Anthony Giddens

SZOCIOLÓGIA
Második kiadás

Osiris Kiadó • Budapest, 2008

Tartalom

Előszó az ötödik kiadáshoz Köszönetnyilvánítás A kötet tartalmáról A kötet felépítéséről Mi a szociológia? A globalizáció és a változó világ Szociológiai kérdések felvetése és megválaszolása A szociológiai elméletalkotás Társadalmi interakció és mindennapi élet Szocializáció, életút, öregedés Családok és intim kapcsolatok Egészség, betegség és fogyatékosság Társadalmi rétegződés és osztály Szegénység, társadalmi kirekesztettség és jólét Globális egyenlőtlenség Szexualitás és társadalmi nem Faj, etnikum és migráció A vallás a modern társadalomban A média Szervezetek és hálózatok Oktatás Munka és gazdasági élet Bűnözés és deviancia Politika, kormányzat és terrorizmus Városok és városi terek Környezeti kockázatok Irodalom Alapfogalmak Mutató

18 19 20 22 23 43 73 93 113 139 169 203 233 269 301 337 373 413 447 487 525 569 611 649 689 725

751 775 797

FV

Részletes tartalom

ELŐSZÓ AZ ÖTÖDIK KIADÁSHOZ KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A KÖTET TARTALMÁRÓL FŐBB TÉMAKÖRÖK A KÖTET FELÉPÍTÉSÉRŐL

18 19 20 20 22

1. fejezet • Ml A SZOCIOLÓGIA?
A SZOCIOLÓGIAI SZEMLÉLET Szociológiai tanulmányok A SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS KIALAKULÁSA Elméletek, elméleti megközelítések Az első teoretikusok Újabb szociológiai szemléletmódok Elméletalkotás a szociológiában Elemzési szintek: mikro- és makroszociológia MIRE JÓ A SZOCIOLÓGIA? Összefoglalás Internetes források 24 26 27 27 28 35 39 40 40 42 42

2. fejezet • A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG
TÁRSADALOMTÍPUSOK Eltűnő világ: a premodern társadalmak és sorsuk A modern világ ipari társadalmai Globális fejlődés TÁRSADALMI VÁLTOZÁS A változásra ható tényezők Változások a modern időszakban GLOBALIZÁCIÓ A globalizációt segítő tényezők A globalizációs vita A globalizáció hatása KÖVETKEZTETÉS: GLOBÁLIS KORMÁNYZÁS KELL Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 45 45 49 50 52 53 55 56 56 63 65 69 70 71 71 71

TARTALOM

3. fejezet « SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA
SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK A tudományos szemlélet A kutatási folyamat AZ OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK F E L I S M E R É S E Kauzalitás és korreláció KUTATÁSI MÓDSZEREK Terepmunka (etnográfia) Felmérés (survey) Kísérlet ' Élettörténet Összehasonlító kutatás Történeti elemzés Az összehasonlító és a történeti kutatás egyesítése KUTATÁS A VALÓ VILÁGBAN: MÓDSZEREK, PROBLÉMÁK ÉS BUKTATÓK Az ember mint vizsgálati alany és az ebből fakadó etikai problémák Tud-e újat mondani a szociológia? A szociológia hatása Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források . 75 76 77 79 79 82 82 83 85 85 86 86 86 87 87 89 90 90 91 91 91

4. fejezet • A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS
MAX WEBER: A PROTESTÁNS ETIKA NÉGY ELMÉLETI PROBLÉMA Struktúra és cselekvés Értékelés Konszenzus és konfliktus A nemek problémája A modern világ kialakulása ÚJABB SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK Posztmodernizmus Michel Foucault NÉGY KORTÁRS SZOCIOLÓGUS Jürgen Habermas: demokrácia és nyilvánosság Ulrich Beck: a globális kockázattársadalom Manuel Castells: a hálózatgazdaság Anthony Giddens: társadalmi reflexi vitás KÖVETKEZTETÉS Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 95 96 97 98 99 100 101 103 103 104 105 106 106 108 109 110 110 110 111 111

TARTALOM

5. fejezet • TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET
A MINDENNAPI ÉLET VIZSGÁLATA NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Az „arc", a gesztusokés az érzelemkifejezés A nem verbális kommunikáció nemi vonatkozásai AZ INTERAKCIÓ TÁRSADALMI SZABÁLYAI Közös jelentések Garfinkel kísérletei „Interakciós vandalizmus" Reaktív kiáltások AZ ARC, A T E S T ÉS A BESZÉD AZ INTERAKCIÓBAN Érintkezések Benyomáskeltés A személyes tér INTERAKCIÓ IDŐBEN ÉS TÉRBEN Kronometrikus idő A társadalmi élet és a tér-idő rend átalakulása A mindennapi élet kulturális és történelmi szemlélete Szociológiai vita a valóság társadalmi felépítéséről Társadalmi interakció a kibertérben KÖVETKEZTETÉS: GYŐZ A KÖZELSÉG KÉNYSZERE Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok In 115 116 116 117 119 119 119 120 122 122 124 125 127 127 129 129 129 132 133 136 136 137 137 138

tern

etes

források

6. fejezet • SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS
KULTÚRA, TÁRSADALOM ÉS A GYERMEK SZOCIALIZÁCIÓJA Elméletek a gyermekfejlődésről Szocializációs közegek NEMI SZOCIALIZÁCIÓ Szülők, felnőttek reakciói A nem tanulása Mesekönyvek, televízió A nemsemleges nevelés nehézségei A szociológiai vita A TELJES ÉLETÚTRA KITERJEDŐ SZOCIALIZÁCIÓ Gyermekkor Serdülőkor Fiatal felnőttkor Érett felnőttkor Öregkor ÖREGEDÉS A brit társadalom „őszülése" Hogyan öregszik az ember? Az öregedés folyamata: versengő szociológiai magyarázatok 141 141 143 145 145 146 146 146 147 149 149 150 150 151 151 151 152 153 155

TARTALOM

Az öregedés jellemzőiNagy-Britanniában Öregedéspolitika A világnépesség őszülése Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

157 160 165 167 168 168 168

7. fejezet * CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK
ALAPFOGALMAK A CSALÁD A TÖRTÉNELEMBEN A családi élet fejlődése Hol volt, hol nem volt: mesék a hagyományos családról Világszerte változó családminták CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK NAGY-BRITANNIÁBAN Altalános jellemzők A családminták változása és változatossága Egyenlőtlenség a családban Intim erőszak Családon belüli erőszak Válás és különélés A családi élettel kapcsolatos attitűdök változása Új partnerkapcsolatok és mostohacsaládok A házasság és a családi élethagyományos formáinak alternatívái A CSALÁD ÉS AZ INTIM KAPCSOLATOK ELMÉLETI NÉZŐPONTJAI Funkcionalizmus Feminista megközelítések Új nézőpontok KÖVETKEZTETÉS: VITA A CSALÁDI ÉRTÉKEKRŐL Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 172 173 173 174 175 176 176 176 179 181 181 183 187 188 192 194 195 195 196 199 201 201 202 202

8. fejezet • EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG
A TEST SZOCIOLÓGIÁJA '204 206 209 214 215 218 218 221 223 224

AZ EGÉSZSÉG ÉS A BETEGSÉG SZOCIOLÓGIÁJA Az orvostudománnyal kapcsolatos szociológiai nézőpontok Orvostudomány és egészség a változó világban Az egészséggel és a betegséggel kapcsolatos szociológiai nézőpontok AZ EGÉSZSÉG TÁRSADALMI ALAPJA Osztály és egészség Nem és egészség Etnikum és egészség Egészség és társadalmi kohézió

I TARTALOM

A FOGYATÉKOSSÁG SZOCIOLÓGIÁJA A fogyatékosság egyéni modellje A fogyatékosság társadalmi modellje Fogyatékosság az Egyesült Királyságban és világszerte Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok In . tern etes források

225 225 225 230 232 233 233 233

9. fejezet • TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS ÉS OSZTÁLY
A TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS RENDSZEREI A rabszolgaság A kasztrendszer Indiában és Dél-Afrikában A rendi tagolódás Az osztály • OSZTÁLY- ÉS RÉTEGZŐDÉSELMÉLETEK Kari Marx elmélete Max Weber elmélete Erik Olin Wright osztályelmélete AZ OSZTÁLY-HOVATARTOZÁS M É R É S E John Goldthorpe: osztály és foglalkozás Goldthorpe osztályszerkezetének értékelése OSZTÁLYTAGOZÓDÁS A MAI NYUGATI TÁRSADALOMBAN A felső osztály kérdése A középosztály A munkásosztály változó jellege A marginális osztály kérdése Osztály és életstílus Nemek és rétegződés TÁRSADALMI MOBILITÁS Összehasonlító mobilitásvizsgálatok A lefelé irányuló mobilitás Társadalmi mobilitás Nagy-Britanniában Anglia meritokrácia lenne? KÖVETKEZTETÉS: AZ OSZTÁLY JELENTŐSÉGE Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 237 238 238 240 240 241 241 242 243 244 244 245 248 248 251 252 253 256 259 261 261 262 263 264 265 265 267 267 267

10. fejezet I SZEGÉNYSÉG, TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ÉS JÓLÉT
SZEGÉNYSÉG Mi a szegénység? A szegénység mérése Kik a szegények? A szegénység magyarázata Szegénység és társadalmi mobilitás '

/
271 271 272 275 279 280

TARTALOM
••MitniiiiiiniiiiffliiiiiiíiM

TÁRSADALMI K I R E K E S Z T E T T S É G Mi a társadalmi kirekesztettség? Társadalmi kirekesztettség példái Bűnözés és társadalmi kirekesztettség A JÓLÉTI ÁLLAM A jóléti állam elméletei Jóléti állam Nagy-Britanniában KÖVETKEZTETÉS: SZEGÉNYSÉG ÉS SEGÉLYEZÉS EGY VÁLTOZÓ VILÁGBAN Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

282 282 284 287 289 289 290 297 298 299 299 300

11. fejezet • GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG
GLOBÁLIS GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉG Magas jövedelmű országok Közepes jövedelmű országok Alacsony jövedelmű országok Növekszik-e a globális egyenlőtlenség? . 305 306 307 307 307 309 309 310 312 312 317 324 324 325 328 329 329 329 333 333 335 336 336 336

ÉLET A GAZDAG ÉS A SZEGÉNY ORSZÁGOKBAN Egészség Éhség, alultápláltság és éhínség Oktatás és írni-olvasni tudás MEGGAZDAGODHATNAK-E A SZEGÉNY ORSZÁGOK? Fejló'déselméletek A fejlődéselméletek értékelése A nemzetközi szervezetek szerepe és a globális egyenlőtlenség Globális gazdasági egyenlőtlenség egy változó világban A VILÁG NÉPESSÉGÉNEK NÖVEKEDÉSE Népességelemzés: demográfia A népesség változásának dinamikája Malthusianizmus A demográfiai átmenet A változás kilátásai Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

12. fejezet • SZEXUALITÁS ÉS TÁRSADALMI NEM
AZ EMBERI SZEXUALITÁS Biológia és szexuális viselkedés A társadalom hatása a szexuális viselkedésre Szexualitás és prokreatív technológia Szexualitás a nyugati kultúrában • / / 340 340 340 342 344

TARTALOM

SZEXUÁLIS ORIENTÁCIÓ Szexuális orientáció - velünk születik vagy tanuljuk? Homoszexualitás a nyugati kultúrában Attitűdök a homoszexualitással kapcsolatban Mozgalmak a melegek és leszbikusok polgárjogaiért TÁRSADALMI NEM Társadalmi nem és biológia: természetes különbségek? Nemi szocializáció A társadalmi nem és a biológiai nem társadalmi konstrukciója Feminitás, maszkulinitás és nemi viszonyok A NEMI EGYENLŐTLENSÉG Funkcionalista megközelítések Feminista megközelítések KÖVETKEZTETÉS: TÁRSADALMI NEM ÉS GLOBALIZÁCIÓ Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

350 351 352 353 354 356 357 357 359 359 363 363 364 370 370 371 372 372

13. fejezet - FAJ, ETNIKUM ÉS MIGRÁCIÓ
ALAPFOGALMAK Faj Etnicitás Kisebbségi csoportok ELŐÍTÉLET ÉS DISZKRIMINÁCIÓ Rasszizmus A rasszizmus szociológiai értelmezései ETNIKAI INTEGRÁCIÓ ÉS KONFLIKTUS Az etnikai integráció modelljei Etnikai konfliktusok MIGRÁCIÓ ÉS ETNIKAI VÁLTOZATOSSÁG AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN Bevándorlás Etnikai sokféleség Az etnikai kisebbségek helyzete a munkaerőpiacon Lakáskörülmények A büntető igazságszolgáltatás rendszere BEVÁNDORLÁS ÉS ETNIKAI VISZONYOK A KONTINENTÁLIS EURÓPÁBAN Migráció és az Európai Unió GLOBÁLIS MIGRÁCIÓ Migrációs minták és modellek Globalizáció és migráció Globális diaszpórák KÖVETKEZTETÉSEK 376 376 379 380 380 382 385 386 386 387 389 389 393 396 399 399 403 403 405 406 407 408 409

\

TARTALOM

Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

409 410 410 411

14. fejezet « VALLÁS A MODERN TÁRSADALOMBAN
SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK ÉS ELKÉPZELÉSEK A vallás szociológiai vizsgálata ' Valláselméletek A VILÁG VALLÁSAI Totemizmus és animizmus A zsidó vallás, a kereszténység és az iszlám A Távol-Kelet vallásai Vallási szervezetek Kereszténység, nem és szexualitás A SZEKULARIZÁCIÓ ÉS A VALLÁSI MEGÚJULÁS A szekularizáció Vallás Európában Vallás az Egyesült Királyságban Vallás az Egyesült Államokban A szekularizáció elméletének értékelése A vallási fundamentalizmus Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 415 415 416 420 420 421 422 423 427 428 428 430 432 435 439 440 444 445 445 446

15. fejezet « MÉDIA
HAGYOMÁNYOS ÉS ÚJ MÉDIA Hagyományos médiumok Új média MÉDIAELMÉLETEK Funkcionalizmus Konfliktuselméletek Újabb elméletek A MÉDIA ELFOGULTSÁGA: A GLASGOW-I EGYETEMI KUTATÓCSOPORT Televíziós hírműsorok A KÖZÖNSÉG ÉS A MÉDIA Közönségvizsgálatok A média hatásai A MÉDIA ELLENŐRZÉSE Politikai ellenőrzés A globális média és a demokrácia \ 449 449 454 458 459 459 460 464 464 466 466 467 470 470 473

TARTALOM

A MÉDIA A GLOBALIZÁCIÓ KORÁBAN Zene Mozi „Szupervállalatok" Médiaimperializmus? Ellenállás a globális médiával szemben és más utak keresése KÖVETKEZTETÉSEK Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

473 476 477 478 481 483 483 484 485 485 485

16. fejezet • SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK
SZERVEZETEK Bürokratikus szervezetek A szervezetek fizikai környezete Világméretű szervezetek Gazdasági szervezetek T Ú L A BÜROKRÁCIÁN? Szervezeti változások: a japán modell A vezetés átalakulása A hálózatok elméletei HOGYAN BEFOLYÁSOLJÁK ÉLETÜNKET A SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK? Társadalmi tőke: erős és gyenge kötődések Egyedül tekézni: példa a társadalmi tőke hanyatlására? KÖVETKEZTETÉSEK Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok In 489 490 496 500 503 511 511 512 515 518 518 519 521 522 523 523 523

'

tern

etes

források

17. fejezet • OKTATÁS
AZ OKTATÁS FONTOSSÁGA AZ OKTATÁS AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN Kezdetek és fejlődés A középfokú oktatás és a politika Felsőoktatás A brit oktatási rendszer összehasonlítása más rendszerekkel AZ ISKOLÁZTATÁS ÉS A TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉGEK ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK ELMÉLETEI Ivan Illich: a rejtett tanterv Basil Bernstein: a nyelvi kódok Pierre Bourdieu: az oktatás és a kulturális újratermelés A tanulás és a fizikai munka: Paul Willis elemzése a kulturális újratermelésről Az oktatás posztmodern megközelítései 527 528 528 530 535 540 541 542 544 546 547 549

jt

/

TARTALOM

EGYENLŐTLENSÉG ÉS OKTATÁS Az iskolai teljesítmények megoszlása nemek szerint Az etnikai kisebbségek az oktatásban Az IQ és az oktatás AZ OKTATÁS ÉS AZ ÚJ KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK Technológia az osztálytermekben Eljött-e máris az e-egyetemek kora? . KÖVETKEZTETÉS: AZ OKTATÁS'jÖVŐJE Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

550 551 555 556 561 561 563 564 565 567 567 567

18. fejezet • MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET
MI A MUNKA? F I Z E T E T T ÉS NEM F I Z E T E T T MUNKA A MUNKA TÁRSADALMI SZERVEZŐDÉSE Taylorizmus és fordizmus A taylorizmusés a fordizmus korlátai A MUNKA VÁLTOZÓ T E R M É S Z E T E A nők és a munka Posztfordizmus Változási trendek a foglalkozási struktúrában MUNKAHELYI BIZONYTALANSÁG, MUNKANÉLKÜLISÉG ÉS A MUNKA TÁRSADALMI JELENTŐSÉGE A munka társadalmi jelentősége A munkahelyi bizonytalanság növekedése Munkanélküliség KÖVETKEZTETÉS: „A JELLEM KORRÓZIÓJA"? Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 571 571 573 575 579 579 587 591 598 600 600 602 607 608 609 609 609

19. fejezet • BŰNÖZÉS ÉS DEVIANCIA
ALAPFOGALMAK A BŰNÖZÉS ÉS A DEVIANCIA MAGYARÁZATA: SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK , Funkcionalista elméletek Interakcionista elméletek Konfliktuselméletek: „Az új kriminológia" Kontrollelméletek Elméleti következtetések A BŰNÖZÉS ALAKULÁSA AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN A bűnözés és a bűnözési statisztikák \ 615 615 618 621 623 627 627 628 613

/

TARTALOM

ÁLDOZATOK ÉS BŰNELKÖVETŐK A nemek és a bűnözés Ifjúság és bűnözés Fehérgalléros bűnözés Szervezett bűnözés Kiberbűnözés BÖRTÖNÖK: MEGFELELŐ VÁLASZA BŰNÖZÉSRE? KÖVETKEZTETÉS: BŰNÖZÉS, DEVIANCIA ÉS TÁRSADALMI REND Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

630 630 635 636 639 641 642 646 647 648 648 648

20. fejezet » POLITIKA,KORMÁNYZÁS ÉS TERRORIZMUS
A POLITIKAI SZOCIOLÓGIA ALAPFOGALMAIVAL KAPCSOLATOS VITÁK Politika, kormányzás és az állam Hatalom " Autoritás és demokrácia A DEMOKRÁCIA GLOBÁLIS TERJEDÉSE A kommunizmus bukása A demokrácia népszerűségének magyarázata Bajban van-e a demokrácia? Globális kormányzás PÁRTPOLITIKA AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN Új Munkáspárt POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK Globalizáció és társadalmi mozgalmak Technológia és társadalmi mozgalmak A NACIONALIZMUS ÉS A NEMZET ELMÉLETEI A nacionalizmusés a modern társadalom Állam nélküli nemzetek Nemzeti kisebbségek és az Európai Unió Nemzetek és nacionalizmus a fejlődő országokban Nacionalizmus és globalizáció A nemzetállam, a nemzeti identitás és a globalizáció A TERRORIZMUS A terror és a terrorizmus eredete Régi és új típusú terrorizmus Terrorizmus és háború Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források , \ \

651 651 652 653 656 656 658 661 663 666 667 669 670 671 673 673 675 675 676 677 678 679 680 682 685 686 687 687 688

TARTALOM

j^^l

21. fejezet • VÁROSOK ÉS VÁROSI TEREK
AZ URBANIZMUS ELMÉLETEI A Chicagói Iskola Az urbanizmus és a mesterséges környezet Értékelés A VÁROSOK KIFEJLŐDÉSE A hagyományos társadalmak városai Iparosodás és urbanizáció . A modern nagyváros kialakulása Ujabb urbanizációs trendek Nagy-Britanniában és USA-ban Urbanizáció a fejlődő világban A VÁROSOK ÉS A GLOBALIZÁCIÓ Globális városok Egyenlőtlenség a globális városokban Városi közigazgatás a globalizáció korában KÖVETKEZTETÉS: A NAGYVÁROSOK SZEREPE A GLOBÁLIS KORMÁNYZÁSBAN Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 690 691 695 696 698 698 698 700 701 709 712 713 716 716 721 722 723 723 723

.

22. fejezet • KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK
A KÖRNYEZET MINT SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉS KÖZÖS KÖRNYEZETÜNK A növekedés határai Fenntartható fejlődés Fogyasztás, szegénység és a környezet Veszélyforrások TECHNOLÓGIAI EREDETŰ KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK Globális felmelegedés Genetikailag módosított élelmiszerek A globális „kockázattársadalom" ELŐRETEKINTÉS Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott Internetes források IRODALOM ALAPFOGALMAK MUTATÓ 727 728 728 729 729 731 737 738 743 746 748 749 750 750 750 751 775 797

olvasm

ányok

Előszó az ötödik kiadáshoz

^

Könyvem negyedik kiadása a 2 0 0 1 . szeptember 11-i eseményeket megelő­ zően jelent meg. Az ötödik kiadásban igyekeztem lépést tartani társadalmi világunk jelentős változásaival, taglalva az említett eseményeket követő éve­ ket is, ezért a szöveget egyrészt alaposan átdolgoztam, aktualizáltam, más­ részt jócskán belefoglaltam új anyagokat is. Akárcsak a korábbi kiadásokban, ezúttal is arra törekedtem, hogy könyvem olvasmányos, érdekfeszítő legyen, ugyanakkor tartalmazza a tudományág legújabb eredményeit. A kötetben most először részletesen foglalkozom a globális egyenlőtlenséggel, a terro­ rizmussal, az egyéni életúttal, az öregedéssel, a fogyatékossággal és más új, időszerű témákkal. Ezeket az új részeket úgy próbáltam összeilleszteni a ko­ rábbi kiadásokból megtartásra érdemesnek bizonyult szövegrészekkel, hogy a könyv ezután is méltó legyen az elismerésre, és a szociológiatanítás napra­ kész alapművének tekintsék.

Köszönetnyilvánítás

Itt mondok köszönetet mindenkinek, aki segített könyvem elkészítésében. Hálás vagyok az előző kiadás sok olvasójának hasznos észrevételeikért. Az ötödik kiadás nem készülhetett volna el Simon Griffiths tevékeny részvétele nélkül, aki hónapokat szentelt a kötet gondozásának. Ha e könyv bármilyen beccsel bír, az éppúgy az ő érdeme, mint az enyém. Sokkal tartozom neki ezért. Szeretnék köszönetet mondani azoknak a társadalomtudósoknak, akik könyvem készülőfélben lévő fejezeteit véleményezték. Oly sokan voltak, hogy nehéz volna felsorolni őket, de észrevételeik rengeteget segítettek. Ki­ adóm, a Polity Press munkatársai közül főként John Thompsont, David Heldet, Gill Motley-t, Neil de Cortot és Breffni O'Connort illeti köszönet. Emma Longstaff alapvető szerepet játszott a könyvkészítés teljes folyamatában. Nagyszerű volt vele dolgozni. Sarah Dancy a szöveggondozásban remekelt, nagyon hálás vagyok, hogy semmi nem kerülte el a figyelmét, és mindig megtalálta a legjobb megoldást. Végül köszönettel tartozom Alena Ledenevának a fáradhatatlan támogatá­ sért és biztatásért.

hogy egy-egy társadalom intéz­ ményeinek a bemutatására szorítkozunk. Ebbe főként más nyugati országokban végzett ku­ tatások tartoznak. A társadalmi vál­ tozások üteme azóta is szakadatlanul nő. mert ma igen fontos az iparosodott és a fejlődő világ kölcsönös függősége. amelyek kiszakították a Nyugat ipa­ rosodó társadalmi rendjét a korábbi társadalmakra jellemző életformákból. hogy több vo­ natkozásban eredeti. Olyan könyvet igyekeztem írni. mint amelyek a 18. akárcsak a hozzá kapcsolódó egyes információtechnológiai változások. hogy foglalkoztam a globalizáció hatásával. és szinte teljesen eltűntek a tradicio- . ku­ tatási eredményeire. Bár elsősorban Nagy-Britanniával foglalkozom. 1989-es kiadásában újdonságnak számított. A szociológia legfontosabb feladatai közé tartozik mind a múlt­ ban történt átalakulások feltérképezése. és lehetséges. hogy minden társadalmat önmagában. Remélem. A múltban sem léteztek egymástól elszigetelt társadalmak. Harmadszor: a könyvben erősen érvényesül az összehasonlító szemlélet­ mód. taglalja a kortárs szociológusokat érdeklő legfontosabb problémákat is.A kötet tartalmáról Ez a könyv abban a hitben íródott. Azóta jóval több vitát kavar a globalizáció. A szociológia azok­ nak az átalakulásoknak köszönheti létét. Az így létrejött világ a szociológiai elemzés legfőbb tárgya. napjainkban pedig egyértelműen az egész világra kiterjedő in­ tegráció folyamatainak felgyorsulását tapasztalhatjuk. A könyv lénye­ gesen több anyagot tartalmaz a világ szegényebb országairól. hogy olyan alapvető változások előtt állunk. mint a koráb­ ban megjelent szociológiai alapművek. de gyakran hivatkozom Oroszországra és a kelet-európai társadalmakra is. amely maga is sokat fejlődött. hogy a szociológia kulcsszerepet játszik a modern szellemi életben és központi helyet foglal el a társadalomtudomá­ nyok között. A kötet második fő témája a globalizálódó társadalmi élet. FŐBB TÉMAKÖRÖK A könyvet egy sor alaptéma köré rendeztem. Kerültem a túl bonytmiltrfogalmak bevezetését. században zajlottak le. Könyvem első. A szociológiát nem lehet úgy tanítani. az efféle vizsgálódás akkoriban még a tudományág technikai jellegűbb területein is gyerekcipőben járt. mert vizsgálódási körük jelentős mértékben megegyezik. ugyanakkor a különböző fejezetekben kitérek a tudományág legújabb elképzeléseire. A szociológiá­ ban túl sokáig uralkodott az a nézet. hogy eljárásom semmiféleképpen nem elfo­ gult. Ez világosan megmu­ tatkozik például az egész világot átfogó nemzetközi kereskedelemben. a témák tárgyalását más kultúrákból merített sokszínű anyag teszi kiegyensúlyozottá. külön lehet tanulmányozni. amelyekben lényeges változások zajlanak. Ezenfelül nagy hangsúlyt fektetek a szociológia és az antropológia kapcsolatára. mind pedig a ma zajló változások fő irányainak megragadása. amely amellett. és a szükséges szelekció ellenére ismertetni tudom az összes fontos szociológiai nézőpontot. Az egyik fő téma a változó világ. ezek mind sajátos jelleget köl­ csönöznek munkámnak. A globalizációt azért is lényegesnek tartom. század végén és a 19. Mivel ma a világ különböző társadalmai szoros kö­ telékekkel kapcsolódnak egymáshoz.

A kötetben sokszor rámutatok. Az utóbbi években a szociológia egyik legfontosabb fejleménye. a kulturális sokszí­ nűség megbecsülésére tanítanak és segítik megérteni a társadalmi intézmé­ nyek működését. A társadalmi nem vizsgálata ma már a szociológia egyik önálló területének számít . hogy nem ki­ zárólag a múltat vetjük alá szociológiai vizsgálatnak. Könyvemben mindenütt kitérek a történeti szociológia újabb eredményeire. új nézőpontokból mutatja meg viselkedésünk mozgatórugóit. . a szociológia és az antropológia is egyre inkább összeolvad.és makroszinten is elemezzük. Ezért több fejezet is tartalmaz a társadalmi nemmel foglalkozó részt. ezáltal a szociológia gyakorlata az emberi szabadság lehe­ tőségeit javítja. Ötödször: a szövegben végig megkülönböztetett figyelmet szenteltem a társadalmi nemmel kapcsolatos kérdéseknek. hogy vázoljuk egy-egy esemény történeti kontextusát. A szociológiatanulás felszabadító élmény lehet: általa átláthatjuk mások helyzetét. Mindig felhívom az olvasók figyelmét arra.A KÖTET TARTALMÁRÓL nális társadalmi rendszerek. fejleszthetjük képzelőerőnket. ha mikro. hanem jelenlegi in­ tézményeinket is megpróbáljuk érthetőbbé tenni a történeti megközelítés segítségével. és segít megismerni a miénkétől különböző kulturális környezeteket. hogy nem utalhatók egyszerűen a tudományág egyik alosztályába. A negyedik téma a szociológia szükségképp történeti szemlélete. hogy egyre hangsúlyosabbá válik a történeti elemzés. hogy a mikroszinten zajló interakció hat a szélesebb társadalmi folyamatokra. fejezet). hogy jobban megérthe­ tünk egy-egy társadalmi szituációt. Ez úgy értendő. Ez n e m pusztán azt jelenti. és a makroszintű folyamatok is befolyásolják mindennapi éle­ tünket. \ / A hatodik téma a mikro. Az utolsó téma a társadalmi és a személyes kapcsolata.e kötetben is egy teljes fejezetet szántam a témához kapcsolódó elméleti munka és kutatás fel­ térképezésére (12. a legtöbb fejezetben ez adja az értelmezési keretet. Ugyanakkor a nemek viszonyának kérdései anynyira lényegesek a szociológiai elemzésben. az önismeret révén pedig jobban megérthetjük a társadalmi világot.és makroszintek összefüggése. A szociológiai gon­ dolkodás nagy segítség önmagunk megértéséhez. Az így születő szociológiai elképzelések megkérdőjelezik a dogmákat.

hogy az olvasó konkrét példáim révén könynyebben megértse az ismertetett gondolatokat. hogy a könyv többféleképp is forgatható. uk/giddens5 címen). mi­ közben arra is ügyeltem. hogy az olvasó fokozatosan mind mélyebb ismereteket szerezzen a szociológia különböző területeiről. A fejezetek sorrendjét is úgy alakítottam. amely kritikai gondolkodásra ösztönöz és segíti az elmé­ lyülést könyvem egy-egy témájában.polity. Ezeket inkább a könyv végén foglaltam egy bővebb.A kötet felépítéséről Kötetem nem az alapvető szociológiai fogalmak elvont fejtegetésével kezdő­ dik. akik most ismer­ kednek vele. de gyakran merítettem szemléltető anyagot más forrásokból is (például újságcikkekből). elképzeléseket és elmélete­ ket. A kötet szö­ vegében vastag betűs kiemelés jelöli az Alapfogalmakban szereplő terminu­ sokat. az egyes kurzusok igényeihez igazítható legyen. minél inkább „meglepetések­ kel teli" könyvet írni. . Mindegyik fejezet többé-kevésbé önálló egységet alkot. és azoknak is. miközben a megfelelő helyeken más fejezetekhez is kapcsolódik. Igyekeztem a lehető legegyszerűbb és legközvetlenebb stílusban fogalmazni. A fejezetek végén felsorolt internetes források kiindulópontul szolgálnak az emberekkel és a szociológiával kapcsolatos információk gazdag tárházá­ hoz. Itt az oktatók és a diákok egyaránt számtalan olyan for­ rást találhatnak. akik e tudományágat tanítják. amely bőséggel tartalmaz további anyagokat (elérhető a http://www.co. amely szándékaim szerint egyaránt hasznára válik azoknak. így fontos új dimenzióval egészül ki a Szociológia ötödik kiadása. Különösebb veszteség nélkül lehet egy-egy fejezetet kihagyni vagy más sorrendbe állítani. E példák rendszerint szociológiai kutatásokból származnak. átfogó fogalomtárba. egy helyen találhatja meg a korábbi fejezetekben említett fontosabb_azoeielégiai szakkifejezéseket. Emellett a kötet külön honlappal is kiegészül. ugyanakkor megpróbáltam minél érdekesebb. amelyet a világháló kínál. Végig arra törekedtem. amelyben az olvasó haszonnal tallózhat.

Ml A SZOCIOLÓGIA? A SZOCIOLÓGIAI SZEMLELET Szociológiai tanulmányok A SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS KIALAKULÁSA Elméletek.és makroszociológia MIRE JÓ A SZOCIOLÓGIA? Összefoglalás Internetes források . elméleti megközelítések Az első teoretikusok Újabb szociológiai szemléletmódok Elméletalkotás a szociológiában Elemzési szintek: mikro.

a rituális cselekvésre . Ha két em­ ber megbeszéli. akkor va­ lószínűleg a találkozás és a beszélgetés fontosabb számukra. az a tudományág.tükröződnek társadalmi tapasztalataink kontextusai egyéni életünkben. hogy elvonatkoztassunk min­ dennapi életünk szokványos cselekvéseitől. A szociológusokat az ér­ dekli. hogy a kávé nem csupán ital. mégis sokféleképp. amely igencsak nyugtalanító. mély konfliktusok. hogy sokkal tágabb keretben kell látnunk. A kávé szokásformáló anyag. szükségszerűnek. sojt.Ma.ezek bőven adnak vizsgái­ nivalót a szociológiai elemzésnek. Ezt sokszor a nap későbbi részében másokkal közös kávézás követi. a cso­ portokkal és a társadalmakkal foglalkozó tudo­ mány. rabul ejtő vállalkozás. Harmadszor: a kávéivó bekerül a társadalmi és gazdasági kapcsolatok egész világra kiterjedő. A szocio­ lógiatanulás nem lehet csupán az ismeretek meg­ . A legtöbben úgy szemléljük a világot. Hogyan keletkezett ez a világ? Miért különbö­ zik ennyire az életünk szüleink. Sokan azért isznak kávét. miért vagyunk olyanok. a 2 1 . amely a társas rituálé alapja. hogy megértsük. és tágabb kontextusba tudja helyezni a dolgokat. hogy megiszunk egy csésze ká­ vét! Szociológiai szemszögből mit mondhatnánk viselkedésünk e látszólag érdektelen mozzanatá­ ról? Rengeteget. Először is rámutathatunk. Arra tanít minket. ami körülveszi. amilyenek vagyunk. és miért cselekszünk úgy. éppúgy beletartozik az egyé­ nek közötti futó utcai találkozások elemzése. amely koffeintartalmá­ nál fogva serkenti az agyműködést. feszültségelfés társadalmi szakadékok jellemzik. a kokainfogyasztást is. pró­ báljuk új módon szemlélni őket. hanem a naponta ismétlődő társadal­ mi rítusok részeként szimbolikus értékkel is bír. Az alkoholhoz hasonlóan a kávé is társa­ dalmilag elfogadott kábítószer. szemben például a marihuánával. A kávészüne­ tek elviselhetőbbé teszik a hivatalban eltöltött hosszú napot vagy az éjszakába nyúló tanulást. attól. az talán nem az. mert „feldobja" őket. Lenyűgöző. A kávé olyan A SZOCIOLÓGIAI SZEMLÉLET A szociológiai gondolkodásmód elsajátítása (más szóval látóterünk szélesítése) azt jelenti. Másodszor: a kávé drog. Vegyük azt az egyszerű példát. szerzésének rutinszerű folyamata. amelyek tolerálják a marihuána-. hiszen magunkat vizsgáljuk: azt. de nem helyeslik a kávé. A szocioló­ gus olyasvalaki. ahogyan cselekszünk. A szociológia megmutatja. A szociológiai vizsgálódás köre rendkívül tág. mint maga az ital. Ugyanakkor irányíthat­ juk a sorsunkat és jobbá tehetjük az életünket. jónak vagy igaznak tekintünk. század elején olyan világban élünk. ugyanakkor fényes jövőt ígérf Ez a világ az állandó változások korát éli. amely ebből adódóan alapvető szerepet játszik a modern szellemi életben. C. Wright Mills találóan szociológiai képzelőerőnek nevezett (Mills 1970). A kávéiváshoz kapcsolódó rituálé gyakran sok­ kal fontosabb. A szocio­ lógiai munka alapja az. mint a globális társadalmi folyamatoknak. A szociológiai képzelőerő mindenekelőtt /azt követeli tőlünk. és hogy életünk „adottságait" a történelmi és társadalmi erők jócskán befolyásolják. hogy nem szakadunk ki életünk megszokott keretéből. A szociológiai szem­ lélet alapfeltétele. amit egy amerikai szerző. a nyugati kultúrák­ ban azonban az emberek többsége a szenvedélyes kávéfogyasztókat nem tekinti „kábítószeresek­ nek". hogy együtt kávéznak. nagyszüleink éle­ tétől? Vajon mit hoznak majd az eljövendő vál­ tozások? Leginkább ezekre a kérdésekre próbál választ találni a szociológia. miközben a modern tech­ nológia egyre pusztítóbb támadásokat intéz a ter­ mészeti környezet ellen.alig észrevehetően. ami a korábbi nemzedékek számára teljesen el­ képzelhetetlen volt. Az evés-ivás min­ den társadalomban alkalom a társas interakcióra. aki képes elszakadni személyes körülményeitől. amellyel a napjuk indul. Sok nyugati számára a reggeli kávézás köré szerveződik egy személyes szokás: fontos első lépés.és az alkoholfogyasztást. hogyan . mint magának az italnak az elfo­ gyasztása. rendkívül bonyolult rendszerébe. A szociológia az ember társas életével. hogy amit természetesnek. pél­ dául az iszlám fundamentalizmus erősödésének a boncolgatása. hogy hogyan viselke­ dünk társas lényként. sok minden­ ben . Ugyanakkor vannak olyan kul­ túrák is. miért vannak ilyen különbségek. hogy ki kell bontakoztatnunk a képzelőerőnket.

A kávé termesztése. emberi jogokról és kör­ nyezetpusztításról folyó viták középpontjában álló termék. hogyan szerezhetnek tu­ domást az emberek a globalizáció révén a föld- . termék.mint a tea. nem­ zetközi kereskedelemről. amelyekben a fejlődő országok kis­ termelői a teljes piaci árat megkapják). Ma gyakorlatilag minden Nyugaton fogyasztott kávé olyan térségekből érkezik. a kávéivótól sok ezer mérföldnyire élő em­ ber folyamatos egymás közötti ügyletét. a Nyugat gyarmati terjeszkedésével kezdődött. vagyis semmiféle értelem­ ben nem „természetes" része a nyugati étrend­ nek. A kávé népszerűségének növeke­ désével márkanevekkel differenciált és politiká­ val átitatott termékké vált: ma már a fogyasztó életstílusát határozza meg. a burgonya és a cukor . hogy nem vesznek olyan országból kávét. hogy csak olyan kávét iszik. nem is gondolunk arra. ha kávézni megyünk a barátainkkal. A nyugati étrend számos egyéb is­ mert összetevőjével együtt . Az olaj mellett a kávé a legértékesebb árucikk a nem­ zetközi kereskedelemben. vagy amelyet a „méltányos kereskedelem" keretei közt értékesítenek (olyan rendszereken keresztül. a banán. A kávékedvelők elhatározhatják. milyen kávét választ és hol veszi meg. Van. tömeges fogyasztása mintegy két évszázaddal ezelőtt. sok ország számára a legnagyobb bevételi forrás. A szociológusok azt igyekeznek megérteni. aki a Starbuckshoz hasonló. aki úgy dönt. mivel manapság életünket je­ lentős mértékben befolyásolják az egész világra kiterjedő társadalmi hatások és kommunikációs hálózatok.a kávét is csak az 1800-as évek vége óta fogyasztják széles körben (az elit körében már korábban divatossá vált a kávézás). amely bolygónk leggazdagabb részeit kö­ ti össze a legszegényebbekkel: a gazdag orszá­ gokban nagy mennyiségben fogyasztják. „nagyüzemi" üzletlán­ cokkal szemben a „független" kávéházakat pár­ tolja.Ml A SZOCIOLÓGIA? Az is egy társas rituálé része. koffeinmen­ tes. amely nem tart-1) ja tiszteletben az emberi jogokat és nem törek­ szik a környezet védelmére. mégis főként szegény országokban termesztik. Van. Negyedszer: amikor kávénkat kortyolgatjuk. amely organikus. milyen múltbeli társa­ dalmi és gazdasági fejlődési folyamatok eredmé­ nye ez az ital. Ötödször: a kávé a mai globalizációról. A gyarmati örökség óriási hatást gyakorolt a globális kávékereskedelem fejlődésére. Bár a kávé a Közel-Keletről származik. Az ilyen globális tranzakciók tanulmányozása a szocioló­ gia fontos feladata. szállítása és elosztása szükségessé teszi számta­ lan. amelyeket annak ide­ jén európai országok gyarmatosítottak (Dél-Ame­ rikából és Afrikából).

hogy aztán új ismereteiket hasznosítva éljenek és cselekedjenek. hogy kiegészítse jövedelmét? Ha befejezi az iskolát. de úgy véli. amely személyes tragédia lehet annak. ugyanakkor rámutat. Társadalmi hátterünk igen nagy mértékben meg­ határozza. olvasómnak . amely sokakat foglalkoztató társadalmi trendeket jelenít meg. akit kitesznek az állásából. akik érdeklődnek a szociológia iránt.bár talán nem is tud róla . Pél­ dául a válást nehezen dolgozza fel az. Bármi is az indítéka. ha egy társadalomban milliók kerül­ nek ugyanilyen helyzetbe: közüggyé válik. illenek-e az olvasóra a következő jel­ lemzők! Fiatal? Fehér? Értelmiségi vagy szellemi foglalkozású? Végzett vagy most is végez rész­ idős munkát. hanem többnyire jobb helyzetű családokból származnak. hogy szociológiát tanul! Lehet. milyen döntéseket tartunk elfogadha­ tónak. hogyan viselkednek az emberek egy-egy csoportban? . Az egyetemi hallgatók nem a népesség átlagos tagjai. aki szeretne elmélyedni a tárgyban. miért döntött úgy. De tegyük fel. Vagy lehet lelkes olvasó. Szociológiai tanulmányok A szociológiai képzelőerő segítségével felismer­ hetjük. Próbálja most olvasóm ilyen szemmel nézni a saját életét! Nem kell feltétlenül aggasztó ese­ ményekre gondolnia.Mills ezt hívja személyes gondnak (personal trouble) -. hogy fanyalgó egyetemi hallgató. hogy az olvasó a fenti kérdések^ egyikére-másikára nemmel válaszol! Lehet. akinek azért kell szociológiát tanulnia. valójában szé­ lesebb körben érvényes kérdéseket vet fel.sok közös jellemzője lehet másokkal. mi a szociológia. Mégis jó­ val többről van szó. Ve­ hetjük példának a munkanélküliséget is. szeretne jó álláshoz jutni. századi Nagy-Britannia elitje számára a kávéház szol­ gált a társalgás és a politikai szervezkedés legfőbb szín­ tereként. a mai Nagy-Britanniához hasonló társadalom­ ban közösségi ügy (public issue) is: a házasságok több mint harmada tíz éven belül felbomlik. Talán már középkorú vagy idősebb. de nem lelkesedik a tanulásért? Nem tudja igazán. Vegyük például azt. kerekség távoli tájain zajló fontos eseményekről. Egyéni döntése a tágabb társadalomban elfoglalt helyzetét tükrözi. hogy valamiképp összefügg azzal. hogy miért lapozgatja a könyvemet. és nem tud másikat találni. A 18. hogy a válás egy. hogy megszerezze a diplomáját. hogy sok olyan esemény. aki megéli .A méltányos kereskedelemben részt vevő dél-amerikai szövetkezet kávészemeket válogató munkásainak a kávé biztosít megélhetést. amely látszó­ lag csak az egyént foglalkoztatja.Ezekre a kérdésekre álta­ lában olvasóim több mint háromnegyede igennel válaszol. hogy egy kisebbség tagja vagy szegénységben él. Épp ebből követ- . Attitűdjeik rendszerint hasonlóak barátaik és ismerőseik attitűdjeihez. Nézzük. mint egy-egy ember kétség­ beeséséről.

Egyéniségünket mi alakítjuk ki. hogy egyetemre készül. mint a természettudományok művelői? A válasz . hogy idáig jus­ son. A szociológia tudomány­ területén sosem alakult ki egységes törzsanyag a mindenki számára elfogadható elképzelésekből. hogy a tények magukért beszélnek. elméleti megközelítések Például amikor egy olyan összetett dolgot igyek­ szünk megérteni. Például tudjuk. amelyeket szociológiai tanulmányaik kezde­ tén megismerhetnek. Vi­ selkedésünkben és az egymással kialakított kap­ csolatainkban vannak ugyan szabályszerűségek. A társadalmi struktúra fogalma fontos szere­ pet játszik a szociológiában. Arra utal.alakítja .mégis elmondhatjuk. A „gyakorlatias emberek" általában gyanak­ vók az elméletalkotókkal szemben. hogy az iparoso­ dás nagy hatást gyakorolt a modern társadalmak kialakulására.). minden pilla­ natban átalakítják őket elemi alkotórészeik. hogy minden gyakorlati döntés alapja legalább részben valamilyen el- A SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS KIALAKULÁSA Sokan meghökkennek a többféle megközelítés­ től. például egy épü­ lethez. ha önma­ gunkat próbáljuk tanulmányozni. ehhez viszont magyarázó elméleteket kell kidolgoznunk. ha a kutatást szigorúan gyakorlati céllal végzik.a körülöttünk lévő társadalmi világot és ugyanakkor strukturálódik is e társa­ dalmi világ hatására. és megpróbálnánk rá­ mutatni. amikor megmondta nekik. Az elméletalkotás során elvont értelmezéseket alakítunk ki. amelyben mozgunk. hogy felsőfokú ta­ nulmányait főfoglalkozású szülőként folytatja. és nincs könnyű dolgunk. Elméletek. aligha tudnak magyarázatot találni a modern társadal­ mak sokrétűségére. Csak akkor alakít­ hatunk ki helytálló elméleti megközelítéseket. hogy e jegyek közül melyek a legfonto­ sabbak a szóban forgó fejlődés magyarázatában. A szociológusok gyakran körömszakadtáig vi­ tatkoznak arról. Azt is tudni akarjuk. a tudományág természetében keresendő: a szo­ ciológia a mi életünkkel. a mi viselkedésünkkel foglalkozik. amelyekkel a megfigyelt szituációk széles köre magyarázható. Vajon ők miért nem tudnak megegyezni egymással úgy. mint az iparosodásnak a társa­ dalomra gyakorolt hatása.több millió embertársunkhoz hason­ lóan . és szeretik azt hinni magukról. akik tőlünk óriási távolságra. hogy a kávébabot Közép-Amerikában termesztet­ ték stb. sajátos módon meghatározott mintába rendeződnek. Például az iparosodás­ ról alkotott elmélet kidolgozásakor igyekeznénk megragadni az ipari fejlődés különböző folyama­ tainak főbb közös jegyeit. hogy tejes. hogy „talpraesettek". Az emberi társadalmakban sosem szűnik meg a strukturálódás folyamata. hogy bizonyos összeget fizettem érte. de ha ezt nem vala­ milyen elméleti tudásra alapozva teszik. milyen feltételek között indult meg maga az iparosodás? Miért ta­ lálhatunk eltéréseket különböző társadalmak iparosodási folyamatai közt? Miért tulajdonítunk szerepet az iparosodásnak a büntetési módszerek vagy a család. A tények értelmezéséhez elméletekre van szükségünk.meghozzuk ezeket a döntéseket. hogy éle­ tünk társadalmi kontextusai nemcsak véletlen­ szerűen kialakuló esemény. Ez akkor is igaz. a világ másik felén is élhetnek. amely az emberi cselekvéstől függetlenül létezik. hogyan formál minket a társadalom és hogyan formáljuk önmagunkat. ezért nem kell foglalkozniuk elvontabb gondolatokkal . hogy melyik kávézóba me­ gyünk.és házassági rendszerek változá­ saiban? Az efféle kérdések megválaszolásához nélkülözhetetlen az elméleti gondolkodás.vagy presszókávét iszunk-e. és hogyan lehet a legjobban értelmezni a kutatási eredményeket. érdekesek (tény az. de a társadalmi struktúra nem hasonlítható va­ lamilyen fizikai struktúrához. ha a tényfeltárás eszközeivel igazolhatók. hogyan történnek a dolgok. A tények feltárása megmutatja. akkor for­ máljuk a kávé piacát.Ml A SZOCIOLÓGIA? keztethetünk azonban más jellemzőire. miért történnek a dolgok. Mi dön­ tünk például arról. viselkedésün­ ket nem egyszerűen ez a környezet határozza meg. hanem strukturáltak. Bár mindannyiunkat befolyásol a társadalmi környezetünk. talán szembe kellett néznie barátai és mások ellenérzéseivel. mennyire fontos az elméletalkotás a szocio­ lógiában. Tevékenységünk egyszerre struk­ turálja . Amikor . vagy lehet. Sok szociológus dolgozik elsősorban tényfeltárással. hatunk a kávétermelők éle­ tére. hogy ma reggel ká­ vét vettem. rögtön megmutatko­ zik. Közkeletű tévedés. Persze a tényfeltárást és az elméletalkotást sosem lehet teljesen szétválasztani. miként kell tanulmányozni az emberi viselkedést. a szociológia azonban nem szorítkozhat a tények gyűjtésére. de honnan ered. bármennyire fontosak. A szocioló­ gia azt az összefüggést hivatott vizsgálni. Térjünk vissza a kávé példájához! Az a csésze kávé nem magától kerül az asztalunkra.vagy cselekvéshal­ mazokból állnak. Valószí­ nűleg meg kellett küzdenie azért. „épí­ tőköveik": a magunkfajta emberek.

cselekvést és intézményeket. A címe azonban. amikor meg­ próbáljuk eldönteni. a Flamand közmondások segít megérteni. hogy alkalmazottait főként a pénz . milyen mértékben követhe­ ti a szociológia a természettudományokat. Ehhez hasonlóan értelmezheti megfigyeléseit a szociológus elméletek keretében. Az elmélet azonban nem csak azért foglal el fontos helyet a szociológiában. Az első teoretikusok Mi. még ha gyakran kimondatlanok is. amelyek nemzedékről nemzedékre hagyomá­ nyozódtak. Ez az emberi viselkedés egyik elméleti értelmezése. FEJEZET Brueghel fenti képén számos ember foglalatoskodik különös tevékenységekkel. emberek mindig is kíváncsiak voltunk visel­ kedésünk mozgatórugóira.I 1. Például elképzelhető. Első pillantásra a festménynek nincs sok értelme. miről van szó. és gyakran vallási formát öltöttek. Nem kínálkozik egyszerű megoldás. hogy egy üzleti vállalkozás vezetője ügyet sem vet az „el­ méletre". a 16. Az önmagunk meg­ ismerésére tett kísérletek azonban évszázadokon keresztül olyan gondolkodásmódokra épültek. Az elméleti gondolkodásnak megoldást kell találnia az ember társadalmi életének vizsgálatá­ ban felmerülő általános problémákra. Mondjuk feltéte­ lezi. amelyek a festésekor. mit keressünk.a nekik juttatott bér . méleti feltevés. A kép valójában több mint száz olyan szólást ábrázol. hogy téves. például a földrengést istenek vagy szellemek idézik elő. és még a filozófiai jellegű kérdésekre is választ kell adnia. mert segítségével meg­ világítható a kutatás során gyűjtött tények értel­ me. a társadalom szisztematikus vizsgálata viszonylag) .ösztönzi szorgos munkára. hogy a természeti eseményeket. amikor vizsgálódni kezdünk vagy értelmezni próbáljuk egy kutatás eredményeit.) Bár a korábbi idők szerzői is megvilágították az emberi viselkedés és társadalom természetét. A tudományunkban kibontakozott különféle el­ méleti megközelítések más-más módon láttak neki e kérdések megválaszolásának. Elméleti megközelítés nélkül azt se tudnánk. vagy hogyan foglalhatjuk a legjobban fogalmi keretbe az emberi tudatot. De bárhogyan is gondolkodik az üzleti tevékenységről. (A modern tudomány megszületése előtt sokan hitték. században közkeletűek voltak. vannak elméleti feltevései. rá­ adásul az iparszociológiai kutatásokból kiderül.

A szociológia pozitivista megközelítése arra a meggyőződésre épül. valamint az a hit. amellyel éppúgy ma­ gyarázhatók a társadalmi világ törvényei. amelynek megalapítására készült: Comte gondolkodása tükrözte kora kavargó eseményeit. mert tőle ered a „szociológia" szó. Comte eredetileg a „társadalmi fizika" meg­ nevezést alkalmazta. amelyet Koperni­ kusz.akárcsak a fizikai világ . századi gondolkodók ugyan­ olyan kérdéseket tettek fel. hogy a szociológiában a társadalom tanulmányozása során ugyanazokat a szigorú tudományos módszereket kell alkalmazni. ahogyan a természeti világ törvényeinek fölfedezése révén irányíthatjuk és előre láthatjuk az eseményeket környezetünkben. hogy a megfigyelés­ ből. A metafizikai stá­ diumban. ezért a gondolkodóknak is új módon kellett értelmezniük a társadalom és a természet világát. a szociológia feladata. a társadalmat már nem természetfeletti. Galilei és Newton felfedezései és eredmér Auguste Comte Egyedül nyilván senki nem alapíthat meg egy tel­ jes tudományágat. érzékeléssel történő megfigye­ lésekből olyan törvényekre következtethetünk. így a korai szociológiai gon­ dolkodás kialakulásához is sokan hozzájárultak. Az események közötti ok-oko­ zati kapcsolat megértésével a tudós előre láthat­ ja. hogy a tu­ domány csak megfigyelhető. hanem természeti keretek között kezdték vizs­ gálni. kezdete az 1700-as évek végére. amely nagyjából a reneszánsz idejére tehető. hogy mind egy közös logikára és az egyetemes törvények feltárására irányuló tu­ dományos módszerre épül. az 1800-as évek elejére tehető. amely kimondja. hogy mindegyik tudományágnak megvan a maga tár­ gya. úgy vélte. Ezek a változások lerombolták a hagyo­ mányos életformákat. A teológiai stádiumban a gondolkodást vallási eszmék vezé­ relték. hogy a vallás he­ lyett a tudományt állították a világ megértésének szolgálatába. Comte a szociológiát pozitív tudománynak lát* ta: úgy vélte. Bár Comte felismerte. mint ahogyan a természettudomány magyarázza a fizi­ kai világ működését. közvetlen tapasz­ talással megragadható dolgokkal foglalkozhat. ha másért nem. Éppen úgy. hogy ne­ vet adjon a tárgynak. A 19. A fordulópontot az jelentette. hogy a társadalom Isten akaratának megnyilvánulása. Comte olyan társadalomtudomány megteremtésére törekedett. ezért alkotta meg a „szociológia" szót. Eszerint gondos. A legnagyobb szerepet közülük általában Au­ guste Comte-nak (1798-1857) tulajdonítják. amelyeket Európában az 1789-es francia forradalom és az ipari forradalom kezdete indí­ tottak el. A pozitív stádiumban. mint a mai szocioló­ gusok: Milyen az emberi természet? Miért szerve­ ződik így a társadalom? Hogyan és miért változ­ nak a társadalmak? Modern világunk gyökeresen eltér a múlt világától. amelyek a megfigyelt jelenségek közötti összefüg­ gést magyarázzák.Ml A SZOCIOLÓGIA? új fejlemény. Auguste Comte (1798-1857) . szerette volna megkülönböztetni saját nézeteit. az erősödő iparosodás pedíg megváltoztatta a francia népesség tradicio­ nális életét. Comte megalkotta a három stádium törvényét. összehasonlításból és kísérletezésből szár­ mazó empirikus eredmények alapján ismereteket szerezhetünk a társadalomról. hogy a világ megismerésére irá­ nyuló emberi törekvések teológiai. milyen a világ most. Comte szerint a tár­ sadalom . azért. metafizikai és pozitív szakaszokon haladnak át. és mit tartogathat a jövő. A pozitivizmus feltevése. az emberi társadalmat vezér­ lő törvények kipuhatolásával sorsunkat is irá­ nyíthatjuk és közelebb juthatunk az emberiség jólétének megteremtéséhez. A francia forradalom jelentős társa­ dalmi változásokat hozott. miután azonban a vele vi­ tatkozók is elkezdték használni ezt a kifejezést. hogyan fognak bekövetkezni a jövőbeli ese­ mények. hogy segítsen megérteni. A szociológia szüle­ tésének hátteréül egy sor viharos erejű változás szolgált.állandó tör­ vényeknek engedelmeskedik. ame­ lyekkel a fizikában vagy a kémiában vizsgálják a világot.

az egyén szerepének felértékelődésével és egy új társadalmi rend kialakulásával. amely elképzelése szerint a hitet és dogmát mellőzve tudományos alapokra. a tudományos módszereket igyekeztek alkalmazni a társadalmi világra is. hogy a társadalomnak megvan a maga sa­ ját valósága. hogy ezek a társadalom egységét veszélyeztetik. a vallás. Noha Durkheim számos vonatkozásban tá­ maszkodott Comte munkájának egy-egy elemére. A társadalmi tények egy másik jellemzője az. például a gazdasági helyzettel vagy a vallás hatásával. mégis minden tudomány közül a legjelentősebb és leg­ összetettebb. Émile Durkheim ( 1 8 5 8 1917) írásai maradandóbb hatást gyakoroltak a modern szociológiára. elismert tu­ dománnyá váljon. hogy a társadalmi élet elemzésében ugyanolyan objektivitásra kell törekedni. Durkheimnek a szo­ ciológiára vonatkozó híres első alaptétele: „A tár­ sadalmi tényeket dolgoknak kell tekintenünk!" Ezt úgy értette. ködösnek tartotta. és megvan a maguk . látta.nyei nyitottak meg. hozzájárulása a társadalom tudományának rendszerbe foglalásához és egy­ ségesítéséhez lehetővé tette. hogy a szociológia később magas szakmai színvonalú. Három fő témával foglalkozott: a szocioló- . Pályája későbbi szakaszában Comte nagysza­ bású terveket vázolt fel arról. Émile Durkheim (1858-1917) gia mint empirikus tudomány jelentőségével. mint inkább a társadalmi tények vizsgálatában kell alkalmaznia: a társadalmi életnek azokkal az aspektusaival kell foglalkoznia. hogy a szociológia az utolsóként. hogy Comte-nak nem sikerült végrehajtania tervét. illetve a munka és a gazdasági élet tár­ gyalásakor is találkozhat az olvasó Durkheim el­ képzeléseivel. A szociológusnak a szociológiai módszereket nem annyira az egyén. Comte-hoz hasonlóan úgy gondolta. Durkheim számára a szociológia fő feladata a társadalmi tények vizsgálata. ha ezeket empirikus módon vizsgálja. amelyek for­ málják az egyén cselekvését. amely az új egyenlőt­ lenségi minták ellenében segít szabályozni vagy összetartani a társadalmat. hogy a társadalmi életet ugyan­ olyan pontosan lehet vizsgálni. aggasztották az iparo­ sodás okozta egyenlőtlenségek. Durkheim írásai a témák széles körét ölelik fel. valamint az er­ kölcsi tekintély forrásaival és jellegével. Szerinte a társadalmi tények olyan cselekvési. a deviancia és "a: bűnözés. mint a természet tu­ dományos vizsgálata során. a fizikát. gondolkodási vagy érzelmi módozatok. a kémiát és a biológiát követően kifejlődött tudomány. szociológiai nézőpontjának megfelelően^újjászervezni különösen a francia társadalmat. mint a természet tárgyait vagy eseményeit.realitása. de általánosságban minden emberi társadalmat is. elődje elképzeléseit többnyire túlságosan speku­ latívnak. a szociológia tudományos alapokra helyezését. amely segíthet tisztázni a hagyományos fi­ lozófiai kérdéseket. főként a szocio­ lógiára épült volna. mint Comte elképzelé­ sei. külső tényezők. hogy morális kon­ szenzust kell teremteni. hogy kényszerítő erővel bírnak az egyénekkel szemben. Comte nagyon is jól ismerte társadalmának állapotát. Bár Comte-nak a tár­ sadalom újjászervezéséről kialakított elképzelése sosem valósult meg. Durkheim úgy vélte. A kötet későbbi fejezeteiben.az egyes emberek életén és látásmódján túli . vagyis a társadalom nem pusztán az egyes tagjai tetteinek és érdekeinek összessége. E szemléletet követve Comte megállapította. Korlátozó jellegüket azon­ ban az emberek gyakran nem látják kényszerí- Émile Durkheim Egy másik francia szerző. amelyek az egyénen kívüli. és úgy vélte. hogyan lehetne. Sürgette az „emberiség vallásának" megalapítá­ sát. Durkheim a szociológiát új tudománynak tekin­ tette. A hosszú távú megoldást úgy képzelte.

illetve csoportkö­ telékei gyengülnek vagy megszakadnak. Az utolsó típus a fatalista öngyilkosság. . hogy kevésbé hajlamosak öngyilkosságot elkövetni azok. Úgy vélte. mondjuk válás idején . az egyénen kívüli társadalmi erők. amely csak más társadalmi tényekkel magyarázható. Ennek ellenére a tanulmány ma is klasszikusnak számít. hogy bizonyos emberek másoknál hajlamosabbak öngyilkosságot elkövetni. úgy vélte. hogy az öngyilkosok között több a fér­ fi. Az integráció és a szabályozás relatív megléte vagy hiánya szerint az öngyilkosság következő négy típusát külön­ böztette meg: Az egoista öngyilkosságot alacsony fokú tár­ sadalmi integráció jellemzi. amikor a társadalom túlszabályozza az egyént. Durkheim ezt bizonyítéknak tekintette arra. Bár Durkheim ezt a típust a maga korában kisebb je­ lentőségűnek tekintette. több a protestáns. hogy az öngyilkosságok aránya háború idején általában alacsonyabb. amely mintákba rendeződő jellemzőket hordoz. és a társadalmat többre értékeli önmagánál. mint a nő. akik erősen kötődnek társadalmi csoportokhoz. Ezekből a vizsgálati eredményekből Durkheim megállapította. hanem olyan jelenség. Nem pusztán egyéni tet­ tek végeredménye. Durkheim ezzel az anómia társadalmi feltételeire utalt. A korábbi írások is elis­ merték a társadalmi tényezők hatását. főként azt kifogásolva. hogy „egyedül állnak" Isten színe előtt. de az egyén hajlamát az öngyilkosságra a faji hovatartozással. Az anómiás öngyilkosságot a társadalmi szabá­ lyozás hiánya okozza. A házasság úgy véd az öngyilkosságtól. viselkedésüket gyakran társa­ dalmi minták és elvárások formálják. amikor az egyén „túlintegrált" (túl erősek a társa­ dalmi kötelékei). Bár az emberek szabad aka­ rattal és választási lehetőségekkel bíró egyénnek tekintik magukat. Ebben az esetben az öngyilkosság a „nagyobb jóért" hozott áldozat. amikor a társadalom gyors változása vagy instabilitása miatt az em­ berek „normák nélkül" maradnak. Például a katolikusok alacsonyabb öngyilkossági aránya erős társadalmi közösségükkel magyarázható.például a gazdasági rend megbomlása vagy személyes összezördülések. Durkheim tanulmánya rámutatott. míg a protestánsok személyes és erkölcsi szabad­ sága azt jelenti. amelyek meghatározzák az öngyilkosságok arányát. A normák és vágyak állandó vonatkoztatási pontjának elve­ szítése . ha hosszabb időtartamot vizsgálunk. nem vette figyelembe az öngyilkosságot befolyáso­ ló nem társadalmi hatásokat. hogy vannak az öngyilkossági arányt befolyásoló. és mindenképp egyetlen osztályozási rendszerbe akarta foglalni az öngyilkosság összes típusát. és akiknek a vágyait. gazdasági változás vagy bizonyta­ lanság idején pedig magasabb. törekvéseit társadalmi normák szabályozzák. Az öngyilkossági arányok vizsgálata feltárja. és akkor következik be. Az 3/fm/'sfa~öflgyjlkosság akkor következik be. Az öngyilkosság megjelenése óta sokat vitat­ ták a tanulmányt. több a jómódú. hogyan ismerhetünk fel általá­ nos társadalmi mintákat az egyéni tettekben. de szabályos mintázatokat mutatnak. hogy a sorssal vagy a társadalommal szemben te­ hetetlennek érzi magát. hogy akkor kö­ vetkezik be. A hivatalos franciaországi öngyilkossági adatok magyarázata során Durkheim arra a következte­ tésre jutott. és alapve­ tő megállapítása helytálló: még az öngyilkosság látszólag személyes aktusa is szociológiai magya­ rázatot követel. Az egyén elnyomása azt eredményezi. mint a házas. míg az egyedülállók elszigeteltebbek a társadalmon be­ lül. egységesen ható társadalmi erők. hogy ez a típus a tradicionális társadalmakra jel­ lemző. Azt is megfigyelte. Magyarázatát a társadal­ mi szolidaritás fogalmára és a társadalmat össze­ tartó tényezők két típusára építette: a társadalmi integrációra és a társadalmi szabályozásra.Ml A SZOCIOLÓGIA? Durkheim tanulmánya az öngyilkosságról Az egyén és a társadalom viszonyát feltáró klaszszikus szociológiai tanulmányok egyike Durk­ heim 1897-es elemzése az öngyilkosságról (Durkheim 2003a). mint a szegény. hogy az egyént stabil társas kapcsolatba foglalja. elsőként ő adott rá szociológiai magyarázatot. hogy a társadalmi világ még egy olyan igencsak személyes cselekményre is hat. mint az öngyilkosság. az éghajlattal vagy az elmezavarral próbálták in­ dokolni. mint a katolikus. A japán kamika­ ze pilóták vagy az iszlám „öngyilkos merénylők" ilyen altruista öngyilkosok. Durkheim szerint azonban az öngyilkos­ ság társadalmi tény. Az öngyilkossági arányok társadalmanként kü­ lönböznek. amelyekben fennmaradt a mechanikus szolidaritás. Például felfedezte.felboríthatja az emberek lehetőségei és vágyai közötti egyensúlyt. és több az egye­ dülálló. hogy vannak olyan. ha az egyén elszigetelődik. Bár Durkheim vizsgálata előtt is végeztek ku­ tatásokat az öngyilkosságról. Durkheim úgy látta. Dui-Jdretm szerint a háború idején tapasztal­ ható alacsonyabb öngyilkossági arányt a fokozot­ tabb társadalmi integráció jelének tekinthetjük. hogy Durkheim hivatalos statisztikákat használt.

A társadalmi munka­ megosztásról című művében (1893) Durkheim a társadalmi változás olyan elemzését adta. ami hozzájárult e szolidaritásforma felbomlásához. ütemük annyira gyors. erkölcsöket. hogy az emberek gyakran nem is tesznek mást. Durkheim egyik legismertebb tanulmányában az öngyilkosságot elemzi (lásd a keretes részt az előző oldalon).típusát. amelyeket szociológiai módszerekkel kell megmagyarázni. Főként a tár­ sadalmi és morális szolidaritás érdekelte. Mivel a társada­ lom tagjainak többsége hasonló foglalkozást űz. összekötik őket a közös tapasztalatok és nézetek. hogy nincs más választásuk. csak társadalmuk általános min­ táit követik. hogy nincs értel­ me az életének. ha az egyéneket si­ kerrel integrálják társadalmi csoportokba és tevé­ kenységüket közös értékek. hiszen meggyőződésük. az egyénre kiszabott büntetéstől (például ha bűncselekmény­ ről van szó). jellemzőiket inkább közvetve kell feltárni: hatásaik elemzésével. A társadalmi tények sokféleképpen korlátozhatják az emberi cselekvést. mert mindenkinek olyan árukra és szolgáltatásokra van szüksége. A társadalmi konszenzus megteremtésé­ ben a közös nézeteket a gazdasági reciprocitás és a kölcsönös függőség viszonyai váltják fel. Durkheim viszont kimutatta. Arra biztatta a szociológusokat. hogyan próbálták őket kifejezni törvényekben. A feladatok specializálódása és az egyre erősebb társadalmi differenciálódás a fejlett társadalmakban új rend kialakulását ered­ ményezte. Tehát a mechanikus szolidaritás alapját a konszenzus és a hasonló meggyőződés képezik.ezek közül az egyik az anómia. Kari Marx Kari Marx (1818-1883) nézetei éles ellentétben állnak Comte és Durkheim eszméivel. A szociológia többi alapítójához hasonlóan Durkheim is mindenekelőtt a társadalmakat át­ alakító változásokkal foglalkozott. A munkamegosztás fokozódásával az emberek egyre inkább egymásra utaltak. Durkheim hangsúlyozta. Durkheim ezeket a bomlasztó feltételeket az andmia fogalmával kapcsolta össze: a céltalanság vagy reménytelenség érzésével. amelyekben a munkamegosztás kis mértékű. mert általában szabad akaratukból enge­ delmeskednek a társadalmi tényeknek. Durkheim elismerte. nem lehet őket közvetlenül megfi­ gyelni. A tudományos szemlélet az érzékelés útján sze­ rezhető bizonyítékokra nyitott. De a modern világban a változások annyira in­ tenzívek. A fej­ tegetés során Durkheim szembeállította a szoli­ daritás két . ezért nincs sok tere az eltérő egyéni vélemények kifejezésének.tőnek. amely­ nek értelmében az ipari kor kezdetén egy újfajta szolidaritás jelent meg (Durkheim 2001). a kívülről készen kapott elképzelésektől mentes elmét követel. amelyet a mo­ dern társadalmi élet kelt. hogy tudományos koncep­ ciók csak a tudományos gyakorlatból születhet­ nek. Szolidaritás akkor áll fenn.és városfejlődés erői azonban fokozták a munka­ megosztást. amelyek az ipari forradalom idején következtek be a társadalomban. amelyeket korábban a vallás biztosított. Durkheim úgy vélte. A közös nézetek gátló erejűek: a közösség azon­ nal megbüntet mindenkit. vallási szövegekben vagy írott illemszabályok­ ban. és ezeket összekapcsolta a munkamegosztással. Az ipar. Durkheim szerint mechanikus szolidaritás jel­ lemzi a tradicionális kultúrákat. hogy a dol­ gokat a maguk valóságában vizsgálják és olyan új koncepciókat alkossanak. szokások révén sza­ bályozzák. vagy annak vizsgálatával. hogy a társadalmi tények vizsgálata során az előítéletek és ideoló­ giák figyelmen kívül hagyására kell törekedni. miközben nem adnak egyértelmű új értéke­ ket. más szóval az. Az öngyilkosság látszólag tisztán személyes cselekedet. hogy az öngyilkos viselkedésére nagy hatást gyakorolnak a társadalmi tényezők . hogy a társadalmi ténye­ ket nehéz vizsgálni: mivel láthatatlanok és megfoghatatlanok. Az organikus szolidaritású társadalmakat az emberek kölcsönös gazdasá­ gi függősége és mások szerepének a felismerése tartja össze. A modern társadalom fejlődés lerombolta a tradicionális erkölcsi ko látok és minták nagy részét. amelyet más foglalkozásúak bizto­ sítanak. aki szembefordul a konvencionális életmóddal. Durkheim kifejti.mechanikus és organikus . vallási hiedelmeket és a mindennapi élet min­ táit. és ez a modern társadalmak sok tagjában olyan érzést kelt. a különböző foglalkozások egyre fokozódó elkü­ lönülésével. teljes egészében a rendkí­ vüli személyes boldogtalanság következményé­ nek tűnik. Első jelentős. amelyek a társadalmi dolgok igazi természetét tükrözik. Az öngyilkossági arányszámok évről évre visszatérő mintákat követnek. Fiatalkorában összetűzésbe került a német hatóságokkal poli- . hogy komoly társadalmi nehézségeket okoznak. amelyet Durkheim szerint organikus szolidaritás jellemez. Bomlaszthat­ ják a tradicionális életstílusokat. hogy mi tartja össze a társadalmat és akadályozza meg annak káoszba süllyedését. a társadalmi elutasításig (elfogadha­ tatlan viselkedés esetén) vagy (a nyelvi szabályok megsértésekor) az egyszerű félreértésig. de hozzá­ juk hasonlóan azokat a változásokat igyekezett magyarázni.

Bár a tőke bir­ tokosai és a munkások egymásra utaltak (a tő­ késnek munka. Marx szerint a kapitalizmus eredendően osz­ tályok rendszere. Karl Marx (1818-1883) tikai tevékenysége miatt. műveiben rengeteg szociológiai felismerés található. de mivel mindig igyekezett össze­ függésbe hozni a gazdasági problémákat a tár­ sadalmi intézmények működésével. míg a né­ pesség nagy tömege a bérmunkások osztályába. Még legszigorúbb kritikusai is fontosnak tartják mun­ kásságát a szociológia fejlődése szempontjából. hogy a gazdasági források­ hoz kapcsolódó osztálykonfliktus az idő múlásá­ val egyre inkább kiéleződik. akik nem rendelkeznek a saját megélhetésükhöz szükséges eszközökkel. Marx úgy vélte. hanem elsősorban a gazdasági tényezők szolgálnak. azt is vizsgálta.Ml A SZOCIOLÓGIA? tőke: bármely vagyontárgy (pénz. E szerint a társadal-' mi változások legfontosabb forrásául nem az emberek által vallott eszmék és értékek. Marx a kapitalista vál­ lalkozások két fő elemét határozta meg. mivel a munkásoknak nincs ellenőrzési lehetősé­ gük a munkájuk felett. Marx úgy vélte. Többnyire gazdasági kérdésekkel foglalkozott. amelyben az osztályok közötti viszonyokat konfliktus jellemzi. jellegzetes­ sége a fogyasztók széles körének eladott javak és szolgáltatások termelése. így hozzájárultak a városokban élő ipari munkásosztály kialakulá­ sához. ez a függőségi viszony nem kiegyenlített. Az első a . hogy létrejön azoknak a munkásoknak a köre. Szerinte a tár­ sadalmi rendszerekben gazdaságuk ellentmondá­ sai miatt . Az iparosodás ter­ jedésével a parasztok. hogy a tőke birtokosai. vagy az csak csekély mér­ tékű. a bérmunkával. Marx figyelmét elsősorban mégis a modern korban bekövetkező változások kötötték le. a munkásosztályhoz tartozik. Társadalmi változás: történelmi materializmus Marx kiindulópontja az. majd rövid franciaor­ szági tartózkodás után végleg Nagy-Britanniában telepedett le emigránsként. A tőkefelhalmozás szorosan összefügg a második elemmel. a munkásnak pedig bér kell). ezért „a tör­ ténelem motorjának" nevezhetők. nagy számban költöztek a növekvő városokba. Ez azt jelen­ ti. gép vagy akár egész gyár). Az osz­ tályok közötti kapcsolat kizsákmányoló jellegű.át­ menet következett be az egyik termelési módról a másikra. hogyan fejlődtek a társadalmak a történelem során. amely éles ellentétben áll a történelem minden korábbi gazdasági rendjével. Vázolta az egymást követő történelmi Kapitalizmus és osztályharc Bár írásaiban a történelem különböző szaka­ szaival foglalkozott. amit a materialista tör-l ténelemfelfogásnak nevez.néha fokozatos. Marx írja az 1848-as Kommunista Kiáltvány elején: „Minden eddigi társadalom története az osztályharcok tör­ ténete" (Marx-Engels 1998). amelynek felhasználásával vagy be­ fektetésével új vagyontárgyakat tudnak majd lét­ rehozni. akik korábban a föld mű­ veléséből tartották fenn magukat. Az európai munkásmozgalom és a szocialista eszmék iránti érdeklődése tükröződött írásai­ ban. mint az annak hatására kialakuló egyenlőtlenségeket. és akik a tőketulajdono­ sok által biztosított munkalehetőséggel élhet­ nek csak. Szerinte a modern korszak legfonto­ sabb változásai a kapitalizmus kialakulásához kapcsolódnak. Marx a munkásosztályt proletariátusnak is nevezi. a munkaadók viszont a dolgozók munkájá­ nak eredményét kisajátítva nyereségre tehetnek szert. amelyek számos különböző tudományterü­ letet fognak át. néha forradalmi . Láthatta a gyárak és az ipari termelés térhódítását éppúgy. Az osztályok közötti ellentétek a történelmi fejlődés legfontosabb hajtóerejét képezik. A kapitalizmus olyan termelési rendszer. a tőkések uralkodó osztályt alkotnak. Bár Marx főként a 7 ^ kapitalizmusra és a modern társadalomra fordí­ totta figyelmét.

a filozófia és az összehasonlító törté­ nettudomány területét csakúgy. Korának más gondolkodóihoz hasonlóan We­ ber is igyekezett megérteni a társadalmi változás természetét és okait. és új rend jön létre: a kommunizmus. FEJEZET szakaszokat. Weber szerint az eszmék és értékek szerepe legalább annyira fontos a társadalmi változások­ ban. ezután következtek a rabszolgatartó társadalmak. amelyek kormányzatai büszkén hirdették. Marx munkássága jelentős szerepet játszott a 20. Ez nem azt jelenti.főként a puritanizmussal társí­ tott értékek . Sokat méltatott és vitatott művében. A protestáns etika és a kapi­ talizmus szellemében ( 1 9 0 4 . majd a földbirtokosokat és jobbágyokat élesen elválasztó feudális rendszerek. Műveinek többsége a modern kapitalizmus fejlődésével foglalkozik. hogy a jövő társadalmában a termelés fejlettebb és hatékonyabb lesz. tőlük független struktúrák. amelyek sorában az első a vadászok és gyűjtögetők ősközösségi társadalma. valamint azzal. hogy miben különbözik a modern társadalom a tár­ sadalmi szerveződés korábbi formáitól. Még alig két évtizede is a Föld népességének több mint harmada élt olyan tár­ sadalmakban (például a Szovjetunióban vagy ke­ let-európai országokban). de néhány marxi alaptételt erősen bírált. hogy a társadalmi struktúrákat a tettek bonyolult összjátéka alakítja. és minden korábbinál humánusabb társadalmi rendszer jön létre.meghatározó szerepet játszottak a kapitalista szemlélet kialakulásában. Szerinte a változást mozgató erők az embe­ ri motiváció és gondolkodás: az eszmék. hogy a szociológiának nem struktúrákkal. és Marxnál sokkal kevésbé tartotta fontosnak az osztálykonfliktuso­ kat. a gazdasági-politikai hatalmat monopolizá­ ló kisebb osztályra és azoknak az embereknek a nagy tömegére. mint a kapitalista rendszerben. amely megbuktatja a kapi­ talista rendszert és egy új. így megszűnnek a gazdagokat és szegényeket elválasztó szakadékok. hogy a vallási értékek . hogy létezhetnek az egyéneken kívü­ li. hanem úgy vélte. értékek és meggyőződések átalakulást indíthatnak el) Az egyének képesek szabadon cselekedni és for­ málni a jövőt.1 9 0 5 ) kifejti. osztályok nélküli tár­ sadalmat teremt.1. Elutasította a ma­ terialista történelemfelfogást. őket is kiszorítják majd. ahogyan a tőkések összefogva megbuktatták a feudális rendet. hogy elkerülhetetlen a mun­ kásosztály forradalma. akik alig részesülnek az általuk megtermelt javakból. hogy megfejtse e tettek értelmét. A gazdasági rendszer kö­ zösségi irányítás alá kerül. írásai felölelik a közgazda­ ság. hogy az emberek közötti valamennyi egyenlőtlenség el fog tűnni. Durkheimtől és Marxtól eltérően nem hitte. a jog. és ehhez az országhoz kötődik egyetemi pályafutása is. Hatott rá Marx. hogy Marx eszméiből merítet­ tek politikájuk kialakítása során. A kereskedők és az iparosok megjelenése a kereskedő vagy tőkés osztály ki­ alakulását jelezte. Egy sor empirikus vizsgálattal meghatározta a modern ipari társadalmak néhány alapvető jellemzőjét és kijelölte a legfontosabb ideológiai vitapontokat. hogy a társadalmak nem szakadnak majd szét egy. hogy éppúgy. . Max Weber (1864-1920) amelyek a mai szociológusok számára is megha­ tározó jelentőségűek. és a szociológia feladata. században. Rendkívüli ismeretanyaggal ren­ delkező ember volt. mint a gazdasági feltételeké. Marx úgy vélte. Marx hitt abban. Németországban szü­ letett. mivel ér­ deklődési köre és munkássága ugyancsak számos tudományterületre kiterjed. sokkal inkább azt. Max Weber Marxhoz hasonlóan Max Weber (1864-1920) sem nevezhető egyszerűen „szociológusnak". hanem a társadalmi cselekvéssel kell foglalkoz­ nia. E történelemképnek megfelelően Marx arra a következtetésre jutott. amely a földbirtokos nemessé­ get váltotta fel. A szocioló­ giai gondolkodás többi alapítójától eltérően úgy vélte. mint a szocioló­ giát.

ame­ lyekben figyelembe veszik az eredményességet. De nem elégedtek meg azzal. hogy leírják és ér­ telmezzék koruk jelentős eseményeit. a mo­ dern technológia és a bürokrácia kialakulását Weber együtt rációnálizálddásként jellemezte: a társadalmi és gazdasági élet megszervezése a ha­ tékonyság elve szerint. akkor a modern társadalmat az jellemezte. illetve a Nyugat főbb vallási rendszerei­ nek összehasonlításakor Weber arra a következ­ tetésre jutott. Ezek a szemléleti különbségek a szociológia egész története során fennmaradtak. Például míg Durkheim és Marx az egyénre ható külső erőket állítja középpontba.az egyetlen mód. Ide­ áltípusra épít például a bürokráciáról és a piacról szóló írásaiban. Ma sem rit­ ka.a nagy szervezetek . A bürokrácia . hogy a poliKezdetben a szociológusok azt a változó társa­ dalmat igyekeztek megérteni.4 9 6 . Tanulmányozta Kína. Különösen a bürokrácia fojtó. hogy ez a gondolati kép a tökéletes vagy elérendő cél. Weber varázstalanításnak nevezte azt. Weber úgy véli. mert a való világ bármely helyzete megérthető. A racionalizálódás végeredményét illetően azonban Weber nem volt egészen derűlátó. a Közel-Kelet vallásait. Tar­ tott attól. Weber a Nyugat egyik legsajátosabb jellemzőjének a tudományos jelle­ get tekintette. Weber az ipari forradalmat és a kapitalizmus kialakulását bizonyítéknak tekintette arra. hogyan alakíthatja a demokrácia sorsát. ha az ideáltípushoz hason­ lítjuk. hogy miközben a szociológusok az elemzés tárgyában egyetértenek. amelyikben éltek. hogy a modern társadalom mint rend­ szer elpusztítja az emberi szellemet. gyakran csak egyes jellemzői vannak je­ len. hogy az emberek foko­ zatosan feladják a babonában.Ml A SZOCIOLÓGIA? Weber néhány nagyhatású írása is mutatja. és kutatásaival jelentős mértékben hoz­ zájárult a vallásszociológia fejlődéséhez. Marx és Weber nagyon el­ térő megközelítéseket alkalmaztak a társadalmak vizsgálatában. . vallásban. Weber szociológiai szemléletében fontos elem volt az ideáltípus gondolata. Az ipari társada­ lomban nem volt sok helye az érzelgésnek vagy annak.megteremtette a maga veszélyeit. tikától a vallásig és a gazdasági tevékenységig az élet egyre több területe racionalizálódott. Az előző részekből viszont ki­ derül. A tudomány. dehumanizáló hatásai aggasztották. más jelentős civilizációkkal összehason­ lítva.kialakulása (a bürokráciáról lásd még a 4 9 0 . szokás­ ban és régóta folytatott gyakorlatban gyökerező tradicionális nézeteiket. gyakran eltérő elméleti nézőpontból végzik az elemzést. amely segít megérteni a világot. Az efféle hipotetikus konstrukció azonban nagyon hasznos lehet. Míg Marx a gazdasági kérdések meghatározó szerepére mutat rá. India. és a tőkésre jellemző beállított­ ság Marx nézeteivel szemben nem kizárólag gaz­ dasági változások hatására alakult ki. Sokkal fontosabb. hanem inkább azt. hogy a fejlődés iránya az általános racionalizálódás felé mutat. hogy egy bizonyos jelenség „tiszta" formája. Kína és India. századi felvilágosodás programja . Weber a tényezők sokkal szélesebb körét tekinti fontos­ nak.a haladás. De ne feledjük: Weber az ideál­ típuson nem azt értette. Úgy vélte. a technikai tudásra építve történik. a várható következményeket. hogy a kulturális eszmék és értékek éppúgy formálják a társadalmat. ahogyan nagyszámú ember tevékenysége hatéko­ nyan megszervezhető . t Újabb szociológiai szemléletmódok Racionalizálódás Weber szerint a modern társadalom kialakulása a társadalmi cselekvés mintáinak jelentős módo­ sulásaival járt. valamint az. mint egyéni cselekede­ teinket. hogy az egyén maga is formálhatja a külvilágot. Ha a tradicionális társadalmakban több­ nyire a vallás és a régóta élő szokások határozták meg az emberek attitűdjeit és értékeit. és egyre inkább racioná­ lis. hogy csak azért tegyenek valamit. mert nemzedékek óta úgy szokás. oldalt). mert meg­ próbálja szabályozni a társadalmi élet minden szféráját. A való világban nemigen létezik ide­ áltípus. instrumentális számításokat végeznek. a jólét és a boldogság előmozdítása azáltal. Marxtól eltérően úgy vélte. Ezáltal az ideáltípus állandó viszonyítási pontként szolgál. hogyan működnek a társadalmak és milyen jellegű a tár­ sadalmi változás. hogy a szokást és a babonát elutasítva a tudományt és a technoló­ giát pártolják .a gazdasági és politikai növekedéssel együtt bővül. amelyekkel általánosan magyarázható. hogy a keresztény hit egyes vonat­ kozásai fontos szerepet játszottak a kapitalizmus kialakulásában. hanem a tudomány és a bürokrácia . A 18. hogy a társadalmi világ vizsgálata so­ rán olyan módszerek kidolgozására törekedtek. mi­ lyen fontos volt számára a társadalmi cselekvés a nyugati társadalom sajátos jegyeinek elemzése során. hogy a kapita­ lizmusban nem az osztálykonfliktusok dominál­ nak. Az ideáltípus fogal­ mi vagy elemzési modell. hogy Durkheim. ahogyan a modern világ tu­ dományos gondolkodása elsöpörte az érzelmes­ ség múltból maradt erőit. Weber kiindulópontja az.

miként viszonyulnak más in­ tézményekhez. amelyek ezeket az elméleti megközelítéseket veszik ala­ pul és szemléltetik. aki gazdagította valamivel. 1837) című könyvében foglalta össze. hogy feltárjuk. HARRIET MARTINEAU Harriet Martineau-t (1802-1876) „az első szo­ ciológusnőként" szokták emlegetni. hogy a társadalom hasznára legyen.1. ugyan­ ebben az időszakban voltak más fontos gondol­ kodók is. Ma már Martineau érdemé­ nek tekintik. A szociológia. a budoár és a konyha mind remek iskolául szolgálnak.Marx­ hoz és Weberhez hasonlóan . akik figyelemre méltó eredményekkel gazdagították a tudományt. hogy ha valaki a társadalmat tanulmányozza. Ezenkívül gyakran mellőzte a tudomány azokat is. a családi és vallási életet és a faji kapcsolatokat). Martineau több szempontból is jelentős a mai szociológusok számára. de . / A 4. Angliában született és végezte tanulmányait. Az újabb elméleti megközelítések közül három . Először is bizonyította. amelynek különböző részei együttműködve stabilitást és szolidaritást ered­ ményeznek. akkor annak min­ den vonatkozására figyelnie kell. Durkheim. hogy hivatásos szo­ ciológussá váljanak. Ezért Marti­ neau maga is a női jogok és a rabszolga-felszaba­ dítás szószólójaként lépett fel. Harmadszor: elsőként ő vizsgált szociológiai nézőpontból korábban mellőzött témákat (a há­ zasságot. a legfőbb politi­ Harriet Martineau (1802-1876) Funkcionalizmus A funkcionalizmus a társadalmat összetett rend­ szernek tekinti. Végül meg­ állapította: a szociológus feladata nem csupán a megfigyelés.köz­ vetlenül kapcsolódik Durkheimhez. hogy a társadalom elem­ zésében a nők életének megértésére is törekedni kell. Elemezhetjük egy tár­ sadalom vallási hiedelmeit és szokásait például úgy. több mint ötven könyvet és számos esszét írt. . hogy Comte Pozitív filozófia tan­ folyama című alapvető értekezésének fordítása révén megismertette Nagy-Britanniát a szocioló­ giával (Rossi 1973). és meg­ vizsgáljuk a szociológiai gondolkodás néhány újabb elméleti eredményét. Fenti művében ezt így fogalmazta meg: „Az óvoda. vallási és társadalmi intézményekre egyaránt. aki ma is méltó a szociológusok figyelmére. E kevesek közé tartozik Harriet Martineau. FEJEZET elfeledett alapító Bár Comte.a funkcionalizmus. hogy a társadalom egyes részeinek egymáshoz és a társadalom egészéhez való viszonyát vizsgálja. nem mindig tudta méltóképp elismerni minden olyan gondolkodó érdemeit.nem nevezhető csupán szociológusnak. E megközelítés szerint a szociológia tudománya arra hivatott. Marxhoz és Weberhez. század eleji „klasszikus" időszak­ ban a nők és a faji kisebbségek köréből nagyon kevesen kaptak lehetőséget. Marx és Weber kétségtele­ nül meghatározó alakok a szociológiában. és megfigyelé­ seit Az amerikai társadalom (Society in America. akiknek nagy ritkán módjuk nyílt jelentősebb szociológiai kutatásra. amikor útjai során az Egye­ sült Államok sok vidékére eljutott. A 19. Könyvemben többször is felbukkan­ nak olyan fejtegetések és elképzelések. a konfliktuselméleti megkö­ zelítés és a szimbolikus interakcionizmus . amely­ ben megismerhetjük egy nép erkölcsét és visel­ kedési szokásait" (Martineau 1962). mivel egy társadalom különböző részei szoros kölcsönhatásban fejlődnek. Ezenkívül Martineau maga is módszeresen vizsgálta az amerikai társadalmat az 1830-as években. a gyerekek helyzetét. hanem mindent meg kell tennie. mint bármely más tudományterület. Másodszor: leszögezte. fejezetben bővebben is szó lesz a szocio­ lógia főbb elméleti megközelítéseiről. kai. szá­ zad végi és 20.

Hasonlókép­ pen. Merton ( 1 9 1 0 . miközben ezek a fogalmak csak az egyes emberre alkalmazhatók.tanulmányozásakor be kell mutatnunk. hogy az miként viszonyul a test más szerveihez. jól elkülöníthető csopor­ tok halmazának tekintik. A funkcionalisták a rendet és az egyensúlyt tekintik a társadalom normális állapotának . Merton sze­ rint a szociológiai értelmezés nagyrészt abból áll. akkor a tár­ sadalmi élet olyan jellemzői után kell kutatnunk. Ezért szer­ vezik. Sok kritikus úgy ítélte meg. A hopik hisznek benne.például a szív . Fő­ ként Merton funkcionalizmusa gyakorolt nagy hatást. A funkcionalizmus hangsúlyozza.e társadalmi egyensúly a társadalom tagjai közöt­ ti morális konszenzus meglétére épül. Ha a társadalmi viselkedés diszfunkcionális vonatkozásait keressük. A társadalmat az érdekeiknek megfelelően cselekvő. a latens funkció pedig e cselekvés olyan eredménye.köztük Comte és Durkheim . Két kiemel­ kedő képviselője Talcott Parsons ( 1 9 0 2 . hogy a szertartás esőt hoz. de sok funk­ cionalista gondolkodó (például Talcott Parsons) a kelleténél jobban hangsúlyozza a társadalmi ko­ héziót megteremtő tényezőket a megosztottságot és konfliktust eredményező tényezőkkel szem­ ben. A há­ borúkat máig gyakran vallási közösségek vívják . akik mindketten sokat merítettek Durkheim munkásságából. ezért veszített népszerűségé­ ből. Az utóbbi években megmutatkoztak a funkcio­ nalizmus korlátai. hogy a funkcio­ nális elemzés nem létező jellemzőket tulajdonít a társadalmaknak. akkor ez társadalmi konfliktusba torkollhat. Épp ezért főként a hata­ lom. hogy mindig fennáll a konfliktus lehetősége. és azt igyekez­ nek megérteni. így hozzájárul a társadalmi egység fenntartásához. hogy feltárjuk a társadalmi cselekvések és intéz­ mények latens funkcióit.1 9 7 9 ) és Robert K. Az sem kap elegendő figyelmet. hogy az esőtáncnak más hatása is van: erősíti a hopi tár­ sadalom egységét (latens funkció). Merton különbséget tett funkciók és diszfunkciók között is. megbonthatja a fennálló társadalmi rendet. és hogy bizonyos csoportok előnyösebb helyzetben vannak másoknál. hogy mindig csak a társadalmi ko­ héziót erősíti. Bár Mertonról nem állíthatjuk. . Például tévedés azt hinni. Egy átfogó „modellt" is javasolnak. milyen szerepet ját­ szik a kreatív társadalmi cselekvés a társadalom­ ban. Manifeszt funkció az. az egyenlőtlenség és a küzdelem kérdései­ vel foglalkoznak. A konflik­ tuselmélet követői a domináns és hátrányosabb helyzetben lévő társadalmi csoportok között ki­ alakuló feszültségeket vizsgálják. hogy az adott szokás vagy intézmény milyen szerepet játszik a társadalom életében. hogy a vallás megerősíti az emberekben a legfontosabb társadalmi értékek elfogadását. akkor a társadalomban létező (osz­ tály-. ha­ nem a társadalmi választóvonalak jelentőségére hívják fel a figyelmet. Merton ezt a megkü­ lönböztetést az Arizona és Új-Mexikó államban élő hopi törzs esőtáncával szemléltette. amelyek nem illeszkednek a fennálló rendbe. A funkcionalista gondolkodás az 1960-as éve­ kig a szociológia vezető elméleti hagyománya ma­ radt. ezért vesznek részt benne. mintha a társadalomnak volnának „szük­ ségletei" és „céljai". ame­ lyet egy bizonyos társadalmi cselekvés résztve­ vői ismernek és célul tűznek ki. A funkcionalisták gyakran úgy írtak. faji vagy nemi alapú) választóvonalakat és egyenlőtlenségeket aligha lehet észrevenni. egy társadalmi egység funkciójának elemzé­ se azt tisztázza. hogy a tár­ sadalom rendjének és stabilitásának megőrzésé­ ben fontos a morális konszenzus. amellyel magya­ rázható a társadalom működése. A funkcionalisták .Európa történelmében példa erre a protestán­ sok és a katolikusok összecsapása. A szív létfontosságú szerepet ját­ szik az organizmus életének megőrzésében azzal. hogy vért pumpál a többi szervbe. az eső pedig jó termést (manifeszt funkció). főként az Egyesült Államokban.Ml A SZOCIOLÓGIA? Egy társadalmi szokás vagy intézmény funk­ ciójának vizsgálata során elemezzük. amelyről a résztvevők nem tudnak. hogy a társadalom egészének a javát szolgálják.organikus analó­ giával gyakran hasonlították a társadalom műkö­ dését az élő szervezetek működéséhez: akárcsak az emberi test különböző részeinek. vagyis hogy a társadalom legtöbb tagjának közös értékei legye­ nek.2 0 0 3 ) . a társada­ lom elemeinek is együtt kell működniük. hogyan keletkeznek és állandó­ sulnak az uralmi viszonyok. Például Durkheim úgy vélte. Ha a figyelem középpontjában a stabilitás és a rend áll. A különérdekek meg­ léte azt jelenti. hogy az adott elem milyen szere­ pet játszik a társadalom fennmaradásában. hogy a vallás mindig funkcionális. Merton Durk­ heim valláselméletét követve feltételezi. Konfliktuselméleti szemléletmódok A funkcionalistákhoz hasonlóan a konfliktusel­ méletet követő szociológusok is hangsúlyozzák a társadalom struktúráinak fontos szerepét. Ha két csoport más-más vallások vagy akár ugyanazon vallás különböző ágainak a híve. Egy szerv . A konfliktuselméletek hívei azonban a funkcionalizmustól eltérően nem a konszenzust hangsúlyozzák. Merton megkülönböztette a manifeszt és a latens funkciókat.

amelyekkel bizonyos tárgyakat je­ lölünk. De a marxizmus minden változata különbözik a többi szociológiai hagyománytól abban. Hangsúlyozzák az efféle interakciók szerepét a társadalom és intézményei megteremtésében. a University of Calir fornia szociológiatanára. vagy kommunikációs formák szintén szimbólu­ mok. Hochschild a kutatás eredményeit összeg­ ző kötetében [The Managed Heart: Commerciali­ zation of Human Feeling. A szimbolikus interakcionizmus módszerét kö­ vető szociológusok gyakran foglalkoznak a hét­ köznapi életben zajló személyközi interakciók­ kal. Marx főbb gondolatait sokféleképpen lehet ma­ gyarázni. Közéjük tartozik Arlie Hochschild. milyen természetű valójában egy-egy.Kari Marx munkásságában kiemelt szerepet töltött be az osztályharc kategóriája.. Minden társadalomban választóvonal húzódik a hatalom birtokosai és a hatalomból kiszorulók. Ralf Dahrendorf ( 1 9 2 9 .hogyan készítik fel az utaskísérőket érzelmeik féken tar­ tására.). Marx elsősorban az osztályok felől szemlélte az érdekkülönbségeket. és ugyanúgy kívülről tudjuk szemlélni magunkat.1 9 3 1 ) mun­ kássága nagy hatást gyakorolt a szociológiai gon­ dolkodásra. Mivel az emberi lények világa bővelkedik a szim­ bólumokban.A mosolyotok ér a legtöbbet. FEJEZET A konfliktuselméleten belül erős a marxizmus pozíciója .egyéb készségeik fejlesztése mellett . most menjetek (az utastérbe). hogy öntudatos lényekké váljunk . Mead szerint a nyelv teszi lehetővé. valamint arra. amelyekben harmónia és egyetértés uralkodik. A nem verbális gesztusok . A szimbo­ likus interakcionizmus a nyelv és a jelentés vizs­ gálatából született. amikor. Jó pél­ da erre a kortárs német szociológus. és interjúkat ké­ szített a képzés résztvevőivel. Dahrendorf megálla­ pítja. hogy mivel a nyugati gazdasá­ gok egyre inkább a szolgáltatásra épülnek. amikor érintkeznek egymással. Megfigyelte. 1983) felidézi. hogy a funkcionalista gondolko­ dók egyoldalúan szemlélik a társadalmat: csak a társadalmi élet olyan aspektusaival számolnak. a konfliktuselméletek kidolgozói között akad olyan is. hogy szerzői a szociológiai elemzés és a politikai re­ form ötvözetének tekintik irányzatukat. főként az úgynevezett szimbolikus interakcionizmus szemléletmódjával. Ebben a folyamatban a szimbólum a legfontosabb elem. akire Weber hatott. mire gondolunk. hogy milyen szerepet tölt be a hata­ lom és a struktúra a társadalomban és hogyan korlátozzák az egyéni cselekvést. tulajdonképpen szimbólumok.tu­ datára ébredjünk egyéniségünknek. mert nem foglalkozik nagyobb kérdésekkel. vagyis a kormányzók és a kormányzottak között. amelyek megjelenítik. Mead amerikai filozófus ( 1 8 6 3 . amelyeket konfliktus és megosztottság jellemez. A szimbólum olyan dolog. hogy . Vannak azonban ennek az irányzatnak olyan követői.) az oktató pilóta ezzel az utasítással fordul a kép­ zésben részt vevő utaskísérőkhöz: „Na. mert bár elismerte. Társadalmi osztály és osztálykonfliktus az ipari társadalomban [Soziale Klassen und Klassenkonflikt in der Industriegesellschaft. milyen érzelmi stílust alkalmazva végezzük a munkánkat. vagy talán még fontosabbak azok a területek. és mosolyogjatok ám! . meg kell értenünk. aki a Delta Airlines att lantai oktatóközpontjában amerikai légiutas-kí­ sérők képzését tanulmányozta. hogy létez­ nek társadalmi struktúrák (osztályok. pél­ dául azzal. aki ma már klasszikusnak számító. Pedig épp ennyire fontosak. / Bár a szimbolikus interakcionizmus szemléle­ tével sokszor felismerhetjük. amellyel a levesevéshez használt eszközt nevezzük meg. rendi és más csoportok). Hochschild beszámoló- Szimbolikus interakáonizmus G. sokat bírálták azért.. A mar­ xizmustól a radikális politikai változás program­ ját várják. ahogyan mások látnak minket. A szimbolikus interakcionizmus a személyek közötti érintkezés apró részleteire irányítja a fi­ gyelmünket. szinte minden közöttük zajló inter­ akció szimbólumcserét foglal magában. H. akiket igenis foglalkoztatnak társadal­ munk hatalmi és strukturális viszonyai. hogy a konfliktus főként az egyének és cso­ portok eltérő érdekeiből ered. hiszen szimbolikus értéke van annak is. A „kanál" szó az a szimbólum. pártok. úgy vélte. 1957) című művében kifejti. Mead sze­ rint az emberek közös szimbólumokra és jelen­ tésekre építenek. lányok. és a marxista gondolkodás mai iskolái nagyon eltérő elméleti álláspontokat foglalnak el. a mindennapi társadalmi élet során végzett cselekvésünk. Pél­ dául a szavak. De nem minden konfliktuselmélet marxista megközelítésű. Dahrendorf viszont tágabb értelemben az autori­ táshoz és a hatalomhoz kapcsolja őket. Közvetve Max Weber is hatott erre az elméleti megközelítésre. hogy ezeket a struktúrákat az egyének társadalmi cselekvései hozzák létre. hogy ezeket a részle­ teket miképpen hasznosítjuk mások mondaniva­ lójának és cselekedeteinek az értelmezésében. Menjetek és dobjátok be magatokat! Mosolyt kérek! De na­ gyot! Mindent bele!" Hochschild megfigyeléseiből és az interjúkból arra következtet. amely valami mást helyettesít. ha integetünk vagy „beintünk" valakinek.1.

amelyet épp ebben a fejezetben ismertettünk. ame­ lyekre további kutatások során lehet választ adni. amely jóval át­ fogóbb más elméleteknél. Mégsem tudjuk egyértel­ műen indokolni. és a kötet megjelenése óta sok más kutató épített a gon­ dolataira. ahol mindenkinek többé-kevésbé hasonlóak a körülményei. Általában egy kutatás folyamatában születnek. egyre több embernek kell „érzelmi munkát" is végeznie munkahelyén. minél nagyobb a célja. és olyan problémákat vetnek fel. Hochschild ezt nevezi az „érzelmi munka" terén folytatott képzésnek . Ilyen például a relatív depríváció elmélete. szemlélettel közelítik meg a szociológia tárgyát. Ne próbáljon nagy elméleti rendszereket alkotni (ahogyan például Marx tette). személyes részünknek tekintjük. hogy a szociológus nagyívű elméleti vállalkozásba kezdjen. mint egy olyan csa­ lád. hogy az ember kontrollálja érzelmeit. Az elméle­ tek érvényességi köre szűkebb. az érzelmeket általában legbensőbb. és csak néha válik újra annak részévé. amelyben a Delta Airlines utaskísérőinek kellett részt venniük.az efféle munka megköveteli. hogy empirikus kutatással közvetlenül teszteljék. hogy miért kellene a szocioló­ giai elméletalkotásnak megmaradnia a „közép­ szinten". aki már dolgozott a szolgáltatóiparban. nem volt könnyű ér­ zelmi munkára képezni az embereket. amelyen a szociológusok munkálkod­ nak. amelyet munkájuk során fel kell adniuk.Ml A SZOCIOLÓGIA? ja az utaskísérők „ügyfélszolgálati" képzésével kapcsolatos vizsgálatról ismerős lehet bárkinek. Sokféleképpen véleke­ dünk arról. annál nehezebb empirikusan igazolni. A szociológiában nincs egyetlen uralkodó elméleti megközelítés . a szolgáltatóiparban dolgozók is gyakran arról számoltak be Hochschildnek. az Egyesült Államokban végezte kutatatásait. amelyet megtapasztalnak. Hochschild megállapítja. mégis elég általános. hogy a szociológus úgynevezett középszintű elméleteknek szentelje figyelmét. már nem a sajátjuk.bár ez gyakoribb más társadalomtudo­ mányokban (főként a közgazdaságtanban). Bár Hochschild a világ egyik legfej­ lettebb „szolgáltatógazdaságában". Más szóval ezek a dolgozók eltávolodtak saját érzelmeiktől. de átfogó . de olyan környé­ ken. mert ha belegondolunk. vajon kívánatos vagy hasznos-e. Hasonló­ képpen. megállapításai sok jelenkori társadalomra érvényesek. Néha az elméletek nagyon pontosan fogal­ mazódnak meg. A különböző elmé- Elméletalkotás a szociológiában Eddig elméleti megközelítésekkel foglalkoztunk. mégis jobban meg kell értenünk. akkor kevésbé érzik úgy. Ezekben az országokban a szolgáltatóipari alkalmazottak­ tól néha megkövetelik. testképet.ez a gyengeség jelének tűnhet. Ha a család szűkösen. hogy kihez hasonlítják magukat. Az elméleti viták ereden­ dően elvontabbak. Például Robert K. lakóik pedig tehetősebbek. emberpróbáló feladat. Erre példa Durkheim elmélete az öngyilkosságról. Számtalan elmélet született az ezerféle kutatási területen. mint Nyugat-Európában vagy Észak-Amerikában. hogy nélkülözniük kell. amelyek különböző nézőpontokból. hogy különböző jelenségek egész körére alkalmazható legyen.ezek nem is állnak nagyon távol attól a képzéstől. hogy a szol­ gáltatóiparban dolgozók (a kétkezi munkások­ hoz hasonlóan) gyakran eltávolodnak önmaguk azon részétől. Hochschild kutatása ablakot nyitott az élet egy olyan szeletére. például üzletben. Merton (2002) amel­ lett kardoskodik. ahol nincs olyan hagyománya a nyil­ vános mosolygásnak. amelynek értelmé­ ben az emberek attól függően értékelik körülmé­ nyeiket. sőt olykor matematikai formát is öltenek . Ha épp dolgozunk. hogy úgy ér­ zik: a mosolyt mintha rájuk ragasztották volna. Ugyanakkor van olyan elmélet. így alakítson ki nyilvánosan felismerhető (és elfogadható) arcki­ fejezést. még a mosolyunk is a cégé. mint az empirikusabb jellegű nézeteltérések. ahol az otthonok többsége sokkal nagyobb. amely hasonló házban él. szegény környéken él. Ez azért érdekes. például a grönlandi inuitok körében. hanem szerényebb elméletek kidolgozására törekedjen. hogy érti. hogy a karja szinte már gép. de nem az. Egyes kultúrákban. mint a szociológiában. vagyis különböző elméleti irányultságokkal. hogy „mosolygási tanfo­ lyamokon" vegyenek részt . étteremben vagy bárban. hogy minél átfogóbb az elmélet. A szol­ gáltatóipari állások száma rohamosan növekszik a világ minden országában. Hochschild könyvében meggyőzően alkalmaz­ ta a szimbolikus interakcionizmust. Tulajdonképpen igaz. A középszintű elmélet elég konkrét ahhoz. A kétkezi munkás például gyakran úgy érzi. konkrét társadal­ mi feltételeket vagy eseményfajtákat igyekeznek magyarázni. A fent tárgyalt elméleti megközelítésektől azonban megkülönböztethetjük az elméleteket. ha­ nem érzelmeinket is igyekszik birtokba venni. amelyről a legtöbb ember úgy gondolja. Hochschild szerint a minket alkalmazó vállalat nemcsak mozdulatainkat. A szociológiában az elméletek vagy még in­ kább az elméleti megközelítések értékelése nehéz. Vagyis a depriváció érzését nem közvetlenül az anya­ gi szegénység mértéke határozza meg. aki mozgatja.

Mégis sokat segítene. Dönthetünk úgy. kapcsolatba. Általában mikroszociohígiá­ nak nevezzük azt. hogy milyen szintre irányul az elemzés. közvetlen interakció helyzetében vizsgáljuk a mindennapi viselkedést. hanem az egyének szűkebb körű interakcióinak az elemzését tartja fontosnak. A mikroszociológia a mindennapi viselkedés vizsgálata közvetlen interakciókban. A makroszociológia a nagy társadalmi rendszerek. A tágabb intézményi keretek nagyban meghatározzák. pél­ dául az indusztrializmus kialakulásának az elem­ zése is. a különböző irodákban vagy az üzemben dolgozók körében. hogyan viselkednek tagjai a közvetlen interakciók során. mert a te­ vékenységek egy része nyomtatott anyagok.1. ők dolgozzák ki a konfliktuselméleteket. ha meg akarjuk érteni a mindennapi élet intézményi hátterét.tanulmányozása során az elméle­ ti sokszínűség ment meg a dogmáktól. mások jelenléte még a legösszetettebb társadalmakban is kulcsfontosságú. hány közvetett vagy elektronikus kapcsolatot teremtünk ma. A szo- . es fordítva. A kettő szorosan kapcsolódik egymáshoz. Wright Mills. amelyből a kutatás meríthet. A makroszintű elemzés nélkülözhetetlen. hogy megnézzük. De mindegy. amikor a szemtől szembeni. Az elméleti gondolkodásban a változatosság gazdag gondolatforrást biztosít. Merton. Elemezhet­ jük például az interakciókat az igazgatók között a tanácsteremben. hogy feltárjuk a társadalmi cselek­ vések és intézmények latens funkcióit. hogyan működik a szervezet. ezt hangsúlyozta C. Sok társadalomelmélet-alkotóra ma is hat Marx. e cselekvés akaratlan következményei. amikor megalkotta a már említett szociológiai képzelőerő fogalmát (24. Giddens 1984). hogy a mik­ ro. hogy az egyenlőtlensé­ get az osztály fogalmára építve vizsgálja. néha kevésbé fontosak. Első pillantásra úgy tűnhet. hogy a társadalmi interakció során az egyének szimbólumokat alkalmazva érintkeznek. A funkcionalizmus a társadalom egészét vizs­ gálja. Egyértelmű. és aligha lehet minden részletét egyetlen elméleti pers­ pektívába foglalni.önmagunk . hogy óriási utat teszünk meg. hogy e-mail üzenetet küldünk egy ismerősnek. A szociológiában alkalmazott elméleti megkö­ zelítéseket elemzési szintek szerint is szemlélhet­ jük. Mondjuk megvizsgálunk egy nagyvállalatot. például a politikai rendszer vagy a gazdasági rend elemzése. aki kü­ lönösen nagy hatást gyakorolt a maga funkciona­ lizmusával. A mikroszintű vizsgálatok viszont épp a kiter­ jedt intézményi minták értelmezéséhez szüksé­ gesek. o. sokoldalú. Az em­ beri viselkedés bonyolult. Más elméletektől eltérően ez az irányzat nem az egész társadalom vizsgálatát. funkciók. hogyan hat a mikrokontextusban zajló in­ terakció a nagyobb társadalmi folyamatokra. FEJEZET A szimbolikus interakcionizmus azt hangsú­ lyozza. Ebbe tartozik a hosszú távú változási folyamatok. hogy a manifeszt funkciók. és amely serkenti a szociológiai munkában nélkülözhetetlen képzelőerőnket. hogyan élik az emberek hétköz­ napi életüket .és makroszociológia Az itt tárgyalt különböző elméleti nézőpontokat aszerint is szétválaszthatjuk. Elemzési szintek: mikro. telefon és számítógép közvetítésével zajlik. Ez a kapcsolat lehet közvetett és személytelen. hogyan befolyásolják a makrorendszerek a társadalmi élet szűkebb tereit. amelyeket a társadalmi cselekvés résztvevői célul tűznek ki. mint a latens leti megközelítések és elméletek vetélkedése épp a vállalkozás vitalitásának a jele. Az ember . Te­ vékenységének nagy részét megérthetjük egysze­ rűen úgy. kiemelte. milyen fontos a társadalmi cselekvés a társadalom életében.ez világossá válik. csak hogy a hét­ végét a barátunkkal töltsük.és makroszintű elemzés jól elkülönülnek egy­ mástól. A modern társadalmakban folyton idegenekkel kerülünk MIRE JO A SZOCIOLÓGIA? A szociológia több szempontból is gyakorlati je­ lentőséggel bír életünkben. Merton szerint a szociológiai értelmezés nagy ré­ sze abból áll. Ilyen módon nem kaphatnánk képet az egész vállalatról. közvetlen interakcióra épül. leve­ lek. de úgy is. hogy megértsük. pedig a kettő szorosan összekapcsolódik (Knorr-Cetina-Cicourel 1981. ha összehason­ lítjuk a középkori kultúra napi cselekvéskörét az iparosodott városi környezet életével.). hogy a társadalmi szervező­ dés mindenféle formája nagyságától függetlenül a szemtől szembeni. A marxi elmélet lényege. A későbbi fejezetekben még említek példát arra. hangsúlyozva. A makroszociológia a nagy társadalmi rendszerek elemzése.

Gyakran azért tanuljuk vagy műveljük a szo­ ciológiát. Kutatások azonban rámutattak. ha nincs tisztában a Nagy-Britanniában élő különféle csoportok tag­ jait elválasztó kulturális különbségekkel. aki jogásznak. a személyzeti vezető és még számos más poszton dolgozó ember. Másodszor: a szociológiai kutatás gyakorlati segítséget nyújthat a politikai kezdeményezések eredményeinek értékelésében is. . illetve a mások életét formáló hatásokat. boldogtalannak érzik magukat. sokféle nézőpontból szemléljük.több-kevesebb sikerrel . mások hogyan élnek. Végül meg kell említenünk. nem nyerheti el a közösség tagjainak bizalmát. Szociológiában jártas le­ het az ipari tanácsadó. hogy ha meg tud­ juk érteni. amikor állást foglalnak. ha a szociológusok a vitatott morális és politikai kérdésekben semlegesek ma­ radnak. eredményeket saját élet­ helyzeteihez köti. hogy a szocioló­ gia olyan tudomány. amely nem az érintett emberek életmódjának beható ismeretén alapul.vagyis a hatalommal bíró csoportoknak . A helyzetü­ ket felismerő csoportok a szociológiai kutatások eredményeit felhasználva gyakran hatékonyan reagálhatnak a kormányzati politikára. Egy gyakorla­ ti reformprogram esetleg nem biztosítja a várt eredményt. mert megszólal a „társadalmi lelkiis­ meretünk". hogy hasznosítsák a szaktudásukat. intellektuá­ lis tudományterület. Nem feltételezhetjük.Ml A SZOCIOLÓGIA? ciológia először is lehetővé teszi. Ugyanakkor a szociológusok a társadalmi inter­ akció és általában az emberi társadalmak termé­ szetére vonatkozó sok más kérdéssel is foglal­ koznak.meg­ felelő ismeretekre alapozott döntéseket hozni. a szociális munkás. a fosztogatások és egyéb erőszakos bűncselekmé­ nyek melegágyaivá váltak. hogy sok szocio­ lógus „hivatásszerűen". Harmadszor (és bizonyos szempontból ez a legfontosabb): a szociológia lehetőséget ad. kellemetlen következménnyel járhat. nagyrészt latin-amerikaiak­ ból álló közösségben dolgozik. amelyek maguk is törekednek . a várostervező. Ebben a fejezetben kiderült. Minél jobban ismerjük cselekvésünk mozgatóru­ góit és a társadalom működését általában.gyakorlati reformok elérésére. A szociológia nem csupán elvont. A második világhábo­ rút követő években például számos országban nagy lakótelepeket építettek a városközpontok­ ban. ösztönöznie a reformokat vagy a társadalmi változást? Van. közvetlenül foglalkozik gyakorlati kérdésekkel. akik nem bo­ csátkoznak az aktuális vitákba. A sokemeletes lakóházak és az üzletsorok számos helyen pusztulni kezdtek. hogy így biztosítható a nyo­ mornegyedek alacsony jövedelmű rétegeinek színvonalas lakásellátása. és ma is elsődleges feladata e társadalmak vizsgálata. hogy képzeletét szabadjára engedve közelít a tárgyhoz. A szociológia gyakorlati haszna korántsem me­ rül ki abban. egyéb szolgáltatásokat is kapcsoltak. Úgy gondolták. akkor jobban megérthetjük a gondjaikat is. Az ön­ segélyező csoportok (például a Névtelen Alkoholisták) és a társadalmi (például környezetvédő) mozgalmak olyan csoportok. amikor egy-egy szo­ ciológiai kérdésben állást foglalnak? Nincs olyan szociológiában jártas ember. Ha valaki szociológusnak készül. hogy a társas világot a magunkétól eltérő. üzletembernek vagy orvosnak készül. és maguk is kialakíthatnak politikai programokat. hogy a hatalmon lévők mindig szem előtt tartják a kevesebb hatalommal bíró vagy hátrányos helyzetű csoportok érde­ keit a politikai döntéshozatal során. Aligha számíthat sikerre az olyan gyakorlati politika. mindenképp ke­ vésbé elfogultak másoknál. A szo­ ciológia önálló szellemi törekvésként a modern társadalmak kialakulásakor jelent meg. és értel­ metlen is megtiltani nekik. aki figyelmen kívül hagyhatná a mai világban létező egyenlőtlensé­ geket. Ezt leginkább úgy kerülheti el. amelynek művelése során gyakran személyes világnézetünket félretéve pró­ báljuk alaposabban megvizsgálni az életünket. vagy egy sor akaratlan. aki azt mondja. hogy megismerjük. hogy formálni tudjuk a jövőnket. aki egy dél-londoni. hogy a korábbi lakóhelyükről nagy bérházakba költözött embe­ rek közül sokan magányosnak. így például az a fehér szociális munkás. A társadalom megértése annak is hasznos lehet. hogy segít a politikai vezetőknek . Gyakran előfordul. és a lakótelepekhez üzleteket. nem kell unal­ mas egyetemi tanulmányokat végigkínlódnia. Vajon a szociológusnak kell-e tevé­ kenyen támogatnia. jobban megértsük önmagunkat. hanem jelentős gyakorlati következményekkel is jár az emberek életében. Furcsa volna. és a szo­ ciológiai elképzeléseket. ha a szociológusok nem fog­ lalhatnának állást politikai kérdésekben. újságíró­ nak. De vajon azok a tudósok. annál valószínűbb. hogy a szociológia csak akkor őrizheti meg szel­ lemi függetlenségét.

Alapkérdés például.1. 6. 3. iparosodott rendsze­ rek felé. FEJEZET MMMMMMMÜ ÖSSZEFOGLALÁS 1. ami esélyt teremt csoportoknak és egyéneknek.ac. Az elméleti vitákat a ter­ mészettudományokban is nehéz eldönteni. Többféleképpen is se­ gítségünkre lehet a társadalomkritikában és a gyakorlati szociális reformokban. A szociológiának több szempontból is van gyakorlati jelentősége. hogy azokat alakítani is tudjuk. akkor nagyobb lesz az esélye. amelyek az elmúlt két-három évszázadban következtek be az emberi társadalmakban.co. század közepén tevékenykedő Comte és Marx meg­ határozták a szociológia egyes alapvető kér­ déseit. A szociológia gyakorlata megköveteli.co. hogy értelmezze a mélyreható változásokat. ha saját viselkedésünket vetjük vizsgálat alá. Gyakorlatilag megvizsgálhat­ juk. A 19. amelyeket később Durkheim és Weber fejtett ki. 2. Kari Marx.polity. így az eltérő kulturális értékeket figyelembe véve hozhatunk politi­ kai döntéseket.uk/sociology The British Sociological Association http://www. 5. Először is ha jobban megértjük a társadalmi körülmények egy adott együttesét. a szociológia révén jobban megismerhetjük önmagunkat. A szociológia eredetileg arra törekedett. ami talán a legfontosabb.uk/sociology The Social Science Information Gateway from Sociology http://www. hogy megváltoztassák életfel­ tételeiket.britsoc. 7. Itt nemcsak át­ fogó változásokról van szó. legszemélyesebb jellem­ zőiben bekövetkezett változásokról is. hogy képzeletünket szabadjára engedve gondolkod­ junk és megszabaduljunk a társadalmi élettel kapcsolatos előítéleteinktől. hogy mi a szo­ ciológia és hogyan hatnak a modernizációval járó változások a társadalmi világra. Ezeket olyan alapvető különbségek választják el egymástól. a szociológiában pedig ez még nagyobb nehéz­ ségekbe ütközik. amelyekre nagy hatást gyakorolt a tárgy hábo­ rú utáni fejlődése. Ugyan­ akkor a szociológia révén növelhetjük kulturá­ lis érzékenységünket. amely megkülönböztetett figye­ lemmel fordul a modern. a konfliktuselméleti megközelítés és a szimbolikus interakcionizmus.co. Végül. A szociológia kezdeti fejlődésének fontos alak­ jai közé tartozik Auguste Comte. A szociológia fő elméleti irányzatai a funkcio­ nalizmus. 4. A szociológiában sokféle elméleti megköze­ lítést találhatunk. Emilé Durkheim és Max Weber. A szociológia az emberi társadalmak módsze­ res vizsgálata. INTERNETES FORRÁSOK A kötethez kapcsolódó kiegészítő anyagok és információk lelőhelye http://www. hanem az emberek életének legtitkosabb. milyen eredménye lehet egy-egy politikai programnak.uk r .sosig.polity. mert semmiképp sincs könynyű dolgunk.uk/giddens5/ A Polity Press új szociológiai témájú könyvei http://www.

A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG TÁRSADALOMTÍPUSOK Eltűnő világ: a premodern társadalmak és sorsuk A m o d e r n világ ipari társadalmai Globális fejlődés TÁRSADALMI VÁLTOZÁS A változásra ható tényezők Változások a modern időszakban GLOBALIZÁCIÓ A globalizációt segítő tényezők A globalizációs vita A globalizáció hatása KÖVETKEZTETÉS: GLOBÁLIS KORMÁNYZÁS KELL Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források .

. a D a v i d L a n d e s g a z d a s á g t ö r t é n é s z meg­ 1 8 . a r e p ü l ő g é p és az e l e k t r o n i k u s e s z k ö z ö k e g é s z sora..b e n egy angol e l m o n d h a t t a volna magáról. a k k o r a f ö l d m ű v e l é s 23 ó r a 56 perckor. m i n t b á r m i a t ű z fel­ fedezése óta. az a u t ó . a m i ö n m a g á b a n s o k k a l i n k á b b m e g v á l t o z ­ t a t t a a z e m b e r é l e t m ó d j á t . és m é g sorolhatnánk. erőműig. Még fontosabb. hogy anyagi környezete inkább h a s o n l í t a r ó m a i k a t o n á k é h o z . h a n e m o l y a n tárgyakat h o z lét­ re. A z újkor v i l á g á r a j e l l e m z ő é l e t m ó d o k é s társadal­ mi i n t é z m é n y e k még a közelmúlt életformáitól és intézményeitől is nagyon eltérnek. a földműve­ lés m i n d ö s s z e t i z e n k é t e z e r é v e s . m i n t u n o k á i vi­ lágához (Landes 1 9 6 9 ) . Az állandó települések alapja. Egy mind- A gizai piramisok látképe egy Pizza Hut é t t e r e m ablakából .] A z ered­ m é n y : óriási mértékben növekedett a termelt áruk és szolgáltatások m e n n y i s é g e és választé­ ka. s i m a é s e g y e n l e t e s acéllemezt készíteni. mégis legalább annyi változás történt az emberi nap e rövid szakaszában. m i l y e n r o h a m o s v o l t a t e c h n i k a i f e j l ő d é s e b b e n a kor­ szakban. 24 órának tekint­ j ü k . a m e l y e k e t a m ú l t k é z m ű v e s m ó d s z e r e i v e l semmiképp n e m lehetett volna elkészíteni. századi élettel.az egyik legősibb civilizáció találkozik itt a 2 1 . . m i n t a f o n ó g é p . s z á z a d k e r e s z t é n y v i l á g á b a n egy k o v á c s m ű ­ h e l y s e m t u d o t t o l y a n nagy. A c i v i l i z á c i ó k alig h a t e z e r é v e s z ü l e t t e k . A z újkori t á r s a d a l m a k c s a k a z u t o l s ó 3 0 m á s o d ­ p e r c b e n léteztek. A legjobb indiai takács s e m tudna olyan finom és s z a b á l y o s f o n a l a t s o d o r n i . állapítja: A m o d e r n t e c h n o l ó g i a n e m c s a k t ö b b e t é s gyor­ s a b b a n t e r m e l . a r á d i ó t ó l a nagy teljesítményű számítógépig. hogy a modern technoló­ gia o l y a n d o l g o k a t h o z o t t l é t r e . H a a z e m b e r i lét t e l j e s időtartamát egyetlen napnak. mint az összes megelőzőben együttvéve. m i n t a m o d e r n henger­ mű. a m e l y e k e t alig­ ha tudtak volna elképzelni a preindusztriális k o r b a n : i l y e n a k a m e r a . A z újkori v á l t o z á s ü t e m é t j ó l m u t a t j a . 1 7 5 0 . a c i ­ vilizációk pedig 23 óra 57 perckor keletkeztek. az a t o m ­ [.Az e m b e r nagyjából félmillió éve létezik a Föl­ dön.

k ö z ö s é p í t m é n y t e m e l t e k . E l ő b b azonban áttekintjük a fő társadalomtípusokat. m i n t a z e u r ó p a i a k rég e l f e l e d e t t kőkorszaki ősei: nagy területen. a m e l y e k b e n az e m b e r e k évszázadokig é l t e k .g y ű j t ö g e t ő k é l e t é b ő l . és c s a k az e l m ú l t száz­ egynéhány é v b e n a l a k u l t a k ki o l y a n t á r s a d a l m a k . TARSADALOMTIPUSOK Eltűnő világ: a premodern társadalmak és sorsuk A z e u r ó p a i felfedezők. de a m a i világ­ ban is megtalálhatók.i l y e n A u s z t r á l i a .Észak-Amerika keleti erdeiben. d e a fegyverek és régi e s z k ö z ö k m á r itt is c s a k a történelem előtti idők emlékei voltak. a d é l . akik a nagy felfedezések korában útnak indultak. Másutt p e r s z e a f e l f e d e z ő k t e l j e s e n kifejlett á l l a m o k ­ ra. a m e l y többé-kevésbé á l l a n d ó .h á r o m é v s z á z a d o s i d ő s z a k b a n .á z s i a i ő s e r d ő k b e n . E z e k a v a d á s z o k . amely az egyik l e g n a g y o b b j e l e n k o r i társadal­ mi változás. A mi n e m z e d é k ü n k b i z o n y t a l a n j ö v ő előtt áll. De az e m b e r i történelem nagy r é s z é b e n a F ö l d n é p s ű r ű s é g e sok­ kal kisebb volt a m a i n á l . E fejezetben e l e m e z z ü k a fent v á z o l t h a t a l m a s társadalmi átalakulás okait és k i t é r ü n k arra a vitá­ ra is. az É s z a k i sark. amelyek m á r a m ú l t b a n léteztek. b i r o d a l m a k r a l e l t e k . a m e l y e k b e n t ö b b m i l l i ó a n é l n e k . E g y e s r é g i ó k b a n . a m e l y e k é l é n d e s p o t a .a m i csak aprócska s z a k a s z a z e m b e r i t ö r t é n e l e m k o n ­ textusában . v e s z é l y e z t e t e t t faj tagjai l e t t e k v o l n a . a m e l y e k e t mi magunk s z a b a d í t o t t u n k e l . D é l . a m e l y e k m á i g ú g y él­ n e k . sok k ü l ö n b ö z ő néppel találkoztak. f ö l d m ű v e l ő f a l v a k b a n élt.ki­ sebb népességet találtak. a g l o b a l i z á c i ó k ö r ü l l á n g o l t fel. m i n t e l ő d e i . sokkal i n k á b b . M á s ré­ giókban . A modern iparosodás előtti t á r s a d a l o m f o r m á k a t csak úgy érthetjük meg. k e r e s k e d ő k é s h i t t é r í t ő k .a m e r i k a i és k e l e t .A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG Az őskori barlangrajzok is m e g m u t a t n a k valamit a l e g k o r á b b i v a d á s z o k . Marvin Harris antropológus and Kings): így ír erről könyvében (Cannibals sújtotta őket. m e g k e l l s z e l í d í t e ­ nünk azokat a t á r s a d a l m i erőket. B á r a m a i i p a r i t á r s a d a l m a k a t n e m fenyegeti p e s t i s vagy é h í n s é g . ha segítségül h í v j u k a szo­ ciológiai k é p z e l ő e r ő t ö r t é n e t i d i m e n z i ó j á t . v a d n ö v é n y e k e t gyűjtve. h ú s z . N a p j a i n k a t o l y a n társadal­ mak jellemzik.A m e r i k a é s Afrika d é l i c s ú c s a . a h o l legfel­ j e b b egy-két nagy. sokan városokban ö s s z e z s ú f o l ó d v a . s z i n t e k i z á r ó ­ lag á l l a t o k r a v a d á s z v a . P e r s z e a k o r á b b i n e m ­ zedékek é l e t f e l t é t e l e i természeti is bizonytalanok voltak: járványok és éhínség katasztrófák. amelyekben a n é p e s s é g t ú l n y o m ó r é s z e v á r o s l a k ó .o l y a n c s o p o r t o k r a b u k k a n t a k . folyton vándorló..g y ű j t ö g e t ő k m i n t h a egy ritka. össze k é t ..h a r m i n c fős c s a p a t o k b a n .a t á r s a d a l m i é l e t k i s z a k a d t a z o k b ó l a társadalmi r e n d e k b ő l .

amelyekben a kereskedelem és a kézmű­ ipar koncentrálódik Többnyire földművelésre épül Nagy egyenlőtlenségek a különböző osztályok között Elkülönült kormányzati apparátus.2.1. A legősibb társadalmak: vadászok és gyűjtögetők F ö l d i l é t e z é s ü k s o r á n a z e m b e r e k egy e g é s z e n kis időt leszámítva mindig vadászó-gyűjtögető t á r s a d a l m a k b a n é l t e k . h o g y ó c e á n o k o n . 6000-től a 19. Jelenleg az egész világon kevesebb m i n t negyedmillió em­ ber. é s a m e l y e k e t á l l a n ­ dó hadsereg védett.vagy p á s z t o r t á r s a d a l m a k ( f ö l d m ű v e l ő k és ál­ l a t t a r t ó k ) . m i n d a m a g a sajátos művészeteivel és vallásaival: az inkák n a g y k ő e r ő d e i k k e l . gyűjtögetéssel egészítik ki megélhetésükhöz Nagyobb egyenlőtlenségek. N i n c s szükségük m á s anyagi javakra. a m e l y n e k v e z e t ő i m e g v e t e t t é k a „ v ö r ö s k é p ű b a r b á r o k a t " . felbomlik a tradicio­ nális életmód) I. hogy m i l y e n érdemeket szerzett előző megtestesülésében. e. örökké újabb áldozatot köve­ t e l ő i s t e n e i k k e l (Harris 1 9 7 8 ) .t á r s a d a l m a k k a l ö s s z e h a s o n l í t v a a va­ dászó-gyűjtögető csoportokban E egyenlőtlenség nemigen figyelhető meg. ó r i á s i . p é l d á u l b r i t és a m e r i k a i . á l l a m i i r á n y í t á s ú gaz­ daságukkal és az aztékok vérszomjas. n e m i p a r i c i v i l i z á c i ó k vagy t r a d i c i o n á ­ lis á l l a m o k .az a föld. a m e l y e k eddig fennmaradtak. függőhídjaikkal. é s va­ lószínűleg n e m maradhatnak sokáig érintetlenül azok sem. m i n t a vadászó-gyűjtögető társadalomban Főnökök irányítják Lélekszáma néhány száztól sok ezer f ő i g terjedhet Háziasított állatok tartásából biztosítják megélhetésüket Éles egyenlőtlenségek jellemzik Főnökök vagy hadurak irányítják Nagyon nagy. 12 000-től máig (ma már többnyire nagyobb állam része. FEJEZET 2.a c s o ­ port n e m válik szét gazdagokra és szegényekre. s i v a t a g o k o n k e l j e n e k át. megélhetésüket vadászat. városokba nem szerveződő mezőgazdasági közösségek A termést gyakran vadászattal. c s o r d u l t i g m e g r a k o t t m a g t á r a i k k a l . táblázat A p r e m o d e r n e m b e r i t á r s a d a l m a k t í p u s a i Típus Vadászó-gyűjtögető társadalom Fennállásának időszaka I. E z é r t a tár­ s a d a l o m tagjai k ö z ö t t n e m a l a k u l k i s z á m o t t e v ő k ü l ö n b s é g az a n y a g i helyzet t e k i n t e t é b e n . ami alapvető s z ü k s é g l e t e i k k i e l é g í t é s é h e z k e l l . e. m i n d k ü l ö n világ. p é l d á u l Afrika e g y e s si­ vár területein és Brazília. amelynek élén a király vagy császár áll Agrártársadalom I. M a r c o P ó l ó t é s K o l u m b u s z t is. olykor t ö b b milliós lélekszámú (bár a nagyobb iparosodott társadalmakhoz hasonlítva kicsi) Van néhány városa. A n a g y o b b . városaik. síremlékeik. E l s ő s o r b a n ezek a nagy birodalmak. t ö b b s é g ü k e t a z o n b a n a t e r j e s z k e d ő n y u g a t i kul­ t ú r a e l p u s z t í t o t t a v a g y m a g á b a o l v a s z t o t t a . 0 0 1 száza­ léka él elsősorban vadászatból és gyűjtögetésből (lásd a 2. emberi szívekkel táplált.f ő k é n t a m o d e r n . A k ö v e t k e z ő k b e n e z e k f ő b b j e l l e m ­ z ő i t t e k i n t j ü k át (lásd a 2. ásóés építőszerszámokra. O t t v o l t K í n a .1. . a c i v i l i z á l t világ h a t á ­ r á n t ú l l é v ő g y e n g é c s k e k i r á l y s á g o k e s d e k l ő kö­ v e t e i t . századig (mára már nyoma sincs) Tradicionális társadalom vagy civilizáció v a g y u r a l k o d ó o s z t á l y állt. táblázatot). O t t v o l t I n d i a is . 50 000-től máig (ma már szinte alig akad) Jellemzői Kis lélekszámú.1. elveszíti sajátos identitását) Pásztortársadalom I. 12 000-től máig (ma már többnyire nagyobb politikai képződmény része. n a g y o b b ag­ rár. R e n d s z e r i n t i n k á b b Vallási é r t é k e k e t é s szer­ tartásos-rituális t e v é k e n y s é g e k e t t a r t a n a k f o n t o s ­ nak. a F ö l d l a k o s s á g á n a k m i n d ö s s z e 0 . csak vadászfegyverekre. t á r s a d a l m a k tagjai A látszólag végtelenül sadalmat mégis sokféle p r e m o d e r n tár­ három nagyobb n e m i g y e k e z n e k anyagi j a v a k a t felhalmozni azon túl. halászat és ehető növények gyűjtése révén előteremtő csoportok Kis mértékű egyenlőtlenség Csak életkor és nem szerinti rangsorolás Kicsi. a h o l t i s z t e l ­ t é k a t e h e n e k e t . fejlett á l l a m . besorolhatjuk kategóriába. i l l e t v e c s a p d á k r a és f ő z ő e d é n y e k r e .a világ l e g n a g y o b b b i r o d a l m a . E z e k a c s o p o r t o k vadá­ szatból. palotáik. templomaik és kincseik csábították az összes felfedezőt. és az é l e t e g y e n l ő t l e n t e r h e i b ő l m i n d e n lélek aszerint részesült. Új-Guinea őserdőiben. e. ábrát). Vadászó-gyűjtögető kultúrák még ma is léteznek a világ e g y e s r é s z e i n . e. A z t á n ott v o l t a k a z a m e r i k a i ő s l a k ó k á l l a m a i é s b i r o d a l m a i . halászatból és vadon t e r m ő e h e t ő növé­ nyek gyűjtögetéséből tartották fenn magukat. amelyek m i n d előfordulnak Harris l e í r á s á b a n : v a d á s z o k é s g y ű j t ö g e t ő k .

1. akiknek az életmódja ma m á r k e v é s s é é r d e k e s s z á m u n k r a . 10 000 A világ népessége: 10 millió Ebből vadászó-gyűjtögető: 100% I. m í g a n ő k gyűj­ tögetik a v a d o n t e r m ő n ö v é n y e k e t . ábra A vadászó-gyűjtögető társadalmak hanyatlása I. G y a k o r l a t i l a g mindenütt a férfiak a v a d á s z o k . h o g y e g y e s in- . sz. 1500 A világ népessége: 350 millió Ebből vadászó-gyűjtögető: 1% I. A rangok vagy p o z í c i ó k á l t a l á b a n k o r c s o p o r t o k és nemek s z e r i n t k ü l ö n ü l n e k e l . Ez a férfiak és n ő k kö­ zötti m u n k a m e g o s z t á s a z o n b a n n a g y o n f o n t o s : a k ö z ö s s é g i v e z e t ő p o z í c i ó k b a n és a s z e r t a r t á s o k s o r á n a férfiak j á t s z a n a k d o m i n á n s s z e r e p e t .001% Forrás: Lee . sz.De Vore 1 9 6 8 . A vadászó-gyűjtögető társadalmak nem csu­ pán „primitív" népek.e. 2000 A világ népessége: 6 milliárd Ebből vadászó-gyűjtögető: 0. ők f ő z n e k és ők nevelik a g y e r e k e k e t .A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG 2. K u l t ú r á j u k ta­ n u l m á n y o z á s a r á v i l á g í t h a t arra.

tevét v a g y lovat. ezért tagjaik r e n d s z e r i n t n e m h a l m o z n a k fel v a g y o n t á r g y a k a t .s z a r v a s m a r h á t . A pász­ tortársadalmak rendszerint az évszakok válto­ zásait követve vándorolnák k ü l ö n b ö z ő területek között. i l l e t v e siva­ t a g o k b a n é s h e g y v i d é k e k e n t a l á l h a t ó k . m i n t a k á r a pásztorkodó.2. az agrártársadalmak pedig növényter­ mesztésből (mezőgazdaságból). A p á s z t o r k o d ó c s o p o r t o k az a d o t t k ö r n y e z e t t ő l függően k ü l ö n b ö z ő á l l a t o k a t t e n y é s z t e n e k é s le­ Nepál Etiópia Banglades Az ipari Japán Ausztrália Németország Kanada Egyesült Államok Nagy-Britannia 5 5 2. k e c s k é t . Persze n e m szabad idealizálnunk a vadászó-gyűjtögető közösségek é l e t k ö r ü l m é n y e i t . e l s ő s o r b a n Afrika. például a b o t s w a n a i l k u n g szánoké (busmanoké). S o k társadalom­ n a k vegyes pásztor. E z e k a tár­ s a d a l m a k n a g y o b b v á r o s o k k i f e j l ő d é s é v e l kelet2. ezért sokkal n a g y o b b közösségeknek.K e l e t és K ö z é p Ázsia egyes vidékein. FEJEZET g e l t e t n e k . A vadászó-gyűjtögető t á r s a d a l m a k b ó l csak néhány m a r a d t f e n n . m i n t a v a d á s z a t és a gyűjtögetés. M é g m a i s s o k p á s z t o r t á r s a d a l o m lé­ tezik. A pásztortársadalmak elsősorban állattartásból élnek. h o g y a k o r á b b i a k n á l jóval n a g y o b b é s a z o k t ó l a l a p v e t ő e n k ü l ö n b ö z ő társa­ d a l m a k j ö t t e k l é t r e ( l á s d a 2. b á r a h á b o r ú és a s z á m o t t e v ő a n y a g i é s h a t a l m i e g y e n l ő t l e n s é g e k h i á n y a . Mivel a kertművelésből élő csoportok n e m vándorolnak. h o g y a világ. akár a vadászó-gyűjtögető közös­ ségek. a m e l y e t a m o d e r n i p a r i c i v i l i z á c i ó teremtett. Ilyen társadalmak rendsze­ r i n t a d ú s fűvel b o r í t o t t t e r ü l e t e k e n .t ő l kezdve t a l á l u n k a d a t o k a t arra. de a l k a l m a s a k k ü l ö n f é l e á l l a t o k t a r t á s á r a . Nem ipari vagy tradicionális civilizációk Nagyjából időszámításunk előtt 6 0 0 0 .g y ű j t ö g e t ő c s o p o r t o k i d ő v e l rájöt­ tek. vala­ m i n t a v e r s e n y h e l y e t t a k o o p e r á c i ó k ö z p o n t i sze­ r e p e m i n d . A pásztorkodáshoz h a s o n l ó a n a kertművelés is b i z t o s a b b é l e l e m f o r r á s . m i n t a vadá­ szó-gyűjtögető csoportoké.2.és agrártársadalmak M i n t e g y húszezer évvel ezelőtt egyes vadászó és gyűjtögető csoportok áttértek a háziasított állatok tenyésztésére és állandó földterületek megműve­ lésére. a K ö z e l .7 1 . biztosít megélhetést.2. bár n o m á d életmódjuk az a n y a g i a k t e k i n t e t é b e n g a z d a g a b b .8 3 0. Ez a g y a k o r l a t e l e i n t e „ k e r t m ű v e l é s " f o r m á j á b a n ala­ k u l t ki.m i n d arra f i g y e l m e z t e t n e k b e n n ü n k e t . j u h o t . Ország Ruanda Uganda Pásztor. anyagi vagyontár­ g y a k a t i n k á b b fel t u d n a k h a l m o z n i . ábrát). v a g y i s k i s f ö l d d a r a b o k a t m ű v e l t e k meg kezdetleges kapák és ásószerszámok segítségé­ vel. hogy ezekből biztosítsák megélhetésüket. A z efféle területek n e m k e d v e z n e k a földművelésnek. n e m feltétlenül jelent „haladást".és agrárgazdasága van. A v a d á s z ó . hogy a vadon nőtt t e r m é s e k összegyűjtése h e l y e t t ők m a g u k is e l v e t h e t i k a m a g v a k a t . táblázat Máig fennmaradt agrártársadalmak A mezőgazdaságban dolgozók aránya (%)" 90 82 81 80 63 társadalmakhoz hasonlítva tézményeink korántsem tekinthetők az emberi élet „természetes" elemeinek.

2.n a g y o b b v á r o s o k b a n él. 7 2 1 . A t e c h n o l ó g i a i fejlettség v i s z o n y l a g csak kevesek számára tette lehetővé. h a n e m g y á r a k b a n . szá­ zadban a R ó m a i B i r o d a l o m az é s z a k n y u g a t .a m e l y e t n é h a „ m o d e r n " v a g y „fejlett" t á r s a d a ­ l o m n a k is n e v e z n e k . p é l d á u l a z az­ tékoké a m a i M e x i k ó t e r ü l e t é n . Az emberek több mint 90 száza­ l é k a k i s e b b . és ahol folyamatosan új mun­ Ezek a tanzániai maszáj harcosok is a világ alig n é h á n y f e n n m a r a d t p á s z t o r k o d ó népéhez t a r t o z n a k . Az iparosodott t á r s a d a l o m .sok t e k i n t e t b e n egyértel­ m ű e n eltér a társadalmi r e n d b á r m e l y korábbi típusától. Az iparosodás révén gyorsult a közlekedés é s a k o m m u n i k á c i ó . A nagyvárosokban a társadalmi élet a korábbinál személytelenebb. fejezetben is e m l í t e t t i p a r o ­ sodás: kialakult a n e m állati erőforrások (például a gőz vagy az elektromosság) felhasználására épülő gépi termelés.). p é l d á u l a n a g y v á l l a l a t o k és a kormányzati szervek. a m e l y e k t ö r t é n e l m ü n k e t formál­ ták mintegy két évszázaddal ezelőttig? A válasz e g y e t l e n s z ó v a l az 1. Gya­ korlatilag m i n d e n e m b e r életét befolyásolják a k i t e r j e d t s z e r v e z e t e k . a m e l y sokkal fejlettebb és erősebb. vagyis olyan politikai közösségek. hogy megszabaduljanak a földművelés fárasztó n a p i f e l a d a t a i t ó l . M i v e l i s m e r t é k a z írást és virágzásnak i n d u l t a t u d o m á n y .K e ­ leten alakultak ki. A főbb városok sokkal na­ gyobbak. o. E z z e l s z e m b e n a z ipa­ r o s o d o t t t á r s a d a l m a k e l s ő d l e g e s s a j á t o s s á g a az. a m ű v é s z e t . E z jellemezte p é l d á u l a t r a d i c i o n á l i s K í n á t és R ó ­ mát. a n a p i t a l á l k o z á s o k j ó r é s z e n e m s z e m é l y e s is­ merősök. A K í n a i B i r o d a l o m k ö r ü l b e l ü l i. m i n t a tradicioná­ lis á l l a m o k k o r m á n y z a t i f o r m á i . A z e m b e r e k t ö b b s é g e m é g a l e g f e j l e t t e b b tra­ dicionális kezdetleges államokban is szintje mezőgazdasági mun­ k á t v é g z e t t . tagjaik k ö z t i g e n é l e s v a g y o n i é s h a t a l m i egyenlőtlenségek a l a k u l t a k ki.k e v é s b é ö n e l l á t ó f a l v a k b a n éltek. „A v á r o s o k és a globalizáció" c í m ű r é s z b e n lesz szó ( 7 1 2 kahelyek keletkeznek. A legtöbb t r a d i c i o n á l i s á l l a m e g y ú t t a l b i r o d a ­ lom is volt: m á s n é p e k l e i g á z á s a és b e o l v a s z t á s a révén nőtt j e l e n t ő s m é r e t ű v é ( K a u t s k y 1 9 8 2 ) . amelyeket n e m a tradicionális államokra jellem/ A n a g y v á r o s o k n a k az új g l o b á l i s r e n d b e n b e ­ t ö l t ö t t s z e r e p é r ő l a 21. keztek. k i r á l y v a g y c s á ­ szár uralkodott f e l e t t ü k . a m i l e h e t ő v é t e t t e a z egysé­ gesebb „nemzeti" közösség kialakulását. hatása m e s s z e túlterjedt e z e n a földrészen. h a n e m idegenek között történik. és bár E u r ó p á b ó l ered. S z á m o s n a g y t r a d i c i o n á l i s á l l a m l é t e z e t t Mexikóban é s L a t i n . Az iparosodott társadalmak voltak az e l s ő nem­ zetállamok. a m a j á k é a Yucatán-félszigeten é s a z i n k á k é P e r u b a n .A m e r i k á b a n .á z s i a i t é r s é g nagy részét. A legkorábbi t r a d i c i o n á l i s á l l a m o k a K ö z e l . F é n y k o r á b a n .e u r ó ­ pai Britanniától a K ö z e l . fejezetben. e. A t r a d i c i o n á l i s c i v i l i z á c i ó k b a n a p o l i t i k a i v e z e t ő k (a k i r á l y o k és császárok) csekély közvetlen befolyással bírtak alattvalóik többségének szokásaira és életmódjá­ ra.A GLOBALIZÁCIÓ ES A VÁLTOZÓ VILAG A modern világ ipari társadalmai Mi okozhatta azoknak a társadalomtípusoknak a pusztulását. 2000-ben s z ü l e t e t t m e g . ezeket a t á r s a d a l m a k a t g y a k r a n n e v e z i k civilizá­ cióknak. t ö b b n y i r e t e r m é k e n y folyó­ völgyekben. a h o l t ö b b a munkalehetőség. m i n t a tradicionális civilizációk legné­ pesebb városi települései. . táblázatban). hogy a foglalkoztatott népesség t ú l n y o m ó része n e m a m e z ő g a z d a s á g b a n . a m e l y e n a m a i K í n a t e r ü l el. iro­ d á k b a n és ü z l e t e k b e n d o l g o z i k (ez l á t h a t ó a 2. e g é s z e n a 20.K e l e t e n t ú l i t e r ü l e t e k i g terjedt. század elejéig f e n n m a r a d t K í n a i B i r o d a l o m magában foglalta a h a t a l m a s k e l e t . az i d ő s z á m í t á s s z e r i n t i 1. h i s z e n a z o k t ö b b é . Az iparosodott társadalmak egy m á s i k jellegzetes­ sége a politikai rendszerükkel kapcsolatos. A t ö b b m i n t k é t é v e z r e d e n át. e b b e n a k o r b a n e r ő s ál­ lamok jöttek l é t r e a m a i I n d i a és P a k i s z t á n terü­ letén is.

a gyarmatosítás f o l y a m a t a átrajzolta a F ö l d t á r s a d a l m i és kultu­ rális t é r k é p é t . A z e l s ő c s o p o r t b a t a r t o z ó t á r s a d a l m a k (pél­ dául az Egyesült Államok) gyorsan iparosodtak. h o g y az e l m ú l t k é t é v s z á z a d b a n a n y u g a t i élet­ m ó d l á t s z ó l a g e l l e n á l l á s n é l k ü l terjedt e l a z e g é s z világon. A nemzetállam kormányzata jelentős hatalom­ m a l b í r a z á l l a m p o l g á r o k é l e t e fölött. A u s z t r á l á z s i a (Auszt­ rália. C s a k n e m v a l a m e n n y i ide sorolt társadalom többpárti. p é l d á u l É s z a k . parlamentáris kormányzati rendszerű. I n d i a . A z e l s ő világ országai k ö z é E u r ó p a i p a r o s o d o t t á l l a m a i . A „har­ m a d i k v i l á g " (Third World) k i f e j e z é s e r e d e t i l e g a 2 0 . továb­ b á Dél-Afrika é s J a p á n t a r t o z t a k (és t a r t o z n a k m a is). a m e l y e t a z e l ő t t t r a d i c i o n á l i s társadal­ m a k u r a l t a k . az afrikai o r s z á g o k t ö b b s é g e ( p é l d á u l N i g é r i a . olyan fegyvereket é s k a t o n a i s z e r v e z e t t í p u s o k a t h o z o t t létre. h a n e m pontosan megvont határvonalak választanak el egymástól. k a t o n a i t ú l e r e j ü k fel­ használásával . A g a z d a s á g i erő. a h o l c s a k k i s l é t s z á m ú va­ dászó-gyűjtögető k ö z ö s s é g e k éltek. M i v e l e t á r s a d a l m a k j ó r é s z e a z E g y e s ü l t Á l l a m o k t ó l é s E u r ó p á t ó l dél­ re h e l y e z k e d i k el. A m á s o d i k világ társadalmai a korábbi kommu­ nista országok. n é h a a g a z d a g a b b . század elején született. Egyes t e r ü l e t e k e n . G r ö n l a n d . s z á z a d t ó l k e z d v e a 2 0 . s z á z a d elejéig a n y u ­ gati o r s z á g o k . hogy a fejlődő országókat a h a r m a d i k v i l á g r é s z e k é n t e m l e g e t i k . m i l y e n s z e r e p e t j á t s z o t t a gyarma­ . h á r o m fő társadalom­ t í p u s s z e m b e á l l í t á s á b ó l . P e r u v a g y V e n e z u e l a ) . e z e k e t a f e j l e t l e n e b b országo­ kat g y a k r a n n e v e z i k ö s s z e f o g l a l ó a n a fejlődő vi­ lágnak.a m e r i k a i ország ( p é l d á u l Bra­ zília.A m e r i k á b a n . Afrika és Dél-Amerika nagy részén a helyi népesség maradt többségben. M á s h o l . A modern gyártási módszereket már az iparosodás kezdeti szakaszától kezdve t o s í t á s a k á v é k e r e s k e d e l e m f e j l ő d é s é b e n . B á r m á r a gyakorlatilag v a l a m e n n y i g y a r m a t kivívta függetlenségét. amelyek a határokon be­ lül élő v a l a m e n n y i emberre kötelező érvényűek. K a n a d a . a z e u r ó p a i a k k e r ü l t e k t ö b b s é g b e . így Ázsia.Z é l a n d o n . a h á r m a s tagolás születésekor még f e l h a s z n á l t á k k a t o n a i c é l o k r a is. a m e l y e k s o k k a l f e j l e t t e b b e k voltak.ző bizonytalan határvidékek. m i v e l o l y a n jogszabályokat alkothat.Z é l a n d . Globális fejlődés A 1 7 . I l y e n n e m z e t á l l a m N a g y . A z e l ő z ő f e j e z e t b e n ( 2 5 . i p a r o s o d o t t É s z a k k a l s z e m b e á l l í t v a c s o p o r t j u k a t összefogla­ lóan Délnek nevezik.ha kellett. o. A második többnyire kategóriába az ipari sorolható jóval társadalmak alacsonyabb fejlődés s z i n t j é n á l l n a k . Gyakran hallhatjuk.) m á r é r z é k e l t e t t e m . Ú j .B r i t a n n i a is. G h á n a vagy A l g é r i a ) é s s o k d é l . a k á r c s a k a m a i világ s z i n t e ö s s z e s t ö b b i t á r s a d a l m a . Ausztrá­ l i á b a n é s Ú j .gyarmatokat alapítottak sok olyan t e r ü l e t e n . a p o l i t i k a i k o h é z i ó és a k a t o n a i f ö l é n y együtt v e z e t t e k oda. Az ipari t e c h n o l ó g i a alkalmazása természete­ s e n n e m k o r l á t o z ó d o t t a g a z d a s á g i fejlődés b é k é s folyamataira. m i n t a n e m i p a r i k u l t ú r á k é . T a s m a n i a é s M e l a n é z i a ) . I l y e n t á r s a d a l o m K í n a . a m i gyökere­ sen megváltoztatta a hadviselés módjait. a z E g y e s ü l t Ál­ l a m o k .

v a l a m i n t A f r i k á b a n é s L a t i n .e u r ó p a i á l l a m o k .. a m e l y e k e l ő s z ö r a nyugati t á r s a d a l m a k b a n a l a k u l t a k ki . P é l ­ dául n e m l é t e z i k m á r a s z o c i a l i s t a és k o m m u n i s ­ ta országok m á s o d i k világa. Például a szegénység mér­ t é k e D é l .h a v o l t v a l a h a egy­ általán . „Globális egyenlőtlenség" című fejezetben. L e n g y e l o r s z á g . fejezetben lesz szó. A legszegényebb társadalmak némelyikében a körülmények n e m h o g y javultak volna. h a n e m a világpiacokon értékesítik. amely egyfelől a S z o v j e t u n i ó és a k e l e t .és K e l e t . A fejlődő világ A harmadik világ t á r s a d a l m a i n a k t ö b b s é g e a gyar­ mati uralom alól f e l s z a b a d u l t t e r ü l e t e k e n talál­ ható . a m e l y alá­ ásta a korábbi. illetve a kelet-ázsiai H o n g k o n g . h a n e m többnyire a nyugati indusztr i a l i z m u s s a l é r i n t k e z v e a l a k u l t a k ki. P é l d a k é n t h o z h a t ó fel I n d i a . m á s o d i k és h a r m a d i k világ r a n g s o r o l á s a ér­ tékítéletet tükröz. A m á s o d i k világ tár­ sadalmai t e r v g a z d a s á g o k voltak. k ö z ­ tük Kína is egyre i n k á b b elfogadják a k a p i t a l i s t a gazdaságot. a h a r m a d i k p e d i g azt: „a legroszszabb".ó c e á n i t é r s é g b e n c s ö k k e n t . Bár a s z o c i o l ó g i a .a m e r i k a i s p a n y o l gyarmatok 1 8 1 0 .N é ­ metország és M a g y a r o r s z á g .vagyis a nemzetállamok. M á r a ez a v e r s e n ­ gés véget ért. T a n z á n i a és A l g é r i a ) .e u r ó p a i országok. L a t i n . / A g l o b á l i s s z e g é n y s é g r e m é g v i s s z a t é r e k a 11.A m e r i k á b a n . ( A f e j l ő d ő világ v á r o s a i n a k gyarapodásáról a 21. amelyeket külföldi hitelezőktől felvett k ö l c s ö n ö k után kell fizetniük.Á z s i a . például 1 8 0 4 j a n u á r j á b a n H a i t i lett a z e l s ő auto­ nóm fekete köztársaság. m á s f e l ő l a n y u g a t i k a p i t a l i s t a társadal­ mak és J a p á n k ö z ö t t a l a k u l t ki. U g y a n a k k o r e z e k e t az országokat e g y p á r t r e n d s z e r j e l l e m e z t e : a k o m ­ munista párt u r a l t a m i n d a p o l i t i k a i .a világ o r s z á g a i n a k j e l l e m z é s é b e n . akik napi 1 dollárnál kevesebb p é n z b ő l é l n e k (World B a n k 2 0 0 4 ) . és a k i v é t e l e k . S z i n g a p ú r é s Tajvan. M a l a j z i a és Szingapúr). n é m e l y i k n e k s i k e r ü l t e l i n d í t a n i a a z i p a r o ­ sodás folyamatát. és ö s s z e o m l o t t a k o m m u n i z m u s a v o l t S z o v j e t ­ unióban és a k e l e t . a m e l y e k k e v é s teret e n g e d t e k a m a g á n t u l a j d o n n a k és a v e r s e n g ő gazdasági v á l l a l k o z á s o k n a k .t a n k ö n y v e k b e n ma is talál­ kozhatunk n é h a a h á r o m világ s z é t v á l a s z t á s á v a l . t é k e D é l . gyakran v é r e s a n t i k o l o n i a l i s t a h a r c o k eredményeként.) A fő gazdasági tevékenység a mezőgazdaság marad. M i u t á n b e f e j e z ő d ö t t a h i d e g h á b o r ú . A z ú j o n n a n iparosodó országok közül a legsikere­ s e b b e k . Nigéria. K e l e t . k ö z é j ü k t a r t o z i k a latin­ amerikai Brazília és M e x i k ó .Ázsiában. Néhány gyarmati terület k o r á n f ü g g e t l e n n é vált. fordítanak. h a n e m inkább romlottak az elmúlt n é h á n y évben. bár e régiók között azért lényeges különbségek vannak. D é l . Kö­ zel e g y m i l l i á r d e m b e r n a p i 1 d o l l á r n á l k e v e s e b b p é n z b ő l él. semmi h a s z n a n e m m a r a d t . v a l a m i n t s o k afrikai ország is (köztük Kenya.Á z s i á b a n . amelyek „elmaradtak" az iparosodottabb területektől. Ezeket újonnan iparosodó o r s z á g o k n a k is n e v e z i k . A fejlődő országok n e m pusztán olyan társadal­ mak. Zaire.b e n n y e r t é k el szabadságukat. A világ l e g s z e g é n y e b b o r s z á g a i k ö z ü l s o k a t s ú l y o s a d ó s s á g v á l s á g is sújt. míg Brazília 1 8 2 2 . gyakran nagyobb összegűek.e u r ó p a i o r s z á g o k b a n . Bár a fejlődő o r s z á g o k k ö z é t a r t o z h a t n a k tradi­ cionális é l e t m ó d o t folytató n é p e k .A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG fennálló S z o v j e t u n i ó és a k e l e t . m i n t a m e n n y i t a kormányzatok az e g é s z s é g ü g y r e . J e l e n t ő s e n növekedett a szegénység mér­ s o k h e l y e n m o s t zajlik a n a g y v á r o s o k gyors kiala­ k u l á s á n a k f o l y a m a t a . p é l d á u l a k e l e t . m i n d a gaz­ dasági r e n d s z e r t . A d é l . A ka­ matok. P o l i t i k a i r e n d s z e r ü k m o d e l l j é ü l olyan rendszerek s z o l g á l n a k . h o g y az első. a m e l y b e n a z „ e l s ő " azt j e l e n ­ ti: „a legjobb". hagyományosabb rendszereket.b e n s z a k a d t ki a p o r t u g á l b i r o ­ dalomból.Á z s i á b a n és a c s e n d e s . a j ó l é t i e l l á t á s o k r a és az o k t a t á s r a Újonnan iparosodó országok B á r a h a r m a d i k világ o r s z á g a i n a k t ö b b s é g e m e s z sze elmarad fejlettségben a nyugati társadalmak­ tól. köztük C s e h s z l o v á k i a . B á r e t á r s a d a l m a k b a n a l a k o s s á g nagy része m é g m i n d i g falusias t e r ü l e t e k e n él.K o r e a . d e a t e r m é s t m a m á r g y a k r a n n e m h e l y i fogyasz­ tásra szánják. S z i n t é n e t a g o l á s e l l e n szól. A világ s z e g é n y e i f ő k é n t D é l . e z e k n a g y o n különböznek a h a g y o m á n y o s t á r s a d a l m a k ko­ rábbi formáitól.á z s i a i á l l a m o k gazdasá­ gának növekedési üteme sokszorosa a Nyugat iparosodott országaiban megfigyelhetőnek. h u s z o n ö t . 1 9 6 8 b a n m é g e g y e t l e n f e j l ő d ő ország s e m s z e r e p e l t a világ e l s ő h a r m i n c e x p o r t ő r e k ö z ö t t . A f r i k á b a n és D é l . a fekete-afrikai n e m z e t e k k ö r é b e n vi­ szont növekedett az elmúlt évtizedben: az 1990es évek során e régió lakosai k ö r é b e n 2 4 1 millió­ ról 3 1 5 millióra nőtt azoknak a száma. egy sor más ázsiai ország ( p é l d á u l B u r m a . gyakor­ latilag e l t ű n t a m á s o d i k világ. M i n t e g y h e t v e n é v e n át a világ történelmét m e g h a t á r o z t a az a g l o b á l i s v e r s e n y .A m e r i k á b a n kon­ centrálódnak.A m e r i k a és a k a r i b i t é r s é g egyes r é s z e i n is. A fejlődő világ l e g t ö b b n e m z e t e azon­ ban csak a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú u t á n vált füg­ getlenné.

az első világbeli társadalmakban kialakultaknál élesebb osztá­ lyok közötti egyenlőtlenségek Az átlagos egy főre j u t ó jövedelem jóval kisebb. az afrikai és dél-amerikai nemzetek többsége Korábbi fejlődő társadalom. M i n d ­ ezek a változások közvetlenül hatottak az olyan országokra.3. M i n d e n n a p e g y ú j n a p . kevesen dolgoz­ nak a mezőgazdaságban Jelentős. táblázat ö s s z e g z i . de a gazdasági rendszer tervutasításos A népesség kis része dolgozik á mezőgazdaságban. H a e z így v a n . B á r e z a meg­ figyelés bizonyos értelemben helytálló. a m e l y n e k részesedése a globális acélgyártásból jelentősen c s ö k k e n t az elmúlt h a r m i n c évben. h o g y a z e m b e r n e m l é p h e t k é t s z e r u g y a n a b b a a f o l y ó b a : m á s o d s z o r r a a fo­ lyó más. Brazília és Mexikó Második világbeli társadalom • A 20. N e h é z meghatározni.2. S z i n g a p ú r Délkelet-Ázsia p o n t j á v á vált. Dél-Korea előre­ tört a z a c é l t e r m e l é s b e n . H a m e g a k a r j u k h a t á r o z n i . h a j ó é p í t ő é s e l e k t r o n i k a i iparágai a világ é l v o n a l á b a tartoznak. a legtöbben ki­ sebb-nagyobb városokban élnek Fennmaradnak a jelentős osztályok közötti különbségek Elkülönült politikai közösség vac)y nemzetállam 1989-ig ide t a r t o z o t t a Szovjetunió és Kelet-Európa. mások tervgazdaságok Elkülönült politikai közösség vagy nemzetállam: ide tartozik például Kína. századtól máig Jellemzői Alapja az ipari termelés és általában a szabad vállalkozás A legtöbb ember kisebb-nagyobb városokban él.3. mi a társadalmi változás. Szingapúr. és hogy u g y a n a z az e m b e r lép b e l e kétszer. h i s z e n a víz továbbfolyt. H é r a k l e i t o s z görög filozófus r á m u t a t o t t . mennyiben alapstruk­ kell. bár kevésbé hangsúlyo­ sak. mint a tradicionális társadalmakban Elkülönült politikai közösség vagy nemzetállam: ide tartoznak például a nyugati országok. túrája akkor meg kell egy egy adott a mutatnunk. pénzügyi és kereskedelmi köz­ T a j v a n p e d i g a g é p g y á r t á s b a n és mert bizonyos értelemben m i n d e n szakadatlanul v á l t o z i k . amely ma már az ipari termelésre és általá­ ban a szabad vállalkozásra épül Az emberek többsége kisebb-nagyobb városokban él. kevesen dolgoznak falusi gazdaságokban Nagyok az osztályok közötti egyenlőtlenségek. el­ módosult tárgy v a g y egy helyzet időszakban. táblázat A modern világ társadalmai Típus Első világbeli társadalom Fennállásának időszaka A 18. de a társadalmi és politikai változások hatására az első világbeli társadalmak modellje szerint elkezdtek átalakulni szabad vállalkozásra épülő gazdasági rendszerekké A népesség nagy része a mezőgazdaságban dolgozik. század elejétől (az 1917-es orosz forradalmat követően) az 1990-es évek elejéig Fejlődő társadalom A 18. (A m a i világ t á r s a d a l o m t í p u s a i t a 2. a k k o r h o g y a n ma­ g y a r á z h a t n á a s z o c i o l ó g u s a z e m b e r i é l e t e t átfor­ máló változási folyamatokat? az elektronikában tölt be fontos szerepet. Ausztrália és Új-Zéland Alapja az ipar. é s m i n d e n pil­ l a n a t a z i d ő e g y ú j v i l l a n á s a . Tajvan. rend-^ s z e r i n t azt m o n d h a t n á n k . h o g y a m o d e r n vi­ lágot m é g a k ö z e l m ú l t é t ó l is j e l e n t ő s e n e l t é r ő életmódok és társadalmi intézmények jellemzik. Elég f o l y t o n o s s á g f e d e z h e t ő fel a f o l y ó a l a k j á b a n vagy f o r m á j á b a n é s a l á b á t b e n e d v e s í t ő e m b e r fizikai f e l é p í t é s é b e n . mint az első világbeli társadalmakban Ide tartozik Hongkong. és m a g a az e m b e r i s m e g v á l t o z o t t é s z r e v é t l e n . m e n n y i r e és m i b e n változott meg a . A kelet-ázsiai újonnan iparosodó országok­ b a n máig a legstabilabb a gazdasági növekedés üteme. FEJEZET 2. vizsgált Tisztáznunk hogy m i l y e n mértékig változtak az adott társadalom alapintézményei időszakban. Dél-Korea. ) TÁRSADALMI VÁLTOZÁS A fejezet e l e j é n e l m o n d t a m . Japán. hagyományos termelési módszerekkel / Egyes mezőgazdasági termékeket a világpiacokon értékesítenek Néhány országban kialakult a szabad vállalkozás rendszere. dönthessük. i l l e t v e s z e m é l y i s é g é b e n . századtól (harmadik világbeli (többnyire gyarmatosított társadalom) területként) máig Újonnan iparosodó ország Az 1970-es évektől máig évvel később viszont Dél-Korea bekerült az első tizenöt közé. m i n t az Egyesült Államok. h o g y a folyó u g y a n a z . m i a j e l e n t ő s vál­ tozás. India. h a n e m a külföldi befektetést is ösztönzik. N e m c s a k a belföldi növekedést. h o g y azt m o n d h a s s u k : m i n d k e t t ő „ u g y a n a z " m a r a d a vál­ t o z á s o k s o r á n .

a kommunikációs r e n d s z e r e k és a v e z e t ő k h a t á s a i . Az alaszkaiak a rövid nyári időszakot kivéve több időt töltenek fedél alatt és k ö r ü l t e k i n t ő e n tervezik szabadtéri tevékenységeiket. M a x W e b e r is vizsgálta a karizmatikus v e z e t ő szerepét a társadalmi változásban. Itt g o n d o l h a t u n k olyan vallási vezetőkre. m i n t a régi tradicionális t á r s a d a l m a k é . Egyes vallások hit.. m e r t a h á b o r ú és m á s e s e m é n y e k megingatták a n n a k Indiában kialakí­ tott g y a r m a t i i n t é z m é n y e i t . A kulturális tényezők sorában meg kell említe­ n ü n k a vezetők s z e r e p é t i s . Az írás felfedezé­ se például s o k f é l e k é p p e n b e f o l y á s o l t a a t á r s a d a l ­ mi változásokat. olyan jelen­ tős p o l i t i k a i é s k a t o n a i v e z e t ő k r e . a k k o r n y i l v á n egy c s e k é l y j e l e n t ő s é g ű poli­ Kulturális tényezők A társadalmi v á l t o z á s t i n d í t ó h a t ó e r ő k k ö z ü l az elsőt a kulturális t é n y e z ő k alkotják: a v a l l á s . E n n e k ellenére a m o d e r n t á r s a d a l m a k i n t é z m é n y e i ál­ talában s o k k a l g y o r s a b b a n v á l t o z n a k . fejezetben i s m e r t e t e m ( 4 2 5 . U g y a n a k k o r azt i s fel k e l l t á r n u n k . a m e l y e k m i n d v é g i g h a ­ tottak a t á r s a d a l m i v á l t o z á s r a : e z e k a k u l t u r á l i s tényezők. A fizikai környezet M á s o d s z o r : a f i z i k a i k ö r n y e z e t is h a t a t á r s a d a l ­ mi szerveződés alakulására. m i n t N e w t o n . m e r t e h h e z m é r h e t j ü k a változásokat.Yallás a tikai csoport j e l e n t é k t e l e n vezetője maradt volna. • Webernek a vezető szerepéről kialakított elkép­ z e l é s é t a 14. U g y a n a k k o r egy s z e m é l y c s a k a k k o r v á l h a t ve­ zetővé. a fizikai k ö r n y e z e t és a p o l i t i k a i szer­ veződés. Ez leginkább szél­ sőséges amikor környezeti az emberek feltételek között az látható. R á m u t a t h a t u n k azon­ ban három fő t é n y e z ő r e . akkor valósíthatja m e g elképzeléseit. a m e l y m a g y a r á z a t o t a d h a t n a a z e m b e r társadalmi f e j l ő d é s é n e k s o k f é l e s z a k a s z á r a a va­ dászó-gyűjtögető és p á s z t o r t á r s a d a l m a k t ó l a tra­ dicionális c i v i l i z á c i ó k o n át a m a i i g e n ö s s z e t e t t társadalmi r e n d s z e r e k i g . G a n d h i azért tudta biztosítani hazájának a Nagy-Britan­ niától való függetlenséget. j e l e n é s j ö v ő kapcsolatát.és s z o k á s r e n d s z e r e a t r a d i c i o n á l i s értékekhez és r í t u s o k h o z v a l ó r a g a s z k o d á s t hir­ detve fékezi a v á l t o z á s o k a t . A szociológia klasszikusa. modern társadalomban" című fejezetet). így t u d a t o s u l b e n n ü k . v a g y a t u d o m á n y és a filozófia o l y a n m e g ­ határozó alakjaira. E z e n k í v ü l az í r á s n a k k ö s z ö n h e t ő e n az emberek ú j m ó d o n é r z é k e l t é k m ú l t . hogy társadalmuk bizonyos fejlődési utat jár be. Ugyanezt m o n d h a t j u k M a h á t m á Gandhiról. A változások j e l l e g é t és ü t e m é t is b e f o l y á s o l ó . kiterjedt s z e r v e z e t e k j ö h e t ­ tek létre. ezáltal fejlődését ők maguk is aktívan elősegít­ hetik. hogy van t ö r t é n e l m ü k . h o g y mi maradt változatlan. mert az ország súlyos feszültségeket és válságo­ kat é l t át. M a x W e b e r a z o n b a n arra is felhívja a figyelmet. geket tud nagyszabású politikai céljainak meg­ nyerni vagy gyökeresen megváltoztatja a fennálló szemléletmódot.A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG rendszer. a m e l y m a g y a r á z z a a t á r s a d a l m i változás t e r m é s z e t é t . m i n t J u l i u s C a e ­ sar. o . A t ö r t é n e l e m m e g é r t é s e révén kialakulhat a z e m b e r e k b e n a n n a k t u d a t a . így p o n t o s a b b a n l e h e t e t t e l l e n ő r i z n i az anyagi forrásokat. ha e h h e z kedvezőek a társadalmi feltételek. A d o l f Hitler például az 1930-as évek Németországában részben azért ragadhatta m a g á h o z a hatalmat.^ k o r s z a k a i r a é s v o n a t k o z á s a i r a . A vallás konzervatív vagy m e g ú j í t ó e r ő e g y a r á n t lehet a t á r s a d a l m i é l e t b e n ( l á s d a 14. e z é r t a z itt é l ő k t á r s a s é l e t e e l t é r ő mintákat követ. zetben élnek. M é g n a p j a i n k g y o r s a n v á l t o z ó vilá­ gában is f e l f e d e z h e t ő f o l y t o n o s s á g a r é g m ú l t t a l . aki később. m i n t a szubtrópusi területek lakói. h o g y a v a l l á s o s meg­ győződés gyakran a t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k e l ő ­ mozdítója. H a e z e k a f e l t é t e l e k n e m á l l t a k v o l n a f e n n . a m á s o d i k világháborút k ö v e t ő időszak­ b a n volt India híres pacifista vezetője. különösen fontos k u l t u r á l i s t é n y e z ő a k o m m u n i ­ kációs rendszerek m i l y e n s é g e . Az í r á s t u d ó t á r s a d a l m a k r e n d e l k e z ­ nek a múlt k r ó n i k á i v a l . A sarkvidékeken élők nyilvánvalóan m á s szokások és h a g y o m á n y o k szerint élnek. Egy-egy s z e m é l y óriá­ si h a t á s t g y a k o r o l t a v i l á g t ö r t é n e l e m b i z o n y o s . Felboríthatja a korábban k i a l a k í t o t t r e n d e t az a vezető. . hiszen barátságtalan környe­ . ) . m i n t a sokkal e n y h é b b mediter­ rán éghajlatú országok lakóié. A nagy v a l l á s i r e n d s z e r e k ( p é l d á u l a k e r e s z t é n y ­ ség é s a z i s z l á m ) m i n t e g y k é t e z e r é v v e l e z e l ő t t született e s z m é k e t é s r í t u s o k a t ő r i z n e k . aki töme­ A változásra ható tényezők A t á r s a d a l o m e l m é l e t b e n az e l m ú l t k é t é v s z á z a d során i g y e k e z t e k k i d o l g o z n i egy á l t a l á n o s érvé­ nyű e l m é l e t e t . időjárási szükségképp k ö r ü l m é n y e k n e k megfelelően szervezik az éle­ tüket. m i n t Jézus. Alaszkában hideg és h o s s z ú a t é l . D e n i n c s o l y a n e g y t é n y e z ő s elmélet. L e h e t ő v é t e t t e n y i l v á n t a r t á s o k bevezetését.

Vi­ szonylag barátságtalan vidékek lakói is jelentős t e r m e l é s i b á z i s t a l a k í t h a t n a k ki.é s é r c ­ forrásokat. Egy uralkodó például akkor is az erős hadsereg k i a l a k í t á s a m e l l e t t d ö n t h e t . jelei ős szerepet j á t s z o t t a b b a n . akik a k e m é n y környeze­ t i f e l t é t e l e k e l l e n é r e fel t u d t a k t á r n i olaj. A k a t o n a i e r ő a l e g t ö b b t r a d i c i o n á l i s á l l a m ki­ a l a k u l á s á b a n a l a p v e t ő s z e r e p e t j á t s z o t t . h a e z z e l a lakosság Politikai szerveződés . földes­ urak. De a t e r m e l é s s z i n t j e és a k a t o n a i e r ő között megint csak meglehetősen közvetett a kapcsolat. Ugyanakkor a környezet n e m gyakorol jelentős k ö z v e t l e n h a t á s t a t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k r a . kormányzatok. m á s o k é (például az Egyesült Államoké. j á r h a t a t l a n d z s u n g e l e k vagy sivata­ gok miatt elszigetelődnek. aki itt egy indiai bankjegyen l á t h a t ó . a m e l y alapját képezhette volna a pásztorkodásn a k .G a n d h i . h o g y India f e l s z a b a d u l t a b r i t u i l o m alól. hiszen nincs a k ö z ö s s é g m o z g ó s í t á s á r a k é p e s e l k ü l ö n ü l t po­ litikai szervezet. gyakran hosszú időn keresztül viszonylag változatlanok maradnak. m é g s e m t é r t e k át a p á s z t o r k o d á s r a vagy a m e z ő g a z d a s á g i t e r m e l é s r e . v a d á s z ó . a h o l k i v é t e l e s e n jó volt a termőföld. M a r x nézeteivel e l l e n t é t b e n a p o l i t i k a i s z e r v e z e t e k b e n n e m egy­ szerűen a gazdasági alap tükröződik: hasonló t e r m e l é s i r e n d s z e r ű t á r s a d a l m a k p o l i t i k a i rend-' s z e r e e g é s z e n e l t é r ő l e h e t . A világ l e g k o r á b b i c i v i l i z á c i ó i j o b b á r a o l y a n t e r ü l e t e k e n s z ü l e t t e k . Nagy-Britanniáé vagy S v é d o r s z á g é ) d e m o k r a t i k u s a b b . E z z e l s z e m b e n a v a d á s z ó . é s meg­ határozta fennmaradásukat vagy terjeszkedésü­ ket is. királyok. P é l d á u l a z i p a r i ka­ pitalizmusra é p ü l ő egyes társadalmak politikai rendszere autoritárius (ilyen volt a n á c i Német­ ország.g y ű j t ö g e t ő kultúrák gyakran roppant termékeny területeken a l a k u l t a k ki. a m e l y e k h e g y l á n c o k . K e v é s b é s z é l s ő s é g e s fizikai f e l t é t e l e k i s h a t á s ­ sal l e h e t n e k a t á r s a d a l m a k r a . a z a p a r t h e i d i d e j é n Dél-Afrika).g y ű j t ö g e t ő társadal­ makban e n n e k csekély a szerepe. A u s z t r á l i a b e n n ­ szülött lakossága például azért maradt meg a A társadalmi változásokat A jelentős mértékben v a d á s z a t és a gyűjtögetés m e l l e t t . Minden más társadalomtípus f e j l ő d é s i útját a z o n b a n e r ő t e l j e s e n b e f o l y á s o l j á k e l k ü l ö n ü l t p o l i t i k a i c s e l e k v ő k : f ő n ö k ö k . F o n ­ tos s z e r e p e t j á t s z a n a k az ú t v i s z o n y o k vagy a t e n ­ ger k ö z e l s é g e is: a z o k a t á r s a d a l m a k . E z igaz p é l d á u l az Alaszkában élőkre. m e g h a t á r o z ó h a r m a d i k t é n y e z ő a p o l i t i k a i szer­ veződés típusa. például folyók torkolatvidékén. m e r t az e g é s z k o n t i n e n s e n alig v o l t r e n d s z e r e s m ű v e l é s r e fog­ ható földterület vagy olyan háziasítható állat.

11.koránt­ sem m e g l e p ő m ó d o n . a sza­ badság. a m o d e r n t á r s a d a l m a k ­ ban az é l e t m ó d egyre i n k á b b „ r a c i o n á l i s " meg­ alapozottságú kell h o g y l e g y e n . hogy az é p ü l e t m i n é l j o b b a n szolgálja a céljait. így p é l d á u l egy kórház tervrajza e l s ő s o r b a n n e m v a l a m i f é l e tra­ dicionális ízlést fejez ki. Az 1960-as évek nagyszámítógépe ezernyi egyen­ k é n t ö s s z e k ö t ö t t c s a t l a k o z ó b ó l állt. Az elmúlt két-három évszázad során a v á l t o z á s o k e g y i k m o t o r j a a n e m z e t e k e g y m á s el­ l e n i k ü z d e l m e volt. korábbi termelési rendszerekről. A r á d i ó . A modern iparban a technológiai innováció ü t e m e jóval gyorsabb. v a g y o n u k n ö v e l é s é r e és a v e r s e n y ­ t á r s a k felett aratott k a t o n a i g y ő z e l e m r e t ö r e k e d ­ tek. fejezet­ ben. a z z a l a k ü l ö n b ­ séggel. E l l e n k e z ő l e g . h a n e m egy m a r o k n y i e l e m e t m a g á b a n foglaló i n t e g r á l t áramkör is elegendő hozzá. Politikai hatások Az újkori változásokat meghatározó harmadik a l a p v e t ő t é n y e z ő a p o l i t i k a i f e j l e m é n y e k b e n ke­ resendő.A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG nagy r é s z é t n y o m o r b a d ö n t i .t e c h n o l ó g i a i fejlődés r é v é n j ö h e t ­ tek létre a m o d e r n k o m m u n i k á c i ó s eszközök: a r á d i ó és a t e l e v í z i ó . A k o m m u n i k á c i ó efféle elekt­ ronikus formái politikai változásokat is eredmé­ n y e z t e k az u t ó b b i é v e k b e n . s z ü k s é g l e t e k e l l á t á s á r a é p ü l t . így e l ő s e g í t i k a vál­ tozást a világ l e g t ö b b t á j é k á n . a m e l y e k a t á r s a d a l m i és p o l i t i k a i v á l t o ­ zás folyamatait i n d í t o t t á k el. h o g y a z e l m ú l t k é t évszá­ zad során. m a m á r az egész világon elfogadottak.3 2 3 . Nagy­ részt az e l m ú l t k é t .ez t ö r t é n t É s z a k K o r e á b a n K i m I r S z e n . h i s z e n a tradicionális. vagyis a b e t e g e k h a t é k o n y á p o l á s á t . a t é v é és m á s elektronikus m é d i u m o k ma már gondolkodásun­ kat. h a n e m azt a törekvést. mivel a terme­ l é s s z a k a d a t l a n b ő v í t é s e és a v a g y o n á l l a n d ó a n növekvő fölhalmozása jellemzi. Más a helyzet a modern politikai rendszerekben. P é l d á u l a t u d o m á n y o s . m e r t m ö g ö t t ü k áll a t r a d í c i ó tekintélye. mégis túlterjed a gazdasági szférán. m i n t a m á s t ö r t é n e l m i k o r s z a k o k t á r s a d a l m i változásait m a g y a r á z ó t é n y e z ő k . m i n t az ö n m e g v a l ó s í t á s .e s z m é i n k tartalma is m e g v á l t o z o t t . hogy jobb sorsra t ö r e k e d v e ö r ö k k é v á l t o z t a s s u n k életmódunkon. a h o l a p o l i t i k a i v e z e t ő k és k o r m á n y t i s z t v i s e l ő k . K i m Dzsongil v e z e t é s e alatt.e l m é l e t é n e k tárgyalásakor ( 3 2 2 . B á r N y u g a t r ó l e r e d n e k . m i k ö z b e n a n é p e s s é g t ö b b s é g e s z á m á r a a z élet n e m s o k a t v á l t o z o t t . v i l á g n é z e t ü n k e t is f o r m á l j á k . m a egy ha­ s o n l ó t u d á s ú gép n e m c s a k s o k k a l k i s e b b . N é z z ü k c s a k a z i n f o r m á c i ó t e c h n o l ó g i a m a i fej­ Kulturális hatások A modern korban a társadalmi változás folyama­ taira ható k u l t u r á l i s t é n y e z ő k k ö z ü l a t u d o m á n y fejlődése és a gondolkodás szekularizálódása egyaránt h o z z á j á r u l t a m o d e r n s z e m l é l e t kritikai é s innovatív j e l l e g é n e k k i a l a k u l á s á h o z . az e g y e n l ő s é g és a d e m o k r a t i k u s rész­ vétel. A k a p i t a l i s t a fejlő­ d é s v i s z o n t a t e r m e l é s i t e c h n o l ó g i a á l l a n d ó meg­ ú j í t á s á r a sarkall. A t u d o m á n y és t e c h n o l ó g i a é l e t m ó d u n k r a gya­ korolt hatását többnyire gazdasági t é n y e z ő k ha­ tározták meg. M o n d j u k az állam élén az egyik arisztokratacsa­ Gazdasági hatások Ezek közül a l e g n a g y o b b h a t á s ú az i p a r i kapita­ lizmus. főként I m m á n u e l Wallerstein világrend­ s z e r . A tradicionális társadalmakban a politikai változások rendszerint csak az eliteket érintették. A k a p i t a l i z m u s a l a p v e t ő e n k ü l ö n b ö z i k a l á d o t felváltotta egy m á s i k . m i n t a gazdasági rendszerek bármely korábbi típusában. A m o d e r n v i l á g b a n l e j á t s z ó d ó v á l t o z á s i folya­ matokra nemcsak a gondolkodásmód átalakulása hat . / A gazdasági tényezők társadalmi változásra gyakorolt h a t á s á r a m é g v i s s z a t é r e k a. mégis k ö n n y ű rámu­ tatni n é h á n y f o n t o s t é n y e z ő r e . lődését! Az utóbbi évtizedekben a számítógépek teljesítménye több ezerszeresére növekedett. A tradicionális termelési rendszerekben a termelés szintje nem­ igen változott. a m e l y n e k s o r á n h a t a l m u k ki­ t e r j e s z t é s é r e .h á r o m é v s z á z a d t e r m é k e i az olyan e s z m é n y e k . és f o r r a d a l m a k a t is eredményeztek. a m o d e r n i t á s k o r á b a n a t á r s a d a l m i változások h i h e t e t l e n m é r t é k b e n f e l g y o r s u l t a k ? Ez nagyon összetett kérdés. k é s ő b b p e d i g fia. és e b b e n a f o l y a m a t b a n egyre nagyobb szerepet játszik a tudomány. o. E z e k a z e s z m é k n e m k ö t h e t ő k a hagyományhoz. a m e l y e k . h o g y itt a fizikai k ö r n y e z e t h a t á s a i t b e l e ­ foglalhatjuk a g a z d a s á g i t é n y e z ő k k i e m e l k e d ő e n fontos c s o p o r t j á b a .u g y a n ú g y k a t e g o r i z á l h a ­ tók.). A t u d o m á n y és a t e c h n o l ó g i a is k ö l c s ö n h a t á s b a n áll a p o l i t i k a i és k u l t u r á l i s t é n y e z ő k k e l . s o k k a l i n k á b b arra ö s z t ö n ö z n e k . szokásos Változások a modern időszakban Mivel m a g y a r á z h a t ó . M á r n e m tekintjük a s z o k á s o k a t és h a g y o m á n y o k a t k ö v e ­ tendőnek c s a k azért.

A k a t o n a i e r ő és a h á b o r ú s z i n t é n r e n d k í v ü l fontos szerepet játszanak. m i n t a g a z d a s á g i v á l t o z á s o k a politikára. FEJEZET tevékenysége állandóan kihat a tömegek életé­ re. ame­ lyek elősegítik a globalizáció erősödését a mai t á r s a d a l o m b a n : i l y e n e k a z i n f o r m á c i ó s é s kom­ m u n i k á c i ó s t e c h n o l ó g i á k f e j l ő d é s e és a gazdasá­ gi-politikai t é n y e z ő k . és a m á s o d i k világ­ háború utáni újjáépítés több helyen . A 17. A p o l i t i k a i e s e m é n y e k az e l m ú l t k é t . a k i n a g y s z e r e p e t tulajdonít a transznacionális vállalatoknak.k ö z t ü k N a g y . m i l y e n p é l d á t l a n m é r e t e k e t öltött a vi­ l á g k e r e s k e d e l e m : m a m á r a z á r u k é s szolgáltatá­ s o k s o k k a l s z é l e s e b b k ö r é t ö l e l i fel. V e g y ü n k egy e g y s z e r ű p é l d á t ! A leg­ u t ó b b i l a b d a r ú g ó v i l á g b a j n o k s á g i d e j é n a globá­ lis t é v é h á l ó z a t o k n a k k ö s z ö n h e t ő e n egy-egy mér­ k ő z é s t t ö b b m i l l i á r d e m b e r l á t h a t o t t világszerte. h i b a v o l n a e b b ő l arra k ö v e t k e z t e t ­ l é s i i n f r a s t r u k t ú r á j á b a n e l é r t e r e d m é n y segítette. E k o m m u n i k á c i ó s r e n d s z e r e k ó r i á s i h a t á s t gya­ k o r o l t a k . e z é r t az e g y é n e k . M a egy t ö b b m i n t 2 0 0 m ű h o l d ­ b ó l á l l ó h á l ó z a t segíti az i n f o r m á c i ó k á t v i t e l é t a F ö l d k ü l ö n b ö z ő pontjai között. a c s o p o r t o k és a n e m ­ zetek között is egyre inkább kölcsönös függőség alakul ki. Mindenekelőtt azoknak az információs és k o m m u n i k á c i ó s tech­ nológiáknak a fejlődése hajtotta előre. Mivel magyarázható a globalizáció erősödése? Korábban már megállapítottam. Egy évtizede még v i s z o n y l a g i s m e r e t l e n v o l t ez a szó. A globalizáció azt j e l e n t i . A globalizá­ c i ó p o l i t i k a i . A m á s o d i k v i l á g h á b o r ú t k ö v e t ő i d ő s z a k b a n gyö­ k e r e s e n á t a l a k u l t a t á v k ö z l é s i f o r g a l o m k ö r e és intenzitása. i n t e g r á l t rend­ s z e r e k v á l t o t t á k fel.a s é v e k t ő l k e z d v e s z i n t é n je­ lentős m o z z a n a t volt a n e m z e t k ö z i kommuniká­ c i ó b ő v ü l é s é b e n .h á r o m év­ s z á z a d s o r á n l e g a l á b b a n n y i r a h a t o t t a k a gazda­ sági v á l t o z á s o k r a . ma m á r vi­ szont nap m i n t nap emlegetjük. n i . az üzleti életben és a m é d i á b a n . A globalizációt segítő tényezők Az információs és kommunikációs technológiák fejlődése A g l o b á l i s k o m m u n i k á c i ó r o b b a n á s s z e r ű fejlődé­ s é t s z á m o s . a s z á l o p t i k á s k á b e l e k k i f e j l e s z t é s e n a g y m é r t é k b e n b ő v í t e t t e a z átviteli c s a t o r n á k s z á m á t . A h í r k ö z l é s i m ű h o l d a k e l t e r j e d é s e a z 1 9 6 0 . k u l t u r á l i s é s gazdasági tényezők eredőjeként j ö n létre. A l e g f e j l e t t e b b t á v k ö z l é s i infrastruktú­ rával b í r ó o r s z á g o k b a n a z o t t h o n o k a t é s a z iro- .j e l e n t ő s b e l s ő válto­ zásokon m e n t e k keresztül. A p o l i t i k a i d ö n t é s e k m i n d egy-egy o r s z á g o n belül. Van.min­ den iparosodott társadalomban nagymértékben beavatkozik a termelésbe. A 2 0 . M á s o k rámutatnak a globális pénzügyi piacok elektro­ n i k u s i n t e g r á c i ó j á r a és a g l o b á l i s t ő k e m o z g á s o k ó r i á s i t ö m e g é r e . századtól kezdve a nyugati nemzetek katonai erejük révén a Föld m i n d e n táján érvényesíthették befolyásukat. A hagyományos telefonos kommuni­ kációt. h o g y egyre i n k á b b egy k ö z ö s v i l á g b a n é l ü n k . m é g s e m n e h é z k i e m e l n i n é h á n y t é n y e z ő t .e s é v e k b e n lefek­ tetett e l s ő t r a n s z a t l a n t i v e z e t é k e k c s a k k e v e s e b b mint száz hangtovábbítási útvonalat foglaltak magukban. ez biztosította a nyugati életstílusok elterjedését szerte a világon. és az á l l a m . hogy minden­ féle t á r s a d a l m i v á l t o z á s m a g y a r á z a t a b o n y o l u l t .2.b e n m á r egyetlen ó c e á n t átszelő v e z e t é k i s m i n t e g y 6 0 0 0 0 0 i l y e n h a n g u t a t hor­ d o z o t t ( H e l d e t al. M e g i n t m á s o k arra h í v j á k fel a figyelmet. B á r a g a z d a s á g i e r ő k a g l o b a l i z á c i ó s z e r v e s ré­ szét alkotják. században a két világhábo­ r ú h a t á s a volt r e n d k í v ü l m é l y r e h a t ó : s o k ország s z i n t e t e l j e s e n r o m b a dőlt.miután messze a legnagyobb munkáltató . m i n d nemzetközi szinten sokkal nagyobb mértékű változásokat idéznek elő a társadalom­ ban. 1 9 9 9 ) . ame­ l y e k kiterjedt t e v é k e n y s é g e áttöri a n e m z e t i h a t á ­ rokat. a m e l y e k b e n digitális mód­ szerrel ó r i á s i m e n n y i s é g ű i n f o r m á c i ó t tömörí­ t e t t e k és t o v á b b í t o t t a k . A globalizációt gyakran kizárólag gazdasági je­ l e n s é g k é n t m u t a t j á k b e . A kormányzatok napjainkban fontos szerepet játszanak a gazdasági növekedés serken­ t é s é b e n (vagy o l y k o r a f é k e z é s é b e n ) . mint a megelőző korokban.főként Né­ metországban és J a p á n b a n . 1 9 9 7 . M í g a z 1 9 5 0 . h o g y a j e l e n s é g e g y e d ü l i o k o z ó i . t á r s a d a l m i .B r i t a n n i a . amelyek r é v é n m a m á r a világ k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n é l ő k gyorsabban és szélesebb körben érintkezhetnek e g y m á s s a l . a t e c h n o l ó g i a t e r é n és a világ távköz­ GLOBALIZÁCIÓ A globalizáció fogalmát az elmúlt n é h á n y évben s o k a n és s o k s z o r h a s z n á l t a k a p o l i t i k á b a n . b e f o l y á s o l j a a g l o b á l i s t e r m e l é s i f o l y a m a ­ tokat és a n e m z e t k ö z i m u n k a m e g o s z t á s t . A k á b e l t e c h n o l ó g i a haté­ k o n y a b b á és o l c s ó b b á vált. a m e l y a drótokon és vezetékeken mecha­ nikus (crossbar) kapcsolószerkezet segítségével t o v á b b í t o t t a n a l ó g j e l e k r e é p ü l t . m i n t koráb­ b a n bármikor. De a h á b o r ú gazdaság­ ra gyakorolt h a t á s a m i a t t m é g a g y ő z t e s o r s z á g o k is .jelentős intézményi á t a l a k í t á s o k k a l járt együtt.

b e n a z i n t e r n e t e z ő k s z á m a e l é r t e a z egymilliárdot (lásd a 2. E z e k k ö z ü l az i n t e r n e t a leggyor­ sabban t e r j e d ő k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z . hanem szöveges doku­ mentumokat és k é p e k e t is k ü l d h e t e g y m á s n a k a műholdas t e c h n o l ó g i a s e g í t s é g é v e l . e t e c h n o l ó g i á k h a s z n á l a t á v a l e g y r e t ö b b e m b e r ke­ r ü l ö s s z e k ö t t e t é s b e o l y a n h e l y e k e n is. és 4 1 .3.A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG 2. egyre több információhoz.és k o m m u n i k á c i ó t e c h n o l ó g i a f e j l ő d é s e A telefon elterjedtsége Magas jövedelmű OECD-tagok Latin-Amerika.. o. é s b e c s l é s e k szerint 2 0 0 5 . csendes-óceáni térség Arab államok Dél-Ázsia 1990 1999 Egyre többen hozzájuthatnak. dákat ma t ö b b f é l e ö s s z e k ö t t e t é s is a k ü l v i l á g h o z fűzi: a ( v e z e t é k e s és m o b i l .UNDP 2 0 0 1 . ábrát).3. a digitális és k á b e l t é v é .) t e l e f o n . Információáramlás Az információtechnológia terjedése n e m c s a k bő­ v í t e t t e a világ k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n é l ő k é r i n t k e z é s i lehetőségeit. B á r a t á v k ö z l é s i inf­ r a s t r u k t ú r a n e m a z o n o s m é r t é k b e n f e j l ő d ö t t a vi­ lág m i n d e n p o n t j á n . karibi térség Kelet-Ázsia. e g y m á s h o z ké­ pest „a világ m á s i k f e l é n " ( p é l d á u l T o k i ó b a n és Londonban) l é v ő e g y é n n e m c s a k „valós i d e j ű " beszélgetést folytathat. ábra Az i n f o r m á c i ó . ábrát). e 9yre olcsóbban... a m e l y e k korábban elszigetelődtek.. e g y r e t ö b b o r s z á g f é r h e t a nemzetközi kommunikációs hálózatokhoz úgy. A z i n t e r n e t és a m o b i l t e l e f o n s z é l e s k ö r ű h a s z n á l a t a e l m é l y í ­ ti és felgyorsítja a g l o b a l i z á c i ó s f o l y a m a t o k a t .1 9 9 8 k ö z e p é n v i l á g s z e r t e mintegy 1 4 0 m i l l i ó a n h a s z n á l t á k . ahogyan korábban n e m volt erre lehetőségük. a t e l e f a x .3. a m e l y e t eddig k i f e j l e s z t e t t e k . kommunikációs mert a hagyományos szolgáltatások n e m jutottak el h o z z á j u k ( l á s d a 2. 3 2 . A technológia e formái segítenek „össze­ nyomni" az időt és a t e r e t : két. 1994 1996 1998 2000 1994 1996 1998 2000 1 9 9 4 1 9 9 6 1 9 9 8 2 0 0 0 forrás: ENSZ Fejlesztési Program . az e l e k t r o n i k u s l e v e l e z é s és az i n t e r n e t . h a n e m elősegítette a távoli helyek- .

képeket és információkat visz az e m b e r e k ottho­ n á b a . E g y r e i n k á b b terjed az a n é z e t . Az e l m ú l t t i z e n ö t év l e g i z g a l m a ­ sabb e s e m é n y e i közül n é h á n y .például a berli­ ni fal l e o m l á s a . A g l o b á l i s m é d i a n a p m i n t n a p h í r e k e t . A világ m á s i k f e l é n é l ő k e t é r ő c s a p á s o k vagy igaz­ ságtalanságok n e m pusztán szerencsétlenségek. r kel. vagy é p p t á v o l van o t t h o n á t ó l .e s öböl­ h á b o r ú b a n és a volt J u g o s z l á v i a t e r ü l e t é n (Bosz­ n i á b a n és K o s z o v ó b a n ) k i a l a k u l t e r ő s z a k o s konf­ l i k t u s o k b a n s o k a n i n d o k o l t n a k l á t t á k a katonai i n t e r v e n c i ó t . így k ö z v e t l e n ü l é s á l l a n d ó a n ö s s z e k ö t i ő k e t a külvilággal.2. h o g y m e g kell vé­ d e n i az e m b e r i jogokat és a n e m z e t i szuverenitást. s z e p t e m b e r 11-i t e r r o r t á m a d á s o k . m i n t ha t e r m é s z e t i c s a p á s r ó l l e n n e szó. a k i k n e k v e s z é l y b e n forog a z é l e t e . hogy a társadalmi felelősség n e m c s a k a h a z á j u k h a t á r á i g terjed. A z efféle e s e m é n y e k (és m é g e z e r n y i kevésbé drámai esemény) hatására az embereket m a m á r n e m n e m z e t i . E l ő s z ö r i s egy g l o b á l i s k ö z ö s s é g t a g j a i k é n t a z e m b e r e k egyre i n k á b b fel­ ismerik. E globális szemléletre való átállásnak két jelen­ tős k ö v e t k e z m é n y e v a n . M á s o d s z o r : a g l o b á l i s s z e m l é l e t azt j e l e n t i . Az u t ó b b i é v e k b e n globális összefogással s e g í t e t t e k az ö r m é n y o r s z á g i és t ö r ö k o r s z á g i föld­ r e n g é s e k . h o g y a n e m z e t k ö z i k ö z ö s s é g válsághelyzetben köteles megvédeni o l y a n em­ b e r e k t e s t i é p s é g é t v a g y e m b e r i jogait. aki ezt o t t h o n n e m t e h e t i . m i n t a z elmúlt korokban élők. H a s o n l ó k é p p e n sürgetővé vált a b e a v a t k o z á s az utóbbi időkben háborúk. FEJEZET A v á r o s k ö z p o n t o k i n t e r n e t k á v é z ó i b a n az is a világhálóra k a p c s o l ó d h a t . h a n e m e g y r e i n k á b b glo­ b á l i s k é r d é s e k foglalkoztatják.a m é ­ d i á b a n b o n t a k o z o t t k i egy v a l ó b a n g l o b á l i s kö­ z ö n s é g előtt. T e r m é s z e t i c s a p á s ese­ t é n ez a b e a v a t k o z á s m e g j e l e n h e t a h u m a n i t á r i u s s e g í t s é g n y ú j t á s és a t e c h n i k a i t á m o g a t á s formá­ jában. amelyeket át kell vészelni. A z 1 9 9 1 . a m o z a m b i k i és b a n g l a d e s i áradások. Az egyén sokkal inkább tudatában van annak. etnikai konfliktusok és a z e m b e r i j o g o k m e g s é r t é s e e s e t é b e n is. a d e m o k r a t i k u s t i l t a k o z ó k e l l e n i erőszakos fellépés a kínai T i e n a n m e n téren vagy a 2 0 0 1 . b á r ilyen­ kor t ö b b p r o b l é m á t vet fel a m o b i l i z á c i ó . az afrikai é h í n s é g és a k ö z é p . h a n e m megteremtik a c s e l e k v é s és a b e a v a t k o z á s alapját. hogy ezer szállal k a p c s o l ó d i k m á s o k h o z . Ez a j e l e n s é g e g y s z e r r e e r e d m é n y e és . m e r t úgy vélték. hogy az e m b e r e k a n e m z e t á l l a m helyett egyre inkább m á s f o r r á s o k b ó l m e r í t v e a l a k í t j á k k i azonosság­ t u d a t u k a t . h a n e m a z o n t ú l is. e z é r t é r d e k l ő d i k a globá­ lis k é r d é s e k é s f o l y a m a t o k i r á n t j o b b a n . a z ott é l ő k k e l k a p c s o l a t o s i n f o r m á c i ó k á r a m ­ l á s á t is.a m e r i k a i í t é l e t i d ő elszenvedőin.

és s z ó r a k o z t a t ó i p a r i t e r m é k és az internet alapú s z o l g á l t a t á s ) . A n e m z e t á l l a m s o k t e r ü l e t e n m á r kevésbé szolgál i d e n t i t á s f o r r á s u l .). A k o r á b b i i d ő s z a k o k k a l e l l e n t é t b e n a globális gazdaság m á r n e m e l s ő s o r b a n m e z ő ­ gazdasági vagy ipari a l a p ú . a média. h a n e m egyre i n k á b b „súlytalan" jellemzik daságban és megfoghatatlan 1999). amelyben é l n e k . . amelyek n e m állnak meg az országhatároknál. a m i k o r a n e m z e t á l l a m h a g y o m á n y o s támasza gyökeres á t a l a k u l á s o n m e g y k e r e s z t ü l . szervezetátalakítás­ sal a feltételekhez gyorsabban alkalmazkodóbbá. ami m é g i n k á b b „ z s u g o r í t j a " az i d ő t és a teret. (weightless ja az információ (ilyen p é l d á u l a s z á m í t ó g é p e s program. többek nak. az között információ posztindusztriális korának és új társadalom­ gazdaságnak is ( 5 9 1 . A t e r m e l é s i eljárások és szervezeti m i n t á k r u g a l m a s a b b a k . a m á s c é g e k k e l kötött s z ö v e t s é g e k g y a k o r i b b a k let­ tek.t u l a j d o n o s o k száma. k e v é s b é h i e r a r c h i k u s j e l l e g ű v é váltak. o. a m e l y e k az i n f o r m á c i ó s korszakban következtek be. h o g y a gyor­ s a n v á l t o z ó g l o b á l i s p i a c o n t e v é k e n y k e d n i tud­ janak. a m e l y e t s o k f é l e k é p p e n n e v e z t e k már. a szórakoztató­ ipar és a t á v k ö z l é s új v í v m á n y a i t . és e l e n g e d h e t e t l e n n é vált a r é s z v é t e l a világ­ m é r e t ű k e r e s k e d e l m i h á l ó z a t o k b a n . Például E u r ó p á b a n S k ó c i a é s B a s z k f ö l d l a k ó i inkább skótnak és b a s z k n a k (vagy e g y s z e r ű e n európainak) vallják m a g u k a t .A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG gyorsítója a g l o b a l i z á c i ó s f o l y a m a t o k n a k . Gazdasági tényezők A globalizációt a világgazdaság i n t e g r á l ó d á s a is előre hajtja. b ő v e b b e n is t á r g y a l o m e z t az új g a z d a s á g i kör­ n y e z e t e t . A 18.5 9 5 . A g l o b á l i s g a z d a s á g m ű k ö d é s e m a g a is tükrö­ zi a z o k a t a v á l t o z á s o k a t . m i n t b r i t n e k vagy spanyolnak. a m e l y n e k tagjai j á r t a s a k a z ú j t e c h ­ nológiákban és mindennapi életükben azonnal felhasználják a számítástechnika. A vi­ lág k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n k i a l a k u l t h e l y i k u l t u r á l i s identitások újult e r ő v e l t á m a d n a k fel egy o l y a n időszakban. fejezetben Ugrásszerűen növekedett a m o b i l t e l e f o n . m i v e l a regio­ nális és globális s z i n t e n zajló p o l i t i k a i v á l t o z á s o k gyengítik a z e m b e r e k k ö t ő d é s é t a h h o z a z á l l a m ­ hoz. Ma a gazdaság sok része olyan hálózatokba illeszkedve működik. A glo­ b a l i z á l ó d ó f e l t é t e l e k k ö z ö t t a v á l l a l k o z á s o k és gazdasági társaságok csak hogy úgy őrizhették meg versenyképességüket. Ebben a economy) tevékenységek a súlytalan gaz­ alap­ termékek (Quah h a n e m á t í v e l n e k a z o k o n ( C a s t e l l s 2 0 0 5 ) . A tudástársadalom kialakulása ö s s z e k a p c s o l ó d o t t egy s z é l e s fogyasztói b á z i s ki­ a l a k u l á s á v a l .

ilyen a CocaCola. egy a C s e n d e s . a m e l y e k n e k anyaországukon k í v ü l c s a k egy-két ü z e m ü k v a n . B á r s z é k h e l y ü k e g y é r t e l m ű e n egy-egy o r s z á g h o z köthető. Lehetnek vi­ szonylag kis cégek. Kína Portugália Írország Wal Mart Exxon Mobil General Motors Ford Motors General Electric Chevron Texaco Conaco Philips Citigroup IBM American International Group Forrás: Economist. m i k ö z b e n e k k o r m i n d ö s s z e h e t v e n ö t ország di­ csekedhetett ezt elérő bruttó n e m z e t i jövedelem- 2.ez k ö z e l fele az e g é s z v i l á g o n t e r m e l t á r u k és szolgáltatások értékének. ábrát). és m e g h a t á r o z ó sze­ r e p l ő i a n e m z e t k ö z i p é n z p i a c o k n a k is.2.E u r ó p a .i g s z a b a d é s n y i t o t t k e r e s k e d e l e m jön l é t r e ) . 1 9 9 9 ) . A képen a kalóriaszegény kóla közelkeleti változata egy j o r d á n i a i ü z l e t b e n . globális profitra t ö r e k s z e n e k . v a l a m i n t a v o l t S z o v j e t u n i ó és K e l e t . s z e p t e m b e r 1 1 .A m e r i k á b a n (az Északa m e r i k a i S z a b a d k e r e s k e d e l m i M e g á l l a p o d á s . a Kodak. A h á b o r ú u t á n i e l s ő é v e k b e n ameri­ kai székhelyű cégek kezdtek terjeszkedni. h o g y e z e k a társa­ ságok „a m a i világgazdaság mozgatórugói" (Held e t al. A gazdasági globalizáció középpontjában a t r a n s z n a c i o n á l i s t á r s a s á g o k á l l n a k : a t e l j e s világ­ kereskedelem kétharmad része ezek tevékenysé­ g é b ő l e r e d . rö­ v i d e n N A F T A ) .a s é v e k végén és az 1 9 9 0 . S ő t .b e n k ö z e l ö t s z á z i l y e n t á r s a s á g é v e s á r b e v é t e l e h a l a d t a m e g a 1 0 m i l l i á r d dollárt. a k i r á m u t a t o t t . e l ő s e g í t i k a t e c h n o l ó g i a i ú j í t á s o k el­ t e r j e d é s é t a f ö l d k e r e k s é g e n . m e l .4. egy p e d i g É s z a k . amelyek tevékenysége k i t e r j e d az e g é s z f ö l d k e r e k s é g r e . 1 b i l l i ó d o l l á r r a rúgott . de az 1970-es években m á r európai és j a p á n vállalatok i s b e r u h á z t a k k ü l f ö l d ö n .e s é v e k b e n a t á r s a s á g o k t e v é k e n y s é ­ g i k ö r e ó r i á s i m é r t é k b e n b ő v ü l t . FEJEZET Transznacionális gazdasági társaságok A globalizációt hajtó sok gazdasági t é n y e z ő kö­ zül k ü l ö n ö s e n fontos a transznacionális t á r s a s á ­ gok s z e r e p e . vagy h a t a l m a s nemzetközi vállalkozások. 2 0 0 3 .ó c e á n á z s i a i r é s z é n (itt a z o s z a k a i n y i l a t k o z a t é r t e l m é ­ b e n 2 0 1 0 . A 2 1 . s z á z a d for­ dulóján kevés olyan gazdaság akadt. A z 1 9 9 0 . E z e k a t á r s a s á g o k o l y a n v á l l a l a t o k . amelyek több országban is gyártanak termékeket vagy nyújtanak szolgáltatásokat. M á s s z ó v a l a világ v e z e t ő t r a n s z n a c i o n á l i s t á r s a s á g a i g a z d a s á g i é r t e l e m b e n n a g y o b b a k a vi­ lág l e g t ö b b o r s z á g á n á l ( l á s d a 2. a Colgate-Palmolive. 2 0 0 1 . A dik transznacionális világháborút társasági forma vált a máso­ globális követő években j e l e n s é g g é . A Coca-Cola „ t r a n s z g l o b á l i s " vállalkozás: az egész v i l á g o n értékesíti t e r m é k e i t . amelybe n e m jutottak el a t r a n s z n a c i o n á l i s társaságok. a General Motors.4. a globális piacokat veszik célba.e s é v e k e l e j e ó t a a világ m á s területein l é v ő országok is liberalizálták a k ü l f ö l d i b e f e k t e t é s f e l t é t e l e i t . A z 1 9 8 0 . ábra A v i l á g l e g n a g y o b b v á l l a l a t a i n a k á r b e v é t e ­ l e e g y e s o r s z á g o k b r u t t ó hazai t e r m é k é h e z (GDP) v i s z o n y í t v a ( m i l l i á r d d o l l á r ) J 50 100 150 200 250 300 350 Svájc Belgium Svédország Törökország Norvégia Lengyelország Szaúd-Arábia Finnország Dél-Afrika Hongkong. a M i t s u b i s h i és még sok m á s óriáscég. I g a z a v o l t a z e l e m z ő n e k . Az e l m ú l t é v t i z e d b e n az iparosodott gazdaságra é p ü l ő t á r s a s á g o k k ü l ö n ö s e n a f e j l ő d ő országok­ ra. a világ ö t s z á z l e g n a g y o b b t r a n s z n a c i o n á l i s vállala­ t á n a k á r b e v é t e l e e g y ü t t 1 4 . A l e g n a g y o b b a k közül n é h á n y világszerte ismert. m e r t kialakult h á r o m h a t a l m a s r e g i o n á l i s p i a c : egy E u r ó p á b a n (az e g y s é g e s e u r ó p a i p i a c ) .

C h r i s t e r s o n 1 9 9 7 ) . az E U a t r a n s z n a c i o n á l i s k o r m á n y z á s ú j í t ó b b for­ m á j a . Sokszor a globális á r u t e r m e l é s i l á n c o k b a n .b e n magának a Szovjetunió­ n a k a s z é t e s é s é v e l é r t e el t e t ő f o k á t . K í n a a l a c s o n y jövedelmű o r s z á g b ó l k ö z e p e s j ö v e d e l m ű v é vált. h o g y a n m ű ­ ködnek a globális á r u t e r m e l é s i l á n c o k a B a r b i e babák gyártásakor. ahogyan p é l d á u l a „ t i g r i s g a z d a s á g o k b a n " 1998-ban kialakult válság átterjedt O r o s z o r s z á g ­ ra. a m e l y i n t e n z i t á s á t és hatókörét t e k i n t v e e l e d d i g p é l d á t l a n . A fent i s m e r t e t e t t p o l i t i k a i . Ukrajna. A k o m m u n i s t a t e r v g a z d a s á g és a k o m m u n i s t a p o l i t i k a i h a t ó s á g i d e o l ó g i a i é s kul­ turális uralma végül n e m tudott fennmaradni a g l o b á l i s m é d i a é s a z e l e k t r o n i k u s a n i n t e g r á l t vi­ lággazdaság korában. A z „elektronikus p é n z " m o z g a t á s á n a k e z a z ú j l e h e ­ tősége a z o n b a n n a g y k o c k á z a t t a l is jár. E z e k a hálózatok m a g u k b a n f o g l a l n a k m i n d e n fon­ tos termelési t e v é k e n y s é g e t . h o g y a világ egyik r é s z é n b e k ö v e t k e z ő p é n z ü g y i ö s s z e ­ omlás távoli g a z d a s á g o k r a is ó r i á s i h a t á s t gyako­ rolhat. főként a gyártott á r u k e x p o r t ő r e k é n t b e t ö l t ö t t szerepe révén. társa­ dalmi é s t e c h n o l ó g i a i t é n y e z ő k együtt e r e d m é ­ nyezik azt a j e l e n s é g e t . governmental amelyet organization. Lengyelország. Az árutermelési l á n c l e g t ö b b n y e r e s é g e t h o z ó tevé­ kenységei . amely az 1989-ben Kelet-Európát megrázó forradalmak sorozatával indult. A b a n k o k . míg a l e g k e v é s b é profitábilis t e v é k e n y s é g e k . T ö b b é n e m szige­ t e l ő d n e k e l a g l o b á l i s k ö z ö s s é g t ő l . de egyben a globalizáció e r e d m é n y é n e k is t e k i n t h e t ő . részvénytársaságok. szabályzatai és bírósági határozatai. hogy a gyártás egyre i n k á b b g l o b a l i z á l ó d i k . majd a z o n túl is. M í g ezt a z E N S Z önálló n e m z e t á l l a m o k egyesüléseként teszi. a m e l y e k a z u t ó b b i é v e k b e n a g l o b a l i z á c i ó v a l kapcsolatban megfogalmazódtak. E n n e k számos vonat­ k o z á s a k ö z ü l e l s ő k é n t a szovjet t í p u s ú k o m r r H i nizmus bukását említhetjük.r e n d s z e r i n t a k ö z p o n t i országok­ ban. a b a l t i á l l a m o k . amelyek a hidegháború idején léteztek. Politikai változások A m a i g l o b a l i z á c i ó h a r m a d i k h a j t ó e r e j e a poli­ tikai változáshoz kötődik. H o p k i n s . A globalizáció sok és m e s s z e h a t ó k ö v e t k e z m é n n y e l jár. a m e l y e k a n e m z e t á l l a m o k a t egy közös p o l i t i k a i f ó r u m b a n e g y e s í t i k . az „elektronikus g a z d a s á g " is t á m o g a t j a . A p p e l b a u m . A legnagyobb mérté­ kű növekedés a k ö z e p e s j ö v e d e l m ű o r s z á g o k b a n következett b e : e z e k e x p o r t j á b ó l a g y á r t ó k 1 9 9 0 ben 54 s z á z a l é k b a n r é s z e s ü l t e k . és r é s z b e n e t r e n d e l i n d í t ó j a . A k o m m u ­ n i z m u s b u k á s a ó t a a v o l t szovjet „ t ö m b " tagjai . amelyek szorosan egymáshoz k a p c s o l ó d v a a t e r m é k e l ő á l l í t á s á h o z szükséges n y e r s a n y a g o k t ó l a fogyasztóig t e r j e d ő „láncot" alkotnak (Gereffi 1 9 9 5 . gazdasági. feladata valamely transznacionális tevékenysé- . a m e l y b e n a t a g á l l a m o k r é s z b e n feladják nemzeti szuverenitásukat.A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG társadalmaira i g y e k e z t e k k i t e r j e s z t e n i t e v é k e n y ­ ségüket. Az 1 9 9 0 . A h a t a l ­ mas tőkeösszegek á t u t a l á s a g a z d a s á g o k a t r e n d í t ­ het meg.Oroszország. A kom­ m u n i z m u s b u k á s a s i e t t e t t e a g l o b a l i z á c i ó s folya­ matokat. A k o r m á n y k ö z i s z e r v e z e t (inter­ national testület. majd 1 9 9 1 . egyéni befektetők befektetésialap-kezelők egyetlen egérkattintással és át­ A globalizációt fokozó m á s o d i k fontos t é n y e z ő a n e m z e t k ö z i és regionális kormányzati m e c h a ­ nizmusok kiterjedése. de gazdasági. B á r o l v a s ó i m s z á m á r a ú j a k l e h e t n e k e z e k az elnevezések. társadalmi és politikai h a s z n u k is származik a regionális u n i ó b a n való részvétel­ ből. Az E N S Z és az Európai U n i ó az olyan n e m z e t k ö z i szervezetek két jeles példája. valószínűleg ismerős elképzelé­ s e k e t t a k a r n a k . Az elektronikus gazdaság A gazdasági g l o b a l i z á c i ó t egy m á s i k t é n y e z ő . a n n á l i n k á b b igaz. amikor az „első világ" országai álltak s z e m b e n a „második világ" országaival.és t e r m e l é s i f o l y a m a t o k e g é s z világra ki­ terjedő h á l ó z a t a i b a n látják a n n a k b i z o n y í t é k á t . a munka. például az ü z e m i t e r m e l é s á l t a l á b a n a perifériá­ lis országokban z a j l a n a k . a C s e h K ö z t á r s a s á g . M i n é l i n k á b b i n t e g r á l t t á vá­ lik a globális gazdaság.W a l lerstein 1 9 9 6 .a t e r m é k f e j l e s z t é s . E l ő b b a z o n b a n s z ó l n o m kell a főbb n é z e t e k ­ ről.a s i d ő s z a k b a n a g y á r t ó k a világ teljes gazdasági n ö v e k e d é s é n e k h á r o m n e g y e d é t mondhatták m a g u k é n a k . kormányzatok IGO) olyan és alapítanak.1 9 9 8 . h a n e m integ­ r á l ó d n a k a b b a . n e m z e t k ö z i p é n z ü g y i v á l s á g o k a t indít­ hat el. (A k ö v e t k e z ő o l d a l o n levő keretes r é s z b e n m e g m u t a t o m . Az egyes EU-állam o k kormányzatát kötik a közös EU-testületek irányelvei. a kaukázusi és közép-ázsiai n e m z e t e k és sok más o r s z á g . V é g ü l a g l o b a l i z á c i ó t a k o r m á n y k ö z i és n e m ­ zetközi n e m kormányzati szervezetek is előmoz­ dítják.) ezt é r z é k e l t e t e m m a j d a fejezet k é s ő b b i r é s z é b e n is. helyezhetik p é n z ü k e t k ü l ö n b ö z ő o r s z á g o k b a . n y o l c é v v e l ké­ sőbb viszont m á r 7 1 s z á z a l é k b a n . E z a fejlődés v é g e t v e t e t t a z o k n a k a rendszereknek.a n y u g a t i t í p u s ú p o l i t i k a i és g a z d a s á g i r e n d s z e r e k i r á n y á b a f e j l ő d n e k . a f o r m a t e r v e z é s és a reklám . Magyar­ ország.

a m ű ­ a n y a g o k a t Tajvanon gyártják. amelyikbe csomagolják.és reklámstratégiákat is. Hongkong f o n t o s szerepet játszik a kfnajj Barbie-k gyártási f o l y a m a t á b a n . Élete Szaúd-Arábiában kezdődik. 3. a t ö r t é n e l e m leg­ n a g y o b b h a s z n o t h o z ó j á t é k s z e r e készül. Szinte az összes anyag. J a p á n b a n készült nejlonhaj kerül rá. De Bar­ bie egyetlen fizikai részlete. a t e s t készül. meg némi festék és olaj. Európában és J a p á n b a n fogy. amelyről e l m o n d h a t ­ juk. gi terület szabályozása vagy felügyelete. amelyből a műanyag t e s t gyártásához szükséges etilén készül. Ezt az a n y a g o t a négy Barbie-gyártó ázsiai üzem egyikébe szállítják: ezek közül kettő Dél-Kí­ nában. a nyersanyagokat H o n g k o n g b a n i m p o r t á l j á k . egy pedig Malajziában működik. az Egyesült Államokban gyártják. amelyeken a Bar- bie-gyártás l e g k ö l t s é g e s e b b része. amely a b b ó l az országból származik. hogy „Globál-Barbie": az olaj Szaúd-Arábiából származik. amely a j á t é k g y á r t á s b a n használt polivinil-klorid (PVC) m ű a n y a g o k legna­ g y o b b gyártója a világon. alacsony bérekkel d o l g o z ó ázsiai o r s z á g o k b a . h o g y a kérdések széles. ahol a l e g t ö b b Barbie-t állítják elő. a Chinese Pet­ roleum megveszi az etilént. Barbie t e s t é n e k és ruhatárának összeállításá­ ban viszont részt vesz az egész világ: 1.a t is e l é r t e a s z á m u k ( H e l d et al. hogy Barbie már globális polgár (Tempest 1 9 9 6 ) . 1909-ben 37 ilyen szervezet szabályozta a t r a n s z n a c i o n á l i s ü g y e k e t . helyben t e r m e l t g y a p o t b ó l . mint egymil­ liárd dolláros bevételt hoz a Los Angeles-i székhe­ lyű Mattel c é g n e k . hogy „ m a d e in t h e USA". Barbie á t k ö l t ö z ö t t más. innen szállítják az ü z e m e k b e .érkezik. (international non-governmental NGO) n e v e is u t a l rá.b e n . a vi­ lág 1 4 0 m á s o r s z á g á b a n is m e g v á s á r o l h a t ó .ez az egyetlen nyersanyag.a világ egyik l e g n a g y o b b kikötőjébe . I n k á b b füg­ getlen szervezet. A nemzetközi nem kormányzati szervezet organization. Talá­ ló megállapítás. amelyből majd kiöntik Barbie t e s t é t . és ide folyik be a l e g t ö b b nyereség. 1 9 9 9 ) . 2.b a n p e d i g már a 2 6 0 . Miután Barbie t e s t é t kiöntötték. a test Kí­ n á b a n . Barbie-t az Egyesült Államokban tervezik. a m e l y a kormányzati testületek . h a n e m szülőhelye szerint is: s o s e m csak az Egyesült Államokban készült. a f r ö c c s ö n t ő g é p s o r az Egyesült Á l l a m o k b a n készül. itt dolgozzák ki a marketing. Tajvan állami olajimportőre. az a k a r t o n d o b o z . A Formosa Plastics az etilént szemcsés m ű a n y a g g á alakítja át. 1 9 9 6 . a h o g y a n a Barbie b a b a . Bár a l e g t ö b b b a b a az Egyesült Államokban. ami sokat el­ árul a globális árutermelési láncok működéséről. 4 . A z ó t a s o k h a s o n l ó s z e r v e z e t alakult.2. a m e l y e t a gyártásban használnak. Az első ilyen testületet. Kína g y a p o t o t t e r m e l . ahol kiter­ melik és finomítják az olajat. ide . h o g y m i b e n k ü l ö n b ö z i k a n e m z e t k ö z i k o r m á n y z a t i s z e r v e z e t t ő l : n e m kö­ t ő d i k k o r m á n y z a t i i n t é z m é n y e k h e z . majd eladja a tajvani Formosa Plastics c é g n e k . amellyel díszítik. Ma már részei t ö b b helyen készülnek. a polgári repüléstől a műsor­ s z ó r á s i g vagy a v e s z é l y e s h u l l a d é k o k k e z e l é s é i g t e r j e d ő k ö r é b e n s z a b á l y o z ó t e v é k e n y s é g e t foly­ tasson. Ez a b a b a n e m c s a k az eladások t e k i n t e t é b e n globális. amikor az ország még nem heverte ki a második világhábo­ rút. FEJEZET A globális árutermelési láncok m ű k ö d é s é r e példa az is. a b b ó l p e d i g szövetet a r u h á h o z . és alacsonyak voltak a bérek. I n d o n é z i á b a n és M a l a j z i á b a n . egy Indonéziában. a haj J a p á n b a n . a Nemzetközi Távírdai U n i ó t (International Telegraph Union) 1865-ben alapí­ t o t t á k . ez é v e n t e jóval t ö b b . Pamutruháját Kíná­ ban gyártják. 5. A f r ö c c s ö n t ő g é p e k e t . Amikor itt növe­ kedni kezdtek a fizetések. Ebből a közel negyvenéves t i n i b a b á b ó l m á s o d p e r c e n k é n t kettőt vesznek. Az elsőt J a p á n b a n gyártották 1 9 5 9 .

de azt már vitatják. A l e g t ö b b e n elfogadják.5. D e t ö b b e z e r m á s . h o g y a k e r e s k e d e l e m n a g y ré­ sze h á r o m regionális csoporton belül .de az e l ő b b kiderült. hogy ma m á r több kapcsolat lehet az országok között. akik a két gyárban összeállítják. fő­ ként hogy bért fizessen a 11 0 0 0 parasztasszony­ mellett m ű k ö d i k a p o l i t i k a i d ö n t é s e k m e g h o z a t a ­ lában és a n e m z e t k ö z i k é r d é s e k m e g o l d á s á b a n . A kész babák nak. h o g y a k ö l c s ö ­ nös gazdasági függőség n e m e l ő s z ö r ér el a m a i ­ hoz hasonló m a g a s s z i n t e t . S o k szkeptikus a figyelmét a világgazdaságban zajló regionalizálódási folyamatokra például a n a g y o b b p é n z ü g y i é s k e r e s k e d e l m i t ö m b ö k ki­ alakulására .4. E n n e k a z a z oka. s z á z a d világke­ reskedelmi és b e r u h á z á s i s t a t i s z t i k á i r a r á m u t a t v a 1909 1964 1993 Forrás: ENSZ Fejlesztési P r o g r a m . Szóval honnan is ered Barbie? Az „elsőzsúros" Barbie c s o m a g o l á s á n ezt olvashatjuk: „ M a d e in China" . m i n t a m e g e l ő z ő k o r o k b a n . D a v i d H e l d és munkatársai ( 1 9 9 9 ) m e g v i z s g á l t á k e z t a vitát. A globalizációs vita Az utóbbi é v e k b e n a g l o b a l i z á c i ó h e v e s e n vita­ tott témává vált. nejlonra és más anyagokra elég 65 c e n t . a Természetvédelmi Világszerve­ zet (WWF). ha Barbie-t 9 . de az ő s z e m ü k b e n a mai világgazdaság n e m eléggé integrált ahhoz. ábrát). Hongkong és a dél-kínai játékgyárak között n a p o n t a 23 0 0 0 teherautó jön-megy. hogy valóban globalizált gazdaságot alkothatna. . Ugyanekkor Amerikában közel 1 dollár nyereséget hoz a Mattelnek. z a v a r o s folyamatot. táblázat ö s s z e g z i . a d é l k e l e t .99 dollár.vagyis a globalizációról folytatott v i t a s z ó c s é p l é s v a l a m i r ő l . Mi lesz a t ö b b i pénzzel. A g l o b a l i z á c i ó s v i t á b a n részt vevő s z k e p t i k u s o k ú g y vélik.a Greenpeace. A b a b a ára az Egyesült Államokban 9. A legismertebb i l y e n s z e r v e z e t e k k ö z ü l n é h á n y . U g y a n e z igaz a t ö b b i r e g i o n á l i s c s o p o r t r a is.és persze a l e g n a g y o b b já­ tékbolt-hálózatoknak és más kiskereskedőknek is csurran-cseppen belőle. A g l o b a l i z á c i ó s v i t a h á r o m irány­ zatának j e l l e m z ő i t a 2. a G l o b á l i s K ö r n y e z e t v é d e l m i H á l ó z a t (Global rok Environment Network). a tengeri szállításra és a belföldi fuvarozásra. Sans az Orvosok a Hatá­ Vörös­ Nélkül (Médecins Frontiéres). h i ­ szen az e l e m z ő k n a g y o n k ü l ö n b ö z ő e n l á t n a k és értelmeznek egy o l y a n k i s z á m í t h a t a t l a n . 2. A 1 9 . A szkeptikusok egyetértenek azzal. hogy a gyártásában használt anyagok közül szinte egy sem Kínából származik. e b b ő l Kína csak 35 c e n t e t kap. és résztvevőit h á r o m g o n d o l a t i i r á n y z a t b a s o r o l t á k : ezek a szkeptikusok. a hiperglobalizálók és az át­ alakuláshívők. h o g y n i n c s e g y e t l e n g l o b á l i s g a z d a s á g (Hirst 1 9 9 7 ) .zajlik.A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG teherautókkal szállítsák t o v á b b .á z s i a i t é r s é g b e n és É s z a k . A pénz nagy részét a g é p e k r e és berendezésekre. k e v é s b é i s m e r t csoport t e v é k e n y s é g e is o r s z á g o k a t és k ö z ö s s é g e ­ ket köt össze (lásd a 2. P é l d á u l a z E u r ó p a i U n i ó o r s z á ­ gai e l s ő s o r b a n e g y m á s s a l k e r e s k e d n e k . a t e r m é k e t árusító üzletekre fordítják . m i n t a g l o b a l i z á c i ó . ugyanezen az úton hagyják el Kínát.UNDP 1999. a m i b i z o n y í ­ t é k arra. h o g y i n t e n z í v e b b é vált a nemzetek közötti érintkezés.1 9 9 3 A szkeptikusok Egyes gondolkodók s z e r i n t a g l o b a l i z á c i ó n a k „túl nagy jelentőséget t u l a j d o n í t a n a k " . ami n e m is ú j d o n s á g .Európá­ b a n .A m e r i ­ k á b a n . szövetre. E z n e m i s m e g l e p ő . ábra A nemzetközi nem kormányzati szervezetek számának növekedése. 9 9 dollá­ rért eladják? A gyártáshoz használt műanyagokra.5. a reklámra és az értékesítésre. megállapítják: a m o d e r n globalizáció csak abban k ü l ö n b ö z i k a m ú l t b é l i t ő l .irányítja. h o g y m e n n y i b e n l e h e t e z e k e t a „globalizációval" m a g y a r á z n i . 1 9 0 9 . h o g y fontos átalakulások z a j l a n a k k ö r ü l ö t t ü n k .k ö r n y e z e t ­ védelmi és h u m a n i t á r i u s s e g í t s é g n y ú j t ó a k c i ó k ­ ban vesz részt. A szkeptikusok számára a kereszt és az A m n e s t y I n t e r n a t i o n a l .

h o g y a g l o b a l i z á c i ó „ h a t á r t a l a n v i l á g h o z " v e z e t : e g y o l y a n világhoz. 1995). nyomán. amelyben ezek m á r n e m játszanak központi szerepet. H i r s t . gyengébb Globális kor helyi kormányzatok. a m e l y n e k következmé­ nyei szinte mindenütt érezhetők. e z é r t elveszítik a f e n n á l l ó k o r m á n y z a t i r e n d s z e r b e v e t e t t hitüket. Kenichi O h m a e j a p á n író ú g y látja. M e g á l l a p í t j a . a m e l y b e n c s ö k k e n a nemzeti kormányzatok jelentősége és befolyása. h o g y a p o l i t i k u s o k n e m mindig t u d j á k o r v o s o l n i e z e k e t a b a j o k a t . globális civil tár­ mint az 1890-es években sadalom Megmarad vagy erősödik A kormányzatok és a piacok A Dél egyre inkább marginali­ zálódik A nemzeti érdek Internacionalizálódás és regionalizálódás Regionális tömbök/civilizációk összeütközése Az internacionalizálódás a kor­ mányzati elfogadástól és támo­ gatástól f ü g g Gyengül vagy felbomlik A kapitalizmus és a technológia A régi hierarchiák felbomlása McDonald's. Ö s s z e s s é g ü k b e n e z e k a v á l t o z á s o k a hiperglo­ b a l i z á l ó k s z á m á r a egy „ g l o b á l i s k o r " h a j n a l á t jel­ zik (Albrow 1 9 9 7 ) . o. hogy a globalizáció l é n y e g é b e n a l á á s s a a n e m z e t i k o r m á n y z a t o k sze­ repét és olyan világrendet teremt. Madonna stb. A z állampol­ g á r o k f e l i s m e r i k . A hiperglobalizálóktól származó globalizác i ó e l e m z é s n a g y r é s z e f ő k é n t a n e m z e t változó s z e r e p é v e l f o g l a l k o z i k . 10. táblázat A globalizációszemlélet három irányzata Szkeptikusok Mi az újdonság? Hiperglobalizálók Átalakuláshívők A történelem során még nem volt példa ilyen mértékű glo­ bális összekapcsoltságra „ M é l y " (egyszerre intenzív és extenzív) globalizáció Újjászerveződik. a Keres­ kedelmi Világszervezet ( W T O ) és mások. amelyben a piaci erők felülkerekednek a nemzeti kormányzatokon (Ohmae 1990. . amely n i n c s tekintet­ tel az országhatárokra. Ú j . a m e l y e t a z o r s z á g o k k ö z ö t t i kereskede­ l e m é s t e r m e l é s e r ő s á r a m l a t a i h o z n a k magukkal. h o g y a nem­ egy-egy k e r e s k e d e l m i e g y e z m é n y és a g a z d a s á g i liberalizáció politikája. S z e r i n t ü k a száz éve jel­ l e m z ő k e r e s k e d e l m i m i n t á k h o z h a s o n l í t v a föld­ rajzi k i t e r j e d é s e s z e r i n t a v i l á g g a z d a s á g k e v é s b é g l o b á l i s . E g y e s h i p e r g l o b a l i z á l ó k ú g y v é l i k . sokszor kormányzatoknak köszönhető m é n y e z . mint a ko­ rábbi időszakokban A kölcsönös függőség ma kisebb Globális kapitalizmus. FEJEZET 2.p é l d á u l n e m f é k e z h e t i k m e g a pénzügyi p i a c o k o n v é g i g s ö p r ő z a v a r o k a t és a t e r m é s z e t i k ö r n y e z e t e t f e n y e g e t ő v e s z é l y e k e t . 1999. pél­ dául a következőkben ismertetett hipergloba­ lizálók által vallott nézetet. regionalizálódás erősödése arra bizonyíték. E s z e r i n t a n e m z e t i k o r m á n y z a t o k és politikusaik egyre kevésbé tudnak ellenőrzést gyakorolni az ország határait áttörő problémák felett .T h o m p s o n 1 9 9 9 ) .2. átstruktu­ rálódik A modern kor egyesült erői A világrend új szerkezete A politikai közösség átala­ kulása A régiók közötti kapcsolatok átrendeződése és távolságot áthidaló cselekvés Bizonytalan: globális integrá­ ció és fragmentáció is lehet A globalizáció átalakítja a kormányzati hatalmat és a világpolitikát Kereskedelmi t ö m b ö k . A szkep­ tikusok szerint a n e m z e t i kormányzatok tovább­ ra is kulcsfontosságú szereplők. globális rendet ered­ z e t i k o r m á n y z a t o k h a t a l m á t „ f e l ü l r ő l " i s fenye­ getik: m é g p e d i g a z ú j r e g i o n á l i s é s n e m z e t k ö z i i n t é z m é n y e k . m i n t n ö v e k e d e t t ( B o y e r . kormányzás. A globalizációt olyan folyamatnak tekintik. Az emberi cselekvés kereteinek átrendeződése Globális civilizáció Vége a nemzetállamnak Meghatározó jellemzők A nemzeti kormányzatok hatalma A globalizáció hajtóerői Rétegződési minta Vezérmotívum A globalizációról alkotott kép A történelmi fejlődés várható eredménye Következtetés Forrás: Held et al. mert szabályoz­ z á k és Például koordinálják a gazdasági tevékenységet. hogy a világgazdaság integráltságának foka inkább csökkent. p é l d á u l a z E u r ó p a i U n i ó . globális a világ különböző részei között. h o g y a vi­ lágkereskedelem nagymértékű bővülése miatt a z e g y e s o r s z á g o k m á r n e m k o n t r o l l á l h a t j á k gaz­ d a s á g u k a t . Az egyik legismertebb hiperglobalizáló.D r a c h e 1 9 9 6 . A s z k e p t i k u s o k e l u t a s í t j á k azt az e g y e s e k . i n k á b b egy-egy t e v é k e n y s é g g ó c b a n k o n ­ centrálódik. A hiperglobalizálók A hiperglobalizálók a szkeptikusokkal ellentétes álláspontot foglalnak el: szerintük a globalizáció nagyon is valós jelenség.4.

A z i p a r o s o d o t t társadal­ m a k b a n élők rászorulnak a fejlődő országokból származó alapanyagokra és késztermékekre. A globalizáció hatása Az 1. e t n i k a i c s o p o r t j a i é s k u l t ú r á i egy­ mással keverednek. A világ m i n d e n mozgalmas „globális nagyvárosa" mult i k u l t u r á l i s . o l y a n t e n d e n ­ c i á k a t foglal m a g á b a n . n e m k e v é s b é fonto­ sak a p o l i t i k a . Kevés olyan távoli h e l y k e z d e n e k . A b o l ­ tok polcain látható árukat vagy összetevőiket. Valójában a globalizáció sokkal összetettebb. in­ tézmények és egyének megpróbálnak alkalmaz­ kodni e h h e z az új rendhez. A g l o b á l i s m i g r á c i ó . e z z e l p á r h u z a m o s a n a vál­ l a l k o z á s o k é s a z e m b e r e k k ö z ü l i s egyre t ö b b e n j á r j á k be a F ö l d e t . E g y r e k e v é s b é l e h e t s é g e s . a „ n e m z e t k ö z i " és a „ h a z a i " k ö z ö t t i s z o k v á n y o s h a t á r o k a t . akkor olyan környe­ zetben kell eligazodniuk. amelyet kapcsolódá­ sok é s t ö b b i r á n y b a h a t ó k u l t u r á l i s á r a m l a t o k jellemeznek. i n f o r m á c i ó k é s h a t á s o k k é t i r á n y ú á r a m l á ­ sa. hogy történe­ szociológusok t i l e g a s z o c i o l ó g i a i v i z s g á l ó d á s f ő k é n t az i p a r i társadalmakra figyelmen kívül hagyhatjuk-e a f e j l ő d ő világot. Ezeket az alkotórészeket rendszeresen át kell szállítani a világ e g y i k f e l é b ő l a m á s i k b a . h a n e m a ké­ pek. és ma sokkal szorosabban kötődnek egymáshoz. t ú l s á g o s a n e g y i r á n y ú folya­ matnak tekintik. irányult. a g l o b a l i z á c i ó k o m p l e x f e l t é t e l e i kö­ zött a k o r m á n y z a t o k k é n y t e l e n e k n a g y o b b aktivi­ tást é s n y i t o t t s á g o t k ö v e t e l ő f e l a d a t n a k t e k i n t e n i a kormányzást (Rosenau 1997). hogy koordinálni tudják a n a p i több millió ügyletet. n e m je­ l e n t h e t j ü k ki. testületeknek) társaságok­ társadalmi mozgalmaknak és nemzetközi szerkezetátalakításba korát v á l t o z h a t a világ . h o g y egy-egy kultú­ ra szigetként létezzen. de a régi m i n t á k k ö z ü l s o k f e n n m a r a d . reflexív folyamat. M e l y i k n é z e t j á r a l e g k ö z e l e b b az i g a z s á g h o z ? S z i n t e b i z t o s . Az átalakuláshívők megállapítják. a m e l y e k g y a k r a n e g y m á s e l l e n h a t n a k . h o g y az á t a l a k u l á s h í v ő k é . E z e k a z á t a l a k u l á s o k n e m k o r l á t o z ó d n a k a gazdaságra. m é d i a é s t á v k ö z l é s m i n d segítik a k u l t u r á l i s h a t á s o k t e r j e d é s é t . Vagyis m á r n e m á l l a m k ö z p o n t ú világ­ b a n é l ü n k . n e m t e r ü l e t i a l a p ú g a z d a s á g i é s t á r s a d a l m i szerveződésnek nak. A s z k e p ­ tikusok azért t é v e d n e k . h o g y a v i l á g e g y m e g h a t á r o z o t t ré­ sze v e z é r l i . N é h á n y n y e l v u r a l k o d ó v á válik. Az á t a l a k u l á s h í v ő k a h i p e r g l o b a l i z á l ó k k a l vi­ tatkozva azt m o n d j á k . fejezetben megállapítottam. p é n z é r t b á r m i k o r k a p h a t ó á r u k vá­ l a s z t é k a h i h e t e t l e n ü l ö s s z e t e t t . E z é r t v á l t o z i k a világ k u l t u r á l i s t é r k é p e : az e m b e r e k k a p c s o l a t h á l ó i a n e m z e t i h a t á r o k o n v a g y a k á r k o n t i n e n s e k e n i s át­ í v e l n e k . Az átalakuláshívők szerint a globalizáció központ nélküli. és fordítva. a l e g t ö b b f e j l ő d ő á l l a m g a z d a s á g a o l y a n k e r e s k e d e l m i h á l ó z a t o k t ó l függ.A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG Az átalakuláshívők A v i t á b a n k ö z t e s h e l y e t f o g l a l n a k el az átalaku­ láshívők. e z é r t f o l y t o n o s információáramlás szükséges. egymás mellett élnek. m i n t korábban bármikor. E l l e n t m o n d á s o s a n fejlődik. Mivel a globalizáció számtalan összefonódó globális hálózat terméke. j ó l n é z z é k m e g . a k o r m á n y z a t o k m é g i s m e g ő r ­ zik h a t a l m u k j ó r é s z é t . így k u l t u r á l i s k a p c s o l a t o k a t t e r e m t e n e k szülőhelyük és befogadó országuk között (App a d u r a i 1 9 8 6 ) . egy­ s é g e s g a z d a s á g felé. A hiperglobal i z á l ó k v i s z o n t t ú l z o t t a n c s a k a g l o b a l i z á c i ó gaz­ dasági o l d a l á t látják. akik a globalizációt a m a i társadalma­ kat f o r m á l ó sokféle v á l t o z á s h á t t e r é b e n álló köz­ p o n t i e r ő n e k t e k i n t i k .egyébként az u t ó b b i a k b a n é l a világ n é p e s s é g é n e k t ú l n y o m ó része. a m e l y e k a z ipa­ r o s o d o t t o r s z á g o k h o z k ö t i k őket. A z i p a r o s o d o t t t á r s a d a l m a k r e n d j é t c s a k a f e j l ő d ő világ társadal­ m a i h o z hasonlítva érthetjük meg . h o g y a z o r s z á g o k n e m ­ hogy elveszítenék szuverenitásukat. P é l d á u l j e l l e m z ő v é v á l n a k u g y a n a g l o b á l i s füg­ gőségi v i s z o n y o k . (például megfelelő gazdasági hanem az új. v á l t o z t a t ­ ható. a h o g y a n e g y e s e k á l l í t j á k . A g l o b a l i z á c i ó n e m e g y i r á n y ú fo­ l y a m a t . a z e g é s z világra k i t e r j e d ő g a z d a s á g i k a p c s o l a t o k t ó l függ. hogy a globalizáció jelenlegi szintje áttöri a „belső" és a „ k ü l s ő " . De mi. m i l y e n sok­ féle t e r m é k e t k í n á l n a k ott! A n y u g a t i a k s z á m á r a t e r m é s z e t e s . a k u l t ú r a és a s z e m é l y e s élet te­ rén sem. S z e r i n t ü k á t a l a k u l a globá­ lis r e n d . m e r t a l á b e c s ü l i k . A h i p e r g l o b a l i z á l ó k t ó l e l t é r ő e n az á t a l a k u l á s ­ h í v ő k a g l o b a l i z á c i ó t d i n a m i k u s és n y i t o t t folya­ m a t n a k látják.a világ p é n z ü g y i p i a c a i például sokkal inkább globális s z i n t e n szerve­ ződnek. A világ r o h a m o s a n s z á g u l d e g y e t l e n nagy. m i n t e l e d d i g b á r m i k o r . amelyeket hajdan bolygónk lakói beszéltek. h o g y e z e k k i s z o r í t j á k a z e z e r n y i k ü l ö n b ö z ő nyelvet. H a l e g k ö z e l e b b b e m e n n e k egy ü z l e t b e v a g y b e v á s á r l ó k ö z p o n t b a . sőt e l ő f o r d u l h a t . A m i k o r a t á r s a d a l m a k .e a z a n t r o p o l ó g i a b i r o d a l m á b a tar­ tozónak? S e m m i k é p p . a m e l y b e f o l y á s o l h a t ó . h o g y új p i a c o k a t és gazdasá­ gi l e h e t ő s é g e k e t t a l á l j a n a k . ahol megbolydultak a korábbi struktúrák. alkatrészeiket sok-sok országban készítik. t e k i n t h e t j ü k . Az iparosodott és a fejlődő országok egymással összekapcsolódva fejlődtek. m e k - .

mert segített meg­ adni a munka ü t e m é t . a reggae z ene Amikor a populáris z e n é t jól ismerők egy dalt hallgatnak. Végül 1 8 3 4 . Ha a zenei fejlődés ü t e m é n e k f o n t o s m e g h a t á r o z ó j a a c s o p o r t o k közötti kap­ csolatok száma.2. és a stílusok össze­ olvadásának. A r e g g a e t ö r t é n e t e t e h á t különböző társadalmi c s o p o r t o k kapcsolatának. Az 1 9 8 0 . a Dominikai Köztársaság vagy G u a t e m a l a r u h a g y á r a i b a n k é s z ü l t p ó l ó k a t é s n a d r á g o k a t v i s e l n e k . 1 9 3 0 keveredésének tanulmányozásával feltérképezhetjük a c s o p o r t o k közötti kulturális ban az afrikai Etiópia császárává koronázták Hailé Szelassziét. k é s ő b b pedig. és a globális k u l t ú r a e l é r i .és a v e l e ér­ kező turistasereg .a s évek végén a reggae. és az 1 9 7 0 . amelyet gyakran a rabszolgatartók által rájuk kényszerített európai stílusokkal ötvöztek. ha megpróbálkozik vele. Például ma már egy fiatal skandi­ náv zenész felnőhet úgy. a légi k ö z l e k e d é s . A r e g g a e gyökerei Nyugat-Afri­ kába nyúlnak vissza: a 1 7 . és a rasztafari z e n é b e n elkezdték a burru dobolási stílust vegyí­ teni az e l n y o m á s és a szabadulás bibliai témái­ val.b e n J a m a i c á ­ ban m e g s z ü n t e t t é k a rabszolgaságot. A kultúra szociológiájával foglalkozók közül né­ hányan azért fordultak a r e g g a e felé. Az európai gyarmatosítás ellenzői vi­ lágszerte üdvözölték Szelasszié trónra kerülését. amelynek során a társadalmi c s o p o r t o k közötti kapcsolatok új zenei formákat eredményeznek. spirituális és személyes) j e l e n t é s e k n e k a t ö r t é n e t e . a har­ mónia és a dalszöveg sajátos egysége. amelyek elemeit sokszor nehéz szétválasztani. Még egy v a g y l e g f e l j e b b k é t e m b e r ö l t ő . J a m a i c á b a n az egyik rabszolgacsoport. amelyeket ezek a c s o p o r t o k zenéjükkel kifejeztek. mert féltek. amely d ö n t ő sze­ repet j á t s z o t t a r e g g a e m e g s z ü l e t é s é b e n . á t a l a k í t j a a világ ö s s z e s v a l a h a el­ s z i g e t e l t kultúráját. M a e z e k a z e m b e r e k a z E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n vagy J a p á n b a n gyártott b o z ó t v á g ó k a t é s m á s szer­ számokat használnak.vagy a számítógép előtt. hogy megkülönböztes­ sük egymástól például a rockot. hogy a rabszolgák hagyományos afrikai z e n é t játsszanak.e s években a karibi zenészek keverni kezdték a rasztafari ritmusokat és dalszövegeket az amerikai dzsessz és a f e k e t e rhythm and blues elemeivel. a rhythm and bluest vagy a népzenét. gyakran meg tudják mondani. a t e l e v í z i ó . amikor sok burru férfi a mezőgazdasági terüle­ tekről Kingston n y o m o r n e g y e d e i b e vándorolt. a m e l y e k é l e t m ó d j á r a e g y á l t a l á n n e m h a t o t t a vi­ lág. a szolgasorban élőknek sikerült életben tartani az afrikai d o b o l á s hagyo­ mányát. a városi szegénységről és a kollektív társadalmi t u d a t erejéről szóló zenei stí­ lus. a maríachi m ű h o l d o n át közvetített j á t é k a . ezért az őt istenítő karibiak m a g u k a t „rasztafariánusoknak" nevezték. Végül is mindegyik zenei stílus a ritmus. a burruk d o b o l á s á t gazdáik eltűrték. a m e l y b e z á r h a t n á h a t á r a i t a rá­ dió. Sok reggae-zenész. m a r a d t a F ö l d ö n . milyen stílushatások érték azt a születésekor. Bár nem kell lángésznek lennünk. mondjuk a mexi­ kóvárosi gitárvirtuóz. hogy az elkövetkező években a globalizációs folyamat ki­ bontakozásával egyre-másra j e l e n n e k m e g az új stílusok. A kultúrával foglalkozó szociológus számára mégis hasznos lehet. h i á b a p r ó b á l j á k f e n n t a r t a n i ősi életmódjukat. A külön­ b ö z ő zenei stílusok általában más-más társadalmi c s o p o r t o k b a n alakulnak ki.e s években már világszerte hallgatták a reggae-t az emberek. ezt szólaltatja m e g pél­ dául a Wu-Tang Clan. mert jó pél­ da arra a folyamatra. ez a viszonylag lassú ritmusú.a s és 1 9 9 0 . Egy emberöltővel ezelőtt még voltak olyan törzsek. században brit gyarma­ tosítók r e n g e t e g nyugat-afrikait f o g d o s t a k össze rabszolgának. A rasztafari kultusz hamaro­ san ö s s z e k a p c s o l ó d o t t a burrukkal. Bár a britek igyekeztek meg­ akadályozni. A globalizáció fokozta e kapcsolatok intenzitását. FEJEZET Globalizáció a hétköznapi életb sen. akiket aztán hajón a karibi szigetvi­ lágba szállítottak. illetve a z o k n a k a (po­ litikai.e s években a r e g g a e és a hiph o p (vagy rap) stílus keveredéséből új hangzás született (Hebdige 1 9 9 7 ) . S h a g g y vagy Sean Paul. e m e l l e t t erősen hat rá. A m ű h o l d a s t e l e v í z i ó z á s é s a z i n t e r n e t segítségével a d n a k h í r t m a g u k r ó l a világ t ö b b i l a k ó j á n a k . erős basszuskíséretű. hogy Afrika e l n y o m o t t a i t a s z a b a d s á g b a vezesse. akkor s z á m í t h a t u n k rá. hogy a londoni Notting Hill pincéiben összegyűlő férfiak és nők zenéjét hallgatja. de a karibi t é r s é g b e n élők közül sokan istennek t e k i n t e t t é k a császárt. Az 1 9 5 0 . hogy ezzel lázadásra buzdítanának. hogy a cukornádültetvényeken dolgoztassák őket. kapcsolatokat. Ezekből a kombinációkból alakult ki vé­ gül a „ska" zene. az 1 9 6 0 . a dallam. T ö b b e k között „Ras Tafari h e r c e g n e k " is hívták. Ezekben a n y o m o r n e g y e d e k b e n kezdett kibon­ takozni egy új vallási kultusz. a zenészek gyakran t ö b b ­ féle stílust ötvöznek a dalok k o m p o n á l á s a során. de a burru d o b o l á s hagyománya folytatódott m é g akkor is. é s N é m e t o r s z á g b a n vagy S v á j c b a n e l ő á l l í t o t t g y ó g y s z e r e k k e l p r ó b á l j á k le­ k ü z d e n i az i d e g e n e k t ő l k a p o t t b e t e g s é g e k e t . akit azért küldtek a Földre. . köztük B o b Marley keres­ kedelmi sikert is a r a t o t t .

h o g y e l l e n k e z ő n e m ű e k k e l t a l á l k o z g a t a k i b e r t é r b e n . az e l e k t r o n i k u s l e v e l e z é s . R á a d á s u l m i n t h a m a g a a z in­ ternetes t e c h n o l ó g i a is e z e k e t az é r t é k e k e t t á m o ­ gatná: a globális k o m m u n i k á c i ó . a m e l y e k a k ö v e t k e z ő k : 1. A nőktől általában elvárják. multinacionális bankok é s m á s g l o b á l i s p é n z ü g y i i n t é z m é n y e k . a m e l y ­ b e n a z efféle. h o g y s o k f é l e k é p p e n ö s s z e e g y e z t e t h e t ő a k á r tradicionális eszköze lehet. A k u v a i t i ú j s á g o k g y a k r a n k ö z ö l n e k c i k k e t az i n t e r n e t r ő l és a v i l á g h á l ó r ó l . a későbbi Survivort). a m e l y a F ö l d s z i n t e b á r m e l y i k r é s z é v e l kialakítható a z o n n a l i k o m m u n i k á c i ó s k a p c s o l a ­ tot az üzleti világ m i n d e n n a p i é l e t é n e k s z e r v e s részévé teszi. a fax.A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG K ö n y v e m b e n t ö b b s z ö r is s z ó l e s z a g l o b á l i s kultúrát t e r e m t ő e r ő k r ő l . információkat és fogyasztási cikkeket keresve.a páros játék m i n d e n mozzanatára és rezdülésére. és n e m mutat­ k o z h a t n a k n y i l v á n o s a n o l y a n férfival. Az inter­ neten keresztül az e g é s z világ m á r i s m e g i s m e r ­ heti és elfogadhatja az o l y a n értékeket. hogy hagyományos viseletet öltsenek. D e b o r a h W h e e l e r ( 1 9 9 8 ) egy é v e n á t vizsgálta. K u v a i t a P e r z s a .és k e r e s k e d e l m i egyezmények. a s z ó l á s s z a b a d s á g . egy főre j u t ó á t l a g j ö v e d e l m e az e g y i k l e g m a g a s a b b a világon. v i l á g b a n e l ő s z ö r a K u v a i t i E g y e t e m diákjai csat­ lakozhattak az internethez. s az a r a b értékekkel is. amelyben egy-egy v á l l a l k o z á s gyárai. akik t ö b b i d ő t t ö l t e n e k a világot ke­ resztül-kasul b e j á r v a u t a z á s s a l . A kormányzat ingyenes közoktatást biz­ t o s í t e g é s z e n az e g y e t e m i szintig. h o g y férfiak é s n ő k b e s z é l g e s s e ­ n e k e g y m á s s a l egy o l y a n t á r s a d a l o m b a n . az azonnali s z ü k s é g l e t k i e l é g í t é s m i n d a z ú j t e c h n o ­ lógia j e l l e m z ő i . este n e m hagyhatják el az otthonukat. Egy sor n e m z e t k ö z i szervezet. 3. t a l á n k o r a i azt a k ö v e t k e z t e t é s t l e v o n n i . bár az adásokat rendszeresen megszakítják a tradicionális z u l m á n imádkozás idejére. Az e l e k t r o n i k u s k o m m u n i k á c i ó (a t e l e f o n . megerősítésük Segítheti-e az internet egy globális kultúra kialakulását? Sokan úgy vélik. a l á t s z ó l a g kor­ látlan (és c e n z ú r á z a t l a n ) i n f o r m á c i ó t ö m e g . é s inkább egy globális. h o g y a világot b e h á l ó z ó inter­ net gyors n ö v e k e d é s e s i e t t e t i egy g l o b á l i s k u l t ú r a elterjedését. k ö z t ü k az ENSZ-ügynökségek. amely az u d v a r l á s t i z g a l m a s s á é s e b b e n a z e s e t b e n biz­ tonságossá is teszi (Wheeler 1 9 8 8 ) . k o z m o p o l i t a k u l t ú r á t fogad­ nak el n e m z e t ü k k u l t ú r á j a k é n t . a férfiakra és a n ő k r e v o n a t k o z ó k u l t u r á l i s n o r m á k nagymértékben különböznek. struktúrái és p i a c a i g y a k r a n t ö b b o r s z á g r a is ki­ A z i n t e r n e t világ k ö r ü l i t e r j e d é s é v e l b i z o n y o s s á vált. 4. sőt. A kuvaiti televízió gyakran sugároz például amerikaifutball-közve­ mu­ títéseket az Egyesült Államokból. de főként az a m e r i k a i k u l t ú r á t v i s z i n a p m i n t n a p a világ o t t h o n a i b a . Mégis. a m e l y e k g l o b á l i s p o l i t i k a i . egy t r a d i c i o n á l i s i s z l á m kultúrát. Kuvait közel kétmil­ l i ó s n é p e s s é g é n e k fele 2 5 é v e s n é l f i a t a l a b b . hogy a kuvaiti kama­ szok csapatostul járnak az internetkávézókba. és h e l y ü k b e g y ö k e r e s e n új é r t é k e k e t h e l y e z . a m e l y e t a z u t ó b b i időben erős amerikai és európai hatások értek. nemzetközi m u n k a ü g y i é s e g é s z s é g ü g y i szerve­ zetek. h á z a s s á g o n k í v ü l i k o m m u n i k á c i ó . a k ö z e l . Az in­ t e r n e t egyre n é p s z e r ű b b K u v a i t b a n . „Globális p o l g á r o k " . r e g i o n á l i s k e r e s k e d e l m i é s kölcsönös v é d e l m i t á r s u l á s o k . p é l d á u l a n a g y v á l l a l a ­ tok vezetői. v a l a m i n t g l o b á l i s v á m . terjednek. K a r a k t e r j e l e k e t talál­ t a k ki a p u s z i r a ( * ) .m i n d k e t ­ t ő i g e n c s a k e l l e n t é t e s a h a g y o m á n y o s i s z l á m kul­ t ú r a n o r m á i v a l . Vegyük például a közel-keleti Kuvaitot. a demokratikus r é s z v é t e l a k o r m á n y z á s b a n és a fogyasztóvédelem. j o g i é s katonai k e r e t e k e t t e r e m t e n e k . a s z á j o n c s ó k o l á s r a (:*) és a szégyenlős kuncogásra (LOL) . irányítási 2.A m e r i k a k u l t ú r á j á r a . Az e g y s é g e s g l o b á l i s g a z d a s á g k i a l a k u l á s a . A televízió. W h e e l e r ezt írja: S o k fiatal e m l í t e t t e . e z é r t a férfiak és a n ő k k ö r é b e n is n a g y az í r á s t u d ó k és a m a g a s iskolai végzettségűek aránya. hogy az i n t e r n e t f é l r e s ö p r i a t r a d i c i o n á l i s kultúrá­ kat. W h e e l e r arról számol be. 5. u g y a n a k k o r h o l l a n d vagy s v é d kulturális t e r m é k e k e t a d a p t á l n a k a brit és a m e r i ­ kai közönség s z á m á r a (a Big Brothert és az Expe­ dition: Robinsont.ö b ö l o l a j b a n gazdag országa. amely csak arcukat és kezüket engedi látni. m i n t o t t h o n . B á r K u v a i t s o k s z e m p o n t b ó l m o d e r n ország. h o g y a n h a t az i n t e r n e t a k u v a i t i k u l t ú r á r a . é s a z európai vagy észak-amerikai fiatalokhoz hason­ lóan sokan szörföznek az interneten új eszméket. a m e l y h a s o n l í t m a j d a m a i i n t e r n e t ­ használók k ö z e l h á r o m n e g y e d é n e k o t t h o n t a d ó Európa és É s z a k . a k i n e m a házastársuk vagy a rokonuk. a m e l y (a t é v é h á l ó z a t o k o n és pél­ dául a B B C . az M T V m ű s o r a i n v a g y a Jó bará­ tokhoz h a s o n l ó s o r o z a t o k o n k e r e s z t ü l ) a brit.k e l e ­ t i arab o r s z á g o k a t t e k i n t v e itt é l a z i n t e r n e t h a s z ­ n á l ó k fele. az i n t e r n e t és a vi­ lágháló). Az új kommunikációs technológiák egyértelműen l e h e t ő v é teszik. ahol legtöbbször csevegéssel vagy pornográf hon­ l a p o k n é z e g e t é s é v e l t ö l t i k az i d e j ü k e t . m i n t a férfiak és a n ő k e g y e n l ő s é g e .

a t e r m e l é s és a k e r e s k e d e l e m . M a p é l d á u l egy s z a b ó l e g i d ő s e b b fia bár­ m i l y e n u t a t v á l a s z t h a t j ö v ő j e a l a k í t á s á h o z . ú j identitás­ m i n t á k a l a k u l n a k ki. [. az e t n i k a i h o v a t a r t o z á s . S e n ­ k i n e m akarja.. h o g y a t ö b b s z á z é v e s ku­ v a i t i k u l t ú r á t n e m k ö n n y e n f o r m á l h a t j a á t az. gyökeres átalakuláson men­ n e k k e r e s z t ü l . K o r u n k b a n az egyénnek sokkal több lehető­ sége v a n é l e t é n e k a l a k í t á s á r a . A z identitás h a g y o m á n y o s k e r e t e i f e l b o m l a n a k . A globalizáció alapvetően átalakítja minden­ napi tapasztalataink jellegét.] Kuvaitban illemszabály. H a p é l d á u l valaki egy s z a b ó l e g i d ő s e b b f i á n a k s z ü l e t e t t . e z é r t a k o r á b b a n p i l l é r ü k k é n t szol­ gáló. h a a z i n t e r n e t e n k e r e s z t ü l m á s n é z e t e k k e l é s érté­ k e k k e l is l e h e t t a l á l k o z n i . f o r r á s o k o n ( m é d i a .. h a n e m „ b e l s ő " j e l e n s é g . e z á l t a l s z e m é l y e s é l e t ü n k el­ kerülhetetlenül megváltozott. i n t e r n e t . A h a g y o m á n y szerint egy n ő t e r m é s z e t e s szférája a z o t t h o n volt. A g l o b a l i z á c i ó arra k é n y s z e ­ ríti a z e m b e r e k e t . a l a k í t h a t j a ki i d e n t i t á s á t . és az e m b e r e k ezeket követve élték az életüket. hogy veszélyes lehet. a n e m . h o g y v é l e m é n y é t leírják v a g y i d é z z é k . a z alkal­ m a z k o d á s útja-módja vagy a m i n d e n n a p i élet s z a b á l y a i n a k m e g e r ő s í t é s e . E z é r t n e m g y a k o r o l h a t a z i n t e r n e t j e l e n t ő s p o l i t i k a i . d e e z n e m j e ­ l e n t i azt. a z egyé­ n i ü g y e k t ő l független s í k o n zajlik. a k k o r való­ s z í n ű l e g k i t a n u l t a a p j a m e s t e r s é g é t é s e g é s z élete s o r á n ezt a s z a k m á t ű z t e . hogy egy olyan új individualizmus felé t a r t u n k . életstílusok é s e r k ö l c s i n o r m á k v i s z o n y l a g á l l a n d ó vezérelve­ ket biztosítottak. vagy a k á r a n y u g a t i férfiak é s n ő k h é t k ö z n a p i v i s z o n y á n a k formáját.] E z e k a s z e m ­ p o n t o k . amelyek korábban a z e m b e r e k v á l a s z t á s a i t é s t e v é k e n y s é g é t szabá­ l y o z t á k . é s e l t ű n t s o k m á s ú t j e l z ő is.. W h e e l e r ezt a n n a k a kulturális meggyőződésnek tulajdonítja. Az olyan t é n y e z ő k . ha túl sokat elárulnak ma­ gukról: Kuvaitban az információ inkább veszélyforrás. a m á s o k k a l v a l ó é r i n t k e z é s és a m u n k á h o z v a l ó vi­ s z o n y . v a l a m i n t a t i s z t e s s é g m e g ő r z é s é n e k vá­ gya h a t á r o z z á k m e g K u v a i t á t m e n e t é t a z infor­ m á c i ó korába. r e f l e x í v élet- . n y u g t a l a n í t . Az interneten minden­ k i s z á m á r a h o z z á f é r h e t ő k o n z e r v a t í v i s z l á m val­ l á s i t a n o k m e g v i t a t á s á n k í v ü l a k u v a i t i a k igen­ c s a k g á t l á s o s a k a h á l ó z a t i v i l á g b a n .t á r s a d a l m i hatást. a h o g y a n m a g u n k r ó l és a m á s o k k a l k i a l a k í t o t t k a p c s o l a ­ tainkról gondolkodunk. m i n d ö s s z e a kuvaiti iszlamisták e s z m e c s e r é i gyakoribbak az interneten. m i n t a m ú l t b a n . a szexualitás. a nemi szerepek. s z i l á r d n a k l á t s z ó i n t é z m é n y e k e l v e s z í t e t t é k jelentőségüket. W h e e l e r m e g á l l a p í t j a . a személyes identitás. amelybe született. A z ú j t e c h n o l ó g i á k h a t á s á r a végül n e m a z a m e ­ rikaival a z o n o s . k u l t ú r á k b a n é l ő k k e l kiala­ kított s z e m é l y e s k a p c s o l a t a i n k o n k e r e s z t ü l a globalizáló erők elérték lakóhelyünket. m i n t a t á r s a d a l m i osztály.. h o g y a k u v a i t i a k n a g y o n v o n a k o d n a k határozott véleményt vagy politikai nézeteket hangoztatni a hálózaton. n e m v a l a h o l távol. hogy szabadon és nyíltan beszélhetnek (Whee­ ler 1 9 8 8 ) . A s z e m é l y t e l e n é r t é k e k s ú l y a egyre k i s e b b . a m e l y b e n m i n d e n k i m a g a é p í t h e t i fel ö n m a g á t . h o g y a kuvaiti k u l t ú r a befogadja az a m e ­ r i k a i a k s z e x u á l i s attitűdjeit. C s a k a z e l i t h e z t a r t o z ó k é r z i k úgy. H a j d a n a h a g y o m á n y és a s z o k á s o k n a g y o n erő­ sen megszabták az e m b e r e k életútját. F e g y v e r a z e l l e n s é g g e l s z e m b e n . A g l o b a l i z á c i ó f e l t é t e l e i k ö z t a z o n b a n azt ta­ pasztaljuk. A g l o b a l i z á c i ó n e m „ k ü l s ő " v a l a m i . Az adott közösségben uralkodó értékek.á t é r t e l m e z é s é r e k é n y s z e r í t m i n k e t . így a t r a d í c i ó és az elfogadott Az individualizmus erősödése Bár a globalizációt gyakran a nagy rendszerek ( p é l d á u l a z e g é s z világra k i t e r j e d ő p é n z p i a c o k .például a család.erősen korlátozott. szemé­ lyes vonatkozásainak . h a n e m s a j á t o s a n kuvaiti k u l t ú r a alakul ki. W h e e l e r ugyanakkor rámutat: a sors iróniája. a t á v k ö z l é s ) vál­ tozásaihoz kapcsolják. s ő t a v a l l á s i k ö t ő d é s is el­ zárhattak bizonyos utakat az egyén e l ő l / m á s o ­ kat p e d i g m e g n y i t h a t t a k e l ő t t e . p o p u l á r i s kultúra) és a m á s o r s z á g o k b a n . A g l o b á l i s c s e v e g ő t e ­ r e k e t látogatja u g y a n egy p á r fiatal. J e l e n t ő s e n fellazultak azok a „társadalmi kódexek". hogy n e m lehet politikai véleményt nyilváno­ s a n m e g f o g a l m a z n i és/vagy h a n g o z t a t n i .ez a g o n d o l a t m i n d e n k i t m e g r i a s z t . hatásai éppen annyira é r e z h e t ő k a m a g á n s z f é r á b a n is. A h e l y i kö­ z ö s s é g e k egyre t ö b b s z ö r k e r ü l n e k é r i n t k e z é s b e a z új g l o b á l i s r e n d d e l . M i n d e z életünk legbelső. amelyekben élünk. h o g y a férfiak és a n ő k az i n t e r n e t ­ kávézókban is elkülönülnek. m i n t az egyéni lehetőségek bővítésének eszkö­ ze. a m e l y s o k f é l e k é p p e n h a t é l e t ü n k leg­ s z e m é l y e s e b b m o z z a n a t a i r a is. éle­ t é t és i d e n t i t á s á t n a g y r é s z t férje v a g y a p j a élete ós i d e n t i t á s a h a t á r o z t a m e g . Vizsgálata során az is k i d e r ü l t . A glo­ b a l i z á c i ó g y ö k e r e s e n m e g v á l t o z t a t t a azt. A társadalmak. [. A m ú l t b a n az egyén s z e m é l y e s i d e n t i t á s a a n n a k a k ö z ö s s é g n e k a kon­ textusában formálódott. otthonunkat é s k ö z ö s s é g e i n k e t . a m e l y azelőtt i r á n y t s z a b o t t a z e m b e r e k é l e t é n e k . a nők l e h e t ő s é g e i s e m k o r l á t o z ó d n a k a z o t t h o n i szfé­ rára. h o g y n y i t o t t a b b .

Bár irreálisnak t ű n h e t a n e m z e t á l l a m o k felet­ t i kormányzásról b e s z é l n i . 2. A n é p e s ­ ség n a g y r é s z e a m e z ő g a z d a s á g b a n dolgozik. h o g y a z egyes országokon túlnövő kérdések transznacionális érvényű válaszokat k ö v e t e l n e k . mert a globalizáló erőket a nagyobb e g y e n l ő s é g . h o g y a l é t e z ő p o l i t i k a i struktú­ rák és m o d e l l e k t e h e t e t l e n e k a n e m z e t i h a t á r o ­ kat áttörő k o c k á z a t o k k a l . világ n é p e s s é g é n e k n a g y r é s z e él. m á r t ö r t é n t n é h á n y ÖSSZEFOGLALÁS 1. „Politika. a z o n belül fejlődik. ahhoz alkalmazkodunk. a h o l e r ő s e k a regio­ n á l i s k ö t e l é k e k . getésével és v a d á s z a t t a l tartják f e n n m a g u k a t . E g y e t l e n k o r m á n y z a t s e m tudja m e g f é k e z n i a z A I D S terjedését. l é p é s egy g l o b á l i s d e m o k r a t i k u s s t r u k t ú r a létre­ h o z á s a felé: p é l d á u l a z E N S Z é s a z E u r ó p a i U n i ó m e g a l a p í t á s a . A társadalmi változás egy adott t á r s a d a l o m in­ t é z m é n y e i n e k és kultúrájának átalakulása az idők során. s z i n t e kizá­ rólag v o l t g y a r m a t i t e r ü l e t e k b ő l áll. e g y e n l ő t l e n s é g e k k e l és kihívásokkal s z e m b e n . é s a k á r m o d e l l ­ ként is szolgálhat h a s o n l ó szervezetek kialakítá­ s á h o z a világ m á s r é s z e i n . század elején. a m i k o r a g l o b á l i s e g y m á s r a u t a l t s á g és a gyors ü t e m ű v á l t o z á s m i n d a n n y i u n k a t sok­ kal i n k á b b összeköt. Ő k ú g y vélik. h o g y a n t ö l t s ü k a s z a b a d i d ő n k e t . fejezetben.t t e k i n t h e t j ü k a glob a l i z á c i ó r a adott újító v á l a s z n a k . v á r o s i a s t á r s a d a l m a k tradi­ cionális c i v i l i z á c i ó k a t a l k o t n a k . amely részben a világpiacra termel. A p r e m o d e r n t á r s a d a l m a k t ö b b t í p u s á t k ü l ö n ­ böztethetjük sadalmakban meg. Az agrártár­ sadalmak m e g é l h e t é s i alapja a folyamatosan hasznosított t e r m ő f ö l d e k m e g m ű v e l é s e . gyors é s j e l e n t ő s v á l t o z á s o k z a j l o t t a k le. E kormányzati „deficit" m i a t t e g y e s e k a g l o b á l i s kormányzás új formáit s z o r g a l m a z z á k . A na­ gyobb. A g l o b á l i s k o r m á n y z á s új f o r m á i s e g í t h e t n e k m e g t e r e m t e n i egy o l y a n k o z m o p o l i t a v i l á g r e n d e t . h o g y a n őrizzük meg e g é s z s é g ü n k e t és ápoljuk t e s t ü n k e t -. a m e l y e ­ ket m i n d e n n a p i é l e t ü n k s o r á n h o z u n k . h o g y újra a k a r a t u n k s z e r i n t a l a k í t s u k a t á r s a d a l m i világot. B á r van. amelyben a t a r t o z n a k a n y u g a t i n e m z e t e k és J a p á n . a m e l y e k b e n a fő m e g é l h e t é s i forrás a háziasított á l l a t o k t e n y é s z t é s e . h o g y a g l o b a l i z á c i ó c s a k f o k o z z a a v á l s á g o t és a k á o s z t . a m e l y b e n a n e m z e t k ö z i l e g elvárt vi­ selkedésre (például az emberi jogok védelmére) vonatkozó átlátható szabályokat és követelmé­ n y e k e t m i n d e n k i elfogadja é s t i s z t e l e t b e n tartja. kormányzat és terrorizmus" KÖVETKEZTETÉS: GLOBÁLIS KORMÁNYZÁS KELL Minél tovább terjed a g l o b a l i z á c i ó . m á s o k n a g y l e h e t ő s é g n e k tekintik. d e m o k r á c i a é s j ó l é t s z o l g á l a t á b a le­ h e t á l l í t a n i . / A g l o b á l i s k o r m á n y z á s r ó l b ő v e b b e n is l e s z s z ó a című 20.m i t vi­ seljünk. a k i b o r ú l á ­ t ó a n azt j ó s o l j a . Auszt­ Új-Zéland. h o g y f o l y t o n a körülöttünk lévő változó környezetre reagálunk. Az iparosodott országok közé A fejlődő világ. h o g y ez a feladat a l e g n a g y o b b k é n y s z e r és a l e g n a g y o b b k i h í v á s . rália.A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG módot f o l y t a s s a n a k . m i n t korábban bármikor. Ez azt j e l e n t i . A h i d e g h á b o r ú vége ó t a e l t e l t é v t i z e d e t a világ s o k r é s z é n e r ő s z a k . Az i p a r o s o d o t t t á r s a d a l m a k b a n a g a z d a s á g leg­ főbb a l a p j á v á a z i p a r i t e r m e l é s v á l i k ( a m e l y ­ nek technikáit az élelmiszer-termelésben is alkalmazzák). fejlettebb.. Pásztortársadalmaknak közösségeket tekintjük. S ő t . N e m h a l a d j a m e g a k é p e s s é g e i n k e t . A világ k ü l ö n b ö z ő társadal­ mait é r i n t ő f o l y a m a t o k k ö z ü l s o k k i s i k l i k a j e l e n ­ legi k o r m á n y z á s i m e c h a n i z m u s o k h a t ó k ö r é b ő l . A gyarmatosítás folyama­ ta radikálisan m e g v á l t o z t a t t a a r é g ó t a f e n n á l l ó társadalmi r e n d s z e r e k e t és k u l t ú r á k a t . M é g a k i s e b b d ö n t é s e k is. a m e l l y e l az emberi társadalmaknak meg kell birkózniuk a 2 1 . A m o d e r n korban. n e m t u d fellépni a globális f e l m e l e g e d é s h a t á s a i v a l s z e m ­ ben és n e m tudja s z a b á l y o z n i a g y o r s a n v á l t o z ó pénzügyi p i a c o k a t . A g l o b á l i s k o r m á n y z á s és az ered­ m é n y e s e b b s z a b á l y o z ó i n t é z m é n y e k felé v a l ó el­ mozdulás s e m m i k é p p n e m n e v e z h e t ő időszerűt­ l e n n e k akkor. és a v á l t o z á s ü t e m e t o v á b b gyorsul. b e l s ő k o n f l i k t u s o k é s zűrza­ v a r o s á t a l a k u l á s j e l l e m e z t é k . ú g y látszik. a m e l y e k ­ kel a globális g o n d o k r a g l o b á l i s m ó d o n l e h e t n e megoldást találni. . az A vadászó-gyűjtögető növények a tár­ emberek azokat gyűjtö­ 3. F ő k é n t az E U . 4. egyéniségünk az életünk teréül szolgáló t á g a b b k ö r n y e z e t t e l együtt. a n n á l i n k á b b megmutatkozik. Az iparosodott t á r s a d a l m a k f e j l ő d é s e és a Nyu­ gat terjeszkedése k ö v e t k e z t é b e n a világ s o k ré­ szét meghódították. a m e l y n e k s o r á n m e g t e r e m t j ü k é s újra m e g újra átalakítjuk ö n a z o n o s s á g u n k a t . részét k é p e z i k a n n a k a s z a k a d a t l a n f o l y a m a t n a k . a m e l y az embe­ r i t ö r t é n e l e m n e k v i s z o n y l a g k i s r é s z e .

innovatív jellege. h á g ó k ) megléte. o l y a n ter­ m e l é s i és fogyasztási hálózatokat alakítanak ki. E n é z e t s z e r i n t a globalizáció e l l e n t m o n d á s o s folyamat. A „szkeptikusok" szerint a globalizáció jelentő­ ségét t ú l b e c s ü l i k . m i n t az éghajlat vagy a k ö z l e k e d é s i ú t v o n a l a k (folyók. a m e l y megkívánja és elősegíti a termelési technológia állandó megújítását és f e j l e s z t é s é t . 8 . E g y e s szkeptiku­ sokat inkább a regionalizálódási folyamatok f o g l a l k o z t a t n a k . a m e l y n e k az a v e s z é l y e . m e r t h a t n a k a k o r a i g a z d a s á g f e j l ő d é s r e . kul­ turális és társadalmi tényezők együttesének az eredménye. 9. é s arra ö s z t ö n ö z t e a z e m b e r e k e t . A kulturális h a t á s o k k ö z é t a r t o z i k a t u d o m á n y és a t e c h n o ­ l ó g i a egy m á s i k h a t á s a : a m o d e r n g o n d o l k o d á s kritikai. L e g a l á b b h á r o m n a g y o b b h a t á s k a t e g ó r i á t kü­ l ö n b ö z t e t h e t ü n k m e g . valamint a kormányzás nemzetközi és regionális formáinak kialakulása közelítet­ ték e g y m á s h o z a világ országait. A t u d o m á n y és a t e c h n o l ó g i a is hat a politikai tényezőkre (amelyek visszahat­ n a k rájuk). A p o l i t i k a i s z e r v e z ő d é s (főként a k a t o n a i erő) a vadászó-gyűjtögető társadalmakat kivéve m i n d e n társadalomra hat. 6. amelyek képesek g l o b á l i s m ó d o n m e g o l d a n i a g l o b á l i s problé­ m á k a t . Hová vezet az individualizmus tudatának erősödése: bárkivé válhatunk. a s z o v j e t t í p u s ú k o m m u n i z m u s ö s s z e ­ omlása. Teremthet-e a globalizáció globális kultúrát? . 10. legyen az tradicio­ n á l i s vagy m o d e r n . A g l o b a l i z á c i ó s o k a t v i t a t o t t t é m á v á vált. A globalizáció olyan kihívásokat eredmé­ nyez. k ü l ö n ö s e n azért. amely a n é h a e g y m á s s a l e l l e n t é t e s h a t á s o k sokirá­ n y ú á r a m l á s á t foglalja m a g á b a n . h o g y n e m m a g y a r á z h a t ó a társadalmi változás „egytényezős" elméletével. nagy hatású jelen­ ség. amelyek gyorsabbá és szélesebb körűvé tették a világ k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n é l ő k é r i n t k e z é s é t . ezekkel is s z á m o l n i kell. a m e l y folyamatosan m e g k é r d ő j e l e z i a h a g y o m á n y t és a k u l t u r á l i s szokásokat. a m e l y e k a f ő b b p é n z ü g y i és kereskedelmi csoportokon belül egyre jelen­ tősebb szerepet játszanak. h o g y v é g ü l alá­ á s s a a n e m z e t i k o r m á n y z a t o k s z e r e p é t . a p o l i t i k á t és a t á r s a d a l m i v i s z o n y o k a t ) á t a l a k í t j a . s z á z a d l e g n a g y o b b k i h í v á s a az l e h e t . FEJEZET mmummmmtmmmmmmmm maim mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm 5. E l ő s z ö r is a h i d e g h á b o r ú vége. H a r m a d ­ szor: a t r a n s z n a c i o n á l i s gazdasági társaságok m é r e t e é s b e f o l y á s a i s n ö v e k e d e t t . A globalizációnak is része volt a kommunizmus bukásában? 4. A „hiperglobalizál ó k " á l l á s p o n t j a e z z e l e l l e n t é t e s : azt m o n d j á k . de a régi m i n t á k is f e n n m a r a d n a k . Mindenekelőtt az információs és k o m m u n i k á c i ó s t e c h n o l ó g i á k f e j l ő d é s e hajtja. A transznacionális nagyvállalatok hatalma valóban nagyobb a kormányzatokénál? 6. vagy csak több lehetőség közül választhatunk? 5. A 2 1 . de ez a n é z e t t ú l s á g o s a n l e e g y s z e ­ r ű s í t ő . Mennyire fontosak a „kiemelkedő vezetők" a társadalmi változás folyamataiban? 2. A t á r s a d a l m i s z e r v e z ő d é s és i n t é z m é n y r e n d ­ szer fejlődése a vadászó-gyűjtögető társadal­ m a k t ó l az agrár. A k u l t u r á l i s t é n y e z ő k k ö z é tartozik a vallás (amely fékezheti a változást). A fizikai k ö r n y e z e t h e z tartoznak az olyan tényezők. Hogyan lehet a globalizáció egyszersmind helyi jelenség? 3. A m o d e r n t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k r a h a t ó gaz­ d a s á g i t é n y e z ő k k ö z ü l a l e g f o n t o s a b b az i p a r i kapitalizmus. de szerepüket n e m szabad túlhangsúlyozni. a k o m m u n i k á c i ó s r e n d s z e r e k ( p é l d á u l a z írás k i a l a k u l á s a ) é s egy-egy s z e m é l y v e z e t ő i k é p e s ­ ségei. Másodszor: a z i n f o r m á c i ó t e c h n o l ó g i a t e r j e d é s e elősegí­ t e t t e a z i n f o r m á c i ó k á r a m l á s á t a z e g é s z vilá­ gon.és a m o d e r n i p a r i t á r s a d a l m a ­ kig o l y a n v á l t o z a t o s . Egy h a r m a d i k c s o p o r t . h o g y a n t u d j u k újra é r v é n y e s í t e n i akara­ t u n k a t a g y o r s a n v á l t o z ó t á r s a d a l m i világban. a m e l y e k áttörik a n e m z e t i határokat és k i s i k l a n a k a m e g l é v ő p o l i t i k a i s t r u k t ú r á k hatóköréből. A z egyre f o k o z ó d ó g l o b a l i z á c i ó b a n t ö b b t é n y e ­ ző is s z e r e p e t j á t s z i k . 7. gazdasági. 1. h o g y a g l o b a l i z á c i ó a j e l e n l e g i v i l á g r e n d s o k a s p e k t u s á t (a g a z d a s á g o t . a m e l y e k átfogják a f ö l d k e r e k s é g e t és öszszekötik a gazdasági piacokat. é s a z ö s s z e k a p c s o l t s á g j e l e n ­ legi m é r t é k e n e m p é l d á t l a n . a z á t a l a k u l á s h í v ő k ú g y vé­ lik. Mivel az egyes kormányzatok nincsenek berendezkedve e transznacionális kérdések kezelésére. A g l o b a l i z á c i ó p o l i t i k a i . hogy a globalizáció valódi. h o g y g l o b á l i s s z e m l é l e t e t f o g a d j a n a k el. a globális kormányzás új formáira van szükség. A g l o b a l i z á c i ó t g y a k r a n g a z d a s á g i j e l e n s é g k é n t á b r á z o l j á k .2. Ez utóbbiak közül a legfontosabb a viszonylag hatékony kormányzási formákat hozó m o d e r n állam kialakulása.

. (2000): Global Sociology. Macmillan. Granta Books. Allen Lane. Amy (szerk.org/economicpolicy/globalization Anthony Giddens 1999-es.) (2000): The Globalization Reader. R.org Tradewatch http://www. Held. Cambridge. John (1998): False Dawn: The Delusions of Global Capitalism.) (1999): Poverty in World Politics: Whose Global Era? Basingstoke.co. Timmons . Polity.Yerso. Guilford Press. Polity. P.org A Világbank globalizációs oldalai http://www. Peter (1998): Global Shift: Transforming the World Economy. Blackwell. Sarah . Stiglitz.polity.uk/global International Forum on Globalization http://www. Blackwell.) (2003): The Global Transformations Reader. Gray. a BBC rádióműsoraiban elhangzott előadássorozata http://news.ifg.worldbank. Roberts.tradewatch. Macmillan.htm . Joseph (2002): Globalization and its Discontents. London.Kennedy. Anthony (szerk.co. Oxford.bbc. Dicken. London. Oxford. John (szerk. . Frank J. New York. Lechner.Hite.McGrew. Cohen.A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK Beck. Paris (szerk. Ulrich (1999): What is Globalization? Cambridge.uk/hi/english/static/events/reith_99/default. Owen Vandersluis. Second Edition. INTERNETES FORRÁSOD Globalization Resource http://www.Boli. David .) (1999): From Modernization to Globalization: Perspectives on Development and Social Change. J. London.

PROBLÉMÁK ÉS BUKTATÓK Az ember mint vizsgálati alany és az ebből fakadó etikai problémák Tud-e újat mondani a szociológia? A szociológia hatása Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források .SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK A tudományos szemlélet A kutatási folyamat AZ OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK FELISMERÉSE Kauzalitás és korreláció KUTATÁSI MÓDSZEREK Terepmunka (etnográfia) Felmérés (survey) Kísérlet Élettörténet Összehasonlító kutatás Történeti elemzés Az összehasonlító és a történeti kutatás egyesítése KUTATÁS A VALÓ VILÁGBAN: MÓDSZEREK.

s később róluk írta Teaházi ténykedés (Tearoom Trade. nem kérte a vizsgáltak beleegye­ zését. de nem akarnak kötődni senkihez. 1970) című könyvét. a „budiszex" (cottaging). Szexuális élményre vágynak. hogy mégis mind ezt a vécét választják? Egyikük sem azért megy az illemhelyre.) De Humphreys épp a teaházakban folytatott kutatása révén tudta új megvilágításba helyezni.Az amerikai Missouri állam St. rövid nadrágot és pólót visel. hogy kutatásokat végezzen a résztvevők körében. mondván. később egy harma­ dik. oldalon. akár nem. Nem akarnak többet vállalni egy olyan találkozásnál. Mi lehet az oka annak. Bemegy egy szürke öltönyös férfi.is­ meretlenekkel igyekszik szexuális kapcsolatot kialakítani. és ma is sokan úgy vélik. hogy nehezen megvá­ laszolható kérdéseket vetett fel. aki baseballsapkát.akár nős. hogy sok férfi. aki egész nap kocsikat javított.8 9 . micsoda erőfeszítéseket követelt e férfiaktól az. mint amilyen ezen a nyilvános illemhelyen létrejön. Laud Humphreys szociológus felkereste ezeket a köz­ vécéket. majd egy másik. az 1960-as évek végéig mégis csak rit­ kán foglalkoztak az emberi interakció e sokfelé előforduló formájával. edzőcipőt. ha közvécékben időzünk? . ahol ilyen találkozók létrejöhetnek. autószerelő­ ruhában. Humphreys ku­ tatási módszereit sokan bírálták. Rámutatott. mert például terepmunkája során nem fedte föl magát. Mit tudhatunk meg. A könyv persze széles körű vitát kavart a megjelenésekor. Világszerte találhatunk efféle példákat az egy­ más számára ismeretlen férfiak között zajló vil­ lámszexre. akár hetero. Mit keresnek itt ezek a férfiak? Biztos találhatnának a munkahelyükhöz közelebb is illemhelyet. amiért az hivatalosan épült: a „villámszex" (instant sex) a céljuk . hogy etikátlan. Sok férfi . (A Humphreys-kutatás etikai vonatkozásait lásd még a 8 7 . akár meleg identitású . hogy titokban tartsák sze­ xuális hajlamaikat. Louis városában a munkanapok végefelé hirtelen szokatlanul meg­ növekszik egy adott park nyilvános illemhelyé­ nek forgalma.vagy ahogy Nagy-Britanniában mond­ ják. Az amerikai melegek „tea­ háznak" (tearoom) nevezik azokat az illemhe­ lyeket.

Milyen körülmények között élnek a faji vagy nemi kisebbségek? Hogy lehet. Végül feminista megközelítéssel megkérdezhetnénk: hogyan le­ het a nők életét belefoglalni egy ilyen „csupa férfi csoport" vizsgálatába? S bár ez a szemlélet Humphreys kutatása idején még nem nyert teret. és a rendőrség is szigorúan lecsapott az ilyen vi­ selkedésre. Humphreys kutatása az élet egy olyan részletét tárta fel. hogy ha elnézőbbek a meleg szexbe bocsátkozókkal szemben. hogy nem kí­ vánnak szorosabb kapcsolatot kialakítani. ma már sokkal veszélyesebb volna az efféle viselke­ dés.részese lett. A szociológiai kutatásnak általában az a dol­ ga. Funkcionalista meg­ közelítéssel ezt kérdezhetnénk: milyen szerepet játszik a teaház a társadalom egészének a műkö­ désében? A válasz: „szelep" a nemi tevékenység számára. Munkája módszeres kutatásra épült. Megállapította. mert a társadalmi folyamatok megértésé­ nek egyik legjobb módja a részvétel. hogy egymásnak megbecsülést. hogy egyre többen és többször használják az internetet? Szétesik-e végül a csa- SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK A Humphreys-könyvben vizsgált illemhelyek tö­ kéletes példaként szolgálnak arra. de nem nélkülözte a szenvedélyt sem. A szocio­ lógusokat (az elméletalkotás és a kutatás során egyaránt) foglalkoztató kérdések gyakran hason­ lóak az átlagembert nyugtalanító kérdésekhez. úgy tud hódolni ennek a megütközést keltő szo­ kásnak.a nyilvános illemhely.átlagember -. amit természetesnek veszünk . akik semmit nem tudnak párjuk ilyetén viselkedéséről. hogy a modern elméleti megkö­ zelítések egyes elemei révén megérthetjük azokat a kérdéseket. hogy létrejöjjön a nemi kapcsolat. hogyan érinti ez a teaházakban zajló titkos ténykedés a nők életét .lehető­ vé teszi résztvevőinek és a társadalom többi tagjá­ nak.például a feleségekét. Marxista megközelítéssel így szólna a kérdés: megmutatkoznak-e az osztály­ viszonyok a teaházakban? Humphreys szerint a teaházakban zajló személytelen szex demokrati­ kusnak is nevezhető. mint amennyit az egyszerű megfigyelés nyújtott. amelyekkel Humphreys a vizsgálat során foglalkozott. és hogyan lesz (a használatá­ nak módjától függően) valójában társadalmilag konstruált az. mert szokatlan kérdéseket vet fel és szokatlan eredményeket hoz. Ez annak a jele. Vizsgálata még az AIDS széles körű elterjedése előtt készült. akkor enyhíthe­ tik a rejtőzködő nemi élet káros mellékhatásait. De az efféle kutatások eredményei sokszor nem egyeznek a közvélekedéssel. mint korábban bármikor? Hogyan hat majd életünkre. A Teaházi ténykedés első kiadása óta közel negy­ ven év telt el. ami lehetővé tette számára. amely . azokhoz a férfiakhoz. Egy interakcionista ezt kér­ dezhetné: hogyan zajlik ez a viselkedés az inter­ akciós folyamatokban? Miféle interakciókra kerül sor? Humphreys megfigyelte: a teaházat felkere­ sők a többiektől tanulják meg. Meglepő. Más­ részt azt is megállapította.ha titokban folytatják . A jó kuta­ tás segít. s így nem veszélyeztetik az elfogadott rendet.ezt tette Humphreys is. hogy csöndben kell maradniuk. A kö­ vetkező fejezetben visszatérünk az említett elmé­ leti megközelítések némelyikére. amit rendsze­ rint feltételeznek. hogy továbbra is „normális" emberként éljék mindennapi életüket. hogy tömegek éheznek egy olyan világban. Vizsgálati eredményeivel meggyőzte a bíróságo­ kat és a rendőrséget. a megfigye­ lés. Az is érdekes. amely lehetővé tette e változást. akik a vécébe betérve nem reagálnak az első szexuális kezdeményezésekre. amikor még sokkal inkább megbélyegezték a meleg vagy leszbikus identitást.a melegjogok mozgalmának . amely ma sokkal gazdagabb. Humphreys azt állította. hogy a meleg életstí­ lus elleni fellépés miatt ezek a férfiak gyötrelmes létre kényszerülnek. és gyakran sodródnak veszélybe. hogy továbbjusson a hétköznapi élet felszínes megértésénél . hogy másképp értelmezzük társadalmi életünket. és amelyet mindenképp jobban meg kellett érte­ ni. amelynek létezése is sokakat megrázna. hogy a meleg szubkultúra iránti tolerancia olyan helyzetbe juttatná a me­ legeket. amelyben titkolózniuk kell. hogy több információt szerezzen. Humphreys több mint három évti­ zede végezte kutatását. Humphreys hosszabb időt töltött ilyen közvé­ cékben. Például amikor a szerző a közvécékben zajló meglepő tevékeny­ ségeket vizsgálta. A törvény szigorú alkalmazása sok életet tett tönkre. de ma egy feminista feltehetné a kérdést.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA aki egyébként „normális" életet él . eközben a társadalom türelmesebb és megértőbb lett a melegekre jellemző identitá­ sokkal és szexuális szokásokkal kapcsolatosan. De készített survey interjúkat is. hogy az nem veszélyezteti karrierjét vagy családi életét. akkor ezt kérdezte: miképp tér el a társadalom működése attól. A két félnek együtt kell működnie ahhoz. miféle kérdé­ seket vethet fel egy szociológus. Ezeken a helyeken minden­ féle osztály és faj tagjai összegyűlhetnek szexuá­ lis kapcsolatteremtés céljából. A könyv megjelenését követően Humphreys egy politikai mozgalom . támoga­ tást és a zaklatással szemben nyugalmat adhat­ nának. hogy nem közelednek .

FEJEZET Iád intézménye? A szociológusok ezekre és még sok más kérdésre próbálnak válaszolni. Tehát megkérdezhetnénk: milyen foglalkozás és családi állapot jellemzi leginkább a teaházak lá­ togatóit? Hányan kerülnek közülük rendőrkézre? Az ilyen ténykérdésekre gyakran nehéz vála­ szolni. Marx és a szociológia más alapítói tu­ dománynak tekintették a szociológiát.a Humphreys vizsgálatában szereplők is . Az emberi lények vizsgálata azonban mégis más. Ugyanakkor a szociológusok igyekeznek kerül­ ni a meddő elméletieskedést. hogy az érté­ kek torzítsák a következtetéseket. amelyek révén egy bizonyos kérdés­ ről ismeretanyagot alakíthatunk ki. Nem is írhatjuk le pontosan a társadalmi életet. akik értelmet és célt adnak cselekvésüknek. módszeres szociológiai vizsgálódást követel. Elsőként a szocio­ lógia tudományos jellegéről lesz szó. Sok szociológus dolgozik elsősorban empirikus kérdéseken. hiszen megtalálhatjuk benne az empirikus vizs­ gálat szisztematikus módszereit. elméleti gondolkodás és az érvek logikai értékelése. és tényeket gyűjtsünk. amelyek egy tár­ sadalom két különböző kontextusát kapcsolják össze vagy különböző társadalmak jellemzőit ál­ lítják szembe egymással. A teaházakról nem készülnek hivatalos statisztikák. mégis min­ dig az a szociológiai elméletalkotás és kutatás célja. az adatok elem­ zése. akkor eredmé­ nyeik aligha lesznek megvilágító erejűek (lásd a 3. ahogyan az átlagember általában. így például megvizsgálhatjuk. mit jelent ez a szó. Mi a tudomány? A tudomány az empirikus vizsgálat szisztema­ tikus módszereinek használata.célja annak feltárása. ak­ kor tisztában vagyunk azzal. és a szociológiát sem tekinthetjük úgy. Persze az adott társadalomra vonatkozó tény­ adatokból nem mindig derül ki. hogy a komolyabb bűncselekményeknek csak mintegy a felét jelen­ tik be a rendőrségen. az adatelemzést. A jó szociológiai munka feltétele. De még a bűnözési statisztikákból sem tudhatjuk meg igazán. A bűnözés mértékét vizs­ gáló kutatók megállapították. De a szociológiai munka nem csak a tények gyűj­ tése. Ezután konkrét vizsgálatokat bemutatva összehasonlí­ tom a leggyakrabban alkalmazott kutatási mód­ szereket. A tények vizsgálata . tényszerű kérdéseket vetnek fel. A szociológusok ezért gyakran összeha­ sonlító kérdéseket vetnek fel. a társadalom­ kutatásnak a való világ problémái szempontjá­ ból relevánsnak kell lennie. Kiderül majd. Vizsgála­ taik nem adnak egyértelmű választ. de ha a kutatás során nem vezérli őket valamiféle elméleti tudás. mint a fizikai világ eseményeinek a megfi­ gyelése. ehhez viszont meg kell tanulnunk elméleti kérdéseket megfogalmazni. hogyan zajlik a vizsgált jelenség. milyen kép­ zetek irányítják az emberek cselekvését. hogy gyakran jelentős a különbség a kutatás ideális módja és a valóságos vizsgálatok között. ha ismerjük az adott vizsgálatban leghasznosabb kutatási mód­ szereket és az eredmények elemzésének legjobb módját. Pél­ dául a szexuális viselkedés sok vonatkozása . legyenek azok bármennyire fontosak és ér­ dekesek. Ebben az ér­ telemben a szociológia tudományos vállalkozás. majd ismer­ tetem a szociológiai kutatás szakaszait. Például ha valaki halálát öngyilkosságnak nevezzük. a többi rejtve marad. Kutatásaik során a szociológusok gyakran em­ pirikus. hogy eredményezhet-e a kutatás objektív ismereteket. mintha valamiféle természettudomány lenne.vagy. A természeti tárgyaktól eltérően az emberek öntudatos lények. Mindig értelmezni is kell. hogy szándékosan . ha megnéz­ zük a korábbi társadalomformákat és azt is. hanem egy-egy társadalom múltját és jelenét is össze kell vetnünk.közvet­ len. hogy mit je­ lentenek ezek a tények. de tanul­ mányozhatjuk-e az ember társadalmi életét tu­ dományos módon? Valóban tudományosak Laud Humphreys „teaházi ténykedésre" vonatkozó megfigyelései? Erre csak akkor adhatunk választ. hogy hány bűncse­ lekményt követtek el. hogy milyen irányba tartanak a változási folyamatok. hogy ne spekulatív módon szemlélje ezeket a kérdéseket. hogy csak egy szokatlan esettel van dolgunk vagy általános ha­ tásokkal. ahogyan a szocio­ lógusok emlegetik. A modern világ természetét úgy érthetjük meg. E célokat csak akkor érhetjük el. Jellemző összehasonlító kérdés lehetne ez: mennyire tér­ nek el a két ország bűnözési és bűnüldözési min­ tázatai? A szociológiában nemcsak az éppen létező tár­ sadalmakat. Jelentős eltérések van­ nak például az Egyesült Államok és Nagy-Britan­ nia társadalmi és jogrendszere között. hogy a lehető leg­ jobban körülhatároljuk e kérdéseket. táblázatot). Az általános nézet szerint nem szabad megengedni.3. Ilyenkor a szocioló­ gusok fejlődési kérdéseket tesznek fel.1. amíg nem értjük. Ebben a fejezetben közelebbről is megnézzük az efféle kérdéseket. és az elméleteket is a bizonyítékok és a logikus okfejtés alapján értékelik. ha értjük. amikor azt vizsgáljuk. mielőtt következtetéseket vonnánk le. hogyan jöttek lét­ re az első börtönök és milyenek a mai fegyházak. az empirikus vizsgálat . A tudományos szemlélet Durkheim.

Öngyilkosság csak akkor történhet. ha az egyén komolyan önpusztítást forgat a fejében. hogy mi történik éppen. Ez olykor lehet a ténybeli ismeretek hiánya egy területen. miért történnek az események úgy. kérdezz bátran!' . hogy olyan válaszo­ kat ad neki. mint a természet tárgyait. hogy ezt a változást magyarázzuk? vetett véget az életének. mivel olyan kérdéseket vethet fel. A kutatási probléma meghatározása Minden kutatás egy kutatási problémából indul ki. vények" is. illetve annak csak egy részén fordult elő? Az idők során hogyan alakult a lányok tanulmányi eredmé­ nyeinek a mintázata? Miért teljesítenek ma jobban a lányok az iskolában? Milyen tényezőket kell vizsgálni. akkor nem lehet ráfogni. hogy az eredmények közölhetők. folyóiratokban közzé- A kutatási folyamat Nézzük először. miért változnak meg a vallá­ sos meggyőződés mintái. A kutatási problémák az éppen folyó munka során merül­ nek fel. milyen szakaszokból áll a ku­ tatómunka általában! A kutatási folyamat több. A szociológus rejtvénybe ütközhet akkor is. A kutató olyan kérdésekre keresheti a választ. de olyannak próbál mutatkozni. hogy figyelik. hogy nem értünk valamit. amilyeneket szerinte az vár tőle. Ha véletlenül egy autó elé lép. A problémamegoldó kutatás nem egyszerűen arra a kérdésre keresi a választ. Tudatosan vagy nem tudatosan. egymástól elválasztható lépésre bontható. fiacskám. A probléma nem csupán információ­ hiány. A szocioló­ gia területén kutatóknak hasznos. azaz egyszerűen csak növelni sze­ retnénk ismereteinket bizonyos intézmények­ ről. sokszor nem úgy viselkedik. hogy felismerjük: itt egy rejtvénnyel van dolgunk. hogy nem vizsgálhatjuk az emberi lényeket ugyanúgy. így például fel­ tehetjük a kérdést. hogy az utóbbi években egyre kevesebben mentek el szavazni a választásokon? Miért kerül olyan ke­ vés nő magas posztra? Nincs magában álló kutatási feladat. Sőt. írásba foglalhatók. vagy csak Nagy-Britanniában. De valamiképp előnyös is a szociológiának. esetenként úgy akar „segíteni" a kutatónak.1. amelyek egyben „rejt- „Én társadalomtudománnyal foglalkozom. hogy közvetle­ nül azokhoz intézhetik kérdéseiket. táblázat A szociológusi kérdések fajtái Ténykérdések Összehasonlító kérdések Fejlődési kérdések Elméleti kérdés Mi történt? Másutt is megtörtént? Korábban is megtörtént? Mi lehet e jelenség hátterében? Az 1980-as évek óta a lányok tanulmányi eredményei jobbak. társadalmi folyamatokról vagy kultúrákról. mint a fiúké Globális jelenségről van szó. Másrészt viszont a szociológiában olyan nehézségekkel kell számol­ ni. mint például: a népesség mekkora részének van erős vallási meggyőződése? Valóban kiábrándul­ tak volna az emberek a „gondoskodó államból"? A nők gazdasági helyzete mennyivel rosszabb. amikor más kutatók könyvekben. és elgázolják. Ha az ember tudja. A valamirevaló szociológiai kutatáshoz leginkább az kell. hanem az. ahogy történnek. de ha az emberekről akarsz tudni valamit. az egyik kutatás könnyen egy másikhoz vezethet. akiket tanul­ mányoznak: más emberekhez. amelyekbe természettudós nem ütközhet. ami eltér szokásos attitűdjeitől. ame­ lyek során a vizsgálódás megkezdésétől eljutunk addig. mi az elektromosság. Mi az oka annak. hanem segít megérteni. hogy ön­ gyilkos lett. mint a férfiaké? A legjobb szociológiai kutatások viszont olyan problémákból indulnak ki. ame­ lyeket a kutató előzőleg nem vett figyelembe.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA 3. Fogalmam sincs. mint szokott.

akkor a kutató úgy távozhat a könyvtárból.Ml A VÉLEMÉNYE A KÖZVÉLEMÉNY KUTATÁSOKRÓLr HAT. hogy nem érjük el azokat. Különféle ku­ tatási módszerek léteznek. A prob­ léma jellegével kapcsolatos megérzések ebben a DOONESBURY A Z U T O t S Ó KÉRDÉS: . Ha még nem. HOGY TÉVEDEK. illetve a vizsgálni kívánt viselkedés aspektusaitól. hogy az össze­ gyűjtött tényanyag lehetővé tegye annak ellenőr­ zését. miként kell a kutatási problémát megközelíteni. ÉS SOK AZ ÓNBETELJE S f r ő JÓSLAT KÖZTÜK. Elő­ fordulhat. A kutatási terv kidolgozása A korábbi kutatási eredmények áttekintése A probléma megfogalmazása után a kutatási fo­ lyamat következő lépése általában az. Például az utóbbi években egyre több olyan program in­ dult. Más esetben az interjú vagy a megfigyelés lehet célravezető . Például ha egy kutatás inter- A kutatási probléma pontos körülhatárolása A kutatás harmadik szakasza a kutatási probléma pontos megfogalmazása. nem szakítják ki a közös­ ségből.ismeretekre alapozott feltevés .megfogalmazásához vezet­ hetnek. akkor a szabályokat megkerülő cégek igyekeznek kitérni a vizsgálat elől. NEM C S O DA. Ha már létezik vonatko­ zó szakirodalom. H O G Y BEFOLYÁSOLJÁK AZ EMBEREK VÉLEMÉNYÉT. Bi­ zonyos célokra (az általában kérdőívekre épülő) felmérés a leginkább megfelelő. SOK VAN BELŐLÜK. Ezek után el kell döntenünk. akkor a leendő kutatónak minden kapcsolódó kutatást meg kell ismernie ahhoz. / . A korábbi kutatók is beleütköz­ tek ebbe a problémába? Miként próbálták megol­ dani? Milyen vonatkozásaival nem foglalkoztak kutatásaik során? Mások ötleteit felhasználva a szociológus tisztázhatja a kutatás során felvethe­ tő kérdéseket és kiválaszthatja az alkalmazható módszereket. Például ha a kutató azt vizsgálja. hogyan kívánjuk összegyűjteni a kutatási anyagokat. hogy nagyjából tudja már. A szociológusok feltehetik a kérdést: mitől változott meg az ilyen betegekkel kapcsolatos attitűd? Milyen következmények­ kel járhat ez a betegekre és a közösség többi tagjára nézve? szakaszban már konkrét hipotézis . A kutatás hatékonysága érdekében a hi­ potézist úgy kell megfogalmazni. amelyben élnek. vagy akikkel interjút készítenénk.ezt alkalmazta Laud Humphreys is. mennyiben használhatók azok saját célja érdekében. és a megfelelő kivá­ lasztása függ a kutatás általános céljától. hogy át­ tekintjük az adott terület hozzáférhető kutatási eredményeit. mennyire tartják be a nagyvállalatok a nők esélyegyenlőségére vonat­ kozó előírásokat. akiknek a kérdőívet el szerettük volna küldeni. ROLÓM A „BIZONYTALANOK*KÖZÉ..tett kutatási eredményeit tanulmányozza vagy felismer bizonyos társadalmi trendeket. SZERINTEM TU1. Elképzelhető. hogy egy korábbi kutatás már kielégítően tisztázta a problémát. A kutatás elvégzése A tényleges kutatás megkezdésekor előre nem lá­ tott gyakorlati nehézségek merülhetnek fel. Máskor egy üzleti vállalko­ zás vagy egy kormányzati szerv akadályozhatja a kutatót a tervezett munka elvégzésében. Torzulás többféleképpen keletkezhet a kutatá­ si folyamat során. hanem inkább ott pró­ bálják kezelni őket. ezért a kutatás torz eredményekkel zárulhat. TÉVEDÉS! EGY ÚJABB K Ö Z ^ L E MÉ NYKUTATÁS S O R Á N A VÁ­ LASZADÓK 9 3 9 t A M O N D T A H O G Y A KÖZVÉLEMÉNY-KUTA­ TÁSOK N E M BEFOLYASOqÁKAVÉLEMHSlYÉT Garry Trudeau AKKOR ATSOLEHET. Az efféle nehézségek torzíthatják a kutatási eredményeket.. A különféle ku­ tatási módszereket a fejezet későbbi részében is­ mertetem. amelyben a pszichés betegeket nem zárják elmegyógyintézetbe. hogy lássa. így téves következtetéshez vezethetnek.

akik a szakácskönyvet bújják. és hogyan lehet ezeket elkerülni. A valódi szociológiai kutatásokban a fenti szakaszok csak ritkán követik egymást ilyen rendben. A két esemény vagy helyzet közötti oksá­ gi kapcsolat azt jelenti. Vagy az interjú­ alany térhet ki egy olyan kérdés elől. egyre nagyobb sebességgel. akkor az gu­ rulni kezd. A valóság közbeszól Az előzőekben vázolt lépéssor a tényleges ku­ tatási folyamat egyszerűsített változata (lásd a 3. Humphreys említett vizsgála­ tát könyvben foglalta össze. de sok vizsgálat nem eredményez határozott megoldást.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA I júkkal akarja feltérképezni az érintettek nézeteit. ábrát). A fizikai törvények ismeretében könnyen megérthetjük. AZ OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK FELISMERÉSE A kutatás módszerek kiválasztásában döntő szempont az ok-okozati összefüggések elemzé­ se. nehézségei. Kauzalitás és korreláció Az együttes előfordulás. A társadalmi élet nem minden ok nélkül be­ következő események véletlenszerű láncolata. A szociológusok sokféle változót vizsgálnak. Ez a válaszhiányból fakadó torzulás (non-response bias).1. o.sőt. A szociológiai kutatás egyik fő feladata. hogy amennyiben két változó között szo­ ros korreláció van. Sokszor azonban nem ez a helyzet. hogy minden eseménynek oka van. hogy minél kisebb legyen a torzulás. Például a második A kutatási eredmények összegzése A kutatási jelentés. hogy az elméleti gondolkodás segítségével azonosítsa az okokat és okozatokat. Korreláció fennállhat anélkül is. Változó minden olyan dimenzió. a legjobb szo­ ciológiai kutatások többnyire nem illeszthetők az ismertetett kutatási sémába.) arról is szó lesz. és sokan megtagadják a választ. Ez csak a szóban for­ gó kutatási projekt záró szakaszát jelenti. sőt talán lehe­ tetlen kiküszöbölni. Rögzített szövegű kérdőívek használatával csökkenteni le­ het az interjútorzulás (interview bias) mértékét. amelynek mentén egyének vagy csoportok között különbségek figyelhetők meg. és bizonyos mértékig szinte min­ dig egymásba csúsznak. Ha egy lej­ tőn álló autó kézifékjét kiengedjük. hogy az egyik esemény vagy helyzet hozza létre a másikat. A fejezet későbbi részében (87-89. hogy a változók között oksági kapcsolat lenne. ha a felmérés önkéntes válasz­ adásra épül. A természet­ tudományokhoz hasonlóan a szociológia is arra a feltevésre épül. leírja a kutatás jellegét és megpróbálja igazolni a levont következtetéseket. Vé­ gül hiába tesz meg mindent a szociológus. A sémák követése lehet akadály is. a választ sugalló segítő kérdéseket tesz fel. hogy ezt a fék kiengedése okozta. Ezt a megfigyelői torzítást (observer bias) nehéz. a kau­ zalitás meglétére következtetni. A korreláció két eseménysor vagy változó közötti rendszeres kapcsolatként határozható meg. hiába tartalmazzák a lépések többségét. most kez­ dődnek csak igazán! Ritkán könnyű feladat az összegyűjtött adatokból adódó következtetéseket levonni és azokat az eredeti kutatási problémára vonatkoztatni. Az eredmények értelmezése Az elemzendő anyag összegyűjtésével persze nem érnek véget a kutató gondjai . a bűnözési arány vagy a társadalmi osztálykülönbségek. és általános szabály. de nem lehet teljesen kiküszöbölni. a jövedelem. mégis job­ ban főz azoknál. Lehet. . ilyen például az életkor. amelyet általában folyóirat­ cikk vagy könyv formájában adnak közre. melyek a szocioló­ giai kutatás buktatói. a korreláció alapján nem lehet mindjárt az oksági összefüggés. hogy a kutatás végül egy­ értelmű választ ad az eredetileg feltett kérdések­ re. A gyakorlott szakácsnak sokszor nem kell recept. Torzulás eredhet abból is. amelyekben saját előítéletei fogalmazódnak meg. amelyikre valamilyen okból nem akar válaszolni. akkor az egyik szükségképp a másik oka. de a je­ lentések többségében maradnak nyitott kérdések és kirajzolódnak a termékenynek tűnő lehetséges kutatási irányok. a kutatás során végzett megfigyeléseit valószínűleg befolyásolni fogják kulturális előfeltevései. Humphreys kutatási eredményei­ re más kutatók is építettek. hogy minél nagyobb a mintában a nem válaszolók aránya. Úgy tűnhet. mint az itt közölt Doonesbury karikatúrán). Minden egyes kutatás a szocio­ lógusok közösségén belül zajló állandó kutatási folyamat része. Az eltérések a szakács­ könyvekben leírt eljárások és a tényleges főzés közötti különbségre emlékeztetnek. akkor a kutató könnyen egy bizonyos irányba te­ relheti a beszélgetést (mondjuk olyan. hogy vizsgálat torz eredményt hoz. annál való­ színűbb.

amikor a társadalmi élet üteme lassul. ami újabb kutatásokat indíthat el 4 I talán világháború óta Angliában erős korreláció figyel­ hető meg a pipázás csökkenése és a rendszeresen moziba járók számának visszaesése között. Minél jobb jegyeket kap az egyén az iskolában. Mi magyarázza ezt a korrelá­ ciót? A kutatások azt mutatják. Az ilyen korreláció csapda az óvatlanok számára. megfigyelés.1. hogy a hőmérséklet vagy a klíma változá­ sa oksági kapcsolatban áll az egyéneknek azzal a késztetésével. ami az iskolában történik. A tehető­ sebb családok gyermekei. és könnyen megkérdőjelezhető vagy ha­ mis következtetésekre adhat alapot. a gyermek iskolai eredményeit sokkal jobban befolyásolja az az otthoni háttér. Az általa vizsgált társadalmakban az öngyilkosságok száma fokozatosan emelkedett januártól körülbe­ A korrelációk mögött meghúzódó oksági kapcso­ latok kimutatása gyakran nehéz feladat. mint azok. Mindig figyelnünk kell arra. információk rögzítése Oksági mechanizmusok Az eredmények elemzése Következtetések levonása a gyűjtött adatokból t • Az eredmények összegzése Mi a j e l e n t ő s é g ü k ? Hogyan viszonyulnak a korábbi e r e d m é n y e k h e z ? a Az eredmények megvitatása tágabb tudományos közösségben. ábra A kutatási f o l y a m a t lépései A probléma meghatározása A kutatási t é m a kiválasztása A s z a k i r o d a l o m áttekintése Tájékozódás a témával kapcsolatos korábbi kutatásokról t Hipotézis m e g f o g a l m a z á s a Mit akarunk bizonyítani? Milyen kapcsolat van a változók között? • A kutatási terv k i d o l g o z á s a Egy vagy t ö b b m ó d s z e r (kísérlet. hogy egyik változás sem oka a másiknak. forráskutatás) kiválasztása y lül júniusig vagy júliusig. valószínűleg annál jobban fizető állásra van esélye. oldalon) korrelációt talált az öngyil­ kossági arányszámok és az évszakok között. ame- / . akiknek a szülei erő­ sen érdeklődnek tanulmányi eredményeik iránt és sok könyvet tartanak otthon. i A kutatás e l v é g z é s e Adatgyűjtés. hogy nem első­ sorban az. majd fokozatosan csök­ kent az év végéig. Emilé Durkheim Az öngyilkosság című klasszikus művében (lásd a 3 1 . amelyből érkezik. forrófejű lesz? Nem. A hőmérséklet emelkedésével talán az ember is nyugtalanabb. és vigyáznunk kell akkor is. Az oksági mechanizmus itt a szülők gyermekeikkel kapcsolatos attitűdje és a feltételrendszer. Vilá­ gos. akiknek a környezetéből ezek a feltételek hiányoznak. Az emberek attitűdjei és cselekvéseik szubjektív indokai oksági tényezők a társadalmi élet válto­ zói közötti viszonyokban. Ennek alapján feltételezhető lenne. hogy ez milyen irányban áll fenn. Ellenőrző változók A korreláció okának vagy okainak vizsgálatakor különbséget kell tennünk független változók és függő változók között. Az oksági kapcsolatokat a szociológiában nem szabad túlzottan mechanikus módon értelmezni. valószínűleg az iskolában és a munkahelyen is jobban boldogul­ nak. Független változó az. amely a gyermek otthoni ta­ nulását segíti vagy gátolja. és a többiek aktivi­ tási szintjének emelkedésével a magányos vagy boldogtalan emberekben megerősödnek a fenti érzések. felmérés. Tavasszal és nyáron az emberek többsége intenzívebb tár­ sadalmi életet él. A modern társadalmakban például erős az összefüggés az iskolai teljesítmény szintje és a munkahelyi elő­ rejutás között. hogy a megfigyelt összefüggés nem jelent oksági kap­ csolatot. az öngyilkos­ ságok számának a változása nem függ közvetle­ nül a hőmérséklettől vagy a klímától. Sokszor mégsem ilyen nyilvánvaló. amikor arról döntünk. hogy véget vessenek életüknek. Ezért tavasszal és nyáron sokkal gyak­ rabban szánhatják el magukat öngyilkosságra. mint télen. FEJEZET 3. mint ősszel vagy télen. és igen nehéz volna bármilyen távoli oksági kapcso­ latot kimutatni a kettő között.I 3. hogy a korreláció vajon tényleges oksági összefüggést jelent-e.

Az anyamegvonás egyik lehetséges oka az le­ het. hogy az oksági kapcso­ lat fennállása általánosan elfogadott. akik kevesebb cigarettával is beérik. BIZONYÍTSD BE! NE MONDJ OLYAT. Nem tudhatjuk.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA LUCY. Az imént em­ lített példában az iskolai teljesítmény a függet­ len változó. amelyekkel magyarázha­ tó a korreláció. más esetekkel. mint a nem dohányzók körében. A különbség a vizsgált oksági reláció irányával kapcsolatos. az igen erős dohányo­ sok esélyei pedig sokkal rosszabbak. hogy a gyermeket első életéveiben hosszabb ideig . A korreláció fordítva is kimutatható: a tüdőrákban szenvedők nagy része dohányos. Soha nem végezhetnénk úgy szociológiai kuta­ tást. de szeretetet és gondoskodást kapott valaki mástól. amíg szere­ tő. Ha nem áll rendelkezésünkre ésszerűnek tűnő feltételezés egy korreláció valószínű oksági mechanizmusairól. hogy valóban oksági kapcsolat áll-e fenn az anya­ megvonás és a későbbi személyiségzavarok kö­ zött? Megkísérelhetjük kontrollálni. hogy elválasztják szüleitől. A vizsgált oksági folyamat jellege szerint ugyanaz a tényező lehet az egyik esetben független változó. „kiszűrni" a többi lehetséges hatást.törődjön velük gyermekkorukban. (Az „anyamegvonás" ebben az eset­ ben azt jelenti. akkor a munkahelyi jövedelem függő változó helyett független változó lesz. így válogathatunk a megfigyelt kor­ relációk magyarázatai közül. Az utóbbi változót hívjuk függő változónak. hogy minddel számoltunk? Semmiképpen. hogy mit kell ellen­ őriznünk. A gyermekek fejlődését vizsgáló kutatók például azt állították. IGY MAR JOBB.) Hogyan ellenőrizhetnénk. hogy valaki . hogy mérjük a többi vál­ tozó hatását. akkor gyaníthatjuk: csak az számít. és eredményeit sem értelmezhetnénk ki­ elégítő módon.) Az okok meghatározása Bármely korreláció magyarázatára sok lehetsé­ ges okot hozhatunk fel. A változók közötti korrelációról kideríthetjük. akkor később stabil személyiséggé válhat. AMIT NEM TUDSZ BIZONYÍTANI! MINDEN VALÓSZÍNŰSÉG SZERINT MÉG SOHA SENKI NEM JÁTSZOTTA NÁLAD ROSSZABBUL EZT A JÁTÉKOT. De valóban az számít. hogy mennyire kötődik a gyermek az anyjához? Talán ha első életéveiben szeretetet és figyelmet kap másoktól. (Valóban ez a helyzet: a gyermek normálisan fejlődik addig. Ezeket a lehetséges oksági kapcsolatokat vizsgálva össze kell hasonlítanunk azokat az eseteket. A dohányzás és a tüdőrák közötti kapcsolat vizsgálatának hosszú története jól mutatja. Biztosak lehetünk-e ab­ ban. MEG SOHA SENKI NEM JÁTSZOTTA NÁLAD ROSSZABBUL EZT A JÁTÉKOT. amikor a gyermek semmiféle rendszeres gondoskodásban nem részesült. egy másikban pedig függő változó.el­ választják az anyjától. a munkahelyi jövedelem pedig a füg­ gő változó. ha ellenőrző változókat vezetünk be: egyes változókat rögzí­ tünk annak érdekében. Ha a munkahelyi jövedelmek kü­ lönbségeinek az életstílusra gyakorolt hatását vizsgáljuk. A ku­ tatások a kettő között állandóan erős korrelációt mutattak: a dohányosok esetében sokkal na­ gyobb valószínűséggel alakul ki tüdőrák. hogy oksági kapcsolat van a csecsemőkori anya­ megvonás és a felnőttkori súlyos személyiségza­ varok között. hogy a gyermek hosszabb időt tölt kórház­ ban úgy. ha ellenőriznünk kellene minden olyan oksági tényező lehetséges hatását. mint azoké. stabil kapcsolatban van azzal. a tényleges .és aki nem csak az édesanyja lehet. meny­ nyire nehéz meghatározni a korreláció mögött meghúzódó tényleges oksági kapcsolatot. vagy korábban hosszabb ideig dohányzott. amikor elválasztották ugyan az anyjá­ tól. Ezt a korrelációt olyan sok vizsgálat erősítette meg. Ha az első csoport tagjai később súlyos sze­ mélyiségzavarokkal küszködtek. de a másodikhoz tartozók nem. elkülönítve az ok­ sági és a nem oksági kapcsolatokat. amelyik valamilyen szempontból relevánsnak tűnik. hogy oksági kapcsolatot takar-e.nem feltétlenül az anya .hónapokig vagy tovább is . aki gondosko­ dik róla . Az oksági viszonyok meghatározását általában az adott területen korábban elvégzett kutatások se­ gítik. akkor alighanem igen nehéz dolgunk lesz a tényleges oksági kapcsolatok fel­ derítésekor.' t-n lyik hatással van egy másik változóra.

máshol viszont ugyanettől távolságtartóvá válhatnak. akkor nemcsak a szóban 3. Újabban a kutatók magukról és a vizsgált emberekkebkialakított kapcsolatukról is egyre többet beszélnek. ahová az ember valójában nem tar­ tozik. de intenzív adatgyűj­ amelyek talán csak részleges képet adnak tés („mélyfúrás"). Bármilyen sok korrelációs elemzésre kerül sor egy adott probléma kapcsán. a korrelációk ugyanis különböző módon értelmezhetők. het korlátozott körű. kiterjedő tömeges adatgyűjtés is hogy mennyire reprezentálnak valóságos tenden­ Gyakran nélkülözhetetlen. milyennek látszanak a dolgok egy adott csoport számára. illetve nemi hovatartozásuk. hanem mindkettő valamiféle velünk született biológiai hajlam kér­ dése. mindig maradnak kétségek a lehetséges oksági kapcsolatok tekin­ tetében. hanem azt. nehéz beilleszkedni egy olyan közösségbe.2.I 3. közösségek vizsgála­ tára alkalmazható Lehet.2. hogy megpró­ bálják meghatározni. Az ered­ ményes terepmunka információkat ad a vizsgált csoport tagjainak viselkedéséről és arról. osztály. a kér­ dezősködést bizonyos kultúrákban szívesen ve­ szik. amit szerinte várnak tőle A társadalmi élet sok részlete nem vizsgálható labo­ ratóriumban A vizsgáltak válaszait befolyásolhatja a kísérleti helyzet Más módszereknél általában bővebb és mé­ lyebb információkat ad Az etnográfia átfogóbb képet adhat a társa­ dalmi folyamatokról Nagy számú egyénről lehet hatékonyan ada­ tokat gyűjteni A megkérdezettek válaszai pontosan össze­ vethetők A kutató kontrollálhatja egy-egy változó ha­ tását Általában könnyen megismételhetik később más kutatók Felmérés Kísérlet Dokumentumkutatás A vizsgált dokumentumfajtáktól függően leA kutató csak az elérhető forrásokra hagyatkozhat. de a feljegyzéseikben és a naplóikban mostanában már jóval nyíltabban beszélnek ezekről a kérdésekről a terepmunkát végző kutatók. akik fogékonyak a tüdőrákra. Ennek során a vizsgálódó hosszabb időt tölt vagy együtt él egy csoporttal. Gyakran kell megbirkózni a magá­ nyosság érzésével. mivel úgy vélték. hajla­ mosak a dohányzásra is. hanem a vizsgált helyzeten túlmutató társadalmi folya­ matokat is. hogy a terepmunkát végző kutató objektív képet adhat vizsgálata tárgyáról. táblázat A szociológiai kutatás négy fő módszere Kutatási módszer Terepmunka Előnyei forgó csoportot ismerhetjük meg jobban. A hagyományos terepmunka során készült beszámolók nem sokat árultak el a megfigyelő­ ről. mert a csoport vagy közösség tagjai nem akarnak őszintén beszélni magukról. szervezettel vagy közösséggel. Néha például azért. de lehet nagy területre Nehéz értelmezni a forrásokat olyan szempontból. hogy azok az emberek. ha a kérdőív erősen standardizált. vagy hogy hogyan torzítják megfigyelő és megfigyelt párbeszédét a köztük kialakuló hatalmi viszo­ nyok. Ha megértjük. KUTATÁSI MÓDSZEREK Most nézzük a különféle kutatási módszereket. ha a vizsgálat teljes ciákat .ha pél­ dául egy fiatalokból álló bandát vizsgál. egyetlen terepmunka-vizs­ gálat alapján nehéz általánosítani A gyűjtött anyag felszínes lehet. Korlátai Csak viszonylag kis csoportok.ez a baj sokszor a hivatalos statisztikák­ egészében történeti vagy van történeti kal is dimenziója is . táblázatot)] Terepmunka (etnográfia) Humphreys kutatási módszere a terepmunka volt (az emberek közvetlen vizsgálata részt vevő megfigyelés vagy interjú keretében). FEJEZET oksági mechanizmusról viszont még mindig csak keveset tudunk. talán még tevékenységeikben is részt vesz. amelyeket munkájuk során a szociológusok leg­ többször alkalmaznak (lásd a 3. A terepmunka bizonyos fajtái akár a kutató testi épségét is veszélyeztethetik . E nézet szerint nem a dohányzás okozza a tüdőrákot. Felvetődött például. A részt vevő megfigyelésen alapuló kutatások esetében sokáig kerülték a leküzdendő veszélyek vagy problémák ecsetelését. hogy ők maguk hogyan értelmezik a viselkedésüket. vagy akaratlanul is belekeveredhet a rivális bandák közötti konflik­ tusokba. akkor elsikkadhatnak fontos kü­ lönbségek a válaszadók álláspontjai között A megkérdezett talán nem a véleményét mondja. hogy az eredmények csak a vizsgált csoportra. közösségre érvényesek. A kutató esetleg folyamatos frusztrációnak van kitéve. rendőr­ ségi informátornak nézhetik. mennyire hat munkájukra faji.

nem tudja többé kívülálló megfigyelőként szemlélni.csoportjának. A nyitott kérdéseket tartalmazó kérdőív több részlettel szolgál. hogy amit egy adott összefüggésben fel­ tárunk. az más helyzetekre is alkalmazható. Mivel ke­ vés embert vizsgálunk. A terepmunka a társadalmi élet kisebb szeleteinek mélyebb elemzésére alkal­ mas. interjú keretében teszik fel ne­ kik a kérdéseket. A szociológusok ezt a csoportot nevezik népességnek (népességet reprezentáld . Az in­ terjúk készítői és elemzői nem végezhetnék ha­ tékonyan a munkájukat. hogy érdemleges választ adjanak? Válaszolnak-e egyáltalán? A kérdőív megfogalmazása idegen lehet a válaszadó számá­ ra. mint a zárt kérdé­ seket alkalmazó. amikor a kutató anynyira azonosul a csoporttal. A felmérés során a kérdőíveket elküldik az emberek egy ki­ választott . A kötött válaszokra épülő kérdőívek­ nek megvan az az előnyük. hogy mi célból tesz fel a kutató egy bizonyos kérdést? Tudnak-e eleget ahhoz. ha örökké egyeztetniük kellene. Felismerik-e majd. ame­ lyeknél meghatározzák a lehetséges válaszokat. Zárt és nyitott kérdések A felmérésekhez kétféle kérdőív használatos. Felmérés (survey) A terepmunka eredményeinek értelmezésekor többnyire gondot okoz az általánosítás. ha vizsgálatunk tárgya öntudattal bír. de az eredmények általában szélesebb területen érvényesek. hogy egyazon csoport vizsgálatával két különböző kutató azonos következtetések­ re jutna. vagy közvetlenül. De elkép­ zelhető a fordított eset is. hogy a válaszokat könnyű összevetni és osztályozni. sőt félrevezető is lehet. például „Igen/Nem/Nem tudom" vagy „Nagyon valószínű/Valószínű/Valószínűtlen/Nagyon való­ színűtlen". sőt abban sem. hogyan értendő egy-egy kétértelmű kér­ dés vagy válasz. a kérdő­ ívnek ez a fajtája nem korlátozódik előre meg­ adott válaszokra. A terepmunkának vannak más fontos korlátai is: csak viszonylag kisebb csoportok vagy közös­ ségek tanulmányozására alkalmas. A kérdőív készítésekor figyelembe kell venni a válaszadók sajátosságait. A kérdőívek egységei általában úgy vannak ki­ dolgozva. például megzavarodik. hogy a kérdezőbiztosok előre meghatá­ rozott sorrendben teszik fel a kérdéseket és rög­ zítik a válaszokat. amely a válaszadónak lehetőséget ad. A kutató itt sokkal mélyebben képes feltárni a válaszadó véleményét. hogy nézeteit saját szavaival fogalmazza meg. mivel csak ke­ vés kategóriával dolgoznak. hogy „Mi a családi állapota?".SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA I • A M Á S I K OLDAL GARY LARSON populációnak). így a kapott információk köre valószínűleg korlátozott. Enélkül a kutatás valószínűleg el sem indulhat. A kérdőívek másik típusa nyitott kérdésekből áll. Ez általában kevésbé okoz problémát a felmérésre épülő kutatások esetében. Sokkal jobb azt kérdezni tőle. hogy „Egyedülálló. Ugyanak­ kor a standardizálás hiánya igen nehézzé teszi a válaszok statisztikai összehasonlítását. A legtöbb kutatást próbafelvétel (pilot stu- „Antropológus! Antropológus!" Ez a karikatúra jól mutatja. és nagyon sok múlik azon. Az egyik zárt (standardizált) kérdésekből áll. milyen buktatói lehetnek annak. hogy mennyire tudja a kutató elnyer­ ni a vizsgálatban részt vevők bizalmát. A kormányzati szervek és kutatóintézetek által rendszeresen végzett nagy országos felmérések esetében a lekérdezést nagyszámú kérdezőbiztos végzi országszerte nagyjából egy időben. Másrészt viszont nem adnak lehetőséget a véleményekben vagy a meg­ nyilatkozásokban mutatkozó árnyalatnyi különb­ ségek feltárására. ha azt kérdezik tőle.akár több ezer fős . hogy „bennfentessé" válik. míg a felmérés kevésbé részletes informá­ ciókat ad. nem lehetünk biztosak abban. A kérdező és a megkérdezett számára minden kérdésnek azonnal érthetőnek kell lennie. házas vagy el­ vált?".

amely­ nek során úgy választunk mintát. A cél az volt. amelylyel az 1940-es elnökválasztási kampány idején az Ohio állambeli Erie megye lakóinak szavazási szándékait tárták fel. hogy a közösség választóihoz közeli viszonyok és események job­ ban befolyásolják a szavazási szándékokat. Az összes személy közvetlen vizsgálata lehetetlen lenne. A felvetődő problémák így a tényleges kutatás előtt kiküszöbölhetők. a mintát vizsgálják. hogy a szóban forgó népesség minden tagja azonos eséllyel ke­ rülhet a vizsgálatba. FEJEZET lemezzék a népesség egészét. A reprezentatív minta kialakításakor különö­ sen fontos eljárás a véletlen mintavétel. ezért hét különböző alkalommal készítettek interjút a minta minden egyes tagjával. ma is használatos technikáját dolgozták ki. hogy már ne tudja a kívülálló szemével látni. amikor a lakosság minden tag­ jának egy számot adnak. mint amit egy egyszerű kérdőívvel elérhettek volna. Az emberek nézetei nem közvet­ len módon alakulnak ki. Az egyik az volt. 1948).például a brit népesség po­ litikai attitűdjeire. és ezt a kutatási eredmé­ nyek is megerősítették. hogy nyomon kövessék a választási attitűdök módosu­ lását. mint a távoli világ történései.alakítják a környezetükben élők politikai elképzeléseit. A kutatás során több lehetséges hipotézist is megvizsgáltak. A véleményirányítók által megfogalmazott né­ zetek a személyes kapcsolatokon átszűrődve to­ vábbterjednek és befolyásolják más embereknek a napi politikáról alkotott véleményét. Ők vezették be többek között a „véleményirányító" (opinion leader) és a „kom­ munikáció kétlépcsős folyamata" (two-step flow of communication) fogalmát. A ku­ tatók mélyebb elemzésre törekedtek. akkor eredményei általánosíthatók a teljes népességre. amellyel feltárhatják az előre nem látott problémákat. A véletlen mintavétel legfej­ lettebb módja az. A mintavétel sok­ kal bonyolultabb.3. Ennek a pontosságnak az elérésé­ hez viszont reprezentatív mintára van szükség. amelynek során a kérdőívekre csupán néhány személy válaszol. és a statisztikusok különféle szabályokat dolgoztak ki a megfelelő nagyságú és összetételű minta kivá­ lasztásához. hogy ha a kutatást megfelelően választott mintán végezzük. A vizsgálat során. A próbafelvétel olyan előzetes vizsgálat. Mindössze két-háromezer brit választó vizsgálata például nagyon pontosan je­ lezheti a teljes népesség attitűdjeit és szavazói szándékait. Általában biztosak lehetünk abban.például minden tizediket. A kutatók kifinomult mé­ rési technikákat dolgoztak ki a politikai attitűdök elemzésére. hogy bizonyos egyének . és a számítógép vélet­ lenszerűen választja ki a minta alapjául szolgáló számokat . de nem annyira. Lazarsfeld választási felmérése A felmérések egyik híres korai példája az a ku­ tatás. hanem egy kétlépcsős folyamatban: az első lépésben a véleményirányí­ tók reagálnak a politikai eseményekre. barátokra és munkatársakra). a felmérés számos fontos. A terepmunkát végző szociológusnak közel kell kerülnie a vizsgált közösséghez. A vizsgálat rámuta­ tott. vagyis arra. a második lépésben ezek az irányítók hatnak a körülöttük élőkre (rokonokra.a véleményirányí­ tók . amelyet Paul Lazarsfeld és munkatársai végeztek több mint fél évszázaddal ezelőtt {The People's Choice. dy) előzi meg. A mintavétel A szociológusok gyakran kíváncsiak nagyszámú egyén jellemzőire . és megértsék annak okait. mint amilyennek látszik. hogy a vizsgálatban szereplők jól jel­ . de munkájuk jelentős elméleti e r edményeket is hozott. ezért ilyen helyze­ tekben a kutatók mintavételhez folyamodnak: a nagy csoportnak csak egy kis részét.

Ez a vizsgá­ lati alany viselkedésében bekövetkező változás a „Hawthorne-hatás".összegyűjtött életrajzi adatokból áll. Más kutatási módszerek általában nem adnak ennyi információt az emberek nézeteinek és at­ titűdjeinek időbeli fejlődéséről. de annyi biztos. bár a kutatók általában megkísérelnek újra kapcsolatot teremteni a nem válaszolókkal vagy másokat találni helyettük. A lengyel paraszt Kísérlet A kísérlet során a kutató megkísérel szigorúan ellenőrzött körülmények között tesztelni egy hi­ potézist.is felhasználnak a kapott informá­ ciók kiegészítésére. nagyszámú emberre terjedhet ki a vizsgálat. A szociológusok eltérően ítélik meg az élettörté­ neti anyagok értékét: néhányan úgy érzik. hogy csak kevés más szociológiai kutatási módszer ve­ heti fel vele a versenyt. milyen módon változtatják meg a kísérleti feltételeket (a világítást. A kérdőívekre adott válaszok sokkal könnyeb­ ben kvantifikálhatók és elemezhetők. Ez a fajta kutatás a (természet)tudomány módszerét tekinti mintának. ezért fokozták a munkatempót. és a vizsgálatba vont emberek tisztában vannak azzal. hiszen a felmérés során vi­ szonylag felszínes válaszokat kap a kutató. hogy a megkér­ dezett maga töltse ki. Az eredmények még a kutatókat is megdöbbentették. aki egy valódinak tűnő börtönt hozott lét­ re. hiszen a felmérés statisztikai­ lag mérhetővé teszi a kutatás tárgyát. Sok szociológus mégis bírálja a felmérés mód­ szerét. A munkások tudták. a munkások termelékenysége min­ den esetben nő. hogy figye­ lik őket. korabeli tudósításokat. A börtönőr szerepet játszó diá­ kok gyorsan autoriter viselkedésjegyeket vettek fel. A kísérlet mégis fontos eredményeket hozott. amikor a közzétett tanulmányok csupán a min­ tának alig több mint a felétől kapott válaszokra épülnek. hogy a börtönlakók viselkedését sok­ kal inkább meghatározza maga a börtönhelyzet. mint egyéni jellemzőik.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA I A felmérés módszerének előnyei és hátrányai A felmérés módszerét számos ok miatt széles körben alkalmazzák a szociológiai kutatásokban. / hogy megvizsgálja. nem szolgáltat használható információkat. amelyek megbízhatósága legalábbis kétséges. új­ ságcikkeket . Keveset tudunk azokról. Jó példa erre Philip Zimbardo páratlan kísér­ lete. mint a más módszerekkel szerzett információk. ezért viselkedésük eltérhet a szokásostól. mert csupán kisebb csoporto­ kat lehet laboratóriumi környezetben tanulmá­ nyozni. Élettörténet A kísérlettel ellentétben az élettörténet egyértel­ műen a szociológiához és más társadalomtudo­ mányokhoz köthető módszer. hawthorne-i üzemében vizsgálták a termelékenységet. hogy a felméréseket gyakran zaklatásnak és időpocsékolásnak tartják.és/ viselkedésváltozásokhoz vezet az eltérő szerepek eljátszása. Thomas és Flórian Znaniecki hatkötetes munkája. a természettudo­ mányokban nincs helye. hogy az élettörténet olyan mély betekintést enged bizonyos jelenségekbe. hol lázongtak . Egyik korai ünne­ pelt tanulmány W. Az élettörténeti módszert sikerrel alkalmazták igen jelentős vizsgálatokban. hogy a kísérletet viszonylag korai stá­ diumában abba kellett hagyni. főként ha a kérdőívet postán küldik el. milyen mértékű attitűd.). Mindazonáltal a kísérleti módszerek néha eredményesen alkalmazhatók a szociológiában is. és annyira megnőtt a feszültség. diák önkéntesekre osztva a börtönőrök és a / rabok szerepét (Zimbardo 1972). érvényességük ellenőrzésére. A szociológiá­ ban viszont igen korlátozott a kísérletezés alkal­ mazási területe. zsarnokoskodni kezdtek. Általában más forrásokat . és a rabok iránt valódi ellenérzéseket táplál­ va parancsolgatni.leveleket. A természettudományok körében a kí­ sérletek általánosan elterjedtek. Oly­ kor igen magas a nem válaszolók aránya. hogy pontosnak tüntet fel olyan eredményeket.általában az érintett elbeszélése alapján . méretét stb. a munkacsoport . Az 1930-as években kutatók a Western Electric Chicagóhoz közeli. gúnyolódni.ez a reakció az igazi börtönlakók körében is gyakran megfigyelhető. akik nem töltik ki a kérdőívet vagy nem hajlandók az interjúra. hogy mindegy. Az élettörténet egy-egy személyről . Annyire erő­ teljes volt a helyzet hatása. Nem ritka az olyan eset. mások ezzel szem­ ben azt vallják. A kísérleti helyzetben a kutató közvetlenül ellenőrzi a lényeges feltételeket. hogy ez a módszer megbízhatatlan. mert úgy vélik. A rabok viszont hol magukba roskadtak. hogy tanulmányozzák őket. mivel a többi kutatási módszernél több előnnyel rendelkez­ nek. és meglepődve tapasztalták. a munkaszünet idejét. megfelelő anyagi háttér birtokában a kutatók a kérdőíves adatfelvé­ telre szakosodott kutatási ügynökségeket bízhat­ nak meg a szükséges adatok összegyűjtésével. Zimbardo megál­ lapította. I. Az élettörténeti vizsgálatok azonban csak ritkán hagyatkoznak teljesen az érintettek emlékeire. Célja az volt.

Egyes történe­ ti időszakokat lehet közvetlenül tanulmányoz­ ni. hetekig egymással összezárt embe­ rek élete érdekelte. Rámutatott. A történeti dokumentumok felhasználásának . egyik érdekes példája Anthony Ashworth szocio­ lógus kutatása az első világháború lövészárokhar­ cairól (Ashworth 1980). A vizsgálat során sokféle do­ kumentumforrásból merített: a hivatalos hadtör­ ténetből . Szinte minden nyugati országban folya­ matosan nőtt a válások aránya az elmúlt ötven évben. az évente kimondott válások számát! Az 1960-as évek ele­ jén Nagy-Britanniában egy évre kevesebb mint 30 000 válás jutott. mert az összevetésekkel tisztáz­ hatjuk. illetve más memoárokból. hogy milyen gyakran kell összecsapniuk az ellenséggel. amely nagy szerepet tulajdonít a mélyen fekvő strukturális feltéte­ leknek. Az összehason­ lításkor kiderül.például a holokauszt esetében. Kiderítette például. ha még élnek az akkori szereplők . hogy a társadalmi forradal­ mak nagyrészt nem szándékolt következmények eredményeként robbannak ki. akik végül hatalomra kerültek. az Államok és társadalmi forradalmak (States and Social Revolutions. ahol még rögtönzött futballmeccset is játszottak egymással. Történeti elemzés Az 1. egy-egy katona személyes feljegyzéseiből és visszaemlékezéseiből. Skocpol a dokumentumok széles körét elemez­ ve a forradalmi változásnak egy olyan meggyőző magyarázatát dolgozta ki.7 0 évvel nyúlhat vissza az időben. E sokféle forrásból Ashworth a lövészárokbelj élet információgazdag. mi történik az adott kutatási területen. Vajon ez a változás csak a brit társadalomra jellemző? Megtudhatjuk. hogy hasonló általános trendek figyelhetők meg a nyugati társadalmak többsé­ gében. vagyis három forradalmat hasonlított össze: ezek az 1789-es francia forradalom. A szóbeli történelem vagy a nálunk is használatos angol kifejezéssel oral history kutatói az interjúalanyokkal olyan ese­ ményekről beszélgetnek. Skocpol nagy feladatot vállalt magára: elhatározta. amely a társadalmi változás egyik legismertebb vizsgálata. Az ennél sokkal hosszabb időszakot felölelő történeti kontextusban folytatott össze­ hasonlító kutatásra példa Theda Skocpol köny­ ve. amelyeknek azok tanúi voltak életük egy korábbi szakaszában.a németeké és a szövet­ ségeseké egyaránt . Karácsonykor például mindkét oldal . érzékletes. újságcik­ kek nélkül. korabeli hivatalos kiadványok­ ból. hogy az efféle kutatómunka leg­ feljebb 6 0 . amely először 1918 és 1920 között jelent meg (Thomas-Znaniecki 2 0 0 2 . fejezetben már említettem. A szociológusok gyakran közvetlenül akarnak vizsgálni múltbeli eseményeket. az 1917-es orosz forradalom és az 1949-es kínai forradalom.3.felfüggesztette az ellenséges­ kedést. de egyik sem számított a forradalomra . hogy a szocio­ lógiai kutatásban gyakran elengedhetetlen a tör­ téneti szemlélet. Az ennél korábbi időszakok esetében a szociológus csak dokumentumokra és korabeli feljegyzé­ sekre hagyatkozhat.például a különböző katonai egységek írott anyagaiból -.2 0 0 4 ) . hogy a ka­ tonák egyes csoportjai saját normákat alakítottak ki azzal kapcsolatban. A szerzők olyan érzékeny és apró­ lékos elemzést adtak a migrációval kapcsolatos tapasztalatokról. Nyilvánvaló. hiszen sokszor csak valamilyen időperspektívából értelmezhetjük az adott prob­ lémáról gyűjtött anyagot. FEJEZET Európában és Amerikában. Az összecsapások és konfrontációk sora olyan radi­ kális társadalmi átalakulást indított el. amelyet senki nem láthatott előre. részletes leírá­ sát állította össze. Az összehasonlító és a történeti kutatás egyesítése Ashworth kutatása egy viszonylag rövid időszak­ ra irányult. és gyakran sem­ mibe vették a tisztek parancsait. Az orosz forrada­ lom előtt például különféle politikai csoportok próbálták megbuktatni a fennálló rendszert. amely nem lett volna lehetséges az interjúk és az összegyűjtött levelek. hogy részletes empirikus vizsgálatra építve alkotott el­ méletet a forradalom eredetéről és természetéről. ha a brit számarányt összevetjük más országok hasonló adataival. Az összehasonlító kutatás kiemelt jelentőségű a szociológiában. és volt olyan hely. A szerzőt az állandóan tűz alatt lévő.még a bol­ sevikok sem. Összehasonlító kutatás Az eddig ismertetett kutatási módszereket gyak­ ran összehasonlító kontextusban alkalmazzák. amelyek gyakran speciális könyvtári gyűjteményekben vagy levéltárakban találhatók. 1979). Vegyük például a brit válási arányt. Három különböző történeti kontextusban vizs­ gálta a forradalmi folyamatokat. az 1980-as évek elejére vi­ szont számuk majdnem elérte a 160 000-t.

hogy minden kuta­ tási módszernek megvannak az előnyei és a kor­ látai. akivel a ku­ tatás során csak találkoznak. Humánus beszámolója jóval többet tárt fel. Humphreys megkérte a vizsgálat vezetőit. mint mások. hogy könyve írásakor korántsem volt őszinte azokhoz. hogy adja ki a vizsgálati alanyainak személy­ azonosságára vonatkozó információkat. hogy mennyi hiba csúszhat a számításokba a kutatási folyamatban. hogy egy kevésbé járatos kérdező elszólja magát. miért van ott. Louisban. a birtokába került adatokkal kárt is okozhatott volna. aki kikereste a hozzájuk tartozó lakcímeket. sőt meg se szólalhatott. A szociológiai kutatások világszerte finanszírozó kormányzati szervezetek. hogy ő is hasonló céllal jött. illetve a szo­ ciológusok szakmai szervezetei. Etikusan viselkedett-e? Mindent összevetve azt válaszolhatjuk. hogy miféle férfiak jár­ nak a teaházakba. és felírta a kocsik rend­ számát. például Nagy-Britanniában az Eco­ nomic and Social Research Council. buktatóit is szemügyre vehetjük.és általánosab­ ban a valódi szociológiai kutatás problémáit. Humphreys teaházi megfigyeléseivel nem szerzett olyan informá­ ciókat. valójában viszont azért. Bár Humphreys nem árult el sem­ mit a férfiak családjának arról. akkor nem len­ ne ilyen kitüntetett helye a társadalomkutatás etikájával foglalkozó irodalomban. Ugyanakkor ha Humphreys minden szakaszban színt vallott volna. Mivel törvénytelen tevékeny­ séget dokumentált. de nem is vallotta be. A teaház íratlan csendsza­ bálya miatt nem kérdezősködhetett. mint amennyit amúgy is vállalniuk kellett min­ dennapi életükben. amelyek alapján azonosíthatta volna a résztvevőket. Ha ismét felidézzük Laud Humph­ reys vizsgálatát.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA KUTATÁS A VALÓ VILÁGBAN: MÓDSZEREK. hogy Humph­ reys felírta a teaházba betérők autójának a rend­ számát. így ellenőrizhetők a háromszögelés fo­ lyamatában. Figyelembe véve. a kutatók nem tekintik legitimnek az efféle eljárásokat. mert csupán annyit tehetett. mint amekkorával egyéb­ ként is szembe kell néznie mindennapi életében. el kellett volna ma­ gyarázni a kutatási projektet. Hónapokkal később St. Ám ha ez volna az egyetlen dilemma Humph­ reys kutatásával kapcsolatban. Humphreys egyike volt az első szociológusok­ nak. Humphreys elmondta. akkor kutatása nem jutott volna ilyen messzire. mint Az ember mint vizsgálati alany és az ebből fakadó etikai problémák Minden emberekkel foglalkozó kutatás felvethet etikai dilemmákat. akik a meleg férfiak életét tanulmányozták. akik megfordultak a teaházban. ahol Humph­ reys is dolgozott. a rendőrség követelhette vol­ na. akiket vizsgált. PROBLÉMÁK ÉS BUKTATÓK Korábban is hangsúlyoztam.hivatalosan csak azért. például a British Sociological Association ma már sokkal szigo­ rúbb etikai irányelveket írnak elő a szociológiai kísérleteket folytató kutatók számára. majd kér­ dezőbiztosnak álcázva felkereste otthonukban ezeket a férfiakat. a szociológusok által begyűjtött érté­ kes adatok egy jó részét soha nem lehetett volna megszerezni. amikor a tea­ . A megfigyelés közben nem kellett ugyan hazudoznia. Ezért egy-egy kutatás során gyakran több módszert is alkalmaznak. Ezenkívül igencsak furcsa lett volna. ha személyes kérdéseket szegez olyanoknak. Valójában az keltett igazán nagy megütközést. Humphreys gyak­ ran készített interjút a feleségükkel és más csa­ ládtagjaikkal is. Nagyjából annyit tudott meg róluk. amikor az érintettek családjával beszélget. hogy titokban tartsa. majd felkereste őket otthonukban. a Washington University kutatói házról házra járva felmérést végeztek a szexuális szokásokról. Ami azt illeti. Az oda betérők feltételezték. ha előbb mindenkinek. vagy Humphreys elveszíti a jegyze­ teit. akik igyekeznek megőrizni névtelenségüket. amelyek kiegészítik egymást. hogy többségük nős. Humphreys ezért megpróbált a felmérés mód­ szerével többet megtudni ezekről a férfiakról. hogy meg­ figyelte az illemhelyet. és egyébként teljesen szokványos életet él. hogy nagyobb kockázattal jár-e a ku­ tatás az alany számára. hogy vizsgálata ebből a szempontból nem jelentett kockázatot egyik alany számára sem. hogy interjút készítsen velük . hogy vegyék fel az ő teaházi mintájába tartozók nevét és címét is a felmérésbe. házat figyelte. hogy többet megtudjon a társadalmi hátterükről és az életük­ ről. hogy más oka van az ottlétének. Ez azonban roppant nehéznek bizonyult. Nem árulta el. akkor láthatjuk. Megállt a vécé bejáratánál. A szociológusok szerint a dön­ tő kérdés az. Aztán a rendszámokat odaadta a közleke­ désrendészeten dolgozó barátjának. hogy feltegye a felmérés kérdéseit. Kiderült. hogy szociológus. és valaki más megtalálja azokat. A kutatás során Humphreys arra a kérdésre is igyekezett választ találni. Megtör­ ténhetett volna. mintha csak általános felmé­ rést végezne. nem is sejtették. megszerezte a lakcímüket a közlekedés­ rendészeten dolgozó barátjától. ami a teaházban történt. amit megtudott. mi az előnye több módszer kombinálásának . így jelenléte nem járt nagyobb kockázattal számukra. és mindent megtett.

m a l . akkor a m e d i á n t ú g y l e h e t n e k i s z á m í t a n i . 3. h o g y nem veszi f i g y e l e m b e az azaz az a d a t o k összességének A leg­ f\ eloszlását. 10 000 000 f o n t o s érték következtetésre juthat­ képet. D e l e h e t f é l r e v e z e t ő is. 11. is él. a m e l y a l e g g y a k r a b b a n fordul elő az értékek a d o t t hal­ m a z á b a n . ha e g y e t l e n é r t é k v a g y a m e g a d o t t é r t é k e k e g y k i s e b b része j e l e n t ő s e n eltér a t ö b b i a d a t t ó l . hogy a . h o g y m e n y ­ nyire e r ő s a k a p c s o l a t két v á l t o z ó k ö z ö t t ) . 8.3. A f e n t i p é l d á b a n ez az é r t é k a 40 0 0 0 f o n t . A m ó d u s z a z a z é r t é k .és a k o r r e l á c i ó s e g y ü t t h a t ó k m e g h a t á r o z á s a (azaz a n n a k m é r é s e .az á t l a g s z á m í t á s k ü ­ l ö n b ö z ő f o r m á i . hogy megfelelő kiszámítja a z Bizonyos e s e t e k b e n a kutató a középérték-szá­ mítás t ö b b módszerével képet adjon az átlagról. Kijelentette. 12. P é l d á n k b a n az é r t é k e k s z á m a p á r a t l a n . akkor nem próbálna a rendszámokon keresztül eljutni a vizsgáltak otthonába. A h a r m a d i k m é r ő s z á m a m é d i á n . h o g y a két k ö z é p s ő . h a két v á l t o z ó é p p e n f o r d í t o t t a r á n y b a n v a n e g y m á s s a l . Ha ez a s z á m p á r o s lenne. A fenti p é l d á b a n ez a 7. 10 0 0 0 0 0 0 A s z á m t a n i á t l a g a s z o k á s o s é r t e l e m b e n fejezi ki a z á t l a g o t . a z a z 1 3 . 9. a m e l y szintén 40 000 font. amely e s e t ü n k b e n 0-tól 1 0 0 0 0 0 0 0 f o n t i g t e r j e d . Ezek e g y része i g e n b o n y o l u l t é s ö s s z e t e t t . Bár könyve megjelenése egyik vizsgálati alanyának sem ártott. hogy mennyire erős a 1 3 . A korrelációs együtthatók hasznos mutató­ számok a n n a k jelzésére. beleértve m i n d e n v a g y o n t á r g y a t : a há­ zat. és mindegyiknek m e g v a n a m a g a előnye és hátránya. A f e n t i p é l d á ­ b a n a 4 0 0 0 0 f o n t túl közel v a n a l e g a l a c s o n y a b b értékekhez. 6. I l y e n szintű pozitív k o r r e l á c i ó t f i g y e l h e t ü n k m e g p é l d á u l az o s z t á l y h e l y z e t és a v á l a s z t ó i m a g a t a r ­ tás között. A fenti p é l d á b a n a számtani átlag n e m tűnik megfelelő középérték-mutatónak. m e r t a r e n d e l ­ kezésre álló összes a d a t o t f e l h a s z n á l j u k . 10. Arra a nánk. 8 5 2 6 9 2 f o n t o t k a p u n k . később maga Humphreys is egyetértett bírálóival. h a ö s s z e a d j u k a 13 e m b e r s z e m é l y e s v a g y o n á t . hogy az e m b e r e k t ö b b s é g e a ténylegesnél j ó v a l n a g y o b b v a g y o n n a l rendelkezik. akkor az együttható értéke 0. Tulajdonuk angol f o n t b a n : 1. de a l e g g y a k r a b b a n használt módszerek k ö n n y e n é r t h e t ő k . 11 0 8 5 000 font. hogy eti­ kai szempontból túl messzire ment. A m ó d u s z h o z h a s o n l ó a n a m é d i á n s e m m u t a t j a m e g a m é r t ér­ tékek tényleges tartományát. az a u t ó t . H a nincs ö s s z e f ü g ­ g é s a két v á l t o z ó k ö z ö t t ( a z a z e g y s z e r ű e n n e m m u t a t h a t ó ki s e m m i f é l e konzisztens kapcsolat). Ilyen m ó d s z e r a k ö z é p é r t é k v a g y c e n t ­ r á l i s t e n d e n c i a kiszámítása . ezt a z e g y ü t t h a t ó . á l t a l á b a n s z o r o s n a k tartják az elemzett változók közötti kapcsolatot. A s z á m t a n i á t l a g kiszá­ m í t á s a g y a k r a n h a s z n o s módszer. és 7. Az együttható é r t é k e e b b e n a z e s e t b e n 1. érték.1 . akkor tökéletes pozitív korrelációról beszélünk. hogy ha megismételhetné a vizsgálatot. 0 é r t é k e jelzi. H a két változó teljesen együtt m o z o g .6 v a g y a n n á l m a g a s a b b é r t é k e s e t é n . A m ó d u s z e s e t é b e n az a p r o b l é m a . Az átlagszámításnak h á r o m módszere ismere­ tes. a m e l y bár­ mely értéksor középső értéke. 7. Tökéletes nega­ tív k o r r e l á c i ó r ó l a k k o r b e s z é l ü n k . lunk statisztikai e l j á r á s o k a t a z e r e d m é n y e k e l e m ­ zésekor. A teljes összeg ha elosztunk 13-mal. Ezzel megállapíthatja az értékek s z ó r ó d á s á n a k mér­ tékét vagy az adott értékek tartományát. Inkább a teaházban gyűj­ tött adatokra építve megpróbálná jobban megis­ merni a résztvevők egy kisebb csoportját. FEJEZET A szociológiai kutatások során gyakran haszná­ A z ilyen e s e t e k b e n a m á s i k két m é r ő s z á m e g y i ­ két h a s z n á l h a t j u k . é s ú g y s z á m í t h a t ó ki. m a j d a k a p o t t e r e d m é n y t elosztjuk a z e m b e r e k s z á m á v a l . 0 5 000 10 0 0 0 20 000 40 000 40 000 40 000 80 0 0 0 100 000 1 50 0 0 0 200 000 400 000 g y a k r a b b a n előforduló érték n e m feltétlenül m u ­ tatja a z a d a t o k ö s s z e s s é g é n e k e l o s z l á s á t . é r t é k á t l a g á t v e n n é n k . m o n d j u k 13 helyett 12. a b a n k s z á m l á t és a k ü l ö n b ö z ő b e ­ fektetéseket. értékek tartományát. amennyit akkoriban tudni lehetett a szexuális közösségekről. a m i t akkor számtani átlagként k a p c s o l a t két ( v a g y t ö b b ) v á l t o z ó k ö z ö t t . Vegyük például 13 e m b e r személyes v a g y o n á t . Gyakran a d a t o k s z ó r á s á t ( s t a n d a r d d e v i á c i ó j á t ) is. l e g y e n a z a k á r pozitív. A 0. a z a z a 6.0. T ö k é l e t e s k o r r e l á c i ó a t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k b a n sosem fordul elő. 5. 4. miután egy kiugróan torzítja a magas. a k á r n e g a t í v . e z é r t n e m t e k i n t h e t ő igazi „ á t l a g n a k " . 2.

h o g y a n g y ű j t ö t t é k v a g y m i é r t az adott f o r m á b a n mutatják be az anyagot. hogy talán már ismert fogalmakat definiálok. hogy jobban megértsük a nyil­ vánvalót (Berger 1963). mint „a nyilvánvaló fárad­ ságos fejtegetése" (Wright 2000). m á s o d s z o r azt. V e g y ü k sorra a t á b l á z a t a d a t a i b ó l l e v o n h a ­ tó k ö v e t k e z t e t é s e k e t ! A t á b l á z a t o k t ö b b s é g é t a szerző m a g a i s t á r g y a l j a . hanem éppenséggel elindítunk.) t ö b b m e g j e g y z é s i s tartozik.2. Ezek sokszor i g e n pedig könnyen megfejtáttekintésükkor bizonyos alapelveket n é m i g y a k o r l á s s a l ezek a u t o m a t i k u s ­ p é l d á u l a 3. mint ha ugyanezeket az összefüggéseket szavakba ö n t ö t t é k v o l n a . eltöprenghetünk azon. Ha a t á b l á z a t b a n s z e r e p l ő a d a t o ­ kat n e m a k u t a t ó g y ű j t ö t t e ö s s z e . amelyeket már amúgy is ismerünk? A leg­ rosszabb fajta szociológiáról csakugyan el lehet mindezt mondani. O l v a s s u k el a teljes c í m e t ! A t á b l á z a t c í m e g y a k r a n v i s z o n y l a g h o s s z ú . A 3. átlag v a g y m á s mérő­ szám. E l ő s z ö r is az a u t ó b i r t o k o s o k a r á n y a j e l e n ­ az oszlopok az autóbirtokosok arányát mutatják a z e g y e s vizsgálati é v e k b e n .e m a g y a ­ rázó megjegyzéseket az adatokhoz! A megjegy­ zése u t a l h a t a r r a . Minden tudományágnak tisztáznia kell az alapfogalmait. amit a kon­ tárjai csinálnak. kutatás célját fölfedve megkérje őket: beszéljenek arról. A t á b l á z a t é r t e l m e z é s e s o r á n f e j b e n kell tartani. Tulajdonképpen a jó szociológia vagy hozzásegít. h o g y c s a k b i z o n y o s orszá­ gokról g y ű j t ö t t e k a d a t o t . h o g y m i l y e n t o v á b b i p r o b l é m á k é s k é r d é s e k v e t h e t ő k fel a z a d a t o k a l a p j á n . V é g i g kell a z o n b a n g o n d o l n i azt is. 4. d e n e m e n g e d h e t ü n k neki. táblázatot).újra megfogalmazza azt.3. O l v a s s u k el a t á b l á z a t felső részén v a g y b a l o l d a l á n t a l á l h a t ó fejlécet! ( B i z o n y o s e s e t e k b e n a „ f e j l é c " n e m a t á b l á z a t t e t e j é r e . amiről nekünk is van személyes tapaszta­ latunk. Ebben a könyvben is sokszor azzal kezdem majd egyegy új téma tárgyalását.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA j A táblázatok értelmezése A szociológiai bonyolultnak hetők. hogy vajon nem más-e a szociológia. Köny­ v e m sok t á b l á z a t á h o z f ű z t e m m a g y a r á z ó m e g ­ jegyzéseket. o. 5 . akkor esetleg é r d e m e s azokat kiszámítani. h a n e m a z aljára kerül. h o g y a z a d a t o k e g y O E C D . Nézzük m e g . ha a táblázat számait átváltjuk egy hasznosabb mértékegységre: ha nem adnak m e g százalékokat. m e n n y i r e t á m a s z t j á k alá a szerző kö­ vetkeztetéseit. a k k o r azt is e l l e n ­ őrizhetjük. olvasása közben gyak­ megjelölik. A jó szociológia egyik esetben sem szőrszálhasogatás. m e r t a t á b ­ lázat k o n c e n t r á l t f o r m á b a n t a r t a l m a z o l y a n formációkat. h a r m a d ­ szor p e d i g azt a t é n y t . 2 . másrészt kiderül. h o g y a n k a p t a m a t á b l á z a t b a n szerep­ lő s z á m o k a t .k i a d v á n y b ó l származnak.3.érthetetlen szaknyelven . amelyeket gyorsabban „leolvasha­ tunk". H a j á r t a s s á g o t szerzünk a t á b l á z a t o k é r t e l m e z é s é b e n . m í g 1. nem is a nyilvánvaló ismételgetése más szavakkal. amikor az a d a t o k a t áttekintjük. P é l d á u l a 7. hogy mennyire megbízható az információ. A forrás alapján esetleg megítélhet­ jük. táblázat e l ő s z ö r m e g a d j a a t á b ­ l á z a t b a n s z e r e p l ő a d a t o k tárgyát. százalékos arány. mire vonatkozik a fejlécek egy-egy cso­ portja. amit már amúgy is tudunk? Pusztán szőrszálhasoga­ tó körülírása lenne olyan társadalmi jelenségek­ nek. Tisztázni kell a h a s z n á l t m é r t é k e g y s é g e k e t . csak . De amikor pél­ dául a családot olyan emberek csoportjaként ha­ tározzuk meg. m i f é l e i n f o r m á c i ó ­ kat közöl. h a n e m m á s h o l közölt e r e d m é n y e k r e é p ü l n e k . h o g y m i l y e n t í p u s ú in­ f o r m á c i ó k a t t a r t a l m a z n a k a z e g y e s s o r o k é s osz­ l o p o k . h o g y a szerző f ű z ö t t . A p é l d á m b a n sze­ replő táblázat forrással kapcsolatos m e g j e g y z é s e utal a r r a . h o g y hol találhatóak m e g a t á b ­ lázat a l a p j á u l s z o l g á l ó a d a t o k . é s s z e m p o n t j a i t t e r m é ­ s z e t e s e n s z e m e l ő t t kell t a r t a n i a t á b l á z a t b a n sze­ r e p l ő a d a t o k é r t é k e l é s e s o r á n . m e r t a k u t a t ó igyek­ szik p o n t o s a n m e g h a t á r o z n i . Nagy hogy olvasás közben „átugorjuk" a in­ sá v á l n a k ( l á s d t á b l á z a t o t . akkor ezzel nem lezárunk valamit.a táblázat tartalmi részébe foglalt szám lehet esetszám. a k k o r a f o r r á s t is A táblázat adataiból t ö b b érdekes trend olvasha­ tó ki. 3. ha követünk: a kísértés. akiket rokonság fűz össze. Gyakran csak úgy juthatunk a meg- . irodalom tűnnek. táblázathoz ( 1 8 5 . h o g y a t á b l á z a t célja az ö s s z e h a s o n l í t á s . a m e l y e k s e g í t e n e k megérteni. Példánk­ b a n bal o l d a l o n l á t h a t ó k a vizsgált o r s z á g o k . de hát soha nem ítélhetünk meg egy tudományt annak alapján. amit a teaházban tesznek. Igaz-e. ran t a l á l k o z u n k t á b l á z a t o k k a l . mi a szerepe az életükben annak. vagy teljesen átalakít­ ja köznapi gondolkodásunkat. N é h a j o b b . hogy a szociológia nem tesz mást. Tud-e újat mondani a szociológia? Mivel a szociológusok gyakran olyasmit vizsgál­ nak.) A f e j l é c b ő l k i d e r ü l .

1 1 0 . . táblázat Az 1000 lakosra j u t ó közúti g é p j á r m ű v e k száma az e g y e s vizsgált o r s z á g o k b a n 1990 Ausztria Belgium Kanada Németország Görögország Portugália Törökország Nagy-Britannia Egyesült Államok 462 432 600 527 248 310 57 443 842 1991 463 442 619 527 246 370 47 433 718 1992 503 441 627 427 257 407 53 453 779 1993 515 454 595 478 271 439 61 441 725 1994 528 464 569 523 283 438 64 439 719 1995 543 487 565 540 298 501 68 428 771 1996 495 494 565 547 313 533 97 448 783 1997 509 482 564 551 328 569 105 458 784 1998 529 490 580 556 351 610 111 474 792 1999 544 500 566 564 378 654 116 486 798 2000 555 511 569 570 406 698 124 493 810 2001 565 517 572 582 428 711 148 516 816 2002 537 520 581 589 450 756 148 533 807 Forrás: OECD Factbook 2005. A kutatási eredményeket gyakran az egész társadalom meg­ ismeri. amikor a szociológiai kuta­ tásnak csupán a szociológusok szűk intellektuá­ lis csoportja számára van jelentősége.). A szociológus úgy vizsgálja a társadalmi éle­ tet. A kutatási eredmények ma már szélesebb körben megismerhetők. A kutatási problémákat a szakiroda­ lomban meglévő hiányosságok. gyakran nehezen megfog­ ható módon befolyásolják gondolkodásunkat és viselkedésünket. akiknek a viselkedését vizsgálja. sokkal inkább azért. Minden kutatás olyan kutatási problémából in­ dul ki. melyik szó mit jelent . Másodszor: egyértelmű. erről még lesz szó a 4. bár egyes o r s z á g o k b a n a növekedés m é r t é k e n a g y o b b v o l t . mert a szociológia nem mond számunkra újat. A kutatási stratégia kidolgo­ zásában számos lépés világosan elkülöníthe­ tő . hanem maga is fontos tényezőjévé vált ezen tár­ sadalmak teljes életfolyamatának. m i n t m á s u t t . Ez elsősorban nem azért van. Kérdése lehet ténykérdés. elméleti viták vagy a társas világ gyakorlati kérdései egy­ aránt felvethetik. FEJEZET tősen eltérhet a különböző országokban: 2002ben az 1000 főre jutó autók száma t ö b b mint ötször annyi volt az Egyesült Á l l a m o k b a n . A szociológiai ismeretek összetett. Vegyük csak azokat az átalakulásokat. Nem meglepő. aki semmit ne tudna ezekről a változásokról. ha tisztázzuk.bár ezeket csak ritkán követik pontosan a tényleges kutatás során.3. ÖSSZEFOGLALÁS 1. hogy a szociológiai kutatás eredményei gyakran igen közel állnak a közvélekedéshez. T u ­ l a j d o n k é p p e n az a u t ó b i r t o k o s o k a r á n y á t a j ó l é t i különbségek durva m u t a t ó j á n a k is tekinthetjük. mert a szociológiai kutatás folyamatosan hat a társadalomról kialakult köz­ vélekedésre. és a 12. 2. o. hogy a szociológia reflexív viszonyban áll az emberek­ kel. 3. fejezetben ( 1 0 9 . amelyeken ma NagyBritanniában a házasság. ezért egy modern társa­ dalomban igen kevés az olyan ember. h o g y a z e g y e s országok mekkora gazdasági növekedést értek el. hogy a szociológia nem csupán a modern társadalmak vizsgálata. összehasonlító. amely foglalkoztatja vagy zavarba ejti a kutatót. illetve m e n n y i r e t u d t a k a t ö b b i e k h e z f e l z á r k ó z n i . a m i valószí­ n ű l e g azt a k ü l ö n b s é g e t m u t a t j a . Harmadszor: a felsorolt országok szinte m i n d ­ egyikében nőtt az autóbirtokosok száma 1990 és 2002 között. hogy célirányos kérdéseket vet fel és ezek­ re módszeres kutatással megkísérel válaszolni. fejezetben lesz szó). Hangsúlyozni kell. a szexualitás és a család keresztülmegy (ezekről a 7. értés magasabb szintjére. E jelenség a szociológiai szaknyelvet használva úgy magyarázható.3. mint Törökországban. A reflexivi­ tás a szociológiai kutatás és az emberi viselkedés kölcsönhatása.a jó szociológiában sosem öncélú a terminusok magyarázata. hogy az a u t ó b i r t o k l á s és a j ó l é t szintje ö s s z e f ü g g . megváltoztatva ezáltal a szocio­ lógiai kutatás terepét is. A szociológia hatása Ritka az olyan eset. fejlő­ dési vagy elméleti kérdés.

Best. a bűnözési arány stb.uk UK Data Archive http ://www. Morag . 6. Független változó az a változó.Atkinson. Buckingham. Alan (2001): Social Research Methods. Miért fontos konkrét hipotéziseket megfogalmazni. Igaz-e. hogy az oksági kapcsolat fennáll-e. az élettörténet. Oxford/New York. mori. de minden kutatónak érzékeny­ nek kell lennie a felmerülő dilemmákra. Politicians. Ruth . hogy a kutató félrevezeti a vizsgált sze­ mélyeket.ac. Ezek származhatnak abból. a jövede­ lem. A dokumentumkutatás levéltári vagy más­ honnan származó. Hammersley. 4. amelyek bizonyíthatók vagy cáfolhatók? 3. A szociológusok gyakran ellenőrző változókat al­ kalmazva győződnek meg arról. Hogyan csökkentheti a kutató a hiba és/vagy torzulás lehetőségét? 5. Miért elengedhetetlen megkülönböztetni a korrelációt az oksági kapcsolattól? AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK Bryman. Harvey. A terepmunka vagy részt vevő megfigyelés esetében a kutató hosszabb időszakokat tölt a vizsgált csoportban vagy közösségben. hogy egyes módszerek tudományosabbak a többinél? 6. May. data-archive . Oxford University Press. MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK 1. Martin . Paul (1995): Ethnography: Principles in Practice. Ezt az eljárást ne­ vezzük ndromszöge7ásnek.SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA I 3. hogy a kutatás eredmé­ nyeinek közreadása sérti a résztvevők érzéseit. Ha a legtöbb kutatás egy kutatási problémából indul ki. Macmillan. Methods and Process. INTERN ETES F O R R Á S O K Market and Opinion Research International (MORI) http ://www. hogy két változó rendszeresen összefügg. amelyek mindegyike a többi módszerrel kapott adatok ellenőrzését vagy kiegészítését szolgálja. ha az egyik esemény vagy helyzet váltja ki a másikat. Két esemény vagy helyzet között akkor áll fenn oksági kapcsolat. University of California Press. Berkeley. Egy másik módszerrel. Anne (1992): Doing Sociology.statistics.MacDonald.uk/sociology Office of National Statistics http://www. Levitas.Guy. Minden egyes kutatási módszernek megvan­ nak a maga korlátai. hogy a kutatási folyamat ritkán halad terv szerint? 4. mint amilyennek látszik. Routledge. szerint mutatko­ zó különbség.uk . E kér­ dések kezelésének nincs teljes egészében ki­ elégítő módja. a felmérés során kérdőíve­ ket töltetnek ki vagy interjút készítenek egy nagyobb népességet reprezentáló minta tagjai­ val. Routledge. vagy hátrányosan befolyásolja életüket. London. További módszerek a kísérlet. Változó lehet az életkor.Devany. Tim (2001): Social Research: Issues. Miért van az. információforrásként szol­ gáló nyomtatott anyagok vizsgálatát jelenti. com Social Science Information Gateway http://www. Will (1996): Interpreting Official Statistics. Joel (2001): Damned Lies and Statistics: Untangling Numbers from the Media. Ez bonyolultabb. London. Emiatt a kutatók mun­ kájuk során gyakran két vagy több módszert alkalmaznak egyszerre. A kauzalitást meg kell különböztetni a korrelációtól: az utób­ bi azt jelenti.sosig. 5. akkor ki határozza meg ezt a problémát? 2. Open University Press (3. de abból is. and Activists. Lee .gov. A szociológiai kutatás gyakran állítja a kuta­ tót etikai dilemmák elé. a történeti elemzés és az összehasonlító kutatás. amelyik egy másik (a függő) változóra hat. London.ac. kiadás).

A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS MAX WEBER: A PROTESTÁNS ETIKA N É G Y ELMÉLETI P R O B L É M A Struktúra és cselekvés Konszenzus és konfliktus A n e m e k problémája A m o d e r n világ kialakulása Ú J A B B SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK Posztmodernizmus Michel Foucault N É G Y KORTÁRS SZOCIOLÓGUS J ü r g e n H a b e r m a s : demokrácia és nyilvánosság Ulrich Beck: a globális k o c k á z a t t á r s a d a l o m M a n u e l Castells: a hálózatgazdaság A n t h o n y G i d d e n s : társadalmi reflexivitás KÖVETKEZTETÉS Összefoglalás Megfontolandó Ajánlott Internetes kérdések olvasmányok források .

átfogó elméletek ki­ dolgozására törekedniük. mint egy olyan család. hogy kik­ hez hasonlítják magukat. amelyet A protestáns etika és a kapitalizmus szel­ leme című munkájában fejtett ki (Weber 1995). Az elméletek bizonyos típusai sokkal többet akarnak magyarázni. hogy mennyire kell vagy érdemes a szociológusoknak nagy.). az egymás­ sal versengő elméleti megközelítések és elméle­ tek küzdelme a szociológia életképességét jelzi. mint az empi­ rikusabb jellegű nézetkülönbségek. annál nehezebb az empirikus ellen­ őrzése. ugyanak­ kor elég általánosak ahhoz. mint a szociológiában. Robert Merton (2002) például határozottan amellett érvel. Ilyen például a relatív depriváció elmélete: az emberek saját körülményeiket aszerint ítélik meg. hogy minél szélesebb területet fog át egy elmélet. ezért aligha lehet egyetlen elméleti nézőpontból megítélni minden részletét. A szo­ ciológiai gondolkodásban tapasztalható elméleti sokszínűség gazdag tárházát nyújtja a kutatásban felhasználható elképzeléseknek. illetve minél nagyobb igények­ kel lép fel.Az elméleti irányzatok értékelése a szociológiá­ ban nehéz és komoly feladat. „A vallás a modern társadalomban" című fejezetben ismét szóba kerül majd A protestáns etika ( 4 1 9 . Ezért a depriváció ér­ zete nincs egyenes arányban az egyénileg meg­ élt anyagi szegénység szintjével (lásd a 272-275. és a 14. Valóban igaz. Ugyanakkor nehezen látható be. o. amely teljes egészében uralná a szociológiát. Pedig nem az. hogy miért kellene a szociológiai elméletalkotásnak a „középszintre" korlátozódnia.. valószínűleg kevésbé érzi ma­ gát szegénynek. Az emberek . oldalon). Robert K. Az emberi viselkedés bonyolult és sokoldalú.). és növeli a kép­ zelőerőt. mint mások. Van­ nak közöttük egészen precízen kidolgozottak. Ennek igazolása ér­ dekében vegyük példaként Max Weber elméletét. hogy a szo­ ciológusoknak az úgynevezett középszintű el­ méletekre (theories of the middle range) kellene figyelmet fordítaniuk. Éppen ellenkezőleg.vagyis önmagunk . Az elméleti viták eredendően sokkal elvontabbak. amelyik ugyanilyen házban nagyobb épületek és gazda­ gabb szomszédok között lakik. A középszintű elméletek kellőképpen körül­ határoltak ahhoz. Nincs olyan elméleti álláspont. / Weber gondolatát először az 1. és nincs egyet­ értés abban. o. ahol az em­ berek többsége hasonló körülményeket mond­ hat a magáénak. A szociológiai munka során a különböző kuta­ tási területeken számtalan elmélet született. hogy empirikus kutatás révén közvetlenül ellenőrizhetők legyenek. Nagy elméleti modellek kidolgozása helyett vállalkozzanak inkább szeré­ nyebb feladatokra. Egy kisebb házzal rendelkező család. fejezetben emlí­ tettem (34-35. amely oly fontos a szociológiai munka fejlődése szempontjából. amely egy szegényebb kerületben él.bár ez a fajta elmélet sokkal gyakoribb más társadalomtudományokban (főleg a közgaz­ daságtanban). Merton . némelyikük olykor akár matematikai formában is leírható .4 2 0 .tanulmányo­ zásakor az elméleti sokféleség segít leküzdeni a dogmákat. és ez a gyengeség jelének tűnhet. hogy a jelenségek viszonylag széles körét fogják át.

hogy a ka­ pitalizmus szellemében megmutatkozó attitűd vallási eredetű. hogy a jellemzőknek ez az igen szokatlan kom­ binációja létfontosságú volt a Nyugat gazdasági fejlődésének megindulásához. de az igazi hajtóerő a protestantizmusból. A puritánok aszkéta . Ez a hit­ tétel viszont olyan nagy nyugtalanságot keltett a hívek körében. akik haláluk után bebocsáttatnak a mennyországba. annak is elsősorban egyik válfajából. eleve elhivatott személyek tar­ toznak a „kiválasztottak" közé. Életmódjuk va­ lójában igénytelen és mértékletes volt.életmódja ezt követően a modern civilizáció egyik alapvető elemévé vált. és sokan vallottak kálvinista nézeteket.. Nem akarnak szükséget szenvedni semmiben. Weber arra próbált rámutat­ ni. A puritánok a fényűzést ördögi dolognak tartot­ ták. e világi javak olyan növekvő. A kálvinizmus második fontos eleme a pre­ desztináció. s miután munkálkodott e világban. századi Európában a gazdasági fellendülés folyamatát? Weber szerint e kérdés megválaszolásához fel kell tárnunk. hogy az emberek Isten eszközei a földön. kerülték a jómód szokásos megnyilvánulásait. Ahol manapság a „hivatás elvégzése" közvetlenül nem hozható kapcsolatba a legma­ gasabb kultúrértékekkel . hogy felépüljön a mechanikus-gépi termelés technikai és gazdasági előfeltételeihez kötött modern gazdasági rend hatalmas kozmosza. s végül is annyira meghatározó hatalomra jutottak az emberek felett. Az egyik ezek közül az a gondolat. józanul és csendesen éltek. [. és a Mindenható meg­ követeli tőlük. hogy hivatásukban . hogy mi különbözteti meg a mo­ dern ipart a gazdasági tevékenység korábbi for­ máitól.foglalkozá­ sukban . hogy ha­ talmas társadalmi változásokat indítanak el. hogy az adott egyén valóban egyike a kiválasztottaknak. hanem újból befektették az általuk vezetett vállalkozás további terjeszkedése érdekében. Ugyan­ akkor a világ más tájain élő gazdagoktól eltérően ezt a felhalmozott gazdagságot nem arra fordítot­ ták. Főleg a kínaiak jártak messze a Nyugat előtt technológiai és gazdasági fejlettség tekinte­ tében. hogy a hívek a kiválasztottság egyes jeleit felismerjék. az eleve elrendelés elve. egyúttal abban is közreműködött. Weber megfogalma­ zása szerint: A puritánok a hivatás emberei akartak lenni nekünk azoknak kell lennünk. Ezek az emberek erős késztetést éreztek arra. A kereszténység általában is sze­ repet játszott e szemléletmód kialakításában. szerény életvezetéssel.A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS MAX W E B E R : A PROTESTÁNS ETIKA Weber ebben a tanulmányában egy alapvető probléma elemzésére vállalkozik: miért Nyuga­ ton. Ha egy pillantást vetünk a Nyugat gazdasági fejlődésére . és a fel­ halmozott javakat jólétükre fordítják. őket mindenekelőtt vallási motívumok vezérel­ ték.mondja Weber -. biz­ tonság. hogy józan és mértéktartó életet éljenek. hogy Kálvinnak módosítania kel­ lett: megengedte. az ellenkező póluson.. Számos különböző civilizációban megfi­ gyelhető a javak felhalmozására való törekvés.. hogy fényűző életet éljenek. miközben Kína. India és a közel-ke­ leti Oszmán Birodalom vezető hatalmaknak szá­ mítottak.illetve. hatalom és élvezet miatt értékelték. Európa valójában eléggé jelentéktelen terület volt a földgolyón.. Mi indíthatta el a 17. a puritanizmusból eredt. Ugyanakkor a hívek fontosnak tartották. Weber elméletének a lényege az. valami teljesen el­ térő dolgot találunk: itt a javak felhalmozásával kapcsolatban olyan attitűd alakult ki.munkálkodjanak Isten nagyobb dicső­ ségére.] a „hiva­ tásszerű kötelesség" gondolata mint egy valaha volt vallásos hittartalom kísértetének árnya él csupán. sorsát Isten eleve meghatározta. Az első tőkések többsége puritán volt. mint még a történelemben soha korábban. Kálvin eredeti doktrínájában az ember evilági cselekedetei sem­ milyen formában nem befolyásolják kiválasztott­ ságát. amely a történelemben sehol másutt nem figyelhető meg. így a felhalmozásra való törekvés együtt járt a szigorú. és csakis ott alakult ki a kapitalizmus? Az ókori Róma bukását követő mintegy tizenhárom évszázadban inkább más civilizációk álltak a vi­ lágtörténelem középpontjában.] Miután az aszkézis átépítette a világot. Hiszen mióta az aszkézis a szerzetesi cellákból áttevődött a hi­ vatás világába és az evilági erkölcsösséget ural­ ni kezdte. Ezt az attitűdöt nevezi Weber „a kapitalizmus szellemének": az első kapitalista kereskedők és gyáriparosok nézeteinek. és erre a jelenségre könnyű magyarázatot találni: az emberek a gazdagságot a vele járó kényelem.vagyis önmegtartózta­ tó . Elsősorban a hivatásszerű munka anyagi jólét­ ben megmutatkozó sikeressége jelezte. nem a Nyugat. amely sze­ rint csak egyes. értékeinek a rendsze­ rét. Weber sze- rint a kapitalizmus szellemének közvetlen fort rásai bizonyos kálvinista hittételek voltak. A korábbi korsza­ kok és más kultúrák gazdagjaitól eltérően ezek a csoportok nem pazarolták el vagyonukat. A fenti eszmék hatása alá került csoportokban hihetetlenül erős késztetés alakult ki gazdasági sikerek elérésére. ahol nem érzik szubjektíven is gazda- . Az első vállalkozók nem is sejtették. hogy személyes vagyont halmozzanak fel. [.

Weber elmélete ebben az értelemben egészen biz­ tosan sikeres volt. hanem ter­ mékeny is. éppúgy. akkor is fennmaradnak azok a mély érdekellentétek. amely szakít a közfelfo­ gással. hogy a társadalmi konfliktusok mindenütt megjelennek. Az egyik dilemma az emberi cselekvéssel és a társadalmi struktúrával kapcsolatos. hogy a saját életfeltételeinket aktívan meg­ határozni képes. 2. a 12. Ez a kérdés mind a mai napig megosztja a szociológusokat. amelyek felett nincs hatal­ munk. hogy a szociológiai fejlődés legfontosabb szereplői a múltban kizá­ rólag férfiak voltak. Ha Weber té­ zise helytálló. A harmadik alapvető elméleti probléma alig jelenik meg a szociológia ortodox hagyományai­ ban. A kontraintuitív gondolkodás példája . Az elmélet értelmet ad olyasvalaminek.köztük a funkcionalizmusé . Emlí­ tettem már. A kérdés az. NÉGY ELMÉLETI PROBLÉMA A protestáns etika körül kialakult vita máig tart. hogy egyes szociológiai álláspontok . akkor a modern gazdasági és társa­ dalmi fejlődést meghatározó módon befolyásolta valami olyasmi. Ez annak a kérdése. hogy a puritaniz­ mus által képviselt értékekhez hasonló értékek szerepet játszhattak a sikeres kapitalista fejlődés más helyzeteiben is. E nézet támogatói a társadalom leg­ inkább nyilvánvaló tulajdonságának a folyama­ tosságot és a konszenzust tartják. Az alábbiakban négy ilyen dilemmáról lesz szó. kreatív elemeit hangsúlyozzák. Szerintük illúzió azt feltételezni. ott az emberek egyáltalán nem törődnek értelmezésével. Ugyanakkor ésszerűnek tűnik a feltételezés.például a durkheimi . hogy képzetét a puszta verseny­ szenvedéllyel társítsuk (Weber 1995). amelyet Weber a protestantizmussal hoz összefüggésbe. mint első közlése idején volt. Mások azt állították. 2. de ma már nem hagyható figyelmen kívül. hogy miképpen adhatunk ki­ elégítő magyarázatot a társadalmi nem (gender) problémájára a szociológiai elemzés keretein be­ lül.fogalmazható meg. Egye­ sek szerint a „kapitalizmus szellemének" neve­ zett életfelfogás megtalálható már jóval a kálvi­ nizmus előtt. A klasszikus gondolkodók elképzelései. E vallásos-etikai jelentésétől megfosztott szerzési vágy ma arra késztet legkorlátlanabb honában.a társadalmi hatások cselekvésünket korlátozó jellegét emelik ki. A Weber előtti szerzők több­ sége nemigen foglalkozott azzal a lehetőséggel. A jó elmélet nemcsak érvényes. amit különben nehéz volna kibogozni: miért akarnak az emberek önmegtartóztató módon élni akkor. későbbi elméleti szemléletmódok ma is nézeteltéréseket robbant­ hatnak ki. Több olyan alapvető elméleti dilemma . az Egyesült Államokban. az jobbára olyan társadalmi erők következménye. mivel kiindulópontként szol­ gált igen sok későbbi kutatás és elméleti elemzés számára. Weber és a szimbolikus interakcionizmus például az emberi viselkedés aktív. hogy csak a modern kapitalizmus eredetét szerette volna megérteni. és az általa kidolgozott elmélet ma is olyannyira távolba mutató és megvilágító erejű. Weber elméletét sok szempontból bírálták.állan­ dó vitára okot adó probléma .4. Ezek közül néhány az emberi tevékenységek és a társadalmi intézmények értel­ mezésének rendkívül általános kérdéseit érinti. FEJEZET sági kényszernek -. amikor nagy erőfeszítéseket tesznek a javak fel­ halmozására? 3. amennyiben új gondolatok megfogal­ mazására és további kutatómunkára ösztönöz. Más megközelíté­ sek . mert még ha nem kerül sor nyílt konfrontációra. kreatív cselekvők vagyunk-e. fejezetből kiderül.vagy­ is olyan értelmezést ad. A teória olyan körülményeket is segít meg­ világítani. Weber elem­ zésének lényeges pontjait azonban még mindig sokan elfogadják. amelyek kívül esnek az eredetileg megmagyarázni kívánt jelenségeken. Ok a társadalmat szükségképp megosztottnak. hogy vallási eszmék alapvető szerepet játszhat­ tak a kapitalizmus kialakulásában. századi olasz kereskedőváro­ sokban. hogy a „hivatásként végzett munka" kulcsfogalma. Az elmélet így új megvilágításba helyezi a vizsgált kérdéseket. vagy amit teszünk. fejezetben ismertetett. feszültségekkel és küzdelmekkel telinek látják. 3. már ko­ rábban is létezett a katolikus hitben. ami első pillantásra teljesen tá­ vol áll tőle: a vallási ideálok egy csoportja. ahogyan Weber munkásságának más részei is foglalkoztatják még a szociológusokat. 4. amelyek fontosak a szociológiai elméletalkotásban: 1. hogy az embe­ rek általában egymás felebarátaiként élnek. akár­ csak az 1. A második elméleti probléma a társadalmi konszenzus és konfliktus kérdéseit érinti.az emberi társa­ dalmak eredendő rendjét és harmóniáját hang­ súlyozzák. 1. amelyek bizonyos pontokon nyílt konfliktusba torkollhatnak. amelyekre a nézőpontok ilyen ütközései hívják fel a figyelmünket. Weber elmélete eleget tesz számos olyan kö­ vetelménynek. Más szociológusok viszont azt emelik ki. Az 1. bármekkora is legyen a társadalmi változás az idők folyamán. Weber hangsúlyozta. akik műveikben gyakorlati- .

mint az egyéni cselekvések összessége. . Durkheim szerint a társadalom elsődleges az egyénnel szemben. [. hanem azoknak a szimbolikus jelenté­ seknek a függvényei. mint olyan egyének halmaza. és később aztán sok más szociológusé is. hogy a marxisták és a nem marxisták különbözőképpen közelítenek a kérdéshez. A jelrendszer. „sűrűsé­ ge" vagy „tömörsége" az anyagi világ struktúrái­ hoz hasonlítható. o.. csak egy­ mással különböző módokon interakcióban lévő személyeket. / Durkheim gondolatát az 1. fejezetben ismertet­ tem (30-32. hogy egy-egy szűkebb területen. in­ kább a modern társadalomfejlődés jellemzőivel.] Ugyanúgy. akik a szociológia területén tevékenykedtek (lásd pél­ dául a Harriet Martineau-ról szóló keretes részt a 36. fejezetben ismerte­ tett szimbolikus interakcionizmus hívei. amikor vállalt kötele­ zettségeinknek teszünk eleget.A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS lag nem fordítottak figyelmet arra. A kritikusok sze­ rint (akik közül sokan az 1. lásd a 3 8 . Sze­ rintük a társadalmi jelenségek éppen hogy nem „dolgok". Mivel nemigen építhetünk a ne­ mek problémájával kapcsolatban a szociológiai gondolkodás bevett elméleteire. A társadalomnak nem teremtményei. Ez a probléma abból ered. s amelyeket a jog és az erkölcs határoz meg. korlátokat állít az egyének elé. gyakran élesen kritizálják is. ha nem az egyéni cselekedetek összessége? Ha egy csoportot vizs­ gálunk. A falak és az ajtók elhelyezkedése például meg­ szabja a ki. Durkheim ezt az álláspontot az alábbi közis­ mert megállapításban fejti ki: Amikor testvéri. elsősorban a tőkés gazdasági vállalkozás mechanizmusainak? Mennyire érvényesültek más (társadalmi. hanem teremtői vagyunk. Bár e durkheimi megközelítésnek sok követője akad. házastársi vagy állampolgári feladatainkat végezzük. nem találunk kollektív entitást. oldalon) emberként csak valamilyen indokkal cselekszünk. hogy az em­ beriség nemek szerint tagolt. A „társadalom" nem más. mint pél­ dánkban a falak. amellyel tartozásainkat kifizet­ jük. amelyeket kereskedel­ mi ügyleteinkben igénybe veszünk. a hitellehetőségek. hogy részletesebben is érdemes áttekintenünk a róluk kialakult elkép­ zeléseket. A dilemma központi kérdése a következő: mekkora szerepük volt a modern világ kialaku­ lásában a Marx által megjelölt gazdasági ténye­ zőknek. Durkheim szerint a társadalmi struktúra hasonlóan korlá­ tozza cselekvéseinket. attól függetlenül funkcionálnak. Be kell-e építenünk a szociológiai gondolkodásba a „társadalmi nem" fogalmát mint alapvető kategó­ riát? Vagy inkább úgy kell elemeznünk a nemi problémákat. aki egy többajtós szobában áll! A szoba szerkezete meghatározza lehetséges cselekvéseinek körét.3 9 . A korai férfi szociológusok írásai­ ban az egyének „semleges neműként" jelennek meg: inkább elvont „aktorok". egyenként vizsgáljuk a férfiak és nők viselke­ dését különféle összefüggésekben meghatározó hatásokat? Más szóval: vannak-e olyan jellegze­ tességek. kulturális) hatások a modern kor társadalomfejlődésében? Ezek a szociológiai elmélet szempontjából anynyira lényeges kérdések. Mi a társa­ dalom . a foglal­ kozásokban alkalmazott gyakorlati műveletek stb. És ha ezek őelőtte is meg­ voltak. amellyel gondolatainkat megfogalmazzuk. olyan köteles­ ségeket teljesítünk. amelyek függetlenek tő­ lünk és cselekedeteinktől.). A társadalom jóval több. ma valószínűleg a négy közül ez a legsürgetőbb és legnehezebb probléma. amelyek az identitás és a társadalmi viselkedés tekintetében minden kultúrában meg­ különböztetik a férfiakat és a nőket? Vagy a ne­ mek közötti különbségeket mindig a társadalmat megosztó egyéb (például osztály-) különbségek alapján kellene magyaráznunk? 4. Képzeljünk el egy embert. Struktúra és cselekvés Durkheim egyik fő témája. a hívő születésekor készen találta vallásának hiedel­ meit és gyakorlatait. akkor kívüle léteznek. mint elkülönült nők vagy férfiak. és társadalmi világunkat átszövik a különböző kulturális jelentések. a pénzrendszer.. oldalon). A nemek viszonyával kapcsolatos legfonto­ sabb elméleti dilemmák egyike a következő. amelyekkel tetteinket fel­ ruházzuk. hogy mi­ képpen élünk velük (Durkheim 1978). Ezek ugyanúgy „külsődlegesek".kérdezik a bírálók -. Egészen a legutóbbi időkig nem sokan gondoltak azokra a nőkre. hogy a társadalom kénysze­ rítő erővel korlátozza tagjai cselevését: ez a társa­ dalmi kényszer. másként határozzák meg a modern társadalmak eredetét ós jellegét befolyásoló erő­ ket. A negyedik probléma nem annyira az embe­ ri viselkedés vagy a társadalom mint egész alap­ vető jellegzetességeivel van összefüggésben.és bemeneti lehetőségeket. akik rendszeres kap­ csolatban állnak egymással. politikai.

hogy ezek az in­ tézmények kényszert gyakorolnak felettünk. ha az egyes beszélők a gyakorlatban is alkalmazzák ezeket a szabályokat. Emberként nagy­ részt attól vagyunk azok. Ugyanakkor nyilván tévedés azt feltételezni. hogy a fenti vita végére valaha is pont kerül. és szilárdan tarthatom magam ehhez az el­ határozáshoz még akkor is. akik vagyunk. Míg a természeti kör­ nyezet az emberektől függetlenül is fennmarad. Másfelől a „cse­ lekvés" is csak azért lehetséges. fejezetben lesz szó) joggal vetik fel. hogy egy összetett konvenciógyűjtemény szerint cselek­ szünk . A „strukturális" és a „cselekvéselméleti" megközelítések közötti szakadék azzal a felismeréssel hidalható át. Továbbá a durkheimi „társadalmi tények" kor­ látozhatják ugyan tetteinket. A társadalmi intézmények léte megelőzi bármely adott egyén létezését.például ide tartoznak azok a rituálék is. A nyelv strukturális jellemzői azonban mégis csak akkor léteznek.használatának bizonyos jellem­ zőit minden beszélőnek tiszteletben kell tartania. melyik álláspontot tartja helyesebbnek. o. kiszámíthatóan viselkednek. hogy pénz nélkül is boldogul. így például nem én találtam ki a brit pénzügyi rend­ szert. fejezetben már említettem (27. Az 1. Durkheim álláspontja bizonyos értelemben kétségkívül helytálló. mivel azóta folyik. Erving Goffman és más. A pénzrendszer más létező intéz­ ményekhez hasonlóan a társadalom egyes tagjai­ tól függetlenül létezik. így például az a tény. Dönthetek úgy is. hogy kívánom-e használni vagy sem. A „struktúra" és a „cselekvés" szükség­ szerűen összefüggenek. Erving Goffman . A társadalom az egyes egyén számára külsődle­ ges. mert az emberek szabályszerűen. mióta a modern gondolkodók szisztematikus magyarázatot pró­ bálnak adni az emberi viselkedésre. Ráadásul ez a vita nem korlátozódik a szociológiára. amennyiben hozzá szeret­ nék jutni a pénzért vásárolható javakhoz és szol­ gáltatásokhoz. hanem döntéseket is hozunk. ha a nyelvet vesszük példá­ nak. hogy minden emberi cse­ lekvő óriási tudáskészlettel bír. Ezt a legjobban úgy magyarázhatjuk meg. a társadalmi interak­ cióval foglalkozó szerzők (akikről az 5. A nyelv csak akkor létezhet. ha társadalmi­ lag strukturált . könnyen észrevehetjük a kettő közötti kapcsolatokat. hogy a mindennapi élet során a társadalmi struktúrát cselekvő módon hozzuk létre és teremtjük újra. és arról sem dönthetek. Például amit valaki bármilyen adott kontextus­ ban mond. de szükséges hozzájárulás a rendszer fennmaradásához. E könyv olvasója szintén eldönti majd. hogy használom a pénz­ ügyi rendszert. Mivel egyik sem lehet teljes egészé­ ben igaz.Értékelés > Nem valószínű. hogy pénz nélkül élek. és korlátozza az egyének cselekvéseit. az egyének összessége számára azonban ele­ ve nem lehet az. ha bizonyos nyelvtani szabályokat követ. apró. ha ez igen komoly ne­ hézségeket okoz a mindennapi életben.). az csak akkor érthető. a társadalom esetében ez nyilvánvalóan nem igaz. Ember­ ként nemcsak reagálunk a külvilág eseményeire. A nyelv állandóan a struk­ turálódás folyamatában van. és az is nyilvánvaló. A társadalmaknak. Mégsem kell azért eltúlozni a két nézőpont kö­ zötti eltérést. Ha egyszer csak mindenki vagy az emberek többsége úgy dönte­ ne. ha­ nem a társadalomtudományok minden terüle­ tén foglalkoztatja a tudósokat. kö­ zösségeknek vagy csoportoknak csak azért van „struktúrájuk". akkor a rend­ szer felbomlana. mert egyénként mindannyian rengeteg társadalmilag strukturált ismeret birtokában vagyunk. de nem határozzák meg azokat. hogy a társadalom a fizikai környezethez hason­ lóan „külsődleges" valami. hogy a társadalmi struktúra szakadatlan építési és újjáépítési folyamatának elemzése során hasz­ nos kifejezés a strukturálódás. Ezt a fogalmat én magam vezettem be a szociológiába az utóbbi években.

Például még az osztálykonf­ liktusok marxi elemzésében is egyaránt találunk közös és ellentétes osztályérdekeket. Függetlenül attól. akik­ től a bérüket kapják. amelyekhez iga­ zodunk. Ők a konfliktusok kialakulásában más tényező­ ket is fontosnak tartanak. Legfőbb felte­ véseiket Marxnak az osztálykonfliktusokról val­ lott nézeteivel világíthatjuk meg. Ugyanez a helyzet Durkheim szerint a társadalom esetében. oktatási rendszer) harmoni­ kusan kell együttműködniük. máj stb. vallás. Ráadásul a szociológiai kutatás egyik általános szabálya. hogy tagjai körében általános konszenzus alakult ki az alapértékekről. ezért még a legszilárdabb társadalmi rendszer is az egymás­ sal szemben álló csoportok kényes egyensúlyára épül. fejezetben ismertettem (32-34. máskor viszont fordított a helyzet. például a faji csoportok vagy a politikai frakciók ellentéteit. Hatalom. Ez igencsak egybecseng Durkheimnek a „társadalmi tények" korlátozó. A különféle csopor­ tok által vallott értékek és a tagjaik által elérni kí­ vánt célok gyakran egyszerre tükröznek közös és ellentétes érdekeket. A tár­ sadalom folyamatos fennmaradása érdekében a specializálódott intézményeknek (politikai rend­ szer. Konszenzus és konfliktus kapcsolatának elem­ zésében hasznos fogalom az ideológia. hogy túllépjen az ellentéte­ ken. egységes egész. a társada­ lom alapvetően feszültségekkel teli. Értékelés A struktúra és cselekvés problémájához hason­ lóan ennek az elméleti vitának a megnyugtató le­ zárása sem valószínű. az arisztokraták mégis gyakran erőszakhoz folya­ modtak azok ellen. Az ideo­ lógia olyan értékek és meggyőződések rend­ szere. Itt vi­ szont az analógia alapját nem egy építmény falai képezik. Valószínűleg minden társadalomban van valamiféle általános egyetér­ tés az értékeket illetően. hogy melyik csoport az erősebb. szív. amelyek mindegyike részt vesz az élet­ folyamat fenntartásában. Ilyen körülmények között a nyílt konfliktus nem állandósul. tüdő. így a tőké­ sek függnek a gyáraikban dolgozó munkaerőtől.) áll. olykor mindkét félnek az az érdeke. a szervezet léte veszélybe kerül. Ez azt jelenti. A konfliktust középpontba helyezők ettől alap­ vetően eltérő álláspontot vallanak. Ugyanakkor a konszenzus és a konfliktus híveinek álláspontjai közti távol­ ság megint csak nagyobbnak tűnik. A társadalom foly­ tonossága ezért az együttműködésen múlik. hogy az embe­ rek egy kis csoportja „uralkodásra született". Konszenzus és konfliktus A konszenzust és konfliktust hangsúlyozó állás­ pontok összevetését ismét hasznos Durkheimmel kezdeni. de ugyanakkor a struktúra is feltételezi a cselekvést. amely az erősebb csoportok helyzetének megszilárdítását célozza a gyengébbek rovására. o. az azzal járó előnyök miatt alakul ki. A hatalmon lévők uralmának megtartása nagy­ részt az ideológiai befolyástól függ. mint a munkások a tőkésektől. „külsődleges" jellegéről vallott nézetével. Sok konfliktus a hatalom. lyez akkora hangsúlyt az osztályokra. hogy minden társadalmi cselekvés feltételez valamilyen struktúrát. A strukturálódás mindig feltételezi azt. mert az em­ beri viselkedés szabályszerűségeire épül. E nézőpont hívei közül nem mindenki he- . A test különféle feladatok ellátására speciali­ zálódott részekből (például agy. hogy a társadalom kölcsönösen összefüggő részekből áll. mint Marx. család. Ezeknek harmonikusan kell illeszkedniük egymáshoz. Az éles egyenlőtlenségek következtében a társadalmi rendszerben „beépített" érdekellentétek alakul­ nak ki. / Marx osztálykonfliktussal kapcsolatos álláspont­ ját az 1. akkor meg­ erősítjük és tartalommal töltjük meg épp azokat a szabályokat és konvenciókat. éppen úgy. akik a hatalmukat meg mer­ ték kérdőjelezni. ami viszont feltételezi. bár szükség esetén erőszakot is alkalmazhatnak. és természetesen mind­ egyikben találunk konfliktust is. A legtöbb funkcionalista gondolkodó számára a társada­ lom egymáshoz szorosan kapcsolódó struktúrák­ ból álló. amit Goffman „a struktúra dualitásának" nevez. hanem a test fiziológiája.A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS amelyeket az utcán egymás mellett elhaladó ide­ genek végrehajtanak. ideológia és konfliktus mindig szoro­ san kapcsolódik egymáshoz. Ezek az érdekellentétek bizonyos ponton kirobbannak és radikális változásokhoz vezet­ nek. mert ha nem. Másrészt amikor ezt a tu­ dást cselekvésünkben alkalmazzuk. A két felfogás közötti ellentét semmi­ képp sem kibékíthetetlen. mint amilyen valójában. hogy mindig meg kell vizsgálnunk a konszenzus és a konfliktus közötti kapcsolatokat a társadalmi rendszerekben. A feudális rendszerben például az arisztokraták hatalmát alátámasztotta az az elképzelés. Durkheim úgy vélte.). Marx szerint a társadalmak egyenlőtlen erőforrá­ sokkal rendelkező osztályokra bomlanak.

ami a szociológiában és más tudomá­ nyokban is gyökeres változásokat indított el.4. de sokkal hi­ hetőbb nézetté tehetjük. amelyben érintették ezt a kérdést. A nő a férfi „magántulajdonának" egyik formája lett a házasság intézményén keresztül. összevetjük a Marx írásai­ ban előforduló kérdéssel. ha meg­ szűnnek az osztálykülönbségek. hogy a nemek közötti különbségek lényegében a fér­ fi és nő közötti. Szerinte a nemek közötti különbségek a hata­ lom és a státus vonatkozásában lényegében más . akkor a nemek közötti különbségek mélyen gyökereznek minden tár­ sadalomban. hogy a társadalmi világ elem­ zésekor a társadalmi nemet kell a középpontba állítani. FEJEZET A nemek problémája A nemek problémája csak ritkán kerül közpon­ ti helyre a modern szociológia megalapítóinak a munkáiban. A fe­ minizmus nyomán össztűz zúdult a szociológia elméletében és módszertanában. Ily módon a férfi szük­ ségletei egészen mások. amely a nő és a férfi viselke­ dését meghatározó társadalmi különbségeket ala­ kítja. hogy a nők képesek a gyermek megszülésére.bár megoldásához alig-alig találunk támpontot műveikben. ezért az az érdekük. lehetővé teszi egy alapvető elméleti dilemma körvonalazását . mert a nő kevés­ bé szocializált. mint a nőé" (Durkheim 2003a). biológiailag adott eltéréseken alapulnak. mint a többséghez tartozó (fehér) nőkkel. Újra kell gondolni az alapkérdéseket. Például mondhatnánk. ízléssel és hajlamokkal bír. Hasonló tényezők az etnikai hovatartozás és a kulturális háttér is. Ma már Durkheim megállapítását ebben a formában aligha fogadná el bárki. mint az ipari társadalmakban élő nőkhöz. A férfi nő feletti hatal­ ma az osztálykülönbségekkel együtt jelent meg. Ez pedig úgy írható le. Úgy véli. hogy fenntartsák kiváltságos helyzetüket. Az utóbbi évtizedekben megerősödött a nő­ mozgalom. sőt. Ezt az észrevételt kifejtve a férfiról így ír: „hajlamai. A nők eb­ ből a kötött helyzetből szabadulnak fel. A feministák gyakran sérelmezik. Nem az osztály az egyetlen tényező. hogy a férfi „majdnem mindenestől a társadalom terméke". Amennyiben ez az álláspont helytálló. Ez az álláspont nem feltétlenül je­ lenti annak elfogadását. Marx nézete alapvetően eltér a fenti álláspont­ tól. mondták. hogy a nő társa­ dalmi helyzetét és identitását reproduktív-gyer­ meknevelési szerepe alakítja. és a társadalmi világról kialakított koncepciók­ ban a férfiak jutottak uralkodó szerephez. Durkheim állítása azonban némi­ leg módosítva a társadalmi nem kialakulásának és természetének egyik lehetséges nézőpontját fogalmazza meg. hogy a feministák többsége szerint a tudás szervesen kapcsolódik a biológiai és társadalmi nem kérdéseihez. ha az általánosítás egy magasabb szintjére emeljük. élettársa viszont mindezekben a vonatkozásokban közvetlenebbül a saját orga­ nizmusa hatása alatt áll. A nő és a férfi hatalmi helyzeté­ nek különbségei azt a tényt tükrözik. ha azt a problémát. és „közelebb áll a természethez".megosztottságot tükröznek. annyit megállapíthatunk. Nemcsak a szociológiában fennálló férfi­ uralmat támadták. hogy a hagyományos szo­ ciológiai elméletalkotás tagadta vagy figyelmen kívül hagyta a tudás „nemi" (gendered) jellegét. Durkheim az öngyil­ kosságról írva egy ízben megjegyzi. hogy a nemek közötti különbségek velünk született jellegzetességek. amelyet alkalmanként Durkheim feszeget. A női iden­ titást ugyanúgy a szocializáció határozza meg. Ha­ gyományosan a férfiak töltötték be a társadalom hatalmi és vezető pozícióit. és elsősorban ők gondoskodnak róla. hogy egy kisebbségi csoporthoz tartozó nőknek (például az Egyesült Államokban élő feketéknek) sokkal több közös vonásuk van az adott kisebb­ ségi csoport férfi tagjaival. és különböző né­ zőpontokból szemlélik a világot. Mivel a férfiak és a nők tapasztalatai eltérők. hogy az emberi társadalom legkorábbi formáiban nem volt különbség ne­ mek és osztályok között. mint a férfi. Más szóval a nő és a férfi eltérő identitás­ sal. magában a szociológia tárgyában is felfedezni vélt férfipár­ tiságra. hanem az egész tudomány át­ fogó rekonstrukciójának igénye is felmerült. és az ezekkel kapcsolatos vitákat is másként kell prezentálni. míg a férfiak aktivitása a politika. Vagy esetleg azt találjuk.elsősorban osztályjellegű . törekvései és hangulatai nagyrészt kol­ lektív eredetűek. A kérdést a legjobban úgy mutathat­ juk be. hogy egy meghatározott (például egy kisebb vadászó-gyűjtögető) kultúrából származó nő ka­ rakterében sokkal közelebb áll az adott kultúra férfi tagjaihoz. A feminista szociológiai megközelítésekben hangsúlyozzák. míg a nő „sokkal nagyobb mértékben a természet műve". . Az a néhány bekezdés azonban. nem egyforma értelmezéseket alakítanak ki róla. a munka és a háborúzás „nyilvános" szféráira összpontosul. Bár a feminista nézőpontok sokfélesége miatt nehéz általánosságokban beszélni. mint a férfiét. Manapság ezt az elemzést sem fogadnák el sokan. Sokkal inkább azt feltételezi. Ilyen körülmények között a nemtől függő tudás kulcs­ fontosságú erővé válik a fennálló társadalmi be­ rendezkedés állandósításában és a férfiuralom legitimálásában.

Ennek részben az lehet az oka. amit „csiná­ lunk". A férfiképről szóló könyvében [Stiffed. A modern világ kialakulása A marxista megközelítés Értékelés A harmadik dilemmával kapcsolatos problémák igen fontosak. oldalon). vagy fordítva: a más területeken jelentkező tár­ sadalmi megosztottságok milyen mértékben ma­ gyarázhatók a nemek közti különbségekkel. Judith Butler kielégítő módon. hogy a fér­ fiak birtokolják és irányítják. Például az információtechnológia fejlődésével sok kevésbé képzett férfi fölöslegessé vált a tár­ sadalmi szükségletek szempontjából. ezért önbecsülésük is oda. hogy ki az ember. amelyet nem lehetett fi­ gyelmen kívül hagyni. ahol a jellegzetesen női tevékenységeket és gondokat nem elemezték még Marx írásai komoly kihívást jelentettek a szocio­ lógiai elemzés számára. ha a lehető legolcsóbban és leghatékonyabban állítják elő a termékeiket. Butler szerint a társadalmi nem korántsem állandó kategória. de éppígy szerepet játszanak a munka jellegében bekövetkezett változások is. és nem abban nyilvánul meg./ A feminista megközelítésekről bővebben lásd a 12. sokan mások úgy látják. hogy sikerül-e hatékony megoldást találni e dilemmára.5 4 9 . hogy ők vannak nyeregben. kulturális háttér stb. hogy „a nők tanulmányozását beemelik a szociológiába". akár a „nők" olyan csoportot alkotnak. hogy „vissza­ csináljuk". A modern korban a válto­ zások hajtóereje az állandó gazdasági átalakulás. akkor arra kell törekednünk. Senki sem vitathatja igazán. ma a férfiasság válságát éli ab­ ban a világban. fejezetben (356.. o. A férfiak egy-egy csoportja még mindig bizakodó. Több ilyen szerzőre. Ha Butlernek (2004) igazat adva elfogadjuk.). „Szexualitás és társadalmi nem" című feje­ zetet (364-369. hanem inkább abban. hogy a nemek közötti különbségeket mennyiben lehet megvilágítani más szociológiai fogalmakkal (osz­ tály. És bár végeztek új szociológiai vizsgá­ latokat a nőkről az utóbbi húsz évben. Pillanatnyilag kénytele­ nek vagyunk nyitva hagyni azt a kérdést. A kapitaliz­ mus minden korábbinál dinamikusabb gazdasá­ gi rendszer. hogy eladják termékeiket a vevőknek. amely sajátos érdekekkel vagy jellemzőkkel bír. A tőkések versenyeznek egymással. és a válla­ latok csak akkor maradhatnak versenyben. és közvetlenül kapcsolódnak ah­ hoz a feminista kihíváshoz. hogy légből kapott az a gondolat. / A „férfiasság válsága" az oktatás tárgyalásakor is szóba kerül ( 5 4 8 . mivel az adott termelési .). amelyről azt hiszik. mert a társadalmi nem a nők és a férfiak identitása és viselkedése közötti össze­ függésekkel kapcsolatos. A szociológiai elméletalkotás legfontosabb jövőbeli feladatai egyértelműen annak fényében határoz­ hatók meg.). számos olyan terület van még. Ugyanakkor önmagában még kevés. Kortársaitól a mai szocio­ lógusokig sokan vitatták a modern társadalom­ fejlődéssel kapcsolatos nézeteit.). Hasonló gondolatokat fejtegetett Susan Faludi is. vagy rosszul értelmezte a női identitást és visel­ kedést. Egyes feminista szerzők szerint tévedés azt felté­ telezni. hogy mit csinál. hogy a múltbeli szociológiai elemzések nagy része vagy figyelmen kívül hagyta a nőket. 1999) rámutat. amelyről később lesz szó (lásd a 103-105. hogy akár a „férfiak". hogy a társadalmi nem valami olyasmi. hogy a háttérbe szorultak. Már említettem. mely szerint minden szférában a férfiak uralkodnak. hanem folyton változik. ha az egyik csoport a másik csoport feletti hatalmának megerősítésére használja. úgy érzik. amellyel a szocioló­ giának szembe kell néznie. amely a tőkés termelés szerves része. Ju­ dith Butler munkásságáról és a queer-elméletre gyakorolt hatásáról lesz még szó a 12. hogy Marx a modern társadalmakat kapitalista társadalmaknak tekinti. hogy a nők sikereket értek el. o. etnikai hovatartozás. Mindez újabb és újabb techno­ lógiai újításokhoz vezet. o. Épp ellenkezőleg. köz­ tük Judith Butlerre (1999) is hatott a posztmo­ dern gondolkodás.

Marxnak a kapitalizmus jelentőségéről kidol­ gozott értelmezése számos követőre talált. mint a többi dilem­ ma tényezői. hogy előnyt szerezzenek a vetélytársakkal szemben. a liberálisok és a konzervatívok a második oszlop nézeteit teszik magukévá. a világ nagy részén hivatalos ideoló­ gia maradt a marxizmus. vagy az. Éppen ez az állítás A protestáns etika egyik fontos tétele.) A marxista és a weberiánus nézetek közötti kü­ lönbség a szociológia sok területére kihat. A kapcso­ lódó keretes rész a kétféle gondolkodás néhány különbségét foglalja össze. Számos más szerző viszont bírálta Marx nézeteit. FEJEZET folyamatban használt technológia hatékonyságá­ nak növelése az egyik módja annak. tékeinek . Szerinte a nem gazdasági jellegű tényezők kulcsszerepet játszot­ tak a modern társadalom fejlődésében. Weber írásai tulajdonképpen „Marx kísérteté­ vel".csupán egy a modern korszak társadalomfejlődését meghatározó fon­ tos tényezők közül. A kapitalista gazdaság me­ chanizmusainál meghatározóbbak a tudomány és a bürokrácia fejlődésének a következményei.4. A tudomány határozta meg a modern technoló­ giát. hogy a társadalmi­ gazdasági élet a technikai tudás alapján. hogy a kapitalizmus valóban komoly szerepet játszott mai világunk létrejöt­ tében. a modern technológia és a bürokrácia fejlődését Weber együttesen „racionalizálódásnak" nevezi. hanem a kevésbé fej­ lett világ társadalmairól kialakított nézeteket is. Bár a nyugati marxis­ ták többsége már rég elvetette azt.). Marx szerint ezért a kapitalizmus állandóan ter­ jeszkedő rendszer. hogy termé­ keik számára új piacokat hódítsanak meg. Webernek a modern társadalmak természeté­ ről és a nyugati életformák világméretű elterje­ désének okairól vallott nézetei élesen szemben állnak Marx felfogásával.alapvető szerepük volt a kapitalista szemléletmód kialakulásában. A tudomány. / Weber munkásságát az 1. De sokan úgy vélik. Weber álláspontja Marx egyik legelső és legszigorúbb kritikusa Max Weber volt. „Mi a szociológia?" című fejezetben ismertettem (34-35. Értékelés Vajon a modern társadalmak értelmezésének me­ lyik változata helyes: az. E szerzők többsége kétkedve fo­ gadta Marx meggyőződését. másrészt pedig a kapi­ talizmus szerepe kevésbé volt meghatározó a modern társadalomfejlődésben.ezzel magyarázható a nyugati ipar globális elterjedése. élet­ hosszig tartó küzdelemként jellemezhetők. A vallási értékeknek . E szemléletmód kialakulása . amit Oroszor­ szág és más államok „létező szocializmusaként" emlegettek. ami igazolni látszott a marxizmus kritikusainak kétkedését (Gamble 1999). A bürokrácia a sok embert magukban foglaló csoportok megszervezésének egyetlen hatékony módja. és ez feltehetőleg nem lesz másképp bár­ milyen jövőbeli szocialista társadalomban sem. o. tehát nem minden teoretikus értene egyet mindegyik megállapítással. a haté­ konyság elvei szerint szerveződik. Szinte min­ denki elismeri azt. amelyik Marxtól szár­ mazik. (Meg kell azonban je­ gyeznünk. Weber szerint a kapita­ lizmus . A racionalizálódás azt jelenti.Marx feltételezésével ellentétben . amely az egész világot meghó­ dítja . Amikor 1989 után a Szovjetunióban és KeletEurópában összeomlott a kommunizmus.főként a puritanizmus ér­ . hogy a kapitalizmust végül a szocialista rendszer fogja felváltani. és másképp elemezték a modern világot formáló tényezőket. és ol­ csón jussanak nyersanyagokhoz. akik közül sokan jelentős mértékben finomították a marxi gondolatokat.nem vezethető vissza kifejezetten gazdasági változásokra.a gazdasági vállalkozás megszervezésé­ nek egyik sajátos módja .. Az ezzel a di­ lemmával kapcsolatos tényezők azonban sokkal inkább empirikus jellegűek. ami számukra azt bi­ zonyította. amelyik Webertől? A kutatók ebben a kérdésben is megosztottak. a marxi szellemi örökséggel folytatott. A modern társadalmak és a harma­ dik világ országainak fejlődési útját tényszerűen tanulmányozva feltárhatjuk. Ezenkívül a két nézetrendszer eltérő politikai ál­ láspontokhoz is kötődik: a baloldali szerzők az első. Ugyanakkor arra is törekszenek. hogy mindkét táboron belül vannak eltérések. munkaerőhöz. hogy vannak még a kapitalizmusnak alternatívái. hogy a változás mintái mennyire felelnek meg az egyik vagy a másik modellnek. A Weber által kimunkált alternatív álláspont a mai napig megőrizte jelentőségét. sokan a marxista gondolkodás „válságáról" beszéltek. mint ahogy azt Marx gondolta. hogy Marx egyrészt túlbecsülte a tisztán gazdasági tényezők jelen­ tőségét a változásokban. Nem csupán az iparosodott társadalmak vizsgálatának módszerét határozza meg. így kétségkívül együtt nő majd a gazda­ sági és politikai terjeszkedéssel.

tévéműsor és a világháló képei járják be a világot. Minden modern társadalom a társadalmi és gazdasági szer­ veződésnek ugyanazon alapvető módjaitól függ. A modern társadalmakat osztálykülönbségek tagolják. 4. „A média" című fejezetben lesz szó. Nincsenek többé olyan nagy narratívak vagy metanarratívák. A posztmodernitás fontos elméletalkotói közé tartozik a francia Jean Baudrillard is (munkás­ ságáról a 15. Ezt a világot in­ kább az új média uralja.így például azok. valamint a mobilitás. 5. A férfi és a nő közötti egyenlőtlenség például nem magyarázható gaz­ dasági alapon. hogy általános történelmi mintákra leljen. de a mai elméletalkotók igyekeznek túllépni Mar­ xon és Weberen.4 6 1 . amely „kiszakít" minket a múltból. amelyeket Marx és Weber is igye­ kezett kidolgozni: a társadalmi változás átfogó értelmezéseivel. a tömegfogyasztó. A mai modern (kapitalista) társadalmak át­ meneti típusok. a megállíthatatlanul terjesz­ kedő lakótelepek. hogy a történelemnek van valami iránya: „tart valahová". Ez átmenet egy új korba (Hall-Jacques 1988). szubjekti­ vitásunk is átalakul. Marx reményeivel el­ lentétben nem törvényszerű. videofel­ vétel. de ezeknek nem sok közük van a lakóhelyünk történetéhez.). hogy a posztmo­ dern világ csak szocialista lehet. hogy a szociológusoknak fel kell hagyniuk az olyan elméletekkel. Más szociológusok . Nincs többé védhető haladásfogalmunk. Ezek a posztmoder­ nizmushoz köthető gondolkodók úgy vélik. például a férfiak és nők közötti egyenlőtlenségekkel is. sokrétű. amelyek meghatározzák jellegüket. értelmesnek tarthatnánk (Lyotard 1993). Minden a változás folyamatában lévőnek látszik. A posztmodern társadalom nagyon pluralisztikus. A modern fejlődés legfontosabb mozgató­ rugója a termelés racionalizálódása. Sok eszmével és értékkel találkozhatunk. A tömeg­ termelés. amelyek meghatározzák a nők és a férfiak eltérő helyzetét . 2. míg a rugalmasság. o. énképünk. és haladás az eredménye . a modern világ kialaku­ lásával kapcsolatos dilemmák ma is fontosak. a kommuni­ káció.végső soron a gazdasági egyenlőtlenségekből származnak. bár számos tudós továbbra is alkalmaz nagy vonalakban marxista megközelítéseket a modern világ előtt álló szociológiai kérdések boncolgatá­ sakor (Gamble 1999). Számtalan film. UJABB SZOCIOLÓGIAI ELMELETEK Az előbbiekben felvetett. 5. a kü­ lönbözőség.mára teljesen leírták Marxot.köztük korábbi marxisták is .ez az elképzelés azonban ma már tarthatatlan. Várható.A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS 1 03 arx és W e b e r összehasonlítása MARXISTA GONDOLATOK NAGY VONALAKBAN 1. Mivel 1989-ben összeomlott a kelet-európai kommunizmus. 4. A modern fejlődés legfontosabb mozgató­ rugója a tőkés gazdasági mechanizmusok elter­ jedése. A nyugati befolyás növekedése a világon fő­ ként a kapitalista gazdasági rendszer terjeszkedő jellegéből fakad. a marxi gondolatok a mai világban már kevésbé látszanak helytálló­ nak. 3. a decentralizálás és az internacionalizálódás pályája felfelé ível. Az osztálykülönbségek csak az egyenlőtlen­ ségek egyik típusát képezik a modern társadal­ makban. Baudrillard úgy véli. Szerintük eleve bukásra ítéltetett Marx kísérlete. hogy az elektronikus médiumok szétzúzták a jelenünk és Posztmodernizmus A posztmodernizmus gondolatának hívei szerint a társadalomelmélet klasszikus gondolkodói ab­ ból indultak ki. a nagytestvér-állam. Ebben a folyamatban tulajdon identitásunk. sőt személyes történeteinkhez sem kapcsolódnak. 3. amelyeket . hogy a jövőben gyöke­ resen átalakulnak. a történelemről vagy a társada­ lomról kialakított átfogó koncepciók. Egy szerzőcsoport így jellemezte ezt az állapotot: Világunk az átalakítás folyamatát éli.. A legfontosabb hatalmi különbségek . A kapitalizmust a szocializmus valamilyen formája váltja majd fel. A gazdasági hatalom elkülöníthető a más forrásból származóktól. A Nyugat globális befolyása az ipari erőforrá­ sok birtoklásából és katonai erejéből származik. a sokféleség. 4 6 0 . A jövő fejlődését a társadalmi élet minden te­ rületén a racionalizálódás határozza meg. W E B E R I A N U S GONDOLATOK NAGY VONALAKBAN 1. a nagyváros. a nemzetállam mind lejtőre kerültek. amely kiegészül más. ráadásul már a történelem sem létezik. 2.

erre mondja Baudrillard. Baudrillard szerint a médiauralom korában a jelentés képek áramlásával jön létre. a kórháznak. amelyek a modern világ gon­ dolkodását elválasztják a megelőző korokétól.és gondolkodásmódok összes­ sége. megfigyelésében. ha posztmodernistának nevez­ ték.1 9 8 4 ) sokat merített a posztmodernizmus gondolatköréből. mint pél­ dául a tévéműsorokban. Halála inkább egy szappanoperába illett.4. hogy a társadalmat gazdasági erők formálják. Baudrillard-ra fiatalabb éveiben erősen hatott a marxizmus. Meg akarta mu­ tatni. a testről. Michel Foucault ( 1 9 2 6 . A társadalom feletti hatalomra és ellen­ őrzésre vonatkozó gondolataiban központi helyet foglal el a diskurzus: egy konkrét témával kap­ csolatos beszéd. Foucault fontos gondo­ latokat vetett fel a hatalom. FEJEZET Jean Baudrillard múltunk közti kapcsolatot. hogy „az élet feloldódik a tévében". Világunk nagy része ma már afféle látszatuniverzum. Például amikor 1997-ben meghalt Diana walesi hercegnő. során megkísérelt rávilágítani azokra a jelentés­ módosulásokra. amelyben nem való­ ságos személyekkel vagy helyekkel érintkezünk. az egész világ gyászolta. „fo­ nákja" is. Foucault például rámutatott. amelyek az idők során egyre nagyobb szerepet játszottak a társadalom ellenőrzésében. Foucault pedig részben folytatta a gondolatme­ netüket. hanem médiaképekkel. az iskolának) a kialakulását. és kaotikus. Munkája . Szerinte azonban az elektronikus kommunikáció és a média terjesz­ kedése megcáfolta azt a marxista tételt. üres vilá­ got teremtettek. az ideológia és a dis­ kurzus közötti kapcsolatról a modern szervezeti rendszerek vonatkozásában. A szociológiában alapvetően fontos a hatalom vizsgálata: hogyan érik el céljaikat egyének és csoportok mások céljainak a rovására? A klaszszikus alapítók közül Marx és Weber különö­ sen nagy súlyt helyezett a hatalom kérdésére. milyen óriási vál­ tozáson ment keresztül az őrültséggel kapcsola­ tos diskurzus a középkortól napjainkig. hogy a felvilágosodás egyéni szabadsággal kapcsolatos eszméinek van egy másik oldala. az őrültségről és a szexualitás­ ról szóló írásaiban elemezte azoknak a modern intézményeknek (a börtönnek. amelyeket közös feltevések egyesítenek. Például Michel Foucault Bár tiltakozott. A társadal­ mi életet sokkal inkább jelek és képek befolyá­ solják. Diana hercegnő a legtöbb ember számára csak a média közvetítése által létezett. az emberek nem valóságos eseményként élték meg . De vajon a valódi személyt siratták-e az emberek? Baudril­ lard erre nemmel válaszolna. A bűnről. nem csak Nagy-Britannia. amelyik a fegyelmezést és a felügyele­ tet állítja a középpontba.

amelyek nagyrészt épp azért láthatatlanok. a társa­ dalmi fejlődésről vagy a modernitásról. hogy jobbá tegyük a világot. NÉGY KORTÁRS SZOCIOLÓGUS Michel Foucault sok más gondolkodóra is hatott.mindannyiunk számára jelentős társadalmi átalakulásokat eredményez­ nek. mert ismertek. az őrültséggel vagy a szexualitással) kapcsolatos attitűdjeit. Foucault épp az ellenkezőjét tűzte ki célul: a múltban kutakodva igyekezett értelmezni az ismertet. és ezekre alapozva tehetünk is valamit azért. A tudás az ellenőrzés szolgálatába állítható.). A kortárs társadalomelmélet-alkotók többsége el­ fogadja. sőt akadt.információk gyűjtése másokról. hogy nem alkotha­ tunk általános elméletet a társadalomról. A modern társadalmakban viszont az „őrültség" fogalmát az orvostudományi diskurzus alakítot­ ta. Foucault heve­ sen támadta a jelent: azokat a „bevett" fogalma­ kat. Foucault szerint a hatalom a diskurzuson keresz­ tül formálja az emberek különböző jelenségekkel (a bűnnel. Többségük azonban nem ért egyet a poszt­ modernista és foucault-i gondolatok magvával. o. Foucault radikálisan új társadalomelméleti megközelítése szemben áll a tudományos isme­ retek természetéről kialakult általános konszen­ zussal. hogy viselkedésük irányítható legyen . Manuel Castells.más technológiai változásokkal együtt . így a diskurzus a másféle gondolkodás. fontos téma. Még ha el is fogadjuk. gondos­ kodás a gyengékről és az elesettekről . hogy épp az ellenke­ zőjéről van szó: ma még inkább szükség van álta­ lános társadalomelméletekre. Jürgen Habermas. aki szerint az eszelős különleges észlelési „adottsággal" bírhat.A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS 105 a középkorban az elmebetegeket mindenki ár­ talmatlannak tartotta. Például feltárta.még ma is nagyon eleven. hogy pozitív irányba befolyásoljuk a világot.társadalmi közösség. hogy a szociális világ általános folyamatait megértsük. / Foucault munkásságáról bővebben lesz szó a 8. hogy a „szexualitás" fogalma nem min­ dig létezett. amely a betegséget és kezelését hangsúlyozza.minde­ nütt megjelenik egy olyan társadalomban. akik az ismertre utalva. Más társadalomtudósoktól el­ térően. csak ezek töredékeit érthetjük meg. „Egészség. Hasonló megállapításokat lehet megfogalmazni a normális és deviáns tevé­ kenység. A hatalom vagy autoritás birtokosainak szakértői diskurzusaival gyakran csak más „versenyképes" szakértői diskurzusok vehetik fel a versenyt. amely főként korai munkáira jellemző.nem feledve. ma már Foucault „archeoló­ giájaként" ismert. A felügyelet . a szocia­ lista elképzelés alapját alkotó értékek közül né­ hány . hanem a társadalmi fejlődés folya­ matai során jött létre. kórházak. nézeteket és struktúrákat. az épelméjűség és az őrültség stb. mai fogalmairól. befolyásos hálózata. hogy szertefoszlottak a marxi álmok a kapitaliz­ must felváltó szocialista alternatíváról.. amely szerint eleve kudarcra ítélt minden kísér­ let. Foucault megkísérelte feltárni a mai észjárások és gyakorlatok mögött meghúzódó fel­ tevéseket és a múlt felől közelítve „láthatóvá" tenni a jelent . Ez a megközelítés. hogy az információtechnológia és az új kommunikációs rendszerek . analógiákkal pró­ bálják értelmezni az ismeretlent. Foucault írásait átszövő. Ezt az orvostudományi diskurzust támogatja és fenntartja az orvosok. hogyan kapcsolódik a hatalom és a tudás a felügyeleti. orvosszakértők. Ulrich Beck és jóma­ gam is mind azt mondjuk. szakmai szervezetek és orvostudományi folyóira­ tok igen fejlett. kényszerítési és fegyelmezési technológiákhoz. ame­ lyet a tömegkommunikáció erősödése jellemez. Michel Foucault . betegség és fogyatékosság" című fejezetben (210.vagy beszédmódok korlátozásának hatékony eszköze lehet. egyenlőség.

Beck nem azt mondja. Tehát a családi életben tapasztalt egyenlőtlenség a nyilvánosságban mű­ ködő demokráciát is csorbítja.mondja Habermas -. mint a megelőző korok. amelyekre Marx mutatott rá . ha újra élet­ re keltjük azt. In­ kább a kockázatok jellege változik. Ulrich Beck: a globális kockázattársadalom Egy másik német szociológus. Ugyan­ akkor azt is felveti. Habermas főmű­ vében. és Weberhez fordul alternatív gondolatokért. Jürgen Habermas A tudomány és a technológia fejlődése új koc- . mint a nőknek. hogy sok marxi gondolat ma már idejétmúlt. A bírálók rámutatnak. Feminista szerzők bírálták Habermast. hogy egyes marxi alapelvekhez továbbra is ragaszkodni kell. akkor ezek nem lehetnek a demokratikus vita fórumai. hogy óriási gazdagság lét­ rehozására képes. mintha az nemileg semleges volna. és nem is kell ilyet keresni: bebizonyosodott róla. hogy a demokráciát gyakran férfiterepnek tekinti. mint mi azokat. hanem egy olyan szakaszba lépünk. Amit a posztmodernisták káosznak. amelyekre Baudrillard és mások utaltak. hogy a demokrácia hajlamos kizárni a nők teljes jogú részvételét. hogy időről időre gazdasági visszaesés vagy vál­ ság következhet be. FEJEZET Jürgen Habermas: demokrácia és nyilvánosság Jürgen Habermas német szociológus felismeri. A közszolgálati televízió és rádió azonban. A modern kommunikációs médiumoknak valóban vannak olyan hatásaik. Ennek ellenére a kapitalista gazdaságban megmaradt néhány alapvető prob­ léma. hogy a mai világ több kockázatot hordoz. A nyilvánosság lényegében a demokrácia kerete. mert már sokkal inkább azok irányítanak minket. a mindennapi élet pedig kiszabadul a hagyomány és a szokás szorításá­ ból. hanem inkább saját tár­ sadalmi fejlődésünk. Szerinte nem „a modernen túli" világban élünk.vagy bizonyta­ lanságforrásokból ered. Ma a kockázat nem annyira természeti veszély. azt Beck kockázatnak. A nők számára fontos kérdések sokszor nem buk­ kannak fel a politikai vitákban. Helyre kell állítani a gaz­ dasági folyamatok feletti ellenőrzést. Pedig az állampolgá­ riság fejlődése tipikusan úgy alakult. sok lehetőséget kínál a nyílt pár­ beszéd és vita kialakítására. A kapitalizmusnak nincs alternatívája. rendezetlenségnek látnak. hogy Habermas a demokráciáról szólva úgy bánik az állampolgárisággal. A legtöbb parlamentben például a képviselők között kisebbségben vannak a nők. amit ő „nyilvánosságnak" nevez.4. A nők a családban például még mindig nagyrészt alárendeltek a férfiaknak. Ha például a televízió és a hírlapok működését kereskedelmi érdekek határozzák meg. hogy az sok­ kal inkább kedvezett a férfiaknak. A kommunikatív cselekvés elméletében (1981) meg sem említi a nemeket.például az. Sze­ rintük Habermasnak azt is látnia kellene. Ezt a nagyobb mértékű kontrollt leginkább úgy érhetjük el . Szerinte a megszokott. bizonytalanság­ nak tekinti. A demokratikus eljárások reformjával és a közösségi szervezetek és más helyi csoportok következetes bevonásá­ val megújíthatjuk a nyilvánosságot. amelyet ő „a második modernitás korának" nevez: a modern intézmé­ nyek globálissá válnak. mert nem fordít elég figyelmet a gender és a demok­ rácia összefüggésére. Nancy Fraser (1989) rámutat. parlamentre és pártokra épülő demokratikus eljárások nem adnak megfe­ lelő alapot a kollektív döntéshez. valamint a tudomány és technika fejlődése által okozott bizonytalansá­ gokból. A régi ipari társadalom eltűnőfélben van. helyébe egy „kockázattársadalom" lép. Mégis. akár­ csak az internet. A globális rend legfőbb jellemzője a kockázatkezelés. e médiumoknak alapvető szere­ pük lehet a demokrácia továbbfejlesztésében. Ulrich Beck is elutasítja a posztmodernizmust.

). Beck egyetért Habermasszal abban. A terrorizmus félelme világszerte megbéní­ totta a gazdaságokat. Beck szerint a kockázattársadalom fontos as­ pektusa.áttöri az országhatárokat. biz­ tonságra. szep­ tember 11-én New York és Washington ellen in­ tézett támadások után megváltozott az emberek véleménye arról. hanem globá­ lis következményekkel is járnak. sőt messzebb még jóval a robbanás után is szokatla­ nul magas sugárzási szintet mértek. A tudomány és a technológia nyilvánvalóan sok haszonnal jár. ugyanakkor nehezen mérhe­ tő kockázatokat is teremt. A mesterséges kockázat sok formája .veszélyes mértékű sugárzás­ nak voltak kitéve. vagyis fel kell mérnie a kockázatokat. hogy ezek ve­ szélyt jelenthetnek. mennyire számíthat boldogságra. időben és társa­ dalmilag nem korlátozottak. társadalmi osztályukra. hogy kedvező esetben ezek véget vethetnek az éhezésnek a világ legszegényebb országaiban. Inkább transznacionális együttműködést kell kialakítani az államok között.. „Családok és intim kapcsolatok" című fejezetben lesz szó). számolnia kell ezekkel a tényekkel. hogy viszonyt kezd vala­ kivel. / Beck gondolatairól a 22. pél­ dául a globális felmelegedéssel kell szembenéz­ ni. A férfinak vagy nőnek e bizonytalan háttér ismeretében el kell döntenie. ha új kockázatokkal. Bár­ kinek.. de együttműködéssel kezelhető glo­ bális problémákat. A 2 0 0 1 . A ter­ rorista támadások nyomán az államok átértékel­ ték a polgáraik szabadsága és biztonsága között teremtendő egyensúlyt is. Beck szerint a nemzetállam már nem tartha­ tó fenn a globális kockázat világában. mennyire tudhatják biztonság­ ban közösségüket a terrorista akciókkal szem­ ben. Ma sok pár él együtt há­ zasságon kívül. amelyek nagyon különböznek a megelőző korok kockázataitól. a kul­ turális sokféleség elismerésére és elfogadására épülő rendszer. hogy veszélyei térben. mint amilyen például a genetikai módosítás vagy a nanotechnológia. Ugyanakkor a baleset hatásai sokkal távolabb is jelentkeztek: Európában. így például senki nem tudhatja. hanem a terroriz­ musnak a világon fellelhető okai ellen is. ha eldöntöttük. A mai kockázatok minden országot és minden társadalmi osztályt érintenek. A kozmopolita államok nemcsak a terrorizmus ellen küzdenek. Ulrich Beck A társadalmunkban megjelenő kockázat másik példája a terrorizmus veszélye.például a terrorizmus és a környezetszennyezés . Erre példa a szerelem és a házasság területe.A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS kázati szituációkat hoz létre. milyen kockázattal jár az olyan új tech­ nológiák kifejlesztése. o. nemükre vagy státusukra . Jó példa erre az 1986-ban az ukrajnai Csernobil atomerőművében történt robbanás: az erőmű közvetlen közelében élők mind . A génkezelt termények pártolói például azt állít­ ják. hogy a nemzetközi terrorizmus elleni harc csak akkor kezdődhet. „Környezeti kockáza­ tok" című fejezetben lesz szó bővebben ( 7 4 6 748. A szkeptikusok viszont azt mondják. Például szoros kap­ csolat van a kockázat és a nemek viszonya között: kapcsolataikban sok új bizonytalanság bukkant fel (amiről a 7. nem várt egészségkárosító hatásuk is lehet. mert a vállalkozások nem kockáztattak meg nagyobb beruházásokat. A nemzetállam korlátolt néző­ pontja akadállyá válik. főként a szeptember 11-ét követő hónapokban.az ember nem házasból házas lett -. miért harcolunk. nem csupán személyes. Beck úgy véli. Ideálja egy kozmopolita. és ezt mindenki állandó helyzetnek tekintette. A mindennapi élet szintjén is sok döntésben megjelenik ma a kockázat.tekintet nélkül életkorukra. olcsó élelmiszert biztosítanak mindenkinek. és magas a válások aránya. A fejlett társadalmakban a házasság még egy emberöltővel ezelőtt is a sze­ mélyes életben bekövetkezett változás meglehe­ tősen egyszerű folyamata volt . aki fontolgatja. Beck szerint az ilyen államok tudnák a legjobban meg­ oldani az egyes államok szintjén legyűrhetetlen­ nek látszó. hogy a tár­ sadalomban az utóbbi évtizedekben bekövetke- .

A szubpolitika szintjén kialakuló csoportok és mozgalmak ugyanakkor nagy hatást gyakorolhatnak a szok­ ványos politikai mechanizmusokra. Például a környezetvédelem feladata. Castells így fogalmaz: „az emberiség rémálma. amelyet Beck „szubpolitikának" nevez. Castells az új globális gazdaságot „önműködő­ nek" nevezi: Habermashoz hasonlóan úgy véli. Ezzel utal a demokratikus politika formális mechanizmusain kívül műkö­ dő csoportok és szervezetek. a férfié pedig a „munkában". / Castells városszociológiájáról a 21.. A termelés inkább a távközlésre és a számítógépekre épül.). Ez nem valamiféle forradalom révén fog bekö­ vetkezni. amely a globális kommunikáció révén kialakítható kapcsolatok­ ra épül. hogy a gé­ pek átveszik az uralmat világunk felett.. hanem a pénzügyi tranzakciók elektronikus rendszereként" (2000.). hogy már nem irányíthatjuk teljes egészében azt a világot. Épp ellenkezőleg: az aktivizmus új formái jelennek meg. A városszociológia szakértő­ jeként a városok vizsgálatában igyekezett alkal­ mazni a marxi gondolatokat. hanem a nemzetközi szervezetek és a nemzetközi kapitalizmus megfékezésében érde- . A média és a kommunikációs technológiák hatása kezdte foglalkoztatni. A mai kapitalista gazdaság és társadalom azonban már egészen más. amely korábban az ökoaktivisták felségterületének számított. Láthatjuk egy új terület kialakulását. mint ahogyan Marx gondolta. aki úgy vélte. hogy vissza lehet nyer­ ni a globális piac feletti hatékonyabb ellenőrzést. hogyan hatnak ezek a változások a nemek viszonyára. mintha a megvalósulás küszöbére ért volna: nem a mun­ kahelyeket megszüntető robotok vagy az életünk minden percét megfigyelő kormányzati számító­ gépek képében. például ökológiai. Castells azonban nem szakadt el teljesen mar­ xi gyökereitől. A nő „helye" valaha otthon volt.). 56. amelyet mi teremtettünk. . Az utóbbi években azonban Castells eltávolodott a marxizmustól. o.és női identitások felépítésére. Sokat mond azonban a személyes identitásra és a min­ dennapi életre gyakorolt hatásukról. Nem a múltból merítjük Manuel Castells az identitásunkat. Sem­ mi kétség. A kockázatkezelés felelősségét nem lehet csak a politikusokra és a tudósokra hagyni: más csoportokat is be kell vonni.4. A kapitalizmus terjedésének alap­ ja többé nem elsősorban a munkásosztály vagy az anyagi javak előállítása. o. / Castells „hálózattársadalomra" vonatkozó gon­ dolatairól átfogóbban a 16. A férfiak és a nők már nem hagyományos szerepekből veszik identitá­ sukat. mint Baudrillard-t. Castells szerint az információs tár­ sadalom ismertető jegye a hálózatok és a hálózat­ gazdaság (network economy) kialakulása. hogy az új gazdaság. Manuel Castells: a hálózatgazdaság Manuel Castells marxistaként kezdte tudomá­ nyos pályafutását. Castells nem sokat árul el arról. általánosabban pedig a férfi. mára beépült a konvencionális politikai keretbe. hogy a bürokrácia növekedése „vasketrecbe" zár minket.yárosok és városi terek" című fejezetben lesz szó ( 6 9 6 698. Úgy véli. fogyasztóvédő vagy emberi jogi csoportok tevé­ kenységére. Ez a választóvonal mára el­ tűnt. A hálózat­ társadalomban a személyes identitás sokkal nyi­ tottabb kérdéssé válik. mint a múltban. FEJEZET zett változások nem jelentik a társadalmi-politi­ kai reformkísérletek kudarcát. Ez közvetlenül hat a csalá­ di szférára. hanem másokkal érintkezve magunk alakítjuk ki. kapitalista. Castells meg­ állapításai Weber száz évvel korábbi megállapítá­ saira rímelnek. o. „Szervezetek és há­ lózatok" című fejezetben lesz szó (516-518.

a politi­ ka hivatalos keretein kívül működő szervezetek­ nek és mozgalmaknak . de nem helyettesítik a megszokott demokratikus politikát. hogy az információ ko­ rában élünk. amellyel hatékonyan korlátozhatták volna családjukban a gyermek­ áldást. hogy „elvont rendszerekben" bízunk: például az élelmiszer-minőséget. Példának Finnországot hozza fel. a víztisztítást ellenőrző ál­ lami szervezetekben vagy a bankrendszer haté­ konyságában. Azért nem kell attól félnünk. Nézetem szerint azzal. Az ország minden iskolája az internetre kapcsolódik. akikkel soha éle­ tünkben nem találkoztunk. A globális kor­ ban a nemzetek kétségtelenül veszítenek haj­ dani hatalmukból. a közösségek megújításának eszköze. A globalizáltabb társadalomban azonban éle­ tünkre olyan emberek hatnak. mert csak így nézhetünk szembe az előttünk álló kockázatokkal. akik épp az ellenkezőjében hisznek. Castells következtetése. hány gyereket akarnak. A gyors átalakulás világában a bizalom hagyo­ mányos formái rendre felbomlanak. A demokrácia még mindig nélkülözhe­ tetlen. de azok is. Anthony Giddens: társadalmi reflexivitás írásaimban magam is kifejtem a mai világban zaj­ ló változások egy lehetséges elméleti megközelí­ tését. akkor ismét megzabolázhatják az elszabadult világot. hogy az információtechnológia gyakran lehet a helyi csoportok erősítésének. Ma afféle „elszabadult világban" élünk: egy olyan világban.fontos szerepük lehet. A fogamzásgátlás modern módszerei és a reprodukció szabályozásának más technoló­ giai formái révén a szülők ma már nemcsak arról dönthetnek. Bíznunk kell az efféle hatóságokban. Ilyen csoportot alkot­ hatnak azok. Például az emberek évszázadokig nem ismertek olyan módszert. amelyekben a férfiak és a nők egyenlően vesznek részt. A két nem egyre nagyobb egyenlősége nem korlátozódhat a szavazati jog- Anthony Giddens . reflektálnunk kell arra. A demokratikus kormányzatoknak ezeket a változatos igényeket és szempontokat figyelembe véve kell cseleked­ niük. amelyekre Beck utal . akik az abortusz kedvezőbb meg­ ítéléséért folytatnak kampányt. A bizalom és a kockázat szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Ha a nemzetek összefognak. hanem még gyermekük nemét is kiválaszthatják. hogy semmiképp nem befolyásolhatjuk a jövőnket. nem kellett ezen töprengeniük. amelyet a Beck diagnózisában szereplő új kockázatok és bizonytalanságok jel­ lemeznek. A mindennapi életben kialakulhat „az érzelmek demokráciája": létrejöhetnek a csa­ ládi életnek azok a formái. mint régen. haté­ kony jóléti állama van. növekszik a társadalmi reflexivitás: ez azt jelenti. Például az országok kevésbé hatnak a gazdaságpolitikára. az emberek a bevált cselekvési módokat kö­ vethették. amelyeken az előző nemzedékek meg se próbáltak gondol­ kodni. amely a világ legfejlet­ tebb információs társadalma. mert a „szubpolitika" területén működő csoportok eltérő igényeket fogalmazhatnak meg és eltérő érdekeik lehetnek. De a kockázat fogalmát ki kell egészí­ tenünk a bizalom fogalmával: az egyénekbe vagy intézményekbe vetett bizaloméval. Ugyanakkor Finnországnak jól felépített. hogy szüntelenül gondolkodnunk kell azon.A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS 1 09 kelt országok közös törekvései révén. A másokba vetett bizalom alapját a helyi közösség képezte. Ezek az új lehetőségek persze új etikai dilemmákat is ma­ guk után vonnak. A demokrácia nem korlátozódhat a habermasi közszférára. amely alkalmazkodott az új gazdaság támasztotta szükségletekhez. A csoportoknak. Mi már magunk dönthetünk egy sor dologról. és akik talán a világ tőlünk távoli részén élnek. ami körülvesz minket életünk során. A hagyomá­ nyos családnak szinte minden formája a férfiak nők feletti uralmára épült. és a népes­ ség nagy része jártas a számítógép-használatban. ezt általában törvé­ nyek szentesítették. A bizalom azt jelenti. csak így háríthat­ juk el őket. A kor­ mányzatoknak azonban még így is jelentős ha­ talma marad. Amikor a társadalmak még jobban igazodtak a szokáshoz és a hagyomány­ hoz.

mint amilyennek látszik. hogy a társadalmi élet e két vonatkozását miképpen köthetjük egymáshoz. hogyan gondol­ kodnak róla. Webernek a protestáns etikáról szóló műve egyetlen elmélet vagy több középszintű elmélet? 3.és világszerte. és a szociológiában sajátos nehézségekkel kell megküzdenünk. Mennyire kapcsolhatók össze a szociológiai elmélet újabb fejleményei Marx. 1. mint a koráb­ bi idők változásai. vagy a társadalom alakít bennünket? Az al­ ternatívák közötti ellentét nem annyira éles. mint amilyennek látszanak? 6. széles körben ható -. hogy ezekre építve jobbá is tehet­ jük. A szociológián belüli állandó viták negyedik csomópontja a modern társadalmak fejlődésé­ nek elemzésével kapcsolatos. a „há­ lózatgazdaság" és Giddens. amely valószínűleg éppen olyan mélyreható . hogy a történelemről vagy a társadalomról lehet még bármilyen nagy. Miért fontos az elméleti gondolkodás a szociológiában? 2. 4. Más teoretikusok bírálják a posztmoderniz­ must. Mi alakítjuk a társadalmat. hogy a kapcsolatok alapja a kölcsönös tisztelet. hogy a saját viselkedésünket próbáljuk tanulmányozni. A feminista teoreti­ kusok nemcsak abban értek el változást. hiszen komplex problémák adódnak abból. A személyes élet demokratizálódása olyan mértéket ér el. amelyek ma átformálják társadalmunkat. hanem abban is. vagy pedig az állandó konf­ liktust kell hangsúlyoznunk. a „közszféra". 2. A klasszi- kusok . Új elméleteket kell kidolgoz­ nunk. ÖSSZEFOGLALÁS 1. hogy a különböző szociológu­ soknak milyen a politikai meggyőződése. Mit tudhatunk meg a nyelv vizsgálata révén a társadalom vizsgálatáról? 4. Közéjük tartozik Habermas. és azt kell vizsgálnunk. 5. hogy a társadalmakat harmonikusnak és rendezettnek kell-e felfognunk. Vajon a modern világ változási folyamatait a kapitalista gazda­ sági fejlődés alakítja-e elsősorban. 6. Az újabb teoretikusok a társadalmi fejlődés kérdéseit boncolgatva igyekeztek meghaladni a marxi és weberi gondolatokat egyaránt. KÖVETKEZTETÉS Mára talán elérkeztünk a szociológiai elmélet­ alkotás egy jelentős új szakaszához. 7. a társadalmi refle­ xivitás fogalmának megalkotói. A két nézőpont ebben az esetben sem zárja ki teljes egészében egymást. mondván. A nemek problémája valóban beilleszthető a meglévő elméleti nézőpontok közé? 5. A szociológiában (és más társadalomtudo­ mányokban) az elméleti megközelítések sok­ féleségével találkozhatunk. hogy mi a kap­ csolat az emberi cselekvés és a társadalmi struktúra között. és az igazi probléma az. poli­ tikai beállítottsága. A második dilemma azzal kapcsolatos. párbeszéd és tolerancia lesz. Castells. hogy miként függ össze a konszenzus és a konfliktus. főként ahhoz. A szociológiai nézőpontok ütközése számos alapvető elméleti dilemmára mutat rá. Az előbbiekben elemzett elméletek a legfontosabb erre irányuló törekvések közé tartoznak.Marx. Weber és Durkheim megállapításaival? . 3. a „kockázattársadalom". hogy a szociológusok ma már foglalkoznak ezzel a kérdéssel. A globális átalakulás időszakát éljük. A harmadik dilemma a társadalmi nem kér­ déséhez kapcsolódik. Durkheim és Weber . A szociológiai elmélet különféle „dilemmái" valóban olyan fogósak. hogy még kidolgozhatunk átfogó elméleteket a társadalmi világról. A posztmodern gondolkodók tagadják.tényezőkre kell helyeznünk a hangsúlyt? Az ebben a vitá­ ban elfoglalt álláspontokat bizonyos mértékig meghatározza. hanem ki kell terjednie a személyes és családi szférára is. hogy be kell-e épülnie általános kategóriaként a szo­ ciológiai gondolkodásba. még­ hozzá úgy. vagy más .köztük nem gazdasági jellegű . Beck.ra. hogy megértsük azokat az új fejleménye­ ket.gondolatai nagy társadalmi és gazdasági átalakulások idején születtek. Ennek okát nem nehéz megfejteni: az elméleti vitákat még a természettudományokban is nehéz eldönteni. általános elméletet alkotni. Az egyik főbb elméleti kérdés az.

Ulrich (2003): A kockázat-társadalom. Oxford. Peter (szerk. Cambridge University Press. Dews.htm Jürgen Habermas http ://www. Manuel (2007): Az évezred vége.theory.uk/ctr-butl. London.ac. Átdolgozott kiadás. Cambridge. Út egy másik modernitásba. Oxford. Alex (1989): Against Post-Modernism: A Marxist Critique.ac. Routledge.lse.htm Manuel Castells http://sociology.berkeley. Butler.A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS 111 VASMANYO Beck. Giddens. Budapest.info Judith Butler http://www. Judith (2004): Undoing Gender. Cambridge. Polity. Anthony (2005): Elszabadult világ: hogyan alakítja át életünket a globalizáció? Budapest.habermasonline. Blackwell.uk/collections/meetthedirector/ .uk/collections/sociology/whoswho/beck. Giddens. Judith (2007): Problémás nem. Balassi. Butler. Napvilág. Blackwell. Castells. I INTERNETES FORRÁSOK Michel Foucault http ://foucault.lse.) (2000): Habermas: A Critical Reader. Callinicos. Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság . Gondolat. org Ulrich Beck http://www. David (1989): The Condition of Postmodernity.edu/faculty/castells/ Anthony Giddens http://old.org. Budapest. Feminizmus és az identitás felforgatása. Budapest. Harvey.Századvég. Anthony (1992): Capitalism and Modern Social Theory.

a gesztusok és az érzelemkifejezés A nem verbális kommunikáció nemi vonatkozásai AZ INTERAKCIÓ TÁRSADALMI SZABÁLYAI Közös jelentések Garfinkel kísérletei „Interakciós vandalizmus" Reaktív kiáltások AZ ARC. A TEST ÉS A BESZÉD AZ INTERAKCIÓBAN Érintkezések Benyomáskeltés A személyes tér INTERAKCIÓ IDŐBEN ÉS TÉRBEN Kronometrikus idő A társadalmi élet és a tér-idő rend átalakulása A mindennapi élet kulturális és történelmi szemlélete Szociológiai vita a valóság társadalmi felépítéséről Társadalmi interakció a kibertérben KÖVETKEZTETÉS: GYŐZ A KÖZELSÉG KÉNYSZERE Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források .TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET A MINDENNAPI ÉLET VIZSGÁLATA NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Az „arc".

hogy ész­ lelte a jelenlétét. amelyeket nagyon közel raknak egymáshoz. Ez jó példa arra. Ezalatt több száz emberrel ismerkedett meg. aki­ vel már legalább egyszer találkozott. Ebben a fizikai térben Eric csak úgy mozog­ hat. amely túlzottan tolakodónak minősülhetne. hogy szemkontaktust teremt valakivel. akkor általában köszönti az illetőt. Ennek jelentőségét leginkább akkor láthatjuk. majd másfelé néznek. Mi • JHH A konditeremben edzők viselkedése gyakran jó példa az udvarias figyelmetlenségre.udvarias figyel­ metlenségnek nevez. amit Erving Goffman (1967. amelynek hatékonyan. akik az edzőte­ remben megfordultak.ft Eric már évek óta fitneszoktatóként dolgozik egy drága belvárosi egészségközpontban. Az edzésben részt vevők közvetlenül egymás mellett dolgoznak. néha vadidegenek között is félelem nélkül kell zajla­ nia. hogy levegőnek nézzük a másikat. Az ember jelzi a másiknak. Amikor az utcán két ember elhalad egymás mellett. ellenségeskednie vagy bármi okból kerülnie. Az edzőteremben korlátozott a személyes tér. Másokkal többször is találkozott „spinning" (csoportos ke­ rékpározás) óráin. Néhányukkal csak az első edzésükön foglalkozott.a sok helyzetben kölcsönösen elvárt . hogyan használhatják a gépeket. de alapvető jelentősége van tár­ sadalmi életünkben. Ha először találkoznak aznap. de aztán mindenki teszi a dolgát. amikor megmutatta ne­ kik. 1 9 7 1 ) . Az udvarias figyelmetlenség többé-kevésbé öntu­ datlan cselekvés. mert a gépeket egymáshoz közel helyezik el. hogy nem kell tolakodónak vélnie. de elkerül minden olyan gesz­ tust. mintha többé tudomást sem venne a másikról. Amikor az udvarias figyelmetlenség egymás mellett elhaladó idegenek között jelentkezik. mivel a hét megha­ tározott napjain általában ugyanazok edzenek a központban. és folyton keresztezik egymás útját. Az udvarias figyelmetlen­ ség korántsem jelenti azt. először távolabbról gyors pillantást vet­ nek egymásra. . az egyikük (a férfi) jelzi a másiknak (a nőnek). Pél­ dául a súlyzózás egyik szakasza olyan gépekre épül. Megint másokat alkalmi kap­ csolatok révén ismert meg. amikor átmennek egy másik géphez.

bement az egyetemre. nem máshol jár az eszük. az annak a jele lehetne. hogyan tekintenek egymás­ ra. ha egy másik etnikai csoport tagja halad el mellette. Természetesen nem ugyanazt a napi rutint követjük mindannyian. amelyek során többé-kevésbé folyamatosan in­ terakcióba kerülünk másokkal. hogy figyelnek. amelyben nem érvénye­ sül. megjárod! . Mindketten rendszeresen.Ha mellém ülsz. hazament. Viszonylag korán elment otthonról. hétről hétre. szót válthatunk a barátainkkal vagy szinte gondolko­ . de sose hosszan a másik szemébe nézve mutatják. Életünk vázát a hasonló viselkedésminták nap­ ról napra. hónapról hónapra. távolról sem ér­ dektelen.például befejezi az egyetemet és munkába A MINDENNAPI ÉLET VIZSGÁLATA Miért foglalkoztatnának minket a társas viselke­ dés efféle banális mozzanatai? Egy nap ezerszer is elhaladhatunk mások mellett az utcán. Ha viszont mindketten kerülik egymás tekintetét. hogy a fajgyűlölő „gyűlöletbámulással" (hate stare) reagál. Még a beszélgetésbe elegyedett barátoknak is vigyázniuk kell. sőt a szociológiai kutatás egyik legérde­ kesebb területe. for­ málják cselekvésünket. Az utcán. akkor azt a benyomást keltik. a munkában vagy egy tár­ sas összejövetelen találkozó idegenek vagy futó ismerősök szinte soha nem néznek ilyen hoszszan a másik szemébe. délután pedig újabb órákra ment vagy egyedül tanult. Amikor egy ember életében alapvető változás tör­ ténik . ha olyan példát veszünk. hogy megvédjék személyes terüket. és hagy­ ja. Ezek tanulmányozásából sokat megtudhatunk önmagunkról mint társadal­ mi lényekről és magáról a társadalmi életről is. amikor szokott (ami önmagában is fontos rutincselekvés). családtagja vagy kö­ zeli barátja. akkor a másik rendszerint a kedvese. mintha takargatnának valamit. de mindenképp furcsán viselkednek. Alighanem ba­ rátaival ebédelt. hogy érzelmei tükröződjenek az arcán. amit mond. Először is a mindennapos rutincselekvések. amire gyakorla­ tilag minden hétköznap sor kerül. Később ugyanazon az úton. Pedig a társadalmi interakció látszólag teljesen jelentéktelen formáinak vizsgálata a szociológiá­ ban rendkívüli jelentőséggel bír. vagy legalábbis nem értik. dás nélkül tehetünk valami jelentéktelen dolgot. amelyiken jött. sőt év­ ről évre történő ismételgetése alkotja. Ha egy nő mereven bámul egy férfit.a buszon utazók mindent elkövetnek. mit csinált például tegnap és tegnapelőtt! Hétköznap bizonyára nagyjából akkor kelt fel. és a hétvégét általában egészen másképp töltjük. Gondolja csak végig olvasóm. Ha meregetnék a sze­ müket. mint a hétköznapokat. Ennek három oka van. hogy nem hisz­ nek a másiknak. mert az például ellenséges szándékot jelezhet: köztudott. strukturálják. este még esetleg kiruc­ cant más barátaival.

hogyan közölhetjük a nyelv révén mondaniva­ lónkat másokkal úgy. vagyis megnézzük. hiszen elképzelhető. o. A közös­ ség tagjainak képeket mutattak. meglepetés). Ekman kutatásai . Ezt nem nehéz bizonyítani. akkor közvetlenül nyilván nem so­ kat árul el a társadalmi szerveződés nagyobb és időben állandóbb formáiról. félelem. akiket szemé­ lyesen nem ismer. NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ A társadalmi interakcióhoz a nem verbális kom­ munikáció számos formája szükséges: informá­ ciót. amelyre később ( 1 3 2 . Az udvarias figyelmetlenség is egyike a mechanizmusoknak. mert jellemzően azért használjuk az ilyen nem verbális jeleket. illetve a 1 2 3 . Ebben a fejezetben rámutatok arra is. A nem verbális kommunikációt néha „testbeszédnek" is nevezik. jelentést arckifejezésekkel. Ha azonban az ilyen interakciók sokaságát együtt vizsgáljuk. Bár a társas viselkedést bizonyos mértékig olyan erők vezérlik. a normák és a közös elvárások. hogy hiteltelenítsük vagy éppen kiegészítsük azt..) visszatérünk. fejezetben is­ mertetett szimbolikus interakcionista szemlélet középpontjában épp a valóság társadalmi fel­ építésének ez az elképzelése áll. ol­ dalon).). hogy ezek széles körben elterjedt. hogy jelentése ne csorbul­ jon. Másodszor: a mindennapi élet vizsgálata fel­ tárja. düh. mint a szerepek. ame­ lyeket a társadalmi interakcióval foglalkozó szo­ ciológusok vizsgálnak. FACS).mintha alá­ támasztanák Darwin állítását. rendszerint gyökeresen meg kell változtat­ nia a napi rutinját is. a gesztusok és az érzelemkifejezés A nem verbális kommunikáció egyik legfonto­ sabb része az érzelmek arcjátékkal való kifeje­ zése. a gesztusokról). FEJEZET áll -. amely mindig is nyi­ tott volt a következetlen vagy ellentmondásos értelmezések előtt. és az új-guineaiak felismerték. Paul Ekman és kollégái kifejlesztették az úgynevezett arckifejezés-kódoló rendszert (Fa­ cial Action Coding System. mindennapos gyakorlatok. amelyek megadják a városi élet jellegét. tanult kulturális tapasztalatok. amelyek hatféle érzelmet tükröző arckifejezést ábrázoltak (öröm. de azután kialakul egy új és igen stabil szokásrendszer.1 3 3 . Két konkrét példával érzékeltetem majd a mikro.amelyek során egészen különböző kulturális hátterű em­ berek érzelmi reakcióit vizsgálta . így próbáltak valamivel pontosabb szabályokat al­ kotni egy olyan területen. amelyekkel mindannyian élünk a másokkal foly­ tatott interakciókban. Vizsgáljuk meg újból azt az esetet. Más szóval a valóság nem állandó.. Valójában minden kiterjedt társa­ dalmi rendszer a társadalmi interakció minden­ napi életünkben megfigyelhető mintáira épül. Bár ezt egyesek vitatták. hogy az apró-cseprő. hogy vizsgála­ tai nem szolgálnak cáfolhatatlan bizonyítékkal. hogyan alakíthatja az ember kreatív módon a valóságot. Ebben a fejezetben szó lesz a nem verbális jel­ zésekről (az arckifejezésekről. A modern társadalmakban az em­ berek többsége városlakó. hogy minden emberben meg­ vannak az érzelemkifejezés alapvető módjai. az evolúcióelmélet aty­ ja megállapította. mert az érzelmeket a lehető legkülönfélébb módokon azonosítják és osztá­ lyozzák. érdekeiktől és motivációiktól függően különbözőképpen látják a valóságot. gesztusokkal vagy testmozdulatokkal közölhetünk. Az 1. és folyamatosan kap­ csolatba kerül olyan emberekkel. Harmadszor: a mindennapok társadalmi inter­ akciójának tanulmányozása az átfogóbb társa­ dalmi rendszerek és intézmények működését is megvilágítja. / A 4. szomorúság. Mivel az egyén képes a kreatív cselekvésre.és makroszociológia összefüggését (lásd a keretes részeket a 118. ám ez félrevezető. nem válnak el a könyvem későbbi fejezeteiben tárgyalt átfogó kérdésektől. Ekman és Friesen egy elszigetelt új-guineai közösségben végzett megfigyeléseket. az egyének hát­ terüktől. hanem emberi interakciók során keletkezik. amikor két járókelő elhalad egymás mellett az utcán! Ha ezt az eseményt önmagá­ ban nézzük. Ugyanakkor elismeri. o. Ekman . „A szociológiai elméletalkotás" című feje­ zetben elméleti szempontból vizsgáltam a min­ dennapi társadalmi interakciók és a nagyobb társadalmi struktúrák kapcsolatát (109-110. sőt szorosan kapcsolódnak ezek­ hez. Ekman szerint mindez alátámasztja azt a né­ zetet. például a nemek vagy a társadalmi osztályok problémájától. amellyel le­ írható az arcizmoknak az egyes kifejezéseket létrehozó mozgása (Ekman-Friesen 1978).1 2 4 . amit szavakban megfogalmaztunk. amelynek addig szinte semmi­ lyen kapcsolata nem volt a külvilággal. a maga állandóan nyüzsgő tömegével és személytelen kapcsolataival. egészen más a helyzet.5. hogy az érzelmek mimikával való kifejezé­ se és annak értelmezése az ember veleszületett képessége. döntései és tet­ tei révén folyton alakítja a valóságot. Az „arc". Charles Darwin. undor. hogy milyen érzel­ mek kifejezése volt a cél. Ezután rátérünk a min­ dennapi beszéd elemzésére. statikus.

Mivel az interakciókat a tágabb társadalmi kör- . egyes népek mintha egyáltalán nem ismernének (Bull 1 9 8 3 ) . a hosszan az arcra erőltetett kifejezés (az őszinte általában négy-öt másodperc múltán eltűnik) azt mutathatják. vagy ezek segítségével szavak nélkül kommunikálunk. c) dühödten harcra készülődne. amely már jó ideje ott hever. de számos egyéb finom jelzés is létezik. Mivel ezt a viselkedést másoktól nem leshettek el. a fészkelődés. amelyeket mások érzékelhetnek. hogy igen. ha egy történet szereplőjeként a) meg­ örülne most érkezett barátjának. Tehát má­ sok mimikájából és gesztusaiból kitalálhatjuk azt is. a kutatók bizonyíthatták azt a feltevést. milyen mértékben azonos az arckifejezésük bizonyos érzelmi helyzetekben a halló-látó gyerekekével. A nem verbális úton akaratlanul keltett benyo­ mások árulkodóak lehetnek. Ekman ezt a férfit arra kérte. hiszen gyakran azt jelzik. hogy a szóban forgó sze­ mély megpróbál félrevezetni minket. és homlokukat ráncolták. d) meglátna egy döglött disznót. amelyeket az európai­ ak vagy az amerikaiak nagyon gyakran használ­ nak (például a rámutatást). Mindhárom módon tréfálkozhatunk. Eibl-Eibesfeldt (1973) hat. a merev tekintet vagy az oldal­ pillantások. valamint azt. Például a gyakorlott meg­ figyelő gyakran a nem verbális jelekből is követ­ keztetni tud a félrevezetési szándékra. amikor nyilvánvalóan örömüket lelték abban. Pél­ dául a különböző kultúrákban az emberek más­ ként mosolyognak: eltér az ajkak és más arcizmok mozgása. amely hason­ ló a felnőttek undorodó arckifejezéséhez (csücsö­ rítenek és összevonják a szemöldöküket). indivi­ duális és kulturális tényezők alakítják az arcmoz­ gások pontos formáját. amely a felnőttek érzelemkifejezésében is megfigyelhető. válaszaik csak belülről megha­ tározottak lehettek. A nem verbális kommunikáció nemi vonatkozásai Vajon van a mindennapi társadalmi interakció­ nak nemi vetülete? Joggal hihetjük. Egyes társadal­ makban például a bólintás tagadást jelent.J TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET E fényképek segítségével. Az FACS-rendszer haszná­ latával Ekman és Friesen azonosítottak egy sor olyan finom arcizommozgást az újszülött csecse­ mőnél. amikor megszagoltak egy szokatlan illatú tárgyat. hogy a szavaink nem pontosan azt fejezik ki. amit szavakban nem közölnek: hogy mennyire őszinték hozzánk és hogy bízhatunk-e bennük. gúnyolód­ hatunk vagy kifejezhetjük kételkedésünket. míg az angol-amerikai kultúrában éppen az ellenkező­ jét. hogy az alapvető érzelemkifejezési módok minden népnél azonosak. Az izza­ dás. A gyerekek mosolyogtak. amit gondolunk. hogy milyen helyzetekben tartjuk azokat megfelelőnek. amelyeken Paul Ekman örökítette meg egy világtól elzárt új-guineai törzs tagjának az arcki­ fejezéseit. Bizonyos gesztusokat. felvonták a szemöldöküket meglepetésük­ ben. szü­ letésétől fogva siket és vak gyermekkel végzett vizsgálata során azt próbálta megfigyelni. b) megtudná. Alighanem az elpirulás a leg­ nyilvánvalóbb példa a szavakban megfogalma­ zott jelentésnek ellentmondó fizikai jelekre. Az arckifejezések­ hez hasonlóan gesztusokkal és testtartásunkkal is folyamatosan árnyaljuk mondandónkat. hogy meghalt a gyermeke. amelyek az összes vagy akár a legtöbb kultúrában azonos jelentést hordoznának. Nincsenek olyan gesztusok vagy testtartások. milyen volna az arckifejezése. Bár az érzelmek mimikával való kifejezése a je­ lek szerint részben belülről meghatározott. eredményeit azonban más típusú kutatások is alátámasztják. Ugyan­ így Olaszország egyes részein például dicséret­ képpen a kiegyenesített mutatóujjukat az arc közepéhez illesztik és megforgatják. A csecsemők például a savanyú ízekre olyan arcjátékkal reagálnak. valamint a mosoly időtartama is. ez a gesztus azonban másutt ismeretlen. amivel éppen foglalkoz­ tak. hogy mutassa meg. ha többször is megpróbáltak valamilyen nem tetsző tárgyat a kezükbe adni.

hogy ezt rendjén valónak vegyék). Úgy tűnhet. hogy a nők nyilvánvalóbban (arcjátékkal) feje­ zik ki érzelmeiket. hogyan alakul a nemek hierarchiája az adott társadalomban. Carol Brooks Gardner egy 1995-ös tanulmányá­ ban (Passing By: Gender and Public Harassment) megállapítja. Ez megmutatja. hogy a férfiak általában fesztelenebbül ülnek. Gardner például azt a jelenséget. makroszinten kialakult egyenlőtlenséget. E gondolatmenet szerint a nők a szemkontaktus­ sal és az arcjátékkal jóváhagyást keresnek. milyen „jelentésbeli" ellentmondá­ sok lehetnek a nem verbális kommunikáció azo­ nos formái között. a férfiak valószínűleg bátrabban kezdeményeznek szemkontaktust idegenekkel. és hogy gyakrabban keresik a másik tekintetét. a nők testileg kiszolgálta­ tottak. akkor ezt „természetesnek" vagy „ártatlannak" tekinthetik. Vizsgálatok mutatták meg azt is. mint a férfiak. Az efféle interakció az egymás számára idegen férfiak és nők között zajló utcai beszédre jellemző (Gardner 1995). mert terpeszkedve ülnek. hogy a probléma végleges megoldásához a nemek kö­ zötti egyenlőtlenség olyan formáinak megszünte­ tésére kell törekedni. szexuális kezdeményezésnek tekintik. összessé­ gükben erősítik a nemek közötti egyenlőtlenség mintáit (Burgoon et al.úgy fordul elő.•J FEJEZET Nők és férfiak a köztereken Az 7. és mindenütt megjelenik a nemi erőszak veszélye. a társadalom álta­ lánosabb jegyeinek. Giddens 1984). hogyan kapcsolódik egy lát­ szólag a mikroszociológia felségterületéhez tar­ tozó esemény . nem meglepő. mintha az efféle interakciók elszigetelt esetek volnának. ha egy férfi szemkontaktust kezdeményez egy nővel. hogy férfiak nőket zaklatnak. a szemkontaktust! Ezt az egyének sokféleképpen használják: gyakran ezzel keltik fel valaki figyelmét vagy kezdeményeznek társas interakciót. a bámulás megvilágítja. hogy a férfiak és a nők eltérően láthatják és fejezhetik ki a verbá­ lis és a nem verbális kommunikációt egyaránt. Bár az ilyen esetek önmagukban látszólag lényegtelenek. A férfiak a nőknél nagyobb te­ ret foglalnak el. nyezet formálja. A szemkontaktus egyik formája. A nem verbális kommunikációban más nemi különbségeket is megfigyelhetünk.és makroszociológiát. ha azt is figyelembe vesszük. amelyet az jelenít meg leginkább. hogy ezek a látszólag jelentékte­ len mikroszintű interakciók erősítik a társadal­ munkban általánosabb. mert általában távolabb állnak attól. 1996). egyetlen interakció vizs­ gálatával. Bár egy-egy nő zaklatása elemezhető mikroszociológiai szinten. és csak akkor lehet megérteni. nem sok haszna.a makroszociológia tárgyát alkotó nagyobb kérdésekhez. a férfiak beszélgetés közben sokkal gyakrabban érintik meg a nőket.amelyek közül legismer­ tebb az építési terület környéke .és makroszint közötti kapcsolat megértésével beláthatjuk. a közvetlen interak­ ciókban megfigyelhető mindennapi viselkedés vizsgálata és makroszociológia. hogy a kéretlen interakció e típusa különböző színtereken . míg a nők tartása zártabb. vagy mint­ ha megelőzhetnénk őket azzal. Ha viszont egy nő bámul egy férfit. hogy szoros kapcso­ lat van a mikroszoáológia. Vegyük például az egyik leggyakoribb nem verbális ki­ fejezésmódot.férfiak egy csoportja verbálisan zaklat egy utcán sétáló nőt . fejezetben már írtam. például az osztály. ha a kérdést ennyi­ re egyszerűsítve szemléljük. A társadalmi nem és a nemi szerepek értelmezését nagyban befolyásolják társadalmi tényezők. Ha egy férfi bámul egy nőt. ak­ kor a nő általában hamarabb elfordul. kerülheti a férfi tekintetét úgy. hogyan kapcsolódik össze a mikro. ha a nőt ez feszélyezi. A nők általában közelebb állnak ahhoz. A mikro. kezüket az ölükbe teszik. mint a nők. mint for­ dítva (a nőktől pedig elvárják. Sosem érthetjük meg teljesen ezeket az inter­ akciókat. amelyekből az efféle inter­ akciók erednek.vagy nemi hierarchia vizsgálata között (Knorr-Cetina-Cicourel 1981. akivel beszélnek. és általában összefüggenek a társadalomban meg­ szerzett hatalom és helyzet kérdésével is. amikor állnak vagy ülnek. egyenesen ül­ nek.és makroelemzés. és mert irányító szere­ püket a gyakoribb fizikai érintkezéssel mutatják. Ezek az összefüggések napi életünk szokványos inter­ akcióiban is világosan megmutatkoznak. hogy másfelé néz vagy meg­ szakítja az interakciót. de gyakrabban meg is szakítják a szemkontaktust. akkor ezt gyakran kihívónak. mint egy . ahol ál­ talában a férfiak töltenek be domináns szerepet a nőkkel szemben a magán. ha nem kötjük össze ekképp a mikro. hogy jó modorra tanítjuk az embereket. mint a nők: lábukat terpesztve hátra­ dőlnek. Azokban a társadalmakban. Vizsgálatok igazolják. akihez beszélnek. hogy a nők gyakran sértőnek találják. lábukat keresztbe rakják. a nemek közötti egyenlőtlen­ ség nagyobb rendszeréhez kapcsolta.és közéletben egyaránt. Ebben a keretes részben arra hozok példát. hogy a köztereken a fér­ fiak vannak előnyben. A szociológu­ sok azt állítják.

hogy mit miért mondunk. hogy még a legkifinomultabb számítógépet sem sikerült mind ez idáig beprogramozni az emberi beszélgetésre. „S" pedig a barátja): S: Hogy vagy? E: Mármint milyen szempontból? Az egész­ ségem. mint az a kérdés szavaiból következne. ha ismerjük a társadal­ mi kontextusát. amelyekkel az emberek mások tetteit és szavait értelmezik. A: Van egy kutyám is. vagyis az olyan népi vagy laikus eljárások vizsgálata. hogy az illető rendszerint mit csinál a hét egy adott napján. és mon­ dandónkat a szavakat alátámasztó kimondatlan feltevésekkel pontosítjuk. hogy a nyelv a társadalmi élet alapvető tényezője. hogy vagy! Miért zavarja meg az embereket. A hétköznapi társalgásban hasz­ nált szavaknak nincs pontos jelentésük. Az így létrejött beszél­ getések egyike a következőképpen zajlott le („E" a kísérletben részt vevő diák. hogy vannak közös kimondatlan kulturális feltevéseink arra vonatkozóan. az anyagi helyzetem. B: Az nem okoz gondot. a tanulmányi eredményem.. és törekedjenek arra. amelyek azt mutatják.) Ide figyelj! Én csak udvarias akartam lenni! Iga­ zából egy csöppet sem érdekel. hogy beszélgessenek valamelyik barátjukkal vagy ro­ konukkal. Ha ezeket nem tekinthetnénk telje­ sen kézenfekvőnek. Mindannyian használunk ilyen értel­ mezési módszereket interakcióinkban. illetve mások magatartá­ sának értelmezésekor rutinszerűen használunk nem verbális eszközöket. Ám a társadalmi kontextus ismerete nélkül „B" válaszai látszólag nincsenek összefüggésben „A" közléseivel. Harold Garfinkel (1963) önként jelentkező egye­ temistákkal végzett kísérletei világították meg. hogy a lakói kutyát-macskát tartsanak. amint megtudjuk. Vagyis a kommunikáció nem verbális formáinak mikroszintű vizsgálata olyan rejtett je­ leket tárhat fel. mert min­ dennapi társas életünk stabilitása és értelme arra épül... Minden kérdést vagy megjegyzést elkerülhetetlenül olyan hosszadal- Közös jelentések A mindennapi társalgás legjelentéktelenebb for­ mái is feltételezik. Garfinkel a kísérlet résztvevőit arra kérte. amelyek segítségé­ vel mindennapi beszélgetéseinket szervezzük. hogy szép?". részben pe­ dig a beszélgetés társadalmi kontextusa hordozza. az már baj! Vajon mi történik itt? Milyen kapcsolat van a két beszélő között? A beszélgetés rögtön érthetővé vá­ lik. Újabban viszont kialakult egy olyan megközelítés. hogy tudatosan figyelnénk rájuk. közös tudásra építenek. amelynek középpontjában az áll. akinek munkájáról az alábbiakban lesz szó. Ha valaki azt kérdezi a másiktól: „Mit csináltál tegnap?". „A napnak melyik részére gondolsz?" és így tovább. Garfinkel kísérletei Az „alapkövetelményeket". tudjuk. Az etnometodológia az „etnomódszerek" kuta­ tása. miképpen használják az emberek a nyelvet a mindennapi élet szokásos helyzeteiben.. milyen tevékenységeket szoktunk együtt végez­ ni. legfelszínesebb csevegés is annyira összetett. de nem engedi. hogy ismerjük a kérdezőt. általában anélkül. hogy minden véletlenszerű vagy általános kijelentésnek kide­ rüljön a pontos jelentése. amely a szavakban nem jelenik meg.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET férfi tenné. a válasz nem annyira egyértelmű. Gyak­ ran csak úgy tudunk értelmezni valamilyen köz­ lést egy beszélgetésben. akkor nem tudnánk értelmes kommunikációt folytatni. akkor meg kellett kérdezni: „Hogy érted azt. ha valaki nem tart be egy ilyen jelentéktelennek látszó beszél­ getési konvenciót? Egyszerűen azért. Ha valaki azt mondta: „Szép napot!". társalgás (alkalmi verbális érintkezés) for­ májában zajlik. Tulajdonképpen még a . Nézzük a következő beszélgetést (Heritage 1985)! A: Van egy tizennégy éves fiam. akinek semmi gondja a gyerekkel. B: Jaj. a lelki nyugalmam vagy a. A szociológusok mindig úgy tar­ tották. hogy a beszélgetők sokrétű. illetve azt is. AZ INTERAKCIÓ TÁRSADALMI SZABÁLYAI Bár viselkedésünkben. Egy nap hosszú idő. és logikus lenne azt válaszolni: „Hét óra tizenhatkor felébredtem. Hét tizenkilenckor megnyitottam a zuhanyt. S: (Elvörösödik és hirtelen kikel magából. interakcióink jó része a másokkal folytatott informális beszélgetések során. hogy egy albérlőjelölt és a háziúr között folyik: van olyan tulajdonos. hogy a tár­ sadalom egészében a férfiak hatalommal bírnak a nők felett (Young 1990). A kifejezés Harold Garfinkeltől ered. a fürdő­ szobába mentem és elkezdtem mosni a fogamat. Vagyis a jelentést részben szavak közvetítik. Hét tizennyolckor felkeltem az ágyból." A kérdésre adandó választ többek között az segít meghatározni.

hogy igyekszünk felhívni a figyelmet egy köz­ lés kétértelműségére. A társal­ gáselemzés olyan módszer. mint az egyetemisták Garfinkel kísérleteiben: nem kérdezősködik olyan helyzet­ ben. „B" szándékosan „félreérti" „A" kérdését. FEJEZET hanem megtagadja az értelmes választ. A gyerek tehát éppen ellentétes módon válaszol a szülő kérdéseire. Jeff vagyok. így „együttműködnek" az interakciók kezdésében és befejezésében. amelyekben az emberek beszélgetési módsze­ reikkel „kevernek bajt"? Egy amerikai vizsgálat során a New York-i járókelők és az „utca népe" közötti szóváltásokat elemezve próbálták meg­ érteni. Nincs eb­ ben semmi rossz mindaddig. Garfinkel egyetemistái úgy alakítottak ki fe­ szült helyzetet. hogy finom lesz az étel. akkor veszélyben érezhetjük magunkat. ezért jár súlyos következményekkel a felrúgása. a tréfa éppen a beszédhez kapcsolódó kimondatlan feltevések szándékos félreértéséből táplálkozik. hogy a beszélgetést szeretnénk elhárítani. hogy a beszélgetők gondosan rá­ hangolódnak mások „végszavaira" . vagy esetleg az. ha valaki megszegi . hogy napi életünk stabilitását és egységét megőrizzük. megszakítások és átfedések). Épp ezért feszültségeket okozhat. amíg az interakció résztvevői tisztában vannak vele. amely szükséges lenne egy kijelentés. zavarba hozni. A társal­ gáselemzésnek nevezett technikát alkalmazva összehasonlították a kiválasztott utcai szóváltá­ sokat a mindennapi társalgás mintáival. Nagyon reméljük. Szülő: Mit fogsz csinálni? Gyerek: Semmit. zavartakká vagy bizonyta­ lanokká válunk." mas „pontosítási műveletnek" kellene követnie. hogy az emberek a min­ dennapi életben olykor szándékosan úgy tesz­ nek. amellyel egy beszélge­ tés jelentése minden szempontból vizsgálható . „Interakciós vandalizmus" A beszélgetés.például ez az éttermi vendég. borlap nem kell. az egyik leg­ főbb módja annak. A beszélők kölcsönösen figyelnek egymásra. mintha nem ismernék azt a szavakban nem kifejezett kontextust. hogy segítsék a zökke­ nőmentes beszélgetést. hogy egy szociológiai kísérlet ke­ retében szándékosan megszegték a beszélgetés szabályait. Akkor vagyunk a legnyugodtabbak. például: A: Hova mész? B: Tönkre. vagyis vé­ gül is ezt mondja: „Törődj a magad dolgával!" A fenti első kérdésre egy másik ember más helyzetben egészen más választ adhat.. és az interakció ilyen esetben megakadna. a mai vendége! Először is mindketten kérünk ásványvizet és ét­ lapot. az valójában a társadalmi élet szövetének alapvető része.a legkisebb töltelékszavaktól (például „hmmm" és „á!") a szóváltás pontos időbeli menetéig (szüne­ tek. ha az egyik fél „nem hajlandó együtt­ működni". feltétlenül tudatjuk Önnel. mint már említettem. A szellemeskedés. a rövid szünetekhez vagy a gesztusokhoz -. Ami tehát első látásra jelen­ téktelen beszélgetési konvenció. hogy a félreér­ tés célja a másik megnevettetése. Meg kell jegyeznünk. megjegyzés vagy kérdés értelmezésé­ hez. amikor ezt normális esetben nem tennénk. Nézzük például az alábbi jellemző beszélgetést a szülő és tizenéves gyere­ ke között! Szülő: Hova mész? Gyerek: El. A mindennapi társalgás általá­ ban úgy zajlik.igazodnak a hanglejtésbeli váltásokhoz. a beszélgetőtársat megpró­ báljuk megtréfálni.. amikor ezt mondja: „Üdv.5. ha ezeket a szokásokat megtörik. Ennek a célja lehet az. ha mindenki megmarad a cseve­ gés hallgatólagosan elfogadott konvencióinál. De mi van a való világ helyzeteivel. . a vál­ takozó megszólalásban. amilyet Garfinkel kísérleti személyeinek kel­ lett kezdeményezniük a lehető leghétköznapibb megjegyzésekre válaszolva. A mindennapi beszélgetés sok „szabálya" csak akkor válik nyilvánvalóvá. miért tekintik a járókelők gyakran prob­ lematikusnak az efféle interakciókat. Ha bármire szükségünk lenne. hogy válaszul ironikusan kifejezhesse aggodalmát vagy rosszkedvét. Az én specialitásom a coq au vin.

Mudrick: Jól vagy? 4. hogy hallod! Aztán egy harmincas éveiben járó fehér nőt szólít meg. A szociabilitás hallgatólagosan elfogadott szabályainak megsértésével Mudrick olyan módon folytatja a beszélgetést. Mudrick: Hahó. Nő: De! 13. A beszélgetésekben nagyon pontos mutató az időzítés: ha akár csak egy másodperc töredé­ kével is késik a válasz. Ebben az esetben Mudrick az interakciót alkotó tizennégy megszólalás közül kilencben beszél­ getést kezdeményez és további válaszokat pró­ bál kicsikarni a nőből. 5. Az alábbiakban azt idézem. amelyekben a rang­ létra alacsonyabb fokán álló személy felborítja az interakció hallgatólagosan elfogadott. Mudrick: Megtudhatom a neved? 14. Nő: Van! 9. 4. Amikor a nő ellen­ állt a férfi beszélgetésindító próbálkozásainak. mert a nők ritkán válaszolnak úgy. az a hétköznapi beszél­ getések többségében azt jelzi. Mudrick: Hahó. Ha hiá­ nyoznak a beszélgetéskezdés és -befejezés szoká­ sos jelei. amikor úgy tesz. babám! A nő összefonja a karját és meggyorsítja lép­ teit. A férfiak gyakran úgy próbáltak beszélgetést kezdeményezni a nőkkel. Mudrick: Hol a gyűrűd? 10. szépségem! 2. De ha kedvük tartja. hogy így feltűzöd a hajad. 11. ahogyan egy normális interakcióban tennék. Mudrick: Férjed van? 6. de gyakran nem vette a lapot. És a tiéd? A n ő n e m válaszol. 3. interakciós vandalizmusnak nevezik. Mudrick: Figyelj! Figyelj csak! Tudom. A nő . Mudrick: Na! 8.többnyire hajléktalan. a helyi üzlet­ tulajdonosokkal. úgy boríthatják fel a minden­ napi beszélgetés konvencióit. De ezekben a beszélgetésekben valami „elromlik". hogy nem kívánja folytatni: 1. hogy a beszélő té­ mát akar váltani. mert azok „bárdolatlan" jellegűek. hogy rájuk kiáltottak. de amikor a magnófelvételen végzünk társalgáselemzést. akkor az egyéneket erős. amely „bár­ dolatlannak" számít. a rokonokkal és az ismerősökkel folytatott interakcióik során. Mudrick: Ne mondd már! 12. Nő: Otthon tartom. amikor a nő je­ lét adta. hogyan próbált Mudrick. bókoltak vagy kérdéseket tettek fel nekik. Nő: Van. 1.fekete férfiak és az utcán mellettük elhaladó fehér nők közötti interakciókat vizsgáltak. Mudrick: Nézzenek oda! Szemrevaló vagy. hogy beszélgetésbe elegyedjen vele. ügyet sem vetve a megjegyzésre. még világosabbá vá­ lik a vonakodása. Mudrick: Az enyém Mudrick. Mudrick: Tetszel. Az interakciós vandalizmussal kapcsolatos vizsgálat még egy példával szolgál a mikroszintű . a ma­ gasabb rangúak által tiszteletben tartott rendjét. megjegyzéseivel gyakran a nő szavába vág. akkor is eléggé egyértelmű. A szerzők az efféle eseteket. alko­ holista vagy kábítószerfüggő . mintha észre se venné Mudrick ismételt próbálkozásait. a férfi ezt nem vette tudomásul. Mudrick viszont azonnal válaszol. 6. A beszélgetés e két meghatározó részlete a férfiak és nők viszonyá­ ban igencsak problematikus. a rendőrséggel. 2. továbbhalad (Duneier-Molotch 1999). az ötvenes évei vége felé járó fekete férfi nőkkel beszélgetés­ be elegyedni (Duneier-Molotch 1999): Mudrick akkor kezdi ezt az interakciót. tovább próbálko­ zott. Nő: Jó napot! Hogy s mint? 3. Ennek megfelelően a nő is „bárdolatlan". hogy a nő nem kíván társalogni. Mudrick: Legyél a feleségem! A következő alkalommal két. 7. lányok! Milyen csinosak vagy­ tok ma! Van pénzetek? Vegyetek rajta könyvet! Rá se hederítenek. Az interakciós vandalizmus áldozatai még kevésbé tudják megfogalmazni. mi történt velük. hogy elbizonytala­ nítják a járókelőket. tudod-e?! A nő rá se hederít. a nők rendszerint megszaporázzák lép­ teiket és mereven előre néznek. A városi jó modor alapvető követelménye. mintha nem is hallotta volna.késlelteti a válaszait. Mudrick: Nagyon csinos vagy. 5. mint a durva fizikai vagy verbális támadás áldozatai. Ha csak az átiratot néz­ zük. A járókelők épp azért tudják nehezen kezelni az utcai szóváltá­ sokat. hallod-e! Tet­ szik. hogy másokkal folytatott beszélgetéseinknek megfele­ lő „kezdete" és „vége" legyen. Az utcán élők gyakran igenis alkalmazkodnak a mindenna­ pi beszédformákhoz az egymással. húszas éveiben járó fehér nő jön. Aztán egy fiatal fekete nő közeleg. amikor egy nagyjából 25 éves fehér nő közeleg egyen­ letes tempóban. Mudrick: Szépségem! Szépségem! A nő továbbhalad. megmagyaráz­ hatatlan bizonytalanságérzet keríti hatalmába.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET A kutatás során . Vagy a férfinak sikerült beszélgetést kezde­ ni. Bár a férfiak megjegyzései ritkán ellenséges hangvételűek.ha egyáltalán válaszol .

Emberi lé­ tünk alapvető része.interakciók és a makroszinten ható erők közötti kétirányú kapcsolatokra. Pél­ dául a gyermekét játékosan fel-feldobó szülő is mondhatja. hanem többé-kevésbé artikulálatlan felkiáltásoknak tekinthetők. A TEST ÉS A BESZÉD AZ INTERAKCIÓBAN Összegezve az eddigieket: a mindennapi inter­ akció azokra a bonyolult kapcsolatokra épül. kitöltheti egy feladat elvégzésének kritikus pillanatait. ami abból is látszik. státus. A nő viszont gyakran annak bizonyítékát látja a férfi viselkedésében. és következtetünk arra. Sőt. hogy nem az kiált fel. hanem az. mit jelent e reaktív kiáltás. nem kell arra gon­ dolniuk. A lényeg azonban az. aki ügyet sem vet beszélgetési pró­ bálkozásaira. A hang kitölti azt a rövid szakaszt. A „hoppá" nem komoly szerencsétlenségek vagy csapások. A „hoppá" rendszerint más jelen­ lévőknek szól. ha minden szokásos lé­ pésünket meg kellene fontolnunk. ami szintén arra vall. Ez a felkiáltás azt hivatott közölni a jelenlévőkkel. amelyek az arcunk. hogy sza­ kadatlanul és hallatlanul bonyolult módon kont­ rolláljuk a megjelenésünket. Ez a „hoppá" látszólag csak jelentéktelen reflexválasz valamilyen ügyetlenségre. Például ha felborítunk egy pohár vizet. ha egyedül van. testünk jelzései és szavaink között állnak fenn.és faji struktúrákhoz. hogy magunktól és má­ soktól is természetes módon elvárjuk. távolságtartónak.kontrolláljuk az arcki­ fejezésünket. ugyanakkor valószínűleg megta­ nítja neki. Mindez okoskodásnak tűnhet. ridegnek és rész­ vétlennek tűnik . cselekedeteinket. Az interakciós vandalizmus szorosan kapcsolódik az általános osztály-. óvakodnia kell tőle. amelyeket Goffman (1981) reaktív kiáltásoknak nevezett.vagyis joggal tekinti az efféle interakciók „célpontjának". amelyek azután visszahatnak magukra az interakciókra. amelyben a gyermek elveszettnek érezheti magát: a szülő megnyugtatja. Bizonyos helyzetekben elnyújtva is mondhatják. Pedig itt korántsem akarat­ lan reakcióról van szó. hogy csak jelentéktelen és pilla­ natnyi ügyetlenségről van szó. Mások arckifejezése.de többnyire öntudatlanul . Az interakciós helyzetekben sohasem a puszta jelenlétet várják el tőlünk. Az utca embere számá­ ra a fehér nő. hogy az ember általában nem kiált fel így akkor. aki előidézte a bajt. ha valaki hirtelen az arcunk felé lendíti a kezét. hogy „hoppá" vagy „hoppla-hopp". Az interakciós vanda­ lizmus része a kölcsönös gyanakvás és modorta­ lanság önmagát erősítő rendszerének. hogy őszinték-e. met a szavainkra és cselekedeteinkre. Az efféle mindennapi interakciók során keletke­ ző félelem és szorongás olyan külső státusokat és erőket hoz létre. A MÁSIK OLDAL GARY LARSON Reaktív kiáltások Az emberi hangképzés bizonyos típusai nem beszédnek. mint aho­ gyan azt a fenti példa sugallja? Tudatosan nem is. hogy valóban veszélyes. olyasmi. amit szóban kö­ zölnek. aki a tanúja volt. hogy ez a felkiáltás is része azon készségeinknek. miközben mindennapi interakciókba kerü­ lünk másokkal. AZ ARC. mint a hunyorítás. ame­ lyekkel társadalmi életünk minden részletét sza­ bályozzuk. hogy az illető esetleg nem ura a csele­ kedeteinek. hanem csak kisebb balesetek al­ kalmával használatos. a testtartásunkat és a mozdulatain­ kat. elképzelhető. . Mi értelme ilyen részletesen elemezni egy ennyire jelentéktelen felkiáltást? Valóban nem fordítunk nagy figyel- Hétköznapi életünk összeomlana. Mások elvárják tőlünk (ahogyan mi is másoktól) a goffmani „szabályo­ zott éberséget" (controlled alertness). Mindannyian szigorúan és folyamatosan . hogy folyton megmutatjuk másoknak: meg tudunk birkózni a mindennapi élet rutinfeladataival. vagy épp figyelmeztetni akarta. gesztu­ sai segítségével kiegészítjük azt. azt mondjuk: „Hop­ pá!".

és előfordulhat. mit vár tőlük az illető és mit várhatnak ők tőle.] Az egyénre vonatkozó információ elő­ segíti a helyzetmeghatározást. mert úgy érezte. hogyan és milyen gyorsan semlegesítődik ez az „idegen"-kép. nagyban összefügg a faji sztereotípiák struktúrájával. akik értelmezni pró­ bálták az efféle egyszerű interakciókat.. Más tényezők. aki követi vagy szemből közeleg? Elijah Anderson azon szociológusok egyike. a nem. megtévesztő vagy őszinte. hogy átment az utca túloldalára. 1990) megállapította. feltevések alakulhatnak ki. például a napszak és a személy jelenlétét „ma­ gyarázó" tevékenység is meghatározhatják. Az egyes (gyors vagy lassú. a társak. Goffman gondolatát követve Anderson felteszi a kérdést. Anderson megmutatta.. miféle viselkedési utalások és jelek alkot­ ják a nyilvános interakció kifejezéskészletét. és létrejöhet kommunikáció. az életkor. hogy az a mód. az öltöz­ ködés. tartania kell valakitől. hogy a többi járókelő is megpróbál az e képnek meg­ felelő távolságot tartani tőle.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET 1. Főként az olyan interakciókat igyekezett megérte­ ni. Anderson rámutatott. amelyekben legalább az egyik szereplőt fenye­ getőnek tekintették. amely viszont kapcsolódik a társa­ dalom gazdasági struktúrájához. nem minősül „biztonságosnak". hogy a „bevizsgáláson" a legvalószínűbben azok mennek át. and Change in Urban Community. ahogyan az Egyesült Államok egy észa­ ki városának utcáin sok fekete és fehér érintkezik egymással. akik nem so­ rolhatók a veszélyes személyek általánosan elfoga­ dott sztereotípiáiba: „A gyerekek azonnal átmen- . [. hogyan épül fel a társadalmi rend a végtelen sok mikroszintű interakció egyes építőköveiből. Könyvében {Streetwise: Race. Ander­ son elsőként két. egymással szomszédos ameri­ kai lakókörnyezet utcáin zajló interakciókat írt le. Meg­ állapítja: A bőrszín. azok rendszerint megpróbálnak információt szerez­ ni róla vagy felidézni már meglévő információi­ kat. hogyan keletkeznek a társadal­ mi szabályok és státusok meghatározott kontex­ tusokban és helyszíneken: Amikor az egyén más emberek közé kerül. Az utca törvényei Előfordult már olvasómmal. Anderson könyve elején Erving Goffmant (2000) idézi arról. érthető vagy érthetetlen) mozdulatok tovább finomít­ ják a nyilvános kommunikációt. Ekképp feltárta a mikroszinten zajló interakciók és a társadalom makrostruktúrái közötti kapcsolatot. Class. hogy a mindennapi élet tanulmányozása rávilágíthat arra. Ha az idegen nem megy át a vizsgálaton. mivel a többiek ennek révén már előre tudhatják. akkor rablónak nézhetik. az ékszer és a viselt tárgyak alapján az emberek azonosíthatók.

Könyvem későbbi fejezeteiben arra is sorolok majd példákat. legfőbb alapja a szemtől szembeni. FEJEZET nek a vizsgálaton. osztály. amikor azok a felszol­ gált ételeket dicsérik. Amikor az ember mások társaságában van. munkaköri kötelessé- . testünk és beszédünk arra szol­ gál. amely azt jelzi. Most ezt fogjuk megvizsgálni. hogy mi a kezdeményezett érintkezés célja (Goffman 1971). hogy tudatában vannak egymás jelenlétének. Egyértelmű. és hogy milyen hangon fejezik ki az elégedettségüket. Néha azt sem tudják. pincérek­ kel.rámutatva.megállapítja. Kizárólag ezekből a vizsgálatokból nem tudnánk teljes képet adni társadalmunk nemi vagy faji viszonyairól. a szemi­ náriumi viták.sok ember gyűlik össze. mintha nem is állt volna szándékában kapcsolatot létesíteni. ami­ kor az emberek közvetlenül figyelnek egymás szavaira és cselekedeteire. ha valahol . akkor is folyamatos nem verbális kommunikációt folytat velük testtartása. az illető úgy viselkedhet. Vagyis arcunk. Érintkezések Sok társadalmi helyzetben Goffman kifejezése szerint nem fókuszos interakciót végzünk. hogy a társa­ dalmi szerveződés minden formájának. Rendszerint ilyen interakcióra ke­ rül sor. hogyan hatnak a mikrokontextusban zajló interakciók a nagyobb társadalmi folyamatokra. a játékok és a rutinszerű szemtől szembeni kontaktusok (jegyszedőkkel. hogy lerázzanak egy „gyanús" alakot. például faji. Az érintkezések esetében mindig sor kerül va­ lamilyen „nyitó lépésre". barátokkal. még ha közvetlenül nem is beszélget. amelyekkel az emberek igyekez­ nek bizonyos benyomásokat kelteni másokban.és nemi státusok­ ból erednek . mimikája és gesztusai révén. így kapcsolja össze a mikroszintű interakciókat és a makroszintű folyamatokat. Ezért lehet bi­ zonytalan és habozó először a szemek találkozá­ sa. A második kategória pedig azokat a kulcsokat tar­ talmazza. mivel könynyen félreérthető. ha például az „óvakodás művé­ szetét" elsajátítva megbirkóznak azzal a gondo­ lattal. hogy az interakciós feszült­ ségek külső. a fehér nők és a fehér férfiak va­ lamivel lassabban. Fókuszos interakcióról akkor beszélünk. boltosokkal stb. Amikor idegenek találkoznak és beszélgetni kezdenek . Anderson szerint az emberek akkor „ismerik az utca törvényeit". A futó beszélgetések. Nem fókuszos interakcióra kerül sor minden olyan esetben. hogy csupán a mikrointerakciók vizsgálatával nem érthetjük meg egé­ szen a helyzetet. mégis jelentős mértékben hozzájárulhatnak e kérdések magyarázatához.például egy forgalmas utcán. amelyek segítségével ellenőrizhetjük valakinek az őszinteségét vagy igazmondását. hogyan kell tempót váltaniuk. Az első kategóriába tartoznak azok a szavak és arckifejezések. hogy vajon látszott-e az élvezet az arcukon evés közben. A fókuszos interakcióban mindenki ugyanolyan mértékben kommunikál az arckifejezésével és a gesztusai­ val.) hasonló vizsgálatok jól mutatják. amikor az emberek egy bizonyos kör­ nyezetben jelzik.családtagokkal. munkatársakkal -. ugyanakkor azon töpreng­ het.5. így például egy étteremtulajdonos udvarias mosolylyal hallgatja a vendégeit. o. Az Andersonéhoz és Carol Brooks Gardneréhez (118. az udvarias figyelmetlenség szabályainak felfüg­ gesztése mindig kockázatos pillanat. miközben a hát­ térben nem fókuszos interakcióra is sor kerül a többi jelenlévővel. Anderson . hogy nem az udvarias figyelmetlenség szabályai sze­ rint járunk el. Anderson azt állítja. és fordítva. hogyan be­ folyásolják a makrorendszerek társadalmi életünk szűkebb környezeteit. hogy bizonyos jelentéseket sugalljunk. Goffman a fókuszos in­ terakció egy-egy előfordulását érintkezésnek ne­ vezi.például egy házibulin -. a fekete nők. legyen bármennyire kiterjedt. má­ sokat pedig elrejtsünk. közvetlen interakció. Persze a pincérnek és másoknak. Tevékenységeinket a tár­ sadalmi élet kontextusaiban is szervezzük egyegy közös cél elérése érdekében. Ha a kezdeményezésre elutasító a válasz. hogy kiszolgáltatottak az erőszaknak és a bűnözésnek.) mind-mind az érintkezés példái. mind nem fókuszos elemeket. A társadalmi interak­ ció gyakran magában foglal mind fókuszos. Goffman megkü­ lönbözteti a szándékos és az árulkodó közléseket. hogy mennyit hagytak meg. a fekete férfiak és a fekete kamaszok pedig mindenkinél lassabban". akik a szol­ gáltatóiparban dolgoznak. Mindennapi életünk során folyamatosan érintkezésbe lépünk másokkal . hogy az utca törvényeiben nem jártas fehérek nem tudnak kü­ lönbséget tenni a fekete férfiak (például a közép­ osztálybeli fiatal és a bandatag) között. hogyan segíthet a mikroszociológia megvilágí­ tani a makroszociológia tárgyát képező átfogó intézményi mintákat. mint a tényleges beszéddel. vagy hogyan ha­ ladjanak át a „rossz környéken" különböző nap­ szakokban. a színházban vagy a házibulin .

A leggyakoribb főstátusok a nemi és faji alapú státusok. hogyan kell viselkedniük az utasokkal. pél- dául faj.vagy in­ kább sok színpadon. amelyekben az emberek formális vagy stilizált szerepeket játszanak. C.. A homlokzati területen való szereplés hát­ terében gyakran csapatmunka folyik. akkor meghatározott státusa van és meghatározott viselkedést várnak tőle az egyetemen. mintha a legtökéletesebb egység és barátság lenne közöt­ tük. a „sportember" vagy a „munkavállaló". és a személy általános társadalmi pozícióját ezek határozzák meg. A szociológusok sokszor megkülönböztetik a hozzárendelt és a szerzett státust is. hogy mások éppen a kívánt módon viszonyuljanak hozzájuk. magatartásformáikat.. milyen szerepeket ját­ szunk. akkor lazíthatnak és szabadjára engedhetik azokat az érzéseiket. Bár szeretnénk azt hinni.). Nyil­ vánvaló. A hátsó területen az emberek összeszedik a kellékeket és felkészülnek a formálisabb hely­ zetekben történő interakciókra. megőrizve a béke és nyuga­ lom látszatát. Egy fiatalember öltönyt-nyakkendőt vesz és az alkalomhoz illően viselkedik. A szo­ ciológusok ezt nevezik főstátusnak (Hughes. és a be­ nyomáskeltés (impression management) többfé­ le formájához folyamodnak. a tár­ sadalom ezt másképp ítélheti meg.) A hátsó régiókban „profán beszédmó­ dot használnak. Homlokzati és hátsó területek Goffman szerint a társadalmi élet nagy részét fel lehet osztani homlokzati és hátsó. „Barátként" megint csak egészen más pozíciót foglal el a társadalmi rendben. mert alakításunk azoktól a szerepektől függ. hogy egy érintkezés során a nem és a faj is az első jegyek közé tartoznak. A szociológusok rá­ mutattak. Ilyen például a társadalmi szerep. mint­ ha színészek játszanák egy színpadon . hogy mások milyennek látják őket. / Hochschild tanulmányát az 1. így például ugyanannak a pártnak két kiemelkedő politikusa a tévékamerák előtt gondosan eljátssza. A szociológiában a státusoknak ezt a csoportját nevezik státuskészletnek. hogy szerzett státusaink a legfontosabbak. amelyeket „ref­ lektorfényben" kontrollálniuk kellett. a „nő" és a „kamasz". 1945. Ez az „érzelmi munka" (emotional labour). nyílt szexuális megjegyzéseket tesznek. Épp az imént írtam. Ez a társadalmi státus a társadalmi kon­ textustól függően más és más lehet. Ha az emberek biztosak abban. „Mi a szocioló­ gia?" című fejezetben ismertettem (38-39. (A 128.. Bár ezt néha előre eltervezzük. A feleség és a férj a gyerekek előtt talán vigyáznak arra. . hogy egy személynek egyszerre sok stá­ tusa lehet. Benyomáskeltés Goffman és a társas interakciók más kutatói is gyakran használnak a színházi életből vett fo­ galmakat. és ezzel együtt változnak a betöltendő szerepek is. amelyet Arlie Hochschild ír le ismert tanulmányában a légiutas-kísérők képzéséről. amelyeket többre tartanak más státusoknál. hogy a faj és a nem mennyire meghatározzák társadalmi inter­ akcióinkat. oldal keretes részében ismertetem. hogy társadalmi státusunk erősen meghatározza. Olvasóm szer­ zett státusa lehet a „diplomás". Az emberek érzékenyek arra. Minden tár­ sadalomban akadnak státusok. E. nem vagy életkor szerint nekünk „tulaj­ donítanak". amikor nyilvános illemhelyekben vizs­ gálta a hátsó régiókban zajló társadalmi inter­ akciókat. amelyeket egy meghatározott időpontban játszunk. Goffman úgy szemléli a társadalmi életet. A hozzáren­ delt státus az. a tanári szerep pedig a diákokkal szem­ beni viselkedés meghatározott formáiból áll. A hátsó terület a színház „kulisszáira" vagy a filmezés fel nem vett jeleneteire hasonlít. o. ezek „színpadi alakítá­ sok". és a társadalom (főként a szülei) szerepelvárásai is mások. „Gyerek"-státusa különbözik ettől.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET gük mosolyogni és udvariasnak lenni a vendég­ gel folytatott társadalmi interakció során. Becker 1963). Ez a benyomáskeltés művészete. amelyet az egyén a maga erejéből ér el. A homlokzati területhez tartoz­ nak az olyan társas történések vagy érintkezések. a benyomáskeltés rend­ szerint egyike a tudatos figyelem nélküli cseleke­ deteinknek. hogyan alkal­ mazta Goffman dramaturgiai elemzését Spencer Cahill. hogy a „színfalak mögé" kerültek. Például ha olvasóm „hallgató". amelyet biológiai tényezők.] egyszerű. amelyeknek egy bizonyos státusban vagy társa­ dalmi pozícióban lévő személy igyekszik megfe­ lelni. így például a tanár meghatározott pozíciót tölt be. folyton panaszkodnak [. amikor a barátaival kikapcsolódásképpen elmegy egy foci­ meccsre. de egymásnak esnek. este pedig farmerbe-pólóba bújik és viccelődik. Hamarosan szó lesz arról is. amint a gye­ rekek elalszanak. amelyeket az emberek megfigyelnek egymáson (Omi-Winant 1994). holott szívből utálják egymást. akiknek megmagya­ rázzák. színfalak mö­ götti területre. hogy ne törjön ki veszekedés. A szerzett státus az. Ilyen hozzárendelt státus a „fehér". A szerepek társadalmilag meghatározott elvárások. amikor egy üzleti megbeszélésen vesz részt.

és elkezdő­ dik az első jelenet. Megnyugtatja a pácienst. és még mielőtt az orvos visszajön. hogy még akkor sem mennek el orvoshoz (akár nő. hogy veszélyben az egészségük. Néhány nőt annyira nyugtalanít ez a gondolat. mi történik. Alig­ hanem nagyon kevés olyan étterem van.megint színházi metaforával élve . Az ápolónő a jelenlétével egyrészt biztosítja. 1997). amelyek során a színészek által alakított szerepek az epizód kibontakozásával módosulnak. és egyszerre viselkedik bizalmas barátnőként. másrészt tanú le­ het. A vizsgálat úgy folyik le. majszolnak. betakarja egy lepedővel úgy.5. rágógu­ mit rágnak. Aztán odaveze­ ti a pácienst a vizsgálóasztalhoz. melyiket is vegyem fel ma? informális öltözéket viselnek. James Henslin és Mae Biggs az érintkezések egy különös. kényes fajtáját vizsgálták: megnézték. A nyugati férfiak és nők a szocializáció során megtanulják. Hmmm. mintha a pá­ ciens személyisége nem lenne jelen . hogy az orvos és a páciens közötti interakció mentes le­ gyen a szexuális felhangoktól. 0 fontos kellékes a hamarosan következő közpon­ ti jelenetben. Ezzel véget ér az első jelenet. így például egy pincér maga lehet a megtestesült nyugalom és udvariasság. és kollaboránsként a nem­ sokára lezajló eseményekben. fütyörésznek. amely­ ben az ápolónő és az orvos egyaránt szerepel. és hogy a nemi szervek feltárása. A kutatás idején a nőgyógyászati vizsgálatokat többnyire férfi or­ vosok végezték. A kutatás anyagát nőgyógyászati vizsgálatok so­ kaságából Mae Biggs ápolónő gyűjtötte.. de nem az egész embert. hogy a nőgyógyászati érintkezés jel­ legzetes szakaszokból áll. »hanyagul« ülnek és állnak. ha az nagyon izgul. Felveszi vele a szem­ kontaktust és udvariasan meghallgatja. Henslin és Biggs az összegyűjtött adatokat megvizsgálva úgy találta. hogy a nemi szervek a test legintimebb részei. nyelvjárásokat és nem szabványos be­ szédmódot használnak. morognak és kiabálnak. hogy csak az alteste maradjon fedetlenül. FEJEZET tett (néha még ma is az). A „prológusban" a nő belép a vá­ róba és felkészül rá. akinek mindjárt közelről és alaposan meg fogják szemlélni teste egy részét. mi folyik a konyhában.). valódi. de potenciálisan szimbolikus cse­ lekedetekkel kapcsolatban nincsenek tekintettel a másikra.„jelenetek­ nek" nevezték. ahol a vendégnek ne venné el az étvágyát. Amikor behívják a vizsgáló­ ba. Ezzel elkezdődik a központi jelenet.. Ezeket a szakaszokat . A legfontosabb mégis az. szellentenek" (Goffman 2000). A stigmáról és a tönkretett iden­ titásról szóló írásait a 8. ha az orvost a helyzetével való visszaéléssel vádolnák. amelyet az alábbiakban részletezek. Elveszi tőle és összehajtogatja a ruháját.eljátssza a páciens szerepét. Az ápolónő nemcsak felügyeli a páciens vetkőzését. tiszteletre méltó személyként kezeli. amikor egy nő elmegy a nőgyógyász­ hoz (Henslin-Biggs 1971. ezenkívül a páciens olyan helyzetben fekszik. csekély jelentőségű. hogy az ápolónő segít személyből nem személyként észlelt személlyé (non-personj vál­ toztatni a pácienst. o. „milyen dolgokat kell egy nőnek elviselnie". magára ölti a „páciens"-szerepet. fejezetben ismertetem (216. Amikor az orvos kimegy. Ha úgy dönt. és kimegy. illetve érintése rendszerint a szexuális kapcsolat része.egy időre félretéve a külvilágban érvényesülő identitását . ha látná. Az orvos hivatalos és szak­ mai magatartásformát vesz fel. ezt közli a pácienssel. aki tudja. hogy szükség van a vizsgálatra. bejön az ápolónő. ha gya­ nítják. büfögnek. elkezd gorombán kiabálni. akár férfi). Szerepjáték intim vizsgálatok során A színházi eszközöket is alkalmazó benyomás­ keltés együttműködéses formájára példa az a vizsgálat.a lepedő elválasztja a nemi szervét testének többi részétől. / Goffman sokat tett a társadalmi interakció vizsgálatáért. hogy . ezért a vizsgálati helyzet mind­ két fél számára kétértelmű és kellemetlen lehe­ . játékosan agresszívek és »tréfálkozóak«. hanem egyúttal bizonyos dolgokat el is végez helyette. különböző testi megnyilvánulásokat produkálnak: krákognak. de amint be­ lép a konyhába. amikor kiszolgálja a vendégeket.

de csak szigorú korlátok között. A személyes távolság (fél métertől egy és negyed méterig) a barátokkal vagy a viszonylag közeli ismerősökkel folytatott érintkezések nor­ mális távolsága.a munkahelyükön tölte­ nek.bizonyos. akik eljárnak dol­ gozni. A páciens együttműködik vele saját ideiglenes „személytelenítésében": nem kezdeményez be­ szélgetést. Olyan esetekben. aki séta közben karon vezet egy nőt. E. Az orvos visszajön és elmondja a vizsgálat eredményét. Az orvos távozása után kialakulhat közöttük egy rövid beszélgetés. A bizalmas távolság. hogyan formálja tes­ tünket a társadalom. hogy beléphetnek olyan nők személyes terébe. Hall. a személyes tér négy zónáját különbözteti meg. különben az illető könyékkel fogja távolabb tessékelni a betolakodót. mint a szülők és gyerekek vagy a szerelmesek között. hogy túl van a vizsgálaton. mint az első jelenetben. A fordí­ tott jelenséget azonban . mind a nők . egy „zónát" . hogy áttekintsük. Heti idejük szintén zónákra oszlik: valószí- .például az in­ terjúk .szemé­ lyes terét mások kéretlen érintéseitől vagy köze­ ledési kísérleteitől. ame­ lyekben megengedett a rendszeres testi érintke­ zés. Ugyanolyan hivatalosan ud­ varias modorban beszél. Bizonyos mértékű bizalmasság megengedett. akik nem feltétlenül tartoznak bizalmas barátaik vagy akár csak köze­ li ismerőseik közé. amikor az emberek kényszerűségből a kívánatosnál közelebb kerülnek egymáshoz.gyakran kacérkodásnak vagy szexuális közeledésnek tekintik. A férfi.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET hogy ne láthassa magát a vizsgálatot.. Ha ezeket a tereket mások kívülről „megszállják". vagy megérinti a nő derekát. A mindennapi interakcióban az intim és a sze­ mélyes távolság zónái a „legkényesebbek". INTERAKCIÓ IDŐBEN ÉS TÉRBEN Az érintkezések elemzésében és általában a társa­ dalmi élet megértésében alapvetően fontos. és igyekszik meg se moccanni. Itt a nemi kérdések is szerepet játszanak. amely a nézőközönség előtti szereplésre jellemző. azt is a páciens tudtára adva ezzel. ideértve azt is. mint ami Nyugaton illendőnek számít. Végül jön az „epilógus". ami­ kor az ajtóban előre engedi. amely legfeljebb fél méter lehet. amikor a páciens kilép a rendelőből. A nap során végzett cselekvéseink többnyire időbeli és térbeli „zónákra" oszlanak. és visszaváltozik azzá. Az odalátogató nyugatiakat rendszerint zavarba hozza a váratlan fizikai közelség. hogy taná­ csos odébb állnia. amelyben élünk. hogyan oszlanak meg a cselekvések térben és időben. A társasági távolság (egy és negyed métertől négy méterig) a formális interakciók . és nem látja pácien­ se arcát .mondjuk a reggel kilenctől délután ötig terjedőt .mind a férfiak. A szo­ ciológia és a test kapcsolatáról a 8. aki volt. „Egészség. amelyben a páciens kifejezi megkönnyebbülését. Az utolsó jelenet előtt az ápolónő ismét a kel­ lékes szerepét játssza. Minden interakció szituáció­ hoz kötött: egy bizonyos helyen történik és bizo­ nyos ideig tart. mint a nem verbális kommuni­ káció más formáiban. Sok nyu­ gati országban a szexuális zaklatásra vonatkozó új törvények és előírások hivatottak védeni az emberek . T. A személyes tér A személyes tér nagysága kultúránként különbö­ zik. A férfiak a nőknél tradi­ cionálisan nagyobb szabadságot élveznek a tér­ használatban. A páciens és az orvos tehát együttműködnek az interakció és az egymásról kialakuló benyomá­ suk irányítása érdekében. 1973. hogy a testé­ vel való iménti intim kapcsolat a legcsekélyebb mértékben sem változtatta meg a kettejük közti vi­ szonyt. Edward T. • Ebben a fejezetben sok olyan kérdés szerepel.amikor egy nő lép egy férfi személyes terébe . A negyedik zóna a nyil­ vános távolság (négy méternél nagyobb). a távolság ennél kisebb lehet. Amikor egymás mellett állnak. újból „egész" és felelős személyként kezelve a pácienst. betegség és fogyatékosság" című fejezetben lesz szó.aki egy alacsony széken ül. segít a páciensnek újra „felöltem" a személyiségét. 1996). A Közel-Keleten az emberek általában közelebb áll­ nak egymáshoz. kifejezetten orvosi kérdések­ től eltekintve egyáltalán nem törődik a beteggel. amely azzal kapcsolatos. aki behatóan vizsgálta a nem verbális kommunikációt. ezután kész az utolsó jele­ netre. így például azok az emberek. Ezen a zónán belül csak olyan kapcsolatok működnek. A nyugati kultúrában az emberek többnyire legalább egy méterre állnak egymástól a fókuszos interakció során. még ha nem is ugyanabban az érintkezésben vesznek részt. például az olvasó egy zsúfolt könyvtári asz­ talnál könyvekkel jelölheti ki a személyes terét (Hall. az ember igyekszik visszaverni a támadást. A páciens felöltözik és rendbe szedi magát. nagyon kevés társadalmi kontaktusra jellemző. Egy szú­ rós pillantás azt jelezheti a másiknak. ezzel figyelmességé­ nek. valamiféle fizikai határvonalat is meghatározhat­ nak.szokásos zónája. jó­ részt ugyanúgy. Az orvos . udvariasságának adhatja tanújelét.

hogyan közeledtek a tagokhoz. Mehetünk? A: Égek. Ezért a társadalmi interakciók kontextusának elemzésekor gyakran hasznos megvizsgálni az emberek időbeli-térbeli mozgását. Milyen „kulisszák mögötti" területekkel talál­ kozik rendszeresen a saját életében? ba utaznunk. hogy. hogy meg­ történt. hogy elrejtsék a félresikerült kollektív alakítás miatti zavarodott­ ságukat. hogy keresztülhúzzák a számításait. gyengébb tagjait itt lehet betanítani vagy kivenni a játékból. de ciki volt! El se hiszem. és milyen reakciók várhatók.akkor még nem láttuk. A: Húúú. egyetemek. hogy egy rakás balek­ kal volt dolga. Példánk is mutatja." A fent leírt beszélgetésben például „ B " és „ C " nemcsak igyekeznek enyhíteni „A" korábbi tettei­ nek kínos következményeit. Ráadásul néha a mosdó-háttérben zajló meg­ beszélések .legalábbis részben . B: .. C: Á. mint a rongy. hanem „ B " okítja is „A"-t. annak tagjai gyakran ilyen illemhelyekre vonulnak vissza. akkor elejét veheti. dehogy! Szerintem nem is hallotta. hanem azért is. ki vagy. hogy az efféle védekező stra­ tégiákkal az egyén vagy a szerepjátszó csapat nemcsak a pillanatnyi kizökkenést palástolja. A bárok mosdójában például néha hall­ hattuk. A nap időzónái közötti mozgás gyakran térbeli mozgással jár együtt: na­ ponta busszal kell a város egyik részéből a másik­ matlan.. egy-egy tagja hogyan közeledhet párnak kiszemelt cél­ pontjához. A: Talán nem kellett volna akkorát sikítanom. ha­ nem időt is nyer. Bár a be­ szélgetéshez vezető kínos eseményt nem láthat­ tuk. mi­ lyen módszerekkel lehet próbálkozni. hogy amit Goffman (2000) egész „szerepjátszó csapatnak" (perfor­ mance team) nevez. hogy „újra a színpadon a helye". Például I a fenti. elpróbálhatják a tervezett előadást és megoszthatják egymással a legfontosabb tudni­ valókat. El­ mondja neki. másrészt győzködik. Goffman (2000) figyelte meg. A regionalizáció fogalma révén megérthetjük. ha még itt van? B: Nem kerülgetheted örökké. Mi lesz. csak az okozhatott ilyen tehetetlen zavart. hogy mindenki hallja.5. az udvarias figyel­ metlenség és a személyes tér fogalma a bárok és éttermek mosdóiban zajló társadalmi inter­ akció vizsgálatát? 3. Ha az egyén megosztja a cso­ port többi tagjával az efféle stratégiai információ­ kat. és te annyira bele­ merültél a dumálásba. FEJEZET Példa a szociológiai képzelőerő bevetésére: a „kulisszák mögötti" viselkedés vizsgálata nyilvános illemhelyeken A Spencer Cahill amerikai szociológus vezette kutatócsoport bevásárlóközpontok. hogy egyrészt kisebbítik korábbi tettei kínos következményeit. A következőkben megnézzük. hogyan vehet részt a közös alakításban. (mindannyian nevetnek) B: Biztos azt hiszi a srác. egészen más napirend szerint. . A csapat nemcsak a kollektív alakítás kudarca miatt vonul vissza a mosdóba. Megegyezhetnek titkos jelekben.. ahogyan a csoport arról beszél.. hogy megelőző intézkedéseket tegyenek. hogyan alkalmazza Cahill Goffman homlokzati és hátsó régiók fogalmát vizsgála­ ta során. bárok és éttermek illemhelyein (mosdóiban) vizs­ gálta a társadalmi interakciót. három fiatal nő közötti beszélgetést egy egyetemi mosdóban rögzítettük.. mint a hétköznapokat. hogy a szerep­ játszó csapatok a kulisszák mögött szedik össze magukat és beszélik meg a kollektív alakítás szín­ padi megvalósításával kapcsolatos problémákat: „A csapat végigpróbálhatja a szerepjátékot. Forrás: Cahill et al. A: Ezt nem hiszem el! Hogy én mekkora segg­ fej vagyok! B: Ne izgulj már emiatt! Most már legalább tudja. három fiatal nő között zajló beszélgetés­ ben „ B " és „ C " úgy próbálnak lelket önteni „A"ba. hogy közönség jelenléte nélkül szűrje ki a sértő kife­ jezéseket. és ez többé ne történjen meg. hogy ha jobban figyelt volna a töb­ bi csoporttag útmutató jeleire.. hogy eljussunk a munkahelyünk­ re. 1985. Segítheti a szerepjátszás. Miért hasznos Goffman dramaturgiai modellje a nyilvános mosdóban zajló társadalmi inter­ akciók elemzésében? 2. mielőtt ismét kilép a közönség elé. a csapat kifejezési szempontból alkal­ nűleg a hétköznapokon dolgoznak. akkor elkerülhette volna ezt a zavarba ejtő eseményt.kapcsolódnak egy tag vagy az egész csoport kedélyéhez. KÉRDÉSEK 1. sőt célja eléréséhez megszerezheti a támogatásukat. A következő. a hétvégét pe­ dig otthon töltik. hogy összeszedje magát. Cahill megfigyelte.

a nap huszonnégy órájának meg­ felelően . beletelt némi időbe. így például az ápolónők meghatározott idő után új kórtermeket kapnak.huszonnégy időzónára. hogy olyan emberekkel érintkezzünk. hogy kijavítsák. A 14.. megfordulnak a kór­ ház különböző osztályain. Ez a technológiai változás „át­ rendezi" a teret: a székünkből sem kell kimoz­ dulnunk ahhoz.és időbeli le­ hetőségeinket. az orvosokat. De amit Goffman ír az . amely rendszerint a konyhára és a hálószobákra kor­ látozódik. de vilá­ gunkban mindennapossá vált az azonnali kom­ munikáció.] egy olyan terület. A nővé­ reket.] vasárnap délelőtt egy egész család arra használhatja a házat övező falat. mert ilyenkor nyílik arra lehetőség. hogy mennyire tudjuk tágítani tér. bonyolult nemzetközi közlekedési és kommuni­ kációs rendszereknek a működését. Persze az emberek ma is írnak levelet.. valamint az anyagi erő­ források összehangolása igencsak bonyolult fel­ adat. vagy tele­ fonálhatunk. mennyire szorosan kö­ tődnek a társadalmi élet különböző formái ahhoz. Ekkor osztották fel a Földet . hogy elrejtse az öltözködésükben és civilizáltságukban mu­ tatkozó slamposságot: valamennyi szobára ki­ terjesztik azt az informális viselkedést.nélkül nem létezhetnének iparosodott társadalmak (Mumford 1973). Ha levelet küldtünk külföldre. Eviatar Zerubavel (1979.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET hogyan tagolódik időben-térben a társadalmi élet. Kronometrikus idő A modern társadalmakban tevékenységeink zó­ nákra oszlását erőteljesen befolyásolja az órával mérhető. és meghatá­ rozták a nap kezdetének egyetemes viszonyítási pontját. Ezt megint Goffman (2000) ecseteli a legszebben: [. Egy kór­ háznak napi huszonnégy órában kell működnie. Az óra és a tevé­ kenységek pontos időzítése . ame­ lyeket Goffman. amelyik ne ezt tenné . mert az elektro­ nikus szupersztrádán zajló kommunikáció szin­ te azonnali. Garfinkel és mások elemeztek. hanem különböző idő­ zónákhoz is köthetők. Úgy ötven évvel ezelőttig a térbeli kommunikációhoz jelentős idő kellett. va­ lamint a munkájukhoz szükséges erőforrásokat időben és térben integrálni kell. milyen volna az élet e lehetőségek híján. Az egységes világidőt csak 1884-ben vezették be egy washing­ toni nemzetközi konferencián. A mindennapi élet kulturális és történelmi szemlélete A társas interakciók egyes mechanizmusai. annál pontosabban kell összehangolni a tevékenységeket. kronometrikus idő. A társadalmi élet és a tér-idő rend átalakulása Az internet is arra példa. A különböző „régiók­ ban" zajló interakciókat tér. az „előadások"-ra más helyiségekben kerül sor. hogy nehéz el­ képzelni. Ezek a terek nemcsak fizikailag különülnek el egymástól. amíg a levél földön-vízen eljutott a címzetthez. klumpában és minimálisan kikészítve tolják a babakocsikat [. Ma gyakorla­ tilag nincs olyan csoport vagy szervezet.és időbeli határok is elválasztják egymástól. Annyira megszoktuk. Vegyük egy családi ház példáját! Egy modern ház szobákra. hogy bekapcsolhat­ juk a tévét és megnézhetjük a híradót. amelyek megpróbálták pontosan be­ osztani lakóik napi és heti teendőit. Az idő mérése ma az egész világon egységes. Az internet és más új technológiai formák lehetővé tették. századi kolostorok voltak az első olyan szervezetek. akik a világ bármely szegle­ tében élhetnek. 1982) ezt egy modern.vagyis egyúttal tér­ beli koordinálása . A nappaliban és a kony­ hában többnyire napközben tartózkodunk.. boltba vagy otthonba. Ehhez elegendő néhány perccel a nyitás előtt benézni egy étterembe. farmerben. egyetemesnek látszanak. folyosókra és (ha többemeletes) szin­ tekre osztható. Eletünk szinte elképzelhetetlen volna nélküle. és a kórházi személyzet.. minden egyes dolgozót. akiket sosem láttunk. elektronikus levelet küldhetünk egy másik országban élő barátunknak. vagy hogy a szerepjátszók próbáljanak. Időnként az egész ház hátsó régióvá változhat. nagy kórház időbeli struktúrá­ jának elemzésén keresztül mutatta be. amelyet az adott gyakor­ lat szabályszerű előadása számára teljes mér­ tékben homlokzati területként hoztak létre. A ház bizonyos helyiségei hátsó régióknak minősülnek. hogy bárkivel érintkezzünk. minden szerepjátszás előtt és után természete­ sen gyakran hátsó területként funkcionál. ráadásul még a nap­ pali és éjszakai műszakot is váltogatják. Amerikai középosztálybeli környé­ keken továbbá a gyermekek játszótere és a ház közötti választóvonalat az anyák kulisszaként határozhatják meg. a há­ lószobában pedig éjszaka. ami lehe­ tővé teszi a napjainkban már nélkülözhetetlen. helyreállítsák és átrendezzék az állandó dísz­ leteket. Időészlelésünket is átalakítja.minél több emberről és erőforrásról van szó. akikkel so­ sem találkoztunk.

Mi jellemzi azokat a társadalmi interakciókat. „ fJ^H mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm\ I n lm Külföldön az angolok keresik az olyan otthonira emlékeztető élvezeteket. A globalizáció. a 210-211.közvetle­ nül vagy közvetve . hogy a helyi társadalmi interakciók földrajzilag szélesebb körben éreztetik hatásu­ kat" (Tilly 1995). mert fokozta az érdeklődést más országok iránt és megkönnyítette a turisták mzetközi idegenforgalor országok közötti mozgását. 2001) szerint sok ilyen interakciót a kíváncsi „turistatekintet" (tourist gaze) formál: az utazónak az az elvárása. Más szóval: a globalizáció révén interakcióink egyre nagyobb része hat . . az általuk itt költött pénzösszeg pedig háromszorosára növekedett. mert szerinte a turistatekintet éppúgy hivatásos szak­ értők által társadalmilag szervezett. i. ez a viszonylag új jelenség meg­ változtatta a különböző nemzetekhez tarto­ zók közötti interakciók gyakoriságát és jellegét egyaránt. mint a hamburger sült krumplival vagy a bőséges reggeli. távolságtartó. A történeti szociológiával foglalkozó Charles Tilly épp e változásokra alapozza a glo­ balizáció meghatározását. A britek is minden eddiginél többen utaznak a világ különböző tájaira (Office of National Statistics 2004b). aki egy másik országból származik? Vagy böngészett már olyan honlapokat. akkor már tapasztalhatta. [ fejezetben. hogy a glo­ balizáció nagymértékben bővítette a nemzetközi utazás lehetőségeit. Az ide látoga­ tók évente majdnem 12 milliárd fontot nyomnak a brit gazdaságba. Az élénk nemzetközi turizmus persze növeli a különböző országok népei közötti közvetlen inter­ akciók számát is. alkalmazását tekintve szisztematikus. Az efféle tapaszta­ latok ellentétesek mindennapi várakozásainkkal. csak ebben az esetben az „egzoti­ kus" élmények keresése hajtja. FEJEZET Globalizácíó a mindennapi életb Beszélgetett már szemtől szembe valakivel. amelyek távoli országok­ ban készültek? Utazott-e valaha a világ másik részére? Ha e kérdések bármelyikére igennel vá­ laszol. Urry a turistatekintetet Foucault I orvosi tekintet fogalmához hasonlítja (erről a 8. 1982 és 2002 között a tengerentúlról Nagy-Britanniába érkezők szá­ ma kétszeresére. amelyek a különböző nemzetek tagjai között zaj­ lanak? E kérdéskör vizsgálatához fontos adalékok­ kal szolgáltak az idegenforgalom szociológiájával foglalkozó kutatók. akik megfigyelték. SI * Ám ni p i w n Hím•inin . hogyan kellene zajla­ nia a társadalmi interakciónak és a fizikai környe­ zettel való érintkezésnek. milyen hatást gyakorol a globalizáció a társadalmi interakcióra. . mint az orvosi tekintet. oldalon lesz szó). hogy külföldi útja során „egzotikus" tapasztala­ tokat szerezhet. amelyek arra vonatkoznak.más országok lakóira. Szerinte „a globalizá­ ció azt jelenti. John Urry (1990.5.

A turistatekintet lényege. magában a közösségben szinte egyáltalán nincs lehetőség a félrevonulásra.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET 131 M M M a n H M M M n n M M M a a H a M M H N M n a M M M M H I Az Egyesült Államokba utazó britek például de­ rülnek azon. a Kalahári sivatagban élő !kungokat (a szó ele­ ji felkiáltójel csettintő hangot jelöl). 1969). hogy meg tudják határozni (többek között) azt is. vagy azért. amelyekbe ellátogatnak. az elsősorban olyan társadalmakra érvé­ nyes. hogy tucatnyinál több ember gyűlik össze? A modern és a tradicionális társadalmakban megfigyelhető társadalmi interakciók éles kü­ lönbségei jól láthatók. hogy angolos-íres kocsmákba és vendég­ lőkbe is be ne térjenek. és ritkán vagy sohasem fordul elő.különösen a férfiak . Az élelem ritka ezen a környéken. a vízlelőhelyek közelében kialakított ideiglenes településeken. milyen domináns minták alakulnak ki a turisták és a helybéliek közötti interakciókban. akik miatt a népszerű úti célokat gyakran a kelléténél jobban fejlesztik. Egy átlagos nap nagy részét az ilyen célú vándorlás tölti ki. Az idegenforgalomból élő helybéliek becsülhetik a tengeren túlról érkezőket. Képzelje el. hogy idegenül. A turisták faggathatják a helybélieket mindennapi életük különböző résziéteiről. A közlekedés szabá­ lyai annyira bevésődnek. ezért a szociológusoknak nagyon kell figyelniük arra. Az asszonyok és gyerekek gyakran a táborban maradnak. de nem nehéz belátni. de sok­ szor az egész csoport felkerekedik élelmet keres­ ni. Például a lkungoknak nem sok . vajon ezek az interakciók barátságosak-e vagy inkább kibékíthetetlen ellentétekkel jellémezhetők. ha egy másik országba érkezve rádöbbenne. Senki nem próbál­ ta Goffmannak a mindennapi életről tett megál­ lapításai szerint tanulmányozni a lkungokat. hogy igaz-e a Quentin Tarantino Ponyvaregény című filmjében elhangzó megállapítás: a franciák metrikus mértékegysé­ geket használnak. Mi a helyzet a kicsi. I I I I I I 1 I I 1 I I I I I I I I I I I I I I I nyi területet is átfésülnek egy nap alatt. nyi­ tott sátrakban alszanak. Mielőtt az utóbbi években gyakoribbá nem váltak az idegenekkel való talál­ kozásaik.fiatalok legnép­ szerűbb gyülekezőhelyei közé tartoznak a McDo­ nald's gyorséttermek. A legtöbb lkung-csoport tagjai sohasem talál­ koznak olyan emberrel. A lkungok mindennapi élete ilyenkor mindenféle rituálék és ünnepségek körül forog. ezek előkészítése és lebonyolítása ugyanis na­ gyon sok időt vesz igénybe. ezért a McDonald's „negyed­ fontos sajtos" hamburgerét „sajtos royale"-nak hívják. a munkájukról és a kikapcsolódási szokásaikról . hogy ismerős környezetben ismerős ételeket ehetnek. furcsá­ nak. akit ne ismernének vi­ szonylag közelről. még mindig felismerhetők társadalmi életük tradicio­ nális mintái.gyakran a nap nagy részében egyedül vannak. A családok szinte átlátszó. hogy az éppen olyan. Például a Párizs­ ba látogató-főként az amerikai . ami­ kor bőven van víz. például az ételeikről. milyen csalódott vol­ na.ezt kétféleképpen tehetik: vagy azért. ezért nagy területeket kell bejárniuk. amelyekben az idegenekkel való kapcsolat mindennapos. A lkungok harminc-negyven fős csoportok­ ban élnek. nem is volt szavuk az „idegen" leírásá­ ra. ha e szabályok felrúgását tapasztaljuk. hanem ezt is láthassuk. mint a szülővárosa! A turisták többsége azonban nem akar túl eg­ zotikus tapasztalatokat szerezni. és gyakorlatilag minden tevékenység látható kívülről. aludni. de az emberek számára udvarias figyelmetlenségről és másfajta interak­ ciókról. és késő este térnek vissza a táborba enni. hogy hozzájussanak. hogy egyszerre vágyunk az egzotikusra és az ismerősre. tradicionális társadalmakkal. A turistatekintet feszültségeket kelthet a turistákés a „helybéliek" közötti közvetlen interakciókban. De turistaként kedvünket is leljük ebben az idegenségben. akik különböznek tőlük. hogy negatív ítéleteket alkossanak azokról. A külföldre utazó britek nem bírják meg­ állni. miközben a hasonló viselkedésen a brit vezetők megütköznének. mert tudni szeretné. ha például vesszük a ma technikai értelemben legkevésbé fejlett társa­ dalmak egyikét: a Botswanában és Namíbiában. A fér­ fiak a nap nagy részét gyakran egyedül vagy ket­ tes-hármas csoportokban töltik. hogy jobban megértsenek más kultúrákat. aki épp azért megy oda. amelyek nem érintkeznek idege­ nekkel. A globalizáció terjeszkedésével erősödik a turizmus. Van. A közösség tagjai néha száz négyzetmérföld- gyakran megnyugtató. hogy ne csak az Em­ pire State Buildinget és az Eiffel-tornyot. Bár külső hatások miatt már változófélben van az életmódjuk. hogy az amerikaiak az út jobb olda­ lán autóznak. más néven busmanokat (Lee 1968. Míg a lkungok . Néha az efféle kitérők kí­ váncsiságból fakadnak. hogy e megállapítások egy része csak korlátozottan érvényes a lkungok tár­ sadalmi életére. amelyek ellentétesek egymással. Bizonyos érte­ lemben épp azért fizettünk. Más helybéliek azonban neheztelhetnek a pénzükért cserébe valamit elváró turistákra. Van azonban az évnek egy olyan része. amikor a napi tevékenysé­ gek rutinja megváltozik: a téli esős évszak. már-már egzotikusnak hat. mert gazdasági hasznot hoznak a helységeknek. és élelmet is sokkal könnyebb találni.

Bár az irányzathoz tar­ tozók sokféle témában vizsgálódtak . ezért őrizetben tartották a fiatalokat. amelyek az ada­ tokban megfigyelt mintákat magyarázzák. hogyan keletkeznek a fiatalkori bűnözésre vonatkozó „hivatalos" adatok. hogy a szociológusoknak ezeket a folyamatokat kell leírniuk és elemezniük. amelyet ők maguk alkottak a társadalmi valóságról. Hangsú­ lyozzák. Ezzel szemben Cicourel a kihágással gyanú­ sított fiatalok letartóztatásának és osztályozásá­ nak folyamatait figyelte meg. hogy amit az egyének és a társadalom valóságként észlelnek és értelmeznek. hogy homlokzati és hátsó területeket alakítsanak ki. Ezt a feltevést megkér­ dőjelezi a szociológiai gondolkodás egy jelentős irányzata. / A városok társadalmi interakcióiról a szocio­ lógia egyik alapítója. hogy a fiatalkorú bűnözőkkel szemben alkalmazott rendőrségi el­ járások azokra a köznapi feltételezésekre épül­ nek. o. munkásságáról a 21.az orvos­ tudománytól és az orvosi kezeléstől a nemek közötti kapcsolatokon át az érzelmekig főként társadalmi problémákkal.talán az egyszülős otthonokból származó gye­ rekekre kevésbé ügyelnek. Tevékenységüktől tá­ vol áll az. A felsőbb osztály­ beli otthonokból származó elkövetőket viszont inkább elengedték.. különféle épületekkel. hogy a társadalmi valóság e „nyilvánva­ ló" tényei a különböző kultúrákban élők. mégis van ben­ nük egy közös feltevés: a társadalmi valóság attól függetlenül létezik. Ha a társadalmi valóságot „magyarázni" próbáljuk. Az irányzat követői úgy vélik. Tehát a rendőrségi gyakorlat arra szolgál. hogy „milyenek valójában" a fiatalkorú bű­ nözők. Például amikor alacsonyabb osztályból szárma­ zó fiatalkorú elkövetőket tartóztattak le. a társadalmi konstrukcionizmus. az egyazon kultúrában élők körében is eltérhetnek. Ezért azokat a folyamatokat kell elemezni. a szülők felügyeletére bízták.). hogy az emberek mit tekin­ . nem vizsgálhatják csupán azt a képet. A valóság társadalmi fel­ építése című könyvükben (1998) a „közfelfogást" vizsgálják: vagyis azt. Ezért az irányzat követői azt mondják. vá­ rosövezetekkel „elhatárolják" a különböző társas eseményeket és érintkezéseket. / A posztmodernizmusról bővebben lásd a 4.. Ezek az elméletek ugyan különbözőképpen értel­ mezik a társadalmi jelenségeket. pá­ rosok és városi terek" című fejezetben lesz szó (692. illet­ ve tárgyiasítjuk (magától értetődőnek tekintjük) azokat a folyamatokat. mint a felsőbb osztálybeliekre Szociológiai vita a valóság társadalmi felépítéséről A szociológián belül többféle elméleti keretet al­ kalmaznak a társadalmi valóság magyarázatában. Peter Berger és Thomas Luckmann 1966-ban megjelent klasszikus. ami számukra „valóságosnak" látszik. Georg Simmel írt nagy­ hatású összefoglalót. egyének és csoportok társadalmi interakciója révén kelet­ kezik. ahogyan a modern vá­ rosokban zajlik az interakció. ami valóságos. amelyek során ezt a va­ lóságot megformáljuk. Pél­ dául a letartóztatásokra és bírósági tárgyalásokra vonatkozó adatok első ránézésre azt mutatják. akkor nem vesszük figyelembe. és olyan elméleteket alkot. A lkungok társadalmi interakcióinak formája nagyon különbözik attól. szinte állandóan idege­ nekkel érintkezünk. tenek gondolkodás nélkül valóságosnak. sőt. többek közt a bűnözés „problémájával" foglalkoztak. A nagyvárosi élet során elkerülhetetlenül. A társadalmi konstruktivisták Berger és Luck­ mann elképzeléseit felhasználva vizsgálják a társadalmi jelenségeket és igyekeznek feltárni. ame­ lyek révén az egyének azt kezdik valóságosnak tekinteni. „A szociológiai elméletalkotás" című fejezetet (103-105. vagyis azt. hogy így a fiatalok kellőképpen megfegyelmezhetők. hogy az emberek beszélnek róla vagy élnek benne.). o. ami a modern társadalmakra jellemző. hogy a csonka családból származó fiatalok álta­ lában nagyobb arányban követnek el normasértő cselekményeket. mert a rendőrök és a szülők is úgy vélték. FEJEZET lehetőségük van arra. A társa­ dalmi konstrukcionizmust máig a posztmodern szociológiai gondolkodás egyik irányadó megkö­ zelítésének tekintik. hogy szobafalakkal. A szociológusok többsége a fiatalkori bűnözés arányaira és eseteire vonatko­ zó adatokat adottnak (vagyis valóságosnak) te­ kinti. akkor a rendőrök gyakrabban tulajdonították a kihágáso­ kat a megfelelő szerepmodell hiányának. az maga is konstruált. ezért a szociológusok erre a megfi­ gyelt összefüggésre dolgoznak ki magyarázatokat . mint a kétszülős otthonokból származók.5. Aaron Cicourel munkája (1968) a fiatalkori bű­ nözés területén végzett társadalmi konstrukciós kutatásokra példa. Felfedezte. vagy nincs megfelelő szerepmodelljük. hogyan ismerik meg és egyszersmind teremtik meg azt. hogy gyakrabban süssék hivatalosan a „fiatalkorú bű­ nöző" bélyeget az alacsonyabb osztálybeli család­ ból származókra.

és milyen választ adhatna. A társadalmi konstrukciós irányzatnak is meg­ vannak a bírálói. közvetett kommunikáció számos olyan problémát vet fel. az online közösségek és a csevegőszo­ bák az iparosodott országokban sokak számára a mindennapi élet részét képezik. amelyek azután alátámasztják a köz­ vélekedésbe foglalt összefüggést.. a disznólkodás. a test rezdüléseiben. hogy az elektronikus leveleken és az interneten át folytatott. hogy az irányzat követői igyekeznek rámutatni a társadalmi való­ ság szubjektív megteremtésére. Társadalmi interakció a kibertérben Szöges ellentétben azzal. [. Az irányzat követői nem azt feltételezik. / A bűnözési „probléma" konstruálásáról a 19. hogy az elektronikus levelezés és üze­ netváltás. akik talán tőlünk több ezer mérföldre élnek. Ez a megbélyegzés hozza létre azokat az adatokat. hogy maga a társadalmi valóság. Steve Woolgar és Dorothy Pawluch szociológusok azt mondják." Főként e né­ zet támogatói állítják.). majd a kapott konstrukció hivatott igazolni. és milyen új bonyodalmakat okozhatnak? A kétkedők azt mondják. A befogadó kevés jelből követ­ keztethet a másik személyiségére és hangula­ tára. hogy van mód jó vagy rossz reputációt kiala­ kítani.ezt fogom kifejteni a kö­ vetkező fejezetekben is.de csak közvetett kapcsolat­ ba -. de magukat a vélekedéseket létező társa­ dalmi tényezők. hogy a számítógépre épülő kommunikációs technológia túl korlátozott. Az új technológia védelmezői mégis azt mond­ ják. hogy kezdetben minden ilyen fiatallal egyformán bánnak.: A gond az emberi kommunikáció természeté­ ből fakad. de eltűnik a test. A bizalom szinte teljesen el­ párolgott. például a kapitalizmus vagy a patriarchátus hozzák létre. Majdnem minden hét­ köznapi ügyködésünk. hogy a címkézési folyamat szub­ jektív (Woolgar-Pawluch 1985). Az egyik legismertebb .. amelyekben azt vizsgálták. hogy a társadalmi valóság objektíven létezik. Például a társadal­ mi konstruktivisták azokban az elemzésekben. hogy a hálózati (online) kommunikációnak ere- . Kockázatos ügy ez (Locke 2000). az igazi silány pótléka. így lehető­ vé válik a csalás. például a bevásárlás vagy a banki ügyletek során olyan emberekkel kerü­ lünk kapcsolatba . amit a lkungokról meg­ állapítottunk ( 1 3 1 . amikor a kezdeti viselkedést objektívnek mutatja.bizalmi rendszer az a virtuális közösség. Most. amely nem jelent meg a szemtől szembeni inter­ akcióban. másokat viszont konstruáltnak tekintenek. és csak találgathat.] Az interneten jelen van az elme. hogy az interakció révén a valóságról alkotott köznapi elképzelések megteremtik érvényességük önálló. tehát a bűnösnek bélyegzett fiatalok és az ettől megmenekülő fiatalok közötti különbség a „bűnös" címke kialakításából fakadhat. „objektív" bi­ zonyítékát. hanem azokat a folyamatokat igyekeznek doku­ mentálni és elemezni. kérdésként merül fel.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET . Végső soron a társadalmi konstrukciós irány­ zat olyan elméleti megközelítést kínál a társa­ dalmi valóság megértéséhez.. mire gondolhatott. hogy a szélesebb körben ható társadalmi erők igencsak befolyásol­ ják a megfigyelhető társadalmi következménye­ ket. a játszadozás a másik érzelmeivel stb. gyakran megállapították. akikkel sosem találkozhatunk .1 3 2 . milyen fiatalokat bé­ lyegeztek bűnözőnek. o. nem akadályozhatja meg. ugyan­ akkor azt állítja. kezünk gesztu­ saiban. akiket talán sosem láthatunk. a kibertér­ ben elvész a valóságos. Továbbá az internet lelkes hívei azzal érvelnek. „Bűnözés és deviancia" című fejezetben bőveb­ ben is szó lesz. Cicourel tanulmánya rámutat. Például egyes bírálók szerint a valóság ugyan lehet a köznapi vélekedések konstruált megörö­ kítése. a bizalmat megteremteni. minden színlelés és el­ idegenedés. a hang­ lejtésben. A bírá­ lók szerint az irányzat nem következetes. a modern társadal­ makban állandóan olyanokkal folytatunk inter­ akciót. de épp ezáltal egyes vonásokat objektívnek. Más szociológusok azért bírálták az irányzatot. amelyek során a társadal­ mi valóságot az emberek megformálják. így csökkenthe­ tő a hálózati kommunikáció kockázata. a manipuláció. mi lehetett az üzenet­ küldő szándéka. Ahogyan Katz és szerzőtársai (2001) írják: „A gépelésben elvész az emberi. Elménk termékének véljük. pedig testekben valósul meg: az arcjátékban. oldalon).és legtöbbet emlegetett . amely gyökeresen különbözik a legtöbb más szociológiai szemlélet­ módtól. mert nem hajlandó elfogadni. hogy milyen jellegűek ezek az interak­ ciók. például hogy a szegény családból származó fiatalok gyakrabban keveredhetnek normaszegő cselekményekbe. ha a fiatalok hasonló vétségeket követtek el.még akkor is. amely az eBay aukciós oldalain működik (lásd a keretes részt a 1 3 5 .1 3 6 . hogy a felhasználók hamis identitás mögé rejtőzzenek (lásd az erre vonatko­ zó keretes részt a következő oldalon).

például az a nő. ez sajátosan mai történet egy férfiról. amely az intemetkor hajnalán született. és új | beceneve. egyre vadabb kísérletbe kezdett. mert.] A „fedő­ neve" ez volt: Beszédes Hölgy. nemére. hogy . Valójában férfi . Némasága miatt először a Csöndes Hölgy hálózati nevet választotta. amikor most. mi­ után Joan révén megismerkedtek . aki nem tudta kontroll alatt tarta­ ni a kísérletet. Ezért aztán mindenkit szörnyen megrázott. Melyek a hálózati interakció előnyei és hátrá­ nyai a szemtől szembeni találkozókkal össze­ hasonlítva? dendően számos olyan előnye van.") Akárhogy is.és lábfájástól gyötört Joan elő­ ször annyira elkeseredett fogyatékosságai miatt. New Yorkban élő neuropszichológus. Aztán mentora. nem sokkal azután. Maga Joan is egy évig volt kórházban. New Yorkban élő pszichiáter.5. hogyan lehetne Alexet pszichiáterként bíróság elé állítani. [. amelyben a fizikai megjelenés nem számít. mondjuk a telefonálás vagy a szemtől szembeni találkozó esetén nem beszélhetünk. Barátja a balesetben halt meg. és szellemes. a Johns Hopkins Egyetem egy­ kori tanára számítógéppel. ötvenes évei elején járó.. gyakran hát. Vannak lényeges különbségek a kibertérben zajló társadalmi interakciók és a szemtől szem­ beni találkozások között? 2. mégis máig érvé­ nyes kérdéseket vet fel. A következő két évben a hálózati élet nél­ külözhetetlen résztvevője lett. és nem a hitünk. hogy a technika nem védhet meg a félrevezetéstől. hogy valójában Joan Sue Greene a neve. fogyatékkal élő nőket és példa­ mutatóan pusztította az épkézláb emberekben kialakult sztereotípiákat. Ráadásul nem is nő. amely beszédét és járását is károsította. A médium szoká­ sainak megfelelően az emberek ilyen (általában játékos) becenévvel jelennek meg a sokfelhaszná­ lós „nyitott" csatornákon. ha az érzelmek és a jelen­ tésárnyalatok kifejezéséről van szó. KÉRDÉSEK 1. a Beszédes Hölgy ezt az új énképet tük­ rözte. többen próbálták kinyomozni. gyakran többet is elárulnak magukról egymásnak. akinek viszonya volt a hús-vér Alexszel. amelynek szolgáltatá­ sai közt a valós idejű csevegés is szerepelt) . ön­ zetlen személyisége kibontakozhatott egy olyan médiumban. amelyről az interakció hagyományosabb formáiban. amelyek fel­ használhatók a beszélő ellen.végül is mindenki így „beszél" a számítógépen keresztül -. De gépelni tudott . Mi.a kísérletet egészen egyszerűen „szellemi erőszaknak" tart­ ják. hogy először kötöttem a számító­ gépemhez egy modemet és beléptem a hálózati kommunikáció különös új világába. jeles.) Más áldozatok Alexet nem aljas színlelőnek tekintették. A lélek ugyanaz maradt. Számos szoros hálózati barátsága és (olykor-olykor) romantikus kapcsola­ ta révén sok-sok nő életét változtatta meg. hogy húszas évei végén járó.Joannak épp ez kellett. ha csak a jóhiszeműsé­ günk veszett oda. Alex áldozatai közül néhányan . agysérüléssel kezelték. de ha ketten magántermészetűbb beszélgetésbe kezdenek. egyszerre segítette a hozzá hasonló. kerekes székbe kénysze­ rült.olyan információkkal. etnikai hovatartozására vagy társadalmi helyzetére vonatkozó információkkal is szolgál .. hogy a jövő idilli közösségét al­ kotjuk. Joannel 1983 késő tavaszán „találkoztam". hogy meg­ tapasztalja: milyen nőnek. aki maradandó sérüléseket szerzett egy autóbalesetben. hogy szó szerint élni se volt kedve. de Alex kísérlete mindannyiunk számára bizonyította. egy bensőséges női barátság részesének lenni. bár ilyesmire még nem volt példa. ahogy e nők egyike fogalmaz: „a lélek a lényeg. hanem kísérletezőnek. Például az emberi hang sokkal többet érhet. (Sőt. hogy Joan nem is fogyatékos. akik alig ismerték Joant. hogy a hálózaton keresztül tud­ jon barátokat szerezni. hálózati szereplők sokan sze­ retnénk azt hinni. az év elején egy sor bonyodalmas eseményt követően kiderült. okos. Még jó. nem az illető neme.nevezzük Alexnek -. de a beszélő életkorára. Forrás: Gelder 1996. becsapottnak érezték magukat. aki a legújabb technikai lehetőségeket kihasználva a legrégebbi nemi szerepekkel kapcsolatos feltevéseinket for­ gatta ki. modemmel és egyéves CompuServe előfizetéssel ajándékozta meg (ez volt az első internetes cég. FEJEZET Példa a szociológiai képzelőerő társadalmi interakció problémái Ezt a részt egy olyan cikkből vettem. Rámutatnak. aki hajmeresz­ tő. Alex megtévesztő játéka miatt még azok is sér­ tettnek. Ha­ marosan megtudtam. Joant nagyon sokan megkedvelték. amelyet egy részeg vezető okozott. A néma. (Közülük többen is próbálják fenn­ tartani barátságukat Alexszel.

negatív és semleges megjegyzéseket is felrakhatnak az oldalra azokról a felhasználókról. 2005-re az eBay-hez több mint százmillióan csatlakoztak a világ min­ den részéről. sokan becsap­ hatók. gyakran többért is. személyek kö­ zött közvetítő aukciós ház. hogy ezen a piacon bármikor elkö­ vethetnek sokakat érintő csalást. hogy az eBay nem vállal jótállást. sőt inkább csak ilyen fel­ használókkal üzletelnek. gyors szállítás.] Né- . a semleges megjegyzések pedig egyik irányba sem változtatják a felhaszná­ ló pontszámát.] A kiemelkedően jó rangsorolás aranyat ér. garanciát a gazdát váltó áru­ kért: a tranzakció minden kockázatát az eladók és a vevők vállalják. hanem értékelő megbecsültségét is láthatjuk). Jeles... Ajánlom mindenki­ nek. akkor megjelenik teljes értékelési profilja. Ez a profil tartalmazza a megjegyzések összesített listáját. A szám összesített mutatója annak. Figyelemre méltó. [. az eBay afféle katalógusként szolgál." [.] A felhasználó nevére kattintva levelet írhatunk neki. A re­ gisztrált felhasználók pozitív. minden negatív megjegyzés -1 pont. de az eBay-en keresztül zajló csereberék mégis ritkán végződnek rosszul. hogy mennyire becsülik az illetőt az eBay-piacon. amely mutatja. amelyben szerepel minden értékelő levélcíme és rangjelző száma (így nemcsak az értékelt. Ebben az értelemben egy-egy üzletkötő olyan rangot szerez.. ha a neve utáni számra kattintunk. amelynek révén többet adhat el. Minden pozitív megjegyzés +1 pontot ér. akik az eBay oldalain adnak-vesz­ nek termékeket. A bizonyos szintet elérő felhasz­ nálókat egy színes csillaggal is díjazzák. hogy szívesebben köt üzletet magas pontszámúakkal.. Úgy tűnhet. a Feedback Forumnak (a visszajelzések fórumának) tulajdonítják a sikeres üzletek igen nagy arányát.. [. Az eBay működ­ tetői és piaci résztvevői is az intézményesített értékelési rendszernek. Jellegze­ tes pozitív megjegyzés lehet például: „Gondos csomagolás. akikkel már üzleteltek.. Az eladó esetében ez az információ a következőképpen jelenik meg: az el­ adó neve (265). Sok résztvevő mondta.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET Bizalomépítés a kibertérben: az eBay visszajelzési rendszere Az eBay ma a legnagyobb és az egyik legrégebbi (1995 szeptemberében indított). Minden eladó vagy licitáló neve után zárójel­ ben egy szám látható. hogy összesítve hány pozitív értékelést kaptak.

hogy csak akkor érthetjük meg. ahogyan másokra nézünk. ezért gondosan kerü­ lik. vagyis a szemtől szembeni interakció. az elektronikus kommunikáció elfedi ezeket az azonosító jegyeket. hálózati kommunikáció elszigetelődést eredményezhet. azt az ellenséges szándék vagy .. az emberek mintha még mindig ér­ tékelnék a közvetlen kapcsolatot. Az üzleti élet szereplői például továbbra is eljárnak megbe­ szélésekre. akik ezt nevez­ ték a közelség kényszerének (compulsion of proximity): az egyének úgy érzik. 2. Egy 1995 és 2 0 0 0 között internetezők körében végzett felmérés eredményei azt mutatják. mert az emberek létre­ hozhatják hálózati identitásukat és szabadabban beszélhetnek. mert így lehetünk biztosak abban. amely »sosem hazudik«: a szem. hogy az internethasz­ nálat távolról sem a társas elszigetelődés irányába hat. Úgy érezzük. Ez nagy előnyt jelenthet a nők és más. Ha hosszan a másik szemébe bá­ mulunk. hogy olcsóbb és hatékonyabb volna megkötni az üzletet telefonos konferencia­ hívás vagy videokapcsolat révén. FEJEZET hány negatív ítélet elég. de azt el kell ismernünk. szemtől szemben is többször találkoznak és érintkeznek másokkal. Boden és Molotch szerint az emberek azért vállalják a részvételt a talál­ kozókon. hogy a közvetett. mi zajlik körülöttünk.5. hogy valódi barátságok alakuljanak ki . amely­ ben fontos az együttes jelenlét. akkor kiderül. akik minket lényegesen érintő döntéseket hoznak.a szerelem jelének tekintheti. akiknek véleményére más környezetben gyakran nem sokat adnak (Pascoe 2000). ünnepi összejöveteleket rendezhetnének az elektronikus „valós idejű" kommunikáció felhasználásával. lehetőség­ teremtőként mutatják be. ezért a gyakran üzletelők igyekeznek pontszámukat növelni azzal. Ha jobban megnézzük mindennapi viselke­ désünk sok triviálisnak látszó elemét. hogy tiszta üzleteket ütnek nyélbe villámgyorsan. KÖVETKEZTETÉS: GYŐZ A KÖZELSÉG KÉNYSZERE Bár ma már egyre gyakoribb a közvetett kom­ munikáció. [. mennyire őszinték. A szer­ zőpáros megállapítja. hogy „az együttes jelenlét révén olyan testrész mutatkozik meg előttünk.a Goffman interakciós vizsgálataiban igazolt okok­ ból . Az internetben kétkedők máig azzal is érvel­ nek. 2001). A gyakori résztvevők jól tudják. mint másutt tehetnék.az elektronikus kommunikáció bármely for­ májánál sokkal több információt ad arról. pedig úgy tűnhet. hanem jelentős és egyre nagyobb hálózati és hálózaton kívüli társas interakció elindítójának tartják. hogy azok a társadalmi interakció összetett és fontos részei. hogy érvényre juttathatjuk nézeteinket és meggyőzhetjük őket őszinteségünkről. mekkora kárt okozhat egy negatív ítélet. Al­ talános vélemény szerint a legfontosabb ér- .bizo­ nyos esetekben . »a lélek tükre«. Forrás: Kollock 1999.de mint­ ha valójában nem ez történne. Erre példa a tekin­ tet: az. megakadályozza. A felmérés szerint az internetezők általá­ ban más médiumokon (főként telefonon) keresz­ tül is többet kommunikálnak. de ez óriási hátrány egy olyan piacon.. A legtöbb interakcióban a szemkontaktus igen rövid időtartamú. Az emberi arc sokféle érzelmet fejezhet ki. Az elektronikus interakciót sokszor felszabadítóként. hogy olyan helyzetben kell találkozniuk egymással. ha azoknak a jelen­ létében vagyunk. mert az együttes jelenléti helyzet . az interakcióban együtt jelen lévő felek folyamatosan figyelik e kifinomult testrész legkisebb rezdüléseit is" (Boden-Molotch 1994). hogy így nélkülözniük kellene a sze­ mélyes családi ünnepek jó hangulatát. A családtagok „virtuális" találkozókat. mint a nem internetezők (Katz et al. A szemkontaktus maga bizonyos mértékű köz­ vetlenséget és bizalmat jelez. meghitt­ ségét. amely megvilágítja a tár­ sadalmi élet számos vonatkozását.] A felhasználó letilthatja visszajelzési pro­ filja megjelenítését. hogy a figye­ lem kizárólag az üzenet tartalmára irányuljon. ÖSSZEFOGLALÁS 1. néha ezért átutaznak a fél világon. A társadalmi interakciók vizsgálata a szocioló­ gia alapvető területe. amely a résztvevők körében kivívott meg­ becsültségre épül. és biztosítja. és oda a becsület. E jelenség egyik magyarázata Deirdre Bodentől és Harvey Molotchtól ered. hagyomá­ nyosan hátrányos helyzetű csoportok számára. hogyan gondolkodnak és éreznek az emberek.

6.akkor kerül sor. Például az afrikai lkungok kicsi. I . Minden társadalmi interakció adott idő. A társadalmi interakciónak lehetnek ugyan egyetemes mechanizmusai. amit mások mondanak vagy tesznek. ahol a színészek felkészülnek az előadásra és lazítanak a fellé­ pés után. ha jelezni akarja. amikor két vagy több ember közvetlenül ar­ ra figyel. Budapest. Budapest.bár általában bevált módszerrel .Pólya Kiadó. Fókuszos interakcióra . de sok közülük kultúránként különbözik. így kevés alkalom adódik homlokzati és hátsó területek kialakítására. hogy kedvező képet alakítsanak ki másokban magukról.amely egyes érintkezésekre vagy interakcióepizódokra osztható . amelyeken belül nincs „magánélet". MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK 1. Nehéz volna „interakciós vandalizmust" folytatni a tanítási órán? 4.megérteni mások szavainak és cselekedeteinek igazi je­ lentését. Phil (1992): Erving Goffman and Modern Sociology. Tomka Miklós fordítása.és tér­ beli helyzetbe ágyazódik. Megvizsgálhatjuk mindennapi életünk tér-idő „zónáit". Erving (2000): Az én bemutatása a mindennapi életben. s könnyebb a be­ nyomáskeltés. A mindennapi társalgás és beszélgetés tanul­ mányozását Harold Garfinkel nyomán etnometodológiának nevezzük. Polity. Routledge (2. Goffman. New York. London. Hogyan mutatkozhat az ember „magabiztosnak"? 5. amikor közvetlen párbeszédre nem kerül sor. hogyan gondol­ kodnak és éreznek mások. Az etnometodológia azt vizsgálja. Jószöveg Műhely. akik színpadon. ha a társadalom tagjainak nem volnának közös alapfeltevései? 2. Manning. hogyan próbáljuk cselekvően . amelyekből hiányzik az együttes jelenlét. Különböző kultúrák összehasonlító vizsgálata igen sok egyezést mutat mind az arckifejezések. Lehetne-e társadalmi élet. Mint a színházban. vándorló csoportokban élnek. Milyen stratégiát alkalmazhat a bárha vagy kávézóba egyedül betérő nő. kiadás). azt a tendenciát. 8. Berényi Gábor fordítása. Goffman.Luckmann. talán mert így könnyebb információkat gyűjteni arról. Ez eredményezi az úgyneve­ zett közelségkényszert. 5. Cohen. A társadalmi interakció gyakran jól megvilá­ gítható a dramaturgiai modell alkalmazásával: az interakció résztvevőit színészeknek tekint­ hetjük. A reaktív kiáltások (indulatszavak) vizsgálatá­ val sok mindent megtudhatunk a társalgás jel­ legéről.Taylor. díszletek és kellékek között játszanak. A modern társadalmakat többnyire közve­ tett személyközi érintkezések (például banki ügyletek) jellemzik. Free Press. Vajon mennyiben láthatja másnak egy turista a városunkat? 3. Helyettesítheti-e az elektronikus kommunikáció a szemtől szembeni interakciót? AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK Berger. hogy amikor csak lehet. 7. A nem fókuszos interakció egymás kölcsönös tudomásulvétele nagy társaságokban. Thomas (1998): A valóság társadalmi felépítése: tudásszociológiai értekezés. 9. tevékenységeink hogyan köve­ tik egymást időben. 4. Thalassa Alapítvány . Cambridge. 3.TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET zelmeket tükröző arckifejezések velünk szü­ letnek. vagyis megnézhetjük. Erving (1963): Behaviour in Public Places. ugyanakkor milyen hely­ változtatásokkal járnak együtt. Stanley . mind az arcon megjelenő ér­ zelmek értelmezése terén. a felek igyekeznek szemé­ lyesen találkozni. Peter . a társa­ dalmi élet számos területén is világosan el­ különül egymástól a homlokzati terület (maga a színpad) és a hátsó terület. hogy nem vágyik társaságra? 6. Laurie (1995): Escape Attempts: The Theory and Practice of Resistance to Everyday Life.

nl/emca/ Erving Goffmanról http://people.brandeis.edu/~teuber/goffmanbio.fmg.natcom.edu/courses/soc/sOO/soclll-01/IntroTheories/Symbolic.html Ethno/CA News (az etnometodológia és a társalgáselemzés hálózati forrása) http://www2.htm A szimbolikus interakcionizmusról http://web.uva.org/ctronline/nonverb.A nem verbális kommunikációról http://www.grinnell.html -• .

ÖREGEDÉS KULTÚRA. TÁRSADALOM ÉS A GYERMEK SZOCIALIZÁCIÓJA Elméletek a gyermekfejlődésről Szocializációs közegek NEMI SZOCIALIZÁCIÓ Szülők. televízió A nemsemleges nevelés nehézségei A szociológiai vita A TELJES ÉLETÚTRA KITERJEDŐ SZOCIALIZÁCIÓ Gyermekkor Serdülőkor Fiatal felnőttkor Érett felnőttkor Öregkor ÖREGEDÉS A brit társadalom „őszülése" Hogyan öregszik az ember? Az öregedés folyamata: versengő szociológiai magyarázatok Az öregedés jellemzői Nagy-Britanniában Öregedéspolitika A világnépesség őszülése Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források . ÉLETÚT. felnőttek reakciói A nem tanulása Mesekönyvek.SZOCIALIZÁCIÓ.

a k v i d d i c s e t . m a j d t o v á b b a f e l n ő t t k o r b a .arra az e l v r e é p ü l n e k . R o w l i n g g y a k r a n a p a r a n o r m á l i s se­ g í t s é g é v e l m u t a t j a m e g a m i n d e n n a p i é l e t alap­ j a i m ö g ö t t r e j l ő c s o d á l a t o s . a h o l m e g i s m e r h e t i az ö s s z e t a r t á s t és az á l l h a t a t o s s á g o t . A l b u s D u m b l e dore a n e m sokkal korábban elárvult c s e c s e m ő t . a Harry Potter és a bölcsek köve így k e z d ő d i k : a furfangos v a r á z s l ó . A s z o c i a l i z á c i ó az a f o l y a m a t . a m i a Harry Potter-sorozat újítása.a m e l y e k m i n d Har­ ry egy-egy i s k o l a é v é t ö l e l i k fel .v a g y a k á r m i n d k e t t ő b e . az mégiscsak s e r d ü l ő k o r b a .. a m i k o r m á r m e g t u d j a emészteni" (Rowling 1 9 9 9 ) . H á n y t leteszi n e m varázsló („mugli") nagybátyja é s n a g y n é n j e ajtaja e l é . amelybe beleszüle­ tett. A f i a t a l o k s z o c i a l i z á c i ó j a a t á r s a d a l m i repro­ d u k c i ó á l t a l á n o s a b b j e l e n s é g é t is e r ő s í t i . m e r t h i á b a b í r m é g egy ifjú v a r á z s l ó i s h a t á r t a l a n erővel.] j o b b l e s z n e k i .MHMHMnMMHMMMMMMHHMMMMMMHM J . „ N i n c s az a gyerek. d e m á r i s h í r e s e m b e r ! Ü n n e p l i k ő t egy h ő s t e t t é r t . h o g y ha a fiú a v a r á z s l ó v i l á g b a n m a r a d . a k á r l é t e z ő v i l á g u n k b a helye­ zi a c s e l e k m é n y t . a m i t t e l j e s e n szokvá­ n y o s zavarral fogad. n e m c s e p e r e d ­ h e t fel e g é s z s é g e s e n . H a r r y is ű z i a v a r á z s l ó k sportját. M i n d a n n y i a n fontos é l e t s z a k a s z o k o n h a l a d u n k át: a g y e r m e k k o r b ó l a . M é g j á r n i s e tud.m i é r t v o l n a ez k ü l ö n ö s e b b . h o g y n i n c s n a g y o b b k a l a n d a felnőt­ té v á l á s n á l . M i v e l a sport s o k g y e r e k n e k az a terep. h o g y é r t h e t ő b b é t e g y e a f e l n ő t t é v á l á s folyamatát. m i n t a p o s t a i r e n d s z e r v a g y az e l e k t r o n i k u s le­ v e l e z é s ? A k l a s s z i k u s g y e r m e k i r o d a l o m fő célja. U n i v e r z u m á b a n t é v e d h e t e t l e n b a g o l y v i s z i a le­ v e l e t a c í m z e t t n e k . B á r H a r r y a R o x f o r t B o s z o r k á n y . A H a r r y Potter r e g é n y e k . H a r r y m á r j e l é t a d t a pá­ r a t l a n e r e j é n e k . azt a fo- iskola. a m i r e n e m i s fog e m l é k e z n i ! [. D u m b l e d o r e m é g i s aggódik.és Varázslóképző Szakiskolába jár. a k á r m e s e v i l á g b a . A Har­ ry Potter-sorozat k é s ő b b i d a r a b j a i b a n H a r r y b e n is n e m i v o n z a l m a k t á m a d n a k . K . a m e l y n e k során a tehetetlen c s e c s e m ő fokozatosan öntudattal b í r ó é s é r t e l m e s s z e m é l y i s é g g é válik. R o w l i n g világsikert aratott k ö n y v s o r o z a t á ­ n a k e l s ő darabja. a k i ezt é p é s s z e l k i b í r n á ..s z ö v e v é n y e s világot. h a c s a k ak­ kor s z e r e z t u d o m á s t erről. c s a k segítséggel tudja elsajátí­ tani a megfelelő értékeket. a k i feltalál­ ja magát a b b a n a kultúrában.

és ez a n e m z e d é k e k e t egy­ máshoz kötő újabb kapcsolatrendszert jelent. így á t ö r ö k l ő d n e k a z e l ő d ö k értékei. E g y g y e r m e k s z ü l e t é s e m e g v á l t o z t a t j a azok életét. a m e l y n e m z e d é k e k óta v á l t o z a t l a n . A s z i m b o l i k u s i n t e r a k c i o n i z m u s h a n g ­ súlyozza. m i a k ü l ö n b s é g a z ö n m a g á r ó l alkotott k é p . a g y e r m e k k o r t ó l a későbbi időszakokig terjedő életszakaszaiban hatnak a s z o c i a l i z á c i ó r a . Az egyszerű utánzásból a l a k u l ki a b o n y o l u l t a b b s z a b á l y z ó j á t é k (game). vagy a k e r t é s z k e d é s t i m i t á l v a kanállal ásni kezdenek. fejeze­ tet). M e a d szerint akkor alakul ki b e n n ü n k az éntudat. a t ö b b i e ­ kétől k ü l ö n b ö z ő i d e n t i t á s a v a n ? E l e t é n e k e l s ő néhány hónapjában a c s e c s e m ő szinte egyál­ talán n e m é r z é k e l k ü l ö n b s é g e t az e m b e r e k és a k ö r n y e z e t é b e n l é v ő é l e t t e l e n tárgyak között. a t a n u l á s és az a l k a l m a z k o d á s vé­ gigkíséri a teljes é l e t c i k l u s t . Mead és az énfejlődés George Herbert M e a d eszméi a szociológiában rendkívül széles körben hatottak. Bár a kulturális t a n u l á s f o l y a m a t a a c s e c s e m ő k o r b a n és a korai g y e r m e k k o r b a n s o k k a l i n t e n z í v e b b . A brit t á r s a d a l o m n a k p é l d á u l s o k o l y a n sajátos társa­ dalmi-kulturális j e g y e van. m i k ö z b e n a b e n n ü k élők e g y m á s u t á n s z ü l e t n e k és m e g h a l n a k . a szimbolikus interakcionizmusnak alapját alkotják. A z é n k i a l a k u l á s á n a k p r o b l é m á j a s o k vitát ka­ var. m i l y e n e l m é l e t i m a g y a r á z a t o k a t dolgoztak k i k ü l ö n b ö z ő s z e r z ő k arról. a m i k o r m e g t a n u l j u k m e g k ü l ö n b ö z t e t n i a „reaktív é n t " (I) a „felépített é n t ő l " (me).i l y e n az is. En­ n e k e g y i k m ó d j a a s z e r e p j á t é k (play). M e a d u g y a n a k k o r a g y e r m e k f e j l ő d é s fő sza­ k a s z a i t i s leírja. mivel az elmé­ leti gondolkodás egyik h a g y o m á n y o s irányzatá­ nak. a m i k o r m á r n a g y s z ü l ő k k é váltak. t u d a t a é s szük­ ségletei vannak. az ö n á l l ó a n cselekvő lényt. h o g y a n ala­ kul ki a k i s g y e r m e k k é t f é l e é n f o g a l m a : a „reak­ tív é n " és a „felépített é n " . n o r m á i é s t á r s a d a l m i gyakorlata. h o g y a gyer­ mekfejlődésről kidolgozott legfontosabb elmé­ l e t e k a s z o c i a l i z á c i ó k ü l ö n b ö z ő o l d a l a i t állítják e l ő t é r b e .f ő k é n t az e l s ő é l e t é v e k b e n . é s a z e g y m á s s a l v e r s e n g ő e l m é l e t e k e l t é r ő szemlélettel közelítenek e kérdéshez. M a j d i s m e r t e t e m a főbb c s o p o r t o k a t és t á r s a d a l m i k o n t e x t u s o k a t . a m e l y e k sok­ sok é v e n át f e n n m a r a d n a k . Az előbbi a még szocializálatlan kisgyermek. h o g y öntudatos. nyezetükről. TÁRSADALOM ÉS A GYERMEK SZOCIALIZÁCIÓJA Elméletek a gyermekfejlődésről Az ember egyik legsajátosabb jegye m á s élőlé­ nyekhez h a s o n l í t v a az. de legismertebb írásai a kognícidval foglalkoznak. így fedezi fel „felépített é n j é t " . h o g y m á s o k ­ n a k a z ö v é t ő l e l t é r ő i d e n t i t á s a . A z i d ő s e m b e r e k akkor i s m e g m a r a d n a k s z ü l ő k n e k . a v e l e s z ü ­ letett-öröklött t u l a j d o n s á g o k vagy a n e v e l é s ? E l ő ­ ször m e g n é z z ü k . hogy az e m b e r e k közötti interakció j e l e n t é s h o r d o z ó s z i m b ó l u m o k o n és a j e l e n t é s e k é r t e l m e z é s é n k e r e s z t ü l zajlik (lásd az 1. A g y e r m e k k é t é v e s kora előtt n e m tudja. h o g y a s z o c i a ­ lizáció egymáshoz kapcsolja a k ü l ö n b ö z ő nem­ zedékeket.a g y e r e k e k az idő­ s e b b e k t ő l t a n u l n a k . milyen más „bőrébe bújni". ÉLETÚT. és a kisgyere­ kek játékaikban gyakran a felnőtteket utánozzák. A s v á j c i J e a n P i a g e t a g y e r m e k i fejlődés s z á m o s o l d a l á t vizsgálta. a m á s o k h o z v i s z o n y í t o t t „ é n j e " és a „ m á s i k " k ö z ö t t . A f e l n ő t t e k sütését-főzését l á t v a h o m o k s ü t e m é ­ n y e k e t k é s z í t e n e k . spon- KULTÚRA. Csak e b b e n a szakaszban alakul ki ben­ n e fejlett é n t u d a t . V é g ü l á t t e k i n t j ü k az öregedéssel k a p c s o l a t o s l e g f o n t o s a b b s z o c i o l ó ­ giai k é r d é s e k e t . M e a d ezt n e v e z i „ s z e r e p á t v é t e l ­ nek": a gyermek megtanulja. a k i k f e l e l ő s e k a f e l n e v e l é s é é r t . G e o r g e H e r b e r t M e a d a m e r i k a i filozófus é s s z o c i o l ó g u s f ő k é n t azt vizsgálta. M i n d e n t á r s a d a l o m o l y a n j e l l e m z ő k k e l bír. hogy az e g y é n t u d a t á b a n v a n : ö n á l l ó . k ü l ö n ö s t e k i n t e t t e l a z é n t u d a t kialakulására. Mikép­ pen érthetjük m e g az é n t u d a t k i a l a k u l á s á t . h o g y a g y e r m e k e k m i k é p p e n t a n u l ­ n a k m e g gondolkodni ö n m a g u k r ó l . M e a d szerint a c s e c s e m ő k és kisgyermekek elsősorban a körülöttük lévők cselekedeteinek utánzása révén válnak társadalmi lényekké. A s z o c i a l i z á c i ó s o r á n . é s . A k ö v e t k e z ő r é s z e k b e n egy gyakori s z o c i o l ó g i a i vitát j á r o k k ö r ü l : mi a m e g h a t á r o z ó b b . a m e l y b e n a négy-öt é v e s g y e r e k m á r egy f e l n ő t t s z e r e p é t j á t s s z a . Az a l á b b i a k b a n arról is szó lesz. h o g y a leggyakrab­ ban beszélt nyelv az angol.azt. h o g y a n é s miért f e j l ő d n e k a g y e r e k e k úgy.SZOCIALIZÁCIÓ. ezért ők m a g u k is új i s m e r e t e k k e l és t a p a s z t a l a t o k k a l gazdagodnak. Bizonyos m é r t é k i g ez a n n a k t u l a j d o n í t h a t ó . A s z ü l ő i g o n d o s k o d á s r e n d s z e r i n t a gyermekekhez kapcsolja a felnőttek tevékeny­ ségét egész h á t r a l é v ő é l e t ü k r e . amelyek az e g y é n k ü l ö n b ö z ő . a m e l y b e n l é t r e j ö n a t á r s a d a l o m i d ő b e l i strukturális f o l y t o n o s s á g a . ÖREGEDÉS lyamatot. C s a k f o k o z a t o s a n érti meg. mint k é s ő b b . K í v ü l r ő l . a h o g y a n tapasz­ taljuk. m á s o k s z e m é v e l t u d l á t n i . i l l e t v e a kör­ vagyis a z z a l . n i n c s é n t u d a t a . t ö b b e k k ö z ö t t a n e m i i d e n t i t á s kialakulá­ sára v o n a t k o z ó e l m é l e t e k e t is.

a k k o r n e m érti meg. h o g y azok s z i m b o l i k u s m ó d o n f e j e z z e n e k ki tárgyakat és ké­ p e k e t . k ö z b e n f e l i s m e r i . h a l l a n a k é s érez­ n e k az ő k e t k ö r ü l v e v ő v i l á g b ó l . a m e l y a s z ü l e t é s t ő l nagyjából k é t é v e s korig tart. de n e m egymás­ sal. P é l d á u l n e m fogja fel. h o g y a gyer­ m e k úgy l á t h a s s a ö n m a g á t . E g y k ö n y v e t n é z e g e t . a m i t l á t n a k . a h o g y a n m á s o k látják őt. és a c s e c s e m ő s z á m á r a c s a k a z létezik.t ö b b . az o s z t á s t és a k i v o n á s t . Az e g o c e n t r i k u s b e s z é l g e t é s b e n az. Piaget a k o g n i t í v f e j l ő d é s n e k . a m e l y k e t t ő t ő l h é t é v e s korig tart. m e r t alacso­ n y a b b a v í z s z i n t j e . N e m érti p é l d á u l azt. h o g y m a g u k é r t e l m e z z é k a vi­ lágot. E b b e n az i d ő s z a k b a n a g y e r e k e k vi­ s e l k e d é s e j e l l e m z ő e n e g o c e n t r i k u s . h o g y a b ö l c s ő az ő m o z d u l a t a i m i a t t k e z d el m o z o g n i . a m e l y e k a f e l n ő t t e k s z á m á r a t e r m é s z e t e s e k : a z okságról. e g y m á s t ó l j ó l e l k ü l ö n í t h e t ő szaka­ szát írta le. h o g y á l t a l á b a n k i z á r ó l a g a saját n é z ő p o n t j á b ó l i n t e r p r e t á l j a a világot. A tárgyak n e m k ü l ö n ü l n e k el a s z e m é l y e k t ő l . és a s z a v a k a t m á r k é p e s ú g y h a s z n á l n i . E b b e n a k o r b a n k e z d e n e k a g y e r e k e k szerve­ zett s z a b á l y o z ó j á t é k o k b a n r é s z t v e n n i a k o r á b b i .az őt k ö r ü l v e v ő k u l t ú r a á l t a l á n o s ér­ tékeit é s e r k ö l c s i s z a b á l y a i t . a s e b e s s é g r ő l ." D e h a azt k é r d e z i k tőle: „ H á n y l á n y t e s t v é r e v a n a n ő v é r e d n e k ? " . akkor v a l ó s z í n ű l e g azt fogja v á l a s z o l n i : „ S e m e n n y i " . h o g y m e g t a n u l j a a m a t e m a t i k a i m ű v e l e t e ­ ket: a szorzást. A g y e r m e k f e j l ő d é s é n e k ú j a b b s z a k a s z a M e a d szerint nyolc-kilenc éves kor táján következik b e . U g y a n e k k o r v á l i k képessé arra. E b b e n a s z a k a s z b a n . h o g y v é g ü l a g y e r m e k a k ö r n y e z e t é t m i n t j ó l elkü­ löníthető és állandó tulajdonságokkal rendelkező tárgyak és s z e m é l y e k ö s s z e s s é g é t fogja fel. h o g y a g y e r m e k ö n z ő . t o v á b b á f e l t é t e l e a z e l ő z ő s z a k a s z sikeres befejezése. Szerve­ zett s z a b á l y o z ó j á t é k o t c s a k ú g y l e h e t j á t s z a n i . K ö r ü l b e l ü l n é g y h ó n a p o s koráig a c s e c s e m ő n e m tudja m e g k ü l ö n b ö z t e t n i m a g á t a k ö r n y e z e t é t ő l . h o g y megfogja. hogy m á s o k az ö v é t ő l e l t é r ő n é z ő p o n t b ó l látják a tár­ gyakat. Csak e b b e n a szakaszban kezdik megérteni azo­ kat az á l t a l á n o s é r t é k e k e t és erkölcsi szabályokat. amit a gyerekek mondanak. h o g y egy m a g a s .vagyis a n n a k . a m i t é p p e n lát. m e r t a l a c s o n y a b b lett a szintje. a konkrét műveletek s z a k a s z a h é t t ő l t i z e n e g y é v e s korig tart. A g y e r e k e b b e n a s z a k a s z b a n k e z d i felfogni azt. m e r t m é g n e m t u d j a a n ő v é r e n é z ő p o n t j á b ó l lát­ ni ö n m a g á t . h o g y a z o k a k ö z v e t l e n é r z é k e l é s t ő l függetlenül l é t e z n e k . szélesebb e d é n y b e . é s k é r d e z ő s k ö d n i k e z d a z a b b a n t a l á l t k é p e k r ő l .6. A g y e r e k e k n e m p a s s z í v a n fogadják be a hozzájuk érkező információkat. h o s s z ú k á s üveg­ b ő l á t t ö l t i k a v i z e t egy a l a c s o n y a b b . a h o g y a n a f e l n ő t t e k .azt gondolja. ta­ p i n t á s s a l é r z é k e l i a tárgyakat és fizikailag felfe­ d e z i k ö r n y e z e t é t . a m i t M e a d á l t a l á n o s m á s i k n a k (generalized oth­ er) n e v e z . a s ú l y r ó l vagy a s z á m o k r ó l . f i g y e l m e n kívül h a g y v a azt. valamint a z igazságosság é s a z e g y e n l ő r é s z v é t e l fogalmait. s z e n z o m o t o r o s v a g y érzékszervi-mozgásos szakasznak nevezte. A k o n k r é t m ű v e l e t i s z a k a s z b a n lévő g y e r e k k ö n n y e d é n ad h e l y e s f e l e l e t e t e r r e a kér­ désre. h a n e m azt. A g y e r e k e k együtt b e s z é l g e t n e k . Piaget az e l s ő szakaszt. mert a c s e c s e m ő főként úgy t a n u l . Piaget és a kognitív fejlődés szakaszai J e a n Piaget n a g y h a n g s ú l y t fektetett a g y e r m e k e k a z o n k é p e s s é g é r e . hogy k e v e s e b b a víz. a h o g y a n a g y e r m e k m e g t a n u l ö n m a g á r ó l és a k ö r n y e z e t é r ő l g o n d o l ­ k o d n i . A g y e r e k e k n e k e b b e n a fejlődési s z a k a s z b a n n i n c s á l t a l á n o s e l k é p z e l é s ü k o l y a n g o n d o l k o d á s b e l i kategóriákról. M o s t m á r k é p e s e k k ü l ö n ö s e b b nehézség nélkül alkalmazni olyan gondolkodási s z a b á l y o k a t . m e r t a g y e r e k e k m é g n e m tudják s z i s z t e m a t i k u s a n a l k a l m a z n i b ő v ü l ő é r t e l m i ké­ p e s s é g e i k e t . P i a g e t a z é r t n e v e z i ezt a s z a k a s z t „művele­ t e k e l ő t t i n e k " . Ha a g y e r m e k látja. A l e g f o n t o s a b b e r e d m é n y e b b e n a s z a k a s z b a n az. a m e l y e k a társadalmi életet irányítják. E b b e n a szakaszban m á r sokkal kevésbé egocentrikus. P i a g e t k u t a t á s a i n a k a k ö z é p p o n t j á b a n a követ­ k e z ő fázis. többnyire n e m kapcsolódik szorosan az előtte megszólaló mondandójához. h o g y a s z é l e s e b b e d é n y k e v e s e b b v i z e t t a r t a l m a z . E z e n a fejlő­ d é s i s z i n t e n a g y e r m e k f e l i s m e r i a h i b á t abban az é r v e l é s b e n . A gyere­ k e k e b b e n a z i d ő s z a k b a n sajátítják e l a z e l v o n t lo­ gikai f o g a l m a k a t . meglehetősen szervezetlen szerepjátékok helyett. g y e r m e k m a g a s s z i n t e n elsajátítja a nyelvet. h o g y a v e l e s z e m b e ü l ő c s a k a könyv borítóját láthatja. h a n e m szelektál­ j á k é s é r t e l m e z i k . akkor h e l y e s e n azt feleli: „Egy. ha a „ r e p ü l ő g é p " f o g a l m á t akarja kifejez­ n i . m i n t a h o s s z ú k á s . a m ű v e l e t e k előtti s z a k a s z állt. F o k o z a ­ tosan tanul meg különbséget tenni az emberek és a tárgyak között. m i n t p é l d á u l az okság. FEJEZET tán kívánságok és vágyak kusza halmaza. A művelet előtti szakaszban a gyerekek nem k é p e s e k összefüggő b e s z é l g e t é s t folytatni mások­ kal. a \ . h a a gyerekek megértik a játékszabályokat. A h a r m a d i k periódus. Piaget ezen n e m azt érti. M i n d e n s z a k a s z ú j k é p e s s é g e k elsajá­ títását j e l e n t i . A z ö n t u d a t k i a l a k u l á s á h o z t e h á t az kell. E g y n é g y é v e s g y e r m e k p é l d á u l széttárja a kezét. h o g y a víz menyn y i s é g e v á l t o z a t l a n m a r a d t . míg az u t ó b b i M e a d é r t e l m e z é s é b e n a t á r s a d a l m i én. Ha a m ű v e l e t e k e l ő t t i s z a k a s z b a n egy kislánytól m e g k é r d e z i k : „ H á n y l á n y t e s t v é r e d v a n ? " .

h o g y a n v i s z o n y u l n a k a társadalom más csoportjaihoz. Az elsődleges s z o c i a l i z á c i ó c s e c s e m ő . / A családokkal kapcsolatos kérdésekről részle­ t e s e b b e n a 7. E b b e n a s z a k a s z b a n a c s a l á d e g y e s feladatait más s z o c i a l i z á c i ó s k ö z e g e k v e s z i k át. de a f o r m á l i s m ű v e l e t i s z i n t r e n e m jut e l v a l a m e n n y i felnőtt.a b b a n a fej­ lődési láncolatban. a csecsemő családban megtapasztalt kapcsolatai korántsem a z o n o s a k m i n d e n k u l t ú r á b a n . Ha n e m is t u d v á l a s z t a d n i arra a kérdésre. h o g y „ M e l y i k á l l a t e g y s z e r r e k u t y a é s puli?". E z t p e d i g m e g h a t á r o z z a a c s a l á d i i n t é z m é n y e k j e l l e g e é s az. A g y e r m e k e k k o r sajátítja el a nyelvet és azokat az a l a p v e t ő v i s e l k e d é s m i n t á ­ kat. A nagyobb társadalmak különböző rétegeiben a g y e r m e k n e v e l é s és a f e g y e l m e z é s s o k f é l e t í p u s á ­ val é s e g y s z e r s m i n d e g é s z e n e l t é r ő é r t é k e k k e l é s e l v á r á s o k k a l t a l á l k o z h a t u n k . U g y a n a k k o r a b r i t t á r s a d a l m o n b e l ü l i s s o k f é l e c s a l á d i k ö r n y e z e t lé­ tezik. és sok m i n d e n t m e g ő r i z n e k az e g o c e n t r i k u s gon­ dolkodásból. Bár a b r i t t á r s a d a l o m b a n k ü l ö n f é l e s z u b k u l t ú r á k ta­ l á l h a t ó a k . Az e z e k b e n a kon­ textusokban zajló t á r s a d a l m i i n t e r a k c i ó k r é v é n az e m b e r e k m e g t a n u l h a t j á k a k u l t ú r á j u k sajátos mintáit alkotó é r t é k e k e t . Ezzel szemben sok más kultúrában a nagynénik. a m e l y b e az e g y é n „ b e l e s z ü l e t e t t " . a m e l y e t c s a k a szü­ l ő k é s rajta k í v ü l m é g e g y vagy k é t g y e r e k alkot. és s o k a n a g y e r m e k születése után viszonylag hamar visszamennek a m u n k a h e l y ü k r e p é n z t k e r e s n i . E n ­ n e k e l l e n é r e itt i s j e l e n t ő s m é r t é k b e n b e f o l y á ­ solja a s z o c i a l i z á c i ó s m i n t á k a t az. E s o k f é l e s é g el­ l e n é r e ma is r e n d s z e r i n t a c s a l á d a s z o c i a l i z á c i ó folyamatának legfontosabb közege a csecsemő­ kortól a serdülőkorig. és a d ö n t é s előtt g o n d o l a t b a n m é r l e g e l n i a z o k a t ..SZOCIALIZÁCIÓ. akkor is m e g é r t i . Az iskola. A m o d e r n társadalmakban a társadalmi p o z í c i ó t n e m j e l ö l i k i ily m ó d o n a s z ü l e t é s . S z o c i a l i z á c i ó s k ö z e g e k a z o k a c s o ­ portok vagy t á r s a d a l m i h e l y z e t e k . hogy milyen lehet a z é l e t e m o n d j u k egy l e r o b b a n t v á r o s r é s z b e n n e - Szocializációs közegek A szociológusok gyakran két nagyobb szakaszra bontva tárgyalják a k ü l ö n b ö z ő k ö z e g e k b e n zajló szocializációt. ha belegondolunk. S o k g y e r e k e t e g y e t l e n s z ü l ő n e v e l . „Társadalmi rétegződés és osztály" című fejezetben. E z r é s z b e n a z i s k o l a i oktatástól függ. és e z e k b e n a s z o c i a l i z á c i ó s f o l y a m a t o k i s k ü l ö n b ö z n e k . A formális m ű v e l e t i s z a k a s z b a n a s e r d ü l ő m á r képes m e g é r t e n i . a t ö m e g k o m m u ­ nikációs e s z k ö z ö k és v é g ü l a m u n k a h e l y v á l n a k az egyént s z o c i a l i z á l ó e r ő v é . ÉLETÚT. amely összekapcsolja a nem­ zedékeket. hogy m i l y e n nagy szerepe van a családi háttérnek. nagy­ részt meghatározta a társadalmi helyzetét egész életére. a m e l y e k b e n a szocializáció alapvető folyamatai v é g b e m e n n e k . Piaget s z e r i n t a z e l s ő h á r o m fejlődési s z a k a s z univerzális. de a n y a és gyer­ meke v i s z o n y á t b e f o l y á s o l j a k a p c s o l a t u k f o r m á j a . n o r m á k a t é s n é z e t e k e t . A g y e r e k e k a s z ü l e i k r e vagy az ő k e t k ö r ü l v e v ő k ö z ö s s é g tagjaira j e l l e m z ő visel­ k e d é s f o r m á k a t v e s z i k át. h o g y b i z o n y o s k é r d é s e k m i é r t „csalafinták". A családok a különböző kultúrákban más-más „ h e l y e t " f o g l a l n a k el a t á r s a d a l o m i n t é z m é n y e i k ö z ö t t . ÖREGEDÉS T i z e n e g y t ő l t i z e n ö t é v e s korig tart az a sza­ kasz. R e n d ­ szerint m i n d e n h o l az a n y a a l e g f o n t o s a b b sze­ mély a g y e r m e k e l s ő é l e t é v e i b e n . sőt a z o n túl is . A m á s o d l a g o s s z o c i a l i z á c i ó r a a g y e r m e k ­ kor k é s ő b b i r é s z é b e n . A család Mivel a c s a l á d r e n d s z e r e k n a g y o n v á l t o z a t o s a k . K ö n n y e n megért­ hetjük. egy átlagos b r i t g y e r e k é l e t e e l s ő é v e i t o l y a n c s a l á d b a n tölti. h o g y a c s a l á d m i l y e n k ö r n y é k e n é l é s m i l y e n t á r s a d a l m i osz­ t á l y h o z tartozik. a kortárscsoport. ez a k u l t u r á l i s t a n u l á s legin­ tenzívebb i d ő s z a k a . „Családok és intim kapcsolatok" című fejezetben lesz szó. A k e v é s b é i s k o l á z o t t e m b e r e k ál­ talában k o n k r é t a b b f o g a l m a k b a n g o n d o l k o d n a k . • Az o s z t á l y k é r d é s e k e t k ö z e l e b b r ő l is m e g v i z s ­ gáljuk a 9. M a a c s a l á d o s n ő k j e l e n t ő s r é s z e a háztar­ t á s o n k í v ü l is v á l l a l m u n k á t . a s z e r v e z e t e k . A s e r d ü l ő k o r i d e j é n a f e j l ő d ő gye­ rek k é p e s s é v á l i k r e n d k í v ü l e l v o n t é s h i p o t e t i k u s eszmék m e g é r t é s é r e . A l e g t ö b b t r a d i c i o n á l i s t á r s a d a l o m b a n az a c s a l á d .. és é r t é k e l i a tréfát. E b b e n a s z a k a s z b a n a c s a l á d a fő s z o c i a l i z á c i ó s közeg. és r é s z t v e s z n e k m é g a l e g f i a t a l a b b c s e c s e m ő k g o n d o z á s á b a n is.és kisgyer­ mekkorban zajlik. h o g y m i é r t „a p u l i " vá­ lasz a h e l y e s . és gyakorisága. a m e l y P i a g e t s z a v a i v a l a f o r m á l i s m ű v e l e ­ tek s z a k a s z a . n a g y b á c s i k és u n o k á k is u g y a n a n n a k a h á z t a r t á s ­ n a k a tagjai. m á s o k a t k é t f e l n ő t t p á r (az e l v á l t s z ü l ő k és a m o s t o h a s z ü ­ l ő k ) . A m o d e r n társadalmakban a korai szocializá­ ció többnyire szűk családi körben történik. az érett korig k e r ü l sor. a m e l y e k a k é s ő b b i t a n u l á s a l a p j á t alkotják. A g y e r e k e k e b b e n a sza­ kaszban egy p r o b l é m á v a l s z e m b e s ü l v e k é p e s e k az összes m e g o l d á s i l e h e t ő s é g e t f e l s o r a k o z t a t n i .

i l l e t v e a s z ü l ő k n e m z e d é k é n e k s z e m l é l e t e k ö z ö t t i j e l e n t ő s e l t é r é s e k h e z vezet.k ü l ö n ö s e n a n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n -. h o g y megtudja. p o n t o s a n e l v é g e z n i a feladataikat. A z i s k o l á b a n gyakran j ö n n e k létre kortárscsoportok. FEJEZET k i s g y e r m e k j ó i d e i g s z i n t e k i z á r ó l a g c s a l á d i kör­ ben szerez tapasztalatokat. b a r á t i k a p c s o l a t b a n m a ­ radnak. A g y e r e k e k n e k m e g kell t a n u l n i u k c s ö n d ­ b e n m a r a d n i . főként a kisebb tradicionális társadalmakban a kortárscsoportok f o r m á l i s a n is l é t e z n e k ( á l t a l á b a n c s a k a fiúk kö­ r é b e n ) m i n t életkori o s z t á l y o k . mi­ l y e n férfinak é s n ő n e k l e n n i ( e fejezet k é s ő b b i ré­ szében. hogy a család fontos szerepet tölt be a s z o c i a l i z á c i ó b a n . Nyilvánvaló. / Az i s k o l a i s z o c i a l i z á c i ó v a l r é s z l e t e s e b b e n fog­ lalkozom a 17. T h o r n e k u t a t á s a j ó l m u t a t j a . A g y e r e k e k által így t e r e m t e t t t á r s a s k o n t e x t u s ha­ t á r o z t a m e g .ö t ö ­ d i k e s g y e r e k e k e t egy m i c h i g a n i é s egy kaliforniai iskolában: beült az órákra és azt is figyelemmel k í s é r t e . 1 9 9 3 ) i l y e n n é z ő p o n t b ó l v i z s g á l t a a szo­ c i a l i z á c i ó t . p u s z i t k a p s z ! " já­ tékot vagy „ p u s z i f o g ó c s k á t " . a 1 4 7 . a m i k o r a v á l t o z á s o k m i n d e n t á t h a t n a k . a m e l y h a s o n l ó korú gyerekek közössége. fehér családba születik (Kohn 1 9 7 7 ) ..144 6. m i v e l a c s e c s e m ő és a . a k k o r k e v é s b é t e t s z e t t e k ne­ kik az ilyen fejlemények. A férfiak n e m egyénenként. E z k ü l ö n ö s e n igaz a m a i v i l á g b a n . U g y a n a k k o r a z i s k o l a m á s . E m e l l e t t p u s z t á n az a tény. B á r ná­ l u n k n i n c s e n e k i n t é z m é n y e s ü l t é l e t k o r i osztá­ lyok. E n n e k e l l e n é r e a társadalmi-kul­ t u r á l i s h a t á s o k ó r i á s i e r e j ű e k . A t a n á r o k r e a k c i ó i s z i n t é n b e f o l y á s o l j á k azt. illetve a n n a k . h o g y a g y e r e k e k b e s z é l n e k formá­ l ó d ó t e s t ü k r ő l : ez i g e n c s a k k e d v e l t t é m á j u k . a k o r t á r s k a p c s o l a t o k m é g font o s a b b a k . A z egyes é l e t k o r i o s z t á l y o k tagjai á l t a l á b a n egész é l e t ü k b e n s z o r o s . N e m fo­ gadta el. h o g y elfogadják a t a n á r o k t e k i n t é l y é t . G y a k r a n sajátos s z e r t a r t á s o k k a l vagy r í t u s o k k a l ü n n e p l i k meg. ho­ g y a n a l a k í t j á k ki és t a p a s z t a l j á k m e g a g y e r e k e k a n e m i j e l e n t é s e k e t az o s z t á l y b a n és a j á t s z ó t é r e n . Elvárják tőlük. T h o r n e megállapította. h o g y a n j á t s s z á k a „kapj el. a k i kritikát­ l a n u l elfogadja s z ü l e i s z e m l é l e t é t . ifjú v é n és öreg v é n . jó­ módú. fő­ k é n t azáltal. a g y e r e k e k négy-öt é v e s k o r fölött i d e j ü k jó r é s z é t a z o n o s k o r ú b a r á t a i k t á r s a s á g á b a n töltik. Az egymást követő életkori osztályok p é l d á u l a k ö v e t k e z ő k l e h e t n e k : gyerek. m i n t más szocializációs közegeik. Az iskola S z i n t é n f o n t o s s z o c i a l i z á c i ó s k ö z e g a z iskola. A kortárskapcsolatok A s z o c i a l i z á c i ó s f o l y a m a t egy m á s i k k ö z e g e a kortárscsoport. h a n e m csoportosan haladnak végig e z e k e n a f o k o z a t o k o n . a m e l y e k h a t á s á t fokozza a z i s k o l a i o s z t á l y o k é l e t k o r sze­ rinti szerveződése. napköziben együtt j á t s z a n a k . s z ü l e i k t ő l és tanáraiktól tanulják meg a n e m mivoltát. e t n i k a i k i s e b b s é g h e z t a r t o z ó g y e r e k n e k . öreg h a r c o s . és gyermekeik az óvodában. h o g y a c s o p o r t egy-egy tagja testi át­ a l a k u l á s á t z a v a r t a n fogadta vagy b ü s z k é n vállal­ ta. a k k o r a t ö b b i l á n y is a k a r t a ezeket a v á l t o z á s o k a t . e g y ü t t e s tevé­ k e n y s é g e i é p p o l y a n f o n t o s a k l e h e t n e k . betartani az iskola fegyelmi előírásait. M i v e l m a n a p s á g a n ő k egy jelentős része munkát vállal. a k i egy kertvárosi. Kevésbé egyértelmű . h o g y a m o ­ d e r n t á r s a d a l m a k b a n t ö b b f é l e s z o c i a l i z á c i ó s kö­ zeg l é t e z i k . A z iskolai oktatás szabályozott folyamat: meghatá­ rozott tantárgyakat meghatározott tanterv szerint k e l l t a n u l n i . m i n t r é g e b b e n ( C o r s a r o 1 9 9 7 . E z e k a nor­ m á k pedig a k é s ő b b i e k b e n kihatnak a munká­ val k a p c s o l a t o s t a p a s z t a l a t a i k r a is.. hogy m e n n y i r e f o n t o s a k a k o r t á r s c s o p o r t o k . „Oktatás" című fejezetben. e l k e r ü l h e t e t l e n ü l a gyerekek. hogy a kortárscsoport n a g y h a t á s t g y a k o r o l a n e m i s z o c i a l i z á c i ó r a . h o g y a g y e r e k e k m i t v á r n a k el m a g u k t ó l .] m é g n á l u k s e m jelentke­ zett a h a v i v é r z é s . Egyes kultúrákban. oldalon a n e m i szocializáció h á r o m k l a s s z i k u s e l m é l e t é t i s m e r t e t e m ) . ő is azt akarta m e g é r t e n i . h o g y a fiatal férfi m a g a s a b b é l e t k o r i o s z t á l y b a l é p . h o g y a gyerekek t á r s a d a l m i s z e r e p l ő k .1 4 9 . A k i s i s k o l á s o k társas. T h o r n e k é t é v e n á t figyelt m e g n e g y e d i k e s . m i t t e s z n e k a z o s z t á l y t e r m e n kívül. P e r s z e a l i g h a a k a d o l y a n gyerek. B a r r i e T h o r n e s z o c i o l ó g u s k ö n y v é b e n (Gender Play.. h o g y a g y e r e k e k p a s s z í v a n . Harris 1998). Néz­ te. a ser­ dülők. ifjú har­ c o s . szegény. M i n t k o r á b b a n m á s o k . és ennek megfelelően viszonyuljanak hozzájuk. a k k o r is) melltar­ tót h o r d a n i . De ha a k e d v e n c e k n e m vettek fel m e l l t a r t ó t é s [. hanem m e g n é z t e . h o g y a n t e r e m t i k a k t í v a n újra m e g újra a n e m j e l e n t é s é t az e g y m á s s a l folytatott interak­ c i ó i k s o r á n . h o n n a n t u d j á k m e g a g y e r e k e k . h i s z e n a gyerekek v e l k e d ő . T h o r n e ( 1 9 9 3 ) erről így ír: Ha a l e g k e d v e l t e b b „ n ő k " e l k e z d t e k m e n s t r u á l n i vagy ( h a n e m k e l l e t t v o l n a . e n n é l rej­ tettebb formában is szocializációs közegként mű­ k ö d i k . a k i k n e k r é s z ü k v a n társas v i l á g u k m e g t e r e m t é s é b e n és f o r m á l j á k saját szo­ c i a l i z á c i ó j u k a t .

m e n n y i r e ö s s z e t e t t e k a g y e r e k e k m e n t á l i s folya­ matai. a h a n g l e ­ m e z e k .t ő l kezdve é v e n t e e l e m e z t é k a legfőbb a m e r i k a i or­ szágos h á l ó z a t o k e s t i c s ú c s i d ő s z a k á b ó l és hét­ végi n a p k ö z i m ű s o r a i b ó l v á l a s z t o t t m i n t á k a t . Nézzük meg most a nemi szocializá­ ciót. h a n e m é r t e l m e z i k is. h o g y n e m c s a k p a s s z í v a n rea­ g á l n a k a m ű s o r t a r t a l m á r a . n y o m t a t o t t t e r m é k e i n e k a z e l t e r j e d é s e u t á n hamarosan megjelentek az elektronikus kommu­ n i k á c i ó e s z k ö z e i is: a r á d i ó . A m é d i a ó r i á s i szerepet játszik. B á r újságok. „A média" című fejezetben foglalkozom ( 4 6 6 . ala­ kítva attitűdjeiket és v é l e m é n y ü k e t . m a j d a v i d e o f e l v é t e l e k és -lejátszók.5 j e l e n e t b e n é r h e t ő t e t t e n a z e r ő s z a k .és s e r d ü l ő k o r u t á n . f o l y ó i r a t o k a 1 9 . hogy a kutatások többsége n e m veszi figyelembe. sokáig c s a k v i s z o n y l a g s z ű k o l v a s ó k ö z ö n ­ séghez szóltak. m e n n y i b e n tár­ sadalmi hatások eredményei a n e m i különbsé­ gek. Hodge és Tripp szerint n e m maga az erőszak hat a viselkedésre. h o g y a n f o r d u l n a k egy hat h ó n a p o s lánykához. és a m e l y b e n azt a gyer­ mek értelmezi. a t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z ö k első. f ő k é n t a gye­ rekekre. s z á z a d elejétől k e z d v e n a g y s z á m b a n j e l e n t e k m e g Nyu­ gaton. h o g y b i z o n y o s t é v é m ű s o r o k m i l y e n hatást g y a k o r o l n a k k ö z ö n s é g ü k r e . a t e l e v í z i ó .és a l á n y g y e r m e k k e l . . A dra­ matizált j á t é k f i l m e k i g e n c s a k e r ő s z a k o s n a k b i z o ­ nyultak. Rengeteg v i z s g á l a t o t v é g e z t e k m á r e l arra vo­ natkozóan. h o g y a n lát­ juk a világot. és összegezték a z e r ő s z a k o s c s e l e k m é n y e k . felnőttek reakciói S o k v i z s g á l a t foglalkozott a z z a l . NEMI SZOCIALIZÁCIÓ A szocializációs közegek fontos szerepet játsza­ nak abban. N e k i i n k á b b v o n a t o t vagy m á s „fiús j á t é k o t " n y ú j t o t t a k . A h a s o n l ó korú e m b e r e k i n f o r m á l i s c s o p o r t ­ jai a m u n k a h e l y e n és e g y é b h e l y z e t e k b e n is tar­ tósan b e f o l y á s o l j á k a z e g y e s tagok a t t i t ű d j e i n e k és v i s e l k e d é s é n e k a l a k u l á s á t . a gyerek úgy tudja megérteni a mű­ sort. a n ő k pedig 2 . p é l d á u l a c s a l á d és a m é d i a közvetítésével történik! Szülők. E g y k í s é r l e t b e n ö t fiatal a n y á t figyeltek meg. akár a legbugyutább műsorok nézé­ se n e m eredendően alacsony szintű intellektuális olyan tényezők határozzák meg. o. / A m é d i u m o k közönségre gyakorolt hatásával a 25.SZOCIALIZÁCIÓ. E r ő s z a k n a k t e k i n t e t t é k azt a fizikai erőt. A k o r t á r s k a p c s o l a t o k g y a k r a n a g y e r m e k . A z a n y a . 1 9 7 6 ) . m e r t m e g h a t á r o z z a . b á r t a l á n úgy h i s z i k . R o b e r t H o d g e és D a v i d T r i p p ( 1 9 8 6 ) h a n g s ú l y o z t á k : a g y e r e k e k igenis ú g y n é z i k a tévét. amelyben az e r ő s z a k o t á b r á z o l j á k . A televízió k ö z ö n s é g r e gyakorolt h a t á s á t vizs­ gáló kutatások á l t a l á b a n úgy k e z e l i k a gyerekeket. A tévézés. inkább az attitűdök általános kerete. hogyan h a t a t e l e v í z i ó a b ű n ö z é s i és e r ő s z a k r a való hajlamra.c s e c s e m ő i n t e r a k c i ó k v i z s g á l a t a megmutatja.4 7 0 . b á r a gyilkolást r i t k á b b a n á b r á z o l j á k . a k k o r k ü l ö n b ö z ő v á l a s z o k a t a d n a k attól függően. h o g y a g y e r m e ­ k e t l á n y n a k vagy f i ú n a k v é l i k . A g y e r m e k m ű s o r o k b a n m é g t ö b b s z ö r b u k k a n fel erőszak. hogy a szülők másként bánnak a fiú. h o g y é r t é k e l j é k egy k i s g y e r m e k s z e m é l y i s é g é t . A leggyakoribb k u t a t á s i t é m a t a l á n az. é l e t ü n k végéig f o n t o s a k m a r a d ­ nak. a k i k 1 9 6 7 . h e t i l a p o k .). a m i t l á t n a k . és mindig ugyanúgy r e a g á l n á n a k a l á t o t t a k r a . E g y e g é s z é v s z á z a d n a k k e l l e t t eltelnie. a média. A legátfogóbb vizsgálatokat George Gerbner é s m u n k a t á r s a i v é g e z t é k . hogyan tanulja meg a gyermek a nemi szerepeket. „felfogják". A s z e r z ő p á r o s felvetette. a m e l y n e k s o r á n a n e m i s z e r e p e k t a n u l á s a t á r s a d a l m i t é n y e z ő k . óránként 7. 1 7 órát t ö l t e n e k t é v é z é s s e l é s ( V H S kazettáról vagy D V D l e m e z r ő l ) v i d e ó z á s s a l (Of­ fice for N a t i o n a l S t a t i s t i c s 2 0 0 5 ) . A tévéműsor ö s s z e s fajtája k ö z ü l a r a j z f i l m e k b e n mutatják a l e g t ö b b e r ő s z a k o s c s e l e k m é n y t és je­ lenetet ( G e r b n e r 1 9 7 9 ) . Á t l a g o s a n a m ű s o r o k 80 s z á z a l é k á b a n . hogy a sajtótermékek hozzátartozzanak a z e m b e r e k m i l l i ó i n a k m i n d e n n a p i é l e t é h e z . m i n t a család és A tömegkommunikációs eszközök tevékenység. a m e l y i k egy a z o n o s k o r ú fiúcsk á v a l i s m e r k e d e t t meg. hogy reakcióik azonosak. a m e l y a c s e l e k v ő r e m a g á r a vagy m á s o k r a irányul. 4 1 . A k é t c s o p o r t v a l ó j á b a n u g y a n a z t a g y e r m e k e t látta. ÖREGEDÉS tevékenységeit. A z t m o n d t á k róla. h o g y a m i n d e n n a p i é l e t é b e n m e g l é v ő m á s jelentésrendszerhez kapcsolja. ÉLETÚT. E g y m á s i k a n y a c s o p o r t b a n . A m i k o r f e l n ő t t e k e t k é r n e k arra. a k i t e g y s z e r ű e n át­ ö l t ö z t e t t e k (Will e t al. E g y n e m r é g i b e n k é s z ü l t f e l m é r é s s z e r i n t a Nagy-Bri­ t a n n i á b a n é l ő férfiak á t l a g o s a n n a p o n t a 2 . az általuk elfogadott értékeket m i n t h a passzívak lennének. A t ö m e g ­ tájékoztatás. T ö b b n y i r e rámosolyog­ t a k és j á t é k b a b á t a d t a k a k e z é b e . i g e n c s a k e l t é r ő r e a k c i ó ­ kat figyeltek m e g . és fizikai s é r ü l é s t vagy h a l á l t okoz. j e l e n e ­ tek számát. h o g y „ é d e s " é s „ h a l k a n s í r d o g á l " ..

A f e l n ő t t e k és a g y e r e k e k v é l e m é n y e i g e n c s a k h a s o n l í t o t t . így m á r n e m i s t e t s z i k a n n y i r a . é s n i n c s s o k k ö z ü k a számta­ l a n g y e r m e k k ö n y v b e n leírt m e s é k h e z . M i n t m á s vizsgálatok során. N a g y r é s z t u g y a n e z igaz a m e s e k ö n y v e k b e n ábrá­ zolt f e l n ő t t férfiakra és n ő k r e is. m i n t a m ú l t éjjel. Persze az e h h e z a H a m u p i p ő k e . Néhány feminista megpróbálta átírni a legünnepeltebb t ü n d é r m e s é k e t . Ha­ s o n l ó k é p e k t a l á l h a t ó k a m ű s o r f o l y a m b a n fel-fel­ b u k k a n ó r e k l á m o k b a n is. a m e l y e k v é l h e t ő e n n e m kötődnek n e m h e z . Az olasz gyerekek általában gyakrabban választottak nemspecifikus játékokat. a r e n d őre­ k é n t . mint a holland társadalom. televízió T ö b b m i n t h a r m i n c éve Lenore Weitzman és m u n k a t á r s a i ( 1 9 7 2 ) a z ó v o d á s k o r ú g y e r e k e k leg­ g y a k r a b b a n forgatott k ö n y v e i b e n m e g j e l e n ő n e m i s z e r e p e k e t e l e m e z t é k . ame­ l y e k e t a g y e r m e k m e g t a n u l a férfiakkal t á r s í t a n i . szabadtéri t e v é k e n y s é g e k j e l l e m e z t é k . k i r á l y k é n t stb. h o g y i l y e n fura az orra. hogyan viszonyulnak a gyerekek a különféle játékokhoz. Elemezte. a z o r o s z l á n t é s a tigrist f i ú k n a k ajánlják. h o g y m o n d j á k meg. itt i s a z d e r ü l t ki. vagy a z o k h a z a t é r t é r e vártak. A női kozmetikumok illata különbözik azoktól. Ha a l á n y o k fel-felbukkantak. a k é p e s k ö n y v e k és a t é v é m ű s o r o k . M é g a n e m i l e g s e m l e g e s n e k l á t s z ó j á t é k o k r ó l is kiderül a gyakorlatban. és e s z e r e p e k k ö z t t ö b b A nemsemleges nevelés nehézségei J u n e S t a t h a m ( 1 9 8 6 ) o l y a n s z ü l ő k tapasztalatait vizsgálta. h o g y fiú vagy lány. a televíziós gyermekműsorok elemzése nagyrészt hasonló e r e d m é n y e k k e l zárult. a k i k i g y e k e z t e k a n e m i sztereotípiákat . A n ő a l a k vagy feleség és a n y a . Például a j á t é k c i c á t é s -nyuszit l á n y o k n a k . akkor ez az a r á n y k i l e n c v e n ö t s z ö r ö s r e n ő t t . B á r a k a d n é h á n y j e l e n t ő s k i v é t e l .m o s t a k a fiúkra. A j á t é k o k . Hatéves koráig a z o n b a n n i n c s t i s z t á b a n azzal. Az ö l t ö z e t b e n . m i n t a h á n y s z o r a fiúk választa­ nak lányjátékokat.ez az e r e d m é n y a v á r a k o z á s o k n a k m e g f e l e l ő e n alakult. t ö r e k v é s e k e t v á r n a k el a l á n y o k t ó l és a fi­ ú k t ó l . A férfi­ a l a k o k n a g y o b b r é s z t k a p t a k a t ö r t é n e t e k b e n és a k é p e k e n is. A j á t é k b o l t o k és a j á t é k k a t a l ó g u s o k ál­ talában n e m szerint csoportosítják a termékeket. Tudja. h o g y m i n k é t t á r s a d a l o m lány­ gyermekei többször választanak nemsemleges vagy fiújátékot. amelyekkel a kisgyermek találkozik.6. e g y é r t e l m ű n e m i k ü l ö n b s é g e t találtak.v á l t o z a t h o z h a s o n l ó át­ i r a t o k f ő k é n t a f e l n ő t t k ö z ö n s é g n e k s z ó l ó köny­ v e k b e n t a l á l h a t ó k . j e l e n t e k m e g .1 0 é v e s gye­ rekek játékpreferenciáit vizsgálta Olaszországban és Hollandiában. h o g y m i l y e n cé­ lokat. Mesekönyvek. E z z e l s z e m b e n a férfiak h a r c o s k é n t . m e l y j á t é k o k v a l ó k f i ú k n a k és m e l y e k l á n y o k n a k .a több száz éves t ü n d é r m e s é k k ü l ö n b ö z ő változataiban e z á l t a l á b a n azt j e l e n t e t t e . A l e g n é z e t t e b b r a j z f i l m e k vizsgálatai m u t a t j á k . h o g y a z e m b e r n e m e n e m változik. a k k o r p a s s z í v n a k . v a l a m i n t o l y a n o k is. Na p e r s z e j o b b a n festett a z o k b a n a cifra ru­ h á k b a n . m i n t h a egy kicsit s z o r í t a n a e z a z ü v e g t o p á n " (Viorst 1 9 8 6 ) . A vizsgált k ö n y v e k e g y i k é b e n s e m a k a d t o l y a n nő. a g y e r m e k i r o d a l o m mégis n a g y r é s z t u g y a n a z m a r a d t ( D a v i e s 1 9 9 1 ) . h á z i a s n a k á b r á z o l t á k őket: főzt e k . t ü n d é r a n y ó . és h o g y a fiúk és l á n y o k kö­ zötti k ü l ö n b s é g e k a n a t ó m i a i a l a p o k r a é p ü l n e k . mi a n e m .és nőtevék e n y s é g e k k ö z ö t t is k ü l ö n b s é g e k e t figyeltek meg. a k i n e k a z o t t h o n á n k í v ü l i f o g l a l k o z á s a lett volna. A férfiakat k a l a n d o s foglalatosságok. Ha az e l e m z é s b e vontak n e m i i d e n t i t á s s a l b í r ó állatokat is. és az aktív s z e r e p e k b e n a férfiak az u r a l k o d ó k . M i e l ő t t a g y e r m e k p o n t o s a n a fiúk vagy a l á n y o k k ö z é s o r o l n á magát. „Egy n a p e l j ö n é r t e m a h e r c e g e m " . hogy n e m azok. b í r ó k é n t . A gyermek kétéves korára részben m e g é r t i . h o g y v a l a m e l y e s t v á l t o z o t t a h e l y z e t . hogy csak az egyik n e m h e z tartozhat. m e g f o r d í t v a a s z o k á s o s hangsú­ l y o k a t : „ N e m is v e t t e m é s z r e . A z ú j a b b k u t a t á s o k felvetik. m i n t a g y e r m e k k ö n y v k u t a t á s o k . s z á m u k tizenegy­ s z e r e s e v o l t a n ő k é n e k . h o g y egy s z e g é n y csa­ l á d b ó l s z á r m a z ó l á n y j ó l é t r ő l . M a m á r a j e l e n t é s e s z o r o s a b b a n kötődik a romantikus szerelem eszményeihez. a h a j v i s e l e t b e n és h a s o n l ó k b a n megfigyelt s z o k á s o s e l t é r é s e k v i z u á l i s t á m p o n t ­ k é n t s z o l g á l n a k a g y e r m e k s z á m á r a a t a n u l á s i fo­ lyamat során. FEJEZET A nem tanulása A k i s g y e r m e k e k n e m t a n u l á s a s z i n t e t e l j e s e n tu­ d a t t a l a n . A férfi. I n k á b b úgy t e s z e k . A gyerekeket és szüleiket i s m e g k é r t é k . V a n d a L u c i a Z a m m u n e r ( 1 9 8 6 ) 7 . k ü l ö n b ö z ő preverb á l i s j e l e k e t kap.és n ő j e l l e m z ő k e l t é r é s e i t h a n g s ú ­ l y o z z á k . többnyire m i n d a férfi. és általában másokat is pontosan besorol. amelyek közt e g y a r á n t v o l t a k s z t e r e o t i p i k u s a n fiús é s l á n y o s j á t é k o k . m i v e l a z o l a s z k u l t ú r a á l t a l á n o s s á g b a n hagyományosabb nemképeket hordoz. Pél­ dául a tündérmesék konzerválják a nemekkel k a p c s o l a t o s a t t i t ű d ö k e t é s azt. h o g y a f ő s z e r e p l ő k t ö b b s é g e férfi. m i n t a h o l l a n d gyerekek . gazdagságról ál­ m o d h a t . vagy b o s z o r k a . m i n t a n ő a l a k o k . a m e l y e k önállóságot és erőt k ö v e t e l t e k . P é l d á u l a felnőtt n ő k és férfiak általában eltérően b á n n a k a kisgyerekekkel.

a m e l y a fiúkat m e g k ü l ö n b ö z t e t i tőlük. a m e l y i k b e n a k i s ö c c s e szokta kioltani a csigák életét. Világos. h o g y az a p a riválisa az anya érzelmeinek elnyerésében. a m i k o r gyer­ mekének egy m e s é t o l v a s v a f ö l c s e r é l t e a s z e r e p ­ lők n e m é t : Kicsit összezavarodott. azt k é p z e l i . h o g y a szülők többsége n e m c s a k úgy p r ó b á l t a m ó d o s í ­ tani a h a g y o m á n y o s n e m i s z e r e p e k e t . Ma m á r akad o l y a n m e s e k ö n y v . E g y öt­ éves fiú anyja e l m o n d t a . és t u d a t á r a é b r e d . roszszul vagyok t ő l e . a m e l y i k ú g y festett. R é s z b e n t u d a t o s a n . a m e l y i k b e n a főszereplők erős.SZOCIALIZÁCIÓ. h o g y ez a sze­ gény szociáldemokrata n e m csatlakozhatott a B a r b i e . Az anya iránti erotikus érzések elfojtása és az apa e l s ő b b s é g é n e k e l i s m e r é s e r é v é n a fiú a z o n o s u l a p j á v a l . A szociológiai vita Freud elmélete A n e m i i d e n t i t á s k i a l a k u l á s á n a k l e g n a g y o b b ha­ t á s ú .ö t é v e s fiú s z o r o n g attól. m i n t egy „férfi" vagy „ n ő " . h a n e m a n ő i e s és a férfias vi­ selkedés új ö t v ö z e t e i t is i g y e k e z t e k m e g t e r e m t e ­ ni. így s z o c i a l i z á l ó d n a k a gyerekek: az a r e n d j é n való. a p é n i s z vagy a n n a k h i á n y a a férfiasság és nőiesség szimbóluma. Kár. F r e u d ó v a t o s a n h o z z á t e ­ szi. k ö r ö s . h o g y n e c s a k fiús vagy c s a k l á n y o s játékokkal j á t s z a n a k . a l á n y o k a t p e d i g arra ösztö­ nözték. d e m é g e z i s n e h e z e b b e n ment. ÉLETÚT. é s n y u g t a l a n í t ó m i n d e n k í s é r l e t a meg­ k é r d ő j e l e z é s é r e . E z e k a z elvárások a m i n d e n n a p i élet gyakorlatában be­ teljesülnek és újratermelődnek (Bourdieu 1 9 9 0 . S z e r i n t e a n e m e k közti különbség megtanulása csecsemőés k i s g y e r m e k k o r b a n a p é n i s z m e g l é t é n e k vagy h i á n y á n a k k é r d é s e k ö r ü l forog. h o g y nem írnak eleget a l á n y o k r ó l ( S t a t h a m 1 9 8 6 ) . A l á n y o k v i s z o n t „péniszirigys é g " .b e n s z e n v e d n e k . amikor o l y a n b a b á v a l p r ó b á l t a m e g a j á n d é k o z n i lányát. h o g y „lány vagyok". Ha e g y s z e r a t á r s a d a l o m v a l a k i ­ r e n e m e t „osztott". m i n t s o k a n k ö z ü l ü k várták.k ö r ü l fiúk­ nak való k a t o n á s j á t é k o k a t é s l á n y o k n a k v a l ó házias játékokat l á t o k . A szülőket k ö z é p o s z t á l y b e l i e k k ö z ü l válogatták. a m e l y i k b e n egy-egy fiú és l á n y nagyon h a g y o m á n y o s s z e r e p b e n j e l e n i k meg. láthatóan olyasvalaki. n e m egyennő. A k u t a t á s b a n 30 f e l n ő t t vett részt 18 o l y a n családból. a m e l y k e v é s b é volt a n a t ó m i a i l a g „lehetet­ len". M i n d e n s z ü l ő úgy v é l t e . Azt szerették v o l n a . azt m o n d t a : „a fiúkat n e m szereted. T ö b b é . h o g y a n e m i s z o c i a l i z á c i ó n a g y o n n a g y h a t á s ú . kekiruhás. hogy n e h é z s z e m b e s z á l l n i a n e m i t a n u l á s léte­ z ő mintáival. a „ n i n c s k u k i m " pedig azt. m i n t k e d v e n c B a r b i e . h o g y n e m c s a k a z a n a t ó m i a i k ü l ö n b s é g e k szá­ m í t a n a k . h o g y úgy v i s e l k e d j e n . Lober 1994). Az e l m é l e t s z e r i n t a n é g y . ö n á l l ó l á n y o k .el­ m é l e t e S i g m u n d F r e u d n e v é h e z fűződik. h o g y véget v e t e k a m é ­ regáradatnak.j a i : E g y n a p e l h a t á r o z t a m . h i s z e n t u d a t o s u l benne. c s a k a lányokat". A m i k o r e z z e l először próbálkoztam. mi t ö r t é n t . ha a fiúk é r z é k e n y e b b e k mások é r z e l m e i r e és a m a g u k g y e n g é d é r z e l m e i t is képesek kifejezni. ÖREGEDÉS kerülve. h o g y „fiú vagyok". „Ez f i ú ! " . és hazavittem egy skandináv b a b á t . a k k o r e g y b e n a z alá­ v e t e t t s é g a t t i t ű d j é t i s átveszi. h o g y igyek­ szem e l k e r ü l n i a j á t é k b o l t o k a t . m e r t n e k i k h i á n y z i k az a l á t h a t ó szervük.k i á l t o t t a l á n y o m e l s z ö r n y e d v e . A n n y i r a d ü h í t . hogy ez n e m így van. mert n i n c s és n e m is lehet pénisze. de főleg a t u d a t t a l a n s z i n t j é n a fiú r á d ö b b e n .k e v é s b é s i k e r ü l t m e g g y ő z n i gyerekeiket. a k k o r elvárja t ő l e . a m e l y b e n v o l t a k h a t h ó n a p o s t ó l t i z e n ­ két évesig terjedő k o r c s o p o r t b a t a r t o z ó g y e r e k e k . hogy ő csak örök második lehet. a m i s z e r i n t e m s z ö r n y ű . h o g y férfi. A z e g y i k a n y a így érzékeltette a h e l y z e t e t a k u t a t ó n a k : Ha b e m e g y e k egy j á t é k b o l t b a . hogy ragadják m e g a l e h e t ő s é g e t a t a n u ­ lásra és a t o v á b b l é p é s r e . de végig felcseréltem a két szereplőt. . többségük a z oktatás k ü l ö n b ö z ő s z i n t j e i n dolgo­ zott tanárként. Gyakorlatilag a z ö s s z e s g y e r e k n e k v o l t n e m h e z kötött játéka. m i l y e n e r ő s a n e m i s z o c i a l i z á c i ó . Allison P e a r s o n ( 2 0 0 2 ) író és kritikus is meg­ tapasztalta. és ját­ szott is vele. h o g y a p j a f e g y e l m e z e t t s é g e t .c s a p a t h o z . Amikor a l á n y a z a n y á v a l a z o n o s u l . c s a k az a baj. a m e l y e t a r o k o n o k t ó l kapott. S t a t h a m m e g á l l a p í t o t t a . h o g y a p j a e l akarja távolí­ t a n i a p é n i s z é t . M e g kellett magyaráz­ nom. m a j d b e l e p o t t y a n t o t t á a liberá­ lis k o m p r o m i s s z u m o t a v ö d ö r b e . m i n t egy f e m i n i s t a b i z o t t s á g t e r v e i a l a p j á n k é s z ü l t B a r b i e : edzett. A kasztrá­ c i ó t ó l v a l ó t u d a t t a l a n f é l e l m é b e n föladja a z a n y a i r á n t i v o n z a l m á t . de a fiúkat r i t k á n ábrázolják n e m h a g y o m á n y o s s z e r e p b e n . A kislány s z e m é b e n az anya leértékelődik.e g y b e n t a l á n l e g e l l e n t m o n d á s o s a b b .ez j ó l m u t a t j a azt is. n e m „ s z e x i s t a " m ó d o n n e v e l n i g y e r m e i ket. ha a fiúkat ö l n i és bántani tanítják. A „van k u k i m " azt j e l e n t i . a m i k o r o l y a n k ö n y v b ő l olvastam neki. kismellű. aki a fejlődő országokban próbál v a l a m i h a s z n o s a t t e n n i . h o g y „fiúsította" a lányokat. ö n á l l ó s á g o t v á r t ő l e . milyen a t á r s a d a l o m .

Közéjük tartozik a szociológus N a n c y Chodorow ( 1 9 7 8 . hogy a pénisz felsőbbrendű. 2 0 0 0 ) . r e j t e t t e b b öszszefüggéseket. A fiúkkal e l l e n t é t b e n a l á n y o k k a p c s o l a t a az a n y á v a l s z o r o ­ sabb marad. C o w a r d 1 9 8 4 ) . A k é s ő b b i s z e r z ő k t ö b b s é g e a s o k k a l ko­ rábban. E z e n k í v ü l r á m u t a t arra. k ö z é p o s z t á l y b e l i m o d e l l r e é p ü l . hogy n e m szabad „puhány alakként". A nők leginkább kapcsolataikkal h a t á r o z z á k m e g ö n m a g u k a t . F r e u d s z e r i n t ö t é v e s kortól a p u b e r t á s k o r i g a l a p p a n g á s i d ő s z a k a kö­ v e t k e z i k . m i n t a z é r z é k e n y s é g é s a z oda­ adás. például továbbra is odabújnak hoz­ zá. a világot s o k k a l e l e m z ő b b m ó d o n tudják szemlélni. C h o d o r o w elméle­ tét a z é r t i s b í r á l t á k . M i u t á n n i n c s é l e s e l s z a k a d á s . mint C h o d o r o w elméletében. a m e l y e k c s a k bi­ zonyos helyzetekben m u t a t k o z n a k meg a maguk teljességében ( B r e n n a n 1 9 8 8 ) . és manipulatívabb a t t i t ű d d e l f o r d u l n a k a világ felé. A gyerekek érzelmileg elsősorban az anyához kötődnek. a m e l y b e n az elért eredményeket e m e l i k ki. N e g y e d s z e r : F r e u d s z e r i n t a n e m i i d e n t i t á s el­ sajátítása elsősorban a negyedik-ötödik életévre t e h e t ő . m e r t c s a l á d f o g a l m a t ú l szűk: fehér. M i n d e z C h o d o r o w s z e r i n t azt eredményezi. hogy a nőkben kialakulnak olyan j e l l e m v o n á s o k . A z a n y á h o z v a l ó r a g a s z k o d á s egy p o n t o n m e g k e l l h o g y s z a k a d j o n . a lány. F r e u d h o z k é p e s t s o k k a l n a g y o b b h a n g s ú l y t fek­ tet az anya szerepére. h o g y identi­ tásuk veszélybe kerül. h o g y C h o ­ d o r o w f i g y e l m e n k í v ü l h a g y egy v i s z o n y l a g ú j je­ l e n s é g e t : a n ő k ö n á l l ó s á g r a . Chodorow szerint az elszakadási m á s k é n t zajlik a f i ú k n á l és a l á n y o k n á l . a m e l y e k a n y j á h o z fűzik. m e r t F r e u d t ú l s z o r o s k a p c s o l a t o t t é t e l e z fel a n e m i i d e n t i t á s és a n e m i s z e r v e k b i r t o k l á s á n a k t u d a t o s u l á s a kö­ zött. M á s o d s z o r : a freudi e l m é l e t arra a feltevésre épül. a m í g a s e r d ü l ő ­ kori b i o l ó g i a i v á l t o z á s o k újra f e l é l e s z t i k a z e r o ­ tikus vágyakat. m e r t c s a k így a l a k u l h a t ki a g y e r e k k ü l ö n é n t u d a t a . S a j á t é l e t ü k r ő l m i n d i g aktív képet alkotnak. é s n e m v e s z f i g y e l e m b e m á s . m i n t a vagina. s o k m á s s z e r z ő m e l l e t t e l s ő s o r ­ ban néhány feminista részéről (Mitchell 1 9 7 5 . Identitása nagy valószínűséggel egybeolvad má­ s o k é v a l vagy m á s o k t ó l függ: e l e i n t e a z a n y á t ó l . f ü g g e t l e n s é g r e való t ö r e k v é s é t . p u s z i l g a t j á k é s u t á n o z z á k . Férfiasságukat a nőiességgel s z e m b e n értelmezik. A fiúk öntudatának kialakulása az anyához v a l ó k ö z e l s é g r a d i k á l i s a b b m ó d o n t ö r t é n ő meg­ szakításával van összefüggésben. é s összefügg a c s e c s e m ő szülők iránt érzett ragaszkodásával. hiszen sokban hozzájárul a nőiesség B á r a n e m i fejlődés v i z s g á l a t á b a n s z á m o s s z e r z ő felhasználta Freud elméletét. Bizonyos értelemben C h o d o r o w F r e u d elméle­ tét a l k a l m a z t a fordított e l ő j e l l e l . E z z e l s z e m b e n a n ő k önér­ t é k e l é s é t a m á s o k h o z f ű z ő d ő s z o r o s é r z e l m i kap­ csolat hiánya fenyegeti. e z é r t a férfiak é l e t ü k k é s ő b b i s z a k a s z á b a n t u d a t t a l a n u l ú g y érzik. a m i t t e s z . De miért ne tarthatnánk a női genitáliákat magasabb rendűnek? Harmadszor: F r e u d az a p á t a f e g y e l m e z é s e l s ő d l e g e s á g e n s é ­ n e k tartja. m i k ö z b e n elfojtják k é p e s s é g ü k e t ön­ m a g u k vagy m á s o k é r z e l m e i n e k m e g é r t é s é r e . „anyámaszszony katonájaként" viselkedniük.E s z a k a s z t k ö v e t ő e n a g y e r e k m e g t a n u l j a el­ fojtani e r o t i k u s é r z e l m e i t . nő másokkal szembeni éntudata folytonosabb. Sa­ y e r s s z e r i n t a n ő i e s s é g m a g á b a n r e j t h e t agresszív é s ö n é r v é n y e s í t ő e l e m e k e t is. mert a gyermek k o r a i s z o c i a l i z á c i ó j á b a n a z a n y a j á t s z i k elsődle­ Chodorow elmélete ges s z e r e p e t . a m i k o r a s z e x u á l i s t e v é k e n y s é g e k hát­ t é r b e s z o r u l n a k . m i n t a n ő i e s s é g e t é r t e l m e z i vesz­ teségként: az a n y á h o z való közelség elvesztése­ k é n t . J a n e t S a y e r s ( 1 9 8 6 ) p é l d á u l ú g y véli. h o l o t t s o k k u l t ú r á b a n a z a n y a az. A f é r f i i d e n t i t á s az e l s z a k a d á s m o z z a n a t á n k e r e s z t ü l a l a k u l ki. A l a p p a n g á s i i d ő s z a k n a g y j á b ó l a k i s i s k o l á s k o r n a k felel m e g . C h o d o r o w e l m é l e t é t k ü l ö n f é l e k r i t i k á k érték. a csecsemőkorral kezdődő tanulás jelen­ tőségét hangsúlyozza. ahol a g y e r e k e k r ő l t ö b b f e l n ő t t is g o n d o s k o d i k (Segura-Pierce 1993)? H i á n y o s s á g a i e l l e n é r e C h o d o r o w e l m é l e t e nagy jelentőségű. S o k k a l i n k á b b a férfiasságot. E l ő s z ö r i s azért. a k i a fegyelemre szoktatásban döntő szerepet játszik. m a j d egy férfitól. ha érzelmileg túl szorosan k ö t ő d n e k m á s o k h o z . E k k o r r a m e g k ö v e t e l i k a g y e r e k t ő l . általában jelentős m ó d o s í t á s o k a t i s v é g r e h a j t o t t a k rajta. h o g y l a z í t s o n az e r ő s s z á l a k o n . e g é s z e n addig. és pszichológiai jellem­ z ő i k e l l e n t é t e s e l e m e k e t i s t a r t a l m a z h a t n a k . mivel inkább az anya befolyása lehet meghatározó életük első s z a k a s z á b a n . E n n e k eredmé­ n y e k é p p e n a fiúk k e v é s b é o d a a d ó a n k a p c s o l ó d ­ n a k m á s o k h o z . h o g y a férfiak és a nők n e m k ü l ö n ü l n e k el annyira élesen. a m e l y e t p u s z t á n a férfi n e m i s z e r v hiányának tekint. a k i s z e r i n t a n e m i i d e n t i t á s t a n u l á s i fo­ l y a m a t a n a g y o n k o r á n e l k e z d ő d i k . D e m i a folyamat h e l y z e t p é l d á u l a c s o n k a c s a l á d o k b a n vagy az o l y a n ( p é l d á u l a m e x i k ó i ) k ö z ö s s é g e k b e n . Freud nézeteivel szemben komoly ellenveté­ s e k m e r ü l t e k fel. a m i k o r az a z o n o s n e m ű e k b ő l á l l ó k o r t á r s c s o p o r t j á t s z i k d ö n t ő sze­ repet. m a j d k é s ő b b f e l n ő t t . E z e k a m i n t á k nemze­ dékről nemzedékre öröklődnek. A férfiak h á t t é r b e szorítják ezeket az igényeiket. Megtanulják.

De az e feladatok e l l á t á s a s o r á n k i a l a k u l ó tulajdon­ ságokat a férfiak g y a k r a n a l á b e c s ü l i k .SZOCIALIZÁCIÓ. század kezdetéig Nagy-Britanniá­ b a n és a n y u g a t i o r s z á g o k t ö b b s é g é b e n a gye- . h o g y milyen képet a l k o t n a k a f e l n ő t t n ő k és férfiak önmagukról é s e r e d m é n y e i k r ő l . A férfi a g y e n g e s é g jelének tekinti. A m ú l t b a n a n ő k t i s z t e l e t b e n tar­ t o t t á k a férfiak ítéleteit. m i n t ahá­ n y a n m e g é r t é k a z öregkort. m i k ö z b e n tudták. h o g y é r z e l m e i k e t mások előtt feltárják ( B a l s w i c k 1 9 8 3 ) . a m e l y e k alapja a m á s i k és ö n m a g u n k tisz­ telete. hogy m á s o k o n kell s e g í t e n i . a n ő k s o s e m f e l e j t e t t é k ki azt. így p é l d á u l a m o d e r n n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n a h a l á l az ö r e g k o r h o z k a p c s o l ó d i k a g o n d o l k o d á s u n k b a n . m e r t ők az egyéni t e l j e s í t m é n y t tartják f o n t o s n a k . ÉLETÚT. h o g y s z i g o r ú er­ kölcsi szabályokat k ö v e t ü n k . A g y e r e k k o r a c s e c s e m ő k o r és a s e r d ü l ő ­ kor közötti éveket jelenti. m i n t a férfiak „kifelé f o r d u l ó " a t t i t ű d j e i b e n . De az e m b e r i életút s z a k a s z a i e g y s z e r r e t á r s a d a l m i é s b i o l ó g i a i ter­ m é s z e t ű e k ( V i n c e n t 2 0 0 3 ) . m i n t a m i l y e t a f e l n ő t t e k v i s e l t e k . a kö­ telezettségekkel és az é r t é k e k k e l . E g y egyete­ mista lány p é l d á u l a k ö v e t k e z ő k é p p e n v á l a s z o l t : „[Az erkölcs] összefügg a felelősséggel. s z á m u k r a az a „siker" e g y e t l e n formája. é s e r e d m é n y e i k e t ahhoz mérik. k ü l ö n b ö z ő k o r ú és tár­ sadalmi hátterű a m e r i k a i n ő v e l és férfival. és segít megér­ teni.. amelyeket az egyén élete során megtapasztal. tükrözi. P é l d á u l m i n ­ denkitől m e g k é r d e z t é k : „ M i t é r t ü n k a z o n . u g y a n a k k o r igyek­ szünk n e m á r t a n i m á s o k n a k . A nő h a g y o m á n y o s a n a g o n d o s k o ­ dó segítőtárs s z e r e p é t tölti be a férfi é l e t é b e n . Gilligan e b b e n a k é r d é s k ö r b e n k é s z í t e t t inter­ júkat mintegy kétszáz. vagyis miért okoz n e h é z s é g e t a férfiaknak. az igazságosság és az e g y é n i s z a b a d s á g elvont e s z m é i t e m l í t e t t é k . h i s z e n a leg­ t ö b b e m b e r h e t v e n évig vagy m é g t o v á b b i s é l .a g y e r m e k k o r b ó l e l j u t u n k a felnőttkor­ ba. Gyermekkor A m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n é l ő k s z á m á r a a gyer­ m e k k o r v i l á g o s a n e l k ü l ö n ü l ő é l e t s z a k a s z . h o n n a n ered az ú g y n e v e z e t t férfi kifejezőképtelenség (male inexpressiveness). Philippe Ariés ( 1 9 8 7 ) francia történész szerint a középkorban n e m l é t e z e t t a „ g y e r m e k k o r " m i n t a fejlődés el­ k ü l ö n ü l ő s z a k a s z a . G i l l i g a n felveti.érett t e k i n t e t t e l és u g y a n o l y a n öltö­ z é k b e n . alkotnak képet. A t r a d i c i o n á l i s társa­ d a l m a k b a n a fiatalok a h o s s z ú c s e c s e m ő k o r b ó l m i n d e n á t m e n e t n é l k ü l l é p t e k á t a m u n k a vilá­ gába az adott közösségen belül. pedig é p p e n ez a nő e r ő s s é g e . h o g y m e n n y i r e t u d n a k m á s o k r ó l gondoskodni. A kapott v á l a s z o k b ó l a férfiak és a n ő k e l t é r ő . és n e m voltak külön gyerekjátékaik. A nők k e v é s b é m a g a b i z t o s a n m o n d t a k e r k ö l c s i ítéleteket. I n ­ terjúalanyainak e r k ö l c s i e l v e i k k e l é s ö n m a g u k megítélésével k a p c s o l a t b a n tett fel k é r d é s e k e t .Az én é l e t h e l y z e t e m b e n az erkölcs a s z e m é l y k ö z i k a p c s o l a t o k h o z kötő­ dik. m i n t a felnőttek. Egészen a 2 0 . hasonlóan mai társadalmi életünk sok más összetevőjéhez. .m á s z ó „kis­ b a b a " . hogy mennyire a m e l y e k a leg­ tudják mások t ö b b férfiból h i á n y o z n a k . h o g y a nő s z á m á r a f o n t o s a b b a k a kapcsolatok. n e m egyéni teljesítmé­ nyükre büszkék (Gilligan 1 9 8 2 ) . hogy ez a s z e m l é l e t a n ő k t r a d i c i o n á l i s h e l y z e t é t szükségleteit kielégíteni. h o g y olyan tulajdonságokkal bírnak. a m e l y inkább a gondoskodó kapcsola­ t o k b a n g y ö k e r e z i k . és v é g ü l a h a l á l vár r á n k . A k ö z é p k o r i E u r ó p á b a n ké­ s z ü l t f e s t m é n y e k e n a g y e r e k e t „kis f e l n ő t t k é n t " á b r á z o l t á k .. a m e l y s e b e z h e t ő . " (Gil­ ligan 1 9 8 2 ) . a m e l y e k e t meg­ sérthetünk. ö n t u d a t u k . E g y e t é r t C h o dorow-val a b b a n . H a t á s s a l v a n n a k rá­ j u k a k u l t u r á l i s k ü l ö n b s é g e k és az a n y a g i körül­ m é n y e k is. m i n t a férfiak. h o g y valami erkölcsileg h e l y e s vagy h e l y t e l e n ? " M í g a férfiak erre a k é r d é s r e v á l a s z u l á l t a l á b a n a kö­ telesség. ÖREGEDÉS m i b e n l é t é n e k m a g y a r á z a t á h o z ." E k k o r a z i n t e r j ú k é s z í t ő m e g k é r d e z t e : „Miért t i s z t e l n é n k m á s o k a t ? " A v á l a s z : „ M e r t van ö n é r z e t ü k vagy é r z é s e i k . A „gye­ r e k " m á r n e m „ c s e c s e m ő " vagy k ú s z ó . l e g f ő k é p p az értékekkel. Ö n m a g u k r ó l a s z e r i n t Gilligan elmélete Carol Gilligan ( 1 9 8 2 ) t o v á b b f e j l e s z t e t t e C h o d o row elemzését: e l s ő s o r b a n az foglalkoztatta. a m e l y e k k ö z ö t t a z e m b e r e k a z adott t á r s a d a l o m t í p u s b a n é l n e k . A gyermekkor fogalma azonban. csak az utóbbi két-három é v s z á z a d b a n k e l e t k e z e t t . A TELJES ÉLETÚTRA KITERJEDŐ SZOCIALIZÁCIÓ Az átmenetek. jellegzetes n é z e t e i b o n t a k o z t a k ki. A tradicionális társadalmakban ezzel szemben t ö b b e n haltak meg fiatalabb korban. a m e l y e k n é l k ü l m a e l s e m tudjuk k é p z e l n i őket. h o g y a n ő k ö n m e g h a t á r o z á s a személyes k a p c s o l a t a i k r a é p ü l . A gye­ rekek ugyanolyan m u n k á t végeztek és ugyanúgy játszottak. látszólag biológiailag meghatáro­ z o t t a k . m e r t s z e r i n t ü k n e m mindig ö s s z e e g y e z t e t h e t ő az.

ezt s e m árt h a n g s ú l y o z n u n k .6. F ő k é n t a gazdagabb társadalmi csoportok­ ra j e l l e m z ő .á t a l a k u l ó társada­ l o m b a n kell felnőniük (Elkind 1 9 8 4 ) . hogy a modern társadalmakban j e l e n l e g zajló f o l y a m a t o k e r e d m é n y e k é n t a gyer­ m e k k o r l a s s a n k é n t ú j b ó l e l v e s z í t i sajátos státu­ sát. /A gyermekmunka kérdésével egyenlőtlenség" című fejezetben a 11. h o g y m a s e m r i t k a a g y e r m e k e k el­ leni erőszak. E g é s z e n új k e l e t ű az a g o n d o l a t .és a f e l n ő t t k o r között é l n e k . M a i s v a n m é g j ó n é h á n y o l y a n ország. s e o l y a n . a m i k o r azt v á r j u k el a Fiatal felnőttkor /-. U g y a n a k k o r s o k k u l t ú r á b a n e z e k n e m o k o z n a k o l y a n zavart é s b i z o n y t a l a n s á ­ got. A tradi­ cionális társadalmakban a serdülőnek n e m kell a n n y i m i n d e n t „ ú j r a t a n u l n i a " . h o g y a h ú s z a s é v e i k e l e j é n j á r ó fiata­ l o k n e m k e v é s időt f o r d í t a n a k s z e x u á l i s . mint amilyenek a tradicionális közös­ ségek voltak. de az i s k o l a p a d b a k é n y s z e r í t i k őket. h o g y t ö b b é n e l e g y e n e k gyerekek: t e g y é k el a j á t é k a i k a t és h a g y j a n a k fel gyerekes á b r á n d j a i k k a l . N e m sietik el. de a jog gyere­ k e k n e k t e k i n t i őket. i Serdülőkor A „ t i n é d z s e r " m a i s m e r ő s f o g a l m a s z i n t é n újkeletű. a g y e r e k e k fizikai és s z e x u á ­ lis b á n t a l m a z á s a g y a k r a n e l ő f o r d u l a m a i társa­ dalmak családjaiban. A mai nyugati társadalmakban a serdülők „két kor közé esnek": se nem gyerekek. a m e l y b e n a f e l n ő t t é v á l á s t b i z o n y o s r í t u s o k jel­ zik. . hogy m i n d e n gyerek sok szeretetet és gondosko­ dást kap a s z ü l e i t ő l és m á s f e l n ő t t e k t ő l . S z e r e t n é n e k i n k á b b dolgoz­ n i . FEJEZET rekeket mai s z e m m e l nézve rendkívül fiatalon m u n k á r a fogták. E g y e s k u t a t ó k s z e r i n t a g y e r e k e k ma o l y a n g y o r s a n f e l n ő n e k . A m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n a fiatal f e l n ő t t k o r egy­ re i n k á b b a s z e m é l y i s é g f e j l ő d é s és a s z e x u á l i s é r é s sajátos s z a k a s z á v á válik ( G o l d s c h e i d e r . így a k o r á b b i n e m z e d é k e k h e z k é p e s t h a m a r a b b meg­ i s m e r i k a f e l n ő t t e k világát. m i n t a f e l n ő t t e k . se nem felnőttek. h o g y „ f e l e l ő s " f e l n ő t t é v á l j a n a k . k ö z t e s h e l y z e t ű e k : g y a k r a n próbálják k ö v e t n i a f e l n ő t t e k v i s e l k e d é s é t . A m e g h o s s z a b b o d o t t g y e r m e k k o r m i a t t a m a i tár­ sadalmak bizonyos tekintetben „gyerekközpontúbbak". h o g y m á r alig-alig t e k i n t h e t j ü k a g y e r m e k k o r t k ü l ö n fejlődési s z a k a s z n a k . bár csak a legutóbbi időben derült f é n y i g a z á n arra. a k k o r á l t a l á b a n a p s z i c h o s z e x u á l i s érés fo­ l y a m a t a is k ö n n y e b b e n f e l d o l g o z h a t ó .n e m azt j e l e n t i . a k k o r azt is l á t n u n k kell. h o g y m e n n y i r e gyakori. e z a z ú j r a t a n u l á s i f o l y a m a t r e n d s z e r i n t sokkal k e v é s b é felkavaró. m e r t például az egészen kicsi gyerekek is ugyanazokat a t é v é m ű s o r o k a t n é z h e t i k . g y a k r a n n a g y fizikai m e g t e r h e l é s t j e l e n t ő m u n ­ kakörökben (például szénbányában) foglalkoz­ t a t n a k . Elképzelhető. m i n t a m o d e r n t á r s a d a l m a k fiataljaiban. g y e r e k e i n k t ő l . a m i azért le­ h e t f o n t o s . e g y á l l a n d ó a n v á l t o z ó . „Globális foglalkozom. A nyu­ gati t i n é d z s e r e k a gyerek. M i n d e n társadalomban megfigyelhetők a p u b e r t á s k o r i b i o l ó g i a i v á l t o z á s o k ( a m i k o r az egyén képessé válik a szexuális tevékenységre és a s z a p o r o d á s r a ) . a h o l k i s g y e r e k e k e t teljes m u n k a i d ő b e n . és h o g y a gyer­ m e k m u n k a erkölcsileg elítélendő. A nyugati társadalmakban v i s z o n t v a n egy i d ő s z a k . H a úgy g o n d o l j u k . h o g y a g y e r e k e k n e k saját j o g a i k v a n n a k . p o l i t i k a i é s v a l l á s i l e h e t ő s é g e i k f e l f e d e z é s é r e ..W a i t e 1 9 9 1 ) . A n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n a s e r d ü l ő k se ilyen. A t r a d i c i o n á l i s k u l t ú r á k b a n . h o g y a p r e m o d e r n E u r ó p á b a n g y a k r a n b á n t a l m a z t á k a gyerekeket. m e r t m a s o k a n egyre t o v á b b i d ő z n e k az oktatásban. Ha például létezik valamilyen korcsoportrendszer. A társadalom gyerekközpontúsága . m i v e l a változá­ sok ritmusa lassúbb. ahol a g y e r e k e k m á r együtt d o l g o z n a k a f e l n ő t t e k k e l . M i n t ko­ r á b b a n e m l í t e t t e m .

a l i g h a n e m egyre f o n t o s a b b á v á l i k a „világra nyi­ tott" szemlélet. ÖREGEDÉS Érett felnőttkor Nyugaton a l e g t ö b b fiatal s z á m í t h a t rá. tizenhárom unokája és öt d é d u n o k á j a v a n . 6 ó r a 4 5 p e r c alatt ért c é l b a . ÉLETÚT. a k i k felnőttségük e l s ő é v e i b e n a g y e r e k e i k e t n e v e l t é k . A z e m b e r e k t ö b b s é g e n e m gon­ dolja.és felnőttkort k ö v e t ő . S i n g h ilyen idős korában tájfutó v e r s e n y e k e n vett r é s z t s z ü l ő h a z á j á b a n .e r r ő l a k ö v e t k e z ő rész­ jár. M i r e I n d i a 1 9 4 7 . és k ü l ö n ö s e n a nők élete volt v e s z é l y b e n . Az iparo­ sodott sokszor társadalmakban éppen a nyugalomba vonulás ellenkező következményekkel m i n t addig b á r m i k o r a z é l e t ü k a hatvanöt évesnél idősebbek során. a gazdasági életből kikerülve az idős e m b e r e k ne­ h e z e n tudják életük utolsó szakaszát hasznossá t e n n i . m e g e l ő z ­ v e 4 0 7 futót. A következőkben részleteseb­ b e n foglalkozunk az öregedést övező szociológiai kérdésekkel. gyakorta szegényebbek. meg­ özvegyült S i n g h e l m o n d h a t t a . hogy az. s e m a széle­ sebb társadalmi közösségben n i n c s tekintélyük. fejezetben. B á r ez kétségtelenül s o k e s e t b e n igaz l e h e t . a m i k o r az öregek életkori osztályába lépett. míg a t r a d i c i o n á l i s k u l t ú r á k b a n m a j d n e m m i n d e n k i így k é p z e l t e el az é l e t é t . A n ő k . N a p i s é t á i b a r ö v i d k o c o g á s o k a t iktatott. h o g y h á r o m kon­ tinensen négy gyermeke. ú g y n e v e ­ zett „ h a r m a d i k é l e t k o r b a n " .b e n e l n y e r t e független­ ségét. Ezzel párhuzamosan jelentős mértékben a r á n y a a n é p e s s é g b e n . A b e t e g s é g vagy s é r ü l é s miatt b e k ö v e t k e z ő h a l á l m i n d e n k o r c s o p o r t b a n sokkal gyakoribb volt. Ez n a g y o b b s z a b a d s á g o t b i z t o s í t az egyénnek. é s sohasem fogja e l é r n i a g y e r m e k k o r a óta dédel­ getett álmait. A tradicionális kultúrákban az egyén gyak­ r a n a k k o r érte e l l e g m a g a s a b b s t á t u s á t . Miután munkájuktól visszavonultak. A m i k o r 2 0 0 1 . é s k e v é s b é é r d e k l i őket a társadalmi érvényesülés. egy o l y a n t á r s a d a l o m b a n . Az öregek szinte újjászülethet­ n e k a g y e r m e k . oldalon). sőt g y a k r a n d ö n t ő szavuk volt a k ö z ö s s é g e g é s z é t é r i n t ő ü g y e k b e n . é s p o n t o s a n u g y a n o l y a n m u n k á v a l teltek a napjaik. m i n t az e l ő d ö k é . a m e l y e k m a jellemzik a z é l e t ü n k e t . A modern társadalmakban k ü l ö n ö s e n fontos. 6 ó r a 5 4 p e r c k e l l e t t n e k i h o z z á . m i n t a m a i m o b i l a b b társa­ dalmakban. a c s a l á d i é l e t b e n és e g y é b t á r s a d a l m i közegekben k o m o l y b i z o n y t a l a n s á g o k a t k e l l fel­ oldani. m i n t m a . hogy k ö z é p k o r ú k é n t is m e g k e l l ő r i z n i a „jövő­ orientáltságot". h o g y megéri az öregkort. 3 6 é v e s e n szögre a k a s z t o t t a futócipőjét. P é l d á u l a s z e x u á l i s p a r t n e r é s a házastárs k e r e s é s e é s k i v á l a s z t á s a m a n e m a szülők d ö n t é s é t ő l . E z a z o n b a n n e m v e z e t f e l t é t l e n ü l l e m o n d á s h o z vagy k é t s é g b e e s é s h e z . A k a r r i e r é n e k élő férfi vagy nő é l e t e d e r e k á n e s e t l e g úgy látja. ÖREGEDÉS Fauja Singh első londoni maratonját 2000-ben. a m e l y b e n egy ú j a b b t a n u l á s i i d ő s z a k k e z d ő d i k (lásd a z egész é l e t e n át tartó t a n u l á s r ó l s z ó l ó r é s z t a 17. t o v á b b i l e h e ­ tőségek pedig n e m n y í l n a k e l ő t t e . h a n e m e g y é n i k e z d e m é n y e ­ zéstől függ. h o g y azok. Másfelől v i s z o n t a k o r á b b i i d ő k b e n r i t k á b b a n fordultak e l ő b i z o n y o s feszültségek. b e n az iparosodott társadalmakban az idős embe­ r e k n e k r e n d s z e r i n t s e m a c s a l á d b a n . hogy egész é l e t é b e n u g y a n a z t fogja c s i ­ nálni. L á b a i h a m a r v i s s z a n y e r t é k régi e r e j ü k e t .5 3 7 . S i n g h f o n t o s a b b c é l o k a t talált. In­ d i á b a n .b e n m a j d n e m u g y a n e n n y i i d ő alatt t e t t e m e g ezt a távot. m e r t s o k a n b e l e h a l t a k a szülésbe. el­ szalasztottá a z é l e t által k í n á l t l e h e t ő s é g e k e t . A 2002-es londoni maratoni futáson még h a m a r a b b . m i n t a régiek. a k i k m e g t u d n a k b i r k ó z n i a z öregkor g o n d j a i v a l . h i s z e n a gyermekkori á l m o k k a l v a l ó végleges l e s z á m o l á s felszabadító é l m é n y i s l e h e t . e k k o r k e z d e t t új k i h í v á s o k a t k e r e s n i . megnövekedett b e n lesz szó. A c s a l á d o n b e l ü l m i n d a férfiak. feleslegesnek é r e z h e t i k m a g u k a t a t á r s a d a l o m ­ ban gyerekeik o t t h o n r ó l v a l ó e l k e r ü l é s e u t á n . a 5 3 6 . A „középkorúak v á l s á g á t " s o k e b b e n a k o r b a n j á r ó ember megtapasztalja.SZOCIALIZÁCIÓ. rájött. a m i t elért.l o n d o n i I l f o r d b a n élő. Az é l e t k o r i osztályok s z e r i n t s z e r v e z ő d ő k u l t ú r á k b a n a „vé­ neknek" r e n d s z e r i n t komoly. A m o d e r n k o r e l ő t t k e v e s e n bízhattak e b b e n igazán. M i u t á n a g y e r e k e i k m á r n e m é l n e k v e l ü k . A z e m b e r ú g y é r e z h e t i . S o k k a l i n k á b b m a g u n k „ a l a k í t j u k " a z éle­ tünket. m i n d a n ő k te­ kintélye a korral együtt n ö v e k e d e t t . K o r á b b a n azt g o n d o l t á k . M a n a p s á g a há­ zasságban. h o g y m a j d n e m egy órát lefaragott a k i l e n c v e n é v e n f e l ü l i e k v i l á g c s ú ­ csából. de f e l e l ő s s é g e f e s z ü l t s é g e k e t és konf­ liktusokat okozhat. ahol sokan még öregkorukban is egészségesek. 89 é v e s e n futotta. a k i k k ö z ü l s o k a n m é g c s a k h a r m i n ­ cas éveiket „taposták". n e m elégíti ki. A z e m b e r e k r e n d s z e r i n t közelebbi k a p c s o l a t b a n v o l t a k a s z ü l e i k k e l és egyéb rokonaikkal. b e l s ő t a r t a l é k a i k a t m o z g ó s í t j á k . E z z e l s z e m - . E g y n e m z e d é k n y i i d ő v e l k é s ő b b a k e l e t . U t o l j á r a 5 3 é v v e l k o r á b b a n futott k o m o l y a b b a n . A z t á n Öregkor A tradicionális t á r s a d a l m a k b a n az i d ő s e m b e r e ­ ket általában n a g y t i s z t e l e t ö v e z t e .

e l m a g á n y o s o d á s s a l is jár­ hat.1. idézi Kingshill R e s e a r c h Centre 2 0 0 2 ) . s z á z a d b a n is ( L l o y d . 1952-ben a királynő 2 7 3 ü d v ö z l ő táviratot k ü l d ö t t a 1 0 0 . Közli a Sociology Review 1998. A 6. E b b e n a részben megnézzük. h i s z e n fo­ l y a m a t o s a n n ö v e k s z i k a z ö r e g e k s z á m a .1 52 6. m a j d a 2 0 . egészségesebb és t e r m é k e n y e b b életet élnek. h o g y a 65 é v e s n é l i d ő s e b b britek aránya az 1 8 5 1 és 1 9 1 1 közötti népszámlálásokon 5 s z á z a l é k k ö r ü l mozgott.h e t ­ v e n e s e k és i d ő s e b b e k aránya. mint valaha. A legtöbb t á r s a d a l o m b a n kevesebb c s e c s e m ő h a l m e g é s t ö b b felnőtt éri m e g a z öreg­ kort. p s z i c h o l ó g i a i é s szociális vonatkozásait.B r i t a n n i a l a k o s s á g a s e m kivétel. A m o d e r n mezőgaz­ daság. novemberi száma a hátoldalon.1. a m e l y e k egyre f o n t o s a b b á v á l n a k . ho­ g y a n a l k a l m a z k o d n a k a z e m b e r e k a z öregedés­ 0 2 4 6 millió fő 8 10 12 Forrás: OPCS. E g y e s s z o c i o l ó g u s o k és g e r o n t o l ó g u s o k a vál­ t o z ó d e m o g r á f i a i s t a t i s z t i k á k b ó l azt o l v a s s á k ki. FEJEZET hez. áb­ rán is l á t h a t ó . é l e t é v ü k e t betöltötteknek. legalábbis a szociológusok szemszögéből. Először röviden vázo­ l o m . . h o g y a z idősebbek miféle kihívásokkal és problémákkal k e r ü l n e k s z e m b e . és k e d v e t á m a d t h o z z á . ábra Az idősek aránya a brit népességben. ö r ö m t e l i él­ m é n y l e h e t . N a g y . h o g y a n ö r e g s z i k a b r i t n é p e s s é g . S z ó b a k e r ü l n e k a b r i t népes­ ség ö r e g e d é s é v e l k a p c s o l a t o s p o l i t i k a i k é r d é s e k is. 19012051 Fauja Singh még kilencvenes éveiben is maratoni versenyeken futott. és ez a folyamat foly­ t a t ó d i k a 2 1 . h o g y a n é p e s s é g „ ő s z ü l " ( P e t e r s o n 1 9 9 9 ) . j á r v á n y m e g e l ő z ő i n t é z k e d é s e k é s egészségügy m i n d .m i n d szerepet j á t s z a n a k a b b a n . mi az öregedés. köztisztasági r e n d s z e r e k . A z i d ő s k o r e l é r é s e f e l e m e l ő . m i t j e l e n t m e g ö r e g e d n i egy gyorsan változó világban. Ezután megnézzük. A brit társadalom „őszülése" A t á r s a d a l m a k világszerte ö r e g s z e n e k .hosszabb. a h o g y a n ezt a f e n t i e k b e n l á t h a t t u k . de testi g y ö t r e l m e k k e l . A F ö l d né­ p e s s é g é n b e l ü l egyre n a g y o b b a h a t v a n a s o k . A z ó t a a világ m i n d e n t á j á n futott m a r a t o n i v e r s e n y e k e n é s s o k e z e r fontot gyűjtött j ó t é k o n y c é l o k r a ( A s k w i t h 2 0 0 3 ) . Ez az „őszülés" az ipari társadalmakban tapasztalható 6. h o g y ma világszerte c s ö k k e n a h a l a n d ó s á g . és u t á n a j á r u n k a n n a k . Ma ez a szám évente több mint 3 0 0 0 (Cayton.S h e r l o c k 2 0 0 4 ) . e z ú t t a l azt v i z s g á l j u k m e g k ö z e l e b b r ő l . E z e k a v á l t o z á s o k sok t é n y e z ő n e k t u l a j d o n í t h a t ó k . S i n g h látott egy t é v é m ű s o r t a m a r a t o n r ó l . Végül körbejárjuk a világnépesség „őszülését".f ő k é n t a g a z d a g a b b országok­ b a n . I n n e n újra a b r i t e k ö r e g e d é s é h e z t é r ü n k vissza. m a j d meg­ vizsgáljuk a z ö r e g e d é s b i o l ó g i a i . s z á z a d folya­ m á n m e g h á r o m s z o r o z ó d o t t . Az idősebb e m b e r e k többsége valahol a kettő k ö z ö t t éli m e g a z ö r e g e d é s t . Az e m b e r e k ma .

b a n s z ü l e t e t t e k átlagosan 45 évet éltek. Az Az keretében öregedés öregedé­ A z ö r e g e d é s n e k j ó l k ö r ü l h a t á r o l h a t ó h a t á s a i van­ nak. 4 8 . A z életkorról alkotott f o g a l m a i n k g y o r s a n v á l t o z n a k . s sokan viszonylag e g é s z s é g e s e k . l e l k i é s t á r s a d a l m i f o l y a m a t o k e r e d ő j e k é n t h a t á r o z h a t ó meg. mert a fiatalok k ö r é b e n j a v u l t a k az é l e t b e n m a ­ radás esélyei. a l e l k i ó r a e l m é n k . a k k o r is c s a k számos fogyatékkal. 2. N a g y .asp?vlnk=7420. ÉLETÚT. század e l s ő f e l é b e n t ö r t é n t . • r á n c o k k e l e t k e z n e k . a ma s z ü l e t e t t e k átlaga viszont m á r 76 év. a b i o l ó g i a i ó r a t e s t ü n k r e v o n a t k o z i k . n a g y r é s z t azért. M i t j e l e n t ö r e g e d n i ? A z ö r e g e d é s gerontológiailag o l y a n b i o l ó g i a i . 5 évet ( H M S O 2 0 0 5 ) . A 2 0 . két h o s s z ú távú t r e n d b ő l fakad: e g y r é s z t a c s a l á ­ dok egyre k e v e s e b b g y e r e k e t v á l l a l n a k (erre a 7. ábra Várható élettartam Nagy-Britanniában 1001 1 53 1901 Forrás: 1921 1941 1961 1981 2001 2021 http://www. a t á r s a d a l m i ó r a p e d i g az egy-egy életkorhoz kötődő kulturális normák. h o g y ö t v e n .2. é s r á j ö n n e k . Hogyan öregszik az ember? Az öregedés m i b e n l é t é n e k v i z s g á l a t a k o r a szociálgerontológia. 1 9 8 8 ) .r ó l 8 0 é v r e (lásd a 6. a k á r c s a k az „öreg" szó j e l e n t é s e ( R i l e y et al. és n a g y ré­ szük n e m is s z á m í t h a t o t t arra. t á r s a s é l e t ü k e t . m i n t valaha.B r i t a n n i á b a n 1 9 2 1 . értékek és s z e r e p e l v á r á s o k k é p e . a m e n n y i r ő l n e m i s álmodtak. a z ö r e g e d é s t á r s a d a l m i v o n a t ­ kozásaival készült foglalkozó tudományág építünk. 3. M i n d h á r o m f o l y a m a t erő­ s e n v á l t o z ó l e h e t . s z á z a d e l s ő n e g y e d é b e n s z ü l e ­ tett britek k ö r é b e n a k ö z é p f o k ú végzettség b ő v e n elég volt a l e g t ö b b á l l á s b e t ö l t é s é h e z . s z e l l e m i k é p e s s é g e i n k meg­ j e l e n í t ő j e . Az u g r á s s z e r ű n ö v e k e d é s j a v a a 2 0 .b e n 1 0 0 0 é l v e s z ü l e t e t t r e 4 . másrészt m e r t a j o b b t á p l á l k o z á s n a k és e g é s z s é g ü g y i ellá­ tásnak köszönhetően az emberek sokkal hosszabb és egészségesebb életet élnek. míg 2 0 0 2 . U g y a n e b b e n az i d ő s z a k b a n a brit nők v á r h a t ó é l e t t a r t a m a i s n ő t t . m i n t h a m o z g ó c é l p o n t o t próbálnánk m e g r a g a d n i . n e m s z í v e s e n a d n á k fel munkájukat.uk/STATBASE/sssdataset. m á s r é s z t az e m b e r e k t o v á b b élnek.R i l e y 1 9 8 7 . m e r t a h á m s z ö v e t e k struk­ túrája egyre t ö r e d e z e t t e b b l e s z ( h i á b a ö l n e k sok-sok p é n z t a b ő r f e s z e s í t ő s z e r e k b e és az tanulmányokra Biológiai öregedés vizsgálata k i c s i t o l y a n .gov. • r o m l i k a h a l l á s : e l ő s z ö r a m a g a s a b b .e g y n é ­ hány é v n é l t o v á b b él .SZOCIALIZÁCIÓ. E t r e n d e k ó r i á s i jelentőséggel b í r n a k a brit t á r s a d a l o m j ö v ő j e te­ kintetében.statistics. emberek sével p á r h u z a m o s a n m a g a a t á r s a d a l o m is vál­ tozik. m a j d az alacsonyabb frekvenciájú hangok tartományá­ ban. ÖREGEDÉS 6. egyrészt m e r t a z u t ó b b i i d ő k k u t a t á s a i s o k örege­ déssel kapcsolatos mítoszt megcáfoltak. m e r t a s z e m l e n c s e e l v e s z í t i ru­ g a l m a s s á g á t ( a k i s b e t ű s s z ö v e g g y a k r a n meg­ keseríti az ötven éven felüliek életét). fejezetben t é r e k k i ) . h o g y . erre a z a l á b b i a k b a n k i t é r e k . a m e l y e k a z örege­ dőket é r i n t i k ( A b e l e s . még­ is ö s s z e t a r t o z ó fejlődési „ ó r a " m e t a f o r á j a rajzoló­ dik ki: 1. bár egyénenként nagyon változó. ábrát). A t c h l e y 2 0 0 0 ) . az öröklött j e g y e k t ő l é s a z é l e t s t í l u s t ó l függ. A brit férfiak s z ü l e t é s k o r v á r h a t ó átlagos élettartama n ö v e k e d e t t : a z 1 9 0 0 . 8 h a l á l j u ­ tott ( H M S O 2 0 0 4 ) .r a elérte a 8 0 . E z e k b ő l a f o l y a m a t o k b ó l h á r o m k ü l ö n b ö z ő .2. M a u g y a n e z e k a z e m b e r e k hetvenes-nyolcvanas éveikben járnak. újra a n n y i a t a n u l n i v a l ó j u k . h o g y e z e k p o n ­ tosan melyik életévben jelentkeznek. A v á r h a t ó é l e t t a r t a m 2 0 0 3 .vagy ha igen. A biológiai ö r e g e d é s j e l e i a férfiak és a n ő k e s e t é b e n is álta­ lában a következők: • g y e n g ü l a látás.b e n 1 0 0 0 újszülöttből 8 4 n e m érte m e g e l s ő é l e t é v é t s e m .

A l e g t ö b b i d ő s e m b e r . m e n n y i b e n k a p c s o l ó d i k az emlékezet­ v e s z t é s m á s v á l t o z ó k h o z . a k é s z s é g e k és a moti­ v á c i ó . h o g y elérheti a 1 2 0 évet (Fries 1 9 8 0 . f ő k é n t a t e s t k ö z e p e t á j á n ( ö t v e n é v e ­ sen is szeretnénk annyit enni. Az életmód m i n d e n életkorban meghatározza az egészségi állapotot. B á r a brit ö r e g e k t ö b b s é g e n e m s z e n v e d jelentő­ s e b b t e s t i g y e n g e s é g t ő l é s fizikailag aktív marad. m i n t i n k á b b a t á r s a d a l m i jelenté­ séhez tapadnak a nyugati kultúrában. Schaie 1979. ezért megtehettük). A t u d ó s o k és a p s z i c h o l ó g u s o k azt mondják. A jelenlegi kutatások főként azt igyekeznek feltárni. A t c h l e y 2 0 0 0 ) . c s a k é l e t e l e g v é g é n v e s z í t j e l e n t ő s e b b e n az o l y a n m e n t á l i s k é p e s s é g e i b ő l . m i n t a testi h a t á s o k .1 54 I 6. amiből tévesen mentális leépülésre következtethetnek. ám az ő életkoruk n e m nyert bizonyítást. Vitatott. de részben ellensúlyozhatok. é s c s a k h a l á l u k e l ő t t b e t e g e s k e d n e k egy rövid i d e i g ( F r i e s 1 9 8 0 ) . 1 0 0 é v e s koráig kerékpáro­ zott. késleltetik az elkerülhetetlent). a m i k o r j ó v a l t ö b b e t m o z o g t u n k . Treas 1995. az i n t e l l i g e n c i a . b á r e g y e s e k azt állítják. hogy az intellektuális hanyatlás nem f e l t é t l e n ü l v é g é r v é n y e s . hogy az ö r e g e d é s s e l g y e n g ü l n e k az e m l é k e z e t . amelyben u r a l k o d ó a fiatalosság. E z e k a s z t e r e o t í p i á k a z ö r e g e d é s n e k n e m annyi­ ra a b i o l ó g i a i . N é h á n y t u d ó s m é g azt i s felvetette. a k i m o z g a l m a s . és e z z e l együtt zsír ra­ k ó d i k le.és é r r e n d s z e r h a t é k o n y s á g a . ak­ kor mikor kell m e g h a l n i a (Kirkwood 2 0 0 1 ) . h a r m i n c é v e s e n egy m é r f ö l d e t h a t p e r c alatt. n o h a egyre inkább t e r e t n y e r a z ö r e g e d é s p s z i c h o l ó g i a i folyama­ tainak kutatása. a tanulási k é p e s s é g . m i n t a tanulási m o t i v á c i ó . S o k a n vannak. Az e m b e r e k t ö b b s é g e e s e t é b e n a 9 0 . a t i s z t a g o n d o l k o d á s és a probléma­ megoldó képesség (Baltes-Schaie 1977. a s z e m é l y i s é g h e z és a t á r s a d a l m i struktú­ r á k h o z . az orvostechnológia Pszichológiai öregedés A z ö r e g e d é s l e l k i h a t á s a i j ó v a l k e v é s b é meghatá­ r o z o t t a k . Atchley 2000). csak v í v m á n y a i t f e l h a s z n á l v a egyre t ö b b e m b e r élhet m a j d b e t e g s é g e k t ő l t ö b b é . B e s z á m o l t a k i d ő s e b b e m b e r e k r ő l is. enyhíthetők egészséges életmóddal. 1 2 2 é v e s e n h a l t m e g . h o g y h a egyáltalán g e n e t i k a i l a g p r o g r a m o z o t t az e m b e r h a l á l a . a l e l k i v o n a t k o z á s a i v a l k a p c s o l a t o s kutatá­ s o k b ó l s o k k a l ö s s z e t e t t e b b f o l y a m a t r a következ­ tethetünk (Birren-Schaie 2001). é s g y e r e k k é n t t a l á l k o z o t t V i n c e n t v a n Goghgal. h a n y o l c p e r c e n b e l ü l m e g t e s z i k ezt a távot). bár valamelyest lassulhat az információk felidézése vagy elemzése. é s i g y e k e z n e k kidolgoz- A biológiai öregedés hatásai végső soron kivédhetetlenek. B á r sokan feltételezik. megfelelő táplálkozással és elegendő mozgással (John 1 9 8 8 ) . Az e m l é k e z e t és a t a n u l á s i k é p e s s é g például a l e g t ö b b e m b e r e s e t é b e n c s a k é l e t e vége felé romlik jelentősen. m e r t a t e s t e d z é s s o r á n k e v e s e b b o x i g é n t tu­ d u n k b e l é l e g e z n i é s h a s z n o s í t a n i (azok. a francia Jeanne Calment 1997-ben. Az öregedés szokásos folyamatai elkerülhetetle­ nek. gazdag é l e t e t él. mint huszonöt é v e s e n . a halál f é l e l m e is. p é l d á u l a z egészség­ h e z . a k i k e g é s z é l e t ü k b e n futottak.k e v é s b é m e n t e s életet. h o g y m é g n y o l c v a n a s é v e i k b e n i s aktív. • c s ö k k e n az i z o m t ö m e g .1 0 0 év látszik a genetikailag meghatározott életkor legmagasabb é r t é k é n e k . ö n á l l ó éle­ tet é l j e n e k . e z é r t az ö r e g e d é s . • c s ö k k e n a szív. t o v á b b é l n e k a „gyenge és e s e n d ő ö r e g e k k e l " kap­ csolatos szerencsétlen sztereotípiák (Heise 1987). Rusting 1 9 9 2 . a h a t v a n a t e l h a g y v a ö r ü l n e k . akiket az öregedéssel j á r ó fizikai v á l t o z á s o k n e m g á t o l n a k a b b a n . hogy megfelelő életmóddal. FEJEZET egyre gyakoribb plasztikai műtétekbe. A v i l á g h i v a t a l o s a n legöregebb asszonya. .

N a n c y R e a g a n n y i l v á n o s a n t á m o g a t t a a z őssejt­ kutatást. m i n t a fiata­ lok.e g y r é s z t azért. Még a z A l z h e i m e r . a z a g y s e j t e k f o l y a m a ­ tos p u s z t u l á s a . h a g y o m á n y o s a n t i s z t e l t é k az i d ő s e b ­ beket. Az o l y a n t á r s a d a l m a k . A egyes szerepelvárások öregedéssel személyes identitásunk általában Az öregedés folyamata: versengő szociológiai magyarázatok A s z o c i á l g e r o n t o l ó g u s o k s z á m o s e l m é l e t b e n pró­ bálták leírni a brit társadalom öregedését. h o g y a n t e r e m t i k m e g életüket aktívan. amely az 1 9 5 0 . M á s s z e r e p e k károsak l e h e t n e k . 1 9 9 8 . m e r t a z ö n b e c s ü l é s t r o m b o l j á k és e l m a g á n y o s o d á s h o z v e z e t n e k . g o n d o l j u n k c s a k a „zsémbes-agyalágyult-fárasztó-mocskos vénemAz ö r e g e d é s e l s ő e l m é l e t e i azt a f u n k c i o n a l i s t a szemléletet tükrözték. m o n d v á n . például N a g y . s z e r e t ő nagy­ szülő. n e m t u d n a k l é p é s t t a r t a n i az idővel .leg­ alábbis a m o d e r n i p a r i t á r s a d a l m a k b a n .m i n t m i n d e n e m b e r n e m c s u p á n passzívan eljátsszák a rájuk osztott társadalmi szerepeket. érté­ kekből és s z e r e p e k b ő l áll. h o g y t o v á b b m e g m a r a d ­ janak a z é r t e l m i k é p e s s é g e k v á l t o z a t l a n u l m a g a s szinten ( S c h a i e 1 9 9 0 ) .). m i n t a j a p á n vagy a kínai.k ó r . é s f ő k é n t a r r a keresik a választ.B r i t a n n i a é s a z E g y e s ü l t Á l l a m o k inkább leírják őket. Ronald R e a g a n . h o g y a n a l a k í t j á k a t á r s a d a l m i struktúrák az i d ő s e b b e k életét. o. így a z o r v o s i b e ­ avatkozás l e h e t ő v é teszi. A b r i t t á r s a d a l o m b a n társított szerepek pozitívak: lord.ni olyan m ó d s z e r e k e t . a k o p a s z o d á s e l l e n i tab­ letták és b a l z s a m o k . plaszti­ kai m ű t é t e k r e é s h á z i p r a k t i k á k r a . c s e l e k v ő e n az i d ő s e b b e k a sajátos intéz­ ményi környezetben. b ö l c s t a n í t ó . h o g y a z öregedés során egyénileg próbálunk alkalmaz­ kodni a változó társadalmi szerepekhez. a m e l y e k ö r ö k ifjúságot í g é r n e k . Azt hang­ s ú l y o z t á k . Vagyonokat k ö l t e n e k g y ó g y s z e r r e . M á s t á r s a d a l m a k . a m e l y e k k e l k i s z ű r h e t ő k a veszélyeztetetett i d ő s e m b e r e k .k ó r . a k i 2 0 0 4 .1 9 6 0 . m á s r é s z t ez a k u l t ú r a c s a k a f i a t a l o s s á g o t ér­ tékeli.b a n m á r h á r o m h é t t e l p i a c r a kerülése u t á n a z i m p o t e n c i a e l l e n i V i a g r a a d t a a z összes r e c e p t r e k a p h a t ó g y ó g y s z e r b ő l s z á r m a z ó árbevétel 9 4 s z á z a l é k á t ( H o t z 1 9 9 8 ) .é s k o n c e n t r á ­ ciós képesség. v a l l á s i v e z e t ő .1 6 5 . A b r i t kultúrá­ ban e r ő s e n m e g b é l y e g z ő s z t e r e o t i p i k u s s z e r e p e ­ ket k ö t n e k az i d ő s e b b e k h e z . v e z e t ő t a n á c s o s . a m e ­ lyektől állítólag j a v u l a z e m l é k e z ő . E z e k k ö z é t a r t o z i k a z s í r l e s z í ­ vás és a r á n c f e l v a r r á s . m e r t a t ö r t é n e l m i e m l é k e z e t és a b ö l c s e s ­ ség forrásának t e k i n t e t t é k ő k e t . h o g y h a s z o n t a l a ­ nok é s g y á m o l t a l a n o k . V a l ó j á b a n az i d ő s e b b e k . Szociális öregedés A szociális é l e t k o r a z adott. A s z o c i á l i s é l e t k o r r a l kapcsolatos f o g a l m a k t á r s a d a l m a n k é n t és . A z u t ó b b i i d ő k k u t a t á s a i (főként a s o k a t v i t a t o t t ő s s e j t k u t a t á s o k ) a z z a l a r e m é n n y e l k e c s e g t e t n e k . 1 9 8 8 ) . A z öre­ gekkel s z e m b e n i diszkriminációról az alábbiak­ b a n l e s z s z ó ( 1 6 4 . h o g y egy n a p k e z e l h e t ő lesz az A l z h e i m e r . A későb­ bi elméletek középpontjában az életút elképzelé­ se. b á r a 8 5 é v e s n é l i d ő s e b b e k felét é r i n t i . A k ó r á l d o z a t a i k ö z ü l ta­ lán az u t ó b b i i d ő k l e g h í r e s e b b j e a k o r á b b i e l n ö k . h o g y a n v e s z fel a z e g y é n ö r e g e d é s e Az elméletek első generációja: funkcionalizmus .b e n h a l t m e g . a z i d ő s k o r i d e m e n c i a l e g f ő b b o k a is v i s z o n y l a g r i t k a a 75 é v e s n é l f i a t a l a b b c s e ­ lekvőképes e m b e r e k k ö r é b e n . m e r t k e v é s b é t u d n a k bánni az új t e c h n i k a i e s z k ö z ö k k e l . F e l e s é g e . A szabadidőnket nagyrészt a szexnek szenteljük.a s években uralkodott a szociológiában.i d ő b e n is változnak. no m e g a z o k a p i r u l á k . A legújabb e l m é ­ l e t e k s o k f é l e k é r d é s t v e t n e k fel." ber/vénasszony" kifejezésekre (Kirkwood 2 0 0 1 ) . h a n e m aktívan formálják é s á t é r t e l m e z i k a z o k a t ( R i l e y e t al. v a l a m i n t az állt. Az első e l m é l e t e k n é m e l y i k e azt h a n g s ú l y o z t a . években mérhető Ritkán tévézünk. rendkívül f o n t o s forrásai. életkorral k u l t u r á l i s a n t á r s í t o t t n o r m á k b ó l .

hogyan h a t n a k az egyéni ö r e g e d é s i f o l y a m a t r a é s t á g a b b a n a z i d ő s e k tár­ s a d a l m i r é t e g z ő d é s é r e . Az élet­ k o r s z e r i n t i r é t e g z ő d é s e l m é l e t e azt vizsgálja. 1 9 9 2 ) . . E s t e s e t al. és miért hasznosak ezek a szerepek a társadalomnak. a 1 4 9 . amelyek közé az idősek kényszerülnek.e l k é p z e l é s t k o r á b b a n .és makroszoc i o l ó g i á t azáltal.e s évek közepétől a gerontológiában egy s o r ú j e l m é l e t j e l e n t m e g ( E s t e s e t al. ) E szem­ l é l e t m ó d s z e r i n t a z ö r e g e d é s a z é l e t egy szaka­ sza. mert koruk előrehaladtával. mert a szerepek. a k i k v a l ó s z í n ű l e g új e r ő v e l é s k é s z s é g e k k e l t e l j e s í t i k m a j d azokat. B á r n y i l v á n v a n n é m i igazság a k i v o n u l á s e l m é ­ l e t b e n .e a z o k a körül­ mények. Az e l m é l e t ö s s z e k ö t i a m i k r o . Az életkor szerinti rétegződés szemléletéhez h a s o n l ó a n az életút szemléletmódja is továbblép a z ö r e g e d é s n e k a z e g y é n i é l e t m ó d változására k o r l á t o z ó d ó v i z s g á l a t á n . h a a z ö r e g e k l e l k i l e g a l k a l m a z k o d n a k v á l t o z ó kö­ r ü l m é n y e i k h e z . m í g a t á r s a d a l o m n a k újra m e g kell f o g a l m a z n i a . g a z d a s á g i é s k ö r n y e z e t i t é n y e z ő k ala­ k í t a n a k . h o g y m i k ö z b e n ezek az elméletek hangsúlyozzák. ábrát a 153. h o g y ez a k i v o n u l á s a z é r t h a s z n o s a nagyobb társadalomnak. 2 0 0 3 ) . l é n y e g é b e n arra a k ö z k e l e t ű s z t e r e o t í p i á r a é p ü l . m e r t úgy vélik. függőséggel jár. az 1 9 5 0 es évek egyik legbefolyásosabb funkcionalista e l m é l e t a l k o t ó j a felvetette. h o g y f ő k é n t a fiatalságot m i n d e n e k fölé h e l y e z ő és a h a l á l t k e r ü l ő E g y e s ü l t Á l l a m o k m u l a s z t o t t el olyan szerepeket kialakítani.m i n d kevésbé alkalmasak a hagyományos társadalmi szerepek betöltésére. a társadal­ mi s t r u k t ú r á k és a t á r s a d a l m i f o l y a m a t o k közötti ö s s z e f ü g g é s e k e t vizsgálja ( E l d e r 1 9 7 4 ) . a m á r akkoriban i s t a p a s z t a l h a t ó „ t á r s a d a l o m ő s z ü l é s " l á t t á n kije­ lentette: ez a mulasztás k ö n n y e n oda vezethet. h o g y m é l t á n y o s a k . a m e l y e k a z i d ő s e k e t k ü l ö n c s o p o r t k é n t vizsgál­ j á k . oldalon). így a z o k s z a b a d d á v á l n a k m á s o k szá­ m á r a ( C u m m i n g . h o g y a z i d ő s e b b e k lehető­ leg t e l j e s e n s z a k a d j a n a k el a n a g y o b b t á r s a d a l o m ­ tól. A második generáció: az életkor szerinti rétegződés elmélete és az életútelmélet Az 1 9 7 0 . h o g y j a v u l a k ö z é r z e t ü k . egészségük g y e n g ü l é s é v e l k e v é s b é m e g t e r h e l ő s z e r e p e t vál­ lalhatnak. E n n y i b e n ellentétes a korábbi elméletekkel. a l a p g o n d o l a t a . u g y a n a k k o r a pro­ duktív tevékenység új formáit (például az önkén­ tes s z o l g á l a t o t ) m e g k e l l h a t á r o z n i . P a r s o n s e l k é p z e l é s e i m e g e l ő l e g e z t é k a kivonu­ l á s e l m é l e t e t (disengagement theory): azt a gon­ dolatot. o l d a l o n i s m e r t e t t e m . v o n u l j a ­ nak vissza a közélettől és végső soron m i n d e n m á s t e v é k e n y s é g t ő l is. t á r s a d a l m i .2. Kifejezte aggodalmát. P a r s o n s ( 1 9 6 0 ) s z e r i n t „ e g é s z s é g e s é r e t t s é g " c s a k úgy é r h e t ő el. nem v i z s g á l j á k meg. hogy az időseknek a mindenkori feltételekhez kell igazodniuk. h o g y a n a g y t ö b b s é g j ó l éli m e g a v i s s z a v o n u l á s t . m i l y e n s z e r e p j u t h a t b e n n e az i d ő s e b b e k n e k . Az idősödő felnőttekkel kapcsolatos j ó n é h á n y vizsgálat a z z a l a z e r e d m é n n y e l zárult. ha a z i d ő s ö d ő e m b e r e k m e g v á l n a k h a g y o m á n y o s sze­ r e p e i k t ő l . és e l i d e g e n e d n e k a t á r s a d a l o m t ó l . f ö l ö s l e g e s s é váltak. Parsons továbbment. D e az e l m é l e t s z e r i n t a k i v o n u l á s az i d ő s e b b e k n e k is kedvez. Pél­ dául amikor a második világháború után nem sokkal Nagy-Britanniában 65 évben határozták m e g a n y u g d í j k o r h a t á r t . Howard 1 9 8 6 ) . a m e l y e t a z é l e t ú t r a k o r á b b a n h a t ó történeti. E n é z e t s z e r i n t az i d ő s e k . h o g y a t á r s a d a l o m m ű k ö d é s é t segíti. Vagyis az é l e t ú t m o d e l l b e n az öregedés a s z ü l e t é s t ő l a h a l á l i g tartó f o l y a m a t k é n t j e l e n i k meg. E z é r t a k o r o s o d ó e m b e r e k t ő l azt várják. (Az é l e t ú t .m i v e l e g y r e gyen­ g é b b e k . amelyekben hasz­ nosulhatna idősebb polgárainak bölcsessége. a k k o r m é g a z időseb­ b e k v á r h a t ó é l e t t a r t a m a é s é l e t m i n ő s é g e jóval a l a c s o n y a b b v o l t a m a i n á l ( l á s d a 6. FEJEZET folyamán változó társadalmi szerepeket. egyre t ö b b e t b e t e g e s k e d n e k é s egyre inkább másokra vannak utalva . ame­ l y e k e t k o r á b b a n a z i d ő s e b b e k t ö l t ö t t e k b e . A régi s z e r e p e k t ő l ( p é l d á u l a m u n k a h e l y t ő l ) m e g k e l l v á l n i . h o g y a z ö r e g k o r s z ü k s é g k é p p gyengeséggel. érettsége. b o l d o ­ gabbak (Palmore 1 9 8 5 . a társadalmikonfliktus-hagyományt követő cso­ portja ( H e n d r i c k s 1 9 9 2 ) . mert n e m tudják ellátni az azokhoz t a r t o z ó feladatokat. m i a szerepe a társadalmi struktúráknak (például a nyugdíjpolitikának). E s z e r i n t a s t r u k t ú r á k n e m t u d n a k l é p é s t t a r t a n i a n é p e s s é g b e n és az egyé­ n e k é l e t é b e n b e k ö v e t k e z ő v á l t o z á s o k k a l . 1 9 9 4 ) .H e n r y 1 9 6 1 . A l e g f o n t o s a b b a k k ö z ü l k e t t ő az életkor szerinti rétegződés elmélete és az életútmodell. és h o g y a vál­ tozó társadalmi szerepek kialakításánál számolni kell e z z e l a h a n y a t l á s s a l ( H e n d r i c k s 1 9 9 2 ) . h o g y a z ö r e g e d é s testi-lelki h a n y a t l á s s a l jár. E r r e p r ó b á l t v á l a s z o l n i a t e o r e t i k u s o k egy m á s i k .6. h o g y a z i d ő s e b b e k úgy érzik. A z e l m é l e t k ö v e t ő i fel­ t é t e l e z i k . A f u n k c i o n a l i s t a ö r e g e d é s e l m é ­ l e t e k b í r á l ó i azt m o n d j á k . Talcott Parsons amerikai szociológus. h o g y m e n j e n e k n y u g d í j b a . meg­ n y í l n a k a f i a t a l a b b a k előtt. h o g y a t á r s a d a l o m n a k a z e l ő r e h a l a d o t t k o r h o z i l l ő s z e r e p e k e t k e l l talál­ ni az idősebbek számára. A l e g e l s ő e l m é l e t e k g y a k r a n feltételezték. A z e l m é l e t e g y i k fontos vonatkozása a strukturális lemaradás fogalma ( R i l e y e t al. h o g y a l e l k i á l l a p o t o k .

L e g t ö b b ü n k n e k a m u n k a n e m p u s z t á n azért kell. a k i meg­ békél az é l e t é b e n b e k ö v e t k e z ő v á l t o z á s o k k a l . m i n d e n e t n i k a i c s o p o r t b a n m e g t a l á l h a t ó k .3. Az i d ő s e b b e k is f e l o s z t h a t ó k gazdagokra. A po­ litikai g a z d a s á g t a n i e l m é l e t s z e r i n t a z á l l a m n a k és a k a p i t a l i z m u s n a k is v a n s z e r e p e a z o k n a k a r e n d s z e r e k n e k a m ű k ö d é s é b e n . mint más népességcsoportoké. Az i d ő s e b b n é p e s s é g b e n is m e g j e l e n i k a b r i t társadalom s o k s z í n ű s é g e . A z „ősz p é n z " egyre n a g y o b b s ú l y á r a jó példa a brit Saga. é l h e t n e k m a g á n y o s a n vagy s o k f é l e c s a l á d b a n . A h o g y a n az e m b e r öregszik. s z e g é n y e k r e és a k e t t ő k ö z ö t t i e k re. E z é r t n e m mondhatjuk. h o g y m a n e m s z e n v e d n e k h i á n y t s e m m i ­ b e n (bár e r k ö l c s i . A s z o c i á l p o l i t i k á t . h a n e m mert része s z e m é l y e s i d e n t i t á s u n k n a k . egy h a l o m i s m e r e t l e n k i h í v á s s a l is jár. E s t e s e t al. politikai értékeik és preferenciáik különbözőek. a m e l y e k e t n e h é z f e l d o l g o z n i . az e g é s z s é g ü g y i el­ látást vagy a t á r s a d a l o m b i z t o s í t á s t f o r m á l j a . h o g y a z i d ő s e k m i l y e n r e f e r e n c i a c s o p o r t h o z m é r i k hely­ z e t ü k e t . h o g y k i f i z e s s ü k a s z á m l á i n k a t . a n e m i és etnikai hovatartozás szempontjából. a m e l y b e n a m i n d e n ­ napi szülői és m u n k a p i a c i feladatoktól megsza­ b a d u l t e m b e r e k m é g aktív. é r z e l m i é s a n y a g i p r o b l é ­ mákkal. a m e l y e t s o k a n nehezen v i s e l n e k el.7 5 é v e s kort f e l ö l e l ő s z a k a s z . T o v á b b á éppúgy. Az i d ő s e b b e k e t é r i n t ő s z a k p o l i t i k a a tár­ sadalom n e m . a m e l y b e á g y a z ó d i k . és n e m c s a k heteroszexuálisok. E g y m á s i k j e l e n t ő s v á l t o z á s . ö n á l l ó é l e t e t é l n e k . e g y s z e r r e k e l l s z e m b e n é z n i e testi. a h á z a s . h a n e m melegek. U g y a n a k k o r azt i s f e l m é r i k . ábrán h a s o n l í t h a t u n k ö s s z e . j e l e n t ő s á t m e n e t e t j e l e n t ő k i h í v á s a m u n k a feladása. a m e l y e k b e n már sokkal n e h e z e b b az embereknek önállóságu­ kat m e g ő r i z n i .t á r s a d a l m i m e g b e c s ü l t s é g ü k le­ h e t n e j o b b i s ) . Egyenlőtlenség az idősebbek körében Á l t a l á n o s s á g b a n a z t m o n d h a t j u k . A z e g y i k ilyen. a k i addig az e g y ü t t l é t és támogatás legfőbb forrása volt. A m e g ö z v e g y ü l é s egy negy­ ven-ötvenéves k a p c s o l a t m e g s z ű n é s é t j e l e n t h e t i : olyan társ e l v e s z t é s é t .SZOCIALIZÁCIÓ. E z e k az eltéré­ sek meghatározhatják. ha­ nem s t á t u s v e s z t é s h e z i s v e z e t h e t .. A harmadik periódus az 5 0 . a m e l y e k a z idő­ sebbeket alárendelt. E b b e n a z esetben a v i s s z a v o n u l á s n e m c s a k j ö v e d e l e m . ezért n e m vizsgálható m á s t á r s a d a l m i e r ő k t ő l e l k ü l ö n í t v e ( E s t e s . hogy minden idősebb ember szubjektíve megtapasztalná az egyenlőtlenséget (Vincent 1999). E csoport sok tagjának van a n n y i ideje és pénze. Ezzel s z e m b e n a negyedik életszakasz azokat az éveket jelenti. A z osztály. m e n n y i r e tudják az idősö­ dő emberek megőrizni önállóságukat és általános jóllétüket. h o g y a j e l e n l e g i n é l a n y a g i l a g j o b b h e l y z e t b e n voltak. mielőtt elhagyták a munkaerőpiacot. a m e l y kizárólag az ötvenen felüliek alkotta p i a c o n kínálja utazási program­ jait és más termékeit. l e s z b i k u s o k i s a k a d n a k k ö z t ü k . ÖREGEDÉS A harmadik generáció: a politikai gazdaságtan elmélete Az utóbbi években az öregedésvizsgálatok egyik legfontosabb i r á n y z a t a a C a r r o l l E s t e s m u n k á j á ­ val i n d u l t politikai gazdaságtani szemlélet. amelyet sok i d ő s ö d ő e m b e r m e g é l . ők is különböz­ n e k egészségi állapotuk szerint. 2 0 0 3 ) . E b b e n a részben megnézzük. h o ­ g y a n e m l é k e z n e k k o r á b b i é l e t ü k r e : á l t a l á b a n úgy érzik. a m i k o r a z e m b e r abba- . h o g y egyre n a g y o b b fogyasztói p i a c o t é s k u l t ú r á t j e l e n t e n e k . E k k é p p az ö r e g e d é s és az öregkor j e l e n ­ sége k ö z v e t l e n ü l k a p c s o l ó d i k a h h o z a n a g y o b b t á r s a d a l o m h o z . a m e ­ l y e k e t a 6. Az e l m é l e t k ö z p o n t i k é r d é s e a g a z d a s á g i és a politikai r e n d s z e r s z e r e p e a t á r s a d a l o m b a n fenn­ álló h a t a l m i v i s z o n y o k é s e g y e n l ő t l e n s é g e k ala­ kításában és f e n n t a r t á s á b a n . ö n m a g u k r ó l g o n d o s k o d n i .tár­ sadalmi k ü z d e l m e k . Ugyanez l á t h a t ó a z E u r ó p a i U n i ó m á s o r s z á g a i b a n is. h o g y NagyB r i t a n n i á b a n a z i d ő s e b b e k a n y a g i h e l y z e t e roszszabb. hogyan élik meg az emberek az öregedést Nagy-Britanniában az egyenlőtlenségek. N e m csak az időskorú népességet mondhatjuk v á l t o z a t o s n a k : m a g a az „öregkor" is s z é l e s és egy­ r e n ö v e k v ő é l e t k o r t a r t o m á n y t j e l e n t . k o n f l i k t u s o k és a m i n d e n ­ kori u r a l k o d ó h a t a l m i v i s z o n y o k e r e d m é n y e k é n t fogja fel.a m e l y p é l d á u l a j ö v e d e l m e t . a m e l y r e s o k s z o r kité­ rek k ö n y v e m b e n . Az élet­ színvonal szubjektív megélése azonban n e m c s a k a n y a g i t é n y e z ő k t ő l függ. Összemér­ h e t i k m a g u k a t a t á r s a d a l o m e g é s z é n e k átlagos é l e t s z í n v o n a l á v a l vagy m á s n y u g d í j a s o k k a l . a m e l y új l e h e ­ tőségeket k í n á l . Az öregedés jellemzői Nagy-Britanniában Bár az öregedés o l y a n folyamat.vagy élettárs e l v e s z t é s e . A z ö s s z e h a s o n l í t á s a l a p j a l e h e t a z is. ÉLETÚT. mint Nagy-Britannia más lakói. marginális h e l y z e t b e szo­ rítják. h a n e m a t t ó l is.M i n k l e r 1 9 9 1 . faj és o s z t á l y s z e r i n t i r é t e g z ő d é s é t tükrözi. A Schmidt törté­ nete ( 2 0 0 2 ) c í m ű h o l l y w o o d i f i l m b e n a főszerep­ lő Jack N i c h o l s o n egy o l y a n férfit alakít. faj é s n e m s z e r i n t i e g y e n l ő t l e n s é ­ gek g y a k r a n n ö v e k e d n e k . G y a k r a n vá­ l a s z t ó v o n a l a t h ú z n a k a h a r m a d i k és a n e g y e d i k életszakasz közé.

6 9 éves férfiak t ö b b m i n t h á r o m n e g y e d e n ő s . m i n t a férfiak. A n ő k e s z á m s z e r ű „fölény­ b e " k e r ü l é s é t n e v e z i k „ a h a j l o t t k o r elnőiesedésé­ nek" (feminization of later life]. a m i k o r arról k é r d e z t é k őket.B r i t a n n i á b a n m á r a 2 0 . így a z öregkori h a l m o z o t t e g y e n l ő t l e n s é g azt je­ l e n t i . ábra Szegénységi ráta és relatív jövedelem a 65.3. / Az i d ő s e b b e k s z e g é n y s é g é v e l a 10.). 1998 3 11 Írország Görögország Portugália Dánia Ausztria M Belgium "öj N Nagy-Britannia N Franciaország Finnország Spanyolország Olaszország Németország Svédország Luxemburg Hollandia EU-átlag 1 a 1 1 1 1 1 1 I 1 1 100 A szegénységi küszöb alatt élők (a teljes népességre számított ekvivalens jövedelem mediánjának 60 száza­ lékánál kisebb jövedelműek) százalékos aránya. a m e l y j e l e n t ő s e n c s ö k k e n t ­ h e t i az i d ő s e b b s z e m é l y é l e t s z í n v o n a l á t . k i s e b b s é g i e k és fi­ zikai d o l g o z ó k s z e g é n y e b b e k . h o g y az i d ő s e b b n ő k . 7. 2004. h o g y tudtak-e s z o l g á l a t i vagy magánnyugdíjat felhalmozni. a v i s z o n y l a g jó m ó d b a n é l ő k . m i n t k ö z é p k o r ú megfelelőik.2 7 9 . a k i k á l t a l á b a n n y o l c v a n é v e n felü­ li. E z z e l s z e m b e n a 6 5 . é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t t n ő k n e k pedig négyötöd r é s z e özvegy. Következésképp életük későbbi szakaszában azoknak az idősebb férfiaknak l e h e t a l e g m a g a s a b b b r u t t ó j ö v e d e l ­ m ü k .B r i t a n n i á b a n a K e n t i E g y e t e m 1 3 1 7 fős m i n t á n f e l m é r é s t végzett a z i d ő s e b b e k é l e t m ó d ­ j á r ó l ( M i l n e . N a g y . s z á z a d má­ s o d i k fele ó t a j e l l e m z ő a n ő k n a g y a r á n y a az . A 6 5 . A munkaerőpiac elhagyása jövede­ l e m v e s z t é s h e z vezet.b a n a n ő k s z ü l e t é s k o r várható é l e t t a r t a m a m a j d n e m ö t évvel v o l t h o s s z a b b . c s e k é l y m e g t a k a r í t á s s a l r e n d e l k e z ő i d ő s e b b e k . mint a férfiaké ( N a t i o n a l Office of S t a t i s t i c s 2 0 0 4 a ) . m i t ő l t a r t a n a k leg­ inkább. a m e l y b ő l k e r e s e t e s z á r m a z o t t . A felmérés v á l a s z a d ó i a r o m l ó e g é s z s é g i á l l a p o t u t á n a pénz­ telenséget említették mindjárt a m á s o d i k helyen. m a g á n y o s . „Szegény­ ség. a 8 5 . közös háztartás­ b a n élő. o. b A 65. B á r N a g y . életévüket betöltöttek körében az Európai Unió tagországaiban. hagyja a m u n k á t .H a r d i n g 1 9 9 9 ) . 6 0 szá­ z a l é k ( H M S O 2 0 0 4 ) .6. FEJEZET 6. a m e l y b e n k é t kü­ l ö n „világ" l é t e z é s é t tárták fel. A m á s i k vi­ l á g b a n é l ő k e t . a n y o l c v a n a s éveik e l e j é n j á r ó k k ö r é b e n e z a z a r á n y k e v e s e b b . a k i k k o r á b b a n é r t e l m i s é g i k é n t vagy veze­ tőként dolgoztak. 34. életévüket betöltöttek ekvivalens jövedelem mediánja a 0-64 éves népességhez viszonyított százalékos arányban. A hajlott kor elnőiesedése A n ő k á l t a l á b a n t o v á b b é l n e k . E m i a t t az özvegység gyakori az i d ő s e b b n ő k kö­ r é b e n . m a g á n n y u g d í j b a n i s r é s z e s ü l ő c s o p o r t alkotja. A z e g y i k világot a nemrégiben nyugdíjba vonult. Forrás: Social Trends. o. A nyug­ díjasok k ö z ö t t i j ö v e d e l e m e g y e n l ő t l e n s é g e g y i k fő m e g h a t á r o z ó j a . é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t t n ő k k ö z e l fele. NagyB r i t a n n i á b a n 2 0 0 3 . m é l y s z e g é n y s é g s ú j t h a t j a . társadalmi kirekesztettség és jólét" című fe­ jezetben f o g l a l k o z u n k ( 2 7 8 ..

A 7 5 . E z é r t a z i d ő s g o n d o z á s b a n i s s z á m o l n i k e l l a n e m e k k ö z ö t t i k ü l ö n b s é g e k k e l (Arber et al. h o g y a 6 5 . A z idősebb n ő k m i n d ö s s z e 4 3 s z á z a l é k á n a k szár­ mazik v a l a m i l y e n j ö v e d e l m e m a g á n n y u g d í j b ó l 1 59 ( b e l e é r t v e a n é h a i férjük n y u g d í j á b ó l s z á m í t o t t ö z v e g y i n y u g d í j a s o k a t i s ) . A 6. táb­ lázat azt m u t a t j a . például m á r n e m tudnak egyedül fürödni vagy l e f e k ü d n i é s f ö l k e l n i .e l ő t e ­ remtés k é p e s s é g é n e k k ü l ö n b s é g e . Bár az autóbirtoklásban mutatkozó e l t é r é s n e m l á t s z i k f o n t o s n a k . Az a r á n y t a ­ lanság m a i c s ö k k e n é s e a b b ó l is fakad. m i n t a férfiak. m i n t a férfiak. akinek az öregkor folytonos nélkülözést. hogyan változott 1 9 5 1 óta a n e m e k a r á n y a az idő­ sek k ö r é b e n . m i n t a férfiakat. m í g a férfiaknak c s a k m i n t ­ egy ö t ö d e . A z i d ő s e b b brit n ő k k ö z e l fele él e g y e d ü l . például kevesebb n ő n e k v a n a u t ó j a . század m á s o d i k f e l é b e n a 6 5 . depressziót és magányt jelent. de 2021-ben várhatóan már csak kétszer annyian lesznek. ELETUT.1. hogy az idősebb nők nemcsak a személyes jövedelem tekintetében m a r a d n a k e l a férfiaktól. h o g y a 2 0 .4. Van. a férfiakhoz v i s z o n y í t o t t a r á n y u k mindig ingadozott. Az idősebb n ő k közül t ö b b e n szegények. Az e l ő b b e l m o n d t a m .e s n é p s z á m l á l á s s o r á n érte el a nyugdíjkorhatárt. m í g a férfiaknál ez az a r á n y 66 százalék. életévüket betöltött britek között jelenleg h á r o m s z o r a n n y i a n v a n n a k a n ő k . A k e r e s e t e k terén a n e m e k k ö z ö t t m e g f i g y e l h e t ő s z a k a d é k és a szülés-gyermeknevelés i d e j é n k i e s ő j ö v e d e l e m miatt a n ő k k ö z ü l s o k k a l k e v e s e b b e n r e n d e l k e z ­ nek olyan nyugdíjjogosultsággal. h a n e m m á s f o r r á s o k b ó l is kevesebb jut nekik. h o g y k ö z ü l ü k t ö b b e n s z o r u l n a k segítségre. é s ritkábban találkozhatnak másokkal. R é s z b e n azért c s ö k k e n h e t a n ő k fér­ fiakéhoz v i s z o n y í t o t t s z á m a . é s á t l a g o s a n m e k k o r a ö s s z e g j u t a z ilyen jövedelemforrással rendelkezőknek. ÖREGEDÉS idősek között. 2003). A 90. m i n t a n ő k n é l . t á m o ­ g a t á s r a a m i n d e n n a p i f e l a d a t o k b a n és ö n e l l á t á s ­ ban. a z a u t ó h i á n y igen­ csak korlátozhatja a nők mozgáslehetőségeit: ne­ h e z e b b e n j u t n a k e l o r v o s h o z vagy v á s á r o l n i . . é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t t férfiak é s n ő k m i l y e n a r á n y b a n k a p n a k m a g á n ­ nyugdíjat. é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t ­ tek k ö r é b e n a férfiaknál g y o r s a b b a n c s ö k k e n a halandóság. I d ő s e b b k o r u k b a n a n ő k e t j o b b a n sújtják a fo­ g y a t é k o s s á g o k . Ez azt j e l e n t i . é s m a v a l a m e l y e s t c s ö k k e n . Vizsgálatok bizonyítják. m í g a férfiak k ö r é b e n ez az a r á n y 71 s z á z a l é k ( H M S O 2 0 0 4 ) . h o g y az idősebbek k ö r b e n t a p a s z t a l h a t ó v a g y o n i egyen­ lőtlenségek egyik fő o k a a m a g á n n y u g d í j . m i n t férfi kortársaik.8 4 é v e s n ő k m i n d ö s s z e 4 2 szá­ z a l é k á n a k v a n a u t ó j a .t i t i SZOCIALIZÁCIÓ. A n ő k e n e m z e d é k e a z 1 9 6 l . m e r t a z e l s ő világ­ háború sok fiatal férfi é l e t é t k ö v e t e l t e . a m i f e l b o r í t o t t a a n e m e k egyensúlyát e b b e n a k o r c s o p o r t b a n . A 6. betegeskedést. ábrán l á t h a t ó .

Meg­ á l l a p í t o t t á k . FEJEZET Életkor és etnikai hovatartozás Az etnikai kisebbséghez tartozó idősebb britek j ö v e d e l m e i s á l t a l á b a n k i s e b b . Nagy-Britanniában más csoportokhoz h a s o n l í t v a á l t a l á b a n a p a k i s z t á n i a k és a b a n g l a ­ desiek között a legnagyobb a szegénységben élők a r á n y a . és továbbra is növekszik. m á s f e l ő l a z aktív. h o g y a l e g r o s s z a b b h e l y z e t ű e k álta­ lában az idősebb ázsiai nők. Nemrégiben p é l d á u l n é h á n y ö n k é n t e s n y u g d í j p é n z t á r figyel- 6. 34.4. m u n k a v é g z ő korúak számát.vagy l a k á s t u l a j d o n t e k i n t e t é b e n i s r o s s z a b b h e l y z e t ű e k (bár b i z o n y o s c s o p o r t o k b a n .b e n a 6 5 . (A 6. a s z o c i á l i s s z o l g á l t a t á s o k é s a z e g é s z s é g ü g y i e l l á t á s o k iránti i g é n y e k is n ö v e k e d n e k m a j d .6. 7. A v á r h a t ó élettar­ t a m n ö v e k e d é s e azt j e l e n t i . h o g y Nagy-Bri­ tanniában a nagyrészt bevándorolt idősebb etni­ kai n é p e s s é g h i v a t a l o s s z o l g á l a t i i d e j e k e v e s e b b .5. lakó­ helyükön n e m válogathatnak az álláslehetőségek között. Az i d ő s e k e t t á m o g a t ó p r o g r a m o k a t a z o n b a n a m u n k a v é g z ő n é p e s s é g f i n a n s z í r o z z a . például az a u t ó . A m a g á n n y u g d í j h i á n y a m u t a t j a . o.) Mivel az idősebb populáció várhatóan a k ö v e t k e z ő s z á z a d i g n ö v e k e d n i fog. Ginn és Arber (2000) az idősebb népességben az etnikai hovatartozás és n e m szerinti különb­ ségeket vizsgálták az egyéni jövedelemben. p é l d á u l a z i n d i a i a k vagy a k í n a i a k k ö r é b e n m a j d n e m anyn y i i d ő s e b b e m b e r n e k v a n l a k á s a . m e n n y i a z e l t a r t o t t a k a r á n y a .B r i t a n n i á b a n é s s o k m á s iparosodott o r s z á g b a n . h o g y a nyugdíjakat a m a i n á l h o s s z a b b i d e i g k e l l f i z e t n i ( l á s d a 6. és gyakran még az angol nyelvet s e m be­ s z é l i k eléggé. A d e m o g r á f i a i előrejel­ z é s e k e t l á t v a a k o r m á n y z a t o k . h a arra g o n d o l u n k . hogyan n ö v e k e d e t t a z e l t a r t o t t a k a r á n y a Nagy-Britan­ niában. A m u n k a e r ő p i a c o t elhagyó etnikai kisebbségek gyakran n e m tudják kiegészíteni kötelező állami nyugdíjukat önkén­ tes s z o l g á l a t i vagy s z e m é l y e s m a g á n n y u g d í j j a l . E g y e s k i s e b b s é g i c s o p o r t o k b a n a n ő k r o s s z a b b g a z d a s á g i h e l y z e t e a b b ó l i s fakad. E z e k az idős em­ berek más vagyoni mértékek szerint. aki azt mondja.6. vagyis ö s s z e v e t j ü k egyfelől a fiatal g y e r e k e k és a nyug­ d í j a s o k s z á m á t . A n é p e s s é g é l e t k o r s z e r i n t i m e g o s z l á s á b a n be­ következő jelentős változás k ü l ö n ö s gondokat o k o z N a g y . Öregedéspolitika „Globális öregedési válság"? 1 8 5 0 . m i n t f e h é r kor­ t á r s a i k é . ábrát). 1 9 5 1 . 2004. m i n t a fehé­ reknél). ábra A nemek aránya az idősek körében életkor szerint. E n n e k o k á t ú g y é r t h e t j ü k m e g . é r d e k c s o p o r t o k és d ö n t é s h o z ó k k é n y t e l e n e k e l ő r e g o n d o l k o d n i é s ja­ v a s l a t o k a t k i d o l g o z n i . é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t t b r i t e k a né­ p e s s é g n e k m i n t e g y 5 s z á z a l é k á t t e t t é k ki. Van. hogy kulturális n o r m á i k é r t e l m é b e n n e m állhat­ tak m u n k á b a korábban. ábrán látható. és k ö r ü k b e n n a g y o b b a s e g é l y e k r e szo­ rulók aránya (Berthoud 1 9 9 8 ) . ma az arányuk 15 százalék.2 0 0 1 a Anglia és Wales 100 férfira jutó nők száma 3501 100 50 o-i 1951 a 1 1 1 1 1 1961 1971 1981 1991 2001 Az évközi népességbecslések alapján. Forrás: Social Trends. . h o g y a n l e h e t a v á l t o z ó né­ pesség szükségleteiről gondoskodni. a m u n k a e r ő p i a c o n d i s z k r i m i n á c i ó éri őket. é s e z e g é s z e n h a j l o t t k o r u k i g így m a r a d . hogy az öregkorú eltartottak arányának n ö v e k e d é s e e g y r e n a g y o b b t e r h e t ró m a j d a fel­ h a s z n á l h a t ó f o r r á s o k r a .

hogy gá­ tat vessenek a testi ö r e g e d é s szokásos folyama­ tainak. és eladja neki a lelkét. hogy „felfe­ dezzék: a szépirodalom kiapadhatatlan forrás. Ráadásul ha az e m b e r megtapasz­ talhatta az örök életet. életévüket betöltöttek körében: családi állapot és társadalmi-gazdasági cso­ port szerint. ezért a t e s t ö r e g e d é s e az ideiglenes világban a másvilá­ gi örök spirituális lét próbája. Dorian Gray lenyűgözően jóképű esztéta. az arca för­ t e l m e s " (Wilde 1 9 8 7 . 2000) igyekszik rávezetni olvasóit. hogy mindig igyekeztünk meghoszszabbítani a cselekvő életet. I De gyorsan változnak az idők. milyen gyökeresen módosíthatná a tudomány és a technika.I 6. Foglalkozás alapján. 1 9 0 . ez történik például Faust e s e t é b e n (Fielder 1 9 4 6 ) . aki egyezséget köt az ördöggel. ÖREGEDÉS képzelőerő bevetésére: kortalc Mike Hepworth a könyvében (Stories of Ageing. A keresztény g o n d o l k o d á s dualisztikus m ó d o n szétválasztja a t e s t e t és a lelket. a halálról és az utána a m e n n y b e n vagy pokol­ ban következő életről a l k o t o t t keresztény elkép­ zelések. ha. táblázat Magánnyugdíjak 3 a 6 5 . Halála pillanatában a festményre visszatér régi. hogy I az ö r e g e d é s nyűgeitől n e m c s a k a következő. Lásd Appendix.„ra­ g y o g ó fiatalságának és szépségének minden pom­ pájában" -. Forrás: Social Trends.SZOCIALIZÁCIÓ. mely „fonnyadt volt. ifjú képmása . nem valóság. míg belőle csak egy v é n e m b e r hullája marad. A legenda és a romantikus képzelet birodal­ mán kívül e g é s z e n a legutóbbi időkig csak egy­ féle jövője lehetett az ö r e g e d é s n e k a nyugati kul­ túrában.0. féktelenségének minden külső jele (amelyek t ö r t é n e t é b e n a korai ö r e g e d é s formáját öltik) titokzatos m ó d o n csak arcképén látható. már ha valaki m e g é r t e az öregkort: ezt m u t a t t á k meg az emberi t e s t végső enyészetéről. Amikor végül késsel nekiesik a festménynek. A hús pusztulása felszabadítja a lelket vagy az igaz é n t az időtlen másvilági létre.I vostudomány és technika új reményt ad. ráncos. akkor is inkább á t o k volt. a brit központi statisztikai hivatal társadalmi-gazdasági osztályozása (NS-SeC) szerint. mint áldás. 6 2 0 0 1 / 2 0 0 2 Ellátottak aránya Férfiak Családi állapot Házastárs/élettárs Egyedülálló Özvegy Elvált/külön él Társadalmi-gazdasági csoport Értelmiségi/vezető Középszintű Alsóbb szintű alkalmazott és fizikai dolgozó Összesen a b Magánnyugdíjasok átlagos juttatása (font/hét) Férfiak Nők Nők A nők és a férfiak magánnyugdíj-jövedelmének aránya (%) -S 74 52 70 57 90 60 62 71 28 61 56 36 64 51 34 43 92 65 61 78 172 84 50 83 34 70 46 48 95 43 28 44 37 108 75 62 55 51 56 53 Szolgálati vagy személyes (saját jogú és hozzátartozói) nyugdíj. 2004. aki m e g m a r a d a tisztes. é p p e n ö n m a g á t pusztítja el. vagy Oscar Wilde regényében. Part 1: NS-SeC. o. mert széttéphetetlen kötelék fűzi a képhez. de egészen a leg­ utóbbi időkig ez a kutatás inkább csak álom volt. Az alábbi szövegben Hep­ worth kifejti. hogy eltüntesse múltja bizonyíté­ kát. 11. Az irodalomban néha a természetfeletti erők valóban beavatkoztak a dolgok látszólag t e r m é s z e t e s rendjébe. ÉLETÚT. hogy miként értelmez­ zük az öregedést: A nyugati kultúrában az ö r e g e d é s t évszázado­ kon át olyan létállapotnak képzelték.). hogy t o v á b b r a is olyan aktív életet élhessen. az erkölcsi romlást feszegető Dorian Gray arcképé­ ben. akinek arcát-testét erkölcstelen tobzódásai rej­ télyes módon nem csúfítják el. 34. A mennyország a n n a k j u t a l m a . például a vándorló zsidó vagy a boly­ gó hollandi legendájában. erényes öregedésnél és n e m igyekszik alkut kötni az ördöggel. és a modern or.7. Súlyozás nélküli adatok. amelynek segítségével megérthetjük. amelyből az embert csak természetfeletti erők szabadíthatják meg. mint fiatalkorában. . Igaz. mennyire sokféle jelentéssel bírhat az öregedés tapaszta­ lata a társadalomban".

és a gyenge. b 2001-re alapozott előrejelzések a Forrás: Social Trends. ezért várják remény­ kedve az orvostudománytól. volna é r t e l m e egyáltalán öregedésről be­ szélni? 3. hogy meg­ oldhatja minden gondunkat. a fiatalos élet m e g h o s s z a b b í t ó j a nem az örök immateriális lélek vallása. o.1 2 5 . Az ö r e g e d é s jövőjének e derűlátó elképzelése szerint a hajlott korral j á r ó biológiai kockázatok gyógyíthatók lesznek. KÉRDÉSEK 1. vagy félig bioló­ giai. m i n d a férfiak ( j e l e n l e g 6 5 év) e s e t é b e n n ö v e l j é k 70 évre. 1 2 4 . 17. Ha m e g s z ü n t e t h e t n é n k az ö r e g e d é s testi hatá­ sait. Szorgalmazzák. ame­ lyek a hajlott korban g o n d o t okoznak. Az örök ifjúság vágya vajon az ö r e g e k e t lenéző társadalom t e r m é k e ? 2. hi­ s z e n h a e g y c s o p o r t o t „ e l t a r t o t t k é n t " í r n a k le. a b e t e g s é g és a gyengélkedés révén mutatja meg. hogy a biológiailag kor­ látozott élettartam „normális". félig technikai lényként „ p o s z t h u m á n " t e s t e t ölt (Featherstone 1 9 9 5 ) . hogy a nyugdíjkorhatárt mind a n ő k (ez é p p m o s t e m e l k e d i k 6 0 é v r ő l 6 5 . hogyan próbál megbirkózni. így k o m p e n z á l j á k a h o s s z a b b é l e t t a r t a m j a . és az ö r e g e d é s t ö b b é szót sem érdemel. és 2002. hogy kortalan j ö v ő n e k nézhetünk e l é b e ? h a t á s a i t . . Napjainkban az az uralkodó nézet. ábra A brit eltartott népesség életkor szerinti megoszlása. Az ö r e g e d ő t e s t törté­ n e t e t e h á t n e m arról szól majd. amit egyes szociológusok állítanak. 6. h o g y a j e l e n l e g i n y u g d í j f i z e t é s i rendszert n e m lehet a végtelenségig fenntartani. A testből g é p lesz. (Drew Ledér [ 1 9 9 0 ] el­ képzelésétől eltérően. o. 1971—2021 e 15 16 évesnél fiatalabb 10 65. mennyire vonakodik a mai társadalom beismerni. hogy a kortalan jövő mai modelljei nem annyira spiritu­ ális. Sokan hisznek a t u d o m á n y határtalan l e h e t ő s é g e i b e n . FEJEZET nem m é g e b b e n az életben m e g s z a b a d u l h a t u n k (Katz 1 9 9 6 ) . évre vonatkozó népességbecslések a manchesteri adat­ egyeztetési gyakorlat időközi eredményeit is tartalmazzák. hogy az ö r e g e d é s t az életút t e r m é s z e t e s befejeződéséből gyógyítha­ tó b e t e g s é g g é változtatja. aki szerint az „eltűnő t e s t " a fájdalom. (Az ö r e g e d ő n é p e s s é g g e l és a j ó l é t i ki­ a d á s o k k a l k a p c s o l a t o s vitát a k e r e t e s r é s z b e n is­ mertetem.6. Igaz-e. E fejlemény egyik érdekes jele. h o g y a z i d ő s e b b e k „eltartott n é p e s s é g e t " a l k o t n á n a k . mint inkább biológiai jellegűek (Cole 1 9 9 2 ) . és az emberi élet hossza jóval meghaladja majd a száz év feletti matuzsálemi kort. hogy az öre­ g e d é s folyamatának megfékezője. h a n e m egy tudományos-fantasztikus regény válik valóra. 34.) U j a b b a n b í r á l j á k azt a z e l k é p z e l é s t . hogy az e m b e r b ő l kiborg lesz. Már nem kell sok idő. Gubrium ( 1 9 8 6 ) tekintélyes szociálgerontológus m u t a t rá. eltávolítják és egy genetikai úton előállított vagy egy átülte­ t e t t szervvel helyettesítik. hogy létezik) e b b e n a j ö v ő k é p b e n a t e s t szó szerint eltűnik. 2004. A t e s t belső részeit. mert az öregedéssel j á r ó b e t e g s é g e k r e gyógyírt találnak.5. h a n e m a biológiai t e s t t u d o m á n y a lesz. Forrás: Hepworth 2 0 0 0 . megbékélni az egyén korlátaival. életévét betöltötte Előrejelzések" 1971 1981 1991 2001 2011 2021 A 2001.r e ) . és az ö r e g e d é s n e m okoz t ö b b é g o n d o t . rosszul m ű k ö d ő testrészek cserélhe­ tők lesznek. J a b b e r F. Az öregedési folyamat leküzdésének egyik mód­ m e z t e t e t t arra.

Economist. Életkori diszkrimináció Nagy-Br. h o g y át k e l l g o n d o l n u n k . t e r é n . h o g y a z i d ő s ö d ő e m b e r e k f e l n ő t t g y e r m e k e i k anyagi támogatásában is fontos forrásnak számít­ h a t n a k : p é l d á u l p é n z t a d n a k n e k i k k ö l c s ö n vagy a j á n d é k b a . Ugyanakkor m i n d e n korábbi­ nál több n ő d o l g o z i k f o g l a l k o z t a t o t t k é n t . például amikor éppen válnak. Az a f e l n ő t t n e m ­ zedék. ÉLETÚT. h o g y a z i d ő s ö d ő e m b e r e k nemhogy t e r h e t j e l e n t e n é n e k . Az életkor alapján történő d i s z k r i m i n á c i ó u g y a n o l y a n i d e o l ó g i a . mert tovább marad­ nak az i n t é z m é n y e s o k t a t á s b a n . főként a n e h é z időkben.p i a c i r é s z v é t e l ­ re. h o g y a z i d ő s e b b d o l g o z ó k s z a k m a i l a g k e v e s e b b e t t u d n a k a f i a t a l o k n á l . Az i d ő s e b b e k gyakran ingyen. a g a z d a s á g n a k és a t á r s a d a l o m n a k .6. A r b e r é s G i n n felve­ tik. hogy n e m n e v e z h e t ü n k m i n d e n i d ő s e b b e m b e r t m a k k e g é s z s é g e s n e k é s b i z t o n s á g o s a n y a g i hely­ zetűnek. M á s o d s z o r . 2 0 0 0 és 2030 | 2000 lg Előrejelzés 2030-ra Üdv! New Age-nyugdíjasok vagyunk. informálisan segítenek ellátni r á s z o r u l t a b b társaikat. C h r i s G i l l e a r d és Paul Higgs ( 2 0 0 5 ) úgy é r v e l n e k .a g a z d a s á g n a k h a s z n o s t e v é k e n y s é g n e m korlátozódik az aktív m u n k a e r ő . Olaszo.SZOCIALIZÁCIÓ. A 6 0 é v feletti dolgozók termelékenysége és munkabíró-képes- . Németo. h a n e m s o k a t a d n a k 6. a n y u g d í j a z á s előtt á l l ó k k ö z ü l s o k a n jobb é l e t r e s z á m í t h a t n a k . B á r a s z e r z ő k e l i s m e r i k . Az i d ő s e b b e k a c i v i l s z e r v e z e t e k b e n i s a k t í v s z e r e p e t j á t s z a n a k . ábra Nyugdíj-finanszírozás a vizsgált országok GDP-jének százalékos arányában. vagy h o g y 6 5 é v felett a z e m b e r e k t ö b b s é g e k o r a m i a t t k e r ü l k ó r h á z b a vagy o t t h o n b a . a m i el­ lensúlyozza a férfiaknál t a p a s z t a l h a t ó r ö v i d e b b szolgálati időt. Ma k e v e s e b b fiatal l é p a munkaerőpiacra 16 évesen. így t o v á b b r a is f o n t o s fogyasztók. a háborút k ö v e t ő 1 9 5 0 . A z u n o k á k g o n d o z á s á b ó l i s n a g y r é s z t vál­ l a l n a k . A z e l ő í t é l e t e s s é g m á s területeihez h a s o n l ó a n sok h a m i s sztereotípia él a z i d ő s e b b e m b e r e k k e l k a p c s o l a t b a n is. a m e l y i k m o s t éri el a n y u g d í j k o r h a t á r t . fizetik a t a n d í j u k a t . E z e k az e m b e r e k idősebben is megőrzik fiatalkorukban kialakult szokásaikat. és a l e g t ö b b dol­ gozó é v e k k e l 6 5 . P é l d á u l gyakori h i e d e l e m . M a n a p s á g m á r n e m áll­ ja meg a h e l y é t s z á m o s o l y a n e l k é p z e l é s . h o g y a t á r s a d a l o m e g é s z é b e n és az é l e t ú t teljes h o s s z á b a n is újfaj­ ta jólét t a p a s z t a l h a t ó . h o g y a z idősebb szülők továbbra is érzelmi támogatást nyújtanak felnőtt gyermeiknek. S o k v i z s g á l a t a z t i s feltárta. Franciao. h o g y a z v a l a m i k é p p g o n d o t okoz a t á r s a d a l o m n a k . m e n y e i k is a m u n k a e r ő p i a c r a j u t h a t n a k .a s é v e k b e n n ő t t fel. hogy pozitív kép alakuljon ki az öregkorról és az idős emberekről. E z e k m i n d t é v h i t e k . s e g í t e n e k lakás­ h o z j u t n i . M á r a k t i v i s t a c s o p o r t o k i s f e l l é p t e k a z életko­ ri d i s z k r i m i n á c i ó (ageism) e l l e n a z z a l a c é l l a l .f o l y t a t ó d i k A r b e r és G i n n érve­ lése . ÖREGEDÉS akkor azt sugallják. K u t a t á s o k igazolják. E l ő s z ö r is az e l t a r t o t t a k m e g h a t á r o z á s a k o r alkalmazott k o r c s o p o r t o k ( a 1 6 é v a l a t t i a k é s 6 4 év felettiek) m á r n e m f e l e l n e k m e g a brit foglal­ koztatási m i n t á k n a k . Arber é s G i n n ( H M S O 2 0 0 4 ) s z i n t é n azt m o n d ­ ják. így l á n y a i k . Forrás: The Crumbling Pillars of Old Age.1 9 6 0 . Spanyolo. é l e t é v e b e t ö l t é s e e l ő t t e l h a g y j a a munkaerőpiacot. szeptember 27. amikor az ifjúsági k u l t ú r á t „kiugró fogyasztás" uralta a divat. m i t j e l e n t az „eltar­ tott". a z e n e stb. és független é l e t s t í l u s n a k h ó d o l n a k . m i n t a sze­ x i z m u s vagy a r a s s z i z m u s . a m e l y korábban a h a j l o t t k o r ú a k h e l y z e t é t j e l l e m e z t e : például h o g y e l v e s z í t i k t á r s a d a l m i k ö t e l é k e i k e t és á l l a m i e l l á t á s o k r a s z o r u l n a k . é s h o g y n a g y ré­ s z ü k s z e n i l i s . 2003. a m i j e l e n t ő s m é r t é k b e n c s ö k k e n t i a z á l l a m e g é s z s é g ü g y i é s á p o l á s i költ­ ségeit.

e l ő h í v o t t egy n e g a t í v sztereotípiát. Dean Baker és Mark W e i s b r o t az amerikai nyugdíjrendszerről cial Security: sel szóló tanulmányukban 1999) (So­ The Phony Crisis. amelynek során a kötelező állami rendszereket magánrendszerek váltják fel. ezért olyan reformot kell végrehajtani. hogy teljesülnek a társada­ lombiztosítási rendszer csődjére v o n a t k o z ó előre­ jelzések. ak­ kor az idősek e r ő s e b b e k . akkor Amerika pénzügyi s z o l g á l t a t á s o k a t nyújtó iparága 1 3 0 millió dollár nyereségre szá­ m í t h a t n a az új befektetési számlákból. Mullan rámutat. fejezetben. m i n t a f i a t a l a b b k o r c s o p o r t o k é .mondja Mullan -. Ez mind a fejlett.épp eze­ ket a tévhiteket igyekszik szertefoszlatni. a m u n k a h e l y m e g t a r t á s á r a és . de a g a z d a g országok h a m a r a b b kerülhetnek baj­ ba. Ennek az lett az e r e d m é n y e . hogy tévhitek rabja az.ez fontos . amelyek bántóak az idősebbek számára. csak így tudják t á m o g a t n i az egyre n a g y o b b számú nyugdíjigénylőt.a nyugdíjazásra. p e d i g az ég­ v i l á g o n s e m m i t n e m t u d t a k r ó l a .r a fe­ leződik. hogy a n é p e s s é g nyugdíj­ válságba torkolló elöregedésével kapcsolatos fé­ sége n a g y o b b .e g é s z s é g e s e b b e k lesznek elődeiknél. B y t h e w a y e l ő s z ö r i s k é t s é g b e von- . A szociológus ezt azzal cáfolja. a m e l y e k k i t e r j e d h e t n e k a d o l g o z ó k f e l v é t e l é r e . ahogyan a m a g á n c é g e k működtetik a nyugdíj­ alapokat . hogy az i d ő s e b b e k arányának óriási n ö v e k e d é s e miatt a nyugdíjakra és orvosi ellátásra fordított j ó ­ léti kiadásokat egyre n e h e z e b b lesz finanszírozni. 2002) megállapítja. é s arra k é r t é k őket. amelyek az állami nyugdíjak­ kal s z e m b e n a szabadpiaci alternatívákat igyekez­ nek erősíteni. mert ha a t á r s a d a l o m b i z t o s í t á s államilag finanszírozott rendszerét magánnyugdíjak válta­ nák fel. hogy m é g ha elfogadjuk a gazdasági növekedés­ kapcsolatos legkonzervatívabb feltevéseket. ellátásokkal elöregedése k a p c s o l a t b a n az. a b é r e z é s r e . 5 2 é s éves korában) készült fényképeit mutatták. Levin 73 (1988) vizsgálata során egyetemisták­ n a k egy férfi k ü l ö n b ö z ő é l e t é v e k b e n ( 2 5 . Blackburn bírálja azt is. A p u s z t a tény. hogy az ö r e g e d é s nem b e t e g s é g . amely ma négy az egyhez.6. az előléptetés­ re. mint a m a g á n r e n d s z e r e k . Robin Blackburn brit szocioló­ gus a világ Death. akkor sem valószínű. Az emberek részben é p p azért élnek t o v á b b . A 73 éves fér­ fit á b r á z o l ó k é p r ő l j ó v a l t ö b b n e g a t í v v é l e m é n y s z ü l e t e t t . amely leküzdhetetlen Mul­ társadalmi p r o b l é m á k a t okoz majd . 1994) felvetette.8 0 éveseknek pedig csak 7 százaléka mutat szenilitásra utaló tüneteket. A brit kormányzat az é l e t k o r i d i s z k r i m i n á c i ó t i l t á s á r a v o n a t k o z ó javas­ l a t o k a t terjesztett e l ő . aki az idősödő n é p e s s é g e t idő­ zített b o m b á n a k tekinti. B i l i B y t h e w a y ( 1 9 5 5 ) s z o c i o l ó g u s a társadalmi k o n s t r u k c i o n i z m u s felől k ö z e l í t v e a d o t t elméle­ ti ö s s z e g z é s t az é l e t k o r i d i s z k r i m i n á c i ó r ó l (ezt a s z e m l é l e t e t az 5. rámutattak. h o g y ö r e g e b b . A „ z s é m b e s v é n e m b e r " k ö z k e l e t ű k u l t u r á l i s szte­ reotípiái olyan m a g á n v é l e m é n y e k e t szülhetnek. hogy leginkább a Wall Street igyekszik elérni a rendszer privati­ zálását. A szerzők azt mondják. mert ezekben az aktív korúak és a 65 évesnél i d ő s e b b e k e g y m á s h o z viszonyított aránya. és ha ez a javulás folytatódik . már csak kettő az egyhez lesz. h a n e m a m a g u k le­ h e t ő l e g n a g y o b b rövidtávú hasznát nézik. lelmek terjesztői a pénzügyi é r d e k c s o p o r t o k és a politikai j o b b o l d a l . Ezt a n é z e t e t m o s t a n á b a n t ö b b szerző is vi­ t a t t a .az ő szavaival az „ősz kapitalizmust" -. oldalon i s m e r t e t t e m ) . a 6 5 . hogy az e l ö r e g e d ő népes­ ség c s ő d b e viszi az állami nyugdíjrendszert. amelyet Mul­ lan t á m a d . h o g y az állami nyug­ ellátás általában sokkal h a t é k o n y a b b a n működik. k é p z é s é r e (a f e l s ő f o k ú ta­ nulási lehetőségek biztosítására). Hasonlóképpen. ezért nincs szükség ef­ féle reformra. miatt hogy a lan szerint ilyen tévhit például az egészségügyi népesség hatványozottan növekszik a m e g b e t e g e d é s e k és az ellátásra szorulók aránya. különféle nyugellátási rendszereiről írott történeti áttekintő munkájában (Banking on 2 0 0 2 ) felveti. Phil Mullan brit szociológus könyvében (The Imaginary Time Bomb. a 6 5 é v f e l e t t i e k 9 5 s z á z a l é k a saját l a k á s á b a n é l . Az aktív korúakra óriási a d ó t e h e r nehezedik majd. az e g y e t e m i s t á k n a k k e v é s b é t e t s z e t t . h o g y egy sor s z e m é l y i s é g j e l ­ l e m z ő s z e r i n t é r t é k e l j é k a z o k a t . Az a z ó t a eltelt években könyvek. mind a fejlődő világra érvényes. konferenciák mára és szakpolitikai kezdeményezések á r a d a t a próbált m e g o l d á s t találni erre a problé­ (Economist 2 0 0 0 ) . az a tévhit. és az idősödő e m b e r e k t ö b b s é ­ ge nem b e t e g . nem m a g a t e h e t e t l e n . becslések szerint 2 0 3 0 . a 132-133. FEJEZET Az öregedés és a jóléti állam: időzített bor Mit j e l e n t az ö r e g e d ő népesség a jóléti állam s z e m p o n t j á b ó l ? A Világbank egyik kiadványában (Averting the Old Age Crisis. mert az elmúlt évszázadban javultak az életkörülmények. A m i k o r ö r e g e b b n e k l á t s z o t t a képen. hogy az e m b e r e k m á r n e m bíznak a nyugdíjazás utáni anyagi b i z t o n s á g u k b a n . A második „ h i e d e l e m " . mert a nyugdíjalapok vezetői a munkavállalói m e g t a k a r í t á s o k b e f e k t e t é s é n é l nem a nyugdíja­ sok hosszú távú b i z t o n s á g á t .

Nyugat-Afrikában pedig közel két és félszeresére nő majd (Sokolovsky 1 9 9 0 ) . hogy l e h e t „ ö r e g k o r r ó l " és „ i d ő s e k r ő l " b e s z é l ­ ni. ÉLETÚT. Azt m o n d j a . A s z á z a d k ö z e p é t ő l a f e j l ő d ő o r s z á g o k b a n is hasonló „idősrobbanást" tapasztalunk majd.r e v á r h a t ó a n e l é r i a 71 évet. h o g y l é t e z i k vala­ mi. Kínában kétszeresére.b e n 8 s z á z a l é k volt. l e g i t i m á l j á k b i z o n y o s emberek é l e t k o r i a l a p o n t ö r t é n ő h á t r á n y o s meg­ különböztetését és kezelését. 5 m i l l i ó t .) Ez a nö­ v e k e d é s egyre n a g y o b b r é s z t k ö v e t e l s o k o l y a n ország e r ő f o r r á s a i b ó l .r a 1 4 s z á z a l é k r a nőtt. 2 0 5 0 .SZOCIALIZÁCIÓ. i l l e t v e h a l á l u k után hozzátartozóiknak. g o n d o l k o d á s m ó d o t vagy m i t ? " Van-e b á r m i l y e n t u d o m á n y o s b i z o n y í t é k arra. h o g y m e g k é r d e z i . és b e c s l é s e k s z e r i n t 2 0 5 0 . Különösen az idősebbek 6. amelyeket a népesség elöregedése okoz Kínában. M a t ö b b m i n t 1 5 0 ország n y ú j t k ö z e l l á t á s t idő­ s e b b e k n e k é s fogyatékkal é l ő k n e k . hogy gondoskodnak az unokákról. é l e t s z a k a s z t . Ezt azzal t á m a s z t j a alá.h e z h a s o n l í t v a h á r o m s z o r o s á r a n ő a s z á m u k (lásd a 6. A világ l e g t ö b b t á r s a d a l m á n a k n é p e s s é g é r ő l el­ m o n d h a t ó . az a l u l t á p l á l t s á g és a j á r v á n y o k m i a t t (lásd a 11. h o g y a n l e s z i d ő s ? Bytheway s z á m á r a a kategóriák.7.m a g u k is az é l e t k o r i d i s z k r i m i n á c i ó részei. a h o l egy-egy csa­ ládra kevesebb gyerek jut és az emberek tovább é l n e k . semhogy megfelelő életet bizto­ síthatnának lakosságuknak. a m e l y e k k e l ma leírjuk az ö r e g e d é s t . A l e g n a g y o b b egész­ ségügyi-ellátási i g é n y e k e t t á m a s z t ó aggkorúak ( 8 5 é v felettiek) s z á m a É s z a k . 1 9 9 8 . és 2 0 2 5 . ÖREGEDÉS nőtt 1998-ban. m i n t a s z e g é n y e b b o r s z á g o k b a n . Az ENSZ Népesedési Alapjának 1998-as jelentése (UNFPA 1 9 9 8 ) m e g á l l a p í t j a . 2000-ben felvett és 2050-re előrejelzett adatok | 2000 g 2050 30 Az idősebbek gyakran értékes segítséget nyújtanak közösségüknek például azzal. ábrát). h o g y e z e k n e k a s z a v a k n a k o l y a n egyetemes j e l e n t é s t t u l a j d o n í t u n k . ja. mit é r t ü n k „öregkoron": „Állapotot. fejezetet). h o g y a d o m i n á n s c s o p o r t o k .p é l d á u l az „ i d ő s e k " vagy „öregek" .r e p e d i g a 21 mil­ liót. h o g y a 65 é v e s vagy idősebb n é p e s s é g v i l á g s z e r t e m i n t e g y 9 m i l l i ó v a l Forrás: UNFPA 2004 . vagyis 1 9 9 0 . a m e l y e k m á r m a i s szegé­ n y e b b e k annál.A m e r i k á b a n vár­ hatóan másfélszeresére. a m e l y e k nyerhetnek valamit az életkori diszkriminációval járó e g y e n l ő t l e n s é g e k b ő l . E N S Z . ábra A 65 év feletti népesség aránya különböző régiókban.e s 45 évről 1985-re 50 évre nőtt. a m e l y n e m lé­ tezik. (A keretes részben foglalkozunk azokkal a gondokkal. A világnépesség őszülése Ma az „ i d ő s r o b b a n á s " v é g i g s ö p ö r a v i l á g o n . Ez a k o r c s o p o r t a világ i p a r o s o d o t t országai­ b a n n ő m a j d a l e g g y o r s a b b a n . T á r s a d a l m i l a g k o n s t r u á l t a k .b e c s l é s e k s z e r i n t ( U N F P A 1 9 9 8 ) a világ átlagos várha­ tó élettartama az 1 9 5 0 . b á r a szegényebb országokban még mindig rövidebb az é l e t t a r t a m a s z e g é n y s é g . és az a ren­ deltetésük. Ez a r o b b a n á s m e g r e n g e t h e t i a s z o c i á l p o l i t i k á t is. amit ö r e g k o r n a k h í v h a t u n k ? H a van. 2010-re e csoport gyarapodásának ü t e m e e l é r i a 1 4 .7. A k k o r m á r m i n t e g y 8 0 0 m i l l i ó e m b e r l e s z 6 5 é v feletti. h o g y a s z ü l e t é s e k és h a l á l o z á s o k szá­ m á n a k e g y i d e j ű c s ö k k e n é s e m i a t t öregszik. Az iparo­ sodott országokban az idősebb népesség aránya 1 9 5 0 .r e e l é r i a 25 száza­ lékot. a k k o r hogyan k e r ü l b e l e a z e m b e r .

hogy két szülőről és négy nagyszülőről kell majd g o n d o s k o d n i a : ezt neve­ zik a 4 .) A 2 0 . a 7. SERTETT IDŐSEK Egyre t ö b b egyedülálló fiatal kerül s z e m b e az­ zal a lesújtó kilátással. h a n e m jelentős tapasztalatukra és tehetségükre számítva inkább szorosabbra vonja velük kötelékeit.b e n már t ö b b mint 31 százalék le­ het. hogy gondoskodjon az idősebbek anyagi és egészségügyi szükségle­ teiről. 2 0 0 0 . A szakértők azt mondják. g y á r a i b a n v é g z e t t m u n k a váltja fel. A c s a l á d i gondoskodás hagyományos mintái meginognak. fejezetben. hogy minden városi családnak csak egy gyermeke lehet. a 1 9 1 .14 milliárd 1. ma már inkább igyekszik m a g á n k é z b e n lévő i d ő s o t t h o n o k r a ruházni a ro­ konok házi g o n d o z á s á n a k tradicionális feladatait . Aki meg­ e n g e d h e t i m a g á n a k . akkor az őszülő népesség ellátásának t e r h e nagy h a t á s t gyakorol­ hat az e g é s z ország fejlődésének ü t e m é r e is.6.26 milliárd visszaütött. így sokan egyre n e h e z e b b e n tudnak gondoskodni i d ő s e b b családtagjaikról. o l d a l o n l e s z szó. a m e ­ lyet 1 9 7 9 . De ez a politika csúnyán szorulhatnak költséges egészségügyi ellátásra. erről az „egyágú c s a l á d " ismertetésekor. Néhányan attól sem riadtak vissza. szeptember 1. hogy bepereljék családjukat g o n d a t l a n s á g miatt. A 2 0 3 0 . vagy mindkettőjük egyetlen gyermek. v á r h a t ó a n e s z á z a d n a g y r é s z é b e n . h o g y a t á r s a d a l o m az idősebbeket ne elszigetelje. m e r t e z t a j a p á n k u l t ú r a t á m o g a t j a . Forrás: BBC. a h o l az i d ő s e b b e k n e k nyújtott egészségügyi ellátások költsége Különböző bálják országok az szétfeszítheti a pró­ kormányzati költségvetés kereteit. s z á z a d e l e j i ipari országokhoz h a s o n l ó a n ma m i n d e n társadalom­ b a n szerepet kell találni az idősödő polgároknak. hogy megpróbálják féken tartani az ország robbanásszerű népesség­ növekedését. ezért ez a szám az előrejelzések szerint 2 0 5 0 .2 . Kínában h a g y o m á n y o s a n tisztelték az időseket. a m e l y e k e t g y a k r a n k o r m á n y z a ­ t i p r o g r a m o k b ó l f i n a n s z í r o z n a k . Ez a z o n b a n n e m változtat azon. FEJEZET Kínában 1 3 0 millió idősebb e m b e r él. J a p á n b a n egy s o r t ö r v é n y t á m o g a t j a a z i d ő s e b b . és a ma­ gánvállalkozások is jelentős erőket fordítanak az átképzésre. d o l g o z ó k f o g l a l k o z t a t á s á t és k é p z é s é t . hogy ha nem tesz­ nek további lépéseket ez ellen. mert a d o l g o z ó népesség csak nehe­ zen tud gondoskodni a visszavonultakról. ezért a mai i d ő s e b b e k is elvárják. Az előzőekben már láthattuk. Mindez a szigorú egykepolitika hatása. a m e l y n e k korábban dolgoztak. életveszélyes abortuszok és b ü n t e t é s e k gyakran nemzetközi tiltakozást váltottak ki. E h h e z m e g k e l l h a t á r o z n i a g a z d a s á g i támoga­ tás ú j e s z k ö z e i t . A falusias területek t ö b b s é g é b e n a házaspárok jó néhány éves szünet után második gyermeket is vállalhatnak. különféleképpen orvosolni idősek növekvő számából eredő gondokat. h o g y N a g y .e s család j e l e n s é g é n e k . és m e r t gyakran az üzletpolitika is arra ösztönzi az em­ b e r e k e t . hogy g o n d o s k o d j a n a k róluk. Kína 1950 1960 1970 1980 1990 2000 népességnövekedése 5 6 3 millió 6 5 0 millió 8 2 0 millió 9 8 5 millió 1. akik mind­ össze a népesség 10 százalékát teszik ki.ez a törekvés sok i d ő s e b b e m b e r t bánt. h o g y n y u g d í j a z á s u k u t á n is a n n á l a cég­ n é l maradjanak. Forrás: US Census Bureau.B r i t a n n i a e l s ő s o r b a n a z á l l a m i nyug­ d í j r e n d s z e r r e és a N e m z e t i E g é s z s é g ü g y i S z o l ­ gálatra (National Health Service) építve próbál kialakítani egy v é d ő h á l ó t . kivéve ha az egyik vagy mindkét fél etnikai kisebbségből származik.b e n vezettek be. mert a családi alapú gazdaságokat fokozatosan g l o b á l i s v á l l a l k o z á s o k a g r á r g a z d a s á g a i b a n és iro­ d á b a n .r a v o n a t k o z ó hivatalos becslések sze­ rint mintegy 3 0 0 millió idős e m b e r ellátására a nemzeti j ö v e d e l e m 10 százalékát kell majd fordí­ tani. A törvény különösen a városok te­ kintetében szigorú. E z e n k í v ü l meg k e l l t a l á l n i a n n a k m ó d j á t is.1 . A fiata­ lok és az ö r e g e k e g y m á s h o z viszonyított aránya a z o n b a n változik. M á s ipari országok a szolgáltatások sokkal s z é l e s e b b k ö r é t k í n á l j á k . Az ö r e g e d é s és a g l o b a l i z á c i ó ö s s z e k a p c s o l ó ­ d á s a v i l á g s z e r t e k i h a t m a j d a z i d ő s e b b e k életé­ re. (Nyu­ g a t o n m á r i s v á l t o z n a k a c s a l á d m i n t á k . Törvény mondja ki. ahol a törvényszegő házas­ párokat sújtó kényszersterilizálások. J a p á n b a n p é l d á u l a fér­ fiak é s n ő k e g é s z e n i d ő s k o r u k i g a k t í v a k m a r a d ­ n a k . L é t s z á m u k gyors n ö v e k e d é s e a z e g é s z s é g ü g y i el­ látórendszert nagymértékben megterhelheti sok ipari országban. hogy a gazdasági reformok hatására gyorsan szétesik a k o m m u n i s t a jóléti rendszer.

ét­ r e n d d e l é s m o z g á s s a l i g e n c s a k m a g a s kort ér­ het meg jó egészségben. az i s k o l a és a tömegkommunikációs eszközök is. 6. A z egyre s z é l e s e b b k ö r b e n e l é r h e t ő n y o m t a t o t t sajtó k é s ő b b k i e g é s z ü l t az e l e k t r o n i k u s k o m ­ munikáció eszközeivel. m i n t férfi kortársaikat. t e v é k e n y k e d i k . é s a z e l ő z ő s z a k a s z sikeres b e f e j e z é s é t ő l függ. akik i g y e k e z n e k e g y e n l ő e n b á n n i g y e r m e k e i k ­ kel. a m i k o r már szervezett j á t é k o k b a n v e s z részt. A z i d ő s e b b n é p e s s é g nagy. h o g y fizi­ kai l é t ü n k véget ér. h o g y kívá­ n a t o s az i d ő s e b b e m b e r e k k i v o n u l á s a a tár­ sadalomból. a z adott k u l t ú r á b a n eligazodni k é p e s e m b e r r é v á l i k . 5. A z ö r e g e d é s r e v o n a t k o z ó f u n k c i o n a l i s t a el­ m é l e t e k e r e d e t i l e g a z t fejtegették. h o g y a n s z ü l k ü l ö n f é l e e g y e n l ő t l e n s é g e k e t az i d ő s e b b e k k ö z ö t t a tár­ sadalmi intézmények szokványos működése. A szocializációs közegek strukturált csoportok vagy k ö r n y e z e t e k . A kivonuláselmélet szerint az i d ő s e b b e k n e k fel k e l l a d n i u k h a g y o m á n y o s t á r s a d a l m i s z e r e p e i k e t . m i n t a férfi. Az idősebbek anyagilag általában rosszabb helyzetűek más csoportoknál. a m e l y n e k s o r á n a g y e r m e k m e g é r t i a világot. Az alacsony halálozási és születési arányok m i a t t a n y u g a t i t á r s a d a l m a k g y o r s a n „őszül­ n e k " vagy ö r e g s z e n e k . a m e l y e k b e n a s z o c i a l i z á ­ ció fontosabb f o l y a m a t a i l e z a j l a n a k . A s z o c i a l i z á c i ó az e m b e r e g é s z é l e t é t végig­ kíséri. Fontos. A fizikai ö r e g e d é s e l k e r ü l h e t e t l e n . és egy k u l t ú r á n b e l ü l vagy kultúráról k u l t ú r á r a i s j e l e n t ő s e n e l t é r h e t n e k . P i a g e t s z e r i n t a kog­ nitív f e j l ő d é s n e k e z e k a s z a k a s z a i a s z o c i a l i z á ­ ció u n i v e r z á l i s v o n á s a i . h o g y m e n n y i r e f o n t o s vitalitásforrás. a m e l y n e k s o r á n a t e h e t e t l e n c s e c s e m ő m á s e m b e r e k k e l érint­ kezve ö n t u d a t o s . A z örege­ d é s r ő l alkotott k o n f l i k t u s e l m é l e t s z e r z ő i t fő­ k é n t a z foglalkoztatta. a m e l y e k e t a fiata­ l a b b a k v e s z n e k át. 2. H a t ó e r ő k é n t m ű k ö d i k m é g a kortárscsoport. Választóvonalat vonha­ tunk a z o n b a n a h a r m a d i k és negyedik életko­ ri s z a k a s z . ÉLETÚT. 7. A t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z ö k m e g j e l e n é ­ se k i s z é l e s í t e t t e a s z o c i a l i z á c i ó s k ö z e g e k k ö r é t . A z é l e t m i n d e n s z a k a s z á b a n változá­ sokkal kell s z á m o l n u n k . hogy m e g b é k é l ü n k a h a l á l l a l : azzal. V a l a m e n n y i s z a k a s z új k o g n i t í v k é p e s ­ ségek elsajátítását j e l e n t i . é s meg­ tanulja a j á t é k s z a b á l y o k a t . 9.SZOCIALIZÁCIÓ. h o g y k é p e s e k saját é l e t ü k e t i r á n y í t a n i és aktív s z e r e p e t j á t s z a n i a p o l i t i k á b a n és a gazdaságban. Ezeket a k ü l ö n b s é g e k e t s o k m á s k u l t u r á l i s hatás is erősíti. George H e r b e r t M e a d s z e r i n t a g y e r m e k m á ­ sok feléje i r á n y u l ó v i s e l k e d é s é n e k s z a b á l y s z e ­ rűségei r é v é n k é p e s ö n m a g á t ö n á l l ó l é n y k é n t megérteni. t á r s a d a l m i l a g é s p o l i t i k a i l a g rendkívül változatos. 1 0 . a m e l y gazdaságilag. M é g a z o k a s z ü l ő k is m á s k é p p f o r d u l n a k a f i ú h o z és a l á n y h o z . 3. E z h e v e s v i t á k a t váltott ki az i d ő s e b b e k n e k n y ú j t o t t s z o l g á l t a t á s o k fi­ nanszírozásáról. E b b e b e l e t a r t o z i k az is. de a l e g t ö b b e m b e r m e g f e l e l ő t á p l á l k o z á s s a l . h i s z e n m i n d e n n a p . 12. Jean Piaget t ö b b s z a k a s z r a osztja a k o r a i fej­ lődést. ÖREGEDÉS ÖSSZEFOGLALÁS 1. 8. vagyis a „fiatal ö r e g e k " és az „öreg öregek" között. A népesség öregedése miatt növekedett az „ e l t a r t o t t a k a r á n y a " . b á r t ú l s ú l y u k v a l a m e l y e s t csökkent. 1 3 . A l e g ú j a b b e l m é l e t e k az i d ő s e b b e k r ő l feltéte­ lezik. é s b i z o n y o s válságo­ kat kell l e k ü z d e n ü n k . Az idősek között számottevően több a n ő . . a m e l y világszerte gyorsan változik. C s e c s e ­ mőkorban m i n d e n k u l t ú r á b a n a c s a l á d a leg­ fontosabb s z o c i a l i z á c i ó s k ö z e g . A szocializáció az a folyamat. A nemi szocializáció s z i n t e m á r a g y e r m e k születésekor m e g k e z d ő d i k . Emellett az i d ő s e b b n ő k e t a s z e g é n y s é g is i n k á b b sújt­ hatja. A biológiai. A z ezt h a m a r k ö v e t ő ak­ tivitáselmélet v i s z o n t azt h a n g s ú l y o z t a . 4. egyre n ö v e k v ő c s o p o r t o t alkot. p s z i c h o l ó g i a i és s z o c i á l i s örege­ dés n e m a z o n o s a k . A televízió különösen nagy hatást gyakorol a g o n d o l k o d á s r a . h a a z e m b e r elfoglalja magát. E g y k é s ő b b i s z a k a s z b a n . hogy ne keverjük össze a személy szociális korát az é v e k b e n m é r h e t ő életkorá­ val. ha az etnikai kisebbségek idősebb tagjait é s a z i d ő s e b b f e h é r e k e t h a s o n l í t j u k össze. é r t e l m e s . r e n d s z e r e s e n eljut a k ü l ö n f é l e korú e m b e r e k h e z . és u g y a n e z el­ mondható. 1 1 . A globalizáció sok társadalomban fenyegeti az idősebbek hagyományos szerepét. a g y e r m e k m e g é r t i az „általános másikat": az á l t a l á n o s é r t é k e k e t és kulturális s z a b á l y o k a t .

Polity.Higgs. Bytheway.00. B. Vincent. London.en_2649_37435_l_l_l_l_37457. Laslett. Mi a kapcsolat az éntudatunk és szociális identitásunk között? 3. (1999): Gray Dawn: How the Coming Age Wave Will Transform America . Mondhatjuk-e. Hogyan formálják a társadalmi tényezők az öregedéssel kapcsolatos egyéni tapasztalatokat? 5. FEJEZET 1. London. R. Chris . P. or Investing in Life. Weidenfeld and Nicolson. A.and the World.org. Taurus. hanem „természetük­ ből adódóan" is különböznek? 6. (1999): Ageism.2686. Phil (2000): The Imaginary Time Bomb: Why an Ageing Population is Not a Social Problem. Cohort and Community. Mullan.(2002): Banking on Death. T h e Centre for Policy on Ageing http://www. Simon (1993): Understanding Ageing.un.168 6. Open University Press. Cambridge. Blackburn. Miben különbözik a szocializáció a sulykolástól vagy az agymosástól? 2.html Az ENSZ öregedéssel kapcsolatos programja http://www.oecd. Buckingham. John (2003): Old Age. Peterson.org/esa/socdev/ageing/ Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) az öregedésről és az életútról http ://www. B.html Az OECD öregedésre vonatkozó nemzetközi adatai http://www. Routledge. Peter G.uk/ageinfo/ageinfo.int/ageing/en/ . Tapasztalta-e olvasóm az életkori diszkriminációt mindennapi életében? Biggs. Verso. Van „globális elöregedési válság"? 7. Mennyire jelentős az elsődleges szocializáció a komplex és gyorsan változó társadalmakban? 4.cpa. London. (1989): The Third Age.org/topic/0. Buckingham. Paul (2005): Contexts of Ageing: Class. London. who . New York. Open University Press. Random House. hogy a fiúk és a lányok nemcsak fizikai jellemzőiket tekintve. <. Gilleard.

CSALÁDOK ÉS INTIIN/ KAPCSOLATOK ALAPFOGALMAK A CSALÁD A TÖRTÉNELEMBEN A családi élet fejlődése Hol volt. hol nem volt: mesék a hagyományos családról Világszerte változó családminták CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK NAGY-BRITANNIÁBAN Általános jellemzők A családminták változása és változatossága Egyenlőtlenség a családban Intim erőszak Családon belüli erőszak Válás és különélés A családi élettel kapcsolatos attitűdök változása Új partnerkapcsolatok és mostohacsaládok A házasság és a családi élet hagyományos formáinak alternatívái A CSALÁD ÉS AZ INTIM KAPCSOLATOK ELMÉLETI NÉZŐPONTJAI Funkcionalizmus Feminista megközelítések Új nézőpontok KÖVETKEZTETÉS: VITA A CSALÁDI ÉRTÉKEKRŐL Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források .

érvet. A romantikus szerelem . a rokonok közötti meg­ egyezésen alapuló házasság (arranged marriage). mégis úgy gondoljuk. A ro­ mantikus szerelmet legjobb esetben is gyenge­ ségnek. házasságtörő vagy. aminek egyik útja-módja az lehet. Mai attitűdjeink szinte homlokegyenest ellenkezőek. A házas­ életben elválaszthatatlan társakká válhattak. Sokunknak a szerelem és a ro­ mantika az egyik legfelemelőbb érzelmi állapot." Akko­ riban .amelyet megkülönböztetünk a szenve- . hogy a szerelem „örök". Az emberek néha folytattak házasságon kívüli viszonyt.] Igen kevés olyan premodern vagy kortárs nem ipari kultúra lehet. akibe beleszerettünk. akkor kapcsolatuktól személyes és szexuális vágyaik megvalósulását remélik. A legtöbb ember már tizenéves korában megis­ meri a szerelmet. Miért lesz szerelmes az ember? Első látásra nyilvánvaló a válasz: a sze­ relem a kölcsönös fizikai kapcsolat kifejeződése. az nem kételkedik benne. nem olyan tapasztalat.).és még évszázadokon át .férfi és nő azért házasodtak össze. A középkorból ered ez a szólás: „Ha fele­ séged szívből szereted. XIX. amelyet világszerte sokan átélhetnek. ez azonban kevés olyan érzelmet szült. Boswell találóan mondja. szá­ zad végén kezdte éreztetni hatását. amely egyetemes emberi érzel­ mekből ered. A romantikus szerelemre épülő hosszú távú kap­ csolat csak az utóbbi időkben vált széles körben elfogadottá társadalmunkban. nagyon is szokatlan.Nyugaton kétségbe­ vonhatatlan . akik majd dolgoznak a családi gazdaságban. hogy ha ketten egymásba szeretnek. a középkori Európa kutatója is rámutat. John Boswell tör­ ténész. Bár ez a helyzet ma „természetesnek" tűnik. hogy „a mo­ dern ipari kultúra szinte megszállottja" a roman­ tikus szerelemnek: Aki a „szerelem tengerébe" merül. hogy összeházasodnak és/vagy családot alapítanak. Ezt bizony a legtöbb ember a legtöbb időben és he­ lyen az emberi érték igencsak gyöngécske mér­ tékének találná! (Boswell 1995.. amely elfogadná azt a . [. amelyet ma a szerelemmel társítunk. amelyet valaha átélhetünk. Például bizonyos Nagy-Britanniában élő ázsiai közösségekben ma is szokás az „elrendezett". A romantikus szerelem gondolata csak a 18. hogy nőt szeressen. hogy a vagyon a családban ma­ radjon. de erre inkább a házasságkötés után került sor. A középkori Európában szinte senki nem szerelemből háza­ sodott. és a legtöbb más kultúrában soha nem is létezett. hogy beleszeretni valaki­ be olyan élmény.. mint előtte. a legrosszabb esetben pedig valami nya­ valyának tartották. Manapság kételkedhetünk abban. hogy férfit". a nőé pedig az. A hosszú távú kapcsolat ki­ alakítása vagy a családalapítás valakivel. Ezekben az esetekben a szerelmet ritkán tekin­ tik a házasság vagy családalapítás velejárójának. hogy „a férfi célja.Voltak már szerelmesek? Minden bizonnyal igen. amelyet két egyén érez egymás iránt. Természetesnek látszik. mennyire szokatlanok a romantikus szerelemmel kapcsolatos modern elképzeléseink. vagy hogy gyerekeket neveljenek. Az iparosodott nyugati társadalmakban csak a modern időkben kezdték szorosan összekötni a szerelmet és a szexualitást.

A beszéd. Persze a jó házassághoz ezek is kellettek. A kommunikáció a jó kapcsolat kialakításának legfőbb eszköze. bővelkedik új lehető­ ségekben. ha a feleknek nincs sok rejtegetnivalójuk egymás elől: kölcsö­ nös bizalommal vannak egymás iránt. akár nem. kényszertől vagy erőszaktól (Giddens 1993). Akár tetszik. A világ. illetve a szerelemre és a nemi vonzalomra épül (bár e fejezet későbbi részében kiderül majd.szintén új keletű. a Büszkeség és balítélet a minden akadályon felülkerekedő romantikus szerelem klasszikus története (kép a mű BBC-adaptációjából).mint még sok más ismerős fogalom. A fenti. de nem képezték a házasság alapját. amelyekről köny­ vemben szólok . hogy a „család" nem csak egy heteroszexuális párt és a gyermekeiket jelentheti). hogy ez a világ egyszerre teremt kedvező alkalmakat és kockázatokat.vagy élettársi kapcsolatot tekinti a család alapjának. hogy ez az észrevétel sehol nem annyira helytálló. ugyanakkor mindig rejteget buktató­ kat. amelyben élünk. Végül a jó kap­ csolat jellemzője még. hogy meséket találtak ki maguknak. Egy ilyen kapcso­ latban a felek tisztelik egymást és a legjobbat akarják egymásnak.idealizálta tárgyát. és annak fennmaradásában is jelentős szerepe van. mert tágabb társadalmi-történeti hatások alakítják. A család gazdasági szerepének gyengülésével ez a kapcsolat került a családi élet középpontjába. hogy a jó kapcsolat alapja az érzelmi kommunikáció vagy az intimitás. hogy mentes mindenféle önkényeskedéstől. A biza­ lomért pedig meg kell dolgozni. A romantikus sze­ relem főként a nők számára azt jelentette. vagyis a párbeszéd a jó kapcsolat fenntartásának alapja. meglepetéseket.és érzelmi életünkben. Nagy-Bri­ tanniában ma az emberek többsége a házas. el kell fogadnunk. Gondolata nagyjá­ ból a regény irodalmi műfajának a kialakulásával egy időben jelent meg. Az intimitás gondolata . mint a magán.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK 171 Á I f Jane Austen regénye. A romantikus szerelmet tehát nem tekinthetjük az emberi élet természetes részének. Társadalmunkban a legtöbben úgy vélik. hogyan vezethet egy kapcsolat személyes megelégedettséghez. . mint a mai párok esetében. Már említet­ tem. és a romantikus regények népszerűsége döntő szerepet játszott e gondolat elterjedésében (Radway 1984). hogy a múltban a házasság sosem intimitás­ ra és érzelmi kommunikációra épült. és a házassági kötelékek kialakítása ma a szere­ lemre. délyes szerelem többé-kevésbé egyetemes kész­ tetéseitől . A jó kapcsolat két egyenlő fél kapcsolata: egyenlő jogokkal bírnak és egyen­ lő kötelezettségeket vállalnak. ro­ mantikus szerelemről szóló fejtegetésem is azt mutatja. A kapcsola­ tok akkor működnek a legjobban. Könyvem jórészt a társadalmi változásról szól.

A törvény tilt­ ja. majd zá­ rásként kitérek a „családi értékekkel" kapcsola­ tos. Ezért ebben a fejezetben áttekintjük a házasság és a család történelmi fejlődését. A nyugati társadalmakban a házasságra. a rokonság és a házas­ ság fogalmát. A család olyan emberek csoportja. . a sógorok és a sógornők. Amikor két ember összeháza­ Szokatlan családi fénykép: a utahi többnejű Tom Green. apa. majd megvizsgáljuk. állandó kapcsolatban. FEJEZET Hogyan érthetjük meg e változások lényegét és életünkre gyakorolt hatását? Csak akkor fog­ hatjuk fel. a nagynénik. sodik. Ez azonban nem igaz a világ minden táján. egymás rokonai lesznek. A családi kapcsolatok mindig szélesebb rokoni csoportokon belül jelennek meg. Ha a házaspáron és a gyerekeken kívül más. mi zajlik ma intim kapcsolatainkban és a családban mint társadalmi intézményben. unokák stb. így a családra is a monogámia jellemző. akiket közvetlen rokonsági kapcsolat fűz össze. ahol saját vagy fogadott gyermekeiket nevelik. a testvérek és más vér­ rokonok a házasság révén a házastárs rokonaivá is válnak. hogy ezek 80 százalékában megengedett a poligámia. és felnőtt tagjai vállalják a gyermekek gondozá­ sát. A szülők. hogy egy férfinak vagy nőnek egyszerre több házastársa legyen. század derekán végzett vizsgálata során több száz társadalmat összehasonlítva azt találta. ugyanakkor a há­ zassági kötelék szélesebb rokonsági csoportokat is összekapcsol. gyere­ kek. a nagybácsik és az unokatestvérek. öt felesége és huszonkilenc gyermekének többsége. amit a szocio­ lógusok és az antropológusok nukleáris család­ nak neveznek: két felnőtt él együtt. Szinte minden társadalomban megtalálhatjuk azt. például a család. hogyan éltek az embe­ rek a múltban és hogyan élnek ma más társadal­ makban. közeli rokonok is él­ nek ugyanabban a háztartásban vagy egymással szoros. A rokonság egyének közötti kapcsolatokat foglal magában. a 20. közös ház­ tartásban. A házasság két felnőtt ember társadalmilag elismert és jóváhagyott sze­ xuális egyesülése. A fejezet végén ismertetek néhány elméleti szem­ léletmódot. akkor kiterjesztett családról beszélünk. között). máig tartó vitára is. a testvérek. vagyis a férjnek vagy a feleségnek több ALAPFOGALMAK Először is meg kell határoznunk néhány alapfo­ galmat. milyenek a különböző családok és az intim kapcsolatok a mai Nagy-Britanniában.7. amelyekkel magyarázni próbálják a családfajtákat és az intim kapcsolatokat. A legtöbb tradicionális társadalomban a nukleáris család mindig beágyazódik valami­ lyen tágabb rokoni hálózatba. ha tudunk valamit arról. A kiterjesztett családhoz tartozhatnak a nagyszülők. George Murdock (1949) közismert. amelyek házasság vagy leszár­ mazás révén jönnek létre (az anya.

mostoha-. a jóval ritkább poliand­ ria (többférjűség) esetében pedig a feleségnek lehet egyszerre két vagy több férje. Bár a rövidség kedvéért gyak­ ran azt mondom: „a család". ame- A CSALÁD A TÖRTÉNELEMBEN Valaha a szociológusok úgy vélték. a nagyrészt az amerikai Utah területén élő fundamentalista mormonoké.75 fő volt az átlagos háztartásméret. A nukleáris család. Az erotikus vagy romantikus szerel­ met a moralisták és a teológusok betegségnek tartották (nem úgy az arisztokrata körök. A házasságban és a családi élet más területén az egyén választási szabadsága aláren­ delődött a szülők. Angliában például a 1 7 . amelyek azóta szinte egyetemessé váltak. Ez a család olyan csoport. az anyából és az eltartott gyerekekből áll. és nem is számítottak egymásra. Ebben a fejezetben kiderül. A poligámiának két fajtája van: a poligínia (többnejűség) esetében a férj­ nek lehet több felesége.. hogy sokfé­ le családforma van: kétszülős. A harmadik szakaszban fokozatosan kiala­ kult az a családrendszer. vagy ha meghaltak. milyen változások során alakultak át Európában a családi élet premodern formái mo­ dernekké. Kutatások bi­ zonyították. de a különbség nem dön­ tő. ha meghalt a férj vagy a fele­ ség. A családon belüli szex nem élvezetforrásnak számított.4 (HMSO 2004). hogy van a családi életnek egy többé-kevésbé egyetemes modellje. korán elmentek a háztól a gyerekek. A gyer­ mek vagy (akár mindkét) szülő halála sokszor szétzilálta a családi kapcsolatokat. A nukleáris család el­ különültebb egység lett. de ritkán állíta­ nak bíróság elé bárkit emiatt. nem feledkezhetünk meg arról. különbözött a más roko­ nokhoz és a helyi közösséghez fűző kötelékektől. benne a rokonsággal. egyszülős család stb. Nyugaton a legismertebb csoport.] Nem is tartott sokáig. amely meglehetősen kis ház­ tartásban él. „csa­ ládfajtákról" beszélni.. Stone az 1500-as évektől az 1800-as évekig vizsgált családfejlődést három szakaszra osztja: 1.CSALADOK ES INTIM KAPCSOLATOK házastársa is lehet. Az emberek nem tapasztalták meg. bár ugyanekkor megnőtt az apa tekintélyelvű hatalma is. amelyben még él a poligámia.vagy nagyobb része nem élt egy évnél tovább (ezzel szemben ma a csecsemőhalálozás jóval 1 százalék alatti). Egyre fontosabb lett a házastársi és szülői szere­ tet. más rokonok vagy a közösség érdekeinek. amely nagyrészt a társadalom felső rétegeire korlátozódott. mintha már jó ideje megelőzné a többi családfajtát. hanem szükségnek: utódokat kellett nemzeni. A csa­ lád ebben az időszakban Stone (1980) szavaival „nyitott. Mivel a korábbi szám a cselédeket is magában foglalta. A többnejűséggel egyébként a mormonok többsége már egy évszá­ zada felhagyott. hiszen gyakran felbomlott. mégis nagyon fontos. de szoros kapcsolatban áll a közös­ séggel. A más házakhoz került gyerekek ritkán látták viszont szüleiket. amely az apából. Akik közülük nem ma­ radtak a családi vállalkozásban. A kora újkori . században végig 4. amelyeket ma a családi élet részének tartunk. rideg. A mortalitás (a bármely évben ezer lakos­ ra jutó halálozások száma) sokkal nagyobb ará­ nyú volt minden korcsoportban. 3. század elejéig élő forma váltotta fel. A premodern háztartás mérete nagyobb volt a mainál. A premodern Európában a gyerekek gyakran már 7-8 éves koruktól dolgoztak. mert ebben gyökereznek azok az attitűdök. ebben az államban is törvénytelen a többnejűség. és a nők gyakran nem élték túl a szülést. Diana Gittins (1993) szociológus szerint helyesebb különböző családokról. Stone szerint (bár néhány történész ezt kétségbe vonja) akkoriban a családtagok között nem volt erős ér­ zelmi kötődés. hogy nem beszélhe­ tünk „a családról". nem is keres­ ték azokat a bensőséges kapcsolatokat. sokszor egészen korán elhagyták a szülői házat. szüleiknek se­ gítettek a gazdaságban. [. hogy az akkori családi csoportok még a gyakran válással végződő maiaknál is változékonyabbak voltak. amely ma a legismer­ tebb Nyugaton. század ele­ jétől a 18. Az időszak kezdetén a fő családforma egyfaj­ ta nukleáris család. Egyéb tényezők is szerepet játszottak abban. a 17. ame­ lyekben néha kifejezetten szorgalmazták). A családi élet fejlődése Lawrence Stone. tekintélyelvű in­ tézmény volt. érzelemmentes." 2. hogy ez a nézet téves. milyen változatosságot takar ez a szó.1 9 . a történeti szociológia művelője megrajzolta. A mai át­ lag Nagy-Britanniában 2. mert ez feltételezné. mert így hangsúlyozhat­ juk a sokféleséget. Ez a családszerkezet nem vált el egyértelműen a közösségtől. Sok szociológus úgy véli. Európában a csecsemők negyed. hogy másoknál cselédkedjenek vagy inasnak szegődjenek. kicsi a két családméret közötti különbség. mert Utah csak így csatlakozha­ tott az Egyesült Államokhoz. Becslések szerint ma 30 0 0 0 utahi mormon többnejű. Ezt a családfajtát átmeneti. hogy a mo­ dern időszak előtt Nyugat-Európában a kiterjesz­ tett család volt az uralkodó forma.

va­ gyonfelosztással végződik úgy. ha megnézzük. hanem a házaséletben is fon­ tosnak tartják.a „hagyo­ mányos családot" sem látjuk majd rózsaszínben. Hol volt.2 0 1 . 1992). ezért a család a termelés helyett egyre inkább a fogyasztáshoz igazodik. Az utóbbi évtizedekben egyre több nő áll munkába. a házasság átlagos időtartama alig érte el a 12 évet. stabilitását. de sokan idővel egy­ másba szerettek. hol nem volt: mesék a hagyományos családról Sokan . Tulajdonképpen kevés pár kötött há­ zasságot „szerelemből". hogy mély érzelmek kötötték öszsze a házastársakat.mint az arany­ kor más. X X L ) . és szerelemmel vég­ ződött.általában a konzervatívabb szerzők . amilyennek sokan látják. A szerelem nemi vonatkozásait már nemcsak a házasságon kívüli viszonyban. De mivel akkortájt a családban igen magas volt a halálozási arány. . milyen volt a múlt valójában. nevelték utódaikat. máig lezá­ ratlan vitát a fejezet végén. akit e fejezet elején idéztem. szintén mesébe illő képeit . amit a család ha­ nyatlásának vélnek. hogy a férfi a kenyérkereső „családfő". hogy . és közösen él­ tek át jót-rosszat. miközben együtt vezették a háztartást. A családi élet hagyományosabb formáival állítják szembe azt. félúton nagyrészt a gyermeknevelésről szólt. kifelé meglehetősen zárt.Volt-e valaha is „norma" a nukleáris család? lyet szoros érzelmi kötelékek fognak össze. hogy nyoma sem marad a szerelemnek. ami kezdi aláásni azt az elképzelést. megjegyzi: A premodern Európában a házasság általában vagyonegyesítésnek indult. vagy csak a képzelet szépíti meg? Stephanie Coontz megállapítja könyvében {The Way We Never Were. Ezzel szemben a modern Nyugat nagy részén a házasság szerelemmel kezdődik. Jellemzője az érzelmi individualizmus ki­ alakulása: a házastársi kapcsolatok személyes vá­ lasztás során születnek. A nő háztartásbeli lesz. és fő feladata a gyermekne­ velés. a 1 9 9 . vagy már csak távo­ li emlék (1995. amelyet nemi vonzalom vagy romantikus szerelem vezérel. hogy a családi élet vészesen meggyen­ gült (a családi értékekről folytatott. és még sokszínűbbé válik a családszerkezet. félúton nagyrészt a gyermeknevelés­ ről szól (ha van gyermekük). (Ezeket a változásokat később még megvizsgáljuk. Szinte minden sírvers arról tanúskodik. Sokan csodálják a viktoriánus család rendjét. oldalon ismertetem).) John Boswell történész. A munkahely egyre gyakrabban elszakad az otthontól. De valóban olyan békés és harmonikus volt a múltbéli család. a férfi pedig kenyérke­ reső. és .azt mondják.gyakran . és a gyerekeknek több mint fele temette el legalább egyik szülőjét.

Ráadá­ sul a férfiak érzelmileg elszakadtak feleségüktől.az ipari nagyvállalat. gyerekeikkel üzengettek egymásnak. hogy a jövendőbelit a rokon­ ság választja. és a nemi életben gyakran kettős mércével mér­ tek: keresték a szexuális kalandokat. Betty Friedan amerikai író nagysikerű könyve (The Feminine Mystique) 1963-ban jelent meg. ame­ lyek rendkívül fontosak. De rengeteg nő nem akart megmaradni csupán házi szerepben. 5. Ezek egyike a nyugati kultúra elterjedése. Például a romantikus szere­ lem nyugati ideáljai olyan társadalmakat is elér­ tek. mert mindenkire szük­ ség volt a haditermelésben.2 0 0 . de több tényezőt is kiemelhetünk. az óriásgazdaság és .olyan módszerek­ kel. Frie­ dan sok ezer nő nevében emelt szót. a bánya. de felesé­ güktől feltétlen hűséget követeltek. mint a kormányzati bürokrácia. inkább olyan szervezetekhez kötődnek. hogy bekerültek az orszá­ gos politikai rendszerbe. a fogamzásgátlást stb. vagy az egész nukleáris család a városba költö­ zik. ami rendszerint szétzilálja a korábban a helyi közösségben vég­ zett földművelésre épülő családformákat. Ráadásul a szegényebb csoportoknak nem ada­ tott meg az otthon kényelme: a család tagjai lá­ tástól vakulásig dolgoztak a gyárban vagy a mű­ helyben. Goode írt könyvében {World Revolution in Fa­ mily Patterns. amelyről a 1 9 9 . a nehéz házi munkáról és a férjről. Afrika és a csendes-óceáni térség peremvidékein a hagyományos családrendszerek kevéssé változ­ . Ezek a változások általában világszerte a ki­ terjesztett családok és másféle rokonsági csopor­ tok szétesését indítják el. A férfiak gyakran bejárnak dolgozni a kisebb-nagyobb vá­ rosokba. ráadásul a kormányza­ tok mindent megtesznek. például Ázsia. még mindig nem kezd derengeni az ideális család képe. és megállapításait azóta ku­ tatások is igazolták. A legtöbb fejlődő országban azonban széles körű átalakulások zajlanak. Erről először William J. A viktoriánus erkölcs szerint a nő az erény min­ taképe. szeretett volna kitörni belőle. míg a férfi szabadon kedvét töltheti: so­ kan örömlányokhoz vagy bordélyba jártak. A klánok és más rokonsági csoportok ereje gyengül. tak. gyakran férjnek és feleségnek nem sok köze volt egymáshoz. hogy megváltoztassák a hagyományos viselkedésformákat. A viktoriánus család csodált rendje abból eredt. E változások oka öszszetett. amelyekben ezeket korábban nem ismerték. Egyre ritkább. Sok nőnek kellett elviselnie ezt az elnyomó ott­ honi életet. Ha megnézzük az 1850-es évek viktoriánus családját. de még ennél is súlyosabb teher volt a nem kevés családot sújtó alkoholizmus és erő­ szak. Végül . ráadásul egy olyan korban. aki csak hébe-hóba bukkan fel. amelyek azt ko­ rábban szigorúan korlátozták. amelyek szorgal­ mazzák a kisebb családot. életévét. bár kutatásait az 1950-es években végezte. Az emberek életét megváltoztatta. amelyeket ma rendkívül durvának tartanánk. amikor be­ szélt a „megnevezhetetlen probléma"-ról: a gye­ rekek gondozásától elválaszthatatlan családi élet elnyomó természetéről.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK mire betöltötte 2 1 . Sőt. hogy sokan költöz­ nek a falusias területekről a városokba. amikor a férfiak hazatértek.a foglalkoztatási lehető­ ségek elszakadnak a termőföldtől. 2. amelyeken eddig kisebb autonóm társadalmak éltek.ahol van ilyen .az államok gyakran indítanak olyan programokat. Világszerte változó családminták A mai világ különböző társadalmaiban sokféle családforma él. míg családjuk szülőfalujukban marad. A nők jogait világszerte kezdik elismerni a házasságkötéssel kapcsolatos és a családon belül hozott döntések tekintetében egyaránt. 1963). míg a férfiak teremtették elő a család be­ tevőjét. Újabb fejlemények A ma világszerte zajló legfontosabb változások a következők: 1. Emlékeinkben az 1950-es évek az ideális csa­ lád időben legközelebbi aranykoraként juthatnak eszünkbe. Egyes területeken. és aki­ vel lehetetlen bármiféle érzelmi kommunikáció. Egy másik tényező a központosított kormányzat kialakulása olyan területeken. Ebben a korban a nők csak otthon dol­ goztak. amikor a társa­ dalom még nem készült fel. A második világháború ide­ jén sok nő állt munkába. oldalon lesz szó . Mindkét esetben gyengülhetnek a hagyomá­ nyos családi és rokonsági rendszerek. A gyors népes­ ségnövekedés miatt .például Kínában. nem sok idejük maradt családi életre. Általános trenddé válik a szabad párvá­ lasztás.ta­ lán ez a legfontosabb . 4. Ezeket az állásokat elveszítették. hogy szembenézzen ezekkel a gondokkal. hogy a szülők vaskéz­ zel irányították gyermekeiket . A férfiak és nők szexuális szabadsága nö­ vekszik olyan társadalmakban. 3. többre vágyott. Az is változásokat indít el. Ebben a korban a feleség több-kevesebb kényszer hatására otthon maradt. Ezekben a csoportokban volt a leggyakoribb a gyermekmunka is.

hogy a ki­ terjesztett család mindenütt gyengül. bár ez ma már ritkább. és a vagyon régebben fiúágon öröklődött. kulturális. Ezek közül a legélesebbek a fehérek és nem fehérek családmintái közötti különbségek. Sok család .) 4. A házasságban elérendő személyes megelégedettség hangsúlyo­ zása néha teljesíthetetlen elvárásokat támaszt. hogy e trendek nem váltak általánossá. visszafordulhat. hogy a házaspár mindkettőjük családjától külön. A brit család patrilineáris és neolokális. Ma már világo­ sabban látszik a Rapoporték által meghatározott családformák sokfélesége. mint a mo­ dern kultúra sajátos jegyének. hogy a nukleáris család teljesen el­ szigetelt más rokonoktól. Általános trenddé válik a gyermekjogok ki­ terjesztése. amelyek szinte minden brit családban megfigyelhetők. valamint osztály. . aminek az okát a következőkben megvizsgáljuk. hogy a világ minden részében megjelentek . akkor patrilokális családról beszélünk. hogy a nukleáris család lassanként elveszí­ ti vezető szerepét.matrilokális: a friss házasok a feleség szüleinek lakóhelye köze­ lében maradnak. CSALADOK ES INTIM KAPCSOLATOK NAGY-BRITANNIÁBAN Mivel Nagy-Britannia ma kulturális szempontból nagyon sokszínű. életút és kohorsz sze­ rinti sokféleségről beszélnek. 3. Más nyugati családokhoz hasonlóan a brit család is monogám. sőt kívánatosnak tekintünk" (1982. 7. Mivel azonban ma Nagy-Britanniában renge­ teg a válás. hogy azért házasodnak össze. Az alábbiakban kiderül majd. saját lakóhelyre költözik. az országon belül jelentős el­ téréseket figyelhetünk meg a család és a házas­ ság terén. fejezetben.) De ugyanígy tévedés volna azt hinni. Ezután a családi élet jelenlegi mintáival kapcso­ latban kitérünk a válás és az újraházasodás kér­ désére is. a monogámiát törvény írja elő.néhol sokat még mindig kétségbeesetten próbálnak kivívni. Tévedés volna túlhangsúlyozni ezeket a tren­ deket vagy azt feltételezni. 4 7 6 ) . Megállapításukat igazolandó a vál­ tozatosság öt típusát határozzák meg: szervezeti. vagy épp he­ vesen elleneznek. Persze a valóság nem vág egybe az ideológiával. ahogyan a tálibok a nők jogait megnyirbálták Afganisztán­ ban 1996 és 2001 között . A házasság részét alkotó romantikus szerelem a mai NagyBritanniában már „természetes": inkább az em­ beri lét szokványos részének látszik. vagy ellenté­ tes trendek lassíthatják. bár nem mondhatjuk. Nyilvánvaló. Ugyanakkor félrevezető összeke­ verni a monogámia jogi fogalmát a szexuális gya­ korlattal. A brit házasság a romantikus szerelem esz­ méjére épül. 2. oldalon lesz szó. Általános jellemzők Nagy-Britanniában az ép család jellemzői a kö­ vetkezők: 1. Ráadásul abban is eltéréseket lát­ hatunk. A családminták változása és változatossága Rapoport és szerzőtársai szerint „Nagy-Britanniá­ ban ma a családok jelentős átalakuláson ennek keresztül: korábban a családi életet egy mindent átfogó társadalmi norma szabályozta.különösen ha szegény. hogy ma egyre több a válás. amelyet legitimnek. hogy milyen gyorsan történik a változás. és tovább él a hagyományos csa­ ládi gyakorlat. A mai tár­ sadalmak többségében még mindig a kiterjesztett család a norma. hogy egy-egy em­ bernek számos házastársa lehet egymás után. mint amikor ezeket több mint húsz éve leírták. (Az egyik példa arra. elfogadható társnak találták. hogy a britek nagy része a házastársán kívül másokkal is létesít szexuális kapcsolatot. mert egy vagy két szülőből és a vele. és az érzelmi individualizmus vált a legfontosabb tényezővé. a 657. (Ha a férj szüleihez közel vagy velük együtt élnek. de senkinek nem lehet egyszerre egynél több fele­ sége vagy férje. ve­ lük egy háztartásban élő gyerekekből áll. A patrilineáris öröklés szerint a gyerekek az apa ve­ zetéknevét viselik.erről a 20. és kölcsö­ nös szeretet-tisztelet köti őket össze.) A neoloká­ lis lakóhelyválasztás azt jelenti. Egyre inkább elfogadják az azonos neműek párkapcsolatát. Úgy is mondhatjuk. FEJEZET 6. A sort kiegészíthet­ nénk a szexuális sokszínűséggel.7. munkásosztálybeli vagy ázsiai . aminek szintén része lehet abban. néhány megfigyelő szerint helyesebb volna a brit családmintát sorozatmonogámiának nevezni. mert megtorpanhat. mert egymást vonzónak. Először azonban ismertetek néhány alapvető jellemzőt. A brit családot gyakran nukleáris családnak tartják. ma viszont kezd elfogadottá válni a normák pluralitása. A partnerekről feltétele­ zik. az lehet. (A világ számos társadalma matrilineáris: a vezetéknév és gyak­ ran a vagyon is leányágon öröklődik. Ez azonban nem jellemző minden brit családra.

A családszervezetben szexuális értelemben is nagyobb a változatosság. Másfelől ma többen érik meg az öregkort. amely szembeötlően eltér a többitől. ami a kiterjesztett család felbomlásához vezetett. Például a szülők és a nagyszülők kapcso­ lata ma már valószínűleg gyengébb. / A melegek házasságáról a 12. A kohorsz szó a család egy-egy nemzedékét je­ lenti. Nagy-Britanniában több mint egymilliós dél-ázsiai népesség él. Másvalaki viszont egyszülős családban nevelkedhet. mint ré­ gen. Sok nyugati társadalomban egyre inkább elfogadott a homoszexualitás.).. Kulturális értelemben ma a család előnyei és értékei sokszínűbbek. ő viszont megházasodik.amelyben az asszony a „háztartásbeli". szüleik és a nagyszülők. például a feminizmus hatására kiala­ kult a családformák kulturális sokfélesége. Az etnikai kisebbségek megjelenésével (ide értendők az Ázsiából vagy a karibi térségből szár­ mazó családok is. mint régen. Nyilvánvaló az is. A sze­ gények. „Szexualitás és társadalmi nem" című fejezetben lesz szó (338-340. Nagy-Britanniában a bevándorlók a vallás. o. a kaszt és főként a rokoni kapcsolatok alapján szervezték meg közösségeiket. Sokan közülük úgy találták. amelyekről még lesz szó) és a mozgalmak. . amelyben a szülők együtt maradtak. többször házasodik. ezért az élettársi kapcsolat vagy a család nemcsak hetero­ szexuális. szakmunkások és a közép. A lepusztult negyedekben nagy. Dél-ázsiai családok A brit családmodellek között van egy. hogy az életút során különböző tapasztalatokat szerezhetünk a családról. rendszerint csak kisebb házak megvásárlását engedhették meg maguknak. és mindegyik házasságban lesznek gyerekei. öregedés" című fejezetben is foglalkoztunk (149-151. mint valaha. A bevándorlás az 1950-es években kezdődött az indiai szubkon­ tinens három nagy körzetéből: Pandzsábból.). ezért a „folytonos" család három nemzedéke élhet egy­ mással szoros kapcsolatban: a házas unokák.vannak kétkeresős vagy egyszülős családok is. a férj pedig a „kenyérkereső" . Például valaki lehet olyan család tagja. hogy a tisztességről és családi hűségről vallott eszméik szinte teljesen hiányoznak az őshonos brit népességből. a származási hely. mégpedig a dél­ ázsiai csoportoké. csakhogy lakáshelyzetük ebben korlátozta őket. hanem homoszexuális párok kapcsola­ tára is épülhet. de amint jobb környé­ kekre költöztek. o. Igyekeztek fenntartani a csa­ ládok egységét.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK / Az életúttal a 6.vagy felsőbb osztályokhoz tartozó különféle csoportosulások között állandósult osztóTykülönbségek szintén igen eltérő családstruktúrákat eredményeznek. Gudzsarátból és Bengáliából. „Szocializáció. A családok sokféleképpen szervezik a tagjaikra jutó feladatokat és a tágabb társadalmi környe­ zettel kialakított kapcsolataikat. majd elválik. életút. hogy az „ortodox" család mellett . Ezt a változatos­ ságot mutatja. régi házakhoz juthattak. A Nagy-Britanniában született dél-ázsiai gye- Az ázsiai nagycsaládokat gyakran erős kötelékek fűzik össze..

1 9 9 7 ) . A válási és szétköltözési arányok magasabbak a karibi feketék kö­ rében. Fekete családok A Nagy-Britanniában élő karibi fekete családok szerkezete megint más. mindent összevetve ezek a dél­ ázsiai etnikai csoportok figyelemre méltóan erős családi kötelékekkel bírnak. A 2 0 . táblázat Az eltartott gyermekeket nevelő brit családok etnikai csoport3 szerinti megoszlása. 2001-ben az összes gyerekeket neve­ lő szülő közül az egycsaládos ázsiai vagy ázsiai­ brit háztartások 65 százaléka volt házas. hogy eleget tegyenek az együttműködés.1. A Policy Studies Institute etnikai kisebbségek körében végzett negyedik országos felmérésének statisztikai adatai szerint (Modood et al. Otthon a szüleik elvárják vagy megkövetelik. hogy őket is megkérdezzék. rekekre két teljesen eltérő kultúra hat. hogy a szerelem a házasságon belül születik. mint bármely más etnikai csoportban. hogy állják meg a he­ lyüket a versenyszellemmel átitatott. ugyanakkor más csoportok­ tól eltérően az egyedülálló karibi fekete anyák között nagyobb a foglalkoztatottak aránya (Mo­ dood et al. FEJEZET 7. táblázatot). amelyhez a háztartásból választott referenciaszemély tartozik. amikor a házassá­ gukról döntenek. a pakisztániak. Forrás: Social Trends. Az egyszülős háztartások is gyakoribbak a karibi fekete népességben. A legtöbben igyekeznek az etnikai szubkultúra értékei szerint berendezni családi és személyes életüket. A fekete vagy fekete brit né­ pességben gyakori egyszülős háztartásokat (ame­ lyekben többnyire az anya a „családfő") a 7.4 4 éves fekete nők közül a hasonló korú fehér nőknél sokkal keve­ sebben élnek házasságban. Ám a brit kultúra állan­ dó hatása bizonyos változásokat idéz elő e téren. a bangladesiek és az afroázsiaiak etnikai csoportjában a legvalószínűbb a házasodás.például az. 34. Az iskolában ugyan­ akkor azt várják el tőlük. míg a fehérek és a karibi feketék körében ez az arány valamivel kisebb volt. 1997) az indiaiak. mint Nagy-Britannia más etnikai csoport­ jaiban. Ma már mindkét nem fiataljai igyekeznek elérni. Bár a Nagy-Britanniában élő dél-ázsiai családokban is mutatkoznak a vál­ tozás jelei . 2 . 2001 (száza­ lékban) Egycsaládos háztartások Házaspár Fehér Vegyes Ázsiai vagy ázsiai brit Indiai Pakisztáni Bangladesi Egyéb ázsiai Összesen Fekete vagy fekete brit Fekete karibi Fekete afrikai Egyéb fekete Összesen Kínai Egyéb etnikai csoport Minden etnikai csoport a Együtt élnek 12 11 2 2 2 3 2 11 7 9 9 3 3 11 Egyszülős 22 39 10 13 12 12 11 48 36 52 43 15 18 22 Egyéb gyermekes háztartás 6 12 21 24 23 19 22 12 19 15 15 13 12 7 Mind 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 60 38 68 61 63 66 65 29 38 24 32 69 67 60 Az a csoport. vagy hogy kissé növekedett a válások és az egyszülős ház­ tartások aránya -. A „szerelemből" házasodás nyugati kulturális ha­ gyománya gyakran ütközik az ázsiai közösségek azon gyakorlatával. individualisztikus társadalmi környezetben. o. A gyerekeket nevelő ázsiai párok között kevesebben voltak az együtt élők is (lásd a 7 . a tiszteletadás és a családi hűség normáinak. hogy a fiatalok nagyobb beleszólást követelnek házasságukba. . A szülők és a családtagok megegyezé­ sével létrejövő frigy arra a meggyőződésre épül. 2004.1.7. hogy a házasságot a család „intézi". 28. mivel fontosak számukra a tradicionális családi élettel járó szoros kapcsolatok.

hogy a férfiak úgy látják: a munka­ vállaló nő számára a gyermekvállalás fontosabb a munkánál. de azt hiszem. hogy miért teszik ezt.általában megszakítják pályafutásukat. Egy férfival nem történhet meg. mint más csopor­ tok családjaibari. Úgy tűnik. mint inkább az otthoni szülői feladatokból fakad. Egyes vezetők úgy vélték. hogy ilyen az élet: a kar­ rierlehetőségek tekintetében a nők mindig is roszszabb helyzetben lesznek. Hogyan értelmezhetjük ezeket az eredmé­ nyeket? A nők álláslehetőségeit főként a férfiak előítéletei korlátozzák? Néhány vezető azt is el­ mondta. hogy ez eléggé személyeskedő kérdés. bizonyos értelemben ez nem tisz­ tességes . elismerem. mint a férfiaknak. mert segítenek gondoskodni fiatalabb testvéreikről (Chamberlain 1 9 9 9 ) . Ezzel a lehetőséggel egyetlen megkérdezett vezető sem számolt. akik szerettek volna gyereket. Sok karibi fekete családban a gyerekek is fontos szerepet játszanak. hogy a nők . Az egyik vezető fogalmazott úgy. A házastársi kapcsolat nem feltétlenül formálja úgy a fekete család szerkezetét.a házastársi kötelékekhez mérve sokkal fontosabbak. vagy akarnak-e gyereket (ez ma törvénysértés Nagy-Britanniában és az Egyesült Nagy-Britannia karibi fekete népességében nagy a gyer­ meküket egyedül nevelő szülők aránya. inkább csak a gyerme­ kükkel és az otthonukkal törődnének. A vizsgálatban részt vevő kevés vezető beosztású nő egyikének sem volt gyereke. de úgy gondolom.nincs esélyegyenlőség. Az egyik vezető ezt így fogalmazta meg: Jó. Bár a férfi biológiai okokból nem szülhet gyereket. hogy szerinte jobb volna. hogy ugyanezek a tényezők hatnak a London és más brit városok szegényebb környé­ kein élő fekete családok körében. A karibi csoportokban fonto­ sak a kiterjedt rokonsági hálózatok . hogy van­ nak-e gyerekeik. támogató rokoni kapcsolathálót alakít ki. vállalhatja az ezzel össze­ függő feladatokat. hogy majd otthagy­ ják az állásukat. és többen azok közül. „ilyenformán nem lehet családja". A munkavállaló nők problémái nem szűnhetnek meg addig. mint a férfiak. Többségük azonban elfogadta azt az elvet.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK táblázatban hasonlíthatjuk össze más etnikai cso­ portokkal. Egyenlőtlenség a családban A munka és a gondoskodás összeegyeztetése A nők pályafutását meghatározó főbb tényezők egyike az. Ez el­ lentmond annak az elképzelésnek. a gyermekne­ velésben részt vehet. és talán később átképzéssel más pozícióra pályáznak. hogy gondoskodja­ nak kisebb gyermekükről. hogy a szülői feladatokat nem lehet egyenlően elosztani férfi és nő között. . mint a szülők közös dolga. amíg a népesség nagy része természe­ tesnek veszi. ha a gyerme­ kes nők nem dolgoznának. Egy vizsgálat során. amelyre támaszkodhat. hogy az egye­ dülálló fekete szülők és gyermekeik szükségkép­ pen könnyen felbomló családot alkotnak. akkor két fő vélekedés bontako­ zott ki a válaszokból: a gyermekes nőknek több szabadidő kell az iskolaszünetek vagy a gyerek betegeskedése miatt. A kutatók megállapították: a beszélgetésvezetők mindig megkérdezték ezektől a nőktől. azt igyekeztek feltárni. mennyire lenne megbíz­ ható munkatárs az állásra pályázó nő. hiszen a fér­ finak ilyenformán nem lehet családja (Homans 1987). mint a legtöbb fehér közösségben. amelyet NagyBritanniában végeztek az 1980-as évek közepén (Homans 1987).akármi­ lyen vezető pozícióba kerülhetnének . hogy ilyen célzott kérdéseket tegyen fel. hogy rossz helyre került a hangsúly. De többségük feladatának tekintette. Az attitűdjeikben tapasztalható részrehajlás nem annyira a munkahely jellegéből. hogy a nőknek ugyanolyan karrierlehetőségeket kell biztosítani. Ugyanilyen attitűdöt alakítottak ki a nők előmenetelével kap­ csolatban. hogy kérdéseik épp azt mutatták: „törődnek" a náluk dolgozó nőkkel. a férfi jelentkezőktől viszont szinte soha. A csonka családot vezető anya általában szoros. de egyes megfigyelők úgy vélik. hogyan látják az egészségügy szakszolgálati pozícióiba jelentkező nőket az őket meghallgató vezetők. hogy ezzel is szá­ molni kell. azt mondták. A fekete csalá­ dokról szólva gyakran kiemelik a hivatalos há­ zasságok alacsony arányát. Államokban is). Úgy gondolták. Amikor megkérdezték tőlük. mert csak ezek ré­ vén határozhatta meg. a gyermekgondozás inkább az anya.

180 7. Például Hochschild interjúkkal és részt vevő megfigyeléssel feltárta. Terri Apter könyvében [Working Women Don't Have Wives. hogy a házimunka és a gyermekgondozás nagy részét még mindig a nők végzik. míg a férfiak csak 2 óra 17 percet (HMSO 2005). ha vannak gyerekeik: a gyerekekre mindig figyelni kell. amíg nem közelít keresetük a férfiakéhoz. átlagosan napi 4 óra 3 percet fordítanak erre. hogy megváltozzanak a férfiak attitűdjei. Shelton 1992). Mivel a nők kevesebbet ke­ resnek a férfiaknál. A férfi dolga a csa­ ládfenntartás. például a nők előtt megnyíltak korábban a férfiak uralta szakmák. mint három évtizede. hanem kenyérkereső is. mert felesége magára vállalja az otthoni fel­ adatok többségét. ha nemcsak anya. A kétféle feladatcsoport között az a fő különbség. férfiak kétszeresen elnyomják a nőket: először az „első műszakban". Összességében nem ez a helyzet. így a házimunka javát ők vég­ zik. például füvet nyír vagy megjavít valamit. A férfiak és a nők újraterme- Házimunka Bár a brit nők helyzetében az utóbbi évtizedek­ ben forradalmi változások történtek. Például Hochschild vizs­ gálatában a feleségüknél kevesebbet kereső férjek egyike sem vett részt a házimunkában. általában anyagilag inkább függenek férjüktől. mint házastársa (Shelton 1992). egy területen még mindig óriási a lema­ radás: ez a házimunka. hogy mikor kell róluk gondoskodni. Részmegoldás lehet. hogy rugalmasabbá váltak a munkavégzési lehetőségek. például főz és rendszeresen takarít. mikor végzi a munkát. és töb­ bé-kevésbé akkor. hogy a férfiak és a nők különböző szférákban tevékenykednek. A nők általá­ ban még azonos munkakörben is kevesebbet ke­ resnek a férfiaknál. hogyan függ össze a házimun­ ka végzése vagy nem végzése a társadalmilag ki­ alakított nemi szerepekkel. hogy ezáltal a . A szociológusok azt mondják. addig a nő ezt nem teheti meg. amikor ő akarja. ugyanakkor szeretne anyja lenni a gye­ rekének. és gyakran kiszá­ míthatatlan. Szerinte azért a nők végzik a háztartási munka javát.erre már láthattunk példát . hogy a nőnek két ellen­ tétes erőt kell nagy nehezen összebékítenie: akar­ ja és szükségét érzi. a nők pedig valamivel kevesebbet. A nők ebben a kiszolgáltatott helyzetben ma­ radnak mindaddig. hogy gazdaságilag független legyen. ezért státusuk is javult. F E J E Z E T Ráadásul . és azt vizsgálják. mert a család­ ban „erősen és viszonylag tartósan összekapcso­ lódik a gondoskodás a nő háztartásban betöltött pozíciójával". hogyan hatá­ rozza meg a társadalom női munkaként a háztar­ táson belüli gondoskodást. nem al­ kalmazható olyan helyzetekben. Az efféle elvárások a gyermekko­ ri szocializáció során tanult. Sokkal nehezebb lesz elérni. A nő otthoni feladatai általában meghatározott idő­ pontokhoz kötöttek. Más szociológusok szerint ez a jelenség legin­ kább gazdasági erők eredőjeként magyarázható: a háztartásban végzett munkáért cserébe gazda­ sági támogatás jár. Marjorie Devault szociológus könyvében [Feed­ ing the Family. 1991) azt vizsgálta. Bár ma a férfiak több házimun­ kát végeznek. Néhány szociológus azt mondja. míg a férfi általában nem rendszeresen végzi háztartási feladatait. feltételezték. Más szociológusok a szimbolikus interakcionizmus szemléletével közelítik meg a problémát. hogy a szolgálat hozzátartozik a nő lényegéhez. Az 1980-as évek végi hasonló vizsgálati eredmények láttán Arlie Hochschild a nő-férfi viszony állapotát „megre­ kedt forradalomnak" nevezte. Nemrégiben Nagy-Britanniában végzett vizsgálatok mutatják. még mindig nem egyenlő az állás. Bár e függőségi modell segít meg­ érteni a házimunka nemi vonatkozásait.a fog­ lalkoztatott nők átlagbére jóval alacsonyabb a férfiak átlagbérénél. míg a nőé az. hogy gondoskodjon a családról: még akkor is. megnehezíti e munka házastársak kö­ zötti egyenlő megosztását. annak elfogadása pedig alapvetően hozzátartozik a férfi lényegéhez". hogy a háztartási feladatok kiosztása egyértel­ műen nemi szempontok szerint történik. bár az elmúlt harminc évben valamelyest csökkent a különbség. A fele­ ség végzi a szokványos napi teendőket. külön­ böző területekért felelősek. de míg a nős férfi lehet egyszerre sikeres a munkájában és jó szü­ lő. hogy ha a nőnek van fizetett munkája. hogy a férfiak ezentúl inkább kive­ szik a részüket a házimunkából. Az anya sokkal több időt tölt gyermekgondozási feladatokkal. Miért marad a há­ zimunka női munka? Az utóbbi években erre a kérdésre jó néhány kutatás keresett választ. Hochschild felveti. azután a „második műszak­ ban" megint. hagyományos nemi szerepeket erősítik. míg a férj általában alkalmi feladatokat végez. hogy az egyen­ lőtlen feladatmegosztás mögött az a kimondatlan vélekedés húzódik meg. hogy mennyire szab­ hatja meg az egyén. Még azokban a családokban is. A főzési feladatok megosztásáról szólva Devault megjegyzi. 1994) kifejti. akkor ez a több­ letmunka kitesz egy „második műszakot" (Hochschild 1989. Mindkét cél érthető. hogy a táplálás és az evés nemi jellegű viszonyának „az az üzenete. Mivel a munkaerőpiacon egyre több a férjezett nő. amikor a feleség többet keres a férjénél. amelyekben a férfi kiveszi a részét a háztartási munkából.

CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK lik ezeket a szerepeket a mindennapi életben. A vérfertőzés kö­ zeli rokonok közötti szexuális kapcsolatot jelent. így „nemet csinálnak" és gondoskodnak róla. Vizsgálatok azt mutatják.például a családi konfliktusok. formáinak megítélése egyértelmű. Persze a korreláció önmagában nem jelent ok-okozati összefüggést. de ezzel még nem bizonyítottuk. Gyermekek szexuális bántalmazása A gyerekek szexuális bántalmazását a legegy­ szerűbben olyan nemi aktusként definiálhatjuk. illetve az erőszakkal való fenyegetés. Ez azonban nem így van: ki­ derült. amelyet felnőtt kezdeményez a beleegyezési kor­ határnál fiatalabb (Nagy-Britanniában tizenhat év alatti) gyerekkel szemben. a gyermekek­ kel szemben elkövetett nemi erőszak elterjedt­ ségét nehéz. Nem minden vérfertőző kapcsolat sorolható a szexuális bántalmazás kategóriájába. a csalá­ di élet felöleli az érzelmek szinte teljes skáláját. mi szá­ mít „jelentősnek". hogy vannak ilyen szexuális kapcsolatok. A szegényebb családokban alighanem gyakoribb. de előfordul a társadalmi hierarchia minden szintjén éppúgy. A gye­ rekek bizonyos esetekben többé-kevésbé önként vesznek részt a kapcsolatban.de Cruz 1993). A család igen gyakran mutatja meg „árnyoldalát". hogy a gyerekek szexuális bántalmazása aggasztóan mindennapos jelenség. szülők és gyerekek vagy akár távoli rokonok között . hiszen sokféle formában jelentkezhet. vagy éppen erős szorongással és bűntudattal töl­ tik el őket. a „fizikai bántalmazás". sőt alighanem lehetetlen felmérni. ez az esemény visszataszító. Rámutatha­ tunk. amikor egy felnőtt egy csecsemőt vagy gyermeket szexuális célokra „használ fel". nevezetesen az apa és gyereklánya közötti szexuális kapcsolat azonban egyben bántalmazásnak is tekinthető. bár ez meglehető­ sen ritkán fordul elő. sem a bíróságokon nem ala­ kult ki egyezményes meghatározása általában a gyermekbántalmazásnak és szűkebb értelemben a gyerekek szexuális bántalmazásának. Persze régóta ismeretes. Persze a gyerekeknek is van neme. hogy a társadalmilag konstruált nem a férfi és a nő meg­ különböztetésének eszköze maradjon. A prostituáltak. akik korábban szexuális bántalmazás ál­ dozataivá váltak. Valószínűleg számos tényező . A vérfertőzés leggyakoribb formája. A Nemzeti Gyermekvédelmi Társaság (National Society for the Protection of Cruelty to Children. Bán­ talmazás az. hogy a fenti kategóriákba tartozó emberek gyerekkorukban szexuális bántalmazás áldozatai­ vá váltak. örömteli viszonyok. hogy az efféle cselekedet az erős tabuk miatt nagyon ritka. de nem tekinthető bántalmazásnak. A vérfertőzésnek és általában a gyerekek sze­ xuális bántalmazásának a jelenségét csak az el­ múlt néhány évtizedben „fedezték fel". A vérfertőző kapcsolatokban gyakori a kény­ szer. különösen a kisgyerekek. Intim erőszak Mivel a családi és rokoni kapcsolatok minden egyes ember életében szerepet játszanak. amelyek kétségbeesésbe kergetik az embereket. fiatalkorú bűnözők. Éppúgy lehetnek azonban komoly feszültségek forrásai. hogy ennek elsődleges áldozatai gyere­ kek.erre még kité­ rek a későbbiekben. amely szakadatlanul árad a tévéreklámok­ ból és a populáris média más területeiről.de nem tisztázza. Ezzel szemben a gyerekek túlnyo­ mó többsége számára. röviden NSPCC) a bántal­ mazás négy kategóriáját határozza meg: ezek az „elhanyagolás". Az 1989es brit gyermekvédelmi törvény egyik szabálya a megfelelő gondoskodás hiánya okozta „jelentős károsodásról" szól . ser­ dülő csavargók és kábítószeresek körében végzett vizsgálatok szerint nagy arányban vannak köztük olyanok. Ma már jelentős mennyiségű adat áll rendelkezésünk­ re. amelyek azt mutatják. szégyenletes vagy megrázó. A sze­ xuális bántalmazás definíciója: „egy gyermek és egy felnőtt nemi érintkezése a felnőtt szexuális kielégülése céljából" (Lyon . Bár a szexuális bántalmazás legnyilvánvalóbb Családon belüli erőszak Családon belüli erőszaknak azt nevezzük. a szülői hanyagság és a fizikai erő­ szak . ami­ kor valamelyik családtag fizikailag bántalmaz egy másik vagy több családtagot. és viszonylag gyakran kerül sor közöttük ártalmatlan szexuális játékokra. egymás testének felfedezésére.férj és feleség. hogy a bántalmazás hatott későbbi viselkedésükre. meghazudtolva azt az idilli család­ képet. a „lelki bántalmazás" és a „szexuális bántalmazás". de a társadalomkutatók többsége fel­ tételezte. hogy a gyermekekben maradandó sérüléseket okoz a szexuális bántal­ mazás. A nyilvánosság fi- . akiket egy felnőtt családtag nemi kontaktusra kényszerített. mint különféle intézményekben . A fiú.le­ hetnek bensőséges.együttes hatásáról van szó. A családi kapcsolatok . A két leginkább nyugtalanító jelenség a gyermekbán­ talmazás és a családon belüli erőszak. Sem a kutatók körében.és lánytestvér közötti nemi kapcsolat például vér­ fertőző.

hogy a családi erőszak a nők feletti férfiuralom fő formája. Az „asszonyverésnek" (wife battering) .nincs „férjverés" párja. amikor a férfi már jó ideje. sőt helyeslésre ta­ lál. hogy nem mentették meg a lányt. Nagy-Britanniában minden héten két nő esik áldozatul partnerének. hanem fontos. miután nagynénje. fejezet „Radikális feminizmus" című részében (366-367. A családon belüli erőszakkal kapcsolatos feminista vizsgálatok hívták fel a fi­ gyelmet arra. pedig lett volna rá lehetőségük. A kormányzat Lord La­ ming vezetésével vizsgálóbizottságot állított fel. Egy jelentéktelennek látszó ügy valóságos háborút robbanthat ki férj és feleség. Nagy-Britanniában kevés olyan gyerek van. hogy a családi életre jel­ lemző az erős érzelmek és az intimitás összekap­ csolódása. Bántalma­ zóit 2 0 0 0 novemberében életfogytiglani börtön­ büntetésre ítélték. amikor feminista csoportok „kékre-zöldre vert" nőknek menedékházakat nyitottak. A rendőrsé­ gen bejelentett házastársak közötti összetűzések többségében a férj bántalmazta a feleséget. ismételten bántalmazta (Rawstone 2002). Az efféle állításokat erősen bírálták a feminis­ ták és más kutatók. maradandó sé­ rüléseket okozó férfiak általában rendszereseb­ ben alkalmaznak fizikai erőszakot. dühbe jöhet attól. Kifejtik. amely feltárta. A gyerekeiket bántalmazó. hogy egy nőt a családbeli férfiak vagy közeli ismerősei. nem úgy. hanem „diszfunkcionális családokról". és ritkábban okoznak maradandó fizikai sérülést. ame­ lyekben gyakran szeretet és gyűlölet keveredik. illetve szü­ lők és gyerekek között. hogy a nő gyakran olyankor bántalmazza a férfit. A családon belüli erőszaknak csak bizonyos formáit szankcionálja a társadalom. A családtagok közti kapcsolatokban általában erős érzelmek halmozódnak fel. sőt valószínűleg nem is tekintik „erőszak­ nak" . sokkal kevesebb eset ismert. hogy megvizs­ gáljuk az erőszak célját. hogy nem elég „megszámolni" a családon belüli erőszakos cselekményeket. hogy a családon belüli erőszak nem a férfiak patriarchális hatalmáról szól. mennyire gyakori és súlyos a házon belül a nők ellen irányuló erőszak. Az utóbbi években konzervatív elemzők azt bi­ zonygatták. mert szerintük a férfiak vonakodnak fel­ jelentést tenni bántalmazó feleségük ellen. Ugyanakkor fontos tényező az is. nagyobb a valószínűsége. Az otthoni környezetben kipattanó vita olyan ellentéteket vált ki. Megkérdőjelezik azt a kutatási eredményt. hogyan lehetne elejét venni az ilyen tragédiáknak (Laming 2003). A feministák ezekkel a statisztikákkal támasztották alá azt az állításukat. aki csak megmosolyogja más nők viselkedésének furcsa­ ságait. . mint a feleségbán­ talmazó férfiak esetében.). vagy olyan inti­ mitásokat fecseg ki. Victoria Climbié rettenetes halála. Marie Therese Kouao és annak élettársa. mint hogy ide­ genek bántalmaznak (Rawstone 2002). o. / A patriarchátussal és a férfiuralommal kapcso­ latos nézőpontokat lásd a 12. A családon belüli erőszak a leggyakoribb bűncselekmény. Ebben mások legtöbbször nem találnak semmi kivetni­ valót. Carl Manning hónapokig kínozta és elhanyagolta. mégis bár­ mikor könnyedén átcsaphat súlyos brutalitásba. amikor 2000 feb­ ruárjában napvilágra került egy nyolcéves lány. A per idején a rendőrséget. mint a nők. ami­ kor inkább védekezik. A Nyugat-Af­ rikából származó Victoria szó szerint kilehelte a lelkét: teljesen kihűlt. ha a felesége egy esti összejövetelen túl sokat beszél.7. az egészségügyi és szociális szolgálatokat is sok vád érte. A családon belüli erőszak második leggyako­ ribb típusa az. akik szerint a nők által elkö­ vetett erőszakos cselekmények mindig szűkebb körűek és szórványosabbak.a fele­ ség rendszeres brutális bántalmazásának . és harmadnegyedrészük megtapasztalja valamikor élete során. mint támad. kontextusát és hatását is. Egy olyan férfi. és általában csak akkor folyamodik erőszakhoz. milyen szerepet játszottak az ügy­ ben a szakmai szervezetek. A családon belüli erőszak kérdése az 1970-es években keltette fel az emberek és a kutatók fi­ gyelmét. még ha az nem is volt több „meglegyintésnél". Kutatások igazolják. Ezt megelőzően a családon belüli erőszak. Az egyik az.bár egyes csoportok igyekeznek elérni. A nők 10 százaléka kény­ telen együttélni a családi erőszakkal. A nők elleni erőszak a család egyre súlyosbodó válságának és az erkölcsi nor­ mák gyengülésének a jele. amelyeket ő szívesen tartott volna titokban. amikor a férj bántalmazza a felesé­ gét. hogy a feleség ritkán támad férjére. ahogyan azt a feministák állítják. akit a szülei nem pofoztak vagy ütöttek meg. FEJEZET gyeimé akkor irányult a gyermekeket sújtó csalá­ di erőszak szélsőséges formáira. például a gyermekbántalmazás fölött mindenki tapintato­ san szemet hunyt. amelyeket más társadalmi környezetben a családtagok másképpen értékel­ nének. Miért olyan mindennapos jelenség a családon belüli erőszak? Számos tényező játszik ebben szerepet. és javaslatokat ter­ jesztett a kormányzat elé. amelyben a nő alkalmazott fizikai erőszakot férjével szemben. mint a bántalmazott feleségek (Straus-Gelles 1986). amelyet nők ellen követnek el. hogy a csa­ ládon belül előforduló erőszakos cselekmények közül nem kevés elfogadott.

Az 1996-ban el­ fogadott új törvényben tovább erősödött a vétkes­ ség figyelmen kívül hagyásának elve. bár minden koráb­ bi időszakhoz képest rendkívül magas szinten. például akkor. A legtöbb ország na­ gyon gyorsan megkönnyítette a válást. bár a részletek erősen el­ térnek. a munka­ nélküliség miatt kialakuló feszültségek a csalá­ don belül is több erőszakot szülhetnek. c Az egyik vagy mindkét fél számára. Azóta sok nyugati állam követte a példájukat. Nagy-Britanniában ma a házasságok kétötöd ré­ sze végződik válással. Az 1950-1970-es adatok Észak-Írország nélkül értendők. Az első „vétkesség" nélküli válási törvényeket az 1960-as évek közepén vezették be néhány országban. vagyis a válást csak akkor mondták ki. mert kevés más eszközzel tudnak uralkodni feleségükön. Több mint három évtizede William Goode (1971) fel­ vetette. Ma is van még egy-két ilyen iparosodott ország. E feltevé­ seket vizsgálva Gelles és Cornell (1990) feltárták. A 7. amely valójában már régen tönkrement. mint a foglal­ koztatott férfiak. 1 9 6 0 és 1970 között a válások száma NagyBritanniában évente tartósan 9 százalékkal nőtt. így egy évtizeden belül megduplázódott. hogy házastársak bántalmazzák egymást. ha valamelyik házastárs vádakkal illette a másikat (például kegyetlenség. Forrás: Social Trends. Az érvénytelenített házasságokat is magában foglalja. 1972-re ismét a duplájára nőtt.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK hogy Nagy-Britannia kövesse számos más euró­ pai ország példáját. hogy a munkanélküli férfiak általában kétszer annyiszor támadnak feleségükre. elköltözés. 1 9 8 0 óta a válások aránya bi­ zonyos fokig stabilizálódott. 31. amelyek törvénybe foglalták a gyermekek testi fenyítésének tilalmát. részben az 1969-es tör­ vény eredményeként. mert ez lehetővé tette sok olyan házasság felbontását. több vizsgálat is azt mutatja.1. Társadalmi osztály Bár minden társadalmi osztályban előfordul. Ezenkívül a szegénység. ábrán látható. hogy az alacsony jövedelmű férfiak talán azért hajlamosabbak az erőszakra. A válások arányszámával nyilvánvalóan nem mérhető közvetlenül a házasságok sikertelensége. Nagy-Britanniában a válást megkönnyítő törvényt (Divorce Reform Act) 1969-ben fogadták el és 1971-ben vált hatályossá. o. 34. hogy ez gyakoribb az alacsony jö­ vedelmű párok esetében (Cherlin 1 9 9 9 ) . Válás és különélés Egyre gyakoribb a válás Nyugaton sok évszázadon át gyakorlatilag fel­ bonthatatlan volt a házasság. A válást csak ki­ vételes esetekben engedélyezték. Korábban gyakorlatilag az összes ipari országra a kontradiktórius rendszer (adversarial system) volt jel­ lemző. hogy a házasságok száma minden évben csökkent. a válásoké pedig nőtt. házasságtö­ rés vádjával). 2004. re nemi kapcsolat (elmaradt az elhalás). ezek azonban elszigetelt esetek. . például nincs magas jövedelmük vagy iskolai végzettségük. ha a házastársak között egyáltalán nem jött lét­ 0 H 1950 a b 1 : 1 1 1 1 200' 1960 1970 1980 1990 Mindkét fél számára.

kevésbé elégedett a kapcsolattal. rövid ideje különélő vagy elvált (nagyrészt középosztálybeli) emberrel készített interjút. Eközben mérlegeli a válás előnyeit és hátrányait: Boldogulok majd egyedül is? Mit szól­ nak hozzá a szülők. nem kell attól félniük. részben pedig maga is hozzá­ járul ezekhez a társadalmi folyamatokhoz. a pár közös tevékenységeitől független világot teremt magának. A kezdeményező fél. és vagy egyiküknek. amelynek során azt vizsgálták. Először is a válások arányszáma nem tartalmaz­ za a különélőket. hogy véget vet neki. amelyek öszszefüggnek a szélesebb társadalmi változások­ kal. aki már komolyan fon­ tolgatja a válást. Fon­ tos tényező az is. hanem sokkal inkább azt. Aki vállalja a szétköltözést. mint korábban. Toleránsabb attitűdök alakultak ki: a pár megszakíthatja örömtelen kapcsolatát. hogy az emberek egyre inkább az örömöt és a kielégülést keresik a házastársi kapcsolatban. és külön. mint a másik iránti elkötelezettsége. néhány kezdeményező úgy dönt. A válások arányának emelkedése nem anynyira a házasság intézményével szemben kiala­ kult elégedetlenséget jelzi. hogy az elszakadás eleinte gyakran nem szándékos. hogy megerősí­ tést nyerjen. és rendkívül nehéz megvonni a mérlegét. egyszer csak eltökéli. hogy emiatt kiközösítik őket. hogy helyesen cselekszik. az ezekből a beszélgetésekből és tanakodásokból merít erőt a szakításhoz. Vaughan kutatása azt is megmutatta. Ezt megelőzően a kez­ 1 deményező talán egy ideig sikertelenül igyekezett megváltoztatni. de ára is. mint régebben. hogy sok esetben a fizikai válást megelőzi a szociális elkülönülés: legalább a partnerek egyike új élet­ stílust alakít ki. barátok? Megviseli-e a gyere­ keket? Lesz-e elég pénzem? . Vaughan megfigyelte. a 1 8 8 . Ettől kezdve már csak az érdekli. A kezdeményező egy bizonyos ponton úgy érzi. Emellett a sikertelen házasságban élők dönthetnek úgy. Miért nagyobb a válások gyakorisága? Több tényező is szerepet játszik ebben. mind gyermekeiket. hogy személyes céljainak megvalósítása fontosabb. Az elszakadás (uncoupling) az a folyamat. mert például hisznek a házasság szentségében. ezért a házasság már kevésbé tekinthető szükségszerű gazdasági szövetségnek.főként akkor. hogy feltérképezze az átmenetet az együttélés­ től a különélésig. míg az eredeti kezdeményező már inkább fenntartaná. Előfordulhat. Másfelől a házasság felbomlása szinte mindig megviseli mind a párt. hogy egy há­ zasság megromlása esetén könnyebb különálló háztartást létrehozni. mint a másik. és a kapcsolat menthetetlen. új célok izgatják. mert meggyőzik arról. vagy mindkettőjüknek anyagi nehézségekkel kell szembenézniük.1 8 9 . (A következő keretes részben. A gazdag emberek szűk rétegét leszámítva. a házasságnak ma már nem sok köze van ahhoz a törekvéshez. hogy kapcsolatuk menthe­ tetlen.7. Az egyik fél . ahol a párja nincs jelen. hogy még egyszer megpróbálja rendbe hozni a házasságát. 1990) azt elemezte. hogy a vagyont és a rangot nem­ zedékről nemzedékre örökítsék. A kezdeményezők több­ sége ilyenkor már biztos abban.) Diane Vaughan könyvében (Uncoupling: The Turning Points in Intimate Relationships. akik jogilag még nem váltak el. ha az új barátok egyike egy­ ben a szeretője is. rendszerint másokkal is meghányja-veti a válságos viszonyt. oldalon Carol Smart és Bren Neale kutatását ismertetem. Az életszínvonal általános emelkedése azt is jelenti. Ez általában azt jelenti. észre sem veszi annak kisebb-nagyobb hibáit. hogyan próbálják a párok a szakítás után is közösen felnevelni a gyerekeket. hogy az emberek egyre inkább annak alapján értékelik házasságukat. hogy együtt maradnak. félnek a válás anyagi és érzelmi következményeitől. amelynek során felbomlik egy hosszan tartó intim kapcsolat. Ma már a váláshoz alig kapcsolódnak negatív társadalmi értékítéletek. Több mint száz. ami részben a fentebb vázolt válto­ zások eredménye. hiszen akkor a szerelmes éppen a másik vonzó tulajdonságaira figyel. közös érdeklődési kört kialakítani stb. hogy erőfeszítései kudarcot vallottak. ahogyan a kapcsolat kezde­ tén kialakul a szerelem. új barátokat ta­ lál olyan közegekben. elfogadhatóbb viselkedésre kész­ tetni partnerét. hogy a szerepek hirtelen föl­ cserélődnek: aki korábban meg akarta menteni a kapcsolatot. A nők anyagilag mindinkább függetlenné válnak. hogy milyen hiba fedezhető fel társa vi­ selkedésében. FEJEZET akadásról": hogyan élik me A válások magas arányának van számos társadal­ mi előnye. .Végiggondolva eze­ ket és más problémákat. hogyan alakul a partnerek viszonya a szétköltözés vagy válás folyamán. Vaughan szerint ez a folyamat ép­ pen ellentétes azzal. A partner közben szintén úgy dönthet. Persze az elszakadás folyamatát nem mindig csak az egyik személy irányítja.akit Vaughan kezdeményezőnek nevez . vagy szeretnének „családi" otthont biztosítani a gyerekeiknek. hogy titkolóznia kell a másik előtt . hogy az milyen fokú személyes megelégedést hoz szá­ mukra.

hányan választották tudatosan azt. akik általában a tár­ sadalom legszegényebb rétegeihez tartoznak. „apátlan család" és „tönk­ rement otthon" . a fér­ jezett nőknél pedig csak 18 százalék. őket jól jellemzi az „önkéntes egyedül­ álló anya" megnevezés. Egy most zajló vizsgá­ lat. század első éveiben született gyerekek életét követik nyomon (Millennium Co­ hort Study). hogy az illető már egy ideje magára utalva él.CSALADOK ES INTIM KAPCSOLATOK Egyszülős háztartások Az utóbbi évtizedekben egyre gyakoribbá váltak az egyszülős háztartások. A korábbi­ akban is említettem. hogy egyedül nevelik fel gyermekeiket. 34.8 56.8 54. hogy házasságon belül szülik meg gyermeküket. annál valószínűbb. hogy éle­ te során valamikor megházasodott-e . amely­ nek tagjai éppen arra törekednek. A korábbi. amelyben a 2 1 . hogy ezek a hatások nagyon fontos szerepet játszanak annak magyarázatá­ ban.2. illet­ ve kerülhet ki ebből a kategóriából. Az 1990-es évek végén már ők al­ kották az összes eltartott gyerekes család 9 száza­ lékát (lásd a 7. hogy a fiatalabb nők gyak­ rabban lesznek egyedülálló anyák. és a hatá­ rai meglehetősen bizonytalanok: többféle útonmódon válhat valaki egyedülálló szülővé. 2004. hogy házastárs vagy partner nélkül neveljenek fel egy vagy több gyereket. A kutatás azt is megmutatta.2 0 0 3 1971 Egycsaládos háztartás Egyedül él Pár Gyermektelen Eltartott gyerekek 6 1981 8 20 47 10 6 9 53. b Önálló gyereke is lehet. o.például „elhagyott feleség". ha a tár­ sa a halála előtt hosszabb időt töltött kórházban. Forrás: Social Trends. Például a megözvegyült anyák több mint fele a saját lakásában. Ma azonban az egyszülős háztartások mintegy 60 százaléka szétköltözés vagy válás következtében jön létre. egyedülálló anyák nagy többsége bérelt lakásban lakik. hogy egyszülős háztartásban is bol­ doguljanak. Nehéz megmondani. egycsaládos háztartásban élők aránya 1971-ben még 4 százalék. hogy a házasságon kívüli születések arányszáma. Az egyszülős háztartás kategóriája sok típust foglal magában.6 Tavaszi adatok. illetve a szegénység és a hátrányos társadalmi helyzet mutatói között igen nagy a korreláció.függetlenül attól. hogy a gyermeküket egyedül nevelő szülők túlnyomórészt nők. Ez a szülői állapot rendszerint ideiglenes. 31. táblázatot).9 54.3. házában él. míg a házasságon kívül gyereket vállaló.4 Csak önálló gyerekek Gyermekét egyedül nevelő Egyéb háztartás Az összes saját háztartásban élő (= 100%) (millió főben) Nem saját háztartásban élők (millió főben) Teljes népesség (millió főben)c a 57. ezért nem a 2001.azonban kezdenek kikopni a használatból.2 2001 a 12 25 39 8 12 4 2003 a 13 25 38 8 12 5 V 6 19 52 10 4 9 53. A becslések kiigazítása nem történt meg évszakonként. . 1 9 7 1 . A brit csonka családok között a leggyorsabban növekvő kategória a hajadon és soha meg nem há­ zasodó anyáké.még ma is meg kell küzdenie a társadalmi környezet rosszal­ lásával és az anyagi bizonytalansággal. táblázat Brit háztartások a háztartás és a család típusa szerint.9 0. Sok egyedülálló szülőnek . Az elvált és hajadon anyák többségére az is jellemző. bár nem ritka. és minél ma­ gasabb iskolai végzettségűek. 2003-ban viszont már 12 százalék volt (lásd a 7.4 57.4 0. táblázatot). hogy az egyedülál­ ló anyák 85 százaléka akaratlanul esett teherbe. akiknek megfelelő anyagi hátterük van ahhoz. Rendszerint olyan anyák döntenek így.8 1991 11 23 41 11 10 4 55. évi népszámlálás eredmé­ nyeinek megfelelő számokat tartalmaznak. elítélő véleményt tükröző kifejezések . 7.4 0. míg ez az arány az együtt élő pároknál 58. a 2001-2002-es adatok évközi becslések. miért magas a karibi térségből származó brit családok körében az egyszülős háztartások ará­ nya. c Az 1971-1991-es adatok népszámlálásból származnak. Egy özvegy esetében a változás gyors. Van azonban egy növekvő kisebbség. Meg kell jegyezni. feltárta.2. Nagy-Britanniában az egyszülős.

közel sem egyértelmű. táblázat A brit csonka családok aránya 3 az összes eltartott gyereket nevelő családon belül. akire felnézhetne. az együttműködés és a kompromisszumkészség példáit állítják eléjük (Dennis-Erdos 1992). akiknek férje nincs bejelentve a háztartásba. egynemű csopor­ tot. amelyekben magas a válások aránya. hanem otthon ma­ radtak. hogy a gyerekek csak ak­ kor lehetnek egy társadalmi csoport hasznos tag­ jai. amellyel kordában tarthatták a férfiak szexuális és agresszív energiáit: nélkülük ezek az energiák valószínűleg bűnözésben. Az egyedülálló szülő státusba és onnan ki sokfé­ le út vezet. hogy gondoskodjanak a gyerekekről. hogy azokban a társadalmakban. akitől a bajban segítséget kérhetne. hogy szociálpolitikai szempontból nehéz definiálni a határait és meg­ határozni az ellátandó szükségleteket. 1995) című könyvében kifejti. ezért az egész napot a munkahelyén töltötte . hogy nincs senki. David Blankenhorn Apátlan Amerika [Father­ less America. aki már nem is apahiányról. hiszen sok gyerek ma úgy nő fel. A vita kiemelkedő amerikai szerzői nagy ha­ tást gyakoroltak a kérdéssel kapcsolatos brit vitá­ ra. vagy végleg elszakadtak tőlük. Ahogy Blankenhorn könyvének egyik méltatója fogalmazta meg: „jobb egy olyan apa. Volt. Crow és Hardey (1992) szerint a csonka család­ ba és abból kifelé vezető „utak" változatossága azt mutatja. hogy a gyermekeiket egyedül nevelő szülők nem alkotnak egységes. hanem az apaság fogalmának felbomlása ennek pedig végzetes társadalmi következís menyei lehetnek. 2000. Nagy-Bri­ tanniában és az Egyesült Államokban (ahol a vá­ lások aránya majdnem a legnagyobb a világon) ez a helyzet heves vitát kavart. FEJEZET 7. 30. mint már em­ lítettem. E gondolatmenet szerint az apa nélkül felnövő fiúk csak nagy nehézségek árán válhatnak sikeres szülővé. erőszakban nyilvánul­ tak volna meg. Lehet. ami azt jelenti. mint egy olyan. amelyekben a nők nem vállaltak fizetett munkát. De igaz-e ez? Az apahiány kérdése összekap­ csolódik azzal az általánosabb kérdéssel. Az apa volt a fő kenyérkereső. családi állapot szerint 1971 Egyedülálló anya Hajadon Özvegy Elvált Külön élő Összesen Egyedülálló apa Házas/együtt élő párb Eltartott gyereket nevelő családok összesen a 1976 2 2 3 2 9 2 89 100 1981 2 2 4 2 11 2 87 100 1986 3 1 6 3 13 1 86 100 1991-1992 6 1 6 4 18 1 81 100 1996-1997 7 1 6 5 20 2 79 100 1998-1999 9 1 8 5 22 2 75 100 1 2 2 2 7 1 92 100 b Eltartott gyermek: 16 évesnél fiatalabb gyerek vagy 16-18 éves nappali tagozatos tanuló. Forrás: Social Trends. nemcsak az apák elvesztése okoz gondot. ha a közvetlen környezetükben élő felnőttek állandóan a megegyezés. a növek­ vő bűnözési aránytól a gyerektámogatásra fordí­ tott. A válások arányának és az egyszülős háztar­ tások számának a növekedésével más jelentést nyert az apahiány témája. Ide tartozik minden olyan férjes asszony is. aki nem is létezik" (Economist 1995). A második világháború idején sok apa ka­ tonai szolgálata miatt csak ritkán láthatta gyer­ mekeit. aki a család tagja és a ház­ tartásban él.3. 37. hogyan hat a válás a gyerekekre . akik szétköltözés vagy válás miatt csak olykor-olykor kerültek kapcsolatba gyerme­ keikkel. gomba módra szaporodó jóléti költségekig. hanem „apahalálról" beszélt.186 7. A háborút követő időszakban igen nagy volt azon családok aránya. Az egymással vitatkozó szociológusok és elem­ zők főként az apátlan családok növekvő arányát okolták egy sor társadalmi problémáért. Egyesek azt mondták. aki hazatérve leül a tévé elé sörözni. hogy mi követke- „Apahiány" Az 1930-as évek végétől az 1970-es évekig tartó időszakot gyakran nevezik az „apahiány" korá­ nak.itt pedig. hogy a csonka családokban megfigyel­ hetünk közös anyagi és szociális hátrányokat. .csak esténként és hétvé­ geken láthatta gyermekeit. mégsem beszélhetünk erős kollektív identitásról. A házasság és az apa­ ság minden korábbi társadalomban eszköz volt. o. Kezdték olyan apákra vonatkoztatni.

Helen Wilkinson és Geoff Mulgan két átfogó vizsgálatot végzett 1 8 . A csoport tagjai többek között lila liszttel töltött óvszer-bombákkal dobálták meg a miniszterelnököt a brit parlament alsóházi ülé­ sén 2004 májusában. nyitottabb életet élni. mindig az anyának kedvez. majd szeptemberben Batman-jelmezben felkapaszkodtak a Buckingham Palace homlokzatára. jelentős osztálykülönbségek befolyá­ solják. A sok középosztálybeli családban elfogadott normákat . A Rubin vizsgálatában szereplő fiatalok egyet­ értettek azzal. hogy mennyire vesz részt a csa­ ládi életben és a gyereknevelésben. Nagyon is felisme­ rik a férfiak hibáit. mint az.3 4 éves brit A családi élettel kapcsolatos attitűdök változása Úgy tűnik. igyekeznek felmérni a lehető­ ségeiket és anyjuknál teljesebb. figyelmet és tá­ mogatást kapnak a gyerekek annak tagjaitól.fathers-4-justice. hogy az apa kapcsolat­ ban maradjon gyermekével. hogy ez nem puszta élvhajhászat. de megállapításai igen hasonlóak a brit és más európai országokban dolgozó kutatók ered­ ményeihez.a munkásosztálybeliek szélesebb köre helyteleníti. a bíróságon és a kormányzati politikában. Rubin eredményei szerint a válaszadó fiatal nők már korántsem becsülik annyira a házassá­ got. hogy a váló párok esetében a brit jog. A férfiak attitűdjeiben nem lehetett megfi­ gyelni ilyen nagy nemzedéki változást. De ragasz­ kodnak ahhoz. Rubin az Egyesült Államokban végezte kuta­ tását. a házassággal és a nemi megosztottsággal kapcso­ latos attitűdjeik eltérnek a szüleikétől. Más szóval a háztartás összetétele talán kevésbé fontos.org Az efféle látványos akciók arra hívják fel a figyelmet. hogy a középosztálybeli családokhoz hasonlítva a munkásosztálybeli szülők általában hagyománykövetőbbek. hogyan vélekednek az emberek a családi élet változásairól és a válások magas arányáról. . hogy van olyan apa. így megnehezíti. mert a Fathers 4 Jus­ tice nyomásgyakorló csoport látványos akciókat hajtott végre. amely a gyermek „javát" hivatott szolgálni. még akkor is. Lillian Rubin könyvében [Families on the Fault Line. hanem értékrendjük különbözik az idősebb nem­ zedékétől. A csoport kijelentette. Megál­ lapította. A fenti recenzens írta ezt is: „Léhűtő apa nem léhűtő fiakat nemz? Nem lehet. Az apátlanság kérdésével az utóbbi időben so­ kat foglalkozott a brit média. hogy jelen van-e az apa. hanem az. 1994) olyan mélyinterjúkat közölt.például a házas­ ság előtti szexuális kapcsolat nyílt vállalását . hogy a szexuális viselkedéssel. A munkásháztartásokban ezért többször alakul ki konfliktus a nemzedékek között. ha nem különösebben vallásosak. hogy az apák úgy érzik: nem tudják érdekeit érvényesíteni a családban. SÜPÍR DADS OF FATHERS 4 JUSTH FIGHTING FOR YOUR RIGHT TO SEE YOUR Kits www. aki nélkül jobb a családnak?" Egyes kutatók szerint a fő kérdés nem az.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK zik a rendelkezésre álló vizsgálati eredmények­ ből. amelye­ ket 32 munkáscsalád tagjaival készített. hogy milyen gondoskodást. mint szüleik nemzedéke.

hogy a válás sokat árthat gyermekeiknek. hogy a válás utáni gyereknevelés az állandó egyeztetés folyamatá­ ból állt. Ilyen tekintetben egyre inkább köze­ lednek egymáshoz a férfiak tradicionális értékei és a nők újabb értékei. hogy a gyerekeket közösen nevelhessék. hogyan akar­ nak élni. és a vizsgált korosztály értékei ál­ talában ellentétesek az idősebb britek értékeivel. amelybe a szülők és a gyerekek kerültek a válás során: megszüntette a korábbi „gondnok­ ság" és „láthatás" fogalmakat. és idővel változik. A törvény értelmé­ ben a válás nem változtatott a gyerekek és szü­ leik jogviszonyán. hogy a válás után a felnőttek gát­ lástalanul. Megállapították. vagy épp ellenkezőleg. hogy „füg­ getlenségre. az egy év­ vel későbbi körülményeik „realitásával". de nem tudták biztosan. amelyeket a szülők a szétköltözéskor alakítottak ki. Smart és Neale azt találták. más­ részt igyekeztek kapcsolatban maradni vele. „felnőtt" bizalmasukként kezelni a gyerekeket. önzőén cselekszenek. hogy főként a fiatal nők körében jelentős szemléleti változá­ sok zajlanak. hanem két háztartásban történt. a másokkal szembeni bizalmatlansághoz is ve­ zethetnek. A törvény változtatott azon a hely­ zeten. Új partnerkapcsolatok és mostohacsaládok Újraházasodás Az újabb házasság megkötésére különféle kö­ rülmények között kerülhet sor. A vizsgálati mintában szereplők kö­ zül a nők 29. hogy kötelesek megküzdeni a gyerekekért. hogy egy szülő éppúgy felnevelheti a gyereket. A válást követően a szülőknek két ellentétes igényt kellett összebékíteniük: egyrészt szerettek volna elszakadni. Előfordul. Visszatekintve gyakran úgy gondolták. mint kettő. a kompromisszumkészség és az ér- férfiak és nők körében (Wilkinson 1994. A szülők kénytelenek voltak folyton átértékelni gyereknevelési szemlé­ letüket . mindkét nem mozgásszabadsága. csak a maguk érdekeit nézik.nemcsak a gyermekeiket érintő „nagy döntések" tekintetében. A 1 6 . hogy azóta szerzett tapasztalataik bir­ tokában másként cselekednének. Hirtelen elillan a rugalmasság. hogy mindkét fél a húszas évei elején jár. vala­ mint szabadságuk. eltávolodni korábbi társuktól. az önzetlenség. Smart és Neale megállapították.7. ahogyan kedvük tartja). az izgalmat és a változást". Például akkori­ ban jó néhányan aggódtak. Azok. mint az idősebbek körében. önzetlenséget és toleranciát eredményeznek. önmegvalósításra törekszenek a munkában legalább annyira.él az a feltevés. mint a család ré­ vén". akik az 1989-es gyermek­ védelmi törvény elfogadása után költöztek szét vagy váltak el. hanem a gyereknevelés mindennapi vonatkozásait illetően is.néha kifejezetten . akik a hú- . hogy ebben a kor­ csoportban a nők és a férfiak számára is kevésbé vonzó a házasság. eltávolodáshoz. hogy eldöntsék. Mások esetében a bizonytalankodás elidegenedéshez. Ezek a szabadságok nagyobb nyitottsá­ got. A szerzők szerint a médiában és bizonyos poli­ tikai körökben burkoltan . Smart és Neale azt akarták megtudni. a kapcsolatok kiüresedéséhez vezetett. arra ösztönözte a szülőket. a férfiak 51 százaléka akarta „addig halogatni a gyerekvállalást. Amikor a szétköltözés után egy évvel beszélgettek a szülőkkel. hogyan válthatnák félelmeiket és bűntudatukat konstruktív cselekvésre. és „értékelik a kockázatot. hogy továbbra is közösen neveljék a gyerekeket. amelyre a szülők nem számítottak és nem készültek fel.2 4 éves nők 75 százaléka úgy vélte. hogy a válás utáni gyereknevelés tapasztalata rendkívül kép­ lékeny. és egyik sem visz gyereket az új házasságba. A fiatal nők körében megfigyelték. hogy job­ ban figyeljenek a gyerekek véleményére. Wilkinson és Mulgan fel­ vetik. amelyek többnyi­ re elérhetetlenek voltak a korábbi nemzedékek számára: a nők szabadsága. Wilkinson-Mulgan 1995). FEJEZET Carol Smart és Bren Neale vizsgálata a felbomló. Vizsgálatuk során összehasonlították a válás utáni gyerekne­ veléssel kapcsolatos várakozásokat. hogy munkát vállal­ janak és gyereket (akkor és úgy. A kétszülős felállásban bevált gye­ reknevelési jártasság nem feltétlenül hozott sikert az egyszülős háztartásban. és megkövetelte a bírótól és másoktól. amely im­ már nem egy. hogy a fiatalabb generáció értékeit azok az örökölt szabadságok formálják. Ezért néhányan meg­ próbálták szorosan magukhoz kötni. mégis összetartó családokról 1994 és 1996 között Carol Smart és Bren Neale két ízben készítettek interjút hatvan olyan Nyugat-Yorkshire-i szülővel. de szűkkeblűséghez. hogyan alakulnak a gyermeknevelési minták közvetlenül a válás után és hogyan változnak a későbbiekben. A vizsgálat rámutatott. ameddig csak lehet". ezért a szülőknek nem kellett többé úgy érezniük. önző individualizmushoz. sokan tudták felidézni az egyedüli gyereknevelés kez­ deti szakaszait és értékelni az ezzel kapcsolatban hozott döntéseiket.

Nézzük. mint az első házasságban. A válások aránya is ma­ gasabb a második. főzz. A sikeres válás utáni gyereknevelés S állandó egyeztetést és kommunikációt követel.1. haladta a 40 százalékot (ez látható a 7. Hiába romlott meg vi­ szonya volt házastársával. milyen. . hogy lásd. 2001-ben ez az arány már meg­ vette. ha betegek! Aztán majd újra leülhetünk megbeszelni. milyen nehéz. akkor előbb egy hétvégére kel­ lene magadhoz venned őket. mint az el­ vált nők: minden 4 elvált nőből 3. bár néhány ál­ talános megjegyzést azért érdemes tennünk.I próbált konstruktívan együttműködni vele a gye.J rekek érdekében. hogy I a válás olyan változásokat indít el a körülmények. Ez nem jelenti azt. hogy a gyermek jól lé. amit mindennap szoktunk: vidd őket iskolába. mint az utóbbiban. ami összesen nyolc kombinációt tesz le­ hetővé. de a házasodás való­ színűsége mindkét nem esetében akkor a leg­ nagyobb. hogy ha biztos. Az elvált emberek valószínűleg többet várnak a házasságtól. Erre én: „Akkor nincs miről beszélnünk. hogy a második házasság eleve kudarcra van ítélve. Statisztikai­ lag nézve az első házasságok sikeresebbek. ame­ lyek között korábban a családdal és az annak jól­ létével kapcsolatos döntéseket hozták. milyen I fontos szerepet játszik az elvált szülők közötti vi. mint az elsők. oldalon). ha nin­ csenek megelégedve vele. amelyeket ritkán lehet egyszer s mindenkorra I „helyrehozni". ápold őket. mondjuk egy hétre. Talán furcsán hangzik. hogy éjjel-nappal gondoskodni tudsz a gyerekekről.I bá tette ugyan a mai válás utáni gyereknevelési I megoldásokat. ha előtte már élt házasságban! Az el­ vált emberek újraházasodására nagyobb az esély. mint az újak. mint azok. vagyis a válási arány az első esetben ki­ sebb. ábrán is. Születhetnek gyerekek az új házasságban is. hogy csak rövid időre akarom rásózni a gyerekeket. Az új partnerek egyike előzőleg lehetett hajadon vagy nőtlen. hogy amikor a szülők gondoskodnak gyermekeik­ ről. mint arra. illetve elvált vagy özvegy. ezért könnyebben föl is bontják. hogy egy ugyanolyan korú. mi „helyes". A válási arányszám emel­ kedésével a nem első házasságok aránya is nö­ vekedni kezdett.I szony minősége. később aztán valamivel hosszabb időre. döntéseket kell hozniuk arról.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK zékenység. hozd őket haza. és egyre nagyobb százalékban kötöttek újból házasságot már elvált emberek. leomlanak az erkölcsi keretek. akinek volt férje keresetet indított. a 183. Kifejtik. mit gondol erről egy gyermekeit egyedül nevelő anya. mint valami egyértelmű. 1971-ben a házasságokon belül 20 százalék volt az újraházasodások aránya (legalább az egyik partner számára). hogyan boldo­ gulsz velük?" Ettől aztán kiborult. hogy kipróbáld. akkor a gyerekek már valószínűleg felnőttek. I amit személyes fejlődésében elért. hanem viselkedésük alapjának talán inkább a gondoskodás erkölcse tekinthető. hogy milyen ha­ tást gyakorol döntésük a gyerekekre. mégis meg. Gyanítom. 1900-ban Nagy-Britanniában az összes házas­ ság körülbelül kilenctizede első házasság volt. i I I I I | I I I I I Itt az anya több tényezőt mérlegre téve próbálta eldönteni. többek között azt. I Az 1989-es gyerekvédelmi törvény rugalmasab. alkalmas-e az idő a cselekvésre. mert a fejébe szas éveik végén. moss és vasalj rajuk. Lehetséges. mik a szándékaid" (Smart-Neale 1999). és nem fognak a szülők által alapított új otthonban élni. Szerintem fogalmad sincs. de igazán biztos vagy benne. hogy a gyerekeket neki ítéljék! Megkérdeztem a volt férjemtől: „Nem gon­ dolod. ezért nemet mondott. Ha pedig az új házasság idősebb kor­ ban köttetik. A legtöbb nem első házasságban legalább az egyik fél özvegy volt. hogy kiestél a gyakorlatból. Ezért csak kellő óvatossággal általánosít­ hatunk az újraházasodás kapcsán. Szerintem előbb végig kellene csinálnod velük. hiába kellett védenie. mert már három éve nem töltőttél hosszabb időt együtt a gyerekekkel. és miféle káros következmé­ nyei lehetnek a közös gyereknevelés viszonyaira.I tét hangsúlyozza. többnyire egy vagy több gyereket visznek az előző házasságukból vagy házasságaikból az új családi otthonba. míg minden 6 elvált férfiből 5 házasodik meg újra. akik csak egyszer házasodtak meg. de azáltal. meghatározott elvekre vagy meggyőződésre épülő morális érvelés. Smart és Neale az elvált szülőkkel készített interjúik alapján elutasították ezt a gondolatot. mi a „helyes". Smart és Neale végső következtetése az. a harmincas éveikben vagy a negyvenes éveik elején kötnek új házasságot. hogy a tar­ tós második házasságok általában sikeresebbek. Szerintük a szülők a gyermeknevelést nem morális keretek között folytatják.I ben. addig haja­ don nő vagy nőtlen férfi megköti első házasságát. mi a teendő. mint mások. Az elvált férfiak minden korcsoportban nagyobb valószínűséggel kötnek új házasságot. megfeledkezhet arról. E döntéseket nagyban meghatározza a környezet: a szülőknek számos szempontot kell mérlegelniük. segíts megoldani a házi feladatot. takaríts.

Nézzük meg. nagy a valószínűsége annak. miután a szá­ mára megoldhatatlannak bizonyult problémák szétköltözéshez vezettek: Folyton bűntudata van az embernek. Mindig attól fél. Másodszor: a volt házasfelek közötti együtt­ működés gyakran feszültté válik. ezért furdalja a lelkiismeret. és ha fegyelmezni próbáltam a Károly herceg és Camilla Parker-Bowles frigye azt bizonyítja. hogy az új család bármikor is együtt töltse a hétvégét. amikor egyikük vagy mindkettőjük újra megházasodik. hogy különböző szoká­ sok és szemléletmódok ütköznek össze éppen az ő személyén keresztül. Harmadszor: a mostohacsaládokban különbö­ ző hátterű gyerekek kerülnek össze. hogyan írta le tapasztalatait egy mostohaanya. akkor rossz érzései vannak amiatt is. ez to­ vább fokozhatja az új család összekovácsolásával egyébként is együtt járó feszültségeket. A mai Nagy-Britanniában talán ők a legismertebb mostohaszülők. hogy igazságtalan. Először: többnyire él valahol egy másik vér szerinti szülő.19fjJ^^EJEZET Mostohacsaládok Ha egy új házasságba a felnőttek közül legalább az egyik magával viszi korábbi házasságából vagy kapcsolatából származó gyermekeit. hogy mások az elvárásaik a családon belüli megfelelő viselkedést illetően. és mindannyian együtt élnek. mint addig. A [mostohalány] apja és én nem értettünk egyet. Például lehetetlenné válik. aki fele­ ségül megy egy férfihoz. Nem te­ heti azt. Ha a „kül­ ső" szülők ragaszkodnak hozzá. „helyreállí­ tott" vagy mostohacsaládról (reconstituted/'stepfamily) beszélünk. Vegyük annak a kétgyermekes nőnek az esetét. A mostohacsalád létrejötte és a kiterjesztett család ebből eredő növekedése egyértelműen örömöket és előnyöket hoz. de ha normálisan reagál és dühös lesz. és előfordul­ hat. . Mivel a legtöbb mostohagyerek két háztartáshoz „tartozik". akinek továbbra is komoly befolyása van a gyerekre vagy gyerekekre. hogy a brit társadalomban ma is fontos a házasság. de bi­ zonyos nehézségekkel is jár. amit normális esetben megtenne a sa­ ját gyerekével. akinek szintén van két gyereke. hogy a gyerekek ugyanakkor látogassák őket.

Az intergenerációs támogatás igénye különö­ sen az egyszülős családokban nagy. . hogy az ötvenéves britek háromötödének legalább az egyik szülője él még. szerettem volna pótolni. hogy az emberek tovább élnek.. amelyet egyre inkább több nemzedék alkot. és az emberek ke­ vesebb gyereket vállalnak. Növekszik a négynemzedékes családok aránya. Helen csökken a termékenységi ráta. hogy szekálom. vékony. szeptember. Brannen azt is megfigyelte. amely meghatározza a mostohaszülő és mostohagye­ rek közti viszonyt. Egyes szerzők újabban binukleáris családokról írnak. gyerme­ keiről. például válás idején. és valamivel több mint harmadrészük nagyszülő. Ugyanakkor az idősebb és fiatalabb nemzedékek közé ékelt. annál inkább úgy látszott. esetleg még unokáiról is. miképpen alkal­ mazkodnak azokhoz a viszonylag ismeretlen kö­ rülményekhez. hogy rend­ re szoktassa. 7. mint a természetes apja vagy anyja? Hogyan viselkedjen a mostohaszülő korábbi partnerének új házastársával. amelyekben vannak dédunokák is. amikor el­ megy a gyerekekért? A mostohacsaládokban olyan rokonságtípusok jelennek meg. de talán nem vagyok elég rugalmas (Smith 1990). gyereket.2. a nemzedéken belüli. A nevén szólítsa-e a gyerek az új mostohaszülőjét. vagy inkább „apának". Brannen rá­ mutat. ott a vá­ lás után a két érintett család továbbra is egységes családrendszert alkot. és a válás utáni újraházasodással kapcsolatos gondok is újak.. mert nő a válások aránya. ábrát). „karószerű struktúrák" (lásd a 7. hogy ma a britek a szerkezetében inkább karóra. fő­ ként unokáik gondozásában vállalnak nagy szere­ pet. hogy örökké szekálom. Brannen ezért mondja. Minél inkább nem csinált semmit.2. John és felesége. hogy a mai családok hosszú. il­ letve „anyának"? Fegyelmezheti-e a mostohaszü­ lő a gyereket ugyanúgy. mindig azt mondta. hogy a nagyszülők egyre többet segítenek a többi nemzedéknek. „összekötő generáció" gyakran egy­ szerre gondoskodik (idősödő) szüleiről. Én adni akartam neki va­ lamit. 2003. „egyágú család" (bean-pole family) korát élik. amelyekben az idősebb generáció gyakran érzelmi támogatást is nyújt a válságos időkben. Ann Paul ( Chris és Sarah (élettársak) Stephanie Forrás: Sociology Review. amelyek korábban nem léteztek a nyugati társadalmakban. ami hiányzik az életéből. Ennek az az oka.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK Egyágú csalá dok Julia Brannen (2003) kifejti. 13/1. Míg a család nemzedékei közti „vertikális" kap­ csolatok a várható élettartam növekedésével erő­ södnek. vagyis ahol gyerekek is vannak. mint fára emlékez­ tető. amelyek között találják magukat. Kevés olyan elfogadott norma létezik. ábra Családfa és családkaró CSALÁDFA CSALÁDKARÓ George és felesége. „horizontális" kap­ csolatok gyengülnek. Az ilyen családok tagjai maguk döntik el. Brannen szerint a családi háztartás csak egy része a rokoni kapcsolatok hálózatának.

ahol gyerekek is vannak. 34. Egyre több elkötele­ zett. A házasság és a családi élet hagyományos formáinak alternatívái Együttélés A nyugati társadalmak többségében egyre inkább elterjed az együttélés: amikor egy pár házassá­ gon kívül él együtt. hogy a válással a házasság ugyan felbomlik. 2001/2002 (százalékban) 50 • 40 Férfiak | Nők 3 30 1r 16-19 • 20 T 40-44 10 J 11 20-24 rn 45-49 50-54 55-59 25-29 30-34 35-39 a 16-59 éves férfiak és nők. Az együtt élő fiatalok szinte mindannyian úgy tervezik. mint a házasok között. hanem együtt laknak és együtt nevelik a gyerekeket. Míg korábban a házasság volt két ember közös életé­ nek meghatározó alapja. a kutatások azt mutatják. Az együtt élő nem házas párok körében há­ rom-négyszer nagyobb a szakítás valószínűsége. hogy „Nincs azzal semmi gond. nem házas nők aránya elérte a 28 százalékot. a 65. F E J E Z E T E sokrétű és zavarba ejtő átalakulások ellené­ re talán az a leginkább helytálló következtetés. Forrás: Social Trends. a hasonló férfiak aránya 25 százalék volt (HMSO 2 0 0 4 ) . életévüket be­ töltött válaszadóknak viszont csak 40 százaléka értett egyet azzal az állítással. tartós kapcsolatban élő pár dönt úgy. Egy vizsgálat során a 1 8 . bár a házasság előtti együttélés időtartama egy­ re hosszabb.2 9 éves nőket és a 30-34 éves férfiakat jellemezte (lásd a 7. . hogy még mindig a házasság a szilár­ dabb. Az együtt­ élés leginkább a 2 5 . Az ilyen párok rendszerint nem adják össze a pénzüket. az országos háztartásvizsgálat (General Household Survey) csak 1979-től kezdve tartalmaz az együttélésre vonatkozó kérdést. hanem egyszerűen belesodródnak egy ilyen kapcsolat­ ba. míg végül valamelyikük végleg elhagyja otthonát. Nagy-Britanniában egészen a legutóbbi időkig az emberek szemében némileg botrányos viselke­ désnek minősült az együttélés. az 1960-as években született nőknek azonban majdnem a fele él így. Az együttélés ma Nagy-Britanniában általá­ ban a házasságkötés előtti próbaidőnek számít. Az újraházasodás révén megszülető családi kapcso­ latrendszer ellenére is számos kapcsolat fennma­ rad. A brit háztartás­ mintákra vonatkozó adatok fő forrása. akik 11 éves vagy fiatalabb gye- 7.192 7. Beletartoznak azok a válaszadók is. és egyre több pár választja a házas­ ság alternatívájaként. o.3. akik kü­ lönélőnek vallották magukat. és nem akar­ nak összeházasodni" (HMSO 2004). A brit és más európai fiatalok körében azonban változnak az együttéléssel kap­ csolatos attitűdök.3. de nem feltétlenül a jelenle­ gi partnerükkel. de házasságot nem kötő férfiak és nők száma. A szexuális viszonyban élő pár egyre több időt tölt együtt. különösen ott. ábra A házasságon kívül együtt élő britek nem és életkor szerinti aránya. a családok azonban mindent összevetve nem. A Nottinghami Egyetem 1999-es vizsgálata so­ rán szociológusok két minta tagjaival készítettek interjúkat: az egyikbe olyan házas és együtt élő párok tartoztak. Bár az együttélés egyre népszerűbb. szexuális kapcsolatban.2 4 éves válaszadók 88 százaléka. 33. ez már nem mondható el róla: ma inkább párkapcsolat kialakításáról és felbontásáról beszélhetünk. 2004. hogy egy pár együtt él. az 1940-es években születettek 19 százaléka. hogy nem kötnek házasságot. Az 1920-as években született nők­ nek csak 4. A fiatal párok esetében az összeköltözés többnyire nem tervezett. 2001/2002-re a 60 évesnél fiatalabb együtt élő. hogy valamikor majd házasságot kötnek. ábrát). Az elmúlt évtizedekben ugrásszerűen növekedett a közös háztartásban élő.

hogy a stabil kap- .CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK rekeket nevelnek. leszbikusok élettársi kapcsolata Manapság sok homoszexuális nő és férfi él tar­ tós párkapcsolatban. a másikba pedig szintén házas szüleik. feladatainak átvállalása. o. a közös kassza stb. ho­ moszexuális szülőként alapíthatnak családot. korábban intoleráns attitűdök enyhülése együtt járt azzal. hogy a partnerek között egyen­ lőség alakuljon ki. amelyek megszabják. . amelyet a homoszexuális párok ma már egyre in­ kább együtt élhetnek. hogy a homoszexuális kapcsolatokban az intimitás és az egyenlőség olyan formái jelennek meg. Az 1980-as évek óta nő a kutatók érdeklődése a meleg és leszbikus párkapcsolatok iránt. azt az életet. és mindenféle heteroszexuális kapcsolat nélkül. többnyire azért. A me­ leg és leszbikus párok tudatosan formálhatják kapcsolataikat. Mivel a melegeket és a leszbikuso­ kat kirekesztették a házasság intézményéből. Először is több le­ hetőség van arra. ha ezt az elkötelezettséget nyilvánosan. Például míg a heteroszexuális házassá­ gokban általában a nők végzik a házimunka és a gyermekgondozás javát. A kutatók azt próbálták kideríteni. Néha a mele­ gek közötti párkapcsolatot „választott családnak" (family of choice) nevezik. há­ zasság révén is megpecsételik (Dyer 1999). A homoszexualitással kapcsolatos. ami a feladatok egyenlőbb megosztását eredményezheti. mert nem azok a kulturális és társadalmi feltevések vezérlik őket. hogy a partnerek megbíznak egymásban. de mivel a legtöbb ország ma sem ismeri el a homoszexuálisok házasságát.). hogy jogaikat lassanként törvénybe foglalják. ahogyan eddig elképzelhetetlen lett volna. amely mindennemű intézményi támo­ gatást nélkülöz. mint a törvény. hogy elkerüljék azokat az egyen­ lőtlenségfajtákat és kiegyensúlyozatlan hatalmi viszonyokat. A heteroszexuális párkap­ csolat sok hagyományos formája . ez tükrözi a minden­ napi élet pozitív. Har­ madszor: a meleg és leszbikus partnerkapcsola­ tokban megmutatkozik az elkötelezettség sajátos formája. „Szexualitás és társadal­ mi nem" című fejezetben (338-340. Az utóbbi időkben számos esetben arattak jogi győzelmet homoszexuális párok. melyeken a heteroszexuális kapcsolatok nyugszanak. hogy a homoszexuális partnerek körében sajátos gondoskodási és elkötelezettségi kultúra alakult ki. 1999). Azt találták. o. és a tradicionális nemi szerepeket nem könnyű rá­ húzni az azonos nemű párokra. mert az emberek nem nézték jó szemmel.egyre inkább megjelenik a meleg és leszbikus családokban is úgy. ami azt jelezhe­ ti. a homoszexuális partnerkapcsolatokat a sok heteroszexuális fri­ gyet vezérlő normákon és irányelveken kívül kell kialakítani és megegyezéses alapon fenntartani. amelyek igencsak különböznek a heteroszexuális pároknál gyako­ ri formáktól. hogy a fiatalabb házas és együtt élő párok tagjai jobban hasonlítanak egymáshoz. alkotó formáit. készek szembeszállni a nehézségekkel és közös feladatuknak tekintik az „érzelmi munkát" (Weeks et al. a homoszexuális párkapcsolatokat az jellemzi. Melegek.3 4 0 . A szo­ ciológusok úgy vélték. A mesterséges megtermékenyítési módsze­ rek révén leszbikusok is szülhetnek gyereket. hogy a bíróságok is gyakrabban ítélik oda a szülői felügyeletet leszbikus kapcsolatban élő anyák­ nak. amelyek sok heteroszexuális párra jellemzőek. mint szü­ leikhez.például a köl­ csönös támogatás. Míg az idősebb nemzedék a házasságot a kötelezettségek és feladatok felől szemlélte. / A homoszexualitásról és a melegek házasságá­ ról szó lesz még a 12. Egyesek szerint az AIDS terjedése fontos ténye­ ző volt abban. Minden megegyezés kérdése. A fiatalabb válaszadók között az volt a fő különbség. Bár Nagy-Britanniában szinte minden gyerekes homo­ szexuális család két nőből áll.). az 1960-as évek vé­ gén és az 1970-es évek elején egy ideig több ame­ rikai város szociális jóléti szervezete hajléktalan meleg fiúkat meleg párok felügyeletére bízott. hogy egy részük jobbnak látta. Ez­ zel a gyakorlattal azonban felhagytak. a meleg férfiak és a leszbikusok kapcsolatainak alapja inkább a személyes elkötelezettség és a kölcsönös bizalom. a beteg ellátása. Másodszor: a homoszexuális part­ nerek megegyeznek kapcsolatuk feltételeiről és belső működéséről. Weeks és szerzőtársai (1999) a meleg és lesz­ bikus partnerkapcsolatokon belül három jelentős mintát különböztetnek meg. meny­ nyire különbözik az idősebb házasok és a fiata­ labb nemzedékhez tartozók elkötelezettsége. az azonos nemű pároknak kevésbé kell törődniük azokkal az elvárásokkal. / A homoszexuális párok törvénybe foglalt új jo­ gairól a 12. kinek mi a dolga a kapcso­ latban. „Szexualitás és társadalmi nem" című fejezetben lesz szó ( 3 3 8 .. Nagy-Britanniában egy döntő jelentőségű 1999-es bírósági határozat kimondta. az ifjabb nemzedék az önként vállalt elkötelezettsé­ get hangsúlyozta. a homoszexuális part­ nerkapcsolatokban nincsenek ilyen elvárások.. Míg a heteroszexuális párok viselkedését társadalmilag beágyazott nemi sze­ repek határozzák meg. Úgy tűnik.

1 5 1 . amelynek nem az a legfőbb ismérve. Ma a húszas éveikben já­ rók nagyobb része nem házas. Az egyik az a trend. hogy megházasod­ janak (a múltban ez volt az egyik leggyakoribb útja-módja annak. hogy az emberek később házasodnak . hogy egy apából és egy anyából áll. nem azért. A pert indító egyik férfi kijelentette: „Jogi győzel­ met ünneplünk: igazi család született. a fiatalok egysze­ rűen azért költöznek el a szüleiktől. az öröklés és a gyermeknevelési támogatás. A csak néhány évtizede elfogadott nézőpontok között 7.6 23. öregedés" című fejezetben volt szó ( 1 4 9 . o. mint az 1970-es évek elején (ez látható a 7. életút. táblázat Átlagos házasodási kor Angliában és Walesben.). mint korábban említettem. hogy elkerüljenek otthonról). 1971-2001 Első házasság Férfiak Nők 22. hogy kezdjük többre értékelni a függetlenséget a családi életnél. 32. csolatban élő homoszexuális pár családnak te­ kinthető. Bár a független­ ség vagy a „választott pártalanság" egyre gyako­ ribb útja a szülői otthon elhagyásának. hogy önálló életet kezdjenek. o. a társadalombiztosítás. és éppen „két házasság között" van. oldalon volt szó).1 25. A harmincas éveik közepén járó férfiak és nők között azonban már kevesen vannak. A CSALÁD ÉS AZ INTIM KAPCSOLATOK ELMÉLETI NÉZŐPONTJAI A család és a családi élet vizsgálatához az egy­ mással ellentétes meggyőződésű szociológu­ sok máig különbözőképpen közelítenek..5 28. fejezetben.6 Választott pártalanság A háztartás-összetétel alakulásának jelenlegi trendjei felvetik a kérdést: egyedülállók nemze­ tévé válunk? Nagy-Britanniában az egyfős ház­ tartások aránya 1971-ben még 18. kimondva. a 1 5 8 . „Szocializáció. hogy pót­ anyától született gyermekük születési anyaköny­ vi kivonatában kettőjük nevét kell feltüntetni.6 25. . A modern nyu­ gati társadalmakban több tényező együttes hatá­ Forrás: Social Trends. az adózás.sára növekedett az egyedül élők száma. akár elkötelezett kapcsolatban élő meleg párról van szó" (Hartley-Brewer 1999).2001-ben a britek átlagosan hat évvel később kötöttek házasságot.5 30. Az ötvenévesnél idősebb egyedülállók több­ sége özvegy. A 3 0 . 1999-ben egy amerikai bíróság megerősítette egy meleg pár szülői jogait. táblázatban). mint a letelepedési engedély. A társadalmi normák változnak: egyes országokban ma már azonos nemű párok is szabadon felnevelhetik gyer­ meküket.4. a másik tényező. Ebből arra lehet következtetni. mint valaha.akár egyedülálló anyáról. / Az életút fogalmáról a 6. a válások növekvő aránya. hogy a népességen be­ lül növekszik a megözvegyült idősebbek aránya (erről a 6. 2003-ban már 29 százalék volt (HMSO 2 0 0 4 ) . 2004.4 1971 1981 1991 2001 24. mint régebben. gondoskodó szülők alkotják . Az egyfős brit háztartások majdnem felében magányos nyugdíjas él.1 5 9 . A pártalanság az életút különböző szakaszai­ ban mást-mást jelent.5 0 éves egyedülállók többsége elvált. Megint másik az. hanem hogy szerető. Ma sokkal inkább. hogy a „választott pártalanság". akik sosem kötöttek házasságot. 34. az embe­ rek többsége végül ma is megházasodik. a társtalan élet annak a társadalmi trendnek a része. A homoszexuális partnerek „családtag­ ként" való elismerése olyan jogi kategóriákban éreztetheti hatását.4 27.4.

Az 1970-es és 1980-as években a családdal kapcsolatos viták és kutatá­ sok többségében a feminista nézőpontok váltak uralkodóvá. A funkciona­ lista családelméleteket éles bírálatok érték. amelyet más társadalmi intézmények. hogy a család együttműködő. a nukleáris és ki­ terjesztett család történeti fejlődésével és a ro­ konsági kapcsolatok jelentőségével foglalkozott. Az egyik fő érdeklődési terület. A feministák körében megoszlanak a vélemények . Funkcionalizmus Funkcionalista nézőpontból a társadalom olyan társadalmi intézmények csoportja. középosztálybeli „ideál­ tól" eltérő családok deviánsnak minősülnek. ha röviden áttekintjük a szociológiai gondolkodás fejlődését. amelyre a 18. hogy a férj kenyérkeresőként „instrumentális" szerepet kapott. mielőtt a családvizsgálatban ma érvé­ nyesülő szemléletek felé fordulnánk. a feleség pedig az otthon keretei között „affektív". A funkcionalista hagyományt követő szo­ ciológusok úgy tekintettek a nukleáris családra. Sok feminista szerző megkérdőjelezte azt az elképzelést. amelyek hozzá­ járulnak a társadalom alapvető szükségleteinek ellátásához és segítenek fenntartani a társadalmi rendet. amely ma már sokkal kevés­ bé látszik helytállónak. Igyekeztek megmutatni. A funkcionalista csa­ ládszemléletet azonban más alapon is bírálhat­ juk. míg a másik felnőtt gondoskodik az otthonról és a gyerekekről. például a kormányzat. Ugyanakkor lehet a kizsákmányolás. Parsons úgy vélte. amit az iparosítás előtt még megtehettek a családok. akkor valamivel érthetőbbek. A szerzőpáros a család bizonyos funkciók el­ látásából fakadó jelentőségét hangsúlyozza. amelyet a család betölt azáltal. ha figyelembe vesszük az újabb kutatások eredményeit és a társadalmi világban zajló változásokat. Ezek az elméletek nem számolnak a családformák azon változataival sem.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK is számos akad. amelyek nem felelnek meg a nukleáris család modelljé­ nek: a fehér. Az elsődleges szocializáció az a folyamat. hogy a nők házi szférában szerzett tapasztalatait vizsgálják. Mivel ez a gyermekkor első éveiben történik. E szemlélet szerint a család fontos feladatokat végez. amelybe születtek. a férfiak pedig újra elfoglalták egyedüli kenyérkereső pozíciójukat. fejezetben térünk ki részleteseb­ ben. Az ipari társadalomban sokak szerint meghatá­ rozó a család szerepe a felnőtt személyiség stabi­ lizálásában. gyermekgondozási és szocializációs szerepe ma­ radt hangsúlyos. hogy az ipari társadalom igényeinek kezelésére legalkalmasabb egység a nukleáris család. A feminista írások a témák széles skálájával foglalkoztak. kertvárosi. amelynek során a gyerekek megtanulják annak a társadalomnak a kulturális normáit. mert a férfiak és a nők közötti házi munkamegosztást úgy láttatják. ezért nem veszi figyelembe azt a szerepet. Talcott Parsons amerikai szociológus szerint a család két fő funkciója az elsődleges szocializá­ ció és a személyiségstabilizáció (Parsons-Bales 1956). a szeretet és az összetartás legfőbb for­ rása. a házi munkamegosztás: hogyan osztják el a feladatokat a háztartás tagjai egymás között. a média és az iskola játszik a gyerekek szocializá­ ciójában. Ennek az az oka. inkább reprodukciós. mintha az természetes és prob­ lémamentes volna. Parsons családszemlélete napjainkban már in­ adekvátnak. A fel­ nőtt férfi és nő házassága révén a felnőtt szemé­ lyiség támogatásra talál és megőrizheti épségét. hogy az egyfajta speciális szerepet tölt be a mo­ dern társadalmakban. a feminizmusnak sikerült a családon belülre irá­ nyítani a figyelmet. idejétmúltnak számít. A háborút követő évek­ ben a nők visszatértek hagyományos házi szere­ pükhöz. hogy érzelmi támogatást nyújt felnőtt tagjainak. Mégis hasznos. érzelmi szerepet töltött be. A fe­ minizmus nagy hatást gyakorolt a szociológiára azzal. A „konvencionális családban" a felnőttek egyike otthonán kívül dolgozhat. A személyiségstabilizáció azt a sze­ repet jelenti. hogy a családmag gyakran eltávolodik a tágabb rokonságtól és nem tud a kiterjedtebb rokoni kötelékekre támaszkod­ ni. a közös érdekekre és a kölcsönös támogatásra épülő egység. De ha az elméleteket saját történeti kontextusukban vizsgáljuk meg. hogy a családon belüli egyenlőtlen hatalmi viszonyok miatt bizonyos családtagok előnyösebb helyzetbe kerülnek a többieknél. a ma­ gány és az óriási egyenlőtlenség terepe is. Az iparosítás megindulá­ sával a család a gazdasági termelés egységeként veszített jelentőségéből. Ez a nukleáris családon belüli szerepspecializáció gyakorlatilag azt jelentette. Míg korábban a családszociológia főként a családstruktúrákkal. hogy kétségbe vonta a családról mint béke szigetéről. Feminista megközelítések Sok ember számára a család a vigasz és a meg­ nyugvás. a tagjainak egyenlőséget biztosító szféráról kialakult képet. a személyiségfejlődés legfontosabb tere­ pe a család. amelyek meg­ határozott funkciókat ellátva biztosítják a folyto­ nosságot és a konszenzust. ezek közül azonban három külö­ nösen fontos.

Ez a folyamat a „férfiszféra" és a „női szféra" elkülönülését eredményezte. hogy a családi élet erőszakos. Egészen a legutóbbi időkig az iparosodott társa­ dalmak többségében sokan elfogadták a férfi ke­ nyérkereső modelljét. Eredményeik azt mutatták. hogyan alakult ki a történelem során ez a munkamegosztás. De mivel a feminista családvizsgálatok gyakran az otthoni szféra konkrét kérdéseivel foglalkoz­ nak. amelyre a feministák hív­ ták fel a figyelmet. Ezeket az átalakulásokat azonban nem lehet megérteni a késő modern korunkban zajló általánosabb változásoktól elszakítva. Bár a gondozási tevékenység a szeretetre és a mély érzelmekre épül. sőt globális szinten bekövetkező módosulásokra. A válások és a csonka családok arányának növe­ kedése. A gondozási tevékenységek vizsgálata a harma­ dik terület. továb­ bá máig jellemző hatalmi viszonyokat teremtett. hogy ki hogyan férhet a háztartási pénzekhez és mennyire rendelkezhet azokkal (Páhl 1989). Az érdeklődés középpontjába a családformákban zajló nagyobb átalakulások kerültek: a családok és háztartások kialakulása és felbomlása. és milyen minták alakulnak ki abban. a felismerés. hogy oda­ figyelünk más lelki jóllétére . főként azt. a vérfertőzés és a gye­ rekek szexuális bántalmazása mind azért keltet­ tek nagyobb figyelmet a nyilvánosságban. Új nézőpontok Az elmúlt néhány évtizedben a feminista néző­ pontból végzett elméleti és empirikus vizsgálatok nagyobb érdeklődést keltettek a család iránt a ku­ tatók körében és az emberek többségében is. Míg egyes feministák az ipa­ ri kapitalizmus eredményének látják. Hasonló gondolatme­ netet követve néhány szociológus megvizsgálta a fizetett és nem fizetett munka ütköző területeit. A feminista szociológusok vizsgálatokat végez­ tek azzal kapcsolatban. Meg­ nézték. ezért korábbi keletű az iparosításnál. mint a „második műszak" (a nők kettős szerepe. sem a jogi-politikai körök (lásd a 181-183. a megegyezés és a rögtönzés képes­ ségét. hogyan oszlanak meg a források a családtagok között. hogy továbbra is elsősorban a nők­ re hárulnak az otthoni feladatok. mint valaha (Hochschild 1989. mint a gyermekgondozás és a házimunka. Ennek ered­ ményeként nagyobb figyelmet kapott a családon belüli erőszak jelensége. amely megköveteli az odafigyelés. Figyelmet kell fordítani a társadalmi. de ezek nem válnak benne kizárólagossá.7. hogy a patriarchátushoz kötődik. sőt a fizikai bántalmazás terepéül. egyben a munka egy formája is. amely feminista nézőpontokra épít. A feleség „kékre-zöldre verése".számos feminista szerzőt foglalkoztat a kapcsolatokon belüli „ér­ zelmi munka". de az egyértelműnek látszik. 1994. hogyan oszlanak meg a férfiak és a nők között az olyan otthoni feladatok. hogy fenntartsák a személyes kapcsolatokat (Duncombe-Marsden 1993). mint a férfiaknak . valamint az egyének személyes kapcsolataiban kibontakozó elvárások. Az elmúlt évtizedben a családra vonatkozó szociológiai szakirodalom fontos törzse alakult ki. hogy több nő végez fizetett munkát az otthonán kívül.annak ellenére. és megállapításaimat külön kö- . ho­ gyan változnak az intim kapcsolatok a modern társadalomban. A gondoskodás néha csak annyiból áll. a „mostoha-" és homoszexuális család­ formák elterjedtebbé válása. mert a feministák megállapították. A feminista szociológusok igyekeztek megérteni. A második témakörbe. a sok családban létező egyen­ lőtlen hatalmi viszonyok tartoznak. hogy a kapitalista termelés sokkal határo­ zottabb választóvonalat vont az otthon és a mun­ ka világa közé. A nők általában nemcsak konk­ rét feladatokat (például a takarítást és a gyermek­ gondozást) vesznek a vállukra. Anthony Giddens: átalakuló intimitás Munkám során magam is megvizsgáltam. Mások azt firtatták. amelyet a feministák fontos szempon­ tokkal egészítettek ki. valamint az együtt­ élés népszerűsége mind érdeklődésre számot tar­ tó témák. hogy mennyire érvényes például a „szim­ metrikus családra" vonatkozó állítás (Young-Wilmott 1973): az a nézet. megerőszakolása. hosszabb ideig tartó gondoskodásig. Van okunk azt hinni. hogy mennyivel gazdagítja a nők nem fizetett otthoni munkája a gazdaság egészét (Oak­ ley 1974). hogy az iparosítás előtt is létezett valami­ féle házi munkamegosztás. oldalon). miképp szolgál a család a nemi elnyomás. Gershuny et al. Suliivan 1997). ezért kevesebb a szabadidejük. mások azt állítják. hogy idővel a családokban egyenlőbb viszonyok alakulnak ki a szerepek és a feladatok megoszlása tekintetében. ha meg akarjuk ra­ gadni a személyes átalakulások és a nagyobb vál­ tozásminták közötti összefüggést. munkahelyi és otthoni felada­ tai) megjelentek a mindennapi szóhasználatban. Az olyan kifejezések. árnyoldalait mintha jó ideje nem lát­ nák sem a kutatók. Ez különféle folyamatokat ölel fel a beteg családtag ápolásától az idős ro­ konról való. FEJEZET arról. nem mindig tükrözik az otthon keretein kí­ vül kialakuló nagyobb trendeket és hatásokat. hanem igen sok érzelmi munkát is vállalnak.

nyilván nem serken­ tette a nemi vágyat . milyen gyakran és kivel akarnak szeret­ kezni (ez derül ki majd a 12. amelyet a felek szabad akaratukból vál­ lalnak. olda­ lon). amely aktív és feltételes. 1993). hogy házasságon kívüli viszonyt folytassanak. hogy a gyerekek és a gyermekkor kiszorul a szociológiai gondolkodás­ ból (Smart-Neale 1999). . A szerelem intimitásra épül. A plasztikus szexuali­ tás létrejöttét azonban nemcsak technikai vívmá­ nyok segítették. ha kapcsolatuk kiüresedik. A tiszta viszonyt az tartja össze. az otthon kényel­ mét és a szerető vagy örömlány nemiségét. hogy a modern élet. mege­ gyezéses jellegükből fakadóan közelebb jutottak a tiszta viszony ideáljához. Az azonos ne­ műek kapcsolatának egyes formái nyitott. amelyről a fejezet korábbi részében volt szó. hogy mikor. Úgy vélem. Minél inkább választható lehetőséggé vá­ lik az egymásra találók közötti szerelem. Kialakult a plasztikus szexualitás (plastic sexuality).CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK tétbe foglaltam [The Transformation of Intima­ cy. hanem egyre inkább a tiszta viszony (pure relationship) eszméjére alapozzák kapcso­ latukat. mennyire szolgál megelégedésükre a kapcsolat. Ez részben a jobb fogamzásgátlási módsze­ reknek köszönhető. és hiányoznak belőle azok a különböző tapasztalatok. E gondolat bírálói szerint a felnőttek kapcso­ latának tekintett tiszta viszony instabilitása el­ lentétben áll a gyerekekről is gondoskodó család sokrétű gyakorlatával. Az emberek ma már nem a romantikus szen­ vedélyre. főként az egyéni választás lehetőségének el­ terjedése óriási átalakuláshoz vezetett intim kap­ csolatainkban. hogy szűz maradjon. ma viszont a házasoknak nem kell együtt maradniuk.bár a férfiaknak bőven volt lehetőségük. amely naphosszat ínszakasztó munkával telt. hogy meg kell találni „az igazit". A kritikusok azt is felvetik. Az egymásra találók közötti szerelem kialakulása részben magyaráz­ hatja a különélési és válási arányok növekedé­ sét. Megha­ tározza a szerelem további alakulását. hanem döntő szerepe volt benne a magunk alakította éntudat kialakulásának is. hogy a tisz­ ta viszony felnőttek közötti kapcsolatokra szűkí­ tett gondolata azt tükrözi. bár általában (főként az együtt élő párok számának növekedésével) csak a már meglévő viszony keretéül szolgál. a 109-110. hogy a premodern társadalomban nem volt szokás a nemi vonzalomra vagy a romantikus szerelemre ala­ pozni a házasságot. amely bizalmat teremt. A modern társadalmakban élők még sosem válogathattak ennyi lehetőség közül. nem a viszony kialakulását segíti. hogy mindkét fél elfo­ gadja: „hallgatólagosan" mindketten élvezik a kapcsolat előnyeit. A romantikus szerelem azt jelentette. amelyek nagyrészt megsza­ badították a nőket a sorozatos (és életveszélyes) terhességtől és szüléstől. így elválasztható a reprodukci­ ótól. a férfinak viszont nem írtak elő ilyen normát. A kapcsolatban részt vevő felek folyama­ tosan mérlegelik. A romantikus szerelemtől eltérően nem tart örökké és nem köt­ hető egyetlen személyhez. sőt a heteroszexuális párokra sem. mennyire valósulhatnak meg a céljaik. akárhogyan alakul a kapcsolatuk. mennyi­ re tudják a partnerek felfedni egymás előtt cél­ jaikat és szükségleteiket. A romantikus szerelem. és annál inkább igyekez­ nek megtalálni a megfelelő viszonyt. A plasztikus szexualitás kialakulásával meg­ változik a szerelem is. Ez a folyamat a társadalmi reflexivitás kibonta­ kozásaként írható le. A könyvemben foglalt gondolatok közül szá­ mos előfordul a Beck-Beck-Gernsheim házaspár írásaiban is. hanem gyakrabban kapcso­ lódott az anyagi környezethez. érdemes-e folytatni. hogy a modernitás legutóbbi sza­ kaszában újra átalakult az intim kapcsolatok jel­ lege. mint a heteroszexuá­ lis kapcsolatok. a 18. Úgy vélem. és helyü­ ket az egymásra találók szerelme (confluent love) veszi át. Ma már több lehetőség közül választhatnak: régeb­ ben nehéz vagy lehetetlen volt válni. Sok férfi úgy próbálta oldani a romantikus szerelem erkölcsi normái és a szen­ vedélyes szerelem vágyai közötti feszültségeket. A tiszta viszonynak sokféle formája lehet. század végén alakult ki (erről már volt szó a 1 7 0 . annál inkább háttérbe szorul az a gondolat. A tiszta kapcsolatok azonban semmiképp nem korlátozódnak a házasságra. ami sebezhetővé teszi őket. Ók is azt mondják. amelyeket a (hete­ roszexuális) kapcsolat felbomlásakor férfi és nő szerezhet. Az alábbiakban részletesebben is­ mertetem gondolatmenetüket. amíg csak lehet. hogy ha ketten összeházasodnak. Hiába ígért azonban kölcsönös vonzalomra épülő egyenlőséget a kapcsolatban. hogy szétválasztotta a feleség. amelyet a 4. Ket­ tős mércével mértek: a nőtől elvárták. Ezek egyike a házasság.. E fejezetet azzal kezdtem.1 7 2 . A szexualitás képlékennyé vált. fejezetben. gyakorlati­ lag a romantikus szerelem vezetett a nők feletti férfiuralomhoz. hogy a roman­ tikus szerelem eszméi széttöredeznek. amelyben csalá­ dot akartak alapítani vagy a vagyont igyekeztek átörökíteni. amely nem téveszten­ dő össze a szenvedélyes szerelem többé-kevés­ bé egyetemes késztetéseivel. akkor egymáshoz van­ nak kötve. „Szexualitás és tár­ sadalmi nem" című fejezetben is). A paraszti élet. oldalon fejtek ki részletesebben. amíg érte nem jön a megfelelő férfi.

hogy a „nemek harca [. hogy csökken a születések aránya. Ha semmi nem látszik biztosnak vagy biztonságosnak. hogy igaz szerelemre és be­ teljesülésre lelhetnek. ezt bizonyítja a házassági tanácsadó ipar. és ma már végtelenül sok választási lehetőség áll az egyének előtt. normák és elvek érvényüket vesztették. amikor önmagunkat keressük. hogy legyűrjük a modern élet szülte kétségeket és félelmeket. Meg­ állapítják. akkor az emberek a szerelem hiú ábrándjait kergetik.1 7 6 . Beck és Beck-Gernsheim azt mondják. hogy a mai „nemek har­ ca" a lehető legvilágosabb jele az emberek „sze­ releméhségének". javítják vagy felbontják. a gye­ rekek. amely csak saját sza­ bályainak engedelmeskedik. valamint a válások arányának a növekedése. elvont és gyorsan változó. Le­ het. Bár a férfiak és a nők közöt­ ti feszültségek nagyok. megosztjuk testünket és gondola­ tainkat. Kiszámíthatatlan világunk­ ban a szerelem lett a hit új forrása. de magasak az újraházasodási ráták is. nem anyagi érdekből vagy családi ösztökélés hatására köttetnek. Korábban a nők többnyire csak rész­ munkaidőben dolgoztak otthonukon kívül. mint egykor. ha egy helyett két „munkaerő-piaci élet­ rajzzal" kell zsonglőrködni. Bár a házasság és a családi élet „la­ zábbnak" látszik. A szerzők sze­ rint a szerelem az egyetlen. Lehet. igazoljuk és alátámasztjuk. ami egyszerre eredményez szabadságot és újabb ter­ heket. 1 7 5 . Azt gondolhatnánk. a reménykedés. Megállapítják. házasságok és családminták zavaros jellegét vizsgálja a gyorsan változó világra vetítve. Bizonytalan. A válás egyre gyakoribb. hogy a férfiak mellett egyre több nő is igyekszik szakmai pályafutását egyengetni éle­ te során. ha egy szennyezett vi­ lágban még levegőt venni is kockázatos.. otthonra vágyunk. hogy a „szerelem" túl egy­ szerű válasz korunk bonyolult kérdéseire. 1995) a személyes kapcsola­ tok. . hogy felneveljék gyermekeiket. Ezek után talán nem meglepő. ma a férfiak és a nők számára is fon­ tosak a szakmai és személyes szükségleteik. Ez az ütközés igen jól érezhető a személyes kapcsolatokban. mint valaha. a gazdaságról. kockázatos világunkban a szerelem nyújt kapaszkodót: A szerelem az. o. a szeretet és az egyéni érdekek érvényesítésének szabadsá­ ga közti érdekütközésekkel. jelentős erőfeszítéseket követelnek. a politikáról. Szerintük a szerelem egyszerre kétségbeejtő és elandalító: „hatalmas erő. vagy jó időre otthagyták pályájukat. a szex. sóvárgunk. személytelen.] korunk legfőbb drámá­ ja". hogy a két nem harca „korunk legfőbb drámája". A szerzők arra a következtetésre jutnak. vallomást teszünk és megbocsáttatunk. Mivel magyarázhatók ezek az ellentétes tendenciák? A szerzők szerint egyszerű a válasz: a szere­ lemmel. és bevési üzeneteit az emberek várakozásaiba.). főként akkor. hogy a szerelem egyre fontosabbá válik. Ma a házasságok a felek szabad akaratából. a házasság és az otthoni teendők képezik megegyezés tárgyát. a szak­ mai ügyekről és az egyenlőtlenségről is szólnak. vagyis a homoszexuális kapcsolatokra ügyet sem vetnek (Smart-Neale 1999). hogy utat találjunk magunkhoz és máshoz. amíg azok egy csapásra rémálmokká nem vál­ toznak (1995. amelyben az embe­ rek igazán önmagukra találhatnak és kapcsolatot teremthetnek másokkal. hogy férfiak és a nők között egyre több kibékíthetetlen ellentét alakul ki. amelyek köre az apró-cseprőtől a legkomolyabbig terjedhet. hogy modern korunk­ ban a kapcsolatok úgymond jóval túlmutatnak önmagukon: nemcsak a szerelem. semmit nem takargatunk a másik elől. a családjogi bíróságok és a házassági önsegítő cso­ portok számának. F E J E Z E T Ulrich Beck és Elizabeth Beck-Gernsheim: a szerelem zűrrel jár A szerzőpáros-házaspár könyvében [The Nor­ mal Chaos of Love. módo­ sítják. mégis megmarad az erős remény és hit abban. de óriá­ si az igény a meddőség elleni kezelések iránt. A szerzők ezen azt értik. Beck és Beck-Gernsheim úgy látják. hogy kevesebben kötnek házasságot. De Beck és Beck-Gernsheim azt mondják. hogy ezek az új fejlemények megfeszített mun­ kát. bánkódás és újabb próbálkozások szakadatlan körforgásában élnek. de afe­ lől semmi kétség. hogy még mindig nem gyengül a párban élés vágya. Ezek a minták kevésbé állandóak. hogy kizárólag a heteroszexualitással foglalkoznak: azt mondják. hogy ez épp azért van.. mert világunk annyira lehengerlő. ami volt és ami van. hanem a kapcsolatok már a munkáról. meg­ értjük. A modern pároknak ma sokféle problémával kell szembenézniük. a munka. hogy ko­ runk tele van a család. aggodalmaiba és vi­ selkedésmintáiba". Kritikusaik azt vetették a szerzők szemére. amikor másokkal tartós kapcsolataikat kialakítják. még mindig na­ gyon fontosak az emberek számára. hogy a korábban a személyes kapcso­ latokban irányadó tradíciók. Az emberek szerelemből háza­ sodnak és szerelemből válnak.• 198 7. A szerzőpáros megállapítja. bizalomra.

2003) kifejti. hogy mi­ lyen mélyek a kapcsolataink. amelyekből könnyen szabadulhatunk. A szerző addig megy. Vajon jól értékeli a helyzetet? Az utóbbi idők egy-egy nagy társadalmi-politikai kérdését is érinti. Az „emberi kapcsolatok gyengesége" láttán kap­ csolatainkban minőség helyett mennyiségre kez­ dünk törekedni. A szerző úgy véli. hogy manapság a nemi kapcsolat „a legizgalmasabb beszédtéma és lát­ hatóan az egyetlen jó játék. hogy az emberek ma már nem kapcsolatról. Az eredmény az egymással „farzseb-kapcsolat"-ot kialakító. hogyan próbálunk képet alkotni ezekről a változásokról. amely a családi értékeket féltők és a kérdést másként látók között alakult ki. ha már nem kell. Bau­ man számára a cseppfolyós modern viszony iga­ zi jelképe a számítógépes társkeresés. egy 28 éves férfi mondott az elektronikus viszony legfőbb előnyé­ ről: „Mindig kéznél van a Delete gomb. Már nem az a fontos. az ebből fakadó bizonytalanságról és a vele kapcsolatos reakcióinkról szól. akinek a legjobb esetben sincsenek állandó.kiáltják a családi értékek pár­ tolói. vallási vagy házassági) „kötelékek nél­ küli ember". A személyes.fordu­ lunk tanácsért. érzelmi szférát érintő változások messze túlnőt­ tek bármely ország határain. ha kell. hogy olyan sokat beszélünk és üzen­ getünk egymásnak mobiltelefonon (sőt. hiába hírhedten koc­ kázatos". amikor végigtekintenek az elmúlt néhány évtizedben bekövetkezett változásokon: liberáli­ sabb. Gyakran szakemberekhez . Bauman megjegyzi. Bauman hősének kötései inkább csak lazán csomózottak. ha a körülmények úgy alakulnának.folytatja Bauman .például terapeutához . hogy a csomókat könnyű legyen oldani minél előbb. Ezeket az érveket nem csak Európában és az Egyesült Államokban hallhatjuk. hanem az állandó üzenetforgalom. Bauman szerint részben ezzel ma­ gyarázható. hogy a „cseppfolyós modem" társadalomban élők kap­ csolati attitűdjeit a szederszörphöz hasonlítja: ezt leginkább hígítva isszák. egymáshoz „félig-meddig kötő­ dő párok" társadalma. szabadon felépíthetjük vagy bonthatjuk. amely bármikor felbontható. amelyek­ be mára a legtöbben belegabalyodtunk (O'Neill 2002). csak súlyuk vagy fogadtatásuk lehet más az eltérő kulturális környezetben. hogy a modern társadalom „csepp­ folyós". Könyvében idézi. Bauman azt írja. nyíltabb lett a szexualitás megítélése. ug­ rásszerűen nőtt a válások aránya. Az összeköttetés virtuális. amit gyorsan előránthatunk. hanem inkább összeköttetésről. A válást akkor . mert az sokkal szilárdabb és ren­ dezettebb volt a kusza kapcsolatoknál. Bauman kifejezése. hiszen az állandó változás és a tartós kö­ telékek hiánya jellemzi. Bauman kifejti.oda-vissza ingázunk a két véglet. A házasságot gyakorlatilag szer­ ződésnek tekintik. hogy könyve hőse a (családi. „ha férj és feleség is úgy kívánja". osztály-. A házasság­ ra vonatkozó hatályos törvények. ha akarunk. nem valós kapcsolat. mert ha tömény. Az aggodal­ maskodók szerint helyre kell állítani a családi élet erkölcsiségét: fel kell támasztani a tradicio­ nális családot. hogy a körülmények gyakran változnak ezért mondja. összeköttetési hálózatról beszélnek." Baumant gyakran vádolják azzal. biztonság és szabadság közt. hogy túl sö­ tét képet fest intim kapcsolataink átalakulásáról. amit egyik interjúalanya. A hálózatban a technikai összeköttetést kedvünk­ re. a hálózat viszont csak néhány pillanatnyi összeköttetést. Szinte mindenütt felvetődnek ugyanezek a kérdések. eltéphetetlen kötései. mert a nélkül kirekesz­ tettnek éreznénk magunkat. Kínában például az állam azt fon­ tolgatja. a „far­ zseb-kapcsolat" (top pocket relationship) valami olyasmit jelent. rosszul lesznek tőle. Másrészt vágyunk a biztonságra: szeretnénk feszesebbre vonni a partnerünkkel kialakított kötelékeket. hogy „nincsen rózsa tövis nélkül": élvez­ nénk a kapcsolat édes örömeit. hogy megnehezíti a válást. és szeret­ nénk egyéni céljainkat megvalósítani. A kapcsolat kölcsönös bekapcsolódást feltételez. az SMS-t csonka mondatokban írjuk. de a keserűségek­ től szabadulnánk. amely az utóbbi időkben ment végbe. nagyon liberális­ nak nevezhetők. hogyan lehet összeegyeztetni a kettőt. hogy a féktelen „individualizá­ ció" világában a kapcsolatok felemás természe­ tűek: ellentétes. Könyve „az emberi kötelékek gyenge­ ségéről".CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK Zygmunt Bauman: cseppfolyós szerelem Zygmunt Bauman szociológus könyvében (Li­ quid Love. és az emberek többségét a családi kötelesség fogalmainak rová­ sára csak saját boldogsága érdekli. hogy mielőbb elküld- hessük). Az alábbiakban ezért ismertetem azt a máig tartó vitát. Egyrészt vágyunk a szabad­ ságra: szeretnénk laza kötelékeket. hanem hogy hány van belőlük. különböző irányokba vivő vá­ gyakkal vannak tele. így aztán . KÖVETKEZTETÉS: VITA A CSALÁDI ÉRTÉKEKRŐL „Oda a család!" . aztán jó mélyre visszagyömöszölhetjük. amelyeket az 1960-as években fogadtak el. Bauman szerint nem akarjuk tudomásul venni. Nem maga az üzenet a fontos.

akárcsak más fejlődő ázsiai országokban. kapcsolatokat. hogy a válások aránya már nem növekszik olyan meredeken. De a . FEJEZET is jóváhagyhatják. csalá­ dunkban. mint ahogyan a múltban tették volna. amely sokszor az agglegényeket. hogy a szexualitást. ahogyan ma­ gunkról gondolkodunk. akár rosszabb. A hagyo­ mányos családhoz nem térhetünk vissza. mert régen túl sok elnyomó oldala volt a családnak ahhoz. oldalon fejtegettem). Vagy­ is ahelyett. Melyik félnek van igaza? Valószínűleg mind­ két nézetet kétkedve kell fogadnunk. A házasság és a család sokkal tradicio­ nálisabb . hogy mindenkit igyekeznénk ugya­ nabba a skatulyába gyömöszölni. Mindenképp van némi igazságuk azoknak. Kína óriási vidéki területein viszont egészen más a helyzet. akkor azt megsínyli a csa­ lád. mert a házasság és a család korábbi formáit átalakító társadalmi változások többsé­ ge visszafordíthatatlan.mondják mások. a társadalom alapvető intézménye. A kínai városokban nemcsak a vá­ lás. Az elmondottakból könnyen arra a következte­ tésre juthatunk. házasságunkban. hogy ma modell lehetne. a nők nagyarányú munkaerőpiacra jutása. hogy a házasságból kihunyt a „kölcsönös ragaszkodás". A hagyományos családforma védelmezői azt mondják. ahogyan mások­ kal alakítunk ki kötelékeket. a személyes és a családi szférában egyaránt. ame­ lyek személyes életünkben következnek be: nemi és érzelmi életünkben. Egy kínai szólás sze­ rint: „Menj el hozzá. biccents. „Tévedés!" . Korábban is említettem. Nemrégiben felmérést végeztek a gazdasági fej­ lődésben elmaradó Kanszu tartományban. hogy a válás nem min­ dig a boldogtalanság megnyilvánulása. Meleg párok is összeköltözhetnek és gye­ rekeket nevelhetnek.hiába próbálják az állami szervek hol ösztönzőkkel.Senki nem tudja megjósolni. mond­ ván. megosztó vita alakult ki ebben a kérdésben. De nem kétséges. Az érzelmi kommunikáció . amelynek során minden megváltozik: az is. hogy a ma kötött házassá­ gok mintegy 60 százaléka tíz éven belül válással végződik. de azért nem kezdett csökkenni. ha az egyik fél ellenzi. mint korábban. csak változatosabbá válik. Számos nyugati országban még hevesebb. otthon és munka módosuló viszonya. Szerintük a csa­ lád nem szétesik. a nő is egyedülálló maradhat. Globális forradalom zajlik. amelyből korábban csak keservesen szaba­ dulhattak. mint az érintettek kötnek. éppenséggel szorgalmaznunk kellene. A férfi is.mindennél fontosabb lett életünk­ ben. Hová vezethet mindez? Lehet.7. ha úgy tartja kedve. vagy azért. hiszen megszabadíta­ nak minket a múlt béklyóitól és gyötrelmeitől. és néhol jelentős ellenállásba üt­ közik. A kínai válások aránya a nyugati országokhoz hasonlítva még mindig alacsony. hol büntetéssel korlátozni a gyer­ mekáldást. amelyek a társada­ lom egészét érintik: a nemek egyenlőbbé válása. Azért is lehetetlen. a házasságot és családot érintő trendek egyesekben erős aggodalmakat keltenek. A kéthetes várakozási idő letelte és egy kisebb illeték megfizetése után a pár útjai szétválhatnak. akik szerint örülnünk kell a családformák mai nagy változatosságának. sosem létezett.1 7 5 . akik a korábbi időkben kénysze­ redetten megmaradtak a szerencsétlen házassá­ gokban. hogy minél több formá­ ja legyen a családnak és a szexuális életnek (Hite 1994). Az együtt élő párokat már nem érheti társadalmi elutasítás „tiszteletreméltóbb" házas barátaik ré­ széről. nem fogadják őket olyan ellenérzésekkel. ame­ lyet inkább a szülők. A ma zajló változások között nincs fontosabb azoknál. de gyorsan növekszik . akkor az nagyon nagy jelentőséggel bír. a 1 7 4 . Kínában sok szó esik arról. nem kell tartania a társadalom roszszallásától. Mit hoz a jövő? Tovább gyengülnek a tartós házas­ ságok és életközösségek? Egyre inkább keserűség és erőszak tarkítja majd az érzelmi és szexuális színteret? . mint régen . aho­ gyan általában elképzelik. Ma újra­ kezdhetik azok. A családban találkozik össze egy sor trend. A házasság két család egyezsége. A nők nem fogják nagy számban újra vállalni az otthonukhoz kötöttsé­ get. Ez a forradalom a világ különböző részein különböző ütemben zajlik. hogy meg kell vé­ deni a „hagyományos" családmintákat. és az is. Ha valóban most van szétesőfélben.akár jobb. és nem csak azért (mint korábban. mert a tradicionális család úgy. de a régebbi trendek alap­ ján arra számíthatunk. miközben mások számára megteremtik a beteljesülés és az önmeg­ valósítás új lehetőségeit. amely szerint a házasságok 60 százaléka még mindig a szülők megegyezésére épül. A mai szexuális életközösség és házas­ ság már nem lehet olyan.pon­ tosabban a kapcsolatok cselekvő kialakítása és fenntartása . vagy még inkább a férj nélkül maradt nőket sújtotta. házasodj!" Mégis furcsa fordulat következett be a modernizálódó Kína történetében: a városközpontokban ma vá­ lók közül sokan vidéken keltek egybe a hagyomá­ nyos módon. hanem az együttélés is gyakoribbá vált. E kritiku­ sok közül ma sokan a család széteséséről beszél­ nek. hogy ha csak a viszony fontos. A válásra vonatkozó számadatok bizonyos mér­ tékig mind becslések. a sze­ xuális viselkedésformák és elvárások változása. hogy válaszúthoz érkeztünk.

10. század folyamán az iparosodott társadal­ mak többségében megingott a hagyományos nukleáris család uralkodó helyzete. hogy gyengül a férfi kenyérkereső szerepe. Most. MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK 1. 8. és ugyanígy nem tekinthető a gazdasági tevékenység alapjának sem. Hogyan jelezheti a válások növekvő aránya. hogy az apának a szétköltözést vagy válást követően csak szór­ ványos kapcsolata van gyermekeivel (ha van egyáltalán). keretein belül előfordulhat szexuális bántalmazás és erő­ szak is. társadalmilag jóváhagyott szexuális kapcsolatban együtt élő ember viszonya. 5. hogy az egyéni szabadságokat. hogy családnak tekintsék őket. A házas­ ság két. A gyerekek szexuális bántalmazói. Az újraházasodás mostohacsalád kialakulásához vezethet: ebben a családfajtában legalább a felnőttek egyikének előző házasságból vagy kapcsolatból származó gyermekei vannak. A házasság és a család igen nagy teherés próbatételeknek van kitéve. Két ember kapcsolatának meghatározó alapja ma már nem a házasság. A rokonság vagy genetikai. mert az emberek ma már kevésbé ítélik el a homoszexualitást. ami valószínűleg összefügg azzal. hogy a férfiak másfajta erő­ szakos cselekedetektől sem riadnak vissza. Kiterjesztett családról akkor beszélünk. mégis szilárd társadalmi intézmény marad. amely­ nek feladata a gyerekek felnevelése. vagy házasság révén létrejött kapcsolatot je­ lent. amikor a házaspáron és a gyerekeiken kívül más rokonok is élnek a csa­ láddal együtt. Minden családforma egyformán elfogadható a mai társadalmakban? 2. Nagy-Britan­ niában a dél-ázsiai és a karibi fekete származá­ sú családok különböznek az ország jellemző családfajtáitól. Ma már nagyon sokféle családforma létezik. A nyugati társadalmakban a házasság. hogy a társadalmi és a szexuális kap­ csolatok a jövőben is igen sokféle formát öl­ tenek. A házasság ma már egyik nem esetében sem számít a rendszeres szexuális élet feltételé­ nek. hanem még erősödött is? 3. vagyis hogy vala­ kinek egyszerre két vagy több házastársa lehet. 2. a családon belüli erőszakos cselekmények el­ követői rendszerint férfiak. ennélfog­ va a család is a monogámiára épül (amely kul­ turálisan elfogadott szexuális viszony egy nő és egy férfi között). 9. Az együttélés (ami­ kor egy pár házasságon kívül él együtt sze­ xuális kapcsolatban) egyre gyakoribb számos ipari országban. 3. Sok más kultúrában elfogadják vagy ösztönzik a poligámiát. Arra kell törekednünk. Egy-egy homoszexuális párnak sikerült kivívni azt a jogot is. A melegeknek és a leszbiku­ soknak szintén egyre több lehetőségük van párként együtt élni. amelyek kulcsfon­ tosságúak mind a szociológia. hogy fennmaradjon a család intézménye? 5. A nukleáris családban egy házaspár (vagy egy egyedülálló szülő) él együtt vér szerinti vagy fogadott gyerekeivel. hogy gondjainkat nem oldhatjuk meg a múltba révedve. ugyanakkor csökkent az első há­ zasságok száma. Elég-e a szerelem ahhoz. mind az antro­ pológia számára. Igen magasak az újraházasodási arányok. A család olyan rokonsági csoport. amelyeket többségünk ma nagyra értékel személyes életében. összebékítsük azzal a szükséglettel. A rokonság. 4. A 20. a család és a házasság szorosan összekapcsolódó fogalmak. A háborút követő években növekedett a válá­ sok aránya. ÖSSZEFOGLALÁS 1. hogy a házastársi kapcsolat jelentősége nemhogy csökkent volna. számít ez valamit? . 6. Hanyatlanak-e a családi értékek? Ha igen. Nyilvánvalónak látszik. hogy másokkal szilárd és tartós kapcsolatokat kell kialakítanunk. A családi életre korántsem mindig a boldog­ ság és a harmónia a jellemző. 7. milyen új szerepe lehet a családban? 4. vagy azzal szoros és folyamatos kapcsolatban állnak. Az „apahiány" azt jelenti.CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK házasság és a család fentiekben is végzett szo­ ciológiai elemzése egyértelműen abba az irány­ ba mutat. Az etnikai kisebbségi csoportokban is igencsak sokféle családformát találhatunk. Ennek eredményeként a né­ pesség egyre nagyobb része él egyszülős ház­ tartásokban.

London.cps. Law and Policy. . Hughes. Newman. New York. Domini R.7.Smart. Linda .) (2000): Ordering Lives: Family. Garland. L. E.childpolicyintl. a családdal és a szegénységgel foglalkozó kutató.Kidd. amelynek célja a család.) (1999): Adolescents and Their Families: Structure. az individualiz­ mus és a szabadság erősítése) http://www. (2001): The Family. org . E. G.uk Family Research Council http ://w w w. Wilkinson.Grauerholz. Suva. . Work and Welfare. Richard M. Households and Society. Gordon . Cheltenham. Helen (szerk. Lerner. G. . C. New York.Crow. London. Elgar. (2002): Sociology of Families.demos. Marlene (szerk. Sage. a vállalkozás. Sage (2. . (szerk. Centre for Policy Studies (tanácsadó testület.uk Clearinghouse on International Developments in Child. London.org Demos (a társadalmi kirekesztéssel. Jane (2001): End of Marriage: Individualism and Intimate Relations. E. London/New York. . Demos. Loughborough. frc. B.org.) (1999): The 'New'Family. Cross-National Research Group. Palgrave. Youth and Family Policies http://www. Ross (szerk. Lewis. W. (szerk. FEJEZET AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK Allan. Steel. Hantrais.) (2000): Family Business.Lohkamp-Himminghofen. kiadás). (2001): Families.org.Castellino.) (1999): Changing Family Forms. Function and Parent-Youth Relationship. Loughborough University. London.co. Palgrave.és tanácsadó csoport) http://www. Routledge.civitas .uk Civitas http ://www.Ferguson. D. European Research Centre.

BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG A TEST SZOCIOLÓGIÁJA AZ EGÉSZSÉG ÉS A BETEGSÉG SZOCIOLÓGIÁJA Az orvostudománnyal kapcsolatos szociológiai nézőpontok Orvostudomány és egészség a változó világban Az egészséggel és a betegséggel kapcsolatos szociológiai nézőpontok AZ EGÉSZSÉG TÁRSADALMI ALAPJA Osztály és egészség Nem és egészség Etnikum és egészség Egészség és társadalmi kohézió A FOGYATÉKOSSÁG SZOCIOLÓGIÁJA A fogyatékosság egyéni modellje A fogyatékosság társadalmi modellje Fogyatékosság az Egyesült Királyságban és világszerte Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források .EGÉSZSÉG.

a soványságot pedig egyenesen helytelenítették. k u l t u r á l i s h a t á s o k b e f o l y á s o l j á k ő k e t . A b r i t t i n é d z s e r . m e r t azt m u t a t t a . h o g y a z m á r s z i n t e a z é l e t b e n m a r a d á s h o z s e m elég.éheztették magukat h a l á l r a v a l l á s i o k o k b ó l . E két esetben élesen eltérő társadalmi dinami­ káról van szó.a s é s 1 7 0 0 . s z o r o s a n összefügg a f o g y ó k ú r a g o n d o l a t á v a l . misztikusok . vagyis szegény. a n o r e x i á b a n s z e n v e d . h a n e m a tehetősebbekre . M e g s z á l l o t t a n egy i d e a l i z á l t k a r c s ú t e s t r e s z e r e t n e szert t e n n i . csontig soványodott t e s t e t l á t h a t n a k . így a z t á n n e m e s z i k egy falatot s e m . h o g y t á r s a d a l m i . h o g y a z i l l e t ő n e m e s z i k ele­ get.m á r k ö v e t e l m é n y . D e a k á r c s a k e k ö n y v m á s t é m á i r ó l . A p r e m o d e r n társadal­ m a k t ö b b s é g é b e n a telt n ő i a l a k o t i d e a l i z á l t á k . az v i s z o n t k a p c s o l ó d i k a vonzó külsőről. h o g y a k a r c s ú s á g m á r . A z a n o r e x i a é s m á s táplál­ kozási zavarok n e m azokra jellemzők. h o g y b á r t á r s a d a l m a már n e m tud mit kezdeni a sok élelmiszerrel. B á r a z a n o r e x i a i s o l y a n b e t e g s é g . vagy c s a k o l y a n k e v e s e t .pél­ dául szentek. A j o b b o l d a l o n l é v ő fiatal n ő b r i t t i n é ­ dzser. A b a l o l d a l i k é p e n l é v ő fiatal af­ rikai l á n y t a z e m é s z t i el. főként a női testről kialakult nézetekhez. és i l y e n h e l y z e t b e c s a k a l e g s z e g é n y e b b e k ke­ r ü l h e t n e k . é s e l s ő s o r b a n n ő k n é l fordul e l ő . A TEST SZOCIOLÓGIÁJA A z e m b e r i s é g t ö r t é n e t e s o r á n c s a k k e v e s e n . ő m é g s e m eszik. a k i a világ e g y i k leg­ g a z d a g a b b o r s z á g á b a n él. amelyek a modern társadalomban alaposan megváltoztak. h o g y e n n e k a b e t e g s é g n e k v o l n a fizikai oka. Az élelmiszerhiány miatti éhezést okozó tényezőkkel szemben az e m b e r tehetetlen. é s n e m t u d u n k róla. a m e l y fizikai t ü n e t e k b e n m u t a t k o z i k m e g .i s m e r e t l e n e k az é l e l m i s z e r b e n szűkölködő fejlődő országokban. M á s f e l ő l a z a n o r e x i a kü­ lönösebben n e m is kötődik vallási hiedelmek­ h e z . h o g y b i o l ó ­ giai v a g y fizikai t é n y e z ő k k e l m a g y a r á z h a t ó . E u r ó p á b a n m é g a z 1 6 0 0 .a s é v e k b e n i s azt t e k i n t e t t é k i d e á l i s nő- .N é z z é k a z a l á b b i k é t f é n y k é p e t ! M i n d k e t t ő n szin­ te ugyanolyan beesett arcot. akiknek csak kevés é l e l e m jut vagy s e m e n n y i .i l y e n pél­ d á u l az. az e g é s z s é g r ő l és a b e t e g s é g r ő l is e l m o n d h a t j u k . akit az v i s z a sírba. a k k o r azt g o n d o l h a t n á n k . h o g y e g y s z e r ű e n n i n c s m i t e n n i e . H a testi b e t e g s é g . például Szomá­ liában.

a z i l l e t ő n e m tudja. nek. A testszociológiaként míg a n e m n y u g a t i o r s z á g o k b a n a r á n y u k 0 . 2 szá­ i s m e r t t e r ü l e t k u t a t ó i azt vizsgálják. T e s t ü n k r e t á r s a d a l m i t a p a s z t a l a t a i n k é p p ­ úgy e r ő s e n h a t n a k . A M e d s c a p e egyik vizsgálata [General Medicine. m a j d szándékosan k i h á n y j a a z e g é s z e t . sokakat foglalkoztató kérdés. A z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n 1 8 . 2004) fel­ tárta. h o g y a n y u g a t i o r s z á g o k b a n a n ő k 0 . H a v a l a k i i s m e r i a képeket. és akik vagy e l m e n n e k emiatt orvoshoz. a szerelem és szépség istennőjét ábrázolja.3 . t ö b b n y i r e g a z d a g n ő k i l y e n p r o b ­ l é m á k k a l k ü s z k ö d n e k (Efron 1 9 9 7 ) . akkor be kell látnunk.m e n n y i t e h e t . vagy n e m . h o g y a z i l l e t ő s o k á i g koplal. A hasonló zavarokban szenvedőket segítő Eating Disorders Association becslése szerint az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n ö s s z e s e n 1. A 1 9 . h o g y r e n d s z e r e s e n meg­ tagadja m a g á t ó l a z é t e l t ( F l o u r A d v i s o r y B u r e a u 1 9 9 8 ) . é s örökké elégedetlen a külsejével -. a F ü l ö p ­ s z i g e t e k .és az a b b ó l e r e d ő táplálkozási zavarok . Franciaországban ismerték fel ezt a r e n d e l l e n e s s é g e t . hogy ma m á r több millió e m b e r küzd táplálkozá­ si z a v a r o k k a l . 3 . a m i jól mutatja a társadalmi tényezők egészségünkre.és n e m c s a k az E g y e s ü l t K i r á l y s á g ­ ban. h o g y megtartsa n o r m á l i s s ú l y á t . amikor valaki e l ő b b d e g e s z r e z a b á l j a m a g á t .n e m c s a k az euró­ pai és amerikai nőkre jellemzők. t e s t e s ) n ő k e t á b r á z o l t a fes­ tő.ez nagyjából megegyezik az amerikai aránnyal. A k ó r o s k a r c s ú s á g r a t ö r e k v é s . 4 6 . Tehát az a n o r e x i a g y ö k e r e i t a n ő i t e s t r ő l ki­ alakított k é p b e n k e l l k e r e s n i . m i n t a z o n c s o p o r t o k n o r m á i és é r t é k e i . társadalmi interakciós képessé­ günkre gyakorolt hatását. h o g y a n hat­ nak ezek a társadalmi tényezők testünkre.és velük együtt a hozzájuk k a p c s o l ó d ó betegségek is. P é l d á u l J a p á n b a n e l ő s z ö r a z 1 9 6 0 . a z t á n e l k e z d r e n ­ geteget e n n i é s p r ó b á l j a h á n y t a t n i m a g á t . h o g y v a l a m i . A z a n o r e x i a é s a bulimia g y a k r a n együtt jár. h o g y a válaszadóknak m i n d ö s s z e e g y n e g y e d e v o l t elége­ dett a súlyával. zalék között mozog (ANFED 2 0 0 5 ) .7 . amikor az o r s z á g gyors gazdasági fejlődésnek indult és a v i l á g g a z d a s á g r é s z é v é vált. h o g y a test egyre i n k á b b e l v á l i k a „ t e r m é s z e t t ő l " : a m i n k e t körül­ v e v ő k ö r n y e z e t t ő l é s saját b i o r i t m u s u n k t ó l . az valójában közös gond. 3 s z á z a l é k á n á l fordul e l ő a bulimia nervosa. m á r c s a k c s o n t é s bőr. hogy telt i d o m ú (sőt. t á r s a d a l m o n k í v ü l l é t e z ő dolog. s z á z a d végi k ö z é p o s z t á l y e g y e s c s o p o r t ­ jaitól ered az az e l k é p z e l é s . nyilván van testünk. a m e l y a v á l t o z á s o n ment keresztül k o r u n k m o d e r n t á r s a d a l m a i b a n . n e m p u s z t á n v a l a m i fizikai. akinek „megvolt m i n d e n e " . M e g i n t c s a k a r r ó l v a n szó.a s é v e k b e n számoltak be táplálkozási zavarokról. hogy egyesek már csak a fogyókúrának és a „testépítésnek" élnek. E fejezet e g y i k fő t é m á j a az. I n d i a é s P a k i s z t á n v á r o s a i b a n d e r ü l t ki. b i z o n y á r a é s z r e v e t t e . a m i e l s ő p i l l a n t á s r a c s u p á n s z e m é l y e s g o n d n a k lát­ s z i k . Em­ berek vagyunk. e g y a z o n s z e m é l y ­ ben m e g t a l á l h a t ó k . a m e l y e k e t a k k o r i b a n festettek. Az 1980-as és 1990-es években Hongkongban és S z i n g a p ú r b a n . 39 s z á z a l é k u k azt m o n d t a . m i t . a m e l y e k n e k a tagjai v a g y u n k . Tes- . h o g y a k a r c s ú n ő a l a k a kívánatos. h a n e m m i n d e n iparosodott országban. p é l d á u l Rubens k é p e i t (lásd f e n t ) . K í n a . v a l a m i n t Tajvan. de ez a test n e m c s a k úgy m i n d e n t ő l függetlenül van. L e h e t . h o g y h o g y a fiatal.15 m i l l i ó l e h e t a z o k n a k a f é r f i a k n a k és n ő k n e k a s z á m a . A z ó t a egyre g y a k o r i b b á vált a fiatal n ő k k ö r é b e n . m é g i s c s a k az e l m ú l t harminc-negyven é v b e n s i k e r ü l t f e l t á r n i a z o k a i t (Brown-Jasper 1993). A táplálkozási zavarok elképesztő sebességgel terjednek. A női szépség n y u g a t i k é p e i e l t e r j e d t e k az e g é s z v i l á g o n .EGÉSZSÉG. BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG m i n d e n n a p e s z é b e j u t a fogyókúra. M a a z a n o r e x i a a fia­ tal j a p á n n ő k k ö z e l 1 s z á z a l é k á r a j e l l e m z ő .a k á r c s a k a b u l i m i a . Rubens 1613 táján készült festménye Vénuszt. é s t í z b ő l egy m e g k é r d e z e t t b e v a l l o t t a . a k i k e t ilyen zavarok gyötörnek. Az anorexia és más táplálkozási zavarok m á r igencsak i s m e r t b e t e g s é g f a j t á k a m o d e r n társa­ dalmakban. Először 1874-ben. de c s a k m o s t a n á b a n v á l t á l t a l á n o s ideállá a n ő k k ö r é b e n . Ha az a n o r e x i a é l e t v e s z é l y e s f o r m á i n k í v ü l a z z a l i s szá­ molunk.2 4 é v e s nők k ö r é b e n végzett f e l m é r é s r á m u t a t o t t . így h a m a r o s a n m e g i n t lesoványodik.

AZ EGÉSZSÉG ES A BETEGSÉG SZOCIOLÓGIÁJA Csak akkor érthetjük meg.e s é v e k óta a b e v á s á r l ó k ö z p o n t o k b a n m i n d e n v i l á g r é s z éte­ leit m e g v e h e t j ü k ( m á r m i n t a z o k . a v i l á g e g y i k fe­ l é r ő l a m á s i k r a s z á l l í t a n i . u g y a n a k k o r h e v e s t á r s a d a l m i v i t á k a t i s gerjeszt. h a n e m „ k r e á l u n k " . é s f ő k é n t a fogyatékosság fogalmának társadalmi-kulturá­ lis k i a l a k í t á s á v a l f o g l a l k o z u n k . h o g y a t e s t egyre i n k á b b o l y a s v a l a m i . a m i ú j k é r d é ­ s e k e t v e t fel. így az élel­ m i s z e r t s o k á i g l e h e t e t t t á r o l n i .e a p l a s z t i k a i s e b é s z e t az a r c t o r z u l á s m i a t t a „nor­ málisoktól" különböző embereken. E r r e p é l d a a fogyókú­ ra. a m e l l y e l a z o r v o s figye­ l e m m e l kísérheti a magzat fejlődését a születés előtt. Ú j h ű t é s i m ó d o k a t t a l á l t a k fel é s m e g k e z d ő d ö t t a k o n t é n e r e s s z á l l í t á s . FEJEZET t ü n k n e m szabadulhat a t u d o m á n y és a techno­ lógia hatásától. ha visszagondo­ lunk a kötet korábbi részeiben elemzett társadal­ mi változásokra. a m i t n e m e l f o g a d u n k . A következő részekben először elemezzük majd a ma m á r oly gyakori táplálkozási zavaro­ kat. hogy testünket meghatá­ r o z o t t m ó d o n á t a l a k í t s u k . a m i t M i c h e l F o u c a u l t ( 1 9 8 8 ) a testre ható „társadalmi tech­ n o l ó g i á k n a k " n e v e z . A fejezet k é s ő b b i r é s z é b e n egy i l y e n vitát vizs­ g á l u n k m e g . különböző világtájakról származó élelmiszert kaphatunk. Alapvetően olyan materiá­ lis t e c h n i k á k a t j e l e n t . akár f o g y ó k ú r á s m ó d s z e r e k r ő l v a n szó. Tu­ lajdonképpen az anorexia is bizonyos társadalmi változásokat tükröz. m i n t a m i l y e n e k e t a m o ­ dern orvostudományban alkalmaznak . akár alakformáló gépekről.8. a k i k n e k t e l i k r á Az Egyesült Királyság és más gazdag országok szinte minden nagyobb élelmiszerüzletében ma már elképesztően sok­ féle.például a z u l t r a h a n g o s vizsgálat. a m e l y a r r ó l folyik. Ezért e fejezet m á s i k fő témája a t á r s a d a l m i v á l t o z á s t e s t r e g y a k o r o l t h a t á s a . többek között a globalizáció hatását. T á r s a d a l m i t e c h n o l ó g i a bár­ mely rendszeres beavatkozás. . A nyugati társadalmakban zavarok és az között előtérbe kerülő táplálkozási élelmiszer-termelés összefüggés globalizálódása közvetlen m u t a t h a t ó ki. amellyel testünk működését irányítjuk. Azután megvizsgáljuk az egészség tágabb t á r s a d a l m i d i m e n z i ó i t . D e a z z a l i s s z á m o l n u n k kell. A z 1 9 5 0 . h o g y s e g í t h e t . M a j d f i g y e l m ü n k e t a fo­ g y a t é k o s s á g s z o c i o l ó g i á j a felé fordítjuk. a m e l y a n o r e x i á h o z v e z e t h e t . E z e n azt érti. A „ t e c h n o l ó g i a " szót itt n e m a l e g s z ű k e b b ér­ telmében használom. V e g y ü k p é l d á u l a z egyre elfogadot­ tabb plasztikai sebészetet: új lehetőségeket kínál. miért oly gyakoriak a táplálkozási zavarok manapság.

Van. J á r t a m t ö b b orvosnál is. A házi­ orvosom mirigylázra g y a n a k o d o t t .e gyógymód arra a feltevésre épül. . és az szakorvostól szakorvosig megszorítások sebészi járulnak m é g az orvosságok káros mellékhatásai indokolatlan beavatkozás ti a g g o d a l m a k is .g y ó g y í t ó eljárások a gyógynö­ vénykúrától az akupunktúráig.m o s t pedig mindez egy­ szerre elillant.a „hivatalos" egész­ átfedő e g é s z s é g m e g ő r z ő . (Idézi Sharma 1 9 9 2 . Sokan a két meg­ közelítés k ü l ö n b ö z ő e l e m e i t ötvözik. Általában a fiatal vagy középkorú. akik maguk szeretnék megtalálni a legjobb gyógymódot és megkér­ dőjelezik a biomedicinális egészségmodellt. De amikor kezdte holtfáradtnak. hogy egyre t ö b b e m b e r választ az egész­ ségügyi rendszer helyett olyan „tudományta­ lan" g y ó g y m ó d o k a t . Tovább b e t e g e s ­ kedtem. hogy n e m tudják diagnosztizálni a baját.) Jan orvosa m e g á l l a p í t o t t a . hogy közülük n e m mindenki fordít h á t a t telje­ sen a konvencionális g y ó g y á s z a t n a k az alternatív gyógyító eljárások kedvéért (bár egyes alternatív szemléletek. és n e m is c s a l ó d o t t a kezelésben (Sharma 1 9 9 2 ) . és m é g mindig n e m t u d t á k m e g m o n ­ dani. Az alternatív m ó d s z e r e k e t alkalmazó orvosok s z á m a egyre nő. hogy próbálkozzon antidepresszánsokkal. Ehhez miat­ hosszú várólisták. Már nagyon rossz bőr­ ben voltam. M á s o k azzal e l é g e d e t l e n e k . Egy rádióműsor hallatán sejteni kezdte. amitől szörnyű szájpenész tört ki rajtam. a h o g y a n a modern egészségügyi pénzügyi rendszerek működnek: kül­ stb. Jan keresett egy rokonszenves gondolkodású t e r m é s z e t g y ó g y á s z t . rájött. felé. 3 7 . mi lehet e z . hogy e l e s e t t s é g e valamilyen vírus­ fertőzés u t ó h a t á s a lehet. majd e g é s z e n kis anyagmennyisé­ gekkel. Akkor mégis mi lehet az oka annak. Ő a z o n b a n tudta.EGÉSZSÉG. mert n e m tetszik nekik az orvos és a b e t e g kiegyenlítetlen hatalmi viszonya. amelynek tagjai n e m konvencionális gyógymódokkal igyekeznek megőrizni egészsé­ güket. Minden l e h e t s é g e s vizsgálatot elvégeztek. mi b a j o m . és antibio­ tikumot írt fel. aki szerint a konvencionális gyógyászat hagy m a g a után kívánnivalót vagy n e m tudja enyhíteni a stressz és a s z o r o n g á s tartós. Egy barátja t a n á c s á r a természetgyógyászhoz fordult. o. Ma már J a n is a b b a az egyre n é p e s e b b csoport­ ba tartozik. a reflexológiától a kiropraktikai kezelésig. Egy-egy e m b e r t ö b b okból is igénybe veheti va­ lamelyik alternatív gyógyító szolgálatait. . például a h o m e o p á t i a mindenestül elutasítja az o r v o s t u d o m á n y t ) . és azt javasolta neki. Az i p a r o s o d o t t o r s z á g o k é p í t e t t é k fel a világ legfejlettebb. Ez m e n t fél évig. el­ e s e t t n e k érezni m a g á t . „ h a s o n l ó t a hasonlóval" elven kezeli . akárcsak az a l k a l m a z h a t ó gyógyító eljárások szá­ ma. aki alternatív. A m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n g o m b a ségügyi rendszert kiegészítő. hogy ő s e m tudja. BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG Példa a szociológiai képzelőerő bevetésére: alternatív gyógyítá Jan M a s o n fiatalabb korában majd kicsattant az e g é s z s é g t ő l . bár elismerte: az bizony „stresszeli". részben módra s z a p o r o d n a k az alternatív . hogy a „passzív p á c i e n s " szerepe n e m biztosít számuk- . dözgetés. fal­ labdáztam. hogy a nyugtatók n e m használnának. Egyesek főként azért fordulnak az alternatív gyógyászat Az akupunktúra is egyike a komplementer gyógyászat sok ágának. Az elmúlt évtizedben sok i p a r o s o d o t t tár­ s a d a l o m b a n f e l t á m a d t az érdeklődés az alter­ natív g y ó g y í t á s l e h e t ő s é g e iránt. miért. ho­ meopátiás s z e m l é l e t e t követve felméri az e g é s z test állapotát. Úgy érzik.m i n d k e t t ő gyakran előfordul a m o d e r n egészségügyi rendszerekben. hogy a b e t e g s é g tünetei a t e s t öngyógyító f o l y a m a t á n a k részét al­ kotják. amelyeket azok választanak. Azután elkezdte m o n d o g a t n i . Becslések szerint minden negyedik brit j á r t m á r ilyen alternatív módszere­ ket alkalmazó orvosnál. középosztálybeli nők fordulnak az al­ ternatív g y ó g y m ó d o k felé. hogy p á c i e n s e a stressz hatásaitól szenved. f u t o t t a m . forrásokban bővelkedő egészség­ ügyi létesítményeit. szűnni n e m aka­ ró kínjait. mint az a r o m a t e r á p i a vagy a h i p n o t e r á p i a ? Először is hangsúlyoznunk kell. de senki nem tudta m e g m o n d a n i . hogy háziorvosa nem nyújthat számára enyhülést: Azelőtt nagyon jó e r ő b e n voltam: úsztam. Ezért egyes t u d ó s o k n e m alternatív. h a n e m inkább komple­ menter gyógyászatnak nevezik a nem konvencio­ nális eljárásokat (Saks 1 9 9 2 ) .

o.á l t a l á b a n a t e s t k ö r ü l forog. hogy v é k o n y l e g y e n . amely rendszerint kü­ lön kezeli az e l m é t és a t e s t e t . Nemrégiben készült fel. mint korábban bármikor . Az ENSZ Egészségügyi Világ. Ezek n e m c s a k „szezonálisan" kapha­ tók.j res megoldást. amely. amelyek alapján meghozhatjuk életünk f o n t o s a b b dönté­ seit. h o g y a koleszterinszintnek szerepe lehet a szívbetegség kialakulásában.I mérésekből kiderült. jó- . A szociológus érdeklődésére az a kérdés is szá­ m o t tarthat. hogy sok olyan állapot és b e t e g s é g . hogy szerepe t o v á b b nő. t KÉRDÉSEK 1. Étrendünk összeállításához el kell döntenünk. m a g á n a k a m o d e r n kornak a ter. FEJEZET •MMHHMHMMMMnMHMMMMMIHMMHIMI^ ra megfelelő kezelést és gyógyítást.I k é p e s s é g é t leginkább r o n t ó b e t e g s é g a világon. kezményeivel n e m tud mit kezdeni a konven­ I I I A sors iróniája. a tanu­ lóköröket és az önálló tájékozódást segítő köny­ vek. rák vagy más b e t e g s é g I okozhat) mind egyre gyakoribbak az iparosodott I t á r s a d a l m a k b a n . de közrejátszanak b e n n ü k a h e l y z e t o k o z t a s t r e s s z é s f e s z ü l t s é g e k is. m e g f o n t o l a n d ó kérdést vet fel a szocio­ lógus számára.I szervezetének (WHO) előrejelzése szerint húsz I éven belül a depresszió lesz az e m b e r cselekvő. s z á m o s jel m u t a t arra.különféle forrásokból . hogyan változik az egészség és a b e t e g s é g jellege a késő modern korszakban. D e a férfiak n e m k ü s z k ö d n e k a n o r e x i á v a l vagy bulimiával olyan gyakran. f ő k é n t a fiatal n ő k e t sújtják l e g i n k á b b a t á p l á l k o z á s i z a v a r o k ? E l ő s z ö r i s r á k e l l m u t a t n u n k . B r u m b e r g s z e r i n t e n n i . Az alternatív gyógyászat térnyerése számos érdekes. Úgy tűnik. Mindenekelőtt lenyűgözően hű képet ad a modern társadalmakban zajló átalaku­ lásokról. r é s z b e n p e d i g azért. amelynek részei a t á m o g a t ó csoportok. h a n e m t ö b b n y i r e á l l a n d ó a n el­ érhetők. A z e l m ú l t n a g y j á b ó l egy é v t i z e d b e n a z E g y e ­ sült K i r á l y s á g é s m á s fejlett o r s z á g o k l a k ó i el­ kezdtek többet törődni az étrendjükkel.részben azért. Ez alól az egészségügyi ellátás sem kivétel: az egyén egyre inkább „egészségvevővé" válik. h o g y t á p l á l k o z á s i zavarok­ b a n s z e n v e d ő k n e m m i n d n ő k : n a g y j á b ó l 1 0 szá­ z a l é k u k férfi ( E a t i n g D i s o r d e r s A s s o c i a t i o n 2 0 0 0 ) . Ez n e m azt j e l e n t i . akkor a v á l a s z . Az álmatlanság. hogy amikor az amerikai serdülő lányok m a n a p s á g f e l t e s z i k m a g u k n a k a k é r d é s e k e t . mit akarunk enni. k e r é k p á r o z h a t u n k . Miben különböznek a biomedicinális egész.I cionális gyógyászat. Végül van.vagyis ma m á r a n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n é l ő k többsége). hogy ma t ö b b bajt. m i n t régen. h o g y h a élelmiszer többé-kevésbé m i n d i g kap­ a k k o r választanunk kell. Bár n e m valószínű. hogy a konvencionális gyógyászat gyakorlatában sok­ szor nem veszik figyelembe az egészség és a be­ t e g s é g szellemi-lelki dimenzióit.I kodásmódjától? gázhatunk) és megválogathatjuk az ételeinket. hogy „Ki v a g y o k é n ? " é s „Ki s z e r e t n é k l e n n i ? " . Bár ezek az állapotok r é g e b b e n I is léteztek. h a n e m igyekszünk bele­ szólni a nekünk nyújtott ellátásba és kezelésbe is. A táplálkozási zavarok részben ezekből a lehe­ tőségekből erednek. De v a j o n m i é r t a n ő k e t . figyelembe véve a sokféle új e g é s z s é g ü g y i i n f o r m á c i ó t .m á s szóval étrendet kell összeállítanunk. Ekképp az alternatív gyógyászat e r ő s ö d é s e össze­ függ az öngyógyító mozgalom térhódításával.1 ségmodell alapjául szolgáló feltevések (lásd a 1 2 1 1 . M a n a p s á g már .I berek e g é s z s é g é b e n n a g y o b b t ö r é s e k e t okoznak. hogy az I alternatív gyógyítás teljesen felváltaná a „hivatalos" egészségügyi ellátást.tevékenyen alakíthatják. Egy élelmiszerekben bővelkedő t á r s a d a l o m b a n l e h e t ő s é g ü n k n y í l i k t e s t ü n k meg­ tervezésére: egészséges életet é l h e t ü n k (például k o c o g h a t u n k . hogy ma már a l e g t ö b b e n I n e m a nátha. a h o l az „ é t r e n d " a r e n d s z e r e s e n fogyasztott éte­ leket jelenti. m i n t a n ő k eseté­ b e n .208 8.egyre t ö b b információhoz juthatunk. Ma már az e m b e r e k j o b b a n tudják irányítani életüket.) az alternatív gyógyászat gondol. a szorongás. a depresszió. milyen orvosokat keresünk fel. az em.2 1 4 . minden ható. h o g y é p p a m o d e r n i t á s e követ. h a n e m a stressz miatt hiányoznak I a munkahelyükről. h o g y m i t a k a r u n k re egy-egy e m b e r az alternatív gyógyításban ke.s o k k a l i n k á b b . m i n t a n ő k .I méke. aki vallási vagy filozófiai okokból ellenzi a kon­ vencionális gyógyászatot. nem kell kizárólag m á s o k utasításai­ ra vagy véleményére hagyatkozniuk. I n k á b b a r r ó l v a n szó.p é l d á u l azt. gyógymódjai az I utóbbi években? 2. m e r t a s z é l e s k ö r b e n elfogadott t á r s a d a l m i n o r m á k szerint inkább a n ő k n é l fontos a vonzó k ü l s ő . Ők úgy vélik. Miért e r ő s ö d t e k m e g ennyire az alternatív gyó­ gyászat különböző formái. a m e l y e ­ ket a t u d o m á n y z ú d í t r á n k . J o a n J a c o b s B r u m b e r g ( 1 9 9 7 ) a z e l m ú l t két é v s z á z a d b a n írt l á n y n a p l ó k a t v i z s g á l v a megálla­ pította. a fáradtság és a krónikus fájdalom I (amelyet ízületi gyulladás. a stressz. úgy tűnik. ú s z h a t u n k . h o g y m i n d e n k i él-hal azért. m e r t a z i d e á l i s testről m á s k é p a l a k u l t ki a férfiak. ak­ tív szerepet vállal e g é s z s é g e és jólléte megőrzé­ s é b e n . Nemcsak arról hozhatunk döntést. I mint k o r á b b a n bármikor. m i n t s z á z é v v e l ezelőtt .

az n a g y r é s z t a n y u g a t i t á r s a d a l o m el­ múlt h á r o m s z á z é v e s f e j l ő d é s e s o r á n a l a k u l t ki. a m i t a s z o c i o l ó g u s o k a t e r m é s z e t t á r s a d a l ­ m a s í t á s á n a k n e v e z n e k . hogy a k o r á b b a n „ t e r m é s z e t e s n e k " . hogy a t u d o m á n y és a t e c h n o l ó g i a ma m á r é l e t m ó ­ dunkra h a t : a k a l ó r i a s z á m l á l á s c s a k a t e c h n o l ó ­ gia fejlődésével v á l t l e h e t ő v é . A különböző k u l t ú r á k m á s t . hogy szinte c s a k ezzel foglalkoznak. d e a m i t m i o r v o s t u d o m á n y k é n t ismerünk. s z o r o n g a m i a t t . m i l y e n t á r s a d a l ­ m i . M a sokkal n a g y o b b a u t o n ó m i á v a l b í r u n k a t e s t ü n k felett. h o g y n e m e l f o g a d h a ­ tó. Az á l l a m n a k i m m á r jelentős érdeke fűződött ahhoz. A z a n o r e x i a é s m á s t á p l á l k o z á s i z a v a r o k i s azt a helyzetet t ü k r ö z i k . a 3 5 . BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG a „kereskedelmi érdekcsoportok" egyre i n k á b b kihasználják a fiatal l á n y o k t e s t t e l k a p c s o l a t o s szorongását. Az orvostudománnyal kapcsolatos szociológiai nézőpontok A biomedicinális egészségmodell előtérbe kerülése Mint oly sok. kezelési és gyógyító eljárásokhoz folyamodtak. Mielőtt alaposabban ismertetném a biomediciná­ lis e g é s z s é g m o d e l l t . Kialakulása szorosan összekapcsolódott a t u d o m á n y és az ész tradicio­ n á l i s v a g y v a l l á s i a l a p ú v i l á g m a g y a r á z a t o k felett aratott diadalával (lásd a w e b e r i racionalizálód á s r ó l s z ó l ó r é s z t az 1. h a n e m egy k ö z ­ ponti h a t a l o m kormányzása alá tartozó népesség­ nek számított. amelyet folyamatosan figyelni és s z a b á l y o z n i k e l l . h i s z e n l a k o s a i j ó l l é t e m e g h a t á r o z t a a n e m z e t t e r m e l é k e n y s é g é t . vagy k i h á n y j a . sőt e t á r s a d a l m a k e g y i k fő jellemzőjének tekinthető. A meghatározott területű államok születése megváltoztatta a helyi népes­ séggel k a p c s o l a t o s a t t i t ű d ö k e t . A betegségeket gyakran mágikus vagy vallási keretek között é r t e l m e z t é k és a gonosz szellemek vagy a „bűn" j e l e n l é t é n e k tulajdoní­ t o t t á k . A p a r a s z t o k és az á t l a g o s v á r o s l a k ó k szá­ mára n e m létezett olyan külső hatalom. Nagyobb jelentőséget nyert . Az orvostudományról kialakult. h o g y m i l y e n ­ nek látják m á s o k . problémákat. E k k o r m á r m e g s z á l l o t t a n törek­ szik az i d e á l i s k a r c s ú s á g r a . a k k o r m é g az is m e g t ö r t é n h e t . A t á p l á l k o z á s i zavarok a testtel kapcsolatos szégyenérzetben gyökereznek. p o z i t í v l e h e t ő s é g e k e t és új f é l e l m e k e t . n e m t ö k é l e t e s .t ö r t é n e t i k o n t e x t u s b a n a l a k u l t ki ez a m o d e l l . fizikai é s m á g i k u s g y ó g y m ó d o k a t e g y a r á n t a l k a l m a z ó gyógyítók. M á r említettem. h o g y a n ő k s o k k a l n a g y o b b szerepet k a p n a k a t á g a b b t á r s a d a l o m b a n . m i n t ered­ m é n y e i k s z e r i n t í t é l i k m e g őket. m i n t a m a i á l l a m o k és egészségügyi rendszerek. m i n t k o r á b b a n b á r m i k o r . E z e k a j e l e n s é g e k is b e l e t a r t o z n a k abba. értelmű Minden kifejezés. M i n d i g vol­ t a k s z a k o s o d o t t . h o g y a beteg végül h a l á l r a é h e z t e t i m a g á t . m e r t a n e m z e t i va­ gyon és hatalom lehető legnagyobbra növelésé­ n e k egyik eszköze. t e r m é s z e t t ő l fogva a d o t t n a k s z á m í t ó j e l e n s é g e k m á r a t á r s a d a l ­ m i jellegűvé v á l t a k : saját t á r s a d a l m i d ö n t é s e i n k ­ től függenek.m á s t t e k i n t e n e k egész­ kultúrának megvannak a m a g a f o g a l m a i a t e s t i e g é s z s é g r ő l é s betegségről. f e l v á z o l o m . o l d a l o n ) . h o g y vagy e g y á l t a l á n n e m eszik. hogy népessége egészsé­ ges l e g y e n . é s l a s s a n m á r c s a k a t e s t é v e l tud foglalkozni. H a e z t a szokás n e m töri m e g s e m m i ( p é l d á u l h a t á s o s lehet a p s z i c h o t e r á p i a v a g y az o r v o s i k e z e l é s egyegy formája). Ettől kezdve az emberi populációt erőforrásnak tekintették. k a t o n a i erejét és növekedési ütemét. azonban óriási változásokat idézett e l ő e b b e n a helyzetben. a k ö t e t e m b e n k ö r ü l j á r t f o g a l o m . a m i t m e g e v e t t .EGÉSZSÉG. De a t e c h n o l ó g i a hatása m i n d i g t á r s a d a l m i t é n y e z ő k t ő l függ. Ha egyszer k é n y s z e r e s s é v á l i k a k o p l a l á s és a testmozgás. j ó l é t é t . Az e g é s z s é g és a b e t e g s é g e felfo­ g á s a a m o d e r n t á r s a d a l m a k k i a l a k u l á s á v a l pár­ h u z a m o s a n s z ü l e t e t t . r á s z o k h a t arra. Ez a k i f e j e z é s arra utal. a m e l y m á r n e m p u s z t á n a z a d o t t föld n é p é n e k . h o g y a test ma olyan fontos s z e r e p e t t ö l t b e a z a m e r i k a i l á n y o k énképében. A n ő úgy érzi. hogy a tradicionális társadal­ m a k tagjai n a g y r é s z t o l y a n n é p i o r v o s s á g o k h o z . a m i e g y a r á n t te­ remt új. Az egész­ ség m e g ő r z é s e n e m k ö z f e l a d a t n a k .a t e s t s ú l y „ l e a d á s a " lesz a k u l c s t ö k é l e t e s v i l á g a m e g t e r e m t é s é h e z . V é g ü l m e g á l l a p í t j a . az „egészség" és a „ b e t e g s é g " is k u l t u r á l i s a n és tár­ sadalmilag m e g h a t á r o z o t t ségesnek és normálisnak. A táplálkozási zavarok terjedése mutatja. d e m é g m i n d i g i n k á b b k ü l s e j ü k . m i n t ré­ gen. A nemzetállam kialakulása és az iparosítás nemzet­ Közegészségügy A p r e m o d e m k u l t ú r á k b a n a c s a l á d volt a fő in­ tézmény. a m e l y szembeszállt a betegséggel vagy g o n d o s k o d o t t g y e n g é l k e d ő v é n e i r ő l . h a n e m m a ­ gánügynek számított. uralkodó nyu­ gati e l k é p z e l é s e k k ö z e l k é t s z á z é v e a b i o l ó g i a i orvosi vagy biomedicinális egészségmodellben f e j e z ő d n e k ki. amelyek nemzedékről nemzedékre hagyomá­ nyozódtak. fejezetben. amely úgy foglalkozott v o l n a egészségükkel. és e h a g y o m á n y o s kezelési rendszerek közül sok ma is tovább él a világ k ü l ö n b ö z ő n e m n y u g a t i k u l t ú r á i b a n : i g e n n a g y s z á m b a n a f e n t e m l í t e t t a l t e r n a t í v gyógyá­ szat kategóriájába tartoznak.

Minden­ féle s t a t i s z t i k a i a d a t o t g y ű j t ö t t e k é s s z á m í t o t t a k : a s z ü l e t é s e k és a h a l á l o z á s o k a r á n y á t . n ö v e k e d j e n . h o g y a z á l l a m e l l e n ő r z é s e a l á v o n j a : s z a b á l y o z z a é s felügyeli a t e s t e t ( 2 0 0 0 ) .a patológia vizsgálati körébe tartozó „kóros jelenségeket". B e v e z e t t é k a n é p s z á m l á l á s t . S z e r i n t e a s z e x u a l i t á s és a s z e x u á l i s v i s e l k e d é s k ö z p o n t i jelentőséggel bírt e b b e n a folyamatban.r é s z b e n azáltal. az á t l a g o s h á z a s s á g k ö t é s i é s g y e r m e k v á l l a l á s i életkort. f é k e z e n d ő n e k t e k i n t e t t é k .a „társadalom testéből" . FEJEZET a demográfia tudománya: nagyságának. Ez a m e g f i g y e l é s e g y ü t t járt azzal. . A n e m i é r i n t k e z é s l e h e t ő s é g e t a d o t t arra. hogy erős közösségi n o r m á k a t igyekeztek kialakítani a n e m i erkölcsről és az elfogadható s z e x u á l i s t e v é k e n y s é g r ő l . hogy meggyőződjenek róla: ezek s e m veszélyez­ t e t i k a l a k o s s á g e g é s z s é g é t . a várható élettartamot.8. k i k ö v e z t é k az u t a k a t . F o ­ kozatosan bevezettek vágóhidakra és élelmiszer­ feldolgozó létesítményekre vonatkozó szabályza­ tokat. h o g y a n ala­ kult ki a m o d e r n o r v o s t u d o m á n y . Az á l l a m kezdett felelősséget vállalni a népes­ ség é l e t f e l t é t e l e i n e k j a v í t á s á é r t . és a l a k á s k ö r ü l m é n y e k r e is figyelmet fordítottak.f e l h í v t a a fi­ g y e l m e t arra. amikor megkísérelték kiirtani a né­ pességből .és v í z v e z e t é k . A t e m e t k e z é s i e l j á r á s o k a t is e l l e n ő r i z t é k . a m a s z t u r b á c i ó t és a házasságon kívüli szexuális kapcsolatokat dalmi (1926-1984) s o k a t kö­ nem" (lásd című a 12. a fogamzásgátlásról és az a b o r t u s z o k r ó l .h á l ó z a t o t . h o g y fel­ j e g y e z z é k és f o l y a m a t o s a n n y i l v á n t a r t s á k a n é ­ pességben bekövetkező változásokat.. h o g y a d a t o k a t gyűjtött a h á z a s ­ A közegészségügy fogalma bontakozni. például a homoszexualitást. A z á l l a m folya­ m a t o s a n f e l ü g y e l e t e t g y a k o r o l t a s z e x u a l i t á s felett . k e z d e t t ki­ összetételének v i z s g á l a t a . a gyakori betegségeket és halálokokat stb. h o g y a n é p e s ­ ség s z a p o r o d j o n . a s z e x u á l i s v i s e l k e d é s r ő l . a t ö r v é n y e s és törvénytelen kapcsolatokról. u g y a n a k k o r n é h a f e n y e g e t t e is e n é p e s s é g e g é s z s é g é t és j ó l l é t é t . A n e m r e p r o d u k c i ó t s z o l g á l ó s z e x u a l i t á s t elfojtand ó n a k . A n é p f o k o z a t o s a n ki- A biomedicinális egészségmodellben a páciens csak egy „beteg test" az orvos számára. a táplálkozási szokásokat. „Szexualitás akkor és társa­ fejezetet). „eltévelyedés" külön­ b ö z ő változatait. az öngyilkosságok arányát. m e r t s e g í t e t t m e g é r t e n i . Michel Foucault-nak s z ö n h e t ü n k . M e g b é l y e g e z t é k é s el­ ítélték a n e m i perverzió. a népességcsoportok és dinamikájának ságról. A b e t e g s é g e k el­ leni védekezés során kiépítették a csatorna.

1. A k e z e l é s t s e m l e g e s e n . Bírálatok 21 A betegség nem „tudományos oknyomozással" feltárható valami. A páciens véleménye és tapasztalatai mindennél fontosabbak a kezelés során. a magasabb színvonalú csatornázás és a higiénia sokkal nagyobb szerepet játszott. főként a cse­ c s e m ő h a l a n d ó s á g és a g y e r m e k h a l á l o z á s i a r á n y leszorításában ( M c K e o w n 1 9 7 9 ) . A gyógyszerek. Nem a kórház az egyetlen gyógyításra alkalmas hely. kell végrehajtani a p á c i e n s hivatalos irataiban ö s s z e g y ű j t ö t t és a k l i n i k a i g y a k o r l a t n a k m e g f e l e ­ lően rendezett információk alapján. táblázat A biomedicinális modellhez kapcsolódó feltevések és bírálatok Feltevések A betegség az emberi test „meghibásodása". A t e s t i és l e l k i b e t e g s é g e k kezelésének elfogadott módja a k é p z e t t „szak­ emberek" v é g e z t e f o r m á l i s o r v o s i e l l á t á s l e t t . a m e l y s z e r i n t m i n ­ den betegség h á t t e r é b e n egy m e g h a t á r o z o t t . v i z s g á l h a t ó é s k e z e l h e t ő . A „szaktudás" birtokosa a szakorvos. teljesedő á l l a m i m e g f i g y e l é s é n e k . század derekáig. m i n t a z o r v o s o k szak­ értelmének. A kórház képviseli a megfelelő környezetet.a s é v e k v é g é n s z ü l e t e t t a betegség k ó r o k o z ó . A m á s o d i k f e l t e v é s s z e r i n t az e l m e és a t e s t külön k e z e l h e t ő k . h o g y e l s z i g e t e l i k és ke­ zelik a b e t e g s é g o k á t . N i n c s b e n n e helye autodidakta gyógyítónak vagy „ n e m t u d o m á n y o s " eljárások­ nak. é s h i v a t a l o s a n el­ i s m e r t e g y é n e k b ő l áll. A beteg aktív. táblázatban öszszegeztem. A baktériumfer­ tőzések kezelésében csak az 1930-as és 1940-es évektől kezdve alkalmaznak antibiotikumokat. A z 1 8 0 0 . A b e t e g s é g e t objektív m ó d o n .EGÉSZSÉG. a k i k s i k e r r e l e l v é g e z t é k a sokéves képzést. hanem általános jólléte a cél.a b ű n ö z é s t ő l a homoszexualitáson át az elmebetegségig. BETEGSÉG ES FOGYATÉKOSSÁG 8. h o g y a t u d o m á n y t a l k a l m a z t á k az or­ vosi d i a g n ó z i s b a n és a g y ó g y í t á s b a n . hanem i n k á b b c s a k egy k ó r o s á l l a p o t b a került. ezek a kezelések gyakran a technológia. a z o ­ nosítható á g e n s áll. h o g y á l t a l á b a n „túl­ értékelt" a tudományos gyógyítás eredményes­ sége. h a ­ nem a b e t e g s é g g y ó g y í t á s á n v a n . amelyben a súlyos betegségek kezelhetők. t á r g y i l a g o s a n s z e m l é l i é s k e z e l i a beteget.1.e l m é l e t e . a gyógyszerezés vagy a s e b é s z e t v a l a m e l y k o m b i n á c i ó j á b ó l áll­ nak. A köztisztaság. ahol az orvosi tech­ nológia koncentrálódik és a legeredményesebben alkal­ mazható. e l m e g y ó g y i n t é z e t . a védőoltások (például a gyermekbénulás elleni) p e d i g m é g k é s ő b b t e r j e d t e k el. „egész" lény: nemcsak a testi egészsége. Először is e g y e s t u d ó s o k azt á l l í t o t t á k . gyógyszereket és se­ bészetet hasznosító kezelési eljárások sem. beteg test. A z or­ A biomedicinális modell Az orvosi e l j á r á s o k s z o r o s a n ö s s z e f o n ó d t a k az e l ő b b i e k b e n leírt t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k k a l . a z o n o s í t h a t ó „ t ü n e t e k " s z e r i n t kezdték m e g h a t á r o z n i . amelyet egy konkrét biológiai ágens okoz. a z e m b e r e k j o b b e g é s z s é g i álla­ p o t a s o k k a l i n k á b b t á r s a d a l m i é s k ö r n y e z e t i vál­ t o z á s o k n a k t u l a j d o n í t h a t ó . a j o b b táplálkozás. I v a n I l l i c h ( 1 9 7 5 ) . isko­ la és k ó r h á z ) s z ü l e t e t t . A t e s t e g é s z s é g e s á l l a p o t á t úgy l e h e t h e l y r e á l l í t a n i . csak ő nyújthat hatásos kezelést a betegséggel szemben. A m o ­ dern e g é s z s é g ü g y i r e n d s z e r e k k i a l a k u l á s á n a k f ő jellemzője. A b i o m e d i c i n á l i s m o d e l l e l kapcsolatos főbb f e l t e v é s e k e t és b í r á l a t o k a t a 8. Nem a szakorvos az egészséggel és betegséggel kapcsolatos ismeretek egyetlen forrása: az alternatív tudásformák egyenértékűek vele. A páciens passzív lény: „beteg teste" elméjétől elválasztva kezelhető. hanem társadalmilag kialakított fogalom. amellyel kiküszöbölhetők a „deviánsnak" vélt viselkedésformák és á l l a p o t o k . A b i o m e d i c i n á l i s e g é s z s é g m o d e l l h á r o m fő fel­ tevésen n y u g s z i k . a sebészet fejlődése és az antibiotikumok n e m csökkentették jelentősen a halálozási arányokat egészen a 2 0 . A harmadik feltevés szerint a szakorvos az e g y e t l e n . h o g y a b e t e g s é g e t az emberi testen belül kialakult rendellenesség­ nek tekintik. A s z a k e m b e r „orvosi s z e m m e l " látja. A z orvostudomány ettől kezdve a reform eszköze. d o l o g h á z . H i á b a tett s z e r t n a g y p r e s z t í z s r e a m o d e r n o r v o s t u d o m á n y . A biomedicinális modell bírálatai Az elmúlt évtizedekben a betegség b i o m e d i c i ­ nális modelljét egyre több kritika érte. Az e l s ő az. A h a n g s ú l y n e m az e g y é n j ó l l é t é n . n e m k e l l m á s té­ nyezőket f i g y e l e m b e v e n n i . A p á c i e n s n e m e g é s z s z e m é l y . A kezelés megfelelő helyszíne a kórház. A b i o m e d i c i n á ­ lis modell s z e r i n t a b e t e g t e s t i z o l á l t a n s z e m l é l ­ hető. é r t é k m e n t e s e n vosi s z a k m a m i n t testület á l t a l á n o s a n elfogadott e t i k a i k ó d e x s z e r i n t m ű k ö d i k . és nem feltétlenül különbek a technológiát. a k i a b e t e g s é g e t k e z e l n i h i v a t o t t . a m e l y k i b i l l e n t i azt „ n o r m á l i s " lét­ állapotából. e l l e n ő r z é s é n e k é s m e g r e f o r m á l á s á n a k k e r e t é b e n egy s o r i n t é z ­ m é n y (börtön.

A Ritalin bírálói a z o n b a n azt mondják.következményei. Nagy-Britanniában 1 9 9 8 . Egyes t a n á r o k b e s z á m o l ó j a szerint az egykor az osztály rossz­ c s o n t j á n a k .b e n m á r minden h e t e ­ dik g y e r m e k szedi majd ezt a gyógyszert (Ob­ server. A vádak szerint a Ritalin alkalmazásával az orvosi s z a k m á n a k sikerült „medikalizálni" a gyerekek hiperaktivitását és figye­ lemzavarát . és miért kéne vele foglalkozniuk a s z o c i o l ó g u s o k n a k ? A Ritalin gyógyszer. I l l i c h sze­ r i n t e j e l e n s é g n e k h á r o m válfajáról b e s z é l h e t ü n k : klinikai. h o g y a m o d e m o r v o s t u d o ­ m á n y t ö b b e t ártott.ahelyett.8. a m i k o r a z o r v o s i k e z e l é s h a t á s á r a a b e t e g á l l a p o t a r o s s z a b b o d i k vagy új feltételek j ö n n e k létre. mint a mai gyerekekre n e h e z e d ő egyre n a g y o b b nyomás. k e d e t t a Ritalin nevű gyógyszerről kiállított re­ c e p t e k s z á m a . m é g nem készült á t f o g ó kutatás arról. a m e l y e t a (Attention mutató Deficit gyerekeknek hi peraktív t ü n e t e g y ü t t e s t Disorder. hogy ráirányította volna a figyelmet a t ü n e t e k társadalmi okaira. h a a z o r v o s t u d o m á n y egyre t ö b b t e r ü l e t r e t e r j e d ki. a min­ denhová betüremkedő információtechnológia. május).b a n m é g csak 3 5 0 0 . társadalmi és kulturális iatrogenezisről. így e r e d m é n y e s e b b e n t a n u l n a k . A Ritalin ellenzői szerint a hiperaktivitás „ t ü n e t e i " n e m mások. hogy a Ritalin kényelmes „ m e g o l d á s a " lett annak.1 9 9 3 . Mi a Ritalin. megnyugtatja őket. a m a g a s cukortartalmú é t e l e k és a s z é t e s ő családi élet . Bár az u t ó b b i é v e k b e n egyre t ö b b e t írtak fel belő­ le az Egyesült Államokban és az Egyesült Király­ s á g b a n . mint amilyennek gyakran lefestik.a t . hogy hosszú távon milyen h a t á s t gyakorolhat a gyerekek agyára és t e s t é r e .1 8 évesek közel három százaléka szed rendszere­ sen Ritalint. A Ritalint hívei „ c s o d a p i r u l á n a k " nevezik: segít a gyerekeknek koncentrálni.az egyre g y o r s a b b életritmus. ADHD) írnak fel és serdülőknek Hyperactive . hogy a társadalmi iatrogenezis kulturális iatrogenezish e z v e z e t . Az Egyesült Államokban az 5 . s e k k o r m á r a m i n d e n n a p i é l e t kihí­ v á s a i v a l i s egyre n e h e z e b b e n b i r k ó z n a k m e g a z . ami tulajdonképpen n e m is testi rend­ ellenesség. k o n c e n t r á c i ó s nehézségekkel küszködnek. I l l i c h úgy vélte. é s m e s t e r s é g e s k e r e s l e t e t teremt szolgáltatásai iránt.sok orvos és pszichiáter szerint ez a pszicholó­ giai r e n d e l l e n e s s é g o k o l h a t ó azért. h o g y a gyere­ k e k f i g y e l m e t l e n e k . és n e m t u d n a k tanulni az iskolában. m i n t a m e n n y i t h a s z n á l t : a z iatrogenezis r é v é n m a g a is „ k ó r o k o z ó " . az ő k e t érő stressz .b a n t ö b b mint 1 2 5 0 0 0 Ritalin-receptet a d t a k ki az or­ vosok . FEJEZET Az elmúlt évtizedben exponenciálisan növe­ rekek „ a n g y a l i " t a n u l ó k k á váltak. Szakértői b e c s l é s e k szerint 2 0 0 7 . n e h e z e n k e z e l h e t ő n e k s z á m í t ó gye­ m é g azt i s f e l v e t e t t e . 2 0 0 3 . Talán a g g a s z t ó b b az az állítás. Társadalmi iatrogenezésr ő l a k k o r b e s z é l ü n k . hogy a gyógyszer k o r á n t s e m olyan ártalmatlan „csoda­ pirula". a m i n t elkezd­ t é k szedni a Ritalint. K l i n i k a i i a t r o g e n e z i s az.

M i v e l a z o r v o s t u d o m á n y r ó l f e l t é t e l e z i k . é s i n k á b b in­ t é z e t e k b e zárták. a k i k s z e r i n t a gén­ t e c h n o l ó g i á r a v é s z j ó s l ó a n r á v e t ü l a fent tárgyalt 2 0 . h o g y az e m b e r i é l e t egy­ re több területét v o n j a o r v o s i e l l e n ő r z é s a l á . A b i o m e d i c i n á l i s m o ­ dell alapjául szolgáló f e l t e v é s e k k ö z ü l s o k a t egyre i n k á b b m e g k é r d ő j e l e z n e k . hogy a 2 0 . Harmadszor: a b í r á l ó k azt m o n d j á k . h o g y bármi. A s k a n d i n á v o r s z á g o k b a n a politi­ k a i v e z e t ő k és a g e n e t i k u s o k a z é r t v e z e t t é k be a kényszersterilizálási programokat. a ( g y a k r a n gyógy­ szerekkel.e u f e m i s z t i k u s n e v é n a „ n é p e s ­ ségpolitikát" . A n á c i N é m e t o r s z á g t u d o m á n y o s és o r v o s i „ s z a k é r t ő i " a v é g s ő k i g e l m e n t e k e t e r v e k m e g v a l ó s í t á s á b a n : azt á l l í t o t t á k . A t e r h e s s é g e t . a h o g y a n v á l t o z i k a világ. a k i k b á b á t h í v h a t ­ nának segítségül a z o t t h o n u k b a . h o g y m e g v á l t o z t a s s á k a m a g z a t g e n e t i k a i „össze­ t é t e l é t " . A s z ü l é s ma már n e m a n ő k k e z é b e n v a n . m e r t e z e k r e i s a z o r v o s t u d o m á n y a d magyarázatot és m e g o l d á s t . amely lehetővé teszi. akit k e z e l n i próbál. Pedig a f e n t i e k b ő l k i d e r ü l . Másodszor: a m o d e r n orvostudományt azzal vádolták. de módszeresen kiirtottak több m i n t negyedmil­ l i ó fogyatékos e m b e r t i s ( B u r l e i g h 1 9 9 4 ) . A tudományos m u n k a igen nagy és e g y r e n a g y o b b r é s z é t alkotja a g é n t e c h n o l ó ­ gia (genetic engineering). Csak Svéd­ országban 63 0 0 0 embert (90 százalékban nőket) sterilizáltak 1 9 3 4 és 1 9 7 5 között. H a s o n l ó . Ezzel s z e m b e n a brit és hol­ land orvosszakértők és politikai döntéshozók az ö n k é n t e s s t e r i l i z á l á s t t á m o g a t t á k . A jóval kisebb Norvégiában ugyanebben az időszakban 48 0 0 0 embert sterilizáltak. például a h o m e o p á t i a és az a k u p u n k t ú r a m e g i n ­ gatják azt a m e g g y ő z ő d é s t . h o z z á é r t ő l é n y n e k t e k i n t i k . A f e m i n i s t á k s z e r i n t e folyamat i r á n y í t á s a k i c s ú s z o t t a n ő k k e z é b ő l . a „ n o r m á ­ lis" állapotok m e d i k a l i z á l á s a m i a t t i a g g o d a l m a k vetődtek fel a g y e r e k e k h i p e r a k t i v i t á s á v a l ( l á s d a keretes részt az e l ő z ő o l d a l o n ) . B á r a n á c i N é m e t o r s z á g v e t e t t e be m e s s z e a leg­ p u s z t í t ó b b e u g e n e t i k á i p r o g r a m o k a t . a m e l y b e n ez a m o d e l l k i a l a k u l t . főként férfi s z a k o r v o s o k i r á n y í t á s á v a l k e r ü l rá sor. M á i g f e n n m a r a d t az a v é l e k e d é s . mert aggód­ tak. h o g y m e g h a l l g a s s á k . t u d o m á n y o s é r t e l m e z é s é r e é p ü l . h o g y egy fajilag f e l s ő b b r e n d ű . a m i r o n t h a t j a a „nemzeti génállomány" minőségét. v i l á g o s b ő r ű „árja" fajt s i k e r ü l t a z o n o s í t a n i u k . h o g y az or­ v o s t u d o m á n y ú g y j e l e n i k m e g . Ötödször: a bírálók szerint a biomediciná­ lis m o d e l l a l a p j á t k é p e z ő f e l t e v é s e k e t a p o l i t i k a m i n d i g i s i g y e k e z e t t m a n i p u l á l n i . h o ­ gyan é r t e l m e z i m a g a a b e t e g saját á l l a p o t á t . E programok legtöbbször a „gyengeelméjű" nők k é n y s z e r s t e r i l i z á l á s á t t ű z t é k ki c é l u l . hogy az orvosi s z a k m a ó r i á s i h a t a l o m r a tett szert annak m e g h a t á r o z á s á b a n . M a a z o r v o s t e c h n o l ó g i a gyors f e j l ő d é s e új. h o g y a gyógyítás egyre n é p s z e r ű b b a l t e r n a t í v formái. a m i „ t u d o m á n y t a l a n " . A r a s s z i z ­ m u s oda vezetett. m i n t h a a z orvos­ lás é s gyógyítás m i n d e n m á s f o r m á j á n á l e l ő b b r e való volna. h a n e m k ó r h á z ­ ban. jelesül a fogyatékosok ellen. A géntechnológiával kapcsolatos vitában gyakran homlokegyenest ellentétes véleményeket han­ g o z t a t n a k egyfelől a b í r á l ó k . századi eugenetika árnya. n e ­ h é z k é r d é s e k e t v e t fel a b i o m e d i c i n á l i s m o d e l l bírálói számára.több m á s európai országban és az E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n is f e l h a s z n á l t á k a n é p e s s é g bizonyos csoportjai. másfelől a támo­ gatók. ha a b e t e ­ get gondolkodó. erre p é l d a fő­ k é n t a z eugenetika. amelyeket a n á c i k biológiailag alsóbbrendűnek tekintettek. ezt a gyakori és t e r m é s z e ­ tes jelenséget k o c k á z a t o k k a l és v e s z é l y e k k e l t e l i „betegségként" k e z e l i k . h o g y é p p a p á c i e n s v é l e m é n y é t és ta­ pasztalatait n e m v e s z i f i g y e l e m b e . aki­ nek m e g v a n n a k a m a g a h e l y t á l l ó m e g l á t á s a i és magyarázatai. I l l i c h és a h o z z á ha­ sonló b í r á l ó k s z e r i n t e r ő s e n s z ű k í t e n i k e l l a m o ­ dern o r v o s t u d o m á n y h a t ó k ö r é t . BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG emberek. például zsidók vagy cigányok voltak. században az e u g e n e t i k á t . n e m látják s z ü k s é g é t . Negyedszer: egyes szociológusok kifejtették. így b e f o l y á s o l h a t j á k k é s ő b b i fejlődését. Helyzetét k i h a s z n á l v a a „ t u d o m á n y o s igaz­ ság" uraként l é p h e t fel. a m e l y k e z e l é s r e és gyógyításra s z o r u l . hogy a k o n k r é t t e s t i b a j o k o k a i n a k és e l l e n s z e ­ rének objektív. Az ebből a g o n d o l a t m e n e t b ő l e r e d ő l e g é l e s e b b kriti­ káknak n ő k adtak h a n g o t . M i n ­ den egyes p á c i e n s „beteg test". p é l d á u l P r o z a c k e l s z a b á l y o z o t t ) levert­ séggel vagy az e n y h e d e p r e s s z i ó v a l és a ( s o k s z o r krónikus k i m e r ü l t s é g s z i n d r ó m á n a k c í m k é z e t t ) fáradtsággal k a p c s o l a t b a n . a m e l y „ n e m e s í t é s s e l " k í s é r l i m e g g e n e t i k a i l a g „ j a v í t a n i " az e m b e r i fajt. m i b e t e g s é g é s m i n e m az. h o g y a k i a l a k u l ó j ó l é t i á l l a m r e p r o d u k c i ó ­ ra ö s z t ö n z i a „ s i l á n y a b b a k a t " is.EGÉSZSÉG. az s z ü k s é g k é p p al­ sóbbrendű is. A b í r á l ó k s z e r i n t a z o n b a n a kezelés c s a k a k k o r l e h e t e r e d m é n y e s . n e m feled­ k e z h e t ü n k meg arról sem. E u g e n e t i ­ kái programjaik népirtáshoz vezettek: több mil­ l i ó á l d o z a t u k a z o k h o z a c s o p o r t o k h o z tartozott. h i ­ szen v é l e m é n y ü k e t és t u d á s u k a t a r e p r o d u k c i ó s folyamatot f e l ü g y e l ő „ s z a k e m b e r e k " n e m tartják lényegesnek ( O a k l e y 1 9 8 4 ) . a k i k s z e r i n t a m o d e r n orvostudomány k i s a j á t í t o t t a é s „ m e d i k a l i z á l t a " a terhesség és a s z ü l é s f o l y a m a t á t . hogy az Egyesült Á l l a m o k b a n 1 9 0 7 é s 1 9 6 0 között kényszersterilizált 6 0 0 0 0 ember között aránytalanul nagy s z á m b a n voltak fekete n ő k . a k i k s z e r i n t a g é n t e c h n o l ó g i á n a k s e m m i . e l k ü l ö n í t e t t é k a „ g y e n g e e l m é jűeket". h o g y a m o d e r n orvos­ tudomány v a l a h o g y h i t e l e s e b b tudásfajta.

a c i s z t á s fibrózis vagy a H u n t i n g t o n . h o g y a s z ü l e t é s e l ő t t „megtervezzék" a testet: m e g h a t á r o z z á k a bőr­ színt. Lesz-e orvosok várt technológiában is igyekeznek latba vetni tekin­ nem következménye orvosi beavatkozásnak? M i l y e n szerepet játsza­ nak majd a l e e n d ő szülők az embrióválasztással k a p c s o l a t o s d ö n t é s e k b e n ? Itt m e g i n t a r r ó l v a n szó. A s z o c i o l ó g u s o k b a n az új or­ v o s i t e c h n o l ó g i á k g y o r s e l ő r e t ö r é s e l á t t á n egyre t ö b b ú j . élet. A a biomedicinális modellel is. hogy ezek a betegségek többé n e m öröklődnek nemzedék­ ről n e m z e d é k r e . E z a d ö n t é s azt j e l e n t i . A t á m o g a t ó k azt m o n d j á k .é s egészségbiztosításhoz is nehezebben juthatnak m a j d ( D u s t e r 1 9 9 0 ) . n o v e m b e r 6. a k i k t o v á b b r a i s „ t e r m é s z e t e s e n " s z ü l e t n e k majd? Egyes szociológusok szerint a géntechno­ 8. A korábbi időszakokat fertőző b e t e g s é g e k j e l l e m e z t é k . h o g y a z o k . Más tényezőkkel is s z á m o l n u n k kell azonban: m a g á n a k a b e t e g s é g n e k a j e l l e g e és h a t ó k ö r e is változófélben van. n é h á - t e b b tárgyalt b í r á l a t o k k ö z ü l j ó n é h á n y é r v é n y e s géntechnológiai az vitára biomedicinális sokan akik e az modellt helytelenítők között bizonyára szerepét. E z e k g y a k r a n j á r v á n y o s m é r e t e k e t ö l t ö t t e k .a m o d e r n o r v o s t u d o m á n y t ért m á s b í r á l a t o k k a l együtt. fogós k é r d é s v e t ő d i k fel. a hajat és s z e m e t .1. hogy n e m ­ c s a k a s z a k o r v o s o k b í r n a k az e g é s z s é g r e és a b e ­ tegségre vonatkozó ismeretekkel és hogy értelmezhetjük ha és magyaráza­ saját tokkal. 2 0 0 4 .k ó r ) e s e t é n e n g e d é l y e z t é k a z e m b r i ó v á l a s z t á s t [Times. a f o g y a s z t á s i s z o k á s o k r ó l és az á l t a l á n o s é l e t v i ­ telről. Orvostudomány és egészség a változó világban Az e m b e r e k egyre i n k á b b felismerik.1. géntechnológia nyújtotta b ő l n e m r é s z e s ü l ő k e t a s z ó b a n forgó e l ő n y ö k e t élvezők előítéletei és m e g k ü l ö n b ö z t e t é s e sújthat­ j á k . a m a l á r i a és a g y e r m e k b é n u l á s . n o v e m b e r 1.b e n a z E g y e s ü l t Király­ ságban az állami fertilizációs és embriológiai ha­ tóság lehetővé tette az öröklött bélrák b i z o n y o s f o r m á j á b a n s z e n v e d ő b e t e g e k egy c s o p o r t j á n a k .). é s egy-egy ország egész népességét fenyegették. a t e s t s ú l y t és így t o v á b b . Precedenst teremt. h o g y a z a n y a m é h b e c s a k olyan embriót ültetnek majd. Például lehetőséget a d a z egyes e m b e r e k e t b i z o n y o s b e t e g s é g r e haj­ lamossá tevő genetikai tényezők azonosítására. befolyásolhatjuk a jóllétünket. h o g y o l y a n e m b r i ó k a t v á l a s s z a n a k ki. hogy elejét vegyék a nemi. Ugyanakkor az említett hatóság határozata tovább mélyíti a „megtervezett babák­ kal" kapcsolatos nézeteltérést. amelyből hiányoz­ n a k az e s e t l e g r á k o t o k o z ó g é n e k . P é l d á u l m a m á r tu­ d o m á n y o s a n l e h e t s é g e s az is. megkérdőjelezik télyüket. a testmozgásról. Ma az iparosodott országokban m á r n e m k é p e z n e k j e l e n t ő s halál­ o k o t a z efféle h e v e n y f e r t ő z ő b e t e g s é g e k . amelyre hivatkozva az orvosok a j e l l e m z ő k mos­ taninál sokkal szélesebb skálája szerint „kima­ z s o l á z h a t j á k " a z e m b r i ó k a t . ábrát). .). K o r á b b a n c s a k g y e r m e k k o r i gyógyíthatatlan rendellenességek (például 2004. E z e n k í v ü l m a ­ gyarázatot adnak a fentebb ismertetett alternatív vagy k o m p l e m e n t e r g y ó g y á s z a t e r ő s ö d é s é r e is. h o g y a g é n t e c h o l ó g i a óriási lehetőségeket teremt. megismerkedünk testünkkel és m i n d e n n a p i életünk során megfelelő dönté­ seket h o z u n k a táplálkozásról. E z v a j o n azt j e l e n t i . A l e s z a k a d ó k t a l á n m é g m u n k á h o z . M i n d a n n y i a n olyan helyzetben vagyunk. A s z ű r é s i eljá­ rás n é l k ü l a s z ü l e t e n d ő g y e r e k 5 0 s z á z a l é k o s va­ lószínűséggel vagy örökölhetné a betegséget (Times. E z e k az egészséggel kapcsolatos közgon­ dolkodásban megfigyelhető új fejlődési irányok . p é l d á u l a t ü d ő v é s z . ábra Szemléletváltozása mai egészség­ ügyben és orvostudományban Betegség Kórház Akut Gyógyítás Beavatkozás Kezelés Páciens ^> ^> ^> ^> ^> ^> Egészség Közösség Krónikus Megelőzés Odafigyelés Gondozás J> Személy Forrás: Nettleton 2006.s z i n t é n j e l e n t ő s á t a l a k u l á s o k a t in­ dítanak el a m o d e r n társadalmak egészségügyi r e n d s z e r é b e n ( l á s d a 8. a m e l y e k ­ b e n n i n c s e n e k a s z ó b a n forgó b e t e g s é g e t a z el­ jövendő nemzedékekre esetleg átörökítő gének.214 8. a ko­ lera. h o g y a ( h a g y o m á n y o s a n férfi) s z a k o r v o s o k megkérdőjelezhetetlen orvosi tanácsokat adnak a (nyilvánvalóan nő) leendő anyáknak? Milyen biztosítékok kellenek. A genetikai átprogramozás biztosítja. 2 0 0 4 . „ k i i k t a t h a t j á k " a g y e r e k ü k b ő l az ö s s z e s társadalmilag n e m szerencsés tulajdonságot? Mi lesz a hátrányosabb helyzetű csoportok gyerekei­ vel. A szembeni. FEJEZET lógia elérhetőségében A mutatkozó különbségek előnyök­ köze az eugenetikához (Kerr-Shakespeare 2 0 0 2 ) . a m e l y e k e t a k o r á b b i a k b a n v á z l a t o s a n is­ m e r t e t t e m . fen­ m i a t t k i a l a k u l h a t egy „ b i o l ó g i a i l a g s z á m k i v e t e t t osztály". faji vagy fogyatékosokkal szembeni diszkrimi­ nációnak az embrióválasztás során? Egyáltalán hogyan lehet megfogalmazni ezeket a szempon­ tokat? A géntechnológia valószínűleg n e m olcsó. a k i k n e k v a n r á pénze.

/ A f u n k c i o n a l i z m u s r ó l b ő v e b b e n l á s d az 1. Még n e m t u d h a t j u k . a c u k o r b e t e g s é g és a keringési zavarok) o k o z n a k h a l á l t . Az i p a r o s o d o t t o r s z á g o k b a n m a n a p s á g a leggyak­ rabban a n e m f e r t ő z ő k r ó n i k u s b e t e g s é g e k (pél­ dául a rák. ezért szeretném. Előfordulhat például. á t a l a k u l n a k a m á s o k k a l folytatott i n t e r a k c i ó i n k . A v e l ü n k s z o r o s k a p c s o l a t ­ ban állók r é s z v é t t e l . illetve kevésbé megbízható és eredményes.). h a ­ nem m á s o k a t is é r i n t . A z e l s ő . akikkel k a p c s o l a t b a k e r ü l ü n k . . h o g y a test „ n o r m á l i s " m ű k ö d é s e é l e t ü n k l é t f o n t o s s á g ú . M i v e l a beteg n e m tudja b e t ö l t e n i szo­ kásos szerepét. a m e l y megzavarhatja e n o r m á l i s létálla­ pot folyamatát. m a e z a z a r á n y a z é l e t k o r r a l e g y e n e s arányban n ő . H a ol­ vasóm volt m á r beteg. például a fent tárgyalt a n o r e x i á t m a g a a b e t e g és azok. a m e l y e k e t s z i n t é n s o k k r ó n i k u s beteg­ ség közvetett k i v á l t ó o k á n a k t e k i n t e n e k . r o s s z k ö z é r z e ­ tet. krónikus új degeneratív kell betegségekben kialakítani az szemléletet egészségügyben é s a z e l l á t á s b a n . A m á s o d i k nézet szerint. felborul az őt körül vevők élete is: n e m v é g z i e l m u n k a h e l y i f e l a d a t a i t . h o g y a modern o r v o s t u d o m á n y é s a z e m b e r e k e z z e l kap­ csolatos attitűdjei é p p e n egy j e l e n t ő s és gyors át­ alakuláson m e n n e k k e r e s z t ü l . h o g y a m i n d e n n a p i é l e t r e n d j e i l y e n ­ kor i d e i g l e n e s e n f e l b o r u l . k e v e s e t m o z o g é s e g é s z s é g t e l e n ü l táp­ lálkozik). d e gyakran é s z r e v é t l e n r é s z e . h o g y tes­ tünk n e m gátolja. m i n t általában. Míg a p r e m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n a l e g n a g y o b b halálozási a r á n y t a c s e c s e m ő k és a g y e r e k e k köré­ ben mérték. é s így t o v á b b . o. De egy valami b i z t o s : m a a n n a k l e h e t ü n k t a n ú i . a m e l y e k h e z a b e t e g e g y é n n e k alkalmazkodnia kell. h o g y a n é l i m e g a b e t e g s é g e t . H a n g s ú l y o s a b ­ bak az „életviteli d ö n t é s e k " is ( p é l d á u l ha v a l a k i dohányzik. hogy megvizsgálják a betegséggel kapcsolatos s z e m é l y e s t a p a s z t a l a t o k a t . h o g y . „Mi a szociológia?" című fejezetet (36-37. tegségünkre. A b b ó l i n d u l u n k ki. a k k o r az nemcsak n e k ü n k o k o z fájdalmat. hogy m e g b e t e g e d t ü n k . ha felten­ nék maguknak a kérdést: »Valóban ennyire beteg va­ gyok. Talán igyekeznek tudomásul venni. é s e z t m e g p r ó b á l ­ ják b e i l l e s z t e n i saját é l e t ü k r e n d j é b e . E n n e k az az oka. A f u n k c i o n a l i s t a g o n d o l a t m e n e t s z e r i n t a társa­ dalom általában zavartalan. g o n d o s k o d v a . hogy a be­ teg e g y é n n e m t u d j a e l l á t n i s z o k á s o s feladatait. amelyekhez igazodva a beteg személy a lehető legkisebbre csökkenti a betegség zavaró hatását. E z é r t te­ szik fel a kérdést. a m e l y e k r é v é n m e g é r t h e t j ü k a b e t e g s é g g e l kap­ c s o l a t o s t a p a s z t a l a t o k a t ..az e g é s z s é g ü g y i e l l á t á s m o s t zajló v á l t o z á s a i h a t á s á r a felváltja-e a b i o m e d i c i ­ nális m o d e l l t egy új „ e g é s z s é g p a r a d i g m a " . interakcionisták hogyan „Egy kis csúszásban vagyunk. A s z o c i o l ó g i a i g o n d o l k o d á s b a n f ő k é n t k é t ér­ telmezési módszer bizonyult nagy hatásúnak. e z z e l meg­ n e h e z í t i m u n k a t á r s a i dolgát. E z t a v á l t o z á s t nevezik „egészségváltásnak" (health transition). Talcott Parsons ( 1 9 5 2 ) vezette be a betegszerep fogalmát: ezzel jellemezte azokat a viselkedésmintákat. azokat a viselkedési n o r m á k a t írja le. elesettséget és m á s k e l l e m e t l e n s é g e k e t . n e m t u d j a e l l á t n i o t t h o n i f e l a d a t a i t s e m . M i v e l a z e m b e r e k t o v á b b é l n e k é s elsősorban szenvednek. a s z í v b e t e g s é g . akikkel e k ö z b e n é r i n t k e z é s b e k e r ü l . h a n e m segíti t á r s a d a l m i i n t e r ­ akcióinkat é s m i n d e n n a p i t e v é k e n y s é g e i n k e t . konszenzusos mó­ don működik. A m i k o r m e g b e t e g s z ü n k .a m i n t e r r e n é h á n y tudós k ö v e t k e z t e t . a z énképünk is arra a f e l t é t e l e z é s r e é p ü l . á t f o g ó b b a n k e l l f e l t á r n i a b e t e g s é g ­ h e z k a p c s o l ó d ó é r t e l m e z é s e k e t é s azt. a m e l y a funk­ cionálisra iskolához köthető. és viselkedésére. ezért a betegséget diszfunkciónak tekintik. r e a g á l h a t n a k a b e - amelyet főként a szimbolikus fogadtak el. reakcióik azután segítenek kialakí­ t a n i a m a g u n k é r t e l m e z é s e i t é s é n k é p ü n k átfor­ málására késztethetnek minket. hatnak ezek az elképzelések az e m b e r e k tetteire A betegszerep A k i e m e l k e d ő funkcionalista gondolkodó. A b e t e g s é g n e k s z e m é l y e s és n y i l v á n o s d i m e n ­ ziója is van. akkor tudja. hogy t e s t ü n k „ r e n d e l t e t é s s z e r ű e n " m ű k ö d i k . t á m o g a t ó a n fordulnak felénk. a k á r c s a k r ö v i d e b b ideig.nyat k ö z ü l ü k l é n y e g é b e n s i k e r ü l t m e g s z ü n t e t n i . M á s o k is. vagy csak a doktor úr drága idejét fecsérlem?«" Az egészséggel és a betegséggel kapcsolatos szociológiai nézőpontok A s z o c i o l ó g u s o k e z e n a t é r e n e g y i k fő feladatuk­ nak tekintik.

h o g y „az orvos uta­ sításait" követve közreműködjön felépülésében. Freidson ( 1 9 7 0 ) a betegszerep h á r o m változatát határozta meg. a k k o r ve­ szélybe kerül betegstátusa. 2. ho­ g y a n v i s z o n y u l a s z a k o r v o s a b e t e g h e z . h o g y a stigmatizác i ó s f o l y a m a t n a k e l e v e r é s z e a t á r s a d a l m i kont­ roll. a k i k i d e i g l e n e s e n k e r ü l n e k r o s s z a b b á l l a p o t b a . a m e l y e k k ü l ö n b e n rá v o n a t k o z n á n a k . h o g y a beteg­ s z e r e p s z e m p o n t j á b ó l a b e t e g s é g e k „ n e m egy­ f o r m á k " . hogy az orvosok és más egészségügyi dolgozók szakmailag „élet-halál urai" a beteggel szemben. akkor t ö b b j u t t a t á s i l l e t i meg. M i v e l a b e t e g s e m m i t n e m t u d „ t e n n i " gyógyu­ l á s a é r d e k é b e n . a k i c s a k n á t h á s . A b e t e g t ő l elvárják. h o g y a n válik a b e t e g egy t á g a b b t á r s a d a l m i k ö r n y e z e t s z e r v e s ré- . A feltételes betegszerep a z o k n a k jut. E nézet s z e r i n t a b e t e g s é g o l y a n fizikai o k o k e r e d m é n y e . m i n t m á s k ü l ö n b e n . a k i g y ó g y í t h a t a t l a n b e t e g s é g b e n s z e n v e d . kell A hogy egészségét: szakorvoshoz hogy „páciens".2 3 0 . h o g y e l k ü l ö n í t e t t lepratelepeken éljenek. a m e l y m e g f o s z t h a t j a el­ szenvedőjét a betegszerep b e t ö l t é s é n e k jogától. Mivel és tartozik hogy nem szokásos feladatokban. FEJEZET r e illik. m e n t e s ü l b i z o n y o s feladatok. i l l e t v e rákos vagy P a r k i n s o n . m i n t azt. A ezek közé a beteg bizonyos az jogokkal is. A b e t e g t ő l el­ várják. A je betegnek tennie kell azért. T e h á t a b e t e g s z e r e p p e l j á r ó j o g o k h o z és k i v á l t s á g o k h o z különböző tapasztalatok fűződhetnek. de elismerik. E g y e s ese­ t e k b e n a stigmát s o s e m vonják vissza. h a az egyén olyan betegségben szenved vagy olyan á l l a p o t b a kerül. h o g y „ r e n d b e j ö j j ö n " . P é l d á u l a beteget „ f e l m e n t h e ­ t i k " a s z o k á s o s o t t h o n i feladatok e l v é g z é s e alól. h o g y a társa­ d a l o m teljes j o g ú tagja l e g y e n .216 8. A b e t e g s z e r e p b e t ö l t é s é h e z a beteg­ n e k m e g k e l l k a p n i a egy e g é s z s é g ü g y i s z a k e m b e r j ó v á h a g y á s á t . hogy higgyenek a b e t e g n e k . h o g y a b e t e g m i n d e n t m e g t e s z g y ó g y u l á s a é r d e k é b e n . amikor megbeteg­ szenek. a m e l y e t m á s o k m e g b é l y e g e z n e k . életúthoz kapcsolódó (például a bünte­ tett e l ő é l e t ) vagy k ö r n y e z e t i ( p é l d á u l „ r o s s z tár­ s a s á g b a k e v e r e d e t t " ) . oldalon). a k i igazolja a s z ó b a n forgó s z e m é l y ­ n e k azt az állítását. vennie és a z z a l a joggal j á r n a k . hogy n e m felelős a betegségért). a beteg n e m felelős a betegségért. E l n é z h e t i k n e k i . fordulnia. szere­ p e k é s v i s e l k e d é s f o r m á k alól. és a k k o r v a l ó s í t j á k m e g (a többiek közreműködésével). a 2 2 5 . h o g y a z e g y é n v a l a m i k é p p felelős a b e t e g s é g é é r t . Ugyanez elmondható a m a i A I D S . A beteg nem felelős betegeskedéséért. n e m tudakozódhat a kezeléséről. A stigma­ tizált b e t e g ( p é l d á u l a k á b í t ó s z e r f ü g g ő ) gyakran n e m kérdezhet. aki alopecias (mindenféle szőrzetét e l v e s z t i ) v a g y e r ő s e n p a t t a n á s o s (egyik e s e t b e n s e m bír különleges kiváltságokkal. az érintett s z e m é l y t s o s e m fogadja v i s s z a a t á r s a d a l o m . Például ha valaki hörghurutos. a m e l y b ő l f e l é p ü l h e t n e k .) A z e g é s z s é g ü g y i intéz­ m é n y e k falai k ö z t a s t i g m a m e g h a t á r o z h a t j a . a m e l y e k a b e t e g s é g k ü l ö n b ö z ő fajtáinak és fokainak felelnek meg. Például az alkoholizmus i s s t i g m a t i z á l t b e t e g s é g . h o g y a b e t e g s o k vagy a l e g t ö b b feladat a l ó l m e n t e s ü l ) . így n e m f e l t é t l e n ü l k a p h a t k ü l ö n jogokat és kiváltságokat. h o g y p é l d á u l á g y b a n m a r a d j o n vagy szabadságot kérjen a m u n k a h e l y é n . E r v i n g G o f f m a n ( 1 9 6 3 ) s z e r i n t a s t i g m a „lefo­ visszanyer­ és el ide­ k o z á s " : az e g y é n t m e g f o s z t j á k attól. h o g y m e n n y i r e tartják s ú l y o s n a k az á l l a p o t á t és h o g y a n látják a b e t e g s é g é t . a m e l y v i l á g o s a n feltárja. é s jogait. E r r ő l a k k o r b e s z é l h e t ü n k . kiváltsága­ it a s z e r i n t s z a b j á k m e g . (Ez történt a középkori leprásokkal. M á s s z o c i o l ó g u s o k e l t é r ő e n é r t e l m e z i k a Parsons-féle b e t e g s z e r e p e t : felvetik. o l d a l o n ) . a u t o m a t i k u s a n j o g o s u l t a beteg­ szerep betöltésére. Feltétel nélkül legitim szerep juthat annak. P a r s o n s s z e r i n t az e m b e r e k a s z o c i a l i z á c i ó r é v é n t a n u l j á k a b e t e g s z e r e p e t . h o g y b e t e g . A b e t e g s é g szak­ értői v é l e m é n n y e l v a l ó i g a z o l á s a l e h e t ő v é t e s z i a beteget körülvevők számára. 3. mivel az e m b e r e k n e k a b e t e g g e l k a p c s o l a t o s r e a k c i ó i t az h a t á r o z z a meg. h o g y m e n n y i r e s ú l y o s a betegsége. A társadalom a csoport megbélyegzése révén s z a b á l y o z h a t j a a c s o p o r t v i s e l k e d é s é t . Nincs összefüggés a b e t e g s é g k i a l a k u l á s a és az e g y é n viselkedése vagy tettei között.2 2 6 . E n n e k az az eredménye. G o f f m a n r á m u t a t o t t . h a v i s e l k e d é s e n e m o l y a n udva­ rias vagy tapintatos. amelyekkel szemben az egyén tehetetlen. A s t i g m a r i t k á n é p ü l a sze­ mély ismeretére. inkább olyan sztereotípiákból é s n é z e t e k b ő l e r e d . S z e r i n t ü k a b e t e g s z e r e p b e n s z e r z e t t ta­ pasztalatok betegségfajtánként változnak. Az u t o l s ó az ille­ gitim b e t e g s z e r e p . A b e t e g jogot n y e r arra. A s t i g m a s o k f é l e formát ölthet: például lehet testi (lásd Paul Hunt fejtegetését a fogyatékosságról később. m e r t ú g y érzik. H a a b e t e g n e m h a j l a n d ó o r v o s h o z f o r d u l n i vagy n e m h a l l g a t a s z a k t e k i n t é l y t a n á c s a i r a . a m e l y e k v a g y h a m i s a k . i g l e n e s és „ f e l t é t e l e s " s z e r e p : a h h o z a f e l t é t e l h e z kötött.k ó r o s ( e z e k f o n t o s k i v á l t s á g o k k a l kiváltságokkal kell részt bír. betegszerep kell fogadnia.b e t e g e k r ő l is. A s t i g m a t i z á l á s g y a k r a n ta­ p a s z t a l h a t ó a z e g é s z s é g ü g y b e n ( l á s d a z arctor­ zuláshoz kapcsolódó esettanulmányt a 2 2 9 . A betegszerep h á r o m pilléren nyugszik: 1. A feltétel nélkül legitim betegszerep olyan egyén­ A „betegszerep" bírálatai A b e t e g s z e r e p m o d e l l n a g y h a t á s ú e l m é l e t n e k bi­ z o n y u l t . vagy c s a k r é s z b e n igazak. akiket kiközösí­ t e t t e k é s arra k é n y s z e r í t e t t e k .

M á s esetek­ b e n t á r s a d a l m i t é n y e z ő k . A z efféle á l l a p o t ­ tól s z e n v e d ő egyén gyakran stratégiákat dolgoz ki. a m i azt j e l e n t i . hogy beszélhet-e v e l e a b e t e g s é g r ő l . Például a beteg segítségre szorul. BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG szévé. a z i n z u l i n i n j e k c i ó z á s v a g y s o k f é l e gyógy­ szer rendszeres szedése megköveteli az egyéntől. hol a mellékhelyiség -. A m á s o k s z á m á r a szokványos társadalmi interakciók a tartósan be­ tegek vagy fogyatékosok számára kockázatossá. vagy e l l e n t é t e s e k a z érdekeik. A b e t e g s z e r e p e t n e m l e h e t e l s z a k í t a n i a k ö r n y e z e t t á r s a d a l m i . h a k r ó n i k u s betegséggel k e l l é l n i e f K o r á b b a n . h o g y m i t j e l e n t b e t e g s é g g e l é l n i . . de életük későbbi szakaszában krónikus betegségektől szenvednek. M o d e r n korunkban egyre h a n g s ú l y o s a b b a z é l e t v i t e l é s a z egészség. az osz­ tály és a n e m b e f o l y á s o l h a t j a . m i n t a (bizalmas és szokványos) személyközi kapcsola­ tok kezelésének készségei. h o g y a n v á l i k ilyen e s e t e k b e n a betegség az egyén s z e m é l y e s „életrajzának" részévé. T o v á b b á a b e t e g s z e r e p „ f e l ö l t é s e " n e m m i n d i g z ö k k e n ő m e n t e s f o l y a m a t . H o g y a n fogadják és d o l g o z z á k fel az e m b e r e k egy s ú l y o s betegség h í r é t ? H o g y a n f o r m á l j a a b e t e g s é g az interakciókat megalapozó közös fogalmak n e m m i n d i g é r v é n y e s ü l n e k . abban változásokat indíthat el. A s z o c i o l ó g u s o k a t az foglalkoztatja. 217 e g y é n m i n d e n n a p i é l e t é t ? H o g y a n h a t a z e g y é n ön­ a z o n o s s á g á r a . p é l d á u l a faj. A t á r s a d a l m i i n t e r a k c i ó k meg­ változott kontextusa változásokat idézhet e l ő az önazonosságban. A szokásos hétköznapi A betegség mint „megélt tapasztalat" A szimbolikus i n t e r a k c i o n i s t á k azt igyekeznek feltárni. bizonytalanná válnak. de n e m akar kiszolgáltatottnak látszani. h o g y a n t a n u l m e g a t a r t ó s a n b e t e g e g y é n m e g b i r k ó z n i betegsége gyakorlati és é r z e l m i kö­ vetkezményeivel. az e m b e r e k megbirkózási stratégiákat kifejlesztve igyekeznek a l e h e t ő legnormálisabban élni az életüket (Kelly 1 9 9 2 ) . hogy a betegséghez igazítsa napirendjét. akik évekig szenvednek krónikus fájdal­ m a k t ó l v a g y o l y a n t ü n e t e k t ő l . m i l y e n j e l e n t é s e k e t f ű z n e k h o z z á .e valaki a b e t e g s z e r e p e t . ha a b e t e g s é g v a g y a fo­ gyatékosság m e g h a t á r o z ó tényező. a m e l y e k k e l a m i n d e n n a p i é l e t b e n f é k e n tart­ h a t j a b e t e g s é g é t : e z e k é p p ú g y l e h e t n e k gyakorla­ ti s z e m p o n t o k . E g y e s s z e r z ő k s z e r i n t a betegszerep-„képlettel" n e m lehet megragadni a betegség megtapasztalását.például hogy ismeretlen helyen mindig megnézi. a m e l y e k k e l a s z i m b o l i k u s i n t e r a k c i o nista i s k o l á h o z t a r t o z ó s z o c i o l ó g u s o k p r ó b á l t á k értelmezni a b e t e g s é g g e l k a p c s o l a t o s t a p a s z t a l a ­ tokat. B á r a betegség tünetei l e h e t n e k z a v a r b a ejtők. Bizonyos betegségek rendsze­ res kezelést vagy az egészséges állapotot fenn­ tartó életvitelt követelnek. Sok s z o c i o l ó g u s az e g é s z s é g és a b e t e g s é g terü­ letén a l k a l m a z t a e z t a s z e m l é l e t e t .v a g y h ú g y h ó l y a g . m e g b o l y g a t h a t j á k a z é l e t menetét. h o g y a z e g y é n egyre in­ kább felelős t u l a j d o n j ó l l é t é é r t . hogy a m o d e l l n e m a l k a l m a z h a t ó á l t a l á n o s a n . Az orvostudomány képes e n y h í t e n i a fájdalmat és a r o s s z k ö z é r z e t e t . de n e m biztos abban. a m e l y e k b e n az orvos és a beteg e l t é r ő d i a g n ó z i s t alkot. hogy az iparosodott t á r s a d a l m a k b a n az emberek ma tovább élnek. Mások rámutatnak. a m e l y e k e t újra é s újra r o s s z u l d i a g n o s z t i z á l n a k a z o r v o s o k . Ugyanakkor a betegség megélése kikezdheti az emberek énképét. A következőkben ismertetek néhány olyan módszert. A s z o c i o l ó g u s o k á l t a l feltárt k é r d é s k ö r ö k egyi­ k e az. a k i n é l b e t e g s é g e t d i a g n o s z ­ tizáltak. A dia­ lízis. illetve h o g y a n látják m á s o k b e t e g s é g é t . M á s be­ t e g s é g e k n e m várt m ó d o n h a t n a k a t e s t r e . és ha igen. a m e l y az efféle á l l a p o t o k k a l jár. h o g y a n é r t e l m e z i k az e m b e r e k a társa­ dalmi világot. Az élet és a b e t e g s é g j ó v a l b o n y o l u l t a b b . részvétet é r e z h e t v a l a k i iránt.s o k f é l e k é p p e n é l i k m e g és értel­ mezik. h o g y b e t ö l t h e t i . illet­ v e e r ő s h á n y i n g e r t o k o z h a t n a k . A m o d e l l e l s z e m b e n a z o n b a n s z á m o s bí­ rálat f o g a l m a z ó d o t t m e g . fejezet) m á r szóba került. az ö r e g e d é s k a p c s á n (6. R á a d á s u l a beteg­ szerep v e s z í t e t t v a l a m e n n y i t é r v é n y é b ő l a z z a l a modern t á r s a d a l m a k b a n b e k ö v e t k e z e t t v á l t o z á s ­ sal is. d e e g y r e t ö b b e n k é n y t e l e n e k s z e m b e n é z n i azzal. M í g a h e ­ veny betegség m e g é r t é s é b e n h a s z n o s l e h e t a b e ­ tegszerep fogalma. Ez e l l e n t m o n d a betegszerep e l s ő a l a p t é t e l é n e k . m i n t ­ sem a b e t e g s z e r e p a l a p j á n g o n d o l n á n k . hogy talán sokáig betegséggel kell élniük.a k á r c s a k a k ö r n y e z e t ü k .EGÉSZSÉG.m ű k ö d é s b e n zavart. h o g y m e g é r t ­ hesse. A b e t e g e k . a k k o r m e n n y i ideig k e l l v á r n i a rá. h o g y az akut f e r t ő z ő b e t e g s é g e k h e l y e t t a krónikus b e t e g s é g e k v á l t a k u r a l k o d ó v á . h o g y a n é l i k m e g a z e m b e r e k b e t e g s é g ü k e t . a m e l y e k az e m b e r e k s z o k á s o s n a p i t e v é k e n y s é g é r e is h a t h a t n a k . Például a betegszerep-elmélettel n e m magyaráz­ h a t ó k az o l y a n e s e t e k . és a m i n d e n ­ napi helyzetek értelmezése lényegesen Más eltérő lehet. E z e k e t a z á t a l a k u l á s o k a t o k o z h a t j á k m á s o k ­ nak a betegséggel kapcsolatos valódi reakciói és k é p z e l t v a g y v é l t r e a k c i ó k is. i d ü l t b e t e g s é g e s e t é n k e v é s b é használható: a t a r t ó s a n b e t e g e k vagy a r o k k a n t a k számára n i n c s b e v á l t r e c e p t . a m í g á l l a p o t u k r ó l egyértelmű diagnózis n e m születik. k u l t u r á l i s és gazdasági h a t á s a i t ó l . p é l d á u l a b é l . V a n n a k egyé­ nek. m i s z e r i n t a z e g y é n nem h i b á z t a t h a t ó b e t e g s é g é é r t . T ő l ü k megtagadják a b e t e g s z e r e p e t .

a m e l y e k e t a b e t e g s z e m é l y e s n a r r a t í v á j á n a k fel­ é p í t é s e v a g y á t a l a k í t á s a s o r á n végez.Egyes szociológusok azt vizsgálták. próbál megbirkózni a tartósan beteg egyén be­ tegségével a z élet k ü l ö n f é l e t e r ü l e t e i n ( J o b l i n g 1 9 8 8 . v a g y h o g y a n kelle­ ne felszámolni az egészségbeli egyenlőtlensége­ ket. a B l a c k j e l e n t é s ( D H S S 1 9 8 0 ) h í v t a fel a n y i l v á n o s s á g f i g y e l m é t a z o s z t á l y a l a p ú e g é s z s é g b e l i egyen­ lőtlenségekre. 2 0 0 3 . mert a jelentés megállapí­ totta. a h á z t a r t á s v e z e t é s e és s z a k m a i vagy s z e m é l y e s é r d e k e k é r v é n y e s í t é s e . S o k a n megdöbbentek a felmérési e r e d m é n y e k hallatán. Nagy-Britan­ n i á b a n egy o r s z á g o s e g é s z s é g f e l m é r é s .b a n pedig m á r 7 5 . Úgy tűnik. m i b e n k ü l ö n b ö z n e k az egy-egy tár­ s a d a l m i c s o p o r t j a j e l l e m z ő egészségi á l l a p o t o k . abban m á r n e m t u d n a k megegyezni. h o g y b á r á l t a l á n o s s á g b a n j a v u l a t á r s a d a l o m egészsége. h o g y a z o r v o s i k u t a t á s eddig s i k e r r e l t á r t a fel a b e t e g s é g b i o l ó g i a i o k a i t és dol­ gozott k i e l l e n e e r e d m é n y e s k e z e l é s i e l j á r á s o k a t . a n e m . Az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n a s z ü l e t é s k o r v á r h a t ó é l e t t a r t a m 1 9 0 1 . A v i t a e g y i k fő t e r ü l e t é n a s z e m b e n á l l ó felek az egyes v á l t o z ó k ( p é l d á u l az é l e t m ó d .és a j ö v ő b e n is ez v á r h a t ó . W i l l i a m s 1 9 9 3 ) . a faj.m o s t m e g n é z z ü k a b e t e g s é g és az egész­ ség t á r s a d a l o m b a n k i a l a k u l ó m i n t á z a t a i t . A k ö z e g é s z s é g t e r é n az e l m ú l t évszá­ zadban bekövetkezett pozitív fejlemények n e m l e p l e z h e t i k a z t a t é n y t . h o g y a n h a t a b e t e g s é g az e g y é n r e . S z i n t e t e l j e s e n s i k e r ü l t m e g s z ü n t e t n i a z o l y a n b e t e g s é g e k e t . h o g y e g y é r t e l m ű össze­ függés v a n a m o r t a l i t á s (a h a l á l o z á s i a r á n y ) . A b e t e g s é g r e n g e t e g e t föl­ e m é s z t h e t a z e m b e r e k i d e j é b ő l . h o g y b i z o n y o s e m b e r ­ csoportok sokkal j o b b egészségnek örvendenek másoknál. E z é r t . A közegészségügy sok ilyen eredményét máig a m o d e r n orvostudománynak tulajdonítják. m i l y e n f o n t o s s z e r e p e t j á t s z a n a k a t á r s a d a l m i és k ö r n y e ­ z e t i t é n y e z ő k a z egészség. és öszszefoglaljuk. h o g y e s z e m l é l e t n e m s z á m o l azzal. i l l e t v e 8 0 év. a m e l y n e k r é v é n az e g y é n b e i l l e s z t i a b e t e g s é g e t az é l e t é b e : m e g p r ó b á l j a é r t e l m e z ­ n i azt é s k i m ó d o l n i . egy­ mással vitázó magyarázatokat. Eddig arról volt szó. a t á p l á l k o z á s i s z o k á s o k és a k u l t u r á l i s m i n ­ ták) r e l a t í v j e l e n t ő s é g é t . mindennapi életvitelhez csolódik: ilyen a másokkal kialakított kapcsola­ t o k f e n n t a r t á s a . B á r az e g é s z s é g és a b e t e g s é g efféle s z e m l é l e ­ te r e n d k í v ü l n a g y h a t á s t gyakorolt. K u t a t á s o k igazolták. M á s s z ó v a l az a folyamat. a v i s e l k e ­ dés. E n n e k a z az.a k ü l ö n b ö z ő e g é s z s é g z a v a r o k és b e t e g s é g e k n é p e s s é g b e l i m e g o s z l á s á t é s előfordu­ lási gyakoriságát vizsgáló kutatók . illet­ ve a m o r b i d i t á s (a m e g b e t e g e d é s e k a r á n y a ) és az e g y é n t á r s a d a l m i o s z t á l y a k ö z ö t t . hogy ezek az egészségbeli egyenlőtlenségek átfogóbb társadalmi-gazdasági mintákhoz kötődnek. ere­ jéből és érzelmi tartalékaiból. hogy krónikus betegségben szenved. a n ő k ­ n é l 4 9 é v volt. a m e l y e k e t a t a r t ó s a n b e t e g e k a l a k í t a n a k ki. h o g y a n függ ö s s z e az egészség olyan változókkal. r e n d e t t e r e m t h e t b e n n e . a k ü l ö n b ö z ő osztályok között jelentős eltérések vannak. energiájából. E b b e n a r é s z b e n m e g v i z s g á l j u k a b r i t egészség­ m i n t á k t á r s a d a l m i osztály. m a j d át­ t e k i n t j ü k a z e z e k á l l a n d ó s á g á r a v o n a t k o z ó . A hetegségmunka az álla­ pot kezelésével kapcsolatos például A teendőket jelenti: diagnosztikai kap­ a fájdalom csillapítását.f o l y t a t ó d i k az é r v e l é s . hogyan m é g s e m találja e g é s z e n h e l y t á l l ó n a k . i l l e t v e a k ö r n y e z e t i vagy strukturális tényezőket (például a jövedelem­ megoszlást vagy a szegénységet) hangsúlyozzák. m i n t a társadalmi osztály. A s z o c i o l ó g u s o k és az e p i d e m i o l ó g i a (járvány­ t a n ) s z a k é r t ő i . m i u t á n meg­ emésztette. munka a napi t e s z t e k e l v é g z é s é t és a t e r á p i á s k e z e l é s r e j á r á s t . n e m . Az élet­ rajzi munkához t a r t o z n a k a z o k a tevékenységek.az o r v o s i i s m e r e t a n y a g és s z a k t u d á s gyarapodásával a közegészség állandó. amelyek az egészségmutatók széles skáláján jelentkeznek.b e n m é g a férfiaknál 4 5 . A magasabb társadalmi-gazdasági . m i n t a g y e r m e k b é n u l á s . A m i n d e n n a p i stratégiákban háromféle „mun­ kát" figyeltek meg. E f o l y a m a t s o r á n újra é r t e l m e t a d h a t é l e t é n e k . AZ EGÉSZSÉG TÁRSADALMI ALAPJA A 2 0 . faj é s l a k ó h e l y s z e r i n t m e g k ü l ö n b ö z t e t h e t ő v á l t o z a t a i t . oka. s z á z a d b a n j e l e n t ő s e n n ö v e k e d e t t a z ipa­ rosodott országok lakóinak várható élettartama. K ö z k e l e t ű feltevés. h o g y m e g s z e r v e z z é k n a p i é l e t ü k e t . a születéskor mért t e s t s ú l y t ó l a v é r n y o m á s o n át a k r ó n i k u s b e t e g s é g kockázatáig. A világ m á s r é s z e i h e z h a s o n l í t v a az e g é s z s é g i á l l a p o t és a j ó l l é t m é r t é k e v i s z o n y l a g magas.megkísérel­ t e k m a g y a r á z a t o t t a l á l n i arra. h o g y a n m a g y a r á z h a t j a m e g m á s o k n a k . az é l e t k o r és a l a k ó h e l y . hogy e z a k a p c s o l a t m i l y e n j e l l e g ű .é s b e t e g s é g m i n t á k ala­ k u l á s á b a n . B á r a k u t a t ó k t ö b b s é g e e l i s m e r i . h o g y az e g é s z s é g és a b e ­ tegség n e m o s z l i k m e g e g y e n l e t e s e n a n é p e s s é g ­ b e n . h o g y v a n összefüg­ gés az e g é s z s é g és a t á r s a d a l m i e g y e n l ő t l e n s é g e k között. a skarlát és a t ü d ő v é s z . Corbin és Strauss ( 1 9 8 5 ) a z o k a t az „ e g é s z s é g r e n d e k e t " (regimes of health) vizsgálták. folyama­ tos javulására számíthatunk. a s z o c i o l ó g u s Osztály és egészség A z e g é s z s é g é s a z o s z t á l y h e l y z e t k a p c s o l a t á t vizs­ gáló k u t a t á s o k feltárták.

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG pozíciókat betöltők átlagosan egészségesebbek, magasabbak, j o b b e r ő b e n v a n n a k é s t o v á b b él­ nek, mint a társadalmi ranglétra alacsonyabb fokain e l h e l y e z k e d ő k . A k ü l ö n b s é g e k a c s e c s e ­ m ő h a l a n d ó s á g (az e l s ő é l e t é v ü k e t m e g n e m é r ő gyerekek a r á n y a ) és a g y e r m e k h a l á l o z á s i a r á n y tekintetében a legnagyobbak, de a s z e g é n y e b b embereknél m i n d e n életkorban nagyobb az elha­ lálozás k o c k á z a t a , m i n t a t e h e t ő s e b b e k k ö r é b e n . A főbb o s z t á l y a l a p ú e g é s z s é g b e l i e g y e n l ő t l e n ­ ségek k ö z ü l n é h á n y a t B r o w n e é s B o t t r i l l ( 1 9 9 9 ) foglaltak ö s s z e , e z e k a k ö v e t k e z ő k : 1. A l e g a l s ó t á r s a d a l m i - f o g l a l k o z á s i o s z t á l y b a tartozó fizikai s e g é d m u n k á s o k k ö r é b e n k é t s z e r nagyobb a v a l ó s z í n ű s é g e a n n a k , h o g y a n y u g d í j ­ korhatár e l é r é s e e l ő t t m e g h a l n a k , m i n t a l e g f e l s ő társadalmi-foglalkozási o s z t á l y b a t a r t o z ó s z e l l e ­ mi munkát végzők körében. 2. A s z a k k é p z e t l e n c s a l á d o k g y e r m e k e i k ö z ö t t kétszer a n n y i a h a l v a s z ü l e t e t t e k vagy e g y h é t i g sem élők s z á m a , m i n t a s z a k k é p z e t t e k c s a l á d j a i ­ ban (lásd a 8.2. táblázatot). 3. A legfelső f o g l a l k o z á s i o s z t á l y b a ( s z a k k é p ­ zett é r t e l m i s é g i n e k ) s z ü l e t e t t e g y é n á t l a g o s a n h é t évvel tovább él, m i n t az, a k i a l e g a l s ó foglalkozá­ si osztályba ( s e g é d m u n k á s n a k ) s z ü l e t i k . 4. A főbb halálokok mintegy 90 százaléka gyakoribb a k é t l e g a l s ó f o g l a l k o z á s i o s z t á l y b a n , mint a h á r o m m a g a s a b b o s z t á l y b a n ( l á s d a 8.2. ábrát). 5. A m u n k á s o s z t á l y h o z tartozók gyakrabban é s többféle b e t e g s é g g e l f o r d u l n a k o r v o s h o z , m i n t az értelmiségiek; a t a r t ó s b e t e g s é g e k a r á n y a 50 százalékkal magasabb a szakképzetlen fizikai munkások, m i n t a s z a k k é p z e t t s z e l l e m i foglalko­ zásúak k ö r é b e n . 6. Az o s z t á l y a l a p ú e g é s z s é g b e l i e g y e n l ő t l e n ­ ségek még s z e m b e ö t l ő b b e k a t a r t ó s m u n k a n é l k ü ­ liek k ö r é b e n : azok, a k i k n e k van állása, általában tovább élnek azoknál, akiknek nincs. Más latok is i p a r o s o d o t t o r s z á g o k b a n v é g z e t t vizsgá­ alátámasztották, hogy az egészségnek

e g y é r t e l m ű e n van osztálygradiense. Egyes tudó­ sok úgy vélik, hogy a t á r s a d a l o m leggazdagabb é s l e g s z e g é n y e b b tagjai k ö z ö t t k i a l a k u l t r e l a t í v egészségbeli egyenlőtlenség fokozódik. És bár egyre t ö b b k u t a t á s c é l j a a z e g é s z s é g b e l i e g y e n ­ lőtlenség és a társadalmi osztály közötti kapcso­ lat f e l t á r á s a , a k u t a t ó k n e m t u d t á k m e g h a t á r o z ­ ni, m i l y e n m e c h a n i z m u s o k kötik össze a kettőt. T ö b b e n többféle kiváltó okkal próbálták magya­ rázni a korrelációt. A Black-jelentés, amelynek elkészítésére a kormány adott megbízást, hogy áttekinthesse az e g é s z s é g b e l i e g y e n l ő t l e n s é g e k r e v o n a t k o z ó ada­ t o k a t és a t e e n d ő k r e , i l l e t v e a t o v á b b i k u t a t á s r a vonatkozó inkább ajánlásokat fogalmazzon meg, leg­ az egészségbeli egyenlőtlenségek mate­

rialista magyarázataira alapozott. A materialista vagy k ö r n y e z e t i m a g y a r á z a t o k a t á g a b b t á r s a d a l ­ mi s t r u k t ú r á k b a n , p é l d á u l a s z e g é n y s é g b e n , a va­ gyon- és j ö v e d e l e m m e g o s z l á s b a n , a m u n k a n é l ­ küliségben, a lakáshelyzetben, a környezetszenynyezésben és a rossz munkakörülményekben látják az egészségbeli egyenlőtlenségek okait. Az osztályok közötti egészségbeli egyenlőtlenségek m i n t á i t a z a n y a g i d e p r i v á c i ó e r e d m é n y é n e k te­ kintik. Eszerint az egészségbeli egyenlőtlenségek c s a k úgy c s ö k k e n t h e t ő k , ha általában a társadal­ mi egyenlőtlenségek legalapvetőbb okait próbál­ j á k f e l s z á m o l n i . B á r a j e l e n t é s n e m z á r t a ki, h o g y m á s é r v e k i s h e l y t á l l ó a k l e h e t n e k , azt h a n g s ú ­ l y o z t a , h o g y a s z e g é n y s é g f e l s z á m o l á s á r a átfogó s t r a t é g i á t k e l l k i d o l g o z n i é s j a v í t a n i k e l l a z ok­ t a t á s s z í n v o n a l á t , m e r t c s a k így l e h e t f e l l é p n i a z egészségbeli egyenlőtlenségek ellen.

8.2. táblázat Csecsemőhalandóság Angliában és Walesben társadalmi osztályok szerint ( 1 0 0 0 élveszületettre számított arány) 3 Házasságon belül születettek 1991 Értelmiségi Gazdasági és műszaki vezető Szakképzett szellemi Szakképzett fizikai Betanított Szakképzetlen Egyéb Összesen
a

Házasságon kívül születettek 1991 4,2 6,6 8,5 7,7 9,6 11,0 21,2 8,8 2001 4,5 4,0 5,3 5,8 6,7 7,5 10,8 6,1

2001 3,6 3,6 4,5 5,0 6,2 7,2 6,7 4,6

5,1 5,3 6,1 6,2 7,1 8,2 11,6 6,3

A csecsemőhalandóság meghatározásánál azt veszik figyelembe, hány gyermek nem éri meg első életévét; a társadalmi osztály meghatározásának alapja az apa foglalkozása.

Forrás: Social Trends, 34. 2004.

8. FEJEZET 8.2. ábra Halálozási arány az Egyesült Királyságban élő 2 0 - 6 4 éves férfiak körében a halál oka és társadalmi osztály szerint, 1 9 9 1 - 1 9 9 3 ( 1 0 0 0 0 0 főhöz mért arány)
e
1600
500 400 300
N 0)

< 1200 u

o II. III. (sz) lll.(f) IV.

> 'N

c o
Társadalmi osztály
120 100

200 100

I.

II. III. (sz) lll.(f)

1111

IV.

V.

Társadalmi osztály

'B
CO
N

80 60 40 20
0

III. (sz) lll.(f)

IV.

II. III. (sz) lll.(f)

IV.

Társadalmi osztály
160 120
T3

Társadalmi osztály

Ml. (sz) lll.(f)

IV. I. II. III. (sz) lll.(f) IV. Társadalmi osztály

Társadalmi osztály

II. III. (sz) lll.(f)

IV.

V.

Társadalmi osztály Forrás: ONS 2 0 0 1 . A T h a t c h e r a s s z o n y v e z e t t e k o n z e r v a t í v kor­ m á n y n e m v e t t e f i g y e l e m b e a B l a c k - j e l e n t é s meg­ á l l a p í t á s a i t , k i j e l e n t v e , h o g y a j e l e n t é s b e n szük­ s é g e s n e k látott k ö z k i a d á s o k e g y s z e r r e i r r e á l i s a k és b i z o n y t a l a n h a t á s ú a k . A Thatcher-kormány ( 1 9 7 9 - 1 9 9 0 ) inkább az egészségbeli egyenlőtlen­ s é g e k k u l t u r á l i s é s v i s e l k e d é s i m a g y a r á z a t a i t fo­ g a d t a el. A k u l t u r á l i s és v i s e l k e d é s i m a g y a r á z a t o k azt h a n g s ú l y o z z á k , m i l y e n f o n t o s a z e g y é n i élet­ m ó d a z e g é s z s é g s z e m p o n t j á b ó l . A z a l s ó b b társa­ dalmi osztályok általában több olyan szokásnak is h ó d o l n a k - például d o h á n y o z n a k , szegényesen étkeznek, több alkoholt fogyasztanak -, rint elsősorban az egyén tehet rossz állapotáról, amely k á r o s í t h a t j a e g é s z s é g ü k e t . E g o n d o l a t m e n e t sze­ egészségi hiszen sok életmóddal kapcsolatos

d ö n t é s t s z a b a d o n h o z h a t u n k . A s z e m l é l e t egyes t á m o g a t ó i azt m o n d j á k , h o g y a z efféle viselkedés­ f o r m á k n e m a z e g y é n k i z á r ó l a g o s e l l e n ő r z é s e alá t a r t o z n a k , h a n e m a t á r s a d a l m i o s z t á l y b a ágya-

Az egészségtelen táplálkozás csak egy a tényezők közül, amelyeknek a leghátrányosabb helyzetű britek rossz egészségi állapotát tulajdonítják. zottak. E n n e k e l l e n é r e ő k i s a z é l e t v i t e l i é s fo­ gyasztási m i n t á k a t j e l ö l i k m e g a g y e n g e e g é s z s é g fő o k á n a k . A k é s ő b b i k o r m á n y o k t o v á b b r a is azt hangsúlyozták, döntéseit. hogy az közegészségügyi kampá­ nyokkal l e h e t b e f o l y á s o l n i a z e g y é n e k é l e t v i t e l i Például emberek viselkedésének a dohányzásellenes befolyásolására irányulnak berében közzétett Acheson-jelentés megerősítet­ te, h o g y a z e l m ú l t é v t i z e d e k b e n - k ü l ö n ö s e n a z 1 9 8 0 - a s é v e k b e n é s a z 1 9 9 0 - e s é v e k e l e j é n - ál­ talánosságban tovább növekedett az egyenlőtlen­ ség a z e g é s z s é g s o k v o n a t k o z á s á b a n . 1 9 9 9 j ú l i u ­ sában a kormányzat az A c h e s o n - j e l e n t é s eredmé­ nyeit felhasználva hivatalos állásfoglalást adott ki (Our Healthier Nation), amely hangsúlyozta, m i l y e n sokféle - társadalmi, gazdasági, környe­ z e t i és k u l t u r á l i s - h a t á s e r e d ő j e a r o s s z e g é s z s é g i á l l a p o t ( e z e k k ö z ü l n é h á n y a t a 8.3. ábra s z e m l é l ­ t e t ) . J a v a s o l t egy s o r k o r m á n y z a t i i n t é z k e d é s t is, amelyek keretében n e m c s a k a gyenge egészség tüneteit kezelhetnék, h a n e m okai - a munkanél­ k ü l i s é g , a r o s s z l a k á s k ö r ü l m é n y e k és az a l a c s o n y színvonalú oktatás - ellen is p r ó b á l n á n a k tenni.

kezdeményezések és az „egészséges táplálkozás" programok. A z efféle k a m p á n y o k a r r a ö s z t ö k é l i k az egyéneket, h o g y v á l l a l j a n a k f e l e l ő s s é g e t tulaj­ don j ó l l é t ü k é r t ; kevesebb figyelmet fordítanak arra, h o g y a n k o r l á t o z h a t j a a t á r s a d a l m i h e l y z e t az emberek döntéseit és választási lehetőségeit. Például a jó é t r e n d b e n l é n y e g e s friss z ö l d s é g e k és gyümölcsök sokkal drágábbak, m i n t sok ma­ gas zsír- és k o l e s z t e r i n t a r t a l m ú é t e l . V i z s g á l a t o k mutatják, h o g y a m a g a s j ö v e d e l m ű c s o p o r t o k b a n a legnagyobb a r á n y ú az e g é s z s é g e s é l e l m i s z e r e k fogyasztása. A z 1 9 9 7 - b e n m e g v á l a s z t o t t m u n k á s p á r t i kor­ mány átfogóbb s z e m l é l e t t e l k ö z e l í t e t t a z egész­ ségbeli e g y e n l ő t l e n s é g e k h e z , f e l i s m e r v e , h o g y a kulturális é s a z a n y a g i t é n y e z ő k e g y a r á n t f o n t o s szerepet j á t s z a n a k az e m b e r e k e g é s z s é g é b e n . A Sir D o n a l d A c h e s o n v e z e t t e b i z o t t s á g o t független vizsgálat e l v é g z é s é r e k é r t é k fel. A z 1 9 9 8 n o v e m ­

Nem és egészség
A k u t a t á s o k r á m u t a t n a k a r r a is, h o g y a férfiak és a n ő k egészségében is k ü l ö n b s é g e k figyelhetők m e g . A világ s z i n t e ö s s z e s o r s z á g á b a n h o s s z a b b a n ő k v á r h a t ó é l e t t a r t a m a , m i n t a férfiaké ( U N D P 2 0 0 4 ) . Az Egyesült Királyságban a halálokok és a betegségminták vizsgálata szintén mutat bizo-

8. FEJEZET 8.3. ábra Az egészséget befolyásoló kulturális és anyagi hatások

Forrás: Browne 2005, 410. o. n y o s e l t é r é s e k e t a férfiak és a n ő k k ö z ö t t ( l á s d a 8.4. ábrát). B á r a s z í v b e t e g s é g a férfiaknál gya­ koribb, m i n t a nőknél, még mindig ez követeli a l e g t ö b b é l e t e t a 65 év a l a t t i a k k ö r é b e n , férfia­ k é t és n ő k é t e g y a r á n t . A férfiak v i s z o n t n a g y o b b arányban h a l n a k meg b a l e s e t b e n vagy erőszakos cselekményben, és gyakrabban válhatnak kábító­ szer- és a l k o h o l f ü g g ő v é . A n ő k e g é s z s é g i á l l a p o t á t l á t s z ó l a g a n y a g i kö­ r ü l m é n y e k befolyásolják, de ezt a tényezőt m i n ­ dig is n e h é z v o l t m é r n i . S o k t a n u l m á n y b a n a férj társadalmi osztálya szerint sorolták valamelyik k a t e g ó r i á b a az a s s z o n y t , így t o r z k é p e t a d t a k a n ő k e g é s z s é g i á l l a p o t á r ó l (lásd a 9., „Társadalmi rétegződés és osztály" című fejezetben). Azt azon­ b a n tudjuk, h o g y a n ő k á l t a l á b a n g y a k r a b b a n for­ dulnak orvoshoz és nagyobb arányban számol­ n a k be a b e t e g s é g e i k r ő l , m i n t a férfiak. Az iparosodott országokban élő nők kétszer annyit panaszkodnak szorongásra vagy depreszszióra, m i n t a férfiak. E g y e s m e g f i g y e l ő k s z e r i n t a n ő k sokrétű szerepköre - házimunka, gyermek­ g o n d o z á s , s z a k m a i f e l a d a t o k - n ö v e l h e t i az ő k e t érő stressz mértékét és hozzájárulhat nagyobb megbetegedési arányukhoz. Lesley Doyal (1995) felvetette, h o g y a n ő k e g é s z s é g é n e k és b e t e g s é ­ g é n e k m i n t á z a t a i a n ő i é l e t e t a l k o t ó fő t e v é k e n y ­ ségterületekkel összefüggésben magyarázhatók. A n ő i lét e r e d e n d ő e n k ü l ö n b ö z i k a férfiléttől a g y a k r a n b e t ö l t ö t t s z e r e p e k é s v é g z e t t feladatok - házimunka, szexuális reprodukció, gyermek­ szülés és anyai gondoskodás, termékenységsza­ bályozás fogamzásgátlással stb. - tekintetében. ( B á r e z e l l e n szól, h o g y e g y r e t ö b b n ő l é p a m u n ­ k a e r ő p i a c r a . ) D o y a l s z e r i n t „ a n ő k e g é s z s é g i álla­ p o t á n a k l e g f ő b b m e g h a t á r o z ó j a e k ü l ö n f é l e teen­ d ő k h a l m o z o t t h a t á s a " . T e h á t a n ő i egészséggel kapcsolatos vizsgálatokban mindig a társadalmi, pszichológiai és biológiai hatások összességét kell mérlegelni. H e a t h e r G r a h a m azt v i z s g á l t a , h o g y a n h a t a s t r e s s z a f e h é r m u n k á s o s z t á l y b e l i n ő k egészségé­ r e . R á m u t a t o t t , h o g y a t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i rang­ l é t r a a l s ó b b f o k a i n e l h e l y e z k e d ő n ő k , h a baj éri őket, k e v é s b é t u d n a k f e l h a s z n á l n i t á m o g a t ó kap­ c s o l a t h á l ó z a t o k a t , m i n t a k ö z é p o s z t á l y b e l i nők. G r a h a m megállapítja, hogy a munkásosztálybe­ l i e k á l t a l á b a n g y a k r a b b a n k e r ü l n e k n e h é z hely­ z e t b e ( e l v e s z t i k a z á l l á s u k a t , e l v á l n a k , kilakoltat­ j á k ő k e t v a g y m e g h a l a g y e r m e k ü k ) , m i n t m á s cso­ p o r t o k , u g y a n a k k o r á l t a l á b a n n e h e z e b b e n tudnak m e g b i r k ó z n i a z z a l é s k e v e s e b b l e h e t ő s é g ü k van

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG a lelki válság e n y h í t é s é r e . N e m elég, h o g y a ki­ alakuló stressz t e s t i l e g - l e l k i l e g k á r o s , n é h a o l y a n megbirkózási s t r a t é g i á h o z f o l y a m o d n a k e z e k a nők, a m e l y c s a k t o v á b b r o n t a h e l y z e t ü k ö n (pél­ dául r á s z o k n a k a d o h á n y z á s r a ) . G r a h a m s z e r i n t a dohányzás a feszültségenyhítés módja, amikor már végsőkig k i m e r ü l t e k a s z e m é l y e s és a n y a g i tartalékok. így e l l e n t m o n d á s o s h e l y e t foglal el a nők é l e t é b e n : k á r o s l e h e t m i n d a n ő , m i n d gyer­ meke egészségére, u g y a n a k k o r segít t a l p o n m a ­ radnia a n e h é z h e l y z e t b e n ( G r a h a m 1 9 8 7 , 1 9 9 4 ) . Ann Oakley és szerzőtársai ( 1 9 9 4 ) négy angol városban azt v i z s g á l t á k , m i l y e n s z e r e p e t t ö l t be a társadalmi t á m o g a t á s a h á t r á n y o s h e l y z e t ű n ő k és gyerekek egészségének alakulásában. Oak­ ley szerint a s t r e s s z és az e g é s z s é g ö s s z e f ü g g é s e a nagyobb, e g é s z é l e t r e h a t ó v á l s á g o k és k i s e b b gondok e s e t é n i s é r v é n y e s ü l , a m i k ü l ö n ö s e n a munkásosztálybeliek életében mutatkozik meg. Oakley m e g á l l a p í t j a , h o g y a t á r s a d a l m i t á m o g a ­ tás (például a t a n á c s a d ó s z o l g á l a t , a s e g é l y v o n a l vagy a c s a l á d l á t o g a t á s ) „ c s i l l a p í t h a t j a " a r e n d s z e ­ rint nőket sújtó s t r e s s z e g é s z s é g k á r o s í t ó h a t á s a i t . Más vizsgálatok feltárták, h o g y a t á r s a d a l m i tá­ mogatás fontos t é n y e z ő , a m e l y s e g í t h e t a z e m b e ­ reknek m e g b i r k ó z n i a b e t e g s é g g e l és a b e t e g e s k e déssel (Ell 1 9 9 6 ) . és

223

érthető meg az etnikum és az egészség közötti összefüggés. Egyre több ezzel k a p c s o l a t o s szo­ ciológiai vizsgálatot végeznek, de az e r e d m é n y e k továbbra s e m meggyőzőek. Egyes korábbi kutatá­ sok során az etnikai csoporttagságnak tulajdoní­ tott t r e n d e k v i z s g á l a t a k o r f i g y e l m e n k í v ü l hagy­ hatták más tényezők, például az osztály vagy a n e m hatását, pedig e z e k n e k is jelentős szerepük lehet. Mégis elmondható, gek gyakrabban hogy bizonyos betegsé­ elő a karibi fekete Az Egyesült e fordulnak

ázsiai származásúak körében.

K i r á l y s á g b a n a m á j r á k , a t ü d ő v é s z és a c u k o r ­ betegség okozta halálesetek aránya nagyobb népességcsoportokban, mint a fehérek körében. A karibi feketék k ö r é b e n az átlagosnál gyakoribb a magas v é r n y o m á s és sokkal nagyobb arányban t a l á l h a t ó e g y v ö r ö s v é r s e j t e k h e z k a p c s o l ó d ó örök­ letes rendellenesség, a sarlósejtes vérszegénység, mint más meg csoportokban. Az indiai szubkontinensről származók a brit átlagnál t ö b b e n halnak szívbetegségben. tudósok kulturális és Az viselkedésbeli osztály alapú Egyes

o k o k k a l p r ó b á l t á k m a g y a r á z n i a z e t n i k u m o k sze­ rint eltérő egészségmintákat. egészségbeli egyenlőtlenségek kulturális magya­ r á z a t a i h o z h a s o n l ó a n itt is az e g y é n és a c s o p o r t é l e t v i t e l é n v a n a h a n g s ú l y , ezt t e k i n t i k az egész­ ség g y e n g í t ő j é n e k , é s g y a k r a n ö s s z e f ü g g é s b e h o z ­

Etnikum és egészség
Bár az i p a r o s o d o t t t á r s a d a l m a k b a n az e g é s z s é g etnikai h o v a t a r t o z á s s z e r i n t i s k ü l ö n b ö z ő m i n t á ­ kat követ, m é g a l e g j o b b e s e t b e n is c s a k r é s z b e n

zák vallási vagy kulturális képzetekkel, például az é t k e z é s i és f ő z é s i s z o k á s o k k a l vagy a r o k o n házassággal (azzal a gyakorlattal, hogy a házassá­ gok c s a l á d o n belül, m á s o d u n o k a t e s t v é r e k között k ö t t e t n e k ) . E n é z e t b í r á l ó i azt m o n d j á k , h o g y a

8.4. ábra A betegségükkel orvoshoz fordulók megoszlása nem és életkor sze­ rint, 2 0 0 3 - 2 0 0 4
70

• Tartós betegség Korlátozó tartós betegség

Forrás: Social Trends, 35. 2005.

224 kulturális magyarázatok épp a probléma lényegét n e m t u d j á k m e g h a t á r o z n i : a s t r u k t u r á l i s egyen­ lőtlenségeket, amelyek az etnikai csoportokat é r i n t i k , v a l a m i n t a r a s s z i z m u s t és a d i s z k r i m i ­ n á c i ó t , a m e l l y e l s z e m b e t a l á l k o z n a k a z egészség­ ügyi r e n d s z e r b e n . A z e t n i k u m o k r a j e l l e m z ő e g é s z s é g m i n t á k tár­ sadalmi-strukturális magyarázatai a társadalmi k o n t e x t u s t e m e l i k ki, a m e l y b e n a k a r i b i f e k e t é k és az ázsiaiak élnek az Egyesült Királyságban. E k é t c s o p o r t tagjai gyakorta k e r ü l n e k t ö b b s z ö ­ r ö s e n h á t r á n y o s h e l y z e t b e , a m e l y f o k o z o t t a n ve­ szélyezteti egészségüket: szegényes körülmények között, összezsúfolódva laknak, sok közöttük a munkanélküli, vagy többnyire veszélyes, rosszul fizetett m u n k á t v é g e z n e k . E z e k a z a n y a g i t é n y e ­ zők azután kiegészülnek a rasszizmus hatásaival, a m e l y m e g j e l e n h e t k ö z v e t l e n ü l - e r ő s z a k , fenye­ getés vagy d i s z k r i m i n á c i ó f o r m á j á b a n - , vagy „in­ tézményesülve". A z i n t é z m é n y e s r a s s z i z m u s t m á r a z egészség­ ügyi e l l á t á s b a n i s m e g f i g y e l t é k . A z e t n i k a i c s o ­ p o r t o k n e m e g y e n l ő f e l t é t e l e k k e l , n e h e z e n jut­ hatnak egészségügyi szolgáltatásokhoz. A nyelvi gátak is nehézségeket okozhatnak, mert akadozik az információközlés; az egészségügyi szolgálatnál dolgozó szakemberek gyakran n e m s z á m o l n a k a b e t e g s é g és a k e z e l é s egy-egy k u l t ú r á r a j e l l e m z ő sajátos é r t e l m e z é s e i v e l . A b r i t N e m z e t i Egészség­ ügyi Szolgálatot (National Health Service, NHS) azért b í r á l t á k , m e r t d o l g o z ó i t ó l n e m k ö v e t e l i m e g a k u l t u r á l i s és v a l l á s i k é p z e t e k j o b b i s m e r e t é t , és k e v e s e b b f i g y e l m e t s z e n t e l a z o k n a k a beteg­ ségeknek, amelyek főként a n e m fehér népesség­ ben fordulnak elő. / Az i n t é z m é n y e s r a s s z i z m u s s a l r é s z l e t e s e b b e n is ció" foglalkozunk a című fejezetben 13., „Faj, etnikum o.). és migrá­ (382-384. h é z i ó j ó e g é s z s é g e t e l ő s e g í t ő s z e r e p é r e fordítja. Olvasóim emlékezhetnek, Durkheim munkásságának h o g y az 1. fejezetben, el­ ismertetésekor

m o n d t a m : a társadalmi összetartás, szolidaritás a s z o c i o l ó g i a e g y i k l e g f o n t o s a b b f o g a l m a . Durk­ h e i m az adott kultúra egyik sarkalatos jellemzőjé­ n e k t e k i n t e t t e a k e r e t e i k ö z t m e g n y i l v á n u l ó szo­ lidaritás mértékét és típusát. Az öngyilkossággal k a p c s o l a t o s v i z s g á l a t a s o r á n p é l d á u l fölfedezte, h o g y a t á r s a d a l o m b a j ó l i l l e s z k e d ő e g y é n e k , illet­ v e c s o p o r t o k tagjai k e v é s b é h a j l a m o s a k ö n k e z ü k kel véget vetni az életüknek, m i n t mások. Richard Wilkinson több cikkében és később könyvében is (Unhealthy Societies: The Afflic­ tions of Inequality, 1 9 9 6 ) kifejti, h o g y a világ leg­

egészségesebb társadalmai n e m a leggazdagabb o r s z á g o k , h a n e m azok, a m e l y e k b e n a j ö v e d e l m e k m e g o s z l á s a a l e g e g y e n l e t e s e b b és a l e g m a g a s a b b szintű a társadalmi integráció. Wilkinson szerint a n e m z e t i v a g y o n n e m f e l t é t l e n ü l b i z t o s í t j a a la­ kosság j o b b e g é s z s é g i á l l a p o t á t . A világ k ü l ö n b ö ­ ző országaiból származó adatok alapján megálla­ pítja, h o g y e g y é r t e l m ű az ö s s z e f ü g g é s a h a l á l o z á s i a r á n y o k és a j ö v e d e l e m m e g o s z l á s i m i n t á k k ö z ö t t . A világ l e g i n k á b b e g a l i t á r i u s n a k t e k i n t e t t orszá­ g a i n a k , p é l d á u l J a p á n n a k és S v é d o r s z á g n a k a la­ kói átlagosan jobb egészségnek örvendenek, mint a z o k n a k az o r s z á g o k n a k a p o l g á r a i , a m e l y e k b e n n a g y o b b a g a z d a g o k és a s z e g é n y e k k ö z ö t t i sza­ kadék, például az Egyesült Á l l a m o k lakói. Wilkinson nézete szerint a jövedelemmegoszlásbeli növekvő szakadék aláássa a társadalmi e g y s é g e t é s m e g n e h e z í t i , h o g y a z e m b e r e k meg­ b i r k ó z z a n a k a k o c k á z a t o k k a l és a k i h í v á s o k k a l . A fokozott t á r s a d a l m i e l s z i g e t e l ő d é s és a stresszo l d á s k u d a r c a a z e g é s z s é g m u t a t ó k b a n i s megje­ l e n i k . W i l k i n s o n erre m o n d j a , h o g y a t á r s a d a l o m relatív egészségének fő meghatározói társadalmi t é n y e z ő k : a t á r s a s k a p c s o l a t o k ereje, a k ö z ö s s é ­ geken belüli kötelékek, a társadalmi támogatás e l é r h e t ő s é g e és a b i z t o n s á g é r z e t . W i l k i n s o n t é z i s e h e v e s r e a k c i ó k a t váltott ki. Van, a k i azt állítja, h o g y W i l k i n s o n m ű v é t köte­ lező olvasmánnyá k é n e tenni a döntéshozók és a politikusok számára. Egyetértenek Wilkinsonnal abban, hogy korábban túlhangsúlyozták a p i a c i k a p c s o l a t o k a t és a m e g g a z d a g o d á s vágyát. S z e r i n t ü k ez a s z e m l é l e t k i z á r t a a t á r s a d a l o m s o k tagját, e z é r t i d e j e h u m á n u s a b b é s társadal­ milag felelős döntésekkel támogatni a hátrányos h e l y z e t ű e k e t . M á s o k m ó d s z e r t a n i a l a p o n bírál­

Az etnikai hovatartozás és az egészségbeli egyen­ lőtlenségek összefüggéséről még n e m született k o n s z e n z u s . S ő t , m é g i g e n s o k k u t a t á s áll előt­ t ü n k . Az m é g i s e g y é r t e l m ű , h o g y a faj és az e g é s z s é g b e l i e g y e n l ő t l e n s é g e k k é r d é s é t o l y a n át­ fogóbb t á r s a d a l m i , g a z d a s á g i é s p o l i t i k a i t é n y e ­ zőkre vonatkoztatva kell megvizsgálni, amelyek meghatározzák a Nagy-Britanniában élő etnikai kisebbségek tapasztalatait.

Egészség és társadalmi kohézió
E g y r e t ö b b s z o c i o l ó g u s p r ó b á l j a f e l t á r n i a z egész­ s é g b e l i e g y e n l ő t l e n s é g e k o k a i t úgy, h o g y figyel­ m é t a t á r s a d a l m i t á m o g a t á s és a t á r s a d a l m i ko­

ják Wilkinson tanulmányát, mondván, hogy nem tudott egyértelmű oksági kapcsolatot kimutatni a j ö v e d e l m i e g y e n l ő t l e n s é g és a g y e n g e egész­ ség k ö z ö t t (Judge 1 9 9 5 ) . A b í r á l ó k megállapítják, hogy tetszőleges számú m á s közvetítő tényező

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG is betegséget o k o z h a t . S z e r i n t ü k W i l k i n s o n állí­ tásait o l y a n e m p i r i k u s b i z o n y í t é k o k k a l p r ó b á l j a alátámasztani, a m e l y e k a l e g j o b b e s e t b e n is c s a k közvetettek. E fejezet k o r á b b i r é s z é b e n m e g v i z s g á l t u n k egyegy olyan feltevést, a m e l y t ö r t é n e t i l e g az e g é s z s é g konzervatív, b i o m e d i c i n á l i s m o d e l l j é n e k a l a p j á u l szolgált. E f e l t e v é s e k k ö z ü l s o k f e l b u k k a n t a b b a n is, a h o g y a n a fogyatékosságot k o n v e n c i o n á l i s a n értelmezik a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n é s m á s fej­ lett országokban. H a s o n l ó k é p p e n , a fent e m l í t e t t újabb, a b i o m e d i c i n á l i s m o d e l l e l e l l e n t é t e s tren­ dek - p é l d á u l h o g y a s z a k o r v o s n e m m i n d e n t u d ó , és j o b b a n f i g y e l e m b e kell v e n n i a b e t e g v é l e m é ­ nyét és t a p a s z t a l a t a i t - ma m á r m e g m u t a t k o z n a k a fogyatékosság k o n v e n c i o n á l i s é r t e l m e z é s é n e k az e l u t a s í t á s á b a n is. E z é r t v i z s g á l u n k a k ö v e t k e ­ zőkben o l y a n v i t a t o t t k é r d é s e k e t , a m e l y e k a fo­ gyatékosság t é m a k ö r é b e n a l a k u l t a k k i .

22

kinek a koldulás jut róla eszébe. Más, eredetileg csökkent képességeket j e l ö l ő kifejezéseket azért u t a s í t a n a k el, m e r t e z e k m a m á r s é r t ő n e k s z á m í ­ t a n a k - erre p é l d a az „ i d e g b e t e g " v a g y a „ n y o m o ­ r é k " . M é g egy-egy m a i s h a s z n á l a t o s s z ó f o r d u l a ­ tot i s kifogásoltak, m o n d v á n , h o g y a z k i r e k e s z ­ t é s r e u t a l („még a v a k is l á t j a " v a g y „süket, m i n t az á g y ú " ) . A k ö v e t k e z ő k b e n k i d e r ü l m a j d , h o g y m é g a z i s s o k vitát vált ki, h o g y a n k e l l é r t e n i m a ­ gát a „fogyatékosság" (disability) szót.

A fogyatékosság egyéni modellje
A n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n , p é l d á u l Nagy-Britan­ niában történetileg többnyire a fogyatékosság egyéni modellje érvényesült. E m o d e l l szerint a f o g y a t é k o s o k p r o b l é m á i n a k fő o k a e g y é n i hiá­ n y o s s á g a i k b a n k e r e s e n d ő . A fogyatékosság egyé­ ni m o d e l l j é b e n a testi „rendellenesség" bizonyos mértékű „fogyatékosságot" vagy funkcionális

A FOGYATÉKOSSÁG SZOCIOLÓGIÁJA
Simon Brisenden költő szépen összegzi, ho­ gyan éli m e g sok fogyatékkal é l ő e m b e r , a m i k o r a konzervatív o r v o s t u d o m á n y m ű v e l ő i , az orvosi szakma gyakorlói n e m v e s z i k e m b e r s z á m b a . K ö ­ tetében (Poems for the Perfect People) felteszi a kérdést: „Az ember, ki b ő r ö d b e vágott, / b e n n e d mindent látott, / őt v a j o n c s ú f í t j á k s e b h e l y e k ? " Brisenden volt az egyike a s o k f o g y a t é k o s n a k , akik m u n k á j u k k a l kivívták, h o g y az E g y e s ü l t Ki­ rályságban és m á s fejlett o r s z á g o k b a n felülvizs­ gálják a fogyatékosság k o n v e n c i o n á l i s é r t e l m e ­ zését. E k é r d é s t t ö b b n y i r e egy új k u t a t á s i terü­ leten, a fogyatékosságkutatás (disability studies) keretében b o n c o l g a t j á k . E b b e n a r é s z b e n az úgy­ nevezett e g y é n i m o d e l l t i s m e r t e t v e b e m u t a t o m a fogyatékosság u r a l k o d ó é r t e l m e z é s é t , m a j d meg­ nézzük, h o g y a n i n g a t t á k m e g e m o d e l l t e k i n t é ­ lyét jórészt m a g u k a fogyatékos e m b e r e k és a fo­ gyatékosság t á r s a d a l m i m o d e l l j e , és r ö v i d e n ér­ tékeljük, m i k ö v e t k e z i k e b b ő l . V é g ü l i g y e k s z e m képet adni arról, m i l y e n m é r t é k ű és h á t t e r ű a fogyatékosság az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n és világ­ szerte. E l ő b b a z o n b a n a f o g y a t é k o s s á g n y e l v é r ő l kell szólnom. A s z o c i o l ó g u s o k azt m o n d j á k , h o g y a szavak, amelyeket használunk, meghatározzák leg­ alábbis r é s z b e n - , m e n n y i r e i s m e r j ü k é s értjük a társadalmi k é r d é s e k e t . A fogyatékosság szak­ irodalmában egyre f o n t o s a b b á vált, h o g y m a m á r nem b e s z é l h e t ü n k a fogyatékosságról a z o k k a l a kifejezésekkel, amelyeket korábban használtak ezen a téren. A „ r o k k a n t " s z ó p é l d á u l azért k o p o t t ki a használatból, m e r t úgy vélték, h o g y m i n d e n ­

korlátozottságot okoz - például a tetraplegiában „ s z e n v e d ő " e m b e r ( a k i n e k m i n d a n é g y végtagja béna) n e m tud járni. E n n e k alapján sorolják az e g y é n t a z átfogó „ r o k k a n t " o s z t á l y b a . A z e g y é n i m o d e l l arra a s z e m l é l e t r e é p ü l , h o g y a fogyaté­ kosság „ s z e m é l y e s t r a g é d i a " . A fogyatékos e g y é n t egy v é l e t l e n s z e r ű e s e m é n y s z e r e n c s é t l e n á l d o z a ­ tának tekintik. Az orvosi specialisták központi szerepet játszanak az egyéni modellben, mert az ő dolguk, h o g y a d i a g n ó z i s s a l gyógyírt, r e h a b i ­ litációt kínáljanak a „problémákra", amelytől a fogyatékos e g y é n s z e n v e d . E z é r t a z e g y é n i m o ­ dellt g y a k r a n „orvosi m o d e l l n e k " i s n e v e z i k . S i ­ m o n Brisenden versében, amelyből e rész elején i d é z t e m , é p p a s z a k o r v o s n a k a fogyatékos feletti h a t a l m á t t á m a d t a . A z a l á b b i a k b a n arról l e s z szó, h o g y a z u t ó b b i é v t i z e d e k b e n egyre i n k á b b meg­ k é r d ő j e l e z t é k a f o g y a t é k o s s á g n a k ezt az e g y é n i modelljét.

A fogyatékosság társadalmi modellje
A fogyatékosság e g y é n i jelent meg (Stigma: modelljét Experience elsők között of Disability, vitató, f o n t o s m u n k a P a u l H u n t s z e r k e s z t é s é b e n The 1 9 6 6 - G o f f m a n s t i g m á v a l k a p c s o l a t o s fejtegeté­ sét a 2 1 6 . o l d a l o n i s m e r t e t t e m ) . H u n t s z e r i n t „ a fogyatékosság problémája nemcsak valamilyen funkció korlátozottsága és e n n e k ránk, egyénekre gyakorolt h a t á s a , h a n e m m é g i n k á b b a z is, h o g y a n alakul a k a p c s o l a t u n k a »normális« emberekkel". H u n t k e z d e t t ő l a b r i t f o g y a t é k o s m o z g a l o m veze­ tő aktivistája, a t e s t i f o g y a t é k o s o k j o g a i t képvise­ lő U P I A S ( U n i o n of Physically Impaired Against

226

8. FEJEZET kos e m b e r n e k m e g k e l l k ü z d e n i e , h a m a r a d é k t a ­ lanul részt akar v e n n i a társadalomban. A 2 2 7 . oldalon lévő keretes részből megtud­ h a t j u k , h o g y a n á l l í t j a f e j t e t ő r e M i k e O l i v e r a fo­ részle­ g y a t é k o s s á g e g y é n i m o d e l l j é t m e g a l a p o z ó felte­ v é s e k e t , p e d i g n e m t e s z m á s t , c s a k átírja a z o k a t a kérdéseket, a m e l y e k k e l az 1 9 8 0 - a s é v e k b e n az E g y e s ü l t K i r á l y s á g n é p e s s é g - n y i l v á n t a r t ó hivata­ la tett fel a f o g y a t é k o s s á g g a l k a p c s o l a t o s f e l m é ­ rése során. Oliver ( 1 9 8 3 ) egyike volt azoknak az e l m é l e t a l k o t ó k n a k , a k i k r á v i l á g í t o t t a k a fogyaté­ kosság t á r s a d a l m i modellje és egyéni modellje k ö z t i k ü l ö n b s é g e k r e ( e z e k ö s s z e f o g l a l v a j ó l lát­ hatók a 8.3. táblázatban). A társadalmi modell Vic elfogadását tudományos munkák, köztük

Az egészségkárosodás és a fogyatékosság meghatározása a (UPIAS)
„Valamely végtag

Egészségkárosodás:

ges vagy teljes hiánya, illetve végtag, szerv vagy testi folyamat elégtelen m ű k ö d é s e . " Fogyatékosság: társadalmi „Csökkent vagy korlátozott cse­ egyáltalán nem vagy

lekvőképesség, amely a b b ó l ered, hogy a mai szerveződés csak kevéssé veszi figyelembe a testi fogyaték­ kal élő e m b e r e k e t , így megfosztja ő k e t a t ö b b ­ ségi t á r s a d a l o m tevékenységeiben való részvé­ tel l e h e t ő s é g é t ő l . "

Finkelstein (1980, 1981), Colin Barnes (1991) és Oliver ( 1 9 9 0 , 1 9 9 6 ) írásai is segítették. A társadalmi modellt támogató elméletalkotók­ n a k m a g y a r á z a t o t k e l l a d n i u k arra, m i é r t alakul­ t a k ki a fogyatékos e m b e r e k k e l s z e m b e n társadal­ m i , k u l t u r á l i s és t ö r t é n e t i a k a d á l y o k . A t á r s a d a l m i m o d e l l egyes h í v e i , a k i k r e M a r x h a t o t t , azt m o n d ­ ták, h o g y a fogyatékosság m a t e r i a l i s t a é r t e l m e z é ­ sére van szükség (a materializmusról bővebben l á s d a 3 2 - 3 4 . o l d a l t ) . P é l d á u l O l i v e r ( 1 9 9 6 ) sze­ rint történeti s z e m p o n t b ó l az ipari forradalom hogy i d e j é n a k a d á l y o k a t á l l í t o t t a k a f o g y a t é k o s o k tel­ jes körű társadalmi részvétele elé, mert kirekesz­ t e t t é k ő k e t a m u n k a e r ő p i a c r ó l , a m i n t a z e l s ő ka­ pitalista gyárak elkezdték az egyéni bérmunkára a l a p o z n i a f o g l a l k o z t a t á s t . O l i v e r így folytatja az érvelést: e történelmi folyamat kibontakozásával a f o g y a t é k k a l é l ő k k ö z ü l „ o l y a n s o k a n n e m tud­ ták megtartani az állásukat, hogy m á r társadalmi p r o b l é m á t jelentettek a kapitalista á l l a m számá­ ra, a m e l y e l ő s z ö r m i n d e n t á r s a d a l m i p r o b l é m á t

S e g r e g a t i o n ) a l a p í t ó tagja volt. A s z e r v e z e t m e g ­ alapításakor kiadott kiáltványban 1976) [Fundamental Principles of Disability, az e g y é n i m o d e l l e l

s z e m b e n gyökeresen új alternatívát fogalmaztak m e g : azt m o n d t á k , h o g y l é n y e g e s k ü l ö n b s é g v a n a károsodás (impairment), p o n t o s a b b a n egészség­ k á r o s o d á s és a f o g y a t é k o s s á g (disability) k ö z ö t t (e fogalmak pontos, a W H O által is elfogadott meg­ határozása a keretes részben látható). A szervezet általánosságban elfogadta, a t e s t i „ k á r o s o d á s " az egyén b i o m e d i c i n á l i s j e l ­ l e m z ő j e k é n t h a t á r o z h a t ó m e g (bár k é s ő b b kiter­ jesztették a fogyatékosság n e m testi: érzékszervi és s z e l l e m i f o r m á i r a i s ) . A f o g y a t é k o s s á g fogal­ m á t a z o n b a n társadalmi s z e m p o n t b ó l h a t á r o z t á k meg. Ezzel megkérdőjelezték a szó konvencioná­ lis j e l e n t é s é t . A f o g y a t é k o s s á g o t n e m a z e g y é n problémájaként, h a n e m a társadalmi akadályok felől k e z d t é k é r t e l m e z n i , a m e l y e k k e l a fogyaté­

8.3. táblázat A fogyatékosság két modellje Egyéni modell Személyes tragédia modell Egyéni probléma Egyéni kezelés Medikalizálás Orvosi tekintélyuralom Szaktudás Egyéni identitás Előítélet Ellátás Ellenőrzés Szakpolitika Egyéni alkalmazkodás Forrás: Oliver 1996, 34. o. nyomán. Társadalmi modell Társadalmi elnyomás elmélete Társadalmi probléma Társadalmi cselekvés Önálló élet Egyéni és kollektív felelősség Tapasztalat Kollektív identitás Diszkrimináció Jogok Választás Közpolitika Társadalmi változás

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG

A brit népesség-nyilvántartó hivatal (OPCS) feltevéseit megfordító társadalmi model A HIVATAL KÉRDÉSE
„Meg tudná mondani, mi a baj m a g á v a l ? " „Milyen testi baja okozza, hogy nem tud megtar­ tani, megfogni vagy elforgatni d o l g o k a t ? " „Azért érti nehezen az e m b e r e k e t , mert rosszul hall?" „Van feltűnő sebhelye vagy torzulása, amely kor­ látozza a napi t e v é k e n y s é g é t ? " „Tartós betegsége vagy fogyatékossága miatt

OLIVER KÉRDÉSE
„ M e g t u d n á m o n d a n i , mi a baj a társadalom­ mal?" „Mi a baj a mindennapi eszközök, a kancsók, pa­ lackok és konzervdobozok kialakításával, amiért n e m tudja m e g f o g n i ő k e t ? " „Azért érti n e h e z e n az e m b e r e k e t , mert képtele­ nek m á s k é p p beszélni m a g á v a l ? " „Korlátozza-e a napi t e v é k e n y s é g é t az, a h o g y a n az e m b e r e k reagálnak a sebhelye vagy torzulása láttán?" „Azért járt speciális iskolába, mert az illetékes oktatásügyi h a t ó s á g n á l az a gyakorlat, hogy az ilyen betegséggel/fogyatékossággal élőket oda küldik?"

járt speciális i s k o l á b a ? "

„Betegsége/fogyatékossága meggátolja-e a b b a n , hogy elmenjen o t t h o n r ó l , amikor csak a k a r ? " „Betegsége/fogyatékossága buszon u t a z z o n ? " „Betegsége/fogyatékossága munkájára j e l e n l e g ? " „Betegsége/fogyatékossága miatt arra kénysze­ rül, hogy rokonokkal vagy olyan személlyel éljen, aki segítheti vagy á p o l h a t j a ? " A jelenlegi lakását át kellett alakítani a b e t e g s é ­ ge/fogyatékossága Forrás: Oliver 1990. miatt?" kihat-e valahogy a megnehezíti, hogy

„A lakóhelyén mi gátolja a b b a n , hogy o d a men­ j e n , ahova a k a r ? " „Van-e bármilyen közlekedési vagy anyagi g o n d , amelyik m e g g á t o l j a a b b a n , hogy elmenjen ott­ honról, amikor csak a k a r ? " „Vannak-e gondjai a munkahelyén a fizikai kör­ nyezet vagy m á s o k viselkedése m i a t t ? " „Olyan rosszak a kommunális szolgáltatások, kell tá­ hogy rokonokra vagy olyan séget?" „Rossz volt a lakása kialakítása, ezért kellett az igényei szerint á t a l a k í t t a t n i a ? " személyre

maszkodnia, akitől megkapja a megfelelő segít­

igyekezett e l h á r í t a n i v a g y i n t é z m é n y e k b e z á r n i " . Még ma is v i s z o n y l a g a l a c s o n y a f o g y a t é k o s e m ­ berek aránya a m u n k a e r ő p i a c o n (ez k i d e r ü l m a j d a 230-232. oldalon).

a társadalmi modellt, amely az egyéni m o d e l l b e n m e g h a t á r o z o t t , a z e g y é n i „ a l k a l m a t l a n s á g b ó l " fa­ k a d ó é r t e l m e z é s t a z e l n y o m á s b ó l f a k a d ó fogya­ t é k o s s á g g a l v á l t j a fel ( B e r e s f o r d - W a l l c r a f t 1 9 9 7 ) . Az 1980-as évek óta a z o n b a n több szempont­ b ó l is b í r á l t á k a t á r s a d a l m i m o d e l l t . E l ő s z ö r is azt v e t e t t é k e l l e n e , h o g y n e m s z á m o l a fogyatékos­ ság g y a k r a n f á j d a l m a s vagy k e l l e m e t l e n t a p a s z ­ talataival, amelyek lényeges szerepet játszanak

A társadalmi modell értékelése
A társadalmi m o d e l l n a g y b a n m e g h a t á r o z z a , h o ­ gyan g o n d o l k o d u n k ma a f o g y a t é k o s s á g r ó l . B á r ez a modell az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n s z ü l e t e t t , világszerte egyre inkább elfogadják. A b r i t fo­ gyatékosmozgalom „ n a g y ö t l e t é n e k " i s n e v e z t é k (Hasler 1 9 9 3 ) . A m o d e l l l e g f ő b b c é l j a a t e l j e s k ö r ű részvétel t á r s a d a l m i a k a d á l y a i n a k m e g s z ü n t e t é ­ se, így l e h e t ő v é t e s z i a f o g y a t é k k a l é l ő k s z á m á ­ ra, hogy m e g a l k o s s a n a k és m e g v a l ó s í t s a n a k egy politikai stratégiát. E b b ő l e g y e s e k arra k ö v e t k e z ­ tettek, hogy a t á r s a d a l m i m o d e l l e l f o g a d á s á v a l a fogyatékosok egy „új t á r s a d a l m i m o z g a l m a t " ala­ pítottak ( O l i v e r - Z a r b 1 9 8 9 ) . V a n n a k fogyatékos emberek, akik e g y e n e s e n „ f e l s z a b a d í t ó n a k " l á t j á k

sok fogyatékos e m b e r é l e t é b e n . S h a k e s p e a r e és W a t s o n ( 2 0 0 2 ) így é r v e l n e k : „ N e m c s a k l e h e t ő s é ­ geinkben korlátozott e m b e r e k vagyunk, hanem f o g y a t é k o s e m b e r e k is, é s h a e z t t a g a d n á n k , ak­ kor t i t k o l n u n k k e l l e n e é l e t ü n k j e l e n t ő s r é s z é t . " E váddal s z e m b e n a társadalmi modell védelmezői azt h o z t á k fel, h o g y a t á r s a d a l m i m o d e l l n e m ta­ gadja a f o g y a t é k o s s á g m i n d e n n a p i t a p a s z t a l a t a i t , h a n e m c s a k r á i r á n y í t j a a f i g y e l m e t a z o k r a a tár­ sadalmi akadályokra, amelyeket a fogyatékosok teljes körű társadalmi részvétele elé állítanak. M á s o d s z o r : s o k a n elfogadják, h o g y v a n n a k fo­ g y a t é k o s s á g a i k , d e r o s s z n é v e n v e s z i k , h a „rok-

228 J

8. FEJEZET szerint a egészségkárosodás-fogyatékosság szét­

k a n t n a k " t i t u l á l j á k őket. N e m r é g i b e n f e l m é r é s t végeztek olyan e m b e r e k körében, akik valamil y e n r o k k a n t e l l á t á s i t á m o g a t á s t i g é n y e l t e k az álI á m t ó l , é s a v á l a s z a d ó k k e v e s e b b m i n t fele vallótt a m a g á t r o k k a n t n a k . S o k a n k ö z ü l ü k a z é r t utasít o t t á k v i s s z a ezt a m e g j e l ö l é s t , m e r t e g é s z s é g ü k megrendülését inkább betegségnek, m i n t tartós f o g y a t é k o s s á g n a k t u l a j d o n í t o t t á k , vagy m e r t ú g y vélték: n e m elég betegek ahhoz, hogy rokkantnak m i n ő s í t s é k ő k e t ( D e p a r t m e n t for W o r k a n d P e n sions 2 0 0 2 ) . Barnes ( 2 0 0 3 ) azonban rámutatott, h o g y egy t á r s a d a l o m b a n , a h o l a f o g y a t é k o s s á g o t gyakran még ma is összekötik az abnormalitással, n e m m e g l e p ő , h o g y v a n o l y a n fogyatékos e m b e r , aki visszautasítja, hogy „rokkantnak" nevezzék. Végül főként az orvosi szociológia m ű v e l ő i utasítják el a társadalmi modellt, mondván, nem hogy az a n n a k alapjául szolgáló egészségkárosodás-fogyatékosság megkülönböztetés h e l y t á l l ó . E b í r á l ó k a z z a l é r v e l n e k , h o g y a társadalmi modell elválasztja a b i o m e d i c i n á l i s a n meghatározott károsodást a társadalmilag meghatározott fogyatékosságtól. Az orvosi szociológiával f o g l a l k o z ó k á l t a l á b a n azt m o n d j á k , h o g y m i n d a e g é s z s é g k á r o s o d á s , m i n d a fogyatékosság t á r s a d a l m i l a g s t r u k t u r á l t , és e g y m á s h o z is s z o r o s a n k a p c s o l ó d n a k . S h a k e s p e a r e és W a t s o n

választás azonnal csődöt mond, amint feltesszük a k é r d é s t : „Hol ér véget a e g é s z s é g k á r o s o d á s , és hol kezdődik a fogyatékosság?" Egyes esetekben e z a m e g k ü l ö n b ö z t e t é s h e l y t á l l ó - h a n e m tudn a k egy é p ü l e t e t ú g y m e g t e r v e z n i , h o g y k e r e k e s székkel is be lehessen jutni, akkor egyértelműen társadalmilag kialakított korlátozó akadályt e m e l n e k a kerekes székesek elé. S o k más esetben is előfordulhat, hogy n e m lehet megszüntetni a f o g y a t é k o s s á g ö s s z e s forrását, m e r t a z o k n e m a társadalomban fennálló e l n y o m ó feltételek miatt k e l e t k e z t e k . A t á r s a d a l m i m o d e l l t b í r á l ó orvos i s z o c i o l ó g u s o k azt m o n d h a t j á k , h o g y p é l d á u l az egyént az állandó fájdalmak vagy a jelentős értelmi korlátok is megfoszthatják a teljes körű társadalmi részvétel lehetőségétől, amelyeket s e m m i f é l e t á r s a d a l m i v á l t o z á s n e m k é p e s megszüntetni. E z e k a bírálók úgy érvelnének, hogy ha a f o g y a t é k o s s á g o t t e l j e s é r t e l m é b e n t e k i n t j ü k , akkor a társadalom okozta fogyatékosság mellett az egészségkárosodásból eredő fogyatékosságot s e m hagyhatjuk figyelmen kívül, A társadalmi m o d e l l támogatói szerint az utóbbi állítás arra épül, hogy igyekeznek tompítani a f o g y a t é k o s s á g és az e g é s z s é g k á r o s o d á s k ö z ö t t i k ü l ö n b s é g t é t e l t , a m e l y - m o n d j á k - a fogyatékos-

Rokkantnak nevezhetjük-e ezt a paralimpikon úszót?

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG

A szociológiai képzelőerő bevetése: miért akarom, hogy lássák az arcor
m a g a m , m a g a b i z t o s a b b lettem és kezdtem úgy érezni, hogy n e m v e s z t e g e t h e t e m el az é l e t e m , csak mert így viselkednek velem s z e m b e n mások. Tizenhat éves koromtól főiskolára j á r t a m , fil­ mes, média-, és fotográfiai t a n u l m á n y o k a t foly­ t a t t a m . Kutatni kezdtem, hogyan ábrázolja a torz e m b e r e k e t a média. Láttam, hogyan jelenítik m e g a torz a r c ú a k a t a filmekben - hát, nem c s o d a , h o g y az e m b e r e k nem tudják, hogyan álljanak h o z z á n k ! A „Rém­ álom az Elm u t c á b a n " Freddy Krugere, a „Batm a n " J o k e r é , vagy a gengszterfilmek sebhelyes arcú gazfickói... és m é g s o r o l h a t n á m .

ROSSZAT SEJTENEK
Az ilyen sztereotípiák i s m e r e t é b e n n e m m e g l e p ő , hogy az e m b e r e k úgy vélik, ha más az arcod, ak­ kor belül is valahogy „ m á s " , „ r o s s z " vagy. Vicky Lucas szeretné, nának nem ezt hatatlan el tőle tőle, ha az emberek nem fordul­ ha­ Ez nekem f o n t o s f o r d u l ó p o n t o t j e l e n t e t t , mert rájöttem, hogy az arctorzulás n e m c s a k orvosi, ha­ nem társadalmi kérdés is. M e g é r t e t t e m , hogy nem az a r c o m t e s z boldog­ t a l a n n á , h a n e m az, a h o g y a n egyesek reagálnak rá. Elhatároztam, hogy nem az a r c o m a t , h a n e m Az arcom egy ritka genetikai rendellenességtől ilyen: kerubizmusnak hívják. Négyéves l e h e t t e m , amikor az orvosok felismerték. Olyan kicsi voltam, hogy már nem is emlékszem, mi t ö r t é n t , de rend­ szeresen kórházakba kellett j á r n o m . Bár csak nagyjából hatéves k o r o m b a n kezdett átalakulni az a r c o m , szinte már úgy tűnik, hogy mindig is ilyen volt. Nem volt könnyű torz arccal felnőni. Amikor serdülni kezdtem, ugyanolyan változásokon men­ tem keresztül, mint mások, egy kis extrával: ha­ talmas lett az a r c o m , és a s z e m e m is alaposan megváltozott. a társadalmi hozzáállást f o g o m megváltoztatni. Semmi bajom a plasztikai s e b é s z e t t e l . Csak úgy d ö n t ö t t e m , h o g y n e k e m nem kell. Most, h u s z o n n é g y évesen o t t tartok, hogy tü­ körbe t u d o k nézni, e l f o g a d t a m az a r c o m ilyen­ nek. Persze a fejfájásoktól, a k e t t ő s látástól örö­ m e s t m e g s z a b a d u l n é k . Az s e m tetszik, hogy nem t u d o k kacsintani, de ezt a kis h i á n y o s s á g o t e g é s z jól t u d o m pótolni azzal, r e b e g t e t e m a szempillám és pislogok. Az a r c o m t e t t azzá, aki ma vagyok. Ez a sze­ mély, akivé lettem, attól alakult így, a h o g y a n az e m b e r e k b á n t a k velem é s a h o g y a n n e k e m m e g kellett t a n u l n o m vele élni. hüledezve és a ilyennek vagy szörnyülködve, szereti, amilyen

tudomásul vennék, magyarázza

hogy ez az arc elválaszt­ - épp

következőkben.

I NEM HISZNEK A SZEMÜKNEK
I Nehezen teltek a serdülőéveim. Az e m b e r e k n é h a I megbámultak vagy az látszott rajtuk, hogy nem I hisznek a szemüknek. Akadt olyan is, aki nagyon undok volt és g ú n y o l ó d o t t rajtam. Még az is b á n t o t t , ha az e m b e r e k azt m o n d ­ ták: „Jaj, te s z e g é n y ! " - b á n t o t t a szánakozásuk, és ettől az érzéstől sokáig nem t u d t a m szabadul­ ni. Nagyon zárkózott lettem, mert féltem, hogyan fogadnának, ha e m b e r e k közé m e n n é k . De idővel, f o k o z a t o s a n m e g t a n u l t a m becsülni

KÉPZELETSZEGÉNYEK
S z e r e t e m az igaz b a r á t o k a t , akiket az a r c o m n a k köszönhetek, és azért is b e c s ü l ö m az a r c o m , mert arra késztetett, hogy j o b b e m b e r r é váljak. Még udvarlóm is van, aki szerint olyan vagyok, mint egy macska. Nem biztos, hogy e g y e t é r t e k vele, de annyi szent, hogy n e m tiltakozom e l l e n e ! Ha pedig valaki azt mondja, visszataszító va­ gyok, csak sajnálni t u d o m , mert nincs képzelőereje. Ha valaki t o k á s n a k csúfol, csak legyintek:

230

8. FEJEZET

„Áh! Csak azért, mert neked nincs ekkora? Irigy­ kedsz, m i ? " Minden leplezetlenül kíváncsi tekintetre barát­ s á g o s mosollyal felelek. És ha az én 10 másod­ perces i d ő h a t á r o m o n belül nem mosolyog vissza az illető, akkor nagyon h a t á s o s vasvillaszemeket meresztek rá. A múlt héten é p p az utcán sétáltunk a kedve­ semmel, amikor egy férfi közeledett felénk, és hö­ rögve fejezte ki a n e m t e t s z é s é t .

t a m neki, majd e l m e s é l t e m , mi t ö r t é n t az i m é n t i Egy pillanatig hallgatott, aztán e l m o s o l y o d o t t és azt m o n d t a : „ R e m é l e m , fájt n e k i ! " M i n d h á r m a n nevettünk. Furcsa, hogyan lehet egy-egy idegen ennyire ke­ gyetlen és durva, mások pedig - azok, akiktől a leg­ kevésbé várnánk, akiken általában átnézünk - enynyire melegszívűek, kedvesek. Ez elég jól összefoglalja az é l e t e m : megta­ pasztalom az e m b e r e k b ő l a l e g r o s s z a b b a t és a l e g j o b b a t is, gyakran mindezt öt percen belül! N e h e z e b b é , ugyanakkor é r d e k e s e b b é is teszi az

HELYBENHAGYTAM
Nem m o n d o t t semmit, elég volt az a furcsa t o ­ rokhang: az a fajta, aminek a j e l e n t é s é t csak a különös külsejű e m b e r e k érthetik. Annyira boszszantott, hogy szembefordultam vele. Nem részletezem, mit t e t t e m ezután, legyen elég annyi, hogy valószínűleg soha t ö b b é n e m lesz kedve úgy hörögni, ha egy nem mindennapi nőt lát az utcán. Két perccel k é s ő b b , a h o g y hazafelé tartottunk, o d a j ö t t hozzám egy hajléktalan férfi aprót kérni. Megkérdezte, hogy vagyok. „ P o m p á s a n " - mond­ ság e g y é n i m o d e l l j é t m e g a l a p o z ó b i o m e d i c i n á l i s gondolkodási m o d e l l b e n gyökerezik. Erre azzal válaszolnak, hogy a társadalmi modell kétségte­ l e n ü l n e m tagadja, h o g y v a l a m e l y e g é s z s é g k á r o ­ s o d á s l e h e t a f á j d a l o m oka, vagy h o g y v a n olyas­ m i , a m i t a z e g y é n m a g a n e m t u d m e g o l d a n i egy adott egészségkárosodás miatt. S ő t Carol T h o m a s ( 1 9 9 9 , 2 0 0 2 ) , a t á r s a d a l m i m o d e l l h í v e a „egész­ ségkárosodás-hatások" (impairment effects) ki­ f e j e z é s s e l é r z é k e l t e t i e n n e k az á l l a p o t n a k a lel­ k i - é r z e l m i k ö v e t k e z m é n y e i t a fogyatékkal é l ő k esetében. M i v e l a fogyatékosság v i t a t o t t m e g j e l ö l é s , és hozzá számos különféle egészségkárosodásból n e h é z meg­ e r e d ő fogyatékosság k a p c s o l ó d h a t ,

é l e t e m . A világ minden kincséért s e m m o n d a n é k le erről. Forrás: BBC News Magazine, 2 0 0 3 . augusztus 6 . KÉRDÉSEK 1. Fogyatékos-e az arctorzulásos e m b e r ? 2. M o n d valamit ez a t ö r t é n e t az e g é s z s é g k á r o s o ­ dás és a fogyatékosság közötti különbségről? 3. M o n d valamit ez a t ö r t é n e t a fogyatékosság társadalmi modelljéről?

áruk, s z o l g á l t a t á s o k e l é r h e t ő s é g é b e n is. 1 9 9 9 - b e n újabb jogszabályt vezettek be, a m e l y n e k eredmé­ n y e k é n t m e g a l a k u l t a f o g y a t é k o s o k j o g a i t v é d ő bi­ zottság (Disability Plights Commission), amelynek c é l j a „ a fogyatékos e m b e r e k k e l s z e m b e n i diszkri­ m i n á c i ó felszámolása". A törvény meghatározá­ s a s z e r i n t fogyatékos „bárki, a k i n e k o l y a n fizikai vagy m e n t á l i s k á r o s o d á s a v a n , a m e l y l é n y e g e s e n és tartósan hátráltatja szokásos n a p i tevékeny­ s é g e i e l v é g z é s é t " . A f o g y a t é k o s s á g n a k ez a meg­ h a t á r o z á s a é p p ú g y m a g á b a n foglalja a s z e l l e m i e g é s z s é g z a v a r o k k a l k ü s z k ö d ő k e t , m i n t a z arctor­ z u l á s o s e m b e r e k e t , és m e g k e r ü l i azt a k ö z k e l e t ű t é v e d é s t , h o g y a fogyatékos c s a k m o z g á s s é r ü l t le­ het, illetve a fogyatékosság többnyire veleszüle­ tett. V a l ó j á b a n a fogyatékos e m b e r e k 77 százaléka t i z e n h a t é v e s kora u t á n lett fogyatékos (Employ­ ers' F o r u m o n D i s a b i l i t y 2 0 0 3 ) , é s a n é p e s s é g e n b e l ü l az é l e t k o r r a l e g y e n e s a r á n y b a n n ö v e k s z i k a fogyatékosok a r á n y a (lásd a 8.5. ábrát). A t ö r v é n y m e g h a t á r o z á s a s z e r i n t az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n l e g a l á b b 8,5 m i l l i ó e m b e r (közel a n é p e s s é g 1 0 s z á z a l é k a ) fogyatékos, k ö z ü l ü k 6,8 m i l l i ó a n a k t í v k o r ú a k (Office o f N a t i o n a l Statis­ tics 2 0 0 2 ) . Az utóbbi csoportból csak mintegy 3 m i l l i ó e m b e r t f o g l a l k o z t a t n a k ( D i s a b i l i t y Rights C o m m i s s i o n 2 0 0 2 ) . Egy újabb felmérés azonban azt m u t a t j a , h o g y a t ö r v é n y fogyatékosságmeg­ határozásának megfelelő e m b e r e k 93 százaléka

h a t á r o z n i , h á n y fogyatékos e m b e r é l a z E g y e s ü l t Királyságban és világszerte. É p p erről lesz szó az alábbiakban.

Fogyatékosság az Egyesült Királyságban és világszerte
Az Egyesült Királyságban biztosító a fogyatékkal törvényt élők esélyegyenlőségét Discrimination Act) (Disability Ez bi­

1 9 9 5 - b e n fogadták el.

z o n y o s fokú jogi v é d e l m e t a d o t t a f o g y a t é k o s embereknek a diszkriminációval szemben több t e r ü l e t e n is, p é l d á u l a f o g l a l k o z t a t á s b a n és az

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG 8.5. ábra Az Egyesült Királyságban élő f o g y a t é k o ­ sok életkor szerinti megoszlása (a korcso­ port százalékában) 40

231

gyatékos munkavállaló 2 1 2 fontot (NOP 1 9 9 8 ) . A kormányzatok m á s területek kiadásaihoz mér­ ten mégis sokat k ö l t e n e k a fogyatékosügyre - a b r i t k o r m á n y é v e n t e t ö b b m i n t 1 9 m i l l i á r d fon­ t o t fordít a c s ö k k e n t m u n k a k é p e s s é g ű e k és fo­ gyatékosok támogatására ( B B C , 2 0 0 2 . április 9.). 1 9 9 9 - b e n a leggazdagabb országok már legalább k é t s z e r a n n y i t k ö l t ö t t e k a f o g y a t é k o s s á g h o z kap­ csolódó programokra, mint a munkanélküliség enyhítésére (OECD 2 0 0 3 ) . B e c s l é s e k szerint közel 5 0 0 millió „fogyatékos" e m b e r él a v i l á g o n , 80 s z á z a l é k u k a f e j l ő d ő orszá­ gokban, például I n d i á b a n vagy K í n á b a n (World B a n k G r o u p 2 0 0 2 ) . A z E N S Z E g é s z s é g ü g y i Világ­ s z e r v e z e t e ( W H O ) m e g á l l a p í t o t t a , h o g y a fejlő­ dő országokban a „krónikus betegségek és tartós károsodások" legfőbb okai a szegénység, a rossz köztisztasági állapotok, a n e m megfelelő táplál­ k o z á s és az e g é s z s é g t e l e n l a k á s k ö r ü l m é n y e k . Itt a sérülés, például a csonttörés gyakran maradandó károsodást okoz, a m i n e m t ö r t é n h e t n e meg, h a r e n d e l k e z é s r e á l l n á n a k a k e z e l é s h e z és a r e h a ­ b i l i t á c i ó h o z szükséges l é t e s í t m é n y e k ugyanúgy, m i n t N y u g a t o n . S o k f e j l ő d ő o r s z á g b a n a fogya­ tékossághoz vezető egészségkárosodások legfőbb o k a a n ő k k ö r é b e n t ö b b n y i r e a v a s h i á n y , az „ a n é ­ m i a " és a krónikus m e d e n c e g y u l l a d á s (amelyet

16-24
a

25-34

35-44

45-54

55-59/64-

Életkor A törvényben előírt nyugdíjkorhatár.

Forrás: From Exclusion to Inclusion. Final Report of the Disability Rights Task Force 1999. fontosnak tartja, h o g y l e g y e n á l l á s a . A z E g y e s ü l t Királyságban máig azok az e m b e r e k alkotják az egyik l e g h á t r á n y o s a b b h e l y z e t b e n l é v ő c s o p o r ­ tot, a k i k n e k e g é s z s é g k á r o s o d á s o k o z t a fogyaté­ kossága v a n . K ö z t ü k t ö b b a m u n k a n é l k ü l i , m i n t az „épek" k ö r é b e n , és a k i k i l y e n , fogyatékosság­ nak tartott e g é s z s é g k á r o s o d á s s a l m é g i s k a p n a k munkát, á l t a l á b a n k e v e s e b b e t k e r e s n e k . 1998ban a c s ö k k e n t m u n k a k é p e s s é g ű d o l g o z ó e g y h é ­ ten átlagban 1 9 6 f o n t o t k e r e s e t t , m í g a n e m fo-

Jogaik elismerését követelő fogyatékos tüntetők.

2321

8.

FEJEZET láthatjuk, hogy a szegénység a fejlődő világban o l y a n k á r o s o d á s o k a t o k o z , ú g y f o r m á l j a a fogya­ t é k o s s á g o t , h o g y a z itt é l ő e m b e r e k n a g y o n m á s ­ ként élik meg, m i n t a nyugatiak. Az e g é s z s é g k á r o s o d á s n a k és a fogyatékosság­ n a k ezek a világ k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n n a g y o n eltérő t a p a s z t a l a t a i r á v i l á g í t a n a k egy á t f o g ó b b g o n d o l a t ­ ra, a m e l y e f e j e z e t b e n is m e g j e l e n i k : a saját tes­ t ü n k r ő l s z e r z e t t t a p a s z t a l a t a i n k a t és a m á s o k k a l folytatott i n t e r a k c i ó i n k a t - a k á r é p e k , a k á r fogya­ t é k o s o k , a k á r b e t e g e k , a k á r e g é s z s é g e s e k - az a változó társadalmi környezet alakítja, a m e l y b e n é l ü n k . S z o c i o l ó g i a i s z e m p o n t b ó l c s a k a k k o r al­ k o t h a t u n k f o g a l m a t a b e t e g s é g r ő l , az e g é s z s é g r ő l és fogyatékosságról, ha megvizsgáljuk azokat a társadalmi és technológiai változásokat, amelyek meghatározzák, hogyan értelmezzük az emberi létnek ezeket az oldalait.

néha a nők „körülmetélése" okoz). Becslések szerint évente körülbelül 2 5 0 0 0 0 gyerek veszíti el a s z e m e világát, m e r t a t á p l á l é k u k b ó l h i á n y ­ zik az A-vitamin, a m e l y e t például a zöld s z í n ű z ö l d s é g e k t a r t a l m a z n a k . F e l v e t ő d ö t t , h o g y a vi­ lágon előforduló összes ilyen megbetegedésnek a k á r a felét i s m e g l e h e t n e e l ő z n i , h a j o b b prog­ r a m o k a t i n d í t a n á n a k a s z e g é n y s é g és az a l u l t á p ­ láltság f e l s z á m o l á s á r a , a k ö z t i s z t a s á g és az ivó­ víz biztosítására, feltételek balesetmegelőző munkahelyi (Charlton 1998). Az megteremtésére

e g é s z s é g k á r o s o d á s m á s i k f ő o k a a h á b o r ú é s an­ nak utóhatása (például a földben hagyott aknák). E z e n k í v ü l a s z e g é n y e b b o r s z á g o k b a n a fogyaté­ kos g y e r e k e k k ö z ü l s o k k a l k e v e s e b b e n k a p n a k u g y a n o l y a n s z i n t ű o k t a t á s t , m i n t a t ö b b i gyerek, ami életük későbbi szakaszában még tovább mé­ lyíti szegénységüket. A kutatási e r e d m é n y e k b ő l

ÖSSZEFOGLALÁS
1. A nyugati orvostudomány a biomedicinális járnak, például n e m kell elvégeznie szokásos feladatait, d e c s e r é b e m i n d e n t m e g k e l l ten­ n i e azért, h o g y a z o r v o s t a n á c s a i t m e g f o g a d v a visszanyerje egészségét. 4. A s z i m b o l i k u s i n t e r a k c i o n i s t á k azt v i z s g á l t á k , hogyan birkóznak meg az e m b e r e k a rövidebbh o s s z a b b ideig tartó betegséggel m i n d e n n a p i életükben. A betegség tapasztalata változáso­ kat i d é z h e t e l ő a z e g y é n ö n a z o n o s s á g á b a n é s s z o k á s o s n a p i r e n d j é b e n . A t e s t n e k ez a s z o c i o ­ lógiai d i m e n z i ó j a egyre fontosabbá válik sok társadalomban: az e m b e r e k ma tovább élnek, mint eleddig bármikor, és inkább krónikus m e g g y e n g ü l t á l l a p o t t ó l , m i n t akut b e t e g s é g e k ­ től s z e n v e d n e k . 5. A s z o c i o l ó g i a i k u t a t á s feltárja a b e t e g s é g és az egyenlőtlenség közötti szoros kapcsolato­ kat. Az i p a r i o r s z á g o k b a n a s z e g é n y e b b c s o ­ portok átlagos várható élettartama rövidebb, és k i s z o l g á l t a t o t t a b b a k a b e t e g s é g n e k , m i n t a t e h e t ő s e b b r é t e g e k . U g y a n a k k o r a g a z d a g or­ s z á g o k b a n m a g a s a b b a z á t l a g o s v á r h a t ó élet­ t a r t a m , m i n t a s z e g é n y e b b o r s z á g o k b a n . Van, a k i ú g y véli, h o g y a z o s z t á l y a l a p ú egészség­ beli egyenlőtlenségek kulturális és viselkedési t é n y e z ő k k e l , p é l d á u l a z é t r e n d d e l é s a z élet­ vitellel magyarázhatók. M á s o k a strukturális hatásokat hangsúlyozzák: rülmények. 6. A b e t e g s é g és egészségmintáknak n e m i és élnek a faji d i m e n z i ó j a is v a n . S z i n t e a világ m i n d e n országában a nők általában tovább férfiaknál, m é g i s g y a k o r i b b k ö r ü k b e n a megilyenek például a m u n k a n é l k ü l i s é g , a rossz lakás- és m u n k a k ö ­ egészségmodellre épül: arra a meggyőződésre, hogy a betegség objektív m ó d o n meghatároz­ h a t ó , és a b e t e g t e s t e g é s z s é g e t u d o m á n y o s a n megalapozott orvosi kezeléssel helyreállítha­ tó. A b i o m e d i c i n á l i s e g é s z s é g m o d e l l a m o d e r n t á r s a d a l m a k k a l együtt a l a k u l t ki. U g y a n e k k o r b o n t a k o z o t t ki a d e m o g r á f i a - az e m b e r i p o p u ­ lációk nagyságának, összetételének és dinami­ k á j á n a k v i z s g á l a t a - , é s a z á l l a m o k n a k egyre e r ő s e b b é r d e k e i k f ű z ő d t e k a h h o z , h o g y segít­ sék megőrizni az e m b e r e k egészségét. Nagy hatást gyakorolt a m o d e r n egészségügyi rend­ s z e r e k r e , h o g y a t u d o m á n y t az o r v o s i diag­ n o s z t i z á l á s b a n és a g y ó g y í t á s b a n is a l k a l m a z ­ ni kezdték. 2. A b i o m e d i c i n á l i s e g é s z s é g m o d e l l t e g y r e t ö b b kritika éri. Azt vetik ellene, hogy a t u d o m á n y o s gyógyászat n e m olyan e r e d m é n y e s , m i n t ami­ lyennek mondják, és az orvosok n e m értékelik az általuk kezelt betegek véleményét, továbbá azt, h o g y a z o r v o s i s z a k m a f e l s ő b b r e n d ű n e k t e k i n t i m a g á t m i n d e n a l t e r n a t í v g y ó g y í t á s i for­ m á n á l , a m e l y n e m fogadja e l a k o n v e n c i o n á l i s szemléletet. 3. A s z o c i o l ó g u s o k a t a b e t e g s é g t a p a s z t a l a t a ér­ dekli: h o g y a n éli meg a beteg és környezete, ha ledönti lábáról a betegség, h o s s z a b b ideig betegeskedik vagy végleg fogyatékossá válik. T a l c o t t P a r s o n s b e t e g s z e r e p - f o g a l m a arra utal, h o g y a b e t e g b i z o n y o s v i s e l k e d é s f o r m á k a t felöltve próbálja a l e h e t ő legkisebbre c s ö k k e n t e n i betegségének a szokásos rendet megzavaró ha­ tását. A beteg egyénnek b i z o n y o s kiváltságok

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG b e t e g e d é s , m i n t a férfiak e s e t é b e n . B i z o n y o s betegségek gyakrabban fordulnak elő etnikai kisebbségi csoportokban, m i n t a fehér népes­ ségben. A z e g é s z s é g b e n n e m é s faj s z e r i n t m u ­ tatkozó k ü l ö n b s é g e k e t g e n e t i k a i o k o k r a pró­ bálták v i s s z a v e z e t n i , p u s z t á n e z e k k e l a z o n ­ ban n e m magyarázhatók az egyenlőtlenségek. Bár talán van n é m i biológiai alapja bizonyos egészségi á l l a p o t o k n a k , a z á l t a l á n o s egészség­ es b e t e g s é g m i n t á k v i z s g á l a t a k o r f i g y e l e m b e kell v e n n i a t á r s a d a l m i t é n y e z ő k e t , v a l a m i n t a csoportok között az anyagi feltételek tekinteté­ b e n m e g f i g y e l h e t ő k ü l ö n b s é g e k e t is. 7. A fogyatékosság e g y é n i m o d e l l j é b e n a fogya­ tékos e m b e r t sújtó b a j o k a k o r l á t o z o t t e g y é n i képességekből erednek. E b b e n a m o d e l l b e n a testi „ a b n o r m a l i t á s " b i z o n y o s m é r t é k ű fogya­ tékosságot v a g y f u n k c i o n á l i s k o r l á t o z o t t s á g o t okoz. E f u n k c i o n á l i s k o r l á t o z o t t s á g a l a p j á n az e g y é n t egy t á g a b b k a t e g ó r i á b a s o r o l v a „rok­ k a n t n a k " m i n ő s í t i k . A z e g y é n i m o d e l l arra a s z e m l é l e t r e é p ü l , h o g y a fogyatékosság „sze­ mélyes tragédia". 8. A fogyatékosság t á r s a d a l m i m o d e l l j e a fogya­ t é k o s s á g o k á t n e m a z e g y é n b e n , h a n e m a tár­ sadalomban jelöli meg. A fogyatékosságot n e m az egyén csökkent képességei okozzák, h a n e m a z o k a z a k a d á l y o k , a m e l y e k e t a társa­ d a l o m e m e l a fogyatékos e m b e r e k teljes körű társadalmi részvétele elé. 9. A gazdag o r s z á g o k t ö b b s é g é b e n a k o r m á n y z a t i k i a d á s o k s o k k a l n a g y o b b r é s z é t fordítják a fo­ gyatékossággal kapcsolatos programokra, m i n t a munkanélküliség enyhítésére. E n n e k ellené­ re a f o g y a t é k k a l é l ő k az e g y i k l e g h á t r á n y o s a b b h e l y z e t ű c s o p o r t o t alkotják a fejlett országok­ ban. Az egészségkárosodott emberek többsége a fejlődő világban él.

MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK
1. Mit lehet tenni, hogy csökkenjenek az egyenlőtlenségek az egészségügyi ellátásban? 2. Hogyan magyarázhatják a nők és a férfiak élete közötti különbségek a betegséggel kapcsolatos tapasztalataik eltérését? 3. Milyen kormányzati programokkal lehetne a brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálatot felkészíteni arra, hogy jobban tudjon alkalmazkodni a betegek kulturális hátteréhez? 4. Növekszik-e az orvosi rend hatalma ós egyben a beteg kiszolgáltatottsága azáltal, hogy bizonyos állapotokat, például a terhességet vagy a levertséget „medikalizálják"? 5. Mennyiben korlátozottak a lakóhelyén vagy az oktatási intézményében a fogyatékkal élő emberek?

AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK
Doyal, Lesley (1995): What Makes Women Sick. London, Macmillan. Morris, Jenny (1991): Pride Against Prejudice: A Personal Politics of Disability. London, Women's Press. Nettleton, Sarah (1995): The Sociology of Health and Illness. Cambridge, Polity. Barnes, C. - Mercer, G. - Shakespeare, T. (1999): Exploring Disability: A Sociological Introduction. Cambridge, Polity. Barnes, C. - Mercer, G. (2003): Disability. Cambridge, Polity. Barnes, C. - Oliver, M. - Barton, L. (szerk.) (2002): Disability Studies Today. Cambridge, Polity.

INTERNETES FORRÁSOK
European Observatory on Health Systems and Policies http://www.euro.who.int/observatory/ International Public Health http ://www. ldb. org/ iphw/ Wellcome Library on the History and Understanding of Medicine http://www.wellcome.ac.uk/knowledgecentre/wellcomesites/ ENSZ Egészségügyi Világszervezet (WHO) http ://www. who. int Leeds University Disability Archive http://www.leeds.ac.uk/disability-studies/archiveuk/index.html BBC Disabilities Magazine http://www.bbc.co.uk/ouch/

TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS ÉS OSZTÁLY
A TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS RENDSZEREI A rabszolgaság A kasztrendszer Indiában és Dél-Afrikában A rendi tagolódás Az osztály OSZTÁLY- ÉS RÉTEGZŐDÉSELMÉLETEK Kari Marx elmélete Max Weber elmélete Erik Olin Wright osztályelmélete AZ OSZTÁLY-HOVATARTOZÁS MÉRÉSE John Goldthorpe: osztály és foglalkozás Goldthorpe osztályszerkezetének értékelése OSZTÁLYTAGOZÓDÁS A MAI NYUGATI TÁRSADALMAKBAN A felső osztály kérdése A középosztály A munkásosztály változó jellege A marginális osztály kérdése Osztály és életstílus Nemek és rétegződés TÁRSADALMI MOBILITÁS Összehasonlító mobilitásvizsgálatok A lefelé irányuló mobilitás Társadalmi mobilitás Nagy-Britanniában Anglia meritokrácia lenne? KÖVETKEZTETÉS: AZ OSZTÁLY JELENTŐSÉGE Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

Évente mintegy 90 millió fontos forgalmat bonyolít. Az iskola befejezése után aztán csak a családi vállalkozásnál dolgozott. hogy a nagy szupermarket-hálózatokat indiai élel­ miszerekkel lássa el. egészen Gulam apjának haláláig.emlékszik vissza az alapító. amelynek a beindításához Indiából hozott magá­ val szakácsokat. Alapítója. Gulam N