y a 50 százalékkal magasabb a szakképzetlen fizikai munkások, m i n t a s z a k k é p z e t t s z e l l e m i foglalko­ zásúak k ö r é b e n . 6. Az o s z t á l y a l a p ú e g é s z s é g b e l i e g y e n l ő t l e n ­ ségek még s z e m b e ö t l ő b b e k a t a r t ó s m u n k a n é l k ü ­ liek k ö r é b e n : azok, a k i k n e k van állása, általában tovább élnek azoknál, akiknek nincs. Más latok is i p a r o s o d o t t o r s z á g o k b a n v é g z e t t vizsgá­ alátámasztották, hogy az egészségnek

e g y é r t e l m ű e n van osztálygradiense. Egyes tudó­ sok úgy vélik, hogy a t á r s a d a l o m leggazdagabb é s l e g s z e g é n y e b b tagjai k ö z ö t t k i a l a k u l t r e l a t í v egészségbeli egyenlőtlenség fokozódik. És bár egyre t ö b b k u t a t á s c é l j a a z e g é s z s é g b e l i e g y e n ­ lőtlenség és a társadalmi osztály közötti kapcso­ lat f e l t á r á s a , a k u t a t ó k n e m t u d t á k m e g h a t á r o z ­ ni, m i l y e n m e c h a n i z m u s o k kötik össze a kettőt. T ö b b e n többféle kiváltó okkal próbálták magya­ rázni a korrelációt. A Black-jelentés, amelynek elkészítésére a kormány adott megbízást, hogy áttekinthesse az e g é s z s é g b e l i e g y e n l ő t l e n s é g e k r e v o n a t k o z ó ada­ t o k a t és a t e e n d ő k r e , i l l e t v e a t o v á b b i k u t a t á s r a vonatkozó inkább ajánlásokat fogalmazzon meg, leg­ az egészségbeli egyenlőtlenségek mate­

rialista magyarázataira alapozott. A materialista vagy k ö r n y e z e t i m a g y a r á z a t o k a t á g a b b t á r s a d a l ­ mi s t r u k t ú r á k b a n , p é l d á u l a s z e g é n y s é g b e n , a va­ gyon- és j ö v e d e l e m m e g o s z l á s b a n , a m u n k a n é l ­ küliségben, a lakáshelyzetben, a környezetszenynyezésben és a rossz munkakörülményekben látják az egészségbeli egyenlőtlenségek okait. Az osztályok közötti egészségbeli egyenlőtlenségek m i n t á i t a z a n y a g i d e p r i v á c i ó e r e d m é n y é n e k te­ kintik. Eszerint az egészségbeli egyenlőtlenségek c s a k úgy c s ö k k e n t h e t ő k , ha általában a társadal­ mi egyenlőtlenségek legalapvetőbb okait próbál­ j á k f e l s z á m o l n i . B á r a j e l e n t é s n e m z á r t a ki, h o g y m á s é r v e k i s h e l y t á l l ó a k l e h e t n e k , azt h a n g s ú ­ l y o z t a , h o g y a s z e g é n y s é g f e l s z á m o l á s á r a átfogó s t r a t é g i á t k e l l k i d o l g o z n i é s j a v í t a n i k e l l a z ok­ t a t á s s z í n v o n a l á t , m e r t c s a k így l e h e t f e l l é p n i a z egészségbeli egyenlőtlenségek ellen.

8.2. táblázat Csecsemőhalandóság Angliában és Walesben társadalmi osztályok szerint ( 1 0 0 0 élveszületettre számított arány) 3 Házasságon belül születettek 1991 Értelmiségi Gazdasági és műszaki vezető Szakképzett szellemi Szakképzett fizikai Betanított Szakképzetlen Egyéb Összesen
a

Házasságon kívül születettek 1991 4,2 6,6 8,5 7,7 9,6 11,0 21,2 8,8 2001 4,5 4,0 5,3 5,8 6,7 7,5 10,8 6,1

2001 3,6 3,6 4,5 5,0 6,2 7,2 6,7 4,6

5,1 5,3 6,1 6,2 7,1 8,2 11,6 6,3

A csecsemőhalandóság meghatározásánál azt veszik figyelembe, hány gyermek nem éri meg első életévét; a társadalmi osztály meghatározásának alapja az apa foglalkozása.

Forrás: Social Trends, 34. 2004.

8. FEJEZET 8.2. ábra Halálozási arány az Egyesült Királyságban élő 2 0 - 6 4 éves férfiak körében a halál oka és társadalmi osztály szerint, 1 9 9 1 - 1 9 9 3 ( 1 0 0 0 0 0 főhöz mért arány)
e
1600
500 400 300
N 0)

< 1200 u

o II. III. (sz) lll.(f) IV.

> 'N

c o
Társadalmi osztály
120 100

200 100

I.

II. III. (sz) lll.(f)

1111

IV.

V.

Társadalmi osztály

'B
CO
N

80 60 40 20
0

III. (sz) lll.(f)

IV.

II. III. (sz) lll.(f)

IV.

Társadalmi osztály
160 120
T3

Társadalmi osztály

Ml. (sz) lll.(f)

IV. I. II. III. (sz) lll.(f) IV. Társadalmi osztály

Társadalmi osztály

II. III. (sz) lll.(f)

IV.

V.

Társadalmi osztály Forrás: ONS 2 0 0 1 . A T h a t c h e r a s s z o n y v e z e t t e k o n z e r v a t í v kor­ m á n y n e m v e t t e f i g y e l e m b e a B l a c k - j e l e n t é s meg­ á l l a p í t á s a i t , k i j e l e n t v e , h o g y a j e l e n t é s b e n szük­ s é g e s n e k látott k ö z k i a d á s o k e g y s z e r r e i r r e á l i s a k és b i z o n y t a l a n h a t á s ú a k . A Thatcher-kormány ( 1 9 7 9 - 1 9 9 0 ) inkább az egészségbeli egyenlőtlen­ s é g e k k u l t u r á l i s é s v i s e l k e d é s i m a g y a r á z a t a i t fo­ g a d t a el. A k u l t u r á l i s és v i s e l k e d é s i m a g y a r á z a t o k azt h a n g s ú l y o z z á k , m i l y e n f o n t o s a z e g y é n i élet­ m ó d a z e g é s z s é g s z e m p o n t j á b ó l . A z a l s ó b b társa­ dalmi osztályok általában több olyan szokásnak is h ó d o l n a k - például d o h á n y o z n a k , szegényesen étkeznek, több alkoholt fogyasztanak -, rint elsősorban az egyén tehet rossz állapotáról, amely k á r o s í t h a t j a e g é s z s é g ü k e t . E g o n d o l a t m e n e t sze­ egészségi hiszen sok életmóddal kapcsolatos

d ö n t é s t s z a b a d o n h o z h a t u n k . A s z e m l é l e t egyes t á m o g a t ó i azt m o n d j á k , h o g y a z efféle viselkedés­ f o r m á k n e m a z e g y é n k i z á r ó l a g o s e l l e n ő r z é s e alá t a r t o z n a k , h a n e m a t á r s a d a l m i o s z t á l y b a ágya-

Az egészségtelen táplálkozás csak egy a tényezők közül, amelyeknek a leghátrányosabb helyzetű britek rossz egészségi állapotát tulajdonítják. zottak. E n n e k e l l e n é r e ő k i s a z é l e t v i t e l i é s fo­ gyasztási m i n t á k a t j e l ö l i k m e g a g y e n g e e g é s z s é g fő o k á n a k . A k é s ő b b i k o r m á n y o k t o v á b b r a is azt hangsúlyozták, döntéseit. hogy az közegészségügyi kampá­ nyokkal l e h e t b e f o l y á s o l n i a z e g y é n e k é l e t v i t e l i Például emberek viselkedésének a dohányzásellenes befolyásolására irányulnak berében közzétett Acheson-jelentés megerősítet­ te, h o g y a z e l m ú l t é v t i z e d e k b e n - k ü l ö n ö s e n a z 1 9 8 0 - a s é v e k b e n é s a z 1 9 9 0 - e s é v e k e l e j é n - ál­ talánosságban tovább növekedett az egyenlőtlen­ ség a z e g é s z s é g s o k v o n a t k o z á s á b a n . 1 9 9 9 j ú l i u ­ sában a kormányzat az A c h e s o n - j e l e n t é s eredmé­ nyeit felhasználva hivatalos állásfoglalást adott ki (Our Healthier Nation), amely hangsúlyozta, m i l y e n sokféle - társadalmi, gazdasági, környe­ z e t i és k u l t u r á l i s - h a t á s e r e d ő j e a r o s s z e g é s z s é g i á l l a p o t ( e z e k k ö z ü l n é h á n y a t a 8.3. ábra s z e m l é l ­ t e t ) . J a v a s o l t egy s o r k o r m á n y z a t i i n t é z k e d é s t is, amelyek keretében n e m c s a k a gyenge egészség tüneteit kezelhetnék, h a n e m okai - a munkanél­ k ü l i s é g , a r o s s z l a k á s k ö r ü l m é n y e k és az a l a c s o n y színvonalú oktatás - ellen is p r ó b á l n á n a k tenni.

kezdeményezések és az „egészséges táplálkozás" programok. A z efféle k a m p á n y o k a r r a ö s z t ö k é l i k az egyéneket, h o g y v á l l a l j a n a k f e l e l ő s s é g e t tulaj­ don j ó l l é t ü k é r t ; kevesebb figyelmet fordítanak arra, h o g y a n k o r l á t o z h a t j a a t á r s a d a l m i h e l y z e t az emberek döntéseit és választási lehetőségeit. Például a jó é t r e n d b e n l é n y e g e s friss z ö l d s é g e k és gyümölcsök sokkal drágábbak, m i n t sok ma­ gas zsír- és k o l e s z t e r i n t a r t a l m ú é t e l . V i z s g á l a t o k mutatják, h o g y a m a g a s j ö v e d e l m ű c s o p o r t o k b a n a legnagyobb a r á n y ú az e g é s z s é g e s é l e l m i s z e r e k fogyasztása. A z 1 9 9 7 - b e n m e g v á l a s z t o t t m u n k á s p á r t i kor­ mány átfogóbb s z e m l é l e t t e l k ö z e l í t e t t a z egész­ ségbeli e g y e n l ő t l e n s é g e k h e z , f e l i s m e r v e , h o g y a kulturális é s a z a n y a g i t é n y e z ő k e g y a r á n t f o n t o s szerepet j á t s z a n a k az e m b e r e k e g é s z s é g é b e n . A Sir D o n a l d A c h e s o n v e z e t t e b i z o t t s á g o t független vizsgálat e l v é g z é s é r e k é r t é k fel. A z 1 9 9 8 n o v e m ­

Nem és egészség
A k u t a t á s o k r á m u t a t n a k a r r a is, h o g y a férfiak és a n ő k egészségében is k ü l ö n b s é g e k figyelhetők m e g . A világ s z i n t e ö s s z e s o r s z á g á b a n h o s s z a b b a n ő k v á r h a t ó é l e t t a r t a m a , m i n t a férfiaké ( U N D P 2 0 0 4 ) . Az Egyesült Királyságban a halálokok és a betegségminták vizsgálata szintén mutat bizo-

8. FEJEZET 8.3. ábra Az egészséget befolyásoló kulturális és anyagi hatások

Forrás: Browne 2005, 410. o. n y o s e l t é r é s e k e t a férfiak és a n ő k k ö z ö t t ( l á s d a 8.4. ábrát). B á r a s z í v b e t e g s é g a férfiaknál gya­ koribb, m i n t a nőknél, még mindig ez követeli a l e g t ö b b é l e t e t a 65 év a l a t t i a k k ö r é b e n , férfia­ k é t és n ő k é t e g y a r á n t . A férfiak v i s z o n t n a g y o b b arányban h a l n a k meg b a l e s e t b e n vagy erőszakos cselekményben, és gyakrabban válhatnak kábító­ szer- és a l k o h o l f ü g g ő v é . A n ő k e g é s z s é g i á l l a p o t á t l á t s z ó l a g a n y a g i kö­ r ü l m é n y e k befolyásolják, de ezt a tényezőt m i n ­ dig is n e h é z v o l t m é r n i . S o k t a n u l m á n y b a n a férj társadalmi osztálya szerint sorolták valamelyik k a t e g ó r i á b a az a s s z o n y t , így t o r z k é p e t a d t a k a n ő k e g é s z s é g i á l l a p o t á r ó l (lásd a 9., „Társadalmi rétegződés és osztály" című fejezetben). Azt azon­ b a n tudjuk, h o g y a n ő k á l t a l á b a n g y a k r a b b a n for­ dulnak orvoshoz és nagyobb arányban számol­ n a k be a b e t e g s é g e i k r ő l , m i n t a férfiak. Az iparosodott országokban élő nők kétszer annyit panaszkodnak szorongásra vagy depreszszióra, m i n t a férfiak. E g y e s m e g f i g y e l ő k s z e r i n t a n ő k sokrétű szerepköre - házimunka, gyermek­ g o n d o z á s , s z a k m a i f e l a d a t o k - n ö v e l h e t i az ő k e t érő stressz mértékét és hozzájárulhat nagyobb megbetegedési arányukhoz. Lesley Doyal (1995) felvetette, h o g y a n ő k e g é s z s é g é n e k és b e t e g s é ­ g é n e k m i n t á z a t a i a n ő i é l e t e t a l k o t ó fő t e v é k e n y ­ ségterületekkel összefüggésben magyarázhatók. A n ő i lét e r e d e n d ő e n k ü l ö n b ö z i k a férfiléttől a g y a k r a n b e t ö l t ö t t s z e r e p e k é s v é g z e t t feladatok - házimunka, szexuális reprodukció, gyermek­ szülés és anyai gondoskodás, termékenységsza­ bályozás fogamzásgátlással stb. - tekintetében. ( B á r e z e l l e n szól, h o g y e g y r e t ö b b n ő l é p a m u n ­ k a e r ő p i a c r a . ) D o y a l s z e r i n t „ a n ő k e g é s z s é g i álla­ p o t á n a k l e g f ő b b m e g h a t á r o z ó j a e k ü l ö n f é l e teen­ d ő k h a l m o z o t t h a t á s a " . T e h á t a n ő i egészséggel kapcsolatos vizsgálatokban mindig a társadalmi, pszichológiai és biológiai hatások összességét kell mérlegelni. H e a t h e r G r a h a m azt v i z s g á l t a , h o g y a n h a t a s t r e s s z a f e h é r m u n k á s o s z t á l y b e l i n ő k egészségé­ r e . R á m u t a t o t t , h o g y a t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i rang­ l é t r a a l s ó b b f o k a i n e l h e l y e z k e d ő n ő k , h a baj éri őket, k e v é s b é t u d n a k f e l h a s z n á l n i t á m o g a t ó kap­ c s o l a t h á l ó z a t o k a t , m i n t a k ö z é p o s z t á l y b e l i nők. G r a h a m megállapítja, hogy a munkásosztálybe­ l i e k á l t a l á b a n g y a k r a b b a n k e r ü l n e k n e h é z hely­ z e t b e ( e l v e s z t i k a z á l l á s u k a t , e l v á l n a k , kilakoltat­ j á k ő k e t v a g y m e g h a l a g y e r m e k ü k ) , m i n t m á s cso­ p o r t o k , u g y a n a k k o r á l t a l á b a n n e h e z e b b e n tudnak m e g b i r k ó z n i a z z a l é s k e v e s e b b l e h e t ő s é g ü k van

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG a lelki válság e n y h í t é s é r e . N e m elég, h o g y a ki­ alakuló stressz t e s t i l e g - l e l k i l e g k á r o s , n é h a o l y a n megbirkózási s t r a t é g i á h o z f o l y a m o d n a k e z e k a nők, a m e l y c s a k t o v á b b r o n t a h e l y z e t ü k ö n (pél­ dául r á s z o k n a k a d o h á n y z á s r a ) . G r a h a m s z e r i n t a dohányzás a feszültségenyhítés módja, amikor már végsőkig k i m e r ü l t e k a s z e m é l y e s és a n y a g i tartalékok. így e l l e n t m o n d á s o s h e l y e t foglal el a nők é l e t é b e n : k á r o s l e h e t m i n d a n ő , m i n d gyer­ meke egészségére, u g y a n a k k o r segít t a l p o n m a ­ radnia a n e h é z h e l y z e t b e n ( G r a h a m 1 9 8 7 , 1 9 9 4 ) . Ann Oakley és szerzőtársai ( 1 9 9 4 ) négy angol városban azt v i z s g á l t á k , m i l y e n s z e r e p e t t ö l t be a társadalmi t á m o g a t á s a h á t r á n y o s h e l y z e t ű n ő k és gyerekek egészségének alakulásában. Oak­ ley szerint a s t r e s s z és az e g é s z s é g ö s s z e f ü g g é s e a nagyobb, e g é s z é l e t r e h a t ó v á l s á g o k és k i s e b b gondok e s e t é n i s é r v é n y e s ü l , a m i k ü l ö n ö s e n a munkásosztálybeliek életében mutatkozik meg. Oakley m e g á l l a p í t j a , h o g y a t á r s a d a l m i t á m o g a ­ tás (például a t a n á c s a d ó s z o l g á l a t , a s e g é l y v o n a l vagy a c s a l á d l á t o g a t á s ) „ c s i l l a p í t h a t j a " a r e n d s z e ­ rint nőket sújtó s t r e s s z e g é s z s é g k á r o s í t ó h a t á s a i t . Más vizsgálatok feltárták, h o g y a t á r s a d a l m i tá­ mogatás fontos t é n y e z ő , a m e l y s e g í t h e t a z e m b e ­ reknek m e g b i r k ó z n i a b e t e g s é g g e l és a b e t e g e s k e déssel (Ell 1 9 9 6 ) . és

223

érthető meg az etnikum és az egészség közötti összefüggés. Egyre több ezzel k a p c s o l a t o s szo­ ciológiai vizsgálatot végeznek, de az e r e d m é n y e k továbbra s e m meggyőzőek. Egyes korábbi kutatá­ sok során az etnikai csoporttagságnak tulajdoní­ tott t r e n d e k v i z s g á l a t a k o r f i g y e l m e n k í v ü l hagy­ hatták más tényezők, például az osztály vagy a n e m hatását, pedig e z e k n e k is jelentős szerepük lehet. Mégis elmondható, gek gyakrabban hogy bizonyos betegsé­ elő a karibi fekete Az Egyesült e fordulnak

ázsiai származásúak körében.

K i r á l y s á g b a n a m á j r á k , a t ü d ő v é s z és a c u k o r ­ betegség okozta halálesetek aránya nagyobb népességcsoportokban, mint a fehérek körében. A karibi feketék k ö r é b e n az átlagosnál gyakoribb a magas v é r n y o m á s és sokkal nagyobb arányban t a l á l h a t ó e g y v ö r ö s v é r s e j t e k h e z k a p c s o l ó d ó örök­ letes rendellenesség, a sarlósejtes vérszegénység, mint más meg csoportokban. Az indiai szubkontinensről származók a brit átlagnál t ö b b e n halnak szívbetegségben. tudósok kulturális és Az viselkedésbeli osztály alapú Egyes

o k o k k a l p r ó b á l t á k m a g y a r á z n i a z e t n i k u m o k sze­ rint eltérő egészségmintákat. egészségbeli egyenlőtlenségek kulturális magya­ r á z a t a i h o z h a s o n l ó a n itt is az e g y é n és a c s o p o r t é l e t v i t e l é n v a n a h a n g s ú l y , ezt t e k i n t i k az egész­ ség g y e n g í t ő j é n e k , é s g y a k r a n ö s s z e f ü g g é s b e h o z ­

Etnikum és egészség
Bár az i p a r o s o d o t t t á r s a d a l m a k b a n az e g é s z s é g etnikai h o v a t a r t o z á s s z e r i n t i s k ü l ö n b ö z ő m i n t á ­ kat követ, m é g a l e g j o b b e s e t b e n is c s a k r é s z b e n

zák vallási vagy kulturális képzetekkel, például az é t k e z é s i és f ő z é s i s z o k á s o k k a l vagy a r o k o n házassággal (azzal a gyakorlattal, hogy a házassá­ gok c s a l á d o n belül, m á s o d u n o k a t e s t v é r e k között k ö t t e t n e k ) . E n é z e t b í r á l ó i azt m o n d j á k , h o g y a

8.4. ábra A betegségükkel orvoshoz fordulók megoszlása nem és életkor sze­ rint, 2 0 0 3 - 2 0 0 4
70

• Tartós betegség Korlátozó tartós betegség

Forrás: Social Trends, 35. 2005.

224 kulturális magyarázatok épp a probléma lényegét n e m t u d j á k m e g h a t á r o z n i : a s t r u k t u r á l i s egyen­ lőtlenségeket, amelyek az etnikai csoportokat é r i n t i k , v a l a m i n t a r a s s z i z m u s t és a d i s z k r i m i ­ n á c i ó t , a m e l l y e l s z e m b e t a l á l k o z n a k a z egészség­ ügyi r e n d s z e r b e n . A z e t n i k u m o k r a j e l l e m z ő e g é s z s é g m i n t á k tár­ sadalmi-strukturális magyarázatai a társadalmi k o n t e x t u s t e m e l i k ki, a m e l y b e n a k a r i b i f e k e t é k és az ázsiaiak élnek az Egyesült Királyságban. E k é t c s o p o r t tagjai gyakorta k e r ü l n e k t ö b b s z ö ­ r ö s e n h á t r á n y o s h e l y z e t b e , a m e l y f o k o z o t t a n ve­ szélyezteti egészségüket: szegényes körülmények között, összezsúfolódva laknak, sok közöttük a munkanélküli, vagy többnyire veszélyes, rosszul fizetett m u n k á t v é g e z n e k . E z e k a z a n y a g i t é n y e ­ zők azután kiegészülnek a rasszizmus hatásaival, a m e l y m e g j e l e n h e t k ö z v e t l e n ü l - e r ő s z a k , fenye­ getés vagy d i s z k r i m i n á c i ó f o r m á j á b a n - , vagy „in­ tézményesülve". A z i n t é z m é n y e s r a s s z i z m u s t m á r a z egészség­ ügyi e l l á t á s b a n i s m e g f i g y e l t é k . A z e t n i k a i c s o ­ p o r t o k n e m e g y e n l ő f e l t é t e l e k k e l , n e h e z e n jut­ hatnak egészségügyi szolgáltatásokhoz. A nyelvi gátak is nehézségeket okozhatnak, mert akadozik az információközlés; az egészségügyi szolgálatnál dolgozó szakemberek gyakran n e m s z á m o l n a k a b e t e g s é g és a k e z e l é s egy-egy k u l t ú r á r a j e l l e m z ő sajátos é r t e l m e z é s e i v e l . A b r i t N e m z e t i Egészség­ ügyi Szolgálatot (National Health Service, NHS) azért b í r á l t á k , m e r t d o l g o z ó i t ó l n e m k ö v e t e l i m e g a k u l t u r á l i s és v a l l á s i k é p z e t e k j o b b i s m e r e t é t , és k e v e s e b b f i g y e l m e t s z e n t e l a z o k n a k a beteg­ ségeknek, amelyek főként a n e m fehér népesség­ ben fordulnak elő. / Az i n t é z m é n y e s r a s s z i z m u s s a l r é s z l e t e s e b b e n is ció" foglalkozunk a című fejezetben 13., „Faj, etnikum o.). és migrá­ (382-384. h é z i ó j ó e g é s z s é g e t e l ő s e g í t ő s z e r e p é r e fordítja. Olvasóim emlékezhetnek, Durkheim munkásságának h o g y az 1. fejezetben, el­ ismertetésekor

m o n d t a m : a társadalmi összetartás, szolidaritás a s z o c i o l ó g i a e g y i k l e g f o n t o s a b b f o g a l m a . Durk­ h e i m az adott kultúra egyik sarkalatos jellemzőjé­ n e k t e k i n t e t t e a k e r e t e i k ö z t m e g n y i l v á n u l ó szo­ lidaritás mértékét és típusát. Az öngyilkossággal k a p c s o l a t o s v i z s g á l a t a s o r á n p é l d á u l fölfedezte, h o g y a t á r s a d a l o m b a j ó l i l l e s z k e d ő e g y é n e k , illet­ v e c s o p o r t o k tagjai k e v é s b é h a j l a m o s a k ö n k e z ü k kel véget vetni az életüknek, m i n t mások. Richard Wilkinson több cikkében és később könyvében is (Unhealthy Societies: The Afflic­ tions of Inequality, 1 9 9 6 ) kifejti, h o g y a világ leg­

egészségesebb társadalmai n e m a leggazdagabb o r s z á g o k , h a n e m azok, a m e l y e k b e n a j ö v e d e l m e k m e g o s z l á s a a l e g e g y e n l e t e s e b b és a l e g m a g a s a b b szintű a társadalmi integráció. Wilkinson szerint a n e m z e t i v a g y o n n e m f e l t é t l e n ü l b i z t o s í t j a a la­ kosság j o b b e g é s z s é g i á l l a p o t á t . A világ k ü l ö n b ö ­ ző országaiból származó adatok alapján megálla­ pítja, h o g y e g y é r t e l m ű az ö s s z e f ü g g é s a h a l á l o z á s i a r á n y o k és a j ö v e d e l e m m e g o s z l á s i m i n t á k k ö z ö t t . A világ l e g i n k á b b e g a l i t á r i u s n a k t e k i n t e t t orszá­ g a i n a k , p é l d á u l J a p á n n a k és S v é d o r s z á g n a k a la­ kói átlagosan jobb egészségnek örvendenek, mint a z o k n a k az o r s z á g o k n a k a p o l g á r a i , a m e l y e k b e n n a g y o b b a g a z d a g o k és a s z e g é n y e k k ö z ö t t i sza­ kadék, például az Egyesült Á l l a m o k lakói. Wilkinson nézete szerint a jövedelemmegoszlásbeli növekvő szakadék aláássa a társadalmi e g y s é g e t é s m e g n e h e z í t i , h o g y a z e m b e r e k meg­ b i r k ó z z a n a k a k o c k á z a t o k k a l és a k i h í v á s o k k a l . A fokozott t á r s a d a l m i e l s z i g e t e l ő d é s és a stresszo l d á s k u d a r c a a z e g é s z s é g m u t a t ó k b a n i s megje­ l e n i k . W i l k i n s o n erre m o n d j a , h o g y a t á r s a d a l o m relatív egészségének fő meghatározói társadalmi t é n y e z ő k : a t á r s a s k a p c s o l a t o k ereje, a k ö z ö s s é ­ geken belüli kötelékek, a társadalmi támogatás e l é r h e t ő s é g e és a b i z t o n s á g é r z e t . W i l k i n s o n t é z i s e h e v e s r e a k c i ó k a t váltott ki. Van, a k i azt állítja, h o g y W i l k i n s o n m ű v é t köte­ lező olvasmánnyá k é n e tenni a döntéshozók és a politikusok számára. Egyetértenek Wilkinsonnal abban, hogy korábban túlhangsúlyozták a p i a c i k a p c s o l a t o k a t és a m e g g a z d a g o d á s vágyát. S z e r i n t ü k ez a s z e m l é l e t k i z á r t a a t á r s a d a l o m s o k tagját, e z é r t i d e j e h u m á n u s a b b é s társadal­ milag felelős döntésekkel támogatni a hátrányos h e l y z e t ű e k e t . M á s o k m ó d s z e r t a n i a l a p o n bírál­

Az etnikai hovatartozás és az egészségbeli egyen­ lőtlenségek összefüggéséről még n e m született k o n s z e n z u s . S ő t , m é g i g e n s o k k u t a t á s áll előt­ t ü n k . Az m é g i s e g y é r t e l m ű , h o g y a faj és az e g é s z s é g b e l i e g y e n l ő t l e n s é g e k k é r d é s é t o l y a n át­ fogóbb t á r s a d a l m i , g a z d a s á g i é s p o l i t i k a i t é n y e ­ zőkre vonatkoztatva kell megvizsgálni, amelyek meghatározzák a Nagy-Britanniában élő etnikai kisebbségek tapasztalatait.

Egészség és társadalmi kohézió
E g y r e t ö b b s z o c i o l ó g u s p r ó b á l j a f e l t á r n i a z egész­ s é g b e l i e g y e n l ő t l e n s é g e k o k a i t úgy, h o g y figyel­ m é t a t á r s a d a l m i t á m o g a t á s és a t á r s a d a l m i ko­

ják Wilkinson tanulmányát, mondván, hogy nem tudott egyértelmű oksági kapcsolatot kimutatni a j ö v e d e l m i e g y e n l ő t l e n s é g és a g y e n g e egész­ ség k ö z ö t t (Judge 1 9 9 5 ) . A b í r á l ó k megállapítják, hogy tetszőleges számú m á s közvetítő tényező

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG is betegséget o k o z h a t . S z e r i n t ü k W i l k i n s o n állí­ tásait o l y a n e m p i r i k u s b i z o n y í t é k o k k a l p r ó b á l j a alátámasztani, a m e l y e k a l e g j o b b e s e t b e n is c s a k közvetettek. E fejezet k o r á b b i r é s z é b e n m e g v i z s g á l t u n k egyegy olyan feltevést, a m e l y t ö r t é n e t i l e g az e g é s z s é g konzervatív, b i o m e d i c i n á l i s m o d e l l j é n e k a l a p j á u l szolgált. E f e l t e v é s e k k ö z ü l s o k f e l b u k k a n t a b b a n is, a h o g y a n a fogyatékosságot k o n v e n c i o n á l i s a n értelmezik a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n é s m á s fej­ lett országokban. H a s o n l ó k é p p e n , a fent e m l í t e t t újabb, a b i o m e d i c i n á l i s m o d e l l e l e l l e n t é t e s tren­ dek - p é l d á u l h o g y a s z a k o r v o s n e m m i n d e n t u d ó , és j o b b a n f i g y e l e m b e kell v e n n i a b e t e g v é l e m é ­ nyét és t a p a s z t a l a t a i t - ma m á r m e g m u t a t k o z n a k a fogyatékosság k o n v e n c i o n á l i s é r t e l m e z é s é n e k az e l u t a s í t á s á b a n is. E z é r t v i z s g á l u n k a k ö v e t k e ­ zőkben o l y a n v i t a t o t t k é r d é s e k e t , a m e l y e k a fo­ gyatékosság t é m a k ö r é b e n a l a k u l t a k k i .

22

kinek a koldulás jut róla eszébe. Más, eredetileg csökkent képességeket j e l ö l ő kifejezéseket azért u t a s í t a n a k el, m e r t e z e k m a m á r s é r t ő n e k s z á m í ­ t a n a k - erre p é l d a az „ i d e g b e t e g " v a g y a „ n y o m o ­ r é k " . M é g egy-egy m a i s h a s z n á l a t o s s z ó f o r d u l a ­ tot i s kifogásoltak, m o n d v á n , h o g y a z k i r e k e s z ­ t é s r e u t a l („még a v a k is l á t j a " v a g y „süket, m i n t az á g y ú " ) . A k ö v e t k e z ő k b e n k i d e r ü l m a j d , h o g y m é g a z i s s o k vitát vált ki, h o g y a n k e l l é r t e n i m a ­ gát a „fogyatékosság" (disability) szót.

A fogyatékosság egyéni modellje
A n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n , p é l d á u l Nagy-Britan­ niában történetileg többnyire a fogyatékosság egyéni modellje érvényesült. E m o d e l l szerint a f o g y a t é k o s o k p r o b l é m á i n a k fő o k a e g y é n i hiá­ n y o s s á g a i k b a n k e r e s e n d ő . A fogyatékosság egyé­ ni m o d e l l j é b e n a testi „rendellenesség" bizonyos mértékű „fogyatékosságot" vagy funkcionális

A FOGYATÉKOSSÁG SZOCIOLÓGIÁJA
Simon Brisenden költő szépen összegzi, ho­ gyan éli m e g sok fogyatékkal é l ő e m b e r , a m i k o r a konzervatív o r v o s t u d o m á n y m ű v e l ő i , az orvosi szakma gyakorlói n e m v e s z i k e m b e r s z á m b a . K ö ­ tetében (Poems for the Perfect People) felteszi a kérdést: „Az ember, ki b ő r ö d b e vágott, / b e n n e d mindent látott, / őt v a j o n c s ú f í t j á k s e b h e l y e k ? " Brisenden volt az egyike a s o k f o g y a t é k o s n a k , akik m u n k á j u k k a l kivívták, h o g y az E g y e s ü l t Ki­ rályságban és m á s fejlett o r s z á g o k b a n felülvizs­ gálják a fogyatékosság k o n v e n c i o n á l i s é r t e l m e ­ zését. E k é r d é s t t ö b b n y i r e egy új k u t a t á s i terü­ leten, a fogyatékosságkutatás (disability studies) keretében b o n c o l g a t j á k . E b b e n a r é s z b e n az úgy­ nevezett e g y é n i m o d e l l t i s m e r t e t v e b e m u t a t o m a fogyatékosság u r a l k o d ó é r t e l m e z é s é t , m a j d meg­ nézzük, h o g y a n i n g a t t á k m e g e m o d e l l t e k i n t é ­ lyét jórészt m a g u k a fogyatékos e m b e r e k és a fo­ gyatékosság t á r s a d a l m i m o d e l l j e , és r ö v i d e n ér­ tékeljük, m i k ö v e t k e z i k e b b ő l . V é g ü l i g y e k s z e m képet adni arról, m i l y e n m é r t é k ű és h á t t e r ű a fogyatékosság az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n és világ­ szerte. E l ő b b a z o n b a n a f o g y a t é k o s s á g n y e l v é r ő l kell szólnom. A s z o c i o l ó g u s o k azt m o n d j á k , h o g y a szavak, amelyeket használunk, meghatározzák leg­ alábbis r é s z b e n - , m e n n y i r e i s m e r j ü k é s értjük a társadalmi k é r d é s e k e t . A fogyatékosság szak­ irodalmában egyre f o n t o s a b b á vált, h o g y m a m á r nem b e s z é l h e t ü n k a fogyatékosságról a z o k k a l a kifejezésekkel, amelyeket korábban használtak ezen a téren. A „ r o k k a n t " s z ó p é l d á u l azért k o p o t t ki a használatból, m e r t úgy vélték, h o g y m i n d e n ­

korlátozottságot okoz - például a tetraplegiában „ s z e n v e d ő " e m b e r ( a k i n e k m i n d a n é g y végtagja béna) n e m tud járni. E n n e k alapján sorolják az e g y é n t a z átfogó „ r o k k a n t " o s z t á l y b a . A z e g y é n i m o d e l l arra a s z e m l é l e t r e é p ü l , h o g y a fogyaté­ kosság „ s z e m é l y e s t r a g é d i a " . A fogyatékos e g y é n t egy v é l e t l e n s z e r ű e s e m é n y s z e r e n c s é t l e n á l d o z a ­ tának tekintik. Az orvosi specialisták központi szerepet játszanak az egyéni modellben, mert az ő dolguk, h o g y a d i a g n ó z i s s a l gyógyírt, r e h a b i ­ litációt kínáljanak a „problémákra", amelytől a fogyatékos e g y é n s z e n v e d . E z é r t a z e g y é n i m o ­ dellt g y a k r a n „orvosi m o d e l l n e k " i s n e v e z i k . S i ­ m o n Brisenden versében, amelyből e rész elején i d é z t e m , é p p a s z a k o r v o s n a k a fogyatékos feletti h a t a l m á t t á m a d t a . A z a l á b b i a k b a n arról l e s z szó, h o g y a z u t ó b b i é v t i z e d e k b e n egyre i n k á b b meg­ k é r d ő j e l e z t é k a f o g y a t é k o s s á g n a k ezt az e g y é n i modelljét.

A fogyatékosság társadalmi modellje
A fogyatékosság e g y é n i jelent meg (Stigma: modelljét Experience elsők között of Disability, vitató, f o n t o s m u n k a P a u l H u n t s z e r k e s z t é s é b e n The 1 9 6 6 - G o f f m a n s t i g m á v a l k a p c s o l a t o s fejtegeté­ sét a 2 1 6 . o l d a l o n i s m e r t e t t e m ) . H u n t s z e r i n t „ a fogyatékosság problémája nemcsak valamilyen funkció korlátozottsága és e n n e k ránk, egyénekre gyakorolt h a t á s a , h a n e m m é g i n k á b b a z is, h o g y a n alakul a k a p c s o l a t u n k a »normális« emberekkel". H u n t k e z d e t t ő l a b r i t f o g y a t é k o s m o z g a l o m veze­ tő aktivistája, a t e s t i f o g y a t é k o s o k j o g a i t képvise­ lő U P I A S ( U n i o n of Physically Impaired Against

226

8. FEJEZET kos e m b e r n e k m e g k e l l k ü z d e n i e , h a m a r a d é k t a ­ lanul részt akar v e n n i a társadalomban. A 2 2 7 . oldalon lévő keretes részből megtud­ h a t j u k , h o g y a n á l l í t j a f e j t e t ő r e M i k e O l i v e r a fo­ részle­ g y a t é k o s s á g e g y é n i m o d e l l j é t m e g a l a p o z ó felte­ v é s e k e t , p e d i g n e m t e s z m á s t , c s a k átírja a z o k a t a kérdéseket, a m e l y e k k e l az 1 9 8 0 - a s é v e k b e n az E g y e s ü l t K i r á l y s á g n é p e s s é g - n y i l v á n t a r t ó hivata­ la tett fel a f o g y a t é k o s s á g g a l k a p c s o l a t o s f e l m é ­ rése során. Oliver ( 1 9 8 3 ) egyike volt azoknak az e l m é l e t a l k o t ó k n a k , a k i k r á v i l á g í t o t t a k a fogyaté­ kosság t á r s a d a l m i modellje és egyéni modellje k ö z t i k ü l ö n b s é g e k r e ( e z e k ö s s z e f o g l a l v a j ó l lát­ hatók a 8.3. táblázatban). A társadalmi modell Vic elfogadását tudományos munkák, köztük

Az egészségkárosodás és a fogyatékosság meghatározása a (UPIAS)
„Valamely végtag

Egészségkárosodás:

ges vagy teljes hiánya, illetve végtag, szerv vagy testi folyamat elégtelen m ű k ö d é s e . " Fogyatékosság: társadalmi „Csökkent vagy korlátozott cse­ egyáltalán nem vagy

lekvőképesség, amely a b b ó l ered, hogy a mai szerveződés csak kevéssé veszi figyelembe a testi fogyaték­ kal élő e m b e r e k e t , így megfosztja ő k e t a t ö b b ­ ségi t á r s a d a l o m tevékenységeiben való részvé­ tel l e h e t ő s é g é t ő l . "

Finkelstein (1980, 1981), Colin Barnes (1991) és Oliver ( 1 9 9 0 , 1 9 9 6 ) írásai is segítették. A társadalmi modellt támogató elméletalkotók­ n a k m a g y a r á z a t o t k e l l a d n i u k arra, m i é r t alakul­ t a k ki a fogyatékos e m b e r e k k e l s z e m b e n társadal­ m i , k u l t u r á l i s és t ö r t é n e t i a k a d á l y o k . A t á r s a d a l m i m o d e l l egyes h í v e i , a k i k r e M a r x h a t o t t , azt m o n d ­ ták, h o g y a fogyatékosság m a t e r i a l i s t a é r t e l m e z é ­ sére van szükség (a materializmusról bővebben l á s d a 3 2 - 3 4 . o l d a l t ) . P é l d á u l O l i v e r ( 1 9 9 6 ) sze­ rint történeti s z e m p o n t b ó l az ipari forradalom hogy i d e j é n a k a d á l y o k a t á l l í t o t t a k a f o g y a t é k o s o k tel­ jes körű társadalmi részvétele elé, mert kirekesz­ t e t t é k ő k e t a m u n k a e r ő p i a c r ó l , a m i n t a z e l s ő ka­ pitalista gyárak elkezdték az egyéni bérmunkára a l a p o z n i a f o g l a l k o z t a t á s t . O l i v e r így folytatja az érvelést: e történelmi folyamat kibontakozásával a f o g y a t é k k a l é l ő k k ö z ü l „ o l y a n s o k a n n e m tud­ ták megtartani az állásukat, hogy m á r társadalmi p r o b l é m á t jelentettek a kapitalista á l l a m számá­ ra, a m e l y e l ő s z ö r m i n d e n t á r s a d a l m i p r o b l é m á t

S e g r e g a t i o n ) a l a p í t ó tagja volt. A s z e r v e z e t m e g ­ alapításakor kiadott kiáltványban 1976) [Fundamental Principles of Disability, az e g y é n i m o d e l l e l

s z e m b e n gyökeresen új alternatívát fogalmaztak m e g : azt m o n d t á k , h o g y l é n y e g e s k ü l ö n b s é g v a n a károsodás (impairment), p o n t o s a b b a n egészség­ k á r o s o d á s és a f o g y a t é k o s s á g (disability) k ö z ö t t (e fogalmak pontos, a W H O által is elfogadott meg­ határozása a keretes részben látható). A szervezet általánosságban elfogadta, a t e s t i „ k á r o s o d á s " az egyén b i o m e d i c i n á l i s j e l ­ l e m z ő j e k é n t h a t á r o z h a t ó m e g (bár k é s ő b b kiter­ jesztették a fogyatékosság n e m testi: érzékszervi és s z e l l e m i f o r m á i r a i s ) . A f o g y a t é k o s s á g fogal­ m á t a z o n b a n társadalmi s z e m p o n t b ó l h a t á r o z t á k meg. Ezzel megkérdőjelezték a szó konvencioná­ lis j e l e n t é s é t . A f o g y a t é k o s s á g o t n e m a z e g y é n problémájaként, h a n e m a társadalmi akadályok felől k e z d t é k é r t e l m e z n i , a m e l y e k k e l a fogyaté­

8.3. táblázat A fogyatékosság két modellje Egyéni modell Személyes tragédia modell Egyéni probléma Egyéni kezelés Medikalizálás Orvosi tekintélyuralom Szaktudás Egyéni identitás Előítélet Ellátás Ellenőrzés Szakpolitika Egyéni alkalmazkodás Forrás: Oliver 1996, 34. o. nyomán. Társadalmi modell Társadalmi elnyomás elmélete Társadalmi probléma Társadalmi cselekvés Önálló élet Egyéni és kollektív felelősség Tapasztalat Kollektív identitás Diszkrimináció Jogok Választás Közpolitika Társadalmi változás

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG

A brit népesség-nyilvántartó hivatal (OPCS) feltevéseit megfordító társadalmi model A HIVATAL KÉRDÉSE
„Meg tudná mondani, mi a baj m a g á v a l ? " „Milyen testi baja okozza, hogy nem tud megtar­ tani, megfogni vagy elforgatni d o l g o k a t ? " „Azért érti nehezen az e m b e r e k e t , mert rosszul hall?" „Van feltűnő sebhelye vagy torzulása, amely kor­ látozza a napi t e v é k e n y s é g é t ? " „Tartós betegsége vagy fogyatékossága miatt

OLIVER KÉRDÉSE
„ M e g t u d n á m o n d a n i , mi a baj a társadalom­ mal?" „Mi a baj a mindennapi eszközök, a kancsók, pa­ lackok és konzervdobozok kialakításával, amiért n e m tudja m e g f o g n i ő k e t ? " „Azért érti n e h e z e n az e m b e r e k e t , mert képtele­ nek m á s k é p p beszélni m a g á v a l ? " „Korlátozza-e a napi t e v é k e n y s é g é t az, a h o g y a n az e m b e r e k reagálnak a sebhelye vagy torzulása láttán?" „Azért járt speciális iskolába, mert az illetékes oktatásügyi h a t ó s á g n á l az a gyakorlat, hogy az ilyen betegséggel/fogyatékossággal élőket oda küldik?"

járt speciális i s k o l á b a ? "

„Betegsége/fogyatékossága meggátolja-e a b b a n , hogy elmenjen o t t h o n r ó l , amikor csak a k a r ? " „Betegsége/fogyatékossága buszon u t a z z o n ? " „Betegsége/fogyatékossága munkájára j e l e n l e g ? " „Betegsége/fogyatékossága miatt arra kénysze­ rül, hogy rokonokkal vagy olyan személlyel éljen, aki segítheti vagy á p o l h a t j a ? " A jelenlegi lakását át kellett alakítani a b e t e g s é ­ ge/fogyatékossága Forrás: Oliver 1990. miatt?" kihat-e valahogy a megnehezíti, hogy

„A lakóhelyén mi gátolja a b b a n , hogy o d a men­ j e n , ahova a k a r ? " „Van-e bármilyen közlekedési vagy anyagi g o n d , amelyik m e g g á t o l j a a b b a n , hogy elmenjen ott­ honról, amikor csak a k a r ? " „Vannak-e gondjai a munkahelyén a fizikai kör­ nyezet vagy m á s o k viselkedése m i a t t ? " „Olyan rosszak a kommunális szolgáltatások, kell tá­ hogy rokonokra vagy olyan séget?" „Rossz volt a lakása kialakítása, ezért kellett az igényei szerint á t a l a k í t t a t n i a ? " személyre

maszkodnia, akitől megkapja a megfelelő segít­

igyekezett e l h á r í t a n i v a g y i n t é z m é n y e k b e z á r n i " . Még ma is v i s z o n y l a g a l a c s o n y a f o g y a t é k o s e m ­ berek aránya a m u n k a e r ő p i a c o n (ez k i d e r ü l m a j d a 230-232. oldalon).

a társadalmi modellt, amely az egyéni m o d e l l b e n m e g h a t á r o z o t t , a z e g y é n i „ a l k a l m a t l a n s á g b ó l " fa­ k a d ó é r t e l m e z é s t a z e l n y o m á s b ó l f a k a d ó fogya­ t é k o s s á g g a l v á l t j a fel ( B e r e s f o r d - W a l l c r a f t 1 9 9 7 ) . Az 1980-as évek óta a z o n b a n több szempont­ b ó l is b í r á l t á k a t á r s a d a l m i m o d e l l t . E l ő s z ö r is azt v e t e t t é k e l l e n e , h o g y n e m s z á m o l a fogyatékos­ ság g y a k r a n f á j d a l m a s vagy k e l l e m e t l e n t a p a s z ­ talataival, amelyek lényeges szerepet játszanak

A társadalmi modell értékelése
A társadalmi m o d e l l n a g y b a n m e g h a t á r o z z a , h o ­ gyan g o n d o l k o d u n k ma a f o g y a t é k o s s á g r ó l . B á r ez a modell az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n s z ü l e t e t t , világszerte egyre inkább elfogadják. A b r i t fo­ gyatékosmozgalom „ n a g y ö t l e t é n e k " i s n e v e z t é k (Hasler 1 9 9 3 ) . A m o d e l l l e g f ő b b c é l j a a t e l j e s k ö r ű részvétel t á r s a d a l m i a k a d á l y a i n a k m e g s z ü n t e t é ­ se, így l e h e t ő v é t e s z i a f o g y a t é k k a l é l ő k s z á m á ­ ra, hogy m e g a l k o s s a n a k és m e g v a l ó s í t s a n a k egy politikai stratégiát. E b b ő l e g y e s e k arra k ö v e t k e z ­ tettek, hogy a t á r s a d a l m i m o d e l l e l f o g a d á s á v a l a fogyatékosok egy „új t á r s a d a l m i m o z g a l m a t " ala­ pítottak ( O l i v e r - Z a r b 1 9 8 9 ) . V a n n a k fogyatékos emberek, akik e g y e n e s e n „ f e l s z a b a d í t ó n a k " l á t j á k

sok fogyatékos e m b e r é l e t é b e n . S h a k e s p e a r e és W a t s o n ( 2 0 0 2 ) így é r v e l n e k : „ N e m c s a k l e h e t ő s é ­ geinkben korlátozott e m b e r e k vagyunk, hanem f o g y a t é k o s e m b e r e k is, é s h a e z t t a g a d n á n k , ak­ kor t i t k o l n u n k k e l l e n e é l e t ü n k j e l e n t ő s r é s z é t . " E váddal s z e m b e n a társadalmi modell védelmezői azt h o z t á k fel, h o g y a t á r s a d a l m i m o d e l l n e m ta­ gadja a f o g y a t é k o s s á g m i n d e n n a p i t a p a s z t a l a t a i t , h a n e m c s a k r á i r á n y í t j a a f i g y e l m e t a z o k r a a tár­ sadalmi akadályokra, amelyeket a fogyatékosok teljes körű társadalmi részvétele elé állítanak. M á s o d s z o r : s o k a n elfogadják, h o g y v a n n a k fo­ g y a t é k o s s á g a i k , d e r o s s z n é v e n v e s z i k , h a „rok-

228 J

8. FEJEZET szerint a egészségkárosodás-fogyatékosság szét­

k a n t n a k " t i t u l á l j á k őket. N e m r é g i b e n f e l m é r é s t végeztek olyan e m b e r e k körében, akik valamil y e n r o k k a n t e l l á t á s i t á m o g a t á s t i g é n y e l t e k az álI á m t ó l , é s a v á l a s z a d ó k k e v e s e b b m i n t fele vallótt a m a g á t r o k k a n t n a k . S o k a n k ö z ü l ü k a z é r t utasít o t t á k v i s s z a ezt a m e g j e l ö l é s t , m e r t e g é s z s é g ü k megrendülését inkább betegségnek, m i n t tartós f o g y a t é k o s s á g n a k t u l a j d o n í t o t t á k , vagy m e r t ú g y vélték: n e m elég betegek ahhoz, hogy rokkantnak m i n ő s í t s é k ő k e t ( D e p a r t m e n t for W o r k a n d P e n sions 2 0 0 2 ) . Barnes ( 2 0 0 3 ) azonban rámutatott, h o g y egy t á r s a d a l o m b a n , a h o l a f o g y a t é k o s s á g o t gyakran még ma is összekötik az abnormalitással, n e m m e g l e p ő , h o g y v a n o l y a n fogyatékos e m b e r , aki visszautasítja, hogy „rokkantnak" nevezzék. Végül főként az orvosi szociológia m ű v e l ő i utasítják el a társadalmi modellt, mondván, nem hogy az a n n a k alapjául szolgáló egészségkárosodás-fogyatékosság megkülönböztetés h e l y t á l l ó . E b í r á l ó k a z z a l é r v e l n e k , h o g y a társadalmi modell elválasztja a b i o m e d i c i n á l i s a n meghatározott károsodást a társadalmilag meghatározott fogyatékosságtól. Az orvosi szociológiával f o g l a l k o z ó k á l t a l á b a n azt m o n d j á k , h o g y m i n d a e g é s z s é g k á r o s o d á s , m i n d a fogyatékosság t á r s a d a l m i l a g s t r u k t u r á l t , és e g y m á s h o z is s z o r o s a n k a p c s o l ó d n a k . S h a k e s p e a r e és W a t s o n

választás azonnal csődöt mond, amint feltesszük a k é r d é s t : „Hol ér véget a e g é s z s é g k á r o s o d á s , és hol kezdődik a fogyatékosság?" Egyes esetekben e z a m e g k ü l ö n b ö z t e t é s h e l y t á l l ó - h a n e m tudn a k egy é p ü l e t e t ú g y m e g t e r v e z n i , h o g y k e r e k e s székkel is be lehessen jutni, akkor egyértelműen társadalmilag kialakított korlátozó akadályt e m e l n e k a kerekes székesek elé. S o k más esetben is előfordulhat, hogy n e m lehet megszüntetni a f o g y a t é k o s s á g ö s s z e s forrását, m e r t a z o k n e m a társadalomban fennálló e l n y o m ó feltételek miatt k e l e t k e z t e k . A t á r s a d a l m i m o d e l l t b í r á l ó orvos i s z o c i o l ó g u s o k azt m o n d h a t j á k , h o g y p é l d á u l az egyént az állandó fájdalmak vagy a jelentős értelmi korlátok is megfoszthatják a teljes körű társadalmi részvétel lehetőségétől, amelyeket s e m m i f é l e t á r s a d a l m i v á l t o z á s n e m k é p e s megszüntetni. E z e k a bírálók úgy érvelnének, hogy ha a f o g y a t é k o s s á g o t t e l j e s é r t e l m é b e n t e k i n t j ü k , akkor a társadalom okozta fogyatékosság mellett az egészségkárosodásból eredő fogyatékosságot s e m hagyhatjuk figyelmen kívül, A társadalmi m o d e l l támogatói szerint az utóbbi állítás arra épül, hogy igyekeznek tompítani a f o g y a t é k o s s á g és az e g é s z s é g k á r o s o d á s k ö z ö t t i k ü l ö n b s é g t é t e l t , a m e l y - m o n d j á k - a fogyatékos-

Rokkantnak nevezhetjük-e ezt a paralimpikon úszót?

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG

A szociológiai képzelőerő bevetése: miért akarom, hogy lássák az arcor
m a g a m , m a g a b i z t o s a b b lettem és kezdtem úgy érezni, hogy n e m v e s z t e g e t h e t e m el az é l e t e m , csak mert így viselkednek velem s z e m b e n mások. Tizenhat éves koromtól főiskolára j á r t a m , fil­ mes, média-, és fotográfiai t a n u l m á n y o k a t foly­ t a t t a m . Kutatni kezdtem, hogyan ábrázolja a torz e m b e r e k e t a média. Láttam, hogyan jelenítik m e g a torz a r c ú a k a t a filmekben - hát, nem c s o d a , h o g y az e m b e r e k nem tudják, hogyan álljanak h o z z á n k ! A „Rém­ álom az Elm u t c á b a n " Freddy Krugere, a „Batm a n " J o k e r é , vagy a gengszterfilmek sebhelyes arcú gazfickói... és m é g s o r o l h a t n á m .

ROSSZAT SEJTENEK
Az ilyen sztereotípiák i s m e r e t é b e n n e m m e g l e p ő , hogy az e m b e r e k úgy vélik, ha más az arcod, ak­ kor belül is valahogy „ m á s " , „ r o s s z " vagy. Vicky Lucas szeretné, nának nem ezt hatatlan el tőle tőle, ha az emberek nem fordul­ ha­ Ez nekem f o n t o s f o r d u l ó p o n t o t j e l e n t e t t , mert rájöttem, hogy az arctorzulás n e m c s a k orvosi, ha­ nem társadalmi kérdés is. M e g é r t e t t e m , hogy nem az a r c o m t e s z boldog­ t a l a n n á , h a n e m az, a h o g y a n egyesek reagálnak rá. Elhatároztam, hogy nem az a r c o m a t , h a n e m Az arcom egy ritka genetikai rendellenességtől ilyen: kerubizmusnak hívják. Négyéves l e h e t t e m , amikor az orvosok felismerték. Olyan kicsi voltam, hogy már nem is emlékszem, mi t ö r t é n t , de rend­ szeresen kórházakba kellett j á r n o m . Bár csak nagyjából hatéves k o r o m b a n kezdett átalakulni az a r c o m , szinte már úgy tűnik, hogy mindig is ilyen volt. Nem volt könnyű torz arccal felnőni. Amikor serdülni kezdtem, ugyanolyan változásokon men­ tem keresztül, mint mások, egy kis extrával: ha­ talmas lett az a r c o m , és a s z e m e m is alaposan megváltozott. a társadalmi hozzáállást f o g o m megváltoztatni. Semmi bajom a plasztikai s e b é s z e t t e l . Csak úgy d ö n t ö t t e m , h o g y n e k e m nem kell. Most, h u s z o n n é g y évesen o t t tartok, hogy tü­ körbe t u d o k nézni, e l f o g a d t a m az a r c o m ilyen­ nek. Persze a fejfájásoktól, a k e t t ő s látástól örö­ m e s t m e g s z a b a d u l n é k . Az s e m tetszik, hogy nem t u d o k kacsintani, de ezt a kis h i á n y o s s á g o t e g é s z jól t u d o m pótolni azzal, r e b e g t e t e m a szempillám és pislogok. Az a r c o m t e t t azzá, aki ma vagyok. Ez a sze­ mély, akivé lettem, attól alakult így, a h o g y a n az e m b e r e k b á n t a k velem é s a h o g y a n n e k e m m e g kellett t a n u l n o m vele élni. hüledezve és a ilyennek vagy szörnyülködve, szereti, amilyen

tudomásul vennék, magyarázza

hogy ez az arc elválaszt­ - épp

következőkben.

I NEM HISZNEK A SZEMÜKNEK
I Nehezen teltek a serdülőéveim. Az e m b e r e k n é h a I megbámultak vagy az látszott rajtuk, hogy nem I hisznek a szemüknek. Akadt olyan is, aki nagyon undok volt és g ú n y o l ó d o t t rajtam. Még az is b á n t o t t , ha az e m b e r e k azt m o n d ­ ták: „Jaj, te s z e g é n y ! " - b á n t o t t a szánakozásuk, és ettől az érzéstől sokáig nem t u d t a m szabadul­ ni. Nagyon zárkózott lettem, mert féltem, hogyan fogadnának, ha e m b e r e k közé m e n n é k . De idővel, f o k o z a t o s a n m e g t a n u l t a m becsülni

KÉPZELETSZEGÉNYEK
S z e r e t e m az igaz b a r á t o k a t , akiket az a r c o m n a k köszönhetek, és azért is b e c s ü l ö m az a r c o m , mert arra késztetett, hogy j o b b e m b e r r é váljak. Még udvarlóm is van, aki szerint olyan vagyok, mint egy macska. Nem biztos, hogy e g y e t é r t e k vele, de annyi szent, hogy n e m tiltakozom e l l e n e ! Ha pedig valaki azt mondja, visszataszító va­ gyok, csak sajnálni t u d o m , mert nincs képzelőereje. Ha valaki t o k á s n a k csúfol, csak legyintek:

230

8. FEJEZET

„Áh! Csak azért, mert neked nincs ekkora? Irigy­ kedsz, m i ? " Minden leplezetlenül kíváncsi tekintetre barát­ s á g o s mosollyal felelek. És ha az én 10 másod­ perces i d ő h a t á r o m o n belül nem mosolyog vissza az illető, akkor nagyon h a t á s o s vasvillaszemeket meresztek rá. A múlt héten é p p az utcán sétáltunk a kedve­ semmel, amikor egy férfi közeledett felénk, és hö­ rögve fejezte ki a n e m t e t s z é s é t .

t a m neki, majd e l m e s é l t e m , mi t ö r t é n t az i m é n t i Egy pillanatig hallgatott, aztán e l m o s o l y o d o t t és azt m o n d t a : „ R e m é l e m , fájt n e k i ! " M i n d h á r m a n nevettünk. Furcsa, hogyan lehet egy-egy idegen ennyire ke­ gyetlen és durva, mások pedig - azok, akiktől a leg­ kevésbé várnánk, akiken általában átnézünk - enynyire melegszívűek, kedvesek. Ez elég jól összefoglalja az é l e t e m : megta­ pasztalom az e m b e r e k b ő l a l e g r o s s z a b b a t és a l e g j o b b a t is, gyakran mindezt öt percen belül! N e h e z e b b é , ugyanakkor é r d e k e s e b b é is teszi az

HELYBENHAGYTAM
Nem m o n d o t t semmit, elég volt az a furcsa t o ­ rokhang: az a fajta, aminek a j e l e n t é s é t csak a különös külsejű e m b e r e k érthetik. Annyira boszszantott, hogy szembefordultam vele. Nem részletezem, mit t e t t e m ezután, legyen elég annyi, hogy valószínűleg soha t ö b b é n e m lesz kedve úgy hörögni, ha egy nem mindennapi nőt lát az utcán. Két perccel k é s ő b b , a h o g y hazafelé tartottunk, o d a j ö t t hozzám egy hajléktalan férfi aprót kérni. Megkérdezte, hogy vagyok. „ P o m p á s a n " - mond­ ság e g y é n i m o d e l l j é t m e g a l a p o z ó b i o m e d i c i n á l i s gondolkodási m o d e l l b e n gyökerezik. Erre azzal válaszolnak, hogy a társadalmi modell kétségte­ l e n ü l n e m tagadja, h o g y v a l a m e l y e g é s z s é g k á r o ­ s o d á s l e h e t a f á j d a l o m oka, vagy h o g y v a n olyas­ m i , a m i t a z e g y é n m a g a n e m t u d m e g o l d a n i egy adott egészségkárosodás miatt. S ő t Carol T h o m a s ( 1 9 9 9 , 2 0 0 2 ) , a t á r s a d a l m i m o d e l l h í v e a „egész­ ségkárosodás-hatások" (impairment effects) ki­ f e j e z é s s e l é r z é k e l t e t i e n n e k az á l l a p o t n a k a lel­ k i - é r z e l m i k ö v e t k e z m é n y e i t a fogyatékkal é l ő k esetében. M i v e l a fogyatékosság v i t a t o t t m e g j e l ö l é s , és hozzá számos különféle egészségkárosodásból n e h é z meg­ e r e d ő fogyatékosság k a p c s o l ó d h a t ,

é l e t e m . A világ minden kincséért s e m m o n d a n é k le erről. Forrás: BBC News Magazine, 2 0 0 3 . augusztus 6 . KÉRDÉSEK 1. Fogyatékos-e az arctorzulásos e m b e r ? 2. M o n d valamit ez a t ö r t é n e t az e g é s z s é g k á r o s o ­ dás és a fogyatékosság közötti különbségről? 3. M o n d valamit ez a t ö r t é n e t a fogyatékosság társadalmi modelljéről?

áruk, s z o l g á l t a t á s o k e l é r h e t ő s é g é b e n is. 1 9 9 9 - b e n újabb jogszabályt vezettek be, a m e l y n e k eredmé­ n y e k é n t m e g a l a k u l t a f o g y a t é k o s o k j o g a i t v é d ő bi­ zottság (Disability Plights Commission), amelynek c é l j a „ a fogyatékos e m b e r e k k e l s z e m b e n i diszkri­ m i n á c i ó felszámolása". A törvény meghatározá­ s a s z e r i n t fogyatékos „bárki, a k i n e k o l y a n fizikai vagy m e n t á l i s k á r o s o d á s a v a n , a m e l y l é n y e g e s e n és tartósan hátráltatja szokásos n a p i tevékeny­ s é g e i e l v é g z é s é t " . A f o g y a t é k o s s á g n a k ez a meg­ h a t á r o z á s a é p p ú g y m a g á b a n foglalja a s z e l l e m i e g é s z s é g z a v a r o k k a l k ü s z k ö d ő k e t , m i n t a z arctor­ z u l á s o s e m b e r e k e t , és m e g k e r ü l i azt a k ö z k e l e t ű t é v e d é s t , h o g y a fogyatékos c s a k m o z g á s s é r ü l t le­ het, illetve a fogyatékosság többnyire veleszüle­ tett. V a l ó j á b a n a fogyatékos e m b e r e k 77 százaléka t i z e n h a t é v e s kora u t á n lett fogyatékos (Employ­ ers' F o r u m o n D i s a b i l i t y 2 0 0 3 ) , é s a n é p e s s é g e n b e l ü l az é l e t k o r r a l e g y e n e s a r á n y b a n n ö v e k s z i k a fogyatékosok a r á n y a (lásd a 8.5. ábrát). A t ö r v é n y m e g h a t á r o z á s a s z e r i n t az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n l e g a l á b b 8,5 m i l l i ó e m b e r (közel a n é p e s s é g 1 0 s z á z a l é k a ) fogyatékos, k ö z ü l ü k 6,8 m i l l i ó a n a k t í v k o r ú a k (Office o f N a t i o n a l Statis­ tics 2 0 0 2 ) . Az utóbbi csoportból csak mintegy 3 m i l l i ó e m b e r t f o g l a l k o z t a t n a k ( D i s a b i l i t y Rights C o m m i s s i o n 2 0 0 2 ) . Egy újabb felmérés azonban azt m u t a t j a , h o g y a t ö r v é n y fogyatékosságmeg­ határozásának megfelelő e m b e r e k 93 százaléka

h a t á r o z n i , h á n y fogyatékos e m b e r é l a z E g y e s ü l t Királyságban és világszerte. É p p erről lesz szó az alábbiakban.

Fogyatékosság az Egyesült Királyságban és világszerte
Az Egyesült Királyságban biztosító a fogyatékkal törvényt élők esélyegyenlőségét Discrimination Act) (Disability Ez bi­

1 9 9 5 - b e n fogadták el.

z o n y o s fokú jogi v é d e l m e t a d o t t a f o g y a t é k o s embereknek a diszkriminációval szemben több t e r ü l e t e n is, p é l d á u l a f o g l a l k o z t a t á s b a n és az

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG 8.5. ábra Az Egyesült Királyságban élő f o g y a t é k o ­ sok életkor szerinti megoszlása (a korcso­ port százalékában) 40

231

gyatékos munkavállaló 2 1 2 fontot (NOP 1 9 9 8 ) . A kormányzatok m á s területek kiadásaihoz mér­ ten mégis sokat k ö l t e n e k a fogyatékosügyre - a b r i t k o r m á n y é v e n t e t ö b b m i n t 1 9 m i l l i á r d fon­ t o t fordít a c s ö k k e n t m u n k a k é p e s s é g ű e k és fo­ gyatékosok támogatására ( B B C , 2 0 0 2 . április 9.). 1 9 9 9 - b e n a leggazdagabb országok már legalább k é t s z e r a n n y i t k ö l t ö t t e k a f o g y a t é k o s s á g h o z kap­ csolódó programokra, mint a munkanélküliség enyhítésére (OECD 2 0 0 3 ) . B e c s l é s e k szerint közel 5 0 0 millió „fogyatékos" e m b e r él a v i l á g o n , 80 s z á z a l é k u k a f e j l ő d ő orszá­ gokban, például I n d i á b a n vagy K í n á b a n (World B a n k G r o u p 2 0 0 2 ) . A z E N S Z E g é s z s é g ü g y i Világ­ s z e r v e z e t e ( W H O ) m e g á l l a p í t o t t a , h o g y a fejlő­ dő országokban a „krónikus betegségek és tartós károsodások" legfőbb okai a szegénység, a rossz köztisztasági állapotok, a n e m megfelelő táplál­ k o z á s és az e g é s z s é g t e l e n l a k á s k ö r ü l m é n y e k . Itt a sérülés, például a csonttörés gyakran maradandó károsodást okoz, a m i n e m t ö r t é n h e t n e meg, h a r e n d e l k e z é s r e á l l n á n a k a k e z e l é s h e z és a r e h a ­ b i l i t á c i ó h o z szükséges l é t e s í t m é n y e k ugyanúgy, m i n t N y u g a t o n . S o k f e j l ő d ő o r s z á g b a n a fogya­ tékossághoz vezető egészségkárosodások legfőbb o k a a n ő k k ö r é b e n t ö b b n y i r e a v a s h i á n y , az „ a n é ­ m i a " és a krónikus m e d e n c e g y u l l a d á s (amelyet

16-24
a

25-34

35-44

45-54

55-59/64-

Életkor A törvényben előírt nyugdíjkorhatár.

Forrás: From Exclusion to Inclusion. Final Report of the Disability Rights Task Force 1999. fontosnak tartja, h o g y l e g y e n á l l á s a . A z E g y e s ü l t Királyságban máig azok az e m b e r e k alkotják az egyik l e g h á t r á n y o s a b b h e l y z e t b e n l é v ő c s o p o r ­ tot, a k i k n e k e g é s z s é g k á r o s o d á s o k o z t a fogyaté­ kossága v a n . K ö z t ü k t ö b b a m u n k a n é l k ü l i , m i n t az „épek" k ö r é b e n , és a k i k i l y e n , fogyatékosság­ nak tartott e g é s z s é g k á r o s o d á s s a l m é g i s k a p n a k munkát, á l t a l á b a n k e v e s e b b e t k e r e s n e k . 1998ban a c s ö k k e n t m u n k a k é p e s s é g ű d o l g o z ó e g y h é ­ ten átlagban 1 9 6 f o n t o t k e r e s e t t , m í g a n e m fo-

Jogaik elismerését követelő fogyatékos tüntetők.

2321

8.

FEJEZET láthatjuk, hogy a szegénység a fejlődő világban o l y a n k á r o s o d á s o k a t o k o z , ú g y f o r m á l j a a fogya­ t é k o s s á g o t , h o g y a z itt é l ő e m b e r e k n a g y o n m á s ­ ként élik meg, m i n t a nyugatiak. Az e g é s z s é g k á r o s o d á s n a k és a fogyatékosság­ n a k ezek a világ k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n n a g y o n eltérő t a p a s z t a l a t a i r á v i l á g í t a n a k egy á t f o g ó b b g o n d o l a t ­ ra, a m e l y e f e j e z e t b e n is m e g j e l e n i k : a saját tes­ t ü n k r ő l s z e r z e t t t a p a s z t a l a t a i n k a t és a m á s o k k a l folytatott i n t e r a k c i ó i n k a t - a k á r é p e k , a k á r fogya­ t é k o s o k , a k á r b e t e g e k , a k á r e g é s z s é g e s e k - az a változó társadalmi környezet alakítja, a m e l y b e n é l ü n k . S z o c i o l ó g i a i s z e m p o n t b ó l c s a k a k k o r al­ k o t h a t u n k f o g a l m a t a b e t e g s é g r ő l , az e g é s z s é g r ő l és fogyatékosságról, ha megvizsgáljuk azokat a társadalmi és technológiai változásokat, amelyek meghatározzák, hogyan értelmezzük az emberi létnek ezeket az oldalait.

néha a nők „körülmetélése" okoz). Becslések szerint évente körülbelül 2 5 0 0 0 0 gyerek veszíti el a s z e m e világát, m e r t a t á p l á l é k u k b ó l h i á n y ­ zik az A-vitamin, a m e l y e t például a zöld s z í n ű z ö l d s é g e k t a r t a l m a z n a k . F e l v e t ő d ö t t , h o g y a vi­ lágon előforduló összes ilyen megbetegedésnek a k á r a felét i s m e g l e h e t n e e l ő z n i , h a j o b b prog­ r a m o k a t i n d í t a n á n a k a s z e g é n y s é g és az a l u l t á p ­ láltság f e l s z á m o l á s á r a , a k ö z t i s z t a s á g és az ivó­ víz biztosítására, feltételek balesetmegelőző munkahelyi (Charlton 1998). Az megteremtésére

e g é s z s é g k á r o s o d á s m á s i k f ő o k a a h á b o r ú é s an­ nak utóhatása (például a földben hagyott aknák). E z e n k í v ü l a s z e g é n y e b b o r s z á g o k b a n a fogyaté­ kos g y e r e k e k k ö z ü l s o k k a l k e v e s e b b e n k a p n a k u g y a n o l y a n s z i n t ű o k t a t á s t , m i n t a t ö b b i gyerek, ami életük későbbi szakaszában még tovább mé­ lyíti szegénységüket. A kutatási e r e d m é n y e k b ő l

ÖSSZEFOGLALÁS
1. A nyugati orvostudomány a biomedicinális járnak, például n e m kell elvégeznie szokásos feladatait, d e c s e r é b e m i n d e n t m e g k e l l ten­ n i e azért, h o g y a z o r v o s t a n á c s a i t m e g f o g a d v a visszanyerje egészségét. 4. A s z i m b o l i k u s i n t e r a k c i o n i s t á k azt v i z s g á l t á k , hogyan birkóznak meg az e m b e r e k a rövidebbh o s s z a b b ideig tartó betegséggel m i n d e n n a p i életükben. A betegség tapasztalata változáso­ kat i d é z h e t e l ő a z e g y é n ö n a z o n o s s á g á b a n é s s z o k á s o s n a p i r e n d j é b e n . A t e s t n e k ez a s z o c i o ­ lógiai d i m e n z i ó j a egyre fontosabbá válik sok társadalomban: az e m b e r e k ma tovább élnek, mint eleddig bármikor, és inkább krónikus m e g g y e n g ü l t á l l a p o t t ó l , m i n t akut b e t e g s é g e k ­ től s z e n v e d n e k . 5. A s z o c i o l ó g i a i k u t a t á s feltárja a b e t e g s é g és az egyenlőtlenség közötti szoros kapcsolato­ kat. Az i p a r i o r s z á g o k b a n a s z e g é n y e b b c s o ­ portok átlagos várható élettartama rövidebb, és k i s z o l g á l t a t o t t a b b a k a b e t e g s é g n e k , m i n t a t e h e t ő s e b b r é t e g e k . U g y a n a k k o r a g a z d a g or­ s z á g o k b a n m a g a s a b b a z á t l a g o s v á r h a t ó élet­ t a r t a m , m i n t a s z e g é n y e b b o r s z á g o k b a n . Van, a k i ú g y véli, h o g y a z o s z t á l y a l a p ú egészség­ beli egyenlőtlenségek kulturális és viselkedési t é n y e z ő k k e l , p é l d á u l a z é t r e n d d e l é s a z élet­ vitellel magyarázhatók. M á s o k a strukturális hatásokat hangsúlyozzák: rülmények. 6. A b e t e g s é g és egészségmintáknak n e m i és élnek a faji d i m e n z i ó j a is v a n . S z i n t e a világ m i n d e n országában a nők általában tovább férfiaknál, m é g i s g y a k o r i b b k ö r ü k b e n a megilyenek például a m u n k a n é l k ü l i s é g , a rossz lakás- és m u n k a k ö ­ egészségmodellre épül: arra a meggyőződésre, hogy a betegség objektív m ó d o n meghatároz­ h a t ó , és a b e t e g t e s t e g é s z s é g e t u d o m á n y o s a n megalapozott orvosi kezeléssel helyreállítha­ tó. A b i o m e d i c i n á l i s e g é s z s é g m o d e l l a m o d e r n t á r s a d a l m a k k a l együtt a l a k u l t ki. U g y a n e k k o r b o n t a k o z o t t ki a d e m o g r á f i a - az e m b e r i p o p u ­ lációk nagyságának, összetételének és dinami­ k á j á n a k v i z s g á l a t a - , é s a z á l l a m o k n a k egyre e r ő s e b b é r d e k e i k f ű z ő d t e k a h h o z , h o g y segít­ sék megőrizni az e m b e r e k egészségét. Nagy hatást gyakorolt a m o d e r n egészségügyi rend­ s z e r e k r e , h o g y a t u d o m á n y t az o r v o s i diag­ n o s z t i z á l á s b a n és a g y ó g y í t á s b a n is a l k a l m a z ­ ni kezdték. 2. A b i o m e d i c i n á l i s e g é s z s é g m o d e l l t e g y r e t ö b b kritika éri. Azt vetik ellene, hogy a t u d o m á n y o s gyógyászat n e m olyan e r e d m é n y e s , m i n t ami­ lyennek mondják, és az orvosok n e m értékelik az általuk kezelt betegek véleményét, továbbá azt, h o g y a z o r v o s i s z a k m a f e l s ő b b r e n d ű n e k t e k i n t i m a g á t m i n d e n a l t e r n a t í v g y ó g y í t á s i for­ m á n á l , a m e l y n e m fogadja e l a k o n v e n c i o n á l i s szemléletet. 3. A s z o c i o l ó g u s o k a t a b e t e g s é g t a p a s z t a l a t a ér­ dekli: h o g y a n éli meg a beteg és környezete, ha ledönti lábáról a betegség, h o s s z a b b ideig betegeskedik vagy végleg fogyatékossá válik. T a l c o t t P a r s o n s b e t e g s z e r e p - f o g a l m a arra utal, h o g y a b e t e g b i z o n y o s v i s e l k e d é s f o r m á k a t felöltve próbálja a l e h e t ő legkisebbre c s ö k k e n t e n i betegségének a szokásos rendet megzavaró ha­ tását. A beteg egyénnek b i z o n y o s kiváltságok

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG b e t e g e d é s , m i n t a férfiak e s e t é b e n . B i z o n y o s betegségek gyakrabban fordulnak elő etnikai kisebbségi csoportokban, m i n t a fehér népes­ ségben. A z e g é s z s é g b e n n e m é s faj s z e r i n t m u ­ tatkozó k ü l ö n b s é g e k e t g e n e t i k a i o k o k r a pró­ bálták v i s s z a v e z e t n i , p u s z t á n e z e k k e l a z o n ­ ban n e m magyarázhatók az egyenlőtlenségek. Bár talán van n é m i biológiai alapja bizonyos egészségi á l l a p o t o k n a k , a z á l t a l á n o s egészség­ es b e t e g s é g m i n t á k v i z s g á l a t a k o r f i g y e l e m b e kell v e n n i a t á r s a d a l m i t é n y e z ő k e t , v a l a m i n t a csoportok között az anyagi feltételek tekinteté­ b e n m e g f i g y e l h e t ő k ü l ö n b s é g e k e t is. 7. A fogyatékosság e g y é n i m o d e l l j é b e n a fogya­ tékos e m b e r t sújtó b a j o k a k o r l á t o z o t t e g y é n i képességekből erednek. E b b e n a m o d e l l b e n a testi „ a b n o r m a l i t á s " b i z o n y o s m é r t é k ű fogya­ tékosságot v a g y f u n k c i o n á l i s k o r l á t o z o t t s á g o t okoz. E f u n k c i o n á l i s k o r l á t o z o t t s á g a l a p j á n az e g y é n t egy t á g a b b k a t e g ó r i á b a s o r o l v a „rok­ k a n t n a k " m i n ő s í t i k . A z e g y é n i m o d e l l arra a s z e m l é l e t r e é p ü l , h o g y a fogyatékosság „sze­ mélyes tragédia". 8. A fogyatékosság t á r s a d a l m i m o d e l l j e a fogya­ t é k o s s á g o k á t n e m a z e g y é n b e n , h a n e m a tár­ sadalomban jelöli meg. A fogyatékosságot n e m az egyén csökkent képességei okozzák, h a n e m a z o k a z a k a d á l y o k , a m e l y e k e t a társa­ d a l o m e m e l a fogyatékos e m b e r e k teljes körű társadalmi részvétele elé. 9. A gazdag o r s z á g o k t ö b b s é g é b e n a k o r m á n y z a t i k i a d á s o k s o k k a l n a g y o b b r é s z é t fordítják a fo­ gyatékossággal kapcsolatos programokra, m i n t a munkanélküliség enyhítésére. E n n e k ellené­ re a f o g y a t é k k a l é l ő k az e g y i k l e g h á t r á n y o s a b b h e l y z e t ű c s o p o r t o t alkotják a fejlett országok­ ban. Az egészségkárosodott emberek többsége a fejlődő világban él.

MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK
1. Mit lehet tenni, hogy csökkenjenek az egyenlőtlenségek az egészségügyi ellátásban? 2. Hogyan magyarázhatják a nők és a férfiak élete közötti különbségek a betegséggel kapcsolatos tapasztalataik eltérését? 3. Milyen kormányzati programokkal lehetne a brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálatot felkészíteni arra, hogy jobban tudjon alkalmazkodni a betegek kulturális hátteréhez? 4. Növekszik-e az orvosi rend hatalma ós egyben a beteg kiszolgáltatottsága azáltal, hogy bizonyos állapotokat, például a terhességet vagy a levertséget „medikalizálják"? 5. Mennyiben korlátozottak a lakóhelyén vagy az oktatási intézményében a fogyatékkal élő emberek?

AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK
Doyal, Lesley (1995): What Makes Women Sick. London, Macmillan. Morris, Jenny (1991): Pride Against Prejudice: A Personal Politics of Disability. London, Women's Press. Nettleton, Sarah (1995): The Sociology of Health and Illness. Cambridge, Polity. Barnes, C. - Mercer, G. - Shakespeare, T. (1999): Exploring Disability: A Sociological Introduction. Cambridge, Polity. Barnes, C. - Mercer, G. (2003): Disability. Cambridge, Polity. Barnes, C. - Oliver, M. - Barton, L. (szerk.) (2002): Disability Studies Today. Cambridge, Polity.

INTERNETES FORRÁSOK
European Observatory on Health Systems and Policies http://www.euro.who.int/observatory/ International Public Health http ://www. ldb. org/ iphw/ Wellcome Library on the History and Understanding of Medicine http://www.wellcome.ac.uk/knowledgecentre/wellcomesites/ ENSZ Egészségügyi Világszervezet (WHO) http ://www. who. int Leeds University Disability Archive http://www.leeds.ac.uk/disability-studies/archiveuk/index.html BBC Disabilities Magazine http://www.bbc.co.uk/ouch/

TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS ÉS OSZTÁLY
A TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS RENDSZEREI A rabszolgaság A kasztrendszer Indiában és Dél-Afrikában A rendi tagolódás Az osztály OSZTÁLY- ÉS RÉTEGZŐDÉSELMÉLETEK Kari Marx elmélete Max Weber elmélete Erik Olin Wright osztályelmélete AZ OSZTÁLY-HOVATARTOZÁS MÉRÉSE John Goldthorpe: osztály és foglalkozás Goldthorpe osztályszerkezetének értékelése OSZTÁLYTAGOZÓDÁS A MAI NYUGATI TÁRSADALMAKBAN A felső osztály kérdése A középosztály A munkásosztály változó jellege A marginális osztály kérdése Osztály és életstílus Nemek és rétegződés TÁRSADALMI MOBILITÁS Összehasonlító mobilitásvizsgálatok A lefelé irányuló mobilitás Társadalmi mobilitás Nagy-Britanniában Anglia meritokrácia lenne? KÖVETKEZTETÉS: AZ OSZTÁLY JELENTŐSÉGE Összefoglalás Megfontolandó kérdések Aján